Képes a megszerzett ismeretei birtokában a társadalmi folyamatok általa kutatott szeletében új tudományos eredmények elemzésére, új tények és összefüggések feltárására, tudásának önálló szakmai koncepció formájában történő értékesítésére.
Képes a kitekintő jellegű munkára, az egyéb a társszakterületek és tudományágak eredményeinek az aktív és hatékony felhasználására.
Képes bekapcsolódni szakterületének nemzetközi kutatási projektjeibe, valamint ilyen projektek pályázati munkáiba.
Képes a szakmai feladatok megoldása során az önálló elemzésre, értékelésre és a különböző következtetések szintetizálására.
Képes a hazai és külföldi társadalomtudományi források feltárására, feldolgozására és szakmai munkája során a leszűrt következtetések gyakorlati alkalmazására.
Szakterületének egyes résztémáiról önálló, szaktudományos formájú összefoglalókat, elemzéseket készít.
A munkafolyamatokat a felkészültségének megfelelő szinten irányítja, eredményesen együttműködik az intézményen belüli és kívüli partnerekkel.
Képes a változásokhoz alkalmazkodni, adaptációs koncepcióját el tudja fogadtatni munkatársaival és egyéb partnereivel is.
Képes önálló szakmai koncepciók kidolgozására, és a vitákban megvédi az elképzeléseit akár idegen nyelven is.
Képes konzisztensen használni a politikatudományi fogalmakat.
Képes a társadalmi konfliktusok és problémák bonyolult rendszerében eligazodni, szűkebb szakterületén elmélyültebb ismereteire építve aktívan be tud kapcsolódni a konfliktusok feltárásának munkálataiba.
c) attitűdje
Nyitott és toleráns azoknak a társadalmi csoportoknak a nézeteivel, gondolkodási formáival és életmódjával szemben, amelyekkel társadalomkutatóként szakmai munkája során kapcsolatba kerül.
Nyitott minden társadalomkritikai szerepvállalásra, ha szakmai felfogásával ütköző folyamatok indulnak el társadalmi környezetében.
Nyitott és befogadó szakterületének a legkülönfélébb nemzetközi kutatási eredményei iránt, és elkötelezett az általa hasznosnak ítélt új tudáselemek hazai megismertetése mellett.
Felelősségteljesen építi fel szakmai karrierjét, és támogatja az általa irányított munkatársak szakmai életpályájának kibontakoztatását.
Legjobb tudása szerint, elkötelezetten szolgálja és képviseli a szakmai érdekeket.
Minden szervezeti, intézményi tevékenysége során felelős módon latba veti tudását és befolyását a minőségi munkavégzés elismertetése mellett.
Munkavégzési és társadalmi konfliktushelyzetekben önállóan és felelősen hozza meg döntéseit, következetesen képviselve a rábízottak érdekeit.
Folyamatos az igénye az önművelésre, és a köznapi életben mások politikai véleményének tiszteletben tartására.
Lényeglátás, kreativitás és módszertani tudatosság jellemzik.
d) autonómiája és felelőssége
Önálló és felelős szereplője szakterülete tudományos életének, képviseli szakmai elveit és kutatási eredményeit minden lehetséges fórumon.
Önálló és felelős döntéseket hoz munkája során saját tudományos munkásságára, valamint az irányítása alá tartozók munkaprogramjaira vonatkozóan.
Felelősen vállalja a társadalmi fórumok résztvevői számára szaktudományos ismereteinek közérthető átadását.
Felelősségteljesen vesz részt munkaszervezetének működtetésében, a szakmai koncepciók kidolgozásában, megvitatásában és megvalósításában.
Felelősségteljesen vesz részt munkaszervezeti egységek létrehozásában és irányításában.
Felelős módon őrködik szakmai munkájában a társadalomtudományi kutatások és elemzések szigorú etikai szabályainak a betartása felett, vállalja új etikai kérdések felvetését és megválaszolását.
Önálló és felelős szerepeket vállal a szakmai szervezetek hazai és nemzetközi működésében, valamint az érdekérvényesítő fórumok munkájában.
9. A mesterképzés jellemzői
9.1. Szakmai jellemzők
9.1.1. A szakképzettséghez vezető tudományágak, szakterületek, amelyekből a szak felépül:
a képzést alapozó társadalomtudományi ismeretek (társadalomtudományi kutatás módszertana, összehasonlító államjog, politikai gondolkodás története, közgazdasági elmélettörténet) 5–20 kredit;
a nemzetközi tanulmányokhoz kapcsolódó szakmai ismeretek 80–100 kredit, a diplomamunka készítésével együtt az alábbiak szerint:
– nemzetközi kapcsolatok elmélete és gyakorlata [biztonságpolitikai tanulmányok, geopolitikai elméletek, külpolitikai döntéshozatal, általános és szakdiplomáciai ismeretek, kultúrdiplomácia, konfliktus és válságkezelés, globális kormányzás] 5–40 kredit;
– regionális-civilizációs tanulmányok [különösen: civilizációelmélet, regionális integrációk, Közel-Kelet-tanulmányok, Kína-tanulmányok, Balkán-tanulmányok, Latin-Amerika tanulmányok, India-tanulmányok, Japán-tanulmányok, USA-tanulmányok, Délkelet-Ázsia-tanulmányok, Afrika-tanulmányok, Ausztrália-tanulmányok, Mediterrán-tanulmányok, Oroszország-tanulmányok, a poszt-szovjet térség és Közép-Ázsia, Európa-tanulmányok] 5–40 kredit;
– nemzetközi jog gyakorlata [nemzetközi jogi esettanulmányok, diplomáciai és konzuli jog, emberi és kisebbségi jogok, regionális nemzetközi szervezetek, nem kormányzati szervezetek] 5–40 kredit;
– nemzetközi gazdaságtan [fejlődéselméletek, nemzetközi fejlesztéspolitika, világgazdasági régiók, gazdasági integrációk elmélete és gyakorlata, Magyarország gazdasága és külgazdasági kapcsolatai, gazdasági kormányzás, a globalizáció gazdaságtana] 5–40 kredit;
– nemzetközi kapcsolatok elemzése [külpolitikai elemzések, összehasonlító gazdaságelemzés, migrációs folyamatok elemzése] 5–40 kredit;
– nemzetközi kapcsolatok és az EU szaknyelve, szakmai ismeretek idegen nyelven 5–30 kredit.
9.1.2. A képző intézmény által ajánlott specializáció a szakterület műveléséhez alkalmas, a személyes képességeket fejlesztő, az egyéni érdeklődéshez kapcsolódóan sajátos kompetenciákat eredményező elméleti és gyakorlati ismeret. A szakmaspecifikus ismeretek kreditértek a képzés egészén belül legalább 30 kredit.
9.2. * Idegennyelvi követelmény
A mesterfokozat megszerzéséhez legalább egy élő idegen nyelvből államilag elismert felsőfokú (C1), komplex típusú és egy másik élő idegen nyelvből középfokú (B2), komplex típusú nyelvvizsga szükséges, amelyek közül legalább az egyik a társadalomtudomány, a jogi, a gazdaságtudományok vagy az államtudományi képzési területnek megfelelő szaknyelvi (nemzetközi kapcsolatok, diplomáciai, gazdálkodási menedzsment, gazdasági, idegenforgalmi, idegenforgalmi-vendéglátóipari, jogi és közigazgatási, katonai, kereskedelmi, közgazdasági, pénzügyi, üzleti) nyelvvizsga vagy ezekkel egyenértékű érettségi bizonyítvány vagy oklevél.
9.4. A 4.2. és 4.3. pontban megadott oklevéllel rendelkezők esetén a mesterképzési képzési ciklusba való belépés minimális feltételei
A mesterképzésbe való belépéshez a korábbi tanulmányokból szükséges minimális kreditek száma 60 kredit az alábbi ismeretkörökből:
társadalomtudományi alapismeretek: szociológia, pszichológia, filozófia, antropológia, pszichológia,
jogi-igazgatási ismeretek: közjog és magánjog, alkotmánytan, közigazgatástan, közpolitika, gazdasági jog,
gazdasági ismeretek: közgazdaságtan, makro-, mikroökonómia, vállalatgazdaságtan, pénzügytan, nemzetközi gazdaságtan,
politikatudományi: politikai gondolkodás, politikatörténet, nemzetközi tanulmányok,
történeti, kulturális és nyelvtudományi ismeretek: gazdaság-, társadalom- és kultúrtörténeti ismeretek, nyelvtudományi, filológiai ismeretek területein.
A mesterképzésbe való felvétel feltétele, hogy a hallgató legalább 30 kredittel rendelkezzen. A hiányzó krediteket a felsőoktatási intézmény tanulmányi és vizsgaszabályzatában meghatározottak szerint meg kell szerezni.
1. A mesterképzési szak megnevezése: politikatudomány (Political Science)
2. A mesterképzési szakon szerezhető végzettségi szint és a szakképzettség oklevélben szereplő megjelölése
végzettségi szint: mester- (magister, master; rövidítve: MA-) fokozat
szakképzettség: okleveles politológus
a szakképzettség angol nyelvű megjelölése: Political Scientist
3. Képzési terület: társadalomtudomány
4. A mesterképzésbe történő belépésnél előzményként elfogadott szakok
4.1. Teljes kreditérték beszámításával vehető figyelembe: társadalomtudomány képzési területről a politológia, a politikatudományok, a nemzetközi tanulmányok, a társadalmi tanulmányok, az államtudományi képzési területről az igazgatásszervező, a közigazgatás-szervező alapképzési szak.
4.2. A 9.4. pontban határozott kreditek teljesítésével vehetők figyelembe továbbá: a társadalomtudomány képzési területről a kommunikáció- és médiatudomány, a kulturális antropológia, a szociológia, a gazdaságtudományok képzési területről az alkalmazott közgazdaságtan, a gazdaság- és pénzügy-matematikai elemzés, közszolgálati, az emberi erőforrások, a nemzetközi gazdálkodás, a bölcsészettudomány képzési területről a történelem, a szabad bölcsészet, az andragógia, a közösségszervezés alapképzési szak.
4.3. A 9.4. pontban meghatározott kreditek teljesítésével vehetők figyelembe továbbá: azok az alapképzési és mesterképzési szakok, illetve a felsőoktatásról szóló 1993. évi LXXX. törvény szerinti szakok, amelyeket a kredit megállapításának alapjául szolgáló ismeretek összevetése alapján a felsőoktatási intézmény kreditátviteli bizottsága elfogad.
5. A képzési idő félévekben: 4 félév
6. A mesterfokozat megszerzéséhez összegyűjtendő kreditek száma: 120 kredit
a szak orientációja: kiegyensúlyozott (40–60 százalék)
a diplomamunka készítéséhez rendelt kreditérték: 20 kredit
a szabadon választható tantárgyakhoz rendelhető minimális kreditérték: 15 kredit
7. * A szakképzettség képzési területek egységes osztályozási rendszere szerinti tanulmányi területi besorolása: 313/0312
8. A mesterképzési szak képzési célja és a szakmai kompetenciák
A szak célja politológusok képzése, akik elmélyült ismeretekkel rendelkeznek a társadalom politikai rendszerére és viszonyaira, azok főbb törvényszerűségeire vonatkozóan, és tájékozottak a politikai intézményekre, a politikai hatalom szerveződésére és a közpolitika formálására vonatkozó tudományos elméletek, valamint a gyakorlati alkalmazáshoz szükséges tudásanyag tekintetében. Felkészültek kutatási programokba való bekapcsolódásra, tanulmányaik doktori képzésben történő folytatására.
8.1. Az elsajátítandó szakmai kompetenciák
8.1.1. A politológus
a) tudása
Ismeri egy adott tanulmányi vagy szakterület általános és specifikus jellemzőit, határait, legfontosabb fejlődési irányait, a szakterület kapcsolódását a rokon szakterületekhez.
Részletekbe menően ismeri az adott szakterület összefüggéseit, elméleteit és az ezeket felépítő terminológiát.
Ismeri szakterületének sajátos kutatási, ismeretszerzési és problémamegoldási módszereit, absztrakciós technikáit, az elvi kérdések gyakorlati vonatkozásainak kidolgozási módjait.
Jól ismeri szakterülete szókincsét és az írott és beszélt nyelvi kommunikáció sajátosságait, legfontosabb formáit, módszereit és technikáit anyanyelvén, és egy idegen nyelven.
Rendszerezett ismeretekkel rendelkezik a magyar és az európai politikai rendszerekről, valamint a kormányzati rendszerek domináns nemzetközi típusairól.
Ismeri és konzisztensen használja a politikatudományi fogalmakat.
Elmélyült politikaelméleti ismeretekkel rendelkezik.
Elsajátította a politikai elemzés módszertanát.
Ismeri a társadalomtudományokra jellemző adatgyűjtési, feldolgozási és értelmezési technikákat, és a politikai kutatás megkülönböztető sajátosságait.
Ismeri a politikai intézmények és folyamatok mélyebb összefüggéseit.
b) képességei
Képes az adott szakterület ismeretrendszerét alkotó különböző elképzeléseket elemezni, összefüggéseit szintetizálni, és ennek alapján politikai tendenciákat értékelni.
Sokoldalú, interdiszciplináris megközelítéssel azonosít speciális szakmai problémákat, feltárja és megfogalmazza az azok megoldásához szükséges részletes elméleti és gyakorlati hátteret.
Magas szinten használja a szakterület ismeretközvetítési technikáit, és dolgozza fel a magyar és idegen nyelvű publikációs forrásait.
Szakterületének egyes résztémáiról önálló, szaktudományos formájú összefoglalókat, elemzéseket készít.
Képes a politikatudomány szakterületeinek megfelelő önálló elemző munka végzésére, illetve mások elemzésének elbírálására, vélemény megformálására.
Képes a politika világára vonatkozó önálló kérdések és kutatási témák felvetésére.
Képes a politikatudomány forrásainak használatára, adatok kikeresésére, illetve adatok generálására.
Képes más tudományág képviselői előtt saját szaktudományuk tudásanyagának, megismerési szempontjainak és módszereinek bemutatására.
Képes tudományos vitákban való részvételre.
Képes szakmai témák megértésére, bemutatására angol nyelven, szóban és írásban egyaránt.
Képes nyelvi ismereteinek elmélyítésére más idegen nyelvek elsajátításával.
Képes politikával kapcsolatos szakértői anyagok elkészítésére és politikatudományi kutatások elvégzésére.
Képes önálló szakmai vélemény kialakítására.
c) attitűdje
Vállalja azt a szakmai identitást, amely szakterülete sajátos karakterét, személyes és közösségi szerepét adja.
Hitelesen közvetíti szakmája összefoglaló és részletezett problémaköreit.
Új, komplex megközelítést kívánó, stratégiai döntési helyzetekben, illetve nem várt élethelyzetekben is törekszik a jogszabályok és etikai normák teljes körű figyelembevételével dönteni.
Kezdeményező szerepet vállal szakmájának a közösség szolgálatába állításával kapcsolatosan.
Fejlett szakmai identitással, hivatástudattal rendelkezik, amelyet a szakmai és szélesebb társadalmi közösség felé is vállal.
Törekszik arra, hogy szakterülete legújabb eredményeit saját fejlődésének szolgálatába állítsa.
Lényeglátás, kreativitás, és módszertani tudatosság jellemzi.
Kritikai módon viszonyul a politikai jelenségekhez.
Elkötelezett a minőségi munka iránt.
Folyamatos az igénye az önművelésre, és a köznapi életben mások politikai véleményének tiszteletben tartására.
Ismeri és gyakorlatorientáltan alkalmazza a politikai kommunikáció legújabb trendjeit.
d) autonómiája és felelőssége
Jelentős mértékű önállósággal végzi átfogó és speciális szakmai kérdések végiggondolását és adott források alapján történő kidolgozását.
Kialakított szakmai véleményét előre ismert döntési helyzetekben önállóan képviseli.
Új, komplex döntési helyzetekben is felelősséget vállal a képviselt döntések környezeti és társadalmi hatásaiért.
Bekapcsolódik kutatási és fejlesztési projektekbe, a projektcsoportban a cél elérése érdekében autonóm módon, a csoport többi tagjával együttműködve mozgósítja elméleti és gyakorlati tudását, képességeit.
Különböző bonyolultságú és különböző mértékben kiszámítható kontextusokban a módszerek és technikák széles körét alkalmazza önállóan a gyakorlatban.
A politikai kutatások során szerzett tudás és információk kezelése tekintetében felelősségteljes magatartást tanúsít.
9. A mesterképzés jellemzői
9.1. Szakmai jellemzők
9.1.1. A szakképzettséghez vezető tudományágak, szakterületek, amelyekből a szak felépül: társadalomtudományi alapismeretek [társadalomtörténet, közgazdaságtan, kommunikáció; értelmiségképző tárgyak, általános ismeretek (eszmetörténet, filozófia, pszichológia)] 15–20 kredit;
politológiai szakmai ismeretek (politikaelmélet, politikatörténet, demokráciaelmélet, politikai gondolkodás részterületei, politikai gazdaságtan, politikai intézmények, összehasonlító politikatudomány, közpolitika és közigazgatás, a politikai kutatás kvantitatív és kvalitatív módszerei, közgazdaságtan, szociológia, pszichológia, filozófia, jogtudomány, alkotmányjog, történettudomány, nemzetközi tanulmányok, kommunikációelmélet) 30–35 kredit;
választható szakspecifikus ismeretek: 10–20 kredit.
9.1.2. A választható, sajátos kompetenciákat eredményező specializációkat is figyelembe véve a politikai kutatás módszertana, a komparatisztika, a politika intézményei (állam, kormányzat, pártok, pártrendszerek, választójog, választási tanulmányok), a közpolitika, a közigazgatás, a regionalizmus, az európai integráció, a politikai rekrutáció, elitek, a politikai kommunikáció, a média, a politikai menedzsment ismeretkörökben szerezhető speciális ismeret.
A választható specializációk kreditértéke további 23–40 kredit.
9.2. Idegennyelvi követelmény
A mesterfokozat megszerzéséhez angol nyelvből államilag elismert, középfokú (B2), komplex típusú nyelvvizsga és az Európai Unió egy másik hivatalos idegen nyelvéből vagy orosz nyelvből államilag elismert középfokú (B2), komplex típusú nyelvvizsga vagy ezekkel egyenértékű érettségi bizonyítvány vagy oklevél megszerzése szükséges.
9.3. A szakmai gyakorlat követelményei
A szakmai gyakorlat a képzés tantervében meghatározott gyakorlat.
9.4. * A 4.2. és 4.3. pontban megadott oklevéllel rendelkezők esetén a mesterképzési képzési ciklusba való belépés minimális feltételei
A mesterképzésbe való belépéshez a korábbi tanulmányok alapján szükséges minimális kreditek száma legalább 60 kredit a politikatudomány, a politikai gondolkodás, a politikatörténet, a nemzetközi viszonyok elmélete, az Európa-tanulmányok, az alkotmánytan, a közigazgatástan, a közpolitika ismeretkörökből.
A mesterképzésbe való felvétel feltétele, hogy a hallgató a korábbi tanulmányai alapján legalább 30 kredittel rendelkezzen. A hiányzó krediteket a felsőoktatási intézmény tanulmányi és vizsgaszabályzatában meghatározottak szerint meg kell szerezni.
1. * A mesterképzési szak megnevezése: survey statisztika és adatanalitika (Survey Statistics and Data Analysis)
2 * . A mesterképzési szakon szerezhető végzettségi szint és a szakképzettség oklevélben szereplő megjelölése
– végzettségi szint: mester- (magister, master; rövidítve: MSc-) fokozat
– szakképzettség: okleveles survey statisztika és adatanalitikai szakértő
– a szakképzettség angol nyelvű megjelölése: Survey Statistician and Data Analyst
3. Képzési terület: társadalomtudomány
4. A mesterképzésbe történő belépésnél előzményként elfogadott szakok
4.1. Teljes kreditérték beszámításával vehető figyelembe: a társadalomtudományok képzési területről a társadalmi tanulmányok, a szociológia, a gazdaságtudományok képzési területről az alkalmazott közgazdaságtan, a gazdaság- és pénzügy-matematikai elemzés, a kereskedelem és marketing alapképzési szak.
4.2. A 9.4. pontban meghatározott kreditek teljesítésével vehetők figyelembe továbbá: a természettudomány, a műszaki, az agrár, az informatika képzési terület alapképzési szakjai, valamint a gazdaságtudományok és a társadalomtudomány képzési terület további alapképzési szakjai.
5. A képzési idő félévekben: 4 félév
6. A mesterfokozat megszerzéséhez összegyűjtendő kreditek száma: 120 kredit
a szak orientációja: kiegyensúlyozott (40–60 százalék)
a diplomamunka készítéséhez rendelt kreditérték: 8 kredit
intézményen kívüli összefüggő gyakorlati képzés minimális kreditértéke: 8 kredit
a szabadon választható tantárgyakhoz rendelhető minimális kreditérték: 6 kredit
7. * A szakképzettség képzési területek egységes osztályozási rendszere szerinti tanulmányi területi besorolása: 462/0542
8. A mesterképzési szak képzési célja és a szakmai kompetenciák
A képzés célja statisztikusok képzése, akik társadalomtudományi elméleti és gyakorlati, valamint matematikai, statisztikai ismereteik birtokában felkészültek a társadalom- és piackutatásban alkalmazott statisztikai adatelemzésre, rendelkeznek a nagy adatbázisok kezeléséhez és elemzéséhez (adatbányászat) szükséges alapvető ismeretekkel. Képesek új eljárások elsajátítására és alkalmazására, statisztikai tudásuk szakirányú kiegészítésével egyéb tudományterületek, így például közgazdaságtan, egészségügy területén statisztikai elemzések végzésére. Felkészültek tanulmányaik doktori képzésben történő folytatására.
8.1. Az elsajátítandó szakmai kompetenciák
8.1.1. * A survey statisztikus és adatanalitikus
a) tudása
Megértette és elsajátította a társadalom- és piackutatásban alkalmazott statisztikai matematika alapismereteit, a vektorterek alapfogalmait, lineáris leképezéseket és mátrixokat, a matematikai analízis alapfogalmait, a deriválást és integrálást egy- és többváltozós esetben.
Ismeri a társadalomtudományok alapvető összefüggéseit a mai magyar társadalom szerkezete, demográfiai helyzete, a társadalmi egyenlőtlenségek, a társadalmi változásokat leíró elméletek, a piaci mechanizmusok működésének közgazdasági szabályai vonatkozásában.
Ismeri a piac- és a társadalomkutatásban, illetve döntés előkészítésben alkalmazott statisztika elméletét és módszertanát, a legfontosabb nemzetközi szakirodalmat, és ismeri a vonatkozó angol nyelvű szakkifejezéseket a valószínűségi mező, egy- és többváltozós valószínűség-eloszlások és momentumaik, a feltételes várható érték általános fogalma, statisztikai mező, statisztikai becslés és hipotézisvizsgálat, a többváltozós normális eloszlás tulajdonságain alapuló összefüggés-vizsgálati és dimenziócsökkentő eljárások, a normalitás feltételének elvetése mellett alkalmazható nemparaméteres és robusztus eljárások, számítógépes szimuláción alapuló eljárások, kategoriális változókra vonatkozó eljárások, grafikus modellek és hatásvizsgálatok tekintetében.
Elsajátította a kvantitatív társadalomtudományi, a szociológiai és a piackutatás módszerekhez kapcsolódó ismereteket, ismeri a vonatkozó nemzetközi szakirodalmat és ismeri a vonatkozó angol nyelvű szakkifejezéseket a statisztikai mintavétel elmélete, egyszerű véletlen minta, rétegezett és többlépcsős mintavétel és panelkutatás területén.
Elsajátította a kvalitatív társadalomtudományi, a szociológiai és a piackutatás módszereihez kapcsolódó ismereteket, ismeri a vonatkozó nemzetközi szakirodalmat és az angol szaknyelvi kifejezéseket az interjúkészítés, fókuszcsoportos kutatás, egyéb kvalitatív technikák vonatkozásában.
Rendelkezik a társadalomtudományi, szociológiai és piackutatás gyakorlati megvalósításához szükséges ismeretekkel a kutatástervezés és szervezés, a mintavétel gyakorlati megvalósítása során fellépő kérdések, számítógépes adatkezelés módszerei területén.
Alkalmazói szintű ismereteket szerzett a számítógépes kommunikációban, programozásban, és magas szintű ismereteket szerzett a statisztikai és adatbányászati programcsomagok segítségével végzett adatelemzésben a statisztikai programcsomagok használata és programozása, az R statisztikai programnyelv ismerete, a számítógépes prezentáció eszközei tekintetében.
Rendelkezik az üzleti és tudományos szóbeli és elektronikus kommunikációra, valamint tárgyalási technikákra vonatkozó ismeretekkel.
b) képességei
Képes a megszerzett statisztikai ismeretek gyakorlati alkalmazására, új elemzési módszerek elsajátítására, és gyakorlat igényei szerint új eszközök és módszerek kifejlesztésére.
Képes a tudományos, az államigazgatási vagy az üzleti megrendelő felől érkezett kutatási kérdés átfogalmazására a statisztika nyelvére; a kérdésnek megfelelő vizsgálat teljes megtervezésére, az adatgyűjtés módszerének, a mintavétel módjának kidolgozására.
Képes egy társadalomtudományi, illetve piackutatással kapcsolatos empirikus kutatás megszervezésére, teljes körű lebonyolításának felügyeletére, minőségbiztosítására.
Képes az adatelemzés során megfelelő statisztikai elemzési technika megválasztására és ennek megfelelő informatikai eszközzel történő megvalósítására.
Képes az eredmények megfelelő bemutatására és társadalomtudományi, illetve piackutatási kontextusban történő interpretálására, beleértve a kutatási jelentés írását és a megrendelőnek nyújtott prezentációt.
Képes az empirikus kutatások átfogó, statisztikai és gazdasági hatékonyság-szempontú értékelésére.
Képes nagy adatbázisok kezelésére és statisztikai elemzésére, az elemzések eredményének interpretálására.
Képes R nyelvű programok írására, illetve legalább egy statisztikai programcsomag magas szintű alkalmazására.
Képes a statisztika területén megjelenő angol nyelvű szakirodalom értelmezésére és felhasználására, illetve a tanult területhez kapcsolódó angol szaknyelv alkalmazására.
c) attitűdje
Bízik saját tudásában és képességeiben, elkötelezetten képviseli szakmai elképzeléseit.
Kritikusan ítéli meg az empirikus kutatások objektivitását, követhetőségét, korlátozni igyekvő tudományos, gyakorlati, jogi vagy politikai törekvéseket.
Nyitott, befogadó, ugyanakkor kritikus minden szakmai innovációs törekvéssel szemben, azokat támogatja és alkalmazza, amelyek szakmai értékelése szerint megfelelnek a megbízhatóság és érvényesség követelményének.
Messzemenőkig törekszik érvényesíteni a hazai és nemzetközi szakmai szervezetek által megfogalmazott minőségbiztosítási irányelveket.
Nyitott és elkötelezett a nemzetközi szakmai kapcsolatok ápolásának minden együttműködési formája iránt.
Nyitott minden felkérésre, amely arra irányul, hogy tegye közkinccsé tudását, ismereteit, amennyiben azok nem ütköznek jogi korlátokba.
Kiáll a kutatásokkal kapcsolatos adatok, elemzések lehető legszélesebb körének nyilvánossága mellett, különösen, ha azt a közérdek megköveteli.
d) autonómiája és felelőssége
Önállóan, bátran és felelősségteljesen vesz részt munkaszervezetének működtetésében, a szakmai koncepciók kidolgozásában, megvitatásában és megvalósításában.
Önállóan és felelősségteljesen vesz részt munkaszervezeti egységek létrehozásában és irányításában.
Felelősségteljesen építi fel szakmai karrierjét, és támogatja az általa irányított munkatársak szakmai életpályájának kibontakoztatását.
Önálló és felelős szerepeket vállal a szakmai szervezetek hazai és nemzetközi működésében, valamint az érdekérvényesítő fórumok munkájában.
Védi a kutatásokban résztvevők személyiségi, különösen személyes adatokhoz fűződő jogait.
Különböző fórumokon, valamint tudományos közösség, megrendelők, a társadalom bármely tagjai előtt, a csoportok tagjaitól elvárható tudásnak megfelelően, de a szakmai korrektség messzemenő érvényesítése mellett számol be az általa végzett elemző, kutató tevékenységről, és annak eredményéről.
Részt vesz a szakma módszereinek fejlesztésében, a tudományos közösség számára közre adja a szakmai szempontból jelentős eredményeit.
9. A mesterképzés jellemzői
9.1. Szakmai jellemzők
A szakképzettséghez vezető tudományágak, szakterületek, amelyekből a szak felépül
matematika 10–12 kredit;
valószínűségszámítás és matematikai statisztika 10–12 kredit;
alkalmazott statisztika és kutatás módszertan 16–22 kredit;
piac- és közvélemény-kutatás 10–14 kredit;
informatika és kommunikáció 8–12 kredit;
társadalomtudományi alapismeretek és tudománytörténet 6–8 kredit;
haladó alkalmazott statisztika, nagy adatbázisok kezelése, adatbányászat, hálózatelemzés, gépi szövegelemzés 10–12 kredit;
a piac- és társadalom-kutatás haladó eszközei, online kutatás, web-analitika, hatásvizsgálat 10–12 kredit;
az informatika statisztikai alkalmazásának kiegészítő és haladó eszközei 4–6 kredit.
9.2. Idegennyelvi követelmény
A mesterképzésbe való belépés feltétele államilag elismert, legalább középfokú (B2), komplex típusú nyelvvizsga vagy azzal egyenértékű érettségi bizonyítvány vagy oklevél angol nyelvből
9.3. A szakmai gyakorlat követelményei
A szakmai gyakorlat nyolc hét időtartamot elérő egybefüggő szakmai gyakorlat az adatgyűjtés, az adatelemzés, a statisztikai alapú döntés-előkészítés, a piac- és közvéleménykutatás területén működő vagy más releváns statisztikai tevékenységet végző cégnél, intézménynél.
9.4. A 4.2. pontban megadott oklevéllel rendelkezők esetén a mesterképzési képzési ciklusba való belépés minimális feltételei:
A mesterképzésbe való belépéshez szükséges minimális kreditek száma legalább 60 kredit a korábbi tanulmányok alapján az alábbi ismeretkörökből:
társadalomtudományi ismeretek (társadalomtudományi és közgazdasági elméleti és gyakorlati ismeretek) legalább 30 kredit;
matematikai statisztikai és alkalmazott statisztikai ismeretek (statisztika, lineáris algebra és analízis, valószínűség számítás, adatelemzés, társadalomkutatási módszertan) legalább 30 kredit.
A mesterképzésbe való felvétel feltétele, hogy a hallgató a korábbi tanulmányai alapján legalább 35 kredittel rendelkezzen. A hiányzó krediteket a felsőoktatási intézmény tanulmányi és vizsgaszabályzatában meghatározottak szerint meg kell szerezni.
1. A mesterképzési szak megnevezése: szociális munka (Social Work)
2. A mesterképzési szakon szerezhető végzettségi szint és a szakképzettség oklevélben szereplő megjelölése
végzettségi szint: mester- (magister, master; rövidítve: MA-) fokozat
szakképzettség: okleveles szociális munkás szakképzettség angol nyelvű megjelölése: Social Worker
válaszható specializációk: általános szociális munka, klinikai szociális munka
3. Képzési terület: társadalomtudomány
4. A mesterképzésbe történő belépésnél előzményként elfogadott szakok:
4.1. Teljes kreditérték beszámításával figyelembe vehető: a szociális munka, a szociálpedagógia alapképzési szak, továbbá a felsőoktatásról szóló 1993. évi LXXX. törvény szerinti általános szociális munkás, a szociálpedagógia alapképzési szak.
4.2. A 9.4. pontban meghatározott kreditek teljesítésével elsősorban számításba vehető: a szociológia és a társadalmi tanulmányok alapképzési szak.
4.3. A 9.4. pontban meghatározott kreditek teljesítésével vehetők figyelembe továbbá: azok az alapképzési és mesterképzési szakok, illetve a felsőoktatásról szóló 1993. évi LXXX. törvény szerinti szakok, amelyeket a kredit megállapításának alapjául szolgáló ismeretek összevetése alapján a felsőoktatási intézmény kreditátviteli bizottsága elfogad.
5. A képzési idő félévekben: 4 félév
6. A mesterfokozat megszerzéséhez összegyűjtendő kreditek száma: 120 kredit
a szak orientációja: kiegyensúlyozott (40–60 százalék)
a diplomamunka készítéséhez rendelt kreditérték: 20 kredit
intézményen kívüli összefüggő gyakorlati képzés minimális kreditértéke: 10 kredit
a szabadon választható tantárgyakhoz rendelhető minimális kreditérték: 6 kredit
7. * A szakképzettség képzési területek egységes osztályozási rendszer szerinti tanulmányi területi besorolása: 762/0923
8. A mesterképzési szak képzési célja és a szakmai kompetenciák
A képzés célja szociális munkás szakemberek képzése, akik képesek az emberi viselkedésre és a társadalmi rendszerekre vonatkozó elmélyült ismereteik és speciális szakmai kompetenciáik birtokában az emberi jogokon és a társadalmi igazságosság elvein alapuló, a társadalmi integráció és a demokratikus viszonyok erősítését, a humán fejlődést szolgáló szociális munka végzésére és annak megújítására. Képesek szakmai döntési alternatívákat megalapozó kutatások kidolgozására és megvalósítására, szolgáltatások tervezésére, menedzselésére, értékelésére, a szakma képviseletére. Szakképzettségével szemben támasztott követelmények megfelelnek a szociális munkára, illetve a képzésre vonatkozó hazai, nemzetközi tudományos eredményeknek és szakmai elvárásoknak. Felkészültek tanulmányaik doktori képzésben történő folytatására.
8.1. Az elsajátítandó szakmai kompetenciák
8.1.1. A szociális munkás tudása
Ismeri a szociális terület működését meghatározó társadalmi, strukturális, gazdasági és politikai folyamatok legfontosabb tényezőit.
A szociális munka elmélete és gyakorlata területén alapos történeti, elméleti és gyakorlati ismeretekkel bír, érti és értelmezi a szakmai összefüggéseket.
Magabiztos tudással rendelkezik a szociális munka korszerű elméleteiről és gyakorlatáról.
Felkészült a tudományos, gyakorlati, jogi, politikai törekvések, különös tekintettel a társadalom tagjainak esélyegyenlőségét, mobilitási lehetőségét, jólétét érintő folyamatok kritikus értékelésére.
Magabiztos és elmélyült tudással, valamint gyakorlattal rendelkezik a beavatkozásra, az együttműködés kialakítására, a szociális problémák megelőzésénél és kezelésénél alkalmazható módszerekről, eljárásokról, modellekről.
Magabiztos tudással rendelkezik a szolgáltatási rendszerről, a társszakmák kompetenciaköréről, valamint megfelelő ismeretekkel rendelkezik az esetmenedzseri feladatok ellátásához.
Ismeri és érti a társadalmilag kedvezőtlen helyzeteket létrehozó okok feltárási lehetőségeit, kritikus elemzésének módszereit, a beavatkozás módszertanát.
Érti és átlátja a szakmai, metodológiai innováció lehetőségeit és perspektíváit.
Magabiztosan alkalmazza a szociális munka körülményeit és feltételeit meghatározó társadalmi és szakmai folyamatok tudományosan megalapozott vizsgálatához szükséges ismereteket.
Birtokában van a kutatáshoz és a tudományos munka végzéséhez szükséges módszerek, eljárások és technikák körének.
Felkészült a szociális szolgáltatások működtetéséhez és fejlesztéséhez szükséges szakmai, kutatási, menedzsment ismeretekből.
képességei
Képes a szolgáltatásokat igénybe vevők autonómiáját tiszteletben tartó proaktív szemléletű, életminőséget szolgáló és javító, konstruktív problémakezelés módszereinek és technikáinak alkalmazására egyéni, családi, csoport és közösségi színtereken, a források és a kockázatok elemzésével.
Képes esetmenedzseri feladatok ellátására, szolgáltatások működésének folyamatos monitorozására, önálló értékelésére és elemzésére, szükségletfelmérések, hatásfelmérések, értékelő kutatások végzésére, a szociális szolgáltatások fejlesztésének, megújításának tervezésére.
Képes a hazai és külföldi szociális munka elméleti és gyakorlati források feltárására, feldolgozására és szakmai munkája során a leszűrt következtetések gyakorlati alkalmazására.
Képes a munkafolyamatokat irányítani, eredményes a hatékony szociális munkához szükséges interdiszciplináris, interprofesszionális együttműködésekben.
Képes szakmai team-et létrehozni, működtetni, annak feladatait tervezni, szervezni és folyamatosan értékelni.
Képes a szakmai feladatok megvalósítását segítő hálózatok kiépítésére és működtetésére.
A szociális területen, elmélyült ismereteire, valamint kommunikációs képességeire és készségeire építve aktívan be tud kapcsolódni a konfliktusok feltárásának és kezelésének munkálataiba.
Képes az elméleti ismeretek és kutatási eredmények, valamint gyakorlati tapasztalatok integrált kritikai elemzésére és hasznosítására.
Képes a szakmai munkához kapcsolódó innovációk, projektek kidolgozására, megvalósítására, az ehhez szükséges együttműködések kialakítására és a kollégák felkészítésére.
Képes a szakmai alapelvek hatékonyabb megvalósítását célzó változásokhoz alkalmazkodni, az ezt segítő folyamatokban aktív szakmai szerepet vállalni.
attitűdje
Elkötelezetten képviseli a szociális szakma értékeit és alapelveit, valamint saját szakmai elképzeléseit.
Kritikusan ítéli meg a társadalom tagjainak esélyegyenlőségét csökkenteni, mobilitási lehetőségeit szűkíteni, jólétét korlátozni igyekvő tudományos, gyakorlati, jogi vagy politikai törekvéseket.
Különös figyelemmel van a szolgáltatások fenntarthatósági kérdéseire.
Nyitott, befogadó szemléletet képvisel a változó szükségletekre reagáló szakmai innovációs folyamatokban, szolgáltatások kialakításában, megvalósításában.
Nyitott és elkötelezett a nemzetközi szakmai kapcsolatok kiépítésében és fenntartásában.
Elkötelezett a folyamatos szakmai továbbképzés szükségességének kérdésében, önállóan és felelősen törekszik az önismeret, az önreflexió, a kommunikáció és a szakmai módszerek fejlesztésére.
autonómiája és felelőssége
Szakmájának gyakorlása során és különböző szintű társadalmi konfliktushelyzetekben önállóan és felelősen hozza meg döntéseit, következetesen képviselve a szakma alapelveit és értékeit, az általa képviselt társadalmi csoportok érdekeit.
Önállón vesz részt kutatási tervek kialakításában és menedzselésében, a kutatási tapasztalatokból adódó feladatok meghatározásában és gyakorlati megvalósításában.
Figyelemmel kíséri a hazai és nemzetközi szakmai folyamatokat, képes szakmai állásfoglalás kialakítására és képviseletére.
Önállóan és felelősségteljesen vesz részt munkaszervezetének működtetésében, az azt segítő, megalapozó szervezeti és adminisztrációs feladatok meghatározásában és ellátásában, szakmai koncepciók kidolgozásában, megvitatásában és megvalósításában.
9. A mesterképzés jellemzői
9.1. Szakmai jellemzők
9.1.1. A szakképzettséghez vezető tudományágak, szakterületek, amelyekből a szak felépül: társadalomtudományok (szociológia, jog- és államtudomány, multidiszciplináris társadalomtudományok) 100–115 kredit a diplomamunka készítésével együtt az alábbiak szerint:
szociális munka elmélete és gyakorlata 55–75 kredit;
társadalom- és szociálpolitika; 12–18 kredit;
bölcsészettudomány (pszichológia) és orvostudomány (egészségtudomány) 6–18 kredit;
választható speciális programok, elsősorban szociális munka elmélete és gyakorlata területéről legfeljebb 15 kredit.
9.1.2. Sajátos kompetenciákat eredményező specializációk tudományágai, szakterületei és azok kreditaránya:
A választható specializációk kreditaránya a képzés egészén belül 30–40 kredit:
a) általános szociális munka
szociológia, szociálpolitika területén 10–15 kredit;
szociális munka elmélete és gyakorlata területén 20–25 kredit;
b) klinikai szociális munka
szociális munka elmélete és gyakorlata a klinikai szociális munka területén 20–25 kredit,
bölcsészettudomány (pszichológia) a klinikai szociális munka területén 10–15 kredit.
9.2. Idegennyelvi követelmény
A mesterfokozatú diploma megszerzéséhez legalább egy idegen nyelvből államilag elismert, középfokú (B2), komplex típusú nyelvvizsga vagy azzal egyenértékű érettségi bizonyítvány vagy oklevél szükséges
9.3. A szakmai gyakorlat követelményei
A szakmai gyakorlat részét képezik a külső terepen folyó terepgyakorlatok, továbbá a nem terepen folyó képzési formák közül a kiscsoportos készség- és képességfejlesztő tréningek, a kutatási terepmunka és a kutatást feldolgozó szeminárium, a műhelyszemináriumok és projektgyakorlatok, valamint a gyakorlatokhoz, a terepeken folyó szakmai munkához kapcsolódó kiscsoportos feldolgozó szemináriumok.
A hallgatóknak a képzésben legalább 200 óra közvetlen klienskapcsolatban folyó, az önálló munkavégzés képességének fejlesztését szolgáló szociális munka gyakorlatot kell teljesítenie. A szakmai gyakorlat a képző intézmény által szervezett vagy jóváhagyott képzési program alapján folyó gyakorlat. A hallgató – az intézmény döntése alapján – külső terepen folyó szakmai gyakorlatának legfeljebb 50 százalékát teljesítheti saját munkahelyén.
9.4. A 4.2. és 4.3. pontban megadott oklevéllel rendelkezők esetén a mesterképzési képzési ciklusba való belépés minimális feltételei:
A mesterképzésbe való belépéshez a korábbi tanulmányok szükséges minimális kreditek száma
a 4.2. pontban meghatározott oklevéllel rendelkezők estében legalább 30 kredit a szociális munka és a szociálpolitika megalapozását szolgáló társadalomtudományi és pszichológiai alapismeretekből,
a 4.3. pontban szereplő meghatározott oklevéllel rendelkezők estében legalább 60 kredit társadalomtudományi és bölcsészettudományi ismeretekből.
A mesterképzésbe való felvétel feltétele, hogy a hallgató a korábbi tanulmányai alapján
a 4.2. pontban meghatározott oklevéllel rendelkezők estében legalább 15 kredittel,
a 4.3. pontban meghatározott oklevéllel rendelkezők estében legalább 30 kredittel
rendelkezzen.
A hiányzó krediteket a felsőoktatási intézmény tanulmányi és vizsgaszabályzatában meghatározottak szerint meg kell szerezni.
1. A mesterképzési szak megnevezése: szociálpedagógia (Social Pedagogy)
2. A mesterképzési szakon szerezhető végzettségi szint és a szakképzettség oklevélben szereplő megjelölése
végzettségi szint: mester- (magister, master; rövidítve: MA-) fokozat
szakképzettség: okleveles szociálpedagógus
szakképzettség angol nyelvű megjelölése: Social Pedagogue
3. Képzési terület: társadalomtudományi
4. A mesterképzésbe történő belépésnél előzményként elfogadott szakok:
4.1. Teljes kreditérték beszámításával figyelembe vehető: a szociális munka, a szociálpedagógia alapképzési szak, továbbá a felsőoktatásról szóló 1993. évi LXXX. törvény szerinti általános szociális munkás, a szociálpedagógia alapképzési szak.
4.2. A 9.4. pontban meghatározott kreditek teljesítésével vehetők figyelembe továbbá: azok az alap és mesterképzési szakok, illetve a felsőoktatásról szóló 1993. évi LXXX. törvény szerinti szakok, amelyeket a kredit megállapításának alapjául szolgáló ismeretek összevetése alapján a felsőoktatási intézmény kreditátviteli bizottsága elfogad.
5. A képzési idő félévekben: 4 félév
6. A mesterfokozat megszerzéséhez összegyűjtendő kreditek száma: 120 kredit
a szak orientációja: kiegyensúlyozott (40–60 százalék)
a diplomamunka készítéséhez rendelt kreditérték: 20 kredit
intézményen kívüli összefüggő gyakorlati képzés minimális kreditértéke: 14 kredit
a szabadon választható tantárgyakhoz rendelhető minimális kreditérték: 6 kredit
7. * A szakképzettség képzési területek egységes osztályozási rendszere szerinti tanulmányi területi besorolása: 761/0922
8. A mesterképzési szak képzési célja és a szakmai kompetenciák
A képzés célja szociálpedagógusok képzése, akik a társadalom működéséről és zavarairól, a személyközi kapcsolatokról, devianciákról, a speciális szükségletű csoportokról, a köznevelési, szociális, gyermekjóléti és gyermekvédelmi alap és szakellátási környezetben történő nevelésről, fejlesztésről és szociális szakmai segítségnyújtásról szóló elméleti ismeretek felhasználásával nyújtanak segítséget. Elsősorban a gyermek- és ifjúsági korosztály, valamint családjuk, csoportjaik és közösségeik társadalmi beilleszkedését, a hátrányos helyzetűek, szociális ellátásra szorulók életesélyeit és életminőségét javítják. Tevékenységük az egyéni és közösségi felelősségre, a társadalmi igazságosságra, a demokratikus gondolkodásmódra, az emberi, gyermeki jogokra alapozva a társas, szociális kapcsolatok helyreállítását célozza. További cél, olyan magas szintű szakmai ismeretekkel rendelkező szakemberek képzése, akik a szociálpedagógiai színtereken önállóan, vagy csoportban végzendő kutatási, szakértői, oktatási, döntéshozói, irányítási, tervezési és szervezési feladatok felelősségteljes elvégzésére képesek. Felkészültek tanulmányaik doktori képzésben történő folytatására.
8.1. Az elsajátítandó szakmai kompetenciák
8.1.1. A szociálpedagógus
a) tudása
Ismeri a szociálpedagógia történetét, korszerű elméleteit és módszereit.
Ismeri a társadalom működésének szabályszerűségeit, értelmezi annak összefüggéseit, a társadalmilag kedvezőtlen helyzeteket előidéző okok feltárásának lehetőségeit.
Ismeri a gyermek-, család- és ifjúságvédelmi, valamint a szociális szolgáltatások vezetéséhez, minőségbiztosításához szükséges szakmai ismereteket.
Ismeri a sajátos szükségletű csoportok, a nemzetiségek szociológiai ismérveit, a szociálpedagógiai beavatkozás tervezésének lehetőségeit.
Ismeri a hátránykezelés hazai trendjeit, jó gyakorlatait.
Ismeri a szociálpedagógia témájában megjelent aktuális tudományos publikációkat, eredményeit.
Ismeri a társadalmi jelenségek, a szociális problémák kutatási és elemzési módszereit; rendelkezik kutatás módszertani ismeretekkel.
Ismeri a társadalmi döntéshozás mechanizmusát, a különböző érdekérvényesítési csatornákat, az érdek-ütköztetés fórumait és a döntések befolyásolásának etikus módszereit.
Ismeri a korábban elsajátított idegen nyelven a szociálpedagógiai szakkifejezéseket.
Ismeri a szociálpedagógiával szoros kapcsolatban lévő társtudományok lényegi összefüggéseit és főbb irányzatait.
Ismeri a szociálpedagógia területén az infokommunikációs technológiák alkalmazásának lehetőségeit és a lehetséges kockázatait a köznevelési és egyes felnőttképzési intézményi szintű problémák sokoldalú feltárására, elemzésére.
b) képességei
Képes szakmai állásfoglalás kialakítására és kutatási feladatok elvégzésére.
Képes szakmai tapasztalatait, tudományos igénnyel összefoglalni, elemezni.
Képes ágazati szintű minőségbiztosítási feladatok elvégzésére és irányításra.
Képes konfliktusok kezelésére, a mediáció, a helyreállító és jóvátételi gyakorlatok alkalmazására.
Képes hátránykezelő, sajátos szociálpedagógiai nevelési, oktatási fejlesztési stratégiák tervezésére és megvalósítására.
Képes a hazai és nemzetközi szakirodalom feltárására, feldolgozására és szakmai munkája során leszűrt következtetések gyakorlati alkalmazására.
Képes a társadalmi jelenségek tudományos elemzésére, és a kutatási módszerek szakszerű alkalmazására.
Képes a személyközi kapcsolatokban hatékony kommunikációra; intézményen belüli és kívüli partnerekkel való interdiszciplináris és interprofesszionális együttműködésre.
Képes az idegen nyelvű szociálpedagógiai szakkifejezések használatára, és a nemzetközi szakirodalom elsajátítására.
Képes a társtudományok tudományos ismeretanyagát alkalmazni.
Képes az infokommunikációs eszközök tudományos célú alkalmazására.
c) attitűdje
Rendelkezik a saját szakterületének multidiszciplináris szemléletével, kialakult szakmai identitással, hivatástudattal.
Rendelkezik szakmai önbizalommal, megfelelő önértékeléssel, szakmai elképzeléseit képviseli, a szakmai kritikát építő jelleggel fogalmazza meg.
Rendelkezik a folyamatos tanulásra, önfejlesztésre és a szociális szakma fejlesztésére irányuló elkötelezettséggel.
A szakmai minőség iránt elkötelezett, a szociális terület sajátos minőségbiztosítási irányelveit figyelembe veszi.
Támogatja a fenntartható fejlődés elméleti és gyakorlati erőfeszítéseit, szakmai elképzeléseinek megvalósítása során azt figyelembe veszi.
Nyitott az újszerű szakmai ismeretek megszerzésére, a szociális innovációkra, az innovációk eredményeit kritikusan szemléli, a szakterületet szakmai és etikai értékrendjével összhangban alkalmazza azokat szakmai munkája során.
A társadalmi esélyegyenlőség javításának és mindenfajta előítélet, hátrányos megkülönböztetés elutasításának elkötelezett híve a szakmai és közéleti tevékenysége során egyaránt.
A hazai szakmai kapcsolatok ápolása mellett a nemzetközi szakmai kapcsolatok kialakítására, nemzetközi szakemberekkel való együttműködésre nyitott.
Nyitott a szakmai konferenciákon való részvételre, szakmai folyóiratokban való publikálásra és ismeretei megosztására.
Betartja a szociális munka és a tudományos kutatás etikai elveit.
Szociális szakmai tevékenysége során a nemzetközi és a nemzeti értékeket integráltan képviseli.
Határozottan kiáll a globális és lokális szociális problémák megoldására irányuló szakmai törekvések mellett.
d) autonómiája és felelőssége
Felelősséget vállal a szociálpedagógusként végzett munkájáért.
A köznevelési vagy szociális intézményi szervezeti struktúrában elfoglalt helyének megfelelően részt vesz az intézményi szakmai egységek kialakításában, működtetésében, irányításában.
Törekszik a folyamatos szakmai önképzés megvalósítására, felelősségteljesen építi fel saját szakmai karrierjét.
Felelős az irányítása alá tartozók szakmai életpályájának alakulásáért, támogatja a munkatársak szakmai fejlődését, segíti karrierjük kibontakoztatását.
A szociálpedagógus szakmai érdekeket legjobb tudása szerint képviseli és elkötelezetten szolgálja.
Részt vesz és felelős szerepet vállal a szociálpedagógia hazai és nemzetközi szervezeteinek működésében, a szociálpedagógiai szakmai érdekérvényesítő fórumok munkájában.
Szociálpedagógiai szakmai tudását, befolyását felelősséggel érvényesíti annak érdekében, hogy az intézményben, szervezetben végzett minőségi munkavégzést elismertesse.
A társadalmi egyenlőség elveit szem előtt tartva a szociális ellátórendszer korszerűsítésében, továbbfejlesztésében önállóan, felelősségteljesen vesz részt.
Szociálpolitikai koncepciók kidolgozásában, megvitatásában, megvalósításában részt vesz.
Személyes felelősséggel van munkájában és munkatársai tekintetében a szakmai és etikai elvek betartása iránt, kliensei és kutatási alanyai biztonsága és személyes adatainak védelme iránt.
9. A mesterképzés jellemzői
9.1. Szakmai jellemzők
A szakképzettséghez vezető tudományágak, szakterületek, amelyekből a szak felépül, összesen 60–100 kredit az alábbiak szerint:
társadalomtudományi kutatás elmélete és gyakorlata 9–12 kredit;
szervezés- és vezetéselmélet 3–7 kredit;
szociológia és társadalomismeret 9–16 kredit;
etika 3–7 kredit;
pszichológia 9–16 kredit;
pedagógia 9–16 kredit;
szociálpedagógia, szociális munka elmélete és módszertana 15–19 kredit;
társadalom és szociálpolitika 3–7 kredit.
9.2. Idegennyelvi követelmény
A mesterfokozat megszerzéséhez egy élő idegen nyelvből államilag elisme, középfokú (B2), komplex típusú nyelvvizsga vagy azzal egyenértékű érettségi bizonyítvány vagy oklevél szükséges.
9.3. A szakmai gyakorlat követelményei
A szakmai gyakorlat hat hét időtartamot elérő egybefüggő gyakorlat, szociálpedagógiai színtereken végzett kutatási terv alapján, az oktató közvetlen irányítása mellett.
9.4. A 4.2. pontban megadott oklevéllel rendelkezők esetén a mesterképzési képzési ciklusba való belépés minimális feltételei:
A mesterképzésbe való belépéshez a korábbi tanulmányok szerint szükséges minimális kreditek száma 50 kredit a szociálpedagógiai képzés szempontjából releváns ismeretkörökből, az alábbiak szerint:
pszichológiai témakörökből legalább 14 kredit;
pedagógiai témakörökből legalább 14 kredit;
szociológia témakörökből legalább 12 kredit;
egyéb társadalomtudományi tárgyak ismeretkörökből legalább 10 kredit.
A mesterképzésbe való felvétel feltétele, hogy a hallgató a korábbi tanulmányai alapján legalább 25 kredittel rendelkezzen. A hiányzó krediteket a felsőoktatási intézmény tanulmányi és vizsgaszabályzatában meghatározottak szerint meg kell szerezni.
1. A mesterképzési szak megnevezése: szociálpolitika (Social Policy)
2. A mesterképzési szakon szerezhető végzettségi szint és a szakképzettség oklevélben szereplő megjelölése
végzettségi szint: mester- (magister, master; rövidítve: MA-) fokozat
szakképzettség: okleveles szociálpolitikus
szakképzettség angol nyelvű megjelölése: Social Policy Expert
válaszható specializációk: foglalkoztatáspolitika, területi szociálpolitika
3. Képzési terület: társadalomtudomány
4. A mesterképzésbe történő belépésnél előzményként elfogadott szakok
4.1. Teljes kreditérték beszámításával vehető figyelembe: a szociális munka, a szociálpedagógia alapképzési szak.
4.2. Meghatározott kreditek teljesítésével vehetők figyelembe továbbá: a szociológia, a társadalmi tanulmányok, a politológia, a politikatudományok alapképzési szak.
4.3. A 9.4. pontban meghatározott kreditek teljesítésével vehetők figyelembe továbbá azok az alapképzési és mesterképzési szakok, illetve a felsőoktatásról szóló 1993. évi LXXX. törvény szerinti szakok, amelyeket a kredit megállapításának alapjául szolgáló ismeretek összevetése alapján a felsőoktatási intézmény kreditátviteli bizottsága elfogad.
5. A képzési idő félévekben: 4 félév
6. A mesterfokozat megszerzéséhez összegyűjtendő kreditek száma: 120 kredit
a szak orientációja: kiegyensúlyozott (40–60 százalék)
a diplomamunka készítéséhez rendelt kreditérték: 20 kredit
intézményen kívüli összefüggő gyakorlati képzés minimális kreditértéke: 8 kredit
a szabadon választható tantárgyakhoz rendelhető minimális kreditérték: 6 kredit
7. * A szakképzettség képzési területek egységes osztályozási rendszere szerinti tanulmányi területi besorolása: 762/0923
8. A mesterképzési szak képzési célja és a szakmai kompetenciák
A képzés célja szociálpolitikai szakemberek képzése, akik a megszerzett elméleti és módszertani ismereteik birtokában képesek a társadalom- és szociálpolitika területén a szakpolitika alkotásában való részvételre, az ellátórendszer működtetésében való közreműködésre, a társadalmi érdekek képviseletére, valamint a társadalom- és szociálpolitika elméleti művelésére, kutatására és oktatására. Felkészültek tanulmányaik doktori képzésben történő folytatására.
8.1. Az elsajátítandó szakmai kompetenciák
8.1.1. A szociálpolitikus
a) tudása
Magas szinten ismeri, érti és értelmezi a legfontosabb társadalomtudományi összefüggéseket.
Ismeretekkel rendelkezik különösen a társadalmi egyenlőtlenség, a társadalmi igazságosság, a társadalmi kockázatok, az emberi és állampolgári jogok összefüggéseiről.
Ismeri és érti a szociálpolitika elméletét megalapozó társtudományok, a szociológia, a jóléti közgazdaságtan, az állam- és jogtudomány, a politikatudomány fogalmi rendszereit, lényegi összefüggéseit és főbb gondolkodási irányzatait.
Elmélyült ismeretekkel rendelkezik a társtudományoknak azokkal a részterületein, melyek szükségesek a szociálpolitika műveléséhez.
Elmélyült ismeretekkel rendelkezik a szociálpolitika minden fontosabb szegmenséről, érti az annak működését meghatározó folyamatokat, ezek közé tartoznak különösen a szociálpolitika korszerű elméletei, felfogásmódjai, a történeti és jelenkori modelljei, a hazai és nemzetközi szociálpolitikai rendszerek felépítését és működését befolyásoló ideológiai, gazdasági, politikai tényezők, a szociális biztonság és a szociális védelem intézmény- és ellátórendszerei, továbbá az azok felépítését és működését befolyásoló elméleti, módszertani és más tényezők.
Birtokában van a szociálpolitikai szakmai munkában közvetlenül alkalmazható módszertani tudástartalmaknak, különösen a szociálpolitikai kutatás és elemzés, a szociálpolitikai tervezés és politikaalkotás, szociális közszolgáltatások és intézmények szervezése és vezetése területén.
Ismeri és érti a szociálpolitikai intézmény- és eszközrendszert érintő metodológiai fejlesztések lényegét, átlátja a főbb fejlődési tendenciákat.
Ismeri és érti a hazai, európai és globális társadalmi problémákat, ismeretei birtokában képes értelmezni a társadalmi problémák létrejöttét, hatásait, értelmezését, kezelését befolyásoló tényezőket.
Ismeretei kiterjednek különösen azoknak a tényezőknek a szerepére, amelyek gátolják fontos szükségletek kielégítését, az erőforrások méltányos és funkcionális elosztását.
Ismeretei birtokában eligazodik a társadalmi döntéshozatali mechanizmus működési módjában és hatásaiban, továbbá képes értelmezni az érdekütköztetés és az érdekérvényesítés szociálpolitikában jelentőséggel bíró fajtáit és alkalmazásuk módját.
Ismeri és érti a korábban megtanult idegen nyelvek szaknyelvi anyagát, ennek birtokában képes idegen nyelvű szakmai forrás felhasználására.
Ismeri, érti és folyamatosan fejleszti azt a tudásanyagot, amely magabiztos szellemi, műveltségi hátteret ad a társadalomtudományok magasabb szintű műveléséhez, az eredményes és hatékony értelmiségi munkához.
b) képességei
Ismeretei birtokában képes a társadalmi folyamatok, különösen a társadalmi szükségletek, problémák és kockázatok tudományos igényű és interdiszciplináris elemzésére.
Képes a szociálpolitika szakmai feladatainak megoldása során az önálló elemzésre, értékelésre és a különböző következtetések szintetizálására.
Képes azoknak a tényezőknek az elemzésére, amelyek a szociálpolitikára hatást gyakorolhatnak.
Képes a szociálpolitikai tevékenység társadalmi, gazdasági hatékonyságának, társadalmi elfogadottságának mérésére.
Képes társadalom- és szociálpolitikai rendszerek, szociális védelmi és ellátórendszerek komplex elemzésére.
Rendelkezik a racionális elemzés, problémamegoldás, döntéshozatal, érvelés képességével, melynek birtokában képes a szociálpolitika területére tartozó szakmai feladatok megoldására.
Képes beavatkozási folyamatok és szakpolitikai döntések tervezésére, menedzselésére, megvalósítására.
Képes közösségek szervezésére és fejlesztésére, érdekeik képviseletére, szociális közigazgatási tevékenységre, szociális ellátórendszerek szervezésére, szociális intézmények fenntartói, illetve vezetői feladatainak ellátására.
Képes társadalmi szervezetek létrehozásában és működtetésében való közreműködésre.
A társadalom- és szociálpolitika területén képes a hazai és külföldi tudományos és szakmai források feltárására, feldolgozására és szakmai munkája során a leszűrt következtetések gyakorlati alkalmazására.
Szakterületének egyes részterületein képes kutatási tervek, fejlesztési programok, tervezetek, dokumentumok, kidolgozására.
Képes a sikeres kommunikációra különböző személyekkel, csoportokkal, illetve a nyilvánossággal.
Képes a szervezeten belüli és a szervezeten kívüli együttműködésre; így különösen szervezeten belüli folyamatok irányítására, interdiszciplináris teamben, nemzetközi együttműködésben folyó tevékenységre, projekt keretében történő munkavégzésre.
Rendelkezik az önálló, kreatív munkavégzés képességével, mely alapján képes önálló szakmai koncepciók kidolgozására, ismeretei és szakmai nézőpontja megújítására, koncepciójának képviseletére és mások koncepciójának elfogadására.
c) attitűdje
Kritikusan ítéli meg a társadalomtudományokra, különösen pedig a szociálpolitikára vonatkozó felfogásokat.
Tisztában van a szociálpolitika tényalapú, továbbá érdek- illetve értékelkötelezett felfogásmódjaival, ezért reflexív szakemberként kialakítja és képviseli saját nézőpontját.
Felismeri a társadalomtudományok, különösen pedig a szociálpolitika-tudomány nyitottságát és sokszínűségét korlátozni igyekvő törekvéseket, és képviseli tudományterületét.
Felismeri a szociálpolitika művelése szempontjából releváns társadalmi értékeket, és a társadalmi igazságosságot és esélyegyenlőséget középpontba helyezve képviseli ezeket.
Felismeri a szociális védelem és biztonság intézményrendszerét torzító politikai, bürokratikus, jogi, gyakorlati törekvéseket, és képviseli szakmai meggyőződését.
Törekszik a globális és helyi viszonyok komplex megértésére, azok egymásra tekintettel történő kezelésére.
Szakterületén nyitott, befogadó, ugyanakkor kritikus minden szakmai innovációs törekvéssel szemben, figyelembe veszi azok tényalapú, érték- és érdekkötött szempontjait.
Elkötelezetten és aktívan támogat munkahelyi pozíciójában és a közéletben minden olyan törekvést, amely a társadalmi esélyegyenlőség javítását szolgálja.
Nyitott és elkötelezett a nemzetközi szakmai kapcsolatok ápolásának minden együttműködési formája iránt.
Nyitott minden felkérésre, amely arra irányul, hogy tegye közkinccsé tudását, ismereteit.
d) autonómiája és felelőssége
Szakmai tevékenysége során önállóan és felelősségteljesen vesz részt a szociális szakpolitika alakításában.
A hazai és nemzetközi szakmai folyamatok ismeretében képes szakmai állásfoglalás kialakítására és képviseletére.
Elkötelezett szociálpolitikus szakemberként önállóan és felelősségteljesen vesz részt a szociálpolitikai rendszerek korszerűsítésében és továbbfejlesztésében.
Legjobb tudása szerint, elkötelezetten szolgálja a szociálpolitika által képviselt társadalmi és szakmai érdekeket.
Önállóan és felelősségteljesen vesz részt munkaszervezeti egységek, szolgáltató szervezetek létrehozásában és irányításában.
Önállóan és felelősségteljesen vesz részt munkaszervezetének működtetésében, a szakmai koncepciók kidolgozásában, megvitatásában és megvalósításában.
Felelősségteljesen építi fel szakmai karrierjét, és támogatja az általa irányított munkatársak szakmai életpályájának kibontakoztatását.
Munkavégzési és társadalmi konfliktushelyzetekben önállóan és felelősen hozza meg döntéseit, következetesen képviselve a rábízottak érdekeit.
8.1.2. Foglalkoztatáspolitika specializáción továbbá a szociálpolitikus
tudása
Ismeri és érti a munka világának változásit és ennek társadalmi, gazdasági összefüggéseit, a társadalmi hátrányok munkaerő-piaci gyökereit.
Ismeri és érti a foglalkoztatást meghatározó tényezőket, a munka világával összefüggő politizálást, igazgatást és közszolgáltatást.
Ismeri és érti a munkaerő-piaci folyamatokat és a foglalkoztatáspolitikát befolyásoló eszközrendszert.
b) képességei
Módszertani ismeretei birtokában képes a munkaerő-piaci és foglalkoztatási rendszerek komplex elemzésére, szakpolitikai elemzés és értékelő kutatás készítésére.
A munkaerő-piaci és foglalkoztatáspolitikai elemzések körében képes szakpolitikai tervezetek kidolgozására, projektmunkára, érdekképviseleti tevékenységre, illetve közigazgatási és szolgáltató szervezetek keretében végzett munkára.
8.1.3. Területi szociálpolitika specializáción a szociálpolitikus
a) tudása
Ismeri és képes értelmezni a területi tényezők társadalmi szerepét, a területi tényezők társadalmi, gazdasági, foglalkoztatási és más hatásait, a társadalmi hátrányok területi összefüggéseit, és a politizálás, igazgatás, közszolgáltatás területi, illetve helyi kereteit.
Magas szinten ismeri a területi szociálpolitikát meghatározó tényezőket, típusait és hatásrendszerét.
b) képességei
Képes a területfejlesztésre, illetve a területi szociális ellátásra irányuló rendszerek komplex elemzésére a területfejlesztési politikák és eszközök, vidékfejlesztés, humán erőforrás fejlesztés, regionális, kistérségi és települési szociálpolitika működése területén.
Módszertani ismeretei birtokában képes a területfejlesztés és a területi szociálpolitika körében szakpolitika-elemzés, értékelő kutatás, illetve más értékelő módszer alkalmazására.
A területfejlesztés és a területi szociálpolitika körében képes szakpolitikai tervezetek kidolgozására, projektmunkára, érdekképviseleti tevékenységre, illetve közigazgatási és szolgáltató szervezetek keretében végzett munkára.
9. A mesterképzés jellemzői
9.1. Szakmai jellemzők
9.1.1. A szakképzettséghez vezető tudományágak, szakterületek, amelyekből a szak felépül, társadalomtudományok (szociológia, multidiszciplináris társadalomtudományok) 70–90 kredit, amelyből
társadalom- és szociálpolitika 50–70 kredit,
állam- és jogtudomány, gazdaságtudomány, bölcsészettudomány 10–40 kredit.
9.1.2. A választható specializációk a szakterület műveléséhez:
a) foglalkoztatáspolitika,
b) területi szociálpolitika.
A választható specializációk minimális kreditértéke a képzés egészén belül 30 kredit.
9.2. Idegennyelvi követelmény
A mesterfokozat megszerzéséhez egy élő idegen nyelvből államilag elismert középfokú (B2), komplex típusú nyelvvizsga vagy azzal egyenértékű érettségi bizonyítvány vagy oklevél szükséges.
9.3. A szakmai gyakorlat követelményei
A szakmai gyakorlat a szociálpolitika műveléséhez kapcsolódó, projektszerű, külső terepen végzett, összesen legalább 240 óra intenzív szakmai munkát jelent, amelynek kreditértéke 8–12 kredit. A külső terepen folyó terepgyakorlatokon kívül a terepgyakorlat részét képezik a nem terepen folyó képzési formák is (kutatási terepmunka és a kutatást feldolgozó szeminárium, műhelyszeminárium és projektgyakorlat, a gyakorlathoz, a terepeken folyó szakmai munkához kapcsolódó kiscsoportos feldolgozó szeminárium).
A terepgyakorlat feladata, hogy a hallgató képessé váljon az elméleti, módszertani ismeretek, valamint a képzés során megszerzett új gyakorlati tapasztalatok integrálására; továbbá hogy a hallgató elsajátítsa a mesterképzési szakon megszerezhető gyakorlati kompetenciákat. A hallgató – az intézmény döntése alapján – a gyakorlatnak legfeljebb egyharmad részét teljesítheti saját munkahelyén.
9.4. A 4.2. és 4.3. pontban megadott oklevéllel rendelkezők esetén a mesterképzési képzési ciklusba való belépés minimális feltételei
A mesterképzésbe való belépéshez szükséges minimális kreditek száma:
a 4.2. pont szerinti szakokon szerzett oklevél estében 30 kredit a szociális munka és a szociálpolitika alapismereteiből,
a 4.3. pont szerinti szakokon szerzett oklevél estében legalább 60 kredit a szociális munka, a szociálpolitika, a szociológia és a jogtudomány alapismereteiből, amelyből legalább 15 kredit a szociális munka és legalább 15 kredit a szociálpolitika területéről.
A mesterképzésbe való felvétel feltétele, hogy a hallgató a korábbi tanulmányai alapján a 4.2. pontban meghatározott oklevéllel rendelkezők estében legalább 15 kredittel,
a 4.3. pontban meghatározott oklevéllel rendelkezők estében legalább 30 kredittel rendelkezzen.
A hiányzó krediteket a felsőoktatási intézmény tanulmányi és vizsgaszabályzatában meghatározottak szerint meg kell szerezni.
1. A mesterképzési szak megnevezése: szociológia (Sociology)
2. A mesterképzési szakon szerezhető végzettségi szint és a szakképzettség oklevélben szereplő megjelölése
végzettségi szint: mester- (magister, master; rövidítve: MA-) fokozat
szakképzettség: okleveles szociológus
szakképzettség angol nyelvű megjelölése: Sociologist
3. Képzési terület: társadalomtudomány
4. A mesterképzésbe történő belépésnél előzményként elfogadott szakok
4.1. Teljes kreditérték beszámításával vehető figyelembe: a szociológia, a társadalmi tanulmányok alapképzési szak.
4.2. A 9.4. pontban meghatározott kreditek teljesítésével vehetők figyelembe továbbá: azok az alapképzési és mesterképzési szakok, illetve a felsőoktatásról szóló 1993. évi LXXX. törvény szerinti szakok, amelyeket a kredit megállapításának alapjául szolgáló ismeretek összevetése alapján a felsőoktatási intézmény kreditátviteli bizottsága elfogad.
5. A képzési idő félévekben: 4 félév
6. A mesterfokozat megszerzéséhez összegyűjtendő kreditek száma: 120 kredit
a szak orientációja: kiegyensúlyozott (40–60 százalék)
a diplomamunka készítéséhez rendelt kreditérték: 15 kredit
a szabadon választható tantárgyakhoz rendelhető minimális kreditérték: 6 kredit
7. * A szakképzettség képzési területek egységes osztályozási rendszere szerinti tanulmányi területi besorolása: 312/0314
8. A mesterképzési szak képzési célja és a szakmai kompetenciák
A képzés célja magas szintű szociológiai felkészültséggel rendelkező szakemberek képzése, akik a társadalmi élet különböző területein (kutatás, oktatás, kultúra, média, politika, gazdasági élet, egészségügy, környezetvédelem, településgazdálkodás, társadalompolitika) önállóan vagy csoportban végzendő kutatási, szakértői, oktatási, döntéshozói, irányítási, tervezési és szervezési, feladatok felelősségteljes elvégzésére képesek. A végzettek korszerű társadalomelméleti, kutatás-módszertani és gyakorlati tudással, interdiszciplináris ismeretekkel és nemzetközi kitekintéssel rendelkeznek. Felkészültek tanulmányaik doktori képzésben történő folytatására.
8.1. Az elsajátítandó szakmai kompetenciák
8.1.1. A szociológus
a) tudása
Magas szinten ismeri, érti és értelmezi a fontos szociológiai és társadalmi összefüggéseket.
Elmélyült ismeretekkel rendelkezik szűkebb szakterületének minden fontosabb szegmenséről, érti a szociológiában meghatározó folyamatokat.
Rendelkezik a szakmai munkában alkalmazható magas szintű kvantitatív és kvalitatív módszertani tudástartalmakkal, követi a társadalomtudományi módszertan főbb fejlődési tendenciáit.
Ismeri és érti a szociológiával szoros kapcsolatban lévő társtudományok fogalmi rendszereit, lényegi összefüggéseit és főbb irányzatait.
Ismeri és érti azokat a társadalmi problémákat, amelyek meghatározzák a szociológiai gondolkodás meghatározó tendenciáit.
Magas szintű ismeretanyaggal rendelkezik ahhoz, hogy eligazodjon a társadalmi döntéshozatal mechanizmusaiban, értse és átlássa a különböző érdekérvényesítési és érdekütköztetési fórumokat.
Ismeri és érti a szakma műveléséhez szükséges legalább két idegen nyelv szaknyelvi anyagát.
Ismeri, érti és folyamatosan fejleszti azt a tudásanyagot, amely biztos műveltségi hátteret ad a szociológia magas szintű műveléséhez.
b) képessége
Képes eligazodni a társadalmi problémák és konfliktusok rendszerében.
Szűkebb szakterületén képes a társadalmi problémák és konfliktusok okainak és hatásmechanizmusainak elemzésére és összegző értékelésére.
Képes a releváns, magyar és idegen nyelven közzétett publikációk folyamatos tanulmányozására, az azokhoz kapcsolódó bibliográfiák, tematikus összeállítások figyelemmel kísérésére.
Képes a magyar és idegen nyelven közzétett kutatási eredmények saját szakterületen történő alkalmazására.
A szakmailag megbízható forrásokra és azok gyakorlati tapasztalataira alapozva képes a szakterülete szempontjából releváns fogalomkészletre, argumentációra és következtetésekre épülő szociológiai elemzéseket készíteni.
Az integrált társadalomtudományi ismeretek segítségével felkészült a szakmai kompetenciájába tartozó munkafolyamatok irányítására, a feladatok végrehajtásához szükséges kooperációra munkatársaival és más partnerekkel.
Képes az újszerű szociológiai ismeretek megszerzésére, innovatív feladatok elvégzésére, érvelni tud azok fontossága mellett.
Szakterületén képes projektlehetőségek felkutatására, projekttervezési, vezetési és végrehajtási feladatok elvégzésére, a projektpartnerekkel való együttműködésre.
Képes részt venni szervezetfejlesztési koncepciók kidolgozásában, az adott szervezetek rendszerszemléletű működési elveinek meghatározásában, és ezek nyilvánosság előtt történő szakszerű bemutatásában.
c) attitűdje
Bízik saját tudásában és képességeiben, elkötelezetten képviseli szakmai elképzeléseit.
Kritikusan ítéli meg a társadalomtudományok nyitottságát és sokszínűségét korlátozni igyekvő tudományos, gyakorlati, jogi vagy politikai törekvéseket.
Határozottan és elkötelezetten kiáll a globális és lokális problémák megoldására irányuló szakmai törekvések mellett.
Nyitott, befogadó, ugyanakkor kritikus a szakmai újításokkal szemben.
Elkötelezetten támogat minden olyan törekvést, amely a társadalmi esélyegyenlőség javítását szolgálja.
Nyitott és elkötelezett a nemzetközi szakmai együttműködések iránt.
Tudatosan törekszik a tudományos értelemben vett objektivitásra.
A tudományos szemléletmódok iránti megbecsülés elve alapján tevékenykedik, és nyitott a különböző megközelítési és értelmezési módokra.
A tudományos korrektség elve alapján jár el, kerülve minden hátrányos megkülönböztetést.
d) autonómiája és felelőssége
Önállóan és felelősségteljesen vesz részt munkaszervezetének működtetésében és irányításában, a szakmai koncepciók kidolgozásában, megvitatásában és megvalósításában.
Felelősségteljesen támogatja az általa irányított munkatársak szakmai életpályájának alakulását.
Elkötelezetten képviseli a szakmai érdekeket.
Törekszik a hazai és nemzetközi szakmai szervezetek munkájában részt venni.
Önállóan vesz részt szervezeti rendszerek fejlesztésében.
Személyes felelősséggel tartozik a szociológus mesterség szakmai és etikai szabályainak betartásáért, a szociológus szakma integritásának megőrzéséért.
Tiszteletben tartja munkatársai és tanítványai jogait.
Fokozott felelősséggel tartozik a kutatási alanyok biztonsága, anonimitása és személyes adataik védelme iránt.
9. A mesterképzés jellemzői
9.1. Szakmai jellemzők
9.1.1. A szakképzettséghez vezető tudományágak, szakterületek, amelyekből a szak felépül: klasszikus és kortárs társadalomtudományi elméletek 10–35 kredit;
kutatásmódszertan (emelt szintű kvantitatív és kvalitatív módszerek, informatikai alkalmazások) 10–50 kredit;
differenciált szakmai ismeretek (így oktatás, kultúra, média, politika, gazdaság, egészségügy, környezetvédelem, településgazdálkodás, társadalompolitika) 20–60 kredit.
9.1.2. A képző intézmény által ajánlható specializációhoz tartozó tantárgyakhoz rendelhető kreditérték legfeljebb 30 kredit.
9.2. Idegennyelvi követelmény
A mesterfokozat megszerzéséhez egy – angol, francia vagy német nyelvből szerzett – államilag elismert legalább középfokú (B2), komplex típusú nyelvvizsga, továbbá egy másik élő idegen nyelvből államilag elismert, legalább középfokú (B2), komplex nyelvvizsga szükséges.
9.3. A szakmai gyakorlat követelményik
A szakmai gyakorlat a képzés tantervében meghatározott gyakorlat, amelynek kreditértéke 2–6 kredit.
9.4. A 4.2. pontban megadott oklevéllel rendelkezők esetén a mesterképzési képzési ciklusba való belépés minimális feltételei
Az alapképzéstől eltérő mesterképzésbe való belépéshez a korábbi tanulmányok alapján szükséges minimális kreditek száma legalább 60 kredit a szociológiai képzés szempontjából releváns társadalomtudományi területről.
A mesterképzésbe való felvétel feltétele, hogy a hallgató legalább 20 kredittel rendelkezzen.
A hiányzó krediteket a felsőoktatási intézmény tanulmányi és vizsgaszabályzatában meghatározottak szerint meg kell szerezni.
1. A mesterképzési szak megnevezése: társadalmi-viselkedéselemzés (Social Behavior Analysis)
2. A mesterképzési szakon szerezhető végzettségi szint és a szakképzettség oklevélben szereplő megjelölése
– végzettségi szint: mester- (magister, master; rövidítve: MA-) fokozat
– szakképzettség: okleveles társadalmi-viselkedéselemző
– szakképzettség angol nyelvű megjelölése: Social Behavior Analyst
– választható specializációk: big data elemzés, szociálpszichológia
3. Képzési terület: társadalomtudomány
4. A mesterképzésbe történő belépésnél előzményként elfogadott szakok
4.1. Teljes kreditérték beszámításával vehető figyelembe: társadalomtudomány képzési területről a szociológia, a társadalmi tanulmányok alapképzési szak.
4.2. A 9.4. pontban meghatározott kreditek teljesítésével vehetők figyelembe továbbá: a bölcsészettudomány képzési területről a pszichológia, a történelem, a közösségszervezés, a természettudomány képzési területről a biológia, a fizika, a földrajz, a matematika, a gazdaságtudományok képzési területről az alkalmazott közgazdaságtan, a gazdaságelemzés, a közszolgálati, a gazdálkodási és menedzsment, a kereskedelem és marketing, az emberi erőforrások és a nemzetközi gazdálkodás, az informatikai képzési területről a gazdaságinformatikus, a mérnökinformatikus, a programtervező informatikus alapképzési szak, a társadalomtudomány képzési terület további alapképzési szakjai.
4.3. A 9.4. pontban meghatározott kreditek teljesítésével vehetők figyelembe továbbá: azok az alapképzési és mesterképzési szakok, illetve a felsőoktatásról szóló 1993. évi LXXX. törvény szerinti szakok, amelyeket a kredit megállapításának alapjául szolgáló ismeretek összevetése alapján a felsőoktatási intézmény kreditátviteli bizottsága elfogad.
5. A képzési idő félévekben: 4 félév
6. A mesterfokozat megszerzéséhez összegyűjtendő kreditek száma: 120 kredit
– a szak orientációja: gyakorlatorientált (60–70 százalék)
– a diplomamunka készítéséhez rendelt kreditérték: 15 kredit
– az intézményen kívüli összefüggő gyakorlati képzés minimális kreditértéke: 2 kredit
– a szabadon választható tantárgyakhoz rendelhető minimális kreditérték: 6 kredit
7. A szakképzettség képzési területek egységes osztályozási rendszere szerinti tanulmányi területi besorolása: 312/0310
8. A mesterképzési szak képzési célja és a szakmai kompetenciák
A képzés célja olyan magas szintű, komplex ismeretekkel rendelkező szakemberek képzése, akik a társadalmi folyamatokat mind szociálpszichológiai szempontból, mind pedig számszerűsítetten képesek elemezni. Képesek az emberi viselkedésre, illetve a társadalmi rendszerekre vonatkozó elméleti ismereteket, a módszertani eszközöket a verseny-, a közszféra humán erőforrás, tréner, elemző, képzési és ezekhez kapcsolódó területeken alkalmazni. Felkészültek tanulmányaik doktori képzés keretében történő folytatására.
8.1. Az elsajátítandó szakmai kompetenciák
8.1.1. Az okleveles társadalmi-viselkedéselemző
a) tudása
– Magas szinten ismeri a társadalomtudományi, szociológiai elméleteket.
– Ismeri és érti a magyar társadalom szerkezetét.
– Ismeri és érti a térség, a régió, a földrész társadalmi problémáit, jellegzetességeit, fejlődési paradigmáit.
– Ismeri és érti a globális társadalmi folyamatokat és problémákat.
– Rendelkezik a társadalomtudományi, szociológiai szakmai munkában alkalmazható kvantitatív és kvalitatív módszertani ismeretekkel, követi a társadalomtudományi módszertan főbb fejlődési tendenciáit és a kutatásmódszertani ismereteket, a statisztikai mintavétel elméletét és gyakorlatát, a számítógépes adatelemzés módszereit, az adatbányászatot, kutatástervezést és szervezést.
– Ismeri a társadalmi folyamatok és jelenségek egymásra hatásának megértését segítő interdiszciplináris megközelítéseket.
– Ismeri és a gyakorlatban alkalmazni tudja a számítógépes kommunikáció és elemzés módszereit.
A big data elemzés specializáción továbbá
a) tudása
– Ismeri a hálózatelemzés matematikai módszereit.
– Ismeri a társadalomkutatásban alkalmazott statisztika matematikai alapismereteit (vektorterek alapfogalmai, lineáris leképezések és mátrixok, a matematikai analízis alapfogalmai, deriválás és integrálás egy- és többváltozós esetben).
– Ismeri a társadalomkutatásban alkalmazott statisztika elméletét és módszertanát (valószínűségi mező, egy- és többváltozós valószínűség-eloszlások és momentumaik, a feltételes várható érték általános fogalma, statisztikai mező, statisztikai becslés és hipotézisvizsgálat, a többváltozós normális eloszlás tulajdonságain alapuló összefüggésvizsgálati és dimenziócsökkentő eljárások, a normalitás feltételének elvetése mellett alkalmazható nemparaméteres és robusztus eljárások, számítógépes szimuláción alapuló eljárások, kategoriális változókra vonatkozó eljárások, grafikus modellek).
– Ismeri az alkalmazói szintű ismereteket a statisztikai adatelemzésben (statisztikai programcsomagok használata és programozása, az R statisztikai programnyelv ismerete).
A szociálpszichológia specializáción továbbá
a) tudása
– Ismeri a társadalomtudományos kutatásokban alkalmazott kvalitatív technikákat (fókuszcsoport, szövegelemezési technikák és szoftverek, akciókutatás).
– Ismeri a nyelv társadalmi reprezentációjának elméleteit.
Ismeri az egyéni és csoportos viselkedés különböző szociálpszichológiai jelenségeit (interperszonális kapcsolatok, csoportdinamika, attitűdök, előítéletek).
– Ismeri a szervezeti magatartás- és vezetéselméleteket.
– Ismeri a szervezetek pszichológiai tényezőit, a szervezetfejlesztést, a szervezeti konfliktusokat, a konfliktusmenedzsmentet.
b) képességei
– Képes az elméleti ismeretek professzionális szintű alkalmazására.
– Képes a társadalmi valóság fogalmi rendezésére és értelmezésére.
– Képes a társadalommal kapcsolatos kutatások tervezésére, irányítására és szervezésére, beleértve az adatgyűjtés módszerének és a mintavétel módjának kidolgozását.
– Képes a kutatási eredmények megfelelő bemutatására, beleértve a kutatási jelentés írását és a megrendelőnek nyújtott prezentációt.
– Képes a tanult kvalitatív és kvantitatív kutatási technikák gyakorlatban történő problémamegoldó alkalmazására.
– Képes a kutatási eredmények interpretálására, illetve a szakmai tudás nyilvánosság előtti szakszerű megjelenítésére.
– Képes szakmai tanácsadásra, döntések előkészítésére.
– Képes elméleti és gyakorlati kutatómunkára, valamint innovatív fejlesztési feladatok elvégzésére.
– Képes új problémák, új jelenségek feldolgozására.
– Képes integrált ismeretek széles körű alkalmazására a társadalomtudományok területén.
A big data elemzés specializáción továbbá
b) képességei
– Képes a megszerzett statisztikai ismeretek gyakorlati alkalmazására, új elemzési módszerek elsajátítására, és a gyakorlat igényei szerint új eszközök és módszerek kifejlesztésére.
– Képes az adatelemzés során megfelelő statisztikai elemzési technika megválasztására és ennek számítástechnikai megvalósítására.
– Képes a tudományos vagy üzleti megrendelő felől érkezett kutatási kérdéseknek a statisztika nyelvére történő átfogalmazására.
A szociálpszichológia specializáción továbbá
b) képességei
– Képes társas-társadalmi konfliktusok, problémák feltérképezésére és a megoldásukhoz segítő-mediátori, fejlesztői közreműködésre.
– Képes a társadalmi és a társas érintkezés elméletében és jelenségvilágában szerzett átfogó, gyakorlati és kutatási ismereteiket és alapvető módszertani jártasságukat a különböző szintű társadalmi és társas együttműködések szolgálatába állítani.
– Képes az adott kutatási kérdéshez legmegfelelőbb társadalomtudományos módszer kiválasztására és alkalmazására.
c) attitűdje
– Képes önálló szakmai álláspont kialakítására.
– Munkáját szakmai igényesség jellemzi.
– Munkájában és gondolkodásában precíz, kreatív, módszeres, analitikus és intuitív.
– Kritikai attitűd jellemzi.
– Nyitott az új társadalomtudományi eredmények, illetve a társadalom új jelenségei iránt.
– Problémacentrikus látásmód, problémamegoldó gondolkodási képesség jellemzi, képes a lényegkiemelésre és az információfeldolgozásra.
– Széles műveltség, az önképzésre való igény és a szakmai továbbképzéshez szükséges pozitív hozzáállás jellemzi.
– A környezettel szembeni érzékenység jellemzi, rugalmas és empatikus.
– Nyitott és elkötelezett a nemzetközi szakmai együttműködések iránt, jó szakmai kommunikációs készséggel rendelkezik magyar és angol nyelven.
d) autonómiája és felelőssége
– Ismeri és tiszteletben tartja a szakmában releváns jogi szabályozást és a szakmai etikát.
– Fokozott felelősséggel tartozik a kutatási alanyok biztonsága, anonimitása és személyes adataik védelme iránt.
– Képes önálló és csoportkeretek közt történő kutatómunka végzésére. Alkalmas az együttműködésre, a csoportmunkában való részvételre, kellő gyakorlat után vezetői feladatok ellátására.
– Jellemzi a kezdeményezés, a döntéshozatali képesség és az ezzel járó személyes felelősségvállalás.
– Ismeri a kutatáshoz és a tudományos munkához szükséges, széles körben alkalmazható problémamegoldó technikákat.
– Önállóan és felelősségteljesen vesz részt munkaszervezetének működtetésében és irányításában, a szakmai koncepciók kidolgozásában, megvitatásában és megvalósításában.
– Felelősségteljesen támogatja az általa irányított munkatársak szakmai életpályájának alakulását. Tiszteletben tartja munkatársai és tanítványai jogait.
– Törekszik a hazai és nemzetközi szakmai szervezetek munkájában részt venni.
9. A mesterképzés jellemzői
9.1. Szakmai jellemzők
9.1.1. A szakképzettséghez vezető tudományágak, szakterületek, amelyekből a szak felépül
– Klasszikus és kortárs társadalomtudományi és tudományelméleti ismeretek 20–40 kredit;
– Kutatásmódszertani, kutatás- és projektszervezési ismeretek, a kutatási folyamatok és eredmények szóbeli és írásbeli, magyar és idegen nyelvű prezentációjára vonatkozó ismeretek 20–40 kredit.
9.1.2. A választható specializációk tudományágai, szakterületei:
a) big data elemzés: hálózatelemzés, statisztikai programozás (SQL, R), sokváltozós statisztikai elemzés, fejlett statisztikai módszerek, nem standard statisztikai analízis;
b) szociálpszichológia: statisztikai eljárások és adatkezelés, kvalitatív technikák (fókuszcsoport, szövegelemzés, akciókutatás), szervezeti és vezetési ismeretek, interperszonális kapcsolatok, az egyéni és társadalmi viselkedés szociálpszichológiai jelenségei.
A választható specializációk kreditértéke további 30–40 kredit.
9.2. Idegennyelvi követelmény
A mesterfokozat megszerzéséhez angol nyelvből legalább egy államilag elismert középfokú (B2) komplex típusú nyelvvizsga vagy azzal egyenértékű érettségi bizonyítvány vagy oklevél szükséges.
9.3. A szakmai gyakorlat követelményei
A szakmai gyakorlat részben a képzéshez köthető témákban, a verseny-, illetve a közszféra munkaköreiben végzett szakmai munka, részben egy adott tudományos kutatási projekthez kötődő, kutatásban való részvétel vagy egyéni terepmunka előre megtervezett saját témában. A szakmai gyakorlat a képzés tantervében meghatározott gyakorlat, amelynek kreditértéke 2–10 kredit.
9.4. A 4.2. és 4.3. pontban megadott oklevéllel rendelkezők esetén a mesterképzési képzési ciklusba való belépés minimális feltételei
A mesterképzésbe való belépéshez szükséges minimális kreditek száma a korábbi tanulmányok alapján legalább 60 kredit az alábbi ismeretkörökben:
– történeti, politikatudományi és filozófiai alapismeretek legalább 5 kredit;
– társadalomtudományi alapismeretek (szociológia, szociálpszichológia, pszichológia, társadalomtörténet, kulturális antropológia) legalább 20 kredit;
– a társadalomtudományos kutatás módszerei, piac- és közvélemény-kutatási ismeretek, legalább 10 kredit;
– matematikai, statisztikai, adatelemzési ismeretek (valószínűség-számítás, matematikai statisztika, gazdasági matematika, számítógépes adatelemzés) legalább 15 kredit:
A mesterképzésbe való felvétel feltétele, hogy a hallgató a felsorolt ismeretkörökben legalább 30 kredittel rendelkezzen. A hiányzó krediteket a mesterfokozat megszerzésére irányuló képzéssel párhuzamosan, a felsőoktatási intézmény tanulmányi és vizsgaszabályzatában meghatározottak szerint meg kell szerezni.
1. A mesterképzési szak megnevezése: interdiszciplináris családtudomány (Interdisciplinary Family Studies)
2. A mesterképzési szakon szerezhető végzettségi szint és a szakképzettség oklevélben szereplő megjelölése
– végzettségi szint: mester- (magister, master; rövidítve: MA-) fokozat
– szakképzettség: okleveles interdiszciplináris családtudományi szakember
– a szakképzettség angol nyelvű megjelölése: Expert in Interdisciplinary Family Studies
3. Képzési terület: társadalomtudomány
4. A mesterképzésbe történő belépésnél előzményként elfogadott szakok
4.1. Teljes kreditérték beszámításával vehető figyelembe: a társadalomtudományi képzési területről a szociális munka, a szociálpedagógia, a kulturális antropológia, a szociológia, a társadalmi tanulmányok alapképzési szak.
4.2. A 9.3. pontban meghatározott kreditek teljesítésével elsősorban számításba vehető: a pedagógusképzés képzési terület alapképzési szakjai, a bölcsészettudomány képzési területről a pszichológia, a pedagógia, az andragógia, a néprajz alapképzési szak, a társadalomtudomány képzési terület további alapképzési szakjai; az orvos- és egészségtudományi képzési területről az egészségügyi gondozás és prevenció alapképzési szak védőnő szakiránya, a gazdaságtudományok képzési területről az alkalmazott közgazdaságtan, a gazdaságelemzés, a közszolgálati, a gazdálkodási és menedzsment, az emberi erőforrások alapképzési szak.
4.3. A 9.3. pontban meghatározott kreditek teljesítésével vehetők figyelembe továbbá azok az alapképzési és mesterképzési szakok, illetve a felsőoktatásról szóló 1993. évi LXXX. törvény szerinti szakok, amelyeket a kredit megállapításának alapjául szolgáló ismeretek összevetése alapján a felsőoktatási intézmény kreditátviteli bizottsága elfogad.
5. A képzési idő félévekben: 4 félév
6. A mesterfokozat megszerzéséhez összegyűjtendő kreditpontok száma: 120 kredit
– a szak orientációja: elméletorientált (60–70 százalék)
– a diplomamunka készítéséhez rendelt kreditérték: 6 kredit
– a szabadon választható tantárgyakhoz rendelhető minimális kreditérték: 6 kredit
7. A szakképzettség képzési területek egységes osztályozási rendszere szerinti tanulmányi területi besorolása: 313/0312
8. A mesterképzési szak képzési célja és a szakmai kompetenciák
A képzés célja olyan szakemberek képzése, akik korszerű családtudományi, kapcsolatelméleti és a hozzájuk kötődő módszertani és gyakorlati ismeretek birtokában képesek a családok vizsgálatára fókuszáló tudományos tevékenységre, kutatásra és oktatásra, képesek továbbá ezen ismeretek magas szintű, társadalmi kontextust is tekintetbe vevő alkalmazására. Képesek megelőző, támogató, erőforrásokat feltáró és fejlesztő módon hatást gyakorolni a családi kapcsolatokra, beleértve a speciális helyzetű családokat és alternatív együttélési formákat. Képesek a családokkal és a közösségekkel foglalkozó szolgáltatási rendszerek, intervenciós programok integrált, tudományos alapokon nyugvó tervezésére, fejlesztésére és koordinációjára. A családok jóllétének erősítésével hatást gyakorolnak a társadalmi folyamatokra és a tágabb társadalmi rendszerek működésére. Felkészültek tanulmányaik doktori képzésben történő folytatására.
8.1. Az elsajátítandó szakmai kompetenciák
8.1.1. Az interdiszciplináris családtudományi szakember
a) tudása
– Alapvető ismeretei vannak a családokkal kapcsolatos korszerű interdiszciplináris területeken, a pszichológiai, pedagógiai, szociológiai, demográfiai, történelmi, kulturális antropológiai, néprajzi, művészeti, etikai, vallástudományi és egyéb családtudományi vagy családokkal foglalkozó tudományágakban.
– Ismeri a családi rendszerek, a családi kapcsolatok és a családi működés elméleteit.
– Ismeri a család és a társadalom egyéb rendszerei közötti kapcsolatokat, a család társadalmi és kulturális kontextusának alapvető összefüggéseit.
– Ismeri a különféle családformák és alternatív együttélési módok sajátos működését és segítésük sajátos szempontjait.
– Ismeri a családokkal kapcsolatos interdiszciplináris csapatmunka, univerzális és célzott intervenciós programok, szolgáltatások tervezésének és koordinációjának elméletét és gyakorlatát.
– Ismeri a családokat támogató rendszerekben folyó munka formáit, kereteit és hazai alapintézményeit.
– Ismeri a családtudományi kutatások elméletét és módszertanát.
– Ismeri a hatékony szakmai kommunikáció eszközeit.
– Ismeri az etikai normákat és alkalmazásuk szabályait a családokkal folytatott munka különböző színterein.
b) képességei
– Képes a családdal összefüggő elméletek és tapasztalatok kritikus értékelésére és továbbfejlesztésére.
– Képes a családok és a bennük élő egyének helyzetének, erőforrásainak és nem patológiás szintű működési zavarainak feltárására, differenciált, rendszerszemléletű, a társadalmi és kulturális kontextust figyelembe vevő leírására.
– Képes olyan szakmai identitás kifejlesztésére, amelynek középpontjában a család mint életforma értékelése, tisztelete és támogatása áll.
– Hatékony gyakorlati együttműködésre képes a családokkal foglalkozó egyéb tudományágak és segítő szakmák képviselőivel.
– Képes családtudományi kutatások tervezésére, kivitelezésére és feldolgozására.
– Képes kutatási eredmények és közlemények elemzésére, kritikus értékelésére, és az új, bizonyítékon alapuló eredmények gyakorlati alkalmazására.
– Képes tudományos ismeretek és eredmények magas fokú, hatékony kommunikációjára, prezentációjára és képviseletére szakmai és nem szakmai közegben.
– Képes a családokat érintő szakpolitikai koncepciók, intézkedések hatásainak elemzésére.
– Képes önismerete, elméleti és módszertani tudásanyaga integrálásával, etikusan végezni munkáját.
– Képes folyamatos szakmai megújulásra.
c) attitűdje
– Szakmai munkája során nyitott és empatikus.
– Felelősséget vállal a párok és családok jóllétéért.
– Szakmai munkája során elkötelezettség, felelősségtudatosság és etikai érzékenység jellemzi.
– Kezdeményező az emberi kapcsolatokban.
– Szakmai tevékenységek során önreflexív.
– Egyéni és családi önismereti igény jellemzi.
– Készséggel vállal munkát interdiszciplináris teamben.
d) autonómiája és felelőssége
– Munkáját minden körülmények között felelősen, a családdal foglalkozó tudományterületek értékeit, alapelveit és friss tudományos eredményeit figyelembe véve, elméleti és gyakorlati megalapozottsággal végzi és képviseli.
– Elkötelezett a társadalmi egyenlőség, a demokratikus értékek, a jogállamiság és az európai értékközösség mellett.
– Autonóm módon képes felismerni szerepét és helyét a családokkal és a családokért végzett munkában és a társszakmákkal való együttműködés során, a segítő munka közvetlen gyakorlatában, a különböző szinteken megvalósított team munkában.
– Tevékenységét a kritikai gondolkodáson alapuló, kiszámítható, következetes, autonóm munkavégzés, a saját tevékenységre vonatkozó reflexiók jellemzik.
– Elméleti és módszertani ismereteinek birtokában, szakmai kapcsolatrendszerén keresztül autonóm módon felelősen alkalmazza a családokkal való foglalkozás során hatékony feladatmegoldást elősegítő preventív és korrektív módszereket.
9. A mesterképzés jellemzői
9.1. A szakmai ismeretek jellemzői
A szakképzettséghez vezető tudományágak, szakterületek, amelyekből a szak felépül:
– társadalomtudományok (családtudomány, szociológia, családjog, családpolitika, szociálpolitika, kulturális antropológia, néprajz, humánökológia) 30–40 kredit;
– bölcsészettudomány (pszichológiai és mentálhigiénés ismeretek) 20–30 kredit;
– további tudományterületek családra vonatkozó alapismeretei (jogtudomány, etika, közgazdaságtudomány, egészségtudomány, műszaki tudományok) 20–30 kredit;
– kutatásmódszertan (módszertani alapok, kvantitatív és kvalitatív kutatások, irodalomkutatás módszertana, szakirodalom-feldolgozás) 15–20 kredit;
– válaszható speciális programok 10–15 kredit.
9.2. Idegennyelvi követelmény
A mesterfokozat megszerzéséhez egy idegen nyelvből államilag elismert, középfokú (B2), komplex típusú nyelvvizsga vagy azzal egyenértékű érettségi bizonyítvány vagy oklevél szükséges.
9.3. A 4.2 és 4.3. pontban megadott oklevéllel rendelkezők esetén a mesterképzési képzési ciklusba való belépés minimális feltételei
A mesterképzésbe való belépéshez a korábbi tanulmányok alapján szükséges minimális kreditek száma 30 kredit az alábbi területek szerint: pszichológiai ismeretek legalább 10 kredit, társadalomtudományi ismeretek legalább 20 kredit.
A felsorolt ismeretek megszerzése a képzéssel párhuzamosan, de legkésőbb a második félév végéig teljesíthető.
1. A mesterképzési szak megnevezése: politikai gazdaságtan (Political Economy)
2. A mesterképzési szakon szerezhető végzettségi szint és a szakképzettség oklevélben szereplő megjelölése
– végzettségi szint: mester- (magister, master; rövidítve: MA-) fokozat
– szakképzettség: okleveles politológus közgazdász
– a szakképzettség angol nyelvű megjelölése: Political Economist
– választható specializációk: Közép- és Kelet-Európa politikai gazdaságtana, az Európai Unió politikai gazdaságtana, nemzetközi politikai gazdaságtan
3. Képzési terület: gazdaságtudományok
4. A mesterképzésbe történő belépésnél előzményként elfogadott szakok
4.1. Teljes kreditérték beszámításával vehető figyelembe: gazdaságtudományok képzési területről a nemzetközi gazdálkodás, az alkalmazott közgazdaságtan, a közszolgálati, a gazdaságelemzés, a filozófia, politika, gazdaság, a társadalomtudományok képzési területről a politikatudományok, a nemzetközi tanulmányok, a politológia alapképzési szak.
4.2. A 9.4. pontban meghatározott kreditek teljesítésével elsősorban számításba vehető: a gazdaságtudományok képzési területről az emberi erőforrások, a gazdálkodási és menedzsment, a kereskedelem és marketing, a pénzügy és számvitel, a közgazdasági adatelemzés, az informatika képzési területről a gazdaságinformatika, az államtudományi képzési területről a nemzetbiztonsági, a nemzetközi biztonság- és védelempolitikai, a nemzetközi igazgatási, a polgári nemzetbiztonsági, a társadalomtudomány képzési területről a szociológia alapképzési szak.
4.3. A 9.4. pontban meghatározott kreditek teljesítésével vehetők figyelembe továbbá: azok az alapképzési és mesterképzési szakok, illetve a felsőoktatásról szóló 1993. évi LXXX. törvény szerinti szakok, amelyeket a kredit megállapításának alapjául szolgáló ismeretek összevetése alapján a felsőoktatási intézmény kreditátviteli bizottsága elfogad.
5. A képzési idő félévekben: 4 félév
6. A mesterfokozat megszerzéséhez összegyűjtendő kreditek száma: 120 kredit
– a szak orientációja: kiegyensúlyozott (40–60 százalék)
– a diplomamunka elkészítéséhez rendelt kreditérték: 10 kredit
– az intézményen kívüli összefüggő gyakorlati képzés minimális kreditértéke: 20 kredit
– a szabadon választható tantárgyakhoz rendelhető minimális kreditérték: 6 kredit
7. A szakképzettség képzési területek egységes osztályozási rendszere szerinti tanulmányi területi besorolása: 313/0312
8. A mesterképzési szak képzési célja és a szakmai kompetenciák:
A képzés célja olyan szakemberek képzése, akik interdiszciplináris elméleti felkészültséggel, nemzetközi ismeretekkel és összehasonlító megközelítéssel rendelkeznek a modern politikai és gazdasági intézményrendszerek kialakulásáról, társadalmi és jogi beágyazottságukról, működésükről, irányításuk részleteiről, átalakulásuk folyamatairól. Képesek a politikai és gazdasági intézményrendszer különböző szintjein és területein széles megközelítést és kellő mélységű szaktudást demonstráló politikai és közgazdasági elemző munkára, döntés-előkészítésre, irányítási és fejlesztési javaslatok kidolgozására a politikai és gazdasági intézményrendszer folyamatainak és összefüggéseinek figyelembevételével. Felkészültek tanulmányaik doktori képzésben történő folytatására.
8.1. Az elsajátítandó szakmai kompetenciák
8.1.1. A politológus közgazdász
a) tudása
− Érti és átlátja a politikai gazdaságtan elméleti irányzatait, modelljeit, tudja azok erősségeit és gyengeségeit.
− Ismeri a modern politika és gazdaság folyamatait.
− Ismeri a politika és gazdaság tipikus eseményeit, szerződéstípusait, szervezeti szintjeinek sajátosságait.
− Átlátja a politika és a gazdaság intézményrendszerét, legfontosabb szereplőit.
− Tájékozott a meghatározó politikai és gazdasági szereplők hazai, regionális, európai és globális kapcsolatrendszerében.
− Ismeri a politika és a gazdaság szervezettípusainak történetét, fejlődését, változásait, funkcióit.
− Tisztában van a politika és a gazdaság egymással való kapcsolatával.
− Érti a gazdaság különböző jogrendszerekkel, alkotmányokkal és politikai rendszerekkel fennálló összefüggéseit.
− Hazai és nemzetközi dimenzióban egyaránt tájékozott korunk kiemelt fontosságú politikai gazdaságtani kérdéseiben.
− Ismeri a politológia, a jog és a közgazdaságtudomány idevágó fogalmait, elméleteit, elemzési eszközeit, eredményeit.
− Ismeri az önálló tudományos munka akadémiai kritériumait és értékelésének szempontjait.
− Tájékozott saját diszciplínája társadalomtudományokon belül elfoglalt helyével.
− Ismeri és érti a politikai gazdaságtan elméleti és módszertani erényeit és korlátait.
− Tisztában van a politikai gazdaságtani megközelítés relevanciájával és alkalmazhatóságával.
A Közép- és Kelet-Európa politikai gazdaságtana specializáción továbbá
− Ismeri a régió politika- és gazdaságtörténetét, politikai és gazdasági rendszereit.
− Ismeri az általános és régióspecifikus politikai és gazdasági összefüggéseket.
− Tisztában van a politikai és gazdasági ciklusok kapcsolatával, átlátja a térség országainak bilaterális és regionális viszonyait.
− Ismeri a posztszocialista országok politikai és gazdasági rendszerváltásainak lefolyását, következményeit.
Az Európai Unió politikai gazdaságtana specializáción továbbá
− Ismeri az integrációs elméleteket, átlátja az Európai Unió gazdasági és politikai összefüggéseit.
− Ismeri a közös piacra és uniós szakpolitikákra gyakorolt politikai hatásokat, tisztában van a többszintű kormányzás fejlődésével, működésével és következményeivel.
− Ismeri az eurózóna történetét, működését, kihívásait, átlátja az uniós gazdasági kormányzás jogi szabályrendszerét, ezek politikával való összefüggéseit.
A nemzetközi politikai gazdaságtan specializáción továbbá
− Ismeri a nemzetközi politikai gazdaságtan legfontosabb elméleteit, irányait.
− Ismeri a globális politikai és gazdasági összefüggéseket, e kapcsolatok fejlődését, változásait, átlátja a globális gazdaság működését, legújabb kihívásait, a gazdasági növekedés, egyenlőtlenség legfontosabb faktorait.
− Ismeri a legfontosabb nemzetközi szervezeteket, gazdasági egyezményeket, ezek jelentőségét, hatásait, befolyását, tisztában van a világgazdaság legfontosabb szereplőinek politikai és gazdasági sajátosságaival.
− Ismeri a nyersanyagárak hatásait, átlátja a politikai és gazdasági ciklusok működését és összefüggéseit.
b) képességei
− Képes a politikai gazdaságtani szakirodalom eredményeinek követésére, elméletei és modelljei értelmezésére, önálló hasznosítására.
− Képes a társadalomtudományok, kiemelten a közgazdaságtudomány és a politikatudomány eredményeinek értelmezésére, politikai gazdaságtani adaptációjára.
− Képes az önálló munkájához elengedhetetlen statisztikai adatok biztos kezelésére és interpretálására.
− Képes a gazdasági és a politikai intézmények, szervezetek holisztikus és funkcionális vizsgálatára.
− Képes felismerni, beazonosítani és értelmezni a politika és a gazdaság kapcsolódási pontjaira ható eseményeket és folyamatokat.
− Képes a hazai és a nemzetközi makrogazdasági folyamatok nyomon követésére, értékelésére, politikai következményeik felismerésére.
− Képes a politikai gazdaságtani aktuális kihívások beazonosítására.
− Képes a különböző jogi és kormányzati rendszerekben való eligazodásra.
− Képes a modern politika és gazdaság folyamatainak átlátására és elemzésére.
− Képes a különféle jogrendszerek és politikai rezsimek gazdaságra gyakorolt hatásainak felismerésére és elemzésére.
− Képes a regionális, európai és globális politikai gazdaságtani összefüggések értelmezésére és elemzésére.
− Képes a politikai döntéshozatal és a gazdaságirányítás számára elemzések, jelentések, javaslatok készítésére.
− Képes az elvárt írásbeli és szóbeli prezentációs, kommunikációs és elemző feladatok magas színvonalú ellátására mind magyar, mind idegen nyelven.
− Képes a tudományosság kritériumainak megfelelő kutatások folytatására és tanulmányok megírására.
− Képes a politikai gazdaságtani megközelítések relevanciájának eldöntésére, alkalmazhatóságának helyes megítélésére.
A Közép- és Kelet-Európa politikai gazdaságtana specializáción továbbá
− Képes a közép- és kelet-európai régió gazdasági és politikai intézményeinek, szervezeteinek, eseményeinek, kölcsönhatásainak vizsgálatára, értelmező és irányadó elemzésére.
− Képes a vonatkozó szakirodalom eredményeinek szintetizáló megértésére és alkalmazására.
− Képes a politikai döntéshozatal és a gazdaságirányítás számára problémák azonosítására, elemzések, jelentések, javaslatok készítésére.
− Képes a különböző jogi és kormányzati rendszerekben való eligazodásra.
Az Európai Unió politikai gazdaságtana specializáción továbbá
− Képes az Európai Unió intézményeit, szervezeteit, fejlődését elemezni.
− Képes az EU gazdaságának és politikájának kölcsönhatásait elemezni és értő módon bemutatni.
− Képes a nemzeti és uniós kompetenciák viszonyát átlátni, a konfliktusos hatásköröket elemezni, képes az uniós gazdaságirányítás elemzésére, értelmezésére.
− Képes az uniós politikai viták tágabb kontextusának értelmezésére.
− Képes a politikai döntéshozók és a gazdasági szereplők számára jelentések és javaslatok készítésére.
A nemzetközi politikai gazdaságtan specializáción továbbá
− Képes a globális gazdaság legfontosabb (intézményi) szereplőinek vizsgálatára.
− Képes a világgazdaság működésének elemzésére, értelmezésére.
− Képes politikai és gazdasági elemzések készítésére döntéshozók, nemzetközi szervezetek számára.
c) attitűdje
− Elkötelezett a politikai gazdaságtan tudományterületének gazdagítása mellett.
− Felelősségteljes, toleráns magatartást tanúsít, mások véleményét tiszteletben tartja.
− Interdiszciplinaritás iránti fogékonysággal, innovatív megközelítések iránti érzékenységgel rendelkezik.
− Elméletileg igényes, módszertanilag a tudatosság.
− Lényegre összpontosít, de a részletekre is odafigyel.
− Naprakész és igényli a naprakészséget és tudása állandó bővítését.
− Kutatóként körültekintő és ösztönösen érdeklődő.
− Feladattudatos és probléma megoldásban kiemelten motivált.
− Kritikai gondolkodás jellemzi.
− Mind egyéni, mind csoportos, felelősségteljes szakmai munkára alkalmas.
− Bekapcsolódik a hazai és a nemzetközi tudományos vitákba, részt vesz szakmai együttműködésekben és szakmai diskurzusokban.
− A helyi sajátosságok iránt érzékenység.
d) autonómiája és felelőssége
− Önállóan végzi munkáját, eredményeit szakmailag megalapozott érvekkel alátámasztja.
− Véleményét önállóan, alternatívák megjelenítésével képviseli.
− Saját munkájáért etikai és szakmai felelősséget vállal.
− Problémafeltárásban, elemzéseiben és gondolkodásában autonóm.
− Autonómiájának határt szabnak szakmájának és tudományágának etikai normái, melyeket javaslataiban és álláspontjában a döntéshozók felé következetesen megjelenít.
− Interdiszciplináris tájékozottságának megfelelően komplex megközelítésmód jellemzi.
− Felelősségteljesen vesz részt kutatási és fejlesztési projektekben.
− Felelősséget visel az eltérő hátterű kollégák és szakértők együttműködésének megkönnyítésében, a különféle álláspontok közös nevezőre hozásában.
− Segíti társai és a környezetében dolgozók szakmai fejlődését.
9. A mesterképzés jellemzői:
9.1. A szakmai ismeretek jellemzői
9.1.1. A szakképzettséghez vezető tudományágak, szakterületek, amelyekből a szak felépül:
– Gazdaságtudományi és társadalomtudományi alapozó ismeretek 24–30 kredit:
– közgazdaságtan: elmélettörténet, gazdaságtörténet, alkalmazott makroökonómia 6–12 kredit;
– kvantitatív elemzések: kvantitatív módszertan, statisztikai és gazdaságpolitikai elemzések, adatbázis-kezelés és -kutatás 6–12 kredit;
– politikatudomány: politikaelmélet, összehasonlító politikatudomány, közpolitika 6–12 kredit;
– politikai gazdaságtan: klasszikus és nemzetközi politikai gazdaságtan, gazdaságfilozófia 6-12 kredit.
– Politikai gazdaságtan szakmai ismeretei 24–42:
– közgazdaságtani megalapozottságú politikai gazdaságtani ismeretek: közösségi gazdaságtan, gazdaságpolitika, jóléti közgazdaságtan, fejlődés-gazdaságtan 12–24 kredit;
– politikatudományi megalapozottságú politikai gazdaságtani ismeretek: kormányzástan, gazdaságirányítás és gazdaságszabályozás, politika rezsimek és gazdaság összefüggései, gazdaság és választások összefüggései 12–24 kredit;
– egyéb politikai gazdaságtani ismeretek: összehasonlító politikai gazdaságtan, játékelmélet és public choice a politikai gazdaságtanban, a közjog politikai gazdaságtana, globalizáció 12–24 kredit.
9.1.2. A válaszható specializációk, szakmai modulok képzésen belül kreditaránya: 24–30 kredit:
– Közép- és Kelet-Európa politikai gazdaságtana: közép- és kelet-európai társadalom- és politikatörténet; politikai és gazdasági intézményrendszerek összehasonlító elemzése; demokratizálódás és gazdasági transzformáció politikai gazdaságtana; biztonságpolitika; közszolgálati reformok és közpolitika 24–30 kredit;
– az Európai Unió politikai gazdaságtana: integrációelméletek és integrációs folyamatok; európai társadalom- és politikatörténet; uniós kormányzás és közpolitika; demokráciadeficit és többszintű kormányzás; az EU geopolitikai és globális gazdasági helyzete 24–30 kredit;
– nemzetközi politikai gazdaságtan: globalizációs elméletek, világgazdaságtan és nemzetközi gazdaságtan, nemzetközi fejlesztéspolitika, nemzetközi politika és gazdaság összefüggései, politikai és gazdasági rendszerek összehasonlítása 24–30 kredit.
9.2. Idegennyelvi követelmény
A mesterfokozat megszerzéséhez angol nyelvből és egy másik élő idegen nyelvből államilag elismert, legalább középfokú (B2), komplex típusú nyelvvizsga vagy ezekkel egyenértékű érettségi bizonyítvány vagy oklevél szükséges.
9.3. Szakmai gyakorlat követelményei
A szakmai gyakorlat nyolc hét összefüggő gyakorlat a felsőoktatási intézmény tantervében meghatározottak szerint.
9.4. A 4.2. és 4.3. pontban megadott oklevéllel rendelkezők esetén a mesterképzési képzési ciklusba való belépés minimális feltételei
A mesterképzésbe való belépéshez szükséges minimális kreditek száma 30 kredit az alábbi területekről:
– közgazdasági ismeretek (gazdaságelmélet, nemzetközi gazdaságtan, világgazdaságtan, pénzügytan, közgazdasági elméletek története, mikro- és makroökonómia, integrációelméletek, EU szakpolitikái) minimum 6 kredit,
– módszertani ismeretek (matematika, statisztika, ökonometria, hatásvizsgálat- és elemzés, informatika, adatelemzés) minimum 6 kredit,
– politikatudományi ismeretek (összehasonlító politikatudomány, közpolitika, politikai rendszerek, EU politikai rendszere, demokráciaelméletek, hatalomelméletek, kormányzástan, közigazgatástan) minimum 6 kredit,
– politikai gazdaságtani ismeretek (klasszikus és nemzetközi politikai gazdaságtan, globalizáció, fejlődés-gazdaságtan, gazdaságpolitika, fejlesztéspolitika): minimum 6 kredit,
– egyéb társadalomtudományi ismeretek (filozófia, gazdaság- és társadalomtörténet, alkotmánytan, közjog) minimum 6 kredit.
A mesterképzésbe való felvétel feltétele, hogy a hallgató a korábbi tanulmányai alapján a felsorolt területeken legalább 24 kredittel rendelkezzen. A mesterképzésben a hiányzó krediteket a felsőoktatási intézmény tanulmányi és vizsgaszabályzatában meghatározottak szerint kell megszerezni.
1. A mesterképzési szak megnevezése: gazdaságinformatikus (Business Informatics)
2. A mesterképzési szakon szerezhető végzettségi szint és a szakképzettség oklevélben szereplő megjelölése
– végzettségi szint: mester- (magister, master; rövidítve: MSc-) fokozat
– szakképzettség: okleveles gazdaságinformatikus
– a szakképzettség angol nyelvű megjelölése: Business Informatics Engineer
3. Képzési terület: informatika
4. A mesterképzésbe történő belépésnél előzményként elfogadott szakok
4.1. Teljes kreditérték beszámításával vehető figyelembe a gazdaságinformatikus alapképzési szak.
4.2. * A 9.4. pontban meghatározott kreditek teljesítésével elsősorban számításba vehető: a mérnökinformatikus, a programtervező informatikus és az üzemmérnök-informatikus alapképzési szak.
4.3. * A 9.4. pontban meghatározott kreditek teljesítésével vehetők figyelembe továbbá azok az alapképzési és mesterképzési szakok, illetve a felsőoktatásról szóló 1993. évi LXXX. törvény szerinti szakok, amelyeket a kredit megállapításának alapjául szolgáló ismeretek összevetése alapján a felsőoktatási intézmény kreditátviteli bizottsága elfogad.
5. A képzési idő félévekben: 4 félév
6. A mesterfokozat megszerzéséhez összegyűjtendő kreditek száma: 120 kredit
a szak orientációja: kiegyensúlyozott (40–60 százalék)
a diplomamunka készítéséhez rendelt kreditérték: 30 kredit
a szabadon választható tantárgyakhoz rendelhető minimális kreditérték: 6 kredit
7. * A szakképzettség képzési területek egységes osztályozási rendszere szerinti tanulmányi területi besorolása: 481/0613
8. A mesterképzési szak képzési célja és a szakmai kompetenciák
A képzés célja gazdaságinformatikusok képzése, akik képesek a komplex üzleti folyamatokat megérteni, problémákat feltárni és megoldási alternatívákat kidolgozni. Alkalmasak az értékteremtő folyamatokat támogató informatikai rendszerekkel szemben támasztott igények felismerésére, fejlesztésre és a kész alkalmazások menedzselésére, valamint kutatási-fejlesztési feladatok ellátására, koordinálására. Felkészültek tanulmányaik doktori képzésben történő folytatására.
8.1. Az elsajátítandó szakmai kompetenciák
8.1.1. A gazdaságinformatikus
a) tudása
Az angol nyelvtudása eléri a képzéshez, az angol nyelvű szakirodalom megismeréséhez, a szakszöveg megértéshez, feldolgozásához, és a szakképzettséggel ellátható szakmai feladatokhoz elvégzéséhez szükséges, valamint a folyamatos szakmai önképzéshez szükséges szintet.
Ismeri és érti a vállalat tevékenységi rendszerét, az értéklánc, az ellátási lánc fogalmait, a folyamatszemléletű vállalati vezetés alapelveit, a vállalati stratégiaalkotás folyamatát.
Ismeri és érti a vállalati funkciók közötti kapcsolatokat, beleértve a marketing, a pénzügyi és számviteli, emberi erőforrás menedzsment, innováció menedzsment valamint az értékteremtő folyamatok menedzsmentjével kapcsolatos főbb fogalmakat és eljárásokat.
Rendelkezik az információrendszerekkel kapcsolatos részletes ismeretekkel, érti az architektúra fejlesztési elveket és módszereket.
Ismeri az üzleti, információ és az adatarchitektúra elveit és kidolgozásának módszereit, az implementáció főbb összefüggéseit és a változásmenedzsmenttel kapcsolatos teendőkkel is tisztában van.
Érti az információ és az üzleti architektúra közötti kapcsolatokat, valamint az üzleti igényeket le is tudja képezni az informatikai követelményekre.
Ismeri az információ architektúra különböző rétegeinek (tranzakció-feldolgozás, operatív működés támogatása, döntéstámogatás, csoportmunka, munkafolyamat) alapvető jellemzőit és a közöttük levő összefüggéseket.
Részletes ismeretekkel rendelkezik az információmenedzsment valamennyi területéről, beleértve az informatikai stratégia, folyamatmenedzsment, rendszerfejlesztés, tudásmenedzsment, IT szolgáltatásmenedzsment, projektmenedzsment, kockázatmenedzsment, teljesítménymenedzsment, informatikai vagyonnal való gazdálkodás, informatikai biztonság és IT audit fogalmi rendszerét és összefüggéseit.
Átfogó ismeretekkel rendelkezik az információs társadalom szabályozási kérdéseiről, problémáiról, beleértve az egyes területek (média, telekommunikáció, gazdaságtan) értelmezését és az informatikai jogi vonatkozásokat is.
Ismeri informatikai szakterületeinek globális trendjeit, tudományterületi határait, az informatikai és társadalmi innovációban betöltött szerepet és az ezekből adódó új követelményeket.
Ismeri az alkalmazási területekhez kötődő problémák és ezek megoldását célzó feladatok megoldási módszereit, eljárásait, és az alkalmazási korlátokat.
Ismeri és érti a többváltozós statisztika és a számítástudomány fogalmait és összefüggéseit, alkalmazási lehetőségeit és korlátait.
b) képességei
Megtervezi és irányítja valós üzleti, szervezeti problémák megoldását szolgáló informatikai alkalmazások fejlesztését, módszereket.
Képes üzleti folyamatok megértésére, elemzésére, a végrehajtást segítő szoftveralkalmazások feltárására, az üzleti-szervezeti igényeknek való megfeleltetésre.
Képes rendszerfejlesztési elvek és módszerek alkalmazására, fejlesztőeszközök (üzleti modellezés, illetve számítógéppel támogatott fejlesztés eszközei) használatára, használatával készülő fejlesztések alkalmazások kivitelezésének irányítására.
Képes adatbázisok tervezésével, létrehozásával és menedzselésével kapcsolatos feladatok ellátására.
Képes a gazdasági alkalmazások adaptációjára, az IT-alkalmazások bevezetéséhez szükséges szervezeti változtatások kezdeményezésére, a bevezetési kockázatok felmérésére és kiküszöbölésükhöz szükséges intézkedések megtervezésére, a végrehajtásban az együttműködésére.
Képes a szervezet informatikai egységének menedzselésére, informatikai feladatokat külső szolgáltatóhoz (outsourcing) szükség szerint kihelyez.
Képes a működtetési kockázatok kezelésére megismert módszerek alkalmazására.
Képes fejlesztési projektek tervezésére és irányítására, és informatikai feladatok megoldásaiban különböző szervezeti és szervezési megoldások feltárására.
Az informatikai auditorral együttműködve képes biztosítani az eljárásokhoz szükséges feltételeket és kontrollokat.
Képes az informatikai alkalmazásokban rejlő üzleti lehetőségek feltárására, kommunikálására.
c) attitűdje
Figyelemmel kíséri az informatikai és vállalati (közigazgatási, közszolgálati) területtel kapcsolatos szakmai, technológiai fejlődést.
Kritikai nézőpontot, új látásmódot, megoldásokat, módszertanokat alkalmaz szakterületén, tudományterületén.
Kutatást, fejlesztés tervezése, vezetése során a szükséges innovációkhoz tudományos érveket használ.
Fontosnak tartja, hogy közvetítse a szakmai eredményeket az informatikai és az alkalmazási területe egyéb képviselői között.
Elfogadja és fejleszti a munka- és szervezeti kultúrát, következetesen érvényesíti az informatikai biztonsággal összefüggő szakmaetikai elveket.
Elkötelezett a minőségi követelmények betartására és betartatására.
Tiszteletben tartja az övétől eltérő véleményeket, törekszik a szakmai érveken alapuló meggyőzésre.
Fontosnak tartja a környezettudatos magatartás közvetítését és megvalósítását.
Tevékenyen részt vesz, irányítási feladatok lát el projektekben, illetve adott feladatokon dolgozó munkacsoportokban, projektmenedzsment tudását és képességeit folyamatosan fejleszti, kezdeményezéseiben, döntéseiben a siker közös értékét tartja szem előtt.
d) autonómiája és felelőssége
Önálló informatikai munkakörben, a célnak megfelelően, de maga által megszabott módon végzi feladatait, a szakmai kérdések végiggondolását, kidolgozását.
Felelősséget érez a határidők betartására és betartatására.
Felelősséget vállal a saját és az irányítása alatt dolgozó, illetve a vele együtt (egy projektben) tevékenykedő munkatársai munkájáért.
Fejlesztési-üzemeltetési felelősséggel működéskritikus informatikai rendszereket irányít.
9. A mesterképzés jellemzői
9.1. Szakmai jellemzők
9.1.1. A szakképzettséghez vezető tudományágak, szakterületek, amelyekből a szak felépül:
természettudományi és gazdasági ismeretek (számítástudomány, operációkutatás, többváltozós statisztika, menedzsment kontroll, stratégia, vezetői számvitel) 18–30 kredit;
gazdaságinformatikai szakmai ismeretek (szoftver engineering, hálózati technológiák, biztonság, rendszerfejlesztés, adatbányászat, adattárház, vállalati architektúra, informatikai stratégia, folyamatmenedzsment) 20–25 kredit.
9.1.2. A választható specializációkat is figyelembe véve az informatika szakma igényeinek megfelelő szakterületeken szerezhető speciális ismeret. A képző intézmény által ajánlott specializáció kreditértéke további 25–50 kredit.
9.2. Idegennyelvi követelmény
A mesterfokozat megszerzéséhez bármely olyan élő idegen nyelvből, amelyen az adott szakmának tudományos szakirodalma van, államilag elismert, középfokú (B2), komplex típusú nyelvvizsga vagy azzal egyenértékű érettségi bizonyítvány vagy oklevél szükséges.
9.3. A szakmai gyakorlat követelményei
A szakmai gyakorlat legalább hat hétig tartó, 240 igazolt munkaórát tartalmazó gyakorlat, amelyet a felsőoktatási intézmény tanterve határoz meg.
9.4. * A 4.2. és 4.3. pontban megadott oklevéllel rendelkezők esetén a mesterképzési képzési ciklusba való belépés minimális feltételei
9.4.1. A 4.2. és 4.3. pontban megadott oklevéllel rendelkezők esetén – a 4.2. pont szerinti üzemmérnök-informatikus alapképzési oklevéllel rendelkezők kivételével – a mesterképzési képzési ciklusba való belépéshez szükséges minimális kreditek száma 70 kredit az alábbi területekről:
– természettudományos ismeretek (analízis, valószínűségszámítás, statisztika, operációkutatás, matematika, számítástudomány) területéről 10 kredit;
– gazdasági és humán ismeretek [közgazdaságtani, vállalatgazdaságtani, gazdaságtudományi, pénzügyi, jogi ismeretek, európai uniós ismeretek, menedzsment, vezetéselméleti (döntéselmélet, módszertan) ismeretek] területéről 20 kredit;
– informatikai ismeretek (számítógép-architektúrák, operációs rendszerek, számítógép-hálózatok, programozáselmélet, programnyelvek, programtervezés, adatbázis-kezelés, IR-architektúrák, -fejlesztés, -menedzselés, minőségbiztosítás, integrált fejlesztőeszközök, fejlesztési támogatások, informatikai audit, integrált vállalatirányítási rendszerek, speciális alkalmazások) területéről 40 kredit.
A mesterképzésbe való felvétel feltétele, hogy a hallgató az alapképzési tanulmányaiból a felsorolt területeken legalább 40 kredittel rendelkezzen. A mesterképzésben a hiányzó krediteket a felsőoktatási intézmény tanulmányi és vizsgaszabályzatában meghatározottak szerint kell megszerezni.
9.4.2. Az üzemmérnök-informatikus alapképzési szakról a mesterképzésbe való belépéshez szükséges minimális kreditek száma 60 kredit az alábbi területekről:
– természettudományos alapismeretek (analízis, statisztika, operációkutatás) 10 kredit, gazdasági és humán ismeretek (közgazdaságtan, pénzügyi ismeretek, számvitel, kontrolling) 20 kredit;
– informatikai ismeretek (számítógép-architektúrák, adatbázisok, üzleti intelligencia, vállalatirányítási rendszerek, minőségbiztosítás, informatikai audit, rendszerfejlesztés) 30 kredit.
A mesterképzésbe való felvétel feltétele, hogy a felsorolt ismeretkörökben a 60 kreditet a mesterfokozat megszerzésére irányuló képzéssel párhuzamosan, a felvételtől számított két féléven belül, a felsőoktatási intézmény tanulmányi és vizsgaszabályzatában meghatározottak szerint meg kell szerezni.
A mesterképzési szak megnevezése: mérnökinformatikus (Computer Science Engineering)
2. A mesterképzési szakon szerezhető végzettségi szint és a szakképzettség oklevélben szereplő megjelölése
végzettségi szint: mester- (magister, master; rövidítve: MSc-) fokozat
szakképzettség: okleveles mérnökinformatikus
a szakképzettség angol nyelvű megjelölése: Computer Science Engineer
3. Képzési terület: informatika
4. A mesterképzésbe történő belépésnél előzményként elfogadott szakok
4.1. Teljes kreditérték beszámításával vehető figyelembe a mérnökinformatikus alapképzési szak.
4.2. * A 9.4. pontban meghatározott kreditek teljesítésével elsősorban számításba vehető: a gazdaságinformatikus, a programtervező informatikus és az üzemmérnök-informatikus alapképzési szak.
4.3. A 9.4. pontban meghatározott kreditek teljesítésével vehetők figyelembe továbbá
azok az alapképzési és mesterképzési szakok, illetve a felsőoktatásról szóló 1993. évi LXXX. törvény szerinti szakok, amelyeket a kredit megállapításának alapjául szolgáló ismeretek összevetése alapján a felsőoktatási intézmény kreditátviteli bizottsága elfogad
5. A képzési idő félévekben: 4 félév
6. A mesterfokozat megszerzéséhez összegyűjtendő kreditek száma: 120 kredit
a szak orientációja: kiegyensúlyozott (40–60 százalék)
a diplomamunka készítéséhez rendelt kreditérték: 30 kredit
a szabadon választható tantárgyakhoz rendelhető minimális kreditérték: 6 kredit
7. * A szakképzettség képzési területek egységes osztályozási rendszere szerinti tanulmányi területi besorolása: 481/0613
8. A mesterképzési szak képzési célja és a szakmai kompetenciák
A képzés célja mérnökinformatikusok képzése, akik az informatika szakterületéhez kapcsolódó természettudományos és specifikus műszaki ismeretek magas szintű elsajátítását követően képesek új informatikai rendszerek és eszközök tervezésére, informatikai rendszerek fejlesztésére és integrálására, az informatikai célú kutatási-fejlesztési feladatok ellátására, koordinálására. Felkészültek tanulmányaik doktori képzésben történő folytatására.
8.1. Az elsajátítandó szakmai kompetenciák
8.1.1. A mérnökinformatikus
a) tudása
Az angol nyelvtudása eléri a képzéshez, az angol nyelvű szakirodalom megismeréséhez, a szakszöveg megértéshez, feldolgozásához, és a szakképzettséggel ellátható szakmai feladatokhoz elvégzéséhez szükséges, valamint a folyamatos szakmai önképzéshez szükséges szintet.
Ismeri a műszaki informatikai rendszerek fejlesztéshez szükséges, széles körben alkalmazható problémamegoldó technikákat.
Érti az informatikai alkalmazások fejlesztéshez szükséges természettudományos és mérnöki módszerek elvét.
Az informatikai szakmán belül, a specializációtól függően mélyebb elméleti és gyakorlati ismeretekkel rendelkezik az alábbiak közül egy vagy néhány területen: szoftvertervezés, rendszerszimuláció és -modellezés, kommunikációs hálózatok, mobil- és erőforrás-korlátos alkalmazások, számítógépes grafika és képfeldolgozás, kritikus és beágyazott rendszerek, médiainformatika, IT-biztonság, párhuzamos rendszerek, intelligens rendszerek, számításelmélet, adatbázisok.
b) képességei
Képes törvényszerűségeket, összefüggéseket feltárni és megérteni.
A megszerzett tudást képes alkalmazni és a gyakorlatban hasznosítani.
Képes problémamegoldó technikákat használni a szoftver- és alkalmazásfejlesztés során.
A specializációjának megfelelő területen elemzési, tervezési és megvalósítási készséggel rendelkezik.
Képes az informatikához kapcsolódó tudományokban a megszerzett szakmai tapasztalat ismereti határairól származó információk, felmerülő új problémák, új jelenségek feldolgozására.
Képes helytálló szakmai bírálatot vagy véleményt megfogalmazni informatikai és mérnöki területeken.
A rutinproblémák felismerésén és megoldásán túl képes eredeti ötleteket felvetni.
A műszaki, gazdasági és humán erőforrások informatikai kezelését képes rendszerben szemlélni.
Képes komplex informatikai rendszereket fejlesztésére.
Az információtechnológia eszközeit és formális módszereit készség szinten használja.
Képes informatikai rendszerek teljesítményelemzésére, analitikus, szimulációs és mérési módszerek használatára.
Képes szakmai kooperációra az alkalmazói környezet szakértőivel.
Megérti az alkalmazás követelményeit.
Javaslatait az alkalmazói környezet szakértőinek el tudja magyarázni.
c) attitűdje
Szakmailag magas szinten, tervezetten és a minőségi szempontokat figyelembe véve hajtja végre fejlesztési feladatait, a létrejövő rendszerek hibamentességéről meggyőződik.
Nyitott és elkötelezett az önművelésre, önfejlesztésre, az egyéni tudás, ismeret elmélyítésére, bővítésére a természettudományok, a mérnöki és informatikai tudományok területén.
Kezdeményező a problémamegoldásban, képes megalapozott döntéseket hozni, nem tér ki a személyes felelősségvállalás elől.
Reálisan és elfogulatlanul értékeli munkatársai és saját szakmai teljesítményét.
Fontosnak tartja az informatikai szakma közvetítését és saját tudásának átadását.
Munkája során vizsgálja a kutatási, fejlesztési és innovációs célok kitűzésének lehetőségét és törekszik azok megvalósítására.
Munkáját kreatívan, rugalmasan végzi, a problémákat felismeri és azokat intuícióra és módszerességre építve oldja meg.
d) autonómiája és felelőssége
Felelősséget érez a határidők betartására és betartatására.
Önállóan tölt be informatikai munkakört, amelyben a teljes folyamatot kezében tartva, szakmailag felelős módon dolgozik.
Alkalmas csoportban, egy-egy részterület szakértőjeként dolgozni, valamint csoportot felelősséggel irányítani.
Szakmai kompetenciái alapján egyaránt alkalmas működéskritikus és érzékeny információkat tartalmazó rendszerek fejlesztésére és üzemeltetésére.
9. A mesterképzés jellemzői
9.1. Szakmai jellemzők
9.1.1. A szakképzettséghez vezető tudományágak, szakterületek, amelyekből a szak felépül:
természettudományos ismeretek (matematika, információelmélet, számítástudomány, számítástechnika, rendszerelmélet) 20–30 kredit;
gazdasági és humán ismeretek (mikroökonómia, vezetési, jogi és menedzsment ismeretek, minőségbiztosítás, ergonómia, kommunikációelmélet, műszaki tudományok kultúrtörténete, környezetvédelem) 9–15 kredit;
informatikai szakmai ismeretek (komplex informatikai rendszerek fejlesztéséhez, tervezéséhez, és az ezekkel létrehozott szolgáltatásokhoz kapcsolódó átfogó elméleti ismeret, a specializációtól függően, különösen az alábbi területek valamelyikén: szoftvertervezés, hálózatok, mobil rendszerek, számítógépes grafika és képfeldolgozás, kritikus rendszerek, médiainformatika, adatbiztonság, párhuzamos rendszerek, intelligens rendszerek, számításelmélet, adatbázisok) 54–90 kredit.
9.1.2. A mérnökinformatikus szakma igényeinek megfelelő szakterületeken szerezhető speciális ismeret.
9.2. Idegennyelvi követelmény
A mesterfokozat megszerzéséhez bármely olyan élő idegen nyelvből, amelyen az informatikának tudományos szakirodalma van, államilag elismert, középfokú (B2), komplex típusú nyelvvizsga vagy azzal egyenértékű érettségi bizonyítvány vagy oklevél szükséges.
9.3. A szakmai gyakorlat követelményei
A szakmai gyakorlat legalább hat hét időtartamú, szakmai gyakorlóhelyen szervezett gyakorlat, melynek további követelményeit a képzés tanterve határozza meg. A szakmai gyakorlat kritérium követelmény.
9.4. * A 4.2. és 4.3. pontban megadott oklevéllel rendelkezők esetén a mesterképzési képzési ciklusba való belépés minimális feltételei
9.4.1. A 4.2. és 4.3. pontban megadott oklevéllel rendelkezők esetén – a 4.2. pont szerinti üzemmérnök-informatikus alapképzési oklevéllel rendelkezők kivételével – a mesterképzési képzési ciklusba való belépéshez szükséges minimális kreditek száma 80 kredit az alábbi területekről:
– természettudományi ismeretek (analízis, algebra, valószínűségszámítás, matematikai statisztika, fizika) területén 20 kredit;
– gazdasági és humán ismeretek (közgazdaságtan, környezetvédelem, minőségbiztosítás, szaknyelv, társadalomtudomány) területéről 15 kredit;
– számításelméleti és programozási ismeretek számítás- és algoritmuselmélet, programnyelvek, programtervezés, szoftver technológia területéről 15 kredit;
– számítógép ismerete (elektronika, digitális technika, mérés- és szabályozástechnika, számítógép architektúrák, operációs rendszerek, számítógépes hálózatok) területéről 15 kredit;
– információs rendszerek ismeretei (adatbázis-kezelés, tudásreprezentáció, informatikai rendszerek modellezése, analízise, megvalósítása, biztonsági kérdései) területéről 15 kredit.
A mesterképzésbe való felvétel feltétele, hogy a hallgató az alapképzési tanulmányaiból a felsorolt területeken legalább 40 kredittel rendelkezzen. A mesterképzésben a hiányzó krediteket a felsőoktatási intézmény tanulmányi és vizsgaszabályzatában meghatározottak szerint kell megszerezni.
9.4.2. Az üzemmérnök-informatikus alapképzési szakról a mesterképzésbe való belépéshez szükséges minimális kreditek száma 60 kredit az alábbi területekről:
– természettudományi alapismeretek (analízis, algebra, diszkrét matematika) 15 kredit,
– gazdasági és humán ismeretek 5 kredit,
– számításelméleti és programozási ismeretek (algoritmuselmélet, szoftvertechnológia) 10 kredit,
– informatikai szakmai ismeretek (modellezés, számítógépes grafika és képfeldolgozás, adatbázisok, hálózati ismeretek, mesterséges intelligencia) 30 kredit.
A mesterképzésbe való felvétel feltétele, hogy a felsorolt ismeretkörökben a 60 kreditet a mesterfokozat megszerzésére irányuló képzéssel párhuzamosan, a felvételtől számított két féléven belül, a felsőoktatási intézmény tanulmányi és vizsgaszabályzatában meghatározottak szerint meg kell szerezni.
1. A mesterképzési szak megnevezése: orvosi biotechnológia (Medical Biotechnology)
2. A mesterképzési szakon szerezhető végzettségi szint és a szakképzettség oklevélben szereplő megjelölése
végzettségi szint: mester- (magister, master; rövidítve: MSc-) fokozat
szakképzettség: okleveles orvosi biotechnológus
a szakképzettség angol nyelvű megjelölése: Medical Biotechnologist
választható specializációk: alkalmazott bioinformatika, molekuláris biotechnológia
3. Képzési terület: informatika
4. A mesterképzésbe történő belépésnél előzményként elfogadott szakok
4.1. Teljes kreditérték beszámításával vehető figyelembe a molekuláris bionika, a molekuláris bionika mérnöki alapképzési szak.
4.2. A 9.4. pontban meghatározott kreditek teljesítésével elsősorban számításba vehető: a biomérnöki, a vegyészmérnöki, az orvosi laboratóriumi és képalkotó diagnosztikai analitikus, az orvosi diagnosztikai analitikus, a biológia, valamint a kémia alapképzési szak.
4.3. A 9.4. pontban meghatározott kreditek teljesítésével vehetők figyelembe továbbá azok az alapképzési és mesterképzési, illetve a felsőoktatásról szóló 1993. évi LXXX. törvény szerinti szakok, amelyeket a kredit megállapításának alapjául szolgáló ismeretek összevetése alapján a felsőoktatási intézmény kreditátviteli bizottsága elfogad.
5. A képzési idő félévekben: 4 félév
6. A mesterfokozat megszerzéséhez összegyűjtendő kreditek száma: 120 kredit
a szak orientációja: elmélet-orientált (60–70 százalék)
a diplomamunka készítéséhez rendelt kreditérték: 25 kredit
a szabadon választható tantárgyakhoz rendelhető minimális kreditérték: 6 kredit
7. * A szakképzettség képzési területek egységes osztályozási rendszere szerinti tanulmányi területi besorolása: 524/0711
8. A mesterképzési szak képzési célja és a szakmai kompetenciák
A szak képzési célja orvosi biotechnológusok képzése, akik szilárd elméleti alapokra épülő, a tudásuk fejlesztését hosszú távon biztosító képzés alapján természettudományos, informatikai és orvostudományi ismeretekkel egyaránt rendelkező szakemberekként képesek a biomedicinális tudományterületeken önállóan kutatási és alkalmazási, fejlesztési és működtetési tevékenységet egyaránt végezni. A képzés jellegéből adódóan rendelkeznek továbbá e tevékenységek magas színvonalon történő kivitelezéséhez nélkülözhetetlen problémamegoldó és együttműködési készséggel is. Felkészültek tanulmányaik doktori képzésben történő folytatására.
8.1. Az elsajátítandó szakmai kompetenciák
8.1.1. Az orvosi biotechnológus
a) tudása
Alapos ismeretekkel bír a biotechnológiai módszerek és a biomedicinális alkalmazások tekintetében.
Részletesen ismeri a biológiai folyamatok molekuláris mechanizmusát és modellezését, valamint a modellezéshez szükséges informatikai háttéreszközöket.
Ismeri a biotechnológiai méréstechnikai módszereket, a mérésekhez használt informatikai eszközöket, és a mérések módszertanát.
Ismeri a biotechnológiához szükséges informatikai infrastruktúra aktuális állapotát és felhasználásának módszereit.
Tisztában van a vezetési menedzsment, a szervezés és a szervezet elméleti alapjaival.
Ismeri a szakterületéhez kapcsolódó más (elsősorban közgazdasági, jogi, etikai) szakterületek alapjait, azok vonatkozó szabályait.
Az angol nyelvtudása eléri a szakmai feladatokhoz elvégzéséhez, és a folyamatos szakmai önképzéshez szükséges szintet.
aa) alkalmazott bioinformatika specializáción továbbá
Részletes tudással rendelkezik a nanotecnológiai, nanobiológiai, a hatóanyag-felszabadító rendszerek, a biofarmáciai-farmakokinetikai ismeretek, diagnosztikai ismeretek, sejt- és immunbiológiai ismeretek, a metabolizmus és a toxikológia, a farmakogenomika, és a bioanalitikai módszerek vonatkozásában, ismeri a felsorolt rendszerek és ismeretek bioinformatikához kapcsolódó területeit, és a megfelelő bioinformatikai alkalmazásokat.
ab) molekuláris biotechnológia specializáción továbbá
Részletes tudással rendelkezik molekuláris genetikai és genomikai ismeretek, molekuláris toxikológiai ismeretek, a gyógyszerkutatás és -fejlesztés, a farmakovigilancia és farmakogenomika, a molekuláris diagnosztika és molekuláris támadáspontok, nanotechnológiai és nanobiotechnológiai ismeretek, hatóanyag-felszabadító rendszerek, biofarmáciai-farmakokinetikai ismeretek, diagnosztikai ismeretek, sejtbiológiai, szignál transzdukciós ismeretek, immunbiológiai ismeretek, metabolizmus és toxikológia, bioanalitikai módszerek és alapvető élettani folyamatok vonatkozásában, ismeri a felsorolt rendszerek és ismeretek bioinformatikához kapcsolódó területeit, és a megfelelő biotechnológiai eljárásokat és eszközöket.
b) képességei
ba) alkalmazott bioinformatika specializáción
Képes a számítógépes biológia és kémia eszköz- és módszertárának alkalmazására, különös tekintettel a genomikai, proteomikai, metabonomikai, metabolonikai és toxikológiai alkalmazásokra.
