A vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. törvény 45. § (8) bekezdés a) pontjában kapott felhatalmazás alapján, a Kormány tagjainak feladat- és hatásköréről szóló 152/2014. (VI. 6.) Korm. rendelet 21. § 29. pontjában meghatározott feladatkörömben eljárva a következőket rendelem el:
1. § (1) A rendelet hatálya a közcélú ivóvízművek és közcélú szennyvízelvezető, -tisztító művek (a továbbiakban együtt: víziközművek) üzemeltetőjével, mint víziközmű-szolgáltatóval – ideértve a víziközművek üzemeltetéséhez kapcsolódó részfeladatot kiszervezett tevékenységként ellátó szervezeteket is – szemben a vízjogi engedélyezés és a vízügyi felügyelet során támasztott szakmai követelményekre, a területi vízügyi igazgatási szerv részére teljesítendő adatszolgáltatás tartalmára, valamint az üzemeltetés során elvégzendő vízügyi és vízvédelmi vizsgálatok körére terjed ki.
(2) Több vízügyi hatóság illetékességi területén elhelyezkedő regionális víziközmű-rendszer esetén az üzemeltetési követelmények teljesítésének ellenőrzését a víziközmű-szolgáltató székhelye szerint illetékes vízügyi hatóság végzi.
(3) Az üzemeltetőnek gondoskodnia kell olyan szervezett munkarendről, ügyeleti, készenléti szolgálatról, amely a folyamatos, megbízható szolgáltatáson túl lehetővé teszi, hogy hiba felmerülése esetén azonnal be tudjon avatkozni az üzemi és környezeti károk elhárítása vagy mérséklése, továbbá a szolgáltatás mielőbbi helyreállítása érdekében.
(4) A víziközművek üzemeltetéséért felelős szakmai vezetők képesítési követelményeit az 1. melléklet határozza meg.
(5) A víziközmű üzemeltetésével kapcsolatos munkakörökben csak a munkaköri, illetve higiénés alkalmasság vizsgálatáról szóló miniszteri rendelet alapján alkalmasnak minősített személyek foglalkoztathatók, átmeneti helyzetben vagy üzemeltető váltás esetén is.
2. § E rendelet alkalmazásában
1. üzemeltető:
a) víziközműre vonatkozóan a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal (a továbbiakban: MEKH) engedélyével rendelkező gazdasági társaság, amelynek az állam, illetve a helyi önkormányzat az üzemeltetés gyakorlásának időleges jogát koncessziós szerződés, vagyonkezelési szerződés vagy bérleti-üzemeltetési szerződés keretében átengedi,
b) víziközműre vonatkozóan a MEKH által közérdekből üzemeltetésre kijelölt gazdasági társaság, és
c) új víziközmű üzembe helyezése során a víziközmű ideiglenes üzemeltetését végző gazdasági társaság;
2. víziközmű: a víziközmű-szolgáltatásról szóló 2011. évi CCIX. törvény (a továbbiakban: Vksztv.) 2. § 20. pontja szerinti közcélú vízilétesítmény;
3. közcélú ivóvízmű: a település közüzemi ivóvízellátását szolgáló víziközmű;
4. közcélú szennyvízelvezető, -tisztító mű: a település közüzemi szennyvízelvezetését és tisztítását – egyesített rendszer esetén a csapadékvíz-elvezetést is – szolgáló víziközmű, ideértve azok tartozékait (a szennyvízelvezető hálózat, az átemelők és szennyvíztisztító művek, a tisztított szennyvíz elvezetését és hasznosítását, a szennyvíziszap kezelését és hasznosítását szolgáló műtárgyak, valamint az elzáró szerkezetek és torkolati művek) is;
5. igénybe vett vízbázis: vízkivételi művek által hasznosított, felszíni vagy felszín alatti – azonos vízkészlet-típushoz tartozó – térrész és az onnan kitermelhető vízkészlet a vízbeszerző vízilétesítményekkel együtt;
6. üzemeltetési szabályzat: az üzemeltető által működtetett víziközművek összességének üzemeltetésére vonatkozó műszaki előírás;
7. üzemeltetési utasítás: egy adott vízilétesítmény üzemeltetésére vonatkozó műszaki előírás;
8. vízkivételi mű: a felszíni vagy a felszín alatti víz igénybevételére, termelésére szolgáló vízilétesítmény, amely lehet
a) felszíni vízkivételi mű: a felszíni víz kitermelésére szolgáló vízilétesítmény (völgyzárógátas, aknás, szívófejes, szűrőgátas vízkivétel),
b) felszín alatti vízkivételi mű: a felszín alatti víz kitermelésére szolgáló vízilétesítmény (ásott-, fúrt-, vagy csápos kút, forrásfoglalás, galéria, vízakna, szivornya);
9. védett felszín alatti vízbázisra telepített vízkivételi mű: az a vízkivételi mű, amelyen keresztül az igénybe vett vízkészletből kitermelt vízben mért trícium koncentráció kisebb, mint 0,06 Bq/l (0,5 TU);
10. nem védett felszín alatti vízbázisra telepített vízkivételi mű: minden talaj-, karszt- és partiszűrésű vízkészletet igénybe vevő felszín alatti vízkivételi mű, továbbá azon a rétegvízkészletet igénybe vevő vízkivételi mű, amelyből kitermelt vízben mért trícium koncentráció nagyobb, mint 0,06 Bq/l (0,5 TU);
11. alapállapot vizsgálat: felszíni, illetve felszín alatti vízkivételi műveknél a vízkivételi mű védettségétől függően változó részletességű vízminőségi vizsgálat;
12. rendszeres alapvizsgálat: vízkivételi műveknél a 2. melléklet szerinti (A) és (B) jelű komponenskörre kiterjedő vízminőségi vizsgálat;
13. ellenőrző vizsgálat: vízkivételi műveknél a 2. melléklet szerinti (E) és (B) jelű komponenskörre kiterjedő vízminőségi vizsgálat;
14. sűrítő bakteriológiai vizsgálat: vízkivételi műveknél a 2. melléklet szerinti (B) jelű komponenskörre kiterjedő vízminőségi vizsgálat;
15. nyersvíz gyűjtővezeték: kútcsoport kútjai által kitermelt vizet összegyűjtő és továbbító vízszállító vezeték;
16. ivóvízbiztonsági terv: az ivóvíz minőségi követelményeiről és az ellenőrzés rendjéről szóló kormányrendeletben előírt ivóvízbiztonsági terv;
17. vízkivételi mű ideiglenes üzemen kívül helyezése: a vízkivételi mű kivonása a víziközmű-szolgáltatásból tizenöt naptári napot meghaladó, hat hónapot el nem érő időtartamra;
18. vízkivételi mű üzemen kívül helyezése: a vízkivételi mű kivonása a víziközmű-szolgáltatásból hat hónapot elérő, vagy azt meghaladó időtartamra, mely időszakban a vízkivételi művet a szennyeződésektől és emberi behatásoktól védett módon kell lezárni;
19. részletes vizsgálati terv: a biztonságos közüzemi ivóvízellátás érdekében a vizsgálandó ivóvízvételi helyeket, komponenseket és a vizsgálatokat tartalmazó vizsgálati terv.
3. § (1) Közcélú ivóvízmű üzemeltetése körébe tartozó tevékenységek különösen
a) a víztermelés, a vízbázisvédelem, a vízkezelés, az ivóvíz-szolgáltatás, a fenntartás;
b) a karbantartás (mely magában foglalja többek között a javítást és a hibaelhárítást), az ügyelet, illetve a készenlét;
c) a közüzemi ivóvíz-szolgáltatással kapcsolatos egyéb tevékenység, így különösen: a közszolgáltatás igénybevételével járó – a Vksztv.-ben és a víziközmű-szolgáltatásról szóló törvény egyes rendelkezéseinek végrehajtásáról szóló kormányrendeletben (a továbbiakban: Vhr.) meghatározott – feltételek vizsgálata, a vízkorlátozási terv kidolgozása, fogyasztásmérő leolvasása és a Vhr.-ben meghatározott esetekben hitelesíttetése, a víziközmű-szolgáltatási díj számlázása és beszedése;
d) a közcélú ivóvízmű üzemeltetéssel összefüggő nyilvántartás és adatszolgáltatás;
e) az ivóvíz minőségének rendszeres vizsgálata;
f) a létfontosságú vízgazdálkodási rendszerelemek és vízilétesítmények azonosításáról, kijelöléséről és védelméről szóló kormányrendelet alapján kijelölt létfontosságú rendszerelem védelmével kapcsolatos feladatok ellátása.
