A Kormány az Alaptörvény 15. cikk (3) bekezdésében meghatározott eredeti jogalkotói hatáskörében,
a 60. § tekintetében az ingatlan-nyilvántartásról szóló 1997. évi CXLI. törvény 90. § (5) bekezdés d) pontjában kapott felhatalmazás alapján,
az Alaptörvény 15. cikk (1) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:
1. § A gyermekvállalás és gyermeknevelés támogatása, a családok új lakáshoz jutásának elősegítése és az új lakások építésének ösztönzése érdekében az e rendeletben meghatározott feltételekkel Magyarország területén új lakás építéséhez vagy vásárlásához az alábbi lakáscélú állami támogatások vehetők igénybe:
a) vissza nem térítendő állami támogatás (a továbbiakban: családi otthonteremtési kedvezmény);
b) adó-visszatérítési támogatás;
c) * többgyermekes családok otthonteremtési kamattámogatása. *
1/A. § * Az e rendelet szerinti lakáscélú állami támogatások iránt új támogatási kérelem – a 9/A. §-a szerinti utóbb született gyermekre, valamint az 1. § (1) bekezdés a) pontja vonatkozásában a 38. § szerinti, különbözeti támogatási összegre vonatkozó családi otthonteremtési kedvezmény kivételével – 2024. január 1-jétől nem nyújtható be.
2. § (1) Az e rendeletből eredő valamennyi polgári jogi jogviszonyban az államot – ha törvény másként nem rendelkezik – a Magyar Államkincstár (a továbbiakban: Kincstár) képviseli.
(2) * Az 1. § szerinti lakáscélú támogatásokkal kapcsolatos eljárásokban a lakáscélú állami támogatásokkal kapcsolatos feladatkörében az e rendelet szerinti lakáscélú állami támogatással érintett új lakás fekvése szerint illetékes vármegyei kormányhivatal, Pest vármegye vagy a főváros területén fekvő támogatott lakás esetén Budapest Főváros Kormányhivatala (a továbbiakban együtt: kormányhivatal) jár el.
(2a) * Az e rendelet alapján a kormányhivatal hatáskörébe tartozó közigazgatási hatósági ügyekkel összefüggésben az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvényben (a továbbiakban: Ákr.) a felügyeleti szervre ruházott, a központi államigazgatási szervekről, valamint a Kormány tagjai és az államtitkárok jogállásáról szóló 2010. évi XLIII. törvény 2. § (1) bekezdés e)–h) pontjában meghatározott, valamint a törvényességi és szakszerűségi ellenőrzési hatásköröket szakmai irányító miniszterként a lakáscélú állami támogatásokért felelős miniszter (a továbbiakban: miniszter) gyakorolja.
(2b) * A kormányhivatal e rendeletben szabályozott hatósági eljárása során az ügyfelet hiánypótlásra két alkalommal is felhívhatja.
(2c) * A kormányhivatal e rendeletben szabályozott hatósági eljárása során az ügyfél az eljárás szünetelését nem kérheti.
(2d) * A kormányhivatal e rendeletben szabályozott hatósági eljárásaiban az ügyintézési határidő 30 nap.
(3) *
(4) * A miniszter szakmai képzéseket, vizsgákat, valamint szakmai (koordinációs) értekezleteket szervez a kormányhivatal lakástámogatásokkal foglalkozó munkatársai részére.
3. § (1) E rendelet alkalmazásában:
1. bekerülési költség: a következő kiadásoknak ténylegesen megfizetett, telekárat és a beépített vagy szabadon álló berendezési tárgyakat nem tartalmazó, új lakásra jutó hányada:
a) az új lakás épületszerkezeteinek, közös használatra szolgáló helyiségeinek és központi berendezéseinek építési költségei,
b) az új lakás rendeltetésszerű használhatóságát biztosító
ba) helyiségeinek,
bb) tároló helyiségeknek, ideértve a különálló épületben megvalósuló tüzelőanyag-tárolót, a lomkamrát,
bc) melléképítményeknek, ideértve a hulladéktartály-tárolót, a közműpótló építményeket és berendezéseket, a közmű-becsatlakozás építményeit,
bd) egyéb építményeknek, ideértve a lakótelek homlokvonalán álló kerítést, az építésügyi hatóság által előírt kerítést, az épület megközelítését szolgáló tereplépcsőt, lejtőt és járdát, valamint támfalat és szivárgó övárkot, valamint
be) a gépkocsitároló helyiségnek az építési költségei,
c) a közműbekötések költségvetés szerinti építési költségei,
d) a lebonyolítási költségek, köztük a műszaki tervezés, a hatósági engedélyezés – ideértve a használatbavétel tudomásulvételét, illetve az egyszerű bejelentéshez kötött épület felépítésének megtörténtéről szóló hatósági bizonyítvány kiállítását is – és a műszaki ellenőrzés költségeit,
e) a jogszabály alapján fizetendő útépítési- és közművesítési hozzájárulás,
f) a távfűtés bekapcsolási díj, az elektromos hálózat fejlesztési hozzájárulások,
g) az új lakáshoz kapcsolódó közterületi út-, járda- és közműépítési költségek és hozzájárulások,
h) az új lakás megépítéséhez szükséges földmunka elvégzésének költségei,
i) az új lakás megépítése érdekében felmerült építménybontási költségek,
j) * a tetőtér-beépítéssel vagy emelet-ráépítéssel létrehozott új lakás biztonságos megközelítését biztosító lépcső kialakításának költségei,
k) * a Lechner Tudásközpont Nonprofit Korlátolt Felelősségű Társaság (a továbbiakban: Lechner Tudásközpont) honlapján nyilvánosan elérhető Nemzeti Mintaterv Katalógusból kiválasztott, felhasználói szerződésben rögzített mintatervnek az érintett építési helyszínre történő adaptálásához kapcsolódó tervezési díj (a továbbiakban: adaptációs költség);
2. egyedülálló: az a személy, aki hajadon, nőtlen, özvegy, özvegy bejegyzett élettárs, elvált, elvált bejegyzett élettárs vagy az, akinek a házassága, bejegyzett élettársi kapcsolata megszűnt és nincs élettársa;
2a. * életvitelszerű bentlakás: a támogatással érintett új lakásnak a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló törvény szerinti bejelentett lakóhelyként – hontalan esetén a harmadik országbeli állampolgárok beutazására és tartózkodására vonatkozó általános szabályokról szóló törvény szerinti szálláshelyként – történő életvitelszerű használata;
2b. * építési engedély: az építési engedély vagy az építésügyi hatóság által kiállított dokumentum arról, hogy az egyszerű bejelentéshez kötött építési tevékenység bejelentése megtörtént, vagy a 2024. szeptember 30. napját követően tett egyszerű bejelentést az építésügyi hatóság tudomásul vette;
3. fiatal házaspár: házastársak, akik közül az e rendelet szerinti lakáscélú állami támogatás iránti kérelem benyújtásának időpontjában legalább az egyik fél még nem töltötte be a 40. életévét; *
4. gyermek:
a) * a magzat vagy az ikermagzat a várandósság betöltött 12. hetét követően, valamint
b) * aki az igénylő vér szerinti vagy örökbefogadott eltartott gyermeke és *
ba) a 25. életévét még nem töltötte be vagy
bb) * a 25. életévét már betöltött, megváltozott munkaképességű személy;
4a. * használatbavételi engedély: a használatbavételi engedély, a használatbavétel tudomásulvételéről az építésügyi hatóság által kiállított dokumentum, vagy a felépítés megtörténtét tanúsító hatósági bizonyítvány;
5. hasznos alapterület: a lakáson belül közvetlenül megközelíthető, következő helyiségek − a magyar építészetről szóló törvény szerint számított − hasznos alapterületének összege: *
a) előszoba, közlekedő,
b) nappali,
c) hálószoba,
d) étkező,
e) konyha, étkezőkonyha,
f) fürdőszoba,
g) WC,
h) kamra, tároló,
i) gardrób,
j) mosókonyha,
k) kazánhelyiség és
l) egyéb fűthető helyiség, ide nem értve a gépjárműtárolót és a pinceszinti helyiséget;
6. hitelígérvény: a kölcsönszerződés előre meghatározott jövőbeni időpontban vagy feltételek bekövetkezésekor történő megkötésére vonatkozó kötelezettségvállalás;
7. hitelintézet: magyarországi székhellyel vagy fiókteleppel rendelkező hitelintézet, valamint a hitelintézettel egyenértékű prudenciális szabályozásnak megfelelő pénzügyi vállalkozás a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 2013. évi CCXXXVII. törvényben (a továbbiakban: Hpt.) foglaltaknak megfelelően, vagy jelzálog-hitelintézet a jelzálog-hitelintézetről és a jelzáloglevélről szóló 1997. évi XXX. törvényben foglaltaknak megfelelően;
8. * megváltozott munkaképességű személy: akinek a rehabilitációs hatóság komplex minősítése alapján egészségi állapota legfeljebb 50%-os mértékű, vagy a rehabilitációs hatóság jogelődjei által végzett hatályos minősítés alapján egészségkárosodása legalább 50%-os mértékű, vagy 2008. január 1-jét megelőzően kiállított hatályos szakvéleménye szerint a munkaképességét legalább 67%-ban elvesztette, vagy aki után az igénylő gyermekek otthongondozási díjában részesül;
9. új lakás: a meglévő épület vagy épületrész átalakítása kivételével
a) * az alapozási munkáktól kezdődően – kivéve, ha a meglévő alap szakértői vélemény alapján felhasználható – újonnan épített, a lakhatás feltételeinek megfelelő, az ingatlan-nyilvántartásban lakóház vagy lakás megnevezéssel nyilvántartott vagy ilyenként feltüntetésre váró ingatlan a hozzá tartozó földrészlettel (a továbbiakban: lakás), amely elkészültét követően használatbavételi eljárásra köteles, ideértve a tanyán vagy birtokközpontban található lakóépületet is, és amely legalább az alábbi feltételeknek megfelel:
aa) 12 négyzetmétert meghaladó alapterületű lakószobával és főzőhelyiséggel – ennek hiányában további, legalább 4 négyzetméter alapterületű, a főzést lehetővé tevő, önálló szellőzésű lakótérrel, térbővülettel –, továbbá fürdőhelyiséggel és WC-vel rendelkezik,
ab) közműves villamos energia szolgáltatással rendelkezik,
ac) egyedi fűtési móddal rendelkezik,
ad) közműves szennyvízelvezetéssel rendelkezik, vagy ha nincs a településen (településrészen) közműves szennyvízelvezetés, a szennyvíz tisztítása és elhelyezése egyedi szennyvízkezelő berendezéssel vagy tisztítómezővel ellátott oldómedencés műtárggyal vagy időszakos tárolása egyedi zárt szennyvíztárolóban történik, és
ae) közműves ivóvíz-szolgáltatással rendelkezik, vagy ha a településen (településrészen) nincs közműves vízszolgáltatás, a telken ivóvíz minőségű vizet szolgáltató kút van; vagy
b) * tetőtér beépítéssel vagy emelet-ráépítéssel létrehozott lakás akkor, ha a tetőtér beépítés – ideértve azt az esetet is, ha az az építmény térfogatnövelésével nem jár – vagy emelet-ráépítés révén új, önálló társasházi tulajdoni különlapon nyilvántartott vagy több lakásból álló osztatlan közös tulajdon esetén a 20. § (2) bekezdése szerinti kizárólagos használati joggal érintett, lépcsőházból vagy szabadlépcsőn megközelíthető, külön bejárattal rendelkező, az a) pont aa)–ae) alpontja szerinti feltételnek megfelelő újabb lakás jön létre;
10. * egylakásos lakóépület: a tulajdoni formájától függetlenül olyan
a) szabadon álló, oldalhatáron álló, zártsorú beépítési móddal vagy a telken meglévő épülethez csatlakozó módon épített egy lakást magába foglaló lakóépület, amely önálló tető- és épületszerkezettel és a terepszintről közvetlen bejárattal rendelkezik, vagy
b) ikerház, sorház vagy láncház, amelyben a családi otthonteremtési kedvezménnyel érintett lakás önálló tető- és épületszerkezettel és a terepszintről közvetlen bejárattal rendelkezik.
(2) * Az e rendeletben meg nem határozott fogalmakat a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvényben (a továbbiakban: Ptk.), a Hpt.-ben és a magyar építészetről szóló törvényben, valamint a településrendezési és építési követelményekről szóló kormányrendeletben meghatározottak szerint kell értelmezni.
4. § E fejezet alkalmazásában
1. igénylő: a családi otthonteremtési kedvezményt igénylő nagykorú személy,
2. támogatott személy: a családi otthonteremtési kedvezményt igénylő személy, aki az e rendelet szerinti személyi és egyéb feltételeknek megfelel, és ezek alapján a hitelintézettel a családi otthonteremtési kedvezmény igénybevételére támogatási szerződést köt.
5. § A családi otthonteremtési kedvezményt igényelheti:
a) a magyar állampolgár és az a személy, akit a magyar állampolgárságról szóló törvény alapján magyar állampolgárnak kell tekinteni,
b) a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személyek beutazásáról és tartózkodásáról szóló törvény hatálya alá tartozó személy, aki a szabad mozgás és a három hónapot meghaladó tartózkodás jogát Magyarország területén gyakorolja,
c) * a harmadik országbeli állampolgár, ha a harmadik országbeli állampolgárok beutazására és tartózkodására vonatkozó általános szabályokról szóló törvényben foglaltak szerint huzamos tartózkodási jogosultsággal rendelkezik, vagy
d) * a hontalan, ha a harmadik országbeli állampolgárok beutazására és tartózkodására vonatkozó általános szabályokról szóló törvényben foglaltak alapján ilyen jogállásúnak ismerték el.
e) *
6. § A nem magyar állampolgár támogatott személy részére a családi otthonteremtési kedvezmény a három hónapot meghaladó tartózkodási jogosultság fennállásának időtartama alatt nyújtható, ha Magyarország területén bejelentett lakóhellyel rendelkezik.
7. § A családi otthonteremtési kedvezményt házastársak, fiatal házaspárok és élettársak együttes igénylőként igényelhetik. A támogatási szerződés megkötése esetén az együttes igénylők mindketten támogatott személlyé válnak.
8. § (1) A családi otthonteremtési kedvezmény az e rendeletben meghatározott feltételek szerint az igénylővel közös háztartásban élő és a felépített vagy megvásárolt új lakásba vele együtt beköltöző gyermeke után és az igénylő által vállalt gyermek után igényelhető.
(2) Gyermekvállalásra tekintettel családi otthonteremtési kedvezményt csak az 5. § a)–e) pontja szerinti személyekből álló fiatal házaspár igényelhet. Gyermektelen fiatal házaspár legfeljebb három, egygyermekes fiatal házaspár legfeljebb kettő, kétgyermekes fiatal házaspár egy gyermek születését vállalhatja a családi otthonteremtési kedvezménnyel összefüggésben.
(2a) * A családi otthonteremtési kedvezmény az e rendeletben meghatározott feltételek szerint az igénylővel közös háztartásban élő, és a felépített vagy megvásárolt új lakásba vele együtt beköltöző, legalább egy éve az igénylő gyámsága vagy gondnoksága alatt álló gyermek után is igényelhető a gyermek szüleinek halála esetén. Élettársak esetén, ha csak az egyik igénylő kerül gyámként vagy gondnokként kirendelésre, a 11. § vonatkozásában a gyermek a gyámként vagy gondnokként kirendelt igénylő saját gyermekének minősül.
(3) * Nem veheti igénybe a családi otthonteremtési kedvezményt az, akit a támogatás igénylését megelőző öt évben az e rendelet vagy az egyéb lakáscélú állami támogatásokról szóló jogszabályok szerint igénybe vett vissza nem térítendő lakáscélú állami támogatás vagy ezt megelőlegező kölcsön vonatkozásában a járási hivatal, a kormányhivatal, a Kincstár vagy az állami adóhatóság végleges határozatával vagy bíróság jogerősen visszafizetésre kötelezett.
9. § A családi otthonteremtési kedvezmény legmagasabb összege új lakás építésénél vagy új lakás vásárlásánál
a) egy gyermek esetén 600 000 Ft,
b) két gyermek esetén 2 600 000 Ft,
c) három vagy több gyermek esetén 10 000 000 Ft.
9/A. § * (1) A családi otthonteremtési kedvezmény során figyelembe nem vett, utóbb született gyermek után – a használt lakás vásárlásához, bővítéséhez igényelhető családi otthonteremtési kedvezményről szóló 17/2016. (II. 10.) Korm. rendelet 23. §-a alkalmazásával az e rendelet szerinti családi otthonteremtési kedvezménnyel érintett új lakásra is – igényelhető családi otthonteremtési kedvezmény, melynek összege gyermekenként 1 000 000 forint.
(2) Az (1) bekezdés szerinti családi otthonteremtési kedvezményre
a) alkalmazandó a használt lakás vásárlásához, bővítéséhez igényelhető családi otthonteremtési kedvezményről szóló 17/2016. (II. 10.) Korm. rendelet – a 23. §-a mellett, melynek (4) bekezdésében foglalt bővítésen e rendelet alkalmazásában építés értendő –
aa) 16. § (1) bekezdése – az a) és b) pontja kivételével –,
ab) 26/A. § (3) bekezdése – a 38. § tekintetében –,
ac) 45. § (2) bekezdése – az a) pont aa), ab) alpontja, valamint b) és c) pontja kivételével –,
b) nem alkalmazandó a 37. § (1) bekezdése.
10. § A családi otthonteremtési kedvezmény igényelhető összegét megalapozó gyermekszám meghatározásához a családi otthonteremtési kedvezményt igénylő
a) egyedülálló esetén az igénylővel közös háztartásban élő, vele együtt költöző gyermeket vagy gyermekeket,
b) házastársak esetén a házastársakkal közös háztartásban élő, velük együtt költöző közös, valamint a házastársak nem közös gyermekeit együttesen,
c) fiatal házaspár esetén a fiatal házaspárral közös háztartásban élő, velük együtt költöző közös, a házastársak nem közös, valamint a fiatal házaspár által közösen vállalt gyermekeket együttesen
kell figyelembe venni.
11. § (1) A családi otthonteremtési kedvezményt igénylő élettársak esetén a családi otthonteremtési kedvezmény igényelhető összegét a (2)–(6) bekezdésben foglaltak szerint kell meghatározni azzal, hogy az igényelhető legmagasabb összeg a 9. § c) pontja szerinti támogatási összeg.
(2) Ha az élettársak a családi otthonteremtési kedvezményt a velük közös háztartásban élő közös gyermekeik után igénylik, – együttes igénylőként – a 9. § szerint jogosultak a támogatásra.
(3) Ha az élettársak a családi otthonteremtési kedvezményt az egyik fél velük közös háztartásban élő gyermeke után igénylik, – együttes igénylőként – a 9. § szerint jogosultak a támogatásra.
(4) Ha az élettársak a családi otthonteremtési kedvezményt a velük közös háztartásban élő nem közös gyermekeik után igénylik, az általuk – együttes igénylőként – igényelhető támogatási összeget akként kell meghatározni, hogy mindkét fél esetében ki kell számolni, hogy a saját gyermekei után milyen összegű családi otthonteremtési kedvezményre lenne jogosult. Az élettársak az így kiszámított összegek közül a számukra kedvezőbbet vehetik igénybe.
(5) Ha az élettársak a családi otthonteremtési kedvezményt a velük közös háztartásban élő közös és az egyik fél saját gyermekei után igénylik, – együttes igénylőként – a 9. § szerint jogosultak a támogatásra.
(6) Ha az élettársak a családi otthonteremtési kedvezményt a velük közös háztartásban élő közös és mindkét fél saját gyermeke után igénylik, az általuk – együttes igénylőként – igényelhető támogatási összeget akként kell meghatározni, hogy mindkét fél esetében ki kell számolni, hogy a saját gyermekei után mekkora összegű családi otthonteremtési kedvezményre lenne jogosult. A közös gyermeket a számítás során csak az egyik igénylőnél lehet figyelembe venni. Az élettársak az így kiszámított összegek közül a számukra kedvezőbbet vehetik igénybe.
12. § (1) * A családi otthonteremtési kedvezményt – ideértve az egyéb lakáscélú állami támogatásokról szóló jogszabályok szerint vissza nem térítendő lakáscélú állami támogatásokat és az azt megelőző kölcsönöket is – ugyanazon gyermek után – a (2) és (2b) bekezdésben, valamint a 38. §-ban foglalt kivétellel – csak egy alkalommal lehet igénybe venni. Az igénylő a kérelem benyújtásakor büntetőjogi felelősség vállalásával teljes bizonyító erejű magánokiratban nyilatkozik arról, hogy csak olyan személy után igényel családi otthonteremtési kedvezményt, aki után e rendelet vagy egyéb lakáscélú állami támogatásokról szóló jogszabályok szerint vissza nem térítendő lakáscélú állami támogatás igénybevétele – a (2) és (2b) bekezdésben, valamint a 38. §-ban foglalt kivétellel – még nem történt.
(2) * Ha az e rendeletben meghatározott feltételeknek megfelelő igénylő a családi otthonteremtési kedvezmény iránti kérelem benyújtását megelőzően a meglévő vagy vállalt gyermekére tekintettel e rendelet vagy az egyéb lakáscélú állami támogatásokról szóló jogszabályok szerint vissza nem térítendő lakáscélú állami támogatást vagy ezt megelőlegező kölcsönt vett igénybe, a – a (2a) bekezdésben foglalt kivétellel – a korábban folyósított és az újabb igénylésig vissza nem fizetett támogatással csökkentett támogatási összeg igényelhető.
(2a) * Ha az igénylő számára kedvezőbb, a (2) bekezdésben meghatározott számítási mód helyett a családi otthonteremtési kedvezmény összegét azon, az igénylés időpontjában meglévő gyermekek figyelmen kívül hagyásával kell megállapítani, akik után az igénylő korábban a (2) bekezdés szerinti támogatást vagy kölcsönt vett igénybe.
(2b) * A (2) és (2a) bekezdésben foglaltaktól eltérően a családi otthonteremtési kedvezmény összegének megállapításánál nem kell figyelembe venni az újabb támogatási kérelem benyújtásának időpontjáig – a (4) bekezdés szerinti nyilvántartás alapján vagy a 2011. december 31. napját megelőzően benyújtott igénylések esetében közokirattal vagy hitelintézet által teljes bizonyító erejű magánokiratként kiállított dokumentummal igazolt módon – már visszafizetett vissza nem térítendő lakáscélú állami támogatás vagy ezt megelőlegező kölcsön összegét.
(2c) * A 15/A. §-ban meghatározott esetben a családi otthonteremtési kedvezménynek a 9. §, valamint a (2)–(2b) bekezdés szerint az igénylő részére megállapítható összege csekély összegű (de minimis) támogatásnak minősül, amely az Európai Unió működéséről szóló szerződés 107. és 108. cikkének a csekély összegű támogatásokra való alkalmazásáról szóló, 2013. december 18-i 1407/2013/EU bizottsági rendelet (a továbbiakban: 1407/2013/EU bizottsági rendelet) alapján nyújtható. Ha a családi otthonteremtési kedvezménynek a 9. §, valamint a (2)–(2b) bekezdés szerint az igénylő részére megállapítható összege az igénylő 43. § (1) bekezdés e) pontja szerinti nyilatkozata alapján meghaladná az 1407/2013/EU bizottsági rendelet szerint a csekély összegű (de minimis) támogatásokra megállapított összeghatárt, akkor az igénylő legfeljebb ezen összeghatárig terjedő mértékű családi otthonteremtési kedvezményre jogosult.
(3) *
(4) * A hitelintézet a jogosultsági feltételek fennállásának vizsgálata érdekében a korábbi igénybevételt a Kincstár által üzemeltetett lakástámogatási szakmai informatikai rendszerben lévő adatok alapján és a TAKARNET rendszerből ellenőrzi.
(5) * Az igénylő a korábbi igénybevétel esetén a gyermek neve, adóazonosító jele, születési adatai megjelölésével teljes bizonyító erejű magánokiratba foglaltan, büntetőjogi felelősség vállalásával nyilatkozik arról, hogy mely gyermek után, mikor, melyik hitelintézeten keresztül, mekkora összegben, helyrajzi számmal megjelölve mely lakás vonatkozásában vette igénybe az (1), (2) és (2b) bekezdés szerinti vissza nem térítendő állami támogatást.
(6) * A (2) és (2a) bekezdés szerinti esetben, illetve állami kamattámogatással érintett lakáscélú kölcsön esetén a korábban igénybe vett támogatással összefüggésben előírt életvitelszerű bentlakási kötelezettséget az e rendelet szerinti családi otthonteremtési kedvezménnyel érintett új lakásban kell teljesíteni.
13. § (1) * A családi otthonteremtési kedvezmény igénylésekor az igénylő teljes bizonyító erejű magánokiratba foglalt nyilatkozatban hozzájárul ahhoz, hogy
a) a saját és vele közös háztartásban élő, vele együtt költöző kiskorú gyermekei alábbi adatait:
aa) név,
ab) születési név,
ac) anyja neve,
ad) születési hely és idő,
ae) állampolgárság vagy hontalan jogállás,
af) lakcím,
ag) értesítési cím,
ah) személyi azonosító és
ai) adóazonosító jel; valamint
b) a családi otthonteremtési kedvezményre vonatkozó információkat;
c) * a csekély összegű (de minimis) támogatásokra irányadó feltételek teljesítésére vonatkozó nyilatkozatában foglalt adatokat
a családi otthonteremtési kedvezmény szabályszerű igénybevételének ellenőrzése céljából a hitelintézet felhasználja és továbbítsa a kormányhivatal, a Kincstár, valamint az állami adóhatóság részére.
(2) * A családi otthonteremtési kedvezmény igénylésekor az igénylő teljes bizonyító erejű magánokiratba foglalt nyilatkozatban hozzájárul ahhoz, hogy a hitelintézet, a kormányhivatal és az állami adóhatóság a bizonylatok valódiságát, a bennük foglalt gazdasági esemény megtörténtét és ezekkel összefüggésben a családi otthonteremtési kedvezmény igénybevételének jogszerűségét, felhasználásának szabályszerűségét a helyszínen – a lakásban is – ellenőrizze, és annak eredményéről a hitelintézetet tájékoztassa, illetve, ha olyan jogszabálysértést is észlel, amellyel kapcsolatos eljárás a kormányhivatal hatáskörébe tartozik, a kormányhivatalt hivatalból értesítse.
(3) Az igénylő a családi otthonteremtési kedvezmény igénylésekor csatolja azon nagykorú gyermek teljes bizonyító erejű magánokiratba foglalt (1) és (2) bekezdés szerinti tartalmú hozzájáruló nyilatkozatát is, akire tekintettel a családi otthonteremtési kedvezményt igényli.
(4) * Az igénylő a családi otthonteremtési kedvezmény igénylésekor a fennálló házasságról büntetőjogi felelősség vállalásával teljes bizonyító erejű magánokirattal nyilatkozik. A nyilatkozat tartalmazza a házastársak nevét, személyi azonosítóját, születési adatait, valamint a házasságkötés helyét és idejét.
(5) * A családi otthonteremtési kedvezmény iránti kérelemben az igénylő teljes bizonyító erejű magánokiratba foglaltan, büntetőjogi felelősség vállalásával nyilatkozik azon gyermekekről, akik után a kedvezményt igényli. A nyilatkozat tartalmazza a nyilatkozattevő és – ha a gyermek már megszületett – a gyermek nevét, adóazonosító jelét, születési adatait, örökbefogadott gyermek és gyám vagy gondnok kirendelése esetén a döntést meghozó hatóság, bíróság megnevezését és a döntés időpontját, kiskorú gyermek elhelyezése vagy szülői felügyeletének rendezése esetén a kiskorú gyermek elhelyezéséről vagy szülői felügyeletének rendezéséről és lakóhelyének kijelöléséről döntő hatóság, bíróság megnevezését, a döntés időpontját is.
