– A bizonyítékokon alapuló orvoslás elveit felelősséggel ülteti át mindennapi gyakorlati tevékenységébe.

– Jelentős önállósággal bír a tudományos tevékenység szervezésében, kivitelezésében és irányításában, önállóan használja a tudományos adatbázisokat, aktívan közreműködik közlemények elkészítésében, pályázatok írásában.

– Folyamatosan fejleszti szaktudását önképzéssel és szakmai továbbképzéseken való részvétellel.

– Felelősséget vállal az emberi élet védelmére irányuló tevékenységéért.

– Felelősséggel alkalmazza az egészségvédelmi, munkavédelmi, balesetvédelmi és tűzrendészeti előírásokat.

– Fentiekkel kapcsolatos problémák esetén kidolgozza a lehetséges megoldásokat és intézkedéseket tesz az akut problémák elhárítására.

9. A mesterképzés jellemzői

9.1. Szakmai jellemzők

A szakképzettséghez vezető tudományágak, szakterületek, amelyekből a szak felépül

– alkalmazott egészségtudományok 10–15 kredit;

– egészségügyi menedzsment 2–4 kredit;

– elméleti és klinikai orvostudományok 10–15 kredit;

– egészségtudományi – kutatólaboratóriumi szakismeretek 30–40 kredit.

9.2. Idegennyelvi követelmény

A mesterfokozat megszerzéséhez egy élő idegen nyelvből államilag elismert középfokú (B2), komplex típusú nyelvvizsga vagy azzal egyenértékű érettségi bizonyítvány vagy oklevél szükséges.

9.3. A szakmai gyakorlat követelményei

A szakmai gyakorlat kutatólaboratóriumi, epidemiológiai szakmai gyakorlat.

9.4. A 4.2. pontban megadott oklevéllel rendelkezők esetén a mesterképzési képzési ciklusba való belépés minimális feltételei

A mesterképzésbe való belépéshez szükséges minimális kreditek száma legalább 40 kredit az alábbi területekről: orvosi biokémia, klinikai kémia, klinikai biokémia, molekuláris biológia, bioanalitika, mikrobiológia, molekuláris genetika, genetika, sejtbiológia, élettan, sejtélettan, általános farmakológia, gyógyszertudományok, neurobiológia, neuroanatómia, sejt és szövettenyésztés, állatkísérleti ismeretek, hisztokémia, kutatás menedzsment, hematológia és hemosztazeológia, reológia, áramlási citometria, mikroszkópos technikák, immunológia, toxikológia, tömegspektrometria, elválasztástechnika, mintavétel-mintakezelés, laboratóriumi minőségbiztosítás, biostatisztika ismeretekből.

A mesterképzésbe való felvétel feltétele, hogy a hallgató az alapképzési tanulmányai alapján legalább 20 kredittel rendelkezzen. A hiányzó krediteket a felsőoktatási intézmény tanulmányi és vizsgaszabályzatában meghatározottak szerint meg kell szerezni.

62. KOMPLEX REHABILITÁCIÓ MESTERKÉPZÉSI SZAK

1. A mesterképzési szak megnevezése: komplex rehabilitáció (Complex Rehabilitation)

2. A mesterképzési szakon szerezhető végzettségi szint és a szakképzettség oklevélben szereplő megjelölése

– végzettségi szint: mester- (magister, master; rövidítve: MSc-) fokozat

– szakképzettség: okleveles rehabilitációs szakember

– szakképzettség angol nyelvű megjelölése: Rehabilitationist

3. Képzési terület: orvos- és egészségtudomány

4. A mesterképzésbe történő belépésnél előzményként elfogadott szakok

4.1. Teljes kreditérték beszámításával vehetők figyelembe: az ápolás és betegellátás alapképzési szak ápoló és gyógytornász-fizioterapeuta szakirányai, az egészségügyi gondozás és prevenció alapképzési szak népegészségügyi ellenőr és védőnő szakirányai.

4.2. ^*  A 9.4. pontban meghatározott kreditek teljesítésével elsősorban számításba vehető: az orvos- és egészségtudomány képzési területről az egészségügyi szervező, az egészségügyi gondozás és prevenció dentálhigiénikus szakiránya, a pedagógusképzés képzési területről a gyógypedagógia, a konduktor, a sporttudomány képzési területről a sport- és rekreációszervezés, a rekreációszervezés és egészségfejlesztés, a társadalomtudomány képzési területről a szociális munka, a szociálpedagógia és a bölcsészettudomány képzési területről pszichológia alapképzési szak.

4.3. A 9.4. pontban meghatározott kreditek teljesítésével vehetők figyelembe továbbá: azok az alapképzési és mesterképzési szakok, illetve a felsőoktatásról szóló 1993. évi LXXX. törvény szerinti szakok, amelyeket a kredit megállapításának alapjául szolgáló ismeretek összevetése alapján a felsőoktatási intézmény kreditátviteli bizottsága elfogad.

5. A képzési idő félévekben: 4 félév

6. A mesterfokozat megszerzéséhez összegyűjtendő kreditek száma: 120 kredit

– a szak orientációja: kiegyensúlyozott (40–60 százalék)

– a diplomamunka készítéséhez rendelt kreditek száma: 12 kredit

– intézményen kívüli összefüggő gyakorlati képzés minimális kreditértéke: 10 kredit

– a szabadon választható tantárgyakhoz rendelhető kreditek minimális értéke: 6 kredit

7. ^*  A szakképzettség képzési területek egységes osztályozási rendszere szerinti tanulmányi területi besorolása: 726/0915

8. A mesterképzési szak képzési célja és a szakmai kompetenciák

A képzés célja rehabilitációs szakemberek képzése, akik képesek a komplex rehabilitáció minden színterén (egészségügyi, szociális, pedagógiai és foglalkoztatási rehabilitáció), multidiszciplináris team tagjaként és önállóan egyaránt, adekvát ellátási protokollok alkalmazásával konkrét – az egyén, illetve esetenként célzott közösségek társadalomba való mielőbbi be- vagy visszaillesztését szolgáló – rehabilitációs tevékenység tervezésére és megvalósítására, valamint a rehabilitációs tevékenység eredményességének mérésére, értékelésére, kommunikálására és javítására. Képességeiket azon országban, intézményben alkalmazhatják a gyakorlatban is, ahol az irányadó jogszabályok, irányelvek, protokollok ezt lehetővé teszik. Felkészültek tanulmányaik doktori képzésben történő folytatására.

8.1. Az elsajátítandó szakmai kompetenciák

8.1.1. A rehabilitációs szakember

a) tudása

– Ismeri a komplex rehabilitáció fogalmát, módszereit.

– Ismeri az alapképzettsége által biztosított kompetenciák hasznosítási lehetőségeit a komplex rehabilitáció rendszerében.

– Ismeri a rehabilitáció különböző területein a szakmai protokollokban nevesített teszteket és diagnosztikai eljárásokat.

– Ismeri a rehabilitáció területén alkalmazható aktuális kvantitatív és kvalitatív kutatási módszertant és módszereket.

– Ismeri a tudományos tevékenységhez szükséges adatfeldolgozási, elemzési módszereket, statisztikai programokat és az adatfeldolgozáshoz használható informatikai hátteret.

– Ismeri a rehabilitációs ellátásra vonatkozó alapvető etikai normákat.

– Ismeri a rehabilitációs ellátás és a rehabilitációs munkatársi hatáskör jogi szabályozásának rendszerét.

– Ismeri az egészségügyi igazgatási intézmények felépítését, az egyes szervek kompetenciáját, feladatait, az egészségügyi intézmények fenntartói, finanszírozói és munkáltatói oldalának jogi szempontú megközelítési lehetőségeit.

– Ismeri a szakmai vezetéshez szükséges szakjogi vonatkozásokat és minőségirányítási alapelveket, modelleket.

– Rendelkezik jogi igazgatási és vezetői ismeretekkel és készségekkel.

– Ismeri azokat a szervezeteket, amelyekhez etikai kérdésekben eligazításért fordulhat.

b) képességei

– Képes a rehabilitáció területén végzett ellátásban és kutatásban alapképzettségének megfelelő közreműködésre.

– Képes a legújabb tudományos kutatások eredményeinek átültetésére a klinikai gyakorlatba, valamint a rehabilitációs módszerek és protokollok fejlesztésére.

– Képes a rehabilitációs tevékenységek és folyamatok szakszerű tervezésére, monitorozására és értékelésére.

– Képes a rehabilitáció területén a szakmai ismeretek, illetve a szakirodalom kritikus értékelésére, felhasználására és bővítésére.

– Képes a szakmai és kutatási beszámoló készítésére, illetve azok prezentálására.

– Képes a rehabilitációs tevékenység kapcsán szakszerű kommunikációs tevékenység végzésére.

– Képes az egészségügyi intézményekben, a központi rehabilitációs osztályokon, illetve az önálló rehabilitációs egységekben szakmai vezetésére.

– Képes pályázatok készítésére a komplex rehabilitáció területén.

– Képes hatékonyan befolyásolni és a megvalósításban segíteni az egészségnevelést, az egészségmegőrzést, az egészségfejlesztést is célzó nemzeti, regionális, helyi, lakóközösségi és nemzetközi programokat.

– Képes a rehabilitáció területén önálló szakmai álláspont kialakítására.

– Képes szakmája összefoglaló és részletezett problémaköreinek megértésére és hiteles közvetítésére.

– Képes a szakma gyakorlása közben felmerülő jogi problémák és etikai konfliktusok kezelésére.

c) attitűdje

– Ismeri és vállalja azokat az átfogó és speciális viszonyokat, azt a szakmai identitást, amelyek a komplex rehabilitáció szakterületét elméletben és gyakorlatban jellemzik.

– Jó együttműködési készség, kutató, képző és klinikai munkát végző csoportok munkájába való beilleszkedés jellemzi.

– Multidiszciplináris szemléletmód jellemzi a problématerületek érzékelésében és kezelésében, valamint a szakmapolitikai kérdésekben.

– Nyitott az új jelenségek, új tudományos eredmények iránt.

– Igénye van a folyamatos önképzésre.

– Szakmai érdeklődése elmélyült, a szakmai-etikai normák tisztelete jellemzi.

d) autonómiája és felelőssége

– Jelentős mértékű önállósággal rendelkezik átfogó és speciális szakmai kérdések kidolgozásában, szakmai nézetek képviseletében, indoklásában.

– Képes önálló szakmai álláspont kialakítására és annak felelősségteljes prezentálására.

– Önállóan képes szakmai együttműködések kezdeményezésére, szakmai kooperációkban egyenrangú partner.

– Önállóan képes tudományos evidenciákra épülő fizioterápiás módszerek kiválasztására és a gyakorlati alkalmazására.

– Képes rehabilitációs szükségletek önálló felmérésének menedzselésére.

8.1.2. A sportrehabilitáció specializáción továbbá a rehabilitációs szakember

a) tudása

– Ismeri a sportsérülések fizikai és mentális következményeit.

– Ismeri a sportspecifikus sérülések megelőzésének legújabb módszereit és lehetőségeit.

– Ismeri a már kialakult sérülések orvosi ellátásának és funkcionális helyreállításának menetét.

– Megfelelő ismeretekkel rendelkezik arra vonatkozóan, hogy a sérülés következtében milyen mentális vagy életvezetési problémák merülhetnek fel, melyek kezelése a komplex rehabilitáció folyamatában meg kell, hogy valósuljon.

– Ismeri korábban felsőfokú szintű szakképzettségével megszerzett kompetenciák hasznosítási lehetőségeit a sportrehabilitáció folyamatában.

– Ismeri a sportrehabilitáció különböző területein a szakmai protokollokban megjelölt teszteket és diagnosztikai eljárásokat.

– Ismeri a szakterületen alkalmazható kvalitatív és kvantitatív kutatási módszertant és módszereket.

– Ismeri a sportrehabilitációs ellátásra vonatkozó alapvető etikai normákat.

b) képességei

– Képes a fizikai teljesítőképesség meghatározására, a terhelhetőséget és teljesítőképességet korlátozó fizikai, anatómiai, élettani, kórélettani tényezők felismerésére és elemzésére.

– Képes a tudományos, bizonyítékokon alapuló sportrehabilitációs tevékenységek végzésére.

– Képes sportrehabilitációs kutatások tervezésére és kivitelezésére.

– Képes a sportrehabiltációs módszerek hatékonyságának tudományos alapon történő vizsgálatára.

– Képes a sportsérülések komplex rehabilitációjának területén klinikai vizsgálatok megszervezésére, lebonyolítására a rehabilitáció hatékonyságának javítása érdekében.

– Képes a komplex rehabilitáció során a sportsérülések okozta mentális problémák detektálására és menedzselésére.

– Képes a bizonyítékokon alapuló, költséghatékony funkcionális helyreállítás folyamatát szervezni, a lehetőségekhez képest a rehabilitáció időtartamát lerövidíteni a beteg preferenciáinak szem előtt tartása mellett.

– Képes a sportsérülés pillanatától a teljes terhelhetőség helyreállításáig a komplex rehabilitációs program tervezésére, a rehabilitációba bevonható szakemberekkel való konzultációra és a funkcionális helyreállításhoz szükséges team munka szervezésére.

c) attitűdje

– Nyitott és elkötelezett az új jelenségek, új tudományos eredmények ismerete és alkalmazása iránt.

– Nagyfokú szakmai motiváció, valamint mások motiválásának képessége jellemzi.

– Szakmai érdeklődése elmélyült, a folyamatos önképzés igénye és megvalósítása jellemzi.

– Jó probléma felismerő, elemző és megoldó készség jellemzi.

– Tudományos információfeldolgozó képességgel rendelkezik.

– Rendszerszemléletű gondolkodásmód jellemzi.

– Multidiszciplináris szemléletmód jellemzi a problématerületek érzékelésében és kezelésében.

– Együttműködési készség jellemzi a kutató, a képző és a klinikai munkát végző csoportok munkájába való beilleszkedés során.

– A szakmai-etikai normák tisztelete jellemzi.

d) autonómiája és felelőssége

– Szakmai kooperációkban egyenrangú partner, képes önálló szakmai együttműködések kezdeményezésére.

– Képes önálló szakmai álláspont kialakítására és annak felelősségteljes prezentálására.

– Önállóság jellemzi a speciális szakmai kérdések megoldásában.

– Az evidenciákra épülő gyakorlat módszereinek kiválasztása és gyakorlati alkalmazása alapján építi fel munkáját.

– Képes a sportrehabilitációs -fizikai és mentális- szükségletek önálló felmérésének megvalósítására és menedzselésére.

– Önállóan szervezi a bizonyítékokon alapuló, költséghatékony funkcionális helyreállítás folyamatát.

9. A mesterképzés jellemzői

9.1. Szakmai jellemzők

A szakképzettséghez vezető tudományágak, szakterületek, amelyekből a szak felépül:

– alkalmazott egészségtudományok 30–35 kredit;

– egészségügyi menedzsment 2–4 kredit;

– elméleti és klinikai orvostudományok 5–10 kredit;

– egészségtudományi rehabilitációs szakismeretek 45–50 kredit.

9.2. Idegennyelvi követelmény

A mesterfokozat megszerzéséhez egy élő idegen nyelvből államilag elismert középfokú (B2), komplex típusú nyelvvizsga vagy azzal egyenértékű érettségi bizonyítvány vagy oklevél szükséges.

9.3. A szakmai gyakorlat követelményei

A szakmai gyakorlat a negyedik félévben végzett, átlagosan heti két napos gyakorlat. A szakmai gyakorlat színterei a felsőoktatási intézmény által elfogadott, rehabilitációs tevékenységet folytató szakmai intézmények, intézetek, osztályok.

9.4. A 4.2. és 4.3. pontban megadott oklevéllel rendelkezők esetén a mesterképzési képzési ciklusba való belépés minimális feltételei

A mesterképzésbe való belépéshez szükséges minimális kreditek száma 25 kredit fiziológia, pszichológia, kineziológia, pedagógia területeiről.

A mesterképzésbe való felvétel feltétele, hogy a hallgató az alapképzési tanulmányai alapján legalább 10 kredittel rendelkezzen. A hiányzó krediteket a felsőoktatási intézmény tanulmányi és vizsgaszabályzatában meghatározottak szerint meg kell szerezni.

63. NÉPEGÉSZSÉGÜGYI MESTERKÉPZÉSI SZAK

1. A mesterképzési szak megnevezése: népegészségügyi (Public Health)

2. A mesterképzési szakon szerezhető végzettségi szint és a szakképzettség oklevélben szereplő megjelölése

– végzettségi szint: mester- (magister, master; rövidítve: MSc-) fokozat

– szakképzettség: okleveles népegészségügyi szakember

– a szakképzettség angol nyelvű megjelölése: Expert in Public Health

– választható specializációk: népegészségügyi felügyelő, epidemiológia, környezet- és foglalkozás-egészségügyi, egészségfejlesztés

3. Képzési terület: orvos- és egészségtudomány

4. A mesterképzésbe történő belépésnél előzményként elfogadott szakok

4.1. Teljes kreditérték beszámításával vehetők figyelembe: az egészségügyi gondozás és prevenció alapképzési szak, a felsőoktatásról szóló 1993. évi LXXX. törvény szerinti főiskolai szintű közegészségügyi járványügyi felügyelő,

4.2. A 9.4. pontban meghatározott kreditek teljesítésével vehetők figyelembe továbbá: azok az alapképzési és mesterképzési szakok, illetve a felsőoktatásról szóló 1993. évi LXXX. törvény szerinti szakok, amelyeket a kredit megállapításának alapjául szolgáló ismeretek összevetése alapján a felsőoktatási intézmény kreditátviteli bizottsága elfogad.

5. A képzési idő félévekben: 3 félév

6. A mesterfokozat megszerzéséhez összegyűjtendő kreditek száma: 90 kredit

– a szak orientációja: kiegyensúlyozott (40–60 százalék)

– a diplomamunka készítéséhez rendelt kreditérték: 12 kredit

– intézményen kívüli összefüggő gyakorlati képzés minimális kreditértéke: 10 kredit

– a szabadon választható tantárgyakhoz rendelhető minimális kreditérték: 5 kredit

7. ^*  A szakképzettség képzési területek egységes osztályozási rendszere szerinti tanulmányi területi besorolása: 723/0913

8. A mesterképzési szak képzési célja és a szakmai kompetenciák

A képzés célja népegészségügyi szakemberek képzése, akik a népegészségügyi tevékenység tudományos alapját jelentő és az ahhoz kapcsolódó módszertani és gyakorlati ismeretek birtokában munkájukkal hozzájárulnak a lakosság egészségi állapotának javításához, a betegségek megelőzéséhez, a szakmai, az össztársadalmi és az ágazatközi együttműködés során. Képességeiket azon országban, intézményben alkalmazhatják a gyakorlatban is, ahol az érvényes jogszabályok, irányelvek, protokollok ezt lehetővé teszik. Felkészültek tanulmányaik doktori képzésben történő folytatására.

8.1. Az elsajátítandó szakmai kompetenciák

8.1.1. Az okleveles népegészségügyi szakember

a) tudása

– Ismeri az egészségi állapotot meghatározó egészségügyi és népegészségügyi tényezőket.

– Ismeri a népegészségügy tárgykörének átfogó és specifikus jellemzőit, legfontosabb irányait, kereteit és a kapcsolódó szakterületek szakmai irányelveit.

– Ismeri az epidemiológiai vizsgálatok elméleti hátterét, alapvető összefüggéseit és gyakorlati módszereit.

– Ismeri az egészség-gazdaságtan, a menedzsment és minőségbiztosítás szakmájához szükséges sajátosságait.

– Ismeri a biostatisztika népegészségügy területén leggyakrabban alkalmazott módszereit.

– Ismeri az egészségpolitika elméleti hátterét és gyakorlatát.

– Ismeri az egészség-gazdaságtan elméleti hátterét és gyakorlati jelentőségét.

– Ismeri a népegészségügyi projektek főbb elemeit, gyakorlati megvalósításuk elveit.

– Ismeri a bizonyítékon alapuló ellátás, a bizonyítékon alapuló népegészségügy elméleti ismérveit és gyakorlati jelentőségét.

– Ismeri az egészségügyi ellátással összefüggő fertőzések nemzetközi eredményeit.

– Ismeri az egészségügyi ellátással összefüggő fertőzések megelőzésére vonatkozó nemzetközi kutatási eredményeket.

b) képességei

– Képes a népegészségügy bizonyítékokra alapozott és korszerű szakmai irányelvein nyugvó ismeretrendszerének kritikus analízisére, irányelvek fejlesztésére.

– Képes a szakmai problémák holisztikus, interdiszciplináris megközelítésére.

– Képes tudományosan megalapozott tevékenységek tervezésére, szervezésére, irányítására és lebonyolítására.

– Alkalmas az egészségügyi szolgáltatások tervezésére, szervezésére, fejlesztésére.

– Képes a tudományosan megalapozott, szakmájában általánosan elfogadott paradigmák közvetítésére és átadására.

– Képes adekvát, a partnerhez igazított szakmai kommunikáció folytatására, szóban és írásban.

– Képes az egészségpolitikai tervezés és a népegészségügyi gyakorlat támogatása érdekében a népegészségügyi kutatások fejlesztésére, helyi és országos hatáskörű kutatások tervezésére és kivitelezésére.

– Képes az egészségkommunikáció és társadalmi mozgósítás, megfelelő kommunikációs formák és csatornák azonosítására, az egészség javítását szolgáló kommunikációs terv kidolgozására és megvalósítására helyi és országos szinten.

– Képes az egészségügyi ellátással összefüggő fertőzések megelőzése érdekében stratégia tervezésére, kidolgozására.

c) attitűdje

– Hitelesen képviseli a népegészségügyi tevékenység gyakorlásában alapelveknek (esélyegyenlőség, partnerség, szolidaritás) tekintett értékeket.

– Tevékenységének korlátait respektálva, de lehetőségeit teljes mértékben kihasználva tevékenykedik a lakosság, illetve a rábízott közösség egészségi állapotának javítása érdekében.

– A szakterületén hazai és nemzetközi szinten egyaránt jó szakmai kapcsolatok kiépítésére törekszik.

– Koncepcionális javaslataival és cselekvési terv kidolgozásával törekszik az egészségügyi és népegészségügyi ellátórendszer működésének javítására helyi és országos szinten.

– Megőrzi igényét ismereteinek és képességeinek folyamatos fejlesztésére.

– Kritikusan, de elfogulatlanul viszonyul saját és mások szakmai tevékenységéhez és eredményeihez.

– A magas szintű ellátás megvalósítása és a folyamatos fejlődés biztosítása érdekében nyitott az új eljárások, szakmai innovációk megismerésére.

– Fogékony az egészségtudomány tudományosan bizonyított eredményeinek megismerésére és alkalmazására.

– Nyitott a dokumentációs eljárásokban bekövetkező változások követésére, az új infokommunikációs eszközök, eljárások megismerésére és alkalmazására.

d) autonómiája és felelőssége

– Munkáját hatáskörét figyelembe véve önállóan végzi átfogó és speciális szakmai kérdések kidolgozását, szakmai nézetek képviseletét.

– Szaktudásával támogatja közvetlen és közvetett munkatársait, tudásuk és képességeik folytonos fejlesztésére ösztönözve és e törekvésükben támogatva őket.

– A népegészségügyi tevékenység etikai normáit követve tevékenykedik.

– Koncepcionális javaslatokat fogalmaz meg az egészséget támogató politikai döntésekre helyi és országos szinten.

– Partneri szinten együttműködik a népegészségügyi területhez kapcsolódó szakmai területek képviselőivel, az egészségügyi ellátórendszerrel.

– A népegészségügy területén alkalmazza a kritikus nézőpontokat, új látásmódokat, hatékony megoldásokat.

8.1.2. Népegészségügyi felügyelő specializáción továbbá a népegészségügyi szakember

a) tudása

– Ismeri a népegészségügyi felügyelet eszközeit.

– Ismeri a hazai és nemzetközi népegészségügyi intézmények működését.

– Ismeri az egészségügyi tulajdonformákat.

– Ismeri az egészségügyi rendszerek finanszírozásának szabályait.

– Ismeri az egészségtervek készítésének módszertanát.

b) képességei

– Képes a lakosság népegészségügyi szükségleteinek és igényeinek feltárására, azok rangsorolására és kezelésére.

– Képes a népegészségügyi hatósági feladatok ellátására vezetői és végrehajtói szinten.

– Képes a szervezetfejlesztésre, népegészségügyi programok, akciók tervezésére, szervezésére, irányítására és értékelésére.

– Képes egészségterv készítésére.

c) attitűdje

– Hitelesen képviseli a népegészségügyi tevékenység gyakorlásában alapelveknek (esélyegyenlőség, partnerség, szolidaritás) tekintett értékeket.

– Lehetőségeit teljes mértékben kihasználva tevékenykedik a lakosság, illetve a rábízott közösség egészségi állapotának javítása érdekében.

– Feladatait figyelmesen, pontosan, formailag és tartalmilag is igényesen, szakszerűen és jogszerűen hajtja végre.

– Munkáját eredményorientáltan, motiváltan végzi.

– Együttműködik egyéb, szervezeten belüli és kívüli személyekkel, szervezetekkel.

– Szervezeten belül és kívül is képes a megfelelő kommunikációra.

d) autonómiája és felelőssége

– Hatékonyan közreműködik a lakosság népegészségügyi szükségleteinek és igényeinek feltárásában, rangsorolásában.

– Alkalmas a népegészségügyi tevékenység hatósági felügyeletére irányítói szinten is.

– Vezetői tevékenységének és hatósági feladatainak végrehajtása során döntéseit a szakma szabályainak szigorú betartásával hozza.

– Szaktudásával támogatja közvetlen és közvetett munkatársait, tudásuk és képességeik folytonos fejlesztésére ösztönözve és e törekvésükben támogatva őket.

– A hatósági szervezetrendszer hierarchiájának megfelelően, a szolgálati út betartásával végzi tevékenységét.

8.1.3. Epidemiológia specializáción továbbá a népegészségügyi szakember

a) tudása

– Ismeri az adatkezelés módszertanát.

– Ismeri a különböző mintavételi eljárásokat.

– Ismeri a modern statisztikai módszereket.

– Ismeri az epidemiológiai vizsgálatok módszertanát.

– Ismeri a genetikai epidemiológiai vizsgálatok alapjait.

– Ismeri a klinikai döntéselemzés alapjait.

– Ismeri a klinikai epidemiológia módszertanát, eredményeinek értelmezését a népegészségügyi és klinikai gyakorlatban.

– Ismeri a táplálkozás-epidemiológia módszertanát.

b) képességei

– Képes a lakosság egészségi állapotának és az azt befolyásoló tényezőknek, valamint a betegségek megelőzési és kezelési lehetőségeinek biostatisztikai és epidemiológiai elemzésére, jellemzésére és monitorozására.

– Képes statisztikai programcsomagok alkalmazására adatkezelés és adatelemzés céljából.

– Képes statisztikai elemzések elvégzésére.

– Képes etiológiai, intervenciós, diagnosztikus és prognosztikus epidemiológiai kutatások megvalósítására.

– Képes döntéselemzési problémák megoldására.

– Képes mintavételi eljárások elvégzésére.

c) attitűdje

– Munkáját hivatástudat, felelősség hatja át.

– Munkájának eredményeit a szakmai körök számára hatékonyan kommunikálja.

– A felelősségi körébe tartozó tevékenységek során minden esetben etikusan és az adatvédelmi szabályok betartásával jár el.

– Folyamatos önképzéssel fejleszti tudását.

d) autonómiája és felelőssége

– Önállóan végzi klinikai, epidemiológiai vizsgálatok tárgykörébe tartozó kutatások szervezését, tervezését.

– A kutatási tevékenysége során hatékonyan együttműködik a team tagjaival, kapcsolódó szervezetekkel.

– Kezdeményez, személyes felelősséget vállal és gyakorol az általa elvégzett kutatásokért és tevékenységekért.

8.1.4. Egészségfejlesztés specializáción továbbá a népegészségügyi szakember

a) tudása

– Ismeri a hátrányos helyzetű és kisebbségi csoportok népegészségügyi problémáit, azok kezelési lehetőségeit.

– Ismeri az egészségmodellek, a társas tanulás modelljeit, motiváció-elméleteit.

– Ismeri a magyarországi nemzeti és etnikai kisebbségek, különösen a cigány nemzetiség kultúráját, egészség magatartását és egészségi állapotát.

– Birtokában van kommunikáció és személyiségfejlesztési ismereteknek.

– Ismeri az egészségfejlesztési módszerek alkalmazásának lehetőségeit egyéni és közösségi szinten.

– Ismeri az egészségfejlesztési projektek tervezésének, lebonyolításának és értékelésének módszertanát.

– Ismeri az egészségpszichológia legfontosabb kutatási irányait, módszereit az egészség megőrzésével, betegségek megelőzésével kapcsolatban.

b) képességei

– Képes a népegészségügyi szükségletek kielégítését célzó egészségfejlesztési és betegségmegelőzési programok tervezésére, szervezésére, lebonyolítására és értékelésére.

– Képes a célcsoportok egészségi, kulturális és társadalmi-gazdasági szempontú jellemzésére.

– Képes a kapcsolatépítésre egyénekkel, csoportokkal és intézményekkel.

– Képes egészségfejlesztési programok tervezésére, lebonyolítására és értékelésére.

– Képes egészségtervek készítésére.

c) attitűdje

– Munkáját hivatástudat, felelősség hatja át.

– Nyitott a folyamatos önreflexióra és önismeret-fejlesztésre.

– Társadalmi érzékenységgel, közösségi felelősségérzettel és feladatvállalással rendelkezik.

– A felelősségi körébe tartozó tevékenységek során minden esetben etikusan és az adatvédelmi szabályok betartásával jár el.

– Folyamatos önképzéssel fejleszti tudását.

– Szociális és interkulturális érzékenység, előítélet nélküli attitűd jellemzi.

– Önmaga is elkötelezett az egészség védelme, az egészségtudatos magatartás kialakítása iránt.

– Fogékony az egészség megőrzésével kapcsolatos új ismeretek befogadására.

d) autonómiája és felelőssége

– Munkáját hivatásszerűen, az etikai normák betartásával, autonóm módon végzi.

– Felelősséggel használja a munkája során alkalmazható eljárásokat és módszereket, gondozási, egészségfejlesztési és prevenciós modelleket.

– Felelősséget vállal az ellátott egyének, közösségek egészségi állapotának, egészségmagatartásának javításáért.

– Felelősséggel végzi az eltérő szocializációs hátterű gondozottak ellátását.

– Együttműködik más szakmaterületek képviselőivel.

– Szakmai ismereteit tudományosan megbízható forrásból szerzi, tudományos bizonyítékon alapuló tevékenységet végez.

8.1.5. Környezet- és foglalkozás-egészségügyi specializáción továbbá a népegészségügyi szakember

a) tudása

– Ismeri az ökológia rendszerek felépítését, működésének alapelveit.

– Ismeri a környezeti tényezők egészségre gyakorolt hatásait és azok vizsgáló módszereit.

– Ismeri a környezetvédelem alapjait.

– Ismeri a környezeti kockázatbecslés, -elemzés és -kommunikáció módszertanát.

– Ismeri a környezeti hatástanulmány elemeit és módszertanát.

– Ismeri a toxikológia elméleti és gyakorlati vonatkozásait.

– Ismeri a foglalkozás-egészségtan elméletét és gyakorlatát.

– Ismeri a kormányzati és nem kormányzati szereplőket az egészségügyben és népegészségügyben.

– Ismeri az ionizáló és nem ionizáló sugárzások biológiai hatásait, a sugárvédelem alapfogalmait, a sugáregészségügy hazai rendszerét.

– Ismeri a munka- és foglalkozás-egészségtan fogalmait, rendszerét, működését és tartalmi elemeit.

b) képességei

– Képes a külső, belső, valamint munkahelyi környezet állapota és az egészségi állapot közötti összefüggések feltárására, elemzésére és jellemzésére.

– Képes az egészséget károsító környezeti tényezők azonosítására, ezek hatásainak csökkentésére, kiküszöbölésére.

– Képes környezeti monitorozás elvégzésére.

– Képes kémiai biztonsági felügyelet ellátására.

– Képes sugár-egészségügyi felügyelet ellátására.

– Képes környezeti kockázatbecslés és -elemzés elkészítésére.

– Képes munkabiztonsági, munkahigiénés és foglalkozás-egészségügyi tevékenység ellátására.

c) attitűdje

– Tevékenységének korlátait respektálva, de lehetőségeit teljes mértékben kihasználva tevékenykedik a munkahelyi és természeti környezet okozta károsodások megelőzésében.

– Feladatait figyelmesen, pontosan, formailag és tartalmilag is igényesen, szakszerűen és jogszerűen hajtja végre.

– Az új helyzetekre, kihívásokra gyorsan, adekvátan reagál.

– Munkáját eredményorientáltan, motiváltan végzi.

– Lojális az intézményesült szervezetrendszerhez.

– Tevékenysége során együttműködik a környezetvédelemmel, környezet-egészségüggyel valamint a munkahigiénével kapcsolatos egyéb szervezetekkel.

d) autonómiája és felelőssége

– Munkáját hivatásszerűen, az etikai normák betartásával, autonóm módon végzi.

– Felelősséggel használja a munkája során alkalmazható eljárásokat és módszereket.

– Önálló, döntéseiben felelősségteljes, az egészségügyi normákat betartja.

– A környezetre hatással lévő beruházások során – a tervezés, kivitelezés, ellenőrzés – aktívan közreműködik, a környezeti aspektusokat figyelembe véve.

– Együttműködik más szakmaterületek képviselőivel.

– Szakmai ismereteit tudományosan megbízható forrásból szerzi, tudományos bizonyítékon alapuló tevékenységet végez.

– A foglalkozás-egészségügyi tevékenységben közreműködik.

– Munkabiztonsággal, munkavédelemmel kapcsolatos tervezés, kivitelezés, ellenőrzés tevékenységében közreműködik.

9. A mesterképzés jellemzői

9.1. Szakmai jellemzők

9.1.1. A szakképzettséghez vezető tudományágak, szakterületek, amelyekből a szak felépül:

– alkalmazott egészségtudományok 10–15 kredit;

– egészségügyi menedzsment 2–4 kredit;

– népegészségügyi szakismeretek 8–10 kredit;

– társadalomtudományok 2–4 kredit.

9.1.2. A specializációk szakterületei és azok kreditaránya

A specializációk kreditaránya a képzés egészén belül legalább 30 kredit:

a) egészségfejlesztés specializáció

– bölcsészettudományok 5–10 kredit,

– egészségtudományi – egészségfejlesztési szakismeretek 25–30 kredit;

b) epidemiológia specializáció

– alkalmazott egészségtudományok 10–15 kredit,

– egészségtudományi – epidemiológiai szakismeretek 20–25 kredit;

c) környezet- és foglalkozás-egészségügyi specializáció

– elméleti és klinikai orvostudományok 10–15 kredit;

– egészségtudományi – környezet- és foglalkozás egészségügyi szakismeretek 20–25 kredit;

d) népegészségügyi felügyelet specializáció

– alkalmazott egészségtudományok 15–20 kredit,

– egészségtudományi – népegészségügyi felügyeleti szakismeretek 15–20 kredit.

9.2. Idegennyelvi követelmény

A mesterfokozat megszerzéséhez egy élő idegen nyelvből államilag elismert középfokú (B2), komplex típusú nyelvvizsga vagy azzal egyenértékű érettségi bizonyítvány vagy oklevél szükséges.

9.3. A szakmai gyakorlat követelményei

A szakmai gyakorlat a specializációhoz kapcsolódó munkaterületen, intézményben megszervezett négy hét időtartamú gyakorlat, amelyet a képzés tanterve határoz meg.

9.4. A 4.2. pontban megadott oklevéllel rendelkezők esetén a mesterképzési képzési ciklusba való belépés minimális feltételei:

A mesterképzésbe való belépéshez az alapképzési tanulmányok alapján 30 kredit szükséges az alábbi területekről: biostatisztika és az epidemiológia alapjai, népegészségügyi medicina, környezet-egészségügyi, munka-, foglalkozás- és táplálkozás-egészségügyi alapismeretek, egészségfejlesztési alapismeretek, számítástechnika és egészségügyi informatika, egészségügyi államigazgatás.

A népegészségügyi felügyelő specializáció választásának feltétele a népegészségügyi ellenőr alapképzési szakon szerzett szakképzettség vagy a korábbi közegészségügyi-járványügyi felügyelő szakképzettség.

64. RADIOGRÁFIA MESTERKÉPZÉSI SZAK

1. A mesterképzési szak megnevezése: radiográfia (Radiography)

2. A mesterképzési szakon szerezhető végzettségi szint és a szakképzettség oklevélben szereplő megjelölése

– végzettségi szint: mester- (magister, master; rövidítve: MSc-) fokozat

– szakképzettség: okleveles radiográfus

– a szakképzettség angol nyelvű megjelölése: Radiographer

– választható specializációk: diagnosztikai radiográfia, nukleáris medicina, sugárterápia

3. Képzési terület: orvos és egészségtudomány

4. A mesterképzésbe történő belépésnél előzményként elfogadott szakok

4.1. Teljes kreditérték beszámításával vehető figyelembe: az orvosi diagnosztikai analitikus alapképzési szak radiográfia specializációja

4.2. A 9.4. pontban meghatározott kreditek teljesítésével vehető figyelembe továbbá: az orvosi diagnosztikai analitikus alapképzési szak további specializációi.

5. A képzési idő félévekben: 3 félév

6. A mesterfokozat megszerzéséhez összegyűjtendő kreditek száma: 90 kredit

– a szak orientációja: kiegyensúlyozott (40–60 százalék)

– a diplomamunka készítéséhez rendelt kreditérték: 12 kredit

– intézményen kívüli összefüggő gyakorlati képzés minimális kreditértéke: 10 kredit

– a szabadon választható tantárgyakhoz rendelhető minimális kreditérték: 5 kredit

7. ^*  A szakképzettség képzési területek egységes osztályozási rendszere szerinti tanulmányi területi besorolása: 725/0914

8. A mesterképzési szak képzési célja és a szakmai kompetenciák

A képzés célja radiográfusok képzése, akik a képalkotó diagnosztika, a nukleáris medicina (izotópdiagnosztika és radioizotóp terápia) és a sugárterápia területein képesek a szakterület speciális követelményeinek megfelelni. Ismerik és alkalmazni tudják az egyes modalitások speciális módszereit és képesek a legújabb fejlesztések, vizsgálati és terápiás eljárások elméleti elsajátítására és azok bevezetésére, alkalmazására orvosi felügyelettel, vagy anélkül, utasítással. Ismerik az ionizáló sugárzás biológiai hatásait, tudatosan alkalmazni tudják a dolgozók és a betegek sugárdózisát csökkentő módszereket. Megfelelő szintű ismeretek birtokában alkalmasak a beteggel kapcsolatos kisebb beavatkozások végzésére. Képességeiket azon országban, intézményben alkalmazhatják a gyakorlatban is, ahol az irányadó jogszabályok, irányelvek, protokollok ezt lehetővé teszik. Felkészültek tanulmányaik doktori képzésben történő folytatására.

8.1. Az elsajátítandó általános szakmai kompetenciák

8.1.1. A radiográfus

a) tudása

– Ismeri az egészséges emberi szervezet működésének alapjait.

– Ismeri a gyakoribb betegségek kialakulásának mechanizmusait, biológia, élettani hátterét.

– Ismeri a jellemző etiológiai, epidemiológiai adatokat, az ezekkel kapcsolatos statisztikai adatokat.

– Ismeri a gyakoribb (klinikai, diagnosztikai) kivizsgálási eljárásokat.

– Ismeri a diagnosztikai adminisztrációs rendszerek felépítését.

– Ismeri a keresztmetszeti képi információk kezelésének elveit (DICOM rendszerek, képformátumok).

– Ismeri a sugárbiológia sugárfizikai és sugárkémiai alapjait.

– Ismeri az ionizáló sugárzás és a közeg, továbbá az élő anyag kölcsönhatásának jellemzőit.

– Ismeri az ionizáló sugárzás hatására kialakuló daganatok epidemiológiáját.

– Ismeri a sugárvédelemben használatos dózisfogalmakat.

– Ismeri az ionizáló és nem-ionizáló sugárzásokra vonatkozó aktuális, alapvető sugárvédelmi jogszabályokat, hazai és nemzetközi ajánlásokat és azok alkalmazását; a sugárveszélyes tevékenységek végzésének személyi, szervezeti és tárgyi feltételeit.

– Ismeri az egészségügyben (diagnosztika, terápia, kutatás) használatos sugárforrásokat és az ezekkel kapcsolatos sugárvédelmi irányelveket, megoldásokat.

– Ismeri az egészségügy személyi sugárterhelés-ellenőrzésének módjait, a személyzet, páciensek sugárvédelmének követelményrendszerét.

– Ismeri a képalkotó diagnosztika különböző modalitásait, valamint a külső, zárt és nyílt sugárforrásokkal végzett terápia egészségtudományi szakterületeinek általános és specifikus jellemzőit, legfontosabb irányait és határait, a rokon szakterületekhez való kapcsolódását, tisztában van a szakmai irányelvekkel.

– Ismeri a terület sajátos kutatási (ismeretszerzési és problémamegoldási) módszereit, absztrakciós technikáit, az elvi kérdések gyakorlati vonatkozásainak kidolgozási módjait.

– Ismeri szakmája összefüggéseinek részleteit, elméleteit és az ezeket felépítő paradigmákat.

– Ismeri szakterületének főbb tudományos elméleteit és az ezeket felépítő problémákat.

– Ismeri a diagnosztikai és terápiás képalkotás elméletét és gyakorlatát.

– Ismeri az ionizáló sugárzások különböző fajtáinak fizikai tulajdonságait, biológiai hatásait, valamint a hatások csökkentésére szolgáló módszereket.

– Ismeri a munkabiztonsági és munkavédelmi szabályokat.

– Részletekbe menően ismeri a korszerű számítástechnika általános, és az orvosi képfeldolgozás speciális módszereit, valamint az infokommunikációs technológiákat.

– Ismeri az egészségügyi és szociális szolgáltatások szervezeti struktúráját, tervezését, fejlesztését, együttműködését.

– Ismeri az ágazati oktatás rendszerét, elméleteit, gyakorlatát, szervezési formáit.

– Ismeri a vezetési és szervezetelméleti ismereteket; a menedzsment alapjait és technikáit.

– Ismeri a szakmai kommunikáció sajátosságait.

– Ismeri a kutatásmenedzsment sajátosságait.

– Ismeri a radiológia, a nukleáris medicina és a sugárterápia terén a jellemző innovatív kutatási, fejlesztési módszereket.

– Ismeri az orvosi titoktartás szabályait.

b) képességei

– Képes a betegek fogadására, felvilágosítására, megfelelő tájékoztatására.

– Képes komplex adatfelvitelre, betegadminisztrációra.

– Képes komplex adatfelvitelre, adatkezelésre a képi információs rendszerekben.

– Képes elkészíteni, konvertálni, továbbítani a képi anyagokat.

– Képes a különböző modalitások térbeli regisztrációjának és képi fúziójának elvégzésére.

– Képes felismerni a diagnosztikai munkavégzés során az ő és kollégái munkavégzéséből, vagy a beteg viselkedéséből adódóan esetlegesen előforduló veszélyhelyzeteket és azok elhárításához a megfelelő – radiográfusi szintű – intézkedéseket megtenni.

– Képes a civil életben hozzá fordulóknak pontos, közérthető választ megfogalmazni az ionizáló sugárzás természetét, biológiai hatásmechanizmusát, a különböző vizsgálatok lényegét illetően.

– Képes kutatásorientált, tudományosan megalapozott elméleti és gyakorlati szakmai tudását a képalkotó diagnosztika, nukleáris medicina és sugárterápia területének valamennyi szintjén alkalmazni és fejleszteni.

– Képes újszerű szakmai problémák változó körülmények között történő megoldására.

– Jártas a korszerű számítástechnika irodai és kommunikációs módszereinek alkalmazásában, és képes az új módszerek és lehetőségek alkalmazásának önálló elsajátítására.

– Képes a gyakorlati tevékenység során felmerülő kutatási problémák felismerésre és megfogalmazására, kutatási programok autonóm végrehajtására, és mindezek érdekében interdiszciplináris szakmai környezet létrehozására.

– Képes elemző, kritikus és szintetizáló gondolkodáson alapuló döntéshozatalra.

– Képes autonóm döntéshozatalra, csoportmunkára és annak vezetésére, ezen túlmenően szakmai szerepek felismerésére, szakmai és tudományos koordinációra.

– Képes az erőforrások tervezésére interprofesszionális körülmények között is.

– Szakmai és nem szakmai környezetben egyaránt képes az egészségtudatos magatartás mindenkori képviseletére, és ennek érdekében egészségnevelő tevékenység folytatására.

– Képes folyamatokat értékelni, azok változtatására javaslatot tenni.

– Képes hatékony konfliktuskezelésre.

c) attitűdje

– Törekszik a tevékenysége során tudása szerint a betegek legmagasabb szintű ellátására.

– Törekszik a maximális diszkrécióra és empátiára.

– Törekszik az adott kor technikai és tudományos eredményeit figyelembe véve a megszerzett tudásanyagot folyamatosan fejleszteni.

– Jó kommunikációs és együttműködési készség jellemzi.

– Folyamatos önképzést végez.

– Követi a szakirodalmi, törvényi hátteret, ahhoz alkalmazkodik.

– Rendszerszintű rálátással rendelkezik.

– Törekszik a végzett eljárások továbbfejlesztésére a szerzett tapasztalatok és a szakirodalomból nyert ismeretek felhasználásával.

– Környezettel szembeni érzékenység jellemzi.

– Szakmai és etikai felelősségvállalás jellemzi, és azok mások számára történő megfogalmazására képes.

d) autonómiája és felelőssége

– Önállóan végez komplex, a diagnosztikával kapcsolatos adminisztrációs feladatokat.

– Protokollok szerint önállóan végez beteg előkészítést, szükség szerint rögzítést, a betegek vizsgálatát.

– A szakma legfontosabb tévedéseinek, hibáinak észlelésekor köteles felettesének jelentést tenni, vészhelyzet esetén annak elhárításához haladéktalanul hozzáfogni, segítséghívásról intézkedni.

– Megbízás esetén vezetői feladatkört lát el az egészségügy bármelyik szintjén.

– Felelős a hozzá beosztottak munkájáért, köteles azok munkáját szükség szerint ellenőrizni.

– Érvényesíti a kutatásetikai elvárásokat mind preklinikai, mind humán eljárások alkalmazásakor.

– Teljes önállósággal rendelkezik átfogó és speciális szakmai kérdések kidolgozásában, szakmai nézetek képviseletében, indoklásában.

– Felelős döntést hoz, felelősen értékel, és kitart mindezek mellett.

– Egyenrangú kezdeményező és moderáló partner a szakmai kooperációban.

– Döntéseiért személyes felelősséget vállal.

– Vezető szerepet lát el.

– Szakmai autonómiája az oktatás-nevelés tevékenységére is kiterjed.

– Önállóan véleményt alkot.

8.1.2. Diagnosztikai radiográfia specializáción továbbá a radiográfus

a) tudása

– Ismeri a gyakoribb betegségek kialakulásának mechanizmusait, biológia, élettani hátterét.

– Ismeri a jellemző etiológiai, epidemiológiai adatokat, ezzel kapcsolatos statisztikai adatokat.

– Ismeri a gyakoribb kivizsgálási (klinikai, diagnosztikai) eljárásokat.

– Ismeri a diagnosztikai adminisztrációs rendszerek felépítését.

– Ismeri a modern MR, MRS, PET- PET/CT, PET/MR modalitás alapjait, alkalmazási lehetőségeit.

– Ismeri funkcionális képi információk alapjait, alkalmazási lehetőségeit.

– Ismeri a speciális rekonstrukciós 2D–3D technikákat.

– Ismeri a keresztmetszeti képi információk kezelésének elveit (DICOM rendszerek, képformátumok).

– Ismeri a sugárvédelemre érvényes hazai és nemzetközi vonatkozó szabályozásokat.

– Ismeri az ionizáló sugárzás és az élő anyag kölcsönhatásának jellemzőit.

– Ismeri a sugárbiológia sugárfizikai és sugárkémiai alapjait.

– Ismeri az ionizáló sugárzás hatására kialakuló daganatok epidemiológiáját.

– Ismeri a sugárvédelemben használatos dózisfogalmakat.

– Ismeri a sugárveszélyes tevékenységek végzésének személyi, szervezeti és tárgyi feltételeit.

– Ismeri az egészségügyben (diagnosztika, terápia, kutatás) használatos sugárforrásokat, és az ezekkel kapcsolatos sugárvédelmi irányelveket, megoldásokat.

– Ismeri az egészségügy személyi sugárterhelés-ellenőrzésének módjait, a személyzet, páciensek sugárvédelmének követelményrendszerét.

– Ismeri az ionizáló- és nem-ionizáló sugárzásokra vonatkozó aktuális, alapvető sugárvédelmi jogszabályokat, ajánlásokat és azok alkalmazását.

– Ismeri a diagnosztikában használatos kontrasztanyagok mellékhatásait, veszélyeit.

– Ismeri az orvosi titoktartás szabályait.

b) képességei

– Képes a radiológia diagnosztikai és terápiás módszereinek önálló alkalmazására, az új módszerek adaptálására, beállítására.

– Képes a radiológiai módszerekkel nyert adatok elemzésére és előleletezésére.

– Képes a korszerű radiológiai képfeldolgozás módszereinek alkalmazására.

– Képes a betegek fogadására, felvilágosítására, megfelelő tájékoztatására.

– Képes komplex adatfelvitelre, betegadminisztrációra.

– Képes a vizsgálatra kerülő betegek előkészítésére, pozicionálására.

– Képes használni a betegrögzítéshez szükséges eszközöket.

– Képes komplex adatfelvitelre, adatkezelésre a képi információs rendszerekben.

– Képes elkészíteni, konvertálni, továbbítani a képi anyagokat.

– Képes a tervezőrendszerekben az adatokat kezelni, regisztrálni, manipulálni.

– Képes a különböző modalitások képi fúziójának elvégzésére.

– Képes vénaszekció végzésére, orvosi háttér mellett gyógyszerek (kontrasztanyag) beadására. Ismeri az érbe helyezett branülök kezelési módját.

– Képes észlelni a betegen vagy a betegben a vizsgálat alatt a kontrasztanyag beadása következtében jelentkező mellékhatásokat.

– Megbízhatóan használni tudja a rendszeresített hatósági dozimetriai eszközöket.

– Képes felismerni a diagnosztikai munkavégzés során az ő és kollégái munkavégzéséből, vagy a beteg viselkedéséből adódóan esetlegesen előforduló veszélyhelyzeteket és azok elhárításához a megfelelő – radiográfusi szintű – intézkedéseket megtenni.

– Képes a civil életben hozzá fordulóknak pontos, közérthető választ megfogalmazni az ionizáló sugárzás természetét, biológiai hatásmechanizmusát, a különböző vizsgálatok lényegét illetően.

c) attitűdje

– Törekszik a tevékenysége során a betegek tudása szerinti legmagasabb szintű ellátására.

– Törekszik a maximális diszkrécióra és empátiára.

– Törekszik a megszerzett tudásanyagot folyamatosan fejleszteni, az adott kor technikai és tudományos eredményeit figyelembe véve.

– Hatékonyan kommunikál és együttműködik kollegáival.

– Folyamatos önképzést végez.

– Követi a szakirodalmi, törvényi hátteret, ahhoz alkalmazkodik.

– Rendszerszintű rálátással rendelkezik.

– Kutató munkát végez.

d) autonómiája és felelőssége

– Önállóan végez komplex a diagnosztikával kapcsolatos adminisztrációs feladatokat.

– Protokollok szerint (illetve egyedi utasítások alapján) önállóan végez beteg előkészítést, szükség szerint rögzítést, a betegek vizsgálatát.

– A szakma legfontosabb tévedéseinek, hibáinak észlelésekor köteles felettesének jelentést tenni, vészhelyzet esetén annak elhárításához haladéktalanul hozzáfogni, segítséghívásról intézkedni.

– Felelős a hozzá beosztottak munkájáért, köteles azok munkáját szükség szerint ellenőrizni.

8.1.3. Nukleáris medicina specializáción továbbá a radiográfus

a) tudása

– Ismeri a radioizotópok előállításának fizikai alapelveit.

– Ismeri a radioizotópok fizikai árnyékolásának megoldásait.

– Ismeri a gamma- és pozitron-sugárzó radiofarmakonokkal végzett leképező modalitások (planáris gamma-kamera, SPECT, PET), valamint a hibrid leképező eszközök (SPECT- CT, PET/CT, PET/MR) működésének alapjait, alkalmazási lehetőségeit.

– Ismeri a leképező berendezések működésének minőségét jellemző főbb paraméterek mérésének módszereit, azok célszerű alkalmazási gyakoriságát, valamint a felhasználói beszabályozási eljárásokat.

– Érti a kockázat-haszon elv alkalmazását a nukleáris medicina eljárásaira.

– Érti a radioizotóp-diagnosztikai és –terápiás eljárások kérésének és indokoltságának jogi és klinikai hátterét.

– Ismeri az emissziós és transzmissziós tomográfiában alkalmazott rekonstrukciós technikákat.

– Ismeri az általánosan használatos radiofarmakonok szervezetbeli eloszlásának biológiai alapjait.

– Ismeri funkcionális képi információ szerzésének alapjait, alkalmazási lehetőségeit, a gyakorlatban elterjedt fontosabb számszerű jellemzőket. Tisztában van a gyakoribb betegségek hatására ezekben bekövetkező jellemző változásokkal.

– Ismeri a szervezetbe került radioaktív anyagok dózisának meghatározására szolgáló modelleket és számítási eljárásokat.

– Tudja, hogy milyen nem ionizáló sugárzással járó diagnosztikai módszerek alkalmazhatók a NM eljárásainak alternatívájaként.

– El tudja magyarázni, hogyan tér el a gyermekeknek beadandó aktivitás a felnőttekétől.

– Azonosítani tudja, mely radiofarmakonok, milyen megszorításokkal adhatók várandós és szoptató anyáknak.

– Ismeri a sugárérzékeny szervek kockázatának csökkentésére szolgáló gyakorlati módszereket.

– Érti a gyógyszerkölcsönhatások, farmakológia és mellékhatások kockázatát radiofarmakonok és kontrasztanyagok alkalmazásakor.

– Érti a radiofarmakonok fizikai és biológiai felezési idejét és azok következményeit a diagnosztikai és terápiás alkalmazások kivitelezésekor.

– Vázolni tudja a dóziscsökkentést lehetővé tevő technológiai fejlődési irányokat.

– Átlátja a különböző végzettségű szakemberek (fizikusok, orvosok, stb.) szerepét a sugárbalesetek kockázatának csökkentésében.

– El tudja magyarázni a radioizotóp-terápián átesett betegeknek és hozzátartozóiknak a szükséges sugárvédelmi megoldásokat.

– Ismertetni tudja a külső és belső forrásból származó sugárzás elleni védekezés módszereit a személyzet, a betegek és a lakosság egésze számára.

– Átlátja, hogyan csökkenthető a radioaktív maradék/hulladék mennyisége radiofarmakonok beadásakor.

– Ismeri a hibrid leképező eljárások során alkalmazható módszereket a személyzeti, beteg- és lakossági dózis csökkentése érdekében.

b) képességei

– Képes a radioizotóp-diagnosztikai és -terápiás metodikák önálló alkalmazására, valamint a szakirodalomban magyar vagy angol nyelven ismertetett új módszerek adaptálására, beállítására.

– Alkalmazni tudja a dóziscsökkentési elveket és a jogszabályokat a gyakorlati eljárások kialakításakor.

– Önállóan képes a begyűjtött képi adatok elemzésére, a korszerű képfeldolgozás módszereinek alkalmazására, számszerű paraméterek meghatározására.

– Képes elterjedt diagnosztikai eljárások előleletezésére.

– Képes a vizsgálatra kerülő betegek előkészítésére, a specifikus stimulációs eljárások alkalmazására.

– Képes a radiofarmakonok és egyéb steril készítmények pontos felszívására, kézi és injektoros intravénás beadására.

– Képes a betegeket az adott vizsgálathoz megfelelően pozícionálni, a különböző járulékos monitorozó eszközöket (például EKG) felhelyezni és kezelni.

– Képes észlelni a betegen vagy a betegben a vizsgálat (különösen terhelés, stimuláció) során jelentkező mellékhatásokat.

– Megbízhatóan használni tudja a rendszeresített sugárvédelmi eszközöket és mérőberendezéseket.

– A mért radiofarmakon-eloszlási adatokból képes a diagnosztikai és terápiás szervdózisok önálló kiszámolására.

– Gyorsan és hatékonyan tud nyílt radioaktív készítményekkel dolgozni a hibázás kockázatának számottevő emelése nélkül.

– Hatékonyan tud kommunikálni a betegekkel és gondozóikkal, fenntartva a betegek lehető legjobb komfortérzetét.

– A kérő szakemberekkel meg tudja beszélni az egyes eljárások indokoltságát, megfelelőségét.

– Képes a radioizotópok alkalmazásával járó laboratóriumi vizsgálatok (pl. GFR) kivitelezésére.

– El tudja végezni és értelmezni tudja a berendezések minőségellenőrző eljárásait.

– El tudja magyarázni a betegeknek az eljárások menetét, meg tudja válaszolni erre vonatkozó kérdéseiket.

– El tudja magyarázni a betegeknek az eljárások sugárkárosodási kockázatait, és tanácsot tud adni az alkalmazandó sugárvédelmi teendőkre vonatkozóan.

– Meg tudja szervezni a NM egység hatékony munkafolyamatát a betegek és a környezet dózisminimalizálását biztosítva.

– El tudja végezni a sugárzó anyaggal szennyezett személyek és tárgyak hatékony sugármentesítését.

c) attitűdje

– Törekszik a tevékenysége során a betegek tudása szerinti legmagasabb szintű ellátására.

– Törekszik a maximális diszkrécióra és empátiára.

– Törekszik a megszerzett tudásanyagot folyamatosan fejleszteni, az adott kor technikai és tudományos eredményeit figyelembe véve.

– Hatékonyan kommunikál és együttműködik kollegáival.

– Folyamatos önképzést végez.

– Követi a szakirodalmi, törvényi hátteret, ahhoz alkalmazkodik.

– Rendszerszintű rálátással rendelkezik.

– Kutató munkát végez.

d) autonómiája és felelőssége

– Felelősséggel tudja alkalmazni a sugárvédelmi jogszabályokat a nyílt radioaktív készítményekkel végzett munkafolyamatok tervezése és kivitelezése során.

– Felelős a helyi protokolloknak megfelelő munkavégzéséért.

– Biztosítani tudja, hogy a sugárforrásokkal végzett munkája a saját és mások egészségét a lehető legkisebb mértékben veszélyeztesse.

– A radiofarmakonok kezelésekor követi a helyes gyártási gyakorlatot.

– Felelősen dönt a berendezések alkalmazhatóságáról a minőségellenőrzési paraméterek ismeretében.

– Felelősséget vállal, hogy a megfelelő és kívánt aktivitású radiofarmakont szívja fel az eljárásokhoz.

– Képes önállóan felvilágosítani a betegeket az eljárások menetéről és kockázatairól, megválaszolni kérdéseiket, és átvenni jogilag érvényes beleegyezési nyilatkozatukat.

– Felelősséget visel a diagnosztikai radiofarmakonok beadásáért a betegeknek.

– Felelős azért, hogy a megfelelő sugárvédelmi tanácsokat adja a betegeknek a diagnosztikai radiofarmakonokra vonatkozóan.

– Felelős azért, hogy optimális egyensúlyban tartsa a megfelelő szintű betegellátást és a saját eközben elszenvedett sugárdózisát.

– Felelős a diagnosztikai eljárás megfelelő színvonalú végzéséért, arra törekszik, hogy ne kelljen vizsgálatot megismételni technikai hiányosság miatt.

– Úgy kell irányítania a munkafolyamatokat, hogy a fokozott sugárvédelmi kockázatú személyek (terhesek, gyerekek) más betegektől származó dózisát minimalizálja.

– Felelős a sugárszennyeződések biztonságos és hatékony kezeléséért.

8.1.4. Sugárterápia specializáción továbbá a radiográfus

a) tudása

– Ismeri a daganatok kialakulásának mechanizmusait, biológia, élettani hátterét.

– Ismeri a jellemző etiológiai, epidemiológiai adatokat, ezzel kapcsolatos statisztikai adatokat.

– Ismeri a sugárterápiához szükséges kivizsgálási eljárásokat (klinikai, diagnosztikai).

– Ismeri a komplex sugárterápiás adminisztrációs rendszerek felépítését, a fő sugárterápiás kezelési lehetőségeket.

– Ismeri a sugárterápia helyét, szerepét az egyes daganatos betegségek kezelésében.

– Ismeri a sugárkezeléshez leggyakrabban használt berendezések felépítését, működési elveit (teleterápia, közelterápia), a kezelőgépek vezérlőrendszereit (hardware-software) felhasználói szinten.

– Ismeri a választható, választandó sugárkezelési technikákat, dózisokat, protokollokat.

– Ismeri a 2D–3D besugárzás tervezési eljárások lépéseit, a modern MR, MRS, PET-PET/CT, PET/MR modalitás alapjai, alkalmazási lehetőségeit.

– Ismeri funkcionális képi információk alapjait, alkalmazási lehetőségeit a sugárterápiában, ismeri a speciális 3D–4D technikákat (mezőelrendezések, tervezési folyamatok, teljes test besugárzás stb.).

– Ismeri az intenzitás moduláció, képvezérlés alapelveit (IMRT, IGRT).

– Ismeri a nagy pontosságú sugársebészeti eljárások (intra és extracranialis) alapjait (SRT, SRS, gammakés, Cyberknife).

– Ismeri a képvezérelt brachyterápia alapjait, a nehézion terápiák alapjait, berendezéseit.

– Ismeri a besugárzás tervezéséhez valamint a kezeléshez szükséges adatátviteli, adatrögzítő rendszerek működését.

– Ismeri az egyszerű besugárzás tervezési eljárásokat, a mezőverifikáció fogalmát, lehetőségeit.

– Ismeri a keresztmetszeti képi információk kezelésének elveit (DICOM rendszerek, képformátumok).

– Ismeri az érvényes hazai és nemzetközi vonatkozó szabályozásokat.

– Ismeri a modern sugárterápiás eljárások, szerepét, felhasználási területeit.

– Ismeri az ionizáló sugárzás és az élő anyag kölcsönhatásának jellemzőit.

– Ismeri a sugárbiológia sugárfizikai és sugárkémiai alapjait.

– Ismeri a sugárkárosodások kialakulását, azok javító mechanizmusait, a sugárvédő- és sugárérzékenyítő anyagokat és módszereket.

– Ismeri a sugársérülés, sugárbetegség kialakulását és kezelési lehetőségeit, az ionizáló sugárzás hatására kialakuló daganatok epidemiológiáját.

– Ismeri a teleterápia sugárbiológiai hatásait.

– Ismeri az alacsony és magas dózisteljesítményű brachyterápia sugárbiológiai hatásait.

– Ismeri a különböző frakcionálási sémák összehasonlításának és új sugárterápiás modalitások kialakításának sugárbiológiai alapjait.

– Ismeri a hiperfrakcionálás, hipofrakcionálás, gyorsított kezelés sugárbiológiáját.

– Ismeri a sugárterápia hatására várható korai és késői mellékhatásokat.

– Ismeri a terápiás részecske-sugárzások fizikai, sugárbiológiai jellemzőit.

– Ismeri a sugárkárosodások kialakulását, azok javító mechanizmusait, a sugárvédő- és sugárérzékenyítő anyagokat és módszereket.

– Ismeri az ionizáló sugárzás genetikai és magzati hatásait, következményeit.

– Ismeri a kombinált kemo- és sugárterápia sugárbiológiai alapjait.

– Ismeri a nem-ionizáló sugárzások lehetséges biológiai hatásait és következményeit: a sugárzások fizikai sajátságait, molekuláris-, sejt- és magasabb szerveződési szintű kölcsönhatásait, fizikai-, kémiai és biológiai hatásmechanizmusát.

– Ismeri az ionizáló- és nem-ionizáló sugárzások méréstechnikai lehetőségeit, alapvető eszközeit.

– Ismeri a sugárvédelemben használatos dózisfogalmakat.

– Ismeri a sugárveszélyes tevékenységek végzésének személyi, szervezeti és tárgyi feltételeit.

– Ismeri az egészségügyben (diagnosztika, terápia, kutatás) használatos sugárforrásokat és az ezekkel kapcsolatos sugárvédelmi irányelveket, megoldásokat.

– Ismeri az egészségügy személyi sugárterhelés-ellenőrzésének módjait, a személyzet és a páciensek sugárvédelmének követelményrendszerét.

– Ismeri a zárt és nyitott sugárforrások elleni védelem alapelveit.

– Ismeri az ionizáló- és nem-ionizáló sugárzásokra vonatkozó aktuális, alapvető sugárvédelmi jogszabályokat, ajánlásokat és azok alkalmazását.

b) képességei

– Képes komplex adatfelvitelre, betegadminisztrációra.

– Képes sugárkezelésre kerülő betegek előkészítésére, pozicionálására.

– Képes használni a betegrögzítéshez szükséges eszközrendszereket.

– A tervezés során képes maszkolásra, pozicionálásra, topometriás CT-eljárás elvégzésére.

– Képes komplex adatfelvitelre, adatkezelésre a képi információs rendszerekben.

– Képes elkészíteni, konvertálni, továbbítani a képi anyagokat.

– Képes a tervezőrendszerekben az adatokat kezelni, regisztrálni, manipulálni.

– Képes a különböző modalitások képi fúziójának elvégzésére.

– Képes rizikószervek meghatározására, definiálására régiónként.

– Képes egyszerűbb besugárzási tervek elkészítésére.

– Képes alapvető QA feladatok végrehajtására.

– Képes a besugárzó berendezések használatára.

– Képes a betegek kezelésére.

– Képes a mezőellenőrző eljárások elvégzésére.

– Képes közelterápiás beavatkozásokban történő részvételre.

– Képes egyszerűbb dozimetriai mérések elvégzésére.

– Képes észlelni a betegen vagy a betegben a sugárterápiás kezelés során – szöveti vagy szervezeti szinten – jelentkező mellékhatásokat, felismerni azok triviálisan tolerálhatótól eltérő mértékét.

– Képes sugárvédelmi szempontból maximális biztonságú, hatékony munkavégzésre.

– Képes az aktuális sugárvédelemmel kapcsolatos jogszabályoknak megfelelő radiográfusi munkavégzésre.

– Megbízhatóan használni tudja a rendszeresített hatósági dozimetriai eszközöket.

– Képes felismerni a különböző alapvető sugárvédelmi eszközöket, továbbá egyszerűbb méréseket végezni velük, és alapvetően értelmezni a mért eredményeket.

– Képes felismerni a sugárbiztonsági mérőeszközök normál- és riasztási jelzéseit, az utóbbiak esetén a radiográfusi hatáskörbe tartozó intézkedéseket haladéktalanul megcselekedni.

– Képes megfelelően alkalmazni a személyzeti- és páciens-sugárvédelem különféle eszközeit, módszereit (idővédelem, távolságvédelem, sugárárnyékoló eszközök).

– Képes felismerni a sugárterápiás munkavégzés során az ő és kollégái munkavégzéséből, vagy a beteg viselkedéséből adódóan esetlegesen előforduló sugárveszély-helyzeteket és azok elhárításához a megfelelő – radiográfusi szintű – intézkedéseket megtenni.

– Képes a civil életben hozzá fordulóknak pontos, közérthető választ megfogalmazni az ionizáló sugárzás természetét, biológiai hatásmechanizmusát, esetleges kockázatait, szövődményeit, pozitív és negatív hatásait illetően.

c) attitűdje

– Törekszik a tevékenysége során a betegek tudása szerinti legmagasabb szintű ellátására.

– Törekszik a maximális diszkrécióra és empátiára.

– Törekszik a megszerzett tudásanyagot folyamatosan fejleszteni, az adott kor technikai és tudományos eredményeit figyelembe véve.

– Hatékonyan kommunikál és együttműködik kollegáival.

– Folyamatos önképzést végez.

– Követi a szakirodalmi, törvényi hátteret, ahhoz alkalmazkodik.

– Rendszerszintű rálátással rendelkezik.

– Kutató munkát végez.

d) autonómiája és felelőssége

– Önállóan végez komplex sugárterápiás adminisztrációs feladatokat.

– Protokollok szerint (illetve egyedi utasítások alapján) önállóan végez beteg-előkészítést, rögzítést.

– Önállóan végez besugárzás tervezést előkészítő tevékenységet (képregisztráció, képfúzió, kontúrozás).

– Önállóan végez egyszerűbb besugárzás tervezési feladatokat (ezeket kontrolláltatja).

– Önállóan végez bizonyos QA méréseket.

– Önállóan végez bizonyos dozimetriai méréseket.

– Önállóan végez (felügyelet mellett) sugárterápiás kezeléseket.

– Önállóan végez képverifikációs eljárásokat (de azok kiértékelése felügyelettel történik).

– Felügyelet mellett részt vesz egyszerűbb és komplex dozimetriai mérések elvégzésében.

9. A mesterképzés jellemzői

9.1. Szakmai jellemzők

9.1.1. A szakképzettséghez vezető tudományágak, szakterületek, amelyekből a szak felépül:

– alapozó egészségtudományok 2–4 kredit;

– alkalmazott egészségtudományok 15–20 kredit;

– egészségügyi menedzsment 2–4 kredit;

– elméleti és klinikai orvostudományok 10–15 kredit;

– egészségtudományi – radiológiai szakismeretek 25–30 kredit.

9.1.2. A választható specializációk:

– diagnosztikai radiográfia

– nukleáris medicina

– sugárterápia

A választható specializációk kreditaránya a képzés egészén belül 20–30 kredit.

9.2. Idegennyelvi követelmény

A mesterfokozat megszerzéséhez egy élő idegen nyelvből államilag elismert középfokú (B2), komplex típusú nyelvvizsga vagy azzal egyenértékű érettségi bizonyítvány vagy oklevél szükséges.

9.3. A szakmai gyakorlat követelményei

A szakmai gyakorlat legalább négy hét időtartamú gyakorlat, amelyet a képzés tanterve határoz meg.

9.4. A 4.2. pontban megadott oklevéllel rendelkezők esetén a mesterképzési képzési ciklusba való belépés minimális feltételei

A mesterképzésbe való belépéshez az alapképzés tanulmányok alapján legalább 60 kredit szükséges az alábbi területekről: biofizika, informatika, anatómia, élettan, biokémia, biológia, patológia, neuroanatómia, farmakológia, molekuláris biológia, izotóptechnika, képalkotás eszközei, képrögzítés folyamata és fajtái, a digitális képfeldolgozás alapjai, sugárbiológia, sugárvédelem, radiológiai képalkotás, hagyományos radiológia, UH-, CT-, MR képalkotás, alkalmazott anatómia és képalkotó módszerek, angiográfia, intervenciós radiológia, sugárterápia, izotópdiagnosztika és terápia, a multimodális képfeldolgozás alapjai.

65. TÁPLÁLKOZÁSTUDOMÁNYI MESTERKÉPZÉSI SZAK

1. A mesterképzési szak megnevezése: táplálkozástudományi (Nutritional Sciences)

2. A mesterképzési szakon szerezhető végzettségi szint és a szakképzettség oklevélben szereplő megjelölése

végzettségi szint: mester- (magister, master; rövidítve: MSc-) fokozat

szakképzettség: okleveles táplálkozástudományi szakember

a szakképzettség angol nyelvű megjelölése: Nutritionist

3. Képzési terület: orvos- és egészségtudomány

4. A mesterképzésbe történő belépésnél előzményként elfogadott szakok

4.1. ^*  Teljes kreditérték beszámításával vehető figyelembe: az orvos- és egészségtudomány képzési területről az ápolás és betegellátás alapképzési szak ápoló, dietetikus szakirányai, az egészségügyi gondozás és prevenció alapképzési szak védőnő, népegészségügyi ellenőr, valamint a dentálhigiénikus szakiránya, az agrár képzési területről az élelmiszermérnöki alapképzési szak, a természettudomány képzési területről a biológia alapképzési szak, továbbá a felsőoktatásról szóló 1993. évi LXXX. törvény szerinti főiskolai szintű ápoló, dietetikus, közegészségügyi- járványügyi felügyelő, védőnő, élelmiszer-technológus mérnöki, biológiatanári, biológus laboratóriumi operátor alapképzési szakok.

4.2. A 9.4. pontban meghatározott kreditek teljesítésével elsősorban számításba vehető: a sporttudomány képzési területről a humánkineziológia, a rekreációszervezés és egészségfejlesztés alapképzési szak egészségfejlesztés specializációja, az agár képzési területről a növénytermesztő mérnöki, az állattenyésztő mérnöki, a kertészmérnöki, a mezőgazdasági mérnöki, a természettudomány képzési területről a kémia, a műszaki képzési területről a biomérnöki, a környezetmérnöki alapképzési szak.

4.3. A 9.4. pontban meghatározott kreditek teljesítésével vehetők figyelembe továbbá: azok az alapképzési és mesterképzési szakok, illetve a felsőoktatásról szóló 1993. évi LXXX. törvény szerinti szakok, amelyeket a kredit megállapításának alapjául szolgáló ismeretek összevetése alapján a felsőoktatási intézmény kreditátviteli bizottsága elfogad.

5. A képzési idő félévekben: 4 félév

6. A mesterfokozat megszerzéséhez összegyűjtendő kreditek száma: 120 kredit

a szakorientációja: kiegyensúlyozott (40–60 százalék)

a diplomamunka készítéséhez rendelt kreditérték: 20 kredit

intézményen kívüli összefüggő gyakorlati képzés minimális kreditértéke:10 kredit

a szabadon választható tantárgyakhoz rendelhető minimális kreditérték: 6 kredit

7. ^*  A szakképzettség képzési területek egységes osztályozási rendszere szerinti tanulmányi területi besorolása: 723/0913

8. A mesterképzési szak képzési célja és a szakmai kompetenciák

A képzés célja táplálkozástudományi szakemberek képzése, akik egészségügyi, élelmiszeripari és természettudományos szemléletük, tudásuk birtokában képesek a világszerte fokozódó igényeknek megfelelően, az egészségmegőrzés szempontjait is figyelembe vevő minőségi élelmiszerek, funkcionális élelmiszerek, étrend-kiegészítők, speciális tápszerek, gyógytermékek, gyógyhatású termékek fejlesztésére és magas szintű táplálkozástudományi kutató, tanácsadó, egészségnevelő munkára, az élelmiszerbiztonsággal és toxikológiai vizsgálatokkal kapcsolatos szabályozási rendszer kialakítására ágazatközi és társadalmi együttműködésben, hazánkban és az Európai Unióban. A táplálkozástudomány legújabb eredményeit képesek a gyakorlatban hatékonyan alkalmazni az elvárásoknak megfelelően a kutatás-fejlesztés, az élelmiszeripar, az oktatás, az egészségmegőrzés és egyéb vonatkozásban, hazai és nemzetközi szinten. Képességeiket azon országban, intézményben alkalmazhatják a gyakorlatban is, ahol az irányadó jogszabályok, irányelvek, protokollok ezt lehetővé teszik. Felkészültek tanulmányaik doktori képzésben történő folytatására.

8.1. Az elsajátítandó szakmai kompetenciák

8.1.1. A táplálkozástudományi szakember

a) tudása

– Ismeri a modern táplálkozás-, élelmiszer- és egészségtudományokat.

– Ismeri a statisztikai és epidemiológiai elemző módszereket.

– Ismeri a szervezetbe kerülő anyagok élettani-farmakológiai hatásait, toxikológiai vonatkozásait.

– Ismeri a dietetikai alapelveket, valamint a táplálkozásterápia lehetőségeit, azok gyakorlati alkalmazását a termékfejlesztés szempontjából.

– Ismeri az élelmiszeripari technológiákat.

– Ismeri a termékfejlesztés folyamatát, gazdasági környezetbe illesztését.

– Ismeri az élelmiszercímkézés törvényi szabályozását, az élelmiszerekre vonatkozó általános jogszabályokat.

– Ismeri az élelmiszerek minőségének vizsgálatára alkalmas analitikai, biológiai, mikrobiológiai, farmakológiai módszereket.

– Ismeri az élelmiszerbiztonságot.

– Ismeri a minőségügyi, minőségbiztosítási rendszereket.

– Ismeri a szervezetbe kerülő anyagok toxikológiai besorolását.

b) képességei

– Képes összefüggésében látni a modern táplálkozás-, élelmiszer- és egészségtudományi ismereteket.

– Képes a különböző statisztikai és epidemiológiai elemző módszerek alkalmazására.

– A statisztikai elemzőmódszerekkel kapott eredményeket megérti és képes összefoglalni azokat.

– Képes a termékfejlesztés során a dietetikai ismereteinek, valamint a táplálkozásterápia lehetőségeinek gyakorlati alkalmazására.

– Képes különbséget tenni az élelmiszeripari technológiák között, képes azokat a termékfejlesztés során alkalmazni.

– Érti és alkalmazza az élelmiszerjog hazai és nemzetközi szabályozásának egyes paragrafusait.

– Képes minőségi, funkcionális élelmiszer, étrend-kiegészítő, tápszer és egyéb gyógytermék fejlesztésére, egészségügyi hatásainak lemérésére és toxikológiai vizsgálatára.

– Képes az élelmiszeripari újítások során a legújabb táplálkozástudományi ismeretek érvényesítésére.

– Képes az élelmiszerbiztonságot veszélyeztető tényezők komplex elemzésére, a kockázat minimalizálására, ellenőrzésére és vizsgálatára

– Képes hazai és nemzetközi szervezetekben a táplálkozástudománnyal kapcsolatos területeken szakértői és szaktanácsadási feladatok ellátására, vállalati, kutatóintézeti és szakigazgatási szinten, valamint képes egészségpolitikai döntések előkészítésére.

– Képes az előbbieket szolgáló szabványok, jogalkotási gyakorlat és intézményi rendszer kialakításában való részvételre.

– Képes meghatározni az egészséges táplálkozásnak, valamint a kórállapotoknak megfelelő étrendek és élelmiszerek tápanyag- összetételét.

– Képes az európai uniós pályázati rendszerek által preferált innovatív kutató-fejlesztő munkára.

– Képes a szakterülete speciális problémáinak biztonságos megoldására, eredeti ötletek felvetésére, innovatív tevékenység folytatására.

– Képes multidiszciplináris team tagjaként tevékenykedni.

– Képes az egészségiparban, a wellness- és gyógyturizmus, valamint a szállodaipar területén a helyes táplálkozási gyakorlatnak megfelelő étrendek tervezésére.

– Képes egészségmegőrző és betegségmegelőző célból egyéni és csoportos táplálkozási és életmód tanácsadásra. Képes eldönteni, hogy mely klienseket kell klinikai dietetikushoz, vagy orvoshoz irányítani.

– Képes a táplálkozástudomány eredményeinek népszerűsítésére, a lakosság népegészségügyi mutatóinak javítására irányuló programok megalkotására.

– Képes ismeretei folyamatos bővítésére magyar és idegen nyelvű szakirodalom felhasználásával.

– Képes önálló táplálkozás-epidemiológiai és egyéb táplálkozástudományi vizsgálatokat tervezni és elvégezni.

– Képes epidemiológiai vizsgálatok eredményeinek statisztikai feldolgozására, összefoglalására.

– Képes egészségfejlesztő anyagok összeállítására és népszerűsítésére.

– Képes más szakterületek művelőivel való szakmai kommunikációra, kapcsolattartásra.

c) attitűdje

– Nyitott, kreatív személyiségi jegyekkel rendelkezik.

– A tudomány eszköztárával felismer és megold problémákat.

– Érdeklődik a tudományterülete újabb eredményei iránt.

– Motivált az ismeretei folyamatos bővítésére, az új ismeretek alkalmazására.

– Törekszik a saját tudásának magasabb szintre emelésére, tudomány- és munkaterületének alkotó művelésére, továbbfejlesztésére és eredményeik gyakorlati hasznosítására.

– Szakterületén lojális gondolkodás jellemzi.

– Elfogadja és hitelesen közvetíti a táplálkozástudományi szakma társadalmi szerepét és értékeit.

– Tudatosan vállalja szakmája etikai normáit.

– Az élethosszig tartó tanulás és szakmai fejlődés elkötelezettje, képes a tanulási lehetőségeinek kihasználására.

– A hivatást a nemzeti és nemzetközi elvárásoknak, szabályozásoknak és etikai irányelveknek megfelelően gyakorolja.

d) autonómiája és felelőssége

– Jó szervező- és koordinálókészséggel műveli szakmáját.

– Képes önmagát és szakmáját is menedzselni.

– Alkalmas az együttműködésre más szakmaterületekkel.

– Kellő gyakorlat megszerzése után vezetői feladatok ellátására alkalmas.

– Etikusan gyakorolja szakmáját, lojalitás jellemzi a kliensekkel és a munkatársakkal szemben egyaránt.

– Önállóan véleményt alkot.

– Szakterületén önállóan végzi munkáját.

– Képes a szakmai önellenőrzésre.

– Felelősségteljes szakmai döntéseket hoz.

– Együttműködik a multidiszciplináris team tagjaival.

– Szerepet vállal problémák megértésében, szakterülete speciális problémáinak biztonságos megoldásában.

– Kezdeményez eredeti ötletek felvetésével, innovatív tevékenység folytatásával.

– Vezető szerepet vállal a termékek fejlesztése során, hogy a modern táplálkozástudományi ismeretek érvényre jussanak.

– Képviseli az egészségügyi ismereteket az élelmiszeripar területén.

– Döntéseit kellő ismereteivel alátámasztja, megindokolja annak hátterét tudományos ismereteinek birtokában.

– Felelősséget érez a lakosság egészségi állapotának hatékony javítására.

– Szakmai kapcsolatokat épít ki és tart fenn. Egyenrangú partner a szakmai kooperációban.

– Vezeti és irányítja mások munkáját.

– Felelősséget vállal a megfelelő forrásfelhasználásért.

– Személyes felelősséget vállal döntéseiért és tevékenységéért.

9. A mesterképzés jellemzői

9.1. Szakmai jellemzők

A szakképzettséghez vezető tudományágak, szakterületek, amelyekből a szak felépül:

– alapozó egészségtudományok 2–4 kredit;

– alkalmazott egészségtudományok 10–15 kredit;

– egészségügyi menedzsment 4–6 kredit;

– elméleti és klinikai orvostudományok 5–10 kredit;

– élelmiszer- és táplálkozástudományok 50–55 kredit;

– természettudományok 2–4 kredit.

9.2. Idegennyelvi követelmény

A mesterfokozat megszerzéséhez egy élő idegen nyelvből államilag elismert középfokú (B2), komplex típusú nyelvvizsga vagy azzal egyenértékű érettségi bizonyítvány vagy oklevél szükséges.

9.3. A szakmai gyakorlat követelményei

A szakmai gyakorlat kilencven órás, diplomakészítéssel kapcsolatos laboratóriumi, táplálkozástudományi vagy termelési gyakorlat (egészségmegőrzés, táplálkozástudományi kutatás, tanácsadás, egészségnevelő munka, élelmiszerbiztonság, hazai és európai uniós élelmiszerszabályozási rendszer, egészségpolitikai döntés előkészítésben eltöltött gyakorlat).

9.4. A 4.2. és 4.3. pontban megadott oklevéllel rendelkezők esetén a mesterképzési képzési ciklusba való belépés minimális feltételei

A mesterképzésbe való belépéshez szükséges minimális kreditek száma 50 kredit az alábbi területekről:

– természet- és egészségtudományi ismeretek (biológia, sejtbiológia, mikrobiológia, genetika, kémia, biokémia, anatómia) területéről 40 kredit;

– agrártudományi és gazdasági ismeretek (élelmiszerkémia, élelmiszeripari alapműveletek, gazdasági-gazdálkodási ismeretek) területéről 10 kredit.

A mesterképzésbe való felvétel feltétele, hogy a hallgató legalább 40 kredittel rendelkezzen. A hiányzó krediteket a felsőoktatási intézmény tanulmányi és vizsgaszabályzatában meghatározottak szerint meg kell szerezni.

65/A. ^*  SZAKVÉDŐNŐ MESTERKÉPZÉSI SZAK

1. A mesterképzési szak megnevezése: szakvédőnő (Health Visitor)

2. A mesterképzési szakon szerezhető végzettségi szint és a szakképzettség oklevélben szereplő megjelölése

– végzettségi szint: mester- (magister, master; rövidítve: MSc-) fokozat

– szakképzettség: okleveles szakvédőnő

– a szakképzettség angol nyelvű megjelölése: Advanced Health Visitor

– választható specializációk: kórházi szakvédőnő, területi szakvédőnő, ifjúsági szakvédőnő, család- és nővédelmi szakvédőnő

3. Képzési terület: orvos- és egészségtudomány

4. A mesterképzésbe történő belépésnél előzményként elfogadott szakok

4.1. Teljes kreditérték beszámításával vehető figyelembe: az egészségügyi gondozás és prevenció alapképzési szak védőnő szakiránya,

4.2. A 9.4. pontban meghatározott kreditek teljesítésével elsősorban számításba vehető a kórházi szakvédőnő specializáció esetén az ápolás- és betegellátás alapképzési szak szülésznő szakiránya.

4.3. A 9.4. pontban meghatározott kreditek teljesítésével vehetők figyelembe továbbá azok az alapképzési és mesterképzési szakok, illetve a felsőoktatásról szóló 1993. évi LXXX. törvény szerinti szakok, amelyeket a kredit megállapításának alapjául szolgáló ismeretek összevetése alapján a felsőoktatási intézmény kreditátviteli bizottsága elfogad.

5. A képzési idő félévekben: 3 félév

6. A mesterfokozat megszerzéséhez összegyűjtendő kreditek száma: 90 kredit

– a szak orientációja: kiegyensúlyozott (40–60 százalék)

– a diplomamunka készítéséhez rendelt kreditérték: 10 kredit

– intézményen kívüli összefüggő gyakorlati képzés minimális kreditértéke: 10 kredit

– a szabadon választható tantárgyakhoz rendelhető minimális kreditérték: 5 kredit

7. A szakképzettség képzési területek egységes osztályozási rendszere szerinti tanulmányi területi besorolása: 723/0913

8. A mesterképzési szak képzési célja és a szakmai kompetenciák

A képzés célja a védőnők felkészítése a szakvédőnői feladatok különböző színterű ellátására, akik képessé válnak arra, hogy kiterjesztett kompetenciakörrel vehessenek részt az egészségügyi alap-, és szakellátás megelőzési, gondozási, egészségfejlesztési, valamint a mentálhigiénés feladatok ellátásában, a közoktatási intézmények egészségfejlesztési prevenciós munkájának támogatásában. Felkészültek tanulmányai doktori képzésben történő folytatására.

8.1. Az elsajátítandó szakmai kompetenciák

8.1.1. A szakvédőnő

a) tudása

− Érti, a különböző tudásszinttel és egyéni szocio-kultúrális vonásokkal rendelkező gondozottjai számára képes átadni az egészséges fejlődéshez szükséges folyamatokat az akut és krónikus megbetegedések kezelési elveit, illetve azok naprakész megelőzési lehetőségeit.

− Korszerű jogi ismeretekkel rendelkezik.

− Korszerű kommunikációs, vezetői és menedzsment ismeretekkel rendelkezik.

− Magas szintű kutatás-módszertani és biostatisztikai ismeretekkel rendelkezik.

− Ismeri az egyénnel és csoporttal kapcsolatos egészségfejlesztési és betegoktatási feladatokat és irányelveket.

− Ismeri az egészségügyi ellátás során felmerülő etikai problémákat és az azokkal kapcsolatos feladatokat.

− Ismeri a motivációs interjú vezetésének módszereit.

− Korszerű ismeretekkel rendelkezik a pszichoszomatikus betegségekkel, tünetekkel kapcsolatban.

− Korszerű stresszkezelési módszerekkel rendelkezik.

− Ismeri az egyénnel és csoporttal kapcsolatos egészségfejlesztési és kliensoktatási feladatokat és irányelveket.

− Ismeri a perinatális időszak pszichológiáját és pszichés problémáit, képes azok felismerésére, megelőzésére és a védőnői kompetenciáknak megfelelő ellátására.

− Ismeri az interkulturális kommunikáció jellegzetességeit.

− Ismeri az érzékszervi problémákkal küzdő, értelmileg akadályozott, mozgásszervi problémákkal küzdő személyekkel alkalmazható hatékony kommunikációs eszközöket, lehetőségeket.

− Ismeri a gyermekekkel alkalmazható hatékony kommunikációs eszközöket, lehetőségeket, annak jogi vonatkozásait.

− Ismeri a tanulási zavarral, beszédfejlődési zavarral küzdő személyekkel alkalmazható hatékony kommunikációs eszközöket, lehetőségeket.

− Ismeri a kollégáival, vezetőivel, társszakmák képviselőivel alkalmazható korrekt szakmai kommunikációt.

b) képességei

− Képes az egészséget károsító tényezőket felismerni, az élettani és kóros működések egymástól való elkülönítésére, kompetencia szintjének megfelelő lépéseket vagy javaslatot tenni a megoldásra.

− Képes gyakorlati munkája során alkalmazni ismereteit a jellegzetes fejlődési eltérések, elváltozások kapcsán.

− Képes ezen alapok tükrében megérteni a gyermekek és családok gondozása során a klinikum, a diagnosztika és a terápia összefüggéseit és mindezek ismeretében képes szakterületének megfelelően szakdolgozói feladatainak ellátására.

− Képes alkalmazni az életkornak megfelelő szűrővizsgálatok elemeit és képes a vizsgálati eredményeket megfelelően értékelni, a prioritásokat meghatározni és azt szakmai és nem szakmai környezetben egyaránt hatékonyan kommunikálni.

− Menedzsment ismeretei, vezetői készségei és jogi ismeretei birtokában képes a szakdolgozók és szervezeti egységek irányítására, szervezésére.

− Képes egészségfejlesztési programokat kidolgozni és a lebonyolításukat koordinálni, valamint képes az ellátás során felmerülő etikai problémák megfelelő kezelésére.

− Képes a praxisközösségekkel vagy szakmai teamekkel való magas szintű együttműködésre, kommunikációra, munkaszervezésre, a praxisközösségek munkájának értékelésére, fejlesztésére.

− Képes a családok és az egyének helyzetének, erőforrásainak és nem patológiás szintű működési zavarainak feltárására, differenciált, rendszerszemléletű, a társadalmi és kulturális kontextust figyelembe vevő leírására.

− Képes motivációs interjú vezetésére.

− Képes hatékonyan együttműködni a nemzetiségi csoportokkal, kiemelten a roma népcsoporttal, illetve a szegregátumokban élőkkel.

− Képes a kríziseket (normatív, akcidentális) felismerni, segítséget nyújtani azok megoldásában mind gyermekek, mind felnőttek esetében.

− Ismeri a mentális ellátórendszer felépítését (gyermek és felnőttkorban egyaránt), így képes a mentális problémákkal küzdőket a megfelelő ellátókhoz irányítani.

− Képes a perinatális pszichés problémákkal kapcsolatban korrekt felvilágosítást nyújtani, felmérni azok rizikóját és felismerni azokat és megfelelő ellátásban részesíteni a problémától szenvedőket kompetenciahatárainak megtartásával.

− Képes krízishelyzetben lévő szülőkkel, családtagokkal való magas szintű hatékony kommunikációra és támogatásukra.

− Képes a krízisben lévő személyek helyzetének pontos azonosítására.

− Képes a munkatársak konfliktushelyzetének felismerésére, törekszik annak hatékony megoldására.

− Képes tudományos ismeretek és eredmények magas fokú, hatékony kommunikációjára, prezentációjára és képviseletére szakmai és nem szakmai közegben.

− Képes különböző nehézségekkel, fogyatékossággal küzdők kommunikációs nehézségeit kezelni és hatékony kommunikációt folytatni.

− Képes kollégáival, vezetőivel és a társszakmák képviselőivel hatékony kommunikációra.

− Képes az interkulturális kommunikációra.

− Hatékonyan képes együttműködni a civil szervezetekkel, a többszörösen hátrányos helyzetben élő csoportok érdekvédelmi szervezeteivel.

c) attitűdje

− Munkáját az emberi élet védelmét középpontba állítva végzi, korrekt szakmai magatartás jellemzi.

− Elkötelezett a védőnőkre vonatkozó munkavédelmi, balesetvédelmi és tűzvédelmi előírások betartásában és betartatásában.

− A szakmai kihívásokra relevánsan reagál.

− Törekszik és fontosnak tartja az ismeretek szakszerű átadását.

− Holisztikus, reflektív szemlélettel rendelkezik.

− Szociokulturális érzékenységgel és társadalmi felelősségvállalással rendelkezik.

− Munkájának eredményeit szakmai és nem szakmai körök számára hatékonyan tudja kommunikálni magyar és idegen nyelven egyaránt.

− Építő kritikával képes hozzájárulni a saját és mások szakmai tevékenységéhez, eredményeihez.

− Kommunikációját egyénekkel és közösségekkel egyaránt empátia, motiváció, felelősség, hatja át.

− Vállalja és hitelesen képviseli szakmája társadalmi szerepét, alapvető viszonyát a világhoz.

− Vállalja azokat az átfogó és speciális viszonyokat, azt a szakmai identitást, amelyek szakterülete sajátos karakterét, személyes és közösségi szerepét alkotják.

− Hitelesen közvetíti szakmája összefoglaló és részletezett problémaköreit.

− Új, komplex megközelítést kívánó, stratégiai döntési helyzetekben, illetve nem várt élethelyzetekben is a jogszabályok és etikai normák teljes körű figyelembevételével hozza meg döntését.

− Kezdeményező szerepet vállal szakmájának a közösség szolgálatába állítására.

− Fejlett szakmai identitással, hivatástudattal rendelkezik, amelyet a szakmai és szélesebb társadalmi közösség felé is vállal.

− Törekszik arra, hogy szakterülete legújabb eredményeit saját fejlődésének szolgálatába állítsa.

− Szakterülete legfontosabb problémái kapcsán átlátja és képviseli az azokat meghatározó aktív állampolgári, műveltségi elemeket.

− Magáévá teszi azt az elvet, hogy a folyamatos szakmai szocializáció és a személyes tanulás a közjó szolgálatában áll.

− Nyitott szakmája átfogó gondolkodásmódjának és gyakorlati működése alapvető jellemzőinek hiteles közvetítésére, átadására.

− Törekszik arra, hogy a problémákat lehetőleg másokkal együttműködésben oldja meg.

− Képes az előítélet-mentes együttműködésre krízisben érintett csoportok, egyének probléma kezelése kapcsán.

d) autonómiája és felelőssége

− Kezdeményez, munkájáért személyes felelősséget vállal és gyakorol.

− Alkalmas a szakterülethez kapcsolódó erőforrás-menedzsment feladatainak ellátására.

− Jelentős mértékű önállósággal rendelkezik átfogó és speciális szakmai kérdések kidolgozásában, szakmai nézetek képviseletében, indoklásában.

− Vezetői szerepet tölthet be.

− Partneri szinten együttműködik az egészségügyi, szociális, és a nevelési–oktatási intézményrendszer tagjaival.

− Felelősséget vállal saját és az általa vezetett team tevékenységéért.

− Felelősségének tudatában fejleszti saját tudását és felelősséget vállal a jövő szakdolgozóinak gyakorlati és elméleti tudásának fejlesztésében.

− Felelősséget vállal az emberi élet védelméért.

− Munkáját minden körülmények között, a munkavégzésre vonatkozó munkabiztonsági, biztonságtechnikai és munkaegészségügyi követelmények, mindenkori hatályos jogszabályi előírásait betartva, a személyiségi jogok figyelembevételével önállóan végzi.

− Önállóan tervezi meg és végzi tevékenységeit, képes közösségi diagnózis felállítására, ez alapján hatékony intervenció tervezésére.

− Bekapcsolódik kutatási és fejlesztési projektekbe, a projektcsoportban a cél elérése érdekében autonóm módon, a csoport többi tagjával együttműködve mozgósítja elméleti és gyakorlati tudását, képességeit.

− Különböző bonyolultságú és különböző mértékben kiszámítható kontexusban a módszerek és technikák széles körét alkalmazza önállóan a gyakorlatban.

A kórházi szakvédőnő specializáción továbbá:

a) tudása

− Ismeri a koraszülöttek és kis súlyú újszülöttek táplálásával, kapcsolatos feladatokat.

− Ismeri a speciális gondoskodást igénylő újszülöttek, csecsemők és gyermekek táplálásának módszereit.

− Ismeri a korszerű, szoptatástámogató eszközöket.

− Részletesen ismeri a koraszülés okait, nemzetközi és hazai statisztikáit.

− Ismeri az esetmegbeszélő csoportok vezetésének módszertanát.

− Ismeri a perinatális veszteségek speciális gyászjelenségeit.

− Ismeri azokat a támogató és önsegítő csoportokat, melyek a koraszülés, vetélés, magzati veszteség, halvaszülés után, a perinatális gyász feldolgozásában támogatja a szülőket.

− Ismeri a vetélések, halvaszülések és egészségügyi indikáció miatti terhesség megszakítások fő okait, statisztikai mutatóit.

− Ismeri az egészségügyi indikáció miatti terhesség-megszakítással kapcsolatos dokumentációt.

− Ismeri a leggyakoribb újszülöttkori kórképeket, azok előfordulási gyakoriságát, megelőzésük és kezelésük lehetőségeit.

− Elméleti és gyakorlati ismeretekkel rendelkezik az újszülött újraélesztésben és sürgősségi ellátásban.

− Korai hazaadással kapcsolatos adminisztrációs feladatokat ismeri.

− Rendelkezik érzékszervi szűréssel kapcsolatos elméleti és gyakorlati ismeretekkel (hallás-, látásszűrés).

− Ismeri a vércukormérés lépéseit, illetve a nem megfelelő vércukorszint miatti lehetséges kezeléseket.

− Ismeri az anyagcsereszűrések gyakorlati kivitelezését.

− Ismeri az újszülöttek szülőszobai ellátásának korszerű lehetőségeit.

− Ismeri az esetleg zavart szenvedő élettani adaptációs folyamatok elhárításának azonnali lehetőségeit.

− Ismeri az újszülött-újraélesztés folyamatát és kompetenciafüggő lehetőségeit.

− Ismeri a váratlanul kialakult szülőszobai/intézeten kívüli vészhelyzetek ellátását követő teendőket.

− Ismeri a vészhelyzetek kapcsán kialakuló pszichés tünetek, állapotok támogatásának lehetőségeit.

− Ismeri a hazaadott újszülöttek neonatológiai sürgősségi kockázati tényezőit.

− Ismeri a koraszülöttek adaptációjával, sürgősségi ellátásával kapcsolatos szempontrendszereket.

− Ismeri a koraszülöttek vészhelyzeteinek ellátásával kapcsolatos teendőket, különös tekintettel a korábban igen kis súllyal születettek és gyakran csak több hónapos korban hazakerülők csoportjára.

− Ismeri a neonatológiai sürgősségi ellátás teljes rendszerét, a neonatológiai utógondozást.

− Ismeri a neurohabilitáció és korai fejlesztés komplex lehetőségeit.

− Ismeri a speciális élethelyzetből adódó szülő-kapcsolati csoportdinamikai alapelveket, alapjelenségeket, működést.

− Ismeri a különféle speciális élethelyzetek mentálhigiénés jellemzőit, támogató rendszereit.

− Ismeri a normatív és paranormatív krízis jellemzőit, az alkalmazható krízisintervenció elemeit.

− Ismeri a gyermekpopulációval kapcsolatos gyász- és válságkezelés módszereit.

− Elméleti és gyakorlati ismeretekkel rendelkezik a csecsemő- és gyermek-újraélesztésben és sürgősségi ellátásban.

− Ismeri a beteg csecsemők és gyermek gondozása során felmerülő ápolási műveleteket.

− Ismeri a sürgősségi gyerekellátás teljes rendszerét és gyermek-utógondozás koragyermekkori szűrés és fejlesztés komplex lehetőségeit.

b) képességei

− Felismeri a különleges gondoskodást igénylő újszülötteket és képes anyatejes táplálásuk elősegítésére.

− Képes alkalmazni a szoptatástámogató eszközöket különleges gondoskodást igénylő újszülöttek, csecsemők és kisdedek esetében is.

− Képes felismerni a kockázatos korai hazaadás szempontjából rizikócsoportba tartozó újszülötteket és szüleiket (egészségügyi és szociális ok felismerése egyaránt). Képes az újszülött újraélesztést helyesen kivitelezni, továbbá képes szülő edukációra ebben a témában.

− Képes az anyákat megtanítani az involúció és újszülött adaptáció kóros folyamatainak korai felismerésére.

− Képes team munkában dolgozni a koraszülöttek, újszülöttek, gyermekágyas anyák gondozása kapcsán.

− Képes a koraszülötteknél és újszülötteknél alkalmazott bőr-bőr kontaktus rövid és hosszú távú élettani és pszichés jelentőségét a társszakmák képviselőivel és a szülőkkel megértetni, elfogadtatni.

− Képes az esetleg váratlanul félresikló élettani adaptációs folyamatok elhárítására.

− Képes a váratlanul kialakult intézeten kívüli vészhelyzetek ellátását követő elsősegélynyújtására.

− Képes az anyagcsereszűréshez szükséges vérminta gyűjtésére.

− Képes az újszülöttek objektív hallásszűrésének elvégzésére.

− Képes a vészhelyzetek pszichés vezetésére.

− Képes a koraszülöttek vészhelyzeteinek ellátásával kapcsolatos koordinációs funkciók ellátására és gyakran csak több hónapos korban hazakerülők csoportjában a neonatológiai utógondozási feladatokra.

− Képes a neurohabilitációs és korai fejlesztés komplex lehetőségeivel kapcsolatos szülőedukációra.

− Képes az anyák pszichés támogatására perinatális veszteség, illetve koraszülés kapcsán.

− Képes a beteg gyermek ápolási feladatainak elvégzésére, az ezekhez kapcsolódó szülőedukáció tartására és annak szakmaközi koordinálására.

− Képes a beteg gyermek gondozási feladatainak elvégzésére, az ezekhez kapcsolódó szülőedukáció tartására és annak szakmaközi koordinálására.

− Képes az újszülöttek, csecsemők és gyermekek vércukorszint mérésére és értékelésére.

− Képes az újszülöttek, csecsemők és gyermekek táplálását szabályozni kóros vércukorszint alapján.

− Hatékony gyakorlati együttműködésre képes a krízisben lévő családokkal foglalkozó egyéb tudományágak és segítő szakmák képviselőivel.

− Képes esetmegbeszélő csoportot szervezni és vezetni.

− Képes alkalmazni a gyermekpopulációval kapcsolatos gyász- és válságkezelés módszereit.

− Képes a gyermekellátási sürgősségi veszélyhelyzeteket felismerni és kompetencia határain belül elhárítani.

A területi szakvédőnői specializáción továbbá

a) tudása

− Ismeri a korai hazaadást követően az újszülött ellátás lépéseit, a koraszülöttek otthongondozási feladatait, valamint ezen újszülöttek komplex szükségletei kielégítésének alapelveit.

− A specializációnak megfelelően komplex ismeretekkel rendelkezik a fertőző és nem fertőző betegségek korai szűrési rendszeréről rövid-, közép- és hosszútávon, valamint ismeri a gyerekek szűrési protokolljának legkorszerűbb eszközeit.

− Komplex ismeretekkel rendelkezik a gyerekek eltérő fejlődéséről, azok diagnosztikájáról, valamint az egyes állapotok terápiájáról, fejlesztéséről.

− Komplex ismeretekkel rendelkezik a korszerű szoptatást támogató módszerekről, technikákról (pl. szuggesztív technika) és eszközökről.

− Komplex ismeretei vannak a gyermekkorban előforduló kórképekről, az intervenció lépéseiről, irányelveiről, a terápiához való hozzájutás módjáról.

− Komplex ismeretekkel rendelkeznek a gyermekgyógyászati szubspecialitások (pulmonológia kardiológia, gasztroenterológia, nephrológia, endokrinológia, ortopédia, allergológia, neurológia, pszichiátria) által ellátott krónikus betegségek alapellátási szintű gondozási feladatairól. Részletesen ismeri a kora gyermekkorban előforduló regulációs zavarokat.

− Ismeri a koragyermekkori ellátórendszert, a különböző szegmensek között létrejövő, illetve létrehozható kapcsolódásokat.

− Kulcsszemélyként tájékozott a szűrés, jelzés, diagnosztizálás, az ellátások, juttatások, szolgáltatások rendszeréről, szereplőiről.

− Tájékozott a különböző ágazati irányítás alá tartozó rendszerekben, a szabályozott kliensútról vagy a nem szabályozott bekerülési lehetőségekről.

− Ismeri a többi szakember munkáját, kompetenciáját, az ellátórendszer működését, az ott fellelhető szolgáltatások választékát.

− Részletesen ismeri a felnőttkori népegészségügyi problémákat, megbetegedéseket, azok nemzetközi és hazai mutatószámait.

− Ismeri a felnőttkori szűrővizsgálatokat.

− Ismeri a népbetegségek hatékony intervenciós lehetőségeit.

− Ismeri a dohányzásról és az addikciókról való leszokástámogatás intézményrendszerét, segítő szakembereit.

− Ismeri a mentális betegségek (gyermek és felnőtt korban) szűrésére alkalmas eszközöket, azok használatát, valamint a mentális ellátórendszert.

b) képességei

− Képes az újszülöttek és csecsemők komplex szükségleteinek kielégítésére, valamint a gyermekkorban előforduló állapotok, betegségek önálló menedzselésére, ezen belül részletes szűrővizsgálatok elvégzésére, egyénre szabott gondozási terv önálló összeállítására, laboratóriumi és orvos-diagnosztikai vizsgálatok elemzésére, valamint az elrendelt fejlesztés nyomon követésére, azzal kapcsolatos tanácsadásra.

− Az érvényes szakmai ajánlások és irányelvek alapján a csecsemők és gyermekek számára megfelelő diagnosztizáló és fejlesztő szakember kiválasztására.

− Szükség esetén a korai hazaadást követően kompetenciájának megfelelő szinten képes az újszülött sürgősségi ellátására a szakszemélyzet megérkezéséig.

− Képes a korszerű szűrővizsgálatok önálló ellátására, majd azt követően az ellátást igénylő terület meghatározására.

− Képes alkalmazni a szoptatástámogató módszereket, technikákat és eszközöket, speciális gondozást igénylő újszülöttek esetében is.

− Képes a koragyermekkori intervenció során a gyermekeket és családjaikat érintő preventív szemléletre, kifejezetten a speciális szükségletű csoportokra nézve (különleges bánásmódot igénylő, valamint hátrányos helyzetű gyermekek csoportja).

− Képes a különböző támogató rendszerek együttműködésének összehangolására, a szülőknek, mint partnereknek a bevonására az egyénre szabott szolgáltatási rendszerbe.

− Képes interdiszciplináris teammunka keretében való együttműködésre, a szolgáltatások koordinációjával a különböző szakterületen dolgozó szakemberek együtt gondolkodásának támogatására.

− Képes a gyermekgyógyászati szubspecialitások (pulmonológia kardiológia, gasztroenterológia, nephrológia, endokrinológia, ortopédia, allergológia, neurológia, pszichiátria) által ellátott krónikus betegségek alapellátási szintű gondozási feladatainak áttekintésére és szükség esetén támogatására.

− Képes támogatni a családokat a különböző szakellátókkal való kapcsolatfelvételben, kapcsolattartásban, információkkal, magyarázatokkal látja el őket, annak érdekében, hogy megismerjék a szolgáltatási jogosultságukat és eligazodjanak a rendszerben.

− Kulcsszemélyként képes konzultálni a szakellátókkal, a megfelelő beavatkozás biztosítása érdekében.

− Képes erősíteni és bátorítani a családokat, hogy partnerként tudjanak más szakemberekkel együtt dolgozni.

− Képes a koragyermekkori regulációs zavarok felismerésére.

− Képes egyéni egészségtervet készíteni, egészség-tanácsadást végezni.

− Képes komplex egészségfejlesztési projektek, anyagok kidolgozására és végrehajtására, valamint az általa ellátottak egészségi állapotának folyamatos monitorizálására.

− Képes rizikófaktorok azonosítására, életmód változtatás ösztönzésére, szűrések kivitelezésére.

− Képes a leszokás-támogatás folyamatát konzultációkon keresztül vezetni, a haladást értékelni a felnőtt populációban.

− Képes a védőnői kompetenciakörbe tartozó mentális betegségek szűrésére megfelelő szűrőeszközök használatával.

Az ifjúsági szakvédőnő specializáción továbbá

a) tudása

− Ismeri az iskolások egészségi állapotának és egészségmagatartásának jellemzőit, a serdülők egészségmagatartással kapcsolatos attitűdjeit, a legfőbb intervenciós megoldásokat az egészségük fejlesztése érdekében.

− Ismeri a szakterületre jellemző speciális egészségfelmérések kivitelezésének módszertanát, a helyi egészségfejlesztési szükségletek feltárásának lépéseit, ezek tükrében határoz az egészségfejlesztés irányvonaláról, megszervezéséről, végrehajtásáról.

− Ismeri, alkalmazza az egészségfejlesztés etikai kódexét.

− Ismeri a komplex szemléletű, teljes körű iskolai egészségfejlesztés (TIE) alapelveit, eszköztárát és célterületeit.

− Ismeri a gyermekpszichiátriai betegségek és gyermekkori mentális zavarok korai felismerésére és intervenciójára vonatkozó irányelveket, a hazai és nemzetközi kutatások elméletét és módszertanát.

− Részletesen ismeri a gyermek és serdülőkori evészavarok, formáit, tünettanát, a beavatkozás lehetőségeit.

− Ismeri a fokozott lelki egészségkockázatok korai észlelését segítő eszközöket.

− Ismeri a speciális mentálhigiénés támogatási lehetőségeket a korosztályra adaptálva, a mentálhigiénés segítő kapcsolat módszertanát (nondirektivitás, krízisintervenció).

− Ismeri a hatékony egészségkommunikáció eszközeit, a szülőkkel, szakemberekkel folytatott hatékony kommunikáció gyakorlatát.

− Ismeri a modern multimédiás oktatás módjait és eszköztárát, a közösségi média szerepét az egészségfejlesztésben, az oktatásban szerepet játszó szoftverek alapvető alkalmazását.

− Ismeri a kortársoktatás egészségfejlesztésben betöltött szerepét, a kortársképzés elméletét és módszertani alapjait, továbbá ismeri a szülői támogató, és önsegítő csoportok hatékonyságát.

− Részletesen ismeri az addikciók okait, megjelenési formáit, tüneteit, a prevenció és intervenció lehetőségeit, az addikciók elleni hatékony cselekvési tervet és módszereket, különös tekintettel a dohányzás-leszokás támogatás és motivációs interjúk alkalmazásának módszerét.

− Ismeri a pszichoszomatikus betegségek természetét, a beavatkozás lehetőségeit.

− Ismeri a deviáns magatartási formákat, felismeri a „cry for help” jelzéseket.

− Ismeri a lelki egészségvédő és személyiség erősítő beavatkozások formáit és képes gyakorlatban való alkalmazásukra (relaxációs technikák, életvezetési tanácsadás, esetmegbeszélés, tematikus csoportok).

− Ismeri az iskolás korosztály mentálhigiénés nehézségeit és a mentálhigiénés támogatórendszereket.

− Ismeri az aktív és passzív relaxációs technikákat, a stressz-kezelés hatékony módszereit.

b) képességei

− Képes a komplex szemléletű teljes körű iskolai egészségfejlesztés (TIE) programjának tervezésében és kivitelezésében, értékelésében szerepet vállalni.

− Képes a fokozott lelki egészségkockázatok korai észlelését segítő eszközök alkalmazására.

− Képes közösségi diagnózis felállítására, ez alapján hatékony intervenció megszervezésére és irányítására, önállóan előadásanyagok magas szintű fejlesztésére és előadására.

− Képes a krízishelyzetben lévő személyek helyzetének pontos azonosítására.

− Képes hatékonyan integrálni az egészségfejlesztésben az új módszereket (közösségi média, szoftverek, oktatási segédeszközök).

− Képes a hatékony egészségkommunikációra az ifjúság körében, továbbá képes a szülőkkel, szakemberekkel hatékonyan kommunikálni.

− Képes a sürgősségi ellátás szakszerű megkezdésére.

− Képes a leszokás-támogatás folyamatát konzultációkon keresztül vezetni, a haladást értékelni.

− Krízisben lévő személynél képes alkalmazni a segítő beszélgetést.

− Képes a krónikus beteg, eltérő fejlődésű 6–18 éves gyermekek intervenciójára, speciális gondozására, elfogadható körülmények és életvitel kialakításában történő segítségnyújtásra és a speciális szolgáltatások igénybevételéhez korrekt szakmai tájékoztatás nyújtására.

− Képes a stressz helyzetek felismerésére, hatékony stresszkezelésre, relaxációs technikák alkalmazására.

A család- és nővédelmi szakvédőnői specializáción továbbá

a) tudás

− Rálátással bír a család és ifjúsági egészségfejlesztés szabályozói rendszerére.

− Átfogóan ismeri az optimális családtervezés, családi életre nevelés, családvédelmi tanácsadás, a pszichoszexuális fejlődés, alapvető tényeit, irányait és tartalmát.

− Részletesen ismeri a női egészségvédelem életkori szakaszai szerinti egészségfejlesztési feladatokat, gondozási formákat, a női egészségvédelem szempontjából alkalmazandó korszerű módszereket, szűrővizsgálatokat.

− Ismeri a nők és férfiak egészségmagatartásnak legfontosabb jellemzőit, egészséges életmód felmérésre szolgáló standardizált mérőeszközöket, az egészségben leginkább (nemzetközi és hazai tendenciák alapján jellemző) bekövetkező változások probléma-megoldási módszereit.

− Részletesen ismeri a férfiak egészségfejlesztésének irányvonalait, az ellátás rendszerét, benne a szakemberek szerepét, egészségvédelem szempontjából alkalmazandó szűrővizsgálatokat.

− Speciális ismeretei vannak a férfiak és a nők esetében a személyre szóló fogamzásgátlási módszerek alkalmazásának szabályairól, lehetőségeiről, a módszerekkel szembeni követelményekről.

− Részletesen ismeri a férfi és a női meddőség leggyakoribb okait, kivizsgálásuk, kezelésük lehetőségeit.

− Ismeri a családi és szexuális élet egészségi feltételeit.

− Részletesen ismeri a hazai és nemzetközi családi életre nevelés és szexuális nevelés dokumentumait (Egészségügyi Világszervezetnek a szexuális nevelésre vonatkozó irányelve, a családi életre nevelés kerettanterve).

− Ismeri a pszichoszexuális edukáció módszertanát.

− Részletekbe menően ismeri a Családvédelmi Szolgálat működését, feladatait, hatáskörét, kompetenciáit, a tanácsadás lehetséges irányvonalait, annak jogi szabályozását. A terhesség-megszakítás módjait, korai és késői szövődményeit.

− Részleteiben ismeri az örökbeadás, örökbefogadás feltételeit, lebonyolítását, folyamatát és annak jogszabályi hátterét.

− Ismeri a szexuális úton terjedő betegségek prevenciójának korszerű módszereit, a veszélyeztetettség legfőbb okait, tüneteit, korai és késői következményeit (különös tekintettel a magzatra és az újszülöttre), valamint a kezelésük alapelveit.

− Emelt szintű gyermek-nőgyógyászati védőnői háttérismeretekkel rendelkezik.

b) képességei

− Alkalmazza a munkavégzése során a női, férfi egészségvédelemben, családtervezésben, szűrővizsgálatok kapcsán a szükséges terminológiát.

− Megérti és használja a családtervezés, szűrővizsgálatok, krízishelyzetben alkalmazott tanácsadások során ismertetett jellemző online és nyomtatott szakirodalmat magyar és idegen nyelven.

− Képes személyre szabott fogamzásgátlási módszerek ajánlására.

− Képes a szexuális diszfunkciók azonosítására, a szexuálpedagógia korszerű módszereinek alkalmazására, illetve az egészségfejlesztés, családtervezés során a szexuális egészség támogatására.

− Képes rizikótényezők feltárására (szűrővizsgálatok, anamnézis felvétel), életmódból fakadó egészségkárosító tényezők felmérésére, egészségfejlesztési modellek megválasztására, azok alkalmazására, egyéni, közösségi (iskolai) egészségtervek, egészségfejlesztő projektek kidolgozására, megvalósítására.

− Elvégzi a Családvédelmi Szolgálat védőnő munkatársának feladatait.

− Képes a krízisben lévő személyek helyzetének pontos azonosítására, a figyelmeztető jeleinek tüneteinek felismerése és a megfelelő megoldási módok, ellátási útvonalak kiválasztására. Legyen az normatív vagy akcidentális krízis (különösen a PAS, post-abortion syndrome).

9. A mesterképzés jellemzői

9.1. Szakmai jellemzők

9.1.1. A szakképzettséghez vezető tudományágak, szakterületek, amelyekből a szak felépül:

– egészségtudományok 20–25 kredit;

– társadalomtudományok 2–5 kredit

– bölcsészettudományok 2–5 kredit.

– jogtudományok 1–2 kredit.

9.1.2. A specializáció tudományágai, szakterületei és azok kreditaránya: A választható specializációk kreditaránya 40–45 kredit:

a) kórházi szakvédőnő specializáció:

– elméleti és klinikai orvos- és egészségtudományok 10–15 kredit,

– kórházi szakvédőnői módszertani ismeretek 30–35 kredit.

b) területi szakvédőnő specializáció:

– elméleti és klinikai orvos- és egészségtudományok 10–15 kredit,

– területi szakvédőnő módszertani ismeretek 30–35 kredit.

c) ifjúsági szakvédőnő specializáció:

– elméleti és klinikai orvos- és egészségtudományok 10–15 kredit,

– ifjúsági szakvédőnői módszertani ismeretek 30–35 kredit;

d) család- és nővédelmi szakvédőnő specializáció:

– elméleti és klinikai orvos- és egészségtudományok 10–15 kredit,

– komplex család- és nővédelemi módszertani ismeretek 30–35kredit.

9.2. Idegennyelvi követelmény

A mesterfokozat megszerzéséhez egy élő idegen nyelvből államilag elismert középfokú (B2), komplex típusú nyelvvizsga vagy azzal egyenértékű érettségi bizonyítvány vagy oklevél szükséges.

9.3. A szakmai gyakorlat követelményei

A szakmai gyakorlat a felsőoktatási intézmény tantervében meghatározott külső szakmai gyakorlóhelyen végzett, legalább hat hét időtartamú komplex, irányított szakmai gyakorlat.

9.4. A 4.2. és 4.3. pont tekintetében a mesterképzési képzési ciklusba való belépés minimális feltételei:

A mesterképzésbe való belépéshez szükséges minimális kreditek száma 30 kredit az alábbi területekről:

– alapozó ismeretek: biológia, kémia, ökológia, pszichológia, szociológia, kommunikáció, bioetika, jogi alapismeretek, népegészségtan, elsősegélynyújtás, informatika,

– szakmai ismeretek: anatómia, biokémia, sejtbiológia, genetika, élettan, gyógyszertan, mikrobiológia, egészségpszichológia, ápolástan, egészségszociológia, pedagógia, egészségfejlesztés, klinikai propedeutika, egészségügyi informatika, egészségügyi menedzsment, szakápolástan, klinikai ismeretek, egészségfejlesztés gyakorlata, védőnői módszertan, táplálkozástan, speciális gondozási ismeretek, szakmai vezetési és irányítási ismeretek, latin nyelv.

A mesterképzésbe való felvétel feltétele, hogy a hallgató a felsorolt ismeretkörökben legalább 20 kredittel rendelkezzen. A hiányzó krediteket a felsőoktatási intézmény tanulmányi és vizsgaszabályzatában meghatározottak szerint kell megszerezni.

IX. PEDAGÓGUSKÉPZÉS KÉPZÉSI TERÜLET

66. GYÓGYPEDAGÓGIA MESTERKÉPZÉSI SZAK

1. A mesterképzési szak megnevezése: gyógypedagógia (Special Needs Education)

2. A mesterképzési szakon szerezhető végzettségi szint és a szakképzettség oklevélben szereplő megjelölése

– végzettségi szint: mester- (magister, master; rövidítve: MA-) fokozat

– szakképzettség: okleveles gyógypedagógus

– a szakképzettség angol nyelvű megjelölése: Special Needs Educator

– választható specializációk: gyógypedagógiai terápia, fogyatékos emberek társadalmi integrációja

3. Képzési terület: pedagógusképzés

4. A mesterképzésbe történő belépésnél előzményként elfogadott szakok

4.1. Teljes kreditérték beszámításával vehető figyelembe: a gyógypedagógia alapképzési szak.

5. A képzési idő félévekben: 3 félév

6. A mesterfokozat megszerzéséhez összegyűjtendő kreditek száma: 90 kredit

– a szak orientációja: kiegyensúlyozott (40–60 százalék)

– a diplomamunka készítéséhez rendelt kreditérték: 10 kredit

– a szabadon választható tantárgyakhoz rendelhető minimális kreditérték: 5 kredit

7. ^*  A szakképzettség képzési területek egységes osztályozási rendszere szerinti tanulmányi területi besorolása: 145/0114

8. A mesterképzési szak képzési célja és a szakmai kompetenciák

A képzés célja olyan fogyatékosságügyi szakemberek képzése, akik szakismereteik birtokában, holisztikus, megfelelő etikai megalapozottsággal bíró emberképpel képesek a nevelési, terápiás és rehabilitációs dominanciájú, multidiszciplináris társadalomtudományként értelmezett gyógypedagógia-tudomány és legfontosabb határtudományai legkorszerűbb eredményeinek szintetizálására, teória és praxis kölcsönhatásainak aktuális vizsgálatára és értelmezésére. Képesek szakmai tevékenységük széles körű reflektálására, a tevékenységük szempontjából releváns elméleti modellek és gyakorlati módszerek továbbfejlesztésére és nemzetközi összehasonlítására, általános szaktudományos és szakmai műveltsége elmélyítésére, a tudományos kutatásra, a gyógypedagógiának az ellátórendszerekben való magas szintű művelésére, gyógypedagógiai innovációk kidolgozására és bevezetésének irányítására. Felkészültek tanulmányaik doktori képzésben történő folytatására.

8.1. Az elsajátítandó szakmai kompetenciák

8.1.1. A gyógypedagógus

a) tudása

– Magas szinten, strukturáltan és átfogóan ismeri a gyógypedagógia és a hozzá kapcsolódó társ- és határtudományok: neveléstudomány, társadalomtudomány, orvos- és egészségtudomány, fogyatékosságtudomány, pszichológia, jogtudomány legfontosabb hazai és nemzetközi elméleteit, összefüggéseit és problémamegoldási módszereit.

– Ismeri és értelmezni tudja a gyógypedagógia-tudományhoz, fogyatékosságügyhöz, fogyatékos személyekhez kapcsolódó hazai és nemzetközi inter- és multidiszciplináris kutatások legújabb kutatási eredményeit.

– Átfogó és szintetizált társadalom- és szaktudományi bázisú ismeretrendszerrel rendelkezik a legtágabban értelmezett társadalmi integrációról, a normalizációról, az önrendelkezésről és a participációról. Ezen ismeretei a gyógypedagógia alapképzési szak választott szakiránya(i) szerinti népesség-specifikus szakterületi ismereteken túl a többi populációcsoportra is kiterjednek.

– Ismeri a fogyatékos személyek jogairól szóló ENSZ-egyezmény alapelveit, célkitűzéseit, feladatait, érti az egyenlő esélyű hozzáférés, egyetemes tervezés, ésszerű alkalmazkodás fogalmát, tartalmát és megvalósításának módszereit.

– Ismeri a gyógypedagógiai tevékenységet meghatározó nemzetközi és hazai jogi és szakmai dokumentumrendszert, azok strukturális és tartalmi követelményeit.

– Átlátja a szakmapolitikai fejlesztési irányokat, a gyógypedagógiai szakterületi és a hozzá kapcsolódó különböző ágazati ellátórendszerek működésének szabályozását és összefüggéseit.

– Ismeri a fogyatékosságügyi szakpolitika prioritásait és a komplex nevelési-oktatási- rehabilitációs rendszer összefüggéseit, benne saját intézménye helyét, szerepét. Ismeri a választott specializációnak megfelelő gyógypedagógiai gyakorlat társadalmi szerepét, fejlesztési irányait.

– Ismeri a nevelési-oktatási intézményrendszeren kívüli gyógypedagógiai szolgáltatási tevékenységek alapelveit, céljait, feladatait a legkorszerűbb diagnosztikus és fejlesztő eljárások, képességfejlesztő programok, terápiás programok, fejlesztési tervek, eszközök kidolgozásának ás alkalmazásának, fejlesztésének és minőségbiztosításának szempontjait.

– Ismeri a PR munka, a társadalmi szemléletformálás és érzékenyítés lehetőségeit, a különböző kommunikációs eszköztárak használatát.

– Ismeri a gyógypedagógiai innovációkhoz és kutatásokhoz használható pályázati projekttervezés és lebonyolítás módszereit.

– Ismeri a gyógypedagógiai pályaszocializációs folyamatokat, a gyógypedagógiai szakmai közösségek kialakításának és működtetésének folyamatát, ezek elemzési, értékelési minőségbiztosítási szempontjait és módszereit. Ismeri a multidiszciplináris team-munka jelentését, érti annak jelentőségét.

b) képességei

– Képes a gyógypedagógia elméleti és gyakorlati ismeretek tudományos igényű továbbfejlesztésére, valamint a doktori képzési ciklusba való belépésre.

– Képes az elsajátított ismeretek és szaktudás szintetizálására és alkalmazására általában és a választott specializáció elméleti és gyakorlati kérdéseire vonatkozóan, továbbá saját szakmai tevékenység széles körű reflektálására.

– Képes a gyógypedagógiai elmélet és gyakorlat kölcsönhatásainak vizsgálatára, a gyakorlati módszerek továbbfejlesztésére, nemzetközi összehasonlítására, a szakmai terminológia következetes használatára.

– Gyógypedagógiai, társadalomtudományi, fogyatékosságügyi és rehabilitációs ismereteit, tudását felhasználja a társadalmi és szakmapolitikai változások megértésére, képes a gyógypedagógus szakmát és a fogyatékosságügy működését meghatározó dokumentumokat véleményezni, értékelni, intézményi szintű dokumentumokat összeállítani.

– A lehetőségek és korlátok figyelembevételével képes intézménye szervezeti működésének kritikai elemzésére.

– Képes szakmai és szakmaközi közösséget építeni.

– Képes a tudományos kutatómunkában való eredményes közreműködésre, a tény-alapú tudományos bizonyítás módszereinek alkalmazására, az idegen nyelvű szakmai anyagok feldolgozására.

c) attitűdje

– Elfogadja és képviseli a fogyatékos ember értékére, emberi méltóságára vonatkozó korszerű antropológiai és etikai szemléletet.

– Gyógypedagógiai innovációkat kritikusan értelmez, elemez.

– Nyitott a fogyatékos emberek élethelyzetét segítő, megkönnyítő társadalmi kezdeményezések iránt.

– Nyitott a gyógypedagógia tudományterületének inter- és multidiszciplináris megközelítésére.

– Szakmaközi kapcsolatokban gyógypedagógiai szakmai értékeit, elveit, érdekeit hitelesen képviseli.

– A fogyatékos személyek nevelésében, terápiájában, rehabilitációjában közreműködő szakemberekkel partneri együttműködési viszonyt alakít ki.

– Saját gyógypedagógiai tevékenységét (ön)kritikusan értékeli és irányítja.

– Kreatív, empatikus, törekszik a gyógypedagógiai jellegű, illetve a multidiszciplináris team-munka során felvetődő problémák megoldására.

– Igénye van a gyógypedagógia elmélete és gyakorlata területén a folyamatos önfejlesztésre.

– Törekszik arra, hogy a gyógypedagógus szakmán belül és a tevékenységhez kapcsolódó szakmai partnerek körében másokat is önreflexióra, önkorrekcióra késztessen.

– Felelősséget vállal a fogyatékos ember értékére, emberi méltóságára vonatkozó korszerű antropológiai és etikai szemlélet képviseletében és közvetítésében.

d) autonómiája és felelőssége

– A fogyatékos emberekkel szembeni előítéletek csökkentésére, az érintett családok segítésére, a fogyatékos személyek társadalmi elfogadására irányuló tevékenységekben magas szintű önállóságot mutat és felelősséget vállal.

– Az általa irányított munkatársak körében a gyógypedagógia tudományos-szakmai szempontjait érvényre juttatja.

– Felelősséget vállal a gyógypedagógus-szakma gyakorlása során a fogyatékosság-ügyi, gyógypedagógiai stratégia-alkotás folyamataiban, önálló döntéseket hoz a hosszú- és rövidtávú intézményi és/vagy szakmapolitikai célkitűzések meghatározása során.