Képes adatbázisok tervezésére, létrehozására, módosítására, kezelésére és alkalmazására korszerű adatbázis-kezelő rendszerekben, különösen orvosi biotechnológiai területeken.
Képes biológiai rendszerek számítógépes modellezésére és szimulációjára (bioinspirált rendszerek).
bb) molekuláris biotechnológia specializáción
Képes molekuláris interakciók leírására, molekuláris és rendszerszemléletű biológiai (’systems biology’) és genetikai ismeretek biotechnológiai kutatásban és fejlesztésben való alkalmazására.
Képes molekuláris biotechnológiai és farmakogenomikai ismeretek révén korszerű metabonomikai, metabolonikai és toxikológiai vizsgálómódszerek kifejlesztésére.
Képes preklinikai és klinikai gyógyszerkutatás és -fejlesztés fázisainak ismerete alapján biotechnológiai gyógyszerkutatási és fejlesztési tevékenységre.
Képes molekuláris diagnosztikai módszerek kifejlesztésére és alkalmazására.
Képes molekuláris támadáspontok ismerete révén új terápiás módszerek, illetve hatóanyagok kifejlesztésére, különös tekintettel az onkológiai vonatkozásokra.
c) attitűdje
Megszerzett ismeretei felhasználásával törekszik új kutatási eredmények, fejlesztések és innováció kialakítására.
Elkötelezett új kompetenciák elsajátítására és világképének bővítésére, ezt munkatársaitól is elvárja.
Tudatosan vállalja szakmája etikai normáit és munkatársaitól is elvárja azok vállalását.
Keresi a továbbképzés, valamint saját szakmai fejlődésének lehetőségeit.
Munkája során elkötelezett a magas színvonal és minőség iránt és törekszik e szemléletet munkatársai felé is közvetíteni.
d) autonómiája és felelőssége
A szakmai problémák felismerésében és megoldásában teljesen önállóan járhat el.
Tisztában van az orvosi biotechnológia szakterületének szakmai kereteivel és korlátaival, véleményét ezek ismeretében alakítja ki.
Felelősséget vállal a szakvéleményében közölt megállapításokért és szakmai döntéseiért, az általa, illetve irányítása alatt végzett munkafolyamatokért.
Szakmai döntései során figyelemmel van a környezetvédelem, a minőségügy, a munkahelyi egészség és biztonság elveire és azok betartására, figyelembe veszi a műszaki, gazdasági és jogi szabályozás alapelveit, kiemelten kezelve az etika alapelveket.
9. A mesterképzés jellemzői
9.1. Szakmai jellemzők
9.1.1. A szakképzettséghez vezető tudományágak, szakterületek, amelyekből a szak felépül:
természettudományi és matematikai ismeretek (molekuláris biológiai ismeretek, biokémiai, kémiai biológiai ismeretek, élettani ismeretek, informatikai ismeretek) 15–25 kredit,
gazdasági és humán ismeretek (közgazdaságtani, marketing és menedzsment ismeretek, jogi és etikai ismeretek) 5–15 kredit;
orvosi biotechnológiai szakmai ismeretek (fehérjék, fehérjehálózatok ismerete, nukleinsavakkal kapcsolatos technikák, sejtbiológiai ismeretek, molekuláris patológiai ismeretek) 15–35 kredit.
9.1.2. Válaszható specializációk
alkalmazott bioinformatika (számítógépes biológiai és kémiai ismeretek, adatbázisok tervezése és alkalmazása, modellezés és szimuláció, szerkezeti bioinformatikai ismeretek, különösen bioinformatikai vonatkozásban, biológiai rendszerek számítógépes modellezése, statisztikai ismeretek biológiai rendszerek vonatkozásában, nanotechnológiai és nanobiotechnológiai ismeretek, hatóanyag-felszabadító rendszerek ismerete, biofarmáciai-farmakokinetikai ismeretek, képalkotó eljárások, diagnosztikai ismeretek, sejtbiológiai ismeretek, immunbiológiai ismeretek, metabolizmus és toxikológia, farmakogenomika, nagy teljesítőképességű módszerek ismerete, bioanalitikai módszerek ismerete);
molekuláris biotechnológia (molekuláris genetikai és genomikai ismeretek, molekuláris toxikológiai ismeretek, gyógyszerkutatás és -fejlesztés folyamatának ismerete, farmakovigilancia fontosabb fogalmainak ismerete, farmakogenomikai ismeretek, molekuláris diagnosztikai ismeretek, molekuláris támadáspontok ismerete, különösen molekuláris biológiai és onkológiai vonatkozásban, statisztikai ismeretek biológiai rendszerek vonatkozásában, nanotechnológiai és nanobiotechnológiai ismeretek, hatóanyag-felszabadító rendszerek ismerete, biofarmáciai-farmakokinetikai ismeretek, képalkotó eljárások, diagnosztikai ismeretek, sejtbiológiai, szignál transzdukciós ismeretek, immunbiológiai ismeretek, metabolizmus és toxikológia, nagy teljesítőképességű módszerek ismerete, bioanalitikai módszerek ismerete, alapvető élettani folyamatok ismerete).
A specializáció aránya a képzésben további 30–50 kredit.
9.2. Idegennyelvi követelmény
A mesterfokozat megszerzéséhez angol nyelvből államilag elismert, középfokú (B2), komplex típusú nyelvvizsga, vagy azzal egyenértékű érettségi bizonyítvány vagy oklevél szükséges.
9.3. A szakmai gyakorlat követelményei
Egy-egy szűkebb szakterület gyakorlati vonatkozásainak megismerésére a képzés során (önálló laboratórium tárgyak keretein belül) kerül sor.
9.4. A 4.2. pont tekintetében mesterképzési képzési ciklusba való belépés minimális feltételei
A mesterképzésbe való belépéshez szükséges minimális kreditek száma tudományterületenként, diszciplínánként:
A hallgatónak a kredit megállapítása alapjául szolgáló ismeretek – felsőoktatási törvényben meghatározott – összevetése alapján elismerhető legyen legalább 80 kredit a korábbi tanulmányai szerint az alábbi ismeretkörökben:
természettudományi ismeretek: analízis, algebra, diszkrét matematika, valószínűségszámítás, matematikai statisztika, szerves kémia, biokémia, molekuláris biológia, molekulafizika;
gazdasági és humán ismeretek: közgazdaságtan, vállalat-gazdaságtan, menedzsment ismeretek, tudománytörténet, jogi ismeretek, egyéb humán ismeretek;
elektronikai és számítástechnikai ismeretek: elektronikai áramkörök, elektronfizika, jelfeldolgozás, információelmélet, számítás- és algoritmuselmélet, programnyelvek, programtervezés, digitális rendszerek, adatbázis-kezelés, bioinformatika;
biofizikai és idegtudományi ismeretek: biofizika, genetika, neurobiológia, biológiai képalkotás alapjai, elektrofiziológia, biolaboratóriumi mérések.
A mesterképzésbe való felvétel feltétele, hogy a hallgató legalább 50 kredittel rendelkezzen a korábbi tanulmányaiból. A hiányzó krediteket a felsőoktatási intézmény tanulmányi és vizsgaszabályzatában meghatározottak szerint meg kell szerezni.
1. A mesterképzési szak megnevezése: programtervező informatikus (Computer Science)
2. A mesterképzési szakon szerezhető végzettségi szint és a szakképzettség oklevélben szereplő megjelölése
végzettségi szint: mester- (magister, master; rövidítve: MSc-) fokozat
szakképzettség: okleveles programtervező informatikus
a szakképzettség angol nyelvű megjelölése: Computer Scientist
3. Képzési terület: informatika
4. * A mesterképzésbe történő belépésnél előzményként elfogadott szakok
4.1. Teljes kreditérték beszámításával vehető figyelembe a programtervező informatikus, a mérnökinformatikus, a gazdaságinformatikus alapképzési szak.
4.2. A 9.4. pontban meghatározott kreditek teljesítésével elsősorban számításba vehető: az üzemmérnök-informatikus alapképzési szak.
4.3. A 9.4. pontban meghatározott kreditek teljesítésével vehetők figyelembe továbbá azok az alapképzési és mesterképzési szakok, illetve a felsőoktatásról szóló 1993. évi LXXX. törvény szerinti szakok, amelyeket a kredit megállapításának alapjául szolgáló ismeretek összevetése alapján a felsőoktatási intézmény kreditátviteli bizottsága elfogad.
5. A képzési idő félévekben: 4 félév
6. A mesterfokozat megszerzéséhez összegyűjtendő kreditek száma: 120 kredit
a szak orientációja: kiegyensúlyozott (40–60 százalék)
a diplomamunka készítéséhez rendelt kreditérték: 30 kredit
a szabadon választható tantárgyakhoz rendelhető minimális kreditérték: 6 kredit
7. * A szakképzettség képzési területek egységes osztályozási rendszere szerinti tanulmányi területi besorolása: 481/0613
8. A mesterképzési szak képzési célja és a szakmai kompetenciák
A képzés célja informatikus szakemberek képzése, akik a tudásuk fejlesztését hosszú távon biztosító elméleti alapokra építve informatikai rendszerek fejlesztési, létrehozási, alkalmazási, bevezetési, működtetési, szervizelési tevékenységét önállóan és csoportmunkában képesek magas szinten ellátni. Rendelkeznek továbbá az alkalmazási területük informatikai feladatainak megoldásához szükséges együttműködési és modellalkotási készségekkel, képesek informatikai célú kutatási feladatok ellátására, koordinálására. Felkészültek tanulmányaik mesterképzésben történő folytatására
8.1. Az elsajátítandó szakmai kompetenciák
8.1.1. A programtervező informatikus
a) tudása
Komplex és aktuális ismeretekkel rendelkezik informatikai szakterületének innovatív, kutatói szintű műveléséhez szükséges általános, matematikai és számítástudományi elvek, szabályok, összefüggések terén, különösen – választott specializációjának megfelelően – a következő témakörökben: algebrai, lineáris algebrai, számelméleti módszerek és alkalmazásaik, a matematikai analízis speciális területei, numerikus módszerek és alkalmazásaik; diszkrét matematika, gráfelmélet, logika és alkalmazásaik; sztochasztikus modellezés és statisztika elméleti alapjai és alkalmazásai; statisztikai adatelemzés első- és másodfajú módszerei, operációkutatás; algoritmikus módszerek a matematikában, a számítástudomány formális modelljei és eszközei, algoritmusok bonyolultság- és hatékonyság-elmélete, alkalmazási területek speciális algoritmusai.
Átfogóan és naprakészen ismeri és érti az informatikai szakterületének általános elméleteit, összefüggéseit, tényanyagát és az ezekhez szükséges felépítő fogalomrendszert, különösen – választott specializációjának megfelelően – az alábbi területeken: programtervezés, szintézis és verifikálás, logikai programozás, programozási nyelvek, számítási modellek, számítógép-architektúrák, operációs rendszerek, számítógépes-hálózatok, osztott rendszerek, az adatbázis-kezelő rendszerek, információelmélet, kódelmélet, kriptográfia.
Átfogóan és naprakészen ismeri az informatikai szakterületének tervezési, fejlesztési, működtetési és irányítási folyamatainak feladat-megoldási elveit, módszereit és eljárásait, különösen – választott specializációjának megfelelően – a következő területeken: programozási technológia, komplex szoftverrendszerek és korszerű adatbázisok tervezése, felépítése és menedzselése, szolgáltatásközpontú programtervezés, információs rendszerek tervezése, felépítése és menedzselése, internet eszközök és szolgáltatások tervezése és fejlesztése; adatbázis rendszerek tervezése, fejlesztése menedzselése, osztott rendszerek tervezése, felépítése, menedzselése, kriptográfia, adatbiztonság és adatvédelem.
Rendelkezik az informatikai szakterület specifikus eszközeinek átfogó és naprakész ismeretével, különösen – választott specializációjának megfelelően – az alábbi területeken: numerikus számítási rendszerek, modellelemzés, tudományos számítási módszerek, számítógépes jel- és képfeldolgozás, mesterséges intelligencia módszerei, operációkutatás és optimalizálás szoftvertechnológia módszerei, modern programozási nyelvek és paradigmák, a korszerű programozási nyelvek használata, információs rendszerek elméleti alapjai és alkalmazásai, osztott és párhuzamos rendszerek, szakértői rendszerek, információs technológiai és alkalmazásbiztonsági ismeretek, térinformatika, egészségügyi informatikai rendszerek felépítése és szervezése, információmenedzselés és szervezés új módszerei, a szervezeti (vállalati, üzleti) információ-rendszerek, szervezeti (vállalati, üzleti) folyamatokat megvalósító információ-rendszerek szolgáltatásai, számítógépes jel- és képfeldolgozás, komputergrafika, WEB-es és multimédia alkalmazások, médiainformatika.
Rendelkezik az üzleti, szervezeti, vállalati folyamat-, információ-, adat-, szoftver és műszaki-technológiai architektúra elveinek ismeretével, az architektúra leírás és tervezés módszereinek ismeretével.
Rendelkezik azokkal az alapvető szervezési és menedzselési, minőségbiztosítási és kontrolling ismeretekkel, amelyek segítségével szakterületéhez kapcsolódó vezetői feladatokat láthat el.
Rendelkezik széleskörű vállalkozási ismeretekkel, amelyek informatikai területen üzleti elemzésekre, vállalkozás létrehozására és működtetésére teszik képessé.
Magas szinten, részleteiben ismeri, érti az informatikai szakterület szakmai szókincsét, kifejezési és fogalmazási sajátosságait anyanyelvén és legalább angol nyelven.
Ismeri a szakszerű és hatékony írásbeli, szóbeli és hálózati tudásszervezés módszereit és eszközeit.
Ismeri az informatikai rendszerekkel kapcsolatos társadalmi felelősségvállalás alapelveit és problémáit.
b) képességei
Képes matematikai, számítástudományi, informatikai ismereteinek, újszerű megközelítési módot igénylő alkalmazására informatikai kutatási, fejlesztési feladatok során.
Képes az informatikai szakterületen felmerülő komplex szakmai problémák formalizálására, a szükséges elvi és gyakorlati háttér feltárására és a probléma megoldására.
Képes tervezési, fejlesztési, üzemeltetési és irányítási feladatok ellátására komplex szoftver rendszerek, adatbázis kezelő rendszerek, vállalati információs rendszerek, döntéstámogató rendszerek, szakértői rendszerek működtetése esetében.
Képes az informatikai szakterületéhez tartozó folyamatok átfogó, vezetői szintű értelmezésére, tervezésére, szervezésére, irányítására és ellenőrzésére.
Képes kezdeményező együttműködésre, projekt- (csoport-)munkára informatikai és más szakterületek szakembereivel.
Képes felmérni a tervezett, megvalósított informatikai rendszerek üzleti, piaci és innovatív értékét, a felhasználói, társadalmi igényeknek való megfelelését, validálni az elkészült szoftverterméket.
Képes elemezni és alkalmazni informatikai szakterületének új probléma megoldási módszereit és eljárásait.
Képes informatikai ismereteit alkalmazni változatos, multidiszciplináris szakmai környezetben.
Magas szinten képes a szakterület szakmai szókincsével anyanyelvén és legalább angolul írásban és szóban megnyilvánulni, vitában részt venni, jelentést készíteni, tudományos, műszaki szakmai anyagokat (szakmai könyv, fejezet, cikk stb.) feldolgozni és alkotó módon hasznosítani.
Képes az informatikai szakterületéhez tartozó minőségirányítási részfeladatok megtervezésére és kivitelezésére.
Képes a szakmai információforrások professzionális használatára, a megoldandó problémához szükséges ismeretanyag kinyerésére, annak kritikai értelmezésére, értékelésére.
Képes szakmai irányítás mellett önálló tudományos kutatómunkát végezni, felkészülni tanulmányainak posztgraduális képzés keretében történő folytatására.
c) attitűdje
Figyelemmel kíséri az informatikai szakterületével kapcsolatos szakmai, technológiai fejlődést.
Elkötelezett az önvizsgálaton alapuló kritikai visszacsatolás és értékelés iránt.
Elkötelezett az élethosszig tartó tanulás iránt, nyitott új informatikai szakmai kompetenciák elsajátítására.
Elfogadja és munkatársaival is betartatja a munka- és szervezeti kultúra, továbbá az informatikai tudományos kutatás etikai elveit.
Saját tudását megosztja, fontosnak tartja az informatikai szakmai eredmények közvetítését.
Fontosnak tartja a környezettudatos magatartás és társadalmi felelősségvállalás közvetítését és megvalósítását, az informatika eszközeivel elősegíti azt.
Elkötelezett a minőségi követelmények betartatására és informatikai eszközökkel történő elemzésére.
Nyitott a kezdeményező együttműködésre, az informatikai és más szakterületek szakembereivel.
d) autonómiája és felelőssége
Informatikai tevékenysége során hozott szakmai döntéseiért felelősséget vállal.
Felelősséget vállal a határidők betartására és betartatására.
Felelősséget vállal a saját és az irányítása alatt dolgozó, illetve a vele együtt (egy projektben) tevékenykedő munkatársai munkájáért.
Működéskritikus informatikai rendszerek esetén szakmai kompetenciáinak megfelelő fejlesztési-üzemeltetési felelősséggel ruházható fel.
9. A mesterképzés jellemzői
9.1. Szakmai jellemzők
9.1.1. A szakképzettséghez vezető tudományágak, szakterületek, amelyekből a szak felépül:
matematikai és számítástudományi ismeretek 36–48 kredit;
informatikai ismeretek, a diplomamunka elkészítéséhez rendelt kreditértékkel együtt 72–84 kredit.
9.1.2. Differenciált, választható, sajátos kompetenciákat eredményező szakmai ismeretek aránya a képzés egészén belül 48–72 kredit.
Különösen javasolt specializációk és azok szakterületei:
szoftvertechnológia (matematikai és számítástudományi ismeretek 6–12 kredit, informatikai ismeretek 36–66 kredit);
információs rendszerek (matematikai és számítástudományi ismeretek 24–48 kredit, informatikai ismeretek 24–48 kredit);
térinformatika (földrajzi és térképészeti ismeretek 10–12 kredit, matematikai és számítástudományi ismeretek 12–26 kredit, informatikai ismeretek 26–48 kredit);
matematika és számítástudomány (matematikai és számítástudományi ismeretek 24–48 kredit, informatikai ismeretek 24–48 kredit);
komputer grafika és képfeldolgozás (matematikai és számítástudományi ismeretek 24–48 kredit, informatikai ismeretek 24–48 kredit);
modellalkotó informatika (matematikai és számítástudományi ismeretek 36–66 kredit, informatikai ismeretek 6–12 kredit);
elosztott szoftverrendszerek (matematikai és számítástudományi ismeretek 24–48 kredit, informatikai ismeretek 24–48 kredit, vállalkozói ismeretek legfeljebb 32 kredit);
kriptográfia: (matematikai és számítástudományi ismeretek 24–48 kredit, informatikai ismeretek) 24–48 kredit;
adatbázis rendszerek tervezése, fejlesztése (matematikai és számítástudományi ismeretek 24–48 kredit, informatikai ismeretek) 24–48 kredit.
9.2. Idegennyelvi követelmény
A mesterfokozat megszerzéséhez bármely élő idegen nyelvből középfokú (B2), komplex típusú nyelvvizsga vagy azzal egyenértékű érettségi bizonyítvány vagy oklevél szükséges.
9.3. A szakmai gyakorlat követelményei
A szakmai gyakorlat egyéni vagy csoportmunkában erre alkalmas szervezetnél vagy a felsőoktatási intézmény gyakorlóhelyén teljesítendő, legalább hat hétig tartó (240 igazolt munkaórát tartalmazó) projekt-struktúrájú gyakorlat.
9.4. * A 4.2. és 4.3. pontban megadott oklevéllel rendelkezők esetén a mesterképzési képzési ciklusba való belépés minimális feltételei
9.4.1. A 4.2 pontban megadott oklevéllel rendelkezők esetén a mesterképzési képzési ciklusba való belépéshez szükséges minimális kreditek száma 60 kredit az alábbi területekről:
– matematika és számítástudomány (analízis, algebra, diszkrét matematika, algoritmuselmélet, valószínűségszámítás, statisztika) 30 kredit;
– számításelméleti és programozási ismeretek (algoritmuselmélet, szoftvertechnológia) 10 kredit;
– informatikai szakmai ismeretek (modellezés, számítógépes grafika és képfeldolgozás, adatbázisok, hálózati ismeretek) 20 kredit.
A mesterképzésbe való felvétel feltétele, hogy a felsorolt ismeretkörökben a 60 kreditet a mesterfokozat megszerzésére irányuló képzéssel párhuzamosan, a felvételtől számított két féléven belül, a felsőoktatási intézmény tanulmányi és vizsgaszabályzatában meghatározottak szerint meg kell szerezni.
9.4.2. A 4.3. pontban megadott oklevéllel rendelkezők esetén a mesterképzésbe való belépéshez szükséges minimális kreditek száma 60 kredit az alábbi területekről: matematika és számítástudomány területéről 30 kredit, informatika területéről 30 kredit.
A mesterképzésbe való felvétel feltétele, hogy a hallgató az alapképzési tanulmányokból a felsorolt területeken legalább 30 kredittel rendelkezzen. A mesterképzésben a hiányzó krediteket a felsőoktatási intézmény tanulmányi és vizsgaszabályzatában meghatározottak szerint kell megszerezni.
1. A mesterképzési szak megnevezése: autonómrendszer-informatikus (Computer Science for Autonomous Systems)
2. A mesterképzési szakon szerezhető végzettségi szint és a szakképzettség oklevélben szereplő megjelölése
– végzettségi szint: mester- (magister, master; rövidítve: MSc-) fokozat
– szakképzettség: okleveles autonómrendszer-informatikus
– a szakképzettség angol nyelvű megjelölése: Computer Scientist for Autonomous Systems
3. Képzési terület: informatika
4. A mesterképzésbe történő belépésnél előzményként elfogadott szakok
4.1. Teljes kreditérték beszámításával vehető figyelembe a programtervező informatikus, a mérnökinformatikus, a gazdaságinformatikus alapképzési szak.
4.2. A 9.4 pontban meghatározott kreditek teljesítésével vehetők figyelembe továbbá azok az alapképzési szakok, illetve a felsőoktatásról szóló 1993. évi LXXX. törvény szerinti főiskolai alapképzési szakok, amelyeket a kredit megállapításának alapjául szolgáló ismeretek összevetése alapján a felsőoktatási intézmény kreditátviteli bizottsága elfogad.
5. A képzési idő félévekben: 4 félév
6. A mesterfokozat megszerzéséhez összegyűjtendő kreditek száma: 120 kredit
– a szak orientációja: kiegyensúlyozott (40–60 százalék)
– a diplomamunka elkészítéséhez rendelt kreditérték: 30 kredit
– a szabadon választható tantárgyakhoz rendelhető minimális kreditérték: 6 kredit
7. A szakképzettség képzési területek egységes osztályozási rendszere szerinti tanulmányi területi besorolása: 481/0613
8. A mesterképzési szak képzési célja és a szakmai kompetenciák
A képzés célja szoftverfejlesztő szakemberek képzése, akik a tudásuk fejlesztését hosszú távon biztosító elméleti alapokra építve autonóm rendszerek szoftvereinek fejlesztési, létrehozási, alkalmazási, bevezetési, működtetési, szervizelési tevékenységét önállóan és csoportmunkában képesek magas szinten ellátni. Rendelkeznek továbbá az alkalmazási területük fejlesztési feladatainak megoldásához szükséges együttműködési és modellalkotási készségekkel, képesek informatikai célú kutatási feladatok ellátására, koordinálására. Felkészültek tanulmányaik doktori képzésben történő folytatására.
8.1. Az elsajátítandó szakmai kompetenciák
8.1.1. Az autonómrendszer-informatikus
a) tudása
– Komplex és aktuális ismeretekkel rendelkezik a szoftvertechnológia területén, az intelligens rendszereket vezérlő szoftverek tervezése, megvalósítása, üzemeltetése, karbantartása terén a szoftverarchitektúrák és tervezési minták, a modellvezérelt szoftverfejlesztés, az UML (Unified Modelling Language) és annak az objektumorientált és komponensalapú tervezésben történő alkalmazása, a beágyazott és valós idejű rendszerek, az agilis szoftverfejlesztési módszerek, a követelményelemzés, a minőségi szabványok és normák [így az autóipari SPICE (Software Process Improvement and Capability dEtermination)], a szoftverek megbízhatósága és validációja, a tesztelési módszerek, a valós idejű jellemzők (jelzések, nagy pontosságú időzítők, üzenetküldés, prioritások, határidők) megjelenési formája normál [SLE RT (Suse Linux Enterprise Real Time)], illetve beágyazott környezetben témakörökben.
– Átfogóan és naprakészen ismeri és érti a mesterséges intelligencia és a gépi tanulás szakterületének általános elméleteit, összefüggéseit, tényanyagát és az ezekhez szükséges felépítő fogalomrendszert az adatbányászat és adatelemzés, a klasszikus és modern tanulási módszerek területén, a folyamatautomatizálás mesterséges intelligencia módszereinek terén, a mély tanulás, a kognitív robotikai rendszerek területén.
– Rendelkezik a szükséges matematikai és folyamatirányítási ismeretekkel, különösen a rendszer- és irányításelmélet, numerikus módszerek, optimalizálási módszerek területén.
– Rendelkezik a számítógépes érzékelés specifikus eszközeinek átfogó és naprakész ismeretével, különösen a 3D látás, a kép- és videoelemzés, a szenzoradatok aggregációja területén.
– Rendelkezik a számítógépes grafika és számítógépes geometriai számítások szakterület specifikus eszközeinek átfogó és naprakész ismeretével, különösen a számítógépes grafika általános elméleti alapjai, a masszívan párhuzamos architektúrák programozása, a valós idejű vizualizációs rendszerek tervezése és megvalósítása területén.
– Rendelkezik a számítógépes jel- és képfeldolgozás szakterület specifikus eszközeinek átfogó és naprakész ismeretével.
– Ismeri a mérési adatsorok hatékony, valós idejű feldolgozásának módszereit. Jártas a különböző alkalmazási területeken felmerülő analóg és digitális jeleknek, valamint képeknek a felhasználói szempontoknak megfelelő feldolgozásában. Ismeri a szakterület modern, hatékony módszereit.
– Rendelkezik az üzleti, szervezeti, vállalati folyamat-, információ-, adat-, szoftver-, és műszaki-technológiai architektúra elveinek, az architektúra-leírás és -tervezés módszereinek ismeretével.
– Rendelkezik azokkal az alapvető szervezési és menedzselési, minőségbiztosítási és kontrolling ismeretekkel, amelyek segítségével szakterületéhez kapcsolódó vezetői feladatokat láthat el.
– Ismeri az autóipari szoftverek minőségi alapvetéseit.
– Rendelkezik olyan vállalkozási ismeretekkel, amelyek informatikai területen üzleti elemzésekre, vállalkozás létrehozására és működtetésére teszik képessé.
– Magas szinten, részleteiben ismeri és érti az informatikai szakterület szakmai szókincsét, kifejezési és fogalmazási sajátosságait anyanyelven és legalább angol nyelven.
– Ismeri a szakszerű és hatékony írásbeli, szóbeli és hálózati tudásszervezés módszereit és eszközeit.
– Ismeri az informatikai rendszerekkel kapcsolatos társadalmi felelősségvállalás alapelveit és problémáit.
b) képességei
– Képes matematikai, számítástudományi, informatikai ismereteinek újszerű megközelítési módot igénylő alkalmazására intelligens rendszertervezési, így járműautomatizálási, informatikai kutatási, fejlesztési feladatok során.
– Képes szoftvertechnológiai elvek és módszerek professzionális alkalmazására komplex szoftver modellezési és architektúratervezési feladatok ellátása során, különös tekintettel az agilis alapelvek és módszerek használatára. Képes olyan alkalmazások készítésére, amelyek a valós idejű rendszer tulajdonságokat használják.
– Képes a különböző alkalmazási területeken felmerülő analóg és digitális jeleknek, valamint képeknek a felhasználói szempontoknak megfelelő hatékony feldolgozására.
– Képes az intelligens rendszerekkel kapcsolatos informatikai szakterületen felmerülő komplex szakmai problémák formalizálására, a szükséges elvi és gyakorlati háttér feltárására és a probléma megoldására.
– Képes tervezési, fejlesztési, üzemeltetési és irányítási feladatok ellátására komplex szoftverrendszerek, adatbázis-kezelő rendszerek esetében.
– Képes az informatikai szakterületéhez tartozó folyamatok átfogó, vezetői szintű értelmezésére, tervezésére, szervezésére, irányítására és ellenőrzésére.
– Képes kezdeményező együttműködésre, projekt- és csoportmunkára informatikai és más szakterületek szakembereivel.
– Képes felmérni a tervezett, megvalósított informatikai rendszerek üzleti, piaci és innovatív értékét, a felhasználói, társadalmi igényeknek való megfelelését, validálni az elkészült szoftverterméket.
– Elemezni és alkalmazni tudja az informatikai szakterületének új problémamegoldási módszereit és eljárásait.
– Képes informatikai ismereteit alkalmazni változatos, multidiszciplináris szakmai környezetben.
– Magas szinten képes a szakterület szakmai szókincsével anyanyelvén és legalább angolul írásban és szóban megnyilvánulni, vitában részt venni, jelentést készíteni, tudományos és műszaki szakmai anyagokat (köztük szakmai könyvet, cikket) feldolgozni, azokat alkotó módon hasznosítani.
– Képes az informatikai szakterületéhez tartozó minőségirányítási részfeladatok megtervezésére és kivitelezésére.
– Képes a szakmai információforrások professzionális használatára, a megoldandó problémához szükséges ismeretanyag kinyerésére, annak kritikai értelmezésére, értékelésére.
– Képes szakmai irányítás mellett önálló tudományos kutatómunkát végezni, felkészülni tanulmányainak posztgraduális képzés keretében történő folytatására.
c) attitűdje
– Figyelemmel kíséri a képesítésével, informatikai szakterületével kapcsolatos szakmai, technológiai fejlődést.
– Elkötelezett az önvizsgálaton alapuló kritikai visszacsatolás és értékelés iránt.
– Elkötelezett az élethosszig tartó tanulás iránt, nyitott új informatikai szakmai kompetenciák elsajátítására.
– Elfogadja és munkatársaival is betartatja a munka- és szervezeti kultúra, továbbá az informatikai tudományos kutatás etikai elveit.
– Saját tudását megosztja, fontosnak tartja az informatikai szakmai eredmények közvetítését.
– Fontosnak tartja a környezettudatos magatartás és társadalmi felelősségvállalás közvetítését és megvalósítását, mindennek az informatika eszközeivel történő elősegítését.
– Elkötelezett a minőségi követelmények betartatására és informatikai eszközökkel történő elemzésére.
– Nyitott a kezdeményező együttműködésre, az informatikai és más szakterületek szakembereivel.
d) autonómiája és felelőssége
– Felelősséget vállal az informatikai tevékenysége során hozott szakmai döntéseiért.
– Felelősséget vállal a határidők betartásáért és betartatásáért.
– Felelősséget vállal a saját és az irányítása alatt dolgozó, illetve a vele együtt (egy projektben) tevékenykedő munkatársai munkájáért.
– Működéskritikus informatikai rendszerek esetén szakmai kompetenciáinak megfelelő fejlesztési-üzemeltetési felelősséggel ruházható fel.
9. A mesterképzés jellemzői
9.1. Szakmai jellemzők
9.1.1. A szakképzettséghez vezető tudományágak, szakterületek, amelyekből a szak felépül: matematikai, számítástudományi, informatikai ismeretek (matematika 10–30 kredit, számítástudomány 10–30 kredit, informatikai ismeretek 30–60 kredit) 50–120 kredit, amelyből az autonómrendszer-informatika szakmai területeinek speciális ismeretei:
– numerikus optimalizáció, kép- és jelfeldolgozás, folyamatirányítás terület 10–30 kredit;
– szoftvertechnológia terület 10–30 kredit;
– számítógépes grafika és érzékelés terület 15–30 kredit;
– mesterséges intelligencia és gépi tanulás terület 10–30 kredit.
9.2. Idegennyelvi követelmény
A mesterfokozat megszerzéséhez bármely olyan élő idegen nyelvből, amelyen az informatikának tudományos szakirodalma van, államilag elismert, középfokú (B2), komplex típusú nyelvvizsga vagy azzal egyenértékű érettségi bizonyítvány vagy oklevél szükséges.
9.3. A szakmai gyakorlat követelményei
A szakmai gyakorlat egyéni vagy csoportmunkában erre alkalmas szervezetnél vagy a felsőoktatási intézmény gyakorlóhelyén teljesítendő, legalább hat hétig tartó, 240 igazolt munkaórát tartalmazó, projektstruktúrájú gyakorlat.
9.4. A 4.2 pontban megadott oklevéllel rendelkezők esetén a mesterképzési képzési ciklusba való belépés minimális feltételei
Az alapképzéstől eltérő mesterképzésbe való belépéshez szükséges minimális kreditek száma 80 kredit az alábbi területekről:
– matematika és számítástudomány területéről 40 kredit;
– informatika területéről 40 kredit.
A mesterképzésbe való felvétel feltétele, hogy a hallgató az alapképzési tanulmányai alapján a felsorolt területeken legalább 40 kredittel rendelkezzen. A mesterképzésben a hiányzó krediteket a felsőoktatási intézmény tanulmányi és vizsgaszabályzatában meghatározottak szerint kell megszerezni.
1. A mesterképzési szak megnevezése: európai és nemzetközi üzleti jog (European and International Business Law)
2. A mesterképzési szakon szerezhető végzettségi szint és a szakképzettség oklevélben szereplő megjelölése
végzettségi szint: mester- (magister, master; rövidítve: MA-) fokozat
szakképzettség: európai és nemzetközi üzleti mesterjogász
a szakképzettség angol nyelvű megjelölése: European and International Business Lawyer
3. Képzési terület: jogi
4. A mesterképzésbe történő belépésnél előzményként elfogadott szak: a jogász osztatlan szak.
5. A képzési idő félévekben: 2 félév
6. A mesterfokozat megszerzéséhez összegyűjtendő kreditek száma: 60 kredit
a szak orientációja: gyakorlatorientált (60–70 százalék)
a diplomamunka elkészítéséhez rendelt kreditérték: 5 kredit
a szabadon választható tantárgyakhoz rendelhető minimális kreditérték: 4 kredit
7. * A szakképzettség képzési területek egységes osztályozási rendszere szerinti tanulmányi területi besorolása: 380/0421
8. A mesterképzési szak képzési célja és a szakmai kompetenciák
A képzés célja olyan jogászok képzése, akik a már meglévő elméleti és gyakorlati jogi tudásukra épülően ismerik az európai és nemzetközi üzleti-gazdasági joganyagot, értik az európai uniós jog működési mechanizmusát, ismerik az európai integráción kívüli gazdasági folyamatok komplex jogi szabályozását. Felismerik, hogy meghatározott, nemzetközi vonatkozású gazdasági viszonyok között mely szabályozók alkalmazhatók, valamint munkanyelvként alkalmazható angol nyelvű szaknyelvi ismeretekkel és készségekkel rendelkeznek. Felkészültek tanulmányok doktori képzés keretében való folytatására.
8.1. Az elsajátítandó szakmai kompetenciák
8.1.1. Az európai és nemzetközi üzleti mesterjogász
a) tudása
Ismeri és használja az európai és nemzetközi üzleti jog különböző szabályozási eszközeit és érti ezeknek egymáshoz való viszonyát.
Érti az európai és nemzetközi üzleti jogi szabályozók mögöttes gazdasági okait, illetve ezek gazdasági következményeit.
Ismeri az Európai Unió belső piacának működési mechanizmusát, a vonatkozó szabályozási eszközöket és a belső piac egyes részterületeinek sajátosságait.
Ismeri az európai gazdasági jog érvényesülési, érvényesítési mechanizmusait.
Ismeri a vonatkozó európai bírósági esetjogot, annak gyakorlati jelentőségét.
Ismeri a nemzetközi gazdasági jogi problémákhoz rendelhető jogforrások (nemzetközi, európai, nemzeti: kötelező és soft law) azonosításának módját, a speciális jogforrásokat feldolgozó (jogszabályokat, esetjogot, jogirodalmi műveket vagy azok adatait tartalmazó) adatbázisok kezelését.
Rendelkezik a nemzetközi üzleti jogviszonyok komplex magánjogi intézéséhez szükséges ismeretekkel.
Rendelkezik a nemzetközi üzleti jogviszonyok komplex közjogi értékeléséhez szükséges ismeretekkel.
Ismeri az angol jogi szaknyelv európai és nemzetközi gazdasági jogi szakterminológiáját.
b) képességei
Képes felismerni azokat a gazdasági viszonyokat, melyekben európai vagy nemzetközi szabályozókat kell alkalmazni és képes az irányadó szabályrendszer azonosítására és értelmezésére.
Képes komplex, nemzetközi jogi problémák felismerésére, elemzésére.
Képes egy nemzetközi vonatkozású jogi kérdés jogérvényesítési mechanizmusainak igénybevételére.
Képes az eltérő szabályozási módok és tartalom megértéséből és elsajátításából fakadó toleráns és rugalmas, megoldás-központú problémakezelésre, a nemzetközi viszonylatok tanulmányozásából fakadó együttműködési készségre és nyitottságra, a problémamegoldás során összehasonlító szemlélet alkalmazására.
Képes nemzetközi viszonylatban a magas szintű szakmai kommunikációra és az ehhez szükséges fogalmi rendszer használatára.
Képes nemzetközi viszonylatokban érveléstechnikák alkalmazására.
Képes angol nyelven a vonatkozó szabályozók megértésére, értelmezésére, a jogi probléma kezelése szempontjából releváns dokumentumok megszerkesztésére.
Képes az érintett gazdasági és üzleti jogviszonyok gazdasági, társadalmi, környezeti vonatkozásainak felismerésére.
c) attitűdje
Nyitott a komplex megközelítést igénylő, nemzetközi vonatkozású jogi problémák megoldása iránt.
Elkötelezett az alapos, magas színvonalú munka iránt.
Nyitott új ismeretek, más jogrendszerek, nemzetközi szabályozók működési mechanizmusának megértése iránt.
Elkötelezett ismereteinek idegen nyelven történő bővítése mellett.
Elkötelezett az érintett jogterület fejlődésének folyamatos nyomon követése mellett.
Nyitott a szakmai együttműködésre nemzetközi környezetben.
d) autonómiája és felelőssége
Tudatosan és önállóan törekszik önfejlesztésre, figyelemmel kíséri az európai és nemzetközi gazdasági viszonyok szabályozóinak változásait.
Figyelemmel kíséri a vonatkozó szakirodalmat.
Reflektív módon viszonyul saját munkájához.
Komplex, nemzetközi elemet tartalmazó üzleti jogi problémák esetében önállóan azonosítja a releváns nemzeti, nemzetközi, uniós szabályozókat.
Képes önállóan megoldani a nemzetközi elemet tartalmazó üzleti jogi problémákat, felismeri az ehhez kapcsolódó olyan részkérdéseket, melyek megoldása speciális, más ország jogának ismeretét igénylő tudást tesznek szükségessé.
Felelősséget vállal az általa készített jogi szakvélemény, jogi értékelés megfelelőségéért.
9. A mesterképzés jellemzői
9.1. Szakmai jellemzők
A szakképzettséghez vezető tudományágak, szakterületek, amelyekből a szak felépül: európai uniós jogi és nemzetközi üzleti jogi alapismeretek 3–6 kredit;
európai és nemzetközi üzleti jogi szakmai ismeretek (Európai Unió belső piaca, az Európai Bíróság eljárási joga, nemzetközi magánjog uniós, nemzetközi és nemzeti szabályozása, szerződési jog európai és nemzetközi szabályozói, multinacionális vállalatok működése, a nemzetközi kereskedelemi választott bíráskodás, a szellemi tulajdon védelmének szabályozása) 25–30 kredit;
az európai uniós jog üzleti jog szempontjából releváns szakterületei [fogyasztóvédelmi jog, társasági jog, szociális jog, versenyjog a transznacionális kereskedelmi ügyletekhez kapcsolódó részterületeken (nemzetközi fizetési ügyletek, árufuvarozás)] 16–20 kredit.
9.2. A képzést megkülönböztető speciális jegyek
A képzés angol nyelven folyik.
1. A mesterképzési szak megnevezése: jogász (Law)
2. A mesterképzési szakon szerezhető végzettségi szint és a szakképzettség oklevélben szereplő megjelölése
végzettségi szint: mester- (magister, master; rövidítve: MA-) fokozat
szakképzettség: okleveles jogász
a szakképzettség angol nyelvű megjelölése: Jurist
Az oklevél doktori cím (dr. jur.) használatára jogosít.
3. Képzési terület: jogi
4. A képzési idő félévekben: 10 félév
5. A mesterfokozat megszerzéséhez összegyűjtendő kreditek száma: 300 kredit
a szak orientációja: kiemelten elmélet-igényes (70–80 százalék)
a diplomamunka elkészítéséhez rendelt kreditérték: 30 kredit
a szabadon választható tantárgyakhoz rendelhető minimális kreditérték: 15 kredit
6. * A szakképzettség képzési területek egységes osztályozási rendszere szerinti tanulmányi területi besorolása: 380/0421
7. A mesterképzési szak képzési célja, az általános és a szakmai kompetenciák
A képzés célja jogász képzettségű szakemberek képzése, akik az állam- és jogtudomány, valamint a jogászi tevékenységekhez kapcsolódó más társadalomtudományok alapjainak birtokában, a jogrendszer főbb jogterületeinek és jogintézményeinek, az állam működésének, a jogalkotás és a jogalkalmazás módszereinek ismeretében, korszerű szakismereteikre és jogászi műveltségükre tekintettel alkalmasak az állami és magánszférában jogászi tevékenységre, gyakorlati tapasztalatok megszerzésével, szakmai továbbképzéssel a jogi szakvizsgához kötött munkakörök betöltésére. Részt tudnak venni a nemzetközi- és különösen az európai térben a gazdasági, társadalmi, államközi és civil szféra problémáinak megoldásában és szervezésében. Felkészültek tanulmányaik doktori képzésben történő folytatására.
7.1. Az elsajátítandó szakmai kompetenciák
7.1.1. A jogász
a) tudása
Ismeri és érti a jogász szakmához kötött, az államra és a jogrendszerre vonatkozó elméleti és gyakorlati ismereteket, a jogintézmények elvi hátterét és gyakorlati működési módjait.
Ismeri a tudományos munkához, kutatáshoz szükséges problémamegoldó módszereket.
Ismeri a társadalomtudományok fogalmi készletének, elméletének, módszerének alapelemeit.
Ismeri a jogra és államra vonatkozó elméleti megközelítéseket, az állami irányítás jogi hátterét és működésének elveit.
Ismeri a történeti fejlődés logikáját, annak jelentőségét.
Ismeri a globális és hazai társadalmi, gazdasági, politikai, jogi folyamatok alapjellemezőit.
Történeti összefüggéseiben is ismeri az ember, az emberi méltóság, emberi jogok, demokrácia és a hatalom korlátozásának elméleti, gyakorlati jelentőségét valamint intézményeit.
Ismeri az általános, valamint a jogász szakmák etikai normáit.
Felismeri az etikai dilemmákat és az új morális kihívásokat.
Ismeri az állam- és a jogrendszer alapjellemzőit és ezek alapján eligazodik a különböző jogfogalmak, paradigmák között.
Ismeri a hazai, az európai és nemzetközi jog legfontosabb tételes jogi szabályait, a meghatározó alkotmánybírósági, bírósági döntéseket.
Ismeri a jogrendszer tagolására vonatkozó főbb nézeteket, a jogértelmezési módszereket, ide értve a különböző (köz- és magánjogi, általános és speciális) jogterületek együttes alkalmazásának, rendszerszerű értelmezésének a módszereit is.
Ismeri a különböző jogágak főbb jogforrásait, speciális szabályozási és működési logikáit, a szakjogi terminológiákat.
Ismeri a speciális jogterületek sajátosságait.
Ismeri a jogesetmegoldás módszereit, az eset feltárásának, az érvek rendezésének gyakorlatát.
Ismeri az egyes jogászi hivatások alapvető szakmai sajátosságait.
Rendelkezik iratkezelési, szerkesztési ismeretekkel, a jogi, jogászi írás sajátos elemeivel, a jogi dokumentumok szerkesztésének szabályaival és technikáival.
Ismeri a szervezet, a szervezeti kultúra, szervezeti munka alapjellemzőit.
b) képességei
Képes értékelő viszony kialakítására a jogra és államra vonatkozó nézetekkel, elméletekkel kapcsolatban és képes ezek jogi és társadalmi relevanciájának felismerésére.
Képes idegen nyelvű szakmai szöveg értelmezésére, feldolgozására.
Képes idegen nyelvű és az informatika legújabb eszközeit is alkalmazó kommunikációra.
Biztosan kezeli a szakjogi terminológiákat.
Képes a jogi elvek és értékek széles körű alkalmazására a törzsanyagon kívül is.
Képes a társadalmi problémák megértésére, új jelenségek feldolgozására, kritikus gondolkodásra.
Képes tudományos művek feldolgozására, értelmezésére, továbbgondolására és használatára.
Alkalmas a tudományos megközelítés, fogalmi készletek befogadására és használatára.
Rendelkezik tudományos, közéleti, szakmai íráskészséggel.
Képes az érvek tiszta, logikus felépítésére és használatára.
Ismeretei alapján képes a joggal, társadalmi jelenségekkel kapcsolatos viták, értelmezésére és vélemény kialakítására.
Érzékeli a környezeti (jogi, intézményi, gazdasági, politikai, társadalmi) változásokat és adaptív módon viszonyul ezekhez.
Képes a társadalmi és jogi problémákat felismerni és hajlandó azok megoldásait keresni.
Képes jogi, társadalmi kérdésekben saját vélemény kifejtésére, mások véleményének elfogadására, képes az érvek logikus, világos kifejtésére, közvetítésére, a meggyőzési eszközök használatára.
Képes a jogrendszer, a jogi módszerek történeti és elméleti alapjainak és használatának kritikus szemléletére.
Érzékelni képes a társadalmi, etikai, jogász szakmai dilemmákat és képes azok elemzésére, szintetizálására.
Képes a szakmai munka, döntések társadalmi és etikai következményeinek megértésére.
Alkalmas a jogszabályok lényeglátó, módszeres és kreatív értelmezésére a jogállami értékek keretei között.
Képes megalapozott döntések meghozatalára, világos motiváció és indoklás mellett.
Képes az állami és magánszervezetek irányításában való közreműködésre.
Képes az önkormányzási, önigazgatási, közhasznúsági és magánigazgatási viszonyok közötti eligazodásra.
Képes a jog alkotásával, értelmezésével, alkalmazásával kapcsolatos politikai, társadalmi, gazdasági, történeti, pszichológiai jelenségek észlelésére, értelmezésére.
Képes a jogági szabályozások logikáinak önálló és kritikus használatára.
Képes a jogtudományok területén az ismeretek rendszerezett megértésére, elsajátítására, alkalmazására és gyakorlati hasznosítására, a változó tételes jog önálló megismerésére és értelmezésére, a megszerzett szakmai tapasztalat alapján új problémák, új jelenségek feldolgozására.
Képes a jogi konfliktusok jelentőségének felmérésére, a különböző jogi megoldások megtalálására, a következmények számbavételére, alternatívák mérlegelésére.
Képes az általános ismeretek, fogalmi készletek kreatív alkalmazására az új területeken.
Képes felismerni a hagyományos jogágakon túli szabályozási területeket, az új kihívásokat, azonosítja a problémákat.
Képes a jogi terminológia világos és szakszerű használatára és bonyolult jogi kérdések érthető megfogalmazására.
Képes a jog forrásainak tudatos és biztos használatára, a jogászi módszerek lehetőségeinek és korlátainak felismerésére.
Képes nagyobb mennyiségű és bonyolultságú joganyag feldolgozására, szelektálására, a lényeg kiemelésére és összefoglalására.
Felismeri a jogilag releváns információkat.
Jártas az információtechnológiai kérdésekben, képes az adatbázisok, online rendszerek használatára.
Képes szakmai feladatok csoportmunkában való végzésére.
Képes egy szakmai közösség munkájának irányítására.
c) attitűdje
Nyitott a szakmai továbbképzésben való részvételre.
Kész folytonos önálló tanulásra és új ismeretek megszerzésére.
Hajlandó önművelésre, önfejlesztésre, tudásának magasabb szintre emelésére.
Igénye van széles körű műveltség megszerzésére.
Igénye van a szaktudományos megközelítések értelmezésére.
Érzékeny a szakmai, társadalmi problémákra.
Hajlandó nem jogi szempontrendszerek bevonására, alkalmazására.
Nyitott az új jogi területek befogadására, megoldások keresésére ismeretlen problémákra.
Tiszteli Magyarország alkotmányos rendjét, a humanizmus, emberi jogok, demokrácia, jogállam értékeit.
Kritikusan viszonyul azokhoz a jelenségekhez, amelyek nem egyeztethetők össze a jogállami és demokratikus értékekkel.
Elutasítja a humánus eljárásokat, az emberi méltóságot a demokratikus és jogállami értékeket, az emberi jogokat kétségbe vonó jelenségeket, és keresi a megoldásokat és eszközöket ezek kezeléséhez.
Nyíltan vállalja és képviseli a jogászi szakmához kötődő jogállami és demokratikus értékeket és a közjó szolgálatát.
Nyitott a szakmai együttműködésre a társadalompolitika és a gazdaság területén dolgozó szakértőkkel.
Elkötelezett az egyenlő bánásmód elve és gyakorlata mellett.
Elkötelezett a jogászi munka egészét átható értékek, azok kialakítása, terjesztése mellett.
Elkötelezett a jogsegély, a pro bono jogászi munka, közérdekű kötelezettségvállalás és a civil aktivitásban való részvétel mellett.
Nyitott a mediációra, konfliktusban álló felek közötti közvetítésre.
Elkötelezett az igényes és minőségi munkára.
Elkötelezett a közérdek és a közérdekű jogászi munka iránt.
Nyitott a nemzetközi környezetben való együttműködésre.
d) autonómiája és felelőssége
Tudatosan és önállóan törekszik az önfejlesztésre, a szakmai identitás alakítására, fellép a jogászi szakma értékeinek fejlesztése érdekében.
Szakmai és közügyekben kezdeményező szerepet vállal, hajlandó azokért személyes felelősségvállalásra és döntéshozatalra.
Reflektív módon viszonyul a saját munkájához és azok következményeihez, elfogadja és beépíti a visszacsatolásokat, igénye van azokra.
Értékelkötelezett módon használja az érdekérvényesítés eszközeit.
Önállóan, pontosan végzi munkáját, törekszik a formai világosságra az írott és verbális feladatteljesítés során.
Vállalja az önálló kezdeményezéseket a jogrendszer befolyásolására és ezekkel kapcsolatban vállalja a felelősséget.
Felelősséget vállal a köz érdekében végzett munkáért.
Elfogadja a szakmai együttműködés kereteit, a rá háruló szerepeket és funkciókat, a közös munkából származó felelősséget.
8. A mesterképzés jellemzői
8.1. Szakmai jellemzők
8.1.1. A szakképzettséghez vezető tudományágak, szakterületek, amelyekből a szak felépül
a képzéshez kapcsolódó társadalomtudományi alapismeretek: 70–110 kredit, amelyből
általános értelmiségi hivatást szolgáló, a társadalomtudományi műveltséget megalapozó ismeretek (jogászi etika, jogi információtechnológia és adatbáziskezelés, valamint sajátos idegen szaknyelvi ismeretek) 25–40 kredit;
jogelmélet és jogtörténet (propedeutikai, jog- és állambölcseleti, jogszociológiai, magyar és egyetemes állam- és jogtörténeti, római jogi) 50–70 kredit;
jogász szakterület-specifikus szakmai ismeretek [ágazati állam- és jogtudományok főbb területei: magánjog (polgári jog, kereskedelmi jog, munkajog), államtudomány, közjog (alkotmányjog, közigazgatási jog, pénzügyi jog), büntetőjog, valamint nemzetközi és európai jog, nemzetközi magánjog, a környezetjog, szakterületi eljárásjog, összehasonlító jog] 115–150 kredit;
az alapvető szakmai ismeretekhez kapcsolódó választható ismeretkörök (jogintézmények és működésük, a jogászi érvelés és a joggyakorlat, a jogintézmények gazdasági, társadalmi, politikai, kulturális környezete és kapcsolatrendszerének elemzése, a jog alkalmazása és jogalkotás) 35–50 kredit.
8.2. Idegennyelvi követelmény
A mesterfokozat megszerzéséhez egy élő idegen nyelvből államilag elismert, középfokú (B2), komplex típusú nyelvvizsga vagy ezzel egyenértékű érettségi bizonyítvány vagy oklevél szükséges.
8.3. A szakmai gyakorlat követelményei
A szakmai gyakorlat a képzés tantervben meghatározott, a jogalkalmazói és jogalkotói készség kialakítását elősegítő legalább kétszer három hetes vagy hat hetes egybefüggő igazságszolgáltatási, közigazgatási vagy egyéb jogalkalmazási szakmai gyakorlat.
A mesterképzési szak megnevezése: kodifikátor (Legal Regulation in Public Administration)
2. A mesterképzési szakon szerezhető végzettségi szint és a szakképzettség oklevélben szereplő megjelölése
végzettségi szint: mester- (magister, master; rövidítve: MA-) fokozat
szakképzettség: okleveles kodifikátor
a szakképzettség angol nyelvű megjelölése: Legal Expert in Regulation
3. Képzési terület: jogi
4. A mesterképzésbe történő belépésnél előzményként elfogadott szak: a jogász osztatlan szak.
5. A képzési idő félévekben: 2 félév
6. A mesterfokozat megszerzéséhez összegyűjtendő kreditek száma: 60 kredit
a szak orientációja: elméletorientált (60–70 százalék)
a diplomamunka elkészítéséhez rendelt kreditérték: 7 kredit
a szabadon választható tantárgyakhoz rendelhető minimális kreditérték: 4 kredit
7. * A szakképzettség képzési területek egységes osztályozási rendszere szerinti tanulmányi területi besorolása: 380/0421
8. A mesterképzési szak képzési célja, az általános és a szakmai kompetenciák
A képzés célja a jogász szakképzettséggel rendelkezőknek a központi államigazgatási szervek, a helyi és nemzetiségi önkormányzatok, a gazdálkodó szervezetek, az ügyvédi munka, a civil szervezetek tevékenységéhez kapcsolódó szabályozási feladatokra való felkészítése, továbbá a különböző szintű jogszabályok és belső normák (közjogi szervezetszabályozó eszközök, szabályzatok) előkészítésében, megalkotásában közreműködő szakemberek képzése. Felkészültek tanulmányaik doktori képzésben történő folytatására.
8.1. Az elsajátítandó szakmai kompetenciák
8.1.1. A kodifikátor
a) tudása
Ismeri a hazai, nemzetközi és európai uniós jogforrási rendszerek felépítését, hierarchiáját, a három elkülönült jogrend egymáshoz való viszonyát, együtthatását.
Ismeri a jogalkotás alkotmányos követelményeit.
Ismeri a hazai jogalkotás mechanizmusait (jogszabály-előkészítés és a törvények megalkotása, közigazgatási és társadalmi egyeztetések, szakmai és politikai döntéshozatal, előzetes és utólagos hatásvizsgálat, dereguláció).
Ismeri a jogalkotás dogmatikai alapjait, a bírói gyakorlat hatását a jogalkotásra (normakontroll, egységes értelmezés kialakítása, a jogértelmezés fogalmi alapjai, legisztikai nyelvészet).
Ismeri a nemzetközi jogi dokumentumok előkészítésének, elfogadásának és megerősítésének mechanizmusait, speciális hatálybaléptetési és értelmezési módszereket.
Ismeri az európai unió másodlagos jogforrásainak kialakítási és elfogadási mechanizmusait, az implementáció módszereit, a hazai jogforrási rend uniós megfelelőségének igazolását és uniós vizsgálati eljárásait.
Ismeri a jogszabályszerkesztés technikai követelményeit.
Ismeri a végrehajtási normák kialakításának normatív és gyakorlati követelményeit.
Ismeri a jogszabályok és más normák hivatalos nyilvántartásának módszereit, a nyilvántartási hibák kiküszöbölésének technikáit, az autentikus normaszöveg megtalálásának (módosítások követése, egységes szerkezet) módját.
Ismeri a legfontosabb kódexek (törvénykönyvek) kodifikációs történetének hatását a hatályos szövegekre és a módosításokkal szembeni követelményeket.
Ismeri a belső szabályzatok jogszabályokétól eltérő szerkezeti és értelmezési követelményeit.
b) képességei
Képes a szabályozási igény (probléma) felismerésére, azonosítására, a szabályozási kérdések körülhatárolására.
Képes a szabályozandó kérdésre irányadó meglévő jogszabályok és más normák azonosítására, rendszerbeli áttekintésére, értelmezésére, a szabályozási hiányosságok feltárására.
Képes a szabályozási szint meghatározására, a megfelelő szabályozási szint által megkívánt előkészítés, egyeztetés normatív és kommunikációs megtervezésére.
Képes a jogforrási rendszerbe illeszkedő és az igénynek megfelelő szabályozási tervezet elkészítésére és megszerkesztésére, a jogharmonizációs szabályok alkalmazására.
Képes a szabályozási tervezet egyeztetésére, a vélemények értékelésére, feldolgozására, a tervezet változásainak figyelemmel kísérésére, a végleges tervezet elkészítésére.
Képes a szabályozás várható (jogi, pénzügyi-gazdasági, társadalmi, politikai) hatásainak előzetes vizsgálatára.
Képes a megalkotott szabályt érintő normakontrollra (magasabb szintű jogszabályba ütközés,
Alaptörvénnyel való összhang, európai uniós jogrendbe illeszkedés) irányuló eljárásokban képviselendő álláspontok kialakítására.
c) attitűdje
Megfelelő kommunikációs és kapcsolatteremtő képesség, konfliktustűrés.
A szabályozás következményeinek (hatásainak) mértékéhez igazodó felelősségtudat.
Alkalmasság a saját és az attól eltérő álláspontok összehangolására, a kölcsönösen elfogadható kompromisszumok kialakítására.
Érzékeny a szakmai, társadalmi problémákra.
Elkötelezett az igényes és minőségi munkára.
d) autonómiája és felelőssége
Szakmai véleményét előre ismert döntési helyzetekben önállóan képviseli.
Szakmai kompetenciájának határai között önállóan közreműködik jogszabályok, belső működési szabályzatok előkészítésében.
Felelősséget vállal a köz érdekében végzett munkáért.
Önálló kapcsolatteremtő és kommunikációs képességgel rendelkezik.
Képes szakmai feladatok csoportmunkában való végzésére.
Tudatosan és önállóan törekszik önfejlesztésre, a szakmai identitás alakítására.
Reflektív módon viszonyul saját munkájához.
9. A mesterképzés jellemzői
9.1. Szakmai jellemzők
A szakképzettséghez vezető tudományágak, szakterületek, amelyekből a szak felépül:
jogalkotási alapismeretek (jogforrások jellege, hierarchiája, a jogalkotás normatív keretei és a dereguláció) 8–18 kredit;
a kodifikáció szakmai ismeretei [a szabályozás előkészítése (stratégia, hatásvizsgálat), a jogszabály- és szabályzatszerkesztés (jogszabályok és szabályzatok szövegezése, stilisztika), a jogalkotás gyakorlata (polgári, büntető és közjogi kodifikáció, önkormányzati jogalkotás), a jogalkotás uniós és nemzetközi determinációi, a jogszabály kihirdetése, közzététele és nyilvántartása] 31–41 kredit.
9.2. Idegennyelvi követelmény
A mesterfokozat megszerzéséhez az Európai Unió valamelyik hivatalos nyelvéből, amelyiken a szakmának tudományos irodalma van, államilag elismert, középfokú (B2), komplex típusú nyelvvizsga vagy azzal egyenértékű érettségi bizonyítvány, illetve oklevél szükséges.
9.3. A szakmai gyakorlat követelményei
A szakmai gyakorlat 40 óra időtartamú, a versenyszféra vagy a közszféra olyan munkaköreiben végzett szakmai munka, ahol szervezetszabályozási feladatokat kell ellátni.
1. A mesterképzési szak megnevezése: kriminológia (Criminology)
2. A mesterképzési szakon szerezhető végzettségi szint és a szakképzettség oklevélben szereplő megjelölése
végzettségi szint: mester- (magister, master; rövidítve: MA-) fokozat
szakképzettség: okleveles kriminológus
a szakképzettség angol nyelvű megjelölése: Criminologist
3. Képzési terület: jogi
4. A mesterképzésbe történő belépésnél előzményként elfogadott szakok
4.1. Teljes kreditérték beszámításával vehető figyelembe: a társadalomtudomány képzési területről a szociológia, a társadalmi tanulmányok, a politológia, a szociális munka, a szociálpedagógia, a bölcsészettudomány képzési területről a pszichológia, az államtudományi képzési területről a bűnügyi igazgatási, az igazságügyi igazgatási, a rendészeti igazgatási, a büntetés-végrehajtási nevelő alapképzési szak.
4.2. A 9.4. pontban meghatározott kreditek teljesítésével vehetők figyelembe továbbá: a pedagógus képzési területről a pedagógia, a gyógypedagógia, a társadalomtudomány képzési területről a kulturális antropológia, a nemzetközi tanulmányok, a nemzetközi kapcsolatok, az államtudományi képzési területről az igazgatásszervező, a közigazgatás-szervező, a nemzetközi igazgatási, védelmi igazgatási alapképzési szak.
4.3. * A 9.4. pontban meghatározott kreditek teljesítésével vehetők figyelembe továbbá azok az alapképzési és mesterképzési szakok, illetve a felsőoktatásról szóló 1993. évi LXXX. törvény szerinti szakok, amelyeket a kredit megállapításának alapjául szolgáló ismeretek összevetése alapján a felsőoktatási intézmény kreditátviteli bizottsága elfogad.
5. A képzési idő félévekben: 4 félév
6. A mesterfokozat megszerzéséhez összegyűjtendő kreditek száma: 120 kredit
a szak orientációja: elmélet-orientált (60–70 százalék)
a diplomamunka készítéséhez rendelt kreditérték: 15 kredit
a szabadon választható tantárgyakhoz rendelhető minimális kreditérték: 10 kredit
7. * A szakképzettség képzési területek egységes osztályozási rendszere szerinti tanulmányi területi besorolása: 312/0314
8. A mesterképzési szak képzési célja és a szakmai kompetenciák
A képzés célja jogi és társadalomtudományi felkészültséggel, interdiszciplináris ismeretekkel rendelkező kriminológus szakemberek képzése, akik képesek a bűnelkövetők társadalmi integrációját, illetve az áldozatsegítést szolgáló, felsőfokú végzettséget igénylő munkakörök betöltésére, a kriminálpolitika részterületein (büntetőpolitika, bűnmegelőzés, áldozati politika és a bűnözés elleni nemzetközi fellépés) a jogállami követelményeknek megfelelő és a társadalmi integrációt szolgáló döntéshozói, irányítási, tervezési, szervezési, elemzői, szakértői feladatok elvégzésére, valamint a bűnözés, annak megjelenési formái, a bűnelkövetővé, illetve áldozattá válás, bűnmegelőzés és a büntető igazságszolgáltatás működésének kutatására. Felkészültek tanulmányaik doktori képzésben történő folytatására.
8.1. Az elsajátítandó szakmai kompetenciák
8.1.1. A kriminológus
a) tudása
Ismeri a magyar alkotmányos jogrendszer alapjait.
Ismeri a magyar igazságszolgáltatási rendszert, különös tekintettel a hagyományos büntető igazságszolgáltatásra és a helyreállító igazságszolgáltatásra.
Ismeri a globális társadalmi, politikai és jogi folyamatokat, melyek hozzásegítik a szakmailag adekvát válaszok megadásához egy-egy jelenség kapcsán.
Ismeri a társadalmi folyamatok és jelenségek egymásra hatásának mechanizmusait, melyek elengedhetetlenek a deviáns problémák kezelése folyamán.
Ismeri az emberi és az állampolgári jogokat, valamint a védelmüket és érvényesülésüket szolgáló hazai és nemzetközi intézményrendszert, a nemzetközi szervezeteknek (különösen: az Egyesült Nemzetek Szervezete, Európa Tanács, Európai Unió) a bűnözés visszaszorítását, megelőzését szolgáló tevékenységét és intézményes eszközeit.
Ismeri az integrált társadalomtudományi, statisztikai és tudományos kutatási módszereket, különös tekintettel a kriminológiában gyakorta használt kvalitatív és kvantitatív módszerekre.
Felismeri a bűnözés jelenségével és a kontroll intézményeivel kapcsolatos etikai dilemmákat, új kihívásokat.
b) képességei
Képes a kriminológiai ismeretek alkalmazására a pártfogó felügyelői, az áldozatsegítői, a bűnmegelőzési és a büntetés-végrehajtási intézményrendszerben, a gyermek- és ifjúságvédelem intézményeiben, mediátorként a büntetőeljárásban és a bűnmegelőzésben, továbbá a személy- és vagyonvédelmi vállalkozásokban, valamint civil bűnmegelőzési programokban.
Képes a bűnüldözés, a büntető igazságszolgáltatás, a bűnmegelőzés és az áldozatsegítés intézményei közötti, jogállami követelményeknek megfelelő együttműködés tervezésére és kivitelezésére.
Képes az integrált ismeretei alkalmazására a bűnözéssel kapcsolatos szakpolitikák végrehajtása során.
Képes a kriminálpolitika egyes részterületein a jogállami követelményeknek megfelelő és a társadalmi integrációt szolgáló tervezés, döntés előkészítés és szakmai koncepciók, programok kidolgozására.
Alkalmas a kriminálpolitikai stratégiák, koncepciók, kriminálpolitikai tárgyú jogszabálytervezetek, stratégiák, programok és jogszabályok tekintetében szaktanácsadásra és véleményezésére.
Képes a bűnözés és részjelenségei elemzésére, értelmezésére, törvényszerűségeinek, társadalmi összefüggéseinek feltárására.
Képes a büntető igazságszolgáltatási rendszer és egyes intézményei működésének elemzésére, a büntető igazságszolgáltatás és kriminalitás jellemzői közötti összefüggések vizsgálatára.
Képes a kriminálstatisztikai adatok értékelésére.
Képes viktimizációs kutatások lefolytatására.
Képes kriminálpolitikai döntések és bűnmegelőzési programok értékelő vizsgálatára.
Képes az etikai, jogállami és hatékonysági szempontoknak egyaránt megfelelő problémamegoldásra.
Képes kriminológiai kutatási eredmények és ismeretek nyilvánosság előtti szakszerű kommunikációjára.
Képes megalapozott helyzetelemzésre és probléma-felismerésre.
c) attitűdje
Elkötelezett a segítő szakmákban szükséges objektivitás, diszkrimináció-mentesség, tolerancia és humánum iránt.
Innovatív és rugalmas problémakezelés, valamint kritikai attitűd jellemzi, mely során használja az erőszakmentes kommunikációs, továbbá alapvető tárgyalástechnikai és mediációs ismereteit.
Nyitott a szakmai továbbképzésben való részvételre.
Kész folytonos, önálló tanulásra és új ismeretek megszerzésére.
Igénye van a tudományos megközelítések értelmezésére, az újabb kriminológiai elméletek gyakorlati átültetésére.
Tiszteli a humanizmus, emberi jogok, demokrácia, jogállam értékeit.
Kritikusan viszonyul azokhoz a jelenségekhez, amelyek nem egyeztethetők össze a jogállami és demokratikus értékekkel.
Elutasítja a humánus eljárásokat, az emberi méltóságot, a demokratikus és jogállami értékeket, az emberi jogokat kétségbe vonó jelenségeket.
Nyitott a szakmai együttműködésre a társadalompolitika és a gazdaság területén dolgozó szakértőkkel, hiszen tisztában van azzal, hogy a bűnmegelőzés és a bűnüldözés terén sikereket csak széleskörű együttműködés keretében tud megvalósítani.
Elkötelezett az egyenlő bánásmód elve és gyakorlata mellett.
Nyitott a mediációra, konfliktusban álló felek közötti közvetítésre.
Elkötelezett az igényes és minőségi munkára.
Ismeri az általános, valamint szakmai etikai normákat.
Motivált a bűnelkövetővé válás kockázati tényezőinek vizsgálatára.
d) autonómiája és felelőssége
Tudatosan és önállóan törekszik önfejlesztésre, a szakmai identitás alakítására, fellép a kriminológusi szakma értékeinek fejlesztése érdekében.
Reflektív módon viszonyul a saját munkájához és azok következményeihez, elfogadja és beépíti a visszacsatolásokat, igénye van azokra.
Értékelkötelezett módon használja a szakmai érdekérvényesítés eszközeit.
Önállóan, pontosan végzi munkáját, törekszik a formai világosságra az írott és verbális feladatteljesítés során, hangsúlyosan a hátrányos helyzetű ügyfelekkel való kapcsolattartás során.
Elfogadja a szakmai együttműködés kereteit, a kriminológus végzettségből fakadó rá háruló szerepeket és funkciókat, a közös munkából származó felelősséget.
Segít a munkamegosztás kialakításában, működtetésében.
Képes szakmai feladatok csoportmunkában való végzésére.
Képes az önálló szakmai álláspont kialakítására, beépítve a releváns kriminológiai elméleteket és kriminálpolitikai megközelítéseket.
9. A mesterképzés jellemzői
9.1. Szakmai ismeretek
9.1.1. A szakképzettséghez vezető tudományágak, szakterületek, amelyekből a szak felépül:
kriminológiai alapismeretek [társadalomtudományi műveltséget megalapozó ismeretek, kriminológiai irányzatok, a társadalmi struktúra, a deviancia (a bűnözés, a bűnözés társadalmi reprodukciója), az egyetemes és a magyar kriminológia története, alkalmazott kriminológiai és kutatási módszertani ismeretek] 19–25 kredit;
kriminológiai szakmai ismeretek (alkotmányjog, közigazgatás jog, családjog, jogszociológia, gyermekjog, gyámügy, kriminálpszichológia, szociálpolitika, rendészet, kriminálpolitika, büntetőjog, büntető-eljárásjog, büntető igazságszolgáltatás, a bűnözés tendenciái, az emberi jogok, szabálysértési jog, viktimológia, a helyreállító igazságszolgáltatás elméleti és gyakorlati kérdései a kriminálpolitikában, szakkriminológiai, pönológiai és büntetés-végrehajtási ismeretek) 45–55 kredit.
9.1.2. A választható specializációkat is figyelembe véve a fiatalkorúak büntető igazságszolgáltatásának működése, a családszociológia és szocializáció, a családon belüli erőszak fontosabb jellemzői és okai, az addiktológiai, gender (nem) és bűnözés, a kisebbségszociológia és romológia, a közpolitikai ismeretek, a pártfogó felügyelet, az áldozatsegítés, a bűnmegelőzés elmélete és gyakorlata, a szubkultúrák, a kulturális konfliktusok, a gyermekvédelem és reszocializáció, a bűnözés elleni fellépés nemzetközi szervezetei (ENSZ, Európa Tanács, Európai Unió), a kommunikáció területein szerezhető speciális ismeret.
A választható ismeretek kreditaránya a diplomamunkával együtt 27–45 kredit.
9.2. Idegennyelvi követelmény
A mesterfokozat megszerzéséhez egy élő idegen nyelvből államilag elismert, középfokú (B2), komplex típusú nyelvvizsga vagy ezzel egyenértékű érettségi bizonyítvány vagy oklevél szükséges.
9.3. A szakmai gyakorlat követelményei
A szakmai gyakorlat az első két félév követelményeinek teljesítését követően a bűnözéskontroll egyes intézményeinek (pártfogói szolgálat, áldozatsegítés, közvetítői eljárás, bűnmegelőzés, büntetés-végrehajtás, speciális gyermekvédelem) tevékenységében való közreműködésből álló 200 órás szakmai munka, feladatterv alapján, tanszéki koordinációval, tereptanárok közreműködésével. A szakmai gyakorlat helyszíne lehet minden olyan állami, önkormányzati vagy nem állami (NGO) hatóság, intézmény vagy szervezet, amely bűnözési kontroll feladatokat lát el. A hallgató – az intézmény döntése alapján – a gyakorlatnak legfeljebb az ötven százalékát teljesítheti saját munkahelyén.
9.4. * A 4.2. és 4.3. pontban megadott oklevéllel rendelkezők esetén a mesterképzési képzési ciklusba való belépés minimális feltételei
A 4.2. pontban megadott oklevéllel rendelkezők esetén a mesterképzési képzési ciklusba való belépéshez az alapképzési tanulmányok alapján az alábbi három területről legalább két területen 10–10 kredit, a 4.3. pontban megadott oklevéllel rendelkezők esetén, a korábbi tanulmányok alapján az alábbi legalább két területről összesen legalább 30 kredit szükséges:
– jogtudományi és igazgatási ismeretek;
– társadalomtudományi ismeretek (szociológia, társadalmi tanulmányok, politológia, pszichológia, kulturális antropológia);
– szociális és pedagógiai ismeretek (szociális munka, szociálpedagógia, gyógypedagógia).
1. * A mesterképzési szak megnevezése: személyügyi, munkaügyi és szociális igazgatás (Labour Relations and Social Security Administration)
2. * A mesterképzési szakon szerezhető végzettségi szint és a szakképzettség oklevélben szereplő megjelölése:
végzettségi szint: mester- (magister, master; rövidítve: MA-) fokozat
szakképzettség: okleveles személyügyi, munkaügyi és szociális igazgatási szakember
a szakképzettség angol nyelvű megjelölése: Labour Relations and Social Security Expert
választható specializációk: munkaügyi kapcsolatok, társadalombiztosítási igazgatás
3. A képzés besorolása: jogi
4. A mesterképzésbe történő belépésnél előzményként elfogadott szakok
4.1. Teljes kreditérték beszámításával vehetők figyelembe: a munkaügyi és társadalombiztosítási igazgatási alapképzési szak, valamint a felsőoktatásról szóló 1993. évi LXXX. törvény szerinti főiskolai szintű munkaügyi kapcsolatok és társadalombiztosítási alapképzési szak.
4.2. A 9.4. pontban meghatározott kreditek teljesítésével elsősorban vehetők figyelembe: az államtudományi képzési területről az igazgatásszervező, a közigazgatás-szervező, az igazságügyi igazgatás, a nemzetközi igazgatás, a társadalomtudomány képzési területről a nemzetközi tanulmányok, a szociális munka, a szociálpedagógia, a társadalmi tanulmányok, a gazdaságtudományok képzési területről az emberi erőforrások, az informatika képzési területről a gazdaságinformatikus, az orvos- és egészségtudományi képzési területről az egészségügyi szervező alapképzési szak.
4.3. A 9.4. pontban meghatározott kreditek teljesítésével vehetők figyelembe továbbá: azok az alapképzési és mesterképzési szakok, illetve a felsőoktatásról szóló 1993. évi LXXX. törvény szerinti szakok, amelyeket a kredit megállapításának alapjául szolgáló ismeretek összevetése alapján a felsőoktatási intézmény kreditátviteli bizottsága elfogad.
5. A képzési idő félévekben: 4 félév
6. A mesterfokozat megszerzéséhez összegyűjtendő kreditek száma: 120 kredit
a szak orientációja: gyakorlatorientált (60–70 százalék)
a diplomamunka elkészítéséhez rendelt kreditérték: 15 kredit
a szabadon választható tantárgyakhoz rendelhető minimális kreditérték: 6 kredit
7. * A szakképzettség képzési területek egységes osztályozási rendszere szerinti tanulmányi területi besorolása: 345/0413
8. A mesterképzési szak képzési célja és a szakmai kompetenciák
A képzés célja munkaügyi és társadalombiztosítási szakemberek képzése a munkaügy és a társadalombiztosítás területén, akik jogi és szakmai tudás, képességek, attitűdök, autonómia és felelősség birtokában alkalmasak arra, hogy közreműködjenek a hazai és nemzetközi munkaügyi kapcsolatok alakításában, társadalombiztosítási és egyéb szociális jogi ügyek intézésében. Megfelelő szakmai és vezetői felkészültséggel rendelkeznek, legjobb tudásuk szerint elkötelezetten szolgálják és képviselik a szakmai érdekeket. Felkészültek tanulmányaik doktori képzésben történő folytatására.
8.1. Az elsajátítandó szakmai kompetenciák
8.1.1. A személyügyi, munkaügyi és szociális igazgatási szakember *
a) tudása
Ismeri a munkaügy és szociális igazgatás területén történő feladatmegoldáshoz, munkavégzéshez szükséges szakmai eszközöket, módszereket és eljárásokat.
Ismeri a munkaügyi és szociális igazgatási szakterület szakmai szókincsét.
Részleteiben ismeri a munkaügy és a szociális igazgatás szakterületeinek összefüggéseit, elméleteit, valamint ismeretszerzési és probléma-megoldási módszereit.
Ismeri a központi és helyi társadalombiztosításban, az adóigazgatási szerveknél (járulékigazgatási feladatok), a magánbiztosítóknál, valamint a versenyszférában szükséges szociális és társadalombiztosítási igazgatással kapcsolatos folyamatokat.
Ismeri az egyes társadalombiztosítási, illetve magánbiztosítási ellátások, valamint egyéb szociális ellátások megállapítására és folyósítására vonatkozó speciális jogszabályokat.
Ismeri a kollektív tárgyalás és alku folyamatában a szakértői és tanácsadói közreműködés szabályait és feladatait.
Ismeri a makro- és mezoszintű érdekegyeztetés intézményeit.
Ismeri a foglalkoztatóknál felmerülő munkahelyi szociális kérdések elméleti és gyakorlati vonatkozásait.
Ismeri az egészségügyi szolgáltatók működésére és finanszírozására vonatkozó szabályokat.
Rendelkezik egyéni és kollektív munkajogi, szociális jogi és igazgatási ügyek viteléhez szükséges általános és szakmaspecifikus elméleti és gyakorlati ismeretekkel.
Ismeri a munkavédelem, a munkaerő-piaci politikák, emberi erőforrás menedzsment, a foglalkoztatáspolitika, a munkavállalók és a munkáltatók érdekképviseleti szervei közti munkaügyi kapcsolatok rendjének és azok betartásának ellenőrzési eszközeit.
Ismeri a vonatkozó hazai, európai és nemzetközi normákat.
Ismeri a munkaügyi és szociális igazgatási szakterülethez tartozó szókincset (legalább) egy idegen nyelven.
b) képességei
Képes alkalmazni a szakmaspecifikus problémamegoldó és a konfliktuskezelő módszereket.
Képes felismerni a szakterületén jelentkező problémákat és azokra adekvát megoldási javaslatokat dolgoz ki.
Képes a munkaügyi kapcsolatok, az emberi erőforrás menedzsment, a minőségbiztosítás területén, valamint munkaügyi, személyügyi kutatási feladatok ellátására, az eredmények nemzetközi és hazai szakmai fórumokon történő prezentálására és közlésére.
Képes a munkaügyi kapcsolatokkal, munkajoggal foglalkozó szakirodalomban történő megfelelő tájékozódásra, annak értő és kritikai feldolgozására.
Képes a foglalkoztatással összefüggő szabályok adaptálására és konstruktív továbbfejlesztésére.
Képes a munkavégzéshez kapcsolódó vezetői, irányítói, kommunikációs és konfliktuskezelő módszerek alkalmazására.
Képes a társadalombiztosítással kapcsolatos adatok, adatsorok feldolgozására, értékelésére, az eredmények prezentálására és közlésére.
Képes a hazai és nemzetközi társadalombiztosítással és szociális joggal foglalkozó szak- és jogirodalomban történő megfelelő tájékozódásra, annak értő alkalmazására, a felmerülő problémák megoldására és szakmai tanácsadásra.
Képes szakterületével szoros kapcsolatban lévő társtudományok fogalmi rendszereinek, lényegi összefüggéseinek és főbb gondolkodási irányzatainak megismerésére és alkalmazására.
Képes részt venni a munkahelyi belső szabályzatok és munkaügyi nyilvántartások megalkotásában.
Képes – elsősorban a munkajog és a szociális jog területén – a tanult jogszabályok alkalmazására és ezekhez kapcsolódó tanácsadásra.
Képes a hazai és a külföldi társtudományi források feltárására, feldolgozására és a szakmai munka során a leszűrt következtetések gyakorlati alkalmazására, prezentálására.
Képes vezetői, szervezői, irányítói feladatok ellátására a munkaügy és társadalmi igazgatás területén.
c) attitűdje
Fejleszti tudását, különös tekintettel a munkaügy és a szociális igazgatás területére és ehhez alkalmazza a tudásszerzés, önfejlesztés különböző módszereit és használja a korszerűbb információs és kommunikációs eszközöket.
Kész a közös munkára, a munkaügy és szociális igazgatás területén megszerzett és birtokolt tudásának másokkal való megosztására.
Törekszik a munkaügy és társadalmi igazgatás iránti szakmai elkötelezettség és hivatástudat megszerzésére.
Nyitott a tudását elsősorban a munkaügy és a társadalmi igazgatás területén növelő tevékenységek végzésére, amely szilárd és elmélyült szakmai érdeklődésén, széles körű szakirodalmi tájékozottságon alapul.
Nyitott a munkaügyi és társadalmi igazgatási témájú feladatok megértésére és motivált azok sikeres végrehajtásában.
Kritikusan szemléli és használja a különböző forrásokból származó információkat a munkaügy és társadalmi igazgatás rendszere és működése kapcsán.
Nyitott az együttműködésre, törekszik arra, hogy a problémákat – különösen a munkaügy és társadalmi igazgatással összefüggőeket – lehetőleg másokkal együttműködésben oldja meg.
Nyitott az új helyzetekben elvégzendő feladatok megoldására, a megváltozott körülményekhez való gyors alkalmazkodásra, különösen a munkaügy és a társadalmi igazgatás kérdéseinek kapcsán.
Nyitott a kritikus szakmai szemléletmódra a munkaügyet és társadalmi igazgatást érintő kérdések tekintetében.
A munkaügy és társadalmi igazgatás területein komplex megközelítést kívánó, illetve váratlan döntési helyzetekben is törekszik a jogszabályok és a szakmai etikai normák teljes körű figyelembe vételével meghozni döntését.
Munkáját a munkaügy és a társadalmi igazgatás szakterületeire vonatkozó etikai normák és tradíciók betartása mellett önállóan és felelősen végzi.
d) autonómiája és felelőssége
Irányítja és felügyeli a munkaügyi és társadalmi igazgatási kérdésekben rábízott munkafolyamatokat, beleértve az újszerű és összetettebb feladatokat is.
A munkaügyi és társadalmi igazgatás területén történő munkavégzésben, problémamegoldásban és tanulásban egyaránt önállóan jár el, irányítva a rá bízott munkahelyi csoportot, közösséget.
Munkaügy is társadalmi igazgatási kérdésekben szervezi a munkaszervezeten belüli és kívüli partnerekkel az eredményes együttműködést.
Munkavégzési és társadalmi konfliktushelyzetekben önállóan és felelősségteljesen jár el.
Önállóan képviseli a rábízott személyek, szervek érdekeit munkaügyi és társadalmi igazgatási kérdésekben.
Munkaügyi és társadalombiztosítási kérdéseket érintő szakmai feladatok végrehajtása során önálló elemzést, értékelést és a különböző következtetések szintetizálását végzi el.
Munkáját a munkaügyi és társadalmi igazgatási szakterületre vonatkozó jogi, szakmai normák és tradíciók betartása mellett önállóan és felelősen végzi.
8.1.2. A munkaügyi kapcsolatok specializáción továbbá a személyügyi, munkaügyi és szociális igazgatási szakember *
a) tudása
Ismeri a munkajogi és munkaügyi konfliktusok, viták jellemzőit, az optimális vitarendezési eszközöket és eljárásokat.
Ismeri a vállalatok, költségvetési intézmények szintjén működő különböző érdekegyeztetési fórumokat, azok létrehozásának eljárási szabályainak, módszertanának kidolgozását.
Ismeri a munkavállalói és munkáltatói érdekképviseletek tevékenységének szervezési elméleti és gyakorlati kérdéseit.
Ismeri az állam munkaügyi kapcsolatokat szabályozó tevékenységét.
Ismeri az Európai Unió csúcsszintű és az ágazati szociális párbeszéd hátterét.
b) képességei
Képes a munkaügyi kapcsolatok folyamatait tervező, szervező, lebonyolító, elemző, értékelő munkakörök betöltésére.
8.1.3. A társadalombiztosítási igazgatás specializáción továbbá a személyügyi, munkaügyi és szociális igazgatási szakember *
a) tudása
Rendelkezik a költségvetési szervek, társadalombiztosítás illetve a magánbiztosítási pénztárak gazdálkodási-pénzügyi feladatainak ellátásához szükséges ismeretekkel.
Rendelkezik a társadalombiztosítási, a magánbiztosítási és a foglalkoztatói szociális rendszerek tevékenységének ellenőrzéséhez szükséges ismeretekkel.
Ismeri a vonatkozó hazai, európai és nemzetközi normákat, illetve azok eljárási mechanizmusait, fórumrendszerét.
b) képességei
Képes a társadalombiztosítási, illetve a szociális ellátásokkal kapcsolatos ügyintézési szervezési és irányítási feladatok elvégzésére.
Képes az egészségbiztosítás, nyugdíjbiztosítás, balesetbiztosítás, családtámogatási és munkanélküli ellátórendszer, a magánbiztosítás és az egyéb szociális ellátórendszerek működtetésével és finanszírozásával kapcsolatos feladatok megtervezésére, megszervezésére és menedzselésére.
Képes a társadalombiztosítással összefüggő szabályok adaptálására és alkotó továbbfejlesztésére.
Képes a magyar, nemzetközi és európai uniós szociális jogi normák és bírói gyakorlat megértésére és alkalmazására.
9. A mesterképzés jellemzői
9.1. Szakmai jellemzők
9.1.1. A szakképzettséghez vezető tudományágak, szakterületek, amelyekből a szak felépül:
a képzéshez kapcsolódó társadalomtudományi alapismeretek (jogtudományi, humánerőforrás-gazdálkodási ismeretek, alkalmazott menedzsment ismeretek) 15–25 kredit;
munkaügyi és társadalombiztosítási szakmai ismeretek (alkalmazott szakigazgatás és eljárásjog, munkaerő-piaci ismeretek, munkaügyi kapcsolatok, nemzetközi és magyar foglalkoztatási jog, tárgyalás és konfliktuskezelés, magyar és nemzetközi szociális jog, baleseti és rehabilitációs ellátórendszer, családtámogatás, szociális ellátások, nyugellátások, munkanélküli ellátások, magánbiztosítás, finanszírozás és ellenőrzés, szakspecifikus informatikai ismeretek) 45–75 kredit.
9.1.2. A képzésben sajátos kompetenciákat eredményező, a szakterület műveléséhez alkalmas elméleti és gyakorlati ismeretek megszerzéséhez kapcsolódó specializációk választhatók.
A választható specializációk:
munkaügyi kapcsolatok,
társadalombiztosítási igazgatás.
A specializáció kreditértéke a képzés egészén belül 20–38 kredit.
9.2. Idegennyelvi követelmény
A mesterfokozat megszerzéséhez élő idegen nyelvből államilag elismert, középfokú (B2), komplex típusú nyelvvizsga vagy ezzel egyenértékű érettségi bizonyítvány vagy oklevél szükséges.
9.3. A szakmai gyakorlat követelményei
A szakmai gyakorlat három-hat hetes időtartamú, a versenyszféra vagy a közszféra olyan intézményeiben, szervezeteiben végzett szakmai munka, ahol a munkaügyi kapcsolatok, valamint a társadalombiztosítási specializációkhoz tartozó ismeretek gyakorlati alkalmazására kerül sor.
9.4. A 4.2. és 4.3. pontban megadott oklevéllel rendelkezők esetén a mesterképzési képzési ciklusba való belépés minimális feltételei:
Az alapképzéstől eltérő mesterképzésbe való belépéshez szükséges minimális kreditek száma 60 kredit az alábbi területekről: társadalomtudományi ismeretek, állam- és jogtudományi alapismeretek, általános igazgatási ismeretek, szakigazgatási ismeretek, pénzügyi-közgazdasági ismeretek, közszolgálati és munkajogi ismeretek, menedzsment ismeretek, európai uniós ismeretek, munkaügyi kapcsolatok ismeretek, társadalombiztosítási-szociális jogi ismeretek.
1. A mesterképzési szak megnevezése: összehasonlító állam- és jogtudományok (Comparative Law)
2. A mesterképzési szakon szerezhető végzettségi szint és a szakképzettség oklevélben szereplő megjelölése:
végzettségi szint: mester- (magister, master; rövidítve: MA-) fokozat
szakképzettség: összehasonlító jogi mesterjogász
a szakképzettség angol nyelvű megjelölése: Expert in Comparative Law
választható specializációk: nemzetközi vállalati jog és annak kelet-közép-európai sajátosságai, nemzetközi és európai közigazgatás
3. Képzési terület: jogi
4. A mesterképzésbe történő belépésnél előzményként elfogadott szak: a jogász osztatlan szak.
5. A képzési idő félévekben: 2 félév
6. A mesterfokozat megszerzéséhez összegyűjtendő kreditek száma: 60 kredit
a szak orientációja: kiegyensúlyozott (40–60 százalék)
a diplomamunka elkészítéséhez rendelt kreditérték: 10 kredit
a szabadon választható tantárgyakhoz rendelhető minimális kreditérték: 3 kredit
7. * A szakképzettség képzési területek egységes osztályozási rendszere szerinti tanulmányi területi besorolása: 380/0421
8. A mesterképzési szak képzési célja és a szakmai kompetenciák
A képzés célja olyan jogászok képzése, akik jogi szakképzettségükre, elméleti és gyakorlati tudásukra építve ismerik az Európai Unió és a közép-európai uniós tagállamok jogrendjét, akik ügyvédként a gazdasági életben vagy az Európai Unió intézményeiben, illetve az egyes tagállamok közigazgatásában helyezkedhetnek el. Felkészültek tanulmányaik doktori képzésben történő folytatására.
8.1. Az elsajátítandó szakmai kompetenciák
8.1.1. Az összehasonlító jogi mesterjogász
a) tudása
Átfogóan ismeri az Európai Unió jogának jogforrási rendszerét, jellegadó sajátosságait, a tagállami jogrendszerek jellegzetességeit, egymástól való eltéréseit, valamint az uniós jog és a tagállami jogok együtthatásának mechanizmusát.
Ismeri a belső piaci alapszabadságok, az európai versenyjog, valamint az európai munkajog szabályozási rendszerét.
Ismeri az európai integráció által megoldandó átfogó dilemmákat.
Ismeri a fenti területeken való tudományos munka módszertanát.
Ismeri az e területek tudományos szempontú feldolgozásához szükséges terminológiát.
Ismeri a képzés interdiszciplináris jellegének köszönhetően a jogtudomány mellett az uniós tagállamok egyre növekvő integrációja politikatudományi elemzésének módszertanát.
Ismeri és magas szintűen, széleskörűen alkalmazza a jogi szaknyelvet idegen nyelven is.
Nemzetközi vállalati jog és annak kelet-közép-európai sajátosságai specializáción továbbá az összehasonlító jogi mesterjogász
a) tudása
Ismeri az uniós jog magánjogot érintő joganyaga, e jogalkotási terület jellegadó sajátosságait, kiemelten annak a vállalatok számára különösen jelentős harmonizált területeiről szerezve beható ismereteket.
Ismeri a jogösszehasonlítási módszer révén a német és a kelet-közép-európai tagállamok magánjogának egyedi felépítését, jellegadó sajátosságait, külön figyelemmel a köztük meglévő lényegi különbségekre.
Kiemelten ismeri e tagállamok társasági jogát és a fogyasztóvédelmi adásvételi jog területét.
Ismeri a polgári jogi követelések határokon átnyúló érvényesítésének mechanizmusát, az európai polgári eljárásjogi joganyagot.
b) képességei
Képes más tagállamokban folyó magánjogi kodifikációs folyamatok megértésére, önálló szakmai értékelésére.
Képes a határon átnyúló nemzetközi üzleti tranzakciókban más országokban dolgozó jogászokkal, ügyvédekkel való hatékony együttműködésre.
Képes munkavégzése során az általa elsődlegesen elsajátított jogrendszertől eltérő más joganyagban való önálló eligazodásra.
Képes a tagállami – magánjogi vonatkozású – bírósági döntések kritikus elemzésére, azok gyakorlati, üzleti kihatásának vizsgálatára.
Nemzetközi es európai közigazgatás specializáción továbbá az összehasonlító jogi mesterjogász
a) tudása
Ismeri az Európai Unió közjogi rendszerét, különös tekintettel az európai közigazgatási jogra.
Ismeri a jogösszehasonlítási módszer révén az egyes tagállamok alkotmány- és közigazgatási jogának sajátosságait, eltéréseit, hasonlóságait. Ideértve ismeri különösen más közép-európai országok közjogi berendezkedését.
Ismeri a közigazgatási vezetői pozíciók ellátásához szükséges interdiszciplináris (különösen politika- és közigazgatás-tudományi) tudásanyagot.
b) képességei
Képes az adott jogi kérdéskört mindenkor összetett módon szemlélni: egyidejűleg vizsgálva azt nemzetközi, európai és tagállami perspektívából, valamint annak gazdasági beágyazottságában.
Képes önálló, megalapozott szakmai vélemény kialakítására, valamint kritikai magatartás tanúsítására uniós vonatkozású jogi kérdéskörökben.
Képes a jogösszehasonlítás módszerének elsajátítása révén szakmai tevékenysége során további jogrendszerek önálló feldolgozására.
Képes az Európai Unió közjogi struktúrájával, a tagállamok közötti együttműködés kereteivel kapcsolatos megalapozott, önálló jogászi szakvélemény kialakítására.
Képes önállóan feldolgozni és jogilag értékelni más tagállamokban bekövetkező alkotmányjogi és közigazgatási változásokat.
Képes a hatékony közigazgatási együttműködés érdekében más tagállamból érkező, illetve ott dolgozó jogászokkal, közigazgatási szakemberekkel való együttes munkára.
c) attitűdje
Szakmai pályafutása során ismeretei rendszeres továbbképzésére, folyamatos bővítésére törekszik.
Munkáját a kifogástalan szakmai igényesség és az alaposság, valamint a társadalmi kérdések iránti nyitottság és felelősségvállalás jellemzi.
Nyitott más jogrendek megismerésére.
Kiváló kommunikációs képességgel rendelkezik.
Magatartása kooperatív, alkalmas csoportmunkára.
Készséges a más nemzetek polgáraival, különböző kulturális háttérrel rendelkezőkkel való együttműködésre.
Szemlélete problémacentrikus, és problémamegoldó készsége jó.
Módszertani tudatosság jellemzi.
Lényeglátó képessége kiemelkedő.
d) autonómiája és felelőssége
Nemcsak behatóan ismeri a jogászi szakmai értékeket és szemléletmódot, hanem azok értékorientált érvényesülése iránt tudatosan is elkötelezett.
Hivatását mindenkor ezen értékek fényében, önállóan és felelősségteljesen gyakorolja.
Munkája során a felmerülő kérdéseket az adott ügy tárgyi megítélésén túl azokat komplex társadalmi-kulturális szempontból is vizsgálja.
9. A mesterképzés jellemzői
9.1. Szakami jellemzők
9.1.2. A szakképzettséghez vezető tudományágak, szakterületek, amelyekből a szak felépül:
a képzéshez kapcsolódó jogi alapismeretek (az Európai Unió politikai rendszere, a jogösszehasonlítás módszerei) 6–9 kredit;
állam- és jogtudományi szakmai ismeretek (a belső piaci alapszabadságok, európai versenyjog, európai es összehasonlító munkajog, Európa intézményesülése) 9–15 kredit.
9.1.2. A válaszható specializációk szakterületei és azok kreditaránya:
a) nemzetközi vállalati jog es annak kelet-közép-európai sajátosságai specializáció:
európai társasági jog (irányelvek, európai társasági formák),
összehasonlító társasági jog (részvénytársaság, korlátolt felelősségű társaság),
európai csődjog,
európai adójog,
európai kollíziós jog,
európai magánjogi irányelvek átültetése, kiemelten foglalkozva olyan irányelvekkel, amelyek a vállalatok számára is jelentősek (vételi jog, általános szerződési feltételek, távollévők közötti szerződéskötés, termékfelelősség),
európai polgári eljárásjog;
b) nemzetközi es európai közigazgatás specializáció:
alapjogok, alapvető szabadságjogok és az európai közjog,
európai közigazgatás-tudományi ismeretek,
összehasonlító alkotmányjogi ismeretek,
idegenrendészeti és kisebbségi jog,
európai Emberi Jogi Egyezmény,
európai közigazgatás,
európai szabályozási jog,
kelet-közép-európai országok közigazgatási rendszerének összehasonlításáról szóló ismeretek.
A választható ismeretek kreditértéke a szakdolgozattal együtt 25–35 kredit.
9.2. Idegennyelvi követelmény
A mesterfokozat megszerzéséhez az Európai Unió valamelyik hivatalos nyelvéből államilag elismert legalább középfokú, általános (B2), komplex típusú nyelvvizsga vagy azzal egyenértékű érettségi bizonyítvány vagy oklevél szükséges.
1. A mesterképzési szak megnevezése: biztosítási és pénzügyi matematika (Actuarial and Financial Mathematics)
2. A mesterképzési szakon szerezhető végzettségi szint és a szakképzettség oklevélben szereplő megjelölése
– végzettségi szint: mester- (magister, master; rövidítve: MSc-) fokozat
– szakképzettség: okleveles biztosítási és pénzügyi matematikus-közgazdász
– a szakképzettség angol nyelvű megjelölése: Actuarial and Financial Mathematician-Economist
– válaszható specializációk: aktuárius, kvantitatív pénzügyek
3. Képzési terület: gazdaságtudományok
4. A mesterképzésbe történő belépésnél előzményként elfogadott szakok
4.1. Teljes kreditérték beszámításával vehető figyelembe: a gazdaságtudományok képzési területről a gazdaság- és pénzügy-matematikai elemzés, az alkalmazott közgazdaságtan, a pénzügy és számvitel, továbbá a természettudomány képzési területről a matematika alapképzési szak.
4.2. A 9.4. pontban meghatározott kreditek teljesítésével elsősorban számításba vehető: a gazdaságtudományok képzési területről a közszolgálati, a gazdálkodási és menedzsment, a kereskedelem és marketing, az emberi erőforrások, természettudomány képzési területről a fizika, az informatika képzési területről a gazdaságinformatikus, a mérnökinformatikus, a programtervező informatikus alapképzési szak.
4.3. A 9.4. pontban meghatározott kreditek teljesítésével vehetők figyelembe továbbá: azok az alapképzési és mesterképzési szakok, illetve a felsőoktatásról szóló 1993. évi LXXX. törvény szerinti szakok, amelyeket a kredit megállapításának alapjául szolgáló ismeretek összevetése alapján a felsőoktatási intézmény kreditátviteli bizottsága elfogad.
5. A képzési idő félévekben: 4 félév
6. A mesterfokozat megszerzéséhez összegyűjtendő kreditek száma: 120 kredit
– a szak orientációja: elmélet-orientált (60–70 százalék)
– a diplomamunka készítéséhez rendelt kreditérték: 15 kredit
– a szabadon választható tantárgyakhoz rendelhető minimális kreditérték: 6 kredit
7. * A szakképzettség képzési területek egységes osztályozási rendszere szerinti tanulmányi területi besorolása: 343/0412
8. A mesterképzési szak képzési célja és a szakmai kompetenciák
A képzés célja biztosítási és pénzügyi matematikus-közgazdászok képzése, akik matematikai, statisztikai, pénzügyi és közgazdaságtudományi műveltségük, módszertani ismereteik birtokában, az európai és világpiacon versenyképes elméleti és alkalmazott tudásukkal képesek önálló, kvantitatív szemléletű gondolkodásra, elemzések és kutatás végzésére az állami és magánszférában, a pénzügyi szektor minden területén. Felkészültek tanulmányaik doktori képzésben történő folytatására.
8.1. Az elsajátítandó szakmai kompetenciák
8.1.1. A biztosítási és pénzügyi matematikus-közgazdász
a) tudása
– Elsajátította a gazdaságtudomány, illetve a gazdaság mikro és makro szerveződési szintjeinek fogalmait, elméleteit, folyamatait és jellemzőit, ismeri a meghatározó gazdasági tényeket.
– Érti a gazdálkodó szervezetek struktúráját, működését és hazai, illetve nemzeti határokon túlnyúló kapcsolatrendszerét, információs és motivációs tényezőit, különös tekintettel az intézményi környezetre.
– Ismeri az Európai Uniónak a tevékenységéhez kapcsolódó szakpolitikáit.
– Birtokában van a problémafelismerés, -megfogalmazás és -megoldás, az információgyűjtés és -feldolgozás korszerű, elméletileg is igényes matematikai-statisztikai, ökonometriai, modellezési módszereinek, ismeri azok korlátait is.
– Rendszerszinten és összefüggéseiben ismeri a biztosításmatematika és a pénzügyi matematika tudományának fogalmait és módszereit, a fontosabb gazdasági és pénzügyi összefüggéseket és elemzésük módszereit.
– Ismeri a gazdasági, pénzügyi, demográfiai és biztosítási folyamatokban megjelenő bizonytalanság és kockázat mérésének módszerét, a matematikai, statisztikai modellezését.
– Ismeri a stacionárius folyamatok, az idősorelemzés, a Wiener-folyamat, a sztochasztikus integrál modern fogalmait, azok alkalmazásait a biztosítási és pénzügyi matematikában.
– Ismeri részvények, kötvények, értékpapírok, határidős ügyletek, opciós ügyletek, csereügyletek használatával, árazásaival kapcsolatos alapvető modelleket, ezek összefüggéseit.
– Ismeri az életbiztosítás és a nem-életbiztosítás területéhez tartozó szerződésekkel kapcsolatos alapfogalmakat, a szerződések árazására vonatkozó eljárásokat, a biztosítóintézetek, illetve biztosítási tevékenységet szabályozó törvényi előírásokat.
– Ismeri és érti a bonyolultabb modellek alapvető struktúráját feltáró, egyszerűsítő eljárások (cluster-analízis, diszkriminancia-analízis, faktor-analízis, főkomponens-analízis, regresszió) alkalmazási lehetőségeit.
b) képességei
– Önálló új következtetéseket, eredeti gondolatokat és megoldási módokat fogalmaz meg, képes az igényes elemzési, modellezési módszerek alkalmazására, komplex problémák megoldására irányuló stratégiák kialakítására, döntések meghozatalára.
– A gyakorlati tudás, tapasztalatok megszerzését követően képes közepes és nagyméretű vállalkozásban, gazdálkodó szervezetben átfogó gazdasági funkciót ellátni.
– Képes banki és biztosítási termékfejlesztésre, befektetések értékelésére.
– Magas szintű matematikai elméleti tudása és a gyakorlati ismeretei kombinációja révén képes pénzügyi folyamatok tervezésére, előrejelzésére és irányítására.
– Képes önálló elemzések, jelentések és felmérések készítésére a biztosításmatematika és a pénzügyi matematika területén, továbbá a pénzügyi, biztosítási problémákat alkotó módon, eredeti megoldást adva képes megközelíteni.
– Képes a biztosításmatematika és a pénzügyi matematika területén adódó bonyolult rendszerek áttekintésére, matematikai elemzésére és modellezésére, döntési folyamatok előkészítésére.
– Birtokában van a biztosítás- és pénzügyi matematikai és gazdasági szaknyelvnek, kifejezési és fogalmazási sajátosságainak.
– Az aktuárius specializáción végzett képes az életbiztosítás, az egészségbiztosítás, a nyugdíjbiztosítás és az általános (nem-élet- és viszont-) biztosítás gyakorlatában előforduló kalkulációk elkészítésére, a tartalékoláshoz kapcsolódó számítások elvégzésére, a kockázati folyamatok modellezésére, a biztosítási kockázat mérésére, modellezésére.
– A kvantitatív pénzügyek specializáción végzett továbbá képes a piaci, a hitelezési és a működési kockázatok felmérésére, a kockázatkezelési stratégia meghatározására, a különböző pénzügyi termékek árának meghatározására, a megbízó elvárásainak megfelelő befektetési portfólió kialakítására és ehhez kapcsolódóan az optimális tőkeallokációs stratégia kidolgozására.
c) attitűdje
– Nyitott és befogadó a gazdaságtudomány és gyakorlat új eredményei iránt.
– Törekszik a biztosításmatematika, pénzügyi matematika modern, új eredményeinek megismerésére és minél szélesebb körű alkalmazására, új közgazdasági, matematikai kompetenciák megszerzésére.
– Fogékony és nyitott a biztosításmatematika és pénzügyi matematika területén felmerülő problémák iránt, törekszik azoknak a szakma eszközeivel való megragadására.
– Törekszik a biztosításmatematika és pénzügyi matematika modern eredményeinek, összefüggéseinek szintézisére és magas szintű, a szakmája eszközeivel megalapozott értékelésére.
– Fontosnak tartja, hogy a biztosításmatematika és pénzügyi matematika sajátos problémáit szakemberek és laikusok számára egyaránt szakszerűen fogalmazza meg.
– Elkötelezett a szakterületén belül a tudományosan megalapozott, illetve a kellően alá nem támasztott állítások megkülönböztetése iránt.
– Tudományos kutatásait a legmagasabb etikai normák figyelembevételével végzi.
d) autonómiája és felelőssége
– Szervezetpolitikai, stratégiai, irányítási szempontból jelentős területeken is önállóan választja ki és alkalmazza a releváns problémamegoldási módszereket, önállóan lát el gazdasági elemző, döntés-előkészítő, tanácsadói feladatokat.
– Tudatosan vállalja és kezeli annak felelősségét, hogy az elemzések és gyakorlati eljárások során kapott eredmények a választott modelltől, az alkalmazott módszertől is függnek.
– A biztosításmatematika és pénzügyi matematika területén felmerülő feladatok megoldása során szakmai felelősségének tudatában választja ki és alkalmazza a releváns problémamegoldási módszereket.
– Tisztában van a matematikai gondolkodás, a precíz fogalomalkotás fontosságával, véleményét ezek figyelembe vételével alkotja ki.
– Kritikai gondolkodásmódja, rendszerszerű gondolkodása alapján felelősséggel vesz részt az akár más szakterület képviselőivel megvalósuló együttműködésben, a csoportmunkában.
– Magas szintű biztosításmatematikai és pénzügyi matematikai ismeretei birtokában felelősen működik együtt szűkebb szakterületének, továbbá a más tudományterületek szakmai képviselőivel.
– Törekszik a biztosításmatematika és pénzügyi matematika alapvető értékeinek és normáinak kritikai értelmezésére és fejlesztésére.
9. A mesterképzés jellemzői
9.1. Szakmai jellemzők
9.1.1. A szakképzettséghez vezető tudományágak, szakterületek, amelyekből a szak felépül:
– a biztosítási és pénzügyi matematika alapozó ismeretek (analízis elemei, valószínűségszámítás, statisztika, mikroökonómia, makroökonómia és pénzügy) 10–20 kredit;
– biztosítási és pénzügyi matematika szakmai ismeretei (sztochasztikus folyamatok, többváltozós statisztika, idősorok elmélete, operációkutatás, parciális differenciálegyenletek, vállalati pénzügyek, befektetések, biztosítástan és jog, sztochasztikus analízis, kockázatok matematikai modelljei, statisztikai ismeretek) 45–65 kredit.
9.1.2. Válaszható specializációk:
a) aktuárius (életbiztosítás, nem-életbiztosítás, nyugdíjbiztosítás, egészségbiztosítás, biztosítási számvitel, biztosítási eredmény elemzése, tartalékolás, kockázati folyamatok, pénzügyi folyamatok elemei);
b) kvantitatív pénzügyek (sztochasztikus analízis emelt szinten, pénzügyi folyamatok, kockáztatott érték, kockázati modellek, portfoliókezelés, pénzügyi piacok és intézmények, származtatott eszközök, terméktervezés és -fejlesztés, hitelezési kockázat, döntéselmélet és döntési modellek).
A specializáció aránya a képzés egészén belül 30–40 kredit.
9.2. Idegennyelvi követelmény
A mesterfokozat megszerzéséhez angol nyelvből államilag elismert, legalább középfokú (B2), komplex típusú nyelvvizsga vagy egy másik élő idegen nyelvből középfokú (B2), komplex típusú, a képzési területnek megfelelő szaknyelvi nyelvvizsga vagy államilag elismert felsőfokú (C1), komplex típusú általános nyelvvizsga vagy ezekkel egyenértékű érettségi bizonyítvány vagy oklevél szükséges.
9.3. A szakmai gyakorlat követelményei
A szakmai gyakorlatot, a diplomamunkához kapcsolódóan a képzés tanterve határozza meg.
9.4. A 4.2. és 4.3. pontban megadott oklevéllel rendelkezők esetén a mesterképzési képzési ciklusba való belépés minimális feltételei
A mesterképzésbe való belépéshez szükséges minimális kreditek száma 70 kredit az alábbi területekről:
– módszertani ismeretek (matematika, statisztika, informatika) területéről legalább 35 kredit;
– közgazdasági ismeretek (mikro- és makroökonómia, piacszerkezet, nemzetközi gazdaságtan, pénzügy) területéről legalább10 kredit;
– üzleti ismeretek (számvitel, kontrolling, adózási ismeretek, vállalatértékelés, vezetés-szervezés, üzleti etika, üzleti kommunikáció, marketing, vállalati gazdaságtan, vállalati pénzügy) területéről legalább 15 kredit;
– társadalomtudományi ismeretek (gazdasági jog, szociológia, európai uniós ismeretek, pszichológia) területéről legalább 10 kredit.
A mesterképzésbe való felvétel feltétele, hogy a hallgató a korábbi tanulmányai alapján a felsorolt területeken legalább 40 kredittel rendelkezzen. A mesterképzésben a hiányzó krediteket a felsőoktatási intézmény tanulmányi és vizsgaszabályzatában meghatározottak szerint kell megszerezni.
1. A mesterképzési szak megnevezése: ellátásilánc-menedzsment (Supply Chain Management)
2. A mesterképzési szakon szerezhető végzettségi szint és a szakképzettség oklevélben szereplő megjelölése
– végzettségi szint: mester- (magister, master; rövidítve: MSc-) fokozat
– szakképzettség: okleveles ellátásilánc menedzser
– a szakképzettség angol nyelvű megjelölése: Supply Chain Manager
3. Képzési terület: gazdaságtudományok
4. A mesterképzésbe történő belépésnél előzményként elfogadott szakok
4.1. Teljes kreditérték beszámításával vehető figyelembe: a kereskedelem és marketing, a gazdálkodási és menedzsment, a nemzetközi gazdálkodás, a pénzügy és számvitel, a turizmus-vendéglátás, az emberi erőforrás, a közszolgálati, az alkalmazott közgazdaságtan alapképzési szak.
4.2. A 9.3. pontban meghatározott kreditek teljesítésével elsősorban számításba vehető: a gazdaságtudományok képzési területről a gazdaság- és pénzügy-matematikai elemzés, az üzleti szakoktató, az informatikai képzési területről a gazdaságinformatikus, a mérnökinformatikus, a programtervező informatikus, a műszaki képzési területről a közlekedésmérnöki, a műszaki menedzser, gépészmérnöki alapképzési szak.
4.3. A 9.3. pontban meghatározott kreditek teljesítésével vehetők figyelembe továbbá: azok az alapképzési és mesterképzési szakok, illetve a felsőoktatásról szóló 1993. évi LXXX. törvény szerinti szakok, amelyeket a kredit megállapításának alapjául szolgáló ismeretek összevetése alapján a felsőoktatási intézmény kreditátviteli bizottsága elfogad.
5. A képzési idő félévekben: 4 félév
6. A mesterfokozat megszerzéséhez összegyűjtendő kreditek száma: 120 kredit
– a szak orientációja: kiegyensúlyozott (40–60 százalék)
– a diplomamunka készítéséhez rendelt kreditérték: 15 kredit
– a szabadon választható tantárgyakhoz rendelhető minimális kreditérték: 6 kredit
7. * A szakképzettség képzési területek egységes osztályozási rendszere szerinti tanulmányi területi besorolása: 345/0413
8. A mesterképzési szak képzési célja és a szakmai kompetenciák
A képzés célja ellátásilánc-menedzserek képzése, akik az integrált vállalati logisztikai menedzsment összefüggéseit átlátva képesek a vállalati logisztikai rendszer és a vállalatokat átfogó ellátási láncok irányítására. A szükséges elméleti tudás birtokában, illetve a modern gyakorlati megoldások ismeretében képesek a vállalaton belüli, illetve a vállalatok közötti logisztikai folyamatok tervezésére, elemzésére és fejlesztésére, illetve azok hatékony vezetésére. Felkészültek tanulmányaik doktori képzésben történő folytatására.
8.1. Az elsajátítandó szakmai kompetenciák
8.1.1. Az ellátásilánc-menedzser
a) tudása
– Elsajátította a gazdaságtudomány, illetve a gazdaság mikro és makro szerveződési szintjeinek fogalmait, elméleteit, folyamatait és jellemzőit, ismeri a meghatározó gazdasági tényeket.
– Érti a gazdálkodó szervezetek struktúráját, működését és hazai, illetve nemzeti határokon túlnyúló kapcsolatrendszerét, információs és motivációs tényezőit, különös tekintettel az intézményi környezetre.
– Ismeri az európai integrációs folyamatot és az Európai Uniónak a tevékenységéhez kapcsolódó szakpolitikáit.
– Birtokában van a problémafelismerés, -megfogalmazás és -megoldás, az információgyűjtés és -feldolgozás korszerű, elméletileg is igényes matematikai-statisztikai, ökonometriai, modellezési módszereinek, ismeri azok korlátait is. Ismeri a vállalkozás, gazdálkodó szervezet, projekttervezési és -vezetési szabályait, szakmai és etikai normáit.
– Ismeri és érti a vállalati logisztikai folyamatok, illetve az ellátásilánc működésére ható meghatározó üzleti és technikai folyamatokat.
– Ismeri a logisztika és ellátásilánc-menedzsment területének meghatározó kutatási irányait, azok fogalomrendszerét és a kutatáshoz szükséges módszertani alapokat.
– Részletekbe menően ismeri az ellátási lánc menedzsment modern üzleti megoldásainak eszköztárát és az ellátási lánc hatékony menedzsmentjét támogató informatikai megoldásokat.
– Jól ismeri a logisztikai rendszer belső felépítését, a logisztikai folyamatok és rendszerek, tervezési, elemzési és fejlesztési módszereit és eljárásait.
– Ismeri a logisztika, illetve egyes alrendszerei és az ellátásilánc teljesítményének értékelésére alkalmas technikákat.
b) képességei
– Önálló új következtetéseket, eredeti gondolatokat és megoldási módokat fogalmaz meg, képes az igényes elemzési, modellezési módszerek alkalmazására, komplex problémák megoldására irányuló stratégiák kialakítására, döntések meghozatalára változó hazai és nemzetközi környezetben, illetve szervezeti kultúrában is.
– A gyakorlati tudás, tapasztalatok megszerzését követően közepes és nagyméretű vállalkozást, komplex szervezeti egységet vezet, gazdálkodó szervezetben átfogó gazdasági funkciót lát el, összetett gazdálkodási folyamatokat tervez, irányít, az erőforrásokkal gazdálkodik. Nemzetközi, multikulturális környezetben is képes hatékony munkavégzésre.
– Képes a vállalati versenyképességet támogató logisztikai fejlesztések és célkitűzések megfogalmazására.
– Képes a logisztikai folyamat elvárásainak és teljesítményének más vállalati funkcióval történő hatékony összehangolására.
– Képes a vállalati logisztikai folyamatok rendszerszemléletű és a folyamatokat középpontba helyező irányítására és fejlesztésére.
– Képes a hatékonyabb ellátásilánc-menedzsment eszközeinek vállalatspecifikus meghatározására.
– Képes a logisztika és ellátásilánc-menedzsment meghatározó kutatási területein önálló kutatási probléma megfogalmazására és a kutatás végrehajtására.
c) attitűdje
– Kritikusan viszonyul saját, illetve a beosztottak munkájához és magatartásához, innovatív és proaktív magatartást tanúsít a gazdasági problémák kezelésében.
– Nyitott és befogadó a gazdaságtudomány és gyakorlat új eredményei iránt.
– Kulturált, etikus és tárgyilagos értelmiségi hozzáállás jellemzi a személyekhez, illetve a társadalmi problémákhoz való viszonyulása során, munkájában figyel a szélesebb körű társadalmi, ágazati, regionális, nemzeti és európai értékre (ide értve a társadalmi, szociális és ökológiai, fenntarthatósági szempontokat is).
– Törekszik tudásának és munkakapcsolatainak fejlesztésére, erre munkatársait és beosztottait is ösztönzi, segíti, támogatja.
– Elkötelezett a minőségi munkavégzés iránt.
– Nyitott és befogadó az ellátásilánc-menedzsment lehetőségei és a gyakorlat új eredményei, valamint a társadalmi-gazdasági-jogi környezet szakterületét érintő változások iránt.
d) autonómiája és felelőssége
– Szervezetpolitikai, stratégiai, irányítási szempontból jelentős területeken is önállóan választja ki és alkalmazza a releváns problémamegoldási módszereket, önállóan lát el gazdasági elemző, döntés előkészítő, tanácsadói feladatokat.
– Önállóan létesít, szervez és irányít nagyobb méretű vállalkozást, vagy nagyobb szervezetet, szervezeti egységet is.
– Felelősséget vállal saját munkájáért, az általa irányított szervezetért, vállalkozásáért, az alkalmazottakért. Önállóan azonosítja, tervezi és szervezi saját és beosztottai szakmai és általános fejlődését, azokért felelősséget vállal és visel.
– A szakmai feladatok megoldása során önállóan választja ki és alkalmazza a releváns ellátásilánc-menedzsment problémamegoldási módszereket.
– Kutatási-fejlesztési és projektcsoportokhoz csatlakozva – a csoportok tagjaival együttműködve – megszerzett ismereteit, gyakorlati tapasztalatait, képességeit és készségeit mozgósítja.
– Képviseli, betartja és betartatja a szervezet etikai normáit, szükség esetén kezdeményezi azok továbbfejlesztését.
9. A mesterképzés jellemzői
9.1. Szakmai jellemzők
A szakképzettséghez vezető tudományágak, szakterületek, amelyekből a szak felépül:
– gazdaságtudomány és társadalomtudomány 20–30 kredit,
– ellátásilánc-menedzsment, logisztikai fejlesztések szakmai és módszertani ismeretei 65–75 kredit, azzal, hogy a gazdasági és társadalom tudományi disztribúció és ellátási menedzsment, a logisztika, stratégiai menedzsment, a logisztikai szimulációs programok, a logisztikai rendszerek, értékteremtő folyamatok menedzsmentje területeiről összesen legalább 29 kredit.
9.2. Idegennyelvi követelmény
A mesterfokozat megszerzéséhez angol nyelvből államilag elismert, legalább középfokú (B2), komplex típusú nyelvvizsga vagy egy másik élő idegen nyelvből középfokú (B2), komplex típusú, a képzési területnek megfelelő szaknyelvi nyelvvizsga vagy államilag elismert felsőfokú (C1), komplex típusú általános nyelvvizsga vagy ezekkel egyenértékű érettségi bizonyítvány vagy oklevél szükséges.
9.3. A 4.2. és 4.3. pontban megadott oklevéllel rendelkezők esetén a mesterképzési képzési ciklusba való belépés minimális feltételei
A mesterképzésbe való belépéshez szükséges minimális kreditek száma 60 kredit az alábbi területekről:
– módszertani alapismeretek (matematika, statisztika, informatika) területéről 15 kredit;
– közgazdasági ismeretek (mikro- és makroökonómia, nemzetközi gazdaságtan, környezet-gazdaságtan, gazdaságelmélet, gazdaságstatisztika, közgazdaságtan-elmélettörténet, gazdaságmodellezés, gazdaságpolitika ágazati és funkcionális gazdaságtan, közösségi gazdaságtan) területéről 10 kredit;
– társadalomtudományi ismeretek (európai uniós, általános és gazdasági jogi ismeretek, gazdaságtörténet, szociológia, pszichológia) területéről 10 kredit;
– üzleti és kötelező szakmai alapismeretek (vállalatgazdaságtan, gazdasági jog, marketing, vezetés és szervezés, döntéselmélet és módszertan, üzleti etika, tevékenységmenedzsment, értékteremtő folyamatok menedzsmentje, stratégiai tervezés, pénzügy, számvitel, kontrolling) területéről 25 kredit.
A mesterképzésbe való felvétel feltétele, hogy a hallgató a korábbi tanulmányai alapján a felsorolt területeken legalább 30 kredittel rendelkezzen. A mesterképzésben a hiányzó krediteket a felsőoktatási intézmény tanulmányi és vizsgaszabályzatában meghatározottak szerint kell megszerezni.
1. A mesterképzési szak megnevezése: gazdaság- és pénzügy-matematikai elemzés
(Economic and Financial Mathematical Analysis)
2. A mesterképzési szakon szerezhető végzettségi szint és a szakképzettség oklevélben szereplő megjelölése
– végzettségi szint: mester- (magister, master; rövidítve: MSc-) fokozat
– szakképzettség: okleveles közgazdász gazdaság- és pénzügy-matematikai elemzés szakon
– a szakképzettség angol nyelvű megjelölése: Economist in Economic and Financial Mathematical Analysis
– választható specializációk: gazdaságmatematika, pénzügy-matematika, valamint ökonometriai, statisztikai adtakezelés
3. Képzési terület: gazdaságtudományok
4. A képzési idő félévekben: 10 félév
5. A mesterfokozat megszerzéséhez összegyűjtendő kreditek száma: 300 kredit
– a szak orientációja: elmélet-igényes (70–80 százalék)
– a diplomamunka készítéséhez rendelt kreditérték: 15 kredit
– a szabadon választható tantárgyakhoz rendelhető minimális kreditérték: 18 kredit
6. * A szakképzettség képzési területek egységes osztályozási rendszere szerinti tanulmányi területi besorolása: 314/0311
7. A mesterképzési szak képzési célja és a szakmai kompetenciák
A képzés célja közgazdasági és pénzügyi műveltséggel, nemzetközi szinten versenyképes elméleti és módszertani tudással és készségekkel rendelkező közgazdász szakemberek képzése, akik gazdaság- és pénzügyi-elemzési és modellezési ismereteik birtokában képesek a gazdasági és pénzügyi intézményrendszer különböző területein és szintjein – beleértve az Európai Unió, a központi állami irányítás, a regionális, az önkormányzati, vállalati szintet – önálló munkavégzésre. Képesek önálló, kreatív gondolkodásra, alkalmazott közgazdasági és pénzügyi elemzés és kutatás végzésére az akadémiai, állami és magánszférában egyaránt. Felkészültek tanulmányaik doktori képzésben történő folytatására.
7.1. Az elsajátítandó szakmai kompetenciák
7.1.1. Gazdaság- és pénzügy-matematikai elemzés szakon a közgazdász
a) tudása
– Elsajátította a gazdaságtudomány, illetve a gazdaság mikro és makro szerveződési szintjeinek fogalmait, elméleteit, folyamatait és jellemzőit, ismeri a meghatározó gazdasági tényeket.
– Érti a gazdálkodó szervezetek struktúráját, működését és hazai, illetve nemzeti határokon túlnyúló kapcsolatrendszerét, információs és motivációs tényezőit, különös tekintettel az intézményi környezetre.
– Ismeri az európai integrációs folyamatot és az Európai Uniónak a tevékenységéhez kapcsolódó szakpolitikáit.
– Ismeri a problémafelismerés, -megfogalmazás és -megoldás, az információgyűjtés és -feldolgozás korszerű, elméletileg is igényes matematikai-statisztikai, ökonometriai, modellezési módszereit, illetve azok korlátait.
– Ismeri a közgazdasági elméleteket és módszereket, különösen azok matematikai alapjait, a gazdasági és pénzügyi összefüggések formalizált leírásának, modellezésének és elemzésének módszereit, korlátait, a modellezéshez és elemzéshez szükséges matematikai, ökonometriai, számítástechnikai apparátust.
– Ismeri az erőforrásokkal való hatékony gazdálkodás, a gazdasági szervezés és irányítás elméleteit és módszereit.
– Ismeri a gazdasági szereplők döntéseit alakító tényezőket, az egyes döntések komplex kölcsönhatásának rendszerét és az azok gyakorlati elemzésére, előrejelzésére és befolyásolására alkalmas modelleket, módszereket, illetve a gazdasági információs rendszereket.
– Ismeri a gazdaság egészére, illetve egyes szereplőire vonatkozó információszerzési és információelemzési módszereket.
– Ismeri a gazdasági és pénzügyi intézmények rendszerét, működésük elveit és folyamatait.
– Ismeri a nemzeti és nemzetközi gazdasági (benne kiemelten az európai unió) és pénzügyi rendszer működésének törvényszerűségeit, a gazdasági folyamatok szervezésének és irányításának alapelveit és módszereit.
– Ismeri a matematikai közgazdaságtani és pénzügyi kommunikáció szakszerű és hatékony írásbeli és szóbeli, valamint információs technológiai, elektronikus formáit.
b) képességei
– Önálló új következtetéseket, eredeti gondolatokat és megoldási módokat fogalmaz meg, képes az igényes elemzési, modellezési módszerek alkalmazására, komplex problémák megoldására irányuló stratégiák kialakítására, döntések meghozatalára, változó hazai és nemzetközi környezetben, illetve szervezeti kultúrában is.
– A gyakorlati tudás, tapasztalatok megszerzését követően közepes és nagyméretű vállalkozást, komplex szervezeti egységet vezet, gazdálkodó szervezetben átfogó gazdasági funkciót lát el.
– Képes a közgazdasági és pénzügyi elemző, előrejelző és modellalkotási tevékenységre, a közgazdasági folyamatok és problémák modellszintű megfogalmazására, az így nyert, vagy más szakértőktől átvett modellek előrejelzési célú felhasználására és továbbfejlesztésére.
– Képes az elemzéshez, előrejelzéshez és modellalkotáshoz szükséges információk beszerzésére és elemzésére.
– Képes a közgazdasági érvelések egyszerű és akár bonyolultabb, rendszerszemléletű formalizálására, a mérési problémák formalizálására és mérési modellé alakítására.
– Képes a matematikai, statisztikai és ökonometriai eszköztár magabiztos és önálló alkalmazásra, az igényes gazdasági és pénzügyi elemző és döntés-előkészítő munkára a gazdasági és pénzügyi intézményrendszer különböző területein és szintjein.
– Képes a stratégiai jellegű gazdaság- és pénzügy-politikai problémák felismerésére, illetve a megoldásukra irányuló döntések előkészítésére, a gazdasági és pénzügyi folyamatok tervezésével és irányításával kapcsolatos feladatok megoldására, gazdaság-pénzpolitikai alternatívák kidolgozásának elősegítésére, azok várható hazai és nemzetközi hatásának elemzésére.
– Képes a gazdasági és pénzügyi elemzési módszereket innovatívan és kreatívan alkalmazni. A szakterületén szakmai összefoglalókat, elemzéseket készít, előadásokat tart, szakmai vitákban aktívan részt vesz, az infokommunikációs és a prezentációs eszközrendszer korszerű módszereit használja.
– Képes a nemzetközi tudományos szakirodalom feltárására és kritikus feldolgozására, alkalmazza a matematikai, közgazdasági és pénzügyi szaknyelvet, azok kifejezési és fogalmazási sajátosságait, az anyanyelve és az angol mellett akár a szakterületéhez illeszkedő más idegen nyelven is.
c) attitűdje
– Nyitott és befogadó a gazdaságtudomány és gyakorlat új eredményei iránt (különös tekintettel a matematikai közgazdaságtani és pénzügyi területen).
– Törekszik tudásának és munkakapcsolatainak fejlesztésére.
– Elkötelezett a minőségi munkavégzés iránt, fogékony az új ismeretek befogadására és elkötelezett saját ismereteinek, szaktudásának élethosszig tartó fejlesztése mellett.
– Érdeklődik a saját szakterületén bekövetkezett legújabb innovációk, valamint a kapcsolódó szaktudományok iránt.
– Betartja a szakma etikai normáit, különös tekintettel a tudományos tevékenységre jellemező etikai normákra.
– Nyitott és befogadó a gazdaság- és pénzügytudományok és gyakorlat új eredményei, a társadalmi-gazdasági-jogi környezet szakterületét érintő változásai iránt.
d) autonómiája és felelőssége
– Szervezetpolitikai, stratégiai, irányítási szempontból jelentős területeken is önállóan választja ki és alkalmazza a releváns problémamegoldási módszereket, önállóan lát el gazdasági elemző, döntés-előkészítő, tanácsadói feladatokat.
– Felelősséget vállal saját munkájáért. Önállóan azonosítja, tervezi és szervezi saját szakmai és általános fejlődésének irányait, azokért felelősséget vállal és visel.
– Felelősséget vállal a szakmai normák, etikai irányelvek betartása területén.
– Kezdeményező a problémák megoldásában, stratégiák kialakításában, csoportok,
munkatársak együttműködésében szervezeten belül és szervezetek között egyaránt.
– Az önállóan, illetve csoportban végzett gazdasági és pénzügyi elemzéseiért felelősséget vállal.
8. A mesterképzés jellemzői
8.1. Szakmai jellemzők
8.1.1. A szakképzettséghez vezető tudományágak, szakterületek, amelyekből a szak felépül:
– közgazdasági és módszertani ismeretek [matematika, statisztika, informatika, közgazdaságtan (mikro- és makroökonómia, nemzetközi gazdaságtan), vállalat-gazdaságtan, pénzügy, számvitel] 70–110 kredit;
– társadalomtudományi ismeretek (európai uniós ismeretek, általános és gazdasági jogi ismeretek, gazdaságtörténet, szociológia, pszichológia, politológia, szociálpszichológia, filozófia, szervezet- és vezetéselmélet) 10–25 kredit;
– szakmai ismeretek (gazdaságelméleti, ökonometriai, haladó szintű matematikai, emelt szintű mikro- és makroökonómiai, piacelméleti, matematikai közgazdaságtani, operációkutatási, játék-elméleti, pénzügyi, gazdaságstatisztikai, elmélettörténeti, gazdaság-pénzügyi modellezési, gazdasági rendszerek összehasonlító elemzési, intézményi közgazdaságtani, regionális gazdaságtani, gazdasági növekedési és innovációs, valamint közpolitikai ismeretek) 100–150 kredit.
8.1.2. A választható specializációkat is figyelembe véve:
– gazdaságmatematika (nem kooperatív és kooperatív játékelméleti, gazdasági mechanizmus elméleti, információ közgazdaságtani, ösztönzéselméleti, közösségi választási, aukcióelméleti, alkalmazott makroökonómiai, makromodellezési, makrogazdasági előrejelzési, tágabb értelemben vett gazdaságmodellezési ismeretek),
– pénzügy-matematika (emelt szintű mikro- és makro pénzügyek, pénzügyi modellezési, pénzügyi programozási, befektetési, kockázatkezelési, pénzügytani és pénzelméleti, adóelméleti és költségvetési ismeretek),
– ökonometriai, statisztikai adatkezelés (következtető statisztikai és ökonometria-elméleti ismeretek, adatszerzési és -bányászati módszerek, sokváltozós statisztika, statisztikai modellezési, statisztikai programcsomagok és elemzésekre vonatkozó, idősorelemzési és előrejelzési, keresztmetszeti és panel ökonometriai, pénzügyi ökonometriai ismeretek)
szakterületein szerezhető speciális ismeret.
A választható ismeretek kreditértéke a diplomamunka készítésével együtt 50–80 kredit.
8.2. Idegennyelvi követelmény
A mesterfokozat megszerzéséhez
– angol nyelvből államilag elismert, középfokú (B2), komplex típusú, a képzési területnek megfelelő szaknyelvi nyelvvizsga vagy államilag elismert, felsőfokú (C1), komplex típusú általános nyelvvizsga vagy ezekkel egyenértékű érettségi bizonyítvány vagy oklevél, és
– egy másik élő idegen nyelvből államilag elismert középfokú (B2), komplex típusú a képzési területnek megfelelő szaknyelvi nyelvvizsga vagy államilag elismert, felsőfokú (C1), komplex típusú általános nyelvvizsga vagy ezekkel egyenértékű érettségi bizonyítvány vagy oklevél szükséges.
1. A mesterképzési szak megnevezése: közgazdálkodás és közpolitika (Public Policy and Management)
2. A mesterképzési szakon szerezhető végzettségi szint és a szakképzettség oklevélben szereplő megjelölése
– végzettségi szint: mester- (magister, master; rövidítve: MSc-) fokozat
– szakképzettség: okleveles közgazdász közgazdálkodás és közpolitika szakon
– a szakképzettség angol nyelvű megjelölése: Economist in Public Policy and Management
3. Képzési terület: gazdaságtudományok
4. A mesterképzésbe történő belépésnél előzményként elfogadott szakok
4.1. Teljes kreditérték beszámításával vehető figyelembe: az alkalmazott közgazdaságtan alapképzési szak.
4.2. A 9.3. pontban meghatározott kreditek teljesítésével elsősorban számításba vehető: a gazdaságtudományok képzési területről a gazdálkodási és menedzsment, az emberi erőforrások, a nemzetközi gazdálkodás, a pénzügy és számvitel, a társadalomtudomány képzési területről a nemzetközi tanulmányok, a politikatudomány, a szociális munka, a szociológia, a jogi képzési területről a munkaügyi és társadalombiztosítási igazgatási, az államtudományok képzési területről az igazgatásszervező, a nemzetközi igazgatási, a közigazgatás-szervező, az orvos- és egészségtudomány képzési területről az egészségügyi szervező alapképzési szak.
4.3. A 9.3. pontban meghatározott kreditek teljesítésével vehetők figyelembe továbbá: azok az alapképzési és mesterképzési szakok, illetve a felsőoktatásról szóló 1993. évi LXXX. törvény szerinti szakok, amelyeket a kredit megállapításának alapjául szolgáló ismeretek összevetése alapján a felsőoktatási intézmény kreditátviteli bizottsága elfogad.
5. A képzési idő félévekben: 4 félév
6. A mesterfokozat megszerzéséhez összegyűjtendő kreditek száma: 120 kredit
– a szak orientációja: kiegyensúlyozott (40–60 százalék)
– a diplomamunka készítéséhez rendelt kreditérték: 15 kredit
– a szabadon választható tantárgyakhoz rendelhető minimális kreditérték: 6 kredit
7. * A szakképzettség képzési területek egységes osztályozási rendszere szerinti tanulmányi területi besorolása: 314/0311
8. A mesterképzési szak képzési célja és a szakmai kompetenciák
A képzés célja közgazdászok képzése, akik az elsajátított közgazdaság-tudományi, társadalomtudományi, vezetéstudományi, jogi, módszertani és szakirányú elméleti és gyakorlati ismereteik birtokában képesek a közszektor állami és nem állami intézményeiben, nonprofit szervezeteiben, a központi és a helyi kormányzatokban, az ágazati közpolitikákat kezdeményező, alakító és megvalósító hazai és nemzetközi (európai unió) szervezetekben és szerveződésekben a közpolitikai, közgazdálkodási és közigazgatási problémák szakmailag megalapozott szemléleti keretekben történő elemzésére, tervezési, koordinációs és irányítási feladatok ellátására, a közcélú projektek bármely munkafázisában érdemi részvételre. Felkészültek tanulmányaik doktori képzésben történő folytatására.
8.1. Az elsajátítandó szakmai kompetenciák
8.1.1. Közgazdálkodás és közpolitika szakon a közgazdász
a) tudása
– Elsajátította a gazdaságtudomány, illetve a gazdaság mikro és makro szerveződési szintjeinek fogalmait, elméleteit, folyamatait és jellemzőit, ismeri a meghatározó gazdasági tényeket.
– Érti a gazdálkodó szervezetek struktúráját, működését és hazai, illetve nemzeti határokon túlnyúló kapcsolatrendszerét, információs és motivációs tényezőit, különös tekintettel az intézményi környezetre.
– Ismeri az európai integrációs folyamatot és az Európai Uniónak a tevékenységéhez kapcsolódó szakpolitikáit.
– Birtokában van a problémafelismerés, -megfogalmazás és -megoldás, az információgyűjtés és -feldolgozás korszerű, elméletileg is igényes matematikai-statisztikai, ökonometriai, modellezési módszereinek, ismeri azok korlátait is.
– Ismeri a vállalkozás, gazdálkodó szervezet és projekt tervezési és vezetési szabályait, szakmai és etikai normáit.
– Ismeri a közszektor működésének leírását és megértését elősegítő, közgazdaságtani alapú,
inter- és transzdiszciplináris elméletek és fogalmi keretek összefüggéseit.
– Ismeri a közszektor gazdaságtanának fogalmait és azok összefüggéseit, a közpolitika alakításának és megvalósításának elveit és gyakorlatát, az alkotmányos társadalmi értékek és normák érvényre juttatásának (a közjót előmozdító közpolitikának) konfliktusos természetét.
– Ismeri a többszintű kormányzás fontosabb szintjein (helyi-területi, nemzetállami, európai uniós) megvalósuló kormányzás intézményrendszerét, működését és közpolitikáit.
– Tisztában van közcélú szervezetek szervezésére, működtetésére, irányításra vonatkozó elvekkel és módszerekkel.
– Ismeri a gazdasági, szervezeti, politikai és az emberi erőforrások felhasználásának elveit és gyakorlati módszereit.
– Ismeri a költségvetési gazdálkodás és közintézményi menedzsment fogalmait és azok összefüggéseit. Ismeri a gazdálkodásra ható tényezőket és e tényezők befolyásolására használatos módszereket.
– Ismeri a komplex társadalmi-közpolitikai problémák és megoldási alternatíváik elemzéséhez alkalmazható módszertani eszköztár (különösen a sokváltozós statisztikai elemzések, döntésorientált elemzési technikák, összehasonlító esettanulmány) fontosabb elemeit.
– Tisztában van tudásának korlátaival, az élethosszig tartó folyamatos tanulás szükségességével.
b) képességei
– Önálló új következtetéseket, eredeti gondolatokat és megoldási módokat fogalmaz meg, képes az igényes elemzési, modellezési módszerek alkalmazására, komplex problémák megoldására irányuló stratégiák kialakítására, döntések meghozatalára, változó hazai és nemzetközi környezetben, illetve szervezeti kultúrában is.
– A gyakorlati tudás, tapasztalatok megszerzését követően képes közepes és nagyméretű vállalkozás, komplex szervezeti egység vezetésére, gazdálkodó szervezetben átfogó gazdasági funkció ellátására, összetett gazdálkodási folyamatok tervezésére, irányítására, erőforrásokkal történő gazdálkodásra.
– Nemzetközi, multikulturális környezetben is képes hatékony munkavégzésre.
– Képes magyar és idegen nyelven közgazdálkodási és közpolitikai elméleti és ténybeli források feltárására, szakterületének, a szakterület szerint releváns kapcsolódó tudományoknak a szakmai közleményeinek követésére.
– Képes komplex társadalmi, közpolitikai problémák elemzésére, azok megoldására irányuló stratégiák kialakítására, a végrehajtás megtervezésére, döntések meghozatalára, gazdasági szereplők számára szakmai tanácsadásra.
– Képes a közgazdálkodási és közpolitikai elemzési, döntés-előkészítési munka során komplex statisztikai elemzési, modellezési, összehasonlító intézményi elemzési, valamint esettanulmány alapú eljárások sikeres alkalmazására.
– Képes a hazai és az európai uniós fejlesztési politikák megvalósításában való közreműködésre, a közcélú szervezetek munkafolyamatainak elemzésére, tervezésére és irányítására.
– Képes a társadalmi értékek érvényre jutásának és az értékátváltásoknak föltárására, explicit bemutatására, továbbá az ellentétes érintettségből fakadó konfliktusos helyzetek megértésére és kreatív kezelésére.
– Képes a szakterületi, pénzügyi, menedzsment, kutatás-módszertani, információtechnikai ismeretek összetett módon a gyakorlatban való alkalmazására.
– Képes a közgazdasági, jogi, politikatudományi, szociológiai ismeretanyagát valóságos közpolitikai problémák és megoldások (javaslatok) elemzésében hasznosítani.
c) attitűdje
– Kritikusan viszonyul saját, illetve a beosztottak munkájához és magatartásához, innovatív és proaktív magatartást tanúsít a gazdasági problémák kezelésében.
– Nyitott és befogadó a gazdaságtudomány és gyakorlat új eredményei iránt.
– Kulturált, etikus és tárgyilagos értelmiségi hozzáállás jellemzi a személyekhez, illetve a társadalmi problémákhoz való viszonyulása során, munkájában figyel a szélesebb körű társadalmi, ágazati, regionális, nemzeti és európai értékre (ide értve a társadalmi, szociális és ökológiai, fenntarthatósági szempontokat is).
– Törekszik tudásának és munkakapcsolatainak fejlesztésére, erre munkatársait és beosztottait is ösztönzi, segíti, támogatja.
– Elkötelezett a közjó felismerése és előmozdítása iránt.
– Kritikusan viszonyul saját, illetve a beosztottak tudásához, munkájához és magatartásához.
– Kötelességének tartja a hibák kijavítását, munkatársai fejlesztését.
– Tudatosan keresi a megoldandó közgazdálkodási és közpolitikai problémákat, innovatív és proaktív magatartást tanúsít a gazdasági problémák kezelésében.
– Nyitott és befogadó a közgazdálkodási és közpolitikai elmélet és gyakorlat új eredményei, a társadalmi-gazdasági-jogi környezet szakterületét érintő változásai iránt.
d) autonómiája és felelőssége
– Szervezetpolitikai, stratégiai, irányítási szempontból jelentős területeken is önállóan választja ki és alkalmazza a releváns problémamegoldási módszereket, önállóan lát el gazdasági elemző, döntés előkészítő, tanácsadói feladatokat.
– Felelősséget vállal saját munkájáért, az általa irányított szervezetért, vállalkozásáért, az alkalmazottakért.
– Önállóan azonosítja, tervezi és szervezi saját és beosztottai szakmai és általános fejlődését, azokért felelősséget vállal és visel.
– Önálló szakmai nézetei alapján, szervezetpolitikai, stratégiai, irányítási szempontból jelentős területeken önállóan lát el gazdasági elemző, döntéselőkészítő, tanácsadói feladatokat.
– Kezdeményező a problémák megoldásában, stratégiák kialakításában, csoportok és munkatársak együttműködésében szervezeten belül és szervezetek között egyaránt.
– A szakmai kérdések megfogalmazásakor a gazdasági és gazdaságon kívüli következmények önálló és felelős végiggondolása és figyelembe vétele jellemzi. Felelősséget vállal és visel tevékenységének más szakterületeket érintő következményeiért.
– Önállóan készített szakmai összefoglalóinak, előadásainak, publikációinak szakmai tartalmáért és szaknyelvi korrektségéért felelősséget vállal.
– Társadalmi és közéleti ügyekben kezdeményező, felelős magatartást tanúsít a munkatársak, beosztottak vonatkozásában.
9. A mesterképzés jellemzői
9.1. Szakmai jellemzők
9.1.1. A szakképzettséghez vezető tudományágak, szakterületek, amelyekből a szak felépül:
– közgazdaságtan 40–60 kredit;
– közigazgatás-tudomány, közpolitika-tudomány és közpolitika-elemzés 20–30 kredit;
– szervezés- és vezetéstudomány 10–15 kredit;
– politikatudomány 10–15 kredit;
– jogtudomány 10–15 kredit.
9.1.2. A választható specializációkat is figyelembe véve a közpolitika-elemzés és -értékelés, a közszervezetek vezetési és szervezési feladatai, az ágazati szakpolitikai szakértés szakterületein szerezhető speciális ismeret. A képző intézmény által ajánlott specializáció kredit aránya a képzés egészén belül 15–25 kredit.
9.2. Idegennyelvi követelmény
A diploma megszerzéséhez angol nyelvből államilag elismert, legalább középfokú (B2), komplex típusú nyelvvizsga vagy egy másik élő idegen nyelvből középfokú (B2), komplex típusú, a képzési területnek megfelelő szaknyelvi nyelvvizsga vagy államilag elismert felsőfokú (C1), komplex típusú általános nyelvvizsga vagy ezekkel egyenértékű érettségi bizonyítvány vagy oklevél szükséges.
9.3. A 4.2. és 4.3. pontban megadott oklevéllel rendelkezők esetén a mesterképzési képzési ciklusba való belépés minimális feltételei
A mesterképzésbe való belépéshez szükséges minimális kreditek száma 60 kredit az alábbi területekről:
– módszertani, gazdaságtani és társadalomtudományi ismeretek területről 40 kredit;
– szakspecifikus ismeretek (közszolgálati intézmények, kormányzati szintek gazdálkodása, irányítása, közpolitikai, szakpolitikai ismeretek, közjogi, társadalompolitikai ismeretek) területéről 20 kredit.