(6) * A közös háztartásban élést, valamint élettársak esetén ennek időtartamát büntetőjogi felelősség vállalásával tett, teljes bizonyító erejű magánokiratba foglalt nyilatkozattal kell igazolni.
(7) * Arról, hogy a több önálló lakásból álló, osztatlan közös tulajdon esetén a családi otthonteremtési kedvezménnyel érintett lakásra vonatkozóan a támogatott személynek kizárólagos használati joga áll fenn, a támogatott személy büntetőjogi felelősség vállalásával teljes bizonyító erejű magánokiratba foglaltan nyilatkozik.
(8) * A családi otthonteremtési kedvezmény iránti kérelemben az igénylő teljes bizonyító erejű magánokiratba foglaltan, büntetőjogi felelősség vállalásával nyilatkozik arról, ha az állam javára bejegyzett elidegenítési és terhelési tilalom fennállása alatt a kedvezményből vásárolt vagy épített új lakást
a) a legalább többségi tulajdonában álló gazdasági társaság – ide nem értve a részvénytársaságot –, illetve
b) az általa folytatott egyéni vállalkozói tevékenység
székhelyeként a cégnyilvántartásba, illetve az egyéni vállalkozók nyilvántartásába be kívánja jelenteni.
(9) * Az igénylő a (8) bekezdés szerinti nyilatkozatot akkor teheti meg, ha a családi otthonteremtési kedvezményből vásárolt vagy épített új lakás megszerzésének költségeihez nem vett korábban igénybe az 1407/2013/EU bizottsági rendelet szerinti csekély összegű (de minimis), illetve ezen jogcímtől eltérő jogcímen az európai uniós versenyjogi értelemben vett állami támogatásokkal kapcsolatos eljárásról és a regionális támogatási térképről szóló 37/2011. (III. 22.) Korm. rendelet 2. § 1. pontja szerinti állami támogatást.
(10) * A családi otthonteremtési kedvezmény iránti kérelemben az igénylő teljes bizonyító erejű magánokiratba foglaltan, büntetőjogi felelőssége mellett nyilatkozik arról, ha az állam javára bejegyzett jelzálogjog fennállása alatt a családi otthonteremtési kedvezményből vásárolt vagy épített új lakáshoz tartozó földrészletet, illetve az azon álló melléképítményt saját gazdasági tevékenysége céljára kívánja hasznosítani, ide nem értve annak bérbe vagy haszonbérbe adását.
(11) * A (10) bekezdés szerinti nyilatkozat megtétele esetén
a) új lakás
aa) építésénél a 21. § szerinti építési költségvetést,
ab) vásárlásánál az adásvételi szerződésben és a 44. § (1) bekezdése szerinti számlában a vételárat
meg kell osztani az aa) alpont esetében a lakóépületre és a melléképítményre jutó bekerülési költségekre, illetve az ab) alpont esetében a lakóépületre, a földrészletre, illetve a melléképítményre jutó vételárhányadokra,
b) a családi otthonteremtési kedvezmény összege nem haladhatja meg új lakás
ba) építésénél a lakóépületre jutó bekerülési költséget,
bb) vásárlásánál a lakóépületre jutó vételárhányadot, és
c) az (1) bekezdés c) pontját, a (9) bekezdést, a 12. § (2c) bekezdését, a 15/A. §-t, valamint a 43. § (1) bekezdés e) pontját is alkalmazni kell.
14. § * (1) A családi otthonteremtési kedvezmény igénylésének feltétele, hogy az igénylő büntetőjogi felelősségét a bíróság
a) az 1. melléklet szerinti bűncselekmény elkövetése miatt nem állapította meg vagy
b) az 1. melléklet szerinti bűncselekmény elkövetése miatt megállapította, de a családi otthonteremtési kedvezmény igénylésének időpontjában az igénylő e bűncselekmények vonatkozásában a büntetett előélethez fűződő hátrányos jogkövetkezmények alól már mentesült.
(2) * A büntetlen előéletről az igénylő a kérelem benyújtásakor büntetőjogi felelősség vállalásával teljes bizonyító erejű magánokiratban nyilatkozik, amely nyilatkozathoz csatolni kell az igénylő írásbeli hozzájárulását ahhoz, hogy a nyilatkozatban foglalt személyes adatokat a hitelintézet, az állami adóhatóság és a kormányhivatal a családi otthonteremtési kedvezményre való jogosultsága megállapításának és az igénybevétel jogszerűsége ellenőrzésének céljából és időtartamára kezelje.
15. § * A családi otthonteremtési kedvezmény igénybevételének feltétele, hogy az igénylőnek ne legyen az állami adóhatóságnál nyilvántartott, az adóigazgatási eljárás részletszabályairól szóló 465/2017. (XII. 28.) Korm. rendelet 22. § (1) bekezdés a) pontja szerinti összeget meghaladó köztartozása. A köztartozás-mentességről vagy a fennálló köztartozása e pont szerinti mértéket meg nem haladó összege tényéről – ha az igénylő nem szerepel az adózás rendjéről szóló törvény szerinti köztartozásmentes adatbázisban – az igénylő büntetőjogi felelősség vállalásával teljes bizonyító erejű magánokiratban nyilatkozik. Ha a nyilatkozattól eltérően a hitelintézet megállapítja, hogy az igénylőnek van a kérelem benyújtása és elbírálása napján is fennálló, a jelen § szerinti mértéket meghaladó köztartozása, akkor 14 napos határidő tűzésével – amely a 37. § (3a) bekezdése szerinti elbírálási határidőbe nem számít be – felhívja az igénylőt arra, hogy köztartozásának a felhívás kézhezvételétől számított 14 napon belül történő megfizetését és annak igazolását követően válhat a családi otthonteremtési kedvezményre jogosulttá.
15/A. § * (1) Ha az igénylő a 13. § (8) bekezdése alapján olyan tartalmú nyilatkozatot tett, hogy a legalább többségi tulajdonában álló gazdasági társaság – ide nem értve a részvénytársaságot –, illetve az általa folytatott egyéni vállalkozói tevékenység székhelye – az állam javára bejegyzett elidegenítési és terhelési tilalom fennállása alatt – a családi otthonteremtési kedvezményből vásárolt vagy épített új lakásba kerül bejelentésre a cégnyilvántartásba, illetve az egyéni vállalkozók nyilvántartásába, a családi otthonteremtési kedvezmény igénybevételének feltétele, hogy az igénylő megfeleljen az 1407/2013/EU bizottsági rendeletben foglalt, a csekély összegű (de minimis) támogatásokra vonatkozó feltételeknek.
(2) Az (1) bekezdés szerinti esetben a hitelintézet az 1407/2013/EU bizottsági rendelet 6. cikk (1) bekezdése szerinti igazolásként a támogatási szerződésben rögzíti
a) a családi otthonteremtési kedvezménynek a 9. §, valamint a 12. § (2)–(2c) bekezdése szerint az igénylő részére megállapítható összegét,
b) azt, hogy ez az 1407/2013/EU bizottsági rendelet szerint nyújtott csekély összegű (de minimis) támogatásnak minősül, valamint
c) az 1407/2013/EU bizottsági rendelet teljes címét és az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetésének adatait.
16. § A 3. § (1) bekezdés 4. pont a) alpontja szerinti, illetve a fiatal házaspár által vállalt gyermek után igényelt családi otthonteremtési kedvezmény esetén a támogatási szerződés tartalmazza a támogatott személy *
a) hozzájárulását ahhoz, hogy a 3. § (1) bekezdés 4. pont a) alpontja szerinti, illetve a fiatal házaspár által vállalt gyermek születését a Kincstár − a családtámogatási adatbázist magában foglaló egységes szociális nyilvántartásban már rendelkezésre álló, és a hitelintézet által szolgáltatott adatokat összevetve – megállapítsa, és
b) * nyilatkozatát, melyben vállalja, hogy ha a gyermek születését követően nem igényel családtámogatási ellátást, vagy ha azt a családok támogatásáról szóló 1998. évi LXXXIV. törvény végrehajtásáról szóló 223/1998. (XII. 30.) Korm. rendelet 4/B. § (4) bekezdése szerinti családtámogatási kifizetőhelyen igényli,
ba) a gyermek nevét, születési adatait, adóazonosító jelét büntetőjogi felelősség vállalásával tett, teljes bizonyító erejű magánokiratba foglalt nyilatkozatban bejelenti, továbbá a gyermek lakcímét igazoló hatósági igazolványát,
bb) * a magzat halva születése esetén a halottvizsgálatról és a halottakkal kapcsolatos eljárásról szóló 351/2013. (X. 4.) Korm. rendelet szerinti okiratot, vagy – kizárólag a 3. § (1) bekezdés 4. pont a) alpontja szerinti esetben – a magzat 12. várandóssági hét elérését követő elhalása esetén az igazolást kérő személyes adatait, a magzat elhalásának napját és a kiállító szülész-nőgyógyász szakorvos adatait, aláírását, bélyegzőjét tartalmazó igazolást
a gyermek születését, a magzat elhalását vagy halva születését követő legfeljebb 90 napon belül a hitelintézet részére bemutatja.
17. § * A családi otthonteremtési kedvezmény igénylésekor az igénylő büntetőjogi felelősség vállalásával teljes bizonyító erejű magánokiratba foglaltan nyilatkozik arról, hogy a családi otthonteremtési kedvezmény iránti kérelem benyújtását megelőző 5 éven belül az e rendelet vagy az egyéb lakáscélú állami támogatásokról szóló jogszabályok szerint igénybe vett vissza nem térítendő lakáscélú állami támogatás vagy ezt megelőlegező kölcsön vonatkozásában a járási hivatal, a kormányhivatal, a Kincstár vagy az állami adóhatóság végleges határozatával vagy bíróság jogerősen visszafizetésre nem kötelezte.
18. § (1) * Családi otthonteremtési kedvezmény vehető igénybe a 2008. július 1-jén vagy azt követően kiállított építési engedéllyel vagy az egyszerű bejelentéshez kötött építési tevékenység bejelentésének megtörténtét az építésügyi hatósági engedélyezési eljárást támogató elektronikus dokumentációs rendszer által előállított igazoló dokumentummal rendelkező új lakás építéséhez.
(2) * Családi otthonteremtési kedvezmény vehető igénybe
a) * a 2008. július 1-jén vagy azt követően kiállított használatbavételi engedéllyel rendelkező, vagy
b) * a kérelem benyújtásának időpontjában építési engedéllyel rendelkező, de használatbavételi engedéllyel még nem rendelkező
olyan új lakás vásárlásához, amelyet gazdálkodó szervezet természetes személy részére való értékesítés céljára épít vagy építtet, és amelyet első ízben, természetes személy részére értékesítenek.
(3) * A használatbavételi engedéllyel még nem rendelkező lakás tulajdonjogának a használatbavételi engedély megszerzése előtt történő átruházás esetén, ha az építkezés 2008. július 1-jén vagy azt követően kiadott építési engedély vagy 2016. január 1-jét követően az egyszerű bejelentéshez kötött építési tevékenység esetén az építési tevékenység bejelentése alapján történt, úgy a családi otthonteremtési kedvezményt az új tulajdonos – az e rendeletben meghatározott feltételekkel – igénybe veheti.
(3a) * Az (1)–(3) bekezdés alkalmazásában, ha a vonatkozó építésügyi jogszabályi előírások értelmében sem építési engedélyre, sem egyszerű bejelentésre nincs szükség – különösen a 3. § (1) bekezdés 9. pont b) alpontja szerinti esetben –, a családi otthonteremtési kedvezményre való jogosultságnak sem feltétele ilyen engedély vagy bejelentés megléte, továbbá az azokhoz kapcsolódó határidők tekintetében
a) az építési engedélyen vagy egyszerű bejelentésen az építési tevékenység megkezdésének,
b) * a használatbavételi engedélyen az építési tevékenység befejezésének
tényét kell érteni.
(4) * Építőközösség tagjaként a családi otthonteremtési kedvezményt az igénylő a felépítendő társasházból az építőközösségi szerződés alapján megállapítható bekerülési költségnek az építőközösségi szerződés szerint tulajdonába kerülő lakásra számított és a közös tulajdonba kerülő épületrészekből őt megillető tulajdoni hányad arányában meghatározott hányadát az építőközösség nevére kiállított számlák alapján is igényelheti.
19. § * (1) * A családi otthonteremtési kedvezmény az új lakás bekerülési költségére, vagy vételára megfizetéséhez használható fel.
(2) Az (1) bekezdésben foglaltaktól eltérően a 3. § (1) bekezdés 1. pont j) alpontja szerinti lépcső kialakítására a támogatás abban az esetben is felhasználható, ha a lépcső
a) a 20. § (2) bekezdése szerinti közös tulajdonban álló ingatlannak nem az igénylő kizárólagos, hanem a tulajdonostársak közös használatába tartozó részében, vagy
b) társasháztulajdon esetében annak közös tulajdonban álló épületrészében
található.
20. § * (1) * A családi otthonteremtési kedvezménnyel felépített vagy megvásárolt új lakásban – a (3) és a (3a) bekezdésben foglalt kivétellel – csak a támogatott személyek szerezhetnek tulajdont.
(2) * Több lakásból álló osztatlan közös tulajdonú ingatlan esetén, ha a családi otthonteremtési kedvezménnyel érintett lakásra vonatkozóan használati megosztási szerződés, a tulajdonostársak – a határozat elfogadását támogató egyes tulajdonostársak neve mellett a tulajdoni hányaduk arányát és az aláírásukat is tartalmazó, teljes bizonyító erejű magánokiratba foglalt – Ptk. 5:78. § (1) bekezdése szerint meghozott határozata vagy bírósági ítélet alapján a támogatott személyek kizárólagos használati joga áll fenn, az (1) bekezdés szerinti feltételt teljesítettnek kell tekinteni.
(3) * Nem érinti a támogatásra való jogosultságot, ha az igénylő halála esetén az új lakásban annak egyenes ági rokona, házastársa vagy élettársa szerez tulajdont.
(3a) * Ha a családi otthonteremtési kedvezmény iránti kérelem benyújtása előtt a támogatásnál figyelembe vett gyermek az elhunyt szülő után ingatlan tulajdont szerzett, és a túlélő szülő, a gyám vagy az örökbefogadó szülő a családi otthonteremtési kedvezmény igénybevételével új lakást épít vagy vásárol, a családi otthonteremtési kedvezménnyel érintett lakásban – kiskorú gyermek esetén a gyámhatóság rendelkezésének megfelelő mértékben – a támogatott személy mellett a támogatásnál figyelembe vett gyermek is szerezhet tulajdont.
(4) Házastársak, fiatal házaspár és élettársak esetén az új lakásban mindkét félnek az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett tulajdonnal kell rendelkeznie.
21. § A családi otthonteremtési kedvezmény igénybevételéről szóló támogatási szerződés megkötésének feltétele új lakás építése esetén, hogy az igénylő által benyújtott bekerülési költséget tartalmazó építési költségvetést a hitelintézet elfogadja.
22. § (1) Az e rendelet szerinti családi otthonteremtési kedvezménnyel építhető, illetve vásárolható lakás hasznos alapterülete
a) egy gyermek esetén legalább 40 m2,
b) két gyermek esetén legalább 50 m2,
c) három vagy több gyermek esetén legalább 60 m2.
(2) Az e rendelet szerinti családi otthonteremtési kedvezménnyel építhető, illetve vásárolható egylakásos lakóépület hasznos alapterülete
a) egy gyermek esetén legalább 70 m2,
b) két gyermek esetén legalább 80 m2,
c) három vagy több gyermek esetén legalább 90 m2.
(3) A lakás hasznos alapterülete legkisebb mértékének számításánál a fiatal házaspár által vállalt, illetve az igénylővel közös háztartásban élő, vele együtt költöző olyan gyermeket kell figyelembe venni, akire tekintettel a családi otthonteremtési kedvezményt igénylik (ideértve azon gyermekeket is, akik után az egyéb lakáscélú állami támogatásokról szóló jogszabályok szerint vissza nem térítendő lakáscélú állami támogatást vagy ezt megelőlegező kölcsönt már igénybe vettek).
23. § (1) * Új lakás építése esetén a támogatott személynek és azon gyermeknek, akire tekintettel a családi otthonteremtési kedvezmény folyósításra került, a családi otthonteremtési kedvezmény utolsó részfolyósítását követően 10 évig az új lakásban életvitelszerűen bent kell laknia.
(2) * Az (1) bekezdésben foglalt kötelezettség teljesítése érdekében a családi otthonteremtési kedvezmény utolsó részfolyósítását követő 180 napon belül a családi otthonteremtési kedvezménnyel épített új lakásban a támogatott személy és mindazon személyek lakóhelyet, hontalan esetében szálláshelyet létesítenek, akiknek együttköltözésére tekintettel a családi otthonteremtési kedvezmény folyósítása történt.
(2a) * Ha az igénylő és azon gyermeke, akire tekintettel a családi otthonteremtési kedvezményt igényli, a kérelem benyújtásának időpontjában a 28. § a) vagy h) pontjában foglaltak szerinti lakóhellyel vagy tartózkodási hellyel rendelkezik, a lakóhely vagy a tartózkodási hely – a 28. § a) vagy h) pontjában meghatározott tényekre tekintettel történő – fenntartása nem minősül az (1) és a (2) bekezdésben foglalt kötelezettségek megsértésének.
(3) * A (2) bekezdés szerinti kötelezettség teljesítését a Kincstár ellenőrzi. Ha a (2) bekezdésben meghatározott kötelezettség nem teljesül, a Kincstár tájékoztatja erről a kormányhivatalt.
(4) * Az új lakás építéséhez igényelhető családi otthonteremtési kedvezményre támogatási szerződés abban az esetben köthető, ha az építési tevékenységet végző egyéni vállalkozó az igénylőnek nem közeli hozzátartozója vagy élettársa, valamint ha az igénylő az építési tevékenységet végző gazdálkodó szervezetben nem rendelkezik tulajdonnal, valamint a gazdálkodó szervezet tulajdonosa az igénylőnek nem közeli hozzátartozója vagy élettársa.
(5) * A 3. § (1) bekezdés 9. pont b) alpontja szerinti új lakás létrehozásához családi otthonteremtési kedvezmény abban az esetben igényelhető, ha abban a lakóépületben, amelynek tetőterében vagy emeletén az új lakás kialakításra kerül,
a) az igénylő, illetve az igénylő gyermeke,
b) az olyan gazdálkodó szervezet, amellyel az igénylő tulajdonosi jogviszonyban áll, vagy
c) olyan alapítvány vagy egyesület, amelynek az igénylő az alapítója,
nem rendelkezik tulajdonjoggal, vagy – a 20. § (2) bekezdése szerinti közös tulajdon esetén – kizárólagos használati joggal.
24. § (1) * A családi otthonteremtési kedvezmény igénybevételével épített lakásra a lakáscélú állami támogatás jogszerűtlen igénybevételéből eredő követelés biztosítására az építkezés idejére és a használatbavételi engedély kiadását követő 10 évig terjedő időszakra az állam javára jelzálogjog, valamint annak biztosítására elidegenítési és terhelési tilalom kerül bejegyzésre. Az állam javára szóló jelzálogjog, valamint az elidegenítési és terhelési tilalom bejegyzését a családi otthonteremtési kedvezményt folyósító hitelintézet kérelmezi.
(2) * Az (1) bekezdés szerinti jelzálog ranghelye nem előzi meg a családi otthonteremtési kedvezménnyel épített új lakás építésére felvett lakáscélú hitelintézeti, illetve lakás-takarékpénztári kölcsönt, valamint az építkezés helyéül szolgáló építési telek megvásárlására felvett hitelintézeti, illetve lakás-takarékpénztári kölcsönt biztosító jelzálog ranghelyét. A támogatott személy a támogatási szerződésben kötelezettséget vállal arra, hogy az (1) bekezdés szerinti jelzálog ranghelyét kizárólag a családi otthonteremtési kedvezménnyel épített új lakás építésére felvett lakáscélú hitelintézeti, illetve lakás-takarékpénztári kölcsönt, valamint az építkezés helyéül szolgáló építési telek megvásárlására felvett hitelintézeti, illetve lakás-takarékpénztári kölcsönt biztosító jelzálog ranghelye előzi meg.
(3) Az (1) bekezdés szerinti időszakban az új lakásra a támogatott személynek lakásbiztosítással kell rendelkeznie. A szükséges lakásbiztosítás jellemzőit a támogatási szerződés tartalmazza.
(4) * Az (1) bekezdés szerinti időszak lejártát követően, ha a támogatott személy az e rendeletben és a támogatási szerződésben foglalt kötelezettségeinek eleget tett, a kormányhivatal intézkedik az állam javára bejegyzett jelzálogjog, valamint elidegenítési és terhelési tilalom törlése iránt.
25. § (1) * Új lakás vásárlásához igényelhető családi otthonteremtési kedvezményre – a (3) bekezdés szerinti eltéréssel − támogatási szerződés akkor köthető, ha az új lakás a műszaki állapotára tekintettel – az ingatlan-értékbecslési szakvélemény alapján − a lakhatási igények kielégítésére alkalmas. E követelményt a hitelintézet a családi otthonteremtési kedvezmény iránti kérelem elbírálása során helyszíni szemle keretében, szemrevételezéssel vizsgálja. Ha a helyszíni szemle során a hitelintézet megállapítja, hogy az új lakás a lakhatási igények kielégítésére nem alkalmas, az igénylő a hitelintézet részére szakvéleménnyel igazolhatja az új lakás lakhatási igények kielégítésére való alkalmasságát. A lakhatási igények kielégítésére való alkalmasságot igazoló szakvélemény megléte esetén a lakhatási igények kielégítésére való alkalmatlanságra hivatkozással a hitelintézet nem utasíthatja el kérelmet.
(1a) * Az (1) bekezdés szerinti lakhatási igények kielégítésére való alkalmasság megállapításához a támogatási kérelem benyújtását legfeljebb 90 nappal megelőzően készült ingatlan-értékbecslési szakvélemény is elfogadható, ha a támogatási kérelem benyújtását követően a hitelintézet helyszíni szemle keretében megállapítja, hogy annak időpontjában a lakás változatlanul megfelel a kérelem benyújtását megelőzően készült ingatlan-értékbecslési szakvéleményben foglaltaknak, és a lakhatási igények kielégítésére alkalmas.
(2) * Az új lakás vásárlásához igényelhető családi otthonteremtési kedvezményre támogatási szerződés abban az esetben köthető, ha az eladó az igénylőnek nem közeli hozzátartozója vagy élettársa. Ha az eladó gazdálkodó szervezet, az igénylő nem lehet vele tulajdonosi kapcsolatban álló magánszemély. A feltételnek való megfelelésről az igénylő büntetőjogi felelősség vállalásával teljes bizonyító erejű magánokiratban nyilatkozik.
(3) * A 18. § (2) bekezdés b) pontja szerinti új lakás vásárlása esetén a lakás lakhatási igények kielégítésére alkalmas állapotát a hitelintézet a családi otthonteremtési kedvezmény folyósítását megelőzően ellenőrzi.
26. § * (1) Új lakás vásárlása esetén a támogatott személynek és azon gyermeknek, akire tekintettel a családi otthonteremtési kedvezmény folyósításra került, a támogatás folyósítását követő 10 évig az új lakásban életvitelszerűen bent kell laknia.
(2) * Az (1) bekezdésben foglalt kötelezettség teljesítése érdekében a családi otthonteremtési kedvezmény folyósítását követő 180 napon belül a családi otthonteremtési kedvezménnyel vásárolt új lakásban a támogatott személy és mindazon személyek lakóhelyet, hontalan esetében szálláshelyet létesítenek, akiknek együttköltözésére tekintettel a családi otthonteremtési kedvezmény folyósítása történt.
(3) Ha az igénylő és azon gyermeke, akire tekintettel a családi otthonteremtési kedvezményt igényli, a kérelem benyújtásának időpontjában a 28. § a) vagy h) pontjában foglaltak szerinti lakóhellyel vagy tartózkodási hellyel rendelkezik, a lakóhely vagy a tartózkodási hely – a 28. § a) vagy h) pontjában meghatározott tényekre tekintettel történő – fenntartása nem minősül az (1) és a (2) bekezdésében foglalt kötelezettségek megsértésének.
(4) A (2) bekezdés szerinti kötelezettség teljesítését a Kincstár ellenőrzi. Ha a (2) bekezdésben meghatározott kötelezettség nem teljesül, a Kincstár tájékoztatja erről a kormányhivatalt.
27. § (1) * A családi otthonteremtési kedvezmény igénybevételével vásárolt új lakásra a lakáscélú állami támogatás jogszerűtlen igénybevételéből eredő követelés biztosítására a támogatási szerződés megkötését követő 10 évig terjedő időszakra az állam javára jelzálogjog, valamint annak biztosítására elidegenítési és terhelési tilalom kerül bejegyzésre. Az állam javára szóló jelzálogjog, valamint az elidegenítési és terhelési tilalom bejegyezését a családi otthonteremtési kedvezményt folyósító hitelintézet kérelmezi.
(2) Az (1) bekezdés szerinti jelzálog ranghelye nem előzi meg a családi otthonteremtési kedvezménnyel vásárolt új lakásra felvett lakáscélú hitelintézeti, lakás-takarékpénztári kölcsönt biztosító jelzálog ranghelyét.
(3) Az (1) bekezdés szerinti időszakban az új lakásra a támogatott személynek lakásbiztosítással kell rendelkeznie. A szükséges lakásbiztosítás jellemzőit a támogatási szerződés tartalmazza.
(4) * Az (1) bekezdés szerinti időszak lejártát követően, ha a támogatott személy az e rendeletben és a támogatási szerződésben foglalt kötelezettségeinek eleget tett, a kormányhivatal intézkedik az állam javára bejegyzett jelzálogjog, valamint elidegenítési és terhelési tilalom törlése iránt.
28. § * Nem minősül a 23. § (1) bekezdésében és a 26. § (1) bekezdésében foglalt életvitelszerű bentlakási kötelezettség megszegésének, ha az alábbi okok miatt létesítenek a családi otthonteremtési kedvezménnyel vásárolt vagy épített lakástól eltérő lakásban tartózkodási helyet, illetve az f) vagy g) pont esetén lakóhelyet
a) a gyermek – a gyermekvédelmi szakellátások körébe tartozó otthont nyújtó ellátás keretében elhelyezett gyermek kivételével – tanulmányai folytatása miatt átmenetileg nem a támogatott személy lakásában lakik,
b) a támogatott személyt vagy a gyermeket, akire tekintettel a családi otthonteremtési kedvezményt igényelték, egészségi állapota miatt tartósan egészségügyi intézményben kezelik,
c) ha a támogatott személy és a gyermek, akire tekintettel a családi otthonteremtési kedvezményt igényelték, a támogatott személy munkavállalására tekintettel – indokoltan – legfeljebb öt évig az új lakás elhelyezkedése szerinti településtől eltérő településen tartózkodik, *
d) ha a támogatott személy vagy a gyermek, akire tekintettel a családi otthonteremtési kedvezményt igényelték, közeli hozzátartozó ápolása miatt ideiglenesen nem az új lakásban lakik,
e) a támogatott személy az 1. mellékletben nem szereplő vétség miatt letöltendő szabadságvesztés büntetését tölti,
f) * a nagykorú gyermek, akire tekintettel a családi otthonteremtési kedvezményt igényelték, elköltözik,
g) * a kiskorú gyermek, akire tekintettel a családi otthonteremtési kedvezményt igényelték, a nagykorúvá válását követően elköltözik, vagy
h) * a támogatott személy és a gyermek a támogatott személy foglalkoztatásra irányuló jogviszonya következtében – ideértve a sajátos egyházi jogviszonyt is – a foglalkoztatásra irányuló jogviszony jellegéből következően köteles a szolgálati helyén a foglalkoztató által térítésmentesen biztosított szolgálati lakásban lakni a foglalkoztatásra irányuló jogviszony fennállása alatt.