– A gyógypedagógiához, fogyatékosságügyhöz kapcsolódó jogszabály-alkotásban és szakmai döntéshozatalban felkészült szakértőként felelősséggel közreműködik.

– Reflektív, szakmai elemző technikáinak megosztásával támogatja közvetlen munkatársai önismeretének, lelki egészségvédelmének fejlődését.

– Közvetlen munkatársait és az intézményen kívüli szakmai közösségek tagjait szerepükben támogatja, szakmai identitásukban erősíti.

– A szakmai kommunikáció technikáit magas szinten alkalmazza, szakmai ismereteit, tapasztalatait, véleményét szóban és írásban hitelesen és érthetően fogalmazza meg, így önállóan és felelősen képes a szakmai vitában való részvételre, érvelésre.

– Felelősséget vállal munkatársai, szakmai közössége fejlődésének támogatásáért, a gyógypedagógia és a gyógypedagógusok elismertsége növeléséért, fejlődéséért, fejlesztéséért.

8.1.2. A gyógypedagógiai terápia specializáción továbbá a gyógypedagógus

a) tudása

– Elmélyült, interdiszciplináris ismeretekkel rendelkezik a legkorszerűbb hazai és nemzetközi diagnosztikus és fejlesztő eljárásokról, képességfejlesztő és terápiás programokról.

– Ismeri az egyéni és csoportos fejlesztési tervek, fejlesztőeszközök hatásait, alkalmazhatóságát, kidolgozásuk elveit és módszertani szempontjait és továbbfejlesztésük lehetőségeit.

– Ismeri a nevelési, oktatási intézményrendszert megelőző, kiegészítő és azt követő szakszolgálati, szakmai szolgáltatási, egészségügyi, szociális, igazságügyi, gyermekvédelmi, rehabilitációs intézmény- és/vagy ellátórendszerekben végzendő komplex gyógypedagógiai tevékenység alapelveit, célkitűzéseit, feladatait és módszereit.

– Rendelkezik a gyógypedagógiai fejlesztőmunka, a habilitáció és rehabilitáció különböző színterein az egyén életkorának, problémájának, a népességcsoport sajátosságainak, a beavatkozás jogi lehetőségeinek ismereteivel.

– Tisztában van az egyéni sajátosságok és a megnehezült társadalmi beilleszkedés körülményeinek feltárására szolgáló módszerekkel és eszközökkel, ismeri a különböző diagnosztikus és terápiás eljárásokat, valamint a gyógypedagógiai tanácsadás módszereit, eszközeit.

b) képességei

– Képes a sajátos nevelési igényű gyermekek, fiatalok, továbbá felnőttek társadalmi beilleszkedésének elősegítésére, a megnehezült életkörülményekkel összefüggő személyes hátrányok csökkentésére vagy megszüntetésre a jogszabályokban előírt módon.

– Képes egyéni és kiscsoportos formában folyó gyógypedagógiai terápiás tevékenység végzésére.

– Képes pedagógiai szakszolgálati és a szakmai szolgáltatási tevékenység folytatására és fejlesztésére, diagnosztikus és fejlesztő eljárások, képességfejlesztő programok, terápiás továbbképzési programok, fejlesztési tervek, eszközök, kidolgozására és adaptálására.

– A habilitáció és rehabilitáció különböző színterein képes az egyéni sajátosságok, a megnehezült társadalmi beilleszkedés körülményeinek feltárására, különböző diagnosztikus és terápiás eljárások, továbbá a gyógypedagógiai tanácsadás módszereinek alkalmazására, adaptálására és fejlesztésére.

– Képes a gyógypedagógiai megsegítés egyéni szükségleten alapuló folyamatának tervezésére, a diagnosztikus és terápiás beavatkozás feltételeinek kidolgozására, programfejlesztésre, újabb diagnosztikus és fejlesztő/terápiás eljárások kipróbálására és adaptálására.

– Képes az egyéni és csoportos fejlesztés lehetőségeinek körültekintő mérlegelésére, más intervenciókkal történő összehasonlítására, szakmai és jogi dokumentumok figyelembevételével a fejlesztés és megsegítés folyamatának nyomon követésére.

– Képes a hazai és nemzetközi gyakorlatban elismert diagnosztikus és terápiás módszerek, fejlesztő eljárások, működési rendszerek hatáselemzésére, innovációjára, a szolgáltatási rendszer átalakítására és fejlesztésére irányuló szakmapolitikai tevékenység folytatására.

8.1.3. A fogyatékos emberek társadalmi integrációja specializáción továbbá a gyógypedagógus

a) tudása

– Elmélyült ismeretekkel rendelkezik a normalizáció, participáció alapelveiről, céljairól, feladatairól, a társadalmi integráció és az önrendelkezés feltételeinek megteremtéséről, a megvalósítás gyakorlati módszereiről.

– Ismeri az UNESCO 1994-es Salamancai Nyilatkozatával összhangban a fejlődés, a tanulás és a társadalmi beilleszkedés segítésének tárgyi és személyi feltételeit, továbbá a 2007. évi ENSZ egyezményben megfogalmazott jogokat és intézkedési lehetőségeket.

– Multidiszciplináris ismeretekkel rendelkezik a közösségi ellátás alapelveiről, módszereiről, a befogadás társadalmi összefüggéseiről (kirekesztés, befogadás, kölcsönös alkalmazkodás).

– Ismeri a fogyatékosságügyhöz kapcsolódó különféle ellátórendszerek európai perspektíváit, a gyógypedagógiai támogatás európai dimenzióit, a legkorszerűbb nemzetközi innovációk célkitűzéseit és az innovációk megvalósításának módszereit.

– Tisztában van az inkluzív nevelés és gyógypedagógia kapcsolatával, az inkluzív didaktika gyógypedagógiai aspektusaival, az inkluzív tanulási környezet megteremtésének lehetőségeivel és módszereivel.

b) képességei

– Képes a sérült, fogyatékos, akadályozott emberek számára olyan életperspektívákat és körülményeket létrehozni és fenntartani, melyek elsődlegesen a legtágabban értett társadalmi integrációt, az életkörülmények normalizálását és az önrendelkezést szolgálják.

– A fejlődés, a tanulás és a társadalmi beilleszkedés segítésének tárgyi és személyi feltételeit a személyes szükségletekhez és igényekhez igazítja, annak érdekében, hogy a fogyatékosságokkal élő embereket az őket ellátó intézmények ne különítsék el, hanem vonják be és tartsák meg őket mindenkori szociális közösségeikben.

– Képes a fogyatékos ember konkrét élethelyzetét és szociális környezetét úgy alakítani, hogy a kirekesztés helyett a befogadás és a kölcsönös alkalmazkodás érvényesüljön.

– Képes a képzés nemzetközi kapcsolatrendszerének kihasználásával, a partnerintézmények közreműködésével a fogyatékosságügyhöz kapcsolódó különféle ellátórendszereket európai perspektívában látni, a hazai intézményi környezetet a releváns európai trendekhez igazítani, szakmai tevékenységüket európai dimenziókban értelmezni és reflektálni, továbbá részt venni nemzetközi innovációk megtervezésében és kivitelezésében.

– Az inkluzív nevelés és gyógypedagógia kapcsolatára, az inkluzív didaktika gyógypedagógiai aspektusaira, az inkluzív tanulási környezet megteremtésének lehetőségeire és módszereire vonatkozó ismereteinek köszönhetően a fogyatékos gyermek, fiatal és felnőtt számára olyan egyénre szabott, individuális szükségleteihez és lehetőségeihez igazodó tanulási feltételrendszert alakít ki és tart fenn, amely a teljes körű kooperációra, a heterogenitásra, a humánus és demokratikus tanítási-tanulási folyamatokra, a kölcsönösségre épül.

– Önállóan végzett, de szakmai és tudományos szempontból megfelelően kísért projektmunkán keresztül megvalósult tanulmányai alapján elősegíti kliensei személyes kompetenciáinak fejlődését, individuálisan kíséri tanulási és életvezetési folyamataikat.

– Hangsúlyos társadalomtudományi, jogi és közgazdasági stúdiumainak köszönhetően, valamint a társadalmi elfogadást javító PR-munka eszközeinek birtokában képes a gyógypedagógiai cselekvés társadalmi beágyazottságának értelmezésére, a fogyatékos emberek életminőségére és társadalmi integrációjára ható politikai és szociálpolitikai hatásmechanizmusok reflektálására és befolyásolására, az inkluzív társadalmi környezet feltételrendszerének kialakítására.

9. A mesterképzés jellemzői

9.1. Szakmai jellemzők

9.1.1. A szakképzettséghez vezető tudományágak, szakterületek, amelyekből a szak felépül: Gyógypedagógiai és társtudományi ismeretek [neveléstudomány új irányzatai, társadalompolitika, jogi ismeretek, inkluzív nevelés és gyógypedagógia, gyógypedagógia társtudományi alapjai, közösségi ellátás (Community Care), a képességfejlődés pszichológiai alapjai, a fogyatékosság probléma- és társadalomtörténete, összehasonlító gyógypedagógia, antropológiai és etikai modellek, differenciáló pedagógia, segítő szakmák és értékek, szolgáltatási rendszerek a gyógypedagógiában] 22–28 kredit.

9.1.2. A választható specializációk kreditértéke 45–55 kredit

a) gyógypedagógiai terápia:

[klinikai gyógypedagógiai tanulmányok (klinikai gyógypedagógia, kognitív fejlődés- neuropszichológia, diagnosztikus rendszerek, rehabilitáció); életkorok specifikumai; gyógypedagógiai intervenció (fejlesztő munka tervezése, kognitív képességfejlesztő eljárások, speciális terápiás fejlesztő eljárások, viselkedésterápiás eljárások, segítő kapcsolat), terepgyakorlat (szakterületi gyakorlat, egyéni esetkezelés, szakszolgálati munka)];

b) fogyatékos emberek társadalmi integrációja:

[inkluzív nevelés gyógypedagógiai aspektusai, módszerei, eljárásai, az együttnevelés filozófiai alapjai, az inkluzív didaktikai tervezés alapjai, pedagógiai projektalkotás, társadalomtudomány (magyar és európai szociális jog, fogyatékosság és marginalitás, szociális munka és fogyatékosságügy, iskolai és társadalmi integráció az EU-ban, szociálpolitika-történet, intézmények jellemzése és evaluációja, az inkluzív társadalom szociáletikája, a befogadás és kirekesztés története a gyógypedagógiában)].

9.2. Idegennyelvi követelmény

A mesterfokozat megszerzéséhez egy idegen nyelvből államilag elismert, középfokú (B2), komplex típusú nyelvvizsga vagy ezzel egyenértékű érettségi bizonyítvány vagy oklevél szükséges és egy másik idegen nyelvből államilag elismert, alapfokú (B1), komplex típusú nyelvvizsga.

66/A. ^*  GYERMEKKULTÚRA MESTERKÉPZÉSI SZAK

1. A mesterképzési szak megnevezése: gyermekkultúra (Culture of Early Childhood)

2. A mesterképzési szakon szerezhető végzettségi szint és a szakképzettség oklevélben szereplő megjelölése

– végzettségi szint: mester- (magister, master; rövidítve: MA-) fokozat

– szakképzettség: okleveles gyermekkultúra szakos pedagógus

– a szakképzettség angol nyelvű megjelölése: Educator in Early Childhood Culture Studies

– választható specializációk: gyermekkultúra az iskoláskor előtt, gyermekkultúra az első iskolaévekben

3. Képzési terület: pedagógusképzés

4. A mesterképzésbe történő belépésnél előzményként elfogadott szakok

4.1. Teljes kreditérték beszámításával vehető figyelembe: pedagógusképzés képzési terület alapképzési szakjai

4.2. A 9.4. pontban meghatározott kreditek teljesítésével vehetők figyelembe továbbá: azok az alapképzési és mesterképzési szakok, illetve a felsőoktatásról szóló 1993. évi LXXX. törvény szerinti szakok, amelyeket a kredit megállapításának alapjául szolgáló ismeretek összevetése alapján a felsőoktatási intézmény kreditátviteli bizottsága elfogad.

5. A képzési idő félévekben: 4 félév

6. A mesterfokozat megszerzéséhez összegyűjtendő kreditek száma: 120 kredit

– a szak orientációja: kiegyensúlyozott (40–60 százalék)

– a diplomamunka elkészítéséhez rendelt kreditérték: 15 kredit

– az intézményen kívüli összefüggő gyakorlati képzés minimális kreditértéke: 10 kredit;

– a szabadon választható tantárgyakhoz rendelhető minimális kreditérték: 6 kredit

7. A szakképzettség képzési területek egységes osztályozási rendszere szerinti tanulmányi területi besorolása: 142/0188

8. A mesterképzési szak képzési célja és a szakmai kompetenciák:

A gyermekkultúra szakos pedagógus átfogóan alkalmazza és kutatja a kultúra és a nevelés összefüggő rendszerét a nevelési, a tanulási folyamatok tekintetében, kiemelt figyelmet fordítva a kulturális, nemzeti identitásra és a különböző szociokulturális környezetben élő gyerekek kulturális kötődéseire. Az intézményes nevelés első szakaszaiban és a közművelődés színterein a nevelési környezet valamennyi szereplőjével együttműködve támogatja a gyermekek fejlődését a kultúra értékeinek tevékeny elsajátítása során. Felkészült tanulmányai doktori képzés keretében történő folytatására.

8.1. Az elsajátítandó szakmai kompetenciák

8.1.1. A gyermekkultúra szakos pedagógus

a) tudása

− Ismeri a kora gyermekkori nevelés társadalmi jelentőségét.

− Alapvető ismeretekkel rendelkezik a kultúra és a nevelés korszerű elméleteiről, azok rendszerként való értelmezéséről.

− Ismeri a gyermekkultúra értelmezésének főbb elméleteit, a kultúrák kölcsönös kapcsolatát.

− Ismeri a gyermekkultúra jelentőségét a kora gyermekkori személyiség- és közösségfejlesztésben, a nemzeti, kulturális identitás formálódásában.

− Alapvető ismeretekkel rendelkezik a gyermekek és közösségeik, családjaik szociokulturális kötődésének, fejlődésük támogatásának megfelelő nevelési eljárásairól, pedagógiai gyakorlatukról.

− Ismeri a gyermekkultúra területeinek érzelmi nevelést és élményalapú tanulást szolgáló lehetőségeit a kora gyermekkorban.

− Ismeri azokat a nemzetközi és hazai kutatásokat, amelyek a gyermek kulturális tevékenységének komplex képességfejlesztő hatásait vizsgálják a gyermekjáték, az ének, a zene, a tánc, a vizuális kultúra, továbbá a gyermekszínjáték, a drámajáték, a fotó, a film, a televíziózás, a rádiózás, az internet kultúrája, valamint az óvodai és iskolai ünnepek, az óvoda kultúrája, az iskola kultúrája területén.

− Ismeri a kora gyermekkori kulturális tevékenységek, színterek, személyiség- és közösségfejlesztés pedagógiai fókuszú kutatásának módszereit.

b) képességei

− A gyermekkultúra eszköztárát képes az érzelmi nevelés, az élményalapú gyermeki tanulás folyamatainak szolgálatába állítani.

− Felkészült a gyermekkultúra és a nevelés hazai és nemzetközi eredményeinek kritikai értelmezésére.

− Képes a helyi társadalmi sajátosságoknak, hagyományoknak, a gyermekintézmények nevelési céljainak megfelelő kulturális programok tervezésére, koordinálására, megvalósítására, intézményük nevelési gyakorlatának megújítására.

− Képes szakértőként részt venni a gyermekkultúra és a nevelés összefüggéseit, a kultúra tevékeny művelésének a gyermeki fejlődésben játszott szerepét elemző kutatásokban.

c) attitűdje

− Tiszteli és ápolja a nemzeti hagyományokat.

− Pedagógiai és kutatói tevékenysége célja a gyermeki személyiség sokoldalú fejlődésének szolgálata.

− Képviseli az emberi jogok tiszteletét, a családi, a nemzetiségi, a nemzeti és az egyetemes kultúra értékeinek megbecsülését.

− Elkötelezett a különböző szociokulturális kötődésű gyerekek inkluzív közösségi nevelése iránt.

− Nyitott az együttműködésre, közös innovációk fejlesztésére és megvalósítására.

− Elfogadja és hasznosítja munkája szakszerű bírálatát.

d) autonómiája és felelőssége

− A köznevelés intézményeiben és a gyermekkultúrát támogató művelődési színtereken tevékenységét önállóan tervezi.

− Tevékenysége feltételeit lehetőségei keretei között önállóan biztosítja.

− Feladatait terveinek, szakmai meggyőződésének megfelelően, a körülményekhez alkalmazkodva, következetesen hajtja végre.

− A gyerekekért folytatott munkáját felelősségtudat jellemzi.

− Tevékenységét az egyetemes értékek, a szakmai etika elvei által meghatározott felelősséggel végzi.

9. A mesterképzés jellemzői:

9.1. A szakmai ismeretek jellemzői

9.1.1. A szakképzettséghez vezető tudományágak, szakterületek, amelyekből a szak felépül:

– neveléstudomány (a gyermekkultúra és a kora gyermekkori nevelés és összefüggésrendszere, kutatásának módszertana), pszichológia (a kora gyermekkori fejlődés kutatásának új irányai, adekvát módszerei) 12–14 kredit;

– társadalomtudomány (gyermekfilozófia, művelődésfilozófia – a kora gyermekkor és a digitális világ, környezetkultúra) 8–10 kredit;

– kultúraelmélet (a gyermekkultúra értelmezési keretei, helye az esztétikai, művészetpszichológiai, kulturális antropológiai elméletek rendszerében) 8–10 kredit;

– a gyermekkultúra közvetítésének területei (a szabadidő és a játék pedagógiája, ének-zene, mozgás- és táncművészet, irodalom, drámapedagógia, bábművészet, vizuális művészetek, médiapedagógia, természet és művészet) 30–33 kredit.

9.1.2. Választható, sajátos kompetenciákat eredményező specializációk, amelynek kreditaránya 30–35 kredit:

a) gyermekkultúra az iskoláskor előtt specializáció:

– a gyermekkultúra kutatása és gyakorlata: a kultúra értékei iránti fogékonyság megalapozása és a kreatív gyermeki tevékenység a személyiségfejlődés szolgálatában; játék, ének-zene-mozgás-ritmus, báb és dráma, vizuális alkotások – az első hat életévben;

– a gyermekkultúra nevelési színterei: bölcsőde, óvoda, művelődési ház, a természeti és az épített környezet mint élmények forrása és közege, további meghatározó közösségi művelődési terek: bábszínház, játszóház, játékgyűjtemények;

b) gyermekkultúra az első iskolaévekben specializáció:

– a gyermekkultúra kutatása és gyakorlata: a kultúra értékeihez való kreatív viszony formálása a személyiségfejlődés szolgálatában: játék, ének-zene-ritmus, tánc- és mozgásművészet, báb és dráma, a vizuális alkotások, a hagyományos és a digitális kultúra – kisiskoláskorban;

– a gyermekkultúra nevelési színterei: iskola, könyvtár, a természeti és az épített környezet mint élmények forrása és közege, további meghatározó közösségi művelődési terek: múzeum, gyermekszínház, művelődési ház.

9.2. Idegennyelvi követelmény

A mesterfokozat megszerzéséhez egy idegen nyelvből államilag elismert, középfokú (B2), komplex típusú nyelvvizsga vagy azzal egyenértékű érettségi bizonyítvány vagy oklevél szükséges.

9.3. A szakmai gyakorlat követelményei

A szakmai gyakorlat a köznevelés, a közművelődés, a gyermekkultúra intézményeiben, különböző színterein végzett terepmunka, a két specializációnak megfelelően, vezetőpedagógus irányítása mellett folytatott egyéni szakmai gyakorlat, melynek időtartama legalább 60 óra, 10 kredit.

9.4. A 4.2. pontban megadott oklevéllel rendelkezők esetén a mesterképzési képzési ciklusba való belépés minimális feltételei

A mesterképzésbe való belépéshez szükséges minimális kreditek száma az alapképzésben szerzett 50 kredit a neveléstudomány, a társadalomtudomány, a kultúraelmélet 9.1.1. pont szerinti területeiről.

A mesterképzésbe való felvétel feltétele, hogy a hallgató az alapképzési tanulmányai alapján a felsorolt területeken legalább 30 kredittel rendelkezzen. A mesterképzésben a hiányzó krediteket a felsőoktatási intézmény tanulmányi és vizsgaszabályzatában meghatározottak szerint kell megszerezni.

66/B. ^*  LOGOPÉDIA MESTERKÉPZÉSI SZAK

1. A mesterképzési szak megnevezése: logopédia (Speech and Language Therapy)

2. A mesterképzési szakon szerezhető végzettségi szint és a szakképzettség oklevélben szereplő megjelölése

– végzettségi szint: mester- (magister, master; rövidítve: MA) fokozat

– szakképzettség: okleveles logopédus

– a szakképzettség angol nyelvű megjelölése: Speech and Language Therapist

3. Képzési terület: pedagógusképzés

4. A mesterképzésbe történő belépésnél előzményként elfogadott szakok

4.1. Teljes kreditérték beszámításával vehető figyelembe: a gyógypedagógia alapképzési szak logopédia szakiránya.

4.2. A felsőoktatási intézményáltal meghatározott kreditek teljesítésével vehetők figyelembe továbbá azok az alapképzési és mesterképzési szakok, illetve a felsőoktatásról szóló 1993. évi LXXX. törvény szerinti szakok, amelyeket a kredit megállapításának alapjául szolgáló ismeretek összevetése alapján a felsőoktatási intézmény kreditátviteli bizottsága elfogad.

5. A képzési idő félévekben: 4 félév

6. A mesterfokozat megszerzéséhez összegyűjtendő kreditek száma:120 kredit

– a szak orientációja: elméletorientált (60–40 százalék)

– a diplomamunka elkészítéséhez rendelt kreditérték: 10 kredit;

– az intézményen kívüli összefüggő gyakorlati képzés minimális kreditértéke: 20 kredit;

– a szabadon választható tantárgyakhoz rendelhető minimális kreditérték: 6 kredit.

7. A szak képzési területek egységes osztályozási rendszer szerinti tanulmányi területi besorolása: 145/0114

8. A mesterképzési szak képzési célja, az általános és a szakmai kompetenciák:

A képzés célja olyan logopédus szakemberek képzése, akik rendelkeznek a komplex hang-, beszéd-, beszélt és írott nyelvi és kommunikációs zavarok, valamint a nyelészavarok felismeréséhez, vizsgálatához, korszerű terápiájához és rehabilitációjához szükséges specifikus ismeretekkel. Képesek a kommunikációs zavarokat a nyelvi, pszichológiai, biológiai tényezők, valamint a kliens és környezetének szükségletei kölcsönhatásában értelmezni, ismereteiket a hang-, beszéd-, nyelvi és kommunikációs zavarok objektív megismerése, diagnosztikája, valamint az intervenció és rehabilitáció folyamatában minden életkori csoportban, a köznevelési, illetve az egészségügyi és rehabilitációs intézményrendszerekben autonóm módon felhasználni. Képesek szakmai csoportokban tervezési, módszertani fejlesztési, szervezési, irányítási, döntéshozói és mentori feladatok ellátására. Felkészültek tanulmányaik doktori képzésben való folytatására

8.1. Az elsajátítandó szakmai kompetenciák

a) tudása

– Ismeri a szerzett és fejlődési kommunikációs zavarok biológiai, neurofiziológiai hátterét, a kommunikációs zavarokkal etiológiai kapcsolatban álló betegségek, sérülések, neurofiziológiai funkciózavarok természetét, lefolyását, orvosi kezelésük alapelveit.

– Ismeri a humán kognitív funkciók – észlelés, figyelmi és végrehajtó funkciók, emlékezet, gondolkodás, nyelv – neuropszichológiai modelljeit és az e területeken jelentkező funkciózavarok neuropszichológiai rehabilitációjának elvi megfontolásait, főbb diagnosztikai és intervenciós eljárásait.

– Ismeri a biológiai idősödés kommunikációt befolyásoló neurofiziológiai és neurokognitív vonatkozásait.

– Ismeri az emberi kommunikáció kognitív pszichológiai, idegtudományi, neuropszichológiai modelljeit, a beszéd/nyelvi feldolgozás és produkció modelljeit, a korszerű képalkotó eljáráson alapuló vizsgálatok vonatkozó eredményeit.

– Ismeri a klinikai nyelvtudomány medicinális, nyelvészeti, illetve beszéd- és nyelvpatológiai alapú klasszifikációs rendszereit, a pragmatikai, morfoszintaktikai, szemantikai, fonetikai és fonológiai nyelvi szintekhez kapcsolódó funkciózavarok klinikai nyelvtudományi leírásait és diagnosztikai kritériumait.

– Ismeri a klinikai nyelvtudomány nyelvi diagnosztikai módszereit, a strukturált tesztek módszertani alapelveit, a beszélt nyelvi minta kiváltásának, lejegyzésének és elemzésének elméleti alapjait és módszertanát, az egyes elemzési módok előnyeit és hátrányait.

– Ismeri a beszéd eszközfonetikai elemzésének korszerű módszereit és eszközeit, működési elveiket, alkalmazhatóságuk indikációját a logopédiai tevékenység számára.

– Ismeri a hang-, beszéd-, nyelvi, kommunikációs és nyelészavarok tüneti képét, természetes fejlődési dinamikáját, diagnosztikus kritériumait, valamint a szemléleti kereteket, amelyek meghatározzák a vizsgálat területeit, lépéseit, illetve az intervenciós módszerek kiválasztását.

– Behatóan ismeri a hang-, beszéd-, nyelvi és kommunikációs zavarok területén a differenciáldiagnózis során felmerülő elméleti problémákat.

– Ismeri a fejlődési hang-, beszéd-, nyelvi, kommunikációs és nyelészavarok gyermek-, serdülő- és felnőttkori megjelenési formáit, a funkciózavarok életkorral járó tünetváltásait, az életkörülmények változásainak hatásait.

– Ismeri és érti a többnyelvűség logopédiai vizsgálatot és intervenciót befolyásoló hatásait, a többnyelvűségből eredő kommunikációs változatokat, ezeknek a kommunikációs zavaroktól való elhatárolásának szempontjait.

– Ismeri a szerzett hang-, beszéd-, nyelvi, kommunikációs és nyelészavarok megjelenési formáit, tüneti képét, diagnosztikai kritériumait, az állapotmegismerés és a rehabilitáció módszertani elveit és eljárásait, a beavatkozás céljait és lehetőségeit befolyásoló biológiai és környezeti szempontokat.

– Ismeri a logopédiai beavatkozás formáinak alapelveit, a különböző terápiás formák hatásmechanizmusait.

– Ismeri az egyes kommunikációs zavarok területén a logopédiai tevékenység módszertani alapelveit, a módszerekkel és eszközökkel kapcsolatos tudományos és gyakorlati elvárásokat, az érveken alapuló gyakorlat (evidence-based practice) elveit és alkalmazásának feltételeit a logopédiai tevékenységben.

– Ismeri és kritikusan képes forrásként alkalmazni a hang-, beszéd-, nyelvi, kommunikációs és nyelészavarok köréhez illeszkedő internetes és nyomtatott ismeretszerzési forrásokat.

– Ismeri az egyes hang-, beszéd-, nyelvi, kommunikációs és nyelészavarokhoz, illetve a különböző logopédiai tevékenységformákhoz kapcsolódó kutatási irányzatokat és a korszerű tudományos eredményeket.

– Ismeri a tudományos kutatás módszereit, a matematikai statisztika alapfogalmait és felhasználási lehetőségeit a logopédiai kutatásokban.

– Ismeri a kutatásetika alapelveit és ezek gyakorlati érvényesítésének módját.

– Ismeri a tudományos ismeretátadás különböző formáit és alkalmazási lehetőségeit a logopédiai tudományos közlésekben.

– Ismeri a logopédiai szakmai irányítás szervezeti és vezetési funkcióinak jogi, humánerőforrás-menedzsment és financiális alapjait.

– Ismeri a logopédiai tevékenység etikai alapelveit.

– Ismeri a kollegiális tanácsadás elveit és elméleteit.

– Ismeri a logopédiai gyakorlatban megvalósuló szakmai mentori és szupervíziós tevékenység sajátosságait, funkcióit és támogató módszereit.

– Ismeri a beszéd-, nyelvi és kommunikációs zavarok területén a szakértői diagnosztikai tevékenység jogi környezetét, módszertani alapelveit, eszközrendszerét, tevékenységi körét és kompetenciahatárait.

– Ismeri a színpadi és egyéb professzionális hang- és beszédképzés támogatásának logopédiai módszertanát.

– Ismeri a logopédiai tevékenységhez kapcsolódó művészetpedagógiai eszközök és eljárások személyiségre és a kommunikációs képességre gyakorolt hatásmechanizmusát.

b) képességei

– Képes helyesen értelmezni az emberi kommunikációs és nyelvi képesség pszicholingvisztikai, kognitív pszichológiai és neuropszichológiai modelljeit.

– Képes a pragmatikai, morfoszintaktikai, szemantikai, fonetikai és fonológiai nyelvi szintekhez kapcsolódó funkciózavarok klinikai nyelvtudományi diagnosztikai módszereinek alkalmazására.

– Képes alkalmazni a beszéd eszközfonetikai elemzésének korszerű módszereit és eszközeit a logopédiai tevékenység körében.

– Képes a hangképzés, a beszéd, a nyelv, a kommunikáció és a nyelés zavarainak biológiai, pszichológiai, szociális, nyelvészeti és logopédiai szempontú értelmezésére, kritikai értékelésére, a különböző szempontok integrációjára.

– Képes a szerzett és fejlődési kommunikációs és nyelészavarokat mutató személyek orvosi, pszichológiai, szociális, pedagógiai, gyógypedagógiai és egyéb társszakmák által kiadott vizsgálati eredményeinek, kezelési dokumentumainak értelmező áttekintésére.

– Képes az orvostudományi, pszichológiai, klinikai nyelvtudományi, illetve beszéd- és nyelvpatológiai klasszifikációs rendszerek értelmezésére.

– Képes a hang-, beszéd-, nyelvi, kommunikációs és nyelészavarok feltárására alkalmas logopédiai vizsgálati módszerek kiválasztására, a vizsgálatok elvégzésére, az adatok rögzítésére, kvalitatív és kvantitatív elemzésére, értelmezésére, a különböző társszakmáktól és egyéb forrásokból származó információk integrálására, a diagnosztikai kategóriák megállapítására, a hang-, beszéd-, nyelvi, kommunikációs és nyelészavarok differenciáldiagnosztikájára.

– Képes a hang-, beszéd-, nyelvi, kommunikációs és nyelészavarokban érintett egyén és környezete szükségleteinek figyelembevételével a logopédiai prevenció, intervenció és rehabilitáció hosszú, közép és rövid távú céljainak, feladatainak, formáinak és módszereinek kijelölésére a diagnosztikai folyamat eredményeinek megfelelően.

– Képes megkülönböztetni a tudományosan igazolt, érveken alapuló gyakorlatot az empirikusan bevált, de tudományosan nem igazolt eljárásoktól.

– Képes a hang-, beszéd-, nyelvi, kommunikációs és nyelészavarokban érintett személyek hang-, beszéd, nyelvi, kommunikációs, táplálkozási képességeit fejlesztő, az életminőséget javító logopédiai intervenciós és rehabilitációs tevékenység végzésére a személy egyéni szükségleteinek és környezeti feltételeinek megfelelően differenciált formában.

– Képes a logopédiai beavatkozás hatékonyságának folyamatos nyomon követésére és ellenőrzésére, ennek megfelelően szükség esetén a terápiás célok, eszközök, formák és stratégiák megváltoztatására.

– Képes hatékonyan kommunikálni más területek szakértőivel, a logopédiai ellátásra szoruló személlyel, annak hozzátartozóival, az érintett személy fejlesztése vagy a hang-, beszéd- és nyelvi zavarok kialakulásának megelőzése érdekében (prevenció és tanácsadás).

– Képes az ellátásban részt vevő más szakemberekből – így orvos, pszichológus, szociális szakember, pedagógus, gyógypedagógus, kisgyermeknevelő stb. – álló team munkájában való eredményes részvételre.

– Képes a logopédiai vonatkozású tudományos kutatási eredmények folyamatos monitorozására, kritikus értékelésére, szakmai tevékenységébe való beépítésükre.

– Képes szakmai tudásának, személyes adottságainak, készségeinek folyamatos továbbfejlesztésére, idegen nyelvű forrásmunkák kritikai feldolgozására, azok ismereteinek integrálására.

– Logopédiai szakmai és kutatás-módszertani ismeretei alapján képes logopédiai vonatkozású kutatásokban tevékenyen részt venni, azok céljait meghatározni, kutatási feladatokat elvégezni.

– Képes a tudományos kutatás és a matematikai statisztika módszertanát a logopédiai kutatásokban alkalmazni.

– Képes kutatási eredményeit írás- és szóbeli közlési formákban a tudományos publikációk stílusában megfogalmazni.

– Képes az egyes kommunikációs zavarok területén a logopédiai tevékenység módszertani alapelveinek, különösen az érveken alapuló gyakorlat (evidence-based practice) elveinek és alkalmazási feltételeinek figyelembe vételével új diagnosztikai és intervenciós módszertani eljárások fejlesztésében való részvételre.

– Képes a vizsgálati eredményekkel és az intervencióval összefüggő témában véleményét szóban és írásban a szakterminológiát használva kifejteni, érvelni szakemberek és laikus személyek számára egyaránt.

– Képes a hang-, beszéd, nyelvi, kommunikációs és nyelészavarokkal kapcsolatos vizsgálati eredményeket összegző, a beavatkozás területeit, céljait és formáit kijelölő hivatalos szakvélemény megfogalmazására szakértői tevékenység körében.

– Képes a szakmai tevékenységével kapcsolatos önreflexióra.

– Képes a logopédiai szakmai körökben irányítói, mentori és szupervíziós feladatok betöltésére, a rá bízott gyakorló szakemberek, hallgatók szakmai fejlődését elősegítő tanácsadásra és támogatásra.

– Képes a színpadi és egyéb professzionális hanghasználók logopédiai támogatásának igényeit, céljait és feladatait felmérni, a hang- és beszédképzés támogatásának logopédiai módszereit preventív szemléletben alkalmazni.

– Képes az egyes művészetpedagógiai irányzatok szemléletét, eljárásainak elemeit személyre szabott és a kommunikációs képességet fejlesztő módon beépíteni a logopédiai tevékenységbe.

c) attitűdje

– A szakmai megújulás igénye hajtja, új intervenciós technikák, vizsgálati eljárások elsajátítására törekszik.

– Igénye van a logopédiai ellátás minőségét biztosító és magasabb szintre emelő programok kidolgozására, alkalmazására, ilyen célú projektekben való részvételre.

– Vallja, hogy a szakmai fejlődésében a kutatásnak, a kutatási eredmények közzétételének jelentős szerepe van.

– Gyarapítja szaktudását és tapasztalatait, kutatásának eredményeit megosztja munkatársaival.

– A segítő attitűd szakmai identitásának lényeges eleme.

– Megszerzett tudása birtokában fontosnak tartja a szakmai segítségnyújtást, a logopédushallgatók és kezdő szakemberek mentorálását, minden lehetséges alkalommal segíti mind az elméleti, mind pedig a gyakorlati logopédiai szaktudás elsajátítását.

– Facilitáló szerepet tölt be a szakmai csoport tevékenységében.

– Szakmai tevékenységét a szakterület etikai normáinak megfelelően végzi.

– Munkája során kliensei között nem tesz különbséget etnikai, szociális, vallási, nemi tekintetben.

– Szakmai döntéseiben etikusan jár el: nem fogad el ajándékot, sem bármiféle juttatást, amely befolyásolhatná szakmai döntéshozatalát, szakmai szervezési döntéseit nem motiválják anyagi megfontolások.

– Klienseivel nem alakít ki szoros személyes kapcsolatot, nem kötelezi el magát klienseinek, nehogy ezzel megzavarja a terápiás folyamatot.

– Honoráriuma szakmai normákhoz kötött, megállapítása a logopédiai intervenció megkezdése előtti megegyezés tárgya, figyelembe veszi a kliens és a szakma érdekeit is.

– Szakmai tartalomfejlesztést célzó tevékenységét szakszerűen és objektíven végzi, és előtérbe helyezi szakmai felelősségét a személyes profittal szemben.

– Szakmai tevékenységét folyamatosan igyekszik a logopédiát és a logopédusokat képviselő szakmai érdekvédelmi szervezetek iránymutatásaihoz igazodva végezni.

d) autonómiája és felelőssége

– Szakmailag autonóm módon jár el a kompetenciakörébe tartozó logopédiai tevékenység, így a prevenció, tanácsadás, állapotmegismerés, intervenció, nyomonkövetés során.

– Döntéshozatalában szakmai felelősségvállalás jellemzi.

– Világosan látja saját szakmai kompetenciáinak határait, a szakmaközi párbeszéd szerepét.

– Kritikus tudatossággal értékeli a kapcsolódó kutatási eredményeket, a szakma sajátosságait figyelembe véve mérlegeli azoknak a logopédiai ellátás adott területére való alkalmazhatóságát.

– Őrzi és folyamatosan fejleszti szaktudását, egész pályafutása alatt lépést tart a szakterület fejlődésével, hogy ezzel klienseit a legjobb ellátásban részesíthesse.

– Bármely intézmény alkalmazottjaként törekszik a szervezet más tagjaival való együttműködésre, ugyanakkor nem fogadja el az őt szakmai integritásában és autonómiájában korlátozó utasításokat, szabályokat; e tekintetben kollégáit és mentoráltjait is támogatja.

– Semmilyen formában nem dolgozik együtt illegálisan tevékenykedő vagy nem megfelelő technikát alkalmazó személyekkel, nem ad el és nem kölcsönöz diagnosztikai és terápiás célt szolgáló eszközöket megfelelő minősítés nélküli személyeknek.

– Tevékenysége fejlesztő hatékonyságát folyamatosan értékeli, és véget vet a terápiának, amint egyértelművé válik számára, hogy a kliens abból többet nem profitál.

– Nem végeztet logopédiai kompetenciakörbe tartozó tevékenységet szakképzetlen személyekkel vagy hallgatókkal szupervízió és teljes felelősségvállalás nélkül.

– Munkája során kötelezi a szakmai titoktartás, az adminisztrációs és a terápián kívüli információkra vonatkozóan is, kivéve, ha a kliens vagy képviselője erről írásban nyilatkozik, ha szükséges, hogy a logopédus a kliense nevében információkat közöljön a hozzátartozókkal (a kliens érdekében), vagy ha kiskorúval történő visszaélésről szerez tudomást.

– Törekszik tájékoztatni az érintetteket, hozzátartozóikat és a nyilvánosságot a kommunikációról és annak zavarairól.

– Megbizonyosodik a nyilvánosság előtt megjelenő logopédiai szakmai információk helyes voltáról, és jelzi a téves, nem megfelelően alátámasztott vagy megtévesztő tartalmakat.

– Nem segíti az olyan új terápiás eljárások megvalósulását és terjedését, amelyek tudományosan megalapozatlanok, és ezekről nem mond illetéktelen véleményt.

– Tevékenységét megfelelő nyelvi kompetencia birtokában végzi, megfelelő szinten tudja írásban és szóban kifejezni magát azon a nyelven, amely a munkájához szükséges.

– Felfüggeszti vagy megszakítja munkáját, ha szakmai kompetenciájában valamilyen átmeneti vagy végleges változás olyan következményekkel jár, amely káros a kliensek és a szakma számára.

– Elfogadja annak a társadalomnak a szociális, morális elveit és törvényeit, amelyben dolgozik, elfogadja, hogy minden, ezen elvek betartásától való eltérés a társadalomnak a logopédusba, illetve a szakmába vetett bizalmát érintheti.

– Minden olyan tevékenységet kerül, amely a logopédusokat és a szakmát lejárathatja.

9. A mesterképzés jellemzői

9.1. A szakmai ismeretek jellemzői

A szakképzettséghez vezető tudományágak, szakterületek, amelyekből a szak felépül:

– a logopédiai szakterülethez kapcsolódó alkalmazott tudományterületek specifikus ismeretkörei (kognitív idegtudományi, neurofiziológiai, neuropszichológiai, gerontológiai és gerontopszichológiai, rehabilitációs, pszicho- és neurolingvisztikai, klinikai nyelvtudományi, nyelvtechnológiai, kísérleti fonetikai ismeretek) 10–20 kredit;

– a köznevelés színterein előforduló hang-, beszéd-, nyelvi és kommunikációs zavarok logopédiai ellátásának specifikus, emelt szintű ismeretei, különös tekintettel a fejlődési zavarok felnőttkori megjelenési formáira, illetve a többnyelvű populációk logopédiai ellátási problematikájára 15–20 kredit;

– az egészségügyi és rehabilitációs intézményekben ellátandó, tipikusan felnőttkorban jelentkező, szerzett hang-, beszéd-, nyelvi és kommunikációs zavarok és nyelészavarok logopédiai ellátásának specifikus ismeretei 20–25 kredit;

– a szupervíziós, szakmai szervezői, tervezési és mentori feladatokra való felkészítés, továbbá a szakértői diagnosztikai tevékenységhez kapcsolódó differenciáldiagnosztikai, eljárásmódszertani és jogi ismeretek 8–10 kredit;

– a tudományos kutatással és a tudományosan megalapozott módszertani fejlesztőmunkával kapcsolatos ismeretek, így a tudományos kutatásmódszertan, a pszichometria, a tudományos közlés ismeretei 10–15 kredit;

– logopédiai kompetenciakörhöz kapcsolódó művészetpedagógiai módszerek gyakorlati ismeretei 5–10 kredit.

9.2. Idegennyelvi követelmény

A mesterfokozat megszerzéséhez szükséges egy nyelvből, amelyiken a szakmának tudományos irodalma van, államilag elismert középfokú (B2 szintű) komplex típusú nyelvvizsga vagy azzal egyenértékű érettségi bizonyítvány vagy oklevél.

9.3. Szakmai gyakorlat követelményei

A szakmai gyakorlat a negyedik félévben összefüggő, 200 órás logopédiai rehabilitációs terepgyakorlat, amelynek kreditértéke 20 kredit.

X. SPORTTUDOMÁNY KÉPZÉSI TERÜLET

67. HUMÁNKINEZIOLÓGIA MESTERKÉPZÉSI SZAK

1. A mesterképzési szak megnevezése: humánkineziológia (Human Kinesiology)

2. A mesterképzési szakon szerezhető végzettségi szint és a szakképzettség oklevélben szereplő megjelölése

– végzettségi szint: mester- (magister, master; rövidítve: MSc) fokozat

– szakképzettség: okleveles humánkineziológus

– a szakképzettség angol nyelvű megjelölése: Human Kinesiologist

3. Képzési terület: sporttudomány

4. A mesterképzésbe történő belépésnél előzményként elfogadott szakok

4.1. Teljes kreditérték beszámításával vehető figyelembe: a sporttudomány képzési területről a humánkineziológia, az ápolás és betegellátás alapképzési szak gyógytornász szakiránya, az edző alapképzési szak, továbbá a felsőoktatásról szóló 1993. évi LXXX. törvény szerinti főiskolai szintű szakedző és gyógytornász alapképzési szak.

4.2. A 9.4. pontban meghatározott kreditek teljesítésével elsősorban számításba vehető: a sporttudomány képzési területről a testnevelő-edző, a sport- és rekreáció szervezés, a rekreációszervezés és egészségfejlesztés, a természettudomány képzési területről a biológia, az orvos- és egészségtudomány képzési területről az ápolás és betegellátás alapképzési szak dietetikus szakiránya, valamint a felsőoktatásról szóló 1993. évi LXXX. törvény szerinti főiskolai szintű testnevelő tanár és a dietetikus alapképzési szak.

4.3. A 9.4. pontban meghatározott kreditek teljesítésével vehetők figyelembe továbbá: azok az alapképzési és mesterképzési szakok, illetve a felsőoktatásról szóló 1993. évi LXXX. törvény szerinti szakok, amelyeket a kredit megállapításának alapjául szolgáló ismeretek összevetése alapján a felsőoktatási intézmény kreditátviteli bizottsága elfogad.

5. A képzési idő félévekben: 4 félév

6. A mesterfokozat megszerzéséhez összegyűjtendő kreditek száma: 120 kredit

– a szak orientációja: kiegyensúlyozott (40–60 százalék)

– a diplomamunka készítéséhez rendelt kreditérték: 10 kredit

– intézményen kívüli összefüggő gyakorlati képzés minimális kreditértéke: 4 kredit

– a szabadon választható tantárgyakhoz rendelhető minimális kreditérték: 6 kredit

7. ^*  A szakképzettség képzési területek egységes osztályozási rendszere szerinti tanulmányi területi besorolása: 813/1014

8. A mesterképzési szak képzési célja és a szakmai kompetenciák

A képzés célja humánkineziológusok képzése, akik megalapozott elméleti és gyakorlati ismeretek és készségek birtokában képesek az egészséges emberek fizikai és lelki kondíciójának fejlesztésére, az egészség megőrzésének támogatására, az egészségükben károsodott, mozgatórendszeri sérült felnőtt emberek egészségfejlesztésére és mozgatórendszeri rehabilitációjára, továbbá felnőtt, utánpótlás élversenyzők és rekreációs szintű sportolók fizikai képességének diagnosztizálására, amely alapján képesek edzésprogramok tervezésére és az edzések műszeres ellenőrzésére, a terhelés meghatározására. A képzést elvégző szakemberek tisztában vannak a specifikus mozgásfolyamatok veszélyeivel, a terhelés hatására megjelenő sérülések típusaival. Képesek sérülés utáni rehabilitációs programok vezetésére. Felkészültek tanulmányaik doktori képzésben történő folytatására.

8.1. Az elsajátítandó szakmai kompetenciák

8.1.1. A humánkineziológus

a) tudása

– Ismeri a sport- és mozgástudomány, valamint az egészségtudomány alapvető ismereteit.

– Ismeri a hivatásában alkalmazásra kerülő egészségügyi szervezési, közgazdasági és jogi feladatokat.

– Ismeri a sport- és egészségtudományi kutatások elméletét és módszertanát.

– Ismeri a hazai és nemzetközi tudományos eredmények közvetítésének módjait és gyakorlatban történő alkalmazását.

– Ismeri a fizikai teljesítmény szintjének megállapítására szolgáló korszerű vizsgáló eljárásokat, módszereket és eszközöket.

– Ismeri a terhelés-élettan és a klinikai terhelés-élettan eszközös vizsgálatának módszereit, beleértve a klinikai fiziológiai diagnosztikai módszereket is.

– Ismeri a sportolás és az élsportolók kiválasztása (tehetség-felismerés) folyamatának specifikus mozgástani, orvos-biológiai és pszichopedagógiai törvényszerűségeit.

– Ismeri a sportsérülések rehabilitációjának szakmai követelményeit.

– Ismeri az élsportban a fizikai képességek fejlesztésének eszközeit és módszereit.

– Ismeri az egyéni képességek alapján a személyre szabott edzésprogramok tervezésének elveit és módszereit.

– Ismeri a mozgásterápia alkalmazásnak elveit és a terápiás programok eszközrendszerét, valamint módszereit, emellett a táplálkozás- és a pszichoterápia módszereit.

– Ismeri az idős emberek fizikai, szellemi és lelki jellemzőit.

– Ismeri az idős emberek egészségmegőrzésének és fejlesztésének módszereit.

b) képességei

– Képes szakmai és tudományos problémák nemzetközi szintű megoldására, eredeti projektek megfogalmazására.

– Képes humánkineziológiai, sporttudományi és egészségtudományi kutató intézetekben kutatómunka végzésére, vizsgálati eredmények közlésére magyar és idegen nyelven.

– Képes mozgásterápiás tevékenységre, a hozzájuk kapcsolódó táplálkozási programok tervezésére és alkalmazására egészségügyi kockázatkezelés területein.

– Képes a humánkineziológia és a terhelésélettan alkotó művelésére, valamint azok elméletének és gyakorlatának továbbfejlesztésére, eredményeik közlésére.

– Képes terhelésélettani és biomechanikai vizsgálatok lefolytatására, a vizsgálati eredmények értékelésére.

– Képes mozgáselemező vizsgálatok elvégzésére, dinamometriás és ergonómiai vizsgálatok lefolytatására és az eredmények értékelésére.

– Képes sportolók felkészítését segítő munkacsoportban hatékony részvételre vagy a csoport irányítására.

– Képes wellness- és egészségvédő klubok, intézmények munkájában alkotó részvételre és a tevékenységi körhöz igazodó releváns programok tervezésére.

– Képes a mozgás- és a kiegészítő (táplálkozási, pszichológiai) programok folyamatos kifejlesztésére, alkalmazására és továbbfejlesztésére.

– Képes a fizikai állapot meghatározására és célirányos fejlesztésének megtervezésére, lefolytatására, egészségmegőrzésre irányuló tevékenység végzésére, az egészségi állapot javítására, helyreállítására irányuló kineziológiai módszerek egyénre szabott kidolgozására.

– Képes a pszichomotoros képességek szintjének meghatározására és fejlesztésére az élsport valamennyi területén.

– Képes a legszélesebb körben értelmezett életmód terápia pozitív szemléletmódjának, mozgás- és egészségkultúrájának kialakítására.

– Képes az egészségfejlesztésre, a mozgásterápia és a releváns rehabilitáció lefolytatására az alkalmazott legmodernebb eszközök használatával.

– Képes a tudomány legújabb nemzetközi vívmányainak felismerésére, elsajátítására, továbbfejlesztésére és oktatására a tudományos kutatómunka és pályázatírás ismeretanyagának birtokában.

c) attitűdje

– Elfogadja, hogy a társadalmi, gazdasági, kulturális jelenségek és a sport összefüggésben állnak, saját erejétől függően próbálja pozitívan befolyásolni ezeket.

– Értéknek tekinti a sportot, a tudományos ismereteket, az egészséges életmódot és életminőséget, valamint rendelkezik az egészségtudatos ember szemléletével.

– Tiszteletben tartja az emberi méltóságot és jogokat humánkineziológusi munkája során.

– Nyitott a kapcsolatteremtésre, együttműködésre és kommunikációra magyar és idegen nyelven.

– Törekszik az élethosszig tartó tanulásra, nyitott új oktatás- és információtechnológiai módszerek iránt.

– Elkötelezett a minőségi kutató és kineziológusi munkavégzés mellett.

– Empatikus kollégái iránt, valamint azokkal az emberekkel, akikkel munkája során kapcsolatba kerül.

– Elfogadja és hirdeti a tudományos kutatás és a kineziológusi hivatás etikai szabályait.

– Teljes mértékben tiszteletben tartja és védi a gyermeki és emberi méltóságot és jogokat a testkulturális területen végzett munkája során.

– Betartja és betartatja a kutatásetikai szabályokat.

d) autonómiája és felelőssége

– Önállóan formál véleményt és a munkavégzése során vállalja tetteiért a felelősséget.

– Kutatási programokat tervez és hajt végre.

– Szakmai felelősségének tudatában fejleszti a vele kapcsolatba kerülők személyiségét a sport, az egészségfejlesztés társadalmi szerepének, fontosságának hangsúlyozásával.

– Önállóan azonosítja képzési, fejlődési igényeit, önállóan és felelősséggel tervezi, szükség szerint szervezi szakmai és általános fejlődését, beosztottait is segíti ebben.

9. A mesterképzés jellemzői

9.1. A szakmai ismeretek jellemzői

A szakképzettséghez vezető tudományágak, szakterületek, amelyekből a szak felépül:

– kineziológia 30–40 kredit;

– egészségtudomány 20–30 kredit;

– természettudomány 20–40 kredit;

– sporttudomány 20–30 kredit;

– társadalomtudomány 10–20 kredit.

9.2. Idegennyelvi követelmény

Az oklevél megszerzéséhez egy élő idegen nyelvből államilag elismert, középfokú (B2), komplex típusú nyelvvizsga vagy ezzel egyenértékű érettségi bizonyítvány vagy oklevél és sportszaknyelvi nyelvtudás szükséges.

9.3. A szakmai gyakorlat követelménye

A szakmai gyakorlat a képzési időszakhoz igazított bontásban szervezett legalább 100 óra időtartamot elérő rehabilitációs intézetekben, wellness, fitnesz és sport klubokban szervezett gyakorlat. Kreditértéke 4 kredit a sporttudomány tudományág részeként.

9.4. A 4.2 és 4.3. pontban megadott oklevéllel rendelkezők esetén a mesterképzési képzési ciklusba való belépés minimális feltételei

A mesterképzésbe való belépéshez a korábbi tanulmányok szerint szükséges minimális kreditek száma legalább 120 kredit az alábbi bontásban:

– kineziológia területén legalább20 kredit,

– természettudomány területén legalább 40 kredit,

– egészségtudomány legalább 20 kredit,

– sporttudomány legalább 20 kredit,

– társadalomtudomány legalább 20 kredit.

A mesterképzésbe való felvétel feltétele, hogy a hallgató a korábbi tanulmányaiból ezekből legalább 90 kredittel rendelkezzen. A mesterképzésben a hiányzó krediteket a felsőoktatási intézmény tanulmányi és vizsgaszabályzatában meghatározottak szerint kell megszerezni.

68. ^* 

69. SPORTMENEDZSER MESTERKÉPZÉSI SZAK

1. A mesterképzési szak megnevezése: sportmenedzser (Sports Management)

2. A mesterképzési szakon szerezhető végzettségi szint és a szakképzettség oklevélben szereplő megjelölése:

– végzettségi szint: mester- (magister, master, rövidítve: MSc-) fokozat

– szakképzettség: okleveles sportmenedzser

– a szakképzettség angol nyelvű megjelölése: Sports Manager

3. Képzési terület: sporttudomány

4. A mesterképzésbe történő belépésnél előzményként elfogadott szakok

4.1. Teljes kreditérték beszámításával vehető figyelembe: a sportszervező alapképzési szak, a sport- és rekreációszervezés alapképzési szak sportszervező szakiránya, továbbá az 1993. évi LXXX. törvény szerinti főiskolai szintű sportmenedzser, testnevelés-sportszervezés alapképzési szak.

4.2. A 9.4. pontban meghatározott kreditek teljesítésével elsősorban számításba vehető:

A testnevelő-edző, az edző, a rekreációszervezés és egészségfejlesztés, a sport- és rekreáció szervezés alapképzési szak rekreációszervezés és egészségfejlesztés szakiránya, a gazdaságtudományok képzési területen a közszolgálati, a gazdaságelemzés, az alkalmazott közgazdaságtan, az emberi erőforrások, a gazdálkodási és menedzsment, a kereskedelem és marketing, a nemzetközi gazdálkodás, a turizmus-vendéglátás alapképzési szak, valamint a felsőoktatásról szóló 1993. évi LXXX. törvény szerinti főiskolai szintű szakedző és rekreáció szak.

4.3. A 9.4. pontban meghatározott kreditek teljesítésével vehetők figyelembe továbbá: azok az alapképzési és mesterképzési szakok, illetve a felsőoktatásról szóló 1993. évi LXXX. törvény szerinti szakok, amelyeket a kredit megállapításának alapjául szolgáló ismeretek összevetése alapján a felsőoktatási intézmény kreditátviteli bizottsága elfogad.

5. A képzési idő félévekben: 4 félév

6. A mesterfokozat megszerzéséhez összegyűjtendő kreditek száma: 120 kredit

– a szak orientációja: kiegyensúlyozott (40–60 százalék)

– a diplomamunka készítéséhez rendelt kreditérték: 10 kredit

– intézményen kívüli összefüggő gyakorlati képzés minimális kreditértéke: 6 kredit

– a szabadon választható tantárgyakhoz rendelhető minimális kreditérték: 10 kredit

7. ^*  A szakképzettség képzési területek egységes osztályozási rendszere szerinti tanulmányi területi besorolása: 813/1014

8. A mesterképzési szak képzési célja és a szakmai kompetenciák

A képzés célja sportmenedzserek képzése, akik megalapozott speciális elméleti és gyakorlati ismeretek, készségek birtokában alkalmasak a rendelkezésre álló erőforrások tervezésére, vezetésére, valamint eligazodnak a sportra ható társadalmi és gazdasági tényezők és folyamatok között, akik képesek a testnevelés és sport legkülönbözőbb szervezetei számára meghatározni a sportvezetésnek a modern piacgazdaság viszonyai között betöltendő céljait, előírni feladatait. Jól eligazodnak a sportot átható társadalmi, gazdasági, jogi tényezők és folyamatok között. Képesek megkeresni, kitermelni és hatékonyan felhasználni a testneveléshez és a sporttevékenységekhez szükséges erőforrásokat. Felkészültek tanulmányaik doktori képzésben történő folytatására.

8.1. Az elsajátítandó szakmai kompetenciák

8.1.1. A sportmenedzser

a) tudása

– A sportszervezetek működéséhez, működtetéséhez szükséges gazdasági, vezetéselméleti, és szervezéstudományi ismeretekkel rendelkezik.

– Rendelkezik a sporttudományi és a gazdaságtudományi elméletek, tények, fejlődési jellegzetességek és összefüggések teljes körű ismeretével a releváns társadalmi, gazdasági szereplőkre, funkciókra és folyamatokra, a társadalmi, gazdaság ágazati szerkezetére és komplex rendszerére vonatkozóan.

– Ismeri a sportszervezetek struktúráját, működését és kapcsolatrendszerét, az érintett társadalmi, gazdasági szereplők viselkedését meghatározó külső és belső környezeti tényezőit, a társadalmi, gazdasági viselkedés, döntések információs és motivációs tényezőit.

– Ismeri a szakterületének bonyolultabb ismeretszerzési és problémamegoldási módszereit, valamint részletekbe menően ismeri a sporttudományi kutatás módszertanát, a sport finanszírozás kérdéseit, a szponzorálással és sportmarketinggel kapcsolatos folyamatokat, sportfejlesztési stratégiákat.

– Ismeri a sportban adekvát konfliktuskezelő módokat, kommunikációs stratégiákat, és módszereket.

– Ismeri a tiltott teljesítményfokozás eszközeit és módszereit, valamint ismeri ezek egészségkárosító hatását.

b) képességei

– Képes a szakterület ismeretrendszerét alkotó elképzelések mély analízisére, az összefüggések szintetikus megfogalmazására és adekvát értékelő tevékenységére.

– Képes magas szinten megtervezni és végrehajtani a sportvezetői feladatokat a sport szervezeteinél, önkormányzatoknál, háttérintézményeknél.

– Az élethosszig tartó tanulás révén az önfejlesztésre, az életpálya építésre vonatkozóan önálló tervet, pályaképet dolgoz ki, ezt folyamatosan fejleszti, és szervezi a szükséges tudás megszerzését.

– Képes az elsajátított szakmai, gazdasági, szervezési, vezetési, sportdiplomáciai és jogi ismeretek leghatékonyabb alkalmazására.

– Felismeri a testkulturális terület speciális problémáit, kiválasztja és helyesen alkalmazza a sporttudományi kritériumoknak megfelelő adat- és információ-felvételi, elemző és kiértékelési módszert.

– Képes megosztani tudását az egyénekkel és közösségekkel az egészséges életmódról, megőrzésének módszereiről.

c) attitűdje

– Elfogadja a sport társadalmi, gazdasági, kulturális jelenségeit és törekszik azok pozitív befolyásolására, valamint nyitott a kapcsolatteremtésre, együttműködésre és kommunikációra.

– Törekszik a sport területéhez kapcsolódó pályázati feladatok meghatározására, ellátására mérlegelve azok lehetséges társadalmi, gazdasági kulturális következményeit.

– Igyekszik mások véleményét, a sportágazati, regionális, nemzeti és európai értékeket (ide értve a társadalmi, szociális és ökológiai, fenntarthatósági szempontokat is) a döntések során felelősen figyelembe venni.

– Törekszik mások sportszakmai fejlődését elősegíteni, magas szintű munkavégzését támogatni.

– Teljes mértékben tiszteletben tartja és védi a gyermeki és emberi méltóságot és jogokat a testkulturális területen végzett munkája során.

d) autonómiája és felelőssége

– Szakmai kérdésekben együttműködést kezdeményez és tart fenn a testkulturális és gazdasági területen található hazai és nemzetközi szervezetekkel.

– Vezető szerepet lát el szakmai szervezetekben, csoportokban.

– Képviseli szakmáját hazai és nemzetközi fórumokon, teljes mértékben együttműködik szakmai és civil szervezetekkel.

– Önállóan azonosítja képzési, fejlődési igényeit, önállóan és felelősséggel tervezi és – szükség szerint – szervezi szakmai és általános fejlődését, beosztottait is segíti ebben.

– A munka világán túl, a társadalmi életben saját maga és mások iránt felelősséggel vesz részt.

– Vezet és közreműködik hazai és kisebb nemzetközi kutatási, fejlesztési projektekben, a testkulturális területen belül stratégiai problémák megoldására.

– Komplex szakmai feladatköröket ellátó csoportok vagy szervezetek vezetésére törekszik a testkulturális területen belül.

9. A mesterképzés jellemzői

9.1. Szakmai jellemzők

A szakképzettséghez vezető tudományágak, szakterületek, amelyekből a szak felépül:

– sporttudomány 40–60 kredit;

– közgazdaság- és jogtudomány 15–30 kredit;

– szervezés- és vezetéstudományok 15–30 kredit;

– társadalomtudomány 10–20 kredit;

– nevelés- és pszichológiatudomány 10–20 kredit;

– egészségtudomány 2–10 kredit.

9.2. Idegennyelvi követelmény

Az oklevél megszerzéséhez egy élő idegen nyelvből államilag elismert, középfokú (B2), komplex típusú nyelvvizsga vagy ezzel egyenértékű érettségi bizonyítvány vagy oklevél és sportszaknyelvi nyelvtudás szükséges.

9.3. A szakmai gyakorlat követelményei

A szakmai gyakorlat a képzési időszakhoz igazodó bontásban szervezett legalább 100 óra időtartamot elérő gyakorlat. Kreditértéke 6 kredit a sporttudomány tudományág részeként.

9.4. A 4.2 és 4.3. pontban megadott oklevéllel rendelkezők esetén a mesterképzési képzési ciklusba való belépés minimális feltételei

A mesterképzésbe való belépéshez szükséges minimális kreditek száma 60 kredit az alábbi területekről:

– sporttudomány területéről 10 kredit;

– egészségtudomány területéről 10 kredit;

– neveléstudomány és pszichológia területéről 10 kredit;

– társadalomtudományok területéről 10 kredit;

– közgazdaság- és jogtudomány 10 kredit;

– szervezés és vezetéstudományok területéről 10 kredit.

A mesterképzésbe való felvétel feltétele, hogy a hallgató a korábbi tanulmányokból a felsorolt területeken legalább 30 kredittel rendelkezzen. A mesterképzésben a hiányzó krediteket a felsőoktatási intézmény tanulmányi és vizsgaszabályzatában meghatározottak szerint kell megszerezni.

70. SZAKEDZŐ MESTERKÉPZÉSI SZAK

1. A mesterképzési szak megnevezése: szakedző (Sports Coaching)

2. A mesterképzési szakon szerezhető végzettségi szint és a szakképzettség oklevélben szereplő megjelölése

– végzettségi szint: mester- (master; rövidítve: MSc-) fokozat

– szakképzettség: okleveles szakedző (a sportág megjelölésével)

– a szakképzettség angol nyelvű megjelölése: Sports Coach specialized in (Name of Sport)

3. Képzési terület: sporttudomány

4. A mesterképzésbe történő belépésnél előzményként elfogadott szakok

4.1. Teljes kreditérték beszámításával vehető figyelembe: az edző, a testnevelő-edző alapképzési szak, továbbá a felsőoktatásról szóló 1993. évi LXXX. törvény szerinti főiskolai szintű szakedző alapképzési szak.

4.2. A 9.4. pontban meghatározott kreditek teljesítésével elsősorban számításba vehető: a sportszervező, a rekreációszervezés és egészségfejlesztés, a humánkineziológia alapképzési szak.

4.3. A 9.4. pontban meghatározott kreditek teljesítésével vehetők figyelembe továbbá azok az alapképzési és mesterképzési szakok, illetve a felsőoktatásról szóló 1993. évi LXXX. törvény szerinti szakok, amelyeket a kredit megállapításának alapjául szolgáló ismeretek összevetése alapján a felsőoktatási intézmény kreditátviteli bizottsága elfogad.

5. A képzési idő félévekben: 4 félév

6. A mesterfokozat megszerzéséhez összegyűjtendő kreditek száma: 120 kredit

– a szak orientációja: kiegyensúlyozott (40–60 százalék)

– a diplomamunka készítéséhez rendelt kreditérték: 10 kredit

– intézményen kívüli összefüggő gyakorlati képzés minimális kreditértéke: 6 kredit

– a szabadon választható tantárgyakhoz rendelhető minimális kreditérték: 6 kredit

7. ^*  A szakképzettség képzési területek egységes osztályozási rendszere szerinti tanulmányi területi besorolása: 813/1014

8. A mesterképzési szak képzési célja és a szakmai kompetenciák

A képzés célja szakedzők képzése, akik megalapozott sport-szakmai elméleti és gyakorlati ismeretek, illetve készségek birtokában alkalmasak a nemzetközi szintű élsport követelményeinek megfelelő felkészítési és versenyeztetési feladatok ellátására, a sporttudomány legújabb eredményeinek értelmezésére, alkalmazására, disszeminációjára, valamint szakterületükön kutatási tevékenység végzésére. Kompetenciáik birtokában elméleti és gyakorlati tudásukat tananyagba tudják rendezni, a sportági képzések és továbbképzések során képesek azt közvetíteni a sportszakemberek felkészítését végzők számára is. Felkészültek tanulmányaik doktori képzésben történő folytatására.

8.1. Az elsajátítandó szakmai kompetenciák

8.1.1. A szakedző

a) tudása

– Részletekbe menően és összefüggéseiben ismeri a testkulturális terület sajátos kutatási és probléma-elemzési, illetve megoldási módszereit.

– Elsajátítja sportágának sajátos kutatási (ismeretszerzési és problémamegoldási) módszereit, absztrakciós technikáit, a hazai és nemzetközi kutatás-fejlesztés és innováció főbb trendjeit, az elméleti kérdések gyakorlati kidolgozási módjait.

– A legmagasabb szintű gyakorlati és elméleti tudással rendelkezik az edzői tevékenység ellátásához szükséges sporttudományi, egészségtudományi, neveléstudományi szociálpszichológiai, gazdasági, vezetéselméleti ismeretekről.

– Ismeri az edzői tevékenységet befolyásoló pedagógiai, pszichológiai, szociológiai törvényszerűségeket, valamint a sportszervezési, vezetési gyakorlatokat, gazdasági elméleteket és ezek közösségre és közösség fejlesztésére gyakorolt hatását.

– Elsajátítja az élsport által megkövetelt legmagasabb szintű teljesítmény növelésének, fejlesztésének ismereteit, melyet a sportolók egészségvédelmének maximálisan alárendel.

– Ismeri a tananyagkészítés, formálás és fejlesztés eszközeit, ennek módszertanát és mérhetővé tételét.

– Megfelelő ismeretekkel rendelkezik a sportolókkal kapcsolatos kognitív, affektív és pszichomotoros tanítás és tanulás stratégiáiról, pedagógiai sajátosságaikról, a tervezéstől a folyamaton át az értékelésig, ellenőrzésig.

– Ismeri a pszichoszomatikus fejlesztés specialitásait, a prevenció, az integráció, az inklúzió és a rehabilitáció kérdéseit.

– Alapos tudása van a tiltott teljesítményfokozás káros hatásairól, valamint naprakész a doppinglistán szereplő tiltott anyagok felhasználásának ártalmairól.

– Részletekbe menően ismeri a sport alapvető szabályozási és determináló környezetét.

– Megfelelő tudást birtokol a sportágában adekvát konfliktuskezelési módokról, kommunikációs stratégiákról és módszerekről.

– Érti és közvetíti az egészséges életmód folyamatainak összefüggéseit, különös tekintettel az életmód, életminőség későbbi folyamatait is.

– Ismeri a testkulturális terület és az egészségtudomány társadalmi integrációt elősegítő funkcióját.

– Elsajátítja az egészségi állapot károsodási mértékének megállapítására alkalmas legújabb módszereket, eljárásokat és műszereket.

– Megfelelő szinten ismeri a sport és ezen belül sportága specifikus jellemzőit, terminológiáját, fejlődési irányait, rokon szakterületekhez való kapcsolódását.

– Kiválóan ismeri az egyéni képességek fejlesztéséhez kapcsolódó módszereket, technikákat.

– A legmagasabb szinten ismeri sportágának technikai és taktikai elemeit, sportágspecifikus stratégia tanításának és alkalmazásának módszereit.

– Ismeri a tehetséggondozás elméleteit és gyakorlati megvalósíthatóságának módjait, a tehetségmenedzsment alkalmazási formáit, részletes tudással rendelkezik a sportolók hosszú távú fejlesztési elveiről, módszereiről.

– Ismeri a hátrányos helyzetű sportolók felzárkóztatásához és (sportági) társadalomba integrálásához szükséges elméleteket, eszközöket, módszereket.

– Ismeri a fogyatékossággal élő versenyzők felkészítésének és versenyeztetésének speciális elméletét, módszereit és gyakorlatát.

– Ismeri a felkészítési és versenyeztetési rendszerek a sportformával tudományosan felépített rendszerét, annak tervezését.

– Ismeri az eltérő sportversenyekre történő speciális formaidőzítési és teljesítmény optimalizálási szakmódszertanát és alkalmazza azt.

b) képességei

– Képes a hazai és nemzetközi sportszervezeteknél, szövetségeknél a legmagasabb szintű edzői munka végzésére, más edzők, sportszakemberek szakmai vezetésére.

– Képes magas szinten megtervezni és végrehajtani szervezői és vezetői feladatokat.

– Képes az egészségfejlesztés és a mentálhigiénés kultúra feltételeinek kialakítására az őt alkalmazó szervezetekben.

– Képes az egészséges életmód tervezésére, az egészségfejlesztésre, a mentálhigiénés kultúra kialakítására és egészségfejlesztő, rehabilitációs és életmódprogramok gyakorlati megvalósítására, valamint felvázolja és alkalmazza az adekvát eljárásokat.

– Prevenciós és rehabilitációs tevékenységeket tervez, ír le és gyakorol a sportolók egészségi állapotának figyelembevételével.

– Képes az előforduló balesetek esetén megfelelő elsősegélynyújtásra, illetve az őt alkalmazó szervezetekben balesetvédelmi programok kidolgozására.

– Sportolóit és tanítványait adekvát módon kezeli, interdiszciplináris megközelítést alkalmaz az elméletben és a gyakorlatban.

– Képes a hazai és nemzetközi környezetben sport, sportágfejlesztő tevékenységre.

– Felismeri sportágának speciális problémáit, kiválasztja és helyesen alkalmazza a sporttudományi kritériumoknak megfelelő adat- és információ-felvételi, elemző és kiértékelési módszereket.

– Képes a sportolók legmagasabb szintű felkészítésére, versenyeztetésére és a sportág edzőinek megfelelő szintű képzésére, továbbképzésére.

– Magas szinten tudja alkalmazni tevékenységében az anatómiai és élettani, valamint a sporttudományi, az edzéselméleti, a gazdasági és vezetéselméleti ismereteket.

– Képes a szükséges szakterületi erőforrások felkutatására, bevonására, valamint ezek hatékony allokálására a szűkebb és tágabb környezetében egyaránt.

– Felzárkóztatni és integrálni tudja a különböző korosztályban megjelenő hátrányos helyzetű sportolókat sportágában.

– Képes a fogyatékossággal élő versenyzők felkészítésére és versenyeztetésére, valamint edzőik irányítására, képzésére és továbbképzésére.

– Képes vezető szerepet ellátni hazai és nemzetközi szakmai szervezetekben.

– Képes különböző sporttudományos mérések adatainak rögzítésére és feldolgozására.

c) attitűdje

– Az egészséges életmódra, a fizikai erőnlét fejlesztésére ösztönző szemléletmóddal, az ember és környezete harmonikus egyensúlyára figyelmet fordító felelősségteljes magatartással rendelkezik, ezt próbálja másnak is átadni.

– Elfogadja és fejleszti a sport társadalmi, gazdasági, kulturális jelenségeit.

– Nyitott a kapcsolatteremtésre, együttműködésre és kommunikációra, kezdeményezi és irányítja azt magyar és idegen nyelven.

– Vállalja szakmai elkötelezettségét, mellyel megalapozza hivatástudatát.

– Tiszteletben tartja és védi a gyermeki és emberi méltóságot és jogokat a testkulturális területen végzett munkája során.

– Törekszik arra, hogy szóbeli és írásbeli kommunikációja teljes mértékben közérthető legyen a szakmai anyagok tekintetében is, hogy kiemelkedő beszédkészséggel és motiváló erővel rendelkezzen.

– Keresi és kutatja az újdonságokat, az élethosszig tartó tanulás igénye és a nyitottság beépültek a személyiségébe, a naprakész felkészültség és az innovatív gondolkodás jellemzi.

– Megosztja tudását az egyénekkel és közösségekkel az élsportról, az egészséges életmódról, és annak megőrzésének lehetőségéről

– Felismeri és törekszik a problémák időbeni felvetésére, megoldására a sporttudomány területén.

– Létrehoz komplex szakmai feladatköröket ellátó csoportokat vagy szervezeteket, azok vezetésére törekszik a testkulturális területen belül.

– Igyekszik elősegíteni mások sportszakmai fejlődését, munkáját.

– Törekszik a területhez kapcsolódó pályázati feladatok meghatározására, mérlegelve annak lehetséges társadalmi, gazdasági, kulturális következményeit.

– Mélyen elkötelezett a minőségi sportszakmai munkavégzés mellett.

– Személyiségfejlesztésével törekszik arra, hogy a sikeres és eredményes munkavégzés során a téthelyzetekben való döntési folyamatokat, akár nagy nyomás alatt is felelősséggel teljesíteni tudja.

d) autonómiája és felelőssége

– Önállóan végzi a testkulturális terület kérdéseinek végiggondolását és szakmai források, ajánlások, evidenciák alapján történő alkalmazását, átdolgozását, illetve ellenőrzését.

– Vezet vagy közreműködik hazai és nemzetközi kutatási, fejlesztési projektekben; a testkulturális területen belül képes stratégiai problémák felvetésére és megoldására.

– A testi-lelki egészségről koherens egyéni álláspontot alakít ki, ezt képviseli környezetében, edzésmódszertani eszközeiben. Tudatában van a terhelés módozatairól annak minőségéről, ismeri a homeosztázis, adaptáció törvényszerűségeit és törekszik az alul- vagy túlterheltség állapotának felismerésére, kiküszöbölésére.

– Együttműködést kezdeményez és tart fenn a testkulturális területen található hazai és nemzetközi szervezetekkel szakmai kérdésekben.

– A jövő nemzedékek érdekében szakmai felelősségének tudatában fejleszti a vele kapcsolatba kerülők személyiségét és terjeszti a testnevelés és sport, fizikai aktivitás, rekreáció társadalmi szerepét, fontosságát.

– Tudatosan alakítja, követi a testkulturális terület etikai normáit, lehetőségéhez mérten javítja annak minőségét és etikusan viszonyul mások szellemi értékeihez, eredményeihez.

– Tudatosan képviseli, és lehetőségéhez mérten javítja azon módszereket, amelyekkel a szakterületén dolgozik, és az etikai normákat figyelembe véve saját módszertanába beépíti más tudományágak módszertani sajátosságait.

– A fair play szellemében és értékeit közvetítve tevékenykedik, terjeszti ennek fontosságát és magatartásával mintát ad környezetének.

9. A mesterképzés jellemzői

9.1. Szakmai jellemzők

A szakképzettséghez vezető tudományágak, szakterületek, amelyekből a szak felépül:

– sporttudomány 40–60 kredit;

– egészségtudomány 15–30 kredit;

– neveléstudomány és pszichológia 15–30 kredit;

– társadalomtudomány 10–20 kredit;

– szervezés- és vezetéstudományok 10–20 kredit.

9.2. Idegennyelvi követelmény

Az oklevél megszerzéséhez egy élő idegen nyelvből államilag elismert, középfokú (B2), komplex típusú nyelvvizsga vagy ezzel egyenértékű érettségi bizonyítvány vagy oklevél és sportszaknyelvi nyelvtudás szükséges.

9.3. A szakmai gyakorlat követelményei

A szakmai gyakorlat a képzési időszakhoz igazodó bontásban szervezett legalább 100 óra időtartamot elérő, a Magyar Olimpiai Bizottság, az országos sportági szakszövetségek közreműködésével megvalósuló gyakorlat. Kreditértéke 6 kredit a sporttudomány tudományág részeként.

9.4. A 4.2 és 4.3. pontban megadott oklevéllel rendelkezők esetén a mesterképzési képzési ciklusba való belépés minimális feltételei

A mesterképzésbe való belépéshez szükséges minimális kreditek száma 50 kredit az alábbi területekről:

– sporttudomány területéről 10 kredit;

– egészségtudomány területéről 10 kredit;

– neveléstudomány és pszichológia területéről 10 kredit;

– társadalomtudományok területéről 10 kredit;

– szervezés- és vezetéstudományok területéről 10 kredit.

A mesterképzésbe való felvétel feltétele, hogy a hallgató a korábbi tanulmányai alapján a felsorolt területeken legalább 30 kredittel (ebből 10 kredittel a sporttudomány területéről) rendelkezzen. A mesterképzésben a hiányzó krediteket a felsőoktatási intézmény tanulmányi és vizsgaszabályzatában meghatározottak szerint kell megszerezni.

XI. TERMÉSZETTUDOMÁNY KÉPZÉSI TERÜLET

1. ALKALMAZOTT MATEMATIKUS MESTERKÉPZÉSI SZAK

1. A mesterképzési szak megnevezése: alkalmazott matematikus (Applied Mathematics)

2. A mesterképzési szakon szerezhető végzettségi szint és a szakképzettség oklevélben szereplő megjelölése

végzettségi szint: mester- (magister, master; rövidítve: MSc-) fokozat

szakképzettség: okleveles alkalmazott matematikus

a szakképzettség angol nyelvű megjelölése: Applied Mathematician

választható specializációk: alkalmazott analízis, sztochasztika, pénzügy-matematika,

diszkrét matematika, operációkutatás, számítástudomány, műszaki matematika

3. Képzési terület: természettudomány

4. A mesterképzésbe történő belépésnél előzményként elfogadott szakok:

4.1. Teljes kreditérték beszámításával vehető figyelembe: a matematika alapképzési szak.

4.2. A 9.3. pontban meghatározott kreditek teljesítésével elsősorban számításba vehető: a természettudomány, a műszaki, az informatika képzési területek alapképzési szakjai, a gazdaságtudományok képzési terület gazdaság- és pénzügy-matematikai elemzés alapképzési szakja.

4.3. A 9.3. pontban meghatározott kreditek teljesítésével vehetők figyelembe továbbá azok az alapképzési, mesterképzési szakok, illetve a felsőoktatásról szóló 1993. évi LXXX. törvény szerinti szakok, amelyeket a kredit megállapításának alapjául szolgáló ismeretek összevetése alapján a felsőoktatási intézmény kreditátviteli bizottsága elfogad.

5. A képzési idő félévekben: 4 félév

6. A mesterfokozat megszerzéséhez összegyűjtendő kreditek száma: 120 kredit a szak orientációja: elméletorientált (60–70 százalék)

a diplomamunka elkészítéséhez rendelt kreditérték: 20 kredit

a szabadon választható tantárgyakhoz rendelhető minimális kreditérték: 6 kredit

7. ^*  A szakképzettség képzési területek egységes osztályozási rendszere szerinti tanulmányi területi besorolása: 461/0540

8. A mesterképzési szak képzési célja és a szakmai kompetenciák

A képzés célja alkalmazott matematikusok képzése, akik tudományos kutatási szintet elérő szakmai felkészültségükkel magas szintű matematikai ismereteik és modellezési tapasztalataik birtokában képesek alkotó módon a gyakorlatban felmerülő matematikai problémák megoldására. Nyitottak szakterületük és a rokon területek új tudományos eredményeinek kritikus befogadására. Felkészültségük alapján képesek a gyakorlati problémák modellezésére, megoldására és a megoldások gyakorlati kivitelezésének irányítására. Felkészültek tanulmányaik doktori képzésben történő folytatására.

8.1. Az elsajátítandó szakmai kompetenciák

8.1.1. Az alkalmazott matematikus

a) tudása

Rendszerszinten és összefüggéseiben ismeri a matematika tudományának módszereit az algoritmuselmélet, az alkalmazott analízis, a diszkrét matematika, az operációkutatás, a valószínűségszámítás és a matematikai statisztika területén.

Összefüggéseiben ismeri az alkalmazott matematika eredményeit az algoritmuselmélet, az alkalmazott analízis, a diszkrét matematika, az operációkutatás, a valószínűségszámítás és a matematikai statisztika területén.

Ismeri az alkalmazott matematika különböző részdiszciplínái közötti mélyebb, átfogóbb kapcsolatokat, egymásra épülésüket.

Ismeri az absztrakt matematikai gondolkodást, az absztrakt matematikai fogalmakat.

Ismeri az alkalmazott matematikai modellek megalkotásához és szimulálásához szükséges informatikai, számítástechnikai ismeretanyagot.

Specializáció választása nélkül továbbá

Ismeri a differenciálegyenletek, a közelítő számítások elméletének alapjait és ezek legfontosabb alkalmazásait természeti, műszaki és gazdasági jelenségek modellezésében.

Ismeri a valószínűségelmélet és a matematikai statisztika modern elméletének alapjait.

Ismeri a kódoláselmélet és kriptográfia alapjait, a gyakorlatban legelterjedtebb kódok és titkosírások elméleti hátterét és alkalmazhatóságát.

Ismeri a kiszámíthatósági kérdések elméleti hátterét.

Ismeri a legfontosabb matematikai és statisztikai szoftverek használatát és azok matematikai hátterét, alkalmazhatóságuk korlátait.

Alkalmazott analízis specializáción továbbá

Ismeri a matematikai analízis természettudományos, ipari és üzleti szférában történő alkalmazásait.

Ismeri az egyes alkalmazási területeken felmerülő problémák közönséges és parciális differenciálegyenletekkel történő modellezési lehetőségeit, a modellek matematikai tulajdonságait.

Ismeri a matematikai modellezéshez szükséges fontosabb matematikai programcsomagokat.

Sztochasztika specializáción továbbá

Ismeri a valószínűségszámítás, a statisztika és a sztochasztikus folyamatok természettudományos, ipari és pénzügyi alkalmazásait.

Ismeri az alapvető természeti jelenségekben megnyilvánuló sztochasztikus, véletlenszerű törvényszerűségeket, megfelelő tudással rendelkezik e jelenségek tudományos igényű kísérleti tanulmányozásához és elméleti értelmezéséhez.

Ismeri a statisztikai törvények elemzésére alkalmas programcsomagokat.

Diszkrét matematika specializáción továbbá

Ismeri a diszkrét matematika klasszikus és aktuális elméleti eredményeit.

Ismeri a diszkrét matematika algoritmikus módszereit, a kriptográfia, algoritmuselmélet, kódelmélet, diszkrét optimalizálás hatékony módszereit.

Ismeri a diszkrét matematikai modellezésekhez használatos fontosabb matematikai programcsomagokat.

Operációkutatás specializáción továbbá

Ismeri az ipari, kereskedelmi, pénzügyi, mezőgazdasági, kommunikációs rendszerek irányítási, működtetési és optimalizálási problémáinak megoldása során alkalmazható matematikai modelleket, azok számítógépes megoldását.

Ismeri a különféle operációkutatási algoritmusok matematikai hátterének elemeit, ezek a hatékonyságának elemzési módszereit.

Számítástudomány specializáción továbbá

Ismeri az algoritmuselmélet, bonyolultságelmélet szakterületét.

Rendelkezik a számítógépes problémák modellezéséhez, innovatív megoldásaihoz szükséges tudással.

Pénzügy-matematika specializáción továbbá

Mikro- és makroökonómiai, valamint pénzügyi alapismeretekkel rendelkezik.

Ismeri a valószínűségelmélet és a matematikai statisztika modern elméletének alapjait. Ismeri a sztochasztikus jelenségek, folyamatok modellezésének eljárásait.

Tisztában van a sztochasztikus és pénzügyi folyamatok, idősorok, a kockázati folyamatok, az életbiztosítás és a nem-életbiztosítás matematikai elméletével.

Ismeri a pénzügyi folyamatok, biztosítási kérdések matematikai elemzéseit, modelljeit.

Műszaki matematika specializáción továbbá

Ismeri a műszaki problémák matematikai modellezésének lehetőségeit.

Ismeri a differenciálegyenletek, a közelítő számítások elméletének alapjait és ezek legfontosabb alkalmazásait természeti, műszaki és gazdasági jelenségek modellezésében.

Ismeri a valószínűségelmélet és a matematikai statisztika modern elméletének alapjait. Ismeri a számítógép geometriai és grafikai alkalmazási módjait.

b) képességei

Képes a matematika tudományának módszereit alkalmazni az algoritmuselmélet, az alkalmazott analízis, a diszkrét matematika, az operációkutatás, a valószínűségszámítás és a matematikai statisztika területén.

Képes a környező világban adódó jelenségek matematikai modelljeinek megalkotására, a modern matematika eredményeinek felhasználására a jelenségek megmagyarázása, leírása érdekében.

Képes a gyakorlati életben megfigyelhető összefüggések absztrakt szinten történő megragadására.

Képes a matematika alkalmazási területein megszerzett ismereteit alkotó módon kombinálni és felhasználni az élő és élettelen természetben, a műszaki és informatikai világban, a gazdasági és pénzügyi életben felmerülő problémák megoldásában.

Képes a természetben, a műszaki és gazdasági életben felmerülő bonyolult rendszerek áttekintésére, matematikai elemzésére és modellezésére, döntési folyamatok előkészítésére. Képes a problémák belső törvényszerűségeinek megértésére, feladatok megtervezésére és magas szintű végrehajtására.

Képes a gyakorlati életben adódó döntéshelyzetek mögött esetlegesen rejlő optimalizációs problémák megfogalmazására, az azokból levonható következtetések nem-szakemberek számára való kommunikációjára.

Képes a számítástechnika eszközeinek felhasználásával a természetben, a műszaki és gazdasági életben felmerülő számítási feladatok elvégzésére.

Képes a nagy számításigényű, illetve nagy tárkapacitású feladatok felismerésére, alternatív megközelítések elemzésére.

Képes a matematikai eredmények, érvelések és az azokból származó következtetések világos bemutatására, a magyar és idegen nyelvű (angol) szakmai kommunikációra.

Képes a matematikai szakterület problémáit szakemberek és laikusok számára egyaránt szakszerűen megfogalmazni.

c) attitűdje

Törekszik az alkalmazott matematika új eredményeinek megismerésére.

Törekszik az alkalmazott matematika eredményeinek minél szélesebb körű alkalmazására.

Törekszik arra, hogy megszerzett alkalmazott matematikai ismeretei segítségével megkülönböztesse a szakterületén a tudományosan megalapozott és a kellően alá nem támasztott állításokat.

Törekszik az alkalmazott matematika modern alkalmazási lehetőségei közötti további összefüggések meglátására, a felismert összefüggéseinek szintézisére és azok magas szintű, a tudománya eszközeivel megalapozott értékelésére.

Nyitott és fogékony az alkalmazott matematika területén elsajátított gondolatmenetek, módszerek, fogalmak új alkalmazási területeken való felhasználására, új eredmények elérésére.

Folyamatosan törekszik ismeretei bővítésére, új matematikai kompetenciák megszerzésére.

d) autonómiája és felelőssége

Felelősen, önkritikusan és reálisan ítéli meg az alkalmazott matematikai területén megszerzett tudásának mértékét.

Megszerzett kritikai gondolkodásmódja és rendszerszerű gondolkodása révén felelősen vesz részt csoportmunkában, működik együtt akár más szakterületek képviselőivel.

Magas szintű alkalmazott matematikai ismeretei birtokában önállóan választja meg az egyes alkalmazási problémák megoldása során használható módszereket, eljárásokat.

Tudományos kutatásai, illetve a matematika alkalmazásai során fontosnak tartja, hogy azokat a legmagasabb etikai normák figyelembe vételével végezze.

Tisztában van egyfelől a matematikai gondolkodás, a precíz fogalomalkotás fontosságával, másfelől a matematika alkalmazása során adódó modellek korlátaival, így véleményét ezek figyelembe vételével alakítja ki.

A matematika alkalmazása során a megszerzett ismeretei alapján kialakított véleményét felelősen képviseli.

9. A mesterképzés jellemzői

9.1. Szakmai jellemzők

9.1.1. A szakképzettséghez vezető tudományágak, szakterületek, amelyekből a szak felépül:

az alkalmazott matematikus képzést alapozó ismeretek (algebra és számelmélet alapjai, analízis alapjai, geometria alapjai, valószínűségszámítás és matematikai statisztika alapjai, informatika és operációkutatás alapjai) 15–25 kredit;

alkalmazott matematikusi szakmai ismeretek 20–30 kredit

(az alábbi, a képzés tantervében meghatározott legalább három ismeretkörből legalább három témakör ismeretanyaga választandó):

a) diszkrét matematika és algoritmuselmélet (Testbővítések elmélete és alkalmazásaik. A véges testek elmélete és alkalmazásaik. Kriptográfiai alapfogalmak. Gráfok magasabb összefüggősége, diszjunkt fák és fenyők, az összefüggőség növelése. Gráfok és hipergráfok színezései, perfekt gráfok. Párosítás-elmélet. Gráfok beágyazásai. Erősen reguláris gráfok. Az egészségi feltétel és alkalmazásai. Véletlen módszerek: várható érték és második momentum-módszer, véletlen gráfok, küszöbfüggvény. Extremális kombinatorika: extremális halmazrendszerekről és gráfokról szóló klasszikus tételek. Az algoritmuselmélet alapfogalmai és alkalmazásai. Gráfalgoritmusok: szélességi és mélységi keresés, feszítőfák, legrövidebb utak, folyamok. Kereső-fák, amortizációs idő, Fibonacci-kupac.) 5–15 kredit;

b) operációkutatás (Folytonos és sztochasztikus optimalizálás, Alternatíva tételek, Minkowski-Weyl-tétel, pivot és belsőpontos algoritmusok, elipszoid- módszer; konvex optimalizálás: szeparációs tételek, konvex Farkas-tétel, Karush-Kuhn-Tucker-tétel, Lagrange- függvény és nyeregpont-tétel, Newton-módszer, belső pontos algoritmus; a sztochasztikus programozás alapmodelljei és megoldó módszerei; gyakorlati problémák. Diszkrét optimalizálás. Max folyam min vágás, Egerváry- dualitás, poliéderes kombinatorika, teljesen duális egészértékűség, párosítás-poliéder; gráfalgoritmusok, Magyar-módszer, Edmonds-Karp-algoritmus; NP-teljes problémák algoritmikus megközelítései: dinamikus programozás, Lagrange-relaxáció, korlátozás és szétválasztás, mohó algoritmusok; gyakorlati problémák.) 5–15 kredit;

c) alkalmazott analízis (Ortogonális polinomok. Trigonometrikus- és ortogonális polinomsorok pontonkénti és egyenletes konvergenciája. Fourier-transzformáció. Az approximációelmélet elemei. Stone-tétel, Bohmann-Korovkin-tétel. Legjobb approximáció polinomokkal. Jackson tételei. Interpoláció. Spline-függvények. Approximáció racionális függvényekkel. Lagrange-interpoláció Lebesgue-függvénye. Erdős-Bernstein-sejtés az optimális alappontokról. Grünwald-Marzinkiewicz-tétel. Stabilitáselmélet. Periódikus megoldások. Peremérték-feladatok lineáris differenciálegyenletekre. A variációszámítás alapfeladata. Euler-Lagrange- differenciálegyenletek. Geometriai módszerek a mechanikában. Lagrange- és Hamilton- rendszerek. Legendre-transzformáció. Euler- Lagrange-egyenletek, Hamilton- egyenletek. Szimmetriák és megmaradási tételek. Alapfogalmak a parciális differenciálegyenletek elméletében. Karakterisztikus függvény, első integrálok. Elsőrendű lineáris és kvázilineáris egyenletek. Elsőrendű egyenletek karakterisztika elmélete, Cauchy-feladat. Másodrendű lineáris parciális differenciálegyenletek osztályozása és kanonikus alakra hozása. Goursat- és Cauchy-feladat hiperbolikus egyenletekre. Vegyes feladat hullámegyenletre. Fourier-módszer. Vegyes feladat hőegyenletre, maximum-tétel. Cauchy-feladat hőegyenletre, Duhamel-elv, Peremérték- feladatok potenciálegyenletre. Fixponttételek és alkalmazásaik.) 5–15 kredit;

d) sztochasztikus folyamatok (Négyzetesen integrálható folyamatok. Gyengén stacionárius folyamatok, lineáris szűrők. Az idősorok analízisének elemei. Erősen stacionárius folyamatok, ergodikus tételek. Diszkrét és folytonos idejű Markov-láncok és alkalmazásaik. Az Itő-féle sztochasztikus integrál, sztochasztikus differenciálegyenletek, diffúziós folyamatok.) 5–15 kredit;

9.1.2. A képzés követelményei specializáció nélkül vagy specializációs modul felvételével teljesíthetőek. A specializáció kreditértéke a képzés egészén belül 40–60 kredit.

a) specializáció választása nélküli ismeretkörök:

numerikus matematika (algebra numerikus módszerei, függvényminimalizálás, differenciálegyenletek numerikus megoldása) 7–15 kredit,

differenciálegyenletek (peremértékfeladatok, stabilitás) 7–20 kredit,

matematikai statisztika fogalmai és módszerei (becslési módszerek, likelihood-hányados próba, nemparaméteres próbák) 6–15 kredit,

információelmélet, algoritmusok és bonyolultságuk (Shannon-tétel, hibajavító kódok, bonyolultsági osztályok) 6–15 kredit,

integrálgeometria (Santalo-féle klasszikus eredmények, Radon–féle integráltranszformáció) 6–15 kredit,

alkalmazott matematika legalább 6 kredit;

b) a specializációk ismeretkörei:

ba) alkalmazott analízis specializáció:

modellezés, természettudományos ismeretek (modellalkotás és természettudományos alkalmazások, információtechnológiai és vállalati ismeretek) 9–15 kredit,

differenciálegyenletek numerikus módszerei (a közönséges differenciálegyenletek numerikus megoldási módszerei, elliptikus és időfüggő parciális differenciálegyenletek numerikus megoldási módszerei) 5–15 kredit,

differenciálegyenletek (dinamikai rendszerek, parciális differenciálegyenletek elmélete) 10–20 kredit,

alkalmazott matematika legalább 5 kredit;

bb) sztochasztika specializáció:

statisztika (a matematikai statisztika fogalmai és módszerei, többdimenziós statisztikai eljárások, statisztikai programcsomagok) 15–25 kredit,

időfüggő sztochasztikus rendszerek (sztochasztikus folyamatok, sztochasztikus analízis, pénzügyi folyamatok, idősorok elemzése) 15–25 kredit,

alkalmazott matematika területéről legalább 6 kredit;

bc) pénzügy-matematika specializáció:

statisztika (a matematikai statisztika fogalmai és módszerei, statisztikai programcsomagok) 5–10 kredit,

sztochasztikus rendszerek (sztochasztikus folyamatok, idősorok elemzése, biztosításmatematika) 15–25 kredit,

gazdaságtudományok (mikroökonómia, makroökonómia, pénzügyi alapismeretek) 15–25 kredit,

alkalmazott matematika legalább 6 kredit;

bd) diszkrét matematika specializáció:

kombinatorikai algoritmusok (mélységi és szélességi keresés, hálózati folyamok, maximális folyam-minimális vágás tétel) 5–15 kredit,

Gröbner-bázisok (polinomgyűrűk, Nullstellensatz) 5–10 kredit,

véges testek és polinomok 5–10 kredit,

diszkrét optimalizálás (algoritmusok lineáris diofantikus egyenletekre, Khachiyan-módszer, ellipszoid-módszer) 7–15 kredit,

algebrai kódelmélet 6–15 kredit,

algoritmuselmélet (digitális információ kódolása és dekódolása, konvolúciós kódok) 6–15 kredit,

kriptográfia (privát kulcsó kriptorendszerek, nyilvános kulcsú kriptorendszerek, RSA) 5–10 kredit,

alkalmazott matematika legalább 5 kredit;

be) operációkutatás specializáció:

diszkrét optimalizálás (egész értékű programozás, dinamikus programozás, gráf

algoritmusok, matroid-elmélet) 9–24 kredit,

folytonos optimalizálás (lineáris és nemlineáris optimalizálás, szemidefinit programozás, minimax-tételek) 9–24 kredit,

operációkutatás számítógépes módszerei 2–6 kredit,

operációkutatási (alkalmazott matematikai) projekt 3–6 kredit,

alkalmazott matematika területéről legalább 10 kredit;

bf) számítástudomány specializáció:

adatbányászat 3–6 kredit,

WWW és hálózatok matematikája 3–6 kredit,

bonyolultságelmélet (algoritmusok és alsó becslések az erőforrás-használatra, véges automaták, bonyolultságosztályok) 6–9 kredit,

algoritmusok és adatstruktúrák tervezése, elemzése és implementálása (max-vissza sorrend és alkalmazásai, minimális súlyú fenyők, keresőfák) 6–9 kredit,

kriptográfia és adatbiztonság (szimmetrikus kulcsú rendszerek, nyilvános kulcsú titkosítás, hazai és nemzetközi szabványok) 6–9 kredit,

információelmélet, kódok és szimmetrikus struktúrák 4–6 kredit,

alkalmazott matematika területéről legalább 10 kredit;

bg) műszaki matematika specializáció:

műszaki mechanika és fizika (Lagrange-mozgásegyenletek, Hamilton-elv, Maxwell-egyenletek) 7–15 kredit,

Fourier-analízis, differenciálegyenletek (Fourier-sorok, inverziós formula, Fourier-transzformált, wavelet) 7–15 kredit,

lineáris algebra és irányításelmélet (lineáris rendszerek, optimális irányítás, Pontrjagin-féle maximumelv) 7–15 kredit,

numerikus matematika (numerikus lineáris algebra, variációs feladatok, Ritz-módszer, numerikus és szimbolikus számolások) 7–15 kredit,

sztochasztika (többváltozós statisztikai módszerek, kontingenciatáblák, idősorok elemzése, tömegkiszolgálási rendszerek) 7–15 kredit,

alkalmazott matematika területéről legalább 5 kredit.

9.2. Idegennyelvi követelmény

A mesterfokozat megszerzéséhez egy élő idegen nyelvből államilag elismert középfokú (B2), komplex típusú nyelvvizsga vagy ezzel egyenértékű érettségi bizonyítvány vagy oklevél szükséges.

9.3. A 4.2. és 4.3. pontban megadott oklevéllel rendelkezők esetén a mesterképzési képzési ciklusba való belépés minimális feltételei:

A mesterképzésbe való belépéshez szükséges minimális kreditek száma 65 kredit a korábbi tanulmányokból az algebra, analízis, geometria, halmazelmélet, kombinatorika, matematikai logika, operációkutatás, számelmélet, valószínűség-számítás, statisztika területeiről. Ezen belül legfeljebb 10 kredit tartalomban beszámíthatók kiterjedt matematikai apparátusra épülő más tárgyak ismeretei is.

A mesterképzésbe való felvétel feltétele, hogy a hallgató a korábbi tanulmányai alapján legalább 50 kredittel rendelkezzen. A hiányzó krediteket a felsőoktatási intézmény tanulmányi és vizsgaszabályzatában meghatározottak szerint meg kell szerezni.

2. ANYAGTUDOMÁNY MESTERKÉPZÉSI SZAK

1. A mesterképzési szak megnevezése: anyagtudomány (Materials Science)

2. A mesterképzési szakon szerezhető végzettségi szint és a szakképzettség oklevélben szereplő megjelölése:

végzettségi szint: mester- (magister, master; rövidítve: MSc-) fokozat

szakképzettség: okleveles anyagkutató

a szakképzettség angol nyelvű megjelölése: Materials Scientist

3. Képzési terület: természettudomány

4. A mesterképzésbe történő belépésnél előzményként elfogadott szakok:

4.1. Teljes kreditérték beszámításával vehető figyelembe: a fizika, a kémia és az anyagmérnöki alapképzési szak.

4.2. A 9.3. pontban meghatározott kreditek teljesítésével elsősorban számításba vehető alapképzési szakok: a természettudomány képzési területről a biológia, a környezettan, a földtudományi alapképzési szak, a műszaki képzési területről a vegyészmérnöki, a biomérnöki, a környezetmérnöki, az energetikai mérnöki, a gépészmérnöki, a villamosmérnöki, a mechatronikai mérnöki alapképzési szak.

4.3. A 9.3. pontban meghatározott kreditek teljesítésével vehetők figyelembe továbbá: azok az alapképzési és mesterképzési szakok, illetve a felsőoktatásról szóló 1993. évi LXXX. törvény szerinti szakok, amelyeket a kredit megállapításának alapjául szolgáló ismeretek összevetése alapján a felsőoktatási intézmény kreditátviteli bizottsága elfogad.

5. A képzési idő félévekben: 4 félév

6. A mesterfokozat megszerzéséhez összegyűjtendő kreditek száma: 120 kredit

a szak orientációja: kiegyensúlyozott (40–60 százalék)

a diplomamunka elkészítéséhez rendelt kreditérték: 30 kredit

a szabadon választható tantárgyakhoz rendelhető minimális kreditérték: 6 kredit

7. ^*  A szakképzettség képzési területek egységes osztályozási rendszere szerinti tanulmányi területi besorolása: 443/0530

8. A mesterképzési szak képzési célja és a szakmai kompetenciák

A képzés célja anyagkutatók képzése, akik kellő mélységű természettudományos, anyagszerkezeti, anyagismereti, és anyagvizsgálati ismeretekkel rendelkeznek, értik a technológiai folyamatok mögött álló kémiai és fizikai alapjelenségeket. Alkalmasak a különböző technológiákban használt anyagok, végtermékek (fémek és ötvözeteik, félvezetők, kerámiák, műanyagok és polimerek, illetve az ezekből összeállított kompozitok, új funkcionális anyagok) tulajdonságainak vizsgálatára és az anyagi tulajdonságokat meghatározó fizikai és kémiai összetételek, szerkezetek tervezett befolyásolására. Széleskörű természettudományos ismeretek birtokában képesek anyagtudományi kutató-fejlesztő munkára a természettudományok (fizikus vagy vegyész), illetve mérnöki tudományok területén. Felkészültek tanulmányaik doktori képzésben történő folytatására.

8.1. Az elsajátítandó szakmai kompetenciák

8.1.1. Az anyagkutató

a) tudása

Rendszerszinten és összefüggéseiben ismeri az anyagtudomány modern elméleti és kísérleti módszereit.

Ismeri a kémia és a fizika folyamatait leíró fogalomrendszert és terminológiát, valamint szakterületén széles körű szakirodalmi tájékozottsággal rendelkezik.

Ismeri az anyagok szerkezete és tulajdonságai közötti összefüggéseket, és ezen összefüggések felhasználásával új tulajdonságú, új szerkezetű anyagok előállítási lehetőségeit.

Tisztában van az anyagok atomi-, nano-, mikro- és makroszerkezetének alapvető vizsgálati módszereivel.

Elmélyült és alapos szakmai tudással rendelkezik az anyagvizsgálati módszerek elméletében és gyakorlatában.

Elmélyült ismeretekkel bír az anyagokban lejátszódó folyamatok fizikai és kémiai alapjairól, a folyamatok irányításának és tervezésének módszereiről.

Ismeri az anyagtudományi kutatáshoz vagy tudományos munkához szükséges matematikai és informatikai technikákat.

Tájékozott a számítógépes kommunikációban, elemzésben és a modellezés módszereiben.

b) képességei

Képes a természeti jelenségekben megnyilvánuló kémiai és fizikai törvényszerűségek azonosítására, az összefüggések komplex megértésére, a jelenségek tudományos igényű kísérleti tanulmányozására és elméleti értelmezésére.

Felkészült a szakirodalom információinak feldolgozására, önművelésre, önfejlesztésre, a felmerülő új problémák megértésére és az új jelenségek megismerésére.

Megfelelő tudással rendelkezik a laboratóriumi, félüzemi és kísérleti üzemi feladatok elvégzésére, új kísérleti metodikák fejlesztésére.

Képes új szerkezetű, új funkcionalitású termékek kialakítására, tervezésére.

A megszerzett ismeretei birtokában képes az anyagkutatás problémáinak matematikai megfogalmazására, a területhez kapcsolódó informatikai feladatok ellátására.

Legalább egy idegen nyelven szakmai dokumentációt (tudományos cikket, tanulmányt, pályázatot) tud írni, tudományterületén kommunikálni.

Képes az anyagok fizikai-kémiai jellemzőinek meghatározására, adekvát vizsgálati technikák és módszerek alkalmazására, illetve kezelésére, a mérésekhez szükséges standardok kiválasztására és a mérések elvégzésére.

c) attitűdje

Elkötelezett a minőségi munkára, és érzékeny a környezetével szemben. Pozitív hozzáállású a szakmai továbbképzéshez.

Kritikai és rendszer szintű gondolkodásmódja birtokában felelősen működik együtt szűkebb szakterülete, továbbá más tudományterületek szakmai képviselőivel.

Az ismeretek átadásában jó kommunikációs készséggel bír.

Tudományos kutatásait a legmagasabb etikai normák figyelembe vételével végzi.

Nyitott és fogékony az anyagtudomány területén elsajátított gondolatmenetek, módszerek, fogalmak új alkalmazási területeken való felhasználására, új eredmények elérésére.

Folyamatosan törekszik ismeretei bővítésére, új kompetenciák megszerzésére.

d) autonómiája és felelőssége

7. Az anyagtudomány területén nagyfokú önállósággal rendelkezik átfogó és speciális szakmai kérdések megértésében, megoldásában, szakmai nézetek ismertetésében, alkalmazásában.

Önállóan kialakítja saját munkájában alkalmazható tudományos nézeteit, véleményeit. Rendelkezik kezdeményező, döntéshozatali képességgel és személyes felelősségvállalással. Munkatársaival aktívan együttműködik, konstruktív módon vesz részt csoportmunkában, kellő gyakorlat esetén vezetői feladatokat képes ellátni.

Kísérleti, laboratóriumi tevékenysége során megkülönböztetett környezettudatossággal jár el, felelősen működteti a kísérleti, ipari berendezéseket, műszereket.

Irányító és szervező munkáját magas szinten, felelősséget vállalva látja el.

Képes az alap-, illetve alkalmazott kutatást végző kutatócsoportok munkájába való bekapcsolódásra, a feladatok önálló megtervezésére és végrehajtására.

A megszerzett ismeretek és problémamegoldó készség segítségével alkalmas önálló munkára és irányító munkakörök betöltésére az anyagtudomány és -technológia sokirányú területén.

9. A mesterképzés jellemzői

9.1. Szakmai jellemzők

A szakképzettséghez vezető tudományágak, szakterületek, amelyekből a szak felépül:

természettudományi, gazdasági ismeretek (kémia, fizika, számítógépes módszerek, gazdaság és menedzsment) 20–35 kredit;

anyagkutatói szakmai ismeretek (fizikai anyagtudomány, kémiai anyagtudomány, anyagszerkezet vizsgálati módszerek, kerámiák, polimerek, bioanyagok, funkcionális és intelligens anyagok, szilárdtest-fizika, fémek és félvezetők, nanoanyagok és -technológia, anyag és anyagszerkezet vizsgálati módszerek a laboratóriumi gyakorlatban) 20–40 kredit;

a képző intézmény által ajánlott speciális ismeretek (anyagszerkezeti vizsgálatok és módszerek, bioanyagok, felületmódosítás, az új anyag előállítási módszerek, a fémek és félvezetők, a funkcionális és intelligens anyagok, a kerámiák, a kompozit és hibridanyagok, a mágneses és optikai anyagok, a nanoszerkezetű anyagok, a polimerek, a matematikai módszerek az anyagtudományban, a számítógépes anyagtudomány) 20–30 kredit.

9.2. Idegennyelvi követelmény

A mesterfokozat megszerzéséhez angol nyelvből államilag elismert középfokú (B2), komplex típusú nyelvvizsga vagy ezzel egyenértékű érettségi bizonyítvány vagy oklevél szükséges.

9.3. A 4.2 és 4.3. pontban megadott oklevéllel rendelkezők esetén a mesterképzési képzési ciklusba való belépés minimális feltételei:

A 4.1. pontban megadott alapképzésektől eltérő szakokról az anyagtudományi

mesterképzésbe való belépéshez szükséges minimális kreditek száma 60 kredit az alábbi területekről:

fizikai ismeretek (általános fizika, szilárdtest-fizika, elektronika, műszaki fizika, statisztikus fizika, kvantummechanika, anyagfizika, fizikai laboratórium) területéről 20 kredit

kémiai ismeretek (általános kémia, anyagismeret, kémiai anyagtudomány, szervetlen kémia, szerves kémia, kolloidika, felületkémia, kémiai laboratórium) területéről 20 kredit;

matematikai, informatikai ismeretek területéről 10 kredit;

egyéb szakmai ismeretek (ásványtan, nukleáris technika, környezetvédelem, méréstechnika, folyamatszabályozás, irányítástechnika, automatizálás, biológia) területéről 10 kredit.

A mesterképzésbe való felvétel feltétele, hogy a hallgató az korábbi tanulmányai alapján legalább 40 kredittel rendelkezzen a felsorolt területekről. A hiányzó krediteket a felsőoktatási intézmény tanulmányi és vizsgaszabályzatában meghatározottak szerint meg kell szerezni.

3. BIOLÓGUS MESTERKÉPZÉSI SZAK

1. A mesterképzési szak megnevezése: biológus (Biology)

2. A mesterképzési szakon szerezhető végzettségi szint és a szakképzettség oklevélben szereplő megjelölése

végzettségi szint: mester- (magister, master; rövidítve MSc-) fokozat

szakképzettség: okleveles biológus

a szakképzettség angol nyelvű megjelölése: Biologist

3. Képzési terület: természettudomány

4. A mesterképzésbe történő belépésnél előzményként elfogadott szakok:

4.1. Teljes kreditérték beszámításával vehető figyelembe: a biológia alapképzési szak.

4.2. A 9.3. pontban meghatározott kreditek teljesítésével elsősorban számításba vehető: a természettudomány képzési területről a környezettan, az agrár képzési területről a természetvédelmi mérnöki, a műszaki képzési területről a biomérnöki alapképzési szak.

4.3. A 9.3. pontban meghatározott kreditek teljesítésével vehetők figyelembe továbbá azok az alapképzési szakok, illetve a felsőoktatásról szóló 1993. évi LXXX. törvény szerinti szakok, amelyeket a kredit megállapításának alapjául szolgáló ismeretek összevetése alapján a felsőoktatási intézmény kreditátviteli bizottsága elfogad.

5. A képzési idő félévekben: 4 félév

6. A mesterfokozat megszerzéséhez összegyűjtendő kreditek száma: 120 kredit a szak orientációja: kiegyensúlyozott (40–60 százalék)

a diplomamunka elkészítéséhez rendelt kreditérték: 30 kredit

a szabadon választható tantárgyakhoz rendelhető minimális kreditérték: 6 kredit

7. ^*  A szakképzettség képzési területek egységes osztályozási rendszere szerinti tanulmányi területi besorolása: 421/0511

8. A mesterképzési szak képzési célja és a szakmai kompetenciák

A képzés célja biológusok képzése, akik természettudományos, matematikai, informatikai valamint humán és nyelvi ismereteik birtokában szupra- és infraindividuális biológiai, biotechnológiai, biomonitoring, közegészségügyi, gyógyszer- és környezetipari valamint rokon területeken tervezői, alap- és alkalmazott kutatási, kutatás-fejlesztési, innovációs és magas szintű szakmai menedzseri feladatok ellátására alkalmasak. Felkészültek a biológia hatókörébe tartozó új problémák és jelenségek kritikai feldolgozására, biológiai és megfelelő gyakorlat megszerzése esetén kémiai technológiai rendszerek biztonságos és környezettudatos működtetésére, továbbképzésben kiegészített ismereteik és szakmai gyakorlatuk alapján szakhatósági felügyelet feladatok ellátására. Felkészültek tanulmányaik doktori képzésben történő folytatására.

8.1. Az elsajátítandó szakmai kompetenciák

8.1.1. A biológus

a) tudása

Rendelkezik az élő rendszerek egyed alatti és egyed feletti szintjeihez kapcsolódó magas szintű ismeretekkel és rendszerezni, alkalmazni és szintetizálni tudja azokat.

Ismeri azokat a terepi, laboratóriumi és félüzemi gyakorlati eszközöket és módszereket, melyeket a modern biológia alkalmaz.

A biológia részterületeinek (sejtbiológia, ökológia, környezet- és természetvédelem, mikrobiológia, immunológia, élettan, etológia, genetika, evolúcióbiológia, biotechnológia, szerkezeti biológia, szintetikus biológia, botanika, zoológia) ismeretköreivel és terminológiájával tisztában van, azokat szakszerűen alkalmazza.

Ismeri az összefüggéseket a különböző tárgyak keretében elsajátított ismeretkörök között, érti az interdiszciplináris megközelítés fontosságát.

Az élő anyag evolúciójának elméleteit és a földtörténeti, tudománytörténeti vonatkozásokat ismeri, a terület tudományos megalapozottságú érvrendszereit készségszinten birtokolja.

Tisztában van a modern biológiai vizsgálati módszerek alkalmazási területeivel, érti a módszerek fejlesztésének jelentőségét, ahhoz lehetőségei szerint érdemben hozzájárul. Rendelkezik rendszerszerű természettudományos ismeretekkel. Érzékeli és érti azokat a társadalmi problémákat, melyek biológiai gyökerűek.

b) képességei

Képes a különböző természettudományos szakterületek tudás- és ismeretanyaga közötti összefüggések felismerésére, integrációjára.

Képes a természet, élő rendszerek és az ezekkel összefüggésben lévő társadalmi folyamatokkal kapcsolatos törvényszerűségek feltárására, megfogalmazására.

Képes a tudományos kutatásban érdemi szerepet játszani és kompetens vezetés mellett új tudományos eredményeket létrehozni.

Képes alapvető vizsgálati módszerek és eszközök alkalmazására, használatára, vizsgálatok tervezésére és fejlesztésére, az elért eredmények értelmezésére és bemutatására, új eljárások elsajátítására és kidolgozására.

Képes interdiszciplináris gondolkodásra, meg tudja határozni a kollaborációs munkákba bevonandók körét, koordinálja a munkamegosztást a különböző tevékenységet végző személyek között.

Képes minőségorientált gondolkodásra és tevékenységre, a minőségfejlesztés elveinek folyamatos szem előtt tartására, a minőségfejlesztés legfontosabb irányainak kijelölésére.

Tudományos szempontok szerint képes rendszerezni adatokat, ismerethalmazokat, azokat elemzi és értékeli.

Birtokolja és folyamatosan fejleszti a kísérleti munkavégzéshez szükséges kézügyességet, méréstechnikai készséget.

Képes állásinterjúkon szakmailag magas szinten megnyilatkozni, nézeteit ismeretei birtokában kifejteni, megvédeni.

Képes a biológia témakörében szakszerűen kifejezni magát mind szóban, mind írásban. Kommunikációs készsége és idegennyelv (preferenciálisan angol nyelv) tudása segítségével bekapcsolódik hazai és a nemzetközi tudományos közéletbe, képes eredményeit szóban és írásban magas színvonalon közölni.

Képes a munkakörnyezetet fenntartható módon megtervezni és működtetni, a környezet- és természettudatos szemléletet a napi gyakorlatba átültetni, kollégáit ezen elvek mentén irányítani.

c) attitűdje

Törekszik a természet és az ember viszonyának, az ember és más élő szervezetek testfelépítésének, működésének, evolúciójának megismerésére.

Törekszik arra, hogy környezetében a természet és az ember viszonyának témakörében felelős véleményt nyilvánítson, annak létfontosságú elemeit a lehető legszélesebb körben megismertesse, a közvélekedését a legújabb helytálló szakmai álláspont konzekvens képviseletével pozitívan befolyásolja.

Példamutató környezet- és természettudatos magatartást tanúsít, másokat ennek követésére ösztönöz. Aktívan részt vesz ilyen jellegű rendezvényeken, terjeszti azokat a módszereket, melyek segítenek a környezet és a természet állapotának megőrzésében és javításában.

Betartja és betartatja a kutatásetika szabályait.

Aktívan terjeszti a szaktudomány eredményeit, ismereteit akár a médiában is magabiztosan teszi közzé, szakmai álláspontjának védelmében szükség esetén síkra száll más irányzatok és az áltudományok képviselőivel szemben.

Terepi és laboratóriumi tevékenysége, tanulási folyamatai során környezettudatos magatartást mutat, másokat annak követésére ösztönöz.

Nyitott az új biológiai és más természettudományos kutatási eredmények megismerésére, a szakmai együttműködésre. Törekszik a meglevő eredmények továbbfejlesztésére, aktívan segíti új kutatási irányok kialakulását.

Elkötelezett a minőségi munkavégzés iránt, igényes saját maga, valamint munkatársainak szakmai ismeretei és előmenetele ügyében.

Nyitott a szakterületével kapcsolatos kutatási szolgáltatások kidolgozására és végzésére, szakmai tanácsadás nyújtására és vállalkozásfejlesztésre.

Nyitott az új ismeretek befogadására, tanulásra és művelődésre, más szakmai csoportokkal történő folyamatos együttműködésre. Aktívan keresi a szakmai fejlődés lehetőségét, segíti a szakmai információ hatékony áramlását környezetében.

d) autonómiája és felelőssége

Rendelkezik kisebb munkacsoportok irányításához, munkájuk megszervezéséhez szükséges önállósággal, fejlesztési irányok kijelöléséhez szükséges felelősségtudattal.

Szakmai és nem szakmai körökben felelősen nyilvánít véleményt biológiai, kutatásetikai és bioetikai kérdésekről.

Biztonságos munkavégzést biztosít és igényel mind terepi, mind biológiai laboratóriumi körülmények között, segíti a folyamatos módszertani és technológiai megújulást a balesetmentes és minél hatékonyabb munkavégzés érdekében.

Rendelkezik a kisebb munkaközösségek munkájának megszervezéséhez szükséges önállósággal, vállalja a felelősséget egyes projektek vagy részprojektek vezetésért.

Ismeri a biztonságos munkavégzés törvényi feltételeit, másokat is felhív a munkabiztonságot növelő jogkövető magatartásra. Képviseli maga és munkatársai érdekeit a megfelelő fórumokon, javaslatokat fogalmaz meg a munkakörülmények javítása érdekében.

Szakmai gyakorlat megszerzése után eligazodik a munka világában, segíti partnereit a tudatos, célorientált feladat-végrehajtásban.

Tudatosan építi karrierjét és segíti ebben kollégáit is.

9. A mesterképzés jellemzői

9.1. Szakmai jellemzők

A szakképzettséghez vezető tudományágak, szakterületek, amelyekből a szak felépül:

képzéshez kapcsolódó természettudományi ismeretek (biomatematika, bioinformatika, biofizikai és méréstani ismeretek, biológiai kémia, sejt- és molekuláris biológia, genetika) 6–24 kredit;

biológusi szakmai ismeretek (szabályozásbiológia és fiziológia, immunológia, növénybiológia, biotechnológia és mikrobiológia, etológia, zoológia, szerkezeti biológia, szintetikus biológia, evolúcióbiológia, ökológia, természet- és környezetvédelem, tudományos kommunikáció és pályázatírás) 15–30 kredit;

a képző intézmény által a biológia tudományág területéről ajánlott speciális ismeretek, amelynek kreditaránya a képzés egészén belül 20–56 kredit.

9.2. Idegennyelvi követelmény

A mesterfokozat megszerzéséhez egy élő idegen nyelvből államilag elismert, középfokú (B2), komplex típusú nyelvvizsga vagy azzal egyenértékű érettségi bizonyítvány vagy oklevél szükséges.

9.3. A 4.2. és 4.3. pontban megadott oklevéllel rendelkezők esetén a mesterképzési képzési ciklusba való belépés minimális feltételei:

A mesterképzésbe való belépéshez szükséges minimális kreditek száma a korábbi tanulmányokból 100 kredit az alábbi területekről:

matematika területéről legalább 6 kredit

informatika területéről legalább 6 kredit

fizika területéről legalább 4 kredit

kémia területéről legalább 20 kredit

biológia területéről legalább 60 kredit.

A mesterképzésbe való felvétel feltétele, hogy a hallgató a korábbi tanulmányai alapján legalább 70 kredittel rendelkezzen. A hiányzó krediteket a felsőoktatási intézmény tanulmányi és vizsgaszabályzatában meghatározottak szerint meg kell szerezni.

4. BIOTECHNOLÓGIA MESTERKÉPZÉSI SZAK

1. A mesterképzési szak megnevezése: biotechnológia (Biotechnology)

2. A mesterképzési szakon szerezhető végzettségi szint és a szakképzettség oklevélben szereplő megjelölése:

végzettségi szint: mester- (magister, master; rövidítve: MSc-) fokozat

szakképzettség: okleveles biotechnológus

a szakképzettség angol nyelvű megjelölése: Biotechnologist

választható specializációk: gyógyszer-biotechnológia, környezet-biotechnológia, mezőgazdasági biotechnológia, orvosi biotechnológia, biotechnológiai vállalkozás.

3. Képzési terület: természettudomány

4. A mesterképzésbe történő belépésnél előzményként elfogadott szakok:

4.1. Teljes kreditérték beszámításával vehető figyelembe: a természettudomány képzési területről a biológia, a környezettan, a műszaki képzési területről a biomérnöki, a környezetmérnöki alapképzési szak.

4.2. A 9.3. pontban meghatározott kreditek teljesítésével vehetők figyelembe továbbá a természettudomány, az agrár, a műszaki, az orvos- és egészségtudomány képzési terület alapképzési szakjai.

5. A képzési idő félévekben: 4 félév

6. A mesterfokozat megszerzéséhez összegyűjtendő kreditek száma: 120 kredit

a szak orientációja: kiegyensúlyozott (40–60 százalék)

a diplomamunka készítéséhez rendelt kreditérték: 30 kredit

a szabadon választható tantárgyakhoz rendelhető minimális kreditérték: 6 kredit

7. ^*  A szakképzettség képzési területek egységes osztályozási rendszere szerinti tanulmányi területi besorolása: 421/0511

8. A mesterképzési szak képzési célja és a szakmai kompetenciák

A képzés célja biotechnológusok képzése, akik elsősorban a regionális és magyarországi, biotechnológiai eljárásokat alkalmazó és fejlesztő vállalatok, kutatóintézetek igényeinek megfelelően képesek a XXI. század színvonalának megfelelő tervezési, kutatási és technológia fejlesztési tevékenységek elvégzésére, illetve, megfelelő szakmai gyakorlat megszerzését követően, ezen tevékenységek kezdeményezésére, koordinálására és vezetésére is a biotechnológia területén. Felkészültek továbbá tanulmányaik doktori képzésben történő folytatására.

8.1. Az elsajátítandó szakmai kompetenciák

8.1.1. A biotechnológus

a) tudása

Ismeri a biotechnológia történetét, a hagyományos és új biotechnológia elméletét és gyakorlatát.

Ismeri a biotechnológia egyes részterületeinek, így a gyógyszer-biotechnológiának (gyógyszeralapanyagok biotechnológiai módszerekkel történő előállítása), az orvosi biotechnológiának (orvosi diagnosztikai, továbbá terápiás eszközök előállítása biotechnológiai módszerekkel), a környezet-biotechnológiának (talajok és vizek kármentesítése biotechnológiai módszerekkel, környezeti erőforrások biotechnológiai hasznosítása), a bioenergia biotechnológiának (bioüzemanyagok előállítása), a mezőgazdasági biotechnológiának (növényi, állat- ás élelmiszer-biotechnológiai alapismeretek), ezen belül kiemelten az élelmiszer-biotechnológiának (élelmiszer- összetevők és -adalékok előállítása mikrobákkal, starterkultúrák és probiotikumok előállítása és alkalmazása), továbbá a fermentációs technológiának (a fermentorok jellemzői és felhasználásuk), illetve az ezekhez a területekhez kapcsolódó bioanalitikának (biomolekulák analitikája és szerkezetvizsgálata) az elméletét és gyakorlatát.

Ismeri az új, alapvetően molekuláris biológiai szemléletű biotechnológia kialakulását és fejlődését lehetővé tevő biokémia, sejtbiológia és genetika diszciplínák legújabb kutatási eredményeit, fejlődési irányait, a genetikailag módosított szervezetek előállításának az elméletét és gyakorlatát, továbbá felhasználásának a környezeti kockázatát.

A biotechnológia egy-egy részterületén (gyógyszer-biotechnológia, a környezet- biotechnológia, a mezőgazdasági biotechnológia, az orvosi biotechnológia és a biotechnológiai vállalkozások) bővebb speciális ismeretekkel rendelkezik.

Rendelkezik a munkavégzéshez szükséges szakmai ismeretekkel az alkalmazott matematika, az anyagvizsgálati módszerek, a bioinformatika, a kémiai biológia, a produkció biológia és fenntartható fejlődés, a toxikológia és ökotoxikológia, a vállalatgazdaságtani és menedzser ismeretek, valamint a kommunikáció területén is.

Ismeri a tudományos problémafelvetés, a multidiszciplináris problémamegközelítés és – megoldás módszereit.

Ismeri a tudományos igényű kísérlettervezés és -kivitelezés módszereit, valamint a kísérleti eredmények kiértékelésének és diszkussziójának eszközrendszerét.

Ismeri az interdiszciplináris koncepcióalkotást és módszerfejlesztést.

Tisztában van a biotechnológiai tevékenységek jogi, etikai, közgazdasági, minőségbiztosítási és biztonsági, valamint az élelmiszerlánc-biztonsági környezetének a szabályozásával.

Tájékozott a biotechnológiai tevékenységek közvélemény általi megítélésével kapcsolatban. Tájékozott a diszciplína aktuális legfontosabb globális és magyarországi fejlődési irányait illetően.

b) képességei

Képes tervezési, kutatási és technológia-fejlesztési tevékenységek elvégzésére, megfelelő szakmai gyakorlat megszerzését követően ezen tevékenységek kezdeményezésére, koordinálására és vezetésére is a biotechnológia számos részterületén, beleértve a gyógyszer-biotechnológiát (biotechnológiai úton gyártott gyógyszeralapanyagok fejlesztése és előállítása), az orvosi biotechnológiát (orvosi diagnosztikai és terápiás eszközök fejlesztése és előállítása biotechnológiai módszerekkel), a környezet- biotechnológiát (kármentesítő technológiák fejlesztése biotechnológiai módszerek felhasználásával, környezeti erőforrások biotechnológiai hasznosítása), a bioenergia biotechnológiát (bioüzemanyagok fejlesztése és előállítása), a mezőgazdasági biotechnológiát, ezen belül kiemelten az élelmiszer-biotechnológiát (élelmiszer-összetevők és -adalékok, valamint starterkultúrák és probiotikumok fejlesztése és előállítása).

Alkalmazza a fermentációs technológiát (fermentorok működtetése) és a bioanalitikát (analitikai és szerkezetvizsgáló eszközök alkalmazása).

Képes a más szakterületeken dolgozó szakemberekkel (pl. biológusok, környezetkutatók, mérnökök, biomérnökök, agrármérnökök, orvosok, gyógyszerészek) való szakmai együttműködésre, és a biotechnológiai alapkutatást végzőkkel, a technológia felhasználókkal való szakmai együttműködésre.

Képes a biotechnológia területén a közvélemény-formálókkal, valamint a politikai és gazdasági döntéshozókkal való együttműködésre.

Munkáját a biotechnológiai tevékenységekre vonatkozó hatályos jogi, etikai, közgazdasági, minőségbiztosítási és biztonsági szabályoknak megfelelően végzi.

Képes innovatív és minőségorientált gondolkodásra és tevékenységek végzésére.

Képes tudományos problémák felismerésére és felvetésére, továbbá azok multidiszciplináris megközelítésére és megoldására.

Képesek kísérleteket tudományos igénnyel tervezni és kivitelezni, valamint azokat megfelelően kiértékelni és diszkutálni.

Képes interdiszciplináris koncepcióalkotásra és módszerfejlesztésre.

Képes a kutatási eredményei magyar és idegen, mindenekelőtt angol nyelven történő közlésére, átadására, illetve az idegen nyelvű szakmai információk megértésére, gyakorlati alkalmazására.

c) attitűdje

Törekszik a biotechnológia legújabb eredményeinek a folyamatos megismerésére, és ezek átadására is.

Törekszik a regionális, magyarországi és európai biotechnológiai tevékenységet végző és fejlesztő vállalatok, kutatóintézetek tevékenységének és igényeinek a megismerésére.

Törekszik az általános természettudományi és gazdasági ismereteik folyamatos gyarapítására, és ezek átadására is.

Törekszik a szakmai előrejutásra, és ebben a munkatársait és beosztottjait is segíti.

