1. Az alapképzési szak megnevezése: jármű-üzemmérnök (Vehicle Operational Engineering)
2. Az alapképzési szakon szerezhető végzettségi szint és a szakképzettség oklevélben szereplő megjelölése
– végzettségi szint: alap- (baccalaureus, bachelor of profession) fokozat
– szakképzettség: jármű-üzemmérnök
– a szakképzettség angol nyelvű megjelölése: Vehicle Operational Engineer
3. Képzési terület: műszaki
4. A képzési idő félévekben: 6 félév
5. Az alapfokozat megszerzéséhez összegyűjtendő kreditek száma: 180 kredit
– a szak orientációja: gyakorlatorientált (60–70 százalék)
– a szakdolgozat készítéséhez rendelt kreditérték: 15 kredit
– a szabadon választható tantárgyakhoz rendelhető minimális kreditérték: 10 kredit
6. A szakképzettség képzési területek egységes osztályozási rendszere szerinti tanulmányi területi besorolása: 525/0716
7. Az alapképzési szak képzési célja és a szakmai kompetenciák
A képzés célja jármű-üzemmérnökök és tesztmérnökök képzése, akik képesek a fejlesztés, a gyártás és a tesztelés területén lévő feladatok önálló elvégzésére. Megfelelő gyakorlati ismerettel rendelkeznek a gépjárművek felépítéséről, üzemeléséről, elektronikájáról és kommunikációs rendszereiről, valamint a jelfeldolgozásról és méréstechnikáról. Felkészültek tanulmányaik mesterképzésben történő folytatására.
7.1. Az elsajátítandó szakmai kompetenciák
7.1.1. A jármű-üzemmérnök
a) tudása
– Átfogóan ismeri a műszaki szakterület tárgykörének alapvető tényeit, irányait és határait.
– Ismeri a műszaki szakterület műveléséhez szükséges alapvető matematikai és fizikai elveket és módszereket.
– Ismeri a járművek és mobil gépek szakterület fogalomrendszerét, probléma-megoldási módszereit.
– Ismeri a járműiparban alkalmazott általános projektfolyamatok, munkavédelmi és minőségbiztosítási rendszerek elveit.
– Ismeri a járműszerkezeteket, a hajtásrendszereket és a hozzájuk tartozó műszaki ábrázolási és anyagtudományi ismereteket.
– Ismeri a gépjárművek üzemeltetési és a gépjárműelektronika alapjait.
– Ismeretekkel rendelkezik az ipari vezérlések, a mikrokontrollerek és a jelfeldolgozás területén.
– Ismeri a számítógépes kommunikációt, a szakterület fontosabb alkalmazói szoftvereit.
– Ismeri a járművekhez és mobil gépekhez kapcsolódó munka- és tűzvédelmi, biztonságtechnikai, minőségbiztosítási területek elvárásait, követelményeit, a környezetvédelem vonatkozó előírásait.
– A tesztmérnöki specializáción ismeri: a járművek és járműfunkciók tesztelését és környezetállóságát; a járművek érzékelő és beavatkozó rendszereit; a járműfedélzeti kommunikációs rendszereket és a méréstechnikát.
b) képességei
– Képes járműipari fejlesztési, gyártási, üzemeltetési és tesztelési feladatok ellátásához szükséges mérnöki gyakorlati módszerek alkalmazására.
– Képes különböző járműipari tesztrendszerek telepítésére, programozására, illetve azok működésének elsajátítására.
– Képes járműipari fejlesztések során feladatspecifikáció értelmezésére.
– Képes járműelektronikai fejlesztésekben való részvételre és vezérlőegység programozásra.
– Képes járművek kommunikációs hálózataiból történő adatgyűjtésre, azok feldolgozására és értelmezésére.
– Képes járműipari mérőpadok használatára.
– Képes tesztrendszerek fejlesztésére, implementálására és telepítésére.
– Képes alkalmazni a tanult fejlesztési módszereket, hibakeresési, tesztelési, és minőségbiztosítási eljárásokat felhasználva elemzési, specifikációs, tervezési, fejlesztési és üzemeltetési feladatok ellátására.
– Képes csoportmunkában együttműködni saját és más szakterületek képviselőivel egy adott probléma elemzésére és megoldásának kidolgozására.
– Képes magyar és angol nyelven kommunikálni szakmai kérdésekről felhasználókkal és szakember kollégákkal.
c) attitűdje
– Nyitott a járműipar új módszereinek, eljárásainak megismerésére és azok készség szintű elsajátítására, valamint lépést tud tartani ezek fejlődésével.
– Nyitott a járműipar fejlődő informatikai eszközkészletének megismerésére, a felmerülő informatikai problémák megoldására, együttműködve az adott terület szakembereivel.
– Érti és magáénak érzi a szakma etikai elveit és jogi vonatkozásait, döntési helyzetekben maradéktalanul figyelembe véve azokat.
– Törekszik a hatékony és minőségi munkavégzésre.
– Szem előtt tartja és ügyel a munkatársai és megrendelői adatainak, információinak biztonságára.
d) autonómiája és felelősség
– Felelősséget érez az önálló és csoportban végzett fejlesztői, gyártói, üzemeltetési és tesztelési tevékenységéért.
– Az alkalmazott technológiák hiányosságait és kockázatait igyekszik kiküszöbölni.
8. Az alapképzés jellemzői
8.1. A szakmai jellemzői
8.1.1. A szakképzettséghez vezető tudományágak, szakterületek, amelyekből a szak felépül:
– természettudományos alapismeretek (matematika, mechanika és egyéb természettudományos ismeretek) 15–22 kredit;
– gazdasági és humán ismeretek (munkavédelem, minőségügy, vállalat-gazdaságtan, jogi, menedzsment ismeretek) 10–15 kredit;
– jármű-üzemmérnöki szakmai ismeretek (anyagismeret, műszaki ábrázolás, elektrotechnika, járműszerkezetek, járműhajtások, járművek üzeme, elektrotechnika és jelfeldolgozás, ipari vezérlőrendszerek és mikrokontrollerek programozása, megbízhatóság és biztonság) 75–85 kredit.
8.1.2. A választható specializációk intézményi sajátosságok alapján a méréstechnika járműfedélzeti kommunikáció, a járműteszt és környezetállóság, a járműipari érzékelők és beavatkozók szakterületeken szerezhető speciális ismeret. A képző intézmény által ajánlott specializáció kreditértéke 25–35 kredit.
8.2. Idegennyelvi követelmény
Az alapfokozat megszerzéséhez legalább egy idegen nyelvből államilag elismert, középfokú (B2) komplex típusú nyelvvizsga vagy azzal egyenértékű érettségi bizonyítvány vagy oklevél megszerzése szükséges.
8.3. Szakmai gyakorlat követelményei
A szakmai gyakorlat – egyéni vagy csoportmunkában – erre alkalmas szervezetnél (így a kooperatív képzés keretein belül) vagy a felsőoktatási intézményi gyakorlóhelyen teljesítendő legalább nyolc hétig tartó, 320 igazolt munkaórát tartalmazó projektstruktúrájú gyakorlat.
1. Az alapképzési szak megnevezése: tesztmérnöki (Test Engineering)
2. Az alapképzési szakon szerezhető végzettségi szint és a szakképzettség oklevélben szereplő megjelölése:
– végzettségi szint: alap- (baccalaureus, bachelor, rövidítve: BSc-) fokozat
– szakképzettség: tesztmérnök
– a szakképzettség angol nyelvű megjelölése: Test Engineer
3. Képzési terület: műszaki
4. A képzési idő félévekben: 6 félév
5. Az alapfokozat megszerzéséhez összegyűjtendő kreditek száma: 180 kredit
– a szak orientációja: gyakorlatorientált (60–70 százalék)
– a szakdolgozat készítéséhez rendelt kreditérték: 15 kredit
– intézményen kívüli összefüggő gyakorlati képzés minimális kreditértéke: 20 kredit
– a szabadon választható tantárgyakhoz rendelhető minimális kreditérték: 9 kredit
6. A szakképzettség képzési területek egységes osztályozási rendszere szerinti tanulmányi területi besorolása: 523/0714
7. Az alapképzési szak képzési célja és a szakmai kompetenciák
A képzés célja tesztmérnökök képzése, akik képesek a tesztelés, gyártás, üzemeltetés területén felmerülő feladatok önálló elvégzésére. Ismerik az elektronikus eszközöket, a járművek felépítését, az elektronikájukat, méréstechnikájukat és informatikai rendszereit. Felkészültek tanulmányaik mesterképzésben való folytatására.
7.1. Az elsajátítandó szakmai kompetenciák
7.1.1. A tesztmérnök
a) tudása
– Ismeri a műszaki szakterület műveléséhez szükséges alapvető matematikai és fizikai elveket és módszereket.
– Ismeri a jelzett szakterületen alkalmazott anyagokat, azok előállítását, jellemzőiket és alkalmazásuk feltételeit.
– Ismeri a mechatronikai, elektromechanikai, informatikai, mozgásszabályozási rendszerek felépítését, működését és tisztában van azok alkalmazhatóságával.
– Ismeri az elektronikus tesztelésben használatos alapvető mérési eljárásokat, azok eszközeit, műszereit és mérőberendezéseit.
– Ismeretekkel rendelkezik az ipari vezérlések, a mikrokontrollerek és a jelfeldolgozás területén.
– Ismeri az ipari műszer- és méréstechnikát.
– Ismeri a tesztelés elektronikus eszközeit és szoftvereit.
– Ismeri a járművek speciális érzékelői, beavatkozói és kommunikációs rendszereit.
– Angol nyelvtudása eléri a képzéshez, az angol nyelvű szakirodalom megismeréséhez, a szakszöveg megértéséhez, feldolgozásához és a szakképzettséggel ellátható szakmai feladatok elvégzéséhez szükséges, valamint a folyamatos szakmai önképzéshez szükséges szintet.
b) képességei
– Képes tesztelési és üzemeltetési feladatok ellátásához szükséges mérnöki gyakorlati módszerek alkalmazására.
– Képes elektronikus berendezések, járművek kommunikációs hálózatából történő adatgyűjtésre, azok feldolgozására és értelmezésére.
– Képes elektronikus tesztberendezések használatára.
– Képes csoportmunkában együttműködni saját és más szakterületek képviselőivel egy adott probléma elemzésére és megoldásának kidolgozására.
– Képes folyamatos önképzésre, lépést tartva a szakterület fejlődésével.
– Képes magyar és angol nyelven kommunikálni szakmai kérdésekről a megbízókkal, felhasználókkal és a szakember kollégákkal.
c) attitűdje
– Törekszik a tesztelés új módszereinek, eljárásainak megismerésére és azok készség szintű elsajátítására, valamint lépést tud tartani ezek fejlődésével.
– Törekszik az állandóan fejlődő informatika eszközkészletének megismerésére, a felmerülő problémák megoldására, együttműködve az adott terület szakembereivel.
– Törekszik arra, hogy feladatainak megoldása az irányított munkatársak véleményének megismerésével, lehetőleg együttműködésben történjen meg.
– Törekszik a hatékony és minőségi munkavégzésre.
– Szem előtt tartja és ügyel munkatársai és megrendelői adatainak, információjának biztonságára.
d) autonómiája és felelőssége
– Felelősséget érez az önálló és csoportban végzett fejlesztői, gyártói üzemeltetési és tesztelési tevékenységéért.
– Felelősséget vállal a terv- és egyéb dokumentációkban közölt megállapításokért és szakmai döntéseiért, az általa, valamint irányítása alatt végzett munkafolyamatokért.
– Az alkalmazott technológiák hiányosságait és kockázatait igyekszik kiküszöbölni.
8. Az alapképzés jellemzői
8.1. Szakmai jellemzők
8.1.1. A szakképzettséghez vezető tudományágak, szakterületek, amelyekből a szak felépül:
– természettudományos alapismeretek (matematika, fizika, egyéb természettudományos ismerete) 20–25 kredit;
– gazdasági és humán ismeretek (vállalat-gazdaságtan, munkavédelem, minőségügy, jogi és menedzsment ismeretek) 10–15 kredit;
– szakmai törzsanyag (anyagismeret, műszaki ábrázolás, elektronika, elektrotechnika, szenzortechnika, aktuátortechnika, ipari mérőberendezések, mikrovezérlők és programozásuk, méréstechnika) 70–80 kredit,
– differenciált szakmai ismeretek (elektronikus, elektromechanikus eszközök tesztelése, járműipari kommunikációs rendszerek, elektronikai technológiák, járműorientált irányítástechnika) 20–30 kredit.
8.2. Idegennyelvi követelmény
Az alapfokozat megszerzéséhez egy idegen nyelvből államilag elismert, középfokú (B2), komplex típusú nyelvvizsga vagy azzal egyenértékű érettségi bizonyítvány vagy oklevél szükséges.
8.3. A szakmai gyakorlat követelményei
A szakmai gyakorlat egyéni vagy csoportmunkában arra alkalmas szervezetnél (kooperatív képzés keretein belül) vagy felsőoktatási intézményi gyakorlóhelyen teljesítendő legalább nyolc hétig tartó, 320 igazolt munkaórát tartalmazó projektstruktúrájú gyakorlat.
1. Az alapképzési szak megnevezése: tűzvédelmi mérnöki (Fire Safety Engineering)
2. Az alapképzési szakon szerezhető végzettségi szint és a szakképzettség oklevélben szereplő megjelölése
– végzettségi szint: alap- (baccalaureus, bachelor, rövidítve: BSc-) fokozat
– szakképzettség: tűzvédelmi mérnök
– a szakképzettség angol nyelvű megjelölése: Fire Safety Engineer
3. Képzési terület: műszaki
4. A képzési idő félévekben: 8 félév
5. Az alapfokozat megszerzéséhez összegyűjtendő kreditek száma: 240 kredit
– a szak orientációja: kiegyensúlyozott (40–60 százalék)
– a szakdolgozat készítéséhez rendelt kreditérték: 15 kredit
– a szabadon választható tantárgyakhoz rendelhető minimális kreditérték: 12 kredit
6. A szakképzettség képzési területek egységes osztályozási rendszere szerinti tanulmányi területi besorolása: 52/ 0719
7. Az alapképzési szak képzési célja és a szakmai kompetenciák
A képzés célja a tűzvédelem és az iparbiztonság területén tervezői, ellenőri, szakkivitelezés-irányítási vagy katasztrófavédelmi hatósági tevékenységben széleskörű ismeretekkel rendelkező szakemberek képzése, akik a munkájuk során alkalmassá válnak komplex műszaki feladatok – szakmai, környezeti, társadalmi és etikai szempontokat egyaránt mérlegelő – megoldására, valamint hazai szakmai szervezetek egységeinek irányítására, továbbá az adott szervezetben önálló szakmai munkavégzésre, kellő gyakorlat megszerzésével mérnöki feladatok ellátására. Felkészültek tanulmányaik mesterképzésben történő folytatására.
7.1. Az elsajátítandó szakmai kompetenciák
7.1.1. A tűzvédelmi mérnök
a) tudása
– Behatóan ismeri a tűzvédelmi mérnöki képzési terület tárgykörének alapvető tényeit és irányait.
– Ismeri a tűzvédelmi és iparbiztonsági (ipari tűzvédelmi) szakterülethez kötődő legfontosabb összefüggéseket, elméleteket és az ezeket felépítő fogalomrendszert.
– Ismeri a tűzvédelmi mérnöki szakterület fő elemeinek problémamegoldó rendszereit.
– Átfogóan ismeri a tűzvédelmi szakterület jogi szabályozási rendszerét.
– Rendelkezik azzal a tudással, képességgel, ami elengedhetetlen feltétele a tűzvédelmi mérnöki műveltségének és e tudás magas szintű gyakorlati alkalmazásának.
– Rendelkezik azon ismeretekkel, melyek alapul szolgálnak más képzési területen való továbbtanulásra, valamint a mesterképzés keretében megvalósuló tanulmányok folytatásához.
– Ismeri az építmények tűzvédelmi tervezéséhez, ellenőrzéséhez, kivitelezéséhez, rekonstrukciójához szükséges magas szintű műszaki megoldásokat, a vonatkozó gazdasági és jogi alapokat, és ismeretanyaggal rendelkezik a társszakmákkal való együttműködéshez.
– Ismeri a piacon megjelenő új, korszerű tűzvédelmi anyagot, technikát, technológiákat és eljárásokat.
– Ismeri a tűzvédelem szereplőinek szakmai és társadalmon belüli rendeltetését, továbbá a szakmai elvárásokat.
b) képességei
– Ellátja a tűzvédelmi mérnöki és iparbiztonsági (ipari tűzvédelmi) szakképzettségnek megfelelő munkakört.
– Elvégzi a tűzvédelmi és iparbiztonsági (ipari tűzvédelmi) szakterület ismeretén alapuló mérnöki tevékenységeket, analíziseket.
– Megérti és használja a tűzvédelmi és iparbiztonsági (ipari tűzvédelmi) szakterület elektronikus és nyomtatott, magyar és idegen nyelvi szakirodalmát.
– Képes alkalmazni, elemezni, értelmezni a tűzvédelmi szakmai tudományterülettel kapcsolatos terveket, műszaki rajzokat.
– Magas szintű problémamegoldó képességgel rendelkezik, elvi és gyakorlati síkon egyaránt.
– Képes a tűzvédelmi hatósági, szakhatósági tevékenységekre és a tűzvizsgálatra.
– Járatos a számítógép és mérnöki programok kezelésében, képes tűzvédelmi, iparbiztonsági (ipari tűzvédelmi) és kockázatelemzési programok felhasználói szintű alkalmazására.
– Képes legalább egy idegen nyelven a műszaki dokumentációk készítésére.
– Átfogó komplex döntéshozatalra képes, miután valamennyi szakterületi, jogi, törvényi tényező birtokába jutott.
– Rendelkezni fog – a vonatkozó kamarai és hatósági kritériumok teljesítése után – jogosultsággal a tűzvédelmi szaktervezésre építésügyi és mérnöki engedélyezési és kiviteli tervek elkészítésére.
– Képes tűzvédelmi és iparbiztonsági (ipari tűzvédelmi) problémák számítógépes mérnöki modellekkel történő értékelésére.
– Jártas a tűzvédelmi kockázatelemzések végzésében biztosító társaságok, ipari üzemek részére.
– Képes a tűzvédelmi minősítő vizsgálatokat végző cégek mérnöki feladatainak ellátására.
– Alkalmas lesz – a vonatkozó kamarai és hatósági kritériumok teljesítése után – tűzvédelmi rendszerek tervezésére és ellenőrzésére (tűzjelzők, beépített oltórendszerek, hő- és füstelvezetés, kiürítés).
– Képes a tűzvédelmi kivitelező cégek mérnöki feladatainak ellátására.
– Képes tűzkármentesítést, rekonstrukciót és újjáépítést végző cégek mérnöki feladatainak ellátására.
– Jártas az ipari üzemek belső tűzvédelmi mérnöki feladatainak ellátásában.
– Képes tűzvédelmi, munka- és környezetvédelmi szolgáltató cégek mérnöki feladatainak ellátására.
– Alkalmas beosztott mérnökként tűzvizsgálói feladatok ellátására.
– Képes a hivatásos katasztrófavédelmi szervek hatósági feladat- és hatáskörébe tartozó mérnöki és hatósági feladatainak ellátására.
– Alkalmas tűzoltó műszaki tiszti feladatok ellátására (hivatásos, önkormányzati, létesítményi tűzoltóságoknál).
– Alkalmas tűzvédelmi gazdálkodó szervezetek, illetve a hazai katasztrófavédelem szakmai szervezeti egységeinek irányítására.
c) attitűdje
– Tisztában van a tűzvédelmi mérnöki szak szerepének fontosságával és vállalja annak létfontosságát.
– Felelősséget érez a tűzvédelmi mérnöki tevékenység hosszú távú hatásainak és az emberek biztonságának elsődlegességéért.
– Befogadó a magas szintű mérnöki szakmai tudás elsajátítására és nyitott a szakmai tudásának átadására.
– Nyitott a tűzvédelmi szakterületen történő technológiai fejlesztések elsajátítására, elfogadására.
– Törekszik tűzvédelmi szakmai ismereteinek folyamatos fejlesztésére és magáénak érzi az élethosszig tartó szakmai tanulást.
– Együttműködési készség jellemzi a hatósági engedélyezési, felügyeleti, ellenőrzési és balesetelhárítási feladatok végrehajtásában részt vevő hatósági és üzemeltetői szervezetekkel.
– Nyitott a tűzvédelem területén megjelenő új nemzetközi és hazai módszertan és eljárás önálló elsajátítására, ismeretei és képességei folyamatos szinten tartására.
– Elkötelezett a tűzvédelmi szakértői feladatok végrehajtásának minőségéért.
d) autonómiája és felelőssége
– Tűzvédelmi és iparbiztonsági (ipari tűzvédelmi) jogszabályok, szakmai útmutatások alapján végzi a speciális szakmai feladatokat.
– Önállóan végzi mérnöki munkáját annak kritikus értékelése mellett.
– Felelősséggel vállalja a mérnöki feladatokkal járó szakmai nézetek kialakítását, a korábban igazoltan helyes nézeteket magáénak érzi.
– Önálló továbbtanulással fejleszti készségeit, képességeit, melyek birtokában felelősségteljes munkakört tud ellátni.
– Tudása és a vezetői útmutatás alapján részt vesz a tűzvédelmi mérnöki feladatok megtervezésében, részfeladatok vezetőként történő végrehajtásában.
8. Az alapképzés jellemzői
8.1. Szakmai jellemzők
8.1.1. A szakképzettséghez vezető tudományágak, szakterületek, amelyekből a szak felépül:
– természettudományi ismeretek (matematika, kémia, mérnöki fizika, elektrotechnika, termodinamika, mechanika, hidraulika) 47–57 kredit;
– gazdasági és humán ismeretek (alkotmányjog, hatósági eljárás és közigazgatási perjog, biztonsági tanulmányok, vezetés- és szervezéselmélet, közgazdaságtan, vállalkozás gazdaságtan, tűzvédelmi jog és igazgatás, mérnöki tervezési, szervezési ismeretek) 26–36 kredit;
– általános tűzvédelmi műszaki alapozó ismeretek (számítástechnikai alapismeretek, veszélyhelyzeti ismeretek, szakmatörténet, mérnökinformatika, térinformatika alapjai, környezetbiztonság, épületgépészet, építészeti alapismeretek, vízhálózatok, égés- és oltáselmélet, épületszerkezetek, építészeti tervezés és kivitelezés, tűzvizsgálattan, tűzvédelmi mérnöki módszerek, tartószerkezetek tűzvédelmi méretezése, tűzvédelmi laborgyakorlatok, épületszerkezetek tűzvédelme, tűzvédelmi vizsgálatok és minősítések, ipari technológiák kockázatelemzése, tűzoltó-technikai alapismeretek) 70–80 kredit;
– speciális tűzvédelmi mérnöki ismeretek (katasztrófavédelmi egészségügyi ismeretek, létesítés és használat tűzvédelme, tűzvédelmi tervezés; tűzoltási és műszaki mentési ismeretek, ipari tevékenységek tűzvédelme, tűzeseti diagnosztika és rekonstrukció) 75–90 kredit.
8.2. Idegennyelvi követelmény
Az alapfokozat megszerzéséhez az Európai Unióban hivatalos nyelvek egyikéből vagy szerb, ukrán, arab, kínai vagy orosz nyelvből államilag elismert, középfokú (B2) komplex típusú nyelvvizsga vagy ezzel egyenértékű érettségi bizonyítvány vagy oklevél szükséges.
8.3. A szakmai gyakorlat követelményei
A szakmai gyakorlat hat hét időtartamot elérő, szakmai gyakorlóhelyen szervezett gyakorlat.
A szakmai gyakorlat kritérium követelmény.
1. Az alapképzési szak megnevezése: villamos-üzemmérnöki (Electrical Operations Engineering)
2. Az alapképzési szakon szerezhető végzettségi szint és a szakképzettség oklevélben szereplő megjelölése
– végzettségi szint: alap- (baccalaureus, bachelor of profession) fokozat
– szakképzettség: villamos-üzemmérnök
– a szakképzettség angol nyelvű megjelölése: Electrical Operations Engineer
3. Képzési terület: műszaki
4. A képzési idő félévekben: 6 félév
5. Az alapfokozat megszerzéséhez összegyűjtendő kreditek száma: 180 kredit
– a szak orientációja: gyakorlatorientált (60–70 százalék)
– a szakdolgozat készítéséhez rendelt kreditérték: 15 kredit
– az intézményen kívüli összefüggő szakmai gyakorlati képzés minimális kreditértéke: 20 kredit
– a szabadon választható tantárgyakhoz rendelhető minimális kreditérték: 10 kredit
6. A szakképzettség képzési területek egységes osztályozási rendszere szerinti tanulmányi területi besorolása: 523/0714
7. Az alapképzési szak képzési célja, az általános és a szakmai kompetenciák
A képzés célja olyan villamos-üzemmérnökök képzése, akik képesek villamos és elektronikus eszközök, berendezések, összetett rendszerek és létesítmények fejlesztése, gyártása, telepítése, és üzemeltetése során önálló feladatok elvégzésére. Megfelelő kompetenciával rendelkeznek a megújuló energiák és az intelligens hálózatok, a vezérlő rendszerek, az automatizált gyártórendszerek (beleértve a robotikát és a mesterséges intelligenciát), valamint a kommunikáció és a jelfeldolgozás területén. Felkészültek tanulmányaik mesterképzésben történő folytatására.
7.1. Az elsajátítandó szakmai kompetenciák
7.1.1. A villamos-üzemmérnök
a) tudása
– Átfogóan ismeri a műszaki szakterület tárgykörének alapvető tényeit, irányait és határait.
– Ismeri a műszaki szakterület műveléséhez szükséges alapvető matematikai és fizikai elveket, módszereket.
– Ismeri a villamosmérnöki szakterület legfontosabb elméleteit, összefüggéseit és ezek terminológiáját.
– Ismeri a villamos szakterületen használt alapvető tervezési elveket, módszereket és eljárásokat, beleértve a szükséges informatikai tudást is.
– Elegendő tudással rendelkezik a kritériumoknak megfelelő rendszer elemzéséhez, tervezéséhez, implementálásához, üzembe helyezéséhez, tudja igazolni a piaci alternatívák közötti választást.
– Ismeri a villamos szakterületen alkalmazott anyagokat, azok előállítását és alkalmazásuk feltételeit.
– Ismeri a villamos szakterületen használt berendezések, eszközök működési elveit, szerkezeti egységeit.
– Ismeri a villamos szakterületen alkalmazott mérési eljárásokat, azok eszközeit, műszereit, mérőberendezéseit.
– Ismeri a villamos berendezések beállításának, üzemeltetésének elveit és gazdaságossági összefüggéseit.
– Ismeri a szakterületéhez kapcsolódó munka- és tűzvédelmi, biztonságtechnikai, minőségbiztosítási területek elvárásait, követelményeit, az egészség- és a környezetvédelem vonatkozó előírásait.
– Ismeri a szakterületéhez kapcsolódó üzleti folyamatokat, menedzsment és jogi szakterületek alapjait.
b) képességei
– Képes a tanult módszerek gyakorlati alkalmazására, különböző villamosipari elemzési, specifikációs, tervezési, fejlesztési, gyártási, üzemeltetési, hibakeresési és tesztelési feladatok ellátása során.
– Képes a különböző villamos berendezések és rendszerek telepítésére, programozására, illetve azok működésének elsajátítására.
– Képes értelmezni és jellemezni a villamos rendszerek szerkezeti egységeinek, elemeinek felépítését, működését, az alkalmazott rendszerelemek kialakítását és kapcsolatát.
– Képes alkalmazni a villamos rendszerek üzemeltetéséhez kapcsolódó műszaki előírásokat.
– Képes alkalmazni a villamos gyártmányokhoz és gyártmányfejlesztésekhez kapcsolódó számítási, modellezési elveket és módszereket.
– Képes elektronikai alkatrészek, berendezések és rendszerek fejlesztésében való részvételre, vezérlőegységek programozására, irányítástechnikai eszközök alkalmazására.
– Képes az elektronikus eszközök kommunikációs hálózataiból történő adatgyűjtésre, azok feldolgozására és értelmezésére.
– Képes a villamos és nem villamos mérési módszerek elveinek gyakorlati alkalmazására.
– Képes a meghibásodások diagnosztizálására, az elhárítási műveletek kiválasztására.
– Képes csoportmunkában együttműködni saját és más szakterületek képviselőivel, egy adott probléma elemzésére és megoldásának kidolgozására.
– Képes szakmai kérdésekről magyar, illetve angol nyelven is kommunikálni, felhasználókkal és szakember kollégákkal egyaránt.
c) attitűdje
– Nyitott az új módszerek, fejlesztő környezetek, eljárások megismerésére és azok készségszintű elsajátítására, igyekszik lépést tartani ezek fejlődésével.
– Nyitott a villamos és elektronikus eszközöket, berendezéseket alkalmazó más szakterületek megismerésére, és az ott felmerülő problémák megoldására, együttműködve az adott terület szakembereivel.
– Az alkalmazott technológiák hiányosságait és kockázatait igyekszik kiküszöbölni.
– Érti és magáénak érzi a szakma etikai elveit és jogi vonatkozásait, döntési helyzetekben maradéktalanul figyelembe véve azokat.
– Törekszik a hatékony és minőségi munkavégzésre.
– Betartja és betartatja a szakterületéhez kapcsolódó munka- és tűzvédelmi, valamint biztonságtechnikai követelményeket.
– Szem előtt tartja és ügyel a munkatársai és a megrendelők adatainak, a tudomására jutott információ biztonságára.
– Figyelembe veszi munkája gazdasági, társadalmi és jogi környezetét, a mérnök-etikai és a fenntarthatósági szempontokat is.
d) autonómiája és felelőssége
– Felelősséget vállal az önálló és csoportban végzett fejlesztői, gyártói, üzemeltetési és szolgáltató tevékenységéért, szakmai döntéseiért.
– Irányítás mellett közreműködik a műszaki szakterület szakembereivel adott projekt megvalósításában.
– Munkahelyi vezetőjének útmutatása alapján felügyeli gépek és berendezések üzemeltetését.
– Az élet-, környezet-, és vagyonbiztonságra törekedve felkészül a potenciális veszélyek és támadások kivédésére.
8. Az alapképzés jellemzői
8.1. Szakmai jellemzők
A szakképzettséghez vezető tudományágak, szakterületek, amelyekből a szak felépül:
– természettudományos alapismeretek (matematika, fizika, egyéb természettudományos ismeretek) 25–30 kredit;
– gazdasági és humán ismeretek (vállalat-gazdaságtan, jogi, menedzsment ismeretek, munkavédelem, minőségügy, az intézmény hagyományainak és lehetőségeinek megfelelő további gazdasági és humán alapismeretek) 10–15 kredit;
– villamosmérnöki szakmai ismeretek [villamosságtan (elektrotechnika, hálózatok és rendszerek), elektronika, digitális technika, programozás, szakmai alapismeretek (híradástechnika, méréstechnika, irányítástechnika, beágyazott rendszerek, mikroelektronika, elektronikai technológia, villamos energetika), laboratórium, az intézmény hagyományainak és lehetőségeinek megfelelő további, a törzsanyag részét képező ismeretek] 75–85 kredit;
– differenciált ismeretek (a villamos ágazati igényeknek megfelelő szakterületeken, az intézmény hagyományainak és lehetőségeinek megfelelő választható szakmai ismeretek) 25–35 kredit.
8.2. Idegennyelvi követelmények
Az alapfokozat megszerzéséhez legalább egy idegen nyelvből államilag elismert, középfokú (B2) komplex típusú nyelvvizsga vagy azzal egyenértékű érettségi bizonyítvány vagy oklevél megszerzése szükséges.
8.3. A szakmai gyakorlat követelményei
A szakmai gyakorlat egyéni vagy csoportmunkában, erre alkalmas szervezetnél (így a kooperatív képzés keretein belül) vagy a felsőoktatási intézményi gyakorlóhelyen teljesítendő, legalább nyolc hétig tartó, 320 igazolt munkaórát tartalmazó projektstruktúrájú gyakorlat.
1. Az alapképzési szak megnevezése: ápolás és betegellátás (Nursing and Patient Care)
2. Az alapképzési szakon szerezhető végzettségi szint és a szakképzettség oklevélben szereplő megjelölése:
– végzettségi szint: alap- (baccalaureus, bachelor; rövidítve: BSc-) fokozat
– szakképzettség:
– ápoló
– dietetikus
– gyógytornász-fizioterapeuta
– mentőtiszt
– szülésznő
– hang-, beszéd- és nyelésterapeuta
– ergoterapeuta
– a szakképzettség angol nyelvű megjelölése:
– Nurse
– Dietitian
– Physiotherapist
– Ambulance Officer (Paramedic)
– Midwife
– Voice, speech an swallowing therapist
– Occupational Therapist
– választható szakirányok: ápoló, dietetikus, ergoterápia, gyógytornász, hang-, beszéd- és nyelésterapeuta, mentőtiszt, szülésznő
3. Képzési terület: orvos- és egészségtudomány
4. A képzési idő félévekben: 8 félév
5. Az alapfokozat megszerzéséhez összegyűjtendő kreditek száma: 240 kredit
– a szak orientációja: kiegyensúlyozott (40–60 százalék)
– a szakdolgozat készítéséhez rendelt kreditérték: 20 kredit
– intézményen kívüli összefüggő gyakorlati képzés minimális kreditértéke: 10 kredit
– a szabadon választható tantárgyakhoz rendelhető minimális kreditérték: 12 kredit
– a szakirányhoz rendelhető minimális kreditérték: 120 kredit
6. * A szakképzettség képzési területek egységes osztályozási rendszere szerinti tanulmányi területi besorolása: 723/0913
7. Az alapképzési szak képzési célja és a szakmai kompetenciák
A képzés célja ápoló és betegellátó szakemberek képzése, akik az egyén, a család, a közösség és a társadalom egészségvédelméről és az egészség helyreállításáról, valamint az egészségügyi és szociális ellátásról szerzett ismereteik alapján képesek az egészségügyi és szociális ellátás szintjén a megelőző, gyógyító, gondozó és rehabilitációs munkában önálló felelősséggel részt venni. Képességeiket azon országban, intézményben alkalmazhatják a gyakorlatban is, ahol az alkalmazandó jogszabályok, irányelvek, protokollok ezt lehetővé teszik. Felkészültek tanulmányaik mesterképzésben történő folytatására.
7.1. Az elsajátítandó közös szakmai kompetenciák
7.1.1. Az ápoló és betegellátó szakemberek
a) tudása
– Részletesen ismeri a szervezet felépítését, törvényszerűségeit, a különböző alkotóelemek funkcióját, a biokémiai szabályozási, valamint az anyagcsere folyamatokat.
– Részletekbe menően ismeri a szervrendszereket felépítő struktúrákat, a szervrendszerek mikroszkópos és makroszkópos felépítését, a képletek felszíni struktúráit, a szervezet élettani és kóros működését, ismeri azok szabályozását, és a szervezetben lejátszódó kóros folyamatok kóroktanát.
– Ismeri a gyakoribb betegségek jellegzetes makro- és mikroszkópos, strukturális elváltozásait.
– Ismeri a főbb diagnosztikai módszerek, működési elvét.
– Ismeri a terápiás környezet sajátosságait, a különböző ágytípusok, ágyhelyzetek, testhelyzetek, kényelmi eszközök, mobilizációs eszközök és eljárások hatásait, indikációs körét és a kivitelezés menetét.
– Ismeri a fájdalomcsillapítás anatómiai és élettani alapjait, valamint a különböző fájdalomcsillapítási módokat.
– Ismeri a fiziológiás szükségletek kielégítésének alapjait.
– Ismeri az egészségügyi dokumentáció tipusait, módszertanát.
– Részletesen ismeri a közegészségtan-járványtan tárgyát, feladatait, felosztását, módszereit, a munka-egészségtan alapfogalmait, a megelőzés lehetőségeit, a környezet hatását az emberre.
– Részletesen ismeri a mikrobiológia tárgyát, feladatait, felosztását, a mikrobák felosztását, és mindazon jellemzőit, amelyek lényegesek a fertőzések kialakulásában.
– Ismeri a mikroorganizmusok, mint kórokok kimutatásának és elpusztításának lehetőségeit, a mintavétel szabályait, a mintavétel módját.
– Ismeri az asepsis-antisepsis, nosocomialis surveillance fogalmait, a szelektív hulladékgyűjtés lényegét és menetét.
– Ismeri a vitális paraméterek mérésének indikációs körét, a beavatkozások és a kapott eredmények értékelésének menetét (beleértve a köpeny és magtemperatúra, láztípusok, légzésszám-minta–típusok, pulzusszám és qualitások, pulzusdeficit, non-invazív méréssel az artériás vérnyomás meghatározását), ismeri a higiénés szükségletek kielégítésének elemeit (beleértve az alkalmazandó eszközöket, eljárásokat és indikációs kört).
– Ismeri a vitális paraméterek mérésének indikációs körét, a beavatkozások és a kapott eredmények értékelésének menetét (beleértve a köpeny és magtemperatúra, láztípusok, légzésszám-minta-típusok, pulzusszám és qualitások, pulzusdeficit, non-invazív méréssel az artériás vérnyomás meghatározását), ismeri a higiénés szükségletek kielégítésének elemeit (beleértve az alkalmazandó eszközöket, eljárásokat és indikációs kört).
– Részletesen ismeri a kommunikáció alapelemeit, formáit, irányait, csatornáit, az életkornak megfelelő kommunikációs stratégiákat, a problémafeltáró és problémamegoldó, valamint ösztönző kommunikáció jellegzetességeit.
– Ismeri a személyiség fogalmát, a személyiség tipológiákat, az érett személyiség jellemzőit, az önismeret és önértékelés aspektusait, az egészségpszichológia alapjait, a különböző életszakaszok fejlődés lélektani alapjait, a konfliktusok fajtáit, okait.
– Átfogóan ismeri a pszichológia vizsgálati területeit, módszereit, a pszichológia legfontosabb irányzatait, tudományterületeit, illetve ezek alapproblémáit.
– Részletesen ismeri a terapeuta munka alapelveit, jellemzőit, intervenciós szintjeit, az ápolási és betegvezetési folyamat összefüggéseit, a betegvezetés elméleti alapjait, formáit, a paramedikális tanácsadás szintjeit, készségeit és stratégiáit, személyiségének és szakmai felkészültségének folyamatos, tervszerűen tudatos fejlesztésének lehetőségeit.
– Ismeri az etikai alapfogalmakat, az etikus betegellátás jellemzőit, hazai viszonylatban az egészségügyi rendszerben előforduló etikai problémákat és azok lehetséges megoldási lehetőségeit, alternatíváit.
– Ismeri a jogi alapfogalmakat, a jogszerű betegellátás jellemzőit, hazai viszonylatban az egészségügyi rendszerben előforduló főbb jogi problémákat és azok lehetséges megoldási lehetőségeit, alternatíváit, valamint a kliensek és az ellátást végzők jogait és kötelezettségeit.
– Széleskörűen ismeri a jogi alapfogalmakat, a jogszerű betegellátás jellemzőit, hazai viszonylatban az egészségügyi rendszerben előforduló főbb jogi problémákat és azok lehetséges megoldási lehetőségeit, alternatíváit, valamint a kliensek és az ellátást végzők jogait és kötelezettségeit.
– Részletesen ismeri a demográfiai alapmutatókat, a népesség egészségi állapotát jellemző epidemiológiai mutatószámokat, a főbb népbetegségek gyakoriságát, rizikófaktorait, a népegészségügyi törekvéseket, tevékenységi köröket, a szociológiai, egészségszociológiai és kulturális elméleteket és szemléletmódot, ismeri az egészségmegőrzés és – fejlesztés szociológiai, egészségszociológiai megközelítését.
– Ismeri a szociális ellátás különböző formáit és a szociális gondoskodás aktuálpolitikai irányait.
– Ismeri az addikciók pszichés és fizikális alapjait, a leggyakoribb típusait, az önsegítő programok és csoportok jelentőségét és egyéb kezelési lehetőségeket, a deviáns viselkedési formákat, és azok lehetséges integrációs, kezelési megoldásait.
– Átfogóan ismeri az egészség és az egészségfejlesztés fogalmait, módszereit, holisztikus szemléletét, az egészségfejlesztő tevékenységeket, az egészségfejlesztés modelljeit, valamint az egészség-tanácsadás lényegét.
– Ismeri a gyógyszertan alapfogalmait, a leggyakoribb megbetegedések kapcsán a gyógyszeres terápia hatásmechanizmusait, szövődményeket, mellékhatásokat, a különböző gyógyszerformák alkalmazását, ennek eszközrendszerét.
– Ismeri a pedagógia fogalmait, jellegzetességeit.
– Szakterületének megfelelően ismeri az akut és krónikus megbetegedések ellátásával kapcsolatos betegedukációs feladatokat, és a hatékony betegoktatás felépítésének jellegzetességeit.
– Átfogóan ismeri a bizonyítékokon alapuló ápolás, orvoslás szemléletét, a kutatás, irodalomkutatás folyamatát, az adatgyűjtési módszereket, az adatbázis készítésének menetét, a statisztikai programokat, az egyváltozós statisztikai eljárásokat, az eredmények értelmezésének, értékelésének menetét, kritikus gondolkodással bír.
– Ismeri a legfontosabb életmentési feladatokat, a leggyakrabban előforduló egészségkárosodások esetén szükséges teendőket a mindenkor hatályos ajánlásoknak megfelelően, az alapszintű életmentő beavatkozásokat (BLS) és eszközöket.
– Ismeri a menedzsment alapvető fogalmait és feladatait, az ellátórendszer szereplőit és azok tevékenységi körét, hatáskörét.
– Átfogóan ismeri az egészségügyi informatika alapfogalmait, az operációs rendszereket, a szövegszerkesztő és táblázatkezelő programokat, az egészségügyi informatikai alapadatok feldolgozásának módszereit, a kapott eredmények prezentálását, továbbá az adatbázisokat, kódrendszereket.
– Részletesen ismeri a saját szakterületén alkalmazott egészségügyi dokumentáció vezetésének, kezelésének előírásait, valamint az adatszolgáltatással összefüggő szabályokat.
– Ismeri a munkavégzésre vonatkozó munkabiztonsági és munkaegészségügyi követelményeket, tűzvédelmi előírásokat, a mindenkori hatályos jogszabályi előírásokat, és az uniós szabályokat, ismeri a munkavállaló egészségét, és biztonságát veszélyeztető kockázatokat, és a munkaeszközök biztonságos használatát.
– Ismeri az egészségtudományi szakterület szakmai szókincsét anyanyelvén, valamint latin nyelven (orvosi latin).
b) képességei
– Képes az egészséget károsító tényezőket felismerni, az élettani és kóros működések egymástól való elkülönítésére, kompetencia szintjének megfelelő lépéseket vagy javaslatot tenni a megoldásra.
– Képes gyakorlati munkája során alkalmazni ismereteit a jellegzetes patológiai eltérések, elváltozások kapcsán.
– Képes gyakorlati munkája során alkalmazni ismereteit a jellegzetes patológiai eltérések, elváltozások kapcsán.
– Képes megérteni a betegellátás során a gyógyszertan, a klinikum, a diagnosztika és a terápia összefüggéseit, és mindezek ismeretében képes szakterületének megfelelően szakdolgozói feladatainak ellátására.
– Képes a gyakorlati tevékenységébe megfelelően integrálni a biofizikai- és egészségügyi műszaki ismereteket, valamint képes alkalmazni ezeket a diagnosztikus vizsgálati eljárások és terápiás eszközök használata során.
– Képes az asepsis-antisepsis szabályai és a nosocomialis surveillance kritériumai, valamint a hulladék elkülönített gyűjtésének szabályai szerint a munkafolyamatokat ellátni, valamint képes a higiénés szükségletek kielégítésével kapcsolatos (az intézményben alkalmazandó eszközök, eljárások) feladatok ellátására.
– Képes a megfelelő ágytípus, ágyhelyzet, testhelyzet, kényelmi eszközök, betegmozgatási és mobilizációs eszközök, eljárások megválasztására és alkalmazására.
– Képes a vitális paraméterek megfigyelését (beleértve a köpeny és magtemperatúra, láztípusok, légzésszám-minta–típusok, pulzusszám és qualitások, pulzusdeficit, non-invazív méréssel a vérnyomás meghatározását) önállóan kivitelezni, a kapott eredményeket értékelni.
– Képes a fizikális lázcsillapítás kivitelezésére.
– Képes a fájdalom felmérésére és a fizikális fájdalomcsillapítási eljárások alkalmazására.
– Képes adekvát, a partnerhez igazított szakmai kommunikáció folytatására, szóban és írásban is, hatékonyan kommunikál a pácienssel, családdal, közösséggel, az interperszonális készségek révén képes a bizalom kialakítására a pácienssel, családdal, közösséggel.
– Képes a hivatása gyakorlása során a szükséges pszichológiai alap alkalmazására, pszicho-szomatikus szemlélet követésére, képes a beteg és az egészségügyi szakember interperszonális kapcsolatában felmerülő problémák adekvát kezelésére, a beteg ember speciális pszichés jellemzőinek felismerésére és alapvető kezelésére.
– Képes átlátni az egészségügyet meghatározó jogforrások rendszerét, azok alkalmazásának szabályait, valamint megfelelően alkalmazza a releváns jogi szakkifejezéseket, kompetenciahatárainak megfelelően tájékoztatást nyújt a klienseknek a betegjogokról és azok érvényre juttatásának lehetőségeiről.
– Egyéni és közösségi szinten képes felmérni a lakosság egészségi állapotát, prioritásokat meghatározni, és képessé válik hatékony beavatkozás megtervezésére, végrehajtására.
– Szakterületének megfelelően képes aktívan közreműködni a népegészségügyi kérdések megoldásában, szűrővizsgálatok szervezésében és kivitelezésében, egészségfejlesztő anyagok készítésében és alkalmazásában.
– Képes egyéni egészségtervet készíteni, egészség-tanácsadást végezni, és a közösség egészségi állapotának javítása érdekében eredményesen együttműködni a team tagokkal.
– Képes felismerni és megfelelően integrálni az ellátórendszerben az addikcióval küzdő beteget, valamint képes az addiktív viselkedés kialakulásában szerepet játszó rizikó és protektív faktorok elkülönítésére és felismerésére, felismeri a deviáns magatartást és a pácienst a megfelelő ellátórendszerbe irányítja.
– Képes az alkalmazott gyógyszercsoportok indikációjával, hatásmechanizmusával, mellékhatásaival kapcsolatos kliensoktatási és non-invazív alkalmazási feladatok ellátására.
– Képes megválasztani, és alkalmazni a szakterületéhez kapcsolódó pedagógiai ismereteket, módszereket és képes egyéni és csoportos kliens, betegoktatási feladatok ellátására a kliens életkorának, társadalmi státuszának, értelmi és érzelmi képességének, betegségének megfelelően.
– Képes közreműködni bizonyítékokon alapuló, kutatásmódszertani és biostatisztikai ismeretekre alapozott, releváns hazai és nemzetközi kutatások eredményeire támaszkodó, szakterületének megfelelő vizsgálatok elvégzésében és azok prezentálásában.
– Képes alkalmazni azokat az eszköz nélküli és esetenként eszközös beavatkozásokat, melyek a hirtelen bekövetkezett egészségkárosodás esetén a beteg, sérült életét megmenthetik.
– Képes költségérzékeny döntések meghozatalára és a humánerőforrás optimális felhasználására a tevékenységei során.
– Képes középvezetőként hatékonyan közreműködni szervezői feladatok ellátásában.
– Képes a munkáját a bizonyítékokon alapuló ellátás alapelveinek és gyakorlati szempontjainak figyelembe vételével a minőségügyi rendszer előírásai alapján végezni, a minőség javítása érdekében a különböző módszereket, eszközöket összehangoltan alkalmazni.
– Képes mikrobiológiai ismeretei birtokában a fertőző betegségek és járványok felismerésére, azok megelőzésében való közreműködésre. Képes a munkavégzése során betartani és betartatni a munkavédelmi, balesetvédelmi és tűzvédelmi előírásokat.
– Jól használja a munkájához szükséges szakmai (orvosi latin) nyelvet.
c) attitűdje
– Elkötelezett az emberi élet védelme iránt.
– Munkája során tiszteletben tartja az emberi méltóságot, valamint az alapvető emberi és betegjogokat.
– Munkája során betartja az egészségügyi dolgozókra vonatkozó kötelezettségeket, és felismeri felelősségének határait.
– Döntéseit a szakterület jogi és etikai szabályainak figyelembe vételével hozza.
– Empatikus módon viszonyul a kliensekhez.
– Szociokulturális érzékenységgel és társadalmi felelősségvállalással rendelkezik.
– Elkötelezett a minőségi szakmai munkavégzés mellett.
– Fogékony az elméleti tudományok mélyebb megismerésére, a szakterületével kapcsolatos új tudás befogadására, elkötelezett azok gyakorlati alkalmazására, törekszik az önképzésre.
– Holisztikus, reflektív szemlélettel rendelkezik.
– Törekszik és fontosnak tartja az ismeretek szakszerű átadását.
– Kritikusan, de elfogulatlanul viszonyul saját és mások szakmai tevékenységéhez, nyitott mások véleményének meghallgatására, figyelembevételére.
– Értékelni tud lehetőségeket, mérlegelni tud kockázatokat, alternatívákat és következményeket, képes kompromisszumos megoldásokra.
– Azonosul az erőforrások költségtudatos felhasználásával, nyitott az ellátás minőségének javítását célzó változtatásokra.
– Elkötelezett a munkavédelmi, balesetvédelmi és tűzvédelmi előírások betartásában és betartatásában.
– Nyitott a kapcsolatteremtésre, az együttműködésre, a kommunikációra.
– Munkájának eredményeit szakmai és nem szakmai körök számára hatékonyan tudja kommunikálni.
d) autonómiája és felelőssége
– Szakmai fejlődésének tudatos és felelős irányítója, hivatását felelősen, tudományos és gyakorlati megalapozottsággal képviseli.
– Munkáját a szakma etikai normáinak betartásával önállóan vagy team-munkában végzi.
– Felelősséget vállal saját és az általa vezetett team tevékenységéért, valamint a munkája során dokumentált adatokért.
– Kezdeményez, önállóan döntést hoz.
– Partneri szinten együttműködik az egészségügyi és szociális ellátórendszer tagjaival.
– Minőségi ellátást végez a szakmai irányelveknek megfelelően.
– Felelősséggel használja intézményeinek erőforrásait.
– Felelősségének tudatában fejleszti a vele kapcsolatba kerülők személyiségét, egészségtudatos magatartását.
– Felelősséggel végez egészség-megőrző, egészségfejlesztő feladatokat.
– Felelősen cselekszik sürgős szükség esetén.
– Munkáját a munkavégzésre vonatkozó munkabiztonsági és munkaegészségügyi követelményeket, valamint a mindenkori hatályos törvényi előírásokat betartva önállóan végzi.
– Felelősségének tudatában fejleszti saját tudását és felelősséget vállal a jövő szakdolgozóinak gyakorlati és elméleti tudásának fejlesztésében.
7.1.2. A szakirányokon szerezhető sajátos kompetenciák
7.1.2.1. Az ápoló szakirányon továbbá az ápoló
a) tudása
– Széleskörűen ismeri a fizikális állapotfelmérés fogalmát, a betegségek kórismézésében használatos fizikális, laboratóriumi és modern képalkotó vizsgálatok alapelemeit, alkalmazási lehetőségeit, indikációit, kivitelezési technikáit, az egyes vizsgálatok korlátait, a vizsgálatok során nyert paraméterek helyes értékelését, az eltérések értelmezését, valamint a különböző állapotfelmérő standard skálákat és ezen skálák alkalmazásának menetét.
– Ismeri a vitális paraméterek mérésének indikációs körét, a beavatkozások és a kapott eredmények értékelésének menetét (beleértve a köpeny és magtemperatúra, láztípusok, légzésszám-minta–típusok, oxigénszaturáció, vénás és artériás/kapilláris mintavétellel vérgáz paraméterek, pulzusszám és qualitások, pulzusdeficit, kapilláris újratelítődési idő, non-invazív méréssel, valamint invazív mérés esetén az artériás és centrális vénás kanülön keresztül a vénás vérnyomás meghatározását).
– Ismeri a betegmegfigyelő monitorok alkalmazásának menetét, a lázcsillapítási eljárások, az Allen teszt, a carotis massage, a Valsalva manőver és a végtagok Doppler áramlás vizsgálatának indikációs körét és a kivitelezés menetét, a vénás vérvétel, a vércukorszint mérés, valamint OGTT vizsgálat indikációs körét, eszközrendszerét és a kivitelezés menetét.
– Részletesen ismeri a megbetegedések okát, tüneteit, diagnosztikáját, terápiáját, szakápolástanát, transzkultúrális aspektusait, valamint az ezekkel kapcsolatos betegoktatási feladatokat az ellátás minden szintjén.
– Átfogó ismeretekkel rendelkezik az ápolási folyamat hazai és nemzetközi elemeiről, standardjairól.
– Széleskörűen ismeri a gyógyszeres terápia indikációját, a hatásmechanizmusokat, szövődményeket, mellékhatásokat és interakciókat, a különböző gyógyszerformák alkalmazását, ennek eszközrendszerét, a gyógyszerek dozírozását, és a gyógyszereléssel kapcsolatos ápolói feladatokat.
– Átfogóan ismeri a menedzsment és ápolásvezetés szerepét, a team munka szervezésének alapelemeit, valamint ismeri a kliensek és hozzátartozóik egyéni és csoportos oktatására vonatkozó alapelveket.
– Ismeri az EKG vizsgálat indikációs körét, típusait, a kivitelezésük menetét, a főbb ritmuszavarok EKG jeleit, a sürgős ritmuszavarok gyógyszeres, elektromos terápiájának kivitelezését (cardioversio, defibrilláció, külső pacemaker), a klinikai és biológiai halál jeleit, a BLS és ALS folyamatát, valamint a kardiológiai kórképekkel kapcsolatos szakápolói feladatokat.
– Ismeri az oxigénterápia indikációit, kontraindikációit és veszélyeit, az oxigénterápia és az inhalációs terápia eszközrendszerét.
– Ismeri az eszköz nélküli és az eszközös légútbiztosítási eljárások indikációs körét, kivitelezésük folyamatát és szakápolói teendőit.
– Ismeri a mesterséges lélegeztetési formákat és módokat, a lélegeztetett beteg ellátásához kapcsolódó szakápolói feladatokat, a légút átjárhatóságát fenntartó beavatkozásokat és azok kivitelezésének menetét (légúti váladékleszívás, mellkasi fizioterápia), valamint a légúti mintavétel indikációs körét és kivitelezésének menetét.
– Ismeri a gyógyszerekkel kapcsolatos előkészítési és adagolási feladatokat, a gyógyszerelés és a gyógyszerfelszívás eszközrendszerét.
– Ismeri az intracutan, subcutan, intramuscularis,intravénás injekciózás célját, a beadás lehetséges helyeit, a beadás szögét, a szükséges eszközrendszert és a beadás menetét, az infúziós terápia indikációit, céljait, eszközrendszerét (infúziós pumpák, másodlagos, túlnyomásos infúziós terápia) és azok alkalmazását, a cseppszám kiszámításának menetét, az infúziós oldatok típusait, a kanülön keresztül történő gyógyszerelés és vérvétel folyamatát, valamint az EDA kanül alkalmazásának menetét.
– Ismeri a hypodermoclysis, a perifériás vénabiztosítás (short, midline), és az intraosszeális kanül indikációit, jellegzetes punkciós helyeit és eszközrendszereit, valamint a kanülök behelyezésének és alkalmazásának menetét.
– Ismeri az egyéb centrális vénás kanülök behelyezésének menetét, valamint a kanülgondozási feladatokat.
– Ismeri a fő vércsoportrendszereket, a kompatibilitási vizsgálatok kivitelezésének menetét, a fő vérkészítményeket, a transzfúziós terápiával kapcsolatos előkészítési és kivitelezési, betegmegfigyelési feladatokat, továbbá a transzfúziós terápia lehetséges szövődményeit és az ezzel kapcsolatos ápolói teendőket.
– Ismeri a preoperatív, posztoperatív és intraoperatív vérmentési technikák eszközrendszerét és folyamatát, valamint a speciális ápolói feladatokat az eljárás során.
– Ismeri a malnutríció tüneteit, a mesterséges táplálás indikációs körét, a mesterséges enterális (gyomorba és vékonybélbe) és parenterális táplálási formákat, módokat, eszközrendszereket, a tápszertípusokat, ismeri továbbá a nasogastricus Sengstaken-Blakemore, Linton szonda, és bizonyos postpylorikus szondák alkalmazásának menetét, és a szondák ápolásával kapcsolatos feladatokat, valamint a gyomoröblítés és gyomormosás indikációs körét, eszközrendszerét és kivitelezésük menetét.
– Ismeri a vizeletgyűjtés, a mintavétel, a vizsgálat formáit, indikációit, eszközrendszerét és a kivitelezés menetét, ismeri a hólyag teltségi állapot vizsgálatának menetét, a vizeletinkontinencia formáit, a kapcsolódó diagnosztikus vizsgálatok indikációit és kivitelezésük menetét, prevenciós stratégiáit, az egészségfejlesztési feladatokat, kezelési módjait és az alkalmazható segédeszközöket.
– Ismeri a férfi és női kliens katéterezésének indikációit, a beavatkozás menetét és a katéter gondozási feladatokat, az urostoma és a suprapubicus katéter ápolási teendőit, valamint a betegoktatási feladatokat az önkatéterezés és hólyagtréning kapcsán.
– Ismeri a széklet mintavételi és a székletvér vizsgálatok formáit, indikációs körét, azok eszközrendszerét és kivitelezését, a székletinkontinencia, diarrhoea, obstipatio tüneteit, terápiás és ápolási lehetőségeit (anális eszközök, skybalum eltávolítás, beöntések, bőrápolási teendők, gyógyszeres terápia), és ezek alkalmazásának menetét.
– Ismeri az enterostomák típusait, indikációs körét, a stoma lehetséges helyének kimérését, meglévő stomák ápolási teendőit (Koch reservoir kezelés, stoma irrigálás, beöntés, fistula-drain kezelés), és az alkalmazható segédeszközöket.
– Ismeri az elsődleges vérzéscsillapítási eljárásokat és az elsődleges sebellátás menetét, a sebtisztítás, a debridement különböző formáit és a sebkimetszés folyamatát, eszközrendszerét, a varratok, kapcsok, és egyéb szövetegyesítő eljárások alkalmazásának és eltávolításának indikációit és kivitelezését, a kompressziós kezelés, a VAC terápia és a Bioptron lámpa indikációs körét és azok alkalmazásának lehetőségeit.
– Ismeri a nehezen gyógyuló sebek, decubitus és műtéti sebek típusait, valamint azok komplex ellátásának folyamatát, az alkalmazható kötszertípusokat, ismeri a sebváladék mintavétel indikációit és menetét, a draincsövek alkalmazásának, drainpalack cseréjének indikációit és menetét, valamint az ezzel kapcsolatos bőrápolási feladatokat.
– Ismeri az égett beteg bőrápolásával kapcsolatos ápolási teendőket, speciális ágyakat, fürdetési módszereket és a bőrátültetés utáni ápolási teendőket.
– Ismeri a különböző punkciók eszközrendszerét és asszisztenciájának menetét, a hascsapolás és a sürgősségi detenzionálás indikációs körét és a kivitelezés menetét, a különböző punkciók utáni szakápolói feladatokat, a különböző típusú szívóberendezések működésének lényegét és azok alkalmazását.
– Ismeri a népegészségügyi szolgáltatások, kiemelten a szűrővizsgálatok rendszerét és tudományos alapjait, meghatározott megbetegedések (így egyes daganatos megbetegedések) szűrővizsgálatainak indikációs körét (például méhnyakrákszűrés, emlők vizsgálata, prostata vizsgálata – RDV, egyes laboratóriumi vizsgálatok), kivitelezésük menetét és a kapott vizsgálati eredmények értékelésének a menetét.
– Ismeri az egyes megbetegedések kapcsán a vizsgálati, diagnosztikus étrendeket és a gyógyszer-táplálék interakciókat, valamint a betegélelmezési rendszereket.
– Ismeri szakterületének szakmai irányelveit és protokolljait, jogszabályait, nemzetközi standardjait, alapvető paradigmáit és koncepcióit.
– Ismeri szakterületének dokumentációit, azok előállításának, kezelésének szabályait, adatszolgáltatási kötelezettségeinek formáit és módját.
– Ismeri a szakterületével összefüggő információs és kommunikációs rendszereket.
b) képességei
– Képes az asepsis-antisepsis szabályai és a nozokómiális surveillance kritériumai, valamint az elkülönített hulladékgyűjtés szabályai szerint a munkafolyamatokat ellátni és elláttatni.
– Képes mikrobiológiai ismeretei birtokában kórokozótól függően mintavétel alkalmazására.
– Képes komplex fizikális betegvizsgálat, anamnézisfelvétel, betegvizsgálati algoritmusok kivitelezésére, tudatállapot felmérő skálák alkalmazására, egyes laboratóriumi és képalkotó vizsgálatok eredményeinek értékelésére, állapot- és paraméterváltozás észlelésére és megfelelő cselekvésre.
– Képes a vitális paraméterek megfigyelését (beleértve a köpeny és magtemperatúra, láztípusok, légzésszám-minta-típusok, oxigénszaturáció, vénás és artériás, kapilláris mintavétellel vérgáz paraméterek, pulzusszám és qualitások, pulzusdeficit, kapilláris újratelítődési idő, non-invazív méréssel, valamint invazív mérés esetén, az artériás és centrális vénás kanülön keresztül a vérnyomás meghatározását) protokollok szerint önállóan elrendelni és kivitelezni, a kapott eredményeket értékelni, az egészségest a kórostól, valamint az azonnali beavatkozást igénylő állapotot felismerni.
– Képes a betegmegfigyelő monitorok alkalmazására, a fizikális és gyógyszeres lázcsillapítás, az Allen-teszt, a carotis massage, a Valsalva manőver és a végtagok Doppler áramlás vizsgálatának elrendelésére és kivitelezésére, a vénás vérvétel eszközeinek önálló megválasztására, a beavatkozás kivitelezésére és a kapott eredmények értékelésére, vércukorszint mérés elrendelésére, a szükséges mintavétel kivitelezésére, a mérő eszköz használatára, valamint az OGTT vizsgálat kivitelezésére.
– Képes a megbetegedések okainak, tüneteinek, diagnosztikájának, terápiájának komplex megértésére, az azokkal kapcsolatos kliensoktatási és szakápolási feladatok önálló elvégzésére az ellátás minden szintjén.
– Képes önállóan komplex hazai és nemzetközi standardoknak megfelelő ápolási terv és folyamat összeállítására, az ápolók e munkájának irányítására.
– Képes az alkalmazott gyógyszercsoportok indikációjával, hatásmechanizmusával, interakcióival, mellékhatásaival kapcsolatos munkaszervezési, tárolási, kliensoktatási és alkalmazási feladatok ellátására, képes protokollok alapján gyógyszer- és dózisrendelésre.
– Képes komplex vezetői feladatok ellátására, paramedicinális ellátó team munkájának szervezeti egység szintű, valamint az adott kliens egyéni ellátása során történő koordinálására, betegoktatási programok és tájékoztatók kidolgozására.
– Képes a higiénés szükségletek kielégítésével kapcsolatos önálló koordinatív (az intézményben alkalmazandó eszközök, eljárások, folyamatszervezés, az adott kliens esetében a kivitelezés elrendelésére) és közvetlen feladatok ellátására, a megfelelő ágytípus, ágyhelyzet, testhelyzet, kényelmi eszközök, betegmozgatási és mobilizációs eszközök, eljárások megválasztására és alkalmazására, valamint a folyamat koordinálására.
– Képes a klinikai és biológiai halál felismerésére, EKG vizsgálat önálló elrendelésére és kivitelezésére, a főbb ritmuszavarok felismerésére, továbbá az életet veszélyeztető ritmuszavarok megszüntetésére elektroterápiával (automata külső defibrillátor alkalmazása, életet veszélyeztető állapotban defibrilláció).
– Képes önállóan eszköz nélküli és eszközös alapszintű újraélesztés kivitelezésére (BLS), az ALS kivitelezésében történő közreműködésre, valamint képes alkalmazni a kiterjesztett újraélesztés eszközeit és gyógyszereit.
– Képes az alkalmazandó FiO² elrendelésére, az alacsony- és magas áramlású oxigénbeviteli rendszer, valamint inhalációs eszköz megválasztására és alkalmazására.
– Képes a légúti átjárhatóság biztosítására és fenntartására műfogásokkal és eszközökkel, a légzés asszisztált támogatására vagy kontrollált pótlására, a gépi lélegeztetési mód megválasztására, a lélegezetett beteg megfigyelésére, ellátására, a lélegeztetésről történő leszoktatásra, a légúti váladékleszívás, a mellkasi fizioterápia, emellett a légúti mintavétel elrendelésére és kivitelezésére.
– Képes az előkészítési, gyógyszerfelszívási, gyógyszer adagolási feladatok ellátására, az intracutan, subcutan, intramuscularis, intravénás injekciók beadási helyének, szögének;, a szükséges eszközrendszernek a megválasztására, valamint az injekció beadására.
– Képes az infúziós terápiával, a vénabiztosítással kapcsolatos felmérési feladatok ellátására, a kapott adatok értékelésével dönteni a hypodermoclysis, a perifériás vénabiztosítás (short, midline) szükségességéről, a punkció helyéről és eszközeiről.
– Képes kanül behelyezésére, használatára, ápolására és eltávolítására, intraosszeális kanül behelyezésére, használatára, ápolására és eltávolítására, centrális vénás kanül esetén képes asszisztálni a beavatkozáshoz, képes használni, ápolni és eltávolítani.
– Képes az infúziós terápia előkészítésére és kivitelezésére, a cseppszám kiszámítására, beállítására, infúziós pumpák használatára, másodlagos, túlnyomásos infúziós terápia, kanülön keresztül történő gyógyszerelés és vérvétel kivitelezésére, EDA kanül alkalmazására, dehidráció esetén önállóan folyadékpótlás megkezdésére fiziológiás összetételű oldattal intravénás úton.
– Képes a transzfúziós terápiával kapcsolatos előkészítési és kivitelezési feladatok (vércsoport-meghatározás, biológiai próba, vérkészítmény beadása, betegmegfigyelés, szövődményekkel kapcsolatos sürgős beavatkozások, dokumentációs feladatok) ellátására, valamint a preoperatív-, postoperatív- és intraoperatív vérmentési technikák alkalmazására.
– Képes a kliens állapotával összhangban a táplálkozási szükséglet kielégítésével kapcsolatos ápolási feladatok megszervezésére és kivitelezésére, felismeri a malnutríciót és önállóan dönt a mesterséges táplálás elrendeléséről, a szonda típusáról, a táplálás formájáról, módjáról és a beadandó tápszerről, tápoldatról.
– Képes nasogastricus és meghatározott körű postpyloricus szondák levezetésének és eltávolításának, valamint gyomoröblítés és gyomormosás elrendelésére és kivitelezésére, a szondák, kanülök ápolására, valamint a kanülön keresztüli gyógyszerbeadásra.
– Képes a vizeletürítés szükségletével kapcsolatos ápolói feladatok ellátására és irányítására.
– Képes alkalmazni a vizeletgyűjtési- mintavételi- vizsgálati eljárásokat, képes a hólyag teltségi állapotának vizsgálatára, a diagnózis megállapításához tartozó diagnosztikus vizsgálatok indikálására és kivitelezésére, a vizeletinkontinenciával kapcsolatos prevenciós stratégiák kialakítására és alkalmazására, egészségfejlesztési feladatok elvégzésére.
– Képes elrendelni a vizeletinkontinencia kezelésének eszközeit, indokolt esetben a férfi és női kliens katéterezését, képes a beavatkozások kivitelezésére, a katéter gondozására, a leszoktatási és eltávolítási feladatok elrendelésére és kivitelezésére, önkatéterezés és hólyagtréning oktatására, az urostoma és a suprapubikus katéter ápolására, önállóan felírja az inkontinencia segédeszközeit.
– Képes a székletürítés szükségletével kapcsolatos ápolói feladatok ellátására és irányítására.
– Képes a széklet mintavétel, a székletvérvizsgálat elrendelésére, székletinkontinencia, diarhoea, obstipatio esetén önállóan dönt a szükséges terápiáról (anális eszközök, skybalum eltávolítás, beöntések formái, gyógyszeres), továbbá képes a megfelelő beavatkozások kivitelezésére, bőrápolási teendők ellátására.
– Képes önállóan az enterostomák helyének meghatározására, a stoma állapotának felmérésére, a meglévő stomák ápolására, Koch rezervoir kezelés kivitelezésére, stoma irrigálására, beöntés, fistula-drain kezelés kivitelezésére és a segédeszközök felírására.
– Képes kivitelezni az elsődleges vérzéscsillapítási eljárásokat és az elsődleges sebellátást.
– Képes a sebtisztítás, a debridement különböző formái, és protokollok alapján varratok, kapcsok behelyezésére és eltávolítására, és egyéb szövetegyesítő eljárások alkalmazására, kompressziós kezelés, VAC terápia, Bioptron lámpa alkalmazására.
– Képes a nehezen gyógyuló sebek, dekubitus és műtéti sebek komplex ellátására, sebváladék mintavételre, a kötszerek megválasztására és felírására, draincsövek behelyezésére és eltávolítására, a bőrápolásra, a drainpalack cseréjére.
– Képes az égési sérülés mértékének megfelelő betegágy megválasztására, a súlyosan égett beteg terápiás fürdetésére és a sebkezelés elvégzésére.
– Képes asszisztálni punkciók esetén, valamint orvosi rendelésre önállóan kivitelezni a hascsapolást, akut helyzetekben a sürgősségi detenzionálást, képes a punkciók utáni szakápolási feladatok ellátására, a különböző szívóberendezések alkalmazására.
– Képes a szűrővizsgálatok rendszerének átlátására, értelmezésére, egyének és közösségek szűrővizsgálatokkal kapcsolatos tájékoztatására, meghatározott megbetegedések (például.: egyes daganatos megbetegedések) szűrővizsgálatainak kivitelezésére (például.: méhnyakrákszűrés, emlők vizsgálata, prosztata vizsgálata – RDV), illetve egyes laboratóriumi vizsgálatok protokoll alapján történő indikálására.
– Képes a páciens számára alapvető étrendi javaslatok megfogalmazására és képes átlátni a betegélelmezés folyamatát.
– Képes a napi ápolói vizitek vezetésére, a helyi infekciókontroll szabályainak alkalmazására, a beteg és a személyzet biztonságának elősegítésére, a kritikus, nem várt események, szövődmények felismerésére, minimalizálására, esetmegbeszélések szervezésére, útmutatók, protokollok, ápolási csomagok kialakítására és alkalmazására, a súlyossági, állapotjellemző pontrendszerek alkalmazására.
– Képes az ügyfélmenedzsmentre, az egészségterv egyénre szabására, a betegút-menedzsmentre, szervez, támogat, ellenőriz.
– Képes a panaszkezelésre, az egészségszervezési szakmai irányelvek, tevékenységelemek és szolgáltatási folyamat menedzselésére, adatok kezelésére, jelentések értelmezésére, megosztására, az egyén elégedettségének nyomon követésére, fejlesztésére, a kapcsolattartásra az egyénnel, az orvos szakmai és segítő teamekkel.
– Képes az egészséges életmód megalapozására, az egészségfejlesztésre, az egészség-tanácsadással kapcsolatos tevékenységek kidolgozására, megvalósítására az egészségügyi, szociális, nevelési-oktatási intézményekben, civil szervezetekben az egészségfejlesztés feltételeinek kialakítására, egészségfejlesztő projektek kidolgozására; egészségfejlesztő, életmódprogramok gyakorlati megvalósítására, a munkavégzés koordinálására, valamint a szakterületével kapcsolatos ismeretek és képességek oktatására.
– Képes szakmai tudásának hatékony alkalmazására, szakmai irányelvek, protokollok, jogszabályok betartására, valamint a tudományosan megalapozott, szakmájában általánosan elfogadott paradigmák közvetítésére és átadására.
– Képes a szakterületén elvárt dokumentáció pontos vezetésére, megfelelő minőségű adatok szolgáltatására, a szakterületén alkalmazott informatikai programok használatára.
c) attitűdje
– Munkáját az emberi élet védelmét, a beteg jól létét középpontba állítva korrekt szakmai magatartás jellemzi.
– Nyitott a szakterületének új eredményei, kutatásai, fejlesztései iránt, törekszik azok megismerésére, megértésére és alkalmazására.
– Munkája során figyelembe veszi a kliens biológiai állapotát (testi, szervezeti egészségét), a lelki (szellemi, érzelmi, törekvéses) tulajdonságait és a társadalmi együttélésből adódó szociokulturális státuszát (anyagi-gazdasági helyzetét, családi harmóniáját, társadalmi beilleszkedési zavarait), és ezek együttes hatásrendszerében ítéli meg tennivalóit.
– Elkötelezett a magas szintű ellátás megvalósításában.
– Törekszik az önképzésre.
– Szakmai kihívásokra relevánsan reagál.
– Korrekt szakmai kapcsolatokra törekszik és etikusan viszonyul mások szakmai eredményeihez.
d) autonómiája és felelőssége
– Munkáját hivatásszerűen, felelősen, a szakmája etika normáinak betartásával, a mindenkori hatályos jogszabályielőírásokat betartva önállóan vagy team-tagjaként végzi.
– Felelősséget vállal saját és az általa vezetett team tevékenységéért, tudatában van azok lehetséges következményeinek, önállóan dönt.
– Minőségi ellátást végez a szakmai irányelveknek megfelelően.
– Szakmai fejlődésének tudatos és felelős irányítója.
– Önállóan alkalmazza szakterületén a különböző jogszabályokban rögzített eljárásokat, módszereket hatás- és feladatkörében folyamatos önellenőrzés mellett.
7.1.2.2. Dietetikus szakirányon továbbá a dietetikus
a) tudása
– Ismeri az egészséges táplálkozás követelményeit, a helytelen táplálkozás egészségkárosító hatásait, a megelőzés módjait és lehetőségeit.
– Ismeri a különböző korosztályok, állapotok (például. várandósok, szoptató anyák) táplálkozási sajátosságait és szükségleteit.
– Tudja a gyakoribb betegségek és betegségtípusok etológiai tényezőit, fontosabb morfológiai és funkcionális jellemzőit, patomechanizmusait és a dietoterápia lehetőségeit.
– Ismeri az élelmezési üzemre vonatkozó általános követelményeket, a korszerű ételkészítési technológiákat és a diétás konyhatechnológia eljárásait, alkalmazási lehetőségeit.
– Ismeri az ételek tápanyag-összetételét, az ételkészítés során abban végbemenő változásokat és a tápanyagok szerepét az egészséges és a beteg ember táplálkozásában.
– Különbséget tud tenni az egyes diéták között az energiatartalom, az összetétel és az ételkészítés alapján.
– Ismeri az étlaptervezés alapvető szabályait.
– Ismeri a dietoterápiás eljárás (Nutrition Care Process), a táplálásterápia részeit.
– Felismeri a tápláltsági állapotban bekövetkező változást.
– Ismeri a különböző táplálási formákat és lehetőségeket, valamint ismeri az aktuális szakmai ajánlásokat.
– Ismeri az élelmezés területén adódó nosocomialis ártalmakat, azok megelőzésének, kiküszöbölésének módjait, valamint az élelmezés higiéné előírásait.
– Ismeri a dietetika szakmai szókincsét, fogalomtárát.
– Ismeri a táplálkozási tanácsadás során alkalmazandó kommunikációs technikákat és a táplálkozás változtatását elérő módszereket, az egyéni és csoportos szaktanácsadás területén egyaránt.
– Tisztában van az aktuális szakmai és etikai irányelvekkel.
– Ismeri a különböző üzemeltetők (önkormányzat, vállalkozási formák) által működtetett élelmezési üzemek menedzsment feladatait.
– Ismeri a releváns étrendtervező- és élelmezési programokat.
– Ismeri szerepét és kapcsolódását az egyéb szakmákhoz az egészségügyi és szociális ellátáson belül.
– Ismeri a dietetikusi feladatokat a klinikum, a prevenció és az adminisztráció területén valamint a vezetői dietetikus munkakörben, továbbá az élelmezésvezetői munkakörben is.
– Ismeri a speciális dietetikai területeket (sport, wellness).
– Ismeri és megérti a dietetikai dokumentáció jelentőségét a hatályos jogszabály értelmében.
b) képességei
– Képes táplálkozási és élelmezési szakemberként a dietoterápia önálló művelésére.
– Megszervezi az élelmezési üzem munkafolyamatait és irányítja az élelmezési szolgálatot.
– Alkalmas élelmezési minőségbiztosítási rendszerek folyamatos működtetésére, a vendéglátás területén is képes az élelmezési üzem vezetésére.
– Kialakítja a kulturált étkeztetés feltételeit és körülményeit.
– Megszervezi és megvalósítja a diétás étkeztetést.
– Képes egészségesek és betegek körében az egyéni és csoportos dietetikai szaktanácsadásra.
– Képes az alapellátásban és a praxisközösségekben a gyógyító team tagjaként szaktudásának megfelelő feladatot ellátni.
– Képes a tápláltsági állapot felmérésére és meghatározására.
– Képes a megfelelő szakmai információkat (orvosi, biokémia, táplálkozási, antropometriai, élelmiszer-fogyasztási, szociális, kulturális, pénzügyi) összegyűjteni, rendszerezni és elemezni, valamint ezek birtokában a dietoterápia megtervezésére és megvalósítására, egyéni táplálási terv kialakítására.
– Képes prioritásokat felállítani a megvalósítható dietetikai célok kitűzése érdekében.
– Képes a dietoterápia adekvát módosítására.
– Javaslatot tud tenni a megfelelő táplálási formára.
– Képes megfelelő étrendet tervezni korcsoportnak és egészségi állapotnak megfelelően, akár speciális étlaptervező programok felhasználásával.
– Javaslatot tud tenni élelmiszeripari cégek felé tápanyagtartalomra, összetételre.
– Használja a dietetika szakmai szókincsét, fogalomtárát.
– Alkalmazza a megfelelő kommunikációs technikákat a táplálkozási tanácsadás során, egyéni és csoportos formában egyaránt.
– Képes motiválni az egyént a táplálkozásában bekövetkező változásra.
– Képes rutin szakmai problémák azonosítására, az azok megoldására szükséges elvi és gyakorlati háttér feltárására, megfogalmazására és megoldására.
– Részt tud venni az egészségügyi, illetve szociális ellátásban a megelőző, gyógyító, gondozó és rehabilitációs munka folyamataiban a dietetikával összefüggésben.
– Képes az alapellátásban és a praxisközösségekben a gyógyító team tagjaként szaktudásának megfelelő feladatot ellátni.
– Képes használni és megérteni a dietetikai szakterület jellemző hazai és nemzetközi irodalmát.
– A dietetikai dokumentációt vezeti és fejleszti, a hatályos jogszabályok figyelembevételével.
– Saját szakterületén felismeri az összefüggéseket, értékeli az eredményeket, tapasztalatokat.
c) attitűdje
– Tiszteletben tartja mások táplálkozással kapcsolatos vallási, etnikai és morális érzékenységét.
– Interperszonális kapcsolataiban kifejezi mások iránti megbecsülését, méltósággal viselkedik, az egyéni jogokat és autonómiát szem előtt tartva.
– Alkalmas önmaga hatékony menedzselésére.
– Tud team-tagként dolgozni és vezetői tulajdonságokat felmutatni.
– Másokkal együtt tud működni, valamint tárgyalási és kompromisszumkészségét fejleszteni.
– A rendelkezésre álló információkat kritikusan elemzi és értelmezi.
– Törekszik a szakmai érdeklődését elmélyíteni, megszilárdítani, fogékony az újabb ismeretek elsajátítására, motivált a saját ismeretanyagának folyamatos bővítésére.
– Elkötelezettség és igény jellemzi a minőségi munkára.
– Kreatív problémamegoldásra törekszik, ugyanakkor felismeri tudásának határait és segítséget tud kérni.
– Empátia és lojalitás jellemzi a betegekkel és munkatársaival való kapcsolatában.
– Elfogulatlanság és prekoncepció nélküliség jellemzi a tanácsadás során.
– Támogatja az egyént táplálkozásának változtatásában.
– Kommunikációs képességei lehetővé teszik más szakmákkal való együttműködésre.
– Tudatosan vállalja a dietetika szakma etikai normáit.
– Elfogadja és hitelesen közvetíti a dietetikusi szakma társadalmi szerepét és értékeit.
d) autonómiája és felelőssége
– Szakmáján belül feladatait önállóan végzi (a megfelelő dietoterápia alkalmazása, megtervezése, gyakorlati kivitelezése, táplálási terv felállítása, eredmények kiértékelése).
– Szakmai ismeretek birtokában az adott feladatnak megfelelően hatékony döntést hoz és ezt képes megvalósítani.
– Személyes felelősséget vállal döntéseiért és tevékenységéért.
– Döntéseit alátámasztja kellő ismereteivel, megindokolja azok hátterét tudományos ismereteivel.
– Felelősséget érez az egyén, a beteg dietetikai ismereteinek és táplálkozási szokásainak befolyásolásában.
– Felelős döntéseket tud hozni a dietetika alapvető kérdéseiben.
– Vállalja a modern táplálkozási ismeretek érvényre juttatását a prevenció minden területén.
– Mások munkáját vezeti és irányítja (élelmezésvezetőként, vezető dietetikusként).
– Szerepet vállal a megoldandó problémák megértésében, szakterülete speciális problémáinak biztonságos megoldásában.
– Kezdeményező az eredeti ötletek felvetésében.
– Képes az önellenőrzésre.
– Törekszik arra, hogy a problémákat a társszakmákkal együttműködve oldják meg a kliens érdekében, egyenrangú partner a szakmai kooperációban.
– A gondozó team, vagy táplálási team tagjaként együttműködik a dietetikai és táplálási feladatok ellátásában.
– Felelősséget vállal a megfelelő forrásfelhasználásért.
– A dietetikai munkát hatékonyan tervezi, végzi és dokumentálja a szolgáltatási tevékenység szabályainak megfelelően.
– A dietetikusi hivatást nemzeti és nemzetközi eljárásoknak, szabályozásoknak (jogi, szakmai kollégiumi) és etikai irányelveknek megfelelően gyakorolja.
7.1.2.3. Gyógytornász szakirányon továbbá a gyógytornász
a) tudása
– Ismeri a fizioterápia tárgykörét, annak a képzési területébe tartozó és azzal tágabb kapcsolatban lévő területeit.
– Részletesen ismeri a mozgásrendszer felépítését, anatómiai struktúráit, működését, a mozgás irányítási szabályozási folyamatait, és azok fejlődési és működési zavarait.
– Átfogó ismeretekkel rendelkezik a mozgás biomechanikai törvényszerűségeiről, azok károsodásairól és következményeikről.
– Alapvető ismeretei vannak a mozgás energetikai hátteréről, a mozgatórendszer és a kardiopulmonális rendszer fizikai teljesítményének fejlesztéséről, a fejlesztés módszereiről.
– Átfogóan ismeri a mozgásfejlődés menetét, annak vizsgálatát és fejlődésének elősegítését befolyásoló tényezőket, és terápiás lehetőségeit.
– Ismeri a fizikai aktivitás szerepét az egészség megőrzésében és a betegségek megelőzésében, illetve az inaktivitás kóros hatásait a különböző szervrendszerekre és életkorokban.
– Részletes ismeretekkel rendelkezik az elektro-és mechanoterápiás kezelések elméleti alapjairól, hatásairól és a terápiás beavatkozások alkalmazásának feltételeiről.
– Átfogóan ismeri a balneo-, hidro- termo-, és klimatoterápia elméleti hátterét, hatásait és a terápiás beavatkozások alkalmazásának feltételeit.
– Részletesen ismeri a mozgató rendszer és az idegrendszer fizikális vizsgálatának menetét, módszereit, szabályait.
– Ismeri az alapvető képalkotó vizsgálati eljárásokat, azok indikációit és szerepét a diagnosztikában.
– Széleskörű ismeretekkel rendelkezik a leggyakoribb mozgásszervi, légzési-keringési, sebészeti-traumatológiai, neurológiai betegségek komplex fizioterápiás gyógyító eljárásairól, illetve azok megelőzésének lehetőségeiről, felnőtt és gyermekkorban.
– Átfogóan ismeri a fizioterápiában használatos orvostechnikai berendezések, gyógyászati segédeszközök működési elvét és gyakorlati alkalmazását.
– Ismeri a betegellátás kapcsán előforduló nosocomialis ártalmakat, azok megelőzésének, kiküszöbölésének módjait, valamint a kórházhigiéné előírásait.
b) képességei
– Képes a mozgásrendszer funkcionális vizsgálatára és elemzésére, a mozgásszervi státus felvételére, dokumentálására, az egészséges mozgásképesség kritériumainak és a megváltozott mozgásképesség okainak megállapítására.
– Képes rövid és hosszú távú fizioterápiás terv elkészítésére és végrehajtására önálló formában és komplex rehabilitációs programba illeszkedően.
– Képes megtervezni és végrehajtani a mozgásterápiás beavatkozásokat, aktív, passzív manuális, eszközös, egyéni vagy csoportos formában, szárazon és vízben.
– Az orvosi dokumentáció és a saját betegvizsgálat alapján képes a kiegészítő elektro-, balneo-, hidro-, klimato-, és mechanoterápiás beavatkozások kiválasztására, és azok végrehajtására.
– Képes a mozgásterjedelem növelésére, az ízületi stabilitás fokozására aktív és passzív mobilizációs és stabilizáló technikákkal.
– Képes az izomtónus befolyásolására, izomerő egyensúly helyreállítására, az izomerő, és erő-állóképesség, fejlesztésére, dinamikus és statikus formában.
– Képes a koordináció fejlesztésére, szenzoros és motoros képességek fejlesztésére, kompenzációs technikák tanítására és gyakoroltatására, ortézisek és protézisek, mozgást támogató segédeszközök használatának megtanítására és gyakoroltatására.
– Képes terhestorna, gyermekágyi torna, műtéti beavatkozás utáni mozgásterápia, vizelet inkontinencia különböző formáinak konzervatív és műtét utáni fizioterápiájára.
– Képes a fizikai képességek mérésére és azok fejlesztésére a hazai és nemzetközi gyakorlatban elfogadott módszerek szerint, egészséges és beteg egyéneken, különböző életkorokban.
– Képes alkalmazni a kézi és gépi masszázs különböző formáit, az elektroterápiás kezeléseket (rövid, közép és magas frekvenciás), indirekt elektroterápiás kezeléseket, aerosol inhalációs, valamint termoterápiás kezeléseket.
– Képes kiválasztani és végrehajtani a megfelelő expektorációt támogató technikát, mellkas mobilizálást, a ventiláció javítását, kardiopulmonális állóképesség növelését, szükség szerint oxigéntámogatással.
– Képes a perifériás artériás keringés javítására, vénás keringés javítására, operált és nem operált szívbetegek mozgásterápiájának vezetésére, állóképességének fejlesztésére.
– Képes a fizioterápiás beavatkozások hatásainak vizsgálatára, mérésére, az eredmények értékelésére, szükséges konzekvenciák levonására és a kezelés módosítására.
– Képes szűrő vizsgálatok tervezésére és elvégzésére önállóan, vagy csoportban dolgozva, saját szakterületének megfelelően.
– Képes saját szakterületén az egészség megőrzésére, az állapot javítására, vagy a megváltozott képességekhez történő alkalmazkodásra vonatkozó tanácsadásra.
– Képes szakmai véleményének megfogalmazására, dokumentálására, és közlésére laikusok és szakemberek számára.
c) attitűdje
– Igényesen fejleszti szakmai elméleti és gyakorlati tudását, az új ismeretek befogadására nyitott, azokat felelősséggel alkalmazza a mindennapi munkájában.
– Szigorúan vett szakmai kompetenciái mellett törekszik a beteg, kliens állapotának holisztikus értékelésére és javítására.
– A kezelés, gondozás során az érvényes eljárási protokollokat követi, de törekszik új megoldások keresésére.
– Kritikusan értékeli a rendelkezésére álló ismereteket, és felelősséggel hoz döntéseket.
– Nyitott az együttműködésre a beteggel, családtagjaival, kollégáival és más szakemberekkel.
– Együttműködik szakmai csoportokkal és hatóságokkal.
– Érzékeny a beteg, kliens jelzéseire, arra szakmai tudásának és hatáskörének megfelelően reagál.
– Beavatkozásainak eredményét lemérve és a beteg reakcióját értékelve kész változtatni, módosítani, vagy továbbfejleszteni a végzett beavatkozást.
– Segítő, a beteg méltóságának és autonómiájának tisztelete, partnerség, szociális és interkulturális érzékenység, valamint előítélet nélküli attitűd jellemzi.
– Törekszik a legmagasabb színvonalú szakmai ellátás biztosítására minden páciens számára.
– Törekszik az evidenciákon alapuló gyógyító-megelőző tevékenységre, de nyitott új eljárások beavatkozások tesztelésére, hatékonyságuk igazolására, vagy elvetésére.
– Az egészséges életmódra, a fizikai erőnlét fejlesztésére és a fizikai aktivitásra ösztönző szemléletmóddal rendelkezik.
d) autonómiája és felelőssége
– Önállóan végzi az anamnézis felvételét, vizsgálja az ízületi tengelyállást, aktív és passzív ízületi mozgásterjedelmet, járulékos ízületi mozgásokat (transzláció, trakció, kompresszió), izomerőt, izom nyújthatóságot, ízületi instabilitást, speciális teszteket, érzőkört és myotatikus reflexeket.
– Önállóan végzi a funkcionális vizsgálatokat (például. kéz funkciók, járás, testtartás mindennapi aktivitás, állóképesség stb.) minden klinikai területen.
– Önállóan vizsgálja a statikus és dinamikus egyensúlyt, koordinációt.
– Önállóan vizsgálja a kardiopulmonális állóképességet funkcionális tesztekkel (például 1000–2000 m futás, 6MWT).
– Önállóan vizsgálja koraszülött, újszülött, csecsemő és kisded korban a mozgásfejlődést.
– Köteles a mozgás, és kiegészítő fizioterápiás beavatkozások megkezdése előtt a betegvizsgálatot, valamint a kontroll vizsgálatokat elvégezni, a vizsgálatok eredményét dokumentálni.
– Orvosi diagnózis, saját betegvizsgálata alapján dönt a fizioterápia hatáskörébe tartozó beavatkozásokról, azok sorrendjéről, felépítéséről, vagy a szükséges kiegészítő vizsgálatokról. A betegellátásért felelős személy (szakmai vezető) felé javaslatot tesz a szükséges beavatkozásokról, konzultál.
– Önállóan kezel, felelősséget vállal szakmai tevékenységéért mozgásszervi, légzési-keringési, sebészeti-traumatológiai, neurológiai, betegségek komplex fizioterápiás gyógyító eljárásaiban, felnőtt és gyermekkorban, konzervatív, illetve pre- és posztoperatív ellátásban.
– Elméleti ismereteire támaszkodva önállóan felelősséggel választja ki és alkalmazza a megelőző, terápiás beavatkozásokat a különböző klinikai területeken, a beteg állapotának, az orvosi véleménynek és a szakmai protokolloknak figyelembevételével.
– Minőségi ellátást végez a szakmai irányelveknek megfelelően.
– Szakmai fejlődésének tudatos és felelős irányítója, hozzájárul szakterületének fejlesztéséhez.
– Részt vesz tudományos kutatási programokban, kutatási és fejlesztési tevékenységében etikai és jogi felelősséget vállal.
– Felelősséggel alkalmazza a vizsgálatokhoz szükséges anyagokat, módszereket és eszközöket.
– Szükség szerint kapcsolatot tart a hozzátartozókkal.
– Fizioterápiás, rehabilitációs, beteg-(hozzátartozó-) tanácsadást tart egyéni és csoportos formában.
7.1.2.4. Mentőtiszt szakirányon továbbá a mentőtiszt
a) tudása
– Ismeri a hazai egészségügy szervezeti felépítését és intézményrendszerét, ezen belül a mentőellátás és a sürgősségi betegellátás helyét, szerepét és kapcsolatrendszerét.
– Ismeri a hazai mentőellátás szervezetét, működését, az operatív mentőmunka szolgálati, működési és magatartási szabályait.
– Ismeri a kórházi sürgősségi ellátás intézményi szerepét, kereteit, szerveződését és feladatait, a vonatkozó jogszabályokat, a kórházi betegellátó tevékenység működési és magatartási szabályait.
– Ismeri a prehospitális és hospitális ügyeleti és sürgősségi ellátásban használatos korszerű eszközöket, gyógyszereket, kötszereket és műszereket, azok biztonságos alkalmazását.
– Ismeri a sürgősségi ellátást igénylő kórfolyamatok kórtani alapjait, kórlefolyását, diagnosztikai lehetőségeit, az aktuális ajánlások szerinti kezelési módjait és alternatíváit.
– Ismeri a hazai és nemzetközi, sürgősségi ellátás szempontjából releváns ajánlásokat és protokollokat.
– Ismeri a prehospitális és hospitális sürgősségi betegellátás vonatkozó jogszabályait, különös tekintettel a betegjogokra és annak korlátozásaira.
b) képességei
– Képes a sürgősségi betegellátás körülményei között szükségessé váló beavatkozások indikációinak felállítására, szakszerű és biztonságos kivitelezésére, a nemkívánatos következmények megelőzésére, felismerésére és hatásai csökkentésére.
– Képes a megszerzett ismeretek szakszerű alkalmazására valamennyi sürgősségi ellátást igénylő esetben a helyszínen, illetve a sürgősségi betegellátás rendszerében gyógyintézeti keretek között.
– Képes a betegekkel kapcsolatos, szakmai protokollokban meghatározott triázs tevékenységre.
– Képes tömeges balesetek és megbetegedések, illetve katasztrófa helyszínén a kompetenciájába tartozó mentő és szervezési feladatok ellátására.
– Képes a mérgezett beteg ellátásának megkezdésére, a biztonságos betegellátási környezet megteremtésére, a dekontamináció megkezdésére és a beteg definitív ellátásának megszervezésére.
– Képes komplikációmentes szülés levezetésére, a komplikációk felismerésére, azok következményeinek minimalizálására.
– Az újszülöttet szakszerűen ellátja, a szülés és születés körüli vészhelyzeteket elhárítja.
– Képes betegellátó team munkájának a megszervezésére, irányítására, értékelésére és korrekciójára.
– Képes elsősegélynyújtás oktatására, mentőápolók és mentő-gépkocsivezetők képzésében és továbbképzésében való részvételre, továbbá alkalmas oktatási intézményekben folyó elsősegélynyújtó tanfolyamok tartására.
– Képes a kórházi akut ellátói team tagjaként a hospitális sürgősségi ellátásra kompetenciájának megfelelően.
– Képes a tudásának és problémamegoldó képességének önálló fejlesztésére, a szakirodalomban való tájékozódásra, a helyes tudományos következtetések levonására, az aktuális tudományos eredmények betegellátás során történő alkalmazására.
– Halál megállapítást végez, felismeri a természetes és a rendkívüli halál körülményeit, szükség esetén további intézkedéseket kezdeményez.
– A légút átjárhatóságát műfogásokkal és segédeszközzel biztosítja és fenntartja, a légzést asszisztált módon támogatja, vagy kontrollált módon pótolja, önállóan megválasztja a megfelelő lélegeztetési módot.
– Meghatározott szintű procedurális szedálást, illetve szükség esetén emelt szintű légútbiztosítást végez a mindenkori érvényes protokollok mentén.
– Szívritmuszavart felismer és elhárít gyógyszeres, elektromos beavatkozással (kardioverzió, defibrilláció), indokolt esetben a spontán ingerképzést transztorakális non-invazív pacemaker segítségével pótolja, önállóan felismeri a kardiológiai intervenciós lehetőségek indikációit, az azokkal kapcsolatos betegút-szervezési feladatokat ellátja, a beteg definitív ellátását végző teammel, a protokolloknak megfelelően együttműködik.
– Gondoskodik a szövetek megfelelő vérátáramlásának, oxigén- és tápanyagellátásának biztosításáról, önállóan dönt az ezt biztosító beavatkozásokról, majd kivitelezi azokat.
– A központi és perifériás idegrendszer kórfolyamatait önállóan felismeri, felelősséggel tartozik a betegútért, az életveszélyt és tartós szöveti károsodást önállóan megválasztott beavatkozások kivitelezésével megelőzi.
– Felméri, és felismeri a környezeti veszélyforrásokat, azoktól a beteget, önmagát és a betegellátó-team tagjait védi, az őt érő hatásokat minimalizálja.
– Önállóan képes a sürgősségi ellátást jellemző csoportdiagnózis megalkotására.
– Ennek érdekében a sürgősségi eszköz nélküli, eszközös (így az invazív, laboratóriumi és képalkotó vizsgálatok) indikációs körét felállítja, szakszerűen kivitelezi vagy elvégezteti azokat, a vizsgálatok leleteit önállóan értékeli és értelmezi, az eredményeket szintetizálja.
– Felismerve kórismealkotó lehetőségeinek vagy képességeinek korlátait, szakmai felettesével, orvossal vagy szakorvossal – együttműködés keretében – konzultál, a konzultáció eredményét értelmezi és végrehajtja.
– A beavatkozásai sikertelenségnek, a sürgősségi ellátás jellegzetességéből fakadó korlátainak felismerését követően önálló döntés keretében választ egyéb, rendelkezésére álló betegellátási alternatívák közül.
– Felelős a beteg állapotváltozásának felismeréséért, az állapotromlás megelőzéséért. Ennek érdekében dönt a betegmegfigyelés, monitorozás szükséges módjáról, mértékéről, a szükséges vizsgálatok köréről.
– Megfigyeli vagy megfigyelteti a beteg eszméleti és tudati állapotát, a légutat (annak átjárhatóságát esetleg veszélyeztetettségét), légzésszámát, légzésmélységét és légzésmintázatát, a beteg bőrét és nyálkahártyáját.
– Elektrokardiogramot készít vagy készíttet, azt önállóan értékeli.
– Rendszeresen méri vagy méreti a beteg oxigén-szaturációját, kilégzésvégi széndioxid mennyiségét (EtCO2), artériás vérnyomását, pulzusszámát és pulzuskvalitásait, vércukrát, testének köpeny és maghőmérsékletét.
– Önállóan értékeli az artériás vérgáz vizsgálat eredményét, a korrekció szükségességét és annak mértékét.
– Meghatározza, meghatároztatja a beteg tudatállapotának változását, az artériás középnyomást, a beteg fájdalmának intenzitását, a bevitt és ürített folyadék mennyiségét.
– A sürgősségi ellátás tárgykörébe tartozó kórfolyamatok zajlásdinamikájába önállóan megválasztott terápiával beavatkozik.
– Légutat biztosít és tart fenn szupra- és infraglottikus eszközökkel, indokolt esetben konikotómia kivitelezésével.
– Életveszély elhárítása, illetve kialakulásának megakadályozása érdekében a mellüreg és a szívburok detenzionálását elvégzi, mellüregi drenázst és thorakosztómiát végez.
– Folyadékot, elektrolitot pótol intravénás (perifériás vénás, vagy különösen indokolt esetben centrális vénás) vagy intraosszeális úton.
– Felismeri a szepszis, súlyos szepszis és szeptikus sokk jeleit, megkezdi a beteg folyadékterápiáját, meningococcaemia gyanújának esetén antibiotikus kezelését, illetve gondoskodik az ellátó team tagjainak antibiotikus profilaxisáról.
– Gyógyszert juttat vagy juttattat a szervezetbe az érvényes szakmai protokolloknak megfelelő enterális és parenterális úton.
– Fájdalmat csillapít pszichés vezetéssel, gyógyszeresen, hideg, meleg terápiával, az optimális testhelyzet megválasztásával vagy elősegítésével (pozicionálással).
– Kompetenciájának megfelelő fizikális, illetve eszközös vizsgálatot végez, használja az ágymelletti diagnosztikát, értékeli az annak során szerzett adatokat, a prehospitális ellátásban meghatározott kompetenciákat önállóan gyakorolja, a műszakvezető felügyelete mellett meghatározott beavatkozásokat végez, úgymint: intraosszeális út biztosítása, sebellátás, gipsz felhelyezése.
– A fájdalmat gyógyszeresen, eszközösen csillapítja, a beteget szedálja.
– Vérzést csillapít, végtagot, gerincet rögzít, megkezdi a keringő vérmennyiség optimalizálását, megakadályozza a beteg kihűlését, túlmelegedését, a szöveti véráramlás okozta acidózis kialakulásának minimalizálásával, felhelyezi a sérüléseknek megfelelő kötéseket, gondoskodik az aszepszis és antiszepszis szabályainak betartásáról, továbbá a betegellátó team testi épségéről.
– A sérült testhelyzetét megválasztja.
– Gondoskodik a hatásos fájdalomcsillapításról, a megfelelő folyadékpótlásról.
– Katéter segítségével biztosítja a vizelet akadálytalan elvezetését.
c) attitűdje
– Nyitott és fogékony az egészség- és orvostudomány tudományosan bizonyított szakmai alapjainak megismerésére és alkalmazására.
– Kezdeményezi és elfogadja a csapatszellemű betegellátást, felismeri a kollektív munka értékeit, igényli a döntései kritikáját, törekszik a konzultatív döntéshozatalra.
– Nyitott a szakmai konzultációra, a betegellátókkal kommunikációt kezdeményez, annak eredményét értékeli és nyitott az alternatíva befogadására.
– Igényli a szakmai fejlődést, nyitott az új tudományos eredmények befogadására, törekszik azok megismerésére.
– A bajbajutott beteghez empátiával viszonyul, fontosnak tartja a kommunikációt, felismeri a beteg ezirányú szükségleteit és igényét.
– Elkötelezett a minőségi betegellátó tevékenység iránt, saját és kollégái munkáját indokolt esetben, az ennek történő megfelelés érdekében kritikával illeti.
– Vállalja a szakismeretek széles körben történő terjesztését (public notification), az egészségpropagandát, a betegtájékoztatást.
d) autonómiája és felelőssége
– A beteg életét közvetve vagy közvetlenül veszélyeztető kórfolyamatokba, azok felismerését követően késlekedés nélkül önállóan beavatkozik, ennek keretében életmentő beavatkozásokat végez, az életkori sajátosságok figyelembevételével.
– Komplex újraélesztést végez, egységvezetőként vezet.
– A sérültet önállóan ellátja, a sérült testtájékot szakszerűen rögzíti, immobilizálja.
– Az égett beteget önállóan ellátja: meghatározza az égés kiterjedését, súlyosságát.
– A légúti égést időben felismeri, fennállása esetén a beteget szakszerűen ellátja.
– Törekszik az égéssel összefüggő fertőzések és szövődmények megelőzésére.
– Toxikológiai beteg sürgősségi ellátását toxidrómoknak megfelelően megkezdi, különös tekintettel a dekontaminációra, az antidótumok alkalmazására, továbbá a vitális funkciók fenntartására.
– Felelős a betegellátó team testi épségének megőrzéséért.
– Szülést önállóan levezet, a komplikációkat felismeri, azok következményeit minimalizálja.
– Az újszülöttet szakszerűen ellátja, a szülés és születés körüli vészhelyzeteket elhárítja, indokolt esetben kifejtési műfogásokat, epiziotómiát alkalmaz.
– A helyszíni ellátás keretében önállóan, kórházi körülmények között a műszakvezető szakorvossal együttműködve dönt a beteg kórházi kezelésének szükségességéről, az otthonában szükséges további kezelésről, melyről a beteget részletesen tájékoztatja, az ezt kísérő dokumentációért felelősséget vállal.
– Kórházi sürgősségi betegellátóként önállóan képes komplex újraélesztésre csapattagként, csapatvezetőként, észleli és értékeli a betegek vitális paramétereit, a rendelkezésre álló információk alapján azonnali döntéseket hoz.
– Az intra- és interhospitális transzportot koordinálja, véghezviszi.
7.1.2.5. Szülésznő szakirányon a szülésznő
a) tudása
– Átfogó ismeretekkel rendelkezik a normális női életciklusokról, a női reproduktív szervek élettani és kóros működéséről.
– Ismeri a szülészeti és nőgyógyászati rutin ellátás szakmai irányelveit és protokolljait, nemzetközi standardjait, alapvető paradigmáit, koncepcióit, a jogi szabályozásokat és az ismeretek bővítésének lehetőségeit.
– Széleskörű tudással rendelkezik a női egészségről, annak tényezőiről, az egészségmegőrzés és egészségfejlesztés módszereiről.
– Ismeri a szexuális és reproduktív egészség területeit, a családtervezés fogalmát, célját, folyamatát, feladatait, a korszerű fogamzásgátlás elvét, módszereit, technikáját.
– Ismeri a terhesség felismerésének módszereit, a várandósság környezeti, foglalkozási és genetikai kockázatait, a magzat növekedését és fejlődését, a kötelezően előírt és ajánlott szűrőmódszerek indikációit, kivitelezését.
– Felismeri a veszélyeztetett és magas kockázatú várandósságot, a speciális gondozási szükségleteket.
– Átfogó ismeretekkel rendelkezik az élettani és kóros vajúdás és szülés folyamatairól, ismeri az újszülött újraélesztéséhez használt eszközöket, gyógyszereket, az újszülött újraélesztés folyamatát.
– Ismeri a gyermekágyas időszakban zajló élettani folyamatokat és esetleges szövődményeket, illetve kockázatokat.
– Ismeri a nőgyógyászati kórképek diagnosztikáját, azok vizsgálati módszereit, a kezelés elveit, módjait, eljárásait, a prevenció és a rehabilitáció lehetőségeit, valamint az öregedés anatómiai és fiziológiai jelenségeit, a menopausa hatásait a mentális és fizikai egészségre.
– Ismeri a nőgyógyászati onkológiai szűrővizsgálat rendjét és módszereit.
– Rendelkezik a szülészeti és nőgyógyászati műtétek, invazív beavatkozások kivitelezésének és elveinek alapszintű ismereteivel. Ismeri a műtéti érzéstelenítés módszereit és lehetséges szövődményeit, az aszeptikus munkavégzést és a sterilitást.
– Átfogó ismeretekkel rendelkezik a szülészet-nőgyógyászat területén alkalmazott diagnosztikus és terápiás módszerekről.
– Ismeri a prevenció, a gondozás, a szülészeti és nőgyógyászati ellátás során alkalmazott dokumentumokat, a dokumentáció vezetésének és kezelésének szabályait.
– Ismeri a szakmai kommunikáció területeit, módszereit, a kliensvezetési technikákat, fogalmait.
– Ismeri a szakterület szakmai szókincsét.
– Ismeri a szakterületéhez tartozó empirikus kutatások tudományelméleti háttereit, szemléletmódjait, fogalomrendszerét, a kutatás típusait és ezek főbb módszereit.
– Elméleti ismeretekkel rendelkezik az egészségügy gazdasági, vezetési, szervezési és minőségfejlesztési technikáira vonatkozóan.
– Ismeri a szülésznői hivatás legfontosabb szakmai irányelveit és határait, a határterületekhez való kapcsolódását, a szakma érdekképviseleti szerveit, valamint az érdekérvényesítés módjait és lehetőségeit.
b) képességei
– Az élettani és kóros működéseket egymástól elkülöníti, és ezt a tudását szakmai döntéseiben alkalmazza.
– Képes szakterületén rutin szakmai problémák azonosítására, analitikus és szintetikus gondolkodásra, a nőbeteg, várandós sajátos szükségleteinek feltárására, prioritások felállítására.
– Támogatja az egészséges családi élet megvalósítását, a pozitív és negatív családtervezés folyamatát, képes egészségnevelő feladatok ellátására, segítő, tanácsadó kommunikáció alkalmazására.
– Képes alacsony kockázatú várandósok önálló gondozására, szülésre felkészítő program szervezésére, a szülői szerepre való felkészülés támogatására, tevékenysége magában foglalja a komplikációk korai felismerését és az ezzel kapcsolatos intézkedések megtételét.
– Képes teljes körű tájékoztatást nyújtani a gondozás alatt végzendő szűrővizsgálatokról és a terhességet befolyásoló rizikófaktorokról.
– Önállóan képes az anyai és magzati monitorizálásra, a szülés előrehaladásának megfigyelésére, észlelésére, valamint a vajúdó támogatására.
– Önállóan képes az élettani szülés biztonságos levezetésére, az episiotomia kivitelezésére és ellátására, valamint sürgős esetben (ha orvos nincs jelen) farfekvéses szülés levezetésére.
– Önállóan képes a szülőnő és az újszülött állapotának megítélésére, az újszülött elsődleges és másodlagos ellátására, valamint az anya és újszülött korai közvetlen kapcsolatának biztosítására.
– Képes az újszülött újraélesztésre.
– Képes a sürgősségi helyzetek felismerésére és az azonnali intézkedések megkezdésére.
– Képes a gyermekágyas megfigyelésére, gondozására, a szoptatás elősegítésére, a hazabocsátással kapcsolatos feladatok ellátására (tanácsadás, kóros tünetek felismerése, intézkedés).
– Képes a betegápolás ápolási folyamat szerinti kivitelezésére.
– Képes a megfelelő szakmai eljárások és protokollok alkalmazására.
– Képes nőgyógyászati onkocitológiai mintavétel önálló elvégzésére.
– Képes a nőbeteg műtétre történő felkészítésére, előkészítésére és a műtét utáni ápolási teendők szakszerű kivitelezésére.
– Képes aszeptikus munkavégzésre.
– Képes a diagnosztikai beavatkozások előkészítésére, kivitelezésére, eredményeinek értékelésére és dokumentálására.
– Képes az egészségügyi ellátás során keletkezett adatok értelmezésére és az önálló tevékenységéhez kapcsolódó dokumentumok vezetésére az adatvédelmi szabályok betartásával.
– Szülészet-nőgyógyászati szakterületén adekvát szakmai kommunikációt képes folytatni szakértő és nem szakértő közegben egyaránt.
– Képes alkalmazni kliensvezetési technikákat.
– Képes a szülészet-nőgyógyászat területét érintő átfogó és speciális összefüggések, tudományos ismeretek megértésére és alapfokú elemzésére.
– Képes könyvtári és elektronikus formában megjelenő szakirodalmi források önálló feldolgozására, rendelkezik az analizáló és szintetizáló gondolkodás képességével.
– Képes egészségügyi intézményekben középvezetőként közreműködni (irányítás, szervezés, minőségfejlesztés), képes az önálló döntéshozatalra.
c) attitűdje
– Az emberi élet védelmét középpontba állítva törekszik a konstruktív szakmai, segítő magatartásra.
– Szociális és interkulturális érzékenység, előítélet nélküli attitűd jellemzi, elfogadja és tiszteletben tartja az egyéneket és kultúrájukat, szokásaikat, függetlenül azok státuszától, származásától, vallási meggyőződésétől.
– A magas szintű ellátás megvalósítása érdekében nyitott az új eljárások, szakmai innovációk megismerésére, és törekszik gyakorlati készségének fejlesztésére.
– Holisztikus, reflektív szemlélete meghatározza döntéseit.
– Elkötelezett a minőségi szakmai munkavégzés mellett, feladatait pontosan, megbízhatóan végzi.
– Az emberi és anyagi erőforrásokat költségtudatosan használja.
– Elkötelezett az egyén egészségmagatartásának kialakításában.
– Emberközpontú szemlélete lehetővé teszi, hogy az adott problémához kötődő adekvát megoldásokat megtalálja.
– Elkötelezett a dokumentáció szabályszerű vezetésére, és nyitott a dokumentációs eljárásokban bekövetkező változások nyomon követésére és kezelésére.
– Fogékony az egészségtudomány tudományosan bizonyított szakmai alapjainak megismerésére és alkalmazására.
– Nyitott mások véleményének kritikus figyelembe vételére.
– Munkáját az etikai normák és jogszabályok betartásával részben autonóm, részben együttműködő módon végzi.
– Munkájával és szereptudatos magatartásával a szülésznői hivatást méltóan képviseli.
d) autonómiája és felelőssége
– Felelősséggel végez egészségfejlesztő, egészségnevelő feladatokat, önállóan, vagy team tagjaként.
– Önállóan végzi a szükségleteken alapuló ellátást, gondozást az élettani terhesség során a jogszabályoknak megfelelően, és tevékenységéért felelősséget vállal.
– Felelősséget vállal az egészségügyi ellátó rendszerben, illetve azon kívül (magánszolgáltató, születésház, otthonszülés) végzett önálló tevékenységéért.
– Elkötelezettséget mutat a biztonságos és higiénikus környezet megteremtésére a szülészeti-nőgyógyászati műtéteknél és speciális kezelési formákban.
– Felelősséget érez a maga által vezetett szakmai csoport munkájáért, eredményeiért és kudarcaiért.
– Felelősséget vállal az önállóan végzett diagnosztikus és terápiás vizsgálatok elvégzéséért és értékeléséért.
– Felelősséggel alkalmazza a szakterületéhez kapcsolódó eszközöket és módszereket.
– Felelősséget vállal az egészségügyi dokumentáció pontos vezetéséért és tartalmáért.
– Képes team-munka végzésére, kooperációra, ugyanakkor önálló humán erőforrás és gazdasági döntés-előkészítő véleménnyel rendelkezik, középvezetőként minőségügyi felelősséggel bír.
– Hivatását minden körülmények között felelősen, tudományos és gyakorlati megalapozottággal képviseli.
7.1.2.6. Hang-, beszéd- és nyelésterapeuta szakirányon továbbá a hang-, beszéd- és nyelésterapeuta
a) tudása
– Részletesen ismeri a szervezet felépítésének és működésének alapelveit: a csontizomrendszer és az idegrendszer felépítését, működési elveit, a központi idegrendszer és az endokrin rendszer irányítási módját – a tudomány ismeretfeltáró módszerei alapján.
– Néhány példán keresztül megismeri és értékeli a tudományos fejlődés eredményeképpen megváltozott betegségfelfogást (például. organikus-pszichogén-struktuális regulatív zavar).
– Részletekbe menően ismeri a hangképzésben, a beszédben, a nyelvi funkcióban és a nyelésben résztvevő szervek, szervrendszerek felépítését, működésük általános és specifikus összefüggéseit, továbbá a kóros működésű struktúrák és az endokrin/neurogén irányító rendszer kölcsönhatásait, patológiás működés pszichoszociális kihatásait, ezeknek a funkciókkal való kölcsönhatását. Ismeri a kóros működések etiológiai tényezőit, patomechanizmusukat és szimptómáit: organikus, pszichés, vegetatív, működésbeli tüneteit, auditív és akusztikus jellemzőit.
– Részletesen ismeri a hangképzés, a beszéd és a nyelvi funkció, a táplálékfelvétel (rágás, nyelés) fejlődését és változását az életkor tükrében.
– Ismeri a hangképzési és beszédfunkcióval szoros összefüggésben lévő hallás élettanát, patológiáját, és a pszichoakusztika fontosabb jelenségeit.
– Ismeri a diagnosztikai módszerek fiziológiai-pszichológiai, akusztikai, aerodinamikai, elektrofiziológiai alapjait, az eszközös vizsgálati módszerek akusztikai, optikai működési elvét, használatuk lehetőségeit és határait, az orvostechnikai berendezések és gyógyászati segédeszközök használatát.
– Ismeri a terápiaformák hatásának alapelveit, a tanuláselméleti alapokat. Ismeri a terápiaformák indikációit és kontraindikációit. Meg tudja különböztetni a tudományos evidencia alapú terápiákat az empirikusan bevált, de tudományosan nem bizonyított hatású eljárásoktól.
– Az alapvető gyakorló terápiák ismeretén túl (hangképzés és artikuláció, nyelvi készség, nyelési terápiák), ismeri a viselkedési terápiák, a pszichoterápiák, a linguisztikai és pszicholinguisztikai kezelési módok alapelveit, továbbá az eszközös terápiák (elektro-, aerodinamika) működési elvét, ezek indikációit és kontraindikációit.
– Ismeri az orvosi társszakmákban (foniátria, fül-orr-gegészet, audiológia, neurológia, neuropszichoiógia, pszichiátria, fogszabályozási-állkapocssebészet, belgyógyászat, gyermekgyógyászat, rehabilitációs orvoslás) előforduló, a kommunikációt és a táplálékfelvételt érintő betegségeket és az orvosi kezelési formák alapjait, különös tekintettel a gyakorló terápia és az orvosi kezelés összehangolására. Ismeri a nem-orvosi társszakmáknak (így a fonetikának, a nyelvészetnek, a logopédiának, a gyógypedagógiának) a kommunikációra és táplálékfelvétel zavaraira vonatkozó, a szak számára releváns tudásanyagát.
– Ismeri a szakot érintő rehahilitációs alapelveket, a multimorbiditás és a pszichoszomatika jelentőségét, az ambuláns és intézeti rehabilitáció aktuális lehetőségeit.
– Ismeri az intenzív-medicinai ellátásban részesülő személy kommunikációs lehetőségeit, táplálékfelvételi módusait, a légzőkanülök működését, a póthangelőállító készülékeket.
– Ismeri a képalkotó vizsgálatoknak a szakot érintő alapjait.
– Ismeri a betegellátás kapcsán előforduló nosocomialis ártalmakat, azok megelőzésének, kiküszöbölésnek módjait, valamint a higiénés előírásokat.
– Ismeri a megelőzés alapelveit.
b) képességei
– Önállóan végzi a hangképzés, az artikuláció, a nyelvi képességek, a táplálékfelvétel (rágás, nyelés) funkcionális vizsgálatát és elemzését, a státusz felvételét, dokumentálását. Képes a funkcióvizsgálatokhoz szükséges motiválásra és empátiára.
– Megállapítja és értékeli az egészséges funkciókat és a megváltozott funkciókat. A patológiás funkciók okait differenciálja.
– Képes a kezelendő személy kezelhetőségének, rehabilitálhatóságának a szakma szempontjai alapján történő megállapítására az orvosi és pszichológiai pszichiátriai véleménnyel való összevetésben, továbbá kezelés elérendő és elérhető céljának meghatározására a kezelt személy egészségi igényeinek és szociális szükségleteinek vetületében.
– Önállóan, strukturáltan tervezi a terápiát rövid és hosszú távra. Képes a terápia végrehajtására a kezelendő személlyel egyetértésben, egyéni, illetve csoportos kezelés végzésére, a hozzátartozók, szükség szerinti bevonására a terápiába.
– Rendelkezik a gyakorló terápiákhoz szükséges, fejleszthető pszichomotoros képességekkel, az önreflexió képességével a megfelelő terápiai helyzet (külső és lelki) kialakításának és monitorozásának készségével.
– Képes az orvosi diagnózis értelmezésére, a terápiának az orvosi kezelésbe, a rehahilitációba illeszkedő megtervezésére és kivitelezésére. Az orvossal, az ápolással, a dietetikával, fizioterápiával és egyéb szakokkal strukturáltan együttműködik. A team munkában aktívan és konstruktívan működik közre.
– Képes a terápia hatásainak vizsgálatára, az eredmények értékelésére, konzekvenciák levonására és a kezelés szükség szerinti módosítására.
– Kész az életkori sajátosságoknak megfelelően tanácsot adni a kezelt személynek, szülőnek, más hozzátartozónak, a jogilag meghatalmazott személynek.
– Képes a tudományos munkában való részvételre.
– Képes szakmai vélemény megfogalmazására, dokumentálására és közlésére laikusok és szakemberek számára.
c) attitűdje
– Jellemzi a szakma tisztelete, a szakmai igényesség, a tudás fejlesztésének, az új ismeretek befogadásának igénye a hangképzés, a beszéd, a nyelvi képességek és a táplálékfelvétel fiziológiájának és patológiájának széles területén.
– Motivált a saját ismeretanyagának folyamatos bővítésére, a rendszeres információfelvételre, ugyanakkor a rendelkezésre álló információkat kritikusan elemzi és értelmezi.
– Kreatív problémamegoldásra képes, törekszik kollégáival és más szakmák képviselőivel való tapasztalatcserére.
– Kész paciensének kezelőorvosával és ápolójával, illetve más terapeutával való információcserére, konzultálásra, a paciens egyetértése alapján.
– Képes team-tagként dolgozni, és, ha erre szükség van, vezetői tulajdonságokat felmutatni.
– A minőségi munkára való elkötelezettség jellemzi. Munkáját strukturáltan és önkritikusan, felelősségteljesen végzi, elemzi és dokumentálja.
– Terápiás munkáját a beteg méltóságának és autonómiájának tisztelete jellemzi.
– Pszichológiai és szociális érzékenysége alapján óvakodik attól, hogy a terápia sikerét magának tulajdonítsa, esetleges sikertelenségét a beteg hibájának értékelje. A kezelt személyt egyenrangú partnerként kezeli, érte mély felelősséget érez.
– A vizsgált, illetve kezelt személy személyiségi jogait szigorúan szem előtt tartja.
d) autonómiája és felelőssége
– Munkáját önállóan végzi az anamnézis felvételétől kezdve a diagnosztikai lépéseken át a kezelésig, a tanácsadásig, továbbá a dokumentációig.
– Ismereteire támaszkodva önállóan és felelősséggel választja ki és alkalmazza a terápiákat a beteg állapotának, szociális és kulturális helyzetének megfelelően, a szakmai protokollok figyelembevételével. Felelősséggel és érzékenységgel jár el a többnyelvűség jelenségének megítélésében.
– Tudatában van az orvosi és más társszakmák által végzett diagnosztika, kezelés és vélemény jelentőségének: az ezekből származó ismereteket felelősséggel értékeli, és – ha szükséges – integrálja az általa végzett terápiába.
– Figyelemmel kíséri az általa végzett terápiák rövid- és hosszútávú eredményeit, ebből következtetéseket von le.
– Felelősséggel használja a vizsgálatokhoz és a terápiákhoz szükséges mechanikai eszközöket, elektromos, akusztikai műszereket, egészségügyi segédeszközöket, valamint a vizsgálati és terápiás módszereket. Az emberi és anyagi erőforrásokat költségtudatosan használja.
– Felelősséget érez az önfejlesztésért, a szakmai területének szakmai, etikai fejlődéséért, az új ismeretek integrálásáért, a fiatalok szakmai neveléséért.
– Részt vesz tudományos-szakmai továbbképzéseken, és ha módja van rá, a tudományos munkában.
– Felelősséggel tartozik a munkája során tudomására jutott adatok információk megőrzéséért.
7.1.2.7. Ergoterápia szakirányon továbbá az ergoterapeuta
a) tudása
– Ismeri az elméleti és gyakorlati modelleket, az alkalmazható referencia kereteket az ergoterápia területén, a bizonyítékon alapuló kezelés módszertanát.
– Ismeri a tevékenységet, mint az emberi lét lényegét és annak kivitelezési módjait. Ismeri a tevékenységet, mint alapvető terápiás eszközt, és annak komponenseit.
– Ismeri az egészséges szervezet működését, a testi funkciókat és struktúrákat, az egészség és jóllét fogalmát.
– Tisztában van a tevékenység, részvétel, károsodás fogalmával, a tevékenység akadályozottságával és a részvételi korlátozottság jelentésével, ismeri a személyes és környezeti tényezőket.
– Ismeri a társadalomban betöltött szerepeket és az azokhoz tartozó főbb tevékenységi köröket.
– Ismeri a tevékenységbeli diszfunkciókat, érti azok fizikális, mentális és szociális aspektusait.
– Ismeri a tevékenységet és azok összetevőit elemző vizsgálati módszereket és eszközöket, az ergoterápiában alkalmazott hét lépcsős vizsgálati metódust, az alkalmazható teszteket, skálákat, indexeket és az azokhoz tartozó dokumentációt. Ismeri az életminőséget vizsgáló teszteket, módszereket.
– Jól ismeri a személy – környezet – tevékenység kapcsolatát, érti azok összefüggéseit.
– Ismeri a személy motoros, szenzoros, kognitív, perceptuális, pszichoszociális és spirituális alkotóelemeit.
– Ismeri a környezet fizikai, szociális, kulturális és intézményes alkotóelemeit.
– Ismeri a tevékenység formáit a három fő területen, így a produktivitásban, mely a munkavégzést és tanulást jelenti, az alapvető, mindennapi tevékenységek területét vagy az eszközzel végzett napi tevékenységeket, illetve a szabadidős tevékenységek területét és a pihenéssel, alvással összefüggő tevékenységeket, és ismeri ezek komponenseit is.
– Ismeri a főbb csecsemő-gyermekgyógyászati, neurológiai, pszichiátriai, ortopédiai, traumatológiai, reumatológiai, belgyógyászati, érzékszervi megbetegedéseket, az azok által kiváltott funkciókiesést, akadályozottságot és korlátozottságot és azok ergoterápiás vonatkozásait, a tevékenység-alapú kezelést.
– Ismeri az ergoterápiás célokat, így a fizikális és mentális tevékenység-kivitelezés segítését, a csökkent képességek fejlesztését, az életminőség, autonómia növelését, a szociális szokások fenntartásának folytatását, pszichoszociális támogatás nyújtását és információ biztosítását az egyén és a gondozó személyzetnek, családnak.
– Ismeri a rövid és hosszú távú kezelési terv készítésének módszertanát, a kezelés eredményességének felmérését.
– Ismeri a rehabilitáció folyamatát, jól ismeri szakterületét, az ergoterapeuta szerepét, helyét a folyamatban. Ismeri a rehabilitációs multidiszciplináris team-munkában való részvétel módját.
– Ismeri az ergoterápiás kezelési lehetőségek széles palettáját, a tevékenység-kivitelezés komponenseinek módosítási lehetőségeit, a kompenzációs lehetőségeket, az adaptációkat, a deficit-specifikus tréninget és a szociális képesség tréninget.
– Ismeri a jelenlegi technológiát, a technikai rehabilitáció lehetőségeit, a technikai berendezéseket, egyénre szabott módosítások tervezési és kivitelezési lehetőségeit, a gyógyászati segédeszközök működési elvét, gyakorlati alkalmazhatóságukat, ismeri az egyéni adaptáció széles skáláját.
– Ismeri a beteg-, kliens -központú megközelítést, annak gyakorlati alkalmazhatóságát.
b) képességei
– Képes azonosítani az egészség, funkcióképesség, károsodás, fogyatékosság, rokkantság biológiai és viselkedésbeli komponenseit, ezek kapcsolatát az emberrel és a társadalommal.
– Képes kiválasztani, alkalmazni és módosítani a megfelelő elméleteket, referencia kereteket, modelleket az ergoterápiás gyakorlatban és módszerekben, hogy a tevékenységbeli és az egészségi állapotnak megfelelő szükségletek találkozzanak.
– Képes a károsodásból, fogyatékosságból, rokkantásból adódó tevékenység-vesztés, funkciókiesés felmérésére, vizsgálatára és szakszerű dokumentálására az ergoterápiás eszközök, módszerek alkalmazásával.
– Érti és képes vizsgálni a személy – tevékenység – környezet kapcsolatát, képes analizálni, szelektálni és alkalmazni a tevékenységet, mint alapvető terápiás eszközt. Képes és törekszik a beteg-, kliensközpontú kapcsolat kiépítésére.
– Képes a biológiai, orvosi, humán, pszichológiai, szociális és foglalkozási tudományokból a releváns tudást szintetizálni és alkalmazni a tevékenység és részvétel elméletekkel.
– Képes az egyén tevékenységét, részvételét fejlesztő ergoterápiás terv készítésére a kapott vizsgálati eredmények alapján.
– Képes az ergoterápiás kezelés szakszerű kivitelezésére, segítő technológiák és módozatok kivitelezésére, környezeti adaptációk kidolgozására, tanácsadásra és a társadalmi részvétel serkentésére.
– Képes szoros kollaborációban együtt dolgozni egyénnel vagy csoporttal a tevékenységben való részvétel során az egészségfejlesztés, a prevenció, a re/habilitáció és kezelés területén.
– Képes a rehabilitáció teamben való munkára, jó szakmai kapcsolat kiépítésére.
– Képes közreműködni az akadálymentes fizikai és infokommunikációs környezet, a szállítóeszközök igényfelmérésében, kialakításában.
– Képes elmagyarázni a funkció és diszfunkció fogalmát a munka, a szabadidő és a mindennapi élet tevékenységeiben.
– Képes ergoterápiás tanácsot adni a kliensnek, a csoportoknak és a gondozó személyzetnek, családnak egyaránt.
– Képes a kreatív problémamegoldásra, képes hatékonyan használni a szakmai és etikai okfejtést az ergoterápia folyamatában.
– Képes tevékenykedni a hozzáférhető és adaptív környezetért és segít előmozdítani a munkahelyi igazságosságot.
– Képes közösségekkel együttműködni, hogy a közösség egészségét és jóllétét előmozdítsa a tevékenységben való részvétel által.
c) attitűdje
– Önálló munkavégzése során követi a szakmai utasításokat, protokollokat és tudományos módszereket, törekszik az evidenciákon alapuló ergoterápiás tevékenységre.
– Aktívan fejleszti elméleti és gyakorlati szakmai ismereteit, igénye van az önképzésre, nyitott az új kutatási eredményekre, kritikusan értékel és az információk és evidenciák széles körét alkalmazza, így biztosítva a naprakész és legjobb kezelést a kliens számára.
– Nagy felelősséggel rendelkezik a szakmai döntéshozatalban. Mérlegeli a több forrásból származó szakmai információt, szakirodalmat. Körültekintő, szakmájában kerüli a szélsőséges döntéseket, racionálisan gondolkodik.
– Hű a tényekhez, a valósághoz munkájában, őszinte és hiteles magatartásformát követ a szolgáltatást igénybe vevőkkel és kollégákkal szemben, mely a szakmai kompetenciák fenntartásával és fejlesztésével valósítható meg.
– Kritikusan alkalmazza az ergoterápiás gyakorlatot, biztosítva, hogy a középpontban a tevékenység, foglalkoztatás és annak kivitelezése álljon.
– A kliens-központú megközelítés elveit követve dolgozik, a kliens tevékenységbeli szükségletét állítva a középpontba. Tiszteli a kliens autonómiáját és méltóságát, törekszik a jóllét és önállóság minél magasabb szintű elérésére, szakmai munkájára jellemző az önzetlenség.
– Terápiás kapcsolatot épít ki, mely az ergoterápiás kezelés alapja. Nyitott az együttműködésre a klienssel, a gondozóival, a családtagokkal, előmozdítja a team-munkakapcsolatokat.
– Ismeri és hitelesen képviseli szakmája társadalmi és rehabilitációban betöltött helyét és szerepét.
– Törekszik az írásbeli és szóbeli kommunikációban az ismeretek közérthető közvetítésére.
– Szakmai szervezetben és fórumokon képviseli szakmáját, megismerteti tevékenységét más társszakmákkal, együttműködik a hatóságokkal.
– Nyitott az értékelésre, önértékelésre, fogékony a kezelés kimenetelének elemzésére, kész a változtatásra, módosításra, továbbfejlesztésre.
– Ösztönző szemlélettel bír az egészséges életmódra nézve.
– Érzékeny és fogékony a sokszínűségre, a kontextusbeli és személyes tényezőkre az emberi interakciókban, az egészségben és jóllétben. Az ergoterápiás szolgáltatások során méltányosság, pártatlanság és egyenlőség jellemzi, tiszteletben tartja mások értékeit, hiedelmeit, életfelfogását.
– Törekszik a tájékozottságra az egyén törvényes jogairól a szakmai tevékenységére vonatkozóan, hogy mindazok számára, akinek szükséges, biztosítva legyen a terápiás ellátás.
– Lehetővé teszi és megerősíti az egyén számára a választás szabadságát a személyes és társadalmi célok elérésében saját szakmáján belül.
d) autonómiája és felelőssége
– Képes felelős szakemberként a megalapozott, önálló szakmai döntéshozatalra.