29. § * Nem minősül a 24. § (1) bekezdésében és a 27. § (1) bekezdésében foglalt kötelezettség megszegésének, ha
a) az új lakásban a támogatott személy gyermeke tulajdonjogot szerez,
b) az új lakásban öröklés révén harmadik személy tulajdonjogot vagy haszonélvezeti jogot szerez, vagy
c) az új lakásra közérdekű használati jogot alapítanak.
30. § (1) * Egy vagy két gyermek után családi otthonteremtési kedvezmény új lakás építéséhez vagy vásárlásához akkor igényelhető, ha az igénylő – házastársak, fiatal házaspár vagy élettársak esetén legalább az egyik fél – a családi otthonteremtési kedvezmény iránti kérelem benyújtásának időpontjában *
a) * megfelel a következő feltételek valamelyikének:
aa) 30 napnál nem régebbi okirattal igazolja, hogy – ide nem értve a közfoglalkoztatási jogviszonyt – a társadalombiztosítás ellátásaira jogosultakról, valamint ezen ellátások fedezetéről szóló 2019. évi CXXII. törvény (a továbbiakban: Tbj.) 6. §-a szerint biztosított, vagy a Tbj. 4. § 11. pontja szerinti kiegészítő tevékenységet folytató személynek minősül,
ab) büntetőjogi felelősség vállalásával teljes bizonyító erejű magánokiratba foglaltan nyilatkozik arról, hogy a köznevelésről szóló törvény hatálya alá tartozó középfokú nevelési-oktatási intézményben vagy a nemzeti felsőoktatásról szóló törvény hatálya alá tartozó felsőoktatási intézményben nappali rendszerű oktatás keretében tanulmányokat folytat, vagy
ac) az 5. § a) pontja szerinti igénylőnek minősül, és az illetékes külföldi hatóság vagy a nemzetközi szervezet által 30 napnál nem régebben kiállított igazolással igazolja, hogy Magyarország területén végzett kereső tevékenysége alapján valamely másik állam vagy nemzetközi szerződéssel létrehozott nemzetközi szervezet társadalombiztosítási rendszerének hatálya alá tartozik, és
b) * legalább 180 napja folyamatosan
ba) * a Tbj. 6. §-a alapján biztosított – ide nem értve a közfoglalkoztatási jogviszonyban foglalkoztatott személyt –, és ezt 30 napnál nem régebbi okirattal igazolja, *
bb) * a köznevelésről szóló törvény hatálya alá tartozó középfokú nevelési-oktatási intézményben vagy a nemzeti felsőoktatásról szóló törvény hatálya alá tartozó felsőoktatási intézményben nappali rendszerű oktatás keretében tanulmányokat folytat, és erről büntetőjogi felelősség vállalásával teljes bizonyító erejű magánokiratba foglaltan nyilatkozik, vagy az 5. § a) pontja szerinti igénylő igazolja, hogy külföldi felsőoktatási intézmény nappali tagozatán folytatott olyan tanulmányokat, melyek a külföldi állam joga szerint kiállított olyan oklevélhez vezetnek, amely a külföldi bizonyítványok és oklevelek elismeréséről szóló 2001. évi C. törvény rendelkezései szerint egyenértékűnek ismerhető el a külföldi bizonyítványok és oklevelek elismeréséért felelős hatóság állásfoglalása alapján,
bc) * az 5. § a) pontja szerinti igénylő kereső tevékenysége alapján valamely másik állam vagy nemzetközi szerződéssel létrehozott nemzetközi szervezet társadalombiztosítási rendszerének hatálya alá tartozott, és ezt az illetékes külföldi hatóság vagy a nemzetközi szervezet által kiállított igazolással igazolja, vagy
bd) * a Tbj. 4. § 11. pontja szerinti kiegészítő tevékenységet folytató személynek minősül – ide nem értve a közfoglalkoztatási jogviszonyban foglalkoztatott személyt –, és ezt 30 napnál nem régebbi okirattal igazolja. *
(1a) * Az (1) bekezdés a) pontja, valamint b) pont bb) alpontja szerinti nyilatkozat tartalmazza az igénylő személyes adatait, az oktatási intézmény azonosító adatait és a képzésre vonatkozó információkat, ideértve a tanulmányok megkezdésének és várható befejezésének időpontját is.
(1b) * Az (1) bekezdés b) pontja szerinti 180 napos jogosultsági időszak számítása során
a) a különböző, egymást követő jogosultsági időszakokat össze kell számítani,
b) a jogosultsági időszakot folyamatosnak kell tekinteni, ha abban egybefüggően legfeljebb 30 nap megszakítás van, amelynek időtartama a teljesítendő jogosultsági időszakba nem számít bele.
(1c) * Az (1) bekezdés b) pont ba), bb) vagy bd) alpontjában szereplő jogviszony szünetelése nem minősül a jogviszony megszakításának, de annak időtartama az (1) bekezdés b) pontja szerinti folyamatos 180 napos időszakba nem számítható be.
(2) * Az (1) bekezdésben foglaltakat nem kell figyelembe venni, ha az igénylő a fővárosi és vármegyei kormányhivatal járási (fővárosi kerületi) hivatalának végleges határozata alapján gyermekek otthongondozási díjában vagy ápolási díjban részesül, vagy ha megváltozott munkaképességű személynek minősül.
(3) * Az (1) bekezdés a) pontjában foglaltakat nem kell alkalmazni, ha az 5. § a) pontja szerinti igénylő – házastársak, fiatal házaspár vagy élettársak esetén legalább az egyik fél – a kérelem benyújtásának időpontjában kereső tevékenysége alapján valamely másik állam vagy nemzetközi szerződéssel létrehozott nemzetközi szervezet társadalombiztosítási rendszerének hatálya alatt áll és ezt az illetékes külföldi hatóság vagy a nemzetközi szervezet által kiállított igazolással igazolja, valamint teljes bizonyító erejű magánokiratba foglaltan vállalja, hogy a támogatási szerződés megkötését követő 180 napon belül a Tbj. 6. §-a szerinti biztosítottá vagy a Tbj. 4. § 11. pontja szerinti kiegészítő tevékenységet folytató személlyé válik. *
31. § (1) * Három vagy több gyermek után családi otthonteremtési kedvezmény új lakás építéséhez vagy vásárlásához akkor igényelhető, ha az igénylő – házastársak, fiatal házaspár vagy élettársak esetén legalább az egyik fél – a családi otthonteremtési kedvezmény iránti kérelem benyújtásának időpontjában *
a) * 30 napnál nem régebbi
aa) okirattal igazolja, hogy – ide nem értve a közfoglalkoztatási jogviszonyt – a Tbj. 6. § (1) bekezdés a), b) vagy d)–i) pontja szerint biztosított, vagy a Tbj. 4. § 11. pontja szerinti kiegészítő tevékenységet folytató személynek minősül – a Tbj. 6. § (1) bekezdés c), j) pontja vagy (3) bekezdése szerinti jogviszony kivételével –, vagy
ab) az illetékes külföldi hatóság vagy a nemzetközi szervezet által kiállított igazolással az 5. § a) pontja szerinti igénylőként igazolja, hogy a Magyarország területén végzett keresőtevékenysége alapján valamely más állam vagy nemzetközi szerződéssel létrehozott nemzetközi szervezet társadalombiztosítási rendszerének hatálya alá tartozik, valamint
b) * legalább 2 éve folyamatosan
ba) * a Tbj. 6. §-a alapján biztosított, és ezt 30 napnál nem régebbi okirattal igazolja, *
bb) * a köznevelésről szóló törvény hatálya alá tartozó középfokú nevelési oktatási intézményben vagy a nemzeti felsőoktatásról szóló törvény hatálya alá tartozó felsőoktatási intézményben nappali rendszerű oktatás keretében tanulmányokat folytatott, és erről büntetőjogi felelősség vállalásával teljes bizonyító erejű magánokiratba foglaltan nyilatkozik, vagy az 5. § a) pontja szerinti igénylő igazolja, hogy külföldi felsőoktatási intézmény nappali tagozatán folytatott olyan tanulmányokat, melyek a külföldi állam joga szerint kiállított olyan oklevélhez vezetnek, amely a külföldi bizonyítványok és oklevelek elismeréséről szóló 2001. évi C. törvény rendelkezései szerint egyenértékűnek ismerhető el a külföldi bizonyítványok és oklevelek elismeréséért felelős hatóság állásfoglalása alapján, *
bc) * az 5. § a) pontja szerinti igénylő kereső tevékenysége alapján valamely más állam vagy nemzetközi szerződéssel létrehozott nemzetközi szervezet társadalombiztosítási rendszerének hatálya alá tartozott, és ezt az illetékes külföldi hatóság vagy a nemzetközi szervezet által kiállított igazolással igazolja, vagy
bd) * a Tbj. 4. § 11. pontja szerinti kiegészítő tevékenységet folytató személynek minősül, és ezt 30 napnál nem régebbi okirattal igazolja. *
(1a) * Az (1) bekezdés b) pont bb) alpontja szerinti nyilatkozat tartalmazza az igénylő személyes adatait, az oktatási intézmény azonosító adatait és a képzésre vonatkozó információkat, ideértve a tanulmányok megkezdésének és várható befejezésének időpontját is.
(2) * Az (1) bekezdés b) pontja szerinti 2 éves időszak számítása során a családi otthonteremtési kedvezmény igénylését megelőző 180 napos időtartamnak *
a) * a Tbj. 6. § (1) bekezdés a), b) d)–i) pontja szerinti jogviszonyban töltött időnek kell minősülnie,
b) * olyan időszaknak kell minősülnie, amely alatt az igénylő a Tbj. 4. § 11. pontja szerinti kiegészítő tevékenységet folytató személynek minősül, ide nem értve a Tbj. 6. § (1) bekezdés c), j) pontja vagy (3) bekezdése szerinti jogviszonyt, vagy
c) * olyan időszaknak kell minősülnie, amely alatt az 5. § a) pontja szerinti igénylő Magyarország területén végzett keresőtevékenysége alapján valamely más állam vagy nemzetközi szerződéssel létrehozott nemzetközi szervezet társadalombiztosítási rendszerének hatálya alá tartozott, és ezt az illetékes külföldi hatóság vagy a nemzetközi szervezet által 30 napnál nem régebben kiállított igazolással igazolja,
melybe a közfoglalkoztatási jogviszonyban töltött idő nem számít bele.
(2a) * Az (1) bekezdés szerinti 2 éves és a (2) bekezdés szerinti 180 napos jogosultsági időszak számítása során *
a) a különböző, egymást követő jogosultsági időszakokat össze kell számítani,
b) a jogosultsági időszakot folyamatosnak kell tekinteni, ha abban egybefüggően legfeljebb 30 nap megszakítás van, amelynek időtartama a teljesítendő jogosultsági időszakba nem számít bele.
(2b) * Az (1) bekezdés b) pont ba), bb) vagy bd) alpontja szerinti jogviszony szünetelése nem minősül a jogviszony megszakításának, de annak időtartama az (1) bekezdés b) pontja szerinti 2 éves, valamint a (2) bekezdés szerinti 180 napos időszakba nem számít be.
(3) * Az (1) bekezdésben foglaltakat nem kell figyelembe venni, ha az igénylő a fővárosi és vármegyei kormányhivatal járási (fővárosi kerületi) hivatalának végleges határozata alapján gyermekek otthongondozási díjában vagy ápolási díjban részesül, vagy ha megváltozott munkaképességű személynek minősül.
(4) * Az (1) bekezdés a) pontjában, valamint a (2) bekezdésben foglaltakat nem kell alkalmazni, ha az 5. § a) pontja szerinti igénylő – házastársak, fiatal házaspár vagy élettársak esetén legalább az egyik fél – a kérelem benyújtásának időpontjában kereső tevékenysége alapján valamely másik állam vagy nemzetközi szerződéssel létrehozott nemzetközi szervezet társadalombiztosítási rendszerének hatálya alatt áll és ezt az illetékes külföldi hatóság vagy a nemzetközi szervezet által kiállított igazolással igazolja, valamint teljes bizonyító erejű magánokiratba foglaltan vállalja, hogy a támogatási szerződés megkötését követő 180 napon belül a Tbj. 6. §-a szerinti biztosítottá vagy a Tbj. 4. § 11. pontja szerinti kiegészítő tevékenységet folytató személlyé válik. *
31/A. § * Ha az egyik szülő halála esetén a túlélő másik szülőnél a 30. § (1)–(2) bekezdése vagy a 31. § (1)–(3) bekezdése szerinti feltételek nem állnak fenn, a túlélő szülő a családi otthonteremtési kedvezményt – a megelőlegezett családi otthonteremtési kedvezmény kivételével – egyedülállóként igényelheti akkor is, ha az elhunyt szülő halála a családi otthonteremtési kedvezmény iránti kérelem benyújtását megelőző egy éven belül következett be, és a 30. § (1)–(2) bekezdése vagy a 31. § (1)–(3) bekezdése szerinti feltétel az elhunyt szülő tekintetében a halála napján vagy az azt megelőző három hónapos időszakon belül bármely időpontban teljesült, és a halál napján az együttes igénylés feltétele fennállt, amelyre nézve a túlélő szülő a 43. § (1) bekezdés b) pontja és a 43. § (6) bekezdés a) pontja szerinti okiratokat nyújthat be, vagy a 13. § (4) és (6) bekezdése szerinti teljes bizonyító erejű magánokiratba foglalt nyilatkozatokat tehet.
31/B. § * Ha a fiatal házaspár korábban megelőlegezett családi otthonteremtési kedvezményt vett igénybe, megelőlegezett családi otthonteremtési kedvezményre irányuló újabb támogatási szerződést csak akkor köthetnek, ha a korábbi szerződésben foglalt gyermekvállalás maradéktalanul teljesült, vagy a korábbi támogatási összegnek legalább a nem teljesült gyermekvállalásra jutó hányadát visszafizették.
32. § A megelőlegezett családi otthonteremtési kedvezményt igénylő fiatal házaspár a támogatás iránti kérelem benyújtásával egyidejűleg teljes bizonyító erejű magánokiratban nyilatkozik a gyermekvállalásról.
33. § A hitelintézet a megelőlegezett családi otthonteremtési kedvezmény iránti kérelmet elutasítja, ha a gyermekvállalást nyilvánvalóan lehetetlennek minősíti.
34. § (1) * A fiatal házaspár 8. § (2) bekezdése szerinti gyermekvállalásának teljesítésére előírt határidő – a (2) bekezdés figyelembevételével –
a) egy gyermek vállalása esetén 4 év,
b) két gyermek vállalása esetén 8 év,
c) három gyermek vállalása esetén 10 év.
(2) * Ha a fiatal házaspár a gyermekvállalást örökbefogadással kívánja teljesíteni és a gyámügyi feladatkörében eljáró fővárosi és vármegyei kormányhivatalnak az örökbefogadásra való alkalmasságot megállapító határozatát a hitelintézet részére az (1) bekezdés szerinti, gyermekvállalás teljesítésére vonatkozó határidő lejártát követő 90 napon belül bemutatja, a gyermekvállalás teljesítésére vonatkozó határidő kettő évvel meghosszabbodik. A hitelintézet a fiatal házaspárt és a kormányhivatalt a gyermekvállalás teljesítésére vonatkozó határidő meghosszabbításáról írásban értesíti. *
(3) * A gyermekvállalás teljesítésére vonatkozó határidő a várandósság orvosilag megállapított tényére tekintettel a várandósság végéig meghosszabbodik, ha a fiatal házaspár a várandósságnak a gyermekvállalási határidő lejártát megelőzően fennálló tényét orvosi bizonyítvánnyal a vállalási határidő lejártát követő 90. napig a hitelintézetnek igazolja. *
(4) * A vállalt gyermek megszületésére vonatkozó határidőt új lakás építésénél a használatbavételi engedély kiadásának napjától, új lakás vásárlása esetén a támogatási szerződés megkötésének időpontjától kell számítani.
(5) A Kincstár az (1) bekezdésben meghatározott, a gyermekvállalás teljesítésére vonatkozó határidő alatt, illetve annak leteltét követő 6 hónapon belül adategyeztetésre hívhatja fel a fiatal házaspárt.
35. § (1) * A gyermekvállalás teljesítéseként kell elfogadni a támogatott személy által örökbefogadott, valamint bírósági vagy hatósági határozat következtében utóbb a háztartásába került vér szerinti gyermekét is. A gyermekvállalás teljesítését
a) örökbefogadás esetén a támogatott személy büntetőjogi felelősség vállalásával tett – az örökbefogadó és az örökbefogadott személyes adatait, az örökbefogadás időpontját, a döntést hozó hatóság megnevezését tartalmazó – teljes bizonyító erejű magánokiratba foglalt nyilatkozattal,
b) bírósági vagy hatósági határozat következtében utóbb a háztartásba került gyermek esetén – a gyermek személyes adatait, a határozathozatal időpontját, a döntést hozó bíróság, hatóság megnevezését tartalmazó – teljes bizonyító erejű magánokiratba foglalt nyilatkozattal
kell igazolni.
(2) * A gyermekvállalás teljesítésének igazolásához a Kincstár a 16. § a) pontja szerinti hozzájárulás alapján adatot szolgáltat a hitelintézet részére.
36. § (1) A családi otthonteremtési kedvezmény olyan hitelintézettől igényelhető, amely teljesíti az e rendeletben foglalt kötelezettségeit.
(2) * A támogatásra való jogosultság megállapítását és folyósítását, valamint a támogatásnak a központi költségvetéssel való elszámolását az (1) bekezdés szerinti hitelintézet végzi. Ha az igénylő e rendelet szerinti támogatást kíván igénybe venni, a befogadott kérelmek tekintetében a támogatási feltételek meglétét a folyósító hitelintézet az összes feltétel vonatkozásában teljeskörűen – a nyilatkozatok tekintetében azok valóságtartalmát nem vizsgálva – köteles ellenőrizni. A hitelintézet a családi otthonteremtési kedvezmény iránti kérelmet elutasítja, ha a nyilatkozatban foglaltak nyilvánvalóan nem felelnek meg a valóságnak.
(3) A hitelintézet a támogatott személytől a családi otthonteremtési kedvezményre való jogosultság elbírálásért a családi otthonteremtési kedvezmény összege 1,5%-ának megfelelő, de legfeljebb 30 ezer forint, az értékbecslés és a helyszíni szemle díját nem tartalmazó bírálati díjat kérhet. Amennyiben a támogatott személy a hitelintézettől lakáscélú kölcsönt is igényelt, a családi otthonteremtési kedvezményre való jogosultság elbírálásért és folyósításáért a hitelintézet díjat vagy egyéb ellenszolgáltatást nem számíthat fel.
37. § (1) * A családi otthonteremtési kedvezmény iránti kérelmet új lakás vásárlása esetén az adásvételi szerződés megkötését követő 180 napon belül, új lakás építése esetén a használatbavételi engedélyről szóló határozat kiállítását, valamint a 18. § (3a) bekezdése szerinti esetben az építési tevékenység befejezését megelőzően kell benyújtani a hitelintézethez. *
(1a) * A családi otthonteremtési kedvezmény a kérelem benyújtásakor az épület készültségi fokának megfelelő, az építési költségvetésből még fennmaradó bekerülési költségre igényelhető.
(2) Ha az igénylő az (1) bekezdés szerinti határidőn belül nem él a családi otthonteremtési kedvezmény igénylésének lehetőségével, arra a határidő lejártát követően az (1) bekezdés szerinti új lakás vásárlásához a családi otthonteremtési kedvezményére már nem tarthat igényt.
(3) * A családi otthonteremtési kedvezmény iránti kérelem benyújtásának napja az a nap, amikor az igénylő a kérelmet, valamint az e rendelet szerinti igénylési feltételeket igazoló dokumentumokat és nyilatkozatokat hiánytalanul benyújtja a hitelintézet részére. A hitelintézet a családi otthonteremtési kedvezmény igénylése iránti kérelem benyújtásáról és a becsatolt dokumentumokról igazolást ad az igénylőnek, melyben tájékoztatja a kérelem elbírálásának (3a) bekezdés szerinti időtartamáról és a (3b) bekezdésben foglaltakról. A kérelem benyújtásának minősül az is, ha a kérelmet és a becsatolt dokumentumokat a hitelintézet függő közvetítője vette át. Ez esetben az elbírálás várható időtartamáról a függő közvetítő ad írásbeli tájékoztatást.
(3a) * A kérelmet
a) új lakás vásárlása esetén a kérelem benyújtásának napját követő 30 napon belül,
b) új lakás építése esetén a kérelem benyújtásának napját követő 60 napon belül
kell elbírálnia a hitelintézetnek.
(3b) * Ha a kérelem elbírálásához szükséges, a hitelintézet az igénylőtől a benyújtott dokumentumok kiegészítését kérheti. A kiegészítésre biztosított időtartam a (3a) bekezdés szerinti határidőbe nem számít bele.
(4) A hitelintézet a családi otthonteremtési kedvezmény nyújtását nem tagadhatja meg, ha az igénylő a személyi és egyéb feltételeknek megfelel és a lakáscélját – a hitelintézet számára bizonyíthatóan – kölcsön igénybevétele nélkül meg tudja valósítani.
(5) Amennyiben lakáscélját az igénylő kölcsön igénybevételével tudja megvalósítani, úgy a családi otthonteremtési kedvezmény abban az esetben igényelhető, ha a hitelintézet az igénylőt az igényelt kölcsön felvételéhez hitelképesnek minősíti.
(6) Ha a támogatott személy a lakáscélját a saját erőn és a családi otthonteremtési kedvezményen felül hitelintézeti kölcsön igénybevételével valósítja meg, és a családi otthonteremtési kedvezményt és a hitelintézeti kölcsönt két különböző hitelintézettől igényli, a támogatott személy a családi otthonteremtési kedvezményt nyújtó hitelintézetnek bemutatja a kölcsönt nyújtó hitelintézet által kiadott hitelígérvényt. A kölcsön folyósítása a családi otthonteremtési kedvezmény folyósítását megelőzően történik.
(7) A családi otthonteremtési kedvezményre való jogosultságot és a kedvezmény mértékét a kérelem benyújtásakor fennálló személyi és egyéb körülmények alapján kell megállapítani. A családi otthonteremtési kedvezményre való jogosultság megállapítása esetén a hitelintézet az igénylővel a családi otthonteremtési kedvezmény igénybevételéről támogatási szerződést köt.
(8) A nem magyar állampolgár támogatott személy a tartózkodási jogosultságának fennállását évente, legkésőbb január 31-éig igazolja a hitelintézet részére. A nem magyar állampolgár támogatott személy a tartózkodási jogosultságában bekövetkezett változást 8 napon belül köteles a hitelintézetnek bejelenteni.
(9) * Ha ugyanazon lakáscél megvalósításához a támogatott személy az e rendelet és egyéb lakáscélú állami támogatásokat szabályozó kormányrendeletek szerinti lakáscélú állami támogatásokat különböző hitelintézetektől veszi igénybe, a hitelintézetek kötelesek együttműködni, valamint a másik hitelintézethez már benyújtott számlát, egyszerűsített számlát elfogadni.
(10) A (9) bekezdés tekintetében lakáscélú állami támogatásnak minősül a lakás-takarékpénztárakról szóló törvény, valamint a lakáscélú állami támogatásokról, a fiatalok, valamint a többgyermekes családok lakáscélú kölcsöneinek állami támogatásáról és az otthonteremtési kamattámogatásról szóló kormányrendelet, a lakásépítési támogatásról szóló kormányrendelet, valamint az e rendelet szerinti állami támogatás.
38. § * (1) * Új lakás építése esetén a családi otthonteremtési kedvezmény a használatbavételi engedélyről szóló határozat kiállítását megelőzően a már megkötött, családi otthonteremtési kedvezmény igénybevételéről szóló támogatási szerződés szerinti támogatási összeget megalapozó gyermekszámon felül további – a támogatási kérelem benyújtását követően a 12. várandóssági hetet betöltött, megszületett vagy örökbefogadott meglévő, vagy a 6. alcím szerint vállalt – 10. § szerinti gyermekre is igényelhető.
(2) Az (1) bekezdés szerinti igénylés esetén a családi otthonteremtési kedvezmény összege az (1) bekezdés szerinti további gyermekekkel együttesen igénybe vehető támogatási összeg és a már megkötött családi otthonteremtési kedvezmény igénybevételéről szóló támogatási szerződés szerinti támogatási összeg különbözete.
(3) Az (1) bekezdés szerinti igénybevétel feltétele, hogy a már megkötött családi otthonteremtési kedvezmény igénybevételéről szóló támogatási szerződést megalapozó építési költségvetést a támogatott személy legalább a (2) bekezdés szerinti különbözeti támogatási összegnek megfelelő, a 37. § (1a) bekezdése szerinti bekerülési költséggel megnövelje, és ezt a módosított költségvetést a hitelintézet elfogadja.
(4) Az (1) bekezdés szerinti igénylés esetén a (2) bekezdés szerinti különbözeti támogatási összegre vonatkozó támogatási kérelmet kell benyújtani a már megkötött családi otthonteremtési kedvezmény igénybevételéről szóló támogatási szerződést megalapozó támogatási kérelem kiegészítéseként.
(5) Amennyiben az (1) bekezdésben foglaltak szerinti igénylés során a támogatási összeg megállapításához figyelembe vehető összesített gyermekszám elérné
a) a kettőt, akkor a lakás hasznos alapterületének a 22. § (1) bekezdés b) pontjában vagy 22. § (2) bekezdés b) pontjában foglaltaknak meg kell felelnie,
b) a hármat, akkor
ba) * a (4) bekezdés szerinti kérelem mellékleteként a támogatott személynek igazolnia kell a 31. §-ban foglalt feltételek teljesülését, és
bb) a lakás hasznos alapterületének a 22. § (1) bekezdés c) pontjában vagy a 22. § (2) bekezdés c) pontjában foglaltaknak meg kell felelnie.
(6) Az (1)–(5) bekezdésben foglalt feltételek teljesülése esetén a hitelintézet és a támogatott személy a már megkötött támogatási szerződést a kiegészített támogatási kérelemnek megfelelően módosítja.
39. § (1) * A hitelintézet a családi otthonteremtési kedvezmény iránti kérelem elutasítása esetén az igénylőt részletesen, írásban tájékoztatja a kérelem elutasításának indokáról a nem teljesülő e rendelet szerinti igénybevételi feltételek megjelölésével, továbbá arról, hogy amennyiben az igénylő a kérelem elutasításával nem ért egyet, az írásbeli elutasítás igénylő általi kézhezvételétől számított 15 napon belül a családi otthonteremtési kedvezményre jogosító feltételeknek való megfelelés megállapítását kérheti a kormányhivataltól. A kormányhivatal megkeresésére a hitelintézet 8 napon belül köteles megküldeni a kormányhivatalnak a kérelem elutasítását megalapozó iratok másolatát. *
(1a) * Az igénylő támogatásra jogosító feltételeknek való megfelelés megállapítása iránti kérelme esetén igazolja a hitelintézet támogatási igény elutasításával kapcsolatos döntését.
(1b) * A támogatásra jogosító feltételeknek való megfelelés megállapítása iránti hatósági eljárás megindításának feltétele, hogy a hitelintézet az igénylést teljeskörűen, a támogatási szerződés megkötéséhez szükséges valamennyi feltételt megvizsgálva elbírálja.