A mesterképzésbe való felvétel feltétele, hogy a hallgató a korábbi tanulmányai alapján a felsorolt területeken legalább 30 kredittel rendelkezzen. A mesterképzésben a hiányzó krediteket a felsőoktatási intézmény tanulmányi és vizsgaszabályzatában meghatározottak szerint kell megszerezni.
1. A mesterképzési szak megnevezése: közgazdasági elemző (Economic Analysis)
2. A mesterképzési szakon szerezhető végzettségi szint és a szakképzettség oklevélben szereplő megjelölése
– végzettségi szint: mester- (magister, master; rövidítve: MSc-) fokozat
– szakképzettség: okleveles közgazdasági elemző
– a szakképzettség angol nyelvű megjelölése: Economic Analyst
3. Képzési terület: gazdaságtudományok
4. A mesterképzésbe történő belépésnél előzményként elfogadott szakok
4.1. Teljes kreditérték beszámításával vehető figyelembe: az alkalmazott közgazdaságtan, a gazdaság- és- pénzügy-matematikai elemzés alapképzési szak.
4.2. A 9.3. pontban meghatározott kreditek teljesítésével elsősorban számításba vehető: a gazdaságtudományok képzési területről az emberi erőforrások, a gazdálkodás és menedzsment, a kereskedelem és marketing, a nemzetközi gazdálkodás, a pénzügy és számvitel, a turizmus-vendéglátás, az üzleti szakoktató, az informatikai képzési területről a gazdaságinformatikus alapképzési szak.
4.3. A 9.3. pontban meghatározott kreditek teljesítésével vehetők figyelembe továbbá: azok az alapképzési és mesterképzési szakok, illetve a felsőoktatásról szóló 1993. évi LXXX. törvény szerinti szakok, amelyeket a kredit megállapításának alapjául szolgáló ismeretek összevetése alapján a felsőoktatási intézmény kreditátviteli bizottsága elfogad.
5. A képzési idő félévekben: 4 félév
6. A mesterfokozat megszerzéséhez összegyűjtendő kreditek száma: 120 kredit
– a szak orientációja: elmélet-orientált (60–70 százalék)
– a diplomamunka készítéséhez rendelt kreditérték: 15 kredit
– a szabadon választható tantárgyakhoz rendelhető minimális kreditérték: 6 kredit
7. * A szakképzettség képzési területek egységes osztályozási rendszere szerinti tanulmányi területi besorolása: 314/0311
8. A mesterképzési szak képzési célja és a szakmai kompetenciák
A képzés célja közgazdasági elemző szakemberek képzése, akik közgazdaság-tudományi műveltségük, az európai és világpiacon versenyképes tudásuk alapján, elméleti és módszertani ismereteik birtokában képesek önálló, kreatív, közgazdász szemléletű gondolkodásra, alkalmazott közgazdaság-tudományi elemzések és kutatások végzésére az akadémiai, állami és magánszférában. Felkészültek tanulmányaik doktori képzésben történő folytatására.
8.1. Az elsajátítandó szakmai kompetenciák
8.1.1. Közgazdasági elemző szakon a közgazdász
a) tudása
– Elsajátította a gazdaságtudomány, illetve a gazdaság mikro és makro szerveződési szintjeinek fogalmait, elméleteit, folyamatait és jellemzőit, ismeri a meghatározó gazdasági tényeket.
– Érti a gazdálkodó szervezetek struktúráját, működését és hazai, illetve nemzeti határokon túlnyúló kapcsolatrendszerét, információs és motivációs tényezőit, különös tekintettel az intézményi környezetre. Ismeri az európai integrációs folyamatot és az Európai Uniónak a tevékenységéhez kapcsolódó szakpolitikáit.
– Ismeri a problémafelismerés-, -megfogalmazás- és -megoldás, az információgyűjtés- és -feldolgozás korszerű, elméletileg is igényes matematikai-statisztikai, ökonometriai, modellezési módszereit és azok korlátait.
– Ismeri a vállalkozás, a gazdálkodó szervezet és a projekt tervezésének és vezetésének szabályait, szakmai és etikai normáit.
– Ismeri és érti a közgazdaságtanban használt matematikai módszereket és azok korlátait valamint a korszerű, elméletileg igényes statisztikai, ökonometriai módszereket és azok korlátait.
– Ismeri és érti a mikro- és makroökonómia fogalmi kereteit, továbbá a gazdasági rendszer működési elveit, automatizmusait és intézményi sajátosságait.
– Rendelkezik a közgazdaságtan területén jelentkező problémák beazonosításához és megoldásához szükséges szakértői tudással.
– Ismeri és érti a közgazdaságtan releváns információgyűjtési, információelemzési és problémamegoldási módszereit, ezek alkalmazási feltételeit, valamint a közgazdasági elemzésekben használható számítástechnikai eszközök lehetőségeit és korlátait.
– Ismeri és érti a közgazdaságtan és a tudományos munka szakmai és etikai normáit.
– Elsajátította a szakszerű és hatékony kommunikáció írásbeli és szóbeli formáit, az adatok és folyamatok vizualizációjának módjait, ideértve az infokommunikációs technológia által nyújtott lehetőségeket is.
b) képességei
– Képes önálló új következtetéseket, eredeti gondolatokat és megoldási módokat megfogalmazni, képes az igényes elemzési, modellezési módszerek alkalmazására, komplex problémák megoldására irányuló stratégiák kialakítására, döntések meghozatalára változó hazai és nemzetközi környezetben, illetve szervezeti kultúrában is.
– A gyakorlati tudás, tapasztalatok megszerzését követően közepes és nagyméretű vállalkozást, komplex szervezeti egységet vezet, gazdálkodó szervezetben átfogó gazdasági funkciót lát el, összetett gazdálkodási folyamatokat tervez, irányít, az erőforrásokkal gazdálkodik.
– Nemzetközi, multikulturális környezetben is képes hatékony munkavégzésre.
– Képes a társadalmi és üzleti problémák közgazdasági szempontú elemzésére, önálló megfogalmazására.
– Képes magyar és idegen nyelven elméleti, módszertani és ténybeli forrásokat feltárni, szakterületének, a szakterület szerint releváns kapcsolódó tudományoknak a szakmai közleményeit követni.
– Képes a feltárt szakmai forrásokat, adatokat rendszerezni, kritikailag elemezni, ehhez korszerű infokommunikációs technológiai eszközöket felhasználni, elemzései során az igényes matematikai-statisztikai, ökonometriai és modellezési módszerekre támaszkodni.
– Képes komplex problémák megoldására irányuló stratégiák kialakítására, a megoldás megtervezésére, döntések meghozatalára, gazdasági szereplők számára szakmai tanácsadásra.
– Képes szakterületén szakmai összefoglalókat, elemzéseket készíteni, előadásokat tartani, szakmai vitákban aktívan részt venni, az infokommunikációs és a prezentációs eszközrendszer korszerű módszereinek felhasználásával, idegen nyelven is.
– Képes nagyméretű és összetett projektben, csoportos feladatmegoldásban részt venni, vezetőként a tevékenységet vezetni, szervezni, értékelni.
c) attitűdje
– Kritikusan viszonyul saját, illetve a beosztottak munkájához és magatartásához, innovatív és proaktív magatartást tanúsít a gazdasági problémák kezelésében. Nyitott és befogadó a gazdaságtudomány és gyakorlat új eredményei iránt.
– Kulturált, etikus és tárgyilagos értelmiségi hozzáállás jellemzi a személyekhez, illetve a társadalmi problémákhoz való viszonyulása során, munkájában figyel a szélesebb körű társadalmi, ágazati, regionális, nemzeti és európai értékre (ide értve a társadalmi, szociális és ökológiai, fenntarthatósági szempontokat is).
– Törekszik tudásának és munkakapcsolatainak fejlesztésére, erre munkatársait és beosztottait is ösztönzi, segíti, támogatja.
– Ismeri a közgazdaságtani elemzés alapvető értékeit és normáit, törekszik azok kritikai értelmezésére és fejlesztésére.
– Problémacentrikus látásmóddal, problémamegoldó gondolkodással rendelkezik, kulturált, etikus és tárgyilagos értelmiségi hozzáállás jellemzi a személyekhez, illetve a társadalmi problémákhoz való viszonyulása során.
– Kritikusan viszonyul saját, illetve a beosztottak tudásához, munkájához és magatartásához, szemléletmódja révén nyitott és befogadó a gazdaságtudomány és gyakorlat új eredményei, a társadalmi-gazdasági-jogi környezet szakterületét érintő változásai iránt.
– Projektben, csoportos feladatvégzés esetén határozott, konstruktív, együttműködő, kezdeményező, kész megosztani szakmai és társadalmi tudását a szakmai és a nem szakmai közönséggel is.
d) autonómiája és felelőssége
– Szervezetpolitikai, stratégiai, irányítási szempontból jelentős területeken is önállóan választja ki és alkalmazza a releváns problémamegoldási módszereket, önállóan lát el gazdasági elemző, döntéselőkészítő, tanácsadói feladatokat. Önállóan létesít, szervez és irányít nagyobb méretű vállalkozást, vagy nagyobb szervezetet, szervezeti egységet is.
– Felelősséget vállal saját munkájáért, az általa irányított szervezetért, vállalkozásáért, az alkalmazottakért.
– Önállóan azonosítja, tervezi és szervezi saját és beosztottai szakmai és általános fejlődését, azokért felelősséget vállal és visel.
– Önállóan alakítja ki az adott probléma szempontjából releváns álláspontját,
szervezetpolitikai, stratégiai, irányítási szempontból jelentős területeken önállóan lát el gazdasági elemző, döntéselőkészítő, tanácsadói feladatokat.
– Az elemzői feladatok megoldása során önállóan választja ki és alkalmazza a releváns problémamegoldási módszereket, vizsgálja, vállalja és kezeli annak felelősségét, hogy az elemzések és gyakorlati eljárások során kapott eredmények a választott módszertől is függenek.
– Felelősséget vállal saját munkájáért, döntéseiért, az általa irányított szervezetért, vállalkozásáért.
9. A mesterképzés jellemzői
9.1. Szakmai jellemzők
9.1.1. A szakképzettséghez vezető tudományágak, szakterületek, amelyekből a szak felépül:
– gazdaságtudományi és társadalomtudományi ismeretek (gazdaságtani és módszertani ismeretek mikroökonómia és makroökonómia, elméleti és alkalmazott ökonometria, a fentiekhez szükséges matematikai ismeretek, a közgazdasági gondolkodás története) 60–70 kredit.
– közgazdasági elemző közgazdaságtani szakmai ismeretei [gazdasági dinamika, gazdasági fejlődés és növekedés (gazdasági fejlődés, innováció, oktatás-gazdaságtan); a közgazdaságtan módszertana (haladó statisztikai és ökonometriai ismeretek, szabályozási rendszerek); területi és környezeti gazdaságtanok (nemzetközi gazdaságtan, regionális gazdaságtan, környezet-gazdaságtan); gazdaságmodellezés (többszektoros és dinamikus modellek, gazdasági előrejelzés); pénzügyi gazdaságtan (nemzetközi pénzügyek, monetáris makroökonómia); közösségi gazdaságtan és pénzügyek (közösségi gazdaságtan, közösségi pénzügyek); fogyasztói-munkavállalói-vállalati magatartás (munkagazdaságtan, demográfia, iparági piacszerkezetek); intézmények, gazdaságpolitika (intézményi és összehasonlító közgazdaságtanok) 40–50 kredit.
9.2. Idegennyelvi követelmény
A mesterfokozat megszerzéséhez angol nyelvből és egy további idegen nyelvből államilag elismert, középfokú (B2), komplex típusú nyelvvizsga vagy ezekkel egyenértékű érettségi bizonyítvány vagy oklevél szükséges.
9.3. A 4.2. és 4.3. pontban megadott oklevéllel rendelkezők esetén a mesterképzési képzési ciklusba való belépés minimális feltételei
A mesterképzésbe való belépéshez szükséges minimális kreditek száma 80 kredit az alábbi területekről:
– gazdaságtani és társadalomtudományi ismeretek (mikroökonómia, makroökonómia, közgazdaság, gazdálkodás) területéről 50 kredit;
– módszertani ismeretek (matematika, statisztika, ökonometria, döntéstudomány és informatikai ismeretek) területéről 30 kredit.
A mesterképzésbe való felvétel feltétele, hogy a hallgató a korábbi tanulmányai alapján a felsorolt területeken legalább 50 kredittel rendelkezzen. A mesterképzésben a hiányzó krediteket a felsőoktatási intézmény tanulmányi és vizsgaszabályzatában meghatározottak szerint kell megszerezni.
1. A mesterképzési szak megnevezése: marketing (Marketing)
2. A mesterképzési szakon szerezhető végzettségi szint és a szakképzettség oklevélben szereplő megjelölése
– végzettségi szint: mester- (magister, master; rövidítve: MSc-) fokozat
– szakképzettség: okleveles közgazdász marketing szakon
– a szakképzettség angol nyelvű megjelölése: Economist in Marketing
3. Képzési terület: gazdaságtudományok
4. A mesterképzésbe történő belépésnél előzményként elfogadott szakok
4.1. Teljes kreditérték beszámításával vehetők figyelembe: a gazdaságtudományok képzési területről a gazdálkodási és menedzsment, a pénzügy és számvitel, a nemzetközi gazdálkodás, a kereskedelem és marketing, a műszaki képzési területről a műszaki menedzser alapképzési szak.
4.2. A 9.4. pontban meghatározott kreditek teljesítésével elsősorban számításba vehető: a gazdaságtudományok képzési területről az emberi erőforrások, a turizmus-vendéglátás, az alkalmazott közgazdaságtan, a gazdaságelemzés, a közszolgálati, az üzleti szakoktató alapképzési szak.
4.3. A 9.4. pontban meghatározott kreditek teljesítésével vehetők figyelembe továbbá: azok az alapképzési és mesterképzési szakok, illetve a felsőoktatásról szóló 1993. évi LXXX. törvény szerinti szakok, amelyeket a kredit megállapításának alapjául szolgáló ismeretek összevetése alapján a felsőoktatási intézmény kreditátviteli bizottsága elfogad.
5. A képzési idő félévekben: 4 félév
6. A mesterfokozat megszerzéséhez összegyűjtendő kreditek száma: 120 kredit
– a szak orientációja: kiegyensúlyozott (40–60 százalék)
– a diplomamunka készítéséhez rendelt kreditérték: 15 kredit
– a szabadon választható tantárgyakhoz rendelhető minimális kreditérték: 6 kredit
7. * A szakképzettség képzési területek egységes osztályozási rendszere szerinti tanulmányi területi besorolása: 342/0414
8. A mesterképzési szak képzési célja és a szakmai kompetenciák
A képzés célja marketing szakemberek képzése, akik különböző üzleti és non-business szervezetekben, intézményekben és vállalkozásokban végeznek marketingtevékenységet. Megszerzett elméleti és gyakorlati ismereteik birtokában képesek marketingstratégia kialakítására, a tág értelemben vett marketingtevékenységek, projektek menedzselésére, különböző szervezetek, folyamatok és szakmai programok irányítására, a szükséges marketingeszközök tartalmának meghatározására, feladatok végrehajtásának koordinálására, kapcsolattartásra belső és külső funkciókkal, szervezetekkel. Írásban, szóban és modern infokommunikációs eszközökkel két idegen nyelven is képesek kommunikálni. Felkészültek tanulmányaik doktori képzésben történő folytatására.
8.1. Az elsajátítandó szakmai kompetenciák
8.1.1. Marketing szakon a közgazdász
a) tudása
– Elsajátította a gazdaságtudomány, illetve a gazdaság mikro és makro szerveződési szintjeinek fogalmait, elméleteit, folyamatait és jellemzőit, ismeri a meghatározó gazdasági tényeket.
– Érti a gazdálkodó szervezetek struktúráját, működését és hazai, illetve nemzeti határokon túlnyúló kapcsolatrendszerét, információs és motivációs tényezőit, különös tekintettel az intézményi környezetre.
– Ismeri az európai integrációs folyamatot és az Európai Uniónak a tevékenységéhez kapcsolódó szakpolitikáit.
– Ismeri a problémafelismerés, -megfogalmazás és -megoldás, az információgyűjtés és
– feldolgozás korszerű, elméletileg is igényes matematikai-statisztikai, ökonometriai, modellezési módszereit, valamint azok korlátait is.
– Ismeri a vállalkozás, gazdálkodó szervezet és projekt tervezési és vezetési szabályait, szakmai és etikai normáit.
– Ismeri a marketing szakterület általános és specifikus jellemzőit, határait, legfontosabb fejlődési irányait, szakterületeinek kapcsolódását rokon szakterületekhez. Részletekbe menően ismeri a marketing szakterület összefüggéseit, elméleteit és az ezeket felépítő terminológiát.
– Ismeri marketing szakterületének sajátos kutatási (ismeretszerzési és problémamegoldási) módszereit, absztrakciós technikáit, az elvi kérdések gyakorlati vonatkozásainak kidolgozási módjait, a marketing részterületek tervezésének, mérésének és elemzésének módszereit.
– Ismeri a marketingstratégia erőforrás alapú elméleteit, a stratégiai menedzsment elemzési módszereit, valamint további marketing részterületek (például eladásmenedzsment, marketing engineering, kvalitatív kutatás, kreatív tervezés) elméleti alapjait és elemzési módszereit.
– Jól ismeri marketing szakterülete szókincsét és az írott és beszélt nyelvi kommunikáció sajátosságait, legfontosabb formáit, módszereit, és technikáit anyanyelvén és egy idegen nyelven.
– Ismeri az értékalkotó marketingfolyamatok és az innováció kapcsolatát.
– Jól ismeri a vevőorientáció érvényesítésének szervezeti formáit és folyamatait. Ismeri és érti a fogyasztói választást magyarázó elméleteket, a fogyasztás társadalmi szerepét.
– Ismeri és használja a marketingkutatás kvantitatív és kvalitatív elemzési és szoftvertámogatású többváltozós módszereit, valamint a vállalati adatbázisok kezelését, elemzését a marketing felhasználás céljából.
b) képességei
– Önálló új következtetéseket, eredeti gondolatokat és megoldási módokat fogalmaz meg, képes az igényes elemzési, modellezési módszerek alkalmazására, komplex problémák megoldására irányuló stratégiák kialakítására, döntések meghozatalára, változó hazai és nemzetközi környezetben, illetve szervezeti kultúrában is.
– A gyakorlati tudás, tapasztalatok megszerzését követően képes közepes és nagyméretű vállalkozás, komplex szervezeti egység vezetésére, gazdálkodó szervezetben átfogó gazdasági funkciót lát el, összetett gazdálkodási folyamatokat tervez, irányít, az erőforrásokkal gazdálkodik. Nemzetközi, multikulturális környezetben is képes hatékony munkavégzésre.
– Képes elvégezni a marketing szakterülete ismeretrendszerét alkotó különböző elképzelések részletes analízisét, és az átfogó és speciális összefüggéseket szintetizálva megfogalmazni.
– Képes sokoldalú, interdiszciplináris megközelítéssel speciális szakmai problémákat azonosítani, továbbá feltárni és megfogalmazni az azok megoldásához szükséges részletes elméleti és gyakorlati hátteret.
– Magas szinten használja a marketing szakterület ismeretközvetítési technikáit, és dolgozza fel a magyar és idegen nyelvű publikációs forrásait.
– Saját elemzésen alapuló egyéni álláspontot alakít ki és azt vitában is megvédi és képes komplex problémák megoldására irányuló stratégiák kialakítására, a megoldás megtervezésére, döntések meghozatalára.
– Gazdálkodási folyamatokban, projektekben, csoportos feladatmegoldásokban vesz részt, vezetőként a tevékenységet tervezi, irányítja, szervezi, koordinálja, értékeli. Képes a tanult ismeretek és megszerzett tapasztalatok birtokában saját vállalkozás irányítására és működtetésére.
– Képes vezetői testületek számára önálló elemzések és előterjesztések készítésére.
c) attitűdje
– Kritikusan viszonyul saját, illetve a beosztottak munkájához és magatartásához, innovatív és proaktív magatartást tanúsít a gazdasági problémák kezelésében. Nyitott és befogadó a gazdaságtudomány és gyakorlat új eredményei iránt.
– Kulturált, etikus és tárgyilagos értelmiségi hozzáállás jellemzi a személyekhez, illetve a társadalmi problémákhoz való viszonyulása során, munkájában figyel a szélesebb körű társadalmi, ágazati, regionális, nemzeti és európai értékre (ide értve a társadalmi, szociális és ökológiai, fenntarthatósági szempontokat is).
– Törekszik tudásának és munkakapcsolatainak fejlesztésére, erre munkatársait és beosztottait is ösztönzi, segíti, támogatja.
– Vállalja azokat az átfogó és speciális viszonyokat, azt a szakmai identitást, amelyek marketing szakterülete sajátos karakterét, személyes és közösségi szerepét alkotják.
– Hitelesen közvetíti szakmája összefoglaló és részletezett problémaköreit.
– Új, komplex megközelítést kívánó, stratégiai döntési helyzetekben, illetve nem várt élethelyzetekben is törekszik a jogszabályok és etikai normák teljeskörű figyelembevételével dönteni.
– Kezdeményező szerepet vállal szakmájának a közösség szolgálatába állítására. Fejlett marketing szakmai identitással, hivatástudattal rendelkezik, amelyet a szakmai és szélesebb társadalmi közösség felé is vállal.
d) autonómiája és felelőssége
– Szervezetpolitikai, stratégiai, irányítási szempontból jelentős területeken is önállóan választja ki és alkalmazza a releváns problémamegoldási módszereket, önállóan lát el gazdasági elemző, döntés előkészítő, tanácsadói feladatokat.
– Önállóan létesít, szervez és irányít nagyobb méretű vállalkozást, vagy nagyobb szervezetet, szervezeti egységet is.
– Felelősséget vállal saját munkájáért, az általa irányított szervezetért, vállalkozásáért, az alkalmazottakért.
– Önállóan azonosítja, tervezi és szervezi saját és beosztottai szakmai és általános fejlődését, azokért felelősséget vállal és visel.
– Kialakított marketing szakmai véleményét előre ismert döntési helyzetekben önállóan képviseli. Új, komplex döntési helyzetekben is felelősséget vállal azok környezeti és társadalmi hatásaiért.
– Bekapcsolódik kutatási és fejlesztési projektekbe, a projektcsoportban a cél elérése érdekében autonóm módon, a csoport többi tagjával együttműködve mozgósítja elméleti és gyakorlati tudását, képességeit.
– Társadalmi és közéleti ügyekben kezdeményező, felelős magatartást tanúsít a munkatársak, beosztottak vonatkozásában.
9. A mesterképzés jellemzői
9.1. Szakmai jellemzők
9.1.1. A szakképzettséghez vezető tudományágak, szakterületek, amelyekből a szak felépül:
– gazdaságtani és társadalomtudományi ismeretek (modern közgazdasági elméletek, döntéselméleti és módszertani ismeretek, szervezetek és vállalkozások gazdálkodása és vezetése, irányítása, stratégai menedzsment, pénzügyi menedzsment, a marketing vezetési kérdései, értékteremtő, logisztikai folyamatok tervezése és irányítása) 25–40 kredit;
– marketing szakmai ismeretek [környezet- és piacelemzés tervezése, végrehajtása, marketingkutatás tervezése, módszertana, marketing információs és döntéstámogató rendszer, a fogyasztáselmélet és vásárlói magatartás elemzése, disztribúció-menedzsment, beszerzési és értékesítési (Sales) folyamatok irányítása, vezetése, ellátási lánc menedzselése, termékek és márkák menedzselése, integrált marketing-kommunikáció, kommunikációs stratégia és eszközei, gazdasági és versenyjogi ismeretek, marketingstratégia tervezése és végrehajtása, marketing-kontrolling, interkulturális, nemzetközi marketing kérdései, társadalomtudományi módszertanok, legújabb szakmaterületi eredmények elsajátítása, alkalmazása] 30–40 kredit.
9.1.2. A válaszható specializációk, szakmai modulok képzésen belül kreditaránya: 30–45 kredit.
9.2. Idegennyelvi követelmény
A mesterfokozat megszerzéséhez angol nyelvből államilag elismert, legalább középfokú (B2), komplex típusú nyelvvizsga vagy egy másik élő idegen nyelvből középfokú (B2), komplex típusú, a képzési területnek megfelelő szaknyelvi nyelvvizsga vagy államilag elismert, felsőfokú (C1), komplex típusú általános nyelvvizsga vagy ezekkel egyenértékű érettségi bizonyítvány vagy oklevél szükséges.
9.3. A szakmai gyakorlat követelményei
A képzéshez szakmai gyakorlat kapcsolódhat. A szakmai gyakorlat követelményeit a képzés tanterve határozza meg.
9.4. A 4.2. és 4.3. pontban megadott oklevéllel rendelkezők esetén a mesterképzési képzési ciklusba való belépés minimális feltételei:
A mesterképzésbe való belépéshez szükséges minimális kreditek száma legalább 30 kredit az alábbi területekről:
– módszertani ismeretek (matematika, statisztika, informatika) területéről 8–12 kredit;
– elméleti közgazdaságtani ismeretek (mikro- és makroökonómia, nemzetközi gazdaságtan, regionális gazdaságtan, gazdaságtörténet) területéről 8–12 kredit;
– üzleti szakmai ismeretek (vállalatgazdaságtan, vállalati pénzügy, marketing, számvitel, vezetés-szervezés, emberi erőforrás) területéről 10–14 kredit.
1. A mesterképzési szak megnevezése: Master of Business Administration (MBA)
2. A mesterképzési szakon szerezhető végzettségi szint és a szakképzettség oklevélben szereplő megjelölése
– végzettségi szint: mester- (magister, master; rövidítve: MSc-) fokozat
– szakképzettség: okleveles közgazdász MBA szakon
– a szakképzettség angol nyelvű megjelölése: Economist
3. Képzési terület: gazdaságtudományok
4. A mesterképzésbe történő belépésnél előzményként elfogadott szakok
4.1. Teljes kreditérték beszámításával vehető figyelembe: a gazdaságtudományok képzési terület alapképzési szakjai, továbbá a műszaki képzési területről a műszaki menedzser, az agrár képzési területről a vidékfejlesztési agrármérnöki, az informatikus képzési területről a gazdaságinformatikus, valamint az orvos-egészségtudomány képzési területről az egészségügyi szervező alapképzési szak.
4.2. A 9.5. pontban meghatározott kreditek teljesítésével vehetők figyelembe továbbá: azok az alapképzési és mesterképzési szakok, illetve a felsőoktatásról szóló 1993. évi LXXX. törvény szerinti szakok, amelyeket a kredit megállapításának alapjául szolgáló ismeretek összevetése alapján a felsőoktatási intézmény kreditátviteli bizottsága elfogad.
5. A képzési idő félévekben: 4 félév
6. A mesterfokozat megszerzéséhez összegyűjtendő kreditek száma: 120 kredit
– a szak orientációja: kiegyensúlyozott (40–60 százalék)
– a diplomamunka készítéséhez rendelt kreditérték: 15 kredit
– a szabadon választható tantárgyakhoz rendelhető minimális kreditérték: 6 kredit
7. * A szakképzettség képzési területek egységes osztályozási rendszere szerinti tanulmányi területi besorolása: 345/0413
8. A mesterképzési szak képzési célja és a szakmai kompetenciák
A képzés célja közgazdász szakemberek képzése, akik az üzleti terület minden fontosabb részterületén megszerzett ismereteik birtokában képesek a szervezetek, vállalkozások fennmaradását és fejlődését biztosító stratégiai szemlélet kialakítására. Ismerik a nemzetközi gazdaság fő tendenciáit, valamint képesek az emberi erőforrások, illetve általában szervezetek, vállalkozások tevékenységeinek irányítására. Cél továbbá a megfelelő elméleti alapokkal ötvözött karriergyorsítás. Felkészültek tanulmányaik doktori képzésben történő folytatására.
8.1. Az elsajátítandó szakmai kompetenciák
8.1.1. MBA szakon a közgazdász
a) tudása
– Elsajátította a gazdaságtudomány, illetve a gazdaság mikro és makro szerveződési szintjeinek fogalmait, elméleteit, folyamatait és jellemzőit, ismeri a meghatározó gazdasági tényeket. Érti a gazdálkodó szervezetek struktúráját, működését és hazai, illetve nemzeti határokon túlnyúló kapcsolatrendszerét, információs és motivációs tényezőit, különös tekintettel az intézményi környezetre.
– Ismeri az európai integrációs folyamatot és az Európai Uniónak a tevékenységéhez kapcsolódó szakpolitikáit.
– Birtokában van a problémafelismerés, -megfogalmazás és -megoldás, az információgyűjtés és -feldolgozás korszerű, elméletileg is igényes matematikai-statisztikai, ökonometriai, modellezési módszereinek, ismeri azok korlátait is. Ismeri a vállalkozás, gazdálkodó szervezet és projekt tervezési és vezetési szabályait, szakmai és etikai normáit.
– Ismeri a gazdálkodásra ható tényezőket és azok befolyásolására használatos módszereket. Ismeri továbbá a döntéshozatali és döntéstámogatási módszereket.
– Átfogó ismeretekkel rendelkezik a gazdasági rendszer és a társadalom más alrendszerei közötti legfontosabb összefüggésekről.
– Széleskörű vezetési és szervezési ismeretekkel rendelkezik. A munka világán túl is releváns, átfogó társadalmi és közéleti műveltséggel és tudásanyaggal rendelkezik.
– A köznyelv magas szintű ismerete mellett birtokában van a gazdasági szaknyelvnek, kifejezési és fogalmazási sajátosságainak, az anyanyelvén és legalább egy idegen nyelven.
– Elsajátította a szakszerű és hatékony kommunikáció írásbeli és szóbeli formáit, az adatok bemutatásának táblázatos és grafikus módjait, ide értve az infokommunikációs technológia által nyújtott lehetőségeket is.
– Széles kontextusban ismeri az életpálya-tervezés lehetőségeit, feltételeit, eszközeit és módszereit, beleértve mások segítésének, motiválásának feltétel- és eszközrendszerét.
b) képességei
– Önálló új következtetéseket, eredeti gondolatokat és megoldási módokat fogalmaz meg, képes az igényes elemzési, modellezési módszerek alkalmazására, komplex problémák megoldására irányuló stratégiák kialakítására, döntések meghozatalára, változó hazai és nemzetközi környezetben, illetve szervezeti kultúrában is.
– A gyakorlati tudás, tapasztalatok megszerzését követően közepes és nagyméretű vállalkozást, komplex szervezeti egységet vezet, gazdálkodó szervezetben átfogó gazdasági funkciót lát el, összetett gazdálkodási folyamatokat tervez, irányít, az erőforrásokkal gazdálkodik.
– Nemzetközi, multikulturális környezetben is képes hatékony munkavégzésre.
– Saját elemzésen alapuló egyéni álláspontot alakít ki és azt vitában is képes képviselni.
– Képes komplex problémák megoldására irányuló stratégiák kialakítására, a megoldás megtervezésére, döntések meghozatalára, gazdasági szereplők számára szakmai tanácsadásra. Az elemzés és a gyakorlati problémamegoldás során, ha szükséges, interdiszciplináris megközelítést alkalmaz.
– Releváns tudással, felkészülten és aktívan vesz részt a társadalmi- és közéletben. Képes a társadalmi problémák felismerésére, megértésére, az új jelenségek feldolgozására.
– Gazdálkodási folyamatokban, projektekben, csoportos feladatmegoldásokban vesz részt, vezetőként a tevékenységet tervezi, irányítja, szervezi, koordinálja, értékeli.
– Szakterületén szakmai összefoglalókat, elemzéseket készít, előadásokat tart, szakmai vitákban részt vesz idegen nyelven is.
– Az élethosszig tartó tanulás révén az önfejlesztésre, az életpálya-építésre vonatkozó egyéni stratégiát épít fel, azt szervezi és menedzseli. Munkaszervezetében, vezetőként a munkatársak, beosztottak szakmai fejlődését tervezi és szervezi.
c) attitűdje
– Kritikusan viszonyul saját, illetve a beosztottak munkájához és magatartásához, innovatív és proaktív magatartást tanúsít a gazdasági problémák kezelésében.
– Nyitott és befogadó a gazdaságtudomány és gyakorlat új eredményei iránt.
– Kulturált, etikus és tárgyilagos értelmiségi hozzáállás jellemzi a személyekhez, illetve a társadalmi problémákhoz való viszonyulása során, munkájában figyel a szélesebb körű társadalmi, ágazati, regionális, nemzeti és európai értékre (ide értve a társadalmi, szociális és ökológiai, fenntarthatósági szempontokat is). Törekszik tudásának és munkakapcsolatainak fejlesztésére, erre munkatársait és beosztottait is ösztönzi, segíti, támogatja.
– Kötelességének tartja a hibák kijavítását, munkatársai fejlesztését. Segíti munkatársai, beosztottai személyes szakmai fejlődését.
– Érdeklődéssel fordul a kapcsolódó szaktudományok eredményei és megoldásai felé, nyitott a kapcsolatépítésre.
– Elkötelezett a minőségi munkavégzés iránt. Projektben, csoportos feladatvégzés esetén határozott, konstruktív, együttműködő, kezdeményező, toleráns és befogadó.
– Saját szakmai pályájának tervezésében és szervezésében a szakmai és társadalmi tudás és a társadalmi hasznosság gyarapításának igénye motiválja.
d) autonómiája és felelőssége
– Szervezetpolitikai, stratégiai, irányítási szempontból jelentős területeken is önállóan választja ki és alkalmazza a releváns problémamegoldási módszereket, önállóan lát el gazdasági elemző, döntés előkészítő, tanácsadói feladatokat.
– Önállóan létesít, szervez és irányít nagyobb méretű vállalkozást, vagy nagyobb szervezetet, szervezeti egységet is.
– Felelősséget vállal saját munkájáért, az általa irányított szervezetért, vállalkozásáért, az alkalmazottakért.
– Önállóan azonosítja, tervezi és szervezi saját és beosztottai szakmai és általános fejlődését, azokért felelősséget vállal és visel.
– Kialakított szakmai véleményét előre ismert döntési helyzetekben önállóan képviseli. Új, komplex döntési helyzetekben is felelősséget vállal azok környezeti és társadalmi hatásaiért.
9. A mesterképzés jellemzői
9.1. Szakmai jellemzők
9.1.1. A szakképzettséghez vezető tudományágak, szakterületek, amelyekből a szak felépül:
– közgazdasági és módszertani ismeretek kvantitatív módszerek, szervezeti viselkedés, számvitel, vállalati pénzügyek, marketing, termelésmenedzsment, emberierőforrás – menedzsment) legalább 25–40 kredit;
– gazdaságtani, menedzsment szakmai ismeretek (kvantitatív módszerek, szervezeti viselkedés, számvitel, vállalati pénzügyek, marketing, termelésmenedzsment, emberierőforrás-menedzsment, üzleti (vállalati) gazdaságtan, stratégiai menedzsment, vállalati kommunikáció, üzleti jog, változásmenedzsment, minőségmenedzsment, projektmenedzsment, döntés-problémamegoldás, nemzetközi pénzügyek, befektetések, információmenedzsment, kötelezően választható ismeretek) 20–30 kredit.
9.1.2. A választható specializációkat is figyelembe véve a bankügyletek, az egészségügy- menedzsment, a gazdaságpolitika, a határidős és opciós ügyletek, a környezetmenedzsment, a közösségi gazdaságtan, a logisztika, a makrogazdasági pénzügyek, a nemzetközi (multinacionális) menedzsment, a pszichológia, a technológiamenedzsment, a termelésszervezés, az üzleti etika, a haladó üzleti jog, üzletpolitika szakterületein szerezhető speciális ismeret.
A választható ismeretek kreditértéke 25–65 kredit.
9.2. Idegennyelvi követelmény
A mesterfokozat megszerzéséhez angol nyelvből államilag elismert, legalább középfokú (B2), komplex típusú nyelvvizsga vagy egy másik élő idegen nyelvből középfokú (B2), komplex típusú, a képzési területnek megfelelő szaknyelvi nyelvvizsga vagy államilag elismert felsőfokú (C1), komplex típusú általános nyelvvizsga vagy ezekkel egyenértékű érettségi bizonyítvány vagy oklevél szükséges.
9.3. A szakmai gyakorlat követelményei
A képzéshez szakmai gyakorlat kapcsolódhat. A szakmai gyakorlat követelményeit az intézményi tanterv határozza meg.
9.4. A képzést megkülönböztető speciális jegyek
A képzésbe való belépés feltétele alapfokozat birtokában legalább három, mesterfokozat birtokában legalább kétéves szakmai, vezetői gyakorlat.
9.5. A 4.2. pontban megadott oklevéllel rendelkezők esetén a mesterképzési képzési ciklusba való belépés minimális feltételei
A mesterképzésbe való belépéshez szükséges minimális kreditek száma 60 kredit az alábbi területekről:
– módszertani ismeretek (matematika, statisztika, informatika) területéről 15 kredit;
– közgazdasági ismeretek (mikro- és makroökonómia, nemzetközi gazdaságtan, környezet- gazdaságtan, gazdaságelmélet, gazdaságstatisztika, közgazdaság-elmélettörténet, gazdaságmodellezés, gazdaságpolitika, ágazati és funkcionális gazdaságtan, közösségi gazdaságtan, világ- és Európa-gazdaságtan, közpolitikai ismeretek) területéről 10 kredit;
– üzleti ismeretek (vállalati gazdaságtan, pénzügytan, gazdasági jog, döntéselmélet és módszertan, üzleti etika, üzleti kommunikáció) területéről 10 kredit;
– társadalomtudományi ismeretek (Európai Unió, általános és gazdasági jogi ismeretek, gazdaságtörténet, szociológia, pszichológia, filozófia) területéről 10 kredit;
– szakmai ismeretek (szervezeti viselkedés, számvitel, vállalati pénzügyek, marketing, termelésmenedzsment, vezetés és szervezés, kontrolling stratégiai tervezés, emberi erőforrás menedzsment) területéről 15 kredit.
A mesterképzésbe való felvétel feltétele, hogy a hallgató a korábbi tanulmányai alapján a felsorolt területeken legalább 30 kredittel rendelkezzen. A mesterképzésben a hiányzó krediteket a felsőoktatási intézmény tanulmányi és vizsgaszabályzatában meghatározottak szerint kell megszerezni.
1. A mesterképzési szak megnevezése: nemzetközi gazdaság és gazdálkodás (International Economy and Business)
2. A mesterképzési szakon szerezhető végzettségi szint és a szakképzettség oklevélben szereplő megjelölése
– végzettségi szint: mester- (magister, master; rövidítve: MSc-) fokozat
– szakképzettség: okleveles közgazdász nemzetközi gazdaság és gazdálkodás szakon
– a szakképzettség angol nyelvű megjelölése: Economist in International Economy and Business
3. Képzési terület: gazdaságtudományok
4. A mesterképzésbe történő belépésnél előzményként elfogadott szakok
4.1. Teljes kreditérték beszámításával vehető figyelembe: a nemzetközi gazdálkodás alapképzési szak.
4.2. A 9.4. pontban meghatározott kreditek teljesítésével elsősorban számításba vehető: a gazdaságtudományok képzési területről a gazdálkodási és menedzsment, az emberi erőforrások, a kereskedelem és marketing, a pénzügy és számvitel, a turizmus-vendéglátás, az üzleti szakoktató, az alkalmazott közgazdaságtan, a gazdaságelemzés, a közszolgálati, valamint társadalomtudomány képzési területről a nemzetközi tanulmányok alapképzési szak.
4.3. A 9.4. pontban meghatározott kreditek teljesítésével vehetők figyelembe továbbá: azok az alapképzési és mesterképzési szakok, illetve a felsőoktatásról szóló 1993. évi LXXX. törvény szerinti főiskolai alapképzési szakok, amelyeket a kredit megállapításának alapjául szolgáló ismeretek összevetése alapján a felsőoktatási intézmény kreditátviteli bizottsága elfogad.
5. A képzési idő félévekben: 4 félév
6. A mesterfokozat megszerzéséhez összegyűjtendő kreditek száma: 120 kredit
– a szak orientációja: kiegyensúlyozott (40–60 százalék)
– a diplomamunka készítéséhez rendelt kreditérték: 15 kredit
– a szabadon választható tantárgyakhoz rendelhető minimális kreditérték: 6 kredit
7. * A szakképzettség képzési területek egységes osztályozási rendszere szerinti tanulmányi területi besorolása: 314/0311
8. A mesterképzési szak képzési célja és a szakmai kompetenciák
A képzés célja közgazdász szakemberek képzése, akik alapvető nemzetközi, mikro- és makrogazdasági, nemzetközi gazdaságpolitikai, európai integrációs, nemzetközi jogi, valamint nemzetközi üzleti ismereteik birtokában képesek nemzetközi jellegű közgazdasági elemző munkára. Elsajátított kompetenciáik segítségével a gazdasági intézményrendszer különböző területein és szintjein, önálló munka végzésére, valamint döntés-előkészítő és elemző munkára alkalmasak, továbbá szállítmányozási feladatok irányítására és ellenőrzésére is képesek. Felkészültek tanulmányaik doktori képzésben történő folytatására.
8.1. Az elsajátítandó szakmai kompetenciák
8.1.1. Nemzetközi gazdaság és gazdálkodás szakon a közgazdász
a) tudása
– Elsajátította a gazdaságtudomány, illetve a gazdaság mikro és makro szerveződési szintjeinek fogalmait, elméleteit, folyamatait és jellemzőit, ismeri a meghatározó gazdasági tényeket.
– Érti a gazdálkodó szervezetek struktúráját, működését és hazai, illetve nemzeti határokon túlnyúló kapcsolatrendszerét, információs és motivációs tényezőit, különös tekintettel az intézményi környezetre.
– Ismeri az európai integrációs folyamatot és az Európai Uniónak a tevékenységéhez kapcsolódó szakpolitikáit.
– Birtokában van a problémafelismerés, -megfogalmazás és -megoldás, az információgyűjtés és -feldolgozás korszerű, elméletileg is igényes matematikai-statisztikai, ökonometriai, modellezési módszereinek, ismeri azok korlátait is.
– Ismeri a vállalkozás, gazdálkodó szervezet és projekt tervezési és vezetési szabályait, szakmai és etikai normáit.
– Ismeri a társadalmi-gazdasági összefüggéseket, és az azokat befolyásoló tényezőket lokális, regionális, nemzeti és nemzetközi szinteken.
– Ismeri és használja a közgazdasági, nemzetközi gazdasági, világgazdasági, gazdálkodási és döntési elméleteket és elemzési módszereket.
– Ismeri és érti a szak kutatásához, szakirodalmi eredmények feldolgozásához, illetve innovatív gyakorlati munkához szükséges problémamegoldó technikákat, a munkatársak, csoportok, illetve projektek, nagyobb szervezetek irányítási módszereit, a stratégiai tervezés és menedzsment vállalati, állami, regionális és globális módszereit.
– Ismeri és érti a nemzetközi üzleti, pénzügyi, szállítmányozási folyamatok beazonosítására alkalmas szakértői tudás alapjait, a szakterület szerint releváns információgyűjtési,
– elemzési és problémamegoldási módszereket, ezek alkalmazási feltételeit és korlátait.
– Ismeri és érti a gazdaságpolitika, a külkereskedelmi folyamatok, a külgazdasági politika gyakorlatát, trendjeit és azok hatásait. Ismeri a nemzetközi vállalkozásokhoz kapcsolódó más (jogi, területfejlesztési, oktatási) szakterületek által adott kereteket.
– A köznyelv magas szintű ismerete mellett birtokában van a gazdasági szaknyelvnek, kifejezési és fogalmazási sajátosságainak, az anyanyelven és legalább két idegen nyelven is.
b) képességei
– Önálló új következtetéseket, eredeti gondolatokat és megoldási módokat fogalmaz meg, képes az igényes elemzési, modellezési módszerek alkalmazására, komplex problémák megoldására irányuló stratégiák kialakítására, döntések meghozatalára, változó hazai és nemzetközi környezetben, illetve szervezeti kultúrában is.
– A gyakorlati tudás, tapasztalatok megszerzését követően közepes és nagyméretű vállalkozást, komplex szervezeti egységet vezet, gazdálkodó szervezetben átfogó gazdasági funkciót lát el, összetett gazdálkodási folyamatokat tervez, irányít, az erőforrásokkal gazdálkodik.
– Nemzetközi, multikulturális környezetben is képes hatékony munkavégzésre.
– Képes a munkaköréhez tartozó összetett szakfunkciók ellátására, szervezésére, irányítására, módszertanok kreatív alkalmazására, szakmailag megalapozott vélemény megfogalmazására, döntések előkészítésére és meghozatalára. Az elemzés és a gyakorlati problémamegoldás során, ha szükséges, interdiszciplináris megközelítést alkalmaz.
– Képes a vállalati, régiós, állami és nemzetközi szervezetek működésében megjelenő problémák és az új környezeti jelenségek önálló felismerésére, feladatok kijelölésére, megoldására.
– Képes hatékony nemzetközi üzleti stratégiák kidolgozására. Képes a nemzetközi üzleti környezet geopolitikai, társadalmi, kulturális és vallási vonatkozásainak elemzésére.
– Képes tárgyalási, meggyőzési technikák aktív és hatékony alkalmazására, üzleti kommunikációra legalább két idegen nyelven.
– Képes gazdálkodó szervezetben, nemzetközi szervezetekben, kormányzati intézményekben, gazdasági munkakörben, külkereskedelmi, pénzügyi, fejlesztés politikai, gazdaságpolitikai folyamatokhoz gazdasági tevékenységet tervezni, szervezni, továbbá ennek során tanult elemeket és módszereket alkalmazni, következtetéseket megfogalmazni, javaslatokat tenni és döntéseket hozni.
– Hazai és nemzetközi projektekben, csoportos feladatmegoldásokban vesz részt, vezetőként a tevékenységet tervezi, irányítja, szervezi, koordinálja, értékeli.
c) attitűdje
– Kritikusan viszonyul saját, illetve a beosztottak munkájához és magatartásához, innovatív és proaktív magatartást tanúsít a gazdasági problémák kezelésében.
– Nyitott és befogadó a gazdaságtudomány és gyakorlat új eredményei iránt.
– Kulturált, etikus és tárgyilagos értelmiségi hozzáállás jellemzi a személyekhez, illetve a társadalmi problémákhoz való viszonyulása során, munkájában figyel a szélesebb körű társadalmi, ágazati, regionális, nemzeti és európai értékekre (ide értve a társadalmi, szociális és ökológiai, fenntarthatósági szempontokat is).
– Törekszik tudásának és munkakapcsolatainak fejlesztésére, erre munkatársait és beosztottait is ösztönzi, segíti, támogatja.
– Vállalja és hitelesen képviseli szakmája társadalmi szerepét, alapvető viszonyát a világhoz.
Elkötelezett az általános társadalmi értékek mellett, szociálisan érzékeny mind hazai, mind nemzetközi viszonylatban.
– Elkötelezettség jellemzi a minőség, a fenntarthatóság és a sokszínűség iránt. Kritikusan viszonyul saját, illetve a beosztottak tudásához, munkájához és magatartásához. Kötelességének tartja a hibák kijavítását, munkatársai fejlesztését.
– Érdeklődéssel fordul a kapcsolódó szaktudományok eredményei és megoldásai felé, nyitott a kapcsolatépítésre.
– Jellemző rá a tudás megújításának képessége, a nyitott gondolkodásmód, a tolerancia és az együttműködési készség.
d) autonómiája és felelőssége
– Szervezetpolitikai, stratégiai, irányítási szempontból jelentős területeken is önállóan választja ki és alkalmazza a releváns problémamegoldási módszereket, önállóan lát el gazdasági elemző, döntés-előkészítő, tanácsadói feladatokat. Önállóan létesít, szervez és irányít nagyobb méretű vállalkozást, vagy nagyobb szervezetet, szervezeti egységet is.
– Felelősséget vállal saját munkájáért, az általa irányított szervezetért, vállalkozásáért, az alkalmazottakért. Önállóan azonosítja, tervezi és szervezi saját és beosztottai szakmai és általános fejlődését, azokért felelősséget vállal és visel.
– Társadalmi és közéleti ügyekben kezdeményező, felelős magatartást tanúsít a munkatársak, beosztottak vonatkozásában.
– Kezdeményező a problémák megoldásában, stratégiák kialakításában, csoportok és munkatársak együttműködésében szervezeten belül és szervezetek között egyaránt.
– Különböző bonyolultságú és különböző mértékben kiszámítható kontextusokban a módszerek és technikák széles körét alkalmazza önállóan a gyakorlatban.
– Bekapcsolódik kutatási és fejlesztési projektekbe, a projektcsoportban a cél elérése érdekében autonóm módon, a csoport többi tagjával együttműködve mozgósítja elméleti és gyakorlati tudását, képességeit.
9. A mesterképzés jellemzői
9.1. Szakmai jellemzők
9.1.1. A szakképzettséghez vezető tudományágak, szakterületek, amelyekből a szak felépül:
– közgazdaságtani és módszertani ismeretek (kvantitatív módszerek, ökonometria, gazdaságpolitika, politikai gazdaságtan, közgazdasági elméletek, nemzetközi gazdaságtan, nemzetközi pénzügyek, döntéselmélet, kutatásmódszertan) 25–40 kredit;
– a nemzetközi gazdaság és gazdálkodás szakmai ismeretei (nemzetközi vállalati környezet- és piacelemzés elmélete, regionális integrációs elemzés tervezése, végrehajtása, a világgazdasági fejlődés főbb elméleteinek, összehasonlító módszereinek ismeretei, nemzetközi gazdasági és üzleti információs rendszer formái, a nemzetközi pénzügyi folyamatok lényege, formái, hatásai, nemzetközi szervezetek irányítása, befolyásolása, hatásmechanizmusaik elemzése, társadalomtudományi módszertanok, legújabb szakmaterületi eredmények elsajátítása, alkalmazása, valamint a fejlődés-gazdaságtan vállalati, regionális és világgazdasági vonatkozásai) 30–45 kredit.
9.1.2. A válaszható specializációk, szakmai modulok képzésen belül kreditaránya: 30–45 kredit.
9.2. Idegennyelvi követelmény
A mesterfokozat megszerzéséhez angol nyelvből államilag elismert, legalább középfokú (B2), komplex típusú nyelvvizsga vagy egy másik élő idegen nyelvből középfokú (B2), komplex típusú, a képzési területnek megfelelő szaknyelvi nyelvvizsga vagy államilag elismert felsőfokú (C1), komplex típusú általános nyelvvizsga vagy ezekkel egyenértékű érettségi bizonyítvány vagy oklevél szükséges.
9.3. Szakmai gyakorlat követelményei
A képzéshez szakmai gyakorlat kapcsolódhat. A szakmai gyakorlat követelményeit a képzés tanterve határozza meg.
9.4. A 4.2. és 4.3. pontban megadott oklevéllel rendelkezők esetén a mesterképzési képzési ciklusba való belépés minimális feltételei
Az alapképzéstől eltérő mesterképzésbe való belépéshez szükséges minimális kreditek száma 45 kredit az alábbi területekről:
– közgazdasági és módszertani ismeretek (mikro- és makroökonómia, nemzetközi gazdaságtan, gazdaságelmélet, közgazdaság-elmélettörténet, gazdaságpolitika, matematika, statisztika, informatika) területéről legalább 18 kredit;
– üzleti alapismeretek (pénzügytan, vállalati pénzügyek, vállalati gazdaságtan, marketing, számvitel, vezetés és szervezés, emberi erőforrás gazdálkodás) területéről legalább 12 kredit;
– szakmai ismeretek területéről legalább 15 kredit.
A mesterképzésbe való felvétel feltétele, hogy a hallgató a korábbi tanulmányai alapján a felsorolt területeken legalább 15 kredittel rendelkezzen. A mesterképzésben a hiányzó krediteket a felsőoktatási intézmény tanulmányi és vizsgaszabályzatában meghatározottak szerint kell megszerezni.
1. A mesterképzési szak megnevezése: pénzügy (Finance)
2. A mesterképzési szakon szerezhető végzettségi szint és a szakképzettség oklevélben szereplő megjelölése
– végzettségi szint: mester- (magister, master; rövidítve: MSc-) fokozat
– szakképzettség: okleveles közgazdász pénzügy szakon
– a szakképzettség angol nyelvű megjelölése: Economist in Finance
3. Képzési terület: gazdaságtudományok
4. A mesterképzésbe történő belépésnél előzményként elfogadott szakok:
4.1. Teljes kreditérték beszámításával vehető figyelembe: a pénzügy és számvitel, a gazdálkodási és menedzsment alapképzési szak.
4.2. A 9.3. pontban meghatározott kreditek teljesítésével elsősorban számításba vehető: az alkalmazott közgazdaságtan, a gazdaság- és pénzügy-matematikai elemzés, a közszolgálati, a gazdálkodási és menedzsment, a kereskedelem és marketing, az emberi erőforrások, a nemzetközi gazdálkodás, a turizmus-vendéglátás, az üzleti szakoktató alapképzési szak.
4.3. A 9.3. pontban meghatározott kreditek teljesítésével vehetők figyelembe továbbá: azok az alapképzési és mesterképzési szakok, illetve a felsőoktatásról szóló 1993. évi LXXX. törvény szerinti szakok, amelyeket a kredit megállapításának alapjául szolgáló ismeretek összevetése alapján a felsőoktatási intézmény kreditátviteli bizottsága elfogad.
5. A képzési idő félévekben: 4 félév
6. A mesterfokozat megszerzéséhez összegyűjtendő kreditek száma: 120 kredit
– a szak orientációja: gyakorlatorientált (60–70 százalék)
– a diplomamunka készítéséhez rendelt kreditérték: 15 kredit
– a szabadon választható tantárgyakhoz rendelhető minimális kreditérték: 6 kredit
7. * A szakképzettség képzési területek egységes osztályozási rendszere szerinti tanulmányi területi besorolása: 343/0412
8. A mesterképzési szak képzési célja és a szakmai kompetenciák
A képzés célja gazdasági szakemberek képzése, akik pénzügyi, közgazdaság-tudományi műveltségükkel, nemzetközi összehasonlításban is versenyképes, korszerű és magas színvonalú elméleti, módszertani és gyakorlati tudásukkal képesek önálló, kreatív, közgazdász szemléletű gondolkodásra, a gazdaság pénzügyi folyamatainak irányítására és elemzésére makro- illetve mikroszinten egyaránt. Üzleti és módszertani ismereteiknek, a tudatosan fejlesztett vezetői készségeiknek és képességeiknek birtokában alkalmassá válnak a hazai és a nemzetközi gazdasági élet különböző területein, az állami és magánszférában a pénzügyi feladatok ellátására, a pénzügyi szakirodalom feldolgozására és gazdagítására. Felkészültek tanulmányaik mesterképzésben történő folytatására.
8.1. Az elsajátítandó szakmai kompetenciák
8.1.1. Pénzügyi szakon a közgazdász
a) tudása
– Elsajátította a gazdaságtudomány, illetve gazdaság mikro és makro szerveződési szintjeinek fogalmait, elméleteit, folyamatait és jellemzőit, ismeri a meghatározó gazdasági tényeket.
– Érti a gazdálkodó szervezetek struktúráját, működését és hazai, illetve nemzeti határokon túlnyúló kapcsolatrendszerét, információs és motivációs tényezőit, különös tekintettel az intézményi környezetre. Ismeri az európai integrációs folyamatot és az Európai Uniónak a tevékenységéhez kapcsolódó szakpolitikáit.
– Birtokában van a problémafelismerés, -megfogalmazás és -megoldás, az információgyűjtés és -feldolgozás korszerű, elméletileg is igényes matematikai-statisztikai, ökonometriai, modellezési módszereinek, ismeri azok korlátait is. Ismeri a vállalkozás, gazdálkodó szervezet és projekt tervezési és vezetési szabályait, szakmai és etikai normáit.
– Ismeri a sztenderd pénzügyi modelleket, különös tekintettel közgazdaságtan sztenderd modelljeire, azok alkalmazhatóságára.
– Ismeri a vállalati pénzügyi és beruházási döntések módszertanát, a vállalati beruházások és egyéb befektetések elemzésének módszertanát, a vállalatok finanszírozási és adóügyeinek lehetőségeit.
– A pénzügyi elmélet területén megszerzett biztos alapokon túl otthonosan mozog az olyan specializált témakörökben is, amelyek birtokában a hallgatók elhelyezkedhetnek a tágabb értelemben vett pénzügyi szférában (bankok, biztosítók, brókercégek, befektetési alap- és vagyonkezelők, illetve ezek felügyeleti szervei és a jegybank).
– Ismeri a pénz- és tőkepiaci instrumentumok árazását, a tőkepiaci tranzakciókat, és az ezekhez kapcsolódó értékelési eljárásokat, a pénzügyi kockázatkezelésben fontos származtatott ügyletekkel kapcsolatos elméletet és gyakorlatot.
b) képességei
– Önálló új következtetéseket, eredeti gondolatokat és megoldási módokat fogalmaz meg, képes az igényes elemzési, modellezési módszerek alkalmazására, komplex problémák megoldására irányuló stratégiák kialakítására, döntések meghozatalára, változó hazai és nemzetközi környezetben, illetve szervezeti kultúrában is.
– A gyakorlati tudás, tapasztalatok megszerzését követően közepes és nagyméretű vállalkozást, komplex szervezeti egységet vezet, gazdálkodó szervezetben átfogó gazdasági funkciót lát el, összetett gazdálkodási folyamatokat tervez, irányít, az erőforrásokkal gazdálkodik. Nemzetközi, multikulturális környezetben is képes hatékony munkavégzésre.
– Képes nagy és közepes vállalkozások pénzügyi funkcióit vezetni és irányítani, olyanokat is, amelyek tevékenységük vagy tőkeszerkezetük következtében kapcsolatban állnak a tőkepiaccal, illetve jelentős pénzügyi kockázatoknak vannak kitéve.
– Képes a vállalatok elemző, döntés-előkészítő, és döntéshozatali tevékenységének magas színvonalú ellátására.
– Képes a pénz- és tőkepiaci instrumentumok árazására, a tőkepiaci tranzakciók kezelésére és irányítására, a beruházások és egyéb befektetések elemzésére, a származtatott ügyletek pénzügyi kockázatkezelésére.
– Képes pénzintézeteknél, költségvetési intézményeknél, országos hatáskörű irányító szervezeteknél pénzügyi elemzői, döntés-előkészítői és döntéshozatali feladatok ellátására.
c) attitűdje
– Kritikusan viszonyul saját, illetve a beosztottak munkájához és magatartásához, innovatív és proaktív magatartást tanúsít a gazdasági problémák kezelésében.
– Nyitott és befogadó a gazdaságtudomány és gyakorlat új eredményei iránt.
– Kulturált, etikus és tárgyilagos értelmiségi hozzáállás jellemzi a személyekhez, illetve a társadalmi problémákhoz való viszonyulása során, munkájában figyel a szélesebb körű társadalmi, ágazati, regionális, nemzeti és európai értékekre (ideértve a társadalmi, szociális és ökológiai, fenntarthatósági szempontokat is).
– Törekszik tudásának és munkakapcsolatainak fejlesztésére, erre munkatársait és beosztottait is ösztönzi, segíti, támogatja.
– Nyitott az együttműködésre, a csoportmunkában való részvételre.
– Munkájában kreatív, problémafelismerő és -megoldó irányultságú.
– Törekszik arra, hogy a problémákat lehetőleg másokkal együttműködésben oldja meg.
– Társadalmi és közéleti ügyekben kezdeményező.
d) autonómiája és felelőssége
– Szervezetpolitikai, stratégiai, irányítási szempontból jelentős területeken is önállóan választja ki és alkalmazza a releváns problémamegoldási módszereket, önállóan lát el gazdasági elemző, döntéselőkészítő, tanácsadói feladatokat.
– Felelősséget vállal saját munkájáért, az általa irányított szervezetért, vállalkozásáért, az alkalmazottakért. Önállóan azonosítja, tervezi és szervezi saját és beosztottai szakmai és általános fejlődését, azokért felelősséget vállal és visel.
– Szakmai munkában kimagasló igényességet is tükröz, az értelmiségi léthez kötődő általános műveltséget, beleértve gyarapításának forrásait és módszereit fontosnak tartja.
– A pénzügyi világ társadalmi, gazdasági és jogi környezetében bekövetkező változások érdeklik, a szakmai döntések következményeinek felelős végiggondolása és figyelembe vétele jellemzi.
– Társadalmi érzékenység, kockázattudatos, a döntéshozatalnál a személyes felelősségvállalás jellemzi.
– Felelősséget vállal a szakvéleményében közölt megállapításokért és szakmai döntéseiért, az általa, illetve irányítása alatt végzett munkafolyamatokért.
9. A mesterképzés jellemzői
9.1. Szakmai jellemzők
9.1.1. A szakképzettséghez vezető tudományágak, szakterületek, amelyekből a szak felépül:
– gazdaságtudományi és társadalomtudományi ismeretek (kvantitatív döntési módszerek, matematikai-statisztikai elemzés, pénzügyi közgazdaságtan, pénzügyi jog, kutatási módszerek) 30–50 kredit
– pénzügyi szakmai ismeretek (haladó vállalati pénzügyek, haladó pénzügytan, pénzügyi piacok elemzése, befektetések, kockázatok kezelése és mérése, adótan, pénzügyi kimutatások elemzése, pénzügyi elmélettörténet) 20–40 kredit.
9.1.2. A választható specializációkat is figyelembe véve az alkalmazott vállalatértékelés, a vállalati válságkezelés, a pénzügyi kontrolling, a vállalati pénzügyi információs rendszerek, a stratégiai beruházások és reálopciók, a beruházási és finanszírozási döntések, a banküzemtan, a kötvény- és részvénypiacok, a származtatott ügyletek, az empirikus pénzügyek, a monetáris politika, a közösségi pénzügyek, az adóelmélet és -politika, az ágazati költségvetési gazdálkodás, a szakirányú számvitel és kontrolling szakterületein szerezhető speciális ismeret. A képző intézmény által ajánlott specializáció kredit aránya a képzés egészén belül 25–45 kredit.
9.2. Idegennyelvi követelmény
A mesterfokozat megszerzéséhez angol nyelvből államilag elismert, legalább középfokú (B2), komplex típusú nyelvvizsga vagy egy másik élő idegen nyelvből középfokú (B2), komplex típusú, a képzési területnek megfelelő szaknyelvi nyelvvizsga vagy államilag elismert felsőfokú (C1), komplex típusú általános nyelvvizsga vagy ezekkel egyenértékű érettségi bizonyítvány vagy oklevél szükséges.
9.3. A 4.2. és 4.3. pontban megadott oklevéllel rendelkezők esetén a mesterképzési képzési ciklusba való belépés minimális feltételei:
A mesterképzésbe való belépéshez szükséges minimális kreditek száma 60 kredit az alábbi területekről:
– módszertani ismeretek (matematika, statisztika, informatika) területéről 15 kredit;
– közgazdasági ismeretek (mikro- és makroökonómia, nemzetközi gazdaságtan, környezet- gazdaságtan, gazdaságelmélet, gazdaságstatisztika, közgazdaság-elmélettörténet, gazdaságmodellezés, gazdaságpolitika, ágazati és funkcionális gazdaságtan, közösségi gazdaságtan, világ- és Európa-gazdaságtan, közpolitikai ismeretek) területéről 10 kredit;
– üzleti alapismeretek (vállalati gazdaságtan, számvitel, kontrolling emberi erőforrás gazdálkodás, gazdasági jog, marketing, vezetés és szervezés, értékteremtő folyamatok menedzsmentje, döntéselmélet és módszertan, üzleti etika, stratégiai tervezés, üzleti kommunikáció) területéről 10 kredit;
– társadalomtudományi alapismeretek (Európai Unió, általános és gazdasági jogi ismeretek, gazdaságtörténet, szociológia, pszichológia, filozófia) területéről 10 kredit;
– szakmai ismeretek (pénzügy, pénz- és tőkepiaci ismeretek, banküzemtan, pénzügypolitika, adózási ismeretek, vállalati pénzügyek, vállalatértékelés) területéről 15 kredit.
A mesterképzésbe való felvétel feltétele, hogy a hallgató a korábbi tanulmányai alapján a felsorolt területeken legalább 30 kredittel rendelkezzen. A mesterképzésben a hiányzó krediteket a felsőoktatási intézmény tanulmányi és vizsgaszabályzatában meghatározottak szerint kell megszerezni.
1. A mesterképzési szak megnevezése: regionális és környezeti gazdaságtan (Regional and Environmental Economic Studies)
2. A mesterképzési szakon szerezhető végzettségi szint és a szakképzettség oklevélben szereplő megjelölése
– végzettségi szint: mester- (magister, master; rövidítve: MSc-) fokozat
– szakképzettség: okleveles közgazdász regionális és környezeti gazdaságtan szakon
– a szakképzettség angol nyelvű megjelölése: Economist in Regional and Environmental Economic Studies
3. Képzési terület: gazdaságtudományok
4. A mesterképzésbe történő belépésnél előzményként elfogadott szakok
4.1. Teljes kreditérték beszámításával vehető figyelembe: a gazdaságtudományok képzési terület alapképzési szakjai, továbbá az agrár képzési területről a környezetgazdálkodási agrármérnöki, a vidékfejlesztési agrármérnöki, a természettudomány képzési területről a geográfus, környezettan alapképzési szak.
4.2. A 9.3. pontban meghatározott kreditek teljesítésével vehetők figyelembe továbbá: azok az alapképzési és mesterképzési szakok, illetve a felsőoktatásról szóló 1993. évi LXXX. törvény szerinti szakok, amelyeket a kredit megállapításának alapjául szolgáló ismeretek összevetése alapján a felsőoktatási intézmény kreditátviteli bizottsága elfogad.
5. A képzési idő félévekben: 4 félév
6. A mesterfokozat megszerzéséhez összegyűjtendő kreditek száma: 120 kredit
– a szak orientációja: elméletorientált (60–70 százalék)
– a diplomamunka készítéséhez rendelt kreditérték: 15 kredit
– a szabadon választható tantárgyakhoz rendelhető minimális kreditérték: 6 kredit
7. * A szakképzettség képzési területek egységes osztályozási rendszere szerinti tanulmányi területi besorolása: 314/0311
8. A mesterképzési szak képzési célja és a szakmai kompetenciák
A képzés célja gazdasági szakemberek képzése, akik elméleti és módszertani ismereteik birtokában alkalmasak a társadalmi és természeti rendszerek közötti kölcsönhatások figyelembevételével a környezeti problémák társadalmi dimenzióinak feltárására, társadalmi, kulturális és ökológiai folyamatok gazdasági szempontú elemzésére. A gazdaság és társadalom tér dimenzióinak figyelembevételével globális és regionális fejlődés- és környezeti politikák, stratégiák és programok kidolgozásában való alkotó, innovatív közreműködésre, a gazdasági földrajz (economic geography), a regionális és a környezeti társadalomtudományok művelésére. Alkalmasak önálló elemző, tervező feladatok megoldására, csoportban történő munkavégzésre és irányításra, valamint a fenntartható fejlődéssel kapcsolatos elemzések és kutatás végzésére az akadémiai, állami és magánszférában. Felkészültek tanulmányaik doktori képzésben történő folytatására.
8.1. Az elsajátítandó szakmai kompetenciák
8.1.1. Regionális és környezeti gazdaságtan szakon a közgazdász
a) tudása
– Elsajátította a gazdaságtudomány, illetve gazdaság mikro és makro szerveződési szintjeinek fogalmait, elméleteit, folyamatait és jellemzőit, ismeri a meghatározó gazdasági tényeket.
– Érti a gazdálkodó szervezetek struktúráját, működését és hazai, illetve nemzeti határokon túlnyúló kapcsolatrendszerét, információs és motivációs tényezőit, különös tekintettel az intézményi környezetre.
– Ismeri az európai integrációs folyamatot és az Európai Uniónak a tevékenységéhez kapcsolódó szakpolitikáit.
– Birtokában van a problémafelismerés, -megfogalmazás és -megoldás, az információgyűjtés és -feldolgozás korszerű, elméletileg is igényes matematikai-statisztikai, ökonometriai, modellezési módszereinek, ismeri azok korlátait is.
– Ismeri a vállalkozás, gazdálkodó szervezet és projekt tervezési és vezetési szabályait, szakmai és etikai normáit.
– Elsajátította az alapvető regionális és település-, valamint környezeti gazdaságtani, geográfiai és szociológiai összefüggéseket, a regionális és környezeti tudományok kutatásában használt matematikai és statisztikai és térinformatikai módszereket és ismeri azok korlátait.
– Felkészült a bioszféra-társadalom-gazdaság kölcsönhatásainak rendszerét leíró modellek megértésére és felépítésére, és a modellezés eredményeinek a fejlesztési döntésekben való figyelembevételére.
– Releváns és átfogó ismeretekkel rendelkezik a gazdasági rendszer és a társadalom más alrendszerei, valamint az ökológiai rendszer közötti legfontosabb összefüggésekről, a regionális és vidékfejlesztési politikáknak és a környezet eltartóképességének viszonyáról, a fejlesztések ökológiai és társadalmi lehetőségeinek és determinációinak a kapcsolatáról.
– Részleteiben ismeri a gazdasági növekedésnek, a népességrobbanásnak és a népesség jövedelmi differenciálódásának a Föld eltartóképességére gyakorolt hatásait a tíz legkényesebb dimenzióban (klímaváltozás, a nitrogén és a foszfor körforgása, a biodiverzitás csökkenése, az ózonréteg károsodása, az ultrapor ülepedése, az óceánok savasodása, a mezőgazdasági földhasználat, az édesvíz használata, kémiai anyagok okozta szennyezés) a kitettség mértékét és a változásokat indukáló legfontosabb fejlődési problémákat, azok hatásait a gazdasági-társadalmi-ökológiai rendszerekre.
– Ismeri a környezet- és természetvédelemmel kapcsolatos hazai és nemzetközi jogi szabályozás elveit és kereteit.
– Ismeri és érti a vállalkozások társadalmi felelősségvállalásának és etikus működésének elveit és azok társadalmi jelentőségét, a környezetmenedzsment tudományos alapjait és gyakorlatát.
– A szakmai kérdéseken túl is releváns, átfogó társadalmi és közéleti műveltséggel és tudásanyaggal rendelkezik.
b) képességei
– Önálló új következtetéseket, eredeti gondolatokat és megoldási módokat fogalmaz meg, képes az igényes elemzési, modellezési módszerek alkalmazására, komplex problémák megoldására irányuló stratégiák kialakítására, döntések meghozatalára, változó hazai és nemzetközi környezetben, illetve szervezeti kultúrában is.
– A gyakorlati tudás, tapasztalatok megszerzését követően közepes és nagyméretű vállalkozást, komplex szervezeti egységet vezet, gazdálkodó szervezetben átfogó gazdasági funkciót lát el, összetett gazdálkodási folyamatokat tervez, irányít, az erőforrásokkal gazdálkodik. Nemzetközi, multikulturális környezetben is képes hatékony munkavégzésre.
– Képes gazdasági-társadalmi-környezeti problémákat érintő érvelések egyszerű formalizálására, saját elemzésen alapuló egyéni álláspontot kialakítani, azt vitában megvédeni, továbbá felismeri az álláspont revíziójának, feladásának szükségességét.
– Képes komplex problémák megoldására irányuló stratégiák kialakítására, a megoldás megtervezésére, döntések meghozatalára, gazdasági szereplők számára szakmai tanácsadásra.
– Képes a szakterületén releváns gazdasági problémák feltárására. Elemezése és megoldása során képes figyelembe venni azok komplex társadalmi, szakpolitikai és környezeti valamint térbeliséggel kapcsolatos összefüggésrendszerét.
– Képes szakterületén szakmai összefoglalókat, elemzéseket készíteni, előadásokat tartani, szakmai vitákban aktívan részt venni, az infokommunikációs és a prezentációs eszközrendszer korszerű módszereinek felhasználásával, idegen nyelven is.
– Képes nagyméretű és összetett projektben, csoportos feladatmegoldásban részt venni, vezetőként a tevékenységet vezetni, szervezni, értékelni.
– Releváns tudással, felkészülten és aktívan képes részt venni a társadalmi és közéletben.
c) attitűdje
– Kritikusan viszonyul saját, illetve a beosztottak munkájához és magatartásához, innovatív és proaktív magatartást tanúsít a gazdasági problémák kezelésében.
– Nyitott és befogadó a gazdaságtudomány és gyakorlat új eredményei iránt.
– Kulturált, etikus és tárgyilagos értelmiségi hozzáállás jellemzi a személyekhez, illetve a társadalmi problémákhoz való viszonyulása során, munkájában figyel a szélesebb körű társadalmi, ágazati, regionális, nemzeti és európai értékekre (ide értve a társadalmi, szociális és ökológiai, fenntarthatósági szempontokat is). Törekszik tudásának és munkakapcsolatainak fejlesztésére, erre munkatársait és beosztottait is ösztönzi, segíti, támogatja.
– Problémacentrikus látásmóddal, problémamegoldó gondolkodással rendelkezik.
– Szemléletmódja révén nyitott és befogadó a gazdaságtudomány és gyakorlat új eredményei, a társadalmi-gazdasági-jogi környezet szakterületét érintő változásai iránt.
– Projektben, csoportos feladatvégzés esetén határozott, konstruktív, együttműködő, kezdeményező.
– Kész megosztani szakmai és társadalmi tudását a szakmai és a nem szakmai közönséggel is.
d) autonómiája és felelőssége
– Szervezet-politikai, stratégiai, irányítási szempontból jelentős területeken is önállóan választja ki és alkalmazza a releváns problémamegoldási módszereket, önállóan lát el gazdasági elemző, döntés-előkészítő, tanácsadói feladatokat. Önállóan létesít, szervez és irányít nagyobb méretű vállalkozást, vagy nagyobb szervezetet, szervezeti egységet is.
– Felelősséget vállal saját munkájáért, az általa irányított szervezetért, vállalkozásáért, az alkalmazottakért.
– Önállóan azonosítja, tervezi és szervezi saját és beosztottai szakmai és általános fejlődését, azokért felelősséget vállal és visel.
– Vizsgálja, vállalja és kezeli annak felelősségét, hogy az elemzések és gyakorlati eljárások során kapott eredmények a választott módszertől is függnek.
– Társadalmi és közéleti ügyekben kezdeményező, felelős magatartást tanúsít.
9. A mesterképzés jellemzői
9.1. Szakmai jellemzők
9.1.1. A szakképzettséghez vezető tudományágak, szakterületek, amelyekből a szak felépül:
– gazdaságtudományi és társadalomtudományi ismeretek (gazdaságtani és módszertani alapismeretek, közösségi gazdaságtan, kvantitatív módszerek, vezetői gazdaságtan, gazdaságszociológia, humánökológia) 25–45 kredit;
– környezeti gazdaságtani szakmai ismeretek [gazdasági fejlődés és növekedés (gazdasági fejlődés, innováció); gazdasági folyamatok térbelisége, társadalmi folyamatok térbelisége, regionális és környezeti elemzési módszerek, regionális gazdaságtan, környezet- gazdaságtan, regionális politika, térségi gazdaságfejlesztés, ökológiai, környezetvédelmi ismeretek, integrált vidékfejlesztés, regionális programozás és menedzsment, helyi gazdaság- és vállalkozásfejlesztés, környezetpolitika, környezeti menedzsment, ipari ökológia, környezeti etika, városszociológia és városföldrajz, városmenedzsment, városfinanszírozás) 50–70 kredit.
9.2. Idegennyelvi követelmény
A mesterfokozat megszerzéséhez angol nyelvből vagy egy másik élő idegen nyelvből államilag elismert, középfokú (B2), komplex típusú nyelvvizsga vagy ezekkel egyenértékű érettségi bizonyítvány vagy oklevél szükséges.
9.3. A 4.2. pontban megadott oklevéllel rendelkezők esetén a mesterképzési képzési ciklusba való belépés minimális feltételei
A mesterképzésbe való belépéshez szükséges minimális kreditek száma 60 kredit az alábbi területekről:
– közgazdasági és gazdálkodástudományi ismeretek (mikroökönómia, makroökonómia, világ- és nemzetközi gazdaságtan, közösségi gazdaságtan, marketing, vezetés és szervezés tudományi tárgyak, marketing, üzleti kommunikáció) területéről legalább 20 kredit;
– módszertani ismeretek (matematika, statisztika, informatika) területéről legalább 20 kredit;
– természet- és társadalomtudományi látókörbővítő ismeretek (filozófia, szociológia, politikatudomány, történelem, biológia, kémia, fizika, földrajz, földtudományok) területéről legalább 20 kredit.
A mesterképzésbe való felvétel feltétele, hogy a hallgató a korábbi tanulmányai alapján a felsorolt területeken legalább 40 kredittel rendelkezzen. A mesterképzésben a hiányzó krediteket a felsőoktatási intézmény tanulmányi és vizsgaszabályzatában meghatározottak szerint kell megszerezni.
1. A mesterképzési szak megnevezése: sportközgazdász (Sports Economics)
2. A mesterképzési szakon szerezhető végzettségi szint és a szakképzettség oklevélben szereplő megjelölése
– végzettségi szint: mester- (magister, master; rövidítve: MSc-) fokozat
– szakképzettség: okleveles sportközgazdász
– a szakképzettség angol nyelvű megjelölése: Sports Economist
3. Képzési terület: gazdaságtudományok
4. A mesterképzésbe történő belépésnél előzményként elfogadott szakok
4.1. Teljes kreditérték beszámításával vehető figyelembe: a gazdaságtudományok képzési terület üzleti alapképzési szakjai, valamint az informatika képzési területről a gazdaságinformatikus alapképzési szak.
4.2. A 9.4. pontban meghatározott kreditek teljesítésével elsősorban számításba: a sporttudomány képzési területről a sportszervező, a rekreációszervezés és egészségfejlesztés, valamint a sport- és rekreációszervezés alapképzési szak, a gazdaságtudományok képzési területről az alkalmazott közgazdaságtan, a gazdaság- és pénzügy-matematikai elemzés, a közszolgálati, a gazdaságelemzés alapképzési szak.
4.3. A 9.4. pontban meghatározott kreditek teljesítésével vehetők figyelembe továbbá: azok az alapképzési és mesterképzési szakok, illetve a felsőoktatásról szóló 1993. évi LXXX. törvény szerinti szakok, amelyeket a kredit megállapításának alapjául szolgáló ismeretek összevetése alapján a felsőoktatási intézmény kreditátviteli bizottsága elfogad.
5. A képzési idő félévekben: 4 félév
6. A mesterfokozat megszerzéséhez összegyűjtendő kreditek száma: 120 kredit
– a szak orientációja: kiegyensúlyozott (40–60 százalék)
– a diplomamunka készítéséhez rendelt kreditérték: 15 kredit
– a szabadon választható tantárgyakhoz rendelhető minimális kreditérték: 6 kredit
7. * A szakképzettség képzési területek egységes osztályozási rendszere szerinti tanulmányi területi besorolása: 345/0413
8. A mesterképzési szak képzési célja és a szakmai kompetenciák
A képzés célja sportközgazdászok képzése, akik közgazdaságtudományi és sporttudományi műveltségükkel képesek az európai és a hazai sportélet területein, valamint a világpiacon önálló kreatív közgazdász szemléletű gondolkodásra, gazdálkodó szervezetek tevékenységének elemzésére és komplex fejlesztési feladatainak megoldására, alkalmazott sporttudományi és közgazdaság tudományi elemzések és kutatások végzésére az akadémiai, állami és magánszférában, a sportélet területén – a modern piacgazdaság viszonyait figyelembe véve – a fejlesztési célokat meghatározni, ugyanakkor a magas szintű sportközgazdászi (innovációs) elméleti tudás és képességek birtokában alkalmasak a hazai és nemzetközi gazdasági élet különböző területein közép- és felsővezetői feladatok ellátására is. Felkészültek tanulmányaik doktori képzésben történő folytatására.
8.1. Az elsajátítandó szakmai kompetenciák
8.1.1. A sportközgazdász
a) tudása
– Elsajátította a gazdaságtudomány, illetve gazdaság mikro és makro szerveződési szintjeinek fogalmait, elméleteit, folyamatait és jellemzőit, ismeri a meghatározó gazdasági tényeket.
– Érti a gazdálkodó szervezetek struktúráját, működését és hazai, illetve nemzeti határokon túlnyúló kapcsolatrendszerét, információs és motivációs tényezőit, különös tekintettel az intézményi környezetre.
– Ismeri az európai integrációs folyamatot és az Európai Uniónak a tevékenységéhez kapcsolódó szakpolitikáit.
– Birtokában van a problémafelismerés, -megfogalmazás és -megoldás, az információgyűjtés és -feldolgozás korszerű, elméletileg is igényes matematikai-statisztikai, ökonometriai, modellezési módszereinek, ismeri azok korlátait is.
– Ismeri a vállalkozás, gazdálkodó szervezet és projekt tervezési és vezetési szabályait, szakmai és etikai normáit.
– Ismeri a sportgazdasági rendszer működési elveit intézményi sajátosságait, a sportszervezetek struktúráját, működését, kapcsolatrendszerét, a sportgazdaság szereplőinek viselkedését meghatározó környezeti tényezőket, a döntések információs és motivációs tényezőit.
– Ismeri és érti a sportgazdaság területén a problémák beazonosítására alkalmas sportközgazdász szakértői tudás alapjait, a sportgazdaság területén alkalmazható információgyűjtési elemzési, problémamegoldási módszereket.
– Tisztában van a sportjog, a sportszociológia, a sportfinanszírozás, sportszervezeti pénzügyek és számvitel releváns fogalmaival, elméleteivel.
– Ismeri és érti a sportgazdaság hazai és nemzetközi környezeti, társadalmi és gazdasági összefüggéseit, követelményeit, az aktuális kutatási kérdéseket és eredményeket.
– Széles kontextusban ismeri az életpálya-tervezés lehetőségeit, feltételeit, eszközeit és módszereit, beleértve mások segítésének, motiválásának feltétel- és eszközrendszerét.
– A munka világán túl is releváns, átfogó társadalmi és közéleti műveltséggel és tudásanyaggal rendelkezik.
b) képességei
– Önálló új következtetéseket, eredeti gondolatokat és megoldási módokat fogalmaz meg, képes az igényes elemzési, modellezési módszerek alkalmazására, komplex problémák megoldására irányuló stratégiák kialakítására, döntések meghozatalára, változó hazai és nemzetközi környezetben, illetve szervezeti kultúrában is.
– A gyakorlati tudás, tapasztalatok megszerzését követően képes közepes és nagyméretű vállalkozás, komplex szervezeti egység vezetésére, gazdálkodó szervezetben átfogó gazdasági funkciók ellátására, összetett gazdálkodási folyamatok tervezésére, irányítására, az erőforrásokkal történő gazdálkodásra. Nemzetközi, multikulturális környezetben is képes hatékony munkavégzésre.
– Magyar és idegen nyelven elméleti és ténybeli forrásokat tár fel, sportgazdasági szakterületen, illetve a releváns kapcsolódó tudományoknak a szakmai közleményeit követi.
– A sportgazdaság területén releváns gazdasági problémák feltárása, elemezése és megoldása során figyelembe veszi azok komplex társadalmi, szakpolitikai összefüggésrendszerét.
– Az elemzés és a gyakorlati problémamegoldás során, ha szükséges, interdiszciplináris megközelítést alkalmaz.
– Önálló új következtetéseket, eredeti gondolatokat és megoldási módokat fogalmaz meg, multidiszciplináris kontextusban, új és eddig ismeretlen környezetben, nem teljes, illetve korlátozott információk mellett is.
– Képes szakmai elemzéseket, esettanulmányokat a szakmai közlés szabályai szerint közzétenni, szükség esetén idegen nyelven is. Képesek hatékonyan felhasználni a sportélet különböző erőforrásait, ismeri a sport berkeiben azokat az alapvető viszonyokat és törvényszerűségeket, amelyek kizárólag a testnevelésre és a sportmozgalomra jellemzők.
– A mesterképzésben végzett képes civil szervezetek alapítására, működtetésére, különös tekintettel a sport civil szervezetekre.
c) attitűdje
– Kritikusan viszonyul saját, illetve a beosztottak munkájához és magatartásához, innovatív és proaktív magatartást tanúsít a gazdasági problémák kezelésében. Nyitott és befogadó a gazdaságtudomány és gyakorlat új eredményei iránt.
– Kulturált, etikus és tárgyilagos értelmiségi hozzáállás jellemzi a személyekhez, illetve a társadalmi problémákhoz való viszonyulása során, munkájában figyel a szélesebb körű társadalmi, ágazati, regionális, nemzeti és európai értékre (ide értve a társadalmi, szociális és ökológiai, fenntarthatósági szempontokat is). Törekszik tudásának és munkakapcsolatainak fejlesztésére, erre munkatársait és beosztottait is ösztönzi, segíti, támogatja.
– Hivatásának tartja a gazdaságtudományok átfogó gondolkodásmódjának és értékrendszerének, gyakorlati működése alapvető jellemzőinek hiteles közvetítését munkahelyi környezetben és azon kívül, szakmai és nem szakmai közönség számára is.
– Fontosnak tartja gondolatainak, szakmai eredményeinek, javaslatainak közzétételét szakmai fórumokon előadások és szakmai tanulmányok, publikációk formájában is, magyar és idegen nyelven egyaránt.
– Saját szakmai pályájának tervezésében és szervezésében a szakmai és társadalmi tudás és a társadalmi hasznosság gyarapításának igénye motiválja.
d) autonómiája és felelőssége
– Szervezetpolitikai, stratégiai, irányítási szempontból jelentős területeken is önállóan választja ki és alkalmazza a releváns problémamegoldási módszereket, önállóan lát el gazdasági elemző, döntés-előkészítő, tanácsadói feladatokat.
– Önállóan létesít, szervez és irányít nagyobb méretű vállalkozást, vagy nagyobb szervezetet, szervezeti egységet is.
– Felelősséget vállal saját munkájáért, az általa irányított szervezetért, vállalkozásáért, az alkalmazottakért.
– Önállóan azonosítja, tervezi és szervezi saját és beosztottai szakmai és általános fejlődését, azokért felelősséget vállal és visel.
– Önállóan tárja fel a szakterületi kapcsolódásokat. Felelősséget vállal és visel tevékenységének más szakterületeket érintő következményeiért.
– Az eredményes szakmai munkához szükséges tágabb szakmai, szakpolitikai, hazai és nemzetközi kapcsolatait önállóan kezdeményezi és szervezi, döntéseinek következményeit ilyen kontextusokban is vállalja.
– Társadalmi és közéleti ügyekben kezdeményező, felelős magatartást tanúsít a munkatársak, beosztottak vonatkozásában.
9. A mesterképzés jellemzői
9.1. Szakmai jellemzők
9.1.1. A szakképzettséghez vezető tudományágak, szakterületek, amelyekből a szak felépül:
– gazdaságtani és társadalomtudományi ismeretek (sportgazdaságtan, makro- és mikroökonómiai ismeretek, pénzügyi elemzés, társadalom és sport, vezetői közgazdaságtan, gazdasági jog, kutatásmódszertan, projektmenedzsment, üzleti tervezés, statisztika és ökonometria) 25–35 kredit;
– a sportközgazdász szakmai ismeretek (sportfinanszírozás makro- és mikrogazdasági vonatkozásai, sportszervezetek számvitele, sportszervezetek pénzügyei és adózása, nemzetközi és kereskedelmi sportjog, egyéni és csapatsportágak gazdaságtana, sportmarketing, nemzetközi szervezetek, licencia eljárások, a világesemények szerepe a sportgazdaságban, olimpizmus, sportszervezetek vezetése, és szervezeti felépítése, biztosítások a sportban, sport és média, infrastruktúra és sportvállalkozás, döntéselmélet, élsportolók életpálya modelljei, sikerlélektan, sportolói önismeret, teljesítménymérés és menedzsment, sport és turizmus, a szabadidősport társadalmi és gazdasági kérdései) 35–45 kredit.
9.1.2. A képző intézmény által ajánlott válaszható specializációk, szakmai modulok 25–35 kredit.
9.2. Idegennyelvi követelmény
A mesterfokozat megszerzéséhez angol nyelvből államilag elismert, legalább középfokú (B2), komplex típusú nyelvvizsga vagy egy másik élő idegen nyelvből középfokú (B2), komplex típusú, a képzési területnek megfelelő szaknyelvi nyelvvizsga vagy államilag elismert felsőfokú (C1), komplex típusú általános nyelvvizsga vagy ezekkel egyenértékű érettségi bizonyítvány vagy oklevél szükséges.
9.3. A szakmai gyakorlat követelményei
A szakmai gyakorlat legalább 60 óra sportszervezetek vezetése és gazdasági felépítése, sportszolgáltatások menedzselése területén szerzett gyakorlat, amelyet a képzés tanterve határoz meg.
9.4. A 4.2. és 4.3. pontban megadott oklevéllel rendelkezők esetén a mesterképzési képzési ciklusba való belépés minimális feltételei:
A mesterképzésbe való belépéshez szükséges minimális kreditek száma 30 kredit az alábbi területekről:
– módszertani ismeretek (matematika, statisztika) területéről 8 kredit;
– elméleti gazdaságtani ismeretek (mikroökonómia, makroökonómia, pénzügytan) területéről 10 kredit;
– egységes üzleti alapozó ismeretek (marketing, gazdasági jog, vállalat-gazdaságtan, számvitel, vállalati pénzügy) területéről 12 kredit.
1. A mesterképzési szak megnevezése: számvitel (Accountancy)
2. A mesterképzési szakon szerezhető végzettségi szint és a szakképzettség oklevélben szereplő megjelölése
– végzettségi szint: mester- (magister, master; rövidítve: MSc-) fokozat
– szakképzettség: okleveles közgazdász számvitel szakon
– a szakképzettség angol nyelvű megjelölése: Economist in Accountancy
3. Képzési terület: gazdaságtudományok
4. A mesterképzésbe történő belépésnél előzményként elfogadott szakok
4.1. Teljes kreditérték beszámításával vehető figyelembe: a pénzügy és számvitel alapképzési szak.
4.2. A 9.3. pontban meghatározott kreditek teljesítésével elsősorban számításba vehető: gazdálkodás és menedzsment, a kereskedelem és marketing, a nemzetközi gazdálkodás, a turizmus-vendéglátás, az emberi erőforrások, az üzleti szakoktató alapképzési szak.
4.3. A 9.3. pontban meghatározott kreditek teljesítésével vehetők figyelembe továbbá: azok az alapképzési és mesterképzési szakok, illetve a felsőoktatásról szóló 1993. évi LXXX. törvény szerinti szakok, amelyeket a kredit megállapításának alapjául szolgáló ismeretek összevetése alapján a felsőoktatási intézmény kreditátviteli bizottsága elfogad.
5. A képzési idő félévekben: 4 félév
6. A mesterfokozat megszerzéséhez összegyűjtendő kreditek száma: 120 kredit
– a szak orientációja: gyakorlat-orientált (60–70 százalék)
– a diplomamunka készítéséhez rendelt kreditérték: 15 kredit
– a szabadon választható tantárgyakhoz rendelhető minimális kreditérték: 6 kredit
7. * A szakképzettség képzési területek egységes osztályozási rendszere szerinti tanulmányi területi besorolása: 344/1015
8. A mesterképzési szak képzési célja és a szakmai kompetenciák
A képzés célja számviteli szakemberek képzése, akik a nemzetközi összehasonlításban versenyképes, korszerű elméleti és gyakorlati ismeretek birtokában képesek a gazdálkodó egységek számviteli folyamatainak irányítására, ellenőrzésére és elemzésére. Elméleti és gyakorlati, üzleti és módszertani ismereteik, a tudatosan fejlesztett vezetői készségek és képességek birtokában alkalmasak a hazai és a nemzetközi gazdasági élet különböző területein közép- és felsővezetői feladatok ellátására, a számvitel nemzetközi és hazai szakirodalmának feldolgozására, annak gazdagítására. Felkészültek tanulmányaik doktori képzésben történő folytatására.
8.1. Az elsajátítandó szakmai kompetenciák
8.1.1. Számvitel szakon a közgazdász
a) tudása
– Elsajátította a gazdaságtudomány, illetve gazdaság mikro és makro szerveződési szintjeinek fogalmait, elméleteit, folyamatait és jellemzőit, ismeri a meghatározó gazdasági tényeket.
– Érti a gazdálkodó szervezetek struktúráját, működését és hazai, illetve nemzeti határokon túlnyúló kapcsolatrendszerét, információs és motivációs tényezőit, különös tekintettel az intézményi környezetre.
– Ismeri az európai integrációs folyamatot és az Európai Uniónak a tevékenységéhez kapcsolódó szakpolitikáit.
– Birtokában van a problémafelismerés, -megfogalmazás és -megoldás, az információgyűjtés és -feldolgozás korszerű, elméletileg is igényes matematikai-statisztikai, ökonometriai, modellezési módszereinek, ismeri azok korlátait is.
– Ismeri a vállalkozás, gazdálkodó szervezet és projekt tervezési és vezetési szabályait, szakmai és etikai normáit.
– Ismeri a számvitel és a könyvvizsgálat specifikus összefüggéseit, hazai és nemzetközi szabályozásának lényegét, tartalmát és elemeit.
– Átlátja az általános társadalmi-gazdasági környezet mechanizmusait, a piac működési elveit, a gazdálkodó szervezetek működési rendjét, céljait, a gazdálkodás eredményeit befolyásoló tényezőket.
– Ismeri a gazdálkodó egységek, vállalatok és szervezetek működési területeinek vezetési-irányítási és koordinálási feladatait, elveit, technikáit és módszereit.
– Ismeri a pénzügyi kimutatások összeállításának és elemzésének technikáit, módszereit, a pénzügyi instrumentumok számvitelét, a számvitel és a könyvvizsgálat számítógépes támogatásának mechanizmusát.
– Ismeri mindazon sajátos technikákat, amelyek a tudományterület elméleti kérdéseinek kutatását és gyakorlati alkalmazását lehetővé teszik.
b) képességei
– Önálló új következtetéseket, eredeti gondolatokat és megoldási módokat fogalmaz meg, képes az igényes elemzési, modellezési módszerek alkalmazására, komplex problémák megoldására irányuló stratégiák kialakítására, döntések meghozatalára, változó hazai és nemzetközi környezetben, illetve szervezeti kultúrában is.
– A gyakorlati tudás, tapasztalatok megszerzését követően képes közepes és nagyméretű vállalkozás, komplex szervezeti egység vezetésére, gazdálkodó szervezetben átfogó gazdasági funkciók ellátására, összetett gazdálkodási folyamatok tervezésére, irányítására, az erőforrásokkal történő gazdálkodásra. Nemzetközi, multikulturális környezetben is képes hatékony munkavégzésre.
– Képes a hazai és nemzetközi gazdasági folyamatok, a gazdálkodó szervezetek környezetének rendszerszemléletű elemzésére.
– Képes a különféle gazdasági rendszerek, intézmények, intézetek számviteli és ellenőrzési rendszerének kialakítására, működtetésére, irányítására és ellenőrzésére.
– Képes a számvitellel összefüggő gazdasági problémák felismerésére, elemzésére, a megoldást szolgáló stratégiai és operatív döntések meghozatalára, a végrehajtás irányítására.
– Képes az egyedi és konszolidált beszámoló összeállítására, elemzésére.
– Képes a gazdálkodó egységek költségvetési kapcsolatainak ellenőrzésére, elemzésére.
– Képes a nemzetközi számvitel szabályainak alkalmazására, a pénzügyi kimutatások összeállítására elemzésére.
c) attitűdje
– Kritikusan viszonyul saját, illetve a beosztottak munkájához és magatartásához, innovatív és proaktív magatartást tanúsít a gazdasági problémák kezelésében. Nyitott és befogadó a gazdaságtudomány és gyakorlat új eredményei iránt.
– Kulturált, etikus és tárgyilagos értelmiségi hozzáállás jellemzi a személyekhez, illetve a társadalmi problémákhoz való viszonyulása során, munkájában figyel a szélesebb körű társadalmi, ágazati, regionális, nemzeti és európai értékekre (ide értve a társadalmi, szociális és ökológiai, fenntarthatósági szempontokat is).
– Törekszik tudásának és munkakapcsolatainak fejlesztésére, erre munkatársait és beosztottait is ösztönzi, segíti, támogatja.
– Hitelesen közvetíti a hazai és nemzetközi számviteli szabályrendszereket, bemutatva a szabályozó által kínált lehetőségek vállalat specifikus előnyeit és hátrányait.
– A vállalkozás vagy szektor életében bekövetkező, választási lehetőséget nyújtó gazdasági döntéseinek meghozatala során törekszik a jogszabályok, standardok és etikai normák teljes körű figyelembevételére – döntés előkészítőként bemutatva valamennyi releváns kimenet számszerűsíthető és nem számszerűsíthető pozitív és negatív hatását.
– Átfogó ismeretei birtokában kezdeményező szerepet vállal szakmájának a közösség szolgálatába állítására.
– Fejlett szakmai identitással, hivatástudattal rendelkezik, amelyet a szűkebb szakmai és a szélesebb társadalmi közösség felé is vállal.
– A gyorsan változó jogszabályi környezetben – a szakma kötelező továbbképzési előírásai mellett, illetve azon túlmutatóan – belső igényként fogalmazza meg a folyamatos szakmai fejlődést, fokozatosan beépítve munkája során az így megszerzett új ismereteket és eljárásokat.
d) autonómiája és felelőssége
– Szervezetpolitikai, stratégiai, irányítási szempontból jelentős területeken is önállóan választja ki és alkalmazza a releváns problémamegoldási módszereket, önállóan lát el gazdasági elemző, döntés előkészítő, tanácsadói feladatokat.
– Önállóan létesít, szervez és irányít nagyobb méretű vállalkozást vagy nagyobb szervezetet, szervezeti egységet is.
– Felelősséget vállal saját munkájáért, az általa irányított szervezetért, vállalkozásáért, az alkalmazottakért.
– Önállóan azonosítja, tervezi és szervezi saját és beosztottai szakmai és általános fejlődését, azokért felelősséget vállal és visel.
– Kész arra, hogy magas szintű elméleti és módszertani megalapozottságú gazdasági és üzleti ismeretekkel rendelkező szakemberekké váljon a modern piacgazdasági feltételek között működő gazdasági szervezetekben, és felsővezetői funkciókat is vállalva.
– Szakmai munkában kimagasló igényességet is tükröz, az értelmiségi léthez kötődő általános műveltséget, beleértve gyarapításának forrásait és módszereit fontosnak tartja.
– A számvitel társadalmi, gazdasági és jogi környezetében bekövetkező változások érdeklik, a szakmai döntések következményeinek felelős végiggondolása és figyelembe vétele jellemzi.
– Társadalmi érzékenység, kockázattudatos, a döntéshozatalnál a személyes felelősségvállalást nem elhárító.
9. A mesterképzés jellemzői
9.1. Szakmai jellemzők
9.1.1. A szakképzettséghez vezető tudományágak, szakterületek, amelyekből a szak felépül:
– gazdaságtudományi és társadalomtudományi ismeretek (matematikai-statisztikai elemzés, kvantitatív döntési módszerek, vállalati pénzügyek, vállalkozások jogi környezete, kutatási módszerek) 20–30 kredit;
– számviteli szakmai ismeretek (haladó vezetői számvitel, pénzügyi kimutatások elemzése, haladó vállalati pénzügyek, pénzügyi instrumentumok számvitele, nemzetközi számviteli beszámolási rendszer, konszolidált beszámoló összeállítása és elemzése, vállalkozások adózása és költségvetési kapcsolataik ellenőrzése) 30–40 kredit.
9.1.2. A választható specializációkat is figyelembe véve a számvitel elmélet és kutatás, a költség- és teljesítményelszámolás, a stratégiai vezetői számvitel, a pénzügyi kontrolling, a számvitel számítógépes támogatása, az alkalmazott vállalatértékelés, a számviteli esettanulmányok, a számvitel szabályozása, a könyvvizsgálat rendszere, a költségvetési szervek és költségvetési támogatások ellenőrzése, a hitelintézetek ellenőrzése, a könyvvizsgálat számítógépes támogatása, a vállalatirányítás és számvitel, az ellenőrzési esettanulmányok szakterületein szerezhető speciális ismeret.
A képző intézmény által ajánlott specializáció kreditaránya 25–45 kredit.
9.2. Idegennyelvi követelmény
A mesterfokozat megszerzéséhez angol nyelvből államilag elismert, legalább középfokú (B2), komplex típusú nyelvvizsga, vagy egy másik élő idegen nyelvből középfokú (B2), komplex típusú, a képzési területnek megfelelő szaknyelvi nyelvvizsga vagy államilag elismert felsőfokú (C1), komplex típusú általános nyelvvizsga vagy ezekkel egyenértékű érettségi bizonyítvány vagy oklevél szükséges.
9.3. A 4.2. és 4.3. pontban megadott oklevéllel rendelkezők esetén a mesterképzési képzési ciklusba való belépés minimális feltételei
A mesterképzésbe való belépéshez szükséges minimális kreditek száma 60 kredit az alábbi területekről:
– módszertani ismeretek (matematika, statisztika, informatika) területéről 15 kredit;
– közgazdasági alapismeretek (mikro- és makroökonómia, pénzügytan, nemzetközi gazdaságtan, környezet-gazdaságtan, gazdaságelmélet, gazdaságstatisztika, közgazdaság- elmélettörténet, gazdaságmodellezés, gazdaságpolitika, ágazati és funkcionális gazdaságtan, közösségi gazdaságtan, világ- és Európa-gazdaságtan, közpolitikai ismeretek) területéről 10 kredit;
– üzleti ismeretek (emberi erőforrás gazdálkodás, gazdasági jog, marketing, vezetés és szervezés, értékteremtő folyamatok menedzsmentje, döntéselmélet és módszertan, üzleti etika, stratégiai tervezés, üzleti kommunikáció) területéről 10 kredit;
– társadalomtudományi ismeretek (Európai Unió, általános és gazdasági jogi ismeretek, gazdaságtörténet, szociológia, filozófia) területéről 10 kredit;
– szakmai ismeretek (vállalati gazdaságtan, pénzügy, pénzügyi számítások és pénzügyi piacok, vezetői számvitel, pénzügyi számvitel, éves beszámoló összeállítása és elemzése, hitelintézeti és költségvetési számvitel, konszolidált beszámoló, számviteli informatika, vállalati pénzügyek, adózási ismeretek, vállalatértékelés, pénzügyi jog) területéről 15 kredit.
A mesterképzésbe való felvétel feltétele, hogy a hallgató a korábbi tanulmányai alapján a felsorolt területeken legalább 30 kredittel rendelkezzen. A mesterképzésben a hiányzó krediteket a felsőoktatási intézmény tanulmányi és vizsgaszabályzatában meghatározottak szerint kell megszerezni.
1. A mesterképzési szak megnevezése: turizmus-menedzsment (Tourism Management)
2. A mesterképzési szakon szerezhető végzettségi szint és a szakképzettség oklevélben szereplő megjelölése
– végzettségi szint: mester- (magister, master; rövidítve: MSc-) fokozat
– szakképzettség: okleveles közgazdász turizmus-menedzsment szakon
– a szakképzettség angol nyelvű megjelölése: Economist in Tourism and Management
3. Képzési terület: gazdaságtudományok
4. A mesterképzésbe történő belépésnél előzményként elfogadott szakok
4.1. Teljes kreditérték beszámításával vehető figyelembe: a turizmus-vendéglátás alapképzési szak.
4.2. A 9.3. pontban meghatározott kreditek teljesítésével elsősorban számításba vehető: a gazdálkodási és menedzsment, az emberi erőforrások, a kereskedelem és marketing, a nemzetközi gazdálkodás, a pénzügy és számvitel, az üzleti szakoktató, az alkalmazott közgazdaságtan, a gazdaság- és pénzügy-matematikai elemzés, valamint a közszolgálati alapképzési szak.
4.3. A 9.3. pontban meghatározott kreditek teljesítésével vehetők figyelembe továbbá: azok az alapképzési és mesterképzési szakok, illetve a felsőoktatásról szóló 1993. évi LXXX. törvény szerinti szakok, amelyeket a kredit megállapításának alapjául szolgáló ismeretek összevetése alapján a felsőoktatási intézmény kreditátviteli bizottsága elfogad.
5. A képzési idő félévekben: 4 félév
6. A mesterfokozat megszerzéséhez összegyűjtendő kreditek száma: 120 kredit
– a szak orientációja: kiegyensúlyozott (40–60 százalék)
– a diplomamunka készítéséhez rendelt kreditérték: 15 kredit
– a szabadon választható tantárgyakhoz rendelhető minimális kreditérték: 6 kredit
7. * A szakképzettség képzési területek egységes osztályozási rendszere szerinti tanulmányi területi besorolása: 812/1015
8. A mesterképzési szak képzési célja és a szakmai kompetenciák
A mesterképzési szak célja turizmus menedzser szakemberek képzése a turizmusipar munkaerőpiacára, akik szakmai kompetenciák és ismeretek birtokában képesek a turizmust közvetlenül, illetve közvetve szolgáló munkaterületeken a tervezést, a döntés-előkészítést és az irányítást szolgáló feladatok önálló ellátására, az érintett gazdasági területek, illetve a szervezetek működésének rendszerszintű elemzésére, a kínálat kialakításával, a szervezetfejlesztéssel kapcsolatos koncepciók, tervek és tanulmányok elkészítésére, fejlesztési projektek megvalósítására, illetve a vállalkozások és intézmények vezetésére. A végzettek többek között önkormányzatokban, minisztériumokban, azok háttérintézményeiben, szakigazgatási hivatalokban, turisztikai desztinációs menedzsment szervezetekben, a turizmusmarketinggel foglalkozó vállalatoknál és nonprofit szervezetekben kerülhetnek foglalkoztatásra. Felkészültek tanulmányaik doktori képzésben történő folytatására.
8.1. Az elsajátítandó szakmai kompetenciák
8.1.1. Turizmus-menedzsment szakon a közgazdász
a) tudása
– Elsajátította a gazdaságtudomány, illetve gazdaság mikro és makro szerveződési szintjeinek fogalmait, elméleteit, folyamatait és jellemzőit, ismeri a meghatározó gazdasági tényeket.
– Érti a gazdálkodó szervezetek struktúráját, működését és hazai, illetve nemzeti határokon túlnyúló kapcsolatrendszerét, információs és motivációs tényezőit, különös tekintettel az intézményi környezetre.
– Ismeri az európai integrációs folyamatot és az Európai Uniónak a tevékenységéhez kapcsolódó szakpolitikáit.
– Birtokában van a problémafelismerés, -megfogalmazás és -megoldás, az információgyűjtés és -feldolgozás korszerű, elméletileg is igényes matematikai-statisztikai, ökonometriai, modellezési módszereinek, ismeri azok korlátait is.
– Ismeri a vállalkozás, gazdálkodó szervezet és projekt tervezési és vezetési szabályait, szakmai és etikai normáit.
– Ismeri a turizmus komplex rendszerére, valamint a hozzá kapcsolódó tevékenységi területekre (szállásadás, vendéglátás, utazásszervezés, rendezvényszervezés) vonatkozó magas szintű, kiterjedt elméleti alapokat.
– A turisztikai szervezetek különféle típusainak menedzsment-sajátosságaira vonatkozó ismeretek birtokában van, beleértve a stratégiai tervezés megalapozásához szükséges tényezőket is.
– Komplex turisztikai és vendéglátó-ipari fejlesztési projektek előkészítésére és megvalósítására vonatkozó ismeretek birtokában van, megvan működő vállalkozások és intézmények magasabb vezetői pozícióinak betöltéséhez szükséges szaktudása.
– Képes a turizmushoz kapcsolódó egyes tudományterületek (környezet-, regionális, egészség- és élelmezéstudomány) releváns fogalmai, elméletei és kutatási eredményei, illetve ezek felhasználása az ágazat működésének és összefüggéseinek mélyebb megismerésére.
– Átfogó ismeretekkel rendelkezik a turizmus és a társadalom más alrendszerei közötti legfontosabb összefüggésekről.
b) képességei
– Önálló új következtetéseket, eredeti gondolatokat és megoldási módokat fogalmaz meg, képes az igényes elemzési, modellezési módszerek alkalmazására, komplex problémák megoldására irányuló stratégiák kialakítására, döntések meghozatalára, változó hazai és nemzetközi környezetben, illetve szervezeti kultúrában is.
– A gyakorlati tudás, tapasztalatok megszerzését követően közepes és nagyméretű vállalkozást, komplex szervezeti egységet vezet, gazdálkodó szervezetben átfogó gazdasági funkciót lát el, összetett gazdálkodási folyamatokat tervez, irányít, az erőforrásokkal gazdálkodik.
– Nemzetközi, multikulturális környezetben is képes hatékony munkavégzésre.
– Alkalmas a turizmus szereplőivel kapcsolatos különféle üzleti információk gyűjtésére, elemzésére és feldolgozására vonatkozó magas szintű ismeretek és elméleti téren igényes módszerek, illetve ezek felhasználási lehetőségei az üzleti modellezés, a stratégiai és operatív tervezés, valamint a döntéshozatal során.
– Igényes matematikai-statisztikai, ökonometriai és modellezési módszerek alkalmazásával képes a turizmusra és a kapcsolódó szakterületekre vonatkozó adatok, valamint magyar és idegen nyelvű szakirodalmi források gyűjtésére, rendszerezésére és elemzésére.
– Képes a turizmus és a vendéglátás különféle területein jelentkező problémák kezelési és megoldási módszereinek kreatív alkalmazására, ezek multidiszciplináris kontextusban történő továbbfejlesztésére.
– Képes nagyméretű és összetett turisztikai fejlesztési projektekben való részvételre, ezek vezetésére.
– Magas szintű írásos és szóbeli kommunikációra képes munkahelyi környezetben, szakmai és tudományos fórumokon, az anyanyelven és két, magabiztosan használt idegen nyelven.
– Képes szakmai összefoglalók, elemzések, pályázati anyagok és részletes tanulmányok készítésére és prezentálására az infokommunikációs eszközrendszer naprakész módszereinek használatával.
c) attitűdje
– Kritikusan viszonyul saját, illetve a beosztottak munkájához és magatartásához, innovatív és proaktív magatartást tanúsít a gazdasági problémák kezelésében. Nyitott és befogadó a gazdaságtudomány és gyakorlat új eredményei iránt.
– Kulturált, etikus és tárgyilagos értelmiségi hozzáállás jellemzi a személyekhez, illetve a társadalmi problémákhoz való viszonyulása során, munkájában figyel a szélesebb körű társadalmi, ágazati, regionális, nemzeti és európai értékekre (ide értve a társadalmi, szociális és ökológiai, fenntarthatósági szempontokat is).
– Törekszik tudásának és munkakapcsolatainak fejlesztésére, erre munkatársait és beosztottait is ösztönzi, segíti, támogatja.
– Vendégelégedettséget előtérbe helyező minőségi szemléletmód jellemzi.
– A turisztikai szakma értékeit és normáit vállalja, törekszik azok kritikai értelmezésére és továbbfejlesztésére.
– Nyitott a turizmus és vendéglátás területén, illetve környezetében jelentkező új tudományos és szakmai eredmények iránt, fogékony a gyakorlati tevékenység során való hasznosításukra.
– Konstruktív, együttműködő és kezdeményező a rendszeres és projektjellegű csoportmunkában, készséges a szervezetek közötti együttműködésben és közös fejlesztésekben.
– Elhivatott az élethosszig tartó tanulás révén az önfejlesztésre, az életpálya-építésre vonatkozó egyéni stratégia felépítésére, szervezésére és megvalósítására.
b) autonómiája és felelőssége
– Szervezetpolitikai, stratégiai, irányítási szempontból jelentős területeken is önállóan választja ki és alkalmazza a releváns problémamegoldási módszereket, önállóan lát el gazdasági elemző, döntés-előkészítő, tanácsadói feladatokat.
– Önállóan létesít, szervez és irányít nagyobb méretű vállalkozást, vagy nagyobb szervezetet, szervezeti egységet is.
– Felelősséget vállal saját munkájáért, az általa irányított szervezetért, vállalkozásáért, az alkalmazottakért.
– Önállóan azonosítja, tervezi és szervezi saját és beosztottai szakmai és általános fejlődését, azokért felelősséget vállal és visel.
– Szakmai munkában kimagasló igényességet is tükröz, az értelmiségi léthez kötődő általános műveltséget, beleértve gyarapításának forrásait és módszereit fontosnak tartja.
– A turizmus társadalmi, gazdasági, technológiai és jogi környezetében bekövetkező változások érdeklik, a szakmai döntések következményeinek felelős végiggondolása és figyelembe vétele jellemzi.
– Fejlesztési dokumentumok, tanulmányok, kutatási jelentések, publikációk önálló készítése során felelősséget vállal azok tartalmáért és szaknyelvi korrektségéért.
9. A mesterképzés jellemzői
9.1. Szakmai jellemzők
9.1.1. A szakképzettséghez vezető tudományágak, szakterületek, amelyekből a szak felépül:
– a turizmus-menedzsment szakmai ismeretek (gazdaságtani és módszertani alapismeretek; továbbá kvantitatív módszerek, gazdaságstatisztika és elemzés, döntéselemzés módszertana, stratégiai menedzsment, értékteremtő folyamatok menedzsmentje, gazdaságpolitika, e-business, projektmenedzsment, integrált vállalatirányítási rendszerek, vállalati kommunikáció, vállalat finanszírozás, pénzügyi stratégiák, pénzügyi menedzsment, a turizmus rendszerének vezérlési technikái, a turizmus területi tervezése, turisztikai kutatások módszertana, szakmai jog és intézményrendszer, nonprofit szektor gazdálkodása, marketingkommunikáció, nemzetközi szállodamenedzsment) 50–70 kredit.
9.1.2. A választható specializációkat is figyelembe véve a turisztikai desztinációs menedzsment, a területfejlesztés és térségi menedzsment, a projektmenedzsment, a szabadidő- szociológia, az attrakció- és látogatómenedzsment, a kreativitásfejlesztés, a pénzügyek, az e- marketing, a desztinációs marketing, a minőségmenedzsment, a térségi turizmusban szerepet játszó köz- és magánszervezetek együttműködése, a turizmus és közlekedés szakterületeken szerezhető speciális ismeret.
A választható ismeretek kreditértéke 40–50 kredit.
9.2. Idegennyelvi követelmény
A mesterfokozat megszerzéséhez egy idegen nyelvből államilag elismert, középfokú (B2), komplex típusú, a képzési területnek megfelelő szaknyelvi nyelvvizsga és egy másik idegen nyelvből államilag elismert felsőfokú (C1), komplex típusú általános nyelvvizsga, melyek közül egyik az angol, vagy ezekkel egyenértékű érettségi bizonyítvány vagy oklevél szükséges.
9.3. A 4.2. és 4.3. pontban megadott oklevéllel rendelkezők esetén a mesterképzési képzési ciklusba való belépés minimális feltételei:
A mesterképzésbe való belépéshez szükséges minimális kreditek száma 60 kredit az alábbi területekről:
– gazdaságtani és módszertani (mikroökonómia, makroökonómia, matematika, statisztika, informatika, vállalatgazdaságtan, számvitel, kontrolling, pénzügyek, emberi erőforrás- menedzsment) és társadalomtudományi ismeretek területéről legalább 40 kredit;
– turizmus általános elmélete, turizmus gazdaságtana, turizmus földrajza, turizmus marketing, vendéglátó-szálloda területéről legalább 20 kredit.
A mesterképzésbe való felvétel feltétele, hogy a hallgató az alapképzési tanulmányai alapján a felsorolt területeken legalább 30 kredittel rendelkezzen. A mesterképzésben a hiányzó krediteket a felsőoktatási intézmény tanulmányi és vizsgaszabályzatában meghatározottak szerint kell megszerezni.
1. A mesterképzési szak megnevezése: vállalkozásfejlesztés (Business Development)
2. A mesterképzési szakon szerezhető végzettségi szint és a szakképzettség oklevélben szereplő megjelölése
– végzettségi szint: mester- (magister, master; rövidítve: MSc-) fokozat
– szakképzettség: okleveles közgazdász vállalkozásfejlesztés szakon
– a szakképzettség angol nyelvű megjelölése: Economist in Business Development
3. Képzési terület: gazdaságtudományok
4. A mesterképzésbe történő belépésnél előzményként elfogadott szakok
4.1. Teljes kreditérték beszámításával vehető figyelembe: a gazdálkodási és menedzsment, a nemzetközi gazdálkodás alapképzési szak.
4.2. A 9.4. pontban meghatározott kreditek teljesítésével elsősorban számításba vehető: az alkalmazott közgazdaságtan, a gazdaság- és pénzügy-matematikai elemzés, a közszolgálati, a kereskedelem és marketing, az emberi erőforrások, a pénzügy és számvitel, a turizmus- vendéglátás, az üzleti szakoktató alapképzési szak.
4.3. A 9.4. pontban meghatározott kreditek teljesítésével vehetők figyelembe továbbá: azok az alapképzési és mesterképzési szakok, illetve a felsőoktatásról szóló 1993. évi LXXX. törvény szerinti szakok, amelyeket a kredit megállapításának alapjául szolgáló ismeretek összevetése alapján a felsőoktatási intézmény kreditátviteli bizottsága elfogad.
5. A képzési idő félévekben: 4 félév
6. A mesterfokozat megszerzéséhez összegyűjtendő kreditek száma: 120 kredit
– a szak orientációja: kiegyensúlyozott (40–60 százalék)
– a diplomamunka készítéséhez rendelt kreditérték: 15 kredit
– a szabadon választható tantárgyakhoz rendelhető minimális kreditérték: 6 kredit
7. * A szakképzettség képzési területek egységes osztályozási rendszere szerinti tanulmányi területi besorolása: 345/0413
8. A mesterképzési szak képzési célja és a szakmai kompetenciák
A képzés célja vállalkozásfejlesztési szakemberek képzése, akik nemzetközi összehasonlításban is versenyképes, korszerű és magas színvonalú elsajátított elméleti és módszertani ismeretanyag birtokában képesek elsősorban kis- és középvállalkozások, vagy egyéb gazdálkodó szervezetek tevékenységének elemzésére és komplex fejlesztési feladatainak megoldására. A vállalkozásfejlesztési (innovációs) elméleti és módszertani üzleti ismereteik, a tudatosan fejlesztett vezetői készségek és képességek birtokában alkalmasak kis- és középvállalkozások alapítására, működtetési kérdéseinek megoldására, működtetésük érdekében tanácsadásra, valamint a hazai és a nemzetközi gazdasági élet különböző területein közép- és felsővezetői feladatok ellátására is. Felkészültek tanulmányaik doktori képzésben történő folytatására.
8.1. Az elsajátítandó szakmai kompetenciák
8.1.1. Vállalkozásfejlesztés szakon a közgazdász
a) tudása
– Elsajátította a gazdaságtudomány, illetve gazdaság mikro és makro szerveződési szintjeinek fogalmait, elméleteit, folyamatait és jellemzőit, ismeri a meghatározó gazdasági tényeket.
– Érti a gazdálkodó szervezetek struktúráját, működését és hazai, illetve nemzeti határokon túlnyúló kapcsolatrendszerét, információs és motivációs tényezőit, különös tekintettel az intézményi környezetre.
– Ismeri az európai integrációs folyamatot és az Európai Uniónak a tevékenységéhez kapcsolódó szakpolitikáit.
– Birtokában van a problémafelismerés, -megfogalmazás és -megoldás, az információgyűjtés és -feldolgozás korszerű, elméletileg is igényes matematikai-statisztikai, ökonometriai, modellezési módszereinek, ismeri azok korlátait is.
– Ismeri a vállalkozás, gazdálkodó szervezet és projekt tervezési és vezetési szabályait, szakmai és etikai normáit.
– Ismeri és érti a vállalkozásfejlesztés alapvető és átfogó fogalmait, elméleteit, jellegzetességeit és összefüggéseit, tudományos problémafelvetéseit.
– Érti a vállalkozások struktúráját, működését és kapcsolatrendszerét, a vállalkozások viselkedését meghatározó környezeti tényezőket, a gazdasági döntések információs és motivációs tényezőit.
– Ismeri a vállalkozások aktuális pozíciójának szakmailag megalapozott elemzéseken nyugvó értékelési módszereit a belső adottságok és külső környezeti sajátosságok figyelembe vételével.
– Ismeri a fejlesztés (változás) megvalósításához szükséges finanszírozási források értékelését és pénzügyi megtérülési elemzések módjait.
– Széleskörű vezetési és szervezési ismeretekkel rendelkezik.
b) képességei
– Önálló új következtetéseket, eredeti gondolatokat és megoldási módokat fogalmaz meg, képes az igényes elemzési, modellezési módszerek alkalmazására, komplex problémák megoldására irányuló stratégiák kialakítására, döntések meghozatalára, változó hazai és nemzetközi környezetben, illetve szervezeti kultúrában is.
– A gyakorlati tudás, tapasztalatok megszerzését követően közepes és nagyméretű vállalkozást, komplex szervezeti egységet vezet, gazdálkodó szervezetben átfogó gazdasági funkciót lát el, összetett gazdálkodási folyamatokat tervez, irányít, az erőforrásokkal gazdálkodik. Nemzetközi, multikulturális környezetben is képes hatékony munkavégzésre.
– Képes a vállalati gazdálkodás összefüggésrendszerének és kölcsönhatásainak felismerésére, a jövőbeli jövedelmezőségre ható tényezők mindenkori jelentőségük szerinti értékelésére.
– A feltárt szakmai forrásokat, adatokat rendszerezi, kritikailag elemzi, az infokommunikációs technológiai eszközök segítségével is.
– Képes felismerni a vállalkozásfejlesztési nemzetközi trendekből, európai szakpolitikákból fakadó követelményeket és fejlesztési lehetőségeket.
– Saját elemzésen alapuló egyéni álláspontot alakít ki, azt képes bemutatni és azt vitában is képviselni.
– A munkaköri feladatok ellátásán túl a gyakorlati tudás, tapasztalatok megszerzését követően képes vállalkozást vezetni, összetett gazdálkodási folyamatokat tervezni, irányítani, az erőforrásokkal gazdálkodni.
– Képes nagyméretű és összetett projektben, csoportos problémamegoldásban részt venni, vezetőként a tevékenységet vezetni, szervezni, értékelni.
c) attitűdje
– Kritikusan viszonyul saját, illetve a beosztottak munkájához és magatartásához, innovatív és proaktív magatartást tanúsít a gazdasági problémák kezelésében.
– Nyitott és befogadó a gazdaságtudomány és gyakorlat új eredményei iránt.
– Kulturált, etikus és tárgyilagos értelmiségi hozzáállás jellemzi a személyekhez, illetve a társadalmi problémákhoz való viszonyulása során, munkájában figyel a szélesebb körű társadalmi, ágazati, regionális, nemzeti és európai értékekre (ide értve a társadalmi, szociális és ökológiai, fenntarthatósági szempontokat is).
– Törekszik tudásának és munkakapcsolatainak fejlesztésére, erre munkatársait és beosztottait is ösztönzi, segíti, támogatja.
– Nyitott a vállalkozásfejlesztést érintő gazdasági, társadalmi változások iránt, társadalmi és szociális érzékenységgel rendelkezik.
– Munkája során határozott, konstruktív, együttműködő, kezdeményező.
d) autonómiája és felelőssége
– Szervezetpolitikai, stratégiai, irányítási szempontból jelentős területeken is önállóan választja ki és alkalmazza a releváns problémamegoldási módszereket, önállóan lát el gazdasági elemző, döntés-előkészítő, tanácsadói feladatokat.
– Önállóan létesít, szervez és irányít nagyobb méretű vállalkozást, vagy nagyobb szervezetet, szervezeti egységet is.
– Felelősséget vállal saját munkájáért, az általa irányított szervezetért, vállalkozásáért, az alkalmazottakért.
– Önállóan azonosítja, tervezi és szervezi saját és beosztottai szakmai és általános fejlődését, azokért felelősséget vállal és visel.
– Önállóan tervezi a vállalkozás működésének területeit, a stratégiák kialakítását, a szervezeti folyamatokat, a munkatársak együttműködését szervezeten belül és kívül egyaránt.
– Elemzi és értékeli a vállalkozás működésének tapasztalatait, kezeli annak a felelősségét, hogy az elemzések és gyakorlati eljárások során kapott eredmények a választott módszertől is függnek.
– Felelősséget vállal munkájáért, a munkatársakkal és partnereivel kialakított kapcsolataiért.
9. A mesterképzés jellemzői
9.1. Szakmai jellemzők
9.1.1. A szakképzettséghez vezető tudományágak, szakterületek, amelyekből a szak felépül:
– gazdaságtani és társadalomtudományi ismeretek (vállalati stratégia, pénzügyi elemzés, vállalkozás-innováció, társadalmi és gazdasági előrejelzés, vállalkozások költségvetési kapcsolatai, kutatás-módszertan) 25–35 kredit;
– vállalkozásfejlesztési szakmai ismeretek (projektvezetés, innováció-módszertan, vállalatfinanszírozás és pénzügyi stratégiák, vállalati döntéstámogató rendszerek, vállalkozástan, üzleti kommunikáció, innováció- és vállalkozásfejlesztési politika, vállalkozás és globalizáció, piaci stratégiák) 35–45 kredit.
9.1.2. A választható specializációkat is figyelembe véve a vezetői gazdaságtan, a kontrolling, az üzleti tanácsadás, az értékelemzési módszertan szakterületein szerezhető speciális ismeret, amelynek kreditértéke 25–35 kredit.
9.2. Idegennyelvi követelmény
A mesterfokozat megszerzéséhez angol nyelvből államilag elismert, legalább középfokú (B2), komplex típusú nyelvvizsga vagy egy másik élő idegen nyelvből középfokú (B2), komplex típusú, a képzési területnek megfelelő szaknyelvi nyelvvizsga vagy államilag elismert felsőfokú (C1), komplex típusú általános nyelvvizsga vagy ezekkel egyenértékű érettségi bizonyítvány vagy oklevél szükséges.
9.3. A szakmai gyakorlatra vonatkozó követelmények
A szakmai gyakorlatot diplomamunkához kapcsolódóan a képzés tanterve határozza meg.
9.4. A 4.2. és 4.3. pontban megadott oklevéllel rendelkezők esetén a mesterképzési képzési ciklusba való belépés minimális feltételei:
A mesterképzésbe való belépéshez szükséges minimális kreditek száma 30 kredit az alábbi területekről:
– módszertani ismeretek (matematika, statisztika) területéről 8 kredit;
– elméleti-gazdaságtani ismeretek (mikroökonómia, makroökonómia, pénzügytan) területéről 10 kredit;
– üzleti ismeretek (marketing, gazdasági jog, vállalatgazdaságtan, számvitel, vállalati pénzügy) területéről 12 kredit.
1. A mesterképzési szak megnevezése: vezetés és szervezés (Management and Leadership)
2. A mesterképzési szakon szerezhető végzettségi szint és a szakképzettség oklevélben szereplő megjelölése
– végzettségi szint: mester- (magister, master; rövidítve: MSc-) fokozat
– szakképzettség: okleveles közgazdász vezetés és szervezés szakon
– a szakképzettség angol nyelvű megjelölése: Economist in Management and Leadership
3. Képzési terület: gazdaságtudományok
4. A mesterképzésbe történő belépésnél előzményként elfogadott szakok
4.1. Teljes kreditérték beszámításával vehető figyelembe: a gazdálkodási és menedzsment alapképzési szak.
4.2. A 9.3. pontban meghatározott kreditek teljesítésével elsősorban számításba vehető: a kereskedelem és marketing, a gazdálkodási és menedzsment, a nemzetközi gazdálkodás, a pénzügy és számvitel, a turizmus-vendéglátás, az emberi erőforrások, az alkalmazott közgazdaságtan, a gazdaságelemzés, az üzleti szakoktató, a közszolgálati alapképzési szak.
4.3. A 9.3. pontban meghatározott kreditek teljesítésével vehetők figyelembe továbbá: azok az alapképzési és mesterképzési szakok, illetve a felsőoktatásról szóló 1993. évi LXXX. törvény szerinti szakok, amelyeket a kredit megállapításának alapjául szolgáló ismeretek összevetése alapján a felsőoktatási intézmény kreditátviteli bizottsága elfogad.
5. A képzési idő félévekben: 4 félév
6. A mesterfokozat megszerzéséhez összegyűjtendő kreditek száma: 120 kredit
– a szak orientációja: kiegyensúlyozott (40–60 százalék)
– a diplomamunka készítéséhez rendelt kreditérték: 15 kredit
– a szabadon választható tantárgyakhoz rendelhető minimális kreditérték: 6 kredit
7. * A szakképzettség képzési területek egységes osztályozási rendszere szerinti tanulmányi területi besorolása: 345/0413
8. A mesterképzési szak képzési célja és a szakmai kompetenciák
A képzés célja a vállalkozások, valamint a közszféra szervezetei számára olyan közgazdászok képzése, akik megalapozott és integrált szakmai ismeretekkel rendelkeznek a menedzsment széles területén. Megszerzett tudásuk birtokában képesek elemezni, tervezni, irányítani a versenyszektor és a közszféra szervezeteinek munkafolyamatait. Képesek újonnan felmerülő problémákat felismerni, elemezni és megoldani, miközben az egyéni és szervezeti tanulás megismert formáit használják, valamint az innovációra és a kreatív gondolkodásra való képességeiket hasznosítják. Felkészültek tanulmányaik doktori képzésben történő folytatására.
8.1. Az elsajátítandó szakmai kompetenciák
8.1.1. Vezetés és szervezés szakon a közgazdász
a) tudása
– Elsajátította a gazdaságtudomány, illetve gazdaság mikro és makro szerveződési szintjeinek fogalmait, elméleteit, folyamatait és jellemzőit, ismeri a meghatározó gazdasági tényeket.
– Érti a gazdálkodó szervezetek struktúráját, működését és hazai, illetve nemzeti határokon túlnyúló kapcsolatrendszerét, információs és motivációs tényezőit, különös tekintettel az intézményi környezetre.
– Ismeri az európai integrációs folyamatot és az Európai Uniónak a tevékenységéhez kapcsolódó szakpolitikáit.
– Birtokában van a problémafelismerés, -megfogalmazás és -megoldás, az információgyűjtés és -feldolgozás korszerű, elméletileg is igényes matematikai-statisztikai, ökonometriai, modellezési módszereinek, ismeri azok korlátait is.
– Ismeri a vállalkozás, gazdálkodó szervezet és projekt tervezési és vezetési szabályait, szakmai és etikai normáit.
– Ismeri a vezetés- és szervezéstudomány és gyakorlat korszerű irányzatait és eredményeit.
– Ismeri a korszerű informatikával és know-how-val támogatott vezetési és szervezési módszereket és azok gyakorlati alkalmazását.
– Érti a szervezetek működése során felmerülő problémák és új jelenségek megoldási módozatait, illetve a kritikus feldolgozására irányuló módszereket.
– Elsajátította a képzésnek megfelelő területeken az alapvető (funkcionális) gyakorlati módszereket és megoldásokat, valamint ezek hasznosításának lehetőségeit.
b) képességei
– Önálló új következtetéseket, eredeti gondolatokat és megoldási módokat fogalmaz meg, képes az igényes elemzési, modellezési módszerek alkalmazására, komplex problémák megoldására irányuló stratégiák kialakítására, döntések meghozatalára, változó hazai és nemzetközi környezetben, illetve szervezeti kultúrában is.
– A gyakorlati tudás, tapasztalatok megszerzését követően képes közepes és nagyméretű vállalkozás, komplex szervezeti egység vezetésére, gazdálkodó szervezetben átfogó gazdasági funkciót képes ellátni, összetett gazdálkodási folyamatokat tervezni, irányítani, az erőforrásokkal gazdálkodni.
– Nemzetközi, multikulturális környezetben is képes hatékony munkavégzésre.
– Képes a vezetés-szervezés tudományágában a kutatások és azok eredményeinek kritikus értékelésére.
– Képes tudása, képességei és készségei folyamatos, egy életen át tartó fejlesztésére.
c) attitűdje
– Kritikusan viszonyul saját, illetve a beosztottak munkájához és magatartásához, innovatív és proaktív magatartást tanúsít a gazdasági problémák kezelésében. Nyitott és befogadó a gazdaságtudomány és gyakorlat új eredményei iránt.
– Kulturált, etikus és tárgyilagos értelmiségi hozzáállás jellemzi a személyekhez, illetve a társadalmi problémákhoz való viszonyulása során, munkájában figyel a szélesebb körű társadalmi, ágazati, regionális, nemzeti és európai értékekre (ide értve a társadalmi, szociális és ökológiai, fenntarthatósági szempontokat is).
– Törekszik tudásának és munkakapcsolatainak fejlesztésére, erre munkatársait és beosztottait is ösztönzi, segíti, támogatja.
– Elkötelezett a szakmája iránt, ismeri és vállalja annak alapvető értékeit és normáit, törekszik azok kritikai értelmezésére és fejlesztésére.
– Szakmai munkája során a kíváncsiság, a tények és összefüggések megismerésének vágya hajtja.
d) autonómiája és felelőssége
– Szervezetpolitikai, stratégiai, irányítási szempontból jelentős területeken is önállóan választja ki és alkalmazza a releváns problémamegoldási módszereket, önállóan lát el gazdasági elemző, döntés-előkészítő, tanácsadói feladatokat.
– Önállóan létesít, szervez és irányít nagyobb méretű vállalkozást, vagy nagyobb szervezetet, szervezeti egységet is.
Önállóan azonosítja, tervezi és szervezi saját és beosztottai szakmai és általános fejlődését, azokért felelősséget vállal és visel.
– Vizsgálja, vállalja és kezeli annak felelősségét, hogy az elemzések és gyakorlatibb eljárások során kapott eredmények a választott módszertől is függnek.
– Munkájára jellemző a szakmai kérdések megfogalmazásakor a gazdasági és gazdaságon kívüli következmények önálló és felelős végiggondolása és figyelembevétele.
9. A mesterképzés jellemzői
9.1. Szakmai jellemzők
9.1.1. A szakképzettséghez vezető tudományágak, szakterületek, amelyekből a szak felépül:
– gazdaságtani és társadalomtudományi ismeretek (marketingmenedzsment ismeretek, pénzügyi ismeretek, matematikai-statisztika módszerek és elemzések, kvantitatív döntési módszerek, kutatási módszertan, vezetői üzleti gazdaságtan, gazdaságpolitika) 15–30 kredit;
– vezetés és szervezés szakmai ismeretek (szervezetelmélet, szervezeti magatartás és vezetés, stratégiai menedzsment, változás- és tudásmenedzsment, projektek menedzselése, termelés- és folyamatmenedzsment, integrált információs rendszerek irányítása, controlling) 20–30 kredit.
9.1.2. A válaszható specializációk, szakmai modulok képzésen belül kreditaránya 30–40 kredit.
9.2. Idegennyelvi követelmény
A mesterfokozat megszerzéséhez angol nyelvből államilag elismert, legalább középfokú (B2), komplex típusú nyelvvizsga vagy egy másik élő idegen nyelvből középfokú (B2), komplex típusú, a képzési területnek megfelelő szaknyelvi nyelvvizsga vagy államilag elismert felsőfokú (C1), komplex típusú általános nyelvvizsga vagy ezekkel egyenértékű érettségi bizonyítvány vagy oklevél szükséges.
9.3. A 4.2. és 4.3. pontban megadott oklevéllel rendelkezők esetén a mesterképzési képzési ciklusba való belépés minimális feltételei
A mesterképzésbe való belépéshez szükséges minimális kreditek száma 60 kredit az alábbi területekről:
– módszertani ismeretek (matematika, statisztika, informatika) területéről 15 kredit;
– közgazdasági ismeretek (mikro- és makroökonómia, nemzetközi gazdaságtan, környezet- gazdaságtan, gazdaságelmélet, gazdaságstatisztika, közgazdaság-elmélettörténet, gazdaságmodellezés, gazdaságpolitika, ágazati és funkcionális gazdaságtan, közösségi gazdaságtan) területéről 10 kredit;
– üzleti ismeretek (vállalati gazdaságtan, gazdasági jog, marketing, pénzügy, számvitel, döntéselmélet és módszertan, üzleti etika, üzleti kommunikáció, adózási ismeretek, vállalati pénzügyek) területéről 15 kredit;
– társadalomtudományi ismeretek (európai uniós ismeretek, közpolitikai ismeretek, gazdaságtörténet, szociológia, filozófia, pszichológia) területéről 10 kredit;
– szakmai ismeretek (értékteremtő folyamatok menedzsmentje, vezetés és szervezés, üzleti tervezés, vállalkozásmenedzsment, stratégiai tervezés, controlling, emberi erőforrás gazdálkodás, vezetői készségfejlesztés, információs rendszerek) területéről 10 kredit.
A mesterképzésbe való felvétel feltétele, hogy a hallgató a korábbi tanulmányai alapján a felsorolt területeken legalább 30 kredittel rendelkezzen. A mesterképzésben a hiányzó krediteket a felsőoktatási intézmény tanulmányi és vizsgaszabályzatában meghatározottak szerint kell megszerezni.
1. A mesterképzési szak megnevezése: családpolitika és humán szakpolitikák gazdaságtana mesterképzési szak (Economics of Family Policy and Public Policies for Human Development)
2. A mesterképzési szakon szerezhető végzettségi szint és a szakképzettség oklevélben szereplő megjelölése
– végzettségi szint: mester- (magister, master; rövidítve: MA-) fokozat
– szakképzettség: okleveles közgazdász családpolitika és humán szakpolitikák gazdaságtana szakon
– a szakképzettség angol nyelvű megjelölése: Economist in Family Policy and in Public Policies for Human Development
3. Képzési terület: gazdaságtudományok
4. A mesterképzésbe történő belépésnél előzményként elfogadott szakok
4.1. Teljes kreditérték beszámításával vehető figyelembe: a gazdaságtudományok képzési területről az alkalmazott közgazdaságtan, a gazdálkodási és menedzsment, az emberi erőforrások, a nemzetközi gazdálkodás, a pénzügy és számvitel, a gazdaság- és pénzügy- matematikai elemzés alapképzési szak.
4.2. A 9.4. pontban meghatározott kreditek teljesítésével elsősorban számításba vehető a gazdaságtudományok képzési területről a közszolgálati, a kereskedelem és marketing, turizmus és vendéglátás, a társadalomtudomány képzési területről a nemzetközi tanulmányok, a politikatudomány, a szociális munka, a szociológia, a jogi képzési területről a munkaügyi és társadalombiztosítási igazgatási, az államtudományok képzési területről az igazgatásszervező, a nemzetközi igazgatási, a közigazgatás-szervező alapképzési szak.
4.3. A 9.4. pontban meghatározott kreditek teljesítésével vehetők figyelembe továbbá azok az alapképzési és mesterképzési szakok, illetve a felsőoktatásról szóló 1993. évi LXXX. törvény szerinti szakok, amelyeket a kredit megállapításának alapjául szolgáló ismeretek összevetése alapján a felsőoktatási intézmény kreditátviteli bizottsága elfogad.
5. A képzési idő félévekben: 4 félév
6. A mesterfokozat megszerzéséhez összegyűjtendő kreditek száma: 120 kredit
– a szak orientációja: kiegyensúlyozott (40–60 százalék)
– a diplomamunka elkészítéséhez rendelt kreditérték: 15 kredit
– az intézményen kívüli összefüggő gyakorlati képzés minimális kreditértéke: 6 kredit;
– a szabadon választható tantárgyakhoz rendelhető minimális kreditérték: 6 kredit
7. A szakképzettség képzési területek egységes osztályozási rendszere szerinti tanulmányi területi besorolása: 314/0311
8. A mesterképzési szak képzési célja és a szakmai kompetenciák:
A képzés célja, olyan közgazdászok képzése, akik ismerik a családpolitikák különböző típusait, a családpolitikák egyénekre és családokra gyakorolt hatását. Megértik a családpolitikai változások multidimenzionalitását. Képessé válnak makrotársadalmi környezetben is elhelyezni az egyes családpolitikai típusokat és reflektálni azok különböző társadalmi hatásaira, továbbá család- és népesedéspolitikát, gyermekvédelmi és ifjúságpolitikát, esélyegyenlőségi politikát, valamint a kapcsolódó humán szakpolitikákat kezdeményező, alakító és megvalósító állami és nem állami, hazai és nemzetközi szervezetekben a családok döntéshozatalának és az ezzel kapcsolatos, a család funkcióit erősítő és kiegészítő közpolitikai kérdéseknek, valamint a családokat érintő szakpolitikai koncepciók, intézkedések hatásainak szakmailag megalapozott elemzésére, a bizonyítékalapú közpolitika módszereinek alkalmazására, az elöregedő társadalom demográfiai és közpolitikai kihívásaira tudományos igényű válaszok kidolgozására és az ezekkel kapcsolatos tervezési és irányítási feladatok ellátására. Felkészültek tanulmányaiknak doktori képzésben történő folytatására.
8.1. Az elsajátítandó szakmai kompetenciák
8.1.1. Családpolitika és humán szakpolitikák gazdaságtana szakon a közgazdász
a) tudása
– Elsajátította a gazdaságtudomány, illetve a gazdaság mikro és makro szerveződési szintjeinek fogalmait, elméleteit, folyamatait és jellemzőit, ismeri a meghatározó gazdasági tényeket.
– Érti a gazdálkodó szervezetek struktúráját, működését és hazai, a nemzeti határokon túlnyúló kapcsolatrendszerét, információs és motivációs tényezőit, különös tekintettel az intézményi környezetre.
– Ismeri a közszektor működésének leírását és megértését elősegítő, közgazdaságtani alapú, inter- és transzdiszciplináris elméletek és fogalmi keretek összefüggéseit.
– Ismeri a társadalomtudományok alapvető összefüggéseit, a mai magyar társadalom szerkezetét, demográfiai helyzetét, a társadalmi változásokat leíró elméleteket.
– Ismeri és érti a hazai, európai és globális társadalmi problémákat, képes értelmezni azok hatásait.
– Ismeri és hatékonyan alkalmazza a tudományos munka értékelésének akadémiai kritériumait.
– Ismeri a közgazdasági ösztönzők és a demográfiai folyamatok alakulása (termékenység, halálozás, népességmozgalom, családszerkezet) közötti kapcsolatok elemzéseit, a demográfiai folyamatok közpolitikai befolyásolásának lehetőségeit és korlátait.
– Ismeri a család döntéshozataláról szóló modelleket és számításokat, valamint ezek kritikáját.
– Ismeri és tudja alkalmazni a családdal, a népesedési folyamatokkal, a generációkkal, a generációk közötti együttműködéssel foglalkozó tudományok fogalmi kereteit, ismeri a családpolitika kulturális, szociológia, történelmi és politikai dimenzióit, korszerű elméleteit, történeti és jelenkori modelljeit, kölcsönhatásait a humán szakpolitikákkal, azok rendszerének felépítését és a működésüket meghatározó folyamatokat.
– Tudományos ismeretekkel rendelkezik a családpolitika megvalósításának hazai és nemzetközi gyakorlatáról, ismeri és érti a családpolitikai és az egyéb jóléti, szociálpolitikai intézmény- és eszközrendszert érintő koncepciókat és ezek kritikáit.
– Birtokában van a szakmai munkában közvetlenül alkalmazható módszereknek, különösen a demográfiai és családpolitikai kutatás és elemzés, a családpolitikai tervezés és közpolitika-alkotás területén.
– Ismeri a társadalomkutatásban, a döntés-előkészítésben alkalmazott statisztika elméletét és módszertanát, az erre vonatkozó legfontosabb nemzetközi szakirodalmat, a bizonyítékalapú közpolitika-alkotás családpolitikában alkalmazható fő módszertani megközelítéseit (ökonometriai elemzés, makroökonómiai modellezés, mikroszimuláció, kísérleti módszerek) és tisztában van a módszerek korlátaival is.
b) képességei
– Képes elhelyezni a családpolitikával és a kapcsolódó humán szakpolitikákkal kapcsolatos szakterületi ismereteit a tágabb tudományos és közpolitikai környezetben.
– Képes alkalmazni a tudományos elemző munka elméleti és módszertani eszközeit és írástechnikáit.
– Képes a családpolitika szakmai feladatainak megoldása során önálló elemzésre, értékelésre, azok generációk társadalmi helyzetére gyakorolt hatásának feltárására.
– Képes a családok gazdasági helyzetével kapcsolatos gazdasági adatok elemzésére és a kapcsolódó közpolitikák értékelésére és tervezésére.
– Képes alkalmazni a demográfiai megközelítéseket és a demográfia módszertanát az elöregedő társadalom kihívásainak, a modern társadalmak konfliktusainak elemzésére.
– Képes a szociálpolitika és a jóléti államok egyéb releváns humán szakpolitikáinak elemzésére.
– Eligazodik a társadalmi döntéshozatali mechanizmusok működési módjában és hatásaiban, továbbá képes értelmezni az érdekütköztetés és az érdekérvényesítés családtudományokban jelentőséggel bíró fajtáit és alkalmazásuk módját.
– Képes konkrét kutatási projektek összeállítására a családpolitikához kapcsolódó társadalmi és demográfiai jelenségekkel kapcsolatban, a helyes kutatási kérdések megfogalmazására, a megfelelő kutatási módszerek kiválasztására és alkalmazására.
– Képes beavatkozási folyamatok és szakpolitikai döntések tervezésére, menedzselésére, megvalósítására.