Megfelelő szakmai tapasztalatok és eredmények birtokában törekszik önálló kutatási témák felvetésére, kidolgozására, szakmai együttműködések kezdeményezésére és kutatócsoport kialakítására is.

Kutatási, valamint technológiafejlesztési és –alkalmazási tevékenysége során és a munkahelyén kívül is környezet- és természettudatos magatartást tanúsít.

Az új szakmai információkat, kutatási eredményeket elsősorban biotechnológiai innovációs szempontból értékeli.

A szakmai feladatait pontosan, hatékonyan és elsősorban új biotechnológiai szolgáltatások és termékek létrehozását szem előtt tartva végzi.

Törekszik az innovációs tevékenységhez szükséges anyagi eszközök hatékony felhasználására.

Törekszik szakmailag és emberileg korrekt, etikus, előrevivő, interaktív és kiegyensúlyozott kapcsolatok kialakítására a biotechnológiai szektor vállalkozóival, kutatóival, technológia felhasználóival, a biotechnológus képzést és továbbképzést végző felsőoktatási intézmények oktatóival, továbbá a közvélemény-formálókkal, valamint a politikai és gazdasági döntéshozókkal.

d) autonómiája és felelőssége

Rendelkezik a technológiák fejlesztését végző, illetve a technológiákat felhasználó szakemberek csoportjaival való együttműködési és kapcsolattartási képességgel. Felelősséget érez mind a saját, mind a beosztottjai munkájával kapcsolatban, továbbá felelősen biztosítja az eredményes munkavégzéshez szükséges infrastrukturális, szakmai és emberi feltételeket.

Felelősen gondolkodik a saját, valamint a munkatársai és a beosztottjai szakmai előmeneteléről.

Felelősen betartja és betartatja a biotechnológiai tevékenységekre vonatkozó jogi, etikai, minőségbiztosítási és biztonsági előírásokat.

Szakmai és nem szakmai körökben felelősen, a munkatársai, beosztottjai és a leendő biotechnológusok számára példamutatóan formál és nyilvánít véleményt szakmai kérdésekről.

Munkájában innovatív, kezdeményező, hatékony, felvállalja a felelősségteljes döntéseket, önálló munkavégzésre alkalmas.

Mind szakmai és nem-szakmai körökben általános természettudományi, valamint gazdasági kérdésekben is megalapozottan, felelősséggel formál és nyilvánít véleményt.

Munkájában és azon kívül is környezet- és természettudatos magatartás követésére ösztönöz.

9. A mesterképzés jellemzői

9.1. Szakmai jellemzők

9.1.1. A szakképzettséghez vezető tudományágak, szakterületek, amelyekből a szak felépül:

általános természettudományi ismeretek (alkalmazott matematika, anyagvizsgálati módszerek,

bioinformatika) 5–8 kredit;

bölcsészettudományi, társadalomtudományi, jogi és közgazdaságtudományi ismeretek (biztonsági, biotechnológiai jogi ismeretek, etika, kommunikáció, minőségbiztosítás, vállalatgazdaságtani és menedzser ismeretek) 5–8 kredit;

biológiai ismeretek (bioanalitika, kémiai biológia, biokémia, produkcióbiológia és fenntartható fejlődés, sejtbiológia) 15–24 kredit;

biotechnológiai ismeretek (bioenergia, biotechnológia, génsebészet, gyógyszer- biotechnológia, környezet-biotechnológia, mezőgazdasági biotechnológia, ezen belül kiemelten élelmiszer-biotechnológia, orvosi biotechnológia, fermentációs technológia, toxikológia és ökotoxikológia, üzemlátogatások) 20–25 kredit.

9.1.2. A biotechnológusok – a várható specializációkat figyelembe véve – az alábbi szakterületekről kapnak speciális ismereteket. A specializáció kreditaránya a képzés egészén belül 30–40 kredit.

a) gyógyszer-biotechnológia specializáció

a biofarmakonok fejlesztése és előállítása;

b) környezet-biotechnológia specializáció

a környezeti károk felismerése és biotechnológiai eszközökkel történő mentesítése,

a környezeti erőforrások biotechnológiai hasznosítása;

c) mezőgazdasági biotechnológia specializáció

az állat-, növényi és élelmiszer-biotechnológia;

d) orvosi biotechnológia specializáció:

az orvosi diagnosztikumok és terápiás eszközök biotechnológiai módszerekkel történő fejlesztése;

e) biotechnológiai vállalkozás specializáció (csak második specializációként választható)

gazdasági alapismeretek

a biotechnológiai szektor gazdasági működése.

9.2. Idegennyelvi követelmény

A mesterfokozat megszerzéséhez az államilag elismert, középfokú (B2), komplex típusú nyelvvizsga vagy azzal egyenértékű érettségi bizonyítvány vagy oklevél szükséges. Amennyiben a középfokú (B2) nyelvvizsga nem angol nyelvből van, akkor angol nyelvből továbbá alapfokú (B1), komplex típusú nyelvvizsga szükséges.

9.3 A 4.2. pontban megadott oklevéllel rendelkezők esetén a mesterképzési képzési ciklusba való belépés minimális feltételei:

A mesterképzésbe való belépéshez szükséges minimális kreditek száma a korábbi tanulmányokból 70 kredit az alábbi területekről:

természettudományi ismeretek területéről legalább 20 kredit, amelyből fizika (biofizika) legalább 4 kredit, kémia és analitika (bioanalitika) legalább 10 kredit, matematika és informatika (bioinformatika) legalább 6 kredit;

biológiai alapozó ismeretek [állatbiológia, biokémia, biotechnológia (fermentációs technológia, biomérnöki műveletek, ökológiai vizsgálómódszerek és környezetállapot értékelés), genetika, mikrobiológia (mikrobiális ökológia), molekuláris biológia, növénybiológia, ökológia, sejtbiológia, természet- és környezetvédelem] területéről legalább 50 kredit.

A mesterképzésbe való felvétel feltétele, hogy a hallgató a korábbi tanulmányai alapján alapján legalább 40 kredittel rendelkezzen. A hiányzó krediteket a felsőoktatási intézmény tanulmányi és vizsgaszabályzatában meghatározottak szerint meg kell szerezni.

5. CSILLAGÁSZ MESTERKÉPZÉSI SZAK

1. A mesterképzési szak megnevezése: csillagász (Astronomy)

2. A mesterképzési szakon szerezhető végzettségi szint és a szakképzettség oklevélben szereplő megjelölése:

végzettségi szint: mester- (magister, master; rövidítve: MSc-) fokozat

szakképzettség: okleveles csillagász

a szakképzettség angol nyelvű megjelölése: Astronomer

3. Képzési terület: természettudomány

4. A mesterképzésbe történő belépésnél előzményként elfogadott szakok:

4.1. Teljes kreditérték beszámításával vehető figyelembe: a fizika alapképzési szak csillagászati specializációja, valamint a földtudományi alapképzési szak csillagászati specializációja.

4.2. A 9.4. pontban meghatározott kreditek teljesítésével elsősorban számításba vehető: a fizika, a földtudományi alapképzési szakok további specializációi.

4.3. A 9.4. pontban meghatározott kreditek teljesítésével vehetők figyelembe továbbá azok az alapképzési és mesterképzési szakok, illetve a felsőoktatásról szóló 1993. évi LXXX. törvény szerinti szakok, amelyeket a kredit megállapításának alapjául szolgáló ismeretek összevetése alapján a felsőoktatási intézmény kreditátviteli bizottsága elfogad.

5. A képzési idő félévekben: 4 félév

6. A mesterfokozat megszerzéséhez összegyűjtendő kreditek száma: 120 kredit a szak orientációja: kiegyensúlyozott (40–60 százalék)

a diplomamunka elkészítéséhez rendelt kreditérték: 30 kredit

a szabadon választható tantárgyakhoz rendelhető minimális kreditérték: 6 kredit

7. ^*  A szakképzettség képzési területek egységes osztályozási rendszere szerinti tanulmányi területi besorolása: 441/0533

8. A mesterképzési szak képzési célja és a szakmai kompetenciák

A képzés célja csillagászok képzése, akik átfogó csillagászati ismeretekkel és a csillagászattal érintkező interdiszciplináris területeken, továbbá a tágabb körben használható, a tudományos kutatáshoz, a tudományos szaknyelv használatához, a csapatmunkához, a tudományos kutatási eredmények kommunikációjához szükséges készségekkel rendelkeznek, képesek multidiszciplináris összefüggésekben felmerülő új vagy szokatlan problémák megoldására. Felkészültek tanulmányaik doktori képzésben történő folytatására.

8.1. Az elsajátítandó szakmai kompetenciák

8.1.1. A csillagász

a) tudása

Rendszerszinten és összefüggéseiben ismeri és tudja alkalmazni a csillagászat és az űrtan (műszertechnikai és spektroszkópiai ismeretanyag; a legkorszerűbb hazai észlelőeszközök használata; a megfigyelések feldolgozásának standard számítógépes módszerei; és a csillagászat valamennyi főbb területének elméleti ismeretanyaga) főbb témaköreinek átfogó elméleti és gyakorlati ismeretanyagát.

Összefüggéseiben ismeri a csillagászat elméleti, megfigyelési, számítógépes módszereit, valamint a fizika, matematika és az informatika csillagászatot és űrtant érintő területeit. Jártas a tudományos kutatás, az önképzés és a kommunikáció alapvető módszereiben. Tisztában van a modern csillagászat lehetséges fejlődési irányaival és határaival.

Magas szinten rendelkezik természettudományos ismeretekkel és az erre épülő gyakorlat elemeinek ismeretével, és rendszerezni tudja azokat.

Ismeri azokat a csillagászattal, asztrofizikával és űrtannal kapcsolatos terepi, laboratóriumi és gyakorlati anyagokat, eszközöket és módszereket, melyekkel a szakmáját haladó szinten gyakorolni tudja.

Elmélyült és alapos szakmai tudással rendelkezik, amelynek alkalmazása szükséges természeti folyamatok, természeti erőforrások, élő és élettelen rendszerek szakterületéhez tartozó gyakorlati problémáinak megoldásához.

Összefüggéseiben átlátja szakterületének vizsgálható folyamatait, rendszereit, és tudományos problémáit.

b) képességei

Képes a kozmikus objektumok természeti jelenségekben megnyilvánuló fizikai tulajdonságainak felismerésére, e jelenségek tudományos igényű kísérleti, megfigyelési tanulmányozására és elméleti értelmezésére.

Képes bekapcsolódni az alap-, illetve alkalmazott kutatást végző kutatócsoportok munkájába. Képes a csillagászati megfigyelések, mérések végzésére, az adatok kiértékelésére, megfigyelések értelmezésére, az adatok elméleti értelmezésére.

Képes a csillagászat és az űrtan alkotó továbbfejlesztésére, az informatika szakmát érintő szakterületeinek művelésére.

Rendszeres szakmai önképzéssel képes új tudományos eredmények feldolgozására és munkája során ezek alkotó módon való alkalmazására.

Képes a csillagászathoz, az űrtanhoz és rokon területeihez kapcsolódó tudományos problémák megfogalmazására.

Képes új tudományos eredmények integrálásával szakmailag megalapozott csillagászati és űrtani ismeretek közvetítésére a társadalom számára.

8. Képes tudásának folyamatos gyarapítására és tanulmányainak doktori képzés keretében történő folytatására.

Tanulmányai során szerzett ismeretei és problémamegoldó készsége segítségével képes önálló és irányító munkakörök betöltésére a természettudományok eredményeit vagy módszereit felhasználó egyéb területeken (szakigazgatás, környezetvédelem stb.).

c) attitűdje

Jellemző tulajdonságai a jó megfigyelőképesség, elemző képesség, modellalkotó képesség, kreativitás, a minőség iránti elkötelezettség, felelősségvállalás, jó kommunikációs készség, rugalmasság, a problémafelismerő és megoldó készség, az intuíció, a módszeresség és információ feldolgozási képesség.

Törekszik a csillagászat és űrtan új eredményeinek megismerésére és minél szélesebb körű alkalmazására.

Szakterületén megkülönbözteti a tudományosan megalapozott és a kellően alá nem támasztott állításokat.

Jellemzi a környezettel szembeni érzékenység, a szakmai továbbképzéshez szükséges pozitív hozzáállás, és elkötelezettség a minőségi munkára.

Rendelkezik kezdeményező, döntéshozatali képességgel és személyes felelősségvállalással. Munkatársaival aktívan együttműködik, konstruktív módon vesz részt csoportmunkában, kellő gyakorlat esetén vezetői feladatokat lát el.

Szakterülete problémáit szakemberek és laikusok számára egyaránt szakszerűen megfogalmazza.

Folyamatosan törekszik ismeretei bővítésére, új kompetenciák megszerzésére.

d) autonómiája és felelőssége

9. A modern csillagászat és űrtan területén nagyfokú önállósággal rendelkezik átfogó és speciális szakmai kérdések kidolgozásában, szakmai nézetek képviseletében és megindoklásában.

Tudatosan és felelősséggel vállalja a természettudományos világnézetet.

Magas szintű csillagászati és űrtani ismeretei, valamint kritikai és rendszerszintű gondolkodásmódja birtokában felelősen működik együtt szűkebb szakterületének, továbbá más tudományterületek szakmai képviselőivel.

Terepi és laboratóriumi tevékenysége során megkülönböztetett környezettudatossággal jár el. Tudományos kutatásait a legmagasabb etikai normák figyelembe vételével végzi.

Tisztában van a tudományos gondolkodás, a precíz fogalomalkotás fontosságával, véleményét ezek figyelembe vételével alakítja ki.

9. A mesterképzés jellemzői

9.1. Szakmai jellemzők

A szakképzettséghez vezető tudományágak, szakterületek, amelyekből a szak felépül:

természettudományi ismeretek (matematika és informatikai alapismeretek 4–8 kredit, fizikai alapismeretek 4–16 kredit) 10–20 kredit;

csillagászati szakmai ismeretek 55–65 kredit, amelyből

csillagászati műszertechnika és informatika (távcsövek, detektorok, CCD, fotometriai és spektroszkópiai ismeretek, mérési technikák és berendezések, képek készítése, digitális képfeldolgozás, elektronikus adatbázisok, adatkezelés, numerikus módszerek, programozás, ábrakészítés, cikkírás technikája) 4–10 kredit;

csillagászati kutatások módszertana (új műszerek, módszerek és kutatási eredmények feldolgozása, szemináriumon való előadások tartása, nyári gyakorlat) 8–12 kredit;

obszervációs csillagászat (az égitestek megfigyelési technikái a különböző elektromágneses tartományokban; az égitestek megfigyelt jellemzőinek, típusainak empirikus oldalról történő bemutatása) 4–10 kredit;

égi mechanika (égitestek mozgásegyenletei, N-test probléma, kéttest- és háromtest-probléma, perturbációszámítás, pályaszámítás) 6–12 kredit;

asztrofizika és űrfizika (az égitestek szerkezetére és fejlődésére vonatkozó ismeretek, az égitestek elméleti modellezésének módszerei) 8–14 kredit;

galaktikus, extragalaktikus csillagászat és kozmológia (csillagközi anyag, csillagképződés, csillaghalmazok, Tejútrendszer szerkezete, galaxisok típusai, fejlődése, kölcsönhatásai, aktív galaxisok, kvazárok, galaxishalmazok, Hubble-törvény, világmodellek, az univerzum fejlődése) 10–18 kredit;

a képző intézmény által a csillagászat tudományág területéről ajánlott speciális ismeretek 6–18 kredit.

9.2. Idegennyelvi követelmény

A mesterfokozat megszerzéséhez angol nyelvből államilag elismert középfokú (B2), komplex típusú nyelvvizsga vagy ezzel egyenértékű érettségi bizonyítvány vagy oklevél szükséges.

9.3. A szakmai gyakorlat követelményei

A szakmai gyakorlat legalább három hét időtartamú nyári szakmai gyakorlat hazai vagy külföldi csillagászati intézetben.

9.4. A 4.2. és 4.3. pontban megadott oklevéllel rendelkezők esetén a mesterképzési képzési ciklusba való belépés minimális feltételei

A mesterképzésbe való belépéshez szükséges minimális kreditek száma 55 kredit az alábbi területek szerinti felosztásban:

matematika, informatika [analízis (kalkulus), lineáris algebra numerikus, matematika, valószínűség-számítás, matematikai statisztika, programozás, informatika] területén legalább 15 kredit;

fizika (mechanika, hullámtan, optika, elektromosságtan, atomfizika, magfizika, statisztikus fizika, kvantumfizika) területén legalább 20 kredit;

csillagászat (csillagászati megfigyelések, bevezetés a csillagászatba, az asztrometria alapjai, az asztrofizika alapjai, informatika a csillagászatban, csillagászati laboratórium) területén legalább 20 kredit.

A mesterképzésbe való felvétel feltétele, hogy a hallgató a korábbi tanulmányai alapján legalább 40 kredittel rendelkezzen a fent felsorolt területekről. A hiányzó krediteket a felsőoktatási intézmény tanulmányi és vizsgaszabályzatában meghatározottak szerint meg kell szerezni.

6. FIZIKUS MESTERKÉPZÉSI SZAK

1. A mesterképzési szak megnevezése: fizikus (Physics)

2. A mesterképzési szakon szerezhető végzettségi szint és a szakképzettség oklevélben szereplő megjelölése

végzettségi szint: mester- (magister, master; rövidítve: MSc-) fokozat

szakképzettség: okleveles fizikus

a szakképzettség angol nyelvű megjelölése: Physicist

3. Képzési terület: természettudomány

4. A mesterképzésbe történő belépésnél előzményként elfogadott szakok:

4.1. Teljes kreditérték beszámításával vehető figyelembe: a fizika alapképzési szak.

4.2. A 9.3. pontban meghatározott kreditek teljesítésével elsősorban számításba vehető továbbá a kémia, a környezettan, a villamosmérnöki, a vegyészmérnöki, a gépészmérnöki, a mechatronikai mérnöki, az anyagmérnöki, a mérnökinformatikus, a matematika alapképzési szak.

4.3. A 9.3. pontban meghatározott kreditek teljesítésével vehetők figyelembe továbbá: azok az alapképzési és mesterképzési szakok, illetve a felsőoktatásról szóló 1993. évi LXXX. törvény szerinti szakok, amelyeket a kredit megállapításának alapjául szolgáló ismeretek összevetése alapján a felsőoktatási intézmény kreditátviteli bizottsága elfogad.

5. A képzési idő félévekben: 4 félév

6. A mesterfokozat megszerzéséhez összegyűjtendő kreditek száma: 120 kredit a szak orientációja: elméletorientált (60–70 százalék)

a diplomamunka elkészítéséhez rendelt kreditérték: 30 kredit

a szabadon választható tantárgyakhoz rendelhető minimális kreditérték: 6 kredit

7. ^*  A szakképzettség képzési területek egységes osztályozási rendszere szerinti tanulmányi területi besorolása: 441/0533

8. A mesterképzési szak képzési célja és a szakmai kompetenciák

A képzés célja fizikusok képzése, akik tudományos szakemberekként alkalmasak az alapvető természeti jelenségekben megnyilvánuló fizikai törvényszerűségek elméleti értelmezésére és kísérleti tanulmányozására, komplex folyamatok modellezésére, modern technológiákat alkalmazó berendezések és mérőeszközök fejlesztésére és magas színvonalú üzemeltetésére, valamint jártasak az informatika és numerikus módszerek fizikai alkalmazásában. Felkészültek tanulmányaik doktori képzésben történő folytatására.

8.1. Az elsajátítandó szakmai kompetenciák

8.1.1. A fizikus

a) tudása

Rendszerszinten és összefüggéseiben ismeri a fizika főbb témaköreinek átfogó elméleti és gyakorlati ismeretanyagát.

Ismeri a fizika elméleti, kísérleti, és számítógépes módszereit, valamint a matematika és az informatika fizikát érintő területeit.

Ismeri a tudományos kutatás, az önképzés és a kommunikáció magas szintű módszereit.

Tisztában van a modern fizika lehetséges fejlődési irányaival és határaival.

Magas szinten rendelkezik természettudományos ismeretekkel és az erre épülő gyakorlat elemeinek ismeretével, és rendszerezni tudja azokat.

Ismeri azokat a fizikával kapcsolatos terepi, laboratóriumi és gyakorlati anyagokat, eszközöket és módszereket, melyekkel a szakmáját haladó szinten gyakorolni tudja.

Elmélyült és alapos szakmai tudással rendelkezik, amelynek alkalmazása szükséges természeti folyamatok, természeti erőforrások, élő és élettelen rendszerek szakterületéhez tartozó gyakorlati problémáinak megoldásához.

Összefüggéseiben átlátja szakterületének vizsgálható folyamatait, rendszereit, és tudományos problémáit.

Ismeri a fizika folyamatait leíró fogalomrendszert és terminológiát, valamint szakterületén széles körű szakirodalmi tájékozottsággal rendelkezik.

b) képességei

Képes a természeti jelenségekben megnyilvánuló fizikai törvényszerűségek felismerésére, e jelenségek tudományos igényű kísérleti tanulmányozására és elméleti értelmezésére.

Képes bekapcsolódni az alap-, illetve alkalmazott fizikai kutatást végző kutatócsoportok munkájába.

Képes fizikai törvényekre és csúcstechnológiai folyamatokra alapozott ipari, informatikai és mérési rendszerek magas színvonalú fejlesztésére és üzemeltetésére.

Képes az informatika fizikát érintő szakterületeinek művelésére.

Rendszeres szakmai önképzéssel képes a fizika új tudományos eredményeinek feldolgozására és munkája során ezek alkotó alkalmazására.

Képes szakterületének vizsgálható folyamatait és rendszereit a fizikai tudományok gyakorlatában elfogadott módszerekkel tesztelni.

A fizikai tudományokban szerzett elmélyült ismeretei alapján képes kísérletek tervezésére, kivitelezésére és kiértékelésére.

Képes a fizikához és rokon területeihez kapcsolódó tudományos kérdések megfogalmazására.

10. Képes tudásának folyamatos gyarapítására és tanulmányainak doktori képzés keretében történő folytatására.

Tanulmányai során szerzett ismeretei és problémamegoldó készsége segítségével képes önálló és irányító munkakörök betöltésére a fizika tudományos eredményeit vagy módszereit felhasználó egyéb területeken (szakigazgatás, környezetvédelem stb.).

c) attitűdje

Jellemző tulajdonságai a kreativitás, rugalmasság, a probléma felismerő és megoldó készség, az intuíció, a módszeresség és adatfeldolgozási képesség.

Törekszik a modern fizika új eredményeinek megismerésére és minél szélesebb körű alkalmazására.

Szakterületén megkülönbözteti a tudományosan megalapozott és a kellően alá nem támasztott állításokat.

Jellemzi a környezettel szembeni érzékenység, a szakmai továbbképzéshez szükséges pozitív hozzáállás, és elkötelezettség a minőségi munkára.

Rendelkezik kezdeményező, döntéshozatali képességgel és személyes felelősségvállalással. Munkatársaival aktívan együttműködik, konstruktív módon vesz részt csoportmunkában, kellő gyakorlat esetén vezetői feladatokat lát el.

Szakterülete problémáit szakemberek és laikusok számára egyaránt szakszerűen megfogalmazza.

Folyamatosan törekszik ismeretei bővítésére, új képességek megszerzésére.

d) autonómiája és felelőssége

11. A modern fizika területén nagyfokú önállósággal rendelkezik átfogó és speciális szakmai kérdések kidolgozásában, szakmai nézetek képviseletében és megindoklásában.

Tudatosan és felelősséggel vállalja a természettudományos világnézetet.

Magas szintű fizikai ismeretei, valamint kritikai és rendszerszintű gondolkodásmódja birtokában felelősen működik együtt szűkebb szakterületének, továbbá más tudományterületek szakmai képviselőivel.

Terepi és laboratóriumi tevékenysége során megkülönböztetett környezettudatossággal jár el. Tudományos kutatásait a legmagasabb etikai normák figyelembe vételével végzi.

Tisztában van a tudományos gondolkodás, a pontos fogalomalkotás fontosságával, véleményét ezek figyelembevételével alakítja ki.

9. A mesterképzés jellemzői

9.1. Szakmai jellemzők

A szakképzettséghez vezető tudományágak, szakterületek, amelyekből a szak felépül:

természettudományi ismeretek (matematika legfeljebb 8 kredit, informatika és méréstechnika legfeljebb 12 kredit) 4–16 kredit;

a modern fizika szakmai ismeretei (atomok és molekulák fizikája legfeljebb 6 kredit, kondenzált anyagok fizikája legfeljebb 6 kredit, mag- és részecskefizika legfeljebb 9 kredit, statisztikus fizika legfeljebb 6 kredit, haladó szintű fizika laboratórium legfeljebb 8 kredit) 20–30 kredit;

a fizika tudományág területéről specializáció nélküli vagy specializációs szakmai modul 30-60 kredit:

a) specializáció választása nélkül

a következő témakörök közül legalább egy témakör választása legalább 15 kredit:

haladó elméleti fizika, matematikai fizika, atom- és molekulafizika, kvantumrendszerek fizikája, statisztikus fizika, számítógépes fizika, szilárdtest- fizika, részecske- és magfizika, asztrofizika, csillagászat, biológiai fizika, orvosi fizika, fizikai anyagtudomány, optika és lézerfizika, lézer-anyag kölcsönhatás, környezetfizika;

egyéb szakmai tárgyak legalább 6 kredit;

b) sajátos kompetenciákat eredményező, a képző intézmény által ajánlott specializáció a modern fizika területéről 30–45 kredit.

9.2. Idegennyelvi követelmény

A mesterfokozat megszerzéséhez angol nyelvből államilag elismert középfokú (B2), komplex típusú nyelvvizsga vagy ezzel egyenértékű érettségi bizonyítvány vagy oklevél szükséges.

9.3. A 4.2. és 4.3. pont tekintetében mesterképzési képzési ciklusba való belépés minimális feltételei:

A mesterképzésbe való belépéshez szükséges minimális kreditek száma 65 kredit az alábbi területek szerinti felosztásban:

fizika, fizikai kémia, elektronika, műszaki fizika területéről legalább 25 kredit;

matematika, informatika, programozás, számítástechnika területéről (ebből matematika legalább 10 kredit) legalább 18 kredit;

egyéb természettudományos ismeretek (kémia, anyagtudomány, nukleáris és környezetvédelmi ismeretek, mérés, folyamatszabályozás, irányítástechnika).

A mesterképzésbe való felvétel feltétele, hogy a hallgató a korábbi tanulmányai alapján legalább 40 kredittel rendelkezzen. A hiányzó krediteket a felsőoktatási intézmény tanulmányi és vizsgaszabályzatában meghatározottak szerint meg kell szerezni.

7. FÖLDTUDOMÁNY MESTERKÉPZÉSI SZAK

1. A mesterképzési szak megnevezése: földtudomány (Earth sciences)

2. A mesterképzési szakon szerezhető végzettségi szint és a szakképzettség oklevélben szereplő megjelölése

végzettségi szint: mester- (magister, master; rövidítve: MSc-) fokozat

szakképzettség: okleveles földtudományi kutató

a szakképzettség angol nyelvű megjelölése: Earth Scientist

3. Képzési terület: természettudomány

4. A mesterképzésbe történő belépésnél előzményként elfogadott szakok:

4.1. Teljes kreditérték beszámításával vehető figyelembe: a földtudományi alapképzési szak geológia, alkalmazott földtudomány, geofizika specializációi.

4.2. A 9.4. pontban meghatározott kreditek teljesítésével vehetők figyelembe továbbá a földtudományi alapképzési szak további specializációi, a környezettan, a földrajz alapképzési szak és a műszaki képzési területen a műszaki földtudományi alapképzési szak.

5. A képzési idő félévekben: 4 félév

6. A mesterfokozat megszerzéséhez összegyűjtendő kreditek száma: 120 kredit

a szak orientációja: kiegyensúlyozott (40–60 százalék)

a diplomamunka elkészítéséhez rendelt kreditérték: 20 kredit

a szabadon választható tantárgyakhoz rendelhető minimális kreditérték: 10 kredit

7. ^*  A szakképzettség képzési területek egységes osztályozási rendszere szerinti tanulmányi területi besorolása: 443/0532

8. A mesterképzési szak képzési célja és a szakmai kompetenciák

A képzés célja földtudományi kutatók képzése, akik a különböző geoszférák felépítésével, folyamataival kapcsolatos ismereteik birtokában képesek önálló tervező, irányító, szakértői munkakörök betöltésére a földtudományokhoz kapcsolódó tudományos kutatásokat végző, a földtudományok eredményeit alkalmazó és továbbfejlesztő munkahelyeken, kutató-fejlesztő intézetekben és szakigazgatási szervekben. Felkészültek tanulmányaik doktori képzésben történő folytatására.

8.1. Az elsajátítandó szakmai kompetenciák

8.1.1. A földtudományi kutató tudása

Rendszerszinten ismeri a földi anyagi minőségek és jelenségek törvényszerűségeit, és az ezekre alkalmazott anyagvizsgálati, matematikai és informatikai eljárásokat.

Ismeri a földi környezetben lejátszódó folyamatok térbeli kapcsolatrendszerét mikro-, mezo- és makroszinten.

Ismeri és a maga összetettségében képes kezelni a földi erőforrások fenntartható kitermelésével kapcsolatos komplex problémakört.

Átlátja, ismeri és alkalmazza a földtudományokra jellemző elméleteket, paradigmákat, elképzeléseket és elveket.

Ismeri az adatgyűjtés, adatrögzítés és feldolgozás megfelelő technikáit.

b) képességei

Képes a Föld légkörében, felszínén és felszín alatti szféráiban lejátszódó földtudományi folyamatok megértésére, valamint ezen folyamatok komplex rendszerben való kezelésére. Képes a földi anyagmintákban lévő alkotók eloszlásának és szerkezetének elemzésére térben és időben.

Képes a terepi és laboratóriumi észlelések elmélettel való összehangolására a megfigyelés, felismerés, szintézis és modellezés munkafolyamat-sorozaton keresztül.

Képes a rendszerint hiányos adatokból álló különböző típusú észlelések begyűjtésére, valamint ezek alapján vezetői szinten hipotézisek felállítására és ellenőrzésére.

Képes földtudományi tárgyú kutatások tervezésére, szervezésére, lebonyolítására és kutatási beszámolók elkészítésére, beleértve az irodalmi adatok felhasználását is.

Képes adatok előkészítésére, begyűjtésére, értelmezésére és bemutatására, megfelelő minőségi és mennyiségi technikák és eljárási programcsomagok felhasználásával.

Képes a mintavétel meghatározó jelentőségének felismerésére, a laboratóriumi adatgyűjtés és a mintavételi hibák, valamint a terepi, adatrögzítés és adatfeldolgozás során fellépő bizonytalanságok megfelelő kezelésére.

Képes a földtudomány önálló, alkotó művelésére mind az elméleti, mind a gyakorlati feladatokat illetően, illetve képes a földtudományok iránti társadalmi igények kielégítésére. Képes az ipar, az energiaszektor, a vízügy, a bányászat, az energetika, a környezetvédelem, a mezőgazdaság, a települési önkormányzatok munkájába történő bekapcsolódásra.

Képes a földtudományi tárgyú szakmai vitákban álláspontot kialakítani, azt tudományos érvekkel alátámasztani, érvelését szóban és írásban egyaránt szabatosan, magyar nyelven és angolul vagy más világnyelven kifejezni.

c) attitűdje

A komplex feladatok teljesítéséhez, valamint a nem várt problémák felismeréséhez és megoldásához kellő kreativitással, problémamegoldó készséggel és rugalmassággal rendelkezik.

Nyitott a szakmai együttműködésre nem csak a szakmáján belül, hanem a földtudományokhoz kapcsolódó társtudományokban, illetve társadalmi és gazdasági területeken dolgozó szakemberekkel.

Munkáját sokoldalú szemléletmód jellemzi.

Hitelesen képviseli a földtudományon belüli szakterületek látásmódját és közvetítetni tudja azt szakmai és nem szakmai közönség felé.

Munkáját módszeresség és kellő önkritika jellemzi. Törekszik arra, hogy folyamatosan továbbképezze magát.

d) autonómiája és felelőssége

Jelentős mértékű önállósággal rendelkezik, munkájáért, szakmai véleményéért felelősséget vállal.

Döntéseiért és azok hatásaiért felelősséget vállal.

Részt vesz csoportmunkákban, melyekben önállóan, de a csoport többi tagjával együttműködve végzi munkáját.

Kellő gyakorlat után vezetői feladatok ellátására alkalmas, beosztott munkatársai munkáját felelősséggel értékeli.

Felelősséggel együttműködik a természettudományi és más szakterület szakembereivel. Tudatosan vállalja szakmája etikai normáit.

Saját munkájának eredményét reálisan és felelősséggel értékeli.

9. A mesterképzés jellemzői

9.1. Szakmai jellemzők

A szakképzettséghez vezető tudományágak, szakterületek, amelyekből a szak felépül:

az egyes geoszférák felépítésével, dinamikájával, fejlődésével kapcsolatos ismeretek litoszféra modul 10–30 kredit;

hidroszféra modul 5–15 kredit;

légkör modul 10–20 kredit;

felszíni folyamatok modul 2–10 kredit;

ember és környezete modul 5–15 kredit;

további szakmai modulok

modellezés és szimuláció a földtudományokban 10–20 kredit;

földtudományi mérés és anyagvizsgálat 10–20 kredit;

regionális földtudományok 5–15 kredit;

szakmai gyakorlat 4–5 kredit.

9.2. Idegennyelvi követelmény

A mesterfokozat megszerzéséhez egy élő idegen nyelvből államilag elismert középfokú (B2), komplex típusú nyelvvizsga vagy ezzel egyenértékű érettségi bizonyítvány vagy oklevél szükséges.

9.3. A szakmai gyakorlat követelményei

A szakmai gyakorlat a képzés tantervének részét képező földtani térképezési terepgyakorlat, amelynek keretében egy hét önálló földtani térképezési feladat elvégzése, térkép és térképmagyarázó elkészítése szükséges.

9.4. A 4.2. pontban megadott oklevéllel rendelkezők esetén a mesterképzési képzési ciklusba való belépés minimális feltételei:

Az alapképzéstől eltérő mesterképzésbe való belépéshez szükséges minimális kreditek száma 65 kredit az alábbi területekről:

természettudományos ismeretek (matematika, fizika, kémia, biológia, informatika) területéről 15 kredit;

földtudományi szakmai ismeretek (ásványtan, kőzettan, általános földtan, történeti földtan, a Föld fizikája, paleontológia, geokémia, szerkezeti földtan, hidrogeológia, meteorológia, klimatológia, térképészet, talajtan, általános természeti földrajz, geoinformatika) területéről 50 kredit.

A mesterképzésbe való felvétel feltétele, hogy a hallgató a korábbi tanulmányai alapján legalább 40 kredittel rendelkezzen a fent felsorolt területekről. A hiányzó krediteket a felsőoktatási intézmény tanulmányi és vizsgaszabályzatában meghatározottak szerint meg kell szerezni.

8. GEOFIZIKUS MESTERKÉPZÉSI SZAK

1. A mesterképzési szak megnevezése: geofizikus (Geophysics)

2. A mesterképzési szakon szerezhető végzettségi szint és a szakképzettség oklevélben szereplő megjelölése

végzettségi szint: mester- (magister, master; rövidítve: MSc-) fokozat

szakképzettség: okleveles geofizikus

a szakképzettség angol nyelvű megjelölése: Geophysicist választható specializációk: kutató geofizikus, űrkutató-távérzékelő

3. Képzési terület: természettudomány

4. A mesterképzésbe történő belépésnél előzményként elfogadott szakok:

4.1. Teljes kreditérték beszámításával vehető figyelembe: a földtudományi alapképzési szak geofizikus specializációja, a fizika alapképzési szak geofizikus specializációja, a környezettan alapképzési szak geofizikus specializációja.

4.2. A 9.4. pontban meghatározott kreditek teljesítésével vehetők figyelembe továbbá a földtudományi alapképzési szak további specializációi, a környezettan, a földrajz, a fizika alapképzési szak, a műszaki képzési területen a műszaki földtudományi, az építőmérnöki alapképzési szak.

5. A képzési idő félévekben: 4 félév

6. A mesterfokozat megszerzéséhez összegyűjtendő kreditek száma: 120 kredit

a szak orientációja: kiegyensúlyozott (40–60 százalék)

a diplomamunka elkészítéséhez rendelt kreditérték: 20 kredit

a szabadon választható tantárgyakhoz rendelhető minimális kreditérték: 6 kredit

7. ^*  A szakképzettség képzési területek egységes osztályozási rendszere szerinti tanulmányi területi besorolása: 441/0532

8. A mesterképzési szak képzési célja és a szakmai kompetenciák

A képzés célja geofizikusok képzése, akik megfelelő szakmai tudással, a szakma műveléséhez, a nemzetközi kapcsolattartáshoz vagy külföldi munkavállaláshoz szükséges idegennyelv-ismerettel, korszerű műszaki-gazdasági szemléletmóddal, továbbá a választott specializációnak megfelelő szakismeretekkel rendelkeznek. Képesek nemzetközi kutatási kooperációban, illetve szakmai pályázatokon való részvételre résztvevőként és irányítóként. Felkészültek tanulmányaik doktori képzésben történő folytatására.

8.1. Az elsajátítandó szakmai kompetenciák

8.1.1. A geofizikus

a) tudása

Ismeri az általános természettudományi és globális földtudományi ismeretanyagot. Birtokában van a geofizikai és távérzékelési ismeretrendszernek.

Ismeri a kutatáshoz, illetve a tudományos munkához szükséges, széles körben alkalmazható problémamegoldó technikákat.

Ismeri a számítógépes adatfelvétel, adatfeldolgozás és -megjelenítés megfelelő eszközeit. Ismeri a geofizika aktuális kutatási témaköreit.

Birtokában van a magyar nyelvnek és a geofizikus szaknyelv helyes használatának élőbeszédben és írásban.

b) képességei

Képes a geofizikai törvényszerűségek és összefüggések megértésére, a megszerzett tudás alkalmazására, gyakorlati hasznosítására és fejlesztésére, a problémamegoldó technikák felhasználására.

Képes a geofizika tudományában felmerülő feladatok és problémák tanulmányozására és megoldására a kutatás, műszaki fejlesztés és az ipari alkalmazások területén.

Képes a Föld és tágabb környezete fizikai tereinek, a Föld összetételének, belső szerkezetének és felszínének műszeres tanulmányozására, az adatok feldolgozására és értelmezésére.

Képes földi folyamatok numerikus szimulációjának elvégzésére és geodinamikai modellalkotásra.

Képes tetszőleges, georeferenciával rendelkező adatrendszerek geoinformatikai integrálására, térképi megjelenítésére, a térképek, adatbázisok alapján elemzés végzésére.

Képes a geofizikai inverzió elméletének és gyakorlatának készségszintű alkalmazására.

Képes földi folyamatok (földrengések, felszíni stabilitás, klímaváltozások, stb.) kockázat-elemzésére.

c) attitűdje

A komplex feladatok teljesítéséhez, valamint a nem várt problémák felismeréséhez, megoldásához kellő kreativitással, problémamegoldó készséggel és rugalmassággal rendelkezik.

Nyitott a szakmai együttműködésre nem csak a szakmáján belül, hanem a geofizikához kapcsolódó társtudományokban, illetve társadalmi és gazdasági területeken dolgozó szakemberekkel.

Munkáját sokoldalú szemléletmód, módszeresség és kellő önkritika jellemzi. Alkalmas tudományos kutatásban, nemzetközi kooperációban való részvételre.

Hitelesen képviseli a geofizikai szakterület világnézetét és közvetítetni tudja azt szakmai és nem szakmai közönség felé.

Törekszik arra, hogy folyamatosan tovább képezze magát.

d) autonómiája és felelőssége

Jelentős mértékű önállósággal rendelkezik, munkájáért, szakmai véleményéért felelősséget vállal.

Döntéseiért és azok hatásáért felelősséget vállal.

Részt vesz csoportmunkákban, melyekben önállóan, de a csoport többi tagjával együttműködve végzi munkáját.

Kellő gyakorlat után alkalmas szakirányú projekttervezésre és végrehajtásra, kutatásirányításra, illetve irányító munkakörök betöltésére a tudományos alapkutatásban, obszervatóriumi tevékenységben, szakiránynak megfelelő szakhatósági tevékenységben, az ipari nyersanyag- és erőforráskutatásban és -feltárásban, kommunális és veszélyes ipari létesítmények helykiválasztásában és biztonságos üzemeltetésében, a vízgazdálkodásban és környezetvédelemben.

Alkalmas geofizikai problémák gyakorlati megoldására, terepi mérések kivitelezésére és irányítására.

Alkalmas geofizikai kutatás tervezésére, szervezésére és minőségi ellenőrzésére, továbbképzés alapján szakhatósági feladatok elvégzésére.

Önálló munkavégzésre, gondolkodásra való képesség, magas szintű személyes felelősségvállalás jellemzi.

9. A mesterképzés jellemzői

9.1. Szakmai jellemzők

9.1.1. A szakképzettséghez vezető tudományágak, szakterületek, amelyekből a szak felépül:

természettudományi ismeretek (informatika elektromágneses hullámterjedés, numerikus eljárások, geodinamika, geofizikai inverzió, távérzékelés) 12–18 kredit;

geofizika és földtudományok (szeizmológia, kőzetfizika, földi áramlások fizikája, földmágnesség, földi nehézségi erőtér, felsőlégkör-fizika) 25–30 kredit;

geofizika specializáció ismeretei 38–45 kredit.

9.1.2. A választható geofizika specializációk szakterületei:

a) kutató geofizikus specializáció

szeizmikus mérések és adatfeldolgozás, szeizmikus szelvények értelmezése, tektonikus geomorfológia, gravitációs és mágneses kutatások, geoelektromos kutatások, mélyfúrási geofizika, szeizmotektonika és neotektonika, regionális lemeztektonika, terepgyakorlati felkészülés és terepgyakorlat,

b) űrkutató-távérzékelő specializáció

távérzékelési alkalmazások, csillagászat, űrfizika és űridőjárás, űrhírközlés, adatátvitel, műholdfedélzeti műszerek, űreszközök tervezése, a Föld mint rendszer, űrtudományi szeminárium, laboratóriumi gyakorlati felkészülés és laboratóriumi gyakorlat.

9.2. Idegennyelvi követelmény

A mesterfokozat megszerzéséhez egy élő idegen nyelvből államilag elismert középfokú (B2), komplex típusú nyelvvizsga vagy ezzel egyenértékű érettségi bizonyítvány vagy oklevél szükséges.

9.3. A szakmai gyakorlat követelményei

A szakmai gyakorlat földtani vagy távérzékelési feladat megoldása nyári terep-, illetve szakmai gyakorlaton, ahol a hallgató, a választott specializációtól függően, megismerkedik a fontosabb geofizikai vagy távérzékelési kutatómódszerek alkalmazásával, a műszerek, illetve szoftverek kezelésével, az adatok feldolgozásával, az adatok értelmezésével.

9.4. A 4.2. pontban megadott oklevéllel rendelkezők esetén a mesterképzési képzési ciklusba való belépés minimális feltételei

A mesterképzésbe való belépéshez a korábbi tanulmányokból szükséges minimális kreditek száma 50 kredit az alábbi területekről:

matematika területéről legalább 6 kredit,

fizika területéről legalább 6 kredit,

geológia területéről legalább 8 kredit,

földfizika területéről legalább 10 kredit,

alkalmazott geofizika területéről legalább 10 kredit.

A mesterképzésbe való felvétel feltétele, hogy a hallgató a korábbi tanulmányai alapján legalább 30 kredittel rendelkezzen. A hiányzó krediteket a felsőoktatási intézmény tanulmányi és vizsgaszabályzatában meghatározottak szerint meg kell szerezni.

9. GEOGRÁFUS MESTERKÉPZÉSI SZAK

1. A mesterképzési szak megnevezése: geográfus (Geography)

2. A mesterképzési szakon szerezhető végzettségi szint és a szakképzettség oklevélben szereplő megjelölése

végzettségi szint: mester- (magister, master; rövidítve: MSc-) fokozat

szakképzettség: okleveles geográfus

a szakképzettség angol nyelvű megjelölése: Geographer

válaszható specializációk: geoinformatika, geomorfológia, regionális elemzés, táj- és környezetkutatás, terület- és településfejlesztés, turizmusföldrajz, régiómenedzsment, megújuló energia, erőforrás- és kockázatelemző

3. Képzési terület: természettudomány

4. A mesterképzésbe történő belépésnél előzményként elfogadott szakok:

4.1. Teljes kreditérték beszámításával vehető figyelembe: a földrajz alapképzési szak.

4.2. A 9.4. pontban meghatározott kreditek teljesítésével elsősorban számításba vehető: a természettudomány képzési területről a földtudományi, a környezettan, a műszaki képzési területről a műszaki földtudományi, a környezetmérnöki, az agrár képzési területről a földmérő és földrendező mérnöki, a tájrendező és kertépítő mérnöki, a gazdaságtudományok képzési területről a turizmus-vendéglátás alapképzési szak.

4.3. A 9.4. pontban meghatározott kreditek teljesítésével vehetők figyelembe továbbá azok az alapképzési szakok, illetve a felsőoktatásról szóló 1993. évi LXXX. törvény szerinti szakok, amelyeket a kredit megállapításának alapjául szolgáló ismeretek összevetése alapján a felsőoktatási intézmény kreditátviteli bizottsága elfogad.

5. A képzési idő félévekben: 4 félév

6. A mesterfokozat megszerzéséhez összegyűjtendő kreditek száma: 120 kredit

a szak orientációja: kiegyensúlyozott (40–60 százalék)

a diplomamunka elkészítéséhez rendelt kreditérték: 30 kredit

a szabadon választható tantárgyakhoz rendelhető minimális kreditérték: 6 kredit

7. ^*  A szakképzettség képzési területek egységes osztályozási rendszere szerinti tanulmányi területi besorolása: 443/0532

8. A mesterképzési szak képzési célja és a szakmai kompetenciák

A képzés célja geográfusok képzése, akik felkészültek a természeti, környezeti, technikai és társadalmi jelenségekben megnyilvánuló földrajzi törvényszerűségek megértésére, ezek alapján eredeti szakmai megoldások kifejlesztésére, alkalmazására és e terület kutatására, az eredmények bemutatására, szakértők és alkalmazók felé történő kommunikálására. Felkészültek tanulmányaik doktori képzésben történő folytatására.

8.1. Az elsajátítandó szakmai kompetenciák

8.1.1. A geográfus

a) tudása

Ismeri a geográfia tudományos eredményeken alapuló aktuális elméleteit, modelljeit, valamint tisztában van szakterületének lehetséges fejlődési irányaival és határaival.

Ismeri a földrajztudomány általános és specifikus jellemzőit, belső törvényszerűségeit, határait, legfontosabb fejlődési irányait, kapcsolódását a rokon szakterületekhez.

Ismeri a földrajz vizsgálható folyamatait, rendszereit, tudományos problémáit, erről széles körű szakirodalmi tájékozottsággal rendelkezik.

Ismeri a természet- és társadalomföldrajz mélyebb összefüggéseit, az ezekre vonatkozó elméleteket.

Ismeri a földrajzi szakterületének sajátos kutatási (ismeretszerzési és problémamegoldási) módszereit, absztrakciós technikáit, az elvi kérdések gyakorlati vonatkozásainak kidolgozási módjait.

Ismeri azokat a bonyolultabb terepi, laboratóriumi és gyakorlati módszereket, anyagokat és eszközöket, amelyekkel a geográfia területén munkáját gyakorolni tudja.

Ismeri a geográfus alap- és alkalmazott kutatások tervezési és értékelési módjait.

Magas szinten ismeri a geográfia műveléséhez szükséges grafikai és térképészeti eljárásokat.

Geoinformatika specializáción továbbá

Ismeri a geoinformatikai adatgyűjtés folyamatát.

Ismeri a távérzékeléssel nyert adatok feldolgozásának és modellezésének módszereit. Ismeri a rendezett adatbázisokban elvégezhető műveleteket és modelleket.

Ismeri az adatgyűjtés, elemzés, megjelenítés szempontjából a legismertebb és leggyakrabban használt térinformatikai szoftvereket.

Geomorfológia specializáción továbbá

Ismeri a geomorfológia bonyolultabb térbeli folyamatait és formakincsét, valamint a jellegzetes geomorfológiai problémákat.

Ismeri a geomorfológiai kutatási irányokat, a geomorfológia eredményeinek alkalmazási lehetőségeit.

Ismeri a geomorfológiai modellezési, térképezési és laboratóriumi eljárásokat.

Regionális elemzés specializáción továbbá

Ismeri a hazai és nemzetközi adatbázisok feltárásának, ezek adatainak matematikai- statisztikai és társadalmi térinformatikai módszerekkel történő feldolgozásának, elemzésének módszereit, elméleti hátterét.

Ismeri a legalapvetőbb társadalmi térelméleti fogalmakra támaszkodó folyamatelemzések módszertanát.

Ismeri az információk átfogó és a helyi, regionális társadalmi-gazdasági összefüggéseit.

Táj- és környezetkutatás specializáción továbbá

Ismeri a táj- és környezetátalakítás hatásainak előrejelzését és a várható következményeket jelző indikátorok meghatározását célzó módszereket.

Ismeri a táj és a környezet hosszú távú megfigyelési (monitoring) módszereit és a modern térinformatikai eszközöket és módszereket.

Ismeri és átlátja a táj- és környezetvédelem természeti és társadalmi vonatkozásait.

Ismeri a táj- és környezetkutatáshoz kapcsolódó terepi és laboratóriumi adatgyűjtés, adatrögzítés és -feldolgozás, valamint adatértelmezés magasabb szintű módszereit.

Ismeri a táj- és környezetfejlesztés érdekében tehető rehabilitációs eljárásokat.

Ismeri a települési környezetvédelem táji keretekben történő integrált kezelésének módszereit.

Terület- és településfejlesztés specializáción továbbá

Ismeri a terület- és településfejlesztés alapelveit.

Ismeri a települések és térségek helyzetelemzésére, koncepciók, stratégiák és programok készítésére vonatkozó módszereket.

Ismeri a térben lejátszódó folyamatok különböző időtávú előrejelzésére vonatkozó alapelveket és módszereket.

Turizmusföldrajz specializáción továbbá

Ismeri a turizmus alapjaiként szolgáló adottságok és feltételek térségi elemzésének módszertanát.

Ismeri a turisztikai desztinációk kérdéskörének komplex kezelési módjait, a turizmus hatásainak természeti, társadalmi, gazdasági, politikai következményeit.

Ismeri az Európai Unió forrásaihoz kötődő területi vetületű idegenforgalmi projektek előkészítésének, tervezésének és lebonyolításának módszereit.

Régiómenedzsment specializáción továbbá

Ismeri a pontos területfejlesztési helyzetfeltárás elkészítésének geológiai, talaj és természetföldrajzi, társadalmi, gazdasági alapjait és ábrázolásának módszereit.

Ismeri az operatív és térségi marketing stratégiákat.

Ismeri a települési és térségi projektek lebonyolításának módszereit (pl. helyi klaszterek kialakítása; helyi termékek fejlesztése, termékpálya-menedzsment elindítása; térségek közti együttműködések menedzselése).

Ismeri a workshopok, lakossági tájékoztatók, térségi rendezvények (kiállítások, vásárok, szakmai, befektetői tájékoztatók, konferenciák) szervezésének és lebonyolításának módszereit.

Megújuló energia specializáción továbbá

Ismeri az egyes térségek megújuló energiaforrás kapacitását, környezeti jellemzőit, hatásait.

Ismeri a megújuló energiaforrások felhasználásának a környezetre gyakorolt következményeit.

Ismeri a megújuló energiaforrások hasznosítását lehetővé tevő műszaki megoldásokat.

Ismeri a megújuló energiaforrásokon alapuló energetikai rendszerek telepítésének földrajzi alapjait, optimális geológiai, éghajlati, társadalmi és gazdasági feltételeit.

Erőforrás- és kockázatelemző specializáción továbbá

Ismeri az erőforrás- és a kockázatadatok gyűjtésének, rendszerezésének és feldolgozásának módszereit.

Ismeri a nemzetközi trendeket, tudományos eredményeket.

Ismeri a hazai irányítási rendszert és a köztük lévő munkamegosztást.

Ismeri az erőforrások kiaknázásának és a kockázatok mérséklésének elméleti hátterét.

b) képességei

Képes a földrajztudomány ismeretrendszerét alkotó különböző elképzelések részletes analízisére, az átfogó és speciális összefüggések szintetizálására és azok értékelésére, a földrajztudományi elméletek, elvek kritikus szemléletű bírálatára a változó természeti és társadalmi környezet tükrében.

Képes sokoldalú, interdiszciplináris megközelítéssel azonosítani speciális szakmai problémákat, feltárni és megfogalmazni az azok megoldásához szükséges elméleti és gyakorlati hátteret.

Képes a földrajz szakterületének sajátos kutatási módszereit, absztrakciós technikáit a gyakorlatban is alkalmazni a földrajztudományon belüli szűkebb szakterületén alternatív megoldások kidolgozására.

Képes a földrajztudomány egyes résztémáiról önálló, szaktudományos formájú összefoglalókat, elemzéseket készíteni.

Képes magas színvonalon alkalmazni az elsajátított terepi, laboratóriumi és gyakorlati módszereket, és speciális eszközöket.

Képes földrajzi kutatások tervezésére, szervezésére, lebonyolítására és kutatások menedzselésére az eredményeit alkalmazó és továbbfejlesztő munkahelyeken, kutató- fejlesztő intézetekben és a szakigazgatásban.

Munkája során alkalmazza a geográfia műveléséhez szükséges grafikai és térképészeti eljárásokat.

Geoinformatika specializáción továbbá

Képes a geoinformatikai adatgyűjtés folyamatát önállóan és értelmezetten végigvezetni. Képes a távérzékelt adatok feldolgozására, modellezésére.

Képes a gyűjtött adatokat adatbázis rendszerbe rendezni, azokban különféle műveleteket végezni, modelleket alkotni, vagy a beszerzett adatokat geoinformatikai alapon rendszerezni, megjeleníteni.

Képes az adatgyűjtés, elemzés, megjelenítés szempontjából a legismertebb térinformatikai szoftverek használatára.

Geomorfológia specializáción továbbá

Képes a geomorfológiai problémák feltárására, azok megoldására javaslatot tenni. Képes a legújabb geomorfológiai kutatási eredmények alkalmazására a munkájában.

Képes speciális terepi és laboratóriumi vizsgálatok végzésére és elemzésére, modellalkotásra, a felszínalakulás térbeli folyamatainak térképi megjelenítésére.

Regionális elemzés specializáción továbbá

Képes a lokalizált információk alapvető GIS rendszerekbe történő rendezésére, összetett statisztikai módszerekkel történő feldolgozására.

Képes a legalapvetőbb társadalmi térelméleti fogalmakra támaszkodó folyamatelemzésekre.

Képes a regionális elemzési ismeretek alapján a területi információk átfogó és helyi, regionális társadalmi-gazdasági összefüggésekbe ágyazott értékelésére, a döntések társadalmi és gazdasági hatásainak és a hatások területiségének elemzésére.

Képes a területi folyamatok rövid, közép- és hosszú távú trendjeinek feltárására, előrejelzések készítésére.

Táj- és környezetkutatás specializáción továbbá

Képes a hosszú távú táj- és környezetmegfigyelés (monitoring) önálló megtervezésére és kivitelezésére, a táj- és környezetalakítás hatásainak prognosztizálására, a várható következményeket jelző indikátorok meghatározására.

Képes a táj- és környezetkutatás műveléséhez szükséges tudományterületek ismereteinek integrált használatára.

Képes a táj- és környezetkutatáshoz kapcsolódó terepi és laboratóriumi önálló adatgyűjtésre, adatrögzítésre és -feldolgozásra, valamint adatértelmezésére.

Képes a táj- és környezetfejlesztés érdekében a rehabilitációs beavatkozások irányítására. Képes a települési környezetvédelem táji keretekben történő integrált kezelésének megtervezésére és kivitelezésre.

Terület- és településfejlesztés specializáción továbbá

Képes terület- és településfejlesztési kérdések elemzésére.

Képes a települések és térségek helyzetelemzésére, koncepciók, stratégiák és programok készítésére.

Képes a térben lejátszódó folyamatok különböző időtávú előrejelzésére. Képes érdekegyeztetési mechanizmusok kezelésére.

Turizmusföldrajz specializáción továbbá

Képes a turizmus alapjaiként szolgáló adottságok és feltételek térségi elemzésére, vizsgálatára.

Képes a turisztikai desztinációk kérdéskörének komplex kezelési módjait, a turizmus hatásainak természeti, társadalmi, gazdasági, politikai következményeit alkotó módon befolyásolni.

Képes az Európai Unió forrásaihoz kötődő területi vetületű idegenforgalmi projektek előkészítésére, tervezésére és lebonyolítására.

Régiómenedzsment specializáción továbbá

Képes a pontos területfejlesztési helyzetfeltárás elkészítésére (geológiai, talaj- és természetföldrajzi, társadalmi, gazdasági helyzetfeltárást beleértve a környezeti állapotokat is, a fontosabb telepítő tényezők, könnyen áttekinthető, tematikus térképes ábrázolásával).

Képes megalapozott operatív és térségi marketing stratégiák felállítására, pénzügyi tervezéssel, pályázati lehetőségek hozzárendelésével.

Képes települési és térségi projektek lebonyolítására, a helyi szereplők összefogására, számukra szakmai, technikai segítség nyújtására (pl. helyi klaszterek kialakítása; helyi termékek fejlesztése, termékpálya-menedzsment elindítása; térségek közti együttműködések menedzselése).

Képes workshopok, lakossági tájékoztatók, térségi rendezvények (kiállítások, vásárok, szakmai, befektetői tájékoztatók, konferenciák) szervezésére és moderációjára, a helyi tudásbázis dinamizálására, térségi kutatások hálózatba szervezésére, az oktatási és kutatóintézetekkel való együttműködések kialakítására.

Megújuló energia specializáción továbbá

Képes felmérni az egyes térségek megújuló energiaforrás kapacitását, környezeti jellemzőit, hatásait és műszaki ismereteire támaszkodva javaslatokat tenni azok leghatékonyabb hasznosítására.

Képes a megújuló energiaforrások felhasználása környezeti hatásainak felmérésére.

Képes a meghirdetett pályázati konstrukciók figyelembevételével a megújuló energiaforrások felhasználását megvalósító projektek elkészítésére.

Képes a megújuló energiaforrásokon alapuló energetikai rendszerek telepítésének, földrajzi alapjainak, optimális geológiai, éghajlati, társadalmi és gazdasági feltételeinek elemzésére.

Erőforrás- és kockázatelemző specializáción továbbá

Képes az erőforrás- és a kockázatadatok gyűjtésének irányítására, rendszerezésére és feldolgozására.

Képes a tudományos alapok és a társadalmi feltételek együttes alkotó felhasználására.

Képes a különböző szintű hatóságok és szervezetek közötti munkamegosztásban szakmai alapon részt venni.

Képes az erőforrások kiaknázásának és a kockázatok mérséklésének gyakorlati irányítására.

c) attitűdje

Vállalja azokat az átfogó és speciális viszonyokat, azt a szakmai identitást, amelyek szakterülete sajátos karakterét, személyes és közösségi szerepét alkotják.

Törekszik a földrajzi szférákban lejátszódó folyamatok minél szélesebb körű megismerésére, szintetizálására.

Törekszik arra, hogy a földrajzi problémákkal kapcsolatos feladatait beosztott kollégáival együttműködve, szakmai véleményük figyelembevételével végezze.

Hitelesen közvetíti szakmája összefoglaló és részletezett problémaköreit, a fenntartható fejlődés iránti elkötelezettsége irányítja és alakítja tetteit.

Munkája során kezdeményező szerepet vállal, szakmájának eredményeit a közösség szolgálatába állítja.

Fejlett szakmai identitással, hivatástudattal rendelkezik.

Törekszik arra, hogy a geográfia területén tudását folyamatosan továbbfejlessze.

d) autonómiája és felelőssége

Jelentős mértékű önállósággal és felelősséggel végzi átfogó és speciális földrajzi szakképzettséget igénylő elméleti és gyakorlati összefüggések megalkotását, modellezését.

A földrajztudományhoz kapcsolódó tudományos kutatásokat végző, az eredményeket alkalmazó munkahelyeken, kutató-fejlesztő intézetekben és a szakigazgatásban kellő gyakorlat után vezető kutatói feladatokat is ellát.

Kialakított szakmai véleményét előre ismert döntési helyzetekben önállóan képviseli, és felelősséget vállal azok környezeti és társadalmi hatásaiért.

Szakmai feladatokat ellátó csoportokat irányít.

Különböző bonyolultságú és különböző mértékben kiszámítható kontextusokban a módszerek és technikák széles körét alkalmazza önállóan a gyakorlatban.

9. A mesterképzés jellemzői

9.1. Szakmai jellemzők

9.1.1. A szakképzettséghez vezető tudományágak, szakterületek, amelyekből a szak felépül:

földrajzi elméleti ismeretek (modellezés, szimuláció, földrajzi kutatásmódszertan, környezeti informatika, geomatematika, K+F és projektmenedzsment) 8–12 kredit;

geográfusi szakmai ismeretek (természetföldrajz, környezetföldrajz, táj- és környezettervezés, tájértékelés, tájelemzés, regionális és területi fejlesztés, politikai földrajz, tér és társadalom kapcsolatelemzése, politikai földrajz, téradat-kezelés) 22–32 kredit;

geográfia specializáció ismeretei 35–55 kredit.

9.1.2. A választható geográfia specializációk szakterületi:

a) geoinformatika specializáció

(adatgyűjtés, -elemzés, adatmegjelenítés szempontjából legismertebb térinformatikai szoftverek, adatbázis-kezelés, modellalkotás, szakági programozás, webtérképezés, műszaki informatika);

b) geomorfológia specializáció

(geomorfológiai képződmények értékelése, alkalmazott geomorfológiai térképezés, természeti veszélyek, geomorfológiai tervezés, geomorfológiai értékek meghatározása, védelme, terepi- és laboratóriumi geomorfológiai módszerek, geomorfológiai modellezés);

c) táj- és környezetkutatás specializáció

(környezet- és tájtervezés, környezeti hatásértékelés, tájvédelem, környezetinformatika, környezetgazdálkodás, minőségirányítás, környezeti, táji ágazati tervezés, geoökológiai tervezés);

d) terület- és településfejlesztés specializáció

(terület- és településfejlesztés, vidékfejlesztés, falufejlesztés, területi tervezés, alkalmazott térinformatika, nemzetközi regionális kapcsolatok, határmenti térségek közötti együttműködés, kistérségek és fejlesztési kérdéseik, helyi gazdaságfejlesztés, közösségfejlesztés);

e) turizmusföldrajz specializáció

(térségi turizmustervezés módszerei, a turisztikai terméktervezés és -fejlesztés térségi kapcsolatai, tematikus kínálatok és utak tervezése és fejlesztése, az Európai Unió turizmuspolitikája, hatáselemzések a turizmusban, a turizmus nemzetközi és hazai intézményrendszere, desztináció-fejlesztés és térségi menedzsment);

f) régiómenedzsment specializáció

(regionális természeti-környezeti és társadalmi-gazdasági erőforrások és kockázatok értéklelése, hulladékgazdálkodás, ingatlan-gazdaságtan földrajzi vonatkozásai, szervezetfejlesztés és helyi irányítási modellek, vállalati gazdaságtan, térség- és településmenedzsment, marketing-kommunikációs és PR eszközök, települési stressz források);

g) regionális elemzés specializáció

(regionális tudomány elmélet, komplex regionális elemzés, regionális elemzési módszerek és modellek, térinformatikai fejlesztési ismeretek, projektmenedzsment, ágazati tervezés és értékelés);

h) megújuló energia szakértői specializáció

(a megújuló energiaforrások térképezésének módszerei, a nap-, a szél-, a víz-, a bio- és a geotermális energia-felhasználásának módszerei, az Európai Unió és Magyarország energiapolitikája, a megújuló energiaforrások használatának környezeti hatásai, az energia és a társadalom közötti kapcsolat);

i) erőforrás- és kockázatelemző specializáció

(környezeti erőforrások, környezeti kockázatok, adatkezelés és vizualizáció, alkalmazott társadalomföldrajz, digitális térképezés, modellezés).

9.2. Idegennyelvi követelmény

A mesterfokozat megszerzéséhez egy élő idegen nyelvből államilag elismert középfokú (B2) komplex típusú nyelvvizsga vagy ezzel egyenértékű érettségi bizonyítvány vagy oklevél szükséges.

9.3. A szakmai gyakorlat követelményei

A szakmai gyakorlat a képzés tantervében meghatározott egybefüggő, legalább hat hét időtartamban megszervezett munka, amelynek kreditértéke legalább 5 kredit.

9.4. A 4.2. és 4.3. pontban megadott oklevéllel rendelkezők esetén a mesterképzési képzési ciklusba való belépés minimális feltételei:

A mesterképzésbe való belépéshez a korábbi tanulmányokból szükséges minimális kreditek száma 65 kredit, amelyből:

természettudományos ismeretek [matematika, geomatematika, fizika, kémia, biológia (ökológia), geodézia] területéről 10 kredit;

gazdasági és humán ismeretek (közgazdaságtan, jogi ismeretek, szociológia, menedzsment, európai uniós ismeretek) területéről 10 kredit;

szakmai ismeretek [geomorfológia, hidrogeográfia, biogeográfia, talajföldrajz, népesség- és településföldrajz, általános gazdasági földrajz, regionális földrajz (Európa, Magyarország), geoinformatika] területéről 45 kredit.

A mesterképzésbe való felvétel feltétele, hogy a hallgató a korábbi tanulmányai alapján legalább 45 kredittel rendelkezzen. A hiányzó krediteket a felsőoktatási intézmény tanulmányi és vizsgaszabályzatában meghatározottak szerint meg kell szerezni.

10. GEOLÓGUS MESTERKÉPZÉSI SZAK

1. A mesterképzési szak megnevezése: geológus (Geology)

2. A mesterképzési szakon szerezhető végzettségi szint és a szakképzettség oklevélben szereplő megjelölése

végzettségi szint: mester- (magister, master; rövidítve: MSc-) fokozat

szakképzettség: okleveles geológus

a szakképzettség angol nyelvű megjelölése: Geologist

válaszható specializációk: ásvány-kőzettan, geokémia, ásványi nyersanyagok, archeometria; földtan-őslénytan; vízföldtan, szénhidrogénföldtan, környezetföldtan

3. Képzési terület: természettudomány

4. A mesterképzésbe történő belépésnél előzményként elfogadott szakok:

4.1. Teljes kreditérték beszámításával vehető figyelembe: a földtudományi alapképzési szak geológia specializációja.

4.2. A 9.4. pontban meghatározott kreditek teljesítésével vehetők figyelembe továbbá: a természettudomány képzési területről a földtudományi alapképzési szak alkalmazott földtudomány, geofizika, geográfia specializációi, a környezettan alapképzési szak geológia specializációja, a földrajz alapképzési szak, valamint a műszaki képzési területről a műszaki földtudományi alapképzési szak.

5. A képzési idő félévekben: 4 félév

6. A mesterfokozat megszerzéséhez összegyűjtendő kreditek száma: 120 kredit

a szak orientációja: kiegyensúlyozott (40–60 százalék)

a diplomamunka elkészítéséhez rendelt kreditérték: 30 kredit

a szabadon választható tantárgyakhoz rendelhető minimális kreditérték: 10 kredit

7. ^*  A szakképzettség képzési területek egységes osztályozási rendszere szerinti tanulmányi területi besorolása: 443/0532

8. A mesterképzési szak képzési célja és a szakmai kompetenciák

A szak célja geológus szakemberek képzése, akik földtani szemléletmóddal, valamint magas szintű elméleti és gyakorlati szaktudással rendelkeznek, képesek általános geológiai kutatási tevékenységek elvégzésére, továbbá választott specializációjuknak megfelelő szakfeladatok megoldására. Ismerik a földtani megismerés és anyagvizsgálat korszerű módszereit, a különböző ásványi nyersanyagok és a felszín alatti víz felkutatásához szükséges gyakorlati módszereket és azok elvi alapjait, tudományosan megalapozott környezetvédelmi (kiemelten hidrogeológiai) szemlélettel rendelkeznek. Felkészültek tanulmányaik doktori képzésben történő folytatására.

8.1. Az elsajátítandó szakmai kompetenciák

8.1.1. A geológus

a) tudása

Rendszerszinten ismeri a geológia szakterületének összefüggéseit, törvényszerűségeit, és az ezekre alkalmazott anyagvizsgálati, matematikai és informatikai eljárásokat.

Ismeri a geológia és részterületeinek tudományos eredményeken alapuló elméleteit, modelljeit.

Tisztában van a geológia és részterületei jelenlegi és lehetséges fejlődési irányaival.

Átlátja, ismeri és alkalmazza azokat a geológiában használatos terepi, laboratóriumi és gyakorlati kutatási eszközöket és módszereket, amelyekkel a szakmáját művelni tudja.

Birtokában van annak a tudásnak, amelyre szüksége van a Föld és alrendszerei természeti folyamatainak térbeli és időbeli megismeréséhez, valamint a Föld ásványi nyersanyagainak felkutatatásával kapcsolatos gyakorlati problémák megoldásához.

Alaposan tájékozott a geológia aktuális kutatási témaköreiben.

Ismeri a magyar nyelv és a földtani szaknyelv helyes használatát az élőbeszédben és írásban.

b) képességei

Képes a geológiai kutatásban használt elméleti és gyakorlati ismeretek, eszközök és eljárások alkalmazására, továbbá a tudományos módszerekkel gyűjtött adatok részletes elemzésére. Képes a földtan és részterületei elméleteinek kritikus gyakorlati alkalmazására, terepi és laboratóriumi vizsgálatok megtervezésére és elvégzésére.

Képes a földtani megfigyelések, anyagvizsgálati és mérési eredmények kiértékelésére, értelmezésére, elemzésére és az ezekből fakadó következtetések levonására.

A földtani tárgyú szakmai vitákban képes álláspontot kialakítani, azt tudományos érvekkel alátámasztani, érvelését szóban és írásban egyaránt szabatosan, magyar nyelven és angolul vagy más világnyelven kifejezni.

Képes az elsajátított földtani szakismeretek alkalmazására a tudományos kutatásban, részt tud venni új tudás és új eredmények létrehozásában.

c) attitűdje

A komplex feladatok teljesítéséhez, valamint a nem várt problémák felismeréséhez megoldásához kellő kreativitással, problémamegoldó készséggel és rugalmassággal rendelkezik.

Nyitott a szakmai együttműködésre nemcsak a szakmáján belül, hanem a geológiához kapcsolódó társtudományokban, illetve társadalmi és gazdasági területeken dolgozó szakemberekkel.

Munkáját sokoldalú szemléletmód jellemzi.

Hitelesen képviseli a geológián belüli szakterületek látásmódját és közvetítetni tudja azt szakmai és nem szakmai közönség felé. Munkáját módszeresség és kellő önkritika jellemzi.

Törekszik a földtani szakterület folyamatosan változó, bővülő ismereteinek megismerésére.

Elkötelezett a minőségi munka iránt, a környezettel szemben érzékeny.

d) autonómiája és felelőssége

Jelentős mértékű önállósággal rendelkezik, munkájáért, szakmai véleményért felelősséget vállal.

Döntéseiért és azok hatásáért felelősséget vállal.

Részt vesz csoportmunkákban, melyekben önállóan, de a csoport többi tagjával együttműködve végzi munkáját.

Kellő gyakorlat után vezetői feladatok ellátására alkalmas, beosztott munkatársai munkáját felelősséggel értékeli.

Felelősen irányítja a földtani kutatásban használt terepi és laboratóriumi, berendezések, eszközök működtetőit.

Önálló munkavégzésre és gondolkodásra való képesség, magas szintű személyes felelősségvállalás jellemzi.

9. A mesterképzés jellemzői

9.1. Szakmai jellemzők

9.1.1. A szakképzettséghez vezető tudományágak, szakterületek, amelyekből a szak felépül:

ásványtan, kőzettan, geokémia 18–22 kredit;

földtan, őslénytan 28–32 kredit;

alkalmazott földtan 15–20 kredit;

választott speciális modul ismeretei 30 kredit.

9.1.2. A választható specializációk szakterületi ismeretei:

A geológus – a várható specializációkat is figyelembe véve – az alábbi szakterületekről kapnak speciális ismereteket

a) ásvány-kőzettan, geokémia, ásványi nyersanyagok, archeometria specializációk:

ásványtan, kőzettan, geokémia, műszeres anyagvizsgálati módszerek, szilárd ásványi nyersanyagok kutatása, archeometria;

b) földtan-őslénytan specializáció:

őslénytan, rétegtan, szedimentológia, szerkezetföldtan, regionális földtan;

c) vízföldtan, szénhidrogénföldtan, környezetföldtan specializációk:

a szénhidrogének és a felszín alatti víz kutatásához szükséges elméleti és gyakorlati ismeretek, környezetföldtani kárfelmérési és kárelhárítási ismeretek, áramlástan, geostatisztika.

9.2. Idegennyelvi követelmény

A mesterfokozat megszerzéséhez egy élő idegen nyelvből államilag elismert, középfokú (B2) komplex típusú nyelvvizsga vagy azzal egyenértékű érettségi bizonyítvány vagy oklevél szükséges.

9.3. A szakmai gyakorlat követelményei

A szakmai gyakorlat a képzés tantervében meghatározott, három hét időtartamú földtani térképezési terepgyakorlat keretében önálló földtani térképezési feladat elvégzése, térkép és térképmagyarázó elkészítése.

9.4. A 4.2. pontban megadott oklevéllel rendelkezők esetén a mesterképzési képzési ciklusba való belépés minimális feltételei:

A mesterképzésbe való belépéshez szükséges minimális kreditek száma 40 kredit szakmai ismeretanyag az alapképzési tanulmányok alapján, amely legalább 6–6 kreditet tartalmaz az ásványtan, a kőzettan-geokémia, az őslénytan, a földtan, az alkalmazott földtan területeiről.

A mesterképzésbe való felvétel feltétele, hogy a felsorolt ismeretkörökben hallgató legalább 30 kredittel rendelkezzen. A hiányzó krediteket a felsőoktatási intézmény tanulmányi és vizsgaszabályzatában meghatározottak szerint meg kell szerezni.

11. HIDROBIOLÓGUS MESTERKÉPZÉSI SZAK

1. A mesterképzési szak megnevezése: hidrobiológus (Hydrobiology)

2. A mesterképzési szakon szerezhető végzettségi szint és a szakképzettség oklevélben szereplő megjelölése

végzettségi szint: mester- (magister, master; rövidítve: MSc-) fokozat

szakképzettség: okleveles hidrobiológus

a szakképzettség angol nyelvű megjelölése: Hydrobiologist

3. Képzési terület: természettudomány

4. A mesterképzésbe történő belépésnél előzményként elfogadott szakok:

4.1. Teljes kreditérték beszámításával vehető figyelembe: a biológia alapképzési szak.

4.2. A 9.4. pontban meghatározott kreditek teljesítésével elsősorban számításba vehető: a környezettan, földrajz, földtudományi, a kémia alapképzési szak, az agrár képzési területen a természetvédelmi mérnöki, a mezőgazdasági mérnöki, az állattenyésztő mérnöki alapképzési szak, a műszaki képzési területen a biomérnöki, a környezetmérnöki alapképzési szak.

4.3. A 9.4. pontban meghatározott kreditek teljesítésével vehetők figyelembe továbbá azok az alapképzési és mesterképzési szakok, illetve a felsőoktatásról szóló 1993. évi LXXX. törvény szerinti szakok, amelyeket a kredit megállapításának alapjául szolgáló ismeretek összevetése alapján a felsőoktatási intézmény kreditátviteli bizottsága elfogad.

5. A képzési idő félévekben: 4 félév

6. A mesterfokozat megszerzéséhez összegyűjtendő kreditek száma: 120 kredit

a szak orientációja: kiegyensúlyozott (40–60 százalék)

a diplomamunka készítéséhez rendelt kreditérték: 30 kredit

a szabadon választható tantárgyakhoz rendelhető minimális kreditérték: 6 kredit

7. ^*  A szakképzettség képzési területek egységes osztályozási rendszere szerinti tanulmányi területi besorolása: 421/0588

8. A mesterképzési szak képzési célja és a szakmai kompetenciák

A képzés célja hidrobiológus szakemberek képzése, akik természettudományi, mezőgazdasági, matematikai és informatikai alapismereteik, valamint a hidrobiológia fogalmainak, alapvető összefüggéseinek és ismereteinek birtokában alkalmasak a mára már stratégiai elemmé vált vízzel, a vízi élőlényekkel kapcsolatos kutatás-fejlesztési, gyakorlati és szakmai menedzsmenti feladatok ellátására. A képzés során szerzett ismeretanyag és szaktudás hasznosítható minden olyan tevékenység esetében, ahol a víznek, a vízi ökológiai rendszereknek, a vízi élőlényeknek a vizek vagy a vizeket felhasználók szempontjából jelentősége van. Felkészültek tanulmányaik doktori képzésben történő folytatására.

8.1. Az elsajátítandó szakmai kompetenciák

8.1.1. A hidrobiológus

a) tudása

Ismeri a hidroszférában lejátszódó folyamatokat, valamint a folyamatok kapcsolatrendszerének feltárására, értékelésére és rendszerben való kezelésére alkalmas módszereket.

Ismeri, használja és fejleszti azokat a terepi, laboratóriumi gyakorlati módszereket és eszközöket, melyeket a modern hidrobiológia alkalmaz, valamint a saját munkájához, illetve kutatásaihoz szükséges.

Birtokában van a hidrobiológia tudományára jellemző elméletek, paradigmák és elvek alkalmazói szintű ismereteinek, ismeri a víz, mint környezeti elem és erőforrás fenntartható használatának, hasznosításának és megőrzésének lehetőségeit.

Megtalálja az összefüggéseket a különböző hidrobiológiai diszciplínák keretében elsajátított ismeretkörök között, érti az interdiszciplináris megközelítés fontosságát.

Ismeri a víz szerepét az élő rendszer evolúciójának elméleti, földtörténeti, tudománytörténeti vonatkozásaiban, birtokolja a terület tudományos megalapozottságú érvrendszereit készség szinten.

Ismeri a vizek legfontosabb ökológiai folyamatait, a vizek vízminőségi és a vízjósági szempontú értékelésének elméleti hátterét és gyakorlati megvalósításának lehetőségeit.

Birtokában van annak a tudásnak, ami a vízi és vizes élőhelyek hidrobiológiai szempontú kutatásának megtervezéséhez és kivitelezéséhez, valamint a vizekkel kapcsolatos különböző szakértői tevékenységek végzéséhez szükséges.

Ismeri a halastavak, a halasított- és horgászvizek legfontosabb működési sajátosságait.

Ismeri a vizeket érintő magyar, európai uniós és nemzetközi szintű aktuális elvárásokat és szabályzókat, valamint azok változásainak nyomon követésére alkalmas forrásokat.

Rendelkezik rendszerszerű természettudományos ismeretekkel. Érzékeli és érti azokat a társadalmi problémákat, amelyek hidrobiológiai gyökerűek.

Tudományos szempontok szerint képes rendszerezni adatokat, ismerethalmazokat, azokat elemzi és értékeli.

b) képességei

Képes a hidrobiológia szakterületén az ismeretek rendszerezett megértésére és elsajátítására, továbbá a tudományterület elméleti és gyakorlati ismereteire és a megszerzett tapasztalatokra alapozva új információk befogadására, új jelenségek felismerésére és a felmerülő problémák megoldására.

Képes a vizekben zajló ökológiai folyamatok felismerésére, a vizek minőségének leírására, a vízminőség-változások nyomon követésére, vízminőség javító cselekvési programok kidolgozására.

Képes a vízhasználatok (vízjósági szempontú) elemzésére, a különböző vízfelhasználók speciális igényei szerinti vízjóságok körülhatárolására, és a vízkibocsátások minőségi ellenőrzésére.

Képes a vízi és a vizes élőhelyekkel kapcsolatos különböző típusú mérések elvégzésére, észlelések begyűjtésére, valamint ezek alapján hipotézisek felállítására és ellenőrzésére, a mintavétel meghatározó jelentőségének felismerésére.

Képes a mintavételi stratégia megtervezésére, a mintavételi hibák, valamint a laboratóriumi vagy terepi munka, illetve a feldolgozás és adatrögzítés során fellépő bizonytalanságok megfelelő kezelésére.

Képes a vizeket érő hatások és a vizekben lezajlódó változások objektív, szakmai szempontú értékelésére, szakértői feladatok ellátására, önálló adatgyűjtésre, adatrögzítésre, feldolgozásra, terepi és laboratóriumi észlelések elméleti ismeretekkel való összehangolására.

Képes a vízi és a vizes élőhelyeket érintő kutatások tervezésére, szervezésére és lebonyolítására, kutatási beszámolók készítésére, a vizekről – mint közegről, élőhelyről – szerzett ismeretek integrálására.

Képes komplex szituációk kezelésére, a vízi és a vizes élőhelyek élőlényeivel kapcsolatos adatok és ismeretek gyakorlatban történő alkalmazására, a tudományos igényű elemzések elvégzésére.

Képes a halastavakat, a halász- és horgászvíznek minősített természetes vizeket érintő kutatások tervezésére, szervezésére és lebonyolítására, kutatási beszámolók készítésére, a halas és halasított vizekről szerzett ismeretek integrálására, komplex szituációk kezelésére. Képes a halgazdálkodási tevékenység támogatására, a vizek halfajaival, haltáplálék- szervezeteivel, a halfajok lehetséges konkurens, parazita, illetve predátor élőlényeivel kapcsolatos adatok önálló gyűjtésére, azok gyakorlati szempontú, illetve tudományos igényű elemzésére.

Képes a hidrobiológia szakterületén tudásának gyarapítására és tanulmányainak magasabb szinten történő folytatására, szakirányú továbbképzésben való részvételre, képes állásinterjúkon szakmailag magas szinten megnyilatkozni, nézeteit ismeretei birtokában kifejteni, megvédeni, képes önálló munkára, alkotói szinten.

Képes interdiszciplináris gondolkodásra, meg tudja határozni a kollaborációs munkákba bevonandók körét, koordinálja a munkamegosztást a különböző tevékenységet végző személyek között.

Képes minőségorientált gondolkodásra, a minőségfejlesztés elveinek folyamatos szem előtt tartására, a minőségfejlesztés legfontosabb irányainak kijelölésére.

Képes a szakterületéről idegen nyelven külföldi kutatókkal érdemi szakmai beszélgetést folytatni.

Képes a munkakörnyezetet fenntartható módon megtervezni és működtetni, a környezet- és természettudatos szemléletet a napi gyakorlatba átültetni, kollégáit ezen elvek mentén irányítani.

c) attitűdje

Nyitott a felmerülő problémák felismerésére, elemzésére, törekszik azok megoldására, szintetizáló, kommunikatív, pozitív kapcsolatteremtő személyiség.

Elkötelezett az igényes és minőségi munka iránt, továbbtanulási készség, és a megszerzett hidrobiológiai ismeretek gyakorlatban történő, irányító jellegű gyakorlása jellemzi, ugyanakkor csapatmunkára is alkalmas.

Elkötelezett az egyéni és kollektív célok és felelősségek iránt, a kutatás szellemi szabadságát tiszteletben tartja, elfogadja a hidrobiológus szakma etikai szabályait.

Nyitott az új hidrobiológiai és más természettudományos kutatási eredmények megismerésére, a szakmai együttműködésre.

Törekszik a meglevő tudományos ismeretanyag bővítésére, módszerek továbbfejlesztésére, aktívan segíti új kutatási irányok kialakulását.

Törekszik arra, hogy környezetében a természet és az ember viszonyának témakörében felelős véleményét a lehető legszélesebb körben megismertesse, a köz vélekedését a legmodernebb szakmai álláspont konzekvens képviseletével pozitívan befolyásolja.

Példamutató környezet- és természettudatos magatartást tanúsít, másokat ennek követésére ösztönöz. Aktívan részt vesz ilyen jellegű rendezvényeken, terjeszti azokat a módszereket, melyek segítenek a környezet és a természet állapotának megőrzésében és javításában.

Nyitott az új ismeretek befogadására, tanulásra és művelődésre, más szakmai csoportokkal történő folyamatos együttműködésre. Aktívan keresi a szakmai fejlődés lehetőségét, segíti a szakmai információ hatékony áramlását környezetében.

d) autonómiája és felelőssége

Rendelkezik kisebb munkacsoportok irányításához, munkájuk megszervezéséhez szükséges önállósággal, fejlesztési irányok kijelöléséhez szükséges felelősségtudattal.

Szakmai és nem szakmai körökben felelősen nyilvánít véleményt hidrobiológiai, kutatásetikai és bioetikai kérdésekről. Aktívan terjeszti a szaktudomány eredményeit, ismereteit akár a médiában is magabiztosan teszi közzé, szakmai álláspontjának védelmében szükség esetén síkra száll más irányzatok és az áltudományok képviselőivel szemben.

Biztonságos munkavégzést biztosít és igényel mind terepi, mind biológiai laboratóriumi körülmények között, segíti a folyamatos technológiai megújulást a balesetmentes és minél hatékonyabb munkavégzés érdekében.

Kezdeményező és döntéshozatali, valamint határozott személyes felelősségvállalási képesség jellemzi.

A képesítést megszerző személy hidrobiológiai szakmai kérdésekben nagyfokú önállósággal képes dönteni és cselekedni.

A több éves szakmai gyakorlatot igénylő kérdésekben, ilyen jellegű tevékenységek ellátásában segítségre van szüksége.

Képviseli maga és munkatársai érdekeit a megfelelő fórumokon, javaslatokat fogalmaz meg a munkakörülmények javítása érdekében.

Szakmai gyakorlat megszerzése után eligazodik a munka világában, segíti partnereit a tudatos, célorientált feladat-végrehajtásban. Tudatosan építi karrierjét és segíti ebben kollégáit is.

9. A mesterképzés jellemzői

9.1. Szakmai jellemzők

A szakképzettséghez vezető tudományágak, szakterületek, amelyekből a szak felépül:

a képzéshez kapcsolódó természettudományi ismeretek (biomatematika; informatika és számítástechnika; kutatásmódszertan; ökológiai vízigény; vízminősítés; molekuláris biológia; szünbiológiai szabályozás; szisztematika és taxonómia; hidroökológia) 16–24 kredit;

általános hidrológiai szakmai ismeretek (hidrológia és hidrogeográfia; hidrofizika és hidrokémia; vízgazdálkodás; vízi és vizes élőhelyek; vízi anyagforgalom; hidrotoxikológia; élővilág-védelmi információrendszer; vízminőségi modellezés; vízkezelés hidrobiológiája; paleohidrobiológia) 22–33 kredit;

szakspecifikus szakmai ismeretek [mikroszkopikus szervezetek (hidrobakteriológia, – fikológia, -protozoológia, -mikológia), hínár- és mocsárinövények, vízi makrogerinctelen állatok, vízi gerinces állatok, vízi közösségökológia, viselkedésökológia, természetvédelmi ismeretek, vízi konzervációbiológia, vízi produkcióbiológia, vízi biomonitorozás, EU Víz Keretirányelv, Ramsari egyezmény, NATURA2000, vízjogi ismeretek, környezetállapot- értékelés, víz- és üledékvizsgálati módszerek, vízgyűjtő-gazdálkodás, halpopulációk dinamikája, természetesvízi halgazdálkodás, halszaporítás és haltenyésztési rendszerek, biomanipuláció, biotechnológia, halászati ökonómia] 35–45 kredit.

9.2. Idegennyelvi követelmény

A mesterfokozat megszerzéséhez egy élő idegen nyelvből államilag elismert középfokú (B2), komplex típusú nyelvvizsga vagy azzal egyenértékű érettségi bizonyítvány vagy oklevél szükséges.

9.3. Szakmai gyakorlatra vonatkozó követelmények

A szakmai gyakorlat a képzés tantervében meghatározott hat hét időtartamot elérő egybefüggő gyakorlat.

9.4. A 4.2. és 4.3. pontban megadott oklevéllel rendelkezők esetén a mesterképzési képzési ciklusba való belépés minimális feltételei

A mesterképzésbe való belépéshez a korábbi tanulmányokból szükséges minimális kreditek száma 80 kredit a természettudományi, a környezettudományi, a természetvédelmi, az agrártudományi területekről, amelyből a természettudományi és a környezettudományi ismeretek aránya legalább 50 kredit.

A mesterképzésbe való felvétel feltétele, hogy a hallgató a korábbi tanulmányai alapján legalább 60 kredittel rendelkezzen. A hiányzó krediteket a felsőoktatási intézmény tanulmányi és vizsgaszabályzatában meghatározottak szerint meg kell szerezni.

12. KÖRNYEZETTUDOMÁNY MESTERKÉPZÉSI SZAK

1. A mesterképzési szak megnevezése: környezettudomány (Environmental Science)

2. A mesterképzési szakon szerezhető végzettségi szint és a szakképzettség oklevélben szereplő megjelölése

végzettségi szint: mester- (magister, master; rövidítve: MSc-) fokozat

szakképzettség: okleveles környezetkutató

a szakképzettség angol nyelvű megjelölése: Environmental Scientist

3. Képzési terület: természettudomány

4. A mesterképzésbe történő belépésnél előzményként elfogadott szakok:

4.1. Teljes kreditérték beszámításával vehető figyelembe: a természettudomány területről a környezettan, az agrárképzési területről a környezetgazdálkodási agrármérnök, természetvédelmi mérnök, műszaki képzési területről a környezetmérnök alapképzési szak.

4.2. A 9.4. pontban meghatározott kreditek teljesítésével elsősorban számításba vehető továbbá: a természettudomány területről a biológia, a fizika, a földtudományi, a kémia, a műszaki képzési területről a biomérnöki, vegyészmérnöki alapképzési szak.

4.3. A 9.4. pontban meghatározott kreditek teljesítésével vehetők figyelembe továbbá azok az alapképzési és mesterképzési szakok, illetve a felsőoktatásról szóló 1993. évi LXXX. törvény szerinti szakok, amelyeket a kredit megállapításának alapjául szolgáló ismeretek összevetése alapján a felsőoktatási intézmény kreditátviteli bizottsága elfogad.

5. A képzési idő félévekben: 4 félév

6. A mesterfokozat megszerzéséhez összegyűjtendő kreditek száma: 120 kredit

a szak orientációja: gyakorlatorientált (60–70 százalék)

a diplomamunka készítéséhez rendelt kreditérték: 30 kredit

intézményen kívüli összefüggő gyakorlati képzés minimális kreditértéke: 6 kredit

a szabadon választható tantárgyakhoz rendelhető minimális kreditérték: 6 kredit

7. ^*  A szakképzettség képzési területek egységes osztályozási rendszere szerinti tanulmányi területi besorolása: 422/0521

8. A mesterképzési szak képzési célja és a szakmai kompetenciák

A képzés célja környezetkutatók képzése, akik a jellegzetesen multidiszciplináris környezettudomány alkotó műveléséhez szükséges valamennyi tudományterületen magas szintű alaptudással és az ahhoz illeszkedő gyakorlattal, széles körben hasznosítható sokoldalú készségekkel, általános műveltséggel, korszerű természettudományos szemléletmóddal rendelkeznek. Felkészültségük alapján képesek a környezettudomány irányítói, tervezői szintű művelése iránti társadalmi igények kielégítésére. Felkészültek tanulmányaik doktori képzésben történő folytatására.

8.1. Az elsajátítandó szakmai kompetenciák

8.1.1. A környezetkutató

a) tudása

Ismeri a környezettudományra jellemző elméletek, paradigmák, elképzelések és elvek tervezői és vezetői szintű ismeretanyagát.

Birtokában van a jellegzetesen multidiszciplináris környezettudomány alkotó műveléséhez szükséges tudományterületeken (biológia, fizika, földtudományok, kémia, matematika és informatika) a szakmai érdeklődésének megfelelő speciális tudásnak.

Ismeri az emberi környezetben, a Föld felszíni és felszín közeli szféráiban előforduló erőforrások kiaknázásának és megőrzésének lehetőségeit.

Ismeri a környezetben lejátszódó folyamatok térbeli kapcsolatrendszereit mikro-, mezo-, és makrorégió szinten.

Ismeri a természetes és mesterséges környezetben előforduló szerves és szervetlen mintákban levő szilárd, cseppfolyós és légnemű alkotók összetételének, szerkezetének és eloszlásának elemzési módjait.

Ismeri és szükség esetén kritikusan értékeli a környezeti szempontból fontos egészségügyi, jogi és biztonsági szabályozások környezetre és társadalomra gyakorolt hatásait.

Ismeri a környezetünkben előforduló élő és élettelen anyagok terepi és laboratóriumi adatgyűjtésének, adatrögzítésének és -feldolgozásának, valamint adatértelmezésének speciális módszereinek működési elvét.

Ismeri a környezet- és természetvédelemhez kapcsolódó alap- és alkalmazott kutatások speciális módszereit, azok tervezési és értékelési módjait.

Ismeri a környezet- és természetvédelmi, az ipari, a mezőgazdasági, az erdőgazdasági, a vízügyi, az egészségügyi, a települési önkormányzati területeken jelentkező, környezettudományi jellegű problémák megoldására irányuló vezetői szintű lehetőségeket.

b) képességei

Képes környezettudományi elméletek, elvek kritikus szemléletű bírálatára a változó természeti környezet és társadalmi környezet tükrében.

Képes a terepi és laboratóriumi észlelések elmélettel való összehangolására a megfigyelés, felismerés, szintézis és modellezés munkafolyamat sorozaton keresztül.

Multidiszciplináris gondolkodása révén a környezettudományt felépítő részdiszciplínákból rendelkezésre álló információkból megérti és átlátja a környezettudomány közvetlen és közvetett összefüggéseit is.

Képes a környezettudományban szerepet játszó anyagi minőségek és jelenségek tulajdonságainak felismerésére, azonosítására, valamint ezek környezettudományi módszerekkel való jellemzésére a nm-km mérettartományban, térben és időben egyaránt.

Képes terepi és laboratóriumi környezeti vizsgálatok kivitelezésére, megfelelő figyelemmel a kockázatbecslésre, hozzáférési jogokra, a megfelelő egészségügyi és biztonsági szabályozásokra.

Képes speciális eljárások, technikák alapján az élő és élettelen környezeti mintákra alkalmazható adatgyűjtés, adatrögzítés és -feldolgozás megtervezésére, irányítására, az adatgyűjtés hibáinak kezelésére.

Képes az élő és élettelen környezeti mintákra alkalmazható adatgyűjtés és -feldolgozás megtervezése, irányítása és hibáinak kezelése alapján vezetői szinten hipotézisek felállítására és ellenőrzésére.

Képes a környezetünkben előforduló szerves és szervetlen anyagok terepi és laboratóriumi adatgyűjtéséhez, adatrögzítéséhez és -feldolgozásához, valamint adatértelmezéséhez szükséges speciális informatikai és infokommunikációs módszereket alkalmazni.

Képes önálló tervező, irányító, szakértői munkakörök betöltésére a környezet- és természetvédelemhez kapcsolódó tudományos kutatásokat végző munkahelyeken, a környezettudomány eredményeit alkalmazó és továbbfejlesztő munkahelyeken, kutató-fejlesztő intézetekben és a szakigazgatásban.

Képes kutatások tervezésére, szervezésére, lebonyolítására és kutatási beszámolók elkészítésére, beleértve az átvett adatok felhasználását is.

Képes az ipar, a mező- és erdőgazdaság, a vízügy, az egészségügy, a települési önkormányzatok munkájába történő bekapcsolódásra.

Képes a természet- és környezetvédelem területén jelentkező környezettudományi szakképzettséget igénylő feladatok önálló megoldására.

Képes környezeti hatásvizsgálatok tervezésére és kivitelezésére, az eredmények kiértékelésére összhangban a hazai és az európai uniós elvárásokkal és előírásokkal.

Rendelkezik a környezeti problémák által megszabott széles körben hasznosítható problémamegoldó készséggel.

Képes a környezettudomány szakterülethez kapcsolódó témákról idegen nyelvű cikkek olvasására és önállóan kidolgozott szempontrendszer alapján történő feldolgozására.

c) attitűdje

Pozitívan áll hozzá a környezettudományi témájú szakmai továbbképzéshez.

Törekszik a Föld felszíni és felszín közeli szféráiban lejátszódó folyamatok minél szélesebb körű megismerésére.

Törekszik a környezettudományt felépítő diszciplínák új eredményeinek megismerésére és azok szintetizálására.

Rendelkezik az egyes szférák vizsgálatához kötődő gyakorlati tevékenységek megtervezéséhez, vezetéséhez és értékeléséhez szükséges adottságokkal.

Törekszik arra, hogy a környezeti problémákkal kapcsolatos feladatait beosztott kollégáival együttműködve, szakmai véleményük figyelembevételével végezze.

Törekszik a környezettudományi vizsgálatokban kooperáció kialakítására más szakterületek képviselőivel.

Érzékeny az őt körülvevő és a globális léptékben jelentkező környezeti, természeti problémákra és válságokra.

A környezettudatosság, a természet szeretete és a fenntartható fejlődés iránti elkötelezettsége irányítja és alakítja életvitelét és tetteit.

d) autonómiája és felelőssége

Kezdeményező és döntéshozatali képesség, személyes felelősségvállalása és annak gyakorlása révén alkalmas a csoportmunkában való konstruktív együttműködésre, kellő gyakorlat után vezetői feladatok ellátása.

Felelősséget vállal a társadalommal szemben a környezetvédelmi téren hozott döntéseiért. Szakmai tevékenysége során felelősséggel vizsgálja az antropogén folyamatok környezeti kockázatait és legjobb szakmai tudása szerint irányítja az ezeket csökkentő intézkedések megtételét.

A környezettudomány bármely területéhez kapcsolódó szakirodalmi feldolgozást önállóan elvégzi, akár idegen nyelven is.

A környezettudomány bármely területéhez kapcsolódó gyakorlati kutatási feladatait önállóan végzi, azokért felelősséget vállal.

Munkája során önálló tervező, irányító, szakértő feladatokat lát el a környezettudományhoz kapcsolódó tudományos kutatásokat végző munkahelyeken, a környezettudomány eredményeit alkalmazó és továbbfejlesztő munkahelyeken, kutató-fejlesztő intézetekben és a szakigazgatásban.

9. A mesterképzés jellemzői

9.1. Szakmai jellemzők

9.1.1. A szakképzettséghez vezető tudományágak, szakterületek, amelyekből a szak felépül:

a képzéshez kapcsolódó természettudományi ismeretek (alkalmazott matematika, környezeti informatika, alkalmazott fizika, biokémia, egyes környezeti övek fizikája, hidrológia, alkalmazott analitikai kémia, globális és regionális változások, sugárzások, energetika és környezet, élettan, alkalmazott ökológia) 15–20 kredit;

környezettudomány szakspecifikus ismeretek [környezeti mintavételezés és mintaelőkészítés, környezeti méréstechnikák, környezetvédelem (megelőzés, fenntarthatóság, rehabilitálás), táj- és környezetgazdálkodás, hulladékgazdálkodás, természetvédelem, környezeti anyagok, szennyezések, a környezettudomány társadalmi beágyazottsága (jog, közgazdaság, kommunikáció, pályázatmenedzsment), terepgyakorlat, üzemi gyakorlat] 25-35 kredit;

9.1.2. A specializáció a felsőoktatási intézmény által a környezettudomány tudományág területéről ajánlott, sajátos kompetenciákat eredményező speciális ismeret, amelynek kreditértéke a képzés egészén belül 30–40 kredit.

9.2. Idegennyelvi követelmény

A mesterfokozat megszerzéséhez egy élő idegen nyelvből államilag elismert középfokú (B2), komplex típusú nyelvvizsga vagy azzal egyenértékű érettségi bizonyítvány, illetve oklevél szükséges.

9.3. A szakmai gyakorlatra vonatkozó követelmények

A szakmai gyakorlat a képzés tantervében meghatározott hat hét időtartamot elérő egybefüggő gyakorlat.

9.4. A 4.2. és 4.3. pontban megadott oklevéllel rendelkezők esetén a mesterképzési képzési ciklusba való belépés minimális feltételei

A mesterképzésbe való belépéshez a korábbi tanulmányokból szükséges minimális kreditek száma 80 kredit a természettudomány, a műszaki, a környezettudomány és a környezetgazdaság területeiről.

A mesterképzésbe való felvétel feltétele, hogy a hallgató a korábbi tanulmányai alapján legalább 60 kredittel rendelkezzen. A hiányzó krediteket a felsőoktatási intézmény tanulmányi és vizsgaszabályzatában meghatározottak szerint meg kell szerezni.

13. MATEMATIKUS MESTERKÉPZÉSI SZAK

1. A mesterképzési szak megnevezése: matematikus (Mathematics)

2. A mesterképzési szakon szerezhető végzettségi szint és a szakképzettség oklevélben szereplő megjelölése

végzettségi szint: mester- (magister, master; rövidítve: MSc-) fokozat

szakképzettség: okleveles matematikus

a szakképzettség angol nyelvű megjelölése: Mathematician

3. Képzési terület: természettudomány

4. A mesterképzésbe történő belépésnél előzményként elfogadott szakok:

4.1. Teljes kreditérték beszámításával vehető figyelembe: a matematika alapképzési szak.

4.2. A 9.3. pontban meghatározott kreditek teljesítésével elsősorban számításba vehető alapképzési szak: a természettudomány, a műszaki, az informatika képzési területekről valamennyi alapképzési szak, a gazdaságtudományok képzési területről a gazdaság- és pénzügy-matematikai elemzés alapképzési szak.

4.3. A 9.3. pontban meghatározott kreditek teljesítésével vehetők figyelembe továbbá azok az alapképzési és mesterképzési szakok, illetve a felsőoktatásról szóló 1993. évi LXXX. törvény szerinti szakok, amelyeket a kredit megállapításának alapjául szolgáló ismeretek összevetése alapján a felsőoktatási intézmény kreditátviteli bizottsága elfogad.

5. A képzési idő félévekben: 4 félév

6. A mesterfokozat megszerzéséhez összegyűjtendő kreditek száma: 120 kredit

a szak orientációja: kiemelten elméletorientált (70–80 százalék)

a diplomamunka készítéséhez rendelt kreditérték: 20 kredit

a szabadon választható tantárgyakhoz rendelhető minimális kreditérték: 6 kredit

7. ^*  A szakképzettség képzési területek egységes osztályozási rendszere szerinti tanulmányi területi besorolása: 461/0540

8. A mesterképzési szak képzési célja és a szakmai kompetenciák

A képzés célja tudományos kutatásra szakmai felkészültséggel rendelkező matematikusok képzése, akik megszerzett matematikai szaktudásukat képesek alkotó módon a gyakorlatban is felhasználni. Nyitottak szakterületük és a rokon szakterületek új tudományos eredményeinek kritikus befogadására. Egyaránt alkalmasak elméleti és gyakorlati matematikai problémák modellezésére, megoldási eljárások kidolgozására és ezen eljárások tényleges folyamatának irányítására. Felkészültek tanulmányaik doktori képzésben történő folytatására.

8.1. Az elsajátítandó szakmai kompetenciák

8.1.1. A matematikus

a) tudása

Rendszerszinten és összefüggéseiben ismeri a matematika tudományának módszereit az analízis, algebra, számelmélet, geometria, diszkrét matematika, operációkutatás és valószínűségszámítás (matematikai statisztika) területén.

Összefüggéseiben ismeri az elméleti matematika eredményeit az analízis, algebra, számelmélet, geometria, diszkrét matematika, operációkutatás és valószínűségszámítás (matematikai statisztika) területén.

Jártas a matematika különböző részdiszciplínái közötti mélyebb, átfogóbb kapcsolatokban. Jártas az absztrakt matematikai gondolkodásban, a matematikai fogalomalkotásban.

Alkotó módon ismeri a matematikai bizonyítás alapelveit, módszereit.

Ismeri az új matematikai eredmények eléréséhez vezető kutatások speciális módszereit, problémamegoldó technikáit.

b) képességei

Képes az analízis, algebra, számelmélet, geometria, diszkrét matematika, operációkutatás és valószínűségszámítás (matematikai statisztika) területén elsajátított matematikai módszerek alkalmazására.

Magabiztosan és alkotó módon alkalmazza az absztrakt matematikai fogalmakat.

Képes a matematika modern eredményeinek, összefüggéseinek szintézisére és magas szintű, a tudománya eszközeivel megalapozott értékelésére.

Képes a szakterületén megkülönböztetni a tudományosan megalapozott és a kellően alá nem támasztott állításokat.

Képes a környező világban adódó jelenségek matematikai modelljei megalkotására, a modern matematika eredményeinek felhasználására a jelenségek megmagyarázása, leírása érdekében.

Képes a gyakorlati életben megfigyelhető összefüggések absztrakt szinten történő megragadására.

Képes a matematikai szakterület problémáit szakemberek és laikusok számára egyaránt szakszerűen megfogalmazni.

Képes a gyakorlati életben adódó döntéshelyzetek mögött esetlegesen rejlő optimalizációs problémák megfogalmazására, az azokból levonható következtetések nem-szakemberek számára való kommunikációjára.

Képes a matematikai eredmények, érvelések és az azokból származó következtetések világos bemutatására, a magyar és idegen nyelvű (angol) szakmai kommunikációra.

Képes a matematikai ismeretek alkotó jellegű integrálására és alkalmazására a természettudományok, gazdaságtudományok, műszaki és informatikai tudományok által felvetett problémák megoldásában.

Képes a műszaki és a gazdasági életben működő bonyolult rendszerek áttekintésére, matematikai elemzésére és modellezésére, döntési folyamatok előkészítésére.

Képes a számítástechnika eszközeinek alkalmazásával a természetben, a műszaki és gazdasági életben felmerülő számítási feladatok elvégzésére.

c) attitűdje

Törekszik a modern matematika új eredményeinek megismerésére.

Törekszik a modern matematika eredményeinek minél szélesebb körű alkalmazására. Törekszik arra, hogy a megszerzett matematikai ismeretei segítségével megkülönböztesse a szakterületén a tudományosan megalapozott és a kellően alá nem támasztott állításokat. Törekszik a matematika modern eredményei közötti további összefüggések meglátására, a felismert összefüggéseinek szintézisére és azok magas szintű, a tudománya eszközeivel megalapozott értékelésére.

Nyitott és fogékony a matematika területén elsajátított gondolatmenetek, módszerek, fogalmak új kutatási területeken való alkalmazására, új tudományos eredmények elérésére.

Folyamatosan törekszik ismeretei bővítésére, új matematikai kompetenciák megszerzésére. Tudatában van annak, hogy a matematikai tanulmányai során szerzett speciális látásmódja segítheti a más tudományterületeken, alkalmazásokban felmerülő problémák innovatív megoldásában.

d) autonómiája és felelőssége

Felelősen, önkritikusan és reálisan ítéli meg a matematika területén megszerzett tudásának mértékét.

Megszerzett kritikai gondolkodásmódja és rendszerszerű gondolkodása révén felelősen vesz részt csoportmunkában, működik együtt akár más szakterületek képviselőivel.

Magas szintű matematikai ismeretei birtokában önállóan választja meg az egyes problémák megoldása során alkalmazandó módszereket, eljárásokat.

Tisztában van a matematikai gondolkodás, a precíz fogalomalkotás fontosságával, véleményét ezek figyelembe vételével alakítja ki.

Az absztrakt fogalomalkotásban, az elvont gondolkodásban való jártassága segítségével kialakított véleményét felelősen képviseli.

Tudományos kutatásai során fontosnak tartja, hogy azokat a legmagasabb az etikai normák figyelembe vételével végezze.

9. A mesterképzés jellemzői

9.1. Szakmai jellemzők

9.1.1. A szakképzettséghez vezető tudományágak, szakterületek, amelyekből a szak felépül

a matematikusképzést alapozó diszciplínák (algebra alapjai, analízis alapjai, geometria alapjai, valószínűségszámítás és matematikai statisztika alapjai) 15–25 kredit,

a matematikusképzés szakmai ismeretei 20–40 kredit

az alábbi ismeretkörök közül, a képzés tantervében meghatározott legalább négy ismeretkörből legalább négy témakör ismeretanyaga választandó:

a) algebra és számelmélet [Csoportelmélet. Permutációcsoportok. Csoport automorfizmusai, szemidirekt szorzat. Konjugáltság, normalizátor, centralizátor, centrum. Osztályegyenlet, Cauchy-tétel, Sylow-tételek. Véges p-csoportok. Nilpotens, illetve feloldható csoportok. A véges nilpotens csoportok jellemzése. Szabad csoportok, definiáló relációk. Szabad Abel-csoportok. A végesen generált Abel-csoportok alaptétele. Lineáris csoportok. Testelmélet. Testbővítés. Végesfokú bővítés, fokszámtétel. Felbontási test, normális testbővítés. Véges testek. Tökéletes testek és végesfokú bővítéseik. Test algebrai lezártja. Galois-csoport, a Galois-elmélet főtétele. Radikálbővítés. A gyökjelekkel való megoldhatóság jellemzése. Ruffini-Abel-tétel. Gyökjelekkel megoldhatatlan racionális együtthatós algebrai egyenlet létezése. Algebrai feltétel geometriai alakzat szerkeszthetőségére körzővel és vonalzóval. Az algebrai kombinatorika elemei. Kvadratikus kongruenciák, Legendre-szimbólum. Diszkrét logaritmus (index). Egyértelmű prímfaktorizáció kérdése bizonyos másodfokú számtestekben. Diofantikus problémák. Lánctörtek és alkalmazásaik.] 5–15 kredit;

b) analízis [Funkcionálanalízis elemei. Stone-Weierstrass-tétel. Banach-terek, korlátos lineáris transzformációk. Az Lp-terek duálisai, folytonos függvények terének duálisa, Hilbert-tér duálisa, reflexivitás. Hahn-Banach-tétel, Banach-Steinhaus-tétel, nyílt leképezések tétele és következményeik. Parciális differenciálegyenletek. A matematikai fizika modellegyenleteire kitűzött kezdetiérték- és peremérték-problémák egzisztencia-, unicitás- és stabilitásvizsgálatai (húr rezgése, hővezetés, Laplace-egyenlet). A karakterisztikák módszere. Fourier-módszer. Maximum-minimum-elv lineáris egyenletekre. Green-függvény. A Dirichlet-probléma megoldása gömbben. Fourier- sorok. Fejér-tétel. A trigonometrikus rendszer teljessége. Riemann-lemma. Konvergencia-kritériumok. Fourier-transzformált. Inverziós formula. Ortogonális polinomok. Laguerre-függvények teljessége. Laplace- transzformáció.] 5–15 kredit;

c) geometria [Differenciálgeometria és topológia. Sokaságok, szimpliciális felbontások.

Kompakt felületek osztályozása. Homotópia. Sima sokaságok, tenzorok és differenciálformák. A d-operátor és Stokes tétele, bevezetés a de Rham-elméletbe. Riemann-metrika, görbület és geodetikusok felületeken. Gauss-Bonnet-tétel. Véges geometriák. Illeszkedési struktúrák. Projektív és affin síkok. Galois-geometriák. Kombinatorikai és csoportelméleti módszerek geometriai alkalmazásai. Véges algebrai geometria. Kódelméleti alkalmazások.] 5–15 kredit;

d) valószínűségszámítás és matematikai statisztika [Martingálok. Martingál, szub- és szupermartingál. Konvergenciatétel, reguláris martingálok. Doob-felbontás, négyzetesen integrálható martingálok konvergenciahalmaza. Megállási idők, Wald- azonosság. Markov-láncok. Diszkrét paraméterű Markov-láncok. Az állapotok osztályozása, periódus, átmeneti és visszatérő állapotok. Az átmenet-valószínűségek határértéke. Pozitív és nullállapotok. Stacionárius eloszlás, ergodikus Markov-láncok. Pontfolyamatok, Poisson-folyamat. Wiener-folyamat konstrukciója. Kvadratikus variáció. A trajektóriák analitikus tulajdonságai (folytonosság, nem-differenciálhatóság, Hölder-folytonosság). Faktoranalízis. Többszempontos szórásanalízis, szórásfelbontó táblázatok. Főkomponens- és faktoranalízis, a főkomponensek, faktorok becslése, a faktorszám meghatározása, faktorok forgatása.] 5–15 kredit;

e) diszkrét matematika [Testek alkalmazásai. Párosításelmélet, általános faktorok. Gráfok beágyazásai. Erősen reguláris gráfok, az egészségi feltétel és alkalmazásai. Leszámláló kombinatorika: generátorfüggvények, inverziós formulák, rekurziók. Mechanikus összegzés. Gráfelméleti alkalmazások (fák, feszítő fák, 1-faktorok száma). Véletlen módszerek: várható érték és második momentum módszer, véletlen gráfok, küszöbfüggvény. Extremális kombinatorika: extremális halmazrendszerekről és gráfokról szóló klasszikus tételek. Rendezés és kiválasztás, kupac. Dinamikus programozás. Gráfalgoritmusok: szélességi és mélységi keresés, feszítőfák, legrövidebb utak, párosítás páros gráfban, magyar módszer, folyamok. Kereső fák, amortizációs idő, Fibonacci-kupac. Huffmann-kód, Lempel-Ziv-Welch eljárása.] 5–15 kredit;

f) operációkutatás [Lineáris optimalizálás: klasszikus eredmények (pl. alternatíva tételek, dualitás, Minkowsky-Weyl-tétel); Pivot-algoritmusok (szimplex, criss-cross); belsőpontos algoritmusok (logaritmikus barrier-módszer, Karmarkar-algoritmus); ellipszoid-algoritmus. Nemlineáris optimalizálás: konvex optimalizálás klasszikus eredményei (szeparációs tételek, konvex Farkas-tétel, Karush-Kuhn-Tucker-tétel, Lagrange-függvény és nyeregpont-tétel); módszerek (Newton-módszer, redukált gradiens módszer, belsőpontos algoritmus). Diszkrét optimalizálás: klasszikus eredmények (Max folyam min vágás, Egerváry-dualitás, Hoffman-tétel); poliéderes kombinatorika (teljesen unimoduláris mátrixok alkalmazásai, teljesen duális egészértékűség, párosítás poliéder); Gráfalgoritmusok (magyar-módszer, Edmonds- Karp-algoritmus, előfolyam-algoritmus, költséges áram); NP-teljes problémák algoritmikus megközelítései (dinamikus programozás, Lagrange-relaxáció, korlátozás és szétválasztás, mohó algoritmusok). Sztochasztikus programozás: alapmodellek (várható értékkel és valószínűséggel megfogalmazott, statikus és dinamikus); megoldó módszerek. Optimalizálásra vezető gyakorlati problémák (modellek)]. 5–15 kredit.

9.1.2. A sajátos kompetenciákat eredményező választható speciális modul 30–50 kredit

A következő modulokból legalább három választása szükséges úgy, hogy a választott modulok mindegyikéből legalább 10–10 kreditet kell teljesíteni, amelybe beszámíthatóak a

9.1.1. pont szerint előírt minimális kreditértéken felül teljesített kreditek is.

Az alábbi szakterületekről szerezhető speciális ismeret:

algebra (algebrai kódelmélet, csoportelmélet, csoportok reprezentációelmélet, félcsoportelmélet, gyűrűelmélet, hálóelmélet, homológikus algebra, kommutatív algebra, univerzális algebra);

b) számelmélet (additív számelmélet, az algebrai számelmélet elemei, diofantikus egyenletek, kongruenciák és alkalmazásaik, konstruktív számelmélet);

c) analízis (dinamikai modellek, komplex függvénytan, operátorelmélet, reprezentációelmélet, valós függvénytan);

d) geometria (algebrai geometria, algebrai topológia, differenciál-topológia, diszkrét geometria, geometriai modellezés, hiperbolikus geometria, konvex halmazok, Lie- csoportok);

e) sztochasztika (független növekményű folyamatok, határeloszlás-tételek, idősorok elemzése, információelméleti alapfogalmak, paraméteres és nem-paraméteres próbák, statisztikai programcsomagok);

f) diszkrét matematika (extremális kombinatorika, gráfelmélet, kódok és szimmetrikus struktúrák);

g) operációkutatás (egészértékű programozás, folytonos optimalizálás, játékelmélet, kombinatorikus optimalizálás, matroid-elmélet, sztochasztikus optimalizálás, ütemezéselmélet).

9.2. Idegennyelvi követelmény

A mesterfokozat megszerzéséhez egy élő idegen nyelvből államilag elismert középfokú (B2), komplex típusú nyelvvizsga vagy ezzel egyenértékű érettségi bizonyítvány vagy oklevél szükséges.

9.3. A 4.2. és 4.3. pontban megadott oklevéllel rendelkezők esetén a mesterképzési képzési ciklusba való belépés minimális feltételei

A mesterképzésbe való belépéshez a korábbi tanulmányokból szükséges minimális kreditek száma 65 kredit az algebra, az analízis, a geometria, a halmazelmélet, a kombinatorika, a matematikai logika, az operációkutatás, a számelmélet, a valószínűség-számítás, a statisztika területeiről. Ezen belül legfeljebb 10 kredit tartalomban beszámíthatók kiterjedt matematikai apparátusra épülő más tárgyak ismeretkörei is.

A mesterképzésbe való felvétel feltétele, hogy a hallgató a korábbi tanulmányai alapján legalább 50 kredittel rendelkezzen. A hiányzó krediteket a felsőoktatási intézmény tanulmányi és vizsgaszabályzatában meghatározottak szerint meg kell szerezni.

14. METEOROLÓGUS MESTERKÉPZÉSI SZAK

1. A mesterképzési szak megnevezése: meteorológus (Meteorology)

2. A mesterképzési szakon szerezhető végzettségi szint és a szakképzettség oklevélben szereplő megjelölése

végzettségi szint: mester- (magister, master; rövidítve: MSc-) fokozat

szakképzettség: okleveles meteorológus

szakképzettség angol nyelvű megjelölése: Meteorologist

választható specializációk: időjárás-előrejelző, éghajlatkutató

3. Képzési terület: természettudomány

4. A mesterképzésbe történő belépésnél előzményként elfogadott szakok:

4.1. Teljes kreditérték beszámításával vehető figyelembe: a földtudományi alapképzési szak meteorológia specializációja, a fizika alapképzési szak meteorológus specializációja, a környezettan alapképzési szak meteorológus specializációja.

4.2. A 9.4. pontban meghatározott kreditek teljesítésével vehetők figyelembe továbbá a földtudományi, a környezettan, a fizika, a matematika, a földrajz alapképzési szak, a műszaki képzési területről a műszaki földtudományi alapképzési szak.

5. A képzési idő félévekben: 4 félév

6. A mesterfokozat megszerzéséhez összegyűjtendő kreditek száma: 120 kredit

a szak orientációja: kiegyensúlyozott (40–60 százalék)

a diplomamunka elkészítéséhez rendelt kreditérték: 20 kredit

a szabadon választható tantárgyakhoz rendelhető minimális kreditérték: 8 kredit

7. ^*  A szakképzettség képzési területek egységes osztályozási rendszere szerinti tanulmányi területi besorolása: 443/0532

8. A mesterképzési szak képzési célja és a szakmai kompetenciák

A képzés célja meteorológusok képzése, akik megfelelő meteorológiai szemlélettel, valamint magas szintű elméleti és gyakorlati szaktudással rendelkeznek. Ismerik és készség szintjén képesek alkalmazni a gyakorlati, mérés- és megfigyelés-orientált vizsgálati módszereket, valamint az időjárás és az éghajlat modellezéséhez, előrejelzéséhez szükséges eljárásokat. Tudományosan megalapozott meteorológiai, környezetvédelmi szemlélettel rendelkeznek. Felkészültek a tanulmányaik doktori képzésben történő folytatására.

8.1. Az elsajátítandó szakmai kompetenciák

8.1.1. A meteorológus

a) tudása

Komplex ismeretekkel rendelkezik a meteorológia és a klimatológia szakterületének műveléséhez szükséges általános matematika, fizika és informatika területein, különösen a közönséges és parciális differenciál egyenletek, matematikai statisztika, termodinamika, folyadékdinamika, meteorológiai adatfeldolgozás, a meteorológiában jellemző adatbázisok kezelése témakörökben.

Átfogóan ismeri és érti a légkör makro- és mikroskálájú dinamikai folyamatait.

Átfogóan ismeri a földi éghajlati rendszer sajátosságait és a kialakulásához vezető folyamatokat.

Átfogóan ismeri a rövid- és középtávú meteorológiai előrejelzések készítésének irányelveit, az alkalmazható speciális modell mezőket és mérési adatokat, valamint érti azok fizikai összefüggését a légkörben zajló folyamatokkal.

Ismeri az általános meteorológiai és klimatológiai kifejezéseket angol nyelven.

Részletes ismeretekkel rendelkezik a klímamodellekben alkalmazott fizikai egyszerűsítések szerepéről, elméleti hátteréről.

Időjárás-előrejelző specializáción továbbá

Az időjárás-előrejelző specializációt választó hallgató ismeri a légköri folyamatok energetikai összefüggéseit, a nehezen előrejelezhető időjárási jelenségek előrejelzési módszereit.

Átfogó ismeretekkel rendelkezik a meteorológiai és klímamodellek hátterét adó numerikus módszerekről és érti azok alkalmazásait.

Ismeri a különleges előrejelzési területek, a repülés- és médiameteorológia sajátosságait. Részletes ismeretekkel rendelkezik a meteorológiai adatok informatikai és statisztikai feldolgozásáról.

Éghajlatkutató specializáción továbbá

Az éghajlatkutató specializációt választó hallgató összetett ismeretekkel rendelkezik az éghajlatváltozás elméleti hátteréről, annak mérési bizonyítékairól, modellezési lehetőségeiről, valamint a hozzá kapcsolódó alkalmazott klimatológiai vizsgálatokról és környezetvédelmi problémákról. Ismeri a különleges éghajlati vizsgálati területek, az oceanológia, hidrológia, agroklimatológia, városklimatológia sajátosságait.

b) képességei

Képes a meteorológia és a klimatológia minden területén tudományos kutatási feladatok tervezésére, megszervezésére és végrehajtására.

Képes a földfelszíni meteorológiai megfigyelési rendszer kezelésére, az adatok feldolgozására.

Képes az űrbázisú meteorológiai megfigyelőrendszer adatainak feldolgozására és elemzésére.

Képes levegőkörnyezeti megfigyelések végrehajtására, adatfeldolgozására és elemzésére, tanulmányok készítésére.

Képes globális és regionális éghajlatváltozással kapcsolatos elemzések készítésére. Végre tud hajtani éghajlati kutatásokat, idősor és mezősor analízis feladatokat.

Képes operatív időjárás előrejelzői munkakör betöltésére, numerikus modellezésre. El tud végezni skálafüggő éghajlat- és légkördinamikai vizsgálatokat.

A helyi sajátosságok megismerése után, választott munkahelyén képes repülés-meteorológiai előrejelzések készítésére és elemző feladatokra, veszélyes időjárási jelenségek előrejelzésére, riasztásra.

Képes a légköri transzport folyamatok vizsgálatára, modellezésére.

Képes a talaj-növényzet-légkör közötti kölcsönhatások kutatására, elemzésére.

Képes légkörfizikai és levegőkémiai kutatások és szakfeladatok ellátására.

Képes a nagy számítási kapacitást igénylő meteorológiai és klimatológiai modell eredmények feldolgozására, magas szintű statisztikai elemzésére.

Képes a magyar nyelv és a meteorológia szaknyelv helyes használatára élőbeszédben és írásban.

Képes nemzetközi közegben, konferenciákon, tudományos és ismeretterjesztő folyóiratokban szakmai álláspontját, tudományos eredményeit közölni, információt biztosítani.

c) attitűdje

Nyitott a szakmai együttműködésre nemcsak a szakmáján belül, hanem a meteorológiához kapcsolódó társtudományokban, illetve társadalmi és gazdasági területeken dolgozó szakemberekkel.

Szakmai tevékenysége során sokoldalú szemléletmód érvényesítésére törekszik.

Hitelesen képviseli a meteorológián belüli szakterületek világnézetét és közvetítetni tudja azt szakmai és nem szakmai közönség felé.

Munkáját módszeresség és kellő önkritika jellemzi.

Törekszik arra, hogy folyamatosan továbbképezze magát, a meteorológiai szakterület folyamatosan változó, bővülő ismereteit megismerje.

Elkötelezett a minőségi munkára és a környezettel szemben érzékeny.

d) autonómiája és felelőssége

Jelentős mértékű önállósággal rendelkezik, munkájáért, szakmai véleményért felelősséget vállal.

Felelősséget vállal a szakvéleményében közölt megállapításokért és szakmai döntéseiért, az általa, illetve irányítása alatt végzett munkafolyamatokért.

Részt vesz csoportmunkákban, melyekben önállóan, de a csoport többi tagjával együttműködve végzi munkáját.

Kellő gyakorlat után vezetői feladatok ellátására alkalmas.

Megszerzett kritikai gondolkodásmódja és rendszerszerű gondolkodása révén felelősen vesz részt csoportmunkában, működik együtt akár más szakterület képviselőivel.

Magas szintű meteorológiai ismeretei birtokában önállóan választja meg az egyes problémák megoldása során alkalmazandó módszereket, eljárásokat.

Tudományos kutatásai során fontosnak tartja, hogy azokat a legmagasabb etikai normák figyelembe vételével végezze.

9. A mesterképzés jellemzői

9.1. Szakmai jellemzők

9.1.1. A szakképzettséghez vezető tudományágak, szakterületek, amelyekből a szak felépül:

a képzéshez kapcsolódó természettudományi ismeretek (matematika, fizika, informatika) 10-18 kredit;

meteorológiai szakmai ismeretek (dinamikus meteorológia, légköri energetika, szinoptikus meteorológia, numerikus előrejelzés, dinamikus modellezés, éghajlati modellek, mezoszinoptika, éghajlattan, légkörfizika, felszín-légkör kölcsönhatások, fizikai oceanográfia meteorológiai műszerek és megfigyelések, távérzékelés, műholdmeteorológia, statisztikai módszerek, adatfeldolgozási módszerek) 40–50 kredit;

9.1.2. A sajátos kompetenciákat eredményező választható speciális modul 30–40 kredit

időjárás-előrejelző specializáción:

légköri energetika, előrejelzési informatika, előrejelzési gyakorlat, szinoptikus meteorológia numerikus előrejelzés, mezőelemzés, numerikus parametrizációk, repülésmeteorológia, médiameteorológia;

éghajlatkutató specializáción:

globális és regionális éghajlatváltozás, éghajlati adatok feldolgozása, éghajlat-modellezés, hidrológia, óceán és krioszféra, megújuló energiaforrások, levegőkörnyezet-védelem, agroklimatológia, kémiai folyamatok a légkörben, biogeokémiai körfolyamatok, városklimatológia.

9.2. Idegennyelvi követelmény

A mesterfokozat megszerzéséhez egy élő idegen nyelvből államilag elismert, középfokú (B2) komplex típusú nyelvvizsga vagy azzal egyenértékű érettségi bizonyítvány vagy oklevél szükséges.

9.3. A szakmai gyakorlat követelményei

A szakmai gyakorlat egy-három hét abban az intézményben, ahol a hallgató elsődleges témavezetője kutató munkát végez. A képzés egyes kurzusai és a hozzájuk kapcsolódó gyakorlatok a fő foglalkoztató intézmények munkatársai vezetésével az intézményekben zajlik. Ezen kívül az intézményeknél további gyakorlati lehetőség áll a hallgatók rendelkezésére. Ennek köszönhetően a hallgatók közvetlenül megismerkednek az operatív gyakorlattal.

9.4. A 4.2. pontban megadott oklevéllel rendelkezők esetén a mesterképzési képzési ciklusba való belépés minimális feltételei:

A mesterképzésbe való belépéshez a korábbi tanulmányokból szükséges minimális kreditek száma 50 kredit az alábbi területekről:

földtudományi alapismeretek (általános csillagászati, földrajzi, geofizikai, geológiai, térképészeti tárgyak) területéről 10 kredit;

matematikai ismeretek (elemi analízis, matematika, parciális differenciálegyenletek, valószínűségszámítás és matematikai statisztika) területéről 12 kredit;

fizikai ismeretek (mechanika, hőtan, elektromosság, optika, általános fizika, elméleti fizika) területéről 12 kredit;

informatikai ismeretek (numerikus módszerek, programozás, adatfeldolgozás) területéről 6 kredit;

meteorológiai törzsanyag (általános meteorológia, klimatológia, alkalmazott klimatológia, dinamikus meteorológia, szinoptikus meteorológia, légkörfizika, levegőkémia) területéről 10 kredit.

A mesterképzésbe való felvétel feltétele, hogy a hallgató a korábbi tanulmányai alapján legalább 30 kredittel rendelkezzen. A hiányzó krediteket a felsőoktatási intézmény tanulmányi és vizsgaszabályzatában meghatározottak szerint meg kell szerezni.