– Előkészíti, fenntartja és felülvizsgálja az ergoterápiás kezelés folyamatának dokumentációját.
– Önállóan, a szakma szabályai szerint vizsgálja a beteget, klienst az ergoterápiában használt hét lépcsős metódust alkalmazva.
– Az orvosi diagnózisra és a saját vizsgálataira alapozva önállóan kezelési célokat határoz meg, rövid- és hosszú távú kezelési tervet állít fel, elvégzi a tevékenység-alapú ergoterápiás kezelést, beavatkozást, azt önállóan értékeli.
– Tevékenységét szakmájának jogi és etikai szabályainak betartásával végzi, – megfelelve a magas szintű helyi, regionális, nemzeti, európai jogszabályoknak és eljárásoknak, szakmai standardoknak és a munkáltató előírásainak. Az etikai normák követésével és a szakma előírásának megfelelően, a beteg, kliens érdekeit szem előtt tartva végzi ergoterápiás tevékenységét mind a diagnosztikus és terápiás, mind a szociális ellátás folyamában, fenntartva saját szakmai szerepkörét.
– Példamutató szakmai magatartás jellemzi, felelősséget vállal munkájáért, szakmai megnyilvánulásaiért, szakvéleményéért.
– Megérti a fontosságát és képes fenntartani a szakmai titoktartást, az adatvédelmet és szakmailag elkötelezett a megfelelő betegtájékoztatás iránt.
– Munkája során szakmai kötelezettséget vállal, felismeri a személyes felelősségvállalás fontosságát szakmai döntéseiben, felismeri a magas szintű szakmai standardok fenntartásának fontosságát, az önképzés szerepét.
– Élethosszig folytatja a tanulást, fejleszti a képességeit, elkötelezett az önképzésre, önművelésre, mellyel növeli az ergoterápiás szakmai ismereteit, öregbíti annak hírnevét.
– Tiszteletben tartja a beteg, kliens érdekeit, ismeri és betartja a szakmai és etikai normákat, beteg-, kliensközpontú kezelést biztosít.
– Munkája során nem diszkriminál, elismeri és tiszteletben tartja az egyének, csoportok véleményét, kulturális gyakorlatát; együttműködik az egészség, biztonság, jól-lét, egyenlőség és méltóság fejlesztését, előmozdítását célzó irányelvek és rendszerek kidolgozásában.
– Mint ergoterapeuta, magabiztosságot tanúsít az önigazgatás, önismeret, önreflexió területén és a saját korlátainak ismeretében.
– Mint autonóm szakember képes saját szakmai véleményalkotásra, ismeri saját tevékenységének határait, az adott helyzetet elemezve el tudja dönteni, mikor kell másik szakember véleményét kikérni, mikor van szükség konzultációra, felügyeletre. Hatékonyan együtt dolgozik más szakemberekkel, team-tagokkal.
– Tudatosan képviseli szakmája módszertanát, elfogadja más szakterületek módszertani sajátosságait.
– Felismeri a munkaterhelés és az erőforrások hatékony önmenedzselésének a szükségét, felismeri a helyes és megalapozott ergoterápiás igényt, hatékonyan használja ki az idejét és energiáit. Menedzseli az ergoterápia folyamatát, tisztelve a véges emberi és nem emberi forrásokat.
– Felismeri a szükségét a saját fizikai és mentális egészségének fenntartására szakmája magas szintű gyakorlásához.
– Felelősséget érez munkájának rendszeres felülvizsgálatára.
8. Az alapképzés jellemzői
8.1. Szakmai jellemzők
8.1.1. A szakképzettséghez vezető tudományágak, szakterületek, amelyekből a szak felépül:
– alapozó egészségtudományok 15–20 kredit;
– alkalmazott egészségtudományok 30–35 kredit;
– ápolástudományok 4–6 kredit;
– táplálkozástudományok 2–5 kredit;
– gyógyszertudományok 2–4 kredit;
– természettudományok 6–8 kredit;
– bölcsészettudományok 6–8 kredit;
– társadalomtudományok 8–12 kredit.
8.1.2. A szakirányok további tudományágai, szakterületei és azok kreditaránya
a) ápoló szakirány:
– alkalmazott egészségtudományok 5–10 kredit,
– ápolástudományok 75–85 kredit,
– elméleti és klinikai orvostudományok 15–20 kredit,
– mentéstudományok 5–10 kredit;
b) dietetikus szakirány:
– alkalmazott egészségtudományok 5–10 kredit,
– elméleti- és klinikai orvostudományok 10–15 kredit,
– élelmiszer- és táplálkozástudományok 90–100 kredit;
c) gyógytornász szakirány:
– alkalmazott egészségtudományok 5–10 kredit,
– elméleti- és klinikai orvostudományok 10–15 kredit,
– fizioterápia és mozgástudományok 90–100 kredit;
d) hang-, beszéd- és nyelésterapeuta
– elméleti- és klinikai orvostudományok 20–25 kredit,
– alkalmazott egészségtudományok 20–25 kredit,
– hang-, beszéd- és nyelésterapeuta szakmai ismeretek 70–90 kredit;
e) mentőtiszt szakirány:
– alkalmazott egészségtudományok 10–15 kredit,
– ápolástudományok 2–4 kredit,
– elméleti- és klinikai orvostudományok 15–20 kredit,
– mentéstudományok 75–85 kredit;
f) szülésznő szakirány:
– ápolástudományok 10–15 kredit,
– elméleti- és klinikai orvostudományok 15–20 kredit,
– szülésznői szakismeretek 80–90 kredit g) ergoterápia szakirány
– alkalmazott egészségtudományok 2–4 kredit
– elméleti- és klinikai orvostudományok 15–20 kredit
– ergoterápia szakismeretek 80–90 kredit
– fizioterápia és mozgástudományok 5–10 kredit.
8.2. Idegennyelvi követelmény
Az alapfokozat megszerzéséhez egy élő idegen nyelvből államilag elismert középfokú (B2), komplex típusú nyelvvizsga vagy azzal egyenértékű érettségi bizonyítvány vagy oklevél megszerzése szükséges.
8.3. A szakmai gyakorlat követelményei
A szakmai gyakorlat időtartama 14 hét. A szakmai gyakorlat további követelményeit a szak tanterve határozza meg.
A szülésznői szakirány szakmai gyakorlatára vonatkozó további követelmények:
– Terhesgondozás, legalább 100 szülés előtti vizsgálat végrehajtása.
– Legalább 40 várandós anya gondozása és felügyelete.
– Legalább 40 szülés levezetése a hallgató által, ha ez nem teljesíthető a rendelkezésre álló várandós anyák hiánya miatt, ez a szám 30-ra csökkenthető, ha a hallgató asszisztál további 20 szülésnél.
– Aktív részvétel farfekvéses szülésnél. Ha ez nem lehetséges a farfekvéses szülések hiánya miatt, a gyakorlat végrehajtható szimulált helyzetben is.
– Bevezetés az epiziotómia kivitelezésébe és a varrat elkezdésébe. A varrás gyakorlása tartalmazza az epiziotómiát követő varrást és az egyszerű sebfelszakadás varrását. Végső esetben végrehajtható szimulált helyzetben is.
– 40 várandós nő felügyelete és gondozása veszélyeztetett terhesség vagy veszélyeztetett szülés vagy veszélyeztetett gyermekágyi időszak esetén.
– Legalább 100 gyermekágyas nő és egészséges újszülött gondozása és felügyelete (a vizsgálatot is beleértve).
– Különleges gondozást igénylő újszülöttek felügyelete és gondozása, beleértve a koraszülött, túlhordott, alacsony súllyal született és beteg újszülötteket.
– Kóros szülészeti vagy nőgyógyászati tüneteket mutató nők gondozása.
– A gyógyászatba és a sebészetbe történő bevezetés tartalmazza az elméleti útmutatásokat és klinikai gyakorlatot. A kiegyensúlyozott és összehangolt elméleti és gyakorlati képzés, valamint a klinikai gyakorlat együtt biztosítja a tudás és tapasztalat megfelelő módon történő megszerezését. A klinikai gyakorlatot – felügyelt szolgálatban töltött gyakorlat keretében – kórházi osztályon vagy a megfelelő hatóság vagy személyek által felügyelt egészségügyi intézményben kell végrehajtani. A gyakorlat részeként a szülésznő hallgató részt vesz az érintett osztályok tevékenységében, felkészül a szülésznők tevékenységének felelősségére.
Az ápoló szakirány klinikai szakmai gyakorlatára vonatkozó további követelmények:
Ápolás gyakorlat megszerzése az általános orvostan és szakorvostan, az általános sebészet és szaksebészet, az aneszteziológia, a belgyógyászat, a bőrgyógyászat, az elmegyógyászat és pszichiátria, a fül-orr-gégészet, a gyermekgondozás és gyermekgyógyászat, az idősek gondozása és geriátria, az intenzív terápia, a közösségi ápolás, a neurológia, az onkológia, az otthoni ápolás, az oxyológia, a szemészet, a szülészet-nőgyógyászat, a terhesgondozás területein.
1. Az alapképzési szak megnevezése: egészségügyi gondozás és prevenció (Health Care and Disease Prevention)
2. Az alapképzési szakon szerezhető végzettségi szint és a szakképzettség oklevélben szereplő megjelölése
– végzettségi szint: alap- (baccalaureus, bachelor; rövidítve: BSc-) fokozat
– a szakképzettség:
– népegészségügyi ellenőr
– védőnő
– dentálhigiénikus
– szakképzettség angol nyelvű megjelölése:
– Public Health Supervisor
– Health Visitor
– Dental Hygienist
– választható szakirányok: népegészségügyi ellenőr, védőnő, dentálhigiénikus
3. Képzési terület: orvos- és egészségtudomány
4. A képzési idő félévekben: 8 félév
5. Az alapfokozat megszerzéséhez összegyűjtendő kreditek száma: 240 kredit
– a szak orientációja: kiegyensúlyozott (40–60 százalék)
– a szakdolgozat készítéséhez rendelt kreditérték: 20 kredit
– intézményen kívüli összefüggő gyakorlati képzés minimális kreditértéke: 10 kredit
– a szabadon választható tantárgyakhoz rendelhető minimális kreditérték: 12 kredit
– a szakirányhoz rendelhető minimális kreditérték: 120 kredit
6. * A szakképzettség képzési területek egységes osztályozási rendszere szerinti tanulmányi területi besorolása: 723/0913
7. Az alapképzési szak képzési célja és a szakmai kompetenciák
A képzés célja olyan szakemberek képzése, akik az egészségtudomány eredményei alapján a betegségmegelőzés, egészségvédelem és egészségfejlesztés törvényszerűségeit ismerve gondozzák a társadalom egyéneit, közösségeit és elősegítik az egészségük fejlesztésének lehetőségeit. Képességeiket azon országban, intézményben alkalmazhatják a gyakorlatban is, ahol az akalmazandó jogszabályok, irányelvek, protokollok ezt lehetővé teszik. Felkészültek tanulmányaik mesterképzésben történő folytatására.
7.1. Az elsajátítandó szakmai kompetenciák
7.1.1. Az egészségügyi gondozás és prevenció területén a szakemberek
a) tudása
– Részletesen ismeri a szervezet biokémiai felépítését, törvényszerűségeit, a különböző alkotóelemek funkcióját, a biokémiai szabályozási valamint az anyagcsere folyamatokat.
– Részletekbe menően ismeri a szervrendszereket felépítő struktúrákat, a szervrendszerek mikroszkópos és makroszkópos felépítését, a képletek felszíni struktúráit, a szervezet élettani és kóros működését, azok szabályozását, és a szervezetben lejátszódó kóros folyamatok kóroktanát.
– Ismeri a terápiás környezet sajátosságait, a különböző ágytípusok, ágyhelyzetek, testhelyzetek, kényelmi eszközök mobilizációs eszközök és eljárások hatásait, indikációs körét és a kivitelezés menetét.
– Ismeri a fájdalomcsillapítás anatómiai és élettani alapjait, valamint a különböző fájdalomcsillapítási módokat.
– Ismeri a fiziológiás szükségletek kielégítésének alapjait.
– Ismeri az egészségügyi dokumentáció alapjait.
– Ismeri az asepsis-antisepsis, nozokómiális surveillance fogalmait, az elkülönített hulladékgyűjtés lényegét és menetét.
– Ismeri a vitális paraméterek mérésének indikációs körét, a beavatkozások és a kapott eredmények értékelésének menetét (beleértve a köpeny és magtemperatúra, láztípusok, légzésszám-minta–típusok, pulzusszám és qualitások, pulzusdeficit, non-invazív méréssel az artériás vérnyomás meghatározását).
– Ismeri a higiénés szükségletek kielégítésének elemeit (beleértve az alkalmazandó eszközöket, eljárásokat és indikációs kört).
– Részletesen ismeri a kommunikáció alapelemeit, formáit, irányait, csatornáit, az életkornak megfelelő kommunikációs stratégiákat, a problémafeltáró és problémamegoldó, valamint ösztönző kommunikáció jellegzetességeit.
– Ismeri a személyiség fogalmát, a személyiség tipológiákat, az érett személyiség jellemzőit, az önismeret és önértékelés aspektusait, az egészségpszichológia alapjait, a különböző életszakaszok fejlődés lélektani alapjait, a konfliktusok fajtáit, okait.
– Részletesen ismeri a terapeuta munka alapelveit, jellemzőit, intervenciós szintjeit, az ápolási és betegvezetési folyamat összefüggéseit, a betegvezetés elméleti alapjait, formáit, a paramedikális tanácsadás szintjeit, készségeit és stratégiáit; személyiségének és szakmai felkészültségének folyamatos, tervszerűen tudatos fejlesztésének lehetőségeit.
– Ismeri az etikai alapfogalmakat, az etikus egészségügyi ellátás jellemzőit, hazai viszonylatban az egészségügyi rendszerben előforduló etikai problémákat és azok lehetséges megoldási lehetőségeit, alternatíváit.
– Széleskörűen ismeri a jogi alapfogalmakat, a jogszerű egészségügyi ellátás jellemzőit, hazai viszonylatban az egészségügyi rendszerben előforduló jogi problémákat és azok lehetséges megoldási lehetőségeit, alternatíváit, valamint a kliensek és az ellátást végzők jogait és kötelezettségeit.
– Részletesen ismeri a demográfiai alapmutatókat, a népesség egészségi állapotát jellemző epidemiológiai mutatószámokat, a főbb népbetegségek gyakoriságát, rizikófaktorait, a népegészségügyi törekvéseket, tevékenységi köröket, a szociológiai, egészségszociológiai elméleteket és szemléletmódot, ismeri az egészségmegőrzés és -fejlesztés szociológiai, egészségszociológiai megközelítését.
– Ismeri a szociális ellátás különböző formáit és a szociális gondoskodás aktuálpolitikai irányait.
– Ismeri az addikciók pszichés és fizikális alapjait, a leggyakoribb típusait, az önsegítő programok és csoportok jelentőségét és egyéb kezelési és leszokási lehetőségeket. Ismeri a deviáns viselkedési formákat, és azok lehetséges integrációs, kezelési megoldásait.
– Átfogóan ismeri az egészség és az egészségfejlesztés fogalmait, módszereit és holisztikus szemléletét, az egészségfejlesztő tevékenységeket, az egészségfejlesztés modelljeit, az egészség-tanácsadás lényegét.
– Ismeri az egészségi állapotot meghatározó tényezőket, az egészségfejlesztés elméleti és gyakorlati vonatkozásait.
– Ismeri a gyógyszertan alapfogalmait, a leggyakoribb megbetegedések kapcsán a gyógyszeres terápia hatásmechanizmusait, szövődményeket, mellékhatásokat, a különböző gyógyszerformák alkalmazását, ennek eszközrendszerét.
– Ismeri a pedagógia fogalmait, jellegzetességeit.
– Ismeri a legfontosabb életmentési feladatokat, a leggyakrabban előforduló egészségkárosodások esetén szükséges teendőket a mindenkor hatályos ajánlásoknak megfelelően, az alapszintű életmentő beavatkozásokat (BLS) és eszközöket.
– Ismeri a menedzsment alapvető fogalmait és feladatait, az ellátórendszer szereplőit és azok tevékenységi körét, hatáskörét, átfogó elméleti ismeretekkel rendelkezik az egészségügy gazdasági, vezetési és szervezési technikáira vonatkozóan, részletesen ismeri a humánerőforrás gazdálkodás alapjait, a minőség fogalmát, valamint annak alkalmazási, mérési és fejlesztési lehetőségeit az egészségügyben.
– Ismeri a közegészségtan-járványtan tárgyát, feladatait, felosztását, módszereit, a munka-egészségtan alapfogalmait, a megelőzés lehetőségeit, a környezet hatását az emberre.
– Részletesen ismeri a mikrobiológia tárgyát, feladatait, felosztását, a mikrobák felosztását, és mindazon jellemzőit, amelyek lényegesek a fertőzések kialakulásában.
– Széles körűen ismeri a mikroorganizmusok, mint kórokok kimutatásának és elpusztításának lehetőségeit, a mintavétel szabályait, a mintavétel módját.
– Átfogóan ismeri az egészségügyi informatika alapfogalmait, az operációs rendszereket, a szövegszerkesztő és táblázatkezelő programokat, az egészségügyi informatikai alapadatok feldolgozásának módszereit, a kapott eredmények prezentálását, továbbá az adatbázisokat, kódrendszereket.
– Részletesen ismeri a saját szakterületén alkalmazott egészségügyi dokumentáció vezetésének, kezelésének előírásait, valamint az adatszolgáltatással összefüggő szabályokat.
– Átfogóan ismeri a bizonyítékokon alapuló ellátás szemléletét, a kutatás, irodalomkutatás folyamatát, az adatgyűjtési módszereket, az adatbázis készítésének menetét, a statisztikai programokat, az egyváltozós statisztikai eljárásokat, az eredmények értelmezésének, értékelésének menetét, kritikus gondolkodással bír.
– Ismeri a munkavégzésre vonatkozó munkabiztonsági és munkaegészségügyi követelményeket, tűzvédelmi előírásokat, a mindenkori hatályos jogszabályi előírásokat, és az uniós szabályokat.
– Ismeri a munkavállaló egészségét és biztonságát veszélyeztető kockázatokat és a munkaeszközök biztonságos használatát.
– Ismeri az egészségtudományi szakterület szakmai szókincsét anyanyelvén, valamint latin nyelven (orvosi latin).
b) képességei
– Képes az egészséget károsító tényezőket felismerni, az élettani és kóros működések egymástól való elkülönítésére, kompetencia szintjének megfelelő lépéseket vagy javaslatot tenni a megoldásra.
– Képes gyakorlati munkája során alkalmazni ismereteit a jellegzetes patológiai eltérések, elváltozások kapcsán.
– Képes az asepsis-antisepsis szabályai és a nozokómiális surveillance kritériumai, valamint az elkülönített hulladékgyűjtés szabályai szerint a munkafolyamatokat ellátni, valamint a higiénés szükségletek kielégítésével kapcsolatos (az intézményben alkalmazandó eszközök, eljárások) feladatok ellátására.
– Képes a vitális paraméterek megfigyelését (beleértve a köpeny és magtemperatúra, láztípusok, légzésszám-minta–típusok, pulzusszám és qualitások, pulzusdeficit, non-invazív méréssel a vérnyomás meghatározását) önállóan kivitelezni, a kapott eredményeket értékelni.
– Képes a fizikális lázcsillapítás kivitelezésére.
– Képes a fájdalom felmérésére és a fizikális fájdalomcsillapítási eljárások alkalmazására.
– Képes adekvát, a partnerhez igazított szakmai kommunikáció folytatására, szóban és írásban is, hatékonyan kommunikál a pácienssel, családdal, közösséggel, az interperszonális készségek révén képes a bizalom kialakítására a pácienssel, családdal, közösséggel.
– Képes a hivatása gyakorlása során a szükséges pszichológiai alap alkalmazására, pszicho-szomatikus szemlélet követésére, képes a beteg-egészségügyi szakember interperszonális kapcsolatában felmerülő problémák adekvát kezelésére, a beteg ember speciális pszichés jellemzőinek felismerésére és alapvető kezelésére.
– Képes átlátni az egészségügyet meghatározó jogforrások rendszerét, azok alkalmazásának szabályait, valamint megfelelően alkalmazza a releváns jogi szakkifejezéseket, kompetenciahatárainak megfelelően képes tájékoztatást nyújtani a klienseknek a betegjogokról és azok érvényre juttatásának lehetőségeiről.
– Munkája során betartja az egészségügyi dolgozókra vonatkozó kötelezettségeket, és felismeri felelősségének határait.
– Egyéni és közösségi szinten képes felmérni a lakosság egészségi állapotát, prioritásokat meghatározni, és képessé válik hatékony beavatkozás megtervezésére, végrehajtására.
– Szakterületének megfelelően képes aktívan közreműködni a népegészségügyi kérdések megoldásában, szűrővizsgálatok szervezésében, és kivitelezésében, egészségfejlesztő anyagok készítésében és alkalmazásában, valamint az epidemiológiai ismeretek alapján képes értékelni adott területen élő lakosság egészségi állapotát és a prevenciós tevékenységek hatékonyságát.
– Képes egyéni egészségtervet készíteni, egészség-tanácsadást végezni, és a közösség egészségi állapotának javítása érdekében eredményesen együttműködni a team tagokkal.
– Képes felismerni és megfelelően integrálni az ellátórendszerben az addikcióval küzdő beteget, valamint képes az addiktív viselkedés kialakulásában szerepet játszó rizikó és protektív faktorok elkülönítésére és felismerésére, felismeri a deviáns magatartást, és a pácienst a megfelelő ellátórendszerbe irányítja.
– Képes szakterületével összefüggő egészségfejlesztő, egészség-nevelő feladatok ellátására.
– Képes az alkalmazott gyógyszercsoportok indikációjával, hatásmechanizmusával, mellékhatásaival kapcsolatos tárolási kliensoktatási és non-invazív alkalmazási feladatok ellátására.
– Képes megválasztani, és alkalmazni a szakterületéhez kapcsolódó pedagógiai ismereteket, módszereket, és képes egyéni és csoportos kliens, betegoktatási feladatok ellátására a gondozott életkorának, társadalmi státuszának, értelmi és érzelmi képességének, betegségének megfelelően.
– Képes alkalmazni azokat az eszköz nélküli és esetenként eszközös beavatkozásokat, melyek a hirtelen bekövetkezett egészségkárosodás esetén a beteg, sérült életét megmenthetik.
– Képes költségérzékeny döntések meghozatalára és a humánerőforrás optimális felhasználására a tevékenységei során.
– Képes középvezetőként hatékonyan közreműködni szervezői feladatok ellátásában.
– Képes a munkáját a bizonyítékokon alapuló ellátás alapelveinek és gyakorlati szempontjainak figyelembe vételével a minőségügyi rendszer előírásai alapján végezni, a minőség javítása érdekében a különböző módszereket, eszközöket összehangoltan alkalmazni.
– Képes mikrobiológiai ismeretei birtokában a fertőző betegségek és járványok megelőzésére, felismerésére.
– Képes közreműködni bizonyítékokon alapuló, kutatásmódszertani és biostatisztikai ismeretekre alapozott, releváns hazai és nemzetközi kutatások eredményeire támaszkodó, szakterületének megfelelő vizsgálatok elvégzésében és azok prezentálásában. Képes az adatok kezelésére, feldolgozására, a kapott eredmények prezentálására.
– Képes a munkavégzése során betartani és betartatni a munkavédelmi, balesetvédelmi és tűzvédelmi előírásokat.
– Jól használja a munkájához szükséges szakmai (orvosi latin) nyelvet.
c) attitűdje
– A magas szintű ellátás megvalósítása és a folyamatos fejlődés biztosítása érdekében nyitott az új eljárások, szakmai innovációk megismerésére.
– Holisztikus, proaktív szemlélettel rendelkezik.
– Fogékony az egészségtudomány tudományosan bizonyított eredményeinek megismerésére és alkalmazására.
– Az emberi élet és egészség védelmét középpontba állítva törekszik korrekt szakmai magatartásra.
– Nyitott mások véleményének figyelembevételére, kritikus mérlegelésére, empátiával viszonyul partnereihez, respektálja az egészségügyi ellátás és a népegészségügyi szolgáltatások különböző szintjein és szinterein tevékenykedő szakemberek tudását és képességeit, megbecsüli munkájukat, igényt tartva támogató együttműködésükre.
– Nyitott a dokumentációs eljárásokban bekövetkező változások követésére, nyitott új infokommunikációs eszközök, eljárások megismerésére és alkalmazására.
– Nyitott az egészségügyi ellátórendszer folyamatszemlélete és az ellátás javítása iránt.
– Munkájában a prevenció szemléletét követve törekszik a betegségek megelőzésére, a veszélyeztető tényezők, kórállapotok korai felismerésére.
– Kommunikációját egyénekkel és közösségekkel egyaránt empátia, felelősség, a jó szándék és a szakértelem meggyőző közvetítésére való törekvés hatja át.
d) autonómiája és felelőssége
– Munkáját minden körülmények között felelősen, tudományos és gyakorlati megalapozottsággal, szakterületének méltánylását elérve és elvárva végzi, mindenkor figyelembe véve és törekedve a kliensek, gondozottak jól-létére és elégedettségére.
– Felelősséggel végez egészségfejlesztő, egészségnevelő feladatokat, önállóan vagy team tagjaként.
– Személyes felelősségérzettel, szakmai önismerettel és minőségtudattal bír, igénnyel szaktudásának és készségeinek folyamatos fejlesztésére.
– Tudományosan és módszertanilag megalapozott szakmai döntéseit, valamint azok következményeit felelősséggel vállalja.
– Szakmai fejlődésének irányításában tudatosan és felelősséggel együttműködik.
– Felelősséget vállal az emberi élet és egészség védelmére irányuló tevékenységéért.
– Autonóm módon képes felismerni szerepét és helyét egyéni munkaszituációban és teamben egyaránt.
– Felelősséget vállal az egészségügyi dokumentáció pontos vezetéséért, tartalmáért.
– Önálló és felelős módon képes a kliens betegúton való vezetésére.
– A szakmai irányelveknek megfelelően, minőségi ellátást végez önállóan vagy team-tagként másokkal együttműködve.
7.1.2. Szakirányokon szerezhető további sajátos kompetenciák
7.1.2.1. Népegészségügyi ellenőr szakirányon továbbá a népegészségügyi ellenőr
a) tudása
– Ismeri a népegészségügyi hatósági feladatok végzésének szabályait.
– Ismeri a járványügyi állapotjelentés alapján megfelelő járványügyi vizsgálatok, baktériumhordozók felkutatásának és ellenőrzésének, továbbá a fertőző betegek nyilvántartásának és statisztikáinak értékelését.
– Ismeri a levegő-, víz-, talajszennyeződés, a szennyvíz, az épített környezet, valamint a hulladék emberre és a környezetére gyakorolt hatásait, az esetlegesen kialakuló környezeti károsodások megelőzésének, felszámolásának módozatait és lehetőségét.
– Ismeri az élelmiszerekkel kapcsolatos egészségkárosodásokat, azok vizsgálati módszereit, továbbá az ételfertőzésre, ételmérgezésre gyanús megbetegedések tüneteit, valamint a szükséges intézkedéseket és az élelmiszerek előállítását, forgalmazását szabályozó előírásokat.
– Ismeri az egészséges és biztonságos munkavégzés feltételeit, a megfelelő munkakörnyezet kialakításának feltételeit.
– Ismeri a kórházak, üzemek és intézmények üzemeltetésének higiénés feltételeit.
– Ismeri a szakterülettel összefüggő információs és kommunikációs rendszereket.
– Ismeri az egészségügyi ellátással összefüggő fertőzések megelőzésére vonatkozó jogszabályokat, előírásokat, módszertanokat
b) képességei
– Képes népegészségügyi hatósági tevékenység ellátására a jogszabályok alapján szükséges intézkedések megtételére és ellenőrzésére.
– Nem hatósági tevékenységi körében képes a vonatkozó jogszabályok alapján a megfelelő hatósági ellenőrzés eredményes lefolytatására.
– Képes járványügyi feladatok kezdeményezésére, megszervezésére és lebonyolítására.
– Képes járványügyi vizsgálatok eredményeinek elemzésére, értelmezésére, felhasználására és kritikus alkalmazására.
– Alkalmazza az élelmezéssel-táplálkozással, környezettel, munkakörnyezettel és munkavégzéssel kapcsolatban esetlegesen kialakuló károsodások megelőzésének, illetve felszámolásának módozatait.
– Szakterületével összefüggésben képes vizsgálata eredményeinek és a szükséges intézkedéseknek közérthető formában történő kommunikálására.
– Képes a lakosság egészségi állapotát javító helyi és központi egészségpolitikai koncepció kidolgozására és megvalósítására.
– Képes nosocomialis surveillance megtervezésére és kivitelezésére.
– Képes a lakosság egészségi állapotának monitorizálására, betegségmegelőző programok tervezésére, szervezésére, lebonyolítására és értékelésére.
– Egészségmodellek alapján képes az egészséget meghatározó tényezők és az egészséget veszélyeztető kockázatok azonosítására, a mikro-szintű kockázatok elhárítására.
– Képes azonosítani az egészségre ható környezeti, foglalkozási, élelmiszerbiztonsági tényezőket, koncepcionális javaslatot tesz azok csökkentésére vagy elhárítására.
– Alkalmazza a szakterülettel összefüggő információs és kommunikációs rendszereket.
– Képes az egészségügyi ellátással összefüggő fertőzések megelőzésére irányuló intézkedések végrehajtatására.
– Képes az egészségügyi ellátással összefüggő fertőzések előfordulása esetén a terjedés megakadályozására irányuló intézkedések végrehajtatására.
c) attitűdje
– Hitelesen képviseli a népegészségügyi tevékenység gyakorlásában alapelveknek (esélyegyenlőség, partnerség, szolidaritás) tekintett értékeket.
– Tevékenységének korlátait respektálva, de lehetőségeit teljes mértékben kihasználva tevékenykedik a lakosság, illetve a rábízott közösség egészségi állapotának javítása érdekében.
– Megőrzi igényét ismereteinek és képességeinek folyamatos fejlesztésére.
– Koncepcionális javaslataival törekszik a népegészségügyi alapképzés javítására.
d) autonómiája és felelőssége
– Hatósági feladatainak végrehajtása során kizárólag szakmai szempontok respektálásával kialakított bizonyítékokon alapuló véleményt alkot.
– Szaktudásával támogatja a határterületi tevékenységet kifejtő munkatársait.
– A népegészségügyi tevékenység etikai normáit követve tevékenykedik.
– Koncepcionális javaslatokat kezdeményez az egészséget támogató politikai döntésekben helyi szinten.
7.1.2.2. Védőnő szakirányon továbbá a védőnő
a) tudása
– Ismeri a védőnői munka során alkalmazható eljárásokat, módszereket, gondozási, egészségfejlesztési és prevenciós modelleket.
– Ismeri az életkorhoz kötött és lakossági célzott szűrővizsgálatok szervezésének módszereit, végrehajtását, a népegészségügyi célú méhnyakszűrési vizsgálat elveit, módszereit, eljárásait.
– Birtokolja a családtervezéssel, a szülésre és a szülői szerepre való felkészüléssel kapcsolatos ismeretanyagot, ismeri a csoportos egészségnevelés és a szülői csoportok vezetésének módszertanát.
– Ismeri a várandósság élettani és lélektani változásait, a terhességgel összefüggő kóros állapotokat, a terhességtől független betegségek hatásait a várandósságra.
– Ismeri a várandós gondozás folyamatát, a gondozásban szereplők feladatait, a várandós gondozás védőnői vonatkozásait.
– Ismeri a gyermekágyi időszak involúciós és evolúciós változásait, a gyermekágyas gondozás védőnői vonatkozásait, ismeri az újszülött újraélesztéséhez használt eszközöket, gyógyszereket, az újszülött újraélesztés folyamatát.
– Ismeri 0–18 éves korig az egészséges fejlődés jellemzőit (testi, lelki, szociális), a fejlődést meghatározó tényezőket, azok befolyásolásának lehetőségeit.
– Ismeri a különleges védőnői ellátást igénylő (koraszülött, kissúlyú, krónikus beteg, fogyatékkal élő, magatartási zavarral küzdő, szociálisan veszélyeztetett, eltérő fejlődésű) gyermekek gondozásának módszereit, ellátási formáit, útját.
– Ismeri az egészséget károsító magatartásformák kialakulásának folyamatát, egészségre gyakorolt hatásait, elhagyásukat segítő módszereit.
– Ismeri az egyes életkorokhoz és állapotokhoz igazodó egészséges táplálkozási elveket, dietoterápiás lehetőségeket, irányelveket.
– Ismeri az anyatejes táplálás egészségre gyakorolt hatásait, a szoptatás támogatás módszereit.
– Ismeri a kliensek, gondozottak jogait és azok érvényesítésének lehetőségeit, a szociális- és gyermekvédelmi ellátás rendszerét, a családokat, gyermekeket, gondozottakat veszélyeztető tényezőket, helyzeteket, azok rizikótényezőit, valamint az adott helyzetnek megfelelő teendőket, a jelzőrendszer tagjaként ellátandó feladatokat.
– Ismeri és értelmezi az interkulturális együttéléshez kapcsolódó személyes, csoportos megközelítés nehézségeit, az interkulturális konfliktusok alapjait.
– Ismeri a védőoltási tevékenységre vonatkozó hazai gyakorlati feladatokat, továbbá az oltásokkal kapcsolatos általános és specifikus indikációkat, kontra indikációkat, az oltóanyagok beszerzésére, tárolására, felhasználására, az oltási nyilvántartásokra, jelentésekre vonatkozó kötelezettségeket, szakmai ismereteket, előírásokat illetve ajánlásokat.
– Ismeri szakterületének szakmai irányelveit és protokolljait, módszertani leveleit, jogszabályait, nemzetközi standardjait, alapvető paradigmáit és koncepcióit.
– Ismeri szakterületének dokumentációit, azok előállításának, kezelésének szabályait, adatszolgáltatási kötelezettségeinek formáit és módját, valamint ismeri a szakterületével összefüggő információs és kommunikációs rendszereket.
– Ismeri a népegészségügyi szolgáltatások, kiemelten a szűrővizsgálatok rendszerét és tudományos alapjait.
b) képességei
– Képes az egyén, a család és a közösség szükségleteire alapozottan a védőnői gondozási célok megfogalmazására, megállapítására, gondozási terv készítésére, a folyamatos gondozás végrehajtására.
– Képes a 0–18 év közötti korosztály életkorhoz kötött szűrővizsgálatainak szervezésére, a védőnői kompetenciába tartozó (jogszabályban előírt) feladatok végrehajtására, lakossági célzott szűrővizsgálatok szervezésére, népegészségügyi célú méhnyakszűrés végzésére.
– Képes a családtervezéssel kapcsolatos tanácsadásra, az anyaságra, szülői szerepre való felkészülés támogatására, valamint szülői csoportok szervezésére, támogatására.
– Képes a várandós anyák (jogszabályban rögzített) célzott individuális, folyamatos gondozására, védőnői kompetenciába tartozó vizsgálatok és feladatok elvégzésére.
– Képes a gyermekágyas nők ápolására, gondozására, az aktuális állapotuknak és szükségletüknek megfelelő ellenőrző vizsgálatok elvégzésére, kompetencia körén belül.
– Képes az újszülött újraélesztésére.
– Képes az adott korosztály fejlődésének nyomon követésére, az eltérő fejlettségi szintből adódó problémák észlelésére, azonosítására és kompetencia határain belül intézkedések meghozatalára.
– Képes a különleges védőnői ellátást igénylő (koraszülött, kissúlyú, krónikus beteg, fogyatékkal élő, magatartási zavarral küzdő, tanulásban akadályozott, az eltérő szociokulturális háttérrel rendelkező, a hátrányos és veszélyeztetett, eltérő fejlődésű) gyermekek azonosított és értékelt szükségleteiből kiinduló, reális gondozási célok meghatározására, a védőnői gondozás megvalósítására.
– Képes a káros szokások és szenvedélyek megelőzésében, leszokásában segítségnyújtásra, szükség esetén szakemberhez való irányításra.
– Képes a szoptatás és az anyatejes táplálás figyelemmel kísérésére, az anyatejes táplálásra való ösztönzésre, a szoptatás módszereinek tanítására, szoptatási problémák esetén segítségnyújtásra.
– Képes az egészséges táplálkozás irányelveinek hiteles közvetítésére, a leggyakoribb gyermek és felnőttkori betegségek étrendi kezelési alapelveinek átadására, betartásának segítésére a saját kompetencia határainak megfelelően.
– Képes a családokhoz, gyermekekhez és az egészségügyi ellátáshoz kötődő jogokról, az ezekhez kapcsolódó kötelességek megjelölésével tájékoztatást adni, valamint a családokat megillető szociális ellátásokról információt nyújtani.
– Saját szakterületén belül képes az interkulturális háttértényezők felderítésére, a kulturális különbségekből adódó működések egymástól való elkülönítésére.
– Képes a védőoltásokkal kapcsolatos (jogszabályban, módszertani levélben rögzített) szervezési, nyilvántartási, jelentési feladatok ellátására.
– Képes saját szakterületének megfelelően a gyermekeket, gondozottakat veszélyeztető tényezők és azok rizikófaktorainak azonosítására.
– Képes eleget tenni jelzési kötelezettségének, továbbá kompetenciájának megfelelően önállóan vagy team-munkában a veszélyeztető tényezők elhárítására, abban való közreműködésre.
– Képes szakmai tudásának hatékony alkalmazására, a szakmai irányelvek, protokollok, jogszabályok, módszertani levelek betartására, valamint a tudományosan megalapozott, szakmájában általánosan elfogadott paradigmák közvetítésére és átadására.
– Képes a szakterületén elvárt dokumentáció pontos vezetésére, megfelelő minőségű adatok szolgáltatására, továbbá a szakterületén alkalmazott informatikai programok használatára.
– Képes a szűrővizsgálatok rendszerének átlátására, értelmezésére, egyének és közösségek szűrővizsgálatokkal kapcsolatos tájékoztatására.
c) attitűdje
– Védőnői munkája minőségelvű.
– Törekszik az egyéni élettörténetekre és megküzdési stratégiákra támaszkodó, adaptív, individuális, célzott gondozás megvalósítására.
– Törekszik a gondozott érzés- és gondolatvilágába belehelyezkedni tudó, empatikus hozzáállásra.
– Nyitott a folyamatos önreflexióra és önismeret-fejlesztésre.
– Társadalmi érzékenységgel, közösségi felelősségérzettel és feladatvállalással rendelkezik.
– Nyitott az interperszonális kapcsolatok kialakítására, a csoportos munkába való beilleszkedésre, illetve annak megszervezésére.
– Elkötelezett a státusz- és kompetenciabeli különbségek megfelelő módon való kezelésére és kompetenciahatárainak betartására.
– Törekszik az önszabályozás keretében a hivatás szabályai ellen vétők figyelmeztetésére.
– A gondolkodása partnerközpontú, elfogadja az együttműködés fontosságát.
– Emberközpontú, gyermekközpontú szemlélete lehetővé teszi, hogy az adott életszakaszhoz kötődő adekvát megoldásokat megtalálja.
– Elfogadó attitűddel alkalmazkodik a gondozottak igényeihez, az aktuális körülményekhez és helyzetekhez.
– Önmaga is elkötelezett az egészség védelme, az egészségtudatos magatartás kialakítása iránt.
– Egészséges önbizalom, becsvágy, az önmegvalósítás igénye jellemzi, folyamatosan törekszik arra, hogy személyiségében és hivatásában is fejlődjön.
– Fogékony az egészség megőrzésével kapcsolatos új ismeretek befogadására.
– Elkötelezett az anyatejes táplálás támogatására.
– Szociális és interkulturális érzékenység, előítélet nélküli attitűd jellemzi.
– Az interkulturális háttér, attitűd és identitást meghatározó szerepét az ellátás megvalósításában figyelembe veszi.
– A védőoltások betegségek megelőzésében betöltött szerepének kedvező megítélése.
– Az interkulturális háttér, attitűd és identitást meghatározó szerepét az ellátás megvalósításában figyelembe veszi.
d) autonómiája és felelőssége
– Védőnői munkáját hivatásszerűen, az etikai normák betartásával, autonóm módon végzi.
– Társadalmi érzékenységen alapuló közösségi felelősségérzettel és önálló feladatvállalási igénnyel rendelkezik.
– Felelősséggel használja a védőnői munka során alkalmazható eljárásokat és módszereket, gondozási, egészségfejlesztési és prevenciós modelleket.
– Szakmai ismereteire alapozva, a problémahelyzetet strukturálja, és a gondozási folyamat során felmerülő veszélyeztető tényezőket önállóan elhárítja.
– Felelősséget vállal a rábízottakért, akár egyes személyekről, akár csoportokról van szó.
– Tetteiért, megnyilatkozásaiért felelősséget vállal.
– Önállóan vagy team tagjaként beteg-edukációt végez.
– Tudatossá válik a másság elfogadása. Felelősséggel végzi az eltérő szocializációs hátterű gondozottak ellátását.
– Társszakmák munkatársaival csapatmunkában való részvételre képes.
– Megfelelő és egységes színvonalú védőnői ellátáshoz való hozzáférést biztosít, az ellátás akadályait igyekszik elhárítani.
– Megfelelő, szakmailag megalapozott tájékoztatással lehetővé teszi, hogy a gondozott dönthessen, annak kompetenciáit erősíti.
– Szakmai ismereteit tudományosan megbízható forrásból szerzi, tudományos bizonyítékok figyelembevételére képes. Szakmai kutatások elősegítését kötelességének érzi.
– Az egészségügyi erőforrások felhasználásánál törekszik a párhuzamosság elkerülésére, a felesleges kiadások megszüntetésére.
– Felelőssége kiterjed a szakmai tevékenysége közben felmerülő érdekkonfliktusok felismerésére és elhárítására.
7.1.2.3. Dentálhigiénikus szakirányon továbbá a dentálhigiénikus
a) tudása
– Ismeri az orális régió struktúráinak fejlődését, felépítését, szerkezeti sajátosságait, e struktúrák fiziológiás, diszfunkcionális és patológiás funkcionális működéseit, valamint az orális régiónak a szervezeti belső és a külső környezettel kialakuló viszonyait.
– Ismeri a gyakoribb fog- és szájbetegségek és a szájtünetekkel is járó általános betegségek etiopatogenezisét, valamint az egyén általános egészségi állapota és a szájüreg egészségi állapota közötti összefüggéseket, valamint képes azonosítani azok testi, pszichológiai, szociális és kulturális hátterét.
– Ismeri a gyakoribb orális és a szájtünetekkel is járó általános betegségek rizikójának felmérésében és diagnosztikájában alkalmazott korszerű feltáró eljárások és módszerek lényegét, azok várható információit, e vizsgálatok indikációit és kontra-indikációit, kockázati tényezőit és az eredmények diagnosztikus értékét.
– Ismeri a különböző életkorokhoz, egészségi állapotokhoz vagy megváltozott egészségi állapotokhoz, megváltozott élethelyzetekhez kapcsolódó, továbbá a szociálisan, kulturálisan hátrányos helyzetű egyének és közösségek fog- és szájbetegségeinek és a szájtünetekkel is járó szisztémás betegségek folyamatalapú professzionális dentálhigiénikusi primer prevenciós, diagnosztikus, terápiás és rehabilitációs feladatait.
– Ismeri a munkája során alkalmazható eljárásokhoz és módszerekhez kapcsolódó elvárásokat és jogi felelősségi alakzatokat, az infekciókontroll, munkavédelmi, munkabiztonsági, tűzvédelmi és környezetvédelmi alapelveket, adatkezelési szabályokat, valamint azok gyakorlati alkalmazását.
– Ismeri az orális egészségmegőrzésben, egészségfejlesztésben alkalmazható egyéni és közösségi stratégiák és módszerek elvi alapjait, gyakorlati alkalmazásának lehetőségeit.
– Ismeri a fogak és az állkapocs friss baleseti sérüléseinek, a fogászati, dentálhigiénikusi ellátás során fellépő sürgősségi ellátást igénylő állapotok etiológiai tényezőit, megelőzési lehetőségeit, elsődleges ellátásuk alapelveit.
– Ismeri az orális egészség intézményrendszerének felépítését és működését, az abban elfoglalt helyét és szerepét, etikai és jogi felelősségét, különösen a fogorvosi praxis működésének etikai, jogi, adminisztratív és gazdasági szabályozási előírásait, finanszírozási technikáit.
– Ismeri a tudományos kutatás módszereit saját szakterületére vonatkozóan.
– Ismeri szakmai tudásának szinten tartásához, fejlesztéséhez, élethossziglani tanulás alapelveit, a szakmai információszerzés és készségfejlesztés formális és informális lehetőségeit.
b) képességei
– Képes a primer prevenció keretében az orális egészség megőrzése és fejlesztése érdekében egyéni és közösségi kockázati tényezők azonosítását követően egyéni és csoportos egészségfejlesztő tevékenységet tervezni, szervezni, kivitelezni és értékelni.
– Képes a kliensek, betegek orális egészség deficitjét, a parodontális állapot változásait, a társult szisztémás betegségek hatását a beteg orális egészségi állapotára, a szükséges profilaktikus és definitív terápiás szükségletekre, valamint a szükséges dentálhigiénikusi kezelés kimenetelére vonatkozóan felmérni, kiértékelni és dokumentálni, a vizsgálatok eredményeinek, az észlelt elváltozások ismeretében szükség esetén a páciens, páciensek betegútját menedzselni, kezelőorvosnak referálni, fogorvosi vagy egyéb szakorvosi konzíliumot kérni, szakorvosi kezelést kezdeményezni.
– Képes különböző életkorú, egészséges, illetve megváltozott egészségi állapotú, továbbá szociálisan, kulturálisan hátrányos helyzetű egyének és közösségek orális egészségének, szájhigiénés állapotának optimalizálása, illetve fejlesztése érdekében az ellátási, gondozási folyamat, mint munkamódszer alkalmazásával a dentálhigiénikusi nem sebészi parodontális kezeléseken túl egyéb fogászati (konzerváló fogászati, protetikai, esztétikai fogászati, fogszabályozó) terápiás és parodontális műtéti és szájsebészeti utógondozást végezni.
– Képes a dentálhigiénés ellátás során fellépő fájdalmat megelőzni, infiltrációs és felszíni érzéstelenítést végezni, a folyamat elvégzése során vagy után fellépő esetleges szövődményeket elhárítani.
– Képes a fogak és az állkapocs friss baleseti sérüléseit, valamint a dentálhigiénikusi ellátás során fellépő sürgősségi ellátást igénylő állapotokat elsődlegesen ellátni, vagy ellátásukban közreműködni, illetve a beteg további ellátásáról intézkedni.
– Képes munkája során a fertőzéseket megelőzni, a munkájában előforduló biztonsági, egészségkárosodási, környezetvédelmi és minőségi kockázatokat minimalizálni.
– Képes munkájában az etikai alapelveket követni és a szakmáját szabályozó jogi szabályok változását követni és betartani.
– Képes saját és a hozzá tartozó munkatársak munkáját szervezni, dentálhigiénés szolgáltatások tervezésében, fejlesztésében, kivitelezésében és értékelésében más szakmák képviselőivel együttműködni, információkat megosztani.
– Képes szakmája gyakorlati és elméleti fejlődéséhez hozzájáruló kutatásokban közreműködni.
– Képes saját szakmai fejlődése érdekében szakmai ismereteit bővíteni, képességeit fejleszteni, munkatársainak szakmai fejlődését segíteni, és a hallgatók klinikai gyakorlatát vezetni, segíteni és munkájukat értékelni.
c) attitűdje
– A kliens, beteg méltóságának és autonómiájának tisztelete, a másik feltétel nélküli elfogadása, partnerség, szociális és interkulturális érzékenység, valamint előítélet mentesség jellemzi.
– A változások iránti nyitottság, a magas szintű ellátás megvalósítása, a tudományos megalapozottság és a napi gyakorlattal igazolt paradigmák alkalmazása, továbbá a probléma-alapú, cél-, illetve eredményorientált, kliens- és betegközpontú, minőségelvű, és költségtudatos munkavállalói magatartás jellemzi.
– Munkáját holisztikus és reflektív szemlélettel, interdiszciplináris megközelítéssel, az érvényes eljárási protokollokat követve végzi.
– Az emberi élet védelmét középpontba állítva törekszik a humánus és korrekt szakmai magatartásra, közösségi felelősségérzettel és feladatvállalással rendelkezik.
– A dentálhigiénikus szakma társadalmi szerepét, értékeit elfogadja és hitelesen közvetíti.
– Csapatmunkára való hajlandóság, kezdeményező-készség, együttműködési készség, kompromisszum-keresés, rugalmasság, valamint mások iránti érdeklődés, tisztelet és tolerancia jellemzi.
– Törekszik arra, hogy személyiségében és hivatásában is folyamatosan fejlődjön.
d) autonómiája és felelőssége
– Dentálhigiénikusi munkáját minden körülmények között felelősen, a jogszabályokban meghatározott módon, a szakmai eljárási protokollokat betartva önállóan, tudományos és gyakorlati megalapozottsággal, továbbá mindenkor figyelembe véve és törekedve a kliensek jól-létére és elégedettségére végzi.
– Tevékenységét hivatásszerűen, szakmája etikai és jogi normáinak betartásával végzi.
– Felelősséggel alkalmazza a vizsgálatokhoz és beavatkozásokhoz szükséges anyagokat, eszközöket és berendezéseket, valamint gondoskodik azok beszerzéséről és karbantartásáról.
– A teamben szakmai munkájáért és kommunikációjáért, illetve az általa vezetett team tevékenységéért hatáskörén belül mindenkor felelősséget vállal.
8. Az alapképzés jellemzői
8.1. Szakmai jellemzők
8.1.1. A szakképzettséghez vezető tudományágak, szakterületek, amelyekből a szak felépül:
– alapozó egészségtudományok 10–15 kredit
– alkalmazott egészségtudományok 30–35 kredit
– ápolástudományok 3–5 kredit
– táplálkozástudományok 2–4 kredit
– gyógyszertudományok 2–4 kredit
– természettudományok 8–12 kredit
– bölcsészettudományok 10–12 kredit
– társadalomtudományok 10–12 kredit
8.1.2. A szakirányok további tudományágai, szakterületei és azok kreditaránya
a) népegészségügyi ellenőr szakirány:
– alkalmazott egészségtudományok 15–20 kredit,
– népegészségügyi szakismeretek 85–100 kredit;
b) védőnő szakirány:
– alkalmazott egészségtudományok 12–15 kredit,
– ápolástudományi ismeretek 3–5 kredit,
– elméleti és klinikai orvostudományok 15–20 kredit,
– védőnői szakismeretek 70–80 kredit;
c) dentálhigiénikus szakirány:
– alkalmazott egészségtudományok 15–20 kredit,
– elméleti és klinikai orvostudományok 15–20 kredit,
– dentálhigiéniai szakismeretek 70–80 kredit.
8.1.3. A választható specializációkat is figyelembe véve népegészségügyi ellenőr, védőnő, dentálhigiénikus szakma igényeinek megfelelő szakterületekről szerezhető speciális ismeret, amelynek kreditértéke a szakirányhoz kapcsolódóan a képzés egészén belül legfeljebb 50 kredit.
8.2. Idegennyelvi követelmény
Az alapfokozat megszerzéséhez egy élő idegen nyelvből államilag elismert, középfokú (B2), komplex típusú nyelvvizsga vagy azzal egyenértékű érettségi bizonyítvány vagy oklevél megszerzése szükséges.
8.3. A szakmai gyakorlat követelményei
A szakmai gyakorlat időtartama legalább 10 hét. A szakmai gyakorlat további követelményeit a szak tanterve határozza meg.
1. Az alapképzési szak megnevezése: egészségügyi szervező (Health Care Management)
2. Az alapképzési szakon szerezhető végzettségi szint és a szakképzettség oklevélben szereplő megjelölése
– végzettségi szint: alap- (baccalaureus, bachelor; rövidítve: BSc-) fokozat
– szakképzettség: egészségügyi szervező
– a szakképzettség angol nyelvű megjelölése: Health Care Manager
– választható specializációk: egészségbiztosítás, egészségügyi ügyvitelszervező, egészségturizmus-szervező
3. Képzési terület: orvos és egészségtudomány
4. A képzési idő félévekben: 7 félév
5. Az alapfokozat megszerzéséhez összegyűjtendő kreditek száma: 210 kredit
– a szak orientációja: kiegyensúlyozott (40–60 százalék)
– a szakdolgozat készítéséhez rendelt kreditérték: 20 kredit
– intézményen kívüli összefüggő gyakorlati képzés minimális kreditértéke: 10 kredit
– a szabadon választható tantárgyakhoz rendelhető minimális kreditérték: 11 kredit
6. * A szakképzettség képzési területek egységes osztályozási rendszer szerinti tanulmányi területi besorolása: 345/0413
7. Az alapképzési szak képzési célja és a szakmai kompetenciák
A képzés célja egészségügyi szervező szakemberek képzése, akik az egészségügy, az egészségturizmus, valamint a társadalom- és humánbiztosítás működésének törvényszerűségeit felismerve és átlátva képesek magas színvonalon ellátni a felsorolt területek informatikai, adatszolgáltatási, gazdálkodási, tervezési és elemzési, valamint szervezési feladatait. Képesek az egészségügy működéséhez szükséges és működése során keletkezett információk rögzítésére, tárolására, visszakeresésére, hatékony kiértékelésére, valamint az informatikai rendszerek üzemeltetésére. Képesek továbbá az egészségturisztikai piacban rejlő lehetőségek felismerésére, kiaknázására, ugyanakkor komplex egészségturisztikai projektek megtervezésére és kivitelezésére. Képességeiket azon országban, intézményben alkalmazhatják a gyakorlatban is, ahol az alkalmazandó jogszabályok, irányelvek, protokollok ezt lehetővé teszik. Felkészültek tanulmányaik mesterképzésben történő folytatására.
7.1. Az elsajátítandó szakmai kompetenciák
7.1.1. Az egészségügyi szervező
a) tudása
– Ismeri a számítógép működését, szoftver és hardver elemeit, valamint felhasználói szintű kezelését, ismeri az alapvető irodai (szövegszerkesztő, táblázatkezelő, prezentációkészítő, adatbázis-kezelő) programok működését, valamint a számítógépes hálózatok működésének elveit.
– Klinikai ismereteinek birtokában megérti az egyes betegségek természetét, ismeri az egészségügyi ellátórendszer felépítését, és képes rendszerbe foglalni a betegeket és az egészségügyi ellátásokat.
– Széleskörűen ismeri a jogi alapfogalmakat, a jogszerű betegellátás jellemzőit, hazai viszonylatban az egészségügyi rendszerben előforduló jogi problémákat és azok lehetséges megoldási lehetőségeit, alternatíváit, valamint a kliensek és az ellátást végzők jogait és kötelezettségeit.
– Ismeri az etikai alapfogalmakat, az etikus betegellátás jellemzőit, hazai viszonylatban az egészségügyi rendszerben előforduló etikai problémákat és azok lehetséges megoldási lehetőségeit, alternatíváit.
– Matematikai és statisztikai ismereteinek birtokában képes statisztikák, jelentések és beszámolók elkészítésére, az adatok elemzésére, és az adatszolgáltatások teljesítésére.
– Részletesen ismeri a kommunikáció alapelemeit, formáit, irányait, csatornáit, az életkornak megfelelő kommunikációs stratégiákat.
– Széleskörűen ismeri a problémafeltáró és problémamegoldó, valamint ösztönző kommunikáció jellegzetességeit.
– Ismeri a közgazdaságtan alapvető összefüggéseit, az intézményi gazdálkodás szabályait, valamint rendelkezik feladatai ellátásához szükséges pénzügyi és számviteli ismertekkel.
– Ismeri az egészségügyi intézmények finanszírozási alapelveit, módszereit, valamint a kapcsolódó adatszolgáltatási kötelezettségeket.
– Elemzi és értelmezi a kontrolling rendszer működését és az abban szereplő adatokat.
– Ismeri a társadalom-, és a humánbiztosítás rendszerét, megérti működésüket, a releváns elszámolási és adatszolgáltatási rendszerek működési metódusait.
– Ismeri a menedzsment tudomány alapelveit, megérti az egészségügyi menedzsment sajátosságait, felismeri alkalmazásuk feltételeit a gyakorlatban.
– Ismeri az adatvédelem legfontosabb előírásait és az egészségügyi adatok kezelésének sajátosságait.
– Ismeri az elektronikus szolgáltatások működését, egészségügyi alkalmazásuk lehetőségeit.
– Ismeri a bizonyítékokon alapuló ápolás, orvoslás szemléletét, a kutatás, irodalomkutatás folyamatát, az adatgyűjtési módszereket, az adatbázis készítésének menetét, a statisztikai programokat, az egyváltozós statisztikai eljárásokat, az eredmények értelmezésének, értékelésének menetét.
– Ismeri a legfontosabb életmentési feladatokat, a leggyakrabban előforduló egészségkárosodások esetén szükséges teendőket a mindenkor hatályos ajánlásoknak megfelelően, az alapszintű életmentő beavatkozásokat (BLS) és eszközöket.
– Ismeri az egészségtudományi szakterület szakmai szókincsét anyanyelvén, valamint latin nyelven (orvosi latin).
– Ismeri a munkavégzésre vonatkozó munkabiztonsági és munkaegészségügyi követelményeket, tűzvédelmi előírásokat, a mindenkori hatályos törvényi előírásokat, és az uniós szabályokat.
– Ismeri a munkavállaló egészségét és biztonságát veszélyeztető kockázatokat, valamint a munkaeszközök biztonságos használatát.
b) képességei
– Készség szinten alkalmazza a számítógépeken működő operációs rendszereket és irodai programokat.
– Megérti a számítógépes hálózatok működési elveit, képes azonosítani a leggyakoribb számítástechnikai problémák lehetséges okait.
– Klinikai és egészségügyi szervezési ismereteit felhasználva képes megszervezni a páciens komplex egészségügyi ellátását.
– Képes átlátni az egészségügyet meghatározó etikai normák és jogforrások rendszerét, azok alkalmazásának szabályait, valamint megfelelően alkalmazza a releváns jogi szakkifejezéseket.
– Kompetenciahatárainak megfelelően képes tájékoztatást nyújtani a betegjogokról és azok érvényre juttatásának lehetőségeiről.
– Matematikai és statisztikai ismereteit felhasználva statisztikákat, jelentéseket és beszámolókat készít, adatokat elemez, és az adatszolgáltatások készít elő és teljesít.
– Képes adekvát, a partnerhez igazított szakmai kommunikáció folytatására, szóban és írásban is.
– Képes hatékonyan kommunikálni a pácienssel, családdal, közösséggel.
– Az interperszonális készségek révén képes a bizalom kialakítására a pácienssel, családdal, közösséggel.
– Képes szakmai kommunikációra a szakterületén vagy az egészségügy más területén dolgozó szakemberekkel.
– Alkalmazza közgazdasági ismereteit a szakmai munka során, felhasználja pénzügyi és számviteli tudását a feladatai ellátásához, részt vesz az intézmények gazdálkodási folyamatainak megvalósításában.
– Munkája során alkalmazza az egészségügyi finanszírozás alapelveit és módszereit, működteti az intézmény kontrolling rendszerét.
– Képes a társadalom-, és humánbiztosítás folyamatainak áttekintésére és értelmezésére, megoldja a munkakörébe tartozó elszámolási és adatszolgáltatási feladatokat.
– Munkája során alkalmazza az egészségügyi menedzsment elméleteit, felhasználja a menedzsment gyakorlati módszereit munkateljesítményének hatékonyabbá tétele és beosztottainak irányítása érdekében.
– Munkája során alkalmazza az adatvédelem alapelveit, képes az adatkezelési és továbbítási feladatok jogszabályoknak megfelelő módon történő ellátására.
– Megérti az elektronikus szolgáltatások működési elveit, képes azonosítani az ilyen rendszerek leggyakoribb hibáit, működési problémáit.
– Képes közreműködni bizonyítékokon alapuló, kutatásmódszertani és biostatisztikai ismeretekre alapozott, releváns hazai és nemzetközi kutatások eredményeire támaszkodó, szakterületének megfelelő vizsgálatok elvégzésében és azok prezentálásában.
– Képes az adatok kezelésére, feldolgozására, a kapott eredmények prezentálására.
– Képes alkalmazni azokat az eszköz nélküli és esetenként eszközös beavatkozásokat, amelyek a hirtelen bekövetkezett egészségkárosodás esetén a beteg, sérült életét megmenthetik.
– Jól használja a munkájához szükséges szakmai (orvosi latin) nyelvet.
– Képes a munkavégzése során betartani és betartatni a munkavédelmi, a balesetvédelmi és a tűzvédelmi előírásokat.
c) attitűdje
– Nyitott a számítástechnika fejlődésének nyomon követésére, törekszik informatikai tudásának továbbfejlesztésére.
– Érzékeny a páciensek valós egészségügyi szükségleteire, támogatja őket az egészségügyi ellátás során, és egészségi állapotuknak megfelelő empátiával kezeli a betegeket.
– Fogékony az egészségügyi jog változásainak folyamatos internalizációjára, fontosnak érzi a jogszabályok és etikai szabályok betartását és betartatását szakmai munkája során.
– Elfogadja a statisztikai adatgyűjtés szabályait, felismeri a valid adatszolgáltatás fontosságát.
– Fontosnak tartja személyiségének fejlesztését a páciensekkel és munkatársakkal való hatékonyabb kommunikáció érdekében.
– Nyitott a közgazdasági problémák megértésére.
– Nyitott az egészségügyi finanszírozás módszereiben bekövetkező változásokra, törekszik az ebben rejlő gazdasági előnyök mind teljesebb kiaknázására.
– Érdeklődik a társadalom-, és humánbiztosítás folyamatai iránt, törekszik a felmerülő elszámolási és adatszolgáltatási feladatok magas szintű ellátására.
– Elfogadja az adatvédelmi szabályokat, fontosnak tartja azok maradéktalan érvényesülését, és támogatja az adatvédelmi felelős munkáját.
d) autonómiája és felelőssége
– Önállóan képes felhasználói szintű informatikai feladatok megoldására, együttműködik az informatikai rendszer üzemeltetését végző munkatársakkal.
– Együttműködik az egészségügyi ellátórendszer szereplőivel a páciensek optimális ellátásának megteremtése érdekében.
– Felelősséget érez a jogszabályok és a vonatkozó etikai elvek betartására vonatkozóan szakmai munkája során.
– Önállóan készíti el a statisztikákat, jelentéseket, beszámolókat, felelősséget vállal azok tartalmáért és a statisztikai adatszolgáltatás szabályszerűségéért.
– Együttműködik a páciensekkel és munkatársaival a kommunikációs folyamatban.
– Kezdeményezi a közgazdasági szemlélet megerősítését a feladatellátásban.
– Önállóan végzi az egészségügyi intézmények finanszírozásával kapcsolatos teendőit, felelősséget vállal a finanszírozás és kontrolling szervezeti egységben betöltött, munkakörébe tartozó feladatainak ellátásáért.
– Felelősséget érez társadalom-, és humánbiztosítási ismereteinek naprakészsége tekintetében, önállóan látja el a munkakörébe tartozó elszámolási és adatszolgáltatási feladatokat.
– Együttműködik munkatársaival, felkérésre vezető szerepet lát el munkacsoportjában, felelősséget vállal az általa vezetett munkatársak tevékenységéért a munkajogi szabályoknak megfelelően.
– Együttműködik az adatvédelmi felelőssel, felelősséget vállal az adatok szabályszerű kezelésért és továbbításáért.
– Munkája során betartja az egészségügyi dolgozókra vonatkozó etikai és jogi kötelezettségeket, és felismeri felelősségének határait
7.1.2. Az egészségbiztosítás specializáción továbbá az egészségügyi szervező
a) tudása
– Ismeri a társadalom- és a humánbiztosítási intézmények rendszerét, a dokumentációs és informatikai rendszereik működését, valamint az adatszolgáltatási rendszereiket.
– Ismeri a társadalombiztosítási és családtámogatási ellátások megállapításának, számfejtésének szabályait és eljárásrendjét.
– Ismeri a közigazgatási hatásági eljárások szabályait, valamint megérti annak összefüggéseit a társadalombiztosítási ellátások megállapítása során alkalmazott eljárásokkal.
– Ismeri az egészségügyi intézmények, a társadalom- és a humánbiztosítási szervek tevékenységének pénzügyi, számviteli és adózási folyamatait.
– Ismeri az egészségügyi és társadalombiztosítási intézmények ellenőrzésének rendszerét, valamint az ellenőrzés pénzügyi, számviteli és jogi szabályait.
– Ismeri az egészségügyi intézmények minőségbiztosítási és kontrolling rendszerét, rendszerbe foglalja az abból kinyert információkat.
– Ismeri a társadalombiztosítási és családtámogatási kifizetőhelyek működésének szabályait, eljárásrendjét, megérti működésüket, felismeri a kifizetőhelyek eljárásrendjének fejlesztendő pontjait.
– Ismeri az egészségügyi és társadalombiztosítási intézmények dokumentációs és informatikai rendszerét.
– Elemzi és értelmezi a demográfiai, a mortalitási és a morbiditási, valamint az egyéb egészségügyi, egészség-gazdaságtani és társadalombiztosítási adatokat, továbbá az elemzés legújabb módszertanát.
– Ismeri a kutatásmódszertan alapvető eszköztárát, etikai és jogi kereteit, valamint az egészségügyi és társadalombiztosítási kutatások speciális módszereit.
b) képességei
– Munkája során alkalmazza a társadalom- és a humánbiztosítási intézmények rendszeréről szerzett ismereteit, közreműködik a dokumentációs és informatikai rendszereik működtetésében, valamint adatszolgáltatási tevékenységet végez.
– Társadalombiztosítási- és családtámogatási ellátások megállapítására és számfejtésére vonatkozó ismereteit felhasználva megoldja a felmerülő adminisztrációs feladatokat, megszervezi az igényelbírálás és számfejtés folyamatát.
– Munkája során alkalmazza a közigazgatási hatásági eljárások szabályait, felhasználja ezen ismereteit a társadalombiztosítási ellátások megállapítására, számfejtésére vonatkozó eljárásokban.
– Alkalmazza pénzügyi, számviteli és adózási ismereteit az egészségügyi intézmények, társadalom- és humánbiztosítási szervek tevékenységének ellátására irányuló munkavégzése során.
– Megszervezi az egészségügyi és társadalombiztosítási intézmények ellenőrzését, alkalmazza az ellenőrzésre vonatkozó elméleti és gyakorlati ismereteit az ellenőrzési folyamat jogszerűségének és hatékonyságának érdekében.
– Megtervezi és működteti az egészségügyi intézmények kontrolling és minőségbiztosítási rendszerét, fejleszti azokat a vezetői iránymutatásoknak megfelelően.
– Alkalmazza szakmai ismereteit a társadalombiztosítási és családtámogatási kifizetőhelyek működésével kapcsolatosan, megszervezi és működteti a kifizetőhelyek adminisztrációs, dokumentációs és adatszolgáltatási tevékenységét.
– Megszervezi az egészségügyi és társadalombiztosítási intézmények adminisztrációs és dokumentációs rendszereit, felhasználja ismereteit az adatszolgáltatási és dokumentációs problémák megoldására.
– Képes demográfiai, mortalitási, morbiditási, egészségügyi, egészség-gazdaságtani és társadalombiztosítási adatok elemzésére, az alkalmazott elemzési technikák fejlesztésére.
– Képes magas színvonalú egészségügyi és társadalombiztosítási kutatások megtervezésére és kivitelezésére, az alkalmazott kutatás-módszertani technikák továbbfejlesztésére.
c) attitűdje
– Törekszik a társadalom- és a humánbiztosítási intézmények rendszeréről szerzett ismereteinek bővítésére, támogatja a dokumentációs és informatikai rendszerek működését és az adatszolgáltatási tevékenységet.
– Érdeklődik a társadalombiztosítási és családtámogatási ellátások megállapításának, számfejtésének szabályai iránt, fontosnak tartja a szabályoknak megfelelő működését.
– Elfogadja a közigazgatási hatósági eljárás alapelveinek, szabályainak alkalmazását, törekszik a jogszerűség maradéktalan betartására eljárásai során.
– Érzékeny az egészségügyi intézmények, a társadalom- és humánbiztosítási szervek tevékenységének pénzügyi, számviteli és adózási folyamataiban bekövetkező változásokra.
– Fontosnak tartja az egészségügyi és társadalombiztosítási intézmények ellenőrzését, felismeri a működési hiátusait, támogatja a munkatársakat a munkafolyamatok korrigálása érdekében.
– Törekszik az egészségügyi intézmények minőségbiztosítási és kontrolling rendszerének mind teljesebb megismerésére, és a vezetői igényeknek megfelelő fejlesztésére.
– Fontosnak tartja a társadalombiztosítási és családtámogatási kifizetőhelyek szabályszerű működését, fogékony az ügyfelek problémáinak megoldására, és elkötelezettséget mutat a szolgáltatások színvonalának fejlesztésére.
– Törekszik az egészségügyi és társadalombiztosítási intézmények adminisztrációs és dokumentációs rendszereinek magas szintű működtetésére.
– Fontosnak tartja a demográfiai, a mortalitási és a morbiditási, valamint más egészségügyi, egészség-gazdaságtani és társadalombiztosítási adatok elvárásoknak megfelelő elemzését, kezdeményezi az elemzések módszertanának fejlesztését.
– Törekszik magas színvonalú egészségügyi és társadalombiztosítási kutatások elvégzésére, támogatja kutatócsoportját, elkötelezettséget mutat a kitűzött célok megvalósítására.
d) autonómiája és felelőssége
– Együttműködik munkatársaival a társadalom- és a humánbiztosítási intézmények dokumentációs és informatikai rendszereei működéséhez, valamint az adatszolgáltatási tevékenységéhez kapcsolódó feladataik ellátásában, önállóan látja el munkaköréhez kapcsolódó feladatait.
– Társadalombiztosítási és családtámogatási ellátások megállapítására és számfejtésére vonatkozó ismereteit felhasználva önállóan látja el a munkakörébe tartozó felmerülő adminisztrációs feladatokat, vezetői szerepet lát el az igényelbírálás és számfejtés folyamatának szabályszerű lebonyolításában.
– Felelősséget érez a közigazgatási hatásági eljárások szabályainak betartásáért munkavégzése során, kezdeményező szerepet lát el a hatósági eljárásokra vonatkozó belső eljárásrendek összehangolása során.
– Önállóan ellátja a munkakörébe tartozó pénzügyi, számviteli és adózási feladatokat, együttműködik az egészségügyi intézmények, a társadalom- és a humánbiztosítási szervek gazdasági tevékenységet végző szervezeti egységeivel.
– Önállóan látja el az egészségügyi és társadalombiztosítási intézmények ellenőrzéséhez kapcsolódó munkaköri feladatait, felelősséget vállal az általa végzett ellenőrzés jogszerűségéért, együttműködik az ellenőrzési folyamat során az illetékes hatóságokkal.
– Önállóan látja el az egészségügyi intézmények minőségbiztosítási és kontrolling rendszeréhez kapcsolódó munkaköri feladatait, együttműködik munkatársaival a minőségbiztosítási és kontrolling rendszer működtetése során.
– Önállóan látja el a társadalombiztosítási és családtámogatási kifizetőhelyek működéséhez kapcsolódó munkaköri feladatait, vezetői szerepet tölt be a kifizetőhely feladatainak ellátásában, együttműködik munkatársaival, valamint az ellenőrzést végző hatóságokkal és vezetőként felelősséget érez a munkavégzés színvonaláért.
– Önállóan látja el az egészségügyi és társadalombiztosítási intézmények dokumentációs és informatikai rendszerének működéséhez kapcsolódó munkaköri feladatait.
– Felelősséget érez a demográfiai, a mortalitási és a morbiditási, valamint más egészségügyi, egészség-gazdaságtani és társadalombiztosítási adatok magas színvonalú elemzéséből levont következtetések helytállóságáért, kezdeményezi az elemzés módszertanának fejlesztését.
– Önállóan képes magas színvonalú egészségügyi és társadalombiztosítási kutatások megtervezésére és megvalósítására.
7.1.3. Az egészségügyi ügyvitelszervező specializáción továbbá az egészségügyi szervező
a) tudása
– Ismeri a társadalom- és a humánbiztosítási intézmények rendszerét, a dokumentációs és informatikai rendszereik működését, valamint az adatszolgáltatási rendszereiket.
– Ismeri az egészségügyi intézmények, a társadalom- és humánbiztosítási szervek tevékenységének pénzügyi, számviteli és adózási folyamatait.
– Ismeri az egészségügyi intézmények minőségbiztosítási és kontrolling rendszerét, rendszerbe foglalja az abból kinyert információkat.
– Ismeri az egészségügyi és a társadalombiztosítási intézmények dokumentációs és informatikai rendszerét.
– Elemzi és értelmezi a demográfiai, a mortalitási és a morbiditási, valamint más egészségügyi, egészség-gazdaságtani és társadalombiztosítási adatokat, ismeri az elemzés legújabb módszertanát.
– Ismeri a kutatásmódszertan alapvető eszköztárát, etikai és jogi kereteit, valamint az egészségügyi és társadalombiztosítási kutatások speciális módszereit.
– Átfogó tudással rendelkezik az egészségtudomány területén alkalmazott digitális eszközökről.
– Ismeri az egészségügyi ellátást közvetlenül vagy közvetetten támogató egyszerű és komplex informatikai rendszerek működési elvét.
– Átfogó ismeretekkel rendelkezik az adatok informatikai eszközökkel történő feldolgozásának követelményeiről, eszközeiről és módszereiről.
– Átfogó ismeretekkel rendelkezik a számítógépes rendszerek fejlesztését támogató módszertanokról.
b) képességei
– Munkája során alkalmazza a társadalom- és a humánbiztosítási intézmények rendszeréről szerzett ismereteit, közreműködik a dokumentációs és az informatikai rendszereik működtetésében, valamint adatszolgáltatási tevékenységet végez.
– Alkalmazza a pénzügyi, a számviteli és az adózási ismereteit az egészségügyi intézmények, a társadalom- és humánbiztosítási szervek tevékenységének ellátására irányuló munkavégzése során.
– Megtervezi és működteti az egészségügyi intézmények kontrolling és minőségbiztosítási rendszerét, fejleszti azokat a vezetői iránymutatásoknak megfelelően.
– Megszervezi az egészségügyi és társadalombiztosítási intézmények adminisztrációs és dokumentációs rendszereit, felhasználja ismereteit az adatszolgáltatási és dokumentációs problémák megoldására.
– Képes demográfiai, mortalitási, morbiditási, egészségügyi, egészség-gazdaságtani és társadalombiztosítási adatok elemzésére, az alkalmazott elemzési technikák fejlesztésére.
– Képes magas színvonalú egészségügyi és társadalombiztosítási kutatások megtervezésére és kivitelezésére, az alkalmazott kutatásmódszertani technikák továbbfejlesztésére.
– Képes megítélni az adott technológia korszerűségét, hatékonyságát, javaslatot tud tenni a folyamatok és az eszközök költséghatékonyságának növelésére.
– Képes ismereteire támaszkodva támogatni az egészségügyi ellátásban dolgozó szakembereket az infokommunikációs eszközök használatában.
– Képes feladata ellátásához szükséges egyszerűbb adatstruktúrák, algoritmusok és programok előállítására.
– Képes a szakmai reálfolyamatokat a feladatnak megfelelő absztrakciós szinten megfogalmazni, és ez alapján informatikai igényeket specifikálni.
– A megfelelő eszközök rendelkezésre állása esetén képes megítélni, hogy egy informatikai rendszer a szakmai szabályoknak, megfogalmazott elvárásoknak megfelelően működik-e.
c) attitűdje
– Törekszik a társadalom- és a humánbiztosítási intézmények rendszeréről szerzett ismereteinek bővítésére, támogatja a dokumentációs és az informatikai rendszerek működését és az adatszolgáltatási tevékenységet.
– Érzékeny az egészségügyi intézmények, a társadalom- és a humánbiztosítási szervek tevékenységének pénzügyi, számviteli és adózási folyamataiban bekövetkező változásokra.
– Törekszik az egészségügyi intézmények minőségbiztosítási és kontrolling rendszerének mind teljesebb megismerésére és a vezetői igényeknek megfelelő fejlesztésére.
– Törekszik az egészségügyi és a társadalombiztosítási intézmények adminisztrációs és dokumentációs rendszereinek magas szintű működtetésére.
– Fontosnak tartja a demográfiai, a mortalitási és a morbiditási, valamint más egészségügyi, egészség-gazdaságtani és társadalombiztosítási adatok elvárásoknak megfelelő elemzését, kezdeményezi az elemzések módszertanának fejlesztését.
– Törekszik a magas színvonalú egészségügyi és társadalombiztosítási kutatások elvégzésére, támogatja kutatócsoportját, elkötelezettséget mutat a kitűzött célok megvalósítására.
– Folyamatosan követi az infokommunikációs technológia új vívmányait, elsajátítja az azokkal kapcsolatos alapvető ismereteket, ezáltal elősegítve azok egészségügyi célú felhasználását.
– Figyeli és felismeri, ha egy egészségügyi folyamatban informatikai eszközök alkalmazása, illetve a meglévő eszközök és folyamatok továbbfejlesztése eredményességet vagy hatékonyságot növel.
– Az egészségügyi adatokra és rendszerekre vonatkozó szabványokat fontosnak tartja.
– Egymással szabványos adatcserére, szintaktikailag és szemantikailag interoperabilis rendszerek és megoldások fejlesztésére törekszik, és ezeket a szempontokat érvényesíti saját munkája során.
– Fokozott figyelmet szentel az eltérő tudományterületen (különösen az egészségtudományi, egészség-gazdaságtani és informatikai szakterület) dolgozó szakemberek közötti sikeres kommunikációnak.
d) autonómiája és felelőssége
– Együttműködik munkatársaival a társadalom- és a humánbiztosítási intézmények dokumentációs és informatikai rendszerei működéséhez és az adatszolgáltatási tevékenységéhez kapcsolódó feladataik ellátásában, önállóan látja el munkaköréhez kapcsolódó feladatait.
– Önállóan ellátja a munkakörébe tartozó pénzügyi, számviteli és adózási feladatokat, együttműködik az egészségügyi intézmények, a társadalom- és a humánbiztosítási szervek gazdasági tevékenységet végző szervezeti egységeivel.
– Önállóan látja el az egészségügyi intézmények minőségbiztosítási és kontrolling rendszeréhez kapcsolódó munkaköri feladatait, együttműködik munkatársaival a minőségbiztosítási és kontrolling rendszer működtetése során.
– Önállóan látja el az egészségügyi és a társadalombiztosítási intézmények dokumentációs és informatikai rendszerének működéséhez kapcsolódó munkaköri feladatait.
– Felelősséget érez a demográfiai, a mortalitási és a morbiditási, valamint más egészségügyi, egészség-gazdaságtani és társadalombiztosítási adatok magas színvonalú elemzéséből levont következtetések helytállóságáért, kezdeményezi az elemzés módszertanának fejlesztését.
– Önállóan képes magas színvonalú egészségügyi és társadalombiztosítási kutatások megtervezésére és megvalósítására.
– Egészségügyi, gazdasági és menedzsment szakemberekkel együttműködve tervez és valósít meg hatékonyság-növelő, illetve innovációs tevékenységeket. Felelősen ítéli meg javaslatai jog- és életszerűségét.
– Önállóan vagy csoportban végzi ellátást támogató rendszerek üzemeltetését. Figyelmet fordít az eszközhasználat szakmai szabályoknak megfelelő biztonsági szempontjaira.
– Egyszerűbb feldolgozási, fejlesztési feladatokat önállóan végez. Felelősen viszonyul módszerei helytállóságához, eszközei megbízhatóságához, ergonómiájához, valamint ügyel azok további hasznosíthatóságára.
– Munkahelyi vagy projektszervezetben is ellátja a vonatkozó rendszerfejlesztési módszertannak megfelelő feladatokat, feladatait minőségben, határidőre, együttműködően végzi.
– A felismert szervezeti-működési hiányosságokat jelzi.
7.1.4. Egészségturizmus szervező specializáción továbbá az egészségügyi szervező
a) tudása
– Ismeri az egészségügyi és turisztikai intézmények rendszerét és működési módját, tevékenységeinek jogi, pénzügyi, számviteli, adózási folyamatait, az európai együttműködési lehetőségeket.
– Ismeri a speciális egészségturisztikai szolgáltatások megszervezésének rendszereit, marketingmódszereit, a vendégekkel való bánásmód elméleti és gyakorlati hátterét.
– Ismeri a turizmus általános elméletét, a speciális turisztikai menedzsmentek és stratégiák elemeit, a turisztikai piac nemzetközi működésének tendenciáit.
– Ismeri a wellness termékcsoport összetevőit, a wellness és rekreációs központok felépítését és működését.
– Ismeri a fizioterápia, balneo- és egyéb gyógyterápiák alkalmazási köreit, a különböző kezelési módok szerepét a rehabilitációban és a prevencióban, valamint az egészségturizmushoz kapcsolódó intézmények programszervezői feladatait.
– Ismeri a természeti értékek és a környezetgazdálkodás kölcsönhatásait és turisztikai lehetőségeit, a falusi és ökoturizmusban rejlő rekreációs lehetőségeket.
– Ismeri a nemzetközi turisztikai és egészségturisztikai trendeket, fejlesztési lehetőségeket és irányokat.
– Ismeri a kutatásmódszertan alapvető eszköztárát, etikai és jogi kereteit, valamint az egészségügy, az egészségturizmus és a turizmus általános területeit érintő kutatások speciális módszereit.
– Ismeri a pszichoszomatikus betegségek speciális stresszkezelési módszereit és alapvető eszköztárát.
– Ismeri a legújabb gasztronómiai és reformtáplálkozási trendeket, ezek alkalmazhatóságát az egészségturisztikai szolgáltatásokban.
b) képességei
– Képes munkája során alkalmazni a turizmushoz kapcsolódó egészségügyi és turisztikai intézmények rendszeréről szerzett ismereteit, közreműködni a dokumentációs és informatikai rendszereik működtetésében, valamint adatszolgáltatási tevékenység végzésére.
– Képes kliensre szabott egészségturisztikai programok készítésére.
– Képes az egészségturisztikai programtervezés mellett az egyéb turisztikai területeken is programtervezésre és kivitelezésre.
– Képes a wellness és rekreációs intézményekben személyre szabott rekreációs és wellness programok összeállítására és ismertetésére.
– Képes a kezelőorvosi javaslat alapján a gyógyterápiás eljárások programszervezésére, ismertetésére és az esetleges egészségügyi ellenjavallatok tájékoztatásra.
– Képes felismerni a szakterületében rejlő értékeket, lehetőségeket, ezáltal képes innovációs fejlesztési programok kidolgozására.
– Képes turisztikai, statisztikai adatok elemzésére, valamint az alkalmazott elemzési technikák fejlesztésére, továbbá turisztikai, egészségturisztikai pályázati tevékenységek végzésére.
– Képes egészségügyi, demográfiai, üzleti, statisztikai adatok elemzésére, a kutatások megtervezésére és kivitelezésére.
– Képes az egészségturizmusban használható stresszkezelési eljárások, módszerek, adekvát alkalmazására.
– Képes személyre szabott, az egészséges táplálkozás igényeit is kielégítő programok kidolgozására, szervezésére.
– Képes wellness és rekreációs intézményekben team tagként vagy vezetőként programszervezésre.
c) attitűdje
– Törekszik az egészségügyi és turisztikai intézmények rendszeréről szerzett ismereteinek bővítésére, támogatja a dokumentációs és informatikai rendszerek működését és az adatszolgáltatási tevékenységet.
– Képes elfogadni és megérteni az emberek közötti különbségeket és azonosságokat, ezáltal befogadóbbá, nyitottabbá, érzékenyebbé válni.
– Érdeklődést mutat az egyéb turisztikai területek fejlesztési irányaira.
– Elkötelezett az egészségmegőrzés elvei iránt.
– A gyógyeljárások programtervezése során a kliensekkel segítőkész, etikus, empatikus magatartást tanúsít.
– Elkötelezett a környezetvédelem ügye és a természeti értékek megőrzése iránt.
– Nyitott a természet közeli és a vidékfejlesztést érintő egészségturisztikai területek fejlesztésére.
– Fontosnak tartja az új egészségturisztikai trendek megismerését, valamint a hazai egészségturizmus fejlesztését.
– Fontosnak tartja a demográfiai, a morbiditási és a turizmus általános területeit érintő statisztikai elemzések elvégzését. Kezdeményezi az elemzések módszertanának fejlesztését, elkötelezett a kitűzött célok megvalósítására.
– Elkötelezett a stressz elleni módszerek megismerésére és alkalmazására.
– Fontosnak tartja, hogy az egészségturisztikai programokban szerepet kapjon az egyénre szabott, egészséges táplálkozás követelménye.
d) autonómiája és felelőssége
– Képes együttműködni munkatársaival a turisztikai intézmények dokumentációs és informatikai rendszereinek működéséhez és adatszolgáltatási tevékenységéhez kapcsolódó feladataik ellátásában, továbbá önálló munkavégzésre.
– Egészségturisztikai ismereteire alapozva felelősséggel, megfelelő önképzéssel képes egyéb turisztikai területek menedzselésére.
– Önállóan ellátja a wellness és rekreációs programokhoz kapcsolódó egészség-megőrzési és dokumentációs feladatokat.
– A rendelkezésére álló, a kliensek egészségügyi adatait tartalmazó dokumentáció alapján, képes a javasolt gyógyeljárások önálló szervezésére.
– Felelősséget érez a gyógykezelési program optimális megvalósítására és a kliensek gyógyulásának elősegítésére.
– Képes innovatív módon felismerni a speciális turisztikai lehetőségeket a természeti értékek kiaknázásával.
– Képes önállóan felismerni a nemzetközi lehetőségeket, irányokat és ezt átültetni a hazai gyakorlatba.
– Felelősséget érez a demográfiai, a morbiditási, a turisztikai, valamint más statisztikai adatok magas színvonalú – az etikai és a jogi keretek figyelembe vételével – elemzéséből levont következtetések helytállóságáért.
– Önállóan és felelősséget érezve segíti klienseinek stressz elleni megküzdését az elsajátított stresszkezelési eljárások birtokában.
– Képes önállóan, felelősségteljesen megszervezni a szakterületén, az egyéni igényeknek megfelelő gasztronómiai és reformtáplálkozási programokat kliensei számára.
8. Az alapképzés jellemzői
8.1. Szakmai jellemzők
8.1.1. A szakképzettséghez vezető tudományágak, szakterületek, amelyekből a szak felépül:
– alapozó egészségtudományok 15–20 kredit;
– alkalmazott egészségtudományok 35–40 kredit;
– matematika- és számítástudományok 5–10 kredit;
– bölcsészettudományok 4–6 kredit;
– társadalomtudományok 20–25 kredit.
8.1.2. A képzésben válaszható specializációk tudományágai, szakterületei és azok kreditaránya:
A specializáció kreditaránya további 80 kredit:
a) egészségbiztosítási specializáció:
– alkalmazott egészségtudományok 10–15 kredit,
– egészségbiztosítási szakismeretek 45–55 kredit,
– közgazdaságtudományok 15–20 kredit;
b) egészségügyi ügyvitelszervező specializáció:
– alkalmazott egészségtudományok 15–20 kredit,
– egészségügyi ügyviteli szakismeretek 45–55 kredit,
– közgazdaságtudományok 10–15 kredit;
c) egészségturizmus szervező specializáció
– alkalmazott egészségtudományok 10–15 kredit,
– egészségturizmus szakismeretek 45–55 kredit,
– közgazdaságtudományok 15–20 kredit.
8.2. Idegennyelvi követelmény
Az alapfokozat megszerzéséhez egy élő idegen nyelvből államilag elismert, középfokú (B2), komplex típusú nyelvvizsga vagy azzal egyenértékű érettségi bizonyítvány vagy oklevél megszerzése szükséges.
8.3. Szakmai gyakorlatra vonatkozó követelmények
A szakmai gyakorlat időtartama legalább 8 hét. A szakmai gyakorlat további követelményeit a szak tanterve határozza meg.
1. Az alapképzési szak megnevezése: orvosi diagnosztikai analitikus (Medical Diagnostic Analysis)
2. Az alapképzési szakon szerezhető végzettségi szint és a szakképzettség oklevélben szereplő megjelölése
– végzettségi szint: alap- (baccalaureus, bachelor; rövidítve: BSc-) fokozat
– szakképzettség: orvosi diagnosztikai analitikus
– a szakképzettség angol nyelvű megjelölése: Medical Diagnostic Analyst
– választható specializációk: orvosdiagnosztikai laboratóriumi analitika, orvosi kutatólaboratóriumi analitika, radiográfia, optometria, patológiai analitika
3. Képzési terület: orvos- és egészségtudomány
4. A képzési idő félévekben: 8 félév
5. Az alapfokozat megszerzéséhez összegyűjtendő kreditek száma: 240 kredit
– a szak orientációja: kiegyensúlyozott (40–60 százalék)
– a szakdolgozat készítéséhez rendelt kreditérték: 20 kredit
– intézményen kívüli összefüggő gyakorlati képzés minimális kreditértéke: 10 kredit
– a szabadon választható tantárgyakhoz rendelhető minimális kreditérték: 12 kredit
6. * A szakképzettség képzési területek egységes osztályozási rendszere szerinti tanulmányi területi besorolása: 725/0914
7. Az alapképzési szak képzési célja és a szakmai kompetenciák
A képzés célja orvosi diagnosztikai analitikusok képzése, akik képesek önálló laboratóriumi analitikai, vagy képalkotó diagnosztikai vagy optometriai tevékenység végzésére, szervezésére, kis orvosi laboratóriumok vagy diagnosztikai részlegek, optometriai laboratóriumok munkájának irányítására, jártasak az adatfeldolgozás korszerű módszereiben, valamint rendelkeznek modern gazdasági ismeretekkel. Kellő ismeretekkel rendelkeznek a korszerű műszer és méréstechnika, az informatika és számítástechnika és azok orvosi laboratóriumi, képalkotó diagnosztikai és optometriai alkalmazásának területein. Képességeiket azon országban, intézményben alkalmazhatják a gyakorlatban is, ahol az alkalmazandó jogszabályok, irányelvek, protokollok ezt lehetővé teszik. Felkészültek tanulmányaik mesterképzésben történő folytatására.
7.1. Az elsajátítandó közös szakmai kompetenciák
7.1.1. Az orvosi diagnosztikai analitikus
a) tudása
– Részletesen ismeri a szervezet felépítését, törvényszerűségeit, a különböző alkotóelemek funkcióját, a biokémiai szabályozási valamint az anyagcsere folyamatokat.
– Ismeri a szervrendszereket felépítő struktúrákat, a szervrendszerek mikroszkópos és makroszkópos felépítését, a képletek felszíni struktúráit, a szervezet élettani és kóros működését, ismeri azok szabályozását, és a szervezetben lejátszódó kóros folyamatok kóroktanát.
– Ismeri a betegségek jellegzetes makro-mikroszkópos, strukturális elváltozásait.
– Részletesen ismeri a mikrobiológia tárgyát, feladatait, felosztását, a mikrobák felosztását, és mindazon jellemzőit, amelyek lényegesek a fertőzések kialakulásában.
– Széles körűen ismeri a mikroorganizmusok, mint kórokok kimutatásának és elpusztításának lehetőségeit, a mintavétel szabályait, a mintavétel módját.
– Ismeri az egészségtudományi szakterület szakmai szókincsét anyanyelvén, valamint latin nyelven (orvosi latin).
– Ismeri a terápiás környezet sajátosságait, a különböző ágytípusok, ágyhelyzetek, testhelyzetek, kényelmi eszközök mobilizációs eszközök és eljárások hatásait, indikációs körét és a kivitelezés menetét. Ismeri a fájdalomcsillapítás anatómiai és élettani alapjait, valamint a különböző fájdalomcsillapítási módokat.
– Ismeri a fiziológiás szükségletek kielégítésének alapjait.
– Ismeri az egészségügyi dokumentáció alapjait.
– Ismeri az asepsis-antisepsis, nozokómiális surveillance fogalmait, a szelektív hulladékgyűjtés lényegét és menetét.
– Ismeri a vitális paraméterek mérésének indikációs körét, a beavatkozások és a kapott eredmények értékelésének menetét. Ismeri a higiénés szükségletek kielégítésének elemeit.
– Ismeri a legfontosabb életmentési feladatokat, a leggyakrabban előforduló egészségkárosodások esetén szükséges teendőket a mindenkor hatályos ajánlásoknak megfelelően, az alapszintű életmentő beavatkozásokat (BLS) és eszközöket.
– Ismeri az orvosi laboratóriumi, képalkotó diagnosztikai munkára vonatkozó egészségvédelmi, munkavédelmi, balesetvédelmi és tűzrendészeti előírásokat.
– Ismeri az orvosi laboratóriumi, képalkotó diagnosztikai műszerek működésének elveit.
– Ismeri az orvosi laboratóriumi, képalkotó diagnosztikai módszerek kémiai, fizikai és biológiai alapjait.
– Ismeri az alapvető biometriai, illetve matematikai-statisztikai módszereket, és tudja alkalmazni azokat a szerzett információk, adatok feldolgozásához és értékeléséhez.
– Ismeri az egészségügyben alkalmazott számítógépes információs rendszerek és hálózatok működését.
– Ismeri a modern számítástechnika orvosi laboratóriumi és képalkotó diagnosztikai alkalmazásának lehetőségeit.
– Ismeri az orvosi laboratóriumi, képalkotó diagnosztikai munkaszervezés kérdéseit.
– Részletesen ismeri a saját szakterületén alkalmazott egészségügyi dokumentáció vezetésének, kezelésének előírásait, valamint az adatszolgáltatással összefüggő szabályokat.
– Ismeri a betegdokumentáció, betegregisztráció, fogadás, felvilágosítás szabályait.
– Széleskörűen ismeri a jogi alapfogalmakat, a jogszerű betegellátás jellemzőit, hazai viszonylatban az egészségügyi rendszerben előforduló jogi problémákat és azok lehetséges megoldási lehetőségeit, alternatíváit, valamint a kliensek és az ellátást végzők jogait és kötelezettségeit.
– Ismeri az etikai alapfogalmakat, az etikus betegellátás jellemzőit, hazai viszonylatban az egészségügyi rendszerben előforduló etikai problémákat és azok lehetséges megoldási lehetőségeit, alternatíváit.
– Ismeri az adott munkahely munkafolyamatait, szakmája munkaszervezési kérdéseit.
– Ismeri a menedzsment alapvető fogalmait és feladatait, az ellátórendszer szereplőit és azok tevékenységi körét, hatáskörét, átfogó elméleti ismeretekkel rendelkezik az egészségügy gazdasági, vezetési és szervezési technikáira vonatkozóan.
– Részletesen ismeri a humánerőforrás gazdálkodás alapjait, a minőség fogalmát, valamint annak alkalmazási, mérési és fejlesztési lehetőségeit az egészségügyben.
– Ismeri a bizonyítékokon alapuló ápolás,orvoslás szemléletét, a kutatás, irodalomkutatás folyamatát, az adatgyűjtési módszereket, az adatbázis készítésének menetét, a statisztikai programokat, az egyváltozós statisztikai eljárásokat, az eredmények értelmezésének, értékelésének menetét.
– Részletesen ismeri a kommunikáció alapelemeit, formáit, irányait, csatornáit, az életkornak megfelelő kommunikációs stratégiákat.
– Átfogóan ismeri az egészség fogalmát és meghatározóit, az egészségfejlesztés fogalmát, alapelveit, módszereit, az egészségfejlesztő tevékenységeket, az egészségfejlesztés modelljeit, az egészség-tanácsadás lényegét.
– Részletesen ismeri a demográfiai alapmutatókat, a lakosság egészségi állapotát jellemző epidemiológiai mutatószámokat, a főbb krónikus nem fertőző betegségek gyakoriságát, rizikófaktorait, a népegészségügyi (a betegségek megelőzésére, az egészség megőrzésére és fejlesztésére irányuló) törekvéseket, tevékenységi köröket, a szociológiai, egészségszociológiai elméleteket és szemléletmódot.
– Ismeri az egészségmegőrzés és – fejlesztés szociológiai, egészségszociológiai megközelítését.
b) képességei
– Képes az egészséget károsító tényezőket felismerni, az élettani és kóros működések egymástól való elkülönítésére, kompetencia szintjének megfelelő lépéseket vagy javaslatot tenni a megoldásra.
– Képes gyakorlati munkája során alkalmazni ismereteit a jellegzetes patológiai eltérések, elváltozások kapcsán.
– Képes mikrobiológiai ismeretei birtokában a fertőző betegségek és járványok megelőzésére, felismerésére.
– Jól használja a munkájához szükséges szakmai (orvosi latin) nyelvet.
– Képes az asepsis-antisepsis szabályai és a nozokómiális surveillance kritériumai, valamint az elkülönített hulladékgyűjtés szabályai szerint a munkafolyamatokat ellátni. Képes a higiénés szükségletek kielégítésével kapcsolatos (az intézményben alkalmazandó eszközök, eljárások) feladatok ellátására.
– Képes a megfelelő ágytípus, ágyhelyzet, testhelyzet, kényelmi eszközök, betegmozgatási és mobilizációs eszközök, eljárások megválasztására és alkalmazására.
– Képes a vitális paraméterek megfigyelését (beleértve a köpeny és magtemperatúra, láztípusok, légzésszám-minta–típusok, pulzusszám és qualitások, pulzusdeficit, non-invazív méréssel a vérnyomás meghatározását) önállóan kivitelezni, a kapott eredményeket értékelni.
– Képes a fizikális lázcsillapítás kivitelezésére.
– Képes a fájdalom felmérésére és a fizikális fájdalomcsillapítási eljárások alkalmazására.
– Képes alkalmazni azokat az eszköz nélküli és esetenként eszközös beavatkozásokat, melyek a hirtelen bekövetkezett egészségkárosodás esetén a beteg, sérült életét megmenthetik.
– Képes a szakmájában alkalmazott módszerek értékelésére, továbbá új módszerek bevezetésére, beleértve a szükséges műszeres vizsgálatokat is.
– Képes a szerzett tapasztalatok, eredmények és összefüggések felismerésére, ezek megfelelő dokumentálására, és az ezekből levonható általános következtetések megfogalmazására.
– Képes a munkavégzése során betartani és betartatni a munkavédelmi, balesetvédelmi és tűzvédelmi előírásokat.
– Képes a laboratóriumi analitikai vagy képalkotó diagnosztikai módszerek értékelésére, továbbá új módszerek bevezetésére, beleértve a szükséges műszeres vizsgálatokat is.
– Képes a laboratóriumi vagy képalkotó diagnosztikai veszélyes hulladékokra vonatkozó előírások betartására.
– Képes megadott szempontok alapján önálló biometriai, illetve matematikai-statisztikai analízisek elvégzésére.
– Képes szakmai ismeretei önálló és szervezett formában való bővítésére, alkalmazására.
– Képes a szakirodalom felhasználásával új módszerek beállítására.
– Képes információk és erőforrások feltárására.
– Képes a költség-, és rendszerszemléletű gondolkodásra.
– Képes interperszonális kapcsolatok kialakítására, a csoportos munkába való beilleszkedésre, illetve annak megszervezésére.
– Képes munkájátt hivatásszerűen, a jogszabályok és az etikai normák betartásával végezni.
– Képes a szakterületének megfelelő egészségnevelési feladatok ellátására.
– Képes költségérzékeny döntések meghozatalára és a humánerőforrás optimális felhasználására a tevékenysége gyakorlása során.
– Képes a munkáját a bizonyítékokon alapuló ellátás alapelveinek és gyakorlati szempontjainak figyelembe vételével a minőségügyi rendszer előírásai alapján végezni, a minőség javítása érdekében a különböző módszereket, eszközöket összehangoltan alkalmazni.
– Képes közreműködni bizonyítékokon alapuló, kutatásmódszertani és biostatisztikai ismeretekre alapozott, releváns hazai és nemzetközi kutatások eredményeire támaszkodó, szakterületének megfelelő vizsgálatok elvégzésében, és azok prezentálásában.
– Képes megválasztani és alkalmazni a szakterületéhöz kapcsolódó pedagógiai ismereteket, módszereket és képes egyéni és csoportos kliens, betegoktatási feladatok ellátására a kliens életkorának, társadalmi státuszának, értelmi és érzelmi képességének, betegségének megfelelően.
– Képes adekvát, a partnerhez igazított hatékony szakmai kommunikáció folytatására szóban és írásban is a pácienssel, családdal, közösséggel, az interperszonális készségek révén.
– Képes a bizalom kialakítására a pácienssel, családdal, közösséggel.
– Képes a hivatása gyakorlása során a szükséges pszichológiai alap alkalmazására, pszicho-szomatikus szemlélet követésére, Képes a beteg-egészségügyi szakember interperszonális kapcsolatában felmerülő problémák adekvát kezelésére, a beteg ember speciális pszichés jellemzőinek felismerésére és alapvető kezelésére.
– Egyéni és közösségi szinten képes felmérni a lakosság egészségi állapotát, prioritásokat meghatározni, és képessé válik hatékony beavatkozás megtervezésére, végrehajtására.
– Szakterületének megfelelően képes aktívan közreműködni a népegészségügyi kérdések megoldásában, szűrővizsgálatok szervezésében és kivitelezésében, egészségfejlesztő anyagok készítésében és alkalmazásában, valamint az epidemiológiai ismeretek alapján képes értékelni adott területen élő lakosság egészségi állapotát és a prevenciós tevékenységek hatékonyságát.
– Képes egyéni egészségtervet készíteni, egészség-tanácsadást végezni, és a közösség egészségi állapotának javítása érdekében eredményesen együttműködni a csapattagokkal.
c) attitűdje
– Ismeri, vállalja és hitelesen képviseli szakmája társadalmi helyét és szerepét, alapvető viszonyát a világhoz.
– Nyitott szakmája átfogó gondolkodásmódjának és gyakorlati működése alapvető jellemzőinek hiteles közvetítésére, átadására.
– Folyamatos önképzés igénye jellemzi.
– Törekszik a tevékenysége során a betegeket tudása szerint legmagasabb szinten ellátni.
– Törekszik a maximális diszkrációra és empátiára, a betegekkel kapcsolatos titoktartásra.
– Törekszik a megszerzett tudásanyagot folyamatosan fejleszteni, az adott kor technikai és tudományos eredményeit figyelembe véve.
– Hatékonyan kommunikál és együttműködik kollégáival.
d) autonómiája és felelőssége
– Kompetenciahatárainak megfelelően önállóan szakmai döntést hoz.
– Önállóan végzi az átfogó, megalapozó szakmai kérdések végiggondolását és adott források alapján történő kidolgozását.
– A szakmát megalapozó nézeteket felelősséggel vállalja.
– Együttműködés és felelősség jellemzi az adott szakterület képzett szakembereivel.
– Tudatosan vállalja szakmája etikai normáit.
– A bizalmas, személyes információk vonatkozásában titoktartási kötelezettsége van.
7.1.2. Orvosi diagnosztikai laboratóriumi analitika specializáción továbbá az orvosi diagnosztikai analitikus
a) tudása
– Ismeri a laboratóriumi munkájához kapcsolódó informatikai rendszert, működésének alapjait.
– Ismeri az informatikai rendszer laboratóriumi automatákkal és kórházi betegdokumentációs rendszerrel való kommunikációjának jellegzetességeit.
– Ismeri az adatkezelés alapvető szabályait a laboratóriumi informatikai rendszerben.
– Ismeri a laboratóriumi minták típusait (például. vér, szérum, plazma, vizelet, széklet, gyomornedv, csontvelői aspirátum, epe, punkciós folyadékok, liquor, kenet), a laboratóriumba történő mintaküldés adminisztratív szabályait és a különböző klinikai minták kezelésének alapvető szabályait.
– Ismeri a laboratóriumi diagnosztikában alkalmazott mintavételi eszközöket.
– Tudja a mintavételezés körülményeit, ismeri azok fontosságát. Ismeri a mintavételezés folyamatait.
– Megfelelő szintű anatómiai ismeretekkel rendelkezik.
– Tudja a laboratóriumi munka során használt oldatok, reagensek elkészítésének, tárolásának, használatának körülményeit és szabályait, készségszintű ismeretekkel rendelkezik a munkája során használatos laboratóriumi számításokról.
– Mélyreható ismeretekkel rendelkezik a hematológiai, hemosztazeológiai, klinikai kémiai, immunkémiai, immunológiai, transzfuziológiai, elválasztástechnikai, mikrobiológiai, patológiai, hisztológiai, citológiai, genetikai diagnosztikai, toxikológiai, TDM és in vitro izotópdiagnosztikai módszerekkel, a vizeletés egyéb testfolyadékok vizsgálatával kapcsolatban, részletesen ismeri e módszerek elvi alapjait és felhasználási területeiket a diagnosztikában, ismeri a manuális módszerek kivitelezésének folyamatát és részletesen ismeri az automatizált módszerek kivitelezését, lehetőségeit és korlátait.
– Alapvető ismeretekkel rendelkezik a különböző szervek és szervrendszerek leggyakoribb megbetegedéseinek kialakulásáért felelős kóros élettani és biokémiai folyamatokról, és ismeri az ezek diagnosztikájában használható legfontosabb módszereket.
– Gyakorlati ismeretekkel rendelkezik a laboratóriumi diagnosztika területén alkalmazott eljárásokról és eszközökről.
– Ismeri a klinikai diagnosztikai laboratóriumokban előforduló analizátorok, műszerek és automata rendszerek alkalmazásának, működésének alapelveit. Tisztában van az automatizáció alapelveivel és folyamataival.
– Alapvető ismeretekkel rendelkezik az automaták főbb típusairól, alkalmazásuk előnyeiről és korlátairól.
– Ismeri a műszerek beszerzésére, telepítésére vonatkozó alapvető szabályokat.
– Ismeri a műszerek karbantartására, javítására vonatkozó szabályokat.
– Ismeri a diagnosztikai laboratóriumokban alkalmazott protokollok, módszerleírások tartalmi követelményeit, szabályait.
– Ismeri a szakterületéhez tartozó munkajogi szabályozást.
– Alapvető gazdasági, finanszírozási és labormenedzsment ismeretekkel rendelkezik.
– Alapvető ismeretei vannak az egészségügyi rendszer ellátási szintjeiről.
– Ismeri az ellátórendszer szereplőit és azok tevékenységi körét, hatáskörét.
– Ismeri a laboratóriumi költségelemzés alapvető összetevőit (műszer, reagens, vegyszer, fogyóeszköz, kontroll, kalibrátor, karbantartás, bérköltség, finanszírozás).
– Ismeri a laboratóriumi dokumentáció alapvető szabályait, kezelési elveit (például. rendelés, készletezés, nyilvántartás) és megfelelően alkalmazza ezeket.
– Ismeri az autovalidálás fogalmát, alkalmazásának szabályait és körülményeit.
– Ismeri a laboratóriumi veszélyes hulladékokra vonatkozó előírásokat.
– Ismeri a minőségügyi dokumentáció szabályait.
– Rendelkezik adatvédelemi, betegjogi, etikai ismeretekkel.
b) képességei
– Képes valamely laboratóriumi informatikai rendszerben való tájékozódásra, képes adatbevitelre és adatok kinyerésére.
– Tudása felhasználásával képes egyéb laboratóriumi informatikai rendszerek használatának gyors elsajátítására.
– Képes átlátni a laboratóriumi automaták és az informatikai rendszer közötti kommunikáció alapvető sajátosságait.
– Képes átlátni a laboratóriumi informatikai rendszer és a kórházi informatikai rendszer közötti kommunikáció alapvető sajátosságait.
– Képes a laboratóriumi mintákat azonosítani és vizsgálatra előkészíteni, képes felismerni a preanalitikai hibákat (például. helytelen mintaazonosítás, nem adekvát minta vétele, nem megfelelő módon történő mintaküldés, rossz vér-citrát arány, hemolizált, lipémiás, icterusos minta, stb.).
– Képes adekvát kommunikációra az egészségügyi ellátásban résztvevő szakemberekkel, személyzettel a preanalitikai hibák feltárásával és elhárításával kapcsolatban.
– Képes a vizsgálati anyag vételének megszervezésére és a vérvétel kivitelezésére.
– Megteremti a higiéniás feltételeket.
– Képes a laboratóriumi vizsgálatokhoz használt oldatok, reagensek elkészítésének protokollját elkészíteni, és ennek felhasználásával az oldatokat, reagenseket elkészíteni és megfelelően tárolni.
– Képes táptalajok, tápoldatok elkészítésére.
– Képes az oldatok, reagensek elkészítésével kapcsolatos problémák felismerésére, a tárolt oldatok minőségének megítélésére, valamint ezen ismereteinek átadására a laboratórium egyéb dolgozói számára.
– Képes kémiai, biokémiai, sejtbiológiai, mikrobiológiai, hematológiai, hisztológiai, citológiai, számítástechnikai és műszeres analitikai ismeretei alkalmazásával a klinikai kémiai, izotópdiagnosztikai, mikrobiológiai, szövettani, citológiai és hematológiai diagnosztika területén biztonsággal eligazodni és önálló munkát végezni,
– Képes a rábízott vizsgálatok önálló elvégzésére a rutin diagnosztikai laboratóriumban.
– Képes a vizsgálatok technikai és személyi feltételeinek a megszervezésére.
– Képes az adott módszert betanítani a laboratórium munkatársai számára és ellenőrizni a vizsgálat helyes kivitelezését.
– Képes önállóan és csapatmunkában dolgozni.
– Képes kislaboratóriumok, laboratóriumi részlegek analitikai munkájának önálló és közvetlen irányítására.
– Szakmai ismereteinek birtokában képes a laboratóriumban alkalmazott diagnosztikai vizsgálatok eredményeinek értelmezésére, a normál és patológiás értékek elkülönítésére, leírására.
– Képes írásos szakmai anyag olvasására és értelmezésére.
– Képes a hibás mérésen alapuló laboratóriumi mérési eredmények felismerésére.
– Képes a labordiagnosztika területén munkaköréhez kapcsolódó speciális eszközök rendeltetésszerű használatára, karbantartására, alapműveletek elvégzésére.
– Képes a munkához szükséges feltételek ellenőrzésére és munkára kész állapotban tartja a munkahelyét: a szükséges anyagok, eszközök, műszerek meglétéről önállóan gondoskodik.
– Képes a hibaüzenetek felismerésére, értékelésére, hatáskörén belül a hiba elhárítására.
– Képes munkalisták készítésére.
– Képes új laboratóriumi protokollok értelmezésére és alkalmazására.
– Felügyelet mellett képes új diagnosztikai módszerek bevezetésére, az eredmények technikai értékelésére, módosító javaslatok megfogalmazására.
– Képes új módszert betanítani munkatársainak, ellenőrizni a kivitelezés helyességét.
– Képes átlátni kisebb laboratórium, vagy laboratóriumi részleg működését, az optimális működéshez szükséges feltételeket.
– Képes a biztonságos működéshez szükséges technikai és személyi feltételek megtervezésére.
– Képes az egészségügyi dokumentációt vezetni, az ahhoz kapcsolódó gyakorlati ismereteket elsajátítani.
– Képes laboratóriumi vizsgálatok tételes költségelemzésére.
– Képes a laboratóriumi módszerek belső és külső minőségellenőrzésének kivitelezésére.
– Képes a felmerülő problémák felismerésére és korrigálására.
– Képes az orvosi laboratóriumba érkező minták analízisre történő előkészítésére és a mintakezelési teendők szervezésére, ellátására, mintakezelési szabályok kidolgozására.
– Képes preanalitikai hibák észrevételére, feltárására.
– Képes a laboratóriumi informatikai rendszer önálló kezelésére.
– Képes laboratóriumi tesztek önálló kivitelezésére a szakmai gyakorlatok témaköreinek megfelelő szakterületeken, a kapott eredményeknek a kivitelezés megfelelősége szempontjából történő önálló értékelésére.
– Képes a hibás méréseken alapuló eredmények felismerésére és a probléma megoldására.
– Képes a laboratóriumi mérések minőségi kontrolljára: minőségi kontroll mérések kivitelezésére, a kontroll eredmények értelmezésére, nem megfelelőség esetén korrekciós intézkedések meghozatalára.
– Képes a laboratóriumi műszereket, automatákat karbantartani, üzemeltetni, mérésre kész állapotban tartani.
– Képes a hibás működés hibaüzeneteinek értelmezésére.
c) attitűdje
– Nyitott a laboratóriumi diagnosztikára jellemző technikai fejlődés következtében – megjelenő új eljárások (mintavételi, méréstechnikai) gyakorlati elsajátítására, tapasztalatszerzésre.
d) autonómiája és felelőssége
– Önállóan kezeli a felelősségére bízott laboratóriumi informatikai rendszert.
– Jogosultsági szintjének megfelelően önállóan visz be és nyer ki adatokat az adott laboratóriumi informatikai rendszerből.
– Tisztában van az adatvédelem fontosságával.
– Önállóan végzi az orvosi laboratóriumba érkező minták analízisre történő előkészítését, és megszervezi a mintakezelési teendőket a gondjaira bízott vizsgálatok vonatkozásában.
– Intézkedéseket tesz a preanalitikai hibák csökkentése és megoldása érdekében.
– Felelősen részt vesz a hatáskörébe tartozó laboratóriumi egység mintakezelési szabályainak kidolgozásában, felelős azok betarttatásáért és a felmerülő problémák feltárásáért.
– Laboratóriumi teszteket önállóan kivitelezi, a kivitelezést irányítja.
– A kapott eredményeket a kivitelezés megfelelőségének szempontjából értékeli (konfirmálás).
– A hibás méréseken alapuló eredményeket felismeri és intézkedéseket tesz a probléma megoldására.
– A mérések során felmerülő technikai problémákat felismeri és megoldja.
– A rábízott feladatokat felelősségének tudatában látja el.
– Tisztában van a munkája fontosságával, a mulasztások következményeivel.
– Felismeri a diagnosztikai eljárások során keletkezett patológiás eredményeket, és a laboratóriumi diagnózis felállítása érdekében saját hatáskörében további tesztek kivitelezését önállóan kezdeményezi, és végzi el a meglévő laboratóriumi protokollok alapján.
– Felügyelet mellett, aktívan közreműködik az eredménykiadásban.
– Felelősséget vállal az egészségügyi ellátórendszerben végzett saját tevékenységéért és az általa vezetett team tevékenységéért.
– Vezető szerepet tölt be a felügyeletére bízott laboratóriumi egység (részleg) műszerparkjának fenntartásában, a műszerekkel kapcsolatos karbantartási dokumentumok kezelésében.
– Megszervezi és irányítja a műszerek rendszeres karbantartását, és aktívan részt vesz a felmerülő hibák elhárításában.
– Felelősséget vállal annak érdekében, hogy az adott műszerek folyamatosan mérésre kész állapotban legyenek.
– Felelősséggel kapcsolatot tart a műszerek szervízelését végző szakemberekkel.
– Felelőssége tudatában, irányítás mellett végzi új laboratóriumi protokoll átültetését a mindennapi gyakorlatba.
– Új diagnosztikai módszer bevezetését, evaluálását irányítás mellett végzi.
– Részt vesz részlegleírások, módszerleírások, kivitelezési útmutatók elkészítésében.
– Kis diagnosztikai laboratórium, vagy diagnosztikai speciális részleg technikai irányítását önállóan végzi.
– Önállóan végzi a működéshez szükséges reagensek, vegyszerek, fogyóanyagok nyilvántartását és gondoskodik azok beszerzéséről.
– Felelős az optimális munkamenet (például munkalista kialakítás) és az ahhoz szükséges feltételek (személyi és technikai) megszervezéséért, az optimális leletátfordulási idő (“turn around time”) biztosításáért.
– Felelősséget vállal az egészségügyi dokumentáció pontos vezetéséért és annak tartalmáért.
– Irányítja a veszélyes hulladékok kezelését a laboratóriumban.
– Önállóan végzi és irányítja a módszerek belső minőségellenőrzését, felismeri és feltárja az eltérések okát és intézkedéseket tesz azok elhárítására.
7.1.3. Orvosi kutatólaboratóriumi analitika specializáción továbbá az orvosi diagnosztikai analitikus
a) tudása
– Mélyreható ismeretekkel rendelkezik a hematológiai, hemosztazeológiai, áramlási citrometriai, reológiai, immunkémiai, immunológiai, elválasztástechnikai (kromatográfia, tömegspektrometria), enzim-és szubsztrát kémiai, mikrobiológiai, hisztokémiai, genetikai és molekuláris biológiai, proteomikai, izotóptechnikai vizsgáló módszerekkel, a különböző mikroszkópos technikákkal, elektronmikroszkópos technikákkal kapcsolatosan, részletesen ismeri e módszerek elvi alapjait és felhasználási területeiket a diagnosztikában és orvosi kutatásokban, ismeri a manuális módszerek kivitelezésének folyamatát, és részletesen ismeri az automatizált módszerek kivitelezését, az alkalmazott műszerek működési elvét és felépítését. Ismeri az adott módszerek elméleti hátterét.
– Ismeri a laboratóriumi minták típusait (különösen: vér, szérum, plazma, vizelet, széklet, gyomornedv, csontvelői aspirátum, epe, punkciós folyadékok, liquor, kenet), és a különböző klinikai minták kezelésének alapvető szabályait.
– Ismeri a laboratóriumi munka során használt oldatok, reagensek elkészítésének, tárolásának, használatának körülményeit és szabályait és készségszintű ismeretekkel rendelkezik a munkája során használatos laboratóriumi számításokról.
– Ismeri a kísérleti állatházak üzemeltetésének, működtetésének szabályait és az állatgondozással kapcsolatos előírásokat és eljárásokat.
– Ismeri a sejt- és szövettenyésztő laboratóriumok működési feltételeit és szabályait.
– Ismeri a vegyszer, reagens és fogyóanyag beszerzésének módjait és szabályait, a műszerek karbantartásával, javításával kapcsolatos előírásokat.
– Ismeri a laboratóriumi veszélyes hulladékokra vonatkozó előírásokat.
– Ismeri a szakirodalom alkalmazását új módszerek beállítása során.
– Tisztában van a módszertani hibák kiderítésének („trouble shooting”) és azok korrigálásának szabályaival.
– Ismeri az állatkísérletekkel kapcsolatos etikai és jogi szabályozást, az állatkísérletek kivitelezésének szabályait és technikáit.
– Ismeri a sejt- és szövettenyésztési technikákat, a steril munka szabályait.
– Ismeri az új módszerek bevezetésével kapcsolatos szakkifejezéseket.
– Ismeri a módszer bevezetés és evaluálás szabályait és lépéseit.
– Ismeri a kutatólaboratóriumi munkával kapcsolatos minőségirányítási elveket, minőségügyi követelményeket, a GLP (good laboratory practice) alapelveit.
– Ismeri a laboratóriumi kísérleti jegyzőkönyv vezetés szabályait.
– Ismeri a sejtbiológiai, biokémiai, molekuláris biológiai, immunbiológiai élettani folyamatokat és a kóros elváltozások alapjait, rendelkezik funkcionális anatómiai, neuromorfológiai, hisztológiai, általános patológiai, patobiokémiai, mikrobiológiai, farmakológiai és farmakotoxikológiai ismeretekkel.
– Rendelkezik alapvető ismeretekkel a kutatásmenedzsment területén.
– Ismeri a tudományszervezés alapkérdéseit, a tudományos támogatási rendszereket, a tudományetikai normákat.
– Ismeri a tudományos adatbázisokat, a tudományos publikálás típusait és a tudományos közlemények szerkezetét.
– Rendelkezik könyvtárismerettel.
– Rendelkezik adatvédelemi, betegjogi, etikai ismeretekkel.
b) képességei
– Képes sejtbiológiai, genetikai, molekuláris genetikai, molekuláris biológiai, molekuláris morfológiai, immunológiai, sejttenyésztési számítástechnikai és műszeres analitikai ismeretei alkalmazásával a korszerű kutatás aktív közreműködőjeként tevékenykedni.
– Képes a modern kutatólaboratóriumi vizsgálómódszerek főbb területein önállóan és csapatmunkában dolgozni.
– Ismeri a laboratóriumi vizsgálatokhoz használt oldatok, reagensek elkészítésének protokollját és ennek felhasználásával képes az oldatokat, reagenseket elkészíteni, és megfelelően tárolni.
– Képes táptalajok, tápoldatok elkészítésére.
– Képes az oldatok, reagensek elkészítésével kapcsolatos problémák felismerésére, a tárolt oldatok minőségének megítélésére, ezen ismereteinek átadására a laboratórium egyéb dolgozói számára.
– Képes átlátni a kutatólaboratórium, a sejt- és szövettenyésztő laboratórium és a kísérleti állatházak folyamatos működéséhez szükséges feltételeket.
– Képes a biztonságos működéshez szükséges feltételek megtervezésére, a működést veszélyeztető eltérések azonosítására.
– Képes in vitro sejtvonalak fenntartására és kezelésére, a kísérleti állatok gondozására, kezelésére, és protokollok alapján az állatokon történő beavatkozások elvégzésére.
– Képes a módszerbevezetéssel és evaluációval kapcsolatban adekvát szakmai kommunikációra.
– Képes a szakirodalom felhasználásával új módszerek beállítására.
– Képes az evaluáció során kapott eredmények értelmezésére, a módszertani hibák kiderítésére és azok korrigálására.
– Képes pontos és informatív laboratóriumi kísérleti jegyzőkönyv vezetésére.
– Képes módszertani hibák kiderítésére („trouble shooting”) és azok korrigálására,.
– Képes korszerű laboratóriumi műszereket, műszer együtteseket üzemeltetni,.
– Képes írásos szakmai anyag olvasására és értelmezésére, képes a szakirodalom felhasználásával tudásának bővítésére.
– Képes az eredmények alapján összefüggések felismerésére, ezek megfelelő dokumentálására és általános következtetések megfogalmazására.
– Képes a megadott témában publikációkat kikeresni és értelmezni.
– Képes az orvosi laboratóriumba érkező minták analízisre történő előkészítésére és a mintakezelési teendők szervezésére, ellátására, a mintakezelési szabályok kidolgozására.
– Képes preanalitikai hibák észrevételére, feltárására.
– Képes a laboratóriumi informatikai rendszer önálló kezelésére.
– Képes kutatólaboratóriumi módszerek önálló kivitelezésére a szakmai gyakorlatnak megfelelő tématerületeken, képes a hibás méréseken alapuló eredmények felismerésére, a probléma elhárítására.
– Képes módszerfejlesztésben való részvételre, módszervalidálásra, kutatólaboratóriumi módszerek minőségellenőrzésére, kutatási jegyzőkönyv vezetésére.
– Képes kutatólaboratóriumi műszerek, műszer együttesek önálló üzemeltetésére, karbantartására, a hibás működés felismerésére, hibaüzenetek értelmezésére.
c) attitűdje
– Jó szervezési képességekkel rendelkezik, költségszemléletű gondolkodás jellemzi, elkötelezett a kutatólaboratórium, mint munkakörnyezet optimális körülményeinek biztosítása iránt.
– Elkötelezett a kísérleti állatok tartásának és felhasználásának etikai normák szerinti megvalósítása iránt.
– Elkötelezett a módszerek pontos kivitelezése, a GLP betartása iránt.
– Együttműködik a laboratóriumvezető kutatójával és a kutatói személyzettel. Sikeres együttműködésre és a kutatócsoportban való aktív részvételre törekszik.
d) autonómiája és felelőssége
– A kutatólaboratóriumi módszereket önállóan kivitelezi, a kivitelezést irányítja.
– Önállóan üzemelteti a laboratóriumi műszereket, műszer együtteseket.
– A kapott eredményeket a kivitelezés megfelelőségének szempontjából értékeli.
– A hibás méréseken alapuló eredményeket felismeri és intézkedéseket tesz a probléma megoldására.
– Aktívan részt vesz a módszerek folyamatos fejlesztésében, új módszerek kidolgozásában.
– Önállóan végzi a felügyeletére bízott kutatólaboratóriumok, egységek, sejt- és szövettenyésztő laboratóriumok, kísérleti állatházak üzemeltetését.
– Vezeti a kutatólaboratórium működéshez szükséges reagensek, vegyszerek, fogyóanyagok nyilvántartását és gondoskodik azok beszerzéséről.
– Felelős a laboratórium működéséhez szükséges technikai feltételek folyamatos biztosításáért.
– Irányítja a veszélyes hulladékok kezelését.
– Új módszerek bevezetését, evaluálását irányítás mellett végzi.
– Önállóan végzi a módszerek minőségi ellenőrzését, felismeri és feltárja az eltérések okát és részt vesz azok elhárításában.
– Betartja a minőségügyi folyamatleírások előírásait és észleli az azoktól való eltéréseket.
– Kezeli a módszerekkel és műszerekkel kapcsolatos minőségügyi dokumentumokat.
– Részt vesz orvos-és egészségtudományi kísérletek megtervezésében.
– Az általa végzett kísérletek eredményeit önállóan dokumentálja.
– Részt vesz az eredmények értékelésében.
– Önállóan tájékozódik a szakirodalomban.
– Önállóan használja a tudományos adatbázisokat, részt vesz közlemények előkészítésében.
7.1.4. Radiográfia specializáción továbbá az orvosi diagnosztikai analitikus
a) tudása
– Részletesen ismeri a szervrendszereket felépítő struktúrákat, a szervrendszerek makroszkópos felépítését, a képletek felszíni struktúráit, a szervezet élettani és kóros működését a molekuláris-, sejt-, és szervrendszerek, és a szervek szintjén, ismeri azok szabályozását, és a szervezetben lejátszódó kóros folyamatok kóroktanát.
– Részletesen ismeri a betegségek jellegzetes makro-mikroszkópos, strukturális elváltozásait.
– Ismeri a képalkotó diagnosztikai és sugárterápiás módszerek működésének fizikai, kémiai alapjait.
– Ismeri az ionizáló sugárzások lehetséges biológiai hatásait és következményeit, az ionizáló sugárzások méréstechnikai lehetőségeit, eszközeit, a sugárvédelemben használatos dózisfogalmakat, a sugárveszélyes tevékenységek végzésének személyi, szervezeti és tárgyi feltételeit, az egészségügy személyi sugárterhelés-ellenőrzésének módjait, a személyzet, a páciensek sugárvédelmének követelményrendszerét, a sugárforrások elleni védelem alapelveit, az ionizáló sugárzásokra vonatkozó aktuális, alapvető sugárvédelmi jogszabályokat, ajánlásokat.
– Ismeri a sugárterápiás módszerek sugárbiológiai alapjait.
– Ismeri a képalkotó diagnosztika és sugárterápia egyes területein adott műveletek és vizsgálatok elvégzésének módszereit, a protokollok előírásait.
– Alapvető ismeretekkel rendelkezik a különböző szervek és szervrendszerek leggyakoribb megbetegedéseinek kialakulásáért felelős kóros élettani és biokémiai folyamatokról.
– Ismeri az ezek képalkotó diagnosztikájában használható legfontosabb módszereket.
– Ismeri a képalkotó diagnosztikai és sugárterápiás műszereket és azok biztonságos üzemeltetését.
– Ismeri a képalkotó diagnosztikai adminisztrációs rendszerek (HIS, RIS) felépítését, működését, alkalmazását.
– Ismeri a képi információk kezelésének elveit (DICOM rendszerek, képformátumok).
– Ismeri a teleradiológia működését, alkalmazásának lehetőségeit.
– Ismeri a képalkotó berendezésekkel nyert képi információk jelentését, felismeri a kóros állapotokat. Ismeri a képalkotó berendezésekkel nyert információk képi feldolgozásának, értékelésének és archiválásának módszereit.
– Ismeri a képalkotó diagnosztikai vizsgálatok finanszírozási, elszámolási, dokumentációs szabályait.
– Ismeri a képalkotó és sugárterápiás berendezések működtetésével kapcsolatos eljárásokat és jogszabályokat, azok betartásának, betartatásának szabályait.
– Ismeri a képalkotó diagnosztikában és a sugárterápiában a minőségellenőrzés, minőségbiztosítás, minőségfejlesztés alapelveit, a minőségügyi folyamatleírásokat. Ismeri a minőségügyi dokumentáció szabályait.
b) képességei
– Képes az egészséget károsító tényezőket felismerni, az élettani és kóros működések egymástól való elkülönítésére, kompetencia szintjének megfelelő lépéseket vagy javaslatot tenni a megoldásra.
– Képes komplex adatfelvitelre, adatkezelésre, betegadminisztrációra a kórházi és radiológiai informatikai rendszerekben.
– Képes pontos, közérthető tájékoztatást adni az ionizáló sugárzás természetéről, biológiai hatásmechanizmusáról, esetleges kockázatairól, szövődményeiről pozitív és negatív hatásait illetően.
– Képes a betegek felkészítésére a képalkotó diagnosztikai, intervenciós és sugárterápiás eljárásokra.
– Képes a képalkotó diagnosztika és sugárterápia egyes területein adott műveletek és vizsgálatok önálló elvégzésére.
– Képes a képalkotó diagnosztikai és sugárterápiás műszerek biztonságos üzemeltetésére.
– Képes a képalkotó berendezésekkel nyert információk képi feldolgozására, értékelésére és archiválására, a leletezés magas szintű előkészítésére.
– Képes a képalkotó és sugárterápiás berendezések működtetésével kapcsolatos eljárások és jogszabályok betartására.
– Képes a vizsgálat, valamint a terápiás beavatkozások alatt a beteg megfigyelésére, a kóros állapot észlelésére.
– Képes a terápiás vizsgálatokban való közreműködésre.
– Képes a radiológiai ellátásból, sugárterápiás kezelésből származó esetleges egészségkárosító hatások, illetve műszaki-technikai hibák felismerésére és ezek elhárításában való közreműködésre.
– Képes az aktuális sugárvédelemmel kapcsolatos jogszabályoknak megfelelő radiográfusi munkavégzésre.
– Képes munkavégzése során az ő és kollégái munkavégzéséből, vagy a beteg viselkedéséből adódóan esetlegesen előforduló sugárveszély-helyzetek felismerésére és azok elhárításának megkezdésére.
– Megbízhatóan használni tudja a rendszeresített hatósági dozimetriai eszközöket.
– Képes adott munkahely munkafolyamatainak szervezésére.
– Képes képalkotó diagnosztikai vizsgálatok és sugárterápiás beavatkozások önálló kivitelezésére a szakmai gyakorlatok témaköreinek megfelelő szakterületeken, a kapott eredmények kivitelezés megfelelőségének szempontjából történő önálló értékelésére. A hibás vizsgálatok felismerésére és a probléma megoldására.
– Képes a képalkotó diagnosztikai vizsgálatok és sugárterápiás beavatkozások minőségi kontrolljára: minőségi kontroll vizsgálatok kivitelezésére, a kontroll eredmények értelmezésére, nem megfelelőség esetén korrekciós intézkedések meghozatalára.
– Képes a képalkotó diagnosztikai és sugárterápiás berendezések karbantartására, üzemeltetésére, vizsgálatára, sugárterápiás beavatkozásra kész állapotban tartásáéra.
– Képes hibás működés, hibaüzenetek értelmezésére.
c) attitűdje
– Jó szervezési képességekkel rendelkezik.
– Költségszemléletű gondolkodás jellemzi.
– Elkötelezett a képalkotó diagnosztikai és sugárterápiás munkakörnyezet optimális körülményeinek biztosítása iránt.
d) autonómiája és felelőssége
– Önállóan végez diagnosztikai és sugárterápiás adminisztrációs feladatokat.
– Protokollok szerint (illetve egyedi utasítások alapján) önállóan végez betegelőkészítést diagnosztikai és sugárterápiás beavatkozásokhoz.
– Protokollok alapján önállóan végez képalkotó diagnosztikai vizsgálatokat.