– Képes a családpolitika területén a hazai és külföldi tudományos és egyéb szakmai források feltárására, feldolgozására és szakmai munkája során a leszűrt következtetések gyakorlati alkalmazására.
c) attitűdje
– A társadalmi problémák, az okok és összefüggések iránti analitikus és kritikai érzék jellemzi.
– Előtérbe helyezi a bizonyítékalapú, kritikai gondolkodásmódot.
– Részt vesz a nemzetközi és a hazai tudományos vitákban, nyitott a szakmai együttműködésekre, részt vesz a szakpolitikai diskurzusokban.
– Mélyíti és fejleszti a családtudományok mint interdiszciplináris tudományág terén szerzett tudását.
– Önreflexióra képes és átlátható kutatói etikával dolgozik.
d) autonómiája és felelőssége
– Etikai és szakmai felelősséget vállal saját munkájáért, az általa irányított szervezetért, az alkalmazottakért. Önállóan azonosítja, tervezi és szervezi saját és beosztottai szakmai és általános fejlődését, azokért felelősséget vállal és visel.
– Szakmai szemléletmódja gondolkodó és elemző. A társadalmi és közpolitikai problémák komplex megfogalmazására és megértésére törekszik.
– Szakmai döntéseit alátámasztja módszertanilag és etikailag egyaránt megalapozott érveléssel.
– A hazai és nemzetközi szakmai folyamatok ismeretében képes szakmai állásfoglalás kialakítására és képviseletére.
– Kritikus reflexióval él a családtudomány, mint interdiszciplináris tudományág fejlődéséről.
– Saját szakterületén képes felelősségteljesen megítélni kollégái munkáját.
9. A mesterképzés jellemzői
9.1. A szakmai ismeretek jellemzői
9.1.1. A szakképzettséghez vezető tudományágak, szakterületek, amelyekből a szak felépül:
– Közgazdaságtani és kutatás-módszertani [mikroökonómia, makroökonómia és ökonometria (statisztika)] társadalomtudományi alapozó ismeretkörök 18–30 kredit.
– Szakspecifikus szakmai ismeretek 66–90 kredit:
– közgazdasági: közösségi gazdaságtan, költségvetési politika, családi döntések és fogyasztói magatartás, az oktatás, a szociálpolitika, az egészségügy, a nyugdíjrendszer gazdaságtana, munkagazdaságtan, fogyasztóvédelmi szabályozás gazdaságtana, esélyegyenlőségi kérdések közgazdasági elemzése, viselkedési és kísérleti közgazdaságtan 24–36 kredit;
– közpolitikai: közpolitika folyamata, közpolitika elemzés (haladó), közpolitika elméletek, humán szakpolitikai szolgáltatások igazgatási módszerei, Európai Unió politikai gazdaságtana, Európai Unió közpolitikái és a humán szakpolitikák 18–24 kredit;
– társadalomtudományi: népesedési kérdések, közgazdaságtan és demográfia összefüggései a közpolitika szempontjából, általános és területi szociálpolitika, foglalkoztatás-politika, gyermekvédelem és gyermekjogok, családsegítés, magyar politikai és kormányzati rendszer, politikai gazdaságtan és jóléti rendszerek, szociálpszichológia, családszociológia, nemek közötti egyenlőség problémáinak közpolitikai, esélyegyenlőségi vonatkozásai 18–24 kredit;
– jogi: családjog, esélyegyenlőséggel kapcsolatos jogalkotás, gyermekjogok, fogyasztóvédelem 6 kredit;
– szakmai gyakorlat 6 kredit.
9.1.2. Választható specializációs modulok az ágazati szakpolitikai szakértés (gazdasági, közpolitikai és társadalomtudományi ismeretek) területéről vagy a módszertani szakértés (bizonyítékalapú szakpolitika-alkotás módszerei, kutatásmódszertani és társadalomtudományi ismeretek) területéről.
9.2. Idegennyelvi követelmény
A mesterfokozat megszerzéséhez angol nyelvből államilag elismert, legalább középfokú (B2), komplex típusú nyelvvizsga vagy egy másik élő idegen nyelvből középfokú (B2), komplex típusú, a képzési területnek megfelelő szaknyelvi nyelvvizsga vagy államilag elismert felsőfokú (C1), komplex típusú általános nyelvvizsga vagy ezekkel egyenértékű érettségi bizonyítvány vagy oklevél szükséges.
9.3. Szakmai gyakorlat követelményei
A képzéshez szakmai gyakorlat kapcsolódik. A szakmai gyakorlat követelményeit az intézményi tanterv határozza meg.
9.4. A 4.2. és 4.3. pontban megadott oklevéllel rendelkezők esetén a mesterképzési képzési ciklusba való belépés minimális feltételei
A mesterképzésbe való belépéshez szükséges minimális kreditek száma 45 kredit az alábbi területekről:
– közgazdasági (mikro- és makroökonómia, nemzetközi gazdaságtan, gazdaságelmélet, közgazdaság- elmélettörténet, gazdaságpolitika, emberi erőforrás menedzsment) ismeretek területről 18 kredit;
– módszertani (matematika, statisztika, informatika, ökonometria, hatáselemzés, adatelemzés, közpolitikai esettanulmányok, számítógépes módszertan ismeretek (közszolgálati intézmények, kormányzati szintek gazdálkodása, irányítása, közpolitikai, szakpolitikai ismeretek, közjogi, társadalompolitikai) ismeretek területéről 12 kredit;
– társadalomtudományi (szociológia, politológia, demográfia, szervezetszociológia, gazdaságtörténet, kormányzati és politikai döntéshozatal, nemek szerinti különbségek, esélyegyenlőségi tanulmányok, emberi jogok) alapismeretek területéről 15 kredit.
A mesterképzésbe való felvétel feltétele, hogy a hallgató a korábbi tanulmányai alapján a felsorolt területeken legalább 15 kredittel rendelkezzen. A mesterképzésben a hiányzó krediteket a felsőoktatási intézmény tanulmányi és vizsgaszabályzatában meghatározottak szerint kell megszerezni.
1. A mesterképzési szak megnevezése: nemzetközi adózás mesterképzési szak (Master in International Taxation)
2. A mesterképzési szakon szerezhető végzettségi szint és a szakképzettség oklevélben szereplő megjelölése
– végzettségi szint: mester- (magister, master; rövidítve: MSc-) fokozat
– szakképzettség: okleveles közgazdász nemzetközi adózás szakon
– a szakképzettség angol nyelvű megjelölése: Economist in International Taxation
3. Képzési terület: gazdaságtudományok
4. A mesterképzésbe történő belépésnél előzményként elfogadott szakok
4.1. Teljes kreditérték beszámításával vehető figyelembe: a gazdaságtudományok képzési területről a gazdálkodás és menedzsment, a pénzügy és számvitel, a nemzetközi gazdálkodás alapképzési szak.
4.2. A 9.3. pontban meghatározott kreditek teljesítésével elsősorban számításba vehető: a gazdaságtudományok képzési területről az alkalmazott közgazdaságtan, a kereskedelem és marketing, a turizmus-vendéglátás, az emberi erőforrások és az üzleti szakoktató alapképzési szak.
4.3. A 9.3. pontban meghatározott kreditek teljesítésével vehetők figyelembe továbbá: azok az alapképzési szakok, illetve a felsőoktatásról szóló 1993. évi LXXX. törvény szerinti szakok, amelyeket a kredit megállapításának alapjául szolgáló ismeretek összevetése alapján a felsőoktatási intézmény kreditátviteli bizottsága elfogad.
5. A képzési idő félévekben: 4 félév
6. A mesterfokozat megszerzéséhez összegyűjtendő kreditek száma: 120 kredit
– a szak orientációja: elméletorientált (60–70 százalék)
– a diplomamunka elkészítéséhez rendelt kreditérték: 10 kredit
– a szabadon választható tantárgyakhoz rendelhető minimális kreditérték: 10 kredit
7. A szakképzettség képzési területek egységes osztályozási rendszere szerinti tanulmányi területi besorolása: 344/0411.
8. A mesterképzési szak képzési célja, az általános és a szakmai kompetenciák:
A nemzetközi adózás mesterképzési szak célja olyan gazdasági szakemberek képzése, akik rendelkeznek a szükséges elméleti és gyakorlati ismeretekkel és készségekkel a vállalatok és magánszemélyek nemzetközi ügyletekben való magas színvonalú képviseletére, képesek hazai vállalatok és magánszemélyek külföldi, valamint külföldi befektetők hazai befektetéseinek és üzleti tranzakcióinak adózási szempontú kezelésére, illetve képesek tudományos kutatómunkára.
8.1.Az elsajátítandó szakmai kompetenciák
8.1.1. nemzetközi adózás szakon a közgazdász
a) tudása
– Ismeri és érti a nemzetközi adózás területén a problémák beazonosítására alkalmas szakértői tudás alapjait, a szakterület szerint releváns információgyűjtési, -elemzési és problémamegoldási módszereket, ezek alkalmazási korlátait és feltételeit.
– Rendelkezik a nemzetközi ügyletek kezeléséhez szükséges adózási, számviteli és jogi ismeretekkel, amelyek segítségével képes komplex adózási problémák megoldására.
– Ismeri és hatékonyan kezeli az Európai Unió jogi tudásbázisát, illetve tájékozott a hazai és nemzetközi szakirodalomban.
– A nemzetközi adózás szempontjából releváns, átfogó ismeretekkel rendelkezik a gazdasági rendszer és a társadalom más alrendszerei közötti legfontosabb összefüggésekről, az adópolitika és kapcsolódó szakpolitikák determinációiról, nyitott és megoldatlan kérdéseiről.
– Ismeri az adórendszerek összehasonlításán keresztül az adóverseny és adópolitika főbb irányvonalait és gazdasági összefüggéseit, a nemzeti adórendszerek és a nemzetközi, nemzetek feletti adózás kapcsolatát és viszonyát a pénzügyi jog egyéb területeihez.
– Ismeri és érti az adópolitika, adóverseny és nemzetközi adótervezés szélesebb társadalmi, gazdasági, hazai és nemzetközi környezetét, összefüggéseit, a kapcsolódó aktuális kutatási kérdéseket és eredményeket.
– Tisztában van az OECD és Európai Unió területén a nemzetközi adózás és transzferárazás területén kialakított legújabb nemzetközi szabályozásokkal és nemzetközi trendekkel, az adókikerülés elleni küzdelem eszköztárával, valamint a nemzetközi esetjoggal.
b) képességei
– Képes komplex problémák megoldására irányuló stratégiák kialakítására, a megoldás megtervezésére, döntések meghozatalára, gazdasági szereplők számára szakmai tanácsadásra.
– Képes a hazai és külföldi vállalatok és magánszemélyek befektetéseiben és üzleti tranzakcióiban átfogó vezetési-adózási tanácsot adni, komplex elemzéseket végezni és alternatívákat kialakítani.
– A szakterületén releváns gazdasági problémák feltárása, elemezése és megoldása során figyelembe veszi azok komplex társadalmi, szakpolitikai összefüggésrendszerét.
– Képes a társadalmi problémák felismerésére, megértésére, az új jelenségek feldolgozására.
– Képes az agresszív adótervezés, az adócsalás és az adóverseny főbb társadalmi hatásainak felismerésére és megértésére.
– Képes az adózás, az adóztatás elméleti vonatkozásainak átlátására, azoknak a gazdasági rendszer egyéb területeivel való együttes rendszerszemléletű elemzésére és az elméleti összefüggések alkalmazására a gyakorlatban.
– Önálló új következtetéseket, eredeti gondolatokat és megoldási módokat fogalmaz meg, multidiszciplináris kontextusban, új és ismeretlen környezetben.
– Képes új, innovatív üzleti megoldások számára is a jogszabályoknak és üzleti környezetnek megfelelő megoldásokat kialakítani, új adójogi elméleti megközelítéseket meghatározó, interdiszciplináris tudományos kutatást végezni a nemzetközi adózás területén.
– Az elemzés és a gyakorlati problémamegoldás során, ha szükséges, interdiszciplináris (adózási, számviteli, pénzügyi és jogi) megközelítést alkalmaz.
– Képes egymástól távoli összefüggések feltárására és a komplex kölcsönhatások figyelembe vételére az elemzés és problémamegoldás során.
– Szakmai elemzéseket, esettanulmányokat a szakmai közlés szabályai szerint közzétesz idegen nyelven is.
c) attitűdje
– Elkötelezett a szakmája iránt, ismeri és vállalja annak alapvető értékeit és normáit, törekszik azok kritikai értelmezésére és fejlesztésére.
– Elkötelezett a minőségi munkavégzés iránt.
– Elkötelezett a csapatmunka iránt.
– Kritikusan viszonyul saját, illetve munkatársainak tudásához, munkájához és magatartásához.
– Kötelességének tartja a hibák kijavítását, munkatársai fejlesztését.
– Hajlandó újat tanulni.
– Tudatosan keresi a megoldandó problémákat, innovatív és proaktív magatartást tanúsít a gazdasági problémák kezelésében.
– Projektben, csoportos feladatvégzés esetén határozott, konstruktív, együttműködő, kezdeményező.
d) autonómiája és felelőssége
– Önálló az átfogó és a speciális szakmai kérdések felvetésében, kidolgozásában, szakmai nézetek képviseletében, indoklásában.
– Önállóan tárja fel a szakterületi kapcsolódásokat.
– Felelősséget vállal és visel tevékenységének más szakterületeket érintő következményeiért.
9. A mesterképzés jellemzői
9.1. A szakmai ismeretek jellemzői
A szakképzettség szempontjából meghatározó diszciplínák, tudományágak, illetve szakterületek, amelyekből a szak felépül:
– gazdaságtudományi és társadalomtudományi ismeretek: adórendszerek összehasonlító elmélete: adóverseny, adóreform, összehasonlító adópolitika; közpénzügyek, pénzügyi és adószámvitel, nemzetközi vállalatgazdaságtan, nemzetközi ellátási lánc menedzsment, kvantitatív módszerek 30–50 kredit;
– adózási szakmai ismeretek: adóegyezmények joga: kettős adóztatás problémái és elkerülésének módszerei; az Európai Unió adójoga, adóigazgatási jog és nemzetközi információcsere, társaságok nemzetközi adótervezése, magánszemélyek jövedelmének és vagyonának nemzetközi adóztatása, hozzáadott-értékadó az Európai Unióban és Magyarországon 20–40 kredit;
– differenciált szakmai ismeretek: nemzetközi és európai uniós közjog, transzferárazás (transzferárazás elmélete, összehasonlító elemzése és nemzetközi szabályozása), nemzetközi üzleti jog, nemzetközi számvitel, hazai és európai uniós társasági jog, nemzetközi pénzügyek 25–45 kredit.
9.2. Idegennyelvi követelmény
A mesterfokozat megszerzéséhez angol nyelvből államilag elismert, legalább középfokú (B2), komplex típusú nyelvvizsga vagy egy másik élő idegen nyelvből középfokú (B2), komplex típusú, a képzési területnek megfelelő szaknyelvi nyelvvizsga vagy államilag elismert felsőfokú (C1), komplex típusú általános nyelvvizsga vagy ezekkel egyenértékű érettségi bizonyítvány vagy oklevél szükséges.
9.3. A 4.2. és 4.3. pontban megadott oklevéllel rendelkezők esetén a mesterképzési képzési ciklusba való belépés minimális feltételei
A mesterképzésbe való belépéshez szükséges minimális kreditek száma 60 kredit az alábbi területekről:
– módszertani alapismeretek területéről (matematika, statisztika, informatika) 15 kredit;
– közgazdasági alapismeretek területéről (mikro- és makroökonómia, pénzügytan, nemzetközi gazdaságtan, környezet-gazdaságtan, gazdaságelmélet, gazdaság-statisztika, közgazdaság-elmélettörténet, gazdaságmodellezés, gazdaságpolitika, ágazati és funkcionális gazdaságtan, közösségi gazdaságtan, világ- és Európa-gazdaságtana, közpolitikai ismeretek) 10 kredit;
– üzleti alapismeretek területéről (emberi erőforrás gazdálkodás, gazdasági jog, marketing, vezetés és szervezés, értékteremtő folyamatok menedzsmentje, döntéselmélet és módszertan, üzleti etika, stratégiai tervezés, üzleti kommunikáció) 10 kredit;
– társadalomtudományi alapismeretek területéről (EU, általános és gazdasági jogi ismeretek, gazdaságtörténet, szociológia, filozófia) 10 kredit;
– szakmai ismeretek területéről (vállalati gazdaságtan, pénzügy, pénzügyi számítások és pénzügyi piacok, vezetői számvitel, pénzügyi számvitel, éves beszámoló összeállítása és elemzése, hitelintézeti és költségvetési számvitel, konszolidált beszámoló, számviteli informatika, vállalati pénzügyek, adózási ismeretek, vállalatértékelés, pénzügyi jog) 15 kredit.
A mesterképzésbe való felvétel feltétele, hogy a hallgató az alapképzési tanulmányai alapján a felsorolt területeken legalább 30 kredittel rendelkezzen. A mesterképzésben a hiányzó krediteket a felsőoktatási intézmény tanulmányi és vizsgaszabályzatában meghatározottak szerint kell megszerezni.
1. A mesterképzési szak megnevezése: agrárközgazdász (Agricultural Economics)
2. A mesterképzési szakon szerezhető végzettségi szint és a szakképzettség oklevélben szereplő megjelölése
– végzettségi szint: mester- (magister, master; rövidítve: MSc-) fokozat
– szakképzettség: okleveles közgazdász agrárközgazdász szakon
– a szakképzettség angol nyelvű megjelölése: Agricultural Economist
3. Képzési terület: gazdaságtudományok
4. A mesterképzésbe történő belépésnél előzményként elfogadott szakok
4.1. Teljes kreditérték beszámításával vehető figyelembe: a gazdaságtudományok képzési területről az üzleti alapképzési szak, az agrártudományi képzési területről a gazdasági és vidékfejlesztési agrármérnöki, az informatikus és szakigazgatási agrármérnöki, a vidékfejlesztési agrármérnöki alapképzési szak.
4.2. A 9.4. pontban meghatározott kreditek teljesítésével elsősorban számításba vehető: az agrártudomány képzési terület további alapképzési szakjai.
4.3. A 9.4. pontban meghatározott kreditek teljesítésével vehetők figyelembe továbbá: azok az alapképzési és mesterképzési szakok, illetve a felsőoktatásról szóló 1993. évi LXXX. törvény szerinti szakok, amelyeket a kredit megállapításának alapjául szolgáló ismeretek összevetése alapján a felsőoktatási intézmény kreditátviteli bizottsága elfogad.
5. A képzési idő félévekben: 4 félév
6. A mesterfokozat megszerzéséhez összegyűjtendő kreditek száma: 120 kredit
– a szak orientációja: kiegyensúlyozott (40–60 százalék)
– a diplomamunka készítéséhez rendelt kreditérték: 15 kredit
– a szabadon választható tantárgyakhoz rendelhető minimális kreditérték: 6 kredit
7. A szakképzettség képzési területek egységes osztályozási rendszere szerinti tanulmányi területi besorolása: 345/0413
8. A mesterképzési szak képzési célja és a szakmai kompetenciák
A képzés célja agrárközgazdászok képzése, akik képesek a hazai és nemzetközi élelmiszergazdaság területén elsősorban kis- és középvállalkozások alapítására, működtetésére. Képesek a gazdálkodás átfogó elemzésére, komplex fejlesztési feladatok megoldására, valamint – az ágazati sajátosságok figyelembevételével – a kapcsolódó pénzügyi folyamatok irányítására, elemzésére és kereskedelmi tevékenység menedzselésére. A gyakorlati tapasztalatok megszerzését követően alkalmasak lesznek a hazai és nemzetközi élelmiszergazdaság különböző területein közép- és felsővezetői feladatok ellátására. Felkészültek tanulmányaik doktori képzésben történő folytatására.
8.1. Az elsajátítandó szakmai kompetenciák
8.1.1. Az agrárközgazdász szakon a közgazdász
a) tudása
– Részletekbe menően elsajátította a gazdaságtudomány, illetve a gazdaság, az agrárium mikro és makro szerveződési szintjeinek fogalmait, törvényszerűségeit, folyamatait és összefüggéseit, továbbá ismeri a kapcsolódó szakterületek terminológiáját. Jól ismeri az agrárökonómia szakszókincsét, az írott és beszélt nyelvi kommunikáció sajátosságait.
– Érti a gazdálkodó szervezetek struktúráját, működését és hazai, illetve nemzeti határokon túlnyúló kapcsolatrendszerét, információs és motivációs tényezőit, különös tekintettel az intézményi környezetre. Ismeri az élelmiszergazdaság általános és specifikus jellemzőit, határait, legfontosabb fejlődési irányait, az agrárium kapcsolódását a közgazdasági és üzleti szférához.
– Tisztában van az agrárüzleti szektor működésének és fejlődésének, ügyviteli, számviteli és pénzügyi hátterével. Átfogóan ismeri az agráriumban használt fontosabb agrárinformatikai eszközöket, ügyviteli, tervezési, elemzési telepirányítási szoftvereket.
– Ismeri az európai integrációs folyamatot és az Európai Uniónak a tevékenységéhez kapcsolódó szakpolitikáit, különös tekintettel a Közös Agrárpolitikára (KAP), és tisztában van a hazai és európai uniós finanszírozású támogatások rendszerével. Átfogóan ismeri az élelmiszergazdasághoz kapcsolódó hazai és európai uniós jogi szabályozást.
– Ismeri az agrár és élelmiszeripari vállalkozások, egyéb gazdálkodó szervezetek által menedzselt projektek tervezési és vezetési szabályait, szakmai és etikai normáit. Rendelkezik azzal a tudással, amely szükséges ahhoz, hogy egyénileg, illetve team munkában projektterveket, illetve európai uniós és hazai finanszírozású pályázatokat elkészítsen.
– Ismeri és érti a hazai élelmiszergazdaság működéshez kapcsolódó hazai és európai uniós szakigazgatás rendszerét, valamint a szakterületén lejátszódó folyamatokat (az agrárgazdálkodás biológiai, műszaki, logisztikai, kereskedelmi, élelmiszerlánc-biztonsági, jogszabályi feltételrendszerét, társadalmi beágyazottságát), a köztük lévő összefüggéseket.
– Ismeri a vidék- és területfejlesztés működésének sajátosságait (a mezőgazdaság vidékfenntartó és vidékfejlesztő szerepét) és a sajátosságok okait. Ismeri az emberi jólét és az agrárágazat kapcsolatát, az agrárágazat kulturális relációit, kultúrákon átívelő szerepét és hagyományait. Ismeri a vidékgazdaság, a társadalom és az agrárágazat viszonyát, a közösségfejlesztés társadalmi szükségességét, a kapcsolódó környezetpolitikai összefüggéseket.
– Tisztában van a tájhasznosítási, az ökológiai és az integrált termelési technológiákkal, különös tekintettel a precíziós gazdálkodásra. Ismeri a gazdasági, társadalmi, ökológiai értelemben vett fenntartható élelmiszergazdaságban megvalósuló innovatív fejlesztések megvalósíthatóságának szakmai és pénzügyi feltételrendszerét és alapelveit. Ismeri a fejlesztések, beruházások megvalósításához szükséges finanszírozási források értékelését és pénzügyi megtérülési elemzések módszertanát.
– Ismeri a problémafelismerés, -megfogalmazás és -megoldás, az információgyűjtés és -feldolgozás korszerű, elméletileg is igényes matematikai-statisztikai, ökonometriai, modellezési módszereit, valamint azok korlátait is. Ismeri és használja az agrárökonómiai kutatások kvantitatív és kvalitatív elemzési és szoftvertámogatású módszereit. Ismeri az agrárökonómia sajátos kutatási módszereit, absztrakciós technikáit, az elvi kérdések gyakorlati vonatkozásainak kidolgozási módjait, a részterületek tervezésének, mérésének és elemzésének módszereit. Rendelkezik azon ismeretek körével, melyek szükségesek gazdálkodástudományi képzési területen folyó doktori képzésbe való belépéshez.
– Ismeri az agráripari termelés területén elindult technológiai forradalom (Ipar 4.0.) lényegét, eszközrendszerét (kiber-fizikai gyártórendszerek; robotika, IoT; AI; autonóm, önszerveződő termelési erőforrások; intelligens információs rendszer és valós idejű kommunikáció) és vívmányait.
– Tisztában van a digitalizáció és automatizáció munkaerőpiaci hatásaival, azok széleskörű elterjedésének pozitív és negatív következményeivel, továbbá értelmezni tudja ezek potenciális lehetőségeit és hatásait a gyártásban, a beszerzési láncokban, a logisztikai és termelési folyamatok szervezésében.
b) képességei
– A gyakorlati tudás, tapasztalatok megszerzését követően, képes kis-, közepes és nagyméretű agrárvállalkozások, egyes szervezeti egységeinek vezetésére. Gazdálkodó szervezetekben átfogó gazdasági funkciót lát el, összetett gazdálkodási folyamatokat tervez, irányít, az erőforrásokkal gazdálkodik. A tanult ismeretek és megszerzett tapasztalatok birtokában képes saját, az agráriumban érdekelt vállalkozás irányítására és működtetésére is. Munkája során együttműködik a kapcsolódó szakterületek érintettjeivel.
– Képes az agráriumban a termelési folyamatok megszervezésére, ellenőrzésére, elemzésére és értékelésére, továbbá pénzintézeteknél, vállalatoknál pénzügyi elemzői, döntés-előkészítői és döntéshozatali feladatok ellátására. Nemzetközi környezetben is képes hatékony munkavégzésre.
– Képes gazdálkodási folyamatokban, projektekben, csoportos feladatmegoldásokban vezetőként a tevékenységet tervezni, irányítani, szervezni, koordinálni és értékelni. Képes az élelmiszergazdaság területén innovációs, tervezési, fejlesztési és kutatási feladatok elvégzésére és irányítására, továbbá a kutatási eredmények gyakorlatban történő hasznosításának menedzselésére.
– Képes az élelmiszergazdaságban érdekelt vállalkozások alapításával, működtetésével, megszüntetésével kapcsolatos elemző, döntés-előkészítő és döntéshozatali tevékenységek magas színvonalú ellátására. Önállóan és csapatban dolgozva részt tud venni üzleti, operatív, taktikai és stratégiai tervek kidolgozásában és megvalósításában. Képes az agrárium működéséhez kapcsolódó korszerű informatikai eszközök/szoftverek alkalmazására, használatára, szakszerű és hatékony szóbeli és írásbeli kommunikációra magyar és legalább egy idegen nyelven.
– Sokoldalú, interdiszciplináris megközelítéssel azonosít speciális szakmai problémákat, feltárja és megfogalmazza az azok megoldásához szükséges részletes elméleti és gyakorlati hátteret. Képes felismerni egy-egy gazdasági intézkedés környezetre gyakorolt negatív vagy pozitív hatásait.
– Képes komplex módon elemezni egy meghatározott vidéki térség problémáit, lehetőségeit és képes tanácsot adni a fejlesztés lehetséges irányairól, aktívan bekapcsolódva a területi tervezési feladatok ellátásába. Képes mérlegelni az adott vállalati, intézményi vagy közösségi projektek hatásait a vidék gazdasági, társadalmi és természeti környezetére vonatkozóan. Alkalmas az agrobiznisz egyes területei által érintett vidéki területeken élő emberek életfeltételeinek javítására, a rendelkezésre álló források integrálására, a lokális gazdaság fejlesztésére és a fenntartható fejlődés megteremtésére.
– Önálló új következtetéseket, eredeti gondolatokat és megoldási módokat fogalmaz meg, képes az igényes elemzési, modellezési módszerek alkalmazására. Magas szinten használja az agrárökonómia ismeretközvetítési technikáit és dolgozza fel a magyar és idegen nyelvű publikációs forrásait. Rendelkezik a hatékony információkutatás, -feldolgozás ismereteivel. Az agrárökonómia egyes résztémáiról önálló, szaktudományos formájú összefoglalókat, elemzéseket készít. Képes menedzselni a kutatási eredmények gyakorlati alkalmazását.
– Rendelkezik az élelmiszergazdaság vonatkozásában a szakmaspecifikus digitális készségekkel és kompetenciákkal. Önállóan és biztonságosan használja az internetet, tud szelektálni az ott található tartalmak között, jellemző rá a tudatos médiahasználat. Tanulmányai során hatékonyan alkalmazni tudja a digitális technológiákat és technikákat.
– Rendelkezik az egészségfejlesztési, fenntartható fejlődési alapismeretekkel, melyek magukban foglalják a környezet-, baleset-, munka- és fogyasztóvédelem alapismereteit is.
c) attitűdje
– Szakmai kérdésekben kreativitás; jó problémafelismerő és -megoldó képesség; elemző és szintetizáló képesség; a fenntarthatóság elve melletti elkötelezettség; jó kommunikációs és együttműködési képesség; szakmai felelősségtudat; szakmai továbbképzés iránti igény jellemzi és vezetői készségek.
– Fejlett szakmai identitással, hivatástudattal rendelkezik, melyet a szakmai és szélesebb társadalmi közösség felé is vállal. Kulturált, etikus és tárgyilagos értelmiségi hozzáállás jellemzi a személyekhez, illetve a társadalmi problémákhoz való viszonyulása során, munkájában figyel a szélesebb körű társadalmi, ágazati, regionális, nemzeti és európai értékekre. Az élelmiszergazdaság legfontosabb problémái kapcsán átlátja és képviseli az azokat meghatározó aktív állampolgári és műveltségi elemeket.
– Kritikusan viszonyul saját, illetve a beosztottak munkájához és magatartásához, innovatív és proaktív magatartást tanúsít a gazdasági problémák kezelésében. Törekszik tudásának és munkakapcsolatainak fejlesztésére, erre munkatársait és beosztottait is ösztönzi, segíti és támogatja.
– Nyitott és befogadó az agrárium és a gazdaságtudomány, valamint a termelési gyakorlat új eredményei iránt, továbbá azonosul a tudományos kutatás etikai szabályaival és normarendszerével. Nyitott mások eltérő véleményére, ha azok szakmai indokokkal kellően alátámasztottak és hitelesen közvetíti szakmája összefoglaló és részletezett problémaköreit.
– Azonosul az élethosszig tartó tanulás koncepciójával, törekszik arra, hogy szakterülete legújabb eredményeit saját fejlődésének szolgálatába állítsa. Magáévá teszi azt az elvet, hogy a folyamatos szakmai szocializáció és a személyes tanulás a közjó szolgálatában áll.
d) autonómiája és felelőssége
– Jelentős mértékű önállósággal végzi az átfogó és speciális agrár-közgazdasági kérdések végiggondolását és adott források alapján történő kidolgozását. Szakmai véleményét döntési helyzetekben önállóan képviseli. Önállóan választja ki és alkalmazza a releváns probléma-megoldási módszereket, önállóan és csapatban lát el gazdasági elemző, döntés-előkészítő, tanácsadói feladatokat.
– Felelősséget vállal saját munkájáért, az általa irányított szervezetért, az alkalmazottakért. Önállóan azonosítja, tervezi és szervezi saját és beosztottai szakmai és általános fejlődését, azokért felelősséget vállal. Egy adott szervezeti cél elérése érdekében autonóm módon, a csoport többi tagjával együttműködve mozgósítja elméleti és gyakorlati tudását és képességeit.
– Felelősen gondolkodik a gazdasági döntések környezeti és társadalmi hatásairól, valamint az élelmiszergazdaságban működő vállalkozások társadalmi és környezeti felelősségvállalásáról.
9. A mesterképzés jellemzői
9.1. Szakmai jellemzők
A szakképzettséghez vezető tudományágak, szakterületek, amelyekből a szak felépül:
– gazdaságtani és társadalomtudományi ismeretek (közgazdaságtan, világgazdasági és integrációs folyamatok, környezetgazdaságtan, gazdasági és agrárjog; gazdaságpolitika, kutatásmódszertan, ökonometria, gazdaságstatisztika) 20–25 kredit;
– üzleti és alkalmazott gazdaságtani ismeretek (vállalatgazdaságtan, vezetői gazdaságtan, vállalati pénzügyek, vezetői számvitel, gazdaságelemzés, kontrolling, agrármarketing, projektmenedzsment, emberi erőforrás menedzsment, stratégiai menedzsment, üzleti kommunikáció, fogyasztóvédelem) 30–35 kredit;
– differenciált szakmai ismeretek (agrár- és vidékgazdaságtani ismeretek, köz- és szakigazgatási ismertek, mezőgazdasági és kertészeti ágazatok gazdaságtana, agrárgazdasági vállalkozások tervezése és elemzése, marketing és kereskedelmi ismeretek az agrár- és élelmiszergazdaságban, agrárinformációs rendszerek, ellátásilánc-menedzsment és piaci ismeretek az agrár- és élelmiszergazdaságban, fenntartható technológiák és minőségbiztosítási ismeretek az agrár- és élelmiszergazdaságban) 45–55 kredit.
9.2. Idegennyelvi követelmény
A mesterfokozat megszerzéséhez angol nyelvből államilag elismert, legalább középfokú (B2), komplex típusú nyelvvizsga vagy egy másik élő idegen nyelvből középfokú (B2), komplex típusú, a képzési területnek megfelelő szaknyelvi nyelvvizsga vagy államilag elismert felsőfokú (C1), komplex típusú általános nyelvvizsga vagy ezekkel egyenértékű érettségi bizonyítvány vagy oklevél szükséges.
9.3. A szakmai gyakorlat követelményei
A szakmai gyakorlat a képzés tantervében meghatározott, agrár tevékenységgel foglalkozó gazdálkodó szervezetek vezetése és felépítése, termelési folyamatok megszervezése, szolgáltatások menedzselése területén szerzett legalább 60 óra időtartamú gyakorlat.
9.3. A 4.2. és 4.3. pontban megadott oklevéllel rendelkezők esetén a mesterképzési képzési ciklusba való belépés minimális feltételei
A mesterképzésbe való belépéshez szükséges minimális kreditek száma 60 kredit az alábbi területekről:
– módszertani ismeretek (matematika, statisztika, informatika) területéről 15 kredit;
– közgazdasági alapismeretek (mikro- és makroökonómia, pénzügytan, nemzetközi gazdaságtan, környezet-gazdaságtan, gazdaságelmélet, gazdaságstatisztika, közgazdaság-elmélettörténet, gazdaságmodellezés, gazdaságpolitika, ágazati és funkcionális gazdaságtan, közösségi gazdaságtan, világ- és Európa-gazdaságtan, közpolitikai ismeretek) területéről 10 kredit;
– üzleti ismeretek (emberi erőforrás gazdálkodás, gazdasági jog, marketing, vezetés és szervezés, értékteremtő folyamatok menedzsmentje, döntéselmélet és módszertan, üzleti etika, stratégiai tervezés, üzleti kommunikáció) területéről 10 kredit;
– társadalomtudományi ismeretek (Európai Unió, általános és gazdasági jogi ismeretek, gazdaságtörténet, szociológia, filozófia) területéről 10 kredit;
– szakmai ismeretek területéről 15 kredit.
A mesterképzésbe való belépés feltétele, hogy a hallgató a korábbi tanulmányai alapján a felsorolt területeken legalább 30 kredittel rendelkezzen. A mesterképzésben a hiányzó krediteket a felsőoktatási intézmény tanulmányi és vizsgaszabályzatában meghatározottak szerint kell megszerezni.
1. A mesterképzési szak megnevezése: kutatási menedzser (Research Management)
2. A mesterképzési szakon szerezhető végzettségi szint és a szakképzettség oklevélben szereplő megjelölése
– végzettségi szint: mester- (magister, master; rövidítve: MA-) fokozat
– szakképzettség: okleveles közgazdász kutatási menedzser szakon
– a szakképzettség angol nyelvű megjelölése: Economist in Research Management
3. Képzési terület: gazdaságtudományok
4. A mesterképzésbe történő belépésnél előzményként elfogadott szakok
4.1. Teljes kreditérték beszámításával vehető figyelembe: a gazdaságtudományok képzési területről a gazdálkodási és menedzsment alapképzési szak.
4.2 A 9.4. pontban meghatározott kreditek teljesítésével elsősorban számításba vehető: a gazdaságtudományok képzési területről a nemzetközi gazdálkodás; az alkalmazott közgazdaságtan; a közszolgálati; az emberi erőforrások; a kereskedelem és marketing; a pénzügy és számvitel; a filozófiai, politikai, gazdasági, a közgazdasági adatelemzés, az üzleti szakoktató; a társadalomtudomány képzési területről a nemzetközi tanulmányok; a gazdaságtudományok képzési területről a gazdaságinformatikus alapképzési szak.
4.3. A 9.4. pontban meghatározott kreditek teljesítésével vehetők figyelembe továbbá: azok az alapképzési és mesterképzési szakok, illetve a felsőoktatásról szóló 1993. évi LXXX. törvény szerinti szakok, amelyeket a kredit megállapításának alapjául szolgáló ismeretek összevetése alapján a felsőoktatási intézmény kreditátviteli bizottsága elfogad.
5. A képzési idő félévekben: 2 félév
6. A mesterfokozat megszerzéséhez összegyűjtendő kreditek száma: 60 kredit
– a szak orientációja: kiegyensúlyozott (40–60 százalék)
– a diplomamunka elkészítéséhez rendelt kreditérték: 5 kredit
– a szabadon választható tantárgyakhoz rendelhető minimális kreditérték: 3 kredit
7. A szakképzettség képzési területek egységes osztályozási rendszere szerinti tanulmányi területi besorolása: 345/0413.
8. A mesterképzési szak képzési célja és a szakmai kompetenciák:
A képzés célja olyan közgazdász szakemberek képzése, akik rendelkeznek a kutatásfejlesztési és innovációs projektek menedzseléséhez szükséges elméleti és gyakorlati ismeretekkel és készségekkel, képesek a kutatási és innovációs területen működő szervezetek fejlesztési projektjeinek magas színvonalú tervezésére, előkészítésére, megvalósítására, valamint az eredmények fenntartásához szükséges tevékenységek ellátására, képesek tudományos kutatómunkára, rendelkeznek a nemzetközi környezetben, az intézményközi hálózatokban való sikeres működéshez szükséges képességekkel. Felkészültek tanulmányaik doktori képzésben történő folytatására.
8.1. Az elsajátítandó szakmai kompetenciák
8.1.1. Kutatási menedzser szakon a közgazdász a) tudása
− Ismeri a gazdaságtudomány, illetve gazdaság mikro és makro szerveződési szintjeinek fogalmait, elméleteit, folyamatait és jellemzőit, a meghatározó gazdasági tényeket.
− Érti a gazdálkodó szervezetek struktúráját, működését és hazai, illetve nemzeti határokon túlnyúló kapcsolatrendszerét, információs és motivációs tényezőit, különös tekintettel az intézményi környezetre.
− Ismeri az európai integrációs folyamatot és az Európai Uniónak a tevékenységéhez kapcsolódó szakpolitikáit.
− Birtokában van a problémafelismerés, -megfogalmazás és -megoldás, az információgyűjtés és -feldolgozás korszerű, elméletileg is igényes matematikai-statisztikai, ökonometriai, modellezési módszereinek, ismeri azok korlátait.
− Részletekbe menően ismeri a projekttervezés és a projektmenedzsment, a közbeszerzés, a pénzügyek és a kutatásfejlesztés területének általános és speciális kérdéseit.
− Ismeri és érti a kutatás-fejlesztési és innovációs projektek sajátosságait.
− Ismeri és érti a K+F+I nemzetközi és hazai stratégiai és szakpolitikai környezetét, az innovációs ökoszisztéma rendszerét, annak működési elveit, folyamatait.
− Rendelkezik a kutatásfejlesztési és innovációs projektek egyedi pénzügyi tervezési módszereinek, eszközeinek és elveinek ismereteivel, ismeri a nemzeti és az európai uniós támogatások rendszerének speciális tartalmi és eljárási szabályait.
− Ismeri a tudás- és információmegosztás, a szabadalmakkal kapcsolatos alapvető jogi környezet, továbbá az intézményközi kommunikáció területének összefüggéseit, azok használatához szükséges eszközöket, terminológiát, nemzetközi kontextusban is.
− Birtokában van a kutatási és innovációs projektek tervezése, menedzselése, eredményeinek mérése, kommunikációja, utánkövetése során használandó ismereteknek, módszereknek és modelleknek.
− Ismeri a hálózatépítés, információmenedzsment alapjait és speciális kérdéseit nemzetközi kutatási környezetben.
− Rendelkezik a hazai és nemzetközi környezetben, hálózatokban megvalósuló kutatási és innovációs projektekben résztvevő szereplők koordinálásához szükséges vezetési és szervezési ismeretekkel.
− Ismeri a szakterületre vonatkozó pályázati rendszereket és a pályázatírás technikáit.
b) képességei
− Képes interdiszciplináris megközelítéssel a kutatásmenedzsment speciális szakmai problémáit azonosítani, továbbá feltárni, és megfogalmazza az azok megoldásához szükséges részletes elméleti és gyakorlati hátteret.
− Képes elvégezni a kutatásmenedzsment szakterületének ismeretrendszerét alkotó különböző elképzelések részletes analízisét, az átfogó és speciális összefüggések szintetizációjával megfelelő következtetéseket levonni.
− Képes nagyméretű és összetett fejlesztési projektekben, csoportos problémamegoldásban részt venni, elemző, döntés-előkészítő és döntéshozatali tevékenységeket támogatni és ellátni, vezetőként a tevékenységet vezetni, szervezni, értékelni.
− A gyakorlati tudás és tapasztalat megszerzését követően képes a hazai és nemzetközi hálózatokban, partnerségekben megvalósuló fejlesztési projektek tervezésével, előkészítésével, koordinálásával, megvalósításával, valamint eredményeinek fenntartásával összefüggő tevékenységek ellátására, összetett folyamatok menedzselésére és az erőforrásokkal történő gazdálkodásra.
− A szakterületén releváns gazdasági problémák feltárása, elemzése és megoldása során figyelembe veszi azok komplex társadalmi, gazdasági, jogi, szakpolitikai és intézményi összefüggésrendszerét.
− Képes a kutatásfejlesztési és innovációs projektek hazai és európai uniós finanszírozási forrásainak feltérképezésére, a nemzeti költségvetési és európai uniós támogatási szabályok alkalmazására.
− Magas szinten használja a szakterület ismeretközvetítési technikáit és dolgozza fel a magyar és idegen nyelvű publikációs forrásait, rendelkezik a hatékony információkutatás, -feldolgozás ismereteivel a szakterülete vonatkozásában.
− Feladatai ellátása során együttműködik a kapcsolódó szakterületek képviselőivel, nemzetközi és multikulturális környezetben, intézményközi hálózatokban is képes a hatékony munkavégzésre.
− Képes vezetői területek számára pályázati anyagok, elemzések, szakmai összefoglalók és előterjesztések önálló elkészítésére és prezentálására.
− Saját elemzésen alapuló egyéni álláspontot alakít ki, azt képes bemutatni és vitában képviselni.
c) attitűdje
− Tevékenyen részt vesz, irányítási feladatok lát el kutatási projektekben, projektmenedzsment tudását és képességeit folyamatosan fejleszti, kezdeményezéseiben, döntéseiben a siker közös értékét tartja szem előtt.
− Hitelesen közvetíti szakmája összefoglaló és részletezett problémaköreit.
− Kialakított szakmai véleményét előre ismert döntési helyzetekben önállóan képviseli. Új, komplex megközelítést kívánó, stratégiai döntési helyzetekben, illetve nem várt élethelyzetekben is a jogszabályok és etikai normák teljes körű figyelembevételével hozza meg döntését.
− Kezdeményező szerepet vállal szakmájának a közösség szolgálatába állítására. Fejlett szakmai identitással, hivatástudattal rendelkezik, amelyet a szakmai és szélesebb társadalmi közösség felé is vállal.
− Kulturált, etikus és tárgyilagos értelmiségi hozzáállás jellemzi a személyekhez, illetve a társadalmi problémákhoz való viszonyulása során, munkájában figyel a szélesebb körű társadalmi, ágazati, regionális, nemzeti és európai értékekre (ide értve a társadalmi, szociális és ökológiai, fenntarthatósági szempontokat is).
− Törekszik arra, hogy szakterülete legújabb eredményeit saját fejlődésének szolgálatába állítsa.
− Érdeklődéssel fordul a kapcsolódó szaktudományok eredményei és megoldásai felé, nyitott a kapcsolatépítésre.
− Törekszik tudásának és munkakapcsolatainak fejlesztésére, erre munkatársait és beosztottjait is ösztönzi, segíti, támogatja.
− Munkájában konstruktív, problémafelismerő, és -megoldó irányultságú, nyitott a csoportmunkában való részvételre.
d) autonómiája és felelőssége
− Szervezetpolitikai, stratégiai, irányítási szempontból jelentős területeken is önállóan választja ki és alkalmazza a releváns problémamegoldási módszereket, önállóan lát el gazdasági elemző, döntés-előkészítő, tanácsadói feladatokat.
− A különböző bonyolultságú és különböző mértékben kiszámítható kontextusokban a módszerek és technikák széles körét alkalmazza önállóan a gyakorlatban. Vizsgálja, vállalja és kezeli annak felelősségét, hogy az elemzések és gyakorlati eljárások során kapott eredmények a választott módszertől is függnek.
− Kialakított szakmai véleményét előre ismert döntési helyzetekben önállóan képviseli. Új, komplex döntési helyzetekben is felelősséget vállal azok környezeti és társadalmi hatásaiért.
− Bekapcsolódik kutatási és fejlesztési projektekbe, a projektcsoportban a cél elérése érdekében autonóm módon, a csoport többi tagjával együttműködve mozgósítja elméleti és gyakorlati tudását, képességeit.
− A fejlesztési dokumentumok, tanulmányok, kutatási jelentések, publikációk önálló készítése során felelősséget vállal azok tartalmáért és szaknyelvi korrektségéért.
− A kutatás és innovációmenedzsment nemzetközi és hazai társadalmi, gazdasági, technológiai és jogi környezetében bekövetkező változások érdeklik, a szakmai döntések következményeinek felelős végiggondolása és figyelembe vétele jellemzi.
− Felelősséget vállal saját munkájáért, az általa irányított szervezetért, vállalkozásért, az alkalmazottakért.
− Önállóan azonosítja, tervezi és szervezi saját és beosztottai szakmai és általános fejlődését, azokért felelősséget vállal és visel.
9. A mesterképzés jellemzői:
9.1. A szakmai ismeretek jellemzői
A szakképzettséghez vezető tudományágak, szakterületek, amelyekből a szak felépül:
– gazdaságtani és társadalomtudományi ismeretek: pénzügyi és vállalatfinanszírozási ismeretek, szervezetek és vállalkozások gazdálkodása és vezetése, szervezetfejlesztés, emberi erőforrás menedzsment, folyamatmenedzsment, innovációmenedzsment és intézményi keretei, minőségmenedzsment, vállalati döntéstámogatási rendszerek, stratégiai menedzsment, projekttervezés, projektdokumentáció, európai uniós és hazai pályázati rendszerek és finanszírozási források, EU szakpolitikák 15–40 kredit;
– kutatási menedzser szakmai ismeretek: közpénzügyek, közbeszerzés, innovációs módszertan, projektmenedzsment, pályázatírás, pályázatmenedzsment, szellemi tulajdon és eszköz menedzsment, stratégiai technológiai menedzsment, üzleti kommunikáció és tárgyalástechnika 15–40 kredit.
9.2. Idegennyelvi követelmény
A mesterfokozat megszerzéséhez angol nyelvből államilag elismert, legalább középfokú (B2) komplex típusú nyelvvizsga vagy egy másik élő idegen nyelvből középfokú (B2) komplex típusú, a képzési területnek megfelelő szaknyelvi nyelvvizsga vagy államilag elismert felsőfokú (C1) komplex típusú általános nyelvvizsga vagy ezekkel egyenértékű érettségi bizonyítvány vagy oklevél szükséges.
9.3. A szakmai gyakorlat követelményei
A képzéshez szakmai gyakorlat kapcsolódhat. A szakmai gyakorlat követelményeit a képzés tanterve határozza meg.
9.4. A 4.2. és 4.3. pontban megadott oklevéllel rendelkezők esetén a mesterképzési képzési ciklusba való belépés minimális feltételei
A mesterképzésbe való belépéshez szükséges minimális kreditek száma 40 kredit az alábbi területekről:
– módszertani ismeretek: matematika, statisztika, informatika területéről 8 kredit;
– közgazdasági alapismeretek: mikroökonómia, makroökonómia, gazdaságtan, gazdaságelmélet, gazdaságstatisztika, közgazdaság-elmélettörténet, gazdaságmodellezés, gazdaságpolitika, ágazati és funkcionális gazdaságtan, közösségi gazdaságtan, pénzügytan területéről 10 kredit;
– társadalomtudományi ismeretek: európai uniós ismeretek, közpolitikai ismeretek, gazdaságtörténet, szociológia, filozófia, pszichológia területéről 12 kredit;
– üzleti ismeretek: marketing, gazdasági jog, számvitel, vállalati pénzügy, döntéselmélet és módszertan, üzleti etika, üzleti kommunikáció, adózási ismeretek, vállalati gazdaságtan, vezetés és szervezés, üzleti tervezés, vállalkozás menedzsment, stratégiai tervezés, emberi erőforrás gazdálkodás területéről 10 kredit.
1. A mesterképzési szak megnevezése: nemzetközi fejlesztés (Internacional Development)
2. A mesterképzési szakon szerezhető végzettségi szint és a szakképzettség oklevélben szereplő megjelölése
– végzettségi szint: mester- (magister, master; rövidítve: MSc-) fokozat
– szakképzettség: okleveles közgazdász nemzetközi fejlesztés szakon
– a szakképzettség angol nyelvű megjelölése: Economist in Internacional Development
3. Képzési terület: gazdaságtudományok
4. A mesterképzésbe történő belépésnél előzményként elfogadott szakok
4.1. Teljes kreditérték beszámításával vehető figyelembe: a gazdaságtudományok képzési területről a nemzetközi gazdálkodás, az alkalmazott közgazdaságtan és a filozófiai, politikai, gazdasági alapképzési szak.
4.2. A 9.4. pontban meghatározott kreditek teljesítésével elsősorban számításba vehető: a gazdaságtudományok képzési területről a gazdálkodási és menedzsment, az emberi erőforrások, a kereskedelem és marketing, a pénzügy és számvitel, a turizmus-vendéglátás, az üzleti szakoktató, közgazdasági adatelemzés, valamint társadalomtudomány képzési területről a nemzetközi tanulmányok, a politikatudomány, a szociológia alapképzési szak.
4.3. A 9.4. pontban meghatározott kreditek teljesítésével vehetők figyelembe továbbá: azok az alapképzési és mesterképzési szakok, illetve a felsőoktatásról szóló 1993. évi LXXX. törvény szerinti szakok, amelyeket a kredit megállapításának alapjául szolgáló ismeretek összevetése alapján a felsőoktatási intézmény kreditátviteli bizottsága elfogad.
5. A képzési idő félévekben: 4 félév
6. A mesterfokozat megszerzéséhez összegyűjtendő kreditek száma: 120 kredit
– a szak orientációja: kiegyensúlyozott (40–60 százalék)
– a diplomamunka elkészítéséhez rendelt kreditérték: 15 kredit
– a szabadon választható tantárgyakhoz rendelhető minimális kreditérték: 6 kredit
7. A szakképzettség képzési területek egységes osztályozási rendszere szerinti tanulmányi területi besorolása: 314/0311.
8. A mesterképzési szak képzési célja és a szakmai kompetenciák:
A képzés célja olyan szakemberek képzése, akik ismerik a nemzetközi fejlesztéspolitika és a fejlődésgazdaságtan legfontosabb elméleti és gyakorlati problémáit, a problémák körüli tudományos és szakpolitikai vitákat, a különböző fejlesztéspolitikai beavatkozásokat, azok hatásmechanizmusait, valamint a politikák eredményességét meghatározó nemzeti és nemzetközi tényezőket. Ismereteiket képesek alkalmazni nemzetközi közegben a fejlesztési szakpolitika-alkotás, a gyakorlati fejlesztési projekt-implementáció során. Felkészültek tanulmányaik doktori képzésben történő folytatására.
8.1. Az elsajátítandó szakmai kompetenciák
8.1.1. A nemzetközi fejlesztés szakon a közgazdász a) tudása
− Ismeri a közgazdaságtan, mint társadalomtudomány főbb fogalmait, elméleteit és elemzési eszközeit, technikáit.
− Kritikusan értékeli és újraértelmezi a közgazdaságtani fogalmakat, elméleteket és módszereket a fejlődő, illetve feltörekvő piacú országok intézményi, társadalmi és gazdasági sajátosságainak figyelembevételével.
− Érti a fejlődő országok mikro- és makroszintű gazdasági összefüggéseit, valamint a hagyományos közgazdasági feltevésektől való eltérések okait és szakpolitikai következményeit.
− Átlátja a gazdasági döntések társadalmi és politikai alrendszerekbe való beágyazódását és intézményi összefüggéseit.
− Ismeri és értelmezi a világ fejlődő és feltörekvő régióinak (Ázsia, Latin-Amerika és Afrika) gazdasági, társadalmi és politikai folyamatait (beleértve a történelmi, kulturális, földrajzi, intézményi specifikumokat).
− Érti és kritikusan értelmezi a fejlődő és fejlett országok közötti aszimmetrikus viszonyrendszert és az ebből fakadó konfliktusokat.
− Ismeri a későn jövő országok felzárkózásával kapcsolatos dilemmákat, a nemzeti és nemzetközi politikák lehetőségeit és potenciális következményeit.
− Átlátja és kritikusan értékeli a társadalmi, gazdasági és politikai összefüggéseket befolyásoló tényezőket helyi, regionális, nemzeti és nemzetközi szinteken, és képes összehasonlító elemzésekre is.
− Birtokában van a problémafelismerés, -megfogalmazás és -megoldás, az információgyűjtés és -feldolgozás korszerű, elméletileg is igényes kvantitatív és kvalitatív elemzési technikáinak.
− Ismeri és használja a nemzetközi gazdasági, világgazdasági, fejlődésgazdaságtani és nemzetközi politikai gazdaságtani elméleteket és elemzési módszereket.
− Ismeri és átlátja a nemzetközi fejlesztéspolitika elméletét, gyakorlatát, trendjeit és azok hatásait.
− Ismeri és érti a nemzetközi pénzügyi, segélyezési és fejlődés-finanszírozási szervezeteket, intézményeket, folyamatokat és mechanizmusokat, valamint a releváns információgyűjtési, elemzési és problémamegoldási módszereket, ezek alkalmazási feltételeit és korlátait.
− A köznyelv magas szintű ismerete mellett birtokában van a gazdasági szaknyelvnek, kifejezési és fogalmazási sajátosságainak, az anyanyelvén, angol nyelven és legalább még egy idegen nyelven is.
b) képességei
− Képes önálló, új következtetéseket, eredeti gondolatokat és megoldási javaslatokat megfogalmazni a fejlődő országok kontextusában.
− Képes felismerni a globális kihívások regionális és nemzeti szintű relevanciáját és megoldási lehetőségeit.
− Képes a tudományos elemzési és közgazdasági modellezési módszerek alkalmazására, komplex problémák megoldását célzó stratégiák kialakítására, döntések meghozatalára változó nemzeti és nemzetközi környezetben.
− Képes a fejlesztéspolitika alapvető hatáselemzési módszereinek alkalmazására, átlátja a módszertani dilemmákat és gyakorlati nehézségeket, képes azok kritikus értékelésére és megoldására, valamint az adatok, a feltevések és az eszközök ismeretében következtetéseket tud megfogalmazni szakpolitikai beavatkozások hatékonyságáról, fejlesztési projektek sikerességéről.
− Képes közgazdasági elemző programcsomagok önálló használatára; képes az adatokat, becslési eljárásokat vagy tágabb értelemben vett empirikus eredményeket kritikusan értékelni, azok lehetséges torzításának nagyságát és irányát felismerni, valamint az adott eredmény általánosításának lehetőségeit felmérni.
− Képes a nemzeti, régiós és nemzetközi fejlesztési szervezetek működésében megjelenő problémák felismerésére, nemzetközi megoldások és jó gyakorlatok ismeretében konstruktív javaslatok megfogalmazására.
− Képes hatékony nemzeti és nemzetközi fejlesztési stratégiák kidolgozására figyelembe véve a nemzetközi gazdasági környezet társadalmi és kulturális vonatkozásait.
− Képes nemzetközi szervezetekben (ideértve a nemzetközi kormányközi szervezeteket is), valamint kormányzati intézményekben nemzetközi fejlesztéshez kapcsolódó szakmai tevékenységet tervezni, szervezni, végrehajtási folyamatokat elvégezni és irányítani; továbbá ennek során a tanult elemeket és módszereket alkalmazni, következtetéseket megfogalmazni, javaslatokat tenni és döntéseket hozni.
− Képes az örökségfejlesztés eszköztárának megfelelő használatára nemzetközi együttműködésekben, közösségi finanszírozásban vagy akár piaci források révén.
− Képes tárgyalási, meggyőzési és érvelési technikák aktív és hatékony alkalmazására.
c) attitűdje
− Nyitott és befogadó a közgazdaságtudomány, mint társadalomtudomány új elméleti irányzatai, valamint a fejlesztéspolitika új gyakorlatai és eredményei iránt.
− Érdeklődéssel fordul a kapcsolódó szaktudományok eredményei és megoldásai felé, megközelítésében törekszik az interdiszciplinaritásra.
− Elkötelezett az érvelő diskurzus, valamint a véleménykülönbségek kritikai érvelésben és vitában való feloldása iránt.
− Elismeri és elfogadja a gazdasági fejlődés jelenségének komplex voltát és intézményi sokszínűségét; törekszik a fejlesztéspolitikában az adott ország, régió igényeihez legjobban illeszkedő gyakorlatok érvényesítésére.
− Empatikus, innovatív és proaktív magatartást tanúsít az elmaradottság, a szegénység, az egyenlőtlenség, és más felmerülő fejlesztési és tágabb értelembe vett társadalmi problémák kezelése iránt.
− Tevékenysége során törekszik az érintettek gondolkodásmódjának, érdekeinek és céljainak megismerésére, saját munkáját ezek figyelembevételével alakítja.
− A képzés nemzetközi jellegéből fakadóan nyitott, érdeklődő, elfogadó és toleráns társadalmi attitűdöt sajátít el.
− Tárgyilagosság, empátia, etikus magatartás és érzékenység jellemzi a személyekhez, valamint a társadalmi problémákhoz való viszonyulásában.
− Munkája során tiszteletben tartja a szélesebb körű társadalmi, ágazati, nemzeti, regionális, európai és nemzetközi értékeket és normákat.
− Elkötelezett a fenntartható fejlődés és növekedés iránt: szaktudásával a fenntartható gazdasági növekedés és a fenntartható fejlődés szempontjait tartja szem előtt.
− Elkötelezett az emberi jogok, az egyenlő bánásmód és szolidaritás alapelvei mellett.
− Érzékeny más nemzetek kultúrái iránt, képes leküzdeni a kulturális akadályokat a kommunikációban és a közös munkában.
− Önálló, kritikai gondolkodásra képes.
− Kritikusan viszonyul saját, illetve a beosztottak munkájához és magatartásához.
d) autonómiája és felelőssége
− Felelősséget vállal saját munkájáért, az általa irányított szervezeti egységért, az alkalmazottakért.
− Önállóan azonosítja, tervezi és szervezi saját és beosztottjai szakmai tevékenységeit és előmenetelét, azokért felelősséget vállal.
− Társadalmi és közéleti ügyekben kezdeményező, felelős magatartást tanúsít a munkatársak, beosztottak vonatkozásában.
− Kezdeményező a problémák feltárásában, megoldásában, stratégiák kialakításában, csoportok és munkatársak együttműködésében szervezeten belül és szervezetek között egyaránt.
− Kutatási tevékenysége során tekintettel van az őt körülvevő társadalom érzékenységére, kutatásait ennek megfelelően tervezi és kivitelezi.
− Munkáját képes nemzetközi, multikulturális környezetben hatékonyan és konfliktusoktól mentesen végezni.
− A munkaköréhez tartozó összetett feladatok ellátását, szervezését, irányítását felelősségteljes módon látja el, képes a precíz, fegyelmezett és kreatív munkavégzésre.
− Kutatási tevékenységét a legmagasabb etikai normák szerint végzi.
− Felelősséget vállal az általa előállított anyanyelvű és idegen nyelvű szakmai szövegeiért, tudatában van azok lehetséges következményeinek.
− Szakmai és társadalmi fórumokon szuverén szereplőként jeleníti meg nézeteit, felelősen képviseli szakmáját, munkáltatóját és szakmai csoportját, elkötelezetten szolgálja és képviseli szakmája érdekeit.
− Megszerzett képességeinek köszönhetően kutatási és fejlesztési projektek aktív kezdeményezője, vezetője; e projektekben együttműködő, pro-aktív magatartást folytat.
9. A mesterképzés jellemzői:
9.1. A szakmai ismeretek jellemzői
9.1.1. A szakképzettséghez vezető tudományágak, szakterületek, amelyekből a szak felépül:
– közgazdaságtani és módszertani ismeretek: fejlődés-gazdaságtan, mikroökonómia, makroökonómia, a fejlődés politikai gazdaságtana, nemzetközi gazdaságtan, nemzetközi pénzügyek, kvantitatív módszerek (statisztika, ökonometria, idősorelemzés), kvalitatív módszerek, kutatásmódszertan 30–45 kredit;
– a nemzetközi fejlődés és fejlesztés szakmai ismeretei: a növekedés-elmélet klasszikus és új irányzatai; a fejlődésgazdaságtan helyi, regionális és világgazdasági vonatkozásai; a fejlődő és feltörekvő térségek mikro, mezo és makro szintű gazdaságpolitikája; nemzetközi kereskedelemélet és -politika; intézményi gazdaságtan; a nemzetközi pénzügyi folyamatok lényege, formái, hatásai; nemzetközi fejlesztéspolitika, segélyezés; nemzetközi fejlesztési szakpolitika-alkotás és projekt-implementáció; nemzetközi fejlesztési szervezetek és együttműködések; társadalomtudományi módszertanok 30–45 kredit.
9.1.2. A válaszható specializációk a felsőoktatási intézmény által ajánlott, a szakterület műveléséhez alkalmas, a személyes képességeket fejlesztő, az egyéni érdeklődéshez kapcsolódó elméleti és gyakorlati ismeretek, amelynek képzésen belül kreditaránya legalább 30 kredit.
9.2. Idegennyelvi követelmény
A mesterfokozat megszerzéséhez angol nyelvből államilag elismert, legalább középfokú (B2), komplex típusú a képzési területnek megfelelő szaknyelvi nyelvvizsga vagy államilag elismert felsőfokú (C1), komplex típusú általános nyelvvizsga, valamint egy másik élő idegen nyelvből államilag elismert, legalább középfokú (B2), komplex típusú a képzési területnek megfelelő szaknyelvi nyelvvizsga vagy államilag elismert felsőfokú (C1), komplex típusú általános nyelvvizsga vagy ezekkel egyenértékű érettségi bizonyítvány vagy oklevél szükséges.
9.3. A szakmai gyakorlat követelményei
A képzéshez szakmai gyakorlat kapcsolódhat. A szakmai gyakorlat követelményeit a képzés tanterve határozza meg.
9.4. A 4.2. és 4.3. pontban megadott oklevéllel rendelkezők esetén a mesterképzési képzési ciklusba való belépés minimális feltételei
A mesterképzésbe való belépéshez szükséges közgazdasági és módszertani ismeretek minimális kredit száma 60 kredit a mikro- és makroökonómia, a nemzetközi gazdaságtan, a gazdaságelmélet, a közgazdaság-elmélettörténet, a gazdaságpolitika, a matematika, a statisztika, az informatika és a szakirányú társadalomtudományi ismeretek területéről.
A mesterképzésbe való felvétel feltétele, hogy a hallgató a korábbi tanulmányai alapján a felsorolt területeken legalább 30 kredittel rendelkezzen. A mesterképzésben a hiányzó krediteket a felsőoktatási intézmény tanulmányi és vizsgaszabályzatában meghatározottak szerint kell megszerezni.
1. A mesterképzési szak megnevezése: vállalatgazdaságtan (Business Economics)
2. A mesterképzési szakon szerezhető végzettségi szint és a szakképzettség oklevélben szereplő megjelölése
– végzettségi szint: mester- (magister, master; rövidítve: MSc-) fokozat
– szakképzettség: okleveles közgazdász vállalatgazdaság szakon
– a szakképzettség angol nyelvű megjelölése: Economist in Business Management
3. Képzési terület: gazdaságtudományok
4. A mesterképzésbe történő belépésnél előzményként elfogadott szakok
4.1. Teljes kreditérték beszámításával vehető figyelembe: a gazdálkodási és menedzsment és a pénzügy és számvitel alapképzési szak.
4.2. A 9.4. pontban meghatározott kreditek teljesítésével elsősorban számításba vehető: a gazdaságtudományok képzési terület további alapképzési szakjai.
4.3. A 9.4. pontban meghatározott kreditek teljesítésével vehetők figyelembe továbbá: azok az alapképzési és mesterképzési szakok, illetve a felsőoktatásról szóló 1993. évi LXXX. törvény szerinti szakok, amelyeket a kredit megállapításának alapjául szolgáló ismeretek összevetése alapján a felsőoktatási intézmény kreditátviteli bizottsága elfogad.
5. A képzési idő félévekben: 4 félév
6. A mesterfokozat megszerzéséhez összegyűjtendő kreditek száma: 120 kredit
– a szak orientációja: kiegyensúlyozott (40–60 százalék)
– a diplomamunka készítéséhez rendelt kreditérték: 15 kredit
– a szabadon választható tantárgyakhoz rendelhető minimális kreditérték: 6 kredit
7. A szakképzettség képzési területek egységes osztályozási rendszere szerinti tanulmányi területi besorolása: 345/0413
8. A mesterképzési szak képzési célja és a szakmai kompetenciák
A képzés célja alkalmazott gazdaságtani és üzleti ismeretekkel rendelkező közgazdászok képzése, akik képesek a hazai és nemzetközi gazdaság területén elsősorban a közép- és nagyvállalatok operatív szintű működtetésére, tevékenységének átfogó elemzésére, komplex fejlesztési feladatok megoldására, valamint – az ágazati sajátosságok figyelembevételével – a kapcsolódó pénzügyi folyamatok irányítására, elemzésére, a marketing és kereskedelmi tevékenység menedzselésére. A végzettek alkalmasak a hazai és a nemzetközi gazdasági élet különböző területein közép- és felsővezetői feladatok ellátására is. Felkészültek tanulmányaik doktori képzésben történő folytatására.
8.1. Az elsajátítandó szakmai kompetenciák
8.1.1. A vállalatgazdaság szakon a közgazdász
a) tudása
– Ismeri a termelő, szolgáltató gazdaság általános és specifikus jellemzőit, határait, legfontosabb fejlődési irányait, a szakterület kapcsolódását a közgazdasági és üzleti szakterületekhez.
– Részletekbe menően ismeri a gazdaságtudomány, illetve a gazdaság mikro és makro szerveződési szintjeinek fogalmait, elméleteit, folyamatait, jellemzőit és összefüggéseit, ismeri a kapcsolódó szakterületek terminológiáját. Jól ismeri az elméleti és az alkalmazott közgazdaságtan szókincsét, az írott és beszélt nyelvi kommunikáció sajátosságait anyanyelvén és legalább egy idegen nyelven.
– Ismeri és érti a szakterületén lejátszódó folyamatokat (a gazdálkodás, műszaki, logisztikai, kereskedelmi, biztonsági, jogszabályi feltételrendszerét, társadalmi beágyazottságát), a köztük lévő összefüggéseket.
– Ismeri az emberi jólét és a gazdaság, a gazdasági fejlődés kapcsolatát, a nemzetgazdaság kulturális relációit, kultúrákon átívelő szerepét és szociológiai hátterét, valamint a vállalatok társadalmi felelősségvállalásának jelentőségét és lehetőségeit.
– Érti a termelő/szolgáltató tevékenységet végző vállalkozások struktúráját, működését hazai, illetve nemzetközi kapcsolatrendszerét, információs és motivációs tényezőit, különös tekintettel az intézményi környezetre.
– Ismeri a gazdasági-társadalmi-ökológiai értelemben vett fenntartható gazdaságban megvalósuló innovatív fejlesztések alapelveit.
– Ismeri és alkalmazni is tudja a termelő, szolgáltató vállalkozásokban használt fontosabb informatikai eszközöket, módszereket, a digitalizáció vívmányainak vállalati gyakorlatba történő beépítését, valamint a legfontosabb precíziós műszaki megoldásokat.
– Ismeri a nemzetgazdaságban működő vállalatok, vállalkozások által megvalósítandó projektek, programok tervezési és vezetési szabályait, szakmai és etikai normáit.
– Ismeri a fejlesztések, beruházások megvalósításához szükséges finanszírozási források értékelését és pénzügyi megtérülési elemzések módjait.
– Érti a termelő/szolgáltató vállalkozások struktúráját, működését és kapcsolatrendszerét, a vállalkozások viselkedését meghatározó környezeti tényezőket, a gazdasági döntések tényezőit.
– Ismeri a korszerű vezetéselméleti és szervezetirányítási irányokat, korszerű vezetéselméleti és alkalmazott pszichológiai ismeretekkel rendelkezik.
– Részletekbe menően ismeri a termelő/szolgáltató vállalkozások működéséhez kapcsolódó hazai és európai uniós jogi szabályozást, a kapcsolódó szakpolitikákat és az etikai normákat.
– Ismeri a vállalatgazdaságtan sajátos kutatási módszereit, absztrakciós technikáit, az elvi kérdések gyakorlati vonatkozásainak kidolgozási módjait.
– Birtokában van a problémafelismerés, -megfogalmazás és -megoldás, az információgyűjtés és -feldolgozás korszerű, matematikai-statisztikai, ökonometriai módszereinek, ismeri azok korlátait is.
– Rendelkezik azon ismeretek körével, melyek szükségesek gazdálkodás- és szervezéstudományok képzési területen folyó doktori képzésbe való belépéshez.
b) képességei
– Képes a termelésben, szolgáltatásban érdekelt vállalkozások alapításával, működtetésével, megszüntetésével kapcsolatos elemző, döntés-előkészítő és döntéshozatali tevékenységek magas színvonalú ellátására.
– Képes a termelési folyamatok megszervezésére, ellenőrzésére, elemzésére és értékelésére, továbbá pénzintézeteknél, vállalatoknál pénzügyi elemzői, döntés-előkészítői és döntéshozatali feladatok ellátására.
– Munkája során együttműködik a kapcsolódó szakterületek képviselőivel. Nemzetközi, multikulturális környezetben is képes hatékony munkavégzésre.
– A gyakorlati tudás, tapasztalat megszerzését követően képes vállalkozást vezetni, összetett gazdálkodási folyamatokat tervezni, irányítani, az erőforrásokkal gazdálkodni.
– Képes innovációs, tervezési, fejlesztési és kutatási feladatok elvégzésére és irányítására, továbbá a kutatási eredmények gyakorlatban történő hasznosításának menedzselésére.
– Képes nagyméretű és összetett projektben, csoportos problémamegoldásban részt venni, vezetőként a tevékenységet vezetni, szervezni és értékelni.
– Képes eligazodni és szakmailag megalapozott véleményt alkotni a termelő, szolgáltató szektorhoz kapcsolódó hazai és nemzetközi gazdaságpolitikai, valamint társadalmi eseményekkel kapcsolatban.
– Képes a vállalati szféra működéséhez kapcsolódó korszerű informatikai eszközök, szoftverek alkalmazására, használatára, a digitalizáció vívmányainak vállalati gyakorlatba történő beépítésére, valamint szakszerű és hatékony szóbeli és írásbeli kommunikációra magyar és legalább egy idegen nyelven.
– Önálló, új következtetéseket, eredeti gondolatokat és megoldási módokat fogalmaz meg, képes az igényes elemzési, modellezési módszerek alkalmazására, komplex problémák megoldására irányuló stratégiák kialakítására, döntések meghozatalára, változó hazai és nemzetközi környezetben, illetve szervezeti kultúrában is.
– Sokoldalú, interdiszciplináris megközelítéssel azonosít speciális szakmai problémákat, feltárja és megfogalmazza az azok megoldásához szükséges részletes elméleti és gyakorlati hátteret.
– A közgazdaságtan és a vállalatgazdaságtan elméleteit és az azokkal összefüggő terminológiát a problémák megoldásakor innovatív módon alkalmazza.
– Magas szinten használja az alkalmazott közgazdaságtan ismeretközvetítési technikáit, és dolgozza fel a magyar és idegen nyelvű szakirodalmi forrásokat, rendelkezik a hatékony információkutatás, -feldolgozás ismereteivel. A vállalatgazdaságtan egyes résztémáiról önálló, szaktudományos formájú összefoglalókat, elemzéseket készít.
c) attitűdje
– Fejlett szakmai identitással, hivatástudattal rendelkezik, melyet a szakmai és szélesebb társadalmi közösség felé is vállal.
– Kritikusan viszonyul saját, illetve a beosztottak munkájához és magatartásához, innovatív és proaktív magatartást tanúsít a gazdasági problémák kezelésében. Törekszik tudásának és munkakapcsolatainak fejlesztésére, erre munkatársait és beosztottait is ösztönzi, segíti és támogatja.
– Kulturált, etikus és tárgyilagos értelmiségi hozzáállás jellemzi a személyekhez, illetve a társadalmi problémákhoz való viszonyulás során, munkájában figyel a szélesebb körű társadalmi, ágazati, regionális, nemzeti és európai értékekre. A nemzetgazdaság legfontosabb problémái kapcsán átlátja és képviseli az azokat meghatározó aktív állampolgári, műveltségi elemeket.
– Új, komplex megközelítést kívánó, stratégiai döntési helyzetekben, illetve nem várt élethelyzetekben is a jogszabályok és etikai normák teljes körű figyelembevételével hozza meg gazdasági döntését.
– Nyitott és befogadó a gazdaságtudomány és gyakorlat új eredményei iránt, továbbá azonosul a tudományos kutatás etikai szabályaival és normarendszerével.
– Nyitott mások eltérő véleményére, ha azok szakmai indokokkal kellően alátámasztottak, és hitelesen közvetíti szakmája összefoglaló és részletezett problémaköreit.
– Azonosul az élethosszig tartó tanulás koncepciójával, törekszik arra, hogy szakterülete legújabb eredményeit saját fejlődésének szolgálatába állítsa. Magáévá teszi azt az elvet, hogy a folyamatos szakmai szocializáció és a személyes tanulás a közjó szolgálatában áll.
d) autonómiája és felelőssége
– Szervezetpolitikai, stratégiai, irányítási szempontból jelentős területeken is önállóan választja ki és alkalmazza a releváns probléma-megoldási módszereket, önállóan lát el gazdasági elemző, döntés-előkészítő, tanácsadói feladatokat.
– Jelentős mértékű önállósággal végzi átfogó és speciális vállalatgazdaságtani kérdések végiggondolását és adott források alapján történő kidolgozását. Kialakított szakmai véleményét előre ismert döntési helyzetekben önállóan képviseli.
– Felelősséget vállal saját munkájáért, az általa irányított szervezetért, vállalkozásáért, az alkalmazottakért. Önállóan azonosítja, tervezi és szervezi saját és beosztottai szakmai és általános fejlődését, azokért felelősséget vállal és visel.
– Felelősen gondolkodik a gazdasági döntések környezeti és társadalmi hatásairól, valamint a nemzetgazdaságban működő vállalkozások társadalmi és környezeti felelősségvállalásáról.
– Bekapcsolódik kutatási és fejlesztési projektekbe, a projektcsoportban a cél elérése érdekében autonóm módon, a csoport többi tagjával együttműködve mozgósítja elméleti és gyakorlati tudását, képességeit.
9. A mesterképzés jellemzői
9.1. Szakmai jellemzők
A szakképzettséghez vezető tudományágak, szakterületek, amelyekből a szak felépül:
– Általános gazdaságtudományi és módszertani ismeretek (világgazdasági folyamatok, gazdasági jog, versenyjog, vezetés- és szervezéselmélet, gazdaságpolitika, kutatásmódszertan, ökonometria, gazdaságstatisztika, digitalizáció, üzleti informatika) 20–25 kredit;
– Üzleti és gazdaságtani ismeretek (vállalati gazdaságtan, vezetői gazdaságtan, vállalati pénzügyek, adózási ismeretek, vezetői számvitel, kontrolling, gazdasági elemzés, stratégiai menedzsment, marketing menedzsment, emberi erőforrás gazdálkodás, kereskedelemtan, tőzsdeismeretek) 35–40 kredit;
– Differenciált szakmai ismeretkör: alkalmazott gazdaságtani, gazdálkodási ismeretek ellátásilánc menedzsment, logisztika, minőségmenedzsment, ipargazdaságtan, szolgáltató szektor gazdaságtana, banküzemtan, vagyongazdálkodás és vagyonértékelés, projektmenedzsment, innovációmenedzsment, vállalati tervezés, integrált vállalatirányítási rendszerek) 35–45 kredit.
9.2. Idegennyelvi követelmény
A mesterfokozat megszerzéséhez angol nyelvből államilag elismert, legalább középfokú (B2), komplex típusú nyelvvizsga vagy egy másik élő idegen nyelvből középfokú (B2), komplex típusú, a képzési területnek megfelelő szaknyelvi nyelvvizsga vagy államilag elismert felsőfokú (C1), komplex típusú általános nyelvvizsga vagy ezekkel egyenértékű érettségi bizonyítvány vagy oklevél szükséges.
9.3. A szakmai gyakorlat követelményei
A szakmai gyakorlatot a diplomamunkához kapcsolódóan a képzés tanterve határozza meg.
9.4. A 4.2. és 4.3. pont tekintetében a mesterképzési képzési ciklusba való belépés minimális feltételei:
A mesterképzésbe való belépéshez szükséges minimális kreditek száma 30 kredit az alábbi területekről:
– módszertani ismeretek (matematika, statisztika) területéről 8 kredit;
– elméleti-gazdaságtani ismeretek (mikroökonómia, makroökonómia, pénzügytan) területéről 10 kredit;
– üzleti ismeretek (marketing, gazdasági jog, vállalatgazdaságtan, számvitel, vállalati pénzügy) területéről 12 kredit.
1. A mesterképzési szak megnevezése: anyagmérnöki (Materials Engineering)
2. A mesterképzési szakon szerezhető végzettségi szint és a szakképzettség oklevélben szereplő megjelölése
– végzettségi szint: mester- (magister, master; rövidítve: MSc-) fokozat
– szakképzettség: okleveles anyagmérnök
– a szakképzettség angol nyelvű megjelölése: Materials Engineer
3. Képzési terület: műszaki
4. A mesterképzésbe történő belépésnél előzményként elfogadott szakok
4.1. Teljes kreditérték beszámításával vehető figyelembe: az anyagmérnöki alapképzési szak, a felsőoktatásról szóló 1993. LXXX. évi törvény szerinti főiskolai szintű anyagmérnöki, és a kohómérnöki alapképzési szak.
4.2. A 9.4. pontban meghatározott kreditek teljesítésével elsősorban számításba vehetők: a műszaki képzési terület alapképzési szakjai, a felsőoktatásról szóló 1993. évi LXXX. törvény szerinti főiskolai szintű műszaki alapképzési szakok.
4.3. A 9.4. pontban meghatározott kreditek teljesítésével vehető figyelembe továbbá: a természettudomány és a gazdaságtudományok képzési területek alapképzési szakjai.
5. A képzési idő félévekben: 4 félév
6. A mesterfokozat megszerzéséhez összegyűjtendő kreditek száma: 120 kredit
– a szak orientációja: kiegyensúlyozott (40–60 százalék)
– a diplomamunka készítéséhez rendelt kreditérték: 20 kredit
– a szabadon választható tantárgyakhoz rendelhető minimális kreditérték: 6 kredit
7. * A szakképzettség képzési területek egységes osztályozási rendszere szerinti tanulmányi területi besorolása: 521/0715
8. A mesterképzési szak képzési célja és a szakmai kompetenciák
A képzés célja anyagmérnökök képzése, akik a műszaki anyagok (fémek, kerámiák, polimerek és kompozitok, új funkcionális anyagok) szerkezetével, tulajdonságaival, viselkedésével foglalkozó alaptudományokban szerzett ismereteik birtokában képesek ezen anyagok gyártási, alakítási és feldolgozási technológiáinak tervezésére és azok magas színvonalon való működtetésére, a szakterülethez kapcsolódó szervezési és irányítási feladatok rendszerszerű végzésére, az anyagmérnöki célú kutatási-fejlesztési feladatok ellátására, koordinálására. Felkészültek tanulmányaik doktori képzésben történő folytatására.
8.1 Az elsajátítandó szakmai kompetenciák
8.1.1. Az anyagmérnök
a) tudása
– Részletes ismeretekkel rendelkezik az anyagmérnöki szakmához kapcsolódó természettudományos és műszaki elméletek és gyakorlati eljárások tekintetében.
– Részletesen ismeri a specializációjának megfelelő szerkezeti anyagok fontosabb tulajdonságait, alkalmazási területeit.
– Részletesen ismeri a műszaki dokumentáció készítésének szabályait.
– Áttekintő ismeretekkel rendelkezik a vezetéshez kapcsolódó szervezési eszközök és módszerek tekintetében.
– Áttekintő ismeretekkel rendelkezik a szakmagyakorláshoz szükséges jogszabályokról.
– Rendelkezik a területhez kapcsolódó méréstechnikai és méréselméleti ismeretekkel.
– Alapvetően ismeri a szakmai tevékenységéhez kapcsolódó információs és kommunikációs technológiákat.
– Átfogó ismeretekkel rendelkezik a korszerű anyagszerkezetek és anyagtechnológiák terén.
b) képességei
– Képes megfogalmazni a szakterülethez kapcsolódó problémákat a matematika nyelvén és analitikus vagy numerikus megoldást tud adni az adódó egyenletek (egyenletrendszerek) megoldásával.
– Rendelkezik a megfelelő szintű manuális készségekkel.
– Képes feldolgozni és rendszerezni az anyaggyártó rendszerek és folyamatok üzemeltetése során gyűjtött információkat, a folyamatokat modellezve következtetéseket von le.
– Minőségbiztosítási, méréstechnikai és folyamatszabályozási feladatokat old meg anyaggyártó rendszerek és technológiák esetén.
– Rendszerszemléletű, folyamatorientált gondolkodásmód alapján komplex rendszereket tervez.
– Különböző műszaki anyagok között lévő kapcsolatrendszerek alapján képes meghatározni az anyagok összetételét, szerkezetét és tulajdonságait, kiválasztja és kezeli a szükséges műszereket.
– Képes laboratóriumi vizsgálatokat végezni, a mérési eredményeket feldolgozni, kiértékelni és dokumentálni.
– Képes működtetni a specializációjának megfelelő gépeket és berendezéseket.
– Képes a specializációjának megfelelő jellemző gyártástechnológiai eljárásokat alkalmazni.
– Törekszik arra, hogy önképzése révén eredeti ötletekkel gazdagítsa a szakterület tudásbázisát.
– Megtervezi és menedzseli a szükséges műszaki, gazdasági, környezeti, és humánerőforrások felhasználását.
– Anyagmérnöki kérdésekben képes megalapozott mérnöki állásfoglalást kialakítani, és álláspontját mind magyarul, mind idegen nyelven képviselni tudja.
c) attitűdje
– Törekszik arra, hogy szakterülete legújabb eredményeit saját fejlődése szolgálatába állítsa.
– Törekszik arra, hogy önképzése révén eredeti ötletekkel gazdagítsa a szakterület tudásbázisát.
– Törekszik a fenntarthatóság és energiahatékonyság követelményeinek érvényesítésére.
– Törekszik szakmailag magas szinten önállóan vagy munkacsoportban megtervezni és végrehajtani a feladatait.
– Törekszik arra, hogy a munkáját rendszerszemléletű és folyamatorientált gondolkodásmód alapján komplex megközelítésben végezze.
– Munkája során vizsgálja a kutatási, fejlesztési és innovációs célok kitűzésének lehetőségét és törekszik azok megvalósítására.
– Nyitottan áll az önművelést, önfejlesztést szolgáló szakmai továbbképzésekhez.
– Elkötelezett a magas színvonalú, minőségi munkavégzés iránt és törekszik e szemléletet munkatársai felé is közvetíteni.
d) autonómiája és felelőssége
– Szakmai problémák megoldása során önállóan és kezdeményezően lép fel.
– Felelősséggel viseltetik a fenntarthatóság és környezettudatosság terén.
– Döntéseit körültekintően, más szakterületek (elsősorban jogi, közgazdasági, energetikai és környezetvédelmi) képviselőivel konzultálva, önállóan hozza meg, és felelősséget vállal azokért.
– Döntései során figyelemmel van a környezetvédelem, a minőségügy, a fogyasztóvédelem, a termékfelelősség, az egyenlő esélyű hozzáférés elvére és alkalmazására, a munkahelyi egészség és biztonság, a műszaki, gazdasági és jogi szabályozás, valamint a mérnöketika alapvető előírásaira.
9. A mesterképzés jellemzői
9.1. Szakmai jellemzők
9.1.1. A szakképzettséghez vezető tudományágak, szakterületek, amelyekből a szak felépül:
– természettudományi ismeretek (matematika, fizika, mechanika, kémia) 20–35 kredit;
– gazdasági és humán ismeretek (vezetési és menedzsment, kommunikációs, marketing, jogi és pénzügyi ismeretek, valamint szakmaspecifikus gazdasági és humán ismeretek) 10–20 kredit;
– anyagmérnöki szakmai ismeretek (anyagszerkezettan, anyagtulajdonságok és vizsgálati módszereik, anyagtervezés, polimerek, kerámiák, fémek, kompozitok; valamint szakmaspecifikus szakmai ismeretek) 10–30 kredit.
9.1.2. A választható specializációkat is figyelembe véve a kerámia- (üveg- és kötőanyag-), a polimer- és a fémtechnológia (metallurgiai és öntészeti módszerek), a nanoszerkezetű anyagok és technológiájuk, a távközlési és informatikai funkcionális anyagok, a kompozitanyagok, a bio- és intelligens anyagok, a vegyipari technológiák, az energetika, az anyag- és szerkezetdiagnosztika, az anyaginformatika, az anyagvizsgálat, az automatizálás, az archeometallurgia, a hulladékgazdálkodás, a környezetvédelem, a minőségirányítási szakterületekről szerezhető speciális ismeret.
A választható ismeretek kreditértéke a diplomamunka készítésével együtt 40–60 kredit.
9.2. Idegennyelvi követelmény
A mesterfokozat megszerzéséhez egy élő idegen nyelvből államilag elismert, középfokú (B2), komplex típusú nyelvvizsga vagy azzal egyenértékű érettségi bizonyítvány vagy oklevél szükséges.
9.3. A szakmai gyakorlat követelményei
A szakmai gyakorlat legalább négy hét időtartamú, szakmai gyakorlóhelyen szervezett gyakorlat, melynek további követelményeit a tanterv határozza meg. A szakmai gyakorlat kritériumkövetelmény.
9.4. A 4.2. és 4.3. pontban megadott oklevéllel rendelkezők esetén a mesterképzési képzési ciklusba való belépés minimális feltételei
A mesterképzésbe való felvétel feltétele, hogy az alapképzési tanulmányai alapján
– a 4.2. pontban meghatározott alapképzési szakon oklevéllel rendelkező legalább 40 kredittel (ezen belül matematikából legalább 12, szakmai ismeretekből legalább 20 kredittel) rendelkezzen;
– 4.3. pontban meghatározott alapképzési szakon oklevéllel rendelkező 60 kredittel rendelkezzen az alábbi területekről
– természettudományos alapismeretek (matematika, fizika, kémia) területéről 20 kredit;
– gazdasági és humán ismeretek (közgazdaságtani és menedzsment ismeretek, környezetvédelem, minőségbiztosítás, munkavédelem, jogi ismeretek) területéről 10 kredit;
– anyagtudományi és anyagtechnológiai ismeretek (anyagok szerkezete és tulajdonságai, tulajdonság- és szerkezetvizsgálat, anyagkárosodás) területéről 15 kredit;
– műszaki ismeretek (műszaki ábrázolás, géprajz, gépszerkezettan, informatika, elektrotechnika, mechanika, méréstechnika, műszerezés, automatizálás, energiagazdálkodás) területéről 15 kredit.
A mesterképzésbe való felvétel feltétele, hogy a hallgató az alapképzési tanulmányaiból a felsorolt területekről legalább 30 kredittel rendelkezzen. A mesterképzésben a hiányzó krediteket a felsőoktatási intézmény tanulmányi és vizsgaszabályzatában meghatározottak szerint kell megszerezni.
1. A mesterképzési szak megnevezése: autonóm járműirányítási mérnöki (Autonomous Vehicle Control Engineering)
2. A mesterképzési szakon szerezhető végzettségi szint és a szakképzettség oklevélben szereplő megjelölése:
– végzettségi szint: mester- (magister, master; rövidítve: MSc-) fokozat
– szakképzettség: okleveles autonóm járműirányítási mérnök
– a szakképzettség angol nyelvű megjelölése: Autonomous Vehicle Control Engineer
3. Képzési terület: műszaki
4. A mesterképzésbe történő belépésnél előzményként elfogadott szakok
4.1. Teljes kreditérték beszámításával vehető figyelembe: a műszaki képzési területről a járműmérnöki, a villamosmérnöki, a mechatronikai mérnöki, a közlekedésmérnöki, a gépészmérnöki, a logisztikai mérnöki, az informatikai képzési területről a mérnökinformatikus és a programtervező informatikus alapképzési szak.
4.2. A 9.4. pontban meghatározott kreditek teljesítésével vehetők figyelembe továbbá: azok az alapképzési és mesterképzési szakok, illetve a felsőoktatásról szóló 1993. évi LXXX. törvény szerinti szakok, amelyeket a kredit megállapításának alapjául szolgáló ismeretek összevetése alapján a felsőoktatási intézmény kreditátviteli bizottsága elfogad.
5. A képzési idő félévekben: 4 félév
6. A mesterfokozat megszerzéséhez összegyűjtendő kreditek száma: 120 kredit
– a szak orientációja: kiegyensúlyozott (40–60 százalék)
– a diplomamunka elkészítéséhez rendelt kreditérték: 30 kredit
– a szabadon választható tantárgyakhoz rendelhető minimális kreditérték: 6 kredit
7. A szak képzési területek egységes osztályozási rendszer szerinti tanulmányi területi besorolása: 525/0716
8. A mesterképzési szak képzési célja és a szakmai kompetenciák:
A képzés célja autonóm járműirányítási mérnökök képzése, akik természettudományos, specifikus járműtechnikai, műszaki, informatikai és gazdasági ismereteik birtokában képesek autonóm járművek tervezésére, fejlesztésére, gyártására és a velük kapcsolatos folyamatok átfogó kutatására, az autonóm járművekből kialakuló közlekedési rendszerek biztonságos, a környezetvédelem és az energiagazdálkodás követelményeit figyelembe vevő üzemeltetésére, fenntartására, diagnosztizálására, karbantartására és javítására. Felkészültek a tanulmányaik doktori képzésben történő folytatására.
8.1. Az elsajátítandó szakmai kompetenciák
8.1.1. Az autonóm járműirányítási mérnök
a) tudása
– Ismeri a műszaki szakterület műveléséhez szükséges, a mérnöki szakmához kötött általános és specifikus matematikai, természet- és társadalomtudományi elveket, szabályokat, összefüggéseket, eljárásokat.
– Átfogó ismeretekkel rendelkezik a globális társadalmi és gazdasági folyamatokról.
– Ismeri a műszaki szakterület alapvető jelentőségű elméleteit, összefüggéseit, az autonóm járművek specifikus járműtechnikai, műszaki elméleteit, összefüggéseit és az ezeket felépítő terminológiát.
– Ismeri és érti a műszaki szakterület ismeret- és tevékenységrendszerének alapvető tényeit, határait és az autonóm járműtechnikában megvalósuló fejlődés, fejlesztés várható irányait.
– Ismeri a műszaki szakterület kutatásához, a tudományos munkához szükséges, széles körben alkalmazható problémamegoldó technikákat.
– Ismeri és érti az autonóm járművekhez, a modellezéshez, a tervezéshez, a járműirányításhoz kapcsolódó és a szakmagyakorlás szempontjából kiemelt fontosságú más (közlekedési, logisztikai, menedzsment, környezetvédelmi, minőségbiztosítási, információ-technológiai, jogi, közgazdasági, egyészség-, munka- és tűzvédelmi, biztonságtechnikai) területek terminológiáját, autonóm járműtechnikához kapcsolódó előírásait és szempontjait.
– Részletekbe menően ismeri és érti a műszaki szakterület ismeretszerzési, adatgyűjtési módszereit, azok etikai korlátait és problémamegoldó technikáit.
– Széles körű elméleti és gyakorlati felkészültséggel, módszertani és gyakorlati ismeretekkel rendelkezik az autonóm járműrendszerekről, a modellezés, a tervezés, az irányítás folyamatairól.
– Ismeri és értő módon alkalmazza a választott specializáció sajátos módszereit, technológiáit.
– Ismeri és érti az autonóm járművek tervezésének és kutatásának módszertanát, eszközrendszerét.
– Ismeri az autonóm járművek területéhez kapcsolódó, kutatási célú méréstechnikai és méréselméleti megoldásokat.
– Érti és ismeri az intelligens gépi feldolgozásba illesztett érzékelők működését és adataiknak a fizikai értelmezését, ezen adatok összefűzésének informatikai és járműmodellezési vonatkozásait.
– Ismeri és érti a számítógépes modellezés és szimuláció autonóm járművek szakterülethez kapcsolódó eszközeit és módszereit.
– Ismeri és érti az autonóm járművekkel megvalósított közlekedési és logisztikai folyamatok információs és kommunikációs technológiáit.
– Érti és ismeri a környezet leírásának és modellezésének mesterséges intelligencia eszközével történő módszereit.
– Megszerezte a mérnöki tevékenységhez szükséges vezetési, szervezési ismereteket, ismeri az irányításhoz kapcsolódó szervezési eszközöket és módszereket, a szakmagyakorláshoz szükséges jogszabályokat.
b) képességei
– Képes alkalmazni a műszaki szakterületen felmerülő problémák megoldásában a megszerzett általános és specifikus matematikai, természet- és társadalomtudományi elveket, szabályokat, összefüggéseket, eljárásokat.
– Képes az autonóm járműrendszerek elméleteit és az azokkal összefüggő terminológiát a problémák megoldásakor innovatív módon alkalmazni.
– Képes az autonóm járművek területén alkalmazott módszerek vizsgálatára és elemzésére, a vizsgálati eredmények értékelésére és dokumentálására.
– Képes az autonóm járművekből álló rendszerek és folyamatok megvalósítása során gyűjtött információk feldolgozására és rendszerezésére, elemzésére, a következtetések levonására.
– Képes az autonóm járművekből álló rendszerek tervezésében, megvalósításában és üzemeltetésében használatos eljárások, modellek, információs technológiák alkalmazására és azok továbbfejlesztésére.
– Képes az autonóm járművekből álló rendszerekre épülő, előnyös üzleti modellek kialakítására közgazdasági ismeretei alkalmazása révén.
– Képes az autonóm járművekből álló rendszerek minőségbiztosítására, méréstechnikai és folyamatszabályozási feladatatok megoldására.
– Képes a választott speciális szakterülettől függően állapotfelmérések elvégzésére, ezek alapján értékelés és javaslat kidolgozására, az autonóm járművekből álló komplex rendszerek fejlesztésére, felső szintű tervezésére, szervezésére és irányítására.
– Képes a járműhöz illesztett érzékelők adatainak környezeti modellbe illesztésére, a begyűjtött adatok alapján adatbázisok működtetésére, és a mért adatok alapján az adatbázisból kinyerhető összefüggések értelmezésére, a szituációk felismerésének magas szintű megfogalmazására.
– Képes az autonóm járművekből álló rendszerek és az azokat alkotó folyamatok összefüggéseinek, hatásmechanizmusainak felismerésére, ezek rendszerszemléletű értékelésére, kezelésére.
– Képes az autonóm járművek témakörébe tartozó kutatási-fejlesztési feladatok megoldásában való alkotó részvételre.
– Képes integrált ismeretek alkalmazására a közlekedés, a folyamatelmélet, az ipari termelési folyamatok, az elektronika és informatika szakterületein.
– Képes rendszerszemléletű, folyamatorientált gondolkodásmód alapján komplex rendszerek globális tervezésére.
– Képes a műszaki, gazdasági, környezeti és humán erőforrások felhasználásának komplex tervezésére és menedzselésére.
– Képes eredeti ötletekkel gazdagítani a szakterület tudásbázisát.
– Képes vezetői feladatokat ellátni.
– Képes arra, hogy szakterületén, anyanyelvén és legalább egy idegen nyelven publikációs tevékenységet és tárgyalásokat folytasson.
c) attitűdje
– Nyitott és fogékony az autonóm járművek szakterületén zajló szakmai, technológiai fejlesztés és innováció megismerésére és elfogadására, hiteles közvetítésére.
– Felvállalja a műszaki szakterülethez kapcsolódó szakmai és etikai értékrendet.
– Törekszik az autonóm járművekkel összefüggő új módszerek és eszközök fejlesztésében való közreműködésre. Hivatástudata elmélyült.
– Törekszik a munka- és szervezeti kultúra etikai elveinek, a minőségi követelményeknek a betartására és betartatására.
– Törekszik a fenntarthatóság, a környezettudatosság, az egészségvédelem és energiahatékonyság követelményeinek érvényesítésére.
– Törekszik arra, hogy a munkáját rendszerszemléletű és folyamatorientált gondolkodásmód alapján komplex megközelítésben végezze.
– Törekszik arra, hogy mind saját, mind munkatársai tudását folyamatos ön- és továbbképzéssel fejlessze.
– Törekszik a széles körű, átfogó műveltség elsajátítására.
d) autonómiája és felelőssége
– Szakmai feladatainak megoldása során kezdeményezően lép, és önállóan választja ki és alkalmazza a releváns problémamegoldási módszereket.
– Döntéseit körültekintően, más szakterületek (elsősorban jogi, közgazdasági, energetikai és környezetvédelmi) képviselőivel konzultálva, önállóan hozza meg, teljes felelősségvállalással.
– Felelősséggel viseltetik a fenntarthatóság, az egészségvédelem és környezettudatosság terén.
– Döntései során figyelemmel van a környezetvédelemre, a minőségügyre, a fogyasztóvédelemre, a termékfelelősségre, az egyenlő esélyű hozzáférés elvére és alkalmazására, a munkahelyi egészség és biztonság, a műszaki, gazdasági és jogi szabályozás, valamint a mérnöketika alapvető előírásaira.
– Felelősséget vállal beosztottjai tevékenységéért és munkájáért, valamint az irányítása alatt zajló folyamatokért.
9. A mesterképzés jellemzői
9.1. Szakmai jellemzők
9.1.1. A szakképzettséghez vezető tudományágak, szakterületek, amelyekből a szak felépül:
– természettudományi ismeretek 20–35 kredit;
– gazdasági és humán ismeretek 10–20 kredit;
– szakmai ismeretek 15–55 kredit, amelyből
– automatizálási és mérés-, érzékeléstechnikai ismeretek 5–15 kredit,
– jármű- és közlekedésszimulációs ismeretek 5–15 kredit,
– szakspecifikus ismeretek 5–25 kredit.
9.1.2. A választható specializáció az autonóm járművekből álló rendszerek szakterületein szerezhető speciális ismeret. A választható ismeretek minimális kreditértéke a diplomamunka készítésével együtt 40 kredit.
9.2. Idegennyelvi követelmény
A mesterfokozat megszerzéséhez legalább egy idegen nyelvből államilag elismert, középfokú (B2), komplex típusú nyelvvizsga vagy azzal egyenértékű érettségi bizonyítvány vagy oklevél szükséges.
9.3. A szakmai gyakorlat követelményei
A szakmai gyakorlat legalább négy hét időtartamú, szakmai gyakorlóhelyen szervezett gyakorlat, melynek további követelményeit a felsőoktatási intézmény tanterve határozza meg. A szakmai gyakorlat kritériumkövetelmény.
9.4. A 4.2. pontban megadott oklevéllel rendelkezők esetén a mesterképzési képzési ciklusba való belépés minimális feltételei
A mesterképzésbe való belépéshez szükséges minimális kreditek száma 70 kredit az alábbi területekről:
– természettudományi alapismeretek (matematika, kémia és anyagismeret, mechanika, hő- és áramlástan, elektrotechnika) területéről 20 kredit;
– gazdasági és humán ismeretek (közgazdaságtani és menedzsment ismeretek, környezetvédelem, minőségbiztosítás, munkavédelem, társadalomtudomány) területéről 10 kredit;
– szakspecifikus ismeretek (járművek és mobil gépek elemei, berendezései, felépítése és működése, közlekedési, logisztikai, üzemi szállítási rendszerek, informatika, műszaki tervezés, járműgyártási, javítási és fenntartási technológiák, irányítástechnika, közlekedési ismeretek, digitális technika, méréstechnika) területéről 40 kredit.
A mesterképzésbe való felvétel feltétele, hogy a hallgató az alapképzési tanulmányai alapján a felsorolt területeken legalább 40 kredittel rendelkezzen. A mesterképzésben hiányzó krediteket a felsőoktatási intézmény tanulmányi és vizsgaszabályzatában meghatározottak szerint kell megszerezni.
1. A mesterképzési szak megnevezése: bánya- és geotechnikai mérnöki (Mining and Geotechnical Engineering)
2. A mesterképzési szakon szerezhető végzettségi szint és a szakképzettség oklevélben szereplő megjelölése
– végzettségi szint: mester- (magister, master; rövidítve: MSc-) fokozat
– szakképzettség: okleveles bánya- és geotechnikai mérnök
– a szakképzettség angol nyelvű megjelölése: Mining and Geotechnical Engineer
3. Képzési terület: műszaki
4. A mesterképzésbe történő belépésnél előzményként elfogadott szakok
4.1. Teljes kreditérték beszámításával vehető figyelembe: a műszaki földtudományi alapképzési szak és a felsőoktatásról szóló 1993. évi LXXX. törvény szerinti főiskolai szintű bánya- és geotechnikai alapképzési szak.
4.2. A 9.4. pontban meghatározott kreditek teljesítésével elsősorban számításba vehető: a műszaki képzési területről az anyagmérnöki, az építőmérnöki, a gépészmérnöki, a villamosmérnöki, a környezetmérnöki, a vegyészmérnöki és a természettudomány képzési területről a földtudományi alapképzési szak.
5. A képzési idő félévekben: 4 félév
6. A mesterfokozat megszerzéséhez összegyűjtendő kreditek száma: 120 kredit
– a szak orientációja: kiegyensúlyozott (40–60 százalék)
– a diplomamunka készítéséhez rendelt kreditérték: 30 kredit
– a szabadon választható tantárgyakhoz rendelhető minimális kreditérték: 6 kredit
7. * A szakképzettség képzési területek egységes osztályozási rendszere szerinti tanulmányi területi besorolása: 544/0711
8. A mesterképzési szak képzési célja és a szakmai kompetenciák
A képzés célja bánya és geotechnikai mérnökök képzése, akik korszerű természettudományos, műszaki, közgazdasági, menedzsment és jogi (bányajog) ismeretekkel rendelkeznek és képesek az ásványi nyersanyag kitermelése és feldolgozása során jelentkező műszaki és gazdasági feladatok megoldására. Célja továbbá ezen műveletekből következő természeti veszélyek és környezeti problémák felismerése, kezelése. A szakon végzettek alkalmasak a bányászati tevékenység, speciális felszín közeli földmunkák, valamint bányászati jellegű földalatti térségek létesítése és alagútépítés során jelentkező geotechnikai feladatok ellátására. Szakmai gyakorlat után jogosultságot szerezhetnek a szilárdásvány bányákban és ásvány- előkészítő üzemekben felelős műszaki vezetői, vezető helyettesi feladatkör, továbbá hites bányamérői feladatok ellátására, a robbantástechnikai tanulmányokra alapozva és a jogszabályban előírt továbbképzést sikeresen elvégezve robbantómesteri, illetve robbantás vezetői feladatok ellátására, bányászati létesítmények tervezésére, valamint a létesítményekkel és a műveletekkel kapcsolatos eljárásokban való részvételre. Felkészültek tanulmányaik doktori képzésben történő folytatására.
8.1. Az elsajátítandó szakmai kompetenciák
8.1.1. A bánya- és geotechnikai mérnök
a) tudása
– Ismeri a bányászat természetes közegét, a földkéregben lévő ásványi nyersanyag lelőhelyek főbb típusait és jellemzőit.
– Készségszinten ismeri a bányászatban előforduló természeti eredetű elemi bányaveszélyeket és az ellenük való védekezés módjait.
– Ismeri a kőzettömegek mechanikai tulajdonságait, viselkedését és szerepét a biztonságos bányászati műveletek végzésében.
– Jól ismeri a szilárd kőzetek jövesztésének robbantásos módszerét és a robbantás anyagait, eszközeit.
– Ismeri a bányamérésben alkalmazott módszereket, a bányászati tervezéshez használt térinformatikai alkalmazásokat.
– Átfogó ismeretei vannak az ásványi anyagok kitermelésének és előkészítésének elméletéről és gyakorlatáról, a technológiáról és az alkalmazott eszközökről egyaránt.
– Ismeri a bánya- és az előkészítő művi berendezések várható meghibásodásainak időben való felismeréséhez és e berendezések karbantartásához alkalmas főbb módszereket.
– Jól ismeri a bányászatban a kitermelési és az ásvány-előkészítési folyamatok ellenőrzésének, irányításának módszereit és berendezéseit.
– Részletesen ismeri a bányászati és az előkészítési hulladékok, maradékanyagok kezelésének, elhelyezésének, esetleges hasznosításának módját.
– Ismeri a bányászat és az előkészítő művek által használt területek rekultivációjának módszereit.
b) képességei
– Képes arra, hogy a tanulmányok során szerzett ismereteit és problémafelismerő, -elemző és
– megoldó készségeit alkalmazva megtervezze a bányászat és az ásvány-előkészítés létesítményeit, műveleteit, továbbá a bányatelepítést és a bányanyitást is.
– Képes különféle ásványi anyagok (energiahordozók, ércek, nemfémes szilárd ásványok) előkészítésére, a kitermelés és feldolgozás során keletkező maradékanyagok elhelyezési, kezelési és hasznosítási feladatainak megoldására.
– Képes termelésirányítói, tervezői, szakértői, hatósági feladatok ellátására, nemzetközi szinten a szakterület kutatási és fejlesztési feladatainak végzésére és irányítására.
– Képes a szakmai tervező és szervező feladatait térinformatikai, geoinformatikai és más, speciális célú számítógépi szoftverek alkalmazásával megoldani.
– Képes a bányászatban a kitermelés és az ásvány-előkészítés káros környezeti hatásainak felismerésére, értékelésére és az ellenük való védekezésre.
– Képes a kitermelésben és az előkészítésben várható veszélyeket felismerni, elemezni és megválasztani az ellenük való védekezés optimális módját, illetve megtervezni annak biztonsági rendszerét.
– Képes a bányászat létesítményeinek, műveleteinek és termékeinek gazdasági értékelésére.
– Képes biztosítani az optimális ásványi anyag kihozatalt a termékek megfelelő minőségének biztosításával.
– Képes ásványvagyon- és nyersanyaggazdálkodási és hasznosítási feladatok megoldásában való közreműködésre.
– Képes a bányaüzemek és ásvány-előkészítő művek komplex rendszereinek irányítására, mérnöki felkészültséget igénylő üzemi feladatok ellátására, tudásának és képességeinek a gyakorlatban való alkalmazására.
– Képes a bányaüzemekben és ásvány-előkészítő művekben a munkafolyamatok megszervezésére és irányítására, szakmailag megalapozott döntések meghozatalára.
– Képes a tanulmányai során megszerzett ismereteit alkalmazva az energiaiparban, az építőanyag-iparban és a szilikátiparban mérnöki feladatokat végezni.
– Képes arra, hogy az ásványi nyersanyag kitermelésénél és feldolgozásánál keletkezett maradékanyagokra vonatkozóan hasznosítási koncepciót dolgozzon ki, annak bevezetését és végrehajtását megtervezze és irányítsa.
– Képes ismeretei alapján bekapcsolódni a hazai és nemzetközi bányászati műszaki és tudományos közéleti tevékenységbe, abban alkotó módon közreműködni.
c) * attitűdje
– Ismeri, és minden körülmény között kész képviselni szakmája történelmi korokat átfogó tradícióit, etikai és jogi normáit.
– Törekszik a fenntarthatóság és energiahatékonyság, környezet- és természetvédelem követelményeinek érvényesítésére.
– Törekszik szakmailag magas szinten önállóan vagy munkacsoportban megtervezni és végrehajtani a feladatait.
– Törekszik arra, hogy munkáját rendszerszemléletű és eredményorientált gondolkodásmód alapján, komplex megközelítésben végezze.
– Munkája során vizsgálja a kutatási, fejlesztési és innovációs célok kitűzésének lehetőségét és önállóan vagy csapatmunkában törekszik azok megvalósítására, tudását és képességeit kamatoztatva.
– A minőségi munkára irányuló elkötelezettség és igény jellemzi.
– Képes önművelésre, önfejlesztésre, az egyéni tudás, ismeret bővítésére, elmélyítésére, szakmájában továbbképzi magát.
– Kreatív, intuitív, rugalmas és módszeres.
– Megfelelő motivációval rendelkezik a gyakran változó munka-, földrajzi és kulturális körülmények közötti tevékenységek végzésére.
d) autonómiája és felelőssége
– Önállóan képes szakmája mérnöki feladatainak megoldására, de képes az együttműködésre, a csoportmunkában való részvételre, és kellő gyakorlat után vezetői feladatok ellátására.
– Szakmai véleményét a bányászatban rendszeresen jelentkező, előre látható és előre nem látható döntési helyzetekben kész és képes kifejezésre juttatni, képviselni.
– Kezdeményező szerepet vállal a bányászat műszaki problémáinak felismerésében, feladatainak megfogalmazásában és megoldásában.
– Vállalja a felelősséget a hatáskörébe rendelt, az irányítása alatt zajló folyamatokért a bányászat, a geotechnika és az ásványelőkészítés bármely területén.
– Működési területén önállóan vagy csoport tagjaként, a probléma jellegének megfelelő, szakmai döntéseket hoz.
– Elkötelezett a fenntartható természeti erőforrás gazdálkodás gyakorlata, a munkahelyi egészségvédelem és biztonság elvei mellett.
9. A mesterképzés jellemzői
9.1. Szakmai jellemzők
A szakképzettséghez vezető tudományágak, szakterületek, amelyekből a szak felépül:
– természettudományi ismeretek (matematika, számítástechnika, geológia, fizikai kémia, méréselmélet és automatizálás, termodinamika, műszaki informatika) 18–25 kredit;
– gazdasági és humán ismeretek (jogi, gazdálkodási, vállalkozási, menedzsment- és szakterületi gazdasági ismeretek) 8–12 kredit;
– bányaműveléstan (külfejtések nyitása és művelése, víznívó alóli kitermelés, alagút- és bányaépítés, mélyműveléses módszerek, bányaszellőztetés, bányászati mérnöki tervezés) 19–30 kredit;
– a bányászat speciális kérdései (bányaméréstan, kutató szeminárium) 6–12 kredit;
– bányagéptan (bányagépek, karbantartásuk és diagnosztikájuk) 6–10 kredit;
– geotechnika, kőzetmechanika, robbantástechnika 5–12 kredit;
– nyersanyag-feldolgozási eljárások 3–6 kredit;
– előkészítési technológiai rendszerek (ásványi nyersanyagok előkészítésének technológiái, az építőanyag- és a szilikátipar egyes fontosabb nyersanyagainak előkészítése) 3–14 kredit;
– a bányászat befejező műveletei (környezeti hatásvizsgálat, rekultiváció, a bányászati meddők és az ásványi nyersanyag feldolgozás szilárd maradványanyagainak elhelyezése, kezelése és hasznosítása) 4–7 kredit.
9.2. Idegennyelvi követelmény
A fokozat megszerzéséhez egy élő világnyelvből államilag elismert, középfokú (B2), komplex típusú nyelvvizsga vagy azzal egyenértékű érettségi bizonyítvány vagy oklevél szükséges.
9.3. A szakmai gyakorlat követelményei
A szakmai gyakorlat legalább négy hét időtartamú, szakmai gyakorlóhelyen szervezett gyakorlat, melynek további követelményeit a tanterv határozza meg. A szakmai gyakorlat kritériumkövetelmény.
9.4. A 4.2. pontban megadott oklevéllel rendelkezők esetén a mesterképzési képzési ciklusba való belépés minimális feltételei:
A mesterképzésbe való belépéshez szükséges minimális kreditek száma 80 kredit az alábbi területekről:
– természettudományos ismeretek (matematika, ábrázoló geometria, fizika, kémia, műszaki mechanika, anyagismeret, minőségirányítás, ásvány- és kőzettan, földtan) területéről legalább 33 kredit,
– gazdasági és humán ismeretek (közgazdaságtan, pénzügyi ismeretek, vállalat gazdaságtan, társadalomtudományi ismeretek, bányagazdaságtan, jogi ismeretek, bányászati jog és európai uniós ismeretek) területéről legalább 10 kredit;
– szakmai ismeretek (géptan, műszaki ábrázolás, elektrotechnika, geodézia és bányaméréstan, geomechanika, kőzetmechanika, áramlástan, geofizika és geoinformatika, ásványelőkészítés, biztonságtechnika, robbantástechnika, bányászati technológiák, bányagépek, ásványvagyon-gazdálkodás, hidrogeológia és geotechnika) területéről legalább 37 kredit.
A mesterképzésbe való felvétel feltétele, hogy a hallgató az alapképzési tanulmányai alapján a felsorolt területeken legalább 50 kredittel rendelkezzen. A mesterképzésben a hiányzó krediteket a felsőoktatási intézmény tanulmányi és vizsgaszabályzatában meghatározottak szerint kell megszerezni.
1. A mesterképzési szak megnevezése: biomérnöki (Biochemical Engineering)
2. A mesterképzési szakon szerezhető végzettségi szint és a szakképzettség oklevélben szereplő megjelölése
– végzettségi szint: mester- (magister, master; rövidítve: MSc-) fokozat
– szakképzettség: okleveles biomérnök
– a szakképzettség angol nyelvű megjelölése: Biochemical Engineer
3. Képzési terület: műszaki
4. A mesterképzésbe történő belépésnél előzményként elfogadott szakok
4.1. Teljes kreditérték beszámításával vehető figyelembe: a biomérnöki alapképzési szak.
4.2. A 9.4. pontban meghatározott kreditek teljesítésével vehetők figyelembe továbbá: azok az alapképzési és mesterképzési szakok, illetve a felsőoktatásról szóló 1993. évi LXXX. törvény szerinti szakok, amelyeket a kredit megállapításának alapjául szolgáló ismeretek összevetése alapján a felsőoktatási intézmény kreditátviteli bizottsága elfogad.
5. A képzési idő félévekben: 4 félév
6. A mesterfokozat megszerzéséhez összegyűjtendő kreditek száma: 120 kredit
– a szak orientációja: kiegyensúlyozott (40–60 százalék)
– a diplomamunka készítéséhez rendelt kreditérték: 30 kredit
– a szabadon választható tantárgyakhoz rendelhető minimális kreditérték: 6 kredit
7. * A szakképzettség képzési területek egységes osztályozási rendszere szerinti tanulmányi területi besorolása: 524/0711
8. A mesterképzési szak képzési célja és a szakmai kompetenciák
A képzés célja biomérnökök képzése a szakterület, a gazdaság és a munkaerőpiac igényeinek megfelelően, akik a megszerzett magas szintű természettudományi, műszaki és informatikai, valamint gazdasági, humán és nyelvi ismereteik, továbbá az ezekhez kapcsolódó készségeik révén, a szakterületükön – a széles körűen értelmezett ipari, környezeti és egészségvédelemmel kapcsolatos, valamint élelmiszer-ipari biotechnológia területén – tervezői, kutatási-fejlesztési és magas szintű szakmai menedzseri feladatok ellátására alkalmasak. Felkészültek tanulmányaik doktori képzésben történő folytatására.
8.1. Az elsajátítandó szakmai kompetenciák
8.1.1. A biomérnök
a) tudása
– Rendszerezett tudással rendelkezik a biológiai, biokémiai, mikrobiológiai területeken.
– Rendszerezett tudással rendelkezik a modern molekuláris biológiai területeken, ismeri a korszerű molekuláris biológiai technikákat és azok összefüggéseit.
– Rendszerezett tudással rendelkezik a biotechnológiai és környezetvédelmi területeken.
– Ismeri és laboratóriumi szinten használja a biológiai analitikai módszereket, ismeri ezek kidolgozására és továbbfejlesztésére alkalmas eljárásokat.
– Rendszerszinten ismeri a biológiai, biotechnológiai ipar műveleteit és ezek belső összefüggéseit.
– Rendszerszinten és elemeiben ismeri a biológiai, biotechnológiai ipar több gyártási technológiáját és ezek belső összefüggéseit, a tervezési alapelveket.
– Ismeri és érti a környezetvédelemi szabályozás elveit, a minőségügy, a fogyasztóvédelem és a termékfelelősséggel összefüggő folyamatok alapvető törvényszerűségeit.
– Ismeri a munkahelyi biztonság, ezen belül a biológiai biztonságra vonatkozó folyamatok alapvető törvényszerűségeit.
– Ismeri és érti a műszaki és gazdasági jogi szabályozás, a mérnöketika, valamint a globális társadalmi és gazdasági folyamatok bioiparokra vonatkozó alapvető törvényszerűségeit.
– Ismeri és érti a kutatáshoz vagy tudományos munkához szükséges, széles körben alkalmazható problémamegoldó technikákat.
b) képességei
– Képes irányítani biológiai, biokémiai, mikrobiológiai alapú biotechnológiai rendszerek biztonságos, környezettudatos működtetését, fejlesztését.
– Képes irányítani a szakterülettel kapcsolatos szolgáltatások, a kereskedelmi feladatok ellátását, valamint ezek kidolgozását.
– Képes az elméleti tudása birtokában a széles körűen értelmezett biotechnológiai laboratóriumi, félüzemi és kísérleti üzemi feladatok megtervezésére és elvégzésére.
– Képes elméleti tudása birtokában, új kísérleti metodikák elsajátítására és továbbfejlesztésére.
– Képes önálló feladatok ellátására a biológiai, biokémiai, mikrobiológiai alapú, biotechnológiai rendszerek fejlesztésében, tervezésében.
– Képes alkotó módon részt venni új bioipari, biotechnológiai eljárások, termékek kifejlesztésében, a tudományterület és rokon tudományok kutatásában.
– Képes a biotechnológia törvényszerűségeinek és összefüggéseinek keresésére és megértésére, a megszerzett tudás alkalmazására és gyakorlati hasznosítására.
– Képes valós biológiai, biokémiai, mikrobiológiai alapú, biotechnológiai rendszerekhez kapcsolódó műszaki feladatok esetén a problémamegoldó technikák önálló felhasználására.
– Alkalmas az együttműködésre, a csoportmunkában való részvételre, kellő gyakorlat után vezetői feladatok ellátására.
– Képes reális önértékelésre és önkorrekcióra.
c) attitűdje
– Törekszik a folyamatos önképzésre, önfejlesztésre, továbbképzésre a biomérnöki szakterületen a saját tudásának magasabb szintre emelése érdekében.
– Elkötelezett, és hivatástudata elmélyült a biomérnöki szakterület iránt.
– Kreatív és rugalmas feladatai megoldása során.
– Törekszik az intuíció és módszeresség összhangjának megteremtésére.
– Nyitott és fogékony a biotechnológiai területeken zajló szakmai, technológiai fejlesztés és innováció megismerésére, elfogadására, és hiteles közvetítésére.
– Elkötelezett az eredményesebb működést biztosító műszaki, gazdasági, vállalati irányítási eljárások megismerése és bevezetése iránt.
d) autonómiája és felelőssége
– Szakmai problémák megoldása során kezdeményező és felelősségteljes.
– Felelősséget vállal a rábízott személyi állomány, a gépek, berendezések és munkafolyamatok biztonságos és eredményes működéséért.
– Döntései során hangsúlyosan figyelembe veszi a környezet- és egészségvédelemi szempontokat, tekintettel van a minőségügy, a fogyasztóvédelem, a termékfelelősség, az egyenlő esélyű hozzáférés elvére és alkalmazására.
– Figyelembe veszi a munkahelyi egészség és biztonság, a műszaki, gazdasági és jogi szabályozás, valamint a mérnöketika alapvető előírásait.
– Igényli és támogatja az eredményesség és biztonságosság folyamatos ellenőrzését.
– Vállalja a felelősséget elemzései, döntései, utasításai következményeiért.
9. A mesterképzés jellemzői
9.1. Szakmai jellemzők
9.1.1. A szakképzettséghez vezető tudományágak, szakterületek, amelyekből a szak felépül:
– természettudományi ismeretek (matematika, biokémia, biometria, biofizika, immunológia) 20–30 kredit;
– gazdasági és humán ismeretek (minőségirányítás, technológiamenedzsment, kommunikáció, biológiai biztonság és szellemi tulajdon védelem) 10–20 kredit;
– biomérnöki szakmai ismeretek (analitika, biotechnológia, biológiai termékfejlesztés, bioinnovációk) 10–30 kredit.
9.1.2. A választható specializációkat is figyelembe véve a bioenergia, a megújuló nyersanyagok, a zöldkémia, a környezeti kockázatmenedzsment, a környezetközpontú folyamattervezés, a korszerű fenntartható környezettechnológiák, a környezettoxikológia, a speciális analitikai és minősítőmódszerek, a speciális elválasztástechnikák, az élelmiszer- biztonság, a bioinformatika, a táplálkozás-biokémia, a dietetika, a funkcionális élelmiszerek, a humán mikrobiológia és virológia, a patobiokémia, a gyógyszerkémia, a farmakológia, az új molekuláris biológiai módszerek szakterületekről szerezhető speciális ismeret.
A választható ismeretek kreditértéke a diplomamunka készítésével együtt 46–70 kredit.
9.2. Idegennyelvi követelmény
A mesterfokozat megszerzéséhez egy élő idegen nyelvből államilag elismert, középfokú (B2), komplex típusú nyelvvizsga vagy azzal egyenértékű érettségi bizonyítvány vagy oklevél szükséges.
9.3. A szakmai gyakorlat követelményei
A szakmai gyakorlat időtartama legalább négy hét, amelyet a felsőoktatási intézmény tanterve határoz meg. A szakmai gyakorlat kritériumkövetelmény.
9.4. A 4.2. pontban megadott oklevéllel rendelkezők esetén a mesterképzési képzési ciklusba való belépés minimális feltételei:
A mesterképzésbe való felvétel feltétele, hogy a hallgató az alapképzési tanulmányai alapján legalább 40 kredittel rendelkezzen az alábbiak szerinti 70 kreditből:
– természettudományos alapismeretek [matematika, fizika, kémia (legalább 10 kredit), biológia (legalább 10 kredit)] területéről legalább 30 kredit;
– gazdasági és humán ismeretek (közgazdasági és menedzsment ismeretek, jogi ismeretek, munkavédelem) területéről legalább 10 kredit;
– szakmai ismeretek (fizikai kémia, biokémia és molekuláris biológiai ismeretek és alkalmazásaik, mérés- és irányítástechnika, géptan, vegyi- illetve bioipari művelettan, bioipari technológiák) területéről legalább 30 kredit.
A mesterképzésben a felsorolt területekről a hiányzó krediteket a felsőoktatási intézmény tanulmányi és vizsgaszabályzatában meghatározottak szerint kell megszerezni.
1. A mesterképzési szak megnevezése: biztonságtechnikai mérnöki (Safety Engineering)
2. A mesterképzési szakon szerezhető végzettségi szint és a szakképzettség oklevélben szereplő megjelölése:
– végzettségi szint: mester- (magister, master; rövidítve: MSc-) fokozat
– szakképzettség: okleveles biztonságtechnikai mérnök
– a szakképzettség angol nyelvű megjelölése: Safety Engineer
3. Képzési terület: műszaki
4. A mesterképzésbe történő belépésnél előzményként elfogadott szakok
4.1. Teljes kreditérték beszámításával vehető figyelembe: a biztonságtechnikai mérnöki, a had- és biztonságtechnikai mérnöki alapképzési szak.
4.2. A 9.4. pontban meghatározott kreditek teljesítésével elsősorban számításba vehető: a műszaki képzési területről az anyagmérnöki, a könnyűipari mérnöki, az építőmérnöki, a közlekedésmérnöki, a járműmérnöki, a mechatronikai mérnöki, és a villamosmérnöki, a műszaki földtudományi, a műszaki menedzser, a vegyészmérnöki, a környezetmérnöki, az energetikai mérnöki, az ipari termék- és formatervező mérnöki; az államtudományi képzési területről a katonai üzemeltetés; az agrár képzési területről a mezőgazdasági és élelmiszer- ipari gépészmérnöki alapképzési szak.
5. A képzési idő félévekben: 4 félév
6. A mesterfokozat megszerzéséhez összegyűjtendő kreditek száma: 120 kredit
– a szak orientációja: kiegyensúlyozott (40–60 százalék)
– a diplomamunka készítéséhez rendelt kreditérték: 30 kredit
– a szabadon választható tantárgyakhoz rendelhető minimális kreditérték: 6 kredit
7. * A szakképzettség képzési területek egységes osztályozási rendszere szerinti tanulmányi területi besorolása: 861/1032
8. A mesterképzési szak képzési célja és a szakmai kompetenciák
A képzés célja biztonságtechnikai mérnökök képzése, akik a biztonságtechnika szakterületéhez kapcsolódó természettudományos és specifikus műszaki ismeretek magas szintű elsajátítását követően képesek a biztonság, a személy- és vagyonvédelem, az információvédelem területén jelentkező műszaki, komplex tervezési és szervezési, üzemeltetési, fenntartási feladatok ellátására. A megszerzett magas szintű műszaki, informatikai, szervezői ismereteik, valamint az ehhez kapcsolódó készségeik révén alkalmasak továbbá a szakterületen jelentkező feladatok önálló irányítására, felügyeletére, speciális tervezési, fejlesztési és kutatási feladatok elvégzésére; beosztottaik és munkatársaik szakmai, emberi és etikai szempontokat mérlegelő irányítására. Felkészültek tanulmányaik doktori képzésben történő folytatására.
8.1. Az elsajátítandó szakmai kompetenciák
8.1.1. A biztonságtechnikai mérnök
a) tudása
– Ismeri a műszaki szakterület műveléséhez szükséges általános és specifikus matematikai, természet- és társadalomtudományi elveket, szabályokat, összefüggéseket, eljárásokat.
– Átfogó ismeretekkel rendelkezik a globális társadalmi és gazdasági folyamatokról.
– Ismeri a műszaki szakterület alapvető jelentőségű elméleteit, összefüggéseit és az ezeket felépítő terminológiát.
– Ismeri és érti a műszaki szakterület ismeret- és tevékenységrendszerének alapvető tényeit, határait és a fejlődés, fejlesztés várható irányait.
– Ismeri és érti a műszaki szakterülethez kapcsolódó és a szakmagyakorlás szempontjából kiemelt fontosságú más területek (elsősorban logisztikai, menedzsment, környezetvédelmi, minőségbiztosítási, információtechnológiai, jogi, közgazdasági, munka- és tűzvédelmi, biztonságtechnikai területek) terminológiáját, előírásait és szempontjait.
– Részletekbe menően ismeri és érti a műszaki szakterület ismeretszerzési, adatgyűjtési módszereit, azok etikai korlátait és problémamegoldó technikáit.
– Átfogóan ismeri a biztonságtechnikai területen alkalmazott eszközök és rendszerek jellemzőit, tulajdonságait, alkalmazási területeit.
– Részletesen ismeri a műszaki dokumentáció készítésének szabályait.
– Ismeri a vezetéshez kapcsolódó szervezési eszközöket és módszereket, a szakmagyakorláshoz szükséges jogszabályokat.
– Rendelkezik a biztonságtechnika területéhez kapcsolódó méréstechnikai és méréselméleti ismeretekkel.
– Ismeri a biztonságtechnikai területhez kapcsolódó információs és kommunikációs technológiákat.
– Ismeri és érti a számítógépes modellezés és szimuláció biztonságtechnikai szakterülethez kapcsolódó eszközeit és módszereit.
– Széles körű elméleti és gyakorlati felkészültséggel, módszertani és gyakorlati ismeretekkel rendelkezik az összetett biztonságtechnikai rendszerek és folyamatok tervezéséhez, gyártásához, modellezéséhez, üzemeltetéséhez és irányításához.
– Átfogó ismeretekkel rendelkezik korszerű biztonságtechnikai rendszerek és technológiák terén.
– Ismeri és alkalmazza a komplex biztonságtechnikai rendszertervezés módszereit.
– Ismeri a korszerű alkalmazott elemző és tervező eljárásokat és az üzemeltetési módszereket.
– Ismeri a biztonságtechnikai rendszerek egymásra épülési folyamatait, ezek tervezési elveit és módszereit.
– Ismeri a tűzjelző és beléptető, a vagyonvédelmi rendszerek és folyamatok tervezésének és üzemeltetésének elveit, illetve módszereit.
– Ismeri a komplex biztonságtechnikai rendszerek tervezése, gyártása, üzemeltetése és karbantartása minőségbiztosításának, a rendszerek és berendezések diagnosztikájának és a karbantartás tervezésének elveit és módszereit.
b) képességei
– Műszaki szakterületen felmerülő problémák megoldásában képes alkalmazni a megszerzett általános és specifikus matematikai, természet- és társadalomtudományi elveket, szabályokat, összefüggéseket, eljárásokat.
– Képes az adott műszaki szakterület elméleteit és az azokkal összefüggő terminológiát a problémák megoldásakor innovatív módon alkalmazni.
– Képes a szakterületén belül felmerülő speciális problémák sokoldalú interdiszciplináris megközelítésére és megoldására.
– A probléma megoldása során képes megszervezni az együttműködést a kapcsolódó szakterületek szakértőivel.
– Korszerű ismeretszerzési és adatgyűjtési módszerek felhasználásával innovatív módon képes megoldani a szakterületén felmerülő speciális műszaki problémákat.
– Képes információs és kommunikációs technológiákat és módszereket alkalmazni műszaki problémák megoldására.
– Felkészült, hogy szakterületén, anyanyelvén és legalább egy idegen nyelven publikációs tevékenységet és tárgyalásokat folytasson.
– Kellő gyakorlat után képes vezetői feladatok ellátására.
– Képes a biztonságtechnika területén alkalmazott eszközök laboratóriumi vizsgálatára és elemzésére, a vizsgálati eredmények értékelésére és dokumentálására.
– Felkészült a komplex biztonságtechnikai rendszerek és folyamatok üzemeltetése során gyűjtött információk feldolgozására és rendszerezésére, elemzésére, következtetések levonására.
– Képes eredeti ötletekkel gazdagítani a biztonságtechnikai szakterület tudásbázisát.
– Képes integrált ismeretek alkalmazására a biztonságtechnikai berendezések, rendszerek és technológiák, valamint a kapcsolódó elektronika és informatika szakterületeiről.
– Képes a rendszerszemléletű, folyamatorientált gondolkodásmód alapján a komplex biztonságtechnikai rendszerek globális tervezésének elsajátítására.
– Képes a műszaki, gazdasági, környezeti, és humán erőforrások felhasználásának komplex tervezésére és menedzselésére.
– Képes a komplex biztonságtechnikai rendszerek és folyamatok tervezésében, szervezésében és működtetésében használatos eljárások, modellek, információs technológiák alkalmazására és azok továbbfejlesztésére.
– Felkészült a komplex biztonságtechnikai rendszerek, technológiák és folyamatok minőségbiztosítására, méréstechnikai és folyamatszabályozási feladatainak megoldására.
– Képes a kreatív problémakezelésre, az összetett feladatok rugalmas megoldására, továbbá az élethosszig tartó tanulásra és elkötelezettségre a sokszínűség és az értékalapúság mellett.
– Elkötelezett az egészség-, és biztonságkultúra, valamint az egészségfejlesztés iránt.
c) attitűdje
– Nyitott és fogékony a műszaki szakterületen zajló szakmai, technológiai fejlesztés és innováció megismerésére és elfogadására, annak hiteles közvetítésére.
– Felvállalja a műszaki szakterülethez kapcsolódó szakmai és etikai értékrendet.
– Törekszik a műszaki szakterülettel összefüggő új módszerek és eszközök fejlesztésében való közreműködésre. Hivatástudata elmélyült.
– Törekszik arra, hogy mind saját, mind munkatársai tudását folyamatos ön- és továbbképzéssel fejlessze.
– Törekszik a munka- és szervezeti kultúra etikai elveinek betartására és betartatására.
– Törekszik a minőségi követelmények betartására és betartatására.
– Törekszik a környezettudatosság és fenntarthatóság elvárásinak megfelelően megszervezni és elvégezni feladatait.
– Törekszik a széles körű, átfogó műveltség elsajátítására.
– Törekszik a fenntarthatóság és energiahatékonyság követelményeinek érvényesítésére.
– Törekszik szakmailag magas szinten önállóan vagy munkacsoportban megtervezni és végrehajtani a feladatait.
– Törekszik arra, hogy a munkáját rendszerszemléletű és folyamatorientált gondolkodásmód alapján komplex megközelítésben végezze.
– Munkája során vizsgálja a kutatási, fejlesztési és innovációs célok kitűzésének lehetőségét és törekszik azok megvalósítására.
– Megszerzett műszaki ismeretei alkalmazásával törekszik a megfigyelhető jelenségek minél alaposabb megismerésére, törvényszerűségeinek leírására, megmagyarázására.
– Elkötelezett a magas színvonalú, minőségi munkavégzés iránt, példát mutat munkatársainak e szemlélet alkalmazásában.
– Elkötelezett a biztonságtechnikai mérnöki terület új ismeretekkel, tudományos eredményekkel való gyarapítására.
d) autonómiája és felelőssége
– Megszerzett tudását és tapasztalatait formális és informális információátadási formákban megosztja szakterülete művelőivel.
– Értékeli beosztottai munkáját, kritikai észrevételeinek megosztásával elősegíti szakmai fejlődésüket.
– Önállóan képes mérnöki feladatok megoldására.
– Kezdeményező szerepet vállal műszaki problémák megoldásában.
– Vállalja a felelősséget az irányítása alatt zajló részfolyamatokért.
– Működési területén önállóan hoz szakmai döntéseket.
– Munkatársait és beosztottait felelős és etikus szakmagyakorlásra ösztönzi.
– Szakmai problémák megoldása során önállóan és kezdeményezően lép fel.
– Felelősséggel viseltetik a fenntarthatóság és környezettudatosság terén.
– Döntéseit körültekintően, más szakterületek (elsősorban jogi, közgazdasági, energetikai) képviselőivel konzultálva, önállóan hozza, melyért felelősséget vállal.
– Döntései során figyelemmel van a környezetvédelem, a minőségügy, a fogyasztóvédelem, a termékfelelősség, az egyenlő esélyű hozzáférés elvére és alkalmazására, a munkahelyi egészség és biztonság, a műszaki, gazdasági és jogi szabályozás, valamint a mérnöketika alapvető előírásaira.
– Bekapcsolódik biztonságtechnikai témájú kutatási és fejlesztési projektekbe, a cél elérése érdekében, a fejlesztői csoport tagjaival együttműködve mozgósítja elméleti és gyakorlati tudását, képességeit.
9. A mesterképzés jellemzői
9.1. Szakmai jellemzők
9.1.1. A szakképzettséghez vezető tudományágak, szakterületek, amelyekből a szak felépül:
– természettudományi ismeretek (matematika, fizika, kémia, elektrotechnika, információelmélet, rendszertechnika) 20–35 kredit;
– gazdasági és humán ismeretek (projektmenedzsment, vezetési és szervezési ismeretek, minőségbiztosítás, környezetvédelem, hulladékgazdálkodás, energiagazdálkodás, kommunikáció, marketing, jogi és pénzügyi ismeretek) 10–20 kredit;
– biztonságtechnikai mérnöki szakmai ismeretek (komplex biztonságtechnikai rendszerek analízise, tervezéselmélet és módszertan, folyamatirányítás és modellezés, információs technológiák, méréselmélet és -technika, önálló vagy csoportmunka feladat) 15–35 kredit.
9.1.2. A választható specializációkat is figyelembe véve a személy- és vagyonvédelmi rendszerek tervezése és üzemeltetése, a mérési és üzemeltetési gyakorlat, az ergonómia, az iparbiztonság, a kockázatelemzés és értékelés, az elektronikus információvédelem, az információbiztonsági szabványelméletek, a biometrikus azonosítási rendszerek, a tűzvédelemi rendszerek, a munkavédelem, a személy- és vagyonvédelmi rendszerek tervezése és üzemeltetése, az élőerős védelem szervezése szakterületekről szerezhető speciális ismeret.
A választható ismeretek kreditértéke a diplomamunka készítsével együtt 40–60 kredit.
9.2. Idegennyelvi követelmény
Az oklevél kiadásához egy idegen nyelvből államilag elismert, középfokú (B2), komplex típusú nyelvvizsga vagy ezzel egyenértékű érettségi bizonyítvány vagy oklevél megszerzése szükséges.
9.3. A szakmai gyakorlat követelményei
A szakmai gyakorlat négy hét időtartamot elérő, egybefüggő, szakmai gyakorlóhelyen szervezett gyakorlat, melynek további követelményeit a tanterv határozza meg.
9.4. A 4.2. pont tekintetében mesterképzési képzési ciklusba való belépés minimális feltételei
A mesterképzésbe való belépéshez szükséges minimális kreditek száma 70 kredit az alábbi területekről:
– természettudományos alapismeretek (matematika, fizika, informatika, információvédelem) területéről 20 kredit;
– gazdasági és humán ismeretek (közgazdaságtani és menedzsment ismeretek, környezetvédelem, minőségbiztosítás, munkavédelem, társadalomtudományi ismeretek) területéről 10 kredit;
– szakmai ismeretek (általános műszaki ismeretek, gép- és terméktervezés, szerkezettan, anyagtudomány és -technológia, információtechnológia, méréstechnika és jelfeldolgozás, irányítástechnika, biztonságtechnika, folyamatirányítás, gyártástechnológia, gyártásautomatizálás, minőségbiztosítás, logisztikai ismeretek, járművek és mobil gépek, vegy- és környezetipari folyamatok, elektrotechnika és villamosságtan, rendszerszervezés, rendszertervezés) területéről 40 kredit.
A mesterképzésbe való felvétel feltétele, hogy a hallgató az alapképzési tanulmányaiból a felsorolt területekről 40 kredittel (ezen belül matematikából legalább 12, fizikából, informatikából és szakmai ismeretekből legalább 15 kredittel) rendelkezzen. A mesterképzésben a hiányzó krediteket a felsőoktatási intézmény tanulmányi és vizsgaszabályzatában meghatározottak szerint kell megszerezni.
1. A mesterképzési szak megnevezése: egészségügyi mérnöki (Biomedical Engineering)
2. A mesterképzési szakon szerezhető végzettségi szint és a szakképzettség oklevélben szereplő megjelölése
– végzettségi szint: mester- (magister, master; rövidítve: MSc-) fokozat
– szakképzettség: okleveles egészségügyi mérnök
– a szakképzettség angol nyelvű megjelölése: Biomedical Engineer
3. Képzési terület: műszaki
4. A mesterképzésbe történő belépésnél előzményként elfogadott szakok
4.1. A 9.4. pontban meghatározott kreditek teljesítésével elsősorban számításba vehető: a műszaki, az informatikai, az orvos- és egészségtudomány és a természettudomány képzési terület alapképzési szakjai, valamint az általános orvos, fogorvos és a gyógyszerész osztatlan szak.
4.2. A 9.4. pontban meghatározott kreditek teljesítésével vehetők figyelembe továbbá: azok az alapképzési és mesterképzési szakok, illetve a felsőoktatásról szóló 1993. évi LXXX. törvény szerinti szakok, amelyeket a kredit megállapításának alapjául szolgáló ismeretek összevetése alapján a felsőoktatási intézmény kreditátviteli bizottsága elfogad.
5. A képzési idő félévekben: 4 félév
6. A mesterfokozat megszerzéséhez összegyűjtendő kreditek száma: 120 kredit
– a szak orientációja: kiegyensúlyozott (40–60 százalék)
– a diplomamunka készítéséhez rendelt kreditérték: 30 kredit
– a szabadon választható tantárgyakhoz rendelhető minimális kreditérték: 6 kredit
7. * A szakképzettség képzési területek egységes osztályozási rendszere szerinti tanulmányi területi besorolása: 720/0788
8. A mesterképzési szak képzési célja és a szakmai kompetenciák
A képzés célja egészségügyi mérnökök képzése, akik interdiszciplináris elméleti és gyakorlati ismeretekkel, valamint alkalmazási készséggel rendelkeznek és műszaki, informatikai, orvosi, orvos- és egészségtudományi vagy természettudományos alaptudásukat kiegészítve, az elméleti és a gyakorlati jellegű egészségügyi mérnöki tevékenységek rendkívül széles területén alkalmazhatók. Az élő- és élettelen természettudományos, műszaki, gazdasági és humán ismereteik, továbbá az ezekhez kapcsolódó készségeik révén, szakterületükön tervezői és kutatási-fejlesztési feladatok ellátására, egészségügyi és műszaki szakemberekből álló csoportok kutató, fejlesztő és alkalmazói munkájában (ide értve a klinikai diagnosztikai és gyógyító munkát is) való közreműködésre, megfelelő gyakorlat után ilyen csoportok önálló irányítására képesek. Felkészültek tanulmányaik doktori képzésben történő folytatására.
8.1. Az elsajátítandó szakmai kompetenciák
8.1.1. Az egészségügyi mérnök
a) tudása
– Ismeri az egészségügyi mérnöki szakmához kötött természettudományos (elsősorban funkcionális anatómia, rendszerélettan, matematika, fizika, biofizika, biomechanika, biokémia, molekuláris biológia) és műszaki elméletet és gyakorlatot.
– Ismeri az orvosbiológiai mérésekhez, valamint terápiás kezelésekhez szükséges műszerek főbb moduljait és ezek diagnosztikai, illetve terápiás alkalmazásának alapjait.
– Ismeri a számítógépes modellezés és szimuláció egészségügyi mérnöki szakterülethez kapcsolódó eszközeit és módszereit.
– Ismeri a műszaki és biológiai rendszerek matematikai modellezésének és számítógépes szimulációjának eszközeit és módszereit.
– Rendelkezik alapvető kommunikációs, vezetési, szervezési és mérnöketikai ismeretekkel.
– Rendelkezik minőségbiztosítási alapismeretekkel.
– Rendelkezik az egészségügyben használt elektronikus készülékekre vonatkozó villamos biztonságtechnikai alapismeretekkel.
– Ismeri a vezetéshez kapcsolódó szervezési eszközöket és módszereket, a szakmagyakorláshoz szükséges jogszabályokat.
– Rendelkezik az egészségügyi mérnöki területhez kapcsolódó méréstechnikai és méréselméleti ismeretekkel.
– Ismeri az egészségügyi mérnöki területhez kapcsolódó információs és kommunikációs technológiákat, használni tudja a releváns nemzetközi internetes szakirodalmi forrásokat és egyéb korszerű adatbázisokat.
b) képességei
– Képes alkalmazni természettudományos és műszaki ismereteit az egészségügyi ellátásban használt rendszerek és folyamatok üzemeltetése során gyűjtött információk feldolgozására és rendszerezésére, elemzésére, következtetések levonására.
– Képes az emberi szervezet funkcionális felépítésének, valamint az élettani folyamatok és szabályozások modellezésére és jellemzésére.
– Képes eredeti ötletekkel gazdagítani az egészségügyi mérnöki szakterület tudásbázisát.
– Képes integrált ismeretek alkalmazására az egészségügyben alkalmazott berendezések és folyamatok valamint a kapcsolódó elektronika és informatika szakterületeiről.
– Képes a műszaki, gazdasági, környezeti, és humán erőforrások felhasználásának komplex tervezésére és menedzselésére.
– Képes az egészségügyben alkalmazott rendszerek és folyamatok tervezésében, szervezésében és működtetésében használatos eljárások, modellek, információs technológiák alkalmazására és azok továbbfejlesztésére.
– Képes az egészségügyben használt rendszerek, technológiák és folyamatok minőségbiztosítására, méréstechnikai és folyamatszabályozási feladatok megoldására.
c) attitűdje
– Törekszik a biztonság, a fenntarthatóság és energiahatékonyság követelményeinek érvényesítésére.
– Elkötelezett az egészség-, és biztonságkultúra, valamint az egészségfejlesztés iránt.
– Törekszik arra, hogy a munkáját rendszerszemléletű és folyamatorientált gondolkodásmód alapján komplex megközelítésben végezze.
– Munkája során vizsgálja a kutatási, fejlesztési és innovációs célok kitűzésének lehetőségét és törekszik azok megvalósítására.
– Nyitottan áll az önművelést, önfejlesztést szolgáló szakmai továbbképzésekhez.
– Elkötelezett a magas színvonalú, minőségi munkavégzés iránt, és törekszik e szemléletet munkatársai felé is közvetíteni.
– Feladatának tekinti a szakmai utánpótlás nevelését.