(2) A közcélú ivóvízmű szakszerű és biztonságos üzemeltetésével kapcsolatos műszaki, technológiai, vízgazdálkodási, vízvédelmi, biztonságtechnikai, közegészségügyi, környezet- és természetvédelmi előírásokat, továbbá az egyes tevékenységek gyakorlásának személyi feltételeit – a jogszabályi rendelkezések figyelembevételével – üzemeltetési szabályzatban kell meghatározni.
(3) Az üzemeltetési szabályzatot és az üzemeltetési utasítást a közcélú ivóvízmű üzemeltetője készíti el.
(4) Új közcélú ivóvízmű esetén az üzemeltetési szabályzatot a vízgazdálkodási hatósági jogkör gyakorlásáról szóló kormányrendelet szerinti vízjogi üzemeltetési engedélyezési eljárás keretében az illetékes vízügyi hatóság hagyja jóvá.
(5) Az üzemeltetési szabályzat tartalmazza különösen
a) az üzemeltetésre;
b) a technológiai folyamatokra;
c) az időszakos ellenőrzésekre és vizsgálatokra, az üzemi adatok rögzítésére és értékelésére;
d) a vízbázisvédelmi feladatok ellátására;
e) az ár- és belvízvédelmi feladatok ellátására;
f) a hatóság által előírt környezetvédelmi feladatok ellátására;
g) a személyi feltételekre;
h) az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzésre vonatkozó más jogszabályok előírásai érvényesítését;
i) a vízkivételi mű védettség szerinti kategorizálását, illetve annak változását
szolgáló szabályokat.
(6) Az (5) bekezdés c) pontjában említett vizsgálatok szabályozása a víznyerés helyén, a vízkezelési technológia különböző pontjain, az ivóvíz-törzshálózatra táplálás helyén, valamint a víziközmű-rendszer jellemző ivóvízvételi helyein
a) a vizsgálatok gyakorisága;
b) a vizsgálandó fizikai, kémiai és bakteriológiai összetevők;
c) a vizsgálandó minták száma
meghatározására terjed ki.
4. § (1) A közcélú ivóvízmű üzemeltetője hozzáférhető helyen tartja és ellenőrzésnél bemutatja
a) a műtárgyakra és berendezésekre vonatkozó dokumentációkat, kezelési, karbantartási utasításokat, és amennyiben rendelkezésre áll, a magyar nyelvű gépkönyveket;
b) munkavédelmi és érintésvédelmi bizonylatokat;
c) műszaki átadás-átvételi jegyzőkönyveket;
d) a geodéziai felméréseket, hidrológiai, hidrogeológiai adatokat, észleléseket rögzítő dokumentumokat;
e) az igénybe vett vízkészletre vonatkozó, valamint a termelt és a szolgáltatott víz mennyiségét és minőségét rögzítő adatokat;
f) az alkalmazott technológiák leírását, a használt vegyszerek alkalmazhatóságának bizonylatát;
g) a közcélú ivóvízmű vízjogi üzemeltetési engedélyét és – amennyiben a kötelezően előírt – a környezetvédelmi engedélyt;
h) az üzemeltetési szabályzatot;
i) az ivóvízbiztonsági tervet.
(2) A közcélú ivóvízmű üzemeltetője az arra kijelölt személynek hozzáférést biztosít az e-közmű rendszerből rendelkezésre álló közművek egységes hálózati térképeihez.
(3) A közcélú ivóvízmű üzemeltetőjének az (1) és (2) bekezdésekben foglaltakat figyelembe véve üzemeltetési utasítást kell készítenie.
5. § (1) A közcélú ivóvízmű üzemeltetője – figyelemmel a Vksztv. 1. § (1) bekezdés c) pontjában és a Vksztv. 15. § (2) bekezdésében foglaltakra, az ellátásért felelős bevonásával – gondoskodik arról, hogy a víz termelését, kezelését, szállítását szolgáló építmények, műtárgyak, gépészeti, elektromos, irányítástechnikai berendezések, ivóvízminőség-ellenőrző műszerek rendeltetésszerűen és szakszerűen működjenek, a vízbázis vizét és a már kitermelt vizet szennyeződés ne érje, valamint, hogy a Vhr. 1. § 38. pontja szerinti szolgáltatott ivóvíz minősége megfeleljen a közegészségügyi előírásoknak, az ivóvíz minőségű vízre vonatkozó jogszabályokban előírt fizikai, kémiai, biológiai, bakteriológiai követelményeknek, figyelemmel a Vhr. 57. § (1) és (1a) bekezdésére.
(2) Ha a vízminőség nem felel meg az (1) bekezdésben megjelölt követelményeknek, akkor a közcélú ivóvízmű üzemeltetője a Vhr. 82. §-a alapján, az ivóvíz minőségi követelményeiről és az ellenőrzés rendjéről szóló kormányrendelet figyelembevételével jár el.
(3) Ha az ivóvízminőség változása műszaki hibát valószínűsít, akkor azt haladéktalanul meg kell állapítani, az érintett egység üzemeltetését le kell állítani és egyidejűleg a hibaelhárítást meg kell kezdeni.
(4) A hiba elhárítása után csak akkor szabad a közcélú ivóvízművet (annak érintett egységét) üzembe helyezni, ha a vízjogi üzemeltetési engedélyben, az üzemeltetési szabályzatban és az ivóvízbiztonsági tervben meghatározott feltételek maradéktalanul teljesülnek. Ha az ivóvíz kémiai, bakteriológiai, illetve egyéb szennyezettsége valószínűsíthető, az 1000 m3/nap mennyiségnél kisebb kapacitású és 5000 főnél kevesebb állandó népességet ellátó közcélú ivóvízművek esetén az illetékes fővárosi és megyei kormányhivatal népegészségügyi feladatkörében eljáró járási (fővárosi kerületi) hivatala, az ennél nagyobb, illetve egy járás határán átnyúló közcélú ivóvízművek esetén a népegészségügyi feladatkörében eljáró fővárosi és megyei kormányhivatal (a továbbiakban: illetékes népegészségügyi szerv) az újbóli üzembe helyezés feltételéül szabja a vízminőség-ellenőrző vizsgálatok kedvező eredményét.
6. § (1) A közcélú ivóvízmű üzemeltetője köteles az igénybe vett vízbázisból kitermelhető vizet és az általa termelt, illetve hálózatba juttatott ivóvíz fizikai, kémiai, bakteriológiai (szükség szerint biológiai, toxikológiai) minőségét rendszeresen ellenőrizni vagy ellenőriztetni. Az ellenőrzés – az ivóvíz folyamatos fertőtlenítése esetén – kiterjed a fertőtlenítés hatásosságának, az aktív fertőtlenítőszer és a fertőtlenítési melléktermékek koncentrációjának mérésére is.
(2) A közcélú ivóvízmű üzemeltetője köteles a víz minőségét valamennyi üzemelő és ideiglenesen üzemen kívül helyezett vízkivételi műnél, és a vízkezelési technológia során is ellenőrizni. A vizsgálatok gyakoriságát és tartalmát (így például az összetevők, komponensek körét) az üzemeltetési szabályzatban, az üzemeltetési utasításban vagy az ivóvízbiztonsági tervben rögzíteni kell a dokumentum funkciójának és jellegének megfelelő részletességgel. A vizsgálati adatokat nyilván kell tartani, és az Országos Statisztikai Adatgyűjtési Program adatgyűjtéseiről és adatátvételeiről szóló kormányrendelet szerinti adatszolgáltatást évente a területi vízügyi igazgatási szerv felé – a vízgazdálkodási feladatokkal összefüggő alapadatokról szóló kormányrendeletben foglaltak figyelembevételével – a tárgyévet követő év március 31-ig meg kell küldeni. A területi vízügyi igazgatási szerv, mint adatellenőrző és adatérvényesítő szervezet a tárgyévet követő második év március 31-ig megküldi az érvényesített adatokat a vízgazdálkodásért felelős miniszter számára.