(2) * Amennyiben az (1) bekezdés szerinti, véglegessé vált határozat megállapítja, hogy az igénylő a kérelem hitelintézethez történő benyújtásakor az e rendelet szerinti igénybevételi feltételeknek megfelelt, akkor a hitelintézet e feltételek fennállásának hiányára hivatkozással a családi otthonteremtési kedvezmény igénybevételéről szóló szerződés igénylővel történő megkötését és a családi otthonteremtési kedvezmény folyósítását nem tagadhatja meg akkor sem, ha a lakáscél időközben megvalósult. A jogerős határozat a hitelintézet hitelezési tevékenységét nem korlátozhatja.
40. § A családi otthonteremtési kedvezményből eredő, támogatott személyt terhelő bejelentési kötelezettség teljesítését a hitelintézet a támogatott személy részére a bejelentéssel egyidejűleg, írásban igazolja.
41. § * (1) Az állami adóhatóság a családi otthonteremtési kedvezmény igénylésekor tett nyilatkozatok valóságtartalmát, valamint a 30. § (3) bekezdése és a 31. § (4) bekezdése szerinti nyilatkozatban vállalt kötelezettség teljesülését valamennyi támogatott személynél a támogatási szerződés megkötésétől a 23. § (1) bekezdésében és a 26. § (1) bekezdésében meghatározott időszak végéig hatósági ellenőrzés keretében vizsgálja.
(2) * A kormányhivatal a támogatott személynél a családi otthonteremtési kedvezmény igénybevételének jogszerűségét hatósági ellenőrzés keretében vizsgálja.
(3) * Ha az állami adóhatóság az (1) bekezdés szerinti, vagy a kormányhivatal a (2) bekezdés szerinti hatósági ellenőrzés során megállapítja, hogy a támogatott személy jogosulatlanul vette igénybe a családi otthonteremtési kedvezményt, határozatban intézkedik a támogatás – az e rendeletben meghatározott esetekben késedelmi kamattal növelt összegének – visszatérítése iránt.
(4) * Az állami adóhatóság az (1) bekezdésben, a kormányhivatal a (2) bekezdésben foglalt ellenőrzést követő eljárás eredményéről a folyósító hitelintézetet írásban tájékoztatja.
42. § (1) *
(2) A 36. § (1) bekezdés szerinti hitelintézet köteles a családi otthonteremtési kedvezményre vonatkozó reklámjaiban, hirdetéseiben az alábbi szöveget feltüntetni: „A hirdetésben szereplő családi otthonteremtési kedvezmény Magyarország Kormánya által nyújtott támogatás.”
(3) A családi otthonteremtési kedvezményre vonatkozó (2) bekezdés szerinti reklámok, hirdetések részletes szabályait az általános politikai koordinációért felelős miniszter állapítja meg.
43. § (1) A családi otthonteremtési kedvezményre való jogosultság feltételeinek meglétét a következők szerint kell igazolni:
a) a személyazonosságot és az életkort a személyazonosság igazolására alkalmas hatósági igazolvánnyal,
b) * a bejelentett lakóhelyet a lakcímet igazoló hatósági igazolvánnyal vagy – a 30. § (3) bekezdése és a 31. § (4) bekezdése szerinti esetben – azzal egyenértékű, külföldi hatóság által kiállított okirattal, a személyi azonosítót a személyi azonosítót igazoló hatósági igazolvánnyal,
c) a három hónapot meghaladó tartózkodás jogát a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személyek beutazásáról és tartózkodásáról szóló törvény szerinti regisztrációs igazolással, érvényes tartózkodási kártyával vagy állandó tartózkodási kártyával,
d) * huzamos tartózkodási jogosultságot bevándorlási engedéllyel, letelepedési engedéllyel, ideiglenes letelepedési engedéllyel, nemzeti letelepedési engedéllyel, EK letelepedési engedéllyel, ideiglenes tartózkodási kártyával, nemzeti tartózkodási kártyával vagy EU tartózkodási kártyával, a hontalan jogállást a hontalankénti elismerésről szóló határozattal vagy a jogállást igazoló hatósági igazolással,
e) * a 15/A. § szerinti esetben a csekély összegű (de minimis) támogatásokra vonatkozó feltételek teljesítését az igénylő által benyújtott nyilatkozattal,
f)–i) *
j) * a saját adóazonosító jelét adóigazolvánnyal, ideiglenes adóigazolvánnyal vagy az adóazonosító jel igazolására szolgáló hatósági bizonyítvánnyal,
k) * a várandósság betöltött 12. hetét a várandósgondozásban részt vevő szülész-nőgyógyász szakorvos által kiállított, a várandósság tényéről és annak 12. hete betöltésének napjáról, a szülés várható időpontjáról és a magzatok számáról szóló igazolással,
l) *
m) *
n) * a 30. § (1) és (3) bekezdésében, a 31. § (1), (2) és (4) bekezdésében, valamint az (1a) és (1b) bekezdésben foglaltakat az egészségbiztosítási pénztári feladatkörében eljáró fővárosi és vármegyei kormányhivatal által kiállított igazolással, vagy az illetékes külföldi hatóság vagy a nemzetközi szervezet által kiállított igazolás hiteles magyar nyelvű fordításával, a kiegészítő tevékenységet folytató személynek minősülést a Tbj. 4. § 17. pontja szerinti ellátás vagy az özvegyi nyugdíj megállapításáról rendelkező okirattal, valamint a keresőtevékenységre irányuló jogviszonyról a foglalkoztató által teljes bizonyító erejű magánokiratként kiállított igazolással vagy egyéni vállalkozó esetén a Tbj. 4. § 2. pontja szerinti hatósági nyilvántartásból kiállított hatósági bizonyítvánnyal, illetve igazolvánnyal, engedéllyel vagy kamara, kar által kiállított igazolással, a 30. § (1) bekezdés b) pont bb) alpontja és 31. § (1) bekezdés b) pont bb) alpontja szerinti külföldi tanulmányokat az azok időtartamáról szóló, a külföldi felsőoktatási intézmény által kiadott igazolással és annak hiteles magyar nyelvű fordításával, valamint a külföldi bizonyítványok és oklevelek elismeréséért felelős hatóság egyenértékűségről szóló állásfoglalásával,
o) * a 3. § (1) bekezdés 1. pont k) alpontja szerinti adaptációs költséget
oa) a Lechner Tudásközponttal kötött felhasználói szerződéssel,
ob) a tervezési díjról szóló számlával és
oc) az elektronikus építési naplóval,
p)–r) *
s) * a tulajdonjog megszerzésére irányuló szándékot adásvételi szerződéssel vagy a 3. § (1) bekezdés 9. pont b) alpontja szerinti esetben a Ptk. 5:68. §-a szerinti hozzáépítés következtében keletkező közös tulajdonból az egyes tulajdoni hányadok mértékét megállapító szerződéssel,
t) * az egyszerű bejelentéshez kötött építési tevékenységet
ta) * a lakóépület építésének egyszerű bejelentéséről szóló 155/2016. (VI. 13.) Korm. rendelet [a továbbiakban: 155/2016. (VI. 13.) Korm. rendelet] 1. § (3) bekezdése szerinti, az építésügyi hatósági engedélyezési eljárást támogató elektronikus dokumentációs rendszer által előállított visszaigazolással, vagy 2019. október 24. előtt tett bejelentés esetén az elektronikus építési napló üzemeltetője által előállított, a készenlétbe helyezett elektronikus építési napló adatait feltüntető visszaigazolással,
tb) az építésügyi hatósági engedélyezési eljárást támogató elektronikus dokumentációs rendszerbe vagy az építész tervező által az egyszerű bejelentés mellékleteként az elektronikus építési naplóba feltöltött, legalább a 155/2016. (VI. 13.) Korm. rendelet 1. melléklete szerinti munkarészekből álló egyszerű bejelentési dokumentációval, és
tc) az igénylőnek az egyszerű bejelentés megtörténtét követő 15 nap elteltével tett nyilatkozatával, mely szerint az építési tevékenységet megkezdheti, és a hitelintézet részére benyújtott tb) alpont szerinti dokumentumok megegyeznek az építésügyi hatósági engedélyezési eljárást támogató elektronikus dokumentációs rendszerbe, illetve az elektronikus építési naplóba feltöltött dokumentumokkal,
u) *
v) *
w) * annak tényét, hogy az igénylő építőközösség tagja, az építőközösségi szerződéssel,
z) *
(1a) * Nagy-Britannia és Észak-Írország Egyesült Királysága esetében – amennyiben az (1) bekezdés n) pontja szerinti igazolás nem megfelelősége vagy hiánya miatt a hitelintézet a támogatás iránti kérelmet elutasítja – a kormányhivatal a 39. § (1) bekezdése szerinti hatósági eljárás során, az igénylő külön kérelmére, méltányosság keretében
a) * az illetékes külföldi hatóságtól − az egészségbiztosítási pénztári feladatkörében eljáró fővárosi és vármegyei kormányhivatal bevonásával − nemzetközi jogsegély igénybevételével beszerzett vagy
b) az igénylő által benyújtott (1) bekezdés n) pontja szerinti igazolásban, valamint a külföldi foglalkoztató által kiállított, foglalkoztatási jogviszonyról szóló igazolásban szereplő
adatok mérlegelése alapján, a 39. § (1) és (2) bekezdése szerint meghozott határozatában megállapíthatja, hogy a 30. § (1) bekezdés b) pont bc) alpontja vagy (3) bekezdése, illetve a 31. § (1) bekezdés b) pont bc) alpontja vagy (4) bekezdése szerinti jogviszony Nagy-Britannia és Észak-Írország Egyesült Királyságában fennáll vagy fennállt.
(1b) * Az (1a) bekezdés b) pontja szerinti, külföldi foglalkoztató által kiállított igazolás akkor fogadható el, ha
a) azt a külföldi foglalkoztató a támogatás iránti kérelem benyújtását legfeljebb 30 nappal megelőzően, vagy a kérelem benyújtását követően állította ki,
b) legfeljebb 1 év olyan foglalkoztatási jogviszonyt igazol, amelyre nézve az igénylő nem nyújtott be az (1) bekezdés n) pontja szerinti igazolást,
c) teljes bizonyító erejű magánokiratba vagy a kiállítási hely joga szerinti más bizonyító erővel rendelkező okiratba foglalták, és
d) az igénylő annak hiteles magyar nyelvű fordítását is benyújtja a kormányhivatal részére.
(2) * Ha a fiatal házaspár vállalt gyermeke után nem igényelt családtámogatási ellátást vagy azt a családok támogatásáról szóló 1998. évi LXXXIV. törvény végrehajtásáról szóló 223/1998. (XII. 30.) Korm. rendelet 4/B. § (4) bekezdése szerinti családtámogatási kifizetőhelyen igényelte, akkor a gyermekvállalás teljesítését bejelenti a hitelintézetnek. A bejelentésről a hitelintézet a 63. § (1) bekezdése szerinti adatszolgáltatással egyidejűleg tájékoztatja a Kincstárt.
(3) A hitelintézet az igénylő erre irányuló kérelme esetén beszerzi az illetékes hatóságtól a jogosultság feltételeit igazoló adatokat és okiratokat.
(4) * A hitelintézet a tulajdonjog fennállását, valamint a tulajdonjog megszerzésére irányuló szándékot nem hiteles tulajdoni lap másolat lekérésével ellenőrzi.
(5) * A családi otthonteremtési kedvezmény igénylésekor az igénylő teljes bizonyító erejű magánokiratba foglalt nyilatkozatban hozzájárul ahhoz, hogy az állami adóhatóság, illetve a kormányhivatal a kérelembeli nyilatkozatokban foglaltak ellenőrzése céljából az illetékes hatóságtól a jogosultság feltételeit igazoló adatokat és okiratokat beszerezze, az azokban foglalt személyes adatait kezelje.
(6) * A családi otthonteremtési kedvezmény igénylésekor az igénylő a büntetőjogi felelősség vállalásával tett e rendelet szerinti nyilatkozat helyett – választása szerint – a következők szerint igazolhatja a kedvezményre való jogosultság feltételeinek meglétét:
a) a házasságot anyakönyvi kivonattal,
b) * a gyermek születését anyakönyvi kivonattal, elvált szülők kiskorú gyermekének elhelyezését vagy szülői felügyeletének rendezését és lakóhelyének kijelölését jogerős bírósági határozattal, volt élettársak esetén a gyermek elhelyezését jogerős bírósági döntéssel, közokirattal vagy lakcímet igazoló hatósági igazolvánnyal, az örökbefogadást a gyámhatóság engedélyező határozatával,
c) * a gyermeke adóazonosító jelét adóigazolvánnyal, ideiglenes adóigazolvánnyal vagy az adóazonosító jel igazolására szolgáló hatósági bizonyítvánnyal,
d) * a megváltozott munkaképességű személlyé válást az orvosszakértői szerv igazolásával, a gyermekek otthongondozási díjában részesülést a járási (fővárosi kerületi) hivatal megállapító határozatával,
e) * a köztartozásmentességet – ha az igénylő nem szerepel az adózás rendjéről szóló törvény szerinti köztartozásmentes adózói adatbázisban – nemleges vagy az adóigazgatási eljárás részletszabályairól szóló 465/2017. (XII. 28.) Korm. rendelet 22. § (1) bekezdés a) pontja szerinti összeget meg nem haladó adótartozásról szóló adóigazolással,
f) középfokú oktatási-nevelési intézmény nappali tagozatán tanulást a középfokú oktatási-nevelési intézmény által kiállított igazolással, vagy az érettségi bizonyítvány vagy az arról az azt kiállító oktatási intézmény által készített hiteles másolat bemutatásával,
g) a felsőoktatási intézmény nappali tagozatán tanulást a felsőoktatási intézmény által kiállított igazolással,
h) * a büntetlen előéletet érvényes hatósági bizonyítvánnyal, amelyhez csatolni kell az igénylő írásbeli hozzájárulását ahhoz, hogy a hatósági bizonyítványban foglalt személyes adatait a hitelintézet és a kormányhivatal a családi otthonteremtési kedvezményre való jogosultsága megállapításának céljából és időtartamára kezelje,
i) * annak tényét, hogy a több önálló lakásból álló közös tulajdon esetén a családi otthonteremtési kedvezménnyel érintett lakás teljes területére vonatkozóan a támogatott személy kizárólagos használati joga áll fenn,
ia) közokiratba vagy ügyvéd által ellenjegyzett magánokiratba foglalt használati megosztási szerződéssel,
ib) a tulajdonostársak 20. § (2) bekezdése szerinti határozatával, továbbá ha az igénylő tulajdoni hányadának megszerzése e határozat meghozatalát követően történt, a határozat mellett a tulajdonjog átruházásáról szóló, ingatlan-nyilvántartásba történő bejegyzésre benyújtott okirat másolatával is, vagy
ic) bírósági ítélettel,
j) * a gyámság vagy gondnokság fennállását a gyámhatóság vagy bíróság kirendelő határozatával.
(7) * A 18. § (3a) bekezdése, a 37. § (1) bekezdése, a 45. §, a 47–49. §, valamint a 72. § (11) és (11a) bekezdése szerinti tényeket a hitelintézet a 25. § szerinti helyszíni szemle útján ellenőrzi.
44. § (1) * Új lakás vásárlása esetén a támogatott személy legkésőbb a családi otthonteremtési kedvezmény folyósításáig az adásvételi szerződésben szereplő telekárat is tartalmazó vételárról a saját nevére szóló, az általános forgalmi adóról szóló törvény hatálya alá tartozó termékértékesítésről, szolgáltatásnyújtásról kiállított számlákat, egyszerűsített számlákat (a továbbiakban együtt: számla) a hitelintézet részére bemutatja.
(2) Új lakás építése esetén a támogatott személy a készültségi fokkal arányos folyósítást megelőzően bemutatja az adott készültségi foknak megfelelő, a hitelintézet által elfogadott költségvetésben szereplő bekerülési költség legalább 70%-áról a támogatott személy saját nevére kiállított számlákat.
(3) * Új lakás építése esetén a támogatott személy a használatbavételi engedéllyel még nem rendelkező lakás tulajdonjogának a használatbavételi engedély megszerzése előtt történő átruházása esetén a készültségi fokkal arányos folyósítást megelőzően bemutatja az szerződéssel, bírósági, illetve hatósági határozattal, árverési jegyzőkönyvvel vagy számlával igazolt vagy ennek hiányában a hitelintézet által megállapított telekárral csökkentett ellenérték 70%-a erejéig az előző építtető nevére vagy − amennyiben az előző építtető gazdálkodó szervezet − a gazdálkodó szervezet által a teljes vételárról kiállított számlákat.
(4) Ha az új lakás építése során bontott anyagok is felhasználásra kerülnek, ezeknek az építőipari kivitelezési tevékenység felelős műszaki vezetője által írásban igazolt értékéig a (2) és (3) bekezdés szerinti számlabenyújtási kötelezettség csökkenthető. E csökkentés mértéke nem haladhatja meg a (2) és (3) bekezdés szerinti számlabenyújtási kötelezettség 20%-át.
(5) * Hatósági árverésen vásárolt, használatbavételi engedéllyel nem rendelkező új lakás esetén a (2) és (3) bekezdés szerinti számlabenyújtási kötelezettség az árverési jegyzőkönyv szerinti vételárral csökkenthető.
(6) Ha a támogatott személy az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló 2011. évi CLXXV. törvény szerinti közhasznú jogállású szervezet vagy települési önkormányzat által kiírt nyilvános pályázat útján az építkezéshez szükséges természetbeni juttatásban részesül, a természetbeni juttatás támogatást nyújtó által igazolt értékéig a (2) és (3) bekezdés szerinti számlabenyújtási kötelezettség csökkenthető.
(7) A családi otthonteremtési kedvezmény igénybevételéhez a költségek igazolásaként bemutatott számlát a hitelintézet akkor fogadhatja el, ha a kibocsátó a számla hitelintézetnél történő benyújtásának időpontjában az állami adóhatóság honlapján közétett működő adóalany nyilvántartásban szerepel.
(8) Amennyiben a számla kibocsátója a (7) bekezdés szerinti időpontban az állami adóhatóság honlapján közétett működő adóalany nyilvántartásban nem szerepel, úgy a számla akkor fogadható el, ha a támogatott személy a számlákhoz csatolja az állami adóhatóság igazolását, mely szerint a számlakibocsátó a számla kibocsátásának időpontjában az állami adóhatóság nyilvántartásában működő adóalanyként szerepelt.
(9) * Új lakás építése esetén az építési engedély kiadását legfeljebb 6 hónappal megelőzően kiállított számla fogadható el.
(10) * Lakás építése esetén a bekerülési költségek 3. § (1) bekezdés 1. pontja szerinti megfizetésének tényét a bemutatott számlán való feltüntetéssel, átutalással teljesített számla esetén a kifizetést igazoló dokumentum egyidejű csatolásával kell igazolni.
(11) * A hitelintézetnek a papíralapon kibocsátott eredeti számla, valamint az elektronikusan kiállított és a hitelintézet részére elektronikusan benyújtott számla esetén a támogatott személy nyilatkozik arról, hogy azt melyik ingatlan vonatkozásában nyújtotta be az e rendelet szerinti lakáscél megvalósítása tekintetében, továbbá a 37. § (9) bekezdésében foglaltakra tekintettel nyilatkozik arról, hogy e számlát fel kívánja-e használni más hitelintézetnél is. Az elektronikusan kiállított, a támogatott személy részére elektronikusan megküldött és általa a hitelintézethez elektronikusan benyújtott számlákat elektronikusan kell tárolni. A papíralapon kibocsátott számlát a hitelintézet a támogatott személynek visszaadja.
(12) Amennyiben a hitelintézet szerint a számla valódisága vagy a számlában szereplő gazdasági esemény megtörténte kétséges, a tények feltárása érdekében megkeresi az állami adóhatóságot.
(13) * A támogatott személy köteles a költségek igazolásaként bemutatott számlákat az adásvételi szerződés megkötése, illetve a használatbavételi engedély kiadása évének utolsó napjától számított 5 évig megőrizni.
45. § (1) * Új lakás építése esetén a támogatott személy legkésőbb a családi otthonteremtési kedvezmény utolsó részfolyósításáig bemutatja a használatbavételi engedélyt.
(2) * Ha a fiatal házaspár új lakás építéséhez a családok megelőlegezett otthonteremtési kedvezményét igényli, a használatbavételi engedélyt a kiadását követő 30 napon belül, de legkésőbb a használatbavétel tudomásulvételét követő 45 napon belül köteles a hitelintézet részére bemutatni. *
46. § (1) A hitelintézet felelős az állammal szemben minden olyan kárért, amely az e rendelet alapján őt terhelő kötelezettség megsértésével keletkezett. A hitelintézet felelőssége kiterjed a függő közvetítőjére is, aki az e rendelet szerinti családi otthonteremtési kedvezményre való jogosultságot bírál el, valamint a családi otthonteremtési kedvezmény nyújtásához kapcsolódó tevékenységet végez. Mentesül a hitelintézet a felelősség alól, ha bizonyítja, hogy maga vagy függő közvetítője úgy járt el, ahogy az az adott helyzetben elvárható.
(2) A hitelintézet a neki felróható okból eredő kár esetén a támogatottal szemben köteles helytállni, e kötelezettségét az államra nem háríthatja át.
47. § (1) * A családi otthonteremtési kedvezmény összegének folyósítása új lakás építése esetében, a (2) bekezdésben foglalt kivétellel a készültségi fokkal arányosan, utólagosan történik. A családi otthonteremtési kedvezmény utolsó részletének folyósítására a használatbavételi engedély hitelintézet részére történő bemutatását követően kerülhet sor.
(2) * Építőközösség esetén, valamint amennyiben az építtető igénylő vagy támogatott személy a családi otthonteremtési kedvezménnyel kapcsolatos ügyintézéssel mást hatalmaz meg, úgy a családi otthonteremtési kedvezmény folyósítása csak a használatbavételi engedély bemutatását követően, egy összegben történhet.
(3) A folyósítás akkor kezdhető meg, ha az építtető támogatott személy a családi otthonteremtési kedvezményen és a hitelintézeti kölcsönön kívül saját erejét az új lakás építésére már felhasználta.
(4) A hitelintézet új lakás építése esetén a családi otthonteremtési kedvezmény készültségi fokkal arányos folyósítását megelőzően a készültségi fok feltételeinek teljesítését a helyszínen, valamint a 44. § (2) és (3) bekezdés szerinti számlabemutatással ellenőrzi.
(5) A családi otthonteremtési kedvezmény utolsó részletének folyósítására akkor kerülhet sor, ha az új lakás a műszaki állapotára tekintettel a lakhatási igények kielégítésére alkalmas. E követelmény vizsgálata kapcsán a 25. § (1) bekezdésében foglaltakat megfelelően alkalmazni kell.
48. § (1) * A családi otthonteremtési kedvezmény összegének folyósítása új lakás vásárlása esetén a támogatási szerződés megkötését követően, egy összegben történik. A 18. § (2) bekezdés b) pontja szerinti új lakás vásárlása esetén a támogatási szerződés megköthető, azonban a családi otthonteremtési kedvezmény összegének folyósítására kizárólag a használatbavételi engedély hitelintézet részére történő bemutatását követően, egy összegben kerülhet sor.
(1a) * A folyósítás akkor kezdhető meg, ha a vevő támogatott személy a családi otthonteremtési kedvezményen és a hitelintézeti kölcsönön kívül saját erejét az új lakás vásárlására már felhasználta.
(2) * Új lakás vásárlása esetén a támogatott személy a telekárat is tartalmazó vételárat, lakáscsere esetén a vételár-különbözetet – illetve ezeknek a családi otthonteremtési kedvezményt képező részét a támogatott személy helyett a hitelintézet – az eladó által megjelölt − a pénzforgalmi szolgáltatás nyújtásáról szóló törvényben meghatározott − fizetési számlára vagy pénzügyi intézmény által vezetett, kölcsöntartozást nyilvántartó technikai számlára teljesíti. Ha az eladó és a vevő előleg vagy foglaló megfizetéséről állapodik meg, az az új lakás vásárlása esetén a telekárat is tartalmazó vételár, lakáscsere esetén a vételár-különbözet legfeljebb 10%-áig készpénzben is teljesíthető.
49. § (1) * Új lakás építése esetén a hitelintézet felmondja a támogatási szerződést, ha a családi otthonteremtési kedvezmény igénybevételének alapját képező építési munkák megkezdését 30 napon belül a hitelintézet részére nem jelenti be, vagy ezen építési munkák elvégzését a támogatási szerződésben meghatározott határidőn, de legfeljebb az építés megkezdésétől számított hat éven belül – vagy ha építési engedélyhez kötött munkálatok esetén az építtető támogatott személy az építésügyi hatósági engedély hatálya meghosszabbítását a hitelintézet részére igazolja, az építési engedély meghosszabbított hatályának lejártáig – a támogatott személy használatbavételi engedéllyel, valamint engedélyhez vagy bejelentéshez nem kötött tevékenység esetén a 43. § (7) bekezdése szerinti módon a hitelintézet részére nem igazolja. *
(1a) * A támogatott személy az (1) bekezdés szerinti, az építési munkálatok befejezésére vonatkozó határidő lejártát megelőzően egy alkalommal kérheti a hitelintézettől a vállalt építési munkálatok vagy azok bekerülési költségének módosítása miatt a támogatási szerződés és az annak mellékletét képező építési költségvetés módosítását, ha a módosítást követően is biztosítható, hogy legalább a 3. § (1) bekezdés 9. pontja és a 22. § szerinti feltételek így is teljesülnek. Ha a költségvetés csökkentése következtében a még fennmaradó bekerülési költség összege már nem éri el a megítélt családi otthonteremtési kedvezményből a módosítás hatálybalépéséig még nem folyósított összeget, akkor a továbbiakban a családi otthonteremtési kedvezmény legfeljebb a még fennmaradó bekerülési költséggel megegyező összegben nyújtható. Ha a korábban vállalt, de nem teljesített építési munkálatokra nézve már folyósítottak támogatást, akkor ezzel az összeggel csökkenteni kell a még igénybe vehető, de még nem folyósított családi otthonteremtési kedvezmény összegét, kivéve, ha a hátralévő építési munkálatok bekerülési költsége eléri vagy meghaladja a még nem folyósított támogatás és a korábban vállalt, de nem teljesített építési munkálatokra eső, már folyósított támogatás összegét.
(2) Új lakás építése esetén a hitelintézet felmondja a támogatási szerződést, ha az építtető támogatott személy az építési szándékától eláll.
(3) * Új lakás építése esetén a hitelintézet felmondja a támogatási szerződést, ha a használatbavételi engedély kiállítása előtt a támogatási szerződés teljesítése más, az építtető támogatott személynek felróható okból hiúsul meg.
(4) * Az (1)–(3) bekezdésben meghatározott esetben a támogatott személy a már folyósított támogatást a folyósítás napjától számított Ptk. szerinti, de 5%-ot meg nem haladó mértékű késedelmi kamattal köteles visszafizetni. Amennyiben a támogatott személy visszafizetési kötelezettségének nem tesz eleget, úgy a hitelintézet tájékoztatja erről a kormányhivatalt és megküldi az ügy iratait.
(5) * Az állam javára bejegyzett jelzálogjog, valamint az azt biztosító elidegenítési és terhelési tilalom törlése iránt a teljes visszafizetés igazolása után a kormányhivatal intézkedik.