– Szem előtt tartja a közegészségügy fejlesztését, továbbá az orvosok egészségmegőrző, diagnosztikus, gyógyító és rehabilitációs munkáját segítő alkalmazások fejlesztésének fontosságát.
d) autonómiája és felelőssége
– Szakmai problémák megoldása során önállóan és kezdeményezően lép fel.
– Felelősséggel viseltetik a fenntarthatóság és környezettudatosság terén.
– Döntéseit körültekintően, más szakterületek (elsősorban orvosi, jogi, közgazdasági és környezetvédelmi) képviselőivel konzultálva, önállóan hozza, és felelősséget vállal értük.
– Döntései során figyelemmel van a környezetvédelem, a minőségügy, a fogyasztóvédelem, a termékfelelősség, az egyenlő esélyű hozzáférés elvére és alkalmazására, a munkahelyi egészség és biztonság, a műszaki, gazdasági és jogi szabályozás, valamint a mérnöketika alapvető előírásaira.
9. A mesterképzés jellemzői
9.1. Szakmai jellemzők
9.1.1. A szakképzettséghez vezető tudományágak, szakterületek, amelyekből a szak felépül:
– természettudományi ismeretek (matematika, fizika, funkcionális anatómia, rendszerélettan, biofizika, molekuláris biológia) 20–30 kredit;
– gazdasági és humán ismeretek (minőségmenedzsment, az orvosi kutatások etikai kérdései, további, az egészségügyhöz kapcsolódó gazdasági és humán ismeretek) 10–20 kredit;
– egészségügyi mérnöki szakmai ismeretek (biológiai eredetű jelek mérésére használható műszerek és méréstechnika, műszaki és biológiai rendszerek elmélete, folyamatszabályozás, biomechanika, orvosbiológiai számítógépes gyakorlat, bioinformatika, biokompatibilis anyagok, biotechnológia, orvosbiológiai érzékelők, orvosi képfeldolgozás, orvosi optika, beszéd- és hallásdiagnosztika, gyógyszerészeti biotechnológia, intelligens orvosi készülékek) 15–35 kredit.
9.1.2. A választható specializációkat is figyelembe véve az egészségügyi mérnöki, orvos- biológiai mérnöki szakma igényeinek megfelelő szakterületekről szerezhető speciális ismeret. A választható ismeretek minimális kreditértéke a diplomamunka készítésével együtt 40–60 kredit.
9.2. Idegennyelvi követelmény
A mesterfokozat megszerzéséhez bármely olyan élő idegen nyelvből, amelyen az egészségügyi mérnöki (biomedical engineering) szakmának tudományos szakirodalma elérhető, államilag elismert, középfokú (B2), komplex típusú nyelvvizsga vagy azzal egyenértékű érettségi bizonyítvány vagy oklevél szükséges.
9.3. A szakmai gyakorlat követelményei
A szakmai gyakorlat négy hét időtartamot elérő egybefüggő gyakorlat. A szakmai gyakorlat kritériumkövetelmény.
9.4. * A 4.1. és 4.2. pontban megadott oklevéllel rendelkezők esetén a mesterképzési képzési ciklusba való belépés minimális feltételei:
A mesterképzésbe való felvétel feltétele, hogy a korábbi tanulmányai alapján:
– a 4.2. pontban meghatározott oklevéllel jelentkező legalább 30 kredittel (ebből összesen legalább 12 kredittel vagy matematikából és fizikából vagy anatómiából, élettanból és biokémiából) rendelkezzen,
– a 4.3. pontban meghatározott oklevéllel jelentkező legalább 40 kredittel rendelkezzen az alábbiak szerinti 60 kreditből:
– természettudományos alapismeretek (matematika legalább 12 kredit, fizika legalább 5 kredit, anatómia legalább 6 kredit, élettan legalább 6 kredit, biokémia legalább 5 kredit, kémia, biológia) területén 35 kredit,
– mérnöki alapismeretek (rendszerek analízise, tervezési ismeretek) területén 10 kredit,
– számítástechnikai ismeretek területén 5 kredit,
– gazdasági és humán ismeretek (közgazdaságtani és menedzsment ismeretek, környezetvédelem, minőségbiztosítás, munkavédelem, társadalomtudomány) területén 10 kredit.
A mesterképzésben a felsorolt területekről a felvételkor hiányzó krediteket a felsőoktatási intézmény tanulmányi és vizsgaszabályzatában meghatározottak szerint kell megszerezni.
1. A mesterképzési szak megnevezése: energetikai mérnöki (Energy Engineering)
2. A mesterképzési szakon szerezhető végzettségi szint és a szakképzettség oklevélben szereplő megjelölése
– végzettségi szint: mester- (magister, master; rövidítve: MSc-) fokozat
– szakképzettség: okleveles energetikai mérnök
– a szakképzettség angol nyelvű megjelölése: Energy Engineer
3. Képzési terület: műszaki
4. A mesterképzésbe történő belépésnél előzményként elfogadott szakok
4.1. Teljes kreditérték beszámításával vehető figyelembe: az energetikai mérnöki alapképzési szak.
4.2. A 9.4. pontban meghatározott kreditek teljesítésével elsősorban számításba vehető: az anyagmérnöki, a biztonságtechnikai mérnöki, a had- és biztonságtechnikai mérnöki, a könnyűipari mérnöki, az építőmérnöki, a műszaki földtudományi, a műszaki menedzser, a vegyészmérnöki, a környezetmérnöki, a gépészmérnöki, az ipari termék- és formatervező mérnöki, a közlekedésmérnöki, a járműmérnöki, a mechatronikai mérnöki és a villamosmérnöki alapképzési szak.
4.3. A 9.4. pontban meghatározott kreditek teljesítésével vehetők figyelembe továbbá: azok az alapképzési és mesterképzési szakok, illetve a felsőoktatásról szóló 1993. évi LXXX. törvény szerinti szakok, amelyeket a kredit megállapításának alapjául szolgáló ismeretek összevetése alapján a felsőoktatási intézmény kreditátviteli bizottsága elfogad.
5. A képzési idő félévekben: 4 félév
6. A mesterfokozat megszerzéséhez összegyűjtendő kreditek száma: 120 kredit
– a szak orientációja: kiegyensúlyozott (40–60 százalék)
– a diplomamunka készítéséhez rendelt kreditérték: 30 kredit
– a szabadon választható tantárgyakhoz rendelhető minimális kreditérték: 6 kredit
7. * A szakképzettség képzési területek egységes osztályozási rendszere szerinti tanulmányi területi besorolása 522/0713
8. A mesterképzési szak képzési célja és a szakmai kompetenciák
A képzés célja energetikai mérnökök képzése, akik képesek lokális (üzemi, intézményi, települési) energiaellátó rendszerek koncepciójának kidolgozására, megtervezésére és egészséget nem veszélyeztető és biztonságos üzemeltetésére, valamint nagy, összetett energiaellátó, elosztó és felhasználó rendszerek áttekintésére és üzemeltetésére. Alkalmasak energetikai folyamatok modellezésére, a modellek matematikai megfogalmazására, az emberi egészségre és biztonságra kiható hatásmechanizmusainak felismerésére, megoldására és gyakorlati bevezetésére, vezetési, irányítási, szervezési és hatósági feladatok ellátására az energetika területén. Felkészültek az energetikai műszaki fejlesztés, kutatás, tervezés és oktatás feladatainak ellátására, a hazai, illetve európai szintű mérnöki feladatok megoldására, az egészségfejlesztési programokba való aktív részvételre, azok szervezésére, továbbá a tanulmányok doktori képzés keretében történő folytatására.
8.1. Az elsajátítandó szakmai kompetenciák
8.1.1. Az energetikai mérnök
a) * tudása
– Ismeri az energetikai mérnöki szakmához szorosan kapcsolódó természettudományos és műszaki elméletet és gyakorlatot, rendelkezik a megfelelő szintű manuális készségekkel.
– Ismeri a vezetéshez kapcsolódó szervezési eszközöket és módszereket, az energetikai létesítmények tervezésével, létesítésével, üzemeltetésével és ellenőrzésével kapcsolatos jogszabályokat.
– Rendelkezik az energetikai területhez kapcsolódó méréstechnikai és méréselméleti ismeretekkel.
– Részletesen ismeri az energetikai műszaki dokumentáció (különösen a rendszerterv, megvalósíthatósági tanulmány, hatástanulmány) készítésének szabályait.
– Részletekbe menően ismeri és érti az energetikai szakterület ismeretszerzési, adatgyűjtési módszereit, azok etikai korlátait és problémamegoldó technikáit.
– Ismeri az energetikai területhez kapcsolódó információs és kommunikációs technológiákat.
– Részletesen ismeri a számítógépes tervezés, modellezés és szimuláció energetikai szakterülethez kapcsolódó eszközeit és módszereit.
– Ismeri a globális társadalmi és gazdasági folyamatokat, azok energetikai vetületét.
– Ismeri a kutatáshoz, a tudományos munkához szükséges, széles körben alkalmazható problémamegoldó technikákat.
– Széles körű elméleti és gyakorlati felkészültséggel, módszertani és gyakorlati ismeretekkel rendelkezik az összetett energiaátalakító, -ellátó és -felhasználó rendszerek és folyamatok tervezéséhez, létesítéséhez, modellezéséhez, üzemeltetéséhez és irányításához.
– Ismeri és érti az energetikai szakterülethez kapcsolódó és a szakmagyakorlás szempontjából kiemelt fontosságú más területek (előtérben a logisztikai, menedzsment, környezetvédelmi, minőségbiztosítási, információtechnológiai, jogi, közgazdasági, munka- és tűzvédelmi, biztonságtechnikai területek) terminológiáját, főbb előírásait és szempontjait.
– Ismeri az energiagazdálkodás és energiatervezés folyamatát és módszertanát.
– Rendelkezik olyan ismeretekkel, melyek az energetikai rendszerek közép és hosszú távú stratégiai tervezéséhez szükségesek.
– Ismeri az összetett energetikai rendszerek viselkedésének modellezéséhez szükséges dinamikus szimulációs eljárásokat és elterjedtebb számítógépi programokat.
b) képességei
– Képes az energetikai és energiaellátó rendszerek és folyamatok üzemeltetése során gyűjtött információk feldolgozására, rendszerezésére és elemzésére, majd ezek alapján következtetéseket levonására.
– Képes a társadalmi-gazdasági folyamatok energetikával kapcsolatos statisztikai adatainak feldolgozására, rendszerezésére és elemzésére, és ezek alapján következtetések levonására.
– Képes eredeti ötletekkel gazdagítani az energetikai szakterület tudásbázisát.
– Képes integrált ismeretek alkalmazására az energetikai gépek és folyamatok, az energetikai rendszerek és technológiák, valamint a kapcsolódó környezetvédelmi, informatikai, gazdasági és jogi szakterületekről.
– Képes rendszerszemléletű, folyamatorientált gondolkodásmód alapján komplex energetikai rendszerek globális tervezésére, létesítésének előkészítésére és irányítására, majd üzemeltetésére.
– Képes az energiaátalakító, -ellátó és -felhasználó rendszerekhez közvetlenül kapcsolódó műszaki, gazdasági, környezeti, és humán erőforrások felhasználásának komplex tervezésére és menedzselésére.
– Képes az energetikai gépek, rendszerek és folyamatok tervezésében, szervezésében és működtetésében használatos eljárások, modellek, információs technológiák alkalmazására és azok továbbfejlesztésére.
– Képes az energetikai rendszerek, technológiák és folyamatok minőségbiztosítására, méréstechnikai és folyamatszabályozási feladatok megoldására.
– Képes a kreatív problémakezelésre, az összetett feladatok rugalmas megoldására, továbbá az élethosszig tartó tanulásra és elkötelezettségre a sokszínűség és az értékalapúság mellett.
– Korszerű ismeretszerzési és adatgyűjtési módszerek felhasználásával innovatív módon képes megoldani a szakterületén felmerülő speciális műszaki problémákat.
– Képes információs és kommunikációs technológiákat és módszereket alkalmazni műszaki problémák megoldására.
– Kellő gyakorlat után képes vezetői feladatok ellátására.
– Képes az adott műszaki szakterület elméleteit és az azokkal összefüggő terminológiát a problémák megoldásakor innovatív módon alkalmazni.
– Képes a szakterületén belül felmerülő speciális problémák sokoldalú interdiszciplináris megközelítésére és megoldására.
c) * attitűdje
– Tevékenységét rendszerszemléletű és folyamatorientált gondolkodásmód alapján komplex megközelítésben, a fenntarthatóság és energiatudatosság szempontjait előtérbe helyezve végezi.
– Munkája során vizsgálja a kutatási, fejlesztési és innovációs célok kitűzésének lehetőségét és törekszik azok megvalósítására.
– Nyitottan áll a szakmai fejlődést szolgáló továbbképzésekhez.
– Folyamatos önművelést és önfejlesztést, valamint egészségfejlesztést folytat, megszerzett ismereteit bővíti, szemléletét formálja.
– Nyitott és fogékony a műszaki szakterületen zajló szakmai, technológiai fejlesztés és innováció megismerésére és elfogadására, annak hiteles közvetítésére.
– Felvállalja a műszaki szakterülethez kapcsolódó szakmai és etikai értékrendet.
– Törekszik a műszaki szakterülettel összefüggő új módszerek és eszközök fejlesztésében való közreműködésre.
– Lehetőségeihez mérten aktív szakmai közéleti tevékenységet folytat.
– Törekszik a munka- és szervezeti kultúra etikai elveinek betartására és betartatására.
– Elkötelezett az energetikai terület új ismeretekkel, tudományos eredményekkel való gyarapítására.
– Együttműködik más szakterületek képviselőivel.
– Nyitottan áll a tevékenységét érintő kritikai észrevételekhez.
– Új, komplex megközelítést kívánó, stratégiai döntési helyzetekben, illetve nem várt élethelyzetekben is törekszik az energiahatékonyság, a fenntarthatóság, valamint a jogszabályok és etikai normák teljes körű figyelembevételével dönteni.
– Elkötelezett az emberi egészséget, a természetes és mesterséges környezetet nem veszélyeztető biztonságos munkavégzés, valamint az egészségfejlesztés iránt.
d) autonómiája és felelőssége
– Megszerzett tudását és tapasztalatait formális, nem formális és informális információátadási formákban megosztja szakterülete művelőivel.
– Értékeli beosztottjai munkáját, kritikai észrevételeinek megosztásával elősegíti szakmai fejlődésüket.
– Önállóan képes mérnöki feladatok megoldására.
– Kezdeményező szerepet vállal műszaki problémák megoldásában.
– Vállalja a felelősséget az irányítása alatt zajló részfolyamatokért.
– Működési területén önállóan hoz szakmai döntéseket, melyeket felelősségteljesen képvisel.
– Munkatársait és beosztottjait felelős és etikus szakmagyakorlásra neveli.
– Szakmai problémák megoldása során önállóan és kezdeményezően lép fel.
– Felelősséggel viseltetik a gazdaságosság, hatékonyság, fenntarthatóság, az emberi egészség és biztonság, valamint a környezettudatosság terén.
– Döntéseit körültekintően, más (elsősorban jogi, közgazdasági és környezetvédelmi) szakterületek képviselőivel konzultálva, önállóan hozza meg, melyért felelősséget vállal.
– Döntései során figyelemmel van a környezetvédelem, a minőségügy, a fogyasztóvédelem, a fenntarthatóság, az egyenlő esélyű hozzáférés elvére és alkalmazására, a munkahelyi egészség és biztonság, a műszaki, gazdasági és jogi szabályozás, valamint a mérnöketika alapvető előírásaira.
– Szakmai közéleti tevékenysége során tapasztalatait megosztja a szakterület művelőivel, anélkül, hogy saját értékrendjét rájuk kényszerítené.
– Képességeihez mérten szerepet vállal a tudományos közéletben.
– Elősegíti a szervezeti és egyéni egészségfejlesztés munkahelyi feltételeinek megteremtését, fenntartását és kiteljesedését.
9. A mesterképzés jellemzői
9.1. * Szakmai jellemzők
9.1.1. A szakképzettséghez vezető tudományágak, szakterületek, amelyekből a szak felépül:
– természettudományi ismeretek (termodinamika, hő- és anyagátadás) 10–25 kredit;
– gazdasági és humán ismeretek (energia- és gazdaságstatisztika, projektmenedzsment, energiapiaci ismeretek, energiapolitika, vezetői ismeretek, szakmagyakorlói jogi ismeretek) 15–25 kredit;
– energetikai mérnöki szakmai ismeretek [energetikai technológiai ismeretek (energetikai gépek és berendezések, energiaellátás és gazdálkodás), energetikai és energiaellátó rendszerek és folyamatok tervezése és üzemeltetése, energetikai erőforrásallokációs problémák megoldása] 20–40 kredit.
9.1.2. A választható specializációkat is figyelembe véve a nukleáris energiahasznosítás, a megújuló energiahordozók és -források felhasználása, a fosszilis energiahordozók és -források felhasználása, az épületenergetika elméleti kérdései és szerkezeti megoldásai, az energetika, a komplex energiaellátó rendszerek tervezése, energetikai technológiák üzemeltetése, energiaátalakító hőerőgépek és berendezések szabályozása és irányítása, energetikai rendszerek minőségbiztosítása, diagnosztikája és karbantartása szakterületeiről szerezhető speciális ismeret.
A választható ismeretek kreditértéke a diplomamunka készítésével együtt 40–60 kredit.
9.2. Idegennyelvi követelmény
A mesterfokozat megszerzéséhez egy idegen nyelvből államilag elismert, középfokú (B2), komplex típusú nyelvvizsga vagy ezzel egyenértékű érettségi bizonyítvány vagy oklevél megszerzése szükséges.
9.3. A szakmai gyakorlat követelményei
A szakmai gyakorlat legalább négy hét időtartamú, szakmai gyakorlóhelyen szervezett gyakorlat, melynek további követelményeit a tanterv határozza meg. A szakmai gyakorlat kritériumkövetelmény.
9.4. A 4.2. és 4.3. pontban megadott oklevéllel rendelkezők esetén a mesterképzési képzési ciklusba való belépés minimális feltételei
A mesterképzésbe való belépéshez szükséges minimális kreditek száma 70 kredit az alábbi területekről:
A mesterképzésbe való felvétel feltétele, hogy az alapképzési tanulmányai alapján
– a 4.2. pontban megadott oklevéllel jelentkező legalább 40 kredittel, ebből matematikából legalább 12, fizikából legalább 5, szakmai ismeretekből legalább 20 kredittel;
– a 4.3. pontban megadott oklevéllel jelentkező legalább 50 kredittel rendelkezzen az alábbiak szerinti 70 kreditből:
– természettudományi ismeretek (matematika, fizika, hő- és áramlástan, villamosságtani ismeretek, atomfizikai ismeretek) területéről 20 kredit;
– gazdasági és humán ismeretek (közgazdaságtani és menedzsment ismeretek, környezetvédelem, minőségbiztosítás, munkavédelem, társadalomtudomány) területéről 10 kredit;
– szakmai ismeretek [általános műszaki ismeretek, informatikai ismeretek (programozás, digitális technika, méréstechnika, jelfeldolgozás, rendszertechnika, szabályozástechnika), elektrotechnikai alapismeretek, szerkezeti és üzemtani ismeretek (mérnöki alapismeretek, anyagszerkezettan, szerkezettan, áramlástechnikai gépek, hőerőgépek, villamos gépek), energetikai alapismeretek (energiaátalakító technológiák, villamosenergia-rendszerek, villamos hajtások, berendezések és hálózatok, atomenergetikai ismeretek, környezettechnika, energiaellátás és felhasználás, energiagazdálkodás, létesítmény-energetika, épületüzemeltetés)] területéről 40 kredit.
A mesterképzésben a felsorolt területekről a hiányzó krediteket a felsőoktatási intézmény tanulmányi és vizsgaszabályzatában meghatározottak szerint kell megszerezni.
1. A mesterképzési szak megnevezése: építész mesterképzési szak (Architect)
2. A mesterképzési szakon szerezhető végzettségi szint és a szakképzettség oklevélben szereplő megjelölése
– végzettségi szint: mester- (magister, master; rövidítve: MSc-) fokozat
– szakképzettség: okleveles építész
– a szakképzettség angol nyelvű megjelölése: Architect
– a válaszható specializációk: építészeti tervezés és belsőépítészet, várostervezés és főépítész, szerkezettervezés, műemlékvédelem és rekonstrukció, építészeti ökológia, ingatlanfejlesztés és épületüzemeltetés, építészeti informatika
3. Képzési terület: műszaki
4. A mesterképzésbe történő belépésnél előzményként elfogadott szakok:
4.1. Teljes kreditérték beszámításával vehető figyelembe: az építészmérnöki alapképzési szak.
4.2. A 9.4. pontban meghatározott kreditek teljesítésével elsősorban számításba vehető: az építőművészet, az építőmérnök és az 1993. évi LXXX. törvény szerinti településmérnöki alapképzési szak.
4.3. A 9.4. pontban meghatározott kreditek teljesítésével vehetők figyelembe továbbá: azok az alapképzési és mesterképzési szakok, illetve a felsőoktatásról szóló 1993. évi LXXX. törvény szerinti szakok, amelyeket a kredit megállapításának alapjául szolgáló ismeretek összevetése alapján a felsőoktatási intézmény kreditátviteli bizottsága elfogad.
5. A képzési idő félévekben: 4 félév
6. A mesterfokozat megszerzéséhez összegyűjtendő kreditek száma: 120 kredit
– a szak orientációja: kiegyensúlyozott (40–60 százalék)
– a diplomamunka készítéséhez rendelt kreditérték: 26 kredit
– a szabadon választható tantárgyakhoz rendelhető minimális kreditérték: 6 kredit
7. * A szakképzettség képzési területek egységes osztályozási rendszere szerinti tanulmányi területi besorolása: 581/0731
8. A mesterképzési szak képzési célja és a szakmai kompetenciák
A képzés célja építészmérnökök képzése elsősorban az építészeti tevékenységek – épülettervezés, építészeti környezetalakítás, településtervezés, műemlékvédelem, építés- kivitelezés és -szervezés, épületfenntartás és -felújítás, valamint építésigazgatási, hatósági feladatok – teljes területére, akik természettudományi, műszaki és művészeti, valamint gazdasági, humán és nyelvi ismereteik, továbbá az ezekhez kapcsolódó készségeik révén alkalmasak önállóan irányítani műszaki feladatokat és akik elhivatottak abban, hogy mindezeket a tevékenységeket az építészet társadalmi és környezeti hatásának tudatában, eziránti felelősséggel és elkötelezettséggel végezzék. Felkészültek tanulmányaik doktori képzésben történő folytatására.
A képzés során, figyelemmel az alapképzés során megszerzett ismeretekre, képességekre és készségekre is, biztosítani kell az Európai Parlament és a Tanács a szakmai képesítések elismeréséről szóló 2005/36 EK irányelve 46. cikkében felsorolt elvek érvényesülését, ismeretek, képességek és készségek megszerzését is.
8.1. Az elsajátítandó szakmai kompetenciák
8.1.1. Az építész
a) tudása
– Megfelelő mértékben ismeri az építészethez kapcsolódó humán tudományokat, az építészetre ható társadalmi folyamatokat.
– Ismeri az építészet történetét, korszakait és főbb alkotásait, annak kapcsolatát a társművészetekkel.
– Ismeri a kortárs építészet legfontosabb elméleteit, meghatározó tervezőit és épületeit.
– Érti az ember, az épített- és a természeti környezet közötti kapcsolatokat és kölcsönhatásokat, ismeri az épületek tervezésének elveit, lépéseit.
– Ismeri a jellemző épületfajták funkcionális, társadalmi és jogszabályi követelményeit.
– Ismeri a települések fejlődésének történetét, összefüggéseit, átlátja a településfejlesztés elveit, eszközeit.
– Ismeri az épületek jellemző tartószerkezeti és épületszerkezeti megoldásait, kiválasztási, konstruálási és méretezési elveit és módszereit, az építés anyagainak tulajdonságait, különös tekintettel az épületfizikai, tűzvédelmi és egyéb szabványokban rögzített műszaki követelményekre.
– Ismeri az energiahatékony és környezettudatos építés korszerű elveit, jellemző megoldásait.
– Megfelelő ismerettel rendelkezik az építést szolgáló egyéb mérnöki szakismeretek területén.
– Ismeri az építészeti ábrázolás és a műszaki dokumentációk fajtáit és előírásait, a korszerű számítógépes tervkészítést és dokumentálást. Átlátja az építészethez kapcsolódó egyéb informatikai eszközök fajtáit, lehetőségeit.
– Ismeri az épületmegvalósítás és ingatlanfejlesztés, valamint létesítménygazdálkodás folyamataihoz szükséges műszaki, gazdasági és jogi elvárásokat, technológiákat és eljárásokat, beleértve az épületállomány felmérésének, dokumentálásának, karbantartásának és rekonstrukciójának fontosabb elveit és módszereit.
– Ismeri a műemlékek védelmének, fenntartásának és rehabilitációjának elveit, eszközeit, szabályait.
– Ismeri az építészmérnöki szakma társadalmi kötelezettségeit, annak szociológiai, műszaki, gazdasági, jogi és etikai tényezőit.
– Ismeri az építészeti tervezés és az építési tevékenység minőségbiztosítási elveit és módszereit, rálátása van a minősítési rendszerekre.
– Választott specializációtól függően az építészmérnöki szakmaterületek közül legalább egy részterületen alaposabb ismeretekkel rendelkezik.
b) képességei
– Képes az adott funkciókhoz, körülményekhez és igényekhez illeszkedő építészeti, települési programalkotásra, követelményrendszer összeállítására, képes a tervezési folyamatot a koncepcióalkotástól a részlettervek szintjén keresztül a megvalósulásig átlátni, képes a leginkább megfelelő megoldások, anyagok és elrendezések kiválasztására.
– Képes az építészeti tervezés során komplex módon kezelni az esztétikai, funkcionális, megrendelői, műszaki, gazdasági valamint a társadalmi és rendeleti elvárásokat, képes a követelményeket kielégítő építészeti tervek elkészítésére.
– Képes a tervezendő épület tartószerkezeti, épületszerkezeti, épületgépészeti problémáinak végiggondolására, koncepciójának elkészítésére, a kiválasztott megoldások gyakorlati alkalmazására, az egyes szerkezetek és helyigények közelítő méretfelvételére.
– Képes az épületek tervezésében, építésében és működtetésében használatos eljárások, modellek, információs technológiák alkalmazására, képes az alapvető építészeti, informatikai eszközök és szoftverek használatára.
– Képes a települések szabályozási és rendezési terveinek valamint az építésügyi szabályzások elkészítésében való hatékony részvételre.
– Képes a tervezett épület várható költségeinek, megvalósíthatóságának, műszaki teljesítményének, esztétikai, funkcionális és társadalmi értékeinek, hatásának nagyságrendi közelítő becslésére.
– Képes az építészeti tervezés és az építési folyamatok során keletkező problémák felismerésére, a különböző szempontok közti összefüggések átlátására, rangsorolására, a különböző lehetőségek közötti körültekintő döntésre.
– Képes új termékek, szerkezetek, technológiák megismerésére és körültekintő értékelésére, alkalmazására.
– Képes a tervezési, a kivitelezési és az üzemeltetési folyamatok során gyűjtött információk rendszerezésére, a törvényszerűségek megfigyelésére és elemzésére, a következtetések levonására, a tapasztalatok alkalmazására.
– Képes az építészeti tevékenységhez kapcsolódó feladatok megosztására és rangsorolására, képes munkacsoportok megszervezésére és önálló irányítására, képes a tervezési folyamatban résztvevő szaktervezők eredményeinek integrálására.
– Képes magyarul és legalább egy idegen nyelven, szakterületén hatékonyan kommunikálni.
– Képes az építészeti dokumentáció manuális és digitális grafikailag is igényes elkészítésére a vonatkozó szabályok és hatósági előírások alkalmazásával.
– Képes valós és virtuális modellezésre, építészeti prezentációk elkészítésére.
– Választott specializációtól függően legalább egy részterületen magasabb szintű képességekkel rendelkezik.
c) attitűdje
– Törekszik az esztétikai szempontokat és műszaki követelményeket egyaránt kielégítő, magas minőségű, harmonikus építészeti produktumok teljes körű megvalósítására az emberi léptékhez és igényekhez igazodva.
– Munkája során törekszik a rendszerszemléletű, folyamatorientált, komplex megközelítésre, a problémák felismerésére, és azok kreatív megoldására. Egyszerre és arányosan alkalmazza az intuitív és az ismereteken alapuló megközelítéseket.
– Törekszik az ökológiai szempontok megismertetésére és érvényesítésére, jövőtudatos, fenntartható, energiahatékony épületek létrehozására.
– Nyitott az új információk befogadására, törekszik szakmai- és általános műveltségének folyamatos fejlesztésére.
– Kezdeményező, törekszik az építészeti tevékenységhez kapcsolódó feladatok megosztására, munkacsoportok létrehozására, tiszteletben tartva a munkatársak és bevont szakemberek tudását.
– Törekszik az építész szakma közösségi szolgálatba állítására, érzékeny az emberi problémákra, nyitott a környezeti és társadalmi kihívásokra, mindeközben tiszteli a hagyományokat, felismeri és védi az épített- és természeti környezet értékeit.
– A munkája során előforduló minden helyzetben törekszik a jogszabályok és etikai normák betartására, követi a munkahelyi egészség és biztonság, a műszaki, jogi és gazdasági szabályozás előírásait.
d) autonómiája és felelőssége
– Szakmai problémák során önállóan és kezdeményezően lép fel.
– Felelősséggel irányít szakmai gyakorlatának megfelelő méretű munkacsoportot, ugyanakkor képes irányítás mellett dolgozni egy adott csoport tagjaként.
– Döntéseit körültekintően, szükség esetén a megfelelő szakterületek képviselőivel konzultálva, de önállóan hozza és azokért felelősséget vállal.
– Munkáját személyes anyagi és erkölcsi felelősségének, és az épített környezet társadalmi hatásának tudatában végzi.
8.1.2. Építészeti tervezés és belsőépítészet specializáción továbbá az építész képességei
– Az átlagosnál mélyebb ismeretekkel és magasabb szintű képességekkel rendelkezik a következő területeken: építőművészet, belsőépítészet, housing, közösségi épülettervezés, tervezés speciális körülményekre, technológiai épületek tervezése, építészetelmélet, műemlékvédelem, formatervezés, környezettervezés, épületkomfort, szolidáris építészet, építészeti akadálymentesség, építészeti szociológia és környezetpszichológia, valamint építészeti bűnmegelőzés és település-biztonság.
8.1.3. Várostervezés és főépítész specializáción továbbá az építész képességei
– Az átlagosnál mélyebb ismeretekkel és magasabb szintű képességekkel rendelkezik a következő területeken: urbanisztika-településtervezés, környezet- és tájtervezés, housing, közösségi épülettervezés, építészeti szociológia és környezetpszichológia, települési infrastruktúra, ingatlanfejlesztés, beruházás-menedzsment, építési jog és igazgatási ismeretek, épületenergetika, építészeti akadálymentesség, építészeti ökológia, építészeti informatika, építészeti tűzvédelem, épület- és településüzemeltetési feladatok, valamint építészeti bűnmegelőzés és település-biztonság.
8.1.4. Szerkezettervezés specializáción továbbá az építész képességei
– Az átlagosnál mélyebb ismeretekkel és magasabb szintű képességekkel rendelkezik a következő területeken: tartószerkezetek tervezése és modellezése, épületszerkezetek tervezése és fejlesztése, épületfizika és -energetika, épületakusztika, építészeti tűzvédelem, épületfenntartás és épületrekonstrukció, épületvezérlés, speciális követelményű épületek, döntéstámogató rendszerek, anyagtan, építészeti ökológia, épületgépészet és -komfort, építési jog, teljesítményelvű tervezés, minősítési rendszerek, diagnosztika, építészeti informatika, épületszimuláció, numerikus eljárások a tervezésben.
8.1.5. Műemlékvédelem és rekonstrukció specializáción továbbá az építész képességei
– Az átlagosnál mélyebb ismeretekkel és magasabb szintű képességekkel rendelkezik a következő területeken: építészettörténet, művészettörténet, műemlékvédelem, épületkutatás, anyagtan, építőművészet, építészetelméletek, tartószerkezetek és épületszerkezetek története és rekonstrukciója, építési jog, építészeti informatika.
8.1.6. Építészeti ökológia specializáción továbbá az építész képességei
– Az átlagosnál mélyebb ismeretekkel és magasabb szintű képességekkel rendelkezik a következő területeken: építésbiológia, épületpatológia, szolidáris építészet, építőművészet, housing, közösségi épülettervezés, tervezés speciális körülményekre, környezettervezés, épületkomfort, épületszimuláció, építészeti szociológia és környezetpszichológia, építés- gazdaságtan, tartószerkezetek és épületszerkezetek tervezése, épületenergetika, építészeti anyagtan, környezetvédelem.
8.1.7. Ingatlanfejlesztés és épületüzemeltetés specializáción továbbá az építész képességei
– Az átlagosnál mélyebb ismeretekkel és magasabb szintű képességekkel rendelkezik a következő területeken: építéstechnológia, beruházás-szervezés, ingatlanfejlesztés, építési jog és építés-gazdaságtan, épülettervezés, urbanisztika, tartószerkezetek és épületszerkezetek tervezése, épületfizika és -energetika, építészeti tűzvédelem, épületfenntartás és épületrehabilitáció, épületvezérlés, döntéstámogató rendszerek, építészeti ökológia, épületgépészet és -komfort, minősítési rendszerek, építészeti informatika, épületszimuláció.
8.1.8. Az építészeti informatika specializáción továbbá az építész képességei
– Az átlagosnál mélyebb ismeretekkel és magasabb szintű képességekkel rendelkezik a következő területeken: ábrázoló geometria, építészeti ábrázolás, grafikai szoftverek, CAD, CAAD, BIM, GIS, DSS–ES szoftverek és eljárások, építészeti matematika, épületek modellezése, numerikus eljárások, épületszimulációs szoftverek, épületinformációs modellezés (BIM), döntéstámogató rendszerek, adatbázis-kezelés.
9. A mesterképzés jellemzői
9.1. Szakmai jellemzők
9.1.1. a szakképzettséghez vezető tudományágak, szakterületek, amelyekből a szak felépül:
– kreatív készségfejlesztési, művészeti és műveltségi, humán és társadalomtudományi, valamint természettudományos, műszaki, gazdasági, jogi ismeretek és segédtudományok legfeljebb 18 kredit;
– építészmérnöki kötelező szakmai ismeretek (épülettervezés, tervezésmódszertan, építészettörténet, várostörténet, településtervezés, építésigazgatás, műemlékvédelem, építészetelmélet, tartószerkezetek tervezése, épületszerkezetek tervezése, épületgépészet, építéstechnológia, építésszervezés, épületfizika és -energetika, környezettudatos építés, tűzvédelem, építészeti ábrázolás, színdinamika, építészeti informatika, CAAD, BIM, építőanyagok, komplex tervezés, diplomatervezés) 48–66 kredit.
9.1.2. A választható specializációk:
– építészeti tervezés és belsőépítészet,
– várostervezés és főépítész,
– szerkezettervezés,
– műemlékvédelem és rekonstrukció,
– építészeti ökológia,
– ingatlanfejlesztés és épületüzemeltetés,
– építészeti informatika.
A specializáció kreditértéke a képzés egészén belül 36–60 kredit.
További specializációk indítása a piaci igények és az intézményi erőforrások ismeretében lehetséges.
9.2. Idegennyelvi követelmény
A mesterfokozat megszerzéséhez egy élő idegen nyelvből államilag elismert, középfokú (B2), komplex típusú nyelvvizsga vagy ezzel egyenértékű érettségi bizonyítvány vagy oklevél megszerzése szükséges.
9.3. A képzést megkülönböztető speciális jegyek
A 9.4. pontban előfeltételként meghatározott szakmai gyakorlatba beszámítható az alapképzésben teljesített kötelező szakmai gyakorlat ideje is.
9.4. A 4.2. és 4.3. pontban megadott oklevéllel rendelkezők esetén a mesterképzési képzési ciklusba való belépés minimális feltételei:
A mesterképzésbe való felvétel feltétele, hogy a korábbi tanulmányokból a jelentkezőnek összesen legalább 100 kreditje legyen az alábbiak szerint, ismeretkörönként:
– matematika, ábrázoló geometria, műszaki ábrázolás, CAD 12 kredit;
– közgazdaságtan, filozófia; szociológia 8 kredit;
– építészettörténet, művészettörténet, építészetelmélet 16 kredit;
– statika, szilárdságtan, tartószerkezetek, szerkezettervezés 22 kredit;
– épületszerkezetek, építőanyagok, épületépítészet, épületfizika 32 kredit;
– építési menedzsment, építési jogi ismeretek, építéskivitelezés és -szervezés 10 kredit;
– szabadkézi rajz, mintázás-modellezés, tér- és színkompozíció 20 kredit;
– épülettervezés (elmélet, gyakorlat), településtervezés, komplex tervezés, diplomatervezés 50 kredit.
A mesterképzésben a felsorolt területekről a felvételkor hiányzó krediteket a felsőoktatási intézmény tanulmányi és vizsgaszabályzatában meghatározottak szerint, a képzés tantervében meghatározott tantárgyakon kívüli tantárgyakból, tantervi egységekből a diplomatervezés tantárgy felvételét megelőzően meg kell szerezni.
A mesterképzésbe való felvétel feltétele továbbá a mesterképzést megelőzően teljesített, legalább 16 hét szakmai gyakorlat teljesítése.
1. A mesterképzési szak megnevezése: építészmérnöki (Architecture)
2. A mesterképzési szakon szerezhető végzettségi szint és a szakképzettség oklevélben szereplő megjelölése:
– végzettségi szint: mester- (magister, master; rövidítve: MSc-) fokozat
– szakképzettség: okleveles építészmérnök
– a szakképzettség angol nyelvű megjelölése: Architect
–
3. Képzési terület: műszaki
4. A képzési idő félévekben: 10 félév
5. A mesterfokozat megszerzéséhez összegyűjtendő kreditek száma: 300 kredit
– a szak orientációja: kiegyensúlyozott (40–60 százalék)
– a diplomamunka készítéséhez rendelt kreditérték: 26 kredit
– a szabadon választható tantárgyakhoz rendelhető minimális kreditérték: 15 kredit
6. * A szakképzettség képzési területek egységes osztályozási rendszere szerinti tanulmányi területi besorolása 581/0731
7. A mesterképzési szak képzési célja és a szakmai kompetenciák
A képzés célja építészmérnökök képzése elsősorban az építészeti tevékenységek – épülettervezés, építészeti környezetalakítás, településtervezés, műemlékvédelem, építéskivitelezés és -szervezés, épületfenntartás és -felújítás, valamint építésigazgatási – hatósági feladatok – teljes területére, akik természettudományi, műszaki és művészeti, valamint gazdasági, humán és nyelvi ismereteik, továbbá az ezekhez kapcsolódó készségeik révén alkalmasak önállóan irányítani a fentiekben leírt műszaki feladatokat, és akik elhivatottak abban, hogy mindezeket a tevékenységeket az építészet társadalmi és környezeti hatásának tudatában, az eziránti felelősséggel és elkötelezettséggel végezzék. Felkészültek tanulmányaik doktori képzésben történő folytatására.
A képzés során biztosítani kell az Európai Parlament és a Tanács a szakmai képesítések elismeréséről szóló 2005/36 EK irányelve 46. cikkében felsorolt elvek érvényesülését, ismeretek, képességek és készségek megszerzését is.
7.1. Az elsajátítandó szakmai kompetenciák
7.1.1. Az építészmérnök
a) tudása
– Megfelelő mértékben ismeri az építészethez kapcsolódó humán tudományokat és az építészetre ható képzőművészeteket.
– Ismeri a települések kialakulásának, fejlődésének történetét, okait, átlátja a korszerű településfejlesztés elveit, módszereit, szabályzási eszközeit.
– Ismeri az építészettörténet korszakait, stílusait, fontosabb alkotásait és elméleteit, rálátása van az építészettörténeti korszakok kialakulására és azok összefüggéseire.
– Ismeri a kortárs építészet legfontosabb elméleteit, meghatározó tervezőit és épületeit.
– Érti az emberek, az épített és a természeti környezet közötti kapcsolatokat, kölcsönhatásokat, ismeri az épületek tervezésének elveit, lépéseit.
– Ismeri a jellemző épületfajták funkcionális, társadalmi és jogszabályi követelményeit, a különböző tervezési feladatok előkészítéséhez és tisztázásához szükséges módszereket.
– Ismeri a jellemző tartószerkezeti megoldásokat, konstruálási és méretezési elveket, fontosabb anyagtulajdonságokat.
– Ismeri a jellemző épületszerkezeti megoldásokat, azok működését, alkalmazási lehetőségeit. Érti a szerkezetek kiválasztási és tervezési módszereit, követelményeit.
– Ismeri az épületek határoló szerkezeteinek és belső tereinek épületfizikai folyamatait és az azokat befolyásoló tényezőket. Érti az épületfizikai folyamatoknak a beltéri komforttal és az adott éghajlattal való összefüggéseit, a lehetséges problémákat, a méretezési és tervezési elveket.
– Ismeri az energiahatékony és környezettudatos építés korszerű elveit, tervezési módszereit, jellemző építészeti és szerkezeti megoldásait, építőanyagait.
– Ismeri az épített környezet tűzvédelmi tervezésének alapelveit, módszereit, eszközeit.
– Megfelelő átlátással rendelkezik a mérnöki szakismeretek (különösen geodézia, a talajmechanika, építőipari anyagtudományok) területén.
– Ismeri az építészeti ábrázolás és a műszaki dokumentációk fajtáit, azok elkészítésének előírásait, szokásos manuális és digitális technikáit. Ismeri a korszerű prezentációs technikákat.
– Rálátása van a korszerű számítógépes modellezés és numerikus szimuláció fajtáira, azok lehetőségeire.
– Ismeri az épületmegvalósítási folyamatokhoz szükséges műszaki, gazdasági és jogi eszközöket, technológiákat, eljárásokat és elvárásokat.
– Átlátja az épület tervezése és megvalósítása során együttműködő társszakmákat, szervezeteket, az együttműködés szokásos módjait, eljárásait.
– Átlátja az ingatlanfejlesztés, létesítménygazdálkodás, üzemeltetés korszerű elveit, módszereit és eszközeit.
– Ismeri a meglévő épületállomány felmérésének, dokumentálásának, karbantartásának és rekonstrukciójának fontosabb elveit és módszereit.
– Ismeri a műemlékek védelmének, fenntartásának és rehabilitációjának elveit, eszközeit, szabályait.
– Érti az építészmérnök társadalmon belüli szerepét.
– Ismeri az építészmérnöki szakma társadalmi kötelezettségeit, annak szociológiai, műszaki, gazdasági, jogi és etikai tényezőit.
– Ismeri az építészeti tervezés és az építési tevékenység minőségbiztosítási elveit és módszereit, rálátása van a minősítési rendszerekre.
– Tisztában van a környezetvédelem, munkavédelem az esélyegyenlőség biztosításának elveivel.
– Választott specializációtól függően az építészmérnöki szakmaterületek közül legalább egy részterületen az átlagosan elvárhatónál alaposabb ismeretekkel rendelkezik.
b) képességei
– Képes az adott funkciókhoz, körülményekhez és igényekhez illeszkedő építészeti programalkotásra, követelményrendszer összeállítására.
– Képes a tervezési folyamatot a koncepcióalkotástól a részlettervek szintjéig átlátni.
– Képes a leginkább megfelelő megoldások, szerkezeti elemek, épületszerkezetek, anyagok és berendezések kiválasztására.
– Képes az esztétikai, funkcionális, megrendelői, műszaki, gazdasági valamint a társadalmi, szociológiai és pszichológiai követelményeket integráló, a szabályozásoknak megfelelő, jó színvonalú épületek terveinek elkészítésére.
– Képes a megismert magasépítési megoldások alapján a tervezendő épület tartószerkezeti koncepciójának elkészítésére, az egyes szerkezetek méreteinek felvételére.
– Képes a tervezendő épület épületszerkezeti problémáinak végiggondolására, a tanulmányai során megismert megoldások kiválasztására és alkalmazására.
– Képes a tervezendő épület épületgépészeti és épületvillamossági koncepciójának végiggondolására, az egyes szerkezetek helyigényének közelítő meghatározására.
– Képes az építészeti tervezés során a belső komfortra, az energiahatékonyságra, a tűzvédelemre, a környezettudatosságra vonatkozó követelmények és módszerek gyakorlati alkalmazására.
– Képes az építészeti tervezés során az akadálymentesség és egyenlő esélyű hozzáférés elveinek és módszereinek gyakorlati alkalmazására.
– Képes a települések szabályozási és rendezési terveinek, valamint az építésügyi szabályzások elkészítésében való hatékony részvételre.
– Képes az alapvető építészeti informatikai eszközök és szoftverek használatára.
– Képes hatékonyan közreműködni az ingatlanfejlesztés, beruházás, megvalósítás építészmérnök bevonását igénylő feladataiban.
– Képes a tervezett épület várható költségeinek, megvalósíthatóságának, műszaki teljesítményének, esztétikai, funkcionális és társadalmi értékeinek, hatásának nagyságrendi közelítő becslésére.
– Képes az építészeti tervezés és az építési folyamatok során keletkező problémák felismerésére, a komplex gondolkodásmódra, a különböző szempontok közti összefüggések, kölcsönhatások átlátására, a szempontok rangsorolására, az ellentmondások feloldására, a különböző lehetőségek közötti körültekintő döntésre.
– Képes korábban nem ismert problémák felismerésére, új termékek, szerkezetek, technológiák megismerésére és körültekintő értékelésére, alkalmazására.
– Képes a tervezési, kivitelezési és üzemeltetési folyamatok során gyűjtött információk rendszerezésére, a törvényszerűségek megfigyelésére és elemzésére, a következtetések levonására, a tapasztalatok alkalmazására.
– Képes az építészeti tevékenységhez kapcsolódó feladatok megosztására és rangsorolására, képes megteremteni a bevont szakemberek együtt dolgozásának feltételeit, képes munkacsoportok megszervezésére, irányítására.
– Képes a tervezés során a folyamatban részt vevő szaktervezők eredményeit felhasználni és integrálni.
– Képes magyarul, és legalább egy idegen nyelven hatékonyan kommunikálni a megrendelővel, a hatóságokkal, a fejlesztésben együttműködő szakemberekkel egyaránt.
– Képes építészeti és műszaki dokumentáció grafikailag igényes elkészítésére manuális és digitális eszközökkel.
– Képes alkalmazni a vonatkozó ábrázolási szabályokat és hatósági előírásokat.
– Képes hagyományos és virtuális építészeti modellezésre, a célközönség számára megfelelő tartalmú és megjelenésű prezentáció elkészítésére.
– Választott specializációtól függően legalább egy részterületen az átlagosan elvárhatónál magasabb szintű képességekkel rendelkezik.
c) attitűdje
– Törekszik az esztétikai szempontokat és műszaki követelményeket egyaránt kielégítő, magas minőségű, harmonikus épületek és terek létrehozására.
– Törekszik az épített környezet elemeit az emberi léptékhez és mértékekhez igazítani.
– Munkája során törekszik a rendszerszemléletű, folyamatorientált, komplex megközelítésre.
– Törekszik a problémák felismerésére és megoldására, a kreativitásra, új megoldások keresésére, egyszerre és arányosan alkalmazza az intuitív és az ismereteken alapuló megközelítéseket.
– Törekszik az ökológiai szempontok megismertetésére és érvényesítésére, jövőtudatos, fenntartható, energiahatékony épületek létrehozására.
– Nyitott az új információk befogadására, törekszik esztétikai, humán és természettudományos műveltségének folyamatos fejlesztésére, szakmai ismereteinek bővítésére, új termékek, szerkezetek, technológiák megismerésére.
– Törekszik önmaga megismerésére, munkáját megfelelő önkontroll mellett végzi, törekszik a felismert hibák kijavítására.
– Kezdeményező, törekszik az építészeti tevékenységhez kapcsolódó feladatok megosztására, munkacsoportok létrehozására.
– Tiszteletben tartja a munkatársak és a bevont szakemberek tudását, képes elismerni mások teljesítményét.
– Törekszik az építészmérnöki szakma közösségi szolgálatba állítására, érzékeny az emberi problémákra, nyitott a környezeti és társadalmi kihívásokra.
– Tiszteli a hagyományokat, felismeri és védi az épített környezet, a társadalom és a kisebb közösségek meglévő értékeit. Saját munkáját úgy végzi, hogy ezek fejlődését, továbbélését segítse.
– A munkája során előforduló minden helyzetben törekszik a jogszabályok és etikai normák betartására, követi a munkahelyi egészség és biztonság, a műszaki, jogi és gazdasági szabályozás előírásait.
d) autonómiája és felelőssége
– Szakmai problémák során önállóan és kezdeményezően lép fel.
– Felelősséggel irányít szakmai gyakorlatának megfelelő méretű munkacsoportot, ugyanakkor képes irányítás mellett dolgozni egy adott csoport tagjaként.
– Döntéseit körültekintően, szükség esetén a megfelelő szakterületek képviselőivel konzultálva, de önállóan hozza és azokért felelősséget vállal.
– Munkáját személyes anyagi és erkölcsi felelősségének, és az épített környezet társadalmi hatásának tudatában végzi.
8. A mesterképzés jellemzői
8.1. Szakmai jellemzők
A szakképzettséghez vezető tudományágak, szakterületek, amelyekből a szak felépül:
– kreatív készségfejlesztő, művészeti alapozó és műveltséget erősítő tantárgyak, humán és társadalomtudományi, valamint természettudományos, műszaki, gazdasági és jogi ismeretek és segédtudományok (szabadkézi rajz, formaismeret, mintázás-modellezés, térkompozíció, művészettörténet, matematika, ábrázoló geometria, műszaki rajz, statika, szilárdságtan, fizika, informatika, szociológia, környezetpszichológia, történelem, filozófia, tudománytörténet, közgazdaságtan, mikro- és makroökonómia, jogi, igazgatási ismeretek, minőségbiztosítás, menedzsment) 30–75 kredit;
– építészmérnöki kötelező szakmai ismeretek (lakóépület-tervezés, közösségi épületek, ipari épületek tervezése, tervezésmódszertan, építészettörténet, várostörténet, településtervezés, műemlékvédelem, építészetelmélet, tartószerkezetek tervezése, épület-szerkezettan, épületgépészet, építéstechnológia, építésszervezés, épületfizika és -energetika, környezettudatos építészet, építészeti tűzvédelem, építészeti ábrázolás, színdinamika, építészeti informatika, CAAD, BIM, építőanyagok, geodézia, talajmechanika, komplex tervezés, diplomatervezés) 150–195 kredit.
– kötelezően választható differenciált szakmai ismeretek (legalább egy specializáció elvégzése kötelező: építőművészet, a belsőépítészet, a housing, a közösségi épülettervezés, az urbanisztika, településtervezés, a technológiai épülettervezés, az építészetelmélet, a műemlékvédelem és rekonstrukció, a tartószerkezet, az épületszerkezet, az épületenergetika, az épületfizika, az anyagtani, az építészeti ökológia, az ingatlanfejlesztés, a beruházás menedzsment, a formatervezés, a környezettervezés, a társművészetek, az épületgépészeti, komfort- és épületvezérlés, az épületfenntartás, az építési jog és igazgatás, az építészeti informatika, az épületakusztika, az építészeti tűzvédelem, a szolidáris építészet, az építészeti akadálymentesség, az építészeti szociológia, az épület- és településüzemeltetés, az integrált tervezés, projektek szakterületekről szerezhető speciális ismeret) 30–90 kredit.
8.2. Idegennyelvi követelmény
A mesterfokozathoz egy élő idegen nyelvből államilag elismert, középfokú (B2), komplex típusú nyelvvizsga vagy ezzel egyenértékű érettségi bizonyítvány vagy oklevél megszerzése szükséges.
8.3. A szakmai gyakorlat követelményei
A szakmai gyakorlat összesen legalább tíz hét időtartamú, a felsőoktatási intézmény által elfogadott szakmai gyakorlóhelyen (tervezési és kivitelezési-beruházási környezetben) teljesített gyakorlat, melynek további követelményeit a tanterv határozza meg. A szakmai gyakorlat kritérium követelmény.
1. A mesterképzési szak megnevezése: épületgépészeti és eljárástechnikai gépészmérnöki (Building Service and Process Engineering)
2. A mesterképzési szakon szerezhető végzettségi szint és a szakképzettség oklevélben szereplő megjelölése
– végzettségi szint: mester- (magister, master; rövidítve: MSc-) fokozat
– szakképzettség: okleveles épületgépészeti és eljárástechnikai gépészmérnök
– a szakképzettség angol nyelvű megjelölése: Building Service and Process Engineer
3. Képzési terület: műszaki
4. A mesterképzésbe történő belépésnél előzményként elfogadott szakok
4.1. Teljes kreditérték beszámításával vehető figyelembe: a gépészmérnöki és az energetikai mérnöki alapképzési szak.
4.2. A 9.4. pontban meghatározott kreditek teljesítésével elsősorban számításba vehető: az építészmérnöki, az építőmérnöki, a környezetmérnöki, a mechatronikai mérnöki, a vegyészmérnöki, a villamosmérnöki alapképzési szak.
4.3. A 9.4. pontban meghatározott kreditek teljesítésével vehetők figyelembe továbbá: azok az alapképzési és mesterképzési szakok, illetve a felsőoktatásról szóló 1993. évi LXXX. törvény szerinti szakok, amelyeket a kredit megállapításának alapjául szolgáló ismeretek összevetése alapján a felsőoktatási intézmény kreditátviteli bizottsága elfogad.
5. A képzési idő félévekben: 4 félév
6. A mesterfokozat megszerzéséhez összegyűjtendő kreditek száma: 120 kredit
– a szak orientációja: kiegyensúlyozott (40–60 százalék)
– a diplomamunka készítéséhez rendelt kreditérték: 30 kredit
– a szabadon választható tantárgyakhoz rendelhető minimális kreditérték: 6 kredit
7. * A szakképzettség képzési területek egységes osztályozási rendszere szerinti tanulmányi területi besorolása: 582/0732
8. A mesterképzési szak képzési célja és a szakmai kompetenciák
A szak képzésének célja épületgépészeti és eljárástechnikai gépészmérnökök képzése, akik képesek az épületgépészeti és technológiai berendezések és folyamatok koncepciójának kidolgozására, modellezésére, majd tervezésére, üzemeltetésére és karbantartására; az épületgépészeti és technológiai rendszerek, valamint rendszer elemek informatikai, irányítástechnikai és biztonságtechnikai feladatainak megvalósítására, környezetszempontú alkalmazására; vezetési, irányítási és szervezési feladatok ellátására; az épülettechnikai műszaki fejlesztés, kutatás, tervezés és innováció feladatainak ellátására; hazai és nemzetközi szintű mérnöki projektekhez való kapcsolódásra, azok koordinálására. Felkészültek tanulmányaik doktori képzésben történő folytatására.
8.1 Az elsajátítandó szakmai kompetenciák
8.1.1. Az épületgépészeti és eljárástechnikai gépészmérnök
a) tudása
– Ismeri az épületgépészeti és a eljárástechnikai gépészmérnöki szakmához szorosan kapcsolódó természettudományos és műszaki elméletet és gyakorlatot, rendelkezik a megfelelő szintű manuális készségekkel.
– Ismeri és alkalmazza a műszaki dokumentáció készítésének szabályait.
– Ismeri a vezetéshez kapcsolódó szervezési eszközöket és módszereket, az épületgépészeti, gépészeti eljárástechnikai létesítmények tervezésével, létesítésével, üzemeltetésével és ellenőrzésével kapcsolatos jogszabályokat.
– Rendelkezik a szakterülethez kapcsolódó méréstechnikai és méréselméleti ismeretekkel.
– Részletesen ismeri a különböző műszaki dokumentáció (elsősorban a rendszerterv, megvalósíthatósági tanulmány, hatástanulmány, tenderterv, engedélyezési terv, kiviteli terv) készítésének szabályait.
– Átfogó ismeretekkel rendelkezik a vezetéshez kapcsolódó szervezési eszközökről és módszerekről.
– Részletekbe menően ismeri és érti a szakterület ismeretszerzési, adatgyűjtési módszereit, azok etikai korlátait és problémamegoldó technikáit.
– Ismeri az épületgépészeti és gépészeti eljárástechnika szakterülethez kapcsolódó információs és kommunikációs technológiákat.
– Részletesen ismeri a számítógépes tervezés, modellezés és szimuláció épületgépészeti és a gépészeti eljárástechnikai szakterülethez kapcsolódó eszközeit és módszereit.
– Ismeri a globális társadalmi és gazdasági folyamatokat, azok energetikai vetületét.
– Ismeri a kutatáshoz, illetve tudományos munkához szükséges, széles körben alkalmazható problémamegoldó technikákat.
– Ismeri és érti a szakterülethez kapcsolódó és a szakmagyakorlás szempontjából kiemelt fontosságú más területek (elsősorban energetika, menedzsment, környezetvédelmi, minőségbiztosítás, információtechnológia, jogi, közgazdasági, munka- és tűzvédelmi, biztonságtechnikai, logisztikai területek) terminológiáját, főbb előírásait és szempontjait.
– Ismeri az épületgépészeti, valamint folyamat- és eljárástechnikai tervezés folyamatát és módszertanát.
– Rendelkezik olyan matematikai ismeretekkel, melyek az épületgépészeti és az eljárástechnikai rendszerek megbízhatósági méretezéséhez szükségesek.
– Ismeri az épületgépészeti rendszerek viselkedésének modellezéséhez szükséges szimulációs eljárásokat és elterjedtebb számítógépi programokat.
b) képességei
– Képes a műszaki, gazdasági, környezeti, és humánerőforrások felhasználásának komplex tervezésére és menedzselésére.
– Képes integrált ismeretek alkalmazására a gépek, a gépészeti berendezések és folyamatok, a gépipari anyagok és technológiák, valamint a kapcsolódó elektronika és informatika szakterületeiről.
– Képes a szakterület gépészeti rendszerei és folyamatai üzemeltetése során gyűjtött információk feldolgozására és rendszerezésére, elemzésére, következtetések levonására.
– Képes rendszerszemléletű, folyamatorientált gondolkodásmód alapján komplex energetikai, épületgépészeti, vagy eljárástechnikai rendszerek globális tervezésére, kivitelezésére és üzemeltetésére.
– Képes az épületgépészeti vagy eljárástechnikai gépészeti rendszerek és folyamatok tervezésében, szervezésében és működtetésében használatos eljárások, modellek, információs technológiák alkalmazására és azok továbbfejlesztésére.
– Képes a szakterület gépészeti rendszereinek, technológiáinak és folyamatainak minőségbiztosítására, méréstechnikai és folyamatszabályozási feladatatok megoldására.
– Képes a szakterületen alkalmazott berendezések és folyamatok méréses vizsgálatára és elemzésére, a vizsgálati eredmények értékelésére és dokumentálására.
– Képes eredeti ötletekkel gazdagítani az épületgépészeti és a gépészeti eljárástechnika szakterület tudásbázisát.
– Képes a kreatív problémakezelésre, az összetett feladatok rugalmas megoldására, továbbá az élethosszig tartó tanulásra és elkötelezettségre a sokszínűség és az értékalapúság mellett.
– Korszerű ismeretszerzési és adatgyűjtési módszerek felhasználásával innovatív módon képes megoldani a szakterületén felmerülő speciális műszaki problémákat.
– Képes információs és kommunikációs technológiákat és módszereket alkalmazni műszaki problémák megoldására.
– Kellő gyakorlat után képes vezetői feladatok ellátására.
– Képes az adott műszaki szakterület elméleteit és az azokkal összefüggő terminológiát a problémák megoldásakor innovatív módon alkalmazni.
– Képes a szakterületén belül felmerülő speciális problémák sokoldalú interdiszciplináris megközelítésére és megoldására.
– Felkészült, hogy szakterületén, anyanyelvén és legalább egy idegen nyelven publikációs, prezentációs tevékenységet és tárgyalásokat folytasson.
c) attitűdje
– Tevékenysége során érvényesíti a fenntarthatóság, a gazdaságosság és energiahatékonyság követelményeit.
– Munkáját szakmailag magas szinten önállóan vagy munkacsoportban szervezi meg, hajtja végre, illetve irányítja mások munkáját.
– Tevékenységét rendszerszemléletű és folyamatorientált gondolkodásmód alapján komplex megközelítésben, a fenntarthatóság és energiatudatosság szempontjait előtérbe helyezve végezi.
– Munkája során vizsgálja a kutatási, fejlesztési és innovációs célok kitűzésének lehetőségét és törekszik azok megvalósítására.
– Nyitottan áll a szakmai fejlődést szolgáló továbbképzésekhez.
– Folyamatos önművelést és önfejlesztést folytat, megszerzett ismeretit bővíti, szemlétét formálja.
– Munkatársait és beosztottjait a minőségi és felelősségteljes munkavégzés irányába motiválja.
– Nyitott és fogékony a műszaki szakterületen zajló szakmai, technológiai fejlesztés és innováció megismerésére és elfogadására, hiteles közvetítésére.
– Felvállalja a műszaki szakterülethez kapcsolódó szakmai és etikai értékrendet.
– Törekszik a műszaki szakterülettel összefüggő új módszerek és eszközök fejlesztésében való közreműködésre.
– Lehetőségeihez mérten aktív szakmai közéleti tevékenységet folytat.
– Törekszik a munka- és szervezeti kultúra etikai elveinek betartására és betartatására.
– Elkötelezett az épületgépészeti és gépészeti eljárástechnikai szakterület új ismeretekkel, tudományos eredményekkel való gyarapítására.
– Együttműködik más szakterületek képviselőivel.
– Elkötelezett az egészség-, és biztonságkultúra, valamint az egészségfejlesztés iránt.
– Törekszik feladatait a környezettudatosság, az egészségtudatosság és fenntarthatóság elvárásinak megfelelően megszervezni és elvégezni.
d) autonómiája és felelőssége
– Megszerzett tudását és tapasztalatait formális, nem formális és informális információátadási formákban megosztja szakterülete művelőivel.
– Értékeli beosztottjai munkáját, kritikai észrevételeinek megosztásával elősegíti szakmai fejlődésüket.
– Önállóan képes mérnöki feladatok megoldására.
– Kezdeményező szerepet vállal műszaki problémák megoldásában.
– Vállalja a felelősséget az irányítása alatt zajló részfolyamatokért.
– Működési területén önállóan hoz szakmai döntéseket, melyeket felelősségteljesen képvisel.
– Munkatársait és beosztottjait felelős és etikus szakmagyakorlásra ösztönzi.
– Szakmai problémák megoldása során önállóan és kezdeményezően lép fel; felelősséggel viseltetik a gazdaságosság, hatékonyság, fenntarthatóság és környezettudatosság terén.
– Döntéseit körültekintően, más szakterületek (elsősorban építészet, energetika, jog, közgazdaság, környezetvédelem) képviselőivel konzultálva, önállóan hozza, melyért felelősséget vállal.
– Döntései során figyelemmel van a környezetvédelem, a minőségügy, a fogyasztóvédelem, a fenntarthatóság, az egyenlő esélyű hozzáférés elvére és alkalmazására, a munkahelyi egészség és biztonság, a műszaki, gazdasági és jogi szabályozás, valamint a mérnöketika alapvető előírásaira.
– Új, komplex megközelítést kívánó, stratégiai döntési helyzetekben, illetve nem várt élethelyzetekben is törekszik az energiahatékonyság, a fenntarthatóság, valamint a jogszabályok és etikai normák teljes körű figyelembevételével dönteni.
– Bekapcsolódik a szakterület kutatási és fejlesztési projektjeibe; a cél elérése érdekében a fejlesztői csoport tagjaival együttműködve mozgósítja elméleti és gyakorlati tudását, képességeit.
– Szakmai közéleti tevékenysége során tapasztalatait megosztja a szakterület művelőivel anélkül, hogy értékrendjét rájuk kényszerítené.
– Képességeihez mérten szerepet vállal a tudományos közéletben.
– Felelősséggel viseltetik a fenntarthatóság, a munkahelyi egészség- és biztonságkultúra, valamint a környezettudatosság iránt.
9. A mesterképzés jellemzői
9.1. Szakmai jellemzők
9.1.1. A szakképzettséghez vezető tudományágak, szakterületek, amelyekből a szak felépül:
– természettudományi alapismeretek (matematika, mechanika, anyagtudományok, hőátvitel, áramlástan, mérés és jelfeldolgozás) 20–35 kredit;
– gazdasági és humán ismeretek (az energetikai gazdaságtan és műanyag hulladék menedzsment; választhatóan: projektmenedzsment, vezetési és szervezési ismeretek, minőségbiztosítás, környezetvédelem, hulladékgazdálkodás és környezettudatosság, energiagazdálkodás, kommunikáció, marketing, jogi és pénzügyi ismeretek) 10–20 kredit;
– épületgépészeti és eljárástechnikai mérnöki ismeretek (alkalmazott hő- és anyagátadás, hűtés és hőtermelés, csőhálózatok hidraulikája, készüléktervezés, környezettechnika, klímatechnika alapjai) 15–35 kredit.
9.1.2. A sajátos kompetenciákat eredményező, a képző intézmény által ajánlott specializáció a képzés egészén belül a diplomamunka készítésével együtt 40–60 kredit.
A választott specializációtól függően az épületgépészeti és eljárástechnikai gépészmérnök az alábbi területeken szerezhet szakspecifikus ismereteket:
– az épületenergetika elméleti kérdései és szerkezeti megoldásai;
– az épületek energetikai tanúsítása és auditálása;
– zárt terek komfortkövetelményei;
– az épületgépészeti rendszerek (fűtés, hűtés, szellőztetés, klimatizálás, energiaellátás, hideg- és használati melegvíz ellátás, csatornázás) kialakításának járatos megoldásai, a rendszerek együttműködése;
– az épületgépészeti rendszerek tervezési, kivitelezési és üzemeltetési módszerei;
– az épületgépészeti rendszerek szabályozásának és irányításának elvei és módszerei;
– az épületgépészeti rendszerek üzemeltetésének elvei, követelményei és módszerei;
– az épületgépészeti rendszerek minőségbiztosításának, diagnosztikájának és karbantartás tervezésének elvei és módszerei;
– speciális technológiai rendszerek, azok gépészeti egységei;
– a technológiai rendszerek gépészeti egységeinek műveleti és szilárdsági méretezési módszerei, a működtetéshez szükséges műszerezés és irányítástechnika;
– a speciális technológiai rendszerek környezetvédelmi, biztonságtechnikai és higiéniai követelményei.
9.2. Idegennyelvi követelmény
A mesterfokozat megszerzéséhez egy államilag elismert, középfokú (B2), komplex típusú nyelvvizsga, vagy ezzel egyenértékű érettségi bizonyítvány vagy oklevél megszerzése szükséges.
9.3. A szakmai gyakorlat követelményei
A szakmai gyakorlat legalább négy hét időtartamú, szakmai gyakorlóhelyen szervezett gyakorlat, melynek további követelményeit a tanterv határozza meg. A szakmai gyakorlat kritériumkövetelmény.
9.4. A 4.2. és 4.3. pontban megadott oklevéllel rendelkezők esetén a mesterképzési képzési ciklusba való belépés minimális feltételei
A mesterképzésbe való belépéshez szükséges minimális kreditek száma 70 kredit az alábbi területekről
– természettudományi ismeretek (matematika, fizika, mechanika, anyagismeret, hő- és áramlástan) területén 20 kredit;
– gazdasági és humán ismeretek (közgazdaságtani és menedzsment ismeretek, környezetvédelem, minőségbiztosítás, munkavédelem, társadalomtudomány) területén 10 kredit;
– szakmai ismeretek [áramlástechnikai gépek, energetikai alapismeretek (energiaátalakító technológiák, villamosenergia-rendszerek, villamos hajtások, berendezések és hálózatok, atomenergetikai ismeretek, környezettechnika, energiaellátás és felhasználás, energiagazdálkodás, létesítmény-energetika, épületüzemeltetés) épületenergetika, elektrotechnika, épületgépészeti kivitelezési ismeretek, épületüzemeltetés, fűtéstechnika, gázellátás, irányítástechnika, kalorikus gépek, klímatechnika, szellőzéstechnika, szenny- és csapadékvíz elvezetés, villamosságtan, vízellátás] területén 40 kredit.
A mesterképzésbe való felvétel feltétele, hogy az alapképzési tanulmányok alapján
– a 4.2. pontban meghatározott alapképzési szakon diplomával rendelkező legalább 40 kredittel (ezen belül matematikából legalább 12, fizikából legalább 5, szakmai ismeretekből legalább 20 kredittel),
– 4.3. pontban meghatározott oklevéllel rendelkező legalább 50 kredittel rendelkezzen.
A mesterképzésben a felsorolt területekről a hiányzó krediteket a felsőoktatási intézmény tanulmányi és vizsgaszabályzatában meghatározottak szerint kell megszerezni.
1. A mesterképzési szak megnevezése: faipari mérnöki (Timber Industry Engineering)
2. A mesterképzési szakon szerezhető végzettségi szint és a szakképzettség oklevélben szereplő megjelölése
– végzettségi szint: mester- (magister, master; rövidítve: MSc-) fokozat
– szakképzettség: okleveles faipari mérnök
– a szakképzettség angol nyelvű megjelölése: Timber Industry Engineer
3. Képzési terület: műszaki
4. A mesterképzésbe történő belépésnél előzményként elfogadott szakok
4.1. Teljes kreditérték beszámításával vehető figyelembe: a faipari mérnöki alapképzési szak.
4.2. A 9.4. pontban meghatározott kreditek teljesítésével elsősorban számításba vehető: a műszaki képzési területről az anyagmérnöki, a gépészmérnöki, a könnyűipari mérnöki, a műszaki menedzser, az ipari termék- és formatervező mérnöki, a mechatronikai mérnöki, villamosmérnöki, az építőmérnöki, a biomérnöki és a természettudomány képzési területről a biológia alapképzési szak.
5. A képzési idő félévekben: 4 félév
6. A mesterfokozat megszerzéséhez összegyűjtendő kreditek száma: 120 kredit
– a szak orientációja: kiegyensúlyozott (40–60 százalék)
– a diplomamunka készítéséhez rendelt kreditérték: 20 kredit
– a szabadon választható tantárgyakhoz rendelhető minimális kreditérték: 6 kredit
7. * A szakképzettség képzési területek egységes osztályozási rendszere szerinti tanulmányi területi besorolása: 543/0722
8. A mesterképzési szak képzési célja és a szakmai kompetenciák
A képzés célja faipari mérnökök képzése, akik képesek az elsődleges és másodlagos faipari rendszerek és folyamatok koncepciójának kidolgozására, modellezésére, majd tervezésére, üzemeltetésére, irányítására és karbantartására, a faipari technológiák és eljárások, új anyagok és gyártástechnológiák kifejlesztésére, energiahatékony és környezettudatos alkalmazására, vezetési, irányítási és szervezési feladatok ellátására, a műszaki fejlesztés, kutatás, tervezés és innováció feladatainak ellátására, hazai, illetve nemzetközi szintű mérnöki projektekhez való kapcsolódásra, azok irányítására. Felkészültek tanulmányaik doktori képzésben történő folytatására.
8.1 Az elsajátítandó szakmai kompetenciák
8.1.1. A faipari mérnök
a) tudása
– Ismeri a faipari mérnöki szakmához kötött természettudományos és műszaki elméletet és gyakorlatot.
– Ismeri a faanyagtudományi, faipari, faépítészeti területeken alkalmazott anyagok, szerkezeti anyagok fontosabb tulajdonságait, alkalmazási területeit.
– Ismeri a műszaki dokumentáció készítésének szabályait.
– Ismeri a vezetéshez kapcsolódó szervezési eszközöket és módszereket, a szakmagyakorláshoz szükséges jogszabályokat.
– Rendelkezik a faipari területhez kapcsolódó méréstechnikai és méréselméleti ismeretekkel.
– Ismeri a faipari területhez kapcsolódó információs és kommunikációs technológiákat.
– Ismeri a számítógépes modellezés és szimuláció eszközeit és módszereit.
b) képességei
– Képes a faipari területen alkalmazott anyagok laboratóriumi vizsgálatára és elemzésére, a vizsgálati eredmények értékelésére és dokumentálására.
– Képes a faipari rendszerek és folyamatok üzemeltetése során gyűjtött információk feldolgozására és rendszerezésére, elemzésére, következtetések levonására.
– Képes eredeti ötletekkel gazdagítani a faipari szakterület tudásbázisát.
– Képes integrált ismeretek alkalmazására a faipari gépek, berendezések és folyamatok, a faiparban alkalmazott anyagok és technológiák, valamint a kapcsolódó elektronika és informatika szakterületeiről.
– Képes rendszerszemléletű, folyamatorientált gondolkodásmód alapján komplex rendszerek globális tervezésére.
– Képes a műszaki, gazdasági, környezeti, és humán erőforrások felhasználásának komplex tervezésére és menedzselésére.
– Képes a faipari rendszerek és folyamatok tervezésében, szervezésében és működtetésében használatos eljárások, modellek, információs technológiák alkalmazására és azok továbbfejlesztésére.
– Képes a faipari rendszerek, technológiák és folyamatok minőségbiztosítására, méréstechnikai és folyamatszabályozási feladatatok megoldására.
c) attitűdje
– A faipari technológiák, termékek tervezése során törekszik a fenntarthatóság és energiahatékonyság követelményeinek érvényesítésére.
– Törekszik szakmailag magas szinten önállóan vagy munkacsoportban megtervezni és végrehajtani a feladatait.
– Törekszik arra, hogy a munkáját a teljes értékteremtési láncot figyelembe véve (az erdőből kikerülő fa alapanyagtól a fatermékek megsemmisítésesig, illetve újrahasznosításáig) rendszerszemléletű és folyamatorientált gondolkodásmód alapján komplex megközelítésben végezze.
– Munkája során vizsgálja a faipari kutatási, fejlesztési és innovációs célok kitűzésének lehetőségét és törekszik azok megvalósítására.
– Nyitottan áll az önművelést, önfejlesztést szolgáló szakmai továbbképzésekhez.
– Elkötelezett a magas színvonalú, minőségi munkavégzés iránt és törekszik e szemléletet munkatársai felé is közvetíteni.
d) autonómiája és felelőssége
– Szakmai problémák megoldása során önállóan és kezdeményezően lép fel.
– Felelősséggel viseltetik a fenntarthatóság és környezettudatosság terén.
– Döntéseit körültekintően, más (elsősorban a jogi, közgazdasági, energetikai és környezetvédelmi, gépészeti, építészeti) szakterületek képviselőivel konzultálva, önállóan hozza, melyekért felelősséget vállal.
– Döntései során figyelemmel van a környezetvédelem, a minőségügy, a fogyasztóvédelem, a termékfelelősség, az egyenlő esélyű hozzáférés elvére és alkalmazására, a munkahelyi egészség és biztonság, a műszaki, gazdasági és jogi szabályozás, valamint a mérnöketika alapvető előírásaira.
– Felelősen használja a fa alapanyagokat, fenntartható erdőgazdálkodásból (ideértve az ültetvényes gazdálkodást is) származó faanyagokkal dolgozik.
9. A mesterképzés jellemzői
9.1. Szakmai jellemzők
9.1.1. A szakképzettséghez vezető tudományágak, szakterületek, amelyekből a szak felépül:
– természettudományi ismeretek 20–35 kredit;
– gazdasági és humán ismeretek 10–20 kredit;
– anyagismeret és gépészeti ismeretek 15–35 kredit;
– tervezési és gyártástechnológiai válaszható ismeretek, a diplomamunka készítésével együtt 40–60 kredit.
9.1.2. A választható (technológia, a faanyagvédelem, a faszerkezettervező) specializációkat is figyelembe véve a korszerű anyagszerkezettan és -technológiák, a fa tartószerkezetek vonatkozásában alkalmazott korszerű mechanikai elemző és tervező eljárások, a faipari gyártechnológia, a gyártásautomatizálás módszerei, a faipari rendszerek minőségbiztosítása, diagnosztikája és karbantartása, a faanyagvédelemmel kapcsolatos korszerű tervezési, kivitelezési, elemzési és értékelési módszerek, a speciális jogszabályi, környezetvédelmi, munkavédelmi, munkabiztonsági előírások szakterületein szerezhető speciális ismeret.
9.2. Idegennyelvi követelmény
A mesterfokozat megszerzéséhez bármely olyan élő idegen nyelvből, amelyen az adott szakmának tudományos szakirodalma van, államilag elismert, középfokú (B2), komplex típusú nyelvvizsga vagy azzal egyenértékű érettségi bizonyítvány, vagy oklevél szükséges.
9.3. A szakmai gyakorlat követelményei
A szakmai gyakorlat legalább négy hét időtartamú, szakmai gyakorlóhelyen szervezett gyakorlat, melynek további követelményeit a tanterv határozza meg.
9.4. A 4.2. pontban megadott oklevéllel rendelkezők esetén a mesterképzési képzési ciklusba való belépés minimális feltételei
A mesterképzésbe való belépéshez szükséges minimális kreditek száma 70 kredit az alábbi területekről:
– természettudományos alapismeretek területéről 20 kredit,
– gazdasági és humán ismeretek területéről 10 kredit,
– szakmai ismeretek területéről 40 kredit.
A mesterképzésbe való felvétel feltétele, hogy a hallgató az alapképzési tanulmányai alapján a felsorolt területeken legalább 40 kredittel rendelkezzen. A mesterképzésben a hiányzó krediteket a felsőoktatási intézmény tanulmányi és vizsgaszabályzatában meghatározottak szerint kell megszerezni.
1. A mesterképzési szak megnevezése: földmérő- és térinformatikai mérnöki (Land Surveying and Geographical Information Systems Engineering)
2. A mesterképzési szakon szerezhető végzettségi szint és a szakképzettség oklevélben szereplő megjelölése
– végzettségi szint: mester- (magister, master; rövidítve: MSc-) fokozat
– szakképzettség: okleveles földmérő- és térinformatikai mérnök
– a szakképzettség angol nyelvű megjelölése: Land Surveying and Geoinformatical Engineer
3. Képzési terület: műszaki
4. A mesterképzésbe történő belépésnél előzményként elfogadott szakok
4.1. Teljes kreditérték beszámításával vehető figyelembe: az építőmérnöki alapképzési szak.
4.2. A 9.3. pontban meghatározott kreditek teljesítésével vehetők figyelembe továbbá: azok az alapképzési és mesterképzési szakok, illetve a felsőoktatásról szóló 1993. évi LXXX. törvény szerinti szakok, amelyeket a kredit megállapításának alapjául szolgáló ismeretek összevetése alapján a felsőoktatási intézmény kreditátviteli bizottsága elfogad.
5. A képzési idő félévekben: 3 félév
6. A mesterfokozat megszerzéséhez összegyűjtendő kreditek száma: 90 kredit
– a szak orientációja: kiegyensúlyozott (40–60 százalék)
– a diplomamunka készítéséhez rendelt kreditérték: 20 kredit
– a szabadon választható tantárgyakhoz rendelhető minimális kreditérték: 5 kredit
7. * A szakképzettség képzési területek egységes osztályozási rendszere szerinti tanulmányi területi besorolása: 582/0732
8. A mesterképzési szak képzési célja és a szakmai kompetenciák
A képzés célja földmérő- és térinformatikai mérnökök képzése, akik megfelelő gyakorlat után képesek az építőmérnöki létesítményekkel kapcsolatos földmérő- és térinformatikai mérnöki feladatok, valamint műszaki fejlesztési, kutatási, irányítási, projektmenedzseri feladatok önálló ellátására, továbbá bonyolult és speciális mérnöki létesítmények geodéziai feladatainak, valamint egyéb földmérési, térképészeti, térinformatikai feladatok tervezésére és szakértésére. Felkészültek tanulmányaik doktori képzésben történő folytatására.
8.1. Az elsajátítandó szakmai kompetenciák
8.1.1. A földmérő- és térinformatikai mérnök
a) tudása
– Ismeri a földmérő és térinformatika szakterület műveléséhez szükséges általános matematikai és természettudományi elveket, szabályokat, összefüggéseket, eljárásokat.
– Rendelkezik a tervezési, építési, fenntartási, üzemeltetési, vállalkozási és szakhatósági feladatok ellátásához szükséges alapvető ismeretekkel az építőmérnöki szakma teljes területén, különös tekintettel a földmérési és térinformatikai feladatokra.
– Ismeri a földmérő- és térinformatikai mérnöki szakterület alapvető jelentőségű elméleteit, összefüggéseit, ezek terminológiáját.
– Ismeri a helymeghatározási módszerek eljárásait, ezek elméleti hátterét, alkalmazási korlátait.
– Ismeri a térbeli adatgyűjtési és távérzékelési módszerek eljárásait, ezek elméleti hátterét, alkalmazási korlátait.
– Ismeri a vezetéshez kapcsolódó alapvető szervezési és motivációs eszközöket és módszereket.
– Ismeri a szakmagyakorláshoz szükséges jogszabályokat.
– Ismeri és érti az építőmérnöki (elsősorban a földmérő és térinformatikai mérnöki) területhez kapcsolódó információs és kommunikációs technológiákat.
– Ismeri és érti a műszaki szakterülethez kapcsolódó és a szakmagyakorlás szempontjából fontos más területek, elsősorban a környezetvédelmi, minőségbiztosítási, jogi, közgazdasági és gazdálkodási szakterületek terminológiáját, alapjait és szempontjait.
b) képességei
– Képes a földmérés és térinformatika területén felmerülő problémák felismerésére, megértésére, szakértői vélemény megfogalmazására, következtetések levonására, megoldási stratégiák kidolgozására.
– Képes a földmérésben és térinformatikában használatos eljárások, modellek, információs technológiák innovatív alkalmazására és azok továbbfejlesztésére.
– Képes a matematikai ismeretek alkotó jellegű integrálására a földmérési és térinformatikai jellegű problémák megoldásában.
– Képes önművelésre, önfejlesztésre, a saját tudás magasabb szintre emelésére, a földmérés és térinformatika témakörében további szakismeretek elsajátítására.
– Képes építési, fenntartási, üzemeltetési, vállalkozási és szakhatósági feladatok koordinálására és irányítására a földmérés, a földügy, a térképészet és térinformatika területen.
– Képes arra, hogy szakterületén anyanyelvén és legalább egy idegen nyelven publikációs tevékenységet és tárgyalásokat folytasson.
– Képes angol nyelvű földmérési és térinformatikai dokumentáció megértésére.
– Képes eredeti ötletekkel gazdagítani a földmérő- és térinformatikai mérnöki szakterületet.
– Képes integrált ismeretek alkalmazására, multidiszciplináris problémák megoldásában való közreműködésre a földmérési és térinformatikai feladatokhoz kapcsolódóan.
– Képes a műszaki, gazdasági, környezeti, és humán erőforrások felhasználásának komplex tervezésére és menedzselésére.
c) attitűdje
– Elkötelezett a magas színvonalú munkavégzés iránt, és törekszik e szemléletet munkatársai felé is közvetíteni.
– Nyitott arra, hogy feladatait önállóan, de a feladatban közreműködőkkel összhangban végezze el.
– Törekszik arra, hogy feladatait komplex megközelítésben végezze el.
– Nyitott az önművelésre és önfejlesztésre.
– Nyitott a földmérés és térinformatika korszerű és innovatív módszereinek, eljárásainak és technológiáinak alkalmazására.
– Nyitott arra, hogy szaktudását és látókörét folyamatosan szélesítse szakmai továbbképzések keretében is.
– Munkája során vizsgálja a kutatási, fejlesztési és innovációs célok kitűzésének lehetőségét és törekszik azok megvalósítására.
– Törekszik a fenntarthatóság és energiahatékonyság követelményeinek érvényesítésére.
– Munkája során figyelemmel van a környezetvédelem, a minőségügy, az egyenlő esélyű hozzáférés elvére és alkalmazására, a munkahelyi egészség és biztonság, valamint a mérnöketika alapelveire.
d) autonómiája és felelőssége
– Önállóan hoz szakmai döntéseket tervezési, építési, fenntartási, üzemeltetési, vállalkozási és szakhatósági feladatokban a földmérés és térinformatika területen.
– Kezdeményező szerepet vállal a földmérő- és térinformatikai mérnöki problémák megoldásában.
– Figyelemmel kíséri a szakterülettel kapcsolatos jogszabályi, technikai, technológiai és adminisztrációs változásokat.
– Megszerzett tudását és tapasztalatait formális és informális információátadási formákban megosztja szakterülete művelőivel.
– Vállalja a felelősséget döntéseiért és az irányítása alatt zajló részfolyamatokért.
– Munkatársait és beosztottjait felelős és etikus szakmagyakorlásra ösztönzi.
9. A mesterképzés jellemzői
9.1. Szakmai jellemzők
9.1.1. A szakképzettséghez vezető tudományágak, szakterületek, amelyekből a szak felépül:
– természettudományi és matematikai ismeretek 10–20 kredit;
– gazdasági és humán ismeret 7–13 kredit;
– földmérő- és térinformatikai mérnöki szakmai ismeretek 15–25 kredit.
9.1.2. A választható specializációkat is figyelembe véve a földmérő- és térinformatikai mérnöki szakma igényeinek megfelelő szakterületekről szerezhető speciális ismeret.
A választható ismeretek minimális kreditértéke a diplomamunka készítésével együtt 35–55 kredit.
9.2. Idegennyelvi követelmény
A mesterfokozat megszerzéséhez államilag elismert, középfokú (B2), komplex típusú nyelvvizsga, vagy ezzel egyenértékű érettségi bizonyítvány vagy oklevél szükséges bármely olyan élő idegen nyelvből azzal a megkötéssel, hogy amennyiben ez a nyelv az angoltól eltérő, akkor angol nyelvből legalább alapfokú (B1) komplex típusú államilag elismert nyelvvizsgával is kell rendelkezni.
9.3. A 4.2. pontban megadott oklevéllel rendelkezők esetén a mesterképzési képzési ciklusba való belépés minimális feltételei
A mesterképzésbe való felvétel feltétele, hogy a hallgató az alapképzési tanulmányai alapján legalább 50 kredittel rendelkezzen az alábbiak szerinti 80 kreditből:
– természettudományi és matematikai ismeretek (matematika, fizika, geofizika) területéről 25 kredit;
– gazdasági és humán ismeretek (közgazdaságtan, jogi ismeretek) területéről 10 kredit;
– általános építőmérnöki szakmai ismeretek (geológia, építőanyagok, talajmechanika, földművek, alapozás, acélszerkezetek, vasbetonszerkezetek, magasépítéstan, utak, vasutak, környezetmérnöki alapismeretek, közművek, hidraulika, hidrológia, vízépítés, vízgazdálkodás, geodézia, geoinformatika) területéről 15 kredit;
– földmérő és térinformatikai szakmai ismeretek (vetülettan, geodéziai alaphálózatok, felsőgeodézia, globális helymeghatározás, kiegyenlítő számítások, fotogrammetria, távérzékelés, topográfia, kartográfia, építésirányítás, mozgásvizsgálatok, mérnöki létesítmények geodéziája, térinformatikai elemzések, térinformatikai adatrendszerek) területéről 30 kredit.
A mesterképzésben a felsorolt területekről a hiányzó krediteket a felsőoktatási intézmény tanulmányi és vizsgaszabályzatában meghatározottak szerint kell megszerezni.
1. A mesterképzési szak megnevezése: földtudományi mérnöki (Earth Sciences Engineering)
2. A mesterképzési szakon szerezhető végzettségi szint és a szakképzettség oklevélben szereplő megjelölése
– végzettségi szint: mester- (magister, master; rövidítve: MSc-) fokozat
– szakképzettség: okleveles földtudományi mérnök
– a szakképzettség angol nyelvű megjelölése: Earth Sciences Engineer
– választható specializációk: geológia, geofizika, geoinformatika
3. Képzési terület: műszaki
4. A mesterképzésbe történő belépésnél előzményként elfogadott szakok
4.1. Teljes kreditérték beszámításával vehető figyelembe: a műszaki földtudományi alapképzési szak.
4.2. A 9.5. pontban meghatározott kreditek teljesítésével elsősorban számításba vehető: a földtudományi, a környezettan, a környezetmérnöki, a földrajz és az építőmérnöki alapképzési szak.
5. A képzési idő félévekben: 4 félév
6. A mesterfokozat megszerzéséhez összegyűjtendő kreditek száma: 120 kredit
– a szak orientációja: kiegyensúlyozott (40–60 százalék)
– a diplomamunka készítéséhez rendelt kreditérték: 30 kredit
– a szabadon választható tantárgyakhoz rendelhető minimális kreditérték: 6 kredit
7. * A szakképzettség képzési területek egységes osztályozási rendszere szerinti tanulmányi területi besorolása: 443/0532
8. A mesterképzési szak képzési célja és a szakmai kompetenciák
A képzés célja földtudományi mérnökök képzése, akik rendelkeznek a földtani közeg, az ásványi nyersanyagok kutatásához, az azokkal való gazdálkodáshoz, valamint a környezetvizsgálatok elvégzéséhez, környezetszennyezések lehatárolásához szükséges földtani és geofizikai ismeretekkel, s az e feladatokhoz kapcsolódó mérnöki módszerek magas szintű ismeretével. Képesek továbbá a nyersanyagkutatások tervezésére, irányítására és új kutatómódszerek kifejlesztésére. A megszerzett magas szintű gyakorlati, továbbá elméleti ismereteik birtokában alkalmasak a szakterület kutatás-fejlesztési feladatainak végzésére és irányítására, valamint a tudományos kutatásokba való bekapcsolódásra. Szakmai gyakorlat után alkalmasak jogszabályban, illetve a mérnöki kamarai szabályok által meghatározott tervezői, vezető tervezői jogosultságra, szakértői jogosultságra a megfelelő mérnöki szakterületen. Felkészültek tanulmányaik doktori képzésben történő folytatására.
8.1. Az elsajátítandó szakmai kompetenciák
8.1.1. A földtudományi mérnök
a) tudása
– Érti a földtudományi mérnöki (geológus-mérnöki, geofizikus-mérnöki, geoinformatikus- mérnöki) szakterületek műveléséhez szükséges általános és specifikus elméletekkel leírt folyamatokat, ezek belső összefüggéseit, illetve a folyamatokra épülő tervezési és értelmezési eljárásokat.
– Biztos tudással rendelkezik a földtudományi mérnöki szakterületek magas szintű műveléséhez szükséges speciális műszaki és természettudományi ismeretkörökben, többek között a numerikus módszerek, műszaki fizika területén, illetve ezek összefüggéseiben.
– Ismeretei alapján átlátja a nyersanyag-kitermelő ágazat felépítését, az ásványi nyersanyagok kitermelésére és előkészítésére alkalmazott technológiákat, illetve a geokörnyezeti feladatok körét, ezek külső társadalmi-gazdasági környezetét és szabályozási rendszerét.
– Behatóan ismeri és érti a földtudományi mérnöki feladatokhoz alkalmazott legjobb gyakorlatokat és azokat a távlati fejlesztési irányokat, amelyek a szakterületen középtávon várhatók.
– Ismeri a földtudományi szakterületeken alkalmazott legjobb elérhető gyakorlatok problémamegoldási (kutatás-tervezési és vezetési) technikáit.
– Alkalmazói szinten ismeri a számítógépes tervezés és elemzés térinformatikai módszereit és a geoinformatikai rendszereket.
– Részleteiben ismeri a természeti erőforrások felkutatására alkalmas földtani és geofizikai módszereket.
– Jól megalapozott ismeretekkel rendelkezik az ásványi nyersanyagtelepek feltárásának módszereiről.
– Részletes ismeretekkel és biztos alkalmazási gyakorlattal rendelkezik a műszaki földtudományi szakterületek ismeretszerzési és adatgyűjtési módszereiről, ezek műszeres méréstechnikai és informatikai adatfeldolgozási eljárásairól.
– Jól megalapozott ismeretekkel rendelkezik a földtudományi mérnöki szakterületekhez kapcsolódó jogi, közgazdasági, közigazgatási, biztonságtechnikai, munka- és tűzvédelmi, információtechnológiai, környezetvédelmi szakterületekről.
b) * képességei
– Képes a műszaki földtudományi szakterületeken belül az általános és specifikus alap- és alkalmazott tudományi elméletek alkalmazására, ezek rendszerbe foglalására, önálló mérnöki feladatok (elsősorban komplex földtani előtervezés, kutatásokat összefoglaló zárójelentés, környezeti terhelhetőségi és hatásvizsgálatok földtani-geofizikai részei) megoldására.
– Ismereteit hitelesen képes közvetíteni prezentációk, írásos dokumentumok elkészítésével magyarul vagy idegen nyelven.
– A műszaki földtudományi ismereteket leíró elméletek és terminológia innovatív alkalmazásával képes komplex tervezői, kivitelezői, ellenőrzési, hatósági engedélyezői feladatok ellátására (földtani-geofizikai kutatási tervek a természeti erőforrások kutatásában, környezetföldtani állapot felvétele).
– Képes a műszaki földtudományi feladatokhoz kapcsolt társtudományi és szakterületi jogi és közgazdasági ismeretek és tevékenység áttekintésére, a kapcsolódások optimalizálására.
– Képes a műszaki földtudományi feladatokra alapozott, illetve ezeket magába építő nagyobb és összetettebb tevékenységek (különösen bányászati, környezettechnológiai beruházások, üzemeltetés) keretén belül a kapcsolódó szakterületekkel való aktív együttműködésre, illetve ilyen együttműködés megszervezésére, irányítására és felügyeletére.
– Korszerű ismeretszerzési és adatgyűjtési módszereket alkalmaz.
– Elméletben és gyakorlatban képes ezek felhasználásával innovatív készséget igénylő műszaki problémák megoldására (különös tekintettel a terepi, felszíni, a földalatti adatgyűjtésre, mérések elvégzésére, és ezek innovatív képességet igénylő feldolgozására és értelmezésére).
– Képes a nyersanyagkutatási és -termelési adatok feldolgozására és geoinformatikai adatbázisokba (rendszerekbe) való szervezésére.
– Képes a földtani szerkezetek szakszerű megkutatására és feltárására, ezen kutatási fázisok megtervezésére.
– Képes az ásványvagyon mennyiségi és minőségi számbavételére, gazdaságossági kiértékelésére, koncessziós pályázati anyagok összeállítására, valamint ilyen típusú jelentések véleményezésére.
– Képes az ásványi nyersanyag kitermelése (tervezés, beruházás, üzemeltetés, bezárás) során felmerülő földtani-geofizikai jellegű feladatok megoldásában való közreműködésre és a megoldási lehetőségek elemzésére.
– Képes áttekinteni a nyersanyag-kitermelő ágazat felépítését, az ásványi nyersanyagok kitermelésére és előkészítésére alkalmazott technológiákat, illetve a geokörnyezeti feladatok körét, ezek külső társadalmi-gazdasági környezetét és szabályozási rendszerét.
– Képes a műszaki földtudományi feladatokra alapozott, illetve ezeket magába építő nagyobb és összetettebb tevékenységek keretén belül a kapcsolódó szakterületekkel megszervezni az együttműködést, és irányítani a (munka)csoportot.
c) attitűdje
– Nyitott és fogékony a műszaki földtudományi szakterületeken zajló szakmai és technológiai módszertani fejlesztések megismerésére, elfogadására, kezelésük elsajátítására, fejlesztésükben való közreműködésére.
– Innovatív készségét és ismereteit aktívan alkalmazza a földtudományi mérnöki szakterületeken felmerült szakmai problémák megoldásában.
– Felvállalja és tevékenységével meggyőzően igazolja, hogy ismeri és betartja a szakmai és etikai értékrendet.
– Hivatástudata, szakmai szolidaritása elmélyült.
– Tiszteletben tartja és tevékenységében követi a munka- és szakmai kultúra etikai elveit, írott szabályait, és képes ezek betartására kisebb munkacsoportok irányítása során is.
– Munkája során a biztonsági egészségvédelmi, környezetvédelmi, illetve a minőségbiztosítási és ellenőrzési (SHE, illetve a QA/QC) követelményrendszereket betartja és betartatja.
– Megfelelő motivációval rendelkezik a gyakran változó munka-, földrajzi és kulturális körülmények közötti tevékenységek végzésére.
d) autonómiája és felelőssége
– Munkáját – a kapott stratégiai iránymutatás és külső környezeti követelmények beható ismeretében – önállóan képes megtervezni, illetve alkalmas munkacsoportok irányítására is.
– Felelősséget vállal és elszámoltatható az irányítása alatt végzett munkafolyamatokért, az ezekben dolgozó munkatársakért.
– Döntéseit körültekintően, más szakterületek (elsősorban jogi, közgazdasági, és környezetvédelmi) képviselőivel konzultálva, önállóan hozza, melyekért felelősséget vállal.
– Konstruktív csapatmunka mellett a rábízott működési területen szakmai döntésekre képes, autonóm szakember.
– Elkötelezett a fenntartható természeti erőforrás gazdálkodás gyakorlata, a munkahelyi egészségvédelem és biztonság elvei mellett
9. A mesterképzés jellemzői
9.1. Szakmai jellemzők
9.1.1. A szakképzettséghez vezető tudományágak, szakterületek, amelyekből a szak felépül:
– műszaki és természettudományi ismeretek 8–14 kredit;
– földtudományi ismeretek 12–16 kredit;
– műszaki földtudományi, környezet-földtudományi ismeretek 8–12 kredit;
– teleptani ismeretek 4–12 kredit;
– földtani kutatómódszerek 2–10 kredit;
– geofizikai kutatómódszerek 4- 20 kredit;
– földtani és geofizikai adat- és információ feldolgozás és modellezés 4–20 kredit;
– földtani és geofizikai kutatások tervezése 6–10 kredit;
– gazdasági és humán ismeretek 8–12 kredit.
9.1.2. A választható specializációkat is figyelembe véve a sajátos kompetenciákat eredményező szakmai területek kreditaránya a diplomamunka készítésével együtt 40–60 kredit az alábbiak szerint:
– geológia: regionális és történeti földtan 3–6 kredit,
teleptani ismeretek 6–10 kredit,
földtani kutatómódszerek 6–10 kredit,
környezetföldtani ismeretek 3–5 kredit;
– geofizika: a geofizika fizikai és matematikai alapjai 3–6 kredit;
geofizikai kutatómódszerek 6–10 kredit,
geofizikai adatfeldolgozás 3–5 kredit,
mérnök- és környezetgeofizika 5–8 kredit;
– geoinformatika: általános informatika 8–14 kredit,
geoinformáció-feldolgozás 5–8 kredit,
geoinformatika 4–6 kredit.
9.2. Idegennyelvi követelmény
A mesterfokozat megszerzéséhez egy élő idegen nyelvből államilag elismert, középfokú (B2), komplex típusú nyelvvizsga vagy azzal egyenértékű érettségi bizonyítvány vagy oklevél szükséges.
9.3. A szakmai gyakorlat követelményei
A szakmai gyakorlat legalább négy hét időtartamú, szakmai gyakorlóhelyen szervezett gyakorlat, melynek további követelményeit a tanterv határozza meg. A szakmai gyakorlat kritériumkövetelmény.
9.4. A képzést megkülönböztető speciális jegyek
A szak angol nyelvű indítása esetében a képzésbe való felvétel feltétele angol nyelvből legalább államilag elismert középfokú (B2), komplex típusú nyelvvizsga vagy ezzel egyenértékű érettségi bizonyítvány vagy oklevél.
9.5. A 4.2. pontban megadott oklevéllel rendelkezők esetén a mesterképzési képzési ciklusba való belépés minimális feltételei
A mesterképzésbe való belépéshez szükséges minimális kreditek száma 80 kredit az alábbi területekről:
– természettudományos alapozó ismeretek (matematika, fizika, kémia, informatika, környezettan, környezetvédelem) területéről 20 kredit,
– mérnöki alapozó ismeretek (műszaki ábrázolás, áramlástan, anyagismeret, mechanika, fúrási ismeretek) területén 10 kredit,
– földtudományi ismeretek (ásványtan, kőzettan, földtan, geofizika, geokémia, geodézia és térinformatika, nyersanyagkutatás, vízföldtani és mérnökgeológiai ismeretek, rezervoármechanika, geomechanika) területéről 40 kredit,
– gazdasági és humán ismeretek (közgazdaságtan, vállalkozás-gazdaságtan, menedzsment, szociológia, jogi alapismeretek, európai uniós ismeretek, szakterületi jog és gazdálkodás) területéről 10 kredit.
A mesterképzésbe való felvétel feltétele, hogy a hallgató az alapképzési tanulmányai alapján a felsorolt területeken legalább 55 kredittel rendelkezzen. A mesterképzésben a hiányzó krediteket a felsőoktatási intézmény tanulmányi és vizsgaszabályzatában meghatározottak szerint kell megszerezni.
1. A mesterképzési szak megnevezése: gépészeti modellezés (Mechanical Engineering Modelling)
2. A mesterképzési szakon szerezhető végzettségi szint és a szakképzettség oklevélben szereplő megjelölése
– végzettségi szint: mester- (magister, master; rövidítve: MSc-) fokozat
– szakképzettség: okleveles gépészeti modellező mérnök
– a szakképzettség angol nyelvű megjelölése: Mechanical Modelling Engineer
3. Képzési terület: műszaki
4. A mesterképzésbe történő belépésnél előzményként elfogadott szakok
4.1. Teljes kreditérték beszámításával vehető figyelembe: a gépészmérnöki, a mechatronikai, a közlekedésmérnöki alapképzési szak.
4.2. A 9.4. pontban meghatározott kreditek teljesítésével elsősorban számításba vehető: a műszaki képzési területről az építőmérnöki, a vegyészmérnöki, a biomérnöki, a villamosmérnöki, az ipari termék- és formatervező mérnöki, a műszaki menedzser, biztonságtechnikai mérnöki, a had- és biztonságtechnikai mérnöki, a könnyűipari mérnöki, az energetikai mérnöki, a környezetmérnöki, az agrár képzési területről a mezőgazdasági és élelmiszer-ipari gépészmérnöki, a természettudomány képzési területről a matematika, a fizika az informatika képzési területről a mérnökinformatikus alapképzési szak.
4.3. A 9.4. pontban meghatározott kreditek teljesítésével vehetők figyelembe továbbá: azok az alapképzési és mesterképzési szakok, illetve a felsőoktatásról szóló 1993. évi LXXX. törvény szerinti szakok, amelyeket a kredit megállapításának alapjául szolgáló ismeretek összevetése alapján a felsőoktatási intézmény kreditátviteli bizottsága elfogad.
5. A képzési idő félévekben: 4 félév
6. A mesterfokozat megszerzéséhez összegyűjtendő kreditek száma: 120 kredit
– a szak orientációja: kiegyensúlyozott (40–60 százalék)
– a diplomamunka készítéséhez rendelt kreditérték: 30 kredit
– a szabadon választható tantárgyakhoz rendelhető minimális kreditérték: 6 kredit
7. * A szakképzettség képzési területek egységes osztályozási rendszer szerinti tanulmányi területi besorolása: 521/0715
8. A mesterképzési szak képzési célja és a szakmai kompetenciák
A képzés célja gépészeti modellező mérnökök képzése, akik képesek alkalmazni a különböző gépészeti területeken felmerülő műszaki feladatok igényes modellezésen alapuló megoldásának elméleti hátterét, numerikus és kísérleti módszereit, amelyek kezelése a mechanika, az áramlástan, a termodinamika és az elektronika alapján lehetséges. Képesek az olyan gyakorlati feladatok megoldására, amelyek kiemelten igénylik az időben változó folyamatok modellezésének és a modellek matematikai kezelésének ismeretét. Felkészültek a vezetői feladatok ellátására, a gépészmérnöki kutatási-fejlesztési feladatok megoldásában való alkotó részvételre, a nemzetközi ipari kutatási-fejlesztési irányok felismerésére és kijelölésére, az azokban való nemzetközi együttműködésre, továbbá a tanulmányaik doktori képzésben történő folytatására.
8.1. Az elsajátítandó szakmai kompetenciák
8.1.1. A gépészeti modellező mérnök
a) tudása
– Rendelkezik megfelelő elméleti és gyakorlati felkészültséggel, valamint módszertani ismeretekkel az összetett gépészeti rendszerek és folyamatok tervezéséhez, gyártásához, modellezéséhez, üzemeltetéséhez és irányításához.
– Ismeri a gépészmérnöki kutató-fejlesztő munkában meghatározó természettudományi (matematikai, mechanikai, áramlástani, hőtani és elektronikai) elméleteket és számítási módszereket.
– Ismeri a korszerű kísérleti és a numerikus módszerekre támaszkodó modellezési technikákat.
– Ismeri a gépek és gépészeti rendszerek időben változó folyamatainak modellezését, a folyamatok analízisét.
– Ismeri a rendszerszemléletű gazdasági és menedzsment tevékenységhez kapcsolódó feladatokat, azok megoldásához szükséges elveket, eszközöket és módszereket.
– Ismeri a kutatási, fejlesztési feladatok szervezését, irányítását, alapvető kommunikációt, idegen nyelven is.
– Ismeri a kutatáshoz vagy tudományos munkához szükséges, széles körben alkalmazható problémamegoldó technikákat.
– Ismeri a környezetvédelem, a minőségügy, a fogyasztóvédelem, a termékfelelősség, a munkahelyi egészség és biztonság, a műszaki és gazdasági jogi szabályozás, valamint a mérnöketika alapvető előírásait.
– Ismeri a globális társadalmi és gazdasági folyamatok gépészmérnöki vonatkozásait.
b) képességei
– Képes a megszerzett tudás alkalmazására és gyakorlati hasznosítására, a problémamegoldó technikák felhasználására.
– Képes az új tudományos eredmények megismertetésére és alkalmazására.
– Képes a lehetőségek szerint helytálló bírálat vagy vélemény megfogalmazására, döntéshozásra, következtetések levonására.
– Képes a megoldandó problémák megértésére és megoldására, eredeti ötletek felvetésére.
– Képes szakmailag magas szinten önállóan megtervezni és végrehajtani feladatokat.
– Képes önművelésre, önfejlesztésre, a saját tudás magasabb szintre emelésére.
– Képes a műszaki, gazdasági, humánerőforrások kezelésének komplex szemléletére.
– Képes a gépészeti tervezés, illetve technológia területén a megfelelő modellezési módszerek kiválasztására, alkalmazására és továbbfejlesztésére.
– Képes rendszerszemléletű, folyamatorientált gondolkodásmód alapján komplex kutatási-fejlesztési feladatok meghatározására, azok megoldására, vezetésére.
– Felkészült, hogy szakterületén anyanyelvén és legalább egy idegen nyelven publikációs, prezentációs tevékenységet és tárgyalásokat folytasson.
– Képes integrált ismeretek alkalmazására a gépészmérnöki munkában a mechanika, a hőtan, az áramlástan, az elektronika és az informatika szakterületeiről.
– Képes a kreatív problémakezelésre és összetett feladatok rugalmas megoldására, továbbá az élethosszig tartó tanulásra.
c) attitűdje
– Törekszik a fenntarthatóság, a gazdaságosság és az energiahatékonyság követelményeinek érvényesítésére.
– Törekszik szakmailag magas szinten önállóan vagy munkacsoportban megtervezni és végrehajtani a feladatait.
– Törekszik arra, hogy a munkáját rendszerszemléletű és folyamatorientált gondolkodásmód alapján komplex megközelítésben végezze.
– Munkája során vizsgálja a kutatási, fejlesztési és innovációs célok kitűzésének lehetőségét és törekszik azok megvalósítására.
– Nyitottan áll az önművelést, az önfejlesztést szolgáló szakmai továbbképzésekhez.
– Elkötelezett a magas színvonalú, minőségi munkavégzés iránt és törekszik e szemléletet munkatársai felé is közvetíteni.
– Nyitott és fogékony a gépészeti modellezéssel kapcsolatos új, korszerű és innovatív eljárások, módszerek alkalmazására.
– A megszerzett modellezési ismeretei alkalmazásával törekszik a megfigyelhető jelenségek minél alaposabb megismerésére, törvényszerűségeinek leírására, megmagyarázására.
– Törekszik a gépészeti modellezés szakterületen alkalmazott legjobb gyakorlatok, új szakmai ismeretek, módszerek megismerésére.
– Tudományos kutatásait, a matematika alkalmazásait az etikai normák figyelembevételével végzi.
– Törekszik arra, hogy önképzése a gépészeti modellezés, valamint ezen belül a munkavégzéséhez kapcsolódó egyéb szakterületeken folyamatos és szakmai céljaival megegyező legyen.
– Nyitott és fogékony az ökológiai gazdálkodással, egészségtudatossággal kapcsolatos új, korszerű és innovatív eljárások, módszerek alkalmazására.
– Elkötelezett a sokszínűség és az értékalapúság mellett.
– Elkötelezett a gépészeti terület újabb ismeretekkel, tudományos eredményekkel való gyarapítására.
d) autonómiája és felelőssége
– Szakmai problémák megoldása során önállóan és kezdeményezően lép fel.
– Képes felelősséget vállalni kisebb vagy nagyobb csoport szakmai munkájának irányításáért.
– Felelősséggel viseltetik a fenntarthatóság és környezettudatosság terén.
– Döntéseit körültekintően, más (elsősorban jogi, közgazdasági, energetikai és környezetvédelmi) szakterületek képviselőivel konzultálva, önállóan hozza, melyekért felelősséget vállal.
– Döntései során figyelemmel van a környezetvédelem, a minőségügy, a fogyasztóvédelem, a termékfelelősség, az egyenlő esélyű hozzáférés elvére és alkalmazására, a munkahelyi egészség és biztonság, a műszaki, gazdasági és jogi szabályozás, valamint a mérnöketika alapvető előírásaira.
– Felelősséget vállal a szakvéleményében közölt megállapításokért és szakmai döntéseiért, az általa, illetve irányítása alatt végzett munkafolyamatokért.
– Felelősséggel viseltetik a fenntarthatóság, a munkahelyi egészség- és biztonságkultúra, valamint a környezettudatosság iránt.
– Szakmai feladatok megoldása során önállóan választja ki és alkalmazza a releváns problémamegoldási módszereket.
– A képesítést megszerző nagyfokú önállósággal és felelősségvállalással tud végrehajtani gépészmérnöki modellezés témakörébe tartozó tevékenységeket.
– Bekapcsolódik gépészmérnöki modellezési témájú kutatási és fejlesztési projektekbe, a projektcsoportban a cél elérése érdekében autonóm módon, a csoport többi tagjával együttműködve mozgósítja elméleti és gyakorlati tudását, képességeit.
9. A mesterképzés jellemzői
9.1. Szakmai jellemzők
9.1.1. A szakképzettséghez vezető tudományágak, szakterületek, amelyekből a szak felépül:
– természettudományi ismeretek (matematika, mechanika, anyagtudományok, hő- és áramlástan, elektronika, szabályozáselmélet, fizika) 20–35 kredit;
– gazdasági és humán ismeretek (projektmenedzsment, vezetési és szervezési ismeretek, jogi és pénzügyi ismeretek) 10–20 kredit;
– gépészeti modellező mérnöki ismeretek (rendszerek analízise, tervezéselmélet és
– módszertan, folyamatirányítás és modellezés, anyag- és gyártástechnológia, méréselmélet- és technika, csoportmunka) 15–35 kredit.
9.1.2. Sajátos kompetenciákat eredményező, a képző intézmény által ajánlott specializáció a képzés egészén belül a diplomamunka készítésével együtt 40–60 kredit.
A kötelezően választható ismeretkörök a következők lehetnek: alkalmazott mechanika, anyag- és hegesztéstechnológia, áramlástechnika, gyártástechnológia és gyártórendszerek, géptervezés és szerkezetanalízis, hőerőgépek és berendezések.
9.2. Idegennyelvi követelmény
A mesterfokozat megszerzéséhez angol nyelvből középfokú (B2), komplex típusú nyelvvizsga vagy azzal egyenértékű érettségi bizonyítvány vagy oklevél szükséges.
9.3. A szakmai gyakorlat követelményei
A szakmai gyakorlat legalább hat hét időtartamú, szakmai gyakorlóhelyen szervezett gyakorlat, melynek további követelményeit a tanterv határozza meg. A szakmai gyakorlat kritériumkövetelmény.
9.4. A 4.2. és 4.3. pontban megadott oklevéllel rendelkezők esetén a mesterképzési képzési ciklusba való belépés minimális feltételei
A mesterképzésbe való felvétel feltétele, hogy az alapképzési tanulmányai alapján
– a 4.2. pontban meghatározott alapképzési szakon diplomával jelentkező legalább 40 kredittel (ezen belül matematikából legalább 12, fizikából legalább 5, szakmai ismeretekből legalább 20 kredittel),
– 4.3. pontban meghatározott alapképzési oklevéllel jelentkező legalább 50 kredittel rendelkezzen az alábbiak szerinti 70 kreditekből:
– természettudományos alapismeretek (matematika, fizika, mechanika, anyagismeret, hő- és áramlástan) területéről 20 kredit;
– gazdasági és humán ismeretek (közgazdaságtani és menedzsmentismeretek, környezetvédelem, minőségbiztosítás, munkavédelem, társadalomtudomány) területéről 10 kredit;
– szakmai ismeretek (általános műszaki ismeretek, gép- és terméktervezés, szerkezettan, anyagtudomány és -technológia, információtechnológia, méréstechnika és jelfeldolgozás, irányítástechnika, biztonságtechnika, energotechnológiai gépek és folyamatok, gyártástechnológia, gyártásautomatizálás, minőségbiztosítás, logisztika, járművek és mobil gépek, vegy- és környezetipari folyamatok, elektrotechnika és villamosságtan) területéről 40 kredit.
A mesterképzésben a felsorolt területekről a hiányzó krediteket a felsőoktatási intézmény tanulmányi és vizsgaszabályzatában meghatározottak szerint kell megszerezni.
1. A mesterképzési szak megnevezése: gépészmérnöki (Mechanical Engineering)
2. A mesterképzési szakon szerezhető végzettségi szint és a szakképzettség oklevélben szereplő megjelölése
– végzettségi szint: mester- (magister, master; rövidítve: MSc-) fokozat
– szakképzettség: okleveles gépészmérnök
– a szakképzettség angol nyelvű megjelölése: Mechanical Engineer
3. Képzési terület: műszaki
4. A mesterképzésbe történő belépésnél előzményként elfogadott szakok
4.1. Teljes kreditérték beszámításával vehető figyelembe: a gépészmérnöki alapképzési szak.
4.2. A 9.4. pontban meghatározott kreditek teljesítésével elsősorban számításba vehető: a műszaki képzési területről az anyagmérnöki, a biztonságtechnikai mérnöki, a had- és biztonságtechnikai mérnöki, a könnyűipari mérnöki, az építőmérnöki, a műszaki földtudományi, a műszaki menedzser, a vegyészmérnöki, a környezetmérnöki, az energetikai mérnöki, az ipari termék- és formatervező mérnöki, a közlekedésmérnöki, a járműmérnöki, a mechatronikai mérnöki és a villamosmérnöki, az agrár képzési területről a mezőgazdasági és élelmiszer-ipari gépészmérnöki alapképzési szak.
5. A képzési idő félévekben: 4 félév
6. A mesterfokozat megszerzéséhez összegyűjtendő kreditek száma: 120 kredit
– a szak orientációja: kiegyensúlyozott (40–60 százalék)
– a diplomamunka készítéséhez rendelt kreditérték: 30 kredit
– a szabadon választható tantárgyakhoz rendelhető minimális kreditérték: 6 kredit
7. * A szakképzettség képzési területek egységes osztályozási rendszere szerinti tanulmányi területi besorolása: 521/0715
8. A mesterképzési szak képzési célja és a szakmai kompetenciák
A képzés célja gépészmérnökök képzése, akik képesek a gépészeti rendszerek és folyamatok koncepciójának kidolgozására, modellezésére, majd tervezésére, üzemeltetésére, irányítására és karbantartására; a gépipari technológiák és eljárások, új anyagok és gyártástechnológiák kifejlesztésére, energiahatékony és környezettudatos alkalmazására; vezetési, irányítási és szervezési feladatok ellátására; a műszaki fejlesztés, kutatás, tervezés és innováció feladatainak ellátására; hazai, illetve nemzetközi szintű mérnöki projektekhez való kapcsolódásra, azok irányítására. Felkészültek tanulmányaik doktori képzésben történő folytatására.
8.1. Az elsajátítandó szakmai kompetenciák
8.1.1. A gépészmérnök
a) tudása
– Ismeri a műszaki szakterület műveléséhez szükséges általános és specifikus matematikai, természet- és társadalomtudományi elveket, szabályokat, összefüggéseket, eljárásokat.
– Átfogó ismeretekkel rendelkezik a globális társadalmi és gazdasági folyamatokról.
– Ismeri a műszaki szakterület alapvető jelentőségű elméleteit, összefüggéseit és az ezeket felépítő terminológiát.
– Ismeri és érti a műszaki szakterület ismeret- és tevékenységrendszerének alapvető tényeit, határait és a fejlődés, fejlesztés várható irányait.
– Ismeri és érti a műszaki szakterülethez kapcsolódó és a szakmagyakorlás szempontjából kiemelt fontosságú más területek (elsősorban logisztikai, menedzsment, környezetvédelmi, minőségbiztosítási, információtechnológiai, jogi, közgazdasági, munka- és tűzvédelmi, biztonságtechnikai területek) terminológiáját, főbb előírásait és szempontjait.
– Részletekbe menően ismeri és érti a műszaki szakterület ismeretszerzési, adatgyűjtési módszereit, azok etikai korlátait és problémamegoldó technikáit.
– Átfogóan ismeri a gépészeti területen alkalmazott szerkezeti anyagok fontosabb tulajdonságait, alkalmazási területeit.
– Részletesen ismeri a műszaki dokumentáció készítésének szabályait.
– Ismeri a vezetéshez kapcsolódó szervezési eszközöket és módszereket, a szakmagyakorláshoz szükséges szakterületi jogszabályokat.
– Rendelkezik a gépészeti területhez kapcsolódó méréstechnikai és méréselméleti ismeretekkel.
– Ismeri a gépészeti területhez kapcsolódó információs és kommunikációs technológiákat.
– Ismeri és érti a számítógépes modellezés és szimuláció gépészeti szakterülethez kapcsolódó eszközeit és módszereit.
– Széles körű elméleti és gyakorlati felkészültséggel, módszertani és gyakorlati ismeretekkel rendelkezik az összetett gépészeti rendszerek és folyamatok tervezéséhez, gyártásához, modellezéséhez, üzemeltetéséhez és irányításához.
– Átfogó ismeretekkel rendelkezik a gépészeti terület gép-, rendszer- és folyamattervezési módszereiről.
b) képességei
– Műszaki szakterületen felmerülő problémák megoldásában képes alkalmazni a megszerzett általános és specifikus matematikai, természet- és társadalomtudományi elveket, szabályokat, összefüggéseket, eljárásokat.
– Képes az adott műszaki szakterület elméleteit és az azokkal összefüggő terminológiát a problémák megoldásakor innovatív módon alkalmazni.
– Képes a szakterületén belül felmerülő speciális problémák sokoldalú interdiszciplináris megközelítésére és megoldására.
– Probléma megoldása során képes megszervezni az együttműködést a kapcsolódó szakterületek szakértőivel.
– Korszerű ismeretszerzési és adatgyűjtési módszerek felhasználásával innovatív módon képes megoldani a szakterületén felmerülő speciális műszaki problémákat.
– Képes információs és kommunikációs technológiákat és módszereket alkalmazni műszaki problémák megoldására.
– Felkészült, hogy szakterületén, anyanyelvén és legalább egy idegen nyelven publikációs, prezentációs tevékenységet és tárgyalásokat folytasson.
– Kellő gyakorlat után képes vezetői feladatok ellátására.
– Képes a gépészeti területen alkalmazott anyagok laboratóriumi vizsgálatára és elemzésére, a vizsgálati eredmények értékelésére és dokumentálására.
– Felkészült a gépészeti rendszerek és folyamatok üzemeltetése során gyűjtött információk feldolgozására és rendszerezésére, elemzésére, következtetések levonására.
– Képes eredeti ötletekkel gazdagítani a gépészeti szakterület tudásbázisát.
– Képes integrált ismeretek alkalmazására a gépek, a gépészeti berendezések, rendszerek és folyamatok, a gépipari anyagok és technológiák, valamint a kapcsolódó elektronika és informatika szakterületeiről.
– Képes a rendszerszemléletű, folyamatorientált gondolkodásmód alapján a komplex rendszerek globális tervezésének elsajátítására.
– Képes a műszaki, gazdasági, környezeti és humánerőforrások felhasználásának komplex tervezésére és menedzselésére.
– Képes a gépészeti rendszerek és folyamatok tervezésében, szervezésében és működtetésében használatos eljárások, modellek, információs technológiák alkalmazására és azok továbbfejlesztésére.
– Felkészült a gépészeti rendszerek, technológiák és folyamatok minőségbiztosítására, méréstechnikai és folyamatszabályozási feladatatok megoldására.
– Képes a kreatív problémakezelésre, az összetett feladatok rugalmas megoldására, továbbá az élethosszig tartó tanulásra és elkötelezettségre a sokszínűség és az értékalapúság mellett.
c) attitűdje
– Nyitott és fogékony a műszaki szakterületen zajló szakmai, technológiai fejlesztés és innováció megismerésére és elfogadására, hiteles közvetítésére.
– Felvállalja a műszaki szakterülethez kapcsolódó szakmai és etikai értékrendet.
– Törekszik a műszaki szakterülettel összefüggő új módszerek és eszközök fejlesztésében való közreműködésre. Hivatástudata elmélyült.
– Törekszik arra, hogy mind saját, mind munkatársai tudását folyamatos ön- és továbbképzéssel fejlessze.
– Törekszik a munka- és szervezeti kultúra etikai elveinek betartására és betartatására.
– Törekszik a minőségi követelmények betartására és betartatására.
– Törekszik a környezettudatosság, az egészségtudatosság és fenntarthatóság elvárásainak megfelelően megszervezni és elvégezni feladatait.
– Törekszik a széles körű, átfogó műveltség elsajátítására.
– Törekszik a fenntarthatóság és energiahatékonyság követelményeinek érvényesítésére.
– Törekszik szakmailag magas szinten önállóan vagy munkacsoportban megtervezni és végrehajtani a feladatait.
– Törekszik arra, hogy a munkáját rendszerszemléletű és folyamatorientált gondolkodásmód alapján komplex megközelítésben végezze.
– Munkája során vizsgálja a kutatási, fejlesztési és innovációs célok kitűzésének lehetőségét és törekszik azok megvalósítására.
– Megszerzett műszaki ismeretei alkalmazásával törekszik a megfigyelhető jelenségek minél alaposabb megismerésére, törvényszerűségeinek leírására, megmagyarázására.
– Elkötelezett a magas színvonalú, minőségi munkavégzés iránt, példát mutat munkatársainak e szemlélet alkalmazásában.
– Elkötelezett a gépészmérnöki terület új ismeretekkel, tudományos eredményekkel való gyarapítására.
– Bekapcsolódik gépészeti témájú kutatási és fejlesztési projektekbe, a cél elérése érdekében, a fejlesztői csoport tagjaival együttműködve mozgósítja elméleti és gyakorlati tudását, képességeit.
– Elkötelezett az egészség- és biztonságkultúra, az egészségfejlesztés iránt.
d) autonómiája és felelőssége
– Megszerzett tudását és tapasztalatait formális, nem formális és informális információátadási formákban megosztja szakterülete művelőivel.
– Értékeli beosztottjai munkáját, kritikai észrevételeinek megosztásával elősegíti szakmai fejlődésüket.
– Önállóan képes mérnöki feladatok megoldására.
– Kezdeményező szerepet vállal műszaki problémák megoldásában.
– Vállalja a felelősséget az irányítása alatt zajló részfolyamatokért.
– Működési területén önállóan hoz szakmai döntéseket.
– Munkatársait és beosztottjait felelős és etikus szakmagyakorlásra ösztönzi.
– Szakmai problémák megoldása során önállóan és kezdeményezően lép fel.
– Felelősséggel viseltetik a fenntarthatóság, a munkahelyi egészség- és biztonságkultúra, valamint a környezettudatosság iránt.
– Döntéseit körültekintően, más szakterületek (elsősorban jogi, közgazdasági, energetikai és környezetvédelmi) képviselőivel konzultálva, önállóan hozza, melyért felelősséget vállal.
– Döntései során figyelemmel van a környezetvédelem, a minőségügy, a fogyasztóvédelem, a termékfelelősség, az egyenlő esélyű hozzáférés elvére és alkalmazására, a munkahelyi egészség és biztonság, a műszaki, gazdasági és jogi szabályozás, valamint a mérnöketika alapvető előírásaira.
9. A mesterképzés jellemzői
9.1. Szakmai jellemzők
9.1.1. A szakképzettséghez vezető tudományágak, szakterületek, amelyekből a szak felépül:
– természettudományi ismeretek (matematika, mechanika, anyagtudomány, hő- és áramlástan) 20–35 kredit;
– gazdasági és humán ismeretek (projektmenedzsment, vezetési és szervezési ismeretek, minőségbiztosítás, környezetvédelem, hulladékgazdálkodás, energiagazdálkodás, kommunikáció, marketing, jogi és pénzügyi ismeretek) 10–20 kredit;
– gépészmérnöki szakmai ismeretek (gépészeti rendszerek és folyamatok analízise, tervezéselmélet és módszertan, folyamatirányítás és modellezés, anyag- és gyártástechnológia, méréselmélet- és technika) 15–35 kredit.
9.1.2. A választható specializációkat is figyelembe véve az alkalmazott mechanika, az anyag- és hegesztéstechnológia, az áramlástechnika, az épületgépészet, a folyamat- és eljárástechnika, a gyártástechnológia és gyártórendszerek, a géptervezés és szerkezetanalízis, a hőerőgépek és berendezések, a mezőgazdasági gépészeti rendszerek, a minőségbiztosítás, a megbízhatóság- és karbantartáselmélet, az anyag- és szerkezetvizsgálat, a diagnosztikai ismeretek, a finommechanika és optika, a polimertechnika szakterületekről szerezhető speciális ismeret.
A választható ismeretek kreditértéke a diplomamunka készítsével együtt 40–60 kredit.
A gépészmérnökök – a várható specializációkat is figyelembe véve – az alábbi szakterületekről kapnak speciális ismereteket:
– korszerű anyagszerkezettan és technológiák,
– géptervezés és szerkezetanalízis módszerei,
– gyártechnológia, a gyártásautomatizálás és a robotizálás módszerei,
– alkalmazott mechanikai elemző és tervező eljárások,
– eljárás- és folyamattechnikai tervezési elveket és üzemeltetési módszerek,
– hőerőgépek és berendezések folyamatai, ezek tervezési elvei és módszerei,
– áramlás- és hőtechnikai rendszerek és folyamatok tervezésének és üzemeltetésének elvei, illetve módszerei.
– gépészeti rendszerek tervezése, gyártása, üzemeltetése és karbantartása minőségbiztosításának, a rendszerek és berendezések diagnosztikájának és a karbantartás tervezésének elvei és módszerei.
9.2. Idegennyelvi követelmény
A mesterfokozat megszerzéséhez egy élő idegen nyelvből államilag elismert, középfokú (B2), komplex típusú nyelvvizsga vagy ezzel egyenértékű érettségi bizonyítvány vagy oklevél megszerzése szükséges.
9.3. A szakmai gyakorlat követelményei
A szakmai gyakorlat legalább négy hét időtartamot elérő egybefüggő, szakmai gyakorlóhelyen szervezett gyakorlat, melynek további követelményeit a tanterv határozza meg. A szakmai gyakorlat kritériumkövetelmény, szorosan kapcsolódik a diplomamunkához.
9.4. A 4.2. pontban megadott oklevéllel rendelkezők esetén a mesterképzési képzési ciklusba való belépés minimális feltételei
A mesterképzésbe való felvétel feltétele, hogy az alapképzési tanulmányai alapján
– a 4.2. pontban meghatározott alapképzési szakon oklevéllel jelentkező legalább 40 kredittel (ezen belül matematikából legalább 12, fizikából legalább 5, szakmai ismeretekből legalább 20 kredittel),
– a 4.3. pontban meghatározott oklevéllel jelentkező legalább 50 kredittel rendelkezzen az alábbiak szerinti 70 kreditből:
– természettudományos alapismeretek (matematika, fizika, mechanika, anyagismeret, hő- és áramlástan) területéről 20 kredit;
– gazdasági és humán ismeretek (közgazdaságtani és menedzsmentismeretek, környezetvédelem, minőségbiztosítás, munkavédelem, társadalomtudomány) területéről 10 kredit;
– szakmai ismeretek (általános műszaki ismeretek, gép- és terméktervezés, szerkezettan, anyagtudomány és -technológia, információtechnológia, méréstechnika és jelfeldolgozás, irányítástechnika, biztonságtechnika, energotechnológiai gépek és folyamatok, gyártástechnológia, gyártásautomatizálás, minőségbiztosítás, logisztika, járművek és mobil gépek, vegy- és környezetipari folyamatok, elektrotechnika és villamosságtan) területéről 40 kredit.
A mesterképzésben a felsorolt területekről a hiányzó krediteket a felsőoktatási intézmény tanulmányi és vizsgaszabályzatában meghatározottak szerint kell megszerezni.
1. A mesterképzési szak megnevezése: gyógyszervegyész-mérnöki (Pharmaceutical Engineering)
2. A mesterképzési szakon szerezhető végzettségi szint és a szakképzettség oklevélben szereplő megjelölése
– végzettségi szint: mester- (master; rövidítve: MSc-) fokozat
– szakképzettség: okleveles gyógyszervegyész-mérnök
– a szakképzettség angol nyelvű megjelölése: Pharmaceutical Engineer
3. Képzési terület: műszaki
4. A mesterképzésbe történő belépésnél előzményként elfogadott szakok
4.1. Teljes kreditérték beszámításával vehető figyelembe: a műszaki képzési területről a vegyészmérnöki, a biomérnöki, a természettudomány képzési területről a kémia alapképzési szak.
4.2. A 9.4. pontban meghatározott kreditek teljesítésével elsősorban számításba vehető: a műszaki képzési területről a környezetmérnöki, az anyagmérnöki, az agrár képzési területről a mezőgazdasági mérnöki, a mezőgazdasági és élelmiszeripari gépészmérnöki a természettudomány képzési területről a biológus alapképzési szak.
4.3. A 9.4. pontban meghatározott kreditek teljesítésével vehetők figyelembe továbbá: azok az alapképzési és mesterképzési szakok, illetve a felsőoktatásról szóló 1993. évi LXXX. törvény szerinti szakok, amelyeket a kredit megállapításának alapjául szolgáló ismeretek összevetése alapján a felsőoktatási intézmény kreditátviteli bizottsága elfogad.
5. A képzési idő félévekben: 4 félév
6. A mesterfokozat megszerzéséhez összegyűjtendő kreditek száma: 120 kredit
– a szak orientációja: kiegyensúlyozott (40–60 százalék)
– a diplomamunka készítéséhez rendelt kreditérték: 30 kredit
– a szabadon választható tantárgyakhoz rendelhető minimális kreditérték: 6 kredit
7. * A szakképzettség képzési területek egységes osztályozási rendszere szerinti tanulmányi területi besorolása: 524/0711
8. A mesterképzési szak képzési célja és a szakmai kompetenciák
A képzés célja gyógyszervegyész-mérnökök képzése, akik a megszerzett magas szintű természettudományi, műszaki és informatikai, valamint gazdasági, humán, munkahelyi egészségvédelmi és nyelvi ismereteik, továbbá az ezekhez kapcsolódó készségeik révén, a szakterület, a gazdaság és a munkaerőpiac igényeinek megfelelően – a bioaktív anyagok diszciplínáján belül – gyógyszer-, növényvédőszer- és finomkémiai ipari területen kutatási- fejlesztési, tervezői és magas szintű szakmai menedzseri feladatok ellátására alkalmasak. Felkészültek tanulmányaik doktori képzésben történő folytatására.
8.1. Az elsajátítandó szakmai kompetenciák
8.1.1. A gyógyszervegyész-mérnök
a) tudása
– Ismeri a gyógyszervegyész-mérnökség területéhez kapcsolódó matematikai, fizikai és kémiai, valamint biológiai tudásanyagot.
– Ismeri a kémiai munka során alkalmazható korszerű analitikai módszereket.
– Átfogó alap- és alkalmazott, valamint ipari szerves kémiai tudással rendelkezik.
– Komplex technológiai ismeretekkel rendelkezik, amely kiterjed a hatóanyaggyártások technológiájára és a készítménytechnológiára.
– Ismeri a környezetbarát szintézisek és technológiák tervezéséhez szükséges zöldkémiai tudásanyagot.
– Magas szintű növényvédőszer-kémiai és növényvédőszer-ipari ismeretekkel rendelkezik.
– Magas szintű gyógyszerkémiai ismeretekkel rendelkezik.
– Rendelkezik a szükséges biológiai és biologikumokhoz kapcsolódó ismeretekkel.
– Ismeri a szakmához köthető elméletet és gyakorlatot, valamint mérnöki szemlélettel és tudással rendelkezik.
– Magas szintű preparatív és műszeres manuális készséggel rendelkezik laboratóriumban és üzemi szinten.
– Rendelkezik a kémiai problémamegoldást lehetővé tévő ismeretekkel.
– Ismeri a környezetvédelem, a minőségügy, a munkahelyi egészség és biztonság, a műszaki és gazdasági jogi szabályozás, valamint a mérnöketika alapvetéseit, illetve elvárásait.
– Alkalmazói szintű ismeretekkel rendelkezik a számítógépes munkában, valamint ért a molekulamodellezéshez.
– Gazdaságtudományi és társadalomtudományi ismeretekkel rendelkezik, meg tudja ítélni az eljárások gazdaságosságát.
– Ért a biológiailag aktív molekulák tervezéséhez.
– Ért a kémiai folyamatok és kémiai technológiai rendszerek minőségbiztosításához.
– Integrált ismereteket alkalmaz a gyógyszervegyész-mérnökség területén.
– Anyagtudományi ismeretekre épülő gyógyszer- és növényvédőszer-készítményeket tud tervezni és gyógyszer-technológiákat tud kidolgozni, illetve el tud látni különféle gyógyszerformák gyártásával és minőségellenőrzésével kapcsolatos feladatokat.
– Eredeti ötleteket vet fel és gazdagítja a gyógyszervegyész-mérnökségi szakterület ismeretanyagát.
b) képességei
– Képes átlátni a gyógyszer-, növényvédőszer-, valamint finomkémiai iparhoz kapcsolódó törvényszerűségeket és összefüggéseket, alkalmazza a megszerzett tudást és a gyakorlatban hasznosítja azt.
– Elméleti és gyakorlati felkészültsége, módszertani és gyakorlati ismeretei alapján képes az összetett kémiai technológiai rendszerek, valamint folyamatok tervezésére illetve modellezésére, továbbá hatóanyagok és készítmények kutatásához, fejlesztéséhez és gyártásához szükséges technológiai rendszerek üzemeltetésére és irányítására.
– Képes alkotó közreműködésre a gyógyszer- és növényvédőszer hatóanyagok, valamint a finomkemikáliák kutatásában, fejlesztésében, gyártásában és minőségellenőrzésében.
– Kompetensen tud eljárni összetett kémiai technológiai rendszerek tervezésében és kivitelezésében, valamint analitikai módszerek magas szintű alkalmazásában, továbbá önálló mérnöki feladatok ellátásában.
– Képes megérteni és megoldani a felmerülő problémákat, helytálló véleményt meg fogalmazni, következtetéseket levonni, és döntést hozni.
– Önálló irányítói feladatokat ellátására képes.
– Képes a műszaki, gazdasági és humánerőforrások felhasználását komplex módon tervezni.
– Képes a strukturált, folyamatorientált gondolkodásra és munkavégzésre.
– Képes a gyógyszervegyész-mérnöki területet új ismeretekkel, tudományos eredményekkel gyarapítani.
– Képes a helyzet vagy feladat racionális, mások számára is érthető elemzésére, értékelésére és leírására a szakma által elfogadott természettudományos és tapasztalati ismeretek segítségével.
– Képes az igények, feladatok és célok megértésére, interpretációjára és azok megvalósítási stratégiává konvertálására.
– Képes döntés-előkészítő és problémamegoldó módszerek alkalmazására.
– Képes a kreatív problémakezelésre és összetett feladatok rugalmas megoldására, továbbá az élethosszig tartó tanulásra.
– Képes a tervek és az elvégzett munka érthető és célirányos dokumentálására és kommunikációjára.
– Képes új ismeretekkel, tudományos eredményekkel gyarapítani a gyógyszervegyész-mérnöki területet.
c) attitűdje
– A kémiai problémák megoldása során törekszik a kreativitásra, rugalmasságra, intuícióra és módszerességre.
– Nyitott és fogékony új, korszerű és innovatív technológiai megoldásokra.
– Fejleszti a problémafelismerő és -megoldó készséget, a tanulási készséget és a memóriát.
– Törekszik a minél jobb információ feldolgozási képességre.
– Mint felelős kémikus, törekszik a környezettel szembeni érzékenységre és a fenntarthatóság követelményeinek érvényesítésére.
– Törekszik szakmailag magas szinten és önállóan megtervezni és végrehajtani a feladatait.
– A mérnöki problémák megoldása során törekszik a kezdeményezésre, személyes felelősségvállalásra és döntéshozatalra.
– A labor és üzemi munka során szem előtt tartja az együttműködéseket, a csoportmunkában való részvételt és kellő gyakorlat után a vezetői feladatok ellátására való felkészülést.
– Elkötelezett a minőségi és alapos munkavégzés iránt, törekszik a szemléletet munkatársai felé is közvetíteni és nyitott az innovációs célkitűzésekre.
– Döntései során figyelemmel van a minőségügy, a fogyasztóvédelem, a termékfelelősség, az egyenlő esélyű hozzáférés elvére és alkalmazására, a munkahelyi egészség és biztonság, a műszaki, gazdasági és jogi szabályozás, valamint a mérnöketika alapvető előírásaira.
– Nyitott arra, hogy önfejlesztéssel és szakmai továbbképzésekkel gyarapítsa szaktudását, továbbá törekszik a széles körű kémiai műveltségre.
– Elkötelezett a sokszínűség és az értékalapúság mellett.
– Strukturált, folyamatorientált gondolkodás és munkavégzés jellemzi.
d) autonómiája és felelőssége
– Szakmai problémák megoldása során önállóan és kezdeményezően lép fel.
– Döntéseit körültekintően, más szakterületek képviselőivel (folyamatmérnökökkel, gépészekkel, biológusokkal, biokémikusokkal, farmakológusokkal, orvosokkal valamint környezetvédelmi, jogi és közgazdasági szakemberekkel) konzultálva, önállóan hozza, melyért felelősséget vállal.
– A kémiai és technológiai kutatásokban és fejlesztésekben önállóan és teljes felelősséggel jár el.
– A célok kijelölésében biokémikusokkal, farmakológusokkal és orvosokkal működik együtt.
– A méretnövelésekben vegyészmérnökökkel, folyamatmérnökökkel és gépészekkel – a felelősséget megosztva – működik együtt.
– Felelősséget vállal a szakvéleményében, írásaiban közölt megállapításokért és szakmai döntésekért, az általa, illetve az irányítása alatt végzett munkafolyamatokért.
– Felelősséggel viseltetik a fenntarthatóság és környezetvédelem terén.
9. A mesterképzés jellemzői
9.1. Szakmai jellemzők
9.1.1. A szakképzettséghez vezető tudományágak, szakterületek, amelyekből a szak felépül:
– természettudományos ismeretek [matematika, fizika, kémia (szakmaspecifikus alaptárgyak, számításos kémia és szerves kémia), biológia, biotechnológia] 20–30 kredit;
– gazdasági és humán ismeretek (közgazdaságtani ismeretek, vezetési és menedzsment ismeretek, minőségbiztosítási és szabadalmi ismeretek, egyéb, a képzés jellegének megfelelő gazdasági és humán egyéni egészségfejlesztési ismeretek) 10–15 kredit;
– gyógyszerész-mérnöki szakmai ismeretek [kémiai anyagszerkezettan, gyógyszeranalitika, ipari szerves kémia, korszerű szintézismódszerek, környezetbarát technológiák, vegyipari folyamattan (tervezés és irányítás), gyógyszeripari technológia, növényvédőszerek, gyógyszerkémia, gyógyszerkészítmények technológiája] 30–42 kredit.
9.1.2. A választható specializációkat is figyelembe véve – a szintetikus, illetve készítménytechnológiai irányultságnak megfelelően – a gyógyszertervezés, a gyógyszeripari innováció és fejlesztés, a bioaktív anyagok szintézise és formálása, a farmakokinetika, a fém- és foszfororganikus kémia, a biokatalízis, a makrociklusok, a gyógyszeripari anyagvizsgálatok, a bioanyagok, a csomagolástechnika szakterületeken szerezhető speciális ismeret.
A választható ismeretek kreditértéke a diplomamunka készítésével együtt 44–54 kredit.
9.2. Idegennyelvi követelmény
A mesterfokozat megszerzéséhez egy élő idegen nyelvből államilag elismert, középfokú (B2), komplex típusú nyelvvizsga vagy azzal egyenértékű érettségi bizonyítvány vagy oklevél szükséges.
9.3. A szakmai gyakorlat követelményei
A szakmai gyakorlat időtartama legalább négy hét, amelyet a felsőoktatási intézmény tanterve határoz meg. A szakmai gyakorlat kritériumkövetelmény.
9.4. A 4.2. és 4.3. pontban megadott oklevéllel rendelkezők esetén a mesterképzési képzési ciklusba való belépés minimális feltételei
A mesterképzésbe való felvétel feltétele, hogy a hallgató az alapképzési tanulmányai alapján legalább 40 kredittel rendelkezzen az alábbiak szerinti 70 kreditből:
– természettudományos ismeretek [matematika, fizika, kémia (szerves kémia), biokémia (ebből kémia legalább 10 kredit)] területéről legalább 30 kredit;
– gazdasági és humán ismeretek (közgazdaságtan, menedzsment és vállalkozás-gazdaságtan, jog) területéről legalább 10 kredit;
– szakmai alapismeretek (fizikai kémia alkalmazásai, anyagtudomány, mérés és irányítástechnika, vegyipari géptan és művelettan, kémiai technológia) területéről legalább 30 kredit.
A mesterképzésben felsorolt területekről a hiányzó krediteket a felsőoktatási intézmény tanulmányi és vizsgaszabályzatában meghatározottak szerint kell megszerezni.
1. A mesterképzési szak megnevezése: hidrogeológus mérnöki (Hydrogeological Engineering)
2. A mesterképzési szakon szerezhető végzettségi szint és a szakképzettség oklevélben szereplő megjelölése
– végzettségi szint: mester- (magister, master; rövidítve: MSc-) fokozat
– szakképzettség: okleveles hidrogeológus mérnök
– a szakképzettség angol nyelvű megjelölése: Hydrogeological Engineer
3. Képzési terület: műszaki
4. A mesterképzésbe történő belépésnél előzményként elfogadott szakok
4.1. Teljes kreditérték beszámításával vehető figyelembe: a műszaki földtudományi és a környezetmérnöki alapképzési szak.
4.2. A 9.5. pontban meghatározott kreditek teljesítésével vehetők továbbá figyelembe: természettudomány képzési területről a földrajz, a környezettan, a földtudományi, a műszaki képzési területről az építőmérnöki, a vegyészmérnöki és a vízügyi üzemeltetési mérnöki alapképzési szak.
5. A képzési idő félévekben: 4 félév
6. A mesterfokozat megszerzéséhez összegyűjtendő kreditek száma: 120 kredit
– a szak orientációja: kiegyensúlyozott (40–60 százalék)
– a diplomamunka készítéséhez rendelt kreditérték: 30 kredit
– a szabadon választható tantárgyakhoz rendelhető minimális kreditérték: 6 kredit
7. * A szakképzettség képzési területek egységes osztályozási rendszere szerinti tanulmányi területi besorolása: 443/0532
8. A mesterképzési szak képzési célja és a szakmai kompetenciák
A képzés célja hidrogeológus mérnökök képzése, akik képesek a felszíni és felszín alatti vizek földtani és környezetvédelmi kérdéseinek, valamint a vízvédelmi, vízminőség-védelmi, vízbázis-védelmi, vízkár-elhárítási feladatoknak, másrészt ezen feladatokhoz kapcsolódó mérnöki létesítmények (különösen épületek, mélyépítési műtárgyak, víztározók, földművek, utak, víztározók, külfejtések, mélyművelésű bányák) építésénél a hidrogeológiai, hidrológiai problémák megoldására, tudományterületükön kutatási-fejlesztési feladatok ellátására, koordinálására. Szakmai gyakorlat után alkalmasak jogszabályban, illetve a mérnöki kamarai szabályok által meghatározott tervezői, vezető tervezői jogosultságra, szakértői jogosultságra a megfelelő mérnöki szakterületen. Felkészültek tanulmányaik doktori képzésben történő folytatására.
8.1. Az elsajátítandó szakmai kompetenciák
8.1.1. A hidrogeológus mérnök
a) tudása
– Rendszerbe foglalva érti a hidrogeológia, a vízkészlet-gazdálkodás, a vízminőség-védelem, a vízkezelés, a vízbányászat és a vízmű üzemeltetés területén megszerzett ismereteket.