7. § (1) A vízkezelés során végzendő vizsgálatokra vonatkozó, az üzemeltetési szabályzatban és ivóvízbiztonsági tervben rögzítendő vizsgálati tervnek alkalmasnak kell lennie a technológia irányításához és ellenőrzéséhez szükséges adatok szolgáltatására és rögzítésére. A vizsgálati tervet az illetékes népegészségügyi szervvel jóvá kell hagyatni.
(2) A közcélú ivóvízmű üzemeltetője köteles a vízkivételi műnél
a) az (5) és (6) bekezdés figyelembevételével első alapállapot-vizsgálatot, majd legalább 6 évenként a (7) és (8) bekezdés figyelembevételével ismételt alapállapot-vizsgálatot,
b) évente rendszeres alapvizsgálatot,
c) a (9) bekezdés szerinti gyakorisággal ellenőrző vizsgálatot, valamint
d) a (10) bekezdés szerinti gyakorisággal sűrítő bakteriológiai vizsgálatot végezni,
és a vizsgálati eredményeket a tárgyévet követő év március 31-ig – a vízgazdálkodási feladatokkal összefüggő alapadatokról szóló kormányrendeletben foglaltak figyelembevételével – az illetékes vízügyi hatósághoz eljuttatni.
(3) Az illetékes vízügyi hatóság a (2) bekezdés szerinti vizsgálati eredményeket a tárgyévet követő év április 30-ig továbbítja a területi vízügyi igazgatóságnak.
(4) A (2) bekezdés szerinti adatszolgáltatás elmaradása, illetve valótlan adatközlés gyanúja esetén a 6. § (3) bekezdésben foglaltak szerint kell eljárni.
(5) Felszín alatti vízkivételi művel rendelkező vízbázis esetén az első alapállapot-vizsgálatot – a trícium vizsgálattal együtt – a 17. § szerint kell elvégezni.
(6) A trícium vizsgálatokat 6 évente meg kell ismételni, a trícium vizsgálat megismétlése alól kivételt képez a vízbázisok, a távlati vízbázisok, valamint az ivóvízellátást szolgáló vízilétesítmények védelméről szóló kormányrendelet szerinti nem védett vízbázis.
(7) Az ismételt alapállapot-vizsgálatokat csak azoknál a vízkivételi műveknél szükséges elvégezni, melyeket a hatáskörrel rendelkező hatóságok és a területi vízügyi igazgatási szerv bevonásával az illetékes vízügyi hatóság a (8) bekezdésben előírtak figyelembevételével erre kijelöl.
(8) Több felszín alatti vízkivételi művel rendelkező vízbázis esetén a kijelölt felszín alatti vízkivételi művek körének legalább a következőket kell magában foglalnia:
a) a legnagyobb víztermeléssel jellemzett;
b) a legnagyobb vízutánpótlódás irányába eső szélső;
c) a védettség szempontjából leginkább veszélyeztetett;
d) a vízgyűjtő-gazdálkodás egyes szabályairól szóló kormányrendelet, a felszín alatti vizek vizsgálatának egyes szabályairól, és a felszíni vizek megfigyelésének és állapotértékelésének egyes szabályairól szóló miniszteri rendeletek szerint kialakított és a vízgyűjtő-gazdálkodási tervben meghatározott monitoring programban szereplő
vízkivételi mű.
(9) Az ellenőrző vizsgálatok gyakorisága nem lehet kevesebb, mint
a) folyóvízből történő vízkivétel esetén naponta egy;
b) a Balatonból történő vízkivétel esetében hetente két, víztározók esetében hetente egy;
c) nem védett felszín alatti vízbázisra telepített vízkivételi mű esetében a rendszeres alapvizsgálatot követő félévben egy;
d) a gáztalanításon és fertőtlenítésen kívüli vízkezelés esetében, továbbá az 5000 m3/napnál nagyobb kapacitású ivóvízműveknél a hálózati betáplálási pontokon havonta egy ellenőrző vizsgálat.
(10) Az ellenőrző vizsgálatok közötti időszakok bakteriológiai vizsgálatát az alábbi rend szerint kell elvégezni
a) nem védett vízbázisra telepített felszín alatti vízkivételi (művel) művekkel rendelkező 5000 m3/nap összkapacitás alatti ivóvízműveknél a nyersvíz főgyűjtővezetéken, az ennél nagyobb kapacitású ivóvízműveknél az egyes kútcsoportok nyersvíz gyűjtővezetékein legalább negyedévente;
b) védett vízbázisra telepített felszín alatti vízkivételi (művel) művekkel rendelkező 5000 m3/nap összkapacitás alatti ivóvízműveknél a nyersvíz főgyűjtővezetéken, az ennél nagyobb kapacitású ivóvízműveknél az egyes kútcsoportok nyersvíz gyűjtővezetékein legalább félévente;
c) 100–5000 m3/nap kapacitású ivóvízműveknél, ha a gáztalanításon és fertőtlenítésen kívül egyéb vízkezelés is történik, valamint az 5000 m3/napnál nagyobb kapacitású ivóvízműveknél a hálózati betáplálási pontokon legalább havonta;
d) 100 m3/nap összkapacitást el nem érő ivóvízművek esetén a hálózati betáplálási ponton negyedévente
el kell végezni.
(11) Az ellenőrző és bakteriológiai vizsgálatok során a vizsgálatot soron kívül meg kell ismételni, ha az eredmények eltérnek a korábbi vizsgálatok alapján várható értékektől. Az eltérés okát vizsgálni kell.
8. § (1) A közcélú ivóvízmű üzemeltetőjének ivóvízbiztonsági tervben nem szereplő esetkör bekövetkezésekor haladéktalanul fel kell tárnia az észlelt problémát és el kell készítenie a további biztonságos ivóvízellátást biztosító részletes vizsgálati tervet
a) ha az ivóvízvételi helyen, a felszín alatti vizek védelméről szóló kormányrendelet és a felszíni vizek minősége védelméről szóló kormányrendelet szerinti vizsgálatok adatai vagy egyéb helyről származó információk alapján várható a vízkivételi műnél nem vizsgált jellemző megjelenése;
b) ha a vízkivételi műnél, továbbá bármely, az ivóvízmű üzemeltetésével kapcsolatos vízminőségi vizsgálat (így például a figyelőkutak vizsgálata, a vízutánpótlódás területén lévő szennyezés, illetve valószínűsíthető szennyezettség) alapján várható a felszíni víz vízszennyezettségi határértékeiről és azok alkalmazásának szabályairól, valamint a földtani közeg és a felszín alatti víz szennyezéssel szembeni védelméhez szükséges határértékekről és a szennyezések méréséről szóló miniszteri rendeletek szerinti vízszennyező anyag megjelenése vagy szennyezettségi határértéket megközelítő, illetve meghaladó koncentrációja a kitermelt vízben.
(2) A részletes vizsgálati tervnek tartalmaznia kell a vizsgálandó ivóvízvételi helyeket, komponenseket és a vizsgálatok gyakoriságát. A részletes vizsgálati tervet az üzemeltetési szabályzathoz annak módosításával és a szükséges intézkedések kezdeményezésével kell csatolni. A részletes vizsgálati tervet az ivóvízmű ivóvízbiztonsági terv felülvizsgálatakor figyelembe kell venni.
(3) Védett vízbázisra telepített felszín alatti vízkivételi mű esetében az alapállapot-vizsgálat keretében
a) a 2. melléklet szerinti (A) és (K) jelű komponenseket;
b) amennyiben a fenol index értéke 10 μg/l-nél nagyobb, akkor a 2. melléklet szerinti (F) jelű komponenseket is;
c) amennyiben a mért AOX érték 20 μg/l-nél nagyobb, akkor a 2. melléklet szerinti (PCB) és (HS) jelű komponenseket is;
d) amennyiben a mért TPH (összes alifás szénhidrogén) paraméter kontroll vizsgálattal megerősítve nagyobb, mint 20 μg/l, akkor a 2. melléklet szerinti (SM) jelű komponenskört is
mérni kell.
(4) A felszíni és a nem védett vízbázisra telepített felszín alatti vízkivételi művek esetében az alapállapot-vizsgálatot a (2) bekezdésben foglaltakon kívül ki kell terjeszteni a 2. melléklet szerinti (P) jelű komponensekre is.