– A leletezést és a terápiás beavatkozások tervezését kiszolgáló képfeldolgozó tevékenységet önállóan végez.
– Önállóan végez besugárzás tervezést előkészítő tevékenységet (képregisztráció, képfúzió, kontúrozás).
– Önállóan (felügyelet mellett) végez sugárterápiás kezeléseket.
– Önállóan végez képverifikációs eljárásokat (de azok kiértékelése felügyelettel történik).
– Felügyelet mellett részt vesz dozimetriai mérések elvégzésében.
– Önállóan felügyeli a diagnosztikai gépparkot és annak környezetét, felelős állagának megóvásáért.
– Irányítja a veszélyes hulladékok kezelését.
– Önállóan végzi a módszerek minőségi ellenőrzését, felismeri és feltárja az eltérések okát és részt vesz azok elhárításában.
– Betartja a minőségügyi folyamatleírások előírásait és észleli az azoktól való eltéréseket.
– Részt vesz az orvos-és egészségtudomány terén tudományos tevékenység megtervezésében, annak eredményeit képes önállóan dokumentálni és részt vesz az eredmények értékelésében.
– Önállóan tájékozódik a szakirodalomban.
7.1.5. Az optometria specializáción továbbá az orvosi diagnosztikai analitikus
a) tudása
– Ismeri a legfontosabb szemészeti anatómiai, fiziológiai, patofiziológiai paramétereket, a korszerű szemészeti vizsgálati eszközöket és módszereket.
– Ismeri a szem megbetegedéseit, a látást veszélyeztető állapotokat és azok értékelésének módszereit.
– Ismeri a látásélesség szubjektív és objektív meghatározásának, a szem törőközegeinek, refrakciós képességének, fénytörésének, a szemizmok tevékenységének, a heterophoriának és a konvergencia képességének, a binokuláris látásnak a vizsgálatának, továbbá a csarnokzug, a szemlencse, a vörös visszfény vizsgálatának módszereit.
– Ismeri az oftalmoszkópia és az oftalmotonometria mérési eljárások menetét, az eredmény értékelésének szabályait.
– Ismeri a szem fénytörési hibáinak megfelelő korrekciós szemüveglencse vagy kontaktlencse meghatározás módszereit, tisztában van a kontaktlencse használat szabályaival és komplikációival.
– Ismeri a szemészeti betegségben szenvedők ápolási szükségleteit, az ellátás szabályait.
b) képességei
– Képes a legfontosabb szemészeti paraméterek megfigyelésére, korszerű vizsgálati eszközök és módszerek alkalmazására.
– Képes a szem megbetegedéseinek, fejlődési rendellenességeinek, a látást veszélyeztető területeknek a felismerésére és értékelésére.
– Képes a szem kimosására, bekötésére, a felső szemhéj kifordítására, a szemsérülés elsődleges ellátására.
– Képes a látásélesség szubjektív és objektív meghatározására, a szem törőközegeinek, refrakciós képességének, fénytörésének, a szemizmok tevékenységének, a heterophoriának és a konvergencia képességének, a binokuláris látásnak a vizsgálatára, továbbá a szemlencse és a vörös visszfény vizsgálatára.
– Kompetencia határait betartva képes a szem fénytörési hibáinak megfelelő korrekciós szemüveglencse vagy kontaktlencse felírására, a szemnyomás becslésére.
– Képes a szemészeti megbetegedésben szenvedők ápolási szükségleteinek felismerésére és ellátására.
– Képes látás szűrővizsgálatok végzésére és értékelésére.
– Képes a klinikai és ápolástudományi ismereteinek alkalmazására szakmai tevékenysége során.
– Képes a tevékenysége során felmerülő szomatikus és pszichés problémák felismerésére.
– Képes elsősegélynyújtásra és egészségnevelésre.
c) attitűd
– Tisztában van szakmája, mint segítő egészségügyi szakma jelentőségével.
– Megszerzett ismeretei birtokában az optometria, valamint a szemészeti klinikum minden egyes területét hitelesen képviseli mind szakmai körökben, mind a rábízott páciensek felé.
d) autonómiája és felelőssége
– Szemészeti klinikai és ápolástani ismeretei birtokában képes az ellátórendszerben működő team-munkában elfoglalni a helyét, a team-en belül munkáját felelősséggel, önállóan ellátni.
– Ismeretei birtokában alkalmas a szemészeti szűrővizsgálatok önálló elvégzésére, ismerve kompetencia határait, és képes az azon túlmutató problémák felismerésére.
– Felismeri kompetencia határait, és szükség szerint szemorvosi segítséget kér, illetve szemész szakorvoshoz irányítja a beteget.
– A betegségről mértéktartóan nyilatkozik, diagnózist önállóan nem állapíthat meg, terápiát nem rendelhet el és nem alkalmazhat.
7.1.6. Patológiai analitika specializáción továbbá a patológiai analitikus
a) tudása
– Ismeri a patológiai laboratórium munkájához kapcsolódó informatikai rendszert, működésének alapjait.
– Ismeri az patológiai informatikai rendszer laboratóriumi automatákkal és kórházi betegdokumentációs rendszerrel való kommunikációjának jellegzetességeit.
– Ismeri az adatkezelés alapvető szabályait a patológiai laboratóriumi informatikai rendszerben.
– Ismeri a patológiai minták típusait (például szövettani, citológiai minta), a laboratóriumba történő mintaküldés adminisztratív szabályait és a különböző klinikai minták kezelésének alapvető szabályait.
– Ismeri a patológiai laboratóriumi diagnosztikában alkalmazott mintavételi eszközöket.
– Tudja a mintavételezés körülményeit, ismeri azok fontosságát.
– Ismeri a mintavételezés folyamatait.
– Megfelelő szintű anatómiai ismeretekkel rendelkezik.
– Ismeri a gyakoribb betegségek etiológiai, mikrobiológiai, biokémiai, makroszkópos és mikroszkópos patológiai vonatkozásait, a patológiai képalkotás módszereit.
– Tudja a patológiai laboratóriumi munka során használt oldatok, reagensek elkészítésének, tárolásának, használatának körülményeit és szabályait, készségszintű ismeretekkel rendelkezik a munkája során használatos laboratóriumi számításokról.
– Mélyreható ismeretekkel rendelkezik a hisztotechnikai, citodiagnosztikai, hisztokémiai, immunhisztokémiai, makropatológiai, molekuláris pathológiai eljárásokról és azok alkalmazásáról, részletesen ismeri e módszerek elvi alapjait és felhasználási területeiket a diagnosztikában.
– Ismeri a patológiai laboratóriumi management és minőségbiztosítás szabályait.
– Ismeretekkel rendelkezik a sejt- és szövettenyésztés, a toxikológia, a genetika és az áramlási citometria alapjairól.
– Ismeri a manuális módszerek kivitelezésének folyamatát, és részletesen ismeri az automatizált módszerek kivitelezését, lehetőségeit és korlátait.
– Gyakorlati ismeretekkel rendelkezik a patológiai laboratóriumi diagnosztika területén alkalmazott eljárásokról és eszközökről.
– Alapvető ismeretekkel rendelkezik a patológiai laboratóriumi automaták főbb típusairól, alkalmazásuk előnyeiről és korlátairól.
– Ismeri a műszerek beszerzésére, telepítésére vonatkozó alapvető szabályokat.
– Ismeri a műszerek karbantartására, javítására vonatkozó szabályokat.
– Ismeri a patológiai laboratóriumokban alkalmazott protokollok, módszerleírások tartalmi követelményeit, szabályait.
– Ismeri a szakterületéhez tartozó munkajogi szabályozást.
– Alapvető ismeretei vannak az egészségügyi rendszer ellátási szintjeiről.
– Ismeri az ellátórendszer szereplőit és azok tevékenységi körét, hatáskörét.
– Ismeri a patológiai laboratóriumi költségelemzés alapvető összetevőit (például. műszer, reagens, vegyszer, fogyóeszköz, kontroll, karbantartás, bérköltség, finanszírozás).
– Ismeri a patológiai laboratóriumi dokumentáció alapvető szabályait, kezelési elveit (például. rendelés, készletezés, nyilvántartás), és megfelelően alkalmazza ezeket.
– Ismeri a patológiai laboratóriumi veszélyes hulladékokra vonatkozó előírásokat.
– Ismeri a minőségügyi dokumentáció szabályait.
– Rendelkezik adatvédelemi, betegjogi, etikai ismeretekkel.
b) képességei
– Tudása felhasználásával képes patológiai informatikai rendszerek használatának gyors elsajátítására.
– Képes átlátni a patológiai laboratóriumi automaták és az informatikai rendszer közötti kommunikáció alapvető sajátosságait.
– Képes átlátni a patológiai laboratóriumi informatikai rendszer és a kórházi informatikai rendszer közötti kommunikáció alapvető sajátosságait.
– Képes a laboratóriumi mintákat azonosítani és vizsgálatra előkészíteni, képes felismerni a preanalitikai hibákat (például helytelen mintaazonosítás, nem megfelelő módon történő mintaküldés, szövet-fixálási problémák).
– Képes adekvát kommunikációra az egészségügyi ellátásban résztvevő szakemberekkel, személyzettel a preanalitikai hibák feltárásával és elhárításával kapcsolatban.
– Képes a vizsgálati anyagok patológiára történő érkeztetésének és tárolásának megszervezésére.
– Képes megteremteni a higiéniás és munkavédelmi feltételeket.
– Képes a patológiai laboratóriumi vizsgálatokhoz használt oldatok, reagensek elkészítésének protokollját elkészíteni, és ennek felhasználásával az oldatokat, reagenseket elkészíteni és megfelelően tárolni.
– Képes az oldatok, reagensek elkészítésével kapcsolatos problémák felismerésére, a tárolt oldatok minőségének megítélésére, valamint ezen ismereteinek átadására a laboratórium egyéb dolgozói számára.
– Képes ismeretei alkalmazásával a makropathológiai vizsgálatok (szövettani indítás), a szövetfeldolgozás, a hisztokémiai eljárások szakma szabályai szerinti elvégzésére.
– Képes a sebészeti patológiai minták makroszkópos leírására és a patológiai diagnosztikához szükséges reprezentatív szövetblokkok kimetszésére (indítására) a szakmai protokolloknak megfelelően.
– Képes az immunhisztokémiai vizsgálatok kivitelezésére, nőgyógyászati és légúti citológiai minták előszűrésére, aspirációs citológiai vizsgálatok során az orvosi tevékenységhez asszisztálni.
– Képes molekuláris patológiai laboratóriumban mintaelőkészítés, feldolgozás elvégzésére.
– Képes a vizsgálatok technikai és személyi feltételeinek megszervezésére.
– Képes az adott módszert betanítani a laboratórium munkatársai számára és ellenőrizni a vizsgálat helyes kivitelezését.
– Képes önállóan és csapatmunkában dolgozni.
– Képes kislaboratóriumok, patológiai laboratóriumi részlegek analitikai munkájának önálló és közvetlen irányítására.
– Szakmai ismereteinek birtokában képes a nőgyógyászati citológiai kenetek értékelése során a normál és kóros minták elkülönítésére.
– Képes írásos szakmai anyag olvasására és értelmezésére.
– Képes a patológiai labordiagnosztika területén munkaköréhez kapcsolódó speciális eszközök rendeltetésszerű használatára, karbantartására, alapműveletek elvégzésére.
– Képes analitikai hibák felismerésére, értékelésére, hatáskörén belül a hiba elhárítására.
– Képes munkalisták készítésére, új laboratóriumi protokollok értelmezésére és alkalmazására.
– Felügyelet mellett képes új diagnosztikai módszerek bevezetésére, az eredmények technikai értékelésére, módosító javaslatok megfogalmazására.
– Képes új módszert betanítani munkatársainak, ellenőrizni a kivitelezés helyességét.
– Képes a biztonságos működéshez szükséges technikai és személyi feltételek megtervezésére.
– Képes az egészségügyi dokumentációt vezetni, az ahhoz kapcsolódó gyakorlati ismereteket elsajátítani.
– Képes laboratóriumi vizsgálatok tételes költségelemzésére.
– Képes a laboratóriumi módszerek belső és külső minőségellenőrzésének kivitelezésére.
– Képes a felmerülő problémák felismerésére és korrigálására.
– Képes a patológiai laboratóriumi eljárások minőségi kontrolljára: minőségi kontroll mérések kivitelezésére, a kontroll eredmények értelmezésére, nem megfelelőség esetén korrekciós intézkedések meghozatalára.
– Képes a patológiai laboratóriumi műszereket, automatákat karbantartani, üzemeltetni, mérésre kész állapotban tartani.
c) attitűdje
– Nyitott a patológiai laboratóriumi diagnosztikára jellemző technikai fejlődés következtében megjelenő új eljárások (mintavételi, méréstechnikai, stb.) gyakorlati elsajátítására, tapasztalatszerzésre.
d) autonómiája és felelőssége
– Önállóan kezeli a felelősségére bízott patológiai laboratóriumi informatikai rendszert.
– Jogosultsági szintjének megfelelően önállóan visz be és nyer ki adatokat az adott informatikai rendszerből.
– Tisztában van az adatvédelem fontosságával.
– Önállóan végzi a patológiai laboratóriumba érkező minták feldolgozásra történő előkészítését, és megszervezi a mintakezelési teendőket a gondjaira bízott vizsgálatok vonatkozásában.
– Intézkedéseket tesz a preanalitikai hibák csökkentése és megoldása érdekében.
– Felelősen részt vesz a hatáskörébe tartozó patológiai laboratóriumi egység mintakezelési szabályainak kidolgozásában, felelős azok betarttatásáért és a felmerülő problémák feltárásáért.
– Önállóan, felelősen végzi a makropathológiai vizsgálatokat (szövettani indítás), a szövetfeldolgozást, valamint a hisztokémiai eljárásokat a szakma szabályai szerint.
– Önállóan végzi a nőgyógyászati citológiai kenetek értékelését, és felelős a normál és kóros minták elkülönítéséért, a negatív eredmények önálló kiadására jogosult megfelelő belső minőségellenőrzési rendszer mellett.
– Az orvos utasításainak megfelelően, önállóan, felelősen végzi az immunhisztokémiai vizsgálatokat, a molekuláris patológiai minták előkészítését, feldolgozását.
– A mintafeldolgozás során felmerülő technikai problémákat felismeri és megoldja.
– Felelősséget vállal az egészségügyi ellátórendszerben végzett saját tevékenységéért és az általa vezetett team tevékenységéért.
– Vezető szerepet tölt be a felügyeletére bízott patológiai laboratóriumi egység (részleg) műszerparkjának fenntartásában, a műszerekkel kapcsolatos karbantartási dokumentumok kezelésében.
– Megszervezi és irányítja a műszerek rendszeres karbantartását és aktívan részt vesz a felmerülő hibák elhárításában.
– Felelősséget vállal annak érdekében, hogy az adott műszerek folyamatosan működőképes állapotban legyenek.
– Felelősséggel kapcsolatot tart a műszerek szervízelését végző szakemberekkel.
– Felelőssége tudatában, irányítás mellett végzi új patológiai laboratóriumi protokoll átültetését a mindennapi gyakorlatba.
– Részt vesz részlegleírások, módszerleírások, kivitelezési útmutatók elkészítésében.
– Kis diagnosztikai laboratórium, vagy diagnosztikai speciális részleg technikai irányítását önállóan végzi.
– Önállóan végzi a működéshez szükséges reagensek, vegyszerek, fogyóanyagok nyilvántartását és gondoskodik azok beszerzéséről.
– Felelős az optimális munkamenet (munkalista kialakítás, stb.) és az ahhoz szükséges feltételek (személyi és technikai) megszervezéséért, az optimális leletátfordulási idő (“turn around time”) biztosításáért.
– Felelősséget vállal az egészségügyi dokumentáció pontos vezetéséért.
– Irányítja a veszélyes hulladékok kezelését a laboratóriumban.
– Önállóan végzi és irányítja a módszerek belső minőségellenőrzését, felismeri és feltárja az eltérések okát és intézkedéseket tesz azok elhárítására.
8. Az alapképzés jellemzői
8.1. Szakmai jellemzők
8.1.1. A szakképzettséghez vezető tudományágak, szakterületek, amelyekből a szak felépül:
– alapozó egészségtudományok 15–20 kredit;
– alkalmazott egészségtudományok 20–25 kredit;
– ápolástudományok 2–4 kredit;
– bölcsészettudományok 5–8 kredit;
– társadalomtudományok 5–8 kredit;
– természettudományok 20–25 kredit;
8.1.2. * A képzésben válaszható specializációk tudományágai, szakterületei és azok kreditaránya. A specializáció kreditaránya további 120 kredit:
a) orvosdiagnosztikai laboratóriumi analitika specializáció:
– alkalmazott egészségtudományok 15–20 kredit,
– egészségtudományi-laboratóriumi analitikai szakismeretek 90–100 kredit,
– természettudományok 5–10 kredit;
b) orvosi kutatólaboratóriumi analitika specializáció:
– alkalmazott egészségtudományok 15–20 kredit,
– egészségtudományi-kutató laboratóriumi analitikai szakismeretek 90–100 kredit,
– természettudományok 5–10 kredit;
c) radiográfia specializáció:
– alkalmazott egészségtudományok 10–15 kredit,
– elméleti és klinikai orvostudományok 10–15 kredit,
– egészségtudományi-radiográfiai szakismeretek 90–100 kredit;
d) optometria specializáció:
– alkalmazott egészségtudományok 15–20 kredit,
– elméleti és klinikai orvostudományok 15–20 kredit,
– egészségtudományi-optometriai szakismeretek 80–90 kredit;
e) patológiai analitika specializáció:
– alkalmazott egészségtudományok 15–20 kredit,
– egészségtudományi-laboratóriumi szakismeretek 90–100 kredit,
– természettudományok 5–10 kredit.
8.2. Idegennyelvi követelmény
Az alapfokozat megszerzéséhez egy élő idegen nyelvből államilag elismert, középfokú (B2), komplex típusú nyelvvizsga vagy azzal egyenértékű érettségi bizonyítvány vagy oklevél megszerzése szükséges.
8.3. A szakmai gyakorlat követelményei
A szakmai gyakorlat időtartama legalább 10 hét. A szakmai gyakorlat további követelményeit a szak tanterve határozza meg.
A szakmai gyakorlat magában foglalja:
– orvosdiagnosztikai laboratóriumi analitika specializáción: a hematológia és transzfúziológia, a hemosztazeológia, a hisztokémia, citológia, az immunológia, a klinikai kémia, a mikrobiológia szakmai gyakorlatot;
– orvosi kutatólaboratóriumi analitika specializáción: a biokémia és molekuláris biológia kutatólaboratóriumi gyakorlatot, a farmakológiai, az immunbiológiai, a molekuláris morfológiai,a sejtbiológia, sejtélettan kutatólaboratóriumi gyakorlatot;
– a radiográfia specializáción: a hagyományos radiológia, az ultrahang, a komputer tomográfia, a mágneses rezonancia, a nukleáris medicina, a sugárterápia szakmai gyakorlatot;
– az optometria specializáción: a fekvőbeteg osztályos vizsgálói, a járóbeteg vizsgálói, a területi kontaktológia laboratóriumi, a gyermekszemészeti rendelői, az optikai üzleti gyakorlatot.
– patológiai analitika specializáción: a makropatológia, a hisztokémia, az immunhisztokémia, a molekuláris patológia szakmai gyakorlatot.
1. Az alapképzési szak megnevezése: digitális fogászati tervezés (Digital Technology in Dentistry)
2. Az alapképzési szakon szerezhető végzettségi szint és a szakképzettség oklevélben szereplő megjelölése
– végzettségi szint: alap- (baccalaureus, bachelor; rövidítve: BSc-) fokozat
– szakképzettség: digitális fogászati tervező
– a szakképzettség angol nyelvű megjelölése: Digital Dental Designer
3. Képzési terület: orvos- és egészségtudomány
4. A képzési idő félévekben: 6 félév
5. Az alapfokozat megszerzéséhez összegyűjtendő kreditek száma: 180 kredit
– a szak orientációja: gyakorlat-orientált (60–70 százalék)
– a szakdolgozat készítéséhez rendelt kreditérték: 10 kredit
– a szabadon választható tantárgyakhoz rendelhető minimális kreditérték: 9 kredit
6. A szakképzettség képzési területek egységes osztályozási rendszer szerinti tanulmányi területi besorolása: 724/0911
7. Az alapképzési szak képzési célja és a szakmai kompetenciák
A képzés célja digitális szakemberek képzése, akik képesek az egészségtudomány eredményei alapján és a fogászatban működő modern technológiák ismeretében az emberi egészség megőrzését szolgáló, korszerű digitális technológiák alkalmazására, továbbá képesek a fogorvosi team tagjaként tudásukkal hozzájárulni a fogtechnikai laboratóriumok digitalizációjához, a fogászat egyéb területein alkalmazott digitális technológiák működtetéséhez és fejlesztéséhez, különböző innovációk szakmán belüli telepítéséhez. A tudományos ismeretek és gyakorlati képességek birtokában gyakorolják a fogpótlások készítésének, a fogszabályozás és az implantációs protetikai megoldások modern, számítógép vezérelte tervezését és gyártását. Felkészültek tanulmányaik mesterképzésben történő folytatására.
7.1. Az elsajátítandó szakmai kompetenciák
7.1.1. A digitális fogászati tervező
a) tudása
− Ismeri az egészség fogalmát és annak kritériumait.
− Ismeri az orális rehabilitáció lehetőségeit.
− Ismeri a fogpótlások, mint az orális rehabilitáció eszközeinek legmodernebb naprakész technológiáit.
− Ismeri a fogszabályzás korszerű, digitális lehetőségeit.
− Ismeri a fogászati technológiában alkalmazott anyagokat, ezek főbb jellemzőit, alkalmazásuk indikációit és kontraindikációit.
− Ismeri az egészséges emberi szervezet alapvető biológiai és pszichológiai működését.
− Ismeri az egészségmagatartás meghatározóit.
− Ismeri az egyén általános egészségi állapota és a szájüreg egészségi állapota közötti összefüggéseket.
− Ismeri a gyakoribb orális betegségek rizikójának felmérésében és diagnosztikájában alkalmazott korszerű feltáró eljárások és módszerek lényegét, azok várható információit, e vizsgálatok indikációinak és kontra-indikációinak, kockázati tényezőinek és az eredmények diagnosztikus értékeit.
− Ismeri a fogászati tervező munkája során előforduló nosocomialis ártalmak, az ellátással összefüggő fertőzések extrinsic tényezőinek kiküszöbölésére szolgáló infekció-kontroll elv gyakorlati alkalmazását.
− Ismeri az egészségügyi biztosítási rendszer és az egészségügyi szolgálati rendszer felépítésének és működési elemeit, ezen belül elsősorban a fogpótlások készítésével kapcsolatos finanszírozási rendelkezéseket, valamint rendelkezik a szükséges etikai és jogi ismeretekkel.
− Ismeri az orális egészség intézményrendszerének felépítését és működését, az abban elfoglalt hely és szerep, etikai és jogi felelősség, a fogtechnikai laboratórium működésének etikai, jogi, adminisztratív és gazdasági szabályozásának előírásait, finanszírozási technikáit.
− Ismeri a digitális fogászati tervező munkája során alkalmazható eljárásokhoz és módszerekhez kapcsolódó etikai elvárásokat és jogi felelősségi alakzatokat.
− Ismeri az egészségügyi kockázatot hordozó helyzeteket, a baleset-megelőzési előírásokat.
− Ismeri a fogászatban használt számítógéppel vezérelt forgácsoló gépek CNC (Computer Numerical Control CNC) programozását, kezelését, felszerszámozását és az ilyen jellegű gépeken történő gyártást.
− Ismeri a fogászatban használt anyagok megmunkálásához szükséges optimális technológiai paraméter-értékek kiválasztását.
− Ismeri az alapvető információs technológiákat (Information Technology IT) (hálózatok, adatbázisok).
− Ismeri a digitális jelfeldogozás és képfeldolgozás alapeljárásait.
− Ismeri a 3D szkennelési technikák, 3D képalkotási technikákat.
− Ismeri a Rapid Prototyping (RP) és a Reverse Engineering (RE) eljárásokat.
− Ismeri a fogpótlások „gyártásánál” szükséges digitális technikákat.
− Ismeri a fogorvoslás területeinek, a fogtechnikai laboratóriumok munkafolyamatainak és a digitális fogászati technológia területének kapcsolódási lehetőségeit.
b) képességei
− Képes a számítástechnika magas szintű alkalmazásra.
− Képes megfelelő és helyes szakmai kommunikációra.
− Szakterületével összefüggésben idegen nyelven kommunikál, szakmai idegen nyelv tudása birtokában szakmai tudását bővíti.
− A digitális fogászati technológiával kapcsolatosan releváns irodalmat és információt keresi, analizálja, adatokat kezel és kritikusan értékel, kutatómunkában közreműködik, új eredmények alapján képes új tudás alkalmazására javaslatot tenni.
− Saját szakmai fejlődése érdekében az élethosszig tartó tanulás keretében szakmai ismereteit bővíti, képességeit fejleszti.
− Saját és a hozzá tartozó munkatársak munkáját szervezi, a digitális fogászati tervező szolgáltatások tervezésében, fejlesztésében, kivitelezésében és értékelésében más szakmák képviselőivel együttműködik, az információkat megosztja.
− Képes CNC vezérlésű forgácsoló gépek készség szintű kezelésére.
− Képes magas színvonalú Computer-aided design/computer-aided manufacturing (CAD/CAM) ismeretek alkalmazására.
− Képes CNC program posztprocesszálására a gyártáshoz.
− Képes a gyártás során felmerülő problémák adekvát, előre kiszámítható módon történő kezelésére.
c) attitűdje
− Képes digitális fogászati tervezőtől elvárt szakmai viselkedésre.
− Személyes kompetenciái: elhivatottság, elkötelezettség, hitelesség, érzelmi stabilitás, kiegyensúlyozottság, empátia, törődő magatartás, feltétel nélküli elfogadás, türelmesség, kitartás, szervezőkészség, proaktív viselkedés, állóképesség, jó szem-kéz koordináció, kézügyesség, önállóság, precizitás, stabil kéztartás, megbízhatóság, fejlődőképesség, felelősségtudat, monotóniatűrés, terhelhetőség, más diszciplínák iránti nyitottság.
d) autonómiája és felelőssége
− A szakma szabályainak megfelelően képes magas színvonalú fogpótlásokra, epitézisek megtervezésére és kivitelezésére.
− Az általa nyújtott munkát teljeskörűen és pontosan adminisztrálja, dokumentálja.
− Betartja az általános etikai normákat.
− Felméri, kiértékeli és dokumentálja a betegekről kapott 3D-s információt, felismeri, hogy mikor van szükség a fogorvossal vagy más szakmákkal történő konzultációra.
− A fertőzéseket a munkája során megelőzi.
− A munkájában előforduló biztonsági és minőségi kockázatokat minimalizálja.
− Munkájában az etikai alapelveket és erkölcsi normákat betartja.
− A digitális fogászati technológus szakmát szabályozó jogi szabályok változását követi, a jogi szabályokat munkájában betartja.
8. Az alapképzés jellemzői
8.1. Szakmai jellemzők
8.1.1. A szakképzettséghez vezető tudományágak, szakterületek, amelyekből a szak felépül:
– természettudományos és orvostudományi ismeretkör 35–39 kredit
élettan, fej és nyak anatómiája, szájsebészeti és dentális implantológiai alapismeretek, fogászati radiológia, fogszabályozási alapismeretek, parodontológiai alapismeretek, kémia, biofizika; anyagszerkezettan I., anyagszerkezettan II., matematika I., matematika II., fizika, szilárdságtan, műszaki informatika;
– klinikai fogorvostudományok 27–31 kredit
fogpótlástan I., fogpótlástan II., fogpótlástan III., fogpótlástan IV., digitális munkafolyamatok I., digitális munkafolyamatok II., CAD/CAM fogorvosi oldal, digitális lenyomatok és szék melletti rendszerek, általános fogászati ismeretek;
– digitális fogászat szakmai ismeretei 81–85 kredit
fogászati anyagtan és odontotechnológia I., fogászati anyagtan és odontotechnológia II., fogászati anyagtan és odontotechnológia III., fogászati anyagtan és odontotechnológia IV., fogászati anyagtan és odontotechnológia V., fogászati anyagtan és odontotechnológia VI.; finommechanikai gépelemek, jel- és képfeldolgozás alapjai, forgácsolás alapjai, műszaki dokumentáció készítés, 3D képalkotás, számítógéppel segített forgácsolás (CNC), anyagtechnológiák, fogtechnikai tervező szoftverek, adatbázisok, gyártásautomatizálás a fogtechnikában (CAM), reduktív technológiák, hálózatok, additív technológiák;
– gazdasági és humán ismeretek 6–10 kredit
jogi alapismeretek és egészségügyi alapfogalmak, praxis management, üzleti tervezés; irodalomkutatás és publikációírás alapjai;
– szakmai gyakorlat 4 kredit
praxislabor látogatás.
8.2. Idegennyelvi követelmény
Az alapfokozat megszerzéséhez az Európai Unió tagállamainak valamely hivatalos idegen nyelvéből vagy orosz nyelvből vagy nemzeti és etnikai kisebbségi nyelvből egy, államilag elismert, középfokú (B2) komplex típusú nyelvvizsga vagy azzal egyenértékű érettségi bizonyítvány vagy oklevél megszerzése szükséges.
8.3. A szakmai gyakorlat követelményei
A gyakorlati képzés magában foglalja a gyakorlati órákat és a praxislabor látogatását. A praxislabor-látogatás a gyakorlati készségek elsajátítása és elmélyítése érdekében az intézményi vagy intézményen kívüli szakmai területen az intézmény által irányított, ellenőrzött, oktató vezetésével tanóra keretében végzett szakmai tevékenység.
1. Az alapképzési szak megnevezése: csecsemő- és kisgyermeknevelő (Infant and Early Childhood Education)
2. Az alapképzési szakon szerezhető végzettségi szint és a szakképzettség oklevélben szereplő megjelölése
– végzettségi szint: alap- (baccalaureus, bachelor; rövidítve: BA-) fokozat
– szakképzettség: csecsemő- és kisgyermeknevelő
– a szakképzettség angol nyelvű megjelölése: Infant and Early Childhood Educator
3. Képzési terület: pedagógusképzés
4. A képzési idő félévekben: 6 félév
5. Az alapfokozat megszerzéséhez összegyűjtendő kreditek száma: 180 kredit
– a szak orientációja: gyakorlatorientált (60–70 százalék)
– a szakdolgozat készítéséhez rendelt kreditérték: 10 kredit
– intézményen kívüli összefüggő gyakorlati képzés minimális kreditértéke: 10 kredit
– a szabadon választható tantárgyakhoz rendelhető minimális kreditérték: 10 kredit
6. A szakképzettség képzési területek egységes osztályozási rendszere szerinti tanulmányi területi besorolása: 142/0111
7. Az alapképzési szak képzési célja és a szakmai kompetenciák
A képzés célja csecsemő- és kisgyermeknevelők képzése, akik tudásukat, képességeiket és attitűdjeiket tekintve alkalmasak a három év alatti gyermekek testi és pszichés szükségleteinek kielégítésére, nevelésére, fejlődésének segítésére. Átlátják a kisgyermeknevelés rendszerét, képesek a bölcsődében és más, a három év alatti korosztályt nevelő intézményben a kisgyermeknevelői feladatokat a szakmai kompetenciájuk alapján elvárható autonómiával és felelősséggel ellátni. Képesek a szakmai innovációra, a társadalmi szerepvállalásra, a folyamatos megújulásra és fejlődésre. Felkészültek tanulmányaik mesterképzésben történő folytatására.
7.1. Az elsajátítandó szakmai kompetenciák
7.1.1. A csecsemő- és kisgyermeknevelő
a) tudása
– Rendelkezik a három év alatti kisgyermek személyes, szociális és kognitív kompetenciáinak és testi fejlődésének támogatását, a gyermek biológiai és pszichés szükségleteinek kielégítését, szakszerű gondozását megalapozó szaktudományos – pedagógiai, pszichológiai, egészségtudományi, társadalomtudományi – és módszertani ismeretekkel.
– Tisztában van a fejlődés szociokulturális meghatározottságával, kontextusával, komponenseivel és determinánsaival, értelmezni tudja az ebből fakadó különbségeket. Ismeri a családközpontú kora gyermekkori intervenció intézményrendszerét, lehetőségeit, feladatait, módszereit.
– Ismeri a pedagógiai tervezés szintjeit, a közöttük lévő összefüggéseket, és tájékozott a kisgyermeknevelés tervezésének elméleti és módszertani kérdéseiben.
– Ismeri az intézményes kisgyermeknevelés alapvető dokumentumait, jogszabályi hátterét, az intézményes kisgyermeknevelés céljait, alapelveit, feladatait, tevékenységformáit, módszertani eszköztárát és az azok közötti összefüggéseket.
– Részletesen ismeri a három év alatti korosztály fejlődésének, érésének jellemzőit, a kisgyermek biológiai és pszichés szükségleteinek kielégítésével kapcsolatos feladatokat, korszerű gondozástani ismeretekkel rendelkezik, tisztában van az egészséges életmód kialakítását megalapozó eljárásokkal.
– Tisztában van az első életévek későbbi életutat megalapozó szerepével, a három év alatti gyermekek fejlődési, érési folyamatairól és azok alakulását befolyásoló tényezőkről szaktudományos ismeretekkel rendelkezik. Felkészült a korosztály fejlődésének nyomon követésére alkalmas eszközöket és módszereket illetően.
– Ismeri a fejlődés támogatásához az életkori és egyéni sajátosságok figyelembevételével választható stratégiákat és módszereket.
– Ismeri a kisgyermekkori tanulás jellemzőit, tisztában van a játéknak, mint a kisgyermek legfontosabb tevékenységének, és mint a tanulás legfontosabb színterének a fejlődésben betöltött szerepével.
– Korszerű játék-módszertani ismeretekkel rendelkezik, tájékozott a korosztály számára ajánlott játékeszközöket illetően.
– A művészeti nevelés (gyermekirodalom, ének-zene, vizuális kultúra), a mozgásfejlődés és a nyelvi, kommunikatív fejlődés támogatása területén a három év alatti korosztályhoz illeszkedő módszertani ismeretekkel rendelkezik, és tisztában van e tevékenységek személyiségfejlesztő hatásával.
– Szaktudományos és módszertani ismeretekkel rendelkezik a családról, a családi nevelés elsődlegességéről és a családdal való együttműködésről.
– Tájékozott a családvédelem és a családsegítés lehetőségeit és módszereit illetően.
– Rendelkezik olyan tanácsadói ismeretekkel, melyek segítségével a szülőket támogatni tudja a gyermek otthoni nevelésében, szülői szerepük kiteljesítésében.
b) képességei
– Pedagógiai, pszichológiai, egészségtudományi, társadalomtudományi és módszertani tudását holisztikus szemlélettel és adaptív módon, a gyermekek egyéni sajátosságainak és a korosztály jellemzőinek figyelembevételével alkalmazza.
– A családközpontú kora gyermekkori intervenció szemléletmódjára is építkezve képes a társadalmi jelenségeket, folyamatokat értelmezve átlátni azok pedagógiai következményeit.
– A három év alatti gyermekek és a gyermekcsoport ismeretében az adott intézmény célkitűzéseihez és szakmai kereteihez igazodva meghatározza a nevelés céljait, feladatait és tartalmait, megtervezi, alakítja, elemzi és értékeli a pedagógiai folyamatot.
– A három év alatti gyermekek szükségleteinek figyelembevételével alakítja ki a gyermekek életterét, a tartalmakat a gyermekek fejlettségéhez igazodva választja meg és közvetíti.
– Támogatja a gyermek önállósodását, a szokások és az egészséges életmód alakulását.
– Képes a három év alatti gyermekek fejlődésének nyomon követésére, az eltérő fejlődési ütem felismerésére, és az érési-fejlődési folyamatok egyénre szabott, differenciált befolyásolására, az ehhez szükséges módszertani kultúra kialakítására.
– Felismeri a kisgyermek biológiai és pszichés szükségleteit, és azokat differenciáltan, a gyermek érési-fejlődési folyamataihoz és igényeihez illeszkedő módon elégíti ki.
– Megteremti a játék feltételeit, és a kisgyermek igényeihez igazodóan támogató, gazdagító módon vállal szerepet a gyermek játékában.
– Kielégíti a kisgyermek esztétikai szükségleteit, szakszerűen támogatja a különböző művészeti ágakhoz kapcsolódó kisgyermekkori alkotó és befogadó tevékenységeket, a fejlődő gyermeki kreativitást. Támogatja a motoros képességek és a nyelvi, kommunikatív képességek fejlődését.
– Az egyes családok jellemzőihez, szükségleteihez, élethelyzetéhez igazodva megerősíti a családi nevelés értékeit, kompenzálja az esetleges hátrányokat, a gyermek fejlődésének támogatása érdekében erősíti a szülői kompetenciát, együttműködik a szülőkkel, a családdal.
– Képes a szakmán belüli és a szakmák közötti együttműködésre.
– Képes segítő beszélgetés vezetésére mind egyéni, mind csoportos helyzetben.
– Rendelkezik a szakmai tevékenységéhez szükséges kommunikatív képességekkel.
c) attitűdje
– Elkötelezett a három év alatti gyermekek tevékenységei, a gyermekek fejlődését támogató környezet kialakítása és a fejlődés támogatása, a családközpontú korai intervenció szemléletmódja iránt.
– Elsődlegesnek tartja a gyermek egyéni igényeihez igazodó szükséglet-kielégítést, gondozást, az egészséges szokásrendszer kialakítását.
– Elkötelezett a kisgyermekek játékszükségleteinek kielégítése iránt, szívesen vesz részt a játékban, a játék örömet okoz számára.
– Nyitott a szimbolikus önkifejezési formák irányába, szívesen vesz részt művészeti tevékenységekben.
– A kisgyermek és önmaga kreativitását örömmel éli meg.
– Személyiségét és tevékenységét a gyermek tisztelete, feltétel nélküli elfogadása jellemzi.
– Befogadó és multikulturális szemlélettel rendelkezik.
– Problémaérzékenység, előítélet-mentesség, tolerancia, szociális érzékenység, segítő attitűd és etikus magatartás jellemzi.
– Nyitott a gyermekek, családok és a szakmai közeg jelzéseire, partneri kapcsolataiban együttműködő.
– A szakmán belüli és a szakmák közötti kapcsolatokban bizalomra, kölcsönösségre törekszik, tiszteletben tartja a kompetenciahatárokat.
– A megismert kisgyermeknevelői szerepekkel azonosul, képes azok hiteles közvetítésére és felelősségteljes ellátására.
d) autonómiája és felelőssége
– Szakterületének etikai és munkavállalással, munkavégzéssel kapcsolatos szabályait, elvárásait ismeri és betartja.
– Beosztásával járó autonómiájával felelősséggel tud élni.
– Felelősséget vállal a rábízott kisgyermekért, gyermekcsoportért, a nevelés folyamatában hozott döntéseiért és pedagógiai tevékenységének következményeiért.
– Felelősséggel tartozik a gyermek személyiségének sokoldalú, harmonikus kibontakoztatásáért, az egészséges fejlődéshez és fejlesztéshez szükséges személyi, tárgyi környezet megteremtéséért.
– Szakmai fejlődését autonóm módon, tudatosan és reflektíven irányítja.
– A jogszabályok és intézményi szabályok szabta keretek között önállóan dönt a munkájával összefüggő problémahelyzetek megoldásáról.
– A nevelőközösség kompetens, egyenrangú tagjaként a közösség érdekében is vállal feladatokat, és ezeket kellő autonómiával és felelősséggel látja el.
8. Az alapképzés jellemzői
8.1. Szakmai jellemzők
8.1.1. A szakképzettséghez vezető tudományágak, szakterületek, amelyekből a szak felépül:
– társadalomtudomány, informatika 15–20 kredit;
– pedagógia, pszichológia 45–65 kredit;
– egészségtudomány 20–35 kredit;
– a bölcsődei, intézményes kisgyermeknevelés, fejlődéssegítés, gondozás módszertana 25–40 kredit;
– gyakorlati képzés 30 kredit.
8.1.2. A választható specializációkban a csecsemő- és kisgyermeknevelő lehetséges szakmai tevékenységköréhez, munkaköréhez vagy a további tanulmányokhoz kapcsolódó – így intézményes kisgyermekellátás, innováció a kisgyermeknevelés területén, a családi nevelés támogatása, gyermekvédelem, a kiemelt figyelmet igénylő gyermekek nevelése, művészeti nevelés kisgyermekkorban, kora gyermekkor és idegen nyelv, inter- és multikulturális nevelés – területeken szerezhető speciális ismeret: 15–18 kredit.
8.2. Idegennyelvi követelmény
Az alapfokozat megszerzéséhez egy idegen nyelvből államilag elismert, középfokú (B2), komplex típusú nyelvvizsga vagy ezzel egyenértékű érettségi bizonyítvány vagy oklevél megszerzése szükséges.
8.3. A szakmai gyakorlat követelményei
A szakmai gyakorlat részét képezik:
– a csoportos és egyéni intézményi gyakorlatok és ezek elemzése, dokumentálása;
– az összefüggő komplex gyakorlat.
Az összefüggő komplex szakmai gyakorlat időtartama a képzés utolsó évében legalább 6 hét, mely megbontható oly módon, hogy az egyes szakaszok 2 hétnél rövidebbek nem lehetnek. A komplex szakmai gyakorlat csak bölcsődében, mini bölcsődében teljesíthető. Az összes gyakorlat 30 kredit, ebből az összefüggő komplex gyakorlat 10 kredit.
1. Az alapképzési szak megnevezése: gyógypedagógia (Special Needs Education)
2. Az alapképzési szakon szerezhető végzettségi szint és a szakképzettség oklevélben szereplő megjelölése
– végzettségi szint: alap- (baccalaureus, bachelor; rövidítve: BA-) fokozat
– szakképzettség:
– gyógypedagógus, értelmileg akadályozottak pedagógiája szakirányon
– gyógypedagógus, hallássérültek pedagógiája szakirányon
– gyógypedagógus, látássérültek pedagógiája szakirányon
– gyógypedagógus, logopédia szakirányon
– gyógypedagógus, pszichopedagógia szakirányon
– gyógypedagógus, szomatopedagógia szakirányon
– gyógypedagógus, tanulásban akadályozottak pedagógiája szakirányon
– gyógypedagógus, autizmus spektrum pedagógiája szakirányon
– a szakképzettség angol nyelvű megjelölése:
– Special Needs Educator and Therapist (Intellectual and Multiple Disabilities)
– Special Needs Educator and Therapist (Hearing Impairment)
– Special Needs Educator and Therapist (Visual Impairment)
– Special Needs Educator and Therapist (Speech and Language Therapy)
– Special Needs Educator and Therapist (Behavioural Disorders)
– Special Needs Educator and Therapist (Physical Disabilities)
– Special Needs Educator and Therapist (Learning Disabilities and Difficulties)
– Special Needs Educator and Therapist (Autism Spectrum Disorders)
– választható szakirányok: értelmileg akadályozottak pedagógiája szakirány, hallássérültek pedagógiája szakirány, látássérültek pedagógiája szakirány, logopédia szakirány, pszichopedagógia szakirány, szomatopedagógia szakirány, tanulásban akadályozottak pedagógiája szakirány, autizmus spektrum pedagógiája szakirány.
3. Képzési terület: pedagógusképzés
4. A képzési idő félévekben: 8 félév
5. Az alapfokozat megszerzéséhez összegyűjtendő kreditek száma: 210+30 kredit
– a szak orientációja: kiegyensúlyozott (40–60 százalék)
– a szakdolgozat készítéséhez rendelt kreditérték: 8 kredit
– intézményen kívüli összefüggő gyakorlati képzés minimális kreditértéke: 30 kredit
– a szabadon választható tantárgyakhoz rendelhető minimális kreditérték: 12 kredit
– szakirányhoz rendelhető minimális kreditérték: 50 kredit
6. * A szakképzettség képzési területek egységes osztályozási rendszere szerinti tanulmányi területi besorolása: 145/0114
7. Az alapképzési szak képzési célja és a szakmai kompetenciák
A képzés célja gyógypedagógusok képzése, akik a gyógypedagógia és a határtudományai korszerű elméleti és módszertani ismereteinek, a gyógypedagógiai tevékenységekhez szükséges képességeknek, valamint a szakterületi és gyakorlati ismereteknek a birtokában segítséget nyújtanak a fogyatékos, sérült, akadályozott gyermekeknek, fiataloknak és felnőtteknek képességeik fejlesztéséhez, funkciózavaraik (kognitív, szociális, szomatikus, érzékelési, észlelési) korrekciójához, illetve kompenzálásához, életviteli nehézségeik kezeléséhez, rehabilitációjukhoz, valamint környezetük rendezéséhez, társadalmi integrációjukhoz. A választott szakirányon a különböző fogyatékos, sérült, akadályozott népességcsoportokat szakszerűen segítik, komplex gyógypedagógiai fejlesztést, nevelést, oktatást, habilitációt és rehabilitációt végeznek. Felkészültek tanulmányaik mesterképzésben történő folytatására.
7.1. Az elsajátítandó szakmai kompetenciák
7.1.1. A gyógypedagógus
a) tudása
– Ismeri a fogyatékosságügy, a gyógypedagógia és a gyógypedagógiához kapcsolódó határtudományok fogyatékos, sérült, akadályozott személyekre vonatkozó történeti elemeit, alapvető társadalmi folyamatait, legfontosabb elméleteit, összefüggéseit és probléma-megoldási módszereit.
– Ismeri a komplex gyógypedagógiai diagnosztika, nevelés, oktatás, fejlesztés, terápia és rehabilitáció módszereit, gyakorlatát, valamint az integrált, inkluzív nevelés elméletét és eljárásait, azok alkalmazásának és továbbfejlesztésének lehetőségeit.
– Átfogó funkcionális anatómiai és fejlődéstani ismeretekkel rendelkezik az emberi test fő szervrendszereiről.
– Ismeri a fogyatékosságok, sérülések, akadályozottságok hátterében álló kórélettani folyamatokat.
– Tisztában van a fogyatékosságok, sérülések, akadályozottságok felismerésének, differenciálásának kritériumaival.
– Rendelkezik a fogyatékossággal élő személyekkel kapcsolatos pszichológiai és pszichodiagnosztikai ismeretekkel, tisztában van a fogyatékosságok, sérülések, akadályozottságok hátterében álló pszichológiai folyamatokkal.
– Ismeri a fogyatékossággal élő személyekkel kapcsolatos alapvető specifikus kutatásmódszertani kérdéseket, módszereket és kutatásetikai alapelveket.
– Átfogó ismeretekkel rendelkezik az általános pedagógia, nevelés- és oktatáselmélet, andragógia, alternatív- és reformpedagógiai koncepciók, pedagógiai projektek területéről és azok gyógypedagógiai adaptációs lehetőségeiről.
– Ismeri a művészetpedagógiai és művészetterápiás eljárások alapelveit, módszertanát és a kapcsolódó pedagógiai, gyógypedagógiai adaptációs, intervenciós lehetőségeket. Ismeri a fejlesztés, nevelés, integráció és inklúzió területén alkalmazható művészeti intervenciós és művészetterápiás módszereket és a saját kompetencia szintjén tudja alkalmazni azokat.
– Ismeri a fogyatékossággal élő személyek, csoportok és környezetük megismerésére alkalmas felmérés, diagnosztika területeit, formális és informális eljárásait, és a diagnosztikán alapuló gyógypedagógiai tervezés különböző szintjeit, ezek összefüggéseit és szervezeti beágyazottságát.
– Tájékozott a szakterületein alkalmazható alapvető digitális eszközök alkalmazhatóságában, ismeri szakterületén, /szakterületein a tanulói képességekhez illeszthető digitális tanulási, fejlesztési lehetőségeket, eszközöket, környezeteket.
– Alapvető ismeretei vannak a fogyatékos személyek fejlődési sajátosságainak és tanulási folyamatainak törvényszerűségeiről, jellemzőiről. Tisztában van a fogyatékos személyek (gyógy)pedagógiájának nevelési, oktatási, fejlesztési, rehabilitációs céljaival, tartalmaival, a folyamatok összefüggéseivel.
– Érti az értékelés és fejlődés összefüggéseit, ismeri az értékelés funkcióit, folyamatát, módszereit, eszközeit, rendelkezik a differenciált értékelési formák megválasztásához szükséges tudással.
– Tisztában van a fogyatékos emberekkel foglalkozó intézményrendszer és szolgáltatások működési elveivel és gyakorlatával, a szolgáltatásokkal kapcsolatos jogszabályi, finanszírozási háttérrel, ismeri továbbá a fogyatékos emberekkel kapcsolatos nemzetközi irányelveket és az alapvető emberi jogokat.
– Alapvető ismeretekkel rendelkezik a lelki egészség megőrzésének elméleti és gyakorlati módszereiről.
– Ismeri gyógypedagógus-szerepre vonatkozó elméleteket, a szereppel kapcsolatos elvárásokat, a pedagógusszemélyiség jellemzőit, az önreflexióhoz és önkorrekcióhoz szükséges alapvető módszereket, az alapvető gyógypedagógusi kommunikáció szempontjait.
– Érti a reflektív gondolkodás és sajátélményen alapuló mentálhigiénés támogatás jelentőségét tanulmányaiban és szakmai fejlődésében.
– Ismeri a szakmai együttműködés és team-munka alapelveit, útjait és megvalósításának módszertanait.
– Tájékozott a krízis- és válsághelyzetekben alkalmazható segítségnyújtás, mentálhigiénés támogatás lehetőségeiről.
b) képességei
– Saját szakterületén belül képes értelmezni a fogyatékosságokkal kapcsolatos orvosi diagnózisokat, vizsgálati eredményeket.
– Saját szakterületén belül képes értelmezni a fogyatékosságokkal kapcsolatos pszichológiai diagnózisokat és vizsgálati eredményeket.
– Pszichológiai ismereteit képes az adott fogyatékossági csoportnak megfelelően adaptív módon alkalmazni.
– Képes az orvosi (egészségügyi), továbbá a pszichológiai diagnózisok, vizsgálati eredmények ismeretében komplex gyógypedagógiai differenciáldiagnosztikát végezni a gyógypedagógiai tevékenység és folyamatok tudatos, célorientált megtervezése érdekében.
– Képes a gyógypedagógiai diagnosztika digitális eszközrendszerének megismerésére.
– A gyógypedagógiai folyamatok tervezésében ötvözi az általános didaktikai, metodikai alapelveket a fogyatékossági típusnak megfelelő, speciális gyógypedagógiai tartalmakkal, alkalmazkodva a fogyatékos személyek életkori, képességbeli, attitűdbeli és szociokulturális sajátosságaihoz is.
– A fogyatékos személy szükségleteit, képességeit és igényeit figyelembe véve a kompenzációs lehetőségeket és életminőséget támogató, komplex gyógypedagógiai nevelési, oktatási, fejlesztési, terápiás, prevenciós, habilitációs és rehabilitációs tevékenységet végez a fogyatékos személyeket ellátó intézmény- és szolgáltató-rendszerekben.
– Egyéni felmérés alapján a gyógypedagógiai folyamat eredményeit értékeli, beleértve a gyermek, felnőtt haladásának, a pedagógiai módszereknek és eszközöknek, valamint a saját munkájának értékelését.
– Képes a saját szakterületein a gyermekek, fiatalok, felnőttek képességeit figyelembe véve digitális kompetenciájuk fejlesztésére, a digitális eszközök, környezetek megfelelő alkalmazására.
– Képes a társadalom változó digitális környezeti kihívásainak megismerésére, pedagógiai, gyógypedagógiai szempontú értelmezésére, értékelésére, a szakterületein mindezeknek a tanítási-tanulási, fejlesztési, habilitációs, rehabilitációs folyamat során produktív, gyakorlatias, a gyermekek, fiatalok, felnőttek képességeit figyelembe vevő implementálására.
– Képes saját pedagógiai tevékenysége hatását felmérni, és kritikusan elemezni, pedagógiai tapasztalatait és nézeteit reflektív módon értelmezni, értékelni, majd ezek alapján a szükséges önkorrekciót végrehajtani.
– Alapvető kutatásmódszertani ismereteit az adott fogyatékossági csoportnak megfelelően adaptív módon alkalmazza, felismeri, hogy az adott fogyatékossági csoportnak és kutatási témának megfelelően milyen kutatási módszert célszerű alkalmazni. Lehetőség szerint inkluzív kutatásmódszertani eljárásokra törekszik.
– Tudományos igényű szakszövegeket a saját szakterületén legalább egy idegen nyelven is önállóan olvas, a fogyatékosságügy és gyógypedagógia alapvető szakirodalmait megérti, szakszerűen reflektál rájuk, és képes azokat használni egy tudományos dolgozat megírásához a megfelelő hivatkozásokkal.
– Felismeri egy módszer tudományos megalapozottságának meglétét vagy hiányát.
– Képes a szakmai képzéssel és különösen a saját szakterületével, szakterületeivel kapcsolatos gondolatok, érzések és tények szóban és írásban történő megértésére, kifejezésére és értelmezésére különböző társadalmi, gazdasági és kulturális kontextusokban.
– Képes a team-munkához szükséges kooperációra, kommunikációra.
– Képes a fejlesztés, nevelés, integráció és inklúzió területén alkalmazható művészeti intervenciós módszerek alkalmazására saját kompetencia szintjén.
– Képes a fogyatékosságügyi szakmapolitikai dokumentumok értelmezésére, az ellátórendszer finanszírozásának átlátására, adott esetben pályázatok írására, valamint a fogyatékos személyek és a szakma érdekeinek képviseletére az intézményrendszerek és szolgáltatások területén.
c) attitűdje
– Nyitott innovatív gyógypedagógiai elképzelések és megoldások megismerésére, törekszik a bizonyítékalapú módszerek alkalmazására.
– Mérlegeli a szakmai problémák sokoldalú módszertani megközelítésének lehetőségeit. A mindennapi gyógypedagógiai fejlesztő munka, a gyógypedagógiai kutatások, az innovatív tevékenységek során nyitott a team-munkára.
– Törekszik az ön- és társismeret, önelfogadás, önreflektivitás fejlesztésére.
– Szakmai, nyelvi készségeit az élethosszig tartó tanulás jegyében karban tartja és fejleszti.
– Tiszteletben tartja saját és mások kompetenciahatárait, a team-munka során határozottan képviseli saját szakmai elveit, tapasztalati tudását, de a hatékony együttműködés érdekében a többi résztvevő törekvéseit is érvényesülni hagyja.
– Igénye van a gyógypedagógiai folyamatok folyamatos elemzésére, értékelésére, nyitott az eredmények és a körülmények figyelembe vételével a tervek és folyamatok felülvizsgálatára és módosítására.
– A fogyatékos személyeket és hozzátartozóikat – azok igényeit figyelembe véve – informálja az alkalmazni kívánt koncepcióról, eljárásról, módszerről, terápiáról, illetve ezek eredményeiről.
– Elkötelezett a fogyatékos személy tanulási és terápiás szükségleteinek kielégítése és a tanuláshoz, terápiához igazodó környezet megválasztása, kialakítása iránt. A fogyatékos személyek lehetőségeit figyelembe véve fontosnak tartja a tanulás folyamatainak tudatosítását, az önszabályozott tanulás támogatásához szükséges tudás és képességek megszerzését, a tanulási képességek fejlesztését.
– Nyitott a digitális technológiák, infokommunikációs eszközök és a hozzájuk kapcsolódó módszertani eljárások megismerésére.
– Fogyatékos személyekkel kapcsolatos kutatásai során teljes mértékben törekszik a fogyatékossággal kapcsolatos etikai problémák figyelembe vételére.
– Elkötelezett a fogyatékos személyek fejlődését segítő, pozitívumokra fókuszáló, tanulást, fejlődést támogató értékelés mellett.
– A fogyatékos emberekkel kapcsolatos társadalmi és történeti folyamatokat, megközelítéseket összefüggéseiben látja, ezeken keresztül reflektál a jelen problémáira, ezekről megalapozott szakmai véleményt formál, és kulturált vitát folytat.
– A fogyatékos emberekkel kapcsolatos társadalmi és történeti folyamatokat, megközelítéseket, intézményi és szolgáltatásbeli formákat nyitottan és kritikusan szemléli, részt vállal a gyógypedagógiával és fogyatékosságüggyel kapcsolatos fejlesztési, innovációs tevékenységekben.
– Felelősen képviseli az adott téma szakszerű és korrekt (adott) idegen nyelvi meghatározásait, és ezeket a konkrét kommunikációs szituáció, az adott szociokulturális háttér figyelembe vételével és a változó világra való nyitottsággal használja.
– Elfogadja a fogyatékossággal élő személyek jogairól szóló ENSZ egyezmény elveit és törekszik azok megvalósítására munkája során.
– Az emberi jogi megközelítésből kiindulva tiszteletben tartja és képviseli a fogyatékos emberek és hozzátartozóik jogait és érdekeit.
– A „Semmit rólunk nélkülünk” elv értelmében támogatja és elősegíti a fogyatékos emberek minél aktívabb részvételét, és önrendelkezésük megvalósulását az őket érintő folyamatokban.
– Munkája során alkalmazza az emberi jogi megközelítést, jogszabályi ismereteinek – az adott kontextusban történő – aktivizálásával.
d) autonómiája és felelőssége
– A szakirányának megfelelő gyógypedagógiai nevelési-oktatási intézményekben, csoportokban, osztályokban önállóan és felelősséggel látja el az óvodai nevelés, valamint az általános iskola 1–6. évfolyamán (a tanulásban akadályozottak pedagógiája szakirányon és az értelmileg akadályozottak pedagógiája szakirányon: az 1–8. évfolyamon, értelmileg akadályozottak pedagógiája és szomatopedagógia szakirányon: a fejlesztő nevelés-oktatás teljes időtartamában) a nevelési és valamennyi műveltségi területhez tartozó oktatási feladatokat.
– A szakképzésben a készségfejlesztő, a diákotthonban, gyermekotthonban és kollégiumban az általános nevelői feladatokat látja el.
– Az ambuláns gondozást, fejlesztést végző intézményekben: egységes gyógypedagógiai módszertani intézmény, pedagógiai szakszolgálat, szakmai szolgáltatás, illetve az integrált, inkluzív nevelést-oktatást végző köznevelési intézményekben a sajátos nevelési igényű, illetve a gyógypedagógiai segítséget igénylő gyermekek, tanulók, felnőttek körében a szakirányának, szakirányainak megfelelő területen, területeken egyéni fejlesztési, habilitációs-rehabilitációs feladatokat lát el. Feladata kiterjed a tanulási technikák megtanítására, együttműködésre, általános gyógypedagógiai segítségnyújtásra és tanácsadásra a fejlesztésben vagy gondozásban és a rehabilitációban közreműködő más szakemberekkel, illetve családokkal.
– Tudományosan és módszertanilag megalapozott fogyatékosságügyi és gyógypedagógiai nézeteit és döntéseit felelősséggel vállalja.
– Tudatosan képviseli a gyógypedagógia és határtudományai, társtudományai módszertani kultúráját.
– Felelősséget vállal a fogyatékos személyekért, a gyógypedagógiai folyamatok, tevékenységek tervezése során hozott döntéseiért és gyógypedagógiai tevékenységének következményeiért.
– Felelősséget vállal a fogyatékos személy felelősségérzetének, önállóságának, autonómiájának kialakításáért.
– A partnerekkel előítélet-mentes, kölcsönös tiszteletre és bizalomra épülő kapcsolatrendszert teremt, szakmai szituációkban szakszerűen, közérthetően és hitelesen kommunikál.
– Munkáját teamben végezi, szakmai műhelyekben aktívan vesz részt.
– Krízis- és válsághelyzet esetén hatékony tanácsot ad, segítséget nyújt, vagy kér.
– Szakmai együttműködések kialakításában és fenntartásában kezdeményező szerepet tölt be, gyógypedagógiai tevékenységén túl felelősséget vállal intézménye küldetéséért.
– Felelősséget érez saját gyógypedagógusi öndefiníciójának folyamatos alakításáért, és azért a szűkebb és tágabb közösségért, ahol tevékenységét kifejti.
7.1.2. A szakirányokon szerezhető további sajátos kompetenciák
7.1.2.1. Értelmileg akadályozottak pedagógiája szakirányon továbbá a gyógypedagógus
a) tudása
– Ismeri az értelmi akadályozottság hazai és külföldi definícióit, értelmezni tudja azokat.
– Birtokában van az értelmi akadályozottság súlyossági fokozatainak, kóreredeti specifikumainak és az értelmileg akadályozott személyek életkori jellemzőivel kapcsolatos gyógypedagógiai elméleti, módszertani és gyakorlati tudásnak.
– Rendelkezik az értelmileg akadályozott személy személyiségének, kognitív, szociális és személyes kompetenciáinak fejlesztését megalapozó szaktudományos ismeretekkel.
– Ismeri az értelmileg akadályozott személyek (gyógy)pedagógiájának legfontosabb elméleteit, összefüggéseit és probléma-megoldási módszereit, tájékozott az aktuális, specifikus terápiás ellátási formák tekintetében.
– Tisztában van az értelmileg akadályozott személyek gyógypedagógiai kísérésének tartalmi és módszertani vonatkozásaival.
– Ismeri az értelmileg akadályozott személyek esetében alkalmazható legújabb és legfontosabb diagnosztikai eszközöket, tudja azokat alkalmazni, eredményeiket értelmezni és felhasználni a tervezésben.
– Ismer olyan technikákat, amelyekkel a környezet konfliktusait oldani tudja.
– Ismeri az értelmileg akadályozott emberek érdekvédelmét, ha szükségesnek látja, bekapcsolódik az ilyen jellegű tevékenységbe.
b) * képességei
– Képes az értelmileg akadályozott személyek speciális nevelési, fejlesztési szükségleteinek megállapítására, gyógypedagógiai diagnózis készítésére, a gyógypedagógiai folyamat eredményeinek értékelésére.
– A korai intervenció időszakában (0 éves kortól) és helyszínein (korai fejlesztő centrumok, pedagógiai szakszolgálat, PIC, NIC, integráló bölcsődei ellátást nyújtó intézmény, szolgáltatás, stb.) prevenciós feladatok lát el, egyéni és csoportos fejlesztést végez.
– Az óvodai nevelés időszakában és helyszínein (speciális óvoda, integrált óvoda) komplex gyógypedagógiai tevékenységet végez.
– Ellátja a fejlesztő nevelés és fejlesztő nevelés-oktatás komplex gyógypedagógiai feladatait.
– Ellátja az értelmileg akadályozott tanulók általános iskolai nevelésében 1–8. évfolyamon valamennyi műveltségi terület nevelési-oktatási feladatait, a fejlesztő nevelés-oktatás feladatait annak teljes időtartamában, a speciális készségfejlesztő szakiskola évfolyamain közismereti tárgyak oktatását végzi, valamint a szakoktatókkal történő együttműködésben a kognitív és szociális fejlesztés feladatait látja el.
– Utazótanári feladatok lát el.
– Speciális kollégiumokban, gyermekotthonokban általános nevelői feladatokat lát el, habilitációs- – rehabilitációs tevékenységet végez értelmileg akadályozott személyeknél, a felnőtt értelmileg akadályozott személyek nappali és bentlakásos intézményiben a gyógypedagógiai segítés feladatait látja el.
– Kiaknázza az élethosszig tartó tanulás speciális lehetőségeit értelmileg akadályozott személyeknél.
– Orvosi, jogi, pedagógiai, pszichológiai és társadalomismereti tudását (gyógy)pedagógiai gyakorlatában adaptív módon, az értelmileg akadályozott egyén, csoport jellemzőit és sajátosságait figyelembe véve alkalmazza.
– Az értelmileg akadályozott személyek jellemzőinek és sajátosságainak ismeretében meghatározza és kiválasztja a specifikus szakmai problémák megoldását elősegítő megfelelő nevelési, oktatási, fejlesztési, rehabilitációs célokat, tartalmakat, folyamatokat és módszereket.
– Képes munkahelyi szervezetben az értelmileg akadályozott személyekkel való együttműködés elősegítésére, a betanítási folyamatok támogatására, ehhez kapcsolódó tanácsadásra, fejlesztő programok eredményeinek mérésére, tanácsadásra.
– Az egészségügyi, a gyermekvédelmi és a szociális ágazatban a fogyatékos gyermek, fiatal és felnőtt népességcsoportok gondozását, fejlesztését, pedagógiai kísérését, életvitelük segítését végzi, az értelmileg akadályozott személyekkel partneri munkakapcsolatot alakít ki, elősegíti az önrendelkezést, az önálló életvitel támogatásának szolgálatában koordinálási, kísérő, mentori és mediátori feladatokat lát el.
– Képes az értelmileg akadályozott emberek érdekeinek képviseletére, esélyegyenlőségüket, intézményi és társadalmi integrációjukat segítő feladatok ellátására, tanácsadásra.
7.1.2.2. Hallássérültek pedagógiája szakirányon továbbá a gyógypedagógus
a) tudása
– Ismeri a hallássérüléssel kapcsolatos emberi jogi és orvosi megközelítéseket, ezek érvrendszerét és történeti kialakulását.
– Korszerű ismeretei vannak a hallássérülés etiológiája, epidemiológiája, tüneti képe, pszichológiai háttere és ellátása kapcsán.
– Ismeri a hallássérüléssel kapcsolatos tevékenységeket, és az azokat meghatározó jogi és szakmai dokumentumokat.
– Alapvető ismeretekkel rendelkezik a hallássérülés korszerű diagnosztikájáról, a segédeszköz-ellátás folyamatosan korszerűsödő gyakorlatáról.
– Ismeri a gyógypedagógiai felmérés területeit, annak speciális eljárásait hallássérült személyek esetében.
– Ismeri a hallássérült személyek heterogén szükségleteihez igazodó fejlesztő, oktatási-nevelési és terápiás eljárásokat.
– Átfogó ismeretekkel rendelkezik a hallássérült személyek által használható infokommunikációs technológiák nyújtotta lehetőségekről. Ismeri az egyenlő esélyű hozzáférés és az ésszerű alkalmazkodás elveit hallássérült személyekkel végzett mindennapi tevékenysége során.
– Felismeri a leggyakoribb, a hallássérülés mellé társuló zavarokat, ismeri azok kompenzálását, terápiáját, vagy képes abban a társszakmák segítségét kérni.
– Ismeri a hallássérült személyek ellátórendszerét, a megfelelő célzott fejlesztő, nevelő, oktató, habilitációs-rehabilitációs gyógypedagógiai ellátás eljárásait, módszereit, eszközrendszerét.
– Ismeri a hallássérüléssel kapcsolatos hazai és nemzetközi szakirodalmat.
b) képességei
– Eligazodik a hallássérüléssel kapcsolatos hazai és nemzetközi dokumentumokban, ezek változását képes követni. Képes alakítani saját szakmai és társadalmi szerepvállalását.
– Ismereteit a hallássérült személyek szükségleteit, képességeit és igényeit figyelembe véve használja fel a gyógypedagógiai nevelési, oktatási, fejlesztési, terápiás, prevenciós, habilitációs és rehabilitációs feladatok ellátása során.
– Felkészült a hallássérült személyek differenciált nyelvi szükségleteinek felismerésére, képes ehhez alkalmazkodva megfelelő támogatást biztosítani.
– A hallássérült gyermek vagy felnőtt (csoport) szükségletei és képességei, valamint a hallássérüléssel kapcsolatos pedagógiai, pszichológiai és módszertani ismeretei alapján a gyógypedagógiai folyamatot differenciáltan, egyénre szabottan megtervezi, irányítja, elemzi és értékeli.
– Kiválasztja a megfelelő tanulásszervezési eljárásokat, a hallássérült személyek életkori, egyéni és csoport sajátosságoknak megfelelő kommunikációs stratégiákat, módszereket alkalmazza.
– Képes a hallássérült gyermekek, fiatalok és felnőttek speciális nevelési, fejlesztési szükségleteinek megállapítására, objektív felmérésen alapuló fejlesztési tervek kidolgozására, meghatározva a megfelelő nevelési, oktatási, fejlesztési célokat, tartalmakat, folyamatokat.
– Gyógypedagógiai nevelési, oktatási, fejlesztési, terápiás, prevenciós, habilitációs és rehabilitációs feladatait képes a hallássérült gyermekkel vagy felnőttel, illetve a nevelésben, ellátásban, gondozásban, támogatásban érintett partnerekkel együttműködésben ellátni.
– Képes az egészségügyi, korai fejlesztési, nevelési-oktatási, valamint szociális intézményekben a fejlesztő tevékenység területeinek és eszközeinek meghatározására.
– Szakmai irányítás mellett a hallássérüléssel, a hallássérült személyekkel, illetve a felsorolt tevékenységekkel kapcsolatos vizsgálati, kutatási részfeladatokat végez.
7.1.2.3. Látássérültek pedagógiája szakirányon továbbá a gyógypedagógus
a) tudása
– Ismeri a különböző életkorú és látásteljesítményű látássérült személyek eltérő igényeit, rendelkezik a látássérült személyek kognitív, személyes és szociális kompetenciáinak fejlesztéséhez szükséges alapvető szaktudományos és módszertani ismeretekkel.
– Ismeri a látássérülés különböző (hazai és külföldi) definícióit, gyógypedagógiai és funkcionális felosztását.
– Ismeri a látássérülés életkor-specifikus kórokait, prevalenciáját és az incidencia változásait hazai és világviszonylatban is.
– Ismeri a szembetegségek funkcionális kihatásait.
– Ismeretekkel rendelkezik a korszerű orvosi kezelések és optikai korrekciók lehetőségeiről és ezek elérhetőségéről.
– Ismeri a funkcionális és pedagógiai látásvizsgálat jelentőségét, a különböző életkorokban alkalmazott menetét, módszereit és eszközeit.
– Ismeri a korszerű látásjavító optikai és elektronikus eszközöket, ezek hozzáférhetőségét.
Ismeretekkel rendelkezik a látássérülés pszichológiai és szociális hatásairól.
– Ismeri a látássérült személyek számára kifejlesztett pszichodiagnosztikai módszereket és eszközöket.
– Ismeri a látássérült személyekkel végzendő gyógypedagógiai tevékenységeket és ezek színtereit.
– Ismeri a látássérült személyek ellátó rendszerét, a látássérült személyek korai fejlesztésével, óvodai nevelésével, iskolai nevelésével és oktatásával, valamint az elemi rehabilitációval kapcsolatos jogszabályokat, hazai és nemzetközi dokumentumokat.
– Korszerű, átfogó és specializált ismeretekkel rendelkezik a látássérült gyermekek korai fejlesztéséről, a súlyos fokban látássérült (vak) tanulók, a gyengénlátó, aliglátó tanulók igényeiről, fejlesztésük, oktatásuk és nevelésük színtereiről, módszereiről és eszközeiről, a terápiás eljárásokról.
– Korszerű, átfogó és specializált ismeretekkel rendelkezik a látássérült felnőttek elemi rehabilitációjáról, módszereiről, eszközeiről, a terápiás eljárásokról, a speciális megsegítés szervezeti formáiról és tartalmi jellemzőiről.
– Korszerű, átfogó és speciális ismeretekkel rendelkezik az időskorú látássérült személyek megsegítésének tartalmi jellemzőiről és lehetőségeiről.
– Korszerű, átfogó és specializált ismeretekkel rendelkezik a halmozottan fogyatékos látássérült személyek sajátos igényeiről, fejlesztésük, oktatásuk és nevelésük színtereiről, módszereiről és eszközeiről, a terápiás eljárásokról.
– Ismeri az egyéni fejlesztési terv jelentőségét, elkészítésének lépéseit.
– Felismeri a leggyakoribb társuló zavarokat, ismeri azok kezelését, vagy képes abban a társszakmák segítségét kérni.
– Ismeri az integráltan tanuló látássérült tanulók helyzetét, tisztában van a sikeres integráció-inklúzió feltételeivel, ismeri a gyógypedagógus kompetenciáit, az utazótanár szerepét, feladatait, a többségi pedagógussal történő kapcsolattartás lehetőségeit.
– Ismeri a látássérült személyek heterogén szükségleteihez igazodó fejlesztő, oktatási-nevelési és terápiás eljárásokat.
– Ismeri a környezeti adaptáció jelentőségét, lehetőségeit, kivitelezését, az egyenlő esélyű hozzáférés elvét és speciális alkalmazását saját szakirányán, az infokommunikációs akadálymentesítés látássérülés-specifikus eszközeit.
– Ismeri a látássérült személyek érdekvédelmi és egyéb civil szervezeteit, azok feladatait.
– Ismeri a látássérüléssel kapcsolatos hazai és nemzetközi szakirodalmat.
b) képességei
– Ismereteit képes felhasználni a különböző életkorú és látásteljesítményű látássérült személyek szükségleteit, képességeit és igényeit figyelembe véve, a gyógypedagógiai nevelési, oktatási, fejlesztési, terápiás, prevenciós, habilitációs és rehabilitációs feladatok ellátása során.
– Képes a látássérülés több szempontú definiálására, a látássérült személy látásteljesítményét funkcionális szempontból közelíti meg és értelmezi.
– A látássérüléssel kapcsolatos orvosi diagnózisokat értelmezni tudja, melyek alapján a funkcionális szempontokat figyelembe véve megfelelő környezetet biztosít a látássérült személy vagy csoport számára.
– Különböző életkorú és társuló sérüléssel élő személyeknél komplex funkcionális látásvizsgálatot végez, a vizsgálat alapján kiválasztja a megfelelő látásjavító eszközöket és megtanítja használatukat.
– A látássérült személyhez a látássérülésre vonatkozó pszichológiai ismereteinek megfelelően közelít, a fejlesztési, nevelési, oktatási, habilitációs és rehabilitációs munkájába pszichológiai ismereteit beépíti.
– Megfelelő célzott fejlesztő, nevelő, oktató, rehabilitációs gyógypedagógiai ellátást biztosít.
– Meghatározza a korai fejlesztési, nevelési-oktatási, valamint rehabilitációs intézményekben a fejlesztő tevékenység területeit és eszközeit.
– Alkalmazza a korai fejlesztés módszereit, eszközeit, a speciális óvodai és iskolai készségfejlesztés elemeit az elemi rehabilitáció elméleti és gyakorlati ismereteit.
– A rehabilitációs lehetőségeket és az életminőséget támogató gyógypedagógiai fejlesztési, terápiás, prevenciós, habilitációs és rehabilitációs feladatait a látássérült kliens szükségleteit, képességeit és igényeit figyelembe véve látja el.
– Felméri a látássérült személy, csoport heterogén kommunikációs, tanulási és egyéb, az életminőséget meghatározó szükségleteit, kommunikációs technikákat tanít, komplex fejlesztést végez.
– Képes a felnőtt halmozottan fogyatékos látássérült személyek habilitációs-rehabilitációs foglalkoztatásának megtervezésére, kivitelezésére.
– Képes megfigyelést és esetelemzést végezni integráltan tanuló látássérült tanuló helyzetéről és az integráció minőségéről a pedagógiai munka, a képességfejlesztés, a szociális inklúzió és a speciális eszközellátottság figyelembe vételével.
– Képes megfelelő szakmai kapcsolatot kialakítani és ápolni a befogadó intézmény munkatársaival.
– Megtervezi a látássérült személyek számára megfelelő fejlesztő, oktatási-nevelési és terápiás eljárásokat, kiválasztja az adekvát módszereket és eszközöket.
– Kiválasztja a tanuláshoz szükséges megfelelő adaptációs technikákat és ezek használatát megtanítja, a környezetet a látássérült személyek igényeinek megfelelően adaptálja, kiválasztja a látássérült személy számára és a tevékenységhez igazodva a korszerű infokommunikációs eszközöket.
– Képes a látássérült személy és családja számára az érdekvédelemmel és a civil szervezetekkel kapcsolatos adekvát információ-átadásra.
– Képes szakmai irányítás mellett a látássérüléssel, a látássérült személyekkel, illetve a felsorolt tevékenységekkel kapcsolatos vizsgálati, kutatási részfeladatokat végezni.
7.1.2.4. Logopédia szakirányon továbbá a gyógypedagógus
a) tudása
– Korszerű és alapos interdiszciplináris (orvostudományi, pedagógiai, gyógypedagógiai, pszichológiai, gyógypedagógiai pszichológiai, nyelvészeti) és intradiszciplináris tudással rendelkezik a kommunikáció, a hang, a beszéd, a beszélt és az írott nyelv, valamint a gyermekkori nyelés zavarairól.
– Ismeri a kommunikációs zavarok kultúrtörténeti, tudománytörténeti és szakmatörténeti előzményeit.
– Ismeri a hang, a beszéd, a beszélt és az írott nyelv, valamint a gyermekkori nyelés működésének anatómiáját és fiziológiáját, felismeri azok eltéréseit.
– Korszerű ismeretekkel rendelkezik a hang, beszéd, a beszélt és az írott nyelvi zavarok, valamint a gyermekkori nyelési zavarok etiológiájáról, epidemiológiájáról, a különböző tüneti képekről.
– Ismeri a logopédiai diagnosztikai folyamat átfogó rendszerét, a vizsgálatok fajtáit, célját, feladatait, és lehetséges tartalmait.
– Ismeri a hang, a beszéd, a beszélt és írott nyelv fejlődési és szerzett zavarainak különböző nyelvi szintekre irányuló receptív és expresszív vizsgálati eljárásait, valamint a gyermekkori nyelés diagnosztikus eszközeit, a differenciáldiagnosztikai szempontokat és a folyamatdiagnózis szerepét.
– Alapos ismeretekkel rendelkezik a hang, a beszéd, a beszélt és írott nyelv fejlődési és szerzett zavaraihoz és a gyermekkori nyelészavarhoz kapcsolódó logopédiai beavatkozások korszerű lehetőségeiről.
– Ismeri a prevenció, a terápia és az utógondozás életkor- és diagnosztika-specifikus formáit.
– Ismeri a beszédtechnika hanghigiénés elemeit.
– Ismeri a logopédiával kapcsolatos hazai és nemzetközi szakirodalmat.
b) képességei
– Ismeretei alapján a különböző kommunikációs zavarokat interdiszciplináris szemlélettel, a személyiséggel és a társadalmi beágyazottsággal összefüggésben értelmezi.
– Megszerzett szakmai tudását a köznevelés különböző szinterein: pedagógiai szakszolgálati feladatokat ellátó intézményekben, nevelési és nevelési-oktatási intézményekben a kommunikáció, a hang, a beszéd, a beszélt és írott nyelvi zavarok és a gyermekkori nyelési zavarok ellátásában, szegregált és integrált keretek között, az alapellátásban és a sajátos nevelési igényű tanulók esetében egyaránt alkalmazza.
– Kijelöli a hang, a beszéd, a beszélt és írott nyelv fejlődési és szerzett zavarainak, valamint a gyermekkori nyelési zavarok életkor-specifikus és nyelviszint-specifikus vizsgálatának tartalmait.
– Dokumentálja, kvantitatív és kvalitatív szempontok alapján elemzi, értelmezi az eredményeket, levonja a logopédiai diagnosztikai következtetéseket, és erről különböző szintű írásos és szóbeli összefoglalást ad a team tagjainak, a szülőnek, a kliensnek.
– Az interdiszciplináris diagnosztikai teamben a különböző forrásokból származó információkat összegzi, logopédiai szempontból értékeli, és azokat a korábbi információkkal integrálja.
– Megtervezi az egyénre szabott evidencia alapú logopédiai beavatkozást.
– A státusz- és differenciál diagnózisnak megfelelő sérülés-specifikus, individuális logopédiai beavatkozást evidencia alapon tervezi, időben ütemezi, és hatékonyan megvalósítja.
– A terápiás folyamatot monitorozza, azt az eredményeknek megfelelően módosítja. A kiválasztott terápiás módszert indokolja és meghatározza a logopédiai terápiás team kereteit.
– Beszédtechnikája tudatos, képes hanghigiéné kialakítására.
– Képes szakmai irányítás mellett a logopédiával, a logopédiai segítséget igénylő személyekkel, illetve a felsorolt tevékenységekkel kapcsolatos vizsgálati, kutatási részfeladatokat végezni.
7.1.2.5. Pszichopedagógia szakirányon továbbá a gyógypedagógus
a) tudása
– Ismeri a tanulási, érzelmi és a viselkedési zavarok, a személyiségfejlődés orvostudományi, pszichológiai, pszichodiagnosztikai, szociológiai, filozófiai hátterét, azok ok-okozati összefüggéseit.
– Ismeretekkel rendelkezik az eltérő személyiségfejlődés kialakulásának lehetséges hátteréről és annak pszichopedagógiai intervenciós lehetőségeiről.
– Tisztában van a viselkedészavarok ok-okozati összefüggéseivel, a tanulási zavarok, az érzelmi zavarok, a devianciák és a viselkedészavarok kapcsolatával.
– Ismeri a magatartás és viselkedésszerveződés neurobiológiai alapjait.
– Ismeri a személyiségfejlődési, viselkedésbeli, érzelmi problémákkal küzdő népességcsoportokhoz kapcsolódó bánásmódot, az ellátás hazai módszereit és gyakorlatát, rálátása van külföldi jó gyakorlatokra.
– Ismeri az intézményes segítő, ellátórendszereket: köznevelési intézmények, szociális, és gyermekvédelmi, gyermekjóléti ellátás intézményei, egészségügyi intézmények, javító-nevelés és a büntetés-végrehajtás intézményrendszerét.
– Tisztában van az aktuális diagnosztikus osztályozó rendszer fentebb említett zavarokra vonatkozó elemeivel, és az abból következő pszichopedagógiai ellátás feladataival, kompetenciakörével.
– Ismeri a koragyermekkori ellátórendszert.
– Biztos tudása van a 0–7 éves korú gyermekek eltérő fejlődésmenetének felismeréséről, a beavatkozás lehetőségeiről.
– Tudja, ismeri a pszichés fejlődési zavart mutató gyermekek (kiemelten az óvodás és iskoláskorúak) pszichopedagógiai, gyógypedagógiai terápiás megsegítésének lehetőségeit, módszereit, technikáit.
– Tisztában van a hátrányos helyzetű, halmozottan hátrányos helyzetű, szülői háttér nélküli gyermekek és fiatalok fejlesztésének, segítésének lehetőségeivel.
– Tudja és ismeri a speciális szükségletek, devianciák kialakulásának hátterét, fokozatait, a szenvedélybetegségek és egyéb deviáns jelenségek jellemzőit, a felismerésre alkalmas mérőeszközöket és a gyakorlatban alkalmazható prevenciós, intervenciós lehetőségeket.
– Ismeri a gyermekvédelmi segítőrendszereket, a reszocializációs gondozás intézményrendszerét, módszertanát. Biztos ismeretei vannak a szociálpolitika és a szociális munka köréből.
– Tisztában van az egészségügyben gondozott (krónikus) betegek, illetve gyermekpszichiátriai betegek kognitív és pszichés fejlődésével.
– Ismeri a pszichopedagógia hazai és nemzetközi szakirodalmát.
b) képességei
– Képes bármely életkorban az érzelmi és viselkedészavarral összefüggő tanulási és magatartási mintázatokat értelmezni, azok hátterét, kialakulásának módját figyelembe véve gyógypedagógiai diagnózist felállítani, majd fejlesztő eljárásokat megtervezni és kivitelezni.
– Képes felismerni a pszichés fejlődés zavarait, valamint a rendszerint gyermek- vagy serdülőkori kezdettel megjelenő érzelmi és viselkedészavarokat, szociális-szocializációs nehézségeket, pszichoszociális fogyatékosságot, tanulási zavarokat, és az érintett személyek gyógypedagógiai ellátására irányuló komplex tevékenységet végezni.
– Munkáját a bio-pszicho-szociális szempontú gondoskodás mentén végzi el a gyermekek, fiatalok támogató nevelésével, fejlesztési foglalkoztatásával, krízisintervenciós, habilitációs, rehabilitációs célú gondozásával, az eredményes (re)szocializáció elősegítése és a gyermeki, tanulói képességek optimumának elérése érdekében.
– Tevékenységében a bizonyítékokon alapuló ellátási formák nyilvánulnak meg, melyeket a köznevelési, szociális, gyermekvédelmi alap- és szakellátásban, a büntetés-végrehajtásban és egészségügyi intézményrendszerben alkalmazhat, és melyek az érintett népességcsoportokra, valamint családjaik sokrétű szupportív pszichopedagógiai ellátására irányulnak.
– Gyógypedagógiai ellátásban részesíti azon kiemelt figyelmet igénylő személyek csoportját, akik különleges bánásmódot igényelnek, azon belül sajátos nevelési igényűek, egyéb pszichés fejlődési, súlyos tanulási, figyelem- vagy magatartásszabályozási zavarral küzdenek.
– Képes a beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézségekkel küzdő gyermekek, tanulók, illetve a hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű gyerekek, tanulók gyógypedagógiai megsegítésére.
– Együttműködik a beilleszkedési, tanulási, érzelmi és viselkedészavart mutató személy közvetlen környezetével és az őt ellátó szakmai közösség tagjaival.
– Együttműködik a hátrányos helyzetű, halmozottan hátrányos helyzetű, deviáns magatartást mutató, a veszélyeztetett, a bántalmazott és neglektizált gyermekek közvetlen környezetével és az ellátást biztosító egyéb szakmai teammel.
– Azonosítja a protektív és kockázati tényezőket, valamint pszichopedagógiai ellátást biztosít.
– Felismeri az iskolai bántalmazás jelenségét, a beavatkozás lehetőségeit.
– Alkalmazza a kompetenciakörébe tartozó addiktív kórképeket, iskolai agressziót felmérő szűrőteszteket, mérőmódszereket, pszichopedagógiai intervenciós tevékenységet végez.
– Az alábbi színtereken pszichopedagógiai ellátást, tevékenységet végez: korai fejlesztés, óvoda, iskola, pedagógiai szakszolgálat, szakmai szolgáltató intézmény, egészségügyi intézmények alapellátása és rehabilitációs ellátása, javító-nevelő intézetek, büntetés-végrehajtási intézmények, szociális ellátórendszer intézményei, gyermekvédelmi gondoskodás intézményei, civil segítő szervezetek.
– Szakmai irányítás mellett a pszichopedagógiával, a pszichopedagógiai segítséget igénylő személyekkel, illetve a felsorolt tevékenységekkel kapcsolatos vizsgálati, kutatási részfeladatokat végez.
7.1.2.6. Szomatopedagógia szakirányon továbbá a gyógypedagógus
a) tudása
– Ismeri a tartó és mozgató szervrendszer felépítését, működését és működési zavarait, a szomatopedagógiai tervezéshez nélkülözhetetlen, legfontosabb mozgásvizsgáló eljárásokat.
– Tisztában van a fiziológiás mozgás ismérveivel, követelményeivel.
– Megfelelő módszertani tudással rendelkezik egyéni vagy csoportos formában zajló mozgásfoglalkozások levezetéséhez.
– Korszerű ismeretei vannak a mozgáskorlátozottság etiológiájára, epidemiológiájára, biográfiájára, aktuális állapotára, pszichológiai hátterére vonatkozóan.
– Ismeri a mozgáskorlátozott személy kognitív, szociális és személyes kompetenciáinak fejlesztését megalapozó szomatopedagógiai szaktudományos és módszertani elméleteket.
– Rendelkezik a mozgáskorlátozott személyek és környezetük megismerésére alkalmas vizsgálati és felmérési módszerek, eszközök ismeretével.
– Tisztában van a szomatopedagógiai nevelési, oktatási, fejlesztési, rehabilitációs célokkal, tartalmakkal, folyamatokkal és ezek összefüggéseivel.
– Ismeri a komplex szomatopedagógiai tervezés különböző szintjeit, ezek összefüggéseit és szervezeti beágyazottságát.
– Ismeri a mozgásos akadályozottsággal járó állapotváltozásokat, ezek ismeretében a személyiségfejlődést befolyásoló gyógypedagógiai, szomatopedagógiai eljárásokat, módszereket, eszközöket.
– Alapvető ismeretekkel rendelkezik a mozgáskorlátozott személyek rehabilitációs és segédeszköz-ellátásának folyamatosan korszerűsödő gyakorlatáról, valamint ismeri az infokommunikációs technológiák nyújtotta lehetőségek széles spektrumát.
– Ismeri a segítő technológiák fogalomkörét, a környezeti adaptáció (egyenlő esélyű hozzáférés, ésszerű alkalmazkodás) korszerű felfogását.
– Ismeri a mozgáskorlátozottsághoz társuló diszartriák, beszédzavarok megjelenési formáit, jellemző tüneteit.
– Ismeri az augmentatív és alternatív kommunikációs lehetőségeket, eszközöket.
– Ismeri a halmozottan és a súlyosan-halmozottan fogyatékos személyek nevelésének-oktatásának speciális elméleti, módszertani, gyakorlati lehetőségeit, eljárásait, eszközeit.
– Ismeri a fogyatékos személyek testkulturális nevelésének, adaptált testnevelésének, sportjának, rekreációjának elméletét és gyakorlatát.
– Ismeri a szomatopedagógiai rehabilitáció egészségügyi, szociális és köznevelési intézményrendszerét, színtereit, azok tevékenységeit.
– Ismeri a mozgáskorlátozott személyek rehabilitációjában részt vevő társszakmák szemléletét, alapvető kompetenciáit.
– Tisztában van az együttműködés lehetséges formáival, a feladatfelosztás módjával.
– Ismeri a szomatopedagógiára, a kapcsolódó társtudományokra és a mozgáskorlátozottságra vonatkozó hazai és nemzetközi szakirodalmakat.
b) képességei
– Képes tartó és mozgató szervrendszer funkcionális vizsgálatára.
– El tudja különíteni egymástól a fiziológiás és kóros mozgásokat.
– Korrekciós hatású gyakorlatsorokat állít össze, azokat szakszerűen át tudja adni az érintett személyeknek.
– Szomatopedagógiai elméleti, módszertani és gyakorlati ismereteit pedagógiai és terápiás gyakorlatában adaptív módon, a mozgáskorlátozott személy, csoport jellemzőit és sajátosságait figyelembe véve alkalmazza.
– Szomatopedagógiai diagnosztikát végez, dokumentációt vezet.
– Egyénre szabottan, a mozgáskorlátozott személy szükségleteihez, képességeihez illeszkedve, valamint a diagnosztizált állapottal kapcsolatos pedagógiai, pszichológiai és módszertani ismeretei alapján meghatározza a megfelelő szomatopedagógiai nevelési, oktatási, fejlesztési, rehabilitációs célokat, tartalmakat, folyamatokat. Mindezek alapján képes fejlesztési, rehabilitációs tervet készíteni.
– Kiválasztja és alkalmazza a szomatopedagógiai problémák megoldását elősegítő módszereket. Szintetizálja a különböző módszerek azon elemeit, amelyek az adott helyzetben, az adott személy továbbfejlődését, rehabilitációját a leginkább elősegítik.
– Az általa vezetett folyamatdiagnosztika aktuális eredményei alapján, szükség szerint módosítja a rehabilitációs tervet.
– Az életkorhoz és a tevékenységhez igazodva segíti mozgáskorlátozott személyek minél nagyobb fokú önállóságát.
– Tevékenység analízist végez, kiválasztja a kompenzációs lehetőségeket és az életminőséget támogató optimális eszközöket, megtanítja használatukat.
– Segíti, facilitálja a mozgáskorlátozott személyek kommunikációját, támogatja az augmentatív és alternatív kommunikációs eszközök használatának elsajátítását és gyakorlását.
– A mozgáskorlátozott gyermekek, tanulók korai intervenciójában, fejlesztő nevelésében, óvodai nevelésében, iskolai nevelés-oktatásában, fejlesztő nevelés-oktatásában, diákotthonaiban terápiát, fejlesztést, nevelést, oktatást, egészségügyi és pedagógiai célú rehabilitációt végez.
– Integrált, inkluzív óvodákba, iskolákba járó mozgáskorlátozott gyermekek, tanulók fejlesztését, terápiáját és rehabilitációját végzi, együttműködve a nevelésben, ellátásban, gondozásban érintett partnerekkel. Utazótanárként a partnerek számára tanácsadást biztosít.
– Mozgáskorlátozott felnőttekkel kapcsolatban az egészségügyi, szociális, köznevelési intézményrendszer bármely színterén és ellátási formájában általános és specifikus rehabilitációs feladatokat lát el.
– Fogyatékos személyek számára testnevelés, adaptált testnevelés, sport és rekreációs foglalkozásokat tervez és vezet.
– Képes definiálni a szomatopedagógus kompetenciákat, szakmai vitákban képviselni a szomatopedagógiai elveit.
– A mozgáskorlátozott személyek rehabilitációja során együttműködik a társszakmák képviselőivel, kihasználva a különböző hatásrendszerek egymást kiegészítő pozitív egymásra hatását.
– Szakmai irányítás mellett a szomatopedagógiával, a szomatopedagógiai segítséget igénylő személyekkel, illetve a felsorolt tevékenységekkel kapcsolatos vizsgálati, kutatási részfeladatokat végez.
7.1.2.7. Tanulásban akadályozottak pedagógiája szakirányon továbbá a gyógypedagógus
a) tudása
– Rendelkezik a tanulásban akadályozott személyek kognitív, szociális és személyes kompetenciáinak fejlesztését megalapozó szaktudományos és módszertani ismeretekkel.
– Ismeri a tanulásbiológia alapjait.
– Ismeri a tanulási akadályozottság, valamint a tanulási nehézség és a tanulási zavar pszichológiai hátterét, pszichodiagnosztikáját és pedagógiai diagnosztikáját.
– Széleskörű tudással rendelkezik a tanulásban akadályozott gyermekek, fiatalok nevelésével, oktatásával, fejlesztésével kapcsolatban.
– Ismeri az integrált, inkluzív nevelés szakirányhoz kapcsolódó specifikumait.
– Tisztában van a kommunikációs, kognitív, orientációs, kreatív, szociális és motoros képességek fejlesztésének módszertanával.
– Ismeri a végrehajtó funkciók működését és fejlesztésének lehetőségeit tanulásban akadályozott gyermekeknél.
– Tisztában van a tanulási akadályozottság (tanulási zavar, tanulási nehézség) és a magatartási problémák összefüggéseivel.
– Ismeri a tanulási motiváció különböző elméleti megközelítéseit.
– Tisztában van a nevelési, oktatási, fejlesztési célok megvalósítása érdekében az információs és kommunikációs technológiák alkalmazásának módszertanával.
– Ismeri a tanulásban akadályozott sajátos nevelési igényű tanulók nevelési, oktatási, fejlesztési céljai érdekében alkalmazható szoftvereket.
– Ismeri a tanulásban akadályozott fiatalok továbbtanulási útjait, elhelyezkedésük lehetőségeit, életminőségük befolyásolását.
– Tisztában van a tanulási akadályozottság szociokulturális kontextusával, ezt értelmezni is tudja saját tevékenységére vonatkozóan.
– A tanulásban akadályozott gyermekek, fiatalok, felnőttek és családjaik érdekében tájékozott a partnerekkel való együttműködés módjairól.
– Tisztában van és elismeri a tanulásban akadályozott tanulók idegennyelv-tanulásának fontosságát, mint a társadalmi és gazdasági lehetőségekhez vezető azonos esélyű hozzáférésük biztosításának egy területét.
– Ismeri az adott tanulócsoport szükségleteihez igazodó idegen nyelvi kompetenciák fókuszait.
b) képességei
– Képes a tanulásban akadályozott (ezen belül az enyhén értelmi fogyatékos), a tanulási zavart és a tanulási nehézséget mutató gyermekek és fiatalok speciális nevelési, fejlesztési szükségleteinek megállapítására, (gyógy)pedagógiai diagnózis készítésére.
– Képes az állapotuk és élethelyzetük javítására irányuló gyógypedagógiai nevelési, oktatási, fejlesztési, terápiás, prevenciós, habilitációs és rehabilitációs feladatok megtervezésére és ellátására, együttműködve a nevelésben, ellátásban, gondozásban érintett partnerekkel.
– A tantervi dokumentumok figyelembe vételével kiválasztja és a tanulásban akadályozott gyermekek, fiatalok, felnőttek szükségleteihez, fejlettségéhez igazítja a nevelési és oktatási tartalmakat.
– A gyógypedagógiai folyamat eredményeit értékeli, differenciált egyéni és csoportos fejlesztés tervez és vezet.
– Meghatározza a fejlesztő tevékenység területeit és eszközeit.
– A műveltségi területek, tantárgyak, projektek keretében fejleszti a tanulásban akadályozott gyermekek, tanulók kommunikációs, kognitív, orientációs, kreatív, szociális és motoros képességeit.
– Képes a fejlesztendő személyhez, csoporthoz illeszkedő infokommunikációs eszköz, szoftver megválasztására.
– Adaptív módon fejleszti az adott csoport digitális kompetenciáját, azt képes a csoport szabadidejének, információ- és tudásmegosztásának, az együttműködő tanulóhálózat építésének, tanulásának szolgálatába állítani.
– Képes a rábízott gyermekek, fiatalok, felnőttek digitális állampolgárrá nevelésére.
– Képes a tudásmegosztás digitális eszközrendszerét és módszereit szakmai közösségeiben is alkalmazni.
– Képes adaptív módon alkalmazni a tanulásban akadályozott fiatalok szociokulturális háttértényezőiről és jellemzőiről szerzett ismereteit, kiemelten a tanulási folyamatokkal kapcsolatban.
– Szakmai irányítás mellett képes a tanulásban akadályozott, tanulási zavart és nehézséget mutató gyermekekkel, tanulókkal, illetve a felsorolt tevékenységekkel kapcsolatos vizsgálati, kutatási részfeladatok elvégzésére.
– Egy idegen nyelven megbízhatóan ismeri a tanulásban akadályozottak pedagógiájához tartozó szakkifejezéseket, továbbá ismeri a tanulási akadályozottság, a tanulásban akadályozottak pedagógiája hazai és nemzetközi szakirodalmát.
7.1.2.8. Autizmus spektrum pedagógiája szakirányon továbbá a gyógypedagógus
a) tudása
– Ismeri az autizmus tudománytörténeti vonatkozásait, társadalmi beágyazódását, az autizmussal kapcsolatos legfőbb elméleteket, azok összefüggéseit.
– Korszerű ismeretei vannak az autizmus spektrum etiológiája, epidemiológiája, tüneti képe, pszichológiai háttere kapcsán.
– Alapvető ismeretekkel rendelkezik az autizmus spektrum zavar korszerű diagnosztikájáról.
– Ismeri az autizmussal kapcsolatos szerteágazó tevékenységet meghatározó jogi és szakmai dokumentumokat, jogi és etikai szabályokat, normákat.
– Tisztában van az autizmussal való foglalkozás lehetséges mentálhigiénés hatásaival, veszélyeivel.
– Ismeri az autizmus kapcsán a pedagógusszerepre vonatkozó elméleteket, a szereppel kapcsolatos elvárásokat, a pedagógusszemélyiség jellemzőit, az önreflexióhoz és önkorrekcióhoz szükséges alapvető módszereket, az alapvető pedagógusi kommunikáció autizmus-specifikus szempontjait.
– Alapos ismeretekkel rendelkezik a korszerű autizmus-specifikus terápiás megközelítések egyénre szabott alkalmazásának módszereiről, eszközeiről, a módszerek közös alapjairól, beleértve az autizmus-specifikus komprehenzív megközelítéseket és a kiegészítő terápiákat, valamint az infokommunikációs technológiák nyújtotta lehetőségeket.
– Ismeri a közös és eltérő szükségleteket az autizmus spektrumán különböző dimenziók mentén, beleértve az intellektuális képességeket, az életkort, a nyelvi képességeket, a kulturális hátteret, illetve az autizmussal élő személy személyiségének más aspektusait is.
– Rendelkezik olyan specifikus szakmai kompetenciákkal, melyek segítségével korszerűen avatkozik be kiemelt fejlesztési területeken, úgymint a szociális-kommunikációs készségek, az önállóság, a szabadidős készségek, munkakészségek és munkaviselkedés, és problémás viselkedések területén.
– Felismeri az autizmushoz leggyakrabban társuló zavarokat, ismeri azok kezelését, vagy képes abban a társszakmák segítségét kérni.
– Rendelkezik az önálló tanulás támogatásához szükséges kompetenciákkal.
– Tájékozott az autizmussal élő személyek támogatásában szükséges partnerekkel való együttműködés módjairól. Ismeri az autizmussal élő emberek szerteágazó ellátórendszereit, azok színtereit, jellegzetességeit.
– Ismeri azokat a stratégiákat, melyekkel magukat az érintett autizmussal élő gyermekeket, felnőtteket bevonja a pedagógiai munka tervezésébe és folyamatába.
– Érti a szülővel és más családtagokkal való együttműködés jelentőségét összefüggésben az autizmus spektrum zavar természetével.
b) képességei
– Meghatározza az egészségügyi, korai fejlesztési, nevelési-oktatási, valamint szociális intézményekben a fejlesztő tevékenység területeit és eszközeit.
– Ismereteit képes felhasználni a foglalkoztatás, támogatott döntéshozatal, támogatott lakhatás, támogatott életvitel területein, valamint társadalmi tudatosság formálásában.
– Az autizmus pszichodiagnosztikájában a diagnosztikus teamben kompetenciáinak megfelelő feladatokat lát el.
– Megállapítja az autizmussal élő gyermekek, fiatalok és felnőttek speciális nevelési, fejlesztési szükségleteit, objektív felmérésen alapuló fejlesztési terveket dolgoz ki, meghatározva a megfelelő nevelési, oktatási, fejlesztési célokat, tartalmakat, folyamatokat az autizmus-specifikus területeken.
– Eligazodik az autizmussal kapcsolatos hazai és nemzetközi szabályozó dokumentumokban, ezek változását képes követni.
– Az adott gyermek vagy felnőtt, csoport szükségletei és képességei, valamint az autizmussal kapcsolatos pedagógiai, pszichológiai és módszertani ismeretei alapján képes a pedagógiai folyamat differenciált, egyénre szabott megtervezésére, irányítására, elemzésére és értékelésére.
– Megteremti a fejlesztendő személyhez, csoporthoz, valamint az autizmus természetéhez illeszkedő támogató tanulási környezetet, az érzelmi biztonságot.
– Kiválasztja a tanulásszervezési eljárásokat, törekszik az életkori, egyéni és csoportsajátosságoknak megfelelő autizmus-specifikus stratégiák, módszerek alkalmazására.
– Képes a viselkedési problémák hátterének feltérképezésére, megértésére, megelőzésére és kezelésére.
– Gyógypedagógiai nevelési, oktatási, fejlesztési, terápiás, prevenciós, habilitációs és rehabilitációs feladatait az autizmussal élő gyermekkel, vagy felnőttel, illetve a nevelésben, ellátásban, gondozásban, támogatásban érintett partnerekkel együttműködve látja el.
– Képes az autizmussal kapcsolatos szakirodalom használatára, releváns szakmai kérdések megfogalmazására.
8. Az alapképzés jellemzői
8.1. Szakmai jellemzők
8.1.1. A szakképzettséghez vezető tudományágak, szakterületek, amelyekből a szak felépül:
a) gyógypedagógusi szakképzettségek közös, általánosan művelő ismeretei 62–78 kredit, ebből:
aa) társadalomtudomány (tudománytörténet, pedagógiatörténet, jogtudomány, informatika, kutatásmódszertan), gyógypedagógia (humánbiológia, orvostudomány, pszichológia, neveléstudomány, nyelvtudomány, képesség- és személyiségfejlesztési, érzékelési és mozgásfejlesztési, művészeti nevelési ismeretek) területéről 28–32 kredit;
ab) gyógypedagógiai közös szakterületről gyógypedagógiai szakmai elméleti ismeretek (gyógypedagógia elmélet, történet, gyógypedagógiai pszichológia és pszichodiagnosztika), gyógypedagógiai gyakorlati, módszertani ismeretek (komplex nevelő, oktató, fejlesztő, habilitációs, rehabilitációs eljárások módszertana, műveltségterületek szerinti alapozó és szakmódszertani ismeretek) 30–50 kredit;
b) a választott szakirány sérülés típusa szerinti gyógypedagógiai szakmai ismeretek 50–70 kredit;
c) a választott szakirányt bővítő, a közoktatás területein pedagógiai jellegű feladatok ellátását erősítő, vagy második szakirány gyógypedagógiai ismeretei 50–70 kredit;
d) gyakorlati képzési modul 30 kredit.
8.1.2. A szakirányok szakmai ismeretei a szakirányhoz tartozó adott népességcsoportokra vonatkozó komplex diagnosztikai, fejlesztési, nevelési, oktatási, habilitációs és rehabilitációs elméleti, gyakorlati és módszertani ismeretek (a sérülés típusa szerinti szakirányok közül egy kötelezően választandó) 50–70 kredit.
A sérülés típusa szerinti szakirányok:
– az értelmileg akadályozottak pedagógiája
– a hallássérültek pedagógiája
– a látássérültek pedagógiája
– a logopédia
– a pszichopedagógia
– szomatopedagógia
– a tanulásban akadályozottak pedagógiája
– az autizmus spektrum pedagógiája
Az összefüggő szakmai gyakorlat egy gyógypedagógiai szakirány elvégzése esetén: 30 kredit, két szakirány elvégzése esetén 30–50 kredit.
8.2. Idegennyelvi követelmény
Az alapfokozat megszerzéséhez egy idegen nyelvből államilag elismert, középfokú (B2), komplex típusú nyelvvizsga vagy ezzel egyenértékű érettségi bizonyítvány vagy oklevél megszerzése szükséges.
8.3. A szakmai gyakorlat követelményei
A szakmai gyakorlat részét képezik
– a szakirányhoz kapcsolódó hallgatói hospitálások, az egyéni és kiscsoportos gyakorlatok, az önismereti, kommunikációs, fejlesztő tréningek, a gyakorlatorientált stúdiumok keretében végzett gyakorlatok, továbbá
– az összefüggő szakmai gyakorlat.
Az összefüggő szakmai gyakorlat, a képzés utolsó félévében folyó egyéni gyakorlat, amelynek kreditértéke egy gyógypedagógiai szakirány elvégzése esetén 30 kredit, két szakirány elvégzése esetén 30–50 kredit. Az összefüggő szakmai gyakorlat időtartama 12–15 hét, amely a szakirány tartalmához kapcsolódó tevékenységi körrel rendelkező intézménynél, szervezetnél végezhető.
1. Az alapképzési szak megnevezése: konduktor (Conductive Education)
2. Az alapképzési szakon szerezhető végzettségi szint és a szakképzettség oklevélben szereplő megjelölése
– végzettségi szint: alap- (baccalaureus, bachelor; rövidítve: BA-) fokozat
– szakképzettség: konduktor
– a szakképzettség angol nyelvű megjelölése: Conductive Teacher
– választható specializációk: óvodai, iskolai, pedagógiai rehabilitáció
3. Képzési terület: pedagógusképzés
4. A képzési idő félévekben: 8 félév
5. Az alapfokozat megszerzéséhez összegyűjtendő kreditek száma: 240 kredit
– a szak orientációja: kiegyensúlyozott (40–60 százalék)
– a szakdolgozat készítéséhez rendelt kreditérték: 15 kredit
– a szabadon választható tantárgyakhoz rendelhető minimális kreditérték: 12 kredit
6. * A szakképzettség képzési területek egységes osztályozási rendszere szerinti tanulmányi területi besorolása: 144/0113
7. Az alapképzési szak képzési célja és a szakmai kompetenciák
A képzés célja olyan pedagógiai szakemberek, konduktorok képzése, akik elméletileg megalapozott ismeretek és képességek birtokában alkalmasak bármely életkorú központi idegrendszeri sérülés következtében mozgáskoordinációs (mint vezető tünet) zavarral küzdő gyermek, felnőtt konduktív neveléssel megvalósított fejlesztésére, komplex pedagógiai rehabilitáció megvalósítására, speciálisan az óvodai specializáció az óvodáskorú mozgássérült gyermekek integrált, inkluzív, szegregált csoportokban történő nevelésére, fejlesztésére, az iskolai specializáció az 1–4. osztályos mozgássérült gyermekek integrált, inkluzív, szegregált osztályokban történő nevelésére, oktatására, fejlesztésére. Felkészültek a tanulmányaik mesterképzésben történő folytatására.
7.1. Az elsajátítandó szakmai kompetenciák
7.1.1. A konduktor
a) tudása
– Ismeri a társadalom fejlődésének és működésének történelmi, eszmei, strukturális és funkcionális összefüggéseit.
– Ismeri a hazai köz- és felnőttnevelés, továbbá a közegészségügy, a korai szűrés, a korai fejlesztés feladatait és stratégiáit, érvényes dokumentumait, a rendszerek preferenciáit, különös tekintettel az esélyegyenlőség biztosítására.
– Ismeri a nevelés-oktatás elméletét, a tanulásirányítás módszereit és munkaformáit, az életkorokra jellemző pszichológiai sajátosságokat és nevelési lehetőségeket, a személyiségfejlődés és -fejlesztés pszichológiai tényezőit.
– Tisztában van a képességfejlesztés pszichológiai és pedagógiai alapjaival, feltételeivel, eljárásaival valamennyi életkorban, valamint a differenciált és az inkluzív, illetve integrált nevelés-oktatás elveivel, eljárásaival.
– Ismeri a központi idegrendszeri sérülések kialakulásának kockázatát, lehetséges prevencióját, a mozgás- és pszichomotoros fejlődés menetét. Ismeri és tudja a központi idegrendszeri sérülések következtében létrejövő mozgásszervi fogyatékosság vagy az ehhez hasonló tünetegyüttesek sajátosságait (spina bifida).
– Ismeri az egészséges életmódra nevelés és mentális egészség védelmének lehetőségeit az egyes életkorokban és tünettípusokban.
– Tisztában van az egyes életkorokhoz kapcsolódó funkcionális és diszfunkcionális működés anatómiai, neuroanatómiai és patológiai alapjaival, ismeri a motoros diszfunkció eredetét, tüneteit, vizsgálatát, differenciált diagnosztikájának alapjait.
– Tisztában van a központi idegrendszeri sérültek fejlesztésének lehetőségeivel valamennyi életkorban.
– Rendelkezik a mozgásában korlátozott gyermekek számára készülő fejlesztő program tervezésének, módszereinek, eszközeinek, megvalósításának ismereteivel.
– Tisztában van az elbocsátás, a más intézménybe helyezés, az integrálás, utánkövetés, tanácsadás, szakszolgálati tevékenység és utazó konduktori munka feladataival.
– Ismeri a nevelés eszközeként funkcionáló anyanyelv használatának tartalmi és technikai összetevőit, a hatékony kommunikáció technikáit és módszereit, a közéleti szereplés követelményeit.
– Ismeri a mozgássérültekkel kapcsolatos önálló felmérések, egyszerűbb vizsgálatok, megfigyelések tervezésének, lebonyolításának munkamenetét, az adatok értékelésének módját és az eredmények alkalmazását.
– Tájékozott a sajátos nevelési igényűek és az esélyegyenlőségre vonatkozó jogok törvényi szabályozását illetően.
b) képességei
– Képes elméleti, társadalomtudományi, pedagógiai, pszichológiai, orvosbiológiai, konduktív pedagógiai ismeretei kreatív és adekvát megvalósítására valamennyi életkorú és tünettípusú mozgássérült fejlesztésében.
– Eligazodik a különböző életkorú sérültek fő élettevékenységeinek, humán funkcióinak fejlesztésében.
– Képes gyermekek és felnőttek konduktív pedagógiai szűrővizsgálatára, illetve a működési zavarok pedagógiai befolyásolására, problémacentrikus feladatsor összeállítására, a tevékenység irányítására, értékelésére, a sérült megfigyelésére, a fejlődés dokumentálására.
– A fejlődés különböző állomásain differenciált egyéni és csoportprogramokat készít és bonyolít le.
– Értelmezni tudja a konduktív pedagógia célját, rendszer jellegét és rendszer elemeit, és képes az ágazatokon átívelő (oktatásügy, egészségügy, szociális) rehabilitációs tevékenység homogén és vegyes teamjeiben együttműködni.
– Együttműködik a családokkal, krízishelyzeteket kezel, elvégzi a szülők, hozzátartozó, gondviselő felkészítését. A fejlesztő programot beépíti a sérült életrendjébe.
– Képes az ismeretek önálló, kritikus megfogalmazására, a konduktív nevelés során előadódó nevelési helyzetek, problémák elemzésére, konfliktushelyzetek megoldására, problémamegoldó technikák hatékony alkalmazására.
– Képes a konduktív nevelő-oktató munka tervezésére, szervezésére a CP-s gyermekek tanulási folyamatának irányítására, a tanulási alapképességek fejlesztésére, a tanítási órán, foglalkozáson kívüli nevelési feladatok ellátására.
c) attitűdje
– Adaptív módon alkalmazza a prevenciós szemléletet.
– Adaptív módon együttműködik a speciális és többségi szak- és társintézményekkel.
– Nyitott az egyetemes és a nemzeti értékek megbecsülésére a sérült emberek társadalmi integrációja érdekében.
– Nyitott az emberi értékek elfogadására, a másság tiszteletben tartására, a sérült személyek társadalmi beilleszkedésének támogatására.
– Tiszteletben tartja az emberi értékeket, az ép és sérült fejlődésmenetű emberek társadalmi együttélésének értékeit és az etikai normákat.
– Természetes számára a másság elfogadása, az eltérő fejlődésmenet tiszteletben tartása.
– Elkötelezett az egészség mint érték óvása, az egészség mint érték megőrzése, az egészséges életmód támogatása iránt.
– Konduktori tevékenysége során nyitott a szakmai kritika elfogadására és önértékelésre.
– Nyitott a konduktív neveléssel összefüggő új elméletek és módszerek, technológiai lehetőségek, információs és kommunikációs technológiák megismerésére és alkalmazására.
– Részt vállal a konduktív neveléssel összefüggésben álló szakmai kutatásokban, innovatív team-munkákban.
– Igénye van önálló továbbtanulással és szervezett továbbképzések segítségével meglévő képességei fejlesztésére és szakterületén felhasználható új kompetenciák elsajátítására.
d) autonómiája és felelőssége
– A konduktor hatáskörébe tartozó területeken felelősséget vállal a rá bízott mozgássérült gyermekek és felnőttek optimális fejlődéséért, kulcskompetenciáik megalapozásáért vagy kialakításáért.
– A jogszabályok és intézményi szabályok szabta keretek között önállóan dönt a konduktor munkával összefüggő problémahelyzetek megoldásáról.
– Önállóan vezeti a tanügyi, óvodai nevelési dokumentumokat, egyéni fejlesztési terveket készít.
– Felelősséget vállal a fejlesztési folyamat során hozott döntéseiért és pedagógiai tevékenységének következményeiért.
– Konduktori hivatása, művelése körében felelősséget vállal az intézmény küldetéséért.
– Szakmai tevékenységén kívül is felelősséget vállal az ép és sérült fejlődésmenetű személyek társadalmi kohéziójának erősítésében.
– Konduktori tevékenységét a sérült gyermekek fejlődésének támogatása iránti elkötelezettség, felelősség irányítja.
7.1.2. Óvodai specializáción továbbá a konduktor
a) tudása
– Ismeri a fejlődés, a fejlesztés, a széles értelemben vett tanulás sajátosságait az ép fejlődésű és mozgássérült óvodáskorú gyermekek körében, a mozgássérült gyermekek szegregált és integrált nevelésének elméleti, módszertani kérdéseit, az óvodai nevelés alapdokumentumait, a szegregált és a többségi, integrált intézményekben a nevelés eredményes konduktív megvalósítását, valamint a feladat és programtervezés életkor- és diagnózis-specifikus lehetőségeit és eszközeit.
– Ismeri az óvodás életkorhoz kapcsolódó funkcionális és diszfunkcionális működéseket, továbbá az ehhez kapcsolódó ellátási és gondozási tevékenységeket, a tanulási nehézségek okait, megjelenési formáit, a fejlesztés lehetőségeit.
– Ismeri azokat a műveltségi tartalmakat, amelyek a társadalmi igényeknek megfelelően, pedagógiai-pszichológiai megfontolásból az óvodáskorúak fejlesztésében szerepet kapnak.
– Tisztában van mindazon pedagógiai és pszichológiai koncepciókkal és elvekkel, amelyeken a konduktív nevelés módszertani eljárásai alapulnak.
– Tudja a konduktív nevelés területeinek tervezési módjait, a mozgássérült óvodás korú gyermekek nevelési-tanulási-fejlesztési folyamata megszervezésének, megvalósításának, értékelésének eljárásait.
– Ismeri a nevelési területeken megvalósítható képességfejlesztési eljárásokat, az egyes nevelési területek sajátos hozzájárulását a kommunikációs, a kognitív és a cselekvéses képességek fejlesztéséhez, a tanulás, mint komplex tevékenység megalapozásához.
– Ismeri a nevelési területek sajátos hozzájárulását a nevelési feladatok megvalósításához, különös tekintettel az anyanyelvi nevelésre, a környezeti nevelésre, a vizuális nevelésre, a testi és zenei nevelésre.
b) képességei
– Konduktív elméleti és gyakorlati ismereteit adekvát és kreatív módon alkalmazza a 3–8 éves sajátos nevelést igénylő, elsősorban mozgássérült gyermekek egyéni és csoportos szegregált és integrált nevelésében.
– Az óvodás korú mozgássérült gyerekek problémáit felismeri, azok ismeretében képes fejlesztő programok tervezésére és végrehajtására.
– A konduktív fejlesztő munkában képes az óvodáskorú mozgássérült gyermek fejlődésének értékelésére, nevelésével kapcsolatos tanácsadásra, a szülőkkel való kapcsolattartásra.
– Eligazodik az óvodáskorúak gyermekvédelmével kapcsolatos jelzésértékű feladatokban.
– Képes a mozgássérült óvodáskorú gyermekek integrált, inkluzív nevelésére, a nevelési tevékenység tervezésére, a megfelelő módszerek kiválasztására, a nevelési folyamat szervezésére, irányítására, értékelésére, foglalkozási-nevelési terv készítésére a helyi program kimunkálásától az egyes foglalkozások tervének elkészítéséig.
– Spontán és tervezett nevelési helyzetekben képes a nevelési területek tartalmának és a hozzájuk kapcsolódó szakmódszertani ismereteknek az adekvát transzferálására.
– Hatékony problémamegoldó technikákat alkalmaz nevelési helyzetek, problémák elemzésére és konfliktushelyzetek megoldására.
– Felismeri a tanulási problémákra utaló jeleket, a kompetenciahatárok betartásával azokat kezeli, szakszolgálathoz irányítja, kapcsolatot létesít és tart fenn a társszakmák képviselőivel.
– Folyamatosan tájékozódik az új óvodai nevelési koncepciók, irányzatok körében.
– Eljárásait folyamatosan kontrollálja, és ennek alapján választ és alkalmaz új eljárásokat.
7.1.3. Iskolai specializáción továbbá a konduktor
a) tudása
– Ismeri a fejlődés, a fejlesztés, a széles értelemben vett tanulás iskoláskorra jellemző sajátosságait az ép fejlődésű és a mozgássérült kisiskolások körében, a nevelés és tanítás elméleti, módszertani kérdéseit.
– Tisztában van a szegregált és többségi, integrált 1–4. osztály nevelési-oktatási programjával, megvalósításának konduktív módjaival.
– Ismeri az iskoláskorúak motoros diszfunkcióinak központi idegrendszeri eredetét, felismerését, szűrését, motoros diszfunkciójának tüneteit, vizsgálatát, a motoros diszfunkció differenciált diagnosztikájának alapjait, ritka kórképeit és azok kezelését.
– Tisztában van a tanulási nehézségek okaival, speciális megjelenési formáival, a fejlesztés lehetőségeivel, speciális hallás-, beszéd- és írásproblémákkal és azok fejlesztésének módjaival, a mozgássérült iskolások segítésének módjaival és eszközeivel, alternatív kommunikációs módszerek alkalmazásával.
– Ismeri azokat a műveltségi tartalmakat, amelyek a társadalmi igényeknek megfelelően, pedagógiai-pszichológiai megfontolásból az 1–4. osztályos tanulók nevelésében-oktatásában szerepet kapnak.
– Tisztában van a tantárgy-pedagógiai eljárásokat megalapozó pedagógiai-pszichológiai elvekkel és koncepciókkal.
– Ismeri a műveltségtartalmakhoz, tantárgyakhoz kapcsolódó nevelés tervezésének módjait, az ép fejlődésű és a mozgássérült tanulók tanítási-nevelési folyamata megszervezésének, megvalósításának, értékelésének eljárásait.
– Tisztában van az 1–4. osztályos tanulók körében megvalósítható képességfejlesztési eljárásokkal.
– Ismeri a műveltségtartalmak sajátos hozzájárulását a nevelési feladatok megvalósításához, különös tekintettel a környezeti nevelésre, a társadalmi és vizuális környezet (természeti, épített, nyelvi, hangzó) megismerésére, védelmére és fejlesztésére.
– Ismeri mindazokat a mesterségbeli eljárásokat és technikákat, amelyekkel az 1–4. osztályos tanulók konduktív iskolai nevelése-oktatása eredményesen végezhető.
b) képességei
– Társadalomtudományi, pedagógiai és pszichológiai ismereteit kreatívan és adekvátan alkalmazza az 1–4. osztályos mozgássérült gyermekek egyéni és csoportos nevelésében-oktatásában.
– Képes az egyéni képességek megismerésére, a fejlődésbeli lemaradás mértékének megállapítására.
– A képességek ismeretében egyéni és csoportosos fejlesztést végez, képes a képességhiányok korrigálására, kompenzálására, a fejlődés diagnosztizálására, dokumentálására.
– Folyamatosan fejleszti a sajátos nevelési szükségletű kisiskolások tan- és fejlesztő eszközeit.
– Megvalósítja az 1–4. osztályos, sajátos nevelési igényű gyermekek inkluzív csoportban folyó nevelését, személyiségfejlesztését.
– Képes az 1–4. osztályos, eltérő fejlődésű tanulók tanulási tevékenységeit, tanulási folyamatait megtervezni és irányítani, kiválasztani szükséges oktatási-nevelési terveket és alkalmazni a különféle értékelési eljárásokat.
– Cerebral paretikus gyermekek körében képes a műveltségtartalmak és a hozzájuk kapcsolódó speciális tantárgy-pedagógiai ismeretek adekvát transzferálására spontán nevelési helyzetekben.
– Eligazodik a sajátos nevelési igényűek gyermekvédelemmel kapcsolatos jelzésértékű feladatok ellátásában.
7.1.4. Pedagógiai rehabilitáció specializáción továbbá a konduktor
a) tudása
– Tisztában van a különböző rehabilitációs eljárások történeti fejlődésével és intézményrendszerével, a rehabilitációban részt vevők jogaival és az ellátó intézményrendszerrel.
– Ismeri az emberi mozgások során érvényesülő anatómiai, élettani, biomechanikai, neurofiziológiai, mozgásszabályozási és pszichofiziológiai törvényszerűségeit.
– Ismeri a kognitív pszichológia vizsgálatának tárgyát, a figyelem, az észlelés, tanulás, az emlékezet, a problémamegoldás és a nyelv fejlődésének pszichológiáját.
– Ismeri azokat a műveltségi tartalmakat, amelyek a társadalmi igényeknek megfelelően, pedagógiai-pszichológiai megfontolásból a cerebralparetikusok óvodai nevelésében és az 1–4. osztályos tanulók oktatásában szerepet kapnak.
– Tisztában van a felnőttnevelés társadalmi funkcióival, a felnőtt korosztály iskolai és iskolán kívüli képzésének cél- és feladatrendszerével, a felnőttek tanulásának-tanításának eszközeivel és módszereivel.
– Ismeri a mozgásszervi rehabilitáció különböző eljárásait, a fizioterápia alkalmazási formáit, a rehabilitációs team munka összehangolt működésének alapjait.
– Tisztában van pszicholingvisztika és neurolingvisztika alapjaival, a beszédpercepció és beszédprodukció zavaraival, a fejlesztő, alternatív kommunikációs eljárásokkal.
– Tisztában van a szegregált és többségi, integrált óvodai nevelés és iskolai oktatás történeti előzményeivel, programjával, megvalósításának konduktív módjaival.
– Ismeri a kórházpedagógia kialakulását, jelenlegi rendszerét, jogi, intézményi és szervezeti kereteit.
– Tisztában van a sportpszichológia kialakulásának történetével, a tudományág feladataival és módszereivel, különös tekintettel a parasportokra.
b) képességei
– Társadalomtudományi, pedagógiai és pszichológiai ismereteit kreatívan és adekvátan alkalmazza a mozgássérült gyermekek és felnőttek egyéni és csoportos, komplex pedagógiai rehabilitációjában.
– Az egyéni képességek megismerése alapján megállapítja a fejlődésbeli lemaradás mértékét, az aktív és passzív mozgatórendszer alapvető biomechanikai mérési eljárásait használja, elemzi és értékeli.
– Komplex anatómiai, neurofiziológiai és ortopédiai ismeretei alapján megvalósítja a mozgásszervrendszer életminőség javító korrekcióját adekvát segédeszközök használatával, és speciális programok összeállításával.
– A képességek ismeretében egyéni és csoportosos fejlesztést végez, képes a képességhiányok korrigálására, kompenzálására, a fejlődés diagnosztizálására, dokumentálására.
– Képes az óvodás korú és az 1–4. osztályos, eltérő fejlődésű tanulók tanulási tevékenységeit, tanulási folyamatait megtervezni és irányítani, kiválasztani a szükséges oktatási-nevelési terveket és alkalmazni a különféle értékelési eljárásokat.
– Folyamatosan fejleszti a különböző kommunikációs nehézséggel elő mozgássérültek alternatív kommunikációs eljárásait, eszközeit, adekvátan alkalmazza a különböző kommunikációs stratégiákat a sérültekkel, hozzátartozóikkal, heterogén rehabilitációs teamben, különös tekintettel az etikai normák betartására.
– Elméleti ismereteit alapján konduktív fejlesztést végez kórházban, együttműködve az egészségügyi rehabilitációs folyamatban, megismerve az állapotfelmérést, terápiás eljárásokat, dokumentációt, részt vesz az otthoni ápolásban és a komplex dokumentáció elkészítésében.
– Az egyéni képességek ismeretében rekreációs programokat tervez, a konduktív pedagógiai programba beépíti az adaptív sportok megvalósítható elemeit, ágazatait.
8. Az alapképzés jellemzői
8.1. Szakmai jellemzők
A szakképzettséghez vezető tudományágak, szakterületek, amelyekből a szak felépül:
– speciális társadalomtudományi (jogi), neveléstudományi, pszichológiai ismeretek 35–45 kredit;
– konduktori szakmai elméleti ismeretek (orvosbiológiai, neurológiai alapismeretek, neurorehabilitáció, konduktív pedagógia, konduktív nevelés módszertana, különböző életkorúak konduktív nevelése) 55–60 kredit;
– konduktív pedagógiai gyakorlat 50–55 kredit.
8.1.2. A választható specializációkat is figyelembe véve a konduktor szakma életkor szerinti (óvodai, iskolai, rehabilitáció) igényeinek megfelelő szakterületeken szerezhető speciális ismeret, amelynek kredit értéke 60–65 kredit.
8.2. Idegennyelvi követelmény
Az alapfokozat megszerzéséhez egy idegen nyelvből államilag elismert, középfokú (B2), komplex típusú nyelvvizsga vagy ezzel egyenértékű érettségi bizonyítvány vagy oklevél megszerzése szükséges.
8.3. A szakmai gyakorlat követelményei
A gyakorlati képzés bármely életkori sérült személyiség- és mozgásfejlesztéséhez szükséges korszerű eljárások, módszerek megismerését, a tanultak gyakorlását és alkalmazását biztosítja egyéni és csoportos foglalkozásokon. Biztosítja, fejleszti a speciális konduktori, nevelői képességek, technikai jártasságok kialakulását. A gyakorlati képzés tartalmába beleértendők a hallgatók hospitálásai, csoportos és egyéni gyakorlatai, valamint a pedagógiai és módszertani, tantárgy-pedagógiai stúdiumok keretében végzett integrált, többségi és konduktív óvodai foglalkozások és iskolai tanítási gyakorlatok is. A hallgató az óvodapedagógus specializáción módszertani, a tanító specializáción tantárgy-pedagógiai gyakorlatot végez különböző csoportokban. A hallgató a képzés során többségi és integráló intézményekben is teljesít gyakorlatot. A pedagógiai rehabilitáció specializációt választó hallgatók egészségügyi és szociális intézményben is végeznek szakmai gyakorlatot.
8.4. A képzést megkülönböztető speciális jegyek
A képzés a speciális, konduktív nevelési módszertani, oktatási és kutatási tevékenységet folytató Pető András Főiskolán folyik, amely intézmény gyakorló és köznevelési intézményei biztosítják, hogy a hallgató a képzés egész folyamatában részt vegyen a konduktív nevelési fejlesztésben, konduktori teamekben, csecsemőkortól felnőtt korig megismerhesse a cerebral paretikusok vagy ahhoz hasonló tünetegyüttest mutató kórképeket.
1. Az alapképzési szak megnevezése: óvodapedagógus (Kindergarten Education)
2. Az alapképzési szakon szerezhető végzettségi szint és a szakképzettség oklevélben szereplő megjelölése
– végzettségi szint: alap- (baccalaureus, bachelor; rövidítve: BA-) fokozat
– szakképzettség:
– óvodapedagógus;
– nemzetiségi óvodapedagógus [zárójelben megjelölve a nemzetiségi (horvát, német, román, szerb, szlovák, szlovén) nyelvet, illetve a cigány-roma képzési irányultságot];
– a szakképzettség angol nyelvű megjelölése:
– Kindergarten Educator
– Ethnic Minority (Croatian, German, Romanian, Serbian, Slovakian, Slovenian, Roma) Kindergarten Educator
– választható szakirány: nemzetiségi óvodapedagógus
3. Képzési terület: pedagógusképzés
4. A képzési idő félévekben: 6 félév
5. Az alapfokozat megszerzéséhez összegyűjtendő kreditek száma: 180 kredit
– a szak orientációja: gyakorlatorientált (60–70 százalék)
– a szakdolgozat készítéséhez rendelt kreditérték: 10 kredit
– intézményen kívüli összefüggő gyakorlati képzés minimális kreditértéke: 9 kredit
– a szabadon választható tantárgyakhoz rendelhető minimális kreditérték: 9 kredit
– szakirányhoz rendelhető minimális kreditérték: 32 kredit
6. A szakképzettség képzési területek egységes osztályozási rendszer szerinti tanulmányi területi besorolása: 143/0112
7. Az alapképzési szak képzési célja és a szakmai kompetenciák
A képzés célja óvodapedagógusok képzése, akik alkalmasak az óvodai nevelés feladatainak ellátására, a 3–7 éves korú gyermekek nevelésére, a pedagógusi hivatás gyakorlására.
A nemzetiségi szakirányt választó hallgatók képzésének célja a fentieken túl, hogy végzett óvodapedagógusként képesek legyenek a 3–7 éves gyermek magyar nyelven történő nevelése mellett nemzetiségi nyelven történő nevelésére is, a korosztályhoz illeszkedően nemzetiségi identitás kialakítására, alakítására, nemzetiségi kultúra közvetítésére. Felkészültek tanulmányaik mesterképzésben történő folytatására.
7.1. Az elsajátítandó szakmai kompetenciák
7.1.1. Az óvodapedagógus
a) tudása
– Rendelkezik az 3–7 éves gyermek harmonikus és komplex személyiség-kibontakoztatását, teljes körű egészségfejlesztését megalapozó és elősegítő szaktudományos és módszertani ismeretekkel.
– Ismeri az óvodai nevelés szakterületének alapvető dokumentumait, tisztában van az óvodai nevelés általános céljaival, feladataival, a tevékenységi formák tartalmaival és ezek összefüggéseivel.