– Széles körűen ismeri a vízgyűjtő szemléletű és ökológiai vízigényeket figyelembe vevő hidrogeológiai vizsgálati és monitoring eljárásokat.
– Behatóan ismeri a mérnökgeológia és a mérnöki építéstan fogalomrendszerét és elveit és érti azok folyamatait.
– Alkalmazói szintű ismeretekkel rendelkezik a számítógépes tervezésben és elemzésben.
– Ismeri és érti a hidrogeológiai modellezési eljárásokat.
– Ismeri a környezetvédelem, a minőségügy, a fogyasztóvédelem, a termékfelelősség, az egyenlő esélyű hozzáférés elvét, a munkahelyi egészség és biztonság, a műszaki és gazdasági jogi szabályozás, valamint a mérnöketika alapvető előírásait.
– Rendelkezik a kutatáshoz vagy tudományos munkához szükséges, széles körben alkalmazható problémamegoldó technikák ismeretével.
– Rendelkezik általános és szakterületi menedzsmentismeretekkel összetett tervezési munkálatok irányításához.
b) képességei
– Képes a felszín alatti víz elhelyezkedésével, mozgásával és minőségének alakulásával kapcsolatos törvényszerűségek, összefüggések megértésére, a megszerzett tudás alkalmazására és gyakorlati hasznosítására, a problémamegoldó technikák felhasználására.
– Képes a tudományágban megszerzett szakmai tapasztalat ismereti határairól származó információk, felmerülő új problémák feldolgozására, vízföldtani értelmezésre.
– Képes szakmailag magas szinten önállóan megtervezni és végrehajtani az aktuális feladatokat a felszín alatti vizek kutatásával, feltárásával és hasznosításával, valamint kút hidraulikai kérdésekkel kapcsolatban.
– Képes a vízbeszerzési eljárások és a korszerű kútkiképzési technológiák hatékony alkalmazására.
– Képes a vízellátással és vízkezeléssel kapcsolatos tervezési, méretezési ismeretek és technológiák magas szintű alkalmazására.
– Felkészült a komplex vízkészlet-használati, vízvédelmi és vízbázis-védelmi feladatok megoldására.
– Felkészült a geotechnikai problémák feltárására és azok megoldására.
– Képes a bányászati és a munkatér víztelenítési problémák magas szintű megoldására.
– Képes a felszín alatti vízáram rendszerek hidrodinamikai és transzport modellezésére.
– Felkészült a vonatkozó hazai és európai szakmai, környezetvédelmi és természetvédelmi jogi szabályozás hatékony alkalmazására.
– Képes az Európai Unió víz keretirányelvnek megfelelő ökológiai szemlélet érvényesítésére.
– Képes az Európai Unió jogszabályainak megfelelő munkavégzésre, együttműködésre az Európai Unió víz keretirányelv szabta feladatok megoldására külföldi partnerekkel.
– Önállóan képes kutatási-fejlesztési és szakértői feladatokban való részvételre, azok irányítására a hidrogeológiai szakterületen.
– Felkészült komplex tervezési munkák irányítására és projektmenedzseri feladatok ellátására, illetve azokban való részvételre vízgazdálkodási és vízellátási szakterületeken.
– Kreatív problémakezeléssel összetett feladatok rugalmas megoldására is képes, alkalmas csoportmunkában való helytállásra, a megoldandó problémákkal foglalkozó egyéb szakterületek (különösen környezetvédelem, a minőségügy, a fogyasztóvédelem, humánegészségügy, építőipar) képviselőivel való együttgondolkozásra és hatékony közös munkára, együttműködésre.
c) attitűdje
– Nyitott és fogékony, a műszaki földtudományi és környezetmérnöki szakterületeken zajló szakmai és technológiai módszertani fejlesztés megismerésére, a földtani problémák mérnöki szemléletű megoldására, aktív fejlesztésükben való közreműködésére.
– Nyitott és érzékeny a környezettel és a környezeti elemekkel kapcsolatban felmerülő problémákra és a fenntarthatósági kérdésekre.
– Megfelelő motivációval rendelkezik a gyakran változó munka-, földrajzi és kulturális körülmények közötti tevékenységek végzésére.
– Hivatástudata, szakmai szolidaritása elmélyült.
– Elkötelezett az élethosszig tartó tanulás, a sokszínűség és az értékalapúság mellett.
– Tiszteletben tartja és tevékenységében követi a munka- és szakmai kultúra etikai elveit és írott szabályait, és képes ezek betartására kisebb munkacsoportok irányítása során is.
– Munkája során a biztonsági egészségvédelmi, környezetvédelmi, minőségbiztosítási és ellenőrzési követelményrendszereket betartja és betartatja.
– Munkája során jellemzi az intuíció, módszeresség és tanulási készség.
– A műszaki, mérnöki beállítottság mellett természettudományos érdeklődést is mutat.
d) autonómiája és felelőssége
– Szakmai problémák megoldása során önállóan és kezdeményezően lép fel.
– Felelősséggel viseltetik a környezettudatosság terén.
– Döntéseit körültekintően, más (elsősorban jogi, közgazdasági, energetikai és környezetvédelmi) szakterületek képviselőivel konzultálva, önállóan hozza, melyekért felelősséget vállal.
– Döntései során figyelemmel van a környezetvédelem, a minőségügy, a fogyasztóvédelem, a termékfelelősség, az egyenlő esélyű hozzáférés elvére és alkalmazására, a munkahelyi egészség és biztonság, a műszaki, gazdasági és jogi szabályozás, valamint a mérnöketika alapvető előírásaira.
– Elkötelezett a fenntartható természeti erőforrás gazdálkodás gyakorlata mellett.
– Felelősséget vállal a szakvéleményében közölt megállapításokért és szakmai döntéseiért, az általa, illetve irányítása alatt végzett munkafolyamatokért.
9. A mesterképzés jellemzői
9.1. Szakmai jellemzők
A szakképzettséghez vezető tudományágak, szakterületek, melyekből a szak felépül:
– természettudományi ismeretek (matematika, mechanika, műszaki fizika, kémia, műszaki informatika) 8–12 kredit;
– műszaki földtudományi szakismeretek (ásványtan-geokémia, alkalmazott földtan és geofizika, geotechnikai és mélyépítési ismeretek) 16–22 kredit;
– általános vízföldtani ismeretek (hidrogeológia, kúthidraulika, vízkutatás, hidrográfia, általános és műszaki hidrológia, vízkészlet-gazdálkodás) 10–14 kredit;
– alkalmazott vízföldtani szakismeretek (geotermika, vízkémia, vízbiológia, vízföldtani adatfeldolgozás, hidrodinamikai és transzport modellezés) 10–14 kredit;
– vízellátási ismeretek (vízművek, vízbányászat, vízellátás, víztisztítás, szennyvíztisztítás) 7-12 kredit;
– környezetvédelemi ismeretek (környezeti kockázatelemzés, kármentesítés, környezetvédelmi geotechnika, hulladékelhelyezés, vízminőség-védelem) 5–9 kredit;
– gazdasági és humán ismeretek (menedzsment, HSE ismeretek, szakterületi jogi és gazdasági ismeretek, kommunikáció) 10–15 kredit.
9.2. Idegennyelvi követelmény
A mesterfokozat megszerzéséhez egy élő idegen nyelvből államilag elismert, középfokú (B2), komplex típusú nyelvvizsga vagy azzal egyenértékű érettségi bizonyítvány vagy oklevél szükséges.
9.3. A szakmai gyakorlat követelményei
A szakmai gyakorlat legalább négy hét időtartamú, szakmai gyakorlóhelyen szervezett gyakorlat, melynek további követelményeit a tanterv határozza meg. A szakmai gyakorlat kritériumkövetelmény.
9.4. A képzés megkülönböztető speciális jegyek
A szak angol nyelvű indítása esetén a képzésbe való felvétel feltétele angol nyelvből legalább államilag elismert középfokú (B2), komplex típusú nyelvvizsga vagy ezzel egyenértékű érettségi bizonyítvány vagy oklevél.
9.5. A 4.2. pontban megadott oklevéllel rendelkezők esetén a mesterképzési képzési ciklusba való belépés minimális feltételei
A mesterképzésbe való belépéshez szükséges minimális kreditek száma 80 kredit az alábbi területekről:
– természettudományos alapozó ismeretek (matematika, fizika, kémia, informatika, ökológia, biológia, környezetvédelem) területéről 15 kredit,
– földtudományi ismeretek (ásványtan, kőzettan, földtan, geofizika, geokémia, geodézia és térinformatika, talajtan, vízföldrajz, környezetföldtan, geotechnika, geomechanika, rezervoármechanika) területéről 45 kredit;
– mérnöki alapozó ismeretek (műszaki ábrázolás, áramlástan, mechanika, anyagismeret, fúrási ismeretek) területéről 10 kredit;
– gazdasági és humán ismeretek (közgazdaságtan, szociológia, vállalkozás-gazdaságtan, menedzsment, jogi ismeretek, Európai Unió ismeretei, szakterületi jog és gazdálkodás) területéről 10 kredit.
A mesterképzésbe való felvétel feltétele, hogy a hallgató az alapképzési tanulmányai alapján a felsorolt területeken legalább 50 kredittel rendelkezzen. A mesterképzésben a hiányzó krediteket a felsőoktatási intézmény tanulmányi és vizsgaszabályzatában meghatározottak szerint kell megszerezni.
1. A mesterképzési szak megnevezése: info-bionika mérnöki (Info-Bionics Engineering)
2. A mesterképzési szakon szerezhető végzettségi szint és a szakképzettség oklevélben szereplő megjelölése
– végzettségi szint: mester- (master; rövidítve: MSc-) fokozat
– szakképzettség: okleveles info-bionikus mérnök
– a szakképzettség angol nyelvű megjelölése: Info-Bionics Engineer
– választható specializáció: bionikus interfészek, bio-nano mérőeszközök és képalkotók
3. Képzési terület: műszaki
4. A mesterképzésbe történő belépésnél előzményként elfogadott szakok
4.1. Teljes kreditérték beszámításával vehető figyelembe: a molekuláris bionika, a molekuláris bionika mérnöki alapképzési szak.
4.2. A 9.4. pontban meghatározott kreditek teljesítésével elsősorban számításba vehető: a műszaki képzési területről a biomérnöki, a villamosmérnöki, a vegyészmérnöki, a természettudomány képzési területről a biológia, a kémia, az informatika képzési területről a mérnökinformatikus alapképzési szak.
4.3. A 9.4. pontban meghatározott kreditek teljesítésével vehetők figyelembe továbbá: azok az alapképzési és mesterképzési szakok, illetve a felsőoktatásról szóló 1993. évi LXXX. törvény szerinti szakok, amelyeket a kredit megállapításának alapjául szolgáló ismeretek összevetése alapján a felsőoktatási intézmény kreditátviteli bizottsága elfogad.
5. A képzési idő félévekben: 4 félév.
6. A mesterfokozat megszerzéséhez összegyűjtendő kreditek száma: 120 kredit
– a szak orientációja: elmélet-orientált (60–70 százalék)
– a diplomamunka készítéséhez rendelt kreditérték: 30 kredit
– a szabadon választható tantárgyakhoz rendelhető minimális kreditérték: 6 kredit
7. * A szakképzettség képzési területek egységes osztályozási rendszere szerinti tanulmányi területi besorolása: 523/0714
8. A mesterképzési szak képzési célja és a szakmai kompetenciák
A képzési cél info-bionikus mérnökök képzése, akik szilárd elméleti alapokra épülő, a tudásuk fejlesztését hosszú távon biztosító képzés alapján természettudományos, elektronikai, információs technológiai és orvostudományi ismeretekkel egyaránt rendelkező szakemberekként képesek a bio-info-medicinális tudományterületeken önállóan kutatási, alkalmazási-fejlesztési és egészséget támogató és biztonságos működtetési tevékenységet egyaránt végezni. A képzés jellegéből adódóan rendelkeznek továbbá e tevékenységek magas színvonalon történő kivitelezéséhez nélkülözhetetlen problémamegoldó és együttműködési készséggel is. Felkészültek tanulmányaik doktori képzésben történő folytatására.
8.1. Az elsajátítandó szakmai kompetenciák
8.1.1. Az info-bionikus mérnök
a) tudása
– Részletes ismeretekkel rendelkezik az információtechnika matematikai alapjai, tér-időbeli jelek és rendszerek, szoftvertechnológia alapjai, orvosi képdiagnosztika és adatbányászat területeken.
– Érti és átlátja a modell-hierarchiát a fizikai szinttől a különböző szintű funkcionális modellekig (molekula, eszköz, áramkör, hardver-rendszer, működtető program, funkció- modell) valamint a szerves anyag (molekulák, DNS, sejtek, neuronok) kémiai biológiáját és fizikáját (a „soft matter science” alapjai, nanobiotechnológia).
– Ismeri az életet kísérő fizikai, kémiai jelenségeket megfigyelő diagnosztikai eszközöket és képalkotó rendszereket [például computer tomográf (CT), funkcionális mágneses rezonancia elven működő képalkotó rendszer (fMRI), atomerő mikroszkóp (AFM), pásztázó alagút-mikroszkóp (STM), speciális optikai mikroszkópok (NSOM)].
– Alaposan ismeri szakterületének ellenőrzési, minősítési feladatait és kutatás-fejlesztési területeken a kísérleti munka részfeladatait is, a fejlesztési irányokat és lehetőségeket.
– Ismeri a szakterületéhez kapcsolódó más (elsősorban közgazdasági, jogi, etikai) szakterületek határait, követelményeit és fejlődésük várható irányát.
– Részletesen ismeri és érti szakterületének ismeretszerzési, adatgyűjtési és problémamegoldó módszereit, valamint azok etikai korlátait.
b) képességei
– Képes kutatási-fejlesztési projektek szervezésére.
bionikus interfészek specializáción továbbá
– Képes fiziológiai mérések módszertárának alkalmazására, különös tekintettel az idegrendszer és az elektronikai interfészek kapcsolatára.
– Képes funkcionális neurobiológiai alapismeretek alapján legalább egy érzékszerv pontos neuromorf modelljének alkalmazására.
– Képes legalább egy idegrendszerhez kapcsolódó protézis vagy interfész működési elvének és konkrét megvalósításának, valamint a megvalósíthatóság lehetőségeinek és korlátainak alkalmazására.
– Képes diagnosztikai és bioinformatikai adatbázisok tervezésére és működtetésére, valamint az adatbázis-kezelés korszerű módszereinek alkalmazására.
bio-nano mérőeszközök és képalkotók specializáción továbbá
– Képes a nano-biotechnológia elméleti alapjainak és mérési módszereinek gyakorlati alkalmazására.
– Képes a molekuláris képalkotás alapjainak ismeretében legalább egy konkrét eszköz alkalmazására (így például fMRI alkalmazására).
– Képes az orvosi képdiagnosztika módszereinek készségszintű alkalmazására.
c) attitűdje
– Megszerzett ismeretei felhasználásával törekszik új kutatási eredmények, fejlesztések és innováció kialakítására.
– Elkötelezett új kompetenciák elsajátítására és világképének bővítésére, ezt munkatársaitól is elvárja.
– Tudatosan vállalja szakmája etikai normáit és munkatársaitól is elvárja.
– Keresi a továbbképzés, valamint saját szakmai fejlődésének lehetőségeit.
– Munkája során elkötelezett a magas színvonal és minőség iránt és törekszik e szemléletet munkatársai felé is közvetíteni.
– Munkavégzése során törekszik a biztonsági és egészségbiztonsági követelmények betartására és betartatására.
d) autonómiája és felelőssége
– Szakterületén képes szakmai ismereteit felhasználva problémát felvetni és annak releváns módon való megoldását megtervezni.
– Szakterületén bekapcsolódik kutatás-fejlesztési projektekbe, ahol a cél elérése érdekében autonóm módon, a csoport többi tagjával együttműködve alkalmazza és használja fel elméleti és gyakorlati tudását, képességeit.
– Tisztában van az info-bionikai szakterület lehetőségeivel és korlátaival, véleményét ezek ismeretében alakítja ki.
– Felelősséget vállal a szakvéleményében közölt megállapításokért és szakmai döntéseiért, az általa, illetve irányítása alatt végzett munkafolyamatokért.
– Szakmai döntései során figyelemmel van a környezetvédelem, a minőségügy, a munkahelyi egészség és biztonság elveire és azok betartására, figyelembe veszi a műszaki, gazdasági és jogi szabályozás alapelveit.
9. A mesterképzés jellemzői
9.1. Szakmai jellemzők
A szakképzettséghez vezető tudományágak, szakterületek, amelyekből a szak felépül:
– természettudományi és matematikai ismeretek (matematikai, statisztikai, nano- és nanobiotechnológiai, valamint tér-időbeli modellezés és szimulációs ismeretek) 15–25 kredit;
– gazdasági és humán ismeretek (közgazdaságtani, marketing és menedzsment, jogi és etikai, szabadalmi ismeretek) 5–15 kredit;
– idegtudományi és elektrofiziológiai ismeretek (funkcionális neurobiológiai, neurális interfészek és protézisek ismerete) 11–22 kredit;
– elektronikai és számítástechnikai ismeretek (párhuzamos számítógép architektúrák ismerete, digitális jelfeldolgozási, adatbázis-kezelés és adatbányászati ismeretek) 11–30 kredit;
– bionikus interfészek specializáció ismeretei (ideghálózatok modellezése és szimulációja, Bio-MEMS-ek és gyógyszeradagolók, bioinformatika, molekuladinamika, programozható optikai eszközök, elektronikus berendezések ismerete, gyógyszermolekula-tervezés) 30–50 kredit;
– bio-nano mérőeszközök és képalkotók specializáció ismeretei (molekulamodellezés és
– szimuláció, orvosi képdiagnosztika, ideghálózatok modellezése és szimulációja, programozható optikai eszközök, bioinformatika, neuromorf érzékelés és mozgatás, gyógyszermolekula-tervezés) 30–50 kredit.
9.2. Idegennyelvi követelmény
A mesterfokozat megszerzéséhez angol nyelvből államilag elismert, középfokú (B2), komplex típusú nyelvvizsga vagy azzal egyenértékű érettségi bizonyítvány vagy oklevél szükséges.
9.3. A szakmai gyakorlat követelményei
A szűkebb szakterület gyakorlati vonatkozásainak megismerésére önálló laboratórium tantervi egységek keretein belül kerül sor.
9.4. A 4.2. és 4.3. pontban megadott oklevéllel rendelkezők esetén a mesterképzési képzési ciklusba való belépés minimális feltételei
A mesterképzésbe való belépéshez szükséges minimális kreditek száma 80 kredit az alábbi területekről:
– természettudományi ismeretek (analízis, algebra, diszkrét matematika, valószínűség- számítás, matematikai statisztika, szerves kémia, biokémia, molekuláris biológia, molekulafizika) területéről 30 kredit;
– gazdasági és humán ismeretek (közgazdaságtan, vállalat-gazdaságtan, menedzsment ismeretek, tudománytörténet, jogi ismeretek, egyéb humán ismeretek) területéről 15 kredit;
– elektronikai és számítástechnikai ismeretek (elektronikai áramkörök, elektronfizika, jelfeldolgozás, információelmélet, számítás- és algoritmuselmélet, programnyelvek, programtervezés, digitális rendszerek, adatbázis-kezelés, bioinformatika) területéről 20 kredit;
– biofizikai és idegtudományi ismeretek (biofizika, genetika, neurobiológia, biológiai képalkotás alapjai, elektrofiziológia, biolaboratóriumi mérések) területéről 15 kredit.
A mesterképzésbe való felvétel feltétele, hogy a hallgató az alapképzési tanulmányai alapján a felsorolt területeken legalább 50 kredittel rendelkezzen. A mesterképzésben a hiányzó krediteket a felsőoktatási intézmény tanulmányi és vizsgaszabályzatában meghatározottak szerint kell megszerezni.
1. A mesterképzési szak megnevezése: infrastruktúra-építőmérnöki (Infrastructural Engineering)
2. A mesterképzési szakon szerezhető végzettségi szint és a szakképzettség oklevélben szereplő megjelölése
– végzettségi szint: mester- (magister, master; rövidítve: MSc-) fokozat
– szakképzettség: okleveles infrastruktúra-építőmérnök
– a szakképzettség angol nyelvű megjelölése: Infrastructural Engineer
3. Képzési terület: műszaki
4. A mesterképzésbe történő belépésnél előzményként elfogadott szakok
4.1. Teljes kreditérték beszámításával vehető figyelembe: az építőmérnöki alapképzési szak.
4.2. A 9.3. pontban meghatározott kreditek teljesítésével vehetők figyelembe továbbá: azok az alapképzési és mesterképzési szakok, illetve a felsőoktatásról szóló 1993. évi LXXX. törvény szerinti szakok, amelyeket a kredit megállapításának alapjául szolgáló ismeretek összevetése alapján a felsőoktatási intézmény kreditátviteli bizottsága elfogad.
5. A képzési idő félévekben: 3 félév
6. A mesterfokozat megszerzéséhez összegyűjtendő kreditek száma: 90 kredit
– a szak orientációja: kiegyensúlyozott (40–60 százalék)
– a diplomamunka készítéséhez rendelt kreditérték: 20 kredit
– a szabadon választható tantárgyakhoz rendelhető minimális kreditérték: 5 kredit
7. * A szakképzettség képzési területek egységes osztályozási rendszere szerinti tanulmányi területi besorolása: 581/0731
8. A mesterképzési szak képzési célja és a szakmai kompetenciák
A képzés célja infrastruktúra-építőmérnökök képzése, akik – az építőmérnöki alapképzés céljain túlmenően – megfelelő gyakorlat után képesek az építőmérnöki, elsősorban infrastrukturális létesítményekkel kapcsolatos műszaki fejlesztési, kutatási, irányítási, projektmenedzseri feladatok önálló ellátására, továbbá bonyolult és speciális mérnöki létesítmények tervezésére és szakértésére. Felkészültek tanulmányaik doktori képzésben történő folytatására.
8.1. Az elsajátítandó szakmai kompetenciák
8.1.1. Az infrastruktúra-építőmérnök
a) tudása
– Ismeri az építőmérnöki szakterület műveléséhez szükséges általános matematikai és természettudományi elveket, szabályokat, összefüggéseket, eljárásokat.
– Rendelkezik a tervezési, építési, fenntartási, üzemeltetési, vállalkozási és szakhatósági feladatok ellátásához szükséges alapvető ismeretekkel az építőmérnöki szakma teljes területén, különös tekintettel az infrastruktúraépítési feladatokra.
– Ismeri az infrastruktúra-építőmérnöki szakterület alapvető jelentőségű elméleteit, összefüggéseit, ezek terminológiáját.
– Ismeri a városi közlekedés, a vízi közműrendszerek, a települési hulladékgyűjtés, a közúti és vasúti közlekedési rendszerek tervezési és elemzési módszereit, ezek elméleti hátterét, alkalmazási korlátait.
– Ismeri a vízgazdálkodás hidraulikai, hidrológiai és környezetmérnöki módszereit, ezek elméleti hátterét, alkalmazási korlátait, továbbá a vízgazdálkodási nagylétesítmények működését.
– Ismeri a talajmechanikai, alapozási elveket, módszereket.
– Ismeri a híd-műtárgy építési-fenntartási szakmai elméleti gyakorlati módszereket.
– Ismeri a vezetéshez kapcsolódó alapvető szervezési és motivációs eszközöket és módszereket.
– Ismeri a szakmagyakorláshoz szükséges jogszabályokat.
– Ismeri és érti az építőmérnöki (elsősorban az infrastruktúra-építőmérnöki) területhez kapcsolódó információs és kommunikációs technológiákat.
– Ismeri és érti a műszaki szakterülethez kapcsolódó és a szakmagyakorlás szempontjából fontos más területek, elsősorban a környezetvédelmi, a minőségbiztosítási, a jogi, a közgazdasági és a gazdálkodási szakterületek terminológiáját, alapjait és szempontjait.
b) képességei
– Képes az infrastruktúraépítés területén felmerülő problémák felismerésére, megértésére, szakértői vélemény megfogalmazására, következtetések levonására, megoldási stratégiák kidolgozására.
– Képes a közúti, vasúti, környezeti, vízgazdálkodási és települési infrastruktúra-rendszerek tervezésében, építésében és működtetésében használatos eljárások, modellek, információs technológiák innovatív alkalmazására és azok továbbfejlesztésére.
– Képes önművelésre, önfejlesztésre, a saját tudás magasabb szintre emelésére, az infrastruktúraépítés témakörében további szakismeretek elsajátítására.
– Képes építési, fenntartási, üzemeltetési, vállalkozási és szakhatósági feladatok koordinálására és irányítására infrastruktúra-építőmérnöki területen.
– Képes arra, hogy szakterületén anyanyelvén és legalább egy idegen nyelven publikációs tevékenységet és tárgyalásokat folytasson.
– Képes angol nyelvű infrastruktúra-építőmérnöki dokumentáció megértésére.
– Képes eredeti ötletekkel gazdagítani az infrastruktúra-építőmérnöki szakterületet.
– Képes integrált ismeretek alkalmazására, multidiszciplináris problémák megoldásában való közreműködésre.
– Képes a műszaki, gazdasági, környezeti, és humán erőforrások felhasználásának komplex tervezésére és menedzselésére.
c) attitűdje
– Elkötelezett a magas színvonalú munkavégzés iránt, és törekszik e szemléletet munkatársai felé is közvetíteni.
– Nyitott arra, hogy feladatait önállóan, de a feladatban közreműködőkkel összhangban végezze el.
– Törekszik arra, hogy feladatait komplex megközelítésben végezze el.
– Nyitott az egyéni tanulással való önművelésre és önfejlesztésre.
– Nyitott arra, hogy szaktudását és látókörét folyamatosan szélesítse szakmai továbbképzések keretében is.
– Munkája során vizsgálja a kutatási, fejlesztési és innovációs célok kitűzésének lehetőségét és törekszik azok megvalósítására.
– A tervezés során törekszik a fenntarthatóság és energiahatékonyság követelményeinek érvényesítésére.
– Munkája során figyelemmel van a környezetvédelem, a minőségügy, az egyenlő esélyű hozzáférés elvére és alkalmazására, a munkahelyi egészség és biztonság, valamint a mérnöketika alapelveire.
d) autonómiája és felelőssége
– Önállóan hoz szakmai döntéseket tervezési, építési, fenntartási, üzemeltetési, vállalkozási és szakhatósági feladatokban az infrastruktúra-építőmérnöki területen.
– Kezdeményező szerepet vállal az infrastruktúra -építőmérnöki problémák megoldásában.
– Figyelemmel kíséri a szakterülettel kapcsolatos jogszabályi, technikai, technológiai és adminisztrációs változásokat.
– Megszerzett tudását és tapasztalatait formális és informális információátadási formákban megosztja szakterülete művelőivel.
– Vállalja a felelősséget döntéseiért és az irányítása alatt zajló részfolyamatokért.
– Munkatársait és beosztottjait felelős és etikus szakmagyakorlásra ösztönzi.
9. A mesterképzés jellemzői
9.1. Szakmai jellemzők
9.1.1. A szakképzettséghez vezető tudományágak, szakterületek, amelyekből a szak felépül:
– természettudományi és matematikai ismeretek 10–20 kredit;
– gazdasági és humán ismeretek 7–13 kredit;
– infrastruktúra-építőmérnöki szakmai ismeretek 15–25 kredit.
9.1.2. A választható specializációkat is figyelembe véve az infrastruktúra építőmérnöki szakma igényeinek megfelelő szakterületekről szerezhető speciális ismeret.
A választható ismeretek minimális kreditértéke a diplomamunka készítésével együtt 35–55 kredit.
9.2. Idegennyelvi követelmény
A mesterfokozat megszerzéséhez államilag elismert, középfokú (B2), komplex típusú nyelvvizsga vagy ezzel egyenértékű érettségi bizonyítvány vagy oklevél szükséges egy élő idegen nyelvből azzal a megkötéssel, hogy amennyiben ez a nyelv az angoltól eltérő, akkor emellett angolból legalább alapfokú (B1), komplex típusú államilag elismert nyelvvizsgával kell rendelkezni.
9.3. A 4.2. pontban megadott oklevéllel rendelkezők esetén a mesterképzési képzési ciklusba való belépés minimális feltételei
A mesterképzésbe való felvétel feltétele, hogy a hallgató az alapképzési tanulmányai alapján legalább 50 kredittel rendelkezzen az alábbiak szerinti 80 kreditből:
– természettudományi és matematikai ismeretek (matematika, fizika, mechanika) területéről 25 kredit;
– gazdasági és humán ismeretek (közgazdaságtan, jogi ismeretek) területéről 10 kredit;
– általános építőmérnöki szakmai ismeretek (geológia, építőanyagok, talajmechanika, földművek, alapozás, acélszerkezetek, vasbetonszerkezetek, magasépítéstan, utak, vasutak, környezetmérnöki alapismeretek, közművek, hidraulika, hidrológia, vízépítés, vízgazdálkodás, geodézia, geoinformatika) területéről 15 kredit;
– infrastruktúra-építőmérnöki szakmai ismeretek (közlekedési, települési és vízépítési infrastruktúrák létesítményei, forgalomtechnika, víz- és szennyvíztisztítás, környezetvédelem, vízminőség-szabályozás, vízhasznosítás, vízkárelhárítás, vízkészletek) területéről 30 kredit.
A mesterképzésben a felsorolt területekről a hiányzó krediteket a felsőoktatási intézmény tanulmányi és vizsgaszabályzatában meghatározottak szerint kell megszerezni.
1. A mesterképzési szak megnevezése: ipari terméktervező mérnöki (Industrial Design Engineering)
2. A mesterképzési szakon szerezhető végzettségi szint és a szakképzettség oklevélben szereplő megjelölése
– végzettségi szint: mester- (magister, master; rövidítve: MSc-) fokozat
– szakképzettség: okleveles ipari terméktervező mérnök
– a szakképzettség angol nyelvű megjelölése: Industrial Design Engineer
3. Képzési terület: műszaki
4. A mesterképzésbe történő belépésnél előzményként elfogadott szakok
4.1. Teljes kreditérték beszámításával vehető figyelembe: az ipari termék- és formatervező mérnöki alapképzési szak.
4.2. A 9.5. pontban meghatározott kreditek teljesítésével vehetők figyelembe továbbá: a gépészmérnöki, a mechatronikai mérnöki, a könnyűipari mérnöki, az anyagmérnöki, a közlekedésmérnöki, a faipari mérnöki, a villamosmérnöki, az építőmérnöki, az építészmérnöki és a műszaki menedzser alapképzési szak.
5. A képzési idő félévekben: 4 félév
6. A mesterfokozat megszerzéséhez összegyűjtendő kreditek száma: 120 kredit
– a szak orientációja: gyakorlatorinetált (60–70 százalék)
– a diplomamunka készítéséhez rendelt kreditérték: 30 kredit
– a szabadon választható tantárgyakhoz rendelhető minimális kreditérték: 6 kredit
7. * A szakképzettség képzési területek egységes osztályozási rendszere szerinti tanulmányi területi besorolása: 214/0212
8. A mesterképzési szak képzési célja és a szakmai kompetenciák
A képzés célja ipari terméktervező mérnökök képzése, akik képesek rugalmasan és hatékonyan reagálni a globalizálódó piacgazdaság kihívásaira. Műszaki-tudományos, gazdasági, humán, nyelvi, valamint formatervezői (design) ismereteikkel alkalmasak a termékfejlesztés valamennyi fázisában önálló munkavégzésre, alkotó csoportok vezetésére mind a hazai kis-, közép- és nagyvállalati, mind nemzetközi környezetben. Felkészültek a kutatófejlesztő munkára, további önálló ismeretszerzésre. Felkészültek tanumányaik doktori képzésben történő folytatására.
8.1. Az elsajátítandó szakmai kompetenciák
8.1.1. Az ipari terméktervező mérnök
a) tudása
– Részletesen ismeri és érti a termékfejlesztéshez és -tervezéshez kötött elméletet és gyakorlatot.
– Ismeri a terméktervezői szakterületen alkalmazott anyagokat, összetételüket, tulajdonságaikat, alkalmazási területeiket, az anyagjellemzők és a feldolgozás közötti összefüggéseket.
– Részletesen ismeri és érti a korszerű tervezési elveket és módszereket, a hagyományos és különleges gyártástechnológiai eljárásokat és működési folyamatokat.
– Érti korának társadalmi eszményeit, életmódját, ezek hatását a megformált termékre.
– Ismeri a vezetéshez kapcsolódó feladatokat és tevékenységeket, a szakmagyakorláshoz szükséges jogszabályokat.
– Ismeri és érti a számítógépes modellezés és szimuláció ipari terméktervező mérnöki szakterülethez kapcsolódó eszközeit és módszereit.
– Ismeri a környezetvédelem, a minőségügy, a fogyasztóvédelem, a termékfelelősség, az egyenlő esélyű hozzáférés elve és alkalmazása, a munkahelyi egészség és biztonság, a műszaki és gazdasági jogi szabályozás, valamint a mérnöketika alapvető előírásait.
– Részletesen ismeri a kutatáshoz vagy tudományos munkához szükséges, széles körben alkalmazható problémamegoldó technikákat.
b) képességei
– Képes összetett, innovatív termékek formai és konstrukciós tervezésére a gyártástechnológiai korlátok, az elvárt költségek és környezeti hatások figyelembevételével.
– Képes a tervezésmódszertan eljárása szerint, önállóan, alkotó módon a teljes termékéletpályát megtervezni, figyelembe véve az esztétikai, használati, piaci, környezetvédelmi, időtállósági, üzembiztonsági, kivitelezhetőségi és etikai szempontokat.
– Képes összetett termékek formai és konstrukciós tervezése során felmerülő nem szokványos problémák megoldásához az elméleti ismereteit önállóan bővíteni és az új elméletet a probléma gyakorlati megoldásában alkalmazni.
– Képes átfogó szakmai ismereteken alapuló analitikus gondolkodásra, az ismeretek szintetizálására és kreatív problémamegoldásra.
– Képes a tudományágban megszerzett szakmai tapasztalat ismereti határairól származó információk, felmerülő új problémák, új jelenségek feldolgozására.
– Képes a rendelkezésre álló információk birtokában helytálló bírálat vagy vélemény megfogalmazására, döntéshozásra, következtetések levonására.
– Képes vállalatoknál és kutató szervezeteknél vezető szerep ellátására, beleértve az igazgatási szerepeket is.
– Képes társadalmi, kulturális érzékenysége és nyelvi, kommunikációs képességei révén nemzetközi környezetben történő munkavégzésre.
– Képes új és eredeti termékek és termék-szolgáltatás kombinációk tervezésére az egyéni vásárló igényeinek kielégítésére, a tervező, a felhasználó, az ipar és a társadalom között kiegyensúlyozott érdekek alapján, a nemzetközi etikai normák, elvárások tiszteletben tartásával.
– Képes a teljes innovációs és termékfejlesztési folyamat átlátására, önállóan vagy egy team tagjaként vagy vezetőjeként a folyamat végrehajtására és irányítására, gyakran nemzetközi környezetben.
– Képes a kapcsolódó műszaki, emberi, esztétikai és környezeti kérdéskörök figyelembevételére, azok integrált módon történő alkalmazására a termékfejlesztésben.
– Képes a tervezett tárggyal kapcsolatos döntéseket indokolni, azokat tesztelni, illetve műszaki és alkalmazott tudományos kutatási eredményekkel és módszerekkel alátámasztani.
– Képes a termék funkcióinak módszeres elemzésére és azok költséghatékony kialakítására.
– Képes a terméktervezés során a piac-vevő-gyártás-környezet mélyebb összefüggéseit feltárni és értelmezni.
– Képes alkalmazni a termékdokumentáció készítésének szabályait.
– Képes alkalmazni a számítógépes modellezés és szimuláció terméktervező szakterülethez kapcsolódó eszközeit és módszereit, a korszerű 3D modellezési és gyártási eljárásokat, gyors prototípus-gyártási rendszereket.
– Képes széles körű szakmai műveltsége és problémafelismerő készsége révén csoportmunka irányítására.
– Képes új célok kitűzésére és a célhoz vezető lépések meghatározására, összetett projektek kezdeményezésére, összeállítására és kivitelezésére team munkában, elsősorban multidiszciplináris környezetben.
– Elkötelezett az egészség-, és biztonságkultúra, valamint az egészségfejlesztés iránt.
c) attitűdje
– Fogékony a termékek életciklusa során felmerülő környezeti problémák megoldására, törekszik a fenntarthatóság, az egészségtudatosság követelményeinek érvényesítésére.
– A feladatok megoldása során munkáját kreativitás, rugalmasság, és a mérnöki etika szabályainak betartása jellemzi.
– Törekszik arra, hogy önképzése a terméktervezés és kapcsolódó részterületein folyamatos és szakmai céljával megegyező legyen.
– Piaci, vevői, minőségi feladatok megoldása során önállóan választja ki és alkalmazza a releváns problémamegoldási módszereket.
– Elkötelezett a fejlődés, az emberiség életminőségének javítása, a környezeti egyensúly és értékek megóvása, és a fenntarthatóság iránt.
– Az innovációra való nyitottság jellemzi.
– Hivatástudata miatt elkötelezett a magas színvonalú munkavégzés iránt és törekszik e szemléletet munkatársai felé is közvetíteni.
– A problémamegoldás során fokozottan ügyel az egyenlő esélyű hozzáférés elvének biztosítására.
– Figyelembe veszi az ipari tervezés és termékfejlesztés folyamatában a történelmi, kulturális, társadalmi-gazdasági és ipari környezet aspektusait.
d) autonómiája és felelőssége
– Felelősséget vállal a szakvéleményében közölt megállapításokért és szakmai döntéseiért, az általa, illetve irányítása alatt végzett munkafolyamatokért.
– Döntéseit körültekintően, más (elsősorban jogi, közgazdasági, energetikai, környezetvédelmi, építészeti, orvosi) szakterületek képviselőivel konzultálva önállóan hozza, melyekért felelősséget vállal.
– Önállóan hozott döntései során figyelemmel van a környezetvédelem, a minőségügy, a fogyasztóvédelem, a termékfelelősség, az egyenlő esélyű hozzáférés elvére és alkalmazására, a munkahelyi egészség és biztonság, a műszaki, gazdasági és jogi szabályozás, az ergonómia és pszichológia, valamint a mérnöketika alapvető előírásaira.
– A minőség- és környezet irányítás rendszerek elvárásai szerint tevékenykedik.
9. A mesterképzés jellemzői
9.1. Szakmai jellemzők
9.1.1. A szakképzettséghez vezető tudományágak, szakterületek, amelyekből a szak felépül:
– természettudományi ismeretek 20–35 kredit;
– gazdasági és humán ismeretek 10–20 kredit;
– ipari terméktervező mérnöki szakspecifikus ismeretek 15–35 kredit, ezen belül
– műszaki tervezési ismeretek 10–25 kredit,
– formatervezési ismeretek 6–15 kredit.
9.1.2. A választható ismeretek kreditértéke a diplomamunka készítésével együtt 40–60 kredit.
9.2. Idegennyelvi követelmény
A mesterfokozat megszerzéséhez egy élő idegen nyelvből államilag elismert, középfokú (B2), komplex típusú nyelvvizsga vagy azzal egyenértékű érettségi bizonyítvány vagy oklevél szükséges.
9.3. A szakmai gyakorlat követelményei
A szakmai gyakorlat legalább négy hét időtartamot elérő egybefüggő, szakmai gyakorlóhelyen szervezett gyakorlat, melynek további követelményeit a tanterv határozza meg. A szakmai gyakorlat kritériumkövetelmény, szorosan kapcsolódik a diplomamunkához.
9.4. A képzést megkülönböztető speciális jegyek
Az ipari terméktervező mérnökképzés alapvető sajátossága a munka középpontjában álló, az első szemesztertől az utolsóig húzódó, a hallgatók egyéni, illetve csoportos munkáján nyugvó, terméktervező stúdióban, modell vagy prototípusgyártó műhelyben és gyakorlati, iparvállalati terepen végzett, projekt jellegű integrált termékfejlesztési gyakorlat.
9.5. A 4.2. megadott oklevéllel rendelkezők esetén a mesterképzési képzési ciklusba való belépés minimális feltételei
A mesterképzésbe való felvétel feltétele, hogy a hallgató az alapképzési tanulmányai alapján legalább 50 kredittel rendelkezzen az alábbiak szerinti 70 kreditből:
– természettudományos alapismeretek területén 20 kredit;
– humán ismeretek területén 10 kredit;
– szakmai ismeretek területén 40 kredit.
A mesterképzésben a felsorolt területekről a hiányzó krediteket a felsőoktatási intézmény tanulmányi és vizsgaszabályzatában meghatározottak szerint kell megszerezni.
1. A mesterképzési szak megnevezése: járműmérnöki (Vehicle Engineering)
2. A mesterképzési szakon szerezhető végzettségi szint és a szakképzettség oklevélben szereplő megjelölése
– végzettségi szint: mester- (magister, master; rövidítve: MSc-) fokozat
– szakképzettség: okleveles járműmérnök
– a szakképzettség angol nyelvű megjelölése: Vehicle Engineer
3. Képzési terület: műszaki
4. A mesterképzésbe történő belépésnél előzményként elfogadott szakok
4.1. Teljes kreditérték beszámításával vehető figyelembe: a járműmérnöki alapképzési szak.
4.2. * A 9.4. pontban meghatározott kreditek teljesítésével vehetők figyelembe továbbá: a jármű- üzemmérnöki alapképzési szak, valamint azok az alapképzési és mesterképzési szakok, illetve a felsőoktatásról szóló 1993. évi LXXX. törvény szerinti szakok, amelyeket a kredit megállapításának alapjául szolgáló ismeretek összevetése alapján a felsőoktatási intézmény kreditátviteli bizottsága elfogad.
5. A képzési idő félévekben: 4 félév
6. A mesterfokozat megszerzéséhez összegyűjtendő kreditek száma: 120 kredit
– a szak orientációja: kiegyensúlyozott (40–60 százalék)
– a diplomamunka készítéséhez rendelt kreditérték: 30 kredit
– a szabadon választható tantárgyakhoz rendelhető minimális kreditérték: 6 kredit
7. * A szakképzettség képzési területek egységes osztályozási rendszere szerinti tanulmányi területi besorolása: 525/0716
8. A mesterképzési szak képzési célja és a szakmai kompetenciák
A képzés célja járműmérnökök képzése, akik a járművek és mobil gépek szakterülethez kapcsolódó magas szintű természettudományos, specifikus járműgépészeti műszaki, informatikai és gazdasági-menedzsment ismereteik birtokában alkalmasak a vasúti, a közúti, mezőgazdasági, a vízi és a légi járművek, az építő és anyagmozgató gépek fejlesztésére, tervezésére, gyártására, a bennük végbemenő folyamatok kutatására. Alkalmasak ezen járművek és gépek, továbbá a belőlük alkotott szállító rendszerek és géprendszerek biztonságos, a környezetvédelem és az energiagazdálkodás követelményeit figyelembe vevő üzemben tartására, fenntartására, diagnosztizálására, karbantartására és javítására. Felkészültek a tanulmányaik doktori képzésben történő folytatására.
8.1. Az elsajátítandó szakmai kompetenciák
8.1.1. A járműmérnök
a) tudása
– Érti és alkalmazza a műszaki szakterület műveléséhez szükséges, a járműmérnöki szakmához kötött általános és specifikus matematikai, természet- és társadalomtudományi elveket, szabályokat, összefüggéseket, eljárásokat.
– Átfogó ismeretekkel rendelkezik a globális társadalmi és gazdasági folyamatokról.
– Érti és széles körűen tudja alkalmazni a járművek és mobil gépek szakterület kidolgozott elméleteit, összefüggéseit és az ezeket felépítő terminológiákat.
– Ismeri és érti a műszaki szakterület ismeret- és tevékenységrendszerének alapvető tényeit, határait és a járműtechnikában megvalósuló fejlődés, fejlesztés várható irányait.
– Részletekbe menően ismeri és érti a műszaki szakterület ismeretszerzési, adatgyűjtési módszereit, azok etikai korlátait és problémamegoldó technikáit.
– Ismeri és érti a járművek és mobil gépek szakterülethez kapcsolódó és a szakmagyakorlás szempontjából kiemelt fontosságú más területek (különösen a közlekedési, logisztikai, menedzsment, környezetvédelmi, minőségbiztosítási, információ-technológiai, jogi, közgazdasági, egyészség-, munka- és tűzvédelmi, biztonságtechnikai területek) terminológiáját, járműtechnikához kapcsolódó előírásait és szempontjait.
– Ismeri és érti járművekkel és mobil gépekkel megvalósított közlekedési és logisztikai folyamatok információs és kommunikációs technológiáit.
– Ismeri és érti a járművek és mobil gépek tervezésének és kutatásának módszertanát, eszközrendszerét.
– Ismeri a járművek és mobil gépek területéhez kapcsolódó, kutatási célú méréstechnikai és méréselméleti megoldásokat.
– Ismeri és érti a számítógépes modellezés és szimuláció jármű és mobil gép szakterülethez kapcsolódó eszközeit és módszereit.
– Ismeri a kutatáshoz vagy tudományos munkához szükséges, széles körben alkalmazható problémamegoldó technikákat.
– Ismeri a vezetéshez kapcsolódó szervezési eszközöket és módszereket, a szakmagyakorláshoz szükséges jogszabályokat.
– Ismeri és értő módon alkalmazza a választott specializáció sajátos módszereit, technológiáit.
b) képességei
– Műszaki szakterületen felmerülő problémák megoldásában képes alkalmazni a megszerzett általános és specifikus matematikai, természet- és társadalomtudományi elveket, szabályokat, összefüggéseket, eljárásokat.
– Képes az adott műszaki szakterület elméleteit és az azokkal összefüggő terminológiát a problémák megoldásakor innovatív módon alkalmazni.
– Képes a járművek és mobil gépek területen alkalmazott módszerek vizsgálatára és elemzésére, a vizsgálati eredmények értékelésére és dokumentálására.
– Képes a jármű- és mobil gép rendszerek és folyamatok megvalósítása során gyűjtött információk feldolgozására, rendszerezésére, elemzésére, következtetések levonására.
– Képes a jármű- és mobil gép rendszerek és az azokat alkotó folyamatok összefüggéseinek, hatásmechanizmusainak felismerésére, ezek rendszerszemléletű értékelésére, kezelésére.
– Képes a járművek és mobil gépek témakörébe tartozó kutatási-fejlesztési feladatok megoldásában való alkotó részvételre.
– Képes eredeti ötletekkel gazdagítani a szakterület tudásbázisát.
– Képes integrált ismeretek alkalmazására a közlekedés, a mobilgépek, a folyamatelmélet, az ipari termelési folyamatok, az elektronika és informatika szakterületeiről.
– Képes rendszerszemléletű, folyamatorientált gondolkodásmód alapján komplex rendszerek globális tervezésére.
– Képes a jármű- és mobil gép rendszerek tervezésében, megvalósításában és üzemeltetésében használatos eljárások, modellek, információs technológiák alkalmazására és azok továbbfejlesztésére.
– Képes a jármű- és mobil gép rendszerek minőségbiztosítására, méréstechnikai és folyamatszabályozási feladatatok megoldására.
– Képes a választott specializációtól függően állapotfelmérések elvégzésére, ezek alapján értékelés és javaslat kidolgozására, komplex jármű- és mobil gép rendszerek fejlesztésére, felső szintű tervezésére, szervezésére és irányítására.
– Képes a műszaki, gazdasági, környezeti, és humán erőforrások felhasználásának komplex tervezésére és menedzselésére.
– Képes – kellő gyakorlat után – vezetői feladatok ellátására.
– Képes arra, hogy szakterületén anyanyelvén és legalább egy idegen nyelven publikációs tevékenységet és tárgyalásokat folytasson.
c) attitűdje
– Nyitott és fogékony a járművek és mobil gépek szakterületen zajló szakmai, technológiai fejlesztés és innováció megismerésére és elfogadására, hiteles közvetítésére.
– Felvállalja a műszaki szakterülethez kapcsolódó szakmai és etikai értékrendet.
– Törekszik a járművekkel és mobil gépekkel összefüggő új módszerek és eszközök fejlesztésében való közreműködésre. Hivatástudata elmélyült.
– Törekszik a munka- és szervezeti kultúra etikai elveinek, a minőségi követelményeknek betartására és betartatására.
– Törekszik a fenntarthatóság, környezettudatosság, az egészségvédelem és energiahatékonyság követelményeinek érvényesítésére.
– Törekszik arra, hogy a munkáját rendszerszemléletű és folyamatorientált gondolkodásmód alapján komplex megközelítésben végezze.
– Törekszik arra, hogy mind saját, mind munkatársai tudását folyamatos ön- és továbbképzéssel fejlessze.
– Törekszik a széles körű, átfogó műveltség elsajátítására.
d) autonómiája és felelőssége
– Szakmai feladatainak megoldása során kezdeményezően lép fel, és önállóan választja ki és alkalmazza a releváns problémamegoldási módszereket.
– Döntéseit körültekintően, más szakterületek (elsősorban jogi, közgazdasági, energetikai és környezetvédelmi) képviselőivel konzultálva, önállóan hozza meg, teljes felelősségvállalással.
– Felelősséggel viseltetik a fenntarthatóság, az egészségvédelem és környezettudatosság terén.
– Döntései során figyelemmel van a környezetvédelem, a minőségügy, a fogyasztóvédelem, a termékfelelősség, az egyenlő esélyű hozzáférés elvére és alkalmazására, a munkahelyi egészség és biztonság, a műszaki, gazdasági és jogi szabályozás, valamint a mérnöketika alapvető előírásaira.
– Felelősséget vállal beosztottjai tevékenységéért és munkájáért, valamint az irányítása alatt zajló folyamatokért.
9. A mesterképzés jellemzői
9.1. Szakmai jellemzők
9.1.1. A szakképzettséghez vezető tudományágak, szakterületek, amelyekből a szak felépül:
– természettudományi ismeretek 20–35 kredit;
– gazdasági és humán ismeretek 10–20 kredit;
– járműmérnöki szakmai ismeretek 15–44 kredit, amelyből
– szimulációs és optimálási módszerek 5–15 kredit,
– jármű- és mobil gép konstrukcióelmélet 5–15 kredit,
– szakspecifikus ismeretek 5–25 kredit.
9.1.2. A választható specializációkat is figyelembe véve a járműmérnöki szakma igényeinek megfelelő szakterületeken, a szimulációs és optimálási módszerek, a jármű- és mobil gép konstrukcióelmélet területén szerezhető speciális ismeret.
A választható ismeretek minimális kreditértéke a diplomamunka készítésével együtt 40 kredit.
9.2. Idegennyelvi követelmény
A mesterfokozat megszerzéséhez egy idegen nyelvből államilag elismert, középfokú (B2), komplex típusú nyelvvizsga vagy azzal egyenértékű érettségi bizonyítvány vagy oklevél szükséges.
9.3. A szakmai gyakorlat követelményei
A szakmai gyakorlat legalább négy hét időtartamú, szakmai gyakorlóhelyen szervezett gyakorlat, melynek további követelményeit a tanterv határozza meg. A szakmai gyakorlat kritériumkövetelmény.
9.4. * A 4.2. pontban megadott oklevéllel rendelkezők esetén a mesterképzési képzési ciklusba való belépés minimális feltételei
9.4.1. A 4.2. pontban megadott oklevéllel rendelkezők esetén – a 4.2. pont szerinti jármű- üzemmérnöki alapképzési oklevéllel rendelkezők kivételével – a mesterképzési képzési ciklusba való belépéshez szükséges minimális kreditek száma 70 kredit az alábbi területekről:
– természettudományi alapismeretek (matematika, kémia és anyagismeret, mechanika, hő- és áramlástan, elektrotechnika) területéről 20 kredit;
– gazdasági és humán ismeretek (közgazdaságtani és menedzsmentismeretek, környezetvédelem, minőségbiztosítás, munkavédelem, társadalomtudomány) területéről 10 kredit;
– szakspecifikus ismeretek (járművek és mobil gépek felépítése és működése, közlekedési rendszerek, logisztikai rendszerek, üzemi szállítási rendszerek, számítástechnika, műszaki ábrázolás, jármű- és hajtáselemek, járműgyártás, javítás és fenntartás során felhasznált szerkezeti anyagok és technológiák, járművek hő- és áramlástechnikai berendezései, irányítástechnika, járműdinamika és hajtástechnika, közlekedési ismeretek) területéről 40 kredit.
A mesterképzésbe való felvétel feltétele, hogy a hallgató az alapképzési tanulmányai alapján a felsorolt területeken legalább 40 kredittel rendelkezzen. A mesterképzésben hiányzó krediteket a felsőoktatási intézmény tanulmányi és vizsgaszabályzatában meghatározottak szerint kell megszerezni.
9.4.2. A jármű-üzemmérnöki alapképzési szakról a mesterképzésbe való belépéshez szükséges minimális kreditek száma 60 kredit az alábbi területekről:
– természettudományi ismeretek (matematika, fizika, áramlástan) 10 kredit;
– gazdasági és humán ismeretek 2 kredit;
– szakspecifikus ismeretek (járművek és mobil gépek felépítése és működése, közlekedési rendszerek, logisztikai rendszerek, üzemi szállítási rendszerek, számítástechnika, műszaki ábrázolás, jármű- és hajtáselemek, járműgyártás, javítás és fenntartás során felhasznált szerkezeti anyagok és technológiák, járművek hő- és áramlástechnikai berendezései, irányítástechnika, járműdinamika és hajtástechnika, közlekedési ismeretek) 48 kredit.
A mesterképzési oklevél megszerzésének feltétele, hogy a felsorolt ismeretkörökben a 60 kreditet a mesterfokozat megszerzésére irányuló képzéssel párhuzamosan, a felvételtől számított két féléven belül, a felsőoktatási intézmény tanulmányi és vizsgaszabályzatában meghatározottak szerint meg kell szerezni.
1. A mesterképzési szak megnevezése: kohómérnöki (Metallurgical Engineering)
2. A mesterképzési szakon szerezhető végzettségi szint és a szakképzettség oklevélben szereplő megjelölése
– végzettségi szint: mester- (magister, master; rövidítve: MSc-) fokozat
– szakképzettség: okleveles kohómérnök
– a szakképzettség angol nyelvű megjelölése: Metallurgical Engineer
3. Képzési terület: műszaki
4. A mesterképzésbe történő belépésnél előzményként elfogadott szakok
4.1. Teljes kreditérték beszámításával vehető figyelembe: az anyagmérnöki alapképzési szak, a felsőoktatásról szóló 1993. évi LXXX. törvény szerinti főiskola szintű anyagmérnöki alapképzési szak.
4.2. A 9.4. pontban meghatározott kreditek teljesítésével elsősorban számításba vehetők a műszaki képzési terület alapképzési szakjai, a felsőoktatásról szóló 1993. évi LXXX. törvény szerinti főiskolai szintű műszaki alapképzési szakok.
4.3. A 9.4. pontban meghatározott kreditek teljesítésével vehető figyelembe továbbá: a természettudomány és a gazdaságtudományok képzési területek alapképzési szakjai.
5. A képzési idő félévekben: 4 félév
6. A mesterfokozat megszerzéséhez összegyűjtendő kreditek száma: 120 kredit
– a szak orientációja: kiegyensúlyozott (40–60 százalék)
– a diplomamunka készítéséhez rendelt kreditérték: 20 kredit
– a szabadon választható tantárgyakhoz rendelhető minimális kreditérték: 6 kredit
7. * A szakképzettség képzési területek egységes osztályozási rendszere szerinti tanulmányi területi besorolása: 521/0715
8. A mesterképzési szak képzési célja és a szakmai kompetenciák
A képzés célja kohómérnökök képzése, akik metallurgiai irányultságú természettudományos, műszaki, gazdasági ismereteik birtokában képesek a földkéregből bányászott ércek és fémtartalmú hulladékok fizikai és kémiai előkészítésére, dúsítására, ezekből fémek, ötvözetek, illetve vegyületeik gazdaságos, környezetvédelmi szempontokat figyelembevevő kinyerését és tisztítását szolgáló eljárások, valamint a fémes anyagokból termékeket előállító formaöntészeti, képlékenyalakítási és hőkezelési eljárások technológiáinak kidolgozására, korszerűsítésére, berendezéseik tervezésére és azok fejlett technológiai színvonalú működtetésére, kohómérnöki célú kutatási-fejlesztési feladatok ellátására, koordinálására. Felkészültek tanulmányaik doktori képzésben történő folytatására.
8.1. Az elsajátítandó szakmai kompetenciák
8.1.1. A kohómérnök
a) tudása
– Részletes ismeretekkel rendelkezik a kohómérnöki szakmához, illetve kohászati technológiákhoz kapcsolódó természettudományos és műszaki elméletek és gyakorlati eljárások tekintetében.
– Rendelkezik a megfelelő szintű manuális készségekkel.
– Részletesen ismeri a specializációjának megfelelő fémek, ötvözetek, fémmátrixú kompozitok fontosabb tulajdonságait, alkalmazási területeit.
– Részletesen ismeri a műszaki dokumentáció készítésének szabályait.
– Áttekintő ismeretekkel rendelkezik a vezetéshez kapcsolódó szervezési eszközök és módszerek tekintetében.
– Áttekintő ismeretekkel rendelkezik a szakmagyakorláshoz szükséges jogszabályokról.
– Rendelkezik a területhez kapcsolódó méréstechnikai és méréselméleti ismeretekkel.
– Alapvetően ismeri a szakmai tevékenységéhez kapcsolódó információs és kommunikációs technológiákat.
– Átfogó ismeretekkel rendelkezik a korszerű kohászati technológiák terén.
b) képességei
– Meg tudja fogalmazni a szakterülethez kapcsolódó problémákat a matematika nyelvén és analitikus vagy numerikus megoldást tud adni az adódó egyenletek (egyenletrendszerek) megoldásával.
– Feldolgozza és rendszerezi a metallurgiai technológiák üzemeltetése során fellépő kémiai és fizikai jelenségek eredményeképp gyűjtött információkat, a folyamatokat modellezve következtetéseket von le.
– Minőségbiztosítási, méréstechnikai és folyamatszabályozási feladatokat old meg metallurgiai rendszerek és kapcsolódó technológiák esetén.
– Rendszerszemléletű, folyamatorientált gondolkodásmód alapján komplex rendszereket tervez.
– Különböző fémek, ötvözetek és fémmátrixú kompozitok között lévő kapcsolatrendszerek alapján meghatározza ezen anyagok összetételét, szerkezetét és tulajdonságait, kiválasztja és kezeli a szükséges műszereket,
– Laboratóriumi vizsgálatokat végez, a mérési eredményeket feldolgozza, kiértékeli és dokumentálja.
– Működteti a specializációjának jellemző gépeket és berendezéseket.
– Alkalmazza a specializációjának megfelelő jellemző kohászati technológiai eljárásokat.
– Törekszik arra, hogy önképzése révén eredeti ötletekkel gazdagítsa a szakterület tudásbázisát.
– Megtervezi és menedzseli a szükséges műszaki, gazdasági, környezeti, és humánerőforrások felhasználását.
– Kohászati technológiákkal kapcsolatos kérdésekben megalapozott mérnöki állásfoglalást alakít ki és álláspontját mind magyarul, mind idegen nyelven kommunikálni tudja.
c) attitűdje
– Törekszik arra, hogy szakterülete legújabb eredményeit saját fejlődése szolgálatába állítsa.
– Törekszik a fenntarthatóság és energiahatékonyság követelményeinek érvényesítésére.
– Törekszik szakmailag magas szinten önállóan vagy munkacsoportban megtervezni és végrehajtani a feladatait.
– Törekszik arra, hogy a munkáját rendszerszemléletű és folyamatorientált gondolkodásmód alapján komplex megközelítésben végezze.
– Munkája során vizsgálja a kutatási, fejlesztési és innovációs célok kitűzésének lehetőségét és törekszik azok megvalósítására.
– Nyitottan áll az önművelést, önfejlesztést szolgáló szakmai továbbképzésekhez.
– Elkötelezett a magas színvonalú, minőségi munkavégzés iránt és törekszik e szemléletet munkatársai felé is közvetíteni.
d) autonómiája és felelőssége
– A szakmai problémák megoldása során önállóan és kezdeményezően lép fel.
– Felelősséggel viseltetik a fenntarthatóság és környezettudatosság terén.
– Döntéseit körültekintően, más szakterületek (elsősorban jogi, közgazdasági, energetikai és környezetvédelmi) képviselőivel konzultálva, önállóan hozza, melyekért felelősséget vállal.
– Döntései során figyelemmel van a környezetvédelem, a minőségügy, a fogyasztóvédelem, a termékfelelősség, az egyenlő esélyű hozzáférés elvére és alkalmazására, a munkahelyi egészség és biztonság, a műszaki, gazdasági és jogi szabályozás, valamint a mérnöketika alapvető előírásaira.
9. A mesterképzés jellemzői
9.1. Szakmai jellemzők
9.1.1. A szakképzettséghez vezető tudományágak, szakterületek, amelyekből a szak felépül:
– természettudományi ismeretek (matematika, fizika, mechanika, kémia) 20–35 kredit;
– gazdasági és humán ismeretek (vezetési és menedzsment, kommunikációs, marketing, jogi és pénzügyi ismeretek, valamint szakmaspecifikus gazdasági és humán ismeretek) 10–20 kredit;
– kohómérnöki szakmai ismeretek (fémelőállítási és hulladék-feldolgozási, fémipari hő- és felületkezelési, képlékenyalakító, öntészeti, energetikai, valamint szakma specifikus szakmai ismeretek) 10–30 kredit.
9.1.2. A választható specializációkat is figyelembe véve az kohómérnöki szakma igényeinek megfelelő szakterületeken szerezhető speciális ismeret. A választható ismeretek kreditértéke a diplomamunka készítésével együtt 40–60 kredit.
9.2. Idegennyelvi követelmény
A mesterfokozat megszerzéséhez egy élő idegen nyelvből államilag elismert, középfokú (B2), komplex típusú nyelvvizsga vagy azzal egyenértékű érettségi bizonyítvány vagy oklevél szükséges.
9.3. A szakmai gyakorlat követelményei
A szakmai gyakorlat legalább négy hét időtartamú, szakmai gyakorlóhelyen szervezett gyakorlat, melynek további követelményeit a tanterv határozza meg. A szakmai gyakorlat kritériumkövetelmény.
9.4. A 4.2. és 4.3. pontban megadott oklevéllel rendelkezők esetén a mesterképzési képzési ciklusba való belépés minimális feltételei
A mesterképzésbe való felvétel feltétele, hogy az alapképzési tanulmányai alapján
– a 4.2. pontban meghatározott alapképzési szakon diplomával rendelkező legalább 40 kredittel (ezen belül matematikából legalább 12, szakmai ismeretekből legalább 20 kredittel) rendelkezzen;
– a 4.3. pontban meghatározott alapképzési oklevéllel rendelkező 60 kredittel rendelkezzen az alábbi területekről:
– természettudományi ismeretek (matematika, fizika, kémia) területéről 20 kredit;
– gazdasági és humán ismeretek (közgazdaságtani és menedzsmentismeretek, környezetvédelem, minőségbiztosítás, munkavédelem, jogi ismeretek) területéről 10 kredit;
– szakmai ismeretek (metallurgia és öntészet, hőkezelés és képlékenyalakítás, felületkezelés, tüzeléstan – kemencék) területéről 15 kredit;
– műszaki ismeretek (műszaki ábrázolás, géprajz, gépszerkezettan, informatika, elektrotechnika, mechanika, méréstechnika, műszerezés, automatizálás, energiagazdálkodás) területéről 15 kredit.
A mesterképzésbe való felvétel feltétele, hogy a hallgató az alapképzési tanulmányai alapján a felsorolt területeken legalább 30 kredittel rendelkezzen. A mesterképzésben a hiányzó krediteket a felsőoktatási intézmény tanulmányi és vizsgaszabályzatában meghatározottak szerint kell megszerezni.
1. A mesterképzési szak megnevezése: könnyűipari mérnöki (Light Industrial Engineering)
2. A mesterképzési szakon szerezhető végzettségi szint és a szakképzettség oklevélben szereplő megjelölése
– végzettségi szint: mester- (magister, master; rövidítve: MSc) fokozat
– szakképzettség: okleveles könnyűipari mérnök
– a szakképzettség angol nyelvű megjelölése: Light Industry Engineer
3. Képzési terület: műszaki
4. A mesterképzésbe történő belépésnél előzményként elfogadott szakok
4.1. Teljes kreditérték beszámításával vehető figyelembe a könnyűipari mérnöki alapképzési szak.
4.2. A 9.4. pontban meghatározott kreditek teljesítésével elsősorban számításba vehető az ipari termék- és formatervező mérnöki, a környezetmérnöki, a vegyészmérnöki, a faipari mérnöki, az anyagmérnöki, a gépészmérnöki és a műszaki menedzser alapképzési szak.
5. A képzési idő félévekben: 4 félév
6. A mesterfokozat megszerzéséhez összegyűjtendő kreditek száma: 120 kredit
– a szak orientációja: kiegyensúlyozott (40–60 százalék)
– a diplomamunka készítéséhez rendelt kreditérték: 30 kredit
– a szabadon választható tantárgyakhoz rendelhető minimális kreditérték: 6 kredit
7. * A szakképzettség képzési területek egységes osztályozási rendszere szerinti tanulmányi területi besorolása: 542/0723
8. A mesterképzési szak képzési célja és a szakmai kompetenciák
A képzés célja könnyűipari mérnökök képzése, akik a könnyűipar szakterületeihez kapcsolódó magas szintű természettudományos és specifikus műszaki ismeretek birtokában képesek az elméletben és a gyakorlatban jelentkező műszaki és szervezési, valamint komplex tervezési, üzemeltetési, fenntartási feladatok ellátására. A megszerzett műszaki, informatikai, esztétikai ismeretek, valamint az ehhez kapcsolódó készségek révén alkalmasak a tervezési, a technológiai és a szolgáltatások területén jelentkező feladatok önálló irányítására, felügyeletére, speciális tervezési, fejlesztési és kutatási feladatok elvégzésére, további önálló ismeretszerzésre. Felkészültek a tanulmányok doktori képzésben történő folytatására.
8.1. Az elsajátítandó szakmai kompetenciák
8.1.1. A könnyűipari mérnök
a) tudása
– Komplex módon, magas szinten ismeri a könnyűipari szakmaterületek elméleti és gyakorlati részeit.
– Rendszerezett módon birtokolja a könnyűipari anyagismereti, és technológiai szaktudást.
– Innovatív, részletekre figyelő tervezői tudás birtokában van.
– Ismeri a könnyűipari terméktervezés szakterületen alkalmazott anyagokat, összetételüket, tulajdonságaikat, alkalmazási területeiket, az anyagjellemzők és a feldolgozás közötti összefüggéseket.
– Rendelkezik vezetői ismeretekkel, valamint a csoportban végzett munka sikerességét támogató tudással.
– Ismeri a biztonsági egészségvédelmi, környezetvédelmi (SHE) illetve a minőségbiztosítási és ellenőrzési (QA/QC) követelményrendszereket.
– Ismeri, alkalmazza és betartatja a műszaki és gazdasági jogi szabályozásokat, valamint a mérnöketika elveit.
– Ismeri a könnyűipari szakmaterületekhez kapcsolódó számítógépes kommunikációt és elemzést.
– Ismeri a szakmaterületéhez kapcsolódó globális társadalmi és gazdasági folyamatokat.
– Birtokában van a gyártás- és termékdokumentáció készítése szabályainak.
– Rendelkezik a kutatáshoz és tudományos munkához szükséges, széles körben alkalmazható elemző és problémamegoldó ismeretekkel és technikákkal.
b) képességei
– Képes a törvényszerűségek, összefüggések megértésére, a megszerzett tudás alkalmazására és gyakorlati hasznosítására, a problémamegoldó technikák felhasználására.
– Képes széles körűen, de kellő tudományos alapossággal tárgyalni a könnyűipar egyes területeit.
– A szakmaterület ismerete mellett képes specialistaként képezni olyan mérnököket, akik alkalmasak a műszaki és természettudományos ismeretek alkalmazására a terméktervezésben, a termék és technológiafejlesztésben, valamint a termelésben.
– Képes a matematikai eredmények, érvelések és az azokból származó következtetések világos bemutatására, a magyar és angol nyelvű, magas szintű szakmai kommunikációra.
– Képes a könnyűipari szakmaterülettel határos szakterületekről származó információk, felmerülő új problémák, új jelenségek feldolgozására, a megoldandó problémák megértésére és megoldására, eredeti ötletek felvetésére.
– Képes helytálló bírálat vagy vélemény megfogalmazására, döntéshozásra, következtetések levonására, konstruktív kritika megfogalmazására.
– Képes a könnyűiparhoz kapcsolódó korszerű, innovatív termékek tervezésére.
– Képes az állapotfelmérés és kockázatelemzés elvégzésére, ezek alapján értékelés és javaslat kidolgozására, komplex könnyűipari feladatok megoldására, a folyamatok szervezésére és irányítására.
– Képes a műszaki-, gazdasági-, humánerőforrások kezelésének komplex szemléletére.
– Képes szakmailag magas szinten önállóan megtervezni és végrehajtani feladatokat.
– Képes önművelésre, önfejlesztésre, az egyéni tudás, ismeret elmélyítésére, bővítésére.
– Képes társadalmi, kulturális érzékenysége és nyelvi, kommunikációs képességei révén nemzetközi környezetben történő munkavégzésre.
c) attitűdje
– Nyitott és fogékony az ökológiai gazdálkodással kapcsolatos új, korszerű és innovatív eljárások, módszerek alkalmazására.
– A megszerzett tudományos és műszaki ismeretei alkalmazásával törekszik a megfigyelhető jelenségek minél alaposabb megismerésére, törvényszerűségeinek leírására, megmagyarázására.
– Munkája során a biztonsági egészségvédelmi, környezetvédelmi (SHE), illetve a minőségbiztosítási és ellenőrzési (QA/QC) követelményrendszereket betartja és betartatja.
– Törekszik arra, hogy önképzése a könnyűipar, ezen belül kiemelten az alkalmazott részterületeken és munkavégzéséhez kapcsolódó egyéb szakterületeken folyamatos és szakmai céljaival megegyező legyen.
– Munkájában törekszik a kreativitásra, rugalmasságra és adaptív munkavégzésre.
– Munkája során és kommunikációjában a hozzáállása jellemzően problémafelismerő és
– megoldó központú.
– Csoportban is jól kommunikál, és konfliktusmegoldásra törekszik.
– Nyitott a szakmai továbbképzés felmerülő lehetőségei iránt.
– Munkáját kezdeményezés, illetve döntéshozatali képesség, személyes felelősségvállalás jellemzi.
– Új, komplex megközelítést kívánó, stratégiai döntési helyzetekben, illetve nem várt élethelyzetekben is törekszik a jogszabályok és etikai normák teljes körű figyelembevételével dönteni.
d) autonómiája és felelőssége
– Műszaki problémamegoldás során önállóan választja ki és alkalmazza a releváns problémamegoldási módszereket.
– Munkavégzése során magas fokú felelősséggel viszonyul a fenntarthatóság és környezettudatosság kérdéseihez.
– Javaslataiért felelősséget vállal, ismeri szakmai lehetőségei korlátait.
– Vezetői feladatai során konstruktív módon irányít, képes a visszajelzések megfelelő kezelésére, önkritikára.
– Döntéseit körültekintően, más (elsősorban jogi, közgazdasági, energetikai, környezetvédelmi, építészeti, orvosi) szakterületek képviselőivel konzultálva, önállóan hozza, melyekért felelősséget vállal.
9. A mesterképzés jellemzői
9.1. Szakmai jellemzők
9.1.1. A szakképzettséghez vezető tudományágak, szakterületek, amelyekből a szak felépül:
– természettudományi ismeretek 20–25 kredit;
– gazdasági és humán ismeretek 10–15 kredit;
– könnyűipari szakmai ismeretek 18–24 kredit, ezen belül
– informatikai alkalmazások és tervezési ismeretek 6–8 kredit,
– könnyűipari anyagismeret, technológia és menedzsment 12–16 kredit.
9.1.2. A választható (papír-, nyomda-, csomagoló-, ruha-, textil-, és bőripar ismeretek) specializációkat is figyelembe véve az anyag- és áruismeret, a szakipari technológiák és gépek, a szakmai folyamatok és termékek méréstechnikája, a számítógéppel támogatott terméktervezés, a szakmai termelésirányítás, a minőségbiztosítási területekről szerezhető speciális ismeret.
A választható ismeretek kreditértéke a diplomamunka készítésével együtt 48–65 kredit.
9.2. Idegennyelvi követelmény
A mesterfokozat megszerzéséhez egy élő idegen nyelvből államilag elismert, középfokú (B2), komplex típusú nyelvvizsga vagy ezzel egyenértékű érettségi bizonyítvány vagy oklevél megszerzése szükséges.
9.3. A szakmai gyakorlat követelményei
A szakmai gyakorlat legalább négy hét időtartamú, szakmai gyakorlóhelyen szervezett gyakorlat, melynek további követelményeit a tanterv határozza meg. A szakmai gyakorlat kritériumkövetelmény.
9.4. A 4.2. pontban megadott oklevéllel rendelkezők esetén a mesterképzési képzési ciklusba való belépés minimális feltételei:
A mesterképzésbe való belépéshez szükséges minimális kreditek száma 60 kredit az alábbi területekről:
– természettudományos ismeretek 20 kredit;
– gazdasági és humán ismeretek 10 kredit;
– anyag- és termékismeretek 10 kredit;
– technológiai és logisztikai ismeretek 20 kredit.
A mesterképzésbe való felvétel feltétele, hogy a hallgató az alapképzési tanulmányai alapján a felsorolt területeken legalább 45 kredittel rendelkezzen. A mesterképzésben a hiányzó krediteket a felsőoktatási intézmény tanulmányi és vizsgaszabályzatában meghatározottak szerint kell megszerezni.
1. A mesterképzési szak megnevezése: környezetmérnöki (Environmental Engineering)
2. A mesterképzési szakon szerezhető végzettségi szint és a szakképzettség oklevélben szereplő megjelölése
– végzettségi szint: mester- (magister, master; rövidítve: MSc-) fokozat
– szakképzettség: okleveles környezetmérnök
– a szakképzettség angol nyelvű megjelölése: Environmental Engineer
3. Képzési terület: műszaki
4. A mesterképzésbe történő belépésnél előzményként elfogadott szakok
4.1. Teljes kreditérték beszámításával vehető figyelembe: a környezetmérnöki alapképzési szak.
4.2. A 9.4. pontban meghatározott kreditek teljesítésével vehetők figyelembe továbbá: azok az alapképzési és mesterképzési szakok, illetve a felsőoktatásról szóló 1993. évi LXXX. törvény szerinti szakok, amelyeket a kredit megállapításának alapjául szolgáló ismeretek összevetése alapján a felsőoktatási intézmény kreditátviteli bizottsága elfogad.
5. A képzési idő félévekben: 4 félév
6. A mesterfokozat megszerzéséhez összegyűjtendő kreditek száma: 120 kredit
– a szak orientációja: kiegyensúlyozott (40–60 százalék)
– a diplomamunka készítéséhez rendelt kreditérték: 30 kredit
– a szabadon választható tantárgyakhoz rendelhető minimális kreditérték: 6 kredit
7. * A szakképzettség képzési területek egységes osztályozási rendszere szerinti tanulmányi területi besorolása: 851/0712
8. A mesterképzési szak képzési célja és a szakmai kompetenciák
A képzés célja környezetmérnökök képzése, akik korszerű természettudományos, ökológiai, műszaki, közgazdasági és irányítási ismeretek birtokában képesek a meglévő és potenciális környezeti veszélyek azonosítására, felmérésére, a környezeti károk megelőzésére, illetve csökkentésére, továbbá kárelhárítási projektek tervezésére és irányítására. Korszerű informatikai ismeretek alapján képesek tervező, modellező és szimulációs szoftverek segítségével összetett mérnöki és tudományos tervező és elemző feladatok ellátására. Megfelelő technológiai megoldásokat dolgoznak ki és alkalmaznak a környezeti szennyezések megelőzésére, valamint a hulladékfeldolgozás és -hasznosítás (recycling) területén mérnöki tervező, irányító feladatot látnak el. Képesek a környezetvédelmi technológiákat és a környezethasználatokat optimalizálni. Felkészültek tanulmányaik doktori képzésben történő folytatására.
8.1. Az elsajátítandó szakmai kompetenciák
8.1.1. A környezetmérnök
a) tudása
– Ismeri és alkalmazza a környezetmérnöki szakmához kötött természettudományos és műszaki elméletet és gyakorlatot.
– Rendelkezik a környezetmérnöki szakterülethez kapcsolódó méréstechnikai és méréselméleti átfogó ismeretekkel.
– Ismeri és alkalmazza a környezetvédelmi és kármentesítési eljárásokat (műveletek, berendezések, készülékek), a környezetvédelmi kárelhárítási módszereket.
– Ismeri a környezetvédelmi létesítmények (különösen víz- és szennyvíztisztító telepek, veszélyes és kommunális hulladéklerakó, hulladékégetőmű) üzemvitelét, műtárgyait, valamint azok fejlesztésének lehetőségeit.
– Ismeri és alkalmazza a környezeti hatásvizsgálat, a környezetvédelmi műszaki dokumentáció készítésének szabályait.
– Ismeri a vezetéshez kapcsolódó szervezési és motivációs eszközöket valamint módszereket, a szakma gyakorlásához szükséges jogszabályokat.
– Ismeri és komplex módon alkalmazza a környezetinformatika és modellezés módszertanát, eszközeit.
– Ismeri a környezetmérnöki tevékenységhez kapcsolódó munka- és tűzvédelmi, biztonságtechnikai, információtechnológiai, jogi, közgazdasági és gazdálkodási szakterületek alapjait, azok határait és követelményeit.
– Ismeri a környezetmérnöki tevékenységhez kapcsolódó népszerűsítő és véleményformáló módszereket.
b) képességei
– Környezetvédelmi szakterületen felmerülő problémák megoldásában képes alkalmazni a megszerzett általános és specifikus matematikai, természet‐ és társadalomtudományi elveket, szabályokat, összefüggéseket, eljárásokat.
– Képes arra, hogy szakterületén anyanyelvén és legalább egy idegen nyelven publikációs tevékenységet és tárgyalásokat folytasson.
– Képes környezetvédelmi vezetői feladatok ellátására.
– Képes nemzetközi vagy határokon átnyúló projektekben felmerülő feladatok ellátására és képes vizsgálati eredményei, kidolgozott tervdokumentációi társadalmi és szakmai fórumokon történő bemutatására.
– Munkája során vizsgálja a kutatási, fejlesztési és innovációs célok kitűzésének lehetőségét és törekszik azok megvalósítására.
– Képes a talaj-, földtani közeg-, víz-, levegő-, zaj és rezgésvédelmi, élővilág-védelmi, remediációs valamint a hulladékcsökkentés, -kezelés és -feldolgozás szakterületeken jelentkező mérnöki beavatkozások összetett tervezésére, megvalósítására és fenntartására.
– Képes a környezeti minták vételének tervezésére és lebonyolítására, átfogó laboratóriumi vizsgálatára és elemzésére, monitoring rendszerek alkalmazására, a vizsgálati eredmények értékelésére és dokumentálására.
– Képes környezetvédelmi kárelhárítási módszerek összetett alkalmazására, kárelhárítás előkészítésére és a kárelhárítás koordinációjára.
– Képes környezeti hatásvizsgálatok tervezésére, végzésére és hatástanulmányok kivitelezésének megtervezésére és irányítására.
– Képes integrált ismeretek alkalmazására a környezetvédelmi berendezések, folyamatok, technológiák, valamint a kapcsolódó elektronika és informatika szakterületeiről.
– Képes környezetvédelmi műszaki rendszerek és folyamatok modellezésére, üzemeltetésére és irányítására.
– Képes környezetközpontú irányítási rendszerek tervezésére, bevezetésére és működtetésére.
– Képes energiahatékonysági elemzések, felmérések, auditok végzésére, intézkedések meghatározására és megvalósításuk támogatására.
– Képes komplex (környezeti-gazdasági-társadalmi) munkák megtervezésére és lebonyolításának támogatására.
c) attitűdje
– Nyitott és fogékony a környezetvédelmi szakterületen zajló szakmai, technológiai fejlesztés és innováció megismerésére és elfogadására, hiteles közvetítésére.
– Felvállalja a környezetvédelmi szakterülethez kapcsolódó szakmai és erkölcsi értékrendet.
– Törekszik szakmailag magas szinten önállóan vagy munkacsoportban megtervezni és végrehajtani a feladatait.
– Törekszik arra, hogy a munkáját rendszerszemléletű és folyamatorientált gondolkodásmód alapján, összetett megközelítésben végezze.
– Törekszik arra, hogy mind saját, mind munkatársai tudását folyamatos továbbképzéssel fejlessze.
– Elkötelezett a magas színvonalú, minőségi munkavégzés iránt és törekszik e szemléletet munkatársai felé is közvetíteni.
– Megosztja tapasztalatait munkatársaival, így segítve fejlődésüket.
d) autonómiája és felelőssége
– Önállóan képes környezetmérnöki feladatok megoldására, döntéseit körültekintően, más (elsősorban jogi, közgazdasági, energetikai) szakterületek képviselőivel tanácskozva, önállóan hozza, melyért felelősséget vállal.
– Döntései során figyelemmel van a munkahelyi egészség és biztonság, a műszaki, gazdasági és jogi szabályozás, valamint a mérnöketika alapvető előírásaira.
– Kezdeményező szerepet vállal a környezetvédelmi problémák megoldásában, feltárja az alkalmazott technológiák hiányosságait, a folyamatok kockázatait és kezdeményezi az ezeket csökkentő intézkedések megtételét.
– Megszerzett tudását és tapasztalatait formális, nem formális és informális információátadási formákban megosztja szakterülete művelőivel.
– Értékeli beosztottjai munkáját, kritikai észrevételeinek megosztásával elősegíti szakmai fejlődésüket, munkatársait és beosztottjait felelős és erkölcsös szakmagyakorlásra neveli.
– Figyelemmel kíséri a szakterülettel kapcsolatos jogszabályi, technikai, technológiai és adminisztrációs változásokat.
9. A mesterképzés jellemzői
9.1. Szakmai jellemzők
9.1.1. A szakképzettséghez vezető tudományágak, szakterületek, amelyekből a szak felépül:
– természettudományi ismeretek: 10–40 kredit;
– gazdasági és humán ismeretek: 10–20 kredit;
– környezetmérnöki szakmai ismeretek: 10–35 kredit;
9.1.2. A választható specializációkat is figyelembe véve a környezetvédelmi technológiai tervezés és kivitelezés, az épített környezet kapcsán felmerülő környezetvédelmi problémák, a vízminőségvédelmi szakterület, a korszerű zaj- és rezgésmérés, a korszerű zaj- és rezgésvédelem, a levegőtisztaságvédelmi szakterület, a korszerű hulladékkezelés és – hasznosítás, az egészségvédelem és munkabiztonság, a talaj- és földtani közeg védelem, a megújuló energia, a környezet- és hatáselemzés, környezet- és minőségmenedzsment rendszerek tervezése és üzemeltetése szakterületekről szerezhető speciális ismeret.
A választható ismeretek kreditértéke a diplomamunka készítésével együtt 50–60 kredit, ezen belül környezetmérnöki projektgyakorlat legalább 6 kredit.
9.2. Idegennyelvi követelmény
A mesterfokozat megszerzéséhez legalább egy idegen nyelvből államilag elismert, középfokú (B2), komplex típusú nyelvvizsga vagy azzal egyenértékű érettségi bizonyítvány vagy oklevél szükséges.
9.3. A szakmai gyakorlat követelményei
A szakmai gyakorlat négy hét időtartamú gyakorlat. A szakmai gyakorlat kritériumkövetelmény.
9.4. A 4.2. pontban megadott oklevéllel rendelkezők esetén a mesterképzési képzési ciklusba való belépés minimális feltételei
A mesterképzésbe való felvétel feltétele, hogy a hallgató az alapképzési tanulmányai alapján legalább 30 kredittel rendelkezzen az alábbiak szerinti 60 kreditből:
– természettudományi ismeretek területéről (ezen belül matematika legalább 4 kredit, fizika legalább 4 kredit, kémia legalább 4 kredit, biológia-ökológia legalább 4 kredit) legalább 20 kredit;
– gazdasági és humán ismeretek (közgazdaságtan, környezetjog, menedzsment, szervezés, projektmenedzsment, mérnöki kommunikáció, társadalomtudományi ismeretek) területéről legalább 10 kredit;
– környezetmérnöki szakmai alapismeretek [mérnöki ismeretek; egészség-, és munkavédelem, analitika- és méréstechnika, környezettan (talajtan, környezeti kémia, környezetvédelmi biotechnológia); környezeti elemek védelme (vízminőség-védelem, szennyvízkezelés, levegőtisztaság-védelem, talajvédelem, hulladékgazdálkodás, zaj- és rezgésvédelem, sugárzásvédelem, természeti környezet védelme); környezetelemzés (környezetinformatika, környezetállapot-értékelés); környezetmenedzsment] területén legalább 30 kredit.
A mesterképzésben a felsorolt területekről a hiányzó krediteket a felsőoktatási intézmény tanulmányi és vizsgaszabályzatában meghatározottak szerint kell megszerezni.
1. A mesterképzési szak megnevezése: közlekedésmérnöki (Transportation Engineering)
2. A mesterképzési szakon szerezhető végzettségi szint és a szakképzettség oklevélben szereplő megjelölése
– végzettségi szint: mester- (magister, master; rövidítve: MSc-) fokozat
– szakképzettség: okleveles közlekedésmérnök
– a szakképzettség angol nyelvű megjelölése: Transportation Engineer
3. Képzési terület: műszaki
4. A mesterképzésbe történő belépésnél előzményként elfogadott szakok
4.1. Teljes kreditérték beszámításával vehető figyelembe: a közlekedésmérnöki alapképzési szak.
4.2. * A 9.4. pontban meghatározott kreditek teljesítésével vehetők figyelembe továbbá: a műszaki képzési területről a járműmérnöki, a logisztika mérnöki, a gépészmérnöki, a mechatronikai mérnöki, a biztonságtechnikai mérnöki, a had- és biztonságtechnikai mérnöki, az építőmérnöki, a könnyűipari mérnöki és a jármű-üzemmérnöki, az informatika képzési területről a mérnökinformatikus alapképzési szak.
5. A képzési idő félévekben: 4 félév
6. A mesterfokozat megszerzéséhez összegyűjtendő kreditek száma: 120 kredit
– a szak orientációja: kiegyensúlyozott (40–60 százalék)
– a diplomamunka készítéséhez rendelt kreditérték: 30 kredit
– a szabadon választható tantárgyakhoz rendelhető minimális kreditérték: 6 kredit
7. * A szakképzettség képzési területek egységes osztályozási rendszere szerinti tanulmányi területi besorolása: 525/0716
8. A mesterképzési szak képzési célja és a szakmai kompetenciák
A képzés célja közlekedésmérnökök képzése, akik képesek a közlekedési és szállítási folyamatok és rendszerek gazdaságos, rendszerszemléletű, a közlekedésbiztonság, a környezetvédelem, az erőforrás-gazdálkodás és a nemzetközi tendenciák követelményeit figyelembe vevő elemzésére, tervezésére, szervezésére, irányítására. Alkalmasak a kapcsolódó igazgatási és hatósági feladatok ellátására, valamint a közlekedési és szállítási rendszerek elemeit képező, azt kiszolgáló járművek, berendezések megválasztására és működtetésére, beleértve az infrastruktúra, az irányítási és informatikai rendszer elemeit is. Felkészültek a tanulmányok doktori képzésben történő folytatására.
8.1. Az elsajátítandó szakmai kompetenciák
8.1.1. A közlekedésmérnök
a) tudása
– Érti és alkalmazza a műszaki szakterület műveléséhez szükséges, a közlekedésmérnöki szakmához kötött általános és specifikus matematikai, természet- és társadalomtudományi elveket, szabályokat, összefüggéseket, eljárásokat.
– Átfogó ismeretekkel rendelkezik a globális társadalmi és gazdasági folyamatokról.
– Ismeri és érti a közlekedés és szállítás területen alkalmazott megoldások tulajdonságait, alkalmazási területeit.
– Rendelkezik a közlekedési és szállítási területhez kapcsolódó méréstechnikai és méréselméleti ismeretekkel.
– Ismeri és értő módón felhasználja a közlekedési és szállítási területhez kapcsolódó információs és kommunikációs technológiákat.
– Ismeri a számítógépes modellezés és szimuláció közlekedési és szállítási szakterülethez kapcsolódó eszközeit és módszereit.
– Ismeri és érti a közlekedési és szállítási folyamatok tervezésének és kutatásának módszertanát, eszközrendszerét.
– Ismeri a kutatáshoz vagy tudományos munkához szükséges, széles körben alkalmazható problémamegoldó technikákat.
– Ismeri a vezetéshez kapcsolódó szervezési eszközöket és módszereket, a szakmagyakorláshoz szükséges jogszabályokat.
– Ismeri és érti a választott specializáció sajátos módszereit, technológiáit.
b) képességei
– Műszaki szakterületen felmerülő problémák megoldásában képes alkalmazni a megszerzett általános és specifikus matematikai, természet- és társadalomtudományi elveket, szabályokat, összefüggéseket, eljárásokat.
– Képes a közlekedési és szállítási területen alkalmazott módszerek vizsgálatára és elemzésére, a vizsgálati eredmények értékelésére és dokumentálására.
– Képes a közlekedési és szállítási rendszerek és folyamatok megvalósítása során gyűjtött információk feldolgozására és rendszerezésére, elemzésére, következtetések levonására.
– Képes a közlekedési és szállítási rendszerek és az azokat alkotó folyamatok összefüggéseinek, hatásmechanizmusainak felismerésére, ezek rendszerszemléletű értékelésére, kezelésére.
– Képes a közlekedés és a szállítás témakörébe tartozó kutatási-fejlesztési feladatok megoldásában való alkotó részvételre.
– Képes integrált ismeretek alkalmazására a közlekedési és szállítási folyamatok, a folyamatokat megvalósító járművek, a folyamatelmélet, az ipari termelési folyamatok, valamint a kapcsolódó elektronika és informatika szakterületeiről.
– Képes a közlekedés területén kreatív problémakezelésre és összetett feladatok rugalmas megoldására.
– Képes rendszerszemléletű, folyamatorientált gondolkodásmód alapján komplex rendszerek globális tervezésére.
– Képes a műszaki, gazdasági, környezeti, és humán erőforrások felhasználásának komplex tervezésére és menedzselésére.
– Képes a közlekedési és szállítási rendszerek és folyamatok tervezésében, szervezésében és megvalósításában használatos eljárások, modellek, információs technológiák alkalmazására és azok továbbfejlesztésére.
– Képes a választott szakiránytól függően állapotfelmérések elvégzésére, ezek alapján értékelés és javaslat kidolgozására, komplex közlekedési, szállítási rendszerek fejlesztésére, felső szintű tervezésére, szervezésére és irányítására.
– Kellő gyakorlat után képes vezetői feladatok ellátására.
– Képes arra, hogy szakterületén anyanyelvén és legalább egy idegen nyelven publikációs tevékenységet és tárgyalásokat folytasson.
– Képes eredeti ötletekkel gazdagítani a szakterület tudásbázisát.
c) attitűdje
– Nyitott és fogékony a közlekedés és szállítás szakterületen zajló szakmai, technológiai fejlesztés és innováció megismerésére és elfogadására, hiteles közvetítésére.
– Felvállalja a műszaki szakterülethez kapcsolódó szakmai és etikai értékrendet.
– Törekszik a közlekedéssel és szállítással összefüggő új módszerek és eszközök fejlesztésében való közreműködésre.
– Hivatástudata elmélyült.
– Törekszik a munka- és szervezeti kultúra etikai elveinek, a minőségi követelményeknek betartására és betartatására.
– Törekszik a közlekedés területén a fenntarthatóság, a környezettudatosság, az egészségvédelem és az energiahatékonyság követelményeinek érvényesítésére.
– Törekszik arra, hogy a munkáját rendszerszemléletű és folyamatorientált gondolkodásmód alapján, komplex megközelítésben végezze.
– Törekszik arra, hogy mind saját, mind munkatársai tudását folyamatos ön- és továbbképzéssel fejlessze.
– Törekszik a széles körű, átfogó műveltség elsajátítására.
– Elkötelezett a sokszínűség és az értékalapúság mellett.
d) autonómiája és felelőssége
– Szakmai feladatainak megoldása során kezdeményezően lép fel, továbbá önállóan választja ki és alkalmazza a releváns problémamegoldási módszereket.
– Döntéseit körültekintően, más szakterületek (elsősorban jogi, közgazdasági, energetikai és környezetvédelmi) képviselőivel konzultálva, önállóan hozza meg, teljes felelősségvállalással.
– Felelősséggel viseltetik a fenntarthatóság, az egészségvédelem és a környezettudatosság terén.
– Döntései során figyelemmel van a környezetvédelem, a minőségügy, a fogyasztóvédelem, a termékfelelősség, az egyenlő esélyű hozzáférés elvére és alkalmazására, a munkahelyi egészség és biztonság, a műszaki, gazdasági és jogi szabályozás, valamint a mérnöketika alapvető előírásaira.
– Felelősséget vállal beosztottjai tevékenységéért és munkájáért, valamint az irányítása alatt zajló folyamatokért.
9. A mesterképzés jellemzői
9.1. Szakmai jellemzők
9.1.1. A szakképzettséghez vezető tudományágak, szakterületek, amelyekből a szak felépül:
– természettudományi ismeretek 20–35 kredit;
– gazdasági és humán ismeretek 10–20 kredit;
– közlekedésmérnöki szakmai ismeretek 20–40 kredit, amelyből
– közlekedés automatika, -informatika 5–15 kredit,
– közlekedési üzemtan, intelligens közlekedési rendszerek 5–15 kredit,
– szakspecifikus ismeretek 10–15 kredit.
9.1.2. A választható specializációkat is figyelembe véve közlekedési mérnöki szakma igényeinek megfelelő szakterületekről szerezhető sajátos kompetenciákat eredményező speciális ismeret.
A választható ismeretek minimális kreditértéke a diplomamunka készítésével együtt 40–60 kredit.
9.2. Idegennyelvi követelmény
A mesterfokozat megszerzéséhez egy idegen nyelvből államilag elismert, középfokú (B2), komplex típusú nyelvvizsga vagy azzal egyenértékű érettségi bizonyítvány vagy oklevél szükséges.
9.3. A szakmai gyakorlat követelményei
A szakmai gyakorlat legalább négy hét időtartamú, szakmai gyakorlóhelyen szervezett gyakorlat, melynek további követelményeit a tanterv határozza meg. A szakmai gyakorlat kritériumkövetelmény.
9.4. * A 4.2. pontban megadott oklevéllel rendelkezők esetén a mesterképzési képzési ciklusba való belépés minimális feltételei
9.4.1. A 4.2. pontban megadott oklevéllel rendelkezők esetén – a 4.2. pont szerinti jármű-üzemmérnöki alapképzési oklevéllel rendelkezők kivételével – a mesterképzésbe való felvétel feltétele, hogy a hallgató az alapképzési tanulmányai alapján legalább 40 kredittel rendelkezzen az alábbiak szerinti 70 kreditből:
– természettudományi ismeretek (matematika, kémia és anyagismeret, mechanika, hő- és áramlástan, elektrotechnika) területén 20 kredit;
– gazdasági és humán ismeretek (közgazdaságtani és menedzsment ismeretek, környezetvédelem, minőségbiztosítás, munkavédelem, társadalomtudomány) területén 10 kredit;
– szakspecifikus ismeretek (járművek felépítése, elemei és működése, közlekedési ismeretek, technológiák, infrastruktúra, gazdaságtan, informatika, járműirányítás) területén 40 kredit.
A mesterképzésben a felsorolt területekről a hiányzó krediteket a felsőoktatási intézmény tanulmányi és vizsgaszabályzatában meghatározottak szerint kell megszerezni.
9.4.2. A jármű-üzemmérnöki alapképzési szakról a mesterképzésbe való belépéshez szükséges minimális kreditek száma 60 kredit az alábbi területekről:
– természettudományi ismeretek (matematika, fizika, áramlástan) 10 kredit;
– gazdasági és humán ismeretek 2 kredit;
– szakspecifikus ismeretek (közlekedési ismeretek, technológiák, infrastruktúra, közlekedésgazdaságtan, informatika, közlekedésirányítás) 48 kredit.
A mesterképzési oklevél megszerzésének feltétele, hogy a felsorolt ismeretkörökben a 60 kreditet a mesterfokozat megszerzésére irányuló képzéssel párhuzamosan, a felvételtől számított két féléven belül, a felsőoktatási intézmény tanulmányi és vizsgaszabályzatában meghatározottak szerint meg kell szerezni.
1. A mesterképzési szak megnevezése: létesítménymérnöki (Construction Engineering)
2. A mesterképzési szakon szerezhető végzettségi szint és a szakképzettség oklevélben szereplő megjelölése
– végzettségi szint: mester- (magister, master; rövidítve: MSc-) fokozat
– szakképzettség: okleveles létesítménymérnök
– a szakképzettség angol nyelvű megjelölése: Construction Engineer
3. Képzési terület: műszaki
4. A mesterképzésbe történő belépésnél előzményként elfogadott szakok
4.1. Teljes kreditérték beszámításával vehető figyelembe: a gépészmérnöki alapképzési szak épületgépészeti specializációja.
4.2. A 9.4. pontban meghatározott kreditek teljesítésével elsősorban számításba vehető: az energetikai mérnöki, az építészmérnöki, az építőmérnöki, a gépészmérnöki, a mechatronikai mérnöki, a villamosmérnöki alapképzési szak.
5. A képzési idő félévekben: 4 félév
6. A mesterfokozat megszerzéséhez összegyűjtendő kreditek száma: 120 kredit
– a szak orientációja: kiegyensúlyozott (40–60 százalék)
– a diplomamunka készítéséhez rendelt kreditérték: 30 kredit
– a szabadon választható tantárgyakhoz rendelhető minimális kreditérték: 6 kredit
7. * A szakképzettség képzési területek egységes osztályozási rendszere szerinti tanulmányi területi besorolása: 521/0716
8. A mesterképzési szak képzési célja és a szakmai kompetenciák
A képzés célja létesítménymérnökök képzése, akik az alapvető környezetvédelmi- fenntarthatósági, minőségbiztosítási, jogi és gazdasági, valamint egészséggel és biztonsággal összefüggő ismeretek mellett rendelkeznek azokkal az ismeretekkel, amelyek birtokában képesek elvégezni a létesítmények energetikai vizsgálatát, üzemeltetését, az épületgépészeti rendszerek tervezését. Képesek energiaracionalizálási koncepciókat és innovatív műszaki megoldásokat kidolgozni, megújuló energiaforrások költséghatékony integrálásával. Képesek kockázatmenedzsment alapú létesítményüzemeltetési stratégiák kidolgozására, a létesítmények tűzvédelmének tervezésére, kivitelezésére és a technikai berendezések üzemeltetésére. Felkészültek tanulmányok doktori képzésben történő folytatására.
8.1. Az elsajátítandó szakmai kompetenciák
8.1.1. A létesítménymérnök
a) tudása
– Ismeri a létesítmények építészeti, épületszerkezeti, tartószerkezeti elemeit, az épületgépészeti és épületvillamossági berendezéseket és rendszereket, valamint az épületinformatikai, épületfelügyeleti és irányítástechnikai eszközöket.
– Rendelkezik kockázatmenedzsment ismeretekkel, valamint a tervezési feladatok organizációjához, tenderbonyolításához, kivitelezés-szervezéséhez, szakágak közti koordinációjához szükséges ismeretekkel.
– Rendelkezik az épületgépészeti rendszerek tervezéséhez, kivitelezéséhez és üzemeltetéséhez szükséges ismeretekkel és ismeri a megújuló energiaforrások alkalmazási lehetőségeit, valamint a környezeti fenntarthatósággal kapcsolatos elvárásokat.
– Rendelkezik a létesítmények egészséget nem veszélyeztető és biztonságos üzemeltetési, karbantartási folyamatainak optimalizálási ismereteivel.
– Rendelkezik a létesítmények tűzvédelmének tervezési, kivitelezési és üzemeltetési ismereteivel.
– Ismeri az épületszerkezetek és az épületgépészeti rendszerek diagnosztikai módszereit, az épületeken belül az egészséges és biztonságos életvitelt biztosító komfortkövetelményeket, valamint a belső környezet minőségét befolyásoló tényezők hatásmechanizmusát.
b) képességei
– Képes az adott műszaki szakterület elméleteit és az azokkal összefüggő terminológiát a problémák megoldásakor innovatív módon alkalmazni, korszerű ismeretszerzési és adatgyűjtési módszerek felhasználásával.
– Alkalmas a szakterületén belül felmerülő speciális problémák sokoldalú interdiszciplináris megközelítésére és megoldására.
– Képes rendszerszemléletű, folyamatorientált gondolkodásmód alapján komplex épületgépészeti rendszerek átfogó tervezésére.
– Képes épületek funkciójától függő technológiák és az épületek belső és külső környezetével, munkahelyi egészségvédelem és biztonság irányításával kapcsolatos ismeretek gyakorlati alkalmazására.
– Képes integrált ismeretek alkalmazására a feladatok organizációjához, tenderbonyolításához, kivitelezés-szervezéséhez, szakágak közti koordinációjához, átadás- átvételi eljárások lebonyolítására, épületek beüzemelésére, rendszereinek beszabályozására.
– Alkalmas a létesítmények üzemeltetésével, fenntartásával, felújításával kapcsolatos diagnosztikai vizsgálat elkészítésére, létesítmények auditálására, energetikai tanúsítások elvégzésére, értékbecslésre, facility managementi feladatok ellátására.
– Képes komplex energetikai-költség-komfort elemzések és vizsgálatok készítésére, és ezek alapján az optimális megoldások meghatározására.
– Képes elvégezni a létesítmények energetikai szimulációját, elvégzi az építmények és épületgépészeti rendszerek diagnosztikáját.
– Képes a létesítmények energetikai auditjának, valamint üzemeltetési, karbantartási ütemtervének elkészítésére.
– Képes komfortelméleti elemzések elkészítésére és a komfortkövetelmények alapján műszaki megoldások kidolgozására a megfelelő belső környezeti feltételek biztosításához.
– Képes felmérni egy létesítmény energetikai állapotát, elemzéseket készíteni és koncepciókat készíteni létesítmények energetikai felújítására, rekonstrukciójára vonatkozóan.
– Képes a létesítmények tűzvédelmének tervezésére, kivitelezésére és a technikai berendezések üzemeltetésére.
c) attitűdje
– Nyitott és fogékony az épületenergetikai szakterületeken zajló szakmai, technológiai fejlesztés és innováció megismerésére és elfogadására, hiteles közvetítésére.
– Törekszik a műszaki szakterülettel összefüggő új módszerek és eszközök fejlesztésében való közreműködésre.
– Törekszik arra, hogy önképzése az épületenergetikai, ezen belül az épületgépészeti, építészeti, energetikai, anyagismeretei és informatikai részterületeken folyamatos és szakmai céljaival megegyező legyen.
– A megszerzett épületenergetikai ismeretei birtokában törekszik a megfigyelhető jelenségek és folyamatok minél alaposabb megismerésére, törvényszerűségeiknek leírására, megmagyarázására.
– Munkája során az egészségvédelmi és környezetvédelmi, valamint a minőségbiztosítási és ellenőrzési követelményrendszereket betartja és betartatja.
– Munkája során törekszik a munka- és szervezeti kultúra etikai elveinek betartására és betartatására.
d) autonómiája és felelőssége
– Önállóan képes mérnöki feladatok megoldására, eredeti ötletek felvetésére, a feladatok megtervezésére és végrehajtására.
– Kezdeményező szerepet vállal létesítménymérnöki, épületenergetikai problémák feltárásában és megoldásában.
– Épületenergetikai, illetve komfortelméleti feladatok megoldása során önállóan választja ki és alkalmazza a releváns problémamegoldási módszereket.
– Önállóan képes innovatív üzemeltetési stratégiák kidolgozására, új épületgépészeti kapcsolások és rendszerek fejlesztésére.
– Felelősséget vállal a szakvéleményében közölt megállapításokért és szakmai döntéseiért, az általa, illetve irányítása alatt végzett munkafolyamatokért.
– Felvállalja a műszaki szakterülethez kapcsolódó szakmai és mérnök etikai értékrendet.
9. A mesterképzés jellemzői
9.1. Szakmai jellemzők
9.1.1. A szakképzettséghez vezető tudományágak, szakterületek, amelyekből a szak felépül:
– természettudományi ismeretek 20–35 kredit;
– gazdasági és humán ismeretek 10–20 kredit;
– épületgépészeti ismeretek 15–20 kredit;
– energetikai ismeretek 5–10 kredit.
9.1.2. A választható specializációkat is figyelembe véve a létesítménymérnöki szakma igényeinek megfelelő szakterületeken, az épületgépészet, az energetika területén szerezhető speciális ismeret.
A választható ismeretek minimális kreditértéke a diplomamunka készítésével együtt 40–60 kredit.
9.2. Idegennyelvi követelmény
A mesterfokozat megszerzéséhez egy idegen nyelvből államilag elismert, középfokú (B2), komplex típusú nyelvvizsga vagy azzal egyenértékű érettségi bizonyítvány vagy oklevél szükséges.
9.3. A szakmai gyakorlat követelményei
A szakmai gyakorlat legalább négy hét időtartamú, szakmai gyakorlóhelyen szervezett gyakorlat, melynek további követelményeit a tanterv határozza meg. A szakmai gyakorlat kritériumkövetelmény.
9.4. A 4.2. pontban megadott oklevéllel rendelkezők esetén a mesterképzési képzési ciklusba való belépés minimális feltételei
A mesterképzésbe való belépéshez szükséges minimális kreditek száma 70 kredit az alábbi területekről:
– természettudományi ismeretek (matematika, fizika, kémia, mechanika) területéről 20 kredit;
– gazdasági és humán ismeretek (közgazdaságtan, gazdaságtan, környezetgazdálkodás, minőségbiztosítás, minőségmenedzsment) területéről 10 kredit;
– szakmai ismeretek (hőtan, áramlástan, elektrotechnika, elektronika, informatika, műszaki ábrázolás, anyagismeret, folyamatirányítás, méréstechnika, rendszertechnika, áramlástechnikai gépek) területéről 30 kredit;
– szakági ismeretek (épületgépészet, környezettechnika, fűtéstechnika, tüzeléstechnika, légtechnika, vízellátás-csatornázás, közművek) területéről 10 kredit.
A mesterképzésbe való felvétel feltétele, hogy a hallgató az alapképzési tanulmányai alapján a felsorolt területeken legalább 50 kredittel rendelkezzen. A mesterképzésben a hiányzó krediteket a felsőoktatási intézmény tanulmányi és vizsgaszabályzatában meghatározottak szerint kell megszerezni.
1. A mesterképzési szak megnevezése: logisztikai mérnöki (Logistics Engineering)
2. A mesterképzési szakon szerezhető végzettségi szint és a szakképzettség oklevélben szereplő megjelölése
– végzettségi szint: mester- (magister, master; rövidítve: MSc-) fokozat
– szakképzettség: okleveles logisztikai mérnök
– a szakképzettség angol nyelvű megjelölése: Logistics Engineer
3. Képzési terület: műszaki
4. A mesterképzésbe történő belépésnél előzményként elfogadott szakok
4.1. Teljes kreditérték beszámításával vehető figyelembe: a logisztikai mérnöki alapképzési szak.
4.2. * A 9.4. pontban meghatározott kreditek teljesítésével vehetők figyelembe továbbá: a műszaki képzési területről a járműmérnöki, közlekedésmérnöki, a gépészmérnöki, a mechatronikai mérnöki, a biztonságtechnikai mérnöki, a had- és biztonságtechnikai mérnöki, a könnyűipari mérnöki és a jármű- üzemmérnöki, az informatika képzési területről a mérnökinformatikus, az agrár képzési területről mezőgazdasági és élelmiszer-ipari gépészmérnöki alapképzési szak.
5. A képzési idő félévekben: 4 félév
6. A mesterfokozat megszerzéséhez összegyűjtendő kreditek száma: 120 kredit
– a szak orientációja: kiegyensúlyozott (40–60 százalék)
– a diplomamunka készítéséhez rendelt kreditérték: 30 kredit
– a szabadon választható tantárgyakhoz rendelhető minimális kreditérték: 6 kredit
7. * A szakképzettség képzési területek egységes osztályozási rendszere szerinti tanulmányi területi besorolása: 345/0413
8. A mesterképzési szak képzési célja és a szakmai kompetenciák
A képzés célja olyan logisztikai mérnökök képzése, akik természettudományos, specifikus műszaki, gazdasági, menedzsment, informatikai és ipari, közlekedési technológiai ismereteik birtokában alkalmasak a vállalatokon belüli és a vállalatok közötti anyagáramlást, valamint az ahhoz kapcsolódó információáramlást megvalósító logisztikai (áruszállítási, anyagmozgatási, raktározási, komissiózási, rakodási, anyagellátási, anyagbeszerzési, áruelosztási, hulladékkezelési) folyamatok és rendszerek elemzésére, tervezésére, szervezésére és irányítására. Képesek a logisztikai rendszerek elemeit képező logisztikai gépek, eszközök, berendezések tervezésére, fejlesztésére és azok gyártásában, minőségellenőrzésében való közreműködésre, üzemeltetésükre. Felkészültek tanulmányok doktori képzésben történő folytatására.
8.1 Az elsajátítandó szakmai kompetenciák
8.1.1. A logisztikai mérnök
a) tudása
– Ismeri és érti a logisztikai mérnöki szakmához kötött természettudományos, valamint műszaki elméletet és gyakorlatot.
– Ismeri és érti a logisztikai területen alkalmazott megoldások tulajdonságait, alkalmazási területeit.
– Ismeri és érti a logisztikai területhez kapcsolódó méréstechnikai és méréselméleti eljárásokat és gyakorlatokat.
– Ismeri és értő módon alkalmazza a logisztikai területhez kapcsolódó információs és kommunikációs technológiákat.
– Ismeri és érti a számítógépes modellezés és szimuláció logisztikai szakterülethez kapcsolódó eszközeit és módszereit.
– Ismeri a logisztikai rendszerek és folyamatok modellezéséhez, tervezéséhez, megvalósításához, és irányításához szükséges eljárásokat.
– Ismeri a kutatáshoz vagy tudományos munkához szükséges, széles körben alkalmazható problémamegoldó technikákat.
– Ismeri a vezetéshez kapcsolódó szervezési eszközöket és módszereket, a szakmagyakorláshoz szükséges jogszabályokat.
– Ismeri és érti a választott specializáció sajátos módszereit, technológiáit.
b) képességei
– Műszaki szakterületen felmerülő problémák megoldásában képes alkalmazni a megszerzett általános és specifikus matematikai, természet- és társadalomtudományi elveket, szabályokat, összefüggéseket, eljárásokat.
– Képes logisztikai területen alkalmazott módszerek vizsgálatára és elemzésére, a vizsgálati eredmények értékelésére és dokumentálására.
– Képes a logisztikai rendszerek és folyamatok megvalósítása során gyűjtött információk feldolgozására és rendszerezésére, elemzésére, következtetések levonására.
– Képes a logisztikai rendszerek és az azokat alkotó folyamatok összefüggéseinek, hatásmechanizmusainak felismerésére, ezek rendszerszemléletű értékelésére, kezelésére.
– Képes a logisztika témakörébe tartozó kutatási-fejlesztési feladatok megoldásában való alkotó részvételre.
– Képes integrált ismeretek alkalmazására a logisztikai folyamatok, a folyamatokat megvalósító járművek és mobil gépek, a folyamatelmélet, az ipari termelési folyamatok, valamint a kapcsolódó elektronika és informatika szakterületeiről.
– Képes a logisztika területén kreatív problémakezelésre és összetett feladatok rugalmas megoldására.
– Képes rendszerszemléletű, folyamatorientált gondolkodásmód alapján komplex rendszerek globális tervezésére.
– Képes a műszaki, gazdasági, környezeti, és humán erőforrások felhasználásának komplex tervezésére és menedzselésére.
– Képes a logisztikai rendszerek és folyamatok tervezésében, szervezésében és megvalósításában használatos eljárások, modellek, információs technológiák alkalmazására és azok továbbfejlesztésére.
– Képes a választott szakiránytól függően állapotfelmérések elvégzésére, ezek alapján értékelés és javaslat kidolgozására, komplex logisztikai, szállítási rendszerek fejlesztésére, felső szintű tervezésére, szervezésére és irányítására.
– Képes a logisztikai rendszerek, technológiák és folyamatok minőségbiztosítására, méréstechnikai és folyamatszabályozási feladatatok megoldására.
– Képes a kreatív problémakezelésre és összetett feladatok rugalmas megoldására.
– Kellő gyakorlat után képes vezetői feladatok ellátására.
– Képes arra, hogy szakterületén anyanyelvén és legalább egy idegen nyelven publikációs tevékenységet és tárgyalásokat folytasson.
– Képes eredeti ötletekkel gazdagítani a szakterület tudásbázisát.
c) attitűdje
– Nyitott és fogékony a logisztika szakterületen zajló szakmai, technológiai fejlesztés és innováció megismerésére és elfogadására, hiteles közvetítésére.
– Felvállalja a műszaki szakterülethez kapcsolódó szakmai és etikai értékrendet.
– Törekszik a logisztikával összefüggő új módszerek és eszközök fejlesztésében való közreműködésre.
– Hivatástudata elmélyült.
– Törekszik a munka- és szervezeti kultúra etikai elveinek, a minőségi követelményeknek betartására és betartatására.
– Törekszik a logisztika területén a fenntarthatóság, a környezettudatosság, az egészségvédelem és az energiahatékonyság követelményeinek érvényesítésére.
– Törekszik arra, hogy a munkáját rendszerszemléletű és folyamatorientált gondolkodásmód alapján komplex megközelítésben végezze.
– Törekszik arra, hogy mind saját, mind munkatársai tudását folyamatos ön- és továbbképzéssel fejlessze.
– Törekszik a széles körű, átfogó műveltség elsajátítására.
– Elkötelezett a sokszínűség és az értékalapúság mellett.
d) autonómiája és felelőssége
– Szakmai feladatainak megoldása során kezdeményezően lép fel, továbbá önállóan választja ki és alkalmazza a releváns problémamegoldási módszereket.
– Döntéseit körültekintően, más (elsősorban jogi, közgazdasági, energetikai és környezetvédelmi) szakterületek képviselőivel konzultálva, önállóan hozza meg, teljes felelősségvállalással.
– Felelősséggel viseltetik a fenntarthatóság, az egészségvédelem és környezettudatosság terén.
– Döntései során figyelemmel van a környezetvédelem, a minőségügy, a fogyasztóvédelem, a termékfelelősség, az egyenlő esélyű hozzáférés elveire és alkalmazásukra, a munkahelyi egészség és biztonság, a műszaki, gazdasági és jogi szabályozás, valamint a mérnöketika alapvető előírásaira.
– Felelősséget vállal beosztottjai tevékenységéért és munkájáért, valamint az irányítása alatt zajló folyamatokért.
9. A mesterképzés jellemzői
9.1. Szakmai jellemzők
9.1.1. A szakképzettséghez vezető tudományágak, szakterületek, amelyekből a szak felépül:
– természettudományi ismeretek 20–35 kredit;
– gazdasági és humán ismeretek 10–20 kredit;
– logisztikai szakmai ismeretek 20–40 kredit, amelyből
– folyamattervezés, logisztikai információs rendszerek tervezése 5–15 kredit,
– raktározási, logisztikai rendszerek tervezése 5–15 kredit,
– szakspecifikus ismeretek 10–25 kredit.
9.1.2. A választható specializációkat is figyelembe véve a folyamattervezés, a logisztikai információs rendszerek, a raktározási, a logisztikai rendszerek tervezése szakterületeiről szerezhető speciális ismeret.
A választható ismeretek kreditértéke a diplomamunka készítésével együtt 40–60 kredit.
9.2. Idegennyelvi követelmény
A mesterfokozat megszerzéséhez egy idegen nyelvből államilag elismert, középfokú (B2), komplex típusú nyelvvizsga vagy azzal egyenértékű érettségi bizonyítvány vagy oklevél szükséges.
9.3. A szakmai gyakorlat követelményei
A szakmai gyakorlat legalább négy hét időtartamú, szakmai gyakorlóhelyen szervezett gyakorlat, melynek további követelményeit a tanterv határozza meg. A szakmai gyakorlat kritériumkövetelmény.
9.4. * A 4.2. pontban megadott oklevéllel rendelkezők esetén a mesterképzési képzési ciklusba való belépés minimális feltételei
9.4.1. A 4.2. pontban megadott oklevéllel rendelkezők esetén – a 4.2. pont szerinti jármű-üzemmérnöki alapképzési oklevéllel rendelkezők kivételével – a mesterképzésbe való felvétel feltétele, hogy a hallgató az alapképzési tanulmányai alapján legalább 40 kredittel rendelkezzen az alábbiak szerinti 70 kreditből:
– természettudományi ismeretek (matematika, kémia és anyagismeret, mechanika, hő- és áramlástan, elektrotechnika) területéről 20 kredit;
– gazdasági és humán ismeretek (közgazdaságtani és menedzsmentismeretek, környezetvédelem, minőségbiztosítás, munkavédelem, társadalomtudomány) területéről 10 kredit;
– szakspecifikus ismeretek (járművek, logisztikai gépek felépítése, elemei és működése, logisztikai ismeretek, technológiák, hálózatok, folyamatok, informatika, irányítástechnika) területéről 40 kredit.
A mesterképzésben a felsorolt területekről a hiányzó krediteket a felsőoktatási intézmény tanulmányi és vizsgaszabályzatában meghatározottak szerint kell megszerezni.
9.4.2. A jármű-üzemmérnöki alapképzési szakról a mesterképzésbe való belépéshez szükséges minimális kreditek száma 60 kredit az alábbi területekről:
– természettudományi ismeretek (matematika, fizika, áramlástan) 10 kredit;
– gazdasági és humán ismeretek 2 kredit;
– szakspecifikus ismeretek (járművek, logisztikai gépek felépítése, elemei és működése, logisztikai ismeretek, technológiák, hálózatok, folyamatok, informatika, irányítástechnika) 48 kredit.
A mesterképzési oklevél megszerzésének feltétele, hogy a felsorolt ismeretkörökben a 60 kreditet a mesterfokozat megszerzésére irányuló képzéssel párhuzamosan, a felvételtől számított két féléven belül, a felsőoktatási intézmény tanulmányi és vizsgaszabályzatában meghatározottak szerint meg kell szerezni.
1. A mesterképzési szak megnevezése: mechatronikai mérnöki (Mechatronical Engineering)
2. A mesterképzési szakon szerezhető végzettségi szint és a szakképzettség oklevélben szereplő megjelölése
– végzettségi szint: mester- (magister, master; rövidítve: MSc-) fokozat
– szakképzettség: okleveles mechatronikai mérnök
– a szakképzettség angol nyelvű megjelölése: Mechatronical Engineer
3. Képzési terület: műszaki
4. A mesterképzésbe történő belépésnél előzményként elfogadott szakok
4.1. Teljes kreditérték beszámításával vehető figyelembe: a mechatronikai mérnöki alapképzési szak.
4.2. A 9.4. pontban meghatározott kreditek teljesítésével elsősorban számításba vehető: a
műszaki képzési területről az anyagmérnöki, a biztonságtechnikai mérnöki, had- és biztonságtechnikai mérnöki, a hivatásos repülőgép-vezetői, a gépészmérnöki, a könnyűipari mérnöki, az építőmérnöki, a műszaki földtudományi, a vegyészmérnöki, a környezetmérnöki, az energetikai mérnöki, a villamosmérnöki, az ipari termék- és formatervező mérnöki, a közlekedésmérnöki, a járműmérnöki, az informatika képzési területről a mérnökinformatikus, az agrár képzési területről mezőgazdasági és élelmiszer-ipari gépészmérnöki alapképzési szak.
4.3. A 9.4. pontban meghatározott kreditek teljesítésével vehetők figyelembe továbbá: azok az alapképzési és mesterképzési szakok, illetve a felsőoktatásról szóló 1993. évi LXXX. törvény szerinti szakok, amelyeket a kredit megállapításának alapjául szolgáló ismeretek összevetése alapján a felsőoktatási intézmény kreditátviteli bizottsága elfogad.
5. A képzési idő félévekben: 4 félév
6. A mesterfokozat megszerzéséhez összegyűjtendő kreditek száma: 120 kredit
– a szak orientációja: kiegyensúlyozott (40–60 százalék)
– a diplomamunka készítéséhez rendelt kreditérték: 30 kredit
– a szabadon választható tantárgyakhoz rendelhető minimális kreditérték: 6 kredit
7. * A szakképzettség képzési területek egységes osztályozási rendszere szerinti) tanulmányi területi besorolása: 523/0714
8. A mesterképzési szak képzési célja és a szakmai kompetenciák
A képzés célja mechatronikai mérnökök képzése, akik képesek világszínvonalon a gépészetet az elektronikával, elektrotechnikával és számítógépes irányítással szinergikusan integrálni, alkalmasak mechatronikai berendezések, folyamatok és rendszerek, valamint intelligens gépek koncepciójának kidolgozására, modellezésére, majd tervezésére, gyártástervezésére, valamint üzemeltetésére és karbantartására. Képesek mechatronikai rendszerekhez szükséges új technológiák, eljárások, anyagok kifejlesztésére, bevezetésére; magasabb szintű vezetési, irányítási és szervezési feladatok ellátására; a műszaki fejlesztés, kutatás, tervezés és innováció feladatainak ellátására; hazai, és nemzetközi szintű mérnöki projektekhez való kapcsolódásra, azok irányítására. Felkészültek tanulmányaiknak doktori képzésben történő folytatására.
8.1 Az elsajátítandó szakmai kompetenciák
8.1.1. A mechatronikai mérnök
a) tudása
– Összefüggéseiben ismeri és alkalmazza a mechatronikai mérnöki szakmához kötött természettudományos és műszaki elméleti ismereteket és ok-okozati összefüggéseket.
– Elsajátította az elméletileg megalapozott, rendszerszemléletű gyakorlatorientált mérnöki gondolkodásmódot.
– Ismeri a mechatronikai területen alkalmazott gépészeti és villamos szerkezeti anyagok fontosabb tulajdonságait, alkalmazási területeit.
– Ismeri a hazai és nemzetközi szabványokat, előírásokat, azokat munkája során alkalmazza, ezt munkatársaitól is megköveteli.
– Rendelkezik a mechatronikai területhez kapcsolódó gépészeti és villamos méréstechnikai, valamint matematikailag és informatikailag megalapozott méréselméleti ismeretekkel.
– Ismeri a szakterületéhez kapcsolódó információs és kommunikációs technológiákat.
– Ismeri az integrált gépészeti, elektrotechnikai és irányítástechnikai rendszerek matematikai modellezésének és számítógépes szimulációjának eszközeit és módszereit a mechatronika különböző területein.
– Elméleti és gyakorlati felkészültsége, módszertani és gyakorlati ismeretei alapján ért a gépészetet az elektronikával, elektrotechnikával és számítógépes irányítással szinergikusan integrált berendezések, folyamatok és rendszerek tervezéséhez, gyártásához, modellezéséhez, üzemeltetéséhez és irányításához.
– Ismeri a műszaki dokumentáció készítésének szabályait és eszközeit.
– Ismeri a vezetéshez kapcsolódó szervezési eszközöket és módszereket, a szakmagyakorláshoz szükséges jogszabályokat.
– Elméleti és gyakorlati felkészültség, módszertani és gyakorlati ismeretek a gépészetet az elektronikával, elektrotechnikával és számítógépes irányítással szinergikusan integrált berendezések, folyamatok és rendszerek tervezéséhez, gyártásához, modellezéséhez, üzemeltetéséhez és irányításához.
A választott specializációtól függően az alábbiak közül egy vagy néhány tématerület ismerete az alábbi szakterületek közül legalább egy területen:
– Átfogó ismeretekkel rendelkezik robottechnika és adaptív mechatronikai berendezések terén.
– Ismeri az intelligens beágyazott rendszereket, rendelkezik a tervezésükhöz alkalmas ismeretekkel.
– Ismeri a teljesítményelektronikai és mozgásszabályozási rendszereket, a mechatronikai berendezések energiaellátásának módszereit, eszközeit.
– Ismeri az optomechatronikai rendszereket, azok tervezési, fejlesztési elveit, üzemeltetési, karbantartási módszereit.
– Ismeri a biomechatronikai rendszereket, azok tervezési, fejlesztési elveit, üzemeltetési, karbantartási módszereit.
– Ismeri a járműmechatronika rendszereket, azok tervezési, fejlesztési elveit, üzemeltetési, karbantartási módszereit.
– Ismeri az épületmechatronika rendszereket, azok tervezési, fejlesztési elveit, üzemeltetési, karbantartási módszereit.
– Ismeri a gyártórendszerek-automatizálása, és a robotizálás módszereit, fejlesztési elveit, üzemeltetési, karbantartási módszereit.
– Ismeri az agro-mechatronika módszereit, fejlesztési elveit, üzemeltetési, karbantartási módszereit.
b) képességei
– Képes a mechatronikai területen alkalmazott anyagok laboratóriumi vizsgálatára, a vizsgálati eredmények statisztikai kiértékelésére, dokumentálására, és a kísérleti és elméleti eredmények összevetésére.
– Képes a mechatronikai rendszerek és folyamatok üzemeltetése során gyűjtött információk feldolgozására és rendszerezésére, különböző módon történő elemzésére, elméleti és gyakorlati következtetések levonására.
– Képes rendszerszemléletű, folyamatorientált, elméletileg megalapozott gondolkodásmód alapján komplex mechatronikai rendszerek globális tervezésére.
– Képes átfogó elméleti ismereteit a gyakorlatban is alkalmazni a gépészetet az elektronikával, az elektrotechnikával és a számítógépes irányítással szinergikusan integráló berendezések, folyamatok és rendszerek területén.
– Képes összetett mechatronikai tervezése során felmerülő nem szokványos problémák megoldásához az elméleti ismereteit önállóan bővíteni és az új elméletet a probléma gyakorlati megoldásában alkalmazni.
– Képes eredeti ötletekkel gazdagítani a szakterület tudásbázisát.
– Képes a műszaki-, gazdasági-, környezeti- és humánerőforrások felhasználásának komplex tervezésére, menedzselésére.
– Képes a mechatronikai rendszerek és folyamatok tervezésében, szervezésében és működtetésében használatos eljárások és információs technológiák elméleti modelljének kidolgozására és továbbfejlesztésére.
– Képes a mechatronikai rendszerek, technológiák és folyamatok minőségbiztosítására, méréstechnikai és folyamatszabályozási feladatatok elméleti megfogalmazására és gyakorlati megoldására.
– Képes a mechatronika területén felmerülő legújabb kutatási eredmények áttekintésére és megértésére, melyeket a munkájában alkalmaz.
– Együttműködési képességet alakít ki a villamosmérnöki, gépészmérnöki, informatikai és élettudományi szakterületek specialistáival.
– Képes a kreatív problémakezelésre és az összetett feladatok rugalmas megoldására, továbbá az élethosszig tartó tanulásra és elkötelezett a sokszínűség és az értékalapúság mellett.
– Felkészült, hogy szakterületén, anyanyelvén és legalább egy idegen nyelven publikációs, prezentációs tevékenységet és tárgyalásokat folytasson.
– Elkötelezett az egészség-, és biztonságkultúra, valamint az egészségfejlesztés iránt.
c) attitűdje
– Megszerzett ismereteire alapozva integrátori szerepet tölt be a műszaki (elsősorban gépészetmérnöki, villamosmérnöki, informatikai) tudományok integrált alkalmazásában, valamint minden olyan tudományterület műszaki támogatásában, ahol az adott szakterület szakemberei mérnöki alkalmazásokat, megoldásokat igényelnek.
– Munkája során vizsgálja a kutatási, fejlesztési és innovációs célok kitűzésének lehetőségét, és törekszik azok megvalósítására; elkötelezett arra, hogy a mechatronikai mérnöki területet új ismeretekkel, tudományos eredményekkel gyarapítsa.
– Törekszik arra, hogy a munkáját rendszerszemléletű és folyamatorientált gondolkodásmód alapján komplex megközelítésben végezze.
– Törekszik a fenntarthatóság és energiahatékonyság követelményeinek érvényesítésére.
– Törekszik a feladatait szakmailag magas szinten önállóan vagy munkacsoportban megtervezni és végrehajtani.
– Törekszik szakmai kompetenciái fejlesztésére.
– Törekszik az önművelésre, önfejlesztésre aktív, egyéni, autonóm tanulással.
– Elkötelezett a magas színvonalú, minőségi munkavégzés iránt és törekszik e szemléletet munkatársai felé is közvetíteni.
– Munkája és döntései során betartja a műszaki, gazdasági és jogi szabályozás, valamint a mérnöketika vonatkozó előírásait.
– Szakmai munkájában megfelel a minőségügy, a fogyasztóvédelem, a termékfelelősség követelményeinek.
– Tevékenysége során követi a környezetvédelem, a munkahelyi egészség és biztonság alapvető előírásait.
– Megfelelően nyitott, ismeri és alkalmazza az egyenlő esélyű hozzáférés elvét.
d) autonómiája és felelőssége
– Megszerzett tudását és tapasztalatait formális, nem formális és informális információátadási formákban megosztja szakterülete művelőivel.
– Értékeli beosztottjai munkáját, kritikai észrevételeinek megosztásával elősegíti szakmai fejlődésüket.
– Szakmai problémák megoldása során önállóan és kezdeményezően lép fel.
– Kezdeményező szerepet vállal műszaki problémák megoldásában.
– Munkatársait és beosztottjait felelős és etikus szakmagyakorlásra neveli.
– Felelősséggel viseltetik a fenntarthatóság, a munkahelyi egészség- és biztonságkultúra, valamint a környezettudatosság iránt.
– Döntéseit körültekintően, más (elsősorban jogi, gazdasági, energetikai, villamosmérnöki, informatikai és orvosi) szakterületek képviselőivel konzultálva, önállóan hozza, amelyekért felelősséget vállal.
– Új, komplex megközelítést kívánó, stratégiai döntési helyzetekben, illetve nem várt élethelyzetekben is törekszik a jogszabályok és etikai normák teljes körű figyelembevételével dönteni.
– Döntései során figyelemmel van a környezetvédelem, a minőségügy, a fogyasztóvédelem, a termékfelelősség, az egyenlő esélyű hozzáférés elvére és alkalmazására; a munkahelyi egészség és biztonság, a műszaki-, gazdasági- és jogi szabályozás, valamint a mérnöketika alapvető előírásaira.
9. A mesterképzés jellemzői
9.1. Szakmai jellemzők
9.1.1. A szakképzettséghez vezető tudományágak, szakterületek, amelyekből a szak felépül:
– természettudományi ismeretek 20–35 kredit,
– gazdasági és humán ismeretek 10–20 kredit,
– mechatronikai szakmai ismeretek 15–35 kredit.
9.1.2. A választható specializációkat is figyelembe véve a robottechnika és adaptív mechatronikai berendezések, az intelligens beágyazott rendszerek, a teljesítményelektronikai és mozgásszabályozási rendszerek, a mechatronikai berendezések energiaellátása, az optomechatronikai rendszerek, a biomechatronikai rendszerek, járműmechatronika rendszerek, épületmechatronika rendszerek tervezése, fejlesztése, a gyártórendszerek- automatizálása és robotizálása, az agro-mechatronika módszerek szakterületein szerezhető speciális ismeret.
A választható ismeretek kreditértéke a diplomamunkával együtt 40–60 kredit.
9.2. Idegennyelvi követelmény
A mesterfokozat megszerzéséhez egy élő idegen nyelvből államilag elismert, középfokú (B2), komplex típusú nyelvvizsga vagy ezzel egyenértékű érettségi bizonyítvány vagy oklevél megszerzése szükséges.
9.3. Szakmai gyakorlatra vonatkozó követelmények
A szakmai gyakorlat legalább négy hét időtartamot elérő egybefüggő, szakmai gyakorlóhelyen szervezett gyakorlat, melynek további követelményeit a tanterv határozza meg. A szakmai gyakorlat kritérium követelmény, szorosan kapcsolódik a diplomamunkához.
9.4. A 4.2. és 4.3. pontban megadott oklevéllel rendelkezők esetén a mesterképzési képzési ciklusba való belépés minimális feltételei:
A mesterképzésbe való belépéshez szükséges minimális kreditek száma 70 kredit az alábbi területekről:
– természettudományi ismeretek (matematika, fizika, mechanika, elektrotechnika) területéről 20 kredit;
– gazdasági és humán ismeretek (gazdasági és menedzsment ismeretek, környezetvédelem, minőségbiztosítás, munkavédelem, társadalomtudomány, pszichológia) területéről 10 kredit;
– szakmai ismeretek (általános műszaki ismeretek, mechatronikai ismeretekből villamosságtan, informatika, anyagtudomány és -technológia, méréstechnika és jelfeldolgozás, irányítástechnika) területéről 40 kredit.
A mesterképzésbe való felvétel feltétele, hogy az alapképzési tanulmányai alapján
– a 4.2. pontban meghatározott alapképzési szakon diplomával rendelkező legalább 40 kredittel [ezen belül gépészeti ismeretekből legalább 10 kredit, villamosságtani ismeretekből legalább 10 kredit, informatikai ismeretekből legalább 10 kredit, mechatronikai (irányítástechnika) ismeretekből legalább 10 kredit],
– a 4.3. pontban meghatározott alapképzési oklevéllel rendelkező legalább 50 kredittel rendelkezzen.
A mesterképzésben a felsorolt területekről a hiányzó krediteket a felsőoktatási intézmény tanulmányi és vizsgaszabályzatában meghatározottak szerint kell megszerezni.
1. A mesterképzési szak megnevezése: műanyag- és száltechnológiai mérnöki (Polymer and Fibre Technology Engineering)
2. A mesterképzési szakon szerezhető végzettségi szint és a szakképzettség oklevélben szereplő megjelölése
– végzettségi szint: mester- (magister, master; rövidítve: MSc-) fokozat
– szakképzettség: okleveles műanyag- és száltechnológiai mérnök
– a szakképzettség angol nyelvű megjelölése: Polymer and Textile Technology Engineer
3. Képzési terület: műszaki
4. A mesterképzésbe történő belépésnél előzményként elfogadott szakok
4.1. Teljes kreditérték beszámításával vehető figyelembe: a vegyészmérnöki alapképzési szak.
4.2. A 9.4. pontban meghatározott kreditek teljesítésével elsősorban számításba vehető: a műszaki képzési területről a biomérnöki, az anyagmérnöki, a faipari mérnöki, a gépészmérnöki, a könnyűipari mérnöki, a természettudomány képzési területről a kémia, a környezetmérnöki alapképzési szak.
4.3. A 9.4. pontban meghatározott kreditek teljesítésével vehetők figyelembe továbbá: azok az alapképzési és mesterképzési szakok, illetve a felsőoktatásról szóló 1993. évi LXXX. törvény szerinti szakok, amelyeket a kredit megállapításának alapjául szolgáló ismeretek összevetése alapján a felsőoktatási intézmény kreditátviteli bizottsága elfogad.
5. A képzési idő félévekben: 4 félév
6. A mesterfokozat megszerzéséhez összegyűjtendő kreditek száma: 120 kredit
– a szak orientációja: kiegyensúlyozott (40–60 százalék)
– a diplomamunka készítéséhez rendelt kreditérték: 30 kredit
– a szabadon választható tantárgyakhoz rendelhető minimális kreditérték: 6 kredit
7. * A szakképzettség képzési területek egységes osztályozási rendszere szerinti tanulmányi területi besorolása: 524/0711
8. A mesterképzési szak képzési célja és a szakmai kompetenciák
A képzés célja műanyag és száltechnológiai mérnökök képzése, akik a szakterület, a gazdaság és a munkaerőpiac igényeinek megfelelően, a megszerzett természettudományi, műszaki és informatikai, valamint gazdasági, humán és nyelvi ismereteik, továbbá az ezekhez kapcsolódó készségeik révén alkalmasak a műanyagokat és szálasanyagokat előállító, feldolgozó és alkalmazó szakterületeken tervezői, kutatási-fejlesztési és szakmai menedzseri feladatok ellátására. Felkészültek tanulmányaik doktori képzésben történő folytatására.
8.1. Az elsajátítandó szakmai kompetenciák
8.1.1. A műanyag- és száltechnológiai mérnök
a) tudása
– Ismeri a műanyagok és szálak területén a mérnöki szakmához kötött természettudományos és műszaki elméletet és gyakorlatot.
– Részletekbe menően ismeri a műanyag- és száltechnológiák területen alkalmazott alapanyagok kémiai szerkezetét, előállításuk módját, tulajdonságait.
– Behatóan ismeri és érti a szerkezet és a tulajdonságok közötti összefüggéseket a műanyagok és szálasanyagok vonatkozásában.
– Széles körűen ismeri a polimerek minősítésére alkalmas hagyományos és műszeres módszereket.
– Ismeri a műanyagok és szálasanyagok legfontosabb alkalmazási területeit.
– Behatóan ismeri műanyag- és száltechnológiák, valamint a műanyag- és szálas termékek környezetre gyakorolt hatását.
– Részletekbe menően ismeri a műanyag- és száltechnológiák területhez kapcsolódó információs és kommunikációs technológiákat.
– Ismeri a műanyag- és száltechnológiák szakterülethez kapcsolódó alapvető tervezési módszereket és gazdaságossági számításokat.
– Rendelkezik az alapvető minőségügyi, fogyasztóvédelmi, valamint mérnöketikai ismeretekkel.
– Részletekbe menően ismeri a műszaki dokumentáció készítésének szabályait.
– Ismeri a vezetéshez kapcsolódó szervezési eszközöket és módszereket.
– Birtokában van a szakmagyakorláshoz szükséges jogszabályok ismereteinek.
– Rendelkezik a globális társadalmi és gazdasági folyamatok alapvető ismereteivel.
– Ismeri a kutatáshoz vagy tudományos munkához szükséges, széles körben alkalmazható problémamegoldó technikákat.
b) képességei
– Képes a műanyag- és száltechnológiákhoz kapcsolódó törvényszerűségek, összefüggések megértésére, a megszerzett tudás alkalmazására és gyakorlati hasznosítására, a problémamegoldó technikák felhasználására.
– Képes a tudományágban megszerzett szakmai tapasztalat ismereti határairól származó információk, felmerülő új problémák és új jelenségek feldolgozására, és polimerkémiai és technológiai értelmezésére.
– Képes szakmailag magas szinten önállóan megtervezni és végrehajtani a feladatokat a polimerek előállításával, feldolgozásával és alkalmazásával, valamint a műanyag hulladékok kezelésével kapcsolatban.
– Képes a műanyagok és szálak területén a rendelkezésre álló információk alapján helytálló bírálat vagy vélemény megfogalmazására, döntéshozásra, következtetések levonására.
– Képes a műanyag- és száltechnológiai rendszerek biztonságos, egészséget támogató, környezettudatos működtetésére, fejlesztésére.
– Képes a műanyagokban és szálasanyagokban zajló fizikai-kémiai folyamatok emberi egészségre kifejthető hatásainak azonosítására, a szükséges prevenciós tevékenység eszköztárának alkalmazására.
– Képes műanyag- és száltechnológiai laboratóriumi, félüzemi és kísérleti üzemi feladatok elvégzésére, új kísérleti metodikák elsajátítására és fejlesztésére.
– Képes a szakterülettel kapcsolatos szolgáltatások, kereskedelmi feladatok ellátására, ezek kidolgozására.
– Felkészült önálló feladatok ellátására a műanyag- és száltechnológiai rendszerek tervezésében, új eljárások és termékek kifejlesztésében, a tudományterület és rokon tudományok kutatásában.
– Képes a műszaki-, gazdasági-, humánerőforrások kezelésének komplex szemléletére.
– Képes legalább egy idegen nyelven a műszaki dokumentáció és szakirodalom megértésére, szakmai kommunikációra.
– Képes önművelésre, önfejlesztésre, a polimerkémiai és -technológiai tudásának magasabb szintre emelésére.
c) attitűdje
– Nyitott és fogékony, aktív a polimerkémia és -technológia szakterület kutatási, fejlesztési és innovációs célkitűzéseinek a megismerésére és eredményeinek alkalmazására.
– Nyitott a szakterület környezetvédelmi problémáinak mérnöki szemléletű megoldására, fejlesztésükben való közreműködésére.
– Fontosnak tartja a fenntarthatóság és energiahatékonyság követelményeinek az érvényesítését.
– Felvállalja, és tevékenységével meggyőzően igazolja, hogy ismeri és betartja a szakmai és etikai értékrendet.
– Hivatástudata, szakmai szolidaritása elmélyült.
– Tiszteletben tartja és tevékenységében követi a munka- és szakmai kultúra elveit és írott szabályait, és képes ezek betartására kisebb munkacsoportok irányítása során is.
– Munkája során a biztonsági egészségvédelmi, környezetvédelmi, illetve a minőségbiztosítási és ellenőrzési követelményrendszereket betartja és betartatja.
– Munkája során jellemzi az intuíció, módszeresség és tanulási készség.
– A műszaki, mérnöki beállítottság mellett természettudományos érdeklődést is mutat.
– Kezdeményező szerepet vállal szakmájának a közösség szolgálatába állítására.
d) autonómiája és felelőssége
– Szakmai problémák megoldása során önállóan és kezdeményezően lép fel.
– Felelősséget vállal beosztottjai, valamint a felügyelete alá tartozó anyagok és eszközök biztonságáért.
– Felelősséggel viseltetik a fenntarthatóság és környezettudatosság terén.
– Döntéseit körültekintően, más (elsősorban jogi, közgazdasági, energetikai és környezetvédelmi) szakterületek képviselőivel konzultálva, önállóan hozza, amelyekért felelősséget vállal.
– Döntései során figyelemmel van a környezetvédelem, a minőségügy, a fogyasztóvédelem, a termékfelelősség, az egyenlő esélyű hozzáférés elvére és alkalmazására, a munkahelyi egészség és biztonság, a munkahelyi egészségfejlesztés, a műszaki, gazdasági és jogi szabályozás, valamint a mérnöketika alapvető előírásaira.
– Felelősséget vállal a szakvéleményében közölt megállapításokért és szakmai döntéseiért, az általa, illetve irányítása alatt végzett munkafolyamatokért.
– Bekapcsolódik polimerkémiai és -technológiai témájú kutatási és fejlesztési projektekbe, a cél elérése érdekében autonóm módon, a csoport többi tagjával együttműködve mozgósítja elméleti és gyakorlati tudását, képességeit.
9. A mesterképzés jellemzői
9.1. Szakmai jellemzők
9.1.1. A szakképzettséghez vezető tudományágak, szakterületek, amelyekből a szak felépül:
– természettudományi ismeretek (matematika, kémia, biológia, polimerfizika, polimerkémia) 20–30 kredit;
– gazdasági és humán ismeretek (közgazdaságtan, technológiamenedzsment, kommunikáció) 10–20 kredit;
– műanyag és száltechnológiai szakmai ismeretek (fizikai kémia, anyagtudomány és anyagtudományi vizsgálati módszerek, biopolimerek, polimer keverékek és kompozitok) 10–30 kredit.
9.1.2. A választható specializációkat is figyelembe véve a műanyagok és műanyagtermékek jellemzése, a műanyagok alkalmazása, a műanyagipari környezetvédelem, a műanyagfeldolgozás és -alkalmazás fizikai alapjai, a műanyagfeldolgozó gépek és technológiák, a műanyagfeldolgozó szerszámok, a textiltechnológiai alapfolyamatok, az új szálalkalmazások és technológiák szakterületekről szerezhető speciális ismeret.
A választható ismeretek kreditértéke a diplomamunka készítésével együtt 46–60 kredit.
9.2. Idegennyelvi követelmény
A mesterfokozat megszerzéséhez egy idegen nyelvből államilag elismert, középfokú (B2), komplex típusú nyelvvizsga vagy azzal egyenértékű érettségi bizonyítvány vagy oklevél szükséges.
9.3. A szakmai gyakorlat követelményei
A szakmai gyakorlat legalább négy hét időtartamú szakmai gyakorlat, melynek további követelményeit a tanterv határozza meg. A szakmai gyakorlat kritériumkövetelmény.
9.4. A 4.2. és 4.3. pontban megadott oklevéllel rendelkezők esetén a mesterképzési képzési ciklusba való belépés minimális feltételei
A mesterképzésbe való felvétel feltétele, hogy a hallgató az alapképzési tanulmányai alapján legalább 40 kredittel rendelkezzen az alábbiak szerinti 70 kreditből:
– természettudományi ismeretek (matematika, fizika, kémia és biokémia) területéről 30 kredit;
– gazdasági és humán ismeretek (közgazdaságtani alapismeretek, menedzsment és vállalkozás gazdaságtani ismeretek, jog) területéről 10 kredit;
– szakmai alapismeretek (fizikai kémia alkalmazásai, anyagtudomány, mérés és irányítástechnika, vegyipari géptan és művelettan, technológia) területéről 20 kredit;
– speciális szakmai ismeretek (műanyagok és műanyagok fizikája, valamint műanyag- vagy textiltechnológia) területérő 10 kredit.