50. § (1) * Ha – az állam javára bejegyzett elidegenítési és terhelési tilalom fennállása alatt – a családi otthonteremtési kedvezmény igénybevételével érintett *
a) * új lakást lebontják – kivéve, ha a bontás természeti katasztrófa miatt vált szükségessé – vagy elidegenítik,
b) * új lakás nem a támogatott személy és azon kiskorú gyermekének életvitelszerű bentlakását is magában foglaló lakóhelyéül vagy hontalan esetén szálláshelyéül szolgál – ideértve azt az esetet is, ha a gyermek a családi jogállás megváltozása vagy gyermekvédelmi intézkedés miatt tartósan kikerül a támogatott személy háztartásából –, akire tekintettel a támogatást igénybe vette,
c) új lakás használatát harmadik személynek átengedik, azon használati vagy haszonélvezeti jogot alapítanak vagy
d) új lakást a lakáscéltól eltérően hasznosítják,
a támogatott személy – a családi otthonteremtési kedvezmény visszafizetésének felfüggesztése és a (2) bekezdésben meghatározott eset kivételével – köteles a családi otthonteremtési kedvezmény folyósított összegét a bontás, a lakáscéltól eltérő hasznosítás megkezdésének, az életvitelszerű bentlakását is magában foglaló lakóhely vagy hontalan esetén szálláshely megváltoztatásának, a lakáshasználat átengedésének, illetve a lakás elidegenítésére vonatkozó szerződés megkötésének napjától számított, a Ptk. szerinti, de 5%-ot meg nem haladó mértékű késedelmi kamattal növelten visszafizetni.
(1a) * Nem minősül az (1) bekezdés d) pontjában foglalt, a lakáscéltól eltérő hasznosítás tilalma megsértésének az, ha a gazdasági társaság legalább többségi tulajdonával rendelkező vagy egyéni vállalkozói vagy őstermelői tevékenységet folytató igénylő vagy a c) pont esetén támogatott személy a családi otthonteremtési kedvezményből vásárolt vagy épített *
a) új lakást a gazdasági társasága vagy az egyéni vállalkozása székhelyeként bejelenti, feltéve, ha erről a 13. § (8) bekezdésében foglaltaknak megfelelő nyilatkozatot tett, és a kedvezményre való jogosultság elbírálása során a 43. § (1) bekezdés e) pontja szerinti nyilatkozatában foglaltak alapján megfelelt az 1407/2013/EU bizottsági rendeletben szereplő, a csekély összegű (de minimis) támogatásokra vonatkozó feltételeknek,
b) * új lakáshoz tartozó földrészletet, illetve az azon álló melléképítményt saját gazdasági tevékenysége céljára hasznosítja, kivéve annak bérbe vagy haszonbérbe adását, feltéve, ha a 13. § (10) és (11) bekezdése szerinti feltételek teljesültek, vagy
c) * új lakást a legalább többségi tulajdonában álló gazdasági társasága – a részvénytársaság kivételével – vagy az egyéni vállalkozói tevékenysége székhelyeként az a) pontban foglaltaktól eltérően a családi otthonteremtési kedvezmény folyósítását követően jelenti be, feltéve, ha a székhelybejelentés megtételét megelőzően teljes bizonyító erejű magánokiratban nyilatkozik a hitelintézet felé arról, hogy megfelel az 1407/2013/EU bizottsági rendeletben szereplő, a csekély összegű (de minimis) támogatásokra vonatkozó, valamint a 13. § (9) bekezdése szerinti feltételeknek, és a hitelintézet a 15/A. § (2) bekezdése szerint jár el.
(1b) * Nem minősül az (1) bekezdés d) pontjában foglalt, a lakáscéltól eltérő hasznosítás tilalma megsértésének az, ha az igénylő a családi otthonteremtési kedvezményből vásárolt vagy épített új lakást a legalább többségi tulajdonában álló gazdasági társaság – ide nem értve a részvénytársaságot –, vagy egyéni vállalkozói tevékenységet folytató igénylő esetében az egyéni vállalkozás székhelyeként bejelenti vagy bejelentette, feltéve, ha erről a 86/A. § (1) bekezdésében foglaltaknak megfelelő nyilatkozatot tett.
(2) Nem minősül a 23. § (1) bekezdésében és a 26. § (1) bekezdésében foglalt életvitelszerű tartózkodás megsértésének, ha a támogatott személy vagy az a gyermek, akire tekintettel a családi otthonteremtési kedvezményt igényelte, a 23. § (1) bekezdésében és a 26. § (1) bekezdésében meghatározott időtartam vége előtt elhalálozik.
(3) * A támogatott személy
a) a lakás elidegenítését az erre vonatkozó szerződés megkötésétől,
b) * a saját maga és azon gyermeke életvitelszerű bentlakását is magában foglaló lakóhelyét vagy hontalan esetén szálláshelyét érintő változást, akire tekintettel a családi otthonteremtési kedvezményt igényelte, a változás bekövetkezésének időpontjától,
c) * a bontást, a lakáscéltól eltérő hasznosítást, a lakás használatának harmadik személy részére történő átengedését annak megkezdésétől
számított 30 napon belül köteles a kormányhivatalnak bejelenteni az ezekre vonatkozó iratok egyidejű csatolásával. Ha a szerződés létrejöttéhez harmadik személy beleegyezése szükséges, a bejelentési határidő 45 nap, ha a szerződés érvényességéhez hatósági jóváhagyás vagy hatósági nyilvántartásba történő bejegyzés szükséges, a bejelentési határidő az ennek megtörténtét követő 30 nap. *
(4) * Az állam javára bejegyzett jelzálogjog, valamint az azt biztosító elidegenítési és terhelési tilalom törlése iránt a teljes visszafizetés igazolása után a kormányhivatal intézkedik.
51. § (1) Házasság felbontása esetén, ha a volt házastársak közös lakásukat az állam javára bejegyzett elidegenítési és terhelési tilalom idején idegenítik el, úgy őket – a (3) bekezdés kivételével – az igénybe vett családi otthonteremtési kedvezmény visszafizetési kötelezettsége az elidegenítésből származó bevételnek a bírósági határozat szerinti vagy a közöttük létrejött házassági vagyonmegosztási szerződésben rögzített arányában terheli.
(2) * A volt házastársak a házasságfelbontás tényét kötelesek a házasságot felbontó bírósági határozat jogerőre emelkedését követő 30 napon belül a kormányhivatalnak bejelenteni. *
(3) Házasság felbontása, érvénytelenítése esetén, ha
a) − a házasságot felbontó, érvénytelenné nyilvánító jogerős bírósági határozat vagy a házassági vagyonmegosztási szerződés alapján − az egyik fél a másik féltől megszerzi a családi otthonteremtési kedvezmény igénybevételével épített vagy vásárolt lakás tulajdonjogát, és
b) * a házasságot felbontó, érvénytelenné nyilvánító jogerős bírósági határozat alapján – a nagykorúvá vált gyermek kivételével – valamennyi gyermek elhelyezésére vagy a szülői felügyeletének rendezésére és lakóhelyének – vagy hontalan esetén szálláshelyének – kijelölésére, akikre tekintettel a családi otthonteremtési kedvezményt igénybe vették, a lakás tulajdonjogát megszerző félnél kerül sor,
a tulajdoni részét elidegenítő felet az (1) bekezdés szerinti visszafizetési kötelezettség nem terheli.
(4) * A volt házastársak a (3) bekezdés szerinti elidegenítést a hitelintézetnél bejelentik, és egyidejűleg kezdeményezik a családi otthonteremtési kedvezmény igénybevételéről szóló szerződés módosítását. A hitelintézet a családi otthonteremtési kedvezmény igénybevételéről szóló szerződés módosításáról a kormányhivatalt értesíti, amely a hitelintézet értesítését követően hozzájárul a lakás elidegenítéséhez.
(5) Ha a támogatott személy – a (3) bekezdés kivételével – lakásának egy részét idegeníti el, a családi otthonteremtési kedvezmény összegének csak az elidegenítésre kerülő tulajdoni hányadra jutó arányos részét kell visszafizetni.
(6) * Az (5) bekezdés esetében a kormányhivatal határozatban intézkedik az igénybe vett családi otthonteremtési kedvezmény összege visszafizetését biztosító jelzálogjognak, valamint elidegenítési és terhelési tilalomnak a töröltetése iránt, továbbá a visszafizetési kötelezettség alá nem eső családi otthonteremtési kedvezmény összegének megfelelő, az államot megillető jelzálogjog, illetve az azt biztosító elidegenítési és terhelési tilalom a családi otthonteremtési kedvezménnyel érintett lakásra történő bejegyeztetése iránt.
(7) Ha az élettársak életközössége véget ér, a támogatás visszafizetésére az (1)–(6) bekezdésben foglaltakat megfelelően alkalmazni kell.
52. § (1) * Amennyiben a nem magyar állampolgár támogatott személy tartózkodási jogosultsága az állam javára bejegyzett jelzálog, illetve elidegenítési és terhelési tilalom időszaka alatt megszűnik, és 30 napon belül nem kap tartózkodásra jogosító okmányt, engedélyt vagy jogállást, a 30 napos határidő lejártát követően az igénybe vett családi otthonteremtési kedvezményt a tartózkodási jogosultság megszűnésétől számított Ptk. szerinti, de 5%-ot meg nem haladó mértékű késedelmi kamattal terhelten köteles Magyarország területének elhagyását megelőzően visszafizetni.
(2) * Az állam javára bejegyzett jelzálogjog, valamint az azt biztosító elidegenítési és terhelési tilalom törlése iránt a teljes visszafizetés igazolása után a kormányhivatal intézkedik.
53. § (1) * Ha az igénylő a 43. §-ban foglalt igazolási kötelezettség teljesítése során a hitelintézetnek vagy az igazolást kibocsátónak valótlan adatot tartalmazó nyilatkozatot tett, és ez alapján jutott családi otthonteremtési kedvezményhez, akkor a támogatott személy a folyósított összeget a folyósítás napjától a Ptk. szerinti, de 5%-ot meg nem haladó mértékű késedelmi kamattal köteles visszafizetni. Amennyiben a támogatott személy visszafizetési kötelezettségének nem tesz eleget, úgy a hitelintézet tájékoztatja erről a kormányhivatalt és megküldi az ügy iratait.
(2) A családi otthonteremtési kedvezményre való jogosultság vizsgálatakor az igénylő által benyújtott nyilatkozatok, okiratok valódiságát – ha a hitelintézettől elvárható gondosság tanúsítása mellett annak hamis vagy hamisított volta nem ismerhető fel – vélelmezni kell.
54. § * Ha a kormányhivatal a hatósági ellenőrzés során megállapítja, hogy a támogatott személy jogosulatlanul vette igénybe a családi otthonteremtési kedvezményt, akkor határozatban intézkedik a családi otthonteremtési kedvezmény – a folyósítás napjától számított, a Ptk. szerinti, de 5%-ot meg nem haladó mértékű késedelmi kamattal növelt összegének – visszatérítése iránt.
55. § * Ha a támogatott fiatal házaspár a 45. § (2) bekezdés szerinti dokumentumokra vonatkozó bemutatási kötelezettségének a hitelintézet felszólítását követően sem tesz eleget, úgy a családi otthonteremtési kedvezmény összegét a folyósítás napjától számított, a Ptk. szerinti, de 5%-ot meg nem haladó mértékű késedelmi kamattal növelten vissza kell fizetnie.
56. § * Ha a támogatott személy a 16. § b) pontjában foglalt kötelezettségének a hitelintézet felszólítását követően sem tesz eleget, a hitelintézet felszólítja a 3. § (1) bekezdés 4. pont a) alpontja szerinti családi otthonteremtési kedvezmény összegének 54. § szerinti, illetve a fiatal házaspár által vállalt gyermek után igénybe vett családi otthonteremtési kedvezmény összegének, 57. § (1) bekezdése szerinti mértékű késedelmi kamattal növelten, a 16. § b) pontja szerinti bemutatási határidő lejártát követő 120 napon belül történő visszafizetésére. Eredménytelen visszafizetési felszólítás esetén a hitelintézet az ügy iratait, valamint a visszafizetésre felszólító iratokat megküldi a kormányhivatalnak.
57. § (1) * Ha a fiatal házaspár a gyermekvállalásra a támogatási szerződésben meghatározott határidőig a gyermekvállalását nem vagy csak részben teljesíti, úgy az igénybe vett családi otthonteremtési kedvezmény összegét csökkentve a gyermekvállalási határidő lejártának időpontjában meglévő gyermekek után a szerződés megkötésekor hatályos jogszabályi rendelkezések szerint járó családi otthonteremtési kedvezmény összegével a támogatás folyósításának napjától számított, Ptk. szerinti, de az 5%-os mértéket meg nem haladó kamattal, a 9. § c) pontja szerinti családi otthonteremtési kedvezmény esetében a Ptk. szerinti kamat ötszörösének megfelelő, de legfeljebb 5%-os mértékű kamattal növelten – a gyermekvállalási határidő leteltét követő 120 napon belül – vissza kell fizetni. A gyermekvállalást teljesítettnek kell tekinteni akkor is, ha a magzat halva születik, vagy a fiatal házaspár egyik tagja elhunyt.
(1a) *
(1b) *
(2) * Ha a fiatal házaspár a gyermekvállalást a házasság felbontásának vagy érvénytelenítésének időpontjáig nem vagy csak részben teljesíti, köteles a házasság felbontásának vagy érvénytelenítésének tényét a bírósági határozat jogerőre emelkedését követő 60 napon belül a jogerős határozat bemutatásával a hitelintézetnél igazolni. A hitelintézet az igazolás benyújtásáról a 63. § (1) bekezdése szerinti adatszolgáltatással egyidejűleg tájékoztatja a Kincstárt. A fiatal házaspár az igénybe vett családi otthonteremtési kedvezmény összegét csökkentve a bírósági határozat jogerőre emelkedésének időpontjában meglévő gyermekek után a szerződés megkötésekor hatályos jogszabályi rendelkezések szerint járó családi otthonteremtési kedvezmény összegével, növelve a támogatás folyósításának napjától a házasság felbontásának vagy érvénytelensége megállapításának hitelintézetnél történő igazolása napjáig számított Ptk. szerinti, de az 5%-os mértéket meg nem haladó kamattal, a 9. § c) pontja szerinti családi otthonteremtési kedvezmény esetében a Ptk. szerinti kamat ötszörösének megfelelő, de legfeljebb 5%-os mértékű kamattal köteles visszafizetni.
(3) * A (2) bekezdés szerinti esetben a házasság felbontásának vagy érvénytelenítésének időpontjában fennálló várandósságból született gyermekkel – ideértve a halva született magzatot is – a gyermekvállalást teljesítettnek kell tekinteni. Ha a fiatal házaspár a várandósságot és a gyermek születésének várható időpontját a házasság felbontása vagy érvénytelenítése igazolását követő 30. napig, orvosi bizonyítvánnyal a hitelintézet részére igazolja, a (2) bekezdés szerinti visszafizetési kötelezettség fennállásának, mértékének és kezdő időpontjának megállapítása a házasság felbontásának vagy érvénytelenítésének időpontjában fennálló várandósság végéig meghosszabbodik.
(3a) * Az (1)–(3) bekezdésben foglaltaktól eltérően, ha a fiatal házaspár az igénybe vett megelőlegezett családi otthonteremtési kedvezmény összegét a gyermekvállalási határidő lejártát megelőzően önként visszafizeti, a visszafizetendő összeget növelni kell a támogatás folyósításának napjától a visszafizetés napjáig számított, Ptk. szerinti – a 9. § c) pontja szerinti családi otthonteremtési kedvezmény esetében a Ptk. szerinti kamat ötszörösének megfelelő –, de legfeljebb 5%-os mértékű kamat összegével.
(4) * A támogatott személy kérelmére az (1) és (2) bekezdésben foglalt visszafizetési kötelezettségre – ideértve az esedékes kamatokat is – a kormányhivatal hatósági jogkörében eljárva méltányossági eljárás keretében részletfizetést engedélyezhet, ha a kérelmező igazolja, hogy a családi otthonteremtési kedvezmény azonnali és egyösszegű megfizetése családi, jövedelmi, vagyoni és szociális körülményeire is tekintettel aránytalanul súlyos terhet jelentene.
(5) * A támogatott személy az (1) és (2) bekezdésben foglalt visszafizetési kötelezettség halasztott teljesítése, mérséklése vagy elengedése iránt kérelemmel fordulhat a kormányhivatalhoz. A kormányhivatal hatósági jogkörében eljárva méltányossági eljárás keretében a kérelmező különös méltánylást érdemlő helyzetére tekintettel a (6) és (7) bekezdésben foglaltak szerint a fizetési kötelezettség teljesítésre legfeljebb öt évre fizetési halasztást engedélyezhet.
(6) Különös méltánylást érdemlő helyzetnek minősül a kamatfizetési kötelezettség teljesítésének elhalasztása tekintetében különösen, ha a családi otthonteremtési kedvezmény igénybevételéről szóló támogatási szerződésben vállalt gyermek azért nem születik meg, mert
a) *
b) a gyermek megszületését a házastársak egyikének a családi otthonteremtési kedvezmény igénybevételéről szóló szerződés megkötését követően megváltozott munkaképességű személlyé válása következtében nem vállalták;
c) * a magzat a várandósság 24. betöltött hetét megelőzően elhal;
d) két vállalt gyermek esetében a vállalt első gyermek, három vállalt gyermek esetében a vállalt első vagy második gyermek a magasabb összegű családi pótlékra jogosító betegségekről és fogyatékosságokról szóló 5/2003. (II. 19.) ESzCsM rendelet 1. mellékletében foglalt táblázat B oszlop K), L), M) vagy N) betűjellel és C oszlop 1. számjellel megjelölt fogyatékossággal születik vagy a gyermekvállalásra rendelkezésre álló határidő alatt fennáll, vagy B oszlopában P) betűjellel megjelölt többszörös és összetett betegséggel születik vagy az a gyermekvállalásra rendelkezésre álló határidő alatt fennáll, illetve a gyermek többszörös és összetett betegségei közül legalább az egyik a B oszlop K), L), M) vagy N) betűjellel és C oszlop 1. számjellel megjelölt fogyatékosság;
e) az emberi reprodukcióra irányuló különleges eljárások végzésére vonatkozó, valamint az ivarsejtekkel és embriókkal való rendelkezésre és azok fagyasztva tárolására vonatkozó részletes szabályokról szóló 30/1998. (VI. 24.) NM rendelet [a továbbiakban: 30/1998. (VI. 24.) NM rendelet] szerinti, az egészségügyi szakellátás társadalombiztosítási finanszírozásának egyes kérdéseiről szóló 9/1993. (IV. 2.) NM rendelet 4. számú melléklet 13. főcsoportjában megjelölt egészségügyi szolgáltató igazolja, hogy a fiatal házaspár
ea) a kötelező egészségbiztosítás keretében finanszírozott számú, a kötelező egészségbiztosítás keretében igénybe vehető meddőségkezelési eljárásokról szóló 49/1997. (XII. 17.) NM rendelet [a továbbiakban: 49/1997. (XII. 17.) NM rendelet] 2. § (1) bekezdés c) pont ca)–cf) alpontja szerinti emberi reprodukcióra irányuló különleges eljárásban (a továbbiakban: reprodukciós eljárás) – a kötelező egészségbiztosítás keretében vagy azon kívül – részt vett, vagy
eb) a gyermekvállalását azért nem tudta teljesíteni, mert vele szemben a reprodukciós eljárás megkezdése előtt, vagy a reprodukciós eljárás közben a 30/1998. (VI. 24.) NM rendelet 1. § (2) bekezdése szerinti kizáró egészségügyi ok merült fel, vagy a 30/1998. (VI. 24.) NM rendelet 1. § (5) bekezdés a) pontjában foglalt feltétel nem teljesül, vagy a férj spermiogrammja alapján a 49/1997. (XII. 17.) NM rendelet 2. § (1) bekezdés c) pont ca)–cf) alpontja szerinti egyik reprodukciós eljárásra sem alkalmas; vagy
f) a fiatal házaspár számára a gyermekvállalás egészségügyi dokumentációval igazoltan ellenjavallt.
(6a) * A (6) bekezdés b) pontja szerinti esetben – illetve ha a gyermek, aki után a családi otthonteremtési kedvezményt igénylik, megváltozott munkaképességű – a megváltozott munkaképességű személlyé válásról a támogatott személy büntetőjogi felelősség vállalásával teljes bizonyító erejű magánokiratban nyilatkozik. A nyilatkozat tartalmazza a megváltozott munkaképességűvé vált személy nevét, születési adatait, a döntést hozó hatóság megnevezését, a döntés időpontját.
(7) Különös méltánylást érdemlő helyzetnek minősül a családi otthonteremtési kedvezmény összege visszafizetésének elhalasztása tekintetében az, ha a visszafizetési kötelezettség a támogatott személy megélhetését ellehetetlenítené.
(8) * Az (1) vagy (2) bekezdés szerinti fizetési kötelezettség tekintetében a (6) vagy (7) bekezdés szerinti ok fennállása esetén a támogatott személy kérelemére a kormányhivatal hatósági jogkörében eljárva méltányossági eljárás keretében a fizetési kötelezettséget részben vagy teljesen elengedheti, ha a támogatott személy életében neki fel nem róható okból nem várható olyan változás, amely a fizetési kötelezettség teljesítését lehetővé teszi.
(9) * A (6) bekezdés e) vagy f) pontja szerinti igazolás kiállítása során az egészségügyi szolgáltató az igazoláson feltünteti a kizáró ok megállapításának első időpontját, azzal, hogy az igazoláson a reprodukciós eljárás vagy a kizáró ok tényén és időpontján kívül egészségügyi adat nem tüntethető fel.
(9a) * A magzat halva születését a halottvizsgálatról és a halottakkal kapcsolatos eljárásról szóló 351/2013. (X. 4.) Korm. rendelet 3. melléklete szerinti okirattal, a magzat (6) bekezdés d) pontja szerinti fogyatékosságát vagy többszörös és összetett betegségét a magasabb összegű családi pótlékra jogosító betegségekről és fogyatékosságokról szóló 5/2003. (II. 19.) ESzCsM rendelet 3. melléklete szerinti igazolással igazolja a támogatott személy.
(10) * Az igazolást a gyermekvállalásra biztosított határidő leteltét követő 90. napig lehet benyújtani.
(11) * A kormányhivatal csak olyan igazolást fogadhat el, amely alapján megállapítható, hogy a megelőlegezett családi otthonteremtési kedvezmény igénybevételére irányuló szerződés megkötésének időpontja megelőzi a méltányossági döntést megalapozó ok megállapításának első időpontját.
(12) * A (4), (5), illetve (8) bekezdés szerinti fizetési könnyítés iránti kérelmet a családi otthonteremtési kedvezmény visszafizetését elrendelő határozat támogatott általi kézhezvételét követő 30. napig lehet benyújtani. *
(13) * A (4) és (5) bekezdés, a (6) bekezdés b) és d) pontja, a (7), (8), (11) és (12) bekezdés rendelkezéseit a gyermekvállalásra tekintettel családi otthonteremtési kedvezményt igénybe vevő fiatal házaspáron kívül valamennyi támogatott személy e rendelet szerinti visszafizetési kötelezettségére megfelelően alkalmazni kell.
58. § (1) Ha a hitelintézet a családi otthonteremtési kedvezmény jogosulatlan igénybevételre utaló bizonyíték birtokába jut, a támogatott személyt írásban felszólítja a támogatás összegének – ahol e rendelet kamatfizetési kötelezettséget ír elő, az ott meghatározott kamattal történő – visszafizetése iránt. A visszafizetés iránti felhívást – annak eredménytelensége esetén – a hitelintézet egy alkalommal köteles megismételni. A felhívást oly módon kell közölni, hogy annak megtörténte bizonyítható legyen.
(2) * Ha a támogatott személy a hitelintézet (1) bekezdés szerinti visszafizetési felszólításában foglaltaknak nem tesz eleget és a jogosulatlanul igénybe vett támogatást részben vagy egészben nem fizeti vissza, a hitelintézet az ügy iratait, valamint az eredménytelen visszafizetési felszólítást igazoló iratokat megküldi a kormányhivatalnak.
(3) Az e rendeletben meghatározott kamatszámítás során a kamat nem tőkésíthető.
(4) Az e rendeletben foglalt visszafizetési kötelezettséget a „10032000-01034080 Lakástámogatások visszafizetése bevételi számla” kincstári számlára kell teljesíteni.
(5) * A visszafizetési kötelezettség teljesítését követően a kormányhivatal intézkedik a családi otthonteremtési kedvezmény visszafizetését biztosító jelzálogjognak, valamint elidegenítési és terhelési tilalomnak az ingatlan-nyilvántartásból történő törlése iránt.
59. § (1) * Ha a támogatott személy a lakásigényét az új lakás cseréjével, vagy az új lakás értékesítését – ideértve a kisajátítást is – követően másik új lakás építése vagy új, illetve – az új lakás építéséhez vagy vásárlásához igénybe vett családi otthonteremtési kedvezményre vonatkozó támogatási szerződés megkötését követő öt év elteltével – használt lakás vásárlása útján elégíti ki, a családi otthonteremtési kedvezmény visszafizetésével kapcsolatos kötelezettségét építési szándék esetében három, vásárlási szándék esetében egy évig a támogatott személy – az 50. § (3) bekezdése szerinti bejelentés megtételét követő legfeljebb 60 napon belül benyújtott – kérelme alapján a kormányhivatal – a (9) bekezdésben foglaltak kivételével – felfüggeszti, amennyiben a támogatott személy az igénybe vett családi otthonteremtési kedvezmény összegét a „10032000-01501315 Kincstár lakáscélú kedvezmények letéti számlára” befizette. *
(2) Az (1) bekezdésben meghatározott esetekben
a) a 25. § (2) bekezdése szerinti korlátozásokat alkalmazni kell,
b) * a felfüggesztés időtartamát a családi otthonteremtési kedvezmény összegének kincstári letéti számlára érkezésének napjától kell számítani és a felfüggesztés időtartama egy alkalommal legfeljebb két évvel meghosszabbítható, *
c) a támogatott személy akkor is köteles az (1) bekezdésben foglalt másik lakás építésére vagy vásárlására irányuló kötelezettségnek eleget tenni, amennyiben a felfüggesztés időtartama alatt a 24. § (1) bekezdése és a 27. § (1) bekezdése szerinti elidegenítési tilalomra irányadó időtartam lejár, valamint
d) * a kisajátítás esete kivételével a lakásigény kielégítését szolgáló újabb lakás hasznos alapterülete meg kell, hogy haladja a családi otthonteremtési kedvezménnyel épített, illetve vásárolt új lakás hasznos alapterületét.
(3) * A felfüggesztés időtartama alatt a támogatott személy kérelmére, amennyiben a másik lakás megszerzése még nem történt meg, a családi otthonteremtési kedvezmény igénybevételével épített vagy vásárolt új lakást a kormányhivatal tehermentesíti.
(4) * A (2) bekezdés d) pontja szerinti újabb lakás megszerzésének hitelt érdemlő igazolása esetén a felfüggesztés megszüntetéséről a kormányhivatal határozatban intézkedik és megállapítja a kincstári letéti számláról a támogatott személynek kifizethető összeget, intézkedik a terhek másik lakásra történő bejegyeztetése iránt. A kormányhivatal a felfüggesztés megszüntetéséről szóló végleges határozatát annak véglegessé válását követő 10 napon belül megküldi a Kincstárnak, amely a kormányhivatali értesítés kézhezvételétől számított 5 napon belül átutalja a jogosultnak a határozatban megállapított összeget a jogosult határozatban megjelölt bankszámlájára.
(5) * Ha a támogatott személy a (2) bekezdés d) pontja szerinti újabb lakás megszerzését a felfüggesztés időtartama alatt nem igazolja, vagy – a kisajátítás esete kivételével – kisebb értékű, illetve hasznos alapterületű lakás megszerzését igazolja, úgy a kincstári letéti számlán elhelyezett összeg, illetve annak az eladási és a vételár (ideértve a bekerülési költséget is), illetve a hasznos alapterület különbözetével arányos része visszafizetett családi otthonteremtési kedvezménynek minősül, amelynek központi költségvetés javára történő átvezetéséről a kormányhivatal intézkedik.