– Ismeri az óvodai nevelésben alkalmazható tervezés különböző szintjeit, a tervezés elméletét és módszertanát, az egyes szintek összefüggéseit, sajátosságait.
– Alapvető ismeretei vannak a 3–7 éves gyermek érési-fejlődési folyamatának pszichológiai, biológiai tényezőiről, jellemzőiről, törvényszerűségeiről és a gyermeki tanulás sajátosságairól. Tisztában van a koragyermekkor, mint az egyéni életutat megalapozó fejlődési szakasz jelentőségével, a személyiség kibontakoztatásában és az élethosszig tartó tanulásban betöltött szerepével, továbbá a fejlődést és hátránykompenzálást támogató eljárásokkal.
– Ismeri az óvodás gyermek megismerésének módszereit.
– Tisztában van a játéktevékenység gyermeki fejlődésben betöltött meghatározó szerepével.
– Tisztában van a művészeteknek az óvodás gyermek személyiségfejlődésében betöltött szerepével és hatásrendszerével.
– Ismeri a 3–7 éves gyermek személyiségének kibontakoztatásához, az életkori sajátosságoknak és az egyéni fejlődési ütemnek megfelelő differenciált stratégiákat és módszereket, ezek kiválasztásának és alkalmazásának szempontjait, lehetőségeit.
– Tisztában van a biomechanikailag helyes testtartást kialakító és fenntartó speciális tartáskorrekció elméleti és gyakorlati ismereteivel.
– Érti az összefüggést a 3–7 éves gyermek fejlődését meghatározó spontán és tervszerű környezeti hatásrendszer, a direkt és indirekt nevelési módszerek, valamint az óvodai nevelés tevékenységi formáiban megvalósuló tanulási folyamatok között.
– Értelmezni tudja a gyermeki fejlődés szociokulturális beágyazottságát és annak hatását a pedagógiai folyamatra. Tisztában van a hátrányos helyzet komponenseivel és determinánsaival.
– Tájékozott az integráció és inklúzió kérdéskörében.
– Rendelkezik az óvodai nevelés feladatainak ellátásához szükséges alapvető család- és gyermekvédelmi, gyermek jogi ismeretekkel, tájékozott a kora gyermekkori intervenció témakörében és a segítségnyújtás lehetőségeit illetően.
– Ismeri az óvodapedagógusi hivatás szakmai, etikai és jogi szabályait, társadalmilag elfogadott normáit, az óvodapedagógus szerepkörhöz tartozó kommunikáció sajátosságait és hatásrendszerét.
b) képességei
– Pedagógiai, pszichológiai, társadalomismereti és módszertani ismereteit az óvodai nevelés pedagógiai gyakorlatában adaptív módon, a gyermek és a gyermekcsoport életkori jellemzőit, valamint a gyermekek egyéni sajátosságait figyelembe véve alkalmazza.
– A 3–7 éves gyermek és a gyermekcsoport életkori jellemzőinek és egyéni sajátosságainak ismeretében meghatározza és kiválasztja a megfelelő nevelési, fejlesztési célokat, feladatokat és tartalmakat, képes a pedagógiai folyamat differenciált irányítására-facilitálására, elemzésére és értékelésére.
– Megfigyeli, feltérképezi és rögzíti a 3–7 éves gyermek személyiségének, képességstruktúrájának sajátosságait, és a gyermeket körülvevő családi közeg szociokulturális meghatározóit, képes az óvodás gyermek fejlődésének nyomon követésére.
– Adaptív módon épít a 3–7 éves gyermekek eltérő személyiségére, előzetes tapasztalataira, tudására, kompetenciáira, életkori sajátosságaira.
– Támogatja a 3–7 éves gyermek személyiségének harmonikus kibontakoztatását, a testi, a szociális és az értelmi képességek egyéni és életkor-specifikus alakítását.
– A gyermeki önkifejezést, a művészeti ágakhoz kapcsolódó befogadó és alkotó tevékenységeket szakszerűen támogatja.
– Képes legalább egy egyszerű dallamhangszeren való élményszerű hangszerjátékra.
– Az óvodai nevelés módszereit és napirendjét úgy alakítja, hogy azzal a 3–7 éves gyermek teljes körű egészségfejlesztését valósítja meg.
– Helyesen alkalmazza a biomechanikailag helyes testtartást kialakító és fenntartó speciális tartáskorrekció gyakorlatanyagát.
– A gyermekintézmény partnereivel – család, bölcsődei ellátást nyújtó intézmény, szolgáltató, szakszolgálatok, szakmai szolgáltatók, más köznevelési intézmények, fenntartó – előítélet-mentes, kölcsönös tiszteletre és bizalomra épülő kapcsolatrendszert alakít ki, együttműködik, szakmai szituációkban szakszerűen, közérthetően és hitelesen kommunikál, a gyermeket érintő problémák esetén segítséget nyújt, a megoldási lehetőségek kidolgozásában közreműködik.
– Eligazodik az óvodai nevelést szabályozó szakmai, etikai és jogi dokumentumokban, azok vonatkozó részeit mindennapi munkája során felhasználja.
c) attitűdje
– Elkötelezett a 3–7 éves gyermek és a gyermekcsoport tapasztalatainak, ismereteinek rendszerezését és bővítését elősegítő stratégiák, módszerek, tevékenységek megválasztása és a támogató környezet kialakítása iránt.
– Elkötelezett a 3–7 éves gyerekek teljes körű egészségfejlesztése iránt.
– Személyiségét előítélet-mentesség, tolerancia, szociális érzékenység, segítő attitűd jellemzi, inkluzív és multikulturális szemlélettel rendelkezik, törekszik a kulturális önazonosság megőrzésének, ápolásának elősegítésére és a gyermekközösségbe történő beilleszkedés támogatására.
– Elfogadja, hogy az óvodai nevelés gyermek-, játék- és tevékenységközpontú, befogadó, az óvodai nevelésben alkalmazott pedagógiai hatásoknak a gyermek személyiségéhez kell igazodniuk.
– Nyitott szimbolikus önkifejezési formák irányába, művészeti tevékenységekben szívesen vesz részt.
– Igénye van az óvodai nevelési folyamat több szempontú elemzésére-értékelésére, és az eredmények tükrében a jövőbeni tervek és tevékenységek átgondolására, módosítására.
– Nyitott az újabb hazai és nemzetközi neveléstudományi kutatási eredmények, a módszertani innovációk és az információs és kommunikációs technológiák kínálta lehetőségek megismerésére és alkalmazására.
d) autonómiája és felelőssége
– Felelősséget vállal a rábízott 3–7 éves gyermekekért, a gyermekcsoportért, a nevelési intézményben végzett tevékenységéért.
– Hatáskörében felelősséget vállal a 3–7 éves gyerekek teljes körű egészségfejlesztéséért.
– Felelősséggel tartozik az óvodás korú gyermek személyiségének sokoldalú, harmonikus kibontakoztatásáért, az egészséges fejlődéshez és fejlesztéshez szükséges személyi, tárgyi környezet megteremtéséért.
– Felelősséget vállal az óvodai nevelési folyamat tervezése során hozott döntéseiért és pedagógiai tevékenységének következményeiért.
– Reflektív óvodapedagógusként, autonóm személyiségként szakmai fejlődésének tudatos irányítója.
– Szakmai együttműködések kialakításában és fenntartásában felelősséggel működik közre.
– Óvodapedagógiai, szakmai tevékenységén túl felelősséget vállal saját intézménye küldetéséért és a hazai óvodaügy nemzetközileg is elismert értékeinek megőrzéséért.
7.1.2. A szakirányokon szerezhető további sajátos kompetenciák
7.1.2.1. Nemzetiségi óvodapedagógus szakirányon az óvodapedagógus
a) tudása
– Korszerű ismeretekkel rendelkezik a korai kétnyelvűség szakterületén, és ismeri a 3–7 éves korosztály nemzetiségi nevelése során hatékonyan alkalmazható nyelvpedagógiai eljárásokat, nyelvátadási és -fejlesztési stratégiákat.
– Tisztában van saját nemzetiségi nyelvi modell szerepével, a nemzetiségi nevelési, fejlesztési célok, tartalmak, folyamatok összefüggéseivel.
– Tisztában van a 3–7 éves korú gyermekek nevelési környezetének identitást meghatározó szerepével, a nemzetiségi lét társadalmi és pedagógiai-pszichológiai vonatkozásaival.
– Ismeri a nemzetiségi óvodapedagógus tevékenységét meghatározó jogi és szakmai dokumentumokat, a nemzetiségi pedagógus szakmai, etikai és jogi szabályait, normáit.
– Tisztában van a nemzetiségi óvodai nevelés területén végzett tevékenysége társadalmi jelentőségével, felelősségével, kompetenciája lehetőségeivel és korlátaival.
– Ismeri a nemzetiség történelmét, hagyományait, irodalmát és kultúráját, civil szervezeteit.
b) képességei
– A 3–7 éves gyermekek számára nemzetiségi nyelven is óvodai tevékenységeket tervez, szervez, valósít meg.
– A 3–7 éves korosztály jellemzőinek és sajátosságainak ismeretében meghatározza és kiválasztja a megfelelő nemzetiségi nevelési, fejlesztési célokat, tartalmakat, folyamatokat.
– A nemzetiségi tartalmakhoz illeszkedő támogató tanulási környezetet teremt, fejlesztési eljárásokat választ ki, törekszik az életkori, egyéni és csoportsajátosságoknak megfelelő stratégiák, módszerek alkalmazására.
– Népismereti, nemzetiségi tartalmak közvetítésére alkalmazni tudja e tartalmak 3–7 éves korban történő elsajátíttatásának korszerű módszertani lehetőségeit.
– Magas szintű (C1) nemzetiségi nyelvi kompetenciákkal rendelkezik.
– Szakmai műveltségét elmélyíti, nemzetiségi nyelven önállóan szakirodalmat dolgoz fel, nemzetiségi nyelvi, irodalmi, kulturális és módszertani területen önmagát fejleszti.
– Saját nemzetiségi pedagógiai tevékenysége hatását felméri és kritikusan elemzi, értékeli, szükség esetén korrigál.
c) attitűdje
– Elkötelezett a nemzetiség nyelvének következetes használata, a tudatos, intenzív és hatékony nyelvátadás és nyelvfejlesztés iránt, a nemzetiség és a nemzetiség kulturális kincsének megismerése és átszármaztatása iránt, elkötelezett a nemzetiségi tartalmak átadásához legjobban igazodó környezet megválasztása iránt.
– Nyitott a nemzetiségi tartalmak közvetítésének szempontjából innovatív pedagógiai elképzelések és megoldások, az újabb tanuláselméletek, módszerek, a technológia adta legújabb tanulási lehetőségek megismerésére és alkalmazására.
– Aktivitását a nemzetiségi közösségi célok érdekében mozgósítja, elfogadja az értékek sokszínűségét, kész részt vállalni a szakmájával kapcsolatos fejlesztési, innovációs tevékenységben, nyitott a tevékenységére vonatkozó építő kritikára.
d) autonómiája és felelőssége
– Tudatosan képviseli az adott nemzetiség kultúráját, tudományosan és módszertanilag megalapozott nemzetiségi pedagógusi szerepét, nézeteit és döntéseit felelősséggel vállalja.
– Felelősséget vállal nemzetiségi kultúraközvetítő szerepéért, felelősséggel részt vállal a nemzetiségi nevelést támogató környezet megteremtéséért a 3–7 éves korú gyermekek nemzetiségi identitásának alakítása, fejlesztése érdekében.
– Szakmai tevékenységén túl felelősséget vállal intézménye nemzetiségi küldetéséért és az intézmény regionális, országos szakmai hálózatokhoz való kapcsolódásáért.
8. Az alapképzés jellemzői
8.1. Szakmai jellemzők
A szakképzettséghez vezető tudományágak, szakterületek, amelyekből a szak felépül
– pedagógia, pszichológia, társadalomtudomány, informatika 32–45 kredit;
– az óvodai nevelés tevékenységformáinak módszertana (játék; verselés, mesélés; ének, zene, énekes játék, gyermektánc; rajzolás, festés, mintázás, kézi munka; mozgás; a külső világ tevékeny megismerése; munka jellegű tevékenyégek) 54–72 kredit;
– óvodapedagógus szakképzettség további speciális vagy a nemzetiségi óvodapedagógus szakirány szakmai ismeretei: 32–40 kredit:
a) az óvodapedagógus szakképzettségnél: a szakma igényeinek megfelelő – így családpedagógia, integrált-inkluzív nevelés, környezeti nevelés, multi- és interkulturális nevelés, gyermek- és gyógytestnevelés, gyógypedagógia – szakterületeken szerezhető speciális ismeret;
b) nemzetiségi óvodapedagógus szakképzettségnél: nemzetiségi nyelv, nemzetiségi ismeretek, kétnyelvűség elmélete és gyakorlata, nemzetiségi óvodai tevékenységek módszertanának és gyakorlatának ismeretei;
– gyakorlati képzési modul: 26–34 kredit.
8.2. Idegennyelvi követelmény
Az alapfokozat megszerzéséhez egy idegen nyelvből államilag elismert, középfokú (B2), komplex típusú nyelvvizsga vagy azzal egyenértékű érettségi bizonyítvány vagy oklevél megszerzése szükséges. A nemzetiségi óvodapedagógus szakirányon végzettek esetén a sikeres záróvizsga a felsőfokú (C1), komplex nyelvvizsga-követelmények teljesítését igazolja.
8.3. A szakmai gyakorlat követelményei
A szakmai gyakorlat részét képezik:
– a csoportos és egyéni gyakorlatok keretében komplex, párhuzamosan is végezhető, differenciált tevékenységek tervezése, szervezése és vezetése, ezek elemzése, dokumentálása, reflexiók, önreflexiók készítése;
– az óvodapedagógus-jelölt komplex egyéni szakmai gyakorlata, aminek időtartama a hatodik félévben 8–10 hét, az összes szakmai gyakorlaton belüli kreditértéke minimum 9 kredit.
– Nemzetiségi óvodapedagógus szakirányon a nemzetiségi képzés gyakorlata legalább 6 kredit.
A nemzetiségi óvodapedagógus szakirányon a szakmai gyakorlat részben nemzetiségi nyelven, nemzetiségi óvodában folyik.
8.4. A képzést megkülönböztető speciális jegyek
A nemzetiségi óvodapedagógus a 3–7 éves gyermek magyar nyelven történő nevelése mellett felkészült a korosztály nemzetiségi nyelven történő nevelésére is.
A nemzetiségi óvodapedagógus szakirány tantárgyainak oktatása és vizsgái – beleértve a záróvizsgát is – az adott nemzetiségi nyelven folynak.
1. Az alapképzési szak megnevezése: tanító (Primary School Teaching)
2. Az alapképzési szakon szerezhető végzettségi szint és a szakképzettség oklevélben szereplő megjelölése
– végzettségi szint: alap- (baccalaureus, bachelor; rövidítve: BA-) fokozat
– a szakképzettség
– tanító
– nemzetiségi tanító [zárójelben megjelölve a nemzetiségi (horvát, német, román, szerb, szlovák, szlovén) nyelvet, illetve a cigány-roma képzési irányultságot]
– a szakképzettség angol nyelvű megjelölése:
– Primary School Teacher
– Ethnic Minority (Croatian, German, Romanian, Serbian, Slovakian, Slovenian, Roma) Primary School Teacher
– választható szakirány: nemzetiségi tanító
3. Képzési terület: pedagógusképzés
4. A képzési idő félévekben: 8 félév
5. * Az alapfokozat megszerzéséhez összegyűjtendő kreditek száma: 240 kredit
– a szak orientációja: gyakorlatorientált (60–70 százalék)
– a szakdolgozat készítéséhez rendelt kreditérték: 15 kredit
– intézményen kívüli összefüggő gyakorlati képzés minimális kreditértéke: 12 kredit
– a szabadon választható tantárgyakhoz rendelhető minimális kreditérték: 12 kredit
6. * A szakképzettség képzési területek egységes osztályozási rendszere szerinti tanulmányi területi besorolása: 144/0113
7. * Az alapképzési szak képzési célja és a szakmai kompetenciák
A képzés célja tanítók képzése, akik – a változó társadalmi szükségleteknek, az általános iskolai nevelés-oktatás céljainak megfelelően – képesek a tanulók személyiségének komplex fejlesztésére, a tanító teljes szerepkörének betöltésére. Felkészültek az általános iskola első négy évfolyamán valamennyi műveltségi terület és az első hat évfolyamán egy választott műveltségi terület nevelési-oktatási feladatainak ellátására, nemzetiségi szakirányon pedig az általános iskola első négy évfolyamán valamennyi műveltségi terület és az első hat évfolyamán a nemzetiségi anyanyelvi nevelés feladatainak ellátására. Felkészültek tanulmányok mesterképzésben történő folytatására
7.1. Az elsajátítandó szakmai kompetenciák
7.1.1. A tanító
a) tudása
– Ismeri a tanító munkájának társadalmi-történeti összefüggéseit és jelentőségét, tájékozott az irányadó nemzeti és európai értékek körében.
– Ismeri a 6–12 éves gyerekek személyiségének kibontakoztatását megalapozó tudományos elméleteket, az első hat iskolaévnek a személyiség formálódásában és az élethosszig tartó tanulásra való felkészítésben betöltött szerepét.
– Rendelkezik 6–12 éves gyerekek, gyermekcsoportok és környezetük megismerésére, az őket érintő társadalmi folyamatok értelmezésére vonatkozó elméleti és módszertani tudással, gyermek jogi ismerettel.
– Ismeri a tanulás támogatásának, a kulcskompetenciák megalapozásának, kibontakoztatásának tudományos és szakmódszertani alapjait, az első hat iskolaévben alkalmazható korszerű módszereket, eszközöket.
– Tisztában van a nemzetközi összehasonlító mérések eredményeivel összefüggő, rá vonatkozó fejlesztési feladatokkal a szövegértés, a matematikai és a természettudományos nevelés területén.
– Tisztában van az értékelés funkcióival és módszereivel.
– Ismeri a tanulási, nevelési környezet szerepét, tisztában van az inkluzív nevelés lehetőségeivel és módszereivel az első hat iskolaévben.
– Biztos szaktudományos és tantárgy-pedagógiai ismeretekkel rendelkezik az 1–4. évfolyamon valamennyi műveltségi területen, továbbá az 1–6. évfolyamon egy műveltségi területen (vagy a nemzetiségi nevelés szaktudományos és tantárgy-pedagógiai megalapozása terén).
– Ismeri az információs és kommunikációs technológiák alkalmazásának lehetőségeit.
– Ismeri a 6–12 éves gyerekek teljes körű egészségfejlesztését célzó iskolai tevékenységek és pedagógiai eljárások elméleti hátterét és gyakorlati alkalmazását.
– Ismeri a biomechanikailag helyes testtartást kialakító és fenntartó speciális tartáskorrekció elméleti hátterét és gyakorlati alkalmazásának helyes módját.
– Idegen nyelvi műveltségi területen magas szintű (C1) idegen nyelvi kompetenciákkal rendelkezik.
b) képességei
– A nevelési, fejlesztési célokat, feladatokat, tartalmakat képes a 6–12 éves gyerekek személyiségére, szociokulturális környezetének főbb jellemzőire tekintettel, differenciáltan tervezni.
– A tanulás sajátosságainak ismerete alapján képes az adott életkori sajátosságok figyelembevételével a célok, tartalmak és tevékenységek, folyamatok, valamint egyéni tanulási utak tervezésére, megvalósítására.
– Épít a 6–12 éves gyerekek előzetes tapasztalataira, cselekvő részvételére, kreativitására, a közös munkát szakszerűen irányítja, elemzi és értékeli.
– Képes változatos, egyénre szabott értékelési módszereket használni, amelyekkel elősegíti a gyermek önértékelési képességének alakulását.
– Támogató tanulási környezetet biztosít.
– Képes az információs és kommunikációs technológiák célszerű felhasználására.
– Képes közösségi értékek közvetítésére, a gyermekközösség alakítására.
– Az iskolai nevelés módszereit és napirendjét úgy alakítja, hogy azzal a 6–12 éves gyermekek teljes körű egészségfejlesztését valósítja meg. Helyesen alkalmazza a biomechanikailag helyes testtartást kialakító és fenntartó speciális tartáskorrekció gyakorlatanyagát.
– A szakmai-tudományos kritériumokat érvényesítve választja meg a szakirodalmi könyvtári és digitális források körét, és munkájában azokat kreatív módon hasznosítja.
– A gyerekek családjával kölcsönös tiszteletre és bizalomra épülő kapcsolatot alakít ki, szakszerűen, közérthetően és hitelesen kommunikál, képes a nevelést érintő kérdésekben a családokat támogatni.
– Együttműködik a nevelési folyamat többi szereplőivel, képes elgondolásait előadni és megvitatni, eredményeit, javaslatait szóban és írásban hitelesen és szakszerűen közreadni. Képes pedagógiai tevékenységét tágabb kontextusban is elhelyezni.
– Képes a tanítói munkára irányadó szakmai, etikai és jogi szabályozókhoz munkája során igazodni, a szabályozók változtatásához javaslatokat előterjeszteni.
– Tevékenységére szakszerűen reflektál.
c) attitűdje
– Tevékenységét a 6–12 éves gyerekek fejlődésének támogatása iránti elkötelezettség irányítja.
– Elkötelezett a 6–12 éves gyerekek teljes körű egészségfejlesztése iránt.
– Tevékenysége során inkluzív, befogadó szemléletet képvisel, törekszik a családok kulturális hagyományainak tiszteletben tartására.
– Tanítói tevékenysége minden területén elkötelezett a különböző szociokulturális környezetből érkező, a sajátos nevelési igényű, illetve a fogyatékos gyerekek közösségbe történő beilleszkedésének támogatása iránt.
– Igényli az önreflexiót, a nevelési folyamat és saját tevékenysége több szempontú elemzését, értékelését.
– Igénye van a folyamatos önfejlesztésre, szakmai megújulásra.
– Nyitott a munkájával összefüggő új elméletek és gyakorlati módszerek, a technológiai lehetőségek, információs és kommunikációs technológiák megismerésére és alkalmazására.
– Felkészültsége alapján részt vállal a tanító szakmával összefüggésben álló kutatásokban, innovatív team-munkákban.
d) autonómiája és felelőssége
– A hatáskörébe tartozó területeken felelősséget vállal a 6–12 éves gyerekek fejlődéséért, kulcskompetenciáik hatékony megalapozásáért, kibontakoztatásáért.
– Hatáskörében felelősséget vállal a 6–12 éves gyerekek teljes körű egészségfejlesztéséért.
– Munkájával összefüggő pedagógiai kérdésekben – a jogszabályok és az intézményi keretek között – önállóan dönt.
– Felelősséggel vesz részt intézményében a harmonikus, támogató légkör kialakításában.
– Hivatása művelése körében felelősséget vállal a társadalmi kohézió erősítéséért.
– A hatáskörébe tartozó területeken felelősséget vállal a kulturális hagyományok ápolásáért, a kultúrák közötti megértés és kommunikáció elősegítéséért.
– Felelősséget vállal intézménye küldetéséért.
7.1.2. A szakirányokon szerezhető további sajátos kompetenciák
7.1.2.1. Nemzetiségi tanító szakirányon továbbá a tanító
a) tudása
– Ismeri a nemzetiség nyelvét, kultúráját, történelmét, irodalmát.
– Ismeri a 6–12 éves korosztály nemzetiségi nevelése során hatékonyan alkalmazható nyelvpedagógiai eljárásokat, nyelvfejlesztési stratégiákat.
– Korszerű ismeretekkel rendelkezik a korai kétnyelvűség területén.
– Tisztában van az inklúziónak a társadalomban és a nevelésben betöltött szerepével, a nemzetiségi lét társadalmi és pedagógiai-pszichológiai vonatkozásaival.
– Ismeri a nemzetiségi identitás kialakulásának, elmélyítésének elméletét és gyakorlatát, a nemzetiségi nevelés területén végzett tevékenység társadalmi jelentőségét.
– Ismeri a nemzetiségi tanító tevékenységét meghatározó jogi, szakmai dokumentumokat.
b) képességei
– Differenciáltan, korszerű módszereket alkalmazva, a gyerekek előzetes tapasztalataira és kompetenciáira építve képes a nemzetiségi kultúra átszármaztatására.
– Magas szintű (C1) nemzetiségi nyelvi kompetenciákkal rendelkezik.
– Képes nemzetiségi nyelven tanításra, színvonalas, példaadó nemzetiségi nyelvű kommunikációra.
c) attitűdje
– Elkötelezett a nemzetiség kultúrájának megismerése, őrzése, átszármaztatása iránt, fontosnak tartja tevékenysége identitást alakító szerepét.
– Elkötelezett a nemzetiség nyelvének következetes használata, a tudatos, intenzív és hatékony nemzetiségi nyelvű kommunikáció iránt.
– Aktívan szerepet vállal a nemzetiségi közösségi célok elérésében, a szakmájával kapcsolatos fejlesztési, innovációs tevékenységekben.
– Elkötelezett a különböző kultúrák megbecsülése iránt, törekszik az együttműködésre, kölcsönösségre, asszertivitásra, segítő kommunikációra.
– Nyitott a nemzetiségi nyelvű szakirodalom tanulmányozására, nemzetiségi nyelvi, irodalmi, kulturális és módszertani felkészültségét folyamatosan elmélyíti.
d) autonómiája és felelőssége
– Tudatosan és felelősen képviseli, tudományosan és módszertanilag megalapozottan közvetíti a nemzetiségi kultúrát.
– Felelősséget vállal a tanulók nemzetiségi identitásának alakításában és erősítésében.
– Felelősséget vállal intézménye nemzetiségi küldetéséért.
8. * Az alapképzés jellemzői
8.1. Szakmai jellemzők
8.1.1. A szakképzettséghez vezető tudományágak, szakterületek, amelyekből a szak felépül:
– társadalomtudományok, pedagógia, pszichológia, informatika 44–55 kredit;
– szaktudományosan megalapozott tantárgy-pedagógiák a magyar nyelv és irodalom, a matematika, az ember és társadalom, a természetismeret, az ének-zene, a vizuális nevelés, az informatika, az életvitel és gyakorlat, valamint a testnevelés és sport területén az általános iskola 1–4. évfolyamának nevelési-oktatási feladataira való felkészülés keretében 81–96 kredit;
– műveltségterületi modul
a) tanítói szakképzettségnél: kötelezően választható műveltségi terület a magyar nyelv és irodalom vagy az idegen nyelv vagy a matematika vagy az ember és társadalom vagy a természetismeret vagy az ének-zene vagy a vizuális nevelés, vagy az informatika vagy a technika-életvitel és gyakorlat vagy a testnevelés és sport területén az általános iskola 1–6. évfolyamának nevelési-oktatási feladataira való felkészülés keretében 21–25 kredit;
b) nemzetiségi tanító szakképzettségnél: nemzetiségi nyelv és tantárgy-pedagógiája; nemzetiségi ismeretek és tantárgy-pedagógia; nemzetiségi irodalom, gyermekirodalom 36–42 kredit;
– a tanítói kompetenciák hatékony kibontakoztatását segítő, választható elméleti és gyakorlati tanulmányok – így szakmai idegen nyelv, műveltségterületi stúdiumok, alternatív pedagógiák, szabadidő-pedagógia, gyermekvédelem – 10–12 kredit;
– gyakorlati képzési modul 40–50 kredit.
8.2. Idegennyelvi követelmény
Az alapfokozat megszerzéséhez legalább egy idegen nyelvből államilag elismert, középfokú (B2), komplex típusú nyelvvizsga vagy azzal egyenértékű érettségi bizonyítvány vagy oklevél megszerzése szükséges. A nemzetiségi szakirányon és az idegen nyelv műveltségi területen végzettek esetén a sikeres záróvizsga a felsőfokú (C1), komplex nyelvvizsga-követelmények teljesítését igazolja.
8.3. A szakmai gyakorlat követelményei
A szakmai gyakorlat részét képezik:
– a csoportos és egyéni iskolai gyakorlatok és ezek elemzése, dokumentálása,
– a tanítójelölt komplex gyakorlata, aminek időtartama a nyolcadik félévben 8–10 hét, az összes szakmai gyakorlaton belüli kreditértéke 12–14 kredit, nemzetiségi tanító szakirányon ebből a nemzetiségi képzés gyakorlata legalább 6 kredit.
A nemzetiségi szakirányon a szakmai gyakorlat részben nemzetiségi nyelven, nemzetiségi iskolában folyik.
8.4. A képzést megkülönböztető speciális jegyek
A nemzetiségi tanító felkészült az általános iskola első négy évfolyamán valamennyi műveltségi terület és az első hat évfolyamán a nemzetiségi anyanyelvi nevelés nevelési-oktatási feladatainak ellátására is.
A nemzetiségi tanító szakirány tantárgyainak oktatása és vizsgái – beleértve a záróvizsgát is – az adott nemzetiségi nyelven folynak.
1. Az alapképzési szak megnevezése: szakoktató (Vocational Technical Instructor)
2. Az alapképzési szakon szerezhető végzettségi szint és a szakképzettség oklevélben szereplő megjelölése:
– végzettségi szint: alap- (baccalaureus, bachelor; rövidítve: BSc-) fokozat
– szakképzettség: szakoktató
– a szakképzettség angol nyelvű megjelölése: Vocational Technical Instructor
– választható specializációk: műszaki szakoktató, agrár szakoktató, üzleti szakoktató, szolgáltatási szakoktató
3. Képzési terület: pedagógusképzés
4. A képzési idő félévekben: 6 félév
5. Az alapfokozat megszerzéséhez összegyűjtendő kreditek száma: 180 kredit
– a szak orientációja: gyakorlatorientált (60–70 százalék)
– a szakdolgozat készítéséhez rendelt kreditérték: 10 kredit
– a szabadon választható tantárgyakhoz rendelhető minimális kreditérték: 10 kredit
6. A szakképzettség képzési területek egységes osztályozási rendszere szerinti tanulmányi területi besorolása: 146/0114
7. Az alapképzési szak képzési célja és a szakmai kompetenciák
A képzés célja szakoktatók képzése, akik a specializációjukhoz tartozó ágazatok területén felkészültek az iskolai rendszerű és az iskolarendszeren kívüli szakképzésben elsősorban a gyakorlati tárgyak oktatásának megtervezésére, szervezésére, vezetésére, valamint oktatási tevékenység végzésére, a szakmai tantárgyakhoz kapcsolódó laboratóriumi foglalkozások és a vállalati képzőhelyeken folytatott szakmai (vállalati, intézményi képzőhelyeken, képzőközpontban folyó, tanműhelyi, tanirodai, tangazdaság, egyéni- és társas vállalkozásoknál folyó, valamint felnőttképzési, felsőoktatási és szakképzési duális képzési) egyéni és csoportos gyakorlatok megtervezésére, vezetésére, megszervezésére. Tanulmányaikat a szakmai tanár mesterképzésben folytathatják.
7.1. A szakoktató specializációnak megfelelő elsajátítandó szakmai kompetenciák
a) tudása
– Átfogóan ismeri a szakoktató specializációjának megfelelő tantárgykör alapvető tényeit, irányait és határait.
– Ismeri a szakoktató specializációjának műveléséhez szükséges legalapvetőbb matematikai, természet- vagy gazdaságtudományi, társadalomtudományi elveket, szabályokat, összefüggéseket, eljárásokat a szakképzés nézőpontjából.
– Ismeri a specializációjához kötődő legfontosabb összefüggéseket, elméleteket és az ezeket felépítő fogalomrendszert a szakképzés nézőpontjából.
– Ismeri a gyakorlati foglalkozások (iskolai, vállalati, intézményi, szolgáltató, mezőgazdasági) tervezésével, szervezésével, megvalósításával és ellenőrzésével kapcsolatos elméleti és gyakorlati ismereteket, az egyéni és csoportos gyakorlatok szervezésének alapelveit, a differenciálás, a felzárkóztatás és a tehetséggondozás alapfogalmait.
– Rendelkezik a rövidciklusú képzések tervezéséhez, szervezéséhez és vezetéséhez szükséges speciális elméleti és módszertani alapokkal és gyakorlati ismeretekkel.
– Rendelkezik a szakoktatói tevékenységhez szükséges speciális elméleti és módszertani alapokkal és gyakorlati ismeretekkel.
– Ismeri a duális és egyéni képzés legfontosabb alapfogalmait, jellemzőit, tipikus megvalósítási formáit.
b) képességei
– A szakképzés nézőpontjából képes a specializációnak megfelelő ismeretrendszerét alkotó diszciplínák alapfokú analízisére, az összefüggések szintetikus megfogalmazására és adekvát értékelő tevékenységre.
– A szakképzés nézőpontjából képes az adott specializáció legfontosabb elméleteit, eljárásrendjét és az azokkal összefüggő terminológiát gyakorlati feladatok végrehajtásakor alkalmazni.
– Képes rutin szakmai problémák azonosítására, azok megoldásához szükséges elvi és gyakorlati háttér feltárására, megfogalmazására és (standard műveletek gyakorlati alkalmazásával) megoldására.
– Képes a szakmai specializációnak megfelelő munkafogások, munkacselekvések, munkatevékenységek bemutatására, elsajátításának és begyakoroltatásának irányítására.
– Képes a gyakorlati vizsgák megtervezésére, megszervezésére, megvalósítására és ellenőrzésére, értékelésére a minőségbiztosítási elvek figyelembevétele révén.
– Képes egyszerűbb, a szakképzés nézőpontjából fontos rendszerek és folyamatok modellezésére, különös tekintettel a gyakorlóhelyek eltérő szempontjaira.
– Képes ismereteit alkotó módon használva munkahelye (képzési központ, tanműhely, taniroda, tangazdaság, vállalat vagy vállalkozás által működtetett egyéni gyakorlóhely) erőforrásaival hatékonyan gazdálkodni.
– Munkája során képes alkalmazni és betartatni a biztonságtechnikai, tűzvédelmi és higiéniai szabályokat, előírásokat.
– Képes arra, hogy specializációjának megfelelően, szakmailag adekvát módon, szóban és írásban kommunikáljon anyanyelvén és legalább alapszinten egy idegen nyelven.
c) attitűdje
– Vállalja szakmája társadalmi szerepét, alapvető viszonyát a világhoz.
– Nyitott a specializációja területén zajló, a szakképzés szempontjából kiemelt szakmai, technológiai fejlesztések és innovációk megismerésére és elfogadására, hiteles közvetítésére.
– Törekszik arra, hogy önképzése a szakmai és pedagógusi céljai megvalósításának egyik eszközévé váljon.
– Komplex megközelítést kívánó, illetve váratlan döntési helyzetekben is a jogszabályok és etikai normák teljes körű figyelembevételével hozza meg döntését.
– Törekszik arra, hogy a problémákat lehetőleg másokkal együttműködésben oldja meg.
d) autonómiája és felelőssége
– Váratlan döntési helyzetekben is önállóan végzi az átfogó, megalapozó szakmai kérdések végiggondolását és adott források alapján történő kidolgozását.
– Szakmai feladatainak elvégzése során együttműködik más (elsődlegesen a pedagógiai) szakterület képzett szakembereivel is.
– Feltárja az alkalmazott technológiák, eljárások, kezelésmódok hiányosságait, a folyamatok kockázatait és kezdeményezi az ezeket csökkentő intézkedések megtételét.
– A szakképzés nézőpontjából figyelemmel kíséri a szakterülettel kapcsolatos jogszabályi, technikai, technológiai és adminisztrációs változásokat.
– Hitelesen képviseli szakmája társadalmi szerepét, alapvető viszonyát a világhoz.
7.2. A szakoktató pedagógiai területen elsajátítandó
a) tudása
– Alapvető tudással rendelkezik a személyiség sajátosságaira és fejlődésére vonatkozó nézetekről, a szocializációról, a hátrányos helyzetű tanulókról, a személyiségfejlődés zavarairól, a magatartásproblémák okairól.
– Rendelkezik a szakoktatói tevékenységhez szükséges pedagógiai, pszichológiai, digitális pedagógiai és alapvető gyógypedagógiai, szociálpedagógiai és andragógiai ismeretekkel.
– Ismeri a tanulók életkori sajátosságait, megismerésének módszereit.
– Rendelkezik az információszerzéshez, az információk feldolgozásához, értelmezéséhez és elrendezéséhez szükséges alapvető (szövegértési, logikai, informatikai) felkészültséggel.
– Rendelkezik a tanulóközpontú tanulási környezet fizikai, emocionális, társas, tanulási sajátosságainak, feltételeinek megteremtéséhez szükséges ismeretekkel.
– Ismeri az egész életen át tartó tanulásra felkészítés jelentőségét.
– Tájékozott a szülőkkel és a pedagógiai munkáját segítő különféle szakemberekkel, szakmai intézményekkel való együttműködés módjairól.
– Ismeri a pedagógus szakma jogi és etikai szabályait, normáit.
– Ismeretekkel rendelkezik a reflektív gondolkodás szerepéről a szakmai fejlődésben, a továbbképzés lehetőségeiről, a lelki egészség megőrzésének elméleti és gyakorlati módszereiről.
– Ismeri a tehetség, a sajátos nevelési igény és a hátrányos, halmozottan hátrányos helyzet, valamint a különleges bánásmód fogalmát, ismérveit.
– Ismeri a gyakorlati foglalkozások (iskolai, vállalati) tervezésével, szervezésével, megvalósításával és ellenőrzésével kapcsolatos elméleti és gyakorlati ismereteket, az egyéni és csoportos gyakorlatok szervezésének alapelveit, a differenciálás, a felzárkóztatás és a tehetséggondozás alapfogalmait.
b) képességei
– Képes a tehetséges, a nehézségekkel küzdő vagy a sajátos nevelési igényű és a hátrányos, halmozottan hátrányos helyzetű, valamint a különleges bánásmódot igénylő tanulókat felismerni, hatékonyan nevelni, oktatni, számukra differenciált bánásmódot nyújtani.
– Képes a konfliktusok hatékony kezelésére.
– Képes az érdeklődés, a figyelem folyamatos fenntartására, a tanulási nehézségek felismerésére a végzettségének megfelelő korosztály és a felnőttoktatás keretében is.
– Képes a megértési nehézségek felismerésére és kezelésére.
– Képes a tanulókkal a kölcsönös tiszteletre és bizalomra épülő kapcsolatrendszer megteremtésére, az együttműködési elvek és formák közös kialakítására, elfogadtatására.
– Szakmai szituációkban képes szakszerű, közérthető, nyílt és hiteles kommunikációra diákokkal, szülőkkel, a szaktárgyainak megfelelő szakterületek képviselőivel, az iskolai és iskolán kívüli munkatársakkal a partnerek életkorának, kultúrájának megfelelően.
– Képes mindenkiben meglátni az értékeket és pozitív érzelmekkel (szeretettel) viszonyulni minden tanítványához.
– Képes a szaktárgyainak tanításával, tanulásirányításával kapcsolatos átfogó, megalapozó szakmai kérdések átgondolására és az ide vonatkozó források alapján megfelelő válaszok kidolgozására.
c) attitűdje
– Tiszteli a tanulók személyiségét.
– Érzékeny a tanulók problémáira, törekszik az egészséges személyiségfejlesztés feltételeit biztosítani minden tanuló számára.
– Törekszik az aktív együttműködésre a szakmai elméleti tárgyak tanáraival.
– Nyitott arra, hogy a konfliktushelyzetek, problémák feltárása, illetve megoldása érdekében szakmai segítséget kérjen és elfogadjon.
– Szakmai műveltségét nem tekinti állandónak, kész a folyamatos szaktudományi, szakmódszertani és neveléstudományi megújulásra.
– Nyitott a pedagógiai tevékenységére vonatkozó építő kritikára.
– Elkötelezett a nemzeti értékek és azonosságtudat iránt, nyitott a demokratikus gondolkodásra és magatartásra nevelés, valamint a környezettudatosság iránt.
– Elkötelezett az alapvető demokratikus értékek iránt.
– Szociális érzékenység és segítőkészség jellemzi. Előítéletektől mentesen végzi oktatómunkáját, igyekszik az inklúzió szemléletét magáévá tenni.
d) autonómiája és felelőssége
– Döntéseiben szakmai önreflexióra és önkorrekcióra képes.
– Elkötelezett a tanulók tudásának és tanulási képességeinek folyamatos fejlesztése iránt, reálisan ítéli meg szaktárgya oktatásban betöltött szerepét.
– Együttműködés és felelősségvállalás jellemzi szakmájával, szakterületével, illetve azok képviselőivel kapcsolatban.
– Jelentős mértékű önállósággal rendelkezik szakmája átfogó és speciális kérdéseinek felvetésében, kidolgozásában, szakmai nézetek képviseletében, indoklásában.
– Egyenrangú partner a szakmai kooperációban, végiggondolja és képviseli az adott szakterület etikai kérdéseit.
8. Az alapképzés jellemzői
8.1. Szakmai jellemzők
A szakképzettséghez vezető tudományágak, szakterületek, amelyekből a szak felépül:
– természet- vagy gazdaságtudományi ismeretek (a szakképzés sajátos elvárásaihoz igazodó matematikai, továbbá a specializációhoz tartozó természet- vagy gazdaságtudományi ismeretek): 15–20 kredit;
– gazdasági és humán ismeretek (a szakképzés követelményeihez kapcsolódó közgazdaságtan, gazdaság menedzsment, környezetvédelem, minőségbiztosítási ismeretek, továbbá a humán ismeretek közül az alkalmazott kommunikáció, a munka- és egészségvédelem, a környezetvédelem, a fenntartható fejlődés) 15–20 kredit;
– szakoktatói ismeretek: összesen 120–130 kredit, ebből
a) pedagógiai és pszichológiai ismeretek, pedagógiai gyakorlatok 30–40 kredit,
b) a szakmai specializációnak megfelelő szakmai ismeretek 40–50 kredit, ami a szakoktató szak specializációja szerinti ágazatoknak megfelelő szakmai ismeretek és készségek, melyek tartalmukban és követelményeikben igazodnak az iskolai, a képzőközpontbeli, a duális, a vállalati, intézményi és az egyéni szakképzés sajátos elvárásaihoz, és
c) a szakmai specializációnak megfelelő szakmódszertanok, szakmai és pedagógiai gyakorlatok, figyelembe véve a gyakorlati képzőhelyek eltérő sajátosságait 40–50 kredit.
8.2. Idegennyelvi követelmény
Az alapfokozat megszerzéséhez egy idegen nyelvből államilag elismert, középfokú (B2), komplex típusú nyelvvizsga vagy azzal egyenértékű érettségi bizonyítvány vagy oklevél megszerzése szükséges.
8.3. A szakmai gyakorlat követelményei
A szakmai és pedagógiai gyakorlat a szakmódszertanokhoz kapcsolódva, szakmai gyakorlóhelyen (iskolai, vagy képzőközpont, vagy tanműhely, taniroda, tangazdaság, tankonyha vagy vállalat, vállalkozás, felnőttoktatási, a felsőoktatási és szakképzési duális képzési) szervezett gyakorlat és a szakmai gyakorlat során szerzett tapasztalat portfólióban történő összefoglalása.
8.4. A képzést megkülönböztető speciális jegyek
A szakoktató szak fejlesztendő kompetenciaterületei szervesen kapcsolódnak a szakképzés ágazati ismereteihez, az alábbiak szerint:
| Szakoktató szak specializációja | szakképzési szakág | |
| műszaki | bányászat és kohászat, elektrotechnika és elektronika, építőipar, épületgépészet, fa- és bútoripar, könnyűipar, nyomdaipar, gépészet, a honvédelem műszaki területe, informatika és távközlés, környezetvédelem és vízügy, közlekedés, szállítmányozás és logisztika, közlekedésgépész, specializált gép- és járműgyártás, vegyipar, agrár gépész, egészségügyi technika | |
| agrár | élelmiszeripar, mezőgazdaság, erdészet és vadgazdálkodás, agrár gépész, kertészet és parképítés, földmérés | |
| üzleti | közgazdaság, gazdálkodás és menedzsment, ügyvitel, turizmus-vendéglátás, kereskedelem | |
| szolgáltatási | kereskedelem, kreatív, rendészet és közszolgálat, sport, szépészet, optika, szociális |
Szakmai jellemzőiben sajátosan, ugyanakkor hangsúlyosan jelenik meg a gyakorlati (iskola, képzőközpont, tanműhely, taniroda, tangazdaság, vállalat vagy vállalkozás, egyéni, felnőttképzési, a felsőoktatási és szakképzési duális képzési) szakképzésre való felkészítés, ami sajátosan nyilvánul meg a természettudományos, a gazdasági és humán, a szakoktatói specializációnak megfelelő szakmai ismeretekben és készségekben.
1. Az alapképzési szak megnevezése: edző (Physical Training)
2. Az alapképzési szakon szerezhető végzettségi szint és a szakképzettség oklevélben szereplő megjelölése
– végzettségi szint: alap- (baccalaureus, bachelor; rövidítve: BA-) fokozat
– szakképzettség: szakedző (megjelölve a sportágat)
– a szakképzettség angol nyelvű megjelölése: Physical Trainer
3. Képzési terület: sporttudomány
4. A képzési idő félévekben: 6 félév
5. Az alapfokozat megszerzéséhez összegyűjtendő kreditek száma: 180 kredit
– a szak orientációja: gyakorlatorientált (60–70 százalék)
– a szakdolgozat készítéséhez rendelt kreditérték: 10 kredit
– intézményen kívüli összefüggő gyakorlati képzés minimális kreditértéke: 8 kredit
– a szabadon választható tantárgyakhoz rendelhető minimális kreditérték: 9 kredit
6. * A szakképzettség képzési területek egységes osztályozási rendszere szerinti tanulmányi területi besorolása: 813/1014
7. Az alapképzési szak képzési célja és a szakmai kompetenciák
A képzés célja edzők képzése, akik megalapozott elméleti és gyakorlati ismeretek és készségek birtokában képesek utánpótlás és felnőtt sportolók edzésfolyamatának tervezésére és végrehajtására, a sportolók kiválasztására, személyiségük fejlesztésére és teljesítményük fokozására. Rendelkeznek olyan megfelelő koordináló, szintetizáló képességekkel, mellyel a sportszervezetek sportszakmai munkájának irányítását, szervezését, ellenőrzését képesek ellátni. Kompetenciáik birtokában alkalmasak a különböző korosztályok munkájának összehangolására, a korosztályos vagy a felnőtt válogatottak magas szintű sportági szakmai felkészítésére és versenyeztetésére. Felkészültek tanulmányaik mesterképzésben történő folytatására.
7.1. Az elsajátítandó szakmai kompetenciák
7.1.1. A szakedző
a) tudása
– Ismeri a sportban, illetve a sportágban jellemző baleset-megelőzési és elsősegély-nyújtási alapvető szabályokat és eljárásokat.
– Ismeri a testnevelés és sportmozgalom célkitűzéseit, szervezeti és kapcsolatrendszerét.
– Ismeri az egészséges munkavégzés, munkakultúra, ergonómiai, mentálhigiénés és szervezeti kultúrával való összefüggéseit, fejlesztési módszereit.
– Magas szintű tudással rendelkezik a gyakorlati edzői tevékenység ellátásához szükséges alapvető, anatómiai és élettani, sporttudományi, gazdasági, vezetéselméleti ismeretekről.
– Magas szintű elméleti és gyakorlati tudással rendelkezik a sportolók felkészítéséhez, versenyeztetéséhez szükséges pedagógiai, pszichológiai, szociológiai törvényszerűségekről.
– Ismeri a versenysport gyakorlata által megkövetelt magas szintű teljesítmény fejlesztésének ismereteit, melyet a sportolók egészségvédelmének maximálisan alárendel.
– Megfelelő tudással rendelkezik a sportolók életmódjának tudatos fejlesztéséhez.
– Ismeri a sportolók motiválásának különböző technikáit és annak gyakorlati megvalósíthatóságait.
– Megfelelő tudással rendelkezik az egészséges emberi szervezet alapvető testi, lelki működésről és a helytelen életmódból fakadó egészségkárosító tényezőkről.
– Elsajátítja a sportolók hosszú távú fejlesztésének elveit, módszereit.
– Ismeri a versenyzők egyéni képességfejlesztéséhez kapcsolódó módszereket, technikákat.
– Ismeri a sportágában jellemző nemzetközi trendeket, felkészítési alapelveket.
– Magas szinten ismeri sportágának technikai és taktikai elemeit, tanításának és alkalmazásának módszereit.
– Ismeri a tehetséggondozás elméleteit és annak gyakorlati megvalósíthatóságának módjait.
– Ismeri a hátrányos helyzetű sportolók felzárkóztatásához, integrálásához szükséges elméleteket, eszközöket, módszereket.
– Választott sportágában ismeri a fogyatékossággal élő versenyzők felkészítésének speciális tudásanyagát.
b) képességei
– Képes sportszervezeteknél, szövetségeknél a legmagasabb szintű nemzetközi versenyrendszer követelményeinek megfelelő szintű edzői munka végzésére.
– Képes a nevelési-oktatási intézményekben a délutáni sportfoglalkozások vezetésére.
– Szakterületén képes a pedagógia, pszichológia, szociológia és a testkultúra módszereinek alkalmazására, és alkalmazza azok törvényszerűségeit.
– Képes az egészségfejlesztés és a mentálhigiénés kultúra feltételeinek kialakítására az őt alkalmazó szervezetekben.
– Képes sportágfejlesztő tevékenységre, melyet folyamatosan vagy projektszerű munkavégzésben valósít meg.
– Képes az előforduló balesetek esetén elsősegélynyújtásra.
– Képes az őt alkalmazó szervezetekben balesetvédelmi programok kidolgozására.
– Hatékonyan alkalmazza a szakterületén használatos informatikai elemző rendszereket és eszközöket, valamint képes a keletkező adatok edzésmódszertani szempontú feldolgozására.
– Képes az edzői tevékenységében sporttudományi, egészségtudományi, illetve gazdaság- és társadalomtudományi ismeretek alkalmazására.
– Képes a sportolók kiválasztására, magas szintű felkészítésére, versenyeztetésére.
– Képes a versenysport gyakorlata által megkövetelt magas szintű teljesítmény fejlesztésére, a sportolók egészségének megtartása mellett.
– Képes a tehetséggondozásra a gyakorlatban, figyelembe véve a tehetségmenedzsment követelményeit.
– Képes a hátrányos helyzetű sportolók felzárkóztatására és integrálására.
– A választott sportágában képes a fogyatékossággal élő versenyzők felkészítésére és versenyeztetésére.
c) attitűdje
– Elfogadja, hogy a társadalmi, gazdasági, kulturális jelenségek és a sport összefüggésben állnak, saját erejétől függően próbálja pozitívan befolyásolni ezeket.
– Értéknek tekinti a sportot, az egészséges életmódot és életminőséget, valamint rendelkezik az egészségtudatos ember szemléletével, nézeteit sportolói és ismerősi körében terjeszti.
– Képviseli a sport által közvetített erkölcsi értékeket, fontosnak tartja a személyiség- és közösségfejlesztő funkcióit, és munkája során kiemelt jelentőséget tulajdonít a pedagógiai normák betartatásának.
– Tiszteletben tartja a gyermeki és bármely életkori emberi méltóságot és jogokat a testkulturális területen végzett munkája során, különös tekintettel a saját szakterületén előforduló esetekre.
– Nyitott a szakmai kapcsolatteremtésre, együttműködésre és kommunikációra, kezdeményezi azt magyar és idegen nyelven.
– Célul tűzi ki maga elé, hogy a szakterületén és az azt meghaladó szóbeli és írásbeli kommunikációja az általa beszélt nyelveken közérthető legyen.
– Törekszik az élethosszig tartó tanulásra, nyitott új médiumok, oktatás- és információtechnológiai módszerek iránt.
– Mélyen elkötelezett a minőségi sportszakmai munkavégzés mellett.
d) autonómiája és felelőssége
– Önállóan végzi a testkulturális terület kérdéseinek elemzését és szakmai források, ajánlások, összefüggések alapján történő alkalmazását.
– A testi-lelki egészségről koherens egyéni álláspontot alakít ki, azt személyével képviseli, illetve ezek szerint alakítja környezetét.
– Kooperatív és kreatív együttműködés kialakítására törekszik a testkulturális területen működő szervezetekkel, érintettekkel.
– Szakmai felelősségének tudatában fejleszti a vele kapcsolatba kerülők személyiségét a sport, az egészségfejlesztés társadalmi szerepének, fontosságának hangsúlyozásával.
– Sportszakmai döntései során tudatosan képviseli azon módszereket, amelyekkel szakterületén dolgozik, és elfogadja más tudományágak módszertani sajátosságait, eredményeit.
– Minden esetben a fair play szellemében és értékeit közvetítve tevékenykedik, magatartásával mintát ad teljes környezetének.
8. Az alapképzés jellemzői
8.1. Szakmai jellemzők
A szakképzettséghez vezető tudományágak, szakterületek, amelyekből a szak felépül:
– sporttudomány 50–80 kredit;
– egészségtudomány 20–40 kredit;
– neveléstudomány és pszichológia 20–40 kredit;
– társadalomtudományok 15–30 kredit;
– szervezés és vezetéstudományok 15–30 kredit.
8.2. Idegennyelvi követelmény
Az oklevél megszerzéséhez egy élő idegen nyelvből államilag elismert, középfokú (B2), komplex típusú nyelvvizsga vagy ezzel egyenértékű érettségi bizonyítvány vagy oklevél szükséges.
8.3. A szakmai gyakorlat követelményei
A szakmai gyakorlat a képzési időszakhoz igazított bontásban szervezett, legalább 200 óra időtartamot elérő és 400 órát meg nem haladó, a Magyar Olimpiai Bizottság, az országos sportági szakszövetségek közreműködésével megvalósuló gyakorlat. Kreditértéke 8 kredit a sporttudomány tudományágon belül.
1. Az alapképzési szak megnevezése: rekreáció és életmód (Recreation Management and Health Promotion)
2. Az alapképzési szakon szerezhető végzettségi szint és a szakképzettség oklevélben szereplő megjelölése
– végzettségi szint: alap- (baccalaureus, bachelor; rövidítve: BSc-) fokozat
– a szakképzettség: rekreáció és életmód szakember
– a szakképzettség angol nyelvű megjelölése: Recreation and Health Promotion Manager
3. Képzési terület: sporttudomány
4. A képzési idő félévekben:6 félév
5. Az alapfokozat megszerzéséhez összegyűjtendő kreditek száma: 180 kredit
– a szak orientációja: gyakorlatorientált (60–70 százalék)
– a szakdolgozat készítéséhez rendelt kreditérték: 10 kredit
– intézményen kívüli összefüggő gyakorlati képzés minimális kreditértéke: 8 kredit
– a szabadon választható tantárgyakhoz rendelhető minimális kreditérték: 6 kredit
6. A szakképzettség képzési területek egységes osztályozási rendszere szerinti tanulmányi területi besorolása: 813/1014
7. Az alapképzési szak képzési célja és a szakmai kompetenciák
A képzés célja rekreáció és életmód szakemberek képzése, akik képesek a szervező, oktató és tanácsadó szerep betöltésére a sport (kiemelten a szabadidősport), a rekreáció és az egészséges életmód-tanácsadás, továbbá üzleti területen, valamint sportszervezetekben, egészségügyi, szociális, nevelési-oktatási intézményekben, illetve civil szervezetekben. Képesek minden korosztály számára egészségmegőrző és sportfoglalkozások (rekreációs edzésprogramok) vezetésére és szervezésére. Alkalmasak sportrendezvények, aktív turisztikai programok, táborok, túrák önálló tervezésére, megszervezésére és azok levezetésére. Ismerik és alkalmazzák a fizikai aktivitás és a sporttevékenységek egészség- és életmódkultúrára gyakorolt komplex hatását, vezetési és szakterületi jártasságuk segítségével hozzájárulnak a sport, a rekreációs és a mentálhigiénés kultúra kialakításához, feltételeinek megteremtéséhez, illetve gazdagításához. Felkészültek tanulmányaik mesterképzésben történő folytatására.
7.1. Az elsajátítandó szakmai kompetenciák
7.1.1. A rekreáció és életmód szakember
a) tudása
– Ismeri a fizikai és szellemi rekreációs tevékenységek rendszerét.
– Ismeri a rekreációs céllal űzhető sportok mozgásanyagát.
– Átlátja a rekreáció általános folyamatait, rendszereit, valamint ezek működését.
– Ismeri a rekreációs és szabadidősport foglalkozások, mozgásprogramok levezetésének és szervezésének módszereit és technikáit.
– Ismeri az életkorhoz, a nemhez és az egészségi állapothoz igazított rendszeres fizikai aktivitás emberi szervezetre gyakorolt, tudományosan bizonyított hatásait.
– Ismeri a rekreáció lehetséges színtereit, a beltéri és a szabadban végzett rekreációs tevékenységek szervezésének és lebonyolításának feltételeit, szabályozási környezetét és fenntartható, szakszerű módszereit.
– Ismeri az egészséges emberi szervezet alapvető testi, lelki működését és a helytelen életmódból fakadó egészségkárosító tényezőket.
– Ismeri az egészség és életmód fejlesztésének lehetőségeit és módszereit.
– Ismeri az életen át tartó rekreációs és egészségfejlesztési aktivitás kialakításának és fenntartásának pedagógiai, pszichológiai és kommunikációs feltételeit.
– Ismeri a rekreációszervezéshez és a programok levezetéséhez szükséges alapvető sporttudományi, szervezéstudományi ismereteket és módszereket.
– Rendelkezik az emberi magatartás befolyásolásához szükséges kommunikációs és szociális készségekkel, valamint pedagógiai ismeretekkel.
– Ismeri a testkultúra, egészségkultúra és a környezetkultúra alapfogalmait, fejlesztésük eszközrendszereit, módszereit és eljárásait.
– Ismeri a testnevelés, a sport és a rekreáció szervezeti és kapcsolatrendszerét, általános folyamatait, ezek felépítését és működését.
– Tisztában van a sport és a rekreáció szabályozási környezetével, a szabályozás folyamatával.
– Ismeri és érti az emberi erőforrások alkalmazásához szükséges gazdasági, szervezéstudományi, pedagógiai, pszichológiai, szociológiai törvényszerűségeket.
– Ismeri a sport, fizikai aktivitás társadalmi integrációt elősegítő funkcióját (fogyatékkal élők, hátrányos helyzetűek, szenvedélybetegek).
– Ismeri a szakterületén alkalmazható tanácsadási, konfliktuskezelési módokat, kommunikációs stratégiákat és módszereket.
– Rendelkezik a szakterületükhöz tartozó jogi és gazdasági, valamint alapvető kommunikációs és tömegkommunikációs ismeretekkel.
b) képességei
– Képes minden korosztály számára egészségmegőrző és sportfoglalkozások (rekreációs edzésprogramok) vezetésére és szervezésére.
– Képes a fizikai rekreációs programokhoz szükséges motoros képességek felmérésére, motoros programok tervezésére és mozgáselemezésre.
– Képes sportrendezvények, aktív turisztikai programok, táborok, túrák önálló tervezésére, megszervezésére és azok levezetésére.
– Képes sport, szociokulturális-, turisztikai- és rendezvény animációs programok tervezésére, szervezésére és lebonyolítására.
– Képes az egészség- és életmódkultúra feltételeinek megteremtésére, valamint az egészségtudatos életmód tervezésére, az egészségfejlesztésre, a rekreációs és mentálhigiénés kultúra kialakítására, feltételeinek megteremtésére és korrekciójára a családokban és társadalmi, egészségügyi, szociális, nevelési-oktatási intézményekben, civil szervezetekben.
– Képes rekreációs és egészségfejlesztő életmódprogramok önálló tervezésére, kidolgozására és gyakorlati megvalósítására.
– Képes egészségmegőrzést, rehabilitációt szolgáló intézményekben rekreációs aktivitási programok tervezésére, foglalkozások megszervezésére és lefolytatására.
– Képes a fittségi és wellness tevékenységek szervezésére, koordinálására, illetve gyakorlati megvalósításukban való aktív részvételre.
– Képes az elsajátított szakmai, jogi, gazdasági, valamint szervezési és vezetési ismeretek hatékony gyakorlati alkalmazására.
– Képes sport- és rekreációszervezői, -vezetői és életmód-tanácsadói tevékenységek ellátására.
– Képes a sportszervezeteknél, önkormányzatoknál, rekreációs intézményeknél, rendezvényszervezéssel foglalkozó szervezeteknél szervezői és vezetői feladatok ellátására.
– Hatékonyan alkalmazza a szakterületén használatos korszerű informatikai rendszereket, eszközöket.
– Képes a szakterületi erőforrások felkutatására, bevonására és az azokkal történő gazdálkodásra.
c) attitűdje
– Rendelkezik az egészségkultúra, az életminőség, valamint a rekreáció korszerű (egészségtudatos) szemléletével, nézeteit szűkebb és tágabb társadalmi körben terjeszti.
– Értéknek tekinti az egészség- és életmódkultúrát megalapozó és fejlesztő rekreációt, illetve életminőséget.
– Azonosul a rekreáció és az életminőség korszerű szemléletével, nézeteit formális és informális közegben is terjeszti.
– Szociális, pedagógiai és szakterületi ismeretei révén eredményesen alakíthatja az általa foglalkoztatottak egészségszemléletét.
– Az etikai, jogi, gazdasági, valamint tömegkommunikációs ismeretei átadásával hozzájárul az egyének különböző helyszínű és fajtájú sporttevékenységekbe történő beilleszkedéséhez.
– Tiszteletben tartja az emberi méltóságot és jogokat a testkulturális területen végzett munkája során, különös tekintettel a saját szakterületén előforduló esetekre.
– A testkulturális területen végzett munkája során tiszteletben tartja a szociokulturális környezethez, illetve a fogyatékkal élőkhöz tartozók emberi méltóságát és jogait.
– Törekszik az élethosszig tartó és az élet egészére kiterjedő tanulásra.
– Mélyen elkötelezett a minőségi sportszakmai munkavégzés mellett.
– Igényes munkavégzésével hozzájárul a testkultúra, a rekreációs és egészségkultúra színvonalának emeléséhez.
– Törekszik arra, hogy a szakmai problémákat lehetőség szerint másokkal, más szervezetekkel együttműködve oldja meg.
– Nyitott szakmája átfogó gondolkodásmódjának és gyakorlati működése alapvető jellemzőinek hiteles közvetítésére, átadására.
– Személyes példamutatásával elősegíti környezete sportolással kapcsolatos pozitív szemléletmódjának alakítását.
d) autonómiája és felelőssége
– A sport- és az egészségkultúra, valamint az életminőség fejlesztése terén szerzett magas szintű tudását az emberek életminőségének javítására szenteli.
– Elkötelezett és igényes munkavégzésével hozzájárul a testkultúra, a rekreációs és az egészségkultúra színvonalának emeléséhez.
– Önállóan, a hiteles szakmai forrásokra támaszkodva tekinti át és elemzi a testkultúra, illetve az egészségkultúra kérdéseit, és a problémákra megoldási javaslatokat fogalmaz meg.
– Koherens álláspontot alakít ki a holisztikus értelemben vett egészségről, és álláspontját modern kommunikációs eszközökkel is terjeszti.
– Szakmai felelősségének tudatában fejleszti a vele kapcsolatba kerülők személyiségét a testnevelés és sport, rekreáció társadalmi szerepének, fontosságának hangsúlyozásával.
– Tudatosan képviseli szakterületének korszerű elméleteit és módszereit.
– Minden esetben a fair play szellemében tevékenykedik, amivel mintát ad teljes környezetének.
– A sport- és az egészségkultúra, valamint az életminőség fejlesztése terén szerzett magas szintű tudását az emberek életminőségének javítására szenteli.
– Elkötelezett és igényes munkavégzésével hozzájárul a testkultúra, a rekreációs és az egészségkultúra színvonalának emeléséhez.
8. Az alapképzés jellemzői
8.1. Szakmai jellemzők
8.1.1. A szakképzettséghez vezető tudományágak, szakterületek, amelyekből a szak felépül a szakdolgozat elkészítésével együtt:
– sporttudomány 80–100 kredit;
– egészségtudomány 30–45 kredit;
– társadalom és gazdaságtudomány 20–40 kredit;
– közismereti alapismeretek 10–15 kredit.
8.2. Idegennyelvi követelmény
Az oklevél megszerzéséhez egy élő idegen nyelvből államilag elismert, középfokú (B2), komplex típusú nyelvvizsga vagy ezzel egyenértékű érettségi bizonyítvány vagy oklevél szükséges.
8.3. A szakmai gyakorlat követelményei
A szakmai gyakorlat a képzési időszakhoz igazodó bontásban szervezett, legalább 200 óra időtartamot elérő és 400 órát meg nem haladó sportegyesületekben, sportklubokban, sportlétesítményekben, közművelődési intézményekben, sport- és életmód-táborokban, rendezvényeken, túrákon, illetve gyógyfürdőkben, fitnesz és wellnesz központokban, szállodákban végzett gyakorlat. Kreditértéke 8 kredit a sporttudomány tudományágon belül a szakirány részeként.
1. Az alapképzési szak megnevezése: sportszervezés (Sports Management)
2. Az alapképzési szakon szerezhető végzettségi szint és a szakképzettséget oklevélben szereplő megjelölése
– végzettségi szint: alap- (baccalaureus, bachelor, rövidítve: BSc-) fokozat
– a szakképzettség: sportszervező
– a szakképzettség angol nyelvű megjelölése: Sports Manager
3. Képzési terület: sporttudomány
4. A képzési idő félévekben: 6 félév
5. Az alapfokozat megszerzéséhez összegyűjtendő kreditek száma: 180 kredit
– a szak orientációja: gyakorlatorientált (60–70 százalék)
– a szakdolgozat készítéséhez rendelt kreditérték: 10 kredit
– intézményen kívüli összefüggő gyakorlati képzés minimális kreditértéke: 8 kredit
– a szabadon választható tantárgyakhoz rendelhető minimális kreditérték: 6 kredit
6. A szakképzettség képzési területek egységes osztályozási rendszere szerinti tanulmányi területi besorolása: 813/1014
7. Az alapképzési szak képzési célja és a szakmai kompetenciák
A képzés célja sportszervező szakemberek képzése, akik képesek fejlesztő és szervező szerep betöltésére a sport területén sportszervezetekben, nevelési-oktatási intézményekben, illetve civil szervezetekben, alkalmasak a rendelkezésre álló erőforrások tervezésére, megszerzésére és vezetésére. Alkalmazzák a fizikai aktivitás és a sporttevékenységek egészség- és életmódkultúrára gyakorolt komplex hatását, vezetési és szakterületi jártasságuk segítségével hozzájárulnak a sport- és a mentálhigiénés kultúra kialakításához, feltételeinek megteremtéséhez, illetve gazdagításához. Felkészültek tanulmányaik mesterképzésben történő folytatására.
7.1. Az elsajátítandó szakmai kompetenciák
7.1.1. A sportszervező
a) tudása
– Ismeri a testnevelés és a sportmozgalom célkitűzéseit, szervezeti és kapcsolatrendszerét. Birtokában van a sporttudomány és a szervezés- és vezetéstudomány alapvető szakmai szókincsének, kifejezési és fogalmazási sajátosságainak anyanyelvén és legalább egy idegen nyelven.
– Ismeri az alapvető sporttudományi, sportgazdasági, vezetéselméleti, szervezéstudományi és projektmenedzsment módszereket, elméleteket és gyakorlatokat.
– Ismeri az emberi erőforrások testkultúra területén történő alkalmazásához szükséges pedagógiai, pszichológiai, szociológiai törvényszerűségeket.
– A sportszervezetek működéséhez, működtetéséhez szükséges gazdasági, vezetéselméleti, és szervezéstudományi ismeretekkel rendelkezik.
– Rendelkezik a sporttudomány és a gazdaságtudomány alapvető, átfogó fogalmainak, elméleteinek, tényeinek, fejlődési jellegzetességeinek és összefüggéseinek ismeretével a releváns társadalmi, gazdasági szereplőkre, funkciókra és folyamatokra, a társadalmi, gazdaság ágazati szerkezetére és komplex rendszerére vonatkozóan.
– Tisztában van a sportszervezetek struktúrájával, működésével és kapcsolatrendszerével, az érintett társadalmi, gazdasági szereplők viselkedését meghatározó külső és belső környezeti tényezőkkel, a társadalmi, gazdasági viselkedés, döntések információs és motivációs tényezőivel.
b) képességei
– Sportszervezetben szervezői tevékenységet tervez, szervez, irányít és ellenőriz.
– Képes az elsajátított gazdasági, szervezési, vezetési és jogi ismeretek hatékony alkalmazására.
– Sportszervezetet vagy szervezeti egységét vezeti, működési folyamatait tervezi, irányítja, az erőforrásokkal gazdálkodik.
– Az élethosszig tartó tanulás révén az önfejlesztésre, az életpálya építésre vonatkozóan önálló tervet, pályaképet dolgoz ki.
– A tanult elméleteket és módszereket hatékonyan alkalmazza, következtetéseket fogalmaz meg, javaslatokat tesz és döntéseket hoz.
– Képes tudását folyamatosan és önállóan fejleszteni.
c) attitűdje
– Fogékony az új információk befogadására, az új szakmai ismeretekre és módszertanokra, nyitott az új, önálló és együttműködést igénylő feladatok, felelősségek vállalására.
– Elkötelezett a sportszervezetek hatékony és eredményes gazdasági működtetése iránt.
– Projektekben, csoportos feladatvégzés esetén konstruktív, együttműködő, kezdeményező, kész a hibák kijavítására, erre munkatársait is ösztönzi.
– Nyitott az adott munkakör, munkaszervezet, sportszervezet tágabb gazdasági, társadalmi környezetének változásai iránt, törekszik a változások követésére és megértésére.
– Kötelességének tartja a szakterület szerint releváns, kapcsolódó más szakpolitikák, jogszabályok követését, alkalmazását, illetve betartását.
– Elfogadja és elismeri az életpálya-tervezés fontosságát. Törekszik az életen át tartó tanulásra a munka világában és azon kívül is.
– Törekszik mások véleményét, a sportágazati, regionális, nemzeti és európai értékeket (ideértve a társadalmi, szociális és ökológiai, fenntarthatósági szempontokat is) a döntések során felelősen figyelembe venni.
– Korszerű sportgazdasági szemlélettel, megfelelő kapcsolatteremtő, problémafelismerő és -megoldó képességgel, valamint együttműködési és kommunikációs készséggel rendelkezik.
d) autonómiája és felelőssége
– Feladatait általános felügyelet mellett, önállóan végzi és szervezi.
– Felelősséget vállal a munkával és magatartásával kapcsolatos szakmai, jogi, etikai normák és szabályok betartása terén.
– Projektek, csoportmunkák, szervezeti egységek tagjaként a rá eső feladatokat önállóan, felelősséggel végzi.
– Felelősséget vállal elemzései, javaslatai, döntései következményeiért más szakpolitikák tekintetében is.
– Önállóan azonosítja képzési, fejlődési igényeit, önállóan és felelősséggel tervezi és szükség szerint szervezi szakmai és általános fejlődését, beosztottjait is segíti ebben.
8. Az alapképzés jellemzői
8.1.Szakmai jellemzők
8.1.1. A szakképzetséghez vezető tudományágak, szakterületek, amelyekből a szak felépül szakdolgozat elkészítésével együtt:
– sporttudomány 90–110 kredit;
– gazdaságtudomány 30–50 kredit;
– egészségtudomány 10–20 kredit;
– közismereti alapismeretek 10–20 kredit.
8.2. Idegennyelvi követelmény
Az oklevél megszerzéséhez egy élő idegen nyelvből államilag elismert, középfokú (B2), komplex típusú nyelvvizsga vagy ezzel egyenértékű érettségi bizonyítvány vagy oklevél szükséges.
8.3. A szakmai gyakorlat követelményei
A szakmai gyakorlat a képzési időszakhoz igazodó bontásban szervezett, legalább 200 óra időtartamot elérő és 400 órát meg nem haladó, gyógyfürdőkben, szállodákban, sportegyesületekben, fitnesztermekben, közművelődési intézményekben végzett gyakorlat. Kreditértéke 8 kredit a sporttudomány tudományágon belül.
1. Az alapképzési szak megnevezése: biológia (Biology)
2. Az alapképzési szakon szerezhető végzettségi szint és a szakképzettség oklevélben szereplő megjelölése
– végzettségi szint: alap- (baccalaureus, bachelor; rövidítve: BSc-) fokozat
– szakképzettség: biológus
– a szakképzettség angol nyelvű megjelölése: Biologist
3. Képzési terület: természettudomány
4. A képzési idő félévekben: 6 félév
5. Az alapfokozat megszerzéséhez összegyűjtendő kreditek száma: 180 kredit
– a szak orientációja: gyakorlatorientált (60–70 százalék)
– a szakdolgozat elkészítéséhez rendelt kreditérték:10 kredit
– a szabadon választható tantárgyakhoz rendelhető minimális kreditérték: 9 kredit
6. * A szakképzettség képzési területek egységes osztályozási rendszere szerinti tanulmányi területi besorolása: 421/0511
7. Az alapképzési szak képzési célja és a szakmai kompetenciák
A képzés célja biológusok képzése, akik rendelkeznek a biológia szakterület ismeretrendszerének és összefüggéseinek átfogó tudásával, ismerik a különböző elméleti megközelítéseket és az ezeket felépítő terminológiákat, az élő szervezeteket, rendszereket és a problémamegoldás speciális módjainak alkalmazását. Felkészültek tanulmányaik mesterképzésben történő folytatására.
7.1. Az elsajátítandó szakmai kompetenciák
7.1.1. A biológus
a) tudása
– Rendelkezik az élő rendszerek egyed alatti és egyed feletti szintjeihez kapcsolódó alapismeretekkel, és rendszerezni, alkalmazni tudja azokat.
– Rendelkezik rendszerszerű alapvető természettudományos ismeretekkel.
– Ismeri és használja azokat a terepi, laboratóriumi és gyakorlati eszközöket és módszereket, melyekkel a biológia szakterületekhez kapcsolódó vizsgálati, mérési módszereket alapszinten gyakorolni tudja.
– A biológia alapvető részterületeinek (rendszertan, szervezettan, sejttan, ökológia, mikrobiológia, élettan, genetika, evolúció, biotechnológia, bioetika, biostatisztika, humánbiológia, biokémia, biofizika, molekuláris biológia) ismeretköreivel, alapfogalmaival és terminológiájával tisztában van.
– Ismeri az összefüggéseket a különböző tárgyak keretében elsajátított ismeretkörök között.
– Az élő anyag evolúciójának elméleteit és a földtörténeti, tudománytörténeti vonatkozásokat ismeri.
– Tisztában van a modern biológiai vizsgálati módszerek alapvető alkalmazási területeivel.
b) képességei
– Képes a különböző természettudományos szakterületek tudás- és ismeretanyaga közötti összefüggések felismerésére, integrációjára.
– Képes a természet, élő rendszerek és az ezekkel összefüggésben lévő társadalmi folyamatokkal kapcsolatos törvényszerűségek feltárására, megfogalmazására.
– Képes a biológia alapszakon elsajátított tudás és megismerés alkalmazására, közreműködni a tudományos kutatásban és új tudományos eredmények létrehozásában.
– Képes alapvető vizsgálati módszerek és eszközök alkalmazására és használatára, a nyert eredmények értelmezésére.
– Képes interdiszciplináris gondolkodásra, meg tudja határozni a kollaborációs munkákba bevonandók körét.
– Képes minőségorientált gondolkodásra, a minőségfejlesztés elveinek folyamatos szem előtt tartására.
– Képes a munkakörnyezetet fenntartható módon megtervezni és működtetni, a környezet- és természettudatos szemléletet a napi gyakorlatba átültetni.
– Képes a biológia témakörében szakszerűen kifejezni magát mind szóban, mind írásban, rendelkezik együttműködő, kapcsolatteremtő képességgel, kommunikációs készséggel.
– Birtokolja a szakterület műveléséhez szükséges idegennyelv-tudást.
– Tudományos szempontok szerint képes rendszerezni adatokat, ismerethalmazokat.
c) attitűdje
– Törekszik a természet és az ember viszonyának, az ember és más élő szervezetek testfelépítésének, működésének megismerésére.
– Terepi és laboratóriumi tevékenysége, tanulási folyamatai során környezettudatos magatartást mutat.
– Nyitott az újabb biológiai és más természettudományos kutatási eredmények megismerésére, a szakmai együttműködésre.
– Törekszik arra, hogy környezetében a természet és az ember viszonyának témakörében felelős véleményt nyilvánítson, annak létfontosságú elemeit a lehető legszélesebb körben megismertesse.
– Példamutató környezet- és természettudatos magatartást tanúsít, másokat ennek követésére ösztönöz.
– Nyitott az új ismeretek befogadására, tanulásra és művelődésre, a más szakmai csoportokkal történő folyamatos együttműködésre.
– Elkötelezett a biológia szakterületén tudása folyamatosan gyarapítására és tanulmányainak magasabb szinten történő folytatására, szakirányú továbbképzésben való részvételre.
d) autonómiája és felelőssége
– Rendelkezik kisebb gyakorlati munkacsoportok irányításához, munkájuk megszervezéséhez szükséges önállósággal.
– Szakmai és nem szakmai körökben felelősen nyilvánít véleményt biológiai, kutatásetikai és bioetikai kérdésekről.
– Biztonságos munkavégzést biztosít, és igényel mind terepi, mind biológiai laboratóriumi körülmények között.
– Rendelkezik a kisebb munkaközösségek munkájának megszervezéséhez szükséges önállósággal.
– Ismeri a biztonságos munkavégzés törvényi feltételeit, másokat is felhív a munkabiztonságot növelő jogkövető magatartásra.
– Szakmai gyakorlat megszerzése után eligazodik a munka világában, segíti partnereit a tudatos, célorientált feladat-végrehajtásban.
8. Az alapképzés jellemzői
8.1. Szakmai jellemzők
A szakképzettséghez vezető tudományágak, szakterületek, amelyekből a szak felépül:
– általános természettudományi ismeretek (matematika, informatika, fizika, kémia, földtudomány, biológia) 16–30 kredit;
– biológiai szakmai alapozó ismeretek (biokémia, sejtbiológia, növényszervezettan, növényrendszertan, állatszervezettan, állatrendszertan) 28–56 kredit;
– biológiai szakismeretek (összehasonlító élettan, növényélettan, humánbiológia, genetika, mikrobiológia, molekuláris biológia és biotechnológia, ökológia és biogeográfia, evolúcióbiológia, etológia, természet- és környezetvédelem) 34–80 kredit;
– képző intézmény által ajánlott specialis biológusi szakismeret 20–50 kredit.
8.2. Idegennyelvi követelmény
Az alapfokozat megszerzéséhez egy idegen nyelvből államilag elismert, középfokú (B2), komplex típusú nyelvvizsga vagy ezzel egyenértékű érettségi bizonyítvány vagy oklevél szükséges.
8.3. A szakmai gyakorlat követelményei
A szakmai gyakorlat a képzés tantervében meghatározott legfeljebb hat hetes, a képzés hat féléve alatt, legfeljebb két részletben, külső vagy belső gyakorlóhelyen szervezett gyakorlat.
1. Az alapképzési szak megnevezése: fizika (Physics)
2. Az alapképzési szakon szerezhető végzettségi szint és a szakképzettség oklevélben szereplő megjelölése
– végzettségi szint: alap- (baccalaureus, bachelor; rövidítve: BSc-) fokozat
– szakképzettség: fizikus
– a szakképzettség angol nyelvű megjelölése: Physicist
3. Képzési terület: természettudomány
4. A képzési idő félévekben: 6 félév
5. Az alapfokozat megszerzéséhez összegyűjtendő kreditek száma: 180 kredit
– a szak orientációja: elméletorientált (60–70 százalék)
– a szakdolgozat készítéséhez rendelt kreditérték: 10 kredit
– a szabadon választható tantárgyakhoz rendelhető minimális kreditérték: 9 kredit
6. * A szakképzettség képzési területek egységes osztályozási rendszere szerinti tanulmányi területi besorolása: 441/0533
7. Az alapképzési szak képzési célja és a szakmai kompetenciák
A képzés célja fizikusok képzése, akik a megszerzett ismeretek birtokában képesek tanulmányaikat a képzés második ciklusában folytatni, egyénileg és szervezett formában további tanulmányokat végezni. Alapszintű fizikai ismereteik, általános műveltségük, korszerű természettudományos szemléletmódjuk képessé teszi őket arra, hogy a műszaki és gazdasági életben, valamint az államigazgatásban irányító, szervező részfeladatokat lássanak el. Felkészültek tanulmányaik mesterképzésben történő folytatására
7.1. Az elsajátítandó szakmai kompetenciák
7.1.1. A fizikus
a) tudása
– Ismeri a fizika alapvető összefüggéseit, törvényszerűségeit, és az ezeket alkalmazó matematikai, informatikai eljárásokat.
– Ismeri a tudományos eredményeken alapuló fizikai elméleteket, modelleket.
– Tisztában van a fizika lehetséges fejlődési irányaival és határaival.
– Rendelkezik természettudományos alapismeretekkel és az erre épülő gyakorlat elemeinek ismeretével, és rendszerezni tudja azokat.
– Tudja és alkalmazza azokat a terepi, laboratóriumi és gyakorlati anyagokat, eszközöket és módszereket, melyekkel a szakmáját alapszinten gyakorolni tudja.
– Birtokában van annak a tudásnak, amelynek alkalmazása szükséges természeti folyamatok, természeti erőforrások, élő és élettelen rendszerek szakterületéhez tartozó alapvető gyakorlati problémáinak megoldásához.
– Tisztában van a fizika fogalomrendszerével és terminológiájával.
– Átlátja azokat a vizsgálható folyamatokat, rendszereket, tudományos problémákat, melyeket aztán megfelelő, a tudományos gyakorlatban elfogadott módszerekkel tesztel.
b) képességei
– Képes a fizikai jelenségek megértésére, az azokkal kapcsolatos adatgyűjtésre, az adatok feldolgozására, valamint a feldolgozáshoz szükséges szakirodalom használatára.
– Képes a fizikai elméletek, elvek és törvényszerűségek alkalmazására.
– A fizika területén szerzett tudása alapján képes az egyszerűbb fizikai jelenségek laboratóriumi körülmények között történő megvalósítására, mérésekkel történő bemutatására, igazolására.
– Képes a mérési eredmények kiértékelésére, értelmezésére, dokumentálására.
– Képes beazonosítani szakterületének kérdéseit.
– Képes a fizika területén szerzett tudását alapvető gyakorlati problémák megoldására alkalmazni, beleértve azok számításokkal történő alátámasztását is.
– Képes a fejlesztési folyamatok fizikán alapuló részének tervezésére és szervezésére.
– A szakjának megfelelően képes azon releváns adatok összegyűjtésére és értelmezésére, amelyek alapján megalapozott véleményt tud alkotni társadalmi, tudományos vagy etikai kérdésekről.
– Ismeretei alapján rendelkezik a természettudományos alapokon nyugvó érvelés képességével.
– Képes tudásának gyarapítására és tanulmányainak magasabb szinten történő folytatására.
c) attitűdje
– Törekszik a természet és az ember viszonyának megismerésére.
– Terepi és laboratóriumi tevékenysége során környezettudatosan jár el.
– Nyitott a szakmai eszmecserére.
– Nyitott a szakmai együttműködésre a társadalompolitika, a gazdaság és a környezetvédelem területén dolgozó szakemberekkel.
– Ismeri a vitatkozó és kétkedő természettudós példáját.
– Hitelesen képviseli a természettudományos világnézetet, és közvetíteni tudja azt szakmai és nem szakmai közönség felé.
– Nyitott a természettudományos és nem természettudományos továbbképzés irányában.
– Elkötelezett új kompetenciák elsajátítására és világképének bővítésére, fejleszti, mélyíti szakterületi ismereteit.
d) autonómiája és felelőssége
– Önállóan végiggondolja az alapvető szakmai kérdéseket, és adott források alapján megválaszolja azokat.
– Felelősséggel vállalja a természettudományos világnézetet.
– Felelősséggel együttműködik a természettudományi és más szakterület szakembereivel.
– Tudatosan vállalja a fizikus szakma etikai normáit.
– Saját munkájának eredményét reálisan értékeli.
– Beosztott munkatársai munkáját felelősséggel értékeli.
– Tisztában van a tudományos kijelentések jelentőségével és következményeivel.
– Önállóan működteti a szakterületén a kutatásban használt laboratóriumi, berendezéseket, eszközöket.
8. Az alapképzés jellemzői
8.1. Szakmai jellemzők
8.1.1. A szakképzettséghez vezető tudományágak, szakterületek, amelyekből a szak felépül:
– általános természettudományi ismeretek (matematika, informatika és elektronika, természettudományos alapismeretek) 20–40 kredit;
– fizika szakmai ismeretei [mechanika, hullámok és optika, termodinamika és statisztikus fizika alapjai; elektromágnesség, relativitáselmélet alapjai; atomfizika és kvantumfizika alapjai; kondenzált anyagok fizikája alapjai; mag-és részecskefizika alapjai; fizikai laboratóriumok; bevezetés az elméleti fizikába (mechanika, elektrodinamika, kvantummechanika, statisztikus fizika); felsőbb matematika; számítógépes módszerek] 70–100 kredit.
8.1.2. A választható specializációkat is figyelembe véve a fizikus szakma igényeinek megfelelő szakterületeken szerezhető speciális ismeret. A képző intézmény által ajánlott specializáció kreditaránya 30–45 kredit.
8.2. Idegennyelvi követelmény
Az alapfokozat megszerzéséhez egy idegen nyelvből államilag elismert, középfokú (B2), komplex típusú nyelvvizsga vagy ezzel egyenértékű érettségi bizonyítvány vagy oklevél szükséges.
1. Az alapképzési szak megnevezése: földrajz (Geography)
2. Az alapképzési szakon szerezhető végzettségi szint és a szakképzettség oklevélben szereplő megjelölése
– végzettségi szint: alap- (baccalaureus, bachelor; rövidítve: BSc-) fokozat
– szakképzettség: geográfus
– a szakképzettség angol nyelvű megjelölése: Geographer
– választható specializációk: település- és területfejlesztés, táj- és környezetföldrajz, geoinformatika, regionális elemzés, turizmus, geomorfológia, alkalmazott földrajz, megújuló energiaforrások
3. Képzési terület: természettudomány
4. A képzési idő félévekben: 6 félév
5. Az alapfokozat megszerzéséhez összegyűjtendő kreditek száma: 180 kredit
– a szak orientációja: kiegyensúlyozott (40–60 százalék)
– a szakdolgozat elkészítéséhez rendelt kreditérték: 10 kredit
– a szabadon választható tantárgyakhoz rendelhető minimális kreditérték: 9 kredit
6. * A szakképzettség képzési területek egységes osztályozási rendszer szerinti tanulmányi területi besorolása: 443/0532
7. Az alapképzési szak képzési célja és a szakmai kompetenciák
A képzés célja geográfusok képzése, akik korszerű elméleti és alkalmazott földrajzi ismeretekkel rendelkeznek, melyekkel képesek a természeti, társadalmi-gazdasági és települési környezet térbeli és időbeli összefüggéseinek elemzésére, az eredmények szintetizálására, a szakterületükön önálló ismeretszerzésre, elsajátítva a korszerű földrajztudomány terepi, laboratóriumi és informatikai eszközeinek, szoftvereinek a használatát, képesek döntések előkészítésére, szakmai kérdések megválaszolására és szakfeladatok megoldására. Képesek arra, hogy alapszintű geográfiai ismereteiket természet- és környezetvédelmi, államigazgatási, gazdasági, statisztikai, turisztikai-idegenforgalmi területen alkalmazzák. Felkészültek tanulmányaik mesterképzésben történő folytatására.
7.1. Az elsajátítandó szakmai kompetenciák
7.1.1. A geográfus
a) tudása
– Ismeri az általános földrajzi diszciplínák alapvető összefüggéseit természet-, társadalom-, valamint részben regionális földrajzi területen.
– Ismeri a geográfia alapvető módszereit a természet- és társadalomföldrajz fő szakterületein.
– Ismeri a földrajzi gondolkodás alapvető jellegzetességeit, a geográfiai elemzés követelményeit.
– Rendelkezik elméleti és gyakorlati természet- és társadalom-földrajzi alapismeretekkel.
– Ismeri a földrajzi szakterülettel kapcsolatos természeti folyamatok, természeti erőforrások, élő és élettelen rendszerek alapvető működési elveit.
– Ismeri a földrajz szakterülethez kapcsolódó alapvető számítási módszereket.
– Ismeri a logikus földrajzi állítások megfogalmazásának feltételeit, és az azokból levonható következtetések korlátait.
– Ismeri a természeti és az ezekkel összefüggésben lévő antropogén folyamatok törvényszerűségeit.
– Ismeri a természetföldrajzi terepi és laboratóriumi vizsgálatok elvégzésére alkalmas alapvető módszereket.
– Ismeri a természet- és társadalomföldrajz témakörébe tartozó adatgyűjtési, adatrögzítési, és adatfeldolgozási módszereket.
b) képességei
– Képes a geográfia alapvető módszereinek a természet- és társadalomföldrajz fő szakterületein való alkalmazására.
– Képes az általános földrajzi diszciplínák alapvető összefüggéseit természet-, társadalom-, valamint részben regionális földrajzi területen meglévő összefüggések átlátására.
– Képes a természeti folyamatok, természeti erőforrások, élő és élettelen rendszerek szakterületéhez tartozó alapvető gyakorlati problémáinak megoldására.
– Képes a földrajz szakterületén szerzett tudását alapvető gyakorlati problémák megoldására alkalmazni, beleértve azok számításokkal történő alátámasztását is.
– Képes logikus földrajzi állítások megfogalmazására, azok feltételeinek és az azokból levonható következtetések pontos megadásával.
– Képes a természeti és az ezekkel összefüggésben lévő antropogén folyamatokkal kapcsolatos törvényszerűségek felismerésére, alkalmazására.
– Képes a természetföldrajzi módszerek ismeretben terepi és laboratóriumi vizsgálatok elvégzésére.
– Képes a földrajzi térben lejátszódó természeti és társadalmi folyamatok leírására, megértésére, az azokkal kapcsolatos adatgyűjtésre, adatok feldolgozására, valamint a feldolgozáshoz szükséges módszerek és szakirodalom használatára.
– Képes a laboratóriumi, terepi szakeszközök használatára, azoknál adatfelvételekre, a társadalomföldrajzi adatok adatbázisba rendezésére.
– Képes a geo adatok térinformatikai feldolgozása, eredmények térképi megjelenítésére, legalább egy geoinformatikai szoftver magabiztos alkalmazására.
– Képes a földrajzi eredmények megjelenítésére, térképezésére.
– Képes alapvető természet- és társadalomtudományi ismeretei alapján a rokon- és társtudományok térreleváns eredményeinek értelmezésére.
– Képes a rutin szakmai problémákat felismerni, azok elméleti és gyakorlati megoldásához az elérhető könyvtári és elektronikus szakirodalmat feldolgozni, azt ott elérhető módszereket alkalmazni.
– Képes a földrajzi problémák felismerésére, megfogalmazására.
– Képes geográfiai elemzéseket végezni.
c) attitűdje
– Törekszik a földrajztudományi elméletek, paradigmák, elvek minél teljesebb megismerésére.
– Földrajzi terepi és laboratóriumi tevékenysége során környezettudatosan jár el, elkötelezett a fenntartható fejlődés iránt.
– Együttműködő, kapcsolatteremtő attitűd jellemzi, a kommunikációs problémamegoldást részesíti előnyben.
– A megszerzett földrajzi ismeretei alkalmazásával törekszik a megfigyelhető földrajzi jelenségek minél alaposabb megismerésére, törvényszerűségeinek leírására, megmagyarázására.
– Nyitott a szakmai eszmecserére, a szakmai együttműködésre, törekszik arra, hogy feladatainak megoldása a munkatársak véleményének megismerésével, lehetőség szerint együttműködésben történjen.
– Képes tudásának gyarapítására és tanulmányainak magasabb szinten történő folytatására.
– A földrajzi vizsgálatokhoz kötődő gyakorlati tevékenységek elvégzéséhez megfelelő kitartással és monotónia-tűréssel rendelkezik.
d) autonómiája és felelőssége
– Alapvető elméleti és alkalmazott földrajzi és releváns környezettudományi szakmai kérdésekben önállóan, források felhasználásával hoz döntéseket.
– Felelősséggel vállalja szakmája értékrendjét, feladatainak elvégzése során együttműködik más szakterület szakembereivel.
– Saját és beosztott munkatársai munkájának hatékonyságát, eredményességét, biztonságosságát reálisan, felelősséggel értékeli.
– Elvégzett szakmai munkájáért felelősséget vállal.
– Önállóan működteti a szakterületén a kutatásban használt laboratóriumi, terepi berendezéseket, eszközöket.
– Tisztában van a földrajzi tudományos kijelentések értékével, azok alkalmazhatóságával, korlátaival.
– A geográfiai elemzések eredményeiből következő önálló döntéseket hoz meg.
7.1.2. A specializációkon szerezhető további kompetenciák
7.1.2.1. A terület- és településfejlesztés specializáción a geográfus
a) tudása
– Ismeri a regionális fejlődés és fejlesztés, a városkutatás, a településfejlesztés és településüzemeltetés alapvető összefüggéseit és fogalmait.
– Átlátja a térségi helyzetelemzés és fejlesztési stratégiaalkotás folyamatait, intézményi kereteit és jogi szabályozását.
– Módszertani tudással rendelkezik a projekttervezés és -menedzsment alapjairól.
b) képességei
– Képes a terület- és településfejlesztés különböző szintjein bekapcsolódni a tervezési- és döntés-előkészítési folyamatokba.
– Alkalmas helyzetelemzések készítésére.
7.1.2.2. A táj- és környezetföldrajz specializáción a geográfus
a) tudása
– Ismeri a hallgatók a táj- és környezetelemzésnek, illetve értékelésének elveit, szabályait, fontosabb módszereit.
– Ismeri a környezeti hatásértékeléseket és auditokat.
– Gyakorlatot szerez a tájak funkcionális elemzésében, illetve a környezeti adatbázisok használatában.
– Ismerik a terület jogi szabályozásának kérdéseit.
b) képességei
– Képes a helyi önkormányzatoknál, valamint a közigazgatás és a környezetvédelmi szakigazgatás különböző szintjein és szerveinél zajló, táj- és környezetvédelmi ügyeket érintő tervező és döntéselőkészítő munkába történő bekapcsolódásra.
– Felismeri a geokörnyezeti konfliktusokat és kialakítja azok megoldásának lehetséges módozatait.
7.1.2.3. A geoinformatika specializáción a geográfus
a) tudása
– Ismeri a geotudományi feladatok megoldásához szükséges alapvető térinformatikai modelleket.
– Alapismeretekkel rendelkezik a raszteres, vektoros rendszerekről, az ebben a körben használható egyszerűbb elemzési módszerekről, az adatok, különösen a távérzékelt adatok, eléréséről.
b) képességei
– Képes magabiztosan, készségszinten használni legalább egy, napjainkban széles körűen elterjedt térinformatikai szoftvert, és ismeri több hasonló program működésének alapjait.
– Képes elsajátítani bármely, hazai munkakörnyezetben előforduló térinformatikai szoftver használatát.
– Alkalmas az önkormányzati, köz- és szakigazgatási, valamint vállalati szférában keletkező térbeli adatok kezelésére, rendszerek üzemeltetésére, és azokkal kapcsolatos problémák megoldására, tervezési és döntés-előkészítési munka térinformatikai támogatására.
7.1.2.4. A regionális elemzés specializáción a geográfus
a) tudása
– Ismeri a gazdaság és a társadalom térbeli szerveződésének törvényszerűségeit.
– Ismeri a hazai és nemzetközi települési, területi adatbázisok és különböző térképek előállításának módszereit.
– Ismeri a különböző térképek előállításának módszereit, felhasználásának, elemzésének korszerű tudományos eszközeit, valamint e térképeknek a társadalmi-gazdasági problémák vizsgálatában történő felhasználási lehetőségeit.
b) képességei
Képes szakpolitikai tervezési munkákban való részvételre.
7.1.2.5. A turizmus specializáción a geográfus
a) tudása
– Ismeri a földrajzi tér és a turizmus jelenségeinek komplex kapcsolatrendszerét.
– Ismeretekkel rendelkezik a turizmuskutatás kapcsolódó társadalomtudományi háttérről.
– Ismeri a turisztikai vonzerők, termékek és desztinációk földrajzi alapjait, a turizmus hatását a földrajzi tér egészére.
– Ismeri a turizmus, mint gazdasági ágazat működésének gyakorlati aspektusait.
b) képességei
– Képes egy adott terület turisztikai szempontú értékelésére, a térségi turizmusfejlesztés irányainak meghatározására, turisztikai stratégiaalkotásba való bekapcsolódásra, termék- és desztináció-menedzsmentre.
– Alkalmas a helyi és önkormányzatok, társulásaik és nonprofit szervezeteik által folytatott turizmusfejlesztési feladatok megoldásában való közreműködésre.
– Felkészült a turisztikai piac szereplőinél történő munkavállalásra.
7.1.2.6. A geomorfológia specializáción a geográfus
a) tudása
– Felismeri az egyes területek geomorfológiai sajátosságait és veszélyforrásait (árvíz-, csuszamlás-, erózióveszély).
b) képességei
– Képes bekapcsolódni azokba a tevékenységekbe, amelyek geomorfológiai sajátosságok és veszélyforrások kiküszöbölésére, mérséklésére irányulnak.
– Felkészült a helyi önkormányzatoknál, a közigazgatás és a környezetvédelmi szakigazgatás, a katasztrófavédelem, valamint a tervezés különböző szintjein bekapcsolódni a döntés-előkészítésbe.
7.1.2.7. Az alkalmazott földrajz specializáción a geográfus
a) tudása
– Ismeri a munkaadók által elvárt természeti és társadalomföldrajzi gyakorlati ismereteket (különösen az alkalmazott térinformatika, a laboreszközök használata, a társadalomföldrajzi adatgyűjtés, a földrajzi adatok és egyszerű elemzések térképi megjelenítése).
– Ismeri a területfejlesztési folyamat intézményi kereteit, valamint a projekttervezés és menedzsment alapkérdéseit.
b) képességei
– Képes az alapvető geoinformatikai feladatok megoldására (adatkezelés, térképezés, elemzés).
– Használni tud olyan laboratóriumi és terepi szakeszközöket, amelyek alkalmazását a témával foglalkozó cégeknél gyakorolták.
– Alkalmas vállalkozásoknál, önkormányzatoknál, környezetvédelmi és regionális fejlesztési kérdésekkel fogalakozó szerveknél történő munka szakirányú segítésére.
7.1.2.8. A megújuló energiaforrás specializáción a geográfus
a) tudása
– Ismeri a helyi erőforrásokat mobilizálni képes eszközöket és módszereket.
– Képes kezdeményezni, illetve lebonyolítani helyi erőforrás-elemzéseket, fejlesztéseket.
– Rendelkezik a helyi partnerségek kiépítésnek, a regionális hozzáadott érték-láncok fejlesztésének, a földhasználat-menedzsment elősegítésének tudásával.
b) képességei
– Felkészültsége alapján hozzájárul a megújuló energiákat hasznosító projektek és programok megvalósításához (különösen helyi partnerségek kiépítésének, a regionális hozzáadott érték-láncok fejlesztésének, a földhasználat-menedzsment elősegítésének tudásával).
– Képes kezdeményezni, illetve lebonyolítani helyi erőforrás-elemzéseket, fejlesztéseket.
– Alkalmas cégeknél és vállalatoknál (mérnöki irodák, állami erdészeti vállalatok, földhő hasznosítással foglalkozó cégek) közvetlenül vagy közvetve a megújuló energiák hasznosításával foglalkozó munka végzésére.
8. Az alapképzés jellemzői
8.1. Szakmai jellemzők
8.1.1. A szakképzettséghez vezető tudományágak, szakterületek, amelyekből a szak felépül:
– természettudományi, humán és gazdasági ismeretek [természettudományi és társadalomtudományi alapismeretek (matematika, fizika, informatika, biológia, kémia, európai uniós, közgazdaságtani, szociológiai, demográfiai alapismereteket nyújtó kurzusok), földtudományi alapismeretek (éghajlattani, térképtani, földtani alapozó kurzusok), földrajzi alapismeretek (geomatematikai, geoinformatikai, földrajzi vizsgálati, kutatási módszertani alapismereteket nyújtó kurzusok)] 36–58 kredit;
– geográfusi szakmai ismeretek [természetföldrajzi modul (geomorfológia, belső erők, talajföldrajz, biogeográfia, hidrogeográfia kurzusai); társadalomföldrajzi modul (népesség- és településföldrajz, általános gazdaságföldrajz kurzusok); regionális földrajzi modul (Európa természet- és társadalomföldrajza, Magyarország természet- és társadalomföldrajza kurzusok)] 50–74 kredit;
8.1.2. Választható specializációk
– település- és területfejlesztés,
– táj- és környezetföldrajz,
– geoinformatika,
– regionális elemzés,
– turizmus,
– geomorfológia,
– alkalmazott földrajz,
– megújuló energiaforrások.
A választható specializációk kreditaránya 35–60 kredit.
8.2. Idegennyelvi követelmény
Az alapfokozat megszerzéséhez egy idegen nyelvből államilag elismert, középfokú (B2), komplex típusú nyelvvizsga vagy ezzel egyenértékű érettségi bizonyítvány vagy oklevél szükséges.
8.3. A szakmai gyakorlat követelményei
A szakmai gyakorlat a képzés tantervében meghatározott egybefüggő legalább 6 hetes időtartamú szakmai tevékenység.
1. Az alapképzési szak megnevezése: földtudományi (Earth Sciences)
2. Az alapképzési szakon szerezhető végzettségi szint és a szakképzettség oklevélben szereplő megjelölése
– végzettségi szint: alap- (baccalaureus, bachelor; rövidítve: BSc-) fokozat
– szakképzettség: földtudományi kutató
– a szakképzettség angol nyelvű megfelelője: Earth Scientist
– választható specializációk: geológia, geofizika, meteorológia, csillagászat, térképészet és geoinformatika, alkalmazott földtudomány, geográfia
3. Képzési terület: természettudomány
4. A képzési idő félévekben: 6 félév
5. Az alapfokozat megszerzéséhez összegyűjtendő kreditek száma: 180 kredit
– a szak orientációja: kiegyensúlyozott (40–60 százalék)
– a szakdolgozat elkészítéséhez rendelt kreditérték: 10 kredit
– intézményen kívüli összefüggő gyakorlati képzés kreditértéke: legfeljebb 10 kredit
– a szabadon választható tantárgyakhoz rendelhető minimális kreditérték: 9 kredit
6. * A szakképzettség képzési területek egységes osztályozási rendszere szerinti tanulmányi területi besorolása: 443/0532
7. Az alapképzési szak képzési célja és a szakmai kompetenciák
A képzés célja földtudományi kutatók képzése, akik korszerű természettudományos szemléletmódjuk, a földtudományok elméletének és gyakorlatának ismeretében képesek a tudományos életben, a nemzetgazdaság különböző intézményeiben, valamint az ipari erőforrás-kutatásokban önálló szervező és irányító feladatok ellátására, a Föld rendszerszemléletű megértésére, és jelenségeinek bemutatására, a négydimenziós gondolkodásra, és hogy hivatásuknak tekintsék a Föld megismerését és védelmét. Ismerik a Föld erőforrásait (levegő, víz, talaj, ásványi nyersanyagok és energiaforrások), az azokkal való környezettudatos gazdálkodást. Felkészültek tanulmányaik mesterképzésben történő folytatására.
7.1. Az elsajátítandó szakmai kompetenciák
7.1.1. A földtudományi kutató
a) tudása
– Ismeri a földtudományi szakterület főbb összefüggéseit, törvényszerűségeit, és az ezekre alkalmazott egyszerűbb matematikai, informatikai eljárásokat.
– Ismeri a földtudományok legfontosabb, tudományos eredményeken alapuló, igazolt elméleteit és modelljeit.
– Tisztában van szakterületének lehetséges fejlődési irányaival és határaival.
– Rendelkezik a természettudományos alapismeretekkel és az erre épülő gyakorlat elemeinek ismeretével, és rendszerezni tudja azokat.
– Ismeri és alkalmazza azokat a terepi, laboratóriumi és gyakorlati anyagokat, eszközöket és módszereket, melyekkel a szakmáját alapszinten gyakorolni tudja.
– Birtokában van annak a tudásnak, amelynek alkalmazása szükséges a természeti folyamatok, természeti erőforrások, élő és élettelen rendszerek földtudományok körébe sorolható alapvető gyakorlati problémáinak megoldásához.
– Anyanyelvén tisztában van a természeti folyamatokat megnevező fogalomrendszerrel és terminológiával.
b) képességei
– Képes beazonosítani szakterületének problémáit.
– Képes földtudományi elméletek, paradigmák és elvek gyakorlati alkalmazására, melyek során alkalmazza azokat a terepi, laboratóriumi és gyakorlati anyagokat, eszközöket és módszereket, melyekkel a szakmáját alapszinten gyakorolni tudja.
– Szakterületén szerzett tudása alapján képes a mérési eredmények kiértékelésére, értelmezésére, dokumentálására.
– Átlátja azokat a vizsgálható folyamatokat, rendszereket, tudományos problémákat, melyeket aztán megfelelő, a tudományos gyakorlatban elfogadott módszerekkel tesztel.
– Képes a mérési eredmények térképi ábrázolására és térinformatikai megjelenítésére, térbeli és relációs adatok adatbázisba rendezésére, adatbázisok működtetésére, térelemzésre, statisztikai módszerek, valamint földtudományi eszközök felhasználásával történő egyszerű elemzésére.
– Ismeretei alapján rendelkezik a természettudományos alapokon nyugvó elemi érvelés képességével.
– Képes a természeti (elsősorban földtudományi) és az ezekkel összefüggésben lévő antropogén folyamatok megértésére, az azokkal kapcsolatos adatgyűjtésre, az adatok feldolgozására, valamint a feldolgozáshoz szükséges szakirodalom használatára.
– Képes a természeti, és az ezekkel összefüggésben lévő antropogén folyamatokkal kapcsolatos törvényszerűségek alkalmazására, valamint – komplex szemlélete folytán – a természet és társadalom kölcsönhatásából eredő problémák felismerésére, és ezeknek a döntéshozók számára való megfogalmazására.
– Képes kutatási projektek részfeladatainak végrehajtására, laboratóriumi és terepi mérések végzésére.
c) attitűdje
– Saját munkájának eredményét ellenőrzi és reálisan értékeli.
– Törekszik a természet és az ember viszonyának megismerésére.
– Terepi és laboratóriumi tevékenysége során környezettudatosan jár el.
– Nyitott a szakmai eszmecserére.
– Nyitott a szakmai együttműködésre a társadalompolitika, a gazdaság és a környezetvédelem területén dolgozó szakemberekkel.
– Ismeri a vitatkozó és kétkedő természettudós példáját.
– Tisztában van a tudományos kijelentések jelentőségével és következményeivel.
– Hitelesen képviseli a természettudományos világnézetet, és közvetíteni tudja azt szakmai és nem szakmai közönség felé.
– Nyitott a természettudományos és nem természettudományos továbbképzés irányában.
– Elkötelezett új kompetenciák elsajátítására, világképének és szakterülete ismereteinek bővítésére.
d) autonómiája és felelőssége
– Képes önállóan végiggondolni alapvető szakmai kérdéseket, és adott források alapján képes azok megválaszolására.
– A természettudományos világnézetet felelősséggel vállalja.
– Felelősséggel együttműködik a természettudományi és más szakterület szakembereivel.
– Tudatosan vállalja szakmája etikai normáit.
– Saját munkájának eredményét reálisan és felelősséggel értékeli.
– Önállóan működteti a szakterületén a kutatásban használt laboratóriumi, terepi berendezéseket, eszközöket.
– Nemzeti és nemzetközi földtudományi megfigyelő és előrejelző szolgálatoknál, hatósági jogkört gyakorló intézményeknél beosztott tervezői, hivatali munkakörben önállóan dolgozik.
– Környezettudományi, erőforrás-kutatási, környezet- és természetvédelmi feladat- és munkakörökben koordinációs feladatokat önállóan lát el.
8. Az alapképzés jellemzői
8.1. Szakmai jellemzők
8.1.1. A szakképzettséghez vezető tudományágak, szakterületek, amelyekből a szak felépül:
– természettudományi ismeretek (matematika, fizika, kémia, biológia, informatika) 18–35 kredit;
– a földtudományi diszciplinák műveléséhez szükséges általános földtudományi ismeretek (geológia, geofizika, meteorológia, csillagászat, geográfia, térképészet és geoinformatika) 40–70 kredit.
8.1.2. Választható specializációk
– geológia,
– geofizika,
– meteorológia,
– csillagászat,
– térképészet és geoinformatika,
– alkalmazott földtudomány,
– geográfia.
A választható specializációk kreditaránya 50–90 kredit.
8.2. Idegennyelvi követelmény
Az alapfokozat megszerzéséhez egy élő idegen nyelvből államilag elismert középfokú (B2), komplex típusú nyelvvizsga vagy ezzel egyenértékű érettségi bizonyítvány vagy oklevél szükséges
8.3. A szakmai gyakorlat követelményei
A szakmai gyakorlat külső vállalatnál, intézménynél vagy egyetemi tanszéken, kutatólaboratóriumban a felsőoktatási intézmény tanterve szerint szervezett 2–6 hét időtartamú szakmai munka. A képzést a képzési hely tágabb környezetében megtalálható földtani és egyéb terepi képződmények, jelenségek tanulmányozására alkalmas helyszíneken folytatott terepi gyakorlatozás egészíti ki.
1. Az alapképzési szak megnevezése: kémia (Chemistry)
2. Az alapképzési szakon szerezhető végzettségi szint és a szakképzettség oklevélben szereplő megjelölése
– végzettségi szint: alap- (baccalaureus, bachelor; rövidítve: BSc-) fokozat
– szakképzettség: vegyész
– a szakképzettség angol nyelvű megjelölése: Chemist
3. Képzési terület: természettudomány
4. A képzési idő félévekben: 6 félév
5. Az alapfokozat megszerzéséhez összegyűjtendő kreditek száma: 180 kredit
– a szak orientációja: kiegyensúlyozott (40–60 százalék)
– a szakdolgozat készítéséhez rendelt kreditérték: minimum 10 kredit
– a szabadon választható tantárgyakhoz rendelhető minimális kreditérték: 9 kredit
6. * A szakképzettség képzési területek egységes osztályozási rendszer szerinti tanulmányi területi besorolása: 442/0531
7. Az alapképzési szak képzési célja és a szakmai kompetenciák
A képzés célja vegyészek képzése, akik elméleti és gyakorlati kémiai ismeretekkel, a rokon szakterületeken (matematika, fizika, informatika, szakmai idegen nyelv) elfogadható alapismeretekkel rendelkeznek, és az alapfokozat birtokában alkalmassá válnak elsősorban gyakorlati feladatok és problémák felismerését és önálló megoldását igénylő munkakörök ellátására a vegyipari termelésben, analitikai, minőségbiztosítási laboratóriumokban, valamint igazgatási, környezetgazdálkodási és környezetvédelemi területeken. Felkészültek tanulmányaik mesterképzésben történő folytatására.
7.1. Az elsajátítandó szakmai kompetenciák
7.1.1. A vegyész
a) tudása
– Ismeri a kémia alapvető kvalitatív és kvantitatív összefüggéseit, törvényszerűségeit, és az ezekre alapozott alapvető kémiai módszereket.
– Ismeri a kémia tudományos eredményein alapuló, az atomok és molekulák szerkezetére, a kémiai kötés kialakulására vonatkozó legfontosabb igazolt elméleteket, modelleket.
– Rendelkezik azokkal a kémiai alapismeretekkel, amelyek lehetővé teszik az alapvető kémiai reakciók leírását, az erre épülő gyakorlat elemeinek megismerését, az ismeretek rendszerezését.
– Ismeri és alkalmazza a kémiai laboratóriumokban használt anyagokat, eszközöket és módszereket, valamint a vonatkozó biztonságtechnikai ismereteket.
– Birtokában van annak a tudásnak, amelynek alkalmazása szükséges természeti folyamatok, természeti erőforrások, élő és élettelen rendszerek kémiai vonatkozású alapvető gyakorlati problémáinak megoldásához.
– Anyanyelvén tisztában van a természeti folyamatokat megnevező fogalomrendszerrel és terminológiával.
– Rendelkezik azokkal az ismeretekkel, amelyek (megfelelő szakmai irányítással) lehetővé teszik számára a vizsgálható kémiai folyamatok, rendszerek, tudományos problémák tudományos gyakorlatban elfogadott módszerekkel történő tesztelését, a mérési eredmények számítógépes feldolgozását.
– Tisztában van a kémia és a vegyipar lehetséges fejlődési irányaival és határaival.
b) képességei
– Képes a természeti és az ezekkel összefüggésben lévő antropogén kémiai folyamatok megértésére, az azokkal kapcsolatos adatgyűjtésre, az adatok feldolgozására, valamint a feldolgozáshoz szükséges kémiai szakirodalom használatára.
– Képes a természeti és antropogén kémiai folyamatokkal kapcsolatos törvényszerűségek ismeretében gyakorlati problémák megoldására.
– Képes a természettudományi elméletek, paradigmák és elvek (ezen belül elsősorban a kémia területét érintő elméletek és alapelvek) gyakorlati alkalmazására, kémiai laboratóriumi vizsgálatok elvégzésére.
– A kémia szakterületen szerzett tudása alapján képes a szakjával adekvát egyszerűbb kémiai jelenségek laboratóriumi körülmények között történő megvalósítására, mérésekkel történő bemutatására, igazolására.
– Képes a mérési eredmények kiértékelésére, értelmezésére, dokumentálására.
– Képes a kémia szakterületen szerzett tudását alapvető gyakorlati (kémiai laboratóriumi, vegyipari, környezetgazdálkodási és környezetvédelmi) problémák megoldására alkalmazni, beleértve azok számításokkal történő alátámasztását is.
– A kémia szakterületen képes azon releváns adatok összegyűjtésére és értelmezésére, amelyek alapján megalapozott véleményt tud alkotni társadalmi, tudományos vagy etikai kérdésekről.
– Ismeretei alapján rendelkezik a természettudományos alapokon nyugvó érvelés képességével.
– Képes elsajátítani azt az idegen nyelvű szókincset, amellyel ismeretanyagát idegen nyelvű közegben is kommunikálni tudja.
c) attitűdje
– Megszerzett kémiai ismereteinek alkalmazásával törekszik a természet – ezen belül hangsúlyozottan a kémiai jelenségek – és az ember viszonyának megismerésére, törvényszerűségeinek leírására.
– A kémiai laboratóriumi munkája során környezettudatosan jár el, törekszik a kis környezetterheléssel járó módszerek alkalmazására.
– Nyitott a szakmai eszmecserére mind a kémiai szakterületen, mind a kapcsolódó területeken dolgozó szakemberekkel.
– Szemléletmódja révén nyitott a szélesebb szakmai együttműködésre, befogadó a gazdaságtudomány és a környezetvédelem újabb kémiai vonatkozásai iránt.
– Hitelesen képviseli a természettudományos világnézetet, és közvetíteni tudja azt a szakmai és nem szakmai közönség felé.
– Nyitott a természettudományos és nem természettudományos továbbképzés irányában.
– Elkötelezett új kompetenciák elsajátítására és világképének bővítésére.
– Tudatosan vállalja szakmája etikai normáit.
– Tisztában van a szakmai kijelentések jelentőségével és következményeivel.
d) autonómiája és felelőssége
– Laboratóriumi munkája során képes önállóan végiggondolni alapvető szakmai kérdéseket, képes erről felettesének érdemi összeállításokat készíteni, amelyek döntések alapjául szolgálhatnak.
– Vegyipari tevékenység esetén képes a kémiai technológiai folyamatok alapeszközeinek önálló működtetésére.
– A természettudományos világnézetet szakmai megbeszélések, viták során felelősséggel vállalja.
– Szakmai irányítás mellett felelősséggel együttműködik más szakterületek (kiemelten a környezetgazdálkodási és környezetvédelemi területek) szakembereivel.
– Saját munkájának eredményét reálisan értékeli, azokat hasonló szakmai beosztásban dolgozó munkatársak eredményeivel összeveti.
– A laboratórium vagy üzem (gyárrészleg) szélesebb kört érintő döntéseinek meghozatalában csak kellő tapasztalat megszerzése után vesz részt.
– Laboratóriumi vagy ipari tevékenysége során a beosztott vegyésztechnikusok és laboránsok munkáját felelősséggel értékeli. Munkájukról felelősen beszámol felettesének.
– Folyamatos témavezetői irányítás mellett vesz részt tudományos kutatásban.
8. Az alapképzés jellemzői
8.1. Szakmai jellemzők
A szakképzettséghez vezető tudományágak, szakterületek, amelyekből a szak felépül:
– természettudományi alapozó ismeretek 15–25 kredit;
– kémiai szakmai ismeretek (általános kémia legalább 8 kredit, szervetlen kémia legalább 12 kredit, analitikai kémia legalább 12 kredit, szerves kémia legalább 12 kredit, fizikai kémia legalább 12 kredit, alkalmazott kémia legalább 8 kredit) 80–120 kredit;
– speciális szakmai ismeretek (szervetlen, analitikai, szerves és fizikai kémiából, továbbá interdiszciplináris területekről) 15–65 kredit.
8.2. Idegennyelvi követelmény
Az alapfokozat megszerzéséhez angol, német, francia, spanyol, olasz vagy orosz nyelvből államilag elismert, középfokú (B2), komplex típusú nyelvvizsga vagy ezzel egyenértékű érettségi bizonyítvány vagy oklevél megszerzése szükséges.
1. Az alapképzési szak megnevezése: környezettan (Environmental Studies)
2. Az alapképzési szakon szerezhető végzettségi szint és a szakképzettség oklevélben szereplő megjelölése
– végzettségi szint: alap- (baccalaureus, bachelor; rövidítve: BSc-) fokozat
– szakképzettség: alkalmazott környezetkutató
– a szakképzettség angol nyelvű megjelölése: Expert in Applied Environmental Studies
3. Képzési terület: természettudomány
4. A képzési idő félévekben: 6 félév
5. Az alapfokozat megszerzéséhez összegyűjtendő kreditek száma: 180 kredit
– a szak orientációja: gyakorlatorientált (60–70 százalék)
– a szakdolgozat készítéséhez rendelt kreditérték: 10 kredit
– intézményen kívüli összefüggő gyakorlati képzés minimális kreditértéke: 6 kredit
– a szabadon választható tantárgyakhoz rendelhető minimális kreditérték: 9 kredit
6. * A szakképzettség képzési területek egységes osztályozási rendszere szerinti tanulmányi területi besorolása: 422/0521
7. Az alapképzési szak képzési célja és a szakmai kompetenciák
A képzés célja a környezettudomány területén szilárd általános természettudományos elméleti tudással és gyakorlatorientált alkalmazói készséggel rendelkező szakemberek képzése, akik képesek a szakterületek átfogó és speciális ismereteinek birtokában a környezettudomány alkalmazott szintű művelése iránti társadalmi igények kielégítésére. Felkészültek tanulmányaik mesterképzésben történő folytatására
7.1. Az elsajátítandó szakmai kompetenciák
7.1.1. Az alkalmazott környezetkutató
a) tudása
– Ismeri a környezettudomány alapvető elméleteit, paradigmáit, elveit.
– Birtokában van a jellegzetesen multidiszciplináris környezettudomány alkotó műveléséhez szükséges tudományterületeken (biológia, fizika, földtudományok, kémia, valamint matematika és informatika) a stabil, dinamikusan felhasználható alaptudásnak.
– Ismeri az emberi környezetben, a Föld felszíni és felszín közeli szféráiban lejátszódó fizikai, kémiai, földtudományi és biológiai folyamatok közti összefüggéseket.
– Ismeri és érti az emberi környezetben, a Föld felszíni és felszín közeli szféráiban lejátszódó fizikai, kémiai, földtudományi és biológiai folyamatokat.
– Ismeri a természetes és mesterséges környezetben előforduló szerves és szervetlen anyagok legfontosabb alkotóelemeit.
– Ismeri a természetes és mesterséges környezetben előforduló szerves és szervetlen anyagok környezeti szempontú elemzésének terepi és laboratóriumi módszereit.
– Ismeri a természetes és mesterséges környezetben előforduló élő és élettelen anyagok hosszú távú (monitoring) megfigyelési módszereit.
– Ismeri és átlátja a környezeti szempontból fontos egészségügyi, jogi és biztonsági szabályozások környezetre és a társadalomra gyakorolt hatásait.
– Ismeri a környezetünkben előforduló élő és élettelen anyagok terepi és laboratóriumi adatgyűjtésének, adatrögzítésének és -feldolgozásának, valamint adatértelmezésének legfontosabb módszereit.
– Ismeri a környezettudományhoz kapcsolódó interdiszciplináris alap- és alkalmazott kutatások módszereit.
– Ismeri a környezet- és természetvédelemi, az ipari, a mezőgazdasági, az erdőgazdasági, a vízügyi, az egészségügyi, a települési önkormányzati területeken jelentkező, környezet- és természetvédelmi jellegű problémák megoldásának alapvető elméleti és gyakorlati lehetőségeit.
b) képességei
– Képes a környezettudományi elméletek, paradigmák, elvek gyakorlati alkalmazására.
– Képes az emberi környezetben, a Föld felszíni és felszín közeli szféráiban lejátszódó fizikai, kémiai, földtudományi és biológiai folyamatok kezelésére.
– Multidiszciplináris gondolkodása révén az egyes diszciplínákból rendelkezésre álló információkból megérti és átlátja a környezettudományi jellegű összefüggéseket.
– Képes a természettudományi mintákban lévő szerves és szervetlen alkotóelemek eloszlásának és szerkezetének elemzésére a nm-km mérettartományban.
– Képes az egészségügyi, jogi és biztonsági szabályozások környezetre és a társadalomra gyakorolt hatásának ismeretében szerves és szervetlen anyagok környezeti szempontú terepi és laboratóriumi vizsgálatának elvégzésére.
– Képes az elsajátított eljárások, technikák alapján az élő és élettelen környezeti mintákra alkalmazható adatgyűjtésre, adatrögzítésre, az adatok feldolgozására és értelmezésére.
– Képes a környezetünkben előforduló szerves és szervetlen anyagok terepi és laboratóriumi adatgyűjtéséhez, adatrögzítéséhez, adatfeldolgozásához, valamint adatértelmezéséhez szükséges alapvető informatikai és infokommunikációs módszereket alkalmazni.
– Képes a természetes és mesterséges környezetben előforduló élő és élettelen anyagok hosszú távú (monitoring) megfigyelésére.
– Képes az egyes környezeti szférákat multidiszciplinárisan kutató felsőoktatási és kutató-fejlesztő intézeteknél folyó kutatásokba bekapcsolódni és ott kutatói feladatokat ellátni.
– Rendelkezik a környezeti problémák által megszabott, széles körben hasznosítható problémamegoldó készségekkel.
– Képes a környezet- és természetvédelem, az ipar, a mezőgazdaság, az erdőgazdaság, a vízügy, az egészségügy, a települési önkormányzatok területén jelentkező környezet- és természetvédelmi alapismereteket igénylő, elméleti és gyakorlati feladatok ellátására és megoldására.
– Képes a környezettudományi szakterülethez kötődő témákról angol nyelvű szakcikkek feldolgozására, adott szempontrendszer alapján.
c) attitűdje
– Törekszik a környezettudományi elméletek, paradigmák, elvek minél teljesebb megismerésére.
– Törekszik a Föld felszíni és felszín közeli szféráiban lejátszódó folyamatok multidiszciplináris megismerésére.
– Megfelelően széles körű, szintetizáló látásmóddal tekint a környezeti problémák minden dimenziójára.
– Törekszik arra, hogy önképzéssel vagy szervezett továbbképzésen való részvétellel a környezetvédelem területén tudását folyamatosan továbbfejlessze.
– Törekszik arra, hogy a környezeti problémákkal kapcsolatos elméleti és gyakorlati feladatainak megoldása a munkatársak véleményének megismerésével, lehetőleg együttműködésben történjen meg.
– Érzékeny az őt körülvevő és a globális léptékben jelentkező környezeti problémákra és válságokra.
– A környezettudatosság, a természet szeretete és a fenntartható fejlődés iránti elkötelezettsége irányítja és alakítja életvitelét és tetteit.
d) autonómiája és felelőssége
– Nyitott a szakmájához kapcsolódó, de a környezettudományon belül más tudományterületen tevékenykedő szakemberekkel való önálló és felelős szakmai együttműködésre.
– Szakmai tevékenysége során felelősséggel vizsgálja a környezeti problémákat és azokról szakmailag kritikus véleményt alkot.
– Felelősséget vállal a társadalommal szemben a környezetvédelmi téren hozott döntéseiért.
– Szakmai tevékenysége során felelősséggel vizsgálja az antropogén folyamatok környezeti kockázatait, és legjobb szakmai tudása szerint kezdeményezi az ezeket csökkentő intézkedések megtételét.
– A környezettudományi területek bármelyikéhez kapcsolódó, akár angol nyelvű szakirodalom feldolgozását megfelelő iránymutatás mellett önállóan végzi.
– A környezettudományi területek bármelyikéhez kapcsolódó gyakorlati kutatási feladatait megfelelő iránymutatás mellett önállóan végzi.
8. Az alapképzés jellemzői
8.1. Szakmai jellemzők
8.1.1. A szakképzettséghez vezető tudományágak, szakterületek, amelyekből a szak felépül:
– természettudományi ismeretek (biológia, fizika, földrajz, földtudomány, kémia, matematika, informatika) 20–35 kredit;
– alkalmazott környezetkutatói szakmai ismeretek 60–85 kredit, amelyből:
a) általános környezettudományi szakterület (környezeti fizika, ásványtan, meteorológia, környezeti szervetlen, szerves és biokémia, levegő-, víz- és földkémia, kőzettan, talajtan; hidrológia, hidrogeológia, geoinformációs rendszerek; általános ökológia, fizika az élővilágban, alkalmazott ökológia, tájökológia, mikrobiológia, hidrobiológia, biogeográfia) legalább 15 kredit;
b) környezet- és természetvédelmi szakterület (környezettechnológia, környezetgazdaságtan, környezetegészségtan, globális környezeti problémák, környezetvédelem, természetvédelem, hulladékgazdálkodás, környezetjog, társadalmi kommunikáció, környezettudatosság, fenntarthatóság) legalább 15 kredit;
c) környezettudományi monitorozási szakterület [méréstechnika (biológiai, fizikai, földtudományi, kémiai mérések és vizsgálati módszerek), környezetminősítés, állapotértékelés] legalább 15 kredit.
8.1.2. A képző intézmény által ajánlott specializáció kreditaránya a képzés egészén belül 50–60 kredit.
8.2. Idegennyelvi követelmény
Az alapfokozat megszerzéséhez egy idegen nyelvből államilag elismert, középfokú (B2), komplex típusú nyelvvizsga vagy ezzel egyenértékű érettségi bizonyítvány vagy oklevél megszerzése szükséges.
8.3. A szakmai gyakorlat követelményei
A szakmai gyakorlat hat hét időtartamot elérő egybefüggő gyakorlat.
1. Az alapképzési szak megnevezése: matematika (Mathematics)
2. Az alapképzési szakon szerezhető végzettségi szint és a szakképzettség oklevélben szereplő megjelölése
– végzettségi szint: alap- (baccalaureus, bachelor; rövidítve: BSc-) fokozat
– szakképzettség: matematikus
– a szakképzettség angol nyelvű megjelölése: Mathematician
3. Képzési terület: természettudomány
4. A képzési idő félévekben: 6 félév
5. Az alapfokozat megszerzéséhez összegyűjtendő kreditek száma: 180 kredit
– a szak orientációja: elméletorientált (60–70 százalék)
– a szakdolgozat elkészítéséhez rendelt kreditérték: 10 kredit
– a szabadon választható tantárgyakhoz rendelhető minimális kreditérték: 9 kredit
6. * A szakképzettség képzési területek egységes osztályozási rendszere szerinti tanulmányi területi besorolása: 461/0540
7. Az alapképzési szak képzési célja és a szakmai kompetenciák
A képzés célja matematikusok képzése, akik olyan elméleti és alkalmazott matematikai ismeretekkel rendelkeznek, melyek képessé teszik őket arra, hogy alapszintű matematikai ismereteiket műszaki, gazdasági, statisztikai és számítógépes területen alkalmazzák. Felkészültek tanulmányaik mesterképzésben történő folytatására.
7.1. Az elsajátítandó szakmai kompetenciák
7.1.1. A matematikus
a) tudása
– Ismeri a matematika alapvető módszereit az analízis, algebra, geometria, véges matematika, operációkutatás és valószínűség-számítás (statisztika) területén.
– Ismeri az elméleti matematika alapvető összefüggéseit az analízis, algebra, geometria, véges matematika, operációkutatás és valószínűség-számítás (statisztika) területén.
– Ismeri a matematika különböző részdiszciplínái közötti alapvető kapcsolatokat.
– Tisztában van az absztrakt fogalmak definiálásának követelményeivel, az alkalmazott problémákban rejlő általános sémákat, fogalmakat felismeri.
– Ismeri a matematikai bizonyítás követelményeit, alapvető módszereit.
– Tisztában van a matematikai gondolkodás sajátos jellemzőivel.
b) képességei
– Képes logikus, igaz matematikai állítások megfogalmazására azok feltételeinek és fontosabb következményeinek pontos megadásával.
– Képes a mennyiségi adatokból minőségi következtetéseket levonni.
– Képes az analízis, algebra, geometria, véges matematika, operációkutatás és valószínűségszámítás (statisztika) területen megszerzett ismereteinek alkalmazására.
– Képes az analízis, algebra, geometria, véges matematika, operációkutatás és valószínűségszámítás (statisztika) területén új összefüggések átlátására, feltárására.
– Képes elvonatkoztatni a problémák konkrét formájától, képes azokat az elemzés és a megoldás érdekében absztrakt, általános formában is megfogalmazni.
– Képes adatgyűjtés céljából kísérleteket tervezni, és az adódó eredményeket matematikai és informatikai eszközökkel elemezni.
– Képes különböző matematikai modellek összehasonlító elemzésére.
– Képes a matematikai elemzések eredményeit idegen nyelven és az informatika eszközeit felhasználva hatékonyan kommunikálni.
– Képes a rutin szakmai problémákat felismerni, azok elméleti és gyakorlati megoldásához az elérhető könyvtári és elektronikus szakirodalmat feldolgozni, azt ott elérhető módszereket alkalmazni.
c) attitűdje
– Igénye van matematikai tudásának gyarapítására, új matematikai ismeretek megszerzésére, kompetenciák elsajátítására, kifejlesztésére.
– Törekszik a matematikai ismereteinek minél szélesebb körű alkalmazására.
– A megszerzett matematikai ismeretei alkalmazásával törekszik a megfigyelhető jelenségek minél alaposabb megismerésére, törvényszerűségeinek leírására, megmagyarázására.
– Matematikai ismeretei felhasználásával törekszik a természettudományos érvelésre.
– Nyitott a más szakterületek sajátos problémáinak felismerésére, az ott dolgozó szakemberekkel való szakmai együttműködésre, a szakterület-specifikus problémák matematikai átfogalmazására.
– Nyitott a matematikai továbbképzés irányában.
d) autonómiája és felelőssége
– A matematika részdiszciplínáiban elsajátított alapvető ismeretei felhasználásával képes önállóan matematikai kérdések megfogalmazására, azok elemzésére.
– Felelősen értékeli a matematikai eredményeket, azok alkalmazhatóságát, alkalmazhatósági korlátait.
– Tisztában van a matematikai tudományos kijelentések értékével, azok alkalmazhatóságával, korlátaival.
– Képes a matematikai elemzések eredményeiből következő önálló döntések meghozatalára.