(5) Kutakból történő vízkivételnél a mintavételi jegyzőkönyvhöz csatolni kell a 3. mellékletben foglalt (M) jelű adatlap szerinti adatokat.
(6) A 7. § (2) bekezdése szerint elvégzett vizsgálatok dokumentálása mellett az adatszolgáltatás az eredeti laboratóriumi vizsgálati eredményeknek a területi vízügyi igazgatási szerv által biztosított elektronikus adattáblák kitöltésével, elektronikus laboratóriumi vizsgálati lap, vagy a papíron rendelkezésre álló eredeti laboratóriumi vizsgálati lap digitalizált másolatának csatolásával és a területi vízügyi igazgatási szerv számára határidőben történő megküldésével történik. Az adatszolgáltató közcélú ivóvízmű üzemeltető felelős a szolgáltatott adatok valódiságáért. A területi vízügyi igazgatási szerv, illetve az illetékes vízügyi hatóság az adatellenőrzéskor az eredeti iratok helyszíni szemle során történő bemutatását előírja.
(7) A felszín alatti vizet termelő ivóvízmű üzemeltetője köteles a kitermelt víz mennyiségét, kutankénti üzemi vízhozamát és üzemi víz(nyomás)szintjét, nyugalmi víz(nyomás)szintjét és a termelt víz hőmérsékletét legalább havi gyakorisággal mérni, és az adatokat a tárgyévet követő év március 31-ig az Országos Statisztikai Adatgyűjtési Program adatgyűjtéseiről és adatátvételeiről szóló kormányrendelet szerinti adatszolgáltatást a területi vízügyi igazgatási szervhez eljuttatni.
(8) A figyelőkút, valamint az ideiglenesen üzemen kívül helyezett és üzemen kívüli vízkivételi mű esetében az illetékes vízügyi hatóság által előírt gyakorisággal, de legalább évente egy alkalommal a nyugalmi víz(nyomás) szintmérést is el kell végezni.
9. § (1) A felhasználó által bejelentett, a szolgáltatott ivóvíz minőségével kapcsolatos kifogás esetén – ha a kifogás oka még nem ismert – az ellenőrzést haladéktalanul el kell végezni, és amennyiben a kifogás alapos, az 5. §-ban foglaltak szerint kell eljárni.
(2) A közüzemi ivóvízellátáshoz szükséges üzemviteli laboratóriumi vizsgálatokról a közcélú ivóvízmű üzemeltető saját maga vagy kiszervezés keretében megbízott, vizsgálati jogosultsággal rendelkező laboratórium útján gondoskodik.
(3) E rendeletben előírt vízminőség-ellenőrzést szolgáló ivóvízvizsgálatok végzésére csak az ivóvíz minőségi követelményeiről és az ellenőrzés rendjéről szóló kormányrendelet szerint alkalmasnak elfogadott akkreditált laboratórium jogosult.
(4) Üzemviteli vizsgálatok elvégzéséhez fenntartott saját, nem akkreditált üzemviteli laboratórium esetén a vizsgálatok tárgyi feltételeinek biztosításáról, így legalább két laboratóriumi helyiség kialakításáról, az előírt műszerek, felszerelések meglétéről, a vizsgálatot végző személyek számára a vonatkozó műszaki előírások hozzáférhetőségéről a közcélú ivóvízmű üzemeltetőnek gondoskodnia kell.
(5) A szolgáltatott ivóvíz minőségének elbírálásához szükséges vizsgálati programmal kapcsolatos esetleges vitában az illetékes népegészségügyi szerv álláspontja az irányadó.
(6) Saját, nem akkreditált üzemviteli laboratórium esetén a közcélú ivóvízmű üzemeltetőnek a laboratóriumi munka megbízhatóságának ellenőrzésére olyan belső vizsgálati rendszert kell működtetnie, amely alkalmas a vizsgálati minták azonosítására, a vizsgálati módszerek belső ellenőrzésére, az eszközök és műszerek karbantartásának, továbbá a vizsgálati eredményeknek az ellenőrzésére és nyilvántartására. A rendszer működtetéséért a laboratórium vezetője a felelős.
10. § (1) Közcélú szennyvízelvezető, -tisztító mű üzemeltetése körébe tartozó tevékenységek különösen
a) a szennyvízelvezetés, a szennyvíztisztítás, a tisztított szennyvíz elvezetése, majd elhelyezése vagy kibocsátása, a keletkező szennyvíziszapok kezelése, hasznosítása, elhelyezése és további kezelésre vagy ártalmatlanításra történő átadása;
b) a tisztított szennyvíz mennyiségének és minőségének mérése, a karbantartás (mely magában foglalja többek között a javítást és a hibaelhárítást), az ügyelet, illetve készenlét;
c) a közüzemi szennyvízelvezetéssel és -tisztítással kapcsolatos egyéb tevékenység, így különösen: a közszolgáltatás igénybevételével járó – a Vksztv.-ben és a Vhr.-ben meghatározott – feltételek vizsgálata, a víziközmű-szolgáltatási díj számlázása és beszedése;
d) a közcélú szennyvízelvezető, -tisztító műbe bebocsátott szennyvíz és a szennyvíztisztító műből kibocsátott tisztított szennyvíz szennyezőanyag tartalmának rendszeres vizsgálata;
e) az üzemeltetéssel összefüggő nyilvántartás és adatszolgáltatás;
f) a létfontosságú vízgazdálkodási rendszerelemek és vízilétesítmények azonosításáról, kijelöléséről és védelméről szóló kormányrendelet alapján kijelölt létfontosságú rendszerelem védelmével kapcsolatos feladatok ellátása.
(2) A közcélú szennyvízelvezető, -tisztító mű szakszerű és biztonságos üzemeltetésével kapcsolatos műszaki, technológiai, vízgazdálkodási, biztonságtechnikai, közegészségügyi, ár- és belvízvédelmi, víz-, környezet- és természetvédelmi előírásokat, továbbá az egyes tevékenységek gyakorlásának személyi feltételeit – a jogszabályi rendelkezések figyelembevételével – üzemeltetési szabályzatban kell meghatározni.
(3) Az üzemeltetési szabályzatot és az üzemeltetési utasítást a közcélú szennyvízelvezető, -tisztító mű üzemeltetője készíti el.
(4) Új közcélú szennyvízelvezető, -tisztító mű esetén az üzemeltetési szabályzatot a vízgazdálkodási hatósági jogkör gyakorlásáról szóló kormányrendelet szerinti vízjogi üzemeltetési engedélyezési eljárás keretében az illetékes vízügyi hatóság hagyja jóvá.
(5) Az üzemeltetési szabályzat tartalmazza különösen:
a) az üzemeltetésre,
b) a technológiai folyamatokra,
c) az időszakos ellenőrzésekre és vizsgálatokra, az üzemi adatok rögzítésére és értékelésére,
d) az ár- és belvízvédelmi feladatok ellátására,
e) a hatóság által előírt víz- és környezetvédelmi feladatok ellátására,
f) a személyi feltételekre,
g) az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzésre vonatkozó más jogszabályok előírásai érvényesítését
szolgáló szabályokat.
(6) Az (5) bekezdés c) pontjában említett vizsgálatok szabályozása a víziközmű-rendszerhez csatlakozó szennyvíz-bekötővezetékeknél, a szennyvíz-törzshálózaton, a szennyvíztisztítási technológia különböző pontjain, a szennyvíztisztító telepről elvezetett tisztított szennyvíz meghatározott mintavételi pontjain, a nem közművel összegyűjtött háztartási szennyvíz ürítési pontján, valamint a technológiai folyamat meghatározott iszap-mintavételi pontjain:
a) a vizsgálatok gyakorisága,
b) a vizsgálandó fizikai, kémiai és biológiai összetevők,
c) a vizsgálandó minták száma
meghatározására terjed ki.