(5a) * Ha – a kisajátítás esete kivételével – a megszerzett újabb lakás értéke és hasznos alapterülete egyaránt kisebb a családi otthonteremtési kedvezménnyel épített, illetve vásárolt új lakás értékénél és hasznos alapterületénél, a családi otthonteremtési kedvezmény (5) bekezdés szerinti visszafizetési kötelezettséggel érintett összege az érték vagy a hasznos alapterület alapján számított, nagyobb eltéréssel arányos összeg.
(6) Ha a támogatott személy a felfüggesztés időtartamának lejártáig
a) az újabb lakás megszerzését hitelt érdemlően igazolja
aa) adásvételi vagy csereszerződés bemutatásával vagy
ab) * építés esetében a használatbavételi engedély bemutatásával,
b) * a korábbi lakás elidegenítéséből származó teljes bevételt – csökkentve a 60. § (7) bekezdésében foglaltakkal – számlával vagy szerződéssel és értékbecsléssel igazoltan az újabb lakás megszerzésére fordította, és
c) * a kisajátítás esete kivételével az újabb lakás hasznos alapterülete meghaladja a családi otthonteremtési kedvezménnyel vásárolt vagy épített új lakás hasznos alapterületét,
úgy az e rendeletben és a családi otthonteremtési kedvezmény igénybevételére vonatkozó támogatási szerződésben a támogatott személyt – és azon gyermeket, akire tekintettel a támogatást igénybe vette – terhelő kötelezettségek a támogatási szerződésben foglalt eredeti határidő lejártáig állnak fenn.
(7) * A kormányhivatal a számítógépes ingatlan-nyilvántartási adatbázishoz közvetlen hozzáférést biztosító TAKARNET rendszerből, az elektronikus dokumentumként szolgáltatott tulajdoni lap másolat lekérdezésével ellenőrzi
a) a tulajdonjog megszerzését – a b) pontban foglaltak kivételével – a (6) bekezdés a) pontja és a (9)–(10) bekezdés szerinti esetekben,
b) a tulajdonjog megszerzésére irányuló kérelem benyújtását, ha az adásvételi szerződés szerinti utolsó vételárrész megfizetésére még nem került sor, és összege megegyezik az (1) bekezdés szerint letéti számlára helyezett családi otthonteremtési kedvezmény összegével.
(8) * A (6) bekezdés esetében a családi otthonteremtési kedvezményt biztosító jelzálogjognak, valamint elidegenítési és terhelési tilalomnak az ingatlan-nyilvántartásban az újabb lakásra való átjegyzése iránt a kormányhivatal intézkedik.
(9) * Ha a támogatott személy a családi otthonteremtési kedvezmény igénybevételével épített, vásárolt lakásnak a 24. § (1) bekezdése és 27. § (1) bekezdése szerinti időszakon belül történő elidegenítését követően, de legfeljebb a 60. § (4) bekezdése szerinti bejelentés megtételét követő 60 napon belül
a) a lakásigényét az új lakás cseréjével, vagy a (2) bekezdés d) pontja szerinti újabb lakás építése vagy vásárlása útján elégíti ki és
b) * az újabb lakás megszerzését adásvételi szerződés, csereszerződés, használatbavételi engedély bemutatásával igazolja,
– a (7) bekezdés szerinti ellenőrzést követően – a kormányhivatal intézkedik a családi otthonteremtési kedvezmény visszafizetését biztosító jelzálogjognak, valamint elidegenítési és terhelési tilalomnak az ingatlan-nyilvántartásban az újabb lakásra való közvetlen átjegyzése iránt. *
(10) * Ha a támogatott személy a családi otthonteremtési kedvezmény igénybevételével épített, vásárolt lakásnak a 24. § (1) bekezdése és 27. § (1) bekezdése szerinti időszakon belül történő elidegenítését legfeljebb egy naptári évvel megelőzően
a) a lakásigényét a (2) bekezdés d) pontja szerinti újabb lakás építése vagy vásárlása útján elégítette ki és
b) * az újabb lakás megszerzését adásvételi szerződés, használatbavételi engedély bemutatásával igazolja,
– a (7) bekezdés szerinti ellenőrzést követően – a kormányhivatal intézkedik a családi otthonteremtési kedvezmény visszafizetését biztosító jelzálogjognak, valamint elidegenítési és terhelési tilalomnak az ingatlan-nyilvántartásban az újabb lakásra való közvetlen átjegyzése iránt. *
(11) * A (10) bekezdés esetén a visszafizetési kötelezettség alá nem eső családi otthonteremtési kedvezmény összegének megfelelő jelzálogjog, valamint elidegenítési és terhelési tilalom újabb lakásra való átjegyzésének – a kisajátítás esete kivételével – feltétele, hogy
a) * az újabb lakás vételára vagy építési költsége az elidegenített lakás vételárát – a 60. § (7) bekezdésében foglaltak figyelembevételével – elérje,
b) * a támogatott személy a családi otthonteremtési kedvezmény összegének a – 60. § (7) bekezdése szerint csökkentett – eladási ár, és a vételár vagy építési költség különbözetével arányos részét visszafizesse, és
c) * az újabb lakás hasznos alapterülete – az (5) és az (5a) bekezdésben foglaltak figyelembevételével – meghaladja az elidegenített lakás hasznos alapterületét, vagy
d) * a támogatott személy a családi otthonteremtési kedvezmény összegének a hasznos alapterületek különbözetével arányos részét visszafizesse.
60. § (1) Az ingatlan-nyilvántartási eljárásban a családi otthonteremtési kedvezmény visszafizetésének kötelezettsége esetén az 59. § (1) bekezdése szerinti elidegenítésről szóló szerződést csatolni kell.
(2) * Ha – a kisajátítás esete kivételével – a támogatott személy eladó a családi otthonteremtési kedvezménnyel felépített vagy megvásárolt új lakás elidegenítéséből származó – a (7) bekezdésben foglaltakkal csökkentett – bevételnek csak egy részét fordította az 59. § (2) bekezdés d) pontja szerinti újabb lakás megszerzésére, vagy az újabb lakás hasznos alapterülete nem haladja meg az elidegenített – a családi otthonteremtési kedvezménnyel felépített vagy megvásárolt – lakás hasznos alapterületét, úgy a családi otthonteremtési kedvezménynek az új lakás elidegenítéséből származó – a (7) bekezdés szerint csökkentett – bevétel és a vételár vagy bekerülési költség, illetve a hasznos alapterület különbözetével arányos részét kell visszafizetnie. A kormányhivatal a határozatával a visszafizetési kötelezettség alá nem eső családi otthonteremtési kedvezmény hányadára jutó jelzálogjogot, továbbá annak biztosítására az elidegenítési és terhelési tilalmat az újabb ingatlanra az állam javára bejegyezteti.
(3) * A (2) bekezdés esetén a visszafizetési kötelezettség alá nem eső családi otthonteremtési kedvezmény összegének megfelelő jelzálogjog, valamint elidegenítési és terhelési tilalom újabb lakásra való átjegyzésének feltétele, hogy a támogatott személy a családi otthonteremtési kedvezmény összegének a – (7) bekezdés szerint csökkentett – eladási ár és a vételár vagy építési költség különbözetével arányos részét visszafizesse.
(4) * A támogatott személy
a) az új lakás elidegenítését az erre vonatkozó szerződés megkötésétől,
b) * a saját maga és a vele közös háztartásban élő és a felépített vagy megvásárolt új lakásba vele együtt beköltöző gyermekének életvitelszerű bentlakását is magában foglaló lakóhelyét vagy hontalan esetén szálláshelyét érintő változást a változás bekövetkezésének időpontjától, vagy
c) a bontást, a lakáscéltól eltérő hasznosítást, az új lakás használatának az 50. § (1) bekezdés c) pontja szerinti átengedését annak megkezdésétől
számított 30 napon belül köteles a kormányhivatalnak bejelenteni az ezekre vonatkozó iratok egyidejű csatolásával. Ha a szerződés létrejöttéhez harmadik személy beleegyezése szükséges, úgy a bejelentési határidő 45 nap. Ha a szerződés érvényességéhez hatósági jóváhagyás vagy hatósági nyilvántartásba történő bejegyzés szükséges, úgy a bejelentési határidő az ennek megtörténtét követő 30 nap. *
(5) * A kormányhivatal – az 59. § (9) és (10) bekezdésében foglaltak kivételével – a (4) bekezdés szerinti bejelentést követően, ha a támogatott személy az 59. § (1) bekezdése szerinti felfüggesztést nem kérte, úgy határozatban kötelezi a támogatott személyt a családi otthonteremtési kedvezmény visszafizetésére.
(6) * Ha a támogatott személy a (4) bekezdésben foglalt bejelentési kötelezettségének késve, vagy nem tesz eleget, akkor a visszafizetési kötelezettség a bontás, a lakáscéltól eltérő hasznosítás megkezdésének, az életvitelszerű bentlakását is magában foglaló lakóhely vagy hontalan esetén szálláshely megváltoztatásának, a lakáshasználat átengedésének, illetve a lakás elidegenítésére vonatkozó szerződés megkötésének napjától számított, a Ptk. szerinti, de 5%-ot meg nem haladó mértékű késedelmi kamattal növelten terheli.
(7) A korábbi lakás elidegenítéséből származó bevétel csökkenthető
a) a lakás átruházásából származó jövedelem után az állami adóhatóság által igazoltan megfizetett személyi jövedelemadó összegével,
b) azzal az összeggel, melyet az adós az elidegenítésből származó bevételből az értékesített lakás építését vagy vásárlását szolgáló lakáscélú hitelintézeti kölcsön egyösszegű előtörlesztésére és annak díjára fordított,
de legfeljebb akkora összeggel, hogy az így csökkentett bevétel összege elérje az igénybe vett családi otthonteremtési kedvezmény összegének kétszeresét.
60/A. § * Ha a támogatott személy a 2021. január 1-jét követően igényelt családi otthonteremtési kedvezmény
a) teljes összegét bármely okból visszafizette, vagy
b) teljes összegének visszafizetésére vált kötelezetté,
a kormányhivatal ennek tényéről a tárgyhónapot követő hónap 20. napjáig elektronikus úton értesíti az állami adóhatóságot és a hitelintézetet.
61. § * (1) A családi otthonteremtési kedvezményt az állam nevében a Kincstár nyújtja.
(2) * A hitelintézetet az általa jogszerűen folyósított
a) családi otthonteremtési kedvezmény összege után
aa) új lakás építése esetén 80 ezer forint,
ab) új lakás vásárlása esetén 40 ezer forint,
b) adó-visszatérítési támogatás összege után
ba) új lakás építése esetén 80 ezer forint,
bb) új lakás vásárlása esetén 40 ezer forint, és
c) 72. § (2) bekezdés b) pontja szerinti otthonteremtési kamattámogatással érintett kölcsön összege után 1,5%
egyszeri költségtérítés illeti meg, amelyet az a) pont esetén a családi otthonteremtési kedvezmény vagy annak első részlete folyósítását követően, a b) pont esetén az adó-visszatérítési támogatás vagy annak első részlete folyósítását követően, a c) pont esetén a kamattámogatás első alkalommal történő lehívásával egyidejűleg számol el a központi költségvetéssel.
(3) A hitelintézet a tárgyhónapra legfeljebb az előző hónapban a hitelintézet által benyújtott elszámolás alapján a Kincstár által ténylegesen kifizetett és elszámolt családi otthonteremtési kedvezménnyel azonos összegű előleget igényelhet utólagos elszámolási kötelezettséggel.
(4) A hitelintézet az elszámolást a Kincstár honlapján található adatszolgáltatási felületen (a továbbiakban: eAdat) található útmutató szerint, a Kincstár által meghatározott formában és tartalommal, tárgyhónapra vonatkozóan, egy alkalommal készíti el, és elektronikusan hiteles formában az eAdaton − legalább minősített tanúsítványon alapuló fokozott elektronikus aláírással vagy minősített tanúsítványon alapuló elektronikus bélyegzővel ellátva − megküldi a tárgyhónapot követő hónap 20. napjáig a Kincstár részére.
(5) A hitelintézet elszámolását a Kincstár ellenőrzi. A Kincstár a havonta beküldött elszámolás ellenőrzésének eredményéről – így különösen az elszámolás tételeinek befogadásáról, illetve azzal egyidejűleg a fellelt hibákról – a hitelintézetet az eAdaton értesíti. A hibás tételek javítás utáni ismételt beküldésére a következő havi elszámolás keretében kerülhet sor.
(6) A Kincstár a hitelintézet által jogszerűen igényelt és utalványozásra befogadott támogatás kifizetését − a (7) bekezdésben és a 67. § (4) bekezdésében foglalt esetet kivéve − az elszámolás beérkezésének napját követő 8 munkanapon belül indítja az 10032000-01457106 számú, a „Magánlakás-építéshez nyújtott támogatások” elnevezésű kiadási számla terhére, a hitelintézet által az eAdaton történő regisztráció során megjelölt számlája javára. Az elszámolás akkor tekinthető beérkezettnek, amikor az elszámolás az eAdaton beérkezik a Kincstárhoz.
(7) Az elszámolás késedelmes, de legkésőbb a tárgyhónapot követő hónap 22. napjáig történő megküldése esetén az utalási határidő az elkésett elszámolás Kincstárhoz történő beérkezésének napjától számított 8 munkanap. A tárgyhónapot követő hónap 22. napját követően megküldött elszámolás esetén az utalás a következő havi elszámolás szerinti utalással egyidejűleg történik.
(8) A hitelintézet az elszámolás keretében a támogatás hitelintézet részére történő megfizetését vagy a hitelintézet által történő visszafizetését jogcímenként, a (4) bekezdés szerinti módon elszámolja, és a visszafizetéssel csökkentett összeg átutalását igényli.
(9) Ha a Kincstár a hitelintézet utólagos ellenőrzése során a hitelintézet terhére jogosulatlan támogatáslehívást állapít meg, a hitelintézet azt a Kincstár megállapításait tartalmazó dokumentum kézhezvételét követően a Ptk. szerinti, vállalkozások közötti fizetési késedelem esetére meghatározott késedelmi kamattal növelt összegben köteles a Kincstár által vezetett, 10032000-01034004 számú „Különleges bevételek” számlára megfizetni.
(10) * A Kincstár az (5) bekezdés és a 63. § szerinti ellenőrzése során a hitelintézetnél helyszíni ellenőrzést végezhet, és a szükséges információk, dokumentumok bekérésére vagy azokba a helyszínen történő betekintésre jogosult.
(11) Ha a Kincstár az (5) bekezdés szerinti ellenőrzés során a hitelintézet elszámolásában szabálytalanságot tár fel, az elszámolással kapcsolatos követelést a hitelintézettel szemben a polgári jog szabályai szerint érvényesíti.
(12) A hitelintézet a támogatásokat az eAdaton elérhető tájékoztató szerinti formában tartja nyilván.
62. § * A családi otthonteremtési kedvezményt és az azokhoz kapcsolódó költségtérítést a „Lakástámogatások” előirányzatból kell finanszírozni.
63. § * (1) A hitelintézet havi rendszerességgel, elektronikus úton megküldi a Kincstárnak ellenőrzési céllal az e rendelet szerinti támogatás igénybevételére irányuló szerződés megkötése, módosítása vagy megszűnése adatait, valamint a támogatás új igénybevevőinek és azon gyermekeknek, akikre tekintettel a támogatást igénybe veszik, következő adatait:
a) természetes személyazonosító adatok,
b) lakcím,
c) adóazonosító jel,
d) a gyermek neve, személyi azonosítója és adóazonosító jele.
(2) * A hitelintézet az e § szerinti adatszolgáltatási kötelezettségét az eAdaton található útmutató szerinti formában teljesíti havonta egy alkalommal, az alábbiak szerint:
a) a tárgyhónapot követő hónap 10. napjáig a tárgyhónapot megelőző hónapban megkötött családi otthonteremtési kedvezmény és a 69. § (1) bekezdése szerinti adó-visszatérítési támogatás igénybevételére vonatkozó támogatási szerződések, valamint az e bekezdés szerint korábbiakban bejelentett támogatási szerződések módosításának adatait, és
b) a családi otthonteremtési kedvezmény igénybevételére vonatkozó támogatási szerződések a) pont szerinti kincstári befogadását követő hónap 10. napjáig az ahhoz kapcsolódó többgyermekes családok otthonteremtési kamattámogatása, valamint a 69. § (1a) bekezdése szerinti adó-visszatérítési támogatás igénybevételére vonatkozó támogatási szerződések adatait.
(3) A hitelintézet az e § szerinti adatszolgáltatása keretében a lakáscélú nyilvántartások vezetéséhez − a támogatott személy hozzájárulása alapján − elektronikus úton tájékoztatja a Kincstárt a megkötött, a megkötött és meghiúsult, a felmondott és lezárt, valamint a megszüntetett e rendelet szerinti támogatás igénybevételére irányuló szerződésekről és a visszafizetett támogatásokról. *
(4) * A Kincstár indokolt esetben a hitelintézettel egyeztetett időpontban a szerződéses adatokra vonatkozóan egyedi adatszolgáltatást fogad.
64. § * (1) A hitelintézet a miniszter által vezetett minisztérium honlapján található adatszolgáltatási nyomtatvány szerint negyedévente, a negyedévet követő hónap 20. napjáig személyes adatokat nem tartalmazó adatszolgáltatást teljesít a (2) bekezdés szerint a miniszter részére.
(2) Az e § szerinti adatszolgáltatás kiterjed a hitelintézet által megkötött családi otthonteremtési kedvezmény igénybevételére irányuló szerződések számára, összegére, fennálló állományára és a hitelintézet által az elszámolás keretében lehívott támogatások összegeire.
(3) A hitelintézet az e § szerinti adatszolgáltatást elektronikus úton megküldi a miniszter részére.
65. § * (1) A hitelintézet havonta, a tárgyhónapot követő hónap 15. napjáig személyes adatokat nem tartalmazó adatszolgáltatást teljesít a (2) bekezdés szerint a miniszter részére.
(2) Az e § szerinti adatszolgáltatás kiterjed a kérelmek és a támogatási szerződések a miniszter által vezetett minisztérium honlapján található adatszolgáltatási nyomtatvány szerinti adataira.
(3) A hitelintézet az e § szerinti adatszolgáltatást elektronikus úton megküldi a miniszter részére.
66. § * A családi otthonteremtési kedvezményt is magában foglaló, lakáscélú állami támogatásokhoz kapcsolódó szakmai informatikai rendszereket − a szakmai irányítást ellátó miniszter utasítása és felügyelete mellett − a Kincstár üzemelteti és fejleszti.
67. § * (1) A 61. § (12) bekezdése szerinti tájékoztató eléréséhez és az ezen alcím szerinti adatszolgáltatás teljesítéséhez a hitelintézet számára az eAdaton történő regisztráció szükséges.
(2) A hitelintézet az adatszolgáltatását a 63. § szerinti adatszolgáltatás esetén a Kincstár, a 64. § és 65. § szerinti adatszolgáltatás esetén a miniszter kérésére felülvizsgálja, és szükség esetén a javított adatszolgáltatását ismételten megküldi.
(3) A Kincstár a 63. § szerinti adatszolgáltatás, valamint – a miniszter kezdeményezésére − a 64. § és 65. § szerinti adatszolgáltatás
a) nem teljesítése esetén a támogatás vagy
b) hibás vagy hiányos teljesítése esetén a hibás vagy hiányos adatszolgáltatással érintett támogatás
61. § (3), (6) és (7) bekezdése szerinti, hitelintézet részére történő folyósítását felfüggeszti.
(4) A támogatás folyósítása a (3) bekezdés b) pontja szerinti felfüggesztése esetén a hibás vagy hiányos adatszolgáltatás pótlását követő havi elszámolás szerinti folyósítással egyidejűleg történik.
(5) A (3) bekezdés b) pontja szerinti felfüggesztés nem érinti a hitelintézet adatszolgáltatási hiánnyal nem érintett támogatásra vonatkozó elszámolási jogosultságát.
67/A. § * (1) Az e rendelet szerinti elszámolást és adatszolgáltatásokat három vagy annál több hitelintézet helyett, megbízási szerződés alapján egy másik hitelintézet (a továbbiakban: összesítő hitelintézet) összesítve is benyújthatja a Kincstár részére.
(2) Az e rendelet szerinti elszámolásra és adatszolgáltatásra vonatkozó szabályokat az összesítő hitelintézetre is alkalmazni kell azzal, hogy
a) az összesített elszámolás és adatszolgáltatás az összesítéssel érintett hitelintézetek székhelyét, cégjegyzékszámát és adószámát is tartalmazza,
b) az elszámolás és adatszolgáltatás teljesítésére vonatkozó határidők és határnapok az összesítő hitelintézet tekintetében irányadóak,
c) az összesítő hitelintézet felel a hitelintézeti elszámolások és adatszolgáltatások adatainak hibásan történő összesítéséből eredő kárért,
d) az összesítő hitelintézetet az összesített elszámolás és adatszolgáltatás teljesítéséért a hitelintézetek tárgyhavi elszámolásában lehívott − a Kincstár által az elszámolás ellenőrzése alapján jóváhagyott − támogatási összeg 1,5‰-ének megfelelő összegű költségtérítés illeti meg, melyet az összesített tárgyhavi elszámolásban, külön jogcímen feltüntetve igényelhet a Kincstártól.
68. § E fejezet alkalmazásában
a) igénylő: az adó-visszatérítési támogatást e rendelet szerinti feltételek szerint igénylő nagykorú személy,
b) támogatott személy: akivel a hitelintézet az adó-visszatérítési támogatás igénybevételére támogatási szerződést köt,
c) *
69. § (1) * Új lakás építése esetén *
a) * a legfeljebb 150 m2 hasznos alapterületű lakás vagy a legfeljebb 300 m2 hasznos alapterületű egylakásos lakóépület természetes személy építője vagy építtetője az építési bekerülési költséghez, illetve
b) az építkezés helyéül szolgáló építési telek vételárához az építési telek természetes személy tulajdonosa
adó-visszatérítési támogatást igényelhet.
(1a) * A legfeljebb 150 m2 hasznos alapterületű új lakás vagy a legfeljebb 300 m2 hasznos alapterületű új egylakásos lakóépület vásárlása vagy építése esetén – az e rendelet szerinti családi otthonteremtési kedvezmény igénylésével egyidejűleg – a telekárat is tartalmazó vételárához a természetes személy vevő, illetve a hitelintézet által elfogadott költségvetésben szereplő bekerülési költségéhez a természetes személy telektulajdonos építtető adó-visszatérítési támogatást igényelhet.
(2) * Adó-visszatérítési támogatás iránti kérelem ahhoz a hitelintézethez nyújtható be, amely teljesíti az e rendeletben foglalt kötelezettségeit.
(2a) * Az (1) bekezdés szerinti adó-visszatérítési támogatást az öregségi nyugdíjban, korhatár előtti ellátásban vagy szolgálati járandóságban részesülő személyek is igényelhetik. Az e bekezdés szerinti ellátások esetén az adó-visszatérítési támogatás vonatkozásában a társadalombiztosítási jogviszony 30. § szerinti igazolásától el kell tekinteni. Az e bekezdés szerinti ellátások igénybevételét az igénylő − együttes igénylők esetén legalább az egyik fél − az ellátás megállapításáról rendelkező közigazgatási határozat hitelintézetnél történő bemutatásával igazolja.
(3) * Az adó-visszatérítési támogatás legfeljebb egy alkalommal,
a) az (1) bekezdés szerinti költségekre 2018. január 1-jén vagy azt követően kiállított számla alapján legkésőbb 2024. december 31-ig, vagy
b) az (1a) bekezdés szerinti költségekre 2021. január 1-jén vagy azt követően kiállított számla alapján legkésőbb 2024. december 31-ig
vehető igénybe.
(4) * Az adó-visszatérítési támogatás kizárólag
a) az (1) bekezdés esetén a 27%-os,
b) az (1a) bekezdés esetén az 5%-os
általános forgalmi adó mértékkel kiállított számla vagy számlák benyújtása esetén vehető igénybe. A 44. § (1) és (2) bekezdése szerinti számlabemutatási kötelezettség teljesítésénél az a) pont esetében az 5%-os, a b) pont esetében a 27%-os általános forgalmi adó mértékkel kiállított számla nem vehető figyelembe. A b) pont esetében a lakóingatlannak nem minősülő, a lakás rendeltetésszerű használatához nem szükséges helyiség adóalapjára eső rész tekintetében a 27%-os általános forgalmi adó mértékkel kiállított számla is figyelembe vehető a számlabemutatási kötelezettség teljesítésénél. *
(5) * Az adó-visszatérítési támogatás összege megegyezik
a) az (1) bekezdés esetén az építkezés helyéül szolgáló építési telek, valamint a lakás vagy az egylakásos lakóépület építéséhez megvásárolt anyagok és igénybe vett szolgáltatások,
b) az (1a) bekezdés esetében a telekárat is tartalmazó vételár, illetve a hitelintézet által elfogadott költségvetésben szereplő bekerülési költség
számlájában feltüntetett – és bekerülési költség esetén a kiállított számla szerint megfizetett – általános forgalmi adó összegével, de az a) pont esetén legfeljebb 5 000 000 forint. *
(6) *
(7) * Az igénylő az adó-visszatérítési támogatás iránti kérelem benyújtásakor teljes bizonyító erejű magánokiratba foglalt nyilatkozatban hozzájárul ahhoz, hogy a 13. § (1) bekezdés a) pontjában foglalt adatait, valamint az adó-visszatérítési támogatásra vonatkozó információkat az adó-visszatérítési támogatás szabályszerű igénybevételének ellenőrzése céljából a hitelintézet felhasználja és továbbítsa a kormányhivatal, a Kincstár vagy az állami adóhatóság részére.
(8) * Az (1) bekezdés szerinti adó-visszatérítési támogatás építési telekre jutó részét az építési telek vételáráról kiállított számla benyújtását követően, egy összegben folyósítja a hitelintézet a támogatott személy fizetési számlájára.
(9) Ha az igénylő családi otthonteremtési kedvezményt igényel, az igénylő ugyanazon hitelintézetnél egyidejűleg nyújthatja be az adó-visszatérítési támogatás és a családi otthonteremtési kedvezmény iránti kérelmét és a magasabb összegű támogatásra vonatkozó, a 36. § (3) bekezdése alapján számított, az értékbecslés és a helyszíni szemle díját nem tartalmazó, legfeljebb 30 ezer forint bírálati díjat köteles megfizetni.
(10) * A támogatott személy az adó-visszatérítési támogatásra – ideértve a visszafizetéshez kapcsolódó kamatfizetési kötelezettséget is – vonatkozó visszafizetési kötelezettség kapcsán részletfizetési kérelemmel fordulhat a kormányhivatalhoz. A kormányhivatal eljárására az 57. § (4) bekezdésében foglaltakat kell megfelelően alkalmazni.
(11) * A támogatott személy az adó-visszatérítési támogatásra – ideértve a visszafizetéshez kapcsolódó kamatfizetési kötelezettséget is – vonatkozó visszafizetési kötelezettség halasztott teljesítése, mérséklése vagy elengedése iránti kérelemmel fordulhat a kormányhivatalhoz. A kormányhivatal eljárására az 57. § (5) és (7) bekezdésében foglaltakat kell megfelelően alkalmazni.