– Tudatában van annak, hogy matematikai munkáját a legmagasabb etikai normák megtartásával, magas minőséggel kell végeznie.
– A matematika területeihez tartozó elméleti, illetve gyakorlati kutatási feladatait megfelelő iránymutatás mellett önállóan végzi.
8. Az alapképzés jellemzői
8.1. Szakmai jellemzők
A szakképzettséghez vezető tudományágak, szakterületek, amelyekből a szak felépül:
– algebra és számelmélet 15–45 kredit;
– analízis, differenciálegyenletek, komplex függvénytan 22–50 kredit;
– geometria, topológia, differenciálgeometria 15–35 kredit;
– kombinatorika, gráfelmélet, algoritmuselmélet, halmazelmélet, matematika alapjai 10–30 kredit;
– valószínűség-számítás, statisztika, operációkutatás és optimalizálás 10–40 kredit;
– alkalmazott matematika és informatika 10–45 kredit.
8.2. Idegennyelvi követelmény
Az alapfokozat megszerzéséhez egy idegen nyelvből államilag elismert középfokú (B2), komplex típusú nyelvvizsga vagy ezzel egyenértékű érettségi bizonyítvány vagy oklevél szükséges.
1. Az alapképzési szak megnevezése: biotechnológia (Biotechnology)
2. Az alapképzési szakon szerezhető végzettségi szint és a szakképzettség oklevélben szereplő megjelölése
– végzettségi szint: alap- (baccalaureus, bachelor; rövidítve: BSc-) fokozat
– szakképzettség: biotechnológus
– a szakképzettség angol nyelvű megjelölése: Biotechnologist
3. Képzési terület: természettudomány
4. A képzési idő félévekben: 6 félév
5. Az alapfokozat megszerzéséhez összegyűjtendő kreditek száma: 180 kredit
– a szak orientációja: kiegyensúlyozott (40–60 százalék)
– a szakdolgozat készítéséhez rendelt kreditérték: minimum 12 kredit
– a szabadon választható tantárgyakhoz rendelhető minimális kreditérték: 9 kredit
6. A szakképzettség képzési területek egységes osztályozási rendszer szerinti tanulmányi területi besorolása: 421/0510
7. Az alapképzési szak képzési célja és a szakmai kompetenciák
A képzés célja a hazai biotechnológiai ipar szakemberigényének a kielégítése, korszerű
molekuláris biotechnológiai szemlélet kialakítása, olyan szakemberek képzése, akik képesek biotechnológiai eljárások adaptálására, kisebb részfeladatok önálló kidolgozására a biotechnológiai iparra jellemző változatos és dinamikusan változó innovációs tevékenységekben. Felkészültek tanulmányaik mesterképzésben történő folytatására.
7.1. Az elsajátítandó szakmai kompetenciák
7.1.1. A biotechnológus
a) tudása
– Ismeri a biotechnológia történetét, továbbá a diszciplína jelenlegi legfontosabb területeit és azok fejlődési irányait.
– Elsajátította a legfontosabb fehér (alkalmazott mikrobiológiai, fermentációs technológiai, bioenergia, biotechnológiai és biofinomítási eljárások), piros (gyógyszer- és orvosi biotechnológia, diagnosztikumok, terápiás eszközök és biofarmakonok fejlesztése biotechnológiai eszközökkel) és zöld (növényi, továbbá állat- és élelmiszer- biotechnológiai módszerek és termékek), továbbá a környezeti (bioremediációs eljárások, szennyvíztisztítás) biotechnológia, illetve az ezekhez a területekhez szervesen kapcsolódó elválasztástechnikai és bioanalitikai eljárások elméleti és gyakorlati alapismereteit.
– Rendelkezik a különféle biotechnológiai területek műveléséhez szükséges molekuláris biotechnológiai (géntechnológiai) alapismeretekkel.
– Ismeri a molekuláris szemléletű biotechnológiai kutatásokhoz szükséges alapvető informatikai, bioinformatikai és omikai (genomikai, transzkriptiomikai, proteomikai, metabolomikai) ismereteket.
– Rendelkezik a munkavégzéshez, illetve a mesterképzés szintű továbbtanuláshoz szükséges természettudományos alapismeretekkel a biológia (biokémia, biofizika, sejtbiológia, élettan, immunológia, mikrobiológia, genetika, molekuláris biológia, molekuláris ökológia), kémia (szervetlen kémia, szerves kémia, fizikai kémia, analitikai kémia), továbbá a matematika és fizika területén.
– Ismeri a kísérleti eredmények kiértékelésének, diszkussziójának és prezentációjának az eszközrendszerét.
– Tisztában van a biotechnológiai tevékenységek jogi, etikai, közgazdasági, minőségbiztosítási és biztonsági szabályozásával.
– Tájékozott a biotechnológiai tevékenységek közvélemény (hazai, nemzetközi) általi megítélésével kapcsolatban.
b) képességei
– Képes szakmai instrukciók alapján részfeladatok ellátására a biotechnológiai eljárások
bevezetésében, működtetésében és fejlesztésében, valamint egyszerűbb kísérleteket laboratóriumi körülmények között megtervezni és kivitelezni, továbbá azokat megfelelően kiértékelni és diszkutálni a biotechnológia egyes részterületein, beleértve a fehér (alapvető fermentációs eljárások kivitelezése), a piros (a legfontosabb, biotechnológiai eszközökkel fejlesztett diagnosztikumok és terápiás eszközök alkalmazása, biofarmakonok termelése), a zöld (növények mikroszaporítása, probiotikumok előállítása, állati sejtes fermentációk elvégzése), továbbá környezeti (környezetszennyezők monitorozása, valamint az alapvető fitoremediációs és szennyvíztisztítási módszerek alkalmazása) biotechnológiát.
– Szakmai felügyelet mellett alkalmazza az egyszerűbb elválasztástechnikai és bioanalitikai eljárásokat.
– Képes baktériumok (mindenekelőtt Escherichia coli) és a pékélesztő (Saccharomyces cerevisiae) genetikai módosítására, illetve más GM szervezetekkel való munkára, valamint azok fenntartására.
– Képes egyszerűbb informatikai és bioinformatikai, illetve omikai adatelemzések önálló elvégzésére, továbbá a munkájához szükséges szakmai adatbázisok és szakirodalom magyar és angol nyelvű megkeresésére és az ezekből történő adatnyerésre, valamint az adatok értelmezésére és rendszerezésére.
– Képes a szakmai ismeretei önálló bővítésére.
– Képes más szakterületeken dolgozó szakemberekkel (biológusok, környezetkutatók, mérnökök, biomérnökök, agrármérnökök, orvosok, gyógyszerészek) csoportmunkára.
– Képes a munkáját a biotechnológiai tevékenységekre vonatkozó hatályos jogi, etikai, közgazdasági, minőségbiztosítási és biztonsági szabályoknak megfelelően végezni.
c) attitűdje
– Nyitott az új szakmai ismeretek befogadására, törekszik a biotechnológia legújabb eredményeinek folyamatos megismerésére.
– Munkájában konstruktív, precíz, illetve törekszik szakmailag és emberileg korrekt, előrevivő és kiegyensúlyozott kapcsolatok kialakítására.
– Ismeretei birtokában törekszik pontos, illetve a lehetőségekhez mérten önálló munkavégzésre.
– Törekszik a vállalata, kutatóhelye, illetve a hazai biotechnológiai szektor egésze tevékenységének és igényeinek a jobb megismerésére.
– Törekszik a szakmai ismeretei folyamatos gyarapítására, beleértve a mesterképzés szintű továbbtanulást és a szakmai továbbképzéseken való részvételt is.
– A munkahelyén és azon kívül is környezet- és természettudatos magatartást tanúsít.
d) autonómiája és felelőssége
– Rendelkezik a munkahelyi vezetőkkel, valamint a munkatársaival való konstruktív együttműködési és kapcsolattartási képességgel.
– Felelősséget érez mind a saját, mind munkatársai munkájával kapcsolatban.
– Szakmai gyakorlat megszerzése után eligazodik a munka világában, munkájával tudatosan és célorientáltan járul hozzá a munkacsoportja feladatteljesítéséhez.
– Felelősen betartja és betartatja a biotechnológiai tevékenységekre vonatkozó jogi, etikai, minőségbiztosítási és biztonsági előírásokat.
– Szakmai és nem szakmai körökben felelősen nyilvánít véleményt szakmai kérdésekről.
– Munkájában és azon kívül is környezet- és természettudatos magatartás követésére ösztönöz.
8. Az alapképzés jellemzői
8.1. Szakmai jellemzők
A szakképzettséghez vezető tudományágak, szakterületek, amelyekből a szak felépül:
– képzést alapozó ismeretek: bioetika, menedzser ismeretek, európai uniós ismeretek, kommunikáció 3–5 kredit;
– természettudományi alapozó ismeretek [matematika (9–10 kredit), fizika és biofizika (9–10 kredit), kémia (általános, fizikai, szerves és szervetlen kémia) és kémiai analitika (25–33 kredit)] 43–53 kredit;
– szakmai alapozó ismeretek [informatika és bioinformatika (8–10 kredit), biológia (biokémia, élettan, genetika, immunológia, mikrobiológia, sejtbiológia) (47–70 kredit)] 55–80 kredit
– biotechnológiai szakmai ismeretek [elválasztástechnika és analitika (5–7 kredit); molekuláris biológia, géntechnológia (15–17 kredit); ipari biotechnológia (4–6 kredit); gyógyszerészi és orvosi biotechnológia (6–12 kredit); mezőgazdasági biotechnológia (3–6 kredit); minőségbiztosítás, biobiztonság, tudományos információszerzés (4–6 kredit)] 37–54 kredit;
– szakmai gyakorlat: 4 kredit.
8.2. Idegennyelvi követelmény
Az alapfokozat megszerzéséhez államilag elismert középfokú (B2), komplex típusú nyelvvizsga vagy ezzel egyenértékű érettségi bizonyítvány vagy oklevél megszerzése szükséges.
8.3. Szakmai gyakorlatra vonatkozó követelmények
A szakmai gyakorlat adott felsőoktatási intézményben, az intézmény által alapított gazdálkodó szervezetben vagy külső gyakorlóhelyen megszervezett hat hét időtartamú gyakorlat.
8.4. A képzés speciális jegye
Angol oktatási nyelv esetén a képzéshez az angol nyelv bizonyítottan magas szintű ismerete szükséges.
1. Az alapképzési szak megnevezése: alkotóművészet és muzikológia (Musical Creative Arts and Musicology)
2. Az alapképzési szakon szerezhető végzettségi szint és a szakképzettség oklevélben szereplő megjelölése
– végzettségi szint: alap- (baccalaureus, bachelor; rövidítve: BA-) fokozat
– szakképzettség:
– zeneszerző
– jazz-zeneszerző
– muzikológus
– zeneteoretikus
– zenei asszisztens
– elektronikus zenei médiaasszisztens
– alkalmazott zeneszerző
– a szakképzettségek angol nyelvű megjelölése:
– Composer
– Jazz Composer
– Musicologist
– Music Theoretician
– Music Assistant
– Electronic Music Assistant
– Composer of Applied Music
– választható szakirányok: zeneszerzés, jazz-zeneszerzés, muzikológia, zeneelmélet, zeneismeret, elektronikus zenei médiaművészet, alkalmazott zeneszerzés.
3. Képzési terület: művészet
4. A képzési idő félévekben: 6 félév
5. Az alapfokozat megszerzéséhez összegyűjtendő kreditek száma: 180 kredit
– a szak orientációja: kiegyensúlyozott (40–60 százalék)
– a szakiránytól függően a szakdolgozat készítéséhez vagy a diplomahangversenyhez rendelt kreditérték: 6 kredit
– a szakirányoz rendelhető minimális kreditérték: 115 kredit
– a szabadon választható tantárgyakhoz rendelhető minimális kreditérték: 9 kredit
6. * A szakképzettség képzési területek egységes osztályozási rendszere szerinti tanulmányi területi besorolása: 212/0215
7. Az alapképzési szak képzési célja és a szakmai kompetenciák
A képzés célja zenész szakemberek képzése, akik képesek a szakképzettségük szerinti magas szintű zeneszerzői, elméleti vagy tudományos tevékenység végzésére a magyar és nemzetközi zenei, kulturális, illetve tudományos életben. Megszerzett gyakorlati és elméleti tudásuk birtokában kiművelt ízléssel gyarapítják a zenei alkotások és a zenéről szóló tudás repertóriumát. A zenei élet intézményeiben hasznos segítő szerepet tudnak vállalni, és aktívan részt venni a zenei köztudat formálásában. Felkészültek tanulmányaik mesterképzésben történő folytatására.
7.1. Az elsajátítandó szakmai kompetenciák
7.1.1. Az alkotóművészet és muzikológia szakon szakképzettséget szerzett zenész
a) * tudása
– Átfogó ismeretei vannak az egyetemes és a magyar zenetörténet korszakairól, a fontosabb szerzőkről, alkotásokról.
– Ismeri a zeneművészeti tevékenysége alapjául szolgáló zenei akusztikai hátteret.
– Átfogóan ismeri a magyar népzene elméleti hátterét, általános ismeretei vannak a népzenei repertoárról.
– Alapvető ismeretekkel rendelkezik a zeneművészet és más művészeti ágak, illetve kulturális tevékenységek közötti kapcsolódási pontokról, továbbá az alkotó- és előadó-művészeti területek közötti dinamikus kölcsönhatásról.
– Tisztában van a zenei előadó-együttesek, a zenei és kulturális intézmények működésének és működtetésének tartalmi és formai kereteivel, valamint társadalmi-művelődési adottságaival.
– Tisztában van a tevékenységére vonatkozó etikai szabályokkal és a legalapvetőbb szerzői jogi kérdésekkel.
– Alapvető ismeretekkel rendelkezik a művészettörténet és más művészetelméleti tudományok világáról.
b) * képességei
– Képes zeneművek önálló értékelésére azok zenetörténeti, stiláris, kompozíciótechnikai, esztétikai kontextusában.
– Képes a különböző stíluskorszakok, műfajok zeneművei kottaképének helyes értelmezésére.
– Képes a zeneművek és zenei jelenségek tágabb összefüggésekben való megközelítésére.
– Aktív és hatékony együttműködésre képes a társművészetek és a zenei előadó-művészet szereplőivel.
– Képes zenei vagy kulturális intézményeket alkotó módon segíteni, és azokban az egyszerűbb szervezési, koordinációs feladatokat elvégezni.
– Tevékenysége során képes alkalmazni a zeneművészet, illetve a zenetudomány etikai normáit.
– A művészet és más művészetelméleti terület történetével összefüggő alapvető kérdésekben képes adekvát módon megnyilatkozni, a helyes fogalmi rendszert használni.
c) * attitűdje
– Fontosnak tartja, hogy a zeneművészetből kiindulóan képes legyen tájékozódni a művészettörténeti, szellemtörténeti kérdésekben és a társművészetek világában, valamint a zeneművészet helyét és szerepét e körben meg tudja fogalmazni.
– Értő módon viszonyul a zeneirodalom történeti és kortárs alkotásaihoz, valamint a különböző zenei előadói gyakorlatokhoz, konkrét művészeti produkciókhoz.
– Törekszik a társművészetek ismeretében való elmélyülésre, valamint azok elemeinek a zeneművészeti tevékenységbe való beemelésére.
– Tudatosan gondolkodik zenei alkotótevékenységének társadalmi vonatkozásairól.
– Törekszik a zeneművészet, illetve a zenetudomány, a zenei közélet etikai normáinak betartására.
d) autonómiája és felelőssége
– Tudatában van annak, hogy a társadalomban nem csupán önmagát, hanem művészi tevékenységével a zeneművészetet és annak értékeit is képviseli.
– Folyamatosan figyelemmel kíséri a zenei élet eseményeit, tájékozott a tevékenységéhez kapcsolódó írásos publikációk terén.
– Felismeri tevékenységének közösségi és társadalmi hatásait, szakmai tevékenységében törekszik ennek széleskörű és intenzív érvényesítésére.
– Szakmai tudása, zenei tapasztalatai birtokában kreatív és kommunikatív módon vesz részt projektek kialakításában és formálásában.
– Elfogadja és hitelesen közvetíti szakterületének társadalmi szerepét, értékeit.
7.1.2. A szakirányokon szerezhető további sajátos kompetenciák
7.1.2.1. A zeneszerzés szakirányon továbbá a zeneszerző
a) tudása
– Átfogóan ismeri a különböző vokális és hangszeres kompozíciós technikákat, a történeti és kortárs zenei stílusokat, műfajokat, iskolateremtő irányzatokat, mintaértékű kompozíciókat, azok kompozíciós felépítését.
– Magas szinten ismeri az egyes hangszerek technikai és hangzási adottságait, azok kombinációit, a különböző stílusoknak megfelelő kamarazenei, valamint a kis- és nagyzenekari hangszerelési technikákat.
– Átfogó ismeretei vannak a vokális zene tekintetében a zene és szöveg viszonyáról, a vokális kompozíciókra vonatkozó különböző prozódiai megoldásokról.
– Ismeri a számítógépes kottaírás eszközeit és módját.
– Birtokában van az elektronikus zeneszerzés elméleti és technikai alapismereteinek.
– Ismeri a zeneszerzői alkotótevékenysége alapjául szolgáló zeneelméleti, formatani hátteret.
– Magas szintű zenei és technikai ismeretekkel rendelkezik a zongorajátékról, gyakorlatban elsajátította a zongora szólórepertoár középnehéz műveinek egy részét.
– Alaposan ismeri a partitúrák felépítését, az azok zongorán történő megszólaltatásához szükséges rendezőelveket.
– Tisztában van a vezényléstechnika alapvető elemeivel.
– Átfogó ismeretei vannak a kóruséneklésről, gyakorlatban elsajátította az énekkari irodalom egy részének saját hangfajának megfelelő szólamát.
b) képességei
– Saját alkotói stílusában vagy más (zenetörténeti) stílusban képes kisebb volumenű, különböző műfajú zeneművek komponálására.
– Képes a történeti és kortárs zeneművek beható elemzésére, stílus-, műfaj-, valamint kompozíciótechnikai ismeretét önálló kompozícióinak megalkotása során hatékonyan alkalmazza.
– Képes hallás után felismerni, lejegyezni, valamint memorizálni vagy szabadon kezelni, alakítani bonyolult zenei anyagokat.
– Hangszerelési ismereteit saját kompozícióinak megalkotása során hatékonyan alkalmazza, valamint képes különböző zenei anyagok különböző stílusban történő kamarazenei, kis- és nagyzenekari hangszerelésére.
– Hatékonyan képes használni a zeneszerzői tevékenysége alapjául szolgáló technikai, anyagi és információs forrásokat.
– Képes a hangelemzési, -előállítási, -átalakítási és hangszintézis analóg és digitális technikák alkalmazására, különböző hangelemzési- és -előállítási számítógépes programok használatára.
– Képes középnehéz zongoraművek, zongorakíséretek megszólaltatására, valamint saját kompozícióinak betanítása, ismertetése során azok zongorán történő demonstrálására.
– Képes egyszerűbb és bonyolultabb partitúrák átlátására, zongorán történő megszólaltatására.
– Képes saját, együttesre írt kompozícióinak betanítása, előadása során egyszerűbb vezénylési feladatokat ellátni.
– Kóruséneklésben szerzett ismeretei és gyakorlata alapján képes énekkari művek előadásában való részvételre.
c) attitűdje
– Rendszeresen komponál különböző előadói apparátusú, műfajú műveket.
– Alkotói gondolkodásában nyitott a kreativitásra.
– Nyitott a különböző zenei irányzatokban, stílusokban való komponálásra, illetve hangszerelésre.
– Tájékozott az elektronikus zenei alkotóművészet terén.
– Törekszik repertoárismeretének gyakorlati megközelítésű bővítésére.
– Törekszik arra, hogy műveinek autentikus előadását a próbafolyamat vagy az előadás során saját részvételével is elősegítse.
– Nyitott a gyakorlati zenei előadó-művészeti tevékenységben való rendszeres részvételre.
d) autonómiája és felelőssége
– Zeneszerzői stílusa, irányultsága kialakult.
– Teljesítményét a szakterület minőségi elvárásaival összhangban tartja.
– A kompozícióihoz szükséges művészetelméleti, művészettörténeti kutatást önállóan valósítja meg, vagy ahhoz szükség esetén megfelelő munkatársat választ.
– Szöveges kompozícióinak alapjául szolgáló irodalmi művet egyéni kreatív szándékainak megfelelően, önállóan jelöl ki, vagy adott irodalmi műből egyéni látásmóddal részleteket választ.
7.1.2.2. A jazz-zeneszerzés szakirányon továbbá a jazz-zeneszerző
a) tudása
– Átfogóan ismeri a különböző hangszeres és vokális jazz-kompozíciós technikákat, rendezőelveket, a jazz-zenei stílusokat, irányzatokat, műfajokat, formációkat, mintaértékű kompozíciókat, azok kompozíciós felépítését.
– Átfogó ismeretei vannak a klasszikus zenei kompozíciós technikákról.
– Magas szinten ismeri az egyes hangszerek technikai és hangzási adottságait, azok kombinációit, a különböző jazz-zenei stílusoknak megfelelő hangszerelési technikákat.
– Ismeri a számítógépes kottaírás eszközeit és módját.
– Ismeri a jazz standard repertoár jelentős részét.
– Gyakorlati szemszögből ismeri a jazz-zenében használatos improvizációs technikákat, a jazz sajátos kifejezési fordulatait, intonációját, ritmus-, dallam- és harmóniavilágát, valamint a lapról játék és a transzponálás módját.
– Alapvető ismeretei vannak a jazzhangszeres, és jazzénekes szólóművek és zenekari művek egyéni és csoportos munka során történő elsajátításának folyamatáról, sajátos követelményeiről, a gyakorlási módszerekről, próbatechnikákról.
– Magas szintű zenei és technikai ismeretei vannak a jazz-zongorajátékról, gyakorlatban elsajátította a jazz-zongora szólórepertoár középnehéz technikai igényű műveinek egy részét.
– Alapvető ismeretekkel rendelkezik a zenekari jazzvokál-éneklés és az a cappella művek előadásáról.
– Átfogó ismeretei vannak a jazz specifikus elméleti és történeti hátteréről.
– Ismeri a klasszikus összhangzattant, formatant, a klasszikus zenei stíluskorszakok jellegzetes sajátosságait.
– Tájékozott a jazz-zenével kapcsolatos nemzetközi népzenei repertoárban és stílussajátosságokban.
b) képességei
– Képes kisebb lélegzetvételű, különböző jazztörténeti stílusú, különböző előadói apparátusú jazz-zeneművek komponálására.
– Hangszerelési ismereteit saját jazz-kompozícióinak megalkotása során hatékonyan alkalmazza, valamint képes különböző zenei anyagok különböző stílusban történő kamarazenei, kis- és nagyzenekari hangszerelésére.
– Hatékonyan képes használni a zeneszerzői tevékenysége alapjául szolgáló technikai, anyagi és információs forrásokat.
– Képes megkülönböztetni a jazzstandard repertoár különböző, stílusait, stílusjegyeit.
– Képes a jazz-zenekari együttjátékban való részvételre, jazz-zenekari művek könnyebb zongoraszólamainak megszólaltatásával.
– Képes középnehéz jazz-zongoraművek, jazz-zongoraszólamok, zongorakíséretek megszólaltatására, saját műveinek zongorán történő demonstrálására.
– Képes csoportos jazzénekes produkciókban való részvételre.
– Eligazodik a jazzelmélet és a jazztörténet különböző kérdéseiben, képes a jazz-zeneművek beható analízisére.
– Képes hallás után felismerni, lejegyezni, valamint memorizálni különböző jazz-zenei anyagokat.
– Képes megkülönböztetni a jazz-zenével kapcsolatos nemzetközi népzenei repertoár alkotásait, azok stílusjegyeit és más jellemzőit.
c) attitűdje
– Rendszeresen komponál különböző előadói apparátusú jazz-zeneműveket.
– Jazz-kompozíciós gondolkodásában magas fokú nyitottsága van a kreativitásra.
– Nyitott a különböző zenei irányzatokban, stílusokban való komponálásra, illetve hangszerelésre.
– Törekszik a kiszenekari és nagyzenekari jazz-játékban való rendszeres részvételre.
– Törekszik arra, hogy műveinek autentikus előadását a próbafolyamat vagy az előadás során saját részvételével is elősegítse.
– Fontosnak tartja, hogy jazz-zeneszerzői tevékenységét szilárd elméleti ismeretekkel alapozza meg.
d) autonómiája és felelőssége
– Jazz-zeneszerzői stílusa, irányultsága kialakult.
– Jazz-zeneszerzői teljesítményét a szakterület minőségi elvárásaival összhangban tartja.
– Egyéni és csoportos munka eredményeként megvalósuló jazz-zenei produkciókban egyaránt magas színvonalú teljesítményt nyújt.
7.1.2.3. A muzikológia szakirányon továbbá a muzikológus
a) tudása
– Beható ismeretei vannak az egyetemes és a magyar zenetörténet korszakairól, a kiemelkedő szerzőkről és alkotásokról, a zenei műfajok történetéről, a zenei irányzatokról, a zenei élet egyes korszakokra és régiókra jellemző társadalmi formáiról és intézményeiről.
– Ismeri az egyes zenei tevékenységek (zeneszerzés, zenei előadás, zeneoktatás, zenei elméletírás, zene befogadása) történetileg változó viszonyát, valamint a zene-, társadalom- és művelődéstörténet egymásra gyakorolt hatását.
– Alapvető ismeretekkel rendelkezik a zenetörténet-írás és a zeneelméleti gondolkodás múltjáról és jelenéről.
– Ismeri a nyugati, illetve a magyar zenetörténeti kánon legfontosabb műalkotásait.
– Ismeri a legfontosabb (online és papíralapú) zenei bibliográfiai kiadványokat, a zenei források alapvető adatbázisait, a szakág lexikonjait, enciklopédiáit, legjelentősebb kézikönyv-sorozatait és folyóiratait, illetve a kiemelkedő zeneszerzők műveinek kritikai összkiadásait.
– Átfogó ismeretei vannak a zenei írásbeliség (notáció) történetéről, változó formáiról, a régi kottaírásokat tartalmazó források típusairól.
– Ismeri a különböző korszakokra jellemző partitúra-típusokat, azok sajátos lejegyzési konvencióit, zongorán történő megszólaltatásuk rendezőelveit.
– Átfogóan ismeri a zenei szövegkritika, illetve a kritikai kiadás módszertanát és gyakorlatát.
– Ismeri a korszerű kottagrafikai programokat és azok használatát.
– Ismeri a zeneelmélet főbb területeit: az összhangzattant, formatant, a különböző zenei stílusok és műfajok alapvető törvényszerűségeit.
– Alapvető ismeretekkel rendelkezik egyes történeti korszakok zenei kompozíciós technikáiról.
– Ismeri a kortárs zene néhány alapvető kompozíciós módszerét, illetve az ahhoz kapcsolódó sajátos notációt.
– Magas szintű zenei és technikai ismeretekkel rendelkezik a zongorajátékról, gyakorlatban elsajátította a zongora szólórepertoár középnehéz műveinek egy részét.
b) képességei
– Képes a történetiség és a kultúra szövegösszefüggésében értelmezni egyes zenei jelenségeket, illetve azok kapcsolatát.
– Képes szabatos formában, megfelelő illusztrációs technikákat alkalmazva szóban és írásban zeneműveket ismertetni.
– Képes a tájékozódásra az egyházzene latin nyelvű műfajaiban.
– Képes a magyar és idegen (elsősorban angol) nyelvű zenetörténeti munkák önálló megértésére, feldolgozására, és tárgyszerű szóbeli vagy írásbeli ismertetésére.
– Képes egy rövid hangzó részlet alapján felismerni különböző zeneműveket.
– Képes szakszerű könyvészeti leírást adni, korrekt bibliográfiai hivatkozást készíteni.
– Képes egy téma válogatott bibliográfiáját összeállítani.
– Képes a különböző fajta történeti kottázásokat elolvasni, azokból a mai kottaírás szabályainak megfelelő átiratot készíteni.
– Képes áttekinteni és értelmezni a különböző előadói apparátusra írt művek zenei szövetét.
– Képes egy zenemű kéziratos (vázlat, fogalmazvány, tisztázat) és nyomtatott (első és revideált kiadás) forrásainak összevetésére, a szerzői szándék értelmezésére, a műalakok azonosítására.
– Képes a szakmai közreműködésre zenemű-kiadási munkálatokban, urtext kiadványok szerkesztésében.
– Képes értekező prózai szövegeket szövegszerkesztő programokkal korrektúra-folyamaton végigvezetni, és tördelésre alkalmas formára alakítani.
– Képes kortárs zenei kottákat a kompozíciós technika szempontjából elemezni.
– Képes hallás után felismerni, lejegyezni, valamint memorizálni vagy szabadon kezelni, alakítani különböző zenei anyagokat.
– Képes középnehéz zongoraművek, zongorakíséretek megszólaltatására, valamint tudományos előadásai során zeneművek részleteinek zongorán történő demonstrálására.
– Képes egyszerűbb és bonyolultabb partitúrák átlátására, zongorán történő megszólaltatására.
c) attitűdje
– Tartózkodik az általánosító megállapításoktól, szem előtt tartja a zenei jelenségek történeti, kulturális beágyazottságát, illetve azt, hogy maguk a zenét leíró fogalmak jelentése is változott az idők folyamán.
– Törekszik a nyugati zene története szempontjából kulcsfontosságú nyelvek (olasz, német) olvasási szintű elsajátítására.
– Nyitottan és kritikusan olvas zenetörténeti szövegeket, tudva, hogy azok mindig csupán egy lehetséges olvasatát adják a történeti valóságnak.
– Hangverseny- és operalátogatásait tudatosan állítja zeneirodalmi ismeretei bővítésének szolgálatába.
– Mindig ellenőrzi a kezébe kerülő kottakiadványok hitelességét, a mű adott közreadásának körülményeit, szempontjait.
– Nyitott arra, hogy a zeneszerzői munkát ne csak a befogadói oldal, de a műhely, a mesterségbeli tudás felől is értelmezze.
d) autonómiája és felelőssége
– A zenéről azzal a felelősséggel nyilatkozik, amely e művészeti ágat mint az emberiség közös kifejezési formáját, illetve nemzeti kultúránk világszerte legelismertebb tevékenységi területét megilleti.
– Önálló és kritikus véleményt formál mind a zenei jelenségekről, mind azok zenetudományi értékeléséről.
– A kötelező anyagon túl érdeklődésének megfelelően mélyíti el ismereteit a zeneirodalomban hangfelvételek gyűjtésével.
– Tisztában van a tudományos hivatkozás etikai vonatkozásaival, mások szellemi eredményei felhasználásának szabályaival.
7.1.2.4. A zeneelmélet szakirányon továbbá a zeneteoretikus
a) tudása
– Magas szintű ismeretekkel rendelkezik a harmóniatan, a formatan és az ellenponttan területén, alaposan ismeri a különböző zenetörténeti korszakok általános és sajátos zeneszerzői stíluseszközeit, valamint az azoknak megfelelő tudományos igénnyel megvalósított elemzési módszereket.
– Történeti szempontból alaposan ismeri az európai zene elméleti gondolkodását, irodalmát és forrásait, az egyes zenetörténeti korszakok teoretikus vizsgálódásainak központi kérdéseit.
– Alapvető ismeretekkel rendelkezik a latin nyelv alaktanáról, mondattanáról, a zeneművészet vonatkozásában használatos latin nyelvű szövegekről.
– Magas szintű ismeretei vannak a középkori zenétől a 21. század zenéjéig terjedő időszak főbb kompozíciós technikáiról.
– Tájékozott az egyes hangszerek történetével kapcsolatban, ismeri a különböző zenetörténeti korszakok stílusainak megfelelő kamarazenei, kis- és nagyzenekari hangszerelési technikákat.
– Magas szintű zenei és technikai ismeretei vannak a zongorajátékról, gyakorlatban elsajátította a zongora szólórepertoár középnehéz műveinek egy részét.
– Alaposan ismeri az összetettebb partitúrák felépítését, az azok zongorán történő megszólaltatásához szükséges rendezőelveket.
– Alaposan ismeri a continuo-játék elméleti hátterét és gyakorlati módszereit.
– Alaposan ismeri a magyar népzene történeti, néprajzi hátterét, gazdag népdalismerettel rendelkezik, tájékozott ezek korszerű elemzési szempontrendszerében.
– Átfogó ismeretei vannak a szóló-, kamara- és a kóruséneklésről, gyakorlatban elsajátította a kamaraénekes és énekkari irodalom egy részének saját hangfajának megfelelő szólamát.
b) képességei
– Fejlett harmonikus hallással, formaérzékkel, bőséges elemzési tapasztalattal rendelkezik, képes a zene belső rendjének, strukturális viszonyainak értő vizsgálatára.
– Képes nehezebb ismeretlen zenei anyagok gyors értelmezésére és megszólaltatására, hallás utáni lejegyzésére, fejlett ritmikai és metrikai készséggel, valamint belső hallással rendelkezik.
– Képes tájékozódni a zeneelmélet-történet folyamatában, a különböző kortörténeti dokumentumokat helyesen értelmezi.
– Képes zenei tevékenysége során tanulmányi tapasztalatait, megszerzett tudásanyagát komplex és kreatív módon felhasználni.
– Képes a zeneirodalom számára alapvető fontosságú liturgikus és más latin nyelvű szövegek magyar nyelvre való lefordítására és értelmezésére.
– Zeneelméleti, zenetörténeti, kompozíciótechnikai és hangszerelési ismereteit a műelemzés és a különböző stílustörténeti összefüggések feltárása során hatékonyan alkalmazza.
– Képes középnehéz zongoraművek, zongorakíséretek megszólaltatására, kamarazenei együttesekben való részvételre, valamint zeneelméleti témájú előadások során zenei anyagok zongorán történő demonstrálására.
– Képes bonyolultabb partitúrák átlátására, zongorán történő megszólaltatására.
– Képes barokk vokális és hangszeres művek számozott basszus szólamainak értelmezésére, zongorán (illetve esetleg más billentyűs hangszeren) történő megszólaltatására.
– Képes a magyar és a más nemzetek népdalainak stílushű előadására.
– Kóruséneklésben szerzett ismeretei és gyakorlata alapján képes énekkari művek előadásában való részvételre.
c) attitűdje
– Követi és kialakult ízlésvilága alapján értékeli az újabb művészeti, zenei irányzatok változásait, aktívan segíti értékes produkciók megszületését, bemutatását.
– Törekszik repertoárismeretének elméleti és gyakorlati módon történő folyamatos és intenzív bővítésére.
– Törekszik nyelvismeretének gyarapítására, az idegen nyelvű szakirodalom önálló megértésére és feldolgozására.
– Nyitott a gyakorlati zenei előadó-művészeti tevékenységben való rendszeres aktív, kezdeményező részvételre.
– Hangverseny- és operalátogatásait tudatosan állítja zeneirodalmi ismeretei bővítésének szolgálatába.
d) autonómiája és felelőssége
– Teljesítményét a szakterület minőségi elvárásaival összhangban tartja.
– Művészeti, zenei tanulmányai és tapasztalatai alapján kialakult szaktudása és szemlélete alapján önálló értékítéletre, aktív, önálló szakmai cselekvésre képes.
– Tudatában van annak, hogy tudását önképzéssel (szakirodalom olvasással, szakmai konzultációkkal, konferenciákon való részvétellel) önállóan is gazdagíthatja, kommunikációs készségét folyamatosan fejlesztheti.
– Felelős szakemberként vesz részt szűkebb és tágabb társadalmi környezete zenei kultúrájának fejlesztésében.
7.1.2.5. A zeneismeret szakirányon továbbá a zenei asszisztens
a) tudása
– Magas szintű ismeretekkel rendelkezik a harmóniatan, a formatan, az ellenponttan területén, stílusismerete, zeneelméleti szaktudása jól megalapozott.
– Alapvető ismeretei vannak a középkori zenétől a 21. század zenéjéig terjedő időszak főbb kompozíciós technikáiról, stíluseszközeiről, ismeri ezek elemzési, kutatási módszereit.
– Tájékozott az egyes hangszerek történetével kapcsolatban, ismeri a különböző zenetörténeti korszakok stílusainak megfelelő kis- és nagyzenekari hangszerelési technikákat.
– Magas szintű zenei és technikai ismeretei vannak a zongorajátékról, gyakorlatban elsajátította a zongora szólórepertoár középnehéz műveinek egy részét.
– Alaposan ismeri a partitúrák felépítését, az azok zongorán történő megszólaltatásához szükséges rendezőelveket.
– Ismeri a continuo-játék elméleti hátterét és gyakorlati módszereit.
– Alaposan ismeri a magyar népzene történeti, néprajzi hátterét, gazdag népdalismerettel rendelkezik, tájékozott ezek korszerű elemzési szempontrendszerében.
– Magas szinten ismeri a szóló-, kamara- és a kóruséneklés alapjául szolgáló énektechnikát, gyakorlatban megismerte a középnehéz szólóénekes és kamaraénekes, valamint énekkari irodalom legjelentősebb műveinek egy részét.
– Elsajátította az alapvető énekkari vezényléstechnika és a könnyebb énekkari repertoár egy részét és az alapvető próbatechnikákat.
b) képességei
– Fejlett harmonikus hallással, formaérzékkel és elemzési tapasztalattal rendelkezik, képes felismerni a különböző zenetörténeti korszakok alkotásait, megfogalmazni azok stíluseszközeit.
– Belső hallása, lejegyzési és kottaolvasási, ritmikai képességei magasan fejlettek, képes ismeretlen zenei anyagok stílushű megszólaltatására.
– Képes zenei asszisztensi tevékenysége során tanulmányi tapasztalatait, megszerzett tudásanyagát komplex és kreatív módon felhasználni.
– Zeneelméleti, zenetörténeti, kompozíciótechnikai és hangszerelési ismereteit a műelemzés és a stílustörténeti összefüggések feltárása során hatékonyan alkalmazza.
– Képes középnehéz zongoraművek, zongorakíséretek megszólaltatására, kamarazenei együttesekben való részvételre, valamint különféle zenei anyagok zongorán történő demonstrálására.
– Képes kórusművek, kamaraművek és zenekari művek partitúráinak átlátására, zongorán történő megszólaltatására.
– Képes egyszerűbb barokk vokális és hangszeres művek számozott basszus szólamainak értelmezésére, zongorán történő megszólaltatására.
– Képes magyar és más nemzetek népdalainak stílushű előadására.
– A tanulmányai során megszerzett ismeretei és gyakorlata alapján képes vokális – könnyebb szóló- és kamaraénekes, valamint nehezebb énekkari – művek előadásában való részvételre.
– Képes könnyebb énekkari művek műhelykörnyezetben történő vezénylésére, egyszerűbb énekkari anyagok vagy együtténeklés betanításában való részvételre.
c) attitűdje
– Követi és kialakult ízlésvilága alapján értékeli az újabb művészeti, zenei irányzatok változásait, aktívan segíti értékes produkciók megszületését, bemutatását.
– Törekszik elméleti jellegű zenei felkészültségének a gyakorlati munkában történő alkalmazására, valamint repertoárismeretének folyamatos bővítésére.
– Nyitott a gyakorlati zenei előadó-művészeti tevékenységben való rendszeres részvételre.
– Hangverseny- és operalátogatásait tudatosan állítja zeneirodalmi ismeretei bővítésének szolgálatába.
d) autonómiája és felelőssége
– Teljesítményét a szakterület minőségi elvárásaival összhangban tartja.
– Művészeti, zenei tanulmányai és tapasztalatai alapján kialakult szaktudása és szemlélete alapján önálló értékítéletre, aktív, önálló szakmai cselekvésre képes.
– Tudatában van annak, hogy tudását önképzéssel (szakirodalom olvasással, szakmai konzultációkkal) önállóan is gazdagíthatja, kommunikációs készségét folyamatosan fejlesztheti.
– Felelős szakemberként vesz részt szűkebb és tágabb társadalmi környezete zenei kultúrájának fejlesztésében.
7.1.2.6. Az elektronikus zenei médiaművészet szakirányon továbbá a zenei médiaasszisztens *
a) * tudása
– Átfogóan ismeri az elektroakusztikus és számítógépes zene területeit, kompozíciós technikáit, a felhasználható számítógépes programokat és programnyelveket, továbbá az elektronikus zenei lejegyzés eszköztárát és a zenei informatika területén felhasznált alkalmazások és formátumok típusait.
– Alapvető ismeretei vannak különböző kompozíciós technikákról, a történeti és kortárs zenei stílusokról, műfajokról, iskolateremtő irányzatokról, mintaértékű kompozíciókról, azok kompozíciós felépítéséről.
– Ismeri a zenei alkotótevékenység alapjául szolgáló zeneelméleti, formatani, összhangzattani hátteret.
– Ismeri a hangszerek technikai és hangzási adottságait, azok kombinációit, akusztikai és pszichoakusztikai jellemzőit.
– Átfogó ismeretei vannak a hangdizájn területén alkalmazott elektroakusztikus hangzásokról és zenéről, azok létrehozásának, valamint mozgóképhez és rádiójátékhoz való illesztésének módjáról.
– Átfogóan ismeri a digitális hangfelvételek folyamatait, az azokhoz kapcsolódó alapvető hangmérnöki követelményeket, továbbá a film és zene digitális szinkronizálásának, a digitális hangszerelés, illetve a digitális és élőhangszerek vegyes alkalmazásának módját.
– Átfogó ismeretei vannak az elektroakusztikus zene kiemelkedő alkotóinak, teoretikusainak munkásságáról, a legfontosabb elektronikus zenei műhelyek történetéről és eredményeiről, valamint a zenei analízis új módszereiről.
– A zenei percepció vonatkozásában tisztában van az emberi hallás sajátosságaival, folyamatával, az alapvető pszichoakusztikai jelenségekkel, a különböző hangzásdimenziók érzékelési mechanizmusaival.
– Ismeri az érzékelt hangminőségek közötti összefüggéseket, a hangszínek különféle paraméter-változásainak következtében létrejövő hangszínmódosulások kategóriáit.
– Tisztában van a hagyományos hangjegyalapú és a kortárs parametrikus és grafikus partitúrák felépítésével. Ismeri az egyszerűbb hangjegyalapú partitúrák zongorán, és kortárs parametrikus és grafikus kották elektronikus eszközökön történő megszólaltatásához szükséges rendezőelveket.
b) * képességei
– Képes elektroakusztikus és számítógépes zene komponálására, realizálására, ennek keretében hangelemző, hangelőállító, hangátalakító, MIDI-szerkesztő és zenei algoritmusokat kezelő programok programozási és programkezelési feladatainak elvégzésére.
– Saját alkotói stílusában képes összetett művek, installációk komponálására és realizálására.
– Képes más szerzők elektroakusztikus zenei elképzeléseinek realizálására.
– Más (zenetörténeti) stílusban képes kisebb volumenű, különböző műfajú zeneművek komponálására.
– Képes hallás után felismerni, lejegyezni, valamint memorizálni különböző zenei anyagokat.
– Képes a történeti és kortárs zeneművek beható elemzésére, stílus-, műfaj-, valamint kompozíciótechnikai ismeretét önálló kompozícióinak megalkotása során hatékonyan alkalmazza.
– Hangszerismereteit saját kompozícióinak megalkotása során hatékonyan alkalmazza, valamint képes különböző zenei anyagok elektronikus hangszerelésére.
– Képes speciális elektroakusztikus hangzások létrehozására, azok mozgóképhez és rádiójátékhoz való illesztésére, valamint a szonifikáció és a vizualizáció gyakorlati alkalmazására.
– Képes interaktív művek létrehozására hangszeres és elektroakusztikus zenészek és más társművészek (tánc, építészet, videó) bevonásával.
– Képes egyszerű hangfelvételek készítésére, film és zene digitális szinkronizálására, a digitális hangszerelés, illetve a digitális és élőhangszerek vegyes alkalmazására.
– Az elektronikus zenei alkotótevékenysége alapjául szolgáló technikai, anyagi és információs forrásokat hatékonyan alkalmazza.
– Alaposan ismeri az elektroakusztikus zene dokumentált és szakkönyvekben feldolgozott történetét és irodalmát, ez irányú ismereteit gyakorlati alkotótevékenysége során hatékonyan alkalmazza.
– Elektronikus zenei alkotótevékenysége során képes pszichoakusztikai ismereteit a gyakorlatban alkalmazni.
– Felismeri és gyakorlatban alkalmazza a hangfeldolgozás- és hangszintézis-módszerek paramétereit.
– Képes különböző partitúrák átlátására, egyszerűbb hangjegyalapú partitúrák zongorán, parametrikus és grafikus kották elektronikusan történő megszólaltatására, interpretálására.
c) attitűdje
– Rendszeresen hoz létre elektronikus zenei alkotásokat.
– Alkotói gondolkodásában nyitott a kreativitásra.
– Alkotói tevékenységében nyitott az új ismeretek, módszerek alkalmazására.
– Nyitott társművészekkel történő kooperációra, csoportos munkák létrehozására.
– Törekszik arra, hogy megismerje a saját területéhez kapcsolódó kutatási eredményeket és az új műveket.
– Az internet fejlődésével elérhetővé váló hálózati technikák lehetőségeivel élve törekszik szakmai kapcsolatok létrehozására, és a korszerű kommunikációs formák bevonására a zenei megismerési, alkotói és élőadói folyamatokba.
d) autonómiája és felelőssége
– Alkotóművészi stílusa, irányultsága, az elektroakusztikus zenei alkotóművészet iránti elkötelezettsége kialakult.
– Teljesítményét a szakterület minőségi elvárásaival összhangban tartja.
– Elektronikus zenei alkotásait önállóan hozza létre, teljes önállósággal használja az alkotótevékenysége alapjául szolgáló eszközöket.
– Tudatos gondolkodást tanúsít az elektroakusztikus zene új útjainak értő és kritikus megítélése során.
– Szakmai együttműködései során felelős gondolkodást tanúsít alkotó- és előadótársaival szemben.
– Elkötelezett a közönségnevelésben való részvétel különböző formái iránt.
7.1.2.7. Az alkalmazott zeneszerzés szakirányon továbbá az alkalmazott zeneszerző
a) tudása
– Átfogóan ismeri a különböző vokális és hangszeres kompozíciós technikákat, a történeti és kortárs komolyzenei, valamint a legfontosabb könnyűzenei stílusokat, műfajokat, iskolateremtő irányzatokat, mintaértékű kompozíciókat, azok kompozíciós felépítését.
– Ismeri az alkalmazott zeneszerzői tevékenysége alapjául szolgáló zeneelméleti, formatani, összhangzattani hátteret.
– Ismeri és érti a színházi és filmes műfajok zenélési metodikáját, a hozzáadott zenei tartalomnak a vizuális művészetekhez való kapcsolódási lehetőségeit.
– Tisztában van a filmzene esztétikájával, különféle irányzataival, annak történetiségében és aktualitásában egyaránt.
– Magas szinten ismeri az egyes hangszerek technikai és hangzási adottságait, azok kombinációit, a különböző stílusoknak megfelelő kamarazenei, valamint a kis- és nagyzenekari akusztikus hangszerelési technikákat.
– Átfogóan ismeri a hangfelvételek, illetve digitális előkészítésük folyamatait, az azokhoz kapcsolódó alapvető hangmérnöki követelményeket, továbbá a film és zene digitális szinkronizálásának, a digitális hangszerelés, illetve a digitális és élőhangszerek vegyes alkalmazásának módját.
– Átfogó ismeretei vannak a vokális zene tekintetében a zene és szöveg viszonyáról, a vokális kompozíciókra vonatkozó különböző prozódiai megoldásokról.
– Magas szintű zenei, technikai ismeretei vannak a zongorajátékról, gyakorlatban elsajátította a zongora szólórepertoár középnehéz műveinek egy részét.
– Alaposan ismeri a partitúrák felépítését, az azok zongorán történő megszólaltatásához szükséges rendezőelveket.
– Ismeri a különböző szintű zenei tudással rendelkező színészek, énekesek betanításának, zongorán történő kísérésének követelményeit.
– Tisztában van a vezényléstechnika alapvető elemeivel.
– Átfogó ismeretei vannak a színházi és filmes produkciók létrejöttének, gyártási, előállítási folyamatairól, a rendező és a produkció többi alkotójának, résztvevőjének kapcsolatáról, helyétről az alkotói hierarchiában.
b) képességei
– Saját alkotói stílusában vagy más (zenetörténeti) stílusban képes kisebb volumenű, különböző műfajú zeneművek komponálására.
– Képes különböző színházi vagy filmes alkotásokhoz vagy azok egyes jeleneteihez kísérőzenét komponálni.
– Képes az általa komponált zene gyártásához kapcsolódó szervezői tevékenységek teljes körű ellátására (költségvetés készítése, stúdióbérlés, zenészek szervezése).
– Képes a történeti és kortárs zeneművek beható elemzésére, stílus-, műfaj-, valamint kompozíciótechnikai ismeretét önálló kompozícióinak megalkotása során hatékonyan alkalmazza.
– Képes hallás után felismerni, lejegyezni, valamint memorizálni vagy szabadon kezelni, alakítani bonyolult zenei anyagokat.
– Akusztikus hangszerelési ismereteit zenei és alkalmazott zenei kompozícióinak megalkotása során egyaránt hatékonyan alkalmazza, valamint képes különböző zenei anyagok különböző stílusban történő kamarazenei, kis- és nagyzenekari hangszerelésére.
– Képes alkalmazott zenei kompozícióinak megalkotásához szükséges számítógépes zeneíró programok használatára, komplikáltabb hangfelvételek digitális előkészítésére, film és zene digitális szinkronizálására, a digitális hangszerelés, illetve a digitális és élőhangszerek vegyes alkalmazására.
– Képes középnehéz zongoraművek, zongorakíséretek megszólaltatására, valamint saját kompozícióinak betanítása, ismertetése során azok zongorán történő demonstrálására.
– Képes egyszerűbb és bonyolultabb partitúrák átlátására, zongorán történő megszólaltatására.
– Képes színházi vagy filmes produkciókhoz kötődő énekszámok betanítására, zongorakíséretük megszólaltatására.
– Képes saját, együttesre írt kompozícióinak betanítása, előadása során egyszerűbb vezénylési feladatokat ellátni.
– Képes a színházi és filmes munkafolyamatokban részt venni, azok különböző szereplőivel, szakmai igényeinek megfelelésével, hatékonyan együttműködni.
c) attitűdje
– Alkalmazott zeneszerzőként a koprodukciós munkákban kellő érzékenységgel viszonyul alkotótársainak kreatív koncepciójához.
– A színházi munka és a filmgyártás munkafolyamatával együtt járó stresszhelyzeteket higgadtan kezeli.
– Nyitott a társművészeti alkotások megismerésére, nyomon követi a film- és színházművészet legújabb produkcióinak bemutatását.
– Rendszeresen komponál különböző előadói apparátusú, műfajú műveket.
– Törekszik arra, hogy a színházi vagy filmes alkotásokat dramaturgiai szempontból mélyebben megismerje és megértse, ezáltal alkalmazott zenei kompozícióit kifejezésmódban minél gazdagabbá tegye.
– Alkotói gondolkodásában nyitott a sokszínűségre, a kreativitásra.
– Nagyfokú nyitottsága van alkalmazott zenei alkotások különböző zenei irányzatokban, stílusokban való létrehozására, illetve hangszerelésére.
– Tudatos abban, hogy alkalmazott zenei kompozíciói megalkotása során digitális eszközöket, technikákat alkalmazzon.
– Törekszik repertoárismeretének gyakorlati megközelítésű bővítésére.
– Törekszik arra, hogy alkalmazott zenei kompozícióinak autentikus megszólaltatását a próbafolyamat vagy az előadás során saját részvételével is elősegítse.
d) autonómiája és felelőssége
– Alkalmazott zeneszerzőként a filmes vagy színházi koprodukciós munkafolyamatban saját szakmai területére vonatkozóan teljes felelősséggel vesz részt, a zene gyártását egyéni döntései mentén felügyeli.
– Zeneszerzői stílusa, irányultsága, alkalmazott zenei kompozíciók alkotása iránti elkötelezettsége kialakult.
– Alkalmazott zenei kompozícióit önállóan hozza létre.
– Teljesítményét a zenei és a színházi, illetve filmes szakterület minőségi elvárásaival egyaránt összhangban tartja.
– Nagyfokú önállósággal kezeli a zenei kottaíró programokat, irányító szerepet tölt be a digitális hangfelvételi tevékenységben.
8. Az alapképzés jellemzői
8.1. Szakmai jellemzők
8.1.1. * A képzés művészeti ágai, szakterületei, amelyekből a szak felépül:
– a zeneművészet történeti és általános zenei elméleti ismeretei 17–63 kredit;
– a zeneművészethez kapcsolódó általános műveltségi elméleti ismeretek 2–18 kredit.
8.1.2. * A szakirányok szakterületei és kreditaránya:
– zeneszerzés szakirány:
– zeneszerzés és részterületei 40–84 kredit;
– a zeneszerzéshez kapcsolódó specifikus zenei elméleti ismeretek 18–47 kredit;
– vokális és hangszeres előadó-művészet 10–34 kredit;
– jazz-zeneszerzés szakirány:
– jazz- és klasszikus zeneszerzés és hangszerelés 30–60 kredit;
– a jazz specifikus elméleti és történeti ismeretei 35–65 kredit;
– hangszeres és vokális jazz-előadóművészet 8–32 kredit;
– muzikológia szakirány:
– zenetörténet és a muzikológia részterületei 55–95 kredit;
– a muzikológiához kapcsolódó specifikus zenei elméleti, zeneszerzési ismeretek 12–48 kredit;
– hangszeres előadó-művészet 4–16 kredit;
– zeneelmélet szakirány:
– zeneelmélet és részterületei 41–75 kredit;
– a zeneelmélethez kapcsolódó elméleti, gyakorlati és idegen nyelvi ismeretek 20–50 kredit;
– hangszeres és vokális előadó-művészet 7–37 kredit;
– zeneismeret szakirány:
– zeneismeret és részterületei 38–66 kredit;
– a zeneismerethez kapcsolódó elméleti és gyakorlati ismeretek 10–36 kredit;
– hangszeres és vokális előadó-művészet 20–60 kredit;
– elektronikus zenei médiaművészet:
– elektroakusztikus zeneszerzés és részterületei 20–44 kredit;
– az elektroakusztikus zeneszerzéshez kapcsolódó specifikus történeti, elméleti ismeretek 34–76 kredit;
– zeneszerzés és részterületei: 12–44 kredit;
– alkalmazott zeneszerzés szakirány:
– alkalmazott zeneszerzés és az ahhoz kapcsolódó specifikus elméleti ismeretek 30–64 kredit;
– az alkalmazott zeneszerzéshez kapcsolódó gyakorlati zenei előadó-művészeti és társművészeti ismeretek 13–37 kredit;
– zeneszerzés és részterületei: 30–56 kredit.
8.2. * Idegennyelvi követelmények
Az alapfokozat megszerzéséhez egy idegen nyelvből államilag elismert, középfokú (B2), komplex típusú nyelvvizsga vagy ezzel egyenértékű érettségi bizonyítvány vagy oklevél szükséges.
1. Az alapképzési szak megnevezése: animáció (Animation)
2. * Az alapképzési szakon szerezhető végzettségi szint és a szakképzettség oklevélben szereplő megjelölése
– végzettségi szint: alap- (baccalaureus, bachelor; rövidítve: BA-) fokozat
– szakképzettség: animációs tervező
– a szakképzettség angol nyelvű megjelölése: Animation Designer
3. Képzési terület: művészet
4. A képzési idő félévekben: 6 félév
5. Az alapfokozat megszerzéséhez összegyűjtendő kreditek száma: 180 kredit
– a szak orientációja: gyakorlatorientált (60–70 százalék)
– a szakdolgozat készítéséhez és a portfólióhoz (diplomatervezési feladathoz) rendelt kreditérték: 10 kredit
– a szabadon választható tantárgyakhoz rendelhető minimális kreditérték: 10 kredit
6. * A szakképzettség képzési területek egységes osztályozási rendszere szerinti tanulmányi területi besorolása: 213/0211
7. Az alapképzési szak képzési célja és a szakmai kompetenciák
A képzési célja animációs tervezők, mozgóképes tervezők és audio-vizuális tartalomfejlesztők képzése, akik a mindenkori animációs technikák ismeretében, azok kifejezési lehetőségeinek felhasználásával képesek tervezői, alkotói feladatok ellátására az animáció hagyományos és új ágazataiban, a médiában, a kultúra, a televíziózás és a filmipar területén, a szórakoztató- és a kreatív iparban, valamint a tudományok vizualizációra támaszkodó területein. Ismerik és értik az animációs alkotásokban, produktumokban megjelenő vizuális és zenei, akusztikai elemeket, az előadóművészet, valamint a tárgy-, díszlet-, látványtervezés különböző módozatait. Felkészültek tanulmányaik mesterképzésben történő folytatására.
7.1. Az elsajátítandó szakmai kompetenciák
7.1.1. Az animációs tervező
a) tudása
– Átfogó ismeretekkel rendelkezik az animációs filmművészet és technológiák főbb elméleteiről, koncepcióiról, tradícióiról, meghatározó múltbéli és jelenkori tendenciáiról és diskurzusairól, valamint referencia értékű alkotóiról, alkotásairól és eredményeiről.
– Ismeri az animáció sajátos vizuális ábrázolási metódusait, legyenek azok a manuális vagy virtuális, analóg vagy digitális technikai megoldások, és érti az így létrehozott látvány „életre keltésének” technikáit és módszereit.
– Átfogó ismeretekkel rendelkezik az animációs filmművészethez kapcsolódó tágabb művészeti és kulturális kontextusról, ezek történeti alakulásáról, meghatározó korszakairól, irányzatairól, valamint jelenkori működéséről és főbb tendenciáiról.
– Alapvető tájékozottsággal rendelkezik az animációt érintő és befolyásoló kortárs társadalmi, gazdasági, kreatív ipari, környezeti és információ-technológiai kontextusról, ezek működéséről, valamint a szakmájához való kapcsolódási pontokról és összefüggésekről.
– Általános tájékozottsággal rendelkezik az animációs filmművészet területén végzendő művészeti kutatás módszertanáról, az adat- és forrásgyűjtési, kezelési, szelekciós és értékelési módszerekről.
– Érti az analitikus, kreatív és intuitív gondolkodási mód működésének főbb különbségeit, folyamatát, valamint ismeri az alapvető ötlet- és koncepciófejlesztési, innovációs módszereket.
– Jártas az animációra jellemző tervezési módszertanban, érti a tervezési folyamat egyes fázisait, összefüggéseit és rendszerét, valamint azt, hogy ezek hogyan realizálódnak saját alkotói tevékenységében.
– Magas szintű vizuális és formaérzékkel rendelkezik.
– Általános ismeretekkel rendelkezik az animációs tervezésben és filmkészítésben alkalmazott tradicionális, klasszikus és innovatív anyagokról, médiumokról, eszközökről, technikákról, tisztában van a főbb technológiai, gyártási, előállítási folyamatokkal és a tevékenységek végzésének körülményeivel.
– Érti az animációs gyártásszervezés, idő- és erőforrás menedzsment alapvetéseit, főbb elemeit, alapvető működését és folyamatát.
– Behatóan ismeri az animációt alkalmazó és az animációs tartalmak bemutatására alkalmas audio vizuális kommunikációs és prezentációs eszközeit, módszereit, csatornáit, ismeri és érti a szaknyelvet, és a hatékony szóbeli és írásos szakmai kommunikációt anyanyelvén és legalább egy idegen nyelven.
– Alapvető ismeretekkel rendelkezik az animációs filmek, illetve egyéb, animációs technikát alkalmazó tartalmak, alkalmazások gazdasági, pénzügyi, szerzői jogi és társadalmi normáiról, etikai szabályozásáról, valamint áttekintéssel bír a mozgóképes szakterületet érintő intézményrendszerről.
b) képességei
– Rutin szakmai problémákat azonosít, és megadott tervezési, alkotói program alapján kreatív szakmai munkát végez.
– Korábban megszerzett tudását és tapasztalatait feldolgozza, rendszerezi, és animációs tervezői tevékenysége során ezeket mozgósítja.
– Animációs tervező alkotómunkája megalapozásához önállóan végez adat- és forrásgyűjtést, meghatározza azok eredetiségét, mérlegeli, elemzi szakmai relevanciájukat, szintetizálja és kritikailag kezeli azokat.
– Animációs tervező, alkotótevékenysége során alapvető szakmai véleményt alkot koncepciókról, folyamatokról és eredményekről, képes a kritikai gondolkodásra.
– Kreatív, intuitív és analitikus alkotói módszereivel kilép a megszokott keretrendszerekből és új koncepciókat, innovatív megoldásokat fejleszt.
– Képes az animációs, vagy az animációs technikákat alkalmazó filmes produkciók kreatív fejlesztési és gyártási feladatainak ellátására, valamint kommunikációs felületek tervezése.
– Animációs tervező, alkotótevékenysége során kiválasztja és magas szinten alkalmazza a megfelelő eszközt, módszert, eljárást és gyártástechnológiát koncepciói és tervei megvalósításához.
– Képes megítélni saját kompetenciáit, szakmai erősségeit, gyengeségeit, és értékeli, hogy az animációs tervezési, alkotási folyamat során hol van szükség külső kompetencia bevonására.
– Animációs tervezői, alkotói tevékenységét, koncepcióit, eredményeit érthetően, kompetensen kommunikálja vizuálisan, verbálisan és írott formában, mind szakmai körben, mind azon kívül, anyanyelvén és egy idegen nyelven, továbbá szakmai álláspontját érvekkel alátámasztva képviseli.
– Rutinszerűen alkalmazza a különböző prezentációs és vizuális kommunikációs eszközöket és csatornákat.
– Betartja szakmája etikai és szerzői jogi normáit, továbbá a szakmai elvárásoknak megfelelően alkalmazza tudását eltérő intézményes keretek között is.
c) attitűdje
– Nyitott és érdeklődő a tradicionális és új szakmai ismeretek, tendenciák, módszerek és technikák iránt.
– Szakmai munkájában motivált és elkötelezett, alkotótevékenységét a szakmai keretek között történő kísérletezés és vállalkozó kedv jellemzi.
– Szakmai munkája során törekszik arra, hogy kreativitásának mozgósításával originális alkotásokat hozzon létre önállóan vagy csoport tagjaként, törekszik az innovációra.
– Kritikai megértéssel viszonyul az animációs filmművészet történeti és kortárs eredményeihez, gyakorlataihoz, folyamataihoz és diskurzusaihoz.
– Szakmai alkotótevékenységét minőség és értékorientált szemlélet jellemzi.
– Nyitott más művészeti ágak és szakterületek felé, együttműködésre és párbeszédre törekszik azok szereplőivel.
– Tudatosan gondolkodik alkotásainak társadalmi, kulturális, közösségi, környezeti és gazdasági vonatkozásairól, és törekszik szakmája etikai normáinak betartására.
– A különböző társadalmi és kulturális csoportokkal és közösségekkel szemben befogadó, toleráns és empatikus.
– Nyitottan és kommunikatívan vesz részt projektek kialakításában vagy formálásában.
d) autonómiája és felelőssége
– Szakmai orientációja kialakult.
– Szakmai kérdésekben önállóan vagy vezetéssel tájékozódik, kialakult ízléssel és kritikai érzékkel bír.
– Képes vezetett vagy felügyelt helyzetben a tervezési, alkotó folyamat konzekvens végig vitelére, alapvető tervezői, alkotói döntések meghozatalára, és képes originális tervek létrehozására.
– Tervező tevékenységét megadott szakmai program alapján vagy saját művészeti koncepció mentén végzi, önállóan vagy irányított szakmai helyzetben.
– Saját szakmai tevékenységéért, az alkotó folyamatért és annak eredményeiért felelősséget vállal.
– Felismeri, hogy alkotótevékenységével egy szakmai közösségbe, szakmai normarendszerbe illeszkedik.
– Felismeri szakmai tevékenységének társadalmi, kulturális, közösségi és környezeti hatásait.
8. Az alapképzés jellemzői
8.1. Szakmai jellemzők
A szakképzettséghez vezető tudományágak, szakterületek, amelyekből a szak felépül:
– művészeti ismeretek (vizuális művészetek, zeneművészet, irodalom, dramaturgia) 10–30 kredit;
– általános elméleti ismeretek (művészettörténet, filmtörténet, filozófia, társadalomtudományok, gazdasági és jogi ismeretek) 10–30 kredit;
– szakelméleti ismeretek (animációs filmtörténet, animációs tervezői ismeretek, gyártási ismeretek, produkciós ismeretek, infokommunikációs ismeretek) 30–70 kredit;
– animációs szakmai ismeretek [animációs stúdiumok, akusztikai, hangtervezési stúdiumok, forgatási ismeretek, animációs technikák, prezentációs ismeretek a szakdolgozattal (diplomatervezési) feladattal együtt] 70–140 kredit.
8.2. Idegennyelvi követelmény
Az alapfokozat megszerzéséhez egy idegen nyelvből államilag elismert, középfokú (B2), komplex típusú nyelvvizsga vagy ezzel egyenértékű érettségi bizonyítvány vagy oklevél szükséges.
8.3. A képzést megkülönböztető speciális jegyek
A képzés csak teljes idejű képzésként, a nappali képzés munkarendje szerint szervezhető meg.
1. Az alapképzési szak megnevezése: designkultúra (Design Culture)
2. * Az alapképzési szakon szerezhető végzettségi szint és a szakképzettség oklevélben szereplő megjelölése
– végzettségi szint: alap- (baccalaureus, bachelor; rövidítve: BA-) fokozat
– szakképzettség: designelemző
– a szakképzettség angol nyelvű megjelölése: Design Culture Expert
3. Képzési terület: művészet
4. A képzési idő félévekben: 6 félév
5. Az alapfokozat megszerzéséhez összegyűjtendő kreditek száma: 180 kredit
– a szak orientációja: kiegyensúlyozott (40–60 százalék)
– a szakdolgozat készítéséhez rendelt kreditérték: 20 kredit
– a szabadon választható tantárgyakhoz rendelhető minimális kreditérték: 10 kredit
6. * A szakképzettség képzési területek egységes osztályozási rendszere szerinti tanulmányi területi besorolása: 211/0213
7. Az alapképzési szak képzési célja és a szakmai kompetenciák
A képzés célja a design és a vizuális művészetek komplex elemzésére képes szakemberek képzése, akik korszerű ismeretekkel rendelkeznek a design és a vizuális művészetek művészettörténeti, társadalomtudományi, filozófiai és kommunikációelméleti elemzési módszereiről, e módszerek kulturális intézményekben, múzeumokban, szaklapoknál, a média és a design változatos területein működő cégeknél történő integrált, interdiszciplináris, kritikai szemléletű alkalmazásáról. Felkészültek tanulmányaik mesterképzésben történő folytatására.
7.1. Az elsajátítandó szakmai kompetenciák
7.1.1. A designelemző
a) tudása
– Átfogó ismeretekkel rendelkezik a design és a művészetek főbb elméleteiről, koncepcióiról, tradícióiról, meghatározó múltbéli és jelenkori tendenciáiról és diskurzusairól, valamint referencia értékű alkotóiról, alkotásairól és eredményeiről.
– Átfogó ismeretekkel rendelkezik a designhoz és a művészetekhez kapcsolódó tágabb kulturális kontextusról, ezek történeti alakulásáról, meghatározó korszakairól, irányzatairól, valamint jelenkori működéséről és főbb tendenciáiról.
– Alapvető tájékozottsággal rendelkezik a designhoz és a művészetekhez kapcsolódó kortárs társadalmi, gazdasági, kreatív ipari, környezeti és információ-technológiai kontextusról, illetve ezek működéséről.
– Érti a tervező és alkotó szakmák analitikus, kreatív és intuitív gondolkodási módjait.
b) képességei
– Korábban megszerzett tudását és tapasztalatait rendszerezi, feldolgozza és szakmai tevékenysége során mozgósítja.
– Designkultúra-kutató és -elemző munkája megalapozásához önállóan végez adat- és forrásgyűjtést, meghatározza ezek eredetiségét, mérlegeli szakmai relevanciájukat, elemzi, szintetizálja, kritikailag kezeli azokat.
– Munkája során képes alapvető szakmai véleményalkotásra koncepciókról, folyamatokról és eredményekről, képes a kritikai gondolkodásra.
– Analitikus módszereivel kilép a hagyományos keretrendszerekből és új koncepciókat, innovatív megoldásokat fejleszt.
– Vezetett vagy felügyelt helyzetben konzekvensen visz végig elemző folyamatot, alapvető döntéseket hoz meg, és originális szellemi alkotást hoz létre.
– Munkája során együttműködik saját szakterülete, társszakmák és különböző művészeti területek képviselőivel.
– Koncepcióit, eredményeit érthetően, szakszerűen kommunikálja vizuális, verbális és írott formában.
– Magas szintű esztétikai érzékkel rendelkezik.
c) attitűdje
– Nyitott és érdeklődő a tradicionális és új szakmai ismeretek, tendenciák, módszerek és technikák iránt.
– Munkájában motivált és elkötelezett, tevékenységét a szakmai keretek között történő kísérletezés és vállalkozó kedv jellemzi.
– Tevékenységét minőség- és értékorientált szemlélet jellemzi.
– Nyitott más művészeti ágak és szakterületek felé, együttműködésre és párbeszédre törekszik azok szereplőivel.
– Tudatosan gondolkodik munkájának társadalmi, kulturális, közösségi és környezeti vonatkozásairól, és törekszik a designkutatás és -elemzés etikai normáinak betartására.
– A különböző társadalmi és kulturális csoportokkal és közösségekkel szemben befogadó, toleráns és empatikus.
d) autonómiája és felelőssége
– Szakmai kérdésekben önállóan vagy vezetéssel tájékozódik, kialakult ízléssel és kritikai érzékkel bír.
– Tevékenységét megadott szakmai program alapján vagy saját koncepció mentén végzi, önállóan vagy irányított szakmai helyzetben.
– Kutató- és elemző tevékenységéért, az alkotó folyamatért és annak eredményeiért felelősséget vállal.
– Felismeri tevékenységének társadalmi, kulturális, közösségi és környezeti hatásait.
8. Az alapképzés jellemzői
8.1. Szakmai jellemzők
A szakképzettséghez vezető tudományágak, szakterületek, amelyekből a szak felépül:
– design-, és művészettörténet és -elmélet 40–60 kredit;
– társadalomtudományok 20–30 kredit;
– filozófia 20–30 kredit;
– kommunikáció 20–30 kredit;
– művészeti tekhné (a kép-, tárgy- és téralkotás tervezői-művészi területének megismerése) 20–30 kredit.
8.2. Idegennyelvi követelmény
Az alapfokozat megszerzéséhez egy idegen nyelvből államilag elismert, középfokú (B2), komplex típusú nyelvvizsga vagy ezzel egyenértékű érettségi bizonyítvány vagy oklevél szükséges.
1. Az alapképzési szak megnevezése: előadó-művészet (Performance)
2. Az alapképzési szakon szerezhető végzettségi szint és a szakképzettség oklevélben szereplő megjelölése
– végzettségi szint: alap- (baccalaureus, bachelor; rövidítve: BA-) fokozat
– szakképzettség oklevélben szereplő megjelölése szakirányok szerint:
– klasszikus zongora előadóművész
– klasszikus orgona előadóművész
– klasszikus csembaló előadóművész
– klasszikus harmonika előadóművész
– klasszikus hárfa előadóművész
– klasszikus gitár előadóművész
– klasszikus lant előadóművész
– klasszikus cimbalom előadóművész
– klasszikus hegedű előadóművész
– klasszikus mélyhegedű előadóművész
– klasszikus gordonka előadóművész
– klasszikus gordon előadóművész
– klasszikus furulya előadóművész
– klasszikus fuvola előadóművész
– klasszikus oboa előadóművész
– klasszikus klarinét előadóművész
– klasszikus szaxofon előadóművész
– klasszikus fagott előadóművész
– klasszikus kürt előadóművész
– klasszikus trombita előadóművész
– klasszikus tuba előadóművész
– klasszikus harsona előadóművész
– klasszikus ütőhangszeres előadóművész
– klasszikus ének előadóművész
– jazz-zongora előadóművész
– jazzgitár előadóművész
– jazzbasszusgitár előadóművész
– jazzbőgő előadóművész
– jazzszaxofon előadóművész
– jazztrombita előadóművész
– jazzharsona előadóművész
– jazzdob előadóművész
– jazzének előadóművész
– zenekarvezető előadóművész
– kórusvezető előadóművész
– egyházzene előadóművész
– népi vonós (hegedű) előadóművész
– népi vonós (brácsa) előadóművész
– népi vonós (cselló-bőgő) előadóművész
– népi pengetős (citera-tekerő) előadóművész
– népi pengetős (citera-koboz) előadóművész
– népi pengetős (tambura) előadóművész
– népi fúvós (furulya) előadóművész
– népi fúvós (duda-furulya) előadóművész
– népi fúvós (klarinét-tárogató) előadóművész
– népi cimbalom előadóművész
– népi ének előadóművész
– szakirányok szerinti szakképzettségek angol nyelvű megjelölése:
– Classical Instrumental Music Performer (Piano)
– Classical Instrumental Music Performer (Organ)
– Classical Instrumental Music Performer (Harpsichord)
– Classical Instrumental Music Performer (Accordion)
– Classical Instrumental Music Performer (Harp)
– Classical Instrumental Music Performer (Guitar)
– Classical Instrumental Music Performer (Lute)
– Classical Instrumental Music Performer (Cimbalom/Dulcimer)
– Classical Instrumental Music Performer (Violin)
– Classical Instrumental Music Performer (Viola)
– Classical Instrumental Music Performer (Cello)
– Classical Instrumental Music Performer (Double Bass)
– Classical Instrumental Music Performer (Recorder)
– Classical Instrumental Music Performer (Flute)
– Classical Instrumental Music Performer (Oboe)
– Classical Instrumental Music Performer (Clarinet)
– Classical Instrumental Music Performer (Saxophone)
– Classical Instrumental Music Performer (Bassoon)
– Classical Instrumental Music Performer (Horn)
– Classical Instrumental Music Performer (Trumpet)
– Classical Instrumental Music Performer (Trombone)
– Classical Instrumental Music Performer (Tuba)
– Classical Instrumental Music Performer (Percussion)
– Classical Music Singer
– Jazz Instrumental Performer (Jazz Piano)
– Jazz Instrumental Performer (Jazz Guitar)
– Jazz Instrumental Performer (Jazz Bass Guitar)
– Jazz Instrumental Performer (Jazz Double Bass)
– Jazz Instrumental Performer (Jazz Saxophone)
– Jazz Instrumental Performer (Jazz Trumpet)
– Jazz Instrumental Performer (Jazz Trombone)
– Jazz Instrumental Performer (Jazz Drums)
– Jazz Music Singer
– Orchestra Conductor
– Choir Conductor
– Church Music Performer
– Folk Music Performer (Violin)
– Folk Music Performer (Viola)
– Folk Music Performer (Cello-Double Bass)
– Folk Music Performer (Zither-Rotary Lute [Hurdy-gurdy])
– Folk Music Performer (Zither-Koboz [Historical Hungarian Lute])
– Folk Music Performer (Tambura)
– Folk Music Performer (Recorder)
– Folk Music Performer (Bagpipe-Recorder)
– Folk Music Performer (Clarinet-Tarogato [Hungarian Folk Clarinet])
– Folk Music Performer (Cimbalom)
– Folk Music Performer (Folk Singing)
– választható szakirányok: klasszikus zongora, klasszikus orgona, klasszikus csembaló, klasszikus harmonika, klasszikus hárfa, klasszikus gitár, klasszikus lant, klasszikus cimbalom, klasszikus hegedű, klasszikus mélyhegedű, klasszikus gordonka, klasszikus gordon, klasszikus furulya, klasszikus fuvola, klasszikus oboa, klasszikus klarinét, klasszikus szaxofon, klasszikus fagott, klasszikus kürt, klasszikus trombita, klasszikus tuba, klasszikus harsona, klasszikus ütőhangszerek, klasszikus ének, jazz-zongora, jazzgitár, jazzbasszusgitár, jazzbőgő, jazzszaxofon, jazztrombita, jazzharsona, jazzdob, jazzének, zenekarvezetés, kórusvezetés, egyházzene, népi vonós (hegedű), népi vonós (brácsa), népi vonós (cselló-bőgő), népi pengetős (citera-tekerő), népi pengetős (citera-koboz), népi pengetős (tambura), népi fúvós (furulya), népi fúvós (duda-furulya), népi fúvós (klarinét-tárogató), népi cimbalom, népi ének
3. Képzési terület: művészet
4. A képzési idő félévekben: 6 félév
5. Az alapfokozat megszerzéséhez összegyűjtendő kreditek száma: 180 kredit
– a szak orientációja: kiemelten gyakorlat-igényes (70–80 százalék)
– a diplomahangversenyhez rendelt kreditérték: 6 kredit
– szakirányhoz rendelhető minimális kreditérték: 100 kredit
– a szabadon választható tantárgyakhoz rendelhető minimális kreditérték: 9 kredit
6. A szakképzettség képzési területek egységes osztályozási rendszere szerinti tanulmányi területi besorolása: 212/0215
7. Az alapképzési szak képzési célja és a szakmai kompetenciák
A képzés célja zenei előadóművészek képzése, akik képesek a szakképzettségük szerinti, magas szintű előadó-művészeti tevékenység – elsősorban irányítás mellett, illetve csoportos teljesítmény keretében megvalósuló – végzésére a magyar és nemzetközi zenei és a kulturális életben. Kiművelt zenei ízlésük, magas szintű zenei és technikai, elméleti és gyakorlati ismereteik, előadói készségeik alapján képesek különböző zenei együttesekben művészi szolgálat teljesítésére, valamint zenei vagy kulturális intézmények működésében szakmai kompetenciájuknak megfelelő, aktív, közreműködői vagy egyszerűbb irányítói feladatok ellátására. Felkészültek tanulmányaik mesterképzésben történő folytatására.
7.1. Az elsajátítandó szakmai kompetenciák
7.1.1. A zenei előadóművész
a) tudása
− Átfogó ismeretei vannak az egyetemes és a magyar zenetörténet korszakairól, a fontosabb szerzőkről, alkotásokról.
− Ismeri az előadó-művészeti tevékenysége alapjául szolgáló zeneelméleti hátteret, az összhangzattant, formatant, a különböző zenei stílusokat, műfajokat.
− Átfogóan ismeri a magyar népzene elméleti hátterét, általános ismeretei vannak a népzenei repertoárról.
− Alapvető ismeretekkel rendelkezik a szóló- és az együttes zenei előadó-művészet sajátos követelményeiről, valamint a zeneművészet és más művészeti ágak közötti kapcsolódási pontokról, továbbá az alkotó- és előadó-művészeti területek közötti dinamikus kölcsönhatásról.
− Tisztában van a zenei előadó-együttesek működésének és működtetésének tartalmi és formai kereteivel, valamint társadalmi-művelődési adottságaival.
− Tisztában van a zenei előadó-művészetre vonatkozó etikai szabályokkal és a legalapvetőbb szerzői jogi kérdésekkel.
− Alapvető ismeretekkel rendelkezik a művészettörténet, illetve más művészetelméleti tudományok világáról.
b) képességei
− Képes az általa tanult, előadott zeneművek önálló értékelésére azok zenetörténeti, stiláris, kompozíciótechnikai, esztétikai kontextusában.
− A zeneművek elsajátítása során képes a kottakép helyes értelmezésére, ennek alapján a zeneművek autentikus, stílushű előadására.
− Képes hallás után felismerni, lejegyezni, valamint memorizálni vagy szabadon kezelni, alakítani különböző zenei anyagokat.
− Különböző csoportos zenei tevékenységben, összművészeti tevékenységben képes kreatív és alkalmazkodó módon részt venni, ennek során hatékonyan kommunikálni.
− Képes zenei együtteseket, művelődési intézményeket alkotó módon segíteni és azokban koordinációs feladatokat elvégezni.
− Tevékenysége során képes alkalmazni a zenei előadó-művészet etikai normáit.
− A művészet, illetve más művészetelméleti terület történetével összefüggő alapvető kérdésekben képes adekvát módon megnyilatkozni, a helyes fogalmi rendszert használni.
c) attitűdje
− Fontosnak tartja, hogy a zeneművészetből kiindulóan képes legyen tájékozódni a művészettörténet, illetve más művészetelméleti tudomány, valamint a társművészetek világában, és a zeneművészet helyét és szerepét e körben meg tudja fogalmazni.
− Értő módon viszonyul a zeneirodalom történeti és kortárs alkotásaihoz, valamint a különböző zenei előadói gyakorlatokhoz, konkrét művészeti produkciókhoz.
− Nyitott a csoportos zenei, összművészeti produkciókban való részvételre, amelyekben alkalmazkodóan vesz részt.
− Tudatosan gondolkodik előadó-művészeti produkcióinak társadalmi vonatkozásairól.
− Törekszik a zenei előadó-művészet etikai normáinak betartására.
d) autonómiája és felelőssége
− Tudatában van annak, hogy a társadalomban nem csupán önmagát, hanem művészi tevékenységével a zeneművészetet és annak értékeit is képviseli.
− Összpontosítva saját előadó-művészeti tevékenységének területére, folyamatosan figyelemmel kíséri a zenei élet eseményeit, tájékozott a tevékenységéhez kapcsolódó írásos publikációk terén.
− Nyitottan és kommunikatívan vesz részt előadó-művészeti produkciók kialakításában vagy formálásában.
− Elismeri előadó-művészeti tevékenységének közösségi és társadalmi hatásait.
− Elfogadja és hitelesen közvetíti szakterületének társadalmi szerepét, értékeit.
7.1.2. A szakirányokon szerezhető további sajátos kompetenciák
7.1.2.1. A klasszikus zongora, a klasszikus orgona, a klasszikus csembaló, a klasszikus harmonika, a klasszikus hárfa, a klasszikus gitár, a klasszikus lant, a klasszikus cimbalom, a klasszikus hegedű, a klasszikus mélyhegedű, a klasszikus gordonka, a klasszikus gordon, a klasszikus furulya, a klasszikus fuvola, a klasszikus oboa, a klasszikus klarinét, a klasszikus szaxofon, a klasszikus fagott, a klasszikus kürt, a klasszikus trombita, a klasszikus harsona, a klasszikus tuba, a klasszikus ütőhangszerek szakirányon a klasszikus zongora előadóművész, a klasszikus orgona előadóművész, a klasszikus csembaló előadóművész, a klasszikus harmonika előadóművész, a klasszikus hárfa előadóművész, a klasszikus gitár előadóművész, a klasszikus lant előadóművész, a klasszikus cimbalom előadóművész, a klasszikus hegedű előadóművész, a klasszikus mélyhegedű előadóművész, a klasszikus gordonka előadóművész, a klasszikus gordon előadóművész, a klasszikus furulya előadóművész, a klasszikus fuvola előadóművész, a klasszikus oboa előadóművész, a klasszikus klarinét előadóművész, a klasszikus szaxofon előadóművész, a klasszikus fagott előadóművész, a klasszikus kürt előadóművész, a klasszikus trombita előadóművész, a klasszikus tuba előadóművész, a klasszikus harsona előadóművész, klasszikus ütőhangszeres előadóművész
a) tudása
− Magas szinten ismeri a szakirány szerinti hangszerjátékhoz tartozó zenei tudáselemeket, technikai eszköztárat.
− A szakirány szerinti hangszerjátékra vonatkozóan átfogó stílus-, műfaj- és előadásmód-ismerete van.
− Alapvető ismeretekkel rendelkezik a lapról játék, a transzponálás, valamint az improvizáció módjairól.
− Gyakorlatban, magas szinten elsajátította a szakirány szerinti hangszeres szóló-, kamarazenei, továbbá – ha az adott szakirány szerinti hangszer esetében jellemző – zenekari irodalom egy részét, ismeretekkel rendelkezik az alaprepertoár más részeiről, a forrásokról (kották) és azok fellelhetőségéről.
− Alapvető ismeretei vannak a szakirány szerinti hangszeres szólóművek, illetve a szakirány szerinti hangszeres szólamot tartalmazó művek egyéni és csoportos munka során történő elsajátításának folyamatáról, sajátos követelményeiről, a gyakorlási módszerekről, próbatechnikákról.
− Átfogó ismereti vannak a szakirány szerinti hangszer történetéről, típusairól, felépítéséről, működéséről.
b) képességei
− Képes különböző stílusú, műfajú, a szakirány szerinti hangszeres műveket, illetve zeneműveknek a szakirány szerinti szólamait formáltan, a stílusnak és a zeneszerző gondolkodásmódjának megfelelően, hangversenyszerűen megszólaltatni.
− Képes a szakirány szerinti könnyebb szólóműveket, hangszeres szólamokat első látás után megszólaltatni (lapról játék), egyszerűbb zenei anyagokat transzponálni, improvizatív módon alakítani, a szakirány szerinti hangszeren megszólaltatni.
− Átlátja a szakirány szerinti hangszeres szóló-, kamarazenei, illetve – ha az adott szakirány szerinti hangszer esetében létezik – zenekari irodalom jelentős részét.
− A szakirány szerinti hangszeres szólóművek, illetve a szakirány szerinti hangszeres szólamot tartalmazó művek elsajátítása során képes a folyamat időbeli megtervezésére, meghatározott gyakorlási metódusok alkalmazására, csoportos munka során az alkalmazkodó részvételre.
c) attitűdje
− A szakirány szerinti hangszeres tudását rendszeres, hatékony gyakorlással folyamatosan karbantartja, fejleszti.
− Zenei gondolkodásában nyitott a kreativitásra.
− Törekszik a szakirány szerinti hangszeres szóló-, valamint kamarazenei, illetve – ha az adott szakirány szerinti hangszer esetében létezik – zenekari irodalom megismerésére, saját repertoárjának bővítésére.
d) autonómiája és felelőssége
− Szakmai orientációja kialakult.
− Pódiumhelyzetben biztonsággal teljesíti a szakirány szerinti hangszeres rutinfeladatokat.
− A szakirány szerinti hangszeres előadó-művészi teljesítményét a szakterület minőségi elvárásaival összhangban tartja.
− Műsorát instrukciók alapján, hangszeres tudásszintjének és szakmai orientációjának megfelelően, értékfeltáró és értékmegőrző szemlélettel választja meg.
− Egyéni és csoportos munka eredményeként megvalósuló hangszeres produkciókban egyaránt magas színvonalú teljesítményt nyújt.
7.1.2.2. A klasszikus zongora szakirányon továbbá a klasszikus zongora előadóművész
a) tudása
− Átfogó ismeretei vannak a kóruséneklésről, gyakorlatban elsajátította az énekkari irodalom egy részének saját hangfajának megfelelő énekszólamát.
b) képességei
− Kóruséneklésben szerzett ismeretei és gyakorlata alapján képes énekkari művek előadásában való részvételre.
c) attitűdje
− Hangszeres előadó-művészeti produkciók mellett vokális előadó-művészeti produkciókban való részvételre is nyitott.
7.1.2.3. A klasszikus orgona szakirányon továbbá klasszikus orgona előadóművész
a) tudása
− Magas szintű zenei és technikai ismeretei vannak a zongorajátékról, gyakorlatban elsajátította a zongora szólóirodalom középnehéz technikai igényű műveinek egy részét.
− Ismeri a kórus- és zenekari partitúrák felépítését, az azok zongorán történő megszólaltatásához szükséges rendezőelveket.
− Ismeri a continuo-játék elméletét és gyakorlati alkalmazásának módját.
− Átfogó ismeretei vannak a kóruséneklésről, gyakorlatban elsajátította az énekkari irodalom egy részének saját hangfajának megfelelő énekszólamát.
b) képességei
− Képes középnehéz zongoraművek, zongorakíséretek megszólaltatására.
− Képes egyszerűbb zenekari- és kóruspartitúrák átlátására, azok, valamint számozott basszussal lejegyzett szólamok zongorán történő megszólaltatására.
− Kóruséneklésben szerzett ismeretei és gyakorlata alapján képes énekkari művek előadásában való részvételre.
c) attitűdje
− Törekszik arra, hogy zongoratudását orgona előadóművészi tevékenysége szolgálatába állítsa.
− A zongora, mint hangszer sajátos adottságai kiaknázásával bővíti az orgonairodalmon kívüli repertoárismeretét.
− Hangszeres előadó-művészeti produkciók mellett vokális előadó-művészeti produkciókban való részvételre is nyitott.
7.1.2.4. A klasszikus csembaló szakirányon továbbá a klasszikus csembaló előadóművész
a) tudása
− Magas szintű zenei és technikai ismeretei vannak a zongorajátékról, gyakorlatban elsajátította a zongora szólóirodalom középnehéz technikai igényű műveinek egy részét.
− Ismeri a continuo-játék elméletét és gyakorlati alkalmazásának módját.
− Alapvető ismeretei vannak a csembalójáték historikus előadásmódhoz kapcsolódó zenei és társművészeti hátteréről.
− Átfogó ismeretei vannak a kóruséneklésről, gyakorlatban elsajátította az énekkari irodalom egy részének saját hangfajának megfelelő énekszólamát.
b) képességei
− Képes számozott basszussal lejegyzett szólamok csembalón, illetve zongorán történő megszólaltatására.
− Képes középnehéz zongoraművek, zongorakíséretek megszólaltatására.
− Képes csembalójátékába a historikus zenei stílus sajátosságait beépíteni.
− Kóruséneklésben szerzett ismeretei és gyakorlata alapján képes énekkari művek előadásában való részvételre.
c) attitűdje
− Törekszik arra, hogy zongoratudását csembaló előadóművészi tevékenysége szolgálatába állítsa.
− Tudatos a historikus zenei előadásmód alkalmazásában.
− Hangszeres előadó-művészeti produkciók mellett vokális előadó-művészeti produkciókban való részvételre is nyitott.
7.1.2.5. A klasszikus harmonika, a klasszikus cimbalom szakirányon továbbá a klasszikus harmonika előadóművész és a klasszikus cimbalom előadóművész
a) tudása
− Alapvető zenei és technikai ismeretei vannak a zongorajátékról, gyakorlatban elsajátította a zongora szólóirodalom könnyebb technikai igényű néhány művét.
− Átfogó ismeretei vannak a kóruséneklésről, gyakorlatban elsajátította az énekkari irodalom egy részének saját hangfajának megfelelő énekszólamát.
b) képességei
− Képes könnyebb technikai igényű zongoraművek, egyszerű zongorakíséretek megszólaltatására.
− Kóruséneklésben szerzett ismeretei és gyakorlata alapján képes énekkari művek előadásában való részvételre.
c) attitűdje
− Törekszik arra, hogy alapszintű zongoratudását a szakirány szerinti hangszeres tevékenysége szolgálatába állítsa.
− Hangszeres előadó-művészeti produkciók mellett vokális előadó-művészeti produkciókban való részvételre is nyitott.
7.1.2.6. A klasszikus gitár szakirányon továbbá a klasszikus gitár előadóművész
a) tudása
− Ismeri a gitározás sajátos összhangzattani és continuo-játék lehetőségeit, szólamvezetési eszközeit.
− Ismeri a francia, spanyol, német lant-tabulatúrákat.
b) képességei
− Képes gitáron összhangzattani folyamatok bemutatására és continuo-szólamok kidolgozására, valamint játékára.
− Képes francia lant-tabulatúrából átírás nélkül egyszerűbb műveket megszólaltatni.
c) attitűdje
− Elkötelezett a gitár-specifikus tudásának, ezen belül összhangzattani, continuo, lant-tabulatúra jártasságának gyarapítására, és ezen ismereteinek az előadóművészi munkájában való felhasználására.
d) autonómiája és felelőssége
− Önálló abban, hogy gitár-összhangzattani és continuo-játék tudását gyarapítsa és fejlessze, valamint tudatában van annak, hogy ezen készségének fenntartása és fejlesztése a lant örököseként művészi tevékenységének egyik pillére.
7.1.2.7. A klasszikus furulya szakirányon továbbá a klasszikus furulya előadóművész
a) tudása
− Alapvető zenei és technikai ismeretei vannak a zongorajátékról, gyakorlatban elsajátította a zongora szólóirodalom könnyebb technikai igényű néhány művét.
b) képességei
− Képes könnyebb technikai igényű zongoraművek, egyszerű zongorakíséretek megszólaltatására.
c) attitűdje
− Törekszik arra, hogy alapszintű zongoratudását a szakirány szerinti hangszeres tevékenysége szolgálatába állítsa.
7.1.2.8. A klasszikus ének szakirányon továbbá a klasszikus ének előadóművész
a) tudása
− Magas szinten ismeri a klasszikus énekléshez tartozó zenei tudáselemeket, technikai eszköztárat.
− Átfogó ismeretekkel rendelkezik a szóló- és kamaraénekes zenei műfajokról, a különböző zenei stílusokról, azok előadásmódjáról és a helyes idegen nyelvi szövegkiejtésről.
− Gyakorlatban, magas szinten elsajátította a saját hangfajának megfelelő szóló- és kamaraénekes irodalom egy részét, ismeretekkel rendelkezik az alaprepertoár más részeiről, a forrásokról (kották) és azok fellelhetőségéről.
− Ismeri a klasszikus énekes művek egyéni és csoportos munka során történő elsajátításának folyamatát, sajátos követelményeit, a gyakorlási módszereket, próbatechnikákat.
− Alapvető ismeretei vannak legalább egy, a szólóénekes zenei műfajok esetében jellemző idegen nyelv nyelvtani szabályairól, szókincséről, kiejtésmódjáról, különös tekintettel a zeneművekben használt konkrét irodalmi alkotásokra.
− Alapvető ismeretei vannak a színpadi játék, a színpadi mozgás és a színpadi beszéd gyakorlati szemszögű, énekes előadó-művészeti vonatkozásairól.
− Alapvető zenei, technikai ismeretei vannak a zongorajátékról, gyakorlatban elsajátította a zongora szólórepertoár könnyebb technikai igényű műveinek egy részét.
b) képességei
− Képes különböző stílusú dalokat, áriákat, valamint kamaraművek és kórusművek saját hangfajának megfelelő szólamát formáltan, a stílusnak és a zeneszerző gondolkodásmódjának megfelelően, hangversenyszerűen megszólaltatni.
− Átlátja a szóló- és a kamaraénekes irodalom főbb alkotásainak jelentős részét.
− A klasszikus énekes szóló- és kamaraénekes művek elsajátítása során képes a folyamat időbeli megtervezésére, meghatározott gyakorlási metódusok alkalmazására, csoportos munka során az alkalmazkodó részvételre.
− Képes legalább egy, a szólóénekes zenei műfajok esetében jellemző idegen nyelven írott irodalmi szöveg tartalmának megismerésére, megértésére és a helyes szövegkiejtésre.
− Énekes előadó-művészeti produkcióit adekvát módon kiválasztott színművészeti elemek beépítésével valósítja meg.
− Képes könnyebb technikai igényű zongoraművek, zongorakíséretek megszólaltatására.
c) attitűdje
− Énektudását rendszeres, hatékony gyakorlással folyamatosan karbantartja, fejleszti.
− Énekhangja egészségének megőrzésére kiemelt figyelmet fordít.
− Törekszik az énekes szólóirodalom, valamint a kamaraénekes irodalom megismerésére, saját repertoárjának bővítésére.
− Az általa tanult énekes zeneműveket eredeti nyelven adja elő.
− Fontosnak tartja, hogy énekes zeneművek megszólaltatásakor a tartalom kifejezését ízléses, karakteres színpadi előadásmóddal kísérje.
− Törekszik arra, hogy alapszintű zongoratudását az énekes művek elsajátításakor hasznosítsa.
d) autonómiája és felelőssége
− Énekművészi szakmai irányultsága kialakult.
− Pódiumhelyzetben biztonsággal teljesít énekesi rutinfeladatokat.
− Teljesítményét a szakterület minőségi elvárásaival összhangban tartja.
− Műsorát instrukciók alapján, énekes tudásszintjének és szakmai orientációjának megfelelően, értékfeltáró és értékmegőrző szemlélettel választja meg.
− Egyéni és csoportos munka eredményeként megvalósuló produkciókban egyaránt magas színvonalú teljesítményt nyújt.
7.1.2.9. A jazz-zongora, jazzgitár, jazzbasszusgitár, jazzbőgő, jazzszaxofon, jazztrombita, jazzharsona, jazzdob szakirányon továbbá a jazz-zongora előadóművész, a jazzgitár előadóművész, a jazzbasszusgitár előadóművész, a jazzbőgő előadóművész, a jazzszaxofon előadóművész, a jazztrombita, a jazzharsona, a jazzdob előadóművész
a) tudása
− Magas szinten ismeri a szakirány szerinti jazzhangszer-játékhoz tartozó zenei tudáselemeket, technikai eszköztárat.
− Gyakorlati szemszögből ismeri a jazzhangszeres improvizációs technikákat, a jazz sajátos kifejezési fordulatait, intonációját, ritmus-, dallam- és harmóniavilágát, valamint a lapról játék és a transzponálás módját.
− Gyakorlatban, magas szinten elsajátította a szakirány szerinti jazzhangszeres szólóirodalom, valamint jazz-zenekari irodalom egy részét, továbbá ismeri a jazz standard repertoár jelentős részét, ismeretekkel rendelkezik a forrásokról és azok fellelhetőségéről.
− Alapvető ismeretei vannak a szakirány szerinti jazzhangszeres szólóművek és zenekari művek egyéni és csoportos munka során történő elsajátításának folyamatáról, sajátos követelményeiről, a gyakorlási módszerekről, próbatechnikákról.
− Alapvető zenei és technikai ismeretei vannak a jazz-zongorajátékról, gyakorlatban elsajátította a jazz-zongora szólórepertoár könnyebb technikai igényű műveinek egy részét.
− Alapvető ismeretekkel rendelkezik a zenekari jazzvokál-éneklés és az a cappella jazz-művek előadásáról.
− Átfogó ismeretei vannak a jazz specifikus elméleti és történeti, valamint zeneszerzési (hangszerelés) hátteréről.
− Tájékozott a jazz-zenével kapcsolatos nemzetközi népzenei repertoárban és stílus-sajátosságokban.
b) képességei
− Képes különböző stílusú, műfajú, a szakirány szerinti jazzhangszeres zeneműveket, illetve zeneműveknek a szakirány szerinti jazzhangszeres szólamait stílushűen, magas szintű zenei és technikai felkészültséggel, hangversenyszerűen megszólaltatni.
− Képes a szakirány szerinti jazzhangszeren improvizálni.
− Átlátja a szakirány szerinti jazzhangszeres szóló- és zenekari irodalom jelentős részét.
− Képes megkülönböztetni a jazz standard repertoár különböző stílusait, stílusjegyeit.
− A szakirány szerinti jazzhangszeres szólóművek és jazz-zenekari művek elsajátítása során képes a folyamat időbeli megtervezésére, meghatározott gyakorlási metódusok alkalmazására, csoportos munka során az alkalmazkodó részvételre.
− Képes könnyebb jazz-zongoraművek, jazz-zongoraszólamok, egyszerűbb zongorakíséretek megszólaltatására, egyszerű zenei anyagok zongorán történő demonstrálására.
− Képes csoportos jazzénekes produkciókban való részvételre.
− Eligazodik a jazzelmélet és a jazztörténet különböző kérdéseiben, képes a jazz-zeneművek beható analízisére.
− Képes egyszerűbb jazz-hangszerelési feladatok elvégzésére.
− Képes megkülönböztetni a jazz-zenével kapcsolatos nemzetközi népzenei repertoár alkotásainak stílusjegyeit és más jellemzőit.
c) attitűdje
− A szakirány szerinti jazzhangszeres tudását rendszeres, hatékony gyakorlással folyamatosan karbantartja, fejleszti.
− Zenei gondolkodásában és a jazzhangszer-játékban magas fokú nyitottsága van a kreativitásra.
− Törekszik a szakirány szerinti jazzhangszeres szóló- és zenekari irodalom megismerésére, saját repertoárjának bővítésére.
− Törekszik a kiszenekari és nagyzenekari jazzjátékban való rendszeres részvételre.
− Törekszik arra, hogy alapszintű jazz-zongoratudását jazzhangszeres tevékenysége szolgálatába állítsa.
− Fontosnak tartja, hogy gyakorlati előadó-művészeti tevékenységét megfelelő elméleti megközelítéssel is megalapozza.
d) autonómiája és felelőssége
− Szakmai orientációja kialakult.
− Pódiumhelyzetben biztonsággal teljesít jazzhangszeres előadóművészi rutinfeladatokat, különös tekintettel az improvizációra.
− Jazzhangszeres előadó-művészeti teljesítményét a szakterület minőségi elvárásaival összhangban tartja.
− Repertoárját instrukciók alapján, jazzhangszeres tudásszintjének és szakmai orientációjának megfelelően, értékfeltáró és értékmegőrző szemlélettel választja meg.
− Egyéni és csoportos munka eredményeként megvalósuló jazz-zenei produkciókban egyaránt magas színvonalú teljesítményt nyújt.
7.1.2.10. A jazz-zongora, a jazzbőgő, a jazzszaxofon, a jazztrombita, a jazzharsona, a jazzdob szakirányon továbbá a jazz-zongora előadóművész, jazzbőgő előadóművész, jazzszaxofon előadóművész, jazztrombita előadóművész, a jazzharsona előadóművész, a jazzdob előadóművész
a) tudása
− A szakirány szerinti jazzhangszernek megfelelő klasszikus zenei hangszerjáték területén átfogó hangszertechnikai, stílus- és előadásmód-ismerete van, gyakorlatban elsajátította a klasszikus zenei hangszer repertoárjának könnyebb és középnehéz műveinek egy részét.
b) képességei
− Képes a szakirány szerinti jazzhangszernek megfelelő klasszikus hangszeren könnyebb és középnehéz műveket megszólaltatni, valamint klasszikus hangszeres ismereteit a jazzhangszeres előadó-művészetben adekvát módon alkalmazni.
7.1.2.11. A jazzének szakirányon továbbá a jazzének előadóművész
a) tudása
− Magas szinten ismeri a jazzénekléshez tartozó zenei tudáselemeket, valamint sajátos énektechnikai eszköztárat.
− Gyakorlati szemszögből ismeri a jazzénekes improvizációs technikákat, a jazz sajátos kifejezési fordulatait, intonációját, ritmus-, dallam- és harmóniavilágát, valamint a lapról éneklés és a transzponálás módját.
− A jazzénekes repertoár vonatkozásában átfogó ismeretei vannak a zene és a szöveg viszonyáról, a helyes idegen nyelvi (angol nyelvű) szövegkiejtésről.
− Ismeri a klasszikus zenei hangképzés és a klasszikus éneklés alapjául szolgáló stílusjegyek gyakorlati alkalmazásának módját, gyakorlatban elsajátította a klasszikus éneklés repertoárjának könnyebb és középnehéz műveinek egy részét.
− Gyakorlatban, magas szinten elsajátította a jazzénekes szólóirodalom, valamint jazz-zenekari irodalom egy részét, továbbá ismeri a jazz standard repertoár jelentős részét, ismeretekkel rendelkezik a forrásokról és azok fellelhetőségéről.
− Alapvető ismeretei vannak a jazzénekes szólóművek és jazz-zenekari művek egyéni és csoportos munka során történő elsajátításának folyamatáról, sajátos követelményeiről, a gyakorlási módszerekről, próbatechnikákról.
− Alapvető zenei és technikai ismeretei vannak a jazz-zongorajátékról, gyakorlatban elsajátította a jazz-zongora szólórepertoár könnyebb technikai igényű műveinek egy részét.
− Magas szintű ismeretekkel rendelkezik az együttes jazzéneklés sajátos követelményeiről és repertoárjáról.
− Átfogó ismeretei vannak a jazz specifikus elméleti és történeti, valamint zeneszerzési (hangszerelés) hátteréről.
− Tájékozott a jazz-zenével kapcsolatos nemzetközi népzenei repertoárban és stílus-sajátosságokban.
b) képességei
− Képes különböző stílusú, műfajú jazzénekes zeneműveket, illetve más jazz-zeneművek énekszólamait stílushűen, magas szintű zenei és technikai felkészültséggel, hangversenyszerűen megszólaltatni.
− Jazzénekes produkcióiban magas szinten képes az improvizációra.
− Képes könnyebb klasszikus zenei szóló- és kamaraénekes műveket megfelelő hangképzéssel, stílushűen megszólaltatni, valamint klasszikus énekes ismereteit a jazzénekes előadó-művészetben adekvát módon alkalmazni.
− Átlátja a jazzénekes szóló- és zenekari irodalom főbb alkotásainak jelentős részét, valamint képes újabb, előadásra szánt műveket kiválasztani.
− Képes megkülönböztetni a jazz standard repertoár különböző stílusait, stílusjegyeit.
− A jazzénekes szólóművek és zenekari művek elsajátítása során képes a folyamat időbeli megtervezésére, meghatározott gyakorlási metódusok alkalmazására, csoportos munka során alkalmazkodó részvételre.
− Képes könnyebb jazz-zongoraművek, jazz-zongoraszólamok, egyszerűbb zongorakíséretek megszólaltatására, egyszerű zenei anyagok zongorán történő demonstrálására.
− Képes csoportos jazzénekes produkciókban való magas művészi színvonalon történő részvételre.
− Eligazodik a jazzelmélet és a jazztörténet különböző kérdéseiben, képes a jazz-zeneművek beható analízisére.
− Képes megkülönböztetni a jazz-zenével kapcsolatos nemzetközi népzenei repertoár alkotásainak stílusjegyeit és más jellemzőit.
c) attitűdje
− Jazzénekes tudását rendszeres, hatékony gyakorlással folyamatosan karbantartja, fejleszti.
− Zenei gondolkodásában és a jazzéneklésben magas fokú nyitottsága van a kreativitásra.
− Törekszik a jazzénekes szóló- és zenekari irodalom megismerésére, saját repertoárjának bővítésére.
− Törekszik jazz-zenekari produkciókban való rendszeres részvételre.
− Törekszik arra, hogy alapszintű jazz-zongoratudását jazzénekes tevékenysége szolgálatába állítsa.
− Fontosnak tartja, hogy gyakorlati előadó-művészeti tevékenységét megfelelő elméleti megközelítéssel is megalapozza.
d) autonómiája és felelőssége
− Szakmai orientációja kialakult.
− Pódiumhelyzetben biztonsággal teljesít jazzénekes előadóművészi rutinfeladatokat, különös tekintettel az improvizációra.
− Jazzénekes előadó-művészeti teljesítményét a szakterület minőségi elvárásaival összhangban tartja.
− Repertoárját instrukciók alapján, jazzénekes tudásszintjének és szakmai orientációjának megfelelően, értékfeltáró és értékmegőrző szemlélettel választja meg.
− Egyéni és csoportos munka eredményeként megvalósuló jazzénekes produkciókban egyaránt magas színvonalú teljesítményt nyújt.
7.1.2.12. A zenekarvezetés szakirányon továbbá a zenekarvezető előadóművész
a) tudása
− Magas szinten ismeri a zenekari vezényléshez tartozó zenei tudáselemeket, vezényléstechnikai eszköztárat.
− A zenekari művek vonatkozásában átfogó ismeretei vannak a különböző stílusokról, műfajokról és azok előadásmódjáról.
− Alapvető ismeretei vannak a zenekari munka folyamatáról, a dirigens funkciójáról, a próbatechnikákról.
− Gyakorlatban, magas szinten elsajátította a zenekari irodalom egy részét, továbbá átfogó ismeretekkel rendelkezik az alaprepertoár más részeiről, a forrásokról és azok fellelhetőségéről.
− Alapvető ismeretei vannak a vokális és hangszeres zeneszerzési technikákról, az egyes hangszerek technikai és hangzási adottságairól, azok kombinációiról, a különböző hangszerelési technikákról.
− Magas szinten ismeri a szóló-, kamara- és a kóruséneklés alapjául szolgáló énektechnikát, gyakorlatban megismerte a középnehéz szólóénekes és kamaraénekes, valamint énekkari irodalom legjelentősebb műveinek egy részét.
− Magas szintű zenei és technikai ismeretei vannak a zongorajátékról, gyakorlatban elsajátította a zongora szólóirodalom középnehéz technikai igényű műveinek egy részét.
− Alaposan ismeri a különböző zenekari partitúrák felépítését, az azok zongorán történő megszólaltatásához szükséges rendezőelveket, valamint a continuo-játék elméletét.
− Alapvető ismeretei vannak legalább egy, a vokális szólamot is tartalmazó zenei műfajok esetében jellemző idegen nyelv nyelvtani szabályairól, szókincséről, kiejtésmódjáról, különös tekintettel a zeneművekben használt konkrét irodalmi alkotásokra.
b) képességei
− Képes különböző stílusú, műfajú zenekari műveket formáltan, a stílusnak és a zeneszerző gondolkodásmódjának megfelelően betanítani, és hangversenyszerű előadás során vezényelni.
− A zenekari művek előadására történő felkészítés során képes a folyamat időbeli megtervezésére, próbatechnikák önálló alkalmazására, irányítói (rész)feladatok elvégzésére.
− Átlátja a zenekari irodalom jelentős részét.
− Kompozíciótechnikai és hangszerelési ismereteit előadó-művészeti tevékenysége során hatékonyan alkalmazza.
− Képes könnyebb szólóénekes, kamaraénekes zeneművek, valamint nehezebb énekkari művek előadásában való részvételre.
− Képes középnehéz zongoraművek, zongorakíséretek megszólaltatására, zenekari művek betanítása során azok zongorán történő demonstrálására.
− Képes bonyolultabb partitúrák átlátására, azok, továbbá számozott basszussal lejegyzett szólamok zongorán történő megszólaltatására.
− Képes legalább egy idegen nyelv esetében a vokális szólamot is tartalmazó kompozíciók irodalmi szövegének megértésére, és tartalmának, helyes szövegkiejtésének közvetítésére.
c) attitűdje
− Zenekari vezénylési képességeit folyamatosan fejleszti.
− Zenei gondolkodását nyitottság és kreativitás jellemzi.
− Törekszik a zenekari irodalom megismerésére, saját repertoárjának folyamatos bővítésére.
− Törekszik az előadó-művészeti tevékenységben való rendszeres részvételre.
− Törekszik arra, hogy egyéni felkészülése során, adott zenekari mű elsajátításához zongoratudását is felhasználja.
− Nyitott arra, hogy a betanítási folyamat adekvát helyzeteiben a zenekari műveket zongorán demonstrálja.
− Fontosnak tartja, hogy az általa vezényelt, vokális szólamot is tartalmazó művek eredeti nyelven szólaljanak meg, ennek érdekében törekszik idegen nyelvi ismereteinek bővítésére, legalább az énekkari és kamaraénekes irodalom gerincét alkotó zeneművekre vonatkozóan.
d) autonómiája és felelőssége
− Szakmai orientációja kialakult.
− Pódiumhelyzetben biztonsággal teljesít előadóművészi rutinfeladatokat.
− Teljesítményét a szakterület minőségi elvárásaival összhangban tartja.
− Műsorát instrukciók mentén, részleges önállósággal, tudásszintjének és szakmai orientációjának megfelelően, értékfeltáró és értékmegőrző szemlélettel választja meg.
− Társadalmi környezete zenei kultúrájának fejlesztésében felelős szakemberként vesz részt.
7.1.2.13. A kórusvezetés szakirányon továbbá a kórusvezető előadóművész
a) tudása
− Magas szinten ismeri az énekkari vezényléshez tartozó zenei tudáselemeket, vezényléstechnikai eszköztárat.
− Az énekkari művek vonatkozásában átfogó ismeretei vannak a különböző stílusokról, műfajokról és azok előadásmódjáról.
− Alapvető ismeretei vannak az énekkari munka folyamatáról, a kórusvezető funkciójáról, a próbatechnikákról.
− Gyakorlatban, magas szinten elsajátította az énekkari irodalom egy részét, továbbá átfogó ismeretekkel rendelkezik az alaprepertoár más részeiről, a forrásokról és azok fellelhetőségéről.
− Alapvető ismeretei vannak a vokális és hangszeres zeneszerzési technikákról, az egyes hangszerek technikai és hangzási adottságairól, azok kombinációiról, a különböző hangszerelési technikákról.
− Ismeri a szóló-, kamara- és a kóruséneklés alapjául szolgáló énektechnikát, gyakorlatban megismerte a középnehéz szólóénekes és kamaraénekes, valamint énekkari irodalom legjelentősebb műveinek egy részét.
− Magas szintű zenei és technikai ismeretei vannak a zongorajátékról, gyakorlatban elsajátította a zongora szólóirodalom középnehéz technikai igényű műveinek egy részét.
− Alaposan ismeri a különböző énekkari partitúrák felépítését, az azok zongorán történő megszólaltatásához szükséges rendezőelveket, valamint a continuo-játék elméletét.
− Alapvető ismeretei vannak legalább egy, a vokális zenei műfajok esetében jellemző idegen nyelv nyelvtani szabályairól, szókincséről, kiejtésmódjáról, különös tekintettel a zeneművekben használt konkrét irodalmi alkotásokra.
b) képességei
− Képes különböző stílusú, műfajú énekkari műveket formáltan, a stílusnak és a zeneszerző gondolkodásmódjának megfelelően betanítani, és hangversenyszerű előadás során vezényelni.
− Az énekkari művek előadására történő felkészítés során képes a folyamat időbeli megtervezésére, próbatechnikák önálló alkalmazására, irányítói (rész)feladatok elvégzésére.
− Átlátja az énekkari irodalom jelentős részét.
− Kompozíciótechnikai és hangszerelési ismereteit előadó-művészeti tevékenysége során hatékonyan alkalmazza.
− Képes könnyebb szólóénekes, kamaraénekes zeneművek, valamint nehezebb énekkari művek előadásában való részvételre.
− Képes középnehéz zongoraművek, zongorakíséretek megszólaltatására, énekkari művek betanítása során azok zongorán történő demonstrálására.
− Képes bonyolultabb partitúrák átlátására, azok, továbbá számozott basszussal lejegyzett szólamok zongorán történő megszólaltatására.
− Képes legalább egy idegen nyelv esetében a vokális kompozíciók irodalmi szövegének megértésére, és tartalmának, helyes szövegkiejtésének közvetítésére.
c) attitűdje
− Énekkari vezénylési képességeit folyamatosan fejleszti.
− Zenei gondolkodását nyitottság és kreativitás jellemzi.
− Törekszik az énekkari irodalom megismerésére, saját repertoárjának folyamatos bővítésére.
− Törekszik az előadó-művészeti tevékenységben való rendszeres részvételre.
− Törekszik arra, hogy egyéni felkészülése során, adott kórusmű elsajátításához zongoratudását is felhasználja.
− Nyitott arra, hogy a betanítási folyamat adekvát helyzeteiben az énekkari műveket zongorán demonstrálja.
− Fontosnak tartja, hogy az általa vezényelt énekkari vagy kamaraénekes művek eredeti nyelven szólaljanak meg, ennek érdekében törekszik idegen nyelvi ismereteinek bővítésére, legalább az énekkari és kamaraénekes irodalom gerincét alkotó zeneművekre vonatkozóan.
d) autonómiája és felelőssége
− Szakmai orientációja kialakult.
− Pódiumhelyzetben biztonsággal teljesít előadóművészi rutinfeladatokat.
− Teljesítményét a szakterület minőségi elvárásaival összhangban tartja.
− Műsorát instrukciók mentén, részleges önállósággal, tudásszintjének és szakmai orientációjának megfelelően, értékfeltáró és értékmegőrző szemlélettel választja meg.
− Társadalmi környezete zenei kultúrájának fejlesztésében felelős szakemberként vesz részt.
7.1.2.14. Az egyházzene szakirányon továbbá az egyházzene előadóművész
a) tudása
− Átfogó ismeretei vannak az egyházzene-történet korszakairól, a fontosabb szerzőkről, alkotásokról.
− Átfogó ismeretekkel rendelkezik az egyszólamú és a polifon egyházzene, valamint az orgonazene korszakairól és repertoárjáról.
− Általános ismeretei vannak a népének-repertoárról.
− Átfogóan ismeri a liturgiatörténetet, legalább saját felekezetének liturgiáját.
− Alapvető ismeretekkel rendelkezik elsősorban saját felekezete egyházi felépítéséről, az egyházzenész abban elfoglalt helyéről, feladatairól.
− Tisztában van az egyházi, templomi zenére vonatkozó egyházi előírásokkal.
− Ismeri az egyházi zenéhez tartozó zenei és elméleti tudáselemeket.
− Átfogó előadói-, stílus- és műfaji ismeretekkel rendelkezik.
− Alapvető ismeretekkel rendelkezik a lapról játék, a transzponálás, continuo-játék, valamint az improvizáció módjairól.
− Ismeri a középkori zeneelmélet tonális és formai jellemzőit.
− Alapvető ismeretei vannak az egyházzenei együttesek (szkóla, különféle összetételű kórusok, hangszeres együttesek) működésének sajátos követelményeiről, működése szervezésének feladatairól, a próbatechnikákról.
− Alapvető ismeretei vannak orgonaismeretből, az orgona működéséről, felépítéséről, történetéről.
− Alapvető zenei, technikai ismeretei vannak a zongorajátékról, gyakorlatban elsajátította a zongora szólórepertoár könnyebb technikai igényű műveinek egy részét.
− Ismeri a felekezetének megfelelő nyelvű legfontosabb liturgikus szövegeket, és azok magyar nyelvű jelentését.
− Ismeri a helyes beszédhang- és énekhangképzés technikáját.
− Átfogó ismeretei vannak a kóruséneklésről, gyakorlatban elsajátította az általános és az egyházzenei énekkari irodalom egy részének saját hangfajának megfelelő szólamát.
− A gyakorlatban elsajátította az orgonairodalom és liturgikus orgonajáték egy részét, ismeretekkel rendelkezik a forrásokról és azok elérhetőségéről.
− A gyakorlatban elsajátította a gregorián és graduál repertoár, valamint az egy- és többszólamú egyházzenei vokális irodalom egy részét, ismeretekkel rendelkezik a forrásokról és azok elérhetőségéről.
b) képességei
− Képes az általa előadott egyházzenei művek értékelésére azok sajátos egyházzenei, liturgikus kontextusában.
− Egyéni vagy csoportos egyházzenei tevékenysége során képes figyelembe venni a liturgia előírásait és hagyományait és az abban részt vevő (egyházi) személyek feladatait, velük hatékonyan együttműködik.
− Képes saját egyházában (esetleg más felekezetű templomban is) az egyházzenei életet megszervezni, az egyházi, liturgikus alkalmak zenei irányítását elvégezni.
− Templomi működése során betartja az egyházi előírásokat.
− A megfelelő kontextusban alkalmazza az egyházzenei alkalmakon megszólaltatható orgona, illetve vokális szóló- és kórusművek jelentős részét, valamint képes újabb, a liturgiába illő művek kiválasztására.
− Az egyházzenei együttesekben való részvétel során képes a munka időbeli megtervezésére, a célravezető módszerek önálló alkalmazására, a liturgiában részt vevő más személyekhez való alkalmazkodásra.
− Hangszerismereti tudását egyaránt képes számára ismert és idegen hangszer kezelése során alkalmazni.
− Képes könnyebb technikai igényű zongoraművek, zongorakíséretek, orgonakíséretek megszólaltatására.
− Képes a liturgiában és az egyházzenei hangversenyeken megszólaló (idegen nyelvű) művek szövegének megértésére, ismeretlen művek esetén azok liturgikus helyének megtalálására.
− Képes a liturgiában beszéd- és énekhangját helyesen használva megszólalni és énekelni.
− Képes a liturgikus és egyházzenei alkalmakon kórusban művészi szinten énekelni.
− Képes különböző stílusú, műfajú orgonaműveket és orgonakíséreteket a liturgiának, a zenei stílusnak és a zeneszerző gondolkodásának megfelelően megszólaltatni istentiszteleten vagy templomi hangversenyen.
− Képes könnyebb orgonaműveket első látás után megszólaltatni, transzponálni, vokális zeneműveket continuo-val kísérni, a liturgikus tételekhez és népénekekhez bevezetést, köz- és utójátékot improvizálni.
− Képes különböző stílusú, műfajú vokális szólóműveket és kórusműveket a liturgiának, a zenei stílusnak és a zeneszerző gondolkodásának megfelelően irányítani istentiszteleten vagy templomi hangversenyen.
− Képes közepes nehézségű gregorián, graduál tételeket, valamint könnyebb szóló- és kórusművek előadását rövid idejű tanulmányozással elsajátítva irányítani, vezényelni.
c) attitűdje
− Természetes egyházi és zenei közegének tekinti a templomot, a liturgiát, annak zenei, dramaturgikus, mozgási, nyelvi, viselkedési hagyományaiban, szokásaiban otthonosan mozog.
− Tudatosan gondolkodik zenei tevékenységének vallási, társadalmi, művészi vonatkozásairól.
− Törekszik a vallási normák betartására és a tőle telhető legmagasabb zenei színvonal megvalósítására.
− Az egyházzenei orgona, karvezető, szólóénekes technikai tudását rendszeres, hatékony gyakorlással, folyamatosan karban tartja, fejleszti.
− Lehetőség szerint rendszeresen részt vesz a templomi gyakorlatban, a liturgikus szolgálatban.
− Törekszik a liturgiában és egyházzenei hangversenyeken megszólaltatható orgona, illetve vokális szóló- és kórusirodalom megismerésére, repertoárjának bővítésére.
− Hangszeres és vokális tudását bármely helyszín és akusztikus körülmény esetén (templom, kápolna, koncertterem, stb.) használja.
− Törekszik arra, hogy a zongora-, illetve orgonatudását a liturgiához méltó művészi színvonalra fejlessze.
− Törekszik a felekezete szerinti liturgikus nyelv minél teljesebb elsajátítására, megértésére.
− Törekszik beszéd- és énekhangképzésének tökéletesítésére. Törekszik egyházi kórusban (szkólában) való rendszeres részvételre.
d) autonómiája és felelőssége
− Szakmai orientációja kialakult.
− Templomi, egyházi környezetben biztonsággal és magas művészi színvonalon teljesíti egyházzenész feladatait.
− A templomban elhangzó műveket zenei, technikai tudásszintjének, valamint az adott liturgikus kereteknek megfelelően választja meg.
− Egyéni, illetve csoportos egyházzenei tevékenységben is egyaránt magas művészi színvonalú teljesítményt nyújt.
− A liturgia közösségi jellegének leginkább megfelelő szkóla, kórus aktív tagja.
7.1.2.15. A népi vonós (hegedű), népi vonós (brácsa), népi vonós (cselló-bőgő), népi pengetős (citera-tekerő), népi pengetős (citera-koboz), népi pengetős (tambura), népi fúvós (furulya), népi fúvós (duda-furulya), népi fúvós (klarinét-tárogató), népi cimbalom, népi ének szakirányon továbbá a népi vonós (hegedű) előadóművész, a népi vonós (brácsa) előadóművész, a népi vonós (cselló-bőgő) előadóművész, a népi pengetős (citera-tekerő) előadóművész, a népi pengetős (citera-koboz) előadóművész, a népi pengetős (tambura) előadóművész, a népi fúvós (furulya) előadóművész, a népi fúvós (duda-furulya) előadóművész, a népi fúvós (klarinét-tárogató), a népi cimbalom előadóművész, a népi ének előadóművész
a) tudása
− Ismeri a műzenei és népzenei jelenségek, jellegzetességek közötti különbségek elméleti alapjait, magyarázatait, a népzene előadásmódjának elméleti vetületeit.
− Tájékozott a magyar népzene forrásaiban, különböző rétegeiben és a népzenekutatás fontosabb eredményeiben.
− Magas szinten ismeri a népzenei lejegyzések módszereit, valamint azok kialakulásának, továbbalakulásának történetét.
− Ismeri a folklór elméleti alapjait, a népszokásokat, tájékozott a népköltészetben és a táncfolklorisztikában.
− Átfogó ismeretei vannak az egyes népek népzenéjének jellemző vonásairól, kutatásáról, ismeri a Kárpát-medencén belüli népek népzenéjének stílus-összefüggéseit, az interetnikus jelenségeket, valamint a magyar népzene keleti kapcsolatait.
− Gyakorlatban megismerte a különböző vidékekre jellemző alapvető tánctípusokat, táncrendeket, a táncos szemszögéből a tánc és a zene viszonyát.
− Alapvető zenei és technikai ismeretei vannak a zongorajátékról, gyakorlatban elsajátította a zongora szólórepertoár könnyebb technikai igényű műveinek egy részét.
b) képességei
− Képes különböző népzenei dallamok formai, zenei szempontú elemzésére, eligazodik a dallamalkotás, változatképződés, a népi többszólamúság elméleti kérdéseiben.
− Felismeri a magyar népzene, azon belül az egyes dialektusok, közép- és kistájak stílusjegyeit.
− Képes különböző – elsősorban a szakirány szerinti népi hangszeres, énekes – népi dallamok szakszerű, pontos lejegyzésére.
− Képes tájékozódni, összefüggéseiben elemezni és magyarázni a népszokásokhoz köthető folklóreseményeket, a népköltészet szimbolikáját és az egyes vidékekre jellemző táncrendeket, táncfolyamatokat.
− Képes tájékozódni a magyarsággal rokon és szomszédos népek hagyományos zenei kultúrájában, amelyekben felismeri a fontosabb interetnikus jelenségeket, a közös vonásokat és az egyedi jellemzőket.
− Képes néptánccal kapcsolatos ismereteit népzenei tevékenységében hatékonyan alkalmazni.
− Képes könnyebb zongoraművek, zongoraszólamok, egyszerűbb zongorakíséretek megszólaltatására, egyszerű zenei anyagok zongorán történő demonstrálására.
c) attitűdje
− Fontosnak tartja, hogy népzenei gyakorlati előadó-művészeti tevékenységét megfelelő elméleti megközelítéssel is megalapozza.
− Törekszik a népi kultúra egészének megismerésére, a népzene és más népművészeti ágak kapcsolatának feltárására, saját népzenei tevékenységébe való beépítésére.
− Törekszik arra, hogy alapszintű zongoratudását zenei tevékenysége szolgálatába állítsa.
d) autonómiája és felelőssége
− A népi hangszeres gyakorlati előadó-művészeti tevékenységéhez szükséges elméleti tudáselemeket részben önállóan, magasabb szintű szakmai kontroll mellett választja ki és alkalmazza.
− Teljesítményét a szakterület minőségi elvárásaival összhangban tartja.
− Tisztában van a népzenei kultúra továbbadásában betöltött szerepével.
7.1.2.16. A népi vonós (hegedű), népi vonós (brácsa), népi vonós (cselló-bőgő), népi pengetős (citera-tekerő), népi pengetős (citera-koboz), népi pengetős (tambura), népi fúvós (furulya), népi fúvós (duda-furulya), népi fúvós (klarinét-tárogató), népi cimbalom szakirányon továbbá a népi vonós (hegedű) előadóművész, a népi vonós (brácsa) előadóművész, a népi vonós (cselló-bőgő) előadóművész, a népi pengetős (citera-tekerő) előadóművész, a népi pengetős (citera-koboz) előadóművész, a népi pengetős (tambura) előadóművész, a népi fúvós (furulya) előadóművész, a népi fúvós (duda-furulya) előadóművész, a népi fúvós (klarinét-tárogató) előadóművész, a népi cimbalom előadóművész
a) tudása
− Magas szinten ismeri a szakirány szerinti népi hangszerjátékhoz tartozó zenei tudáselemeket, sajátos hangszertechnikai eszköztárat, valamint a különböző hangszertípusokat.
− A szakirány szerinti népi hangszerjáték vonatkozásában ismeri a magyar népzene előadásmódjának jellegzetességeit, a rögtönzés, variálás hagyományos módozatait, a népzene és néptánc elemeinek kapcsolatát, kölcsönhatását.
− Átfogó ismeretei vannak a Kárpát-medencében élő népeknél fennmaradt népzenei repertoárról, gyakorlatban, magas szinten elsajátította a szakirány szerinti népi hangszeres repertoár jelentős részét.
− Ismeretekkel rendelkezik a népzenei repertoár forrásairól és azok fellelhetőségéről.
− Tisztában van a szakirány szerinti népi hangszeres (-énekes) együttjáték sajátos követelményeivel, az együttjátékban betöltött szerepével, a muzsikuspartnerek közti kommunikáció lehetőségeivel, sajátos vonásaival.
b) képességei
− Képes a szakirány szerinti hangszeren, hangszereken magas szintű zenei-technikai felkészültséggel, tisztán, stílushűen megszólaltatni különböző népzenei anyagokat.
− Felismeri az autentikus népzenei előadásmódot, világosan megkülönbözteti azt más irányzatok előadói gyakorlatától.
− Képes különbséget tenni a különböző dialektusterületek, közép- és kistájak stílus-meghatározó jellemzői között.
− Átlátja a szakirány szerinti népi hangszeres repertoár főbb részeit.
− A szakirány szerinti népi hangszeres zenei anyagok elsajátítása során képes a folyamat időbeli megtervezésére, meghatározott gyakorlási metódusok alkalmazására, csoportos munka során alkalmazkodó részvételre.
c) attitűdje
− A szakirány szerinti népi hangszeres tudását rendszeres, hatékony gyakorlással folyamatosan karbantartja, fejleszti.
− A népzenei előadó-művészetben az autentikus előadásmódot követi, kerüli a más (könnyűzenei, világzenei) irányzatok szerinti előadásmódot.
− Törekszik a szakirány szerinti népi hangszeres repertoár teljesebb körű megismerésére, saját repertoárjának bővítésére.
− Aktívan keresi a népi hangszeres (-énekes) együttjátékban való részvétel lehetőségét.
d) autonómiája és felelőssége
− A népi hangszeres előadó-művészet iránti elkötelezettsége kialakult.
− Pódiumhelyzetben biztonsággal teljesít a szakirány szerinti népi hangszeres előadóművészi rutinfeladatokat.
− Műsorát instrukciók alapján, népi hangszeres tudásszintjének és szakmai orientációjának megfelelően, értékfeltáró és értékmegőrző szemlélettel választja meg.
− Egyéni és csoportos munka eredményeként megvalósuló népi hangszeres produkciókban
7.1.2.17. A népi ének szakirányon továbbá népi ének előadóművész
a) tudása
− Magas szinten ismeri a népi énekléshez tartozó zenei tudáselemeket, sajátos énektechnikai eszköztárat.
− A népi éneklés vonatkozásában ismeri a magyar népzene előadásmódjának jellegzetességeit, a rögtönzés, variálás hagyományos módozatait, a népzene és néptánc elemeinek kapcsolatát, kölcsönhatását.
− Ismeri az emberi beszéd kialakulásának fizikai, fiziológiai, pszichológiai tényezőit, a magyar nyelvjárások jellemzőit.
− Átfogó ismeretei vannak a Kárpát-medencében élő népeknél fennmaradt népzenei repertoárról, gyakorlatban, magas szinten elsajátította a népi énekes repertoár jelentős részét.
− Ismeretekkel rendelkezik a népi énekes repertoár forrásairól és azok fellelhetőségéről.
− Tisztában van a népi énekes-hangszeres együttjáték sajátos követelményeivel, az együttjátékban betöltött szerepével, a muzsikuspartnerek közti kommunikáció lehetőségeivel, sajátos vonásaival.
b) képességei
− Képes magas szintű zenei-technikai felkészültséggel, tisztán, stílushűen előadni magyar népdalokat, népzenei énekszólamokat.
− Felismeri az autentikus népzenei előadásmódot, világosan megkülönbözteti azt más irányzatok előadói gyakorlatától.
− Átlátja a népi énekes repertoár főbb részeit.
− A szakirány szerinti népi énekes zenei anyagok elsajátítása során képes a folyamat időbeli megtervezésére, meghatározott gyakorlási metódusok önálló alkalmazására, csoportos munka során alkalmazkodó részvételre.
c) attitűdje
− Népi énekes tudását rendszeres, hatékony gyakorlással folyamatosan karbantartja, fejleszti.