11. § (1) A közcélú szennyvízelvezető, -tisztító mű üzemeltetője hozzáférhető helyen tartja és az ellenőrzésnél bemutatja
a) a műtárgyakra és berendezésekre vonatkozó dokumentációkat, kezelési, karbantartási utasításokat, a gépkönyveket;
b) munkavédelmi és érintésvédelmi bizonylatokat;
c) műszaki átadás-átvételi jegyzőkönyveket;
d) a geodéziai felméréseket, a közművek egyeztetett hálózati térképeit;
e) a beérkező szennyvíz, illetve a tisztított szennyvíz mennyiségét és minőségét, valamint a keletkezett szennyvíziszap mennyiségét és meghatározott minőségi paramétereit is rögzítő vizsgálati adatokat;
f) az alkalmazott technológiák leírását, a használt vegyszerek alkalmazhatóságának bizonylatát;
g) a közcélú szennyvízelvezető, -tisztító mű hatósági engedélyeit, vízjogi üzemeltetési engedélyét és – amennyiben az kötelezően előírt – a környezetvédelmi engedélyt;
h) az üzemeltetési szabályzatot;
i) kárelhárítási és havária tervet;
j) a szennyezéscsökkentési ütemtervet (ha a közcélú szennyvízelvezető és -tisztító mű üzemeltetője, vagy a létesítmény tulajdonosa szennyezéscsökkentési terv készítésére kötelezett);
k) az önellenőrzési tervet.
(2) A közcélú szennyvízelvezető, -tisztító mű üzemeltetőjének az (1) bekezdésben foglaltakat figyelembe véve üzemeltetési utasítást kell készíteni.
12. § (1) A közcélú szennyvízelvezető, -tisztító mű üzemeltetője a vizek hasznosítását, védelmét és kártételeinek elhárítását szolgáló tevékenységekre és létesítményekre vonatkozó általános szabályokról szóló kormányrendeletben előírtak, valamint a vízjogi üzemeltetési engedélyben foglaltaknak megfelelően gondoskodik a közcélú szennyvízelvezető műbe bebocsátott szennyvíz – egyesített rendszer esetén a szennyvíz és a csapadékvíz – elvezetéséről, megfelelő tisztításáról és ártalommentes elhelyezéséről.
(2) Az (1) bekezdésben meghatározott feladatok ellátása során a közcélú szennyvízelvezető, -tisztító mű üzemeltető gondoskodik annak ellenőrzéséről, hogy a közcélú szennyvízelvezető műbe csak a felszíni vizek minősége védelmének szabályairól szóló kormányrendeletben előírt, olyan összetételű – szükség szerint előtisztított – szennyvizet vezessenek be, amelynek tisztítására a mű kialakított, engedélyezett tisztítás-technológiai eljárása rendeltetésszerű működés mellett alkalmas, állagára nem káros, és az ott dolgozók egészségét, testi épségét nem veszélyezteti.
(3) A közcélú szennyvízelvezető, -tisztító művet úgy kell üzemeltetni, hogy kiépítési jellemzőinek megfelelő mértékben alkalmas legyen a közművel, illetve nem közművel összegyűjtött háztartási szennyvíz fogadására, és az egyedi zárt szennyvíztárolóból származó szennyvíz előírt mértékű tisztítására, elégítse ki a vízgazdálkodási, biztonságtechnikai, víz-, környezet- és természetvédelmi követelményeket.
(4) A közcélú szennyvízelvezető, -tisztító mű üzemeltetője köteles a keletkező szennyvíziszapot a szennyvízelvezető és -tisztító mű vízjogi üzemeltetési vagy fennmaradási engedélyében előírtaknak megfelelően kezelni, és hasznosítani vagy elhelyezni.
(5) A keletkező szennyvíziszap, rácsszemét és homok üzemszerű eltávolításánál a közcélú szennyvízelvezető, -tisztító mű üzemeltetője gondoskodik arról, hogy a kezelés és a szállítás a környezeti elemekben csak a határértékeknek megfelelő környezetterhelést eredményezzen.
(6) A közcélú szennyvízelvezető, -tisztító mű üzemeltetését szolgáló berendezések, műszerek, informatikai rendszerek folyamatos működéséről és fenntartásáról a közcélú szennyvízelvezető, -tisztító mű üzemeltetője gondoskodik.
13. § (1) A közcélú szennyvízelvezető mű működésében keletkezett hibák elhárítása során, illetve a karbantartási vagy fejlesztési munkák alatt a szennyvíz továbbvezetéséről folyamatosan gondoskodni kell.
(2) A közcélú szennyvízelvezető, -tisztító mű üzemeltetésével összefüggő, a környezetet károsító, vagy annak közvetlen veszélyével járó üzemzavart a közcélú szennyvízelvezető, -tisztító mű üzemeltető haladéktalanul bejelenti az illetékes környezetvédelmi hatóságnak, az ellátásért felelősnek, a víziközmű tulajdonosának, az illetékes vízügyi hatóságnak és a területi vízügyi igazgatási szervnek. Ha a közcélú szennyvízelvezető, -tisztító műből kijutó szennyezés emberi egészséget veszélyeztet, a közcélú szennyvízelvezető, -tisztító mű üzemeltetője, az illetékes népegészségügyi szervet, természetvédelmi védelem alatt álló terület veszélyeztetése esetén az illetékes természetvédelmi hatóságot is értesíti.
(3) Hibaelhárítás, karbantartás után a közcélú szennyvízelvezető, -tisztító mű, illetve annak valamennyi érintett egysége a hatósági engedélyekben, illetve más rendelkezésekben meghatározott műszaki feltételek megléte esetén helyezhető ismételten üzembe.
14. § (1) A közcélú szennyvízelvezető, -tisztító műbe bebocsátott, a tisztítás alatt álló, valamint a tisztított szennyvíz és a szennyvíziszap fizikai, kémiai, biológiai, bakteriológiai, szükség szerinti toxikológiai vizsgálatát a közcélú szennyvízelvezető, -tisztító mű üzemeltetője végzi vagy végezteti az önellenőrzési tervnek megfelelően.
(2) A vizsgálat kiterjed a közcélú szennyvízelvezető műbe bebocsátott szennyvíz minőségére, a közcélú szennyvízelvezető, -tisztító mű megjelölt pontjain történő mintavételekre, a közcélú szennyvíztisztító műtárgyak hatásfokvizsgálatával járó minőség-ellenőrzésre, továbbá az újrafelhasználásra kerülő tisztított szennyvíz és a szennyvíziszap mennyiségi, valamint fizikai, kémiai és biológiai vizsgálatára is.
(3) Mezőgazdasági felhasználásra csak olyan tisztított szennyvíz és kezelt szennyvíziszap adható át, amelynek minősége megfelel a szennyvizek és szennyvíziszapok mezőgazdasági felhasználásának és kezelésének szabályairól szóló kormányrendeletben meghatározott minőségi követelményeknek, és rendelkezik talajvédelmi hatósági engedéllyel, vagy forgalomba hozatali és felhasználási engedéllyel.
(4) A közüzemi szennyvízelvezetés-szolgáltatáshoz szükséges hatóság által előírt laboratóriumi vizsgálatokról a közcélú szennyvízelvezető, -tisztító mű üzemeltető saját maga vagy kiszervezés keretében megbízott, vizsgálati jogosultsággal rendelkező akkreditált laboratórium útján gondoskodik.
(5) Belső ellenőrzés elvégzéséhez fenntartott saját, nem akkreditált üzemviteli laboratórium esetén a vizsgálatok tárgyi feltételeinek biztosításáról, így legalább két laboratóriumi helyiség kialakításáról, az előírt műszerek, felszerelések meglétéről, a vizsgálatot végző személyek számára a vonatkozó műszaki előírások hozzáférhetőségéről a közcélú szennyvízelvezető, -tisztító mű üzemeltetőnek gondoskodnia kell.
(6) Saját, nem akkreditált üzemviteli laboratórium esetén a közcélú szennyvízelvezető, -tisztító mű üzemeltetőnek a laboratóriumi munka megbízhatóságának ellenőrzésére olyan belső vizsgálati rendszert kell működtetnie, amely alkalmas a vizsgálati minták azonosítására, a vizsgálati módszerek belső ellenőrzésére, az eszközök és műszerek karbantartásának, továbbá a vizsgálati eredményeknek az ellenőrzésére és nyilvántartására. A rendszer működtetéséért a laboratórium vezetője a felelős.
(7) A közcélú szennyvízelvezető, -tisztító mű üzemeltető az elvezetett vagy a tisztított szennyvíz minőségében bekövetkezett hátrányos változás észlelésekor az okok felderítése és a minőségromlás megszüntetése érdekében köteles haladéktalanul intézkedni az illetékes vízügyi hatóság és a területi vízügyi igazgatási szerv egyidejű tájékoztatása mellett, szükség esetén közigazgatási hatósági eljárást kezdeményezni.