15. MOLEKULÁRIS BIOLÓGIA MESTERKÉPZÉSI SZAK

1. A mesterképzési szak megnevezése: molekuláris biológia (Molecular Biology)

2. A mesterképzési szakon szerezhető végzettségi szint és a szakképzettség oklevélben szereplő megjelölése

végzettségi szint: mester- (magister, master; rövidítve: MSc-) fokozat

szakképzettség: okleveles molekuláris biológus

a szakképzettség angol nyelvű megjelölése: Molecular Biologist

3. Képzési terület: természettudomány

4. A mesterképzésbe történő belépésnél előzményként elfogadott szakok:

4.1. Teljes kreditérték beszámításával vehető figyelembe: a biológus alapképzési szak.

4.2. A 9.3. pontban meghatározott kreditek teljesítésével vehetők figyelembe továbbá

a természettudomány képzési területről a kémia, a környezettan, a fizika alapképzési szak, az agrár képzési terület alapképzési szakjai, a műszaki képzési területről a biomérnöki, a vegyészmérnöki, az orvos- és egészségtudomány képzési terület alapképzési szakjai.

4.3. A 9.3. pontban meghatározott kreditek teljesítésével vehetők figyelembe továbbá azok az alapképzési és mesterképzési szakok, illetve a felsőoktatásról szóló 1993. évi LXXX. törvény szerinti szakok, amelyeket a kredit megállapításának alapjául szolgáló ismeretek összevetése alapján a felsőoktatási intézmény kreditátviteli bizottsága elfogad.

5. A képzési idő félévekben: 4 félév

6. A mesterfokozat megszerzéséhez összegyűjtendő kreditek száma: 120 kredit

a szak orientációja: kiegyensúlyozott (40–60 százalék)

a diplomamunka készítéséhez rendelt kreditérték: 30 kredit

a szabadon választható tantárgyakhoz rendelhető minimális kreditérték: 6 kredit

7. ^*  A szakképzettség képzési területek egységes osztályozási rendszere szerinti tanulmányi területi besorolása: 421/0511

8. A mesterképzési szak képzési célja és a szakmai kompetenciák

A képzés célja molekuláris biológusok képzése, akik természettudományos, matematikai, informatikai, társadalomtudományi és angol nyelvi alapismereteikre alapozva elsajátították és ismerik az élő rendszerek szerveződésének és működésének törvényeit molekuláris szemlélettel értelmező tudományterületek (molekuláris biológia) legfontosabb elméleti és gyakorlati tudásanyagát. Képesek a molekuláris biológia szakterületeken megszerzett korszerű elméleti és gyakorlati ismeretanyag alkotó módon történő használatára kutatói és fejlesztői munkában önállóan, munkacsoport tagjaként vagy speciális feladatok szakmai vezetőjeként. Felkészültek tanulmányaik doktori képzésben történő folytatására.

8.1. Az elsajátítandó szakmai kompetenciák

8.1.1. A molekuláris biológus

a) tudása

Ismeri a molekuláris és a rendszerszemlélet és az ilyen szemléletű megismerési mód fejlődésének jelentős lépéseit a biológia tudományterületén.

Ismeri a molekuláris biológia legfontosabb eredményeit, összefüggéseit, törvényeit és legfontosabb haladási irányait.

Átlátja a biológia tudomány nagy területeinek (fiziológia, biokémia, genetika, szerkezeti biológia, sejttan, immunológia, evolúcióbiológia, rendszerbiológia) molekuláris biológiai vonatkozásait.

Ismeri a molekuláris biológiai tudományterületek specifikus módszereit.

Tisztában van azokkal a jelenségekkel és törvényszerűségekkel, amelyek e módszerek elméleti alapjait képezik, valamint a módszerek alkalmazási lehetőségeivel és korlátaival. Ismeri azokat a kapcsolatokat és összefüggéseket, amelyekkel a molekuláris és rendszerbiológiai tudományterület más tudományterületekhez, valamint az egészség-, gyógyszer-, élelmiszeripar, mezőgazdaság, illetve a gazdaság és társadalom más területeihez kapcsolódik.

Ismeri és alkalmazza azokat az információs, kommunikációs és mérési eszközöket, melyek munkája hatékony megtervezéséhez, kivitelezéséhez és bemutatásához szükségesek.

Kellő mélységű természettudományi és molekuláris biológiai ismeretekkel rendelkezik a tudományos és áltudományos értelmezések és magyarázatok megkülönböztetésére és kritikájára.

b) képességei

Megszerzett ismeretein alapulva képes a molekuláris biológiai tudományterületek fejlődését követni, az új eredményeket és megközelítéseket értelmezni, értékelni és alkotóan felhasználni.

Képes molekuláris biológiai problémák és kérdések molekuláris és rendszerszemléletű megközelítésére.

Képes a molekuláris biológiai kérdések megoldására hipotéziseket és kísérleti modelleket javasolni, alkalmas méréseket és kísérleteket tervezni.

Képes a megszerzett gyakorlati készségek és képességek birtokában innovatív tevékenységet folytatni.

Képes eredményesen közreműködni olyan alap- és alkalmazott kutatási programokban, amelyben molekuláris és rendszerbiológiai szemléletre és az ezen alapuló módszerek alkalmazásra van szükség.

Molekuláris és rendszerbiológia ismereteit és szemléletét alkotó módon képes alkalmazni és hasznosítani fejlesztő, minőségbiztosító és -ellenőrző munkában önállóan, munkacsoport tagjaként, kisebb munkacsoport és szakirányú végzetséggel rendelkező munkatársak szakmai vezetőjeként.

Képes multidiszciplináris kutatócsoport tagjaként tevékenykedni – a molekuláris biológia speciális szakterületein, valamint az azokkal kapcsolódó határtudományok területén.

Átfogó természettudományi ismeretei és részletes molekuláris biológiai ismeretei, valamint szakterülete magyar és angol nyelvű kommunikáció szabályainak ismeretében képes eredményesen együttműködni rokon tudományok szakembereivel, mind hazai, mind nemzetközi csoportokban.

Képes eredményei közérthető módon történő bemutatására magyar és idegen nyelven egyaránt.

Tisztában van a tudományos ismeretterjesztés fontosságával és képes az eredményit a nem szakember nagyközönség számára is bemutatni.

Képes a szakmai munkájához szükséges erőforrások felmérésére, gazdaságos használatára; munkakörnyezete megtervezésére és működtetésére, a környezet- és természettudatos szemléletet a napi gyakorlatba átültetni, kollégáit ezen elvek mentén irányítani.

Képes önállóan bemutatni munkája eredményeit írásban és szóban szakmai és laikus közönség előtt.

Képes szakterülete legáltalánosabban használt idegen nyelvén (angol) a szakirodalmat követni és szakmai kommunikációt folytatni.

c) attitűdje

Szakmai hivatástudattal rendelkezik és elkötelezett az élő rendszerek molekuláris értelmezésére, keresi a jelenségek hátterében álló összefüggéseket.

Munkájában és szakmai tevékenységében alkalmazza a molekuláris biológia és a rendszerbiológia szemléletét.

Elkötelezett önmaga folyamatos továbbképzésére, a hiányzó ismeretei pótlására a molekuláris biológia részterületein és ehhez használni tudja a szakma irodalmi és egyéb adatbázisait. Nyitott a felmerülő biológiai kérdések molekuláris értelmezésére, törekszik az új problémák és azok megoldási lehetőségeinek felismerésére.

Törekszik szakmai ismereteit a molekuláris biológia elméleti és gyakorlati problémák megoldásában hasznosítani.

Nyitott együttműködésekre, csoportmunkában való részvételre, a molekuláris biológiához közel álló más területek kutatóival történő párbeszédre, vállalkozik kisebb csoportok munkájának tervezésére és vezetésére.

Elkötelezett a minőségi munka iránt, a molekuláris biológiai kísérleti adatok és megfigyelések objektív értékelésére.

Nyitott és érdeklődő az új tudományos ismeretek és elméletek iránt, és határozottan állást foglal az áltudományos nézetekkel szemben.

Fogékony az új ismeretszerzési és átadási módszerek iránt. Folyamatosan fejleszti saját kommunikációs, illetve szövegalkotási képességeit.

Nyitott a szakmai és tudományos közösség felé, abban aktívan közreműködik, értékeli és elismeri mások és közvetlen munkatársai eredményeit.

d) autonómiája és felelőssége

Önállóan képes tudományos adatgyűjtésre, kísérletek kivitelezésére és a kapott eredmények értékelésére a molekuláris biológia szakterületein.

Tisztában van a helyes kísérleti kontrollok fontosságával, a mérési hibák típusaival és jelentőségével.

Rendelkezik saját és beosztott munkatársai molekuláris biológiai munkájának tervezéséhez és vezetéséhez szükséges felelősségtudattal.

Döntéseit a molekuláris biológia etikai normáit és szabályait szem előtt tartva alakítja ki és képes e normák betartására és betartatására.

Döntéshozatali képességgel rendelkezik a molekuláris biológiát érintő etikai kérdésekben.

Felelősséget vállal közzétett eredményeiért és tisztában van közzétett eredményei, szakmai megnyilatkozásai esetleges következményeivel.

Törekszik önmaga fejlesztésére, nyitott a molekuláris biológiához kötődő más tudományágak irányába és felelősséget érez beosztott munkatársai és a nem szakmai közösség helyes tájékoztatására tudományterülete eredményeiről.

Rendelkezik a kisebb munkaközösségek munkájának megszervezéséhez szükséges önállósággal, vállalja a felelősséget egyes projektek vagy részprojektek vezetéséért.

Szakmai ismeretei birtokában megalapozottan állást foglal vitás szakmai kérdésekben és vállalja nézetei következményeit.

9. A mesterképzés jellemzői

9.1. Szakmai jellemzők

A szakképzettséghez vezető tudományágak, szakterületek, amelyekből a szak felépül:

a képzéshez kapcsolódó természettudományi ismeretek (biomatematika, biostatisztika, bioinformatika, biofizikai és méréstani ismeretek, biokémia, sejt- és molekuláris biológia, genetika) 15–20 kredit;

molekuláris biológia szakmai ismeretei (szabályozás-biológia és fiziológia, immunológia, biotechnológia, mikrobiológia, géntechnológia, molekuláris sejtbiológia, molekuláris genetika, molekuláris immunológia, problémamegoldó feladatok a molekuláris biológia tárgyköréből, tudományos kommunikáció és pályázatírás) 20–40 kredit;

a képző intézmény által a biológia tudományág területéről ajánlott speciális ismeretek [rendszerbiológia, „omika” tudományok (genomika, transzkriptomika, proteomika), fehérjetudomány, vizualizációs technikák, molekuláris neurobiológia, molekuláris növénybiológia, szerkezeti biológia, szintetikus biológia, evolúcióbiológia, természet- és környezetvédelem molekuláris vonatkozásai, molekuláris humánbiológia és populációgenetika, kémiai biológia, gyógyszerhatás molekuláris alapjai] 30–50 kredit.

9.2. Idegennyelvi követelmény

A mesterfokozat megszerzéséhez angol nyelvből államilag elismert középfokú (B2), komplex típusú nyelvvizsga vagy azzal egyenértékű érettségi bizonyítvány vagy oklevél szükséges.

9.3. A 4.2. és 4.3. pontban megadott oklevéllel rendelkezők esetén a mesterképzési képzési ciklusba való belépés minimális feltételei

A mesterképzésbe való belépéshez a korábbi tanulmányokból szükséges minimális kreditek száma 100 kredit az alábbi területekről:

matematika területéről legalább 6 kredit,

informatika területéről legalább 6 kredit,

fizika területéről legalább 4 kredit,

kémia területéről legalább 20 kredit,

biológia területéről legalább 60 kredit.

A mesterképzésbe való felvétel feltétele, hogy a hallgató a korábbi tanulmányai alapján legalább 70 kredittel rendelkezzen. A hiányzó krediteket a felsőoktatási intézmény tanulmányi és vizsgaszabályzatában meghatározottak szerint meg kell szerezni.

16. SZÁMÍTÓGÉPES ÉS KOGNITÍV IDEGTUDOMÁNY MESTERKÉPZÉSI SZAK

1. A mesterképzési szak megnevezése: számítógépes és kognitív idegtudomány (Computational and Cognitive Neuroscience)

2. A mesterképzési szakon szerezhető végzettségi szint és a szakképzettség oklevélben szereplő megjelölése

– végzettségi szint: mester- (magister, master; rövidítve: MSc-) fokozat

– szakképzettség: okleveles számítógépes és kognitív idegtudományi kutató

– a szakképzettség angol nyelvű megjelölése: Computational and Cognitive Neuroscientist

3. Képzési terület: természettudomány

4. A mesterképzésbe történő belépésnél előzményként elfogadott szakok:

4.1. Teljes kreditérték beszámításával vehető figyelembe: a bölcsészettudomány képzési területről a pszichológia, a szabad bölcsészet alapképzési szak filozófia specializációja az informatika képzési területről a mérnökinformatikus, a programtervező informatikus, a természettudomány képzési területről a biológia alapképzési szak.

4.2. A 9.3. pontban meghatározott kreditek teljesítésével vehetők figyelembe továbbá azok az alapképzési és mesterképzési szakok, illetve a felsőoktatásról szóló 1993. évi LXXX. törvény szerinti szakok, amelyeket a kredit megállapításának alapjául szolgáló ismeretek összevetése alapján a felsőoktatási intézmény kreditátviteli bizottsága elfogad.

5. A képzési idő félévekben: 4 félév

6. A mesterfokozat megszerzéséhez összegyűjtendő kreditek száma: 120 kredit

a szak orientációja: elméletorientált (60–70 százalék)

a diplomamunka készítéséhez rendelt kreditérték: 30 kredit

a szabadon választható tantárgyakhoz rendelhető minimális kreditérték: 6 kredit

7. ^*  A szakképzettség képzési területek egységes osztályozási rendszere szerinti tanulmányi területi besorolása: 311/0313

8. A mesterképzési szak képzési célja és a szakmai kompetenciák

A képzés célja kutatók és gyakorlati szakemberek képzése, akik az agyműködés megértésére a számítógépes és kognitív idegtudomány kísérleti pszichológiai, idegtudományi, nyelvészeti és matematikai eszközeit és elméleteit alkalmazzák. E tudományok módszereivel hajtják végre az emberi megismerés és a tudás komplex vizsgálatát. Felkészültek tanulmányaik doktori képzés keretében történő folytatására.

8.1. Az elsajátítandó szakmai kompetenciák

8.1.1. Az idegtudományi kutató

a) tudása

Magas szintű átfogó és részletekre is kiterjedő ismeretekkel rendelkezik a kísérleti pszichológia és kognitív pszichológia elméleti kereteiről beleértve észlelési folyamatokat, a figyelem szerepét, memória folyamatokat, az alvás neuropszichológiáját, nyelvi folyamatokat, érzelmi folyamatokat és ezek zavarait.

Kutatómunka professzionális elvégzését lehetővé tevő tudása van a szakmai-etikai normákat és azok alkalmazási feltételeit illetően.

Felsőfokú szinten ismeri a neurobiológia és idegtudomány tartalmi kereteit, problémaköreit és kutatási irányait, az agyi aktivitás monitorozására és a jelfeldolgozás kutatására irányuló módszereket és értelmezési kereteket.

Alapos, kritikai szemléletet is magában foglaló tudása van a tudásszerveződés elmefilozófiai megközelítésének elméleteiről és módszereiről valamint a megismerés-tudomány hosszabb távú, filozófiai megközelítésű problémaköreiről.

Kutatómunka végzésére alkalmas szintű ismeretei vannak az emberi nyelv mint gondolati és kommunikációs eszköz szerepéről a megismerés folyamataiban és a tudásszerveződésben, valamint az ehhez kapcsolódó kurrens kutatási irányokról.

Részleteiben ismeri a megfelelő matematikai és statisztikai alapelveket és ezek alkalmazási lehetőségeit a kognitív tudomány valamennyi fenti problémakörének kutatásában.

Alapszinten tisztában van informatikai alapelvekkel és ezek alkalmazási lehetőségeivel a megismerési folyamatok műszeres mérésében és számítógépes modellálásában.

Alapos gyakorlati ismeretekkel rendelkezik a kutatáshoz és tudományos munkához szükséges, széles körben alkalmazható problémamegoldó technikákról és kísérleti módszerekről.

Magas szinten érti és használni tudja a tudományos kutatás, az önképzés és a kommunikáció magas szintű módszereit.

b) képességei

Képes informatikai, matematikai, pszichológiai és filozófiai megközelítések szintézisére és felhasználására az idegrendszer vizsgálatában.

Képes viselkedési mutatók (észlelés, figyelem, emlékezés, nyelv) komplex műszeres vizsgálatára és elemzésére.

Képes a mért viselkedési mutatók multidiszciplináris értelmezésére (pl. neurobiológiai, pszichológiai és filozófiai megközelítések szintézise).

Képes a szerzett elméleti és informatikai ismeretek felhasználására a mérnöki tudományok releváns területein, mint például a robotika, biztonságtechnika és építészet.

Képes a szerzett idegtudományi ismeretek és méréstechnológiai ismeretek felhasználására a fizikai tudományok releváns területein, mint például a biofizika, orvosi fizika, fizikai filozófia és káoszelmélet.

Képes magyar és nemzetközi kognitív tudományi tudományos folyóiratok közleményeinek kritikus elemzésére és eredményeinek felhasználására elméletek értékelésében és önálló kutatómunka tervezésében.

Képes a tudományterületek (észlelés, figyelem, memória, nyelv) jelenleg megoldatlan kérdéseinek megválaszolására irányuló önálló, empirikus kutatási munkák megtervezésére és végrehajtására.

Képes a fenti tudományterületeken végzett empirikus kutatási adatok módszeres kvantitatív és kvalitatív feldolgozására és szakszerű értékelésére, illetve a szakmai tudás nyilvánosság előtti szakszerű megjelenítésére.

Szakterülete problémáit szakemberek és laikusok számára egyaránt szakszerűen megfogalmazza.

12. Szakterületén képes megkülönböztetni a tudományosan megalapozott és a kellően alá nem támasztott állításokat.

Képes az észlelésre, figyelemre, memóriára és nyelvre vonatkozó humán kutatások módszertani és etikai szempontból megfelelő kezelésére.

Tisztában van a tudományos gondolkodás, a pontos fogalomalkotás fontosságával, véleményét ezek figyelembe vételével alakítja ki.

c) attitűdje

Jellemző tulajdonságai a kreativitás, divergens gondolkodás, nyitottság és rugalmasság.

Törekszik a multidiszciplináris, több szempontú gondolkodásra és problémaelemzésre.

Jellemzi a környezettel szembeni érzékenység, a szakmai továbbképzéshez szükséges pozitív hozzáállás, és elkötelezettség a minőségi munkára.

Tudatosan és felelősséggel vállalja a multidiszciplináris természettudományos világnézete.

Tudományos kutatásait a legmagasabb etikai normák figyelembe vételével végzi.

Folyamatosan törekszik ismeretei bővítésére, új képességek megszerzésére.

d) autonómiája és felelőssége

13. A modern kognitív tudomány területén nagyfokú önállósággal rendelkezik átfogó és speciális szakmai kérdések kidolgozásában, szakmai nézetek képviseletében és megindoklásában.

Rendelkezik kezdeményező, döntéshozatali képességgel és személyes felelősségvállalással.

Magas szintű szakmai ismeretei, valamint kritikai és rendszerszintű gondolkodásmódja birtokában felelősen működik együtt szűkebb szakterületének, továbbá más tudományterületek szakmai képviselőivel.

Munkatársaival aktívan együttműködik, konstruktív módon vesz részt csoportmunkában, kellő gyakorlat esetén vezetői feladatokat lát el.

9. A mesterképzés jellemzői

9.1. Szakmai jellemzők

9.1.1. A szakképzettséghez vezető tudományágak, szakterületek, amelyekből a szak felépül:

a képzéshez kapcsolódó természettudományi, pszichológiai ismeretek (matematika, informatika, statisztika, neurobiológia, kísérleti pszichológia) 21–39 kredit;

a modern kognitív tudomány szakmai ismeretei (kognitív tudományi kutatási módszerek, szenzoros és motoros feldolgozás, neuropszichológia, fizikai jelfeldolgozás, nyelv és gondolkodás, evolúciós pszichológia, tudományfilozófia, intelligens rendszerek, az érzelmek hatása a gondolkodási folyamatokra) 24–41 kredit.

9.1.2. A képzés követelményei specializáció nélkül vagy specializációs modul felvételével teljesíthető. A választható ismeretek aránya a képzés egészén belül 10–32 kredit.

Az idegtudományi kutatók – a várható specializációkat is figyelembe véve – az alábbi szakterületekről kapnak speciális ismereteket:

a) specializáció választása nélkül

társas megismerés, magasabb rendű kognitív folyamatok, kognitív neuropszichiátria, emlékezet és a tanulás pszichológiája; kognitív informatika az emberi látásban, Matlab programozás, pragmatika és kognitív nyelvszemlélet, kurrens témák a pszicholingvisztikában, beszédkommunikáció, a tudományos gondolkodás történeti rekonstrukciója, tudományelmélet, elmefilozófia;

b) specializáció választása esetén

a specializáció a kognitív tudomány egyes ágainak műveléséhez szükséges, a képző intézmény által ajánlott speciális elméleti, módszertani modul, amelynek kreditaránya a képzés egészén belül 30–40 kredit. Egy adott specializáció teljesítésének feltétele az intézmény által kínált témakörökben meghirdetett tárgyakból legalább 30 kredit teljesítése. Egy specializáción belül legfeljebb 45 kredit megszerzése lehet követelmény.

9.2. Idegennyelvi követelmény

A mesterfokozat megszerzéséhez angol nyelvből államilag elismert középfokú (B2), komplex típusú nyelvvizsga vagy ezzel egyenértékű érettségi bizonyítvány vagy oklevél szükséges.

9.3. A 4.2. pontban megadott oklevéllel rendelkezők esetén a mesterképzési képzési ciklusba való belépés minimális feltételei

A mesterképzésbe való belépéshez a korábbi tanulmányokból szükséges minimális kreditek száma összesen 30 kredit a matematika, a statisztika, az informatika, a filozófia, a logika, a nyelvészet, illetve élettani ismeretek területeiről.

17. TÉRKÉPÉSZ MESTERKÉPZÉSI SZAK

1. A mesterképzési szak megnevezése: térképész (Cartography)

2. A mesterképzési szakon szerezhető végzettségi szint és a szakképzettség oklevélben szereplő megjelölése

végzettségi szint: mester- (magister, master; rövidítve: MSc-) fokozat

szakképzettség: okleveles térképész

a szakképzettség angol nyelvű megjelölése: Cartographer

3. Képzési terület: természettudomány

4. A mesterképzésbe történő belépésnél előzményként elfogadott szakok:

4.1. Teljes kreditérték beszámításával vehető figyelembe: a földtudományi alapképzési szak térképészet és geoinformatika specializációja.

4.2. Meghatározott kreditek teljesítésével vehetők figyelembe továbbá a földtudományi alapképzési szak további specializációja; a földrajz, a környezettan, az agrár képzési területről a tájrendező és kertépítő mérnöki, földmérő és földrendező mérnöki, a műszaki képzési területről az építőmérnöki, a környezetmérnöki, az informatika képzési területről a programtervező informatikus alapképzési szak.

5. A képzési idő félévekben: 4 félév

6. A mesterfokozat megszerzéséhez összegyűjtendő kreditek száma: 120 kredit

a szak orientációja: kiegyensúlyozott (40–60 százalék)

a diplomamunka készítéséhez rendelt kreditérték: 20 kredit

a szabadon választható tantárgyakhoz rendelhető minimális kreditérték: 6 kredit

7. ^*  A szakképzettség képzési területek egységes osztályozási rendszere szerinti tanulmányi területi besorolása: 581/0732

8. A mesterképzési szak képzési célja és a szakmai kompetenciák

A képzés célja térképész szakemberek képzése, akik megfelelő kartográfiai szemlélettel, valamint magas szintű elméleti és gyakorlati szaktudással rendelkeznek, képesek kartográfiai és geoinformatikai célú kutatási feladatok ellátására és koordinálására. Rendelkeznek a térképészet hagyományos és informatikai alapú feladatainak megoldásához szükséges ismeretekkel és készségekkel. Felkészültek tanulmányaik doktori képzésben történő folytatására.

8.1. Az elsajátítandó szakmai kompetenciák

8.1.1. A térképész

a) tudása

Komplex ismeretekkel rendelkezik a térképészet és geoinformatika szakterületének műveléséhez szükséges általános kartográfiai, geográfiai, matematikai és informatikai elvek, szabályok, összefüggések terén, különösen a következő témakörökben: felméréstan (geodézia, topográfia, távérzékelés, fotogrammetria), térképszerkesztés- és tervezés, vetülettan, tematikus kartográfia, geovizualizáció, geoinformatika, térinformatikai rendszerépítés.

Átfogóan ismeri és érti a térképészet szakterületének legfontosabb általános elméleteit, összefüggéseit, tényanyagát és az ezekhez szükséges felépítő fogalomrendszert, különösen az alábbi területeken: tematikus kartográfiai ábrázolások, térképszerkesztési elvek, kartográfiai szoftverek alkalmazási lehetőségei, webes térképszolgáltatások kartográfiai elvei, vizualizációs megoldásai.

Átfogóan ismeri a geoinformatika szakterületének tervezési, fejlesztési, működtetési folyamatainak feladat-megoldási elveit, módszereit és eljárásait, különösen a következő területeken: operációs rendszerek és adatbázis-kezelés, webes geoinformatikai eszközök és szolgáltatások tervezése és fejlesztése; a geoinformatikához kapcsolódó programozási elvek, térinformatikai alkalmazásfejlesztés.

Rendelkezik a térképészet és geoinformatika szakterülete specifikus eszközeinek ismeretével, a különböző rendeltetésű térképek matematikai és kartográfiai szerkesztési alapelveivel, képes a felmérési eljárások, az ábrázolási megoldások és a különféle sokszorosítási technológiáinak alkalmazására.

Rendelkezik az alapvető szervezési és menedzselési, vezetői ismeretekkel, amelyek segítségével szakterületéhez kapcsolódó vezetői feladatokat láthat el, rendelkezik továbbá olyan vállalkozási ismeretekkel, amelyek térképészeti és geoinformatikai területen üzleti tanácsadásra, vállalkozás létrehozására és működtetésére teszik képessé.

Ismeri a szakszerű és hatékony írásbeli, szóbeli és hálózati térképészeti és geoinformatikai tudásszervezés módszereit és eszközeit. Képes hazai és külföldi, régi és új térképek, valamint más térképészeti kiadványok (föld- és éggömbök, dombortérképek stb.) értékelésére, forrásanyagként való felhasználására, adattári adatbázis jellegű feldolgozására.

Ismeri a térképészet és geoinformatika, állami alapfeladatként vagy piaci szereplőként való alkalmazásával kapcsolatos társadalmi felelősségvállalás alapelveit és problémáit.

Képes olyan térképek, geoinformatikai rendszerek létrehozására, amelyeket a gazdasági ágazatok, illetve a megrendelők a kívánt szakterületen hasznosíthatnak.

b) képességei

Képes a kartográfia és geoinformatika szakterülete ismeretanyagának kreatív, vezetői szintű alkalmazására.

Képes a kartográfia és geoinformatika szakterületén felmerülő komplex szakmai problémák értelmezésére és formalizálására, a szükséges elvi és gyakorlati háttér feltárására és a probléma megoldására.

Képes tanácsadói, problémamegoldási, tervezési, fejlesztési, üzemeltetési és irányítási feladatok ellátására térképészeti és geoinformatikai rendszerek, döntéstámogató rendszerek, szakértői rendszerek működtetése esetében.

Képes a térképészet és geoinformatikai szakterületéhez tartozó folyamatok értelmezésére, tervezésére, szervezésére, irányítására és ellenőrzésére.

Képes kezdeményező együttműködésre, projekt- (csoport-) munkára a térképészet és geoinformatika, a társtudományok és más szakterületek szakembereivel (így geodézia, geológia, geofizika, földrajz, meteorológia, csillagászat, statisztika, történelem, régészet, nyelvtudomány).

Képes felmérni a tervezett, megvalósított geoinformatikai rendszerek üzleti, piaci és innovatív értékét, a felhasználói, társadalmi igényeknek való megfelelését, validálni az elkészült fejlesztéseket.

Képes megismerni és alkalmazni szakterületének új probléma-megoldási módszereit és eljárásait. Képes a tanultakat alkalmazni változatos, multidiszciplináris szakmai környezetben.

Magas szinten képes a szakterület szakmai szókincsével anyanyelvén és legalább egy világnyelven írásban és szóban megnyilvánulni, vitában részt venni, jelentést készíteni.

Képes a térképészet és geoinformatika szakterületéhez tartozó minőségirányítási részfeladatok megértésére, megtervezésére és kivitelezésére.

Képes a térképészet és geoinformatika szakterületének szakmai szókincsét, kifejezési és fogalmazási sajátosságait anyanyelvén és legalább egy világnyelven tárgyalási szinten használni.

c) attitűdje

Figyelemmel kíséri a szakképesítésével, a térképészet és a geoinformatika szakterületével kapcsolatos szakmai, technológiai fejlődést és azokat a lehetőségeket, amelyek képessé teszik az állami szférában, különféle cégeknél való munkavégzésre vagy önálló vállalkozás létrehozására és működtetésére irányulnak.

Nyitott és elkötelezett az önvizsgálaton alapuló kritikai visszacsatolásra és értékelésre. Elfogadja és munkatársaival is betartatja a munka- és szervezeti kultúra etikai elveit, különös tekintettel a térképészethez és geoinformatikához kapcsolódó szerzői jogi környezetet.

Saját tudását megosztja, fontosnak tartja a térképészeti és geoinformatikai szakmai eredmények közvetítését.

Fontosnak tartja a környezettudatos magatartás közvetítését és megvalósítását, a fenntartható fejlődés támogatását és azt a térképészet és geoinformatika eszközeivel elősegíti.

Elkötelezett a minőségi követelmények betartására és betartatására (pontosság, elkötelezettség).

d) autonómiája és felelőssége

Önálló informatikai munkakör betöltésére alkalmas, melyben saját maga által megszabott módon és ütemben végzi feladatait, szakmai kérdések végiggondolását, kidolgozását.

Felelősséget érez a határidők betartására és betartatására. Felelősséget vállal a saját és az irányítása alatt dolgozó, illetve a vele együtt (egy projektben tevékenykedő) munkatársai munkájáért.

Működéskritikus térképészeti és geoinformatikai rendszerek esetén szakmai kompetenciáinak megfelelő fejlesztési-üzemeltetési felelősséggel ruházható fel.

9. A mesterképzés jellemzői

9.1. Szakmai jellemzők

9.1.1. A szakképzettséghez vezető tudományágak, szakterületek, amelyekből a szak felépül:

földrajzi ismeretek: 22–30 kredit;

műszaki, matematikai ismeretek: 18–26 kredit;

informatikai ismeretek: 22–30 kredit.

9.1.2. A választható specializációk kreditaránya a képzés egészén belül legalább 30 kredit:

a) térképészeti specializáció, amelyben geoinformatikai ismereti modul legalább 15 kredit;

b) geoinformatikai specializáció, amelyben térképészeti ismereti modul legalább 15 kredit

9.2. Idegennyelvi követelmény

A mesterfokozat megszerzéséhez egy élő idegen nyelvből államilag elismert középfokú (B2), komplex típusú nyelvvizsga vagy ezzel egyenértékű érettségi bizonyítvány vagy oklevél szükséges.

9.3. A szakmai gyakorlat követelményei

A szakmai gyakorlat terepi kartográfiai feladat megoldása nyári terep-, illetve szakmai gyakorlaton, ahol a hallgató megismerkedik a terepi munkával (előkészítés a terepi adatgyűjtés, felmérést követő kiértékelés és feldolgozás). Választható hazai üzemi szakmai gyakorlat is.

9.4. A 4.2. pontban megadott oklevéllel rendelkezők esetén a mesterképzési képzési ciklusba való belépés minimális feltételei:

A mesterképzésbe való belépéshez a korábbi tanulmányokból szükséges minimális kreditek száma 60 kredit az alábbi területekről:

természettudományi alapismeretek (matematika, fizika, kémia, biológia, informatika) területéről 10 kredit;

földtudományi alapismeretek (földtan, földrajz, meteorológia, csillagászat, kartográfia) területéről 10 kredit;

egyéb és alkalmazott földtudományi ismeretek (geoinformatika, földi és térképi koordináta-rendszerek, szakmai terepgyakorlat) területéről 10 kredit;

szakmai ismeretek [térképészet alapjai, műholdas helymeghatározás, térképészeti földrajz, domborzattan, topográfiai térképrendszerek, digitális kartográfia (alapismeretek), geoinformatika a térképészetben, térképészeti számítások, térképrajz és -technológia, földrajzi nevek] területéről 30 kredit;

A mesterképzésbe való felvétel feltétele, hogy a korábbi tanulmányai alapján a hallgató legalább 30 kredittel rendelkezzen. A hiányzó krediteket a felsőoktatási intézmény tanulmányi és vizsgaszabályzatában meghatározottak szerint meg kell szerezni.

18. VEGYÉSZ MESTERKÉPZÉSI SZAK

1. A mesterképzési szak megnevezése: vegyész (Chemistry)

2. A mesterképzési szakon szerezhető végzettségi szint és a szakképzettség oklevélben szereplő megjelölése

– végzettségi szint: mester- (magister, master; rövidítve: MSc-) fokozat

– szakképzettség: okleveles vegyész

– a szakképzettség angol nyelvű megjelölése: Chemist

3. Képzési terület: természettudomány

4. A mesterképzésbe történő belépésnél előzményként elfogadott szakok:

4.1. Teljes kreditérték beszámításával vehető figyelembe: a kémia, a műszaki képzési területről a vegyészmérnök alapképzési szak.

4.2. A 9.4. pontban meghatározott kreditek teljesítésével elsősorban számításba vehetők:

a természettudomány képzési területről a biológia, a fizika, a földrajz, a földtudományi, a környezettan, a matematika, a műszaki képzési területről a biomérnöki, az anyagmérnöki, a környezetmérnöki, a molekuláris bionika mérnöki alapképzési szak, az orvos- és egészségtudomány képzési területről az orvosi laboratóriumi és képalkotó diagnosztikai analitikus alapképzési szak, valamint az orvosi diagnosztikai analitikus alapképzési szak.

4.3. A 9.4. pontban meghatározott kreditek teljesítésével vehetők figyelembe továbbá azok az alapképzési és mesterképzési szakok, illetve a felsőoktatásról szóló 1993. évi LXXX. törvény szerinti szakok, amelyeket a kredit megállapításának alapjául szolgáló ismeretek összevetése alapján a felsőoktatási intézmény kreditátviteli bizottsága elfogad.

5. A képzési idő félévekben: 4 félév

6. A mesterfokozat megszerzéséhez összegyűjtendő kreditek száma: 120 kredit

a szak orientációja: kiegyensúlyozott (40–60 százalék)

a diplomamunka készítéséhez rendelt kreditérték: 30 kredit

a szabadon választható tantárgyakhoz rendelhető minimális kreditérték: 6 kredit

7. ^*  A szakképzettség képzési területek egységes osztályozási rendszere szerinti tanulmányi területi besorolása: 442/0531

8. A mesterképzési szak képzési célja és a szakmai kompetenciák

A képzés célja a szakterület, a gazdaság és a munkaerőpiac igényeinek megfelelő vegyészek képzése, akik szakterületükön magas szintű elméleti és gyakorlati kémiai ismeretekkel, a rokon szakterületeken (matematika, fizika, informatika, szakmai idegen nyelv) megfelelő szintű tudással rendelkeznek. Alkalmasak – elsősorban a kutatás és a műszaki fejlesztés területén – a választott tudományterületük feladatainak és problémáinak önálló tanulmányozására és megoldására, valamint anyagok előállítására és kémiai átalakítására, azok minőségi, mennyiségi vizsgálatára, szerkezetük meghatározására. Önálló és irányító munkaköröket láthatnak el a vegyipari termelésben és más gazdasági ágazatokban, igazgatási területeken, a környezetgazdálkodásban és környezetvédelemben, valamint minőségbiztosítási és minőségellenőrzési területeken. Felkészültek tanulmányaik doktori képzésben történő folytatására.

8.1. Az elsajátítandó szakmai kompetenciák

8.1.1. A vegyész

a) tudása

Rendszerszinten ismeri a kémiai szakterület összefüggéseit, törvényszerűségeit és az ezekre alkalmazott elméleti és gyakorlati módszereket.

Ismeri a kémia tudományos eredményein alapuló, a kémiai kötésre, a vegyületek szerkezetére, reakcióira, a kémiai kölcsönhatásokra vonatkozó legújabb elméleteket, modelleket és a hozzájuk kapcsolódó számítógépes módszereket.

Tisztában van a kémia és a vegyipar lehetséges fejlődési irányaival és annak korlátaival.

A kémiai ismereteken túl rendelkezik átfogó természettudományos ismeretekkel, és azokat rendszerezni is tudja.

Átlátja, ismeri és alkalmazza a kémiai laboratóriumi, vegyipari módszereket, valamint a hozzájuk kapcsolódó eszközöket és biztonságtechnikai ismereteket.

Birtokában van annak a tudásnak, amelyre szüksége van a kémiai folyamatok pontos értelmezéséhez, valamint a természeti erőforrások, élő és élettelen rendszerek kémiai szakterületre jellemző gyakorlati problémák megoldásához.

Anyanyelvén magabiztosan használja a kémiai folyamatokat leíró fogalomrendszert és terminológiát.

Átlátja szűkebb szakterületének vizsgálható folyamatait, rendszereit, tudományos problémáit. Szakterületén széles körű szakirodalmi tájékozottsággal rendelkezik.

b) képességei

Képes a kémiai kutatásban, a fejlesztésben, innovációban használt meghatározó elméleti és gyakorlati ismeretek, eszközök és eljárások alkalmazására, továbbá a tudományos módszerekkel gyűjtött adatok részletes elemzésére.

Képes a kémia eredményeinek objektív értékelésére, átfogó és speciális összefüggések felismerésére.

Képes a kémiai szakterületen megkülönböztetni a tudományosan megalapozott, illetve a kellően alá nem támasztott, áltudományos állításokat.

Képes a kémia legújabb elméleteinek és elveinek kritikus gyakorlati alkalmazására, önálló laboratóriumi vizsgálatok, valamint vegyipari műveletek megtervezésére.

A vegyész mesterképzés területén szerzett tudása alapján képes a szakjával adekvát jelenségek laboratóriumi körülmények között történő megvalósítására, mérésekkel történő bemutatására, új vegyületek előállítására, szerkezetének meghatározására, valamint új reakciók, jelenségek széleskörű analitikai ismereteken alapuló igazolására.

Képes a mérési eredmények önálló kiértékelésére, értelmezésére, elemzésére és ezekből következtetések levonására, új kutatási, fejlesztési irányok kijelölésére.

Képes szakterületének problémáit mind vegyész szakemberekkel, mind műszaki és természettudományos területen dolgozó szakemberekkel történő konzultáció során szakszerűen megfogalmazni.

Képes a kémia területén szerzett tudását magas szintű gyakorlati problémák megoldására alkalmazni, beleértve azok számításokkal történő alátámasztását is.

Szakmai vitákban képes álláspontját tudományos érvekkel alátámasztani szóban és írásban egyaránt.

Képes a kémiai tudományterületen megszerzett tudás és ismeretei alkalmazására a tudományos kutatásban, részt tud venni új eredmények létrehozásában.

Képes a szakmája sikeres gyakorlásához szükséges szaknyelvi ismereteinek fejlesztésére, kommunikációképes szint elérésére.

c) attitűdje

Elfogadja azt a szakmai identitást, amely a természettudományok sajátos karakterét, személyes és közösségi szerepét adja.

Kémiai laboratóriumi és vegyipari tevékenysége során elkötelezett a környezettudatos viselkedés iránt, ezt munkatársai felé is képviseli.

Törekszik a kis környezetterheléssel járó módszerek laboratóriumi és vegyipari alkalmazására.

Szakmájának etikai normái szerint kezeli a saját és a mások által létrehozott műszaki-tudományos, szellemi eredményeket.

Fogékony az új vegyipari technológiák, környezettechnológiák bevezetése és használata iránt. Vállalja szakmai eszmecserék kezdeményezését, azokban aktívan részt vesz.

Szemléletmódja révén nyitott a szélesebb szakmai együttműködésre a társadalompolitika, a gazdaság és a környezetvédelem területén, kritikus, de nyitott a gazdaságtudomány és a környezetvédelem újabb kémiai vonatkozásait érintő változásai iránt.

Példaképnek tekinti a vitatkozó és kétkedő természettudós ideálját.

Szívesen képviseli a természettudományos világnézetet és közvetíti azt a szakmai és nem szakmai közönség irányában.

Elkötelezett új ismeretek, kompetenciák elsajátítására és világképének szélesítésére, belső késztetést érez folyamatos szakmai továbbképzésre.

Nem él vissza szakmai ismereteivel, betartja a szakma és a társadalom etikai normáit.

d) autonómiája és felelőssége

Önállóan cselekszik átfogó és speciális szakmai kérdések kidolgozásában, szakmai nézetek képviseletében.

Szakmai tudásának birtokában felelősséggel együttműködik a kémiai, vegyipari, valamint további természettudományi és műszaki szakterületek szakembereivel.

Önállóan kialakítja saját munkájára vonatkozó egyéni állásfoglalását, és vállalja nézeteit, valamint döntéseinek és cselekedeteinek következményeit.

Tisztában van a kémiai laboratóriumi és vegyipari műveletek közvetett és közvetlen veszélyeivel, ennek megfelelő körültekintéssel jár el.

Az irányítása alá tartozó ipari és laboratóriumi munkatársainak munkáját szakmai felelősséggel értékeli.

Tisztában van saját szakmai kijelentéseinek jelentőségével és vállalja azok következményeit. Felelősen működteti a kémiai laboratóriumi, valamint vegyipari berendezéseket, eszközöket, illetve irányítja ezek működtetőit.

9. A mesterképzés jellemzői

9.1. Szakmai jellemzők

A szakképzettséghez vezető tudományágak, szakterületek, amelyekből a szak felépül:

a képzéshez kapcsolódó természettudományi alapozó ismeretek 6–18 kredit;

vegyészi szakmai ismeretek (szervetlen kémia legalább 4 kredit,

szerves kémia legalább 4 kredit,

fizikai kémia legalább 4 kredit,

analitikai kémia legalább 4 kredit, műszaki kémia legalább 4 kredit) 30−50 kredit;

speciális kémiai laboratóriumi és elméleti, valamint interdiszciplináris szakmai ismeretek 20−40 kredit.

9.2. Idegennyelvi követelmény

A mesterfokozat megszerzéséhez egy államilag elismert középfokú (B2), komplex típusú nyelvvizsga vagy ezzel egyenértékű érettségi bizonyítvány vagy oklevél szükséges angol, német, francia, spanyol, olasz vagy orosz nyelvből.

9.3. A szakmai gyakorlat követelményei

A szakmai gyakorlat a képzés tantervében meghatározott legfeljebb hat hetes szakmai tevékenység.

9.4. A 4.2. és 4.3. pontban megadott oklevéllel rendelkezők esetén a mesterképzési képzési ciklusba való belépés minimális feltételei

A mesterképzésbe való belépéshez a korábbi tanulmányokból elvárt minimális kreditek száma 65 kredit az alábbi területekről:

természettudományos ismeretek (matematika, fizika, informatika; biológia, földtudomány, környezettan) területéről 15 kredit;

szakmai ismeretek (általános és szervetlen kémia legalább 10 kredit,

szerves kémia legalább 10 kredit,

analitikai kémia legalább 10 kredit,

fizikai kémia legalább 10 kredit) területéről 50 kredit.

A mesterképzésbe való felvétel feltétele, hogy a korábbi tanulmányai alapján a hallgató legalább 40 kredittel rendelkezzen. A hiányzó krediteket a felsőoktatási intézmény tanulmányi és vizsgaszabályzatában meghatározottak szerint meg kell szerezni.

19. ^*  GEOINFORMATIKA MESTERKÉPZÉSI SZAK

1. A mesterképzési szak megnevezése: geoinformatika (Geoinformatics)

2. A mesterképzési szakon szerezhető végzettségi szint és a szakképzettség oklevélben szereplő megjelölése

– végzettségi szint: mester- (magister, master; rövidítve: MSc-) fokozat

– szakképzettség: okleveles geoinformatikus

– a szakképzettség angol nyelvű megjelölése: Expert in Geoinformatics

3. Képzési terület: természettudomány

4. A mesterképzésbe történő belépésnél előzményként elfogadott szakok

4.1. Teljes kreditérték beszámításával vehető figyelembe: a természettudomány képzési területről a földrajz alapképzési szak geoinformatika specializációja, a földtudományi alapképzési szak térképészet és geoinformatika specializációja, az agrár képzési területről a földmérő és földrendező mérnöki alapképzési szak geoinformatika specializációja, a mezőgazdasági vízgazdálkodási és környezettechnológiai mérnöki, az agrár- és üzleti digitalizáció alapképzési szak.

4.2 A 9.4. pontban meghatározott kreditek teljesítésével elsősorban számításba vehető a természettudomány képzési területről a földrajz és a földtudományi alapképzési szak további specializációi, a környezettan alapképzési szak, az agrár képzési területről a földmérő és földrendező mérnöki alapképzési szak további specializációja, a műszaki képzési területről az építőmérnöki, a környezetmérnöki és a műszaki földtudományi alapképzési szak, az informatikai képzési területről a programtervező informatikus alapképzési szak.

4.3. A 9.4. pontban meghatározott kreditek teljesítésével vehetők figyelembe továbbá azok az alapképzési és mesterképzési szakok, illetve a felsőoktatásról szóló 1993. évi LXXX. törvény szerinti szakok, amelyeket a kredit megállapításának alapjául szolgáló ismeretek összevetése alapján a felsőoktatási intézmény kreditátviteli bizottsága elfogad.

5. A képzési idő félévekben: 4 félév

6. A mesterfokozat megszerzéséhez összegyűjtendő kreditek száma: 120 kredit

– a szak orientációja: gyakorlatorientált (60–70 százalék)

– a diplomamunka elkészítéséhez rendelt kreditérték: 20 kredit

– a szabadon választható tantárgyakhoz rendelhető minimális kreditérték: 6 kredit

7. A szakképzettség képzési területek egységes osztályozási rendszer szerinti tanulmányi területi besorolása: 443/0532

8. A mesterképzési szak képzési célja és a szakmai kompetenciák

A geoinformatika mesterképzés célja olyan geoinformatikus kutatók, elemzők képzése, akik természettudományos, matematikai, informatikai és angol nyelvi alap- és gyakorlati ismereteikre alapozva, képesek a geoinformatika tudomány alkotó művelésére. Felkészültségük alapján a geoinformatikusok képesek a földrajzi helyhez kötődő, térbeli jelenségek, folyamatok és információk értelmezésére, valamint képes problémamegoldási, tervezési, fejlesztési, üzemeltetési, irányítási és tanácsadási feladatok ellátására a geoinformatikai rendszerek, a döntéstámogató rendszerek és a szakértői rendszerek működtetésében. Felkészültek tanulmányaik doktori képzésben történő folytatására.

8.1. Az elsajátítandó szakmai kompetenciák

8.1.1. A geoinformatikus

a) tudása

– Komplex ismeretekkel rendelkezik a geoinformatika tudomány szakterületének műveléséhez szükséges általános geográfiai, térképészeti, tervezési, matematikai és informatikai elvek, szabályok, összefüggések terén, különösen a következő témakörökben: különböző léptékű földrajzi, térbeli adatgyűjtés, térképészeti eljárások használata, földrajzi, térbeli folyamatok ismerete, térbeli adatok gyűjtése, szerkesztése és elemzése, távérzékelés, fotogrammetria, geostatisztika, modellezés, vizualizáció, geoinformatikai rendszerépítés.

– Ismeri a geoinformatika tudomány tudományos eredményeken alapuló aktuális elméleteit, modelljeit és szakirodalmát. Tisztában van a geoinformatika szakterületének lehetséges fejlődési irányaival és határaival.

– Átfogóan ismeri és érti a geoinformatika szakterületének legfontosabb összefüggéseit és fogalmait, különösen az alábbi területeken: a földrajzi helyhez kapcsolódó adatgyűjtési technológiák, 2- és 3-dimenziós térinformatikai modellezés, geovizualizáció, térbeli adatinfrastruktúrák, geoinformatikai programozás és alkalmazásfejlesztés, vektoros térinformatika, raszteres térinformatika, digitális képfeldolgozás, webes térinformatikai megoldások, geoinformatikai adatbázisok, alkalmazott térinformatikai rendszerek.

– Átfogóan ismeri a geoinformatikai szakterület tervezési, fejlesztési, működtetési folyamatainak feladat-megoldási elveit, módszertanát és eljárásait, különösen a következő területeken: adatbázis-kezelés, Big Data – adatbányászat, elsődleges és másodlagos adatgyűjtés, földmegfigyelés, tér- és időbeli adatok elemzése, folyamatok modellezése és szimulációja, hálózatelemzés, 3-dimenziós modellezés, geovizualizáció, geostatisztikai megoldások, webes geoinformatikai szolgáltatások, térbeli szolgáltatások fejlesztése, geoinformatikai programozás, térinformatikai alkalmazások fejlesztése, nyílt forráskódú térinformatika.

– Rendelkezik a geoinformatikai szakterület specifikus eszközeinek ismeretével, képes a terepi felmérési eljárások, az adatkezelés és -elemzés, illetve az ábrázolási megoldások alkalmazására. Ismeri és használja a térbeli adatgyűjtési technológiákat, az elérhető adatbázisokat és térinformatikai szoftvereket, valamint a nyílt forráskódú és kereskedelmi geoinformatikai szoftvereket, felhőalapú geoinformatikai megoldásokat.

– Átlátja, ismeri és alkalmazza a geoinformatika mobil terepi, laboratóriumi és gyakorlati anyagait, eszközeit és módszereit.

– Alapvető menedzselési és vezetői ismeretekkel rendelkezik, melyek segítségével szakterületéhez kapcsolódó feladatokat láthat el.

– Ismeri a geoinformatika állami (e-közigazgatási) és piaci célú alkalmazásának lehetőségeit, alapelveit és problémáit.

– Ismeretekkel rendelkezik az Ipar 4.0 alapú működés és technológiai tudás, a kiber-fizikai rendszerek, önszervező mechanizmusok, valamint a digitalizáció és automatizáció munkaerőpiacon strukturális változásokat indukáló következményeiről a gyártásban és beszerzési láncokban, a termelési folyamatok szervezésében.

– Anyanyelvén magabiztosan használja a természeti folyamatokat leíró fogalomrendszert és terminológiát és azt illeszteni tudja a geoinformatika fogalomrendszeréhez.

– Ismeretekkel rendelkezik a környezet-, baleset-, munka- és fogyasztóvédelemről.

b) képességei:

– Képes a geoinformatika szakterületén felmerülő komplex szakmai problémák értelmezésére, a szükséges elvi és gyakorlati háttér feltárására és a problémák megoldására.

– Képes a földrajzi helyhez kötődő/térbeli jelenségek, folyamatok és információk értelmezésére, valamint a geoinformatikai szakterülethez tartozó folyamatok tervezésére, szervezésére, irányítására és ellenőrzésére.

– Képes önálló adatgyűjtésre és a térbeli adatok adatbázisba rendezésére, illetve az adatok rendszerezésére a geoinformatika eszköztárával. Az önállóan rendezett adatbázisokkal képes műveletek végzésére és modellalkotásra.

– Képes hozzáadott érték alapú szolgáltatások tervezésére, különös tekintettel a földmegfigyelésre.

– Képes a mérési eredmények kreatív és módszeres feldolgozására, kiértékelésére, értelmezésére, elemzésére és az ezekből fakadó következtetések levonására.

– Képes kezdeményező együttműködésre, projektmunkára és csoportmunkára a társtudományok és más rokon szakterületek szakembereivel (geológia, geográfia, geodézia, térképészet, meteorológia, környezettudomány, földtudomány, informatika, matematika, statisztika, régészet).

– Képes kezdeményező együttműködésre a tervező és fejlesztő szakemberekkel és a geoinformatikai eredmények végfelhasználóival.

– Képes felmérni a tervezett és megvalósított geoinformatikai rendszerek üzleti, piaci és innovatív értékét, valamint a felhasználói, társadalmi igényeknek való megfelelését.

– Képes felismerni és alkalmazni szakterületének új probléma-megoldási módszereit és eljárásait és a tanultakat alkalmazni változatos, multidiszciplináris környezetben.

– Képes a geoinformatika szakterületéhez tartozó projektszintű feladatok minőségirányítási rendszerének megértésére, tervezésére és kivitelezésére.

– Képes geoinformatikai alkalmazásokkal kapcsolatos tanácsadásra és ilyen vállalkozás működtetésére.

– Képes a geoinformatika szakmai szókincsét anyanyelvén és angol nyelven használni.

– Képes a döntéshozókat támogató, segítő geoinformatikai rendszerek létrehozására.

– Képes a geoinformatikai szakterülethez kapcsolódó folyamatok, projektek vezetői szintű irányítására.

– Képes problémamegoldási, tervezési, fejlesztési, üzemeltetési, irányítási és tanácsadási feladatok ellátására a térinformatikai rendszerek, a döntéstámogató rendszerek és a szakértői rendszerek működtetésében. Képes a döntéshozókkal való együttműködésre.

c) attitűdje:

– Figyelemmel kíséri a szakképesítésével, a geoinformatika szakterületével kapcsolatos szakmai, technológiai fejlődést és a munkaerőpiaci trendeket.

– Nyitott és elkötelezett az önvizsgálaton alapuló kritikai visszacsatolásra és értékelésre.

– Terepi és laboratóriumi tevékenysége során elkötelezett a környezettudatos viselkedés iránt.

– Elfogadja és munkatársaival is betartatja a munka- és szervezeti kultúra etikai elveit, különös tekintettel a térinformatikához kapcsolódó szerzői jogi környezetre.

– Megosztja tudását, fontosnak tartja a geoinformatikai szakmai eredmények közvetítését.

Nyitott a szakmai együttműködésre a rokon területeken dolgozó szakemberekkel.

– Fontosnak tartja a környezettudatos magatartás közvetítését, a fenntartható fejlődés támogatását és azt a geoinformatika eszközeivel segíti.

– Elkötelezett a minőségi követelmények betartására és betartatására.

d) autonómiája és felelőssége:

– Önálló a szakmai kérdések és folyamatok végiggondolását, kidolgozását illetően.

– Felelősséget érez a határidők betartására és betartatására. Felelősséget vállal a saját és az irányítása alatt dolgozó, illetve a vele együtt (egy projektben tevékenykedő) munkatársai munkájáért.

– Geoinformatikai tudása és képességei birtokában felelősséggel működik együtt más szakterületek szakembereivel.

– A geoinformatikai rendszerek üzemeltetésében szakmai kompetenciáinak megfelelő fejlesztési-üzemeltetési felelősséggel ruházható fel.

9. A mesterképzés jellemzői

9.1. A szakmai jellemzők

A szakképzettséghez vezető tudományágak, szakterületek, amelyekből a szak felépül:

– természettudományi alapismeretek: környezeti rendszerek és térbeli folyamatok modellezése és szimulációja, geomatematika, geostatisztika 8–12 kredit;

– gazdasági, jogi és humán ismeretek: közgazdasági ismeretek, adatvédelem, tér és társadalom 6–10 kredit;

– geoinformatikai szakmai ismeretek: térbeli adatbázisok, térbeli adatgyűjtési technológiák, adatbányászat, felhő alapú adatok kezelése, geoinformatikai programozás, geoinformatikai projektmenedzsment, távérzékelés elmélete és gyakorlata, műholdas és légi földmegfigyelés, magas szintű térbeli adatelemzés, Web és nyílt forráskódú geoinformatika, geoinformatikai rendszerek programozása, geoinformatika alkalmazása, digitális domborzatmodellezés, digitális fotogrammetria 75–80 kredit.

9.2. Idegennyelvi követelmény

A mesterfokozat megszerzéséhez, államilag elismert középfokú (B2) komplex típusú nyelvvizsga vagy ezzel egyenértékű érettségi bizonyítvány vagy oklevél szükséges.

9.3. A szakmai gyakorlat követelményei

A szakmai gyakorlat hat hét időtartamot elérő egybefüggő gyakorlat, amely terepi geoinformatikai feladat megoldása intézményen kívüli szakmai gyakorlóhelyen (terepi adatgyűjtés, felmérést követő kiértékelés és feldolgozás).

9.4. A 4.2. és 4.3. pontban megadott oklevéllel rendelkezők esetén a mesterképzési képzési ciklusba való belépés minimális feltételei

A mesterképzésbe való belépéshez a korábbi tanulmányokból szükséges minimális kreditek száma 60 kredit:

– természettudományos ismeretek (matematika, fizika, geográfia, geometria, mérnöki alapismeretek) területéről 20 kredit;

– informatika (informatika, számítógéppel támogatott tervezés, térképezés, Web-alkalmazások fejlesztése) területéről 10 kredit;

– geoinformatikai adatnyerés (geodézia, fotogrammetria, műholdas helymeghatározás, távérzékelés) területéről 15 kredit;

– geoinformatika (térinformatika, térinformatikai alkalmazások, digitális kartográfia, digitális fotogrammetria) területéről 15 kredit.

A mesterképzésbe való belépés feltétele, hogy a hallgató a korábbi tanulmányai alapján legalább 45 kredittel rendelkezzen. A hiányzó krediteket a felsőoktatási intézmény tanulmányi és vizsgaszabályzatában meghatározottak szerint kell megszerezni.

XII. MŰVÉSZET KÉPZÉSI TERÜLET

1. ANIMÁCIÓ MESTERKÉPZÉSI SZAK

1. ^*  A mesterképzési szak megnevezése: animáció (Animation)

2. ^*  A mesterképzési szakon szerezhető végzettségi szint és a szakképzettség oklevélben szereplő megjelölése

– végzettségi szint: mester- (magister, master; rövidítve: MA-) fokozat

– szakképzettség: okleveles animációs filmrendező művész

– a szakképzettség angol nyelvű megjelölése: Animation Film Director

3. Képzési terület: művészet

4. A mesterképzésbe történő belépésnél előzményként elfogadott szakok:

4.1. Teljes kreditérték beszámításával vehető figyelembe: az animáció alapképzési szak.

4.2. A 9.3. pontban meghatározott kreditek teljesítésével vehetők figyelembe továbbá azok az alapképzési és mesterképzési szakok, illetve a felsőoktatásról szóló 1993. évi LXXX. törvény szerinti szakok, amelyeket a kredit megállapításának alapjául szolgáló ismeretek összevetése alapján a felsőoktatási intézmény kreditátviteli bizottsága elfogad.

5. A képzési idő félévekben: 4 félév

6. A mesterfokozat megszerzéséhez összegyűjtendő kreditek száma: 120 kredit

a szak orientációja: gyakorlatorientált (60–70 százalék)

a diplomamunka készítéséhez rendelt kreditérték: 20 kredit

a szabadon választható tantárgyakhoz rendelhető minimális kreditérték: 10 kredit

7. ^*  A szakképzettség képzési területek egységes osztályozási rendszere szerinti tanulmányi területi besorolása: 213/0211

8. A mesterképzési szak képzési célja és a szakmai kompetenciák

A képzés célja audiovizuális tartalmakat (filmeket, alkalmazásokat, játékokat és egyéb mozgóképes alkotásokat) animációs technikák alkalmazásával önállóan, vagy stábot vezetve létrehozó alkotók és rendezők képzése, akik képesek szakmai tudásukat innovatívan alkalmazva kezdeményező szereplőivé válni a kreatív ipar különböző területein jelentkező kommunikációs, kutatási és fejlesztési folyamatoknak, együttműködve más diszciplínák képviselőivel. Felkészültek tanulmányaik doktori képzésben történő folytatására.

8.1. Az elsajátítandó szakmai kompetenciák

8.1.1. Az animációs tervezőművész tudása

Megújuló önálló tudással rendelkezik, tudásának része a széles spektrumú műveltség.

Széles körű, rendszerszerű és specializált ismeretekkel rendelkezik az animációs filmművészet elméleteiről, koncepcióiról, tradícióiról, meghatározó múltbéli és kortárs tendenciáiról és diskurzusairól, valamint referencia értékű alkotóiról, alkotásairól és eredményeiről.

Széles körű, rendszerszerű és specializált ismeretekkel rendelkezik az animációs filmművészethez kapcsolódó tágabb művészeti és kulturális kontextusról, annak történeti alakulásáról, meghatározó korszakairól, irányzatairól, valamint jelenkori működéséről és főbb tendenciáiról.

Szerteágazó és rendszerszerű ismeretekkel rendelkezik az animációs filmművészethez kapcsolódó kortárs társadalmi, gazdasági, piaci, környezeti és információ-technológiai kontextusról, ezek működéséről, valamint mozgóképes tartalomfejlesztéssel való kapcsolódási pontokról és összefüggésekről.

Specializált ismeretekkel rendelkezik az animációs filmművészet területén végzendő művészeti kutatás módszertanáról, az adat- és forrásgyűjtési, kezelési, szelekciós és értékelési módszerekről.

Érti és magas szinten ismeri a kreativitás és a design gondolkodás működését, és érti, hogyan alkalmazhatók ezek összetett problémák megoldásához.

Ismeri a komplex, holisztikus gondolkodás működését, valamint magas szinten ismeri a specializált ötlet- és koncepciófejlesztési, innovációs módszereket.

Jártas az interdiszciplináris tervezési, alkotói módszertanban, ismeri és érti a komplex tervezési, alkotói folyamatok összefüggéseit és rendszerét, valamint azt, hogy ezek hogyan realizálódnak saját alkotói tevékenységében.

Magas szintű esztétikai és kritikai érzékkel, valamint kialakult ízléssel rendelkezik.

Magas szintű, specializált ismeretekkel rendelkezik az animációs filmművészet területén alkalmazott tradicionális, klasszikus és innovatív anyagokról, médiumokról, eszközökről, technikákról, tisztában van a főbb technológiai, gyártási, előállítási folyamatokkal és a tevékenységek végzésének körülményeivel.

Magas szinten érti és ismeri a projektmenedzsment működését, folyamatát, illetve alkalmazását saját szakterületén, így tisztában van a filmgyártás és a transzmediális tartalomfejlesztés produkciós ismereteivel.

Magas szinten ismeri az animációs filmművészet audio-vizuális kommunikációs és prezentációs eszközeit, módszereit, csatornáit, behatóan ismeri a szaknyelvet, és a hatékony szóbeli és írásos szakmai kommunikációt anyanyelvén és legalább egy idegen nyelven.

Részleteiben és rendszerében ismeri az animációs filmművészet és az audio-vizuális tartalmak gazdasági, pénzügyi, szerzői jogi és etikai normáit, szabályozását, érti a saját vállalkozás működtetésének kereteit, valamint alapos áttekintéssel bír a szakterületét érintő tágabb intézményrendszerről.

Magas szinten művelt filmrendezői metódusait, kvalitásait kiegészítve készségszinten mozgósítja az animációs kifejezési formákra alapvetően jellemző vizuális ábrázolási készségeit, az animációs technikákat.

Ismeri és érti saját erősségeit és gyengeségeit a szakmai tevékenységben, és érti azt, hogy az élethosszig tartó tanulás és a megújuló tudás hogyan lehet hasznos számára.

b) képességei

Komplex szakmai problémákat ismer fel, saját tervezési, alkotói programot alakít ki, és ez alapján önálló kreatív szakmai munkát végez.

Korábban megszerzett és rendszerezett animációs és filmes tudását és tapasztalatait stratégiai módon alkalmazza változó, új típusú, komplex helyzetekben.

Önállóan vizsgál komplex animációs és filmes problémaköröket, összetett művészeti és designkutatást folytat, az adatok és források kritikai kezelését végzi, a tágabb kontextuális összefüggéseket és folyamatokat rendszerszerűen értelmezi.

Magas szintű kritikai gondolkodásra támaszkodva képes alkotói/tervezői reflexióra, valamint önálló, szilárd szakmai álláspontot alakít ki.

Kreativitását változó, új típusú, komplex helyzetekben is mozgósítja, és a hagyományos keretrendszerből kilépő, innovatív megoldásokat fejleszt.

Önállóan és rutinszerűen képes a tervezési/művészeti alkotó folyamat konzekvens végig vitelére, magas szintű és komplex tervezői, alkotói döntéseket hoz meg, és komplex, originális alkotást hoz létre.

Rutinszerűen és innovatív módon alkalmazza a megfelelő animációs filmművészeti eszközt, módszert, eljárást és gyártástechnológiát egyéni koncepciói és önálló tervei megvalósításához.

Interdiszciplináris alkotóközegben saját szakterületét kompetensen és magas színvonalon képviseli, csapatban dolgozva egyenrangú félként, alkotó módon működik együtt társszakmák és különböző művészeti területek képviselőivel.

Animációs filmművészeti projekteket, folyamatokat és erőforrásokat menedzsel, csoportban dolgozva vezető szerepet lát el, irányítja az alkotó, tervező és megvalósító tevékenységet. Animációs filmművészeti tevékenységét, elképzeléseit, eredményeit nyilvánosság előtt nagy biztonsággal és kompetenciával mutatja be, valamint magas szintű párbeszédet folytat szakmai közösségével, a társszakmák képviselőivel, szakértőkkel, ügyfelekkel, illetve laikus közönséggel a szakterületét érintő komplex témákban, anyanyelvén és egy idegen nyelven.

Szakmai álláspontját és szakmai érdekeit érvekkel alátámasztva képviseli vita helyzetben, együttműködés során képes a konfliktuskezelésre.

Alkalmazza az animációs filmművészet etikai és szerzői jogi normáit, továbbá a szakmai elvárásoknak megfelelően alkalmazza tudását eltérő intézményes keretek között is.

Képes értékelni saját animációs filmművészeti tevékenységét, szakmai erősségeit, gyengeségeit, és tudását, kompetenciáit és alkotói, tervezői gyakorlatát folytonosan naprakészen tartja, megújítja, fejleszti.

c) attitűdje

Aktívan keresi az új mozgóképes, animációs ismereteket, módszereket és technikákat, figyelemmel kíséri a kortárs művészeti, társadalmi, gazdasági, piaci, ökológiai és információ-technológiai folyamatokat, tendenciákat.

Szakmai munkájában motivált és elkötelezett, alkotótevékenységét szellemi szabadság, kísérletező és vállalkozó kedv jellemzi.

Tudatosan törekszik saját szakmai határainak, illetve a szakterületek közötti határok és hagyományos keretrendszerek átlépésére, meghaladására.

Aktívan keresi azokat a kihívásokat és komplex problémákat, ahol szakmai tudását és kreativitását kamatoztatva adekvát válaszokat adhat, originális alkotásokat hozhat létre, önállóan vagy csoport tagjaiként.

Animációs filmművészeti tevékenységében rugalmasan és adaptívan viszonyul az új típusú kihívásokhoz, problémákhoz és helyzetkehez.

Animációs filmművészeti alkotótevékenységét magas fokú minőség és értékorientáltság, művészi érzékenység és intellektuális szemlélet jellemzi.

Aktívan keresi az együttműködést más művészeti ágak és szakterületek szereplőivel, aktívan kezdeményez interdiszciplináris projekteket, szakmai tevékenységét integratív szemlélettel végzi.

A saját alkotó, tervező tevékenységével kapcsolatos társadalmi és ökológiai igényeket felismeri, azonosítja, azokra reflektál.

Társadalmi és ökológiai szempontból érzékeny és elkötelezett, munkájában törekszik a fenntarthatóság szempontjainak érvényesítésére, a különböző társadalmi és kulturális csoportokkal szemben befogadó, toleráns és empatikus.

Saját alkotó-, tervezőtevékenységét képes elhelyezni a tágabb kulturális, gazdasági és piaci kontextusban, szakmája etikai és szerzői jogi normáit betartja.

d) autonómiája és felelőssége

Animációs alkotói identitása egyértelműen kialakult.

Szakmai kérdésekben önállóan tájékozódik, saját ízléssel és szakmai véleménnyel bír. Saját művészeti koncepciót alkot, amelyet önállóan és professzionálisan valósít meg. Rendszeresen kezdeményez, vezet és formál animációs filmművészeti projekteket. Interdiszciplináris tevékenységekben is autonóm módon és felelősen tevékenykedik.

Saját szakmai munkájáért, valamint az általa vezetett animációs filmművészeti projektekért, tevékenységekért felelősséget vállal.

A szakmai közösség tagjaként felelősséget vállal közösségért, szakterülete értékeiért és etikai normáiért.

Szakmai munkáját társadalmilag, kulturálisan, ökológiailag érzékeny, tudatos és felelős tevékenység jellemzi.

9. A mesterképzés jellemzői

9.1. Szakmai jellemzők

A szakképzettséghez vezető tudományágak, szakterületek, amelyekből a szak felépül:

elméleti ismeretek (társadalomtudományok, gazdasági, filozófiai és jogi ismeretek, médiatudományi ismeretek, vállalkozási ismeretek) 10–20 kredit;

szakelméleti ismeretek (kortárs filmművészet, animációs műfaji ismeretek, zeneművészeti ismeretek) 10–30 kredit;

animációs szakmai ismeretek (animációs alkotói stúdiumok, animációs rendezői ismeretek, animációs tartalomfejlesztési ismeretek, hangtervezési ismeretek, produceri ismeretek, prezentációs ismerete) 30–80 kredit.

9.2. Idegennyelvi követelmény

A mesterfokozat megszerzéséhez egy élő idegen nyelvből államilag elismert, középfokú (B2), komplex típusú nyelvvizsga vagy ezzel egyenértékű érettségi bizonyítvány vagy oklevél szükséges.

9.3. A 4.2. pontban megadott oklevéllel rendelkezők esetén a mesterképzési képzési ciklusba való belépés minimális feltételei

A mesterképzésbe való belépéshez szükséges minimális kreditek száma 60 kredit művészeti ismeretek, bölcsész- és társadalomtudományi, gazdasági, filozófiai és jogi ismeretek, médiatudományi ismeretek, vállalkozási ismeretek, mozgóképes szakelméleti és szakmai ismeretek ismeretkörökből.

A mesterképzésbe való felvétel feltétele, hogy a hallgató az alapképzési tanulmányai alapján a felsorolt területeken legalább 30 kredittel rendelkezzen. A mesterképzésben a hiányzó krediteket a felsőoktatási intézmény tanulmányi és vizsgaszabályzatában meghatározottak szerint kell megszerezni.

2. DESIGN- ÉS MŰVÉSZETMENEDZSMENT MESTERKÉPZÉSI SZAK

1. A mesterképzési szak megnevezése: design- és művészetmenedzsment (Art and Design Management)

2. A mesterképzési szakon szerezhető végzettségi szint és a szakképzettség oklevélben szereplő megjelölése

végzettségi szint: mester- (magister, master; rövidítve: MA-) fokozat

szakképzettség: okleveles design- és művészetmenedzser

a szakképzettség angol nyelvű megjelölése: Art and Design Manager

3. Képzési terület: művészet

4. A mesterképzésbe történő belépésnél előzményként elfogadott szakok:

4.1. ^*  Teljes kreditérték beszámításával vehető figyelembe: a design- és művészetelmélet és designkultúra alapképzési szak, továbbá bölcsészettudomány, társadalomtudomány, gazdaságtudományok és művészeti képzési területek alapképzési szakjai.

4.2. A 9.3. pontban meghatározott kreditek teljesítésével vehetők figyelembe továbbá azok az alapképzési és mesterképzési szakok, illetve a felsőoktatásról szóló 1993. évi LXXX. törvény szerinti szakok, amelyeket a kredit megállapításának alapjául szolgáló ismeretek összevetése alapján a felsőoktatási intézmény kreditátviteli bizottsága elfogad.

5. A képzési idő félévekben: 4 félév

6. A mesterfokozat megszerzéséhez összegyűjtendő kreditek száma: 120 kredit

a szak orientációja: gyakorlatorientált (60–70 százalék)

a diplomamunka készítéséhez rendelt kreditérték: 20 kredit

a szabadon választható tantárgyakhoz rendelhető minimális kreditérték: 10 kredit

7. ^*  A szakképzettség képzési területek egységes osztályozási rendszere szerinti tanulmányi területi besorolása: 211/0213

8. A mesterképzési szak képzési célja és a szakmai kompetenciák

A képzés célja széleskörű gyakorlati ismeretekkel, releváns nemzetközi kitekintéssel rendelkező design- és művészetmenedzserek képzése, akik a kreatív iparágak, a művészeti szféra és a designkultúra érdekérvényesítő irányítóiként, szervezőiként és kommunikátoraiként a vizuális kultúra piacát jól ismerik, vállalkozásuk vagy munkájuk révén tevőlegesen alakítják. Képesek a művészetek és a design eltérő területein a gazdasági és társadalmi fenntarthatóság szempontjainak figyelembe vételével kulturális projektek és termékek elemzésére, tervezésére, megvalósítására és kommunikációjára. Alkalmasak a köz- és magánintézményekben, kulturális vállalkozásokban felvetődő menedzsment feladatok elvégzésére, továbbá a vizuális kultúra intézményeiben és vállalkozásaiban (design és kreatív stúdiók, reklámügynökségek, múzeumok, galériák) a kezdeményező, felelős munkavégzésre. Felkészültek tanulmányaik doktori képzésben történő folytatására.

8.1. Az elsajátítandó szakmai kompetenciák

8.1.1. A design- és művészetmenedzser

a) tudása

Átfogó ismeretekkel bír a design- és művészetmenedzsment hatókörébe tartozó tervezési és előadó-, illetve alkotóművészeti folyamatokról.

Mélyreható ismeretekkel rendelkezik legalább egy, a hallgató által preferált design- és művészetmenedzsment területről.

Széleskörűen ismeri a választott design- és művészetmenedzsment terület szakirodalmát, anyagait, technológiáit és infrastrukturális igényeit.

Alapos áttekintése van a választott design vagy művészeti ág és a kapcsolódó rokon ágak történeti és elméleti kontextusáról.

Magabiztos tudással rendelkezik a design- és művészetmenedzsment területen alkalmazott kutatási és értelmezési módszerekről.

Részletekbe menő ismeretekkel bír a kulturális javak piacáról, különösen a design- és művészetmenedzsment területén érvényesülő gazdasági törvényszerűségekről.

Pontos ismeretei vannak általában a kultúra piacán, és különösen a design- és művészetmenedzsment célterületén a profitorientált és a non-profit működés sajátosságairól, illetve az intézményi rendszerről (közművelődési, közgyűjteményi, kulturális művészeti, kulturális vállalkozások és szolgáltatások területeken).

Széleskörű ismeretekkel bír a művészet és design fogyasztói mintáiról, azok feltérképezésének módjairól, az alkotó és a fogyasztó közötti csatornák használatáról. Konkrét gyakorlatba átültethető jártassága van kulturális és művészeti vállalkozások indításáról és működtetéséről, márka- és stratégiaalkotási feladatairól.

b) képességei

Azonosítja a design és művészet új, előremutató értékeit és hatékonyan képviseli azokat mind gazdasági, mind esztétikai tekintetben.

Komplex módon szemléli a kulturális piacot és kapcsolódó közegeit (önkormányzati, állami, civil szektor, az idegenforgalom, a városfejlesztés, a vizuális nevelés területén), azok trendjeit a művészeti színvonal és a társadalmi-gazdaságilag fenntarthatóság jegyében.

Képes a kritikai ítéletalkotásra, szuverén módon kezdeményezi értékek létrehozását és kétirányú áramoltatását a design és a művészet ágai között hazai és nemzetközi viszonylatban.

A design- és művészetmenedzsment alkotói, közvetítői és befogadói folyamataihoz kapcsolódó anyagi, technikai és információs forrásokat kompetensen használja, illetve specialisták általi használatukat irányítja, értő figyelemmel követi.

Együttműködik, és az ennek során fellépő váratlan helyzeteket kezeli alkotói és befogadói, illetve művészeti és üzleti oldal között, továbbá különböző társművészeti területek pro-aktív bevonása során is.

Asszertív kommunikációt folytat egy-egy helyzet gyakran ellentétes pozíciójú érintettje felé, erősíti a csapatmunkát, előmozdítja az együttműködést különböző (művészet, gazdaság, közszféra) érdekeltségű felek között.

Megvalósítható jövőképet alakít ki művészeti és gyakorlati szempontok, egyéni és közösségi törekvések szintetizálásával.

Megtervez akár non-profit, akár profitorientált kulturális vállalkozások tartós működtetéséhez szükséges gazdasági és kommunikációs folyamatokat, megteremti a személyi és szervezeti feltételeket, kialakítja hosszú távú stratégiájukat.

Innovatív megoldásokat keres a design és a kultúra gazdasági kihívásainak kezelésére, tekintettel van ezek társadalmi és nemzetközi kihatásaira

A kreatívipari értékteremtést etikai értelemben is társadalmilag mértékadóan, példamutatóan végzi; képes összeegyeztetni egyéni céljait különböző csoportérdekekkel és általánosabb szinten a közjó érvényesítésével.

c) attitűdje

Egyaránt elkötelezett a design és a művészeti minőség és annak társadalmilag, gazdaságilag kivitelezhető, a befogadók által is elismert érvényesítése iránt.

Aktívan keresi a design, illetve az előadó- és alkotóművészet új tendenciáit és tehetségeit, és előtérbe állításukhoz a non-profit vagy profitorientált megvalósítás lehetőségeit.

Árnyalt, kritikai hozzáállással viszonyul a kreatív ipar folyamataihoz, figyelemmel azok egymás közötti összefüggéseire, a trendkövetés jelenségére.

Érzékeny a kulturális piac iránt megfogalmazódó, sűrűn változó társadalmi elvárásokra, egyensúlyra törekedve az igényeknek megfelelés és az igények előremutató befolyásolása, a különböző közösségek esztétikai normáinak aktív alakítása között.

Elfogadó, nyitott kapcsolatot ápol szakmai partnereivel, munkatársként és vezetőként egyaránt saját és csapattársai fejlődését elősegítve.

Toleráns, az értékek különbözőségét tiszteletben tartó és mások elé is példaként állító munkatársként dolgozik, a kulturális piac sajátosságából adódóan kiemelt elkötelezettséggel a profitorientált és non-profit szempontok kölcsönös elfogadására.

Fontosnak tartja szakterülete eredményeinek, saját véleményének a szélesebb közönség és a szűkebb hozzáértők felé egyformán hiteles képviseletét, kulturális és gazdasági értékek összeegyeztethetőségének hangsúlyos kifejezését.

Törekszik a kulturális vállalkozások és intézmények szervezeti mechanizmusainak javítására, a design és a művészetek értékeinek meghonosítására minél több társadalmi szegmensben és minél többféle formában, a kulturális sokszínűség jegyében.

Tevékenységét magas hivatás- és értéktudattal, a szakma etikai normáit szem előtt tartva végzi; kezdeményező hozzáállással viszonyul munkatársai és külső környezete felé is közéleti, társadalmi értékválasztási kérdésekben.

Szakmai identitása tükrözi saját kulturális értékválasztásait, egyúttal nyitottságról, tartós tanulási vágyról és képességről tesz bizonyságot.

d) autonómiája és felelőssége

Önálló menedzseri elképzeléseit az együttműködő kulturális szereplők hasonlóan szuverén alkotói koncepcióival harmóniában tudja kezelni.

Egyensúlyban látja a design és a kultúra hagyományos, történeti értékeit és mai, újító tendenciáit, képes e regiszterek között szabadon mozogni.

Önállóan létesít és menedzsel kreatívipari vállalkozást, illetve nagyobb profitorientált vagy non-profit intézményben külön munkaterületet.

Felelősen mérlegeli szakterületén és a szélesebb társadalmi kontextusban is döntéseinek, szervezete tevékenységének következményeit.

Szintetizáló felfogás segítségével különböző kulturális területek összművészeti, illetve eltérő gazdasági-közösségi célok felvállalásával össztársadalmi érdeket is képes előmozdítani.

9. A mesterképzés jellemzői

9.1. A szakmai jellemzők

A szakképzettséghez vezető tudományágak, szakterületek, amelyekből a szak felépül:

kultúra-gazdaságtan és jog 8–12 kredit;

vezetés és menedzsment 10–14 kredit;

marketing és márkaépítés 6–10 kredit;

üzleti tervezés, vállalkozási pénzügyek 6–8 kredit;

társadalomkutatás, kultúraszociológia 6–10 kredit;

kommunikáció és művészetközvetítés 8–10 kredit;

médiaismeretek 6–12 kredit;

design- és művészettörténet 6–8 kredit;

design- és művészetelmélet 6–8 kredit;

design és művészeti gyakorlat 20–40 kredit.

9.2. Idegennyelvi követelmény

A mesterfokozat megszerzéséhez egy élő idegen nyelvből államilag elismert, középfokú (B2), komplex típusú nyelvvizsga vagy ezzel egyenértékű érettségi bizonyítvány vagy oklevél szükséges.

9.3. A 4.2. pontban megadott oklevéllel rendelkezők esetén a mesterképzési képzési ciklusba való belépés minimális feltételei

A mesterképzésbe való belépéshez szükséges minimális kreditek száma 60 kredit a bölcsészettudományok, a társadalomtudományok, a gazdaságtudományok, a művészetek és a design, a művészetközvetítés és a kommunikációtudomány területéről.

A mesterképzésbe való felvétel feltétele, hogy a hallgató az alapképzési tanulmányai alapján a felsorolt területeken legalább 30 kredittel rendelkezzen. A mesterképzésben a hiányzó krediteket a felsőoktatási intézmény tanulmányi és vizsgaszabályzatában meghatározottak szerint kell megszerezni.

3. DESIGNELMÉLET MESTERKÉPZÉSI SZAK

1. A mesterképzési szak megnevezése: designelmélet (Design Theory)

2. A mesterképzési szakon szerezhető végzettségi szint és a szakképzettség oklevélben szereplő megjelölése

végzettségi szint: mester- (magister, master; rövidítve: MA-) fokozat

szakképzettség: okleveles design- és művészet teoretikus

a szakképzettség angol nyelvű megjelölése: Expert in Design Theory

3. Képzési terület: művészet

4. A mesterképzésbe történő belépésnél előzményként elfogadott szakok:

4.1. Teljes kreditérték beszámításával vehető figyelembe: a design- és művészetelmélet, a designkultúra, média design, a képzőművészet-elmélet alapképzési szak, a szabad bölcsészet alapképzési szak művészettörténet vagy esztétika specializációja.

4.2. A 9.4. pontban meghatározott kreditek teljesítésével vehetők figyelembe továbbá azok az alapképzési és mesterképzési szakok, illetve a felsőoktatásról szóló 1993. évi LXXX. törvény szerinti szakok, amelyeket a kredit megállapításának alapjául szolgáló ismeretek összevetése alapján a felsőoktatási intézmény kreditátviteli bizottsága elfogad.

5. A képzési idő félévekben: 4 félév

6. A mesterfokozat megszerzéséhez összegyűjtendő kreditek száma: 120 kredit

a szak orientációja: kiegyensúlyozott (40–60 százalék)

a diplomamunka készítéséhez rendelt kreditérték: 20 kredit

a szabadon választható tantárgyakhoz rendelhető minimális kreditérték: 10 kredit

7. ^*  A szakképzettség képzési területek egységes osztályozási rendszere szerinti tanulmányi területi besorolása: 211/0213

8. A mesterképzési szak képzési célja és a szakmai kompetenciák

A képzés célja design- és művészet teoretikusok képzése, akik az elsajátított diszciplináris ismeretanyag (design- és művészettörténet, társadalomtudományok, filozófia, kommunikációelmélet) birtokában, továbbá a tárgy-, tér- és képalkotás elméletének és gyakorlatának alapos ismeretében alkalmasak ez utóbbi művészeti területek történetének, intézményeinek, alkotásainak és azok társadalmi befogadásának önálló kutatására, illetve interdiszciplináris, kritikai szemléletű feldolgozására. Az elsajátított fogalomkészlet és eszköztár birtokában e területek jelenségeinek értő befogadójává és avatott közvetítőjévé válnak. Kulturális és kutató intézményekben, köz- és magángyűjteményeknél, szaklapoknál, a média és a design változatos területein működő cégeknél helyezkedhetnek el vagy önálló vállalkozóként dolgozhatnak, tudásukkal segítve a design, a kreatív ipar és környezetkultúra magasabb szintre emelését. Felkészültek tanulmányaik doktori képzésben történő folytatására.

8.1. Az elsajátítandó szakmai kompetenciák

8.1.1. A design- és művészet teoretikus

a) tudása

Megújuló önálló tudással rendelkezik a design és a művészetek történetéről és elméletéről, tudásának része a széles spektrumú műveltség.

Rendszerszerű ismeretekkel rendelkezik a művészet- és designelmélet koncepcióiról, tradícióiról, meghatározó múltbéli és kortárs tendenciáiról és diskurzusairól, valamint referencia értékű alkotóiról, alkotásairól és eredményeiről.

Széles körű ismeretekkel rendelkezik a művészet- és designelmélethez kapcsolódó tágabb kulturális kontextusról, annak történeti alakulásáról, meghatározó korszakairól, irányzatairól, valamint jelenkori működéséről és főbb tendenciáiról.

Specializált ismeretekkel rendelkezik a művészet- és designelmélet területén végzendő kutatás módszertanáról, az adat- és forrásgyűjtési, kezelési, szelekciós és értékelési módszerekről.

Érti és magas szinten ismeri a kreativitás és a design gondolkodás működését, és érti, hogyan alkalmazhatók ezek összetett problémák megoldásához.

b) képességei

Komplex szakmai problémákat ismer fel, saját kutatói programot alakít ki, és ez alapján önálló kreatív szakmai munkát végez.

Önállóan vizsgál és kutat komplex problémaköröket, az adatokat és forrásokat kritikailag kezeli, a tágabb kontextuális összefüggéseket és folyamatokat rendszerszerűen értelmezi.

Magas szintű kritikai gondolkodásra támaszkodva reflektál, önálló, szilárd szakmai álláspontot alakít ki.

Interdiszciplináris alkotóközegben saját szakterületét kompetensen és magas színvonalon képviseli, csapatban dolgozva egyenrangú félként, alkotó módon működik együtt társszakmák és különböző művészeti területek képviselőivel.

Szakmai tevékenységét, elképzeléseit, eredményeit nyilvánosság előtt nagy biztonsággal és kompetenciával mutatja be, valamint magas szintű párbeszédet folytat szakmai közösségével, a társszakmák képviselőivel, szakértőkkel, ügyfelekkel, illetve laikus közönséggel a szakterületét érintő komplex témákban, anyanyelvén és egy idegen nyelven.

Magas szintű esztétikai és kritikai érzékkel, valamint kialakult ízléssel rendelkezik.

c) attitűdje

Munkájában motivált és elkötelezett, tevékenységét szellemi szabadság, kísérletező és vállalkozó kedv jellemzi.

Aktívan keresi az együttműködést más művészeti ágak és szakterületek szereplőivel, szakmai tevékenységét integratív szemlélettel végzi.

Társadalmi és ökológiai szempontból érzékeny és elkötelezett, a különböző társadalmi és kulturális csoportokkal szemben befogadó, toleráns és empatikus.

Kutató- és elemző munkáját képes elhelyezni a tágabb kulturális, gazdasági és piaci kontextusban, szakmája etikai és szerzői jogi normáit betartja.

d) autonómiája és felelőssége

Művészet- és designelméleti kérdésekben önállóan tájékozódik, saját ízléssel és szakmai véleménnyel bír.

Interdiszciplináris tevékenységekben is autonóm módon és felelősen tevékenykedik. Felelősséget vállal saját művészet- és designelméleti kutatói, elemzői, szakértői munkájáért, a művészet- és designelmélet értékeiért és etikai normáiért.

Kutatói, elemzői, szakértői munkáját társadalmilag, kulturálisan, ökológiailag érzékeny, tudatos és felelős tevékenység jellemzi.

9. A mesterképzés jellemzői

9.1. Szakmai jellemzők

A szakképzettséghez vezető tudományágak, szakterületek, amelyekből a szak felépül:

design- és művészettörténet 30–40 kredit;

társadalomtudományok 15–20 kredit;

filozófia 15–20 kredit;

kommunikáció 15–20 kredit;

tervező- vagy művész-szakokkal integrált projektek 4 kredit.

9.2. Idegennyelvi követelmény

A mesterfokozat megszerzéséhez egy élő idegen nyelvből államilag elismert, középfokú (B2), komplex típusú nyelvvizsga vagy ezzel egyenértékű érettségi bizonyítvány vagy oklevél szükséges.

9.3. A képzést megkülönböztető speciális jegyek

A képzés csak teljes idejű képzésben, a nappali képzés munkarendje szerint szervezhető meg.

9.4. A 4.2. pontban megadott oklevéllel rendelkezők esetén a mesterképzési képzési ciklusba való belépés minimális feltételei

A mesterképzésbe való belépéshez szükséges minimális kreditek száma 60 kredit a filozófia, a kommunikációelmélet, a társadalomtudomány, a design- és művészettörténet, a művészeti tekhné területéről.

A mesterképzésbe való felvétel feltétele, hogy a hallgató az alapképzési tanulmányai alapján a felsorolt területeken legalább 30 kredittel rendelkezzen. A mesterképzésben a hiányzó krediteket a felsőoktatási intézmény tanulmányi és vizsgaszabályzatában meghatározottak szerint kell megszerezni.

4. DIVAT- ÉS TEXTILTERVEZÉS MESTERKÉPZÉSI SZAK

1. A mesterképzési szak megnevezése: divat- és textiltervezés (Fashion and Textile Design)

2. A mesterképzési szakon szerezhető végzettségi szint és a szakképzettség oklevélben szereplő megjelölése

végzettségi szint: mester- (magister, master; rövidítve: MA-) fokozat

szakképzettség: okleveles divat- és textiltervező művész

a szakképzettség angol nyelvű megjelölése: Fashion and Textile Designer

3. Képzési terület: művészet

4. A mesterképzésbe történő belépésnél előzményként elfogadott szakok:

4.1. Teljes kreditérték beszámításával vehető figyelembe: a textiltervezés, a formatervezés, a kerámiatervezés, az üvegtervezés, a fémművesség, a tárgyalkotás, az építőművészet, az animáció, a fotográfia, a média design, a tervezőgrafika, a design- és művészetelmélet, a designkultúra, a látványtervezés, az alkalmazott látványtervezés, a képalkotás, a környezetkultúra, a kézműves, a kézműves tárgykultúra alapképzési szak és a felsőoktatásról szóló 1993. évi LXXX. törvény szerinti vizuális nevelés szak.

4.2. A 9.4. pontban meghatározott kreditek teljesítésével vehetők figyelembe továbbá: azok az alapképzési és mesterképzési szakok, illetve a felsőoktatásról szóló 1993. évi LXXX. törvény szerinti szakok, amelyeket a kredit megállapításának alapjául szolgáló ismeretek összevetése alapján a felsőoktatási intézmény kreditátviteli bizottsága elfogad.

5. A képzési idő félévekben: 4 félév

6. A mesterfokozat megszerzéséhez összegyűjtendő kreditek száma: 120 kredit

a szak orientációja: gyakorlatorientált (60–70 százalék)

a diplomamunka készítéséhez rendelt kreditérték: 20 kredit

a szabadon választható tantárgyakhoz rendelhető minimális kreditérték: 10 kredit

7. ^*  A szakképzettség képzési területek egységes osztályozási rendszere szerinti tanulmányi területi besorolása: 214/0212

8. A mesterképzési szak képzési célja és a szakmai kompetenciák

A képzés célja textil- és divattervezők képzése, akik megszerzett tervezői és tudományos ismereteik birtokában, tudatos és felelősségteljes tervezői magatartásukkal képesek felismerni a társadalom és a kultúra, valamint a piacgazdaság és környezet kihívásait, és azokra rugalmas, hatékony és innovatív megoldásokkal tudnak reagálni a design, divat és textiltervezés eszközeivel. Munkájukat a divat- és a textiltervezés, és az ahhoz kapcsolódó termékfejlesztés, továbbá a designkutatás valamennyi fázisában képesek önállóan és más szakemberekkel együttműködve, csoportmunkában is végezni, akár a divat és textiltervező-, valamint multidiszciplináris designkutató-csoportok vezetőjeként is. Felkészültek tanulmányaik doktori képzésben történő folytatására.

8.1. Az elsajátítandó szakmai kompetenciák

8.1.1. A divat- és textiltervező művész

a) tudása

Megújuló önálló tudással rendelkezik, tudásának része a széles spektrumú műveltség.

Széles körű, rendszerszerű és specializált ismeretekkel rendelkezik a divat- és textiltervezés elméleteiről, koncepcióiról, tradícióiról, meghatározó múltbéli és kortárs tendenciáiról és diskurzusairól, valamint referencia értékű alkotóiról, alkotásairól és eredményeiről.

Széles körű, rendszerszerű és specializált ismeretekkel is rendelkezik a divat- és textiltervezés területéhez kapcsolódó tágabb művészeti és kulturális kontextusról, annak történeti alakulásáról, meghatározó korszakairól, irányzatairól, valamint jelenkori működéséről és főbb tendenciáiról.

Szerteágazó és rendszerszerű ismeretekkel rendelkezik a divat- és textiltervezéshez kapcsolódó kortárs társadalmi, gazdasági, piaci, környezeti és információ-technológiai kontextusról, ezek működéséről, valamint a szakmájához való kapcsolódási pontokról és összefüggésekről.

Specializált ismeretekkel rendelkezik a divat- és textiltervezés területén végzendő művészeti kutatás módszertanáról, az adat- és forrásgyűjtési, kezelési, szelekciós és értékelési módszerekről.

Érti és magas szinten ismeri a kreativitás és a design gondolkodás működését, és érti, hogyan alkalmazhatók ezek összetett problémák megoldásához.

Ismeri a komplex holisztikus gondolkodás működését, valamint magas szinten ismeri a specializált ötlet- és koncepciófejlesztési, innovációs módszereket.

Jártas az interdiszciplináris tervezési, alkotás módszertanban, ismeri és érti a komplex tervezési, alkotó folyamatok összefüggéseit és rendszerét, valamint azt, hogy ezek hogyan realizálódnak saját alkotói tevékenységében.

Magas szintű esztétikai és kritikai érzékkel, valamint kialakult ízléssel rendelkezik.

Magas szintű, specializált ismeretekkel rendelkezik a textil- és divattervezés területén alkalmazott tradicionális, klasszikus és innovatív anyagokról, médiumokról, eszközökről, technikákról, tisztában van a főbb technológiai, gyártási, előállítási folyamatokkal és a tevékenységek végzésének körülményeivel.

Magas szinten érti és ismeri a projektmenedzsment működését, folyamatát, illetve alkalmazását saját szakterületén.

Magas szinten ismeri a divat- és textiltervezés vizuális kommunikációs és prezentációs eszközeit, módszereit, csatornáit, behatóan ismeri a szaknyelvet, és a hatékony szóbeli és írásos szakmai kommunikációt anyanyelvén és legalább egy idegen nyelven.

Részleteiben és rendszerében ismeri divat- és textiltervezés gazdasági, pénzügyi, szerzői jogi és etikai normáit, szabályozását, érti a saját vállalkozás működtetésének kereteit, valamint alapos áttekintéssel bír a szakterületét érintő tágabb intézményrendszerről.

Ismeri és érti saját erősségeit és gyengeségeit a szakmai tevékenységben, és érti azt, hogy az élethosszig tartó tanulás és a megújuló tudás hogyan lehet hasznos számára.

b) képességei

Felismer komplex szakmai problémákat, saját tervezési, alkotói programot alakít ki, és ez alapján önálló kreatív szakmai munkát végez.

Korábban megszerzett és rendszerezett tudását és tapasztalatait stratégiai módon alkalmazza változó, új típusú, komplex helyzetekben.

Önállóan vizsgál komplex problémaköröket, összetett művészeti és designkutatást folytat, az adatokat és forrásokat kritikailag kezeli, a tágabb kontextuális összefüggéseket és folyamatokat rendszerszerűen értelmezi.

Magas szintű kritikai gondolkodásra támaszkodva képes alkotói, tervezői reflexióra, valamint önálló, szilárd szakmai álláspont kialakítására.

Kreativitását mozgósítja változó, új típusú, komplex helyzetekben is, és a hagyományos keretrendszerből kilépő, innovatív megoldásokat fejleszt.

Önállóan és rutinszerűen, konzekvensen visz végig tervezési, alkotó folyamatot, magas szintű és komplex tervezői, alkotói döntéseket hoz meg, és komplex originális alkotást hoz létre. Rutinszerűen és innovatív módon alkalmazza a megfelelő eszközt, módszert, eljárást és gyártástechnológiát egyéni koncepciói és önálló tervei megvalósításához.

Interdiszciplináris alkotóközegben saját szakterületét kompetensen és magas színvonalon képviseli, csapatban dolgozva egyenrangú félként, alkotó módon működik együtt a társszakmák és a különböző művészeti területek képviselőivel.

Projekteket, folyamatokat és erőforrásokat menedzsel, csoportban dolgozva vezető szerepet lát el, irányítja az alkotó, tervező és megvalósító tevékenységet.

Szakmai tevékenységét, elképzeléseit, eredményeit nyilvánosság előtt nagy biztonsággal és kompetenciával mutatja be, valamint magas szintű párbeszédet folytat szakmai közösségével, a társszakmák képviselőivel, szakértőkkel, ügyfelekkel, illetve laikus közönséggel a szakterületét érintő komplex témákban, anyanyelvén és egy idegen nyelven. Szakmai álláspontját és szakmai érdekeit érvekkel alátámasztva képviseli vita helyzetben, együttműködés során képes a konfliktuskezelésre.

Alkalmazza szakterülete etikai és szerzői jogi normáit, továbbá a szakmai elvárásoknak megfelelően alkalmazza tudását eltérő intézményes keretek között is.

Képes értékelni saját szakmai tevékenységét, szakmai erősségeit, gyengeségeit, és tudását, kompetenciáit és alkotói, tervezői gyakorlatát folytonosan naprakészen tartja, megújítja, fejleszti.

c) attitűdje

Aktívan keresi a textil- és divattervezéshez kapcsolódó új ismereteket, módszereket és technikákat, figyelemmel kíséri a kortárs művészeti, társadalmi, gazdasági, piaci, ökológiai és információ-technológiai folyamatokat, tendenciákat.

Textil- és divattervezői munkájában motivált és elkötelezett, alkotótevékenységét szellemi szabadság, kísérletező és vállalkozó kedv jellemzi.

Tudatosan törekszik saját szakmai határainak, illetve a szakterületek közötti határok és hagyományos keretrendszerek átlépésére, meghaladására.

Aktívan keresi azokat a kihívásokat és komplex problémákat, ahol szakmai tudását és kreativitását kamatoztatva adekvát válaszokat adhat, originális alkotásokat hozhat létre, önállóan vagy csoport tagjaiként.

Textil- és divattervezői tevékenységében rugalmasan és adaptívan viszonyul az új típusú kihívásokhoz, problémákhoz és helyzetkehez.

Textil- és divattervezői alkotó, tervező tevékenységét magas fokú minőség és értékorientáltság, művészi érzékenység és intellektuális szemlélet jellemzi.

Aktívan keresi az együttműködést más művészeti ágak és szakterületek szereplőivel, aktívan kezdeményez interdiszciplináris projekteket, szakmai tevékenységét integratív szemlélettel végzi.

A saját alkotó, tervező tevékenységével kapcsolatos társadalmi és ökológiai igényeket felismeri, azonosítja, azokra reflektál.

Társadalmi és ökológiai szempontból érzékeny és elkötelezett, munkájában törekszik a fenntarthatóság szempontjainak érvényesítésére, a különböző társadalmi és kulturális csoportokkal szemben befogadó, toleráns és empatikus.

Saját alkotó, tervező tevékenységét képes elhelyezni a tágabb kulturális, gazdasági és piaci kontextusban, szakmája etikai és szerzői jogi normáit betartja.

d) autonómiája és felelőssége

Szakmai identitása kialakult.

Szakmai kérdésekben önállóan tájékozódik, saját ízléssel és szakmai véleménnyel bír. Saját művészeti koncepciót alkot, amelyet önállóan és professzionálisan valósít meg. Rendszeresen kezdeményez, vezet és formál projekteket.

Interdiszciplináris tevékenységekben is autonóm módon és felelősen tevékenykedik.

Saját szakmai munkájáért, valamint az általa vezetett projektekért, tevékenységekért felelősséget vállal.

A szakmai közösség tagjaként felelősséget vállal közösségért, szakterülete értékeiért és etikai normáiért.

Textil- és divattervezői munkáját társadalmilag, kulturálisan, ökológiailag érzékeny, tudatos és felelős tevékenység jellemzi.

9. A mesterképzés jellemzői

9.1. Szakmai jellemzők

A szakképzettséghez vezető tudományágak, szakterületek, amelyekből a szak felépül:

a diplomamunka készítéséhez rendelt kreditértékkel együtt

divat- és textiltervezés és kutatás 30–50 kredit;

divat- és textiltervezési ismeretek és gyakorlati stúdiumok 15–30 kredit;

divat- és textiltervezési szakelmélet 5–15 kredit;

elméleti stúdiumok (design és művészettörténet- és elmélet, társadalomtudomány, gazdasági és jogi ismeretek, kommunikáció) 15–40 kredit;

kapcsolódó társszakmai ismeretek 10–20 kredit.

9.2. Idegennyelvi követelmény

A mesterfokozat megszerzéséhez egy élő idegen nyelvből államilag elismert, középfokú (B2), komplex típusú nyelvvizsga vagy ezzel egyenértékű érettségi bizonyítvány vagy oklevél szükséges.

9.3. A képzést megkülönböztető speciális jegyek

A képzés csak teljes idejű képzésben, a nappali képzés munkarendje szerint szervezhető meg.

9.4. A 4.2. pontban megadott oklevéllel rendelkezők esetén a mesterképzési képzési ciklusba való belépés minimális feltételei

A mesterképzésbe való belépéshez szükséges minimális kreditek száma 60 kredit divat- és textiltervezési stúdiumok, szakelmélet, művészettörténet és -elmélet, társadalomtudomány, filozófia, gazdasági és jogi ismeretek, kommunikációs és prezentációs ismeretek ismeretkörökből.

A mesterképzésbe való felvétel feltétele, hogy a hallgató az alapképzési tanulmányai alapján a felsorolt területeken legalább 30 kredittel rendelkezzen. A mesterképzésben a hiányzó krediteket a felsőoktatási intézmény tanulmányi és vizsgaszabályzatában meghatározottak szerint kell megszerezni.

5. DOKUMENTUMFILM–RENDEZŐ MŰVÉSZ MESTERKÉPZÉSI SZAK

1. A mesterképzési szak megnevezése: dokumentumfilm-rendező művész (Documentary Film Directing)

2. A mesterképzési szakon szerezhető végzettségi szint és a szakképzettség oklevélben szereplő megjelölése

végzettségi szint: mester- (magister, master; rövidítve: MA-) fokozat

szakképzettség: okleveles dokumentumfilm-rendező művész

a szakképzettség angol nyelvű megjelölése: Documentary Film Director

3. Képzési terület: művészet

4. A mesterképzésbe történő belépésnél előzményként elfogadott szakok:

4.1. Teljes kreditérték beszámításával vehető figyelembe: valamennyi képzési terület bármely alapképzési szakja.

5. A képzési idő félévekben: 4 félév

6. A mesterfokozat megszerzéséhez összegyűjtendő kreditek száma: 120 kredit

a szak orientációja: gyakorlatorientált (60–70 százalék)

a diplomamunka készítéséhez rendelt kreditérték: 10 kredit

a szabadon választható tantárgyakhoz rendelhető minimális kreditérték: 6 kredit

7. ^*  A szakképzettség képzési területek egységes osztályozási rendszere szerinti tanulmányi területi besorolása: 213/0211

8. A mesterképzési szak képzési célja és a szakmai kompetenciák

A képzés célja dokumentumfilm-rendezők képzése, akik művészi színvonalon képesek önálló dokumentumfilmes alkotásokat létrehozni. Érzékenyen, hatásosan, egyéni látásmóddal tudnak a társadalmi élet problémáira, a jelenkor és a múlt eseményeire, jelenségeire reagálni és műveikkel, valamint közéleti megnyilvánulásaikkal képesek terjeszteni, szolgálni a magyar és az egyetemes dokumentumfilmes és mozgókép kultúrát. Felkészültek tanulmányaik doktori képzésben történő folytatására.

8.1. Az elsajátítandó szakmai kompetenciák

8.1.1. A dokumentumfilm-rendező művész

a) tudása

Általános és specializált ismeretekkel rendelkezik a dokumentumfilm-rendezés elméletéről és gyakorlatáról.

Specializált ismeretekkel rendelkezik a dokumentumfilm-rendezéshez kapcsolódó előkészítő, kutató munka módszereiről, folyamatairól.

Specializált ismeretekkel rendelkezik egy dokumentumfilm eredetiségének felismerésével kapcsolatban.

Specializált ismeretekkel rendelkezik a dokumentumfilmes műfaj főbb elméleteinek, stíluskorszakainak és kortárs irányzatainak, fontosabb alkotásainak részterületeiről.

Behatóan ismeri a dokumentumfilm-készítéshez kapcsolódó munkafolyamatokat, azok szabályait, technikai eszközeit, gyakorlati lehetőségeit, szakmai követelményeit.

Szerteágazó ismeretekkel rendelkezik a dokumentumfilm-rendezés és más művészeti ágak, szakterületek közötti kapcsolódási pontokról, valamint az alkotó- és előadó-művészeti területek közötti dinamikus kölcsönhatásról.

Alaposan ismeri a hazai dokumentumfilmes pályázati szisztémákat, a filmek előkészítésének, prezentációjának, finanszírozásának aktuális lehetőségeit és módszereit.

Magas szinten ismeri a dokumentumfilm-rendezésre vonatkozó etikai normákat.

b) képességei

Képes a tanulmányai során elsajátított tudásra támaszkodva az általa – és alkotó társai segítségével – készülő mű egyéni látásmódú, magas művészi színvonalon való, szakmai biztonsággal történő megformálására.

Képes kreatívan cselekedni és reagálni váratlanul előálló és új stratégiai megközelítést követelő helyzetekre; felhalmozott eszköztárából adekvát módon választani.

Képes a dokumentumfilm-rendezés során új megközelítések, tudatosság és széleskörű átlátás kialakítására.

Alkotó módon képes használni a tevékenysége alapjául szolgáló technikai, anyagi és információs forrásokat, valamint kiemelkedő szociális érzékenységgel, toleranciával és alkotói felelősségtudattal kezelni kritikus helyzeteket.

Képes a tanulmányai során megszerzett filmesztétikai és filmtörténeti tudást a dokumentumfilm-készítés során, valamint a művészeti életben hasznosítani és terjeszteni.

A tanulmányai során szerzett tapasztalatokra támaszkodva képes a tudásanyag felhasználására, valamint a dokumentumfilm területén túl is kifinomult kritikai ítélőképesség használatára.

Képes a dokumentumfilm-készítéshez szükséges irányítói és döntési feladatok ellátására, alkotó társaival és a stábbal való együttműködésre.

Képes filmterveit pályázati formába önteni, szakmai fórumokon hatásosan előadni.

Képes átlátni és producereivel együttműködni filmjei anyagi hátterének megteremtésében. Képes alkalmazni a dokumentumfilmes szakterület etikai normáit.

c) attitűdje

Aktívan keresi, befogadja és felhasználja az új dokumentumfilmes szakmai ismereteket, módszereket és kreatív dinamikus megvalósítási lehetőségeket.

Törekszik arra, hogy alkotó módon vegyen részt művészeti produkciók, önálló alkotások létrehozásában.

Kiforrott kritikai érzékkel viszonyul a dokumentumfilmes műfaj stílusirányzataihoz, valamint kortárs alkotásaihoz, különböző egyéni megközelítési módokhoz.

A dokumentumfilm-rendezői tevékenységével kapcsolatos társadalmi igényeket felismeri, azokra műveiben művészi módon reflektál.

Társadalmilag érzékeny és elkötelezett dokumentumfilmjei témájának megválasztásában és azok létrehozásában.

Aktívan keresi az együttműködést más művészeti ágak, illetve más szakterületek szereplőivel. Irányítói szerepének tudatában nyitott alkotótársainak véleményére, javaslataira.

Betartja a dokumentumfilmes terület magas etikai követelményeit és műveiben, illetve azok létrehozása során példát mutat.

d) autonómiája és felelőssége

Szakmai identitása egyértelműen kialakult.

Saját művészeti koncepciót alkot, amelyet professzionális módon valósít meg alkotó társai segítségével.

Rendszeresen készít filmterveket, elképzeléseit irányítói szerepben valósítja meg.

Nyitott a hagyományos és az új megközelítést hordozó művészeti alkotások, produkciók társadalmi megismertetésére és megértetésére.

Összművészeti, illetve multidiszciplináris tevékenységekben is autonóm módon és felelősen tevékenykedik.

Műveinek létrehozásában – alkotói szabadságát megtartva – figyelembe veszi a társadalmi környezet igényeit és kulturális örökségünk hatását.

Elkötelezett dokumentumfilmjeinek célközönségének kiválasztásában és ahhoz történő eljuttatásában.

Alkotásaiban, a művészi és társadalmi közéletben magas etikai mércét képvisel.

9. A mesterképzés jellemzői

9.1. Szakmai jellemzők

A szakképzettséghez vezető tudományágak, szakterületek, amelyekből a szak felépül:

a dokumentumfilm-készítés filmesztétikai, társadalomtudományi, film- és kultúrtörténeti háttere 14–26 kredit;

dokumentumfilm-rendezés és a film létrehozásának folyamata 58–90 kredit;

a dokumentumfilm-készítés hazai és nemzetközi pályázati, fejlesztési és produkciós közege 2-10 kredit.

9.2. Idegennyelvi követelmény

A mesterfokozat megszerzéséhez egy idegen nyelvből államilag elismert, középfokú (B2), komplex típusú nyelvvizsga vagy ezzel egyenértékű érettségi bizonyítvány vagy oklevél megszerzése szükséges.

9.3. A szakmai gyakorlat követelményei

A szakmai gyakorlat a tantervben meghatározottak szerinti, filmkészítésben (írás, előkészítés, forgatás, utómunka), különböző szakmai eseményeken (fesztivál, workshop, konferencia) való részvétel Magyarországon, külföldön.

9.4. A képzést megkülönböztető speciális jegyek

A képzés kis csoportos formában folyik, alkalmanként terepen, speciális feltételek között, alkotó tábor keretein belül. A hallgatók több alkalommal aktívan vesznek részt szakmai eseményeken, fesztiválokon.

6. ^*  EGYHÁZZENE–MŰVÉSZ MESTERKÉPZÉSI SZAK

1. A mesterképzési szak megnevezése: egyházzene-művész (Church Music)

2. A mesterképzési szakon szerezhető végzettségi szint és a szakképzettség oklevélben szereplő megjelölése

– végzettségi szint: mester- (magister, master; rövidítve: MA-) fokozat

– szakképzettség: okleveles egyházzene-művész

– a szakképzettség angol nyelvű megjelölése szakirányok szerint: Church Musician

3. Képzési terület: művészet

4. A mesterképzésbe történő belépésnél előzményként elfogadott szakok:

4.1. Teljes kreditérték beszámításával vehető figyelembe: az előadó-művészet alapképzési szak egyházzene szakirányai, valamint a felsőoktatásról szóló 1993. évi LXXX. törvény szerinti főiskolai szintű egyházzene, tanár szak.

4.2. A 9.4. pontban meghatározott kreditek teljesítésével elsősorban figyelembe vehető: az előadó-művészet alapképzési szak egyéb szakirányai, valamint az alkotóművészet és muzikológia alapképzési szak bármely szakiránya.

4.3 A 9.4. pontban meghatározott kreditek teljesítésével vehetők figyelembe továbbá a felsőoktatásról szóló 1993. évi LXXX. törvény szerinti zeneművészeti szakok, amelyeket a kredit megállapításának alapjául szolgáló ismeretek összevetése alapján a felsőoktatási intézmény kreditátviteli bizottsága elfogad.

5. A képzési idő félévekben: 4 félév

6. A mesterfokozat megszerzéséhez összegyűjtendő kreditek száma: 120 kredit

– a szak orientációja: kiemelten gyakorlatorientált (70–80 százalék)

– a diplomamunka készítéséhez (diplomahangversenyhez) rendelt kreditérték: 15 kredit

– a szabadon választható tantárgyakhoz rendelhető minimális kreditérték: 6 kredit

7. A szakképzettség képzési területek egységes osztályozási rendszere szerinti tanulmányi területi besorolása: 212/0215

8. A mesterképzési szak képzési célja és a szakmai kompetenciák

A képzés célja egyházzene-művészek képzése, akik teljes értékű zenei képzettség birtokában a magyar és egyetemes zenei kultúrát – ezen belül elsősorban az egyházzenei kultúrát – szolgálni és terjeszteni tudják. Képesek jól tájékozódni az egyházzene repertoárjában és annak liturgikai összefüggéseiben, életre hívnak és irányítanak kórusokat, szkólákat, illetve magas színvonalú templomi orgonaszolgálatot vagy liturgikus szólóének szolgálatot látnak el. A zenei és liturgikai értékeket szakmán belül és kívül képviselik, fejlesztik, tudatosítják és megvédik. Alkalmasak a szakterületen folyó tudományos munkába való bekapcsolódásra. Felkészültek tanulmányaik doktori képzésben történő folytatására.

8.1. Az elsajátítandó szakmai kompetenciák

8.1.1. Az egyházzene-művész

a) tudása

− Specializált ismeretekkel rendelkezik az egyházzenei előadó-művészettel kapcsolatos zenetörténeti, zeneelméleti, népének-történeti, egyházzenei háttérről, az egyházzene valamennyi korszakának fontosabb alkotásairól.

− Magas szinten ismeri a mélyebb műismerethez vezető módszereket, analitikus eszközöket.

− Mélyreható ismeretei vannak az egyházzenei tevékenységhez kapcsolódó zeneművek egyéni és csoportos munka során történő elsajátításának folyamatáról, sajátos követelményeiről, a gyakorlási módszerekről, illetve próbatechnikákról.

− Beható ismeretekkel rendelkezik az egyházzenei tevékenységét érintő sajátos művészeti követelményekről és más zeneművészeti, egyházművészeti ágakkal, illetve a liturgiával, teológiával, egyházszervezeti rendszerrel való kapcsolódási pontokról.

− Magas szinten ismeri a kóruséneklés, illetve a liturgikus szólóéneklés alapjául szolgáló énektechnikát, gyakorlatban megismerte az egyházzenei énekkari és liturgikus szólóénekes irodalom legjelentősebb műveinek egy részét.

− Ismeretekkel rendelkezik az egyházi munkavégzés szervezeti kereteiről, valamint az egyházzenei tevékenységgel kapcsolatos elhelyezkedési lehetőségekről.

− Magas szinten ismeri az egyházzenére vonatkozó hivatalos egyházi előírásokat, és a zenei előadó-művészetre vonatkozó etikai szabályokat.

− Ismeri az egyházában lévő lelki(ségi) irányzatokat.

− Sokoldalú ismeretei vannak a templomi, egyházi környezetben zajló egyházzenei orgonista, kóruskarnagyi és litrugikus szólóénekesi tevékenység sajátos követelményeiről, az e környezetben elhangzó speciális vokális és hangszeres repertoárról.

− Behatóan ismeri az egyházzenei vokális és hangszeres előadó-művészet alapjául szolgáló zenei tudáselemeket, technikai eszköztárat.

− Specializált ismeretekkel rendelkezik a billentyűs, valamint egyszólamú és többszólamú vokális egyházzene, különösen a liturgikus zene műfajairól, stílusairól és előadásmódjáról.

− Specializált ismeretekkel rendelkezik a liturgiatörténetről, valamint a liturgikus zene történetéről.

− Gyakorlatban elsajátította az orgonaszólamot tartalmazó egyházzenei művek, valamint az egyházzenész repertoárjába tartozó orgonaművek jelentős részét, széleskörű rálátása van a repertoár más részeire.

− A karnagyi és énekesi feladatok szempontjából gyakorlatban elsajátította a vokális egyházzenei művek jelentős részét, széleskörű rálátása van a repertoár más részeire.

− A liturgikus orgonajáték területén általános és specializált stílus-, műfaj- és előadásmód ismerettel rendelkezik.

− Magas szintű ismeretekkel rendelkezik a lapról játék és az improvizáció módjairól a liturgiában előforduló zenei anyagok, elsősorban az egyházzenei orgonajáték vonatkozásában.

− Specializált ismeretekkel rendelkezik az egyházi szolgálat alapjául szolgáló orgonás és vokális forrásokról (kották, könyvek, gyűjtemények) és azok fellelhetőségéről, a repertoár bővítésének, speciális részei felkutatásának módjáról, lehetőségeiről.

− Specializált ismeretekkel rendelkezik a különböző korokban használt kottaírásról, jártas a gregorián és menzurális paleográfiában.

− Magas szintű ismeretekkel rendelkezik a népénektörténet területén.

b) képességei

− Képes az általa tanult és más zeneművek önálló értékelésére, azok stiláris, kompozíció-technikai, esztétikai kontextusában.

− Hagyományos és speciális notációjú (történeti és modern gregorián, menzurális) kottaképeket egyaránt helyesen értelmez.

− Elméleti ismeretei alapján képes saját egyházzenei tevékenységével kapcsolatban szóban vagy írásban kifejezni gondolatait.

− Képes az egyházzenei tevékenységhez kapcsolódó egyéni és csoportos próbafolyamatok időbeli megtervezésére, a próbák szakszerű, hatékony irányítására, a gyakorlási metódusok kialakítására.

− Önállóan vagy csoportosan, az egyházzenei alkalmak más résztvevőivel együtt végzett zenei tevékenysége során képes a hatékony együttműködésre és kommunikációra.

− Tevékenysége során képes alkalmazni az egyházi előírásokat és a zenei előadó-művészet etikai normáit.

− Kóruséneklésben szerzett ismeretei és gyakorlata alapján képes a liturgikus és egyházzenei alkalmakon énekkari művek művészi szintű előadásában való részvételre.

− Képes érvényesíteni az egyházzenei tevékenységének megfelelő körülményeire vonatkozó elvárásait, ennek érdekében hatékonyan, meggyőzően kommunikál.

− Képes az egyházi intézményekben a szakmai illetékességének megfelelő irányítási tevékenységet végezni.

− Szakmai irányultságának megfelelően képes professzionális szintű egyházzenei orgonista illetve kóruskarnagyi vagy énekes szolgálatot szólistaként vagy zenei együttesek tagjaként, templomi vagy más környezetben egyaránt magabiztosan, liturgikus ismereteinek hatékony felhasználásával, zenei elképzeléseinek érvényre juttatásával, megfelelő ízléssel megvalósítani.

− A tanulmányai során szerzett zenei, technikai és liturgiai tudás birtokában képes koncentrált, illetve váratlan előadói helyzetekben új megoldást igénylő egyházzenei orgonista, karvezetői vagy énekesi feladatokat biztosan, stílushűen, jó ízléssel megoldani.

− Képes a liturgiában előforduló zenei anyagokat első látás után megszólaltatni (lapról játék), transzponálni, azokhoz kapcsolódóan improvizálni orgonán, illetve zongorán.

− Képes magas szintű egyházzenei kórusénekesi szolgálatot templomi vagy más környezetben egyaránt magabiztosan, liturgikus ismereteinek hatékony felhasználásával, zenei elképzeléseinek érvényre juttatásával, megfelelő ízléssel megvalósítani.

− Képes a különféle egyházzenei alkalmak zenei tételeinek szakszerű, megfelelő összeállítására és betanítására, a zenei tételek repertoárjának bővítésére, a liturgikus kereteken belül saját művészi elképzeléseinek megvalósítására.

− Képes liturgikus énekkari anyagok betanítására és a liturgia keretében történő vezénylésére.

− Képes egyházzene-történeti kutatásokba bekapcsolódni.

c) attitűdje

− Egyházzenei elméleti tudását folyamatosan frissíti, az egyházi-liturgikus irodalomban való tájékozottságát folyamatosan mélyíti.

− Egyházzenei gyakorlati tudását (orgona, kórusvezetői, énekesi) folyamatosan fejleszti.

− Nyitott az egyházzenei tevékenységgel kapcsolatos kérdések elméleti megközelítésére, az elméleti háttér mind mélyebb megismerésére.

− Kiforrott kritikai érzékkel viszonyul a különböző zenei stílusirányzatokhoz, zeneművekhez.

− Aktívan keresi a más zenészcsoportokkal való együttműködést a liturgikus vagy más zenei alkalmak keretében.

− Az egyházi előírásokat és a zenei előadó-művészet etikai normáit betartja.

− Törekszik egyházi kórusban (szkólában) való éneklésben történő rendszeres részvételre.

− Tájékozott az egyházi élet eseményeiben, követi az egyházzenei tevékenységéhez kapcsolódó változásokat.

− Ambicionálja egyházzenei tevékenységének szélesebb egyházi, közösségi körben történő megismertetését.

− Törekszik arra, hogy az egyházi keretekhez illő orgona, valamint szóló- és kórusénekesi repertoárját minél szélesebb stílus- és műfaji körben bővítse.

− Törekszik arra, hogy az egyházzenei források ismeretében saját és egyházzenész társai énekes és hangszeres repertoárját minél szélesebb stílus- és műfaji körben bővítse.

− Kiforrott kritikai érzékkel viszonyul saját és mások előadó-művészeti teljesítményéhez, a különböző előadói gyakorlatokhoz, konkrét zenei produkciókhoz.

− Zenei gondolkodását magas fokú kreativitás, ugyanakkor a liturgia követelményeihez való állandó alkalmazkodás jellemzi.

− Törekszik arra, hogy az egyházzene-történet során szerzett ismereteit az egyházzenei gyakorlatban is kamatoztassa.

d) autonómiája és felelőssége

− Egyházzenei tevékenységével kapcsolatos zenei és liturgikus ismereteit elméleti háttérismereteinek közvetítésével, valamint az egyházzenei tevékenységbe való bevonással is megosztja másokkal.

− Egyházzenei tevékenységén túl folyamatosan figyelemmel kíséri a teljes zenei élet eseményeit, a zenei hangzóanyag-, kotta- és könyvkiadást, az írásos zenei publikációkat.

− Felelősséget érez azért, hogy az általa létrehozott zenei produkció méltó legyen a sok évszázados egyházi hagyományhoz, az Isten-dicséret méltóságához, a liturgia követelményeihez, és mindez a legmagasabb művészi színvonalon valósuljon meg.

− Szóló- és csoportos, liturgikus zenei szolgálat vagy más egyházzenei tevékenység során egyaránt professzionális szintű teljesítményt nyújt.

− Felelősen képviseli az egyházzene évszázados hagyományainak, értékeinek közvetítését és megvédését.

− Aktívan vesz részt a liturgia közösségi jellegének megfelelő szkóla, kórus előadó-művészeti tevékenységében.

− Törekszik egyházzenei tevékenységébe az adott egyházi közösség minél szélesebb körét bevonni, a közösség (iskola) egyházzenei, liturgikus nevelésében aktív szerepet vállalni.

− Az egyházzenei orgonaművészet, énekes művészet és kórusművészet iránti elkötelezettsége egyértelműen kialakult.

− Rendszeresen kezdeményezi az olyan egyházzenei alkalmak megvalósulását, amelyek magas színvonalú zenei szolgálattal valósulnak meg, azokban irányító, formáló szerepet tölt be.

− Repertoárja bővítésénél a művészi, értékfeltáró és -megőrző szempontok mellett tekintettel van az egyházi, liturgikus alkalmazhatóságra.

− Gondoskodik a liturgikus zenei szolgálat egészéről, összehangolja a különböző hangszeres és énekes tevékenységeket.

− Történeti kutatásaiban a művészi, értékfeltáró és -megőrző szempontok mellett tekintettel van az egyházi, liturgikus alkalmazhatóságra.

9. A mesterképzés jellemzői

9.1. Szakmai jellemzők

A szakképzettséghez vezető tudományágak, szakterületek, amelyekből a szak felépül:

– a zeneművészet elméleti, történeti ismeretei 6–26 kredit;

– az egyházzene-művészet elméleti, történeti területei és kapcsolódása a művészeti, egyházi élethez 32–72 kredit;

– az egyházzenei előadó-művészet gyakorlati ismeretei 16–46 kredit.

9.2. Idegennyelvi követelmény

A mesterfokozat megszerzéséhez legalább egy idegen nyelvből államilag elismert, középfokú (B2), komplex típusú nyelvvizsga vagy ezzel egyenértékű érettségi bizonyítvány vagy oklevél megszerzése szükséges.

9.3. A szakmai gyakorlat követelményei

A felsőoktatási intézmény tantervében meghatározottak szerinti egyházi liturgikus szolgálatban való részvétel.

9.4. A 4.2. pontban megadott oklevéllel rendelkezők esetén a mesterképzési képzési ciklusba való belépés minimális feltételei

Az alapképzéstől eltérő mesterképzésbe való belépéshez szükséges minimális kreditek száma:

– a zeneművészet elméleti, történeti ismeretei 20 kredit,

– az egyházzenei művészet (specifikus) elméleti, liturgikus és gyakorlati területei 15 kredit.

A mesterképzésbe való felvétel feltétele, hogy a hallgató az alapképzési tanulmányai alapján a felsorolt területeken legalább 20 kredittel rendelkezzen. A mesterképzésben a hiányzó krediteket a felsőoktatási intézmény tanulmányi és vizsgaszabályzatában meghatározottak szerint kell megszerezni.

7. ÉPÍTŐMŰVÉSZ MESTERKÉPZÉSI SZAK

1. A mesterképzési szak megnevezése: építőművész (Architectural Design)

2. A mesterképzési szakon szerezhető végzettségi szint és a szakképzettség oklevélben szereplő megjelölése

végzettségi szint: mester- (magister, master; rövidítve: MA-) fokozat

szakképzettség: okleveles építőművész

a szakképzettség angol nyelvű megjelölése: Architectural Designer

3. Képzési terület: művészet

4. A mesterképzésbe történő belépésnél előzményként elfogadott szakok:

4.1. Teljes kreditérték beszámításával vehető figyelembe: az építőművészet, az építészmérnöki alapképzési szak.

4.2. A 9.4. pontban meghatározott kreditek teljesítésével vehetők figyelembe továbbá azok az alapképzési és a mesterképzési szakok, illetve a felsőoktatásról szóló 1993. évi LXXX. törvény szerinti szakok, amelyeket a kredit megállapításának alapjául szolgáló ismeretek összevetése alapján a felsőoktatási intézmény kreditátviteli bizottsága elfogad.

5. A képzési idő félévekben: 4 félév

6. A mesterfokozat megszerzéséhez összegyűjtendő kreditek száma: 120 kredit

a szak orientációja: gyakorlatorientált (60–70 százalék)

a diplomamunka készítéséhez rendelt kreditérték: 20 kredit

a szabadon választható tantárgyakhoz rendelhető minimális kreditérték: 6 kredit

7. ^*  A szakképzettség képzési területek egységes osztályozási rendszere szerinti tanulmányi területi besorolása: 581/0730

8. A mesterképzési szak képzési célja és a szakmai kompetenciák

A képzés célja építőművészek képzése, akik képesek a környezetalakítás és a legtágabban értelmezett építészet bármely területén a befogadó környezetet szolgáló és a kor kihívásainak megfelelő művészi igényű építészeti alkotások létrehozására, valamint az építészet művészeti- és műszaki aspektusainak egységét tükröző szemléletet formáló megnyilatkozásra. Rendelkeznek az ehhez szükséges műveltséggel, alkotói készségekkel. Az átfogó szemléletű képzés biztos alapot képez több szakág koordinálásához és számos speciális szakterület irányába való továbbképzéshez. Felkészültek tanulmányaik doktori képzés keretében történő folytatására.

8.1. Az elsajátítandó szakmai kompetenciák

8.1.1. Az építőművész

a) tudása

Megújuló önálló tudással rendelkezik, tudásának része a széles spektrumú műveltség.

Széles körű, rendszerszerű és specializált ismeretekkel rendelkezik az építőművészet elméleteiről, koncepcióiról, tradícióiról, meghatározó múltbéli és kortárs tendenciáiról és diskurzusairól, valamint referencia értékű alkotóiról, alkotásairól és eredményeiről.

Széles körű, rendszerszerű és specializált ismeretekkel rendelkezik az építőművészethez kapcsolódó tágabb művészeti és kulturális kontextusról, annak történeti alakulásáról, meghatározó korszakairól, irányzatairól, valamint jelenkori működéséről és főbb tendenciáiról.

Szerteágazó és rendszerszerű ismeretekkel rendelkezik az építőművészethez kapcsolódó kortárs társadalmi, gazdasági, piaci, környezeti és információ-technológiai kontextusról, ezek működéséről, valamint a szakmájához való kapcsolódási pontokról és összefüggésekről.

Specializált ismeretekkel rendelkezik az építőművészethez kapcsolódó művészeti kutatás módszertanáról, az adat- és forrásgyűjtési, kezelési, szelekciós és értékelési módszerekről.

Érti és magas szinten ismeri a kreativitás és a design gondolkodás működését, és érti, hogyan alkalmazhatók ezek összetett problémák megoldásához.