− A népi énekes előadó-művészetben az autentikus előadásmódot követi, kerüli a más (könnyűzenei, világzenei) irányzatok szerinti előadásmódot.
− Törekszik a népi énekes repertoár teljesebb körű megismerésére, saját repertoárjának bővítésére.
− Aktívan keresi a népi énekes-hangszeres együttjátékban való részvétel lehetőségét.
d) autonómiája és felelőssége
− A népi énekes előadó-művészet iránti elkötelezettsége kialakult.
− Pódiumhelyzetben biztonsággal teljesít népi énekes előadóművészi rutinfeladatokat.
− Műsorát instrukciók alapján, népi énekes tudásszintjének és szakmai orientációjának megfelelően, értékfeltáró és értékmegőrző szemlélettel választja meg.
− Tisztában van a népzenei kultúra továbbadásában betöltött szerepével.
− Egyéni és csoportos munka eredményeként megvalósuló népi énekes produkciókban
8. Az alapképzés jellemzői
8.1. Szakmai jellemzők
8.1.1. A szakképzettséghez vezető tudományágak, szakterületek, amelyekből a szak felépül:
– a zeneművészet elméleti, történeti ismeretei 30–70 kredit;
– a zeneművészethez kapcsolódó általános műveltségi elméleti ismeretek 4–26 kredit.
8.1.2. A szakirányok szakterületei és kreditaránya:
– klasszikus zongora szakirány:
– zongora előadó-művészet 38–74 kredit;
– zongora hangszeres együttjáték 8–40 kredit;
– a zongora előadó-művészethez kapcsolódó specifikus elméleti és gyakorlati ismeretek 10–30 kredit;
– klasszikus orgona, klasszikus csembaló szakirány:
– a szakirány szerinti szóló hangszeres előadó-művészet 34–68 kredit;
– a szakirány szerinti hangszeres együttjáték 4–30 kredit;
– a szakirány szerinti hangszeres előadó-művészethez kapcsolódó specifikus elméleti és gyakorlati ismeretek 16–48 kredit;
– klasszikus harmonika, klasszikus gitár, klasszikus lant, klasszikus cimbalom, klasszikus furulya szakirány:
– a szakirány szerinti szóló hangszeres előadó-művészet 30–66 kredit;
– a szakirány szerinti hangszeres együttjáték 16–48 kredit;
– a szakirány szerinti hangszeres előadó-művészethez kapcsolódó specifikus elméleti és gyakorlati ismeretek 4–36 kredit;
– klasszikus hárfa, klasszikus hegedű, klasszikus mélyhegedű, klasszikus gordonka, klasszikus gordon, klasszikus fuvola, klasszikus oboa, klasszikus klarinét, klasszikus szaxofon, klasszikus fagott, klasszikus kürt, klasszikus trombita, klasszikus harsona, klasszikus tuba, klasszikus ütőhangszerek szakirány:
– a szakirány szerinti szóló hangszeres előadó-művészet 30–66 kredit;
– a szakirány szerinti kamarazenei és zenekari hangszerjáték 22–62 kredit;
– a szakirány szerinti hangszeres előadó-művészethez kapcsolódó specifikus elméleti és gyakorlati ismeretek 2–18 kredit;
– klasszikus ének szakirány:
– szóló- és kamaraénekes előadó-művészet 52–80 kredit;
– énekes színpadi szereplés: 5–27 kredit,
– a klasszikus énekes előadó-művészethez kapcsolódó specifikus elméleti, gyakorlati, idegen nyelvi ismeretek 6–30 kredit;
– jazz-zongora, jazzbőgő, jazzszaxofon, jazztrombita, jazzharsona, jazzdob szakirány:
– a szakirány szerinti szóló jazz- és klasszikus hangszeres előadó-művészet 34–70 kredit;
– a szakirány szerinti jazz együttes játék 12–40 kredit;
– a jazz előadó-művészethez kapcsolódó specifikus elméleti, történeti, gyakorlati ismeretek 12–32 kredit;
– jazzgitár, jazzbasszusgitár szakirány:
– a szakirány szerinti szóló jazz hangszeres előadó-művészet 40–60 kredit,
– a szakirány szerinti jazz együttes játék 10–40 kredit,
– a jazz előadó-művészethez kapcsolódó specifikus elméleti, történeti, gyakorlati ismeretek: 10–40 kredit;
– jazzének szakirány:
– szóló jazz és klasszikus énekes előadó-művészet 35–65 kredit;
– jazz együttes éneklés 10–30 kredit;
– a jazz előadó-művészethez kapcsolódó specifikus elméleti, történeti, gyakorlati ismeretek 20–40 kredit;
– zenekarvezetés szakirány:
– zenekari vezénylés és specifikus elméleti háttere 40–80 kredit;
– vokális és hangszeres előadó-művészet 28–52 kredit;
– kórusvezetés szakirány:
– énekkari vezénylés és specifikus elméleti háttere 40–80 kredit;
– vokális és hangszeres előadó-művészet 28–52 kredit;
– egyházzene szakirány:
– az egyházzenei előadó-művészet gyakorlati ismeretei 45–85 kredit;
– az egyházzenéhez kapcsolódó elméleti, történeti ismeretek 15–55 kredit;
– népi vonós (hegedű), népi vonós (brácsa), népi vonós (cselló-bőgő), népi pengetős (citera-tekerő), népi pengetős (citera-koboz), népi pengetős (tambura), népi fúvós (furulya), népi fúvós (duda-furulya), népi fúvós (klarinét-tárogató), népi cimbalom szakirány
– a szakirány szerinti szóló- és együttes népi hangszeres előadó-művészet 40–76 kredit;
– a népi hangszeres előadó-művészet specifikus elméleti, történeti és gyakorlati ismeretei 30-54 kredit;
– népi ének szakirány:
– szóló és együttes népi énekes előadó-művészet 30–70 kredit;
– a népi énekes előadó-művészet specifikus elméleti, történeti és gyakorlati ismeretei 30–70 kredit.
8.2. Idegennyelvi követelmény
Az alapfokozat megszerzéséhez egy idegen nyelvből államilag elismert, középfokú (B2), komplex típusú nyelvvizsga vagy ezzel egyenértékű érettségi bizonyítvány vagy oklevél szükséges.
8.3. A szakmai gyakorlat követelményei
A szakmai gyakorlat a felsőoktatási intézmény tantervében meghatározottak szerinti, a szakiránynak megfelelő előadói gyakorlat, hangversenyezés.
1. * Az alapképzési szak megnevezése: építőművészet (Architectural Design)
2. * Az alapképzési szakon szerezhető végzettségi szint és a szakképzettség oklevélben szereplő megjelölése
– végzettségi szint: alap- (baccalaureus, bachelor; rövidítve: BA-) fokozat
– szakképzettség: építőművész
– a szakképzettség angol nyelvű megjelölése: Architectural Designer
3. Képzési terület: művészet
4. A képzési idő félévekben: 6 félév
5. Az alapfokozat megszerzéséhez összegyűjtendő kreditek száma: 180 kredit
– a szak orientációja: gyakorlatorientált (60–70 százalék)
– a szakdolgozat készítéséhez és a portfólióhoz (diplomatervezési feladathoz) rendelt kreditérték: 10 kredit
– a szabadon választható tantárgyakhoz rendelhető minimális kreditérték: 10 kredit
6. * A szakképzettség képzési területek egységes osztályozási rendszer szerinti tanulmányi területi besorolása: 581/0212
7. Az alapképzési szak képzési célja és a szakmai kompetenciák
A képzés célja építőművészek képzése, akik képzettségük és képességük révén építész stúdiók, vállalkozások, hatóságok és egyéb intézmények alkalmazásában az épített környezet tervezésében, menedzselésében az épített és tárgyi környezet alakításában kreatívan tudnak aktív részt vállalni és kritikai véleményt formálni. Felkészültek tanulmányaik mesterképzésben történő folytatására.
7.1. Az elsajátítandó szakmai kompetenciák
7.1.1. Az építőművész
a) tudása
– Átfogó ismeretekkel rendelkezik az építőművészet több aspektusának főbb elméleteiről, koncepcióiról, tradícióiról, meghatározó múltbéli és jelenkori tendenciáiról és diskurzusairól, valamint referencia értékű alkotóiról, alkotásairól és eredményeiről.
– Átfogó ismeretekkel rendelkezik az építőművészethez kapcsolódó tágabb művészeti és kulturális kontextusról, ezek történeti alakulásáról, meghatározó korszakairól, irányzatairól, valamint jelenkori működéséről és főbb tendenciáiról.
– Alapvető tájékozottsággal rendelkezik az építőművészethez kapcsolódó kortárs társadalmi, gazdasági, kreatív ipari, környezeti és információ-technológiai kontextusról, ezek működéséről, valamint a szakmájához való kapcsolódási pontokról és összefüggésekről.
– Általános tájékozottsággal rendelkezik az építőművészethez kapcsolódó művészeti kutatás módszertanáról, az adat- és forrásgyűjtési, kezelési, szelekciós és értékelési módszerekről.
– Érti az analitikus, kreatív és intuitív gondolkodási mód működésének főbb különbségeit, folyamatát, valamint ismeri az alapvető ötlet- és koncepciófejlesztési, valamint innovációs módszereket.
– Jártas a szakmaspecifikus tervezési, alkotási módszertanban, érti a tervezési, alkotási folyamat egyes fázisait, összefüggéseit, és rendszerét, valamint azt, hogy ezek hogyan realizálódnak saját alkotói tevékenységében.
– Magas szintű vizuális, esztétikai, és forma érzékkel rendelkezik.
– Általános ismeretekkel rendelkezik a szakterületén alkalmazott tradicionális, klasszikus és innovatív anyagokról, médiumokról, eszközökről, technikákról, tisztában van a főbb technológiai, gyártási, előállítási folyamatokkal és a tevékenységek végzésének körülményeivel.
– Érti a folyamatszervezés, idő- és erőforrás menedzsment alapvetéseit, főbb elemeit, alapvető működését és folyamatát.
– Behatóan ismeri a szakmája vizuális kommunikációs és prezentációs eszközeit, módszereit, csatornáit, ismeri és érti a szaknyelvet, és a hatékony szóbeli és írásos szakmai kommunikációt anyanyelvén és legalább egy idegen nyelven.
– Alapvető ismeretekkel rendelkezik szakterülete gazdasági, pénzügyi, szerzői jogi és társadalmi normáiról, etikai szabályozásáról, valamint áttekintéssel bír a szakterületét érintő intézményrendszerről.
b) képességei
– Rutin szakmai problémákat azonosít, és megadott tervezési, alkotói program alapján kreatív szakmai munkát végez.
– Korábban megszerzett tudását és tapasztalatait rendszerezi, feldolgozza és szakmai tevékenysége során ezeket mozgósítja.
– Építész tervező – alkotó munkája megalapozásához önálló adat- és forrásgyűjtést végez, meghatározza ezek eredetiségét, mérlegeli, elemzi, szintetizálja és kritikailag kezeli szakmai relevanciájukat.
– Építész tervező – alkotó tevékenysége során szakmai véleményt alkot koncepciókról, folyamatokról és eredményekről, képes a kritikai gondolkodásra.
– Kreatív, intuitív és analitikus alkotói módszereivel kilép a megszokott keretrendszerekből és új koncepciókat, innovatív megoldásokat keres.
– Építész tervező – alkotó tevékenysége során kiválasztja, és magas szinten alkalmazza a megfelelő eszközt, módszert, eljárást és gyártástechnológiát koncepciói és tervei megvalósításához.
– Képes megítélni saját kompetenciáit, szakmai erősségeit, gyengeségeit, és értékeli, hogy a tervezési, alkotási folyamat során hol van szükség külső kompetencia bevonására.
– Építészi munkája során együttműködik saját szakterülete, társszakmák és különböző művészeti területek képviselőivel.
– Építészi tevékenységét, koncepcióit, eredményeit érthetően, kompetensen kommunikálja vizuálisan, verbálisan és írott formában, mind szakmai körben, mind azon kívül, anyanyelvén és egy idegen nyelven, továbbá szakmai álláspontját érvekkel alátámasztva képviseli.
– Rutinszerűen alkalmazza a különböző prezentációs és vizuális kommunikációs eszközöket és csatornákat.
– Ismeri és betartja az építész szakmai etikai és szerzői jogi normákat, továbbá a szakmai elvárásoknak megfelelően alkalmazza tudását eltérő intézményes keretek között is.
c) attitűdje
– Nyitott és érdeklődő a tradicionális és új szakmai ismeretek, tendenciák, módszerek és technikák iránt.
– Motivált és elkötelezett, építészi munkáját, alkotótevékenységét a szakmai keretek között történő kísérletezés és vállalkozó kedv jellemzi.
– Építészi munkája során törekszik arra, hogy kreativitásának mozgósításával originális alkotásokat hozzon létre önállóan vagy csoport tagjaként, törekszik az innovációra.
– Kritikai megértéssel viszonyul az építőművészet történeti és kortárs eredményeihez, gyakorlataihoz, folyamataihoz és diskurzusaihoz.
– Minőség és értékorientált szemlélet jellemzi építészi alkotótevékenységét.
– Nyitott más művészeti ágak és szakterületek felé, együttműködésre és párbeszédre törekszik azok szereplőivel.
– Tudatosan gondolkodik alkotásainak társadalmi, kulturális, közösségi, környezeti és gazdasági vonatkozásairól, és törekszik szakmája etikai normáinak betartására.
– Befogadó, toleráns és empatikus a különböző társadalmi és kulturális csoportokkal és közösségekkel szemben.
d) autonómiája és felelőssége
– Szakmai orientációja kialakult.
– Szakmai kérdésekben önállóan vagy vezetéssel tájékozódik, kialakult ízléssel és kritikai érzékkel bír.
– Vezetett vagy felügyelt helyzetben a tervezési, alkotófolyamatot konzekvensen viszi végig, alapvető tervezői, alkotói döntéseket hoz meg, és originális alkotást hoz létre.
– Tervező tevékenységét megadott szakmai program alapján vagy saját művészeti koncepció mentén végzi, önállóan vagy irányított szakmai helyzetben.
– Nyitottan és kommunikatívan vesz részt projektek kialakításában vagy formálásában.
– Saját építészi tevékenységéért, az alkotófolyamatért és annak eredményeiért felelősséget vállal.
– Felismeri, hogy alkotótevékenységével egy szakmai közösségbe, szakmai normarendszerbe illeszkedik.
– Felismeri építészi tevékenységének társadalmi, kulturális, közösségi és környezeti hatásait.
8. Az alapképzés jellemzői
8.1. Szakmai jellemzők
A szakképzettséghez vezető tudományágak, szakterületek, amelyekből a szak felépül:
a szakdolgozat készítéséhez és a portfólióhoz (diplomatervezési feladathoz) rendelt kreditértékkel együtt
– művészeti tanulmányok (rajz, színtan, formatan, anatómia, ábrázoló geometria) 30–50 kredit;
– építőművészeti szakmai, műszaki ismeretek 60–100 kredit;
– kreatív tervezési (építészeti, belsőépítészeti tervezés) stúdiumok 20–40 kredit;
– általános elméleti ismeretek (művészettörténet, társadalomtudomány) 10–30 kredit;
– gyakorlati képzés (összesen 6 hét) 8–12 kredit.
8.2. Idegennyelvi követelmény
Az alapfokozat megszerzéséhez egy idegen nyelvből államilag elismert, középfokú (B2), komplex típusú nyelvvizsga vagy ezzel egyenértékű érettségi bizonyítvány vagy oklevél szükséges
8.3. A képzést megkülönböztető speciális jegyek
A képzés csak teljes idejű képzésben, a nappali képzés munkarendje szerint szervezhető meg.
1. Az alapképzési szak megnevezése: formatervezés (Industrial and Product Design)
2. Az alapképzési szakon szerezhető végzettségi szint és a szakképzettség oklevélben szereplő megjelölése
– végzettségi szint: alap- (baccalaureus, bachelor; rövidítve: BA-) fokozat
– szakképzettség: formatervező
– a szakképzettség angol nyelvű megjelölése: Industrial and Product Designer
3. Képzési terület: művészet
4. A képzési idő félévekben: 6 félév
5. Az alapfokozat megszerzéséhez összegyűjtendő kreditek száma: 180 kredit
– a szak orientációja: gyakorlatorientált (60–70 százalék)
– szakdolgozat készítéséhez és a portfólióhoz (diplomatervezési feladathoz) rendelt kreditérték: 10 kredit
– szabadon választható tantárgyakhoz rendelhető minimális kreditérték: 10 kredit
6. * A szakképzettség képzési területek egységes osztályozási rendszere szerinti tanulmányi területi besorolása: 214/0212
7. Az alapképzési szak képzési célja és a szakmai kompetenciák
A képzés célja cél formatervezők képzése, akik a design és formatervezés különböző területein képesek kis- és nagysorozatú termékek formai tulajdonságainak és használati jellemzőinek megtervezésére, valamint a teljes termékfejlesztési folyamatban való részvételre. Szakmai felkészültségük lehetővé teszi számukra, hogy kreatív válaszokat tudjanak adni a kultúra, a társadalom, a piacgazdaság és a környezet kihívásaira, akár önállóan, akár más szakemberekkel együttműködve. Felkészültek tanulmányaik mesterképzésben történő folytatására.
7.1. Az elsajátítandó szakmai kompetenciák
7.1.1. A formatervező
a) tudása
– Átfogó ismeretekkel rendelkezik a formatervezés és design főbb elméleteiről, koncepcióiról, tradícióiról, meghatározó múltbéli és jelenkori tendenciáiról és diskurzusairól, valamint referencia értékű alkotóiról, alkotásairól és eredményeiről.
– Átfogó ismeretekkel rendelkezik a formatervezéshez kapcsolódó tágabb művészeti és kulturális kontextusról, ezek történeti alakulásáról, meghatározó korszakairól, irányzatairól, valamint jelenkori működéséről és főbb tendenciáiról.
– Alapvető tájékozottsággal rendelkezik a formatervezéshez kapcsolódó kortárs társadalmi, gazdasági, kreatív ipari, környezeti és információ-technológiai kontextusról, ezek működéséről, valamint a szakmájához való kapcsolódási pontokról és összefüggésekről.
– Általános tájékozottsággal rendelkezik a design területén végzendő művészeti és designkutatás módszertanáról, az adat- és forrásgyűjtési, kezelési, szelekciós és értékelési módszerekről.
– Érti az analitikus, kreatív és intuitív gondolkodási mód működésének főbb különbségeit, folyamatát, valamint ismeri az alapvető ötlet- és koncepciófejlesztési, valamint innovációs módszereket.
– Jártas a szakmaspecifikus tervezési, alkotási módszertanban, érti a tervezési, alkotási folyamat egyes fázisait, összefüggéseit, és rendszerét, valamint azt, hogy ezek hogyan realizálódnak saját tervezői tevékenységében.
– Magas szintű esztétikai érzékkel rendelkezik.
– Általános ismeretekkel rendelkezik a formatervezés és design területén alkalmazott tradicionális, klasszikus és innovatív anyagokról, médiumokról, eszközökről, technikákról, tisztában van a főbb technológiai, gyártási, előállítási folyamatokkal és a tevékenységek végzésének körülményeivel.
– Érti a folyamatszervezés, idő- és erőforrás menedzsment alapvetéseit, főbb elemeit, alapvető működését és folyamatát.
– Behatóan ismeri a designprojektek és a tervezési folyamat vizuális kommunikációs és prezentációs eszközeit, módszereit, csatornáit, ismeri és érti a szaknyelvet, és a hatékony szóbeli és írásos szakmai kommunikációt anyanyelvén és legalább egy idegen nyelven.
– Alapvető ismeretekkel rendelkezik a formatervezési tevékenységhez kapcsolódó gazdasági, pénzügyi, szerzői jogi és társadalmi normáiról, etikai szabályozásáról, valamint áttekintéssel bír a design területét érintő intézményrendszerről.
b) képességei
– Rutin szakmai problémákat azonosít, és megadott tervezési program alapján kreatív szakmai munkát végez.
– Korábban megszerzett tudását és tapasztalatait rendszerezi, feldolgozza és szakmai tevékenysége során ezeket mozgósítja.
– Formatervező munkája megalapozásához önállóan végez adat- és forrásgyűjtést, meghatározza ezek eredetiségét, mérlegeli szakmai relevanciájukat, elemzi, szintetizálja, kritikailag kezeli azokat.
– Formatervező tevékenysége során képes alapvető szakmai véleményalkotásra koncepciókról, folyamatokról és eredményekről, képes a kritikai gondolkodásra.
– Kreatív, intuitív és analitikus tervezői módszereivel kilép a hagyományos keretrendszerekből, és új koncepciókat, innovatív megoldásokat fejleszt.
– Felügyelt helyzetben és önállóan, konzekvensen visz végbe tervezési folyamatot, alapvető tervezői döntéseket hoz meg, és originális eredményt hoz létre.
– Formatervező tevékenysége során kiválasztja és alkalmazza a megfelelő eszközt, módszert, eljárást és gyártástechnológiát koncepciói és tervei megvalósításához.
– Képes megítélni saját kompetenciáit, szakmai erősségeit, gyengeségeit, és értékeli, hogy a tervezési folyamat során hol van szükség külső kompetencia bevonására.
– Szakmai munkája során együttműködik saját szakterülete, társszakmák képviselőivel.
– Formatervezői tevékenységét, koncepcióit, eredményeit érthetően, kompetensen kommunikálja vizuálisan, verbálisan és írott formában, mind szakmai körben, mind azon kívül, anyanyelvén és egy idegen nyelven, továbbá szakmai álláspontját érvekkel alátámasztva képviseli.
– Rutinszerűen és magas szinten alkalmazza a különböző prezentációs és vizuális kommunikációs eszközöket és csatornákat.
– Betartja szakmája etikai és szerzői jogi normáit, továbbá a szakmai elvárásoknak megfelelően alkalmazza tudását eltérő intézményes keretek között is.
c) attitűdje
– Nyitott és érdeklődő a tradicionális és új szakmai ismeretek, tendenciák, módszerek és technikák iránt.
– Formatervező munkájában motivált és elkötelezett, tervező tevékenységét a szakmai keretek között történő kísérletezés és vállalkozó kedv jellemzi.
– Formatervező munkája során törekszik arra, hogy kreativitásának mozgósításával originális eredményre jusson önállóan vagy csoport tagjaként, törekszik az innovációra.
– Kritikai megértéssel viszonyul a formatervezés és design szakterületnek történeti és kortárs eredményeihez, gyakorlataihoz, folyamataihoz és diskurzusaihoz.
– Szakmai tervező tevékenységét minőség és értékorientált szemlélet jellemzi.
– Nyitott más szakterületek és művészeti ágak felé, együttműködésre és párbeszédre törekszik azok szereplőivel.
– Tudatosan gondolkodik tervező tevékenysége eredményeinek társadalmi, kulturális, közösségi, környezeti és gazdasági vonatkozásairól, és törekszik szakmája etikai normáinak betartására.
– A különböző társadalmi és kulturális csoportokkal és közösségekkel szemben befogadó, toleráns és empatikus.
d) autonómiája és felelőssége
– Formatervezői orientációja kialakult.
– A formatervezéshez kapcsolódó kérdésekben önállóan vagy vezetéssel tájékozódik, kialakult ízléssel és kritikai érzékkel bír.
– Formatervező tevékenységét megadott szakmai program alapján vagy saját koncepció mentén végzi, önállóan vagy irányított szakmai helyzetben.
– Nyitottan és kommunikatívan vesz részt projektek kialakításában vagy formálásában.
– Formatervező tevékenységéért, a tervezési folyamatért és annak eredményeiért felelősséget vállal.
– Felismeri, hogy formatervezői tevékenységével egy szakmai közösségbe, szakmai normarendszerbe illeszkedik.
– Felismeri formatervező tevékenységének társadalmi, kulturális, közösségi és környezeti hatásait.
8. Az alapképzés jellemzői
8.1. Szakmai jellemzők
A szakképzettséghez vezető tudományágak, szakterületek, amelyekből a szak felépül:
– formatervezési stúdiumok 40–60 kredit;
– tervezőművészeti gyakorlati stúdiumok 20–40 kredit;
– tervezés- és gyártástechnológia 10–30 kredit;
– vizuális és művészeti stúdiumok (ábrázolás és kommunikáció) 20–40 kredit;
– elméleti stúdiumok (designtörténet- és elmélet, szerzői jogi ismeretek, marketing, kommunikáció, ergonómia) 20–40 kredit;
– kapcsolódó társszakmák alapjainak ismeretei 5–15 kredit.
8.2. Idegennyelvi követelmény
Az alapfokozat megszerzéséhez egy idegen nyelvből államilag elismert, középfokú (B2), komplex típusú nyelvvizsga vagy ezzel egyenértékű érettségi bizonyítvány vagy oklevél szükséges.
8.3. A képzést megkülönböztető speciális jegyek
A képzés csak teljes idejű képzésben, a nappali képzés munkarendje szerint szervezhető meg.
1. Az alapképzési szak megnevezése: fotográfia (Photography)
2. * Az alapképzési szakon szerezhető végzettségi szint és a szakképzettség oklevélben szereplő megjelölése
– végzettségi szint: alap- (baccalaureus, bachelor; rövidítve: BA-) fokozat
– szakképzettség: fotográfus művész
– a szakképzettség angol nyelvű megjelölése: Photographer
3. Képzési terület: művészet
4. A képzési idő félévekben: 6 félév
5. Az alapfokozat megszerzéséhez összegyűjtendő kreditek száma: 180 kredit
– a szak orientációja: gyakorlatorientált (60–70 százalék)
– a szakdolgozat készítéséhez és a portfólióhoz (diplomatervezési feladathoz) rendelt kreditérték: 10 kredit
– a szabadon választható tantárgyakhoz rendelhető minimális kreditérték: 10 kredit
6. * A szakképzettség képzési területek egységes osztályozási rendszere szerinti tanulmányi területi besorolása: 213/0211
7. Az alapképzési szak képzési célja és a szakmai kompetenciák
A képzés célja fotográfusok képzése, akik a fotográfia sajátos formanyelvének ismeretében képesek képi üzenetek, narratívák megfogalmazására a fotográfiához kapcsolódó különböző értelmezések filozófiai, szociológiai és művészeti aspektusainak figyelembevételével. A hallgatók képesek összehangolni a technológia újdonságaiban rejlő lehetőségeket saját alkotói elképzeléseikkel. A megszerzett interdiszciplináris tudás lehetővé teszi a szakképzettséget szerzettek számára, hogy önállóan vagy más szakterületek képviselőivel csoportokat alkotva hatékony szerepet töltsenek be a vizuális kultúra életében. Felkészültek tanulmányaik mesterképzésben történő folytatására.
7.1. Az elsajátítandó szakmai kompetenciák
7.1.1. * A fotográfus művész
a) tudása
– Átfogó ismeretekkel rendelkezik a fotográfia főbb elméleteiről, koncepcióiról, tradícióiról, meghatározó múltbéli és jelenkori tendenciáiról és diskurzusairól, valamint referencia értékű alkotóiról, alkotásairól és eredményeiről.
– Átfogó ismeretekkel rendelkezik az általános művészettörténeti, művelődéstörténeti és a fotográfiához kapcsolódó tágabb művészeti és kulturális kontextusról, ezek történeti alakulásáról, meghatározó korszakairól, irányzatairól, valamint jelenkori működéséről és főbb tendenciáiról.
– Alapvető tájékozottsággal rendelkezik a fotográfiával kapcsolatos kortárs társadalmi, gazdasági, kreatív ipari, környezeti és információ-technológiai kontextusról, ezek működéséről, valamint a szakmájához való kapcsolódási pontokról és összefüggésekről.
– Általános tájékozottsággal rendelkezik a fotográfia területén végzendő művészeti kutatás módszertanáról, az adat- és forrásgyűjtési, kezelési, szelekciós és értékelési módszerekről.
– Érti az analitikus, kreatív és intuitív gondolkodási mód működésének főbb különbségeit, folyamatát, valamint ismeri az alapvető ötlet- és koncepciófejlesztési, valamint innovációs módszereket.
– Jártas a fotográfia specifikus tervezési és alkotási módszertanában, érti a tervezési, alkotási folyamat egyes fázisait, összefüggéseit, és rendszerét, valamint azt, hogy ezek hogyan realizálódnak saját alkotói tevékenységében.
– Magas szintű vizuális, esztétikai, és formaérzékkel rendelkezik.
– Általános ismeretekkel rendelkezik a fotográfiában alkalmazott tradicionális, klasszikus és innovatív anyagokról, médiumokról, eszközökről, technikákról, tisztában van a főbb technológiai, gyártási, előállítási folyamatokkal és a tevékenységek végzésének körülményeivel.
– Érti a folyamatszervezés, idő- és erőforrás menedzsment alapvetéseit, főbb elemeit, alapvető működését és folyamatát.
– Behatóan ismeri a fotográfiához kapcsolható vizuális kommunikációs és prezentációs eszközöket, módszereket, csatornákat, ismeri és érti a szaknyelvet, és a hatékony szóbeli és írásos szakmai kommunikációt anyanyelvén és legalább egy idegen nyelven.
– Alapvető ismeretekkel rendelkezik szakterülete gazdasági, pénzügyi, szerzői jogi és társadalmi normáiról, etikai szabályozásáról, valamint áttekintéssel bír a szakterületét érintő intézményrendszerről.
b) képességei
– Rutin fotográfiai problémákat azonosít, és megadott tervezési, alkotói program alapján kreatív szakmai munkát végez.
– Korábban megszerzett tudását és tapasztalatait feldolgozza, rendszerezi, és fotográfusi tevékenysége során ezeket mozgósítja.
– Fotográfiai alkotó munkája megalapozásához önállóan gyűjt adatokat és forrásokat, meghatározza azok eredetiségét, mérlegeli és elemzi szakmai relevanciájukat, szintetizálja és kritikailag kezeli azokat.
– Fotográfiai alkotótevékenysége során alapvető szakmai véleményt alkot koncepciókról, folyamatokról és eredményekről, képes a kritikai gondolkodásra.
– Kreatív, intuitív és analitikus alkotói módszereivel kilép a megszokott keretrendszerekből, és új koncepciókat, innovatív megoldásokat fejleszt.
– Fotográfiai alkotótevékenysége során kiválasztja, és magas szinten alkalmazza a megfelelő eszközt, módszert, eljárást és gyártástechnológiát koncepciói és tervei megvalósításához.
– Képes megítélni saját kompetenciáit, szakmai erősségeit, gyengeségeit, és képes értékelni, hogy a tervezési, alkotási folyamat során hol van szükség külső kompetencia bevonására.
– Fotográfusi munkája során együttműködik saját szakterülete, társszakmák és különböző művészeti területek képviselőivel.
– Alkotói tevékenységét, művészi koncepcióit, munkája eredményeit érthetően, kompetensen kommunikálja vizuálisan, verbálisan és írott formában, mind szakmai körben, mind azon kívül, anyanyelvén és egy idegen nyelven, továbbá szakmai álláspontját érvekkel alátámasztva képviseli.
– Rutinszerűen alkalmazza a különböző prezentációs és vizuális kommunikációs eszközöket és csatornákat.
– Betartja a fotográfia etikai és szerzői jogi normáit, továbbá a szakmai elvárásoknak megfelelően alkalmazza tudását eltérő intézményes keretek között is.
c) attitűdje
– Nyitott és érdeklődő a tradicionális és új fotográfiával kapcsolatos ismeretek, tendenciák, módszerek és technikák iránt.
– Fotográfus munkájában motivált és elkötelezett, alkotótevékenységét a szakmai keretek között történő kísérletezés és vállalkozó kedv jellemzi.
– Fotográfus munkája során törekszik arra, hogy kreativitásának mozgósításával originális alkotásokat hozzon létre önállóan vagy csoport tagjaként, törekszik az innovációra.
– Kritikai megértéssel viszonyul a fotográfia történeti és kortárs eredményeihez, gyakorlataihoz, folyamataihoz és diskurzusaihoz.
– Fotográfus alkotótevékenységét minőség és értékorientált szemlélet jellemzi.
– Nyitott más művészeti ágak és szakterületek felé, együttműködésre és párbeszédre törekszik azok szereplőivel.
– Tudatosan gondolkodik alkotásainak társadalmi, kulturális, közösségi, környezeti és gazdasági vonatkozásairól, és törekszik szakmája etikai normáinak betartására.
– A különböző társadalmi és kulturális csoportokkal és közösségekkel szemben befogadó, toleráns és empatikus.
d) autonómiája és felelőssége
– Szakmai orientációja kialakult.
– Fotográfiával kapcsolatos kérdésekben önállóan vagy vezetéssel tájékozódik, kialakult ízléssel és kritikai érzékkel bír.
– Képes vezetett vagy felügyelt helyzetben a tervezési, alkotó folyamat konzekvens végig vitelére, alapvető tervezői, alkotói döntések meghozatalára, és képes originális alkotás létrehozására.
– Fotográfiai alkotó, tervező tevékenységét megadott szakmai program alapján vagy saját művészeti koncepció mentén végzi, önállóan vagy irányított szakmai helyzetben.
– Nyitottan és kommunikatívan vesz részt projektek kialakításában vagy formálásában.
– Saját szakmai tevékenységéért, az alkotó folyamatért és annak eredményeiért felelősséget vállal.
– Felismeri, hogy alkotótevékenységével egy szakmai közösségbe, szakmai normarendszerbe illeszkedik.
– Felismeri fotográfus tevékenységének társadalmi, kulturális, közösségi és környezeti hatásait.
8. Az alapképzés jellemzői
8.1. Szakmai jellemzők
A szakképzettséghez vezető tudományágak, szakterületek, amelyekből a szak felépül:
a szakdolgozat készítéséhez és a portfólióhoz (diplomatervezési feladathoz) rendelt kreditértékkel együtt
– fotográfia specifikus gyakorlati és elméleti ismeretek 60–120 kredit;
– általános vizuális és művészeti ismeretek 30–50 kredit;
– bölcsész-, társadalomtudományi ismeretek 20–30 kredit;
– kommunikációs, produkciós kompetenciák 20–30 kredit.
8.2. Idegennyelvi követelmény
Az alapfokozat megszerzéséhez egy idegen nyelvből államilag elismert, középfokú (B2), komplex típusú nyelvvizsga vagy ezzel egyenértékű érettségi bizonyítvány vagy oklevél szükséges.
1. Az alapképzési szak megnevezése: képzőművészet-elmélet (Fine Art Theory)
2. Az alapképzési szakon szerezhető végzettségi szint és a szakképzettség oklevélben szereplő megjelölése
– végzettségi szint: alap- (baccalaureus, bachelor; rövidítve: BA-) fokozat
– szakképzettség: képzőművészeti elemző
– a szakképzettség angol nyelvű megjelölése: Fine Art Theoretician
3. Képzési terület: művészet
4. A képzési idő félévekben: 6 félév
5. Az alapfokozat megszerzéséhez összegyűjtendő kreditek száma:180 kredit
– a szak orientációja: gyakorlatorientált (60–70 százalék)
– a szakdolgozat készítéséhez rendelt kreditérték:10 kredit
– intézményen kívüli összefüggő gyakorlati képzés minimális kreditértéke: 4 kredit
– a szabadon választható tantárgyakhoz rendelhető minimális kreditérték:10 kredit
6. * A szakképzettség képzési területek egységes osztályozási rendszere szerinti tanulmányi területi besorolása: 211/0213
7. Az alapképzési szak képzési célja és a szakmai kompetenciák
A képzés célja olyan szakemberek képzése, akik a művészetelmélet, a művészettörténet, az esztétika és a kurátori ismereteik alapján képesek differenciált, kritikai reflexióra a kortárs képzőművészeti kultúra egészére nézve, akik képesek a kurátori, kiállítás rendezési tevékenységre, művészeti menedzsmentre, komplex kiállítási projektek lebonyolítására, továbbá alkalmasak a művészet elméleti kérdéseinek értelmezésére és szakmai vélemények kompetens megfogalmazására kiállítások, publikációk, műhelyviták, előadások formájában. Felkészültek tanulmányaik mesterképzésben történő folytatására.
7.1. Az elsajátítandó szakmai kompetenciák
7.1.1. A képzőművészeti elemző
a) tudása
– Átfogó ismeretekkel rendelkezik a művészi kifejezés különböző képzőművészeti műfajokban alkalmazott technikáiról, eszközeiről, módszereiről és funkcióiról, és bár ezeket alkotó módon nem használja, elméleti ismereteit szakmai, kiállítási koncepciója kialakításához használni tudja.
– Alapvető ismeretekkel rendelkezik a képzőművészet főbb stíluskorszakairól és irányzatairól, fontosabb alkotásairól, különös tekintettel a kortárs művészetre nézve.
– Ismeri a kortárs művészeti gyakorlatokat, valamint azok technikai, módszertani és elméleti hátterét.
– Ismeri az alapvető művészettörténeti, esztétikai, művészetelméleti beszédmódokat, iskolákat, megközelítéseket.
– Tájékozott a képzőművészeti kutatásokhoz szükséges forrásgyűjtés, archiválás alapjául szolgáló módszerekről, lehetőségekről.
– Ismeri a képzőművészet intézményeit, azok működését, változásait, tisztában van a non-profit szektor és a kereskedelmi szféra különbségével.
– A képzőművészeti intézményrendszer működéséhez kapcsolódó alapvető ismeretekkel rendelkezik a kulturális menedzsment, művészeti marketing, és az alapvető gazdasági és jogi ismeretek terén.
– Ismeri a különböző pályázati rendszereket.
– Ismeri a képzőművészeti és a kurátori tevékenységre vonatkozó alapvető etikai szabályokat.
b) képességei
– Képes kiállítás szervezési, rendezési tevékenységében tudatos és alapos munkára, rutin szakmai problémák azonosítására, és azok kreatív megoldására mind írásban, mind kiállítás szervezési, rendezési gyakorlatban.
– Képes a képzőművészeti, kurátori alapismereti és művészetelméleti tudásanyag analízisére, feldolgozására és kezelésére, valamint képes kritikai hozzáállást érvényesíteni, képes a művészetek interdiszciplináris vizsgálatára.
– Képes elemző szempontú, publikációképes kiállítás-kritikák és műkritikák megírására, rövidebb tanulmányok elkészítésére.
– Képes kiállítások szervezésére, referenciaanyagok összeállítására, kiállítási kiadványok szerkesztésére, kiállítások koncepciójának összeállítására, kiállítások költségvetésének elkészítésére.
– Képes projekttervezés és menedzselés megvalósítására, művészek menedzselésére.
– Képes gyűjtemények dokumentálására, pályázati anyagok elkészítésére.
– Hatékonyan képes használni a tevékenysége alapjául szolgáló technikai, anyagi és információs forrásokat, ezeket képzőművészeti kiállítási projektekbe, menedzseri tevékenységébe beépíti.
– Tevékenysége során képes művészeti ágak képviselőivel, vagy más területek szakembereivel hatékonyan együttműködni, képzőművészeti produktumok, kiállítások létrehozásakor részfeladatok szervezését önállóan elvégezni.
– Képes a szakmai elvárásoknak megfelelően alkalmazni tudását eltérő, nemcsak a képzőművészet intézményes keretei között, hanem kísérleti művészeti helyeken is.
– Képes alkalmazni a kurátori szakma etikai normáit.
– Képes tevékenysége környezet- és egészségtudatos megszervezésére, végzésére, a szakterületen az egészségtudatos szemlélet fejlesztésére.
c) attitűdje
– Törekszik arra, hogy folyamatosan részt vegyen képzőművészeti projektek létrehozásában, elméleti szakemberként a közös munkában kiemelt szerepet vállal.
– Kritikai, elemző módon viszonyul a művészeti ágak (történeti és kortárs) alkotásainak értékeléséhez, előítéletektől mentesen értékel.
– Nyitott az új képzőművészeti, művészetelméleti ismeretekre, kiállítás installálási módszerekre, kreatív, dinamikus megvalósítási lehetőségekre.
– Nyitott más szakterületek felé, együttműködésre és közérthető kommunikációra törekszik azok szereplőivel, közösségi szellemben tevékenykedik.
– Tudatosan gondolkodik a képzőművészeti alkotások társadalmi vonatkozásairól.
– Betartja képzőművészet és kurátor szakma etikai normáit.
d) autonómiája és felelőssége
– Szakmai orientációja kialakult.
– Művészeti, művészetelméleti kérdésekben önálló szakmai véleményét megfogalmazza.
– Másokkal együttműködve képes képzőművészeti kiállítások koncepciójának megalkotására és megvalósítására.
– Nyitottan és kommunikatívan vesz részt képzőművészeti projektek kialakításában, vagy formálásában, illetve megvalósításában.
– Felismeri tevékenységének közösségi és társadalmi hatásait.
– Elfogadja és hitelesen közvetíti szakterületének társadalmi szerepét, értékeit.
8. Az alapképzés jellemzői
8.1. Szakmai jellemzők
A szakképzettséghez vezető tudományágak, szakterületek, amelyekből a szak felépül:
– kurátori alapismeretek 80–90 kreditpont;
– esztétika-művészetelmélet 25–35 kreditpont;
– művészettörténet, kultúrtörténet 15–25 kreditpont;
– képzőművészeti ábrázolási technikák 5–10 kreditpont;
– társadalomtudományi alapismeretek 15–20 kreditpont;
– szakmához kapcsolódó jogi és menedzsment ismeretek 5–10 kreditpont.
8.2. Idegennyelvi követelmény
Az alapfokozat megszerzéséhez egy, bármely olyan élő idegen-nyelvből, amelyen az adott szakmának tudományos szakirodalma van, államilag elismert, középfokú (B2), komplex típusú nyelvvizsga vagy ezzel egyenértékű érettségi bizonyítvány vagy oklevél szükséges.
8.3. A szakmai gyakorlat követelményei
A szakmai gyakorlat a magyar képzőművészeti szcéna intézményeinek vagy kísérletező, új utakat kereső művészeti helyeinek bevonásával megvalósuló legalább 120 órás gyakorlat, amely során a hallgató kiállítás-szervezés és rendezés, kiadványszerkesztés, dokumentációs technikák, digitális archiválás, multimédiás prezentáció, dokumentáció, művészkövetés, számítógép-kezelés, weboldal, adatbázis-építés témakörökben vesz részt projektben.
1. Az alapképzési szak megnevezése: koreográfus (Choreography)
2. Az alapképzési szakon szerezhető végzettségi szint és a szakképzettség oklevélben szereplő megjelölése
– végzettségi szint: alap- (baccalaureus, bachelor; rövidítve: BA-) fokozat
– szakképzettség: koreográfus
– a szakképzettség angol nyelvű megjelölése: Choreographer
3. Képzési terület: művészet
4. A képzési idő félévekben: 6 félév
5. * Az alafokozat megszerzéséhez összegyűjtendő kreditek száma: 180 kredit
– a szak orientációja: kiemelten gyakorlatorientált (70–80 százalék)
– a szakdolgozat és a gyakorlati diplomamunka készítéséhez rendelt kreditérték: 5–5 kredit
– a szabadon választható tantárgyakhoz rendelhető minimális kreditérték: 10 kredit
6. * A szakképzettség képzési területek egységes osztályozási rendszer szerinti tanulmányi területi besorolása: 212/0215
7. Az alapképzési szak célja, az általános és a szakmai kompetenciák
A képzés célja koreográfusok képzése, akik képesek eredeti és személyes hangvételű táncművészeti alkotások megtervezésére és gyakorlati megvalósítására, alkotói gondolataik megértetésére és elfogadtatására, akár önálló táncalkotás, akár alkalmazott koreográfia készítése keretében, a tánc különböző formanyelveit használva. Megszerzett technikai és elméleti ismereteik birtokában képesek a magyar táncművészeti kultúrában aktív szerep betöltésére az intézményekhez kötődő, illetve a független művészeti életben, valamint a magyar táncművészet értékeinek nemzetközi fórumokon történő reprezentálására is. Felkészültek tanulmányaik mesterképzésben történő folytatására.
7.1. Az elsajátítandó szakmai kompetenciák
7.1.1. A koreográfus
a) tudása
– Átfogó ismeretekkel rendelkezik a tánctörténet alapvető folyamatairól, azok eredményeiről és hatásairól, a mai kor alkotói tevékenységeire kiható, valamint az azt alkalmazó táncművekről.
– Ismeri a táncművészet megismerhető (rögzített: fotó, film, video, dvd) legjelentősebb alkotásait.
– Ismeri a koreográfiáinak alapjául szolgáló és általa használni kívánt tánc formanyelveket: klasszikus balett, modern tánctechnikák, néptánc.
– Ismeri a kutatásmódszertan törvényszerűségeit a táncművészet speciális igényeire alkalmazva (az autentikus néptáncanyag gyűjtésétől kezdve az internetes hozzáférések alkalmazásáig), az általa használt formanyelvek függvényében.
– Alapvető ismeretekkel rendelkezik a különböző tánctechnikákon alapuló táncművekhez kapcsolódó társművészetek kapcsolódási pontjairól (így a zene-, a képzőművészet, az irodalom-, színház- és filmtörténet terén).
– Ismeri a különböző típusú együttesek felépítését, szervezeti rendjét és működési formáit.
– Tisztában van a táncművészetre vonatkozó etikai szabályokkal, az aktuális előadóművészeti törvénnyel és a szerzői joggal.
b) képességei
– Képes az alkotói gyakorlat során tudatos, kreatív és önálló munkára.
– A tanulmányai során szerzett ismeretekre támaszkodva képes a koreográfia készítéséhez szükséges anyagok (táncformanyelv, zenehasználat, színpadismeret) analízisére és feldolgozására.
– Magasszintű tánctechnikai tudással rendelkezik művészi elképzeléseinek megvalósításához.
– Képes kreatív együttműködésre a rendezői szándék megvalósítása érdekében alkalmazott koreográfia készítése esetén.
– Alkotói tevékenysége során képes az előadókkal, valamint más művészeti ágak szereplőivel (így zeneszerző, díszlet-, jelmeztervező) hatékonyan együttműködni.
– Képes a szakmai elvárásoknak megfelelően alkalmazni tudását eltérő intézményi (állami fenntartású színház, kisebb, önálló társulat) keretek között is.
– Képes alkalmazni a táncművészet és a társművészetek etikai normáit.
c) attitűdje
– Nyitott az új ismeretekre, kreatív, dinamikus megvalósítási lehetőségekre, saját tudásának fejlesztésére.
– A táncművészet multikulturális projektjei kapcsán törekszik arra, hogy önálló, eredeti és kreatív gondolataival vegyen részt koreográfusként és irányítóként közös művészeti produkciókban.
– Nyitott a munkájához kapcsolódó más művészeti ágak és szakterületek felé, együttműködésre és közérthető kommunikációra törekszik azok szereplőivel.
– Tudatosan gondolkodik alkotásainak társadalmi vonatkozásairól.
– Törekszik a táncművészet és a társművészetek etikai normáinak betartására.
d) autonómiája és felelőssége
– Szakmai orientációja kialakult.
– Saját művészeti koncepciót alkot, melyet önállóan valósít meg.
– Nyitottan és kommunikatívan vesz részt táncművészeti projektek kialakításában vagy formálásában.
– Felismeri művészeti tevékenységének közösségi és társadalmi hatásait.
– Elfogadja és hitelesen közvetíti a táncművészet társadalmi szerepét és értékeit.
– Elkötelezett a táncművészet és a társművészetek etikai normái iránt.
8. Az alapképzés jellemzői
8.1. Szakmai jellemzők
A szakképzettséghez vezető művészeti ágak, szakterületek, amelyekből a szak felépül:
a szakdolgozat elkészítéséhez rendelt kreditértékkel együtt
– általános- és szakelmélet 50–60 kredit;
– táncművészeti gyakorlat 120–130 kredit.
8.2. Idegennyelvi követelmény
Az alapfokozat megszerzéséhez egy idegen nyelvből államilag elismert, középfokú (B2), komplex típusú nyelvvizsga vagy ezzel egyenértékű érettségi bizonyítvány vagy oklevél megszerzése szükséges.
8.3. A Szakmai gyakorlat követelményei
Az alapfokozat megszerzéséhez szükséges szakmai gyakorlatot saját alkotásaik létrehozása, betanítása és bemutatása során teljesítik a hallgatók elsősorban intézményi keretek között.
1. * Az alapképzési szak megnevezése: látványtervezés (Scenography)
2. * Az alapképzési szakon szerezhető végzettségi szint és a szakképzettség oklevélben szereplő megjelölése
– végzettségi szint: alap- (baccalaureus, bachelor; rövidítve: BA-) fokozat
– szakképzettség: látványtervező
– a szakképzettség angol nyelvű megjelölése: Scenography
– választható specializációk: díszlet- és jelmeztervezés, díszlet- kiállítás- és arculattervezés, díszlet- báb tervezés, jelmez- és báb tervezés
3. Képzési terület: művészet
4. A képzési idő félévekben: 6 félév
5. Az alapfokozat megszerzéséhez összegyűjtendő kreditek száma: 180 kredit
– a szak orientációja: gyakorlatorientált (60–70 százalék)
– a szakdolgozat készítéséhez rendelt kreditérték:10 kredit
– intézményen kívüli összefüggő gyakorlati képzés minimális kreditértéke: 6 kredit
– a szabadon választható tantárgyakhoz rendelhető minimális kreditérték:10 kredit
6. * A szakképzettség képzési területek egységes osztályozási rendszere szerinti tanulmányi területi besorolása: 214/0212
7. Az alapképzési szak képzési célja és a szakmai kompetenciák
A képzés célja látványtervező szakemberek képzése, akik megszerzett gyakorlati képzőművészeti és ábrázolás technikai alapképzettségük, kultúrtörténeti, művészettörténeti, dramaturgiai, zenetörténeti, pszichológiai, filozófiai és esztétikai ismereteik birtokában képesek a hazai és nemzetközi performatív műhelyekben, mozgóképes (filmes, illetve televíziós) produkciókban, művészeti rendezvények és kiállítások létrehozásában vezető tervező művész irányítása mellett tervezői feladatok megoldására. A végzettek ismerik a színház belső felépítésére, mozgóképes produkciók környezetére és infrastruktúrájára, valamint művészeti rendezvények és kiállítások kivitelezési lehetőségeire, valamint e területek mesterségbeli megvalósítására vonatkozó tudásanyagot. Felkészültek tanulmányaik mesterképzésben történő folytatására.
7.1. Az elsajátítandó szakmai kompetenciák
7.1.1. A látványtervező
a) tudása
– Átfogó ismeretekkel rendelkezik a színház- és a mozgókép művészet területén végzett alkotói tevékenységek alapjául szolgáló folyamatokról és koncepciókról, különös tekintettel ezek vizuális megjelenéséről.
– Alapvető ismeretekkel rendelkezik a színház- és a mozgókép művészet terület főbb elméleteiről, alapelveiről, stíluskorszakairól és irányzatairól, fontosabb alkotásairól.
– Átfogó ismeretekkel rendelkezik a vizuális kommunikáció alapvető közlésformáiról, a vizuális nyelv sajátosságairól, ismeri a legfontosabb rajzolási, festési, térbeli megjelenítési technikákat, anyagokat, eszközöket, eljárásokat, a különböző ábrázolási konvenciókat, tervezési módszereket, folyamatokat, felhasználói szinten ismerik a tervezési folyamatokhoz szükséges számítógépes programokat.
– Ismeri a performatív, mozgóképes és installációs alkotói tevékenység anyagait, szerkezeteit, létrehozási mechanizmusát és működtetési technikáit és körülményeit.
– Nemzetközi viszonylatban tájékozott a színház- és a mozgókép művészet területén végzendő kutatás, forrásgyűjtés alapjául szolgálómódszerekről, megvalósítási irányokról, lehetőségekről.
– Alapvető ismeretekkel rendelkezik a színház- és a mozgókép művészet terület egyes részei, és más művészeti ágak, más szakterületek közötti kapcsolódási pontokról.
– Ismeretekkel rendelkezik a színház és a mozgókép művészet intézményi struktúráiról és működési sajátosságairól, különös tekintettel ezeknek a vizuális megjelenés kivitelezésére gyakorolt hatásairól, következményeiről.
– Tisztában van a művészeti korok régiók szerinti hatásaival a környezetkultúrára és a művészetre.
– Ismeri a kortárs performatív, mozgóképes, képző- és iparművészetet és építészetet, ezeknek a színházi és mozgókép művészetre gyakorolt hatásait.
– Tisztában van a színház és a mozgókép művészet területére vonatkozó etikai szabályokkal, szerzői joggal.
b) képességei
– Képes az alkotói gyakorlat során tudatos és kreatív munkára, rutin díszlet, jelmez, vagy báb tervezés szakmai problémáinak azonosítására és megoldására.
– Képes a tudásanyag analízisére, feldolgozására és kezelésére, valamint képes a színház és a mozgókép művészet területén belül kritikai hozzáállást érvényesíteni.
– Magas szintű technikai tudással rendelkezik a színpadi, vagy mozgóképes művészeti látványtervek megvalósításához.
– Hatékonyan képes használni a tevékenysége alapjául szolgáló technikai, anyagi és információs forrásokat, illetve képes a különböző színpadi, vagy mozgóképes látványtervezési munkákkal kapcsolatos elméleti és gyakorlati feladatok megoldására (elemzések, jellemzések, leképzések).
– Képes a színház- és mozgókép-művészet területén, a művészeti események színterein látványtervezési részfeladatok, kisebb megbízások teljesítésére.
– Hatékonyan képes használni az elektronikával segített, többdimenziós módszereket és a korszerű, a technikai fejlődéssel folyamatosan megújuló, intermediális eljárásokat.
– Művészeti tevékenysége során képes más művészeti ágak képviselőivel hatékonyan együttműködni.
– Rendelkezik a vizuális kultúra fogalmainak értő alkalmazásához szükséges képességekkel, a gyakorlati feladatok megoldásához szükséges jártasságokkal és készségekkel.
– Képes a szakmai elvárásoknak megfelelően alkalmazni tudását eltérő intézményes keretek között is, (például kőszínházban, kísérleti színházban, illetve eltérő műfajú és költségvetésű mozgókép-művészeti alkotásoknál).
– Képes a saját alkotásai és felhasználói tekintetében a művészeti tevékenység környezet- és egészségtudatos megszervezésére, ezen belül a megfelelő munkakörnyezet kialakítására, megfelelő anyagok, eszközök megválasztására.
c) attitűdje
– Törekszik arra, hogy részt vegyen közös művészeti produkciók létrehozásában, valamint önállóan hozzon létre alkotásokat.
– Kritikai megértéssel viszonyul a színház és a mozgókép művészettörténeti és kortárs alkotásaihoz, valamint előadói gyakorlataihoz.
– Nyitott az új ismeretekre, a látványtervezés területén megjelenő új módszerekre, kreatív, dinamikus megvalósítási lehetőségekre.
– Nyitott más művészeti ágak, más szakterületek felé, együttműködésre és közérthető kommunikációra törekszik azok szereplőivel.
– Tudatosan gondolkodik alkotásainak társadalmi vonatkozásairól.
– Törekszik a látványtervező szakma etikai normáinak betartására, és az annak szellemében való munkára.
d) autonómiája és felelőssége
– Kialakult szakmai orientációval rendelkezik, felismeri, hogy a látványtervezés mely területén kíván a későbbiekben elsődlegesen tevékenykedni.
– Adott színházi és mozgóképes látványterv művészeti koncepciójának keretein belül képes önálló kreatív munkavégzésre.
– Nyitottan és kommunikatívan vesz részt színházi és mozgóképes látványtervezési projektek kialakításában, vagy formálásában, illetve megvalósításában.
– Felismeri látványtervezői tevékenységének közösségi és társadalmi hatásait.
– Elfogadja és hitelesen közvetíti szakterületének, a színházi és mozgóképes művészet látványtervezésének társadalmi szerepét, értékeit.
8. Az alapképzés jellemzői
8.1. Szakmai jellemzők
8.1.1. A szakképzettséghez vezető tudományágak, szakterületek, amelyekből a szak felépül:
– színházi és mozgóképes látványtervezés (a választható specializáció ismereteivel együtt) 100–120 kredit;
– színház, dráma, mozgóképtörténet 15–20 kredit;
– vizuális művészetek 20–30 kredit;
– művészettörténet 10–20 kredit;
– kultúrtörténet 10–20 kredit.
8.1.2. A képző intézmény által ajánlott, a tervezési módszerek, kivitelezési technikák szerint válaszható specializációk:
– díszlet- és jelmeztervezés,
– díszlet- kiállítás-és arculattervezés,
– díszlet- és bábtervezés,
– jelmez- és bábtervezés.
A specializáció kreditaránya a diplomamunkával együtt a képzés egészén belül 60–80 kredit.
8.2. Idegennyelvi követelmény
Az alapfokozat megszerzéséhez egy élő idegen nyelvből államilag elismert, középfokú (B2), komplex típusú nyelvvizsga vagy ezzel egyenértékű érettségi bizonyítvány vagy oklevél szükséges.
8.3. A szakmai gyakorlat követelményi
A szakmai gyakorlat a képzés ideje alatt két alkalommal végzett egy-egy hetes művésztelepi gyakorlatból, egy hét időtartamú szakmai tanulmányi útból és külső szakmai helyen végzett legalább hat hét időtartamú szakmai gyakorlatból áll, amelyben a színházi és mozgóképes látványtervezés intézményei, vállalatai rendszeres és szerződött közreműködők.
1. Az alapképzési szak megnevezése: média design (Media Design)
2. Az alapképzési szakon szerezhető végzettségi szint és a szakképzettség oklevélben szereplő megjelölése
– végzettségi szint: alap- (baccalaureus, bachelor; rövidítve: BA-) fokozat
– szakképzettség: média designer
– a szakképzettség angol nyelvű megjelölése: Media Designer
3. Képzési terület: művészet
4. A képzési idő félévekben: 6 félév
5. Az alapfokozat megszerzéséhez összegyűjtendő kreditek száma: 180 kredit
– a szak orientációja: gyakorlatorientált (60–70 százalék)
– a szakdolgozat készítéséhez és a portfólióhoz (diplomatervezési feladathoz) rendelt kreditérték: 10 kredit
– a szabadon választható tantárgyakhoz rendelhető minimális kreditérték: 10 kredit
6. * A szakképzettség képzési területek egységes osztályozási rendszere szerinti tanulmányi területi besorolása: 213/0211
7. Az alapképzési szak képzési célja és a szakmai kompetenciák
A szak képzési célja kreatív audiovizuális média designer szakemberek képzése a médiakommunikáció, a szórakoztató- és reklámipar, egyéb művelődési és kulturális területek, a hálózati- és interaktív média, az új-média kutatás, a kiállítási- és prezentációs ipar, az adat- vizualizáció és digitális archiválás, a tudományos- és oktatási ismeretterjesztő, vizualizációs ipar számára, akik képesek alkalmazkodni a médiakommunikáció- és technológia változásaihoz a média designeri feladatokban. Interdiszciplináris tudással rendelkeznek, és rugalmasan és változatos módon élnek a folyamatosan megújuló technikai, szoftverhasználati és kreatív lehetőségekkel. Képesek és alkalmasak kreatív teamek tagjaként változatos szerepkörökben dolgozni a médiaipar szegmenseiben. Felkészültek tanulmányaik mesterképzésben történő folytatására
7.1. Az elsajátítandó szakmai kompetenciák
7.1.1. A média designer
a) tudása
– Átfogó ismeretekkel rendelkezik a média design főbb elméleteiről, koncepcióiról, tradícióiról, meghatározó múltbéli és jelenkori tendenciáiról és diskurzusairól, valamint referencia értékű alkotóiról, alkotásairól és eredményeiről.
– Átfogó ismeretekkel rendelkezik a média designhoz kapcsolódó tágabb művészeti és kulturális kontextusról, ezek történeti alakulásáról, meghatározó korszakairól, irányzatairól, valamint jelenkori működéséről és főbb tendenciáiról, prognosztizálható jövőbeli alakulásáról.
– Alapvető tájékozottsággal rendelkezik a média designhoz kapcsolódó kortárs társadalmi, gazdasági, kreatív ipari, környezeti és információ-technológiai kontextusról,
– ezek működéséről, valamint a szakmájához való kapcsolódási pontokról és összefüggésekről.
– Általános tájékozottsággal rendelkezik a média design területén végzendő művészeti kutatás módszertanáról, az adat- és forrásgyűjtési, kezelési, szelekciós és értékelési módszerekről.
– Érti az analitikus, kreatív és intuitív gondolkodási mód működésének főbb különbségeit, folyamatát, valamint ismeri az alapvető ötlet- és koncepciófejlesztési, valamint innovációs módszereket.
– Jártas a szakmaspecifikus tervezési, alkotási módszertanban, érti a média designra jellemző tervezési, alkotási folyamat egyes fázisait, összefüggéseit, és rendszerét, valamint azt, hogy ezek hogyan realizálódnak csapatmunkában való részvétel során.
– Magas szintű vizuális, esztétikai, és forma érzékkel rendelkezik.
– Általános ismeretekkel rendelkezik a média design szakterületen alkalmazott tradicionális, klasszikus és innovatív anyagokról, médiumokról, eszközökről, technikákról, tisztában van a főbb technológiai, gyártási, előállítási folyamatokkal és a tevékenységek végzésének körülményeivel.
– Érti a folyamatszervezés, idő- és erőforrás menedzsment alapvetéseit, főbb elemeit, alapvető működését és folyamatát.
– Behatóan ismeri szakmája médiakommunikációs és prezentációs eszközeit, módszereit, csatornáit, ismeri és érti a szaknyelvet, és a hatékony szóbeli és írásos szakmai kommunikációt anyanyelvén és legalább egy idegen nyelven.
– Alapvető ismeretekkel rendelkezik szakterülete gazdasági, pénzügyi, szerzői jogi és társadalmi normáiról, etikai szabályozásáról, valamint áttekintéssel bír a szakterületét érintő intézményrendszerről.
b) képességei
– Rutin szakmai problémákat azonosít, és megadott tervezési, alkotói program alapján kreatív szakmai munkát végez.
– Korábban megszerzett tudását és tapasztalatait rendszerezi, feldolgozza és média design tervezői, alkotói tevékenysége során ezeket mozgósítja.
– Tervező, alkotó munkája megalapozásához önállóan végzi az adat- és forrásgyűjtést, ezek eredetiségének meghatározását, szakmai relevanciájuk mérlegelését, elemzését, szintetizálását, kritikai kezelését.
– Tervező, alkotó tevékenysége során alapvető szakmai véleményt alkot koncepciókról, folyamatokról és eredményekről, képes a kritikai gondolkodásra.
– Kreatív, intuitív és analitikus alkotói módszereivel kilép a megszokott keretrendszerekből és új koncepciókat, innovatív megoldásokat fejleszt.
– Kreatív tervező tevékenysége során kiválasztja, és magas szinten alkalmazza a megfelelő eszközt, módszert, eljárást és gyártástechnológiát koncepciói és tervei megvalósításához.
– Képes megítélni saját kompetenciáit, szakmai erősségeit, gyengeségeit, és értékeli, hogy a tervezési, alkotási folyamat során hol van szükség külső kompetencia bevonására.
– Média designeri munkája során együttműködik saját szakterülete, társszakmák és különböző művészeti területek képviselőivel.
– Szakmai tevékenységét, koncepcióit, eredményeit érthetően, kompetensen kommunikálja vizuálisan, verbálisan és írott formában, mind szakmai körben, mind azon kívül, anyanyelvén és egy idegen nyelven, továbbá szakmai álláspontját érvekkel alátámasztva képviseli.
– Rutinszerűen alkalmazza a különböző prezentációs és média-kommunikációs eszközöket és csatornákat.
– Betartatja szakmája etikai és szerzői jogi normáit, továbbá a szakmai elvárásoknak megfelelően alkalmazza tudását eltérő intézményes keretek között is.
c) attitűdje
– Nyitott és érdeklődő a tradicionális és új szakmai ismeretek, tendenciák, módszerek és technikák iránt.
– Média designer munkájában motivált és elkötelezett, alkotótevékenységét a szakmai keretek között történő kísérletezés és vállalkozó kedv jellemzi.
– Média designeri munkája során törekszik arra, hogy kreativitásának technológiai, módszertani tudásának mozgósításával alkotói, tervezői teamek aktív tagja legyen, törekszik az innovációra.
– Kritikai megértéssel viszonyul saját szakterületének történeti és kortárs eredményeihez, gyakorlataihoz, folyamataihoz és diskurzusaihoz.
– Szakmai alkotótevékenységét minőség és értékorientált szemlélet jellemzi.
– Nyitott más művészeti ágak és szakterületek felé, együttműködésre és párbeszédre törekszik azok szereplőivel.
– Tudatosan gondolkodik alkotásainak társadalmi, kulturális, közösségi, környezeti és gazdasági vonatkozásairól, és törekszik szakmája etikai normáinak betartására.
– A különböző társadalmi és kulturális csoportokkal és közösségekkel szemben befogadó, toleráns és empatikus.
d) autonómiája és felelőssége
– Szakmai orientációja kialakult.
– Szakmai kérdésekben önállóan vagy vezetéssel tájékozódik, kialakult ízléssel és kritikai érzékkel bír.
– Vezetett vagy felügyelt helyzetben a tervezési, alkotó folyamatot konzekvensen végigviszi, megérti az alapvető projektvezetői döntéseket és képes kreatív közreműködésre.
– Tervező, alkotó tevékenységét megadott szakmai program alapján vagy saját művészeti koncepció mentén végzi, önállóan vagy irányított szakmai helyzetben.
– Nyitottan és kommunikatívan vesz részt projektek kialakításában vagy formálásában.
– Saját szakmai tevékenységéért, az alkotó folyamatért és annak eredményeiért felelősséget vállal.
– Felismeri, hogy alkotótevékenységével egy szakmai közösségbe, szakmai normarendszerbe illeszkedik.
– Felismeri szakmai tevékenységének társadalmi, kulturális, közösségi és környezeti hatásait.
8. Az alapképzés jellemzői
8.1. Szakmai jellemzők
A szakképzettséghez vezető tudományágak, szakterületek, amelyekből a szak felépül:
– média és vizuális alapozó stúdiumok, látványtani ismeretek 20–30 kredit;
– média és média design tervezés (pre-produkciós, tervezési, kivitelezési és utómunka, továbbá gyártástechnológiai ismeretek és gyakorlatok) 40–50 kredit;
– kreatív szoftverhasználat, programozási alapok 10–20 kredit;
– szakelmélet 10–20 kredit;
– elméleti stúdiumok (média és művészettörténet és- elmélet, filozófia, társadalomtudományok, gazdasági és jogi ismeretek) 30–40 kredit;
– társszakmák ismeretei 10–20 kredit.
8.2. Idegennyelvi követelmény
Az alapfokozat megszerzéséhez egy idegen nyelvből államilag elismert, középfokú (B2), komplex típusú nyelvvizsga vagy ezzel egyenértékű érettségi bizonyítvány vagy oklevél szükséges.
1. Az alapképzési szak megnevezése: mozgókép (Motion Picture Studies)
2. Az alapképzési szakon szerezhető végzettségi szint és a szakképzettség oklevélben szereplő megjelölése
– végzettségi szint: alap- (baccalaureus, bachelor; rövidítve: BA-) fokozat
– szakképzettség:
– mozgókép szakos film- és televíziórendező
– mozgókép szakos filmvágó
– mozgókép szakos hangmester
– mozgókép szakos gyártásszervező
– mozgókép szakos operatőr
– mozgókép szakos filmíró
– a szakképzettség angol nyelvű megjelölése:
– Motion Picture Director
– Motion Picture Editor
– Motion Picture Sound Director
– Motion Picture Line Producer
– Motion Picture Cinematographer
– Motion Picture Screenwriter
– választható szakirányok: film- és televíziórendezés, mozgóképes filmvágás, mozgóképes filmhang, gyártásszervezés, operatőr, filmírás
3. Képzési terület: művészet
4. A képzési idő félévekben: 6 félév
5. Az alapfokozat megszerzéséhez összegyűjtendő kreditek száma: 180 kredit
– a szak orientációja: gyakorlatorientált (60–70 százalék)
– a szakdolgozat készítéséhez rendelt kreditérték: 15 kredit
– a szabadon választható tantárgyakhoz rendelhető minimális kreditérték: 9 kredit
– szakirányhoz rendelhető minimális kreditérték: 105 kredit
6. A szakképzettség képzési területek egységes osztályozási rendszere szerinti tanulmányi területi besorolása: 213/0211
7. Az alapképzési szak képzési célja és a szakmai kompetenciák
A képzés célja mozgóképes szakemberek képzése, akik képesek a mozgóképművészet különböző szakterületein szakirányukhoz kapcsolódóan társalkotóként működni, és kezdeményező szerepet betölteni. Ismerik a mozgóképkészítés technológiáját, technikáját, és azt képesek önállóan alkalmazni. Szolgálják és terjesztik a magyar és egyetemes mozgófilmes kultúrát. Szakismeretükkel a filmművészet többi ágának is segítségére vannak. A filmművészet esztétikai területén művészettörténeti és mozgóképtörténeti tudásuk alapján biztosan tájékozódnak. A mozgóképalkotás funkcionális, művészi és közéleti (társadalomtudományi, kultúrantropológiai, szociológiai) problematikájában mérvadó véleményt képesek kialakítani. Felkészültek tanulmányaik mesterképzésben történő folytatására.
7.1. Az elsajátítandó szakmai kompetenciák
7.1.1. A mozgóképes szakember
a) tudása
– Átfogóan ismeri a filmművészet terén való alkotás folyamatának lehetőségeit, a filmalkotások létrehozásához szükséges kreatív és technikai eszköztárat.
– Széleskörű ismeretei vannak a filmművészet elméleteiről, esztétikájáról, stíluskorszakairól és irányzatairól, valamint a meghatározó filmművészek fontos alkotásairól.
– Alapvető ismeretei vannak a film műfajának részterületeiről, azok egymással való kapcsolatáról, saját szakirányának a többi filmes szakterülethez való viszonyáról, valamint a filmművészet és más művészeti ágak lehetséges kapcsolódási metódusairól, lehetőségeiről, a filmes alkotó- és előadó-művészeti területek közötti dinamikus kölcsönhatásról.
– Megfelelő rálátása van a filmgyártás egész folyamatára, annak gyakorlati és lebonyolítási problematikájára és az akadálytalan lebonyolításhoz szükséges feltételekre.
– Ismeri a filmművészet gyakorlati és elméleti oldalához kapcsolható tudományok határterületeinek elveit és ezek alkalmazási lehetőségeit.
– Átfogó ismerete van a digitális technika alkalmazási lehetőségeiről a film gyakorlati megvalósítására vonatkozóan.
– Kiterjedt ismeretei vannak a szövegelemzés, szövegformálás, analitikus szövegértés területén.
– Tisztában van a mozgóképkészítés dramaturgiai szabályszerűségeivel, ideértve a történeti dramaturgiát, a vizuális dramaturgiát, a hangi dramaturgiát és mindezek komplexen együttható rendszerét.
– Átfogó ismeretei vannak a kultúrantropológia, a művészettörténet és művészetelmélet alapvető elveiről, történetiségéről, összefüggéseiről.
– Alapvető ismeretei vannak a művészi tevékenysége alapjául szolgáló anyagi és információs forrásokról.
– Ismeri a művészet befogadását, mentális és fiziológiai hatásmechanizmusát elemző különböző elméleteket.
– Tisztában van a mozgóképes szakma etikai normáival.
– Ismeri a szerzői jog alapvető rendelkezéseit.
b) képességei
– Képes a mozgóképes műfajok alkotófolyamatában saját szakirányának megfelelő elvek és technikák alkalmazásával teljes értékű, kreatív alkotóként részt venni, technikai tudással felkészülten magas fokú művészi teljesítményt nyújtani.
– Képes az alkotói gyakorlat során tudatos és kreatív munkára, rutin szakmai problémák azonosítására és megoldására.
– Képes a mozgókép-művészeti alkotásokat a szakirány szempontjából önállóan értékelni, azok stiláris, kompozíció-technikai, esztétikai kontextusában.
– Képes a filmalkotás alapját képező szöveg mély és átfogó értelmezésére.
– Képes a saját szakterületére vonatkozó művészeti elveit, ismereteit, véleményét és álláspontját a mozgóképes alkotásban részt vevő kooperációs partnerei számára világossá tenni, pontosan megfogalmazni.
– Képes a mozgóképes filmalkotást az adott financiális keretek figyelembevételével létrehozni.
– Esztétikai tudása birtokában képes a mozgóképes alkotások mély és átfogó analízisére.
– Képes a mozgóképes alkotás legmodernebb berendezéseinek magabiztos használatára.
– Képes a mozgóképes alkotási folyamatot az arra vonatkozó szerzői jog szabályozásához igazítani.
– Képes munkáját a mozgóképes szakma etikai normáinak megfelelően végezni.
c) attitűdje
– Törekszik arra, hogy önállóan hozzon létre mozgóképes alkotásokat, vagy alkotótársként részt vegyen közös filmművészeti produkciók létrehozásában.
– Kritikai megértéssel viszonyul a filmművészet történeti és kortárs alkotásaihoz, valamint a színművészet előadói gyakorlatához.
– Nyitott a filmművészet, illetve a többi művészeti ág alkotói, technikai, analitikai, illetve esztétikai újdonságainak megismerésére.
– Nyitott a filmművészeten belüli részterületek tekintetében, illetve a filmművészet és társművészetek képviselői között létrejövő együttműködésre.
– Törekszik a mozgóképes művészet és a saját szakterülete társadalommal való megismertetésére, az arról való közérthető kommunikáció alkalmazására.
– Tudatosan gondolkodik a mozgóképes alkotásainak társadalmi vonatkozásáról, hatásáról.
– Törekszik a mozgóképes szakma etikai normáinak betartására.
d) autonómiája és felelőssége
– Önálló mozgóképes alkotói stílusa, a mozgóképes művek létrehozása iránti elkötelezettsége kialakult.
– Folyamatosan figyelemmel kíséri a mozgóképes szakmában megjelenő produkciókat és publikációkat, tájékozott a filmes terület technikai újításai és az új eszközök megjelenésének terén.
– Felismeri művészeti tevékenységének közösségi és társadalmi hatásait, szerepét, értékét.
– Szakterületének megfelelő mozgóképes alkotásait önállóan hozza létre.
– Nagyfokú önállósággal kezeli a mozgóképes alkotáshoz szükséges digitális eszközöket.
7.1.2. A szakirányokon szerezhető további sajátos kompetenciák
7.1.2.1. Film- és televíziórendezés szakirányon továbbá a mozgókép szakos film- és televíziórendező
a) tudása
– Behatóan ismeri a film- és televíziórendezői munka összes fázisát az előkészítéstől az utómunkáig.
– Tisztában van a film- és televíziórendezéshez szükséges technikai felszerelések működési mechanizmusával, működtetési alapelveivel.
– Alapvető ismeretei vannak a film- és televíziórendezés különböző munkafázisainak idő-, technikai és szakemberigényeiről.
– Ismeri a film- és televíziórendezés aktuális és korábbi korszakainak stílusait, meghatározó irányzatait, fontos alkotóit és azok munkásságát.
– Ismeri a mozgóképes alkotóműhelyen belüli szakterületek egyes kompetenciáit, azok egymáshoz való viszonyát, hierarchiáját.
– Megfelelő ismeretekkel rendelkezik a forgatókönyvírás, a vágás és az operatőri munkát illetően, legalább olyan mértékben, hogy az adott szakterületeken dolgozó alkotótársainak tevékenységét megítélni és irányítani tudja.
– Alapvető ismeretekkel rendelkezik a filmnyelv működését és használatát illetően, ideértve mindazokat a szemantikai ismereteket is, amelyeket használnia kell a filmkészítés több fázisában is, hogy a filmen, mint üzenetközvetítő médiumon keresztül a nézővel folytatott kommunikációja sikeresen célirányos lehessen.
– Tisztában van a mozgóképkészítés dramaturgiai szabályszerűségeivel, ideértve a történeti dramaturgiát, a vizuális dramaturgiát, a hangi dramaturgiát és mindezek komplexen együttható rendszerét.
– Kiterjedt ismeretei vannak a színjátszás és színészvezetés terén, ismeri a színművészet alapvető elméleti és gyakorlati alapelveit, meghatározó technikáit, irányzatait.
– Ismeri a mozgóképes alkotás létrehozásához kapcsolódó pályázati szisztémákat, a filmek finanszírozásának aktuális lehetőségeit és módozatait.
– Tisztában van a mozgóképes rendezői szakma etikai normáival.
b) képességei
– A mozgóképes alkotás létrehozása során képes átlátni és rangsorolni az egymáshoz hierarchikusan viszonyuló vagy egyenrangú szakterületek különböző technikai jellegű és alkotói igényeit, ezeket a mozgóképes alkotás majdani elkészültének szempontjából, illetve a gyártási helyzet prioritásának megfelelően ítéli meg.
– Képes a mozgóképes alkotás alapjául szolgáló forgatókönyvből kiindulva egyéni művészi értelmezéssel vizuális és hangi koncepciót kialakítani.
– Művészi céljainak megvalósítása érdekében képes a mozgóképes alkotás többi társművészet céljairól meggyőzni, koncepcióját plasztikusan körvonalazni, a forgatás során az egyes munkatársainak szóló aktuális instrukcióit megfelelő szaknyelven és kellő tömörséggel megfogalmazni.
– Képes a kreatív és technikai stábot hatékonyan irányítani, vezetni, a stáb tagjainak előterjesztett művészi koncepcióját, javaslatait az előkészítő fázisban és aktuálisan is megítélni, velük az alkotói és gyártási folyamatban együttműködni.
– Képes a rendezéshez szükséges összes technikai felszerelés használatára, ismeri a munkájához szükséges digitális programokat.
– Képes átlátni a mozgóképes alkotás gyártási tervét és szisztémáját, hatékonyan működik együtt a gyártásszervezővel.
– Szakmai fórumokon, illetve a finanszírozás érdekében képes a készülő filmalkotásáról összeszedett és hatásos szakmai prezentációra.
– Képes a forgatás során felmerülő váratlan helyzetekre reagálni, megszerzett tudásanyagából merítve adekvátan, hatékonyan és rugalmasan döntéseket hozni.
– A mozgóképes alkotás létrehozásának minden fázisában a rendezői szakma etikai normáinak megfelelően képes eljárni.
c) attitűdje
– Folyamatosan törekszik mozgóképes szaktudása elmélyítésére, keresi a témában megjelenő szakirodalmat, esztétikai írásokat.
– Figyelemmel kíséri a mozgóképes műfajban megjelenő alkotásokat, új alkotói irányzatokat, alkotótársakat.
– Nyitott a társművészetek alkotásai és produkciói megismerésére, megértésére.
– Tudatosan gondolkodik a filmalkotás társadalomra tett hatásáról.
– Törekszik a mozgókép-készítés munkafolyamata során a részt vevő kreatív és technikai alkotótársak közötti kiegyensúlyozott alkotói kapcsolat fenntartására.
– Kiforrott kritikai érzékkel viszonyul a mozgóképes műfaj eddigi stílusirányzataihoz és kortárs alkotásaihoz.
– Aktívan keresi az együttműködést a filmalkotások egyes szakterületeinek alkotóival, valamint a társművészetek képviselőivel is.
– Nyitott a filmalkotás kreatív vagy technikai munkatársainak a forgatás során felmerülő problémáira.
– Tudatosan gondolkodik a rábízott filmes projekt egészéről.
d) autonómiája és felelőssége
– Szakmai identitása, stílusa, irányultsága, mozgóképes alkotások iránti elkötelezettsége kialakult.
– Saját rendezői koncepciót alkot, melyet önállóan valósít meg.
– A forgatás folyamatában való kooperatív munka során felmerülő kérdések megválaszolásában és problémák megoldásában hozott döntéseiért egyéni felelősséget vállal.
– A mozgóképes alkotás elindítását kialakult szakmai és dramaturgiai koncepcióval kezdeményezi, melyért a későbbiekben egyéni felelősséget vállal.
– Elfogadja a mozgóképes művészet gyakorlásának feltételrendszerét, technikai, pénzügyi fegyelmét, időkorlátait.
– Egyéni felelősséget vállal a mozgóképes alkotás folyamán meghozott művészi és technikai döntéseiért.
– Adott helyzetnek megfelelően hitelesen közvetíti a rendezői munka fő értékeit, társadalmi és kulturális szerepét, küldetését.
– Teljesítményét a mozgóképes szakma minőségi elvárásaival összhangban tartja.
– Nagyfokú önállósággal kezeli a rendezői munkához szükséges digitális eszközöket, felszereléseket, a munkáját segítő információs felületeken önállóan eligazodik.
7.1.2.2. Mozgóképes filmvágás szakirányon továbbá a mozgókép szakos filmvágó
a) tudása
– Behatóan ismeri a filmvágás munkafolyamatának összes fázisát az előkészítéstől az utómunkáig, tisztában van ezek technikai feltételeivel és időigényével.
– Ismeri a filmtörténet filmvágás szempontjából fontos történeti és kortárs eseményeit, alkotóit és filmjeit.
– Ismeri a vágói munkához szükséges operációs rendszereket, illetve a mozgóképrögzítéshez használt file rendszereket és adathordozókat.
– Tisztában van a mozgóképes vágói szakma etikai normáival.
– Behatóan ismeri a mozgóképes történetmesélés dramaturgiai eszköztárát és lehetséges struktúráit.
– Tisztában van a képi és hangi ritmus kialakításának eszközeivel.
– Ismeri az aktuálisan elterjedt vetítési formátumokat és azok létrehozásának módjait.
– Részleteiben ismeri az utómunka során a vágási tevékenységhez fejlesztett digitális programokat, azok használati lehetőségeit.
– Ismeri a mozgó- és állókép, hang- és metaadatok tárolására használható formátumokat, ezek egymásba konvertálásának módjait és a konverziós technikák következményeit.
– Alapvető ismeretei vannak a filmtrükkök készítése és a fényelés területén.
– Átfogó ismeretei vannak az egyes műfajokban alkalmazható, illetve kerülendő vágói eszközökről és azok használatáról.
b) képességei
– Képes a filmvágói munkához használt eszközök használatára.
– Értékelni tudja egy film dramaturgiai szerkezetét, illetve a vágómunkáját.
– Képes csapatban együttműködve dolgozni a kreatív munkatársakkal: rendezővel, operatőrrel, hangmesterrel, forgatókönyvíróval.
– Képes önállóan vagy a rendező iránymutatása szerint, illetve ezek kombinációjában elvégezni egy film
szerkesztését.
– Képes képi vagy hangi ritmusra felépített montázs készítésére, illetve ezek kombinálására.
– Képes kreativitását a film céljainak szolgálatába állítani.
– Értékelni tudja egy még vágatlan anyag használhatóságát, javaslatot tud tenni annak szerkesztésére.
– Képes a szerkesztési munka során az alkotói és a befogadói nézőpontok közötti váltásra.
c) attitűdje
– Elfogadó módon áll a rendezői koncepcióhoz, a forgatókönyvhöz és a leforgatott anyaghoz, és ezek ismeretében törekszik a lehetséges legjobb vágat elkészítésére.
– Törekszik arra, hogy minden lehetséges nézőpontot és érvet megismerjen, és integráljon a filmmel kapcsolatos döntési folyamatokba.
– Önálló, kreatív, de ötleteihez nem ragaszkodik minden áron.
– Segíti a film kreatív munkatársait céljaik elérésében.
– Tudatosan gondolkodik a készülő filmalkotás társadalomra tett várható hatásáról.
– Követi és alkotói tevékenységébe integrálja az aktuális filmművészeti trendeket.
– Technikai ismereteit kész élethosszig tartó tanulással fejleszteni.
d) autonómiája és felelőssége
– Munkáját alapvetően önállóan végzi, de képes az irányított kreatív alkotásra.
– Munkakörnyezetét maga alakítja ki, illetve javaslatot tesz a produkciónak a használandó eszközökre és programokra.
– Betartatja az utómunka-folyamat szabályait, ha erre nincs lehetősége, akkor felhívja a figyelmet a szabálytalanságokra.
– Önállóan kialakított munkafolyamatban dolgozik.
– Önálló művészi döntéseket hoz, de elfogadja, hogy döntéseit bizonyos szituációkban a film rendezője vagy producere felülbírálhatja.
– Szükség esetén irányítja a vágó szekció munkatársait, például a vágóasszisztenseket.
7.1.2.3. A mozgóképes filmhang szakirányon továbbá a mozgókép szakos hangmester
a) tudása
– Behatóan ismeri a filmhang készítés munkafolyamatának összes fázisát az előkészítéstől a forgatáson át az utómunkáig, tisztában van ezek technikai, technológiai feltételeivel és időigényével.
– Ismeri a filmtörténet hangkészítés szempontjából fontos történeti és kortárs eseményeit, alkotóit és filmjeit.
– Ismeri a hangmesteri munkához szükséges operációs rendszereket, illetve a mozgókép- és a hangrögzítéshez használt file rendszereket és adathordozókat.
– Tisztában van a mozgóképes hangmester szakma etikai normáival.
– Átfogóan ismeri hangi szempontból a mozgóképes történetmesélés dramaturgiai eszköztárát és lehetséges struktúráit.
– Tisztában van a képi és hangi ritmus kialakításának eszközeivel.
– Ismeri az aktuálisan elterjedt vetítési formátumokat és azok létrehozásának módjait.
– Részleteiben ismeri a forgatás és az utómunka során a hangi tevékenységhez fejlesztett digitális programokat, azok használati lehetőségeit.
– Megfelelő tárgyi tudás birtokában van a fizika, az akusztika, a pszichológia, a hangismeret, a filmtechnika, a hangtechnika és a zene-filmzene területén.
– Megfelelő elméleti és gyakorlattal szaktudása van bármilyen mozgóképes tartalom hangjának elkészítéséhez.
b) képességei
– Képes a hangmesteri munkához használt eszközök használatára.
– Értékelni tudja egy film dramaturgiai szerkezetét, illetve a hangmester munkáját.
– Képes csapatban együttműködve dolgozni a kreatív munkatársakkal: rendezővel, operatőrrel, vágóval, forgatókönyvíróval, és általában az egész stábbal.
– Képes önállóan, illetve a rendező iránymutatása szerint elvégezni egy film hangmesteri feladatait.
– Képes a kifinomult hallása révén észrevenni, elemezni, összehasonlítani, felidézni hangi részleteket, rejtett hallható tartalmakat.
– Képes kreativitását a film céljainak szolgálatába állítani.
– Képes megfelelő hangi képzelőerővel, valamint hangi memóriával hangi rétegekben gondolkodni, hangi hatásmechanizmust tervezni.
– Képes a rövid- és hosszútávú koncentrációra, a monoton munkavégzésre, a nehéz körülmények közötti helytállásra.
– Képes kellő empátiával, kompromisszumkészséggel, kitartással, szorgalommal a csapatmunkára, a hierarchikus és az egyéni munkavégzésre egyaránt.
– Képes akár részlegvezetőként, akár kreatív beosztott munkatársként végezni feladatát.
c) attitűdje
– Elfogadó módon áll a rendezői koncepcióhoz, a forgatókönyvhöz, és ezek ismeretében törekszik a lehetséges legjobb filmhang elkészítésére.
– Törekszik arra, hogy minden lehetséges nézőpontot és érvet megismerjen, és integráljon a filmmel kapcsolatos döntési folyamatokba.
– Önálló, kreatív, de saját ötleteit adott esetben háttérbe helyezi, illetve a saját szakmai érveit és ellenérveit felsorakoztatva segíti a megalapozott döntés meghozatalát.
– Segíti a film kreatív munkatársait a közös cél elérésében.
– Tudatosan gondolkodik a készülő filmalkotás társadalomra tett várható hatásáról.
– Követi és alkotói tevékenységébe integrálja az aktuális filmművészeti trendeket.
– Technikai ismereteit kész élethosszig tartó tanulással fejleszteni.
– Megérti, hogy az ő munkája nem önálló alkotás, hanem annak csak egy rendkívül fontos része, amely bonyolult kölcsönhatásban van a mozgóképes tartalom további elemeivel.
d) autonómiája és felelőssége
– Munkáját alapvetően önállóan végzi, de képes az irányított kreatív alkotásra is.
– Munkakörnyezetét maga alakítja ki, illetve javaslatot tesz a produkciónak a használandó eszközökre, és programokra.
– Betartatja a teljes filmkészítési folyamat szabályait, ha erre nincs lehetősége, akkor felhívja a figyelmet a szabálytalanságokra.
– Önállóan kialakított munkafolyamatban dolgozik.
– Önálló művészi döntéseket hoz.
– Döntéseit bizonyos szituációkban a film rendezője vagy producere felülbírálhatja.
– Szükség esetén irányítja a hang szekció munkatársait.
7.1.2.4. Gyártásszervezés szakirányon továbbá a mozgókép szakos gyártásszervező
a) tudása
– Átfogóan ismeri a gyártásszervező tevékenység folyamatait, trendjeit.
– Ismeri szakirányának alapvető elméleti és gyakorlati szabályait, szokásait.
– Széleskörű kommunikációs ismeretekkel rendelkezik.
– Tisztában van a gyártásszervezői tevékenység helyével és szerepével a mozgóképalkotás rendszerében.
– Ismeri saját gyártásszervezői tevékenysége és más művészeti ágak közötti kapcsolódási pontokat.
– Tisztában van a gyártásszervezésre vonatkozó jogszabályokkal és etikai szabályokkal.
– Alapvető vezetői és rendszerszervezői ismeretekkel rendelkezik a gyártásszervezői tevékenység eredményes folytatásához.
b) képességei
– Képes a mozgókép alkotás folyamatában gyártásszervezői tevékenységi körben minden, a filmkészítés folyamatában résztvevő művészeti ággal és szakterülettel való széleskörű együttműködésre.
– Képes a filmes gyártási folyamatban való reális helyzetértékelésre és az aktuálisan szükséges megfelelő következtetések kialakítására.
– A gyártásszervezői tevékenységet képes a mozgókép alkotás folyamatának kreatív támogatása érdekében folytatni.
– Képes a megszerzett kommunikációs ismeretek széleskörű alkalmazására.
– Megszerzett tudása birtokában alkotó partnerként képes tevékenykedni a folyamatban szereplő más művészeti ágak képviselőivel.
– Képes a gyártásszervezés tevékenységi körében és a mozgókép alkotás folyamatában felmerülő szakmai és etikai kérdések megítélésére, a szükséges döntések meghozatalára.
– Képes a szakterületén kívül tevékenykedő, az alkotás folyamatához kívülről kapcsolódó szereplőkkel és területekkel együttműködni, azokat a folyamatba integrálni.
– Képes a mozgókép-alkotás folyamatát rendszerben látni és azt működtetni, a szükséges eszközöket megfelelően alkalmazni, szükség esetén azokat megújítani.
– Képes a mozgókép-alkotás folyamatát a gyártásszervezés területéről felelősen irányítani, szervezni.
– Képes a gyártásszervezéshez kapcsolódó szabályozási és más jogszabályi elvárásoknak megfelelni.
c) attitűdje
– Alapvetően nyitott arra, hogy tudását és a tevékenységét az alkotó folyamat támogatása érdekében mozgósítsa.
– Törekszik a szakmai és egyéb más szabályok betartásra és azok mások általi betartatására.
– Kommunikatív és együttműködő.
– Kritikai szemléletű saját és a mozgóképes alkotói folyamatban résztvevő más szereplők tevékenységével kapcsolatban.
– Folyamatosan követi a mozgókép-alkotás hazai és nemzetközi trendjeit és azok változásait.
d) autonómiája és felelőssége
– A gyártásszervezői tevékenységre vonatkozó önálló, kiforrott értékrenddel rendelkezik.
– Magas szintű elvárásokat támaszt a filmművészettel kapcsolatos alkotó és szakmai teljesítményekkel szemben.
– A mozgókép-alkotás folyamatában a tevékenységi körében képviselt véleménye megalapozott és szakszerű.
– Szakirányában végzett tevékenységéért, építve más közreműködők felelősségteljes munkájára is, teljes körű felelősséget visel.
– Hozzáértően tudja megítélni a közreműködésével létrejövő mozgóképalkotás társadalmi, közéleti, politikai hatását, etikai vonatkozását.
7.1.2.5. Operatőr szakirányon továbbá a mozgókép szakos operatőr
a) tudása
– Behatóan ismeri az operatőri munka összes fázisát a filmalkotás előkészítésétől az utómunkáig.
– Széleskörű ismeretei vannak a film- és televízióoperatőri eszközökről, kreatívan alkalmazza azokat.
– Elméleti és gyakorlati vonatkozásban is ismeri a filmkészítéshez szükséges egyéb szakterületeket.
– Átfogó ismeretei vannak az operatőri tevékenység különböző fázisainak idő-, technikai és szakemberigényéről.
– Ismeri a filmművészet jelenlegi és ezt megelőző korszakainak jelentős operatőreit és munkásságukat.
– Ismeri a film teljes stábjának felépítését, ezen belül saját operatőri munkacsoportját elhelyezi és irányítja a filmalkotás többi alkotóival való együttműködésben.
– Ismeri a koprodukciós alkotói helyzet speciális követelményeit.
– Tisztában van a mozgóképes operatőr szakma etikai normáival.
b) képességei
– A mozgóképes alkotás létrehozása során képes magas technikai szinten, művészi kreativitással operatőri munkát végezni.
– Képes a mozgóképes alkotás összes résztvevőjével való partneri együttműködésre.
– A készülő filmalkotásra vonatkozóan képes a rendező alkotótársa lenni, vele együttműködésben közös vizuális koncepciót kialakítani, és társalkotójává válni a filmkészítés teljes folyamatában.
– Képes az operatőri munkát a televíziós és filmes szakma gyakorlatának megfelelően megtervezni és kivitelezni.
– Az operatőri szakma bármely területén, forgató operatőrként, operatőrként vagy vezető operatőrként is képes magas szakmai színvonalon az operatőri feladatkört ellátni.
– A filmkészítés aktuális operatőri munkafázisához képes kiválasztani és alkalmazni az adekvát technológiát a film előkészítésétől az utómunkáig egyaránt.
– Képes alkalmazni technikai és esztétikai eszköztárát analóg és digitális technológiai környezetben.
– A mozgóképes alkotás létrehozásának minden fázisában az operatőr szakma etikai normáinak megfelelően képes eljárni.
c) attitűdje
– Folyamatosan törekszik tudása elmélyítésére a szakterületének specializált tudása vonatkozásában, keresi a megjelenő szakirodalmat, új eszközöket, módszereket, számítógépes programokat, azok kreatív alkalmazási lehetőségeit.
– Figyelemmel kíséri az operatőr szakmában megjelenő új alkotókat, alkotótársakat, irányzatokat.
– Folyamatosan követi az operatőr szakma változó technikáit és technológiáit.
– Törekszik a mozgókép-készítés munkafolyamata során a résztvevő kreatív és technikai alkotótársak közötti kiegyensúlyozott alkotói kapcsolat fenntartására.
– Igyekszik az operatőr szakterület megújítására, egyúttal a szakmai rutin jelentőségét felismeri.
– Operatőrként nyitott saját művészi identitásának, ízlésvilágának folyamatos alakítására.
– Kiforrott kritikai érzékkel viszonyul a mozgóképes műfaj eddigi stílusirányzataihoz és kortárs alkotásaihoz.
d) autonómiája és felelőssége
– Operatőr szakmai identitása, stílusa, irányultsága, mozgóképes alkotások iránti elkötelezettsége kialakult.
– Saját operatőri koncepciót alkot, melyet önállóan valósít meg.
– A forgatás folyamatában való kooperatív munka során az operatőri munkára vonatkozó kérdések megválaszolásában és problémák megoldásában hozott döntéseiért egyéni felelősséget vállal.
– Adott helyzetnek megfelelően hitelesen közvetíti az operatőri munka fő értékeit, társadalmi és kulturális szerepét, küldetését.
– Teljesítményét a mozgóképes szakma operatőr szakterületre vonatkozó minőségi elvárásaival összhangban tartja.
– Nagyfokú önállósággal kezeli az operatőri munkához szükséges digitális eszközöket, felszereléseket, a munkáját segítő információs felületeken önállóan eligazodik.
7.1.2.6. A filmírás szakirányon továbbá a mozgókép szakos filmíró
a) tudása
– Átfogóan ismeri a forgatókönyvírói munka összes fázisát.
– Alapvető ismereti vannak a filmdramaturgiát érintő információs rendszerekre – könyvtár, archívumok, egyéb gyűjtemények – vonatkozóan.
– Speciális ismeretekkel rendelkezik a forgatókönyvírás elméletéről és történetiségéről.
– Ismeri a mozgóképes művészet jelenlegi és ezt megelőző korszakainak meghatározó forgatókönyvíróit és munkásságukat.
– Behatóan ismeri a filmterv-fejlesztésben és -gyártásban elfogadott formai sztenderdeket (filmötlet, logline, tagline, szinopszis, step-outline, treatment, forgatókönyv) és a megírásukat segítő számítógépes programokat (Final Draft, Celtx).
– Alapvetően ismeri a forgatókönyvírói szakma gyakorlásához szükséges PR-, menedzsment és jogi területeket.
– Tisztában van a forgatókönyvíró szakterülettel kapcsolatos szerzői jogokkal és etikai normákkal.
b) képessége
– Képes a mozgóképes alkotás alapjául szolgáló mű – létező irodalmi mű vagy filmötlet – forgatókönyv formában, magas művészi alkotómunkával való megfogalmazására.
– Képes egy adott irodalmi szöveget stílusa, műfaja és tartalma tükrében adekvátan értelmezni, valamint kreatívan interpretálni.
– Képes a filmforgatókönyvet, valamint a filmterv-fejlesztésben és -gyártásban elfogadott formai sztenderdeket (filmötlet, logline, tagline, szinopszis, step-outline, treatment, forgatókönyv) a legmodernebb számítógépes programok segítségével elkészíteni és prezentálni.
– Művészi koncepcióját képes magas színvonalon és hatékonyan a mozgóképes alkotás kreatív résztvevői elé tárni és képviselni.
– Egyénileg kialakított szakmai koncepcióját képes az alkotótársak kreatív szándékainak tükrében vizsgálni vagy szükség szerint megváltoztatni.
– A forgatókönyvírás folyamatában képes adott feladathoz célzottan más szakterületekről munkatársakat felkérni, instruálni, munkájukat megszervezni, irányítani (történeti kutatás, fordítási feladatok).
– A mozgóképes alkotás létrehozásának minden fázisában a forgatókönyvírói szakma etikai normáinak megfelelően képes eljárni.
c) attitűdje
– Folyamatosan törekszik forgatókönyvírói szaktudása elmélyítésére, keresi a témában megjelenő szakirodalmat, esztétikai írásokat.
– Figyelemmel kíséri az újonnan elkészült, elérhető forgatókönyveket, mozgóképes alkotásokat, új alkotói irányzatokat.
– Folyamatosan keresi a lehetőséget új alkotótársak megismerésére, a mozgóképes szakmán belüli kapcsolatteremtésre.
– Tudatosan gondolkodik a forgatókönyveknek a mozgóképes alkotásokon keresztül történő, társadalomra tett hatásáról.
– Kiforrott kritikai érzékkel viszonyul a mozgóképes műfaj forgatókönyveinek eddigi stílusirányzataihoz és kortárs alkotásaihoz.
– A film forgatókönyvének alkotói folyamatában elfogadja a mozgóképes munkafolyamat egyes szakaszaira vonatkozó időkorlátokat, kreatív feladatát ennek tudatában, célorientáltan végzi.
– Nyitott a filmalkotás kreatív munkatársainak, legfőképpen a rendezőnek a forgatókönyvre vonatkozó meglátásaira, kéréseire.
d) autonómiája és felelőssége
– Forgatókönyvírói szakmai identitása, stílusa, irányultsága, mozgóképes alkotások iránti elkötelezettsége kialakult.
– Saját forgatókönyvírói koncepciót alkot, melyet önállóan valósít meg.
– A forgatókönyvírás folyamatában való kooperatív munka során felmerülő kérdések megválaszolásában hozott döntéseiért és a kreatív megoldásai tekintetében egyéni felelősséget vállal.
– Teljesítményét a mozgóképes szakma, szűkebben a filmforgatókönyv-írói szakma minőségi elvárásaival összhangban tartja.
– Nagyfokú önállósággal kezeli a forgatókönyvírói munkához szükséges digitális eszközöket, a munkáját segítő információs felületeken önállóan eligazodik.
– Adott helyzetnek megfelelően, hitelesen közvetíti a forgatókönyvírói munka fő értékeit, társadalmi és kulturális szerepét, küldetését.
8. Az alapképzés jellemzői
8.1. Szakmai jellemzők
8.1.1. A szakképzettséghez vezető tudományágak, szakterületek, amelyekből a szak felépül:
– a filmkészítés filmesztétikai, társadalomtudományi, film- és kultúrtörténeti ismeretei 8–30 kredit;
– művészetelméletek 30–44 kredit;
8.1.2. A szakirány tudományágai, szakterületei és kreditaránya
A szakirány kreditaránya további legalább 105 kredit:
– film- és televíziórendezés szakirány
– mozgóképrendezés és részterületeinek gyakorlata 30–64 kredit;
– a film- és televíziórendezés specifikus filmelméleti ismeretei 30–62 kredit;
– a filmrendezés speciális gyakorlati aspektusai, ismeretanyaga 5–19 kredit;
– mozgóképes filmvágás szakirány
– mozgóképvágás és részterületei 50–84 kredit;
– mozgóképvágás specifikus filmelméleti ismeretei 20–40 kredit;
– a vágás speciális gyakorlati aspektusai, ismeretanyaga 3–13 kredit;
– mozgóképes filmhang szakirány
– a filmhang és részterületei 30–64 kredit;
– a filmhang specifikus filmelméleti ismeretei 20–48 kredit;
– filmhang speciális gyakorlati aspektusai, ismeretanyaga 10–38 kredit;
– gyártásszervezés szakirány
– a gyártásszervezés és részterületei 20–44 kredit;
– a gyártásszervezéshez kapcsolódó elméleti ismeretei 14–34 kredit;
– a gyártásszervezés speciális gyakorlati aspektusai, ismeretanyaga 35–63 kredit;
– operatőr szakirány
– a film képi megvalósítása és részterületei: 50–84 kredit;
– a mozgókép fényképezéshez kapcsolódó elméleti ismeretei 20–46 kredit;
– az operatőri munka speciális gyakorlati aspektusai/ismeretanyaga: 2–8 kredit;
– filmírás szakirány
– a filmforgatókönyv-írás és részterületei 45–75 kredit;
– a forgatókönyvírás specifikus történeti, elméleti ismeretei 20–52 kredit;
– a filmírói, filmdramaturgi munka speciális gyakorlati aspektusai, ismeretanyaga 3–15 kredit.
8.2. Idegennyelvi követelmény
Az alapfokozat megszerzéséhez egy élő idegen nyelvből államilag elismert, középfokú (B2), komplex típusú nyelvvizsga vagy ezzel egyenértékű érettségi bizonyítvány vagy oklevél szükséges.
1. Az alapképzési szak megnevezése: táncművész (Dance)
2. Az alapképzési szakon szerezhető végzettségi szint és a szakképzettség oklevélben szereplő megjelölése
– végzettségi szint: alap- (baccalaureus, bachelor, rövidítve: BA-) fokozat
– szakképzettség:
– táncművész (klasszikus balett)
– táncművész (magyar néptánc)
– táncművész (moderntánc)
– táncművész (kortárstánc)
– táncművész (színházi tánc)
– a szakképzettség angol nyelvű megjelölése:
– Dance Artist (Classical Balett)
– Dance Artist (Hungarian Folk Dances)
– Dance Artist (Modern Dance)
– Dance Artist (Contemporary Dance)
– Dance Artist (Theatrical Dances)
– választható szakirányok: klasszikus balett, magyar néptánc, moderntánc, kortárstánc, színházi tánc
3. Képzési terület: művészet
4. A képzési idő félévekben: 6 félév
5. Az alapfokozat megszerzéséhez összegyűjtendő kreditek száma: 180 kredit
– a szak orientációja: kiemelten gyakorlatorientált (70–80 százalék)
– a szakirányhoz rendelhető minimális kreditérték: 105 kredit
– a szakdolgozat készítéséhez rendelt kreditérték: 10 kredit
– a szabadon választható tantárgyakhoz rendelhető minimális kreditérték: 10 kredit.
6. A szakképzettség képzési területek egységes osztályozási rendszere szerinti tanulmányi területi besorolása: 212/0215
7. Az alapképzési szak célja, az általános és a szakmai kompetenciák
A képzés célja táncművészek képzése, akik képesek személyes adottságaik kibontakoztatásával a táncművészet aktív művelésére, továbbá a régi és az új táncművészeti alkotások egyéni feldolgozásával azok interpretálására. Megszerzett technikai és elméleti ismereteik birtokában képesek a magyar táncművészeti kultúrában aktív szerep betöltésére az intézményekhez kötődő, illetve a független művészeti életben. A végzettek alkalmasak a magyar táncművészet értékeinek nemzetközi fórumokon történő bemutatására. Felkészültek tanulmányaik mesterképzésben történő folytatására.
7.1. Az elsajátítandó szakmai kompetenciák
7.1.1. A klasszikus balett szakirányon a táncművész
a) tudása
– Magas szinten ismeri a klasszikus balett formanyelvét, annak stílusirányzatait a romantikától, a klasszicizmuson át a modern-, és kortárs irányzatokig, ezen kívül átfogó ismeretekkel rendelkezik a táncművészet egyéb, a balettrepertoárban is előforduló ágazatai tekintetében (modern-, és kortárstánc technikák, néptánc, társastáncok, improvizáció).
– Ismeri a magyar és nemzetközi táncművészeti életet a hagyományoktól kezdődően a kortárs törekvésekig.
– Átfogó ismeretekkel rendelkezik a tánc-, zene- és művészettörténet alapvető folyamatairól, melyek nélkülözhetetlenek a professzionális balettművész számára, és alapvető ismeretekkel rendelkezik a társművészetek kapcsolódási pontjairól (a zene-, a képzőművészet, az irodalom- és a színháztörténet terén), melyek segítik előadói szerepformálásában.
– Ismeri a különböző típusú együttesek felépítését, szervezeti rendjét és működési formáit.
– Tisztában van a tánc- és társművészetekre vonatkozó etikai szabályokkal és az aktuális előadó-művészeti törvénnyel.
b) képességei
– Képes professzionális balettegyüttesekben, illetve táncegyüttesekben táncművészként a koreográfus elképzeléseihez, valamint az együttes szelleméhez igazodva különböző stílusú és jellegű táncművekben való közreműködésre.
– Előadói tevékenysége során képes a táncművészet – elsősorban a balettművészet – és atársművészetek értékeinek mások számára történő közvetítésére.
– Magas szintű gyakorlati és elméleti képességekkel rendelkezik a művészeti és közművelődési élet alkotó módon történő segítésére.
– Képes a táncművészeti alkotások megértésére és interpretációjára, táncművek önálló értékelésére.
– Tudását képes a szakmai elvárásoknak megfelelően alkalmazni eltérő intézményi (állami fenntartású színház, kisebb, önálló, független társulat) keretek között is.
– Képes alkalmazni a tánc- és társművészetek etikai normáit.
c) attitűdje
– Nyitott az új ismeretekre, törekszik személyes tánctechnikai és művészi adottságai kibontakoztatására, valamint azok folyamatos továbbfejlesztésére.
– Magas fokú technikai tudása birtokában törekszik minél több táncművészeti alkotás előadóművészi feladatain keresztül a balettrepertoár megismerésére.
– Együttműködésre kész a koreográfus-rendező elképzeléseinek megvalósítása érdekében.
– Nyitott a munkájához kapcsolódó más művészeti ágak és szakterületek felé, együttműködésre és közérthető kommunikációra törekszik azok képviselőivel a táncművészeti alkotások létrehozásának folyamatában.
– Törekszik a tánc- és társművészetek etikai normáinak betartására.
d) autonómiája és felelőssége
– Szakmai orientációja kialakult.
– Művészeti koncepcióját az általa választott együttes, színházi projekt elképzeléseihez és elvárásaihoz igazítja.
– Nyitottan és kommunikatívan vesz részt táncművészeti projektek előadásában, létrehozásában vagy formálásában.
– Felismeri művészeti tevékenységének közösségi és társadalmi hatásait.
– Elfogadja és hitelesen közvetíti a táncművészet társadalmi szerepét és értékeit.
– Elkötelezett a tánc- és társművészetek etikai normái iránt.
7.1.2. A néptánc szakirányon a táncművész
a) tudása
– Átfogó ismeretekkel rendelkezik a tánc-, zene- és művészettörténet alapvető folyamatairól, melyek nélkülözhetetlenek a professzionális táncművész számára.
– Szintetizáló, analizáló ismeretekkel rendelkezik a néptánc hagyományainkról, ismeri a tánctípusok jellemző mozgásanyagát, a táncok szerkezetét, képes az adott tánctípus különböző táncdialektusokban megjelenő formáinak művészi színvonalon való bemutatására.
– Birtokában van a néptánc szakiránynak megfelelő táncművészeti formanyelv terén szerzett technikai képzettségnek.
– A néptánc szakiránynak megfelelően ismeri a magyar, az európai, illetve a nemzetközi táncművészeti életet, hagyományokat, kortárs törekvéseket.
– Ismeri és műveli a művészetét kiegészítő technikákat (Molnár technika, klasszikus balett, modern tánctechnikák).
– Magas szinten ismeri a táncművészet több formanyelvét, azok stílusirányzatait.
– Alapvető ismeretekkel rendelkezik a táncművészethez kapcsolódó társművészetek kapcsolódási pontjairól (a zene-, a képzőművészet, az irodalom- és a színháztörténet terén), melyek segítik előadói szerepformálásában.
– Ismeri a különböző típusú együttesek felépítését, szervezeti rendjét és működési formáit.
– Tisztában van a tánc- és társművészetekre vonatkozó etikai szabályokkal és az aktuális előadóművészeti törvénnyel.
b) képességei
– Képes alkalmazni a néptánc szakiránynak megfelelő táncművészeti formanyelv terén szerzett technikai képzettségét.
– Képes az adott tánctípus különböző táncdialektusokban megjelenő formáinak bemutatására, rögtönzésére.
– Képes felismerni a mozgás alaptényezőit, a tánc belső szerkezetét, helyesen állapítja meg a mozdulatok térbeliségét, időbeliségét, erőbeliségét.
– Képes az adott táncanyagokból összeállított koreográfiák elsajátítására, hiteles interpretálására, művészi kivitelezésére, valamint stilisztikai különbségek megjelenítésére, előadói kvalitásuk kiaknázására, színészi képességeik szintetizálására.
– Képes professzionális táncegyüttesekben néptánc-művészként a koreográfus elképzeléseihez, valamint az együttes szelleméhez igazodva különböző stílusú és jellegű táncművekben való közreműködésre.
– Előadói tevékenysége során képes a táncművészet és a társművészetek értékeinek mások számára történő közvetítésére.
– Magasszintű gyakorlati és elméleti képességekkel rendelkezik a művészeti és közművelődési élet alkotó módon történő segítésére.
– Képes a táncművészeti alkotások megértésére és interpretációjára, táncművek önálló értékelésére.
– Képes a saját tevékenységének reális megítélésére, önreflexió gyakorlására.
– Képes a szakmai elvárásoknak megfelelően alkalmazni tudását eltérő intézményi (állami fenntartású színház, kisebb, önálló, független társulat) keretek között is.
– Képes alkalmazni a tánc- és társművészetek etikai normáit.
c) attitűdje
– Nyitott az új ismeretekre, a személyes tánctechnikai és művészi adottságai kibontakoztatására, valamint azok folyamatos továbbfejlesztésére.
– Törekszik magasfokú technikai tudás birtokában minél több táncművészeti alkotás előadóművészeti feladatának elsajátítására.
– Együttműködésre kész a koreográfus-rendező elképzeléseinek megvalósítása érdekében.
– Nyitott a munkájához kapcsolódó más művészeti ágak és szakterületek felé, együttműködésre és közérthető kommunikációra törekszik azok szereplőivel a táncművészeti alkotások multikulturális világa okán.
– Nyitott a reflexiók befogadására és azt művészi fejlődésére pozitívan törekszik felhasználni.
– Törekszik a tánc- és társművészetek etikai normáinak betartására.
d) autonómiája és felelőssége
– Szakmai orientációja kialakult.
– Művészeti koncepcióját az általa választott táncegyüttes, színházi projekt elképzeléseihez és elvárásaihoz igazítja.
– Nyitottan és kommunikatívan vesz részt táncművészeti projektek előadásában, létrehozásában vagy formálásában.
– Kialakítja készségét/igényét a táncművek önálló elsajátítására.
– Felismeri művészeti tevékenységének közösségi és társadalmi hatásait.
– Elfogadja és hitelesen közvetíti a táncművészet társadalmi szerepét és értékeit.
– Elkötelezett a tánc- és társművészetek etikai normái iránt.
7.1.3. A moderntánc szakirányon a táncművész
a) tudása
– Átfogó ismeretekkel rendelkezik a tánc-, zene- és művészettörténet alapvető folyamatairól, melyek nélkülözhetetlenek a professzionális táncművész számára.
– Ismeri és magas fokon elsajátítja a különböző modern- és kortárstánc technikák stílusjegyeit és technikai elemeit (pl.: Graham technika, Limón-technika, Laban technika, Cunningham-technika, Jazz-technika, Art-jazz, Kontakt technika, Flying Low technika, Release technika, Partnering, Gaga-technika, Improvizáció).
– A szakirány követelményeinek megfelelő szinten ismeri és magas fokon elsajátítja a klasszikus balett lépésanyagát, stílusjegyeit és technikai elemeit.
– Birtokában van a moderntánc szakiránynak megfelelő táncművészeti formanyelvek terén szerzett technikai képzettségnek.
– A moderntánc szakiránynak megfelelően ismeri a magyar, az európai és nemzetközi táncművészet hagyományait és kortárs törekvéseit.
– Magas szinten ismeri a táncművészet több formanyelvét, azok stílusirányzatait.
– Alapvető ismeretekkel rendelkezik a táncművészethez kapcsolódó társművészetek kapcsolódási pontjairól (a zene-, a képzőművészet, az irodalom- és a színháztörténet terén), melyek segítik előadói szerepformálásában.
– Ismeri a különböző típusú együttesek felépítését, szervezeti rendjét és működési formáit.
– Tisztában van a tánc- és társművészetekre vonatkozó etikai szabályokkal és az aktuális előadóművészeti törvénnyel.
b) képességei
– Képes alkalmazni a moderntánc szakiránynak megfelelő táncművészeti formanyelvek és technikák elsajátítása során megszerzett képzettségét.
– Képes felismerni a mozgás alaptényezőit, a tánc belső szerkezetét, mozgásanyagában helyesen alkalmazza a tér-idő-energia alapvető összefüggéseit.
– A gyakorlati és elméleti ismeretanyag elsajátításával képessé válik a különböző tánctechnikák differenciáinak érzékelésére, a szakszavak helyes használatára.
– Képessé válik a különböző formanyelvek és tánctechnikák elemeit ötvöző koreográfiák elsajátítására és hiteles tolmácsolására, előadóművészi kvalitásai és színészi képességei szintetizálásának felhasználásával.
– Képes professzionális táncegyüttesekben modern, illetve kortárs táncművészként a koreográfus elképzeléseihez, valamint az együttes szelleméhez igazodva különböző stílusú és jellegű táncművekben való közreműködésre.
– Előadói tevékenysége során képes a táncművészet és a társművészetek értékeinek mások számára történő közvetítésére.
– Magasszintű gyakorlati és elméleti képességekkel rendelkezik a művészeti és közművelődési élet alkotó módon történő segítésére.
– Képes a táncművészeti alkotások megértésére és interpretációjára, táncművek önálló értékelésére.
– Képes a saját tevékenységének reális megítélésére, önreflexió gyakorlására.
– Képes a szakmai elvárásoknak megfelelően alkalmazni tudását eltérő intézményi (állami fenntartású színház, kisebb, önálló, független társulat) keretek között is.
– Képes alkalmazni a tánc- és társművészetek etikai normáit.
c) attitűdje
– Nyitott az új ismeretekre, a személyes tánctechnikai és művészi adottságai kibontakoztatására, valamint azok folyamatos továbbfejlesztésére.
– Törekszik magasfokú technikai tudás birtokában minél több táncművészeti alkotás előadóművészeti feladatának elsajátítására, a moderntánc szakiránnyal kapcsolatos magyar, európai és nemzetközi repertoár megismerésére.
– Együttműködésre kész a koreográfus-rendező elképzeléseinek megvalósítása érdekében.
– Nyitott a munkájához kapcsolódó más művészeti ágak és szakterületek felé, együttműködésre és közérthető kommunikációra törekszik azok szereplőivel a táncművészeti alkotások multikulturális világa okán.
– Nyitott a reflexiók befogadására és azt művészi fejlődésére pozitívan törekszik felhasználni.
– Törekszik a tánc- és társművészetek etikai normáinak betartására.
d) autonómiája és felelőssége
– Szakmai orientációja kialakult.
– Művészeti koncepcióját az általa választott táncegyüttes, színházi projekt elképzeléseihez és elvárásaihoz igazítja.
– Nyitottan és kommunikatívan vesz részt táncművészeti projektek előadásában, létrehozásában vagy formálásában.
– Felismeri művészeti tevékenységének közösségi és társadalmi hatásait.
– Elfogadja és hitelesen közvetíti a táncművészet társadalmi szerepét és értékeit.
– Elkötelezett a tánc- és társművészetek etikai normái iránt.
– Kialakítja készségét, igényét a táncművek önálló elsajátítására.
7.1.4. A kortárstánc szakirányon a táncművész
a) tudása
− Átfogóan ismeri a táncművészet alapvető tényeit, történetét, irányzatait és határait.
− Ismeri a testi szellemi kondíció, koordináció/izoláció, tér-, idő-, dinamikai orientáció alapvető sajátosságait.
− Teljes mélységében ismeri a kortárstánc művészet irányzatait, legalább alapszinten ismeri a táncművészet többi irányzatát.
− Birtokában van a táncművészet gyakorlásához szükséges biztonsági, baleset- és életvédelmi ismereteknek.
− Rendelkezik az általános- és társművészeti, kulturális ismeretekkel, kritikai szemlélettel.
− Ismeri a táncművészet területén a pályaépítés lehetőségeit, követelményeit.
− Ismeri az online és offline kommunikáció működését, gyakorlatát.
− Ismeretekkel rendelkezik a kreatív írás, prezentációkészítés, prezentálás terén.
− Rendelkezik a tudásszerzéssel kapcsolatos ismeretekkel, az ismeretszerzés módszereinek fejlesztésére, megújítására vonatkozó tudással.
b) képességei
− Képes innovatív táncművészeti produkció biztonságos megtanulására és magas művészi színvonalon történő előadására.
− Képes a saját és társai fizikális, szellemi és pszichés állapotának megítélésére, a saját és mások határainak felmérésére, a társakkal való alkotó együttműködésre.
− Képes megszerzett ismeretei birtokában azokat alkalmazni és kreatív módon, művészi színvonalon alkotni.
− Képes a megszerzett ismereteinek bővítésére, a folyamatos megújulásra.
− Képes a táncművészet területéhez kapcsolódó gyakorlati vagy elméleti probléma felismerésére, kezelésére.
− Képes összetett technikai vagy szakmai projektek, tevékenységek, előadások megvalósítására.
− Képes a táncművészet terén tudatos és sikeres pályaépítésre.
− Képes arra, hogy szakterületének megfelelően, szakmailag adekvát módon, szóban és írásban kommunikáljon anyanyelvén és legalább egy idegen nyelven.
c) attitűdje
− Vállalja és hitelesen képviseli szakmája társadalmi szerepét, alapvető viszonyát a világhoz.
− Felelősséggel vallja és képviseli a táncművészeti szakma értékrendjét, nyitottan fogadja a szakmailag megalapozott kritikai észrevételeket.
− Figyelemmel kíséri a táncművészettel kapcsolatos jogszabályi, technikai, technológiai és adminisztrációs változásokat.
− Nyitott a táncművészet területén zajló szakmai, technológiai fejlesztés és innováció megismerésére és elfogadására, alkalmazására, képes kísérletezni.
− Törekszik arra, hogy önképzése által a táncművészet megújulásával és fejlődésével lépést tartson.
− Törekszik arra, hogy a művésztársakkal együttműködésben dolgozzon.
− Törekszik az egyén és a közösség harmóniájának megteremtésére, megtartására.
− Munkájában elkötelezett a saját és mások biztonsága és egészségmegőrzése mellett.
d) autonómiája és felelőssége
− Munkáját szakmai felelősséggel végzi.
− A táncművészetben tudatosan törekszik a társadalmi felelősségvállalásra.
− Önálló, kreatív alkotómunkát végez.
− Komplex megközelítést kívánó, illetve váratlan döntési helyzetekben is a jogszabályok, etikai normák és szakmai szempontok teljes körű figyelembevételével hozza meg döntését.
− Szakmai feladatainak elvégzése során együttműködik más – gazdasági, jogi – szakterületek szakembereivel.
− Feltárja az alkalmazott technikák, folyamatok kockázatait és kezdeményezi az ezeket csökkentő intézkedések megtételét.
− Tudatában van munkája és döntései jogi, gazdasági, biztonsági, társadalmi, egészségvédelmi és környezeti következményeinek.
− Munkahelyi vezetőjének útmutatása alapján irányítja a rábízott csoport munkavégzését, figyelemmel a csoporttagok munkavégzésének hatékonyságára, eredményességére és biztonságosságára.
7.1.5. Színházi tánc szakirányon a táncművész
a) tudása
– Átfogó ismeretekkel rendelkezik a tánc-, zene- és művészettörténet alapvető folyamatairól, melyek nélkülözhetetlenek a professzionális táncművész számára.
– Ismeri és magas fokon elsajátítja a színházi tánc szakirányhoz kapcsolódó különböző színházi- és táncműfajok, továbbá tánctechnikák formai- és stílusjegyeit, valamint technikai elemeit (társastánc, sztepp, hip-hop, jazz, street jazz, musical, operett).
– A szakirány követelményeinek megfelelő szinten ismeri és magas fokon elsajátítja a művészetét kiegészítő tánctechnikákat (klasszikus balett, néptánc, modern és kortárs tánctechnikák).
– Birtokában van a színházi tánc szakiránynak megfelelő táncművészeti formanyelvek terén szerzett technikai képzettségnek, valamint a zenés színházi műfajok interpretálása során elvárt ének-zenei képzettségnek is.
– A színházi tánc szakiránynak megfelelően ismeri a magyar, az európai és nemzetközi tánc- és színházművészet hagyományait és kortárs törekvéseit, különös tekintettel a zenés színházi műfajokra.
– Magas szinten ismeri a táncművészet több formanyelvét, azok stílusirányzatait.
– Alapvető ismeretekkel rendelkezik a táncművészethez kapcsolódó társművészetek kapcsolódási pontjairól (a zene-, a képzőművészet, az irodalom- és a színháztörténet terén), melyek segítik előadói szerepformálásában.
– Ismeri a különböző típusú együttesek és színházak felépítését, szervezeti rendjét és működési formáit.
– Tisztában van a tánc- és társművészetekre vonatkozó etikai szabályokkal és az aktuális előadóművészeti törvénnyel.
b) képességei
– Képes alkalmazni a színházi tánc szakiránynak megfelelő táncművészeti formanyelvek és technikák, valamint ének-ének zenei ismeretek elsajátítása során megszerzett képzettségét.
– Képes felismerni a mozgás alaptényezőit, a tánc belső szerkezetét, mozgásanyagában helyesen alkalmazza a tér-idő-energia alapvető összefüggéseit.
– Képessé válik a különböző formanyelvek és tánctechnikák elemeit ötvöző koreográfiák elsajátítására és hiteles tolmácsolására, előadóművészi kvalitásai és színészi képességei, valamint ének-zenei tudása szintetizálásának felhasználásával.
– Képes nagy létszámú koreográfiák csoportmozgásaiban az adott mozgásanyag interpretálása során a többi táncossal összhangban mozogni.
– Képes professzionális táncegyüttesekben és színházi társulatokban táncművészként a koreográfus és a rendező elképzeléseihez, valamint az együttes vagy színházi társulat szelleméhez igazodva különböző stílusú és jellegű táncművekben és zenés színházi produkciókban való közreműködésre.
– Előadói tevékenysége során képes a táncművészet és a társművészetek értékeinek mások számára történő közvetítésére.
– Magasszintű gyakorlati és elméleti képességekkel rendelkezik a művészeti és közművelődési élet alkotó módon történő segítésére.
– Képes a táncművészeti és színházművészeti alkotások megértésére és interpretációjára, táncművek és színházi előadások önálló értékelésére.
– Képes a szakmai elvárásoknak megfelelően alkalmazni tudását eltérő intézményi (állami fenntartású színház, kisebb, önálló, független társulat) keretek között is.
– Képes alkalmazni a tánc- és társművészetek etikai normáit.
c) attitűdje
– Nyitott az új ismeretekre, a személyes tánctechnikai és művészi adottságai kibontakoztatására, valamint azok folyamatos továbbfejlesztésére.
– Törekszik magasfokú technikai tudás birtokában minél több tánc- és színházművészeti alkotás előadóművészeti feladatának elsajátítására, a színházi tánc szakiránnyal kapcsolatos magyar, európai és nemzetközi zenés színházi repertoár megismerésére.
– Együttműködésre kész a koreográfus-rendező elképzeléseinek megvalósítása érdekében.
– Nyitott a munkájához kapcsolódó más művészeti ágak és szakterületek felé, együttműködésre és közérthető kommunikációra törekszik azok szereplőivel a táncművészeti alkotások multikulturális világa okán.
– Nyitott a reflexiók befogadására és azt művészi fejlődésére pozitívan törekszik felhasználni.
– Törekszik a tánc- és társművészetek etikai normáinak betartására.
d) autonómiája és felelőssége
– Szakmai orientációja kialakult.
– Művészeti koncepcióját az általa választott táncegyüttes, színházi projekt elképzeléseihez és elvárásaihoz igazítja.
– Nyitottan és kommunikatívan vesz részt táncművészeti projektek előadásában, létrehozásában vagy formálásában.
– Felismeri művészeti tevékenységének közösségi és társadalmi hatásait.
– Elfogadja és hitelesen közvetíti a táncművészet társadalmi szerepét és értékeit.
– Elkötelezett a tánc- és társművészetek etikai normái iránt.
– Kialakítja készségét, igényét a táncművek és zenés színházi koreográfiák önálló elsajátítására.
8. Az alapképzés jellemzői
8.1. Szakmai jellemzők
8.1.1. A képzés művészeti ágai, szakterületei, amelyekből a szak felépül:
– a táncművészethez kapcsolódó általános műveltségi és elméleti ismeretek 45–60 kredit;
8.1.2. A szakirányok szakterületei és kreditaránya:
a) klasszikus balett szakirány:
– a szakirány speciális szakmai ismeretei 100–115 kredit;
b) néptánc szakirány:
– a szakirány speciális szakmai ismeretei 100–115 kredit;
c) moderntánc szakirány:
– a szakirány speciális szakmai ismeretei 100–115 kredit;
d) kortárstánc szakirány:
– a szakirány speciális szakmai ismeretei 108–118 kredit;
e) színházi tánc szakirány:
– a szakirány speciális szakmai ismeretei 100–115 kredit.
8.2. Idegennyelvi követelmény
Az alapfokozat megszerzéséhez egy idegen nyelvből államilag elismert, középfokú (B2), komplex típusú nyelvvizsga vagy ezzel egyenértékű érettségi bizonyítvány vagy oklevél megszerzése szükséges.
8.3. A szakmai gyakorlat követelményei
A szakmai gyakorlat a képző intézmény saját előadásain, valamint professzionális színházak és együttesek produkcióiban való közreműködés.
1. Az alapképzési szak megnevezése: táncos és próbavezető (Dance and Rehearsal Coaching)
2. Az alapképzési szakon szerezhető végzettségi szint és a szakképzettség oklevélben szereplő megjelölése
– végzettségi szint: alap- (baccalaureus, bachelor, rövidítve: BA-) fokozat
– szakképzettség:
– táncos és próbavezető (klasszikus balett)
– táncos és próbavezető (magyar néptánc)
– táncos és próbavezető (moderntánc)
– táncos és próbavezető (színházi tánc)
– táncos és próbavezető (társastánc)
– táncos és próbavezető (divattánc)
– a szakképzettség angol nyelvű megjelölése:
– Dancer and Coach (Classical Ballet)
– Dancer and Coach Hungarian Folk Dances)
– Dancer and Coach (Modern Dance)
– Dancer and Coach (Theatrical Dances)
– Dancer and Coach (Ballroom Dances)
– Dancer and Coach (Fashion Dances)
– választható szakirányok: klasszikus balett, magyar néptánc, moderntánc, színházi tánc, társastánc, divattánc
3. Képzési terület: művészet
4. A képzési idő félévekben: 6 félév
5. Az alapfokozat megszerzéséhez összegyűjtendő kreditek száma: 180 kredit
– a szak orientációja: kiemelten gyakorlatorientált (70–80 százalék)
– a szakirányoz rendelhető minimális kreditérték: 105 kredit
– a szakdolgozat készítéséhez rendelt kreditérték: 10 kredit
– a szabadon választható tantárgyakhoz rendelhető minimális kreditérték: 10 kredit
6. A szakképzettség képzési területek egységes osztályozási rendszere szerinti tanulmányi területi besorolása: 212/0215
7. Az alapképzési szak célja, az általános és a szakmai kompetenciák
A képzés célja táncosok és próbavezetők képzése, akik képesek a magyar táncművészeti kultúrában aktív szerep betöltésére és a magyar táncművészet értékeinek nemzetközi fórumokon történő reprezentálására is. Megszerzett tánctechnikai és elméleti ismereteik birtokában alkalmasak az intézményekhez kötődő, illetve a független művészeti életben való részvételre akár táncosként, akár próbavezetőként, akár koreográfusi asszisztensként. Felkészültek tanulmányaik mesterképzésben történő folytatására.
7.1. A szakirányokon elsajátítandó szakmai kompetenciák
7.1.1. A klasszikus balett szakirányon a táncos és próbavezető
a) tudása
– Magas szinten ismeri a klasszikus balett formanyelvét, annak stílusirányzatait a romantikától, a klasszicizmuson át a modern-, és kortárs irányzatokig, ezen kívül átfogó ismeretekkel rendelkezik a táncművészet egyéb, a balettrepertoárban is előforduló ágazatai tekintetében (modern-, és kortárstánc technikák, néptánc, társastáncok, improvizáció).
– Ismeri a magyar és nemzetközi táncművészeti életet a hagyományoktól kezdődően a kortárs törekvésekig.
– Átfogó ismeretekkel rendelkezik a tánc-, zene- és művészettörténet alapvető folyamatairól, melyek nélkülözhetetlenek a professzionális balettművész számára, és alapvető ismeretekkel rendelkezik a társművészetek kapcsolódási pontjairól (a zene-, a képzőművészet, az irodalom- és a színháztörténet terén), melyek segítik előadói szerepformálásában.
– Ismeri a különböző típusú együttesek felépítését, szervezeti rendjét és működési formáit.
– Tisztában van a tánc- és társművészetekre vonatkozó etikai szabályokkal és az aktuális előadó-művészeti törvénnyel.
b) képességei
– Képes professzionális balettegyüttesekben, illetve táncegyüttesekben táncművészként a koreográfus elképzeléseihez, valamint az együttes szelleméhez igazodva különböző stílusú és jellegű táncművekben való közreműködésre.
– Előadói tevékenysége során képes a táncművészet – elsősorban a balettművészet – és a társművészetek értékeinek mások számára történő közvetítésére.
– Magas szintű gyakorlati és elméleti képességekkel rendelkezik a művészeti és közművelődési élet alkotó módon történő segítésére.
– Képes a táncművészeti alkotások megértésére és interpretációjára, táncművek önálló értékelésére.