15. § (1) A lakosegyenértékben (a továbbiakban: LE) kifejezett terhelést az év folyamán a telepre belépő maximális heti terhelés alapján – ide nem értve a szélsőséges időjárási esemény következtében előálló üzemállapotot – meghatározott átlagos terhelésből kell kiszámítani. Egyesített rendszerek esetében a terheléseket a hatósági engedély szerint kell figyelembe venni.
(2) A szennyvízvizsgálatok szempontjából a közcélú szennyvíztisztító telepre befolyó- és a telepről elfolyó tisztított szennyvíz minőségénél az 5 napos biokémiai oxigénigény (BOI5) paramétert kéthetente vizsgálni kell.
(3) A közcélú szennyvízelvezető, -tisztító mű üzemeltetője köteles a szennyvíz-törzshálózat és a szennyvíztisztítási technológia kijelölt pontjain a szennyvizet, a szennyvíztisztító telepről elvezetett meghatározott mintavételi pontokon a tisztított szennyvizet, valamint meghatározott mintavételi pontokon a technológiai folyamat során keletkező szennyvíziszapot ellenőrizni. A vizsgálatok gyakoriságát és tartalmát (így például az összetevők, komponensek körét) az üzemeltetési szabályzatban, az önellenőrzési tervben és az üzemeltetési utasításban egyaránt rögzíteni kell a dokumentum funkciójának és jellegének megfelelő részletességgel.
(4) A (3) bekezdésben részletezett adatokat:
a) a használt- és szennyvizek kibocsátásának ellenőrzésére vonatkozó részletes szabályokról szóló miniszteri rendeletben előírt adatszolgáltatást az abban foglalt határidőre az illetékes vízügyi hatóság részére,
b) az Országos Statisztikai Adatgyűjtési Program adatgyűjtéseiről és adatátvételeiről szóló kormányrendelet szerinti adatszolgáltatást a területi vízügyi igazgatási szerv részére
meg kell küldeni.
(5) A (4) bekezdés b) pontjában foglalt adatokat a vízgazdálkodási feladatokkal összefüggő alapadatokról szóló kormányrendeletben foglaltak figyelembevételével évente a tárgyévet követő év március 31-ig a területi vízügyi igazgatási szerv felé meg kell küldeni. A területi vízügyi igazgatási szerv, mint adatellenőrző és adatérvényesítő szervezet a tárgyévet követő második év március 31-ig megküldi az érvényesített adatokat a vízgazdálkodásért felelős miniszter számára.
16. § (1) Ez a rendelet a (2) bekezdésben foglaltak kivételével a kihirdetését követő 30. napon lép hatályba.
(2) A rendelet 1. § (4) bekezdése és 1. melléklete 2016. július 1-jén lép hatályba.
17. § (1) A felszín alatti vízkivételi művek első alapállapot-vizsgálatát a vízjogi üzemeltetési engedély felülvizsgálata keretében a (2) bekezdésben foglalt időpontban kell elvégezni, amelynek teljesítését az üzemeltetési szabályzatban is rögzíteni kell.
(2) Felszín alatti vízkivételi művel rendelkező vízbázis esetén:
a) amennyiben a vízkivételi mű üzemel, vagy ideiglenesen üzemen kívül helyezett és a vízjogi üzemeltetési engedélye 2002. április 25-ét követően nem került felülvizsgálatra, 2018. december 31-ig;
b) amennyiben a vízkivételi mű jelen rendelet hatálybalépését megelőző időpontban került üzemen kívül helyezésre és a vízbázisnál nem végezték el az első alapállapot-vizsgálatot, az újbóli üzembe helyezés előtt;
c) amennyiben a vízkivételi mű nem rendelkezik jogerős vízjogi üzemeltetési engedéllyel vagy az engedély hatálya lejárt, és egyben a vízbázisnál nem végezték el az első alapállapot-vizsgálatot, az üzemvitel megkezdésének, fenntartásának feltételeként;
d) amennyiben a vízkivételi mű a jelen rendelet hatálybalépését követő időpontban kerül első alkalommal üzembe helyezésre, az üzembe helyezéstől számított két naptári éven belül
kell az első alapállapot-vizsgálatot elvégezni.
18. § (1) Meglévő víziközmű üzemeltetője az üzemeltetési szabályzatot jóváhagyásra 2018. december 31-ig terjeszti be az illetékes vízügyi hatósághoz.
(2) A meglévő és az új víziközmű üzemeltetője az üzemeltetési szabályzatot a jóváhagyást követően 5 évente december 31-ig felülvizsgálja, és módosítása esetén azt 30 napon belül jóváhagyásra beterjeszti az illetékes vízügyi hatóságnak.
19. § Ez a rendelet
a) a települési szennyvíztisztításról szóló, 1991. május 21-i 91/271/EGK tanácsi irányelv 2. cikk (6) bekezdésének, 10. cikkének, 15. cikkének és I. számú mellékletének;
b) a 91/271/EGK tanácsi irányelvnek az I. mellékletében meghatározott egyes követelményekre tekintettel történő módosításáról szóló, 1998. február 27-i 98/15/EK bizottsági irányelvnek;
c) az emberi fogyasztásra szánt víz minőségéről szóló, 1998. november 3-i 98/83/EK tanácsi irányelvnek;
d) a vízpolitika terén a közösségi fellépés kereteinek meghatározásáról szóló, 2000. október 23-i 2000/60/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvnek;
e) a lakosság egészségének az emberi fogyasztásra szánt vízben található radioaktív anyagokkal szembeni védelmére vonatkozó követelmények meghatározásáról szóló, 2013. október 22-i 2013/51/Euratom tanácsi irányelvnek;
f) a 91/271/EGK tanácsi irányelv végrehajtását célzó nemzeti programokról szóló jelentéstétel formanyomtatványairól szóló, 2014. június 26-i 2014/431/EU bizottsági végrehajtási határozatnak;
g) az emberi fogyasztásra szánt víz minőségéről szóló 98/83/EK tanácsi irányelv II. és III. mellékletének módosításáról szóló, 2015. október 6-i 2015/1787/EU bizottsági irányelvnek
való megfelelést szolgálja.
20. § (1) Ez a rendelet a belső piaci szolgáltatásokról szóló, 2006. december 12-i 2006/123/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvnek való megfelelést szolgálja.
(2) E rendelet tervezetének a belső piaci szolgáltatásokról szóló, 2006. december 12-i 2006/123/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv szerinti előzetes bejelentése megtörtént.
21. § (1) A (2) bekezdésben foglalt kivétellel hatályát veszti a víziközművek üzemeltetéséről szóló 21/2002. (IV. 25.) KöViM rendelet.
(2) A víziközművek üzemeltetéséről szóló 21/2002. (IV. 25.) KöViM rendelet 1. § (3) bekezdése és 1. számú melléklete 2016. július 1-jén veszti hatályát.
(3) E rendelet 1. melléklet B1 és B2 táblázataiban foglaltakat a rendelet hatálybalépését követő vezetői kinevezéseknél kell alkalmazni.
A1. Közcélú ivóvízművek
Területi vagy szakági irányító vezető;
Vezető diszpécser;
Felszíni vízbázisra települt közcélú víztermelő, víztisztító telepvezető;
Felszín alatti vízbázisra települt közcélú víztermelő, víztisztító telepvezető;
Közüzemi ivóvízhálózat üzemeltetés irányító vezető;
Belső vízminőség ellenőrzés vezető.
A2. Közcélú szennyvízelvezető, -tisztító művek
Területi vagy szakági irányító vezető;
Vezető diszpécser;
Közcélú szennyvíztisztító telepvezető;
Közüzemi szennyvízhálózat üzemeltetés irányító vezető;
Belső vízminőség ellenőrzés vezető.