A mesterképzésben a felsorolt területekről a hiányzó krediteket a felsőoktatási intézmény tanulmányi és vizsgaszabályzatában meghatározottak szerint kell megszerezni.
1. A mesterképzési szak megnevezése: műszaki menedzser (Engineering Management)
2. A mesterképzési szakon szerezhető végzettségi szint és a szakképzettség oklevélben szereplő megjelölése
– végzettségi szint: mester- (magister, master; rövidítve: MSc-) fokozat
– szakképzettség: okleveles műszaki menedzser
– a szakképzettség angol nyelvű megjelölése: Engineering Manager
3. Képzési terület: műszaki
4. A mesterképzésbe történő belépésnél előzményként elfogadott szakok
4.1. Teljes kreditérték beszámításával vehető figyelembe: a műszaki menedzser alapképzési szak.
4.2. A 9.4. pontban meghatározott kreditek teljesítésével vehetők figyelembe továbbá: a műszaki, az informatika és a gazdaságtudományok képzési területek alapképzési szakjai, az agrár képzési területről a mezőgazdasági és élelmiszer-ipari gépészmérnöki alapképzési szak.
5. A képzési idő félévekben: 4 félév
6. A mesterfokozat megszerzéséhez összegyűjtendő kreditek száma: 120 kredit
– a szak orientációja: kiegyensúlyozott (40–60 százalék)
– a diplomamunka készítéséhez rendelt kreditérték: 30 kredit
– a szabadon választható tantárgyakhoz rendelhető minimális kreditérték: 6 kredit
7. * A szakképzettség képzési területek egységes osztályozási rendszere szerinti tanulmányi területi besorolása: 345/0413
8. A mesterképzési szak képzési célja és a szakmai kompetenciák
A képzés célja műszaki menedzserek képzése, akik természettudományi, műszaki és informatikai, gazdálkodás- és szervezéstudományi, valamint nyelvi ismereteik, készségeik révén képesek komplex műszaki-gazdasági feladatok menedzselésére, azaz a technológiai folyamat műszaki és gazdasági vonatkozású tervezésében, fejlesztésében való közreműködésre, a megvalósítás irányítására és az eredmények számbavételére, értékelésére és a kapcsolódó döntések meghozatalára. Felkészültek tanulmányaik doktori képzésben történő folytatására.
8.1. Az elsajátítandó szakmai kompetenciák
8.1.1. A műszaki menedzser
a) tudása
– Érti a műszaki szakterület műveléséhez szükséges általános és specifikus természettudományi, műszaki tudományi, valamint gazdálkodás- és szervezéstudományi elveket, szabályokat, összefüggéseket, eljárásokat.
– Ismeri a műszaki berendezések, termelési rendszerek funkcionális működését, követelményrendszerét, az egészségre való hatásmechanizmusainak a jellemzőit.
– Ismeri a gazdaságos üzemeltetés kialakításának és fejlesztésének feltételeit, módszereit.
– Ismeri a szervezetek, mint céltudatos rendszerek működési elveit.
– Ismeri a műszaki, gazdálkodási és menedzsment jellegű tevékenységeket és azok összefüggéseit.
– Ismeri a termelő és szolgáltató vállalkozások alapításához és működésük menedzseléséhez, fejlesztéséhez szükséges elméletet és módszertant.
– Ismeri a minőségügyre, a környezetvédelemre, a fogyasztóvédelemre, a termékfelelősségre, a munkahelyi egészségre és biztonságra vonatkozó műszaki, gazdasági és jogi szabályozás előírásait.
– Birtokában van a kutatáshoz, illetve a tudományos munkához szükséges széles körben alkalmazható problémamegoldó technikáknak.
– Ismeri a főbb kvantitatív elemzési módszereket, valamint az ezekhez szükséges operációkutatási, matematikai programozási, valószínűségelméleti és matematikai statisztikai alapokat.
b) képességei
– A műszaki szakterületen képes a megszerzett tudás alkalmazására és gyakorlati hasznosítására, a problémamegoldó technikák felhasználására.
– Képes a termelő és szolgáltató folyamatok műszaki, gazdasági, humán és egyéb társadalmi szempontokból történő áttekintésére, és az egyes szakterületek képviselői közötti kommunikációra.
– Képes üzleti tervek készítésére és megvalósítására, műszaki, gazdasági döntéselőkészítési feladatok elvégzésére és döntéshozatalra, innovációs stratégiák kidolgozására és megvalósítására.
– Képes az integrált ismeretek alkalmazására a műszaki berendezések, technológiai folyamatok, anyagok és technológiák, valamint a kapcsolódó elektronika, informatika szakterületeiről.
– Képes a műszaki értékelemzés feladatainak elvégzésére, a termelési rendszerek és technológiák minőségbiztosítására, a gazdálkodás minőségi és hatékonysági mutatóinak javítására.
– Képes innovációs folyamatok tervezésének és megvalósításának összehangolására.
– Képes multidiszciplináris műszaki ismereteket igénylő feladatok összehangolására, megvalósításuk irányítására.
– Kreativitás, rugalmasság, jó kommunikációs, érveléstechnikai, együttműködési, problémamegoldó készség jellemzi.
– Képes a statisztikai és ökonometriai eszköztár alkalmazására az elmélyültebb kutatási tevékenység érdekében.
c) attitűdje
– Nyitott és fogékony a műszaki szakterületen zajló szakmai, technológiai fejlesztés és innováció megismerésére és ezen ismeretek proaktív alkalmazására.
– Felvállalja a szakterületéhez kapcsolódó szakmai és etikai értékrendet.
– Törekszik szakmailag magas szinten, önállóan vagy munkacsoportokban megtervezni és végrehajtani a feladatait.
– Jellemző rá a folyamatos tanulási készség, a széles és alapos műveltség, a fejlett analizáló és szintetizáló képesség, a környezettel szembeni érzékenység, valamint alkalmas az egészségfejlesztésre is.
– Erős etikai tartás, kritikai és önkritikai érzék jellemzi.
– Alkalmas az együttműködésre, a csoportmunkában való részvételre és kellő gyakorlat után önálló vezetői feladatok ellátására.
– Tiszteletben tartja mások szakmai véleményét és eredményeit.
– Rendszerszintű gondolkodás, megközelítés jellemzi.
d) autonómiája és felelőssége
– Önállóan képes műszaki-gazdasági jellegű feladatok megoldására.
– Döntéseit körültekintően, a különböző szakterületek (elsősorban műszaki, közgazdasági, jogi) képviselőivel konzultálva önállóan hozza meg és ezekért felelősséget is vállal.
– Kezdeményező szerep, felelősségvállalás és döntéshozó képesség jellemzi.
– Döntései során figyelemmel van a munkahelyi egészség és biztonság, a műszaki, gazdasági és jogi szabályozás előírásaira, valamint a szakmai, etikai szempontokra.
– Értékeli beosztottjai munkáját, kritikai észrevételeinek megosztásával elősegíti szakmai fejlődésüket, munkatársait felelős és etikus szakmagyakorlásra neveli.
– Önállóan is figyelemmel kíséri a szakterületével kapcsolatos technikai, technológiai, gazdasági, pénzügyi, jogi és társadalmi változásokat.
9. A mesterképzés jellemzői
9.1. Szakmai jellemzők
9.1.1. A szakképzettséghez vezető tudományágak, szakterületek, amelyekből a szak felépül:
– természettudományi ismeretek [matematika, fizika, kémia és további (kvantitatív módszerek, mechanika, ökológia, nanotechnológia, ökonometria) ismeretek] 20–35 kredit;
– gazdasági és humán ismeretek (nemzetközi menedzsment és gazdaságtan, versenyképesség elemzése, munkagazdaságtan, fenntartható fejlődés, szervezetfejlesztés, humánerőforrás- menedzsment, kommunikációs ismeretek, az egészségfejlesztés munkahelyi feltételeivel összefüggő ismeretek, további, intézményi tantervben meghatározott szakmai ismeretek) 10–20 kredit;
– műszaki menedzseri szakmai ismeretek [rendszeranalízis, rendszerek tervezése és irányítása, folyamatszabályozás, ágazati (gépipari, vegyipari, nanotechnológia, biotechnológia, hulladékszegény) technológiák, további, intézményi tantervben meghatározott szakmai ismeretek] 15–35 kredit.
9.1.2. A választható specializációkat is figyelembe véve a műszaki, technológiai és a hozzájuk kapcsolódó menedzsment szakterület eredményes műveléséhez és fejlesztéséhez szükséges szakterületekről szerezhető speciális ismeret.
A választható ismeretek kreditértéke a diplomamunka készítésével együtt 40–60 kredit.
9.2. Idegennyelvi követelmény
A mesterfokozat megszerzéséhez egy élő idegen nyelvből államilag elismert, középfokú (B2), komplex típusú nyelvvizsga vagy ezzel egyenértékű érettségi bizonyítvány vagy oklevél szükséges.
9.3. A szakmai gyakorlat követelményei
A szakmai gyakorlat legalább négy hét időtartamot elérő gyakorlat, amelyet a felsőoktatási intézmény tanterve határoz meg.
9.4. A 4.2. pontban megadott oklevéllel rendelkezők esetén a mesterképzési képzési ciklusba való belépés minimális feltételei
A mesterképzésbe való felvétel feltétele, hogy a hallgató az alapképzési tanulmányai alapján legalább 30 kredittel rendelkezzen az alábbiak szerinti 50 kreditből:
– természettudomány ismeretek (matematika, fizika, kémia, mechanika, anyagismeret, biológia) területéről 20 kredit;
– gazdasági és humán ismeretek (közgazdaságtan, vállalat-gazdaságtan, minőségbiztosítás, környezetmenedzsment, gazdaságstatisztika, társadalomtudomány területéről) 10 kredit;
– szakmai ismeretek (műszaki ábrázolás, gépek, szerkezetek, informatika és alkalmazások, gyártási és technológiai ismeretek, menedzsment, pénzügyek, államigazgatási és jogi ismeretek, differenciált szakmai ismeretek a műszaki, technológiai, menedzsment és a gazdálkodási szakterületekről) területéről 20 kredit.
A mesterképzésben a felsorolt területekről a hiányzó krediteket a felsőoktatási intézmény tanulmányi és vizsgaszabályzatában meghatározottak szerint kell megszerezni.
1. A mesterképzési szak megnevezése: olaj- és gázmérnöki (Oil and Gas Engineering)
2. A mesterképzési szakon szerezhető végzettségi szint és a szakképzettség oklevélben szereplő megjelölése
– végzettségi szint: mester- (magister, master; rövidítve: MSc-) fokozat
– szakképzettség: okleveles olaj- és gázmérnök
– a szakképzettség angol nyelvű megjelölése: Oil and Natural Gas Engineer
3. Képzési terület: műszaki
4. A mesterképzésbe történő belépésnél előzményként elfogadott szakok
4.1. Teljes kreditérték beszámításával vehető figyelembe: a műszaki földtudományi alapképzési szak.
4.2. A 9.4. pontban meghatározott kreditek teljesítésével vehetők figyelembe továbbá: a környezetmérnöki, a gépészmérnöki, a vegyészmérnöki, az energetikai mérnöki, a villamosmérnöki alapképzési szak.
5. A képzési idő félévekben: 4 félév
6. A mesterfokozat megszerzéséhez összegyűjtendő kreditek száma: 120 kredit
– a szak orientációja: kiegyensúlyozott (40–60 százalék)
– a diplomamunka készítéséhez rendelt kreditérték: 30 kredit
– a szabadon választható tantárgyakhoz rendelhető minimális kreditérték: 6 kredit
7. * A szakképzettség képzési területek egységes osztályozási rendszere szerinti tanulmányi területi besorolása: 544/0724
8. A mesterképzési szak képzési célja és a szakmai kompetenciák
A képzés célja olaj- és gázmérnökök képzése, akik rendelkeznek a kőolaj-, földgáz- és geotermális energiahordozó készletek feltárásához, kitermeléséhez, előkészítéséhez, szállításához, tárolásához, szolgáltatásához és felhasználásához szükséges technológiai ismeretekkel, továbbá infrastrukturális rendszerek tervezéséhez, létesítéséhez és üzemeltetéséhez szükséges felkészültséggel, a mérnöki tevékenység végzéséhez elengedhetetlen ismeretekkel és készségekkel, továbbá elméleti tudásuk birtokában alkalmasak a szakterület kutatás-fejlesztési feladatainak végzésére és irányítására.
Szakmai gyakorlat után alkalmasak jogszabályban, illetve a mérnöki kamarai szabályok által meghatározott tervezői, vezető tervezői jogosultságra, szakértői jogosultságra a megfelelő mérnöki szakterületen. Felkészültek tanulmányaik doktori képzésben történő folytatására.
8.1. Az elsajátítandó szakmai kompetenciák
8.1.1. * Az olaj- és gázmérnök
a) tudása
– Ismeri a komplex gáztároló, földgázszállító rendszerek tervezéséhez és üzemeltetéséhez szükséges módszereket, eszközöket és folyamatokat.
– Ismeri a földgázelosztó rendszerek tervezéséhez és üzemeltetéséhez szükséges módszereket, eszközöket és folyamatokat.
– Ismeri a földgáz-kereskedelemmel és energiagazdálkodással kapcsolatos folyamatokat, törvényeket, szabályokat.
– Ismeri a komplex szénhidrogénipari létesítmények tervezéséhez és irányításához alkalmazható módszereket, folyamatokat, berendezéseket.
– Ismeri a fluidumtermelő (kőolaj, földgáz és víz) kutak létesítéséhez (fúrásához) szükséges berendezéseket, módszereket.
– Ismeri a fluidumtermelő kutak üzemeltetése során használatos berendezéseket; a szükséges berendezések, eljárások megfelelő kiválasztását biztosító módszereket.
– Ismeri a földalatti rezervoárok, a bennük található fluidumok, valamint a tároló kőzetek tulajdonságait, az ilyen telepekben történő szivárgás jellemzőit, a földalatti rezervoárok termelési mechanizmusait, az optimális kihozatalt biztosító elsődleges vagy fokozott kitermelési mechanizmusokat, a földalatti tárolók numerikus szimulációjának alapjait.
– Ismeri a fluidumok csővezetéki szállításával kapcsolatos berendezéseket, eljárásokat, a távvezetéki szállítás tervezésének és üzemeltetésének alapjait.
– Ismeri a szénhidrogén-ipari számítógépes tervezés és elemzés módszereit és eszközeit.
– Ismeri a megújuló természeti erőforrásokból és maradékanyagokból történő energiahordozó előállítás folyamatait, módszereit, az előállított energiahordozó alkalmazhatóságának lehetőségeit, szabályait.
– Megalapozott ismeretekkel rendelkezik a szénhidrogén-iparhoz kapcsolódó jogi, közgazdasági, közigazgatási, biztonságtechnikai, munka- és tűzvédelmi, környezetvédelmi követelményekről.
– Ismeri a hatékony problémakezelésre, az összetett feladatok rugalmas megoldására, a csoportmunkában való együttműködésre vonatkozó szabályokat és módszereket.
b) képességei
– Képes komplex gáztároló, földgázszállító rendszerek tervezésére és üzemeltetésére.
– Képes földgázelosztó rendszerek tervezésére és üzemeltetésére.
– Képes földgáz-kereskedelemmel és energiagazdálkodással foglalkozó egységek irányítására, munkájukban való részvételre.
– Képes szénhidrogénipari komplex tervezési munkák irányítására és projektmenedzseri feladatok ellátására, illetve azokban való részvételre.
– Képes a szénhidrogénipari feladatokhoz kapcsolt szakterületi jogi és közgazdasági ismeretek és tevékenységek áttekintésére, a kapcsolódások optimalizálására.
– Képes fluidumtermelő kutak létesítésének, fúrásának tervezésére, mélyfúrások lebonyolítására, a mélyfúrások költségeinek optimalizálására, mélyfúrás közben fellépő üzemzavarok elhárítására.
– Képes fluidumtermelő kutak termelésének tervezésére, az optimális termelési viszonyok megvalósítására, a szükséges berendezések, eljárások célszerű kiválasztására, a maximális profitot biztosító megoldások megvalósítására.
– Képes földalatti rezervoárok művelési mechanizmusainak célszerű megválasztására, a legkedvezőbb „reservoir management” megvalósítására.
– Képes fluidumok szállításának tervezésére és a szállítóberendezések üzemeltetésére.
– Képes az ismert szénhidrogén-ipari számítógépes tervezési módszereket alkalmazni.
– Képes a megújuló természeti erőforrásokból és maradékanyagokból előállított energiahordozók energiaellátó rendszerbe történő felhasználását megtervezni, a kialakított rendszer üzemeltetését irányítani.
– Képes a kreatív problémakezelésre és összetett feladatok rugalmas megoldására, csoportmunkában való együttműködésre, továbbá az élethosszig tartó tanulásra.
c) attitűdje
– Törekszik a fenntarthatóság és energiahatékonyság követelményeinek érvényesítésére.
– Munkája során a biztonsági egészségvédelmi, környezetvédelmi (SHE), illetve a minőségbiztosítási és ellenőrzési (QA/QC) követelményrendszereket betartja és betartatja.
– Törekszik szakmailag magas szinten önállóan vagy munkacsoportban megtervezni és végrehajtani a feladatait.
– Törekszik arra, hogy a munkáját rendszerszemléletű és folyamatorientált gondolkodásmód alapján komplex megközelítésben végezze.
– Munkája során vizsgálja a kutatási, fejlesztési és innovációs célok kitűzésének lehetőségét és törekszik azok megvalósítására.
– Nyitottan áll az önművelést, önfejlesztést szolgáló szakmai továbbképzésekhez.
– Elkötelezett a magas színvonalú, minőségi munkavégzés iránt és törekszik e szemléletet munkatársai felé is közvetíteni.
– Megfelelő motivációval rendelkezik a gyakran változó munka-, földrajzi és kulturális körülmények közötti tevékenységek végzésére.
– Elkötelezett az olaj- és gázmérnöki, az energetikai területek új ismeretekkel, tudományos eredményekkel való gyarapítására.
– Elkötelezett a sokszínűség és az értékalapúság mellett.
d) autonómiája és felelőssége
– Bekapcsolódik komplex gáztároló, földgázszállító rendszerek tervezésére létrehozott projektekbe. A projektcsoport munkáját autonóm módon irányítja vagy abban autonóm módon, a csoport többi tagjával együttműködve vesz részt.
– Önállóan képes földgázelosztó rendszerek tervezését és üzemeltetését végző csoportokat, szervezeteket irányítani, illetve azok munkájába autonóm módon képes bekapcsolódni.
– Autonóm módon képes földgáz-kereskedelemmel és energiagazdálkodással foglalkozó egységek irányítására, munkájukban való részvételre.
– Önállóan képes szénhidrogénipari komplex tervezési munkák irányítására és projektmenedzseri feladatok ellátására, illetve azokban való részvételre.
– Önállóan képes fluidumtermelő kutak létesítésének, fúrásának tervezésére, mélyfúrások lebonyolítására; a mélyfúrások költségeinek optimalizálására, mélyfúrás közben fellepő üzemzavarok elhárítására.
– Autonóm módon képes fluidumtermelő kutak termelésének tervezésére, az optimális termelési viszonyok megvalósítására; a szükséges berendezések, eljárások célszerű kiválasztására; a maximális profitot biztosító megoldások megvalósítására.
– Önállóan képes földalatti rezervoárok művelési mechanizmusainak célszerű megválasztására, a legkedvezőbb „reservoir management” megvalósítására.
– Önállóan képes fluidumok szállításának tervezésére és a szállítóberendezések üzemeltetésére.
– Autonóm módon képes a megújuló természeti erőforrásokból és maradékanyagokból előállított energiahordozók energiaellátó rendszerbe történő felhasználását megtervezni, a kialakított rendszer üzemeltetését irányítani.
– Felelősséget vállal szakmai döntéseiért, az általa, illetve irányítása alatt végzett munkafolyamatokért.
9. A mesterképzés jellemzői
9.1. Szakmai jellemzők
A szakképzettséghez vezető tudományágak, szakterületek, amelyekből a szak felépül:
– természettudományi ismeretek 18–26 kredit;
– gazdasági és humán ismeretek 6–14 kredit;
– mélyfúrástechnológiai ismeretek 7–16 kredit;
– szénhidrogéntermelési ismeretek 7–16 kredit;
– rezervoármechanikai ismeretek 7–16 kredit;
– szénhidrogénszállítási ismeretek 5–11 kredit;
– fölgáz elosztási és felhasználási ismeretek 10–18 kredit.
9.2. Idegennyelvi követelmény
A fokozat megszerzéséhez legalább egy élő világnyelvből államilag elismert, középfokú (B2), komplex típusú nyelvvizsga vagy azzal egyenértékű érettségi bizonyítvány vagy oklevél szükséges.
9.3. A szakmai gyakorlat követelményei
A szakmai gyakorlat legalább négy hét időtartamú, szakmai gyakorlóhelyen szervezett gyakorlat, melynek további követelményeit a tanterv határozza meg. A szakmai gyakorlat kritériumkövetelmény.
9.4. A 4.2. pontban megadott oklevéllel rendelkezők esetén a mesterképzési képzési ciklusba való belépés minimális feltételei
A mesterképzésbe való belépéshez szükséges minimális kreditek száma 80 kredit az alábbi területekről:
– természettudományi ismeretek (matematika, fizika, kémia, informatika, környezettan, környezetvédelem) területéről 18 kredit;
– földtudományi alapozó ismeretek (ásvány- és kőzettan, földtan, geofizika, geodézia, térinformatika) területéről 14 kredit;
– mérnöki alapozó ismeretek (géptan, műszaki ábrázolás, elektrotechnika, áramlástan, anyagismeret, mechanika) területéről 16 kredit;
– gazdasági es humán ismeretek (közgazdaságtan, szociológia, vállalkozás-gazdaságtan, menedzsment, jogi ismeretek, európai uniós ismeretek) területéről 8 kredit;
– szakmai alapismeretek (szénhidrogén-termelés, mélyfúrás, rezervoármechanika, szénhidrogén-szállítás, földgáz elosztás) területéről 24 kredit.
A mesterképzésbe való felvétel feltétele, hogy a hallgató az alapképzési tanulmányai alapján a felsorolt területeken legalább 60 kredittel rendelkezzen. A mesterképzésben a hiányzó krediteket a felsőoktatási intézmény tanulmányi és vizsgaszabályzatában meghatározottak szerint kell megszerezni.
1. A mesterképzési szak megnevezése: olajmérnöki (Petroleum Engineering).
2. A mesterképzési szakon szerezhető végzettségi szint és a szakképzettség oklevélben szereplő megjelölése
– végzettségi szint: mester- (magister, master; rövidítve: MSc-) fokozat
– szakképzettség: okleveles olajmérnök
– a szakképzettség angol nyelvű megjelölése: Petroleum Engineer.
3. Képzési terület: műszaki
4. A mesterképzésbe történő belépésnél előzményként elfogadott szakok
4.1. Teljes kreditérték beszámításával vehető figyelembe: a műszaki földtudományi alapképzési szak.
4.2. A 9.5. pontban meghatározott kreditek teljesítésével elsősorban számításba vehető: a gépészmérnöki, a vegyészmérnöki alapképzési szak.
5. A képzési idő félévekben: 4 félév
6. A mesterfokozat megszerzéséhez összegyűjtendő kreditek száma: 120 kredit
– a szak orientációja: kiegyensúlyozott (40–60 százalék)
– a diplomamunka készítéséhez rendelt kreditérték: 30 kredit
– a szabadon választható tantárgyakhoz rendelhető minimális kreditérték: 6 kredit
7. * A szakképzettség képzési területek egységes osztályozási rendszere szerinti tanulmányi területi besorolása: 544/0724
8. A mesterképzési szak képzési célja és a szakmai kompetenciák
A képzés célja olajmérnökök képzése angol nyelven, akik rendelkeznek a kőolaj-, földgáz- és hévízkészletek feltárásához, kitermeléséhez, előkészítéséhez és szállításához szükséges technológiai és infrastrukturális rendszerek tervezésének, létesítésének és üzemeltetésének elméleti és gyakorlati ismereteivel, a mérnöki tevékenység végzéséhez elengedhetetlen készségekkel, képességekkel, továbbá alkalmasak nemzetközi szinten megfelelni a szakterület feladatainak végzésére és irányítására. Képesek a jogszabályokban, illetve a mérnöki kamarai szabályok által rögzített szakmai gyakorlat után tervezői, vezető tervezői, illetve szakértői jogosultság megszerzésére a végzettségnek megfelelő mérnöki szakterületen. Felkészültek tanulmányaik doktori képzésben történő folytatására.
8.1. Az elsajátítandó szakmai kompetenciák
8.1.1. Az olajmérnök
a) tudása
– Ismeri a szénhidrogéniparral kapcsolatos gazdasági folyamatokat.
– Ismeri a kőolaj-, földgáz- és vízkutak létesítéséhez (fúrásához) szükséges berendezéseket, módszereket és rendelkezik a fúrások megtervezéséhez szükséges ismeretekkel.
– Ismeri a kőolaj-, földgáz- és vízkutak létesítésekor tipikusan előforduló üzemzavarokat és elhárításának módszereit.
– Ismeri a kőolaj-, földgáz- és vízkutakban termelés során lejátszódó folyamatokat, jelenségeket.
– Ismeri a (felszálló, mechanikus) termelés során használatos berendezéseket, a szükséges berendezések, eljárások megfelelő kiválasztását biztosító módszereket.
– Ismeri a kőolaj-, földgáz- és hévíztelepekben található fluidumok, valamint a tároló kőzetek tulajdonságait; az ilyen telepekben történő szivárgás jellemzőit.
– Ismeri a földalatti rezervoárok termelési mechanizmusait és az optimális kihozatalt biztosító elsődleges vagy fokozott kitermelési mechanizmusokat.
– Ismeri a földalatti tárolók numerikus szimulációjának alapjait.
– Ismeri a kőolaj-, földgáz- és víz csővezetéki szállításával kapcsolatos berendezéseket, eljárásokat.
– Ismeri a mezőbeli és távvezetéki szállítás tervezésének és üzemeltetésének alapjait.
– Ismeri a szénhidrogénipari számítógépes tervezés és elemzés módszereit és eszközeit.
b) képességei
– Képes a szénhidrogén-iparral kapcsolatos gazdasági folyamatokat értelmezni, és azokra adekvát válaszokat adni.
– Képes a kőolaj-, földgáz- és vízkutak létesítéséhez (fúrásához) szükséges berendezések üzemeltetését végző csoportokat irányítani, és a fúrásokat megtervezni.
– Képes a kőolaj-, földgáz- és vízkutak létesítésekor tipikusan előforduló üzemzavarokat elkerülni, elhárítani.
– Képes a kőolaj-, földgáz- és vízkutakban lejátszódó folyamatok nyomonkövetésére, előrejelzésére.
– Képes az optimális termelési mód kiválasztására, a termelési berendezés megtervezésére és kiválasztására.
– Képes a kőolaj-, földgáz- és hévíztelepekben található fluidumoknak, a tároló kőzetek tulajdonságainak és az ilyen telepekben történő szivárgás jellemzőinek a meghatározására, viselkedésének előrejelzésére.
– Képes felismerni a földalatti rezervoárok termelési mechanizmusait és kiválasztani az optimális kihozatalt biztosító elsődleges vagy fokozott kitermelési mechanizmusokat.
– Képes a földalatti tárolók numerikus szimulációjának elvégzésére.
– Képes a kőolaj, földgáz és víz csővezetéki szállításával kapcsolatos berendezések felügyeletét, ellenőrzését elvégezni.
– Képes a mezőbeli és távvezetéki szállítás berendezéseinek kiválasztására és a berendezés üzemeltetésének a felügyeletére, illetve a résztvevő csoportok irányítására.
– Képes szénhidrogénipari számítógépes tervezésre és elemzésre.
c) attitűdje
– Törekszik a fenntarthatóság és energiahatékonyság követelményeinek érvényesítésére.
– Törekszik szakmailag magas szinten, önállóan vagy munkacsoportban megtervezni és végrehajtani a feladatait.
– Törekszik arra, hogy a munkáját rendszerszemléletű és folyamatorientált gondolkodásmód alapján, komplex megközelítésben végezze.
– Munkája során törekszik a kutatási, fejlesztési és innovációs célok megvalósítására.
– Nyitottan áll az önművelést, önfejlesztést szolgáló szakmai továbbképzésekhez.
– Elkötelezett a magas színvonalú, minőségi munkavégzés iránt és törekszik e szemléletet munkatársai felé is közvetíteni.
– Megfelelő motivációval rendelkezik a gyakran változó munka-, földrajzi és kulturális körülmények közötti tevékenységek végzésére.
– Munkája során az SHE (biztonsági egészségvédelmi, környezetvédelmi), illetve a QA/QC (minőségbiztosítási és ellenőrzési) követelményrendszereket betartja és betartatja.
d) autonómiája és felelőssége
– Önállóan képes szénhidrogén-ipari komplex tervezési munkák irányítására és projektmenedzseri feladatok ellátására, illetve azokban való részvételre.
– Önállóan képes fluidumtermelő kutak létesítésének (fúrásának) tervezésére, mélyfúrások lebonyolítására; a mélyfúrások költségeinek optimalizálására; mélyfúrás közben fellépő üzemzavarok elhárítására.
– Autonóm módon képes fluidumtermelő kutak termelésének tervezésére, az optimális termelési viszonyok megvalósítására; a szükséges berendezések, eljárások célszerű kiválasztására; a maximális profitot biztosító megoldások megvalósítására.
– Önállóan képes földalatti rezervoárok művelési mechanizmusainak célszerű megválasztására; a legkedvezőbb „reservoir management” megvalósítására.
– Önállóan képes fluidumok szállításának tervezésére és a szállítóberendezések üzemeltetésére.
– Autonóm módon képes a megújuló természeti erőforrásokból és maradékanyagokból előállított energiahordozók energiaellátó rendszerbe történő felhasználását megtervezni, a kialakított rendszer üzemeltetését irányítani.
– Felelősséget vállal szakmai döntéseiért, az általa, illetve irányítása alatt végzett munkafolyamatokért.
9. A mesterképzés jellemzői
9.1. Szakmai jellemzők
A szakképzettséghez vezető tudományágak, szakterületek, amelyekből a szak felépül:
– természettudományi ismeretek 20–25 kredit;
– gazdasági és humán ismeretek 6–10 kredit;
– mélyfúrástechnológiai ismeretek 14–22 kredit;
– szénhidrogéntermelési ismeretek 14–22 kredit;
– rezervoármechanikai ismeretek 14–22 kredit;
– szénhidrogénszállítási ismeretek 4–10 kredit.
9.2. Idegennyelvi követelmény
A képzésbe való felvétel feltétele angol nyelvből államilag elismert középfokú (B2), komplex típusú nyelvvizsga vagy ezzel egyenértékű érettségi bizonyítvány vagy oklevél megléte.
9.3. A szakmai gyakorlat követelményei
A szakmai gyakorlat a második félévet követő legalább négy hetes, a diplomamunkához kapcsolódó nyári gyakorlat, amelyen a hallgató a feladat megoldásához szükséges ipari adatok összegyűjtését, a megoldási lehetőségek felderítését végzi. A szakmai gyakorlat kritériumkövetelmény.
9.4. A képzés megkülönböztető speciális jegyek
A képzés teljes egészében angol nyelven folyik.
9.5. A 4.2. pontban megadott oklevéllel rendelkezők esetén a mesterképzési képzési ciklusba való belépés minimális feltételei
A mesterképzésbe való belépéshez szükséges minimális kreditek száma 80 kredit az alábbi területeken:
– természettudományos alapozó ismeretek (matematika, fizika, kémia, informatika, környezettan, környezetvédelem) területén 18 kredit;
– földtudományi alapozó ismeretek (ásvány- és kőzettan, földtan, geofizika, geodézia, térinformatika) területén 14 kredit;
– mérnöki alapozó ismeretek (géptan, műszaki ábrázolás, elektrotechnika, áramlástan, anyagismeret, mechanika) területén 16 kredit;
– gazdasági és humán ismeretek (közgazdaságtan, szociológia, vállalkozás-gazdaságtan, menedzsment, jogi ismeretek, EU-ismeretek) területén 8 kredit,
– szakmai ismeretek (szénhidrogén-termelés, mélyfúrás, rezervoármechanika, szénhidrogén-szállítás, földgázelosztás) területén 24 kredit.
A mesterképzésbe való felvétel feltétele, hogy a hallgató az alapképzési tanulmányai alapján a felsorolt területeken legalább 60 kredittel rendelkezzen. A mesterképzésben a hiányzó krediteket a felsőoktatási intézmény tanulmányi és vizsgaszabályzatában meghatározottak szerint kell megszerezni.
1. A mesterképzési szak megnevezése: szerkezet-építőmérnöki (Structural Engineering)
2. A mesterképzési szakon szerezhető végzettségi szint és a szakképzettség oklevélben szereplő megjelölése
– végzettségi szint: mester- (magister, master; rövidítve: MSc-) fokozat
– szakképzettség: okleveles szerkezet-építőmérnök
– a szakképzettség angol nyelvű megjelölése: Structural Engineer
3. Képzési terület: műszaki
4. A mesterképzésbe történő belépésnél előzményként elfogadott szakok
4.1. Teljes kreditérték beszámításával vehető figyelembe: az építőmérnöki alapképzési szak.
4.2. A 9.3. pontban meghatározott kreditek teljesítésével vehetők figyelembe továbbá: azok az alapképzési és mesterképzési szakok, illetve a felsőoktatásról szóló 1993. évi LXXX. törvény szerinti szakok, amelyeket a kredit megállapításának alapjául szolgáló ismeretek összevetése alapján a felsőoktatási intézmény kreditátviteli bizottsága elfogad.
5. A képzési idő félévekben: 3 félév
6. A mesterfokozat megszerzéséhez összegyűjtendő kreditek száma: 90 kredit
– a szak orientációja: kiegyensúlyozott (40–60 százalék)
– a diplomamunka készítéséhez rendelt kreditérték: 20 kredit
– a szabadon választható tantárgyakhoz rendelhető minimális kreditérték: 5 kredit
7. * A szakképzettség képzési területek egységes osztályozási rendszere szerinti tanulmányi területi besorolása: 582/0732
8. A mesterképzési szak képzési célja és a szakmai kompetenciák
A képzés célja szerkezet-építőmérnökök képzése, akik – az építőmérnöki alapképzés céljain túlmenően – megfelelő gyakorlat után képesek az építőmérnöki létesítményekkel kapcsolatos szerkezet-építőmérnöki vonatkozású műszaki fejlesztési, kutatási, irányítási, projektmenedzseri feladatok önálló ellátására, továbbá bonyolult és speciális mérnöki létesítmények tervezésére és szakértésére. Felkészültek tanulmányaik doktori képzésben történő folytatására.
8.1. Az elsajátítandó szakmai kompetenciák
8.1.1. A szerkezet-építőmérnök
a) tudása
– Ismeri az építőmérnöki szakterület műveléséhez szükséges általános matematikai és természettudományi elveket, szabályokat, összefüggéseket, eljárásokat.
– Rendelkezik a tervezési, építési, fenntartási, üzemeltetési, vállalkozási és szakhatósági feladatok ellátásához szükséges alapvető ismeretekkel az építőmérnöki szakma teljes területén, különös tekintettel szerkezetépítési feladatokra.
– Ismeri a szerkezet-építőmérnöki szakterület alapvető jelentőségű elméleteit, összefüggéseit, ezek terminológiáját.
– Ismeri a szerkezetek statikai és dinamikai analízisének analitikus és numerikus eljárásait, ezek elméleti hátterét, alkalmazási korlátait.
– Mélyreható ismeretekkel rendelkezik választott szűkebb szakterületén.
– Ismeri a vezetéshez kapcsolódó alapvető szervezési és motivációs eszközöket és módszereket.
– Ismeri a szakmagyakorláshoz szükséges jogszabályokat.
– Ismeri és érti az építőmérnöki (elsősorban szerkezet-építőmérnöki) területhez kapcsolódó információs és kommunikációs technológiákat.
– Ismeri és érti a műszaki szakterülethez kapcsolódó és a szakmagyakorlás szempontjából fontos más területek, elsősorban a környezetvédelmi, a minőségbiztosítási, a jogi, a közgazdasági és a gazdálkodási szakterületek terminológiáját, alapjait és szempontjait.
b) képességei
– Képes a szerkezetépítés területén felmerülő problémák felismerésére, megértésére, szakértői vélemény megfogalmazására, következtetések levonására, megoldási stratégiák kidolgozására.
– Képes a tartószerkezetek tervezésében, építésében és működtetésében használatos eljárások, modellek, információs technológiák innovatív alkalmazására és azok továbbfejlesztésére.
– Képes önművelésre, önfejlesztésre, a saját tudás magasabb szintre emelésére, a szerkezetépítés témakörében további szakismeretek elsajátítására.
– Képes építési, fenntartási, üzemeltetési, vállalkozási és szakhatósági feladatok koordinálására és irányítására a szerkezet-építőmérnöki területen.
– Képes arra, hogy szakterületén anyanyelvén és legalább egy idegen nyelven publikációs tevékenységet és tárgyalásokat folytasson.
– Képes angol nyelvű szerkezet-építőmérnöki dokumentáció megértésére.
– Képes eredeti ötletekkel gazdagítani a szerkezet-építőmérnöki szakterületet.
– Képes integrált ismeretek alkalmazására, multidiszciplináris problémák megoldásában való közreműködésre.
– Képes a műszaki-, gazdasági-, környezeti- és humánerőforrások felhasználásának komplex tervezésére és menedzselésére.
c) attitűdje
– Elkötelezett a magas színvonalú munkavégzés iránt, és törekszik e szemléletet munkatársai felé is közvetíteni.
– Nyitott arra, hogy feladatait önállóan, de a feladatban közreműködőkkel összhangban végezze el.
– Törekszik arra, hogy feladatait komplex megközelítésben végezze el.
– Nyitott az önművelésre és önfejlesztésre.
– Nyitott arra, hogy szaktudását és látókörét folyamatosan szélesítse szakmai továbbképzések keretében is.
– Munkája során vizsgálja a kutatási, fejlesztési és innovációs célok kitűzésének lehetőségét és törekszik azok megvalósítására.
– Törekszik a fenntarthatóság és energiahatékonyság követelményeinek érvényesítésére.
– Munkája során figyelemmel van a környezetvédelem, a minőségügy, az egyenlő esélyű hozzáférés elvére és alkalmazására, a munkahelyi egészség és biztonság, valamint a mérnöketika alapelveire.
– Megszerzett tudását és tapasztalatait formális és informális információátadási formákban megosztja szakterülete művelőivel.
d) autonómiája és felelőssége
– Önállóan hoz szakmai döntéseket tervezési, építési, fenntartási, üzemeltetési, vállalkozási és szakhatósági feladatokban a szerkezet-építőmérnöki területen.
– Kezdeményező szerepet vállal a szerkezet-építőmérnöki problémák megoldásában.
– Figyelemmel kíséri a szakterülettel kapcsolatos jogszabályi, technikai, technológiai és adminisztrációs változásokat.
– Vállalja a felelősséget döntéseiért és az irányítása alatt zajló részfolyamatokért.
– Munkatársait és beosztottjait felelős és etikus szakmagyakorlásra ösztönzi.
9. A mesterképzés jellemzői
9.1. Szakmai jellemzők
9.1.1. A szakképzettséghez vezető tudományágak, szakterületek, amelyekből a szak felépül:
– természettudományi és matematikai ismeretek 10–20 kredit;
– gazdasági és humán ismeretek 7–13 kredit;
– a szerkezet-építőmérnöki szakmai ismeretek 15–25 kredit.
9.1.2. A választható specializációkat is figyelembe véve a szerkezet-építőmérnöki szakma igényeinek megfelelő szakterületeken szerezhető speciális ismeret.
A választható ismeretek minimális kreditértéke a diplomamunka készítésével együtt 35–55 kredit.
9.2. Idegennyelvi követelmény
A mesterfokozat megszerzéséhez államilag elismert, középfokú (B2), komplex típusú nyelvvizsga, vagy ezzel egyenértékű érettségi bizonyítvány vagy oklevél szükséges bármely olyan élő idegen nyelvből azzal a megkötéssel, hogy amennyiben ez a nyelv az angoltól eltérő, akkor továbbá angol nyelvből legalább alapfokú (B1) komplex típusú államilag elismert nyelvvizsgával kell rendelkezni.
9.3. A 4.2. pontban megadott oklevéllel rendelkezők esetén a mesterképzési képzési ciklusba való belépés minimális feltételei
A mesterképzésbe való felvétel feltétele, hogy a hallgató az alapképzési tanulmányai alapján legalább 50 kredittel rendelkezzen az alábbiak szerinti 80 kreditből:
– természettudományi és matematikai ismeretek (matematika, fizika, mechanika) terültéről 25 kredit;
– gazdasági és humán ismeretek (közgazdaságtan, jogi ismeretek) területéről 10 kredit;
– általános építőmérnöki szakmai ismeretek (geológia, építőanyagok, talajmechanika, földművek, alapozás, acélszerkezetek, vasbetonszerkezetek, magasépítéstan, utak, vasutak, környezetmérnöki alapismeretek, közművek, hidraulika, hidrológia, vízépítés, vízgazdálkodás, geodézia, geoinformatika) területéről 15 kredit;
– szerkezet-építőmérnöki szakmai ismeretek (tartók statikája, véges elemek módszere, hidak, épületszerkezetek, épületfizika, építőanyagok, acélszerkezetek, vasbetonszerkezetek, faszerkezetek, öszvérszerkezetek, geotechnika, építési projektek szervezése) területéről 30 kredit.
A mesterképzésben a felsorolt területekről a hiányzó krediteket a felsőoktatási intézmény tanulmányi és vizsgaszabályzatában meghatározottak szerint kell megszerezni.
1. A mesterképzési szak megnevezése: szénhidrogén-kutató földtudományi mérnöki (Petroleum Geoengineering).
2. A mesterképzési szakon szerezhető végzettségi szint és a szakképzettség oklevélben szereplő megjelölése
– végzettségi szint: mester- (magister, master; rövidítve: MSc-) fokozat
– szakképzettség: okleveles szénhidrogén-kutató földtudományi mérnök
– a szakképzettség angol nyelvű megjelölése: Petroleum Geoengineer
3. Képzési terület: műszaki
4. A mesterképzésbe történő belépésnél előzményként elfogadott szakok
4.1. Teljes kreditérték beszámításával vehető figyelembe: a földtudományi mérnöki alapképzési szak.
4.2. A 9.4. pontban meghatározott kreditek teljesítésével elsősorban számításba vehető: a természettudomány képzési területről a földtudományi alapképzés szak geológia és geofizika specializációja.
5. A képzési idő félévekben: 4 félév
6. A mesterfokozat megszerzéséhez összegyűjtendő kreditek száma: 120 kredit
– a szak orientációja: kiegyensúlyozott (40–60 százalék)
– a diplomamunka készítéséhez rendelt kreditérték: 30 kredit
– a szabadon választható tantárgyakhoz rendelhető minimális kreditérték: 6 kredit
7. * A szakképzettség képzési területek egységes osztályozási rendszere szerinti tanulmányi területi besorolása: 443/0532
8. A mesterképzési szak képzési célja és a szakmai kompetenciák
A képzés célja szénhidrogén-kutató földtudományi mérnökök képzése angol nyelven, akik rendelkeznek a kőolaj- és földgáz vagyonok felkutatásához, feltárásához és kitermeléséhez szükséges földtudományi mérnöki tevékenység végzéséhez elengedhetetlen ismeretekkel és készségekkel, továbbá a megfelelő elméleti és gyakorlati tudásanyag birtokában alkalmasak nemzetközi szinten megfelelni a szakterület kutatás-fejlesztési feladatainak végzésére, illetve irányítására. Szakmai gyakorlat után alkalmasak jogszabályban, illetve a mérnöki kamarai szabályok által meghatározott tervezői, vezető tervezői jogosultságra, szakértői jogosultságra a megfelelő mérnöki szakterületen. Felkészültek tanulmányaik doktori képzésben történő folytatására.
8.1. Az elsajátítandó szakmai kompetenciák
8.1.1. A szénhidrogén-kutató földtudományi mérnök
a) tudása
– Behatóan ismeri a kutatáshoz és a tudományos munkához szükséges, műszaki és természettudományi területen alkalmazható problémamegoldó technikákat.
– Átfogóan ismeri a szénhidrogénkitermelő ipar műszaki, gazdasági, társadalmi komplex folyamatait.
– Átfogóan ismeri a földtani-geofizikai kutatás helyét a szénhidrogénkitermelő ipar minőségirányítási rendszerében.
– Részleteiben is ismeri a kőolaj- és földgáz nyersanyagtelepek felkutatására alkalmas geológiai és geofizikai módszereket.
– Rendelkezik a kőolaj- és földgáz nyersanyagtelepek felkutatásához szükséges mélyreható földtani, geofizikai és természettudományos ismeretekkel.
– Jól megalapozott ismeretekkel rendelkezik a kőolaj- és földgázvagyonok feltárásának módszereiről.
– Ismeri a szénhidrogénvagyon mennyiségi és minőségi becslésének, gazdaságossági kiértékelésének módszereit.
– Ismeri a szénhidrogénvagyon és -készlet kategorizálás alapelveit.
– Átfogó ismeretekkel rendelkezik a kőolaj- és földgázvagyonok kitermelésére alkalmas módszerekről.
– Alkalmazói szinten ismeri a számítógépes tervezés és elemzés módszereit.
– Alkalmazói szinten ismeri a geoinformatikai rendszereket.
– Birtokában van a tudományos kutatómunkában (beleértve a PhD képzésbe történő belépést) való részvételhez szükséges ismereteknek.
b) * képességei
– Képes a törvényszerűségek, összefüggések megértésére, a megszerzett tudás alkalmazására, ezek hiteles közvetítésére (pl. prezentációk, írásos dokumentumok elkészítése).
– Képes korszerű ismeretszerzési és adatgyűjtési módszerek alkalmazására.
– Elméletben és gyakorlatban képes az innovatív képességet igénylő műszaki problémák megoldására.
– Képes a szénhidrogénkutatási komplex tervezési és kivitelezési munkák irányítására és projektmenedzseri feladatok ellátására, illetve azokban való részvételre.
– Képes rendszerbe foglalva értelmezni a földtani folyamatokat.
– Képes a szénhidrogéntároló földtani szerkezetek földtani és geofizikai viszonyainak elemzésére, szakszerű kutatására és a kitermelés tervezésére, kutatási-műszaki üzemi terveinek elkészítésére, a kutatás műszaki lebonyolítására és ennek ellenőrzésére, valamint a (záró) jelentések elkészítésére és véleményezésére.
– Képes a szénhidrogénkutató felszíni és fúrási geofizikai kutatások tervezésére, a mérések végrehajtására és irányítására, a mérési adatok feldolgozására, kiértékelésére és földtani, geofizikai elemzésére, valamint ezeknek a tevékenységeknek a véleményezésére.
– Képes a szénhidrogénvagyon mennyiségi és minőségi számbavételére, gazdaságossági kiértékelésére, koncessziós pályázati anyagok összeállítására, valamint ilyen típusú jelentések véleményezésére.
– Képes a szénhidrogén-termelés során (tervezés, beruházás, üzemeltetés, bezárás) felmerülő földtani-geofizikai jellegű problémák megoldásában való közreműködésre és a megoldási lehetőségek elemzésére.
– Képes a kutatási és termelési adatok feldolgozására és geoinformatikai adatbázisokba (rendszerekbe) való szervezésére.
– Folyékony és szabatos szakmai kommunikációra képes szóban és írásban angol nyelven.
c) * attitűdje
– Nyitott és fogékony, aktív a műszaki földtudományi mérnöki szakterületeken zajló szakmai és technológiai módszertani fejlesztés (pl. új geofizikai mérési eljárások, módszerek, geokémiai elemzési módszerek, földtani modellezés) megismerésére, elfogadására, fejlesztésükben való közreműködésre.
– Felvállalja és tevékenységével meggyőzően igazolja, hogy ismeri és betartja a szakmai és etikai értékrendet.
– Motivált a gyakran változó munka-, földrajzi és kulturális körülmények közötti tevékenységek végzésére.
– Hivatástudata, szakmai szolidaritása elmélyült.
– Tiszteletben tartja és tevékenységében követi a munka- és szakmai kultúra etikai elveit és írott szabályait.
– Munkája során elkötelezett a biztonsági egészségvédelmi, környezetvédelmi (SHE), illetve a minőségbiztosítási és ellenőrzési (QA/QC) követelményrendszerek betartása iránt.
– Elkötelezett a fenntartható természeti erőforrás gazdálkodás gyakorlata mellett.
– Elkötelezett az együttműködés, a csapatmunkában való részvétel mellett.
– Munkájában elkötelezett az új ismeretek módszeres alkalmazása mellett.
d) autonómiája és felelőssége
– A szakmai problémák megoldása során kreatívan, önállóan és kezdeményezően lép fel.
– Innovatív készségét és ismereteit aktívan alkalmazza a szénhidrogén-kutatás területén fellépő szakmai problémák megoldásában.
– Felelősséget vállal az irányítása alatt végzett munkafolyamatokért.
– Konstruktív a rábízott működési területen, szakmai döntésekre képes, autonóm szakember.
– Felelősséget vállal a szakvéleményében közölt megállapításokért és szakmai döntéseiért.
9. A mesterképzés jellemzői
9.1. Szakmai jellemzők
A szakképzettséghez vezető tudományágak, szakterületek, melyekből a szak felépül:
– természettudományi ismeretek (szerkezeti földtan, rétegtan, üledékföldtan, alkalmazott geofizika, alkalmazott kőzettan, kőzetfizika) 16–18 kredit,
– alkalmazott szénhidrogén-ipari geofizikai és petrofizikai ismeretek (szeizmikus kutató módszerek és értelmezés, petrofizika – mélyfúrási értelmezés, mezőbeli szeizmikus módszerek és értelmezés) 10–14 kredit,
– alkalmazott szénhidrogén-ipari geokémiai ismeretek (olajmezők geokémiája, a szénhidrogén kutatás geokémiája, alkalmazott anyagvizsgálati módszerek) 6–10 kredit,
– alkalmazott szénhidrogén-ipari geológiai ismeretek (mélyfúrási geológia és értelmezés, szedimentológiai medence-modellezés, tározók földtana és modellezése) 14–17 kredit,
– alkalmazott szénhidrogén-ipari hidrogeológiai ismeretek (olajmezők hidrogeológiája, porózus közegek áramlástana és transzport modellezés) 4–8 kredit,
– szénhidrogén-termelési ismeretek (mélyfúrási ismeretek, tározó-művelés) 4–8 kredit,
– szénhidrogén-ipari adatfeldolgozási és geostatisztikai ismeretek (geostatisztika, szénhidrogén készletek, reménybeli készletek becslése, olajmezők geofizikájának és petrofizikájának adatfeldolgozási módszerei) 6–10 kredit,
– gazdasági és humán ismeretek (olajipari gazdaságtan, proszpekt értékelés, kutatások és termelési projektek tervezése, megvalósítása és menedzselése, kommunikáció) 6–8 kredit,
– integrált projektmunka 8 kredit.
9.2. A szakmai gyakorlatra vonatkozó követelményei
A szakmai gyakorlat a képzés során két alkalommal szervezett, alkalmazott olajipari földtudományi terepgyakorlatból, valamint egy legalább négy hetes nyári szakmai gyakorlatból áll, ahol a hallgatók megismernek egy-egy adott törmelékes és karbonátos szénhidrogén-tároló megkutatásához kapcsolódó tevékenységet. A szakmai gyakorlat kritériumkövetelmény.
9.3. A képzés megkülönböztető speciális jegyek
A képzés teljes egészében angol nyelven folyik. A képzésbe való felvétel feltétele angol nyelvből legalább államilag elismert középfokú (B2), komplex típusú nyelvvizsga vagy ezzel egyenértékű érettségi bizonyítvány vagy oklevél megléte.
9.4. A 4.2. pontban megadott oklevéllel rendelkezők esetén a mesterképzési képzési ciklusba való belépés minimális feltételei
A mesterképzésbe való belépéshez szükséges minimális kreditek száma 80 kredit az alábbi területekről:
– természettudományi ismeretek (matematika, fizika, kémia, informatika, környezettan, környezetvédelem) területéről 18 kredit;
– földtudományi alapozó ismeretek (ásványtan, kőzettan, földtan, geofizika, geokémia, geodézia és térinformatika, nyersanyagkutatás) területéről 40 kredit;
– mérnöki alapozó ismeretek (műszaki ábrázolás, áramlástan, anyagismeret, mechanika, termodinamika, fúrási ismeretek, rezervoármechanika) területéről 12 kredit;
– gazdasági és humán ismeretek (közgazdaságtan, szociológia, vállalkozás-gazdaságtan, menedzsment, jogi alapismeretek, európai uniós-ismeretek, szakterületi jog és gazdálkodás) területéről 10 kredit.
A mesterképzésbe való felvétel feltétele, hogy a hallgató az alapképzési tanulmányai alapján a felsorolt területeken legalább 55 kredittel rendelkezzen. A mesterképzésben a hiányzó krediteket a felsőoktatási intézmény tanulmányi és vizsgaszabályzatában meghatározottak szerint kell megszerezni.
1. A mesterképzési szak megnevezése: településmérnöki (Urban Systems Engineering)
2. A mesterképzési szakon szerezhető végzettségi szint és a szakképzettség oklevélben szereplő megjelölése
– végzettségi szint: mester- (magister, master; rövidítve: MSc-) fokozat
– szakképzettség: okleveles településmérnök
– a szakképzettség angol nyelvű megjelölése: Urban Systems Engineer
3. Képzési terület: műszaki
4. A mesterképzésbe történő belépésnél előzményként elfogadott szakok
4.1. Teljes kreditérték beszámításával vehető figyelembe az építészmérnöki, a tájrendező és kertépítő mérnöki, az építőmérnöki alapképzési szak.
4.2. A 9.4. pontban meghatározottak szerint vehetők figyelembe továbbá: az informatika képzési területről a mérnökinformatikus, a műszaki képzési területről a környezetmérnöki, a műszaki földtudományi, a közlekedésmérnöki, a természettudomány képzési területről a földrajz, a földtudományi, az agrár képzési területről a földmérő és földrendező mérnöki, a gazdasági és vidékfejlesztési agrármérnöki, vidékfejlesztési agrármérnöki, a mezőgazdasági mérnöki alapképzési szak.
4.3. A 9.4. pontban meghatározott kreditek teljesítésével vehetők figyelembe továbbá: azok az alapképzési és mesterképzési szakok, illetve a felsőoktatásról szóló 1993. évi LXXX. törvény szerinti szakok, amelyeket a kredit megállapításának alapjául szolgáló ismeretek összevetése alapján a felsőoktatási intézmény kreditátviteli bizottsága elfogad.
5. A képzési idő félévekben: 4 félév
6. A mesterfokozat megszerzéséhez összegyűjtendő kreditek száma: 120 kredit
– a szak orientációja: kiegyensúlyozott (40–60 százalék)
– a diplomamunka készítéséhez rendelt kreditérték: 30 kredit
– intézményen kívüli összefüggő gyakorlati képzés minimális kreditértéke: 5 kredit
– a szabadon választható tantárgyakhoz rendelhető minimális kreditérték: 6 kredit
7. * A szakképzettség képzési területek egységes osztályozási rendszere szerinti tanulmányi területi besorolása: 581/0731
8. A mesterképzési szak képzési célja és a szakmai kompetenciák
A képzés célja településmérnökök képzése, akik képesek a települések, településcsoportok rendezése, a település környezetének alakítása és infrastruktúrájának működtetése körében jelentkező, településtervezési, településépítészi, főépítészi, továbbá műszaki hatósági, szakhatósági tevékenységek, illetve a helyi önkormányzatok tevékenységi körébe tartozó kommunális, fenntartási, szervezési, környezetvédelmi és értékvédelmi feladatok ellátására, irányítására. Magas szinten felkészültek a települések fejlesztési koncepcióinak és programjainak kidolgozására, terveinek elkészítésére, képesek a települések, településcsoportok, térségek fejlesztésének összehangolására, területrendezési tervek elkészítésére, ilyen tevékenységek irányítására és ellenőrzésére, a szakterületet érintő tudományos kutatásra. Felkészültek tanulmányaik doktori képzésben történő folytatására.
8.1. Az elsajátítandó szakmai kompetenciák
8.1.1. A településmérnök
a) tudása
– Ismeri az urbanisztika kortárs elméleteit és kortárs gyakorlatát, az elmélet és a gyakorlat közötti kölcsönös kapcsolatokat.
– Rendelkezik a településrendezés átfogó építészeti, műszaki, ökológiai, környezettudományi, szociológiai, közgazdasági, jogi és közigazgatási diszciplínái alapjainak ismeretével.
– Ismeri a térképek, tervrajzok és tervdokumentációk értelmezését és megítélését, a vizuális kifejezés technikáit.
– Ismeri a regionális és térségi fejlesztési programok, településrendezési tervek készítésének, és végrehajtásuk koordinálásának módszertanát és eszköztárát.
– Ismeri a komplex természeti és kulturális környezeti rendszereket, az új szakmai eredményeket, alkotásokat.
– Rendelkezik a számítógépes kommunikáció, adatkezelés és elemzés ismereteivel.
– Ismeri a grafikus rendszerek (CAD, GIS) alkalmazását a területi, térségi tervezésben.
– Ismeri a környezetvédelem, a minőségügy, a fogyasztóvédelem, a termékfelelősség, az egyenlő esélyű hozzáférés elve és alkalmazása, a munkahelyi egészség és biztonság, a műszaki és gazdasági jogi szabályozás, valamint a mérnöketika alapvető előírásait.
– Ismeri a kutatáshoz vagy tudományos munkához szükséges, széles körben alkalmazható problémamegoldó technikákat.
– Ismeri a globális társadalmi és gazdasági folyamatok településfejlesztésre és -rendezésre ható jellemzőit.
b) képességei
– Képes a megszerzett tudás alkalmazására és gyakorlati hasznosítására, a problémamegoldó technikák felhasználására.
– Képes a tudományágban megszerzett szakmai tapasztalat ismereti határairól származó információk, felmerülő új problémák, új jelenségek feldolgozására.
– Képes a lehetőségek szerint helytálló bírálat vagy vélemény megfogalmazására településfejlesztési problémák kapcsán, valamint következtetések levonására.
– Képes szakmailag magas szinten önállóan megtervezni és végrehajtani település- és építésüggyel kapcsolatos feladatokat.
– Képes a műszaki-, gazdasági-, humánerőforrások kezelésére.
– Képes rendszerszemléletű, folyamatorientált gondolkodásmód alapján területfejlesztési és regionális tervezési feladatok ellátására.
– Képes integrált társadalmi, gazdasági, környezeti ismeretek alkalmazására a településrendezés, a területfejlesztés, a regionális tervezés szakterületeiről.
– Képes települések, településcsoportok rendezését szolgáló vizsgálatok, elemzések, valamint szerkezeti és szabályozási tervek elkészítésére a szakági tervezők bevonásával.
– Képes településfejlesztési és -rendezési tervek megítélésére, kritikus elemzésére s ennek alapján településépítészi, főépítészi, továbbá műszaki hatósági, szakhatósági tevékenységek ellátására.
– Képes tervezői munkacsoport tevékenységének megszervezésére, összehangolására, koordinálására, irányítására, a település-üzemeltetési rendszerek, és az azokat alkotó folyamatok összefüggéseinek, hatásmechanizmusainak felismerésére, ezek rendszerszemléletű értékelésére, kezelésére.
– Képes a települések tervezésében, működtetésében és igazgatásában használatos eljárások, modellek, információs technológiák alkalmazására.
c) attitűdje
– Törekszik a fejlett térlátásra, valamint a megfelelő vizuális kifejezőkészségre.
– Törekszik a településfejlesztésben eltérő érdekekként jelentkező problémák megoldására, és a közérdeknek megfelelő döntések meghozatalára.
– Nyitottan áll a szakmai folyamatokban az együttműködésre és kommunikációra, valamint a tárgyalásra.
– Törekszik az épített környezettel kapcsolatos elemek analitikus vizsgálatára és szintetizáló értékelésére.
– Nyitottan áll a különböző szakterületeket összefogó munkákban való részvételre, csapatmunka irányítására és koordinálására.
– Törekszik a fenntarthatóság és energiahatékonyság követelményeinek érvényesítésére.
– Törekszik arra, hogy a munkáját rendszerszemléletű és folyamatorientált gondolkodásmód alapján, komplex megközelítésben végezze.
– Munkája során vizsgálja a kutatási, fejlesztési és innovációs célok kitűzésének lehetőségét, és törekszik azok megvalósítására.
– Nyitottan áll a korszerű tudást közvetítő szakmai továbbképzésekhez.
d) autonómiája és felelőssége
– Megfelelő gyakorlatban eltöltött idő után felelős irányítója lehet a településfejlesztéssel és rendezéssel kapcsolatos tervek készítésének.
– Területi és települési tervezési feladatok esetében jelentkező szakmai problémák megoldása során önállóan és kezdeményezően lép fel.
– Felelősséggel viseltetik a fenntartható és környezettudatos településfejlesztés terén.
– Településfejlesztéssel és -rendezéssel, valamint az építésüggyel kapcsolatos döntéseit körültekintően, más (elsősorban jogi, közgazdasági, energetikai és környezetvédelmi) szakterületek képviselőivel konzultálva, önállóan hozza, és felelősséget vállal értük.
– Döntései során figyelemmel van a környezetvédelem, a minőségügy, a fogyasztóvédelem, a termékfelelősség, az egyenlő esélyű hozzáférés elvére és alkalmazására, a munkahelyi egészség és biztonság, a műszaki, gazdasági és jogi szabályozás, valamint a mérnöketika alapvető előírásainak betartására.
9. A mesterképzés jellemzői
9.1. Szakmai jellemzők
A szakképzettséghez vezető tudományágak, szakterületek, amelyekből a szak felépül:
– természettudományi ismeretek 5 kredit;
– társadalomtudományi ismeretek 5–10 kredit;
– tervezési ismeretek (területi és regionális tervezés, településtervezés, építészeti tervezés, települési infrastruktúra, települési környezetvédelem, települési értékvédelem) 70–80 kredit.
9.2. Idegennyelvi követelmény
A mesterfokozat megszerzéséhez egy élő idegen nyelvből államilag elismert, középfokú (B2), komplex típusú nyelvvizsga vagy azzal egyenértékű érettségi bizonyítvány vagy oklevél szükséges.
9.3. A szakmai gyakorlatra vonatkozó követelményei
A szakmai gyakorlat legalább négy hét időtartamú, szakmai gyakorlóhelyen szervezett gyakorlat, melynek további követelményeit a tanterv határozza meg. A szakmai gyakorlat kreditértéke 5 kredit.
9.4. A 4.2. és 4.3. pontban megadott oklevéllel rendelkezők esetén a mesterképzési képzési ciklusba való belépés minimális feltételei
A mesterképzésbe való belépéshez szükséges minimális kreditek száma 70 kredit az alábbi területekről:
– természettudomány ismeretek (matematika, rajz, ábrázoló geometria, anyagismeret, környezettan, informatika, mérnöki alapismeretek) területéről 20 kredit;
– gazdasági és humán ismeretek (gazdaságtudományi alapismeretek, közgazdaságtan, társadalomtudományi alapismertetek, közigazgatási és jogi ismeretek, építészettörténet) területéről 15 kredit;
– szakmai ismeretek (urbanisztika, geodézia, építészet, térinformatika, út- és közmű rendszerek, környezetvédelem) területéről 45 kredit.
A mesterképzésbe való felvétel feltétele, hogy a hallgató az alapképzési tanulmányai alapján a felsorolt területeken legalább 50 kredittel rendelkezzen. A mesterképzésben a hiányzó krediteket a felsőoktatási intézmény tanulmányi és vizsgaszabályzatában meghatározottak szerint kell megszerezni.
1. * A mesterképzési szak megnevezése: védelmi infokommunikációs rendszertervező (Defence C3 Systems Management)
2. * A mesterképzési szakon szerezhető végzettségi szint és a szakképzettség oklevélben szereplő megjelölése
– végzettségi szint: mester- (magister, master; rövidítve: MSc-) fokozat
– szakképzettség: okleveles védelmi infokommunikációs rendszertervező
– a szakképzettség angol nyelvű megjelölése: Defence C3 Systems Manager
3. Képzési terület: műszaki
4. A mesterképzésbe történő belépésnél előzményként elfogadott szakok
4.1. Teljes kreditérték beszámításával vehető figyelembe: a had- és biztonságtechnikai mérnöki, a biztonságtechnikai mérnöki alapképzési szak, valamint a felsőoktatásról szóló 1993. évi LXXX. törvény szerinti katonai felsőoktatás főiskolai szintű műszaki informatikai és villamosmérnöki alapképzési szakja.
4.2. A 9.4. pontban meghatározott kreditek teljesítésével elsősorban számításba vehető: a műszaki képzési területről a villamosmérnöki, az informatika képzési területről a mérnökinformatikus, a programtervező informatikus, a gazdaságinformatikus alapképzési szak.
4.3. A 9.4. pontban meghatározott kreditek teljesítésével vehetők figyelembe továbbá: azok az alapképzési és mesterképzési szakok, illetve a felsőoktatásról szóló 1993. évi LXXX. törvény szerinti szakok, amelyeket a kredit megállapításának alapjául szolgáló ismeretek összevetése alapján a felsőoktatási intézmény kreditátviteli bizottsága elfogad.
5. A képzési idő félévekben: 4 félév
6. A mesterfokozat megszerzéséhez összegyűjtendő kreditek száma: 120 kredit
– a szak orientációja: elméletorientált (60–70 százalék)
– a diplomamunka készítéséhez rendelt kreditérték: 20 kredit
– a szabadon választható tantárgyakhoz rendelhető minimális kreditérték: 6 kredit
7. * A szakképzettség képzési területek egységes osztályozási rendszere szerinti tanulmányi területi besorolása: 861/1032
8. * A mesterképzési szak képzési célja és a szakmai kompetenciák
A képzés célja védelmi infokommunikációs rendszertervező szakemberek képzése, akik alkalmasak a fegyveres erők, a rend- és katasztrófavédelmi szervek, a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok, a védelmi igazgatás, illetve a tágabb értelemben vett védelmi szféra – kiemelten a NATO rendszerekkel együttműködő – infokommunikációs (kommunikációs, informatikai, szenzor, navigációs, azonosító, elektronikai hadviselési, fegyverirányítási) rendszerei biztonságos működtetésének tervezésére, szervezésére, irányítására, felügyeletére és ellenőrzésére, valamint az ilyen rendszerek közötti együttműködés feltételeinek biztosítására. Felkészültek tanulmányaik doktori képzésben történő folytatására.
8.1. Az elsajátítandó szakmai kompetenciák
8.1.1. A védelmi infokommunikációs rendszertervező *
a) * tudása
– Érti a védelmi infokommunikációs szakterület műveléséhez szükséges általános és specifikus műszaki, természet- és társadalomtudományi elméletet és gyakorlatot.
– Érti az általános rendszertervezési és -szervezési elveket, szabályokat, összefüggéseket és eljárásokat.
– Érti a védelmi infokommunikációs szakterület alapvető jelentőségű elméleteit, összefüggéseit és az ezekkel összefüggő terminológiát.
– Ismeri a védelmi szektor (honvédelem, rendvédelem, katasztrófavédelem) sajátos jellegzetességeit, a szakterületek eljárásrendszereinek alapjait.
– Ismeri a védelmi célú kommunikációs rendszerek és eszközök működési elveit, és biztosan alkalmazza e rendszerek tervezési és szervezési módszereit.
– Ismeri a védelmi célú informatikai rendszerek és eszközök működési elveit, és biztosan alkalmazza e rendszerek tervezési és szervezési módszereit.
– Ismeri az adatszerző, navigációs, azonosító, elektronikai hadviselési és fegyverirányítási rendszerek és eszközök működési elveit, és biztosan alkalmazza e rendszerek tervezési és szervezési módszereit.
– Ismeri az információs műveletekben alkalmazható technológiák és eljárások elveit, alkalmazásuk tervezési és szervezési módszereit.
– Ismeri a védelmi célú infokommunikációs rendszerek elleni fenyegetések formáit, a támadások lehetséges eszközeit, módszereit.
– Ismeri az infokommunikációs rendszerek biztonságos üzemeltetésével, védelmével kapcsolatos elveket, eljárásokat, jogszabályi és szervezeti kereteket.
– Ismeri a NATO, az Európai Unió és a védelmi szféra alapvető vezetés- és szervezéselméleti, valamint vezetéstámogatási elveit, eljárásait.
– Ismeri és érti a védelmi infokommunikációs szakterület ismeretszerzési, adatgyűjtési módszereit.
– Ismeri a kutatáshoz vagy tudományos munkához szükséges, széles körben alkalmazható problémamegoldó technikákat.
b) * képességei
– Képes a védelmi infokommunikációs (különösen a kommunikációs, informatikai, szenzor, navigációs, azonosító, elektronikai hadviselési, fegyverirányítási) rendszerek, illetve alrendszereik működtetésének tervezésére, szervezésére és irányítására.
– Képes a védelmi infokommunikációs rendszerek fenyegetettségének értékelésére, védelmének és támadásának tervezésére, szervezésére és megvalósítására.
– Képes a NATO, az Európai Unió, a kormányzati és a védelmi célú infokommunikációs rendszerek közötti együttműködés feltételeinek megteremtésére és fenntartására.
– Képes a védelmi infokommunikációs rendszerek kutatási és fejlesztési igényeinek megfogalmazására, irányainak meghatározására.
– Képes a katonai és védelmi célú informatikai rendszerek fejlesztésének, működtetésének és hatékony alkalmazásának tervezésére és szervezésére.
– Képes a védelmi kommunikációs rendszerek létesítésére, szervezésére és üzemeltetésére.
– Képes az információbiztonság tervezésére és szervezésére, az elektronikus információbiztonság, a fizikai, személyi és dokumentumbiztonság megvalósítására.
– Képes a katonai és védelmi célú infokommunikációs rendszerek védelmének tervezésére, szervezésére és irányítására.
– Képes a védelmi célú infokommunikációs rendszerek rejtjelbiztonságának tervezésére, szervezésére és irányítására.
– Képes az információs műveletek során alkalmazott technológiák, technikai eszközök rendszerszintű alkalmazására.
– Képes az információs műveletek humán összetevőinek alkalmazására, az információs műveletek tervezésére és szervezésére.
– Képes a végzést követően, kellő szakmai gyakorlat birtokában a védelmi infokommunikációs rendszerekhez kapcsolódó középszintű vezetői, tervezői, szervezői és koordinációs feladatok ellátására.
c) attitűdje
– Nyitott és fogékony a szakmai, technológiai fejlesztésekre, és munkája során törekszik azok megvalósítására.
– Törekszik a környezettudatosság és a fenntarthatóság követelményeinek megfelelően szervezni és végezni tevékenységét.
– Törekszik az együttműködésre és a csoportmunkában való részvételre.
– Nyitottan és pozitívan áll az önművelést, önfejlesztést szolgáló autonóm tanulási módszerekhez.
– Elkötelezett a legújabb infokommunikációs technológiai eljárások, új szakmai ismeretek, legjobb gyakorlatok és módszerek szakmai továbbképzéseken való megismerése, elsajátítása iránt.
– Törekszik a védelmi célú infokommunikációs rendszerek információbiztonsági szabályainak betartására és betartatására.
– Elkötelezett a magas színvonalú, minőségi munkavégzés iránt, és törekszik a minőségi követelmények betartására és betartatására.
– Elkötelezett az egészségkultúra, az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés, valamint az egészségfejlesztés iránt.
d) * autonómiája és felelőssége
– Szakmai tevékenységét a kreativitás, a rugalmasság és az autonómia jellemzi.
– Szakmai kérdésekben jó problémafelismerő képességgel rendelkezik, a feladatmegoldás során kezdeményezően lép fel.
– A feladatok megoldása során önállóan választja ki és alkalmazza a releváns problémamegoldási módszereket.
– Önálló szakmai véleménnyel rendelkezik a védelmi infokommunikációs szakterület adott specializációját érintő szakmai kérdésekről, és e területen önállóan szakmai döntések meghozatalára képes.
– Felelősséget vállal a szakvéleményében közölt megállapításokért és szakmai döntéseiért, az általa, illetve irányítása alatt végzett munkafolyamatokért.
– Értékeli beosztottjai munkáját, kritikai észrevételeinek megosztásával elősegíti szakmai fejlődésüket, munkatársait és beosztottjait felelős és etikus szakmagyakorlásra neveli.
– Felelősséggel viseltetik a fenntarthatóság és környezettudatos munkavégzés iránt.
9. A mesterképzés jellemzői
9.1. Szakmai jellemzők
9.1.1. A szakképzettséghez vezető tudományágak, szakterületek, amelyekből a szak felépül:
– alkalmazott infokommunikációs technológiai ismeretek 22–36 kredit;
– biztonságpolitikai, katonai és rendvédelmi ismeretek 10–20 kredit;
– védelmi informatikai, kommunikációs, felderítő és elektronikai hadviselési rendszerek 10-30 kredit.
9.1.2. A választható specializációkat is figyelembe véve a védelmi informatikai rendszerek tervezése, a védelmi kommunikációs rendszerek tervezése, a védelmi infokommunikációs rendszerek tervezése, az információbiztonság tervezése, a rejtjelbiztonsági ismeretek, a rejtjelfelügyelet tervezése, az információs műveletek eszköz és eljárásrendszere, tervezése szakterületekről szerezhető speciális ismeret.
9.2. Idegennyelvi követelmény
A mesterfokozat megszerzéséhez egy élő idegen nyelvből államilag elismert, középfokú (B2), komplex típusú nyelvvizsga vagy azzal egyenértékű érettségi bizonyítvány vagy oklevél szükséges.
9.3. A szakmai gyakorlat követelményei
A szakmai gyakorlat legalább négy hét időtartamú, szakmai gyakorlóhelyen szervezett gyakorlat, melynek további követelményeit a tanterv határozza meg. A szakmai gyakorlat kritériumkövetelmény.
9.4. A 4.2. és 4.3. pontban megadott oklevéllel rendelkezők esetén a mesterképzési képzési ciklusba való belépés minimális feltételei
A mesterképzésbe való belépéshez szükséges minimális kreditek száma 70 kredit az alábbi területekről:
– természettudományos ismeretek (matematika, fizika) területén 20 kredit;
– gazdasági és humán ismeretek (közgazdaságtan, hadtörténelem, haditechnika, hadijog, jogi ismeretek) területén 10 kredit;
– szakmai ismeretek (informatika, villamosságtan, analóg elektronika, digitális technika, harcászat, katonai műveletek alapjai, információs műveletek, haditechnikai alapismeretek, vezetés és szervezéselmélet) területén 40 kredit.
A mesterképzésbe való felvétel feltétele, hogy a hallgató az alapképzési tanulmányai alapján a felsorolt területeken legalább 40 kredittel rendelkezzen. A mesterképzésben a hiányzó krediteket a felsőoktatási intézmény tanulmányi és vizsgaszabályzatában meghatározottak szerint kell megszerezni.
1. A mesterképzési szak megnevezése: vegyészmérnöki (Chemical Engineering)
2. A mesterképzési szakon szerezhető végzettségi szint és a szakképzettség oklevélben szereplő megjelölése
– végzettségi szint: mester- (magister, master; rövidítve: MSc-) fokozat
– szakképzettség: okleveles vegyészmérnök
– a szakképzettség angol nyelvű megjelölése: Chemical Engineer
3. Képzési terület: műszaki
4. A mesterképzésbe történő belépésnél előzményként elfogadott szakok
4.1. Teljes kreditérték beszámításával vehető figyelembe: a vegyészmérnöki és a biomérnöki alapképzési szak.
4.2. A 9.4. pontban meghatározott kreditek teljesítésével elsősorban számításba vehető: az anyagmérnöki, a faipari mérnöki, a könnyűipari mérnöki, a gépészmérnöki, a környezetmérnöki, a kémia alapképzési szak.
4.3. A 9.4. pontban meghatározott kreditek teljesítésével vehetők figyelembe továbbá: azok az alapképzési és mesterképzési szakok, illetve a felsőoktatásról szóló 1993. évi LXXX. törvény szerinti szakok, amelyeket a kredit megállapításának alapjául szolgáló ismeretek összevetése alapján a felsőoktatási intézmény kreditátviteli bizottsága elfogad.
5. A képzési idő félévekben: 4 félév
6. A mesterfokozat megszerzéséhez összegyűjtendő kreditek száma: 120 kredit
– a szak orientációja: kiegyensúlyozott (40–60 százalék)
– a diplomamunka készítéséhez rendelt kreditérték: 30 kredit
– a szabadon választható tantárgyakhoz rendelhető minimális kreditérték: 6 kredit
7. * A szakképzettség képzési területek egységes osztályozási rendszere szerinti tanulmányi területi besorolása: 524/0711
8. A mesterképzési szak képzési célja és a szakmai kompetenciák
A képzés célja vegyészmérnökök képzése a gazdaság és a munkaerőpiac igényeinek megfelelően, akik képesek a vegyipari és kémiai technológiai rendszerek és folyamatok koncepciójának kidolgozására, modellezésére, majd tervezésére, üzemeltetésére, irányítására és karbantartására; vegyipari és kémiai technológiák, eljárások és új anyagok kifejlesztésére, a technológiai folyamatok energiahatékony és környezettudatos alkalmazására; vezetési, irányítási és szervezési feladatok ellátására; a szakterület kutatási, fejlesztési, tervezési és innovációs feladatainak ellátására; hazai, illetve nemzetközi szintű mérnöki projektekhez való kapcsolódásra, azok irányítására. Felkészültek tanulmányaik doktori képzésben történő folytatására.
8.1. Az elsajátítandó szakmai kompetenciák
8.1.1. A vegyészmérnök
a) tudása
– Ismeri a vegyészmérnöki szakmához kapcsolódó matematikai, természettudományos (kémiai, fizikai) és műszaki elméletet és gyakorlatot.
– Átfogóan ismeri a vegyiparban és a kémiai technológiákban alkalmazott és előállított fontosabb anyagok tulajdonságait, alkalmazási területeit.
– Ismeri új anyagok és eljárások kifejlesztésének lehetőségeit, jellemző módszereit.
– Ismeri a kémiai és vegyipari rendszerek fenntarthatóságával, biztonságosságával és környezeti hatásaival kapcsolatos elveket, módszereket és gyakorlatot, munkahelyi, egészségvédelmi egészségfejlesztési ismereteket.
– Ismeri a szakterület műszaki dokumentációjának szabályait.
– Ismeri a minőségirányítás vegyiparban jellemzően alkalmazott módszereit.
– Ismeri a vezetéshez kapcsolódó vállalat-gazdaságtani, szervezési eszközöket és módszereket, a szakmagyakorláshoz szükséges jogi környezet alapjait.
– Rendelkezik a vegyészmérnöki és kémiai technológiai területhez kapcsolódó méréselméleti, méréstechnikai, analitikai és anyagvizsgálati ismeretekkel.
– Ismeri a vegyészmérnöki területhez kapcsolódó információs és kommunikációs technológiákat.
– Ismeri a számítógépes modellezés és szimuláció vegyészmérnöki szakterülethez kapcsolódó eszközeit és módszereit.
– Ismeri a kísérletek tervezésének és értékelésének módszereit.
– Ismeri a technológiai folyamatok kapcsolásának és integrálásának elveit és módszereit.
– Ismeri a technológiai fejlesztés legmodernebb eredményeit és megközelítéseit.
– Tájékozott a modern szintetikus módszerek területén, különös tekintettel a zöld kémiai, katalitikus eljárásokra.
A választott specializációtól függően az alábbiak közül egy vagy néhány
– Átfogó ismeretekkel rendelkezik vegyipari és kémiai technológiai rendszerek elemzése, modellezése és tervezése területén.
– Átfogó ismeretekkel rendelkezik vegyipari és kémiai technológiai folyamatok és rendszerek irányításáról.
– A szakterülethez tartozó egy vagy több iparág fő műveleteit és technológiáit részleteiben ismeri és átlátja.
– Az eljárások és technológiák kutatásához, fejlesztéséhez és működtetéséhez szükséges analitikai és szerkezetvizsgálati módszerek birtokában van.
– Átfogó ismeretekkel rendelkezik az anyagtudomány és anyagtechnológia területén.
– A kémiai és vegyipari rendszerek minőségbiztosításának elveit és módszereit átfogóan ismeri és alkalmazza.
b) képességei
– Alkotóan képes alkalmazni a vegyészmérnöki szakterülethez kapcsolódó matematikai és természettudományos elméleti és gyakorlati ismereteket feladatai megoldása során.
– Rendelkezik a színvonalas kutató-fejlesztő tevékenységhez szükséges manuális készségekkel.
– Képes a vegyészmérnöki, kémiai és kémiai technológiai területen alkalmazott elemzések és anyagvizsgálatok elvégzésére, értékelésére és dokumentálására, szükség esetén a vizsgálati módszerek továbbfejlesztésére, és új módszerek bevezetésére.
– Képes a vegyipari és kémiai technológiai folyamatok üzemeltetése során gyűjtött információk feldolgozására és rendszerezésére, átfogó elemzésére, következtetések levonására.
– Képes eredeti ötletekkel és eredményekkel gazdagítani a vegyészmérnöki és kémiai szakterület tudásbázisát.
– Képes ismeretei integrált alkalmazására a kémiai technológiai folyamatok, berendezések és technológiai rendszerek fejlesztésében, irányításában, tervezésében és a kapcsolódó kutatásban.
– Képes vegyipari rendszerek esetén a műszaki, gazdasági, környezeti, és humán erőforrások felhasználásának komplex tervezésére és menedzselésére.
– Képes a vegyipari és kémiai technológiai rendszerek és folyamatok tervezésében, szervezésében és működtetésében használatos eljárások, modellek, információs technológiák alkalmazására és azok továbbfejlesztésére.
– Képes a vegyipari és kémiai technológiai rendszerek, technológiák és folyamatok minőségbiztosítására, méréstechnikai és folyamatszabályozási feladatatok megoldására.
– Felkészült vegyipari és más szakterületek kémiai, technológiai tevékenységének irányítására, csapatmunka összefogására.
– Képes a kreatív problémakezelésre és összetett feladatok rugalmas megoldására, továbbá az élethosszig tartó tanulásra, a nyitottság és az értékalapúság megtartásával.
– Képesek a technológiai rendszerek egészséget nem veszélyeztető és biztonságos működtetésére, az emberi egészségre kifejthető hatásainak felismerésére, a szükséges prevenciós tevékenység eszköztárának alkalmazására.
c) attitűdje
– Törekszik a fenntarthatóság, a biztonság, a környezetvédelem és energiahatékonyság követelményeinek érvényesítésére és másokkal való megismertetésére.
– Törekszik szakmailag magas szinten önállóan vagy munkacsoportban megtervezni és végrehajtani a feladatait.
– A munkáját rendszerszemléletű és folyamatorientált gondolkodásmód alapján komplex megközelítésben végzi.
– Munkája során vizsgálja a kutatási, fejlesztési és innovációs célok kitűzésének lehetőségét és törekszik azok elérésére, elkötelezett a szakterület új ismeretekkel, tudományos és műszaki eredményekkel való gyarapítására.
– Ismeretei és készségei fejlesztésére folyamatosan törekszik.
– Nyitottan áll a szakmai törekvéseinek megfelelő továbbképzésekhez.
– Elkötelezett a magas színvonalú, minőségi munkavégzés iránt, és törekszik e szemléletet munkatársai felé is közvetíteni.
– Vezetőként munkatársai véleményének és érveinek megismerése után hozza meg fontosabb döntéseit.
d) autonómiája és felelőssége
– Szakmai problémák megoldása során önállóan és kezdeményezően lép fel.
– Felelősséggel viseltetik a fenntarthatóság és környezetvédelem terén.
– Döntéseit körültekintően, megfelelő önállósággal, szükség szerint más (nemcsak műszaki) szakterületek képviselőivel konzultálva hozza, azokért felelősséget vállal.
– Döntései során figyelemmel van a biztonságra, a környezetvédelem, a minőségügy, a fogyasztóvédelem, a termékfelelősség szempontjaira.
– Munkája során tekintettel van az egyenlő esélyű hozzáférés elvére és alkalmazására.
– A munkavédelem, egészségfejlesztés, a műszaki, gazdasági és jogi szabályozás, valamint a mérnöketika alapvető útmutatásait érvényesíti szakmai és vezetői munkájában.
– Törekszik kollégái, beosztott munkatársai szakmai fejlődésének elősegítésére.
9. A mesterképzés jellemzői
9.1. Szakmai jellemzők
9.1.1. A szakképzettséghez vezető tudományágak, szakterületek, amelyekből a szak felépül:
– természettudományi ismeretek (ezen belül kémia legalább 8 kredit) 20–35 kredit;
– gazdasági és humán ismeretek (gazdaságtudomány, vezetés és szervezés, minőségbiztosítás, jogi ismeretek) 10–20 kredit;
– vegyészmérnöki szakmai ismeretek (kémiai technológiák, vegyipari művelettan, vegyipari és kémiai technológiai rendszerek folyamatirányítása és modellezése, anyagtechnológia, az analitika és a kémiai anyagszerkezet-vizsgálat modern módszerei) 15–45 kredit.
9.1.2. A választható specializációkat is figyelembe véve a vegyipari és kémiai technológiai rendszerek modellezése, tervezése, a vegyipari és kémiai technológiai folyamatok és rendszerek irányítása, a szakterülethez tartozó egy vagy több iparág fő műveletei és technológiái, az eljárások és technológiák kutatásához, fejlesztéséhez és működtetéséhez szükséges analitikai és szerkezetvizsgálati módszerek, az anyagtudomány és anyagtechnológia, a kémiai és vegyipari rendszerek minőségbiztosításának elveit és módszerei szakterületeken szerezhető speciális ismeret.
A választható ismeretek kreditértéke a diplomamunkával, önálló vagy csoportmunka feladattal együtt 40–60 kredit.
9.2. Idegennyelvi követelmény
A mesterfokozatú diploma megszerzéséhez egy idegen nyelvből államilag elismert, középfokú (B2), komplex típusú nyelvvizsga vagy azzal egyenértékű érettségi bizonyítvány vagy oklevél szükséges.
9.3. A szakmai gyakorlat követelményei
A szakmai gyakorlat legalább négy hét időtartamú szakmai gyakorlat, melynek további követelményeit a tanterv határozza meg. A szakmai gyakorlat kritériumkövetelmény.
9.4. A 4.2. és 4.3. pontban megadott oklevéllel rendelkezők esetén a mesterképzési képzési ciklusba való belépés minimális feltételei
A mesterképzésbe való felvétel feltétele, hogy a hallgató az alapképzési tanulmányai alapján legalább 40 kredittel rendelkezzen az alábbiak szerinti 70 kreditből:
– természettudományos alapismeretek [matematika, kémia (legalább 10 kredit), fizika, anyagtudomány, biológia] területén 20 kredit;
– gazdasági és humán ismeretek (közgazdaságtani és menedzsmentismeretek, minőségbiztosítás, munkavédelem, társadalomtudomány) területén 10 kredit;
– vegyészmérnöki alapismeretek (művelettan, vegyipari méréstechnika és analitika, irányítástechnika, biztonságtechnika, minőségbiztosítás, kémiai és környezettechnológia, vegyipari ágazati technológiák) területén 40 kredit.
A mesterképzésben a felsorolt területekről a hiányzó krediteket a felsőoktatási intézmény tanulmányi és vizsgaszabályzatában meghatározottak szerint kell megszerezni.
1. A mesterképzési szak megnevezése: villamosmérnöki (Electrical Engineering)
2. A mesterképzési szakon szerezhető végzettségi szint és a szakképzettség oklevélben szereplő megjelölése
– végzettségi szint: mester- (master; rövidítve: MSc-) fokozat
– szakképzettség: okleveles villamosmérnök
– a szakképzettség angol nyelvű megjelölése: Electrical Engineer
3. Képzési terület: műszaki
4. A mesterképzésbe történő belépésnél előzményként elfogadott szakok
4.1. Teljes kreditérték beszámításával vehető figyelembe: a villamosmérnöki alapképzési szak.
4.2. A 9.4. pontban meghatározott kreditek teljesítésével vehetők figyelembe továbbá: a műszaki, az informatika és a természettudomány képzési területek alap- és mesterképzési szakjai.
5. A képzési idő félévekben: 4 félév
6. A mesterfokozat megszerzéséhez összegyűjtendő kreditek száma: 120 kredit
– a szak orientációja: kiegyensúlyozott (40–60 százalék)
– a diplomamunka készítéséhez rendelt kreditérték: 30 kredit
– a szabadon választható tantárgyakhoz rendelhető minimális kreditérték: 6 kredit
7. * A szakképzettség képzési területek egységes osztályozási rendszere szerinti tanulmányi területi besorolása: 523/0714
8. A mesterképzési szak képzési célja és a szakmai kompetenciák
A képzés célja villamosmérnökök képzése, akik a villamos, elektronikus és számítástechnikai eszközökhöz, berendezésekhez és rendszerekhez kapcsolódó magas szintű természettudományos és specifikus műszaki ismeretek birtokában képesek új villamos, elektronikus és számítástechnikai rendszerek, berendezések és eszközök tervezésére, fejlesztésére és integrálására, a szakterületen fejlesztési feladatok ellátására, koordinálására, alap- és alkalmazott kutatási feladatok kidolgozásában való részvételre. Felkészültek tanulmányaik doktori képzésben való folytatására.
8.1. Az elsajátítandó szakmai kompetenciák
8.1.1. A villamosmérnök
a) tudása
– Ismeri a villamosmérnöki szakmához kötött természettudományos és műszaki elméletet és gyakorlatot, rendelkezik a megfelelő szintű manuális készségekkel.
– Ismeri a villamos területen alkalmazott anyagok fontosabb tulajdonságait, alkalmazási területeit.
– Ismeri a műszaki dokumentáció készítésének szabályait.
– Ismeri a vezetéshez kapcsolódó eszközöket és módszereket, a szakmagyakorláshoz szükséges jogszabályokat.
– Rendelkezik a villamos területhez kapcsolódó méréstechnikai és méréselméleti ismeretekkel.
– Ismeri a villamos területhez kapcsolódó információs és kommunikációs technológiákat.
– Ismeri a modellezés és szimuláció villamos szakterülethez kapcsolódó eszközeit és módszereit.
– Rendelkezik a villamos területhez kapcsolódó szaknyelvi ismeretekkel.
A választott specializációtól függően az alábbiak közül egy vagy néhány tématerület ismerete:
– Tervezői szintű ismeretekkel rendelkezik a villamos alkatrészek fejlesztése és a mikroelektronika területén.
– Ismeri az analóg és digitális áramkörök analízisének, tervezésének és megvalósításának módszereit és eljárásait.
– Ismeri a rendszermodellezést, a méréstervezést, az adat- és jelfeldolgozást.
– Ismeri az irányítástechnikai eszközöket és rendszereket, valamint ezek tervezésének és üzemeltetésének elveit és módszereit.
– Ismeri a híradástechnikai és az infokommunikációs rendszereket, valamint ezek tervezésének és üzemeltetésének elveit és módszereit.
– Ismeri a villamos energiaellátás, -tárolás és -átalakítás folyamatát, tervezését és üzemeltetését.
– Ismeri a főbb villamosipari anyagokat és technológiákat, valamint fejlesztésüket.
– Átfogó ismeretekkel rendelkezik a számítógép-hardverekről és -szoftverekről, továbbá a számítógépek és számítógép-hálózatok alkalmazástechnikájáról.
– Ismeri a beágyazott rendszerek, az elektronikai berendezések és a számítógépes rendszerek tervezését és analizálási módszereit.
– Ismeri a technológiai gépek és folyamatok illesztési és biztonsági funkcióit ellátó rendszereit, valamint ezek tervezésének elveit és módszereit.
– Alkalmazásszintű ismerettel rendelkezik a kiválasztott szakterületen a tervezés, a fejlesztés, az integrálás, az üzembe helyezés, a gyártás, a minőségbiztosítás, az üzemeltetés, a szolgáltatás, valamint a karbantartás terén.
– Ismeri a fogyasztóvédelem, a termékfelelősség elvét és alkalmazását, a munkahelyi egészség és biztonság, a műszaki és gazdasági jogi szabályozás, valamint a mérnöketika területeket.
b) képességei
– Képes a villamos területen alkalmazott anyagok laboratóriumi vizsgálatára és elemzésére, a vizsgálati eredmények értékelésére és dokumentálására.
– Képes a villamosrendszerek és -folyamatok üzemeltetése során gyűjtött információ feldolgozására és rendszerezésére, elemzésére, következtetések levonására.
– Képes eredeti ötletekkel gazdagítani a villamos szakterület tudásbázisát.
– Képes integrált ismeretek alkalmazására az elektronikai és az elektrotechnikai berendezések és folyamatok, a villamosipari anyagok és technológiák, valamint a kapcsolódó gépészeti és informatika szakterületeiről.
– Képes rendszerszemléletű, folyamatorientált gondolkodásmód alapján komplex rendszerek globális tervezésére.
– Képes a műszaki-, gazdasági-, környezeti- és humánerőforrások felhasználásának komplex tervezésére és menedzselésére.
– Képes a villamosrendszerek és -folyamatok tervezésében, szervezésében és működtetésében használatos eljárások, modellek, információs technológiák alkalmazására és azok továbbfejlesztésére.
– Képes a villamosrendszerek, -technológiák és -folyamatok minőségbiztosítására, méréstechnikai és folyamatszabályozási feladatatok megoldására.
c) attitűdje
– Törekszik a fenntarthatóság és energiahatékonyság követelményeinek érvényesítésére.
– Törekszik szakmailag magas szinten önállóan vagy munkacsoportban megtervezni és végrehajtani a feladatait.
– Törekszik arra, hogy a munkáját rendszerszemléletű és folyamatorientált gondolkodásmód alapján komplex megközelítésben végezze.
– Munkája során vizsgálja a kutatási, fejlesztési és innovációs célok kitűzésének lehetőségét és törekszik azok megvalósítására.
– Nyitottan áll az önművelést, önfejlesztést szolgáló szakmai továbbképzésekhez.
– Elkötelezett a magas színvonalú, minőségi munkavégzés iránt és törekszik e szemléletet munkatársai felé is közvetíteni.
– Új, komplex megközelítést kívánó, stratégiai döntési helyzetekben, illetve nem várt élethelyzetekben is törekszik a jogszabályok és etikai normák teljes körű figyelembevételével dönteni.
– Elkötelezett az egészség- és biztonságkultúra, az egészségfejlesztés iránt.
d) autonómiája és felelőssége
– Szakmai problémák megoldása során önállóan és kezdeményezően lép fel.
– Felelősséggel viseltetik a fenntarthatóság és környezettudatosság terén.
– Döntéseit körültekintően, más (elsősorban jogi, közgazdasági, energetikai és környezetvédelmi) szakterületek képviselőivel konzultálva, önállóan hozza, melyért felelősséget vállal.
– Döntései során figyelemmel van a környezetvédelem, a minőségügy, a fogyasztóvédelem, a termékfelelősség, az egyenlő esélyű hozzáférés elvére és alkalmazására, a munkahelyi egészség és biztonság, a műszaki, gazdasági és jogi szabályozás, valamint a mérnöketika alapvető előírásaira.
9. A mesterképzés jellemzői
9.1. Szakmai jellemzők
9.1.1. A szakképzettséghez vezető tudományágak, szakterületek, amelyekből a szak felépül:
– természettudományi ismeretek (matematika, fizika, számítástudomány, rendszerelmélet, valamint szakmaspecifikus alaptárgyak) 20–35 kredit;
– gazdasági és humán ismeretek (gazdasági, vezetési és menedzsment ismeretek, minőségbiztosítás, ergonómia, kommunikációelmélet, műszaki tudományok kultúrtörténete, környezetvédelem) 10–20 kredit;
– villamosmérnöki szakmai ismeretek (villamos, elektronikus és számítástechnikai eszközök, berendezések, továbbá összetett rendszerek fejlesztéséhez, tervezéséhez, kivitelezéséhez, gyártásához és minőség-ellenőrzéséhez, és az ezekkel létrehozott komplex szolgáltatásokhoz kapcsolódó, a szakterületi mesterképzést megalapozó, átfogó elméleti ismeret, amely a villamosmérnöki szakma képzésében reprezentált szakterületei valamelyikének műveléséhez szükségesek) 15–35 kredit.
9.1.2. A választható specializációkat is figyelembe véve a villamosmérnöki szakma képzésben reprezentált szakterületei valamelyikének műveléséhez szükséges anyag-, eszköz-, készülék-, berendezés-, rendszer-, technológiai és tervezési ismeret területeiről szerezhető speciális ismeret. Szakmaspecifikus szakterületek: a beágyazott információs rendszerek, az energiaátalakító rendszerek, az infokommunikációs rendszerek, az irányítórendszerek és robotinformatika, a mikroelektronika és elektronikai technológia, a számítógép-alapú rendszerek, a multimédia rendszerek és szolgáltatások, a villamosenergia-rendszerek, a folyamatok automatizálása és informatikája, a távközlés és ipari kommunikáció. A választható ismeretek kreditértéke a diplomamunka készítsével együtt 40–60 kredit.
9.2. Idegennyelvi követelmény
A mesterfokozat megszerzéséhez egy élő idegen nyelvből államilag elismert, középfokú (B2), komplex típusú nyelvvizsga vagy azzal egyenértékű érettségi bizonyítvány vagy oklevél szükséges.
9.3. A szakmai gyakorlat követelményei
A szakmai gyakorlat legalább négy hét időtartamú, szakmai gyakorlóhelyen szervezett gyakorlat, melynek további követelményeit a tanterv határozza meg. A szakmai gyakorlat kritériumkövetelmény.
9.4. A 4.2. pontban megadott oklevéllel rendelkezők esetén a mesterképzési képzési ciklusba való belépés minimális feltételei
A mesterképzésbe való felvétel feltétele, hogy a hallgató az alapképzési tanulmányai alapján legalább 50 kredittel rendelkezzen az alábbiak szerinti 80 kreditből:
– természettudományi ismeretek (matematika, fizika, villamosipari anyagismeret) területén 20 kredit;
– gazdasági és humán ismeretek (közgazdaságtani és menedzsment ismeretek, környezetvédelem, minőségbiztosítás, munkavédelem, szaknyelv, társadalomtudomány) területéről 10 kredit;
– elektrotechnikai, elektronikai és informatikai ismeretek (elektrotechnika, jelek és rendszerek, elektronika, digitális technika, informatika, programozás) területéről 30 kredit;
– villamosmérnöki szakmai alapismeretek (híradástechnika, méréstechnika, irányítástechnika, mikroelektronika, elektronikai technológia, villamos energetika, laboratórium) területéről 20 kredit.
A mesterképzésben a felsorolt területekről a hiányzó krediteket a felsőoktatási intézmény tanulmányi és vizsgaszabályzatában meghatározottak szerint kell megszerezni.
1. A mesterképzési szak megnevezése: alapanyaggyártási folyamatmérnöki (Process Engineering for Raw Material Production)
2. A mesterképzési szakon szerezhető végzettségi szint és a szakképzettség oklevélben szereplő megjelölése
– végzettségi szint: mester- (magister, master; rövidítve: MSc-) fokozat
– szakképzettség: okleveles alapanyaggyártási folyamatmérnök
– a szakképzettség angol nyelvű megjelölése: Process Engineer for Raw Material Production
3. Képzési terület: műszaki
4. A mesterképzésbe történő belépésnél előzményként elfogadott szakok
4.1. Teljes kreditérték beszámításával vehető figyelembe: a műszaki földtudományi, a környezetmérnöki, az élelmiszermérnöki, az anyagmérnöki, a gépészmérnöki, a vegyészmérnöki alapképzési szak.
4.2. A 9.4. pontban meghatározott kreditek teljesítésével elsősorban számításba vehető mezőgazdasági és élelmiszeripari gépészmérnöki, a biomérnöki, az energetikai mérnöki alapképzési szak.
4.3. A 9.4. pontban meghatározott kreditek teljesítésével vehetők figyelembe továbbá: azok az alapképzési és mesterképzési szakok, illetve a felsőoktatásról szóló 1993. évi LXXX. törvény szerinti szakok, amelyeket a kredit megállapításának alapjául szolgáló ismeretek összevetése alapján a felsőoktatási intézmény kreditátviteli bizottsága elfogad.
5. A képzési idő félévekben: 4 félév
6. A mesterfokozat megszerzéséhez összegyűjtendő kreditek száma: 120 kredit
– a szak orientációja: kiegyensúlyozott (40–60 százalék)
– a diplomamunka készítéséhez rendelt kreditérték: 30 kredit
– a szabadon választható tantárgyakhoz rendelhető minimális kreditérték: 6 kredit
7. A szakképzettség képzési területek egységes osztályozási rendszere szerinti tanulmányi területi besorolása: 582/0732
8. A mesterképzési szak képzési célja és a szakmai kompetenciák
A képzés célja alapanyaggyártási folyamatmérnökök képzése, akik ismerik az alapanyaggyártás és –feldolgozás műveleteit, eljárásait, gépi berendezéseit és a technológiai folyamatok kialakításához szükséges tervezési, anyagmozgatási megoldásokat. Ismerik továbbá az alapanyaggyártás folyamatának ellenőrzését szolgáló anyagvizsgálati módszereket és az összetett technológiai folyamatok tervezési módszereit, az anyag- és energiamérleg számítását, valamint a kapcsolódó minősítési rendszereket. Képesek az alapanyaggyártás eljárásainak modellezésére, a gyártási folyamatok tervezésére, irányítására, a gyártó berendezések működésének ellenőrzésére, azok üzemparamétereinek mérésére és szabályozására, továbbá képesek szakterületükön kutatási-fejlesztési feladatok ellátására, koordinálására. Felkészültek tanulmányaik doktori képzésben történő folytatására.
8.1. Az elsajátítandó szakmai kompetenciák
8.1.1. Az alapanyaggyártási folyamatmérnök
a) tudása
– Ismeri az anyagok, kiemelten a szilárd anyagok, valamint a szilárd-gáz, szilárd-folyadék, folyadék-gáz keverékrendszerek tulajdonságait, viselkedését és felhasználás szempontjából fontos anyagtulajdonságokat, azaz az alkalmazástechnikai anyagjellemzők széles körét.
– Széleskörűen ismeri a többfázisú anyag keverékrendszerekben (szilárd többkomponensű, szilárd-gáz, szilárd-folyadék, folyadék-gáz) a különböző erőterek hatására végbemenő alapjelenségeket és ezek célzott alkalmazását megvalósító eljárásokat és azok gépi berendezéseit.
– Ismeri és alkalmazza a részecsketechnológia (szemcsetervezés) legmodernebb eljárásait.
– Széleskörűen ismeri az egyes, speciális iparági igényekkel rendelkező feldolgozóipari alapanyag (építőipari, finom kerámiaipari, vegyipari, gyógyszeripari, festékipari, élelmiszeripari alapanyagok, nano- és mikro méretű anyagok, szemcsekompozitok, mikroelektronikai, a papír-, műanyag- és gumi-, kozmetikai ipar, az ásványos és biológiai eredetű nyersanyagokból származó alapanyag-termékek) gyártási technológiákat, ezek gyártását célzó részecsketechnológiákat.
– Ismeri az előkészítéstechnika, különös tekintettel a szemcsetervezés, sajátos folyamattervezési és optimalizálási módszereit, eszköztárát, amelyet a fenti iparágakhoz kapcsolódó termelési folyamatokban tud hasznosítani.
– Széleskörűen ismeri az összetett technológiai folyamatok tervezési, anyag- és energiamérlegének számítási módszereit, valamint rendelkezik alapvető energetikai ismeretekkel.
– Jártas az alapanyagok minősítési rendszereiben, valamint az alapanyaggyártás folyamatának ellenőrzését szolgáló anyagvizsgálati módszerekben.
– Ismeri az alapanyag-gyártási eljárások modellezésének módszereit és a gyártástechnológiák számítógépes szimulálására és optimálására használható alkalmazásokat.
– Behatóan ismeri az anyagátalakítási folyamatok vezérlése, működtetése során alkalmazott mérnöki megoldásokat.
– Alkalmazói szintű ismeretekkel rendelkezik a számítógépes tervezésben és elemzésben.
– Ismeri a műszaki és gazdasági jogi szabályozás, a minőségügy, a fogyasztóvédelem, a termékfelelősség, az egyenlő esélyű hozzáférés elvét, a környezetvédelem, munkahelyi egészség és biztonság, valamint a mérnöketika alapvető előírásait.
– Rendelkezik a kutatáshoz vagy tudományos munkához szükséges, széles körben alkalmazható problémamegoldó technikák ismeretével.
– Rendelkezik általános és szakterületi kommunikációs és menedzsment ismeretekkel összetett tervezési munkálatok irányításához.
– Kellő ismeretekkel rendelkezik ahhoz, hogy a képzést követően beléphessen doktori képzésbe.
b) képességei
– Képes az anyagok tulajdonságainak meghatározására alkalmas laboratóriumi vizsgálati és műszeres analitikai módszereket céljai szerint kiválasztani, használni és a vizsgálat eredményeit szintetizálva, összefüggésükben értékelni.
– Képes az egyes anyagtulajdonságok megváltoztatását célzó technológiák szakszerű és többoldalú megközelítéssel megalapozott kiválasztására és alkalmazására.
– Képes az alapanyag-gyártási technológiák eljárásainak modellezésére, számítógépi szimulálására, optimálására.
– Képes az anyagfeldolgozási komplex technológiák kialakítására és tervezésére.
– Képes az anyagfeldolgozási technológiák anyag-, víz- és energiamérlegének kiszámítására.
– Képes az alapanyag-gyártási folyamatokban alkalmazott méréstechnikai és vezérlési folyamatok komplex értékeléssel megalapozott kiválasztására, beüzemelésére és folyamatszemléletű alkalmazására.
– Képes az alapanyaggyártás gépeinek és berendezéseinek eljárástechnikai tervezésére.
– Képes komplex alapanyag-feldolgozó rendszerek összeállítására és tervezésére.
– Képes az előkészítéstechnika, kiemelten a szemcsetervezés sajátos eszköztárának, módszereinek alkalmazására a termelési folyamatok tervezése és optimalizálása érdekében.
– Felkészült az alapanyag-előkészítési folyamatokban az anyagminőség ingadozásából adódó problémák felismerésében és a feldolgozási cél érdekében történő módosítások meghatározására és végrehajtására.
– Felkészült az alapanyag-feldolgozás területét érintő esetleges technológiai méretnöveléssel összefüggő kihívásokra való hatékony, innovatív reagálásra.
– Felkészült a vonatkozó hazai és európai szakmai, környezetvédelmi és minőségirányítási jogi szabályozás hatékony alkalmazására.
– Önállóan képes kutatási-fejlesztési és szakértői feladatokban való részvételre, összefoglalók, jelentések készítésére az alapanyag-feldolgozás szakterületen.
– Felkészült komplex tervezési munkák irányítására és projektmenedzseri feladatok ellátására, illetve azokban való részvételre alapanyag-feldolgozási szakterületeken, együttműködni a kapcsolódó szakterületek képviselőivel.
– Kreatív problémakezeléssel összetett feladatok rugalmas megoldására képes, alkalmas csoportmunkában való helytállásra, a megoldandó problémákkal foglalkozó egyéb szakterületek (környezetvédelem, a minőségügy, építőipar, vegyipar, gépipar) képviselőivel való együttgondolkozásra és hatékony közös munkára, együttműködésre.
– Képes a szakterület magyar és idegen nyelvű információforrásait szakszerűen használni és feldolgozni.
c) attitűdje
– Nyitott és fogékony, aktív a műszaki mérnöki szakterületeken zajló szakmai és technológiai módszertani fejlesztés megismerésére, a munkája során felmerülő problémák mérnöki szemléletű megoldására, fejlesztésükben való közreműködésére.
– Nyitott és érzékeny a környezettel és a környezeti elemekkel kapcsolatban felmerülő problémákra és a fenntarthatósági kérdésekre.
– Hivatástudata, szakmai szolidaritása, szociális érzékenysége elmélyült.
– Elkötelezett az élethosszig tartó tanulás, a sokszínűség és az értékalapúság mellett.
– Tiszteletben tartja és tevékenységében követi a munka- és szakmai kultúra etikai elveit és írott szabályait, és döntési helyzetben képes ezek betartására is kisebb munkacsoportok irányítása során.
– Munkája során a biztonsági egészségvédelmi, környezetvédelmi, illetve a minőségbiztosítási és ellenőrzési követelményrendszereket betartja és betartatja.
– Munkája során jellemzi az intuíció, módszeresség és tanulási készség, kezdeményező készség.
– A műszaki, mérnöki beállítottság mellett természettudományos érdeklődést is mutat, és ezeket hitelesen közvetíti.
d) autonómiája és felelőssége
– Szakmai problémák megoldása során önállóan és kezdeményezően lép fel.
– Munkája során, különösen döntési helyzetekben felelősséggel viseltetik a környezettudatosság terén.
– Döntéseit körültekintően, más szakterületek (elsősorban jogi, közgazdasági, energetikai, gépészeti és vegyészmérnöki) képviselőivel konzultálva, önállóan hozza, melyért felelősséget vállal.
– Döntései során figyelemmel van a környezetvédelem, a minőségügy, a fogyasztóvédelem, a termékfelelősség, az egyenlő esélyű hozzáférés elvére és alkalmazására, a munkahelyi egészség és biztonság, a műszaki, gazdasági és jogi szabályozás, valamint a mérnöketika alapvető előírásaira.
– Elkötelezett a fenntartható természeti erőforrás gazdálkodás gyakorlata mellett.
– Felelősséget vállal a szakvéleményében közölt megállapításokért és szakmai döntéseiért, az általa, illetve irányítása alatt végzett munkafolyamatokért.
– Tudásának és képességeinek birtokában képes és motivált arra, hogy kutatási, fejlesztési vagy innovációs projektekben részt vegyen.
9. A mesterképzés jellemzői
9.1. Szakmai jellemzők
9.1.1. A szakképzettséghez vezető tudományágak, szakterületek, amelyekből a szak felépül:
– természettudományos ismeretek (alkalmazott fizikai kémia, anyagismeret, anyagvizsgálati analitikai módszerek) 10–15 kredit;
– általános műszaki szakismeretek (műszaki hőtan, áramlástan, elektrotechnika, műszaki tervezési módszertani ismeretek, energetika, géptan) 12–20 kredit;
– alkalmazott műszaki szakismeretek (anyagmozgatás és tárolás, mintavételezés, mérés és automatizálás) 7–12 kredit;
– általános eljárástechnikai ismeretek (alapanyag-előkészítési és –feldolgozási eljárások és modellezésük, részecsketechnológiák eljárásai és ezek különleges eljárásai) 20–34 kredit;
– alkalmazott előkészítéstechnikai szakismeretek (feldolgozóipari alapanyag-előkészítési és -feldolgozási technológiák, nevezetesen az építőipari, finom kerámiaipari, vegyipari, gyógyszeripari, festékipari, élelmiszeripari alapanyagok, nano- és mikro méretű anyagok, szemcsekompozitok, mikroelektronikai-, a papír-, műanyag- és gumi-, kozmetikai ipar, az ásványos és biológiai eredetű nyersanyagokból származó alapanyag-termékek) 12–18 kredit;
– környezetvédelemi ismeretek (minőség és környezetirányítás, vízkezelés és vízgazdálkodás) 3–6 kredit;
– gazdasági és humán ismeretek (menedzsment és üzemi gazdaságtan, HSE ismeretek, szakterületi jogi és gazdasági ismeretek, kommunikáció) 4–8 kredit.
9.2. Idegennyelvi követelmény
A mesterfokozat megszerzéséhez egy élő idegen nyelvből államilag elismert, középfokú (B2), komplex típusú nyelvvizsga vagy azzal egyenértékű érettségi bizonyítvány vagy oklevél szükséges.
9.3. A szakmai gyakorlat követelményei
A szakmai gyakorlat legalább négy hét időtartamú, szakmai gyakorlóhelyen szervezett gyakorlat, melynek további követelményeit a tanterv határozza meg. A szakmai gyakorlat kritériumkövetelmény.
9.4. A 4.2. és 4.3. pontban megadott oklevéllel rendelkezők esetén a mesterképzési képzési ciklusba való belépés minimális feltételei
A mesterképzésbe való belépéshez szükséges minimális kreditek száma 80 kredit az alábbi területekről:
– természettudományos alapozó ismeretek (matematika, fizika, kémia, biológia, környezetvédelem) 20 kredit,
– szakmai és mérnöki ismeretek (műszaki ábrázolás, áramlástan, mechanika, anyagismeret, hőtan, elektrotechnika, informatika, műszaki mechanika, anyagismeret, valamint anyagtechnológiák, minőségirányítás, előkészítés és eljárástechnika alapjai) 50 kredit;
– gazdasági és humán ismeretek (közgazdaságtan, szociológia, vállalkozás és gazdaságtan, menedzsment, jogi ismeretek, EU-ismeretek, szakterületi jog és gazdálkodás) 10 kredit.
A mesterképzésbe való felvétel feltétele, hogy a hallgató korábbi tanulmányai alapján legalább 60 kredittel rendelkezzen. A hiányzó krediteket a felsőoktatási intézmény tanulmányi és vizsgaszabályzatában meghatározottak szerint meg kell szerezni.
1. A mesterképzési szak megnevezése: építményinformatikai mérnöki mesterképzési szak (Construction Information Technology Engineering)
2. A mesterképzési szakon szerezhető végzettségi szint és a szakképzettség oklevélben szereplő megjelölése
– végzettségi szint: mester- (magister, master; rövidítve: MSc-) fokozat
– szakképzettség: okleveles építményinformatikai mérnök
– a szakképzettség angol nyelvű megjelölése: Construction Information Technology Engineer
3. Képzési terület: műszaki
4. A mesterképzésbe történő belépésnél előzményként elfogadott szakok
4.1. Teljes kreditérték beszámításával vehető figyelembe: műszaki képzési területről az építőmérnöki, az építészmérnöki, a gépészmérnöki, az energetikai mérnöki, a mechatronikai mérnöki, a villamosmérnöki, az informatikai képzési területről a mérnökinformatikus alapképzési szak.
4.2. A 9.3. pontban meghatározott kreditek teljesítésével vehetők figyelembe továbbá: azok az alapképzési és mesterképzési szakok, illetve a felsőoktatásról szóló 1993. évi LXXX. törvény szerinti szakok, amelyeket a kredit megállapításának alapjául szolgáló ismeretek összevetése alapján a felsőoktatási intézmény kreditátviteli bizottsága elfogad.
5. A képzési idő félévekben: 3 félév
6. A mesterfokozat megszerzéséhez összegyűjtendő kreditek száma: 90 kredit
– a szak orientációja: gyakorlatorientált (60–70 százalék)
– a diplomamunka készítéséhez rendelt kreditérték: 20 kredit
– a szabadon választható tantárgyakhoz rendelhető minimális kreditérték: 5 kredit
7. A szakképzettség képzési területek egységes osztályozási rendszere szerinti tanulmányi területi besorolása: 582/0732
8. A mesterképzési szak képzési célja és a szakmai kompetenciák
A képzés célja építményinformatikai mérnökök képzése, akik a megfelelő gyakorlat megszerzése után képesek az épített környezettel és létesítményekkel kapcsolatos informatikai, építmény-információs, valamint építőmérnöki, építészmérnöki, gépészmérnöki, villamosmérnöki és informatikai műszaki fejlesztési, irányítási, projektmenedzseri feladatok önálló ellátására korszerű informatikai rendszerek használatával, továbbá bonyolult és speciális mérnöki létesítmények információs rendszereinek tervezésére, létrehozására és szakértésére. Felkészültek tanulmányaik doktori képzésben történő folytatására.
8.1. Az elsajátítandó szakmai kompetenciák
8.1.1. Az építményinformatikai mérnök
a) tudása
− Ismeri az építéssel, létesítmények tervezésével és megvalósításával összefüggő mérnöki szakterületek műveléséhez szükséges általános matematikai, természettudományi és informatikai elveket, szabályokat, összefüggéseket, eljárásokat.
− Rendelkezik a tervezési, építési, fenntartási, üzemeltetési, vállalkozási és szakhatósági feladatok ellátásához szükséges alapvető ismeretekkel az építéssel, létesítmények tervezésével és megvalósításával összefüggő területeken.
− Ismeretekkel rendelkezik az épített szerkezetek térbeli modellezésének, konstruálásának területén.
− Ismeri az építményinformációs modellezés koncepcióit, eljárásait, eszközeit, alkalmazási területeit, korlátait.
− Ismeri a cégvezetéshez kapcsolódó alapvető szervezési és motivációs eszközöket és módszereket és a szakmagyakorláshoz szükséges jogszabályokat.
− Ismeri és érti az építéssel összefüggő, illetve a létesítmények tervezéséhez és megvalósításához szükséges információs és kommunikációs technológiákat.
− Ismeri és érti a műszaki szakterülethez kapcsolódó és a szakmagyakorlás szempontjából fontos más területek, elsősorban a környezetvédelmi, a minőségbiztosítási, a jogi, a közgazdasági és a gazdálkodási szakterületek terminológiáját, alapjait és szempontjait.
− A műszaki rendszerek fejlesztéséhez, folyamatok automatizáláshoz szükséges informatikai tudással rendelkezik.
− Az informatikai szakmán belül mélyebb ismeretekkel rendelkezik a szoftvertervezés, a számítógépes grafika és képfeldolgozás, az intelligens rendszerek, valamint az adatbázisok területén.
− Átlátja az építéshez kapcsolódó egyéb informatikai eszközök fajtáit, lehetőségeit.
− Ismeri az ember és az épített környezet közötti kölcsönhatásokat.
− Ismeri az energiahatékony és környezettudatos építés korszerű elveit, jellemző megoldásait.
b) képességei
− Képes az építmények tervezésében és kivitelezésében a szükséges természettudományi és informatikai elvek alkalmazására.
− Kiválasztja és hatékonyan alkalmazza a létesítmények tervezéséhez szükséges informatikai eszközöket.
− Megtervezi egy épület, létesítmény épületinformációs modelljének szakági részét.
− Előállítja építmények és épületszerkezeti elemek térbeli modelljét.
− Alkalmazza és továbbfejleszti a létesítmények tervezésében, építésében és működtetésében a különféle szakágak által használatos eljárásokat, modelleket, információs technológiákat.
− Hatékonyan alkalmazza az építmények tervezéséhez és kivitelezéséhez szükséges információs és kommunikációs technológiákat.
− Integrált ismereteket alkalmaz, közreműködik multidiszciplináris problémák megoldásában.
− Képes a műszaki, gazdasági, környezeti és humán erőforrások felhasználásának komplex tervezésére és menedzselésére.
− Képes a kooperációra a különböző szakágak szakértőivel, megérti a szempontjaikat és képes megfelelő műszaki megoldást kínálni a felmerülő problémákra.
− Képes egy tervezett létesítmény várható költségeinek, megvalósíthatóságának, műszaki teljesítményének, esztétikai, funkcionális és társadalmi értékeinek, hatásának közelítő és pontos becslésére is.
− Képes új termékek, szerkezetek, technológiák körültekintő értékelésére, alkalmazására.
c) attitűdje
− Nyitott arra, hogy feladatait önállóan, de a feladatban közreműködőkkel összhangban végezze el.
− Törekszik a hatékony, fenntarthatóan üzemeltethető épületinformációs rendszerek kialakítására.
− Rendszerszemléletben gondolkodik, hogy olyan műszaki megoldásokat válasszon, amelyek automatizáltan és hosszú távon képesek működni és együttműködni más informatikai rendszerekkel.
− Nyitott az önművelésre és önfejlesztésre.
− Nyitott az új informatikai eszközök, módszerek és eljárások szűkebb szakterületén való alkalmazására.
− Munkája során vizsgálja a kutatási, fejlesztési és innovációs célok kitűzésének lehetőségét és törekszik azok megvalósítására.
− Törekszik a fenntarthatóság és energiahatékonyság követelményeinek érvényesítésére.
− Elkötelezett a vonatkozó biztonsági, egészségvédelmi, környezetvédelmi, illetve a minőségbiztosítási és ellenőrzési követelményrendszerek betartása és betartatása iránt.
− Nyitott és fogékony a fenntartható építéssel kapcsolatos új, korszerű és innovatív eljárások, módszerek alkalmazására.
− Törekszik szakterületén tudásának, ismereteinek bővítésére.
d) autonómiája és felelőssége
− Önállóan hoz szakmai döntéseket létesítmények tervezési, építési, fenntartási, üzemeltetési, vállalkozási és szakhatósági feladataihoz kapcsolódóan.
− Kezdeményező szerepet vállal az építményekkel kapcsolatos mérnöki és informatikai problémák megoldásában.
− Figyelemmel kíséri a szakterülettel kapcsolatos jogszabályi, technikai, technológiai és adminisztrációs változásokat.
− Figyelemmel kíséri a gazdaság működtetéséhez szükséges épített környezettel összefüggő trendeket.
− Felelősséggel viseltetik a fenntarthatóság, a munkahelyi egészség- és biztonságkultúra, valamint a környezettudatosság iránt. Munkatársait és beosztottjait felelős és etikus szakmagyakorlásra ösztönzi.
− Vállalja a felelősséget döntéseiért és az irányítása alatt zajló részfolyamatokért.
9. A mesterképzés jellemzői
9.1. Szakmai jellemzők
9.1.1. A szakképzettséghez vezető tudományágak, szakterületek, amelyekből a szak felépül:
– természettudományi, matematikai és informatikai ismeretek 10–20 kredit;
– gazdasági és humán ismeretek 7–13 kredit;
– építmény-informatikai szakmai ismeretek 15–25 kredit.
9.1.2. A választható specializációkat is figyelembe véve az építmény-informatikai szakma igényeinek megfelelő szakterületeken szerezhető speciális ismeret. A szak speciális ismereteinek elsajátítása kooperatív képzés keretében is történhet.
A választható ismeretek minimális kreditértéke a diplomamunka készítésével együtt 35–55 kredit.
9.2. Idegennyelvi követelmény
A mesterfokozat megszerzéséhez államilag elismert, középfokú (B2), komplex típusú nyelvvizsga vagy ezzel egyenértékű érettségi bizonyítvány vagy oklevél szükséges bármely élő idegen nyelvből azzal, hogy ha az idegennyelv nem angol, akkor továbbá angol nyelvből legalább alapfokú (B1) komplex típusú államilag elismert nyelvvizsga is szükséges.
9.3. A 4.2. pontban megadott oklevéllel rendelkezők esetén a mesterképzési képzési ciklusba való belépés minimális feltételei
A mesterképzésbe való felvétel feltétele, hogy a hallgató az alapképzési tanulmányai alapján legalább 30 kredittel rendelkezzen az alábbiak szerinti 60 kreditből:
– természettudományi és matematikai ismeretek (matematika, fizika, mechanika) területéről 25 kredit;
– gazdasági és humán ismeretek (közgazdaságtan, jogi ismeretek) területéről 10 kredit;
– általános építőmérnöki ismeretek (geológia, építőanyagok, talajmechanika, földművek, alapozás, acélszerkezetek, vasbetonszerkezetek, magasépítéstan, utak, vasutak, környezetmérnöki alapismeretek, közművek, hidraulika, hidrológia, vízépítés, vízgazdálkodás, geodézia, térinformatika) vagy villamosmérnöki ismeretek (digitális technika, jelek és rendszerek, elektronika, elektrotechnika, méréstechnika) vagy mérnökinformatikus ismeretek (programozás, algoritmuselmélet, kódolástechnika, szoftvertechnológia, adatbázisok, hálózati alapismeretek) vagy gépészmérnöki vagy energetikai mérnöki vagy mechatronikai mérnöki ismeretek (gépészeti informatika, hő- és áramlástan, irányítástechnika, energetika, épületenergetika, elektrotechnikai ismeretek) vagy építészmérnöki ismeretek (építészeti tervezés, épületszerkezettan, építészeti ábrázolás, építészeti grafika, urbanisztika, építésmenedzsment, építéstechnológia, építészet- és településtörténet, műemlékvédelem, építészetelmélet, tervezéselmélet) területéről 15 kredit;
– informatikai szakmai ismeretek (CAD rendszerek, BIM rendszerek, 3D modellezés, adatbázisrendszerek, vizualizációs technológiák, szoftverfejlesztés) területéről 10 kredit.
A mesterképzésben a felsorolt területekről a hiányzó krediteket a felsőoktatási intézmény tanulmányi és vizsgaszabályzatában meghatározottak szerint kell megszerezni.
1. A mesterképzési szak megnevezése: sportmérnöki (Sports Engineering)
2. A mesterképzési szakon szerezhető végzettségi szint és a szakképzettség oklevélben szereplő megjelölése
– végzettségi szint: mester- (magister, master; rövidítve: MSc-) fokozat
– szakképzettség: okleveles sportmérnök
– a szakképzettség angol nyelvű megjelölése: Sports Engineer
3. Képzési terület: műszaki
4. A mesterképzésbe történő belépésnél előzményként elfogadott szakok
4.1. Teljes kreditérték beszámításával vehető figyelembe: a gépészmérnöki, a mechatronikaimérnöki alapképzési szak.
4.2. A 9.4. pontban meghatározott kreditek teljesítésével elsősorban számításba vehető: a műszaki képzési terület, a sporttudomány képzési terület és az orvos- és egészségtudomány képzési terület alapképzési szakjai.
4.3. A 9.4. pontban meghatározott kreditek teljesítésével vehetők figyelembe továbbá: azok az alapképzési és mesterképzési szakok, illetve a felsőoktatásról szóló 1993. évi LXXX. törvény szerinti szakok, amelyeket a kredit megállapításának alapjául szolgáló ismeretek összevetése alapján a felsőoktatási intézmény kreditátviteli bizottsága elfogad.
5. A képzési idő félévekben: 4 félév
6. A mesterfokozat megszerzéséhez összegyűjtendő kreditek száma: 120 kredit
– a szak orientációja: kiegyensúlyozott (40–60 százalék)
– a diplomamunka készítéséhez rendelt kreditérték: 30 kredit
– a szabadon választható tantárgyakhoz rendelhető minimális kreditérték: 6 kredit
7. A szakképzettség képzési területek egységes osztályozási rendszere szerinti tanulmányi területi besorolása: 521/0715
8. A mesterképzési szak képzési célja és a szakmai kompetenciák
A képzés célja sportmérnökök képzése, akik az európai, a világpiacon és a hazai sportélet területein képesek önálló, kreatív mérnöki szemléletű gondolkodásra, alkalmazott mérnöki és sporttudományi elemzések és kutatások végzésére, sport-, rehabilitációs- és testedzési eszközök tervezésére, modellezésére, mérésére, fejlesztésére, üzemeltetésére, továbbá képesek lesznek sport- és fizikai teljesítménymérésre. Felkészültek tanulmányaik doktori képzésben történő folytatására.
8.1 Az elsajátítandó szakmai kompetenciák
8.1.1. A sportmérnök
a) tudása
– Ismeri a műszaki szakterület műveléséhez szükséges általános és specifikus matematikai, természet- és társadalomtudományi elveket, szabályokat, összefüggéseket, eljárásokat.
– Átfogó ismeretekkel rendelkezik a globális társadalmi és gazdasági folyamatokról.
– Ismeri a műszaki szakterület alapvető jelentőségű elméleteit, összefüggéseit és az ezeket felépítő terminológiát.
– Ismeri és érti a műszaki szakterület ismeret- és tevékenységrendszerének alapvető tényeit, határait és a fejlődés, fejlesztés várható irányait.
– Ismeri és érti a műszaki szakterülethez kapcsolódó és a szakmagyakorlás szempontjából kiemelt fontosságú más területek (elsősorban a környezetvédelem, a minőségügy, a fogyasztóvédelem, a termékfelelősség, az egyenlő esélyű hozzáférés elve és alkalmazása, a munkahelyi egészség és biztonság, a műszaki és gazdasági jogi szabályozás, mérnöketika területek) terminológiáját, főbb előírásait és szempontjait.
– Részletekbe menően ismeri és érti a műszaki szakterület ismeretszerzési, adatgyűjtési módszereit, azok etikai korlátait és problémamegoldó technikáit.
– Átfogóan ismeri a sportmérnöki területen alkalmazott szerkezeti anyagok fontosabb tulajdonságait, alkalmazási területeit.
– Ismeri a sport és a testnevelési ismeretek rendszerezett alapjait és törvényszerűségeit.
– Ismeri a kondicionális, koordinációs képességek, érzékelési minőségek objektív méréseit, mérőeszközeit, a terhelésdiagnosztikai vizsgálatokat.
– Ismeri a biomechanika alapvető összefüggéseit, törvényeit és vizsgálati módszereit.
– Részletesen ismeri a műszaki dokumentáció készítésének szabályait.
– Ismeri a vezetéshez kapcsolódó szervezési eszközöket és módszereket, a szakmagyakorláshoz szükséges szakterületi jogszabályokat.
– Rendelkezik a sportmérnöki területhez kapcsolódó méréstechnikai és méréselméleti ismeretekkel.
– Ismeri a sportmérnöki területhez kapcsolódó információs és kommunikációs technológiákat.
– Ismeri és érti a számítógépes modellezés, szimuláció és elemzés sportmérnöki szakterülethez kapcsolódó eszközeit és módszereit.
– Széles körű elméleti és gyakorlati felkészültséggel, módszertani és gyakorlati ismeretekkel rendelkezik sport- és edzéstani berendezések tervezéséhez, gyártásához, modellezéséhez, üzemeltetéséhez és irányításához.
– Átfogó ismeretekkel rendelkezik a sportmérnöki terület gép-, rendszer- és folyamattervezési módszereiről.
b) képességei
– Műszaki szakterületen felmerülő problémák megoldásában képes alkalmazni a megszerzett általános és specifikus matematikai, természet- és társadalomtudományi elveket, szabályokat, összefüggéseket, eljárásokat.
– Képes az adott műszaki szakterület elméleteit és az azokkal összefüggő terminológiát a problémák megoldásakor innovatív módon alkalmazni.
– Képes a szakterületén belül felmerülő speciális problémák sokoldalú interdiszciplináris megközelítésére és megoldására.
– Problémamegoldása során képes megszervezni az együttműködést a kapcsolódó szakterületek szakértőivel.
– Korszerű ismeretszerzési és adatgyűjtési módszerek felhasználásával innovatív módon képes megoldani a szakterületén felmerülő speciális műszaki problémákat.
– Képes információs és kommunikációs technológiákat és módszereket alkalmazni műszaki problémák megoldására.
– Felkészült, hogy szakterületén, anyanyelvén és legalább egy idegen nyelven publikációs, prezentációs tevékenységet és tárgyalásokat folytasson.
– Kellő gyakorlat után képes vezetői feladatok ellátására.
– Képes a sportmérnöki területen alkalmazott anyagok laboratóriumi vizsgálatára és elemzésére, a vizsgálati eredmények értékelésére és dokumentálására.
– Felkészült a sport és edzéstechnikai berendezések üzemeltetése során gyűjtött információk feldolgozására és rendszerezésére, elemzésére, következtetések levonására.
– Képes eredeti ötletekkel gazdagítani a sportmérnöki szakterület tudásbázisát.
– Képes a sporttudomány elméleti és módszertani ismereteinek felhasználásával a sport, a testkultúra, a rekreáció, a fogyatékosok mozgásterápiája területén végbemenő folyamatok szakszerű elemzésére, tervezésére és fejlesztésére a sport, a testnevelés a rekreáció rehabilitáció eszközrendszereinek alkalmazásával.
– Képes a versenysport, rekreációs, turisztika és szabadidősport szerek fejlesztésére, működtetésére.
– Képes a rendszerszemléletű, folyamatorientált gondolkodásmód alapján a komplex rendszerek globális tervezésének elsajátítására.
– Képes a műszaki, gazdasági, környezeti és humánerőforrások felhasználásának komplex tervezésére és menedzselésére.
– Képes a gépészeti rendszerek és folyamatok tervezésében, szervezésében és működtetésében használatos eljárások, modellek, információs technológiák alkalmazására és azok továbbfejlesztésére.
– Felkészült a gépészeti rendszerek, technológiák és folyamatok minőségbiztosítására, méréstechnikai és folyamatszabályozási feladatatok megoldására.
– Képes a kreatív problémakezelésre, az összetett feladatok rugalmas megoldására, továbbá az élethosszig tartó tanulásra és elkötelezettségre a sokszínűség és az értékalapúság mellett.
c) attitűdje
– Nyitott és fogékony a sportmérnöki szakterületen zajló szakmai, technológiai fejlesztés és innováció megismerésére és elfogadására, hiteles közvetítésére.
– Felvállalja a műszaki szakterülethez kapcsolódó szakmai és etikai értékrendet.
– Törekszik a sportmérnöki szakterülettel összefüggő új módszerek és eszközök fejlesztésében való közreműködésre. Hivatástudata elmélyült.
– Törekszik arra, hogy mind saját, mind munkatársai tudását folyamatos ön- és továbbképzéssel fejlessze.
– Törekszik a munka- és szervezeti kultúra etikai elveinek betartására és betartatására.
– Törekszik a minőségi követelmények betartására és betartatására.
– Törekszik a környezettudatosság, az egészségtudatosság és fenntarthatóság elvárásainak megfelelően megszervezni és elvégezni feladatait.
– Törekszik a széles körű, átfogó műveltség elsajátítására.
– Törekszik a fenntarthatóság és energiahatékonyság követelményeinek érvényesítésére.
– Törekszik szakmailag magas szinten önállóan vagy munkacsoportban megtervezni és végrehajtani a feladatait.
– Törekszik arra, hogy a munkáját rendszerszemléletű és folyamatorientált gondolkodásmód alapján komplex megközelítésben végezze.
– Munkája során vizsgálja a kutatási, fejlesztési és innovációs célok kitűzésének lehetőségét és törekszik azok megvalósítására.
– Megszerzett sportmérnöki ismeretei alkalmazásával törekszik a megfigyelhető jelenségek minél alaposabb megismerésére, törvényszerűségeinek leírására, megmagyarázására.
– Elkötelezett a magas színvonalú, minőségi munkavégzés iránt, példát mutat munkatársainak e szemlélet alkalmazásában.
– Elkötelezett a sportmérnöki terület új ismeretekkel, tudományos eredményekkel való gyarapítására.
– Bekapcsolódik sportmérnöki témájú kutatási és fejlesztési projektekbe, a cél elérése érdekében, a fejlesztői csoport tagjaival együttműködve mozgósítja elméleti és gyakorlati tudását, képességeit.
– Elkötelezett az egészség- és biztonságkultúra, az egészségfejlesztés iránt.
d) autonómiája és felelőssége
– Megszerzett tudását és tapasztalatait formális, nem formális és informális információátadási formákban megosztja szakterülete művelőivel.
– Értékeli beosztottjai munkáját, kritikai észrevételeinek megosztásával elősegíti szakmai fejlődésüket.
– Önállóan képes mérnöki feladatok megoldására.
– Kezdeményező szerepet vállal műszaki problémák megoldásában.
– Vállalja a felelősséget az irányítása alatt zajló részfolyamatokért.
– Működési területén önállóan hoz szakmai döntéseket.
– Munkatársait és beosztottjait felelős és etikus szakmagyakorlásra ösztönzi.
– Szakmai problémák megoldása során önállóan és kezdeményezően lép fel.
– Felelősséggel viseltetik a fenntarthatóság, a munkahelyi egészség- és biztonságkultúra, valamint a környezettudatosság iránt.
– Döntéseit körültekintően, más szakterületek (elsősorban jogi, közgazdasági, energetikai és környezetvédelmi) képviselőivel konzultálva, önállóan hozza, melyért felelősséget vállal.
– Döntései során figyelemmel van a környezetvédelem, a minőségügy, a fogyasztóvédelem, a termékfelelősség, az egyenlő esélyű hozzáférés elvére és alkalmazására, a munkahelyi egészség és biztonság, a műszaki, gazdasági és jogi szabályozás, valamint a mérnöketika alapvető előírásaira.
9. A mesterképzés jellemzői:
9.1. A szakmai ismeretek jellemzői
A szakképzettség szempontjából meghatározó diszciplínák, tudományágak, illetve szakterületek, amelyekből a szak felépül:
– természettudományi ismeretek (matematika, fizika, mechanika, anyagtudomány, hő- és áramlástan, további tárgyak intézményi hatáskörben) 20–35 kredit;
– gazdasági és humán ismeretek (sportismeret, gazdasági és jogi ismeretek, vezetési és szervezési ismeretek, további tantárgyak intézményi hatáskörben) 10–20 kredit;
– sportmérnöki szakmai ismeretek (tervezés és gyártás, mérés, jelfeldolgozás, elektronika, biomechanikai ismeretek, anatómiai ismeretek, további tantárgyak intézményi hatáskörben) 15–35 kredit;
– differenciált szakmai ismeret (az anyagtudomány, a géptervezés, a műszertechnika, a sporttechnológia, a sporteszközök és –berendezések, a sporttudomány, a sport- és teljesítménymérés, az élet- és terheléstan szakterületek eredményes műveléséhez és fejlesztéséhez szerezhető speciális ismeret). A differenciált szakmai ismeretek kreditértéke a diplomamunka készítésével együtt 40–60 kredit.
9.2. Idegennyelvi követelmény
A mesterfokozat megszerzéséhez egy élő idegen nyelvből államilag elismert, középfokú (B2), komplex típusú nyelvvizsga vagy ezzel egyenértékű érettségi bizonyítvány vagy oklevél megszerzése szükséges.
9.3. A szakmai gyakorlat követelményei
A szakmai gyakorlat legalább négy hét időtartamot elérő egybefüggő, szakmai gyakorlóhelyen szervezett gyakorlat, melynek további követelményeit a tanterv határozza meg. A szakmai gyakorlat kritériumkövetelmény, szorosan kapcsolódik a diplomamunkához.
9.4. A 4.2. és 4.3. pontban megadott oklevéllel rendelkezők esetén a mesterképzési képzési ciklusba való belépés minimális feltételei
A mesterképzésbe való belépéshez szükséges minimális kreditek száma 70 kredit az alábbi területekről:
– természettudományos alapismeretek (matematika, fizika, mechanika, anyagismeret, hő- és áramlástan) területéről 20 kredit;
– gazdasági és humán ismeretek (közgazdaságtani és menedzsmentismeretek, környezetvédelem, minőségbiztosítás, munkavédelem, társadalom- és sporttudomány) területéről 10 kredit;
– szakmai ismeretek (általános géptan, elektrotechnika, gépszerkesztés alapjai, CAD/CAM alapjai, gépelemek, gépészmérnöki alapismeretek, fémek technológiája, polimer anyagtudomány és technológia, gépgyártástechnológia, informatikai rendszerek, mérés és jelfeldolgozás, irányítástechnika, minőségbiztosítás, környezetipar, anatómia, élettan, biomechanikai alapismeretek) területéről 40 kredit.
A mesterképzésbe való felvétel feltétele, hogy az alapképzési tanulmányai alapján
– a 4.2. pontban meghatározott alapképzési szakon oklevéllel jelentkező legalább 40 kredittel rendelkezzen.
– a 4.3. pontban meghatározott alapképzési szakon oklevéllel rendelkező legalább 50 kredittel rendelkezzen.
A mesterképzésben a felsorolt területekről a hiányzó krediteket a felsőoktatási intézmény tanulmányi és vizsgaszabályzatában meghatározottak szerint kell megszerezni.
1. A mesterképzési szak megnevezése: űrmérnöki (Space Engineering)
2. A mesterképzési szakon szerezhető végzettségi szint és a szakképzettség oklevélben szereplő megjelölése
– végzettségi szint: mester- (magister, master; rövidítve: MSc-) fokozat
– szakképzettség: okleveles űrmérnök
– a szakképzettség angol nyelvű megjelölése: Space Engineer
3. Képzési terület: műszaki
4. A mesterképzésbe történő belépésnél előzményként elfogadott szakok
4.1. Teljes kreditérték beszámításával vehető figyelembe: a mechatronikai mérnök, a villamosmérnök alapképzési szak.
4.2. A 9.4. pontban meghatározott kreditek teljesítésével elsősorban számításba vehetők: a műszaki, az informatika és a természettudomány képzési területek alapképzési szakjai.
4.2. A 9.4. pontban meghatározott kreditek teljesítésével vehetők figyelembe továbbá: azok az alapképzési és mesterképzési szakok, illetve a felsőoktatásról szóló 1993. évi LXXX. törvény szerinti szakok, amelyeket a kredit megállapításának alapjául szolgáló ismeretek összevetése alapján a felsőoktatási intézmény kreditátviteli bizottsága elfogad.
5. A képzési idő félévekben: 4 félév
6. A mesterfokozat megszerzéséhez összegyűjtendő kreditek száma: 120 kredit
– a szak orientációja: kiegyensúlyozott (40–60 százalék)
– a diplomamunka készítéséhez rendelt kreditérték: 30 kredit
– a szabadon választható tantárgyakhoz rendelhető minimális kreditérték: 6 kredit
7. A szakképzettség képzési területek egységes osztályozási rendszere szerinti tanulmányi területi besorolása: 521/0719
8. A mesterképzési szak képzési célja és a szakmai kompetenciák
A képzés célja űrmérnökök képzése, akik az űrtechnológiához, űrkutatáshoz kapcsolódó, elsősorban mérnöki jellegű tervezési, fejlesztési, gyártási és üzemeltetési feladatokat képesek ellátni. Releváns tudással rendelkeznek az űrkörnyezet sajátosságairól, a világűrbe juttatandó, ott üzemelő berendezések felépítéséről és azok létrehozásának folyamatairól, továbbá az űrberendezések földi kiszolgálását ellátó eszközök és rendszerek konstrukciójáról, elkészítéséről és üzemeltetéséről. Hazai és nemzetközi űripari vállalatoknál és intézeteknél képesek kutató-fejlesztő feladatok ellátására. Felkészültek tanulmányaik doktori képzésben történő folytatására.
8.1. Az elsajátítandó szakmai kompetenciák
8.1.1. Az űrmérnök
a) tudása
– Ismeri az űrtechnológiához kapcsolódó szakterület műveléséhez szükséges felsőfokú matematikai és fizikai elveket és módszereket.
– Ismeri az űrkutatás és az űrtechnológia céljait, ismeretekkel rendelkezik a már lezajlott vagy tervezett missziókról, azok tudományos, illetve kereskedelmi céljairól.
– Ismeri a világűr speciális fizikai tulajdonságait és a világűrben üzemeltetni kívánt berendezésekkel szemben támasztott követelményeket, az űr élettani hatásait és a környezeti hatások kivédésének mechanizmusait.
– Tudása kiterjed az űrben használatos speciális anyagok, struktúrák és szerkezetek típusaira és felhasználási lehetőségeire.
– Ismeri az űrberendezések alapegységeinek működését, megvalósításuk technológiáját, a megbízhatóságra és minőségbiztosításra vonatkozó elveket, valamint a tartalékolt rendszerek kialakításának gyakorlatát.
– Ismeri az űrberendezések egymásra, illetve az űrkörnyezetre gyakorolt hatásaira vonatkozó különleges követelményeket és az erre vonatkozó tervezési, tesztelési és üzemeltetési metódusokat.
– Ismeri az űreszközök földi kiszolgálóegységeinek felépítését, működését és megvalósításának folyamatát.
– Ismer az űrtechnológiához kapcsolódó hardver és szoftver eszközöket, programnyelveket, fejlesztési platformokat.
– Ismeri a műholdas kommunikáció fizikai és technológiai körülményeit.
– Ismer vezeték nélküli, műholdas adatátviteli rendszereket, ismeri az adatgyűjtés, archiválás és utófeldolgozás módszereit.
– Ismer az űrtechnológiában alkalmazott mérőeszközöket, műszereket.
– Ismeri az űrprojektek tervezésének, dokumentációjának és végrehajtásának folyamatát.
– Angol nyelvtudása megfelel a képzéshez, valamint a folyamatos szakmai önképzéshez szükséges szintnek.
– Angol nyelvtudása eléri a szakképzettséggel ellátható szakmai feladatok elvégzéséhez szükséges színvonalat.
b) képességei
– Képes egy tudományos vagy egy kereskedelmi célú űrmisszió megvalósítási feltételeinek felmérésére, a szükséges fejlesztési folyamat megtervezésére és az egyes részfeladatok elvégzéséhez legmegfelelőbb szakemberek kiválasztására.
– Képes az űreszközt a tervezett működési ideje alatt érő speciális hatások meghatározására és a szükséges védelmi rendszerek kifejlesztésére.
– Képes a tanult eljárásokat felhasználva űrberendezések és a kapcsolódó földi kiszolgálóegységek egyes tervezési, fejlesztési és üzemeltetési feladatainak ellátására.
– Képes csoportmunkában együttműködni saját és más szakterületek képviselőivel egy adott probléma megoldásának kidolgozására.
– Képes az angol nyelvű szakirodalom megismerésére, a szakszöveg megértésére és feldolgozására.
– Képes angol nyelven kommunikálni szakmai kérdésekről felhasználókkal és szakember kollégákkal.
– Képes folyamatos önképzésre, lépést tartva ez által az űrtechnológiai szakma és ipar fejlődésével.