– Tudását képes a szakmai elvárásoknak megfelelően alkalmazni eltérő intézményi (állami fenntartású színház, kisebb, önálló, független társulat) keretek között is.
– Képes alkalmazni a tánc- és társművészetek etikai normáit.
c) attitűdje
– Nyitott az új ismeretekre, törekszik személyes tánctechnikai és művészi adottságai kibontakoztatására, valamint azok folyamatos továbbfejlesztésére.
– Magas fokú technikai tudása birtokában törekszik minél több táncművészeti alkotás előadóművészi feladatain keresztül a balettrepertoár megismerésére.
– Együttműködésre kész a koreográfus-rendező elképzeléseinek megvalósítása érdekében.
– Nyitott a munkájához kapcsolódó más művészeti ágak és szakterületek felé, együttműködésre és közérthető kommunikációra törekszik azok képviselőivel a táncművészeti alkotások létrehozásának folyamatában.
– Törekszik a tánc- és társművészetek etikai normáinak betartására.
d) autonómiája és felelőssége
– Szakmai orientációja kialakult.
– Művészeti koncepcióját az általa választott együttes, színházi projekt elképzeléseihez és elvárásaihoz igazítja.
– Nyitottan és kommunikatívan vesz részt táncművészeti projektek előadásában, létrehozásában vagy formálásában.
– Felismeri művészeti tevékenységének közösségi és társadalmi hatásait.
– Elfogadja és hitelesen közvetíti a táncművészet társadalmi szerepét és értékeit.
– Elkötelezett a tánc- és társművészetek etikai normái iránt.
7.1.2. A magyar néptánc szakirányon a táncos és próbavezető
a) tudása
– Átfogó ismeretekkel rendelkezik a tánc-, zene- és színháztörténet alapvető folyamatairól, azok eredményeiről és a mai kor művészetére történő hatásaikról.
– Megfelelő mélységű (szintetizáló, analizáló) ismeretekkel rendelkezik a néptánc hagyományainkról, ismeri a tánctípusok jellemző mozgásanyagát, szerkesztési elveit és képes az adott tánctípus különböző táncdialektusokban megjelenő formáinak művészi színvonalon való bemutatására.
– Birtokában van a néptánc szakiránynak megfelelő formanyelv bemutatásához és átadásához szükséges technikai képzettségnek.
– Birtokában van a szükséges elméleti és technikai tudástartalmak ismereteinek a motívumok, motívumsorok, azok szerkesztésének, zenei illeszkedésének, páros viszonyainak vizsgálatában.
– Ismeri a táncművészet több formanyelvét, különös tekintettel az általa szakirányként választottra.
– Ismeri a kommunikáció, a pedagógia és pszichológia azon eredményeit, melyek nélkülözhetetlenek a próbavezetési, koreográfusi asszisztensi, illetve betanítási munkák során.
– Alapvető ismeretekkel rendelkezik a különböző tánctechnikákon alapuló táncművekhez kapcsolódó társművészetek kapcsolódási pontjairól (így a zene-, a képzőművészet, az irodalom- és színháztörténet terén).
– Ismeri a különböző típusú együttesek felépítését, szervezeti rendjét és működési formáit.
– Tisztában van a tánc- és társművészetekre vonatkozó etikai szabályokkal, az aktuális előadóművészeti törvénnyel és a szerzői joggal.
b) képességei
– Képes alkalmazni a néptánc szakiránynak megfelelő táncos formanyelv terén szerzett technikai képzettségét.
– Képes a táncot felépítő egységeket analitikusan elkülöníteni, felismerni az egységeket összefogó szerkesztési elveket és mindezt szintetizálóan, holisztikusan alkalmas magas művészi színvonalon való bemutatásra és tudásának átadására.
– Képes az adott tánctípus különböző táncdialektusokban megjelenő formáinak bemutatására, rögtönzésére.
– Képes felismerni a mozgás alaptényezőit, a tánc belső szerkezetét, helyesen állapítja meg a mozdulatok térbeliségét, időbeliségét, erőbeliségét.
– Képes az adott táncanyagokból összeállított koreográfiák elsajátítására, hiteles interpretálására, művészi kivitelezésére, valamint stilisztikai különbségek megjelenítésére, előadói kvalitásuk kiaknázására.
– Képes professzionális táncegyüttesekben néptáncosként a koreográfus és a rendező elképzeléseihez, valamint az együttes szelleméhez igazodva különböző stílusú és jellegű táncművekben való közreműködésre.
– Előadói tevékenysége során képes a táncművészet és a társművészetek értékeinek mások számára történő közvetítésére.
– Magas szinten kibontott gyakorlati és elméleti képességekkel rendelkezik a művészeti és közművelődési élet alkotó módon történő segítésére.
– A tanulmányai során szerzett ismeretekre támaszkodva képes kisebb néptánccsoportok, iskolán kívüli tevékenység keretében szakkörök, együttesek munkájának irányítására, valamint együttműködésre koreográfusokkal, rendezőkkel és más szakemberekkel a művészi elképzelések gyakorlatba történő átültetése során.
– Képes próbavezetői feladatok elvégzésére, mások munkájának koordinálására.
– Képes a szakmai elvárásoknak megfelelően alkalmazni tudását eltérő intézményi (állami fenntartású színház, kisebb, önálló társulat) keretek között is.
– Képes a saját tevékenységének reális megítélésére, önreflexió gyakorlására.
– Képes alkalmazni a tánc- és társművészetek etikai normáit.
c) attitűdje
– Nyitott az új ismeretekre, a személyes táncos és művészi adottságai kibontakoztatására, valamint azok folyamatos továbbfejlesztésére.
– Együttműködésre kész a koreográfus-rendező elképzeléseinek megvalósítása érdekében.
– Törekszik minél több táncművészeti alkotás előadó-művészeti feladatának elsajátítására, minél több táncművészeti projekt megismerésére, próbálására és betanítására.
– Nyitott a munkájához kapcsolódó más művészeti ágak és szakterületek felé, együttműködésre és közérthető kommunikációra törekszik azok szereplőivel.
– Törekszik a tánc- és társművészetek etikai normáinak betartására.
– Nyitott a reflexiók befogadására és azt fejlődésére pozitívan törekszik felhasználni.
d) autonómiája és felelőssége
– Szakmai orientációja kialakult.
– Felelős az általa vezetett csoportok, együttesek szakmai fejlődéséhez vezető ismeretek folyamatos fejlesztésében, etikai normáinak maximális betartásában, betartatásában.
– Felelős az általa vezetett csoportok körében az esztétikai-művészeti tudatosság kompetenciáinak, nyitottság, önbizalom, felelősségvállalás képességének kialakításában.
– Művészeti koncepcióját az általa választott táncegyüttes, színházi projekt elképzeléseihez igazítja.
– Nyitottan és kommunikatívan vesz részt táncművészeti projektek előadásában, kialakításában vagy formálásában.
– Felismeri művészeti tevékenységének közösségi és társadalmi hatásait.
– Elfogadja és hitelesen közvetíti a táncművészet társadalmi szerepét és értékeit.
– Elkötelezett a tánc- és társművészetek etikai normái iránt.
7.1.3. A moderntánc szakirányon a táncos és próbavezető
a) tudása
– Átfogó ismeretekkel rendelkezik a tánc-, zene- és színháztörténet alapvető folyamatairól, azok eredményeiről és a mai kor művészetére történő hatásaikról.
– Ismeri és elsajátítja a különböző modern- és kortárstánc technikák stílusjegyeit és technikai elemeit (Graham technika, Limón-technika, Laban technika, Cunningham-technika, Jazz-technika, Art-jazz, Kontakt technika, Flying Low technika, Release technika, Partnering, Gaga-technika, Improvizáció).
– A szakirány követelményeinek megfelelő szinten ismeri és elsajátítja a klasszikus balett lépésanyagát, stílusjegyeit és technikai elemeit.
– Birtokában van a moderntánc szakiránynak megfelelő táncművészeti formanyelvek terén szerzett technikai képzettségnek.
– A moderntánc szakiránynak megfelelően birtokában van az általa elsajátított tánctechnikákhoz szükséges elméleti tudástartalmak ismereteinek.
– A moderntánc szakiránynak megfelelően ismeri a magyar, az európai és nemzetközi táncművészet hagyományait és kortárs törekvéseit.
– Ismeri a táncművészet több formanyelvét, különös tekintettel azokra, amelyek szakirányával kapcsolatosak.
– Ismeri a kommunikáció, a pedagógia és pszichológia azon eredményeit, melyek nélkülözhetetlenek a próbavezetési, koreográfusi asszisztensi, illetve betanítási munkák során.
– Alapvető ismeretekkel rendelkezik a különböző tánctechnikákon alapuló táncművekhez kapcsolódó társművészetek kapcsolódási pontjairól (így a zene-, a képzőművészet, az irodalom- és színháztörténet terén).
– Ismeri a különböző típusú együttesek felépítését, szervezeti rendjét és működési formáit.
– Tisztában van a tánc- és társművészetekre vonatkozó etikai szabályokkal, az aktuális előadóművészeti törvénnyel és a szerzői joggal.
b) képességei
– Képes alkalmazni a moderntánc szakiránynak megfelelő táncművészeti formanyelvek és technikák elsajátítása során megszerzett képzettségét.
– Képes felismerni a mozgás alaptényezőit, a tánc belső szerkezetét, mozgásanyagában helyesen alkalmazza a tér-idő-energia alapvető összefüggéseit.
– A gyakorlati és elméleti ismeretanyag elsajátításával képessé válik a különböző tánctechnikák differenciáinak érzékelésére, a szakszavak helyes használatára.
– Képessé válik a különböző formanyelvek és tánctechnikák elemeit ötvöző koreográfiák elsajátítására és hiteles tolmácsolására, előadóművészi kvalitásai felhasználásával.
– Képes professzionális táncegyüttesekben – modern- és kortárs táncművészként – a koreográfus és a rendező elképzeléseihez, valamint az együttes szelleméhez igazodva különböző stílusú és jellegű táncművekben való közreműködésre.
– Előadói tevékenysége során képes a táncművészet és a társművészetek értékeinek mások számára történő közvetítésére.
– Magas szinten kibontott gyakorlati és elméleti képességekkel rendelkezik a művészeti és közművelődési élet alkotó módon történő segítésére.
– A tanulmányai során szerzett ismeretekre támaszkodva képes kisebb modern- és kortárstánc csoportok, együttesek munkájának irányítására, valamint együttműködésre koreográfusokkal, rendezőkkel és más szakemberekkel a művészi elképzelések gyakorlatba történő átültetése során.
– Képes próbavezetői feladatok elvégzésére, mások munkájának koordinálására.
– Képes a szakmai elvárásoknak megfelelően alkalmazni tudását eltérő intézményi (állami fenntartású színház, kisebb, önálló társulat) keretek között is.
– Képes a saját tevékenységének reális megítélésére, önreflexió gyakorlására.
– Képes alkalmazni a tánc- és társművészetek etikai normáit.
c) attitűdje
– Nyitott az új ismeretekre, a személyes táncos és művészi adottságai kibontakoztatására, valamint azok folyamatos továbbfejlesztésére.
– Együttműködésre kész a koreográfus-rendező elképzeléseinek megvalósítása érdekében.
– Törekszik minél több táncművészeti alkotás előadóművészeti feladatának elsajátítására, minél több táncművészeti projekt megismerésére, próbálására és betanítására.
– Nyitott a munkájához kapcsolódó más művészeti ágak és szakterületek felé, együttműködésre és közérthető kommunikációra törekszik azok szereplőivel.
– Törekszik a tánc- és társművészetek etikai normáinak betartására.
– Nyitott a reflexiók befogadására és azt fejlődésére pozitívan törekszik felhasználni.
d) autonómiája és felelőssége
– Szakmai orientációja kialakult.
– Felelős az általa vezetett csoportok, együttesek szakmai fejlődéséhez vezető ismeretek folyamatos fejlesztésében, etikai normáinak maximális betartásában, betartatásában.
– Felelős az általa vezetett csoportok körében az esztétikai-művészeti tudatosság kompetenciáinak, nyitottság, önbizalom, felelősségvállalás képességének kialakításában.
– Művészeti koncepcióját az általa választott táncegyüttes, színházi projekt elképzeléseihez igazítja.
– Nyitottan és kommunikatívan vesz részt táncművészeti projektek előadásában, kialakításában vagy formálásában.
– Felismeri művészeti tevékenységének közösségi és társadalmi hatásait.
– Elfogadja és hitelesen közvetíti a táncművészet társadalmi szerepét és értékeit.
– Elkötelezett a tánc- és társművészetek etikai normái iránt.
7.1.4. A színházi tánc szakirányon a táncos és próbavezető
a) tudása
– Átfogó ismeretekkel rendelkezik a tánc-, zene- és színháztörténet alapvető folyamatairól, azok eredményeiről és a mai kor művészetére történő hatásaikról.
– Ismeri és elsajátítja a színházi tánc szakirányhoz kapcsolódó különböző színházi- és táncműfajok, továbbá tánctechnikák formai- és stílusjegyeit, valamint technikai elemeit (sztepp, kortárstánc, társastánc, jazz, musical, operett).
– A szakirány követelményeinek megfelelő szinten ismeri és elsajátítja a művészetét kiegészítő tánctechnikákat (klasszikus balett, modern- és kortárs tánctechnikák).
– Birtokában van a színházi tánc szakiránynak megfelelő táncművészeti formanyelvek terén szerzett technikai képzettségnek, valamint a zenés színházi műfajok interpretálása során elvárt ének-zenei képzettségnek is.
– A színházi tánc szakiránynak megfelelően birtokában van az általa elsajátított tánctechnikákhoz szükséges elméleti tudástartalmak ismereteinek.
– A színházi tánc szakiránynak megfelelően ismeri a magyar, az európai és nemzetközi tánc- és színházművészet hagyományait és kortárs törekvéseit, különös tekintettel a zenés színházi műfajokra.
– Ismeri a táncművészet több formanyelvét, különös tekintettel azokra, amelyek szakirányával kapcsolatosak.
– Ismeri a kommunikáció, a pedagógia és pszichológia azon eredményeit, melyek nélkülözhetetlenek a próbavezetési, koreográfusi asszisztensi, illetve betanítási munkák során.
– Alapvető ismeretekkel rendelkezik a különböző tánctechnikákon alapuló táncművekhez kapcsolódó társművészetek kapcsolódási pontjairól (így a zene-, a képzőművészet, az irodalom- és színháztörténet, valamint a dramaturgiai ismeretek terén).
– Ismeri a különböző típusú együttesek és színházak felépítését, szervezeti rendjét és működési formáit.
– Tisztában van a tánc- és társművészetekre vonatkozó etikai szabályokkal, az aktuális előadóművészeti törvénnyel és a szerzői joggal.
b) képességei
– Képes alkalmazni a színházi tánc szakiránynak megfelelő táncművészeti formanyelvek és technikák, valamint ének-ének zenei ismeretek elsajátítása során megszerzett képzettséget.
– Képes felismerni a mozgás alaptényezőit, a tánc belső szerkezetét, mozgásanyagában helyesen alkalmazza a tér-idő-energia alapvető összefüggéseit.
– Képessé válik a különböző formanyelvek és tánctechnikák elemeit ötvöző koreográfiák elsajátítására és hiteles tolmácsolására, előadóművészi kvalitásai és színészi képességei, valamint ének-zenei tudása szintetizálásának felhasználásával.
– Képes nagy létszámú koreográfiák csoportmozgásaiban az adott mozgásanyag interpretálása során a többi táncossal összhangban mozogni.
– Képes professzionális táncegyüttesekben táncosként a koreográfus és a rendező elképzeléseihez, valamint az együttes szelleméhez igazodva különböző stílusú és jellegű táncművekben való közreműködésre.
– Előadói tevékenysége során képes a táncművészet és a társművészetek értékeinek mások számára történő közvetítésére.
– Magas szinten kibontott gyakorlati és elméleti képességekkel rendelkezik a művészeti és közművelődési élet alkotó módon történő segítésére.
– A tanulmányai során szerzett ismeretekre támaszkodva képes kisebb csoportok, tánckarok és együttesek munkájának irányítására, valamint együttműködésre koreográfusokkal, rendezőkkel és más szakemberekkel a művészi elképzelések gyakorlatba történő átültetése során.
– Képes próbavezetői feladatok elvégzésére, mások munkájának koordinálására.
– Képes a szakmai elvárásoknak megfelelően alkalmazni tudását eltérő intézményi (állami fenntartású színház, kisebb, önálló társulat) keretek között is.
– Képes a saját tevékenységének reális megítélésére, önreflexió gyakorlására.
– Képes alkalmazni a tánc- és társművészetek etikai normáit.
c) attitűdje
– Nyitott az új ismeretekre, a személyes táncos és művészi adottságai kibontakoztatására, valamint azok folyamatos továbbfejlesztésére.
– Együttműködésre kész a koreográfus-rendező elképzeléseinek megvalósítása érdekében.
– Törekszik minél több tánc- és színházművészeti alkotás előadó-művészeti feladatának elsajátítására, minél több tánc- és színházművészeti előadás megismerésére, próbálására és betanítására.
– Nyitott a munkájához kapcsolódó más művészeti ágak és szakterületek felé, együttműködésre és közérthető kommunikációra törekszik azok szereplőivel.
– Törekszik a tánc- és társművészetek etikai normáinak betartására.
– Nyitott a reflexiók befogadására és azt fejlődésére pozitívan törekszik felhasználni.
d) autonómiája és felelőssége
– Szakmai orientációja kialakult.
– Felelős az általa vezetett csoportok, tánckarok és együttesek szakmai fejlődéséhez vezető ismeretek folyamatos fejlesztésében, etikai normáinak maximális betartásában, betartatásában.
– Felelős az általa vezetett csoportok körében az esztétikai-művészeti tudatosság kompetenciáinak, nyitottság, önbizalom, felelősségvállalás képességének kialakításában.
– Művészeti koncepcióját az általa választott táncegyüttes, előadás, alkotás elképzeléseihez igazítja.
– Nyitottan és kommunikatívan vesz részt táncművészeti alkotások előadásában, kialakításában vagy formálásában.
– Felismeri művészeti tevékenységének közösségi és társadalmi hatásait.
– Elfogadja és hitelesen közvetíti a táncművészet társadalmi szerepét és értékeit.
– Elkötelezett a tánc- és társművészetek etikai normái iránt.
7.1.5. A társastánc szakirányon a táncos és próbavezető
a) tudása
– Átfogó ismeretekkel rendelkezik a tánc-, zene- és színháztörténet alapvető folyamatairól, azok eredményeiről és a mai kor művészetére történő hatásaikról.
– Ismeri a táncművészet több formanyelvét, különös tekintettel a modern társastáncra.
– Szintetizáló, analizáló ismeretekkel rendelkezik a társastánc eredetéről és fejlődési folyamatairól.
– Magas szinten ismeri a különböző társastánc típusok jellemző mozgásanyagát, technikai paramétereit, szerkesztési elveit.
– Ismeri a kommunikáció, a pedagógia és pszichológia azon eredményeit, melyek nélkülözhetetlenek a próbavezetési, koreográfusi asszisztensi, illetve betanítási munkák során.
– Alapvető ismeretekkel rendelkezik a különböző tánctechnikákon alapuló táncművekhez kapcsolódó társművészetek kapcsolódási pontjairól (így a zene-, a képzőművészet, az irodalom- és színháztörténet terén).
– Ismeri a különböző típusú együttesek, egyesületek, alapfokú művészeti iskolák felépítését, szervezeti rendjét és működési formáit.
– Tisztában van a tánc- és társművészetekre vonatkozó etikai szabályokkal, az aktuális előadóművészeti törvénnyel és a szerzői joggal.
b) képességei
– Képes professzionális táncegyüttesekben, egyesületekben, művészeti csoportokban, iskolákban – a modern társastánc szakiránynak megfelelően – táncosként a koreográfus, művészeti vezető, pedagógus, elképzeléseihez, valamint az együttes szelleméhez igazodva különböző stílusú és jellegű táncművekben való közreműködésre.
– Képes alkalmazni a modern társastánc szakiránynak megfelelő táncos formanyelv terén szerzett technikai képzettségét.
– Képes adott társastánc figurákból koreográfiák készítésére, elsajátítására, hiteles interpretálására, művészi kivitelezésére, improvizációra.
– Előadói tevékenysége során képes a táncművészet – elsősorban a társastánc – és a társművészetek értékeinek mások számára történő közvetítésére.
– Magas szintű gyakorlati és elméleti képességekkel rendelkezik a művészeti és közművelődési élet alkotó módon történő segítésére.
– A tanulmányai során szerzett ismeretekre támaszkodva képes kisebb társastánc csoportok, iskolai osztályok, szakkörök munkájának irányítására, valamint együttműködésre koreográfusokkal, rendezőkkel, vezető pedagógusokkal és más szakemberekkel a művészi elképzelések gyakorlatba történő átültetése során.
– Képes próbavezetői feladatok elvégzésére, mások munkájának koordinálására.
– Képes a szakmai elvárásoknak megfelelően alkalmazni tudását eltérő intézményi (állami fenntartású színház, kisebb, önálló társulat, művészeti iskola) keretek között is.
– Képes alkalmazni a tánc- és társművészetek etikai normáit.
– Képes a saját tevékenységének reális megítélésére, önreflexió gyakorlására.
c) attitűdje
– Nyitott az új ismeretekre, a személyes táncos és művészi adottságai kibontakoztatására, valamint azok folyamatos továbbfejlesztésére.
– Együttműködésre kész a koreográfus-rendező elképzeléseinek megvalósítása érdekében.
– Törekszik minél több táncművészeti alkotás előadóművészeti feladatának elsajátítására, minél több táncművészeti projekt megismerésére, próbálására és betanítására.
– Nyitott a munkájához kapcsolódó más művészeti ágak és szakterületek felé, együttműködésre és közérthető kommunikációra törekszik azok szereplőivel.
– Törekszik a tánc- és társművészetek etikai normáinak betartására.
– Nyitott a pedagógusoktól vezetőktől és a táncosoktól érkező reflexiók befogadására és azt fejlődésére pozitívan törekszik felhasználni.
d) autonómiája és felelőssége
– Szakmai orientációja kialakult.
– Művészeti koncepcióját az általa választott táncegyüttes, színházi projekt elképzeléseihez igazítja.
– Nyitottan és kommunikatívan vesz részt táncművészeti projektek előadásában, kialakításában vagy formálásában.
– Felismeri művészeti tevékenységének közösségi és társadalmi hatásait.
– Elfogadja és hitelesen közvetíti a táncművészet társadalmi szerepét és értékeit.
– Elkötelezett a tánc- és társművészetek etikai normái iránt.
– Felelős az általa vezetett, asszisztensként vezető pedagógus mellett mentorált iskolai osztályok, csoportok, szakkörök, egyesületek szakmai fejlődéséért.
– Felelős a rábízott csoportok körében az esztétikai-művészeti tudatosság kompetenciáinak, nyitottság, önbizalom, felelősségvállalás képességének kialakításában.
7.1.6. A divattánc szakirányon a táncos és próbavezető
a) tudása
– Átfogó ismeretekkel rendelkezik a tánc-, zene- és színháztörténet alapvető folyamatairól, azok eredményeiről és a mai kor művészetére történő hatásaikról.
– Alapvető ismeretekkel rendelkezik a különböző tánctechnikákon alapuló táncművekhez kapcsolódó társművészetek kapcsolódási pontjairól (így a zene-, a képzőművészet, az irodalom- és színháztörténet terén).
– Ismeri a táncművészet több formanyelvét, különös tekintettel az általa specializációként választottra.
– Analizáló és szintetizáló ismeretekkel rendelkezik a divattáncok különböző táncstílusainak formanyelvéről.
– Birtokában van, elsajátította az irányzatok technikai elemeit, azok kombinációit és képessé válik azok egymással történő fúziójára.
– Birtokában van a különböző stílusok mozgáselemeivel, ismeri szabályait, végrehajtásának helyes, testtudatos elsajátítását, harmonikus és esztétikus kivitelezés módjait.
– Használni tudja a stílusokhoz alkalmazkodó, kapcsolódó zenei stílusokat, használatuk lehetőségeit és annak módjait és az azokhoz kapcsolódó tematikus előadásmód lehetőségeit.
– Ismeri a kommunikáció, a pedagógia és pszichológia azon eredményeit, melyek nélkülözhetetlenek a próbavezetési, koreográfusi asszisztensi, illetve betanítási munkák során.
– Ismeri a különböző típusú együttesek felépítését, szervezeti rendjét és működési formáit.
– Tisztában van a tánc- és társművészetekre vonatkozó etikai szabályokkal, az aktuális előadóművészeti törvénnyel és a szerzői joggal.
b) képességei
– Képes alkalmazni a különböző táncstílusokat magában foglaló táncformanyelvek terén megszerzett technikai képzettséget.
– Képes a szakmai információk megtalálására, értelmezésére, felhasználására és ezek közvetítésére.
– Képes érzékeltetni a szakirányának (divattánc) a műveltség egészében elfoglalt helyét, más műveltségi területekkel és a gyakorlati élettel fennálló kapcsolatait.
– Figyelemmel követi a kultúrpolitikai döntéseket és azokat alkotó módon érvényesíti saját gyakorlatában.
– Képes a próbavezetés vagy táncos tevékenysége során adódó konfliktusok kezelésére, a konfliktusokból adódó feszültségek feloldására.
– Konstruktív, saját tevékenységét elemzi a visszajelzések tükrében, képes ezen tudás alapján megalkotni saját adekvát szerepét.
– Képes a saját fejlődésében nyomon követni a szereptanulás különböző fázisait, azonosítani az egyes szakaszokban jelentkező problémákat, képes megfogalmazni továbbhaladási irányokat, és ezeknek megfelelően cselekszik.
– Megszerzett tudása alapján képes a különböző táncstílusok művészi szinten történő interpretálására, fuzionálásra és a koreográfiákon belül a különböző stilisztikai különbségek megjelenítésére.
– Képes professzionális táncegyüttesekben divattáncosként a koreográfus és a rendező elképzeléseihez, valamint az együttes szelleméhez igazodva különböző stílusú és jellegű táncművekben való közreműködésre.
– Előadói tevékenysége során képes a táncművészet és a társművészetek értékeinek mások számára történő közvetítésére.
– Magas szinten kibontott gyakorlati és elméleti képességekkel rendelkezik a művészeti és közművelődési élet alkotó módon történő segítésére.
– A tanulmányai során szerzett ismeretekre támaszkodva képes kisebb divattánc-csoportok, iskolán kívüli tevékenység keretében szakkörök, együttesek munkájának irányítására, valamint együttműködésre koreográfusokkal, rendezőkkel és más szakemberekkel a művészi elképzelések gyakorlatba történő átültetése során.
– Képes próbavezetői feladatok elvégzésére, mások munkájának koordinálására.
– Képes a szakmai elvárásoknak megfelelően alkalmazni tudását eltérő intézményi (állami fenntartású színház, kisebb, önálló társulat) keretek között is.
– Képes alkalmazni a tánc- és társművészetek etikai normáit.
c) attitűdje
– Nyitott az új ismeretekre a személyes táncos és művészi adottságai kibontakoztatására, valamint azok folyamatos továbbfejlesztésére.
– Együttműködésre kész a koreográfus-rendező elképzeléseinek megvalósítása érdekében.
– Törekszik minél több táncművészeti alkotás előadóművészeti feladatának elsajátítására, minél több táncművészeti projekt megismerésére, próbálására és betanítására.
– Nyitott a munkájához kapcsolódó más művészeti ágak és szakterületek felé, együttműködésre és közérthető kommunikációra törekszik azok szereplőivel.
– Törekszik a tánc- és társművészetek etikai normáinak betartására.
– Nyitott a reflexiók befogadására és azt fejlődése érdekében törekszik felhasználni.
– Törekszik pozitívan viszonyulni a változásokhoz, feldolgozni azokat mind kognitív, affektív, konatív módon.
d) autonómiája és felelőssége
– Szakmai orientációja kialakult.
– Művészeti koncepcióját az általa választott táncegyüttes, színházi projekt elképzeléseihez igazítja.
– Nyitottan és kommunikatívan vesz részt táncművészeti projektek előadásában, kialakításában vagy formálásában.
– Felismeri művészeti tevékenységének közösségi és társadalmi hatásait.
– Elfogadja és hitelesen közvetíti a táncművészet társadalmi szerepét és értékeit.
– Elkötelezett a tánc- és társművészetek etikai normái iránt.
– Felelős a táncművészeti projektek folyamatának elemei közti összefüggéseket és kölcsönhatásokat tudatosan felhasználni, a célokhoz és az adott szituációkhoz alkalmazkodva kreatívan különböző változatokban gondolkodni, terveit reflektív módon értékelni és elemezni.
– Felelős az általa vezetett csoportok érdeklődésének és figyelmének folyamatos fenntartásáért, a megfelelő normák és szabályok kialakításáért.
– Felelős az általa vezetett csoportok, együttesek fejlődése érdekében kiválasztani a célnak megfelelő módszereket és a hozzájuk tartozó eszközöket.
– Felelős a szaktudományi, szaktárgyi tanuláselméleti tudásának minél hatékonyabb integrálására, a képességek és a tudásrendszerek fejlesztésének egységben való kezelésére annak érdekében, hogy a szakirányban rejlő személyiségfejlesztés lehetőségeket megvalósítsa.
8. Az alapképzés jellemzői
8.1. Szakmai jellemzők
8.1.1. A szakképzettséghez vezető tudományágak, szakterületek, amelyekből a szak felépül:
– a táncművészethez kapcsolódó általános műveltségi és elméleti ismeretek 50–60 kredit;
8.1.2. A szakirányok szakterületei és kreditaránya:
a) klasszikus balett szakirány:
– szakirány speciális táncművészeti ismeretei 80–95 kredit;
– szakirány differenciált táncművészeti ismeretei 20–25 kredit;
b) magyar néptánc szakirány:
– szakirány speciális táncművészeti ismeretei 80–95 kredit;
– szakirány differenciált táncművészeti ismeretei 20–25 kredit;
c) moderntánc szakirány:
– szakirány speciális táncművészeti ismeretei 80–95 kredit;
– szakirány differenciált táncművészeti ismeretei 20–25 kredit;
d) színházi tánc szakirány:
– szakirány speciális táncművészeti ismeretei 80–95 kredit;
– szakirány differenciált táncművészeti ismeretei 20–25 kredit;
e) társastánc szakirány:
– szakirány speciális táncművészeti ismeretei 80–95 kredit;
– szakirány differenciált táncművészeti ismeretei 20–25 kredit;
f) divattánc szakirány:
– szakirány speciális táncművészeti ismeretei 80–95 kredit;
– szakirány differenciált táncművészeti ismeretei 20–25 kredit.
8.2. Idegennyelvi követelmény
Az alapfokozat megszerzéséhez egy idegen nyelvből államilag elismert, középfokú (B2), komplex típusú nyelvvizsga vagy ezzel egyenértékű érettségi bizonyítvány vagy oklevél megszerzése szükséges.
8.3. A szakmai gyakorlat követelményei
A szakmai gyakorlat a képző intézmény saját előadásaiban és táncegyüttesek produkcióiban megszerzett és bemutatott tánctudás, míg a próbavezetést és betanítást elsősorban a képző intézményben, a hallgatók közreműködésével működő táncegyüttesekben és a képző intézmény partneriskoláiban teljesítik a hallgatók.
1. Az alapképzési szak megnevezése: tárgyalkotás (Designer Making)
2. Az alapképzési szakon szerezhető végzettségi szint és a szakképzettség oklevélben szereplő megjelölése
– végzettségi szint: alapfokozat (baccalaureus, bachelor; rövidítve: BA)
– a szakképzettség oklevélben szereplő megjelölése: tárgyalkotó
– a szakképzettség angol nyelvű megjelölése: Designer Maker
3. Képzési terület: művészet
4. A képzési idő félévekben: 6 félév
5. Az alapfokozat megszerzéséhez összegyűjtendő kreditek száma: 180 kredit
– a szak orientációja: gyakorlatorientált (60–70 százalék)
– a szakdolgozat készítéséhez és a portfólióhoz (diplomatervezési feladathoz) rendelt kreditérték: 10 kredit
– a szabadon választható tantárgyakhoz rendelhető minimális kreditérték: 10 kredit
6. A szakképzettség képzési területek egységes osztályozási rendszere szerinti tanulmányi területi besorolása: 215/0214
7. Az alapképzési szak képzési célja és a szakmai kompetenciák
A képzés célja tárgyalkotó szakemberek képzése, akik a tárgyalkotás területein a tradicionális mesterségbeli tudásukat a kortárs tervezői, progresszív kézműves szemlélettel ötvözve képesek egyedi és manufakturális körülmények között többszörözhető, sorozat-gyártható tárgyak, alkotások tervezésére, valamint képesek azok elkészítésére. Szakmai felkészültségük lehetővé teszi számukra, hogy kreatívan reagáljanak a kultúra, a társadalom, a piacgazdaság és a környezet kihívásaira, akár önállóan, akár más szakemberekkel együttműködve. Felkészültek tanulmányaik mesterképzésben történő folytatására.
7.1. Az elsajátítandó szakmai kompetenciák
7.1.1. A tárgyalkotó szakember
a) tudása
– Átfogó ismeretekkel rendelkezik a tárgyalkotás és a hozzá kapcsolódó szakirányok főbb elméleteiről, koncepcióiról, tradícióiról, meghatározó múltbéli és jelenkori tendenciáiról és diskurzusairól, valamint referencia értékű alkotóiról, alkotásairól és eredményeiről.
– Átfogó ismeretekkel rendelkezik a tárgyalkotás tágabb művészeti és kulturális kontextusáról, ezek történeti alakulásáról, meghatározó korszakairól, irányzatairól, valamint jelenkori működéséről és főbb tendenciáiról.
– Alapvető tájékozottsággal rendelkezik a tárgyalkotás kortárs társadalmi, gazdasági, kreatív ipari, környezeti és információ-technológiai kontextusról, ezek működéséről, valamint a szakmájához való kapcsolódási pontokról és összefüggésekről, a 4. ipari forradalom tárgyalkotásra gyakorolt hatásairól, a megváltozott gyártási és értékesítési formákról, az új számítógépvezérlésű technológiákról, az innovatív anyagokról.
– Általános tájékozottsággal rendelkezik a tárgyalkotás területén végzendő művészeti kutatás módszertanáról, az adat- és forrásgyűjtési, kezelési, szelekciós és értékelési módszerekről.
– Érti az analitikus, kreatív és intuitív gondolkodási mód működésének főbb különbségeit, folyamatát, valamint ismeri az alapvető ötlet- és koncepciófejlesztési, valamint innovációs módszereket.
– Magas szintű vizuális, esztétikai, formai és manuális érzékkel rendelkezik.
– Érti a folyamatszervezés, idő- és erőforrás-menedzsment alapvetéseit, főbb elemeit, alapvető működését és folyamatát.
– Behatóan ismeri a tárgyalkotás vizuális kommunikációs és prezentációs eszközeit, módszereit, csatornáit, ismeri és érti a szaknyelvet és a hatékony szóbeli és írásos szakmai kommunikációt anyanyelvén és legalább egy idegen nyelven.
– Alapvető ismeretekkel rendelkezik a tárgyalkotás gazdasági, pénzügyi, szerzői jogi és társadalmi normáiról, etikai szabályozásáról, valamint áttekintéssel bír a szakterületét érintő intézményrendszerről.
b) képességei
– A tárgyalkotás során rutin szakmai problémákat azonosít, és megadott tervezési, alkotói program alapján kreatív szakmai munkát végez.
– A korábban megszerzett tudását és tapasztalatait rendszerezi, feldolgozza és tárgyalkotó tevékenysége során ezeket mozgósítja.
– Tárgyalkotó munkája megalapozásához önállóan végzi az adat- és forrásgyűjtést, ezek eredetiségének meghatározását, szakmai relevanciájuk mérlegelését, elemzését, szintetizálását, kritikai kezelését.
– Tárgyalkotó tevékenysége során alapvető szakmai véleményt alkot koncepciókról, folyamatokról és eredményekről, képes a kritikai gondolkodásra.
– Kreatív, intuitív és analitikus alkotói módszereivel kilép a megszokott keretrendszerekből, és új koncepciókat, innovatív megoldásokat fejleszt.
– Képes megítélni saját kompetenciáit, szakmai erősségeit, gyengeségeit, és értékeli, hogy a tervezési, alkotási folyamat során hol van szükség külső kompetencia bevonására.
– Tárgyalkotó munkája során együttműködik saját szakterülete, társszakmák és különböző művészeti területek képviselőivel.
– Tárgyalkotó tevékenységét, koncepcióit, eredményeit érthetően, kompetensen kommunikálja vizuálisan, verbálisan és írott formában, mind szakmai körben, mind azon kívül, anyanyelvén és egy idegen nyelven, továbbá szakmai álláspontját érvekkel alátámasztva képviseli.
– Rutinszerűen alkalmazza a különböző prezentációs és vizuális kommunikációs eszközöket és csatornákat.
– Betartja a tárgyalkotás etikai és szerzői jogi normáit, továbbá a szakmai elvárásoknak megfelelően alkalmazza tudását eltérő intézményes keretek között is.
c) attitűdje
– Nyitott és érdeklődő a tradicionális kézműves és új tárgyalkotáshoz kapcsolódó ismeretek, tendenciák, módszerek és technikák iránt.
– Tárgyalkotó munkájában motivált és elkötelezett, alkotótevékenységét a szakmai keretek között történő kísérletezés és vállalkozó kedv, új kivitelezési szemlélet, tervezésmódszertani tudás jellemzi.
– Tárgyalkotó munkája során törekszik arra, hogy kreativitásának mozgósításával originális alkotásokat hozzon létre önállóan vagy csoport tagjaként, törekszik az innovációra.
– Tárgyalkotó tevékenységét minőség- és értékorientált szemlélet jellemzi.
– Nyitott más művészeti ágak és szakterületek felé, együttműködésre és párbeszédre törekszik azok szereplőivel.
– Tudatosan gondolkodik alkotásainak társadalmi, kulturális, közösségi, környezeti és gazdasági vonatkozásairól, és törekszik szakmája etikai normáinak betartására.
– A különböző társadalmi és kulturális csoportokkal és közösségekkel szemben befogadó, toleráns és empatikus.
d) autonómiája és felelőssége
– Tárgyalkotó szakmai kérdésekben önállóan tájékozódik, kialakult ízléssel és kritikai érzékkel bír.
– Tárgyalkotó tevékenységét megadott szakmai program alapján vagy saját művészeti koncepció mentén végzi, önállóan vagy irányított szakmai helyzetben.
– Vezetett vagy felügyelt helyzetben a tervezési, alkotó folyamatot konzekvensen viszi végig, megérti az alapvető projektvezetői döntéseket, és kreatívan közreműködik a tárgyalkotó folyamatban.
– Nyitottan és kommunikatívan vesz részt tárgyalkotó projektek kialakításában vagy formálásában.
– Saját tárgyalkotói tevékenységéért, az alkotó folyamatért és annak eredményeiért felelősséget vállal.
– Felismeri, hogy alkotótevékenységével egy tárgyalkotó közösségbe és ahhoz kapcsolódó szakmai normarendszerbe illeszkedik.
– Felismeri tárgyalkotó tevékenységének társadalmi, kulturális, közösségi és környezeti hatásait.
– Tárgyalkotó munkáját egészségtudatosan és környezettudatosan végzi.
8. Az alapképzés jellemzői
8.1. Szakmai jellemzők
8.1.1. A szakképzettséghez vezető tudományágak, szakterületek, amelyekből a szak felépül:
a szakdolgozat készítéséhez és a portfólióhoz (diplomatervezési feladathoz) rendelt kreditekkel együtt
– tárgyalkotás és a hozzá kapcsolódó specializációk tervezési és kutatási stúdiumai 30–70 kredit;
– tárgyalkotás és a hozzá kapcsolódó specializációk gyakorlati ismeretei 20–40 kredit;
– tárgyalkotás és a hozzá kapcsolódó specializációk szakelméleti stúdiumai 6–16 kredit;
– vizuális, művészeti ábrázolási és kommunikációs stúdiumok 30–60 kredit;
– elméleti stúdiumok (iparművészet-design- és művészettörténet- és elmélet, filozófia, társadalomtudományok, gazdasági és jogi ismeretek, kommunikáció, könyvtár és információtudomány) 20–40 kredit;
– kapcsolódó társszakmák ismeretei 2–16 kredit.
8.1.2. A felsőoktatási intézmény által ajánlott sajátos kompetenciákat eredményező specializációk, amelynek kreditaránya a képzés egészén belül 30–50 kredit.
8.2. Idegennyelvi követelmény
Az alapfokozat megszerzéséhez egy idegen nyelvből államilag elismert, középfokú (B2), komplex típusú nyelvvizsga vagy ezzel egyenértékű érettségi bizonyítvány vagy oklevél szükséges.
8.3. A képzést megkülönböztető speciális jegyek
A képzés csak teljes idejű képzésben, a nappali képzés munkarendje szerint szervezhető meg.
1. Az alapképzési szak megnevezése: televíziós műsorkészítő (Television Production)
2. Az alapképzési szakon szerezhető végzettségi szint és a szakképzettség oklevélben szereplő megjelölése
– végzettségi szint: alap- (baccalaureus, bachelor, rövidítve: BA-) fokozat
– szakképzettség: televíziós műsorkészítő
– a szakképzettség angol nyelvű megjelölése: Television Production Expert
3. Képzési terület: művészet
4. A képzési idő félévekben: 6 félév
5. Az alapfokozat megszerzéséhez összegyűjtendő kreditek száma: 180 kredit
– a szak orientációja: gyakorlatorientált (60–70százalék)
– a szakdolgozat készítéséhez rendelt kreditérték: 15 kredit
– intézményen kívüli összefüggő gyakorlati képzés minimális kreditértéke: 10 kredit
– a szabadon választható tantárgyakhoz rendelhető minimális kreditérték: 9 kredit
6. * A szakképzettség képzési területek egységes osztályozási rendszere szerinti tanulmányi területi besorolása: 213/0211
7. Az alapképzési szak képzési célja és a szakmai kompetenciák
A képzés célja televíziós szakemberek képzése, akik a szerkesztői, műsorvezetői, riporteri, publicisztikai, rendezői, operatőri, vágói, gyártásvezetői ismereteik, széles körű műveltségük, fejlett kommunikációs készségeik alapján, a mozgóképek kifejező eszközeinek birtokában a műsor- és mozgóképkészítés valamennyi területén kompetensek, felkészültek a legkülönbözőbb televíziós műfajokban műsorok önálló készítésére, továbbá hiteles képernyős személyiségekké válhatnak, és eredményesen működhetnek mind a hazai, mind a nemzetközi média területein. Felkészültek tanulmányaik mesterképzésben történő folytatására.
7.1. Az elsajátítandó szakmai kompetenciák
7.1.1. A televíziós műsorkészítő
a) tudása
– Átfogó ismeretei vannak a televíziózás történetiségéről, kritikai irodalmáról.
– Ismeri a művészeti alkotások elemzéséhez szükséges analitikus módszereket, ezek alkalmazását.
– Ismeri a televíziózás technikai megvalósításának elvárásait, a műsorok gyártásának előkészítése, lebonyolítása és utómunkája során használt technikai eszközöket.
– Széles körű ismeretei vannak a televíziózás jogi hátteréről, a televíziós szakembert munkavégzése közben megillető jogokról, a tevékenysége jogi lehetőségeiről.
– Összefüggéseiben ismeri a televíziózáshoz kapcsolódó etikai elvárásrendszert, a munkájához szükséges elengedhetetlen egyéni felelősségvállalás szempontrendszerét.
– Ismeri a műsorkészítéshez, riportokhoz szükséges előzetes tényfeltárás, tudásanyag-gyűjtés, kutatás lehetőségeit, technikai módszereit.
– Ismeri a televíziós kommunikációhoz, riportkészítéshez, műsorvezetéshez kapcsolódó beszédtechnikai elvárásokat.
– Részleteiben és teljességében ismeri a televíziózás műfaji kereteit, ugyanakkor felismeri a társművészetekkel való kapcsolódási területeket, lehetőségeket.
– Ismeri a képernyőn való szereplés külsőségeinek elvárásrendszerét, szokásrendjét, társadalmilag és szakmailag kialakult hazai és nemzetközi protokollját.
– Tisztában van a stúdiómunkához kapcsolódó tűzvédelmi és biztonságtechnikai előírásokkal, követelményekkel.
b) képességei
– Képes megvalósítani televíziós műsorokat, például. interjút, riportot, magazint, hírműsort, dokumentumfilmet, tévéjátékot, tévéfilmet és egyéb televíziós alkotásokat.
– A műsorkészítés folyamatában képes kreatívan, csapatmunkában részt venni, akár beosztottként, akár vezetőként feladatát csapattársként ellátni.
– Képes a televíziós kollégákkal és a riportalanyokkal való esetleges konfliktusok hatékony kezelésére.
– Képes a televíziózás műfajaiban elvárt gyors helyzetfelismerére, azonnali reakcióra.
– Műsorkészítés során magas szintű verbalitásról, kommunikációs- és vitakészségről, jó érveléstechnikáról tesz tanúbizonyságot.
– Riportalanyait, híranyagait, témáit kellő érzékenységgel és körültekintéssel választja meg.
– Képes a televíziós szakterületen új műfajokat és formákat teremteni, innovatív szemlélettel alkotni.
– Képes az alkotásainak létrehozását hatékonyan megszervezni, a saját műsorához aktuálisan szükséges munkatársakat humánusan és határozottan irányítani, a maga kreatív és szakmai szempontjait világosan közvetíteni.
– Képes a munkavégzését a mozgókép-készítés szakmai struktúrájának megfelelően felépíteni és bonyolítani.
– Elvégzi a televíziózás szakterületéhez tartozó produkciók alapfokú analízisét, felismeri a műfaji összefüggésrendszert, és adekvát értékelő tevékenységet folytat.
c) attitűdje
– Nyitott a televíziós műsorkészítéssel kapcsolatos és más ismereteinek folyamatos bővítésére.
– Munkáját felkészülten, igényességgel, precizitással, alapossággal és kitartással végzi.
– Törekszik a televíziós s műsorkészítés etikai normáinak betartására.
– Tudatosan gondolkodik az általa készített műsorok társadalmi hatásáról.
– Nyitott a televíziós műfaj stiláris újdonságaira.
– Műsorvezetés, riportkészítés során a műsor vendégeivel való kommunikációban konszenzusra törekszik.
– A televíziós műsorkészítés teljes folyamatában figyelemmel kíséri a csapattársainak munkáját, s önreflektíven a saját tevékenységét is.
– A műsorgyártáshoz szükséges technikai eszközöket kellő körültekintéssel használja.
d) autonómiája és felelőssége
– Műsorkészítés során önállóan választja ki a szükséges témát, riportalanyokat, helyszíneket.
– A műsorgyártás folyamatában felelősséget vállal az előkészítés, forgatás, felvétel és utómunka során hozott döntéseiért.
– A műsorok elkészülése után számonkéri és értékeli a vezetése alatt megvalósult műsorok munkacsoport-tagjainak munkáját.
– Külső forgatási helyszíneken felismeri a forgatás megvalósulásának lehetőségeit az adott hely vonatkozásában, alkalmazkodik a helyi előírásokhoz, elvárásokhoz.
– Riportkészítés során önállóan felismeri az alany együttműködési határait, kérdéseit ennek tudatában válogatja meg és teszi fel.
– Önállóan megítéli saját és munkatársainak tevékenységét.
8. Az alapképzés jellemzői
8.1. Szakmai jellemzők
A szakképzettséghez vezető tudományágak, szakterületek, amelyekből a szak felépül:
– a televíziós műsorkészítés általános történeti, társadalomtudományi, jogi és művészeti ismeretei 23–35 kredit;
– a televíziós műsorkészítés gyakorlati megvalósításának folyamata 90–110 kredit;
– a televíziós műsorkészítés specifikus részterületei 8–26 kredit.
8.2. Idegennyelvi követelmény
Az alapfokozat megszerzéséhez egy idegen nyelvből államilag elismert, középfokú (B2), komplex típusú nyelvvizsga vagy ezzel egyenértékű érettségi bizonyítvány vagy oklevél szükséges.
8.3. A szakmai gyakorlat követelményei
A szakmai gyakorlat legalább nyolc hét összefüggő szakmai gyakorlat hazai vagy külföldi, országos lefedettségű televízió csatornáknál.
1. Az alapképzési szak megnevezése: tervezőgrafika (Graphic Design)
2. Az alapképzési szakon szerezhető végzettségi szint és a szakképzettség oklevélben szereplő megjelölése
– végzettségi szint: alap- (baccalaureus, bachelor; rövidítve: BA-) fokozat
– szakképzettség: tervezőgrafikus
– a szakképzettség angol nyelvű megjelölése Graphic Designer
3. Képzési terület: művészet
4. A képzési idő félévekben: 6 félév
5. Az alapfokozat megszerzéséhez összegyűjtendő kreditek száma: 180 kredit
– a szak orientációja: gyakorlatorientált (60–70 százalék)
– a szakdolgozat készítéséhez és a portfólióhoz (diplomatervezési feladathoz) rendelt kreditérték: 10 kredit
– a szabadon választható tantárgyakhoz rendelhető minimális kreditérték: 10 kredit.
6. * A szakképzettség képzési területek egységes osztályozási rendszere szerinti tanulmányi területi besorolása: 213/0211
7. Az alapképzési szak képzési célja és a szakmai kompetenciák
A képzés célja tervezőgrafikusok képzése, akik a vizuális kultúrában való jártasságuk, humán, illetve technológiai ismereteik, valamint műveltségük birtokában képesek specializált tartalmak vizuális formában történő megjelenítésére, közvetítésére, sokszorosításra, illetve reprodukcióra (print, multimédia, online felület) alkalmas minőségű produktumok létrehozására. Elsajátítják a tervtől a kész grafikai munkáig a munkafolyamatokat (kép, tipográfia, hang, mozgás), a technikai kivitelezést, az intuíció és a tudatosság ötvözését a tervezésben. Felelősséget éreznek az általános vizuális kultúra terjesztéséért, színvonalának emeléséért. Felkészültek tanulmányaik mesterképzésben történő folytatására.
7.1. Az elsajátítandó szakmai kompetenciák
7.1.1. A tervezőgrafikus
a) tudása
– Átfogó ismeretekkel rendelkezik a tervezőgrafika főbb elméleteiről, koncepcióiról, tradícióiról, meghatározó múltbéli és jelenkori tendenciáiról és diskurzusairól, valamint referencia értékű alkotóiról, alkotásairól és eredményeiről.
– Átfogó ismeretekkel rendelkezik a tervezőgrafikához kapcsolódó tágabb művészeti és kulturális kontextusról, ezek történeti alakulásáról, meghatározó korszakairól, irányzatairól, valamint jelenkori működéséről és főbb tendenciáiról.
– Alapvető tájékozottsággal rendelkezik a tervezőgrafikához kapcsolódó kortárs társadalmi, gazdasági, kreatív ipari, környezeti és információ-technológiai kontextusról, ezek működéséről, valamint a szakmájához való kapcsolódási pontokról és összefüggésekről.
– Általános tájékozottsággal rendelkezik a tervezőgrafikai területen végzendő művészeti kutatás módszertanáról, az adat- és forrásgyűjtési, kezelési, szelekciós és értékelési módszerekről.
– Érti az analitikus, kreatív és intuitív gondolkodási mód működésének főbb különbségeit, folyamatát, valamint ismeri az alapvető ötlet- és koncepciófejlesztési, valamint innovációs módszereket.
– Jártas a grafikai tervezési módszertanban, érti a tervezési folyamat egyes fázisait, összefüggéseit és rendszerét, valamint azt, hogy ezek hogyan realizálódnak saját tervezői tevékenységében.
– Magas szintű vizuális, esztétikai, és forma érzékkel rendelkezik.
– Általános ismeretekkel rendelkezik a tervezőgrafika területén alkalmazott tradicionális, klasszikus és innovatív anyagokról, médiumokról, eszközökről, technikákról, tisztában van a főbb technológiai, gyártási, előállítási folyamatokkal és a tevékenységek végzésének körülményeivel.
– Érti a folyamatszervezés, idő- és erőforrás menedzsment alapvetéseit, főbb elemeit, alapvető működését és folyamatát.
– Behatóan ismeri a szakmája vizuális kommunikációs és prezentációs eszközeit, módszereit, csatornáit, ismeri és érti a szaknyelvet, és a hatékony szóbeli és írásos szakmai kommunikációt anyanyelvén és legalább egy idegen nyelven.
– Alapvető ismeretekkel rendelkezik a tervezőgrafika gazdasági, pénzügyi, szerzői jogi és társadalmi normáiról, etikai szabályozásáról, valamint áttekintéssel bír a szakterületét érintő intézményrendszerről.
b) képességei
– Rutin tervezőgrafikai problémákat azonosít, és megadott tervezési program alapján kreatív szakmai munkát végez.
– Korábban megszerzett tudását és tapasztalatait rendszerezi, feldolgozza, és a grafikai tervező tevékenysége során ezeket mozgósítja.
– Tervező munkája megalapozásához önállóan végzi az adat- és forrásgyűjtést, ezek eredetiségének meghatározását, szakmai relevanciájuk mérlegelését, elemzését, szintetizálását, kritikai kezelését.
– Tervezőtevékenysége során alapvető szakmai véleményt alkot koncepciókról, folyamatokról és eredményekről, képes a kritikai gondolkodásra.
– Kreatív, intuitív és analitikus alkotói módszereivel kilép a megszokott keretrendszerekből, és új koncepciókat, innovatív megoldásokat fejleszt.
– Tervezőgrafikai tevékenysége során kiválasztja, és magas szinten alkalmazza a megfelelő eszközt, módszert, eljárást és gyártástechnológiát koncepciói és tervei megvalósításához.
– Képes megítélni saját kompetenciáit, szakmai erősségeit, gyengeségeit, és értékeli, hogy a tervezési folyamat során hol van szükség külső kompetencia bevonására.
– Tervezőgrafikai tevékenysége során együttműködik saját szakterülete, társszakmák és különböző művészeti területek képviselőivel.
– Tervezőgrafikai tevékenységét, koncepcióit, eredményeit érthetően, kompetensen kommunikálja vizuálisan, verbálisan és írott formában, mind szakmai körben, mind azon kívül, anyanyelvén és egy idegen nyelven, továbbá szakmai álláspontját érvekkel alátámasztva képviseli.
– Rutinszerűen alkalmazza a különböző prezentációs és vizuális kommunikációs eszközöket és csatornákat.
– Betartja a tervezőgrafika etikai és szerzői jogi normáit, továbbá a szakmai elvárásoknak megfelelően alkalmazza tudását eltérő intézményes keretek között is.
c) attitűdje
– Nyitott és érdeklődő a tradicionális és új szakmai ismeretek, tendenciák, módszerek és technikák iránt.
– Szakmai munkájában motivált és elkötelezett, alkotótevékenységét a szakmai keretek között történő kísérletezés és vállalkozó kedv jellemzi.
– Grafikai tervező munkája során törekszik arra, hogy kreativitásának mozgósításával originális alkotásokat hozzon létre önállóan vagy csoport tagjaként, törekszik az innovációra.
– Kritikai megértéssel viszonyul a tervezőgrafika területének történeti és kortárs eredményeihez, gyakorlataihoz, folyamataihoz és diskurzusaihoz.
– Szakmai alkotótevékenységét minőség és értékorientált szemlélet jellemzi.
– Nyitott más művészeti ágak és szakterületek felé, együttműködésre és párbeszédre törekszik azok szereplőivel.
– Tudatosan gondolkodik alkotásainak társadalmi, kulturális, közösségi, környezeti és gazdasági vonatkozásairól, és törekszik szakmája etikai normáinak betartására.
– A különböző társadalmi és kulturális csoportokkal és közösségekkel szemben befogadó, toleráns és empatikus.
d) autonómiája és felelőssége
– Szakmai orientációja kialakult.
– Szakmai kérdésekben önállóan vagy vezetéssel tájékozódik, kialakult ízléssel és kritikai érzékkel bír.
– Vezetett vagy önálló helyzetben a tervező, alkotó folyamatot konzekvensen viszi végig, alapvető tervezői döntéseket hoz, és originális alkotást hoz létre.
– Tervező tevékenységét megadott szakmai program alapján vagy saját művészeti koncepció mentén végzi, önállóan vagy irányított szakmai helyzetben.
– Nyitottan és kommunikatívan vesz részt projektek kialakításában vagy formálásában.
– Saját szakmai tevékenységéért, a tervezési folyamatért és annak eredményeiért felelősséget vállal.
– Felismeri, hogy alkotótevékenységével egy szakmai közösségbe, szakmai normarendszerbe illeszkedik.
– Felismeri szakmai tevékenységének társadalmi, kulturális, közösségi és környezeti hatásait.
8. Az alapképzés jellemzői
8.1. * Szakmai jellemzők
A szakképzettséghez vezető tudományágak, szakterületek, amelyekből a szak felépül:
– média- és vizuális stúdiumok 10–40 kredit;
– média- és gyártástechnológiai ismeretek 10–40 kredit;
– grafikai tervezési stúdiumok 30–60 kredit;
– szakelmélet 10–30 kredit;
– elméleti stúdiumok (média-, művészettörténet és -elmélet, filozófia, társadalomtudomány, gazdasági és jogi ismeretek, kommunikációs és prezentációs ismeretek) 15–40 kredit;
– kapcsolódó társszakmai ismeretek 10–20 kredit.
8.2. Idegennyelvi követelmény
Az alapfokozat megszerzéséhez egy idegen nyelvből államilag elismert, középfokú (B2), komplex típusú nyelvvizsga vagy ezzel egyenértékű érettségi bizonyítvány vagy oklevél szükséges.
1. Az alapképzési szak megnevezése: textiltervezés (Textil Design)
2. Az alapképzési szakon szerezhető végzettségi szint és a szakképzettség oklevélben szereplő megjelölése
– végzettségi szint: alap- (baccalaureus, bachelor; rövidítve: BA-) fokozat
– szakképzettség: textiltervező
– szakképzettség angol nyelvű megjelölése Textil Designer
3. Képzési terület: művészet
4. A képzési idő félévekben: 6 félév
5. Az alapfokozat megszerzéséhez összegyűjtendő kreditek száma: 180 kredit
– a szak orientációja: gyakorlatorientált (60–70 százalék)
– a szakdolgozat készítéséhez és a portfolióhoz (diplomatervezési feladathoz): 10 kredit
– a szabadon választható tantárgyakhoz rendelhető minimális kreditérték: 10 kredit
6. * A szakképzettség képzési területek egységes osztályozási rendszere szerinti tanulmányi területi besorolása: 214/0212
7. Az alapképzési szak képzési célja és a szakmai kompetenciák
A képzés célja textiltervezők képzése, akik a design és a textiltervezés különböző területein képesek a textil tárgykultúra elemeinek tulajdonságait és használati jellemzőit megtervezni, valamint teljes márka és kollekciófejlesztési folyamatban alkotó módon részt venni. Szakmai felkészültségük lehetővé teszi számukra, hogy kreatív válaszokat tudjanak adni a kultúra, a társadalom, a piacgazdaság és a környezet kihívásaira, akár önállóan, akár más szakemberekkel együttműködve. Felkészültek tanulmányaik mesterképzésben történő folytatására.
7.1. Az elsajátítandó szakmai kompetenciák
7.1.1. A textiltervező
a) tudása
– Átfogó ismeretekkel rendelkezik a textil- és divattervezés főbb elméleteiről, koncepcióiról, tradícióiról, meghatározó múltbéli és jelenkori tendenciáiról és diskurzusairól, valamint referencia értékű alkotóiról, alkotásairól és eredményeiről.
– Átfogó ismeretekkel rendelkezik a textil- és divattervezéshez kapcsolódó tágabb művészeti és kulturális kontextusról, ezek történeti alakulásáról, meghatározó korszakairól, irányzatairól, valamint jelenkori működéséről és főbb tendenciáiról.
– Alapvető tájékozottsággal rendelkezik a textil- és divattervezéshez kapcsolódó kortárs társadalmi, gazdasági, kreatív ipari, környezeti és információ-technológiai kontextusról, ezek működéséről, valamint a szakmájához való kapcsolódási pontokról és összefüggésekről.
– Általános tájékozottsággal rendelkezik a saját szakterületén végzendő művészeti kutatás módszertanáról, az adat- és forrásgyűjtési, kezelési, szelekciós és értékelési módszerekről.
– Érti az analitikus, kreatív és intuitív gondolkodási mód működésének főbb különbségeit, folyamatát, valamint ismeri az alapvető ötlet- és koncepciófejlesztési, valamint innovációs módszereket.
– Jártas textil- és divattervezés területéhez kapcsolódó tárgykultúra szakma specifikus tervezési, alkotási módszertanában, érti a tervezési, alkotási folyamat egyes fázisait, összefüggéseit, és rendszerét, valamint azt, hogy ezek hogyan realizálódnak saját alkotói tevékenységében.
– Magas szintű vizuális, esztétikai, és forma érzékkel rendelkezik.
– Általános ismeretekkel rendelkezik a textil- és divattervezés szakterületén alkalmazott tradicionális (így mintatervezés, struktúratervezés), klasszikus és innovatív anyagokról, médiumokról, eszközökről, technikákról, tisztában van a főbb technológiai, gyártási, előállítási folyamatokkal és a tevékenységek végzésének körülményeivel.
– Átlátja és érti a divat- és textiltervezés főbb területeinek meghatározóit, összefüggéseit. Tisztában van az öltözék- és kiegészítő-tervezés sajátosságaival, érti és átlátja szerkezeti összefüggéseit. Rendelkezik az öltözködési forma- és kiegészítő-tárgytervezés, a minta-, felület- és struktúradesign gyakorlati és elméleti ismereteivel.
– Érti a folyamatszervezés, idő- és erőforrás menedzsment alapvetéseit, főbb elemeit, alapvető működését és folyamatát.
– Behatóan ismeri a textil- és divattervezés területéhez kapcsolódó vizuális kommunikációs és prezentációs eszközöket, módszereket, csatornákat, ismeri és érti a szaknyelvet, és a hatékony szóbeli és írásos szakmai kommunikációt anyanyelvén és legalább egy idegen nyelven.
– Alapvető ismeretekkel rendelkezik a textil- és divattervezés területéthez tartozó gazdasági, pénzügyi, szerzői jogi és társadalmi normáiról, etikai szabályozásáról, valamint áttekintéssel bír a szakterületét érintő intézményrendszerről.
b) képességei
– Rutin szakmai problémákat azonosít, és megadott tervezési, alkotói program alapján kreatív szakmai munkát végez.
– Korábban megszerzett tudását és tapasztalatait rendszerezi, feldolgozza és szakmai tevékenysége során ezeket mozgósítja.
– Tervező, alkotó munkája megalapozásához önállóan végzi az adat- és forrásgyűjtést, ezek eredetiségének meghatározását, szakmai relevanciájuk mérlegelését, elemzését, szintetizálását, kritikai kezelését.
– Tervező, alkotótevékenysége során alapvető szakmai véleményt alkot koncepciókról, folyamatokról és eredményekről, képes a kritikai gondolkodásra.
– Kreatív, intuitív és analitikus alkotói módszereivel kilép a megszokott keretrendszerekből és új koncepciókat, innovatív megoldásokat fejleszt.
– Tervező, alkotótevékenysége során kiválasztja, és magas szinten alkalmazza a megfelelő eszközt, módszert, eljárást és gyártástechnológiát koncepciói és tervei megvalósításához.
– Képes megítélni saját kompetenciáit, szakmai erősségeit, gyengeségeit, és értékeli, hogy a tervezési, alkotási folyamat során hol van szükség külső kompetencia bevonására.
– Szakmai munkája során együttműködik a textiltervezés területe, a társszakmák és a különböző művészeti területek képviselőivel.
– Szakmai tevékenységét, koncepcióit, eredményeit érthetően, kompetensen kommunikálja vizuálisan, verbálisan és írott formában, mind szakmai körben, mind azon kívül, anyanyelvén és egy idegen nyelven, továbbá szakmai álláspontját érvekkel alátámasztva képviseli.
– Rutinszerűen alkalmazza a különböző prezentációs és vizuális kommunikációs eszközöket és csatornákat.
– Betartja szakmája etikai és szerzői jogi normáit, továbbá a szakmai elvárásoknak megfelelően alkalmazza tudását eltérő intézményes keretek között is.
c) attitűdje
– Nyitott és érdeklődő a tradicionális és új szakmai ismeretek, tendenciák, módszerek és technikák iránt.
– Szakmai munkájában motivált és elkötelezett, alkotótevékenységét a szakmai keretek között történő kísérletezés és vállalkozó kedv jellemzi.
– Szakmai munkája során törekszik arra, hogy kreativitásának mozgósításával originális alkotásokat hozzon létre önállóan vagy csoport tagjaként, törekszik az innovációra.
– Kritikai megértéssel viszonyul saját szakterületének történeti és kortárs eredményeihez, gyakorlataihoz, folyamataihoz és diskurzusaihoz.
– Szakmai alkotótevékenységét minőség és értékorientált szemlélet jellemzi.
– Nyitott más művészeti ágak és szakterületek felé, együttműködésre és párbeszédre törekszik azok szereplőivel.
– Tudatosan gondolkodik alkotásainak társadalmi, kulturális, közösségi, környezeti és gazdasági vonatkozásairól, és törekszik szakmája etikai normáinak betartására.
– A különböző társadalmi és kulturális csoportokkal és közösségekkel szemben befogadó, toleráns és empatikus.
– Nyitottan és kommunikatívan vesz részt projektek kialakításában vagy formálásában.
d) autonómiája és felelőssége
– Szakmai orientációja kialakult.
– Szakmai kérdésekben önállóan vagy vezetéssel tájékozódik, kialakult ízléssel és kritikai érzékkel bír.
– Vezetett vagy felügyelt helyzetben a tervezési, alkotó folyamatot konzekvensen viszi végig, alapvető tervezői, alkotói döntéseket hoz, és originális alkotást hoz létre.
– Tervező tevékenységét megadott szakmai program alapján vagy saját művészeti koncepció mentén végzi, önállóan vagy irányított szakmai helyzetben.
– Saját szakmai tevékenységéért, az alkotó folyamatért és annak eredményeiért felelősséget vállal.
– Felismeri, hogy alkotótevékenységével egy szakmai közösségbe, szakmai normarendszerbe illeszkedik.
– Felismeri szakmai tevékenységének társadalmi, kulturális, közösségi és környezeti hatásait.
8. Az alapképzés jellemzői
8.1. Szakmai jellemzők
A szakképzettséghez vezető tudományágak, szakterületek, amelyekből a szak felépül:
– textil- és divattervezési stúdiumok 35–55 kredit;
– kutatási és divattervezési gyakorlatok 20–40 kredit;
– művészet és design szakelmélet 10–30 kredit;
– vizuális és művészeti stúdiumok (ábrázolás és kommunikáció) 20–40 kredit;
– elméleti stúdiumok (design- és művészettörténet és elmélet, filozófia, társadalomtudomány, gazdasági és jogi ismeretek) 20–40 kredit;
– kapcsolódó társszakmák ismeretei 2–15 kredit.
8.2. Idegennyelvi követelmény
Az alapfokozat megszerzéséhez egy idegen nyelvből államilag elismert, középfokú (B2), komplex típusú nyelvvizsga vagy ezzel egyenértékű érettségi bizonyítvány vagy oklevél szükséges.
8.3.A képzést megkülönböztető speciális jegyek
A képzés csak teljes idejű képzésben, a nappali képzés munkarendje szerint szervezhető meg.
1. Az alapképzési szak megnevezése: cirkuszművészet (Circus Arts)
2. Az alapképzési szakon szerezhető végzettségi szint és a szakképzettség oklevélben szereplő megjelölése
– végzettségi szint: alap- (baccalaureus, bachelor, rövidítve: BA-) fokozat
– szakképzettség: cirkuszművész
– a szakképzettség angol nyelvű megjelölése: Circus Performer
3. Képzési terület: művészet
4. A képzési idő félévekben: 6 félév
5. Az alapfokozat megszerzéséhez összegyűjtendő kreditek száma: 180 kredit
– a szak orientációja: kiemelten gyakorlatorientált (70–80 százalék)
– a szakdolgozat készítéséhez rendelt kreditérték: 10 kredit
– intézményen kívüli összefüggő szakmai gyakorlati képzés minimális kreditértéke: 10 kredit
– a szabadon választható tantárgyakhoz rendelhető minimális kreditérték: 10 kredit
6. A szakképzettség képzési területek egységes osztályozási rendszere szerinti tanulmányi területi besorolása: 212/0215
7. Az alapképzési szak célja, az általános és a szakmai kompetenciák
A képzés célja olyan cirkuszművészek képzése, akik képesek a 21. századi korszerű cirkuszművészet egy-egy személyiségüknek és motivációiknak megfelelő irányzatában kimagasló művészeti tevékenységre. Képesek az emberi képességek határait súroló művészetük és produkcióik biztonságos, egészséges megtervezésére, gyakorlására és előadására, a cirkuszművészeti aktív és fenntartható életmódra, valamint fizikális, szellemi és művészeti megújulásra. Felkészültek tanulmányaik mesterképzésben történő folytatására.
7.1. Az elsajátítandó szakmai kompetenciák
7.1.1. A cirkuszművész
a) tudása
− Átfogóan ismeri a cirkuszművészet tárgykörének alapvető tényeit, történetét, irányzatait és határait.
− Ismeri a testi, szellemi kondíció, koordináció, izoláció, tér-, idő-, dinamikai orientáció alapvető sajátosságait.
− Ismeri teljes mélységében a cirkuszművészet fő zsánereit, alapszinten ismeri a mellékzsánereket.
− Alapszintű gyakorlati ismeretekkel rendelkezik valamennyi zsánerről.
− Birtokában van a cirkuszművészet gyakorlásához szükséges biztonsági, baleset- és életvédelmi ismereteknek.
− Ismeri a cirkuszművészet tárgyi és eszközrendszerét, azok biztonságos használatát.
− Rendelkezik az általános- és társművészeti, kulturális ismeretekkel, kritikai szemlélettel.
− Ismeri a cirkuszművészeti területen a pályaépítés lehetőségeit, követelményeit.
− Ismeri az online és offline kommunikáció működését, gyakorlatát.
− Ismeretekkel rendelkezik a kreatív írás, prezentációkészítés, prezentálás terén.
− Rendelkezik a tudásszerzéssel kapcsolatos ismeretekkel, az ismeretszerzés módszereinek fejlesztésére, megújítására vonatkozó tudással.
b) képességei
− Képes innovatív cirkuszművészeti produkció megtervezésére, biztonságos megtanulására és magas művészi színvonalon történő előadására.
− Képes a saját és társai fizikális, szellemi és pszichés állapotának megítélésére, a saját és mások határainak felmérésére, a társakkal való alkotó együttműködésre.
− Képes a megszerzett ismeretei birtokában azokat alkalmazni és kreatív módon, művészi színvonalon alkotni.
− Képes a megszerzett ismereteinek bővítésére, a folyamatos megújulásra.
− Képes a cirkuszművészet területéhez kapcsolódó gyakorlati vagy elméleti probléma felismerésére, kezelésére.
− Képes összetett technikai vagy szakmai projektek, tevékenységek, előadások vezetésére, tervezésére, megvalósítására.
− Képes a cirkuszművészet terén tudatos és sikeres pályaépítésre.
− Képes arra, hogy szakterületének megfelelően, szakmailag adekvát módon, szóban és írásban kommunikáljon anyanyelvén és legalább egy idegen nyelven.
c) attitűdje
− Vállalja és hitelesen képviseli szakmája társadalmi szerepét, alapvető viszonyát a világhoz.
− Felelősséggel vallja és képviseli a cirkuszművészeti szakma értékrendjét, nyitottan fogadja a szakmailag megalapozott kritikai észrevételeket.
− Figyelemmel kíséri a cirkuszművészettel kapcsolatos jogszabályi, technikai, technológiai és adminisztrációs változásokat.
− Nyitott a cirkuszművészet területén zajló szakmai, technológiai fejlesztés és innováció megismerésére és elfogadására, alkalmazására, képes kísérletezni.
− Törekszik arra, hogy önképzése által a cirkuszművészet megújulásával és fejlődésével lépést tartson.
− Törekszik arra, hogy a művésztársakkal együttműködésben dolgozzon.
− Törekszik az egyén és a közösség harmóniájának megteremtésére, megtartására.
− Komplex megközelítést kívánó, illetve váratlan döntési helyzetekben is a jogszabályok és etikai normák teljes körű figyelembevételével hozza meg döntését.
− Munkájában elkötelezett a saját és mások biztonsága és egészségmegőrzése mellett.
− Megosztja tapasztalatait szakmai közösségével, így segítve a csoporttagok fejlődését.
d) autonómiája és felelőssége
− Munkáját szakmai felelősséggel végzi.
− Felelősséget vállal cirkuszművészek, illetve csoportok szakmai fejlődésének irányításáért.
− A cirkuszművészetben tudatosan törekszik a társadalmi felelősségvállalásra.
− Önálló, kreatív alkotómunkát végez.
− Váratlan döntési helyzetekben is önálló, szakmailag megalapozott döntéseket hoz.
− Szakmai feladatainak elvégzése során együttműködik más – gazdasági, jogi – szakterületek szakembereivel.
− Feltárja az alkalmazott technikák, folyamatok kockázatait és kezdeményezi az ezeket csökkentő intézkedések megtételét.
− Tudatában van munkája és döntései jogi, gazdasági, biztonsági, társadalmi, egészségvédelmi és környezeti következményeinek.
− Munkahelyi vezetőjének útmutatása alapján irányítja a rábízott csoport munkavégzését, figyelemmel a csoporttagok munkavégzésének hatékonyságára, eredményességére és biztonságosságára.
8. Az alapképzés jellemzői
8.1. Szakmai jellemzők
A szakképzettséghez vezető tudományágak, szakterületek, amelyekből a szak felépül:
– cirkuszművészeti gyakorlat 126–144 kredit,
– általános és szakelmélet 36–54 kredit, amelynek része a szakdolgozat elkészítése is.
8.2. Idegennyelvi követelmény
Az alapfokozat megszerzéséhez egy idegen nyelvből államilag elismert, középfokú (B2), komplex típusú nyelvvizsga vagy ezzel egyenértékű érettségi bizonyítvány vagy oklevél megszerzése szükséges.
8.3. A szakmai gyakorlat követelményei
A szakmai gyakorlat legalább négy hét időtartamú, szakmai gyakorlóhelyen: a képző intézmény saját, az összes zsáner gyakorlására és fejlesztésére alkalmas, biztonságos gyakorlóhelyein szervezett, továbbá előadásain, valamint professzionális cirkuszok és cirkuszi együttesek produkcióiban teljesített gyakorlat, melynek kreditértéke a 8.1. pont szerinti cirkuszművészeti gyakorlat részeként legalább 10 kredit.
1. Az alapképzési szak megnevezése: vizuális művészet (Visual Art)
2. Az alapképzési szakon szerezhető végzettségi szint és a szakképzettség oklevélben szereplő megjelölése
– végzettségi szint: alap- (baccalaureus, bachelor; rövidítve: BA-) fokozat
– szakképzettség: vizuális művész
– a szakképzettség angol nyelvű megjelölése: Visual Artist
3. Képzési terület: művészet
4. A képzési idő félévekben: 6 félév
5. Az alapfokozat megszerzéséhez összegyűjtendő kreditek száma:180 kredit
– a szak orientációja: gyakorlatorientált (60–70 százalék)
– a szakdolgozat készítéséhez rendelt kreditérték:10 kredit
– a szabadon választható tantárgyakhoz rendelhető minimális kreditérték:10 kredit
6. A szakképzettség képzési területek egységes osztályozási rendszere szerinti tanulmányi területi besorolása: 211/0213
7. Az alapképzési szak képzési célja és a szakmai kompetenciák
A képzés célja olyan képzőművészek képzése, akik a transzdiszciplináris képzés során autonóm gondolkodással rendelkező művészekké válnak, akik gondolkodási metodikájukból adódóan elsősorban a kortárs jelenségekre való vizuális reflexiók megfogalmazására koncentrálva fejtik ki tevékenységüket. Képesek a gondolati absztrakcióból kiindulva a képzőművészeti eszköztár legszélesebb körben történő komplex használatára, képesek szakértelmükkel elősegíteni a vizuális környezet igényesebbé válását. Az alkotó a munkájuk során birtokában van azoknak a technikai, anyaghasználati ismereteknek, amelyekkel képessé válnak arra, hogy ötleteikhez, intuícióikhoz a leginkább adekvát eszközt és módszert találják meg a műalkotások elkészítéséhez. Felkészültek tanulmányaik mesterképzésben történő folytatására.
7.1. Az elsajátítandó szakmai kompetenciák
7.1.1. A vizuális művész
a) tudása
– Alapvető ismeretekkel rendelkezik az európai képzőművészet főbb elméleteiről, stíluskorszakairól, műfajairól és irányzatairól, fontosabb alkotásairól.
– Megérti az alkotói folyamatát segítő képzőművészeti, művészettörténeti, művészetelméleti analógiákat.
– Azonosítja az adott vizuális jelenség síkban és térben való kifejezéséhez adekvát képzőművészeti technikát, anyagot, kifejezési eszközt és módot.
– Ismeri az európai összművészeti jelenségek történeti és kortárs eredményeit.
– Átfogó ismerete van a kulturális különbségekből adódó eltérésekről a képzőművészet területén.
– Ismeri a képzőművészetben megjelenő különböző technikákat (rajzi, festészeti, grafikai, szobrászati, installációs módszerek, mediális technikák, eljárások és anyaghasználat) és ezek alkalmazásának alapvető elveit, amelyek szükségesek az adott és más képzési területen folyó mesterképzésbe való belépéshez.
– Képes kreatív problémák megoldására az általa választott képzőművészeti tevékenység közben, beleértve a kutatást és a technikai, esztétikai és koncepcionális tudás szintézisét is.
– Professzionálisan kifejezi a saját műalkotásain keresztül a gondolatait, elképzeléseit és érzéseit.
– Rendelkezik releváns véleménnyel a saját területén készült műalkotásokról, beleértve saját művét is; kritikai érzéke finom és szofisztikált; felhasználja a szakma terminológiáját.
– Tájékozott a kutatási módszertanokban, ismeri a szakmai forrásgyűjtés lehetőségeit.
– Felismeri egy adott alkotói gyakorlat eredetiségét, művészettörténeti jelentőségét.
– Alapvető ismeretekkel rendelkezik a képzőművészet európai intézményeiről és azok működéséről, kulturális menedzsment és művészeti marketing tevékenységéről.
– Tisztában van a 21. századi normáknak és szokásoknak megfelelő alapvető etikai és szerzői jogi kérdésekkel.
– Alapvető ismeretekkel rendelkezik a képzőművészeti angol szaknyelv területén.
b) képességei
– Alapvető képességekkel rendelkezik, melyeket képzőművészeti, alkotói gyakorlata során önállóan, tudatosan és kreatív módon alkalmaz, és melyek révén képes az európai hagyományokból fakadó konvenciók és kérdésfelvetések azonosítására.
– Tanulmányai során szerzett alapszintű tapasztalataira támaszkodva képes a vizuális művészetek befogadására, új alkotások létrehozására.
– Képzőművészeti elképzeléseinek megvalósításához képes korszerű technológiákat felhasználni.
– Alapszinten képes használni képzőművészeti tevékenysége alapjául szolgáló – a saját tradícióiból eredő, és az európai művészet kínálta – technikákat, anyagi és információs forrásokat, rendelkezik az európai tradíció alapvető rajzi ábrázolási módszertanával és kifejezőeszközeivel, valamint képes használni az alkotói tevékenységében a festészet, szobrászat, grafika, fotó, installációs művészet, szcenográfia, intermédia művészeti eszköztárát, technikáit.
– Képes felismerni képzőművészeti tevékenységének infrastrukturális és anyagi szükségleteit, valamint művei megvalósításának feltételrendszerét, ezek alapján tervezi és valósítja meg alkotásait.
– Képes felmérni, hogy alkotását az adott kultúra esztétikai konvenciói és etikai szabályai szerint fogják megítélni, és ezt tevékenysége során figyelembe veszi.
c) attitűdje
– Alapvető ismereteire támaszkodva kritikai megértéssel viszonyul a kortárs képzőművészeti alkotásokhoz. Ezt a tudását folyamatosan és tudatosan továbbfejleszti.
– Nyitott az európai, és azon belül a magyar kortárs képzőművészeti alkotások kifejezési eszközeinek és módszereinek feltérképezésére; az így szerzett ismereteit kreatívan építi be az alkotófolyamatba.
– Nyitott a társművészetek és minden olyan szakterület felé, melyek gazdagítják és adekváttá tehetik képzőművészeti elképzeléseinek megjelenítését; az együttműködésben megvalósuló alkotómunkában konstruktív, hatékony kommunikációra képes.
– Szem előtt tartja a kortárs képzőművészet társadalmi beágyazottságát, alkotásaival érzékenyen reflektál a társadalmi kihívásokra.
– A magyar művészet nemzetközi hírnevét értő módon terjeszti mind a szakmai, mind a szélesebb közönség számára.
– Szakmája etikai normái iránt elkötelezett és azokat betartja.
d) autonómiája és felelőssége
– Szakmai orientációja kialakult; kultúrkörének és az európai tradíciónak ötvözetéből önálló eszmeiségű vizuális műveket alkot.
– Részt vesz projektekben, kiállításokon szerepel.
– Összművészeti, illetve multidiszciplináris tevékenységekben is autonóm módon és felelősen tevékenykedik.
– Tisztában van vele, hogy képzőművészként közéleti szerepet vállal, szűkebb és tágabb közösségekre hatással van.
– Képzőművészi munkásságáról szóban és írásban is felelősségteljesen kommunikál.
– Felelősen vesz részt a felnövekvő generáció vizuális kultúrájának alakításában.
– Ismeri az etikai és jogi szabályait az információs és kommunikációs eszközök használatának, amelyeket érvényesít a kutatás, alkotás, kreatív eszmék kommunikálása, információgyűjtés és virtuális jelenlét során.
8. Az alapképzés jellemzői
8.1. Szakmai jellemzők
A szakképzettséghez vezető tudományágak, szakterületek, amelyekből a szak felépül:
– képzőművészet (gyakorlati, technikai vonatkozásai) 80–95 kredit (ebből 10 kredit a diplomamunkához rendelt kredit);
– szabadkézi rajz, képi és plasztikai ábrázolás, művészeti anatómia 30–45 kredit;
– szakelmélet: művészettörténet, kultúratörténet 30–40 kredit;
– szakmai prezentáció 8–12 kredit.
8.2. Idegennyelvi követelmény
Az alapfokozat megszerzéséhez angol nyelvből államilag elismert, középfokú (B2), komplex típusú nyelvvizsga vagy ezzel egyenértékű érettségi bizonyítvány vagy oklevél szükséges.
8.3. A szakmai gyakorlat követelményei
A szakmai gyakorlat két alkalommal egy hetes művésztelepi, alkotóműhelyi gyakorlat vagy kreatív műhelyek, laborok, alkotói műtermek, stúdiók által szervezett projektekben való részvétel.
8.4. A képzést megkülönböztető speciális jegyek
A képzés a különböző kultúrkörökből érkező külföldi hallgatók részvételével angol nyelven is indítható.
1. Az alapképzési szak megnevezése: drámainstruktor (Drama Instruction)
2. Az alapképzési szakon szerezhető végzettségi szint és a szakképzettség oklevélben szereplő megjelölése
– végzettségi szint: alap- (baccalaureus, bachelor; rövidítve: BA-) fokozat
– szakképzettség: drámainstruktor
– a szakképzettség angol nyelvű megjelölése: Drama Instructor
3. Képzési terület: művészetközvetítés
4. A képzési idő félévekben: 6 félév
5. Az alapfokozat megszerzéséhez összegyűjtendő kreditek száma: 180 kredit
– a szak orientációja: kiemelten gyakorlatorientált (70–80 százalék)
– a szakdolgozat (diplomamunka) készítéséhez rendelt kreditérték: 10 kredit
– intézményen kívüli összefüggő gyakorlati képzés minimális kreditértéke: 15 kredit
– a szabadon választható tantárgyakhoz rendelhető minimális kreditérték: 10 kredit
6. * A szakképzettség képzési területek egységes osztályozási rendszere szerinti tanulmányi területi besorolása: 212/0215
7. Az alapképzési szak képzési célja és a szakmai kompetenciák
A képzés célja drámainstruktorok képzése, akik művészeti intézményekben, a közművelődésben és a közösségi élet színterein képesek dramatikus tevékenységet, illetve színházi munkaformákat is magukban foglaló művészetközvetítő események tervezésére, szervezésére és lebonyolítására. Az alapképzési szakon végzettek kellő mélységű elméleti és gyakorlati ismeretekkel rendelkeznek a drámapedagógia és a színházi nevelés terén az ilyen jellegű programok önállóan vagy csoportos közreműködőként történő megvalósításához. Felkészültek tanulmányaik mesterképzésben történő folytatására.
7.1. Az elsajátítandó szakmai kompetenciák
7.1.1. A drámainstuktor
a) tudása
– Alapvető ismeretekkel rendelkezik a dráma és a színház főbb elméleteiről, stíluskorszakairól és irányzatairól, fontosabb alkotásairól.
– Alapvető ismeretekkel rendelkezik a színházi produkciós folyamatok alapelveiről és működési mechanizmusairól.
– Alapvető ismeretekkel rendelkezik a színházi alkotófolyamat kifejezőeszközeiről, eligazodik a mozgás, a zene és a vizualitás tárgyköreiben.
– Ismeri a színházi és pedagógiai intézményrendszer elemeit és azok sajátosságait.
– Ismeri a kulturális szolgáltatói piac felépítését és jellegzetességeit, jártas a művészeti élet viszonyrendszerében.
– Ismeri a művészetközvetítés különböző közegekben alkalmazható stratégiáit, módszereit, azok kiválasztásának és alkalmazásának szempontjait.
– Ismeri az informális tanulási folyamatok jellemzőit, az élethosszig tartó tanuláshoz szükséges kompetenciákat, valamint az ezek fejlődését támogató eljárásokat.
– Ismeri a drámapedagógiai és színházi nevelési tevékenységek alapjául szolgáló formákat, eljárásokat, technikákat, valamint alkalmazásuk feltételeit.
b) képességei
– Képes drámai és színházi ismereteire támaszkodva tudatos és kreatív művészetközvetítői munkát végezni, alapszintű szakmai problémákat azonosítani és megoldani.
– Képes felmérni, meghatározni és kommunikálni művészetközvetítői munkájának jogi, gazdasági hátterét és erőforrás-szükségleteit.
– Képes egyszerű színjátékos formák létrehozására mozgásos, zenei és vizuális elemek integrálásával.
– Képes a szakmai elvárásoknak megfelelően alkalmazni tudását a színházi és pedagógiai intézményrendszer által kínált különböző keretek között is.
– Képes érzékenyen azonosítani szűkebb és tágabb környezetének társadalmi problémáit, azokat alkotó módon ragadja meg, és a célközönség bevonásával dolgozza fel.
– Hatékonyan tudja hasznosítani a művészetközvetítői tevékenysége alapjául szolgáló technikai, anyagi és információs forrásokat.
– Színházi nevelési tevékenysége során képes más művészeti ágak szereplőivel hatékonyan együttműködni.
– Képes a drámapedagógia és a színházi nevelés eszköztárára építve a rábízottak személyiségéhez, előzetes tapasztalataihoz, kompetenciáihoz és igényeihez illeszkedő tanulási és nevelési cél kijelölésére, az ennek elérését támogató tanulási környezet megteremtésére, alkotói és tanulásszervezési eljárások kiválasztására.
c) attitűdje
– Törekszik arra, hogy önállóan hozzon létre drámapedagógiai és színházi nevelési programokat, vagy részt vegyen közös produkciók létrehozásában.
– Nyitott az új ismeretekre, módszerekre, a művészetközvetítés kreatív, dinamikus megvalósítási lehetőségeire a formális és informális oktatási területeken egyaránt.
– Kritikai megértéssel viszonyul a dráma és a színház történeti és kortárs alkotásaihoz, valamint előadói gyakorlataihoz.
– Nyitott más művészeti ágak és szakterületek felé, a közérthető és hiteles kommunikáción alapuló együttműködésre törekszik azok szereplőivel.
– Törekszik arra, hogy aktív részese legyen a kulturális gazdaságnak.
– Tudatosan gondolkodik színházi és pedagógiai tevékenységének társadalmi vonatkozásairól.
– Tevékenységeinek előkészítésében és megvalósításában a környezet- és egészségtudatosság jellemzi.
– Színházi nevelési munkája során fontos számára az esélyteremtés és a méltányosság elvének érvényesítése.
– Törekszik a színházi és pedagógiai szerepvállalással járó etikai normák betartására.
d) autonómiája és felelőssége
– Hivatásának tekinti a művészeti alkotások széleskörű hozzáférhetőségének biztosítását, a közvetítő intézmények közösségi funkciójának erősítését, valamint az egyéni és csoportos önkifejezés fejlesztését.
– Tudatában van a kultúra társadalomformáló erejének, ezért felelősen és kritikai szemlélettel viszonyul a jelen változásaihoz.
– Felelősséget vállal a színházi és pedagógiai folyamatok tervezése, szervezése és lebonyolítása során hozott döntéseiért.
– A szervezeti struktúrában elfoglalt helyének megfelelő önállósággal és felelősséggel szervezi munkáját, illetve az irányítása alatt dolgozó munkatársak tevékenységét.
– Saját művészetközvetítői elképzelésekkel rendelkezik, amelyek megvalósításában kezdeményező szerepet játszik.
– Felismeri az általa végzett színházi és pedagógiai tevékenység közösségi és társadalmi hatásait.
– Felelősséget érez azért, hogy a közreműködésével vagy vezetésével megvalósuló tevékenységek során érvényesüljenek a környezet- és egészségtudatosság szempontjai.
– Készen áll a tevékenységét támogató erőforrások folytonos keresésére és felhasználására.
– Igénye van saját tevékenységének elemzésére és értékelésére, nyitott az eredmények és a körülmények figyelembe vételével a folyamatok módosítására.
8. Az alapképzés jellemzői
8.1. Szakmai jellemzők
A szakképzettséghez vezető tudományágak, szakterületek, amelyekből a szak felépül:
– színházelmélet, dramaturgia, előadás-elemzés 20–30 kredit;
– színház- és drámatörténet 8–12 kredit;
– művészetközvetítés és kommunikáció 8–12 kredit;
– színházi és kulturális szervezés 20–30 kredit;
– drámapedagógia és színházi nevelés: 60–90 kredit.
8.2. Idegennyelvi követelmény
Az alapfokozat megszerzéséhez egy idegen nyelvből államilag elismert, középfokú (B2), komplex típusú nyelvvizsga vagy ezzel egyenértékű érettségi bizonyítvány vagy oklevél megszerzése szükséges.
8.3. A szakmai gyakorlat követelményei
A szakmai, alkotói gyakorlat a képzés tantervében meghatározott legalább hat hét időtartamot elérő, külső szakmai helyen (színház, közművelődési intézmény, színházi nevelési műhely) szervezett, konzultációval kísért alkotói gyakorlat.
1. Az alapképzési szak megnevezése: környezetkultúra (Environmental Design)
2. Az alapképzési szakon szerezhető végzettségi szint és a szakképzettség oklevélben szereplő megjelölése
– végzettségi szint: alap- (baccalaureus, bachelor; rövidítve: BA-) fokozat
– szakképzettség: környezettervező szakember
– a szakképzettség angol nyelvű megjelölése: Environmental Designer
3. Képzési terület: művészetközvetítés
4. A képzési idő félévekben: 6 félév
5. Az alapfokozat megszerzéséhez összegyűjtendő kreditek száma: 180 kredit
– a szak orientációja: kiemelten gyakorlatorientált (70–80 százalék)
– a szakdolgozat (diplomamunka) készítéséhez rendelt kreditérték: 10 kredit
– a szabadon választható tantárgyakhoz rendelhető minimális kreditérték: 9 kredit
6. * A szakképzettség képzési területek egységes osztályozási rendszere szerinti tanulmányi területi besorolása: 214/0212
7. Az alapképzési szak képzési célja és a szakmai kompetenciák
A képzés célja környezettervező szakemberek képzése, akik képesek terek és tárgyak célszerű és formailag igényes kialakítására. Felelős magatartásuk, alkotói, tervezői képességeik, szakmai ismereteik képessé teszik őket emberi-környezeti problémák megoldására, terek és tárgyak egységes építészeti szemléletű felfogására, műalkotások bemutatására, valamint a mindezekben rejlő értékek közvetítésére. Történeti, társadalmi, művészeti, környezetfilozófiai és műszaki ismereteik alapján létrehozott tárgyak, terek és környezetek a felhasználók számára élhetőkké és használhatókká válnak. Felkészültségük alapján kellő mélységű elméleti ismerettel és alkotói gyakorlati készséggel rendelkeznek a környezetkultúra területén való szakmai munkához, gyakorlatvezetéshez. Felkészültek tanulmányaik mesterképzésben történő folytatására.
7.1. Az elsajátítandó szakmai kompetenciák
7.1.1. A környezettervező szakember
a) tudása
– Tisztában van a társadalom, ember, környezet, tér és tárgy viszonyával, és ezek egymásra hatásával.
– Ismeri a környezetkultúra főbb elméleteit, területeit, alapelveit.
– Tájékozott stíluskorszakokról, irányzatokról, a környezet társadalmi igény szerinti változásairól.
– Ismeri a tér- és tárgyalkotás módszertanát, ami kiterjed a téralakításra, tárgyformálásra, felületképzésre és a tárgy jelentésének megfogalmazására.
– Ismeri a látszati és műszaki ábrázolás formáit, alkalmazni tudja gondolatai és szakmai elképzeléseinek megjelenítésére.
– Rendelkezik a munkájához kapcsolódó alapvető gazdasági, jogi és műszaki ismeretekkel.
– A tér- és tárgyalkotás terén megszerzett elméleti és gyakorlati tudását magas szinten közvetíti.
b) képességei
– Képes a társadalom, ember, környezet és tér viszonyát szakmai szempontok alapján elemezni és ezek egymásra való hatását vizsgálni.
– Képes tervező, konstruáló és elemző készségét magas szintre fejleszteni.
– Képes az adott helyzetet a feladatnak megfelelően a társadalmi, környezeti igényeket kielégítve és előremutatóan elemezni, megfogalmazni.
– Képes a piacon fellelhető anyagok és technológiák közül kiválasztani azokat, melyek környezet- és egészségtudatos, fenntartható megoldásokat eredményeznek.
– Képes a környezeti, téri, formai problémák felismerésére és azok kreatív megoldására.
– Képes a környezetkultúrával kapcsolatos etikai normákat alkalmazni.
c) attitűdje
– Nyitott a más szakmákkal való együttműködésre építész, urbanista, illetve más műszaki területeken is, együttműködésre és közérthető kommunikációra törekszik a társterületek szereplőivel.
– Hozzáállása szociálisan érzékeny, környezettudatos és elhivatott, mindez a szakmagyakorlás alapkövetelménye is.
– Nyitottsága, szakmai érdeklődése új ismeretek, módszerek, megvalósítási lehetőségek megszerzésére, vagyis a tanulásra, fejlődésre sarkallja.
– Kitartása alkalmassá teszi a környezet alakítás területén rutin feladatok megoldására is.
– Képes a környezetkultúra területén kritikai hozzáállást érvényesíteni.
– Szakmai tudását képes önállóan vagy iskolai keretben továbbfejleszteni annak érdekében, hogy mindig meg tudjon felelni az aktuális társadalmi, környezeti kihívásoknak.
– Fontos számára, hogy környezet- és egészségtudatos szempontok is érvényesüljenek az épített terek kialakításában.
d) autonómiája és felelőssége
– A környezetkultúra területén önálló, határozott szakmai identitást alakít ki.
– Egyéniségére jellemző környezettervezői stílust épít fel.
– Nyitottan és kommunikatívan vesz részt környezetkultúrával kapcsolatos projektek kialakításában, ezeket kreatívan formálja.
– Felismeri környezetalakító tevékenységének közösségi és társadalmi hatásait.
– A környezetkultúrával kapcsolatos szakmai normák elfogadására és képviseletére törekszik minden fórumon.
– Szakmai felelősséget érez azért, hogy az épített terek kialakításában környezet- és egészségtudatos szempontok is érvényesüljenek.
8. Az alapképzés jellemzői
8.1. Szakmai jellemzők
8.1.1. A szakképzettséghez vezető tudományágak, szakterületek, amelyekből a szak felépül:
– a művészetközvetítés általános elmélete 20–30 kredit;
– a környezetkultúra szakelmélete 9–15 kredit;
– művészetközvetítő és kommunikációs ismeretek 9–15 kredit;
– tér- és tárgyalkotó alapismeretek 20–40 kredit;
– környezetkultúra téralakítási és formaképzési (specializációs) szakismeretek 60–98 kredit.
A képzésben belső és külső tér és tárgyalkotási szakismeret gyakorlathoz kötve szerezhető meg.
8.1.2. A specializáció a felsőoktatási intézmény által a környezetkultúra területéről ajánlott, sajátos kompetenciákat eredményező speciális ismeret, amelynek kreditértéke a képzés egészén belül legalább 60 kredit.
8.2. Idegennyelvi követelmény
Az alapfokozat megszerzéséhez egy idegen nyelvből államilag elismert, középfokú (B2), komplex típusú nyelvvizsga vagy ezzel egyenértékű érettségi bizonyítvány vagy oklevél megszerzése szükséges.
8.3. A szakmai gyakorlat követelményei
A szakmai, alkotói gyakorlat a képzés tantervében meghatározott, külső helyen, belső próbateremben, műteremben, mesterségteremben, szaktanteremben, stúdióban, laborban szervezett, konzultációval kísért művészeti gyakorlat, amelynek kreditértéke legalább 3 kredit.
1. Az alapképzési szak megnevezése: kézműves tárgykultúra (Craftsmanship)
2. Az alapképzési szakon szerezhető végzettségi szint és a szakképzettség oklevélben szereplő megjelölése
– végzettségi szint: alap- (baccalaureus, bachelor; rövidítve: BA-) fokozat
– szakképzettség: kézműves tárgykultúra szakember
– a szakképzettség angol nyelvű megjelölése: Craftsman Artist
3. Képzési terület: művészetközvetítés
4. A képzési idő félévekben: 6 félév
5. Az alapfokozat megszerzéséhez összegyűjtendő kreditek száma: 180 kredit
– a szak orientációja: kiemelten gyakorlatorientált (70–80 százalék)
– a szakdolgozat (diplomamunka) készítéséhez rendelt kreditérték: 10 kredit
– a szabadon választható tantárgyakhoz rendelhető minimális kreditérték: 9 kredit
6. * A szakképzettség képzési területek egységes osztályozási rendszer szerinti tanulmányi területi besorolása: 215/0214
7. Az alapképzési szak képzési célja és a szakmai kompetenciák
A képzés célja kézműves szakemberek képzése, akik alkalmasak a kézművesség területén megszerzett gyakorlati és elméleti ismereteik kreatív alkalmazására, kézművesként műhely, vállalkozás működtetésére. Kellő mélységű elméleti ismerettel, gyakorlati készséggel és manuális szakmai tudással rendelkeznek. Felkészültek tanulmányaik mesterképzésben történő folytatására.
7.1. Az elsajátítandó szakmai kompetenciák
7.1.1. A kézműves tárgykultúra szakember
a) tudása
– Átfogó ismeretekkel rendelkezik a választott kézműves alkotói tevékenységek alapjául szolgáló folyamatokról és koncepciókról.
– Ismeri a kézműves terület főbb elméleteit, alapelveit, tájékozott stíluskorszakairól, irányzatairól, fontosabb alkotásairól.
– Ismeri a választott kézműves specializáció alkotói tevékenységének alapjául szolgáló anyagokat, technikákat, valamint a tevékenységek végzésének körülményeit.
– Tájékozott a kézműves területen végzendő minta, felület és forma kutatás, forrásgyűjtés alapjául szolgáló módszerekről, megvalósítási irányokról, lehetőségekről.
– Alapvető ismeretekkel rendelkezik a kézművesség egyes területeiről és ezek kapcsolódási pontjairól más művészeti ágakkal, más szakterületekkel.
– Ismeretekkel rendelkezik a kézműves terület szakmaként, illetve a kulturális intézményrendszer részeként való működéséről.
– Tisztában van a kézműves területre vonatkozó etikai szabályokkal, szerzői joggal.
– Ismeri azokat a természetes alapanyagokat, melyeket a kézművesség tradicionálisan használ, valamint azokat az innovatív anyagokat, melyeket tárgyalkotása során munkájába beépíteni tud.
b) képességei
– A választott kézműves tevékenység alkotói gyakorlata során képes tudatos és kreatív munkára.
– A választott kézműves tevékenység során képes rutin szakmai problémák azonosítására és megoldására.
– Képes kézműves alkotói egyéniségét munkáiban érvényesíteni.
– A tanulmányai során szerzett tapasztalatokra támaszkodva képes az általa választott kézműves tudásanyag analízisére, feldolgozására, kezelésére.
– Magas szintű technikai tudással rendelkezik kézműves művészi elképzeléseinek önálló vagy csoportban történő megvalósításához.
– Képes kreatívan megújítani kézműves tevékenysége technikai ismereteit.
– Hatékonyan és kreatívan képes használni és továbbadni kézműves tevékenysége alapjául szolgáló technikai, anyagi és információs forrásokat.
– Képes a szakmai elvárásoknak megfelelően alkalmazni, és továbbadni manuális és elméleti tudását különböző intézményes keretek között is.
– A munkájához használt anyagokon belül meg tudja különböztetni az egészséges és egészségre káros alapanyagokat.
c) attitűdje
– Nyitott az új ismeretekre, módszerekre, kreatív, dinamikus megvalósítási lehetőségekre a kézművesség területén.
– Kritikai megértéssel viszonyul kézműves művészeti ágának történeti és kortárs alkotásaihoz, valamint előadói gyakorlataihoz.
– Törekszik kézműves készségei fejlesztésére.
– Törekszik arra, hogy kézműves művészeti tevékenysége során más művészeti ágak szereplőivel hatékonyan együttműködjön.
– Önmaga és mások számára is fontosnak érzi egészségtudatos anyagválasztási ismereteit.
– A kézművesség területén szakmája etikai normáit betartja.
d) autonómiája és felelőssége
– Szakmai orientációja kézműves területen kialakult.
– Saját kézműves indíttatású művészeti koncepciót alkot, amelyet önállóan valósít meg.
– Önállóan hoz létre kézműves alkotásokat, vesz részt közös művészeti produkciók létrehozásában.
– Felismeri kézműves tevékenységének közösségi és társadalmi hatásait.
– Tudatosan és felelősséggel gondolkodik kézműves munkájának társadalmi vonatkozásairól.
– Önállóan és egészségtudatos szempontok alapján dönt az anyag- és technológia választásról.
8. Az alapképzés jellemzői
8.1. Szakmai jellemzők
8.1.1. A szakképzettséghez vezető tudományágak, szakterületek, amelyekből a szak felépül:
– a művészetközvetítés általános elmélete 20–30 kredit;
– a kézműves tárgykultúra szakelmélete 9–15 kredit;
– művészetközvetítő és kommunikációs ismeretek 9–15 kredit;
– kézműves és művészeti alapismeretek 20–40 kredit;
– kézműves alkotói ismeretek és a választott kézműves műfaj (specializáció) releváns szakmai ismeretei: 60–98 kredit.
8.1.2. A specializáció a felsőoktatási intézmény által biztosított, a műhelyháttérrel rendelkező kézműves lehetőségek keretei között megszerezhető, sajátos kompetenciákat eredményező speciális ismeret, amelynek kreditértéke a képzés egészén belül legalább 60 kredit.
8.2. Idegennyelvi követelmény
Az alapfokozat megszerzéséhez egy idegen nyelvből államilag elismert, középfokú (B2), komplex típusú nyelvvizsga vagy ezzel egyenértékű érettségi bizonyítvány vagy oklevél megszerzése szükséges.
8.3. A szakmai gyakorlat követelményei
A szakmai, alkotói gyakorlat a képzés tantervében meghatározott, külső helyen, belső próbateremben, műteremben, mesterségteremben, szaktanteremben, stúdióban, laborban szervezett, konzultációval kísért művészeti gyakorlat, amelynek kreditértéke legalább 3 kredit.
1. Az alapképzési szak megnevezése: zenekultúra (Music Culture)
2. Az alapképzési szakon szerezhető végzettségi szint és a szakképzettség oklevélben szereplő megjelölése
– végzettségi szint: alap- (baccalaureus, bachelor; rövidítve: BA-) fokozat
– szakképzettség: zenekultúra szakember
– a szakképzettség angol nyelvű megjelölése: Music Culture Expert
3. Képzési terület: művészetközvetítés
4. A képzési idő félévekben: 6 félév
5. Az alapfokozat megszerzéséhez összegyűjtendő kreditek száma: 180 kredit
– a szak orientációja: kiemelten gyakorlatorientált (70–80 százalék)
– a szakdolgozat (diplomamunka) készítéséhez rendelt kreditérték: 10 kredit
– a szabadon választható tantárgyakhoz rendelhető minimális kreditérték: 9 kredit
6. * A szakképzettség képzési területek egységes osztályozási rendszere szerinti tanulmányi területi besorolása: 212/0215
7. Az alapképzési szak képzési célja és a szakmai kompetenciák
A képzés célja olyan zenei szakemberek képzése, akik elméleti és gyakorlati ismereteik, a kulturális, művészeti intézményrendszerről szerzett tudásuk birtokában jó ízléssel és alkotó döntési készséggel képesek zenei művészetközvetítői – szervező, irányító, szerkesztő és lebonyolító jellegű – feladataik ellátására az európai térség kulturális, művészeti intézményeiben. A képzés során a hallgatók kellő jártasságra tesznek szert a magyar zenei élet és az európai országok zenei életének megismerésében. Felkészültek tanulmányaik mesterképzésben történő folytatására.
7.1. Az elsajátítandó szakmai kompetenciák
7.1.1. A zenekultúra szakember
a) tudása
– Átfogó ismeretekkel rendelkezik a zenekultúra szakterületének alapját jelentő folyamatokról és koncepciókról: a művészetközvetítés területén végzett zenei szervező, irányító, szerkesztő és lebonyolító jellegű tevékenységekről.
– Átfogó ismeretekkel rendelkezik szakterülete főbb elméleti alapelveiről: a zenetörténeti stíluskorszakokról és irányzatokról, a fontosabb zenei műfajokról és alkotásokról, valamint az egyes stíluskorszakok zeneelméleti (elsősorban harmóniai és formai) jellegzetességeiről.
– Alapvető ismeretekkel rendelkezik – a zenei készségfejlesztésről, valamint a zenei interpretációs gyakorlatról szerzett tudása révén – a zenekultúra területén végzett gyakorlati jellegű tevékenységekről.
– Alapvető ismeretekkel rendelkezik – zenei (ezen belül zenetörténeti és művészettörténeti) tanulmányai eredményeként – a zene és más művészeti ágak közötti kapcsolódási pontokról.
– Ismeretekkel rendelkezik a kórusélet szervezőmunkáját segítő tevékenységekről, a kórusvezénylés technikájáról és zenei tartalmáról, valamint a kóruséneklés alapjául szolgáló énektechnikáról és repertoárról.
– Ismeretekkel rendelkezik a hangszeres zenei alkotó- és előadó-művészetet segítő tevékenységekről.
– Ismeretekkel rendelkezik a zenekultúra szakterületén végzett tevékenységeknek a kulturális intézményrendszer részeként való működéséről.
– Rendelkezik a zenei élethez kapcsolódó szervezési és a kulturális ismeretterjesztési tudással.
– Tájékozott a zenekultúra területén végzendő kutatás, forrásgyűjtés alapjául szolgáló módszerekről, megvalósítási irányokról, lehetőségekről.
– Tisztában van a zenekultúra területén végzett valamennyi tevékenységre vonatkozó etikai szabályokkal, a szerzői joggal.
– Ismeri a zenei információs rendszer intézményeit, valamint az európai térség zenei életét.
b) képességei
– Képes a zenekultúra ismereteinek közvetítése során tudatos és kreatív munkára a különféle zenei és kulturális intézményekben.
– Képes a szakmai elvárásoknak megfelelően alkalmazni zenei (ezen belül zeneelméleti, zenetörténeti, készségfejlesztési, interpretációs és zenei szervezői) tudását különböző intézményes keretek között is.
– A zenei alkotásokról szerzett átfogó zenetörténeti ismeretei alapján képes a zenei és kulturális területen végzett feladatai magas szintű ellátására.
– Képes a megszerzett elméleti tudásanyag annak alapján történő kezelésére, hogy az – a szerkesztői és szervező jellegű tevékenység során – elképzelései megvalósításában magas szinten legyen hasznosítható.
– A zenei készségfejlesztésről, valamint a zenei interpretációs gyakorlatról szerzett tudása révén képes a zenekultúra területén végzett gyakorlati (irányító, lebonyolító) jellegű tevékenységek magas szintű kivitelezésére.
– Hatékonyan képes használni a tevékenysége alapjául szolgáló technikai, anyagi és információs forrásokat a zenekultúra közvetítése érdekében.
– Képes alkalmazni a zenekultúra területén végzett szervező, irányító, szerkesztő és lebonyolító jellegű tevékenységre vonatkozó etikai normákat.
– Képes a zenekultúra ismereteinek közvetítése során az egészségtudatos szemlélet kialakítására, megerősítésére.
c) attitűdje
– Kellő szakmai tudása révén értően viszonyul a különböző zenetörténeti korszakokban keletkezett alkotásokhoz.
– Nyitott az új zenei ismeretekre, módszerekre, kreatív, dinamikus megvalósítási lehetőségekre.
– Nyitottan és kommunikatívan vesz részt a zenei és más, művészetközvetítő jellegű projektek kialakításában.
– Kritikai hozzáállást érvényesít a zenekultúra területéhez tartozó szakmai kérdésekben.
– Kritikai megértéssel viszonyul a kortárs kompozíciókhoz, segíti bemutatási, megjelentetési lehetőségeiket.
– Tudatosan gondolkodik a zenekultúra területére vonatkozó valamennyi tevékenység társadalmi és közösségi vonatkozásairól.
– Törekszik arra, hogy zenei és kulturális ismereteire támaszkodva más művészeti ágak szereplőivel, valamint más kulturális és gazdasági területek szakembereivel hatékonyan együttműködjön.
– Törekszik arra, hogy részt vegyen önálló vagy közös zenei produkciókban, azok szervezésében, lebonyolításában.
– Törekszik zenei, kulturális és művészetközvetítői ismeretei folyamatos megújítására.
– Törekszik a zenekultúra területén végzett tevékenységekre vonatkozó etikai normák betartására.
– Fontos számára a zenekultúrához kapcsolódó tevékenységekben az egészségtudatos szemlélet kialakítása, megerősítése.
d) autonómiája és felelőssége
– Szakmai orientációja kialakult: olyan zeneelméleti ismeretekkel, gyakorlati zenei készségekkel rendelkezik, melyek révén közreműködhet közösségi és egyéni zenei események, produkciók létrejöttében, illetve annak elősegítésében.
– A zenekultúra területén végzett (szervező, irányító, szerkesztői és lebonyolító) tevékenységekre vonatkozóan önálló koncepciót alkot, mely által a zene közösségformáló értékeit hitelesen közvetíti.
– Felismeri művészetközvetítői tevékenységének, valamint a zenélés közösségformáló erejének társadalmi hatásait.
– Elfogadja és hitelesen közvetíti a zenekultúra területén végzett tevékenységek társadalmi szerepét, értékeit.
– Multikulturális megközelítésmód kialakításával kreatívan vesz részt a zenei és egyéb, kulturális jellegű projektekben.
– A zenekultúra területén végzett tevékenységek szakmai (elméleti és gyakorlati) értékrendszerében való jártassága révén zenei, kulturális és művészetközvetítői ismereteit magas szakmai szinten adja tovább.
– Szakmai felelősséget érez azért, hogy a zeneoktatásban a zenekultúra etikai normái érvényesüljenek.
– Hozzájárul elsősorban a zenei munkaképesség-gondozás ismerete révén a zenekultúrához kapcsolódó tevékenységekben az egészségtudatos szemlélet kialakításához, megerősítéséhez.
8. Az alapképzés jellemzői
8.1. Szakmai jellemzők
8.1.1. A szakképzettséghez vezető tudományágak, szakterületek, amelyekből a szak felépül:
– a művészetközvetítés általános elmélete 20–30 kredit;
– a zenekultúra szakelmélete 9–15 kredit;
– művészetközvetítő és kommunikációs ismeretek 9–15 kredit;
– zenei és társművészeti alapismeretek 20–40 kredit;
– zenei előadói (specializációs) és zeneelméleti jellegű alapismeretek 50–108 kredit.
8.1.2. A specializáció a felsőoktatási intézmény által a zenei területéről ajánlott, sajátos kompetenciákat eredményező speciális ismeret, amelynek kreditértéke a képzés egészén belül legalább 50 kredit.
8.2. Idegennyelvi követelmény
Az alapfokozat megszerzéséhez egy idegen nyelvből államilag elismert, középfokú (B2), komplex típusú nyelvvizsga vagy ezzel egyenértékű érettségi bizonyítvány vagy oklevél megszerzése szükséges.
8.3. A szakmai gyakorlat követelményei
A szakmai, alkotói gyakorlat a képzés tantervében meghatározott, külső helyen, belső próbateremben, szaktanteremben, stúdióban szervezett, konzultációval kísért művészeti gyakorlat, amelynek kreditértéke legalább 3 kredit.
1. Az alapképzési szak megnevezése: képi ábrázolás (Visual Representation)
2. Az alapképzési szakon szerezhető végzettségi szint és a szakképzettség oklevélben szereplő megjelölése
– végzettségi szint: alap- (baccalaureus, bachelor; rövidítve: BA-) fokozat
– szakképzettség: alapszakos festő/grafikus
– a szakképzettség angol nyelvű megjelölése: Visual Representation Artist
3. Képzési terület: művészetközvetítés
4. A képzési idő félévekben: 6 félév
5. Az alapfokozat megszerzéséhez összegyűjtendő kreditek száma: 180 kredit
– a szak orientációja: kiemelten gyakorlatorientált (70–80 százalék)
– a szakdolgozat (diplomamunka) készítéséhez rendelt kreditérték: 10 kredit
– a szabadon választható tantárgyakhoz rendelhető minimális kreditérték: 9 kredit
6. A szakképzettség képzési területek egységes osztályozási rendszere szerinti tanulmányi területi besorolása: 211/0213
7. Az alapképzési szak képzési célja és a szakmai kompetenciák
A képzés célja olyan szakemberek képzése, akik átfogó elméleti és gyakorlati ismeretekkel rendelkeznek egyrészt a tradicionális és kortárs képalkotás, képalakítás terén, másrészt a képírás (elektronikus képalkotás) világában. Szemléletmódjuk biztos alapokat nyújt a hagyományos és digitális vizuális világban való tájékozódáshoz, beleértve a képalkotás tradicionális vagy interaktív megnyilvánulásait is a hétköznapi és művészeti területen. Alkalmasak a vizuális nyelvben rejlő kifejezési lehetőségek tanulmányozására és azok autonóm módon történő felhasználására. Felkészültségük alapján kellő mélységű elméleti ismerettel és alkotói gyakorlati készséggel rendelkeznek szakmai munkához, gyakorlatvezetéshez. Felkészültek tanulmányaik mesterképzésben történő folytatására.
7.1. Az elsajátítandó szakmai kompetenciák
7.1.1. Az alapszakos festő, grafikus
a) tudása
− Átfogó ismeretekkel rendelkezik a festészet, a grafika területén végzett alkotói tevékenységek alapjául szolgáló folyamatokról és koncepciókról.
− Alapvető ismeretekkel rendelkezik a festészet, a grafika elméleteiről, történetéről, alapelveiről, stíluskorszakairól és irányzatairól, fontosabb alkotásairól.
− Ismeri a festészet, a grafika területén végzett alkotói tevékenységek alapjául szolgáló anyagokat, technikákat, valamint a tevékenységek végzésének körülményeit.
− Tájékozott a festészet, a grafika területén végzendő kutatás, forrásgyűjtés alapjául szolgáló módszerekről, megvalósítási irányokról, lehetőségekről.
− Ismeri a területhez kapcsolódó kommunikációs feladatok megoldási lehetőségeit, az új termékek prototípusainak létrehozási folyamatát, az ismeretszerzés módjait, a fontosabb tervezői információbázisokat és információszerzési forrásokat.
− Ismeri a felhasználói, kulturális, társadalmi, technológiai és gazdasági szempontok tervezésbe való integrálásának módozatait.
− Ismeri a festészet, a grafika területén használt alapanyagokat és azok egészségre gyakorolt hatását.
b) képességei
− Képes a festészet, a grafika területén kifejtett alkotói gyakorlat során tudatos és kreatív munkára.
− Képes a festészet, a grafika területén kifejtett gyakorlat során rutin szakmai problémák azonosítására és megoldására.
− Az alkotói gyakorlat során az alkalmazott műfajok esetén képes csapatmunkában a közös alkotási folyamat megszervezésére és kivitelezésére.
− A tanulmányai során szerzett tapasztalatokra támaszkodva képes a festészettel, grafikával kapcsolatos tudásanyag elemzésére, feldolgozására és gyakorlatának továbbadására.
− Magas szintű technikai tudással rendelkezik művészi elképzeléseinek megvalósításához a festészet, a grafika területén.
− Képes az adaptív gondolkodás alkalmazására, új ismeretek folyamatos befogadására, feldolgozására és szintézisére.
− Képes a festészet, a grafika kommunikációs technikái és tervezési módszerei magas szintű alkalmazására.
− A festészet, a grafika területén használt anyagokon belül meg tudja különböztetni az egészséges és egészségre káros alapanyagokat.
c) attitűdje
− Kritikai megértéssel viszonyul a festészet, a grafika területén lévő klasszikus és kortárs alkotásokhoz.
− Nyitott az új ismeretekre, módszerekre, kreatív, dinamikus megvalósítási lehetőségekre a festészet, a grafika területén.
− A vizuális eszközöket kreatívan használja a festészet, a grafika területén.
− Törekszik csapatmunkában a különböző projektek megvalósításához szükséges társadalmi, technológiai, gazdasági és kulturális területek szakembereivel való párbeszédre és együttműködésre.
− A tanulmányai során szerzett tapasztalatokra támaszkodva képes a festészet, a grafika területén kritikai hozzáállást érvényesíteni.
− Önmaga és mások számára is fontosnak érzi egészségtudatos anyagválasztási ismereteit a festészet, a grafika területén.
d) autonómiája és felelőssége
− Törekszik arra, hogy önállóan hozzon létre alkotásokat a festészet, a grafika területén vagy részt vegyen közös művészeti produkciók létrehozásában.
− Szakmai orientációja kialakult a festészet, a grafika területén.
− Saját művészeti koncepciót alkot, melyet önállóan valósít meg a festészet, a grafika területén.
− Nyitottan és kommunikatívan vesz részt a festészeti, grafikai projektek kialakításában vagy formálásában.
− Felismeri a festészet, a grafika területén végzett tevékenységének közösségi és társadalmi hatásait.
− Hitelesen közvetíti a festészet, a grafika társadalmi értékeit.
− Önállóan és egészségtudatos szempontok alapján dönt az anyag- és technológiaválasztásról a festészet, a grafika területén.
8. Az alapképzés jellemzői
8.1. Szakmai jellemzők
8.1.1. A szakképzettséghez vezető tudományágak, szakterületek, amelyekből a szak felépül:
– a művészetközvetítés általános elmélete 20–30 kredit;
– művészetközvetítő és kommunikációs ismeretek 8–16 kredit;
– a képalkotás szakelmélete 8–16 kredit;
– festő, grafikus és művészeti alapismeretek 9–15 kredit;
– festő, grafikus alkotói alapismeretek 80–114 kredit.
8.1.2. A specializáció a felsőoktatási intézmény által a festészet, grafika területéről ajánlott, sajátos kompetenciákat eredményező speciális ismeret, amelynek kreditértéke a képzés egészén belül legalább 30 kredit.
8.2. Idegennyelvi követelmény
Az alapfokozat megszerzéséhez egy idegen nyelvből államilag elismert, középfokú (B2), komplex típusú nyelvvizsga vagy ezzel egyenértékű érettségi bizonyítvány vagy oklevél megszerzése szükséges.
8.3. A szakmai gyakorlat követelményei
A szakmai, alkotói gyakorlat a képzés tantervében meghatározott, külső helyen, belső próbateremben, műteremben, mesterségteremben, szaktanteremben, stúdióban, laborban szervezett, konzultációval kísért művészeti gyakorlat, amelynek kreditértéke legalább 3 kredit.
1. Az alapképzési szak megnevezése: mozgóképkultúra és médiaismeret (Film and Media Studies)
2. Az alapképzési szakon szerezhető végzettségi szint és a szakképzettség oklevélben szereplő megjelölése
– végzettségi szint: alap- (baccalaureus, bachelor; rövidítve: BA-) fokozat
– szakképzettség: mozgóképkultúra és médiaismeret alapszakos szakember
– a szakképzettség angol nyelvű megjelölése: Film and Media Specialist
3. Képzési terület: művészetközvetítés
4. A képzési idő félévekben: 6 félév
5. Az alapfokozat megszerzéséhez összegyűjtendő kreditek száma: 180 kredit
– a szak orientációja: kiemelten gyakorlatorientált (70–80 százalék)
– a szakdolgozat (diplomamunka) készítéséhez rendelt kreditérték: 10 kredit
– a szabadon választható tantárgyakhoz rendelhető minimális kreditérték: 9 kredit
6. A szakképzettség képzési területek egységes osztályozási rendszere szerinti tanulmányi területi besorolása: 213/0211
7. Az alapképzési szak képzési célja és a szakmai kompetenciák
A képzés célja olyan mozgóképkultúra és média szakemberek képzése, akik elméleti ismereteik birtokában képesek tájékozódni a tömegmédiumok fejlődésének folyamataiban, ismerik a mediális közlés sajátosságait és képesek a mediális közlésmódot használó szövegek értelmezésére. A végzettek alkalmasak a mozgóképes, illetve multimédiás szövegek előállításával kapcsolatos gyakorlati feladatok ellátására. Felkészültségük alapján kellő mélységű elméleti ismerettel és alkotói gyakorlati készséggel rendelkeznek szakmai munkához, gyakorlatvezetéshez. Felkészültek tanulmányaik mesterképzésben történő folytatására.
7.1. Az elsajátítandó szakmai kompetenciák
7.1.1. A mozgóképkultúra és médiaismeret alapszakos szakember
a) tudása
− Átfogó ismeretekkel rendelkezik a mozgókép és a média területén végzett alkotói tevékenységek alapjául szolgáló folyamatokról és koncepciókról.
− Alapvető ismeretekkel rendelkezik a mozgókép és a média elméleteiről, történetéről, alapelveiről, stíluskorszakairól és irányzatairól, fontosabb alkotásairól.
− Ismeri a mozgókép és a média területén végzett alkotói tevékenységek alapjául szolgáló anyagokat, technikákat, valamint a tevékenységek végzésének körülményeit.
− Tájékozott a mozgókép és a média területén végzendő kutatás, forrásgyűjtés alapjául szolgáló módszerekről, megvalósítási irányokról, lehetőségekről.
− Ismeri a területhez kapcsolódó kommunikációs feladatok megoldási lehetőségeit, az ismeretszerzés módjait, a fontosabb információbázisokat és információszerzési forrásokat.
− Ismeri a felhasználói, kulturális, társadalmi, technológiai és gazdasági szempontok tervezésbe való integrálásának módozatait.
b) képességei
− Képes a mozgókép és a média területén lévő alkotói gyakorlat során tudatos és kreatív munkára.
− Képes a mozgókép és a média területén lévő gyakorlat során rutin szakmai problémák azonosítására és megoldására.
− Az alkotói gyakorlat során képes csapatmunkában a közös alkotási folyamat megszervezésére és kivitelezésére.
− A tanulmányai során szerzett tapasztalatokra támaszkodva képes a mozgókép és a média területén lévő tudásanyag analízisére, feldolgozására és gyakorlatának továbbadására.
− Magas szintű technikai tudással rendelkezik művészi elképzeléseinek megvalósításához a mozgókép és a média területén.
− Képes adaptív gondolkodásra, új ismeretek folyamatos befogadására, feldolgozására és szintézisére.
− Képes tevékenységének környezet- és egészségtudatos megszervezésére, a környezet- és egészségtudatos munkavégzésre, a stressz- és konfliktushelyzetek kezelésére.
c) attitűdje
− Kritikai megértéssel viszonyul a mozgókép és a média területén klasszikus és kortárs alkotásokhoz.
− Nyitott az új ismeretekre, módszerekre, kreatív, dinamikus megvalósítási lehetőségekre a mozgókép és a média területén.
− A vizuális eszközöket kreatívan használja a mozgókép és a média területén.
− Törekszik csapatmunkában a különböző projektek megvalósításához szükséges társadalmi, technológiai, gazdasági és kulturális területek szakembereivel való párbeszédre és együttműködésre.
− A tanulmányai során szerzett tapasztalatokra támaszkodva képes a mozgókép és a média területén kritikai hozzáállást érvényesíteni.
− Betartja szakmája etikai normáit.
− Fontos számára a kiegyensúlyozott együttműködés másokkal, továbbá tevékenységének körülményeihez alkalmazkodó életmód keretében a fizikai és szellemi erőnlét fenntartása.
d) autonómiája és felelőssége
− Törekszik arra, hogy önállóan hozzon létre alkotásokat a mozgókép és a média területén, vagy részt vegyen közös művészeti produkciók létrehozásában.
− Szakmai orientációja kialakult a mozgókép és a média területén.
− Saját művészeti koncepciót alkot, melyet önállóan valósít meg a mozgókép és a média területén.
− Nyitottan és kommunikatívan vesz részt a mozgókép és a média területén lévő projektek kialakításában vagy formálásában.
− Felismeri a mozgókép és a média területén végzett tevékenységének közösségi és társadalmi hatásait.
− Hitelesen közvetíti a mozgókép és a média társadalmi értékeit.
− A szakma normáinak elfogadására és képviseletére törekszik minden fórumon.
− Törekszik arra, hogy a csapatmunka környezet- és egészségtudatos, a légkör kiegyensúlyozott, stressztől és konfliktusoktól mentes legyen.
8. Az alapképzés jellemzői
8.1. Szakmai jellemzők
8.1.1. A szakképzettséghez vezető tudományágak, szakterületek, amelyekből a szak felépül:
– a művészetközvetítés általános elmélete 20–30 kredit;
– művészetközvetítő és kommunikációs ismeretek 8–16 kredit;
– a képalkotás szakelmélete 8–16 kredit;
– mozgóképes és művészeti alapismeretek 9–15 kredit;
– mozgóképes alkotói alapismeretek 80–114 kredit.
8.1.2. A specializáció a felsőoktatási intézmény által a mozgóképkultúra területéről ajánlott, sajátos kompetenciákat eredményező speciális ismeret, amelynek kreditértéke a képzés egészén belül legalább 30 kredit.
8.2. Idegennyelvi követelmény
Az alapfokozat megszerzéséhez egy idegen nyelvből államilag elismert, középfokú (B2), komplex típusú nyelvvizsga vagy ezzel egyenértékű érettségi bizonyítvány vagy oklevél megszerzése szükséges.
8.3. A szakmai gyakorlat követelményei
A szakmai, alkotói gyakorlat a képzés tantervében meghatározott, külső helyen, belső próbateremben, műteremben, mesterségteremben, szaktanteremben, stúdióban, laborban szervezett, konzultációval kísért művészeti gyakorlat, amelynek kreditértéke legalább 3 kredit.
1. Az alapképzési szak megnevezése: kortárs könnyűzene (Contemporary Music)
2. Az alapképzési szakon szerezhető végzettségi szint és a szakképzettség oklevélben szereplő megjelölése
– végzettségi szint: alap- (baccalaureus, bachelor; rövidítve: BA-) fokozat
– szakképzettség oklevélben szereplő megjelölése:
– könnyűzenész (gitár)
– könnyűzenész (basszusgitár)
– könnyűzenész (billentyűs hangszerek)
– könnyűzenész (szaxofon)
– könnyűzenész (harsona)
– könnyűzenész (trombita)
– könnyűzenész (ütőhangszerek)
– könnyűzenész (ének)
– a szakképzettség angol nyelvű megjelölése:
– Pop Musician (Guitar)
– Pop Musician (Bass Guitar)
– Pop Musician (Keyboards)
– Pop Musician (Saxophone)
– Pop Musician (Trombone)
– Pop Musician (Trumpet)
– Pop Musician (Percussions)
– Pop Musician (Singing)
– választható szakirányok: könnyűzenei gitár, könnyűzenei basszusgitár, könnyűzenei billentyűs hangszerek, könnyűzenei szaxofon, könnyűzenei harsona, könnyűzenei trombita, könnyűzenei ütőhangszerek, könnyűzenei ének
3. Képzési terület: művészetközvetítés
4. A képzési idő félévekben: 6 félév
5. Az alapfokozat megszerzéséhez összegyűjtendő kreditek száma: 180 kredit
– a szak orientációja: kiemelten gyakorlatigényes (70–80 százalék)
– a diplomahangversenyhez rendelt kreditérték: 10 kredit
– szakirányhoz rendelhető minimális kreditérték: 100 kredit
– a szabadon választható tantárgyakhoz rendelhető minimális kreditérték: 9 kredit
6. A szakképzettség képzési területek egységes osztályozási rendszere szerinti tanulmányi területi besorolása: 212/0215
7. Az alapképzési szak képzési célja és a szakmai kompetenciák
A képzés célja könnyűzenei előadók képzése, akik a műfajra jellemző elektrotechnikai, hangszeres és énekes technikai tudásuk és ismereteik, előadói készségeik birtokában képesek különböző zenei együttesekben, valamint zenei vagy kulturális intézmények működésében szakmai kompetenciájuknak megfelelő, aktív, közreműködői vagy egyszerűbb irányítói, könnyűzenei menedzsment feladatok ellátására. Felkészültek tanulmányaik mesterképzésben történő folytatására.
7.1. Az elsajátítandó szakmai kompetenciák
7.1.1. A könnyűzenész
a) tudása
– Átfogó ismeretei vannak az egyetemes és a magyar könnyűzene-történet korszakairól, irányzatairól, a legkiemelkedőbb együttesekről.
– Ismeri a könnyűzenei előadó-művészeti tevékenysége alapjául szolgáló zeneelméleti hátteret, az összhangzattant, formatant, a különböző könnyűzenei stílusokat, műfajokat.
– Alapvető ismeretekkel rendelkezik a szóló- és az együttes könnyűzenei előadó-művészet sajátos követelményeiről, valamint a könnyűzene és más művészeti ágak közötti kapcsolódási pontokról.
– Tisztában van a könnyűzenei előadó-együttesek működésének és működtetésének tartalmi és formai kereteivel, valamint társadalmi-művelődési adottságaival.
– Tisztában van a könnyűzenei előadó-művészetre vonatkozó etikai szabályokkal és a legalapvetőbb szerzői jogi kérdésekkel.
– Alapvető ismeretekkel rendelkezik a filozófia történetéről és fogalmi szerkezetéről.
– Alapvető stúdiótechnikai ismeretekkel rendelkezik, jártas a hangfelvételek készítésében.
b) képességei
– Képes az általa tanult, előadott könnyűzenei alkotások önálló értékelésére azok történeti, műfaji, stiláris, szórakoztató funkciójának aspektusából.
– A könnyűzenei szerzemények elsajátítása során képes a kottakép értelmezésére, ennek alapján az autentikus előadásra.