B1. Közcélú ivóvízművek üzemeltetésének kompetencia előírásai
A) | B) | C) | D) | E) | ||
Munkakörök megnevezése | Nagyobb, mint 10 000 m3/nap | Nagyobb, mint 3000 m3/nap és kisebb-egyenlő, mint 10 000 m3/nap | 3000–500 m3/nap között | Kisebb, mint 500 m3/nap | ||
Minimálisan szükséges kompetencia [AK1/SZT2] | Minimálisan szükséges kompetencia [AK1/SZT2] | Minimálisan szükséges kompetencia [AK1] | Minimálisan szükséges kompetencia [AK1] | |||
1. | Területi vagy szakági irányító vezető | EM1 EM2 EM3 | EM1 EM2 EM3 M1 M2/SZT M3/SZT | EM1 EM2 EM3 M1 M2 M3 | – | |
2. | Felszíni vízbázisra települt közcélú víztermelő, víztisztító telepvezető | EM1 EM2/SZT EM3/SZT M1 M2/SZT M3/SZT | EM1 EM2 EM3 M1 M2/SZT M3/SZT | EM1 EM2 EM3 M1 M2 M3 | T1 T2 | |
3. | Felszín alatti vízbázisra települt közcélú víztermelő, víztisztító telepvezetője | EM1 EM2 EM3 M1 M2/SZT M3/SZT | EM1 EM2 EM3 M1 M2/SZT M3/SZT | EM1 EM2 EM3 M1 M2 M3 | T1 T2 | |
4. | Közüzemi ivóvízhálózat üzemeltetés irányító vezető | EM1 EM2 EM3 M1 M2/SZT M3/SZT | EM1 EM2 EM3 M1 M2 M3 | EM1 EM2 EM3 M1 M2 M3 T1 T2 | T1 T2 | |
5. | Belső vízminőség ellenőrzés vezető | EM2 | EM2 M2 | EM2 M2 T2 | – | |
6. | Vezető diszpécser | EM1 EM2 EM3 M1 M2/SZT M3/SZT | EM1 EM2 EM3 M1 M2 M3 | EM1 EM2 EM3 M1 M2 M3 T1 T2 | – | |
1 AK alapképzettség | ||||||
2 SZT szakirányú továbbképzés |
B2. Közcélú szennyvízelvezető, -tisztító művek üzemeltetésének képesítési előírásai
A) | B) | C) | D) | ||
Munkakörök megnevezése | Nagyobb, mint 10 000 LE | Nagyobb, mint 3000 LE és kisebb-egyenlő, mint 10 000 LE | Kisebb-egyenlő, mint 3000 LE | ||
Minimálisan szükséges kompetencia [AK1/SZT2] | Minimálisan szükséges kompetencia [AK1/SZT2] | Minimálisan szükséges kompetencia [AK1] | |||
1. | Területi vagy szakági irányító vezető | EM1 EM2 EM3 | EM1 EM2 EM3 M1 M2/SZT M3/SZT | EM1 EM2 EM3 M1 M2 M3 | |
2. | Közcélú szennyvíztisztító telepvezető | EM1 EM2 EM3 M1 M2/SZT M3/SZT | EM1 EM2 EM3 M1 M2 M3 | EM1 EM2 EM3 M1 M2 M3 T1 T2 | |
3. | Közüzemi szennyvízhálózat üzemeltetés irányító vezető | EM1 EM2 EM3 M1 M2 M3 | EM1 EM2 EM3 M1 M2 M3 | EM1 EM2 EM3 M1 M2 M3 T1 T2 | |
4. | Belső szennyvízminőség ellenőrzés vezető | EM2 | EM2 M2 | EM2 M2 T2 | |
5. | Vezető diszpécser | EM1 EM2 EM3 M1 M2/SZT M3/SZT | EM1 EM2 EM3 M1 M2 M3 | EM1 EM2 EM3 M1 M2 M3 T1 T2 | |
1 AK alapképzettség | |||||
2 SZT szakirányú továbbképzés |
B3. Közcélú ivóvízművek és közcélú szennyvízelvezető, -tisztító művek üzemeltetésére vonatkozó közös előírások
1. A B fejezet szerinti B1 és B2 táblázatban meghatározott „területi vagy szakági irányító vezető”, valamint „vezető diszpécser” megnevezésű munkakörök esetében az egyes oszlopokban előírt kompetenciák a vezető által irányított valamennyi vízilétesítmény összesített teljesítőképességére vonatkoznak.
2. Vezetői állások betöltésének feltétele a 2 év szakirányú szakmai gyakorlat.
3. A képesítések C) fejezet szerinti felsorolásában nem szereplő, de a felsőoktatásban szerezhető képesítések jegyzékéről és az új képesítések jegyzékbe történő felvételéről szóló kormányrendelet szerinti szakirányú felsőfokú műszaki képzettség egyenértékű a B fejezet szerinti B1 és B2 táblázatban megadott kompetencia követelmény szinthez tartozó Alapképzettségi (AK) és Szakirányú továbbképzés (SZT) kritériummal.
A korábbi ötéves egyetemi képzés megfelel a jelenlegi MSc képesítésnek, a korábbi hároméves főiskolai/üzemmérnöki képzés a jelenlegi BSc képesítésnek.
Vita esetén a Magyar Mérnöki Kamara állásfoglalását lehet kérni.
Továbbá az egyenértékűnek minősülő felsőfokú képesítések a felsőoktatásban szerezhető képesítések jegyzékéről és új képesítések jegyzékbe történő felvételéről szóló kormányrendelet alapján állapíthatóak meg.
C1. AK – Alapképzettség:
képzettség | szakok | |||
végzettségi szint | rövidítése | megnevezése | ||
EM1 | infrastruktúra-építőmérnöki | |||
hidrogeológus mérnöki | ||||
EM2 | vegyészmérnöki | |||
vegyész | ||||
biomérnöki | ||||
biológus | ||||
molekuláris biológia | ||||
hidrobiológus | ||||
MSc | gyógyszervegyész-mérnöki | |||
környezetmérnöki | ||||
gépészmérnöki | ||||
épületgépészeti és eljárástechnikai gépészmérnöki | ||||
villamosmérnöki | ||||
EM3 | településmérnöki | |||
környezettudomány | ||||
földtudományi mérnöki | ||||
Alapképzettség | földtudomány | |||
geológus | ||||
M1 | vízügyi üzemeltetési mérnöki | |||
építőmérnöki | ||||
vegyészmérnöki | ||||
M2 | biomérnöki | |||
kémia | ||||
BSc | biológia | |||
környezetmérnöki | ||||
földtudományi | ||||
műszaki földtudományi | ||||
M3 | gépészmérnöki | |||
villamosmérnöki | ||||
környezettan | ||||
Technikus | T1 | vízügyi technikus | ||
víz- és szennyvízkezelő | ||||
T2 | vegyész technikus |
C2. SZT – Szakirányú továbbképzés
képzettség | szakok | ||
rövidítése | megnevezése | ||
Szakirányú továbbképzés | SZT | Vízellátás-csatornázás szak |
C3. GY – Gyakorlati idő
Közüzemi ivóvízellátás-csatornázás üzemeltetési munkahelyeken az alapdiploma megszerzését követően eltöltött idő.