Ismeri a komplex holisztikus gondolkodás működését, valamint magas szinten ismeri a specializált ötlet- és koncepciófejlesztési, innovációs módszereket.

Jártas az interdiszciplináris tervezési, alkotás módszertanban, ismeri és érti a komplex tervezési, alkotó folyamatok összefüggéseit és rendszerét, valamint azt, hogy ezek hogyan realizálódnak saját alkotói tevékenységében.

Magas szintű esztétikai és kritikai érzékkel, valamint kialakult ízléssel rendelkezik.

Magas szintű, specializált ismeretekkel rendelkezik az építőművészetben alkalmazott tradicionális, klasszikus és innovatív anyagokról, médiumokról, eszközökről, technikákról, tisztában van a főbb technológiai, gyártási, előállítási folyamatokkal és a tevékenységek végzésének körülményeivel.

Magas szinten érti és ismeri a projektmenedzsment működését, folyamatát, illetve alkalmazását az építőművészet területén.

Magas szinten ismeri az építőművészet vizuális kommunikációs és prezentációs eszközeit, módszereit, csatornáit, behatóan ismeri a szaknyelvet, és a hatékony szóbeli és írásos szakmai kommunikációt anyanyelvén és legalább egy idegen nyelven.

Részleteiben és rendszerében ismeri az építőművészet gazdasági, pénzügyi, szerzői jogi és etikai normáit, szabályozását, érti a saját vállalkozás működtetésének kereteit, valamint alapos áttekintéssel bír a szakterületét érintő tágabb intézményrendszerről.

Ismeri és érti saját erősségeit és gyengeségeit a szakmai tevékenységben, és érti azt, hogy az élethosszig tartó tanulás és a megújuló tudás hogyan lehet hasznos számára.

b) képességei

Felismer komplex szakmai problémákat, saját tervezési, alkotói programot alakít ki, és ez alapján önálló kreatív szakmai munkát végez.

Korábban megszerzett és rendszerezett tudását és tapasztalatait stratégiai módon alkalmazza változó, új típusú, komplex helyzetekben.

Komplex problémaköröket önállóan vizsgál, összetett művészeti és designkutatást folytat, az adatokat és forrásokat kritikailag kezeli, rendszerszerűen értelmezi a tágabb kontextuális összefüggéseket és folyamatokat.

Magas szintű kritikai gondolkodásra támaszkodva képes alkotói, tervezői reflexióra, valamint önálló, szilárd szakmai álláspont kialakítására.

Kreativitását mozgósítja változó, új típusú, komplex helyzetekben is, a hagyományos keretrendszerből kilépő, innovatív megoldásokat fejleszt.

Önállóan és rutinszerűen, konzekvensen visz végig tervezési, alkotó folyamatot, magas szintű és komplex tervezői, alkotói döntéseket hoz meg, és komplex originális alkotást hoz létre. Rutinszerűen és innovatív módon alkalmazza a megfelelő eszközt, módszert, eljárást és gyártástechnológiát egyéni koncepciói és önálló tervei megvalósításához.

Interdiszciplináris alkotóközegben építőművészeti szakterületét kompetensen és magas színvonalon képviseli, csapatban dolgozva egyenrangú félként, alkotó módon működik együtt a társszakmák és a különböző művészeti területek képviselőivel.

Projekteket, folyamatokat és erőforrásokat menedzsel, csoportban dolgozva vezető szerepet lát el, irányítja az alkotó, tervező és megvalósító tevékenységet.

Építőművészi tevékenységét, elképzeléseit, eredményeit nyilvánosság előtt nagy biztonsággal és kompetenciával mutatja be, valamint magas szintű párbeszédet folytat szakmai közösségével, a társszakmák képviselőivel, szakértőkkel, ügyfelekkel, illetve laikus közönséggel a szakterületét érintő komplex témákban, anyanyelvén és egy idegen nyelven. Szakmai álláspontját és szakmai érdekeit érvekkel alátámasztva képviseli vita helyzetben, együttműködés során képes a konfliktuskezelésre.

Alkalmazza szakterülete etikai és szerzői jogi normáit, továbbá a szakmai elvárásoknak megfelelően alkalmazza tudását eltérő intézményes keretek között is.

Képes értékelni saját szakmai tevékenységét, szakmai erősségeit, gyengeségeit, és tudását, kompetenciáit és alkotói, tervezői gyakorlatát folytonosan naprakészen tartja, megújítja, fejleszti.

Aktív tervezői, gyakorlati tapasztalattal rendelkezik.

c) attitűdje

Aktívan keresi az új szakmai ismereteket, módszereket és technikákat, figyelemmel kíséri a kortárs művészeti, társadalmi, gazdasági, piaci, ökológiai és információ-technológiai folyamatokat, tendenciákat.

Építőművészi munkájában motivált és elkötelezett, alkotótevékenységét szellemi szabadság, kísérletező és vállalkozó kedv jellemzi.

Tudatosan törekszik saját szakmai határainak, illetve a szakterületek közötti határok és hagyományos keretrendszerek átlépésére, meghaladására.

Aktívan keresi azokat a kihívásokat és komplex problémákat, ahol szakmai tudását és kreativitását kamatoztatva adekvát válaszokat adhat, originális alkotásokat hozhat létre, önállóan vagy csoport tagjaként.

Rugalmasan és adaptívan viszonyul építőművészi tevékenységében az új típusú kihívásokhoz, problémákhoz és helyzetkehez.

Magas fokú minőség és értékorientáltság, művészi érzékenység és intellektuális szemlélet jellemzi építőművészi alkotótevékenységét.

Aktívan keresi az együttműködést más művészeti ágak és szakterületek szereplőivel, aktívan kezdeményez interdiszciplináris projekteket, szakmai tevékenységét integratív szemlélettel végzi.

A saját építőművészi alkotó-, tervező tevékenységével kapcsolatos társadalmi és ökológiai igényeket felismeri, azonosítja, azokra reflektál.

Társadalmi és ökológiai szempontból érzékeny és elkötelezett, munkájában törekszik a fenntarthatóság szempontjainak érvényesítésére, a különböző társadalmi és kulturális csoportokkal szemben befogadó, toleráns és empatikus.

Saját építőművészi alkotó-, tervező tevékenységét képes elhelyezni a tágabb kulturális, gazdasági és piaci kontextusban, szakmája etikai és szerzői jogi normáit betartja.

d) autonómiája és felelőssége

Szakmai identitása kialakult.

Szakmai kérdésekben önállóan tájékozódik, saját ízléssel és szakmai véleménnyel bír. Saját művészeti koncepciót alkot, amelyet önállóan és professzionálisan valósít meg. Rendszeresen kezdeményez, vezet és formál projekteket.

Interdiszciplináris tevékenységekben is autonóm módon és felelősen tevékenykedik.

Saját építőművészi munkájáért, valamint az általa vezetett projektekért, tevékenységekért felelősséget vállal.

A szakmai közösség tagjaként felelősséget vállal közösségért, az építészet tárgyi, környezeti és eszmei értékeiért és etikai normáiért.

Építőművészi munkáját társadalmilag, kulturálisan, ökológiailag érzékeny, tudatos és felelős tevékenység jellemzi.

9. A mesterképzés jellemzői

9.1. Szakmai jellemzők

A szakképzettséghez vezető tudományágak, szakterületek, amelyekből a szak felépül:

a diplomamunka készítéséhez rendelt kreditértékkel együtt

tervezői kompetenciák (építészeti és belsőépítészeti tervezés, bútor-, tárgytervezés, tervezésmódszertan, épületszerkezettan és anyagismeret, környezettervezés, műhelytechnológiák prezentáció) 30–60 kredit;

elméleti stúdiumok (szakergonómia, kutatásmódszertan, kommunikáció, fenntarthatóság, ökológia, gazdasági és jogi ismeretek, környezetpszichológia, építészet- és művészettörténet és -elmélet, szociológia) 30–60 kredit;

társszakmai ismeretek (világítástervezés, akusztika, településtervezés) 10–20 kredit;

integrált szakmagyakorláshoz szükséges átfogó ismereteken túlmutató szakértelem elsajátításához szükséges elméleti és gyakorlati tanulmányok (passzív technológiák, parametrikus tervezés, speciális bútorszerkezettan) 10–20 kredit.

9.2. Idegennyelvi követelmény

A mesterfokozat megszerzéséhez egy élő idegen nyelvből államilag elismert, középfokú (B2), komplex típusú nyelvvizsga vagy ezzel egyenértékű érettségi bizonyítvány vagy oklevél szükséges.

9.3. A képzést megkülönböztető speciális jegyek

A képzés csak teljes idejű képzésben, a nappali képzés munkarendje szerint szervezhető meg.

9.4. A 4.2. pontban megadott oklevéllel rendelkezők esetén a mesterképzési képzési ciklusba való belépés minimális feltételei

A mesterképzésbe való belépéshez szükséges minimális kreditek száma 60 kredit építészeti

stúdiumok, tervezési stúdiumok, művészettörténet és -elmélet, társadalomtudomány, filozófia, gazdasági és jogi ismeretek, kommunikációs és prezentációs ismeretek területeiről.

A mesterképzésbe való felvétel feltétele, hogy a hallgató az alapképzési tanulmányai alapján a

felsorolt területeken legalább 30 kredittel rendelkezzen. A mesterképzésben a hiányzó krediteket a felsőoktatási intézmény tanulmányi és vizsgaszabályzatában meghatározottak szerint kell megszerezni.

8. ÉKSZERTERVEZÉS ÉS FÉMMŰVESSÉG MESTERKÉPZÉSI SZAK ^* 

1. ^*  A mesterképzési szak megnevezése: ékszertervezés és fémművesség (Jewellery and Metal Design)

2. ^*  A mesterképzési szakon szerezhető végzettségi szint és a szakképzettség oklevélben szereplő megjelölése

– végzettségi szint: mester- (magister, master; rövidítve: MA-) fokozat

– szakképzettség: okleveles ékszer- és fémműves tervező művész

– a szakképzettség angol nyelvű megjelölése: Jewellery and Metal Designer

3. Képzési terület: művészet

4. A mesterképzésbe történő belépésnél előzményként elfogadott szakok:

4.1. Teljes kreditérték beszámításával vehető figyelembe: a tárgyalkotás, a kerámiatervezés, az üvegtervezés, a fémművesség, a textiltervezés, a formatervezés, az építőművészet, az animáció, a fotográfia, a média design, a tervezőgrafika, a design- és művészetelmélet, a kézműves tárgykultúra, a képalkotás, a környezetkultúra, a látványtervezés, az alkalmazott látványtervezés, a designkultúra alapképzési szak.

4.2. A 9.4. pontban meghatározott kreditek teljesítésével vehetők figyelembe továbbá azok az alapképzési és mesterképzési szakok, illetve a felsőoktatásról szóló 1993. évi LXXX. törvény szerinti szakok, amelyeket a kredit megállapításának alapjául szolgáló ismeretek összevetése alapján a felsőoktatási intézmény kreditátviteli bizottsága elfogad.

5. A képzési idő félévekben: 4 félév

6. A mesterfokozat megszerzéséhez összegyűjtendő kreditek száma: 120 kredit

a szak orientációja: gyakorlatorientált (60–70 százalék)

a diplomamunka készítéséhez rendelt kreditérték: 20 kredit

a szabadon választható tantárgyakhoz rendelhető minimális kreditérték: 10 kredit

7. ^*  A szakképzettség képzési területek egységes osztályozási rendszere szerinti tanulmányi területi besorolása: 215/0214

8. A mesterképzési szak képzési célja és a szakmai kompetenciák

A képzés célja fémműves ékszertervezők képzése, akik megszerzett tervezői, alkotói és tudományos ismereteik birtokában, tudatos, önálló és felelősségteljes tervezői, alkotói magatartásukkal képesek felismerni a társadalom és a kultúra, valamint a piacgazdaság és környezet kihívásait, és azokra rugalmas, hatékony és innovatív megoldásokkal tudnak reagálni. Munkájukat a kutatás, a tervezés, valamint a tárgy, alkotás elkészítésnek valamennyi fázisában képesek önállóan és más szakemberekkel együttműködve, csoportmunkában is végezni, akár vezetőként is. Felkészültek tanulmányaik doktori képzés keretében történő folytatására.

8.1. Az elsajátítandó szakmai kompetenciák

8.1.1. A fémműves tervező művész

a) tudása

Megújuló önálló tudással rendelkezik, tudásának része a széles spektrumú műveltség.

Széles körű, rendszerszerű és specializált ismeretekkel rendelkezik a fémműves ékszertervezés elméleteiről, koncepcióiról, tradícióiról, meghatározó múltbéli és kortárs tendenciáiról és diskurzusairól, valamint referencia értékű alkotóiról, alkotásairól és eredményeiről.

Széles körű, rendszerszerű és specializált ismeretekkel rendelkezik a fémműves ékszertervezéshez kapcsolódó tágabb művészeti és kulturális kontextusról, annak történeti alakulásáról, meghatározó korszakairól, irányzatairól, valamint jelenkori működéséről és főbb tendenciáiról.

Szerteágazó és rendszerszerű ismeretekkel rendelkezik a fémműves ékszertervezéshez kapcsolódó kortárs társadalmi, gazdasági, piaci, környezeti és információ-technológiai kontextusról, ezek működéséről, valamint a szakmájához való kapcsolódási pontokról és összefüggésekről.

Specializált ismeretekkel rendelkezik a fémműves ékszertervezés területén végzendő művészeti kutatás módszertanáról, az adat- és forrásgyűjtési, kezelési, szelekciós és értékelési módszerekről.

Érti és magas szinten ismeri a kreativitás és a design gondolkodás működését, és érti, hogyan alkalmazhatók ezek összetett problémák megoldásához.

Ismeri a komplex holisztikus gondolkodás működését, valamint magas szinten ismeri a specializált ötlet- és koncepciófejlesztési, innovációs módszereket.

Jártas az interdiszciplináris tervezési, alkotás módszertanban, ismeri és érti a komplex tervezési, alkotó folyamatok összefüggéseit és rendszerét, valamint azt, hogy ezek hogyan realizálódnak fémműves ékszertervező tevékenységében.

Magas szintű esztétikai és kritikai érzékkel, valamint kialakult ízléssel rendelkezik.

Magas szintű, specializált ismeretekkel rendelkezik a fémműves ékszertervezés területén alkalmazott tradicionális, klasszikus és innovatív anyagokról, médiumokról, eszközökről, technikákról, tisztában van a főbb technológiai, gyártási, előállítási folyamatokkal és a tevékenységek végzésének körülményeivel.

Magas szinten érti és ismeri a projektmenedzsment működését, folyamatát, illetve alkalmazását a fémműves ékszertervezés szakterületén.

Magas szinten ismeri a fémműves ékszertervezés vizuális kommunikációs és prezentációs eszközeit, módszereit, csatornáit, behatóan ismeri a szaknyelvet, és a hatékony szóbeli és írásos szakmai kommunikációt anyanyelvén és legalább egy idegen nyelven.

Részleteiben és rendszerében ismeri a fémműves ékszertervezés gazdasági, pénzügyi, szerzői jogi és etikai normáit, szabályozását, érti a saját vállalkozás működtetésének kereteit, valamint alapos áttekintéssel bír a szakterületét érintő tágabb intézményrendszerről.

Ismeri és érti saját erősségeit és gyengeségeit a fémműves ékszertervező tevékenységben, és érti azt, hogy az élethosszig tartó tanulás és a megújuló tudás hogyan lehet hasznos számára.

b) képességei

Felismer komplex fémműves ékszertervezési problémákat, saját tervezési, alkotói programot alakít ki, és ez alapján önálló kreatív szakmai munkát végez.

Korábban megszerzett és rendszerezett tudását és tapasztalatait stratégiai módon alkalmazza változó, új típusú, komplex helyzetekben.

Önállóan vizsgál komplex problémaköröket, összetett művészeti és designkutatást folytat, az adatokat és forrásokat kritikailag kezeli, a tágabb kontextuális összefüggéseket és folyamatokat rendszerszerűen értelmezi.

Magas szintű kritikai gondolkodásra támaszkodva képes alkotói, tervezői reflexióra, valamint önálló, szilárd szakmai álláspont kialakítására.

Kreativitását mozgósítja változó, új típusú, komplex helyzetekben is, és a hagyományos keretrendszerből kilépő, innovatív megoldásokat fejleszt.

A fémműves ékszertervezés során önállóan és rutinszerűen, konzekvensen visz végig tervezési, alkotó folyamatot, magas szintű és komplex tervezői, alkotói döntéseket hoz meg, és komplex originális alkotást hoz létre.

Rutinszerűen és innovatív módon alkalmazza a megfelelő eszközt, módszert, eljárást és gyártástechnológiát egyéni koncepciói és önálló tervei megvalósításához.

Interdiszciplináris alkotóközegben fémműves ékszertervező szakterületét kompetensen és magas színvonalon képviseli, csapatban dolgozva egyenrangú félként, alkotó módon együttműködik a társszakmák és a különböző művészeti területek képviselőivel.

Projekteket, folyamatokat és erőforrásokat menedzsel, csoportban dolgozva vezető szerepet lát el, irányítja az alkotó, tervező és megvalósító tevékenységet.

Fémműves ékszertervező tevékenységét, elképzeléseit, eredményeit nyilvánosság előtt nagy biztonsággal és kompetenciával mutatja be, valamint magas szintű párbeszédet folytat szakmai közösségével, a társszakmák képviselőivel, szakértőkkel, ügyfelekkel, illetve laikus közönséggel a szakterületét érintő komplex témákban, anyanyelvén és egy idegen nyelven.

Szakmai álláspontját és szakmai érdekeit érvekkel alátámasztva képviseli vita helyzetben, együttműködés során képes a konfliktuskezelésre.

Alkalmazza a fémműves ékszertervezés etikai és szerzői jogi normáit, továbbá a szakmai elvárásoknak megfelelően alkalmazza tudását eltérő intézményes keretek között is.

A fémműves ékszertervezés területén képes értékelni saját szakmai tevékenységét, szakmai erősségeit, gyengeségeit, és tudását, kompetenciáit és alkotói, illetve tervezői gyakorlatát folytonosan naprakészen tartja, megújítja, fejleszti.

c) attitűdje

Aktívan keresi az új szakmai ismereteket, módszereket és technikákat, figyelemmel kíséri a kortárs művészeti, társadalmi, gazdasági, piaci, ökológiai és információ-technológiai folyamatokat, tendenciákat.

Munkájában motivált és elkötelezett, alkotótevékenységét szellemi szabadság, kísérletező és vállalkozó kedv jellemzi.

Tudatosan törekszik saját szakmai határainak, illetve a szakterületek közötti határok és hagyományos keretrendszerek átlépésére, meghaladására.

Aktívan keresi azokat a kihívásokat és komplex problémákat, ahol fémműves ékszertervező tudását és kreativitását kamatoztatva adekvát válaszokat adhat, originális alkotásokat hozhat létre, önállóan vagy csoport tagjaiként.

Tevékenységében rugalmasan és adaptívan viszonyul az új típusú kihívásokhoz, problémákhoz és helyzetkehez.

Alkotótevékenységét magas fokú minőség és értékorientáltság, művészi érzékenység és intellektuális szemlélet jellemzi.

Aktívan keresi az együttműködést más művészeti ágak és szakterületek szereplőivel, aktívan kezdeményez interdiszciplináris projekteket, szakmai tevékenységét integratív szemlélettel végzi.

Az alkotó – tervező tevékenységével kapcsolatos társadalmi és ökológiai igényeket felismeri, azonosítja, azokra reflektál.

Társadalmi és ökológiai szempontból érzékeny és elkötelezett, munkájában törekszik a fenntarthatóság szempontjainak érvényesítésére, a különböző társadalmi és kulturális csoportokkal szemben befogadó, toleráns és empatikus.

Saját alkotó – tervező tevékenységét képes elhelyezni a tágabb kulturális, gazdasági és piaci kontextusban, szakmája etikai és szerzői jogi normáit betartja.

d) autonómiája és felelőssége

Szakmai identitása egyértelműen kialakult.

Fémműves ékszertervezést érintő kérdésekben önállóan tájékozódik, saját ízléssel és szakmai véleménnyel bír.

A fémműves ékszertervezés során művészeti koncepciót alkot, amelyet önállóan és professzionálisan valósít meg.

Rendszeresen kezdeményez, vezet és formál projekteket.

Interdiszciplináris tevékenységekben is autonóm módon és felelősen tevékenykedik.

Saját szakmai munkájáért, valamint az általa vezetett projektekért, tevékenységekért felelősséget vállal.

A közösség tagjaként felelősséget vállal közösségéért, szakterülete értékeiért és etikai normáiért.

Szakmai munkáját társadalmilag, kulturálisan, ökológiailag érzékeny, tudatos és felelős tevékenység jellemzi.

9. A mesterképzés jellemzői

9.1. Szakmai jellemzők

A szakképzettséghez vezető tudományágak, szakterületek, amelyekből a szak felépül:

fémműves ékszertervezés és kutatás 30–50 kredit;

fémműves ékszertervezés gyakorlati ismeretek 20–40 kredit;

fémműves ékszertervezés szakelmélet 2–8 kredit;

elméleti stúdiumok (iparművészet- design- és művészettörténet- és elmélet, filozófia, társadalomtudomány, gazdasági és jogi ismeretek, kommunikációs ismeretek, könyvtár és információtudomány) 20–40 kredit;

kapcsolódó társszakmák ismeretei 2–16 kredit.

9.2. Idegennyelvi követelmény

A mesterfokozat megszerzéséhez egy élő idegen nyelvből államilag elismert, középfokú (B2), komplex típusú nyelvvizsga vagy ezzel egyenértékű érettségi bizonyítvány vagy oklevél szükséges.

9.3. A képzést megkülönböztető speciális jegyek

A képzés csak teljes idejű képzésben, a nappali képzés munkarendje szerint szervezhető meg.

9.4. A 4.2. pontban megadott oklevéllel rendelkezők esetén a mesterképzési képzési ciklusba való belépés minimális feltételei

A mesterképzésbe való belépéshez szükséges minimális kreditek száma 60 kredit tárgytervezés-elmélet és gyakorlat, művészettörténet és -elmélet, társadalomtudomány, filozófia, gazdasági és jogi ismeretek, kommunikációs és prezentációs ismeretek területeiről.

A mesterképzésbe való felvétel feltétele, hogy a hallgató az alapképzési tanulmányai alapján a felsorolt területeken legalább 30 kredittel rendelkezzen. A mesterképzésben a hiányzó krediteket a felsőoktatási intézmény tanulmányi és vizsgaszabályzatában meghatározottak szerint kell megszerezni.

9. FESTŐMŰVÉSZ OSZTATLAN SZAK

1. A mesterképzési szak megnevezése: festőművész (Painting)

2. A mesterképzési szakon szerezhető végzettségi szint és a szakképzettség oklevélben szereplő megjelölése

végzettségi szint: mester- (magister, master; rövidítve: MA-) fokozat

szakképzettség: okleveles festőművész

a szakképzettség angol nyelvű megjelölése: Painter

3. Képzési terület: művészet

4. A képzési idő félévekben: 10 félév

5. A mesterfokozat megszerzéséhez összegyűjtendő kreditek száma: 300 kredit

a szakorientációja: gyakorlatorientált (60–70 százalék)

a diplomamunka készítéséhez rendelt kreditérték: 42 kredit

szabadon választható tantárgyakhoz rendelhető minimális kreditérték: 20 kredit

6. ^*  A szakképzettség képzési területek egységes osztályozási rendszere szerinti tanulmányi területi besorolása: 211/0213

7. A mesterképzési szak képzési célja és a szakmai kompetenciák

A képzés célja festőművészi tevékenységet folytató művészek képzése, akik megszerzett festészeti ismereteik, szuverén látásmód és az önkifejezés készségének birtokában autonóm festőművészeti tevékenység folytatására alkalmasak. A végzettek ismerik az egyetemes festészet kifejezési eszközeit és lehetőségeit, a felhasználható anyagokat és technikákat. Magas színvonalú tudással, az önkifejezés készségével, a nemzetközi és hazai képzőművészeti tendenciák ismeretével alkalmasak az eszmei tartalmak képzőművészeti formában történő megjelenítésére. Felkészültek tanulmányaik doktori képzés keretében történő folytatására.

7.1. Az elsajátítandó szakmai kompetenciák

7.1.1. A festőművész

a) tudása

Általános és specializált ismeretekkel rendelkezik a festészetben végzett alkotói tevékenységek alapjául szolgáló folyamatokról és koncepciókról, munkásságának a kortárs festészeti tendenciákba való behelyezhetőségéről.

Specializált ismeretekkel rendelkezik a festészetben végzett kutatás, forrásgyűjtés, festészeti analógiák keresése alapjául szolgáló módszerekről, megvalósítási irányokról, lehetőségekről, értő elemzője kortárs festészeti alkotásoknak.

Specializált ismeretekkel rendelkezik egy adott alkotói gyakorlat eredetiségének, művészettörténeti jelentőségének felismerésével kapcsolatban.

Specializált ismeretekkel rendelkezik saját művészeti ága, a festészet főbb elméleteiről, alapelveinek, stíluskorszakainak és irányzatainak, illetve az ezekhez tartozó festészettechnikai metódusoknak, fontosabb alkotásainak részterületeiről.

Behatóan ismeri a festészeti alkotói tevékenységek alapjául szolgáló anyagokat, technikákat, valamint a tevékenységek végzésének körülményeit. Az eltérő technikák kollázs, montázs, applikációs és mediális technikák, történeti festészeti eljárások és a különböző anyaghasználatok (papír, fa, fém, fotó alapozás, vizes és olaj bázisú vegyestechnikák, módszerek) alkotó alkalmazásainak elveit.

Specializált ismeretekkel rendelkezik a különböző térábrázolási módszerek történetéről, elméletéről, gyakorlatáról.

Behatóan ismeri az eltérő festészeti technikákkal, anyagokkal és színekkel elérhető hatásokat. Szerteágazó ismeretekkel rendelkezik a festészet egyes részei, továbbá a saját művészeti ága és más művészeti ágak, más szakterületek közötti kapcsolódási pontokról, valamint az alkotó – és előadó – művészeti területek közötti dinamikus kölcsönhatásról, összművészeti jelenségek művészettörténeti és kortárs művészeti kiállításairól, eseményeiről.

Beható ismeretekkel rendelkezik a képzőművészet intézményeiről és azok működéséről, például: kulturális menedzsment, művészeti marketing, a non-profit szektor és a kereskedelmi szféra különbsége és a kiállítás rendezés kérdésköre.

b) képességei

Egyéni festészeti látásmódjával és munkamódszerével képes addig ismeretlen művészeti gyakorlatokat megvalósítani, az anyagok, technikák lehetőségeit alkotó módon felhasználni.

Képes festészeti intuícióit módszeres munkával, egyéni munkamódszert, stílusjegyeket alkalmazva megvalósítani.

Képes az alkotói gyakorlat során új megközelítések, tudatosság és széles látókörű művészeti gondolkodás kialakítására, festészeti folyamatokban való gondolkodásra.

Alkotó módon képes használni a festészete alapjául szolgáló technikai, anyagi és információs forrásokat, folyamatosan felülvizsgálja, és szükség esetén átírja, újrakonstruálja a már ismert szakmai metódusok alapján saját festészeti gyakorlatát.

Rendelkezik mindazokkal az alapvető festészettechnikai képességgel (vizes bázisú, olaj alapú anyagok, pigmentek, kevert eljárások kezelése), amelyek lehetővé teszik, hogy önálló festészeti elképzeléseihez a legadekvátabb megvalósítási formát válassza.

Önállóan (vagy más művészeti ágak szereplőivel együttműködésben) végzett alkotó tevékenysége kapcsán képes más művészeti ágak elemeit, gyakorlatait beemelni a munkafolyamatba. Az együttműködésben megvalósuló alkotómunkában konstruktív, hatékony kommunikációra képes.

Képes felmérni saját alkotótevékenysége infrastrukturális és anyagi szükségleteit, műveinek megvalósításának feltételrendszerét, és ennek tudatában megtervezni és megvalósítani alkotásait.

Képes alkalmazni szakterülete etikai normáit.

Képes művészeti tevékenységének környezet- és egészségtudatos megszervezésére, végzésére, ennek keretében a megfelelő munkakörnyezet és a megfelelő eszközök, anyagok megválasztására, alkotásaik révén a társadalom szellemi, lelki egészségéhez való hozzájárulásra.

c) attitűdje

Aktívan keresi az új ismereteket (figyelemmel kíséri a kortárs festészeti jelenségeket), módszereket, kreatív, dinamikus megvalósítási lehetőségeket. Folyamatos művészeti alkotó tevékenységet folytat.

Festészeti praxisában kifejezetten keresi az új, műfaját átértelmező kihívásokat.

Törekszik arra, hogy munkájához való hozzáállása szellemileg mindig nyitott, önreflektív, kísérletező jellegű legyen.

Törekszik arra, hogy alkotó módon, egyéni, mással össze nem téveszthető formanyelvet és tartalmakat felmutató festményeket, műalkotásokat hozzon létre.

Kiforrott kritikai érzékkel viszonyul saját művészeti ágának, a festészetnek stílusirányzataihoz, történeti, valamint kortárs alkotásaihoz. Műelemzéseinek konzekvenciáit be tudja építeni alkotó tevékenységébe.

A saját festészeti tevékenységével kapcsolatos társadalmi igényeket felismeri, azonosítja, azokra reflektál. Részt vesz kiállításokon.

Társadalmilag érzékeny és elkötelezett művészeti alkotásai témájának megválasztásában és azok létrehozásában.

Társadalmilag érzékeny és elkötelezett művészeti alkotásai célközönségének kiválasztásában és ahhoz történő eljuttatásában.

Szakmája etikai normái iránt elkötelezett és azokat betartja.

d) autonómiája és felelőssége

Szakmai identitása egyértelműen kialakult. Festményei világnézetével harmóniában állnak. Festészeti koncepcióját professzionálisan valósítja meg.

Rendszeresen kezdeményez, vezet és formál projekteket, kiállításokon szerepel, képes képzőművészeti bemutatók kezdeményezésére és megvalósítására.

Tisztában van vele, hogy művészként közéleti szerepet vállal.

Összművészeti, illetve multidiszciplináris tevékenységekben is autonóm módon és felelősen tevékenykedik.

Festészeti munkásságáról szóban és írásban is felelősségteljesen kommunikál.

8. A mesterképzés jellemzői

8.1. ^*  Szakmai jellemzők

A szakképzettséghez vezető tudományágak, szakterületek, amelyekből a szak felépül:

– festészet (gyakorlati, elméleti, történeti, technikai vonatkozásai, munkavédelem) 154–202 kredit (ebből 42 kredit a diplomamunka elkészítéséhez rendelt kredit);

– művészeti anatómia, szabadkézi rajz 20–26 kredit;

– bölcsészettudományi területről (művészettörténet, kortársművészet a társművészetekre való kitekintéssel, művészetelmélet filozófia és esztétikatörténeti kitekintéssel) 50–76 kredit;

– társadalomtudományok művészeti vonatkozásai 6–16 kredit;

– jogi és menedzsment ismeretek 2–8 kredit;

8.2. Idegennyelvi követelmény

A mesterfokozat megszerzéséhez egy élő idegen nyelvből államilag elismert, középfokú (B2), komplex típusú nyelvvizsga vagy ezzel egyenértékű érettségi bizonyítvány vagy oklevél megszerzése szükséges.

8.3. A szakmai gyakorlat követelményei

A szakmai gyakorlat 60 óra művésztelepi gyakorlat.

10. FILM- ÉS MÉDIAPRODUCER MESTERKÉPZÉSI SZAK ^* 

1. ^*  A mesterképzési szak megnevezése: film- és médiaproducer (Film and Media Production)

2. ^*  A mesterképzési szakon szerezhető végzettségi szint és a szakképzettség oklevélben szereplő megjelölése

– végzettségi szint: mester- (magister, master; rövidítve: MA-) fokozat

– szakképzettség: okleveles film- és médiaproducer

– a szakképzettség angol nyelvű megjelölése: Film and Media Producer

3. Képzési terület: művészet

4. A mesterképzésbe történő belépésnél előzményként elfogadott szakok:

4.1. Teljes kreditérték beszámításával vehető figyelembe: valamennyi képzési terület bármely alapképzési szakja.

5. A képzési idő félévekben: 4 félév

6. A mesterfokozat megszerzéséhez összegyűjtendő kreditek száma: 120 kredit

a szak orientációja: gyakorlatorientált (60–70 százalék)

a diplomamunka készítéséhez rendelt kreditérték: 15 kredit

intézményen kívüli összefüggő gyakorlati képzés minimális kreditértéke: 10 kredit

a szabadon választható tantárgyakhoz rendelhető minimális kreditérték: 6 kredit

7. ^*  A szakképzettség képzési területek egységes osztályozási rendszere szerinti tanulmányi területi besorolása: 213/0213

8. A mesterképzési szak képzési célja és a szakmai kompetenciák

A képzés célja film- és televízió producerek képzése a mozgóképipar számára, akik tehetségükkel, filmművészeti és -gyártási szakmai tudásukkal filmművészeti alkotások létrehozásában producerként vesznek részt. Elfogadott és méltó alkotó- és gyártó partnerei a filmgyártás résztvevőinek, valamint azoknak, akik hazai és nemzetközi viszonylatban a szakmával bármilyen módon kapcsolatba kerülnek. Felkészültek tanulmányaik doktori képzésben történő folytatására.

8.1. Az elsajátítandó szakmai kompetenciák

8.1.1. ^*  A film- és médiaproducer

a) tudása

Átfogó ismeretekkel rendelkezik a film gyártási folyamatainak elméletéről és gyakorlatáról.

Behatóan ismeri a filmipart együttesen alkotó speciális területeket, ezek összefüggésrendszerét, valamint feltérképezési metódusait.

Mélyrehatóan ismeri a filmművészet történetét, esztétikáját.

Átfogóan ismeri és érti a filmgyártás jogi szabályozását- valamint a szerzői jogot.

Ismeri a film gyártási folyamatának költségvetési metódusait, számviteli gyakorlatát, az ehhez szükséges számítógépes programokat.

Tisztában van a mozgóképművészet piaci működésével, igényeivel.

Behatóan ismeri a filmművészeten belüli műfajok esztétikai és gyártási specifikumait. Specializált ismeretei vannak a film majdani témájaként szolgáló anyag gyűjtési területeiről (így társművészeti alkotás, irodalmi mű, szociológiai tanulmány, társadalmi jelenségek). Részletekbe menő ismeretei vannak a filmművészet és a társművészetek kapcsolódási metódusairól, az adaptációs és integrációs lehetőségekről, hatásokról.

Ismeri és érti a dramaturgia elveit, a film belső struktúrájának dramaturgi vonatkozásait, művészi szabályrendszerét.

Ismeri a filmforgalmazás módozatait, struktúráját és lehetőségeit mind hazai, mind nemzetközi vonatkozásban.

Tisztában van a film finanszírozásának különféle lehetőségeivel, ismeri a források felkutatásának módozatait.

Átfogó ismeretei vannak a film közönséghez való eljuttatásának lehetőségeiről, ismeri a lehetséges célközönség felmérésének módjait.

Behatóan ismeri a filmkészítés rész-munkafolyamatainak alkotói és gyártási vonatkozásait, a munkavégzés körülményeit technikai és művészi értelemben egyaránt.

Ismeri a filmipar legújabb műszaki és technológiai fejlesztéseit, legkorszerűbb lehetőségeit, és azokat a fejlesztési irányokat, amelyeket az egyes szakterületek aktuálisan kijelölnek.

b) képességei

Képes eldönteni egy filmötletről, irodalmi műről, novelláról vagy szociológiai, társadalmi látleletről, hogy lehetséges-e, illetve – a tartalom relevanciája tekintetében – érdemes-e abból mozgóképes megfogalmazást készíteni.

Képes a kiválasztott filmtémához adekvát módon filmművészeti műfajt választani.

A piaci körülmények figyelembe vételével képes felmérni az elkészült alkotás célközönségét. A rendezővel és a kreatív alkotókkal a média minden területén érvényesen képviseli az elkészült filmalkotást, annak minden megjelenési formáját.

Képes a filmprodukció gyártási folyamatában az irányítói és döntési feladatok ellátására. Képes professzionális szintű művészi munkával kreatívan hozzájárulni a filmművészeti alkotáshoz.

Képes a filmet gyártási és alkotói analitikus szemmel is vizsgálni, a filmalkotást művészi és piaci szempontrendszer szerint megítélni.

A leendő film gyártási folyamatának részletes gyártási és financiális feltérképezésével képes meghatározni és felmérni a készítendő alkotás költségeit.

Képes a hazai és nemzetközi finanszírozási források felkutatására, a film gyártási költségeinek előteremtésére.

Képes a filmalkotás megvalósításának teljes gyártási tervét elkészíteni, a szakspecifikus gyártási feladatokat adekvát munkatársaknak delegálni.

Képes a filmalkotás mint produkció üzemszerű működtetésére, annak minden technikai, munkaerőt illető, valamint financiális feltételét biztosítani és felügyelni.

Képes átlátni a filmprodukció pénzügyi összefüggéseit globális és mikro szinten egyaránt.

Képes a filmkészítéshez szükséges komplex üzleti kondíciók felépítésére.

Produceri munkája során képes a feladatok időzítése és fontossága tekintetében aktuálisan rangsorolni és érvényes döntéseket hozni.

c) attitűdje

Érzékenyen viszonyul a közreműködésével készülő filmalkotáshoz és kreatív alkotóihoz, az alkotás művészi minőségét financiális preferenciái elé helyezi.

Törekszik a filmpiac iránti társadalmi elvárások megismerésére.

Kiforrott kritikai érzékkel viszonyul a filmművészeti és más művészeti ágak alkotásaihoz.

A filmkészítési munkafolyamat során kompromisszumkész, mindeközben szem előtt tartja a készülő filmalkotás megteremtésének feltételeit, és ezek tükrében mérlegeli a kompromisszum lehetséges mértékét.

Kiforrott stratégiai érzékkel viszonyul a filmkészítés rövid- és hosszútávú terveinek megvalósításához.

A film gyártásának tárgyalási folyamataiban elkötelezett a készülő projekt iránt, törekszik a produkció érdekeit minden tekintetben érvényesíteni.

A filmkészítéssel járó stresszhelyzetekhez, valamint alkotásai bemutatásának visszhangjához higgadtan és racionálisan viszonyul.

Produceri munkája során rugalmasan viszonyul a filmkészítés folyamatához, törekszik a szakma szabályai és normái szerint eljárni, de a gyártás során felismeri a film műfajának komplexitásából adódó, improvizatív döntések szükségességét.

d) autonómiája és felelőssége

Produceri identitása egyértelműen kialakult.

Saját művészi és gyártási koncepció alapján önállóan végzett produceri munkával professzionális filmalkotásokat hoz létre.

Felelősséget vállal a filmgyártási munkálatok egészéért, a film gyártásában részt vevők munkájáért, annak eredményeiért.

A film gyártásával kapcsolatos vezetői feladatokat önállóan látja el, ugyanakkor a feladatokat delegálja és számon kéri.

Döntéseit autonóm módon, az alkotóval együttműködésben hozza meg annak érdekében, hogy a produkció megfelelő színvonalú legyen.

Nyitott mind a saját, mind a társművészeti területek művészeti és technikai újdonságaira.

Rendszeresen kezdeményez filmes projekteket, elősegíti új filmművészeti alkotások megvalósulását.

9. A mesterképzés jellemzői

9.1. Szakmai jellemzők

A szakképzettséghez vezető tudományágak, szakterületek, amelyekből a szak felépül:

a filmgyártás művészeti és filmelméleti ismeretei 28–34 kredit;

cégismeret, jogi és könyvelési ismeretek 8–12 kredit;

a filmgyártás szakterületei 36–58 kredit.

9.2. Idegennyelvi követelmény

A mesterfokozat megszerzéséhez egy idegen nyelvből államilag elismert, középfokú (B2), komplex típusú nyelvvizsga vagy ezzel egyenértékű érettségi bizonyítvány vagy oklevél szükséges.

9.3. A szakmai gyakorlat követelményei

A szakmai gyakorlat hazai vagy nemzetközi filmforgatásokon, a magyarországi vagy nemzetközi televíziózás meghatározó szerkesztőségeiben vagy színházi produkcióban végzett legalább négy hetes szakmai munka.

11. FILMOPERATŐR MŰVÉSZ MESTERKÉPZÉSI SZAK ^* 

1. ^*  A mesterképzési szak megnevezése: filmoperatőr művész (Cinematography)

2. ^*  A mesterképzési szakon szerezhető végzettségi szint és a szakképzettség oklevélben szereplő megjelölése

– végzettségi szint: mester- (magister, master; rövidítve: MA-) fokozat

– szakképzettség: okleveles filmoperatőr művész

– a szakképzettség angol nyelvű megjelölése: Cinematographer

3. ^*  Képzési terület: művészet

4. ^*  A mesterképzésbe történő belépésnél előzményként elfogadott szakok:

4.1. Teljes kreditérték beszámításával vehető figyelembe: a mozgókép, a kameraman alapképzési szak, illetve a felsőoktatásról szóló 1993. évi LXXX. törvény szerinti főiskolai szintű kameraman szak.

4.2. A 9.4. pontban meghatározott kreditek teljesítésével vehetők figyelembe a média design és a fotográfia alapképzési szak.

4.3. A mesterképzésbe történő belépésnél figyelembe vehetők továbbá azok az alapképzési és mesterképzési szakok, illetve a felsőoktatásról szóló 1993. évi LXXX. törvény szerinti szakok, amelyeket a kredit megállapításának alapjául szolgáló ismeretek összevetése alapján a felsőoktatási intézmény kreditátviteli bizottsága elfogad.

5. A képzési idő félévekben: 4 félév

6. A mesterfokozat megszerzéséhez összegyűjtendő kreditek száma: 120 kredit

a szak orientációja: gyakorlatorientált (60–70 százalék)

a diplomamunka készítéséhez rendelt kreditérték: 6 kredit

intézményen kívüli összefüggő gyakorlati képzés minimális kreditértéke: 5 kredit

a szabadon választható tantárgyakhoz rendelhető minimális kreditérték: 7 kredit

7. ^*  A szakképzettség képzési területek egységes osztályozási rendszere szerinti tanulmányi területi besorolása: 213/0211

8. A mesterképzési szak képzési célja és a szakmai kompetenciák

A képzés célja filmoperatőrök képzése, akik képesek az őket körülvevő világot vizuálisan értelmezni, megtalálni saját alkotói útjukat és a képek nyelvén elmondani történeteket, kifejezni gondolatokat. Ismerik a képi ábrázolás stílusjegyeit a különböző vizuális kultúrákban és társművészetekben, a filmkészítés szakirányainak elméletét és gyakorlatát, továbbá rendelkeznek egyéni látásmóddal, van vizuális fantáziájuk, kompozíciós érzékük. Munkájuk során képesek a filmkészítés szakembereivel kreatív módon együttműködni. Felkészültek tanulmányaik doktori képzésben történő folytatására.

8.1. Az elsajátítandó szakmai kompetenciák

8.1.1. ^*  A filmoperatőr művész

a) tudása

Általános és specializált ismeretekkel rendelkezik a filmoperatőr-mesterség elméletéről és gyakorlatáról.

Magas szinten ismeri a mozgóképi ábrázolás főbb korszakait, stílusirányzatait és fontosabb alkotásait.

Mélyreható ismeretei vannak a dramaturgiáról és a filmnyelvi eszközökről.

Ismeri a mozgókép esztétikáját, megértésének pszichológiáját és kognitív folyamatait.

Jártas a társművészetek területén.

Professzionális szinten ismeri a film előkészítésére, forgatására és utómunkálataira vonatkozó operatőri feladatköröket.

Magas szinten ismeri a mozgóképes játéktér kialakításának lehetőségeit és gyakorlatát.

Magas szinten ismeri a képkivágás és a kompozíció szabályait, illetve kifejezőerejét, valamint az ezek létrehozásához alkalmazandó technikai eszközöket.

Magas szinten ismeri a filmes világítás és az expozíció hatását és kifejezőerejét, valamint az ezek létrehozásához alkalmazandó technikai eszközöket.

Magas szinten ismeri a különböző kameramozgásokat és azok technikai eszközeit.

Magas szinten ismeri a felvételi technikákat és azok eszközeit.

Behatóan ismeri az operatőr-mesterséghez kapcsolódó technológiai folyamatokat.

Behatóan ismeri a fényelési stílusokat és technikákat valamint azok technikai eszközeit.

Ismeri a filmvágás eszközrendszerét, hatását és kifejezőerejét.

Jól ismeri a filmkészítés egyéb részterületeit, a kapcsolódó feladatköröket és azok kompetenciáit.

Magas szinten ismeri a filmkészítésre vonatkozó etikai normákat.

b) képességei

Képes a rendezővel, esetleg más alkotótársakkal együtt egy filmalkotás operatőri munkájának esztétikai koncepcióját megalkotni.

Képes egyéni látásmódot kialakítani és azt a filmkészítés során alkalmazni.

Képes operatőri eszközökkel a rendező dramaturgiai és filmnyelvi koncepcióját szolgálni.

Képes a mozgókép megértésének pszichológiájáról és kognitív folyamatairól alkotott elméletek alkalmazására.

Képes a társművészetekről elsajátított ismereteit alkalmazni.

Képes az előkészítés, a forgatás és az utómunka folyamatait irányítani.

Képes a filmes játéktér megtervezésére és kialakítására.

Készségszinten képes a megfelelő képkivágások és kompozíciók kialakítására.

Képes egy film világítását megtervezni és kivitelezni, valamint a létrehozott fényhatásokat megfelelő expozícióval megfogalmazni.

Készségszinten képes a tervezett kameramozgásokat kivitelezni.

Képes a különböző felvételi technikákat a különböző helyzeteknek és céloknak megfelelően alkalmazni.

Képes az operatőri munkához kapcsolódó technológiai folyamatokat megtervezni és irányítani.

Képes az adott munkafolyamatnak megfelelő fényelési munkálatokat irányítani.

Képes az operatőri munkát összehangolni a filmkészítés egyéb területeivel.

c) attitűdje

Miközben felismeri a szakmai rutin jelentőségét, igyekszik innovatív meglátásokkal gazdagítani azt.

A filmművészet és más társművészetek történeti kontextusába helyezi saját munkáját.

Nyitott az új ismeretekre, módszerekre, technológiai újdonságokra és azok kreatív alkalmazási lehetőségeire.

Nyitottsága révén képes identitását, ízlésvilágát továbbalakítani.

Kiforrott kritikai érzékkel viszonyul a kortárs filmalkotások operatőri munkáihoz, a különböző egyéni megközelítési módokhoz.

Alkotótársi és vezetői szerepének tudatában nyitott alkotótársai véleményére, javaslataira.

d) autonómiája és felelőssége

Határozott művészi identitással, ízlésvilággal bír.

Határozott véleménnyel bír saját munkájáról.

Saját művészeti koncepciót alkot, amelyet professzionális módon valósít meg alkotótársai segítségével.

Alkotásaiban elkötelezetten képviseli a magas szintű vizuális kultúra értékeit.

Összhangban tartja az alkotótársak igényeit és saját művészi koncepcióját.

Alkotásaiban, a művészi és társadalmi közéletben magas etikai mércét képvisel.

9. A mesterképzés jellemzői

9.1. Szakmai jellemzők

A szakképzettséghez vezető tudományágak, szakterületek, amelyekből a szak felépül:

operatőri gyakorlat és vizsgafilmek forgatása 58–90 kredit;

a világítás, az expozíció és a felvételi, illetve utómunka-technológiák elmélete és története 6-16 kredit;

a mozgókép megalkotásának és percepciójának esztétikája és pszichológiája 6–16 kredit;

társművészetek 2–10 kredit.

9.2. Idegennyelvi követelmény

A mesterfokozat megszerzéséhez legalább egy idegen nyelvből államilag elismert, középfokú (B2), komplex típusú nyelvvizsga vagy ezzel egyenértékű érettségi bizonyítvány vagy oklevél megszerzése szükséges.

9.3. A szakmai gyakorlat követelményei

A szakmai gyakorlat a tantervben meghatározottak szerinti, filmkészítésben (forgatás, utómunka), különböző szakmai eseményeken (fesztivál, workshop, konferencia) való részvétel Magyarországon, külföldön.

9.4.  ^* A 4.2. és 4.3. pontban megadott oklevéllel rendelkezők esetén a mesterképzési képzési ciklusba való belépés minimális feltételei

A mesterképzésbe való belépéshez szükséges minimális kreditek száma 20 kredit az alábbi területekről:

mozgóképkészítés operatőri feladatainak gyakorlata 10 kredit,

mozgóképkészítés operatőri feladatainak elmélete 10 kredit.

A mesterképzésbe való felvétel feltétele, hogy a hallgató az alapképzési tanulmányai alapján a felsorolt területeken összesen legalább 10 kredittel rendelkezzen. A mesterképzésben a hiányzó krediteket a felsőoktatási intézmény tanulmányi és vizsgaszabályzatában meghatározottak szerint kell megszerezni.

12. FILMRENDEZŐ MŰVÉSZ MESTERKÉPZÉSI SZAK ^* 

1. ^*  A mesterképzési szak megnevezése: filmrendező művész (Film Directing)

2. ^*  A mesterképzési szakon szerezhető végzettségi szint és a szakképzettség oklevélben szereplő megjelölése

– végzettségi szint: mester- (magister, master; rövidítve: MA-) fokozat

– szakképzettség: okleveles filmrendező művész

– a szakképzettség angol nyelvű megjelölése: Film Director

3. ^*  Képzési terület: művészet

4. ^*  A mesterképzésbe történő belépésnél előzményként elfogadott szakok:

4.1. Teljes kreditérték beszámításával vehető figyelembe a mozgókép alapképzési szak operatőr, kameraman, film- és televíziórendezés szakirányai, a kameraman, a televíziós műsorkészítő alapképzési szak, továbbá a képalkotás alapképzési szak mozgóképkultúra és média szakiránya, illetve a felsőoktatásról szóló 1993. évi LXXX. törvény szerinti főiskolai szintű kameraman és adásrendező szak.

4.2. A 9.4. pontban meghatározott kreditek teljesítésével vehetők figyelembe továbbá azok az alapképzési és mesterképzési szakok, illetve a felsőoktatásról szóló 1993. évi LXXX. törvény szerinti szakok, amelyeket a kredit megállapításának alapjául szolgáló ismeretek összevetése alapján a felsőoktatási intézmény kreditátviteli bizottsága elfogad.

5. A képzési idő félévekben: 4 félév

6. A mesterfokozat megszerzéséhez összegyűjtendő kreditek száma: 120 kredit

a szak orientációja: kiemelten gyakorlat-igényes (70–80 százalék)

a diplomamunka készítéséhez rendelt kreditérték: 10 kredit

intézményen kívüli összefüggő gyakorlati képzés minimális kreditértéke: 4 kredit

a szabadon választható tantárgyakhoz rendelhető minimális kreditérték: 6 kredit

7. ^*  A szakképzettség képzési területek egységes osztályozási rendszere szerinti tanulmányi területi besorolása: 213/0211

8. A mesterképzési szak képzési célja és a szakmai kompetenciák

A képzés célja filmes alkotóművészek képzése, akik szaktudásukat önálló, egyedülálló műalkotások készítésében hasznosítják. Az élő filmművészet, a filmtörténet tárgyának létrehozói, akik gazdagítják az ország kulturális életét, hírnevét. Eredményeik legfőbb mérőeszköze alkotásaik hazai és nemzetközi sikere. Képesek elemezni, mérvadó véleményt kialakítani a mozgóképalkotás technikai, művészi és közéleti problematikájában, valamint segíteni az alkotómunkát a filmművészet többi ágában. Felkészültek tanulmányaik doktori képzésben történő folytatására.

8.1. Az elsajátítandó szakmai kompetenciák

8.1.1. ^*  A filmrendező művész

a) ^*  tudása

Mélységében ismeri a rendezői munka összes fázisát az előkészítéstől az utómunkáig.

Széleskörű és naprakész tudása van a rendezéshez szükséges technikai felszerelések működési mechanizmusáról, működtetési alapelveiről, ismeri a gyorsan változó technika fejlődési irányait, tájékozott a változások jellegét illetően.

Alapos és kiterjedt ismeretei vannak a rendezés különböző munkafázisainak idő-, technikai és szakember igényeiről.

Elmélyült elméleti tudással rendelkezik a film- és televíziórendezés jelenlegi és ezt megelőző korszakainak stílusairól, meghatározó irányzatairól, jól ismeri azok fontos alkotóit és azok munkásságát.

Átfogóan ismeri a mozgóképes alkotóműhelyen belüli szakterületeket, azok kompetenciáit, az alkotói hierarchiában való elhelyezkedésüket, viszonyukat.

Magabiztosan ismeri a színjátszás és színészvezetés gyakorlatát, saját alkotásainak tapasztalatai és kiterjedt, elmélyült elemzések alapján széleskörű tudása van a színművészet sokszínű elméleti technikái, irányzatai, azok alkalmazásának lehetőségei tekintetében.

Ismeri a mozgóképes alkotás létrehozásához kapcsolódó pályázati szisztémákat, a filmek finanszírozásának aktuális lehetőségeit és módozatait hazai és nemzetközi szinten egyaránt.

Tisztában van a mozgóképes rendezői szakma etikai normáival, professzionális, amatőr környezetben és dokumentumfilm készítés speciális körülményei között egyaránt.

Alapos és naprakész tudással rendelkezik a különböző műfajú filmalkotások alapjául szolgáló forgatókönyv, treatment, szinopszis, audiovizuális és dramaturgiai értelemben releváns alkotói koncepció, pitch fő ismérvei, terjedelme, formátuma és tartalmi követelményei tekintetében.

b) képességei

Képes mozgóképes alkotás alapjául szolgáló forgatókönyvet, szinopszist, treatmentet, pitch- koncepciót, audiovizuális és dramaturgiai értelemben releváns alkotói koncepciót előállítani.

Képes a mozgóképes alkotás alapjául szolgáló forgatókönyvből kiindulva markáns és egyéni művészi értelmezéssel vizuális és hangi koncepciót kialakítani.

Művészi céljainak megvalósítása érdekében magabiztosan képes a mozgóképes alkotás többi társművészét céljairól meggyőzni, koncepcióját plasztikusan körvonalazni, a forgatás során az egyes munkatársainak szóló aktuális instrukcióit megfelelő szaknyelven és kellő tömörséggel megfogalmazni.

Képes a kreatív és technikai stábot hatékonyan irányítani, vezetni, a stáb tagjainak előterjesztett művészi koncepcióját, javaslatait az előkészítő fázisban és aktuálisan is megítélni, velük az alkotói és gyártási folyamatban együttműködni.

A gyártási folyamat során felmerülő nehézségekre, változásokra képes rugalmasan, a mű fő céljait szem előtt tartva reagálni, gyors és hatékony döntéseket hozni.

Biztonsággal különbözteti meg a rábízott projekt egészét lényegileg befolyásoló és nem lényegi elemeket, paramétereket.

Magabiztosan kezeli a rendezéshez szükséges összes technikai felszerelést, programot, képességei folyamatos frissen tartásához szükséges szilárd és széleskörű informáltsággal rendelkezik.

A mozgóképes alkotás létrehozásának minden fázisában a rendezői szakma etikai normáinak megfelelően képes eljárni, ezeknek érvényt szerezni a vele dolgozó stáb tekintetében is. Szakmai fórumokon, illetve a finanszírozás érdekében képes a készülő vagy elkészült filmalkotásáról való összeszedett és hatásos szakmai prezentációra, képes művészi állásfoglalását, szándékait szóban és írásban megvédeni, érvényre juttatni.

c) attitűdje

Nyitott a filmalkotás kreatív vagy technikai munkatársainak a forgatás során felmerülő problémáira.

Kialakult szakmai kapcsolatrendszerrel rendelkezik, elsősorban saját korosztályában, de keresi az együttműködést a filmalkotások egyes szakterületeinek alkotóival, valamint a társművészetek képviselőivel is.

Kiforrott egyéni látásmódja szűrőjén keresztül viszonyul a mozgóképes műfaj eddigi stílusirányzataihoz és kortárs alkotásaihoz.

A rendezői munkához szükséges digitális eszközök, felszerelések, a munkáját segítő információs felületek terén folyamatosan követi a változásokat.

Célja a mozgókép-készítés munkafolyamata során a részt vevő kreatív és technikai alkotótársak közötti kiegyensúlyozott alkotói kapcsolat fenntartása.

Nyitott a társművészetek alkotásai és produkciói megismerésére, megértésére.

Folyamatosan törekszik mozgóképes szaktudása elmélyítésére, figyelemmel kíséri és elemzi a frissen megjelenő műalkotásokat, a témában megjelenő szakirodalmat, esztétikai írásokat.

d) autonómiája és felelőssége

Szuverén rendezői koncepciót alkot, melyet önállóan valósít meg.

Rendezői szakmai identitása, stílusa, irányultsága, mozgóképes alkotások iránti elkötelezettsége markáns.

A filmkészítés minden fázisában, teljes folyamatában való kooperatív munka során felmerülő kérdések megválaszolásában és problémák megoldásában hozott döntéseiért egyéni felelősséget vállal.

Önállósággal kezeli a rendezői munkához szükséges digitális eszközöket, felszereléseket, a munkáját segítő információs felületeken önállóan eligazodik.

Egyéni felelősséget vállal a mozgóképes alkotás folyamán meghozott művészi és technikai döntéseiért.

A mozgóképes alkotás elindítását meggyőző és mélyreható szakmai és dramaturgiai koncepcióval kezdeményezi, melyért a későbbiekben egyéni felelősséget vállal.

Ismeri, érti, betartja és betartatja a mozgóképes művészet gyakorlásának feltételrendszerét, technikai, pénzügyi fegyelmét, időkorlátait.

Felelősen gondolkodik a filmalkotás társadalomra tett hatásáról.

Hitelesen és meggyőzően közvetíti a rendezői munka fő értékeit, társadalmi és kulturális szerepét, küldetését.

Teljesítményét és a munkatársaitól megkövetelt teljesítményt a mozgóképes szakma minőségi elvárásaival összhangban tartja.

9. A mesterképzés jellemzői

9.1. Szakmai jellemzők

9.1.1. A szakképzettséghez vezető tudományágak, szakterületek, amelyekből a szak felépül:

filmrendezéshez kapcsolódó gyakorlati feladatok (stábrendszeren alapuló közös gyakorlati feladatok önálló műalkotások létrehozása, Sound desing) 35–65 kredit;

a filmkészítés filmesztétikai, társadalomtudományi, film- és kultúrtörténeti háttere (dramaturgiai ismeretek, rendezői munka elemzése, filmnyelvi ismeretek, látványtervezési ismeretek, műfaji ismeretek, kiemelkedő alkotók) 25–55;

filmkészítéshez kapcsolódó művészeti területek (filmtörténet, fotótörténet, művészettörténet,

zene, irodalom) 5–15 kredit.

9.1.2. A képző intézmény által ajánlott specializáció kreditaránya a képzés egészén belül legalább 25 kredit.

9.2. Idegennyelvi követelmény

A mesterfokozat megszerzéséhez angol, német, francia, olasz, orosz vagy spanyol nyelvből államilag elismert, felsőfokú (C1), komplex típusú nyelvvizsga vagy két élő idegen nyelvből államilag elismert, középfokú (B2), komplex típusú nyelvvizsga vagy ezekkel egyenértékű érettségi bizonyítvány vagy oklevél szükséges.

9.3. A szakmai gyakorlat követelményei

A szakmai gyakorlat nagyjátékfilmes közegben eltöltött négy hetes szakmai gyakorlat.

9.4. A 4.2. pontban megadott oklevéllel rendelkezők esetén a mesterképzési képzési ciklusba való belépés minimális feltételei

A mesterképzésbe való belépéshez szükséges minimális kreditek száma 18 kredit az alábbi területekről:

filmtörténet területéről 6 kredit, szabad bölcsészet területéről 6 kredit,

média design területéről 6 kredit.

A mesterképzésbe való felvétel feltétele, hogy a hallgató az alapképzési tanulmányai alapján a felsorolt területeken legalább 10 kredittel rendelkezzen. A mesterképzésben a hiányzó krediteket a felsőoktatási intézmény tanulmányi és vizsgaszabályzatában meghatározottak szerint kell megszerezni.

13. FORMATERVEZŐ MŰVÉSZ MESTERKÉPZÉSI SZAK

1. A mesterképzési szak megnevezése: formatervező művész (Design)

2. A mesterképzési szakon szerezhető végzettségi szint és a szakképzettség oklevélben szereplő megjelölése

végzettségi szint: mester- (magister, master; rövidítve: MA-) fokozat

szakképzettség: okleveles formatervező művész

a szakképzettség angol nyelvű megjelölése: Designer

3. Képzési terület: művészet

4. A mesterképzésbe történő belépésnél előzményként elfogadott szakok:

4.1. Teljes kreditérték beszámításával vehető figyelembe: a formatervezés, a textiltervezés, a tárgyalkotás, az üvegtervezés, a kerámiatervezés, a fémművesség, az építőművészet, az animáció, a fotográfia, a média design, a tervezőgrafika, a design- és művészetelmélet, a designkultúra, a kézműves, a környezetkultúra, a tájrendező és kertépítő mérnök, az építészmérnöki, a faipari mérnöki, a gépészmérnöki, az ipari termék- és formatervező mérnöki és a járműmérnöki alapképzési szak.

4.2. A 9.4. pontban meghatározott kreditek teljesítésével vehetők figyelembe továbbá azok az alapképzési és mesterképzési szakok, illetve a felsőoktatásról szóló 1993. évi LXXX. törvény szerinti szakok, amelyeket a kredit megállapításának alapjául szolgáló ismeretek összevetése alapján a felsőoktatási intézmény kreditátviteli bizottsága elfogad.

5. A képzési idő félévekben: 4 félév

6. A mesterfokozat megszerzéséhez összegyűjtendő kreditek száma: 120 kredit

a szak orientációja: gyakorlatorientált (60–70 százalék)

a diplomamunka készítéséhez rendelt kreditérték: 20 kredit

a szabadon választható tantárgyakhoz rendelhető minimális kreditérték: 10 kredit

7. ^*  A szakképzettség képzési területek egységes osztályozási rendszere szerinti tanulmányi területi besorolása: 214/0212

8. A mesterképzési szak képzési célja és a szakmai kompetenciák

A képzés célja formatervező művészek képzése, akik megszerzett tervezői és tudományos ismereteik birtokában, tudatos és felelősségteljes tervezői magatartásukkal képesek felismerni a társadalom és kultúra, valamint a piacgazdaság és a környezet kihívásait, és tudnak azokra a design és formatervezés eszközeivel rugalmas, hatékony és innovatív megoldásokkal reagálni. Munkájukat a termék-formatervezés és a termékfejlesztés, továbbá a designkutatás valamennyi fázisában képesek önállóan és más szakemberekkel együttműködve, csoportmunkában is végezni, akár a formatervező- és designkutató-csoportok vezetőjeként is. Felkészültek tanulmányaik doktori képzésben történő folytatására.

8.1. Az elsajátítandó szakmai kompetenciák

8.1.1. A formatervező művész

a) tudása

Megújuló önálló tudással rendelkezik, tudásának része a széles spektrumú műveltség.

Széles körű, rendszerszerű és specializált ismeretekkel rendelkezik a design elméleteiről, koncepcióiról, tradícióiról, meghatározó múltbéli és kortárs tendenciáiról és diskurzusairól, valamint referencia értékű alkotóiról, alkotásairól és eredményeiről.

Széles körű, rendszerszerű és specializált ismeretekkel rendelkezik a designhoz kapcsolódó tágabb művészeti és kulturális kontextusról, annak történeti alakulásáról, meghatározó korszakairól, irányzatairól, valamint jelenkori működéséről és főbb tendenciáiról.

Szerteágazó és rendszerszerű ismeretekkel rendelkezik a designhoz kapcsolódó kortárs társadalmi, gazdasági, piaci, környezeti és információ-technológiai kontextusról, ezek működéséről, valamint a szakmájához való kapcsolódási pontokról és összefüggésekről.

Specializált ismeretekkel rendelkezik a design szakterületén végzendő művészeti és designkutatás módszertanáról, az adat- és forrásgyűjtési, kezelési, szelekciós és értékelési módszerekről.

Érti és magas szinten ismeri a kreativitás és a design gondolkodás működését, és érti, hogyan alkalmazhatók ezek összetett problémák megoldásához.

Ismeri a komplex holisztikus gondolkodás működését, valamint magas szinten ismeri a specializált ötlet- és koncepciófejlesztési, innovációs módszereket.

Jártas az interdiszciplináris tervezési és alkotás módszertanban, ismeri és érti a komplex tervezési folyamatok összefüggéseit és rendszerét, valamint azt, hogy ezek hogyan realizálódnak saját tervezői tevékenységében.

Magas szintű esztétikai és kritikai érzékkel, valamint kialakult ízléssel rendelkezik.

Magas szintű, specializált ismeretekkel rendelkezik a design területén alkalmazott tradicionális, klasszikus és innovatív anyagokról, médiumokról, eszközökről, technikákról, tisztában van a főbb technológiai, gyártási, előállítási folyamatokkal és a tevékenységek végzésének körülményeivel.

Magas szinten érti és ismeri a projektmenedzsment működését, folyamatát, illetve alkalmazását a formatervezés és design területén.

Magas szinten ismeri a designprojektek és a tervezési folyamat vizuális kommunikációs és prezentációs eszközeit, módszereit, csatornáit, behatóan ismeri a szaknyelvet, és a hatékony szóbeli és írásos szakmai kommunikációt anyanyelvén és legalább egy idegen nyelven.

Részleteiben és rendszerében ismeri a formatervezés és design gazdasági, pénzügyi, szerzői jogi és etikai normáit, szabályozását, érti a saját vállalkozás működtetésének kereteit, valamint alapos áttekintéssel bír a design területét érintő tágabb intézményrendszerről.

Ismeri és érti saját erősségeit és gyengeségeit a szakmai tevékenységben, és érti azt, hogy az élethosszig tartó tanulás és a megújuló tudás hogyan lehet hasznos számára.

b) képességei

Komplex szakmai problémákat felismer, saját tervezési programot alakít ki, és ez alapján önálló kreatív szakmai munkát végez.

Korábban megszerzett és rendszerezett tudását és tapasztalatait stratégiai módon alkalmazza változó, új típusú, komplex helyzetekben.

Önállóan vizsgál komplex problémaköröket, összetett művészeti és designkutatást folytat, az adatokat és forrásokat kritikailag kezeli, a tágabb kontextuális összefüggéseket és folyamatokat rendszerszerűen értelmezi.

Magas szintű kritikai gondolkodásra támaszkodva képes tervezői reflexióra, valamint önálló, szilárd szakmai álláspont kialakítására.

Kreativitását mozgósítja változó, új típusú, komplex helyzetekben is, és a hagyományos keretrendszerből kilépő, innovatív megoldásokat fejleszt.

Önállóan és rutinszerűen, konzekvensen viszi végig a tervezési folyamatot, magas szintű és komplex tervezői döntéseket hoz meg, és komplex originális eredményt hoz létre.

Rutinszerűen és innovatív módon alkalmazza a megfelelő eszközt, módszert, eljárást és gyártástechnológiát egyéni koncepciói és önálló tervei megvalósításához.

Interdiszciplináris tervező- és alkotóközegben a formatervezés és design szakterületét kompetensen és magas színvonalon képviseli, csapatban dolgozva egyenrangú félként együttműködik más szakterületek és tudományágak képviselőivel.

Projekteket, folyamatokat és erőforrásokat menedzsel, csoportban dolgozva vezető szerepet lát el, irányítja a tervező és megvalósító tevékenységet.

Szakmai tevékenységét, elképzeléseit, eredményeit nyilvánosság előtt nagy biztonsággal és kompetenciával mutatja be, valamint magas szintű párbeszédet folytat szakmai közösségével, a társszakmák képviselőivel, szakértőkkel, ügyfelekkel, illetve laikus közönséggel a szakterületét érintő komplex témákban, anyanyelvén és egy idegen nyelven.

Szakmai álláspontját és szakmai érdekeit érvekkel alátámasztva képviseli vita helyzetben, együttműködés során képes a konfliktuskezelésre.

Alkalmazza a formatervezés és design terület etikai és szerzői jogi normáit, továbbá a szakmai elvárásoknak megfelelően alkalmazza tudását eltérő intézményes keretek között is.

Képes értékelni saját szakmai tevékenységét, szakmai erősségeit, gyengeségeit, és tudását, kompetenciáit és tervezői gyakorlatát folytonosan naprakészen tartja, megújítja, fejleszti.

c) attitűdje

Aktívan keresi az új szakmai ismereteket, módszereket és technikákat, figyelemmel kíséri a kortárs designnal kapcsolatos folyamatokat, valamint a művészeti, társadalmi, gazdasági, piaci, ökológiai és információ-technológiai tendenciákat.

Szakmai munkájában motivált és elkötelezett, tervező tevékenységét szellemi szabadság, kísérletező és vállalkozó kedv jellemzi.

Tudatosan törekszik saját szakmai határainak, illetve a szakterületek közötti határok és hagyományos keretrendszerek átlépésére, meghaladására.

Aktívan keresi azokat a kihívásokat és komplex problémákat, ahol szakmai tudását és kreativitását kamatoztatva adekvát válaszokat adhat, originális eredményt hozhat létre, önállóan vagy csoport tagjaiként.

Szakmai tevékenységében rugalmasan és adaptívan viszonyul az új típusú kihívásokhoz, problémákhoz és helyzetkehez.

Szakmai tervező tevékenységét magas fokú minőség és értékorientáltság, érzékenység és intellektuális szemlélet jellemzi.

Aktívan keresi az együttműködést szakterületek és művészeti ágak szereplőivel, aktívan kezdeményez interdiszciplináris projekteket, szakmai tevékenységét integratív szemlélettel végzi.

A tervezőtevékenységével kapcsolatos társadalmi és ökológiai igényeket felismeri, azonosítja, azokra reflektál.

Társadalmi és ökológiai szempontból érzékeny és elkötelezett, munkájában törekszik a fenntarthatóság szempontjainak érvényesítésére, a különböző társadalmi és kulturális csoportokkal szemben befogadó, toleráns és empatikus.

Saját tervező tevékenységét képes elhelyezni a tágabb kulturális, gazdasági és piaci kontextusban, szakmája etikai és szerzői jogi normáit betartja.

d) autonómiája és felelőssége

Formatervezői identitása egyértelműen kialakult.

A formatervezéshez és designhoz kapcsolódó szakmai kérdésekben önállóan tájékozódik, saját ízléssel és véleménnyel bír.

Saját tervezői koncepciót alkot, amelyet önállóan és professzionálisan vagy másokkal együttműködve valósít meg.

Rendszeresen kezdeményez, vezet és formál design kutató és fejlesztő projekteket. Interdiszciplináris tevékenységekben is autonóm módon és felelősen tevékenykedik.

Saját szakmai munkájáért, valamint az általa vezetett projektekért, tevékenységekért felelősséget vállal.

A formatervező szakmai közösség tagjaként felelősséget vállal közösségéért, szakterülete értékeiért és etikai normáiért.

Formatervezőként végzett munkáját társadalmilag, kulturálisan, ökológiailag érzékeny, tudatos és felelős tevékenység jellemzi.

9. A mesterképzés jellemzői

9.1. Szakmai jellemzők

A szakképzettséghez vezető tudományágak, szakterületek, amelyekből a szak felépül:

formatervezés és designkutatás 40–60 kredit;

tervezőművészeti gyakorlati stúdiumok 10–30 kredit;

tervezés- és gyártástechnológia 5–15 kredit;

elméleti stúdiumok (designtörténet- és elmélet, designkultúra, designszociológia, termékpszichológia, kognitív pszichológia, gazdasági és vállalkozási ismeretek, szerzői jogi ismeretek, marketing, kommunikáció, menedzsment) 10–30 kredit.

9.2. Idegennyelvi követelmény

A mesterfokozat megszerzéséhez egy élő idegen nyelvből államilag elismert, középfokú (B2), komplex típusú nyelvvizsga vagy ezzel egyenértékű érettségi bizonyítvány vagy oklevél szükséges.

9.3. A szakmai gyakorlat követelményei

A szakmai gyakorlat a formatervezés, design különböző szakterületein, hazai vagy külföldi vállalatnál vagy tervezőstúdióban végzett minimum kéthetes szakmai munka.

9.4. A 4.2. pontban megadott oklevéllel rendelkezők esetén a mesterképzési ciklusba való belépés minimális feltételei

Korábbi tanulmányai, munkatapasztalatai alapján (a kreditelismerés szabályaira tekintettel) legalább 60 kredit szükséges design tervezés-elmélet és gyakorlat, művészettörténet és – elmélet, társadalomtudomány, filozófia, gazdasági és jogi ismeretek, kommunikációs és prezentációs ismeretek ismeretkörökből.

A mesterképzésbe való felvétel feltétele, hogy a hallgató legalább 30 kredittel rendelkezzen. A hiányzó krediteket a felsőoktatási intézmény tanulmányi és vizsgaszabályzatában meghatározottak szerint meg kell szerezni.

14. FOTOGRÁFIA MESTERKÉPZÉSI SZAK

1. A mesterképzési szak megnevezése: fotográfia (Photography)

2. A mesterképzési szakon szerezhető végzettségi szint és a szakképzettség oklevélben szereplő megjelölése

végzettségi szint: mester- (magister, master; rövidítve: MA-) fokozat

szakképzettség: okleveles fotográfustervező művész szakképzettség angol nyelvű megjelölése: Photographer

3. Képzési terület: művészet

4. A mesterképzésbe történő belépésnél előzményként elfogadott szakok:

4.1. Teljes kreditérték beszámításával vehető figyelembe: a művészeti, a művészetközvetítési képzési területek alapképzési szakjai.

4.2. A 9.4. pontban meghatározott kreditek teljesítésével vehetők figyelembe továbbá azok az alapképzési és mesterképzési szakok, illetve a felsőoktatásról szóló 1993. évi LXXX. törvény szerinti szakok, amelyeket a kredit megállapításának alapjául szolgáló ismeretek összevetése alapján a felsőoktatási intézmény kreditátviteli bizottsága elfogad.

5. A képzési idő félévekben: 4 félév

6. A mesterfokozat megszerzéséhez összegyűjtendő kreditek száma: 120 kredit

a szak orientációja: gyakorlatorientált (60–70 százalék)

diplomamunka készítéséhez rendelt kreditérték: 20 kredit

a szabadon választható tantárgyakhoz rendelhető minimális kreditérték 10 kredit

7. ^*  A szakképzettség képzési területek egységes osztályozási rendszere szerinti tanulmányi területi besorolása: 213/0211

8. A mesterképzési szak képzési célja és a szakmai kompetenciák

A képzés célja fotográfusok képzése, akik naprakész vizuális, fotóelméleti, kultúrtörténeti és mediális ismereteik birtokában képesek hosszú távú önálló művészi, alkotói és kutatói életpálya felépítésére, a folyamatos alkotói megújulásra, megőrizve a kritikus szemléletet a média alkalmazásának terén. Képesek fotográfiai projektek kidolgozására, tervezésére és lebonyolítására önállóan vagy társművészetek képviselőivel való együttműködésben, felkészültek szakmai tudásuk átadására, továbbá annak nemzetközi kontextusban történő képviselésére és alkalmazására. Felkészültek tanulmányaik doktori képzésben történő folytatására.

8.1. Az elsajátítandó szakmai kompetenciák

8.1.1. A fotográfustervező művész

a) tudása

Megújuló önálló tudással rendelkezik, tudásának része a széles spektrumú műveltség.

Széles körű, rendszerszerű és specializált ismeretekkel rendelkezik a fotográfia elméleteiről, koncepcióiról, tradícióiról, meghatározó múltbéli és kortárs tendenciáiról és diskurzusairól, valamint referencia értékű alkotóiról, alkotásairól és eredményeiről.

Széles körű, rendszerszerű és specializált ismeretekkel rendelkezik a fotográfiához kapcsolódó tágabb művészeti és kulturális kontextusról, annak történeti alakulásáról, meghatározó korszakairól, irányzatairól, valamint jelenkori működéséről és főbb tendenciáiról.

Szerteágazó és rendszerszerű ismeretekkel rendelkezik a fotográfiához kapcsolódó kortárs társadalmi, gazdasági, piaci, környezeti és információ-technológiai kontextusról, ezek működéséről, valamint a szakmájához való kapcsolódási pontokról és összefüggésekről.

Specializált ismeretekkel rendelkezik a fotográfia területén végzendő művészeti kutatás módszertanáról, az adat- és forrásgyűjtési, kezelési, szelekciós és értékelési módszerekről.

Érti és magas szinten ismeri a kreativitás és az alkotói gondolkodás működését, és érti, hogyan alkalmazhatók ezek összetett problémák megoldásához.

Ismeri a komplex, holisztikus gondolkodás működését, valamint magas szinten ismeri a specializált ötlet- és koncepciófejlesztési, innovációs módszereket.

Jártas az interdiszciplináris tervezési, illetve alkotás módszertanban, ismeri és érti a komplex tervezési, alkotói folyamatok összefüggéseit és rendszerét, valamint azt, hogy ezek hogyan realizálódnak saját alkotói tevékenységében.

Magas szintű esztétikai és kritikai érzékkel, valamint kialakult ízléssel rendelkezik.

Magas szintű, specializált ismeretekkel rendelkezik a fotográfiához kapcsolódóan alkalmazott tradicionális, klasszikus és innovatív anyagokról, médiumokról, eszközökről, technikákról, tisztában van a főbb technológiai, gyártási, előállítási folyamatokkal és a tevékenységek végzésének körülményeivel.

Magas szinten érti és ismeri a projektmenedzsment működését, folyamatát, illetve alkalmazását saját szakterületén.

Magas szinten ismeri a fotográfia vizuális kommunikációs és prezentációs eszközeit, módszereit, csatornáit, behatóan ismeri a fotográfiai szaknyelvet, és a hatékony szóbeli és írásos szakmai kommunikációt anyanyelvén és legalább egy idegen nyelven.

Részleteiben és rendszerében ismeri a művészethez kapcsolódó gazdasági, pénzügyi, szerzői jogi és etikai normáit, szabályozását, érti a saját vállalkozás működtetésének kereteit, valamint alapos áttekintéssel bír a szakterületét érintő tágabb intézményrendszerről.

Ismeri és érti saját erősségeit és gyengeségeit a szakmai tevékenységben, és érti azt, hogy az élethosszig tartó tanulás és a megújuló tudás hogyan lehet hasznos számára.

b) képességei

Felismer komplex fotográfiai problémákat, saját tervezési, alkotói programot alakít ki, és ez alapján önálló kreatív szakmai munkát végez.

Korábban megszerzett és rendszerezett tudását és tapasztalatait stratégiai módon alkalmazza változó, új típusú, komplex helyzetekben.

Önállóan végzi komplex, fotográfiához kapcsolódó problémakörök vizsgálatát, összetett művészeti és designkutatást folytat, az adatok és források kritikai kezelését végzi, a tágabb kontextuális összefüggéseket és folyamatokat rendszerszerűen értelmezi.

Magas szintű kritikai gondolkodásra támaszkodva képes alkotói, tervezői reflexióra, valamint önálló, szilárd szakmai álláspont kialakítására.

Kreativitását a változó, új típusú, komplex helyzetekben is mozgósítja, és a hagyományos keretrendszerből kilépő, innovatív megoldásokat fejleszt.

Önállóan és rutinszerűen, konzekvensen visz végig fotóművészeti tervezési, alkotói folyamatot, magas szintű és komplex tervezői, alkotói döntéseket hoz meg, és komplex originális alkotást hoz létre.

Rutinszerűen és innovatív módon alkalmazza a megfelelő fotóművészeti eszközt, módszert, eljárást és gyártástechnológiát egyéni koncepciói és önálló tervei megvalósításához.

Interdiszciplináris alkotóközegben saját szakterületét kompetensen és magas színvonalon képviseli, csapatban dolgozva egyenrangú félként, alkotó módon működik együtt társszakmák és különböző művészeti területek képviselőivel.

Fotóművészeti projekteket, folyamatokat és erőforrásokat menedzsel, csoportban dolgozva ellátja a vezető szerepet, irányítja az alkotó, tervező és megvalósító tevékenységet.

Fotóművészeti tevékenységét, elképzeléseit, eredményeit nyilvánosság előtt nagy biztonsággal és kompetenciával mutatja be, valamint magas szintű párbeszédet folytat szakmai közösségével, a társszakmák képviselőivel, szakértőkkel, ügyfelekkel, illetve laikus közönséggel a szakterületét érintő komplex témákban, anyanyelvén és egy idegen nyelven.

Szakmai álláspontját és szakmai érdekeit érvekkel alátámasztva képviseli vita helyzetben, együttműködés során képes a konfliktuskezelésre.

Alkalmazza szakterülete etikai és szerzői jogi normáit, továbbá a szakmai elvárásoknak megfelelően alkalmazza tudását eltérő intézményes keretek között is.

Képes értékelni saját fotóművészeti tevékenységét, szakmai erősségeit, gyengeségeit, és tudását, kompetenciáit és alkotói tervezői gyakorlatát folytonosan naprakészen tartja, megújítja, fejleszti.

c) attitűdje

Aktívan keresi az új szakmai ismereteket, módszereket és technikákat, figyelemmel kíséri a kortárs művészeti, társadalmi, gazdasági, piaci, ökológiai és információ-technológiai folyamatokat, tendenciákat.

Fotográfusi munkájában motivált és elkötelezett, alkotótevékenységét szellemi szabadság, kísérletező és vállalkozó kedv jellemzi.

Tudatosan törekszik saját szakmai határainak, illetve a szakterületek közötti határok és hagyományos keretrendszerek átlépésére, meghaladására.

Aktívan keresi azokat a kihívásokat és komplex problémákat, ahol szakmai tudását és kreativitását kamatoztatva adekvát válaszokat adhat, originális alkotásokat hozhat létre, önállóan vagy csoport tagjaiként.

Alkotói tevékenységében rugalmasan és adaptívan viszonyul az új típusú kihívásokhoz, problémákhoz és helyzetkehez.

Fotográfusi alkotótevékenységét magas fokú minőség és értékorientáltság, művészi érzékenység és intellektuális szemlélet jellemzi.

Aktívan keresi az együttműködést más művészeti ágak és szakterületek szereplőivel, aktívan kezdeményez interdiszciplináris projekteket, szakmai tevékenységét integratív szemlélettel végzi.

A saját alkotó-, tervező tevékenységével kapcsolatos társadalmi és ökológiai igényeket felismeri, azonosítja, azokra reflektál.

Társadalmi és ökológiai szempontból érzékeny és elkötelezett, munkájában törekszik a fenntarthatóság szempontjainak érvényesítésére, a különböző társadalmi és kulturális csoportokkal szemben befogadó, toleráns és empatikus.

Saját alkotó-, tervező tevékenységét képes elhelyezni a tágabb kulturális, gazdasági és piaci kontextusban, szakmája etikai és szerzői jogi normáit betartja.

d) autonómiája és felelőssége

Szakmai identitása kialakult.

Művészeti kérdésekben önállóan tájékozódik, saját ízléssel és szakmai véleménnyel bír.

Saját művészeti koncepciót alkot, amelyet önállóan és professzionálisan valósít meg.

Rendszeresen kezdeményez, vezet és formál fotóművészeti projekteket.

Interdiszciplináris tevékenységekben is autonóm módon és felelősen tevékenykedik.

Saját fotográfusi munkájáért, valamint az általa vezetett projektekért, tevékenységekért felelősséget vállal.

A nemzetközi fotóművész közösség tagjaként felelősséget vállal közösségéért, szakterülete értékeiért és etikai normáiért.

Szakmai munkáját társadalmilag, kulturálisan, ökológiailag érzékeny, tudatos és felelős tevékenység jellemzi.

9. A mesterképzés jellemzői

9.1. Szakmai jellemzők

A szakképzettséghez vezető tudományágak, szakterületek, amelyekből a szak felépül:

A diplomamunka elkészítésével együtt:

fotográfiai specifikus elméleti és gyakorlati ismeretek 40–80 kredit;

társadalomtudományi elméleti ismeretek (gazdaságtan, szociológia, antropológia, filozófia, jog) 20–40 kredit;

kommunikációs, produkciós és szervezési ismeretek 10–20 kredit;

vizuális és művészeti ismeretek 10–30 kredit.

9.2. Idegennyelvi követelmény

A mesterfokozat megszerzéséhez egy élő idegen nyelvből államilag elismert, középfokú (B2), komplex típusú nyelvvizsga vagy ezzel egyenértékű érettségi bizonyítvány vagy oklevél szükséges.

9.3. A 4.2. pontban megadott oklevéllel rendelkezők esetén a mesterképzési képzési ciklusba való belépés minimális feltételei

A mesterképzésbe való belépéshez szükséges minimális kreditek száma 60 kredit művészeti ismeretek, a fotográfia szakelmélete, fotográfiai szakmai kompetenciák, bölcsész- és társadalomtudományi, gazdasági, filozófiai és jogi ismeretek, médiatudományi ismeretek, kommunikációs és prezentációs képességek, vállalkozási ismeretek területeiről.

A mesterképzésbe való felvétel feltétele, hogy a hallgató az alapképzési tanulmányai alapján a felsorolt területeken legalább 30 kredittel rendelkezzen. A mesterképzésben a hiányzó krediteket a felsőoktatási intézmény tanulmányi és vizsgaszabályzatában meghatározottak szerint kell megszerezni.

15. GRAFIKUSMŰVÉSZ OSZTATLAN SZAK

1. A mesterképzési szak megnevezése: grafikusművész (Graphic Arts)

2. A mesterképzési szakon szerezhető végzettségi szint és a szakképzettség oklevélben szereplő megjelölése:

végzettségi szint: mester- (magister, master; rövidítve: MA-) fokozat

szakképzettség: okleveles grafikusművész

a szakképzettség angol nyelvű megjelölése: Graphic Artist

válaszható specializációk: képgrafika, tervező grafika

3. Képzési terület: művészet

4. A képzési idő félévekben: 10 félév

5. A mesterfokozat megszerzéséhez összegyűjtendő kreditek száma: 300 kredit

a szak orientációja: gyakorlatorientált (60–70 százalék)

a diplomamunka készítéséhez rendelt kreditérték: 42 kredit

a szabadon választható tantárgyakhoz rendelhető minimális kreditérték: 20 kredit

6. ^*  A szakképzettség képzési területek egységes osztályozási rendszere szerinti tanulmányi területi besorolása: 211/0213

7. A mesterképzési szak képzési célja és a szakmai kompetenciák

A képzés célja grafikusművészek képzése, akik a rajzi alapozásra épülő grafikai műfajok terén alkotóművészeti tevékenység végzésére alkalmasak. Ismerik a művészeti hagyományok és a kortárs művészet kiemelkedő alkotásait, az egyetemes grafika kifejezési eszközeit és lehetőségeit, az alkalmazható anyagokat és technikákat. Magas színvonalú tudással, az önkifejezés készségével, a nemzetközi és hazai képzőművészeti tendenciák ismeretével alkalmasak az eszmei tartalmak képzőművészeti formába történő megjelenítésére. Felkészültek tanulmányaik doktori képzésben történő folytatására.

7.1. Az elsajátítandó szakmai kompetenciák

7.1.1. A grafikusművész

a) tudása

Specializált ismeretekkel rendelkezik a grafika területén végzett alkotói tevékenységek alapjául szolgáló folyamatokról és koncepciókról, grafikai munkásságát ezen ismeretek birtokában alakítja.

Specializált ismeretekkel rendelkezik a grafikában végzett kutatás, forrásgyűjtés alapjául szolgáló módszerekről, megvalósítási irányokról, lehetőségekről, autonóm képzőművészeti elképzelései kontextusba helyezéséhez rendelkezik a háttér anyagok, analógiák feltérképezésének metódusával.

Specializált ismeretekkel rendelkezik egy adott grafikai alkotói gyakorlat eredetiségének, művészettörténeti jelentőségének felismerésével kapcsolatban.

Specializált ismeretekkel rendelkezik a grafika főbb elméleteiről, technikatörténetéről, művészettörténeti vonatkozásairól, illetve a kortárs művészetben való szerepéről, megjelenési módjairól.

Speciális ismeretekkel rendelkezik a hagyományos és legújabb sokszorosító eljárásokról, az egyetemes grafika kifejezési eszközeiről, lehetőségeiről.

Behatóan ismeri a grafikai alkotói tevékenységek alapjául szolgáló anyagokat, technikákat, valamint a tevékenységek végzésének körülményeit, folyamatait, a grafikai technikákkal, a nyomtatással, különböző anyagokkal elérhető hatásokat.

Szerteágazó ismeretekkel rendelkezik a grafikának egyes részei, továbbá a társművészetek közötti kapcsolódási pontokról.

Beható ismeretekkel rendelkezik a képzőművészet intézményrendszereiről és azok működési elveiről.

Magas szinten ismeri a grafikus művészeti tevékenységre vonatkozó etikai szabályokat és szerzői jogokat.

b) képességei

Képes kreatívan cselekedni és rugalmasan reagálni komplex, váratlanul előálló és új stratégiai megközelítést követelő helyzetekben; felhalmozott eszköztárából képes adekvát módon választani. Grafikai praxisában egyéni látásmódjával és munkamódszerével képes addig ismeretlen művészeti gyakorlatokat megvalósítani, az anyagok, technikák lehetőségeit alkotó módon felhasználni.

Képes grafikai elképzeléseit módszeres munkával megvalósítani.

Képes az alkotói gyakorlat során új megközelítések, tudatosság és széles látókörű művészeti gondolkodás kialakítására, a grafika technikák eljárásaiban, képalkotó folyamatban való gondolkodásra.

Képes a grafikai technikák gyakorlati alkalmazására és az ezzel kapcsolatos művészettörténeti tudásanyag feldolgozására és kezelésére

Rendelkezik mindazzal a rutin technikai képességgel, amely lehetővé teszi, hogy önálló művészi elképzeléseit egyéni módon és szakmai biztonsággal, az ismert grafikai kifejezésmódok mellett technikai kísérleteket, új eljárásokat, új szemléletet bevezetve valósítsa meg.

Képes a képgrafika és a tervezőgrafika területén végzett alkotó tevékenység végzésére, egyéni invenciók alapján, különféle műfaj variációkra épülő grafikai sorozatok, szabad grafikák, könyvillusztrációk elkészítésére.

Képes a társművészetek területeiről munkásságába elemeket (technikai megoldásokat, kifejezőeszközöket stb.) beemelni, illetve más művészeti területek szereplőivel együtt dolgozni; az együttműködés során hatékony kommunikációra képes.

Képes felmérni és érvényesíteni a saját grafikai tevékenységének végzésére, valamint annak feltételrendszerére, megfelelő körülményeire vonatkozó elvárásait. Ennek érdekében képes cselekedni, hatékonyan, meggyőzően kommunikálni.

Képes alkalmazni szakterülete etikai normáit.

Képes művészeti tevékenységének környezet- és egészségtudatos megszervezésére, végzésére, ennek keretében a megfelelő munkakörnyezet és a megfelelő eszközök, anyagok megválasztására, alkotásaik révén a társadalom szellemi, lelki egészségéhez való hozzájárulásra.

c) attitűdje

Aktívan keresi az új ismereteket, módszereket, kreatív, dinamikus megvalósítási lehetőségeket, és ezeket folyamatosan beépíti képzőművészeti tevékenységébe.

Törekszik arra, hogy folyamatos autonóm alkotómunkát végezzen.

Kiforrott kritikai érzékkel viszonyul a grafika stílusirányzataihoz, történeti, valamint kortárs alkotásaihoz, saját grafikai munkásságát önreflektíven, a kortárs művészetbe ágyazottságában szemléli.

Összegző és analizáló, kifinomult kritikai ítélőképességgel rendelkezik, mellyel képes a képzőművészet egész területét vizsgálni, értékelni.

A grafikával kapcsolatos társadalmi igényeket felismeri, azonosítja, azokra reflektál, keresi a bemutatkozási, kiállítási lehetőségeket.

Nyitott a hagyományos és az új megközelítést hordozó művészeti alkotások, produkciók társadalmi megismertetésére és megértetésére.

Aktívan keresi az együttműködést más művészeti ágak, más szakterületek szereplőivel. Társadalmilag érzékeny és elkötelezett művészeti alkotásai témájának megválasztásában és azok létrehozásában. Szakmája etikai normáit betartja.

d) autonómiája és felelőssége

Szakmai, alkotó grafikusművészi identitása kialakult.

Saját grafikus művészeti koncepciót alkot, amelyet önállóan és professzionálisan valósít meg. Rendszeresen kezdeményez, vezet és formál projekteket, kiállításokat szervez, kiadványok, arculatok, vagy online oldalak vizuális megjelenítését tervezi.

Összművészeti, illetve multidiszciplináris tevékenységekben is autonóm módon és felelősen tevékenykedik.

Társadalmilag érzékeny művészeti alkotásai célközönségének kiválasztásában és ahhoz történő eljuttatásában.

7.1.2. A képgrafika specializáción továbbá a grafikus művész

a) tudása

Általános és speciális ismeretekkel rendelkezik a hagyományos sokszorosító eljárások (magas-, mély-, síknyomó műfajok) mellett az alkotó munkában használatos új technikai médiumok magas színvonalú alkalmazásáról.

b) képességei

Rajzi készségét, valamint grafikai technikai ismereteit felhasználva képes szuverén intuitív látásmódját érvényesíteni, és autonóm, kortárs szellemű grafikai műalkotást létrehozni.

A képgrafikára speciálisan jellemző új ismereteket és módszereket kutat.

c) attitűdje

Önálló művészeti produkcióival társadalmi helyzetekre reflektál, aktívan részt vesz a művészeti közéletben, együttműködik más művészeti ágak képviselőivel, műveivel formálja a közösségek grafikai ízlését.

Kialakítja egyéni grafikai stílusát, nyitott az új megközelítést hordozó művészeti alkotások, produkciók társadalmi megismertetésére, rajz és grafikai kiállításokon szerepel, kapcsolatot létesít grafikai műveket bemutató galériákkal, könyvillusztrációs feladatokat teljesít.

7.1.3. A tervezőgrafika specializáción továbbá a grafikus művész

a) tudása

Általános és speciális ismeretekkel rendelkezik a tervezőgrafika specializáció tekintetében releváns informatikai eszközök legkorszerűbb technikájából adódó vizuális lehetőségekről.

b) képességei

Képes a tervezőgrafika specializáció területén felmerülő feladatok (tipográfia, jel-, arculat-, csomagolás-, kiadvány- és plakáttervezés, illusztráció, alkalmazott fotográfia, interaktív grafikai felületek tervezése) sikeres és felelősségteljes megoldására.

A tervezőgrafikára speciálisan jellemző új ismereteket és módszereket kutat, önálló tervezőgrafikai alkotásaival társadalmi helyzetekre reflektál.

c) attitűdje

Törekszik a szakmai közéletben való aktív részvételre, a más művészeti ágak képviselőivel való együttműködésre

Műveivel formálja a közösségek vizuális ízlését.

Kialakult egyéni tervezői stílusa van.

Nyitott az új megközelítést hordozó tervezőgrafikai irányzatok megismerésére és társadalmi megismertetésére. Alkotásaival a tervezőgrafika specializáció szempontjából releváns kiállításokon szerepel.

d) autonómiája és felelőssége

– Önállóan képes összetett vizuális kommunikációs tervezési kihívásoknak megfelelni, terveit a gyakorlatban megvalósítani, önálló tevékenységként vagy munkavállalóként tervezőgrafikai csoportot vezetni

8. A mesterképzés jellemzői

8.1. ^*  Szakmai jellemzők

A szakképzettséghez vezető tudományágak, szakterületek, amelyekből a szak felépül:

– grafika (gyakorlati, elméleti, történeti, technikai vonatkozásai, munkavédelem) 154–202 kredit (ebből 42 kredit a diplomamunka elkészítéséhez rendelt kredit);

– művészeti anatómia, szabadkézi rajz 20–26 kredit;

– bölcsészettudományi területekről (művészettörténet, kortársművészet a társművészetekre való kitekintéssel, művészetelmélet filozófia és esztétikatörténeti kitekintéssel) 50–76 kredit;

– társadalomtudományok művészeti vonatkozásai: 6–16 kredit;

– jogi és menedzsment ismeretek 2–8 kredit;

8.2. Idegennyelvi követelmény

A mesterfokozat megszerzéséhez egy élő idegen nyelvből államilag elismert, középfokú (B2), komplex típusú nyelvvizsga vagy ezzel egyenértékű érettségi bizonyítvány vagy oklevél megszerzése szükséges.

8.3. A szakmai gyakorlat követelményei

A szakmai gyakorlat hatvan óra művésztelepi gyakorlat.

16. INTERMÉDIA–MŰVÉSZ OSZTATLAN SZAK

A mesterképzési szak megnevezése: intermédia-művész (Intermedia Art)

2. A mesterképzési szakon szerezhető végzettségi szint és a szakképzettség oklevélben szereplő megjelölése

végzettségi szint: mester- (magister, master; rövidítve: MA-) fokozat

szakképzettség: okleveles médiaművész

a szakképzettség angol nyelvű megjelölése: Intermedia Artist

3. Képzési terület: művészet

4. A képzési idő félévekben: 10 félév

5. A mesterfokozat megszerzéséhez összegyűjtendő kreditek száma: 300 kredit

a szak orientációja: gyakorlatorientált (60–70 százalék)

a diplomamunka készítéséhez rendelt kreditérték: 42 kredit

a szabadon választható tantárgyakhoz rendelhető minimális kreditérték: 20 kredit

6. ^*  A szakképzettség képzési területek egységes osztályozási rendszere szerinti tanulmányi területi besorolása: 213/0211

7. A mesterképzési szak képzési célja és a szakmai kompetenciák

A képzés célja médiaművészek képzése, akik képesek a technikai médiumok gyakorlatával, elméletével, történetével kapcsolatos alapvető ismereteiket a művészi kompetenciák körébe integrálva önálló, aktív és kreatív alkotói jelenlétre az információs társadalom kulturális szféráiban. Az médiaművész szemléletét a kognitív – megismerésre kész – művészi magatartás jellemzi. A tudomány, technika és művészet területeit egységben látva képesek a XXI. századi kihívásoknak megfelelő, korszerű, autonóm művészeti produkcióra, az új médiumok művészi használatára. A művészi kifejezés különböző technikáinak, eszközeinek, módszereinek szintetizáló vagy analitikus használata révén magas szintű művészi alkotásokat hoznak létre, figyelemmel a művészet funkciójának változásaira, korszerű, folytonosan alakuló társadalmi szerepére. Felkészültek tanulmányaik doktori képzés keretében történő folytatására.

7.1. Az elsajátítandó szakmai kompetenciák

7.1.1. A médiaművész

a) tudása

Általános és specializált ismeretei vannak a képzőművészeti alkotói tevékenységek alapjául szolgáló folyamatokról és koncepciókról, különös tekintettel a kortárs képzőművészeti tendenciákra itthon és külföldön.

Specializált ismeretekkel rendelkezik a képzőművészeti alkotás és kutatás alapjául szolgáló módszerekről, megvalósítási irányokról, lehetőségekről, a kortárs képzőművészeti alkotások megértésének, elemzésének technikáiról.

Specializált ismeretekkel rendelkezik az új technikai médiumok elméletéről és történetéről és ismeri ezek képzőművészeti kontextusban történő, alkotó felhasználási módozatait.

Specializált gyakorlati ismeretekkel rendelkezik a technikai médiumok használatáról. Szerteágazó ismeretekkel rendelkezik az új technikai médiumokkal elérhető művészi kifejezés különböző technikáiról, eszközeiről, módszereiről és funkcióiról.

Behatóan ismeri a technikai médiumok történetét és elméletét, a vizuális művészetekre gyakorolt hatását. Specializált ismeretekkel rendelkezik a technikai képeket alkalmazó alkotók, műformák és alkotói módszerek gyakorlatáról és történetéről, tájékozott a kritikus, kísérletező művészeti gondolkodás képviselőiről a modernizmustól napjainkig.

Részletesen ismeri a technikai médiumok megjelenésének társadalmi hatásait, azok történetét, és az arra reflektáló képzőművészeti alkotásokat, médiaelméleti forrásokat.

Specializált ismeretei kiterjednek a médiatörténetre és médiaelméletre, és a kortárs képzőművészeti diskurzusra gyakorolt hatásukra.

Behatóan ismeri a technikai médiumok alkalmazásának gyakorlatát, az analóg fotóeljárásoktól a legkorszerűbb digitális képalkotó technikákig, azok elterjedésének társadalmi-gazdasági hatásait egyaránt képes történeti és alkotói kontextusban is értelmezni.

Tisztában van a XXI. századi normáknak és szokásoknak megfelelő etikai és szerzői jogi kérdésekkel.

b) képességei

Képes kreatívan cselekedni és reagálni komplex, váratlanul előálló és új stratégiai megközelítést követelő helyzetekben; felhalmozott eszköztárából képes intermédia művészi szándékának megfelelően választani.

Művészeti gyakorlatában egyéni látásmódjával és munkamódszerével képes addig ismeretlen művészeti kihívásokra reagálni, a megvalósítás során az anyagok, technikák lehetőségeit alkotó interdiszciplináris módon felhasználni.

Képes az alkotói gyakorlata révén új megközelítésekre, tudatosság és átfogó, lényeglátó szemlélet jellemzi a hagyományos és az új médiumok művészeti használata során.

Alkotó módon képes használni a tevékenysége alapjául szolgáló technikai, anyagi és információs forrásokat akár új interdiszciplináris műalkotás létrehozása, akár valamely közösségi projekt megvalósítása érdekében.

Képes az új technikai médiumokkal készült munkákról való tudásanyag feldolgozására és kezelésére.

Rendelkezik mindazzal a technikai tudással, amely lehetővé teszi, hogy önálló művészi elképzeléseit egyéni módon és szakmai biztonsággal, az ismert képzőművészeti kifejezésmódok mellett technikai kísérleteket, új eljárásokat, új szemléletet bevezetve valósítsa meg.

Képes művészeti tevékenységét környezet- és egészségtudatos megszervezésére, végzésére, alkotásaik révén a társadalom szellemi, lelki, fizikai egészségének fejlesztésére.

Képes az új művészeti módszerek és technikák (fotó-kinetikus és elektronikus művészetek, intermedia, installációs-, environment és akcióművészet, új kommunikációs technikák, interaktivitás, képzőművészeti határterületek) gyakorlati alkalmazására, egyedi technikai megoldásokat igénylő művek (installációk, komplex hálózati,- illetve multimédia alkalmazások) megvalósítására, a folyamatosan változó, illetve keletkező új(abb) médiumok autonóm megismerésére, használatára.

Alkotó és kreatív módon képes interdiszciplináris kutatásokban részt venni, akár egymástól távoli területek és szempontrendszerek közötti konvergencia lehetőségét felismerni és megmutatni.

Önállóan (vagy más művészeti ágak szereplőivel együttműködésben) végzett alkotó tevékenysége kapcsán képes más művészeti ágak elemeit, gyakorlatait beemelni a munkafolyamatba.

Az együttműködésben megvalósuló alkotómunkában konstruktív, könnyen keres a művészi kivitelezéshez legjobban illő interdiszciplináris megoldásokat, hatékony kommunikációra képes.

Képes felmérni saját alkotótevékenysége infrastrukturális és anyagi szükségleteit, műveinek megvalósításának feltételrendszerét, És ennek tudatában megtervezni és megvalósítani intermediális alkotásait.

Képes alkalmazni az intermédia-művészet etikai normáit.

c) attitűdje

Aktívan keresi az új ismereteket, módszereket, kreatív, dinamikus megvalósítási lehetőségeket. Folyamatos művészeti alkotó tevékenységet folytat.

Törekszik arra, hogy egyéni és eredeti módon vegyen részt művészeti produkciók, önálló alkotások létrehozásában.

Törekszik arra, hogy művészi attitűdje szellemileg mindig nyitott, önreflektív, kísérletező jellegű legyen.

Kiforrott kritikai érzékkel viszonyul a médiaművészet irányzataihoz, történeti, valamint kortárs alkotásaihoz.

Összegző és elemző, kifinomult kritikai ítélőképességgel rendelkezik, mellyel képes a képzőművészet egész területét vizsgálni, értékelni.

A saját művészeti tevékenységével kapcsolatos társadalmi igényeket felismeri, azonosítja, azokra reflektál.

Szemléletében a tudományt, technológiát, művészetet egységben kezeli, gondolkodásmódja analitikus, művészeti alapállása kritikus és egyben konstruktív.

Aktívan keresi az együttműködést más művészeti ágak, más szakterületek szereplőivel.

Kezdeményező és együttműködő.

Nem a jól bevált, biztonságos megoldásokat keresi, nyitott a mindenkori újdonságra, a kockázatos, kísérletező művészeti gyakorlatokra.

Folyamatosan kutatja a művészeti gondolkodásmódjához illő új megoldásokat.

Elkötelezett a művészeti alkotás szabadsága és öntörvényűsége mellett.

Művészeti gyakorlatában a folyamatos tanulást, kísérletezést részesíti előnyben.

Szakmája etikai normáit betartja.

d) autonómiája és felelőssége

Olyan művészeti gondolkodásmódot képvisel, mely aktívan és kritikusan reagál az információs társadalom kihívásaira.

Saját képzőművészeti koncepciója alapján alkot, önálló műveit és kooperációit magas színvonal, hozzáértés jellemzi.

Rendszeresen kezdeményez, vezet és formál projekteket.

Összművészeti, illetve multidiszciplináris alkotómunkában is autonóm módon, felelősen tevékenykedik.

Képes a képzőművészet kortárs áramlatait átlátni, értelmezni, és ebben a kontextusban érvényes állításokat megfogalmazni műveiben.

Érzékeny a társadalmi, szociális kérdésekre, és a puszta aktualitáson túllépve érvényes, történeti kontextusban képes értelmezni a jelen folyamatait, és kritikus művészeti reflekciót felmutatni ezekkel kapcsolatban.

Karakteres, mással össze nem téveszthető művészeti tevékenységet folytat. Alkotásai formai és tartalmi szempontból koherensek.

8. A mesterképzés jellemzői

8.1. Szakmai jellemzők

A szakképzettséghez vezető tudományágak, szakterületek, amelyekből a szak felépül:

művészetek (képzőművészet, intermédia, film, videó, multimédia, zene, hang) 170–190 kredit (ebből 42 kredit a diplomamunka készítéséhez rendelt kredit);

bölcsészettudományok (filozófia, esztétika, irodalom- és kultúra tudományok, művészettörténeti és művelődéstörténeti tudományok, művészettudomány, történelemtudományok) 60–70 kredit;

társadalomtudományok (média és kommunikációs tudományok, szociológiai tudományok, jogtudomány) 30–40 kredit;

műszaki tudományok, informatikai tudományok 5–15 kredit.

8.2. Idegennyelvi követelmény

A mesterfokozat megszerzéséhez egy élő idegen nyelvből államilag elismert, középfokú (B2), komplex típusú nyelvvizsga vagy ezzel egyenértékű érettségi bizonyítvány vagy oklevél megszerzése szükséges.

8.3. A szakmai gyakorlat követelményei

A szakmai gyakorlat 60 óra művésztelepi gyakorlat.

17. KARMESTER MESTERKÉPZÉSI SZAK

1. A mesterképzési szak megnevezése: karmester (Conducting)

2. ^*  A mesterképzési szakon szerezhető végzettségi szint és a szakképzettség oklevélben szereplő megjelölése

végzettségi szint: mester- (magister, master; rövidítve: MA-) fokozat

szakképzettség:

– okleveles zenekari karmester-művész

– okleveles fúvószenekari karnagy-művész

a szakképzettség angol nyelvű megjelölése:

– Orchestra Conductor

– Wind Band Conductor

választható szakirányok: zenekari karmester, fúvószenekari karnagy

3. Képzési terület: művészet

4. A mesterképzésbe történő belépésnél előzményként elfogadott szakok:

4.1. ^*  Teljes kreditérték beszámításával vehető figyelembe: az előadó-művészet alapképzési szak zenekar- és kórusvezetés, zenekarvezetés, valamint kórusvezetés szakiránya, a fúvószenekari karnagy szakirány esetében továbbá az előadó-művészet alapképzési szak klasszikus furulya, klasszikus fuvola, klasszikus oboa, klasszikus klarinét, klasszikus szaxofon, klasszikus fagott, klasszikus kürt, klasszikus trombita, klasszikus harsona, klasszikus tuba, klasszikus ütőhangszerek szakiránya, valamint a felsőoktatásról szóló 1993. évi LXXX. törvény szerinti főiskolai szintű zeneelmélet-szolfézstanár, karvezetés, fúvószenekari karnagy és a hangszertanár, kamaraművész (fuvola, oboa, klarinét, fagott, kürt, trombita, harsona, tuba, ütőhangszer) szakok.

4.2. A 9.4. pontban meghatározott kreditek teljesítésével elsősorban figyelembe vehető továbbá: az előadó-művészet alapképzési szak egyéb szakirányai, valamint az alkotóművészet és muzikológia alapképzési szak valamennyi szakiránya.

4.3 A 9.4. pontban meghatározott kreditek teljesítésével vehetők figyelembe továbbá: a felsőoktatásról szóló 1993. évi LXXX. törvény szerinti zeneművészeti szakok, amelyeket a kredit megállapításának alapjául szolgáló ismeretek összevetése alapján a felsőoktatási intézmény kreditátviteli bizottsága elfogad.

5. A képzési idő félévekben: 4 félév

6. ^*  A mesterfokozat megszerzéséhez összegyűjtendő kreditek száma: 120 kredit

a szak orientációja: kiemelten gyakorlatorientált (70–80 százalék)

a diplomamunkához (diplomahangversenyhez) rendelt kreditérték: 15 kredit

a szabadon választható tantárgyakhoz rendelhető minimális kreditérték: 6 kredit

a szakirányhoz rendelhető minimális kreditérték: 65 kredit

7. ^*  A szakképzettség képzési területek egységes osztályozási rendszere szerinti tanulmányi területi besorolása: 212/0215

8. A mesterképzési szak képzési célja és a szakmai kompetenciák

A képzés célja karmesterek képzése, akik megfelelő zenei képzés birtokában képesek a magyar és egyetemes zenei kultúra – ezen belül elsősorban a zenekari kultúra – szolgálatára és terjesztésére. Tájékozottak a zenekari művészet repertoárjában, ennek gyakorlati alkalmazási módozataiban. A zenekari művészet különböző ágazatainak ismeretében képesek új együttesek létrehozására és különböző típusú zenekarok irányítására. Kiművelt elméleti és hangszeres képességeiket egyéni jelleggel alkalmazzák a zenekari művészet területén, a zenei élet különböző intézményeiben kezdeményező szerepet töltenek be. Felkészültek tanulmányaik doktori képzésben történő folytatására.

8.1. Az elsajátítandó szakmai kompetenciák

8.1.1. A karmester

a) tudása

Specializált ismeretekkel rendelkezik a klasszikus zenei előadó-művészettel kapcsolatos zenei elméleti, történeti háttérről, a zeneirodalom speciális területeinek fontosabb alkotásairól.

Ismeri a mélyebb műismerethez vezető módszereket, analitikus eszközöket.

Mélyreható ismeretei vannak a zenekari előadó-művészet alapjául szolgáló specifikus elméleti, zeneszerzési háttérről, különösen az egyes hangszerek technikai és hangzási adottságairól, azok kombinációiról, a kamarazenei, valamint a kis- és nagyzenekari hangszerelési technikákról.

Szerteágazó ismeretei vannak a zenekari partitúrák felépítéséről, az azok zongorán történő megszólaltatásához szükséges rendezőelvekről.

Beható ismeretekkel rendelkezik a zenei előadó-művészet különböző területei közötti kapcsolódási pontokról, továbbá az alkotó- és előadó-művészeti területek közötti dinamikus kölcsönhatásról.

Specializált ismeretekkel rendelkezik a zenei előadó-művészeti tevékenységgel kapcsolatos menedzsment elveiről, szempontjairól és szerzői jogról.

Magas szinten ismeri a karmesteri előadó-művészetre vonatkozó etikai szabályokat.

b) képességei

Képes az általa tanult és más zeneművek önálló értékelésére, azok stiláris, kompozíció-technikai, esztétikai kontextusában.

Hagyományos és speciális notációjú kottaképeket is helyesen értelmez.

Elméleti ismeretei alapján képes saját előadó-művészetével kapcsolatban szóban vagy írásban kifejezni gondolatait.

A karmesteri előadó-művészettel kapcsolatos specifikus elméleti, különösen hangszerelési ismereteit a zenekari munka során hatékonyan alkalmazza.

Képes bonyolult, illetve nagy apparátusra írott zeneművek partitúráinak átlátására, zongorán történő megszólaltatására.

Önállóan vagy csoportosan (illetve más művészeti ágak szereplőivel együttműködésben) – különösen az opera, balett és más zenés színházi műfajok esetében – végzett zenei előadó- művészeti tevékenysége kapcsán képes saját művészeti tevékenységébe más művészeti ágak elemeit beemelni; az együttműködés során hatékony kommunikációra képes.

Képes érvényesíteni előadó-művészeti tevékenységének feltételrendszerére, megfelelő körülményeire vonatkozó önálló elvárásait; ennek érdekében hatékonyan, meggyőzően kommunikál.

Képes a zenei és kulturális intézményeiben – különösen zenekarok, operaházak művészeti vezetőjeként – a szakmai illetékességének megfelelő irányítási feladatokat végezni.

c) attitűdje

Nyitott a zenei előadó-művészeti tevékenységgel kapcsolatos kérdések elméleti megközelítésére.

Kiforrott kritikai érzékkel viszonyul a különböző stílusirányzatokhoz, zeneművekhez. Törekszik repertoárismeretének gyakorlati megközelítésű bővítésére.

Aktívan keresi az összművészeti vagy multidiszciplináris produkciókban való részvétel lehetőségét.

Tudatos hangszeres készségeinek a karmesteri tevékenység, különösen zenekari produkciókra való felkészülés és felkészítés során történő rendszeres alkalmazásában.

Nyitott saját előadó-művészeti tevékenységének szélesebb társadalmi körben történő megismertetésére.

A karmesteri előadó-művészet etikai normáit betartja.

d) autonómiája és felelőssége

Előadó-művészeti tevékenységével kapcsolatos zenei ismereteit elméleti háttérismeretek közvetítésével is megosztja másokkal.

Folyamatosan, a saját előadó-művészeti tevékenységének területén túl is figyelemmel kíséri a zenei élet eseményeit, a zenei multimédiás-, kotta- és könyvkiadást, az írásos zenei publikációkat.

Összművészeti, illetve multidiszciplináris tevékenységekben is autonóm módon és felelősen tevékenykedik.

Karmesteri tevékenysége során figyelmet fordít a hangszeres, vokális előadók mesterségbeli tudásával összefüggő kérdésekre, problémákra, azokra szakszerű instrukciókkal reflektál. Törekszik előadó-művészeti produkciói célközönségének kiválasztására, a produkciók célközönséghez történő eljuttatására, a közönségnevelésben való részvételre.

8.1.2. A szakirányokon szerezhető további sajátos kompetenciák

8.1.2.1. A zenekari karmester szakirányon továbbá a zenekari karmester-művész

a) tudása

Behatóan ismeri a zenekari vezényléshez tartozó zenei tudáselemeket, technikai eszköztárat.

A zenekari művekre vonatkozóan széleskörű, általános és specializált ismeretei vannak a különböző stílusokról, műfajokról és azok előadásmódjáról.

Mélyreható ismeretei vannak a zenekari és énekkari munka folyamatáról, a dirigens funkciójáról, a próbatechnikákról.

Ismeri az énekes zongorakíséret és korrepetíció sajátos követelményeit.

Szerteágazó ismeretei vannak a színpadi szereplés sajátos követelményeiről, valamint a zenekari művészet nagy mestereinek művészetéről.

A vezénylés szemszögéből gyakorlatban elsajátította a zenekari irodalom mintaértékű alkotásainak jelentős részét, széleskörű rálátása van a zenekari irodalom más részeire.

Specializált ismeretekkel rendelkezik a karmesteri tevékenysége alapjául szolgáló forrásokról (kották, könyvek) és azok fellelhetőségéről, a zenekari irodalom speciális részei felkutatásának módjáról, lehetőségeiről.

Magas szintű zenei és technikai ismeretei vannak a zongorajátékról, gyakorlatban elsajátította a zongora szólórepertoár középnehéz és nehezebb műveinek egy részét.

Ismeretekkel rendelkezik a hangszeres, énekes együttjáték sajátos követelményeiről, gyakorlatban elsajátította a hangszeres, énekes kamarazenei irodalom néhány mintaértékű, középnehéz alkotását.

Gyakorlatban megismerte a középnehéz szólóénekes és kamaraénekes, valamint énekkari irodalom legjelentősebb műveinek egy részét, illetve saját hangfajának megfelelő énekszólamát.

b) képességei

Képes különböző stílusú, műfajú, előadói apparátusú zenekari műveket pódiumhelyzetben, valamint stúdió- vagy más környezetben egyaránt magabiztosan, önálló művészi elképzeléseinek érvényre juttatásával, megfelelő ízléssel, megjelenítő erővel, élményt szerzően vezényelni.

A zenekari vezénylés során felhalmozott vezényléstechnikai eszköztárából adekvát módon választ.

Képes koncentrált, illetve váratlan előadói helyzetek, új megközelítést igénylő feladatok fölényes megoldására.

A zenekari művek előadására történő felkészítés vagy énekes korrepetíció során képes a folyamat időbeli megtervezésére, próbatechnikák hatékony alkalmazására, a próbafolyamat határozott irányítására, ugyanakkor kiegyensúlyozott körülményeinek biztosítására.

Az elsajátított repertoárjába tartozó zeneműveket képes hosszabb idő eltelte után, rövidebb idejű felkészülés eredményeként ismét műsorra tűzni, betanítani és előadni.

Képes az önálló műsorválasztásra, repertoárjának bővítésére, önálló művészi elképzelések megvalósítására.

Képes középnehéz zongoraművek, zongorakíséretek, kamarazenei vagy zenekari zongora-, illetve más billentyűs hangszeres szólamok megszólaltatására, zenekari művek betanítása során azok zongorán történő demonstrálására.

Kamarazenei ismereteinek elsajátítása során szerzett hangszeres tapasztalatait beépíti a zenekari munka különböző szegmenseibe.

Képes nehezebb énekkari művek előadásában való részvételre.

c) attitűdje

Vezénylési, zenekarvezetői tudását folyamatosan fejleszti.

Törekszik arra, hogy az előadott művek stílusa és műfaja tekintetében előadóművészi gyakorlata minél szélesebb kört öleljen fel vagy különböző irányokba (pl. szimfonikus zenekar, opera, kortárs zene) specializálódjon.

Kiforrott kritikai érzékkel viszonyul saját vezényléséhez, próbavezetéséhez és mások hangszeres, vokális teljesítményéhez, a különböző előadói gyakorlatokhoz, konkrét zenei produkciókhoz.

Zenei gondolkodását magas fokú kreativitás jellemzi. Karmesteri repertoárját bővíti, specializálja.

d) autonómiája és felelőssége

Szakmai elkötelezettsége, művészi karaktere, irányultsága egyértelműen kialakult. Egyéni teljesítményét a szakterület minőségi elvárásaival összhangban tartja.

Rendszeresen kezdeményezi különböző zenekari és más zenei produkciók létrehozását, azokban irányító, formáló szerepet tölt be.

Figyelemmel van az általa irányított zenei együttes tagjainak teljesítőképességére, a közösségi munka sajátos követelményeire.

A próbafolyamatok és a produkciók során fellépése inspiráló és együttműködést teremtő. Karmesteri repertoárját önállóan, értékfeltáró és értékmegőrző szemlélettel választja meg.

8.1.2.2. A fúvószenekari karnagy szakirányon továbbá a fúvószenekari karnagy-művész

a) tudása

Behatóan ismeri a fúvószenekari vezényléshez tartozó zenei tudáselemeket, technikai eszköztárat.

A fúvószenekari művekre, zenekari művek fúvós szólamegyütteseire vonatkozóan széleskörű, általános és specializált ismeretei vannak a különböző stílusokról, műfajokról és azok előadásmódjáról.

Mélyreható ismeretei vannak a fúvószenekari munka folyamatáról, a dirigens funkciójáról, a próbatechnikákról.

Szerteágazó ismeretei vannak a fúvószenekari karnagyi színpadi szereplés sajátos követelményeiről.

A vezénylés szemszögéből gyakorlatban elsajátította a fúvószenekari irodalom mintaértékű alkotásainak jelentős részét, széleskörű rálátása van a fúvószenekari irodalom más részeire.

A fúvós szólam-együttesek vonatkozásában átfogó ismeretei vannak a zenekari irodalomról. Specializált ismeretekkel rendelkezik a fúvószenekari karnagyi tevékenysége alapjául szolgáló forrásokról (kották, könyvek) és azok fellelhetőségéről, a zenekari irodalom speciális részei felkutatásának módjáról, lehetőségeiről.

Specializált zenei és technikai ismeretei vannak a zongorajátékról, gyakorlatban elsajátította a zongora szólórepertoár középnehéz műveinek egy részét.

Ismeretekkel rendelkezik a kamarazenei – különösen a fúvós kamarazenei – játék sajátos követelményeiről, gyakorlatban elsajátította a kamarazenei irodalom néhány mintaértékű, középnehéz alkotását.

b) képességei

Képes különböző stílusú, műfajú fúvószenekari műveket pódiumhelyzetben, valamint stúdió- vagy más környezetben egyaránt magabiztosan, önálló művészi elképzeléseinek érvényre juttatásával, megfelelő ízléssel, megjelenítő erővel, élményt szerzően vezényelni.

A fúvószenekari vezénylés során felhalmozott vezényléstechnikai eszköztárából adekvát módon választ.

Képes koncentrált, illetve váratlan előadói helyzetek, új megközelítést igénylő vezénylési feladatok fölényes megoldására.

A fúvószenekari művek, zenekari művek fúvós szólam-együtteseinek előadására történő felkészítés során képes a folyamat időbeli megtervezésére, próbatechnikák hatékony alkalmazására, a próbafolyamat határozott irányítására, ugyanakkor kiegyensúlyozott körülményeinek biztosítására.

Az elsajátított repertoárjába tartozó zeneműveket képes hosszabb idő eltelte után, rövidebb idejű felkészülés eredményeként ismét műsorra tűzni, betanítani és előadni.

Képes az önálló műsorválasztásra, repertoárjának bővítésére, önálló művészi elképzelések megvalósítására.

Képes középnehéz zongoraművek, zongorakíséretek megszólaltatására.

Kamarazenei ismereteinek elsajátítása során szerzett hangszeres tapasztalatait a zenekari fúvós-együttjáték kidolgozása, csiszolása során hatékonyan alkalmazza.

c) attitűdje

Fúvószenekari vezénylési, zenekarvezetői tudását folyamatosan fejleszti.

Kiforrott kritikai érzékkel viszonyul saját vezényléséhez, próbavezetéséhez és mások hangszeres teljesítményéhez, a különböző előadói gyakorlatokhoz, konkrét zenei produkciókhoz.

Zenei gondolkodását magas fokú kreativitás jellemzi. Fúvószenekari karnagyi repertoárját bővíti, specializálja.

d) autonómiája és felelőssége

Szakmai elkötelezettsége, művészi karaktere, irányultsága a fúvószenekari karnagyi tevékenység vonatkozásában egyértelműen kialakult.

Egyéni teljesítményét a szakterület minőségi elvárásaival összhangban tartja; zenekari művek fúvós szólam-együtteseinek betanításakor a zenekari összjátékot irányító karmester elképzeléseihez alkalmazkodik.

Rendszeresen kezdeményezi különböző fúvószenekari produkciók létrehozását, azokban irányító, formáló szerepet tölt be.

Szorgalmazza a zenekari kultúra fúvós szegmensének fejlesztését.

Figyelemmel van az általa irányított fúvószenekar vagy fúvós szólam-együttes tagjainak teljesítőképességére, a közösségi munka sajátos követelményeire.

Fúvószenekari karnagyi repertoárját önállóan, értékfeltáró és értékmegőrző szemlélettel választja meg.

9. A mesterképzés jellemzői

9.1. Szakmai jellemzők

9.1.1. A szakképzettséghez vezető tudományágak, szakterületek, amelyekből a szak felépül:

a karmesteri előadó-művészeti tevékenység kapcsolódása a kultúra és a művészeti élet különböző területeihez 3–17 kredit;

a karmesteri előadó-művészethez kapcsolódó specifikus elméleti, zeneszerzési ismeretek 10-38 kredit.

9.1.2. A szakirány tudományágai, szakterületei és kreditaránya:

zenekari karmester szakirány:

zenekari karmesteri előadó-művészet 30–60 kredit,

vokális és hangszeres előadó-művészet 10–30 kredit;

fúvós zenekari karnagy szakirány:

fúvószenekari karnagyi előadó-művészet 30–60 kredit,

hangszeres előadó-művészet 10–30 kredit.

9.2. Idegennyelvi követelmény

A mesterfokozat megszerzéséhez egy idegen nyelvből államilag elismert, középfokú (B2), komplex típusú nyelvvizsga vagy ezzel egyenértékű érettségi bizonyítvány vagy oklevél megszerzése szükséges.

9.3. A szakmai gyakorlat követelményei

A szakmai gyakorlat a képzés tantervében meghatározottak szerinti zenekari vezénylési gyakorlat.

9.4. ^*  A 4.2. és a 4.3. pontban megadott oklevéllel rendelkezők esetén a mesterképzési képzési ciklusba való belépés minimális feltételei:

A mesterképzésbe való belépéshez szükséges minimális kreditek száma

– a zeneművészet elméleti, történeti háttere 30 kredit,

– karmesteri előadó-művészet vagy annak kapcsolódó specifikus elméleti ismeretei 10 kredit.

18. KERÁMIATERVEZÉS MESTERKÉPZÉSI SZAK

1. A mesterképzési szak megnevezése: kerámiatervezés (Ceramics Design)

2. A mesterképzési szakon szerezhető végzettségi szint és a szakképzettség oklevélben szereplő megjelölése

végzettségi szint: mester- (magister, master; rövidítve: MA-) fokozat

szakképzettség: okleveles kerámiatervező művész

a szakképzettség angol nyelvű megjelölése: Ceramics Designer

3. Képzési terület: művészet

4. A mesterképzésbe történő belépésnél előzményként elfogadott szakok:

4.1. Teljes kreditérték beszámításával vehető figyelembe: a kerámiatervezés, az üvegtervezés, a fémművesség, a textiltervezés, a formatervezés, a tárgyalkotás, az építőművészet, az animáció, a fotográfia, a média design, a tervezőgrafika, a design- és művészetelmélet, a kézműves tárgykultúra, a képalkotás, a környezetkultúra, a látványtervezés, a designkultúra alapképzési szak.

4.2. A 9.4. pontban meghatározott kreditek teljesítésével vehetők figyelembe továbbá azok az alapképzési és mesterképzési szakok, illetve a felsőoktatásról szóló 1993. évi LXXX. törvény szerinti szakok, amelyeket a kredit megállapításának alapjául szolgáló ismeretek összevetése alapján a felsőoktatási intézmény kreditátviteli bizottsága elfogad.

5. A képzési idő félévekben: 4 félév

6. A mesterfokozat megszerzéséhez összegyűjtendő kreditek száma: 120 kredit

a szak orientációja: gyakorlatorientált (60–70 százalék)

a diplomamunka készítéséhez rendelt kreditérték: 20 kredit

a szabadon választható tantárgyakhoz rendelhető minimális kreditérték: 10 kredit

7. ^*  A szakképzettség képzési területek egységes osztályozási rendszere szerinti tanulmányi területi besorolása: 215/0214

8. A mesterképzési szak képzési célja és a szakmai kompetenciák

A képzés célja kerámiatervezők képzése, akik megszerzett tervezői, alkotói és tudományos ismereteik birtokában, tudatos, önálló és felelősségteljes tervezői, alkotói magatartásukkal képesek felismerni a társadalom és kultúra, valamint a piacgazdaság és környezet kihívásait, és azokra rugalmas, hatékony és innovatív megoldásokkal tudnak reagálni. Munkájukat a kutatás, a tervezés, valamint a tárgy, alkotás elkészítésnek valamennyi fázisában képesek önállóan és más szakemberekkel együttműködve, csoportmunkában is végezni, vezetőként is. Felkészültek tanulmányaik doktori képzésben történő folytatására.

8.1. Az elsajátítandó szakmai kompetenciák

8.1.1. A kerámiatervező művész

a) tudása

Megújuló önálló tudással rendelkezik, tudásának része a széles spektrumú műveltség.

Széles körű, rendszerszerű és specializált ismeretekkel rendelkezik a kerámiatervezés elméleteiről, koncepcióiról, tradícióiról, meghatározó múltbéli és kortárs tendenciáiról és diskurzusairól, valamint referencia értékű alkotóiról, alkotásairól és eredményeiről.