– Képes hallás után felismerni, lejegyezni, valamint memorizálni vagy szabadon kezelni, alakítani különböző könnyűzenei anyagokat.
– Különböző csoportos zenei tevékenységben, összművészeti tevékenységben képes kreatív és alkalmazkodó módon részt venni, ennek során hatékonyan kommunikálni.
– Képes zenei együtteseket, művelődési intézményeket alkotó módon segíteni és azokban tevőleges résztvevőként feladatokat elvégezni.
– Tevékenysége során képes alkalmazni a könnyűzenei előadó-művészet etikai normáit.
– A filozófia történetével összefüggő alapvető kérdésekben képes adekvát módon megnyilatkozni, a helyes fogalmi rendszert használni.
c) attitűdje
– Tájékozódni tud a filozófia és a különböző művészetek világában, és a könnyűzene helyét és szerepét e körben meg tudja fogalmazni.
– Értő módon viszonyul a könnyűzenei irodalom alkotásaihoz, valamint a különböző stílusú zenei előadói gyakorlatokhoz, konkrét szórakoztató zenei produkciókhoz.
– Nyitott a csoportos zenei, összművészeti produkciókban való részvételre, amelyekben alkalmazkodóan vesz részt.
– Tudatosan gondolkodik a könnyűzenei előadó-művészeti produkcióinak társadalmi vonatkozásairól.
– Törekszik a könnyűzenei előadó-művészet etikai normáinak betartására.
d) autonómiája és felelőssége
– Tudatában van annak, hogy a társadalomban nem csupán önmagát, hanem könnyűzenész tevékenységével a színvonalas zenei szórakoztatás értékeit is képviseli.
– Folyamatosan figyelemmel kíséri a könnyűzenei élet eseményeit, tájékozott a tevékenységéhez kapcsolódó írásos publikációk terén is.
– Nyitottan és kommunikatívan vesz részt könnyűzenei előadó-művészeti produkciók kialakításában vagy formálásában.
– Felismeri előadó-művészeti tevékenységének közösségi és társadalmi hatásait.
– Elfogadja és hitelesen közvetíti szakterületének társadalmi szerepét, funkcióját és értékeit.
– Szakmai orientációja kialakult.
– Pódiumhelyzetben biztonsággal teljesíti a specializáció szerinti hangszeres rutinfeladatokat.
– A specializáció szerinti hangszeres előadó-művészi teljesítményét a szakterület minőségi elvárásaival összhangban tartja.
– Műsorát instrukciók alapján, hangszeres vagy énekes tudásszintjének és szakmai orientációjának megfelelően, értékfeltáró és értékmegőrző szemlélettel választja meg.
– Egyéni és csoportos munka eredményeként megvalósuló hangszeres produkciókban egyaránt magas színvonalú teljesítményt nyújt.
7.1.2. A szakirányokon szerezhető további sajátos kompetenciák
7.1.2.1. A könnyűzenei gitár szakirányon továbbá a könnyűzenész
a) tudása
– Birtokában van a specializáció szerinti hangszerjátékhoz tartozó zenei képességeknek, zenei tudáselemeknek és a szükséges hangszer/ének technikai eszköztárnak.
– A specializáció szerinti hangszerjátékra vonatkozóan átfogó műfaj- és előadásmód-ismerete van.
– Alapvető ismeretekkel rendelkezik a lapról játék, a transzponálás, valamint az improvizáció módjairól.
– Alapvető ismeretekkel rendelkezik a műfaj keretein belüli zeneszerzési ismeretekkel.
– Alapvető ismeretei vannak a specializáció szerinti hangszeres szólamot tartalmazó művek egyéni és csoportos munka során történő elsajátításának folyamatáról, sajátos követelményeiről, a gyakorlási módszerekről, a próbatechnikákról.
– Átfogó ismereti vannak a specializáció szerinti hangszer történetéről, típusairól, felépítéséről, működéséről.
b) képességei
– Képes különböző stílusú, műfajú, a specializáció szerinti hangszeres műveket, illetve szerzeményeknek a specializáció szerinti szólamait és harmóniamenetes kíséreteit stílusban előadni.
– Képes a specializációnak megfelelő, könnyebb szerzeményeket, hangszeres szólamokat első látás után megszólaltatni (lapról játék), egyszerűbb zenei anyagokat transzponálni, improvizatív módon alakítani, a specializáció szerinti hangszeren megszólaltatni.
– Átlátja a szakirány szerinti hangszeres zenekari irodalom jelentős részét.
– A szakirány szerinti könnyűzenei alkotások, illetve a specializáció szerinti hangszeres szólamot tartalmazó szerzemények elsajátítása során képes a folyamat időbeli megtervezésére, meghatározott gyakorlási metódusok alkalmazására, csoportos munka során az alkalmazkodó részvételre.
c) attitűdje
– A specializáció szerinti hangszeres tudását rendszeres, hatékony gyakorlással folyamatosan karbantartja, fejleszti.
– Kreatív zenei gondolkodás jellemzi.
– Törekszik a specializáció szerinti hangszeres szóló-, valamint könnyűzenekari irodalom megismerésére, saját repertoárjának bővítésére.
7.1.2.2. A könnyűzenei basszusgitár szakirányon továbbá a könnyűzenész
a) tudása
– Magas szintű zenei és technikai ismeretei vannak a basszusgitárnak a könnyűzenében betöltött szerepéről és technikai lehetőségeiről.
– Ismeri a műfaj harmóniáinak kapcsolódási logikáját, az ezt megalapozó basszus funkciókat.
– Pontos együttműködésre képes az ütőhangszerekkel és a billentyűs hangszerekkel.
b) képességei
– Képes a könnyűzenei szerzemények basszus alapjának megszerkesztésére és a kívánt hangzás szerinti megszólaltatására.
– Képes könnyűzenekari partitúrák átlátására, azok, valamint a műfajra jellemző harmóniamenetes kísérés basszusgitáron történő megszólaltatására.
c) attitűdje
– A specializáció szerinti hangszeres tudását rendszeres, hatékony gyakorlással folyamatosan karbantartja, fejleszti.
– Kreatív zenei gondolkodás jellemzi.
– Törekszik a specializáció szerinti hangszeres szóló-, valamint könnyűzenekari irodalom megismerésére, saját repertoárjának bővítésére.
7.1.2.3. A könnyűzenei billentyűs hangszerek szakirányon továbbá a könnyűzenész
a) tudása
– Ismeri a könnyűzenei műfajokban használt harmóniai szerkesztést és e harmóniai megjelenítés zongorán vagy más, elektronikus billentyűs hangszeren történő megszólaltatásához szükséges szabályszerűségeket.
– Átfogó ismeretei vannak a billentyűs hangszereknek a könnyűzenében betöltött szerepéről és funkciójáról.
b) képességei
– Képes egyszerűbb könnyűzenekari partitúrák átlátására és a harmóniamenetes kíséret hangszeren történő megszólaltatására.
– Képes improvizatív és produktív módon alkalmazkodni a billentyűs hangszerek szóló- és kísérő funkcióinak követelményeihez.
c) attitűdje
– A billentyűs hangszerek sajátos adottságainak kiaknázásával bővíti műfajon belüli repertoárismeretét.
– Hangszeres előadó-művészeti produkciók mellett vokális könnyűzenei előadó-művészeti produkciókban való részvételre is nyitott.
7.1.2.4. A könnyűzenei szaxofon szakirányon továbbá a könnyűzenész
a) tudása
– Alapvető zenei és technikai ismeretei vannak a könnyűzenében használt szaxofonjátékról, a különböző könnyűzenei stílusokban használatos harmóniai konstrukciókról, gyakorlatban elsajátította a szaxofon hangszerspecifikus szerepét biztosító technikai ismereteket.
– Zenei szóló- és kamarazenei alkalmazkodó képességgel rendelkezik a könnyűzenei együttes más hangszereivel együttműködésben.
b) képességei
– Képes a könnyűzenei szerzemény partitúrájában szereplő hangszeres szóló vagy kamarazenei szerephez szükséges zenei képességek magas szintű alkalmazására.
– Képes improvizatív módon alkalmazni a hangszerjáték elemeit az adott zenei konstrukciónak megfelelően.
c) attitűdje
– Törekszik arra, hogy szaxofontudását a szakirány szerinti hangszeres tevékenysége szolgálatába állítsa.
– Törekszik a zenekari alkalmazkodás mellett a saját hangszerének használatára jellemző zenei konstrukciókat létrehozni, improvizálni.
7.1.2.5. A könnyűzenei harsona szakirányon továbbá a könnyűzenész
a) tudása
– Alapvető zenei és technikai ismeretei vannak a könnyűzenében használt harsonajátékról, a különböző könnyűzenei stílusokban használatos harmóniai konstrukciókról, gyakorlatban elsajátította a harsona meghatározó szerepét biztosító képességeket.
– Zenei alkalmazkodó képességgel rendelkezik a könnyűzenei együttes más hangszereinek tekintetében.
b) képességei
– Képes a könnyűzenei szerzemény partitúrájában szereplő hangszeres szóló vagy kamarazenei szerephez szükséges zenei képességek magas szintű alkalmazására.
– Képes improvizatív módon alkalmazni a hangszerjáték elemeit az adott zenei konstrukciónak megfelelően.
c) attitűdje
– Törekszik arra, hogy harsonatudását a specializáció szerinti hangszeres tevékenysége szolgálatába állítsa.
– Törekszik a zenekari alkalmazkodás mellett a saját hangszerének használatára jellemző zenei konstrukciókat létrehozni, improvizálni.
7.1.2.6. A könnyűzenei trombita szakirányon továbbá a könnyűzenész
a) tudása
– Alapvető zenei és technikai ismeretei vannak a könnyűzenében használt trombitajátékról, a különböző könnyűzenei stílusokban használatos harmóniai konstrukciókról, gyakorlatban elsajátította a trombita meghatározó szerepét biztosító képességeket.
– Zenei alkalmazkodó képességgel rendelkezik a könnyűzenei együttes más hangszereinek tekintetében.
b) képességei
– Képes a könnyűzenei szerzemény partitúrájában szereplő hangszeres szóló vagy kamarazenei szerephez szükséges zenei képességek magas szintű alkalmazására.
– Képes improvizatív módon alkalmazni a trombitajáték elemeit az adott zenei konstrukciónak megfelelően.
c) attitűdje
– Törekszik arra, hogy trombitatudását a specializáció szerinti hangszeres tevékenysége szolgálatába állítsa.
– Törekszik a zenekari alkalmazkodás mellett a saját hangszerének használatára jellemző zenei konstrukciókat létrehozni, improvizálni.
7.1.2.7. A könnyűzenei ütőhangszerek szakirányon továbbá a könnyűzenész
a) tudása
– Alapvető zenei és technikai ismeretei vannak a könnyűzenében használt ütőhangszer-használatról, a különböző könnyűzenei stílusokban használatos ritmikai konstrukciókról, gyakorlatban elsajátította az ütőhangszer meghatározó ritmikai szerepét biztosító képességeket.
– Zenei irányító és alkalmazkodó képességgel rendelkezik a könnyűzenei együttes más hangszereinek tekintetében.
b) képességei
– Képes a könnyűzenei szerzemény partitúrájában, hangszerelésében szereplő ütőhangszeres kamarazenei szerephez szükséges zenei képességek magas szintű alkalmazására.
– Képes improvizatív módon alkalmazni az ütőhangszerjáték elemeit az adott zenei konstrukciónak megfelelően.
c) attitűdje
– Törekszik arra, hogy ütőhangszertudását a specializáció szerinti hangszeres tevékenysége szolgálatába állítsa.
– Törekszik a zenekari alkalmazkodás mellett saját ütőhangszer-konstrukciók létrehozására, az improvizációra.
7.1.2.8. A könnyűzenei ének szakirányon továbbá a könnyűzenész
a) tudása
– Magas szinten ismeri a könnyűzenei énekléshez tartozó zenei tudáselemeket, technikai eszköztárat.
– Átfogó ismeretekkel rendelkezik a szóló- és vokál-énekes zenei előadásmódokról, a különböző könnyűzenei stílusokról, azok előadásmódjáról és a helyes idegen nyelvi szövegkiejtésről.
– Gyakorlatban, magas szinten elsajátította a saját hangfajának megfelelő vokális könnyűzenei irodalom egy részét, ismeretekkel rendelkezik az alaprepertoár más részeiről, a forrásokról (kották) és azok elérhetőségéről.
– Ismeri a könnyűzenei szerzemények egyéni és csoportos munka során történő elsajátításának folyamatát, sajátos követelményeit, a gyakorlási módszereket, próbatechnikákat.
– Alapvető ismeretei vannak legalább egy, a könnyűzene esetében jellemző idegen nyelv nyelvtani szabályairól, szókincséről, kiejtésmódjáról.
– Alapvető ismeretei vannak a színpadi megjelenés énekes könnyűzenei előadó-művészeti vonatkozásairól.
b) képességei
– Képes különböző stílusú dalok saját hangfajának megfelelő szólamát a stílusnak és a dalszerző gondolkodásmódjának megfelelően, szólisztikusan megszólaltatni.
– Átlátja a könnyűzenei szóló- és a vokáléneklés repertoárját.
– Az énekszólamok elsajátítása során képes a folyamat időbeli megtervezésére, meghatározott gyakorlási metódusok alkalmazására, csoportos munka során az alkalmazkodó részvételre.
– Képes legalább egy, a szólóénekes zenei műfajok esetében jellemző idegen nyelven írott dalszöveg, irodalmi szöveg tartalmának megismerésére, megértésére és a helyes szövegkiejtésre.
– Szólóénekes könnyűzenei előadó-művészeti produkcióit adekvát módon kiválasztott színművészeti elemek beépítésével valósítja meg.
c) attitűdje
– Énektudását rendszeres, hatékony gyakorlással folyamatosan karbantartja, fejleszti.
– Énekhangja egészségének megőrzésére kiemelt figyelmet fordít.
– Törekszik a könnyűzenei énekes repertoár, valamint a kamaraéneklés módjainak megismerésére, saját repertoárjának bővítésére.
– Az általa megtanult könnyűzenei szerzeményeket eredeti nyelven adja elő.
– Fontosnak tartja, hogy a megszólaltatásakor a tartalom kifejezését ízléses, karakteres színpadi előadásmóddal kísérje.
8. Az alapképzés jellemzői
8.1. Szakmai jellemzők
8.1.1. A szakképzettséghez vezető tudományágak, szakterületek, amelyekből a szak felépül:
– a zenei képességfejlesztéshez kapcsolódó szakmai ismeretek a diplomahangversenyhez rendelt kreditekkel együtt 100–120 kredit, amelyen belül a szakirány 47–54 kredit;
– a könnyűzenei művészetközvetítés elméleti, történeti háttere 35–45 kredit;
– audio-technikai ismeretek 8–10 kredit;
– értelmiségi modulok 4–6 kredit;
– egyéb ismeretek (szaknyelv, menedzseri ismeretek) 6–8 kredit.
8.1.2. A szakirányok képzésen belüli szakterületei és kreditaránya: könnyűzenei gitár, könnyűzenei basszusgitár, könnyűzenei billentyűs hangszerek, könnyűzenei szaxofon, könnyűzenei harsona, könnyűzenei trombita, könnyűzenei ütőhangszerek, könnyűzenei ének szakirányon:
– a választott hangszer, illetve az ének főtárgya legalább 40–45 kredit;
– a hangszerjáték metodikája és további, járulékos képzési elemei legalább 7–9 kredit.
8.2. Idegennyelvi követelmény
Az alapfokozat megszerzéséhez egy élő idegen nyelvből államilag elismert, középfokú (B2), komplex típusú nyelvvizsga vagy ezzel egyenértékű érettségi bizonyítvány vagy oklevél szükséges.
8.3. A szakmai gyakorlat követelményei
A felsőoktatási intézmény tantervében meghatározottak szerinti, a szakiránynak megfelelő, a képességfejlesztési folyamathoz szorosan kötődő előadói gyakorlat (koncertfellépések, gálák).
1. A mesterképzési szak megnevezése: állatorvosi (Veterinary Medicine)
2. A mesterképzési szakon szerezhető végzettségi szint és a szakképzettség oklevélben szereplő megjelölése
végzettségi szint: mester- (magister, master; rövidítve: MSc-) fokozat
szakképzettség: okleveles állatorvos doktor
a szakképzettség angol nyelvű megjelölése: Veterinary Surgeon
3. Képzési terület: agrár
4. A képzési idő félévekben: 11 félév
5. A mesterfokozat megszerzéséhez összegyűjtendő kreditek száma: 330 kredit
a szak orientációja: kiegyensúlyozott (40–60 százalék)
a diplomamunka készítéséhez rendelt kreditérték: 20 kredit
intézményen kívüli összefüggő gyakorlati képzés minimális kreditértéke: 20 kredit
a szabadon választható tantárgyakhoz rendelhető minimális kreditérték: 30 kredit
6. * A szakképzettség képzési területek egységes osztályozási rendszere szerinti tanulmányi területi besorolása: 641/0841
7. A mesterképzési szak képzési célja és a szakmai kompetenciák
A képzés célja állatorvosok képzése, akik ismerik és képesek használni az állatorvos-tudomány és gyakorlat legújabb eredményeit, tájékozottak a szakma műveléséhez szükséges szak- és társtudományokban. Képesek az állatbetegségek felismerésére, megelőzésére, az állatok gyógykezelésére, a járványvédelmi feladatok ellátására, továbbá az élelmiszerek ellenőrzésére, az élelmiszerlánc-biztonság megteremtésére. Eredményesen vesznek részt az állat-környezetvédelem és természetvédelem, valamint a hal- és vadgazdálkodás feladatainak az ellátásában. Felkészültek tanulmányaik doktori képzésben történő folytatására.
7.1. Az elsajátítandó szakmai kompetenciák
7.1.1. Az állatorvos doktor
a) tudása
Részletesen ismeri és érti az állatorvos-tudományban és az ezzel rokon természettudományi területeken lejátszódó folyamatokat, valamint az ezek közti fontosabb összefüggéseket.
Mélyrehatóan és naprakészen ismeri a legfontosabb állatbetegségeket, különösen a fertőző és az állatról emberre terjedő betegségeket, és ezek megelőzésének a lehetőségeit.
Naprakészen ismeri az állatorvoslásban használatos gyógyszereket.
Rendelkezik olyan alapvető vizsgálati módszerek ismeretével, amelyek a beteg állatok alapellátásához szükségesek.
Mélyrehatóan ismeri az állatok vizsgálatára és kezelésére szolgáló, valamint a szakterületével kapcsolatos kutatásokban használatos legfontosabb eszközöket és gépeket.
Részletesen ismeri az állatorvos-tudománnyal, az élelmiszerlánc-biztonsággal, az állatvédelemmel, valamint a természetvédelemmel kapcsolatos jogszabályokat, továbbá rendelkezik élelmiszer-minőségi és természetvédelmi alapismeretekkel.
Elegendő ismeretekkel rendelkezik arról, hogy az állatok jólétét kedvezőtlenül befolyásoló tartási, takarmányozási körülmények, valamint a különféle kórokozók okozta fertőzések milyen állategészségügyi, gazdasági és élelmiszerlánc-biztonsági következményekkel járnak.
Ismeri és érti a szakterülete speciális szókincsét magyar és legalább egy idegen nyelven, továbbá a szakszerű és hatékony szóbeli, írásbeli és hálózati kommunikáció módszereit.
Birtokában van a tevékenységi területén alkalmazható korszerű vezetéselméleti és szervezetirányítási ismereteknek, a munkaszervezetek hatékonyságának és egészséget támogató voltának erősítése érdekében.
b) képességei
Képes önálló állatorvosi gyógyító tevékenység végzésére.
Képes élelmiszerlánc-biztonsággal összefüggő egyéb területeken, valamint az állattenyésztésben és az állatvédelemben az állategészségüggyel összefüggő szakigazgatási feladatok ellátására.
Képes kutatásokat végezni az állategészségügy, az élelmiszerlánc-biztonság és az ezekkel kapcsolatos természettudományok területén.
Rendelkezik azzal a képességgel, hogy az állattartó üzemek és az egyéni állattartók részére a termelés gazdaságosságával, valamint az állatok egészségének a megőrzésével kapcsolatban szakmailag megalapozott véleményt adjon.
Képes a szakmai tevékenységével összefüggő jogszabályok önálló értelmezésére és alkalmazására.
Képes a közegészségügyi hatóságokkal hatékonyan együttműködni a zoonózisok elleni védekezésben.
Képes a szakmai problémák beazonosítására, azok sokoldalú megközelítésére, valamint a megoldásukhoz szükséges okok feltárására és megfogalmazására.
Rendszeresen vesz részt szakmai továbbképzésen, nyomon követni az állategészségüggyel kapcsolatos hazai és nemzetközi szakirodalmat.
Képes szakterületén magyarul és legalább egy idegen nyelven írásban és szóban megnyilvánulni, vitában részt venni.
Munkája során alkalmas az egyének és a társadalom egészségét támogató, környezetbarát megoldások előnyben részesítésére.
c) attitűdje
Ismeri és vállalja azokat az átfogó és speciális viszonyokat, szakmai követelményeket, amelyek szakterülete sajátos karakterét, személyes és közösségi szerepét alkotják.
Nyitott és fogékony azoknak a korszerű és innovatív eljárásoknak a megismerésére és gyakorlati alkalmazására, amelyek a munkája során felmerült problémák felismeréséhez és megoldásához szükségesek.
Elkötelezett az állat- és környezetvédelem, valamint a fenntartható agrárgazdaság iránt.
Önmagával szemben is kritikus és igényes, munkavégzésében jogkövető magatartás jellemzi, és ezt elvárja munkatársaitól, beosztottjaitól is.
A gyógyítás és a tudományos kutatás etikai szabályainak betartása fontos számára.
Véleményét szakmai alapokon hozza meg, azokat következetesen képviseli.
Kezdeményező és aktív szerepet vállal a mezőgazdaság és az élelmiszertermelés más területein dolgozó szakemberekkel kialakítandó együttműködés érdekében.
Kezdeményező és aktív módon bekapcsolódik kutatási és fejlesztési projektekbe, másokkal együttműködve mozgósítja elméleti és gyakorlati tudását, képességeit.
d) autonómiája és felelőssége
A megszerzett tudásának a birtokában alkotó módon, felelősséggel vesz részt az agrárgazdaság állattenyésztési ágának a fejlesztésében.
Az állategészségügy etikai követelményeinek a mindenkori betartásával, felelősséggel végzi az állatok alapellátását és ad szakmai tanácsokat az állatok tulajdonosainak.
Önállóan, szakmai felelősségtudattal választja ki a leghatékonyabb és gazdaságilag legkedvezőbb gyógykezelési, valamint a betegségek megelőzését szolgáló beavatkozásokat.
Önállóan képes döntéseket hozni és szükség esetén segítséget kérni más szakemberektől, ha az állatok, illetve az emberek egészségét veszélyeztető fertőző állatbetegségek jelentkeznek.
Beosztott munkatársai iránt, szakmai felelősségének tudatában fejleszti a vele kapcsolatba kerülők szakmai ismereteit.
Munkája során folyamatosan felelősséget érez az emberek, az állatok egészségének és a természeti környezetnek a védelme iránt.
8. A mesterképzés jellemzői
8.1. Szakmai jellemzők
A szakképzettséghez vezető tudományágak, szakterületek, amelyekből a szak felépül:
a képzést alapozó ismeretkörök (fizika, kémia, állatélettan, növényélettan, biomatematika) 10–20 kredit;
állatorvos-tudományi tudományágak, szakterületek 230–240 kredit, az alábbiak szerint:
alaptudományok: anatómia (beleértve a szövettant és az embriológiát), fiziológia, biokémia, genetika, gyógyszertan, toxikológia, mikrobiológia, immunológia, járványtan, szakmai etika;
klinikai tudományok: szülészet, patológia (beleértve a patológiai anatómiát is), parazitológia, belgyógyászat és sebészet (beleértve az aneszteziológiát és a radiológiát), szülészet és szaporodásbiológia, állatorvosi jog és igazságügyi állatorvostan;
állattartás: állattartás, takarmányozástan, agronómia, agrárgazdaságtan, állattenyésztés, állatorvosi higiénia, állatetológia és –védelem;
élelmiszerhigiénia: állati takarmányok vagy élelmiszerek vizsgálata és ellenőrzése, élelmiszerhigiénia, gyakorlati munka (beleértve a vágóhidakon és az élelmiszer-feldolgozó helyeken végzett gyakorlati munkát).
8.2. Idegennyelvi követelmény
A mesterfokozat megszerzéséhez angol, német, francia, olasz, orosz vagy spanyol nyelvből államilag elismert középfokú (B2), komplex típusú nyelvvizsga vagy ezzel egyenértékű érettségi bizonyítvány vagy oklevél szükséges.
8.3. A szakmai gyakorlat követelményei
A szakmai gyakorlat haszonállattartó-telepi, lógyógyászati, kisállat klinikai, élelmiszerhigiéniai, állategészségügyi igazgatási, valamint járványtani és diagnosztikai gyakorlat.
8.4. A képzést megkülönböztető speciális jegyek
A szak kizárólag nappali képzés formájában indítható.
1. A mesterképzési szak megnevezése: agrármérnöki (Agricultural Engineering)
2. A mesterképzési szakon szerezhető végzettségi szint és a szakképzettség oklevélben szereplő megjelölése
végzettségi szint: mester- (magister, master; rövidítve: MSc-) fokozat
szakképzettség: okleveles agrármérnök
a szakképzettség angol nyelvű megjelölése: Agricultural Engineer
3. Képzési terület: agrár
4. A képzési idő félévekben: 10 félév
5. A mesterfokozat megszerzéséhez összegyűjtendő kreditek száma: 300 kredit
a szak orientációja: kiegyensúlyozott (40–60 százalék)
a diplomamunka készítéséhez rendelt kreditérték: 18 kredit
intézményen kívüli gyakorlati képzés minimális kreditértéke: 12 kredit
a szabadon választható tárgyakhoz rendelhető minimális kreditérték: 15 kredit
6. * A szakképzettség képzési területek egységes osztályozási rendszere szerinti tanulmányi területi besorolása: 620/0810
7. A mesterképzési szak képzési célja és a szakmai kompetenciák
A képzés célja agrármérnökök képzése, akik a szakmai, társadalmi, közösségi elvárásoknak sokoldalúan képesek megfelelni, a gyakorlati és elméleti tudás interdiszciplináris módon megvalósul személyükben. Az agrártudományok területén szükséges természettudományi, műszaki, társadalomtudományi és gazdasági alap- és alapozó ismereteket, valamint az ezekre épülő mezőgazdasági szakmai ismereteket képesek szintetizálni és az agrárszakmában jelentkező feladatok megoldása során alkalmazni. A tervezési és szervezési feladatokat magas szinten tudják ellátni. Alkalmasak a tudományos munka végzésére, szakirányú továbbképzésbe történő bekapcsolódásra. Felkészültek tanulmányaik doktori képzésben történő folytatására.
7.1. Az elsajátítandó szakmai kompetenciák
7.1.1. Az agrármérnök
a) tudása
Biztos tudással rendelkezik az agrártudomány és az agrártudománnyal rokon természettudományi területeken is, ismeri azok fontosabb összefüggéseit, elméleteit, az ezeket felépítő fogalmi rendszereket, a minőségbiztonsági követelményeket.
Ismeri és érti a szakterületén lejátszódó folyamatokat (az agrárgazdálkodás természettudományi és műszaki feltételrendszerét), a köztük lévő összefüggéseket.
Tudja és érti az élelmiszerlánc-biztonság alapvető fogalmait, összefüggéseit és folyamatait.
Ismeri a fenntartható mezőgazdasági tevékenység, az élelmiszer-termelés valamint az élelmiszerlánc-biztonság alapelveit.
Ismeri az ökoszisztémák működését, a mezőgazdasági termelés hatásait a természetes ökoszisztémákra.
Ismeri a mezőgazdasági tevékenység víz-, környezet-, és energetikai-gazdálkodási vonatkozásait.
Ismeri a zárlati (karantén) és egyéb nem-honos károsítók jelentette növény-egészségügyi kockázatokat, valamint a behurcolásuk és terjedésük megakadályozására szolgáló növény-egészségügyi ellenőrzési rendszer felépítését és működtetésének nemzetközi, európai uniós és hazai szervezeti kereteit és jogi szabályozását.
Ismeri a gazdaság, a társadalom és az agrárágazat viszonyát.
Részletesen ismeri az agrárágazat működésének sajátosságait (a mezőgazdaság vidékmegtartó és -fejlesztő szerepét) és a sajátosságok okait.
Az agrárágazat és a vele szorosan összefüggő területek (közgazdasági, jogi, stb.) részletes ismeretének birtokában felismeri a gazdasági rendszerek működésének hatékonyságát korlátozó tényezőket.
Ismeri az emberi jólét és az agrárágazat kapcsolatát, az agrárágazat kulturális relációit, kultúrákon átívelő szerepét, hagyományait.
Széleskörű általános műveltséggel, társadalom- és agrártörténeti ismeretekkel rendelkezik.
Részletesen ismeri – hazai és nemzetközi relációban egyaránt – az agrárágazat tevékenységrendszerének tervezési és megvalósítási, végrehajtási módszereit, szabályait és a kapcsolódó sajátosságokat.
Birtokában van a szakterületen alkalmazható általános és az agrárgazdaság egészében alkalmazható korszerű döntéselőkészítési, problémamegoldási, vezetéselméleti és alkalmazott pszichológiai ismereteknek.
Ismeri a vezetési funkciók különböző szintjeit, értékelésének módszereit, valamint a konfliktuskezelési technikákat.
Ismeri a team és projektmunka sajátosságait.
Ismeri szakterületének kutatási módszereit, absztrakciós technikáit, az elvi kérdések gyakorlati vonatkozásainak kidolgozási módjait.
Van rálátása az Európai Uniónak, a szakpolitika és a vállalati szintű K+F+I tevékenységek összefüggéseire, a fennálló kölcsönhatásokra.
Választott kutatási szakterületén ismeri a hazai és nemzetközi szakirodalmat.
Ismeri a szakszerű és hatékony szóbeli, írásbeli és hálózati kommunikáció módszereit és eszközeit.
Ismeri, érti szakterülete speciális szókincsét, magyar és legalább egy idegen nyelven egyaránt.
b) képességei
Képes az agrárágazati szakmai problémák beazonosítására, azok sokoldalú, interdiszciplináris megközelítésére, valamint a megoldásához szükséges részletes elvi és gyakorlati háttér feltárására, megfogalmazására, annak fenntartható megoldására.
Képes az adott szakterület ismeretrendszerét alkotó elképzelések különböző területeinek részletes analízisére, az átfogó és speciális összefüggések feltárására.
A gazdasági, társadalmi és környezeti fenntarthatóság összefüggéseit a mezőgazdaság területén alkalmazza.
Képes az élelmiszerlánc folyamatában gondolkodni.
Alkalmazza a termelés élelmiszerlánc-biztonsági és minőségbiztosítási elemeit.
Folyamatosan figyelemmel kíséri a környezetvédelmi, higiéniai, élelmiszer-biztonsági, élelmezés-egészségügyi, munkavédelmi előírásokat, valamint betartja és betartatja azokat.
Képes a növényeket veszélyeztető kártevők, kórokozók, gyomnövények, valamint természetes ellenségeik azonosítására, az integrált növényvédelem megtervezésére és megvalósítására.
Az agrármérnök képes eligazodni és szakmailag megalapozott véleményt alkotni és döntéseket hozni az agrárágazathoz kapcsolódó hazai és nemzetközi gazdaságpolitikai valamint társadalmi eseményekkel kapcsolatban.
Képes a szakmai tevékenységével kapcsolatos jogszabályok önálló értelmezésére és alkalmazására.
Képes természet-, műszaki, gazdaság- és társadalomtudományi ismeretei szintetizálására, ezek figyelembevételével önképzése hatékony megszervezésére.
Különböző bonyolultságú és különböző mértékben kiszámítható kontextusokban képes a természet- és társadalomtudományi módszerek és technikák széles körének gyakorlati alkalmazására az agrárgazdaság területén.
Képes az agrárgazdaság tevékenységrendszerének meghatározására, megtervezésére, megszervezésére, működtetésére.
Képes a meghatározott tevékenységek végrehajtásához szükséges feltételek biztosítására, a megvalósítás folyamatos irányítására és ellenőrzésére, annak szükség szerinti újratervezésére.
Képes a vezetői tevékenység különböző funkcióinak gyakorlati végrehajtására, a vezetettek motiválására, teljesítményük értékelésére, a felmerülő konfliktusok jogszerű és hatásos kezelésére.
Képes csoport vagy projekt tevékenységek kialakítására és azok önálló irányítására.
Az irányított szervezet munkáját (tevékenységét), gyakorlati problémáit tudományos igényességgel és megfelelő módszerekkel elemzi.
A szervezet munkájának korszerűsítése érdekében képes a változtatás feltételeinek megteremtésére és a változtatás megvalósítására a munkaszervezetek hatékonyságának és egészséget támogató voltának erősítése érdekében.
Az agrárgazdaságra vonatkozó elemzéseit képes ágazatokon átívelően, összefüggéseiben, komplexen megfogalmazni és értékelni.
Képes szakterületén magyarul és idegen nyelven írásban és szóban megnyilvánulni, vitában részt venni.
A szakterület ismeretközvetítési technikáit, magyar és idegen nyelvű publikációs forrásait feldolgozza, értelmezi és munkája során ezeket alkalmazza.
Képes korszerű informatikai eszközök alkalmazására (adatbáziskezelés, adatelemzés, döntéstámogató rendszerek), szakszerű és hatékony szóbeli és írásbeli kommunikációra.
Ismereteit szaktanácsadási tevékenysége során alkalmazni képes.
Képes szakmája hiteles, társadalmilag koherens közvetítésére.
Képes a mérnöki munka során az egyének és a társadalom egészségét javító-támogató, környezetbarát megoldások előnyben részesítésére.
c) attitűdje
Vállalja azokat az átfogó és speciális viszonyokat, azt a szakmai identitást, amelyek szakterülete sajátos karakterét, személyes és közösségi szerepét alkotják.
Elkötelezett a környezetvédelem és a fenntartható gazdaság iránt.
Kezdeményező, határozott, kitartó, de elfogadja a szakmailag megalapozott kritikai észrevételeket.
Önmagával szemben is kritikus és igényes.
Folyamatos önképzésre törekszik nemcsak szakmai, hanem általános műveltségi területeken is.
Nyitott az agrárágazat paradigmaváltozásaira.
Fogékony a hatékony, korszerű, innovatív, megoldást jelentő eszközök, módszerek, technikák, modellek és eljárások megismerésére és gyakorlati alkalmazására.
Felismeri az értékeket, értékek mentén dönt.
Felismeri és elfogadja döntésének korlátait és kockázatát.
Munkavégzésében jogkövető magatartás jellemzi, és ezt elvárja beosztottjaitól is.
Elkötelezett a problémák szakmai alapokon nyugvó megoldására.
Megfontolt, véleményét szakmai szempontoknak rendeli alá, azokat következetesen képviseli.
Szakmáját hitelesen közvetíti.
d) autonómiája és felelőssége
Az általa irányított szervezetben, szervezeti egységben nagyfokú önállósággal rendelkezik az átfogó és a speciális szakmai kérdések kidolgozásában, a szakmai nézetek képviseletében.
Mindezekért felelősséget vállal.
Gyakorlati tapasztalatai birtokában önállóan dönt meghatározott agrártermelési munkafolyamatok megvalósítási módjáról, az igénybe vett eszközökről.
Szakmai felelősségtudattal hoz döntéseket.
Vállalja döntéseinek következményeit.
Felelősséget érez a közreműködésével előállított élelmiszerek és takarmányok biztonságát illetően.
Felelősséget érez az agrárgazdálkodás vidéken betöltött szerepét illetően.
Általános társadalmi, agrárgazdasági és speciális, a szakterülethez tartozó kérdésekben saját álláspontot alakít ki, és azt vitában megvédi.
Felelősséggel vállalja a kezdeményező szerepet a szakmai együttműködések kialakítására.
Jelentős mértékű önállósággal végzi az átfogó és a speciális szakmai kérdések végiggondolását, az adott források alapján történő kidolgozását.
Felelősséget vállal az általa irányítottak munkájáért.
8. A mesterképzés jellemzői
8.1. Szakmai jellemzők
A szakképzettséghez vezető tudományágak, szakterületek, amelyekből a szak felépül
az agrártudomány természettudományos alapjait megteremtő szakterületek a természeti erőforrásokhoz kapcsolódóan [matematika, statisztika és biometria, kémia (szervetlen-, szerves, bio-, agrokémia), növénytan, növényélettan, állattan, állatélettan, ökológia, mikrobiológia, mezőgazdasági biotechnológia, genetika] 50–60 kredit;
az agrártudomány műszaki-informatikai alapjait megteremtő szakterületek (mezőgazdasági műszaki ismeretek, agrárinformatika, agrometeorológia, precíziós gazdálkodás) 15–20 kredit;
az agrártermelés biztonságos feltételeinek megteremtéséhez és fenntartásához kapcsolódó ismeretek (mezőgazdasági alapismeretek, talajtan, növénygenetika és növénynemesítés, földművelés-földhasználat, növénytermesztés, kertészet, növényvédelem, takarmányozástan, állatgenetika és állatnemesítés, szaporodásbiológia, állattenyésztés, halgazdálkodás, állat-egészségtan, legelő- és rétgazdálkodás, erdő- és vadgazdálkodás, környezet-gazdálkodás, mezőgazdasági vízgazdálkodás, termékfeldolgozás és élelmiszer-minőség, élelmiszerlánc-biztonság, vidékfejlesztés, munkavédelem és munkabiztonsági ismeretek) 110–125 kredit;
az agrárágazat gazdasági, gazdálkodási és jogi környezetének ismeretkörei (agrártörténet, jogi ismeretek, közigazgatási ismeretek, agrárpolitikai ismeretek, közgazdaságtan, vállalkozási ismeretek, számvitel és pénzgazdálkodás, termékmarketing, agrárgazdálkodás, agrárökonómia, számvitel és pénzgazdálkodás) 30–45 kredit;
vezetési, ismeretszerzési és -átadási szakterületek (vezetési és kommunikációs ismeretek, munkahelyi etikett, humánerőforrás-menedzsment, konfliktuskezelés, tárgyalástechnika, idegennyelvi ismeretek, szaktanácsadás, projektmenedzsment, kutatási módszertan) 10–25 kredit;
a képző intézmény által ajánlott, választás szerinti szakmai ismeretek 25–35 kredit.
8.2. Idegennyelvi követelmény
A mesterfokozat megszerzéséhez egy élő idegen nyelvből államilag elismert, középfokú (B2), komplex típusú nyelvvizsga vagy azzal egyenértékű érettségi bizonyítvány vagy oklevél szükséges.
8.3. A szakmai gyakorlat követelményei:
A szakmai gyakorlat több elemből épül fel. Az első négy félévben a felsőoktatási intézmény tangazdaságában, tanüzemeiben és kutatóintézeteiben kell félévenként 40 óra szakmai gyakorlatot teljesíteni a növénytermesztés, állattenyésztés, kertészet területén. A szakmai törzsanyag tantárgyaihoz nemcsak tantermi, hanem terepi gyakorlatok is tartoznak. Ezen kívül a második és negyedik félévet követően 80–80 órás nyári gyakorlatot, továbbá a hatodik és nyolcadik félévet követően pedig 160–160 órás nyári gyakorlatot kell teljesíteni, melyeknek összesített kreditértéke 12 kredit.
A mesterképzési szak megnevezése: állattenyésztő mérnöki (Animal Husbandry Engineering)
2. A mesterképzési szakon szerezhető végzettségi szint és a szakképzettség oklevélben szereplő megjelölése
végzettségi szint: mester- (magister, master; rövidítve: MSc-) fokozat
szakképzettség: okleveles állattenyésztő mérnök
a szakképzettség angol nyelvű megjelölése: Animal Husbandry Engineer
3. Képzési terület: agrár
4. A mesterképzésbe történő belépésnél előzményként elfogadott szakok
4.1. Teljes kreditérték beszámításával vehető figyelembe: az állattenyésztő mérnöki, a mezőgazdasági mérnöki, a vadgazda mérnöki alapképzési szak.
4.2. A 9. 4. pontban meghatározott kreditek teljesítésével vehetők figyelembe továbbá:
az agrár képzési területről a növénytermesztő mérnöki, a természetvédelmi mérnöki, a gazdasági és vidékfejlesztési agrármérnöki, vidékfejlesztési agrármérnöki, az informatikus és szakigazgatási agrármérnöki, a környezetgazdálkodási agrármérnöki, az élelmiszermérnöki, a mezőgazdasági és élelmiszeripari gépészmérnöki, a lótenyésztő, lovassport szervező agrármérnöki, a természettudomány képzési területről a biológia, a környezettan alapképzési szak.
5. A képzési idő félévekben: 4 félév
6. A mesterfokozat megszerzéséhez összegyűjtendő kreditek száma: 120 kredit
a szak orientációja: kiegyensúlyozott (40–60 százalék)
a diplomamunka készítéséhez rendelt kreditérték: 25 kredit
az intézményen kívüli összefüggő gyakorlati képzés minimális kreditértéke: 5 kredit
a szabadon választható tantárgyakhoz rendelhető minimális kreditérték: 6 kredit
7. * A szakképzettség képzési területek egységes osztályozási rendszere szerinti tanulmányi területi besorolása: 621/0811
8. A mesterképzési szak képzési célja és a szakmai kompetenciák
A képzés célja állattenyésztő mérnökök képzése, akik természettudományos, agrárműszaki, élelmiszergazdasági, élelmiszerlánc-biztonsági, termékfeldolgozási és állattudományi ismereteik birtokában képesek az állatitermék-termelés, -feldolgozás, -értékesítés szakmai feladatai megoldására. Alkalmasak a szakterület termelési és termékfeldolgozási területein vezetői feladatok ellátására, az állattenyésztés területén szakhatósági ellenőrző, szakmai irányító, tervező, szintetizáló kutatási és innovációs tevékenység végzésére. Felkészültek tanulmányaik doktori képzésben történő folytatására.
8.1. Az elsajátítandó szakmai kompetenciák
Az állattenyésztő mérnök
a) tudása
Ismeri az állattenyésztés természettudományi, biológiai alapjait.
Ismeri a tenyésztés, az állatitermék-termelés, -feldolgozás, -értékesítés elméletét, annak gyakorlati megvalósítási lehetőségeivel együtt.
Ismeri az állatitermék-előállítás minőségi, élelmiszer-biztonsági, környezetvédelmi előírásait, az emberi egészséggel kapcsolatos releváns ismereteket.
Tudja és érti az élelmiszerlánc-biztonság alapvető fogalmait, összefüggéseit és folyamatait.
Ismeri a tenyésztés, az állatitermék-előállítás jogi és közgazdasági szabályozó rendszerét.
Ismeri az állattenyésztési, tenyésztésszervezési, állatvédelmi és állatjóléti előírások, az állategészségügyi igazgatás alapvető szabályait.
Ismeri a korszerű tenyésztési, állattartási, szaporítási és takarmányozási technológiákat.
b) képességei
Képes a tenyésztés, az állati termékek termelési, feldolgozási és értékesítési folyamatainak tervezésére, szervezésére és irányítására.
Képes az innovációs folyamatokban történő alkotó részvételre.
Képes új technológiák és módszerek kidolgozására és bevezetésére.
Tevékenysége teljes kapcsolatrendszerében képes a szakhatóságokkal és a szakmapolitikát képviselő szervezetekkel történő kommunikációra.
Képes állattenyésztési ágazatok új technológiai változatainak kimunkálására.
Ismeretei alkalmazásával magas szinten képes komplex technológiai rendszerek adaptálására.
Képes gazdasági állatfajok tenyésztő-nemesítő munkájának tervezésére, irányítására.
Képes az árutermelő állattartás, az állattenyésztés kutatásfejlesztési feladatai ellátására, valamint a szaktanácsadás koordinációjára.
Képes a termelőüzem agro-ökológiai potenciáljához illeszkedő megoldások kifejlesztésére és adaptálására.
Képes a szakterületéhez kapcsolódó vidékfejlesztési feladatok ellátására.
Képes önálló kutatás végzésére a természettudomány és az agrártudomány területén.
Képes a hatályos közösségi és nemzeti támogatási rendeletek értelmezésére és alkalmazására.
Megszerzett magas szintű szakmai ismeretei segítségével értelmezi és rendszerezi szakmai feladatait.
c) attitűdje
Fogékony a fenntartható, környezetkímélő módszerek alkalmazására.
Felméri és mérnöki, vezetői szintű feladataihoz igazítja kommunikációját.
Elvárja az együttműködést, kellő gyakorlat megszerzése után vezetői feladataiban is megjeleníti azt.
Igényli a szakmai fejlődést, és vállalja a továbbképzések keretében történő önfejlesztést.
Megszerzett magas szintű állattenyésztési szakmai ismeretei alapján felismeri a problémákat és azok megoldására törekszik.
A mérnöki munka során az egyének és a társadalom egészségét támogató, környezetbarát megoldások előnyben részesítésére törekszik.
d) autonómiája és felelőssége
Önállóan választja ki az alkalmazott tartási, takarmányozási technológiákat.
Önállóan dönt az általa irányított ágazat vagy populáció tenyésztési, nemesítési stratégiáinak megalkotása terén.
Szakmai felelősségtudattal, önállóan dönt munkaszervezési és feladat-kijelölési esetekben.
Felelősséget érez a közreműködésével előállított élelmiszerek és takarmányok biztonságát illetően.
Felelősséget vállal az általa irányított beosztottak tevékenységének eredményeiért.
9. A mesterképzés jellemzői
9.1. Szakmai jellemzők
A szakképzettséghez vezető tudományágak, szakterületek, amelyekből a szak felépül:
a képzést alapozó ismeretkörök (alkalmazott genetika, termelés-élettan, biokémia, élelmiszerkémia) 10–18 kredit;
állattenyésztő mérnöki szakmai ismeretek (takarmánygazdálkodás, takarmánynövény termesztés, gyephasznosítás, állattenyésztési biotechnológia, speciális állattenyésztés, tenyésztésszervezés, tenyésztési programok, legeltetéses állattartás, állattartási technológiák, szaporodásbiológia, járványvédelem, állatvédelem és állategészségügyi igazgatás, állattartó telepek tervezése, építése és üzemeltetése, tejfeldolgozás, húsfeldolgozás, élelmiszer-minőség és -biztonság, élelmiszerlánc-biztonság, ágazati ökonómia, élelmiszer-marketing, humánerőforrás-management) 30–46 kredit;
választás szerinti szakmai ismeretek (ökologikus állattenyésztés, állatfajok szaporításának speciális kérdései, állati termék minősítésének módszere, társ- és hobbiállat tenyésztése, haltenyésztés és akvarisztika, sportlótenyésztés-lovassportszervezés) 28–36 kredit.
9.2. Idegennyelvi követelmény
A mesterfokozat megszerzéséhez egy élő idegen nyelvből államilag elismert, középfokú (B2), komplex típusú nyelvvizsga vagy azzal egyenértékű érettségi bizonyítvány vagy oklevél szükséges.
9.3. A szakmai gyakorlat követelményei
A szakmai gyakorlat időtartama legalább négy hét, amelyet a felsőoktatási intézmény tanterve határoz meg.
9.4. A 4.2. pontban megadott oklevéllel rendelkezők esetén a mesterképzési képzési ciklusba való belépés minimális feltételei
A mesterképzésbe való belépéshez szükséges minimális kreditek száma 84 kredit a természettudományi, természeti erőforrások, mezőgazdasági ismeretek, gazdasági és gazdálkodási ismeretek területéről.
A mesterképzésbe való felvétel feltétele, hogy a hallgató a korábbi tanulmányokból legalább 60 kredittel rendelkezzen. A hiányzó krediteket a felsőoktatási intézmény tanulmányi és vizsgaszabályzatában meghatározottak szerint meg kell szerezni.
1. A mesterképzési szak megnevezése: élelmiszerbiztonsági és –minőségi mérnöki (Food Safety and Quality Engineering)
2. A mesterképzési szakon szerezhető végzettségi szint és a szakképzettség oklevélben szereplő megjelölése
végzettségi szint: mester- (magister, master; rövidítve: MSc-) fokozat
szakképzettség: okleveles élelmiszerbiztonsági és -minőségi mérnök
a szakképzettség angol nyelvű megjelölése: Food Safety and Quality Engineer
3. Képzési terület: agrár
4. A mesterképzésbe történő belépésnél előzményként elfogadott szakok
4.1. Teljes kreditérték beszámításával vehető figyelembe: az élelmiszermérnöki alapképzési szak
4.2. A 9.4. pontban meghatározott kreditek teljesítésével elsősorban számításba vehető az agrár képzési területről a mezőgazdasági mérnöki, a környezetgazdálkodási agrármérnöki, az állattenyésztő mérnöki, a mezőgazdasági és élelmiszeripari, gépészmérnöki, a műszaki képzési területről a biomérnöki, a vegyészmérnöki, a környezetmérnöki alapképzési szak.
4.3. A 9.4. pontban meghatározott kreditek teljesítésével vehetők figyelembe továbbá azok az alapképzési és mesterképzési szakok, illetve a felsőoktatásról szóló 1993. évi LXXX. törvény szerinti szakok, amelyeket a kredit megállapításának alapjául szolgáló ismeretek összevetése alapján a felsőoktatási intézmény kreditátviteli bizottsága elfogad.
5. A képzési idő félévekben: 4 félév
6. A mesterfokozat megszerzéséhez összegyűjtendő kreditek száma: 120 kredit
a szak orientációja: kiegyensúlyozott (40–60 százalék)
a diplomamunka készítéséhez rendelt kreditérték: 25 kredit
az intézményen kívüli összefüggő gyakorlati képzés minimális kreditértéke: 5 kredit
a szabadon választható tantárgyakhoz rendelhető minimális kreditérték: 6 kredit
7. * A szakképzettség képzési területek egységes osztályozási rendszere szerinti tanulmányi területi besorolása: 541/0721
8. A mesterképzési szak képzési célja és a szakmai kompetenciák
A képzés célja élelmiszerbiztonsági és -minőségi mérnökök képzése, akik elkötelezettek a szakmájuk iránt az élelmiszerlánc-biztonság és -minőség területen és rendelkeznek a megfelelő tanulási eredményekkel, akik mikrobiológiai, molekuláris biológiai, toxikológiai, analitikai, egészségvédelmi és élelmiszerjogi ismereteik birtokában hatékonyan tudják felügyelni és ellenőrizni a biztonságos és kiváló minőségű, az emberi táplálkozásra minden tekintetben alkalmas élelmiszer előállításának folyamatát és forgalmazását. Felkészültek tanulmányaik doktori képzésben történő folytatására.
8.1. Az elsajátítandó szakmai kompetenciák
8.1.1. Az élelmiszerbiztonsági és -minőségi mérnök
a) tudása
Részletekbe menően ismeri a teljes élelmiszerlánc általános és specifikus jellemzőit, összefüggéseit, határait, működésének sajátosságait, jogszabályi környezetét, annak legfontosabb fejlődési irányait, elméleteit, az ezeket felépítő terminológiát és az élelmiszerlánc-biztonság és -minőség kapcsolódását a rokon szakterületekhez.
Ismeri az élelmiszerlánc-biztonságot és az élelmiszer minőséget, valamint az emberi egészséget veszélyeztető tényezőket a teljes élelmiszerlánc folyamatában.
Ismeri és érti az élelmiszerbiztonsági és -minőségi szakterület belső összefüggéseit és beágyazottságát a hazai, az európai uniós és a tágabb nemzetközi környezetbe (a társadalmi, agrárágazati, jogi, közgazdasági és kereskedelmi környezet vonatkozásában).
Részletesen ismeri az élelmiszerek és azok előállítási folyamatainak ellenőrzésében használatos eszközöket és módszereket.
Megfelelő ismeretekkel rendelkezik az élelmiszerbiztonsági kockázatok és azok mértékének felismeréséhez és becsléséhez.
Komplexitásában ismeri az élelmiszerbiztonsági és minőségbiztosítási rendszereket és azok jogi szabályozási hátterét.
Felismeri az egyes rendszerek közötti azonosságokat és különbségeket, az adott iparágak sajátosságainak megfelelő minőségbiztosítási rendszer bevezetéséhez a szükséges szintű ismeretek birtokába kerül.
Ismeri a gazdaság, a társadalom és az élelmiszerlánc viszonyát.
Birtokában van az élelmiszerlánc egészében alkalmazható korszerű vezetéselméleti ismereteknek, konfliktuskezelési technikáknak, a team és projektmunka sajátosságainak.
Ismeri a K+F+I stratégiai szerepét az élelmiszerláncban, van rálátása az Európai Unióban a szakpolitika és a vállalati szintű K+F+I tevékenységek összefüggéseire, a fennálló kölcsönhatásokra.
Ismeri az élelmiszerbiztonsági és -minőség területén releváns sajátos kutatási (ismeretszerzési és problémamegoldási) módszereket, az absztrakciós technikákat, az elvi kérdések gyakorlati vonatkozásainak kidolgozási módjait.
Jól ismeri a szakszerű és hatékony szóbeli, írásbeli és hálózati kommunikáció módszereit, eszközeit.
Ismeri, érti az élelmiszerbiztonsági és -minőségi szakterület egészére vonatkozó speciális szókincset, magyar és legalább egy idegen nyelven egyaránt.
b) képességei
Tervező-fejlesztő mérnöki, kutatói szemlélettel végzi az élelmiszerbiztonság és -minőség szakterület ismeretrendszerét alkotó különböző elképzelések részletes analízisét.
Interdiszciplináris megközelítéssel azonosít speciális, az élelmiszer-biztonság és -minőség területén fennálló problémákat, a tudomány eszköztárával képes feltárni és megfogalmazni az azok megoldásához szükséges részletes elméleti és gyakorlati hátteret.
Képes a kockázatelemzés, -kezelés és -kommunikáció eszközeit hatékonyan alkalmazni az élelmiszerbiztonság és -minőség területén jelentkező szakmai problémák kezelésében.
Képes javaslatokat tenni a felismert és megbecsült élelmiszerbiztonsági kockázatok kezelésére.
Képes kiválasztani a megfelelő vizsgálati módszereket a teljes élelmiszerlánc vonatkozásában.
Képes az élelmiszerbiztonság és -minőség egyes résztémáiról önálló, szaktudományos formájú összefoglalókat, elemzéseket készíteni.
Képes az élelmiszerlánc szemlélettel kapcsolatban szakmailag megalapozott saját álláspont kialakítására és annak vitában való megvédésére általános gazdaságpolitikai, társadalmi, valamint speciális, a szakterülethez tartozó kérdésekben.
Képes ismeretei szintetizálására, nemcsak szakmai, hanem általános műveltségi területeken is.
Képes az élelmiszeripari vertikumban és a kapcsolódó területeken vezetési feladatok ellátására, önálló irányítására, team vagy projekt kialakítására, a vezetettek motiválására, teljesítményük értékelésére, a felmerülő konfliktusok jogszerű és hatásos kezelésére.
Képes az élelmiszerbiztonsági és -minőségi folyamatok koordinációjára, a minőségirányítási rendszerek működtetésére.
Képes az élelmiszerláncra vonatkozó elemzéseit ágazatokon átívelően, összefüggéseiben, komplexen megfogalmazni és értékelni.
Képes elméleti és gyakorlati tudása birtokában kutatási és fejlesztési programok, projektek kidolgozásában és menedzselésében részt venni.
Magas szinten használja az élelmiszerbiztonság és -minőség szakterület ismeretközvetítési technikáit, értő, elemző módon követi és dolgozza fel a magyar és idegen nyelvű publikációk forrásait.
Képes az ismeretek átadására az oktatás és a szaktanácsadás területén.
Képes szakterületén magyarul és legalább egy idegen nyelven írásban és szóban megnyilvánulni, vitában részt venni.
Képes korszerű informatikai eszközök alkalmazására, szakszerű és hatékony szóbeli és írásbeli kommunikációra.
c) attitűdje
Elkötelezett a szakmája iránt, ismeri és vállalja annak alapvető értékeit és normáit, törekszik azok kritikai értelmezésére és fejlesztésére, a problémák szakmai alapokon történő megoldására.
Nyitott, motivált és fogékony a korszerű és innovatív eljárások megismerésére és gyakorlati alkalmazására, nyitott az élelmiszer-tudomány és -technológia paradigmaváltozásaira.
Felismeri az élelmiszerbiztonság és -minőség területén megjelenő értékeket, fogékony a hatékony megoldást jelentő módszerek és eszközök alkalmazására.
Elkötelezett a minőségi munkavégzés iránt, mely során jogkövető magatartás jellemzi.
Határozott, kitartó, de elfogadja a szakmailag megalapozott kritikai észrevételeket.
Önmagával szemben is kritikus és igényes.
Törekszik arra, hogy az élelmiszertudomány, az élelmiszer technológia és élelmiszerbiztonság legújabb eredményeit, a hatékony önképzés érdekében, saját fejlődésének szolgálatába állítsa.
Véleményét szakmai szempontoknak rendeli alá, csoportmunkában kooperatív hozzáállás jellemzi.
Fontos számára a tudományos kutatás etikai szabályainak és normarendszerének betartása, valamint az egyén és a társadalom egészségét támogató, környezetbarát megoldások előnyben részesítése.
d) autonómiája és felelőssége
Jelentős önállósággal rendelkezik az átfogó és speciális szakmai kérdések felvetésében, kidolgozásában, szakmai nézetek képviseletében, indoklásában.
Feltárja a szakterületi kapcsolódásokat, felelősséggel vállalja és viseli tevékenységének más szakterületeket érintő következményeit.
Felelősséget érez a közreműködésével előállított élelmiszerek biztonságáért.
Felelősséget vállal a rábízott személyekért, eszközök, berendezések biztonságos és eredményes működéséért.
Döntési helyzetekben is felelősséget vállal azok környezeti, egészségvédelmi, minőségügyi, fogyasztóvédelmi hatásaiért.
Kutatási és fejlesztési projektcsoportban autonóm módon képviseli véleményét.
Szakmai felelősségtudattal hoz döntéseket, vállalja döntéseinek következményeit.
9. A mesterképzés jellemzői
9.1. Szakmai jellemzők
A szakképzettséghez vezető tudományágak, szakterületek, amelyekből a szak felépül:
az élelmiszerbiztonsági és -minőségi ismeretek interdiszciplináris alaptudományi beágyazottságát megteremtő tudományterületek (táplálkozástudományi ismeretek, alapanyagok és élelmiszerek toxikológiája, mikrobiológiai ismeretek, élelmiszermátrixok tulajdonságai, élelmiszerminőség és -biztonság technológiai és mikrobiológiai vonatkozásai) 15–20 kredit;
az élelmiszerbiztonságot és -minőséget garantáló korszerű vizsgálati módszerek (méréselméleti és kísérlettervezési alapismeretek, spektroszkópiai ismeretek, elválasztástechnikai módszerek, élelmiszer-analitikai és mikrobiológiai hagyományos és gyors módszerek, kapcsolt analitikai rendszerek) 20–30 kredit;
az élelmiszerlánc rendszerszintű ismeretéhez és működtetéséhez szükséges ismeretek (élelmiszer-feldolgozási technológiák élelmiszerbiztonsági vonatkozásai, minőségirányítás, minőségmenedzsment, minőségbiztosítási rendszerek, mérések minőségbiztosítása, minőségügyi rendszerek auditálása) 5–10 kredit;
gazdasági és humán ismeretek (élelmiszerminőség és -biztonság jogi és etikai szabályozása, élelmiszermarketing, vezetési és kommunikációs ismeretek, élelmiszergazdasági innováció, az élelmiszerekkel szembeni fogyasztói elvárások és fogyasztóvédelelem) 10–15 kredit;
élelmiszerbiztonsági kockázatelemzés ismeretek (becslés, kezelés és kommunikáció) 5–10 kredit.
9.2. Idegennyelvi követelmény
A mesterfokozat megszerzéséhez egy élő idegen nyelvből államilag elismert, középfokú (B2), komplex típusú nyelvvizsga vagy azzal egyenértékű érettségi bizonyítvány vagy oklevél szükséges.
9.3. A szakmai gyakorlat követelményei
A szakmai gyakorlat a képzés tantervben meghatározott, legalább négy hét időtartamú gyakorlat.
9.4. A 4.2. és 4.3. pontban megadott oklevéllel rendelkezők esetén a mesterképzési képzési ciklusba való belépés minimális feltételei
Az alapképzéstől eltérő mesterképzésbe való belépéshez szükséges minimális kreditek száma 80 kredit az alábbi területekről:
természettudományos ismeretek területéről legalább 30 kredit (ezen belül matematika, informatika, fizika ismeretekből legalább 10 kredit, kémia és biológia ismeretekből legalább 10 kredit, mikrobiológia és biokémia ismeretekből legalább 10 kredit);
gazdaság- és társadalomtudományi ismeretek területéről legalább 10 kredit;
szakmai ismeretek (biokémia, élelmiszerkémia, fizikai kémia, analitika, minőség és biztonság, műszaki ismeretek, élelmiszer-technológiai ismeretek, alapanyag-ismeret) területéről legalább 40 kredit.
A mesterképzésbe való felvétel feltétele, hogy a hallgató legalább 60 kredittel rendelkezzen.
A hiányzó krediteket a felsőoktatási intézmény tanulmányi és vizsgaszabályzatában meghatározottak szerint meg kell szerezni.
1. A mesterképzési szak megnevezése: élelmiszermérnöki (Food Science and Technology Engineering)
2. A mesterképzési szakon szerezhető végzettségi szint és a szakképzettség oklevélben szereplő megjelölése
végzettségi szint: mester- (magister, master; rövidítve: MSc-) fokozat
szakképzettség: okleveles élelmiszermérnök
a szakképzettség angol nyelvű megjelölése: Food Science and Technology Engineer
választható specializációk: élelmiszer-biotechnológia, élelmiszeripari folyamattervezés, élelmiszergazdasági termékkezelés és logisztika, élelmiszertechnológia és termékfejlesztés, borászat és borgazdálkodás
3. Képzési terület: agrár
A mesterképzésbe történő belépésnél előzményként elfogadott szakok
4.1. Teljes kreditérték beszámításával vehető figyelembe: az élelmiszermérnöki alapképzési szak.
4.2. A 9.4. pontban meghatározott kreditek teljesítésével elsősorban számításba vehető: az agrár képzési területről a mezőgazdasági mérnöki, a környezetgazdálkodási agrármérnöki, a mezőgazdasági és élelmiszeripari gépészmérnöki, műszaki képzési területről a biomérnöki, a vegyészmérnöki és a környezetmérnöki alapképzési szak.
4.3. A 9.4. pontban meghatározott kreditek teljesítésével vehetők figyelembe továbbá azok az alapképzési és mesterképzési szakok, illetve a felsőoktatásról szóló 1993. évi LXXX. törvény szerinti szakok, amelyeket a kredit megállapításának alapjául szolgáló ismeretek összevetése alapján a felsőoktatási intézmény kreditátviteli bizottsága elfogad.
5. A képzési idő félévekben: 4 félév
6. A mesterfokozat megszerzéséhez összegyűjtendő kreditek száma: 120 kredit
a szak orientációja: kiegyensúlyozott (40–60 százalék)
a diplomamunka készítéséhez rendelt kreditérték: 25 kredit
az intézményen kívüli összefüggő gyakorlati képzés minimális kreditértéke: 5 kredit
a szabadon választható tantárgyakhoz rendelhető minimális kreditérték: 6 kredit
7. * A szakképzettség képzési területek egységes osztályozási rendszere szerinti tanulmányi területi besorolása: 541/0721
8. A mesterképzési szak képzési célja és a szakmai kompetenciák
A képzés célja élelmiszermérnökök képzése, akik az élelmiszer-tudományi területen a szakmájuk iránt elkötelezett szakemberek, rendelkeznek a megfelelő tanulási eredményekkel, ismerik és alkalmazzák a szakterület legújabb tudományos eredményeit, tájékozottak a természettudományi és műszaki tudományi területeken. Képesek megszerzett szakmai tudásuk alkotó alkalmazására a különböző élelmiszeripari ágazatokban. A megszerzett élelmiszer-tudományi és ezzel összefüggő élelmiszerlánc komplex ismeretének birtokában képesek a teljes élelmiszeripari vertikumban rendszerszemléletű munka szervezésére és irányítására. Felkészültek tanulmányaik doktori képzésben történő folytatására.
8.1. Az elsajátítandó szakmai kompetenciák
8.1.1. Az élelmiszermérnök
a) tudása
Részletekbe menően és rendszer szinten ismeri az élelmiszer előállítás általános és specifikus jellemzőit, összefüggéseit, határait, élelmiszerlánc-biztonsági összefüggéseit, jogszabályi környezetét, a legfontosabb fejlődési irányait, elméleteit, az ezeket felépítő terminológiát és az élelmiszertudomány és élelmiszer technológia kapcsolódását a rokon szakterületekhez.
Komplex módon ismeri és elemzi az élelmiszer-ipari nyersanyagokban az élelmiszer előállítás és élelmiszer forgalmazás során lejátszódó változásokat.
Érti és ismeri a hagyományos és újszerű élelmiszer feldolgozási technológiákat, képes a termékfejlesztés során új összetételű élelmiszerek létrehozására.
Ismeri az emberi jólét és az élelmiszeripar kapcsolatát, az élelmiszeripar kulturális relációit, kultúrákon átívelő szerepét, hagyományait, a releváns egészségvédelmi vonatkozásokat, az élelmiszerlánc-biztonságot és az élelmiszer minőséget, valamint az emberi egészséget veszélyeztető tényezőket a teljes élelmiszerlánc folyamatában.
Részletesen ismeri és alkalmazza a teljes élelmiszerláncban használatos eszközöket és módszereket, tisztában van ezek jogi szabályozásával.
Ismeri a gazdaság, a társadalom és az élelmiszerlánc viszonyát.
Ismeri és érti az élelmiszerlánc jogszabályi környezetét, a fennálló összefüggéseket.
Birtokában van az élelmiszerlánc egészében alkalmazható korszerű vezetéselméleti és alkalmazott pszichológiai ismereteknek, konfliktuskezelési technikáknak, team és projektmunka sajátosságainak.
Ismeri a K+F+I stratégiai szerepét az élelmiszerláncban, van rálátása az Európai Unió, a szakpolitika és a vállalati szintű K+F+I tevékenységek összefüggéseire, a fennálló kölcsönhatásokra.
Ismeri az élelmiszertudomány és élelmiszer technológia sajátos kutatási (ismeretszerzési és problémamegoldási) módszereit, absztrakciós technikáit, az elvi kérdések gyakorlati vonatkozásainak kidolgozási módjait.
Jól ismeri a szakszerű és hatékony szóbeli, írásbeli és hálózati kommunikáció módszereit, eszközeit.
Ismeri, érti az élelmiszer előállítás egészére vonatkozó speciális szókincset, magyar és legalább egy idegen nyelven egyaránt.
b) képességei
Tervező-fejlesztő mérnöki, kutatói szemlélettel végzi az élelmiszertudomány és élelmiszer technológia szakterület ismeretrendszerét alkotó különböző elképzelések részletes analízisét, interdiszciplináris megközelítéssel azonosít speciális szakmai problémákat, a tudomány eszköztárával képes feltárni és megfogalmazni az azok megoldásához szükséges részletes elméleti és gyakorlati hátteret.
Képes az élelmiszertudomány szakterületén a korszerű gyakorlati módszerek és megoldások, valamint a fontosabb kutatási irányok és metodikák alkalmazására.
Az élelmiszertudomány és élelmiszer technológia egyes résztémáiról önálló, szaktudományos témájú összefoglalókat, elemzéseket készít.
Az élelmiszerlánc szemlélettel kapcsolatban képes szakmailag megalapozott saját álláspont kialakítására és annak vitában való megvédésére általános gazdaságpolitikai, társadalmi, valamint speciális, a szakterülethez tartozó kérdésekben.
Képes ismeretei szintetizálására, önképzése hatékony megszervezésére, nemcsak szakmai, hanem általános műveltségi területeken is.
Képes az élelmiszeripari vertikumban és a kapcsolódó területeken vezetési feladatok ellátására, önálló irányítására, team vagy projekt kialakítására, a vezetettek motiválására, teljesítményük értékelésére, a felmerülő konfliktusok jogszerű és hatásos kezelésére.
Képes az élelmiszeripari folyamatok koordinációjára, az élelmiszerláncra vonatkozó elemzéseit képes ágazatokon átívelően, összefüggéseiben, komplexen megfogalmazni és értékelni.
Képes részt venni kutatási és fejlesztési programok, projektek kidolgozásában és menedzselésében.
Magas szinten használja az élelmiszertudomány és élelmiszer technológia szakterületek ismeretközvetítési technikáit, értő, elemző módon követi és dolgozza fel a magyar és idegen nyelvű publikációs forrásait.
Képes az ismeretek átadására az oktatás és a szaktanácsadás területén.
Képes szakterületén magyarul és idegen nyelven írásban és szóban megnyilvánulni, vitában részt venni.
Képes korszerű informatikai eszközök alkalmazására, szakszerű és hatékony szóbeli és írásbeli kommunikációra.
c) attitűdje
Elkötelezett az élelmiszermérnöki szakma és az emberi egészség értékei iránt, ismeri és vállalja annak alapvető értékeit és normáit, törekszik azok kritikai értelmezésére és fejlesztésére, a problémák szakmai alapokon történő megoldására.
Nyitott, motivált és fogékony a korszerű és innovatív élelmiszeripari eljárások megismerésére és gyakorlati alkalmazására.
Nyitott az élelmiszertudomány és élelmiszer technológia paradigmaváltozásaira.
Felismeri az értékeket, fogékony a hatékony megoldást jelentő módszerek és eszközök alkalmazására.
Elkötelezett a minőségi munkavégzés iránt, mely során jogkövető magatartás jellemzi.
Határozott, kitartó, de elfogadja a szakmailag megalapozott kritikai észrevételeket.
Önmagával szemben is kritikus és igényes, törekszik arra, hogy az élelmiszertudomány és élelmiszer technológia legújabb eredményeit saját fejlődésének szolgálatába állítsa.
Véleményét szakmai szempontoknak rendeli alá.
Csoportmunka során megfelelő alkalmazkodóképesség, tolerancia és kooperatív magatartás jellemzi.
Fontos számára a tudományos kutatás etikai szabályainak és normarendszerének betartása, valamint az egyén és a társadalom egészségét támogató, környezetbarát megoldások előnyben részesítése.
d) autonómiája és felelőssége
Nagyfokú önállósággal rendelkezik az átfogó és speciális élelmiszeripari szakmai kérdések felvetésében, kidolgozásában, szakmai nézetek képviseletében, indoklásában.
Nagyfokú önállósággal tervez és irányít élelmiszeripari folyamatokat.
Felelősséget érez a közreműködésével előállított élelmiszerek biztonságával kapcsolatban.
Egyenrangú partnerként vesz részt kutatás-fejlesztési feladatok megoldásában.
Felelősséggel tárja fel a szakterületi kapcsolódásokat, vállalja és viseli tevékenységének más szakterületeket érintő következményeit.
Döntési helyzetekben is felelősséget vállal azok környezeti és társadalmi hatásaiért.
Projektcsoportban autonóm módon, a csoport többi tagjával együttműködve mozgósítja elméleti és gyakorlati tudását, képességeit.
Szakmai felelősségtudattal hoz döntéseket, vállalja döntéseinek következményeit.
9. A mesterképzés jellemzői
9.1. Szakmai jellemzők
9.1.1. A szakképzettséghez vezető tudományágak, szakterületek, amelyekből a szak felépül:
az élelmiszer-tudományi ismeretek interdiszciplináris alaptudományi beágyazottságát megteremtő, a mesterfokozathoz szükséges természettudományi ismeretek (élelmiszer-kolloidika és reológia, mikrobiológiai biztonság és minőség, táplálkozástudomány, élelmiszer enzimológia) 7–12 kredit;
az élelmiszer-mérnöki szemléletet megvalósító korszerű műszaki, módszertani ismeretek (méréselmélet és kísérlettervezés, műszeres analízis, élelmiszeripari transzportfolyamatok) 8–12 kredit;
az élelmiszer-mérnöki szemléletet megvalósító korszerű technológiai innovációs ismeretek (élelmiszer-technológia és termékfejlesztés, csomagolási ismeretek, üzemtelepítés, környezet-, víz- és energiagazdálkodás) 7–12 kredit;
gazdasági és humán ismeretek (vezetési és kommunikációs ismeretek, élelmiszer-ökonómia és -marketing, élelmiszer-ipari folyamatirányítás, élelmiszergazdasági innováció) 10–14 kredit;
élelmiszerlánc szemléletet kialakító ismeretkörök (élelmiszerbiztonsági kockázatelemzés, minőségirányítás és élelmiszerbiztonság, élelmiszerlánc-biztonság) 3–6 kredit.
9.1.2. Az ágazati területeknek megfelelő, a képző felsőoktatási intézmények által ajánlható specializációk kreditaránya 33–42 kredit.
A választható specializációk és azok szakterületei
a) élelmiszer-biotechnológia specializáció: mikrobiális genetika, molekuláris biológia, biomérnöki műveletek, bioreaktorok és rögzített sejtek, alkoholos erjedési folyamatok, fermentált és funkcionális élelmiszerek, fehérjemérnökség;
b) élelmiszeripari folyamattervezés specializáció: számítógépes adatfeldolgozás, rendszertervezés, mérésértékelés, élelmiszer-ipari folyamatszabályozás, optimálási módszerek, környezetvédelem;
c) élelmiszergazdasági termékkezelés és logisztika specializáció: élelmiszeripari alapanyagok előkezelése, tárolása, beszállításszervezés és áruismeret, készlet- és raktárgazdálkodás, élelmiszer-szállítási technológiák és rendszerek, csomagolási rendszerek, termékforgalmazás pénzügytana;
d) élelmiszertechnológia és termékfejlesztés specializáció: élelmiszeripari alapanyagok előkezelése és tárolása, élelmiszeripari technológiák és termékfejlesztés (tartósítóipari, állatitermék-, gabona-, édes- és zsiradékipari technológiák, különleges eljárások), adalékanyagok technológiai funkciói, feldolgozás-technológiák tervezése, érzékszervi minősítés, szellemei tulajdon- és iparjogvédelem;
e) borászat és borgazdálkodás specializáció: szőlőtermesztési alapok, szőlőfajta és termőhely ismeret, borászati technológiák, borászati kémia és analitika, borászati mikrobiológia, nemzetközi és magyar borjog, bormarketing, borkereskedelem, érzékszervi minősítés.
9.2. Idegennyelvi követelmény
A mesterfokozat megszerzéséhez egy élő idegen nyelvből államilag elismert, középfokú (B2), komplex típusú nyelvvizsga vagy azzal egyenértékű érettségi bizonyítvány vagy oklevél szükséges.
9.3. A szakmai gyakorlat követelményei
A szakmai gyakorlat a képzés tantervében meghatározott legalább négy hét időtartamú gyakorlat.
9.4. A 4.2. és 4.3. pontban megadott oklevéllel rendelkezők esetén a mesterképzési képzési ciklusba való belépés minimális feltételei
Az alapképzéstől eltérő mesterképzésbe való belépéshez szükséges minimális kreditek száma 80 kredit az alábbi területekről:
természettudományos ismeretek legalább 30 kredit (ezen belül matematika, informatika, fizika ismeretekből legalább 10 kredit, kémia és biológia ismeretekből legalább 10 kredit, mikrobiológia és biokémia ismeretekből legalább 10 kredit);
gazdaság- és társadalomtudományi ismeretek legalább 10 kredit;
szakmai ismeretek legalább 40 kredit (biokémia, élelmiszerkémia, fizikai kémia, analitika, minőség és biztonság, műszaki ismeretek, élelmiszertechnológiai ismeretek, alapanyag-ismeret).
A mesterképzésbe való felvétel feltétele, hogy a hallgató korábbi tanulmányai alapján legalább 60 kredittel rendelkezzen. A hiányzó krediteket a felsőoktatási intézmény tanulmányi és vizsgaszabályzatában meghatározottak szerint meg kell szerezni.
1. A mesterképzési szak megnevezése: erdőmérnöki (Forestry Engineering)
2. A mesterképzési szakon szerezhető végzettségi szint és a szakképzettség oklevélben szereplő megjelölése
végzettségi szint: mester- (magister, master; MSc-) fokozat
szakképzettség: okleveles erdőmérnök
szakképzettség angol nyelvű megjelölése: Forestry Engineer
3. Képzési terület: agrár
4. A képzési idő félévekben: 10 félév
5. A mesterfokozat megszerzéséhez összegyűjtendő kreditek száma: 300 kredit
a szak orientációja: kiegyensúlyozott (40–60 százalék)
a diplomamunka készítéséhez rendelt kreditérték: 25 kredit
a szabadon választható tantárgyakhoz rendelhető minimális kreditérték: 15 kredit
6. * A szakképzettség képzési területek egységes osztályozási rendszere szerinti tanulmányi területi besorolása: 623/0821
7. A mesterképzési szak képzési célja és a szakmai kompetenciák
A képzés célja erdőmérnökök képzése, akik a megszerzett műszaki és gazdasági ismereteik birtokában jártasak az erdészet fatermesztési, fahasználati és gazdálkodási szaktudományaiban, valamint a vadgazdálkodás szakterületén. Széles körű ökológiai képzettségük birtokában ismerik az erdei életközösség, valamint a környezet tényezői közötti kapcsolatrendszert, az ökoszisztémákban végbemenő folyamatokat és azok összefüggéseit, ismereteiket a gyakorlatban alkotó és irányító módon tudják alkalmazni. Az erdőmérnök gyakorlati tevékenysége során a környezeti és az ökológiai tényezők figyelembevételével végzi az új erdők létesítésére, az erdő faállományának nevelésére, védelmére, az erdei termékek kitermelésére és értékesítésére, az erdészeti műszaki tervező és kivitelező munkára – erdészeti utak, vízügyi műtárgyak tervezése, építése – is kiterjedő tevékenységet. Átfogó ismeretekkel rendelkeznek az erdőgazdálkodás, természetvédelem és vadgazdálkodást érintő jogszabályokkal kapcsolatban. Felkészültek tanulmányaik doktori képzésben történő folytatására.
7.1. Az elsajátítandó szakmai kompetenciák
7.1.1. Az erdőmérnök
a) tudása
Ismeri és érti az erdőgazdálkodás, valamint szereplőinek sajátosságait, szerepüket a nemzetgazdaságban és a társadalomban.
Részletesen ismeri az erdőgazdálkodás természettudományos alapjait, az erdő és a környezet viszonyát.
Ismeri a fenntartható erdőgazdálkodás műszaki-technológiai fejlesztési alapelveit, valamint birtokában van a legkorszerűbb erdőgazdálkodás-technológiai ismereteknek.
Birtokában van az erdők és fásítások létrehozásához és neveléséhez kapcsolódó természettudományi, műszaki gazdasági tanulmányi területek általános és specifikus ismeretanyagának.
Részletekbe menően ismeri az erdők és a fásítások létrehozásához és neveléséhez szükséges ok-okozati összefüggéseket, az ezeket leíró terminológiákat.
Birtokában van a tevékenységi területén alkalmazható korszerű vezetéselméleti és szervezetirányítási ismereteknek, a munkaszervezetek hatékonyságának és egészséget támogató voltának erősítése érdekében.
Széleskörű általános műveltséggel rendelkezik, valamint ismeri az erdő- és az erdőgazdálkodás történetét, hagyományait.
Ismeri a K+F+I stratégiai szerepét az agrárgazdaságban.
Rálátása van az Európai Unió, a szakpolitika és a vállalati K+F+I tevékenységek összefüggéseire, a fennálló kölcsönhatásokra.
Ismeri az erdészeti kutatás legfontosabb módszereit, az absztrakciós technikát, az elvi kérdések gyakorlati vonatkozásainak kidolgozási módjait.
Ismeri és érti az erdőgazdálkodás speciális szókincsét mind magyar, mind legalább egy idegen nyelven.
Ismeri az erdőgazdálkodásnak az élő, a művi és a humán környezettel és az emberi egészséggel lévő kapcsolatrendszerét.
b) képességei
Képes eligazodni és szakmailag megalapozott véleményt alkotni az erdőgazdálkodáshoz kapcsolódó hazai, nemzetközi gazdaságpolitikai és társadalmi eseményekben és jelenségekben.
Ismeri és érti az erdőgazdálkodásban lejátszódó folyamatokat, a köztük lévő összefüggéseket, és azokat alkotó módon tudja alkalmazni.
Képes saját álláspont kialakítására és annak vitában történő megvédésére általános társadalmi, agrárgazdasági és az erdőgazdálkodáshoz tartozó speciális kérdésekben.
Képes az erdőgazdálkodás szakmai problémáinak sokoldalú, interdiszciplináris megközelítésére.
Ismeri, érti és alkalmazza a környezet- és természetvédelem megóvásának alapelveit, azok erdőgazdálkodással kapcsolatos előírásait.
Képes az erdőgazdálkodással kapcsolatos szakmai problémák azonosítására, azok megoldásához szükséges részletes elvi és gyakorlati háttér feltárására, megfogalmazására.
Ismeri és érti az erdőgazdálkodással kapcsolatos különböző jogszabályokat, a fennálló összefüggéseket, és tudja értelmezni azokat.
Képes az erdőgazdálkodás ismeretrendszerét alkotó elképzelések részletes analízisére, az átfogó és speciális összefüggések feltárására, valamint annak szintetikus értékelő megfogalmazására és jelentés készítésére.
Alkalmazza a szakszerű és hatékony szóbeli és írásbeli, valamint hálózati kommunikációs módszereket és eszközöket.
Képes az erdőgazdálkodással kapcsolatos tevékenységek meghatározására, megtervezésére, és megszervezésére, valamint a végrehajtásához szükséges feltételek biztosítására, a megvalósítás folyamatos irányítására és ellenőrzésére.
Képes aktívan bekapcsolódni a kutatási, fejlesztési projektekbe, továbbá képes ezen projektek irányítására is.
Képes a vezetői tevékenység különböző funkcióinak gyakorlati végrehajtására, a vezetettek motiválására, teljesítményük értékelésére, a felmerülő konfliktusok jogszerű és hatásos kezelésére.
Képes szakmai tevékenységének gyakorlását jogszabályi keretek mellett megvalósítani.
Képes az irányított szervezet tevékenységének, gyakorlati problémáinak tudományos igényű és tudományos módszerekkel történő elemzésére.
A szervezet munkájának korszerűsítése érdekében képes a változtatás feltételeinek megteremtésére és a változtatás megvalósítására.
Képes a legkorszerűbb információtechnológiai eszközök alkalmazására, a szakszerű, hatékony szóbeli és írásbeli kommunikáció megvalósításához.
Képes magyarul és idegen nyelven az erdőgazdálkodással kapcsolatos kérdésekben írásban és szóban véleményt nyilvánítani, vitában részt venni.
Képes a szakterület ismeretközvetítési technikáit átlátni, magyar és idegen nyelvű publikációs forrásait megtalálni, használni, ezeket feldolgozni és munkája során alkalmazni.
Képes az erdőgazdálkodáshoz kapcsolódó szakigazgatási alap- és irányítói feladatok ellátására, konfliktusok kezelésére, megoldási javaslatok kidolgozására és kivitelezésre.
Képes a biológiai, műszaki és ökológiai ismeretei alapján az erdő szakszerű, gazdasági, védelmi és közjóléti, rekreációs funkcióit együttesen fenntartó kezelésére, irányítására és ellenőrzésére.
Alkalmas a mérnöki munka során az egyének és a társadalom egészségét támogató, környezetbarát megoldások előnyben észesítésére.
c) attitűdje
Ismeri és hivatástudattal vállalja azokat az átfogó és speciális viszonyokat, azt a szakmai identitást, amelyek az erdőgazdálkodás sajátos karakterét, a társadalomban elfoglalt helyét alkotják.
Nyitott és fogékony a korszerű és innovatív erdőgazdálkodási eljárások megismerésére és gyakorlati alkalmazására.
Elkötelezett a problémák szakmai alapokon nyugvó megoldására.
Szakmai érdeklődése elmélyült és megszilárdult.
Mélységesen elkötelezett a környezet- és a természetvédelem, valamint a fenntartható erdőgazdálkodás mellett.
Felismeri és elfogadja az erdőgazdálkodással kapcsolatos döntések korlátait és kockázatát.
Önmagával szemben is kritikus és igényes.
Fontos számára a tudományos kutatás etikai szabályainak és normarendszerének betartása.
A szakmai problémák megoldására szakmai döntéseket hoz, és azokat következetesen képviseli, de elfogadja a megfelelő szakmai indokokkal alátámasztott eltérő véleményt is.
Folyamatos önképzésre törekszik és képes önképzésének hatékony megszervezésére.
d) autonómiája és felelőssége
Önállósággal rendelkezik átfogó és speciális az erdőgazdálkodással kapcsolatos szakmai kérdések kidolgozásában, szakmai nézetek képviseletében, indoklásában.
Önállósággal rendelkezik az erdőgazdálkodással kapcsolatos tevékenységek megvalósítási módját illetően.
Felelősséget érez az erdőgazdálkodás vidéken betöltött szerepének alakulásában, alakításában.
Törekszik arra, hogy a problémákat lehetőleg másokkal együttműködésben oldja meg.
Felelősséggel képviseli a növénytermesztés etikai kérdéseit és vállalja döntéseinek következményeit.
Szakmai felelősségtudattal hoz döntéseket és jogszabálykövető magatartást mutat, amit beosztottjaitól is elvár.
Önállóan képes irányítani az erdőgazdálkodás legfontosabb alaptevékenységeit, úgymint az erdőművelést, az erdőhasználatot és az erdőrendezést.
8. A mesterképzés jellemzői
8.1. Szakmai jellemzők
A szakképzettséghez vezető tudományágak, szakterületek, amelyekből a szak felépül:
a mesterképzést megalapozó ismeretkörök (általános természettudományi ismeretek, speciális természettudományi ismeretek, műszaki ismeretek, gazdaságtani ismeretek) 50–70 kredit;
erdőmérnöki szakmai ismeretek (erdészeti ökológiai ismeretek, erdőgazdálkodási ismeretek, erdészeti műszaki ismeretek, vadgazdálkodástani ismeretek, erdészeti üzemgazdaságtani és politikai ismeretek) 120–140 kredit;
választás szerinti szakmai ismeretek (élőhelygazdálkodás, agrártámogatás, erdészeti műszaki létesítmények fenntartása, klimatológia, erdőpedagógia, ökoenergetika, erdők közjóléti szerepe, környezeti hatásvizsgálatok, mérnöketika) 75–95 kredit.
8.2. Idegennyelvi követelmény
A mesterfokozat megszerzéséhez az Európai Unió valamely hivatalos idegen nyelvéből egy államilag elismert, általános, legalább középfokú (B2), komplex típusú nyelvvizsga, vagy azzal egyenértékű érettségi bizonyítvány vagy oklevél szükséges.
8.3. A szakmai gyakorlat követelményei
A szakmai gyakorlat a képzés tantervében meghatározott legalább négy hét időtartamú, 5 kredit értékű gyakorlat.
1. A mesterképzési szak megnevezése: kertészmérnöki (Horticultural Engineering)
2. A mesterképzési szakon szerezhető végzettségi szint és a szakképzettség oklevélben szereplő megjelölése
végzettségi szint: mester- (magister, master; rövidítve: MSc-) fokozat
szakképzettség: okleveles kertészmérnök
szakképzettség angol nyelvű megjelölése: Horticultural Engineer
3. Képzési terület: agrár
4. A mesterképzésbe történő belépésnél előzményként elfogadott szakok
4.1. Teljes kreditérték beszámításával vehető figyelembe: a kertészmérnöki alapképzési szak.
4.2. A 9.4. pontban meghatározott kreditek teljesítésével elsősorban számításba vehető
az agrár képzési területről az élelmiszermérnöki, a mezőgazdasági mérnöki, környezetgazdálkodási agrármérnöki, az informatikus és szakigazgatási agrármérnöki, a növénytermesztő mérnöki, a tájrendező és kertépítő mérnöki, az erdőmérnöki, a gazdasági és vidékfejlesztési agrármérnöki, vidékfejlesztési agrármérnöki, szőlész-borász mérnöki, természetvédelmi mérnöki, valamint a természettudomány képzési területről a biológia alapképzési szak.
4.3. A 9.4. pontban meghatározott kreditek teljesítésével vehetők figyelembe továbbá azok az alapképzési és mesterképzési szakok, illetve a felsőoktatásról szóló 1993. évi LXXX. törvény szerinti szakok, amelyeket a kredit megállapításának alapjául szolgáló ismeretek összevetése alapján a felsőoktatási intézmény kreditátviteli bizottsága elfogad.
5. A képzési idő félévekben: 4 félév
6. A mesterfokozat megszerzéséhez összegyűjtendő kreditek száma: 120 kredit
a szak orientációja: kiegyensúlyozott (40–60 százalék)
a diplomamunka készítéséhez rendelt kreditérték: 25 kredit
az intézményen kívüli összefüggő gyakorlati képzés minimális kreditértéke: 5 kredit
a szabadon választható tantárgyakhoz rendelhető minimális kreditérték: 6 kredit
7. * A szakképzettség képzési területek egységes osztályozási rendszere szerinti tanulmányi területi besorolása: 622/0812
8. A mesterképzési szak képzési célja és a szakmai kompetenciák
A képzés célja kertészmérnökök képzése, akik ismerik, és készség szintjén használják a tudomány és a kertészeti gyakorlat legújabb eredményeit, innovatív technológiáit, tájékozottak a szakma műveléséhez szükséges alap- és társadalomtudományokban, a kertészeti ágazatban és az ahhoz kapcsolódó társágazatokban. A mesterszakon megszerezhető ismeretek elsajátításának további célja, hogy a képzés Európában széles körben felhasználható tudást adjon e speciális mezőgazdasági szakterület művelőinek. A végzettek alkalmasak a kertészeti termelés és a hozzá kapcsolódó tudásbázis fejlesztésére, szaktanácsadásra és szakmai koordinációk megvalósítására. Felkészültek tanulmányaik doktori képzésben történő folytatására.
8.1. Az elsajátítandó szakmai kompetenciák
8.1.1. A kertészmérnök
a) tudása
Rendszer szinten ismeri a kertészeti szakmához kapcsolódó alaptudományok (növényföldrajz, ökológia és természetvédelem, növényélettan és molekuláris genetika) és agrártudomány-területek (szaporodás- és szaporításbiológia, ökonómbotanika, kertészet- és agrártörténet, kertészeti üzemtan, gyógynövénytan, dísznövénytan és dendrológia, faiskola, gyümölcsészet, szőlészet-borászat, zöldségtermesztés, növényvédelem) összefüggéseit.
Tudja és érti az élelmiszerlánc-biztonság alapvető fogalmait, összefüggéseit és folyamatait.
Ismeri és érti a szakterületén lejátszódó sajátos folyamatokat (az agrárgazdálkodás biológiai, műszaki, élelmiszerlánc-biztonsági, jogszabályi feltételrendszerét, társadalmi beágyazottságát) valamint a szakterület belső összefüggéseit.
Ismeri a zárlati (karantén) és egyéb nem-honos károsítók jelentette növény-egészségügyi kockázatokat, valamint a behurcolásuk és terjedésük megakadályozására szolgáló növény-egészségügyi ellenőrzési rendszer felépítését és működtetésének nemzetközi, európai uniós és hazai szervezeti kereteit és jogi szabályozását.
Tisztában van a kertészmérnöki szakma hazai, európai uniós és tágabb nemzetközi környezetbe történő beágyazottságával (a társadalmi, agrárágazati, jogi, közgazdasági és kereskedelmi környezet vonatkozásában).
Részletesen ismeri a kertészeti gyakorlatban használt eszközöket és módszereket, tisztában van ezek jogi szabályozásával.
Részletes ismeretekkel rendelkezik – hazai és nemzetközi relációban egyaránt – a kertész szakma tevékenységrendszerének tervezési és megvalósítási, végrehajtási módszereiről, szabályairól és a kapcsolódó sajátosságokról.
Tisztában van a K+F+I stratégiai szerepével, tevékenységi elemeivel és összefüggéseivel hazánk valamint az Európai Unió agrárgazdaságában és a szakpolitika területén.
Birtokában van a tevékenységi területén alkalmazható olyan korszerű vezetéselméleti és szervezetirányítási ismereteknek, amelyek alkalmassá teszik egészséget támogató munkaszervezés kialakítására.
Ismeri a kertész szakma sajátos kutatási módszereit, absztrakciós technikáit, az elvi kérdések gyakorlati vonatkozásainak kidolgozási módjait.
b) képességei
Képes a kertészettudomány szakterületén a korszerű gyakorlati módszerek és megoldások, valamint a fontosabb kutatási irányok és metodikák alkalmazására.
Képes a növényeket veszélyeztető kártevők, kórokozók, gyomnövények, valamint természetes ellenségeik azonosítására, az integrált növényvédelem megtervezésére és megvalósítására.
Folyamatosan figyelemmel kíséri a környezetvédelmi, higiéniai, élelmiszer-biztonsági, élelmezés-egészségügyi, munkavédelmi előírásokat, valamint betartja és betartatja azokat.
Alkalmas irányítói munkakör betöltésére, valamint önálló kutatás-fejlesztési feladatok megoldására.
Képes a kertészeti vertikumban és a kapcsolódó szakterületeken vezetési feladatok ellátására a természettudományi, környezet-, élelmiszerlánc-biztonsági, egészség- és természetvédelmi, technológiai és gazdasági szempontok együttes figyelembevételével, kutatási és fejlesztési programok, projektek kidolgozására és menedzselésére.
Képes a kertészettudomány szempontjából fontos interdiszciplináris komplex ismeretek szintézisére valamint ezen ismeretek kreatív alkalmazására hazai, illetve európai uniós környezetben a termesztés és a fenntartható környezetrendszerek és a természetvédelem területén.
Képes a meghatározott tevékenységek végrehajtásához szükséges feltételek biztosítására, a megvalósítás folyamatos irányítására és ellenőrzésére, illetve ennek megszervezésére.
Képes a szakmai problémák beazonosítására, azok sokoldalú, interdiszciplináris megközelítésére, valamint a megoldásához szükséges részletes elvi és gyakorlati háttér feltárására, megfogalmazására, az ezekre irányuló kutatásokban való aktív részvételre.
Képes a szakterület ismeretközvetítési technikáit, magyar és idegen nyelvű publikációs forrásait értő és elemző módon feldolgozni.
Képes ismereteinek hatékony átadására az oktatás és a szaktanácsadás területén.
Képes meghatározott szakmai tapasztalat után a kertészeti termelés, a kutatásfejlesztés és a szaktanácsadás jellegű tevékenységek koordinációjára.
Képes saját álláspont kialakítására, és annak vitában történő megvédésére általános társadalmi, agrárgazdasági és speciális, a szakterülethez tartozó kérdésekben.
Képes a kertészeti szakterület ismeretközvetítési technikáinak magas szintű használatára magyarul és idegen nyelven, írásban és szóban, képes vitában részt venni.
Képes korszerű informatikai eszközök alkalmazására a kertészeti ágazatban, valamint a kommunikáció területén.
c) attitűdje
Kritikus megközelítéssel kezeli a szakterületéhez kapcsolódó tudományos munkákat.
Magas szintű információfeldolgozási és vitakészséggel rendelkezik.
Nyitott fejlesztői és tervezői szemlélet jellemzi, fogékony a korszerű és innovatív eljárások megismerésére és gyakorlati alkalmazására.
Motivált az ismeretanyag folyamatos bővítésére, az új ismeretek alkalmazására, az ökológiai szemlélet fejlesztésére.
Kreativitás, nyitottság, kezdeményezőkészség, empátia, tolerancia és kooperációkészség jellemzi.
Megfontolt, a szakmai szempontokat szem előtt tartva alkot véleményt.
Véleményét következetesen képviseli és hatékony kommunikálja.
Környezettudatos magatartás, fenntarthatósági szemlélet jellemzi.
A környezetvédelmi, természetvédelmi előírásokat betartatja, fogékony a természet- és élőhelyvédelem iránt.
Felismeri és elfogadja – a szakterület sajátosságai miatt – döntésének korlátait és kockázatát.
Munkavégzésében jogkövető magatartás jellemzi, és ezt elvárja beosztottjaitól is.
Törekszik szakmája összefoglaló és részletezett problémaköreinek megértésére és hiteles közvetítésére.
Elkötelezettség, nyitottság és rugalmasság jellemzi a gyakorlati problémák, munkahelyzetek megoldása terén.
Elkötelezett az emberi egészség értékei mellett.
Mérnöki munkája során előnyben részesíti az egyének és a társadalom egészségét támogató, környezetbarát megoldásokat.
d) autonómiája és felelőssége
Önálló munkavégzésre és döntéshozatalra képes.
Munkáját és döntéseit felelősségvállalás, szakmai felelősségtudat jellemzi.
Vállalja döntéseinek következményeit.
Döntéshozatalait, munkáját etikai tudatossággal végzi, képviseli szakmája etikai kérdéseit.
Felelősséget érez a közreműködésével előállított élelmiszerek biztonságával kapcsolatban.
Nagyfokú önállósággal képes munkaterv, munkaprogram összeállítására, végrehajtására.
Egyenrangú partner a szakmai és szakterületek közötti kooperációban.
Kellő gyakorlat megszerzése után vezetői feladatok ellátására alkalmas.
Képes team vagy projekt kialakítására, önálló irányítására.
Az irányított szervezet munkáját (tevékenységét), gyakorlati problémáit tudományos igényességgel és megfelelő módszerekkel elemzi.
A szervezet munkájának korszerűsítése érdekében képes a változtatás feltételeinek megteremtésére és a változtatás megvalósítására.
Felelősséggel vállalja a kezdeményező szerepet együttműködések kialakításában.
9. A mesterképzés jellemzői
9.1. Szakmai jellemzők
9.1.1. A szakképzettséghez vezető tudományágak, szakterületek, amelyekből a szak felépül:
a kertészmérnöki ismeretek interdiszciplináris alaptudományi beágyazottságát megteremtő tudományterületek (növényföldrajz, ökológia és természetvédelem, természeti erőforrások, informatikai rendszerek, növényélettan, molekuláris genetika, növényvédelmi biológia, szaporodásbiológia) 20–25 kredit;
az egyes kertészeti ágazatokhoz (dísznövénytermesztés, gombatermesztés, gyógynövénytermesztés, gyümölcstermesztés, szőlőtermesztés, zöldségtermesztés) kapcsolódó korszerű módszertani és technológiai innovációk, az alapszak keretein túlmutató, kereskedelmi szempontból naprakész faj- és fajtaismeret, a kertészethez kapcsolódó marketing, közgazdasági, üzemgazdaságtani és agrárjogi szakterületek, élelmiszerlánc-biztonság, szaktanácsadás 40–56 kredit.
9.1.2. Az ágazati területeknek megfelelő, az intézmények által ajánlható specializációk (dísznövénytermesztés, zöldség- és gombatermesztés, gyógynövénytermesztés, gyümölcstermesztés, szőlőtermesztés) illetve az ágazatok botanikai-molekuláris biológiai tudományos hátteréhez kapcsolódó speciális kompetenciákat nyújtó, az intézmények által ajánlható specializációk 8–16 kredit.
9.2. Idegennyelvi követelmény
A mesterfokozat megszerzéséhez egy élő idegen nyelvből államilag elismert, középfokú (B2), komplex típusú nyelvvizsga vagy azzal egyenértékű érettségi bizonyítvány vagy oklevél szükséges.
9.3. A szakmai gyakorlat követelményei
A szakmai gyakorlat a képzés tantervében meghatározott legalább négy hét időtartamú gyakorlat.
9.4. A 4.2. és 4.3. pontban megadott oklevéllel rendelkezők esetén a mesterképzési képzési ciklusba való belépés minimális feltételei
Az alapképzéstől eltérő mesterképzésbe való belépéshez szükséges minimális kreditek száma 84 kredit az alábbi területekről:
természettudományos alapismeretek (matematika, informatika, fizika, kémia, botanika, növényélettan, növénygenetika és biotechnológia) területéről 20–30 kredit
mezőgazdasági és egyéb kapcsolódó, alapozó ismeretkörök (természeti erőforrások ismerete, növénytermesztés és földműveléstan) területéről 28–44 kredit
a kertészeti növények (dísznövények, gyógynövények, gyümölcstermő növények, szőlő, zöldségnövények) termesztéséhez és áruvá készítéséhez szükséges általános gazdasági és gazdálkodási ismeretek területéről 12–20 kredit.
A mesterképzésbe való felvétel feltétele, hogy a hallgató a korábbi tanulmányaiból a felsorolt ismeretkörökben legalább 60 kredittel rendelkezzen. A hiányzó krediteket a felsőoktatási intézmény tanulmányi és vizsgaszabályzatában meghatározottak szerint meg kell szerezni.
1. A mesterképzési szak megnevezése: környezetgazdálkodási agrármérnöki (Agricultural Environmental Management Engineering)
2. A mesterképzési szakon szerezhető végzettségi szint és a szakképzettség oklevélben szereplő megjelölése
végzettségi szint: mester- (magister, master; rövidítve: MSc-) fokozat
szakképzettség: okleveles környezetgazdálkodási agrármérnök
a szakképzettség angol nyelvű megjelölése: Agricultural Environmental Management Engineer
3. Képzési terület: agrár
4. A mesterképzésbe történő belépésnél előzményként elfogadott szakok
4.1. Teljes kreditérték beszámításával vehető figyelembe: a környezetgazdálkodási agrármérnöki, a mezőgazdasági mérnöki, a vidékfejlesztési agrármérnöki, a gazdasági és vidékfejlesztési agrármérnöki, a természetvédelmi mérnöki, az élelmiszermérnöki alapképzési szak.
4.2. A 9.4. pontban meghatározott kreditek teljesítésével elsősorban számításba vehető: az agrár képzési területről a növénytermesztő mérnöki, az állattenyésztő mérnöki, a kertészmérnöki, az informatikus és szakigazgatási agrármérnöki, a vadgazda mérnöki, a mezőgazdasági és élelmiszeripari, gépészmérnöki, a műszaki képzési területről a környezetmérnöki, a természettudomány képzési területről a biológia, a kémia, a környezettan alapképzési szak.
4.3. A 9.4. pontban meghatározott kreditek teljesítésével vehetők figyelembe továbbá azok az alapképzési és mesterképzési szakok, illetve a felsőoktatásról szóló 1993. évi LXXX. törvény szerinti szakok, amelyeket a kredit megállapításának alapjául szolgáló ismeretek összevetése alapján a felsőoktatási intézmény kreditátviteli bizottsága elfogad.
5. A képzési idő félévekben: 4 félév
6. * A mesterfokozat megszerzéséhez összegyűjtendő kreditek száma: 120 kredit
a szak orientációja: elméletorientált (60–70 százalék)
a diplomamunka készítéséhez rendelt kreditérték: 30 kredit
az intézményen kívüli összefüggő gyakorlati képzés minimális kreditértéke: 5 kredit
a szabadon választható tantárgyakhoz rendelhető minimális kreditérték: 6 kredit
7. * A szakképzettség képzési területek egységes osztályozási rendszere szerinti tanulmányi területi besorolása: 621/0811
8. A mesterképzési szak képzési célja és a szakmai kompetenciák
A képzés célja környezetgazdálkodási agrármérnökök képzése, akik megszerzett természettudományi és környezettudományi ismereteik birtokában alkalmasak a szakterületüknek megfelelő termelési folyamatok, illetőleg minőségbiztosítási szolgáltatások irányítási és tervezési feladatainak ellátására és azok felügyeletére, a mezőgazdaság, a gazdasági termelési folyamatok és a környezet széles értelmű fenntartható kapcsolatrendszerének figyelembevételével. Felkészültek tanulmányaik doktori képzésben történő folytatására.
8.1. Az elsajátítandó szakmai kompetenciák
8.1.1. A környezetgazdálkodási agrármérnök
a) tudása
Ismeri és érti az agrárgazdaság és a vele kapcsolatos ipari termelés, a környezetvédelem szereplőinek sajátosságait, szerepüket a nemzetgazdaságban és a társadalomban.
Birtokában van a szakterületéhez kapcsolódó mezőgazdasági, élelmiszerlánc-biztonsági, természettudományi, környezetvédelmi, természetvédelmi, műszaki, gazdasági tanulmányi területek általános és specifikus ismeretanyagának.
Érti a szakterületnek a rokon szakterületekhez való kapcsolódásának okait, megérti és rendszerbe foglalja az összefüggéseket.
Részletekbe menően ismeri a környezetgazdálkodási terület ismeret és tevékenység-rendszerének aktuális követelményeit, élenjáró elméleteit, az ok-okozati összefüggéseket, alkalmazásuk korlátait, az ezeket felépítő terminológiát.
Részletesen ismeri a szakterület tevékenységrendszere tervezési és megvalósítási, végrehajtási módszereit, szabályait és a kapcsolódó sajátosságokat.
Ismeri és érti az adott szakterület működésének különböző jogszabályi környezetét, és a fennálló összefüggéseket.
Birtokában van a szakterületen alkalmazható általános és az agrárgazdaság területén alkalmazható korszerű vezetéselméleti és alkalmazott pszichológiai ismereteknek.
Ismeri a szakszerű és hatékony szóbeli, írásbeli és hálózati kommunikáció módszereit és eszközeit.
Ismeri, érti és alkalmazza szakterülete szakmai szókincsét, kifejezési és fogalmazási sajátosságait magyar és idegen nyelven.
Széleskörű általános műveltséggel, társadalom- és agrártörténeti ismeretekkel rendelkezik.
Részletesen ismeri a mezőgazdasági termelés, a környezetvédelem és természetvédelem természettudományos alapjait, a mezőgazdasági termelés, a környezet és természet viszonyát, valamint az egészséges, magas biológiai értékű termékek előállításának alapjait.
Ismeri a fenntartható gazdálkodást, birtokában van a legkorszerűbb termesztéstechnológiai ismereteknek, ismeri a mezőgazdaság műszaki-technológiai fejlesztés alapelveit.
Ismeri, érti és alkalmazza a természetes környezet megóvásának alapelveit, a környezetvédelmi és természetvédelmi előírásokat.
Ismeri a K+F+I stratégiai szerepét az agrárgazdaságban.
Van rálátása az Európai Unió, a szakpolitika és a vállalati szintű K+F+I tevékenységek összefüggéseire, azok fennálló kölcsönhatásaira.
Ismeri a szakterületének sajátos kutatási módszereit, technikáit, az elvi kérdések gyakorlati vonatkozásainak kidolgozási módjait.
b) képességei
Képes eligazodni és szakmailag megalapozott véleményt alkotni az agrárgazdasághoz kapcsolódó hazai, nemzetközi gazdaságpolitikai és társadalmi eseményekben és jelenségekben.
Képes saját álláspont kialakítására és annak vitában történő megvédésére általános társadalmi, agrárgazdasági és speciális, a szakterülethez tartozó kérdésekben.
Képes a szakmai problémák sokoldalú, interdiszciplináris megközelítésére.
Képes speciális szakmai problémák azonosítására, azok megoldásához szükséges részletes elvi és gyakorlati háttér feltárására, megfogalmazására.
Képes az adott szakterület ismeretrendszerét alkotó elképzelések különböző területeinek részletes analízisére, az átfogó és speciális összefüggések feltárására.
Képes az elemzés eredményének szintetikus értékelő megfogalmazására és jelentés készítésére.
Képes a szakterület tevékenységrendszerének meghatározására, megtervezésére, megszervezésére.
Képes a meghatározott tevékenységek végrehajtásához szükséges feltételek biztosítására, a megvalósítás folyamatos irányítására és ellenőrzésére illetve ennek megszervezésére.
Folyamatosan figyelemmel kíséri a környezetvédelmi, higiéniai, élelmiszer-biztonsági, élelmezés-egészségügyi, munkavédelmi előírásokat, valamint betartja és betartatja azokat.
Képes bekapcsolódni kutatási, fejlesztési projektekbe.
Képes az adott munkahely különböző szakmai elvárásainak megfelelően felhasználni szakmai tudását.
Képes team munkában történő aktív részvételre, a team irányítására.
Képes a vezetői tevékenység különböző funkcióinak gyakorlati végrehajtására, a vezetettek motiválására, teljesítményük értékelésére, a felmerülő konfliktusok jogszerű és hatásos kezelésére.
Képes a szakmai tevékenységének gyakorlását jogszabályi keretek között megvalósítani.
Képes az irányított szervezet munkájának (tevékenységének), gyakorlati problémáinak tudományos igényű és tudományos módszerekkel történő elemzésére.
A szervezet munkájának korszerűsítése érdekében képes a változtatás feltételeinek megteremtésére és a változtatás megvalósítására.
Képes korszerű informatikai eszközök alkalmazására a szakszerű és hatékony szóbeli és írásbeli kommunikáció megvalósításához.
Magas szinten képes szakterülete szókincsével magyarul és idegen nyelven írásban és szóban megnyilvánulni, vitában részt venni.
A szakterület ismeretközvetítési technikáit, magyar és idegen nyelvű publikációs forrásait ismeri, feldolgozza, értelmezi és munkája során ezeket alkalmazza.
Magas szinten képes a szakterület ismeretközvetítési technikáit, magyar és idegen nyelvű publikációs forrásait megtalálni, használni, ezeket feldolgozni és munkája során alkalmazni.
Képes agrár és környezetvédelmi szakigazgatási alap- és irányítói feladatok ellátására.
Képes megfelelő gyakorlat megszerzése után a regionális és határokon átnyúló agrár és környezeti konfliktusok kezelésére, megoldási javaslatok kidolgozására és kivitelezésre.
Képes agro-ökológiai potenciál különböző léptékű felmérésére és fenntartható kezelésére a térségi, települési és birtok szintű tervezési folyamatokban.
Képes természetes, biológiai alapú környezetvédelmi technológiák tervezésére, fejlesztésére, kivitelezésére és ellenőrzésére.
Képes vállalatok környezetirányítási rendszerének tervezésére.
Képes települési környezetgazdálkodási, mezőgazdasági és élelmiszeripari hulladékgazdálkodási feladatok tervezésére, irányítására.
Képes az agrár-környezetgazdálkodási célprogramok térségi, települési és birtok szintű adaptációjára, tervezésére, valamint szaktanácsadásra, ellenőrzésre.
Képes a mérnöki munka során az egyének és a társadalom egészségét javító-támogató, környezetbarát megoldások előnyben részesítésére.
Birtokában van a tevékenységi területén alkalmazható korszerű vezetéselméleti és szervezetirányítási ismereteknek, a munkaszervezetek hatékonyságának és egészséget támogató voltának erősítése érdekében.
c) attitűdje
Ismeri és vállalja azokat az átfogó és speciális viszonyokat, azt a szakmai identitást, amelyek a környezetgazdálkodás sajátos karakterét, személyes és közösségi szerepét alkotják.
Ez alapozza meg fejlődő hivatástudatát.
Nyitott és fogékony a korszerű és innovatív eljárások megismerésére és gyakorlati alkalmazására a környezetgazdálkodás területén.
Felismeri az értékeket, fogékony a hatékony megoldást jelentő módszerek és eszközök alkalmazására.
Elkötelezett a problémák szakmai alapokon nyugvó megoldására.
Szakmai érdeklődése elmélyült és megszilárdult.
Elkötelezett a környezetvédelem, természetvédelem és a fenntartható agrárgazdaság mellett.
Nyitott, kezdeményező, empatikus.
Megfontolt, véleményét szakmai szempontoknak rendeli alá.
Jogszabálykövető magatartást mutat és ezt elvárja beosztottjaitól is.
Felismeri és elfogadja – a szakterület sajátosságai miatt – döntésének korlátait és kockázatát.
Határozott, kitartó, de elfogadja a szakmailag megalapozott kritikai észrevételeket.
A környezetgazdálkodás összefoglaló és részletezett problémaköreit megérti és hitelesen közvetíti.
Önmagával szemben is kritikus és igényes.
Fontos számára a tudományos kutatás etikai szabályainak és normarendszerének betartása.
Aktív résztvevő kutatási, fejlesztési projektekben a környezetgazdálkodás területén.
Folyamatos önképzésre törekszik.
d) autonómiája és felelőssége
Jelentős mértékű önállósággal rendelkezik átfogó és speciális szakmai kérdések kidolgozásában, szakmai nézetek képviseletében, indoklásában a környezetgazdálkodás területén.
Jelentős mértékű önállósággal rendelkezik meghatározott tevékenység megvalósítási módját illetően.
Egyenrangú partner a szakmai kooperációban.
Felelősséggel vállalja a kezdeményező szerepet az együttműködés kialakítására.
Végiggondolja és képviseli az adott szakterület etikai kérdéseit.
Szakmai felelősségtudattal hoz döntéseket.
Vállaja döntéseinek következményeit.
Képes önálló, környezetszemléletű gazdálkodásra, korszerű mezőgazdasági technológiák alkalmazására, fejlesztésére.
9. A mesterképzés jellemzői
9.1. Szakmai jellemzők
9.1.1. A szakképzettséghez vezető tudományágak, szakterületek, amelyekből a szak felépül:
multidiszciplináris természettudományos ismeretek (a környezettudomány fizikai, kémiai, biokémiai, biológiai ismeretkörei); gazdasági és humán tudományi ismeretek (szakigazgatási ismeretek, szociológia, vezetési ismeretek és innovációs ismeretek); tudományos kutatás-módszertani, elemzési és közlési ismeretek (környezet és agrártudományi kutatásmódszertan, tudományos közléstan) 12–32 kredit;
a környezetgazdálkodási szakmai ismeretek [gazdálkodás (erőforrás-gazdálkodás, fenntartható és precíziós mezőgazdasági rendszerek és technológiák); védelem (környezeti elemek és folyamatok felmérése, értékelése és védelme, víz- és talajkármentesítés, környezeti méréstechnika, ökotoxikológia, környezettechnológia, természetvédelem); fejlesztés-tervezés (területi tervezés, műszaki ismeretek, földhasználat, hulladékkezelés, hulladékhasznosítás, vízkészlet- és tájgazdálkodás, környezetminőség, környezeti és térinformatika, környezetmodellezés és monitoring); társadalmi-gazdasági ismeretek (környezetfilozófia, agrár- és környezetpolitika, környezet-gazdaságtan, környezeti jog, élelmiszerlánc-biztonság, K+F és pályázati ismeretek)] 22–42 kredit.
9.1.2. A választható szakspecifikus témakörök (az agrár-környezetgazdálkodás, a környezet- és tájvédelem, a környezettervezés és állapotértékelés ismeretkörei) 20–40 kredit.
9.2. Idegennyelvi követelmény
A mesterfokozat megszerzéséhez az Európai Unió valamelyik hivatalos nyelvéből egy államilag elismert, középfokú (B2), komplex típusú nyelvvizsga vagy azzal egyenértékű érettségi bizonyítvány vagy oklevél szükséges.
9.3. A szakmai gyakorlat követelményei
A szakmai gyakorlat a képzés tantervében meghatározott, legalább négy hét időtartamú gyakorlat.
9.4. A 4.2. és 4.3. pontban megadott oklevéllel rendelkezők esetén a mesterképzési képzési ciklusba való belépés minimális feltételei
Az alapképzéstől eltérő mesterképzésbe való belépéshez a korábbi tanulmányok szerint szükséges minimális kreditek száma legalább 84 kredit a természettudományi ismeretek, a mezőgazdasági ismeretek, a gazdasági-gazdálkodási ismeretek és műszaki ismeretek területeiről az alábbiak szerint:
természettudományos és -mérnöki ismeretek legalább 15 kredit;
mezőgazdasági, agrár-gazdasági és humán ismeretek legalább 15 kredit;
szakmai ismeretek (agrár-környezetgazdálkodási, környezet és természetvédelmi, környezetfejlesztési ismeretek) legalább 30 kredit.
A mesterképzésbe való felvétel feltétele, hogy a hallgató a korábbi tanulmányai alapján a felsorolt ismeretkörökből legalább 60 kredittel rendelkezzen. A hiányzó krediteket a felsőoktatási intézmény tanulmányi és vizsgaszabályzatában meghatározottak szerint meg kell szerezni.
1. A mesterképzési szak megnevezése: mezőgazdasági biotechnológus (Agricultural Biotechnology)
2. A mesterképzési szakon szerezhető végzettségi szint és a szakképzettség oklevélben szereplő megjelölése
végzettségi szint: mester- (magister, master; rövidítve: MSc-) fokozat
szakképzettség: okleveles mezőgazdasági biotechnológus
szakképzettség angol nyelvű megjelölése: Agricultural Biotechnologist
választható specializációk: növényi biotechnológia és állati biotechnológia
3. Képzési terület: agrár
4. A mesterképzésbe történő belépésnél előzményként elfogadott szakok
4.1. Teljes kreditérték beszámításával vehető figyelembe: a mezőgazdasági mérnöki, a biológia, a természetvédelmi mérnöki, a növénytermesztő mérnöki, a kertészmérnöki, a szőlész-borász mérnöki, a vadgazda mérnöki, az állattenyésztő mérnöki, a lótenyésztő, lovassport szervező agrármérnöki alapképzési szak.
4.2. A 9.5. pontban meghatározott kreditek teljesítésével elsősorban számításba vehető: az agrár képzési területről az erdőmérnöki, a környezetgazdálkodási agrármérnöki, a műszaki képzési területről a környezetmérnöki, a biomérnöki szakok.
4.3. A 9.5. pontban meghatározott kreditek teljesítésével vehetők figyelembe továbbá azok az alapképzési vagy mesterképzési szakok, illetve a felsőoktatásról szóló 1993. évi LXXX. törvény szerinti szakok, amelyeket a kredit megállapításának alapjául szolgáló ismeretek összevetése alapján a felsőoktatási intézmény kreditátviteli bizottsága elfogad.
5. A képzési idő félévekben: 4 félév
6. A mesterfokozat megszerzéséhez összegyűjtendő kreditek száma: 120 kredit
a szak orientációja: kiemelten gyakorlatorientált (70–80 százalék)
a diplomamunka készítéséhez rendelt kreditérték: 20 kredit
az intézményen kívüli összefüggő gyakorlati képzés minimális kreditértéke: 5 kredit
a szabadon választható tantárgyakhoz rendelhető minimális kreditérték: 6 kredit
7. * A szakképzettség képzési területek egységes osztályozási rendszere szerinti tanulmányi területi besorolása: 621/0811
8. A mesterképzési szak képzési célja és a szakmai kompetenciák
A képzés célja mezőgazdasági biotechnológusok képzése, akik felkészültek a biotechnológiai kutatások elvégzésére, ismereteik továbbfejlesztésére, a legújabb biotechnológiai módszerek növénytermesztési, kertészeti és állattenyésztési alkalmazására és a gyakorlati bevezetés irányítására. Elméleti tudásuk alapján, vezetési-szervezési és kommunikációs ismereteik birtokában képesek tervező-fejlesztő, kutatói, illetve vezetői munkakörök betöltésére. Felkészültek tanulmányaik doktori képzésben történő folytatására.
8.1. Az elsajátítandó szakmai kompetenciák
8.1.1. A mezőgazdasági biotechnológus
a) tudása
Biztos tudással rendelkezik a mezőgazdasági biotechnológia és a rokon természet-, és élettudományi területeken, ismeri azok fontosabb összefüggéseit, elméleteit és az ezeket felépítő fogalmi rendszereket.
Ismeri és érti a szakterületén lejátszódó folyamatokat, a köztük lévő összefüggéseket, és azokat alkalmazni tudja.
Ismeri a vezetési funkciók különböző szintjeit, módszereit, valamint a konfliktuskezelési technikákat.
Ismeri a team- és projektmunka sajátosságait, rendelkezik vezetői ismeretekkel.
Részletesen ismeri és alkalmazza a mezőgazdasági biotechnológia gyakorlatában használt eszközöket és módszereket, tisztában van ezek jogi szabályozásával.
Ismeri a szakszerű és hatékony szóbeli, írásbeli és hálózati kommunikáció módszereit és eszközeit.
Ismeri, érti a mezőgazdasági biotechnológia speciális szókincsét, magyar és angol nyelven egyaránt.
Szakterülete és a vele szorosan összefüggő területek részletes ismeretének birtokában felismeri a gazdasági rendszerek működésének hatékonyságát korlátozó tényezőket.
b) képességei
Képes eligazodni és szakmailag megalapozott véleményt alkotni a mezőgazdasági biotechnológiához kapcsolódó hazai és nemzetközi gazdaságpolitikai, valamint társadalmi eseményekkel kapcsolatban.
Képes saját álláspont kialakítására, és annak vitában történő megvédésére.
Képes ismeretei szintetizálására, folyamatos önképzésre törekszik, nemcsak szakmai, hanem általános műveltségi területeken is.
Képes a vezetői tevékenység különböző funkcióinak gyakorlati végrehajtására, a vezetettek motiválására, teljesítményük értékelésére, a felmerülő konfliktusok jogszerű és hatásos kezelésére.
Képes team vagy projekt kialakítására, önálló irányítására.
Képes a mezőgazdasági biotechnológia szakterületén magyarul és angol nyelven írásban és szóban megnyilvánulni, tudományos cikkeket olvasni, értelmezni, előadni, publikációt írni, vitában részt venni.
Képes az adott szakterület ismeretrendszerét alkotó elképzelések különböző területeinek részletes analízisére, az átfogó és speciális összefüggések feltárására.
Képes a szakmai problémák felismerésére, azok sokoldalú, interdiszciplináris megközelítésére, valamint a megoldásához szükséges részletes elvi és gyakorlati háttér feltárására, megfogalmazására.
Különböző bonyolultságú és különböző mértékben kiszámítható kontextusokban képes a módszerek és technikák széles körének gyakorlati alkalmazására.
Képes a szakmai tevékenységével kapcsolatos jogszabályok önálló értelmezésére és alkalmazására.
c) attitűdje
Nyitott és fogékony a biotechnológiával kapcsolatos korszerű és innovatív eljárások megismerésére és gyakorlati alkalmazására.
Fontos számára a tudományos kutatás etikai szabályainak és normarendszerének betartása.
Nyitott, kezdeményező, empatikus.
Határozott, kitartó, de elfogadja a szakmailag megalapozott kritikai észrevételeket.
Önmagával szemben is kritikus és igényes.
Véleményét az elsajátított tudására támaszkodva, szakmai alapokon hozza meg, azokat következetesen képviseli.
Elfogadja mások eltérő véleményét, ha azok szakmai indokokkal kellően alá vannak támasztva.
Felismeri az értékeket, fogékony a hatékony megoldást jelentő új biotechnológiai módszerek és eszközök alkalmazására.
Elkötelezett a problémák szakmai alapokon nyugvó megoldására.
Megfontolt, véleményét szakmai szempontoknak rendeli alá.
Képes szakmája összefoglaló és részletezett problémaköreinek megértésére és hiteles közvetítésére.
d) autonómiája és felelőssége
Nagyfokú önállósággal rendelkezik átfogó és speciális szakmai kérdések kidolgozásában, szakmai nézetek képviseletében.
Mindezekért felelősséget vállal.
Végiggondolja és képviseli a biotechnológia etikai kérdéseit.
Birtokában van a mezőgazdasági biotechnológia területén alkalmazható korszerű vezetéselméleti és szervezetirányítási ismereteknek, a munkaszervezetek hatékonyságának és egészséget támogató voltának erősítése érdekében.
Mezőgazdasági biotechnológiai tanulmányai és munkája során az egyének és a társadalom egészségét támogató, környezetbarát megoldásokat részesíti előnyben.
Tevékenységét az emberi egészség értékei melletti elkötelezettség hatja át.
Gyakorlati tapasztalatai birtokában önállóan dönt meghatározott biotechnológiai munkafolyamatok megvalósítási módjáról.
Szakmai felelősségtudattal hoz döntéseket.
Vállalja döntéseinek következményeit.
Felelősséggel vállalja a kezdeményező szerepet az együttműködés kialakítására.
9. A mesterképzés jellemzői
9.1. Szakmai jellemzők
9.1.1. A szakképzettséghez vezető tudományágak, szakterületek, amelyekből a szak felépül:
a mezőgazdasági biotechnológia és a rokon természet- és élettudományi tudományterületek alapismeretei 20–25 kredit
a mezőgazdasági biotechnológia szakterületének és a biotechnológiai módszerek szakma specifikus elméleti és gyakorlati ismeretei 30–40 kredit.
9.1.2. A képzésben sajátos kompetenciákat eredményező növényi biotechnológia és állati biotechnológia specializáció választható, amely speciális ismeretek kreditaránya a képzés egészén belül 30–40 kredit.
9.2. Idegennyelvi követelmény
A mesterfokozat megszerzéséhez egy élő idegen nyelvből államilag elismert, középfokú (B2), komplex típusú nyelvvizsga vagy azzal egyenértékű érettségi bizonyítvány vagy oklevél szükséges.
9.3. A szakmai gyakorlat követelményei
A szakmai gyakorlat a képzés tantervében meghatározott legalább négy hét időtartamú gyakorlat.
9.4. A képzést megkülönböztető speciális jegyek
A tudományterület szaknyelve az angol. A képzésnek része az angol szakmai nyelv képzésben történő elsajátítása.
9.5. A 4.2 és 4.3. pontban megadott oklevéllel rendelkezők esetén a mesterképzési képzési ciklusba való belépés minimális feltételei:
Az alapképzéstől eltérő mesterképzésbe való belépéshez szükséges minimális kreditek száma természettudományi ismeretek 30–50 kredit;
mezőgazdasági és műszaki ismeretek 24–34 kredit;
gazdasági és társadalomtudományi ismeretek 6–12 kredit.
A mesterképzésbe való felvétel feltétele, hogy a hallgató legalább 60 kredittel rendelkezzen. A hiányzó krediteket a felsőoktatási intézmény tanulmányi és vizsgaszabályzatában meghatározottak szerint meg kell szerezni.
1. A mesterképzési szak megnevezése: mezőgazdasági és élelmiszeripari gépészmérnöki (Mechanical Engineering in the Agriculture and Food Industry)
2. A mesterképzési szakon szerezhető végzettségi szint és a szakképzettség oklevélben szereplő megjelölése:
végzettségi szint: mester- (magister, master; rövidítve: MSc-) fokozat
szakképzettség: okleveles mezőgazdasági és élelmiszeripari gépészmérnök
a szakképzettség angol nyelvű megjelölése: Mechanical Engineer in the Agriculture and Food Industry
3. Képzési terület: agrár
4. A mesterképzésbe történő belépésnél előzményként elfogadott szakok
4.1. Teljes kreditérték beszámításával vehető figyelembe: a mezőgazdasági és élelmiszeripari gépészmérnöki és a gépészmérnöki alapképzési szak.
4.2. A 9.4. pontban meghatározott kreditek teljesítésével vehetők figyelembe továbbá: a műszaki képzési területről az anyagmérnöki, az energetikai mérnöki, az ipari termék- és formatervező mérnöki, a közlekedésmérnöki, a környezetmérnöki, a mechatronikai mérnöki, építőmérnöki és a műszaki menedzser alapképzési szak, a felsőoktatásról szóló 1993. évi LXXX. törvény szerinti informatikai mérnöki.
5. A képzési idő félévekben: 4 félév
6. A mesterfokozat megszerzéséhez összegyűjtendő kreditek száma: 120 kredit
a szak orientációja: kiegyensúlyozott (40–60 százalék)
a diplomamunka készítéséhez rendelt kreditérték: 25 kredit
az intézményen kívüli összefüggő gyakorlati képzés minimális kreditértéke: 8 kredit
a szabadon választható tantárgyakhoz rendelhető minimális kreditérték: 6 kredit
7. * A szakképzettség képzési területek egységes osztályozási rendszere szerinti tanulmányi területi besorolása: 521/0716
8. A mesterképzési szak képzési célja és a szakmai kompetenciák
A képzés célja gépészmérnökök képzése, akik képesek elsősorban a mezőgazdaság, az élelmiszeripar és a vidékfejlesztés szempontjából fontos, a környezetipar műszaki hátterét alkotó gépek és géprendszerek tervezésére, fejlesztésére, üzemeltetésére és üzemfenntartására. Képesek továbbá az összetett, elsősorban mezőgazdasági és élelmiszeripari tevékenységet folytató nagyüzemek, vállalkozások műszaki irányítására, a tudományos eredmények gyakorlati alkalmazására. Megfelelő műszaki és alkalmazott biológiai, valamint releváns egészségtudományi, élelmiszerlánc-biztonsági elméleti alap birtokában képesek a szakirányú kutatómunkára, nemzetközi szintű mérnöki projektekhez való kapcsolódásra, azok koordinálására. Felkészültek tanulmányaik doktori képzésben történő folytatására.
8.1. Az elsajátítandó szakmai kompetenciák
8.1.1. A mezőgazdasági és élelmiszeripari gépészmérnök
a) tudása
Magas szinten ismeri a mezőgazdasági és élelmiszeripari gépészmérnöki szakma kreatív gyakorlásához szükséges természettudományi, műszaki, alkalmazott biológiai és gazdaságtudományi elméleteket.
Mélyreható ismeretekkel rendelkezik a mezőgazdasági, az élelmiszer-ipari és a műszaki anyagtudományok területén.
Ismeri a mezőgazdasági termelőtevékenységhez, valamint az élelmiszer-ipari termékelőállításhoz alkalmazható gép-, géprendszer és technológiatervezés korszerű módszereit, hazai és nemzetközi viszonylatban egyaránt.
Ismeri a művelt szakterületéhez kapcsolható gyártástechnológiai, gyártásautomatizálási és robotizálási módszereket.
Ismeri az energetikai rendszerek tervezési és működési elveit, az energiaforrások környezetbarát és gazdaságos alkalmazási és fejlesztési módszereit, azok társadalmi és szociális kihatásait, különös tekintettel a bioenergetikára.
Rendelkezik a szakterületéhez kapcsolódó méréstechnikai, méréselméleti és adatfeldolgozási ismeretekkel, eljárásokkal (mezőgazdasági labor- és terepmérések, távérzékelés, dróntechnika, élelmiszer-ipari üzemi mérések, szimuláció, modellezési eljárások stb.)
Ismeri az élelmiszergazdaság különböző szintű vezetéséhez kapcsolódó szervezési módszereket, a szakmagyakorláshoz szükséges jogszabályokat.
Ismeri a mezőgazdasági és élelmiszeripari termelés és termékfeldolgozás, az élelmiszerlánc-biztonság, a környezet- és energiatudatos folyamatirányítás, továbbá a felsorolt szakterületekhez kötődő műszaki fejlesztés és kutatás infókommunikációs technológiáit.
Ismeri az élettudományi folyamatok számítógépes modellezésének legújabb szoftvereit, azok szükségszerű szakmai adaptációihoz tartozó informatikai megoldásokat.
Ismeri a gépesített mezőgazdasági és élelmiszeripari technológiák műszaki fejlesztéshez és a tudományos igényű elemzéséhez szükséges, széles körben alkalmazható problémamegoldó technikákat.
Birtokában van az agrárium, az élelmiszeripar, az élelmiszerlánc-biztonság, a környezetvédelem, az agrárenergetika és a vidékfejlesztés területén releváns minőségügyi, fogyasztóvédelmi, biztonságtechnikai munkaegészségügyi, gazdasági jogi, valamint a mérnöketika ismereteknek.
Biztos tudással rendelkezik az élelmiszergazdasággal rokon szakterületeken, ismeri azok fontosabb összefüggéseit, elméleteit és az ezeket felépítő fogalmi rendszereket és azok hatásrendszerét az emberi egészségre.
Ismeri az emberi jólét és az élelmiszergazdaság kapcsolatát, annak kulturális relációit, hagyományait.
Van rálátása a mezőgazdasági termeléssel és az élelmiszer-ipari tevékenységekkel tágabb értelemben összefüggő Európai Uniós és hazai szakpolitika jellemzőire és a fennálló kölcsönhatásokra.
b) képességei