70. § * A 69. §
a) * (1) bekezdése szerinti adó-visszatérítési támogatásra a 2. és 3. §-ban, az 5–7. §-ban, a 8. § (3) bekezdésében, a 12. § (2c) és (4) bekezdésében, a 13. § (1), (2) és (8)–(11) bekezdésében, a 14–15/A. §-ban, a 17. §-ban, a 18. § (1), (3) és (4) bekezdésében, a 19–21. §-ban, a 23. és 24. §-ban, a 28–30. §-ban, a 31/A., 36. és 37. §-ban, – a 43. § (1a) és (1b) bekezdése kivételével – a 39–44. §-ban, a 45. § (1) bekezdésében, a 46. és 47. §-ban, a 49–54. §-ban – kivéve az 51. § (3) és (4) bekezdését, ha a támogatott személy családi otthonteremtési kedvezményt nem vett igénybe –, az 58–67/A. §-ban, a 86/A. §-ban, továbbá az 1. mellékletben foglaltakat – az adó-visszatérítési támogatás építési telekre jutó része esetén a 19. §-ban, a 44. § (9) bekezdésében és a 47. § (3) bekezdésében foglaltak kivételével –,
b) * (1a) bekezdése szerinti adó-visszatérítési támogatásra a 2. és 3. §-ban, az 5–7. §-ban, a 8. § (3) bekezdésében, a 12. § (2c) és (4) bekezdésében, a 13. § (1), (2) és (8)–(11) bekezdésében, a 14–15/A. §-ban, a 17. §-ban, a 18–21. §-ban, a 23–30. §-ban, a 31/A. §-ban, a 36–54. §-ban, az 57. § (13) bekezdésében, továbbá – a 61. § (2) bekezdésében foglaltak kivételével – az 58–67/A. §-ban, valamint az 1. mellékletben foglaltakat
is megfelelően alkalmazni kell.
71. § E fejezet alkalmazásában
a) * igénylő: a többgyermekes családok otthonteremtési kamattámogatását e rendelet szerinti feltételek szerint igénylő nagykorú személy,
b) lejárt tőketartozás: a kölcsönszerződés felmondása miatt esedékessé vált tőketartozás, valamint a fel nem mondott kölcsönszerződésből eredő lejárt tőketartozás, amelynek törlesztési késedelme a 30 napot meghaladja,
c) * támogatott személy: akivel a hitelintézet a többgyermekes családok otthonteremtési kamattámogatásának igénybevételére támogatási szerződést köt,
d) ügyleti kamat: a kamattámogatott kölcsön szerződésszerű törlesztése során a hitelező által érvényesített, a kölcsönösszeg éves százalékos mértékében meghatározott ellenszolgáltatás,
e) * nem támogatott személy hiteladós: a többgyermekes családok otthonteremtési kamattámogatásával érintett kölcsönszerződés olyan adóstársa, aki a támogatott személyek legalább egyikének a Ptk. szerinti közeli hozzátartozója és a 72/A. § szerinti feltételeket teljesíti.
72. § (1) * A 9. § b) vagy c) pontja szerinti összegű családi otthonteremtési kedvezményt igénybe vevő személy Magyarország területén lévő új lakás építéséhez vagy vásárlásához felvett hitelintézeti kölcsön (a továbbiakban: kölcsön) kamatainak megfizetéséhez többgyermekes családok otthonteremtési kamattámogatását (a továbbiakban: otthonteremtési kamattámogatás) igényelheti.
(2) * Az otthonteremtési kamattámogatás mértéke megegyezik
a) – ideértve a 73. § (13) bekezdés b) pontjában foglalt esetet is – a 73. § (1) bekezdése szerint meghatározott ügyleti kamat 3 százalékponttal csökkentett,
b) a magyar állam vagy a magyar állam kizárólagos tulajdonában álló gazdasági társaság által biztosított hitelkeretből a hitelintézet által új lakás vásárlása vagy építése céljára közvetlenül vagy közvetetten továbbhitelezett kölcsön esetén a 73. § (1) bekezdés c) pontja szerinti ügyleti kamat mértékével.
(3) * A kölcsön kamatainak megfizetéséhez az otthonteremtési kamattámogatást az állam a kölcsön teljes futamidejére, de legfeljebb huszonöt évre nyújtja. *
(4) A kölcsön kamata az otthonteremtési kamattámogatás időszaka alatt ötévente változhat.
(5) * A kölcsön otthonteremtési kamattámogatással érintett összege nem haladhatja meg
a) a 9. § b) pontja szerinti összegű családi otthonteremtési kedvezményt igénybe vevő személy esetében a tízmillió forintot,
b) a 9. § c) pontja szerinti összegű családi otthonteremtési kedvezményt igénybe vevő személy esetében a tizenötmillió forintot.
(6) Az otthonteremtési kamattámogatás az e rendeletben foglalt kötelezettségeit teljesítő hitelintézet által folyósított kölcsönhöz nyújtható.
(7) Az otthonteremtési kamattámogatás kizárólag forint alapú kölcsönhöz vehető igénybe, a kamat, a költség, valamint a tőke törlesztése is csak forintban történhet.
(8) Otthonteremtési kamattámogatás nem nyújtható
a) a lakás-takarékpénztárakról szóló törvény szerint megkötött lakás-előtakarékossági szerződés alapján folyósított lakáskölcsönre és áthidaló kölcsönre,
b) a meglévő kölcsöntartozás kiegyenlítésére szolgáló kölcsönhöz és
c) lejárt tőketartozás esetén.
(9) *
(10) * Az otthonteremtési kamattámogatás igénybevételével érintett kölcsönszerződés megkötésének feltétele, hogy – új lakás építése esetén − az igénylő által benyújtott bekerülési költséget tartalmazó költségvetést a hitelintézet elfogadja.
(11) * Az otthonteremtési kamattámogatásra vonatkozó támogatási szerződésben az igénylő vállalja, hogy az új lakásra vonatkozó használatbavételi engedélyt az utolsó kölcsönrész folyósításáig bemutatja a hitelintézet részére.
(11a) * A (11) bekezdésben foglaltaktól eltérően az otthonteremtési kamattámogatási kérelem benyújtásának időpontjában építési engedéllyel rendelkező, de használatbavételi engedéllyel még nem rendelkező, gazdálkodó szervezet által természetes személy részére való értékesítés céljára épített vagy építtetett új lakás esetében az otthonteremtési kamattámogatással érintett kölcsön teljes összege a használatbavételi engedély bemutatását megelőzően is folyósítható, azzal, hogy ebben az esetben a kamattámogatási időszak a használatbavételi engedély bemutatását követő napon kezdődik.
(12) Az otthonteremtési kamattámogatásra megszerzett jogosultság a kamattámogatás időtartama alatt változatlan feltételekkel fennmarad, függetlenül attól, hogy a kölcsön fedezetét képező lakás helyett fedezetül másik lakás kerül bevonásra.
(13) * A hitelintézet az igénybe vett kamattámogatás éves összegét évente egyszer, az éves elszámolás keretében közli a támogatott személlyel.
(14) Az otthonteremtési kamattámogatás akkor igényelhető, ha az igénylőnek az otthonteremtési kamattámogatás igénylésének időpontjában nincs a központi hitelinformációs rendszerről szóló 2011. évi CXXII. törvény 11. § (1) bekezdése szerinti nyilvántartott tartozása a központi hitelinformációs rendszerben vagy az igénylő a KHR-ben szereplő tartozását már legalább egy éve teljesítette.
72/A. § * Nem támogatott személy hiteladós az otthonteremtési kamattámogatással érintett kölcsönben adóstársként abban az esetben szerepelhet, ha teljes bizonyító erejű magánokiratban
a) nyilatkozik arról, hogy nem kötött e rendelet szerinti kölcsönszerződést,
b) vállalja, hogy
ba) a későbbiekben sem köt e rendelet szerinti kölcsönszerződést,
bb) nem támogatott személy hiteladósként további e rendelet szerinti kölcsönszerződésben nem szerepel, és
bc) nem létesít lakóhelyet az e rendelet szerinti zálogjoggal biztosított lakásban, és
c) * hozzájárul ahhoz, hogy természetes személyazonosító adatait, az állampolgárságára vagy hontalanságára vonatkozó adatot, lakcímét és postacímét, személyazonosító igazolványának vagy úti okmányának számát, adóazonosító jelét, valamint a kamattámogatásra vonatkozó információkat a kamattámogatás szabályszerű igénybevételének ellenőrzése céljából a hitelintézet átadja a kormányhivatal és a Kincstár részére.
73. § (1) A szerződésszerű teljesítés esetén – a 72. § (3) bekezdése szerinti időszakban – a hitelintézet kizárólag olyan ügyleti kamatot számít fel, amely legalább egyéves időszakra vonatkozóan állandó. A kölcsön törlesztése során felszámított ügyleti kamat éves mértéke – a 72. § (3) bekezdése szerinti időszakban – nem haladja meg:
a) az egy évnél hosszabb időszakra állandó kamatozású kölcsön esetén az Államadósság Kezelő Központ Zártkörűen Működő Részvénytársaság (a továbbiakban: ÁKK Zrt.) által havi rendszerességgel közzétett, a közzétételt megelőző három naptári hónapban tartott 5 éves névleges futamidejű államkötvény aukcióin kialakult átlaghozamok adott aukciókon elfogadott mennyiségekkel súlyozott számtani átlaga 130 százalékának 3 százalékponttal növelt mértékét,
b) az ÁKK Zrt. által havi rendszerességgel közzétett, az elsődleges forgalmazók árjegyzési kötelezettsége alapján kereskedési naponként számított és közzétett referenciahozamoknak a közzétételt megelőző három naptári hónapra vonatkozó számtani átlaga 130 százalékának 3 százalékponttal növelt mértékét, amennyiben az érintett futamidőre az a) pontban meghatározott módszer alapján átlaghozam nem számítható,
c) * a 72. § (2) bekezdés b) pontja szerinti kölcsön esetében a 2,5%-ot.
(2) Az (1) bekezdésben meghatározott kamatmértéket a kölcsön kamatainak szerződésben rögzített kamatperiódus fordulónapján kell alkalmazni.
(3) Az (1) bekezdés szerinti – a betéti kamat és az értékpapírok hozama számításáról és közzétételéről szóló kormányrendeletnek megfelelően számított – állampapír átlaghozamot, valamint az (1) bekezdés b) pontja szerint számított referenciahozamot az ÁKK Zrt. az internetes honlapján minden naptári hónap harmadik munkanapjáig közzéteszi. Az e bekezdés szerinti állampapírhozamok vagy referenciahozamok alapján megállapított, az (1) bekezdés szerinti ügyleti kamatot a közzététel naptári hónapját követő hónaptól kell alkalmazni.
(4) * A támogatott személy a támogatás időszakában
a) az e rendeletben meghatározott mértékű otthonteremtési kamattámogatással csökkentett mértékű ügyleti kamatot fizet,
b) a 72. § (2) bekezdés b) pontja szerinti kölcsön esetében ügyleti kamatot nem fizet, azzal, hogy a (13) bekezdés b) pontjában foglaltak bekövetkezése esetén az a) pont szerinti mértékű ügyleti kamatot fizet.
(5) Az otthonteremtési kamattámogatással érintett kölcsönök kamattámogatásának havi összege legfeljebb az ügyleti vagy üzleti év kezdetekor fennálló, még esedékessé nem vált tőketartozás után számított kamattámogatás 1/12-ed része. A kölcsön részfolyósítása vagy egyhavi törlesztő részletet meghaladó előtörlesztése esetén a kamattámogatás a fennálló, még esedékessé nem vált tőketartozás után számított összeg havi időarányos része.
(6) Az otthonteremtési kamattámogatással érintett kölcsönök kamattámogatásának számításánál az osztószám 360 nap.
(7) A fogyasztónak nyújtott hitelről szóló 2009. évi CLXII. törvény (a továbbiakban: Fhtv.) hatálya alá tartozó, e rendelet szerinti kamattámogatással nyújtott kölcsönök esetében az Fhtv. 17/B. § (2) bekezdése, 17/C. §-a, 17/D. §-a, valamint 20/A. §-a helyett a (8)–(12) bekezdésben meghatározott rendelkezéseket kell alkalmazni.
(8) A hitelintézet – a támogatás időtartama alatt – a kölcsön ügyleti kamatának egyoldalú módosítására nem jogosult. Az ügyleti kamat az (1) bekezdés szerint változik.
(9) A hitelintézet által – az ügyleti vagy üzleti év fordulójának napján érvényes referenciahozam alapján – érvényesített ügyleti kamat módosítása nem minősül egyoldalú kamatemelésnek.
(10) Az e rendelet szerinti kamattámogatással nyújtott kölcsönök esetén az ügyleti kamat mértéke az e rendelet alapján alkalmazható mindenkori legmagasabb ügyleti kamat, csökkentve
a) az adott kölcsönszerződésre az e rendelet szerint a kölcsönszerződés megkötésekor alkalmazható legmagasabb ügyleti kamat, és az adott kölcsönszerződés megkötésekor érvényes ügyleti kamatának a különbözetével,
b) a 2015. február 1-jén már szerződött állomány tekintetében pedig az e rendelet szerint 2014. december 31-én alkalmazható legmagasabb ügyleti kamatának és az adott kölcsönszerződés 2014. december 31-én érvényes ügyleti kamatának a különbözetével.
(11) Az ügyleti kamat mértéke az adott kölcsönszerződésre irányadó kamatperiódusok fordulónapján módosul a (8)–(10) bekezdésben foglaltak szerint. Abban az esetben, ha a kölcsönszerződésben rögzített kamat nem volt kamatperiódushoz kötve, kamatperiódusként egy havi kamatperiódust kell tekinteni.
(12) Az e rendelet szerinti kamattámogatással nyújtott kölcsönök esetén a kamattámogatási időszak lejártát követően a hitelintézet
a) az Fhtv. 17/C. §-nak megfelelően állapítja meg a hitelszerződés szerinti kamatot, és azt az Fhtv. 17/B. § (2) bekezdése és 17/D. §-a szerint változtatja, vagy
b) a kamattámogatási időszakban érvényes kamatváltoztatás vagy kamatfelár-változtatás módszertant alkalmazza tovább
ba) ugyanazzal a kamatperiódussal és kamatfelár-periódussal, vagy
bb) azzal, hogy ha a kamattámogatási időszakhoz képest eltérő kamatperiódusra vagy kamatfelár-periódusra tér át, a kamat megállapításához a kamatperiódus hosszához igazodó referenciahozamot vesz figyelembe.
(13) * A 72. § (2) bekezdés b) pontja szerinti kölcsön esetében a hitelintézet a kölcsönszerződés szerinti kamatot
a) a kamattámogatásnak az e fejezet szerinti feltételekkel összefüggő megszűnése esetén az (1) bekezdés c) pontja szerinti mérték,
b) a 72. § (2) bekezdés b) pontja szerinti kölcsön feltételeinek való meg nem felelés esetén az (1) bekezdés a) vagy b) pontjában, valamint (10) bekezdésében foglaltak,
c) az a) és a b) pontban említett feltételek együttes bekövetkezése esetén a (12) bekezdésben foglaltak
alapján állapítja meg.
74. § *
75. § A kamattámogatott kölcsön hitelcéljaként szolgáló lakást – amennyiben a kölcsön fedezete másik lakás, akkor a kamattámogatott kölcsön fedezeteként szolgáló lakást – a kamattámogatott kölcsön összegének erejéig, a 72. § (3) bekezdés szerinti időtartamra, az otthonteremtési kamattámogatással érintett kölcsönszerződés alapján a hitelintézet javára jelzálogjog, valamint annak biztosítására elidegenítési és terhelési tilalom terheli.
76. § (1) Az otthonteremtési kamattámogatással érintett kölcsön esetén, ha a támogatott személyek valamelyike a kölcsönszerződés saját magára vonatkozóan történő megszüntetését kezdeményezi és a kölcsönkérelem benyújtásakor a 31. § (1) és (2) bekezdésében foglalt feltétel nem személyére vonatkozóan teljesült, a kölcsönszerződés módosítását követően a támogatott személyeket visszafizetési kötelezettség nem terheli, és a kötelemben maradó támogatott személy az otthonteremtési kamattámogatásra a kölcsönszerződés módosítását követően jogosult.
(2) Az otthonteremtési kamattámogatással érintett kölcsön esetén, ha a támogatott személyek valamelyike a kölcsönszerződés saját magára vonatkozóan történő megszüntetését kezdeményezi és a kölcsönkérelem benyújtásakor a 31. § (1) és (2) bekezdésében foglalt feltétel személyére vonatkozóan teljesült, a támogatott személyeket visszafizetési kötelezettség nem terheli, azonban a kötelemben maradó támogatott személy az otthonteremtési kamattámogatásra a kölcsönszerződés módosítását követően − a (3) bekezdés szerinti kivétellel − nem jogosult.
(3) A (2) bekezdés esetén, ha a kötelemben maradó támogatott személy a 31. § (1) és (2) bekezdésében foglalt feltétel kölcsönkérelem benyújtását megelőző időszakra, személyére vonatkozóan való teljesülését a kölcsönkérelem benyújtásakor igazolta vagy a kölcsönszerződés támogatott személy adóstársára vonatkozóan való megszüntetése céljából történő módosítását megelőzően igazolja, a kamattámogatásra való jogosultság továbbra is fennmarad.
(4) Az (1)–(3) bekezdés esetén a 23. és 26. §-ban vállalt kötelezettséget a kölcsönszerződés megszüntetését kezdeményező adósnak legalább a kölcsönszerződés személyére vonatkozóan való megszüntetése céljából történő módosításának időpontjáig kell teljesíteni. Amennyiben az otthonteremtési kamattámogatással érintett lakás vonatkozásában a támogatott személyek valamelyike a kölcsönszerződés módosításának időpontjáig a 23. és 26. §-ban vállalt kötelezettséget nem teljesíti, a támogatott személyeket a támogatás igénybevételétől esedékes – az e rendelet szerinti kamatfizetési kötelezettséggel növelt – visszafizetési kötelezettség terheli és a kötelemben maradó adós az otthonteremtési kamattámogatásra nem jogosult.
77. § * Ha az állami adóhatóság vizsgálata során azt állapítja meg, hogy az otthonteremtési kamattámogatás igénybevétele jogosulatlan, vagy a támogatott személy nem a tőle elvárható gondossággal járt el, és ezáltal érdekkörében felmerült ok miatt az igénybevétel szabálytalan, akkor az állami adóhatóság – jogosulatlanul igénybe vett költségvetési támogatás címén – előírja az igénybe vett otthonteremtési kamattámogatás az igénybevétel napjától számított, a Ptk. szerinti, de 5%-ot meg nem haladó mértékű késedelmi kamattal növelt összegének visszatérítését.
78. § * (1) * Az otthonteremtési kamattámogatásra az 1–3. §-ban, az 5–8. §-ban, a 10–23. §-ban, a 24. § (3) bekezdésében, a 25. és 26. §-ban, a 27. § (3) bekezdésében, a 28. és 29. §-ban, a 30–35. §-ban, a 36. § (1) és (2) bekezdésében, a 37. § (1)–(3b) és (6)–(10) bekezdésében, a 38–41. §-ban, a 43–45. §-ban – a 72. § (2) bekezdés a) pontja szerinti kölcsön esetében a 61. § (2) bekezdésében foglaltak kivételével – a 46–67. §-ban, valamint a 86/A. §-ban foglaltakat is – a 37. § (7) bekezdése tekintetében azzal az eltéréssel, hogy ha a 72. § (1) és (5) bekezdése szerinti kamattámogatással érintett kölcsönre való jogosultság a feltételek későbbi módosítása alapján a korábbinál kevesebb gyermekre is kiterjed, akkor a kamattámogatás visszafizetése tekintetében a módosítás hatálybalépését megelőzően benyújtott kérelem alapján, de a módosítás hatálybalépését követően megkötött támogatási szerződésekre is az új, kedvezőbb rendelkezések alkalmazandók, amennyiben az azokban foglalt megelőlegezett gyermekvállalás csak részben teljesült – megfelelően alkalmazni kell.
(2) * A hitelintézet köteles a többgyermekes családok otthonteremtési kamattámogatására vonatkozó reklámjaiban, hirdetéseiben az alábbi szöveget feltüntetni: „A hirdetésben szereplő többgyermekes családok otthonteremtési kamattámogatása Magyarország Kormánya által nyújtott támogatás.”
(3) A családok otthonteremtési kamattámogatására vonatkozó (2) bekezdés szerinti reklámok, hirdetések részletes szabályait az általános politikai koordinációért felelős miniszter állapítja meg.
79. § (1) Ez a rendelet a kihirdetését követő napon lép hatályba.
(2)–(3) *
80. § Felhatalmazást kap az általános politikai koordinációért felelős miniszter, hogy az e rendelet szerinti családi otthonteremtési kedvezményre és az e rendelet szerinti otthonteremtési kamattámogatásra vonatkozó hitelintézeti reklámok, hirdetések részletes szabályait rendeletben állapítsa meg. *
81. § Legkésőbb az e rendelet hatálybalépését követő első adatszolgáltatási kötelezettség határidejét 20 nappal megelőzően a hitelintézetnek a Kincstártól kérnie kell az adatszolgáltatóként történő nyilvántartásba vételt a Kincstár honlapján elérhető igénylőlap beküldésével. A Kincstár az igénylőlap beérkezésétől számított 5 munkanapon belül megküldi az adatszolgáltatás teljesítéséhez szükséges azonosítót.
82. § (1) * A lakásépítési támogatásról szóló 256/2011. (XII. 6.) Korm. rendelet [a továbbiakban: 256/2011. (XII. 6.) Korm. rendelet] alapján 2016. január 1-jén vagy azt követően, de az e rendelet hatálybalépését megelőzően benyújtott, még el nem bírált, 1. § a) és b) pontja szerinti lakáscélú támogatások iránti kérelmekre – ha az az igénylőre kedvezőbb – e rendelet szabályait kell alkalmazni.
(1a) * Az e rendelet hatálybalépését megelőzően a 256/2011. (XII. 6.) Korm. rendelet alapján létrejött jogviszonyokra a 256/2011. (XII. 6.) Korm. rendeletnek a 2016. február 10. napján hatályos rendelkezéseit azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy mind a Ptk. szerinti kamat mértékével megegyező, mind a Ptk. szerinti kamat ötszörösével megegyező mértékű kamatfizetési kötelezettség esetén a fizetendő kamat mértéke az 5%-ot nem haladhatja meg.
(2) Az otthonteremtési kamattámogatásról szóló 341/2011. (XII. 29.) Korm. rendelet 4. alcíme alapján 2016. január 1-jén vagy azt követően, de az e rendelet hatálybalépését megelőzően benyújtott, még el nem bírált, 1. § c) pont szerinti lakáscélú támogatások iránti kérelmekre – ha az az igénylőre kedvezőbb – e rendelet szabályait kell alkalmazni.
(2a) * Az e rendelet hatálybalépését megelőzően az otthonteremtési kamattámogatásról szóló 341/2011. (XII. 29.) Korm. rendelet 4. alcíme alapján létrejött jogviszonyokra az otthonteremtési kamattámogatásról szóló 341/2011. (XII. 29.) Korm. rendelet 4. alcímének a 2016. február 10. napján hatályos rendelkezéseit azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy a Ptk. szerinti kamat mértékével megegyező kamatfizetési kötelezettség esetén a fizetendő kamat mértéke az 5%-ot nem haladhatja meg.
83. § * (1) E rendeletnek a családi otthonteremtési kedvezménnyel összefüggésben egyes kormányrendeletek módosításáról szóló 273/2016. (IX. 15.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Módr1.)
a) 8. §-ával megállapított 37. § (1a) bekezdésében foglaltakat a 2016. január 1-jén vagy azt követően benyújtott kérelmekre a lakáscél megvalósulását követően is alkalmazni kell azzal, hogy a hitelintézet által a Módr1. hatálybalépését megelőzően az építkezés magas készültségi fokára hivatkozással elutasított kérelem esetén az igénylő a 36. § (3) bekezdése szerinti díjak felszámítása nélkül, a hitelintézethez intézett nyilatkozat benyújtásával kérheti kérelmének ismételt elbírálását,
b) 4. §-ával megállapított 20. § (2) bekezdésében és 10. § (2) bekezdésével megállapított 43. § (1) bekezdés v) pontjában foglaltakat a 2016. január 1-jén vagy azt követően benyújtott kérelmekre a lakáscél megvalósulását követően is alkalmazni kell azzal, hogy a hitelintézet által a Módr1. hatálybalépését megelőzően a több lakásból álló, osztatlan közös tulajdonra hivatkozással elutasított kérelem esetén az igénylő a 36. § (3) bekezdése szerinti díjak felszámítása nélkül, a hitelintézethez intézett nyilatkozat benyújtásával kérheti kérelmének ismételt elbírálását.
(2) Az (1) bekezdés a) és b) pontja szerinti folyamatban lévő, valamint az ismételten elbírált kérelmek esetén – ha a lakáscél már megvalósult – a családi otthonteremtési kedvezmény folyósítása a támogatott személy fizetési számlájára történik.
84. § * A Módr1. hatálybalépését megelőzően benyújtott kérelmek esetén – ha a lakóépület építésének egyszerű bejelentése 2016. július 1-jén vagy azt követően történt – az egyszerű bejelentés másolata és az annak mellékletét képező egyszerű bejelentési dokumentáció egyenértékűnek tekintendő a Módr1. 10. § (1) bekezdésével megállapított 43. § (1) bekezdés t) pontjában foglalt igazolási móddal.
85. § * (1) E rendeletnek a családi otthonteremtési kedvezmény igénylésének adminisztratív egyszerűsítéséhez kapcsolódóan egyes kormányrendeletek módosításáról szóló 26/2018. (II. 28.) Korm. rendelettel (a továbbiakban: Módr2.) megállapított 20. § (3a) bekezdését, 59. § (5a) bekezdését és 69. § (4) bekezdését a Módr2. hatálybalépését megelőzően benyújtott támogatás iránti kérelmekre – a (2)–(4) bekezdésben foglalt eltéréssel –, megkötött támogatási szerződésekre, folyósított támogatásokra, valamint folyamatban lévő eljárásokra is alkalmazni kell. E rendeletnek a Módr2.-vel hatályon kívül helyezett 69. § (6) bekezdése és 72. § (9) bekezdése a Módr2. hatálybalépését megelőzően benyújtott támogatási kérelmekre, megkötött támogatási szerződésekre, folyósított támogatásokra, valamint folyamatban lévő eljárásokra nem alkalmazható.
(2) Ha a hitelintézet a Módr2. hatálybalépését megelőzően a kérelmet kizárólag az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény 10. § d) pontja szerint termékértékesítésre hivatkozással utasította el, az igénylő a 36. § (3) bekezdése szerinti díjak felszámítása nélkül, a hitelintézethez intézett nyilatkozat benyújtásával kérheti kérelmének ismételt elbírálását.
(3) Ha a (2) bekezdés szerinti esetben az igénylő az elutasított kérelem benyújtását követően a lakáscélját már megvalósította, a hitelintézet az adó-visszatérítési támogatás összegét támogatott személy fizetési számlájára teljesíti.
(4) A (3) bekezdés szerint jár el a hitelintézet akkor is, ha a (2) bekezdés szerinti feltétel a támogatási szerződés megkötését vagy a támogatás folyósítását akadályozta és időközben a lakáscél megvalósult vagy a hátralévő munkálatok nem teszik lehetővé a támogatás teljes összegének felhasználását.
86. § * A Módr2. hatálybalépését követően a menedékjogról szóló 2007. évi LXXX. törvényben foglaltak szerint menekült vagy oltalmazott jogállással rendelkező személy nem jogosult családi otthonteremtési kedvezményre. A Módr2. hatálybalépését megelőzően benyújtott kérelmekre, megkötött támogatási szerződésekre, folyósított támogatásokra e rendeletnek a Módr2. hatálybalépését megelőző napon hatályos rendelkezéseit kell alkalmazni.