Széles körű, rendszerszerű és specializált ismeretekkel rendelkezik a kerámiatervezéshez kapcsolódó tágabb művészeti és kulturális kontextusról, annak történeti alakulásáról, meghatározó korszakairól, irányzatairól, valamint jelenkori működéséről és főbb tendenciáiról.

Szerteágazó és rendszerszerű ismeretekkel rendelkezik a kerámiatervezéshez kapcsolódó kortárs társadalmi, gazdasági, piaci, környezeti és információ-technológiai kontextusról, ezek működéséről, valamint a szakmájához való kapcsolódási pontokról és összefüggésekről.

Specializált ismeretekkel rendelkezik a kerámiatervezés területén végzendő művészeti kutatás módszertanáról, az adat- és forrásgyűjtési, kezelési, szelekciós és értékelési módszerekről.

Érti és magas szinten ismeri a kreativitás és a design gondolkodás működését, és érti, hogyan alkalmazhatók ezek összetett problémák megoldásához.

Ismeri a komplex holisztikus gondolkodási mód működését, valamint magas szinten ismeri a specializált ötlet- és koncepciófejlesztési, innovációs módszereket.

Jártas az interdiszciplináris tervezési, alkotás módszertanban, ismeri és érti a komplex tervezési, alkotói folyamatok összefüggéseit és rendszerét, valamint azt, hogy ezek hogyan realizálódnak kerámiatervező tevékenységében.

Magas szintű esztétikai és kritikai érzékkel, valamint kialakult ízléssel rendelkezik.

Magas szintű, specializált ismeretekkel rendelkezik a kerámiatervezés területén alkalmazott tradicionális, klasszikus és innovatív anyagokról, médiumokról, eszközökről, technikákról, tisztában van a főbb technológiai, gyártási, előállítási folyamatokkal és a tevékenységek végzésének körülményeivel.

Magas szinten érti és ismeri a projektmenedzsment működését, folyamatát, illetve alkalmazását a kerámiatervezés területén.

Magas szinten ismeri a kerámiatervezés vizuális kommunikációs és prezentációs eszközeit, módszereit, csatornáit, behatóan ismeri a szaknyelvet, és a hatékony szóbeli és írásos szakmai kommunikációt anyanyelvén és legalább egy idegen nyelven.

Részleteiben és rendszerében ismeri a kerámiatervezés gazdasági, pénzügyi, szerzői jogi és etikai normáit, szabályozását, érti a saját vállalkozás működtetésének kereteit, valamint alapos áttekintéssel bír a kerámiatervezést érintő tágabb intézményrendszerről.

Ismeri és érti saját erősségeit és gyengeségeit kerámiatervező tevékenysége során, és érti azt, hogy az élethosszig tartó tanulás és a megújuló tudás hogyan lehet hasznos számára.

b) képességei

Felismer komplex kerámiatervezési problémákat, saját tervezési, alkotói programot alakít ki, és ez alapján önálló kreatív szakmai munkát végez.

Korábban megszerzett és rendszerezett tudását és tapasztalatait stratégiai módon alkalmazza változó, új típusú, komplex helyzetekben.

Önállóan vizsgál komplex problémaköröket, összetett művészeti és designkutatást folytat, az adatokat és forrásokat kritikailag kezeli, a tágabb kontextuális összefüggéseket és folyamatokat rendszerszerűen értelmezi.

Magas szintű kritikai gondolkodásra támaszkodva képes alkotói, illetve tervezői reflexióra, valamint önálló, szilárd szakmai álláspont kialakítására.

Kreativitását mozgósítja változó, új típusú, komplex helyzetekben is, és a hagyományos keretrendszerből kilépő, innovatív megoldásokat fejleszt.

A kerámiatervezés során önállóan és rutinszerűen, konzekvensen visz végig tervezési, alkotó folyamatot, magas szintű és komplex tervezői, alkotói döntéseket hoz meg, és komplex originális alkotást hoz létre.

Rutinszerűen és innovatív módon alkalmazza a megfelelő eszközt, módszert, eljárást és gyártástechnológiát egyéni koncepciói és önálló tervei megvalósításához.

Interdiszciplináris alkotóközegben kerámiatervező szakterületét kompetensen és magas színvonalon képviseli, csapatban dolgozva egyenrangú félként, alkotó módon együttműködik társszakmák és különböző művészeti területek képviselőivel.

Projekteket, folyamatokat és erőforrásokat menedzsel, csoportban dolgozva vezető szerepet lát el, irányítja az alkotó, illetve tervező és megvalósító tevékenységet.

Kerámiatervező tevékenységét, elképzeléseit, eredményeit nyilvánosság előtt nagy biztonsággal és kompetenciával mutatja be, valamint magas szintű párbeszédet folytat szakmai közösségével, a társszakmák képviselőivel, szakértőkkel, ügyfelekkel, illetve laikus közönséggel a szakterületét érintő komplex témákban, anyanyelvén és egy idegen nyelven.

Szakmai álláspontját és szakmai érdekeit érvekkel alátámasztva képviseli vita helyzetben, együttműködés során képes a konfliktuskezelésre.

Alkalmazza a kerámiatervezés etikai és szerzői jogi normáit, továbbá a szakmai elvárásoknak megfelelően alkalmazza tudását eltérő intézményes keretek között is.

A kerámiatervezés területén képes értékelni saját szakmai tevékenységét, szakmai erősségeit, gyengeségeit, és tudását, kompetenciáit és alkotói, illetve tervezői gyakorlatát folyamatosan naprakészen tartja, megújítja, fejleszti.

c) attitűdje

Aktívan keresi az új szakmai ismereteket, módszereket és technikákat, figyelemmel kíséri a kortárs művészeti, társadalmi, gazdasági, piaci, ökológiai és információ-technológiai folyamatokat, tendenciákat.

Kerámiatervező munkájában motivált és elkötelezett, alkotótevékenységét szellemi szabadság, kísérletező és vállalkozó kedv jellemzi.

Tudatosan törekszik saját szakmai határainak, illetve a szakterületek közötti határok és hagyományos keretrendszerek átlépésére, meghaladására.

Aktívan keresi azokat a kihívásokat és komplex problémákat, ahol kerámiatervező tudását és kreativitását kamatoztatva adekvát válaszokat adhat, originális alkotásokat hozhat létre, önállóan vagy csoport tagjaiként.

Kerámiatervező tevékenységében rugalmasan és adaptívan viszonyul az új típusú kihívásokhoz, problémákhoz és helyzetkehez.

Kerámiatervező alkotótevékenységét magas fokú minőség és értékorientáltság, művészi érzékenység és intellektuális szemlélet jellemzi.

Aktívan keresi az együttműködést más művészeti ágak és szakterületek szereplőivel, aktívan kezdeményez interdiszciplináris projekteket, szakmai tevékenységét integratív szemlélettel végzi.

Kerámiatervezőként az alkotó-, tervező tevékenységével kapcsolatos társadalmi és ökológiai igényeket felismeri, azonosítja, azokra reflektál.

Társadalmi és ökológiai szempontból érzékeny és elkötelezett, munkájában törekszik a fenntarthatóság szempontjainak érvényesítésére, a különböző társadalmi és kulturális csoportokkal szemben befogadó, toleráns és empatikus.

Kerámiatervezőként a saját alkotó-, tervező tevékenységét képes elhelyezni a tágabb kulturális, gazdasági és piaci kontextusban, szakmája etikai és szerzői jogi normáit betartja.

d) autonómiája és felelőssége

Kerámiatervező identitása egyértelműen kialakult.

A kerámiatervezést érintő szakmai kérdésekben önállóan tájékozódik, saját ízléssel és szakmai véleménnyel bír.

A kerámiatervezés során saját művészeti koncepciót alkot, amelyet önállóan és professzionálisan valósít meg.

Rendszeresen kezdeményez, vezet és formál projekteket.

Interdiszciplináris tevékenységekben is autonóm módon és felelősen tevékenykedik. Kerámiatervezőként saját szakmai munkájáért, valamint az általa vezetett projektekért, tevékenységekért felelősséget vállal.

A kerámiatervező szakmai közösség tagjaként felelősséget vállal közösségéért, szakterülete értékeiért és etikai normáiért.

Kerámiatervezőként szakmai munkáját társadalmilag, kulturálisan, ökológiailag érzékeny, tudatos és felelős tevékenység jellemzi.

9. A mesterképzés jellemzői

9.1. Szakmai jellemzők

A szakképzettséghez vezető tudományágak, szakterületek, amelyekből a szak felépül:

a diplomamunka készítéséhez rendelt kreditértékkel együtt kerámia tervezés és kutatás 30–50 kredit;

kerámia gyakorlati ismeretek 20–40 kredit;

kerámia szakelmélet 2–8 kredit;

elméleti stúdiumok (iparművészet- design- és művészettörténet és -elmélet, filozófia, társadalomtudomány, gazdasági és jogi ismeretek, kommunikációs ismeretek, könyvtár és információtudomány) 20–40 kredit;

kapcsolódó társszakmák ismeretei 2–16 kredit.

9.2. Idegennyelvi követelmény

A mesterfokozat megszerzéséhez egy élő idegen nyelvből államilag elismert, középfokú (B2), komplex típusú nyelvvizsga vagy ezzel egyenértékű érettségi bizonyítvány vagy oklevél szükséges.

9.3. A képzést megkülönböztető speciális jegyek

A képzés csak teljes idejű képzésben, a nappali képzés munkarendje szerint szervezhető meg.

9.4. A 4.2. pontban megadott oklevéllel rendelkezők esetén a mesterképzési képzési ciklusba való belépés minimális feltételei

A mesterképzésbe való belépéshez szükséges minimális kreditek száma 60 kredit tárgytervezés-elmélet és gyakorlat, művészettörténet és -elmélet, társadalomtudomány, filozófia, gazdasági és jogi ismeretek, kommunikációs és prezentációs ismeretek területeiről.

A mesterképzésbe való felvétel feltétele, hogy a hallgató az alapképzési tanulmányai alapján a felsorolt területeken legalább 30 kredittel rendelkezzen. A mesterképzésben a hiányzó krediteket a felsőoktatási intézmény tanulmányi és vizsgaszabályzatában meghatározottak szerint kell megszerezni.

19. KLASSZIKUS ÉNEKMŰVÉSZ MESTERKÉPZÉSI SZAK

1. A mesterképzési szak megnevezése: klasszikus énekművész (Classical Singing)

2. A mesterképzési szakon szerezhető végzettségi szint és a szakképzettség oklevélben szereplő megjelölése

végzettségi szint: mester- (magister, master; rövidítve: MA-) fokozat

szakképzettség:

okleveles operaének-művész

okleveles oratórium- és dalénekművész

a szakképzettség angol nyelvű megjelölése szakirányok szerint:

Opera Singer

Oratorio and Song Performer

választható szakirányok: operaének, oratórium- és dalének

3. Képzési terület: művészet

4. A mesterképzésbe történő belépésnél előzményként elfogadott szakok:

4.1. Teljes kreditérték beszámításával vehető figyelembe: az előadó-művészet alapképzési szak bármely szakiránya és az alkotóművészet és muzikológia alapképzési szak bármely szakiránya, valamint a felsőoktatásról szóló 1993. évi LXXX. törvény szerinti főiskolai szintű zeneművészeti szakok.

5. A képzési idő félévekben: 4 félév

6. A mesterfokozat megszerzéséhez összegyűjtendő kreditek száma: 120 kredit

a szak orientációja: kiemelten gyakorlat-igényes (70–80 százalék)

a diplomamunka készítéséhez (diplomahangversenyhez) rendelt kreditérték: 15 kredit

a szabadon választható tantárgyakhoz rendelhető minimális kreditérték: 6 kredit

szakirány esetén az ahhoz rendelhető minimális kreditérték: 65 kredit

7. ^*  A szakképzettség képzési területek egységes osztályozási rendszere szerinti tanulmányi területi besorolása: 212/0215

8. A mesterképzési szak képzési célja és a szakmai kompetenciák

A képzés célja operaénekes szólóművészként, valamint oratórium- és dalénekes művészként a magyar és az egyetemes zenei kultúrát szolgálni és terjeszteni tudó művészek képzése, akik alkalmasak megszerzett elméleti és gyakorlati ismereteik birtokában azok egyéni jellegű alkalmazására, a zenei értékeknek a szakmán belüli és azon kívüli képviseletére, fejlesztésére, tudatosítására és védelmére. Felkészültek tanulmányaik doktori képzésben történő folytatására.

8.1. Az elsajátítandó szakmai kompetenciák

8.1.1. Az énekes szóló művészek

a) tudása

Specializált ismeretekkel rendelkezik a klasszikus énekes előadó-művészettel kapcsolatos zenei elméleti, történeti háttérről, a zeneirodalom speciális területeinek fontosabb alkotásairól.

Ismeri a mélyebb műismerethez vezető módszereket, analitikus eszközöket.

Specializált ismeretekkel rendelkezik a zenei előadó-művészeti, illetve szólóénekesi tevékenységgel kapcsolatos menedzsment elveiről, szempontjairól és szerzői jogról.

Magas szinten ismeri a vokális előadó-művészetre vonatkozó etikai szabályokat.

b) képességei

Képes az általa tanult és más zeneművek önálló értékelésére, azok stiláris, kompozíció-technikai, esztétikai kontextusában.

Hagyományos és speciális notációjú kottaképeket is helyesen értelmez.

Elméleti ismeretei alapján képes saját előadó-művészetével kapcsolatban szóban vagy írásban kifejezni gondolatait.

Önállóan vagy csoportosan (illetve más művészeti ágak szereplőivel együttműködésben) végzett énekművészi tevékenysége kapcsán képes saját művészeti tevékenységébe más művészeti ágak elemeit beemelni; az együttműködés során hatékony kommunikációra képes.

Képes érvényesíteni énekművészi tevékenységének feltételrendszerére, megfelelő körülményeire vonatkozó önálló elvárásait; ennek érdekében hatékonyan, meggyőzően kommunikál.

Képes a zenei és kulturális élet intézményeiben a szakmai illetékességének megfelelő irányítási tevékenységet végezni.

c) attitűdje

Nyitott az énekes előadó-művészeti tevékenységgel kapcsolatos kérdések elméleti megközelítésére.

Kiforrott kritikai érzékkel viszonyul a különböző stílusirányzatokhoz, zeneművekhez.

Aktívan keresi a csoportos zenei, az összművészeti vagy multidiszciplináris produkciókban való részvétel lehetőségét.

Nyitott saját előadó-művészeti tevékenységének szélesebb társadalmi körben történő megismertetésére.

A vokális előadó-művészet etikai normáit betartja.

d) autonómiája és felelőssége

Előadó-művészeti tevékenységével kapcsolatos zenei ismereteit elméleti háttérismeretek közvetítésével is megosztja másokkal.

Folyamatosan, a saját előadó-művészeti tevékenységének területén túl is figyelemmel kíséri a zenei élet eseményeit, a zenei multimédiás kotta- és könyvkiadást, az írásos zenei publikációkat.

Szóló- és csoportos előadó-művészeti produkcióban is egyaránt professzionális szintű teljesítményt nyújt; összművészeti, illetve multidiszciplináris tevékenységekben is autonóm módon és felelősen tevékenykedik.

Törekszik előadó-művészeti produkciói célközönségének kiválasztására, a produkciók célközönséghez történő eljuttatására, a közönségnevelésben való részvételre.

8.1.2. A szakirányokon szerezhető további sajátos kompetenciák

8.1.2.1. Az operaének szakirányon továbbá az operaének-művész

a) tudása

Behatóan ismeri az operaénekléshez tartozó zenei tudáselemeket, énektechnikai eszköztárat. Specializált ismeretekkel rendelkezik az operáról és más komolyzenei színpadi énekes műfajokról, a különböző zenei stílusokról, azok előadásmódjáról és a helyes idegen nyelvi szövegkiejtésről.

Gyakorlatban elsajátította az operairodalom és más komolyzenei színpadi énekes műfajok irodalma számos mintaértékű alkotásának saját hangfajának megfelelő szerepét, széleskörű rálátása van a repertoár más részeire.

Mélyreható ismeretei vannak az operaszerepek, énekszólamok egyéni és csoportos munka során történő elsajátításának folyamatáról, sajátos követelményeiről, a gyakorlási módszerekről, próbatechnikákról.

Specializált ismeretekkel rendelkezik az operák és más komolyzenei színpadi énekes műfajú zeneművek forrásairól (kották, könyvek) és azok fellelhetőségéről, a repertoár speciális részei felkutatásának módjáról, lehetőségeiről.

Beható ismeretekkel rendelkezik az általa elsajátított énekszólamok, illetve szerepek tekintetében a zene, a magyar vagy idegen nyelvű szöveg és a dramaturgiai szempontok viszonyáról.

Szerteágazó ismeretei vannak a színpadi játék sajátos követelményeiről, körülményeiről, valamint az operaéneklés nagy mestereinek művészetéről.

b) képességei

Képes a hangfajának megfelelő operaszerepeket, valamint más komolyzenei színpadi énekes műfajok szerepeit, szólóének-szólamait színpadi helyzetben, valamint stúdió- vagy más környezetben egyaránt professzionális szinten, magabiztosan, önálló művészi elképzeléseinek érvényre juttatásával, megfelelő ízléssel, stílushűen, megjelenítő erővel, élményt szerzően megszólaltatni.

A tanulmányai során elsajátított tudásra támaszkodva, az éneklés és a színpadi játék terén egyaránt, eszköztárából adekvát módon választva képes koncentrált, illetve váratlan előadói helyzetek, új megközelítést igénylő feladatok fölényes megoldására.

Elsajátított repertoárjába tartozó műveket, énekszólamokat, szerepeket képes hosszabb idő eltelte után, rövidebb idejű felkészülés eredményeként is ismét előadni.

Operák vagy más komolyzenei színpadi énekes művek szólamainak, szerepeinek elsajátítása során képes saját felkészülése folyamatának megtervezésére, gyakorlási metódusok kialakítására, továbbfejlesztésére, korrepetitorral való együttműködés, illetve csoportos munka során az alkalmazkodó részvételre.

Képes operaének-művészi repertoárjának bővítésére, önálló művészi elképzelések megvalósítására.

Képes színpadi produkcióit megfelelő könnyedséggel, a fizikai és szellemi kondíció fenntartásával, képzelőerővel megvalósítani, színpadi partnereivel kontaktust teremteni.

A színpadi körülmények között biztonsággal mozog, a különböző színpadi terek akusztikai, fizikai adottságai között is fölényesen énekel.

c) attitűdje

Énektudását folyamatos gyakorlással fejleszti, hangjának egészségére kiemelt figyelmet fordít.

Törekszik arra, hogy az előadott művek stílusa és műfaja tekintetében operaének-művészi gyakorlata minél szélesebb kört felöleljen vagy specializálódjon.

Kiforrott kritikai érzékkel viszonyul saját és mások előadó-művészeti teljesítményéhez, a különböző előadói gyakorlatokhoz, konkrét zenei produkciókhoz.

Zenei gondolkodását magas fokú kreativitás és az új megközelítésekre való nyitottság jellemzi.

Operaének-művészi repertoárját bővíti, specializálja.

Tudatos abban, hogy operaének-művészi produkcióiban a zenei és a színművészeti elemeknek egyaránt fontos szerepe van.

d) autonómiája és felelőssége

Operaéneklés iránti elkötelezettsége, művészi karaktere, irányultsága egyértelműen kialakult. Egyéni teljesítményét a szakterület minőségi elvárásaival összhangban tartja.

Repertoárját önállóan, értékfeltáró és értékmegőrző szemlélettel választja meg.

Művészi produkcióiért zenei és színművészeti vonatkozásban egyaránt felelősséget érez.

8.1.2.2. Az oratórium-és dalének szakirányon továbbá az oratórium- és dalénekművész

a) tudása

Behatóan ismeri az oratórium- és dalénekléshez tartozó zenei tudáselemeket, énektechnikai eszköztárat.

Specializált ismeretekkel rendelkezik az operáról és más komolyzenei színpadi énekes műfajokról, a különböző zenei stílusokról, azok előadásmódjáról és a helyes idegen nyelvi szövegkiejtésről.

Gyakorlatban elsajátította az oratórium-, dal-, kantáta- és kamaraének-irodalom saját hangfajának megfelelő mintaértékű alkotásainak jelentős részét, széleskörű rálátása van a repertoár más részeire.

Mélyreható ismeretei vannak az oratóriumok, dalok, kantáták és más énekes műfajok egyéni és csoportos munka során történő elsajátításának folyamatáról, sajátos követelményeiről, a gyakorlási módszerekről, próbatechnikákról.

Szerteágazó ismeretei vannak a hangversenyéneklés sajátos színpadi követelményeiről, körülményeiről, valamint az énekművészet nagy mestereinek művészetéről.

Specializált ismeretekkel rendelkezik az oratóriumok, dalok, kantáták és más énekes művek forrásairól (kották, könyvek) és azok fellelhetőségéről, a repertoár speciális részei felkutatásának módjáról, lehetőségeiről.

Beható ismeretekkel rendelkezik az oratórium és a dal műfajának történetéről és a jelentős zeneszerzők által komponált dalok, oratóriumok, kantáták formai, harmóniai, dramaturgiai elemeiről, a dallam és szöveg viszonyáról.

b) képességei

Képes dalokat, valamint oratóriumok, kantáták és más komolyzenei énekes műfajok saját hangfajának megfelelő énekszólamait pódiumhelyzetben, valamint stúdió- vagy más környezetben egyaránt professzionális szinten, magabiztosan, önálló művészi elképzeléseinek érvényre juttatásával, megfelelő ízléssel, stílushűen, megjelenítő erővel, élményt szerzően megszólaltatni.

A tanulmányai során elsajátított tudásra támaszkodva, énekművészi produkcióinak megvalósítása során énektechnikai eszköztárából adekvát módon választva képes koncentrált, illetve váratlan előadói helyzetek, új megközelítést igénylő feladatok fölényes megoldására.

Elsajátított repertoárjába tartozó énekes műveket, illetve énekszólamokat képes hosszabb idő eltelte után, rövidebb idejű felkészülés eredményeként is ismét megszólaltatni.

Oratóriumok, dalok, kantáták és más énekes műfajok elsajátítása során képes saját felkészülése folyamatának megtervezésére, gyakorlási metódusok kialakítására, továbbfejlesztésére, korrepetitorral való együttműködés, illetve csoportos munka során az alkalmazkodó részvételre.

Képes énekes hangverseny-repertoárjának bővítésére, önálló művészi elképzelések megvalósítására.

c) attitűdje

Énektechnikai tudását folyamatos gyakorlással fejleszti, hangjának egészségére kiemelt figyelmet fordít.

Törekszik arra, hogy az előadott művek stílusa és műfaja tekintetében ének-művészi gyakorlata minél szélesebb kört felöleljen vagy specializálódjon.

Kiforrott kritikai érzékkel viszonyul saját és mások előadó-művészeti teljesítményéhez, a különböző előadói gyakorlatokhoz, konkrét zenei produkciókhoz.

Zenei gondolkodását magas fokú kreativitás és az új megközelítésekre való nyitottság jellemzi.

Énekművészi repertoárját bővíti, specializálja.

d) autonómiája és felelőssége

Az oratórium- és daléneklés iránti elkötelezettsége, művészi karaktere, irányultsága egyértelműen kialakult.

Egyéni teljesítményét a szakterület minőségi elvárásaival összhangban tartja.

Énekművészi repertoárját önállóan, értékfeltáró és értékmegőrző szemlélettel választja meg. Egyéni és csoportos munka eredményeként megvalósuló énekművészi produkciók iránt egyaránt felelősséget érez.

9. A mesterképzés jellemzői

9.1. Szakmai jellemzők

9.1.1. A szakképzettséghez vezető tudományágak, szakterületek, amelyekből a szak felépül:

az énekművészi tevékenység kapcsolódása a kultúra és a művészeti élet különböző területeihez 3–29 kredit;

a zeneművészet elméleti, történeti területei 8–28 kredit.

9.1.2. A szakirány tudományágai, szakterületei és kreditaránya:

operaének szakirány:

operaénekes előadó-művészet és színpadi szereplés 30–80 kredit;

az operaénekes előadó-művészet specifikus elméleti ismeretei 3–17 kredit;

oratórium- és dalének szakirány:

oratórium- és dalénekes előadó-művészet 29–65 kredit;

az oratórium- és daléneklés specifikus elméleti, történeti ismeretei 4–32 kredit.

9.2. Idegennyelvi követelmény

A mesterfokozat megszerzéséhez legalább egy idegen nyelvből államilag elismert, középfokú (B2), komplex típusú nyelvvizsga vagy ezzel egyenértékű érettségi bizonyítvány vagy oklevél megszerzése szükséges.

9.3. A szakmai gyakorlat követelményei

A szakmai gyakorlat felsőoktatási intézmény tantervében meghatározottak szerinti hangversenyezés vagy színpadi fellépés.

20. KLASSZIKUS HANGSZERMŰVÉSZ MESTERKÉPZÉSI SZAK

1. A mesterképzési szak megnevezése: klasszikus hangszerművész (Classical Musical Instrumental Performance)

2. A mesterképzési szakon szerezhető végzettségi szint és a szakképzettség oklevélben szereplő megjelölése

végzettségi szint: mester- (magister, master; rövidítve: MA-) fokozat

szakképzettség:

okleveles zongoraművész

okleveles zongorakísérő-korrepetitor

okleveles orgonaművész

okleveles csembalóművész

okleveles hárfaművész

okleveles gitárművész

okleveles cimbalomművész

okleveles harmonikaművész

okleveles hegedűművész

okleveles mélyhegedűművész

okleveles gordonkaművész

okleveles gordonművész

okleveles fuvolaművész

okleveles oboaművész

okleveles klarinétművész

okleveles szaxofonművész

okleveles fagottművész

okleveles kürtművész

okleveles trombitaművész

okleveles harsonaművész

okleveles tubaművész

okleveles ütőhangszerművész

szakképzettség angol nyelvű megjelölése:

Pianist

Piano Accompanist and Repetitor

Organist Harpsichord player

Harpist

Guitarist Cimbalom/Dulcimer player

Accordion player

Violinist

Violist

Cellist

Double

Bassist

Flautist

Oboist

Clarinetist

Saxophonist

Bassoonist

Horn Player

Trumpeter

Trombonist

Tubist

Percussionist

választható szakirányok: zongora, zongorakísérő-korrepetitor, orgona, csembaló, hárfa, gitár, cimbalom, harmonika, hegedű, mélyhegedű, gordonka, gordon, fuvola, oboa, klarinét, szaxofon, fagott, kürt, trombita, harsona, tuba, ütőhangszer

3. Képzési terület: művészet

4. A mesterképzésbe történő belépésnél előzményként elfogadott szakok:,

4.1. Teljes kreditérték beszámításával vehető figyelembe: az előadó-művészet alapképzési szak bármely szakiránya és az alkotóművészet és muzikológia alapképzési szak bármely szakiránya és a felsőoktatásról szóló 1993. évi LXXX. törvény szerinti főiskolai szintű zeneművészeti szakok.

5. A képzési idő félévekben: 4 félév

6. A mesterfokozat megszerzéséhez összegyűjtendő kreditek száma: 120 kredit

a szak orientációja: kiemelten gyakorlatorientált (70–80 százalék)

a diplomamunka készítéséhez (diplomahangversenyhez) rendelt kreditérték: 15 kredit

a szabadon választható tantárgyakhoz rendelhető minimális kreditérték: 6 kredit

szakirányhoz rendelhető minimális kreditérték: 60 kredit

7. ^*  A szakképzettség képzési területek egységes osztályozási rendszere szerinti tanulmányi területi besorolása: 212/0215

8. A mesterképzési szak képzési célja és a szakmai kompetenciák

A képzés célja hangszerművészek képzése, akik a klasszikus hangszeres előadó-művészet terén szerzett zenei, technikai, valamint specializált elméleti ismereteik birtokában képesek professzionális szintű hangszeres zenei előadó-művészeti tevékenység végzésére, a zenei, illetve a művészeti és a kulturális élet különböző színterein. Felkészültek tanulmányaik doktori képzésben történő folytatására.

8.1. Az elsajátítandó szakmai kompetenciák

8.1.1. A hangszerművész

a) tudása

Specializált ismeretekkel rendelkezik a klasszikus hangszeres előadó-művészettel kapcsolatos zenei elméleti, történeti háttérről, a zeneirodalom speciális területeinek fontosabb alkotásairól.

Magas szinten ismeri a mélyebb zenei műismerethez vezető módszereket, analitikus eszközöket.

Specializált ismeretekkel rendelkezik a zenei előadó-művészeti, illetve a szólóművészi tevékenységgel kapcsolatos menedzsment elveiről, szempontjairól és szerzői jogról.

Specializált ismeretekkel rendelkezik a hangszeres előadó-művészetre vonatkozó etikai szabályokról.

b) képességei

Képes az általa tanult és más zeneművek önálló értékelésére, azok stiláris, kompozíció-technikai, esztétikai kontextusában.

Hagyományos és speciális notációjú kottaképeket egyaránt helyesen értelmez.

Elméleti ismeretei alapján képes saját előadó-művészetével kapcsolatban szóban vagy írásban kifejezni gondolatait.

Önállóan vagy csoportosan (illetve más művészeti ágak szereplőivel együttműködésben) végzett zenei előadó-művészeti tevékenysége kapcsán képes saját művészeti tevékenységébe más művészeti ágak elemeit beemelni; az együttműködés során hatékony kommunikációra képes.

Képes érvényesíteni előadó-művészeti tevékenységének feltételrendszerére, megfelelő körülményeire vonatkozó önálló elvárásait; ennek érdekében hatékonyan, meggyőzően kommunikál.

Képes a zenei és kulturális intézményeiben a szakmai illetékességének megfelelő irányítási tevékenységet végezni.

Képes alkalmazni a klasszikus hangszeres előadó-művészet etikai normáit.

c) attitűdje

Nyitott a zenei előadó-művészeti tevékenységgel kapcsolatos kérdések elméleti megközelítésére.

Kiforrott kritikai érzékkel viszonyul a különböző stílusirányzatokhoz, zeneművekhez.

Aktívan keresi a csoportos zenei, az összművészeti vagy multidiszciplináris produkciókban való részvétel lehetőségét.

Nyitott saját zenei előadó-művészeti tevékenységének szélesebb társadalmi körben történő megismertetésére.

A klasszikus hangszeres előadó-művészet etikai normáit betartja.

A szakirány szerinti hangszeres tudását hatékony gyakorlással folyamatosan karban tartja, fejleszti.

Törekszik arra, hogy az előadott zeneművek stílusa és műfaja tekintetében előadóművészi gyakorlata minél szélesebb kört öleljen fel vagy specializálódjon.

Kiforrott kritikai érzékkel viszonyul saját és mások előadó-művészeti teljesítményéhez, a különböző előadói gyakorlatokhoz, konkrét zenei produkciókhoz.

Zenei gondolkodását magas fokú kreativitás jellemzi.

d) autonómiája és felelőssége

Hangszeres előadó-művészeti tevékenységével kapcsolatos zenei ismereteit elméleti háttérismeretek közvetítésével is megosztja másokkal.

Folyamatosan, a saját előadó-művészeti tevékenységének területén túl is figyelemmel kíséri a zenei élet eseményeit, a zenei multimédiás-, kotta- és könyvkiadást, az írásos zenei publikációkat.

Törekszik előadó-művészeti produkciói célközönségének kiválasztására, a produkciók célközönséghez történő eljuttatására, a közönségnevelésben való részvételre.

Elkötelezett a zenei előadó-művészet etikai normái iránt.

8.1.2. A szakirányokon szerezhető további sajátos kompetenciák

8.1.2.1. A zongora, a zongorakísérő-korrepetitor, az orgona, a csembaló, a hárfa, a gitár, a cimbalom, a harmonika, a hegedű, a mélyhegedű, a gordonka, a gordon, a fuvola, az oboa, a klarinét, a szaxofon, a fagott, a kürt, a trombita, a harsona, a tuba, az ütőhangszer szakirányon továbbá a zongoraművész, az orgonaművész, a csembalóművész, a hárfaművész, a gitárművész, a cimbalomművész, a harmonikaművész, a hegedűművész, a mélyhegedűművész, a gordonkaművész, a gordonművész, a fuvolaművész, az oboaművész, a klarinétművész, a szaxofonművész, a fagottművész, a kürtművész, a trombitaművész, a harsonaművész, a tubaművész, az ütőhangszerművész

a) tudása

Behatóan ismeri a szakirány szerinti hangszerjátékhoz tartozó zenei tudáselemeket, technikai eszköztárat.

A szakirány szerinti hangszerjátékra vonatkozóan széleskörű stílus-, műfaj- és előadásmód-ismerete van.

Szerteágazó ismeretei vannak a pódiumszereplés sajátos követelményeiről, valamint a szakirány szerinti hangszer nagy mestereinek művészetéről.

A szakirány szerinti hangszerjáték vonatkozásában magas szintű ismereti vannak a lapról, a játék módjáról.

Gyakorlatban elsajátította a szakirány szerinti hangszeres szóló-, kamarazenei, illetve – amennyiben az adott szakirány szerinti hangszer esetében jellemző – zenekari irodalom jelentős részét, széleskörű rálátása van a repertoár más részeire.

Specializált ismeretekkel rendelkezik a szakirány szerinti hangszeres művészi tevékenysége alapjául szolgáló forrásokról (kották, könyvek) és azok fellelhetőségéről, a repertoár speciális részei felkutatásának módjáról, lehetőségeiről.

Mélyreható ismeretei vannak a szakirány szerinti hangszeres szólóművek, illetve a szakirány szerinti hangszeres szólamot tartalmazó művek egyéni és csoportos munka során történő elsajátításának folyamatáról, sajátos követelményeiről, a gyakorlási módszerekről, próbatechnikákról.

b) képességei

Képes a szakirány szerinti hangszeres zeneműveket szólistaként vagy zenei együttesek tagjaként, pódiumhelyzetben, valamint stúdió- vagy más környezetben egyaránt, professzionális szinten, magabiztosan, megfelelő ízléssel, stílushű előadásmóddal, megjelenítő erővel, élményt szerzően megszólaltatni.

A tanulmányai során elsajátított hangszeres tudásra támaszkodva, felhalmozott művészi eszköztárából adekvát módon választva képes koncentrált, illetve váratlan előadói helyzetek, új megközelítést igénylő feladatok fölényes megoldására.

Képes összetett zenei anyagokat első látás után megszólaltatni (lapról játék), transzponálni a szakirány szerinti hangszeren.

Elsajátított repertoárjába tartozó zeneműveket, hangszeres szólamokat képes hosszabb idő eltelte után, rövidebb idejű felkészülés eredményeként is ismét megszólaltatni.

Képes hangszeres repertoárjának bővítésére.

A szakirány szerinti hangszeres szólóművek, illetve a szakirány szerinti hangszeres szólamot tartalmazó művek elsajátítása során képes a folyamat időbeli megtervezésére, gyakorlási metódusok kialakítására, önálló továbbfejlesztésére, csoportos munka során az alkalmazkodó részvételre.

c) attitűdje

A szakirány szerinti hangszeres repertoárját folyamatosan bővíti, specializálja.

d) autonómiája és felelőssége

Hangszerművészi elkötelezettsége, művészi karaktere, irányultsága egyértelműen kialakult. Hangszeres előadó-művészi produkcióit önálló művészi elképzeléseinek érvényre juttatásával valósítja meg.

Egyéni teljesítményét a zeneművészeti szakmai minőségi elvárásokkal összhangban tartja. Rendszeresen kezdeményezi különböző szóló- vagy együttes zenei előadó-művészeti produkciók létrehozását, azokban irányító, formáló szerepet tölt be.

A szakirány szerinti hangszeres repertoárját önállóan, értékfeltáró és értékmegőrző szemlélettel választja meg.

Egyéni és csoportos munka eredményeként megvalósuló zenei produkciók iránt egyaránt felelősséget érez.

8.1.2.2. Az orgona szakirányon továbbá az orgonaművész

a) tudása

Szerteágazó ismeretei vannak az orgonaépítészetről, történelmi stílusokról, az egyes korszakok legjelentősebb hangszerkészítőinek életművéről, azok technikai innovációiról és hangzásbeli újításairól.

Magas szintű zenei és technikai ismeretei vannak a zongorajátékról, annak orgonajátékhoz való sajátos viszonyáról, gyakorlatban elsajátította a zongora szólórepertoár középnehéz és nehezebb műveinek egy részét.

b) képességei

Egy adott orgona adottságainak felmérésével képes annak megítélésére, hogy azon milyen művek szólaltathatók meg.

Képes középnehéz zongoraművek, nehezebb zongorakíséretek megszólaltatására.

c) attitűdje

Nyitott orgonaépítészeti, orgonatörténeti ismereteinek orgonaművészi tevékenységében való szélesebb körű alkalmazására.

Törekszik arra, hogy hangszeres előadó-művészi tevékenységében elsősorban zongorakíséretre vonatkozóan a zongorajáték is helyet kapjon.

d) autonómiája és felelőssége

Elkötelezett az orgonaállomány állagmegóvásának, régi hangszerek felújításának, újak építésének előmozdításában.

Középnehéz zongorakíséreteket önálló felkészülés alapján sajátít el és vesz részt azok megszólaltatásában.

8.1.2.3. A cimbalom és a harmónika szakirányon továbbá a cimbalomművész és a harmonikaművész

a) tudása

Behatóan ismeri a szakirány szerinti hangszer felépítését, karbantartásának, javításának alapvető eszközeit, módját.

b) képességei

Képes a szakirány szerinti hangszerben keletkezett hibák felismerésére, feltárására, a hangszer általános karbantartására, alapvető javítási munkálatainak elvégzésére.

c) attitűdje

Nyitott a szakirány szerinti hangszer felépítésének, működési elvének minél teljesebb körű, részletesebb megismerésére.

d) autonómiája és felelőssége

Hangszere állagmegóvásában, javításában önállóan tevékenykedik.

8.1.2.4. A zongorakísérő-korrepetitor szakirányon továbbá a zongorakísérő- korrepetitor

a) tudása

Behatóan ismeri a zongorajátékhoz, elsősorban a zongorakíséretekhez tartozó zenei tudáselemeket, technikai eszköztárat.

Széleskörű stílus-, műfaj- és előadásmód-ismerettel rendelkezik a hangszeres és vokális zeneművek terén egyaránt.

Szerteágazó ismeretei vannak a zongorakísérői színpadi szereplés sajátos követelményeiről. Magas szintű ismeretekkel rendelkezik a lapról játék gyakorlati módszereiről.

Specializált ismeretekkel rendelkezik a különféle partitúrák, különösen a hangszeres versenymű-, opera- és oratóriumpartitúrák felépítéséről, az azok zongorán történő megszólaltatásához szükséges rendezőelvekről.

Ismeri a continuo-játék elméletét és gyakorlati alkalmazásának módjait.

A continuo-játékhoz és más kíséretekhez szükséges mértékű ismeretei vannak a csembalójáték hangszerkezelési, technikai elemeiről.

Gyakorlatban elsajátította a hangszeres és vokális zongorakíséretes, illetve kamarazenei, zenekari irodalom műveinek széles körét, átfogó ismeretei vannak a repertoár más részeiről.

Specializált ismeretekkel rendelkezik a zongorakísérő-korrepetitori tevékenysége alapjául szolgáló forrásokról (kották, könyvek) és azok fellelhetőségéről, a repertoár speciális részei felkutatásának módjáról, lehetőségeiről.

Széleskörű ismeretei vannak a hangszeres és vokális zongorakíséret sajátos követelményeiről, a művek elsajátításának folyamatáról, a különböző egyéni és csoportos gyakorlási módszerekről, próbatechnikákról.

b) képességei

Képes hangszeres, énekes szólisták zongorakísérőjeként, pódiumhelyzetben (hangversenyeken, opera- és színházi előadásokon, rendezvényeken, zenei versenyeken), valamint stúdió- vagy más környezetben (zenekari próbajátékok, próbaéneklések, oktatás alkalmával) különböző zongorakíséretek professzionális szintű, művészi színvonalú megszólaltatására.

Képes zenekari zongora- és csembalószólamok, kórusmű-kíséretek professzionális szintű megszólaltatására.

Képes a zongorakísérői feladatok sajátos – koncentrált, illetve váratlan – előadói helyzeteinek fölényes megoldására.

Képes nehezebb zongorakíséretek első látás után történő, műhelymunka-szintű megszólaltatására.

Elsajátított repertoárjába tartozó zongorakíséreteket, szólamokat képes hosszabb idő eltelte után, rövidebb idejű felkészülés eredményeként is ismét megszólaltatni.

Képes a zongorakísérő-korrepetitori tevékenysége alapjául szolgáló források (kották, könyvek) felkutatására, elérésére.

A zongorakísérettel előadott művek elsajátítása során képes a folyamat időbeli megtervezésére, gyakorlási metódusok kialakítására, továbbfejlesztésére, a közös munka során muzsikuspartneréhez való nagyfokú alkalmazkodásra.

c) attitűdje

Zongorakísérői repertoárját a teljesítendő feladatokhoz igazítva gyakorlatban bővíti, specializálja.

Zongorakísérőként megfelelő érzékenységgel viszonyul az általa kísért hangszeres vagy énekes szólisták sajátos, illetve egyéni előadásmódjához.

d) autonómiája és felelőssége

A zongorakísérő-korrepetitori tevékenység iránti elköteleződése egyértelműen kialakult. Egyéni teljesítményét a muzsikuspartnerének minőségi elvárásaival és az általános szakmai elvárásokkal egyaránt összhangban tartja.

Csoportos előadó-művészeti produkcióinak hangszeres szólamát önálló felkészüléssel sajátítja el.

Repertoárja megválasztásának fő szempontjai az általa kísért hangszeresekhez vagy énekesekhez való alkalmazkodás, valamint az értékfeltáró és értékmegőrző szemlélet.

Korrepetitori munkája során alkalmazkodik muzsikuspartnerének munkamódszereihez, munkatempójához, művészi elképzeléseihez, ugyanakkor a közös munkában építő jellegű szakmai iránymutatásokat ad.

9. A mesterképzés jellemzői

9.1. Szakmai jellemzők

9.1.1. A szakképzettséghez vezető tudományágak, szakterületek, amelyekből a szak felépül:

a hangszeres (szóló) előadó-művészet kapcsolódása a kultúra és a művészeti élet különböző területeihez 3–31 kredit;

a zeneművészet elméleti, történeti területei 10–34 kredit.

9.1.2. A szakirányok tudományágai, szakterületei és azok kreditaránya zongora, csembaló, gitár, harmonika, cimbalom szakirány:

a szakirány szerinti szólóhangszeres előadó-művészet 25–55 kredit,

a szakirány szerinti hangszeres együttjáték 8–32 kredit;

zongorakísérő-korrepetitor szakirány:

hangszeres és énekes zongorakíséret és elméleti háttere 28–64 kredit,

társhangszer és hangszeres együttjáték 4–24 kredit;

orgona szakirány:

orgona szólóhangszeres előadó-művészet és specifikus hangszerismeret 25–55 kredit,

hangszeres együttjáték 3–19 kredit,

zongora hangszerjáték 4–14 kredit;

hárfa, hegedű, mélyhegedű, gordonka, gordon, fuvola, oboa, klarinét, szaxofon, fagott, kürt, trombita, harsona, tuba, ütőhangszer szakirány:

a szakirány szerinti szólóhangszeres előadó-művészet 18–50 kredit,

a szakirány szerinti kamarazenei és zenekari hangszerjáték 4–48 kredit.

9.2. Idegennyelvi követelmény

A mesterfokozat megszerzéséhez legalább egy idegen nyelvből államilag elismert, középfokú (B2), komplex típusú nyelvvizsga vagy ezzel egyenértékű érettségi bizonyítvány vagy oklevél megszerzése szükséges.

9.3. A szakmai gyakorlat követelményei

A szakmai gyakorlat a felsőoktatási intézmény tantervében meghatározottak szerinti hangversenyezés.

21. KLASSZIKUSBALETT–MŰVÉSZ MESTERKÉPZÉSI SZAK

1. A mesterképzési szak megnevezése: klasszikusbalett-művész (Classical Ballet)

2. A mesterképzési szakon szerezhető végzettségi szint és a szakképzettség oklevélben szereplő megjelölése

végzettségi szint: mester- (magister, master; rövidítve: MA-) fokozat

szakképzettség: okleveles klasszikusbalett-művész

a szakképzettség angol nyelvű megjelölése: Classical Ballet Artist

3. Képzési terület: művészet

4. A mesterképzésbe történő belépésnél előzményként elfogadott szakok:

4.1. Teljes kreditérték beszámításával vehető figyelembe: a táncművész alapképzési szak klasszikus balett specializációja.

4.2. A 9.4. pontban meghatározott kreditek teljesítésével vehetők figyelembe továbbá azok az alapképzési és mesterképzési szakok, illetve a felsőoktatásról szóló 1993. évi LXXX. törvény szerinti szakok, amelyeket a kredit megállapításának alapjául szolgáló ismeretek összevetése alapján a felsőoktatási intézmény kreditátviteli bizottsága elfogad.

5. A képzési idő félévekben: 4 félév

6. A mesterfokozat megszerzéséhez összegyűjtendő kreditek száma: 120 kredit

a szak orientációja: kiegyensúlyozott (40–60 százalék)

diplomamunka készítéséhez rendelt kreditérték: 10 kredit

a szabadon választható tantárgyakhoz rendelhető minimális kreditérték: 10 kredit

7. ^*  A szakképzettség képzési területek egységes osztályozási rendszere szerinti tanulmányi területi besorolása: 212/0215

8. A mesterképzési szak képzési célja és a szakmai kompetenciák

A képzés célja balettművészek képzése, akik a magas szintű technikai felkészültségüket az elméleti tudásukkal egységben kezelni tudják, és mindezekre építve komplex művészi megnyilatkozásra képesek vezető együttesi tagként és szólóművészként a hazai és a nemzetközi művészeti életben egyaránt. A kulturális élet intézményeiben kezdeményező szerepet tudnak betölteni, képviselve a táncművészet sajátos értékeit és pedagógiai elhivatottság birtokában – a tanári mester szak elvégzésével kiegészítve – a jövendő fiatal táncművészek képzésében is részt tudnak venni. Felkészültek tanulmányaik doktori képzésben történő folytatásra.

8.1. Az elsajátítandó szakmai kompetenciák

8.1.1. A klasszikusbalett-művész

a) tudása

A legmagasabb szinten ismeri és műveli a táncművészet több formanyelvét, azok stílusirányzatait, különös tekintettel az általa választott klasszikus balettére.

Mélyreható ismeretekkel rendelkezik a tánc-, zene- és művészettörténet alapvető folyamatairól, melyek nélkülözhetetlenek a professzionális táncművész számára.

Ismeri a világ legjelentősebb klasszikus balett repertoárját, és annak a legmagasabb technikai igényű előadóművészi – akár egyéni, akár csoportos – feladatait.

Széles ismeretkörrel rendelkezik a táncművészethez kapcsolódó társművészetek kapcsolódási pontjairól (pl. a zene-, a képzőművészet, az irodalom- és színháztörténet terén), melyek segítik alkotói szerepformálásában.

A koreográfia művészetének előadóművészi aspektusából való értelmezésével segíteni tudja akár új alkotás létrejöttét, akár a hagyományos művek minél színvonalasabb színpadra állítását.

Magas szinten ismei a tánc- és társművészeti alkotásokra vonatkozó etikai szabályokat és a hatályos előadóművészeti törvényt.

b) képességei

A tanulmányai során elsajátított technikai és elméleti tudására támaszkodva képes a legmagasabb igényű szerepek művészi tolmácsolására, élmény keltésére és a nagy mesterek klasszikus műveinek megismertetésére és megszerettetésére a ma közönsége számára.

Alkotó módon képes használni a tevékenysége alapjául szolgáló technikai és művészi forrásokat a táncművészet folyamatosan megújuló arculatának formálására az új alkotások születésénél éppúgy, mint a hagyományos művek továbbvitele során.

Képes alkalmazkodni a rendezői-koreográfiai utasításokhoz, de önálló koncepció kialakítására is képes a szerepformálások terén, használva saját művészi elgondolásait, kiegészítve a tanulmányai során megszerzett ismeretekkel.

Képes a saját és mások művészi teljesítményének megítélésére, valamint a táncművek önálló értékelésére, azok stiláris, koreográfiai és esztétikai kontextusában.

Képes pedagógiai elhivatottság birtokában – a tanári mester szak elvégzésével kiegészítve – a jövendő fiatal táncművészeinek képzésében is részt venni egyrészt személyes példamutatással és együttműködéssel, másrészt pedagógiai tevékenységgel.

Képes alkalmazni a tánc- és a társművészetek etikai normáit.

c) attitűdje

Kiforrott kritikai érzékkel viszonyul a tánc- és a társművészetek stílusirányzataihoz, történeti, valamint kortárs alkotásaihoz és a különböző előadói gyakorlatokhoz, konkrét előadó- művészeti produkciók keretében.

Aktívan keresi az új ismereteket, módszereket, a kreatív, dinamikus megvalósítási lehetőségeket, miközben elkötelezett a klasszikus balett értékeinek megőrzésére és azok alkotó módon történő továbbvitele iránt.

Aktív együttműködési készségről tesz tanúbizonyságot előadóművészeti feladatai kapcsán akár előadótársaival, akár a rendező-koreográfussal szemben.

Tudását, szakmaszeretetét és szakmai alázatát az előadóművészeti tevékenysége által terjeszti, mely példamutató az utánpótlásnevelés terén is.

A táncművészettel kapcsolatos lehetőségek társadalmi igényeit felismeri, azonosítja, és azokra reflektál.

A tánc- és a társművészetek etikai normáit betartja.

d) autonómiája és felelőssége

Szakmai identitása egyértelműen kialakult.

Saját előadóművészeti koncepció megalkotásához, megvalósításához és kifejezéséhez szükséges képességét professzionális szintre fejlesztette.

Nyitott a hagyományos és az új megközelítést hordozó művészeti alkotások, produkciók megismertetésére, megértetésére a szélesebb értelemben vett társadalomban.

A táncművészeti közéletben, a köztudat alakításában tevékenyen vállal szerepet nem csupán előadóművészként, de akár együttes-, művelődési intézmény- és szakmai szervezet vezetőjeként.

Társadalmilag érzékeny és elkötelezett művészeti produkciói célközönségének kiválasztásában és ahhoz történő eljuttatásában. Elkötelezett a tánc- és a társművészetek etikai normái iránt.

9. A mesterképzés jellemzői

9.1. Szakmai jellemzők

A szakképzettséghez vezető tudományágak, szakterületek, amelyekből a szak felépül:

általános- és szakelméleti tárgyak 50–60 kredit;

a táncművészethez kapcsolódó gyakorlati tárgyak 50–60 kredit.

9.2. Idegennyelvi követelmény

A mesterfokozat megszerzéséhez legalább egy élő idegen nyelvből államilag elismert, középfokú (B2), komplex típusú nyelvvizsga vagy ezzel egyenértékű érettségi bizonyítvány vagy oklevél megszerzése szükséges.

9.3. A szakmai gyakorlat követelményei

A szakmai gyakorlat különböző együttesek vezető művészeként vagy saját együttesben végzett szakmai munka.

9.4. A 4.2. pontban megadott oklevéllel rendelkezők esetén a mesterképzési képzési ciklusba való belépés minimális feltételei

A mesterképzésbe való belépéshez a megszerzett professzionális balett művészi színpadi gyakorlat és képesség igazolása szükséges.

22. KODÁLY–ZENEPEDAGÓGIA MESTERKÉPZÉSI SZAK

1. A mesterképzési szak megnevezése: Kodály-zenepedagógia (Kodály Music Pedagogy)

2. A mesterképzési szakon szerezhető végzettségi szint és a szakképzettség oklevélben szereplő megjelölése

végzettségi szint: mester- (magister, master; rövidítve: MA-) fokozat

szakképzettség: okleveles Kodály-zenepedagógiai szakértő

a szakképzettség angol nyelvű megjelölése: Expert in Kodály Music Pedagogy

3. Képzési terület: művészet

4. A mesterképzésbe történő belépésnél előzményként elfogadott szakok:

4.1. Teljes kreditérték beszámításával vehető figyelembe: Bármely képzési terület bármely alapképzési szakja.

5. A képzési idő félévekben: 4 félév

6. A mesterfokozat megszerzéséhez összegyűjtendő kreditek száma: 120 kredit

a szak orientációja: gyakorlatorientált (60–70 százalék)

a diplomamunka készítéséhez rendelt kreditérték: 10 kredit

a szabadon választható tantárgyakhoz rendelhető minimális kreditérték: 6 kredit

7. ^*  A szakképzettség képzési területek egységes osztályozási rendszere szerinti tanulmányi területi besorolása: 212/0215

8. A mesterképzési szak képzési célja és a szakmai kompetenciák

A képzés célja olyan zenepedagógiai szakemberek képzése, akik Kodály zenepedagógiai koncepciójának átfogó és elmélyült ismerete alapján alkalmasak a zeneoktatás eredményeinek megőrzésére és továbbfejlesztésére. Kiművelt elméleti és gyakorlati ismereteiket képesek a zeneoktatás teljes spektrumának, valamint a zenepedagógia elméletének és gyakorlatának szolgálatába állítani. Eredményesen képviselik a magyar zenei nevelés értékeit és sajátosságait nemzetközi összehasonlításban is. Képviselik, tudatosítják és megvédik a Kodály-koncepció értékeit a zenei nevelés intézményes és azon kívüli keretei között. Felkészültek tanulmányaik doktori képzésben történő folytatására.

8.1. Az elsajátítandó szakmai kompetenciák

8.1.1. Kodály-zenepedagógia szakértő

a) tudása

Specializált ismeretekkel rendelkezik a magyar népzene kutatási eredményeiről, különös tekintettel Kodály Zoltán etnomuzikológiai tevékenységére.

Átfogóan ismeri a népzenei rendszerezés és a népdalelemzés magyar és nemzetközi módszereit.

Specializált ismeretekkel rendelkezik a magyar zenetörténet fontosabb zeneszerzőiről, alkotásairól, különösen Liszt és Bartók munkásságáról, valamint Kodály zeneszerzői életművéről és a Kodály, illetve Bartók nemzedékét követő zeneszerző generációk legkiemelkedőbb alkotásairól.

Jól tájékozott a XX. századi zenepedagógiai irányzatok és legkiemelkedőbb iskolák tevékenységével kapcsolatban, mélyrehatóan ismeri azok egyedi és közös jellemzőit.

Általános pedagógiai és neveléselmélet-tudományi ismeretekkel megalapozott zenepedagógiai tudással rendelkezik.

Széleskörű ismeretei vannak Kodály zenepedagógiai koncepciójának a különböző iskola- és képzéstípusokban történő alkalmazási lehetőségeiről.

Részletekbe menően ismeri Kodály zenepedagógiai alkotásait.

Ismeri a zenepedagógiai tevékenység alapjául szolgáló zeneelméleti hátteret, a különböző zenei stílusokat, műfajokat.

Alapvető zenei és technikai ismeretei vannak a zongorajátékról, gyakorlatban elsajátította a zongora szólórepertoár könnyebb műveinek egy részét.

Magas szinten ismeri a szóló-, kamara- és a kóruséneklés alapjául szolgáló énektechnikát, gyakorlatban megismerte a középnehéz szólóénekes és nehezebb kamaraénekes, valamint énekkari irodalom legjelentősebb műveinek egy részét.

Alapvető énekkari vezénylési ismeretekkel rendelkezik.

Átfogó ismeretei vannak az egyszerűbb kórus- és zenekari partitúrák felépítéséről, az azok zongorán történő megszólaltatásához szükséges rendezőelvekről.

b) képességei

Népzenei ismereteit a zenepedagógiai szempontok figyelembe vételével hatékonyan alkalmazza saját nemzeti kultúrájához tartozó népzene rendszerezésében.

Összefüggéseiben látja a magyar és az egyetemes zenetörténet, illetve zeneirodalom stiláris jellemzőit.

Képes önállóan elemezni Kodály zeneműveit, érti a Kodály és Bartók által képviselt XX. századi „új magyar zene” stílusbeli sajátosságait.

Képes zenepedagógiai munkájában a kodályi elvekre épülő zenepedagógiai gyakorlat eredményeit hasznosítani, valamint saját pedagógiai eszközöket, esetleg hatékony tanítási módszereket kialakítani.

Kodály énekgyakorlatait stílusérzékenységgel és meggyőző zeneiséggel képes megszólaltatni és másokkal elsajátíttatni, e gyakorlatokat pedagógiai munkájában szisztematikusan használja.

Képes hallás után felismerni, lejegyezni, valamint memorizálni különböző könnyebb zenei anyagokat.

Képes egyszerűbb kórus- és zenekari partitúrák átlátására, zongorán történő megszólaltatására.

Képes könnyebb zongoraművek, zongorakíséretek, illetve pedagógiai művek zongorán történő megszólaltatására.

Képes középnehéz szólóénekes, valamint kamaraénekes és énekkari művek előadásában való részvételre.

Énekkari vezénylési ismereteit zenepedagógiai tevékenysége során hatékonyan alkalmazza.

c) attitűdje

Nyitott szemlélettel közelít más zenei kultúrák tradicionális zenéihez, jó ízléssel és zenei érzékenységgel bővíti saját és mások repertoárját.

Pedagógiai és művészi tevékenysége során a magyar zeneszerzés, illetve a magyar zene egészének kiemelt szerepet ad.

Kreatívan ötvözi a különböző zenepedagógiai irányzatok gyakorlati eredményeit, tanítási szituációban a zenei célok maximális figyelembevételével mindig rugalmasan választja ki a legmegfelelőbb módszereket.

Zenepedagógiai munkáját előadóművészi hitelesség jellemzi.

Kritikai megértéssel viszonyul a zeneirodalom történeti és kortárs alkotásaihoz, valamint a különböző zenei előadói gyakorlatokhoz, konkrét művészeti produkciókhoz.

Törekszik a vokális előadó-művészeti tevékenységben való rendszeres részvételre.

d) autonómiája és felelőssége

A népzenei dalkincsből művészi érzékenységgel választja ki az iskolai zenei nevelés céljainak eléréséhez esztétikai és pedagógiai szempontból alkalmas repertoárt.

A magyar népzenekutatás eredményeit szakszerűen, magas színvonalon közvetíti mások számára.

Felelősséget érez a magyar zene kiemelkedő alkotásainak nemzetközi terjesztésére. Pedagógiai munkáját folyamatosan magas fokú művészi teljesítmény jellemzi. Szakszerűen és autentikusan közvetíti a kodályi zenepedagógia egyetemes értékeit.

Folyamatosan figyelemmel kíséri a zenepedagógiával kapcsolatos tudományos élet eseményeit, valamint a megjelenő nemzetközi publikációkat.

9. A mesterképzés jellemzői

9.1. Szakmai jellemzők

9.1.1. A szakképzettséghez vezető tudományágak, szakterületek, amelyekből a szak felépül:

a zeneművészet elméleti és történeti háttere 20–50 kredit;

zenepedagógia 10–38 kredit;

Kodály zeneszerzői és zenepedagógiai munkássága 5–15 kredit;

vokális és hangszeres előadó-művészet 20–50 kredit.

9.1.2. A képző intézmény által ajánlott speciális ismeret kreditaránya a képzés egészén belül a diplomamunka elkészítésével együtt legalább 30 kredit.

9.2. Idegennyelvi követelmény

A mesterfokozat megszerzéséhez legalább egy idegen nyelvből államilag elismert, középfokú (B2), komplex típusú nyelvvizsga vagy ezzel egyenértékű érettségi bizonyítvány vagy oklevél megszerzése szükséges.

9.3. A szakmai gyakorlatra követelményei

A felsőoktatási intézmény tantervében meghatározott iskolai gyakorlat.

9.4. A képzést megkülönböztető speciális jegyek

A képzés elsősorban külföldi hallgatók részvételével, idegen (angol) nyelven folyik.

23. KOREOGRÁFUS MESTERKÉPZÉSI SZAK

1. A mesterképzési szak megnevezése: koreográfus (Choreography)

2. A mesterképzési szakon szerezhető végzettségi szint és a szakképzettség oklevélben szereplő megjelölése

végzettségi szint: mester- (magister, master; rövidítve: MA-) fokozat

szakképzettség: okleveles koreográfus

a szakképzettség angol nyelvű megjelölése: Choreographer

3. Képzési terület: művészet

4. A mesterképzésbe történő belépésnél előzményként elfogadott szakok:

4.1. ^*  Teljes kreditérték beszámításával vehető figyelembe: a koreográfus, a táncművész és a táncos és próbavezető alapképzési szak.

4.2. A 9.4. pontban meghatározott kreditek teljesítésével vehetők figyelembe továbbá azok az alapképzési és mesterképzési szakok, illetve a felsőoktatásról szóló 1993. évi LXXX. törvény szerinti szakok, amelyeket a kredit megállapításának alapjául szolgáló ismeretek összevetése alapján a felsőoktatási intézmény kreditátviteli bizottsága elfogad.

5. A képzési idő félévekben: 4 félév

6. ^*  A mesterfokozat megszerzéséhez összegyűjtendő kreditek száma: 120 kredit

a szak orientációja: kiegyensúlyozott (40–60 százalék);

szakdolgozat készítéséhez és a gyakorlati diplomamunkához rendelt kreditérték: 5–5 kredit

a szabadon választható tantárgyakhoz rendelhető minimális kreditérték: 6 kredit.

7. ^*  A szakképzettség képzési területek egységes osztályozási rendszere szerinti tanulmányi területi besorolása: 212/0215

8. A mesterképzési szak képzési célja és a szakmai kompetenciák

A képzés célja koreográfusok képzése, akik magas szintű szakmai tudásuk és művészi adottságaik kibontakoztatásával képesek alkotói gondolataikat a tánc formanyelvein megfogalmazni önálló, eredeti koreográfiák készítésével. Művészi és értelmiségi felkészültségüknél fogva képesek aktív szerepet betölteni az ország kulturális életében, alkalmasak táncművészeti intézmények vezetésére, vezető koreográfusi tevékenység ellátására. Magas színvonalú alkotásaik megfelelnek a nemzetközi elvárásoknak is. Felkészültségük alapján alkalmasak tanulmányaik doktori képzésben történő folytatásra.

8.1. Az elsajátítandó szakmai kompetenciák

8.1.1. A koreográfus

a) tudása

Mélyreható ismeretekkel rendelkezik a tánctörténet meghatározó folyamatairól, azok eredményeiről és hatásairól, a mai kor alkotói tevékenységeire kiható, valamint az azt alkalmazó művekről. Ismeri a világ legkiemelkedőbb táncegyütteseit és a legújabb koreográfiai törekvéseket.

Ismeri a táncművészet megismerhető (rögzített: film, video, dvd) legjelentősebb alkotásait, valamint ezen koreográfiák alapjául szolgáló és az általa használni kívánt táncformanyelveket, melyek ismeretében akár önálló formanyelvet is kialakít gondolatainak megfogalmazása érdekében.

Magas szintű ismeretekkel rendelkezik alkotásainak új művészethordozó eszközökön való megjelenítésére a közönséghez való eljuttatás érdekében.

Szerteágazó ismeretekkel rendelkezik a táncművészethez kapcsolódó társművészetek kapcsolódási pontjairól (a zene-, a képzőművészet, az irodalom- és színháztörténet terén). Ismeri ezen művészeti ágak legkorszerűbb törekvéseit, melyet használni is tud alkotói gondolati érdekében.

Mélyrehatóan ismeri a különböző típusú együttesek felépítését, szervezeti rendjét és működési formáit, gazdálkodásának rendjét, valamint a működési feltételekhez szükséges anyagi források előteremtésének lehetőségeit, a pályázati rendszereket.

Magas szinten ismei a tánc- és társművészeti alkotásokra vonatkozó etikai szabályokat és szerzői jogot.

b) képességei

A tanulmányai során elsajátított tudására támaszkodva képes akár egész estét betöltő önálló művek létrehozására, betanítására és megrendezésére, vagy alkalmazott koreográfiák készítésére, alkotótársként együttműködve a rendezővel (opera, operett, musical esetén, prózai előadás esetén).

A tanulmányai során szerzett tapasztalatokra támaszkodva képes a tudásanyag feldolgozására és kezelésére, valamint a táncművészeten kívül is képes kifinomult kritikai ítélőképesség használatára.

Alkotó módon képes használni a tevékenysége alapjául szolgáló technikai, anyagi és információs forrásokat a táncművészet folyamatosan megújuló arculatának formálására.

Képes érvényesíteni saját művészeti elgondolásait a tanulmányai során megszerzett kommunikációs és pszichológiai ismeretei segítségével az alkotótársakkal, valamint az előadóművészekkel történő együttműködés során.

Képes felhasználni a művészetének hatásmechanizmusáról szerzett ismereteit a közönséggel való kapcsolatteremtés létrehozására a művein keresztül.

Képes a táncművek önálló értékelésére, azok stiláris, kompozíció-technikai és esztétikai kontextusában.

Képes alkalmazni a táncművészet és a társművészetek etikai normáit.

c) attitűdje

Kiforrott kritikai érzékkel viszonyul a tánc- és színházművészet stílusirányzataihoz, történeti, valamint kortárs alkotásaihoz, a különböző előadói gyakorlatokhoz, konkrét előadó- művészeti produkciókhoz.

Aktívan keresi az új ismereteket, módszereket, a kreatív, dinamikus megvalósítási lehetőségeket.

A táncművészettel kapcsolatos lehetőségek társadalmi igényeit felismeri, azonosítja és azokra reflektál.

Művészi attitűdjét a humanista gondolatok irányítják, társadalmilag érzékeny és elkötelezett művészeti alkotásai, produkciói témájának megválasztásában és azok létrehozásában.

A tánc- és a társművészetek etikai normáit betartja.

d) autonómiája és felelőssége

Szakmai identitása egyértelműen kialakult.

Saját művészeti koncepció megalkotásához, megvalósításához és kifejezéséhez szükséges képességét professzionális szintre fejlesztette.

Nyitott a hagyományos és az új megközelítést hordozó művészeti alkotások, produkciók megismertetésére, megértetésére a szélesebb értelemben vett társadalomban.

Társadalmilag érzékeny és elkötelezett művészeti alkotásai/produkciói célközönségének kiválasztásában és ahhoz történő eljuttatásában.

Elkötelezett a táncművészet és a társművészetek etikai normái iránt.

9. A mesterképzés jellemzői

9.1. Szakmai jellemzők

A szakképzettséghez vezető tudományágak, szakterületek, amelyekből a szak felépül:

általános- és szakelméleti tárgyak 50–60 kredit;

a táncművészethez kapcsolódó gyakorlati tárgyak 50–60 kredit.

9.2. Idegennyelvi követelmény

A mesterfokozat megszerzéséhez legalább egy élő idegen nyelvből államilag elismert, középfokú (B2), komplex típusú nyelvvizsga vagy ezzel egyenértékű érettségi bizonyítvány vagy oklevél megszerzése szükséges.

9.3. A szakmai gyakorlat követelményei

A szakmai gyakorlat a tánc formanyelvén megfogalmazott alkotás létrehozása, betanítása és bemutatása intézményi, együttesi keretek között vagy más alkotóval együttműködve.

9.4. A 4.2. pontban megadott oklevéllel rendelkezők esetén a mesterképzési képzési ciklusba való belépés minimális feltételei

A mesterképzésbe való belépéshez a tánctechnikák alapjául szolgáló mozgásrendszerek terén szerzett képesség, valamint előadói vagy koreográfusi vagy próbavezetői gyakorlat igazolása.

24. KORTÁRSTÁNC MŰVÉSZ MESTERKÉPZÉSI SZAK

1. A mesterképzési szak megnevezése: kortárstánc művész (Contemporary Dance)

2. A mesterképzési szakon szerezhető végzettségi szint és a szakképzettség oklevélben szereplő megjelölése

végzettségi szint: mester- (magister, master; rövidítve: MA-) fokozat

szakképzettség: okleveles kortárstánc művész

a szakképzettség angol nyelvű megjelölése: Contemporary Dance Artist

3. Képzési terület: művészet

4. A mesterképzésbe történő belépésnél előzményként elfogadott szakok:

4.1. Teljes kreditérték beszámításával vehető figyelembe: a táncművész alapképzési szak modern tánc, kortárstánc specializációja.

4.2. A 9.4. pontban meghatározott kreditek teljesítésével vehetők figyelembe továbbá azok az alapképzési és mesterképzési szakok, illetve a felsőoktatásról szóló 1993. évi LXXX. törvény szerinti szakok, amelyeket a kredit megállapításának alapjául szolgáló ismeretek összevetése alapján a felsőoktatási intézmény kreditátviteli bizottsága elfogad.

5. A képzési idő félévekben: 4 félév

6. A mesterfokozat megszerzéséhez összegyűjtendő kreditek száma: 120 kredit

a szak orientációja: kiegyensúlyozott (40–60 százalék)

a diplomamunka készítéséhez rendelt kreditérték: 10 kredit

a szabadon választható tantárgyakhoz rendelhető minimális kreditérték: 6 kredit

7. ^*  A szakképzettség képzési területek egységes osztályozási rendszere szerinti tanulmányi területi besorolása: 212/0215

8. A mesterképzési szak képzési célja és a szakmai kompetenciák

A képzés célja kortárstánc művészek képzése, akik a magas szintű technikai felkészültségüket az elméleti tudásukkal egységben kezelni tudják, és mindezekre építve komplex művészi megnyilatkozásra képesek vezető együttesi tagként és szólóművészként a hazai és a nemzetközi művészeti életben egyaránt. A kulturális élet intézményeiben kezdeményező szerepet tudnak betölteni, képviselve a táncművészet sajátos értékeit és pedagógiai elhivatottság birtokában – a tanári mester szak elvégzésével kiegészítve – a jövendő fiatal táncművészek képzésében is részt tudnak venni. Felkészültek tanulmányaik doktori képzésben történő folytatásra.

8.1. Az elsajátítandó szakmai kompetenciák

8.1.1. A kortárstánc művész

a) tudása

Mélyreható ismeretekkel rendelkezik a tánc-, zene- és művészettörténet alapvető folyamatairól, melyek nélkülözhetetlenek a professzionális táncművész számára.

A legmagasabb szinten ismeri a kortárstánc formanyelvét, azok stílusirányzatait, de járatos a táncművészet más formanyelveiben is, melyek szükségesek előadóművészeti tevékenységéhez.

Ismeri a világ legjelentősebb kortárs együtteseit, azok repertoárját.

Széles ismeretkörrel rendelkezik a táncművészethez kapcsolódó társművészetek kapcsolódási pontjairól (a zene-, a képzőművészet, az irodalom- és színháztörténet terén), melyek segítik alkotói szerepformálásában.

A koreográfia művészetének előadóművészi aspektusából való értelmezésével segíteni tudja akár új alkotás létrejöttét, akár a kész művek minél színvonalasabb színpadra állítását.

Magas szinten ismeri a tánc- és társművészeti alkotásokra vonatkozó etikai szabályokat, valamint a hatályos előadóművészeti törvényt.

b) képességei

A tanulmányai során elsajátított technikai és elméleti tudására támaszkodva képes a legmagasabb igényű szerepek művészi tolmácsolására.

Alkotó módon képes használni a tevékenysége alapjául szolgáló technikai és művészi forrásokat a táncművészet folyamatosan megújuló arculatának formálására az új alkotások születésénél éppúgy, mint a kész művek repertoáron tartásánál.

Képes alkalmazkodni a rendezői-koreográfiai utasításokhoz, de önálló koncepció kialakítására is képes a szerepformálások terén, használva saját művészi elgondolásait, kiegészítve a tanulmányai során megszerzett ismeretekkel.

Képes a saját és mások művészi teljesítményének megítélésére, valamint a táncművek önálló értékelésére, azok stiláris, koreográfiai és esztétikai kontextusában.

Képes pedagógiai elhivatottság birtokában – a tanári mester szak elvégzésével kiegészítve – a jövendő fiatal táncművészeinek képzésében is részt venni egyrészt személyes példamutatással és együttműködéssel, másrészt pedagógiai tevékenységgel.

Képes alkalmazni a tánc- és a társművészetek etikai normáit.

c) attitűdje

Kiforrott kritikai érzékkel viszonyul a tánc- és a társművészetek stílusirányzataihoz, történeti, valamint kortárs alkotásaihoz és a különböző előadói gyakorlatokhoz, konkrét előadó- művészeti produkciók keretében.

Aktívan keresi az új ismereteket, módszereket, a kreatív, dinamikus megvalósítási lehetőségeket.

Aktív együttműködési készségről tesz tanúbizonyságot előadóművészeti feladatai kapcsán akár előadótársaival, akár a rendező-koreográfussal szemben.

Tudását, szakmaszeretetét és szakmai alázatát az előadóművészeti tevékenysége által terjeszti, mely példamutató az utánpótlásnevelés terén is.

A táncművészettel kapcsolatos lehetőségek társadalmi igényeit felismeri, azonosítja, s azokra reflektál.

A tánc- és a társművészetek etikai normáit betartja.

Nyitott a hagyományos és az új megközelítést hordozó művészeti alkotások, produkciók megismertetésére, megértetésére a szélesebb értelemben vett társadalomban.

d) autonómiája és felelőssége

Szakmai identitása egyértelműen kialakult.

Saját előadó-művészeti koncepció megalkotásához, megvalósításához és kifejezéséhez szükséges képességét professzionális szintre fejlesztette.

A táncművészeti közéletben, a köztudat alakításában tevékenyen vállal szerepet nem csupán előadóművészként, de akár együttes-, művelődési intézmény- és szakmai szervezet vezetőjeként.

Társadalmilag érzékeny és elkötelezett művészeti alkotásai, produkciói célközönségének kiválasztásában és ahhoz történő eljuttatásában.

Elkötelezett a tánc- és a társművészetek etikai normái iránt.

9. A mesterképzés jellemzői

9.1. Szakmai jellemzők

A szakképzettséghez vezető tudományágak, szakterületek, amelyekből a szak felépül:

általános- és szakelméleti tárgyak 50–60 kredit;

a táncművészethez kapcsolódó gyakorlati tárgyak 50–60 kredit.

9.2. Idegennyelvi követelmény

A mesterfokozat megszerzéséhez legalább egy élő idegen nyelvből államilag elismert, középfokú (B2), komplex típusú nyelvvizsga vagy ezzel egyenértékű érettségi bizonyítvány vagy oklevél megszerzése szükséges.

9.3. A szakmai gyakorlat követelményei

A szakmai gyakorlat különböző együttesek vezető művészeként vagy saját együttesben végzett szakmai munka.

9.4. A 4.2. pontban megadott oklevéllel rendelkezők esetén a mesterképzési képzési ciklusba való belépés minimális feltételei

A mesterképzésbe való belépéshez a megszerzett professzionális balett művészi színpadi gyakorlat és képesség igazolása szükséges.

25. KÓRUSKARNAGY MESTERKÉPZÉSI SZAK

1. A mesterképzési szak megnevezése: kóruskarnagy (Choir Conducting)

2. A mesterképzési szakon szerezhető végzettségi szint és a szakképzettség oklevélben szereplő megjelölése

végzettségi szint: mester- (magister, master; rövidítve: MA-) fokozat

szakképzettség: okleveles kóruskarnagy művész

a szakképzettség angol nyelvű megjelölése: Choir Conductor

3. Képzési terület: művészet

4. A mesterképzésbe történő belépésnél előzményként elfogadott szakok:

4.1. ^*  Teljes kreditérték beszámításával vehető figyelembe az előadó-művészet alapképzési szak zenekar- és kórusvezetés, zenekarvezetés, valamint kórusvezetés szakiránya, továbbá a felsőoktatásról szóló 1993. évi LXXX. törvény szerinti főiskolai szintű zeneelmélet-szolfézstanár, karvezetés, illetve fúvószenekari karnagy szak.

4.2. ^*  A 9.4. pontban meghatározott kreditek teljesítésével vehetők figyelembe továbbá az előadó-művészet alapképzési szak egyéb szakirányai, valamint az alkotóművészet és muzikológia alapképzési szak valamennyi szakiránya.

4.3 A 9.4. pontban meghatározott kreditek teljesítésével vehetők figyelembe továbbá a felsőoktatásról szóló 1993. évi LXXX. törvény szerinti zeneművészeti szakok, amelyeket a kredit megállapításának alapjául szolgáló ismeretek összevetése alapján a felsőoktatási intézmény kreditátviteli bizottsága elfogad.

5. A képzési idő félévekben: 4 félév

6. A mesterfokozat megszerzéséhez összegyűjtendő kreditek száma: 120 kredit

a szak orientációja: kiemelten gyakorlatorientált (70–80 százalék)

a diplomamunka készítéséhez (diplomahangversenyhez) rendelt kreditérték: 15 kredit

a szabadon választható tantárgyakhoz rendelhető minimális kreditérték: 6 kredit

7. ^*  A szakképzettség képzési területek egységes osztályozási rendszere szerinti tanulmányi területi besorolása: 212/0215

8. A mesterképzési szak képzési célja és a szakmai kompetenciák

A képzés célja kóruskarnagyok képzése, akik szolgálják és terjesztik a magyar és az egyetemes énekkari kultúra értékeit. Tájékozottak az énekkari művészet repertoárjában, ennek gyakorlati alkalmazásában. Képesek az énekkari művészet különböző ágazatainak ismeretében új együttesek létrehozására és különböző típusú énekkarok irányítására. Kiművelt elméleti, vokális és hangszeres képességeiket egyéni módon alkalmazzák az énekkari művészet területén. Felkészültek tanulmányaik doktori képzésben történő folytatására.

8.1. Az elsajátítandó szakmai kompetenciák

8.1.1. A kóruskarnagy művész

a) tudása

Specializált ismeretekkel rendelkezik a klasszikus zenei előadó-művészettel kapcsolatos zenei elméleti, történeti háttérről, a zeneirodalom speciális területeinek fontosabb alkotásairól. Specializált ismeretekkel rendelkezik a zenei előadó-művészeti tevékenységgel kapcsolatos menedzsment elveiről, szempontjairól és szerzői jogról.

Magas szinten ismeri a kóruskarnagyi, illetve énekkari előadó-művészetre vonatkozó etikai szabályokat.

Behatóan ismeri az énekkari vezényléshez tartozó zenei tudáselemeket, technikai eszköztárat. Az énekkari művekre, azok előadására vonatkozóan széleskörű ismeretei vannak a különböző stílusokról, műfajokról, előadásmódokról.

Mélyreható ismeretei vannak az énekkari munka folyamatáról, a dirigens funkciójáról, a próbatechnikákról, a színpadi szereplés sajátos követelményeiről, valamint az énekkari művészet nagy mestereinek művészetéről.

Gyakorlatban elsajátította az énekkari irodalom műveinek jelentős részét, széleskörű rálátása van az énekkari irodalom más részeire.

Specializált ismeretekkel rendelkezik a kóruskarnagyi tevékenysége alapjául szolgáló forrásokról (kották, könyvek) és azok fellelhetőségéről, az énekkari irodalom speciális részei felkutatásának módjáról, lehetőségeiről.

Behatóan ismeri a szóló-, a kamara- és a kóruséneklés alapjául szolgáló énektechnikát, gyakorlatban megismerte a középnehéz szólóénekes, valamint a teljes énekkari irodalom legjelentősebb műveit.

Magas szintű zenei és technikai ismeretei vannak a zongorajátékról, gyakorlatban elsajátította a zongora szólóirodalom középnehéz technikai igényű műveinek egy részét.

b) képességei

Képes az általa tanult és más zeneművek önálló értékelésére, azok stiláris, kompozíció-technikai, esztétikai kontextusában.

Elméleti ismeretei alapján képes saját előadó-művészetével kapcsolatban szóban vagy írásban kifejezni gondolatait.

Önállóan vagy csoportosan (illetve más művészeti ágak szereplőivel együttműködésben) végzett zenei előadó-művészeti tevékenysége kapcsán képes saját művészeti tevékenységébe más művészeti ágak elemeit beemelni; az együttműködés során hatékony kommunikációra képes.

Képes érvényesíteni kóruskarnagyi előadó-művészeti tevékenységének feltételrendszerére, megfelelő körülményeire vonatkozó önálló elvárásait; ennek érdekében hatékonyan, meggyőzően kommunikál.

Képes a zenei és kulturális élet intézményeiben a szakmai illetékességének megfelelő irányítási tevékenységet végezni.

Képes alkalmazni a kóruskarnagyi, énekkari előadó-művészet etikai normáit.

Képes különböző stílusú, műfajú énekkari műveket pódiumhelyzetben, valamint stúdió- vagy más környezetben egyaránt magabiztosan, önálló művészi elképzeléseinek érvényre juttatásával, megfelelő ízléssel, megjelenítő erővel, élményt szerzően vezényelni.

A tanulmányai során elsajátított tudásra támaszkodva, felhalmozott eszköztárából adekvát módon választva képes koncentrált, illetve váratlan előadói helyzetek, új megközelítést igénylő feladatok fölényes megoldására.

Az énekkari művek előadására történő felkészítés során képes a folyamat időbeli megtervezésére, próbatechnikák önálló alkalmazására, irányítói feladatok önálló elvégzésére.

Az elsajátított repertoárjába tartozó zeneműveket képes hosszabb idő eltelte után, rövidebb idejű felkészülés eredményeként is ismét előadni.

Képes az önálló műsorválasztásra, repertoárjának bővítésére, önálló művészi elképzelések megvalósítására.

Kóruséneklésben szerzett ismeretei és gyakorlata alapján képes énekkari művek előadásában való részvételre.

Képes középnehéz zongoraművek, zongorakíséretek megszólaltatására, énekkari művek betanítása során azok zongorán történő demonstrálására.

c) attitűdje

Nyitott a zenei előadó-művészeti tevékenységgel kapcsolatos kérdések elméleti megközelítésére.

Kiforrott kritikai érzékkel viszonyul a különböző stílusirányzatokhoz, zeneművekhez.

Aktívan keresi az összművészeti vagy multidiszciplináris produkciókban való részvétel lehetőségét.

Nyitott saját előadó-művészeti tevékenységének szélesebb társadalmi körben történő megismertetésére.

A kóruskarnagyi, énekkari előadó-művészet etikai normáit betartja. Vezénylési, kórusvezetői ismereteit folyamatosan fejleszti.

Törekszik arra, hogy az előadott művek stílusa és műfaja tekintetében előadóművészi gyakorlata minél szélesebb kört öleljen fel vagy specializálódjon.

Kiforrott kritikai érzékkel viszonyul saját és mások előadó-művészeti teljesítményéhez, a különböző előadói gyakorlatokhoz, konkrét zenei produkciókhoz.

Zenei gondolkodását magas fokú kreativitás jellemzi. Kóruskarnagyi repertoárját bővíti, specializálja.

Törekszik a vokális előadó-művészeti tevékenységben való rendszeres részvételre.

d) autonómiája és felelőssége

Előadó-művészeti tevékenységével kapcsolatos zenei ismereteit elméleti háttérismeretek közvetítésével is megosztja másokkal.

Folyamatosan, a kóruskarnagyi tevékenységének területén túl is figyelemmel kíséri a zenei élet eseményeit, a zenei multimédiás-, kotta- és könyvkiadást, az írásos zenei publikációkat.

Összművészeti, illetve multidiszciplináris tevékenységekben is autonóm módon és felelősen tevékenykedik.

Törekszik előadó-művészeti produkciói célközönségének kiválasztására, a produkciók célközönséghez történő eljuttatására, a közönségnevelésben való részvételre.

Elkötelezett a kóruskarnagyi, énekkari zenei előadó-művészet etikai normái iránt. Kóruskarnagy-művészi elkötelezettsége, személyiségének művészi karaktere egyértelműen kialakult.

Egyéni teljesítményét a szakterület minőségi elvárásaival összhangban tartja.

Rendszeresen kezdeményezi különböző énekkari és más zenei produkciók létrehozását, azokban irányító, formáló szerepet tölt be.

Repertoárját önállóan, értékfeltáró és értékmegőrző szemlélettel választja meg.

Kóruskarnagyi tevékenységének egyéni és csoportos vonatkozásában egyaránt felelősséget érez.

9. A mesterképzés jellemzői

9.1. Szakmai jellemzők

A szakképzettséghez vezető tudományágak, szakterületek, amelyekből a szak felépül:

a kóruskarnagyi előadó-művészeti tevékenység kapcsolódása a kultúra és a művészeti élet különböző területeihez 3–15 kredit;

a kóruskarnagyi előadó-művészethez kapcsolódó elméleti, történeti ismeretek 8–22 kredit;

kóruskarnagyi előadó-művészet 30–56 kredit;

vokális és hangszeres előadó-művészet 22–42 kredit.

9.2. Idegennyelvi követelmény

A mesterfokozat megszerzéséhez egy idegen nyelvből államilag elismert, középfokú (B2), komplex típusú nyelvvizsga vagy ezzel egyenértékű érettségi bizonyítvány vagy oklevél megszerzése szükséges.

9.3. A szakmai gyakorlat követelményei

A szakmai gyakorlat felsőoktatási intézmény tantervében meghatározottak szerinti hangversenyezés.

9.4. A 4.2. és 4.3. pontban megadott oklevéllel rendelkezők esetén a mesterképzési képzési ciklusba való belépés minimális feltételei

A mesterképzésbe való belépéshez szükséges minimális kreditek száma

a zeneművészet elméleti, történeti ismeretei 30 kredit;

kóruskarnagyi előadó-művészet vagy annak kapcsolódó elméleti ismeretei 5 kredit.

A mesterképzésbe való felvétel feltétele, hogy a hallgató legalább 20 kredittel rendelkezzen. A hiányzó krediteket a felsőoktatási intézmény tanulmányi és vizsgaszabályzatában meghatározottak szerint meg kell szerezni.

26. LÁTVÁNYTERVEZŐ MŰVÉSZ MESTERKÉPZÉSI SZAK

1. ^*  A mesterképzési szak megnevezése: látványtervező művész (Art of Scenography)

2. ^*  A mesterképzési szakon szerezhető végzettségi szint és a szakképzettség oklevélben szereplő megjelölése

végzettségi szint: mester- (magister, master; rövidítve: MA-) fokozat

szakképzettség: okleveles látványtervező művész

a szakképzettség angol nyelvű megjelölése: Artist in Scenography

választható specializációk: színházi látványtervezés, mozgóképes látványtervezés

3. Képzési terület: művészet

4. ^*  A mesterképzésbe történő belépésnél előzményként elfogadott szakok

4.1. Teljes kreditérték beszámításával vehető figyelembe: a látványtervezés, az alkalmazott látványtervezés, az intermédia, az építőművészet, a média design, az animáció, a formatervezés és a textiltervezés alapképzési szak.

4.2. A 9.4. pontban meghatározott kreditek teljesítésével vehetők figyelembe továbbá: a művészet képzési területről az építőművészet, a formatervezés, a mozgókép, a designkultúra, a fotográfia, a mozgókép, a tárgyalkotás, tervezőgrafika, a művészetközvetítés képzési területről a kézműves tárgykultúra, képalkotás, a képi alkotás, a műszaki képzési területről az építészmérnöki, építőmérnöki alapképzési szak.

4.3. A 9.4. pontban meghatározott kreditek teljesítésével vehetők figyelembe továbbá: azok az alapképzési és mesterképzési szakok, illetve a felsőoktatásról szóló 1993. évi LXXX. törvény szerinti szakok, amelyeket a kredit megállapításának alapjául szolgáló ismeretek összevetése alapján a felsőoktatási intézmény kreditátviteli bizottsága elfogad.

5. A képzési idő félévekben: 4 félév

6. A mesterfokozat megszerzéséhez összegyűjtendő kreditek száma: 120 kredit

a szak orientációja: gyakorlatorientált (60–70 százalék)

a diplomamunka készítéséhez rendelt kreditérték: 10 kredit

intézményen kívüli összefüggő gyakorlati képzés minimális kreditértéke: 8 kredit

a szabadon választható tantárgyakhoz rendelhető minimális kreditérték: 6 kredit

7. ^*  A szakképzettség képzési területek egységes osztályozási rendszere szerinti tanulmányi területi besorolása: 214/0212

8. A mesterképzési szak képzési célja és a szakmai kompetenciák

A képzés célja látványtervező művész szakemberek képzése, akik a látványtervezői tudás fogalmi és gyakorlati ismeretei és megfelelő tervezői készségek birtokában alkalmasak a magyar és az egyetemes vizuális színházi és mozgófilmes kultúra szolgálatára és terjesztésére. Szakismereteikkel segítségére tudnak lenni a színház- és mozgóképművészet többi ágának is. A látványtervezés funkcionális, művészi és közéleti (társadalomtudományi, kultúraantropológiai, szociológiai) problematikájában képesek mérvadó vélemény kialakítására, és a látványtervezés különböző szakterületein kezdeményező, vezető tervezői, művészeti műhelyt vezető szerep betöltésére. Választott specializációjuknak megfelelően a színházi vagy a mozgóképes látványtervezés területén helyezkedhetnek el. Felkészültek tanulmányaik doktori képzésben történő folytatására.

8.1. Az elsajátítandó szakmai kompetenciák

8.1.1. A látványtervező művész

a) tudása

Általános és specializált ismeretekkel rendelkezik a kortárs színház- és mozgóképművészet folyamatairól és koncepcióiról, a látványtervezés alkotói tevékenységének alapjául szolgáló kognitív megismerésre kész művészi magatartásról, a tudományt és művészetet egységben látó szemléletről, az új médiumok használatával létrehozható autonóm művészeti tevékenység lehetőségeiről.

Specializált ismeretekkel rendelkezik a látványtervezésben végzett kutatás, forrásgyűjtés alapjául szolgáló módszerekről, megvalósítási irányokról, lehetőségekről.

Specializált ismeretekkel rendelkezik a látványtervezés főbb elméleteiről, alapelveinek, stíluskorszakainak és irányzatainak, fontosabb alkotásainak részterületeiről.

Ismeri a látvány történetét és stílustörténetét.

Behatóan ismeri a látványtervezésben végzett alkotói tevékenységek alapjául szolgáló anyagokat, gyártási technológiákat, médiatechnikákat, innovatív technikákat, valamint a tevékenységek végzésének körülményeit.

Behatóan ismeri a látvány és a színház, valamint a mozgókép kapcsolatát.

Behatóan ismeri a speciális vizuális alkotótechnikákat, a speciális tervezői programokat (szoftvereket) és a digitális technikákat.

Szerteágazó ismeretekkel rendelkezik a látványtervezés egyes részei, továbbá a saját és más művészeti ágak – színház és mozgóképművészet alkotóival, rendező, koreográfus, operatőr, színész, táncos stb. – más szakterületek közötti kapcsolódási pontokról, valamint az alkotó – és előadó – művészeti területek közötti dinamikus kölcsönhatásról.

Behatóan ismeri a független, a magán, a költségvetési színházak és a mozgókép gyártási körülményeit, a pályázási lehetőségeket, szakmaként, illetve a kulturális intézményrendszer részeként való működést.

Képes az alkotói gyakorlat során új megközelítések, tudatosság és széleskörű átlátás kialakítására, előadó-művészeti és narratív folyamatokban való gondolkodásra, és ennek vizuális, színházi körülmények közötti, vagy mozgóképen való megjelenítésére.

Magas szinten tudatában van a színház- és mozgókép-művészeti alkotások társadalmi felelősségének, és képes ennek megfelelően alkotni.

Magas szinten tudatában van a színház- és mozgóképművészetre vonatkozó etikai szabályokkal és szerzői jogokkal.

b) képességei

Képes autonóm látványtervezői tevékenysége során elképzeléseit intuitíven megalkotni, megvalósítani, képes kreatívan cselekedni és reagálni komplex, váratlanul előálló és új stratégiai megközelítést követelő helyzetekben; felhalmozott eszköztárából képes adekvát módon választani.

Képes művészi alkotását a gyakorlat lehetőségei között széleskörű, akár innovatív technológiákkal a megvalósítás útjára terelni, és a gyártókkal megfelelően kommunikálni.

Képes az alkotói, látványtervezői gyakorlat során új megközelítések, tudatosság és széleskörű átlátás kialakítására, előadó-művészeti és narratív folyamatokban való gondolkodásra.

Alkotó módon képes használni a tevékenysége alapjául szolgáló technikai, anyagi és információs forrásokat, alkotó módon követi a kortárs technológiákat, és képes megfigyeléseit látványtervezői alkotásaiban átértelmezve alkalmazni.

Alkotó módon képes a látványtervezés szakmai követelményeinek különféle környezetben előadó-művészeti és mozgóképes műfajban való megfelelésére, a színházi alkotás során a rendező- dramaturg-jelmez- és bábtervező-látványtervező alkotói körben történő együttműködésre, a mozgóképi alkotás során a rendező-operatőr-látványtervező alkotói körben történő együttműködésre.

Képes a színházművészeti és mozgókép-művészeti alkotások látvány szempontú önálló értékelésére, azok stiláris, kompozíció-technikai, tartalmi, esztétikai kontextusában.

Elemzi a narratív művet (dráma, forgatókönyv) amelyet a kortárs látványművészet kontextusába helyez.

Rendelkezik mindazzal a rutin technikai képességgel, amely lehetővé teszi, hogy önálló művészi elképzeléseit egyéni módon és szakmai biztonsággal valósítsa meg, mind a színház, mind a mozgóképművészet területén.

Képes a színházi, illetve mozgóképes alkotó-team tagjaként önállóan (vagy más művészeti ágak szereplőivel együttműködésben) saját művészeti tevékenységébe más művészeti ágak elemeit beemelni, e területek közötti egyensúlyt fenntartani az együttműködés során hatékonyan kommunikálni.

Képes érvényesíteni önálló elvárásait a színházi, illetve mozgóképes alkotó-team tagjaként, valamint annak feltételrendszere, megfelelő körülményei érdekében hatékonyan, meggyőzően kommunikál.

Képes alkalmazni a színházi, illetve mozgóképes szakterület etikai normáit.

Képes művészeti tevékenységét környezet- és egészségtudatos módon megszervezni, ezen belül a megfelelő munkakörnyezetet kialakítani, a megfelelő anyagokat, eszközöket megválasztani

c) attitűdje

Aktívan keresi az új ismereteket, figyelemmel kíséri a színház, az előadó-művészet és mozgókép művészet legújabb módszereit, kreatív, dinamikus megvalósítási lehetőségeit. Törekszik arra, hogy munkájához való hozzáállása szellemileg mindig nyitott, reflektív, kísérletező legyen, alkotó módon vegyen részt művészeti produkciók, önálló alkotások létrehozásában.

Nyitott szellemmel fordul saját művészeti ágának mások által megvalósított alkotásai felé, és képes saját munkásságába beépíteni a levont tapasztalatokat.

A saját művészeti tevékenységével kapcsolatos társadalmi igényeket felismeri, azonosítja, világnézetének megfelelően azokra reflektál.

Aktívan keresi az együttműködést más művészeti ágak, más szakterületek szereplőivel. Társadalmilag elkötelezett és érzékeny művészeti alkotásai témájának megválasztásában és azok létrehozásában. Szakmája etikai normáit betartja.

d) autonómiája és felelőssége

Szakmai identitása, világszemlélete egyértelműen kialakult, alkotásai ezzel harmóniában születnek.

Saját művészeti alkotása az előadó-művészeti team koncepciójába illeszkedik, és autonóm értéket képvisel, amelyet önállóan és professzionálisan valósít meg.

Rendszeresen kezdeményez, vezet és formál projekteket, performanszokat, installációkat. Felelősségteljesen végzi a hagyományos és az új megközelítést hordozó előadó- és mozgókép-művészeti alkotások, produkciók társadalmi megismertetését és megértetését.

Összművészeti, illetve multidiszciplináris tevékenységekben is autonóm módon és felelősen tevékenykedik.

Művészeti ismereteit felelősséggel osztja meg másokkal.

A megszerzett tudásával, autentikus képzelő erejével, ízlésével és technikai ismereteivel vesz részt új művek létrehozásában.

A művészeti közélet, köztudat alakításában tevékenyen vesz részt.

Készen áll vezető tervezőként a látványtervezői csapat (art department) irányítására. Társadalmilag elkötelezett és érzékeny művészeti alkotásai célközönségének kiválasztásában és ahhoz történő eljuttatásában.

Betartja a színházi és mozgóképes produkciók felépítésének, működésének, szervezetének szabályozott kereteit.

8.1.2. Színházi látványtervezés specializáción továbbá a látványtervező művész

a) tudása

Specializált ismeretekkel rendelkezik a színházi látványtervezésről (díszlet, jelmez, báb).

Magas szinten ismeri az előadó-művészetre és azon belül a látványtervezésre vonatkozó etikai szabályokat és szerzői jogokat, a színházi gazdasági menedzsmentet.

b) képességei

Az elsajátított mesterségbeli tudásra művészi alkotómódszerek változatos tárházát alkalmazza.

Magas szinten képes követni és önállóan alkalmazni az előadó-művészet komplex látványvilágának különböző globális lehetőségeit, innovatív vívmányait.

A képzés során elsajátított világítástervezési, számítógépes tervezési, színpadtechnikai és kivitelezési speciális ismereteit gyakorlatban alkalmazza.

Önálló tervezés-filozófiai elképzeléseit, az előadó-művészeti alkotás egységes látványát a tanult ismeretek alapján, magas színvonalon képes megvalósítani, illetve megteremteni.

Az alkotói gyakorlat során képes az új megközelítéseket nyitottan fogadni, tudatosság és széleskörű átlátás jellemzi munkáját. Az előadó-művészeti és narratív folyamatokban való gondolkodás jellemzi alkotótevékenységét.

Kiemelkedő színvonalon képes alkotni a színházi látványtervezés szakmai követelményeinek különféle környezetében.

A színházi alkotómunka során, szakmai autonómiájának megőrzése mellett, magas szinten képes a rendező-, dramaturg-, jelmez-, valamint bábtervező és látványtervező alkotói körben történő együttműködésre.

A színházi team-munkában képes érvényesíti saját művészeti elképzelését, tevékenységét, valamint annak feltételrendszerére, megfelelő körülményeire vonatkozó önálló elvárásait; ennek érdekében hatékonyan, meggyőzően kommunikál.

8.1.3. Mozgóképes látványtervezés specializáción továbbá a látványszervező művész

a) tudása

Specializált ismeretekkel rendelkezik a hosszabb előkészítést és alapos alkotóművészeti tudást igénylő nagyjátékfilmes, művész filmes, kísérleti filmes, valamint a kereskedelmi jellegű, rövidebb, intenzívebb gyártási időt igénylő látványtervezési technikákról ismerve a televíziós (digitális televíziózás), a reklám, és az animációs látványtervezés területének elvárásait is.

Magas szinten ismeri a művészeti ágára vonatkozó szakmai szabályokat és szerzői jogokat, a színházi gazdasági menedzsmentet, képes idegen nyelveken is kommunikálni.

b) képességei

Képes szakterületén belül, a megrendelő – producer – rendező – látványtervező csapatban magas minőségű, önálló művészeti és egyben alkotótársi munkát képes megvalósítani.

A gyakorlatban alkalmazza szakmai gyakorlat (külső), mozgókép menedzsment és jogi ismereteit, a képzés során elsajátított filmdramaturgia és forgatókönyv ismereteket, a remake-elmélet és gyakorlat, a helyszínek differenciált használata, a TV-játék gyakorlat, a virtuális tér tervezése, a számítógépes tervezés, a kommunikációs gyakorlat, a látványtervezés gyakorlat ismereteit.

9. A mesterképzés jellemzői

9.1. Szakmai jellemzők

9.1.1. A szakképzettséghez vezető tudományágak, szakterületek, amelyekből a szak felépül:

látványtervezés: (történeti, elméleti, kritikai és technikai területek, színházi gyakorlat, mozgóképes gyakorlat) 55–75 kredit;

művészettörténet 4–8 kredit;

kultúra és civilizációtörténet 4–8 kredit;

építészettörténet kredit 4–8 kredit;

tárgy és térábrázolás hagyományos és digitális módszerei 10–20 kredit.

9.1.2. A választható specializációkat is figyelembe véve a színházi látványtervezés és a mozgóképes látványtervezés szakterületéről szerezhető speciális ismeret.

A választható ismeretek kredit aránya a képzés egészén belül 50–70 kredit.

9.2. Idegennyelvi követelmény

A mesterfokozat megszerzéséhez angol nyelvből államilag elismert, középfokú (B2), komplex típusú nyelvvizsga vagy ezzel egyenértékű érettségi bizonyítvány vagy oklevél szükséges.

9.3. A szakmai gyakorlat követelményei

A szakmai gyakorlat filmforgatásokon vagy tv-stúdiókban vagy egy színházi produkcióban végzett minimum hat hetes szakmai munka.

9.4. ^*  A 4.2. és a 4.3 pontban megadott oklevéllel rendelkezők esetén a mesterképzési képzési ciklusba való belépés minimális feltételei

A mesterképzésbe való belépéshez szükséges minimális kreditek száma 60 kredit a korábbi tanulmányok alapján szabadkézi rajz, műszaki alapismeretek, műszaki ábrázolás, szoftverhasználati ismeretek, filmtörténet, színháztörténet, dramaturgia, kultúrtörténet, mozgóképtechnika-elmélet, kompozíció, dramaturgia, operatőri ismeretek, filmtechnikai ismeretek, képelemzés, írásgyakorlat területeiről.

A mesterképzésbe való felvétel feltétele, hogy a hallgató az alapképzési tanulmányai alapján a felsorolt területeken legalább 30 kredittel rendelkezzen. A mesterképzésben a hiányzó krediteket a felsőoktatási intézmény tanulmányi és vizsgaszabályzatában meghatározottak szerint kell megszerezni.

27. MÉDIA DESIGN MESTERKÉPZÉSI SZAK

1. A mesterképzési szak megnevezése: média design (Media Design)

2. ^*  A mesterképzési szakon szerezhető végzettségi szint és a szakképzettség oklevélben szereplő megjelölése

végzettségi szint: mester- (magister, master; rövidítve: MA-) fokozat

szakképzettség: okleveles média designer

a szakképzettség angol nyelvű megjelölése: Media Designer

3. Képzési terület: művészet

4. A mesterképzésbe történő belépésnél előzményként elfogadott szakok:

4.1. Teljes kreditérték beszámításával vehető figyelembe: a művészet képzési területről a média design, a látványtervezés, az alkalmazott látványtervezés, az animáció, a formatervezés, a képalkotás, a fotográfia, a tervezőgrafika, a textiltervezés, az építőművészet, a televíziós műsorkészítő, a kameraman alapképzési szak, a mozgókép alapképzési szak kameraman szakiránya, továbbá a művészetközvetítés képzési területről az elektronikus ábrázolás, a képi ábrázolás, a környezetkultúra, a mozgóképkultúra és médiaismeret alapképzési szak.

4.2. A 9.4. pontban meghatározott kreditek teljesítésével vehetők figyelembe továbbá azok az alapképzési és mesterképzési szakok, illetve a felsőoktatásról szóló 1993. évi LXXX. törvény szerinti szakok, amelyeket a kredit megállapításának alapjául szolgáló ismeretek összevetése alapján a felsőoktatási intézmény kreditátviteli bizottsága elfogad.

5. A képzési idő félévekben: 4 félév

6. A mesterfokozat megszerzéséhez összegyűjtendő kreditek száma: 120 kredit

a szak orientációja: gyakorlatorientált (60–70 százalék)

a diplomamunka készítéséhez rendelt kreditérték: 20 kredit

a szabadon választható tantárgyakhoz rendelhető minimális kreditérték: 10 kredit

7. ^*  A szakképzettség képzési területek egységes osztályozási rendszere szerinti tanulmányi területi besorolása: 213/0211

8. A mesterképzési szak képzési célja és a szakmai kompetenciák

A képzés célja média design tervezőművészek képzése a médiakommunikáció, a szórakoztató és reklámipar, egyéb művelődési és kulturális területek, a hálózati- és interaktív média, az új médiakutatási, a kiállítási- és prezentációs ipar, az adat vizualizáció és digitális archiválás, a tudományos- és oktatási ismeretterjesztő, vizualizációs ipar, illetve az autonóm médiaművészeti területek számára, akik képesek produkciók, projektek, koncepciók kialakítására, fejlesztésére, prezentálására, előkészítésére és gyártására önállóan, illetve szakmai-szakértői stáb tagjaként, vezetőjeként. Képesek együttműködni mind saját szakterületük, mind a társszakmák és különböző művészeti és tudományos területek képviselőivel. Felkészültek tanulmányaik doktori képzésben történő folytatására.

8.1. Az elsajátítandó szakmai kompetenciák

8.1.1. ^*  A média designer

a) tudása

A média design mesterképzési szakon végzett szakember megújuló önálló tudással rendelkezik, tudásának része a széles spektrumú szakmai tájékozottság, műveltség.

Széles körű, rendszerszerű és specializált ismeretekkel rendelkezik a média design terület elméleteiről, koncepcióiról, tradícióiról, meghatározó múltbéli és kortárs tendenciáiról, jövőképéről és diskurzusairól, valamint referencia értékű teljesítményeiről, alkotóiról, alkotásairól és eredményeiről.

Széles körű, rendszerszerű és specializált ismeretekkel rendelkezik a média design területhez kapcsolódó tágabb művészeti és kulturális kontextusról, annak történeti alakulásáról, meghatározó korszakairól, irányzatairól, valamint jelenkori működéséről és főbb tendenciáiról.

Szerteágazó és rendszerszerű ismeretekkel rendelkezik a média design területhez kapcsolódó kortárs társadalmi, gazdasági, piaci, környezeti és információ-technológiai kontextusról, ezek működéséről, valamint a szakmájához való kapcsolódási pontokról és összefüggésekről.

Specializált ismeretekkel rendelkezik a média design területén végzendő tervezői, művészeti kutatás módszertanáról, az adat- és forrásgyűjtési, kezelési, szelekciós és értékelési módszerekről.

Érti és magas szinten ismeri a kreativitás és interdiszciplináris gondolkodás működését, és érti, hogyan alkalmazhatók ezek összetett problémák megoldásához.

Ismeri a komplex holisztikus gondolkodás működését, valamint magas szinten ismeri a specializált ötlet- és koncepciófejlesztési, innovációs módszereket.

Jártas az interdiszciplináris tervezési, alkotás módszertanban, ismeri és érti a komplex tervezési, alkotó folyamatok összefüggéseit és rendszerét, valamint azt, hogy ezek hogyan realizálódnak saját alkotói, tervezői tevékenységében.

Magas szintű esztétikai és kritikai érzékkel, valamint kialakult ízléssel rendelkezik.

Magas szintű, specializált ismeretekkel rendelkezik a média design területén alkalmazott tradicionális, klasszikus és innovatív anyagokról, médiumokról, eszközökről, technikákról, tisztában van a főbb technológiai, gyártási, előállítási folyamatokkal és a tevékenységek végzésének körülményeivel.

Magas szinten érti és ismeri a projektmenedzsment működését, folyamatát, illetve alkalmazását saját szakterületén.

Magas szinten ismeri a szakmája médiakommunikációs és prezentációs eszközeit, módszereit, csatornáit, behatóan ismeri a szaknyelvet, és a hatékony szóbeli és írásos szakmai kommunikációt anyanyelvén és legalább egy idegen nyelven.

Részleteiben és rendszerében ismeri a média design terület gazdasági, pénzügyi, szerzői jogi és etikai normáit, szabályozását, érti a saját vállalkozás működtetésének kereteit, valamint alapos áttekintéssel bír a szakterületét érintő tágabb intézményrendszerről.

Ismeri és érti saját erősségeit és gyengeségeit a szakmai tevékenységben, és érti azt, hogy az élethosszig tartó tanulás és a megújuló tudás hogyan lehet hasznos számára.

b) képességei

Komplex szakmai problémákat felismer, saját tervezési, alkotói programot alakít ki, és ez alapján önálló kreatív szakmai munkát végez, projekteket és tervezői, alkotói teameket vezet.

Korábban megszerzett és rendszerezett tudását és tapasztalatait stratégiai módon alkalmazza változó, új típusú, komplex helyzetekben.

Komplex problémaköröket önállóan vizsgál, összetett művészeti és designkutatást folytat, az adatokat és forrásokat kritikailag kezeli, a tágabb kontextuális összefüggéseket és folyamatokat rendszerszerűen értelmezi.

Magas szintű kritikai gondolkodásra támaszkodva képes alkotói, tervezői reflexióra, valamint önálló, szilárd szakmai álláspont kialakítására.

Kreativitását mozgósítja változó, új típusú, komplex helyzetekben is, és a hagyományos keretrendszerből kilépő, innovatív megoldásokat fejleszt.

Önállóan és rutinszerűen, konzekvensen visz végig tervezési, alkotófolyamatot, magas szintű és komplex tervezői, alkotói döntéseket hoz meg, és komplex originális alkotást hoz létre.

Rutinszerűen és innovatív módon alkalmazza a megfelelő eszközt, módszert, eljárást és gyártástechnológiát egyéni koncepciói és önálló tervei megvalósításához.

Interdiszciplináris alkotóközegben saját szakterületét kompetensen és magas színvonalon képviseli, csapatban dolgozva egyenrangú félként, alkotó módon együttműködik társszakmák és különböző művészeti területek képviselőivel.

Projekteket, folyamatokat és erőforrásokat menedzsel, csoportban dolgozva vezető szerepet lát el, az alkotó, tervező és megvalósító tevékenységet irányítja.

Szakmai tevékenységét, elképzeléseit, eredményeit nyilvánosság előtt nagy biztonsággal és kompetenciával mutatja be, valamint magas szintű párbeszédet folytat szakmai közösségével, a társszakmák képviselőivel, szakértőkkel, ügyfelekkel, illetve laikus közönséggel a szakterületét érintő komplex témákban, anyanyelvén és egy idegen nyelven. Szakmai álláspontját és szakmai érdekeit érvekkel alátámasztva képviseli vita helyzetben, együttműködés során képes a konfliktuskezelésre.

Alkalmazza szakterülete etikai és szerzői jogi normáit, továbbá a szakmai elvárásoknak megfelelően alkalmazza tudását eltérő intézményes keretek között is.

Képes értékelni saját szakmai tevékenységét, szakmai erősségeit, gyengeségeit, és tudását, kompetenciáit és alkotói, tervezői gyakorlatát folytonosan naprakészen tartja, megújítja, fejleszti.

c) attitűdje

Aktívan keresi az új szakmai ismereteket, módszereket és technikákat, figyelemmel kíséri a kortárs média design és művészeti, társadalmi, gazdasági, piaci, ökológiai és információ- technológiai folyamatokat, tendenciákat.

Szakmai munkájában motivált és elkötelezett, alkotótevékenységét szellemi szabadság, kísérletező és vállalkozó kedv jellemzi.

Tudatosan törekszik saját szakmai határainak, illetve a szakterületek közötti határok és hagyományos keretrendszerek átlépésére, meghaladására.

Aktívan keresi azokat a kihívásokat és komplex problémákat, ahol média design tudását és kreativitását kamatoztatva adekvát válaszokat adhat, originális alkotásokat hozhat létre, önállóan vagy csoport tagjaként, vezetőjeként.

Szakmai tevékenységében rugalmasan és adaptívan viszonyul az új típusú kihívásokhoz, problémákhoz és helyzetkehez.

Szakmai alkotótevékenységét magas fokú minőség és értékorientáltság, művészi érzékenység és intellektuális szemlélet jellemzi.

Aktívan keresi az együttműködést más művészeti ágak és szakterületek szereplőivel, aktívan kezdeményez interdiszciplináris projekteket, szakmai tevékenységét integratív szemlélettel végzi.

A saját alkotó, tervező tevékenységével kapcsolatos társadalmi és ökológiai igényeket felismeri, azonosítja, azokra reflektál.

Társadalmi és ökológiai szempontból érzékeny és elkötelezett, munkájában törekszik a fenntarthatóság szempontjainak érvényesítésére, a különböző társadalmi és kulturális csoportokkal szemben befogadó, toleráns és empatikus.

Saját alkotó, tervező tevékenységét képes elhelyezni a tágabb kulturális, gazdasági és piaci kontextusban, szakmája etikai és szerzői jogi normáit betartja.

d) autonómiája és felelőssége

Szakmai identitása egyértelműen kialakult.

A média design szakmai kérdéseiben önállóan tájékozódik, saját ízléssel és szakmai véleménnyel bír.

Saját művészeti koncepciót alkot, amelyet önállóan és professzionálisan valósít meg. Rendszeresen kezdeményez, vezet és formál projekteket.

Interdiszciplináris tevékenységekben is autonóm módon és felelősen tevékenykedik.

Saját szakmai munkájáért, valamint az általa vezetett projektekért, tevékenységekért felelősséget vállal.

A szakmai közösség tagjaként felelősséget vállal közösségéért, szakterülete értékeiért és etikai normáiért.

Szakmai munkáját társadalmilag, kulturálisan, ökológiailag érzékeny, tudatos és felelős tevékenység jellemzi.

9. A mesterképzés jellemzői

9.1. Szakmai jellemzők

A szakképzettséghez vezető tudományágak, szakterületek, amelyekből a szak felépül:

A diploma elkészítéséhez rendelt kreditértékkel együtt:

média design produkciók, projektek tervezése 60–70 kredit;

gyártástechnológia és prezentáció 20–25 kredit;

média design szakelmélet 4–10 kredit;

elméleti stúdiumok (média és művészettörténet és- elmélet, filozófia, társadalomtudomány, gazdasági és jogi ismeretek vagy társadalom, jogtudomány, gazdaság köréből) 25–35 kredit.

9.2. Idegennyelvi követelmény

A mesterfokozat megszerzéséhez egy idegen nyelvből államilag elismert, középfokú (B2), komplex típusú nyelvvizsga vagy ezzel egyenértékű érettségi bizonyítvány vagy oklevél szükséges.

9.3. A képzést megkülönböztető speciális jegyek

A képzés csak teljes idejű képzésben, a nappali képzés munkarendje szerint szervezhető meg.

9.4. A 4.2. pontban megadott oklevéllel rendelkezők esetén a mesterképzési képzési ciklusba való belépés minimális feltételei

A mesterképzésbe való belépéshez szükséges minimális kreditek száma 60 kredit a vizuális

stúdiumok, média stúdiumok, szoftverhasználati ismeretek, média design tervezési ismeretek, médiaművészeti ismeretek, felvétel-technikai ismeretek, szaktörténet, produkciós ismeretek, tipográfiai ismeretek, audiovizuális mozgókép tervezési ismeretek, egyéb társművészetek gyakorlati és elméleti ismeretei, informatikai ismeretek, dramaturgia, képelemzés, írásgyakorlat, média elmélet, filmelmélet területeiről.

A mesterképzésbe való felvétel feltétele, hogy a hallgató az alapképzési tanulmányai alapján a felsorolt területeken legalább 30 kredittel rendelkezzen. A mesterképzésben a hiányzó krediteket a felsőoktatási intézmény tanulmányi és vizsgaszabályzatában meghatározottak szerint kell megszerezni.

28. MUZIKOLÓGUS MESTERKÉPZÉSI SZAK

1. A mesterképzési szak megnevezése: muzikológus (Musicology)

2. A mesterképzési szakon szerezhető végzettségi szint és a szakképzettség oklevélben szereplő megjelölése

végzettségi szint: mester- (magister, master; rövidítve: MA-) fokozat

szakképzettség: okleveles muzikológus

a szakképzettség angol nyelvű megjelölése: Musicologist

3. Képzési terület: művészet

4. A mesterképzésbe történő belépésnél előzményként elfogadott szakok:

4.1. Teljes kreditérték beszámításával vehető figyelembe: az alkotóművészet és muzikológia alapképzési szak muzikológia szakiránya.

4.2. A 9.3. pontban meghatározott kreditek teljesítésével elsősorban figyelembe vehető: az előadó-művészet alapképzési szak valamennyi szakiránya, valamint az alkotóművészet és muzikológia alapképzési szak muzikológia szakirányától eltérő szakirányai.

4.3 A 9.3. pontban meghatározott kreditek teljesítésével vehetők figyelembe továbbá a felsőoktatásról szóló 1993. évi LXXX. törvény szerinti zeneművészeti szakok, amelyeket a kredit megállapításának alapjául szolgáló ismeretek összevetése alapján a felsőoktatási intézmény kreditátviteli bizottsága elfogad.

5. A képzési idő félévekben: 4 félév

6. A mesterfokozat megszerzéséhez összegyűjtendő kreditek száma: 120 kredit a szak orientációja: kiegyensúlyozott (40–60 százalék);

a diplomamunka készítéséhez rendelt kreditérték: 15 kredit;

a szabadon választható tantárgyakhoz rendelhető minimális kreditérték: 6 kredit.

7. ^*  A szakképzettség képzési területek egységes osztályozási rendszere szerinti tanulmányi területi besorolása: 212/0215

8. A mesterképzési szak képzési célja és a szakmai kompetenciák

A képzés célja muzikológusok képzése, akik a magyar és az egyetemes zenei kultúrát szolgálni, terjeszteni és gyarapítani tudják, ismerik a tág értelemben vett zenetudomány lehetséges alkalmazási területeit. Képesek alkotó módon, munkatársként vagy asszisztensként részt venni kutatási projektekben. Alkalmasak a zeneműkiadásban, a zenei lemezkiadásban (a hangfelvételi iparban), illetve a zenei könyvkiadásban szerkesztői, vezetői tevékenység ellátására, továbbá arra, hogy zenei produkciókat szolgáltató kulturális intézményeknél (előadó együttesek, koncertrendezők, fesztiválok, színházak, múzeumok, illetve produkciókat befogadó vagy létrehívó egyéb intézmények) a programok és projektek tartalmi kialakítását, illetve az ezekhez kapcsolódó, a közönség tájékoztatását szolgáló szövegek megalkotását elvégezzék. A médiában zenekritikusként, zenei ismeretterjesztő tartalmak létrehozóiként, a zenei élet jelenségeit feltáró újságíróként, zeneszerzőkkel, muzsikusokkal és zenei menedzserekkel készített interjúk alkotóiként tevékenykedhetnek. Felkészültek tanulmányaik doktori képzésben történő folytatására.

8.1. Az elsajátítandó szakmai kompetenciák

8.1.1. A muzikológus

a) tudása

Részleteiben ismeri a magyar zenének, illetve Magyarország zenei művelődéstörténetének forrástípusait, azok lelőhelyeit és tudományos feldolgozásuk módját.

Szerteágazó ismeretekkel rendelkezik a magyar zenekultúra közép-európai, európai és globális beágyazottságának jellemzőiről.

Behatóan ismeri a magyar zene jelenéről és múltjáról szóló nemzetközi tudományos diskurzust.

Specializált ismeretei vannak a modern zenetudomány eltérő irányzatairól, módszertanairól, a műközpontú és attól különböző megközelítésekről.

Ismeri a zene és az irodalmi szöveg összekapcsolásának esztétikai problémakörét.

Elmélyülten ismeri a zene, mint kulturális és társadalmi jelenség problematikáját (így populáris és elitkultúra, írott és szóbeli hagyományozódás kérdései, zene és politika, recepció és kánonképződés).

Ismeri a zenetudományi kutatás interdiszciplináris jellegét.

Szerteágazó ismeretei vannak a hangfelvétellel, mint zenetörténeti forrással kapcsolatos elméleti kérdésekről; az írott és hangzó zenei források viszonyának kérdésköréről; a hangfelvételek típusairól.

Beható ismeretekkel rendelkezik a jelenkori és történeti zenei előadások, előadóművészi életművek és előadási gyakorlatok tudományos megismerésének és értelmezésének módszereiről.

Részletesen ismeri a zenekritika és más zenei publicisztikai műfajok történetét, különös tekintettel azok magyarországi művelésére.

Tájékozott a jelenkori magyar zenei nyilvánosság fórumairól és fontosabb véleményformálóiról.

Ismeri a hangszerelés, hangszerhasználat és a zenekari apparátusok jellemzőit.

Specializált ismeretekkel rendelkezik a zeneművészeti, zenetudományi tevékenységgel kapcsolatos menedzsment elveiről, szempontjairól és szerzői jogról.

b) képességei

Képes forrásokat, adatokat gyűjteni egy adott zenetörténeti témához archívumi (levéltár, irattár, kézirattár stb.) környezetben.

A professzionális kutatásban leggyakrabban használt információforrásokat hatékonyan kezeli. Eligazodik a forráskritika és forráskiadás alapvető kérdéseiben.

Biztonsággal olvas és kommentál komplex szakszövegeket, képes a szövegek fogalmi-elméleti kereteit rekonstruálni.

Képes ugyanazt a műegyedet eltérő szempontok szerint, eltérő módszerekkel elemezni, értelmezni.

Képes szépirodalmi és filozófiai szövegeket, illetve társadalom-, művelődés- és művészettörténeti munkákat zenei jelenségek elemzéséhez felhasználni.

Kutatómunkája eredményeit magas szinten képes megvitatni másokkal.

Képes egy zenei produkciót az adott mű korabeli előadási gyakorlatának tükrében, ugyanakkor a művészi hitelesség szempontjából is elemezni.

Képes szisztematikus összehasonlító vizsgálat alá vetni egy adott zenemű különböző előadásait.

Képes magas színvonalú zenei kritikák, cikkek írására, interjúk készítésére zeneművészekkel. Képes a zeneszerzők hangszerelési döntéseit a zenemű keletkezésének idején jellemző konvenciók és újítások tükrében megítélni.

Képes a zenei és kulturális intézményekben a szakmai illetékességének megfelelő irányítási feladatokat végezni.

c) attitűdje

Nyitott a 20. század legnagyobb magyar zeneszerzőiről szóló eltérő tudományos értékelések összevetésére, kritikus megértésére.

Érdeklődéssel viszonyul a különféle tudományos megközelítések kialakulásának intellektuális hátteréhez és társadalmi meghatározottságához.

Az online tartalomszolgáltatás folyamatosan bővülő lehetőségeivel élve törekszik egy-egy zenemű minél többféle előadásának megismerésére, egy-egy előadói életmű teljességre törekvő feltérképezésére.

Igényli, hogy rendszeres, naprakész és folyamatosan bővülő áttekintése legyen a környezetében zajló zenei produkciókról, illetve az azokról szóló zenekritikákról, zenei publicisztikáról.

Törekszik arra, hogy nyomon kövesse a zenetudományi szakirodalom bővülését; igényli, hogy hozzáférést nyerjen a munkája és érdeklődési területe szempontjából releváns új tudományos és szakmai ismeretekhez, módszerekhez.

Igényli a részvételt szakmai továbbképzési programokban; törekszik arra, hogy inspirációt és új tudásanyagot szerezzen a szakmai konferenciákon való részvétellel.

d) autonómiája és felelőssége

Tudatossá válik a zenetudományi gondolkodás új útjainak értő és kritikus megítélésében.

A művészi teljesítmény iránti, valamint a tárgyilagos tájékoztatást váró közönséggel szembeni felelősséget érezve, ugyanakkor a véleményalkotás személyességét és szuverenitását vállalva fogalmazza meg ítéletét, benyomásait egy-egy zenei eseményről.

Tevékenységével elősegíti a zenéről magyar nyelven folytatott közbeszéd tematikus gazdagodását és színvonalának emelését.

Felelősségének érzi, hogy a zenével kapcsolatos szakszerű ismeretek minél szélesebb körben váljanak hozzáférhetővé.

Felismerve a zene befogadásának és a műkedvelő zenélésnek a közösségi jellegét, a zenei tevékenységekre a társadalmi integráció és mobilitás fontos eszközeként tekint.

Szakmai tudásának bázisán önálló és felelős véleményt formál a zenei tevékenységek intézményi kereteinek és szabályozásának aktuális kérdéseiről.

9. A mesterképzés jellemzői

9.1. Szakmai jellemzők

9.1.1. A szakképzettséghez vezető tudományágak, szakterületek, amelyekből a szak felépül:

a zeneművészet kapcsolódása a kultúra és a művészeti élet különböző területeihez 3–9 kredit;

a zenetörténet speciális területei (kiemelten Magyarország zenekultúrájának története) 38–68 kredit);

zenetudományi kutatás és módszertan 8–32 kredit;

zenei előadások (interpretációk) elemzése, zenekritika 8–32 kredit.

9.1.2. A képző intézmény által ajánlott szabadon választható specializált ismeretek kreditaránya a képzés egészén belül legalább 45 kredit.

9.2. Idegennyelvi követelmény

A mesterfokozat megszerzéséhez egy idegen nyelvből államilag elismert, középfokú (B2), komplex típusú nyelvvizsga vagy ezzel egyenértékű érettségi bizonyítvány vagy oklevél megszerzése szükséges.

9.3. A 4.2. és 4.3. pontban megadott oklevéllel rendelkezők esetén a mesterképzési képzési ciklusba való belépés minimális feltételei

A mesterképzésbe való belépéshez szükséges minimális kreditek száma:

a zeneművészet történeti és általános zenei elméleti ismeretei 20 kredit,

muzikológia és részterületei 30 kredit.

A mesterképzésbe való felvétel feltétele, hogy a hallgató legalább 20 kredittel rendelkezzen. A hiányzó krediteket a felsőoktatási intézmény tanulmányi és vizsgaszabályzatában meghatározottak szerint meg kell szerezni.

29. NÉPTÁNCMŰVÉSZ MESTERKÉPZÉSI SZAK

1. A mesterképzési szak megnevezése: néptáncművész (Hungarian Folk Dance)

2. A mesterképzési szakon szerezhető végzettségi szint és a szakképzettség oklevélben szereplő megjelölése

végzettségi szint: mester- (magister, master; rövidítve: MA-) fokozat

szakképzettség: okleveles néptáncművész

a szakképzettség angol nyelvű megjelölése: Hungarian Folk Dance Artist

3. Képzési terület: művészet

4. A mesterképzésbe történő belépésnél előzményként elfogadott szakok:

4.1. Teljes kreditérték beszámításával vehető figyelembe: a táncművész alapképzési szak néptánc specializációja.

4.2. A 9.4. pontban meghatározott kreditek teljesítésével vehetők figyelembe továbbá azok az alapképzési és mesterképzési szakok, illetve a felsőoktatásról szóló 1993. évi LXXX. törvény szerinti szakok, amelyeket a kredit megállapításának alapjául szolgáló ismeretek összevetése alapján a felsőoktatási intézmény kreditátviteli bizottsága elfogad.

5. A képzési idő félévekben: 4 félév

6. A mesterfokozat megszerzéséhez összegyűjtendő kreditek száma: 120 kredit

a szak orientációja: kiegyensúlyozott (40–60 százalék)

a diplomamunka készítéséhez rendelt kreditérték: 10 kredit

a szabadon választható tantárgyakhoz rendelhető minimális kreditérték: 10 kredit

7. ^*  A szakképzettség képzési területek egységes osztályozási rendszere szerinti tanulmányi területi besorolása: 212/0215

8. A mesterképzési szak képzési célja és a szakmai kompetenciák

A képzés célja néptáncművészek képzése, akik a magas szintű technikai felkészültségüket az elméleti tudásukkal egységben kezelni tudó, és mindezekre építve komplex művészi megnyilatkozásra képesek. Vezető együttesi tagként és szólóművészként a hazai és a nemzetközi művészeti életben egyaránt tudják a tánckultúrát szolgálni és terjeszteni. A kulturális élet intézményeiben kezdeményező szerepet tudnak betölteni, képviselve a néptáncművészet sajátos értékeit, ápolva a nemzeti öntudatot és pedagógiai elhivatottság birtokában – a tanári mester szak elvégzésével kiegészítve – a jövendő fiatalok és néptáncművészek képzésében is részt tudnak venni. Felkészültek tanulmányaik doktori képzésben történő folytatásra.

8.1. Az elsajátítandó szakmai kompetenciák

8.1.1. A néptáncművész

a) tudása

Mélyreható ismeretekkel rendelkezik a tánc- és zenetörténet alapvető folyamatairól, különös tekintettel a néptánc, a népzene, valamint a folklórismeret terén, melyek nélkülözhetetlenek a professzionális néptáncművész számára.

A legmagasabb szinten ismeri a néptánc formanyelvét – elsősorban a magyar, de a nemzetiségi táncokat is – , azok stílusirányzatait, de járatos a táncművészet más formanyelveiben is, melyek szükségesek előadóművészeti tevékenységéhez és a néptánc értékeinek reprezentálására hazai és nemzetközi fórumokon.

Ismeri a hazai, már klasszikusnak számító néptánc repertoárt, s annak a legmagasabb technikai igényű előadóművészi – akár egyéni, akár csoportos – feladatait.

Széles ismeretkörrel rendelkezik a néptáncművészethez kapcsolódó társművészetek és tudományágak kapcsolódási pontjairól (pl. a zene-, népzene-, a képzőművészet, illetve a néprajz és a folklorisztika terén), melyek segítik alkotói szerepformálásában.

A koreográfia művészetének előadóművészi aspektusából való értelmezésével segíteni tudja akár új alkotás létrejöttét, akár a hagyományos művek minél színvonalasabb színpadra állítását.

Ismeri a kutatásmódszertan törvényszerűségeit a néptáncművészet speciális igényeire alkalmazva, az autentikus néptáncanyag gyűjtésétől kezdve az internetes hozzáférések alkalmazásáig.

Magas szinten ismei a tánc- és társművészeti alkotásokra vonatkozó etikai szabályokat és szerzői jogot.

b) képességei

A tanulmányai során elsajátított technikai és elméleti tudására támaszkodva képes a legmagasabb igényű szerepek művészi tolmácsolására, a néptánc kultúrájának megismertetésére és megszerettetésére a ma közönsége számára, és ezáltal a nemzeti öntudat ápolására.