A) | B) | ||
1. | Ellenőrző kémiai vizsgálatok | E | |
2. | fajlagos elektromos vezetőképesség | μS/cm | |
3. | ammónium | mg/l | |
4. | nitrát | mg/l | |
5. | nitrit | mg/l | |
6. | KOIps | mg/l | |
7. | klorid | mg/l | |
8. | Ellenőrző radiológiai vizsgálat (Az ellenőrző kémiai vizsgálatokkal együtt kell elvégezni) | ER | |
9. | trícium1 | Bq/l / TU | |
10. | Bakteriológiai vizsgálatok | B | |
11. | E. coli | ||
12. | telepszám 22 °C-on | ||
13. | coliform baktériumok | ||
14. | Rendszeres alap kémiai vizsgálatok | A | |
15. | fajlagos elektromos vezetőképesség | μS/cm | |
16. | pH | ||
17. | nátrium | mg/l | |
18. | kálium | mg/l | |
19. | kalcium | mg/l | |
20. | magnézium | mg/l | |
21. | vas | mg/l | |
22. | mangán | mg/l | |
23. | ammónium | mg/l | |
24. | klorid | mg/l | |
25. | szulfát | mg/l | |
26. | hidrogénkarbonát | mg/l | |
27. | karbonát | mg/l | |
28. | nitrát | mg/l | |
29. | nitrit | mg/l | |
30. | összes keménység | CaO/mgl | |
31. | lúgosság (m) | mmol/1 | |
32. | lúgosság (p) | mmol/1 | |
33. | kémiai oxigénigény (KOIps) | mg/l | |
34. | összes cianid2 | μg/l | |
35. | arzén3 | μg/l | |
36. | felszíni vízkivételi művek esetén összes oldott szerves szén (DOC) | mg/l | |
37. | Kiegészítő kémiai vizsgálatok | K | |
38. | fluorid | mg/l | |
39. | oldott oxigén | mg/l | |
40. | összes foszfor | mg/l | |
41. | ortofoszfát (oldott) | mg/l | |
42. | detergensek (anionaktív, kationaktív, nem ionos) | mg/l | |
43. | fenol index | μg/l | |
44. | AOX | μg/l | |
45. | TPH (összes alifás szénhidrogén) | μg/l | |
46. | antimon | μg/l | |
47. | arzén | μg/l | |
48. | bór | μg/l | |
49. | higany | μg/l | |
50. | kadmium | μg/l | |
51. | króm | μg/l | |
52. | nikkel | μg/l | |
53. | ólom | μg/l | |
54. | réz | μg/l | |
55. | szelén | μg/l | |
56. | alumínium | μg/l | |
57. | Kiegészítő radiológiai vizsgálatok (A kiegészítő kémiai vizsgálatokkal együtt kell elvégezni) | KR | |
58. | radon | Bq/l | |
59. | trícium | Bq/l | |
60. | indikatív dózis | mSv | |
61. | Fenolok (fenol index eredményétől függően) | F | |
62. | fenol | μg/l | |
63. | krezol | μg/l | |
64. | katechol | μg/l | |
65. | rezorcin | μg/l | |
66. | Poliklórozott bifenilek (AOX mérés eredményétől függően) | PCB | |
67. | PCB28 | μg/l | |
68. | PCB52 | μg/l | |
69. | PCB101 | μg/l | |
70. | PCB118 | μg/l | |
71. | PCB138 | μg/l | |
72. | PCB153 | μg/l | |
73. | PCB180 | μg/l | |
74. | 7 PCB összesen | μg/l | |
75. | Halogénezett szénhidrogének (AOX mérés eredményétől függően) | HS | |
76. | diklór-metán | μg/l | |
77. | 1,1,2-triklór-trifluor-etán | μg/l | |
78. | 2-klór-etanol | μg/l | |
79. | széntetraklorid | μg/l | |
80. | 1,2-diklór-propán | μg/l | |
81. | 2,3-diklór-propilén | μg/l | |
82. | 2-klóretil-vinil-éter | μg/l | |
83. | 1,3-diklór-propilén | μg/l | |
84. | 1,1,2-triklór-etán | μg/l | |
85. | 1,2-dibróm-etán | μg/l | |
86. | 1,1,2,2-tetraklór-etán | μg/l | |
87. | cisz1,2-diklór-etilén | μg/l | |
88. | 1,2-diklór-etán | μg/l | |
89. | kloroform | μg/l | |
90. | bróm-diklór-metán | μg/l | |
91. | triklór-etilén | μg/l | |
92. | dibróm-klór-metán | μg/l | |
93. | tetraklór-etilén | μg/l | |
94. | összes klórozott alifás szénhidrogén | μg/l | |
95. | monoklórfenolok | μg/l | |
96. | diklórfenolok | μg/l | |
97. | triklórfenolok | μg/l | |
98. | tetraklórfenolok | μg/l | |
99. | pentaklórfenol | μg/l | |
100. | összes klórfenol | μg/l | |
101. | klórbenzol | μg/l | |
102. | diklórbenzolok | μg/l | |
103. | triklórbenzolok | μg/l | |
104. | 1,2,3,4-tetraklórbenzol | μg/l | |
105. | pentaklórbenzol | μg/l | |
106. | hexaklórbenzol | μg/l | |
107. | klórnaftalin | μg/l | |
108. | bróm-benzol | μg/l | |
109. | összes halogénezett aromás szénhidrogén | μg/l | |
110. | Peszticidek | P | |
111. | acetoklór | μg/l | |
112. | propaklór | μg/l | |
113. | 2,4-D | μg/l | |
114. | atrazin (Aktinit PK) | μg/l | |
115. | lindán | μg/l | |
116. | malation | μg/l | |
117. | MCPA | μg/l | |
118. | metil-paration | μg/l | |
119. | simazin | μg/l | |
120. | 2,4,5-T | μg/l | |
121. | DDT/DDD/DDE | μg/l | |
122. | dezetil-atrazin | μg/l | |
123. | diazinon | μg/l | |
124. | hexaklórbenzol | μg/l | |
125. | dezipropil-atrazin* | μg/l | |
126. | endrin* | μg/l | |
127. | forát* | μg/l | |
128. | hexazinon* | μg/l | |
129. | klórpirifosz* | μg/l | |
130. | metribuzin* | μg/l | |
131. | prometrin* | μg/l | |
132. | propazin* | μg/l | |
133. | terbutilazin* | μg/l | |
134. | terbutrin* | μg/l | |
135. | Egyéb szerves mikroszennyezők [TPH (összes alifás szénhidrogén) eredményétől függően] | SM | |
136. | benz(b)fluorantén | μg/l | |
137. | benz(k)fluorantén | μg/l | |
138. | benz(a)pirén | μg/l | |
139. | indeno(1,2,3-cd)-pirén | μg/l | |
140. | benz(ghi)perilén | μg/l | |
141. | benzol | μg/l | |
142. | toluol | μg/l | |
143. | etil-benzol | μg/l | |
144. | xilolok | μg/l | |
145. | egyéb alkilbenzol összesen | μg/l | |
146. | összes alifás szénhidrogén C5-C40 | μg/l | |
1 Felszín alatti vízkivételi mű esetén az első alapállapot-vizsgálattal egy időben, majd védett felszín alatti vízbázisra telepített vízkivételi mű esetén 6 évente kell mérni. Nem védett felszín alatti, illetve felszíni vízbázisra telepített vízkivételi mű esetén nem mérendő. | |||
2 Csak akkor kell mérni, ha a szolgáltatott ivóvízben kimutatható. | |||
3 Csak akkor kell mérni, ha a kevert (szolgáltatott) ivóvízben az ivóvíz minőségi követelményeiről és az ellenőrzés rendjéről szóló kormányrendelet szerinti 10 μg/l határértéket meghaladó érték az előző két évben előfordult. |
A *-gal jelölt komponensek közül csak azok vizsgálandók, amelyeket a kutak utánpótlódási területén kockázatosként azonosíthatók, vagy ha az ivóvíz minőségi követelményeiről és az ellenőrzés rendjéről szóló kormányrendelet szerint a víziközmű-rendszer vonatkozásában a HUMVI rendszerben a tárgyévet megelőző naptári évben a komponens határérték túllépése rögzítésre került.
A) | B) | ||
1. | Műszaki és mintavételi adatlap | M | |
2. | Azonosító adatok | M1 | |
3. | Üzemeltető neve | ||
4. | Vízjogi üzemeltetési engedély száma | ||
5. | Kataszteri szám a felszín alatti vízkészletekbe történő beavatkozás és a vízkútfúrás szakmai követelményeiről szóló KvVM rendelet szerint | ||
6. | Vízkivételi mű koordinátái Globális Helymeghatározó Rendszer (GPS) szerint | Északi szélesség [fok – 6 tizedes pontossággal]; Keleti hosszúság [fok – 6 tizedes pontossággal] | |
7. | Település neve | ||
8. | Helyi megnevezés, kútszám | ||
9. | Létesítés éve | ||
10. | Csövezett felszín alatti vízkivételi mű talpmélysége | m terep alatt | |
11. | Mintavételi adatok | M2 | |
12. | Mintavétel dátuma | ||
13. | Vízhozam a mintavételkor | l/perc | |
14. | Előzetes szivattyúzás során kitermelt víz mennyisége, fogyasztásmérő állása** | liter | |
15. | Kifolyóvíz hőmérséklet a mintavételkor | °C | |
16. | Helyszíni elektromos vezetőképesség** | μS/cm | |
17. | Helyszíni pH** | ||
18. | Elemző laboratórium (megnevezés, telephely, akkreditálási szám) |
A **-gal jelölt sorok csak az időszakosan termeltetett kutak esetén vizsgálandók.