86/A. § * (1) Az az igénylő, aki a családi otthonteremtési kedvezményt az egyes otthonteremtési tárgyú kormányrendeletek módosításáról szóló 152/2019. (VI. 26.) Korm. rendelettel megállapított 12. § (2c) bekezdése, 13. § (1) bekezdés c) pontja, valamint (8) és (9) bekezdése, 15/A. §-a, 43. § (1) bekezdés e) pontja, 50. § (1a) és (1b) bekezdése, valamint 70. §-a hatálybalépését megelőzően igényelte, 2019. december 31-éig teljes bizonyító erejű magánokiratba foglaltan, büntetőjogi felelősség vállalásával nyilatkozhat arról a hitelintézetnek, hogy az állam javára bejegyzett elidegenítési és terhelési tilalom fennállása alatt a kedvezményből vásárolt vagy épített új lakást
a) a legalább többségi tulajdonában álló gazdasági társaság – ide nem értve a részvénytársaságot –, illetve
b) az általa folytatott egyéni vállalkozói tevékenység
székhelyeként a cégnyilvántartásba, illetve az egyéni vállalkozók nyilvántartásába bejelentette, illetve be kívánja jelenteni.
(2) Az igénylő az (1) bekezdés szerinti nyilatkozatot csak akkor teheti meg, ha a családi otthonteremtési kedvezményből vásárolt vagy épített új lakás megszerzésének költségeihez nem vett korábban igénybe az 1407/2013/EU bizottsági rendelet szerinti csekély összegű (de minimis), illetve ezen jogcímtől eltérő jogcímen az európai uniós versenyjogi értelemben vett állami támogatásokkal kapcsolatos eljárásról és a regionális támogatási térképről szóló 37/2011. (III. 22.) Korm. rendelet 2. § 1. pontja szerinti állami támogatást.
(3) Ha az igénylő az (1) bekezdés alapján olyan tartalmú nyilatkozatot tett, hogy a legalább többségi tulajdonában álló gazdasági társaság – ide nem értve a részvénytársaságot –, illetve az általa folytatott egyéni vállalkozói tevékenység székhelye – az állam javára bejegyzett elidegenítési és terhelési tilalom fennállása alatt – a családi otthonteremtési kedvezményből vásárolt vagy épített új lakásba kerül vagy került bejelentésre a cégnyilvántartásba, illetve az egyéni vállalkozók nyilvántartásába, a családi otthonteremtési kedvezmény további igénybevételének feltétele, hogy az igénylő az (1) bekezdés szerinti nyilatkozat időpontjában megfeleljen az 1407/2013/EU bizottsági rendeletben foglalt, a csekély összegű (de minimis) támogatásokra vonatkozó feltételeknek.
(4) A (3) bekezdés szerinti esetben a hitelintézet az 1407/2013/EU bizottsági rendelet 6. cikk (1) bekezdése szerinti igazolásként rögzíti
a) a családi otthonteremtési kedvezménynek a 9. §, valamint a 12. § (2)–(2b) bekezdése szerint az igénylő részére a kölcsönszerződés megkötésekor megállapított összegét,
b) azt, hogy ez az 1407/2013/EU bizottsági rendelet szerint nyújtott csekély összegű (de minimis) támogatásnak minősül, valamint
c) az 1407/2013/EU bizottsági rendelet teljes címét és az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetésének adatait.
87. § * (1) Az e rendelet szerinti adatszolgáltatásokat és elszámolásokat a lakáscélú állami támogatások elszámolási rendszerének egyszerűsítéséről szóló 101/2019. (V. 2.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Módr3.) hatálybalépését követően a Módr3. által megállapított 9. és 10. alcímben foglaltak szerint kell teljesíteni.
(2) A hitelintézet 2020. június 30. napjáig az e rendelet szerinti kamattámogatás 2019. évre vonatkozó, a Módr3. hatálybalépésének napjáig a központi költségvetés által megtérített összegéről az eAdaton található útmutató szerinti formában adatot szolgáltat a Kincstárnak.
(3) A 256/2011. (XII. 6.) Korm. rendelet alapján folyósított támogatások központi költségvetéssel történő elszámolására és adatszolgáltatására a Módr3. hatálybalépését követően a Módr3. által megállapított 9. és 10. alcímben foglaltakat kell alkalmazni.
88. § * (1) Ha
a) a 16. §-ban,
b) a 23. § (2) bekezdésében,
c) a 26. § (2) bekezdésében,
d) a 28. § c) pontjában,
e) a 30. § (3) bekezdésében,
f) a 31. § (4) bekezdésében,
g) a 37. § (1) bekezdésében,
h) a 39. § (1) bekezdés első mondatában,
i) a 45. § (2) bekezdésében,
j) a 49. § (1) bekezdésében,
k) az 50. § (3) bekezdésében,
l) az 51. § (2) bekezdésében,
m) az 57. § (12) bekezdésében,
n) az 59. § (1) bekezdésében, (2) bekezdés b) pontjában, (9) és (10) bekezdésében vagy
o) a 60. § (4) bekezdésében
foglalt határidő a veszélyhelyzet kihirdetéséről szóló 40/2020. (III. 11.) Korm. rendelettel kihirdetett veszélyhelyzet (a továbbiakban: veszélyhelyzet) kezdetét követően jár le, az a veszélyhelyzet megszűnését követő 30. napig meghosszabbodik.
(2) A támogatás iránti kérelem – az egyéb jogosultsági feltételek fennállása esetén – a veszélyhelyzet megszűnését követő 30. napig akkor is benyújtható, ha a 3. § (1) bekezdés 3. pontja szerinti fiatal házaspár valamely tagja a veszélyhelyzet időtartama alatt töltötte be a 40. életévét.
(3) A veszélyhelyzet megszűnését követő 30. napig benyújtott kérelmek esetén a 15. §-ban foglalt feltétel fennállását – ha az az igénylő számára kedvezőbb – a 2020. március 10-én fennállt állapot szerint kell vizsgálni.
(4) * A 30. § (1) bekezdés b) pontjában, valamint a 31. § (1) bekezdés b) pontjában és (2) bekezdésében foglaltaktól eltérően a jogviszonyban a veszélyhelyzet időtartama alatt vagy az azt követő 30 napos időszakon belül bekövetkező megszakítás esetén a veszélyhelyzet megszűnését követően további 90 napos időtartamig nem kell figyelembe venni a megszakítás időtartamát akkor sem, ha az a 30 napot meghaladja. Ha az igénylő a veszélyhelyzet időtartama alatt vagy annak megszűnését követően – de legkésőbb a megszűnéstől számított 90 napos határidőn belül – újabb, a Tbj. 6. § (1) bekezdés a), b) vagy d)–i) pontja szerinti biztosítási jogviszonyt létesít – ideértve a Tbj. 4. § 11. pontja szerinti kiegészítő tevékenységet folytató személlyé válást is –, akkor a veszélyhelyzet időtartamát – a 9. § a) vagy b) pontja szerinti összegben igényelt családi otthonteremtési kedvezmény esetében 90 napot – a 30. és 31. § alkalmazása során a Tbj. 6. § (1) bekezdés a), b) vagy d)–i) pontja szerinti jogviszonyban töltött időnek kell tekinteni.
(5) Ha a 30. § (1) bekezdés a) pontjában és a 31. § (1) bekezdés a) pontjában szereplő okirat kiállításától számított 30 napos időtartam a veszélyhelyzet fennállása alatt telt le, a kiállítás időpontját a veszélyhelyzet megszűnését követő 30. napig nem kell figyelembe venni.
(6) * Ha a támogatott személy az 1. § c) pontja szerinti kamattámogatott kölcsön esetén igénybe veszi a koronavírus világjárvány nemzetgazdaságot érintő hatásának enyhítése érdekében szükséges azonnali intézkedésekről szóló 47/2020. (III. 18.) Korm. rendelet 1. § (1) bekezdése, illetve a veszélyhelyzet megszűnésével összefüggő átmeneti szabályokról és a járványügyi készültségről szóló törvény, vagy az egyes kiemelt társadalmi csoportok, valamint pénzügyi nehézséggel küzdő vállalkozások helyzetének stabilizálását szolgáló átmeneti intézkedésekről szóló törvény szerinti fizetési moratóriumot (a továbbiakban együtt: fizetési moratórium), a 72. § (3) bekezdése szerinti kamattámogatás időtartama az igénybe vett fizetési moratórium időtartamával meghosszabbodik.
(7) A hitelintézetnek a 63. § (3) bekezdése szerinti adatszolgáltatási kötelezettsége a fizetési moratórium igénybevételére is kiterjed.
(8) Az (1) bekezdés a)–f), valamint h)–o) pontja, valamint a (6) és a (7) bekezdés rendelkezéseit a veszélyhelyzet megszűnését megelőzően benyújtott, de még el nem bírált támogatás iránti kérelmekre, megkötött támogatási szerződésekre, folyósított támogatásokra, folyamatban lévő eljárásokra, valamint megkezdett eljárási cselekményekre kell alkalmazni.
89. § * (1) Az egyes otthonteremtési tárgyú kormányrendeletek módosításáról szóló 686/2020. (XII. 29.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Módr4.) által megállapított 69. § (1a) bekezdése szerinti adó-visszatérítési támogatás vonatkozásában ha a vételár részét képező általános forgalmi adó összegének egy részét a támogatott személy a Módr4. hatálybalépése előtt az eladó részére már megfizette, de az adó-visszatérítési támogatás iránti kérelem benyújtásáig a teljes vételár kifizetése még nem történt meg, a hitelintézet az – igénylő által az eladónak már megfizetett általános forgalmi adó összegére jutó – adó-visszatérítési támogatást a telekárat is tartalmazó vételárról kiállított számla benyújtását követően – a 18. § (2) bekezdés b) pontja szerinti új lakás vásárlása esetén figyelemmel a 48. § (1) bekezdésében foglaltakra – egy összegben a támogatott személy fizetési számlájára folyósítja. E körben a 69. § (3) bekezdés b) pontjától eltérően a 2021. január 1-jét megelőzően kiállított számla is elfogadható, ha az a 69. § (4) bekezdés b) pontja szerinti mértékű általános forgalmi adót tartalmaz.
(2) Ha az igénylő új lakás vásárlásához a családi otthonteremtési kedvezmény iránti kérelmét a Módr4. hatálybalépése előtt már benyújtotta, a Módr4. által megállapított 69. § (1a) bekezdése szerinti adó-visszatérítési támogatást – a 69. § (1a) bekezdésében foglalt, az adó-visszatérítési támogatás és a családi otthonteremtési kedvezmény iránti kérelem egyidejű benyújtására vonatkozó rendelkezéstől eltérően – a Módr4. hatálybalépése után, illetve a – 70. § b) pontja alapján alkalmazandó – 37. § (1) bekezdése szerinti 180 napos határidő leteltét követően is igényelheti.
(3) A 69. § (4) bekezdésében foglaltaktól eltérően a 2021. január 1-jén vagy azt követően igényelt, a 69. § (1a) bekezdése szerinti adó-visszatérítési támogatás esetében a 2021. január 1-jét megelőzően 27%-os általános forgalmi adó mértékkel kiállított számlák figyelembe vehetők a – 70. § b) pontja alapján alkalmazandó – 44. § (1) bekezdése szerinti számlabemutatási kötelezettség teljesítésénél.
(4) A családok támogatásaival összefüggő egyes kormányrendeletek módosításáról szóló 530/2021. (IX. 14.) Korm. rendelettel (a továbbiakban: Módr6.) megállapított (3) bekezdést a Módr6. hatálybalépésének időpontjában még folyamatban lévő eljárásokra, valamint az azt megelőzően létrejött támogatási jogviszonyokra is alkalmazni kell, ha a teljes támogatási összeg folyósítása a Módr6. hatálybalépéséig még nem történt meg.
90. § * Ha az igénylő új lakás építéséhez a családi otthonteremtési kedvezmény iránti kérelmét a Módr4. hatálybalépése előtt már benyújtotta, a Módr4. által megállapított 69. § (1) vagy (1a) bekezdése szerinti adó-visszatérítési támogatást – a 69. § (1a), illetve (9) bekezdésében foglalt, az adó-visszatérítési támogatás és a családi otthonteremtési kedvezmény iránti kérelem egyidejű benyújtására vonatkozó rendelkezéstől eltérően – a Módr4. hatálybalépése után is igényelheti, kivéve, ha a 69. § (1) bekezdése szerinti adó-visszatérítési támogatás igénylése esetén a családi otthonteremtési kedvezményt *
a) 2020. január 1-jét megelőzően vagy
b) a Módr4. hatálybalépését megelőzően hatályos 68. § c) pontja szerinti preferált kistelepülésen megvalósuló új lakás építéséhez igényelte.
91. § * (1) A 69. § (4) bekezdésében foglaltaktól eltérően
a) a 2020. december 31-ig hatályos 69. § (1) bekezdése szerint 2021. január 1-jéig megkötött támogatási szerződések alapján fennálló jogviszonyokban a 2021. január 1-jét megelőzően megkötött vállalkozási szerződések alapján 2021. január 1-jén vagy azt követően 5%-os általános forgalmi adó mértékkel kiállított és benyújtott számlákra nézve is igénybe vehető a 69. § (1) bekezdése szerinti adó-visszatérítési támogatás, valamint az ilyen számlák figyelembe vehetők a 44. § (2) bekezdése szerinti – a 70. § a) pontja alapján alkalmazandó – számlabemutatási kötelezettség teljesítésénél is,
b) a 2021. január 1-jén támogatási szerződéssel még nem, de 2021. január 1-jét megelőzően megkötött vállalkozási szerződéssel rendelkezők által 2021. január 1-jén vagy azt követően igényelt, a 69. § (1a) bekezdése szerinti adó-visszatérítési támogatás esetében a 2021. január 1-jét megelőzően 27%-os általános forgalmi adó mértékkel kiállított számlák figyelembe vehetők a 44. § (2) bekezdése szerinti – a 70. § b) pontja alapján alkalmazandó – számlabemutatási kötelezettség teljesítésénél.
92. § * (1) * A családok otthonteremtésével összefüggő egyes kormányrendeletek módosításáról szóló 183/2021. (IV. 16.) Korm. rendelettel (a továbbiakban: Módr5.) megállapított 23. § (4) bekezdését, 24. § (1) bekezdését, 27. § (1) bekezdését, 30. § (1) bekezdés b) pontját és (1b) bekezdését, 31. § (1) bekezdés a) és b) pontját, valamint (2a) bekezdését, 43. § (1) bekezdés s) pontját, 48. § (1a) és (2) bekezdését, 69. § (4) bekezdését és 70. §-át a Módr5. hatálybalépését megelőzően keletkezett tényekre és jogviszonyokra, illetve megkezdett eljárási cselekményekre is alkalmazni kell.
(2) A Módr5.-tel hatályon kívül helyezett 12. § (3) bekezdését a hatálya alatt keletkezett tényekre és jogviszonyokra, illetve megkezdett eljárási cselekményekre a hatályvesztését követően nem kell alkalmazni.
93. § * (1) Azon támogatott személyek tekintetében, akiknél a gyermekvállalási határidő a veszélyhelyzet kihirdetéséről szóló 40/2020. (III. 11.) Korm. rendelet szerinti veszélyhelyzet kezdete és a Módr6. hatálybalépése közötti időszakban telt le, a Módr6.-tal megállapított 34. § (3) bekezdését, valamint 57. § (1), (3) és (10) bekezdését azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy az azokban foglalt 30 napos, 90 napos, illetve 120 napos határidő számításának kezdő időpontja a Módr6. hatálybalépésének napja.
(2) Ha az (1) bekezdés szerinti esetben a családi otthonteremtési kedvezmény visszafizetésére való felhívás a Módr6. hatálybalépését megelőzően már megtörtént, akkor azt a Módr6. hatálybalépését követő öt napon belül – a támogatott személy egyidejű értesítése mellett – hivatalból vissza kell vonni.
(3) Azon igénylő tekintetében, akinél a Módr6. hatálybalépése napján a Módr6.-tal megállapított 31/A. § szerinti egyéves határidőből kevesebb, mint 90 nap van hátra, a 31/A. §-t azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy a családi otthonteremtési kedvezmény iránti kérelmét a Módr6. hatálybalépését követő 90 napon belül nyújthatja be.
(4) A Módr6.-tal megállapított 15. §-t a Módr6. hatálybalépése előtt megkezdett, folyamatban lévő eljárásokra, illetve 49. § (1) bekezdését a már létrejött támogatási jogviszonyokra is alkalmazni kell.
94. § * (1) A családok támogatásaira vonatkozó egyes kormányrendeletek módosításáról szóló 786/2021. (XII. 27.) Korm. rendelettel (a továbbiakban: Módr7.) megállapított 38. §-t a Módr7. hatálybalépését megelőzően megkötött támogatási szerződések tekintetében is alkalmazni kell.
(2) A Módr7.-tel megállapított 70. § rendelkezéseit a Módr7. hatálybalépését megelőzően keletkezett támogatási jogviszonyokra és családjogi tényekre, valamint megkezdett visszafizetés iránti eljárásokra is alkalmazni kell, ha a támogatás visszafizetése a Módr7. hatálybalépéséig teljes egészében még nem történt meg.
95. § * E rendeletnek az állam által fizetett költségtérítéssel kapcsolatban egyes kormányrendeletek módosításáról szóló 150/2022. (IV. 14.) Korm. rendelettel (a továbbiakban: Módr8.) megállapított 61. § (2) bekezdését a Módr8. hatálybalépését követően benyújtott támogatás iránti kérelmekre kell alkalmazni.
96. § * Az új lakások építéséhez, vásárlásához kapcsolódó lakáscélú támogatásról szóló 16/2016. (II. 10.) Korm. rendelet, valamint a használt lakás vásárlásához, bővítéséhez igényelhető családi otthonteremtési kedvezményről szóló 17/2016. (II. 10.) Korm. rendelet módosításáról szóló 372/2022. (IX. 29.) Korm. rendelettel (a továbbiakban: Módr9.) megállapított rendelkezéseket a Módr9. hatálybalépését megelőzően keletkezett támogatási jogviszonyokra is alkalmazni kell, ha a Módr9. hatálybalépéséig a kormányhivatal vagy az állami adóhatóság végleges, illetve a bíróság jogerős határozatával a visszafizetésre kötelezés nem történt meg.
97. § * (1) A lakáscélú állami támogatásokról szóló kormányrendeletek módosításáról szóló 169/2023. (V. 12.) Korm. rendelettel (a továbbiakban: Módr10.) megállapított rendelkezéseket – a (2) bekezdésben foglalt kivétellel – a hatálybalépésükkor fennálló támogatási jogviszonyokra és folyamatban lévő eljárásokra is alkalmazni kell.
(2) E rendeletnek a Módr10.-zel megállapított 23. § (3) bekezdését, 26. § (4) bekezdését és 56. §-át a hatálybalépésük időpontját követően benyújtott támogatási kérelmekre kell alkalmazni.
98. § * (1) Az egyes családtámogatási tárgyú kormányrendeletek módosításáról szóló 406/2023. (VIII. 30.) Korm. rendelettel (a továbbiakban: Módr11.)
a) megállapított 2. § (2a) bekezdését, 8. § (2a) bekezdését, 13. § (5) bekezdését, 18. § (3a) és (4) bekezdését, 19. § (1) bekezdését, 20. § (2) bekezdését, 30. § (1) bekezdés a) pontját, valamint (1c) és (2) bekezdését, 31. § (1) bekezdés a) pontját, (2) bekezdés b) és c) pontját, valamint (2b) és (3) bekezdését, 37. § (1) bekezdését, 43. § (6) bekezdés i) és j) pontját, valamint (7) bekezdését, 44. § (10) bekezdését, 49. § (1) bekezdését, 50. § (1a) bekezdését, 51. § (2) bekezdését és (3) bekezdés b) pontját, 57. § (1), (2), (3a) és (9) bekezdését, 69. § (1) bekezdés a) pontját és (3) bekezdését – a (2) és (3) bekezdésben foglalt kivétellel – a Módr11. hatálybalépésekor fennálló támogatási jogviszonyokra és folyamatban lévő eljárásokra is alkalmazni kell,
b) hatályon kívül helyezett 31. § (2) bekezdés a) pontjának szövegrésze, 38. § (5) bekezdés b) pont ba) alpontjának szövegrésze és 57. § (6) bekezdés a) pontja a Módr11. hatálybalépésekor fennálló támogatási jogviszonyokra és folyamatban lévő eljárásokra sem alkalmazhatók.
(2) A Módr11. 11. §-ával megállapított 34. § (1) bekezdését csak a Módr11. hatálybalépését követően benyújtott támogatási kérelmekre kell alkalmazni.
(3) A Módr11. 15. §-ával megállapított 78. § (1) bekezdését a Módr11. hatálybalépését megelőzően keletkezett támogatási jogviszonyokra és folyamatban lévő visszafizetés iránti eljárásokra is alkalmazni kell akkor, ha a támogatás visszafizetése a Módr11. hatálybalépéséig teljes egészében még nem történt meg.
99. § * (1) A kistelepüléseken nyújtható otthonteremtési támogatásokról szóló 302/2023. (VII. 11.) Korm. rendelet, valamint a babaváró támogatásról szóló 44/2019. (III. 12.) Korm. rendelet módosításáról szóló 303/2023. (VII. 11.) Korm. rendelet eltérő szöveggel történő hatálybaléptetéséről, továbbá egyes kapcsolódó kormányrendeletek módosításáról szóló 649/2023. (XII. 28.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Módr12.) 19. § (1) bekezdésével megállapított 9/A. § a Módr12. hatálybalépését megelőzően benyújtott kérelmek, valamint fennálló támogatási jogviszonyok tekintetében – a Módr12. hatálybalépése előtt, de a támogatási jogviszony létrejöttét követően – utóbb született gyermekek utáni családi otthonteremtési kedvezmény iránt a Módr12. hatálybalépését követően benyújtott kérelmekre is alkalmazandó.
(2) A Módr12.-vel megállapított rendelkezéseket a Módr12. hatálybalépését megelőzően keletkezett támogatási jogviszonyokra és benyújtott kérelmekre, valamint végleges hatósági döntéssel, illetve – közigazgatási per indítása esetén – jogerős bírósági döntéssel még le nem zárt visszafizetés iránti eljárásokra is alkalmazni kell az 1/A. § szerinti időpontot követően is.
A családi otthonteremtési kedvezmény akkor nem igényelhető, ha az igénylő és házastársa büntetőjogi felelősségét a bíróság
a) bűntett,
b) a 2011. december 31. napjáig hatályban volt Büntető Törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvény (a továbbiakban: 1978. évi IV. törvény) szerinti adócsalás vétsége [1978. évi IV. törvény 310. §], munkáltatással összefüggésben elkövetett adócsalás [1978. évi IV. törvény 310/A. § (1) bekezdés], visszaélés jövedékkel vétsége [1978. évi IV. törvény 311. § (1) bekezdés], jövedéki orgazdaság vétsége [1978. évi IV. törvény 311/A. § (1) bekezdés], jövedékkel visszaélés elősegítésének vétsége [1978. évi IV. törvény 311/B. § (1) bekezdés], csempészet vétsége [1978. évi IV. törvény 312. §], az Európai Közösségek pénzügyi érdekeinek megsértésének vétsége [1978. évi IV. törvény 314. § (4) bekezdés],
c) a 2013. június 30. napjáig hatályban volt 1978. évi IV. törvény szerinti gondatlanságból elkövetett családi jogállás megsértésének vétsége [1978. évi IV. törvény 193. § (3) bekezdés], kiskorú elhelyezésének megváltoztatása vétsége [1978. évi IV. törvény 194. §], kiskorú veszélyeztetésének vétsége [1978. évi IV. törvény 195. § (4) bekezdés], tartás elmulasztásának vétsége [1978. évi IV. törvény 196. § (1) bekezdés], számvitel rendje megsértésének vétsége [1978. évi IV. törvény 289. § (4) bekezdés], csődbűncselekmény esetében a hitelezői kielégítési sorrend kijátszásának vétsége [1978. évi IV. törvény 290. § (5) bekezdés], gazdasági adatszolgáltatási kötelezettség elmulasztásának vétsége [1978. évi IV. törvény 299. § (2) bekezdés], visszaélés társadalombiztosítási, szociális, vagy más jóléti juttatással vétsége [1978. évi IV. törvény 309. § (1) bekezdés], költségvetési csalás vétsége [1978. évi IV. törvény 310. § (1) bekezdés], jövedékkel visszaélés elősegítésének a vétsége [1978. évi IV. törvény 311/B. § (1) bekezdés], lopás vétsége [1978. évi IV. törvény 316. § (2) bekezdés], sikkasztás vétsége [1978. évi IV. törvény 317. § (2) bekezdés], csalás vétsége [1978. évi IV. törvény 318. § (2) bekezdés], hűtlen kezelés vétsége [1978. évi IV. törvény 319. § (2) bekezdés], hanyag kezelés vétsége [1978. évi IV. törvény 320. § (1) bekezdés], rablás előkészületének vétsége [1978. évi IV. törvény 321. § (6) bekezdés], rongálás vétsége [1978. évi IV. törvény 324. § (2) bekezdés], jogtalan elsajátítás vétsége [1978. évi IV. törvény 325. § (1) bekezdés] orgazdaság vétsége [1978. évi IV. törvény 326. § (2) bekezdés], hitelsértés vétsége [1978. évi IV. törvény 330. §], vagy
d) * a Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény (a továbbiakban: Btk.) szerinti kiskorúval való kapcsolattartás akadályozásának vétsége [Btk. 210. § (1) bekezdés], kiskorú elhelyezésének megváltoztatása vétsége [Btk. 211. § (1) bekezdés], tartási kötelezettség elmulasztása vétsége [Btk. 212. § (1) bekezdés], kapcsolati erőszak vétsége [Btk. 212/A. § (1) bekezdés], gondatlanságból elkövetett családi jogállás megsértésének vétsége [Btk. 213. § (3) bekezdés], rablás előkészületének vétsége [Btk. 365. § (5) bekezdés], lopás vétsége [Btk. 370. § (2) bekezdés], rongálás vétsége [Btk. 371. § (2) bekezdés], sikkasztás vétsége [Btk. 372. § (2) bekezdés], csalás vétsége [Btk. 373. § (2) bekezdés], gazdasági csalás vétsége [Btk. 374. § (2) bekezdés], hűtlen kezelés vétsége [Btk. 376. § (2) bekezdés], hanyag kezelés vétsége [Btk. 377. § (1) bekezdés], jogtalan elsajátítás vétsége [Btk. 378. § (1) bekezdés], 2020. december 31-éig hatályban volt orgazdaság vétsége [Btk. 379. § (2) bekezdés], társadalombiztosítási, szociális vagy más jóléti juttatással visszaélés vétsége [Btk. 395. § (1) bekezdés], költségvetési csalás vétsége [Btk. 396. § (1) bekezdés], jövedékkel visszaélés elősegítésének vétsége [Btk. 398. § (1) bekezdés], csődbűncselekmény esetében a hitelezői kielégítési sorrend kijátszásának vétsége [Btk. 404. § (4) bekezdés], feljelentés elmulasztása felszámolási eljárásban vétsége [Btk. 404/A. §], tartozás fedezetének elvonása vétsége [Btk. 405. § (1) bekezdés], gazdasági adatszolgáltatási kötelezettség elmulasztása vétsége [Btk. 409. § (2) bekezdés], gazdasági titok megsértése vétsége [Btk. 413. § (1) bekezdés]
miatt megállapította, és az elkövető az igénylés időpontjában még nem mentesült a büntetett előélethez fűződő hátrányos jogkövetkezmények alól.