Képes önálló, kreatív és improvizatív előadóművészeti munkára, segítve a rendező- koreográfus koncepciójának megvalósulását előadóművészeti aspektusával, valamint a tanulmányai során megszerzett ismereteivel.

Alkotó módon képes használni a tevékenysége alapjául szolgáló technikai és művészi forrásokat a néptáncművészet folyamatosan megújuló arculatának formálására az új alkotások születésénél éppúgy, mint a hagyományos művek továbbvitele során.

Képes a saját és mások művészi teljesítményének megítélésére, valamint a táncművek önálló értékelésére, azok stiláris, koreográfiai és esztétikai kontextusában.

Képes pedagógiai elhivatottság birtokában – a tanári mester szak elvégzésével kiegészítve – a jövendő fiataljainak és táncművészeinek képzésében is részt venni egyrészt személyes példamutatással és együttműködéssel, másrészt pedagógiai tevékenységgel.

Képes alkalmazni a tánc- és a társművészetek etikai normáit.

c) attitűdje

Kiforrott kritikai érzékkel viszonyul a tánc- és a társművészetek stílusirányzataihoz, történeti, valamint kortárs alkotásaihoz és a különböző előadói gyakorlatokhoz, konkrét előadó- művészeti produkciók keretében.

Aktívan keresi az új ismereteket, módszereket, a kreatív, dinamikus megvalósítási lehetőségeket, miközben elkötelezett a néptáncművészet autentikus, valamint hagyományozó értékeinek megőrzése és azok alkotó módon történő továbbvitele iránt.

Aktív együttműködési készségről tesz tanúbizonyságot előadóművészeti feladatai kapcsán akár előadótársaival, akár a rendező-koreográfussal szemben.

Tudását, szakmaszeretetét és szakmai alázatát az előadóművészeti tevékenysége által terjeszti, mely példamutató lehet a közneveléstől kezdve a professzionális utánpótlásnevelésig egyaránt.

A táncművészettel kapcsolatos lehetőségek társadalmi igényeit felismeri, azonosítja, és azokra reflektál.

A tánc- és a társművészetek, illetve társtudományok etikai normáit betartja.

d) autonómiája és felelőssége

Szakmai identitása egyértelműen kialakult.

Saját előadóművészeti koncepció megalkotásához, megvalósításához és kifejezéséhez szükséges képességét professzionális szintre fejlesztette.

Nyitott a hagyományos és az új megközelítést hordozó művészeti alkotások, produkciók megismertetésére, megértetésére a szélesebb értelemben vett társadalomban.

A táncművészeti közéletben, a köztudat alakításában tevékenyen vállal szerepet nem csupán előadóművészként, de akár együttes-, művelődési intézmény- és szakmai szervezet vezetőjeként.

Elkötelezett a nemzeti öntudat ápolásában: nem kizárólag a néptánc, de a népi gyermekjátékok, népzene, népszokások, népviseleti hagyományok művészeti alkotásainak célközönséghez történő eljuttatásában.

Elkötelezett a tánc- és a társművészetek etikai normái iránt.

9. A mesterképzés jellemzői

9.1. Szakmai jellemzők

A szakképzettséghez vezető tudományágak, szakterületek, amelyekből a szak felépül:

általános- és szakelméleti tárgyak 50–60 kredit;

a táncművészethez kapcsolódó gyakorlati tárgyak 50–60 kredit.

9.2. Idegennyelvi követelmény

A mesterfokozat megszerzéséhez egy élő idegen nyelvből államilag elismert, középfokú (B2), komplex típusú nyelvvizsga vagy ezzel egyenértékű érettségi bizonyítvány vagy oklevél megszerzése szükséges.

9.3. A szakmai gyakorlat követelményei

A szakmai gyakorlat különböző együttesek vezető művészeként vagy saját együttesben végzett szakmai munka.

9.4. A 4.2. pontban megadott oklevéllel rendelkezők esetén a mesterképzési képzési ciklusba való belépés minimális feltételei

A mesterképzésbe való belépéshez a megszerzett professzionális néptáncművészeti ismeretek, a néptánc területén szerzett gyakorlat és képesség igazolása szükséges.

30. RÉGI–ZENE HANGSZERMŰVÉSZ MESTERKÉPZÉSI SZAK

1. A mesterképzési szak megnevezése: régi-zene hangszerművész (Early Music Instrumental Performance)

2. A mesterképzési szakon szerezhető végzettségi szint és a szakképzettség oklevélben szereplő megjelölése

végzettségi szint: mester- (magister, master; rövidítve: MA-) fokozat

szakképzettség:

okleveles régi-zene művész (csembaló)

okleveles régi-zene művész (fortepiano)

okleveles régi-zene művész (barokk hegedű)

okleveles régi-zene művész (viola da gamba)

okleveles régi-zene művész (barokk gordonka)

okleveles régi-zene művész (blockflöte)

okleveles régi-zene művész (barokk fuvola)

okleveles régi-zene művész (barokk oboa)

okleveles régi-zene művész (barokk fagott)

okleveles régi-zene művész (cornetto)

okleveles régi-zene művész (natúrtrombita)

okleveles régi-zene művész (natúrkürt)

okleveles régi-zene művész (barokk harsona)

okleveles régi-zene művész (lant)

a szakképzettség angol nyelvű megjelölése:

Early Music Performer (Harpsichord)

Early Music Performer (Fortepiano)

Early Music Performer (Baroque Violin)

Early Music Performer (Viola da Gamba)

Early Music Performer (Baroque Cello)

Early Music Performer (Recorder)

Early Music Performer (Baroque Flute)

Early Music Performer (Baroque Oboe)

Early Music Performer (Baroque Bassoon)

Early Music Performer (Cornett)

Early Music Performer (Natural Trumpet)

Early Music Performer (Natural Horn)

Early Music Performer (Baroque Trombone)

Early Music Performer (Lute)

választható szakirányok: csembaló, fortepiano, barokk hegedű, viola da gamba, barokk gordonka, blockflöte, barokk fuvola, barokk oboa, barokk fagott, cornetto, natúrtrombita, natúrkürt, barokk harsona, lant

3. Képzési terület: művészet

4. A mesterképzésbe történő belépésnél előzményként elfogadott szakok:

4.1. Teljes kreditérték beszámításával vehető figyelembe: az előadó-művészet alapképzési szak bármely szakiránya és az alkotóművészet és muzikológia alapképzési szak bármely szakiránya, valamint a felsőoktatásról szóló 1993. évi LXXX. törvény szerinti főiskolai szintű zeneművészeti szakok.

5. A képzési idő félévekben: 4 félév

6. A mesterfokozat megszerzéséhez összegyűjtendő kreditek száma: 120 kredit

a szak orientációja: kiemelten gyakorlatorientált (70–80 százalék)

a diplomamunka készítéséhez (diplomahangversenyhez) rendelt kreditérték: 15 kredit

a szabadon választható tantárgyakhoz rendelhető minimális kreditérték: 6 kredit szakirányhoz rendelhető minimális kreditérték: 60 kredit

7. ^*  A szakképzettség képzési területek egységes osztályozási rendszere szerinti tanulmányi területi besorolása: 212/0215

8. A mesterképzési szak képzési célja és a szakmai kompetenciák

A képzés célja hangszerművészek képzése, akik a régi-zenei hangszeres előadó-művészet terén szerzett zenei, technikai, valamint specializált elméleti ismereteik birtokában képesek professzionális szintű hangszeres régi-zenei előadó-művészeti tevékenység végzésére, a zenei, illetve a művészeti és a kulturális élet különböző színterein. Felkészültek a régi-zenei előadó- művészeti kutatásba történő bekapcsolódásra, valamint tanulmányaik doktori képzésben történő folytatására.

8.1. Az elsajátítandó szakmai kompetenciák

8.1.1. A régi-zene hangszerművészek

a) tudása

Specializált ismeretekkel rendelkezik a régi-zenei hangszeres előadó-művészettel kapcsolatos zenei elméleti, történeti háttérről, a zeneirodalom fontosabb régi-zenei alkotásairól.

Mélyreható ismeretekkel rendelkezik a régi-zenei notációról és a zenemű-közreadás eszközeiről, módszereiről.

Specializált ismeretekkel rendelkezik a zenei előadó-művészeti, illetve a szólóművészi tevékenységgel kapcsolatos menedzsment elveiről, szempontjairól és szerzői jogról.

Magas szinten ismeri a régi-zenei hangszeres előadó-művészetre vonatkozó etikai szabályokat.

Specializált ismeretekkel rendelkezik barokk és bécsi klasszikus stílusok hangolási rendszereinek elméletéről és azok esztétikai következményeiről, valamint a hangolás gyakorlatának alapjairól.

Alapvető ismeretei vannak a vokális hangképzésről és énektechnikáról, a barokk és a bécsi klasszikus ária- és dalrepertoárról.

Átfogóan ismeretei vannak a XV–XIX. századig terjedő időszak tánctípusairól, azok zenei előadói praxissal való összefüggéseiről.

b) képességei

Képes a historikus zeneművek önálló értékelésére, azok stiláris, kompozíció-technikai, esztétikai kontextusában.

Helyesen értelmezi a régi-zenei historikus kottaképeket, valamint képes zenemű-közreadási feladatokban való részvételre.

Elméleti ismeretei alapján képes saját előadó-művészetével kapcsolatban szóban vagy írásban kifejezni gondolatait.

Képes érvényesíteni előadó-művészeti tevékenységének feltételrendszerére, megfelelő körülményeire vonatkozó önálló elvárásait, ennek érdekében hatékonyan, meggyőzően kommunikál.

Képes a zenei és kulturális intézményeiben a szakmai illetékességének megfelelő irányítási tevékenységet végezni.

Képes alkalmazni a régi-zenei hangszeres előadó-művészet etikai normáit.

Hangolási rendszerekkel kapcsolatos ismereteit régi-zenei előadó-művészeti tevékenysége során hatékonyan alkalmazza.

Vokális zenei, valamint más historikus művészeti ismereteit a régi-zenei hangszeres előadói gyakorlatban a zenei formálás és ízlés finomítása tekintetében hatékonyan alkalmazza.

c) attitűdje

Nyitott a zenei előadó-művészeti tevékenységgel kapcsolatos kérdések elméleti megközelítésére.

Kiforrott kritikai érzékkel viszonyul a különböző historikus zenei irányzatokhoz, művekhez. Nyitott saját előadó-művészeti tevékenységének szélesebb társadalmi körben történő megismertetésére.

A régi-zenei hangszeres előadó-művészet etikai normáit betartja.

Régi-zenei hangszeres előadóművészi tevékenysége mellett nyitott az azzal szorosan összefüggő más zenei vagy társművészeti tevékenységekben való részvételre.

d) autonómiája és felelősség

A régi-zenei előadó-művészettel kapcsolatos ismereteit elméleti háttérismeretek közvetítésével is megosztja másokkal.

Folyamatosan, a saját előadó-művészeti tevékenységének területén túl is figyelemmel kíséri a zenei élet eseményeit, a zenei multimédiás-, kotta- és könyvkiadást, az írásos zenei publikációkat.

A zenei és kulturális életben képviseli a historikus zenei irányzat értékeinek terjesztését.

A régi-zenei előadó-művészeti tevékenységéhez kapcsolódó forráskutatást önállóan végzi. Törekszik előadó-művészeti produkciói célközönségének kiválasztására, a produkciók célközönséghez történő eljuttatására, a közönségnevelésben való részvételre. Elkötelezett a régi-zenei előadó-művészet etikai normái iránt.

8.1.2. A szakirányokon szerezhető további sajátos kompetenciák

8.1.2.1. A csembaló, a fortepiano, a barokk hegedű, a viola da gamba, a barokk gordonka, a blockflöte, a barokk fuvola, a barokk oboa, a barokk fagott, a cornetto, a natúrtrombita, a natúrkürt, a barokk harsona, a lant szakirányon továbbá a régi-zene hangszerművész

a) tudása

Behatóan ismeri a szakirány szerinti régi-zenei hangszerjátékhoz tartozó zenei tudáselemeket, technikai eszköztárat.

A szakirány szerinti régi-zenei hangszerjátékra vonatkozóan széleskörű, általános és specializált, stílus-, műfaj- és előadásmód-ismerete van.

Szerteágazó ismeretei vannak a színpadi szereplés sajátos követelményeiről.

Beható ismereti vannak a szakirány szerinti régi-zenei hangszer történetéről, típusairól, felépítéséről, működéséről.

Gyakorlatban elsajátította a szakirány szerinti régi-zenei hangszeres szólóirodalom, valamint a kamarazenei, illetve zenekari irodalom jelentős részét, széleskörű rálátása van a repertoár más részeire.

Specializált ismeretekkel rendelkezik a szakirány szerinti régi-zenei hangszer repertoárjának forrásairól és azok fellelhetőségéről, felkutatásának módszereiről, lehetőségeiről.

Mélyreható ismeretei vannak a szakirány szerinti hangszeres szólóművek, illetve a szakirány szerinti hangszeres szólamot tartalmazó művek egyéni és csoportos munka során történő elsajátításának folyamatáról, sajátos követelményeiről, a gyakorlási módszerekről, próbatechnikákról.

Specializált ismeretekkel rendelkezik barokk és bécsi klasszikus stílusok hangolási rendszereinek elméletéről és azok esztétikai következményeiről, valamint a hangolás gyakorlatának alapjairól.

b) képességei

Képes a szakirány szerinti hangszeres zeneműveket szólistaként vagy zenei együttesek tagjaként, pódiumhelyzetben, valamint stúdió- vagy más környezetben egyaránt magabiztosan, önálló művészi elképzeléseinek érvényre juttatásával, megfelelő ízléssel, stílusérzékkel, megjelenítő erővel, élményt szerzően megszólaltatni.

A tanulmányai során elsajátított hangszeres tudásra támaszkodva, felhalmozott eszköztárából adekvát módon választva képes koncentrált, illetve váratlan előadói helyzetek, új megközelítést igénylő feladatok fölényes megoldására.

A szakirány szerinti régi-zenei hangszeren képes összetettebb zenei anyagokat első látás után megszólaltatni.

Elsajátított repertoárjába tartozó régi-zenei műveket, hangszeres szólamokat képes hosszabb idő eltelte után, gyorsabb felkészülés eredményeként is ismét megszólaltatni.

Képes a szakirány szerinti régi-zenei hangszer feltárt repertoárjának minél szélesebb körű megismerésére, valamint új, eddig kiadatlan és előadatlan repertoár kutatására.

A szakirány szerinti régi-zenei hangszeres szólóművek, illetve a szakirány szerinti régi-zenei hangszeres szólamot tartalmazó művek elsajátítása során képes a folyamat időbeli megtervezésére, gyakorlási metódusok kialakítására, önálló továbbfejlesztésére, csoportos munka során alkalmazkodó részvételre.

A szakirány szerinti régi-zenei hangszeres szólóművek, illetve a szakirány szerinti régi-zenei hangszeres szólamot tartalmazó művek elsajátítása során képes a folyamat időbeli megtervezésére, gyakorlási metódusok kialakítására, önálló továbbfejlesztésére, csoportos munka során alkalmazkodó részvételre.

c) attitűdje

A szakirány szerinti régi-zenei hangszeres tudását hatékony gyakorlással folyamatosan karban tartja, fejleszti.

Kiforrott kritikai érzékkel viszonyul saját és mások előadó-művészeti teljesítményéhez, a különböző előadói gyakorlatokhoz, konkrét zenei produkciókhoz.

Zenei gondolkodását magas fokú kreativitás jellemzi.

Rendszeresen részt vesz a szakirány szerinti régi-zenei hangszer feltárt és még feltáratlan repertoárjának megismerését célzó kutatásban.

d) autonómiája és felelőssége

A régi-zenei előadó-művészettel kapcsolatos elkötelezettsége, művészi karaktere, irányultsága egyértelműen kialakult.

Egyéni teljesítményét a szakterület minőségi elvárásaival összhangban tartja.

Rendszeresen kezdeményezi különböző szóló- vagy együttes zenei előadó-művészeti produkciók létrehozását, azokban irányító, formáló szerepet tölt be.

Repertoárját önállóan, értékfeltáró és értékmegőrző szemlélettel választja meg és bővíti. Egyéni és csoportos munka eredményeként megvalósuló zenei produkciók iránt egyaránt felelősséget érez.

9. A mesterképzés jellemzői

9.1. Szakmai jellemzők

9.1.1. A szakképzettséghez vezető tudományágak, szakterületek, amelyekből a szak felépül:

a régi-zenei előadó-művészeti tevékenység kapcsolódása a kultúra és a művészeti élet különböző területeihez 3–13 kredit;

a régi-zenei előadó-művészet elméleti, történeti területei 7–33 kredit;

a régi-zenei hangszeres előadó-művészethez kapcsolódó vokális és társművészeti ismeretek 4–18 kredit.

9.1.2. A szakirány tudományágai, szakterületei és azok kreditaránya:

a szakirány szerinti régi-zenei szóló-hangszeres előadó-művészet és specifikus elméleti ismeretei: 25–59 kredit;

a szakirány szerinti hangszeres együttjáték: 8–28 kredit.

9.2. Idegennyelvi követelmény

A mesterfokozat megszerzéséhez egy idegen nyelvből államilag elismert, középfokú (B2), komplex típusú nyelvvizsga vagy ezzel egyenértékű érettségi bizonyítvány vagy oklevél megszerzése szükséges.

9.3. A szakmai gyakorlat követelményei

A szakmai gyakorlat a felsőoktatási intézmény tantervében meghatározottak szerinti hangversenyezés.

31. RESTAURÁTOR–MŰVÉSZ OSZTATLAN SZAK

1. ^*  A mesterképzési szak megnevezése: restaurátor-művész (Art Conservation-Restauration)

2. ^*  A mesterképzési szakon szerezhető végzettségi szint és a szakképzettség oklevélben szereplő megjelölése

végzettségi szint: mester- (magister, master; rövidítve: MA-) fokozat

szakképzettség: okleveles restaurátorművész

a szakképzettség angol nyelvű megjelölése: Art Conservator-Restorer

választható specializációk: festő, faszobrász, kőszobrász, fa-bútor, fém-ötvös, papír-bőr, textil-bőr és szilikát restaurátorművész

3. Képzési terület: művészet

4. A képzési idő félévekben: 10 félév

5. A mesterfokozat megszerzéséhez összegyűjtendő kreditek száma: 300 kredit

a szak orientációja: gyakorlatorientált (60–70 százalék)

a diplomamunka készítéséhez rendelt kreditérték: 42

a szabadon választható tantárgyakhoz rendelhető minimális kreditérték: 20 kredit

6. A szakképzettség képzési területek egységes osztályozási rendszere szerinti tanulmányi területi besorolása: 221

7. ^*  A mesterképzési szak képzési célja és a szakmai kompetenciák

A képzés célja restaurátorművészek képzése, akik magas szinten ismerik és alkalmazzák a restaurálás gyakorlatát és elméletét. A restaurálás szakmai, művészi és etikai követelményeinek tudatában, a kulturális tárgyi örökség anyagi és eszmei valójában történő megőrzéséhez szükséges elméleti és gyakorlati tudás birtokában képesek a specializációjuknak megfelelő egyedi restaurálási, műtárgyvédelmi feladatok elvégzésére. Rendelkeznek a szakma gyakorlásához szükséges történeti, természettudományos ismeretekkel, etikai szemlélettel, gyakorlati készségekkel és jártassággal, valamint felelős magatartással. Felkészültek tanulmányaik doktori képzésben történő folytatására.

7.1. Az elsajátítandó szakmai kompetenciák

7.1.1. A restaurátor-művész

a) tudása

Specializált ismeretekkel rendelkezik a restaurálás alapjául szolgáló kutatási módszerekről, a műtárgyak megőrzéséhez szükséges speciális műtárgyvédelmi feladatokról.

Széleskörű ismeretekkel bír a műtárgyak anyagainak fizikai, kémiai tulajdonságairól, károsodásaik okairól és megjelenési formáiról.

Specializált ismeretekkel rendelkezik a restaurálásban alkalmazott különféle (fizikai, kémiai) vizsgálati technikákról és a vizsgálatok eredményének kiértékelési módszereiről. Specializált ismeretekkel rendelkezik a restaurálás főbb művészeti, anyagtani, technikatörténeti elméleteiről, és az ezekhez kapcsolódó alapelvek, szakelméleti kutatások és irányzatok részterületeiről.

Behatóan ismeri a restaurálásban alkalmazott anyagokat és módszereket, az alkalmazott művészi és technológiai eljárásokat, a művészeti és természettudományi ismeretekre épülő szakmai tervezés és megvalósítás módszereit.

Beható ismeretekkel rendelkezik az adott terület szakmaként, illetve a kulturális intézményrendszer részeként való működéséről.

Magas szinten ismeri a restaurálásra, műtárgyvédelemre vonatkozó etikai szabályokat és szerzői jogokat.

b) képességei

Képes kreatívan cselekedni és reagálni komplex helyzetekben, a képzés során megszerzett anyagismeretekből, mint eszköztárból képes megfelelő módon választani.

Képes a restaurálás tanulásához szükséges alaptudások használatára, a restaurálási munka folyamán felmerülő szakmai kérdések feltárására, képes korrekciós terveit adatokkal alátámasztva elkészíteni.

Képes a korszerű restaurálás elméleti és gyakorlati feladatainak elvégzésére (állagmegőrzés, műtárgytisztítás, kiegészítés, retusálás, dokumentáció) a választott specializációnak megfelelő egyedi feladatok elvégzésére, szakmai tervezésre és kivitelezésre.

Képes önálló restaurátori tevékenység és kutatómunka végzésére, valamint ezek dokumentálására, publikálására.

Képes idegen nyelvű szakirodalom feldolgozására, kötetlen szóbeli szakmai kommunikációra legalább egy idegen nyelven.

Képes a restaurálandó műtárgyról való tudásanyag feldolgozására és kezelésére, a műtárgy állapotával és romlási folyamataival kapcsolatos jelenségek felismerésére.

Rendelkezik mindazzal a technikai képességgel, amely lehetővé teszi, hogy restaurálási feladatait magas színvonalon és szakmai biztonsággal valósítsa meg, hogy a műtárgyvizsgálati eredményekre támaszkodva önálló restaurálási tervet dolgozzon ki és a restaurálást önállóan, vagy szükség szerint más restaurátorokkal és szakemberekkel együttműködve elvégezze.

Képes a restaurálás során felvetődő problémákat olyan módon megoldani, hogy a tárgy eszmei és történeti értéke, valamint az eredeti alkotói szándék ne sérüljön, valamint teljesüljön a tárgy anyagában való fennmaradásának követelménye is.

Képes a társterületek képviselőivel való párbeszédre és közös munkára, mindenkor a műtárgy érdekeit tartva szem előtt.

Képes saját gondolatainak és restaurálási probléma felvetéseinek és megoldásainak szóban és írásban történő árnyalt kifejtésére, birtokolja a szakmai vitához szükséges beszéd- és íráskészséget.

Saját szakmai tevékenységébe képes más művészeti- és tudományágak elemeit beemelni. Képes restaurálási projektekben, illetve adott feladatokon dolgozó munkacsoportokban tevékenyen részt venni, más szakterületek képviselőivel együttműködni, ennek érdekében konstruktívan, szakmai meggyőződését hatékonyan képviselve kommunikálni.

Képes meghatározni a saját művészeti tevékenységének végzéséhez, valamint annak feltételrendszeréhez, megfelelő körülményeihez kapcsolódó szakmailag megalapozott követelményeket, alapfeltételeket; ennek érdekében hatékonyan, meggyőzően kommunikál.

Képes alkalmazni szakterülete etikai normáit.

Képes művészeti tevékenységét környezet- és egészségtudatos megszervezésére, végzésére, ennek keretében a munkakörnyezet biztonságos kialakítására, a megfelelő (védő)eszközök, anyagok megválasztására, alkotásaik révén a társadalom szellemi, lelki egészségéhez való hozzájárulásra.

A saját restaurátori tevékenységével kapcsolatos társadalmi igényeket felismeri, azonosítja, azokra reflektál.

c) attitűdje

Aktívan keresi az új ismereteket, módszereket, kreatív megvalósítási lehetőségeket.

Kiforrott kritikai érzékkel viszonyul saját művészeti ágának, a restaurálásnak történeti, valamint jelenlegi szemléletéhez, módszereihez.

Restaurálási tevékenysége során saját művészeti elképzeléseit háttérbe szorítja, a műtárgyakhoz szakmai alázattal közelít.

Alkotó módon és megfelelő kritikai érzékkel képes használni a tevékenysége alapjául szolgáló technikai, anyagi és információs forrásokat.

Kész a közös munkavégzéshez kapcsolódó szabályok betartására, és arra, hogy a sikeres eredmény érdekében elfogadja és felelősséggel működik együtt más szakemberekkel.

A restaurálással kapcsolatos új ismereteket, a szakma és társterületek által alkalmazott megoldásokat és lehetőségeket figyelemmel kíséri, tudását folyamatosan korszerűsíti.

Aktívan keresi az együttműködést más szakterületek szereplőivel. Szakmája etikai normáit betartja.

d) autonómiája és felelőssége

Szakmai identitása egyértelműen kialakult.

Kialakított szakmai véleményét döntési helyzetekben önállóan képviseli.

Tisztában van autonóm döntéshozatala határaival is: azzal, hogy mely területeken nem hozhat egyedül felelős döntéseket, milyen esetekben kell más szakemberek bevonását kezdeményeznie.

Képes a műtárgyak környezetének ellenőrzésére, értékelésére és javaslatot tud tenni a megfelelő környezet kialakítására.

Felelősséget érez a műtárgyvédelmi szempontból megfelelő környezet ellenőrzésére és megteremtésére.

Autonóm módon tevékenykedik, műtárgyak restaurálásáról felelős döntést hoz.

Új, váratlan szakmai környezetben is törekszik a problémák jogszerű és etikus megoldására.

8. A mesterképzés jellemzői

8.1. ^*  Szakmai jellemzők

A szakképzettséghez vezető tudományágak, szakterületek, amelyekből a szak felépül:

8.1.1. A szakképzettséghez vezető tudományágak, szakterületek, amelyekből a szak felépül:

– restaurálás (a restaurálás elmélete és gyakorlata) 180–213 kredit (ebből 42 kredit a diplomamunka készítéséhez rendelt kredit);

– alkalmazott természettudományi ismeretek (specializációnak megfelelő anyagtan, fizika, kémia, analitika) 30–40 kredit;

– művészettörténeti ismeretek 27–40 kredit;

– szabadkézi rajz, ábrázolási ismeretek 10–20 kredit.

8.1.2. A választható specializációkat is figyelembe véve a tanterv alapján a festő, a faszobrász, a kőszobrász, a fa-bútor, a fém-ötvös, a papír-bőr, a textil-bőr, a szilikát restaurátorművész szakterületén szerezhető speciális ismeret.

A specializáció kreditaránya a képzés egészén belül 140–170 kredit.

8.2. Idegennyelvi követelmény

A mesterfokozat megszerzéséhez egy élő idegen nyelvből államilag elismert, középfokú (B2), komplex típusú nyelvvizsga vagy ezzel egyenértékű érettségi bizonyítvány vagy oklevél megszerzése szükséges.

8.3. A szakmai gyakorlat követelményei

A szakmai gyakorlat hatvan óra művésztelepi gyakorlat.

32. DRAMATURG OSZTATLAN SZAK ^* 

1. ^*  A mesterképzési szak megnevezése: dramaturg (Dramaturgy)

2. ^*  A mesterképzési szakon szerezhető végzettségi szint és a szakképzettség oklevélben szereplő megjelölése

– végzettségi szint: mester- (magister, master; rövidítve: MA-) fokozat

– szakképzettség: okleveles dramaturg

– a szakképzettség angol nyelvű megjelölése: Dramaturg

3. Képzési terület: művészet

4. A képzési idő félévekben: 10 félév

5. A mesterfokozat megszerzéséhez összegyűjtendő kreditek száma: 300 kredit

a szak orientációja: kiegyensúlyozott (40–60 százalék)

a diplomamunka készítéséhez rendelt kreditérték: 20 kredit

intézményen kívüli összefüggő gyakorlati képzés minimális kreditértéke: 40 kredit

a szabadon választható tantárgyakhoz rendelhető minimális kreditérték: 20 kredit

6. A szakképzettség képzési területek egységes osztályozási rendszere szerinti tanulmányi területi besorolása: 212

7. ^*  A mesterképzési szak képzési célja és a szakmai kompetenciák

A képzés célja színházi dramaturg szakemberek képzése, akik ismerik a kultúra írott, megőrzött és íratlan, csak áttételesen dokumentált történetét. Tevékeny és kreatív módon vesznek részt a színházi és az audiovizuális művészi alkotófolyamatban. Elsajátított ismereteik birtokában adminisztratív és menedzseri tevékenység kifejtésével is képesek támogatni a létrejövő produkciót. Felkészültek a tanulmányaik doktori képzésben történő folytatására.

7.1. Az elsajátítandó szakmai kompetenciák

7.1.1. ^*  A dramaturg

a) tudása

Általános és mélyreható ismeretekkel rendelkezik a dráma- és színháztörténet területén. Biztosan eligazodik a színházi filológiai kérdésekben.

Ismeri és érti a módszertani elemzésekben használatos fogalmakat. Jártas a történetírás metodikai és emlékezetstratégiai kérdéseiben.

Specializált tudása van a színházi dramaturgia, illetve a színművészet, színházi rendezés területén.

Jól ismeri a színházi (rendezői) stílusokat, a mérvadó vizuális művészeti irányzatokat. Rendelkezik a színházművészetre koncentrált beható szöveg- és kulturális fordítási ismeretekkel.

Ismeri a nagy ívű kultúrák színházi formanyelvét.

Ismeri és alkalmazza a színházi szaknyelv kifejezéseit a szakma domináns idegen nyelvein. Behatóan ismeri a színházművészetre vonatkozó etikai szabályokat és szerzői jogot. Birtokában van az önálló munkához szükséges PR- és menedzsment-ismereteknek.

Ismeri a művészeti tevékenységével kapcsolatos társadalmi igényeket. Ismeri a különböző szakmai beszédhelyzeteket.

b) képességei

A szöveggondozás, szövegelemzés, évadterv-készítés terén elsajátított ismeretek segítségével képes a színházi területen önálló kreatív munkát végezni.

Képes összetett színházi feladatokat megoldani (fordítás, színpadra alkalmazás, jelenet-átírás).

Képes az új, illetve váratlan kihívásoknak megfelelni (közönségtalálkozó, beavató program vezetése, szakmai beszélgetésen moderálás).

Átlátja a színházi kommunikációban kialakuló beszédhelyzeteket, képes megteremteni a különféle megközelítések egyensúlyát, szintézisét, közvetít az alkotófolyamatban résztvevők között.

Képes önállóan átlátni a színházi alkotófolyamat strukturális és anyagi vetületét.

Képes a megértő interpretáció és kommunikáció retorikai eszközeit alkalmazni.

Képes a megszerzett tudás feldolgozására, súlyozására és további bővítésére.

Képes saját elemzésen alapuló egyéni álláspontot kialakítani, azt meggyőzően képviselni, egyidejűleg befogadni és mérlegelni más álláspontokat.

Képes tudását és tapasztalatát a munkaközösség szempontjaival összehangolni.

Képes a tanulmányai során elsajátított tudására, illetve kritikai érzékére támaszkodva a dramaturgiai hatások szemszögéből végigkísérni és felügyelni egy készülő produkció teljes munkafolyamatát.

Tanulmányai alapján képes a rendelkezésére álló (információs, anyagi és technikai) forrásokat kreatívan és költséghatékonyan felhasználni a színházi produkció érdekében.

Képes eligazodni a könyvtári rendszerek és nemzetközi online és offline archívumok adataiban.

Ismeretei birtokában eligazodik a színházművészet új és születőben levő tendenciái között, képes meghatározni azok esztétikáját.

Biztosan megkülönbözteti a színházi játék- és formanyelveket.

c) attitűdje

Tudatában van annak, hogy az új kor új kultúrája új közelítéseket, módszereket kíván és kínál. Feladatának tekinti, hogy az alkotó munkában és azon túl szüntelenül kutasson, nézőpontot váltson.

Kritikus érzékenységgel fordul a színházművészet és a társművészetek alkotásai, alkotói felé. Aktívan keresi az új kezdeményezések megvalósításának alternatív módjait.

Nyitott és kész a hagyományos és az új megközelítést hordozó művészeti alkotások, produkciók társadalmi megismertetésére, megértetésére.

Biztosan támaszkodik megszerzett ismereteire, miközben folyamatosan bővíti azokat. Megértő magatartásával a közösség teremtő értékei felé fordul.

d) autonómiája és felelőssége

Az alkotásra, színházi munkára érett, önálló egyéniség.

Kreatívan gondolkodva saját művészeti koncepciót alkot, amelyet autonóm módon és szakszerűen valósít meg.

Felismeri és vállalja a saját megfelelő felelősségi körét a közösségi alkotás folyamatában.

A színházi és művészeti közéletben aktívan képviseli saját (kritikai) álláspontját.

Felelős az alkotóközösség döntéseiért.

Megfontolt és biztos ízléssel vesz részt a produkció érdekében folytatott nyilvános kommunikációban.

Önállóan kezdeményez, és akár konfliktusok vállalása árán is szolidárisan segíti a rendező munkáját.

A társadalmi felelősségvállalás kereteit ismeri és megtartja, színházi nevelési előadások során, beavató színházi eseményeken, elemző beszélgetések vezetésében önállóan képviseli a közösség értékeit.

Empátiával és felelősséggel dolgozik a szerzőkkel és színházi alkotótársakkal.

Felelősen kezeli a színházi alkotófolyamat természetéből adódó kommunikációban kialakuló problematikus helyzeteket.

8. A mesterképzés jellemzői

8.1. Szakmai jellemzők

A szakképzettséghez vezető tudományágak, szakterületek, amelyekből a szak felépül:

a színházi dramaturgiai-gyakorlat története, esztétikai, filológiai, etikai ismeretei 80–100 kredit;

a magyar- és világirodalom dokumentumai, dráma és színháztörténet az előadóművészetek alkotói folyamatában 35–45 kredit;

stilisztika kreatív írás, fordítás 38–46 kredit;

dramaturgiai gyakorlatok a társművészetek területén 35–45 kredit;

előadás szerzői jogi és produkciós befoglaló környezete 6–10 kredit.

8.2. Idegennyelvi követelmény

A mesterfokozat megszerzéséhez angol nyelvből államilag elismert, középfokú (B2), komplex típusú nyelvvizsga vagy ezzel egyenértékű érettségi bizonyítvány vagy oklevél, továbbá egy másik idegen nyelvből államilag elismert, alapfokú nyelvvizsga szükséges.

8.3. A szakmai gyakorlat követelményei

A szakmai gyakorlat összesen harminc hét időtartamú, összefüggően minimum háromhetes szakaszokban megvalósuló szakmai munka. A gyakorlat során a hallgatók tényleges kutatási, alkotói folyamatokban vesznek részt, színházi, kutatói és produkciós szakmai produkciós feladatokat oldanak meg.

33. SZÍNHÁZRENDEZŐ OSZTATLAN SZAK

1. A mesterképzési szak megnevezése: színházrendező (Stage Directing)

2. A mesterképzési szakon szerezhető végzettségi szint és a szakképzettség oklevélben szereplő megjelölése

végzettségi szint: mester- (magister, master; rövidítve: MA-) fokozat

szakképzettség: okleveles színházrendező

a szakképzettség angol nyelvű megjelölése: Stage Director

3. Képzési terület: művészet

4. A képzési idő félévekben: 10 félév

5. A mesterfokozat megszerzéséhez összegyűjtendő kreditek száma: 300 kredit

a szak orientációja: gyakorlatorientált (60–70 százalék)

a diplomamunka készítéséhez rendelt kreditérték: 18 kredit

intézményen kívüli összefüggő gyakorlati képzés minimális kreditértéke: 20 kredit

a szabadon választható tantárgyakhoz rendelhető minimális kreditérték: 15 kredit

6. ^*  A szakképzettség képzési területek egységes osztályozási rendszere szerinti tanulmányi területi besorolása: 212/0215

7. A mesterképzési szak képzési célja és a szakmai kompetenciák

A képzés célja színházrendezők képzése, akik ismerik a világtörténeti és kortárs színház irányzatait, és képesek egyéni koncepciójuk színpadon történő megjelenítésére. Megszerzett elméleti és gyakorlati ismereteik birtokában alkalmasak a személyes fogalmazásmódra, és egy alkotócsoport vagy társulat irányítására, érvényes mondandó kifejezésére a színház különféle műfajaiban. Felkészültek tanulmányaik doktori képzésben történő folytatására.

7.1. Az elsajátítandó szakmai kompetenciák

7.1.1. A színházrendező

a) tudása

Ismeri a színművészet elméletét és gyakorlatát általánosan és műfajspecifikusan is egyaránt.

Átfogóan ismeri a dráma- és színháztörténetet.

Ismeri a történeti és kortárs drámairodalom alkotásait.

Mélyrehatóan ismeri a dráma- és szerepelemzéshez szükséges irodalmat, irodalomtörténetet. Tisztában van a rendezői munkához szükséges dramaturgiai ismeretekkel.

Átfogóan ismeri a zeneművészet elméleti és történeti hátterét, a kiemelkedő zeneszerzőket és alkotásaikat.

Specializált ismereteket szerzett a beszéd és ének hangképzés törvényszerűségeinek vonatkozásában.

Szerteágazóan ismeri a színpadtechnika lehetőségeit.

Alaposan ismeri a kortárs színház hazai és nemzetközi eredményeit.

Szerteágazó ismeretekkel rendelkezik a színházművészet és más művészeti ágak közötti kapcsolódási pontokról, valamint az alkotó- és előadó-művészeti területek közötti dinamikus kölcsönhatásról.

Magas fokon ismeri a színészvezetés és színészpedagógia törvényszerűségeit.

Specializált ismeretekkel rendelkezik a színjátszás hazai és nemzetközi intézményi kereteiről, a színházak és színtársulatok lehetséges felépítéséről, működésük módozatairól.

Ismeri a színházra vonatkozó PR, menedzsment és jogi szabályzatot.

Magas szinten ismeri a színházi működésre vonatkozó etikai normákat.

b) képességei

Képes meghatározott idő alatt, kortárs vagy klasszikus dramatikus szöveg színpadra állítására, a szakmai követelményeknek megfelelő előadás önálló megalkotására.

Képes a színészek munkájának vezetésére, értékelésére.

Rendelkezik mindazzal a rutin technikai képességgel, amely lehetővé teszi, hogy önálló művészi elképzeléseit egyéni módon és szakmai biztonsággal valósítsa meg.

A színházat, mint kreatív műfajt értelmezi.

A társművészetek vívmányait a létrehozott előadásba beépíti.

Képes a közreműködő művészek és műszaki szakemberek munkájának megszervezésére, összehangolására, irányítására.

Képes új színpadi szövegek létrejöttének inspirálására.

Rendezői munkáin keresztül a társulat közös gondolkodására és ízlésére ráhatással van.

Képes a színházi társulat vezetésére.

Képes a színház üzemszerű működtetésére, a repertoár, műsorrend kidolgozására.

Alkotóként képes a színházi gondolat kifejezéséhez szükséges formanyelv gazdagítására.

A történeti és kortárs irodalom alkotásait professzionális szinten képes értelmezni.

Meglévő eszköztárából képes kiválasztani és alkalmazni az adott színpadi megfogalmazáshoz adekvát próbamódszert.

c) attitűdje

Magas szintű művészi és alkotói érzékenységgel viszonyul rendezői munkájához.

Törekszik arra, hogy a színházművészet legújabb eredményeit saját fejlődésének szolgálatába állítsa.

Döntési helyzetekben, illetve nem várt színpadi helyzetekben is törekszik a jogszabályok és etikai normák teljeskörű figyelembevételével cselekedni.

A rendezői alkotómunkájával kapcsolatos társadalmi igényeket felismeri, azokra reflektál.

A társadalom problémáit figyeli, saját, rendezői tevékenységén belül azokra reagál.

Kezdeményező szerepet vállal szakmájának a közösség szolgálatába állítására.

Saját, rendezői produktumát a próbák és előadások alatt folyamatosan, önreflektíven kontrollálja.

Elfogadja, hogy munkája során saját művészi produktumát a létrejövő színházi előadás egésze tükrében vizsgálja.

A próba- és előadás-szituációkat kreativitással, rugalmasan és empátiával kezeli.

A próbafolyamat fokozott pszichés és fizikai terhelését kellő toleranciával és megértéssel viseli.

d) autonómiája és felelőssége

A közösségi alkotás létrehozásakor egyéni felelősséget vállal.

Jelentős mértékű önállósággal végzi átfogó és speciális szakmai kérdések végiggondolását és megvalósítását.

Önálló rendezői koncepciót alkot, amelyet kreatívan és professzionálisan valósít meg. Kialakított színház-szakmai véleményét döntési helyzetekben képviseli.

Az előadás egészéről, illetve saját feladatáról alkotott szakmai álláspontját a kollégákkal szemben meggyőzően képviseli.

Felismeri a színházművészetnek a társadalomra tett hatását, kulturális eredményeit.

A próbák és előadások alatt kiemelt figyelemmel kíséri és kontrollálja a színpadi történések teljességét, a kollégák munkáját.

A próbafolyamat és az előadások során betartja és betartatja a vonatkozó munkavédelmi előírásokat.

8. A mesterképzés jellemzői

8.1. Szakmai jellemzők

8.1.1. A szakképzettséghez vezető tudományágak, szakterületek, amelyekből a szak felépül:

színház és drámatörténet, elemzés 10–20 kredit;

a vizuális művészetek története 10–20 kredit;

zeneértés, a zenés színpadi műfajok története 10–20 kredit;

színházrendezés 54–66 kredit;

szöveg és színpad viszonya 38–52 kredit;

speciális rendezési gyakorlat 90–104 kredit.

8.1.2. A képző intézmény által ajánlott specializáció kreditaránya a képzés egészén belül legalább 90 kredit.

8.2. Idegennyelvi követelmény

A mesterfokozat megszerzéséhez egy élő idegen nyelvből államilag elismert, középfokú (B2), komplex típusú nyelvvizsga vagy ezzel egyenértékű érettségi bizonyítvány vagy oklevél szükséges.

8.3. A szakmai gyakorlat követelményei

A színházrendező szakmai színházi gyakorlatának időtartama legalább tizenöt hét, amelyet hazai vagy külföldi, nemzeti vagy kiemelt, egyes esetekben határon túli magyar színházban minimum két produkcióban való rendezői vagy rendezőasszisztensi szakmai munka.

34. SZÍNMŰVÉSZ OSZTATLAN SZAK

1. A mesterképzési szak megnevezése: színművész (Acting)

2. A mesterképzési szakon szerezhető végzettségi szint és a szakképzettség oklevélben szereplő megjelölése

végzettségi szint: mester- (magister, master; rövidítve: MA-) fokozat

szakképzettség: okleveles színművész

a szakképzettség angol nyelvű megjelölése: Actor/Actress

3. Képzési terület: művészet

4. A képzési idő félévekben: 10 félév

5. A mesterfokozat megszerzéséhez összegyűjtendő kreditek száma: 300 kredit

a szak orientációja: gyakorlatorientált (60–70 százalék)

a diplomamunka készítéséhez rendelt kreditérték: 20 kredit

intézményen kívüli összefüggő gyakorlati képzés minimális kreditértéke: 16 kredit

a szabadon választható tantárgyakhoz rendelhető minimális kreditérték: 15 kredit

6. ^*  A szakképzettség képzési területek egységes osztályozási rendszere szerinti tanulmányi területi besorolása: 212/0215

7. A mesterképzési szak képzési célja és a szakmai kompetenciák

A képzés célja színművészek képzése, akik az elsajátított elméleti ismereteik és komplex gyakorlati képességeik birtokában alkalmasak a hazai színházi műhelyekben, a filmes és televíziós produkciókban, a rádiós előadóművészetekben, illetve filmszinkronizálási munkákban magas szintű színművészeti tevékenység folytatására. Felkészültek tanulmányaik doktori képzésben történő folytatására.

7.1. Az elsajátítandó szakmai kompetenciák

7.1.1. A színművész

a) tudása

Általános és specializált ismeretei vannak a színművészet elméletéről és gyakorlatáról.

Átfogóan ismeri a dráma- és színháztörténetet, tisztában van a történeti és kortárs drámairodalom alkotásaival.

Mélyrehatóan ismeri a szerepelemzéshez szükséges irodalmat, irodalomtörténetet.

Tisztában van a színészi munkához szükséges dramaturgiai elemekkel.

Ismeri a zeneművészet elméleti és történeti hátterét, a kiemelkedő zeneszerzőket és alkotásaikat.

Specializált ismeretei vannak a beszédképzés artikulációs felépítése, működése, fonetikai törvényszerűségeinek vonatkozásában.

Magas szinten ismeri a színpadi mozgáskultúra speciális elemeit.

Magas szinten ismeri az énekléshez szükséges hangképzési technikákat, illetve énekes előadói stílusokat.

Szerteágazó ismeretekkel rendelkezik a színházművészet és más művészeti ágak közötti kapcsolódási pontokról, valamint a színpadi művek és filmalkotások alkotó- és előadó művészeti területei közötti dinamikus kölcsönhatásról.

Átfogó ismeretei vannak a színpadtechnikai berendezések működéséről, a színpadon való biztonságos mozgás lehetőségeiről.

Specializált ismeretekkel rendelkezik a színjátszás hazai és nemzetközi intézményi kereteiről, a színházak és színtársulatok lehetséges felépítéséről, működésük módozatairól.

Magas szinten ismeri a színjátszásra vonatkozó etikai normákat.

b) képességei

Képes egyénileg is a rá kiosztott szerep értelmezésére, a rendező vezetésével a színpadi figura kialakítására.

Képes egy szerep többféle értelmezés szerinti eljátszására.

Képes a művészi teljesítmény magas színvonalon történő megismétlésére.

Képes társulatban együtt alkotni, játszani, az improvizációs technikákat alkalmazni.

Képes kreatívan jelen lenni a filmes és televíziós műfajokban egyaránt.

Képes közreműködőként a színpadi gondolat kifejezéséhez szükséges formanyelv gazdagítására.

A rendezői instrukciók és a kollégák művészi produkciója tükrében képes a saját színpadi alakítását átformálni, újraértelmezni, felülvizsgálni.

A történeti és kortárs irodalom alkotásait professzionális szinten értelmezi.

Meglévő eszköztárából képes kiválasztani és alkalmazni az adott színpadi megfogalmazáshoz adekvát metódust.

c) attitűdje

Magas szintű művészi és alkotói érzékenységgel viszonyul színészi feladatához.

Felismeri a színművészetnek a társadalomra tett hatását, kulturális értékét.

Törekszik arra, hogy a színházművészet legújabb eredményeit saját fejlődésének szolgálatába állítsa.

Váratlan színpadi helyzetekben is törekszik a jogszabályok és etikai normák teljeskörű figyelembevételével cselekedni.

Nyitott a színművészettel kapcsolatos művészi technikájának folyamatos fejlesztésére, a módszertani újdonságok és a témában megjelenő elméleti munkák megismerésére.

A próbafolyamat fokozott pszichés és fizikai terhelését kellő toleranciával és megértéssel viseli.

Elfogadja, hogy munkája során saját művészi produkcióját a létrejövő színházi előadás egésze, illetve a kreatív munkatársak döntéseinek tükrében vizsgálja.

Nyitott a társadalom problémáira, saját feladatkörén belül azokra reagál.

A próba- és előadás-szituációkat kreativitással, rugalmasan és empátiával kezeli.

d) autonómiája és felelőssége

Az előadásban saját szerepét önálló értelmezés mentén, professzionális színvonalon formálja meg, a darab egészéről, illetve saját produkciójáról alkotott szakmai álláspontját a kollégákkal szemben meggyőzően képviseli.

A produkció egészén belül saját színművészi tevékenységéért felelősséget vállal.

A próbák és előadások alatt kiemelt figyelemmel kíséri és kontrollálja a színpadi történések teljességét, a színészkollégák munkáját és a színpad aktuális berendezési státuszát egyaránt.

Színművészi identitása egyértelműen kialakult.

Saját színművészi produkcióját a próbák és előadások alatt folyamatosan, önreflektíven kontrollálja.

A próbafolyamat és az előadások során betartja munkavédelmi előírásokat.

8. A mesterképzés jellemzői

8.1. Szakmai jellemzők

8.1.1. A szakképzettséghez vezető tudományágak, szakterületek, amelyekből a szak felépül:

színház és drámatörténet, elemzés 25–35 kredit;

a vizuális művészetek története 20–28 kredit;

ritmus és forma (zene és szöveg) 20–28 kredit;

színészi játék, általános színészi gyakorlat 64–72 kredit;

készségfejlesztés (mozgás, beszéd, ének) 42–50 kredit;

speciális színészi gyakorlat 55–60 kredit.

8.1.2. A képző intézmény által ajánlott specializáció kreditaránya a képzés egészén belül legalább 55 kredit.

8.2. Idegennyelvi követelmény

A mesterfokozat megszerzéséhez legalább egy idegen nyelvből államilag elismert, középfokú

(B2), komplex típusú nyelvvizsga vagy ezzel egyenértékű érettségi bizonyítvány vagy oklevél megszerzése szükséges.

8.3. A szakmai gyakorlat követelményei

A szakmai gyakorlat legalább tizenkét hét időtartamú, hazai vagy külföldi, nemzeti vagy kiemelt színházban, legalább egy produkcióban folytatott színészi szakmai munka.

35. SZOBRÁSZMŰVÉSZ OSZTATLAN SZAK

A mesterképzési szak megnevezése: szobrászművész (Sculpture)

2. A mesterképzési szakon szerezhető végzettségi szint és a szakképzettség oklevélben szereplő megjelölése

– végzettségi szint: mester- (magister, master; rövidítve: MA-) fokozat

– szakképzettség: okleveles szobrászművész

– a szakképzettség angol nyelvű megjelölése: Sculptor

3. Képzési terület: művészet

4. A képzési idő félévekben: 10 félév

5. A mesterfokozat megszerzéséhez összegyűjtendő kreditek száma: 300 kredit

a szak orientációja: gyakorlatorientált (60–70 százalék)

a diplomamunka készítéséhez rendelt kreditérték: 42 kredit

szabadon választható tantárgyakhoz rendelhető minimális kreditérték: 20 kredit

6. ^*  A szakképzettség képzési területek egységes osztályozási rendszere szerinti tanulmányi területi besorolása: 211/0213

7. A mesterképzési szak képzési célja és a szakmai kompetenciák

A képzés célja szobrászművészek képzése, akik megszerzett plasztikai ismereteik birtokában alkalmasak szobrászművészi tevékenység folytatására, ismerik a szobrászat kifejezési eszközeit és lehetőségeit, a felhasználható anyagokat és technikákat, korszerű és klasszikus alapokra épített szellemi orientációval, kiváló technikai tudással, mesterségbeli, esztétikai, valamint társadalomtudományi ismeretekkel rendelkeznek. Elemezni képesek a szakterületükkel kapcsolatos általános és egyedi társadalmi igényeket. Tudásukkal, az önkifejezés készségével, a nemzetközi és hazai képzőművészeti tendenciák ismeretével alkalmasak az eszmei tartalmak képzőművészeti formában történő megjelenítésére. Felkészültek tanulmányaik doktori képzés keretében történő folytatására.

7.1. Az elsajátítandó szakmai kompetenciák

7.1.1. A szobrászművész

a) tudása

Általános és specializált ismeretekkel rendelkezik a szobrászatban végzett alkotói tevékenységek alapjául szolgáló folyamatokról, faragási, öntési és egyéb szobrászati technikai eljárásokról és koncepciókról.

Specializált ismeretekkel rendelkezik a saját művészeti ágában, a szobrászatban végzett kutatás, forrásgyűjtés, szobrászati analógiák keresése alapjául szolgáló módszerekről, megvalósítási irányokról, lehetőségekről.

Specializált ismeretekkel rendelkezik egy adott szobrászati gyakorlat eredetiségének, képzőművészeti jelentőségének felismerésével kapcsolatban.

Specializált ismeretekkel rendelkezik a szobrászat főbb elméleteiről, alapelveinek, stíluskorszakainak és irányzatainak, fontosabb alkotásainak részterületeiről, ezek alapján értő módon közelít számára ismeretlen szobrászati alkotásokhoz is.

Behatóan ismeri a saját művészeti ágában, a szobrászatban végzett alkotói tevékenységek alapjául szolgáló anyagokat, technikákat (a térplasztika, kisplasztika, relief, érem és plakett kivitelezési technikáit, a gipsz, terrakotta, fa, kő, fém öntési és domborítási módszereit), valamint a tevékenységek végzésének körülményeit, lehetőségeit.

Beható ismeretekkel rendelkezik a szobrászat; tér- és környezetszervezési, építészeti, díszítőművészeti eljárásairól.

Beható ismeretekkel rendelkezik a képzőművészet intézményeiről és azok működéséről, például: köztéri szobrászati megbízatások tervezése, pályázása, kivitelezése, a non-profit szektor és a kereskedelmi szféra különbsége.

Magas szinten ismeri a szobrászatra vonatkozó etikai szabályokat és szerzői jogokat.

b) képességei

Képes kreatívan cselekedni és reagálni komplex, váratlanul előálló és új stratégiai megközelítést követelő helyzetekben. Felhalmozott eszköztárából, az összes szobrászati technikát, technológiát felölelő szakmai tudásából képes művészi szándékának megfelelő technikai és formai megoldásokat találni.

Képes a térrel foglalkozó alkotói gyakorlat során új megközelítések, tudatosság és széles látókörű művészeti gondolkodás kialakítására.

Művészeti gyakorlatában az adott szobrászati tevékenység közben a téri helyzeteket, arányrendszereket differenciáltan, tudatosan használja.

Alkotó módon képes használni a tevékenysége alapjául szolgáló technikai, anyagi és információs forrásokat, folyamatosan felülvizsgálja a már ismert szobrászati metódusok alapján saját művészeti gyakorlatát.

Rendelkezik mindazokkal a rutin technikai képességekkel, biztos szakmai tudással, amely lehetővé teszi, hogy szobrászati invencióit következetesen, szuverén módon valósítsa meg.

A tanulmányai során kifinomult arányérzékére és térlátására, rajzi és mintázási készségére támaszkodva képes szobrászati és tervezési, kivitelezési munkák elvégzésére.

Képes strukturáltan átgondolni, kifejezni és érvényesíteni saját alkotótevékenysége infrastrukturális és anyagi szükségleteit, műveinek megvalósításának feltételrendszerét, s ennek tudatában megtervezni és megvalósítani alkotásait.

Képes alkalmazni szakterülete etikai normáit.

Képes művészeti tevékenységének környezet- és egészségtudatos megszervezésére, végzésére, ennek keretében a megfelelő munkakörnyezet és a megfelelő eszközök, anyagok megválasztására, alkotásaik révén a társadalom szellemi, lelki egészségéhez való hozzájárulásra.

c) attitűdje

Aktívan keresi az új ismereteket, figyelemmel kíséri a kortárs szobrászati jelenségeket. Kreatívan használ új módszereket, dinamikus megvalósítási lehetőségeket, anyaghasználatában az adott szobrászati kihívásoknak megfelelőt választ.

Törekszik arra, hogy folyamatos szobrászati tevékenységet végezzen.

Analitikus, rendszerező szemlélettel közelít szobrászati témákhoz.

Kiforrott kritikai érzékkel viszonyul a szobrászat stílusirányzataihoz, történeti, valamint kortárs alkotásaihoz.

Szakmai ismereteiből kialakított konzekvenciáit beépíti szobrászati tevékenységébe.

A saját művészeti tevékenységével kapcsolatos társadalmi igényeket felismeri, azonosítja, azokra reflektál.

Társadalmilag érzékeny és elkötelezett művészeti alkotásai témájának megválasztásában és azok létrehozásában.

Törekszik műveinek bemutatására, megismertetésére.

A szobrászművészet etikai normáit betartja.

d) autonómiája és felelőssége

Szobrász identitása egyértelműen kialakult.

Saját művészeti koncepciót alkot, amelyet önállóan és professzionálisan valósít meg. Felelőssége a hagyományos és az új megközelítést hordozó, figurális és nonfiguratív művészeti alkotások, produkciók társadalmi megismertetésére és megértetésére.

Társadalmilag érzékeny szobrászati alkotásai célközönségének kiválasztásában és ahhoz történő eljuttatásában.

8. A mesterképzés jellemzői

8.1. ^*  Szakmai jellemzők

A szakképzettséghez vezető tudományágak, szakterületek, amelyekből a szak felépül:

– szobrászat (gyakorlati, elméleti, történeti, technikai vonatkozásai, munkavédelem) 154–202 kredit (ebből 42 kredit a diplomamunka elkészítéséhez rendelt kredit);

– művészeti anatómia, szabadkézi rajz 20–26 kredit;

– bölcsészettudományi területről (művészettörténet, kortársművészet a társművészetekre való – kitekintéssel, művészetelmélet filozófia és esztétikatörténeti kitekintéssel) 50–76 kredit;

– társadalomtudományok művészeti vonatkozásai: 6–16 kredit;

– jogi és menedzsment ismeretek 2–8 kredit.

8.2. Idegennyelvi követelmény

A mesterfokozat megszerzéséhez egy élő idegen nyelvből államilag elismert, középfokú (B2), komplex típusú nyelvvizsga vagy ezzel egyenértékű érettségi bizonyítvány vagy oklevél megszerzése szükséges.

8.3. A szakmai gyakorlat követelményei

A szakmai gyakorlat hatvan óra művésztelepi gyakorlat.

36. TÁJÉPÍTÉSZET ÉS KERTMŰVÉSZET MESTERKÉPZÉSI SZAK ^* 

1. ^*  A mesterképzési szak megnevezése: tájépítészet és kertművészet (Landscape Architecture and Garden Design)

2. ^*  A mesterképzési szakon szerezhető végzettségi szint és a szakképzettség oklevélben szereplő megjelölése

– végzettségi szint: mester- (magister, master; rövidítve: MA-) fokozat

– szakképzettség: okleveles tájépítész-kertművész

– a szakképzettség angol nyelvű megjelölése: Landscape Architect and Garden Designer

3. Képzési terület: művészet

4. A mesterképzésbe történő belépésnél előzményként elfogadott szakok:

4.1. Teljes kreditérték beszámításával vehető figyelembe: a tájrendező és kertépítő mérnöki alapképzési szak.

4.2. A 9.4. pontban meghatározott kreditek teljesítésével vehetők figyelembe továbbá: a műszaki képzési területről az építészmérnöki alapképzési szak, a művészet képzési területről az építőművészet alapképzési szak.

4.3. A 9.5. pontban meghatározott kreditek teljesítésével vehetők figyelembe továbbá azok az alapképzési és mesterképzési szakok, illetve a felsőoktatásról szóló 1993. évi LXXX. törvény szerinti szakok, amelyeket a kredit megállapításának alapjául szolgáló ismeretek összevetése alapján a felsőoktatási intézmény kreditátviteli bizottsága elfogad.

5. A képzési idő félévekben: 4 félév

6. A mesterfokozat megszerzéséhez összegyűjtendő kreditek száma: 120 kredit

szak orientációja: kiegyensúlyozott (40–60 százalék)

a diplomamunka készítéséhez rendelt kreditérték: 30 kredit

intézményen kívüli összefüggő gyakorlati képzés minimális kreditértéke: 5 kredit

a szabadon választható tantárgyakhoz rendelhető minimális kreditérték: 6 kredit

7. ^*  A szakképzettség képzési területek egységes osztályozási rendszere szerinti tanulmányi területi besorolása: 581/0731

8. A mesterképzési szak képzési célja és a szakmai kompetenciák

A képzés célja tájépítészek képzése, akik kreatív, formai és vizuális készségekkel és alkotó művészi képességekkel rendelkeznek, felkészültek a települések és a táj arculatának, létesítményeinek, a szabadterek (közparkok, közkertek, történeti kertek, parkok, intézményi és villakertek) funkciójukat szolgáló alakítására, művészi kvalitással bíró megformálására, táj- és kertművészeti alkotások létrehozására, illetve ilyen tervek készítésére és a megvalósulás irányítására. Felkészültek tanulmányaik doktori képzésben történő folytatására.

8.1. Az elsajátítandó szakmai kompetenciák

8.1.1. ^*  A tájépítész-kertművész

a) tudása

Általános és specializált ismeretekkel rendelkezik a tájépítészet és kertművészet alapjául szolgáló folyamatokról és koncepciókról.

Ismeri a tájépítészet hazai és nemzetközi szakterületének multidiszciplináris eszközrendszerét, tervezési és megvalósítási, végrehajtási módszereit, szabályait és a kapcsolódó sajátosságokat.

Képes a szakterület tágabb rendszerben való elhelyezésére, a rokon szakterületekhez és művészeti ágakhoz kapcsolására, a tágabb rendszerben megvalósuló kapcsolat- és hatásrendszer felismerésére.

Ismeri a tájépítészet sajátos kutatási, forrásgyűjtési módszereit, absztrakciós technikáit, az elvi kérdések gyakorlati vonatkozásainak kidolgozási módjait.

Specializáltan ismeri a tájépítészet és kertművészet főbb elméleteinek, alapelveinek, stíluskorszakainak és irányzatainak, fontosabb alkotásainak részterületeit.

Behatóan ismeri a tájépítészeti alkotói tevékenységek alapjául szolgáló alapadatokat, anyagokat, technikákat, valamint e tevékenységek végzésének körülményeit.

Ismeri a tájépítészet és kertművészet valamint más művészeti ágak, szakterületek közötti kapcsolódási pontokat.

Beható ismeretekkel rendelkezik a tájépítészet szakmaként, illetve a kulturális intézményrendszer részeként való működéséről.

Ismeri és érti a tájépítészet szakterületének jogszabályi környezetét, a tájépítészetre vonatkozó etikai szabályokat és szerzői jogot.

Ismeri a team és projektmunka sajátosságait, rendelkezik vezetői ismeretekkel. Birtokában van a tájépítészeti szakterületen alkalmazható korszerű vezetéselméleti és alkalmazott pszichológiai ismereteknek.

b) képességei

Képes a tájépítészeti és kertművészeti szakmai problémák beazonosítására, azok sokoldalú, interdiszciplináris megközelítésére, valamint a megoldásához szükséges részletes elvi és gyakorlati háttér feltárására, megfogalmazására.

A tájépítészeti és kertművészeti szakterületen felmerülő problémák megoldásában képes alkalmazni a megszerzett általános és specifikus természet- és társadalomtudományi, valamint művészeti elveket, szabályokat, összefüggéseket, eljárásokat.

Alapvető képességei a kreativitás, a fejlett térlátás és formakészség.

Képes az alkotói gyakorlat során új megközelítések, tudatosság és széleskörű átlátás kialakítására.

Alkotó módon képes használni a tevékenysége alapjául szolgáló technikai, anyagi és információs forrásokat.

Rendelkezik mindazzal a rutin technikai képességgel – rajzkészség, ábrázolástechnika, előadáskészség – amely lehetővé teszi, hogy önálló művészi elképzeléseit egyéni módon és szakmai biztonsággal valósítsa meg.

Kifinomult kritikai ítélőképességgel rendelkezik.

Az önállóan vagy más művészeti ágak szereplőivel együttműködésben végzett tevékenysége során hatékony kommunikációra képes.

c) attitűdje

Törekszik arra, hogy alkotó módon vegyen részt önálló tájépítészeti és kertművészeti alkotások létrehozásában.

Aktívan keresi az új ismereteket, módszereket, kreatív, dinamikus megvalósítási lehetőségeket.

Kiforrott kritikai érzékkel viszonyul a tájépítészet stílusirányzataihoz, történeti, valamint kortárs alkotásaihoz.

A saját művészeti tevékenységével kapcsolatos társadalmi igényeket felismeri, azonosítja, azokra reflektál.

Aktívan keresi az együttműködést más művészeti ágak, más szakterületek szereplőivel. Társadalmilag érzékeny és elkötelezett alkotásai témájának megválasztásában és azok létrehozásában.

Motivált az ismeretanyag folytonos bővítésére, az új szakmai eredmények, alkotások megismerésére, az új művészeti és műszaki és lehetőségek alkalmazására, az ökológiai szemlélet fejlesztésére és alkalmazására.

Nyitott, kezdeményező, empatikus.

Önmagával szemben kritikus és igényes.

Véleményét szakmai alapokon hozza meg, azokat következetesen képviseli.

Elfogadja mások eltérő véleményét, ha azok szakmai indokokkal kellően alátámasztottak.

d) autonómiája és felelőssége

Felelősséget érez a tájépítészet társadalmi felemelkedésben betöltött szerepének alakulásában.

Az önálló munkavégzésen és felelősségvállaláson túl képes a magas fokú együttműködésre, csapatmunka irányítására, koordinálására, a különböző szakterületeket összefogó (team) munkákban való részvételre, társszakmákkal és társadalmi szervezetekkel való együttműködésre.

Saját szakmai, művészeti koncepciót alkot, amelyet önállóan és professzionálisan valósít meg. Összművészeti, illetve multidiszciplináris tevékenységekben is autonóm módon és felelősen tevékenykedik.

Társadalmilag érzékeny és elkötelezett alkotásai célközönségének kiválasztásában és ahhoz történő eljuttatásában.

Felelősséggel vállalja a tervezés és a kutatás etikai elveinek betartását és betartatását.

9. A mesterképzés jellemzői

9.1. Szakmai jellemzők

A szakképzettséghez vezető tudományágak, szakterületek, amelyekből a szak felépül:

művészet (kortárs művészet, rajz és vizuális kommunikáció, kertművészeti stúdió, kertművészeti stíluskorszakok, szabadtértervezés és design, történeti kertek, tájak helyreállítása, formázás és modellezés) 45–55 kredit;

műszaki tudomány (településökológia és -fenntarthatóság, építészeti térelmélet és mai irányzatok, települési értékvédelem, urbanisztika, CAD rendszerek alkalmazása, tájvédelem és tájrendezés) 20–30 kredit;

agrártudomány (térkompozíciós növényalkalmazás) 5–10 kredit;

társadalomtudomány (település- és környezetszociológia) 2–5 kredit.

9.2. Idegennyelvi követelmény

A mesterfokozat megszerzéséhez államilag elismert középfokú (B2), komplex típusú nyelvvizsga, vagy azzal egyenértékű érettségi bizonyítvány, illetve oklevél szükséges bármely olyan élő idegen nyelvből, amelyen az adott szakmának tudományos szakirodalma van.

9.3. A szakmai gyakorlat követelményei

A szakmai gyakorlat a vezető tájépítész irányítása mellett végzett négy hetes tervezőirodai gyakorlat. A hallgatóknak a gyakorlaton objektumtervezési feladatok megoldásában kell közreműködniük.

9.4. A 4.2. és 4.3. pontban megadott oklevéllel rendelkezők esetén a mesterképzési képzési ciklusba való belépés minimális feltételei:

A mesterképzésbe való belépéshez szükséges minimális kreditek száma

természettudomány (növénytan, talajtan, éghajlattan, dendrológia, növényföldrajz) területéről legalább 20 kredit;

műszaki ismeretek (rajz és formatan, ábrázoló geometria, anyagtan, informatika, szerkezettan, építészet) területéről legalább 20 kredit.

37. TELEVÍZIÓS MŰSORKÉSZÍTŐ MŰVÉSZ MESTERKÉPZÉSI SZAK

1. A mesterképzési szak megnevezése: televíziós műsorkészítő művész (Television Production Arts)

2. A mesterképzési szakon szerezhető végzettségi szint és a szakképzettség oklevélben szereplő megjelölése

végzettségi szint: mester- (magister, master; rövidítve: MA-) fokozat

szakképzettség: okleveles televíziós műsorkészítő művész

a szakképzettség angol nyelvű megjelölése: Expert in Television Production Arts

3. Képzési terület: művészet

4. A mesterképzésbe történő belépésnél előzményként elfogadott szakok :

4.1. Teljes kreditérték beszámításával vehető figyelembe: a televíziós műsorkészítő, a mozgóképkultúra és médiaismeret alapképzési szak, a mozgókép alapképzési szak film- és televíziórendező szakiránya.

4.2. A 9.4. pontban meghatározott kreditek teljesítésével vehetők figyelembe továbbá azok az alapképzési és mesterképzési szakok, illetve a felsőoktatásról szóló 1993. évi LXXX. törvény szerinti szakok, amelyeket a kredit megállapításának alapjául szolgáló ismeretek összevetése alapján a felsőoktatási intézmény kreditátviteli bizottsága elfogad.

5. A képzési idő félévekben: 4 félév

A mesterfokozat megszerzéséhez összegyűjtendő kreditek száma: 120 kredit

a szak orientációja: gyakorlatorientált (60–70 százalék)

a diploma elkészítéséhez rendelt kreditérték: 10 kredit

intézményen kívüli összefüggő gyakorlati képzés minimális kreditértéke: 10 kredit

a szabadon választható tantárgyakhoz rendelhető minimális kreditérték: 10 kredit

6.

7. ^*  A szakképzettség képzési területek egységes osztályozási rendszere szerinti tanulmányi területi besorolása: 213/0211

8. A mesterképzési szak képzési célja és a szakmai kompetenciák

A képzés célja televíziós műsorkészítő szakemberek képzése, akik képesek a tömegkommunikációban művészi szinten önálló műsorformátum megalkotására,valamint a szerkesztői, műsorvezetői, riporteri, publicisztikai, rendezői, operatőri, vágói, gyártásvezetői területen korábban megszerzett ismereteik alkalmazásával a hazai vagy bármelyik külföldi televíziós csatorna vezető munkatársaként dolgozni. A média területein széles körű műveltségükre, idegennyelv-tudásukra támaszkodva, egyéni látásmódot, magas szintű kreativitást képviselve eredményesen működhetnek. Felkészültek tanulmányaik doktori képzés keretében történő folytatására.

8.1. Az elsajátítandó szakmai kompetenciák

8.1.1. A televíziós műsorkészítő művész

a) tudása

Általános és specializált ismeretekkel rendelkezik a televíziós műsorkészítés elméletéről és gyakorlatáról.

Átfogóan ismeri a televíziózás terén való alkotás folyamatának lehetőségeit, a különböző televíziós műfajokban való alkotások létrehozásához szükséges kreatív és technikai eszköztárat.

Specializált ismeretekkel rendelkezik a televíziós műsorkészítés főbb elméleteinek, stíluskorszakainak és kortárs irányzatainak, fontosabb alkotásainak részterületeiről.

Behatóan ismeri a televíziós műsorkészítéshez kapcsolódó munkafolyamatokat, azok szabályait, technikai eszközeit, gyakorlati lehetőségeit, szakmai követelményeit.

Specializált beszédtechnikai ismeretei vannak.

Átfogó ismeretei vannak a médiajog területén.

Szerteágazó ismeretekkel rendelkezik a televíziós műsorkészítés és más művészeti ágak, szakterületek közötti kapcsolódási pontokról, valamint az alkotó- és előadó-művészeti területek közötti dinamikus kölcsönhatásról.

Behatóan ismeri a különböző művészeti ágak alkotásainak elemzéséhez szükséges analitikus metódusokat.

Magas szinten ismeri a televíziós műsorkészítésre vonatkozó etikai normákat.

b) képességei

Képes professzionális szintű televíziós műsorok teljes szakmai biztonsággal való elkészítésére.

Alkotó módon képes használni a tevékenysége alapjául szolgáló technikai, anyagi és információs forrásokat, képes az alkotói folyamat adekvát mozzanataihoz rendelni a megfelelő technikai felszerelést.

Pszichológiai ismereteit munkája során tudatosan alkalmazva a műsorkészítő kollégáival és a riportalanyokkal, vendégekkel való esetleges konfliktusokat magas szinten kezeli.

Képes a televíziózás rész-munkaterületeinek és egészének teljes átlátására, új megközelítések kialakítására.

Műsorkészítés során professzionális szintű verbalitásról, kommunikációs- és vitakészségről, jó érveléstechnikáról tesz tanúbizonyságot.

Professzionális magabiztossággal képes a televíziózás műfajaiban elvárt gyors helyzetfelismerésre, azonnali reakcióra.

Egyéni koncepcióját a televíziós műsorkészítés során munkatársai előtt hatékonyan és körvonalazottan képviseli.

Professzionális szinten végzi a televíziózás szakterületéhez tartozó produkciók alapfokú analízisét, felismeri a műfaji összefüggésrendszert, és magas színvonalú, adekvát értékelő tevékenységet folytat.

Kreatív munkáját képes összehangolni a televíziós stáb többi alkotójával, technikai dolgozójával.

Televíziós műsorkészítés során a szakterületének etikai normáit alkalmazza.

c) attitűdje

Nyitott a televíziós műsorkészítéssel kapcsolatos és más ismereteinek folyamatos bővítésére. Törekszik a televíziós műsorkészítő szakmában való alkotások létrehozására.

Aktívan keresi a televíziózás új technikai és alkotói lehetőségeit.

Kiforrott kritikai érzékkel viszonyul a televíziós műfajok stílusirányzataihoz, valamint kortárs alkotásaihoz, különböző egyéni megközelítési módokhoz.

Társadalmilag érzékeny, és elkötelezett televíziós produkciói témáinak megválasztásában és azok létrehozásában.

Televíziós műsorainak készítése közben etikus és humánus magatartást tanúsít mind munkatársaival, mind a műsor közreműködőivel szemben.

d) autonómiája és felelőssége

Televíziós szakmai identitása egyértelműen kialakult.

Televíziós műsorkészítése során saját művészeti koncepciót alkot, amelyet professzionális módon valósít meg alkotótársai segítségével.

Rendszeresen készít műsorterveket, valamint előkészít televíziós produkciókat.

A televíziós munkájának előkészítését, a forgatás, felvétel folyamatát és az utómunkát önálló döntései mentén végzi.

A televíziós műsorkészítő stáb koprodukciós munkavégzési struktúrájában való speciális alkotómunkában is autonóm módon és felelősen tevékenykedik.

Nyitott a hagyományos és az új megközelítést hordozó televíziós művészeti alkotások, produkciók társadalmi megismertetésére és megértetésére.

Társadalmilag érzékeny és elkötelezett televíziós alkotásai, illetve produkciói célközönségének kiválasztásában és ahhoz történő eljuttatásában.

Magas etikai mércét képvisel a művészeti és társadalmi közéletben egyaránt.

9. A mesterképzés jellemzői

9.1. Szakmai jellemzők

A szakképzettséghez vezető tudományágak, szakterületek, amelyekből a szak felépül:

a televíziós műsorkészítés általános történeti, társadalomtudományi, jogi és művészeti ismeretei 18–32 kredit;

a televíziós műsorkészítés gyakorlati megvalósításának folyamata 42–58 kredit;

televíziós műsorkészítés specifikus részterületei 8–22 kredit.

9.2. Idegennyelvi követelmény

A mesterfokozatú diploma megszerzéséhez egy idegen nyelvből államilag elismert, középfokú (B2), komplex típusú nyelvvizsga vagy azzal egyenértékű érettségi bizonyítvány vagy oklevél szükséges

9.3. A szakmai gyakorlat követelményei

A szakmai gyakorlat magyarországi vagy külföldi, országos lefedettségű televíziós csatornák

szerkesztőségeiben végzett, legalább hat hetes szakmai munka.

9.4. A 4.2. pont tekintetében mesterképzési képzési ciklusba való belépés minimális feltételei

A mesterképzésbe való belépéshez szükséges minimális kreditek száma

mozgóképművészet történeti háttere 6 kredit,

társadalomtudomány, jog 6 kredit,

általános művészetelmélet és művészet esztétika 6 kredit.

A mesterképzésbe való felvétel feltétele, hogy a hallgató legalább 6 kredittel rendelkezzen. A hiányzó krediteket a felsőoktatási intézmény tanulmányi és vizsgaszabályzatában meghatározottak szerint kell megszerezni.

38. TERVEZŐGRAFIKA MESTERKÉPZÉSI SZAK

1. A mesterképzési szak megnevezése: tervezőgrafika (Graphic Design)

2. A mesterképzési szakon szerezhető végzettségi szint és a szakképzettség oklevélben szereplő megjelölése

végzettségi szint: mester- (magister, master; rövidítve: MA-) fokozat

szakképzettség: okleveles tervezőgrafikus művész

a szakképzettség angol nyelvű megjelölése: Graphic Designer

3. Képzési terület: művészet

4. A mesterképzésbe történő belépésnél előzményként elfogadott szakok:

4.1. Teljes kreditérték beszámításával vehető figyelembe: a tervezőgrafika, az animáció, a formatervezés, a fotográfia, a média design, a tárgyalkotás, a textiltervezés, az építőművészet, a fémművesség, a kerámiatervezés alapképzési szakok.

4.2. A 9.3. pontban meghatározott kreditek teljesítésével vehetők figyelembe továbbá azok az alapképzési és mesterképzési szakok, illetve a felsőoktatásról szóló 1993. évi LXXX. törvény szerinti szakok, amelyeket a kredit megállapításának alapjául szolgáló ismeretek összevetése alapján a felsőoktatási intézmény kreditátviteli bizottsága elfogad.

5. A képzési idő félévekben: 4 félév

6. A mesterfokozat megszerzéséhez összegyűjtendő kreditek száma: 120 kredit

a szak orientációja: gyakorlatorientált (60–70 százalék)

a diplomamunka készítéséhez rendelt kreditérték: 20 kredit

a szabadon választható tantárgyakhoz rendelhető minimális kreditérték: 10 kredit

7. ^*  A szakképzettség képzési területek egységes osztályozási rendszere szerinti tanulmányi területi besorolása: 213/0211

8. A mesterképzési szak képzési célja és a szakmai kompetenciák

A képzés célja tervezőgrafikus művészek képzése, akik a vizuális kultúrában való jártasságuk, humán, technológiai, illetve média ismereteik, valamint műveltségük birtokában alkalmasak a kommunikáció rendszerének összefüggésében a tervezési helyzetet értelmezni, kreatív és innovatív javaslatokat tenni, azokat magas szinten megtervezni. Alkalmasak tervezőgrafikai – mind tervezői, mind autonóm alkotói –, illetve vizuális és kommunikációs, valamint művészeti kutatási folyamatok felépítésére, önálló programalkotásra, ezek végrehajtására önállóan, együttműködésben partnerként és vezető helyzetben egyaránt. Továbbá képesek saját tevékenységük kritikus értelmezésére és értékek kialakítására, felelősséget éreznek az általános vizuális kultúra aktív alakításáért, terjesztéséért, színvonalának emeléséért. Felkészültek tanulmányaik doktori képzésben történő folytatására.

8.1. Az elsajátítandó szakmai kompetenciák

8.1.1. A tervezőgrafikus művész

a) tudása

Megújuló önálló tudással rendelkezik, tudásának része a széles spektrumú műveltség.

Széles körű, rendszerszerű és specializált ismeretekkel rendelkezik a tervezőgrafika elméleteiről, koncepcióiról, tradícióiról, meghatározó múltbéli és kortárs tendenciáiról és diskurzusairól, valamint referencia értékű alkotóiról, alkotásairól és eredményeiről.

Széles körű, rendszerszerű és specializált ismeretekkel rendelkezik a tervezőgrafikához kapcsolódó tágabb művészeti és kulturális kontextusról, annak történeti alakulásáról, meghatározó korszakairól, irányzatairól, valamint jelenkori működéséről és főbb tendenciáiról.

Szerteágazó és rendszerszerű ismeretekkel rendelkezik a tervezőgrafikához kapcsolódó kortárs társadalmi, gazdasági, piaci, környezeti és információ-technológiai kontextusról, ezek működéséről, valamint a szakmájához való kapcsolódási pontokról és összefüggésekről.

Specializált ismeretekkel rendelkezik a tervezőgrafikához kötődő önálló művészeti kutatás módszertanáról, az adat- és forrásgyűjtési, kezelési, szelekciós és értékelési módszerekről.

Érti és magas szinten ismeri a kreativitás és a design gondolkodás működését, és érti, hogyan alkalmazhatók ezek összetett problémák megoldásához.

Ismeri a komplex holisztikus gondolkodás működését, valamint magas szinten ismeri a specializált ötlet- és koncepciófejlesztési, innovációs módszereket.

Jártas az interdiszciplináris tervezési/alkotás módszertanban, ismeri és érti a komplex tervezési, alkotó folyamatok összefüggéseit és rendszerét, valamint azt, hogy ezek hogyan realizálódnak saját alkotói tevékenységében.

Magas szintű esztétikai és kritikai érzékkel, valamint kialakult ízléssel rendelkezik.

Magas szintű, specializált ismeretekkel rendelkezik a tervezőgrafika területén alkalmazott tradicionális, klasszikus és innovatív anyagokról, médiumokról, eszközökről, technikákról, tisztában van a főbb technológiai, gyártási, előállítási folyamatokkal és a tevékenységek végzésének körülményeivel.

Magas szinten érti és ismeri a projektmenedzsment működését, folyamatát, illetve alkalmazását saját szakterületén.

Magas szinten ismeri a tervezőgrafika vizuális kommunikációs és prezentációs eszközeit, módszereit, csatornáit, behatóan ismeri a szaknyelvet, és a hatékony szóbeli és írásos szakmai kommunikációt anyanyelvén és legalább egy idegen nyelven.

Részleteiben és rendszerében ismeri a tervezőgrafika gazdasági, pénzügyi, szerzői jogi és etikai normáit, szabályozását, érti a saját vállalkozás működtetésének kereteit, valamint alapos áttekintéssel bír a szakterületét érintő tágabb intézményrendszerről.

Ismeri és érti saját erősségeit és gyengeségeit a szakmai tevékenységben, és érti azt, hogy az élethosszig tartó tanulás és a megújuló tudás hogyan lehet hasznos számára.

b) képességei

Felismer komplex szakmai problémákat, saját tervezési, alkotói programot alakít ki és ez alapján önálló kreatív szakmai munkát végez.

Korábban megszerzett és rendszerezett tudását és tapasztalatait stratégiai módon alkalmazza változó, új típusú, komplex helyzetekben.

Önállóan vizsgál komplex problémaköröket, összetett művészeti és designkutatást folytat, az adatok és források kritikai kezelését végzi, a tágabb kontextuális összefüggéseket és folyamatokat rendszerszerűen értelmezi.

Magas szintű kritikai gondolkodásra támaszkodva képes tervezői, alkotói reflexióra, valamint önálló, szilárd szakmai álláspontot alakít ki.

Kreativitását mozgósítja változó, új típusú, komplex helyzetekben is, és a hagyományos keretrendszerből kilépő, innovatív megoldásokat fejleszt.

Önállóan és rutinszerűen, konzekvensen visz végig tervezési, alkotó folyamatot, magas szintű és komplex tervezői, alkotói döntéseket hoz meg, és komplex originális alkotást hoz létre.

Rutinszerűen és innovatív módon alkalmazza a megfelelő eszközt, módszert, eljárást és gyártástechnológiát egyéni koncepciói és önálló tervei megvalósításához.

Interdiszciplináris alkotóközegben saját szakterületét kompetensen és magas színvonalon képviseli, csapatban dolgozva egyenrangú félként, alkotó módon működik együtt társszakmák és különböző művészeti területek képviselőivel.

Projektek, folyamatok és erőforrások menedzselését végzi, csoportban dolgozva vezető szerepet lát el, irányíja a tervező, alkotó és megvalósító tevékenységet.

Szakmai tevékenységét, elképzeléseit, eredményeit nyilvánosság előtt nagy biztonsággal és kompetenciával mutatja be, valamint magas szintű párbeszédet folytat szakmai közösségével, a társszakmák képviselőivel, szakértőkkel, ügyfelekkel, illetve laikus közönséggel a tervezőgrafikát érintő komplex témákban, anyanyelvén és egy idegen nyelven.

Szakmai álláspontját és szakmai érdekeit érvekkel alátámasztva képviseli vita helyzetben, együttműködés során képes a konfliktuskezelésre.

Alkalmazza szakterülete etikai és szerzői jogi normáit, továbbá a szakmai elvárásoknak megfelelően alkalmazza tudását eltérő intézményes keretek között is.

Képes értékelni saját szakmai tevékenységét, szakmai erősségeit, gyengeségeit, és tudását, kompetenciáit és tervezői, alkotói gyakorlatát folytonosan naprakészen tartja, megújítja, fejleszti.

c) attitűdje

Aktívan keresi az új szakmai ismereteket, módszereket és technikákat, figyelemmel kíséri a kortárs művészeti, társadalmi, gazdasági, piaci, ökológiai és információ-technológiai folyamatokat, tendenciákat.

Szakmai munkájában motivált és elkötelezett, alkotótevékenységét szellemi szabadság, kísérletező és vállalkozó kedv jellemzi.

Tudatosan törekszik saját szakmai határainak, illetve a szakterületek közötti határok és hagyományos keretrendszerek átlépésére, meghaladására.

Aktívan keresi azokat a kihívásokat és komplex problémákat, ahol szakmai tudását és kreativitását kamatoztatva adekvát válaszokat adhat, originális alkotásokat hozhat létre, önállóan vagy csoport tagjaiként.

Szakmai tevékenységében rugalmasan és adaptívan viszonyul az új típusú kihívásokhoz, problémákhoz és helyzetkehez.

Tervezőgrafikai alkotótevékenységét magas fokú minőség és értékorientáltság, művészi érzékenység és intellektuális szemlélet jellemzi.

Aktívan keresi az együttműködést más művészeti ágak és szakterületek szereplőivel, aktívan kezdeményez interdiszciplináris projekteket, szakmai tevékenységét integratív szemlélettel végzi.

A saját tervező, alkotó tevékenységével kapcsolatos társadalmi és ökológiai igényeket felismeri, azonosítja, azokra reflektál.

Társadalmi és ökológiai szempontból érzékeny és elkötelezett, munkájában törekszik a fenntarthatóság szempontjainak érvényesítésére, a különböző társadalmi és kulturális csoportokkal szemben befogadó, toleráns és empatikus.

Saját tervező, alkotó tevékenységét képes elhelyezni a tágabb kulturális, gazdasági és piaci kontextusban, szakmája etikai és szerzői jogi normáit betartja.

d) autonómiája és felelőssége

Szakmai identitása egyértelműen kialakult.

Szakmai kérdésekben önállóan tájékozódik, saját ízléssel és szakmai véleménnyel bír. Saját művészeti koncepciót alkot, amelyet önállóan és professzionálisan valósít meg. Rendszeresen kezdeményez, vezet és formál projekteket.

Interdiszciplináris tevékenységekben is autonóm módon és felelősen tevékenykedik.

Saját szakmai munkájáért, valamint az általa vezetett projektekért, tevékenységekért felelősséget vállal.

A szakmai közösség tagjaként felelősséget vállal közösségért, szakterülete értékeiért és etikai normáiért.

Szakmai munkáját társadalmilag, kulturálisan, ökológiailag érzékeny, tudatos és felelős tevékenység jellemzi.

Tevékenységével tudatosan és felelősen alakítja vizuális környezetét.

9. A mesterképzés jellemzői

9.1. Szakmai jellemzők

A szakképzettséghez vezető tudományágak, szakterületek, amelyekből a szak felépül:

média- és gyártástechnológiai ismeretek 10–20 kredit;

grafikai tervezési stúdiumok 20–50 kredit;

szakelmélet 10–20 kredit;

elméleti stúdiumok (kutatásmódszertan, média és művészettörténet és- elmélet, filozófia, társadalomtudomány, gazdasági és jogi ismeretek, kommunikációs és prezentációs ismeretek) 10–30 kredit;

kapcsolódó társszakmai ismeretek 5–15 kredit.

9.2. Idegennyelvi követelmény

A mesterfokozat megszerzéséhez egy élő idegen nyelvből államilag elismert, középfokú (B2), komplex típusú nyelvvizsga vagy ezzel egyenértékű érettségi bizonyítvány vagy oklevél szükséges.

9.3. A 4.2. pontban megadott oklevéllel rendelkezők esetén a mesterképzési képzési ciklusba való belépés minimális feltételei:

A mesterképzésbe való belépéshez szükséges minimális kreditek száma 60 kredit a média-és vizuális stúdiumok, grafikai tervezési stúdiumok, média- és gyártástechnológiai ismeretek, média-, művészettörténet és- elmélet, filozófia, társadalomtudomány, gazdasági és jogi ismeretek, kommunikációs és prezentációs ismeretek területeiről.

A mesterképzésbe való felvétel feltétele, hogy a hallgató az alapképzési tanulmányai alapján a felsorolt területeken legalább 30 kredittel rendelkezzen. A mesterképzésben a hiányzó krediteket a felsőoktatási intézmény tanulmányi és vizsgaszabályzatában meghatározottak szerint kell megszerezni.

39. ZENESZERZŐ MESTERKÉPZÉSI SZAK

1. A mesterképzési szak megnevezése: zeneszerző (Music Composition)

2. A mesterképzési szakon szerezhető végzettségi szint és a szakképzettség oklevélben szereplő megjelölése

végzettségi szint: mester- (magister, master; rövidítve: MA-) fokozat

szakképzettség: okleveles zeneszerző

a szakképzettség angol nyelvű megjelölése: Composer

3. Képzési terület: művészet

4. A mesterképzésbe történő belépésnél előzményként elfogadott szakok:

4.1. Teljes kreditérték beszámításával vehető figyelembe az alkotóművészet és muzikológia alapképzési szak zeneszerzés, alkalmazott zeneszerzés, elektronikus zenei médiaművészet szakirányai.

4.2. A 9.3. pontban meghatározott kreditek teljesítésével elsősorban figyelembe vehető: az előadó-művészet alapképzési szak valamennyi szakiránya, az alkotóművészet és muzikológia alapképzési szak jazz-zeneszerzés, muzikológia, zeneelmélet, zeneismeret szakirányai.

4.3 A 9.3. pontban meghatározott kreditek teljesítésével vehetők figyelembe továbbá a felsőoktatásról szóló 1993. évi LXXX. törvény szerinti zeneművészeti szakok, amelyeket a kredit megállapításának alapjául szolgáló ismeretek összevetése alapján a felsőoktatási intézmény kreditátviteli bizottsága elfogad.

5. A képzési idő félévekben: 4 félév

6. A mesterfokozat megszerzéséhez összegyűjtendő kreditek száma: 120 kredit

a szak orientációja: gyakorlatorientált (60–70 százalék)

a diplomamunka készítéséhez (diplomahangversenyhez) rendelt kreditérték: 15 kredit

a szabadon választható tantárgyakhoz rendelhető minimális kreditérték: 6 kredit

7. ^*  A szakképzettség képzési területek egységes osztályozási rendszere szerinti tanulmányi területi besorolása: 212/0215

8. A mesterképzési szak képzési célja és a szakmai kompetenciák

A képzés célja zeneszerzők képzése, akik kiművelt zeneszerzői képességeiket és elméleti felkészültségüket egyéni jellegű, eredeti alkotásokban tudják alkalmazni. Zeneszerzői teljesítményükkel a nemzetközi zenei életben is gyümölcsöztetni tudják a hazai zenei felsőoktatásban nyert tapasztalataikat. Képesek a zenei alkotóművészet értékeit a szakmán belül és azon kívül képviselni, fejleszteni, tudatosítani, és ha kell, megvédeni. A zenei élet intézményeiben hasznos szolgáló és kezdeményező szerepet tudnak betölteni. Felkészültek a szakterületen folyó tudományos munkába való bekapcsolódásra. Felkészültek tanulmányaik doktori képzésben történő folytatására.

8.1. Az elsajátítandó szakmai kompetenciák

8.1.1. A zeneszerző

a) ^*  tudása

Specializált ismeretekkel rendelkezik a zeneszerzéssel kapcsolatos zenei elméleti, történeti háttérről, a zeneirodalom speciális területeinek fontosabb alkotásairól.

Ismeri a mélyebb műismerethez vezető módszereket, analitikus eszközöket.

Beható ismeretekkel rendelkezik a zeneművészet és más művészeti ágak közötti kapcsolódási pontokról, továbbá az alkotó- és előadó-művészeti területek közötti dinamikus kölcsönhatásról.

Specializált ismeretekkel rendelkezik a zeneszerzői alkotótevékenységgel kapcsolatos menedzsment elveiről, szempontjairól és a szerzői jogról.

Magas szinten ismeri a zeneszerzői alkotótevékenységre vonatkozó etikai szabályokat. Mélyrehatóan ismeri a különböző vokális és hangszeres kompozíciós technikákat, a történeti és kortárs zenei stílusokat, műfajokat, iskolateremtő irányzatokat, mintaértékű kompozíciókat, azok kompozíciós felépítését.

Szerteágazó, az egyes stílusoknak és előadói apparátusoknak megfelelő hangszerelési ismeretekkel rendelkezik.

b) ^*  képességei

Képes zeneművek önálló értékelésére, elemzésére, strukturális megközelítésére, azok stiláris, kompozíció-technikai, esztétikai kontextusában.

Elméleti ismeretei alapján képes zeneszerzői tevékenységével kapcsolatban szóban vagy írásban kifejezni gondolatait.

Képes zeneszerzői alkotótevékenységébe más művészeti ágak elemeit beemelni.

Képes érvényesíteni zeneszerzői alkotótevékenységének feltételrendszerére, megfelelő körülményeire vonatkozó önálló elvárásait; ennek érdekében hatékonyan, meggyőzően kommunikál.

Képes a zenei és kulturális élet intézményeiben szakmai irányítási tevékenységet végezni. Képes alkalmazni zenei alkotó és előadó-művészet etikai normáit.

Képes különböző műfajú zeneművek komponálására saját vagy más (zenetörténeti) alkotói stílusban.

Hangszereléssel kapcsolatos ismereteit önálló kompozícióinak megalkotása vagy más (zenetörténeti) stílusú művek hangszerelése során hatékonyan alkalmazza.

c) ^*  attitűdje

Nyitott a zenei alkotó- és előadó-művészettel kapcsolatos kérdések elméleti megközelítésére.

Kiforrott kritikai érzékkel viszonyul a különböző stílusirányzatokhoz, zeneművekhez.

Aktívan keresi az összművészeti vagy multidiszciplináris alkotótevékenységben való részvétel lehetőségét.

Társadalmilag érzékeny és elkötelezett kompozíciói témájának megválasztásában.

Törekszik saját kompozícióinak szélesebb társadalmi körben történő megismertetésére.

A zenei alkotó- és előadó-művészet etikai normáit betartja.

Aktívan keresi a különböző zenei irányzatokban, stílusokban való komponálás lehetőségét.

d) autonómiája és felelőssége

A zenei alkotó- és előadó-művészettel kapcsolatos ismereteit elméleti háttérismeretek közvetítésével is megosztja másokkal.

Folyamatosan figyelemmel kíséri a zenei élet eseményeit, a zenei multimédiás-, kotta- és könyvkiadást, az írásos zenei publikációkat.

Összművészeti, illetve multidiszciplináris alkotótevékenységben is autonóm módon és felelősen tevékenykedik.

Társadalmilag érzékeny és elkötelezett kompozíciói célközönségének kiválasztására, a kompozíciók célközönséghez történő eljuttatására, valamint a közönségnevelésben való részvételre.

Elkötelezett a zenei alkotó- és előadó-művészet etikai normái iránt.

Szakmai elkötelezettsége, zeneszerzői alkotóstílusa, irányultsága egyértelműen kialakult.

Egyéni teljesítményét a szakterület minőségi elvárásaival összhangban tartja.

Rendszeresen komponál különböző előadói apparátusú, műfajú műveket.

Rendszeresen kezdeményezi kompozícióinak előadását, amelyre való felkészülésben aktív irányító szerepet tölt be.

9. A mesterképzés jellemzői

9.1. Szakmai jellemzők

9.1.1. ^*  A szakképzettséghez vezető tudományágak, szakterületek, amelyekből a szak felépül:

a zeneszerzői tevékenység kapcsolódása a kultúra és a művészeti élet különböző területeihez 3–15 kredit; a zeneszerzéshez kapcsolódó általános és specifikus elméleti, történeti ismeretek 12–36 kredit; zeneszerzés és részterületei 50–82 kredit.

9.1.2. A képző intézmény által ajánlott specializáció kreditaránya a képzés egészén belül legalább 25 kredit.

9.2. Idegennyelvi követelmény

A mesterfokozat megszerzéséhez egy idegen nyelvből államilag elismert, középfokú (B2), komplex típusú nyelvvizsga vagy ezzel egyenértékű érettségi bizonyítvány vagy oklevél megszerzése szükséges.

9.3. A 4.2. és 4.3. pontban megadott oklevéllel rendelkezők esetén a mesterképzési képzési ciklusba való belépés minimális feltételei:

A mesterképzésbe való belépéshez szükséges minimális kreditek száma

a zeneművészet elméleti, történeti háttere 30 kredit,

zeneszerzés és részterületei 10 kredit.

A mesterképzésbe való felvétel feltétele, hogy a hallgató legalább 20 kredittel rendelkezzen. A hiányzó krediteket a felsőoktatási intézmény tanulmányi és vizsgaszabályzatában meghatározottak szerint meg kell szerezni.

40. ZENETEORETIKUS MESTERKÉPZÉSI SZAK

1. A mesterképzési szak megnevezése: zeneteoretikus (Music Theory)

2. A mesterképzési szakon szerezhető végzettségi szint és a szakképzettség oklevélben szereplő megjelölése

végzettségi szint: mester- (magister, master; rövidítve: MA-) fokozat

szakképzettség: okleveles zeneteoretikus

a szakképzettség angol nyelvű megjelölése: Music Theorist

3. Képzési terület: művészet

4. A mesterképzésbe történő belépésnél előzményként elfogadott szakok:

4.1. Teljes kreditérték beszámításával vehető figyelembe: az alkotóművészet és muzikológia alapképzési szak zeneelmélet, zeneismeret szakirányai.

4.2. A 9.3. pontban meghatározott kreditek teljesítésével elsősorban figyelembe vehető: az előadó-művészet alapképzési szak bármely szakiránya, az alkotóművészet és muzikológia alapképzési szak zeneszerzés, jazz-zeneszerzés, muzikológia, elektronikus zenei médiaművészet és alkalmazott zeneszerzés szakirányai.

4.3 A 9.3. pontban meghatározott kreditek teljesítésével vehetők figyelembe továbbá a felsőoktatásról szóló 1993. évi LXXX. törvény szerinti zeneművészeti szakok, amelyeket a kredit megállapításának alapjául szolgáló ismeretek összevetése alapján a felsőoktatási intézmény kreditátviteli bizottsága elfogad.

5. A képzési idő félévekben: 4 félév

6. A mesterfokozat megszerzéséhez összegyűjtendő kreditek száma: 120 kredit

a szak orientációja: kiegyensúlyozott (40–60 százalék)

a diplomamunka készítéséhez rendelt kreditérték: 15 kredit

a szabadon választható tantárgyakhoz rendelhető minimális kreditérték: 6 kredit

7. A szakképzettség képzési területek egységes osztályozási rendszere szerinti tanulmányi területi besorolása: 212

8. A mesterképzési szak képzési célja és a szakmai kompetenciák

A képzés célja zeneteoretikusok képzése, akik teljes értékű zenei képzés birtokában a zeneelmélet körébe tartozó szakterületek elméleti és gyakorlati kutatásával, illetve művelésével a magyar és az egyetemes zenei kultúrát szolgálni és terjeszteni tudják. Zeneelméleti szakismereteikkel a zenei kutatást és előadó-művészetet szolgálják. A zeneelmélet történetének ismeretében biztosan tájékozódnak a stílusok, a kompozíciós technikák, a műfajok világában, és képesek a szakmai értékek szakmán belüli és kívüli képviseletére, fejlesztésére, tudatosítására és védelmére. Alkalmasak a zenei élet intézményeiben szakmai irányító tevékenység ellátására. Felkészültek tanulmányaik doktori képzésben történő folytatására.

8.1. Az elsajátítandó szakmai kompetenciák

8.1.1. A zeneteoretikus

a) tudása

Specializált ismeretekkel rendelkezik a zenetörténet egyes korszakairól, valamint a zeneirodalom speciális területeinek fontosabb alkotásairól.

Specializált ismeretekkel rendelkezik a zenetörténeti korszakok stílusjegyeiről, az azoknak megfelelő tudományos igénnyel megvalósított elemzési módszerekről.

Ismeri a zeneelméleti forráskutatás eszközeit és módját.

Behatóan ismeri az európai zeneelméleti gondolkodást, irodalmat és forrásait, specializált ismeretei vannak az egyes zenetörténeti korszakok teoretikus vizsgálódásainak központi kérdéseiről.

Beható ismeretekkel rendelkezik a zeneművészet és más művészeti ágak közötti kapcsolódási pontokról, továbbá az alkotó- és előadó-művészeti területek közötti dinamikus kölcsönhatásról.

Magas szintű ismeretei vannak a vokális ellenpontról, különösen a németalföldi mesterek és

Palestrina művei vonatkozásában.

Magas szintű zenei és technikai ismeretei vannak a zongorajátékról; gyakorlatban elsajátította a zongora középnehéz repertoár egy részét.

Gyakorlatban elsajátította az énekkari irodalom egy részének saját hangfajának megfelelő szólamát.

Specializált ismeretekkel rendelkezik a zenei alkotó- és előadó-művészeti tevékenységgel kapcsolatos menedzsment elveiről, szempontjairól és szerzői jogról.

b) képességei

Képes zeneművek professzionális szinten történő értékelésére, azok stiláris, kompozíció-technikai, esztétikai kontextusában.

Képes hagyományos és speciális notációjú kottaképeket helyesen értelmezni.

Teljes körűen átlátja a zeneelmélet-történet folyamatát, a különböző kortörténeti dokumentumokat helyesen értelmezi.

Zeneművészeti, zeneelméleti témákkal kapcsolatban képes tudományos alapossággal szóban vagy írásban kifejezni gondolatait.

Képes a zeneművészet és más művészeti ágak közötti összefüggések felismerésére, megfogalmazására.

Teljes körűen átlátja a zeneelmélet-történet folyamatát, a különböző kortörténeti dokumentumokat helyesen értelmezi.

Zeneszerzési ismereteit műelemző tevékenysége során hatékonyan alkalmazza.

Képes középnehéz zongoraművek, zongorakíséretek megszólaltatására, valamint tudományos előadásai során zeneművek részleteinek zongorán történő demonstrálására.

Kóruséneklésben szerzett ismeretei és gyakorlata alapján képes énekkari művek előadásában való részvételre.

Képes érvényesíteni tudományos tevékenységének feltételrendszerére, megfelelő körülményeire vonatkozó önálló elvárásait; ennek érdekében hatékonyan, meggyőzően kommunikál.

Képes a zenei és kulturális élet intézményeiben szakmai irányítási tevékenységet végezni.

c) attitűdje

Kiforrott kritikai érzékkel viszonyul a különböző stílusirányzatokhoz, zeneművekhez.

Követi és kialakult ízlésvilága alapján értékeli az újabb művészeti, zenei irányzatok változásait, aktívan segíti értékes produkciók megszületését, bemutatását.

Törekszik magas szintű, elméleti jellegű zenei felkészültségének a gyakorlati munkában történő alkalmazására, valamint repertoárismeretének gyakorlati módon történő folyamatos és intenzív bővítésére.

Nyitott a gyakorlati zenei előadó-művészeti tevékenységben való rendszeres aktív, kezdeményező részvételre.

Törekszik arra, hogy zeneelméleti kutatásai minél átfogóbb vagy specializált területre terjedjenek ki.

A zenei alkotó- és előadó-művészet etikai normáit betartja.

d) autonómiája és felelőssége

Tanulmányai és tapasztalatai alapján kialakult szaktudása és szemlélete alapján önálló értékítéletre, aktív, önálló szakmai cselekvésre képes.

Folyamatosan figyelemmel kíséri a zenei élet eseményeit, a zenei multimédiás-, kotta- és könyvkiadást, az írásos zenei publikációkat.

Zeneelméleti publikációival, előadásaival részt vállal a szakmai köztudat formálásában.

Felelős szakemberként vesz részt szűkebb és tágabb társadalmi környezete zenei kultúrájának fejlesztésében.

A zeneelméleti diszciplínák európai hagyományainak őrzésében, fejlesztésében és továbbadásában felelős szerepet vállal.

Teljesítményét a szakterület minőségi elvárásaival összhangban tartja.

9. A mesterképzés jellemzői

9.1. Szakmai jellemzők

A szakképzettséghez vezető tudományágak, szakterületek, amelyekből a szak felépül:

a zeneművészet kapcsolódása a kultúra és a művészeti élet különböző területeihez 3–13 kredit;

a zeneművészet történeti és zeneszerzési ismeretei 6–20 kredit;

zeneelmélet és részterületei 45–83 kredit;

vokális és hangszeres előadó-művészet 4–24 kredit.

9.2. Idegennyelvi követelmény

A mesterfokozat megszerzéséhez egy idegen nyelvből államilag elismert, középfokú (B2), komplex típusú nyelvvizsga vagy ezzel egyenértékű érettségi bizonyítvány vagy oklevél megszerzése szükséges.

9.3. A 4.2. és 4.3. pontban megadott oklevéllel rendelkezők esetén a mesterképzési képzési ciklusba való belépés minimális feltételei

A mesterképzésbe való belépéshez szükséges minimális kreditek száma 30 kredit a zeneelmélet és részterületeiről.

A mesterképzésbe való felvétel feltétele, hogy a hallgató legalább 15 kredittel rendelkezzen. A hiányzó krediteket a felsőoktatási intézmény tanulmányi és vizsgaszabályzatában meghatározottak szerint meg kell szerezni.

41. ^*  BELSŐÉPÍTÉSZ TERVEZŐMŰVÉSZ MESTERKÉPZÉSI SZAK

1. A mesterképzési szak megnevezése: belsőépítész tervezőművész (Interior and Spatial Design)

2. A mesterképzési szakon szerezhető végzettségi szint és a szakképzettség oklevélben szereplő megjelölése

– végzettségi szint: mester- (magister, master; rövidítve: MA-) fokozat

– szakképzettség: okleveles belsőépítész tervezőművész

– a szakképzettség angol nyelvű megjelölése: Interior and Spatial Designer

3. Képzési terület: művészet

4. A mesterképzésbe történő belépésnél előzményként elfogadott szakok:

4.1. Teljes kreditérték beszámításával vehető figyelembe: az építőművészet, az építészmérnöki alapképzési szak.

4.2. A 9.3. pontban meghatározott kreditek teljesítésével vehetők figyelembe továbbá a művészet, a művészetközvetítés és a műszaki képzési területen azok az alapképzési és a mesterképzési szakok, illetve a felsőoktatásról szóló 1993. évi LXXX. törvény szerinti szakok, amelyeket a kredit megállapításának alapjául szolgáló ismeretek összevetése alapján a felsőoktatási intézmény kreditátviteli bizottsága elfogad.

5. A képzési idő félévekben: 4 félév

6. A mesterfokozat megszerzéséhez összegyűjtendő kreditek száma: 120 kredit

– a szak orientációja: gyakorlatorientált (60–70 százalék)

– a diplomamunka készítéséhez rendelt kreditérték: 20 kredit

– a szabadon választható tantárgyakhoz rendelhető minimális kreditérték: 6 kredit

7. A szakképzettség képzési területek egységes osztályozási rendszere szerinti tanulmányi területi besorolása: 581/0731

8. A mesterképzési szak képzési célja és a szakmai kompetenciák

A képzés célja belsőépítész tervezőművészek képzése, akik képesek az építészeti környezetalakítás során társtervezőként együttműködésre, építész és más tervezőkkel az adott tér, illetve terek esztétikai, funkcionális és pszichológiai vonatkozásaival összefüggő kérdésekre a válaszokat megadni, továbbá az építészeti tér, illetve terek megformálása során képesek abban a múlt örökségeként ránk maradt egyedi elemek és berendezések koncepcionális egységének megőrzésére. Rendelkeznek az ehhez szükséges műszaki alapműveltséggel, művészeti alkotókészséggel. Nemcsak az egyes szakágak szempontjainak koordinálásához szükséges ismereteknek vannak birtokában, hanem jártasak az egyes anyagok tulajdonságaiban és felhasználásukhoz elengedhetetlen műszaki és megmunkálási ismeretekben is. Felkészültek tanulmányaik doktori képzés keretében történő folytatására.

8.1. Az elsajátítandó szakmai kompetenciák

8.1.1. A belsőépítész tervezőművész

a) tudása

– Képes az alapvetően funkcionális tér környezeti hatásainak felmérésére és a társadalom vagy a közösség, mint a kor kulturális identitásának leképzésével belső tereink alakítására.

– Képes a használói igények generálta gyors változásokra történő reagálásra, ezzel lehetőséget teremt egyedi terek kialakítására.

– Széleskörűen elemzi a tér emberi érzékelésének folyamatát, és ezt a sajátos kommunikációt az emberi használat folyamatos, sajátos integritásaként értelmezi.

– A téralakítás során figyelembe veszi az építtetők közötti érzelmi és filozófiai különbségek társadalmi és szociális hatását.

– Specializált ismeretekkel rendelkezik arról, hogy hogyan alakul át a bent és a kint viszonya az európai közfelfogásban, és ez a változás milyen hatással lesz az európai építészeti gondolkodásra és belső téralakításra.

– Érti és magas szinten ismeri a kreativitás és a design-gondolkodás hatásmechanizmusát, alkalmazásuk fontosságát a tervezési folyamatokban.

– Magas szinten ismeri a metakommunikáció elemeit, megérti és összhangba hozza a belső tér alakításával.

– Magas szinten képes a tér- és a térélmény tudatos kezelésére, az azt befolyásoló fizikai, biológiai, kulturális vonatkozások alkalmazásával.

– Magas szinten ismeri a belsőépítészeti szaknyelvet, a rendelkezésre álló tradicionális és innovatív anyagokat, a megmunkálásukhoz használt eszközöket, technológiát, tisztában van a főbb gyártási, előállítási folyamatokkal és a tevékenység végzésének körülményeivel.

– Jártas a művészeti kutatásban bevált adat- és forrásgyűjtési, kezelési, szelekciós és értékelési módszerekben és ezek eredményeit beépíti munkájába.

– Részleteiben és rendszerében is ismeri a belsőépítészet szerzői jogi és etikai normáit, szabályozását, érti a vállalkozás működtetésének formáit, valamint alapos áttekintéssel bír a szakterületet érintő intézményrendszerről.

– Ismeri és érti szakmai munkájának erősségeit és gyengéit. Tisztában van azzal, hogy az élethosszig tartó tanulás és a megújuló tudás hogyan lehet hasznos szakterületének művelése számára.

– Magas szinten ismeri a specializált ötlet- és koncepciófejlesztési, innovációs módszereket.

– Érti a komplex tervezési alkotófolyamatok összefüggéseit.

– Magas szintű esztétikai és kritikai érzékkel, valamint kialakult ízléssel rendelkezik.

b) képességei

– Képes a tervezési alkotófolyamat programalkotástól a lényegi elemek kimunkálásán át társtervezői munkájával segíteni az építési folyamat hatékony alakítását.

– Képes autentikus helyszínek és tárgyak révén az eredeti tér korhű rekonstrukciójára, illetve a mai ember „környezetének” kreatív ötleteivel történő alakítására.

– Megszerzett téralakító tudását rendszerezett módon, a stratégia integráns részeként alkalmazva képes az új kihívásokra reagálni komplex és kollektív megoldást igénylő helyzetekben is.

– Felismer komplex szakmai problémákat, saját tervezési, alkotói programot alakít ki, és ez alapján önálló kreatív szakmai munkát végez.

– Korábban megszerzett és rendszerezett tudását és tapasztalatait stratégiai módon alkalmazza változó, új típusú, komplex helyzetekben.

– Képes csoportmunkában való részvételre, komplex látásmóddal, egyedi kreatív ötletek kidolgozásával.

– Képes hiteles lenni mind kulturális ismereteinek alkalmazásában, mind a vizuális, tárgyi és térbeli környezet egyedi alakításában.

– Rutinszerűen és innovatív módon alkalmazza a megfelelő eszközt, módszert, eljárást és gyártástechnológiát egyéni koncepciói és önálló tervei megvalósításához.

– Képes az épített tér és a virtuális tér közötti dekódoló hatások magas szintű megértésére és a természeti térrel való összehangolására.

– Komplex módon vizsgálódik, összetett művészeti és designkutatást folytat. A tágabb kontextuális összefüggéseket kritikusan kezeli, rendszerszerűen értelmezi és építi be tervezési feladataiba.

– Magas szintű kritikai gondolkodásával alakítja a teret a benne élő ember gondolkodásbeli változásainak elemző értelmezésével.

– Interdiszciplináris alkotóközegben belsőépítészeti szakterületét kompetensen és magas színvonalon képviseli, csapatban dolgozva egyenrangú félként, alkotó módon működik együtt a társszakmák és a különböző művészeti területek képviselőivel.

– Alkalmazza szakterülete etikai és szerzői jogi normáit, továbbá a szakmai elvárásoknak megfelelően alkalmazza tudását eltérő intézményes keretek között is.

– Szakmai álláspontjának kialakításakor támaszkodik az alkotói, illetve tervezői folyamatok értékelésére, a gyakorlatból szerzett anyag- és tárgyismereten túl képes az önálló véleményalkotásra.

– Konzekvensen felhasználja a kultúra történeti tanulságait, mitológiája jelképrendszerét, arra figyelve, hogy a társadalmi berendezkedés hogyan hat a mai térszervezésre.

– Kreativitásával képes a legújabb innovatív ismeretek, technológiák terveibe való beépítésére.

– Alkalmazni tudja a kongruens, minden érzékszervünket megmozgató, hiteles térélmény kialakításának módszereit.

– Munkáiban képes a legkülönfélébb művészeti társterületek integrálására, az újonnan megjelenő technológiáknak az alkotás folyamatába való bekapcsolására.

– Szakterületét a legmagasabb színvonalon, alkotó módon képviseli, mind internacionális, mind interdiszciplináris építőművészeti alkotóközösségben.

– Téralkotó tevékenységét nyilvánosság előtt végzi, képes konzekvensen a szakterületét érintő témákban nagy biztonsággal kifejteni szakmai álláspontját, anyanyelvén és legalább egy idegen nyelven.

– Szakmai álláspontjának kifejtésekor képes a konfliktuskezelésre, szakmai szempontjainak érvényesítésére az együttműködés érdekében.

– Munkáját szakterülete etikai és szerzői jogi normái szerint, a szakmai elvárásoknak megfelelően látja el.

– Szakmai ismereteit munkája során fejleszti, megújítja, megosztja szakmai közösségével, annak érdekében, hogy alkotói, tervezői feladatait minél magasabb szinten legyen képes ellátni, képviselni.

– Projektekben képes a vezető szerep ellátására, alkotók, társtervezők és megvalósítók tevékenységét irányítva.

– Képes értékelni saját szakmai tevékenységét, szakmai erősségeit, gyengeségeit és tudását, kompetenciáit és alkotói, tervezői gyakorlatát folytonosan naprakészen tartja, megújítja, fejleszti.

– Aktív tervezői, gyakorlati tapasztalattal rendelkezik.

c) attitűdje

– Téralkotó tevékenységét magas minőség, művészi érzékenység, értékállóság és intellektuális szemlélet jellemzi.

– Keresi az új szakmai ismereteket, módszereket és technikákat, figyelemmel kíséri a kortárs művészeti, társadalmi, gazdasági, piaci, ökológiai és információ-technológiai folyamatokat, tendenciákat.

– Belsőépítészeti munkájában motivált és elkötelezett, alkotótevékenységét szellemi szabadság, kísérletező és vállalkozó kedv jellemzi.

– Tudatosan törekszik saját szakmai határainak, illetve a szakterületek közötti határok és hagyományos keretrendszerek átlépésére, meghaladására.

– Elsajátítja szakmája új informatikai, megjelenítési technológiáit, elemzi ezek társadalomra gyakorolt hatását és integrálásuk lehetőségeit a tervezési folyamatokban, továbbá alkalmazza a tér- és tárgyalkotás ökológiailag kedvező megoldásait.

– Keresi azokat a kihívásokat és komplex problémákat, ahol szakmai tudását és kreativitását kamatoztatva adekvát válaszokat adhat, originális alkotásokat hozhat létre, önállóan vagy csoport tagjaként.

– Figyeli az építőművészi, az építészmérnöki terület kihívásait, illetve az azokra adott reakciókat, hogy adekvát válaszokat tudjon adni a felmerülő kérdésekre.

– Rugalmasan és adaptívan viszonyul tevékenységében az új típusú kihívásokhoz, problémákhoz és helyzetekhez.

– Társadalmi és ökológiai szempontból érzékeny és elkötelezett, munkájában törekszik a fenntarthatóság szempontjainak érvényesítésére, a különböző társadalmi és kulturális csoportokkal szemben befogadó, toleráns és empatikus.

– Saját alkotó, tervező tevékenységét képes elhelyezni a tágabb kulturális, gazdasági és piaci kontextusban, szakmája etikai és szerzői jogi normáit betartja.

– Szakmai kérdésekben önálló tájékozódással, kifejezőerővel, saját ízléssel és szakmai véleménnyel bír.

– Téralakító tevékenységét szakmai kontextusban és szakmainyelv-használattal eszközökkel végzi.

d) autonómiája és felelőssége

– Szakmai identitása kialakult.

– Szakmai kérdésekben önállóan tájékozódik, saját ízléssel és szakmai véleménnyel bír.

– Alkotásait művészi igényességgel, professzionális módon valósítja meg.

– Rendszeresen kezdeményez, vezet és formál projekteket.

– Tereit interdiszciplináris megközelítéssel, autonóm módon és felelősen, szerzőként képes létrehozni.

– Munkáját a mindenkori kulturális közegben átfogó érzékenységgel, tudatosan és felelősen képes létrehozni.

– A szakmai közösség tagjaként felelősséget vállal tervezőtársaiért, a tárgyi, a környezeti és az eszmei értékekért, a belsőépítészet etikai normáiért.

– Szakmai alázattal képes egyedi projektek vezetésére, formálására, megvalósítására.

9. A mesterképzés jellemzői

9.1. Szakmai jellemzők

A szakképzettséghez vezető tudományágak, szakterületek, amelyekből a szak felépül:

– a diplomamunka készítéséhez rendelt kreditértékkel együtt tervezői kompetenciák (belsőépítészeti- és építészeti tervezés, bútor-, tárgytervezés, tervezésmódszertan, szerkezettan és anyagismeret, környezettervezés, modellezési technológiák prezentáció) 30–60 kredit;

– elméleti stúdiumok (szakergonómia, kutatásmódszertan, kommunikáció, fenntarthatóság, ökológia, gazdasági és jogi ismeretek, környezetpszichológia, építészet- és művészettörténet, szaktörténet, enteriőrtörténet és – elmélet, környezetpszichológia) 30–60 kredit;

– társszakmai ismeretek (világítástechnika, épületgépészet és akusztika, településkörnyezet elemzés, formatervezés) 10–20 kredit;

– integrált szakmagyakorláshoz szükséges átfogó ismereteken túlmutató szakértelem elsajátításához szükséges elméleti és gyakorlati tanulmányok (kortárs design és enteriőr, speciális bútorszerkezettan, épületszerkezettan és anyagismeret) 10–20 kredit.

9.2. Idegennyelvi követelmény

A mesterfokozat megszerzéséhez egy élő idegen nyelvből államilag elismert, középfokú (B2), komplex típusú nyelvvizsga vagy ezzel egyenértékű érettségi bizonyítvány vagy oklevél szükséges.

9.3. A 4.2. pontban megadott oklevéllel rendelkezők esetén a mesterképzési képzési ciklusba való belépés minimális feltételei

A mesterképzésbe való belépéshez szükséges minimális kreditek száma 60 kredit a korábbi tanulmányok szerint az alábbi ismeretkörökben:

– művészeti ábrázolási ismeretek: rajz, színtan, formatan, anatómia, mintázás, ábrázoló geometria, számítástechnikai ismeretek, grafikai tanulmányok;

– tervezési és szakelméleti ismeretek: belsőépítészeti- és építészeti tervezés, tárgy- és bútortervezés, bútor- és épület-szerkezettan, művészettörténet és szakelmélet, társadalomtudományi, kommunikációs és prezentációs ismeretek területeiről.

A mesterképzésbe való felvétel feltétele, hogy a hallgató a korábbi tanulmányai alapján a felsorolt területeken legalább 30 kredittel rendelkezzen. A hiányzó krediteket a mesterfokozat megszerzésére irányuló képzéssel párhuzamosan, a felvételtől számított két féléven belül, a felsőoktatási intézmény tanulmányi és vizsgaszabályzatában meghatározottak szerint kell megszerezni.

9.4. A képzést megkülönböztető speciális jegyek

A képzés csak teljes idejű képzésben, a nappali képzés munkarendje szerint szervezhető meg.

42. ^*  JAZZÉNEK–MŰVÉSZ MESTERKÉPZÉSI SZAK

1. A mesterképzési szak megnevezése: jazzének-művész (Jazz Singing)

2. A mesterképzési szakon szerezhető végzettségi szint és a szakképzettség oklevélben szereplő megjelölése

– végzettségi szint: mester- (magister, master; rövidítve: MA-) fokozat

– szakképzettség: okleveles jazzének-művész

– a szakképzettség angol nyelvű megjelölése: Jazz Singer

3. Képzési terület: művészet

4. A mesterképzésbe történő belépésnél előzményként elfogadott szakok

4.1. Teljes kreditérték beszámításával vehetők figyelembe az előadó-művészet alapképzési szak jazzének, jazz-zongora, jazzgitár, jazzbasszusgitár, jazzbőgő, jazzszaxofon, jazztrombita, jazzharsona, jazzdob szakirányai, az alkotóművészet és muzikológia alapképzési szak jazz-zeneszerzés szakiránya, valamint a felsőoktatásról szóló 1993. évi LXXX. törvény szerinti főiskolai szintű jazzének előadóművész, tanár, a jazz-zongora előadóművész, tanár, a jazzbőgő előadóművész, tanár, a jazzgitár előadóművész, tanár, a jazzbasszusgitár előadóművész, tanár, a jazztrombita előadóművész, tanár, a jazzharsona előadóművész, tanár, a jazzszaxofon előadóművész, tanár, a jazzdob előadóművész, tanár, valamint a jazz-zeneszerzés és hangszerelés, jazzelmélettanár szak.

4.2. A 9.4. pontban meghatározott kreditek teljesítésével elsősorban figyelembe vehetők továbbá az előadó-művészet alapképzési szak egyéb szakirányai, valamint az alkotóművészet és muzikológia alapképzési szak egyéb szakirányai.

4.3. A 9.4. pontban meghatározott kreditek teljesítésével vehetők figyelembe továbbá a felsőoktatásról szóló 1993. évi LXXX. törvény szerinti zeneművészeti szakok, amelyeket a kredit megállapításának alapjául szolgáló ismeretek összevetése alapján a felsőoktatási intézmény kreditátviteli bizottsága elfogad.

5. A képzési idő félévekben: 4 félév

6. A mesterfokozat megszerzéséhez összegyűjtendő kreditek száma: 120 kredit

– a szak orientációja: kiemelten gyakorlatorientált (70–80 százalék)

– a diplomamunka készítéséhez (diplomahangversenyhez) rendelt kreditérték: 15 kredit

– a szabadon választható tantárgyakhoz rendelhető minimális kreditérték: 6 kredit

7. A szakképzettség képzési területek egységes osztályozási rendszere szerinti tanulmányi területi besorolása: 212/0215

8. A mesterképzési szak képzési célja, az általános és a szakmai kompetenciák:

A képzés célja olyan előadóművészek képzése, akik a jazzénekes előadó-művészet terén szerzett zenei, technikai, valamint specializált elméleti ismereteik birtokában képesek professzionális szintű előadó-művészeti tevékenység végzésére a zenei, illetve a művészeti és a kulturális élet különböző színterein, közegeiben. A végzettek felkészültek tanulmányaik doktori képzésben történő folytatására.

8.1. Az elsajátítandó szakmai kompetenciák

8.1.1. A jazzének-művész

a) tudása

– Specializált ismeretekkel rendelkezik a jazz előadó-művészet magyar és európai zenetörténeti hátteréről, a jazz- zenei repertoár speciális területeinek fontosabb alkotásairól.

– Ismeri a jazz-zenei alkotások mélyebb megismeréséhez, elemzéséhez szükséges módszereket, analitikus eszközöket.

– Magas szintű jazz-hangszerelési ismeretekkel rendelkezik, különös tekintettel az énekszólamot tartalmazó, különböző formációkra született művekre.

– Specializált ismeretekkel rendelkezik a jazz-zenei előadó-művészeti tevékenységgel kapcsolatos menedzsment elveiről, szempontjairól és szerzői jogról.

– Specializált ismeretekkel rendelkezik a jazzénekes előadó-művészetre vonatkozó etikai szabályokról.

– Behatóan ismeri a jazzénekhez tartozó zenei tudáselemeket, sajátos énektechnikai eszköztárat.

– Gyakorlati szemszögből, professzionális szinten ismeri a jazzénekes improvizációs technikákat, a jazz sajátos kifejezési fordulatait, intonációját, ritmus-, dallam- és harmóniavilágát, valamint a lapról játék és a transzponálás módját.

– Szerteágazó ismeretei vannak a pódiumszereplés sajátos követelményeiről, valamint a jazzéneklés nagy mestereinek művészetéről.

– Magas szinten ismeri a klasszikus zenei hangképzés és a klasszikus ének alapjául szolgáló stílusjegyek gyakorlati alkalmazásának módját, gyakorlatban elsajátította a klasszikus énekes repertoár középnehéz műveinek egy részét.

– Gyakorlatban, magas szinten elsajátította a jazzénekes (jazz-zenekari) repertoár egy részét, széleskörű ismeretei vannak a jazz standard repertoárról.

– Mélyreható ismeretei vannak a jazzénekes zenekari művek és az improvizáció egyéni és csoportos munka során történő elsajátításának folyamatáról, sajátos követelményeiről, a gyakorlási módszerekről, próbatechnikákról.

b) képességei

– Képes az általa tanult és más jazz-zenei alkotások önálló értékelésére, azok stiláris, kompozíció-technikai, esztétikai kontextusában.

– Elméleti ismeretei alapján képes saját jazz-zenei előadó-művészetével kapcsolatban szóban vagy írásban kifejezni gondolatait.

– Önállóan vagy csoportosan, illetve más művészeti ágak szereplőivel együttműködésben végzett jazzénekes előadó-művészeti tevékenysége kapcsán képes saját művészeti tevékenységébe más művészeti ágak elemeit beemelni; az együttműködés során hatékony kommunikációra képes.

– Képes érvényesíteni jazzénekes zenei előadó-művészeti tevékenységének feltételrendszerére, megfelelő körülményeire vonatkozó önálló elvárásait; ennek érdekében hatékonyan, meggyőzően kommunikál.

– Képes a zenei és a kulturális élet intézményeiben a szakmai illetékességének megfelelő irányítási tevékenységet végezni.

– Képes alkalmazni a jazzénekes előadó-művészet etikai normáit.

– Képes különböző stílusú, műfajú jazzénekes zeneműveket, illetve más jazz-zeneművek énekszólamait pódiumhelyzetben, valamint stúdió- vagy más környezetben egyaránt, magabiztosan, stílushűen, professzionális szintű zenei és technikai felkészültséggel, hangversenyszerűen megszólaltatni.

– Jazzénekes produkcióiban professzionális szinten képes az improvizációra.

– Képes összetett jazz-zenei anyagokat első látás után megszólaltatni (lapról éneklés), transzponálni.

– A tanulmányai során elsajátított jazzénekes tudására támaszkodva, felhalmozott művészi eszköztárából adekvát módon választva képes koncentrált, illetve váratlan előadói helyzetek, új megközelítést igénylő feladatok fölényes megoldására.

– Képes középnehéz klasszikus zenei szóló- és kamaraénekes műveket megfelelő hangképzéssel, stílushűen megszólaltatni, valamint klasszikus énekes ismereteit a jazzénekes előadó-művészetben adekvát módon alkalmazni.

– Az elsajátított repertoárjába tartozó jazzénekes alkotásokat, jazzének-szólamokat képes hosszabb idő eltelte után, rövidebb idejű felkészülés eredményeként is ismét megszólaltatni.

– Képes jazzénekes repertoárjának bonyolultabb zenei szövetű alkotásokkal való bővítésére.

– A jazzénekes alkotások elsajátítása során képes a folyamat időbeli megtervezésére, gyakorlási metódusok kialakítására, önálló továbbfejlesztésére, csoportos munka során alkalmazkodó részvételre.

c) attitűdje

– Nyitott a jazz-zenei előadó-művészeti tevékenységgel kapcsolatos kérdések elméleti megközelítésére.

– Kiforrott kritikai érzékkel viszonyul a különböző jazz-zenei stílusirányzatokhoz, alkotásokhoz.

– Aktívan keresi a csoportos zenei, az összművészeti vagy multidiszciplináris produkciókban való részvétel lehetőségét.

– Folyamatosan, a saját jazz-zenei előadó-művészeti tevékenységének területén túl is figyelemmel kíséri a zenei élet eseményeit, a zenei multimédiás-, kotta- és könyvkiadást, az írásos zenei publikációkat.