Szakmai orientációjának megfelelően az alábbiak közül képes továbbá
– az űreszköz misszióhoz illeszkedő pályáinak és a pályára állítást végző szolgáltatónak a kiválasztására és a kapcsolódó engedélyezési folyamatnak a menedzselésére;
– a világűrbe eljuttatni és ott üzemeltetni kívánt berendezések, műszerek vagy szenzorok specifikálására, elkészítésére és tesztelésére együttműködésben a kapcsolódó tudományterületek képviselőivel;
– felügyelni és irányítani az űrberendezések gyártását, előállítását és minőségellenőrzését;
– megtervezni és irányítani az űrberendezések földi kiszolgálóegységeinek megvalósítását;
– az űrmisszió földi és fedélzeti szoftverének megtervezésére, korszerű fejlesztőeszközök felhasználásával történő megírására és tesztelésére;
– az űreszközök fedélzeti, valamint földi állomásaihoz kapcsolódó rádiókommunikációs készülékek specifikálására és megtervezésére;
– az űreszköz adatainak vételét, rögzítését, archiválását és utófeldolgozását végző szoftverek tervezésére.
c) attitűdje
– Nyitott az új kutatási-fejlesztési módszerek, technológiai eljárások megismerésére és azok készség szintű elsajátítására, valamint lépést tud tartani ezek fejlődésével.
– Nyitott az űrtechnológiát alkalmazó más szakterületek megismerésére és az ott felmerülő műszaki problémák megoldására együttműködve az adott terület szakembereivel.
– Érti és magáénak érzi a szakma etikai elveit és jogi vonatkozásait, döntési helyzetekben maradéktalanul figyelembe véve azokat.
– A missziók megtervezése során gondoskodik az űrkörnyezet etikus használatáról és annak megóvásáról.
– Törekszik a hatékony és minőségi munkavégzésre.
– Szem előtt tartja és ügyel a munkatársai és a megrendelők technológiáinak, adatainak, információinak biztonságára.
d) autonómiája és felelőssége
– Szakmai véleményét döntési helyzetekben önállóan képviseli, önálló a speciális szakmai kérdések végiggondolásában és az adott források alapján történő kidolgozásában, valamint tevékenységei megtervezésében és elvégzésében.
– Felelősséget érez az önálló és csoportban végzett kutatói, fejlesztői és üzemeltetési tevékenységéért, a cél elérése érdekében autonóm módon, de a csoport többi tagjával együttműködve mozgósítja elméleti és gyakorlati tudását, képességeit.
– A felhasználásra kerülő technológiák hiányosságait és kockázatait igyekszik kiküszöbölni, a különböző bonyolultságú és különböző mértékben kiszámítható kontextusokban a módszerek és technikák széles körét önállóan alkalmazza a gyakorlatban.
– Törekszik az űrberendezések speciális biztonsági követelményeinek teljesítésére.
– Komplex döntési helyzetekben is felelősséget vállal azok környezeti és társadalmi hatásaiért.
9. A mesterképzés jellemzői
9.1. Szakmai jellemzők
A szakképzettséghez vezető tudományágak, szakterületek, amelyekből a szak felépül:
– természettudományos alapismeretek (alkalmazott matematika és fizika, űrfizika, valamint szakmaspecifikus alaptárgyak) 20–25 kredit;
– gazdasági és humán ismeretek (gazdasági, vezetési és menedzsment ismeretek, űrprojektek dokumentálása, űrprojektek nemzetközi környezete) 10–15 kredit;
– űrmérnöki szakmai ismeretek (űrkörnyezet és űrrendszerek, űrtechnológia, műholdas kommunikáció, navigáció, anyagtudomány, gyártástechnológia, műholdpályák, földi berendezések), választható szakmaspecifikus tantárgyak a diplomamunka készítésével együtt 70–90 kredit.
9.2. Idegennyelvi követelmény
A fokozat megszerzéséhez legalább egy idegen nyelvből államilag elismert, középfokú (B2) komplex típusú nyelvvizsga vagy azzal egyenértékű bizonyítvány vagy oklevél megszerzése szükséges.
9.3. A szakmai gyakorlat követelményei
A szakmai gyakorlat legalább négy hét időtartamú, szakmai gyakorlóhelyen szervezett gyakorlat, melynek követelményeit a tanterv határozza meg. A szakmai gyakorlat kritériumkövetelmény.
9.4. A 4.2. és 4.3. pont tekintetében a mesterképzési képzési ciklusba való belépés minimális feltételei:
A mesterképzésbe való belépéshez szükséges minimális kreditek száma 80 kredit az alábbi területekről:
– természettudományos ismeretek matematika, fizika, anyagismeret 20 kredit;
– gazdasági és humán ismeretek közgazdaságtani és menedzsment ismeretek, környezetvédelem, minőségbiztosítás, munkavédelem, szaknyelv, társadalomtudomány 10 kredit;
– műszaki és mérnöki alapismeretek digitális technika, elektrotechnika, elektronika, gépészet, helymeghatározás, informatika, jelfeldolgozás, mechatronika, programozás, szabályozástechnika, optika, távérzékelés, térinformatika 30 kredit;
– szakmai alapismeretek híradástechnika, irányítástechnika, mechanikus és termikus tervezés, méréstechnika, laboratóriumi mérések, termodinamika 20 kredit.
A mesterképzésbe való felvétel feltétele, hogy a korábbi tanulmányai alapján legalább 50 kredittel rendelkezzen. A mesterképzésben a felsorolt területekről a hiányzó krediteket a felsőoktatási intézmény tanulmányi és vizsgaszabályzatában meghatározottak szerint kell megszerezni.
1. A mesterképzési szak megnevezése: általános orvos (Medicine)
2. A mesterképzési szakon szerezhető végzettségi szint és a szakképzettség oklevélben szereplő megjelölése
– végzettségi szint: mester- (magister, master; rövidítve: MSc-) fokozat
– szakképzettség: okleveles orvosdoktor
– a szakképzettség angol nyelvű megjelölése: Doctor of Medicine
Az oklevél doktori címet tanúsít, rövidített jelölése: dr. med.
3. Képzési terület: orvos- és egészségtudomány
4. A képzési idő félévekben: 12 félév
5. A mesterfokozat megszerzéséhez összegyűjtendő kreditek száma: 360 kredit
– szak orientációja: gyakorlat-orientált (60–70 százalék)
– diplomamunka készítéséhez rendelt kreditérték: 20 kredit
– szabadon választható tantárgyakhoz rendelhető minimális kreditérték: 18 kredit
6. * A szakképzettség képzési területek egységes osztályozási rendszere szerinti tanulmányi területi besorolása: 721/0912
7. A mesterképzési szak képzési célja és a szakmai kompetenciák
A képzés célja általános orvosok képzése, akik elsajátított tudásuk, ismeretanyaguk, szakmai készségeik és képességeik, továbbá orvosi szemléletük, attitűdjük, felelősségtudatuk és magatartásuk alapján a szakma szabályai szerint részt vehetnek az egészségügyi ellátásban (felügyelettel), ezen tevékenységük során messzemenően figyelembe veszik a betegek sajátosságait, emberi méltóságát, jogait és ennek megfelelően döntenek, illetve cselekszenek; kellő ismeretanyaggal és készségekkel rendelkeznek ahhoz, hogy az első, majd az esetleges ráépített szakorvosképzési programba bekapcsolódhassanak és ezt követően – sikeres szakvizsga birtokában – választott szakterületükön önálló szakorvosi munkát végezzenek. Felkészültek tanulmányaik doktori képzésben történő folytatására.
7.1. Az elsajátítandó szakmai kompetenciák
7.1.1. Az orvos
a) tudása
– Ismeri az egészséges emberi test felépítését és működését.
– Ismeri a biológiai molekulák szerkezetét, kölcsönhatásait és reakcióit.
– Ismeri a sejtek, szövetek és szervek felépítését, szerkezetét és működését.
– Ismeri a szervek közötti kölcsönhatásokat, az emberi szervezet magas szintű integrált szabályozó funkcióit.
– Ismeri a betegségek általános és részletes leírását, a betegségek kialakulásának okait és mechanizmusait, a betegségek által okozott strukturális és funkcionális elváltozásokat, a szomatikus és pszichés elváltozások közötti kapcsolatokat és a betegségek látható és mérhető tüneteit, különös tekintettel a gyakran előforduló betegségekre.
– Ismeri a betegségek megállapítására vonatkozó általános eljárásokat, a diagnosztika elveit és gyakorlatát, különös tekintettel a gyakran előforduló betegségekre.
– Ismeri az orvostechnikai berendezések működési elveit, alkalmazási területeit és gyakorlati alkalmazásait.
– Ismeri a legfontosabb klinikai, laboratóriumi és mikrobiológiai vizsgálatokat, beleértve a gyakorlati alkalmazásokat.
– Ismeri a betegségek gyógyításának általános és részletes elveit és gyakorlatát, a betegségek gyógyítására szolgáló eljárások és beavatkozások lényegét.
– Ismeri a gyógyító eljárások indikációit, kontraindikációit és kockázatait.
– Ismeri az alapvető gyógyszeres, műtéttani és fizioterápiás eljárások gyakorlati alkalmazásait.
– Ismeri az orvostudomány szaknyelvi fogalmait és nevezéktanát.
– Ismeri a betegségek, illetve a beteg ember és a társadalom összefüggéseit, az egészségre veszélyes ártalmakat.
– Ismeri az egyén és a társadalom egészségvédelmének, egészségfejlesztésének, az egészség helyreállításának tudományos alapjait.
– Ismeri a megelőzés (primer, szekunder és tercier prevenció) elméleti és gyakorlati alapjait, az egészségügyi szűrővizsgálatok elvi alapjait, a gyakorlati megvalósítás módszereit és rendszerét.
– Ismeri az egészségügyi ellátó- és biztosítási rendszer felépítését és működését, az egészségügy szervezetét, irányításának és gazdaságának alapjait.
– Ismeri a rehabilitáció szintjeit és szakaszait.
– Felhasználói szinten ismeri a korszerű egészségügyi ellátás, kutatás és ismeretszerzés információs rendszereit.
– Ismeri az emberek közötti kapcsolatok legfontosabb törvényszerűségeit.
– Ismeri az orvosi tevékenység legfontosabb etikai vonatkozásait és jogi szakkérdéseit.
b) képességei
– Képes a beteg általános vizsgálatára, anamnézis felvételére, fizikális vizsgálat elvégzésére.
– Képes a beteg mentális állapotának felmérésére, klinikai értékelésre és döntéshozatalra.
– Képes a tájékoztatásra és tanácsadásra, a beteg pszichés támogatására.
– Képes a tünettan értékelésére, vizsgálatok elrendelésére, differenciál-diagnosztika alkalmazására és kezelési terv készítésére, továbbá annak egyeztetésére a beteggel és az ápoló személyzettel.
– Képes a tünetek és azok súlyosságának felismerésére és felmérésére, megfelelő vizsgálatok elrendelésére és az eredmények értelmezésére.
– Képes kommunikálni haldokló beteggel és családtagjaival.
– Képes krónikus betegek menedzselésére.
– Képes a sürgősségi esetek azonnali alapszintű ellátására, elsősegélynyújtásra és az újraélesztésre.
– Képes sürgősségi esetek felismerésére és felmérésére.
– Képes a mindenkori orvosszakmai irányelveknek megfelelő alapszintű újraélesztés (BLS) alkalmazására.
– Képes a mindenkori orvosszakmai irányelveknek megfelelő emeltszintű újraélesztés (ALS) alkalmazására.
– Képes a traumák elsődleges ellátására a mindenkori orvosszakmai irányelveknek megfelelően.
– Képes gyógyszerek pontos és érthető rendelésére.
– Képes a klinikai igényeknek megfelelő gyógyszerek és terápiák alkalmazására.
– Képes az alkalmazott terápia értékelésére, a lehetséges előnyök és kockázatok mérlegelésére.
– Képes a fájdalom és szenvedés enyhítésére.
– Képes klinikai gyakorlati beavatkozások elvégzésére.
– Képes vérnyomásmérésre.
– Képes vénapunkcióra és kanülálásra.
– Képes intravénás infúziós terápia alkalmazására.
– Képes szubkután, intramuszkuláris és intravénás injekció beadására.
– Képes oxigén terápia alkalmazására.
– Képes betegirányításra és a megfelelő betegelhelyezés megszervezésére.
– Képes alapvető sebellátásra.
– Képes transzfúzió elvégzésére.
– Képes húgyúti katéterezésre.
– Képes vizeletvizsgálatra.
– Képes elektrokardiogram készítésére és értékelésére.
– Képes alapszintű légzésfunkciós vizsgálatok elvégzésére és értékelésére.
– Idegen nyelvi környezetben képes szakmai tudása kommunikálására.
– Felismeri a betegséggel összefüggésben előforduló stressz állapotokat.
– Felismeri azt alkohol- és drogfogyasztást, illetve függőséget.
c) attitűdje
– Hatékonyan kommunikál orvosi környezetben.
– Betegekkel, munkatársakkal, hozzátartozókkal, fogyatékkal élő emberekkel való kommunikálás, illetve rossz hírek közlése során érzelmi intelligenciával és empátiával viselkedik.
– Hatékonyan kommunikál beleegyezési nyilatkozat kérése esetén és írásbeli kommunikáció során, beleértve a kórlapok, orvosi leletek és zárójelentések dokumentálását.
– Érzelmi intelligenciával, empátiával és hatékonyan kommunikál személyesen, telefonon és tolmács segítségével.
– Megfelelően kezeli az agressziót.
– Érzékeny a beteg pszichés és szociális állapota iránt, felméri és értékeli a betegséget befolyásoló pszichés és szociális tényezőket.
– Elkötelezett a tudományos elvek és a bizonyítékokon (evidenciákon) alapuló orvoslás iránt.
– A tudományos bizonyítékokat preferálja az orvosi gyakorlatban.
– Körültekintően gyűjti össze a szakmai érveket, bizonyítékokat, döntési szempontokat.
– Kritikusan értékeli a rendelkezésre álló szakirodalmat.
– Etikusan és jogszerűen jár el orvosi helyzetekben, a személyes és orvosi adatokat bizalmasan, titoktartással kezeli.
– Az informáláson alapuló beleegyezési nyilatkozatokat megszerzi és dokumentálja.
– Etikusan és jogszerűen jár el a halál beálltának megállapításánál, szükség esetén kórboncolást kezdeményez.
– Betartja és alkalmazza a hatályos jogszabályokat.
d) autonómiája és felelőssége
– Felelősséggel viselkedik sürgősségi helyzetekben, felismeri az életveszéllyel járó, orvosi beavatkozást igénylő helyzeteket.
– Önállóan elsősegélyt nyújt a szakma szabályai szerint.
– A beteg vagy sérült egészségügyi ellátórendszerbe kerüléséhez szükséges lépéseket megteszi.
– Hatékonyan és felelősséggel működik az egészségügyi ellátórendszerben, biztonságos betegellátást nyújt, a szakmai szabályai szerint jár el, a fertőzések terjedését megelőző intézkedéseket alkalmazza.
– Az egészségfejlesztés iránt egyéni és lakossági szinten is elkötelezett.
– Felelős döntéseket hoz saját hivatásával kapcsolatban, felismeri saját egészségügyi szükségleteit és meggyőződik arról, hogy a saját egészségügyi állapota nem befolyásolja szakmai feladatai ellátását.
– Vállalja szaktovábbképzésben a praktizáláshoz szükséges, a szakmai szabályozásnak megfelelő képesítés megszerzését, szakmai értékelést nyújt és fogad el.
– Szakmai fejlődésével kapcsolatban tudatos döntéseket hoz.
8. A mesterképzés jellemzői
8.1. Szakmai jellemzők
A szakképzettséghez vezető tudományágak, szakterületek, amelyekből a szak felépül:
– alapozó és előkészítő klinikai ismeretek 136–188 kredit, amelyből alapozó ismeretek 92–124 kredit, előkészítő klinikai ismeretek 44–64 kredit:
– természettudományi alapismeretek (orvosi fizika, biofizika, biostatisztika, informatika, méréstechnikai ismeretek, orvosi kémia, biokémia, sejtbiológia, molekuláris biológia, molekuláris genetika);
– orvostudományi alapismeretek [anatómia, szövet- és fejlődéstan, orvosi élettan, orvosi szaknyelv és terminológia, patológia, patofiziológia, klinikai fiziológia, mikrobiológia, az immunológia alapjai, klinikai propedeutika (belgyógyászati és sebészeti propedeutika, műtéttani alapismeretek), klinikai biokémia, klinikai laboratóriumi diagnosztika, orvosi képalkotó eljárások, orvosi elsősegélynyújtás, megelőző orvostan és népegészségtan, orvosi gyógyszertan];
– magatartástudományi alapismeretek (orvosi etika, orvosi pszichológia, orvosi kommunikáció, szociológia, szociálpszichológia);
– klinikai szakmai ismeretek 138–186 kredit: [belgyógyászat (kardiológia, gasztroenterológia, hematológia, klinikai endokrinológia, anyagcserebetegségek, nefrológia, klinikai immunológia, pulmonológia), gyermekgyógyászat, sebészet (általános, transzplantációs, gyermek-, ideg-, szív-, ér-), traumatológia, aneszteziológia és intenzív terápia, szülészet-nőgyógyászat, neurológia, pszichiátria, farmakoterápia, fül-orr-gégegyógyászat, infektológia – fertőző betegségek, klinikai genetika, klinikai onkológia, ortopédia, oxyológia, sürgősségi orvoslás, bőrgyógyászat, radiológia, szemészet, urológia, fogászat és szájsebészet, családorvostan, igazságügyi orvostan].
8.2. Idegennyelvi követelmény
A mesterfokozat megszerzéséhez a magyar nyelvű képzésben angol nyelvből államilag elismert, középfokú (B2), komplex típusú nyelvvizsga vagy ezzel egyenértékű érettségi bizonyítvány vagy oklevél, az idegen nyelvű képzésben pedig magyar nyelvből egyetemi záróvizsga szükséges.
8.3. A szakmai gyakorlat követelményei
A szakmai gyakorlat magában foglalja a nyári gyakorlatokat (ápolástan, belgyógyászat, sebészet) valamint a szigorló éves tematikus szakmai gyakorlatokat: belgyógyászat, sebészet, gyermekgyógyászat, szülészet, nőgyógyászat, ideggyógyászat, elmegyógyászat. Az intézmény tanterve további kötelező gyakorlatot is előírhat. A szakmai gyakorlatok időtartamát és követelményeit a szak tanterve határozza meg.
1. A mesterképzési szak megnevezése: kiterjesztett hatáskörű ápoló (Advanced Practice in Nursing)
2. A mesterképzési szakon szerezhető végzettségi szint és a szakképzettség oklevélben szereplő megjelölése
– végzettségi szint: mester- (magister, master; rövidítve: MSc-) fokozat
– szakképzettség: okleveles kiterjesztett hatáskörű ápoló
– a szakképzettség angol nyelvű megjelölése: Advanced Practice Nurse
– választható specializációk: intenzív szakápoló, sürgősségi szakápoló, aneszteziológiai szakápoló, geriátriai szakápoló, közösségi szakápoló, perioperatív szakápoló
3. Képzési terület: orvos- és egészségtudomány
4. A mesterképzésbe történő belépésnél előzményként elfogadott szakok
4.1. Teljes kreditérték beszámításával vehető figyelembe: az ápolás és betegellátás alapképzési szak ápoló szakiránya, valamint a felsőoktatásról szóló 1993. évi LXXX. törvény szerinti ápoló szak.
4.2. A 9.4. pontban meghatározott kreditek teljesítésével vehető figyelembe továbbá: meghatározott kreditek teljesítésével vehető figyelembe kizárólag a sürgősségi szakápoló specializáció választása esetén az ápolás és betegellátás alapképzési szak mentőtiszt szakiránya, valamint a felsőoktatásról szóló 1993. évi LXXX. törvény szerinti mentőtiszt szak.
5. A képzési idő félévekben: 4 félév
6. A mesterfokozat megszerzéséhez összegyűjtendő kreditek száma: 120 kredit
– a szak orientációja: kiegyensúlyozott (40–60 százalék)
– a diplomamunka készítéséhez rendelt kreditérték: 20 kredit
– az intézményen kívüli összefüggő gyakorlati képzés minimális kreditértéke: 10 kredit
– a szabadon választható tantárgyakhoz rendelhető minimális kreditérték: 6 kredit
7. A szakképzettség képzési területek egységes osztályozási rendszere szerinti tanulmányi területi besorolása: 723/0913
8. A mesterképzési szak képzési célja és a szakmai kompetenciák
A képzés célja ápoló egészségtudományi szakemberek képzése, akik speciális, szakértői tudásuk birtokában komplex döntési képességekkel és bővebb kompetenciakörrel rendelkeznek a klinikai gyakorlatban. Rendelkeznek azokkal az élettudományi, egészségtudományi, ápolástudományi, táplálkozástudományi, fizioterápia, orvostudományi, társadalomtudományi ismeretekkel, különös tekintettel a klinikai, diagnosztikai, terápiás és szakápolástani ismeretekre, melyek birtokában képesek a betegellátásban komplex, kiterjesztett hatáskörrel járó önálló munkavégzésre, specializációjuknak megfelelően a kritikus gondolkodásra, a megszerzett tudás gyakorlati alkalmazására. Elméleti és gyakorlati ismereteik képessé teszik a betegellátás különböző színterein a betegvizsgálattal, diagnózisalkotással, terápiás eljárásokkal kapcsolatos kiterjesztett hatáskörű önálló munkavégzésre, speciális invazív beavatkozások, valamint betegvezetési és betegedukációs feladatok ellátására is. Munkájukkal hozzájárulhatnak a demográfiai változásokból, a krónikus betegségek okozta nehézségekből, technológiai fejlődésből, a várólistákkal kapcsolatos nehézségekből, az egyes területeket kiemelten érintő orvoshiányból, valamint az egészségügyre jellemző forráshiányból eredő problémák kezeléséhez.
Menedzsmentismereteik által képessé válnak szakdolgozók és szervezeti egységek vezetésére, valamint kutatásmódszertani és biostatisztikai ismereteiknek köszönhetően klinikai kutatások megtervezésére és lebonyolítására. Képességeiket azon országban, intézményben alkalmazhatják a gyakorlatban is, ahol az alkalmazandó jogszabályok, irányelvek, protokollok ezt lehetővé teszik. Felkészültek tanulmányai doktori képzésben történő folytatására.
8.1. Az elsajátítandó szakmai kompetenciák
8.1.1. A kiterjesztett hatáskörű ápoló
a) tudása
− Részletekbe menően ismeri a szervrendszereket felépítő struktúrákat, a szervrendszerek mikroszkópos és makroszkópos felépítését, a képletek felszíni struktúráit, a szervezet élettani és kóros működését molekuláris-, sejt-, szervek-, szervrendszerek szintjén, ismeri azok szabályozását, és a szervezetben lejátszódó kóros folyamatok kóroktanát.
− Ismeri a betegségek jellegzetes makro-mikroszkópos, strukturális elváltozásait.
− Ismeri a leggyakoribb akut és krónikus megbetegedések gyógyszeres kezelési elveit, a készítmények farmakodinámiás és farmakokinetikai jellegzetességeit, a felnőtt betegeknek javasolt dózisokat, a betegoktatási feladatokat és a lehetséges mellékhatásokat.
− Ismeri a részletes fizikális állapotfelmérés elemeit és a diagnózisalkotás alapjait.
− Korszerű jogi ismeretekkel rendelkezik.
− Korszerű vezetői és menedzsmentismeretekkel rendelkezik.
− Magas szintű kutatásmódszertani és biostatisztikai ismeretekkel rendelkezik.
− Ismeri az egyénnel és csoporttal kapcsolatos egészségfejlesztési és kliensoktatási feladatokat és irányelveket.
− Ismeri az egészségügyi ellátás során felmerülő etikai problémákat és az azokkal kapcsolatos feladatokat.
b) képességei
− Képes integráltan alkalmazni a diagnózisalkotás és a betegségek kezelési tervének, majd kivitelezésének során az anatómia, élettani és kórélettani ismereteket.
− Képes az egészséget károsító tényezőket felismerni, az élettani és kóros működések egymástól való elkülönítésére, kompetenciaszintjének megfelelő lépéseket vagy javaslatot tenni a megoldásra.
− Képes gyakorlati munkája során alkalmazni ismereteit a jellegzetes patológiai eltérések, elváltozások kapcsán.
− Képes ezen alapok tükrében megérteni a betegellátás során a gyógyszertan, a klinikum, a diagnosztika és a terápia összefüggéseit és mindezek ismeretében képes szakterületének megfelelően szakdolgozói feladatainak ellátására.
− A diagnózisalkotás során képes alkalmazni a fizikális betegvizsgálat elemeit és képes a vizsgálati eredményeket megfelelően értékelni, a prioritásokat meghatározni és azt szakmai és nem szakmai környezetben egyaránt kommunikálni.
− Képes önállóan akut és krónikus megbetegedésekben szenvedők ellátása során egyes gyógyszerek elrendelésére és egyes gyógyászati segédeszközök elrendelésére és felírására.
− Menedzsmentismeretei, vezetői készségei és jogi ismeretei birtokában képes szakdolgozók és szervezeti egységek irányítására, szervezésére.
− Képes komplex klinikai vizsgálatok megtervezésére és lebonyolítására, valamint a bizonyítékok integrálására a gyakorlatba.
− Képes egészségfejlesztési programokat kidolgozni és a lebonyolításukat koordinálni, valamint képes az ellátás során felmerülő etikai problémák megfelelő kezelésére.
c) attitűdje
− Munkáját az emberi élet védelmét középpontba állítva végzi, korrekt szakmai magatartás jellemzi.
− Elkötelezett az ápolókra vonatkozó munkavédelmi, balesetvédelmi és tűzvédelmi előírások betartásában és betartatásában.
− A szakmai kihívásokra relevánsan reagál.
− Törekszik és fontosnak tartja az ismeretek szakszerű átadását.
− Holisztikus, reflektív szemlélettel rendelkezik.
− Szociokulturális érzékenységgel és társadalmi felelősségvállalással rendelkezik.
− Munkájának eredményeit szakmai, és nem szakmai körök számára hatékonyan tudja kommunikálni magyar és idegen nyelven egyaránt.
− Építő kritikával képes hozzájárulni a saját és mások szakmai tevékenységéhez, eredményeihez.
d) autonómiája és felelőssége
− Kezdeményez, munkájáért személyes felelősséget vállal és gyakorol.
− Alkalmas a szakterülethez kapcsolódó erőforrás-menedzsment feladatainak ellátására.
− Jelentős mértékű önállósággal rendelkezik átfogó és speciális szakmai kérdések kidolgozásában, szakmai nézetek képviseletében, indoklásában.
− Vezetői szerepet tölthet be.
− Partneri szinten együttműködik az egészségügyi és szociális ellátórendszer tagjaival.
− Felelősséget vállal saját és az általa vezetett team tevékenységéért.
− Felelősségének tudatában fejleszti saját tudását és felelősséget vállal a jövő szakdolgozóinak gyakorlati és elméleti tudásának fejlesztésében.
− Felelősséget vállal az emberi élet védelméért.
− Értékeli a team munkáját.
− Munkáját minden körülmények között, a munkavégzésre vonatkozó munkabiztonsági, biztonságtechnikai és munkaegészségügyi követelmények, mindenkori hatályos jogszabályi előírásait betartva, a személyiségi jogok figyelembevételével önállóan végzi.
8.1.2. Intenzív szakápolás specializáción továbbá az ápoló
a) tudása
− Ismeri az intenzív terápiás ellátásra szoruló kritikus állapotú beteg komplex szükségletei kielégítésének alapelveit.
− A specializációnak megfelelően komplex ismeretekkel rendelkezik a kritikus állapotok szervrendszeri sajátosságairól, azok egész szervezetet érintő összefüggés rendszeréről rövid-, közép- és hosszútávon.
− Komplex ismeretekkel rendelkezik a kritikus állapothoz vezető egyes betegségekről, azok diagnosztikájáról, valamint a betegségek terápiájáról, szakápolási és betegoktatási feladatairól.
− Ismeri a gyakori intenzív terápiás kórképek kezelési, gyógyszerelési irányelveit, a gyógyszerek adagolását, a terápiás és gyógyszeres beavatkozások lehetséges mellékhatásait.
− Ismeri az alap- és emeltszintű újraélesztés és a defibrilláció menetét.
b) képességei
− Képes a betegségek önálló menedzselésére, ezen belül részletes fizikális betegvizsgálat elvégzésére, kezelési terv önálló összeállítására, laboratóriumi és képalkotó vizsgálatok elrendelésére és elemzésére, kritikus állapotú betegek esetében a közvetlen életveszély elhárítása céljából konzílium elrendelésére, valamint a terápia elrendelésére és kivitelezésére, szakápolási és betegoktatási feladatok ellátására.
− Az érvényes szakmai ajánlások és indikációk alapján képes szupra- vagy infraglottikus légútbiztosítás elvégzésére, illetve szükség esetén emelt szintű légútbiztosításra, továbbá meghatározott szintű procedurális szedálásra.
− A biztosított légút átjárhatóságának fenntartása keretében képes a légúti váladékleszívás, a mellkasi fizioterápia, emellett a légúti mintavétel elrendelésére és kivitelezésére.
− Képes non-invazív gépi lélegeztetésre, a légzés asszisztált támogatására vagy kontrollált pótlására, a lélegeztetési mód megválasztására, a lélegeztetett beteg megfigyelésére, ellátására, a lélegeztetésről történő leszoktatásra.
− Képes külső, transztorakális pacemaker kezelés megkezdésére, perifériás vénabiztosításra vagy intraosszeális kanülálás végzésére, artéria punkció és kanülálás kivitelezésére, indokolt esetben centrális véna kanül behelyezésére.
− Képes mellkas detenzionálásra, és hascsapolásra.
− Képes felügyelet mellett mellkascsapolás, valamint dialízis terápia kivitelezésére.
− Képes a transzfúziós terápiával kapcsolatos előkészítési és kivitelezési feladatok (vércsoport-meghatározás, biológiai próba, vérkészítmény beadása, betegmegfigyelés, szövődményekkel kapcsolatos sürgős beavatkozások, dokumentációs feladatok) ellátására, valamint a preoperatív-, postoperatív- és intraoperatív vérmentési technikák alkalmazására.
− Képes olyan invazív beavatkozások elvégzésére, mint a sebkimetszés, debridement, sebegyesítési eljárások alkalmazása, endotrachealis intubáció, defibrillációs terápia, cardioversio kivitelezése, ALS lebonyolítása.
− Képes a munkavégzés koordinálására.
8.1.3. Sürgősségi szakápolás specializáción továbbá az ápoló
a) tudása
− A specializációnak megfelelően komplex ismeretekkel rendelkezik a sürgősségi tünetegyüttesekről és a sürgősségi ellátásban előforduló további kórképekről, azok diagnosztikájáról, terápiájáról, szakápolási és betegoktatási feladatairól.
− Ismeri a triázs folyamatát, irányelveit.
− Tisztában van az allokatív, integratív és idő dependens ellátási formákkal, azokat képviseli, a betegutak szervezésében, mint irányelveket követi.
− Ismeri a sürgősségi kórképek gyógyszerelési irányelveit, a gyógyszerek adagolását és lehetséges mellékhatásait, meghatározott kompetencia mentén azokat alkalmazza.
− Ismeri az alap- és emeltszintű újraélesztés aktuális protokolljait, az előforduló hibaforrásokat, azok kiküszöbölési lehetőségeit.
− Tisztában van az érvényes szakmai protokollokkal, azokat rendszerszinten alkalmazza, betartja, illetve kompetenciájának megfelelően betartatja.
− Ismeri a prehospitális betegellátás jellegzetességeit és irányelveit, tisztában van a vonatkozó jogi és szabályozási hátérrel.
b) képességei
− Képes a pre- és intrahospitális sürgősségi ellátás területén a tünetcsoportok önálló menedzselésére, ezen belül elsődleges állapotfelmérésre, részletes fizikális betegvizsgálat eredményeinek értékelése után iránydiagnózis felállítására, kezelési terv önálló összeállítására, laboratóriumi és képalkotó vizsgálatok elrendelésére és elemzésére.
− Képes progresszív, időablakos kórképek és kritikus állapot esetén konzílium kérésére, valamint az azonnali beavatkozást igénylő állapotok esetén kezelés megkezdésére és kivitelezésére, szakápolási és betegoktatási feladatok ellátására.
− Az érvényes szakmai ajánlások és indikációk alapján képes szupra- vagy infraglottikus légútbiztosítás elvégzésére, illetve szükség esetén további emelt szintű légútbiztosítási beavatkozásokra, továbbá procedurális szedálásra.
− A biztosított légút átjárhatóságának fenntartása keretében képes a légúti váladékleszívás, a mellkasi fizioterápia, emellett a légúti mintavétel elrendelésére és kivitelezésére.
− Képes invazív és non-invazív gépi lélegeztetésre, a légzés asszisztált támogatására vagy kontrollált pótlására, a lélegeztetési mód megválasztására, a lélegeztetett beteg megfigyelésére, ellátására, a lélegeztetésről történő leszoktatásra.
− Képes komplex kardiopulmonális reszuszcitáció végzésére és irányítására, hemodinamikailag instabil betegen kardioverzió kivitelezésére, külső, transztorakális pacemaker kezelés megkezdésére, perifériás vénabiztosításra vagy intraosszeális kanülálás végzésére, artéria punkció és kanülálás kivitelezésére, indokolt esetben centrális véna kanül behelyezésére.
− Képes mellkas detenzionálásra, thoracostomia elvégzésére, hascsapolásra, gyomormosásra, bélmosásra, végtagok és a gerinc immobilizálására, sebtoilette, sebkimetszés, sebzárás kivitelezésére.
− Képes a kliens fájdalmának csillapítására önálló pszichés vezetéssel, gyógyszeresen, fizikális módszerekkel, az optimális testhelyzet megválasztásával vagy elősegítésével (pozicionálással).
− Folyadékot, elektrolitot képes pótolni szájon át és intravénás úton.
− Képes irányelvek alapján a prehospitális sürgősségi ellátásban önállóan tevékenykedni és képes a prehospitális ellátó team vezetésére.
− Képes felügyelet mellett, sürgősségi indikációval mellkascsapolás, valamint dialízis terápia kivitelezésére.
− Képes a transzfúziós terápiával kapcsolatos előkészítési és kivitelezési feladatok (vércsoport-meghatározás, biológiai próba, vérkészítmény beadása, betegmegfigyelés, szövődményekkel kapcsolatos sürgős beavatkozások, dokumentációs feladatok) ellátására, valamint a preoperatív-, postoperatív- és intraoperatív vérmentési technikák alkalmazására.
− Képes a sürgősségi beavatkozásokat követő kórházi ellátási időszakra terápiás terv összeállítására, kivitelezésére, módosítására, ellenőrzésére.
− Képes a krónikus kórállapotok esetében a gyógyszeres terápia módosítására, kiegészítésére.
− Képes az intézeten belüli sürgősségi ellátás koordinálására, valamint a sürgősségi ellátás ismereteinek és képességeinek oktatására.
− Strukturáltan kommunikál.
8.1.4. Aneszteziológiai szakápolás specializáción továbbá az ápoló
a) tudása
− Ismeri műtéttípusonként külön a preoperatív vizsgálatokat és előkészítési feladatokat, ismeri az alkalmazott anesztéziai módszereket és teendőket műtéttípusonként, valamint a posztoperatív teendőket.
− Ismeri az anesztéziához használatos gyógyszerkészítményeket, a gyógyszerek adagolását és lehetséges mellékhatásait.
− A specializációnak megfelelően komplex ismeretekkel rendelkezik anesztéziát szükségessé tevő beavatkozások alapján, illetve a páciensek aktuális fizikális és pszichoszociális állapota, illetve krónikus megbetegedései alapján felmerülő kórfolyamatokról, az egyes betegségekről, azok diagnosztikájáról, valamint a betegségek terápiájáról, szakápolási és betegoktatási feladatairól.
b) képességei
– Képes orvosi szupervízió mellett önálló anesztézia (beleértve a locoregionál anesztéziai eljárásokat licence vizsga teljesítését követően) végzésére ASA I–II. típusú páciensek elektív műtétei esetén, ezen belül képes az ASA I–IV. típusú páciensek esetén részletes fizikális betegvizsgálat elvégzésére, a preoperatív betegvizsgálattal kapcsolatos előkészítési feladatok és rizikófelmérés kivitelezésére, kezelési terv önálló összeállítására, laboratóriumi és képalkotó vizsgálatok elrendelésére és elemzésére, valamint szakápolási és betegoktatási feladatok elvégzésére.
– Képes önállóan megválasztani elektív műtéteknél az ASA I–II. típusú páciensek esetén az anesztézia módszereit és az anesztézia során alkalmazott gyógyszerkészítményeket, valamint képes azokat önállóan alkalmazni.
– Az érvényes szakmai ajánlások és indikációk alapján képes szupra- vagy infraglottikus légútbiztosítás elvégzésére, illetve szükség esetén emelt szintű légútbiztosításra, továbbá meghatározott szintű procedurális szedálásra.
– A biztosított légút átjárhatóságának fenntartása keretében képes a légúti váladékleszívás, a mellkasi fizioterápia, emellett a légúti mintavétel elrendelésére és kivitelezésére.
– Képes non-invazív gépi lélegeztetésre, a légzés asszisztált támogatására vagy kontrollált pótlására, a lélegeztetési mód megválasztására, a lélegeztetett beteg megfigyelésére, ellátására
– Képes külső, transztorakális pacemaker kezelés megkezdésére, perifériás vénabiztosításra vagy intraosszeális kanülálás végzésére, artéria punkció és kanülálás kivitelezésére, indokolt esetben centrális véna kanül behelyezésére (licence vizsga teljesítését követően).
– Képes mellkas detenzionálásra.
– Képes többek között olyan invazív beavatkozások elvégzésére, mint a bronchofiberoszkópos segítség igénybevételével történő intubáció, defibrillációs terápia, haemodinamikailag instabil páciens esetén cardioversio, külső, transztorakális pacemaker terápia kivitelezése, ALS lebonyolítása.
– Képesa licence vizsga teljesítését követően transzfúziós terápiával kapcsolatos feladatok ellátására.
– Képes vérmentési technikák alkalmazására.
– Képes a munkavégzés koordinálására, valamint a szakterületével kapcsolatos ismeretek és képességek oktatására.
8.1.5. Geriátriai szakápolás specializáción továbbá az ápoló
a) tudása
− A specializációnak megfelelően komplex ismeretekkel rendelkezik az egyes betegségekről, azok diagnosztikájáról, valamint a betegségek terápiájáról, szakápolási és betegoktatási feladatairól.
− Ismeri a gyakori akut és krónikus geriátriai kórképek gyógyszerelési irányelveit, a gyógyszerek adagolását és lehetséges mellékhatásait.
− Korszerű ismeretekkel rendelkezik a geriátriai betegek speciális ápolási és rehabilitációs igényeiről, az életvégi gondozásról és hospice ellátásról.
b) képességei
− Képes a közösségi ápolást végző praxisban önálló munkavégzésre, a geriátriai krónikus megbetegedések (pl. hypertonia, diabetes mellitus, hyperlipidaemia) önálló menedzselésére, ezen belül részletes fizikális betegvizsgálat elvégzésére, iránydiagnózis felállítására, kezelési terv önálló összeállítására, laboratóriumi és képalkotó vizsgálatok elrendelésére és elemzésére, konzílium elrendelésére, valamint a terápia elrendelésére és kivitelezésére, szakápolási és betegoktatási feladatok ellátására.
− Képes az idősek életkorának megfelelő prevenciós vizsgálatok elvégzésére, képes akut történések elsődleges ellátását követően szakambulanciára utalni a beteget, valamint védőoltások elrendelésére és felírására.
− Képes komplex rehabilitációs (dietoterápiás, fizioterápiás, pszichés, szociális) tervek összeállítására, továbbá képes a haldokló betegek megfelelő hospice ellátásának koordinálására.
− Képes a munkavégzés koordinálására, valamint a szakterületével kapcsolatos ismeretek és képességek oktatására.
8.1.6. Közösségi szakápolás specializáción továbbá az ápoló
a) tudása
− A specializációnak megfelelően komplex ismeretekkel rendelkezik az egyes betegségekről, azok diagnosztikájáról, valamint a betegségek terápiájáról, szakápolási és betegoktatási feladatairól.
− Ismeri felnőtt betegek esetén a gyakori akut- és krónikus megbetegedések gyógyszerelési irányelveit, a gyógyszerek adagolását és lehetséges mellékhatásait.
− Korszerű ismeretekkel rendelkezik az egyének, családok és nagyobb közösségek egészségnevelési és egészségfejlesztési feladataival kapcsolatosan.
b) képességei
− Képes a közösségi ápolást végző praxisban önálló munkavégzésre, a felnőtteket érintő megbetegedések (pl. hypertonia, diabetes mellitus, hyperlipidaemia) önálló menedzselésére, ezen belül részletes fizikális betegvizsgálat elvégzésére, iránydiagnózis felállítására, kezelési terv önálló összeállítására, laboratóriumi és képalkotó vizsgálatok elrendelésére és elemzésére, konzílium elrendelésére, valamint a terápia elrendelésére és kivitelezésére, szakápolási és betegoktatási feladatok ellátására.
− Képes a betegcsoport életkorának megfelelő prevenciós vizsgálatok elvégzésére, képes akut történések elsődleges ellátását követően szakambulanciára utalni a beteget, valamint védőoltások elrendelésére és felírására.
− Képes komplex rehabilitációs (dietoterápiás, fizioterápiás, pszichés, szociális) tervek összeállítására.
− Képes egyéni egészségtervet készíteni, egészség-tanácsadást végezni.
− Képes komplex egészségfejlesztési projektek, anyagok kidolgozására és végrehajtására, valamint az általa ellátottak egészségi állapotának folyamatos monitorizálására.
− Képes rizikófaktorok azonosítására, életmódváltoztatás ösztönzésére, szűrések kivitelezésére.
− Képes a munkavégzés koordinálására, valamint a szakterületével kapcsolatos ismeretek és képességek oktatására.
8.1.7. Perioperatív szakápolás specializáción továbbá az ápoló
a) tudása
− Ismeri műtéttípusonként az alkalmazott műtéttechnikai módszereket, eszközöket és az operáció menetét és a műtét utáni teendőket.
− Ismeri a sebzések típusait, a sebgyógyulás folyamatát, a korszerű sebegyesítési eljárásokat.
− A specializációnak megfelelően komplex ismeretekkel rendelkezik az egyes betegségekről, azok diagnosztikájáról, valamint a betegségek terápiájáról, szakápolási és betegoktatási feladatairól.
− Ismeri a műtétek során, valamint a sebellátásban alkalmazott gyógyszerkészítmények alkalmazási irányelveit, a gyógyszerek adagolását és lehetséges mellékhatásait.
− Ismeri a perioperatív ellátás lehetséges komplikációit, azok jeleit, diagnosztikájának módjait, valamint elhárításának, megoldásának lehetőségeit.
b) képességei
− Képes részletes fizikális betegvizsgálat elvégzésére, kezelési terv önálló összeállítására, laboratóriumi és képalkotó vizsgálatok elrendelésére és elemzésére, gyógyszeres terápia elrendelésére, valamint szakápolási és betegoktatási feladatok elvégzésére.
− Képes a különböző műtétek során első asszisztensi feladatok elvégzésére, képes olyan invazív beavatkozások elvégzésére, mint például szövetek szétválasztása, összevarrása, kapcsozása, szövetragasztó alkalmazása, laparoszkópiás trocar-ok behelyezése és eltávolítása, draincsövek behelyezése és eltávolítása, a fascián kívüli sebek bezárása, végtagi vénák preparálása, sebkimetszés, debridement és sebek kezelése.
− Képes a műtői munkaszervezési feladatokat ellátni és biztosítani a műtők optimális kihasználását.
− Képes a műtétek során, valamint a sebellátásban alkalmazott gyógyszerkészítmények elrendelésére.
− Képes a munkavégzés koordinálására, valamint a szakterületével kapcsolatos ismeretek és képességek oktatására.
9. A mesterképzés jellemzői
9.1. Szakmai jellemzők
9.1.1. A szakképzettséghez vezető tudományágak, szakterületek, amelyekből a szak felépül:
– alapozó egészségtudományok 8–10 kredit;
– alkalmazott egészségtudományok 11–13 kredit;
– ápolástudományok 4–6 kredit;
– egészségügyi menedzsment 2–4 kredit;
– gyógyszertudományok 5–7 kredit.
9.1.2. A specializáció tudományágai, szakterületei és azok kreditaránya: A választható specializációk kreditaránya 45–55 kredit.
a) aneszteziológiai szakápoló:
– alkalmazott egészségtudományok (6–8 kredit),
– elméleti és klinikai orvostudományok (9–12 kredit),
– aneszteziológiai szakápolástani ismeretek (30–35 kredit).
b) geriátriai szakápoló:
– alkalmazott egészségtudományok (6–8 kredit),
– elméleti és klinikai orvostudományok (9–12 kredit),
– geriátriai szakápolástani ismeretek (30–35 kredit);
c) intenzív szakápoló:
– alkalmazott egészségtudományok (6–8 kredit),
– elméleti és klinikai orvostudományok (9–12 kredit),
– intenzív szakápolástani ismeretek (30–35 kredit);
d) közösségi szakápoló
– alkalmazott egészségtudományok (6–8 kredit),
– elméleti és klinikai orvostudományok (9–12 kredit),
– közösségi szakápolástani ismeretek (300–35 kredit);
e) perioperatív szakápoló
– alkalmazott egészségtudományok (6–8 kredit),
– elméleti és klinikai orvostudományok (9–12 kredit),
– perioperatív szakápolástani ismeretek (30–35 kredit);
f) sürgősségi szakápoló
– alkalmazott egészségtudományok (6–8 kredit),
– elméleti és klinikai orvostudományok (9–12 kredit),
– sürgősségi szakápolástani ismeretek (30–35 kredit).
9.2. Idegennyelvi követelmény
A mesterfokozat megszerzéséhez egy élő idegen nyelvből államilag elismert középfokú (B2), komplex típusú nyelvvizsga vagy azzal egyenértékű érettségi bizonyítvány vagy oklevél szükséges.
9.3. A szakmai gyakorlat követelményei
A szakmai gyakorlat a felsőoktatási intézmény tantervében meghatározott külső szakmai gyakorlóhelyen végzett, legalább hat hét időtartamú komplex, irányított szakmai gyakorlat.
9.4. A 4.2. pontban megadott oklevéllel rendelkezők esetén a mesterképzési képzési ciklusba való belépés minimális feltételei
A mesterképzésbe való belépéshez szükséges minimális kreditek száma 20 kredit korszerű ápolástudományi ismeretekből, amelyet a felsőoktatási intézmény tanulmányi és vizsgaszabályzatában meghatározottak szerint kell megszereznie.
1. A mesterképzési szak megnevezése: egészségpszichológia (Health Psychology)
2. A mesterképzési szakon szerezhető végzettségi szint és a szakképzettség oklevélben szereplő megjelölése
végzettségi szint: mester- (magister, master; rövidítve: MSc-) fokozat
szakképzettség: okleveles egészségpszichológus
a szakképzettség angol nyelvű megjelölése: Health Psychologist
3. Képzési terület: orvos- és egészségtudomány
4. A mesterképzésbe történő belépésnél előzményként elfogadott szakok
4.1. Teljes kreditérték beszámításával vehetők figyelembe: pszichológia alapképzési szak.
4.2. A 9.4. pontban meghatározott kreditek teljesítésével vehetők figyelembe továbbá: azok az alapképzési és mesterképzési szakok, illetve a felsőoktatásról szóló 1993. évi LXXX. törvény szerinti szakok, amelyeket a kredit megállapításának alapjául szolgáló ismeretek összevetése alapján a felsőoktatási intézmény kreditátviteli bizottsága elfogad.
5. A képzési idő félévekben: 4 félév
6. A mesterfokozat megszerzéséhez összegyűjtendő kreditek száma: 120 kredit
a szak orientációja: elmélet-orientált (60–70 százalék)
a diplomamunka készítéséhez rendelt kreditérték: 12 kredit
intézményen kívüli összefüggő gyakorlati képzés minimális kreditértéke: 6 kredit
a szabadon választható tantárgyakhoz rendelhető minimális kreditérték: 6 kredit
7. * A szakképzettség képzési területek egységes osztályozási rendszere szerinti tanulmányi területi besorolása: 721/0912
8. A mesterképzési szak képzési célja, az elsajátítandó szakmai kompetenciák
A képzés célja egészségpszichológusok képzése, akik az egészség- és a pszichológiai tudományok releváns ismereteinek elsajátításával és az ahhoz kapcsolódó módszertani és gyakorlati ismeretek birtokában képesek a mentális egészségfejlesztés és egészség- rehabilitáció területén jelentkező feladatok ellátására, a lakosság mentális és szomatikus egészségi állapotának javítására, a kedvezőtlen egészségmagatartások leküzdésében pszichológiai segítséget, valamint az ezen a területen dolgozó más szakembereknek pszichológiai szupervíziót, támogatást és konzultációs lehetőséget nyújtva. Képességeiket azon országban, intézményben alkalmazhatják a gyakorlatban is, ahol az érvényes jogszabályok, irányelvek, protokollok ezt lehetővé teszik. Felkészültek tanulmányaik doktori képzésben történő folytatására.
8.1. Az elsajátítandó szakmai kompetenciák
8.1.1. Az egészségpszichológus
a) tudása
– Ismeri az egészségpszichológia átfogó tárgykörének általános és specifikus jellemzőit, legfontosabb irányait és határait, a szakterületnek a rokon szakterületekhez való kapcsolódását, szakmai irányelveit.
– Részletekbe menően ismeri a pszichológia és az egészségpszichológia főbb tudományos elméleteit, az egészségtudományok kapcsolódó területeinek legfontosabb ismereteit.
– A biopszichoszociális modell keretében képes értelmezni a szomatikus állapot pszichoszociális tényezőkkel (kogníció, affektusok, életmód: egészségvédő és egészségkárosító magatartásmódok) való összefüggéseit, a stressz és a megküzdés, valamint a társas támasz szerepét az egészség-betegség kialakulásában és fennmaradásában.
– Ismeri az egészséget meghatározó szociokulturális, életkori, családi és egyéni szinten érvényesülő hatásokat és ezek összefüggéseit, az egyén működését magyarázó legfontosabb személyiséglélektani és pszichopatológiai modelleket, a mentális állapot felmérésében használatos legfontosabb pszichodiagnosztikai és szűrőmódszereket, a kóros viselkedés-és élménymódok egyénre, családra, csoportra irányuló korrekciójának alapelveit és legfontosabb módszereit, a prevenció és a rehabilitáció céljait, alapelveit, legfontosabb lehetőségeit, ezek korlátait, legfontosabb megválaszolatlan kérdéseit.
– Ismeri a szakterületének terminológiáit.
– Ismeri az egészségpszichológia sajátos kutatási, ismeretszerzési és problémamegoldási módszereit, absztrakciós technikáit.
– Ismeri az egészségpszichológiai tudományos kutatások megtervezésének, megszervezésének, lebonyolításának és közzétételének menetét.
– Ismeri az egészségügyi (orvosi és pszichológiai), valamint népegészségügyi szolgáltatások szervezeti struktúráját, tervezését, fejlesztését, együttműködéseit.
– Ismeri a népegészségügy fogalom- és feladatrendszerét, tevékenységcsoportjait, a népegészségügyi szükségletek kielégítését célzó egészségfejlesztés fogalmát.
– Ismeri az egészségpszichológiai oktatás és képzés rendszerét, elméleteit, gyakorlatát, szervezési formáit.
b) képességei
– Képes az egyén és közösségek egészségmegőrző magatartásmódjának fejlesztésére, a rizikófaktorok és az esetleges akadályok azonosítására, szűrésére és korrekciójára, a már megbetegedettek támogatására, az életmódváltozás és az ezzel kapcsolatos motiváció kialakításának elősegítésére.
– Képes a halál, haldoklás, gyász szakaszaiban és más pszichoszociális krízishelyzetekben az érintett személynek, a hozzátartozóknak és a gyógyító team tagjainak támogatására.
– Képes a kiégés megelőzésének segítésére.
– Képes az egészségpszichológiával kapcsolatos ismeretek és vélemények kritikus és részletes analízisére.
– Képes a bizonyítékokra alapozott és a legkorszerűbb szakmai irányelveken nyugvó ismeretek azonosítására, szakmai irányelvek fejlesztésére.
– Képes az egészségpszichológia vonatkozásában átfogó és speciális összefüggések megfogalmazására és ezek adekvát értékelésére.
– Képes a szakmai problémák azonosítására, pszichológiai állapotfelmérés elvégzésére, pszichológiai vélemény kialakítására, krízisintervenció végzésére, egyszerű kognitív- viselkedésterápiás technikák alkalmazására, támogató kapcsolat kialakítására, egészségvédő programok kidolgozására, holisztikus, interdiszciplináris megközelítéssel.
– Képes a hazai és nemzetközi szakmai irányelvek, tudományos ismeretek, szakmai gyakorlat és tapasztalat szintetizálására döntései meghozásában.
– Képes az egészségpszichológia egyes résztémáiról önálló, tudományos igényű és formátumú írott összefoglalók és elemzések készítésére, valamint szóban történő előadására.
– Képes az együttműködésre az egészségpszichológiai relevanciájú egészségügyi szolgáltatások tervezésében, fejlesztésében, az együttműködés szervezésében.
– Képes szakmai gyakorlatok, továbbképzések, tudományos konferenciák szervezésére.
c) attitűdje
– Felelősségteljes, tiszteletteljes, empátiás és kongruens módon viszonyul a klienshez, akinek az autonómiáját tiszteletben tartja és az együttműködés során partnernek tekinti.
– A titoktartásra vonatkozó szabályokat betartja.
– Az egészségpszichológiát jellemző sajátos interdiszciplinaritást elfogadja és szakmai identitása részévé teszi.
– Az interdiszciplinaritás, a szakmai önképzés iránti folyamatos igény is jellemzi.
– Törekszik arra, hogy maga is oldja a tudományterületek közötti korlátokat.
– Kritikusan, de elfogadóan viszonyul a saját és mások szakmai tevékenységéhez, eredményeihez, valamint a sajátjától eltérő, de bizonyítékokra alapozott szakmai álláspontokhoz.
– Szakmai viszonyulása nyitott és együttműködő.
– Kommunikációs és együttműködési készsége jó, konfliktusokat hatékonyan megold.
– Belső késztetést érez arra, hogy szakmai kihívásoknak megfeleljen, a saját lelki egészségét megőrizze és fejlessze, szakterületének és saját munkájának eredményeit szakmai és nem szakmai körök számára hatékonyan közvetítse magyar és idegen nyelven egyaránt, korszerű információs technológiai eszközök felhasználásával.
d) autonómiája és felelőssége
– Önállóan dönt a saját kompetenciájába tartozó átfogó és konkrét szakmai kérdések megválaszolásáról a szükségletelemzésre épített intervenció-problémák megoldásáról, szakmai nézeteinek és álláspontjának képviseletéről, folyamatos szakmai önképzéséről, kompetenciahatárait és munkaköri kötelezettségeit figyelembe véve.
– A kompetenciáit meghaladó esetekben szupervíziós segítséget kér, vagy a beteget továbbirányítja.
– Döntéseit felelősséggel, szakmai alázattal hozza, kompetenciahatárait és munkaköri kötelezettségeit figyelembe véve.
– Saját szakmai munkáját folyamatosan értékeli; szakmai véleményét csak szakmai érvek és bizonyítékok hatására vizsgálja felül.
– Kompetenciahatárait és munkakörét figyelembe véve szakmai problémák megoldását kezdeményezi, megszervezi, döntéseket hoz, a végrehajtásért és döntéseiért személyes felelősséget vállal.
– Egyenrangú partnerként működik együtt az egészségügyi ellátórendszer más szakembereivel, valamint mindenki mással, akivel munkája során kapcsolatba kerül.
– Az etikai elvek betartását munkája során alapvető fontosságúként kezeli, maga betartja, és másokkal is betartatja azokat.
9. A mesterképzés jellemzői
9.1. Szakmai jellemzők
A szakképzettséghez vezető tudományágak, szakterületek, amelyekből a szak felépül:
– egészségügyi menedzsment 2–4 kredit;
– elméleti és klinikai orvostudományok 10–15 kredit;
– alkalmazott egészségtudományi ismeretek 40–45;
– alkalmazott pszichológiai tudományok 40–45 kredit.
9.2. Idegennyelvi követelmény
A mesterfokozat megszerzéséhez egy élő idegen nyelvből államilag elismert középfokú (B2), komplex típusú nyelvvizsga vagy azzal egyenértékű érettségi bizonyítvány vagy oklevél szükséges.
9.3. A szakmai gyakorlat követelményei
A szakmai gyakorlat legalább tíz hét időtartamú egyéni és közösségi szinten végzett egészségpszichológiai tevékenység elmélyítésére a terepgyakorlat formájában megvalósuló gyakorlat és kutatómunka, amelyet a képzés tanterve határoz meg.
9.4. A 4.2. pontban megadott oklevéllel rendelkezők esetén a mesterképzési képzési ciklusba való belépés minimális feltételei
A mesterképzésbe való belépéshez szükséges minimális kreditek száma 30 kredit az evolúciós és fejlődéslélektan, kísérleti, általános pszichológia, személyiséglélektan, szociálpszichológia, a pszichológia alkalmazása és története, diagnosztika a klinikai és egészségpszichológiában területekről.
1. A mesterképzési szak megnevezése: egészségügyi menedzser (Health Care Management)
2. A mesterképzési szakon szerezhető végzettségi szint és a szakképzettség oklevélben megszerezhető megjelölése
– végzettségi szint: mester- (magister, master; rövidítve: MSc-) fokozat
– szakképzettség: okleveles egészségügyi menedzser
– a szakképzettség angol nyelvű megjelölése: Health Care Manager
3. Képzési terület: orvos- és egészségtudomány
4. A mesterképzésbe történő belépésnél előzményként elfogadott szakok
4.1. Teljes kreditérték beszámításával vehetők figyelembe: az orvos- és egészségtudomány, valamint a gazdaságtudományok képzési terület alapképzési szakjai, valamint a felsőoktatásról szóló 1993. évi LXXX. törvény szerinti főiskolai szintű szakok az orvos- és egészségtudomány, valamint a gazdaságtudományok területéről.
4.2. A 9.4. pontban meghatározott kreditek teljesítésével elsősorban számításba vehető: a sporttudomány, az informatika, a jogi képzési terület alapképzési szakjai, a társadalomtudomány képzési területről a szociális munka, a szociálpedagógia, a nemzetközi tanulmányok alapképzési szak, a bölcsészettudomány képzési területről a pszichológia alapképzési szak, a pedagógusképzés képzési területről a gyógypedagógia, a konduktor alapképzési szak, a műszaki képzési területről a biomérnöki, a molekuláris bionika mérnöki, a hitéleti képzések közül az egyházi, felekezeti közösségszervező, a felekezeti szociális munkás alapképzési szak.
4.3. A 9.4. pontban meghatározott kreditek teljesítésével vehetők figyelembe továbbá: azok az alapképzési és mesterképzési szakok, illetve a felsőoktatásról szóló 1993. évi LXXX. törvény szerinti szakok, amelyeket kredit megállapításának alapjául szolgáló ismeretek összevetése alapján a felsőoktatási intézmény kreditátviteli bizottsága elfogad.
5. Képzési idő félévekben: 4 félév
6. A mesterfokozat megszerzéséhez összegyűjtendő kreditek száma: 120 kredit
– a szak orientációja: kiegyensúlyozott (40–60 százalék)
– a diplomamunka készítéséhez rendelt kreditek száma: 6 kredit
– intézményen kívüli összefüggő gyakorlati képzés minimális kreditértéke: 9 kredit
– a szabadon választható tantárgyakhoz rendelhető kreditek minimális érteke: 6 kredit
7. * A szakképzettség képzési területek egységes osztályozási rendszere szerinti tanulmányi területi besorolása: 345/0413
8. A mesterképzési szak célja, az elsajátítandó szakmai kompetenciák
A szak célja egészségügyi menedzserek képzése, akik képesek a hazai és nemzetközi környezethez alkalmazkodva az egészségügyi rendszer különböző szintjein jelentkező vezetési és szervezési feladatok (elemzés, tervezés, irányítás, ellenőrzés) ellátására, az egészségügyi szervezetek hatékony működtetésére, irányítására, a hosszú távú szakmai, gazdasági és szervezeti stabilitás egyensúlyának biztosítására. Az egészségügyi menedzseri szemléletmód elsajátítása révén képesek a szervezeti problémák vezetői szempontú és innovatív megközelítésére, felismerésére, elemezésére és megoldására, vezetői döntések meghozatalára, valamint képesek a tudományos szakirodalom feldolgozására, kutatási projektekben való részvételre. Képességeiket azon országban, intézményben alkalmazhatják a gyakorlatban is, ahol az érvényes jogszabályok, irányelvek, protokollok ezt lehetővé teszik. Felkészültek tanulmányaik doktori képzésben történő folytatására.
8.1. Az elsajátítandó szakmai kompetenciák
8.1.1. Az egészségügyi menedzser
a) tudása
– Ismeri az egészségügyi menedzsment átfogó tárgykörének általános és specifikus jellemzőit, legfontosabb irányait és határait, az egészségügyi menedzsmentet alkotó tudományterületek (különös tekintettel az egészségtudományra, a gazdaságtudományra és a társadalomtudományra, valamint az interdiszciplináris magatartástudományra) elhatárolását és kapcsolódási pontjait.
– Ismeri az egészségügyi menedzsment alapfogalmait, összefüggéseit, főbb tudományos elméleteit.
– Ismeri az egészségügyi szolgáltatások rendszerét, szerveződését, felépítését, tervezését, fejlesztését, valamint a határterületekkel kapcsolatos együttműködését.
– Ismeri az egészségügyi szervezetek vezetésének (tervezés, szervezés, irányítás, ellenőrzés, menedzsment kontroll, koordináció) eszközrendszerét, ismeretszerzési és problémamegoldási módszereit, absztrakciós technikáit, a korszerű vezetési és szervezési módszereket.
– Ismeri az egészségügyi szervezeti jövőkép, küldetés és stratégia kidolgozásának, elfogadtatásának és végrehajtásának módszertanát.
– Ismeri a szervezeti erőforrások (humán, tárgyi és pénzügyi) integrált menedzsmentjének szemléletét és eszközeit.
– Ismeri az információgyűjtés, kezelés, elemzés, értékelés és megosztás technikáit.
– Ismeri az egészségügyi menedzsment területének legfontosabb problémáit, a szervezeti problémák és kihívások feldolgozásának és kezelésének, a fejlesztési projektek menedzsmentjének eszközeit, módszereit.
b) képességei
– Képes az egészségügyi rendszerek összehasonlító elemzésére és az egészségügyi rendszer teljesítményének kritikai értékelésére.
– Képes az egészségpolitikai programok kritikai értékelésére és kidolgozására.
– Képes az egészségügyi szervezetek és az egészségügyi rendszer működését meghatározó demográfiai, epidemiológiai, társadalmi, pénzügyi, gazdasági, jogi, etikai és technológiai környezet, valamint a termelési tényezők és az egészségügyi szolgáltatások versenykörnyezetének elemzésére és értékelésére.
– Képes a tevékenységi területre vonatkozó küldetés és jövőkép kidolgozására, stratégiai terv, rövid és középtávú tervek készítésére és stratégiai kontroll végzésére.
– Képes az egészségügyben felmerülő etikai problémák felismerésére és intézményes kezelésére.
– Képes a szervezési feladatok hatékony végzésére.
– Képes az egészségügyi intézmények szervezetének és folyamatainak elemzésére, tervezésére és alakítására.
– Képes a beosztottak közvetlen irányítására, motivációs eszközök alkalmazására, a beosztottak munkájának operatív ellenőrzésére.
– Képes az emberi erőforrások stratégiai menedzsmentjére.
– Képes az intézményes minőségbiztosítási rendszer kiépítésére és működtetésére.
– Képes a vezetői funkciók hatékony gyakorlását megalapozó információs és kommunikációs rendszer tervezésére, alakítására és helyes használatára, az intézményes adatgyűjtési rendszer működtetésére, valamint az egyes médiumok, funkciók, platformok kreatív alkalmazására.
– Képes a vezetési feladatok problémaközpontú és sokoldalú megközelítésére, a problémák és kihívások felismerésére, elemzésére és a szervezeti döntéshozatali módszerek alkalmazására.
– Képes a különböző bonyolultságú és különböző mértékben kiszámítható kontextusokban és különböző szakmai elvárásoknak megfelelően a problémamegoldó módszerek és technikák széles körének gyakorlati alkalmazására, projektek tervezésére és irányítására, konfliktusok kezelésére, a vezetői ellenőrzéssel kapcsolatos feladatok ellátására, a vezetői munkát átfogó koordinációra és integrációra.
– Képes a szervezeti változtatások hatékony vezetésére, a szervezeti ellenállás hatékony kezelésére.
– Képes az egészségügyi menedzsment ismeretközvetítési technikáit, magyar és idegen nyelvű publikációs forrásait magas szinten használni, ezeket feldolgozni, a jó gyakorlatokat felismerni és adaptálni, valamint önálló, szaktudományos igényességű publikációkat készíteni.
– Képes a saját gondolataiknak és szakmai témáknak szóban és írásban történő árnyalt kifejtésére, birtokolja a szakmai vitához szükséges beszéd- és íráskészséget.
c) attitűdje
– Elkötelezett az emberi élet védelme iránt.
– Vállalja az egészségügyi menedzseri szakmai identitást, ismeri saját korlátait.
– Rendelkezik a vezetői munka végzéséhez szükséges szemléletmóddal, széleskörű szakmai érdeklődéssel, személyes integritással és érzelmi intelligenciával.
– Kritikusan, de elfogulatlanul viszonyul a saját és mások szakmai tevékenységéhez, eredményeihez.
– Elkötelezett a minőségi munkavégzés iránt.
– Képes a hatékony és hiteles kommunikációra és személyközi kapcsolatok kiépítésére.
– Tiszteli és képviseli a szakmai-etikai normákat.
– Elkötelezett az egészségvédelmi, munkavédelmi, balesetvédelmi és tűzrendészeti előírások betartásában és betartatásában.
d) autonómiája és felelőssége
– Önállóan döntést hoz.
– Az egészségügyi vezetési, szervezési feladatokat önállóan, saját belső meggyőződésére építve végzi és felelősséget vállal vezetői döntéseiért.
– Vezető szerepet tölt be együttműködések kialakításában, kapcsolatépítésben, szakmai együttműködésekben egyenrangú partnerként viselkedik.
– Alkalmas társas helyzetek kezelésére, csoportmunkában való felelős részvételre, csoportmunka önálló megszervezésére és konfliktusok kezelésére.
– Jelentős önállósággal bír a tudományos tevékenység szervezésében, kivitelezésében és irányításában, önállóan használja a tudományos adatbázisokat, aktívan közreműködik közlemények elkészítésében, pályázatok írásában.
9. A mesterképzés jellemzői
9.1. A szakmai ismeretek jellemzői
A szakképzettséghez vezető tudományágak, szakterületek, amelyekből a szak felépül:
– alkalmazott egészségtudományok 30–35 kredit;
– egészségügyi menedzser szakismeretek 40–50 kredit;
– közgazdaságtudományok 20–25 kredit.
9.2. Idegennyelvi követelmény
A mesterfokozat megszerzéséhez egy élő idegen nyelvből államilag elismert, középfokú (B2), komplex típusú nyelvvizsga vagy azzal egyenértékű érettségi bizonyítvány vagy oklevél szükséges.
9.3. A szakmai gyakorlat követelményei
A szakmai gyakorlat a képzés tanterve által meghatározott módon egészségügyi, illetve határterületi intézményben önállóan vagy mentor mellett végzett, vezetői, problémamegoldó projekt jellegű munka.
9.4. A 4.2. és 4.3. pontban megadott oklevéllel rendelkezők esetén a mesterképzési képzési ciklusba való belépés minimális feltétele
A mesterképzésbe való belépéshez a korábbi tanulmányokból szükséges minimális kreditek száma összesen legalább 15 kredit – vagy ezzel egyenértékű nem formális, informális tanulás során megszerzett tudás, illetve munkatapasztalat – teljesítése az alábbi ismeretkörök valamelyikéből:
– egészségtudományi alapismeretek (egészségügyi rendszerek, szervezeti felépítés, szabályozás, szolgáltatások),
– gazdaságtudományi, vezetés- és szervezéstudományi alapismeretek (menedzsment alapjai, szervezetszociológia, szervezetpszichológia, vállalat- és üzemgazdasági alapok).
1. A mesterképzési szak megnevezése: egészségügyi szociális munka (Social Work in Health Care)
2. A mesterképzési szakon szerezhető végzettségi szint és a szakképzettség oklevélben szereplő megjelölése
– végzettségi szint: mester- (magister, master; rövidítve: MSc-) fokozat
– szakképzettség: okleveles egészségügyi szociális munkás
– a szakképzettség angol nyelvű megjelölése: Social Worker in Health Care
3. Képzési terület: orvos- és egészségtudomány
4. A mesterképzésbe történő belépésnél előzményként elfogadott szakok
4.1. Teljes kreditérték beszámításával vehető figyelembe: a szociális munka és szociálpedagógia alapképzési szak.
4.2. A 9.4. pontban meghatározott kreditek teljesítésével elsősorban számításba vehető: az orvos- és egészségtudomány képzési területről az ápolás és betegellátás, az egészségügyi gondozás és prevenció, az egészségügyi szervező, sporttudomány képzési területről sport- és rekreációszervezés, a rekreációszervezés és egészségfejlesztés, a társadalomtudomány képzési területről a társadalmi tanulmányok, a szociológia, a bölcsészettudomány képzési területről a pszichológia, a pedagógia, az andragógia, a közösségszervező, továbbá a hitéleti képzési területről a felekezeti szociális munkás és diakónia alapképzési szak.
4.3. A 9.4. pontban meghatározott kreditek teljesítésével vehetők figyelembe továbbá: azok az alapképzési és mesterképzési szakok, illetve a felsőoktatásról szóló 1993. évi LXXX. törvény szerinti szakok, amelyeket a kredit megállapításának alapjául szolgáló ismeretek összevetése alapján a felsőoktatási intézmény kreditátviteli bizottsága elfogad.
5. A képzési idő félévekben: 4 félév
6. A mesterfokozat megszerzéséhez összegyűjtendő kreditek száma: 120 kredit
– a szak orientációja: kiegyensúlyozott (40–60 százalék)
– a diplomamunka készítéséhez rendelt kreditérték: 20 kredit
– intézményen kívüli összefüggő gyakorlati képzés minimális kreditértéke: 10 kredit
– a szabadon választható tantárgyakhoz rendelhető minimális kreditérték: 6 kredit
7. * A szakképzettség képzési területek egységes osztályozási rendszere szerinti tanulmányi területi besorolása: 762/0923
8. A mesterképzési szak képzési célja és a szakmai kompetenciák
A képzés célja egészségügyi szociális munkások képzése, akik az egészség- és társadalomtudományok területén megszerzett elméleti és módszertani ismereteik birtokában képesek az egészségügyi és szociális problémák kezelésére a szakmai, a társadalmi és az ágazatközi együttműködés során. Aktív résztvevői a preventív és az akut problémák megoldására irányuló tevékenységi formáknak, illetve az utógondozásnak az egészségügyi és a szociális rendszerekben. Képességeiket azon országban, intézményben alkalmazhatják a gyakorlatban is, ahol az érvényes jogszabályok, irányelvek, protokollok ezt lehetővé teszik. Felkészültek tanulmányaik doktori képzésben történő folytatására.
8.1. Az elsajátítandó szakmai kompetenciák
8.1.1. Az egészségügyi szociális munkás
a) tudása
– Ismeri az egészségi állapot társadalmi összetevőit és a jóléti ellátásokat.
– Ismeri az egészségi állapotot meghatározó tényezőket, valamint a társadalmi státus, az egészségi állapot és az életmód összefüggéseit, epidemiológiai jellemzőit.
– Ismeri az egészségpolitika irányelveit, a biztosítási és finanszírozási rendszereket.
– Ismeri az egészségügyi és társadalomtudományi kutatások alapjait, szakterületének főbb kutatási irányait.
– Ismeri az egészségügy és szociális ágazat jogi szabályozását, különös tekintettel a betegjogokra és az ellátotti jogokra.
– Ismeri a hatékony kommunikáció elméleti alapjait és megvalósításának technikáit, alkalmazásuk feltételeit, akár idegen nyelvi környezetben is.
– Ismeri az egészségügy és a szociális munka szakterületének dokumentációit, az azok vezetésével, kezelésével, adatszolgáltatásával összefüggő szabályokat.
– Ismeri a szakterületével összefüggő információs és kommunikációs rendszereket.
– Ismeri az egészségügyi és szociális ellátórendszer felépítését, szereplőit, azok tevékenységét, feladatait.
– Ismeri az egészségügyi szociális munka célcsoportjainak szükségleteit, a beavatkozás módszereit és technikáit.
b) képességei
– Saját szakterületén belül képes akut egészségügyi és szociális problémák kezelésére, preventív tevékenységre és utógondozásra.
– Képes esélyegyenlőséget és társadalmi integrációt elősegítő feladatok ellátására.
– Képes közösségi gondozásra és team munkára.
– Képes szakterületének megfelelő tudományos kutatás végzésére.
– Képes az időskor egészségügyi és társadalmi problémáinak felismerésére, valamint együttműködésre a problémák megelőzése és kezelése érdekében.
– Képes a fogyatékos emberek, a pszichiátriai betegek, szenvedélybetegek, onkológiai betegek és rehabilitációt igénylők esetében szakterületének megfelelő feladatok ellátására az egészségügyi teammel együttműködésben.
– Képes adekvát, a partnerhez igazított szakmai kommunikáció folytatására, szóban és írásban, akár idegen nyelvi környezetben is.
– Képes a szakterületének megfelelő dokumentáció pontos vezetésére, adatszolgáltatásra.
– Képes az egészségügyi és szociális szolgáltatások rendszerében, tervezésében, fejlesztésében, kivitelezésében és értékelésében való szakmaközi együttműködésre.
– Képes az egészségügyi és szociális problémákkal rendelkezők és családjaik részére a szükséges erőforrások és támogatások megszerzésére.
c) attitűdje
– A magas szintű ellátás megvalósítása érdekében nyitott az új eljárások, szakmai eredmények és innovációk megismerésére.
– Nyitott szakmai tudásának fejlesztésére.
– Holisztikus, reflektív szemlélettel rendelkezik.
– Fogékony az egészség- és társadalomtudomány tudományosan bizonyított szakmai alapjainak megismerésére és alkalmazására.
– Elkötelezett a tudományos munka mélyebb megismerése iránt.
– Az emberi élet védelmét és a szociális jólétet középpontba állítva törekszik az etikus és korrekt szakmai magatartásra.
– Nyitott mások megismerésére, empátiával viszonyul partnereihez.
– Nyitott a dokumentációs eljárásokban bekövetkező változások követésére.
– Nyitott új kommunikációs eszközök, eljárások megismerésére és alkalmazására.
– Munkájában az etikai kódex elveit és szemléletét követve segít szakterületén.
d) autonómiája és felelőssége
– Munkáját minden körülmények között felelősen, tudományos és gyakorlati megalapozottsággal végzi, mindenkor figyelembe véve és törekedve a betegek, kliensek jól-létére és elégedettségére.
– Felelősséggel végez preventív, problémakezelő és utógondozó feladatokat önállóan vagy team tagjaként.
– Személyes felelősségérzettel bír, igénnyel a folyamatos önismeretre.
– Felelősséget vállal a betegek, kliensek életébe történt beavatkozásért.
– Autonóm módon képes felismerni szerepét és helyét a segítő tevékenységben, kommunikációjáért hatáskörén belül mindenkor felelősséget vállal.
– Felelősséget vállal a dokumentáció pontos vezetéséért, tartalmáért.
– Önálló és felelős módon képes a kliens betegúton való vezetésére.
– A szakmai irányelveknek megfelelően, minőségi ellátást végez önállóan vagy másokkal kooperálva, team tagjaként.
9. A mesterképzés jellemzői
9.1. Szakmai jellemzők
A szakképzettséghez vezető tudományágak, szakterületek, amelyekből a szak felépül:
– alkalmazott egészségtudományok 20–25 kredit;
– bölcsészettudományok 8–12 kredit;
– egészségügyi menedzsment 2–4 kredit;
– egészségügyi szociális munka szakismeretek 45–50 kredit.
9.2. Idegennyelvi követelmény
A mesterfokozat megszerzéséhez egy élő idegen nyelvből államilag elismert, középfokú (B2), komplex típusú nyelvvizsga vagy azzal egyenértékű érettségi bizonyítvány vagy oklevél szükséges.
9.3. A szakmai gyakorlat követelményei
A gyakorlati képzés magában foglalja az intézményen kívüli terepgyakorlati órákat, gyakorlatokat feldolgozó szemináriumi órákat és esetmegbeszéléseket. A szakmai gyakorlat a gyakorlati ismeretek, módszerek, készségek elsajátítása és elmélyítése érdekében az intézményen kívüli szakmai területen az intézmény által felkészített oktató vezetésével végzett szakmai tevékenység. A külső szakmai helyen végzett, irányított szakmai gyakorlat az első évben megalapozza az egészségügyi szociális munka alkalmazását, mely legalább 3 kredit, 70 óra. A komplex, irányított szakmai gyakorlat a második évben legalább 10 kredit, 300 óra.
9.4. A 4.2. és 4.3. pontban megadott oklevéllel rendelkezők esetén a mesterképzési képzési ciklusba való belépés minimális feltételei
A mesterképzésbe való felvétel feltétele, hogy az alapképzési tanulmányok alapján:
a) az ápolás és betegellátás, az egészségügyi gondozás és prevenció, az egészségügyi szervező alapképzési szakon oklevéllel rendelkező a szociális munka és a szociálpolitika alapismereteiből legalább 45 kredittel;
b) a szociológia, a társadalmi tanulmányok, a pszichológia, a pedagógia, az andragógia, a közösségi szervező, a felekezeti szociális munkás és diakónia alapképzési szakon oklevéllel rendelkező a szociális munka és az egészségügy alapismereteiből (amelyből a szociális munka legalább 25 kredit, az egészségügy témakör legalább 20 kredit) legalább 50 kredittel;
c) a pedagógusképzés képzési területen, a sporttudomány képzési területen alapképzési szakon oklevéllel rendelkező a szociális munka és a szociálpolitika alapismeretekből legalább 40 kredittel, valamint az egészségügy alapismeretekből 20 kredittel
rendelkezzen.
A mesterképzésbe való felvétel feltétele, hogy a hallgató az a) pontban meghatározott alapképzési szakon folytatott tanulmányaiból legalább 25 kredittel, a b) pontban meghatározott alapképzési szakon folytatott tanulmányaiból legalább 30 kredittel, a c) pontban meghatározott alapképzési szakon folytatott tanulmányaiból legalább 30 kredittel rendelkezzen. A hiányzó krediteket a felsőoktatási intézmény tanulmányi és vizsgaszabályzatában meghatározottak szerint meg kell szerezni.
1. A mesterképzési szak megnevezése: Fizioterápia (Physiotherapy)
2. A mesterképzési szakon szerezhető végzettségi szint és a szakképzettség oklevélben szereplő megjelölése
– végzettségi szint: mester- (magister, master; rövidítve: MSc-) fokozat
– szakképzettség: okleveles fizioterapeuta
– a szakképzettség angol nyelvű megjelölése: Physiotherapist
3. Képzési terület: orvos- és egészségtudomány
4. A mesterképzésbe történő belépésnél előzményként elfogadott szakok
4.1. Teljes kreditérték beszámításával vehető figyelembe: az ápolás és betegellátás alapképzési szak gyógytornász szakiránya, valamint a felsőoktatásról szóló 1993. évi LXXX. törvény szerinti főiskolai szintű gyógytornász szak.
5. A képzési idő félévekben: 3 félév
6. A mesterfokozat megszerzéséhez összegyűjtendő kreditek száma: 90 kredit
– a szak orientációja: kiegyensúlyozott (40–60 százalék)
– a diplomamunka készítéséhez rendelt kreditérték: 12 kredit
– intézményen kívüli összefüggő gyakorlati képzés minimális kreditértéke: 10 kredit
– a szabadon választható tantárgyakhoz rendelhető minimális kreditérték: 5 kredit
7. * A szakképzettség képzési területek egységes osztályozási rendszere szerinti tanulmányi területi besorolása: 726/0915
8. A mesterképzési szak képzési célja és a szakmai kompetenciák
A képzés célja fizioterapeuta szakemberek képzése, akik képesek a fizioterápiás tevékenység tudományos igényű mérésére, értékelésére, a nemzetközi irányelvek alapján hazai irányelvek és protokollok adaptálására, evidenciákon alapuló továbbfejlesztésére, a szakmai vezetésre; akik ismerik a hazai egészségügy működését, komplex intézményrendszerét és az egészségtudomány szerepét és fejlesztésének lehetőségét a társadalom életében. Képesek a legújabb szakterületi tudományos kutatások eredményeinek átültetésére a klinikai gyakorlatba, valamint a fizioterápiás módszerek és protokollok fejlesztésére. Képességeiket azon országban, intézményben alkalmazhatják a gyakorlatban is, ahol az érvényes jogszabályok, irányelvek, protokollok ezt lehetővé teszik. Felkészültek tanulmányaik doktori képzésben történő folytatására.
8.1. Az elsajátítandó szakmai kompetenciák
8.1.1. A fizioterapeuta
a) tudása
– Ismeri a gyógytorna és fizioterápia szakterület átfogó tárgykörének általános és specifikus jellemzőit, legfontosabb irányait és pontos kompetenciáit, határait, a fizioterápiának a rokon szakterületekhez való kapcsolódását, szakmai irányelveit.
– Ismeri a mozgás magas szintű, részletes terheléssel kapcsolatos élettani vonatkozásait, biofizikai és biomechanikai törvényszerűségeit.
– Ismeri a biofizika, a biomechanika, a keringés és légzés, valamint az idegélettan aktuális kutatási területeit, eredményeit és vizsgáló módszereit.
– Ismeri a releváns klinikumok kutatási módszereit és tudományos eredményeit.
– Ismeri a légzési-keringési és terheléses vizsgálatok laboratóriumi felszereléseit és lehetőségeit, a vizsgálatok nemzetközileg elfogadott módjait és módszereit, valamint azok biztonságos elvégzésének szabályait.
– Ismeri a képalkotó eljárások működésének fizikai hátterét, illetve a vizsgálatok diagnosztikai, differenciáldiagnosztikai jelentőségét, a hagyományos és a funkcionális képalkotó vizsgálatok nyújtotta lehetőségeket.
– Ismeri a tudományos kutatás módszereit, aktualitásait a mozgásszervi, neurológiai és a légzési-keringési fizioterápia területén.
– Ismeri a klinikai gyakorlatban alkalmazott gyógyszeres kezelés fő irányelveit, az alkalmazott gyógyszerek fizikai aktivitásra és terhelhetőségre gyakorolt hatásait.
– Ismeri a mozgásszervi, a légzési-keringési és a neurológiai rehabilitáció területén alkalmazott gyógyászati segédeszközöket.
– Ismeri a legkorszerűbb operatív beavatkozásokat, azok biomechanikai vonatkozásait és fizioterápiás konzekvenciáit.
– Ismeri a komplex fizioterápia különböző lehetőségeit, azok neurofiziológiai és mozgástani hátterét.
– Ismeri az idegélettani folyamatokat, a mozgáskoordináció és a propriocepció normális és kóros megnyilvánulását.
– Ismeri a fizioterápia és a kapcsolódó szakterületek információszerzési, ismeretközlési módszereit és annak magyar nyelvű és nemzetközi forrásait.
– Ismeri az egészségügyi igazgatási intézmények felépítését, az egyes szervek kompetenciáját, feladatait, az egészségügyi intézmények fenntartói, finanszírozói és munkáltatói oldalának jogi szempontú megközelítési lehetőségeit.
– Ismeri a szakmai vezetéshez szükséges szakjogi vonatkozásokat és minőségirányítási alapelveket, modelleket.
– Ismeri a tudományos tevékenységhez szükséges adatfeldolgozási, elemzési módszereket, statisztikai programokat és az adatfeldolgozáshoz használható informatikai hátteret.
– Ismeri az összefüggések szintjén az egészségtudományok kapcsolódási pontjait egyéb tudományterületekkel.
– Ismeri az egészség, betegség terminológiai rendszerét, azok esetleges módosulásait folyamatosan figyelemmel kíséri.
– Ismeri a neveléstudomány, szakdidaktika hivatására vonatkozó alkalmazási területeit.
b) képességei
– Képes a fizioterápiás vizsgálati módszerek birtokában, az orvosi dokumentáció ismerete alapján a funkcionális vizsgálat önálló elvégzésére, fizioterápiás diagnózis felállítására, a rövid és hosszú távú kezelési terv elkészítésére.
– Képes a vizsgálat során kapott adatok, eredmények elemzésére, az összefüggések felismerésére és folyamatos dokumentációjára, a vizsgálati és kezelési eredmények tudományos feldolgozására és publikálására hazai és nemzetközi szinten.
– Képes a szakmájához kapcsolódó kutatásokban részt venni, kutatásokat tervezni és vezetni.
– Képes a hazai és a nemzetközi kutatások széleskörű ismeretével, szakmai tapasztalatainak felhasználásával és tudományos gondolkodásmódjával a terápiás eljárások és protokollok továbbfejlesztésére a fizioterápia területén.
– Képes a tudományos bizonyítékokon alapuló (evidence based medicine) fizioterápiás tevékenységre.
– Képes az integrált mozgástani ismeretek felhasználására és gyakorlati alkalmazására.
– Képes a fizikai teljesítőképesség meghatározására, a terhelhetőséget és teljesítőképességet korlátozó fizikai, anatómiai, élettani, kórélettani tényezők felismerésére és elemzésére.
– Képes a fizioterápia tudományos problémáinak felismerésére, multidiszciplináris megközelítésére, megoldására.
– Képes új fizioterápiai ismeretek felkutatásában és gyakorlati hasznosításukban történő hatékony részvételre.
– Képes a tudományos evidenciákra épülő fizioterápiás módszerek kiválasztására és gyakorlati alkalmazására.
– Képes a fizioterápiás módszerek hatékonyságának tudományos alapon történő vizsgálatára.
– Képes részt venni klinikai vizsgálatok megszervezésében és lebonyolításában.
– Képes az egészségügyi intézményekben a központi gyógytornaszolgálatok, illetve az önálló fizioterápiás egységek szakmai vezetésére.
– Képes szakmai és tudományos szervezetekben a fizioterápia képviseletére.
– Képes az egészségügyi intézmény és a vállalkozás működtetésével kapcsolatos alapvető jogszabályok és minőségirányítási alapelvek alkalmazására.
– Képes fizioterápiás tevékenysége során szerzett vizsgálati eredmények tudományos igényű elemzésére, megfogalmazására és közlésére.
– Képes a kompetenciáján belüli elektrodiagnosztikai vizsgálatok elvégzésére, elemzésére és annak alapján az izomstimulációs kezelés indikálására.
– Képes elektro-, balneo-, hidroterápiás kezelések részletes tervezésére orvosi javaslat alapján.
– Képes rendeletben meghatározott gyógyászati segédeszközök javaslatára, felírására.
– Képes mozgásszervi problémák szűrésére.
– Képes előmozdítani az egészségnevelést, az egészségmegőrzést célzó nemzeti, regionális, helyi, lakóközösségi és nemzetközi programokat.
– Képes komplex módon és biztonsággal tájékozódni az egészségügyi és szociális területek, valamint a társadalombiztosítás intézményrendszerében.
– Képes felismerni az egyes jogsértő helyzeteket és megfogalmazni a helyes megoldásokat.
– Képes vezetői szinten követni és használni az egészségügyi intézményt és a fizioterápiás vállalkozást érintő alapvető jogszabályokat.
– Képes felelni az intézmény, vállalkozás működésének törvényességéért, a határozatok betartásáért, közreműködni feladatkörét érintően az intézmény irányításában, intézkedések előkészítésében, a végrehajtás határidőben történő megszervezésében.
– Képes az ismeretátadás, betegoktatás bipoláris és interaktív gyakorlására.
– Képes az egészségfejlesztő kommunikáció magas szintű alkalmazására.
– Képes fejlett problémaérzékenységgel, team munkában az egészségfejlesztéssel összefüggő eset- és helyzetelemzésekre.
– Képes prevenciós oktató jellegű projektek, egészségnevelő, ismeretterjesztő, fejlesztő edukációs programok, szakmai továbbképzések kidolgozására.
– Képes szakpedagógiára és egészségfejlesztésre fókuszáló kutatások tervezésére, megvalósítására.
c) attitűdje
– Fejlett pedagógiai és holisztikus szemléletmóddal, érzékenységgel és készségekkel rendelkezik a beteg-edukáció területén.
– Kongruens, példamutató és elkötelezett segítő szakmai attitűdjével alkalmas az értékteremtő, értékközvetítő tevékenységre.
– Magas szinten képviseli az értelmiségi lét konstruktív kritikai és önkritikai szemléletmódját, magatartásformáit.
– Törekszik az elfogulatlan és előítélet-mentes véleményformálásra.
– Kritikusan, de elfogulatlanul viszonyul a saját és mások szakmai tevékenységéhez, eredményeihez.
– Permanens tanulási-önfejlesztési igénnyel és nyitottsággal képviseli és gyakorolja az élethosszig tartó tanulást.
d) autonómiája és felelőssége
– Önállóan alkalmas a szakmájában felmerülő erkölcsi és jogi dilemmák végiggondolására, továbbá argumentálóan, felelősséggel alkalmas állásfoglalásra.
– Önállóan, felelősségteljesen végzi munkáját.
– Az egészségügyi csoport minden tagjával szoros együttműködésben eredményes csapatmunka végzésére alkalmas.
– Autonóm és kreatív módon vesz részt a szakmai innovációs kezdeményezésekben,
– Magas szintű vitakultúrával rendelkezve képviseli önálló véleményét a szakmai fórumokon.
– Példát mutatva gyakorolja tudatos felelősségvállaló magatartását, és a segítő hivatásokhoz méltó módon alkalmazza etikai szenzitivitását.
9. A mesterképzés jellemzői
9.1. A szakmai jellemzők
A szakképzettséghez vezető tudományágak, szakterületek, amelyekből a szak felépül:
– alapozó egészségtudományok 2–4 kredit;
– alkalmazott egészségtudományok 15–20 kredit;
– egészségügyi menedzsment 2–4 kredit;
– elméleti és klinikai orvostudományok 10–15 kredit;
– fizioterápia és mozgástudományok 30–35 kredit.
9.2. Idegennyelvi követelmény
A mesterfokozat megszerzéséhez egy élő idegen nyelvből államilag elismert középfokú (B2), komplex típusú nyelvvizsga vagy azzal egyenértékű érettségi bizonyítvány vagy oklevél szükséges.
9.3. A szakmai gyakorlat követelményei
A szakmai klinikai gyakorlat a képzés harmadik félévében egészségügyi intézményben mozgásszervi, légzési, keringési, neurológiai vagy egyéb klinikai területen, felügyelet mellett végzett önálló szakmai munkavégzés.
1. A mesterképzési szak megnevezése: fogorvos (Dentistry)
2. A mesterképzési szakon szerezhető végzettségi szint és a szakképzettség oklevélben szereplő megjelölése
– végzettségi szint: mester- (magister, master; rövidítve: MSc-) fokozat
– szakképzettség: okleveles fogorvos doktor
– a szakképzettség angol nyelvű megjelölése: Dentist (D.M.D. – doctor medicinae dentariae)
Az oklevél doktori címet tanúsít, rövidített jelölése: dr. med. dent.
3. Képzési terület: orvos- és egészségtudomány
4. A képzési idő félévekben: 10 félév
5. A mesterfokozat megszerzéséhez összegyűjtendő kreditek száma: 300 kredit
– a szak orientációja: gyakorlat-orientált (60–70 százalék)
– a diplomamunka készítéséhez rendelt kreditérték: 20 kredit
– szabadon választható tantárgyakhoz rendelhető minimális kreditérték: 15 kredit
6. * A szakképzettség képzési területek egységes osztályozási rendszere szerinti tanulmányi területi besorolása: 724/0911
7. A mesterképzési szak képzési célja és a szakmai kompetenciák
A képzés célja fogorvosok képzése, akik az elsajátított ismeretanyag és szakmai készségek birtokában megfelelő orvosi szemlélettel és magatartással rendelkeznek. Fogorvosi tevékenységet folytatnak az egészségügyi ellátásban, melynek során figyelembe veszik a betegek eltérő sajátosságait, emberi méltóságát és jogait, és ennek megfelelően döntenek, illetve cselekszenek. Megfelelő szakképzési program sikeres szakvizsgával dokumentált teljesítésével választott szakterületük tevékenységi körében önálló fogorvosi munkát is végeznek. Felkészültek tanulmányaik doktori képzésben történő folytatására.
7.1. Az elsajátítandó szakmai kompetenciák
7.1.1. A fogorvos
a) tudása
– Ismeri azokat az alapvető biológiai, orvosi, technikai és klinikai tudományos adatokat és elveket, amelyek alapján felismeri az egészséges és a beteg állapot közötti különbséget a fogorvosi klinikai gyakorlatban.
– Ismeri a fogorvostudomány területéhez tartozó megbetegedésekkel kapcsolatban a prevenció, a diagnosztika, a terápia és a rehabilitáció feladatait,
– Ismeri az egészség fogalmát és annak kritériumait.
– Ismeri a fontos és korszerű fogászati diagnosztikai eljárások és módszerek lényegét, azok várható információit, e vizsgálatok indikációit és kontraindikációit, kockázati tényezőit és az eredmények diagnosztikus értékét, szintetizálni tudja a kórtörténetből és a diagnosztikai eljárásokból kapott információkat.
– Ismeri a fog- és szájbetegségek, a gyakoribb általános betegségek szájban megnyilvánuló tüneteit.
– Ismeri a fog- és szájbetegségek, sérülések, valamint szájtünetekkel is járó általános betegségek etiopatogenezisét, korai diagnosztikáját, ezek gyógyításának lehetőségeit és módszereit.
– Ismeri a fogászati és szájsebészeti szűrővizsgálatok rendszerét, különös tekintettel az onkológiai célzatú megelőzésre.
– Ismeri a fontos és korszerű fogorvosi terápiás eljárások lényegét, ezen eljárások elméleti és gyakorlati alapjait, valamint e terápiás beavatkozások várható eredményeit, mellékhatásait.
– Ismeri a fogászatban alkalmazott anyagokat, ezek főbb jellemzőit, alkalmazásuk indikációit és kontraindikációit.
– Ismeri az orális rehabilitáció lehetőségeit és módszereit.
– Ismeri a kiemelt népegészségügyi ártalmak etiopatogenezisét, megoldását.
– Ismeri a sterilizálás, fertőtlenítés, aszepszis és a fogászati infekciókontroll elvét, gyakorlati alkalmazásának szükségességét és lehetőségeit.
– Ismeri a szájsebészeti műtétek, illetve az arc- és állcsont sebészeti műtétek indikációit, valamint kockázatait.
– Ismeri a fogászati ellátásban előforduló betegségek pszichológiai és szociológiai vonatkozásait.
– Ismeri a fogorvosi sürgősségi ellátás elméleti hátterét, módjait, lehetőségeit.
– Ismeri a fogorvosi rendelőben előforduló szisztémás sürgősségi állapotokat és azok megoldását, az ellátás megszervezésének módját.
– Ismeri a fogászatban használható gyógyszerek indikációit, mellékhatásait, adagolását, felírási módját.
– Ismeri az általános orvosi gyakorlatban alkalmazott gyógyszerek indikációit, mellékhatásait, adagolását, hatásait az orális állapotra, vagy a fogorvosi kezelésre.
– Ismeri az egyén és a társadalom egészségvédelmének alapjait- a gyakrabban előforduló munkaegészségügyi ártalmak okait, tüneteit, megelőzésüket, s ezek gyógyítását.
– Ismeri a függőség, a szenvedélybetegségek, a bántalmazás, a veszélyeztetés jeleit, és a megelőző intézkedések lehetőségét, az intézkedő hatóságok rendszerét.
– Ismeri a fogtechnikai munka elméleti alapjait, fázisait, értékelni tudja fogtechnikai laboratóriumban készült gyógyászati segédeszközök minőségét, megfelelőségét.
– Ismeri az ionizáló sugárzások hatását az élő szervezetre, az ezzel kapcsolatos biztonsági előírásokat, sugárvédelmi módszereket és a sugárterhelés csökkentésének lehetőségeit egyéni felelősség alapján.
– Ismeri az egészségügyi biztosítás rendszerét és az egészségügyi szolgáltató szervezeti felépítését, ezen belül a fogorvosi, fogászati ellátás rendszerét és finanszírozási rendelkezéseit, és a fogorvosi gyakorlathoz szükséges etikai és jogi ismereteket, az egészségügy gazdasági vonatkozásait.
– Ismeri a fogorvosi rendelő létrehozásának és működtetésének követelményeit, feltételeit, fenntartásának és működtetésének jogi, etikai és gazdasági vonatkozásait.
– Ismeri a csoportok irányításának alapvető módszereit (asszisztensnő, technikus, kolléga).
– Ismeri a problémamegoldás és a kritikus gondolkodás módszereit.
– Ismeri személyes korlátait vagy a rajta kívül álló, az ellátást korlátozó tényezőket, a beutalás szükségességét és rendszerét.
b) képességei
– Képes szakszerű anamnézis felvételére a vizsgált személytől és annak környezetétől.
– Képes annak megállapítására, hogy fogászati szempontból a vizsgált személy állapota megfelelő-e az egészség kritériumainak, feltárható-e az egészségére ártalmas magatartás és életmód, ha fellelhető kóros eltérés, melyek ezek fő jellemzői.
– Képes szakszerű kórleírás és dokumentáció vezetésére.
– Képes döntéshozatalra a fogorvosi beavatkozásról, továbbá a szakorvoshoz, fogszakorvoshoz történő utalásról vagy egyéb intézkedésről.
– Képes a sztomatológiai prevenció módszereinek alkalmazására az alapellátásban és a lakosság egészségnevelésében.
– Képes megfelelő együttműködés kialakítására szakmai teamekkel.
– Képes a fogtechnikai munkák ellenőrzésére és a kész fogművek elbírálására.
– Képes a fogorvos munkájához szükséges klinikai és műszeres vizsgáló módszerek alkalmazására, értékelésére, a vizsgálatok eredményeiből történő helyes következtetések levonására.
– Képes az azonnali fogorvosi beavatkozást igénylő betegségek felismerésére.
– Képes életmentő beavatkozások elvégzésére az orvosi elsősegélynyújtásban.
– Képes a fogászati ellátásban használatos berendezések és műszerek kezelésére, ismeri ezek baleset- és munkavédelmi szabályait.
– Képes a beteg szakszerű tájékoztatására.
– Képes a kariesz és annak következményes betegségei és a fog keményszövete egyéb hiányainak felismerésére, diagnosztizálására és kezelésére a fog morfológiájának és funkciójának helyreállítása érdekében minden életkorban.
– Képes a fogágy betegségeinek felismerésére, diagnosztizálására és konzervatív (nem műtéti) kezelésére.
– Képes a sérült vagy hiányos fogak, fogazat vagy teljesen fogatlan állcsontok kezelésére konzervatív (nem implantációs) fogpótlástani módszerekkel a fogazat és a rágókészülék formai, funkcionális és esztétikai helyreállítása érdekében minden életkorban.
– Képes értékelni a fogtechnikai laboratóriumban készült gyógyászati segédeszközök minőségét, megfelelőségét és azokat megfelelő módon átadni a betegnek.
– Képes felismerni a rágókészülék (fogazat, rágóizmok, állcsontok – maxillofaciális régió) fejlődési rendellenességeit, funkcionális hiányosságait és az ilyen beteget szakorvoshoz irányítani minden életkorban.
– Képes felismerni a gyermekkori rossz szokásokat, amelyek okkluzális anomáliákhoz vezetnek és a beteget szakorvoshoz irányítani.
– Képes egyszerű lágy- és keményszöveten elvégzett sebészi beavatkozásokra (egyszerű fog, gyökéreltávolítás, sutura), a közben esetleg fellépő szövődmények elhárítására.
– Képes felismerni a precancerosus állapotokat és a beteget szakorvoshoz irányítani bármilyen életkorban.
– Képes a fájdalom és a szorongás (nem gyógyszeres) csillapítására.
– Képes a szájüregben meglévő gócbetegségek és e betegségek másodlagos elváltozásai közötti összefüggések megállapítására.
c) attitűdje
– Környezet- és egészségtudatos magatartás jellemzi.
– Birtokában van az adott szakterület speciális, az adott szakmát művelők életmódjába illeszthető, a környezet- és egészségtudatosságot szolgáló tudásnak, és törekszik annak gyakorlatban történő megvalósítására.
– Képviseli az erőforrásokkal való gazdálkodás fontosságát, ebben tudatosan és felelősen cselekszik.
– Szakterülete legfontosabb kérdései kapcsán integrálja a nemzeti és európai értékekre támaszkodó szemléletmódot, és átlátja az Európán kívüli világgal való kapcsolat jelentőségét.
– Szakterülete legfontosabb problémái kapcsán átlátja és képviseli az azokat meghatározó aktív állampolgári, műveltségi elemeket. Magáévá teszi azt az elvet, hogy a folyamatos szakmai szocializáció és a személyes tanulás a közjó szolgálatában áll.
– A szakterület speciális etikai szabályainak és vonatkozó normarendszerének széleskörű ismeretében e szakmai etikai normákat vállalja, továbbadja és alkalmazza szakmai problémák megoldásban, a szakmai együttműködésben és a kommunikációban egyaránt.
– Vállalja a mindenkori szabályrendszer betartását és betartatását.
– A vizsgálatok és beavatkozások során az érvényes eljárási protokollokat követi, a beavatkozásokat holisztikus szemlélettel végzi.
– Segítő attitűd, a beteg méltóságának és autonómiájának tisztelete, partnerség, szociális és interkulturális érzékenység, valamint előítélet nélküli attitűd, kliens-, betegközpontúság, minőségelvűség és költségtudatosság iránti elkötelezettség jellemzi.
– A részvételi szándék és a személyes felelősség növelése érdekében támogatja a pácienseket és hozzátartozóikat, de tiszteli az egyének, csoportok egészséggel kapcsolatos elképzeléseit, céljait, értékeit, hiedelmeit és preferenciáit, elfogadó attitűddel alkalmazkodik a gondozott egyének, közösségek egészségfejlesztési szükségleteihez, az aktuális körülményekhez és helyzetekhez.
– Az ellátás során humánus és segítőkész magatartást tanúsít, az emberi élet védelmét középpontba állítva törekszik a korrekt szakmai magatartásra
– Nyitott az egészségügyi ellátórendszer folyamatszemlélete iránt.
– A fogorvosi szakma társadalmi szerepét, értékeit elfogadja és hitelesen közvetíti.
– Hatékony és egyenlő részvételű együttműködésre törekszik, pozitív hozzáállás, csapatmunkára való hajlandóság, kezdeményezőkészség, együttműködési készség, kompromisszumkeresés, rugalmasság, valamint mások iránti érdeklődés és tisztelet jellemzi, elkötelezett a státusz- és kompetenciabeli különbségek megfelelő módon való kezelésére és kompetenciahatárainak betartására valamint nyitott mások véleményének kritikus figyelembevételére.
– Fontosnak tartja a fogorvosi szakma elméletének és gyakorlatának fejlődését, elkötelezett az orális egészségügyi szolgáltatások, a fogorvosi ellátások színvonalának folyamatos fejlesztésében.
– Kritikus gondolkodás, rendszerezőképesség, döntéshozatali képesség, innovatív kreativitás jellemzi.
– Szakmai önfejlesztési igénnyel, önérzettel bír, folyamatosan törekszik arra, hogy személyiségében és hivatásában is fejlődjön.
– Fogékony a fogorvosi szakma tudományosan bizonyított tényanyagának mélyebb megismerésére, a szakterületével kapcsolatos új tudás befogadására, elkötelezett annak gyakorlati alkalmazására, motivált az új tudás és személyes tapasztalatainak szintetizálására, a tudás helyén való, körültekintő alkalmazása jellemzi.
– Nyitott a szakmájában általánosan elfogadott, jellemző paradigmák közvetítésére és átadására, fontosnak tartja, hogy munkatársai képzésében aktívan részt vegyen.
d) autonómiája és felelőssége
– Alkalmas arra, hogy önállóan, szakvizsgához, vagy licence-vizsgához nem kötött fogorvosi alapellátó tevékenységet folytasson, a megszerzett szakvizsga vagy licence-vizsga jogosítja fel, hogy az adott szakterületen is teljes önállósággal, teljes kompetenciával és felelősséggel dolgozhasson.
– Önállóan sürgősségi fogászati ellátást nyújt a szakma szabályai szerint.
– Hatékonyan és felelősséggel működik a fogászati ellátórendszerben.
– Felismeri az orvosi beavatkozást igénylő helyzeteket és a beteg vagy sérült egészségügyi ellátórendszerbe kerüléséhez szükséges lépéseket megteszi.
– A fogászati ellátás során preventív szemlélet szerint jár el.
– Az egészségfejlesztés iránt egyéni és lakossági szinten elkötelezett.
8. A mesterképzés jellemzői
8.1. Szakmai ismeretek jellemzők
A szakképzettséghez vezető tudományágak, szakterületek, amelyekből a szak felépül:
– alapozó és előkészítő klinikai ismeretek 125–159 kredit, amelyből alapozó ismeretek 80–100 kredit, előkészítő klinikai ismeretek 45–59 kredit:
– természettudományi alapismeretek (orvosi fizika, biofizika, biostatisztika, informatika, méréstechnikai ismeretek, orvosi kémia, biokémia, sejtbiológia, molekuláris biológia);
– orvostudományi alapismeretek (anatómia, szövet- és fejlődéstan, orvosi élettan, orvosi szaknyelv és terminológia, általános és orális patológia, általános és orális patofiziológia, általános és orális mikrobiológia, az immunológia alapjai, fogászati propedeutika, klinikai biokémia/klinikai laboratóriumi diagnosztika, orvosi képalkotó eljárások, általános és orális radiológia, orvosi elsősegélynyújtás, megelőző orvostan és népegészségtan, orvosi gyógyszertan);
– magatartástudományi alapismeretek (orvosi etika, orvosi pszichológia, orvosi kommunikáció, szociológia);
– klinikai szakmai ismeretek 115–131 kredit:
– klinikai ismeretek [a megbetegedések és terápiájuk komplex ismerete (orvosi genetika, belgyógyászat, sebészet, bőrgyógyászat, szemészet, fül-orr-gégegyógyászat, szájnyálkahártya-betegségek, gyermekgyógyászat, szülészet, nőgyógyászat, neurológia, pszichiátria, oxiológia), továbbá választható ismeretek] 25–31 kredit;
– fogászati klinikai ismeretek [preventív fogászat, oralis diagnosztika, megtartó fogászat (konzerváló fogászat, endodontia, parodontológia), szájsebészet (fogsebészet, arc- és állcsontsebészet), helyreállító fogászat (fogpótlástan), gyermekfogászat, fogszabályozás, továbbá választható ismeretek] 90–100 kredit.
A kötelezően választható ismeretek aránya a teljes képzésre vonatkozóan az összkredit legalább öt százaléka.
8.2. Idegennyelvi követelmény
A mesterfokozat megszerzéséhez angol vagy német nyelvből államilag elismert középfokú (B2), komplex típusú nyelvvizsga vagy ezzel egyenértékű érettségi bizonyítvány, vagy oklevél szükséges.
8.3. A szakmai gyakorlat követelményei
A szakmai gyakorlat magában foglalja az asszisztensi, a dentoalveoláris sebészeti és az általános fogorvosi gyakorlatot. Időtartama legalább 10 hét. A gyakorlat olyan fogorvosi ellátás nyújtó egészségügyi szolgáltatónál tölthető, amely a betegforgalmi adatok alapján alkalmas a képzésre és rendelkezik működési engedéllyel.
1. A mesterképzési szak megnevezése: gyógyszerész (Pharmacy)
2. A mesterképzési szakon szerezhető végzettségi szint és a szakképzettség oklevélben szereplő megjelölése
– végzettségi szint: mester- (magister, master; rövidítve: MSc-) fokozat
– szakképzettség: okleveles gyógyszerész
– a szakképzettség angol nyelvű megjelölése: Pharmacist (Pharm.D., doctor pharmaciae) Az oklevél doktori címet tanúsít, rövidített jelölése: dr. pharm.
3. Képzési terület: orvos- és egészségtudomány
4. A képzési idő félévekben: 10 félév
5. A mesterfokozat megszerzéséhez összegyűjtendő kreditek száma: 300 kredit
– a szak orientációja: kiegyensúlyozott (40–60 százalék)
– a diplomamunka készítéséhez rendelt kreditérték: 10 kredit
– intézményen kívüli összefüggő gyakorlati képzés minimális kreditértéke: 24 kredit
– a szabadon választható tantárgyakhoz rendelhető minimális kreditérték: 15
6. * A szakképzettség képzési területek egységes osztályozási rendszere szerinti tanulmányi területi besorolása: 727/0916
7. A mesterképzési szak képzési célja, az általános és a szakmai kompetenciák
A képzés célja gyógyszerészek képzése, akik a természettudományos és medicinális
megalapozottságú ismereteik, gyógyszerészi tudásuk, szemléletük és etikus magatartásuk alapján részt vesznek a közvetlen lakossági gyógyszerellátásban, fekvőbeteg- gyógyszerellátásban, gyógyszergyártásban, az egészségügyi ellátásban, a gyógyszer- nagykereskedelemben, az ipari gyógyszerészeti, egészségügyi hatósági munkákban, a gyógyszerkutatásban és -fejlesztésben, a gyógyszerésztudományi, biológiai, kémiai, medicinális orientációjú tudományos kutatásban, úgy, hogy ezen tevékenységük során messzemenően figyelembe veszik a hozzájuk fordulók sajátosságait, emberi méltóságát, jogait, majd ennek megfelelően döntenek és cselekszenek. Megfelelő szakképzési program szakvizsgával dokumentált teljesítése után, szakterületükön szakgyógyszerészi munkát végeznek. Felkészültek tanulmányaik doktori képzésben történő folytatására.
7.1. Az elsajátítandó szakmai kompetenciák
7.1.1. A gyógyszerész
a) tudása
– Széleskörű természettudományos ismeretekkel rendelkezik kémia, biológia, fizika, matematika tudományágakban.
– Ismeri a tudományos megalapozottságú, bizonyítékon alapuló terápia gyógyszereit és diagnosztikumait, a gyógynövények és növényi gyógyszerek tulajdonságait, élő szervezetre gyakorolt hatásait, kölcsönhatásaikat, alkalmazásukat, alkalmazásuk kockázatait, a gyógyászati segédeszközök alkalmazását.
– Ismeri a természetes és szintetikus eredetű kismolekulás, továbbá a félszintetikus, makromolekulás és bioszimiláris hatóanyagok, biológiai gyógyszerek kémiai, biológiai, farmakológiai és toxikológiai tulajdonságait.
– Ismeri a betegségek főbb tüneteit, gyógyszerterápiás lehetőségeit.
– Ismeri a magisztrális gyógyszerkészítés, valamint a kis-, közép- és nagyüzemi gyógyszergyártás elméletét és gyakorlatát.
– Ismeri a kémiai analitikai, fizikai-kémiai, biológiai és a mikrobiológiai gyógyszer-ellenőrzési módszerek elméletét és gyakorlatát.
– Ismeri a minőség-biztosítási módszerek elméletét és gyakorlatát.
– Ismeri a gyógyszerellátás vonatkozó jogszabályait és intézményrendszerét.
– Ismeri a gyógyszerek forgalomba hozatali eljárását.
– Ismeri a gyógyszergazdálkodás alapelveit, rendelkezik az alapvető vezetési, szervezési, közgazdasági és gyógyszer-nagykereskedelmi ismeretekkel.
– Ismeri a fekvőbeteg-gyógyszerészeti ellátás és a klinikai farmakológia elveit és gyakorlatát.
– Ismeri a prevenció és az egészséges életvitelre nevelés, a népegészségügy általános elveit és gyakorlatát.
– Ismeri a gyógyszerészi gondozás, a gyógyszer-információ, a betegségmegelőző és egészségügyi felvilágosító tevékenység gyakorlatát.
– Ismeri a gyógyszer- és betegbiztonság, valamint a farmakovigilancia alapjait.
– Ismeri a hagyományos és komplementer medicina körébe sorolt módszerek és eszközök főbb tulajdonságait, ezek tudományos értékelését.
– Ismeri az állatgyógyászati célú gyógyszereket és alkalmazásuk alapjait.
b) képességei
– Képes önálló gyógyszerészi munkára a lakossági és kórházi gyógyszerellátás, a gyógyszerkészítés, a gyógyszerellenőrzés és a gyógyszerismertetés feladatainak ellátására.
– Képes a járó- és fekvőbetegek gyógyszerrel, gyógyászati anyagokkal és gyógyászati segédeszközökkel való ellátására.
– Képes az ipari gyógyszerészet kémiai, gyógyszer-technológiai, biomedicinális laboratóriumaiban és üzemeiben, valamint kutatási, gazdálkodási és kereskedelmi egységeiben végzendő munkára.
– Képes a gyógyszer-kereskedelem minden szintjén – export, import, nagykereskedelem – a gyógyszerészeti szakmai követelmények megvalósulásának szavatolására.
– Képes a gyógyszerek minőségének a gyártástól a felhasználásig történő biztosítására.
– Képes ellenőrzött üzemi körülmények között gyártásra kerülő, és egyedi igényeket kielégítő, valamint személyre szóló gyógyszerkészítmények előállítására.
– Képes az egészségügyi és gyógyszerhatóságok országos és nemzetközi szerveiben végzendő tevékenységre.
– Képes egészségügyi szakszemélyzet részére a gyógyszerekkel kapcsolatos szakmai tájékoztatásra, gyógyszerismertetésre.
– Képes a racionális gyógyszergazdálkodás szervezésére.
– Képes betegek részére a gyógyszerekről és azok helyes használatáról szóló tanácsadásra.
– Képes a gyógyszerkutatásba, a gyógyszer-fejlesztésbe, illetve innovációba való bekapcsolódásra, felsőoktatási intézményekben kutatói és oktatói állások betöltésére.
– Képes a járó- és fekvőbeteg-ellátás során a gyógyítás folyamatában való közreműködésre, a gyógyszeres terápia eredményességének elősegítésére, a gyógyszerelési problémák megelőzésére, megoldására.
– Képes a betegség megelőzésének és az egészség megőrzésének a támogatására.
– Képes a közvetlen lakossági gyógyszerellátásban és a fekvőbeteg-gyógyszerellátásban való közreműködésre.
c) attitűdje
– Az életen át tartó tanulás jegyében folyamatosan képezi magát, és időről időre a kor szakmai-tudományos színvonalának megfelelő új ismeretanyagot sajátít el.
– Egészségügyi dolgozói feladatkörben türelemmel és együttérzéssel foglalkozik a betegekkel.
– Magas szintű szakmaisággal alakítja ki a jó gyógyszerész-beteg kapcsolatot.
– A magisztrális gyógyszerkészítésben és a személyre szabott gyógyszerelésben a lehető legrövidebb időn belül kielégíti a beteg igényeit, akit a gyógyszer mellett szükséges információkkal is ellát.
– Kórházi-klinikai munkakörben együttműködik az orvosokkal és az egészségügyi szakszemélyzet egyéb tagjaival.
– Ipari gyógyszerészi munkakörben is fontosnak tartja az egészségmegőrzés és -helyreállítás szempontjait.
– A biológiailag aktív vegyületek legfőbb ismerőjeként küzd a kábítószerek, doppingszerek és egyéb abúzus-szerek egészségkárosító alkalmazása ellen.
– Egészségügyi hatósági munkakörben a gyógyszerek megfelelő minőségének és biztonságos alkalmazásának érdekében munkálkodik, betartva a gyógyszerek engedélyezésére és ellenőrzésére vonatkozó jogszabályokat és szakmai útmutatókat.
– Kutatói munkakörben a mindenkori tudományetikai kódex és az emberi egészség szempontjainak figyelembevételével végzi a munkáját.
– Oktatói munkakörben hallgatóit, diákjait a legmodernebb gyógyszerészi, kémiai, biológiai, medicinális és egyéb szakmai-tudományos ismeretekre tanítja és etikus, humánus szemléletre neveli.
– Minden körülmények között a természet- és egészségtudományok értékeit védi, és ápolja.
– Gyógyszerészhez méltó magatartást tanúsít az élet minden területén.
– A köznapi és szakmai etikai normákat szem előtt tartja. Különös figyelmet fordít a gyógyszerészi esküben foglaltakra.
– Környezettudatos értelmiségiként óvja, védi mikro- és makrokörnyezetét.
– Valamennyi tevékenységében gyakorolja a hagyományos gyógyszerészi pontosságot.
d) autonómiája és felelőssége
– Autonóm, felelősségteljes szakemberként képes mérlegelni a gyógyszer-helyettesítési lehetőségeket.
– Nem vényköteles készítmények esetén szakszerű javaslatot tesz a beteg számára optimális készítményre.
– Tisztában van a gyógyszerek hatásaival és mellékhatásaival, melyekről gyógyszertári gyógyszerészi munkakörben a betegeket, kórházi, klinikai munkakörben szükség esetén az orvosokat és egyéb kollégákat felelősségteljesen és széles körűen tájékoztatja.
– A természet- és egészségtudományokban jártas szakemberként népegészségügyi, kábítószerügyi és környezetvédelmi kérdésekben véleményét megosztja a területileg illetékes egészségügyi hatóság és a település szakembereivel.
– Szakmai ismeretei alapján a gyógyszerágazat különböző területein és szintjein képes döntést hozni a gyógyszerbiztonság, az ellátásbiztonság, a megfelelő minőségű szolgáltatás és a költség-hatékonyság kérdéseiben.
– Tudományos kutatói munkakörben képes eldönteni, hogy melyek az alap- és alkalmazott kutatás perspektivikus, etikus, humánus irányai.
8. A mesterképzés jellemzői
8.1. Szakmai jellemzők
– természettudományi ismeretek [matematika, informatika, biostatisztika, általános kémia, szervetlen kémia, szerves kémia, analitikai (kvalitatív, kvantitatív) kémia, fizikai kémia, kolloidika] 65–90 kredit;
– orvosi-biológiai ismeretek (gyógyszerészi biológia, biofizika, biokémia, anatómia, élettan, kórélettan, mikrobiológia, immunológia, népegészségtan, gyógyszerészi növénytan, elsősegélynyújtás, latin nyelv) 50–85 kredit;
– szakspecifikus elméleti és gyakorlati ismeretek (gyógyszerészi kémia, gyógynövény- és drogismeret, gyógyszeranalízis, gyógyszertechnológia, gyógyszerészi biotechnológia, biofarmácia, gyógyszerhatástan, gyógyszerügyi szervezés, klinikai gyógyszerterápiás ismeretek, klinikai gyógyszerészet, gyógyszerészi etika, gyógyszerészi gondozás, továbbá választható ismeretek) 105–150 kredit.
8.2. Idegennyelvi követelmény
A mesterfokozat megszerzéséhez angol, német, francia, spanyol, olasz vagy orosz nyelvből vagy nemzeti, illetve etnikai kisebbségi nyelvből egy államilag elismert középfokú (B2), komplex típusú nyelvvizsga vagy ezzel egyenértékű érettségi bizonyítvány vagy oklevél szükséges.
8.3. A szakmai gyakorlat követelményei
A szakmai gyakorlat hat hónap záróvizsga előtti szakmai gyakorlat, amely akkreditált közforgalmú, illetve intézeti gyógyszertárban teljesítendő. Választható egy-egy hónap gyakorlat nyári szünetekben szakmailag releváns intézményben.
1. A mesterképzési szak megnevezése: klinikai laboratóriumi kutató (Clinical Laboratory Sciences)
2. A mesterképzési szakon szerezhető végzettségi szint és a szakképzettség oklevélben szereplő megjelölése
– végzettségi szint: mester- (magister, master; rövidítve: MSc-) fokozat
– szakképzettség: okleveles klinikai laboratóriumi kutató
– a szakképzettség angol nyelvű megjelölése: Clinical Laboratory Scientist
3. Képzési terület: orvos- és egészségtudomány
4. A mesterképzésbe történő belépésnél előzményként elfogadott szakok
4.1. Teljes kreditérték beszámításával vehetők figyelembe: az orvosi diagnosztikai analitikus alapképzési szak orvosi kutatólaboratóriumi analitika specializációja, az orvosi laboratóriumi és képalkotó diagnosztikai analitikus alapképzési szak orvosi kutatólaboratóriumi analitika specializációja, valamint a felsőoktatásról szóló 1993. évi LXXX. törvény szerinti orvosdiagnosztikai laboratóriumi analitikus főiskolai szintű szak.
4.2. A 9.4. pontban meghatározott kreditek teljesítésével vehetők figyelembe: az orvos- és egészségtudomány képzési területről az orvosi diagnosztikai analitika alapképzési szak orvosdiagnosztikai laboratóriumi analitikus specializációja, a természettudomány képzési területről a biológia; a kémia; a molekuláris bionika és a műszaki képzési területről a biomérnöki alapképzési szak.
5. A képzési idő félévekben: 3 félév
6. A mesterfokozat megszerzéséhez összegyűjtendő kreditek száma: 90 kredit
– a szak orientációja: kiegyensúlyozott (40–60 százalék)
– a diplomamunka készítéséhez rendelt kreditérték: 12 kredit
– intézményen kívüli összefüggő gyakorlati képzés minimális kreditértéke: 10 kredit
– a szabadon választható tantárgyakhoz rendelhető minimális kreditérték: 5 kredit
7. * A szakképzettség képzési területek egységes osztályozási rendszere szerinti tanulmányi területi besorolása: 725/0914
8. A mesterképzési szak képzési célja és a szakmai kompetenciák
A mesterképzési szak célja klinikai laboratóriumi kutató szakemberek képzése, akik ismerik a klinikai kutatómunka általános és speciális szabályait, követelményeit és a gyakorlatban aktívan tudják művelni a klinikai kutatásokat. Végezni, szervezni és kontrollálni tudják a gyógyszeres és egyéb terápiás eljárások, illetve a diagnosztikai módszerek klinikai kipróbálását és evaluálását. Olyan ismeretekkel és készségekkel rendelkeznek, melyek lehetővé teszik, hogy a gyógyszer és laboratóriumi diagnosztikum kutatás területén bekapcsolódjanak a fejlesztő, gyártás-előkészítő munkába, a gyártási technológiák kivitelezésébe. Felkészültek klinikai laboratóriumi munka irányítására. Képesek a tudomány új felismeréseinek befogadására és a folyamatos továbbképzésre. A képességeiket azon országban, intézményben alkalmazhatják a gyakorlatban is, ahol az irányadó jogszabályok, irányelvek, protokollok ezt lehetővé teszik. Felkészültek tanulmányaik doktori képzésben történő folytatására.
8.1. Az elsajátítandó szakmai kompetenciák
8.1.1. A klinikai laboratóriumi kutató
a) tudása
– Ismeri a laboratóriumi, az orvos- és egészségtudományi és a klinikai kutatások szakmai nyelvét.
– Legalább egy idegen nyelven tisztában van a laboratóriumi, az orvostudományi és a klinikai kutatások szakkifejezéseivel és birtokolja a szakmai vitához szükséges beszéd- és íráskészséget.
– Ismeri a klinikai kutatások általános és specifikus jellemzőit, legfontosabb irányait és kapcsolódásait az orvostudomány egyéb szakterületeihez.
– Ismeri a klinikai kutatások irányelveit, a kutatások típusait, a tudományos kérdés megfogalmazásával és a kutatási hipotézis alkotással kapcsolatos megfontolásokat, a kutatások megtervezésének szabályait.
– Ismeri az esettanulmányok elkészítésének módszertanát.
– Ismeri az obszervációs klinikai tanulmányok közlésével kapcsolatos irányelveket.
– Ismeri a klinikai kipróbálások szabályait, az intervenciós klinikai tanulmányok tervezésének és kivitelezésének sajátosságait, a GCP elveit.
– Tisztában van az új terápiás eljárásokkal kapcsolatos klinikai tanulmányok terminológiájával, a farmakológiában használatos fogalmakkal, a farmakognóziával, farmakovigilanciával, a nemkívánatos eseményekkel kapcsolatos teendőkkel, kötelezettségekkel.
– Ismeri a gyógyszer- és diagnosztikum fejlesztés lépéseit, főbb elveit és gyakorlati vonatkozásait.
– Mélyreható ismeretekkel rendelkezik a hematológiai, hemosztazeológiai, áramlási citometriai, reológiai, immunkémiai, immunológiai, elválasztástechnikai (kromatográfia, tömegspektrometria), enzim- és szubsztrát kémiai, mikrobiológiai, hisztokémiai, genetikai, genomikai és molekuláris biológiai, fehérjebiokémiai, proteomikai vizsgáló módszerekkel kapcsolatban, részletesen ismeri e módszerek elvi alapjait és felhasználási területeiket a diagnosztikában és klinikai kutatásokban.
– Ismeri a manuális módszerek kivitelezésének folyamatát és részletesen ismeri az automatizált módszerek kivitelezését, a laboratóriumi automaták működési elvét és felépítését. Ismeri az adott módszerek elméleti hátterét.
– Ismeri a vegyszer, reagens és fogyóanyag beszerzésének módjait és szabályait, a műszerek karbantartásával, javításával kapcsolatos előírásokat, valamint a laboratóriumi veszélyes hulladékokra vonatkozó előírásokat.
– Ismeri a klinikai vizsgálatok, laboratóriumi tevékenységek során felmerülő új protokollok, módszerek bevezetésének és evaluálásának szabályait.
– Ismeri a klinikai kutatásokkal kapcsolatos minőségirányítási elveket, minőségügyi követelményeket, a GLP (good laboratory practice) alapelveit.
– Ismeri a klinikai kutatómunkával és laboratóriumi tevékenységekkel kapcsolatos jegyzőkönyvvezetés szabályait.
– Részletes patobiokémiai ismerettel rendelkezik, ismeri a laboratóriumi vizsgálatok eredményei és a klinikai kórállapotok közötti összefüggéseket.
– Ismeri a szakterület terminológiáját.
– Ismeri az egészségkárosodások főbb etiológiai tényezőit, az egészségkárosító magatartás jellemzőit.
– Ismeri a primer és szekunder prevenció lehetőségeit.
– Részletesen ismeri a klinikai kutatásokkal, betegellátással kapcsolatos laboratóriumi minták típusait (pl. vér, szérum, plazma, vizelet, széklet, gyomornedv, epe, punkciós folyadékok, liquor, kenet, szövetminta, citológiai minta, stb.), a laboratóriumi vizsgálatok során alkalmazott mintavételi eszközöket, körülményeket, és a mintavételezés folyamatait, valamint a laboratóriumba történő mintaszállítás szabályait és a különböző klinikai minták kezelésének szabályait.
– Ismeri a klinikai minták kezelésére vonatkozó nemzetközi iránymutatások forrásait, tisztában van a klinikai minták adminisztrációjának szabályaival.
– Ismeri a biometria fogalomrendszerét és a biometriai, statisztikai számítások alapelveit.
– Ismeri az epidemiológiai kutatások módszertanát és tisztában van az egyes biostatisztikai eljárásokkal, azok alkalmazásainak feltételeivel, a biostatisztikai adatbázisok felépítésével, kialakításuk szabályaival, statisztikai programcsomagok működésével.
– Ismeri a meta-analízisek elkészítésének és értékelésének szabályait, módszereit.
– Ismeri a laboratóriumi, kórházi (betegellátással kapcsolatos) és klinikai kutatásokkal kapcsolatos informatikai rendszerek felépítését, működését és használatát, valamint az egészségügyi dokumentáció vezetésének és kezelésének alapvető szabályait.
– Tisztában van a laboratóriumi automaták és az informatikai rendszer közötti, az informatikai rendszereken keresztüli kommunikáció, a laboratóriumi informatikai rendszer és a kórházi informatikai rendszer közötti kommunikáció jellegzetességeivel.
– Ismeri az egészségügyi és szociális szolgáltatások szervezeti struktúráját, tervezését, fejlesztését, együttműködését.
– Tisztában van a laboratóriumi ellátás rendszerével.
– Rendelkezik a szakmája műveléséhez szükséges ismeretekkel az emberi erőforrás- gazdálkodás, klinikai laboratóriumi költségvetés-tervezés, kutatási projekt költségvetés- tervezés területein.
– Ismeri a bioetikai ajánlásokat és szabályokat, az embereken, illetve emberekből származó anyagokkal való tudományos kísérletekre és a humán genetikai vizsgálatokra vonatkozó jogszabályokat, tisztában van a klinikai kutatásokkal kapcsolatban felmerülő lehetséges etikai problémákkal, a veszélyeztetett betegcsoportokkal.
– Ismeri az orvostudományi, klinikai kutatások etikai engedélyeztetésének szabályait, az engedélyeztetési eljárást, valamint ismeri azokat a szervezeteket, amelyekhez etikai kérdésekben fordulhat.
– Ismeri a bizonyítékokon alapuló orvoslás elvét, szakmai érvrendszerét, a bizonyítékok szintjeit, a bizonyítékok alapjául szolgáló irodalom kritikus értékelésének módjait.
– Ismeri a kutatásmenedzsment elemeit, a tudományos munka tervezését, megszervezését, irányítását és lebonyolításának menetét, a tudományos publikációk kritikus elemzésének módszertanát, a publikációk készítésének szabályait, a kutatói karrierépítés elveit.
– Részletesen ismeri a tudományos támogatási rendszereket, a tudományos pályázatok elkészítésének elveit, lépéseit, a pályázatok típusait.
– Mélyreható ismeretekkel rendelkezik a tudományos adatbázisokkal kapcsolatban.
– Ismeri a szakterületére vonatkozó egészségvédelmi, munkavédelmi, balesetvédelmi és tűzrendészeti előírásokat.
b) képességei
– Megfelelően alkalmazza a laboratóriumi, az orvostudományi és a klinikai kutatások területén a munkájához szükséges szaknyelvet.
– Képes laboratóriumi, orvostudományi és klinikai kutatásokkal kapcsolatos szakszöveg idegen nyelven történő olvasására, értelmezésére és szakszöveg megfogalmazására.
– Képes a klinikai kutatásokkal kapcsolatos írásos szakmai anyag olvasására és kritikus értelmezésére, képes kísérleti eredmények értelmezésére, valamint klinikai kutatások tervezésére és kivitelezésére, a kivitelezés irányítására.
– Képes a szakmai problémák holisztikus, interdiszciplináris megközelítésére.
– Képes az eredmények alapján összefüggések felismerésére, megfogalmazására és értékelésére, ezek megfelelő dokumentálására és következtetések megfogalmazására, a klinikai kutatások során kapott eredmények elemzésére, prezentálására és közlésére.
– Képes önálló szakmai álláspont kialakítására.
– Képes klinikai kipróbálásokkal, intervenciós klinikai tanulmányokkal kapcsolatos protokollok értelmezésére, elkészítésükben való aktív közreműködésre, valamint tudományos összefoglalók, elemzések készítésére, előadására.
– Képes gyógyszer- és in vitro diagnosztikum fejlesztésében, gyártás-előkészítésében és a gyártási folyamatok menedzselésében való aktív, alkotó részvételre, valamint képes gyógyszerek és in vitro diagnosztikumok klinikai kipróbálásának megtervezésére és menedzselésére.
– Képes a klinikai diagnosztikai/kutató laboratóriumi vizsgálatok technikai és személyi feltételeinek megszervezésére.
– Képes a klinikai kérdés megválaszolására alkalmas módszer megválasztására, módszerek összehasonlítására.
– Képes az adott módszert adaptálni, betanítani a laboratórium munkatársai, kutatócsoport tagjai számára és ellenőrizni a vizsgálat helyes kivitelezését.
– Képes új módszerek kidolgozására, módszerfejlesztésre, új módszerek, eszközök, műszerek, módszertani eljárások adaptálására és alkotó továbbfejlesztésére.
– Átlátja a módszertani hibákat, az azok hátterében álló lehetséges tényezőket és képes stratégiai döntéseket hozni a hibák korrigálása érdekében.
– Szakmai ismeretei alapján képes a laboratóriumi vizsgálatok során keletkező problémák, patológiás eredmények azonosítására és a problémák megoldása érdekében adekvátan, alkotóan döntést hozni.
– Képes a vizsgálati anyag vételének megszervezésére, a higiéniás feltételek megteremtésére és az élő szervezetből származó minták mintavételi, mintakezelési szabályainak alkalmazására, valamint képes a laboratóriumi mintákat vizsgálatra előkészíteni, feltárni a preanalitikai hibákat.
– Képes adekvát kommunikációra az egészségügyi ellátásban résztvevő szakemberekkel/személyzettel a preanalitikai hibák feltárásával és elhárításával kapcsolatban.
– Képes tájékozódni a szakirodalomban adott vizsgálat szempontjából szükséges mintakezelési követelményekről, képes mintakezelési protokoll kidolgozására.
– Képes biometriai, illetve matematikai-statisztikai módszerek alkalmazására a szerzett adatok és információk értékeléséhez.
– Képes a matematikai törvények alkalmazására a klinikai laboratóriumi munkával kapcsolatban.
– Képes a klinikai kutatások és/vagy laboratóriumi vizsgálatok kapcsán felmerülő tudományos kérdések megválaszolására alkalmas statisztikai eljárás megválasztására és kivitelezésére.
– Képes eligazodni statisztikai adatbázisokban.
– Képes a statisztikai eljárások során kapott eredmények interpretálására, azokból következtetések levonására, valamint a hibás statisztikai eljáráson alapuló eredmények azonosítására.
– Képes meta-analízisek eredményeinek értékelésére, a közlési torzítás felismerésére.
– Képes valamely laboratóriumi, klinikai és klinikai kutatással kapcsolatos informatikai rendszerben való tájékozódásra, képes adatbevitelre és adatok kinyerésére, valamint egyéb laboratóriumi, klinikai és klinikai kutatással kapcsolatos informatikai rendszerek használatának gyors elsajátítására.
– Képes az egyes médiumok, funkciók, platformok új típusú, kollaboratív használatára, kreatív alkalmazására.
– Képes átlátni és megtervezni kisebb laboratórium, vagy laboratóriumi egység/részleg működésének egészét, az optimális működéshez szükséges feltételeket.
– Alkalmas az együttműködésre a klinikai laboratóriumi szolgáltatások tervezésében, fejlesztésében, az együttműködés szervezésében.
– Képes szakmai tudását a hatékony laboratóriumi működés érdekében felhasználni és tudását közvetíteni.
– Képes a klinikai kutatásokkal összefüggő etikai kérdések felvetésére, az etikai engedélyeztetési eljárás lefolytatására, a szakma gyakorlása közben felmerülő etikai és jogi problémák azonosítására és kezelésére, valamint a jogi és etikai szabályozásokban bekövetkező változások implementálására saját szakterületén belül.
– Képes az orvos- és egészségtudomány bizonyítékokra alapozott és a legkorszerűbb szakmai irányelveken nyugvó ismeretrendszereinek kritikus és részletes analízisére, irányelvek fejlesztésére.
– Képes tudományos munka tervezésére, megszervezésére, irányítására és lebonyolítására.
– Képes tudományos adatbázisokban alkotóan kereséseket folytatni, képes a szakirodalomban történő megfelelő tájékozódásra, annak értő és kritikai feldolgozására.
– Képes aktívan közreműködni tudományos publikáció valamint tudományos pályázatok elkészítésében.
– Képes a szakma tanulásához szükséges alaptudások, képességek, attitűdök hiányának elemző feltárására, korrekciós terveit adatokkal alátámasztva elkészíteni, ebben másokat is segíteni.
– Képes szakmai gyakorlatok, továbbképzések, tudományos konferenciák szervezésére, a szakmai gyakorlatban résztvevő mentorok munkájának koordinálására.
– Képes felismerni az elsősegélynyújtást igénylő helyzetet és elsősegélyt nyújtani.
– Képes felismerni a munkája során keletkező egészségkárosító eseményeket, a munkavédelmi, balesetvédelmi és tűzvédelmi szabályok megsértését.
c) attitűdje
– Nyitott a szakmai kommunikációra és konzultációra, igénye van a folyamatos önképzésre egyéni és csoportos formában.
– Törekszik a szakmai nyelv használatára.
– Szakmai identitástudatának birtokában együttműködik a kutatásban résztvevő vizsgálókkal, személyzettel és a kutatásban részt vevő vizsgálati alanyokkal.
– Sikeresen együttműködő kutatócsoportban való aktív részvételre törekszik.
– Szakmai érdeklődése elmélyült.
– Projektmenedzsment tudását és képességeit folyamatosan fejleszti.
– Tudatosan kötődik választott tudományterületéhez.
– Törekszik a módszerek folyamatos ellenőrzésére, tapasztalatok alapján történő módosítására, hatékonyabb metodikák felkutatására, kidolgozására.
– Fejleszti a problémamegoldó képességét.
– Nyitott az élethosszig tartó tanulásra, önképzésre.
– Nyitott az új módszertani eljárások, protokollok befogadására, a (kutatás/laboratóriumi) módszertani változásokra és változtatások bevezetésére, törekszik és fontosnak tartja az ismeretek szakszerű átadását, elkötelezett a GLP betartása iránt.
– Nyitott a klinikai laboratóriumi vizsgálatokkal kapcsolatos speciális információk befogadására, folyamatos továbbképzésekre.
– Törekszik a mintavételi és mintakezelési szabályok minél szélesebb körű ismeretére és a vonatkozó új irányelvek megismerésére.
– Nyitott a tudományos kérdések epidemiológiai, biostatisztikai megközelítései iránt.
– Törekszik e tudása folyamatos fejlesztésére, önképzésre alkalmas.
– Nyitott az egészségügyi informatikai rendszert, ill. dokumentációt érintő változásokra.
– Törekszik az informatikai rendszerek hiányosságainak feltárására és alkotóan vesz részt azok fejlesztési folyamataiban.
– Elkötelezett az e-szolgáltatások használata mellett.
– Jó szervezési képességekkel rendelkezik, költségszemléletű gondolkodás jellemzi.
– Törekszik és fontosnak tartja az ismeretek szakszerű átadását.
– Elfogadja a szakterületének megfelelő etikai és jogi szabályokat, törekszik azok betartására és betartatására, nyitott az etikai és jogi szabályozásokban bekövetkező változások követésére.
– Kritikusan, de elfogulatlanul viszonyul a saját és mások szakmai tevékenységéhez, eredményeihez.
– Nyitott a szakmai irányelvek befogadására, a bizonyítékokon alapuló orvoslás elveinek követésére.
– Nyitott a kutatásmenedzsment területét érintő változások követésére, integrálására.
– Szakterülete legfontosabb problémái kapcsán átlátja és szabatosan megfogalmazza az azokat meghatározó műveltségi vonatkozásokat; szakmájában az európaiság értékrendjét képviseli.
– Felelősséget érez az egyéni, társas, szervezeti és rendszer-tanulásért, ezek jelentőségét érti.
– Elkötelezett az emberi élet védelme iránt.
– Elkötelezett az egészségvédelmi, munkavédelmi, balesetvédelmi és tűzrendészeti előírások betartásában és betartatásában.
d) autonómiája és felelőssége
– A laboratóriumi, az orvostudományi és a klinikai kutatások szakmai nyelvét felelősséggel használja szóban és írásban, önállóan fejleszti szakmai szókincsét, önállóan kommunikál laboratóriumi, orvostudományi és klinikai kutatásokkal kapcsolatban, szóban és írásban.
– Önállóan készít klinikai kutatási protokollt, aktívan részt vesz a kutatói munkacsoport megszervezésében, a munkafolyamat kivitelezésének megszervezésében és a kivitelezés ellenőrzésében, klinikai kutatásokat kezdeményez.
– Egyéni és csoportmunkában egyaránt megállja a helyét és felelősséggel végzi munkáját, egyenrangú partner a szakmai kooperációkban.
– A kísérletek, vizsgálatok eredményeit önállóan dokumentálja, önállóan értékeli az eredményeket, önállóan tájékozódik a szakirodalomban.
– A felelősségére bízott módszereket önállóan kivitelezi, vagy a kivitelezést irányítja.
– Önállóan üzemeltet laboratóriumi műszereket, műszeregyütteseket, kutatólaboratóriumokat, egységeket, felügyeli a laboratórium, laboratóriumi egység (részleg) műszerparkját és a műszerek rendszeres karbantartását, betanítja a laboratórium, laboratóriumi egység dolgozóit az adott műszer kezelésére.
– Felelős a kutatólaboratórium működéshez szükséges reagensek, vegyszerek, fogyóanyagok rendelkezésre állásáért, irányítja és ellenőrzi a veszélyes hulladékok kezelését.
– Feltárja a hibás méréseken alapuló eredmények okait és intézkedéseket tesz a probléma megoldására.
– A módszereket folyamatosan önállóan fejleszti, új módszereket dolgoz ki, új laboratóriumi módszer, protokoll kiválasztását, bevezetését, evaluálását önállóan végzi.
– Meghatározza a módszer elvégzéséhez szükséges személyi és tárgyi feltételeket és gondoskodik azok rendelkezésre állásáról.
– Kidolgozza a módszerleírásokat, kivitelezési útmutatókat, részlegleírásokat, irányítja a módszerek belső minőségi ellenőrzését, felismeri és feltárja az eltérések okát és intézkedéseket tesz azok elhárítására.
– Feltárja a vizsgálatokhoz szükséges oldatok, reagensek, táptalajok- és oldatok minőségi problémáit és intézkedéseket tesz azok megoldására.
– Szervezi a külső minőségi kontrollméréseket és önállóan értékeli azok eredményeit.
– Betartatja a minőségügyi folyamatleírások előírásait és észleli az azoktól való eltéréseket, kezeli a módszerekkel és műszerekkel kapcsolatos minőségügyi dokumentumokat.
– Felismeri a diagnosztikai eljárások során keletkezett patológiás eredményeket, és a laboratóriumi diagnózis felállítása érdekében további tesztek kivitelezését rendeli el a meglévő laboratóriumi protokollok alapján.
– Értékeli és összeveti a kapott eredményeket a beteg klinikai állapota szempontjából és kommunikál az eredményekkel kapcsolatban a társszakmák képviselőivel.
– Kompetenciájának megfelelő szakterületen önállóan ad ki leletet.
– Önállóan szervezi a hatáskörébe tartozó laboratóriumi egység, laboratórium mintavételi munkáját, ellenőrzi annak megfelelő gyakorlatát és felelősséget vállal érte, önállóan intézkedik a mintavétellel, a mintavételi egységgel kapcsolatos problémák elhárításáról.
– Kidolgozza a hatáskörébe tartozó laboratóriumi egység mintakezelési szabályait, felelős azok betartatásáért és a felmerülő problémák feltárásáért.
– Irányítja és ellenőrzi az orvosi laboratóriumba érkező minták analízisre történő előkészítését, intézkedéseket tesz a preanalitikai hibák csökkentése és megoldása érdekében.
– Önállóan kommunikál a klinikai társszakmák felelős képviselőivel a preanalitikai tényezők vonatkozásaiban.
– Önállóan választja meg az adott klinikai kutatással, laboratóriumi mérésekkel kapcsolatos kérdések megválaszolására alkalmas statisztikai eljárást és végzi el a statisztikai elemzéseket, önállóan értékeli a statisztikai elemzések eredményeit, önállóan alkalmazza a matematikai ismereteit a laboratóriumi munka során.
– Ellenőrzi a felelősségére bízott munkatársak által készített statisztikai elemzéseket és irányítja az elemző munkát.
– Önállóan kezeli a felelősségére bízott laboratóriumi, betegellátással kapcsolatos és klinikai kutatásokkal kapcsolatos informatikai rendszereket.
– Jogosultsági szintjének megfelelően önállóan visz be és nyer ki adatokat az adott rendszerekből, az adott informatikai rendszer hibáit önállóan tárja fel és tesz javaslatot azok javítására vonatkozóan.
– A laboratóriumi automaták, berendezések szoftvereinek működését felhasználói szinten átlátja, és a vizsgálatok elvégzéséhez szükséges programot szükség esetén önállóan módosítja, vagy új programot ír.
– Kis diagnosztikai laboratórium, vagy diagnosztikai speciális részleg vezetését önállóan végzi.
– Irányítja és ellenőrzi a működéshez szükséges reagensek, vegyszerek, fogyóanyagok nyilvántartását és beszerzését.
– Felelősen végzi az optimális munkamenet és az ahhoz szükséges feltételek (erőforrás-menedzsment és technikai feltételek) kialakítását.
– Partneri szinten együttműködik az egészségügyi ellátórendszer (különösen társszakmák) tagjaival.
– Felelősséggel képviseli szakterülete etikai és jogi normáit, kezdeményezi és önállóan kivitelezi a klinikai kutatásokkal kapcsolatos etikai engedélyeztetési eljárásokat, felelősséget vállal az etikai előírások betartásáért adott kutatás során, azonosítja az etikai problémákat és intézkedéseket tesz a problémák elhárítása érdekében.
– Jelentős mértékű önállósággal rendelkezik átfogó és speciális szakmai kérdések kidolgozásában, szakmai nézetek képviseletében, indoklásában.