– Törekszik saját zenei előadó-művészeti tevékenységének szélesebb társadalmi körben történő megismertetésére.

– A jazzénekes előadó-művészet etikai normáit betartja.

– Jazzénekes tudását hatékony gyakorlással folyamatosan karbantartja, fejleszti.

– Törekszik arra, hogy az előadott zeneművek stílusa, műfaja és az improvizáció tekintetében jazzénekes előadóművészi gyakorlata minél szélesebb kört öleljen fel vagy specializálódjon.

– Kiforrott kritikai érzékkel viszonyul saját és mások előadó-művészeti teljesítményéhez, a különböző előadói gyakorlatokhoz, konkrét zenei produkciókhoz.

– Zenei gondolkodását magas fokú kreativitás jellemzi.

– Jazzénekes repertoárját bővíti, specializálja.

d) autonómiája és felelőssége

– Jazztörténeti és -elméleti ismereteit önállóan integrálja jazzénekes előadó-művészeti tevékenységébe.

– Szóló- és csoportos előadó-művészeti produkcióban is egyaránt professzionális szintű teljesítményt nyújt; összművészeti, illetve multidiszciplináris tevékenységekben is autonóm módon és felelősen tevékenykedik.

– Előadó-művészeti produkciói célközönségét önállóan és tudatosan választja ki, az értékteremtő és értékmentő produkciók célközönséghez történő eljuttatásában önállóan tevékenykedik.

– A zenei és kulturális életben képviseli és terjeszti a jazz zenei előadó-művészet értékeit.

– Elkötelezett a jazzénekes zenei előadó-művészet etikai normái iránt.

– A jazzénekes előadó-művészet iránti elkötelezettsége egyértelműen kialakult.

– Jazzénekes előadó-művészi produkcióit önálló művészi elképzeléseinek érvényre juttatásával valósítja meg.

– Egyéni teljesítményét a zeneművészeti szakmai minőségi elvárásokkal összhangban tartja.

– Rendszeresen kezdeményezi különböző szóló- vagy együttes jazz-zenei előadó-művészeti produkciók létrehozását, azokban irányító, formáló szerepet tölt be.

– Jazzénekes repertoárját önállóan, értékmegőrző és értékteremtő szemlélettel választja meg.

– Egyéni és csoportos munka eredményeként megvalósuló jazz-zenei produkciók iránt egyaránt felelősséget érez.

9. A mesterképzés jellemzői

9.1. Szakmai jellemzők

A szakképzettséghez vezető tudományágak, szakterületek, amelyekből a szak felépül:

– a jazzénekes előadó-művészet kapcsolódása a kultúra és a művészeti élet különböző területeihez 3–17 kredit;

– a jazzénekes előadó-művészet elméleti, történeti háttere 8–42 kredit;

– jazz és klasszikus énekes előadó-művészet 35–55 kredit;

– együttes jazzéneklés 8–30 kredit.

9.2. Idegennyelvi követelmény

A mesterfokozat megszerzéséhez legalább egy idegen nyelvből államilag elismert, középfokú (B2), komplex típusú nyelvvizsga vagy ezzel egyenértékű érettségi bizonyítvány vagy oklevél megszerzése szükséges.

9.3. A szakmai gyakorlat követelményei

A szakmai gyakorlat a felsőoktatási intézmény tantervében meghatározottak szerinti hangversenyezés.

9.4. A 4.2. és 4.3. pontban megadott oklevéllel rendelkezők esetén a mesterképzési képzési ciklusba való belépés minimális feltételei:

Az alapképzéstől eltérő mesterképzésbe való belépéshez szükséges minimális kreditek száma:

– a jazz- és a klasszikus zenei eladó-művészet elméleti és történeti háttere 25 kredit.

A mesterképzésbe való felvétel feltétele, hogy a hallgató az alapképzési tanulmányai alapján a felsorolt területeken legalább 15 kredittel rendelkezzen. A mesterképzésben a hiányzó krediteket a felsőoktatási intézmény tanulmányi és vizsgaszabályzatában meghatározottak szerint kell megszerezni.

43. ^*  JAZZHANGSZER–MŰVÉSZ MESTERKÉPZÉSI SZAK

1. A mesterképzési szak megnevezése: jazzhangszer-művész (Instrumental Jazz Performance)

2. A mesterképzési szakon szerezhető végzettségi szint és a szakképzettség oklevélben szereplő megjelölése

– végzettségi szint: mester- (magister, master; rövidítve: MA-) fokozat

– szakképzettség:

– okleveles jazz-zongoraművész

– okleveles jazzgitár-művész

– okleveles jazzbasszusgitár-művész

– okleveles jazzbőgő-művész

– okleveles jazzszaxofon-művész

– okleveles jazztrombita-művész

– okleveles jazzharsona-művész

– okleveles jazzdob-művész

– szakképzettség angol nyelvű megjelölése:

– Jazz Pianist

– Jazz Guitarist

– Jazz Bass Guitarist

– Jazz Double Bass Performer

– Jazz Saxophonist

– Jazz Trumpeter

– Jazz Trombonist

– Jazz Drummer

– választható szakirányok: jazz-zongora, jazzgitár, jazzbasszusgitár, jazzbőgő, jazzszaxofon, jazztrombita, jazzharsona, jazzdob (Jazz Piano, Jazz Guitar, Jazz Bass Guitar, Jazz Double Bass, Jazz Saxophone, Jazz Trumpet, Jazz Trombone, Jazz Drums)

3. Képzési terület: művészet

4. A mesterképzésbe történő belépésnél előzményként elfogadott szakok

4.1. Teljes kreditérték beszámításával vehetők figyelembe szakiránytól függetlenül az előadó-művészet alapképzési szak jazz-zongora, jazzgitár, jazzbasszusgitár, jazzbőgő, jazzszaxofon, jazztrombita, jazzharsona, jazzdob, jazzének szakirányai, az alkotóművészet és muzikológia alapképzési szak jazz-zeneszerzés szakiránya, valamint a felsőoktatásról szóló 1993. évi LXXX. törvény szerinti főiskolai szintű jazz-zongora előadóművész, tanár, jazzbőgő előadóművész, tanár, jazzgitár előadóművész, tanár, jazzbasszusgitár előadóművész, tanár, jazztrombita előadóművész, tanár, jazzharsona előadóművész, tanár, jazzszaxofon előadóművész, tanár, jazzdob előadóművész, tanár, jazzének előadóművész, tanár, valamint a jazz-zeneszerzés és hangszerelés, jazzelmélettanár szak.

4.2. A 9.4. pontban meghatározott kreditek teljesítésével elsősorban figyelembe vehetők továbbá az előadó-művészet alapképzési szak egyéb szakirányai, valamint az alkotóművészet és muzikológia alapképzési szak egyéb szakirányai.

4.3. A 9.4. pontban meghatározott kreditek teljesítésével vehetők figyelembe továbbá a felsőoktatásról szóló 1993. évi LXXX. törvény szerinti zeneművészeti szakok, amelyeket a kredit megállapításának alapjául szolgáló ismeretek összevetése alapján a felsőoktatási intézmény kreditátviteli bizottsága elfogad.

5. A képzési idő félévekben: 4 félév

6. A mesterfokozat megszerzéséhez összegyűjtendő kreditek száma: 120 kredit

– a szak orientációja: kiemelten gyakorlatorientált (70–80 százalék)

– a diplomamunka készítéséhez (diplomahangversenyhez) rendelt kreditérték: 15 kredit

– a szabadon választható tantárgyakhoz rendelhető minimális kreditérték: 6 kredit

– szakirányhoz rendelhető minimális kreditérték: 60 kredit

7. A szakképzettség képzési területek egységes osztályozási rendszere szerinti tanulmányi területi besorolása: 212/0215.

8. A mesterképzési szak képzési célja, az általános és a szakmai kompetenciák:

A képzés célja olyan művészek képzése, akik a jazzhangszeres előadó-művészet terén szerzett zenei, technikai, valamint specializált elméleti ismereteik birtokában képesek professzionális szintű előadó-művészeti tevékenység végzésére a zenei, illetve a művészeti és a kulturális élet különböző színterein, közegeiben. A végzettek felkészültek tanulmányaik doktori képzésben történő folytatására.

8.1. Az elsajátítandó szakmai kompetenciák

8.1.1. A jazzhangszer-művész

a) tudása

– Specializált ismeretekkel rendelkezik a jazz előadó-művészet magyar és európai zenetörténeti hátteréről, a jazz- zenei repertoár speciális területeinek fontosabb alkotásairól.

– Ismeri a jazz-zenei alkotások mélyebb megismeréséhez, elemzéséhez szükséges módszereket, analitikus eszközöket.

– Elmélyült jazz-hangszerelési ismeretekkel rendelkezik, különös tekintettel a jazz speciális hangszerkészletére, illetve ritmuscentrikus gondolkozásából adódó sajátos megközelítésre.

– Specializált ismeretekkel rendelkezik a jazz-zenei előadó-művészeti tevékenységgel kapcsolatos menedzsment elveiről, szempontjairól és szerzői jogról.

– Specializált ismeretekkel rendelkezik a jazzhangszeres előadó-művészetre vonatkozó etikai szabályokról.

b) képességei

– Képes az általa tanult és más jazz-zenei alkotások önálló értékelésére, azok stiláris, kompozíció-technikai, esztétikai kontextusában.

– Elméleti ismeretei alapján képes saját jazz-zenei előadó-művészetével kapcsolatban szóban vagy írásban kifejezni gondolatait.

– Önállóan vagy csoportosan (illetve más művészeti ágak szereplőivel együttműködésben) végzett jazz-zenei előadó-művészeti tevékenysége kapcsán képes saját művészeti tevékenységébe más művészeti ágak elemeit beemelni; az együttműködés során hatékony kommunikációra képes.

– Képes érvényesíteni jazz-zenei előadó-művészeti tevékenységének feltételrendszerére, megfelelő körülményeire vonatkozó önálló elvárásait; ennek érdekében hatékonyan, meggyőzően kommunikál.

– Képes a zenei és a kulturális élet intézményeiben a szakmai illetékességének megfelelő irányítási tevékenységet végezni.

– Képes alkalmazni a jazzhangszeres előadó-művészet etikai normáit.

c) attitűdje

– Nyitott a jazz-zenei előadó-művészeti tevékenységgel kapcsolatos kérdések elméleti megközelítésére.

– Kiforrott kritikai érzékkel viszonyul a különböző jazz-zenei stílusirányzatokhoz, alkotásokhoz.

– Aktívan keresi a csoportos zenei, az összművészeti vagy multidiszciplináris produkciókban való részvétel lehetőségét.

– Folyamatosan, a saját jazz-zenei előadó-művészeti tevékenységének területén túl is figyelemmel kíséri a zenei élet eseményeit, a zenei multimédiás-, kotta- és könyvkiadást, az írásos zenei publikációkat.

– Törekszik saját zenei előadó-művészeti tevékenységének szélesebb társadalmi körben történő megismertetésére.

– A jazzhangszeres előadó-művészet etikai normáit betartja.

d) autonómiája és felelőssége

– Jazztörténeti és -elméleti ismereteit önállóan integrálja jazzhangszeres előadó-művészeti tevékenységébe.

– Szóló- és csoportos előadó-művészeti produkcióban is egyaránt professzionális szintű teljesítményt nyújt; összművészeti, illetve multidiszciplináris tevékenységekben is autonóm módon és felelősen tevékenykedik.

– Előadó-művészeti produkciói célközönségét önállóan és tudatosan választja ki, az értékteremtő és értékmentő produkciók célközönséghez történő eljuttatásában önállóan tevékenykedik.

– A zenei és a kulturális életben képviseli és terjeszti a jazz-zenei előadó-művészet értékeit.

– Elkötelezett a jazz-zenei előadó-művészet etikai normái iránt.

8.1.2. A szakirányokon szerezhető további sajátos kompetenciák

A jazz-zongoraművész, a jazzgitár-művész, a jazzbasszusgitár-művész, a jazzbőgő-művész, a jazzszaxofon-művész, a jazztrombita-művész, a jazzharsona-művész, a jazzdob-művész

a) tudása

– Behatóan ismeri a szakirány szerinti jazzhangszer-játékhoz tartozó zenei tudáselemeket, technikai eszköztárat.

– Gyakorlati szemszögből, professzionális szinten ismeri a jazzhangszeres improvizációs technikákat, a jazz sajátos kifejezési fordulatait, intonációját, ritmus-, dallam- és harmóniavilágát, valamint a lapról játék és a transzponálás módját.

– Szerteágazó ismeretei vannak a pódiumszereplés sajátos követelményeiről, valamint a szakirány szerinti jazzhangszer nagy mestereinek művészetéről.

– Gyakorlatban, magas szinten elsajátította a szakirány szerinti jazzhangszeres (jazz-zenekari) repertoár egy részét, széleskörű ismeretei vannak a jazz standard repertoárról.

– Mélyreható ismeretei vannak a szakirány szerinti jazzhangszeres zenekari művek és az improvizáció egyéni és csoportos munka során történő elsajátításának folyamatáról, sajátos követelményeiről, a gyakorlási módszerekről, próbatechnikákról.

b) képességei

– Képes különböző stílusú, műfajú, a szakirány szerinti jazzhangszeres zeneműveket, illetve zeneműveknek a szakirány szerinti szólamait pódiumhelyzetben, valamint stúdió- vagy más környezetben egyaránt magabiztosan, stílushűen, professzionális szintű zenei és technikai felkészültséggel, hangversenyszerűen megszólaltatni.

– Képes összetett zenei anyagokat első látás után megszólaltatni (lapról játék), transzponálni a szakirány szerinti jazzhangszeren.

– A szakirány szerinti jazzhangszeren professzionális szintű improvizációra képes.

– A tanulmányai során elsajátított, a szakirány szerinti jazzhangszeres tudására támaszkodva, felhalmozott művészi eszköztárából adekvát módon választva képes koncentrált, illetve váratlan előadói helyzetek, új megközelítést igénylő feladatok megoldására.

– Elsajátított repertoárjába tartozó, szakirány szerinti jazz-zeneműveket, jazzhangszeres szólamokat képes hosszabb idő eltelte után, rövidebb idejű felkészülés eredményeként is ismét megszólaltatni.

– Képes a szakirány szerinti jazzhangszeres repertoárjának bonyolultabb zenei szövetű darabokkal való kibővítésére.

– A szakirány szerinti jazzhangszeres zenekari művek és az improvizáció elsajátítása során képes a folyamat időbeli megtervezésére, gyakorlási metódusok kialakítására, önálló továbbfejlesztésére, és a csoportos munka során alkalmazkodó részvételre.

c) attitűdje

– A szakirány szerinti jazzhangszeres tudását hatékony gyakorlással folyamatosan karban tartja, fejleszti.

– Törekszik arra, hogy az előadott zeneművek stílusa, műfaja és az improvizáció tekintetében a szakirány szerinti jazzhangszeres előadóművészi gyakorlata minél szélesebb kört öleljen fel vagy specializálódjon.

– Kiforrott kritikai érzékkel viszonyul saját és mások előadó-művészeti teljesítményéhez, a különböző előadói gyakorlatokhoz, konkrét zenei produkciókhoz.

– Zenei gondolkodását magas fokú kreativitás jellemzi.

– A szakirány szerinti jazzhangszeres repertoárját bővíti, specializálja.

d) autonómiája és felelőssége

– A szakirány szerinti jazzhangszeres előadó-művészet iránti elkötelezettsége egyértelműen kialakult.

– Jazzhangszeres előadó-művészi produkcióit önálló művészi elképzeléseinek érvényre juttatásával valósítja meg.

– Egyéni teljesítményét a zeneművészeti szakmai minőségi elvárásokkal összhangban tartja.

– Rendszeresen kezdeményezi különböző szóló- vagy együttes jazz-zenei előadó-művészeti produkciók létrehozását, azokban irányító, formáló szerepet tölt be.

– A szakirány szerinti jazzhangszeres repertoárját önállóan, értékmegőrző és értékteremtő szemlélettel választja meg.

– Egyéni és csoportos munka eredményeként megvalósuló jazz-zenei produkciók iránt egyaránt felelősséget érez.

8.1.3. A jazz-zongoraművész, a jazzbőgő-művész, a jazzszaxofon-művész, a jazztrombita-művész, a jazzharsona-művész, a jazzdob-művész további

a) tudása

– A szakirány szerinti jazzhangszernek megfelelő klasszikus zenei hangszerjáték területén magas szintű hangszertechnikai, stílus- és előadásmód-ismerete van, gyakorlatban elsajátította az adott klasszikus zenei hangszer repertoárja középnehéz műveinek egy részét.

b) képességei

– Képes a szakirány szerinti jazzhangszernek megfelelő klasszikus hangszeren középnehéz műveket megszólaltatni, valamint klasszikus hangszeres ismereteit a jazzhangszeres előadó-művészetben adekvát módon alkalmazni.

9. A mesterképzés jellemzői

9.1. Szakmai jellemzők

A szakképzettséghez vezető tudományágak, szakterületek, amelyekből a szak felépül:

– a jazzhangszeres előadó-művészet kapcsolódása a kultúra és a művészeti élet különböző területeihez 3–25 kredit;

– a jazzhangszeres előadó-művészet elméleti, történeti háttere 12–38 kredit. A szakirányok tudományágai, szakterületei és kreditaránya

a) jazz-zongora, jazzbőgő, jazzszaxofon, jazztrombita, jazzharsona, jazzdob szakirány:

– a szakirány szerinti jazz és klasszikus hangszeres előadó-művészet 33–53 kredit,

– a szakirány szerinti jazzhangszeres együttjáték 8–26 kredit;

b) jazzgitár, jazzbasszusgitár szakirány:

– a szakirány szerinti jazzhangszeres előadó-művészet 30–50 kredit,

– a szakirány szerinti jazzhangszeres együttjáték 8–32 kredit.

9.2. Idegennyelvi követelmény

A mesterfokozat megszerzéséhez legalább egy idegen nyelvből államilag elismert, középfokú (B2), komplex típusú nyelvvizsga vagy ezzel egyenértékű érettségi bizonyítvány vagy oklevél megszerzése szükséges.

9.3. A szakmai gyakorlat követelményei

A szakmai gyakorlat a felsőoktatási intézmény tantervében meghatározottak szerinti hangversenyezés.

9.4. A 4.2. és 4.3. pontban megadott oklevéllel rendelkezők esetén a mesterképzési képzési ciklusba való belépés minimális feltételei:

Az alapképzéstől eltérő mesterképzésbe való belépéshez szükséges minimális kreditek száma:

– a jazz- és a klasszikus zenei eladó-művészet elméleti és történeti háttere 25 kredit.

A mesterképzésbe való felvétel feltétele, hogy a hallgató az alapképzési tanulmányai alapján a felsorolt területeken legalább 15 kredittel rendelkezzen. A mesterképzésben a hiányzó krediteket a felsőoktatási intézmény tanulmányi és vizsgaszabályzatában meghatározottak szerint kell megszerezni.

44. ^*  JAZZ–ZENESZERZŐ MESTERKÉPZÉSI SZAK

1. A mesterképzési szak megnevezése: jazz-zeneszerző (Jazz Composition)

2. A mesterképzési szakon szerezhető végzettségi szint és a szakképzettség oklevélben szereplő megjelölése

– végzettségi szint: mester- (magister, master; rövidítve: MA-) fokozat

– szakképzettség: okleveles jazz-zeneszerző

– szakképzettség angol nyelvű megjelölése: Jazz Composer

3. Képzési terület: művészet

4. A mesterképzésbe történő belépésnél előzményként elfogadott szakok

4.1. Teljes kreditérték beszámításával vehetők figyelembe az alkotóművészet és muzikológia alapképzési szak jazz-zeneszerzés szakiránya, az előadó-művészet alapképzési szak jazz-zongora, jazzgitár, jazzbasszusgitár, jazzbőgő, jazzszaxofon, jazztrombita, jazzharsona, jazzdob, jazzének szakirányai, valamint a felsőoktatásról szóló 1993. évi LXXX. törvény szerinti főiskolai szintű jazz-zeneszerzés és hangszerelés, jazzelmélettanár, jazz-zongora előadóművész, tanár, jazzbőgő előadóművész, tanár, jazzgitár előadóművész, tanár, jazzbasszusgitár előadóművész, tanár, jazztrombita előadóművész, tanár, jazzharsona előadóművész, tanár, jazzszaxofon előadóművész, tanár, jazzdob előadóművész, tanár és a jazzének előadóművész, tanár szak.

4.2. A 9.4. pontban meghatározott kreditek teljesítésével elsősorban figyelembe vehetők továbbá az alkotóművészet és muzikológia alapképzési szak egyéb szakirányai, valamint az előadó-művészet alapképzési szak egyéb szakirányai.

4.3. A 9.4. pontban meghatározott kreditek teljesítésével vehetők figyelembe továbbá a felsőoktatásról szóló 1993. évi LXXX. törvény szerinti zeneművészeti szakok, amelyeket a kredit megállapításának alapjául szolgáló ismeretek összevetése alapján a felsőoktatási intézmény kreditátviteli bizottsága elfogad.

5. A képzési idő félévekben: 4 félév

6. A mesterfokozat megszerzéséhez összegyűjtendő kreditek száma: 120 kredit

– a szak orientációja: gyakorlatorientált (60–70 százalék)

– a diplomamunka készítéséhez (diplomahangversenyhez) rendelt kreditérték: 15 kredit

– a szabadon választható tantárgyakhoz rendelhető minimális kreditérték: 6 kredit

7. A szakképzettség képzési területek egységes osztályozási rendszere szerinti tanulmányi területi besorolása: 212/0215.

8. A mesterképzési szak képzési célja, az általános és a szakmai kompetenciák:

A képzés célja olyan művészek képzése, akik a jazz-zeneszerzés terén szerzett zenei, technikai, valamint specializált elméleti ismereteik birtokában képesek professzionális szintű jazz-zeneszerzői, hangszerelői tevékenység végzésére, valamint elméleti tudásuk széles körben történő továbbadására a zenei, illetve a művészeti és a kulturális élet különböző színterein, közegeiben. A végzettek felkészültek tanulmányaik doktori képzésben történő folytatására.

8.1. Az elsajátítandó szakmai kompetenciák

8.1.1. A jazzének-művész

a) tudása

– Specializált ismeretekkel rendelkezik a jazzművészet magyar és európai zenetörténeti hátteréről, a jazz-zenei repertoár speciális területeinek fontosabb alkotásairól.

– Ismeri a jazz-zenei alkotások mélyebb megismeréséhez, elemzéséhez szükséges módszereket, analitikus eszközöket.

– Magas szintű ismeretei vannak a jazzművészet és más művészeti ágak közötti kapcsolódási pontokról, továbbá az alkotó- és előadó-művészeti területek közötti dinamikus kölcsönhatásról.

– Specializált ismeretekkel rendelkezik a jazz-zeneszerzői, valamint a jazz előadó-művészeti tevékenységgel kapcsolatos menedzsment elveiről, szempontjairól és szerzői jogról.

– Magas szinten ismeri a jazz-zeneszerzői alkotótevékenységre vonatkozó etikai szabályokat.

– Mélyrehatóan ismeri a különböző hangszeres és vokális jazz-kompozíciós technikákat, rendezőelveket, a jazz- zenei stílusokat, irányzatokat, műfajokat, formációkat, mintaértékű műveket és azok kompozíciós felépítését.

– Elmélyült ismeretei vannak a klasszikus zenei kompozíciós technikákról, azok alkalmazásának módjáról.

– Behatóan ismeri az egyes hangszerek technikai és hangzási adottságait, azok kombinációit, a különböző jazz- zenei stílusoknak megfelelő hangszerelési technikákat.

– Gyakorlati szemszögből, behatóan ismeri a jazz-zenében használatos improvizációs technikákat, a jazz sajátos kifejezési fordulatait, intonációját, ritmus-, dallam- és harmóniavilágát, valamint a lapról játék és a transzponálás módját.

– Magas szintű ismeretei vannak a jazzhangszeres és jazzénekes szólóművek és zenekari művek egyéni és csoportos munka során történő elsajátításának folyamatáról, sajátos követelményeiről, a gyakorlási módszerekről, próbatechnikákról.

b) képességei

– Képes jazz-zenei alkotások önálló értékelésére, azok stiláris, kompozíció-technikai, esztétikai kontextusában.

– Elméleti ismeretei alapján képes saját jazz-zeneszerzői tevékenységével kapcsolatban szóban vagy írásban kifejezni gondolatait.

– Jazz-zeneszerzői tevékenysége kapcsán képes saját művészeti tevékenységébe más művészeti ágak elemeit beemelni.

– Képes érvényesíteni jazz-zeneszerzői alkotótevékenységének feltételrendszerére, megfelelő körülményeire vonatkozó önálló elvárásait; ennek érdekében hatékonyan, meggyőzően kommunikál.

– Képes a zenei és a kulturális élet intézményeiben a szakmai illetékességének megfelelő irányítási tevékenységet végezni.

– Képes alkalmazni a jazz-zenei alkotó- és előadó-művészet etikai normáit.

– Képes nagyobb lélegzetvételű, különböző jazztörténeti stílusú, különböző előadói apparátusú jazz-zeneművek komponálására.

– Hangszerelési ismereteit saját jazz-kompozícióinak megalkotása során hatékonyan alkalmazza, valamint képes különböző zenei anyagok különböző stílusban történő kamarazenei, kis- és nagyzenekari hangszerelésére.

– Képes összetett jazz-zenei anyagokat zongorán első látás után megszólaltatni (lapról játék), transzponálni.

– A jazz-zeneszerzői tevékenysége alapjául szolgáló technikai, anyagi és információs forrásokat hatékonyan alkalmazza.

– Képes a jazz-zenekari együttjátékban való részvételre, jazz-zenekari művek középnehéz zongoraszólamainak megszólaltatásával, illetve egyszerűbb improvizációkkal.

c) attitűdje

– Nyitott a jazzművészettel, ezen belül a jazz-zeneszerzéssel kapcsolatos kérdések elméleti megközelítésére.

– Kiforrott kritikai érzékkel viszonyul a különböző jazz-zenei stílusirányzatokhoz, alkotásokhoz.

– Aktívan keresi az összművészeti vagy multidiszciplináris alkotótevékenységben való részvétel lehetőségét.

– Folyamatosan, a saját jazz-zenei előadó-művészeti tevékenységének területén túl is figyelemmel kíséri a zenei élet eseményeit, a zenei multimédiás-, kotta- és könyvkiadást, az írásos zenei publikációkat.

– Törekszik saját kompozícióinak a szakmai közegen belüli, valamint szélesebb társadalmi körben történő megismertetésére.

– A jazz-zenei alkotó- és előadó-művészet etikai normáit betartja.

– Rendszeresen komponál különböző előadói apparátusú jazz-zeneműveket.

– Jazz-kompozíciós gondolkodásában magas fokú nyitottsága van a kreativitásra.

– Törekszik a különböző jazz-zenei irányzatokban, stílusokban való komponálásra, illetve hangszerelésre.

– Törekszik a kiszenekari és nagyzenekari jazz-játékban való rendszeres részvételre.

– Kiforrott kritikai érzékkel viszonyul saját és mások előadó-művészeti teljesítményéhez, a különböző előadói gyakorlatokhoz, konkrét zenei produkciókhoz.

– Törekszik arra, hogy saját műveinek autentikus előadását a próbafolyamat vagy az előadás során saját részvételével is elősegítse.

– Jazztörténeti és -elméleti ismereteit önállóan integrálja jazz-zeneszerzői tevékenységébe.

d) autonómiája és felelőssége

– Összművészeti, illetve multidiszciplináris alkotótevékenységben is autonóm módon és felelősen tevékenykedik.

– Társadalmilag érzékeny és elkötelezett kompozíciói célközönségének kiválasztására, a kompozíciók célközönséghez történő eljuttatására, valamint a közönségnevelésben való részvételre.

– A zenei és a kulturális életben képviseli és terjeszti a jazz zenei alkotó- és előadó-művészet értékeit.

– Elkötelezett a jazz-zenei alkotó- és előadó-művészet etikai normái iránt.

– A jazz-zeneszerzés iránti elkötelezettsége egyértelműen kialakult.

– Jazz-zenei alkotásait önállóan, saját művészi elképzeléseinek megvalósításával hozza létre.

– Jazz-zeneszerzői teljesítményét a zeneművészeti szakmai minőségi elvárásokkal összhangban tartja.

9. A mesterképzés jellemzői

9.1. Szakmai jellemzők

A szakképzettséghez vezető tudományágak, szakterületek, amelyekből a szak felépül:

– a jazz-zeneszerzés kapcsolódása a kultúra és a művészeti élet különböző területeihez 2–12 kredit;

– a jazz-zeneszerzés elméleti, történeti háttere 8–32 kredit;

– jazz zeneszerzés és hangszerelés 35–55 kredit;

– klasszikus zeneszerzés 6–18 kredit;

– jazzhangszeres előadó-művészet 8–22 kredit.

9.2. Idegennyelvi követelmény

A mesterfokozat megszerzéséhez legalább egy idegen nyelvből államilag elismert, középfokú (B2), komplex típusú nyelvvizsga vagy ezzel egyenértékű érettségi bizonyítvány vagy oklevél megszerzése szükséges.

9.3. A szakmai gyakorlat követelményei

A szakmai gyakorlat a felsőoktatási intézmény tantervében meghatározottak szerinti hangversenyezés.

9.4. A 4.2. és 4.3. pontban megadott oklevéllel rendelkezők esetén a mesterképzési képzési ciklusba való belépés minimális feltételei:

Az alapképzéstől eltérő mesterképzésbe való belépéshez szükséges minimális kreditek száma:

– a jazz-zeneszerzés jazz- és klasszikus zenei elméleti, történeti háttere 25 kredit.

A mesterképzésbe való felvétel feltétele, hogy a hallgató az alapképzési tanulmányai alapján a felsorolt területeken legalább 15 kredittel rendelkezzen. A mesterképzésben a hiányzó krediteket a felsőoktatási intézmény tanulmányi és vizsgaszabályzatában meghatározottak szerint kell megszerezni.

45. ^*  CIRKUSZMŰVÉSZET MESTERKÉPZÉSI SZAK

1. A mesterképzési szak megnevezése: cirkuszművészet (Circus Arts)

2. A mesterképzési szakon szerezhető végzettségi szint és a szakképzettség oklevélben szereplő megjelölése

– végzettségi szint: mester- (magister, master; rövidítve: MA-) fokozat

– szakképzettség: okleveles cirkuszművész

– a szakképzettség angol nyelvű megjelölése: Circus Artist

3. Képzési terület: művészet

4. A mesterképzésbe történő belépésnél előzményként elfogadott szakok

4.1. Teljes kreditérték beszámításával vehető figyelembe: a cirkuszművészet alapképzési szak.

4.2. A 9.4. pontban meghatározott kreditek teljesítésével vehetők figyelembe továbbá azok az alapképzési és mesterképzési szakok, illetve a felsőoktatásról szóló 1993. évi LXXX. törvény szerinti szakok, amelyeket a kredit megállapításának alapjául szolgáló ismeretek összevetése alapján a felsőoktatási intézmény kreditátviteli bizottsága elfogad.

5. A képzési idő félévekben: 4 félév

6. A mesterfokozat megszerzéséhez összegyűjtendő kreditek száma: 120 kredit

– a szak orientációja: kiemelten gyakorlatorientált (70–80 százalék)

– a diplomamunka készítéséhez rendelt kreditérték: 20 kredit

– az intézményen kívüli összefüggő szakmai gyakorlati képzés minimális kreditértéke: 10 kredit

– a szabadon választható tantárgyakhoz rendelhető minimális kreditérték: 10 kredit

7. A szakképzettség képzési területek egységes osztályozási rendszere szerinti tanulmányi területi besorolása: 212/0215

8. A mesterképzési szak képzési célja és a szakmai kompetenciák

A képzés célja cirkuszművészek képzése, akik a cirkuszművészet terén szerzett általános, valamint specializált kompetenciáik birtokában képesek professzionális szintű cirkuszművészeti produkciók létrehozására, a jövő cirkuszművészetének megalapozásához vezető műhelyek működtetésére, módszertani fejlesztésre és kutatómunkára. Felkészültek tanulmányaik doktori képzésben történő folytatásra.

8.1. Az elsajátítandó szakmai kompetenciák

8.1.1. A cirkuszművész

a) tudása

– Specializált ismeretekkel rendelkezik a saját zsáner tökéletesítéséhez szükséges cirkusz- technikai, fizikális, módszertani területeken.

– Magas szinten ismeri a kooperációs, vezetéstechnikai, individuál- és csoportlélektani területeket és rendelkezik az ezen ismeretek továbbfejlesztéséhez szükséges tudással.

– Magas szinten ismeri az új számok, illetve új zsánerek létrehozásához szükséges módszertant.

– Rendelkezik a cirkuszművészet fejlesztését szolgáló speciális ismeretekkel.

– Magas szinten ismeri a legfrissebb alkotói módszereket és a transzdiszciplináris kutatási módszereket, melyekhez való viszonyát kritikus tudatosság jellemzi.

– Specializált ismeretekkel rendelkezik a cirkuszművészeti tevékenységgel kapcsolatos menedzsment elveiről, szempontjairól és szerzői jogról.

– Specializált ismeretekkel rendelkezik a cirkuszművészetre vonatkozó etikai szabályokról.

b) képességei

– Képes az általa tanult cirkuszművészeti módszerek, eredmények tökéletesítésére, fejlesztésére.

– Képes új cirkuszművészeti vívmányok létrehozására.

– Képes cirkuszművészeti problémák magas szintű kezelésére, iránymutatásra, új megoldások felismerésére és alkalmazására.

– Képes a társművészetek tudásának integrálására a saját szakterületébe.

– Képes összetett, előre nem látható és új stratégiai megközelítéseket igénylő munka- vagy tanulási helyzet kezelésére.

– Képes érvényesíteni művészeti tevékenységének feltételrendszerére, megfelelő körülményeire vonatkozó önálló elvárásait; ennek érdekében hatékonyan, meggyőzően kommunikál.

– Képes a cirkuszművészet intézményeiben, műhelyeiben a szakmai irányításra.

– Képes alkalmazni a cirkuszművészet etikai normáit.

c) attitűdje

– Cirkuszművészetében újító személyiség.

– Művészeti tevékenységét a precizitás, a proaktivitás és a célorientáltság jellemzi.

– Saját és az általa irányított csoport művészeti tevékenysége terén igényességre törekszik.

– Aktívan keresi a művészeti együttműködés lehetőségét.

– Kiforrott kritikai érzékkel viszonyul saját és mások művészeti teljesítményéhez, a különböző cirkuszművészeti produkciókhoz.

– Művészetét magas fokú kreativitás jellemzi.

– A cirkuszművészettel kapcsolatos lehetőségek társadalmi igényeit felismeri, azonosítja, és azokra reflektál.

– A cirkusz- és a társművészetek etikai normáit betartja.

d) autonómiája és felelőssége

– Cirkuszművészet teljes egésze vonatkozásában magas fokú szakmai felelősségvállalás jellemzi.

– Egészlátó, integrált szemléletű társadalmi felelősségvállalás jellemzi.

– Önálló és kreatív, a cirkuszművészet etikai normái iránt elkötelezett művész.

9. A mesterképzés jellemzői

9.1. Szakmai jellemzők

A szakképzettséghez vezető tudományágak, szakterületek, amelyekből a szak felépül:

– integrált cirkuszművészeti elmélet és gyakorlat 40–80 kredit,

– egyénre, illetve csoportra szabott speciális kiegészítő ismeretek 40–80 kredit.

9.2. Idegennyelvi követelmény

A mesterfokozat megszerzéséhez egy élő idegen nyelvből államilag elismert, középfokú (B2), komplex típusú nyelvvizsga vagy ezzel egyenértékű érettségi bizonyítvány vagy oklevél megszerzése szükséges.

9.3. A szakmai gyakorlat követelményei

A szakmai gyakorlat legalább négy hét időtartamú, szakmai gyakorlóhelyen: a képző intézmény saját, az összes zsáner gyakorlására és fejlesztésére alkalmas, biztonságos gyakorlóhelyein szervezett, továbbá előadásain, valamint professzionális cirkuszok és cirkuszi együttesek produkcióiban teljesített gyakorlat, melynek kreditértéke a 9.1. pont szerinti cirkuszművészeti gyakorlat részeként legalább 10 kredit.

9.4. A 4.2. pontban megadott oklevéllel rendelkezők esetén a mesterképzési képzési ciklusba való belépés minimális feltételei

A mesterképzésbe való belépés feltétele, hogy a korábbi tanulmányok alapján a következő területekről legalább 30 kredit elismerhető legyen:

– biztonsági, baleset- és életvédelmi ismeretek,

– testi szellemi kondíció, koordináció, izoláció, tér-, idő-, dinamikai orientáció,

– fő zsáner(ek) teljes és kimagasló színvonalú ismerete,

– mellék zsánerek alapos gyakorlati ismerete,

– összes zsáner alapszintű, gyakorlati ismerete,

– a cirkuszművészet múltja, jelene, jövője, kultúrák, irányzatok,

– általános- és társművészeti, kulturális ismeretek,

– pályaépítés, CV, honlap, online és offline kommunikáció, informatika,

– a tudásszerzéssel kapcsolatos ismeretek,

– az ismeretszerzés módszereinek fejlesztésére, megújítására vonatkozó tudás,

– esszéírás, kreatív írás, prezentációkészítés, prezentálás.

46. ^*  FORGATÓKÖNYVÍRÓ MESTERKÉPZÉSI SZAK

1. A mesterképzési szak megnevezése: forgatókönyvíró (Screenwriting)

2. A mesterképzési szakon szerezhető végzettségi szint és a szakképzettség oklevélben szereplő megjelölése

– végzettségi szint: mesterfokozat (magister, master; rövidítve: MA)

– szakképzettség: okleveles forgatókönyvíró

– a szakképzettség angol nyelvű megjelölése: Screenwriter

3. Képzési terület: művészet

4. A mesterképzésbe történő belépésnél előzményként elfogadott szakok:

4.1. Teljes kreditérték beszámításával vehető figyelembe: a mozgókép alapképzési szak dramaturgia, film- és televíziórendezés szakiránya.

4.2. A 9.4. pontban meghatározott kreditek teljesítésével figyelembe vehetők továbbá azok az alapképzési és mesterképzési szakok, illetve a felsőoktatásról szóló 1993. évi LXXX. törvény szerinti szakok, amelyeket a kredit megállapításának alapjául szolgáló ismeretek összevetése alapján a felsőoktatási intézmény kreditátviteli bizottsága elfogad.

5. A képzési idő félévekben: 4 félév

6. A mesterfokozat megszerzéséhez összegyűjtendő kreditek száma: 120 kredit

– a szak orientációja: gyakorlatorientált (60–70 százalék)

– a diplomamunka készítéséhez rendelt kreditérték: 12 kredit

– intézményen kívüli összefüggő gyakorlati képzés minimális kreditértéke: 8 kredit

– a szabadon választható tantárgyakhoz rendelhető minimális kreditérték: 8 kredit

7. A szak képzési területek egységes osztályozási rendszer szerinti tanulmányi területi besorolása: 213/0211

8. A mesterképzési szak képzési célja, az általános és a szakmai kompetenciák:

A képzés célja forgatókönyvírók képzése, akik alkalmasak releváns, magas művészi színvonalat képviselő, eredeti hangú történetek megalkotására, amelyek mind a magyar, mind a nemzetközi kortárs filmművészetben értékes, kiemelkedő filmalkotások alapjául szolgálhatnak. Tájékozottak a magyar és nemzetközi filmművészetben, valamint annak társművészeteiben (színház, irodalom, televízió), a mindenkori társadalmi, közéleti kérdésekben. Figyelemmel követik és behatóan ismerik a legújabb mozgóképes irányzatokat, a magyar és a nemzetközi kulturális életet. Felkészültek tanulmányaik doktori képzésben történő folytatására.

8.1. Az elsajátítandó szakmai kompetenciák

8.1.1. A forgatókönyvíró a) tudása:

– Mélyrehatóan ismeri a magyar és az egyetemes filmtörténetet.

– Alapos ismeretei vannak a meghatározó filmelméleti és filmesztétikai irányzatokról, azok képviselőiről.

– Átfogóan ismeri a színházi dramaturgia alapjait.

– Alapos ismeretekkel rendelkezik a drámairodalom meghatározó alkotóiról és azok alkotásairól.

– Mélyrehatóan ismeri a releváns forgatókönyvírással kapcsolatos elméleteket.

– Teljeskörűen ismeri a különféle filmes zsánereket.

– Szerteágazó ismeretekkel rendelkezik a filmművészet és más művészeti ágak közötti kapcsolódási pontokról, valamint az alkotó- és előadóművészeti területek közötti dinamikus kölcsönhatásról.

– Alapvető ismeretekkel rendelkezik a filmkészítés folyamatairól, technikáiról.

– Szerteágazó ismeretei vannak a televíziós fikciós sorozatírás elméletéről és technikáiról, valamint felkészült a releváns kortárs televíziós fikciós sorozatokból.

– Magas szinten ismeri a filmes szakmára vonatkozó etikai normákat.

– Professzionális szinten ismeri a magyar és nemzetközi filmfejlesztéssel kapcsolatos pályázatokat, releváns workshopokat, a mozgókép finanszírozásának módjait.

b) képességei:

– Képes meghatározó idő alatt, önállóan és irányított elvárások alapján is professzionális művészi színvonalon játékfilm-forgatókönyvek megalkotására.

– Rendelkezik a képességgel, hogy saját munkáját sokszori revíziónak vesse alá, és annak hiányosságait felismerve munkáját folyamatosan javítani tudja.

– Történeteit képes a mozgókép nyelvének megfelelően elmesélni.

– Magas fokú analitikus képességekkel rendelkezik, melyek alkalmassá teszik rá, hogy saját és mások forgatókönyveit is dramaturgiai szempontból mélyrehatóan elemezni tudja.

– Kifinomult verbális érvelési képességgel és vitakészséggel rendelkezik annak érdekében, hogy saját gondolatait a vele meghatározó munkaviszonyban álló filmalkotók (rendező, producer) felé közvetíteni tudja; illetve, hogy azok érveit, gondolatait kreatív módon be tudja építeni munkájába.

– Nagyfokú kooperációs képességgel rendelkezik, tisztában van vele, hogy létrehozandó műve egy közös alkotási folyamat egyik részfolyamata.

– Képes rövid, lényeglátó, meggyőző módon akár írásban, akár élő szóban prezentálni filmterveit, történeteit magyar és angol nyelven egyaránt.

– Erős formaérzékkel, logikai készséggel, stílusérzékkel rendelkezik.

– Írói csapatban – vezető vagy társíró pozícióban egyaránt – a televíziós fikciós sorozatkészítés aktuális követelményeinek megfelelően dolgozik.

– Képes a kortárs film- és társművészeti alkotásokat, irányzatokat értelmezni, a kiemelkedő művek értékeit felismerni.

– Képes a régi és a kortárs irodalmi alkotások között a filmes adaptációra alkalmas műveket felkutatni, és azokat filmforgatókönyvvé adaptálni.

c) attitűdje:

– A társadalmi folyamatokra érzékeny, az elesettekkel, kiszolgáltatottakkal, hátrányos helyzetűekkel szemben empatikus.

– Törekszik arra, hogy alkotásaival a forgatókönyvíró szakma magas színvonalának megfeleljen.

– Tisztában van vele, hogy tudását, jártasságát folyamatosan bővítenie kell, ezért figyelemmel kíséri a legfrissebb szakirodalmat és filmművészetet.

– Részt vesz a magyar filmes közélet, a magyar filmkultúra életében.

– Mindig törekszik rá, hogy saját szerzői jogainak érvényt szerezzen, valamint arra, hogy másokét tiszteletben tartsa.

– Való életből, valós szereplőkkel létrejövő történetei megalkotása során kiemelten figyel az etikai, személyiségi jogi normák betartására.

– Tisztában van vele, hogy munkája meghatározó a filmkészítés többi szereplői számára, ezért igyekszik az elvárt határidőknek, színvonalnak megfelelni.

d) autonómiája és felelőssége:

– Felelősséget vállal létrehozott műveiért mind esztétikai értelemben, mind a társadalom véleményformálására gyakorolt hatásuk tekintetében.

– Önálló ízléssel, meggyőződéssel, világlátással rendelkezik, képes önálló művészi döntések meghozatalára.

– A filmkészítés kollektív folyamatában saját részmunkájáért teljes felelősséget vállal.

– Amennyiben írói csapatban vezető pozícióban dolgozik, felelősséget vállal kollégáiért, a csapat munkájáért, ugyanakkor képes autonóm döntéseket meghozni

– Saját alkotásai vonatkozásában felelősséget vállal a magyar filmművészet, a magyar filmkultúra magas színvonalának megőrzéséért.

– Tisztában van vele, hogy tevékenységével széles tömegek gondolkodására, véleményformálására, ízlésére képes hatást gyakorolni, és ennek felelősségét tudatosan is vállalja.

– Legjobb tudása szerint igyekszik kreatívan együttműködni a filmkészítésben vele együtt dolgozókkal (rendező, producer).

9. A mesterképzés jellemzői:

9.1. A szakmai ismeretek jellemzői

A szakképzettség szempontjából meghatározó tudományágak, szakterületek, amelyekből a szak felépül:

– a forgatókönyvírás különböző szakterületeinek elmélete és gyakorlata; 38–50 kredit;

– a filmművészet esztétikai, valamint film- és kultúrtörténeti háttere 24–36 kredit;

– irodalmi és dramaturgiai ismeretek 10–26 kredit;

A képző intézmény által ajánlott specializáció kreditaránya a képzés egészén belül legalább 25 kredit.

9.2. Idegennyelvi követelmény

A mesterfokozat megszerzéséhez angol nyelvből államilag elismert középfokú (B2) komplex típusú nyelvvizsga vagy ezzel egyenértékű érettségi bizonyítvány vagy oklevél szükséges.

9.3. A szakmai gyakorlat követelményei

A szakmai gyakorlat legalább hat hét időtartamú forgatókönyvírói, filmdramaturgiai, egyéb filmírással kapcsolatos munka magyar vagy nemzetközi székhellyel rendelkező produceri irodánál, filmgyártó cégnél, TV csatornánál, egyéb műsorszolgáltatónál, illetve egyéb releváns filmes szervezetnél. A szakmai gyakorlat elismert filmalkotóval (rendező, forgatókönyvíró) történő, a felsőoktatási intézmény keretein kívüli közös munka formájában is megvalósulhat.

9.4. A 4.2. pont tekintetében mesterképzési képzési ciklusba való belépés minimális feltételei:

A mesterképzésbe való belépéshez szükséges minimális kreditek száma

– filmtörténet területéről 6 kredit,

– dráma-, és színháztörténet területéről 6 kredit,

– filmesztétika területéről 6 kredit.

A mesterképzésbe való felvétel feltétele, hogy a hallgató a korábbi tanulmányai alapján a felsorolt területeken legalább 10 kredittel rendelkezzen. A mesterképzésben a hiányzó krediteket a felsőoktatási intézmény tanulmányi és vizsgaszabályzatában meghatározottak szerint kell megszerezni.

47. ^*  HANGMŰVÉSZET MESTERKÉPZÉSI SZAK

1. A mesterképzési szak megnevezése: hangművészet (Sound Art)

2. A mesterképzési szakon szerezhető végzettségi szint és a szakképzettség oklevélben szereplő megjelölése

– végzettségi szint: mester- (magister, master; rövidítve: MA-) fokozat

– szakképzettség: okleveles hangművész

– a szakképzettség angol nyelvű megjelölése: Sound Artist

3. Képzési terület: művészet

4. A mesterképzésbe történő belépésnél előzményként elfogadott szakok

4.1. Teljes kreditérték beszámításával vehető figyelembe: a művészet képzési területről az alkotóművészet és muzikológia alapképzési szak elektronikus zenei médiaművészet szakiránya.

4.2. A 9.4. pontban meghatározott kreditek teljesítésével elsősorban számításba vehető: a művészet képzési területről az alkotóművészet és muzikológia alapképzési szak zeneszerzés, jazz-zeneszerzés, muzikológia, zeneelmélet, zeneismeret, alkalmazott zeneszerzés szakirányai, a média design alapképzési szak, valamint a mozgókép alapképzési szak mozgóképes filmhang szakiránya.

4.3. A 9.4. pontban meghatározott kreditek teljesítésével vehetők figyelembe továbbá: azok az alapképzési és mesterképzési szakok, illetve a felsőoktatásról szóló 1993. évi LXXX. törvény szerinti szakok, amelyeket a kredit megállapításának alapjául szolgáló ismeretek összevetése alapján a felsőoktatási intézmény kreditátviteli bizottsága elfogad.

5. A képzési idő félévekben: 4 félév

6. A mesterfokozat megszerzéséhez összegyűjtendő kreditek száma: 120 kredit

– a szak orientációja: gyakorlatorientált (60–70 százalék)

– a diplomamunka elkészítéséhez rendelt kreditérték: 20 kredit

– a szabadon választható tantárgyakhoz rendelhető minimális kreditérték: 10 kredit

7. A szakképzettség képzési területek egységes osztályozási rendszere szerinti tanulmányi területi besorolása: 212/0215

8. A mesterképzési szak képzési célja és a szakmai kompetenciák:

A képzés célja hangművészek képzése, akik az elektronikus hangkeltő eszközök és médiaművészeti technikák kísérleti és alkalmazott felhasználásában releváns alkotásokat, eredményeket képesek felmutatni, céljaik elérése érdekében rutinosan kezelik az elektronikus média egyéb kommunikációs, vizuális és virtuális eszközeit, és így széleskörű kulturális és szakelméleti, korszerű technológiai és mesterségbeli, művészetelméleti és tudományos ismereteik alapján képesek felismerni és megfelelő szellemi és szakmai színvonalon megoldani a területen felmerülő problémákat. Felkészültek tanulmányaik doktori képzésben történő folytatására.

8.1. Az elsajátítandó szakmai kompetenciák

8.1.1. A hangművész

a) tudása

− Átfogó ismeretekkel bír a hangművészet, a médiaművészet, az elektronikus zene történetének, összefüggéseinek, elméleteinek területén.

− Ismeri a szakterület sajátos alkotói és kutatási módszerét, etikai normáit.

− Magas szinten ismeri a szakterület szókincsét és kommunikációs sajátosságait legalább anyanyelven és egy gyakorta használt nyelven (angol, francia vagy német).

− Komplex módon ismeri a létrehozott művek vizuális-virtuális reprezentációit, ezáltal terjesztésük és interpretációik módszereit is.

− Szerteágazóan ismeri a hangművészet területén alkalmazható szoftveres és hardveres eszközök lehetőségeit, alkotói módszereinek és problémamegoldási lehetőségeinek tekintetében.

− Elmélyült ismeretei vannak a hangművészet azon általános és részterületeinek, valamint társművészeteinek módszereiről, melyek által el tudja helyezni saját munkáját a többi kortárs művészeti ág körében, és ezáltal könnyedén képes más művészeti és tudományos területek művelőivel együttműködni.

b) képességei

− Interdiszciplináris megközelítéssel ragadja meg a hang művészeti használatával kapcsolatos esztétikai és társadalmi jelenségeket, speciális szakmai problémákat, feltárja és megfogalmazza az azok megoldásához szükséges részletes elméleti és gyakorlati hátteret.

− A hangművészeti és kapcsolódó kortárs művészeti folyamatokat elemezve a szakterület elméleteit és az azokkal összefüggő terminológiát a problémák megoldásakor innovatív, akár szokatlan módon alkalmazza.

− Alkotói munkájának megvalósítása során együttműködik a saját és kapcsolódó alkotói és tudományos szakterületek résztvevőivel, beleértve művészeket, kutatókat, szervezőket, kurátorokat.

− Alkotói területének egyes speciális résztémáiról önálló, szaktudományos formájú összefoglalókat, elemzéseket készít, saját munkáját dokumentálja és lehetőség szerint megosztja, mások dokumentációjában közzétett tapasztalatait saját tevékenységében felhasználja.

− Magas szinten használja a szakterület ismeretközvetítési technikáit, és dolgozza fel a magyar és idegen nyelvű publikációs forrásait, rendelkezik a hatékony információkutatás, -feldolgozás ismereteivel a szakterülete vonatkozásában.

− Interdiszciplináris és kutatás-központú szemléletével járul hozzá képességeinek fejlesztéséhez.

c) attitűdje

− Fejlett szakmai identitással, hivatástudattal rendelkezik, amelyet a szakmai és szélesebb társadalmi közösség felé is vállal.

− Törekszik arra, hogy a művészeti terület, illetve a kapcsolódó tudományterületek (informatika, technológia vagy bármely, a saját alkotói területéhez közel álló természet-, társadalomtudományi terület) legújabb eredményeit saját fejlődésének szolgálatába állítsa.

− Hitelesen közvetíti szakmája összefoglaló és részletezett problémaköreit nemcsak a szakmai közeg, az azon kívülállók számára, figyelemmel a szakmai utánpótlás biztosítására.

− Alkotóművészi tevékenységét előtérbe helyezve, kezdeményező szerepet vállal alkotói területének a közösség szolgálatába állítására.

− Magáévá teszi és saját munkakörnyezetére alkalmazza azt az elvet, hogy a folyamatos szakmai szocializáció és a személyes tanulás a közjó szolgálatában áll. Képes rá, hogy a mindenkori igényeknek megfelelően a köz fogalmát lokatív és virtuális módon is ki tudja használni.

− Új, komplex megközelítést kívánó, stratégiai döntési helyzetekben vagy nem várt élethelyzetekben is a jogszabályok és etikai normák teljes körű figyelembevételével hozza meg döntését.

− Keresi az új, komplex megközelítéseket és eszközöket, és az újabb művészi problémák megoldása érdekében tudatosan használja őket.

− Szakmai közegével szemben, annak fejlesztése érdekében kritikai észrevételeket tesz.

d) autonómiája és felelőssége

− Bekapcsolódik újszerű alkotói, kutatási és fejlesztési projektekbe, a kooperáció során a cél elérése érdekében autonóm módon, a csoport többi tagjával együttműködve mozgósítja elméleti és gyakorlati tudását, képességeit.

− Különböző bonyolultságú és különböző mértékben kiszámítható kontextusokban a módszerek és technikák széles körét alkalmazza önállóan a gyakorlatban.

− Önállóan tervezi meg és végzi tevékenységét.

− Önállóan végzi átfogó és speciális szakmai kérdések végiggondolását és adott források alapján történő kidolgozását.

− Szakmai véleményét önállóan képviseli.

− Új, komplex döntési helyzetekben is felelősséget vállal azok környezeti és társadalmi hatásaiért.

9. A mesterképzés jellemzői:

9.1. A szakmai ismeretek jellemzői

A szakképzettséghez vezető tudományágak, szakterületek, amelyekből a szak felépül

– a hangművészethez kapcsolódó elméleti, történeti és kulturális ismeretek 10–16 kredit;

– alkotói-kutatói munka a hangművészet, az elektroakusztikis és számítógépes zene kapcsolódó területein 20–26 kredit;

– tervezés és alkotói munka a hangművészet részterületein 40–70 kredit.

9.2. Idegennyelvi követelmény

A mesterfokozat megszerzéséhez angol, német vagy francia nyelvből államilag elismert, középfokú (B2), komplex típusú nyelvvizsga vagy ezzel egyenértékű érettségi bizonyítvány vagy oklevél megszerzése szükséges.

9.3. A szakmai gyakorlat követelményei

A szakmai gyakorlat a tanulmányok során legalább 6 hét,

– az oktatási intézmény által felajánlott gyakorlati helyeken (szakmai programok, műhelykurzusok, alkotótelepek látogatása, szervezése, oktatási programok megvalósítása, műhelyek vezetése, szervezése, bekapcsolódás kulturális és művészeti intézmények munkájába) vagy

– az intézmény által elfogadott gyakorlati helyeken, a hallgató által önállóan (önállóan kezdeményezett szakmai projekt – rádió, egyéb elektronikus médiumok: blogok, folyóiratok – megvalósítása, oktatás, médiamunka, közreműködés komplex művészeti projektek megvalósításában, pályázatírás és -elbírálás) szervezett gyakorlat.

48. ^*  IMMERZÍV FILM MESTERKÉPZÉSI SZAK

1. A mesterképzési szak megnevezése: immerzív film (Immersive Film)

2. A mesterképzési szakon szerezhető végzettségi szint és a szakképzettség oklevélben szereplő megjelölése

– végzettségi szint: mester- (magister, master; rövidítve: MA-) fokozat

– szakképzettség: okleveles immerzívfilm-alkotó

– a szakképzettség angol nyelvű megjelölése: Immersive Media Filmmaker

3. Képzési terület: művészet

4. A mesterképzésbe történő belépésnél előzményként elfogadott szakok

4.1. Teljes kreditérték beszámításával vehető figyelembe: a művészet képzési területről az animáció, a média design, a fotográfia, a látványtervezés, a mozgókép, a televíziós műsorkészítő alapképzési szak, bölcsészettudomány képzési területről a szabad bölcsészet alapképzési szak filmelmélet és filmtörténet specializációja.

4.2. A 9.4. pontban meghatározott kreditek teljesítésével elsősorban számításba vehető: a művészet képzési területről a designkultúra, a formatervezés, a tárgyalkotás, a tervezőgrafika, a textiltervezés és az építőművészet alapképzési szak, társadalomtudomány képzési területről a kulturális antropológia, az informatika képzési területről a mérnökinformatikus, a programtervező informatikus alapképzési szak.

4.3. A 9.4. pontban meghatározott kreditek teljesítésével vehetők figyelembe továbbá: azok az alapképzési és mesterképzési szakok, illetve a felsőoktatásról szóló 1993. évi LXXX. törvény szerinti szakok, amelyeket a kredit megállapításának alapjául szolgáló ismeretek összevetése alapján a felsőoktatási intézmény kreditátviteli bizottsága elfogad.

5. A képzési idő félévekben: 4 félév

6. A mesterfokozat megszerzéséhez összegyűjtendő kreditek száma: 120 kredit

– a szak orientációja: gyakorlatorientált (60–70 százalék)

– a diplomamunka elkészítéséhez rendelt kreditérték: 20 kredit

– a szabadon választható tantárgyakhoz rendelhető minimális kreditérték: 10 kredit

7. A szakképzettség képzési területek egységes osztályozási rendszere szerinti tanulmányi területi besorolása: 213/0211

8. A mesterképzési szak képzési célja és a szakmai kompetenciák:

A képzés célja immerzívfilm-alkotók képzése, akik a digitális narratívák létrehozásához a gyorsan fejlődő technikai eszközök és módszerek széles spektrumát képesek alkalmazni különös tekintettel a mozgóképalkotás, filmkészítés, valamint a hozzá kapcsolódó társterületek által életre hívott innovatív, analóg és digitális rendszerekre, kísérleti eljárásokra. Adaptív hozzáállással, tudatos és felelősségteljes alkotói magatartást tanúsítva képesek értékteremtő válaszokat adni. A kutatás, a tervezés, valamint a média produkciók létrehozásának valamennyi fázisában képesek önállóan és más szakemberekkel együttműködve csoportmunkában vagy vezetőként is dolgozni. Munkájukat a digitális filmkészítés területén eredményorientáltan, a produkciós környezet lehetőségeit hatékonyan kihasználva tudják végezni. Felkészültek tanulmányaik doktori képzés keretében történő folytatására.

8.1. Az elsajátítandó szakmai kompetenciák

8.1.1. Az immerzívfilm-alkotó

a) tudása

− Széles körű, rendszerszerű és specializált ismeretekkel rendelkezik az immerzív film területeinek elméleteiről, koncepcióiról, meghatározó múltbéli és kortárs tendenciáiról, fejlesztési irányairól és diskurzusairól, valamint referencia értékű alkotóiról, alkotásairól és eredményeiről.

− Specializált ismeretekkel rendelkezik az immerzív film területeihez kapcsolódó tartalmak létrehozását előkészítő folyamatokról, a virtuális gyártás, azaz virtual production szükségleteiről.

− Specializált ismeretekkel rendelkezik az immerzív film területeihez kapcsolódó tartalmak financiális és menedzselési kérdéseiről, produceri ismeretekről.

− Érti és magas szinten ismeri a kreativitás és a design gondolkodás működését, és érti hogyan alkalmazhatók ezek összetett problémák megoldásához.

− Jártas az interdiszciplináris tervezés és alkotás módszertanában, ismeri és érti a komplex tervezési, alkotói folyamatok összefüggéseit és rendszerét, valamint azt, hogy ezek hogyan realizálódnak az immerzív film produkciókban.

− Magas szintű, specializált ismeretekkel rendelkezik az immerzív film területein alkalmazott klasszikus és innovatív szoftveres és hardveres megoldásokról, médiumokról, eszközökről, technikákról, tisztában van a főbb technológiai, gyártási folyamatokkal és a tevékenységek végzésének optimális körülményeivel.

− Tisztában van vele, hogy az immerzív film területeihez kapcsolódó ismereteinek mely diszciplínaterületek kutatásai kapcsán lehet kiemelt szerepe.

− Magas szinten ismeri az immerzív film területeihez kapcsolódó kommunikációs és prezentációs eszközöket, módszereket, csatornákat, behatóan ismeri a szaknyelvet.

− Pontosan ismeri és érti a digitális narratívák létrehozására jellemző munkafolyamatokat.

− Tisztában van a szervezet- és vezetéselmélet, illetve a csoportdinamikai folyamatok alapösszefüggéseivel, legismertebb modelljeivel, a konfliktuskezelés alapvető technikáival.

− Részleteiben és rendszerében ismeri az immerzív film területeinek gazdasági, pénzügyi, szerzői jogi és etikai normáit, szabályozását, érti a saját vállalkozás működtetésének kereteit, valamint alapos áttekintéssel bír a szakterületét érintő tágabb intézményrendszerről.

− Ismeri és érti saját erősségeit és gyengeségeit a tartalomgyártás kapcsán, érti, hogy az élethosszig tartó tanulás és a megújuló tudás hogyan lehet hasznos a számára.

b) képességei

− Felismer komplex, az immerzív film szakterületeihez kapcsolódó problémákat, saját tervezési, alkotói programot alakít ki, és ez alapján önálló kreatív szakmai munkát végez.

− Önállóan vizsgál komplex problémaköröket, összetett művészeti, design- és technológiaikutatást folytat, az adatokat és forrásokat kritikusan kezeli, a tágabb kontextuális összefüggéseket és folyamatokat rendszerszerűen értelmezi.

− Kreativitását mozgósítja új típusú, komplex, folyamatosan változó helyzetekben is, és a hagyományos keretrendszerből kilépő, innovatív megoldásokat fejleszt.

− Komplex preprodukciós műveleteket tervez és kivitelez.

− Munkája során komplex adat- és forrásgyűjtési, kezelési, szelekciós és értékelési módszereket alkalmaz.

− Képes megtervezni és részekre bontani teljes produkciós munkafolyamatokat.

− Produkciókat, folyamatokat és erőforrásokat menedzsel.

− Az immerzív film területein alkalmazott főbb gyártási és fejlesztési folyamatokat magas szinten megvalósítja.

− Körültekintően megteremti az optimális munkavégzéshez szükséges körülményeket.

− Adaptívan viszonyul különböző munkamódszerekhez és folyamatokhoz, valamint a területre jellemző állandó változáshoz.

− Új típusú, komplex helyzetekben szakmailag megalapozott cselekvési stratégiát alkot.

− Képes csoportban dolgozni.

− Csoportban dolgozva képes vezető szerepet ellátni, irányítja az alkotó, tervező és megvalósító tevékenységet.

− Szakmai álláspontját és szakmai érdekeit érvekkel alátámasztva képviseli vitahelyzetben, együttműködés során képes a konfliktuskezelésre.

− Képes tudományos kutatásokban való szakirányú együttműködésre.

− Magabiztosan és innovatív módon alkalmazza a megfelelő eszközt, módszert, eljárást, hardver- és szoftvertechnológiát egyéni koncepciói és önálló tervei megvalósításához.

− Képes produkciókat, gyártási folyamatokat és erőforrásokat menedzselni.

− A szakterület szaknyelvi kifejezéseit magabiztosan alkalmazza.

− Alkotó tevékenységét, elképzeléseit, eredményeit nyilvánosság előtt magabiztosan és kompetensen mutatja be.

− Magas szintű párbeszédet folytat szakmai közösségével, a társszakmák képviselőivel, szakértőkkel, ügyfelekkel, illetve laikus közönséggel a szakterületét érintő komplex témákban, anyanyelvén és egy idegen nyelven.

− Képes az emergens technológiák kínálta lehetőségeket figyelembe véve, a szakmai és a szélesebb közönség számára is értelmezhető, értékes narratívákat fejleszteni.

− Vezetői feladatai során tudatosan alakít ki vezetési stratégiát.

− Az immerzív film tartalmak létrehozása során önállóan és rutinszerűen, konzekvensen visz végig tervezési, alkotói folyamatokat, magas szintű és komplex tervezői, alkotói döntéseket hoz meg.

− Szakterületén alkalmazza a tartalomfejlesztés és filmalkotás etikai és szerzői jogi normáit.

− Az immerzív film kapcsolódó területein képes értékelni saját szakmai tevékenységét, szakmai erősségeit, gyengeségeit. Tudását, kompetenciáit és alkotói, illetve tervezői gyakorlatát folytonosan naprakészen tartja, megújítja, fejleszti.

− Képes kialakult ízlésére és kritikai érzékére támaszkodva esztétikai kérdésekben dönteni.

c) attitűdje

− Aktívan keresi az új szakmai ismereteket, módszereket és technikákat, figyelemmel kíséri a kortárs művészeti, társadalmi, gazdasági, piaci, vizuális és információtechnológiai folyamatokat, tendenciákat.

− Tevékenységében rugalmasan és adaptívan viszonyul az új típusú kihívásokhoz, problémákhoz és helyzetkehez.

− Aktívan keresi az együttműködést más művészeti ágak és szakterületek szereplőivel, aktívan kezdeményez interdiszciplináris projekteket, szakmai tevékenységét integratív szemlélettel végzi.

− Tudatosan törekszik saját szakmai határainak, illetve a különböző szakterületek és kapcsolódó technológiák közötti határok kreatív átlépésére, meghaladására.

− Aktívan keresi azokat a kihívásokat és komplex problémákat, ahol alkotói tudását és kreativitását kamatoztatva adekvát válaszokat adhat, eredeti alkotásokat hozhat létre, önállóan vagy csoport tagjaként.

− Kiszámítható és következetes munkakörnyezet kialakítására törekszik az általa vezetett szakemberek számára.

− Tiszteletben tartja a vezetése alatt dolgozó szakembereket.

− Az aktuális munka/fejlesztés/projekt igényeit figyelembe véve törekszik arra, hogy a vezetése alatt dolgozó kollégák számára lehetőséget teremtsen az egyéni szakmai céljaik elérésére és a szakmai fejlődésre.

− Az alkotó tevékenységével kapcsolatos társadalmi és piaci igényeket felismeri, azonosítja, azokra reflektál.

− Saját alkotó, tervező tevékenységét képes elhelyezni a tágabb kulturális, gazdasági és piaci kontextusban, szakmája etikai és szerzői jogi normáit betartja.

− Munkájában motivált és elkötelezett, alkotótevékenységét szellemi szabadság, kísérletező és vállalkozó kedv jellemzi.

− Alkotótevékenységét magas fokú minőség- és értékorientáltság, művészi érzékenység és intellektuális szemlélet jellemzi.

d) autonómiája és felelőssége

− Az immerzívfilm-alkotást érintő kérdésekben önállóan tájékozódik, saját ízléssel és szakmai véleménnyel bír.

− Az immerzív film produkciók létrehozása során művészeti koncepciót alkot, amelyet önállóan és professzionálisan valósít meg.

− Rendszeresen kezdeményez, vezet és alakít projekteket.

− Interdiszciplináris tevékenységekben is autonóm módon és felelősen tevékenykedik.

− Saját szakmai munkájáért, valamint az általa vezetett projektekért, tevékenységekért felelősséget vállal.

− A közösség tagjaként felelősséget vállal a közösségéért, szakterülete értékeiért és etikai normáiért.

− Szakmai munkáját társadalmilag, kulturálisan érzékeny, tudatos és felelős tevékenység jellemzi.

− Komplex originális alkotást hoz létre.

9. A mesterképzés jellemzői:

9.1. A szakmai ismeretek jellemzői

A szakképzettséghez vezető tudományágak, szakterületek, amelyekből a szak felépül 70–150 kredit, amelyből a diplomamunka készítéséhez rendelt kredit 20 kredit az alábbiak szerint:

– immerzívfilm-tervezés és -kutatás 25–45 kredit;

– immerzívfilm-tervezés gyakorlati ismeretek 15–35 kredit;

– immerzívfilm-szakelmélet 10–20 kredit;

– elméleti stúdiumok (design-, művészet- és médiatörténet- és elmélet, filozófia, társadalomtudomány, gazdasági és jogi ismeretek, kommunikációs ismeretek, könyvtár és információtudomány) 10–30 kredit;

– kapcsolódó társszakmák ismeretei 10–20 kredit.

9.2. Idegennyelvi követelmény

A mesterfokozat megszerzéséhez egy élő idegen nyelvből államilag elismert, legalább középfokú (B2), komplex típusú nyelvvizsga vagy ezekkel egyenértékű érettségi bizonyítvány vagy oklevél szükséges.

9.3. A képzést megkülönböztető speciális jegyek

A képzés csak teljes idejű képzésben, a nappali képzés munkarendje szerint szervezhető meg.

9.4. A 4.2. és 4.3 pontban megadott oklevéllel rendelkezők esetén a mesterképzési képzési ciklusba való belépés minimális feltételei

A mesterképzésbe való belépéshez szükséges minimális kreditek száma 60 kredit mozgóképes, illetve audio-vizuális tartalmak, művészettörténet és elmélet, társadalomtudomány, filozófia, gazdasági és jogi ismeretek, kommunikációs és prezentációs ismeretek területeiről.

A mesterképzésbe való felvétel feltétele, hogy a hallgató az alapképzési tanulmányai alapján a felsorolt területeken legalább 30 kredittel rendelkezzen. A mesterképzésben a hiányzó krediteket a felsőoktatási intézmény tanulmányi és vizsgaszabályzatában meghatározottak szerint kell megszerezni.

49. ^*  INTERAKCIÓ TERVEZÉS MESTERKÉPZÉSI SZAK

1. A mesterképzési szak megnevezése: interakció tervezés (Interaction Design)

2. A mesterképzési szakon szerezhető végzettségi szint és a szakképzettség oklevélben szereplő megjelölése

– végzettségi szint: mester- (magister, master; rövidítve: MA-) fokozat

– szakképzettség: okleveles interakció- és felhasználói élmény tervező

– a szakképzettség angol nyelvű megjelölése: Interaction and User Experience Designer

3. Képzési terület: művészet

4. A mesterképzésbe történő belépésnél előzményként elfogadott szakok

4.1. Teljes kreditérték beszámításával vehető figyelembe: a művészet képzési területről az animáció, a média design, a fotográfia, a formatervezés, a tárgyalkotás, a tervezőgrafika, a textiltervezés, az építőművészet és a designkultúra alapképzési szak.

4.2. A 9.4. pontban meghatározott kreditek teljesítésével elsősorban számításba vehető a bölcsészettudomány képzési területről a pszichológia, az informatika képzési területről a mérnökinformatikus és a programtervező informatikus alapképzési szak.

4.2. A 9.4. pontban meghatározott kreditek teljesítésével vehetők figyelembe továbbá: azok az alapképzési és mesterképzési szakok, illetve a felsőoktatásról szóló 1993. évi LXXX. törvény szerinti szakok, amelyeket a kredit megállapításának alapjául szolgáló ismeretek összevetése alapján a felsőoktatási intézmény kreditátviteli bizottsága elfogad.

5. A képzési idő félévekben: 4 félév

6. A mesterfokozat megszerzéséhez összegyűjtendő kreditek száma: 120 kredit

– a szak orientációja: gyakorlatorientált (60–70 százalék)

– a diplomamunka elkészítéséhez rendelt kreditérték: 20 kredit

– a szabadon választható tantárgyakhoz rendelhető minimális kreditérték: 10 kredit

7. A szakképzettség képzési területek egységes osztályozási rendszere szerinti tanulmányi területi besorolása: 213/0211

8. A mesterképzési szak képzési célja és a szakmai kompetenciák:

A képzés célja a digitális termék és szolgáltatás tervezésében és a modern kutatási és tervezési módszerekben jártas tervezők képzése, akik képesek termék- vagy szolgáltatástervező csapatok tagjaként összetett tervezési projekteket megvalósítani, az emberközpontú tervezés szemléletét képviselve. A tervezők képesek lesznek átlátni és összefogni komplex tervezési folyamatokat és megfelelő szemlélettel bírnak ahhoz, hogy a jövő emergens technológiáihoz adaptálódva képviseljék az emberközpontúságot, az ergonomikus működést, a minőséget és az etikát. Felkészültek tanulmányaik doktori képzés keretében történő folytatására.

8.1. Az elsajátítandó szakmai kompetenciák

8.1.1. Az interakció- és felhasználói élmény tervező

a) tudása

– Ismeri a speciális terméktervezési keretrendszereket és a hozzájuk tartozó eszközöket és folyamatokat. Ismeri és elsajátította a User Centered Design (UCD) és Design Thinking módszertanát.

– Ismeri a tervezési eljárásokat, eszközöket, mint például az szoftvernavigáció tervezését, digitális prototípus tervezését.

– Ismeri a felhasználói kutatás legfontosabb módszereit, mint az interjúzás, piackutatás, versenytárs-elemzés, netnográfia, kérdőívkészítés és tisztában van a kutatásetikával.

– Tisztában van a munkája emberekre gyakorolt hatásával.

– Tájékozott a szakterületét érintő adatvédelmi szabályozásokban, ismeri a szakterületet érintő mindenkori hatályos és releváns jogszabályokat.

– Tisztában van az ember és gép közötti kommunikáció fiziológiás és kognitív alapjaival, ismeri az emberi viselkedést leíró, kognitív pszichológiai téziseket, kognitív torzításokat.

– Tájékozott a jelentős piaci jelenléttel rendelkező modalitások és az emergens modalitások (neurális hálók, természetes interfész) terén is.

– Ismeri a digitális szolgáltatások felépítését.

– Megtanulta a digitális szolgáltatások gyakori kihívásait, interakciós jellegzetességeit.

– Felhasználói felületek grafikai (UI) tervezésére vonatkozó tudással bír, mint a vizuális komponálás, alapvető tipográfia, vizuális hangsúlyozás, színelmélet.

– Alapvető üzleti ismeretekkel bír egy termék piacra vitelével kapcsolatban. Ismeri az üzleti modellezés alapjait. Tud különbséget tenni költséges és kevésbé költséges tervezési és kivitelezési megoldások közt.

– Ismeri a legfontosabb kollaboratív módszereket és gyakorlott csapatmunkában.

– Tisztában van a szervezet- és vezetéselmélet, illetve a csoportdinamikai folyamatok alapösszefüggéseivel, legismertebb modelljeivel.

– Tud megfelelő módon szakmai visszajelzést adni, ismeri a konfliktuskezelés alapjait.

– Ismeri a kollaboratív tervezési eszközöket.

– Kreatív alkotási technikákat, ötletelési módszereket ismer.

– Ismeri a különböző, webes és emergens technológiákat, és azt, hogy hogyan építhet rájuk tervező munkája során.

b) képességei

– Az adott design problémához legmegfelelőbb termék- és szolgáltatástervezési eszközöket választja ki. Konkrét problémák, feladatok esetében tervezési keretrendszereket alkalmaz. Az adott probléma kapcsán felismeri és elemzi a keretrendszerek és eszközök limitációit, újakat tanul meg.

– Tervezőként meg tudja tervezni a termék vagy szolgáltatás egyes részeit, egészét és folyamatait.

– Terméktervezési kutatásokat tervez és bonyolít le.

– A tervezés során a szabályozásoknak megfelelő termék- és szolgáltatáskoncepciókat dolgoz ki.

– Tervezési folyamata során szempontként használja az emberi jellemzőket és épít ezekre. Az emberi sajátosságokra, képességekre megfeleltetett megoldásokat tervez.

– A legmegfelelőbb tervezői megközelítést választja, olyan helyzetekben is, amikor bizonytalan vagy emergens területekkel találkozik.

– Megtervezi digitális alkalmazások információs architektúráját.

– Felismer komplex, tervezési problémákat, mintákat.

– Jól használható, esztétikus grafikus interfészeket tervez.

– Figyelembe veszi egy termék vagy szolgáltatás tervezése során annak üzleti modelljét, pénzügyi lehetőségeit. Saját szakmai nézőpontjából, szakterületét képviselve vesz részt az üzleti tervezési folyamatban.

– Interdiszciplináris csapatban hatékonyan érvényesül, együttműködik.

– Bármilyen tervezői helyzetben kreatív megoldásokat hoz.

– Beilleszkedik új szakmai közösségekbe, etikus döntéseket hoz.

– A kutatás, a tervezés, valamint a média produkciók létrehozásának valamennyi fázisában képes önállóan és más szakemberekkel együttműködve, csoportmunkában is dolgozni, akár vezetőként is. Csoportban dolgozva vezető szerepet is el tud látni, irányítja az alkotó, tervező és megvalósító tevékenységet.

– Különböző szakterületi háttérrel rendelkezők szakmai műhelymunkáját megtervezi és lebonyolítja.

– Bármilyen alkotóhelyzetben kreatív, újszerű megoldásokat alkalmaz.

– Önállóan felépít egy egyszerűbb terméktervezési folyamatot.

– Jól használható szoftverfelületi terveket készít.

– Feltérképezi új vagy létező alkalmazások folyamatait.

– Terméktervező csapatok tagjaként hatékonyan együttműködik másokkal és megtalálja velük a közös nyelvet.

– Önállóan felvázol teljes termékterveket és saját tervezési programot alakít ki.

c) attitűdje

– Kritikus szemlélettel viszonyul a tervezési keretrendszerekhez, ismeri az eszközök limitációit, újakat tanul meg.

– Tudatosan törekszik különböző szakterületek és kapcsolódó technológiák közötti határok átlépésére, aktívan keresi az együttműködést más szakterületek szereplőivel.

– Empatikusan és nyitott szemmel áll neki kutatásoknak, etikusan és megfelelő emberi érzékenységgel kutat.

– Emberközpontú szemléletet képvisel a tervezési folyamatokban.

– Empatikus, a felhasználókkal együttérző módon tervez.

– Projektmunkákban, csapatmunkában egyaránt képviseli az adatvédelmi alapelveket és a felhasználók jogait.

– Nyitott, kísérletező attitűd jellemzi, a tervezési folyamatok és az új emergens technológiák kutatási és tervezési folyamatokba való beemelése kapcsán.

– Törekszik rá, hogy stratégiai szinten is átlássa a tervezési folyamatokat.

– Nem riad meg a változatos megbízásoktól, felismeri a hasonlóságokat.

– Törekszik arra, hogy amit tervez, esztétikus, vizuálisan jól értelmezhető legyen.

– Tervezéskor figyelembe veszi a termék vagy szolgáltatás üzleti vonatkozásait, korlátait. Törekszik arra, hogy a végeredmény piacilag fenntartható legyen.

– Nem zárkózik el a kollaborációtól és nem sajátítja ki a projekteket.

– Motivált, a tudását büszkén vállalja. Kiszámítható és következetes munkakörnyezet kialakítására törekszik az általa vezetett szakemberek számára. Tiszteletben tartja a vezetése alatt dolgozó szakembereket.

– Pozitívan áll minden kihíváshoz, hagyatkozik kreativitására és saját tudására.

– Tiszteletben tartja a szakterületét érintő mindenkori normákat, megfelelő viszonyt ápol azokkal.

– Pozitívan és haladást ösztönzően áll neki egy probléma csapattal való megoldásának.

d) autonómiája és felelőssége

– Önállóan dönt a megfelelő keretrendszerek és eszközök szükségszerű használatáról.

Csapatmunkában képes figyelembe venni az adott tervezési kereteket.

– Szakmai munkáját társadalmilag, kulturálisan érzékeny, tudatos és felelős tevékenység jellemzi.

– Felelősséggel bánik az elsajátított ismeretekkel és nem él vissza azokkal. Felelősséget vállal és asszertív, etikus módon képviseli a szakmáját vitás helyzetekben is.

– Felelősséget vállal a kutatási eljárás szakmaiságáért, pontosságáért.

– Vállalja, hogy az új technológiákra és társadalmi kihívásokra tervezőként egyaránt reagálnia, adaptálódnia kell.

– A közösség tagjaként felelősséget vállal közösségéért, szakterülete értékeiért és etikai normáiért.

– Felhasználói oldalról önállóan vagy csapattagként is képes felvázolni teljes termékterveket.

– Saját tervezési programot alakít ki.

– Önállóan képes jól értelmezhető, egyértelmű interaktív felületek megtervezésére.

– Mindig olyan terveket készít, amelyek értelmezhetők üzleti környezetben is. Szakmája irányából felelősséget vállal a végső termék pénzügyi megvalósíthatóságában.

– Felelősséget vállal a csapaton belüli teljesítményéért és szerepköréért.

– Az aktuális munka/fejlesztés/projekt igényeit figyelembe véve törekszik arra, hogy a vezetése alatt dolgozó kollégák számára lehetőséget teremtsen az egyéni szakmai céljaik elérésére és a szakmai fejlődésre.

– Felelősséget vállal az általa képviselt szakmai nézőpontért, annak következményeiért.

– Vállalja a facilitátor szerepét és önállóan biztosítja a műhelymunka minőségét.

– Szerepet vállal saját kreativitásával és tudásával minden tervezési helyzetben.

9. A mesterképzés jellemzői:

9.1. A szakmai ismeretek jellemzői

9.1.1. A szakképzettséghez vezető tudományágak, szakterületek, amelyekből a szak felépül 60–160 kredit, amelyből a diplomamunka készítéséhez rendelt kredit 20 kredit az alábbiak szerint:

– design elmélet, módszertan és kutatás (elmélet és gyakorlat) 10–40 kredit;

– emberközpontú design/tervezés (elmélet és gyakorlat) 10–30 kredit;

– digitális prototipizálás, kísérleti, spekulatív interakció tervezés (elmélet és gyakorlat) 20–40 kredit;

– etika és terméktervezés (elmélet és gyakorlat) 10–30 kredit;

– általános elméleti stúdiumok (média- és művészettörténet és -elmélet, filozófia, pszichológia, társadalomtudomány, gazdasági, vállalkozási és jogi ismeretek) 10–20 kredit.

9.2. Idegennyelvi követelmény

A mesterfokozat megszerzéséhez egy élő idegen nyelvből államilag elismert, legalább középfokú (B2), komplex típusú nyelvvizsga vagy ezekkel egyenértékű érettségi bizonyítvány vagy oklevél szükséges.

9.3. A képzést megkülönböztető speciális jegyek

A képzés csak teljes idejű képzésben, a nappali képzés munkarendje szerint szervezhető meg.

9.4. A 4.2. pontban megadott oklevéllel rendelkezők esetén a mesterképzési képzési ciklusba való belépés minimális feltételei

A mesterképzésbe való belépéshez szükséges minimális kreditek száma 60 kredit a vizuális stúdiumok, a média stúdiumok, a designelméleti stúdiumok, a digitális vagy ipari terméktervezési ismeretek, az etnográfiai és kutatási ismeretek, a kognitív pszichológiai ismeretek, az ergonómiai ismeretek, a szoftvertervezési ismeretek, az informatikai ismeretek, az emergens és innovatív technológiai ismeretek, a tipográfiai ismeretek, a marketing-kommunikációs ismeretek területéről.

A mesterképzésbe való felvétel feltétele, hogy a hallgató az alapképzési tanulmányai alapján a felsorolt területeken legalább 30 kredittel rendelkezzen. A mesterképzésben a hiányzó krediteket a felsőoktatási intézmény tanulmányi és vizsgaszabályzatában meghatározottak szerint kell megszerezni.

50. ^*  KÉPZŐMŰVÉSZ MESTERKÉPZÉSI SZAK

1. A mesterképzési szak megnevezése: képzőművész (Fine Arts)

2. A mesterképzési szakon szerezhető végzettségi szint és a szakképzettség oklevélben szereplő megjelölése

– végzettségi szint: mester- (magister, master; rövidítve: MA-) fokozat

– szakképzettség: okleveles képzőművész

– a szakképzettség angol nyelvű megjelölése: (Fine Artist)

3. Képzési terület: művészet

4. A mesterképzésbe történő belépésnél előzményként elfogadott szakok:

4.1. Teljes kreditérték beszámításával vehető figyelembe: a képzőművészet, a tárgyalkotás, a kerámiatervezés, az üvegtervezés, a fémművesség, a textiltervezés, a formatervezés, az építőművészet, az animáció, a fotográfia, a média design, a tervezőgrafika, a design- és művészetelmélet, a kézműves tárgykultúra, a képalkotás, a környezetkultúra, a látványtervezés, a mozgókép, a designkultúra alapképzési szak.

4.2. A 9.3. pontban meghatározott kreditek teljesítésével vehetők figyelembe továbbá azok az alapképzési és mesterképzési szakok, illetve a felsőoktatásról szóló 1993. évi LXXX. törvény szerinti szakok, amelyeket a kredit megállapításának alapjául szolgáló ismeretek összevetése alapján a felsőoktatási intézmény kreditátviteli bizottsága elfogad.

5. A képzési idő félévekben: 4 félév

6. A mesterfokozat megszerzéséhez összegyűjtendő kreditek száma: 120 kredit

– a szak orientációja: gyakorlatorientált (60–70 százalék)

– a diplomamunka készítéséhez rendelt kreditérték: 10 kredit

– a szabadon választható tantárgyakhoz rendelhető minimális kreditérték: 6 kredit

7. A szakképzettség képzési területek egységes osztályozási rendszere szerinti tanulmányi területi besorolása: 211/0213

8. A mesterképzési szak képzési célja és a szakmai kompetenciák

A képzés célja olyan autonóm vizuális művészek képzése, akik a képzőművészet eszközeit, technikáit variábilisan használják, hangsúlyosan a jelenre értelmező, kritikai attitűddel reagálnak, adott esetben a képzőművészet területétől távol eső diszciplínákat is integrálva művészeti tevékenységükbe, kutatásukba. Kreatív módszertani metódusok kialakításával képessé válnak arra, hogy a vizuális koncepció megvalósulásakor az anyag, illetve a kifejezőeszköz megválasztása már magát a szakmai tartalmat, a látásmódot támassza alá, továbbá a tudatos alkotói folyamatok gyakorlásával arra, hogy a képzőművészeti alkotás szilárd keretei között műként, művé formálódva mutatkozzanak meg a képzőművészeti praxis irracionális mozzanatai, az ösztönös beleérzés, az inspiráció. Felkészültek tanulmányaik doktori képzésben történő folytatására.

8.1. Az elsajátítandó szakmai kompetenciák

8.1.1. A képzőművész

a) tudása

– Átfogó ismeretekkel rendelkezik, a korábbi korok képzőművészeti folyamatairól, stíluskorszakairól, műfajairól és irányzatairól és a jelentős európai kortárs képzőművészeti koncepciókról. Ezt a tudását a képzőművészet területén végzett alkotói tevékenységek alapjaként használja.

– Ismeri az európai művészet elméleti vonatkozásait, viszonyát a globális művészeti hagyományokhoz és trendekhez.

– Ismeri és magas szinten, autonóm módon alkalmazza a képzőművészet fontosabb technikáit, anyagait, kifejezési eszközeit és módjait.

– Transzdiszciplináris szemlélete alapján tisztában van azzal, hogy a képzőművészet mely területén, milyen eszközrendszerrel képes magát a leginkább kifejezni, képzőművészeti elképzeléseit megvalósítani.

– Magas szinten ismeri a művészeti kutatási módszereket. Ismeri és alkalmazza a képzőművészeti, művészettörténeti, művészetelméleti kutatás, forrásgyűjtés, analógiák keresésére szolgáló módszereket.

– Átfogó ismeretekkel rendelkezik egy adott alkotói gyakorlat eredetiségének, művészettörténeti jelentőségének felismerésével kapcsolatos szempontrendszerről.

– Ismeri a képzőművészetben megjelenő különböző technikákat (rajzi, festészeti, grafikai, szobrászati, installációs módszerek, mediális technikák, eljárások és anyaghasználat), tudatosan választja és alkalmazza azt, ami ezek eszköztárából saját művészeti alkotómunkája számára megfelelőnek tart.

– Ismeri az európai összművészeti jelenségek történeti előzményeit, ezek viszonyát a kortárs művészeti jelenségekhez.

– Tisztában van a 21. századi normáknak és szokásoknak megfelelő etikai és szerzői jogi kérdésekkel.

b) képességei

– Képes a képzőművészeti, alkotói gyakorlata során önálló, tudatos és kreatív munkára, az európai képzőművészeti hagyományokból fakadó művészi problémák, kérdések megragadására, melyekre műveiben egyéni és eredeti módon reagál.

– A tanulmányai során szerzett tapasztalataira támaszkodva képes a vizuális művészetek értő befogadására, saját alkotásainak létrehozása során épít a mindenkori kortárs tendenciákkal kialakított tudatos viszonyára.

– A művészeti kutatási módszereket képes önálló alkotómunkája részeként alkalmazni.

– Képzőművészeti elképzeléseinek megvalósításához, műveinek megjelenítéséhez magas színvonalon alkalmazza a tradicionális eszközök mellett az új technológiák megfelelően kiválasztott körét.

– Hatékonyan, egyéni módon képes használni a képzőművészeti tevékenysége alapjául szolgáló technikákat, módszereket, az európai hagyományból eredőket és az eltérő hagyományból fakadókat egyaránt.

– Képes teremtő módon alkalmazni az európai tradíció rajzi ábrázolási módjainak és kifejezőeszközeinek terén megszerzett tudását.

– Autonóm alkotói tevékenységében képes használni a festészet, szobrászat, grafika, fotó, installációs művészet, szcenográfia, intermédia művészeti eszköztárát, technikáit, melyek közül autonóm művészi döntéssel választja ki a számára legmegfelelőbbet.

– Képes komplex képzőművészeti projektek átgondolt tervezésére és megvalósítására, az alkotói folyamat anyagi természetű feltételeinek pontos felmérésére alapozva.

– Képes felmérni, hogy alkotásai többféle esztétikai konvenció és eltérő etikai szabályok szerint is megítélhetők, és ezt alkotómunkája során figyelembe veszi.

c) attitűdje

– Törekszik arra, hogy a megértett hazai és nemzetközi képzőművészeti, alkotói módszertani folyamatok felhasználásával önállóan hozzon létre alkotásokat.

– Komplex ismereteire támaszkodva kritikai megértéssel viszonyul a kortárs képzőművészeti alkotásokhoz.

– Nyitott az európai, és azon belül a magyar kortárs képzőművészeti alkotások kifejezési eszközeire, módszereire, bátran használ kreatív, dinamikus megvalósítási lehetőségeket.

– Nyitott a társművészetek és minden olyan szakterület felé, melyek gazdagítják és adekváttá tehetik képzőművészeti elképzeléseinek megjelenítését. Ebben az együttműködésben megvalósuló alkotómunkában konstruktív, hatékony kommunikációra képes.

– Szem előtt tartja a kortárs képzőművészet társadalmi beágyazottságát, alkotásaival érzékenyen reflektál a társadalmi kihívásokra. A magyar művészet nemzetközi hírnevét értő módon terjeszti, mind a szakmai, mind a szélesebb közönség számára.

– Szakmája etikai normái iránt elkötelezett és azokat betartja.

d) autonómiája és felelőssége

– Szakmai orientációja kialakult; kultúrkörének és az európai tradíciónak ötvözetéből önálló eszmeiségű vizuális műveket alkot.

– Önállóan tervez munkákat és részt vesz projektekben, valamint folyamatosan szerepel kiállításokon.

– Összművészeti, illetve multidiszciplináris tevékenységekben is autonóm módon és felelősen tevékenykedik.

– Tisztában van vele, hogy képzőművészként közéleti szerepet vállal, szűkebb és tágabb közösségekre hatással van.

– Képzőművészi munkásságáról szóban és írásban is felelősségteljesen kommunikál.

– Felelősséget érez a vizuális kultúrát fogyasztók véleményének formálásában.

9. A mesterképzés jellemzői

9.1. Szakmai jellemzők

A szakképzettséghez vezető tudományágak, szakterületek, amelyekből a szak felépül:

– műtermi munka (képzőművészeti alkotómunka) 55–69 kredit,

– szabadkézi rajz, képi és plasztikai ábrázolás 18–30 kredit,

– szakmai elmélet 5–7 kredit,

– művészetelmélet 10–14 kredit.

9.2. Idegennyelvi követelmény

A mesterfokozat megszerzéséhez angol nyelvből államilag elismert, középfokú (B2), komplex típusú nyelvvizsga vagy ezzel egyenértékű érettségi bizonyítvány vagy oklevél szükséges.

9.3. A képzést megkülönböztető speciális jegyek

A képzés a különböző kultúrkörökből érkező külföldi hallgatók részvételével angol nyelven is indítható.

9.4. A 4.2. pontban megadott oklevéllel rendelkezők esetén a mesterképzési képzési ciklusba való belépés minimális feltételei:

A mesterképzésbe való belépéshez szükséges minimális kreditek száma 60 kredit szakmai ismeret, mely állhat műtermi munkából, képzőművészeti alkotómunkából, szabadkézi rajzból vagy szakmai elméleti ismeretekből a művészettörténet és művészetelmélet területeiről.

A mesterképzésbe való felvétel feltétele, hogy a hallgató az alapképzési tanulmányai során megszerzett szakmai ismeretek alapján legalább 30 kredittel rendelkezzen. A mesterképzésben a hiányzó krediteket a felsőoktatási intézmény tanulmányi és vizsgaszabályzatában meghatározottak szerint kell megszerezni.

51. ^*  KORTÁRS MŰVÉSZETELMÉLETI ÉS KURÁTORI ISMERETEK MESTERKÉPZÉSI SZAK

1. A mesterképzési szak megnevezése: kortárs művészetelméleti és kurátori ismeretek (Contemporary Art Theory and Curatorial Studies)

2. A mesterképzési szakon szerezhető végzettségi szint és a szakképzettség oklevélben szereplő megjelölése

– végzettségi szint: mester- (magister, master; rövidítve: MA-) fokozat

– szakképzettség: okleveles kortárs művészeti szakíró és kurátor

– a szakképzettség angol nyelvű megjelölése: Expert in Contemporary Art Theory and Curatorial Studies

3. Képzési terület: művészet

4. A mesterképzésbe történő belépésnél előzményként elfogadott szakok:

4.1. Teljes kreditérték beszámításával vehető figyelembe: a művészet képzési területről a képzőművészet-elmélet, a designkultúra, a művészetelmélet alapképzési szak, a bölcsészettudomány képzési területről a szabad bölcsészet alapképzési szak művészettörténet és esztétika specializációja.

4.2. A 9.4. pontban meghatározott kreditek teljesítésével vehetők figyelembe továbbá azok az alapképzési és mesterképzési szakok, illetve a felsőoktatásról szóló 1993. évi LXXX. törvény szerinti szakok, amelyeket a kredit megállapításának alapjául szolgáló ismeretek összevetése alapján a felsőoktatási intézmény kreditátviteli bizottsága elfogad.

5. A képzési idő félévekben: 4 félév

6. A mesterfokozat megszerzéséhez összegyűjtendő kreditek száma: 120 kredit

– a szak orientációja: kiegyensúlyozott (40–60 százalék)

– a diplomamunka készítéséhez rendelt kreditérték: 20 kredit

– a szabadon választható tantárgyakhoz rendelhető minimális kreditérték: 10 kredit

7. A szakképzettség képzési területek egységes osztályozási rendszere szerinti tanulmányi területi besorolása: 211/0213

8. A mesterképzési szak képzési célja és a szakmai kompetenciák

A képzés célja olyan művészeti szakemberek képzése, akik művészetelméleti ismereteik, kommunikációs, írás- és elemző készségük birtokában alkotó módon képesek a magyar és a nemzetközi kortárs művészet területén jelentős kulturális-művészeti értékkel, társadalmi fontossággal bíró komplex projekteket, kutatásokat, kiállításokat, eseményeket elindítani, ezek koncepcióját kidolgozni, kommunikálni és képviselni, továbbá a kortárs művészeti gyakorlatról, valamint a hozzá kapcsolódó kritikai és elméleti diskurzusról szakmailag önálló és releváns kutatásokat végezni; a kortárs művészet gyakorlatát a tudományos kutatás és a kritika eszközeivel elemezni, közvetíteni, valamint együttműködni a hazai kiállítási és művészeti intézményrendszerrel, művészekkel, szakértőkkel és a művészeti terület egyéb szereplőivel. Felkészültek tanulmányaik doktori képzésben történő folytatására.

8.1. Az elsajátítandó szakmai kompetenciák

8.1.1. A kortárs művészeti szakíró és kurátor

a) tudása

– Általános és specializált ismeretekkel rendelkezik a kortárs képzőművészetben zajló folyamatokról, aktív szakmai tevékenységét (intézményi stratégia kialakítása, kiállítás létrehozása, tanulmányok publikálása) ennek szellemében végzi.

– Specializált ismeretekkel rendelkezik a képzőművészet terén végzett kutatás, forrásgyűjtés alapjául szolgáló módszerekről, megvalósítási irányokról, lehetőségekről, a tevékenységéhez nélkülözhetetlen nagyobb európai archívumok és adatbázisok használatáról.

– Specializált ismeretekkel rendelkezik az eltérő alkotói gyakorlatokról. Behatóan ismeri, hogy hogyan kell az aktív tevékenységet folytató művészek munkáit hazai, valamint nemzetközi kortárs művészeti kontextusban elhelyezni.

– Specializált ismeretekkel rendelkezik a vizuális művészetek 19–20. századi történetéről, különös tekintettel a modernizmus, az avantgárd, illetve a későmodern tendenciák esztétikai, intézmény-kritikai, társadalom- és ideológiatörténeti vonatkozásairól. Ismeri a hazai és az egyetemes művészettörténet korszakait, tendenciáit, alapműveit.

– Specializált ismeretekkel rendelkezik a művészetelmélet főbb alapelveinek, irányzatainak, iskoláinak, fontosabb tanulmányainak részterületeiről.

– Ismeri a közelmúlt és a jelen fontosabb, korszakváltó kiállításait, kurátori alapelveit, intézményeit és a nagyobb hazai és nemzetközi művészeti gyűjtemények anyagát.

– Beható ismeretekkel rendelkezik a képzőművészet illetve a kulturális intézményrendszerek működéséről.

– Magas szinten ismeri a képzőművészetre vonatkozó etikai szabályokat és szerzői jogokat.

b) képességei

– Képes a szakmai tevékenysége során tudatos és alapos szakmai munkára, kreatívan cselekedni és reagálni komplex, váratlanul előálló és új stratégiai megközelítést követelő helyzetekben, tanulmányai során elsajátított kurátori ismereteit adekvát módon, az adott kontextushoz igazodva használni.

– Alkotó módon képes használni felhalmozott tudásanyagát, az új ismereteket a tanult módokon analizálja, feldolgozza, használja, és az adott helyzetre átalakítja, ezáltal képes új kurátori, művészetértelmezési narratívát teremteni.

– Kurátori tevékenysége során felmerülő elméleti és gyakorlati kérdésekhez alkotó módon képes használni a nagyobb európai képzőművészeti archívumokat és adatbázisokat.

– Képes elemző, új szempontokat felvető, publikációképes, kifinomult ítélőképességéről bizonyságot tevő kortárs képzőművészetet értelmező műkritikák, kiállítás-kritikák, nagyobb tanulmányok, kurátori koncepciók megírására.

– Képes a komplex hazai és nemzetközi kutatások, kiállítások, események kezdeményezésére, ezek kreatív koncepciójának kidolgozására, a megfelelő körülmények megteremtésének érdekében hatékony kommunikációra és autonóm elképzeléseinek vitaképes képviseletére; kutatásokhoz kapcsolódó elméleti, történeti tanulmányok megírására.

– Képes művészeti projektek szakmai, jogi és etikai szempontok szerinti felelős irányítására, ismerve a szervezés, az intézményi, a financiális és a jogi hátteret, valamint a pályázás, a rendezés, a technikai lebonyolítás, illetve logisztika, továbbá a kommunikáció és a sajtókapcsolatok menedzselését.

c) attitűdje

– Aktívan fogadja be az új ismereteket, módszereket és ezeket felhasználva kreatívan és dinamikusan keresi a megvalósítási lehetőségeket a képzőművészeti kurátorok tevékenységi területén.

– Törekszik arra, hogy alkotó módon vegyen részt művészeti produkciók koncepciójának kialakításában, azok megszervezésében, létrehozásában, és népszerűsítésében.

– Kiforrott kritikai érzékkel, elemző módon viszonyul történeti, valamint kortárs képzőművészeti alkotásokhoz.

– Tudatosan gondolkodik a képzőművészet, illetve saját kurátori tevékenységének társadalmi szerepéről, és ezeknek az igényeknek megfelelően, illetve erre reflektáltan cselekszik.

– Aktívan keresi az együttműködést más szakterületek szereplőivel, szervezőként, irányítóként mások értékrendjét elfogadva valósítja meg autonóm kurátori elképzeléseit.

– Társadalmilag érzékeny és elkötelezett; szakmai, kurátori tematikáját ennek jegyében határozza meg.

– Szakmája etikai normáit betartja.

d) autonómiája és felelőssége

– Szakmai identitása egyértelműen kialakult.

– Képzőművészeti, művészetelméleti kérdésekben önálló szakmai véleménye van, ezekből autonóm kurátori koncepciót alkot, amelyet professzionálisan valósít meg.

– Rendszeresen kezdeményez, vezet és formál képzőművészeti projekteket.

– Nyitott a hagyományos és az új megközelítést hordozó képzőművészeti alkotások, produkciók társadalmi, a korszellemnek megfelelő kontextusban való megismertetésére és megértetésére.

– Összművészeti, illetve multidiszciplináris tevékenységekben is autonóm módon, felelősen, a közösség érdekeit szolgálva tevékenykedik.

– Felismeri munkája társadalmi és közösségi hatásait, kurátori tevékenységét a kulturális értékeket szem előtt tartva alakítja ki.

– Elkötelezett szakmája etikai normái iránt.

9. A mesterképzés jellemzői

9.1. Szakmai jellemzők

A szakképzettséghez vezető tudományágak, szakterületek, amelyekből a szak felépül:

– kurátori ismeretek: 48–58 kredit

– művészetelmélet: 16–22 kredit

– szakmához kapcsolódó társadalomtudományi ismeretek: 3–6 kredit

– jogi, gazdasági és menedzsment ismeretek: 12–14 kredit.

9.2. Idegennyelvi követelmény

A mesterfokozat megszerzéséhez egy államilag elismert, középfokú (B2), komplex típusú nyelvvizsga vagy ezzel egyenértékű érettségi bizonyítvány vagy oklevél szükséges.

9.3. A képzés megkülönböztető speciális jegyek:

A képzés csak teljes idejű képzésben, a nappali képzés munkarendje szerint szervezhető meg

9.4. A 4.2. pontban megadott oklevéllel rendelkezők esetén a mesterképzési képzési ciklusba való belépés minimális feltételei:

A mesterképzésbe való belépéshez szükséges minimális kreditek száma 60 kredit a filozófia, a kommunikációelmélet, a társadalomtudomány, a design- és művészettörténet, a bölcsészettudományok, a társadalomtudományok, a gazdaságtudományok, a művészetek és a design, a művészetközvetítés és a kommunikációtudomány területéről.

A mesterképzésbe való felvétel feltétele, hogy a hallgató az alapképzési tanulmányai során megszerzett szakmai ismeretek alapján legalább 30 kredittel rendelkezzen. A mesterképzésben a hiányzó krediteket a felsőoktatási intézmény tanulmányi és vizsgaszabályzatában meghatározottak szerint kell megszerezni.

52. ^*  TÁRGYALKOTÁS MESTERKÉPZÉSI SZAK

1. A mesterképzési szak megnevezése: tárgyalkotás (Designer-Maker)

2. A mesterképzési szakon szerezhető végzettségi szint és a szakképzettség oklevélben szereplő megjelölése

– végzettségi szint: mester- (magister, master; rövidítve: MA-) fokozat

– szakképzettség: okleveles tárgyalkotó művész

– a szakképzettség angol nyelvű megjelölése: Designer-Maker

3. Képzési terület: művészet

4. A mesterképzésbe történő belépésnél előzményként elfogadott szakok

4.1. Teljes kreditérték beszámításával vehető figyelembe: a művészet képzési területről a tárgyalkotás, a kerámiatervezés, az üvegtervezés, a fémművesség, a textiltervezés, a formatervezés, az építőművészet, az animáció, a fotográfia, a média design, a tervezőgrafika, a design- és művészetelmélet, a látványtervezés, az alkalmazott látványtervezés, a designkultúra, a művészetközvetítés képzési területről a kézműves tárgykultúra, a képalkotás, a környezetkultúra alapképzési szak.

4.2. A 9.4. pontban meghatározott kreditek teljesítésével vehetők figyelembe továbbá: azok az alapképzési és mesterképzési szakok, illetve a felsőoktatásról szóló 1993. évi LXXX. törvény szerinti szakok, amelyeket a kredit megállapításának alapjául szolgáló ismeretek összevetése alapján a felsőoktatási intézmény kreditátviteli bizottsága elfogad.

5. A képzési idő félévekben: 4 félév

6. A mesterfokozat megszerzéséhez összegyűjtendő kreditek száma: 120 kredit

– a szak orientációja: gyakorlatorientált (60–70 százalék)

– a diplomamunka elkészítéséhez rendelt kreditérték: 20 kredit

– a szabadon választható tantárgyakhoz rendelhető minimális kreditérték: 10 kredit

7. A szakképzettség képzési területek egységes osztályozási rendszere szerinti tanulmányi területi besorolása: 215/0214

8. A mesterképzési szak képzési célja és a szakmai kompetenciák:

A képzés célja tárgyalkotók képzése, akik a megszerzett tervezői, alkotói és tudományos ismereteik birtokában, tudatos, önálló és felelősségteljes tervezői, alkotói magatartásukkal képesek felismerni a társadalom és a kultúra, valamint a piacgazdaság és környezet kihívásait, és azokra rugalmas, hatékony és innovatív megoldásokkal tudnak reagálni. Munkájukat a kutatás, a tervezés, valamint a tárgyalkotás valamennyi fázisában képesek önállóan és más szakemberekkel együttműködve, csoportmunkában dolgozni, akár vezetőként is. Felkészültek tanulmányaik doktori képzés keretében történő folytatására.

8.1. Az elsajátítandó szakmai kompetenciák

8.1.1. A tárgyalkotó művész

a) tudása

− Megújuló önálló tudással rendelkezik, tudásának része a széles spektrumú műveltség.

− Széles körű, rendszerszerű és specializált ismeretekkel rendelkezik a tárgyalkotás elméleteiről, koncepcióiról, tradícióiról, meghatározó múltbéli és kortárs tendenciáiról és diskurzusairól, valamint referenciaértékű alkotóiról, alkotásairól és eredményeiről.

− Széles körű, rendszerszerű és specializált ismeretekkel rendelkezik a tárgyalkotáshoz kapcsolódó tágabb művészeti és kulturális kontextusról, annak történeti alakulásáról, meghatározó korszakairól, irányzatairól, valamint jelenkori működéséről és főbb tendenciáiról.

− Szerteágazó és rendszerszerű ismeretekkel rendelkezik a tárgyalkotáshoz kapcsolódó kortárs társadalmi, gazdasági, piaci, környezeti és információtechnológiai kontextusról, ezek működéséről, valamint a szakmájához való kapcsolódási pontokról és összefüggésekről.

− Specializált ismeretekkel rendelkezik a tárgyalkotás területén végzendő művészeti kutatás módszertanáról, az adat- és forrásgyűjtési, kezelési, szelekciós és értékelési módszerekről.

− Érti és magas szinten ismeri a kreativitás és a designgondolkodás működését, és érti, hogyan alkalmazhatók ezek összetett problémák megoldásához.

− Ismeri a komplex holisztikus gondolkodás működését, valamint magas szinten ismeri a specializált ötlet- és koncepciófejlesztési, innovációs módszereket.

− Jártas az interdiszciplináris tervezési, alkotás módszertanban, ismeri és érti a komplex tervezési, alkotó folyamatok összefüggéseit és rendszerét, valamint azt, hogy ezek hogyan realizálódnak tárgyalkotó tevékenységében.

− Magas szintű esztétikai és kritikai érzékkel, valamint kialakult ízléssel rendelkezik.

− Magas szintű, specializált ismeretekkel rendelkezik a tárgyalkotás területén alkalmazott tradicionális, klasszikus és innovatív anyagokról, médiumokról, eszközökről, technikákról, tisztában van a főbb technológiai, gyártási, előállítási folyamatokkal és a tevékenységek végzésének körülményeivel.

− Magas szinten érti és ismeri a projektmenedzsment működését, folyamatát, illetve alkalmazását a tárgyalkotás szakterületén.

− Magas szinten ismeri a tárgyalkotás vizuális kommunikációs és prezentációs eszközeit, módszereit, csatornáit, behatóan ismeri a szaknyelvet, és a hatékony szóbeli és írásos szakmai kommunikációt anyanyelvén és legalább egy idegen nyelven.

− Részleteiben és rendszerében ismeri a tárgyalkotás gazdasági, pénzügyi, szerzői jogi és etikai normáit, szabályozását, érti a saját vállalkozás működtetésének kereteit, valamint alapos áttekintéssel bír a szakterületét érintő tágabb intézményrendszerről.

− Ismeri és érti saját erősségeit és gyengeségeit a tárgyalkotó tevékenységben, és érti azt, hogy az élethosszig tartó tanulás és a megújuló tudás hogyan lehet hasznos számára.

b) képességei

− Felismer komplex tárgyalkotó problémákat, saját tervezési, alkotói programot alakít ki, és ennek alapján önálló kreatív szakmai munkát végez.

− Korábban megszerzett és rendszerezett tudását és tapasztalatait stratégiai módon alkalmazza változó, új típusú, komplex helyzetekben.

− Önállóan vizsgál komplex problémaköröket, összetett művészeti és designkutatást folytat, az adatokat és forrásokat kritikailag kezeli, a tágabb kontextuális összefüggéseket és folyamatokat rendszerszerűen értelmezi.

− Magas szintű kritikai gondolkodásra támaszkodva képes alkotói, tervezői reflexióra, valamint önálló, szilárd szakmai álláspont kialakítására.

− Kreativitását mozgósítja változó, új típusú, komplex helyzetekben is, és a hagyományos keretrendszerből kilépő, innovatív megoldásokat fejleszt.

− A tárgyalkotás során önállóan és rutinszerűen, konzekvensen visz végig tervezési, alkotó folyamatot, magas szintű és komplex tervezői, alkotói döntéseket hoz meg, és komplex originális alkotást hoz létre.

− Rutinszerűen és innovatív módon alkalmazza a megfelelő eszközt, módszert, eljárást és gyártástechnológiát egyéni koncepciói és önálló tervei megvalósításához.

− Interdiszciplináris alkotóközegben tárgyalkotó szakterületét kompetensen és magas színvonalon képviseli, csapatban dolgozva egyenrangú félként, alkotó módon együttműködik a társszakmák és a különböző művészeti területek képviselőivel.

− Projekteket, folyamatokat és erőforrásokat menedzsel, csoportban dolgozva vezető szerepet lát el, irányítja az alkotó, tervező és megvalósító tevékenységet.

− Tárgyalkotó tevékenységét, elképzeléseit, eredményeit nyilvánosság előtt nagy biztonsággal és kompetenciával mutatja be, valamint magas szintű párbeszédet folytat szakmai közösségével, a társszakmák képviselőivel, szakértőkkel, ügyfelekkel, illetve laikus közönséggel a szakterületét érintő komplex témákban, anyanyelvén és egy idegen nyelven.

− Szakmai álláspontját és szakmai érdekeit érvekkel alátámasztva képviseli vitás helyzetben, együttműködés során képes a konfliktuskezelésre.

− Alkalmazza a tárgyalkotás etikai és szerzői jogi normáit, továbbá a szakmai elvárásoknak megfelelően alkalmazza tudását eltérő intézményes keretek között is.

− A tárgyalkotás területén képes értékelni saját szakmai tevékenységét, szakmai erősségeit, gyengeségeit és tudását, kompetenciáit és alkotói, illetve tervezői gyakorlatát folytonosan naprakészen tartja, megújítja, fejleszti.

c) attitűdje

− Aktívan keresi az új szakmai ismereteket, módszereket és technikákat, figyelemmel kíséri a kortárs művészeti, társadalmi, gazdasági, piaci, ökológiai és információtechnológiai folyamatokat, tendenciákat.

− Munkájában motivált és elkötelezett, alkotótevékenységét szellemi szabadság, kísérletező és vállalkozó kedv jellemzi.

− Tudatosan törekszik saját szakmai határainak, illetve a szakterületek közötti határok és hagyományos keretrendszerek átlépésére, meghaladására.

− Aktívan keresi azokat a kihívásokat és komplex problémákat, ahol tárgyalkotó tudását és kreativitását kamatoztatva adekvát válaszokat adhat, originális alkotásokat hozhat létre, önállóan vagy csoport tagjaiként.

− Tevékenységében rugalmasan és adaptívan viszonyul az új típusú kihívásokhoz, problémákhoz és helyzetekhez.

− Alkotó tevékenységét magas fokú minőség és értékorientáltság, művészi érzékenység és intellektuális szemlélet jellemzi.

− Aktívan keresi az együttműködést más művészeti ágak és szakterületek szereplőivel, aktívan kezdeményez interdiszciplináris projekteket, szakmai tevékenységét integratív szemlélettel végzi.

− Az alkotó-tervező tevékenységével kapcsolatos társadalmi és ökológiai igényeket felismeri, azonosítja, azokra reflektál.

− Társadalmi és ökológiai szempontból érzékeny és elkötelezett, munkájában törekszik a fenntarthatóság szempontjainak érvényesítésére, a különböző társadalmi és kulturális csoportokkal szemben befogadó, toleráns és empatikus.

− Saját alkotó-tervező tevékenységét képes elhelyezni a tágabb kulturális, gazdasági és piaci kontextusban, szakmája etikai és szerzői jogi normáit betartja.

d) autonómiája és felelőssége

− Szakmai identitása egyértelműen kialakult.

− Tárgyalkotást érintő kérdésekben önállóan tájékozódik, saját ízléssel és szakmai véleménnyel bír.

− A tárgyalkotás során művészeti koncepciót alkot, amelyet önállóan és professzionálisan valósít meg.

− Rendszeresen kezdeményez, vezet és formál projekteket.

− Interdiszciplináris tevékenységekben is autonóm módon és felelősen tevékenykedik.

− Saját szakmai munkájáért, valamint az általa vezetett projektekért, tevékenységekért felelősséget vállal.

− A közösség tagjaként felelősséget vállal a közösségéért, szakterülete értékeiért és etikai normáiért.

− Szakmai munkáját társadalmilag, kulturálisan, ökológiailag érzékeny, tudatos és felelős tevékenység jellemzi.

9. A mesterképzés jellemzői:

9.1. A szakmai ismeretek jellemzői

A szakképzettséghez vezető tudományágak, szakterületek, amelyekből a szak felépül 75–145 kredit, amelyből a diplomamunka készítéséhez rendelt kredit 20 kredit az alábbiak szerint:

– tárgyalkotó tervezés, kutatás, prototipizálás, gyártásra előkészítés, kivitelezés 30–60 kredit;

– tárgyalkotó anyag és technológiakutatás, innovatív műtermi anyagtársítási kísérletek 30–50 kredit;

– elméleti stúdiumok a kortárs iparművészet-design- és művészettörténet bemutatására, illetve gazdasági, pénzügyi, szerzői jogi és etikai normák, szabályozások oktatása; reflexió a 21. századi társadalmi, gazdasági, piaci, környezeti és információtechnológiai kontextusaira; továbbá prezentációt, kommunikációt, dokumentálást, archiválást segítő gyakorlatok 15–35 kredit.

9.2. Idegennyelvi követelmény

A mesterfokozat megszerzéséhez egy élő idegen nyelvből államilag elismert, legalább középfokú (B2), komplex típusú nyelvvizsga vagy ezekkel egyenértékű érettségi bizonyítvány vagy oklevél szükséges.

9.3. A képzést megkülönböztető speciális jegyek

A képzés csak teljes idejű képzésben, a nappali képzés munkarendje szerint szervezhető meg.

9.4. A 4.2. pontban megadott oklevéllel rendelkezők esetén a mesterképzési képzési ciklusba való belépés minimális feltételei

A mesterképzésbe való belépéshez szükséges minimális kreditek száma 60 kredit tárgytervezés-elmélet és gyakorlat, művészettörténet és -elmélet, társadalomtudomány, filozófia, gazdasági és jogi ismeretek, kommunikációs és prezentációs ismeretek területeiről.

A mesterképzésbe való felvétel feltétele, hogy a hallgató az alapképzési tanulmányai alapján a felsorolt területeken legalább 30 kredittel rendelkezzen. A mesterképzésben a hiányzó krediteket a felsőoktatási intézmény tanulmányi és vizsgaszabályzatában meghatározottak szerint kell megszerezni.

XIII. ^*  MŰVÉSZETKÖZVETÍTÉS KÉPZÉSI TERÜLET

1. ^*  MŰVÉSZETI INSTRUKTOR MESTERKÉPZÉSI SZAK

1. A mesterképzési szak megnevezése: művészeti instruktor (Arts Communication)

2. A mesterképzési szakon szerezhető végzettségi szint és a szakképzettség oklevélben szereplő megjelölése

– végzettségi szint: mester- (magister, master; rövidítve: MA-) fokozat

– szakképzettség: okleveles művészeti instruktor

– a szakképzettség angol nyelvű megjelölése: Arts Communication Expert

3. Képzési terület: művészetközvetítés

4. A mesterképzésbe történő belépésnél előzményként elfogadott szakok:

4.1. Teljes kreditérték beszámításával vehető figyelembe: a művészetközvetítés és a művészet alapképzési szak.

4.2. A 9.4. pontban meghatározott kreditek teljesítésével elsősorban figyelembe vehető: a társadalomtudomány és a bölcsészettudomány képzési terület alapképzési szakjai.

4.3 A 9.4. pontban meghatározott kreditek teljesítésével vehetők figyelembe továbbá a felsőoktatásról szóló 1993. évi LXXX. törvény szerinti zeneművészeti szakok, amelyeket a kredit megállapításának alapjául szolgáló ismeretek összevetése alapján a felsőoktatási intézmény kreditátviteli bizottsága elfogad.

5. A képzési idő félévekben: 4 félév

6. A mesterfokozat megszerzéséhez összegyűjtendő kreditek száma: 120 kredit

– a szak orientációja: gyakorlatorientált (60–70 százalék);

– a diplomamunka készítéséhez rendelt kreditérték: 20 kredit;

– az intézményen kívüli összefüggő gyakorlati képzés minimális kreditértéke: 2 kredit

– a szabadon választható tantárgyakhoz rendelhető minimális kreditérték: 6 kredit.

7. A szakképzettség képzési területek egységes osztályozási rendszere szerinti tanulmányi területi besorolása: 21/0215

8. A mesterképzési szak képzési célja és a szakmai kompetenciák

A képzés célja művészeti instruktorok képzése, akik átfogó elméleti és gyakorlati ismeretekkel, valamint széleskörű nemzetközi kitekintéssel rendelkeznek a művészetek komplex, integratív jellegű közvetítése, a művészet értő befogadásának elősegítése és az érzelmi intelligencia művészetközvetítéssel történő fejlesztése terén. Választott specializációjuknak megfelelően képesek átlátni, megtervezni, megszervezni, összefogni, irányítani és lebonyolítani olyan tevékenységeket a művészeti és kulturális élet különféle színterein, amelyek vizuális, illetve előadó-művészeti területekhez tartozó tevékenységek társadalmi közvetítésére irányulnak. Alkalmasak arra, hogy művészetközvetítői feladataikat önállóan, illetve művészeti, bölcsészet- vagy társadalomtudományi területen képesítést szerzett szakemberek egyenrangú szakmai partnereként, csoportmunkában is végezzék Magyarországon és az európai kulturális térség más országaiban. Felkészültek tanulmányaik doktori képzésben történő folytatására.

8.1. Az elsajátítandó szakmai kompetenciák

8.1.1. A művészeti instruktor

a) tudása

− Átfogó és rendszerezett ismeretekkel bír a művészetközvetítés komplex tevékenységi formáihoz kapcsolódó tágabb kulturális összefüggésekről.

− Széleskörű, a gyakorlatban is jól hasznosítható ismeretekkel rendelkezik a művészetközvetítés feladatköreihez tartozó valamennyi vizuális és előadó-művészeti területről.

− Kiterjedt, részletekbe menő ismeretekkel rendelkezik a tevékenységével kapcsolatos társadalmi és kulturális-művészeti jelenségekről, azok összességét, valamint speciális vonatkozásait egyaránt tekintve.

− Jól ismeri a kulturális intézményrendszer felépítését és jellegzetességeit, továbbá rendelkezik az integratív művészetközvetítői feladatok elvégzéséhez kapcsolódó szervezési és kulturális ismeretterjesztési tudással.

− Biztosan eligazodik a művészetközvetítés kommunikációs feladataiban, ismeri a fontosabb információbázisokat és az információszerzési forrásokat.

− Alapos ismeretei vannak a művészetközvetítés összetett feladatrendszerének teljesítéséhez szükséges munkafolyamatokról, az azokhoz kapcsolódó infrastrukturális, technikai, informatikai és anyagi, gazdasági igényekről.

− Tudás- és ismeretanyaga, elsősorban a kortárs művészeti tendenciák megfigyelése és befogadása érdekében, folyamatosan megújítható, bővíthető és formálható.

− Általános, interdiszciplináris jellegű művészetközvetítői tudása mellett mélyreható, rendszerezett és részletekbe menő szakmai ismeretekkel bír legalább egy olyan művészeti ágban, amelynek közvetítését kiemelt, specializációs területként választotta.

− Magas szintű esztétikai és kommunikációs érzékkel rendelkezik, ismeri és betartja az etikai és a szerzői jogi normákat.

− Megfelelő szaknyelvhasználatot és akadálytalan verbális, illetve írásbeli kommunikációt biztosító idegennyelv-ismerettel rendelkezik, legalább egy európai nyelv tekintetében.

b) képességei

− Képes a művészetközvetítés feladatköreihez tartozó, valamennyi vizuális és előadó-művészeti területre vonatkozó ismereteit a gyakorlatban is magas színvonalon alkalmazni.

− Az integratív szemléletű művészetközvetítés terén megszerzett átfogó, interdiszciplináris jellegű tudását alkalmazni képes új megközelítést igénylő, illetve váratlanul előálló vagy kritikus helyzetekben egyaránt.

− A kulturális intézményrendszer komplex módon történő szemlélete révén tudását az adott feladathoz kapcsolódó szakmai elvárásoknak megfelelően képes alkalmazni, akár eltérő intézményes keretek között is.

− Önállóan vagy csoportosan végzett művészetközvetítői tevékenysége során képes a hatékony együttműködésre és kommunikációra, a konfliktuskezelésre, a társszakmák képviselőivel, szakértőkkel és a munkafolyamatok egyéb résztvevőivel való konstruktív párbeszédre.

− A csoportmunkában, szem előtt tartva a művészeti alkotás vagy előadás megvalósulásának, illetve bemutatásának elsődlegességét, képes az alkalmazkodó részvételre.

− A munkafolyamatok tervezése, szervezése, lebonyolítása során az egyes munkatársainak szóló aktuális instrukciókat képes megfelelő szaknyelven és kellő tömörséggel megfogalmazni.

− Képes felmérni az általa a befogadók felé közvetítendő művészeti előadás vagy alkotás célközönségét, és az előadó, illetve az alkotó koncepcióit ennek megfelelően szolgálni.

− Képes felmérni tevékenységének infrastrukturális és anyagi szükségleteit, a közvetített alkotások vagy előadások megvalósításának feltételrendszerét, és ennek tudatában elősegíteni a szükséges művészeti folyamatok megvalósulását.

− Magas színvonalon és kompetensen képes használni a közvetítői és befogadói folyamatokhoz kapcsolódó technikai és informatikai eszközrendszert.

− Szakmai tudáshoz méltó módon képes a művészeti és kulturális élet különféle színterein az általa kiemelt, specializációs területként választott szakterületen megtervezni, megszervezni, összefogni, irányítani és lebonyolítani különféle rendezvényeket.

− Művészetközvetítő tevékenysége valamennyi helyzetében alkalmazni képes az adott helyzetre vonatkozó, megfelelő etikai normákat, továbbá átlátni és betartani a szerzői jogi normákat.

− Legalább egy európai nyelven képes a kötetlen, szóbeli, illetve a megfelelő írásos kommunikációra, beleértve a szaknyelvhasználatot.

c) attitűdje

− Rendszeresen figyelemmel kíséri a művészetek társadalmi közvetítésével kapcsolatos új ismereteket, projekteket, módszereket, arra törekszik, hogy megszerzett ismereteit beépítse komplex művészetközvetítő munkájába.

− Aktívan keresi az együttműködést a művészeti ágak és szakterületek szereplőivel, interdiszciplináris projekteket kezdeményez, közvetítő tevékenységét integratív szemlélettel végzi.

− Érzékenyen reagál a különféle művészeti alkotások, előadások iránti, gyakran változó társadalmi elvárásokra, egyensúlyra törekedve az igényeknek történő megfelelés és a különböző közösségek esztétikai normáinak aktív alakítása között.

− Toleráns, empatikus kapcsolatra törekszik szakmai partnereivel, munkatársként elősegíti saját és csapattársai fejlődését, partnereinek véleményére, javaslataira nyitott.

− Kompromisszumkész, az értékek különbözőségét tiszteletben tartó és mások elé is példaként állító munkatársként dolgozik, elkötelezetten a felmerülő problémák kezelésére, a különböző szempontok kölcsönös elfogadására.

− Művészetközvetítő tevékenysége során kiemelten elkötelezett a bemutatandó művészeti alkotás vagy előadás iránt, és törekszik annak érdekeit minden tekintetben érvényesíteni.

− Nyitott szűkebb és tágabb társadalmi környezete társadalmi problémáira, törekszik azokat a művészet eszköztárával, az érintettek aktív bevonásával feldolgozni.

− A művészeti alkotások és előadások társadalmi közvetítésére irányuló munkafolyamatban a motiváltság és a kreativitás jellemzi.

− Figyelemmel kíséri a kortárs művészeti irányzatokat és tendenciákat, ambicionálja azok minél szélesebb körben történő megismertetését, ugyanakkor egyformán nyitott a hagyományos és az új megközelítést hordozó művészeti alkotások, előadások iránt.

− Választott specializációs területén való tájékozottságát folyamatosan frissíti, fejleszti és mélyíti, a szakterületén megjelenő új ismeretek iránt érdeklődő, befogadó hozzáállást tanúsít.

− Folyamatosan tájékozódik a művészeti alkotások és előadások célközönségének kiválasztása érdekében, illetve törekszik a művek hozzájuk történő eljuttatására.

− Ismereteit naprakész szinten tartja, a művészetközvetítés feladatköreihez tartozó vizuális és előadó-művészeti területek rendezvényein, valamint a művészeti közélet egyéb eseményein történő rendszeres részvétellel.

− Tevékenységét magas hivatás- és értéktudattal, az etikai és a szerzői jogi normákat szem előtt tartva, azok iránt elkötelezetten végzi.

− Tudatosan és kiemelten törekszik kommunikációs ismereteinek, tudásának fejlesztésére, anyanyelvén és idegen nyelveken egyaránt.

− Tevékenységét magas szintű környezet- és egészségtudatosság jegyében végzi.

d) autonómiája és felelőssége

− Önálló, komplex művészetközvetítői koncepciót alakított ki a művészetek társadalmi közvetítéséhez kapcsolódó valamennyi, vizuális és előadó-művészeti területre vonatkoztatva.

− Saját, interdiszciplináris indíttatású művészetközvetítői elképzeléseinek megvalósításában kezdeményező szerepet vállal és egyéni, ám felelős döntéseket hoz.

− Döntéseit autonóm módon, de a művészetközvetítői munkafolyamatban közreműködő alkotó- és előadó-művészekkel folyamatosan konzultálva hozza meg, annak érdekében, hogy az adott alkotás vagy előadás megfelelő színvonalon kerüljön bemutatásra.

− A művészeti alkotások és előadások célközönségének kiválasztását, a művek hozzájuk történő eljuttatását önálló kezdeményezések és döntések meghozatalával végzi, fokozott felelősséget érezve a közönségnevelésért.

− Önállóan, egyéni kutatómunkájával is elősegíti a művészi alkotások és előadások jobb megismerése, megértése érdekében bemutatandó háttérinformációk, magyarázatok eljuttatását a befogadókhoz.

− Az új megközelítéseket hordozó, kortárs művészeti alkotások, produkciók társadalmi megismertetését és megértetését önálló kezdeményezésekkel, felelős döntések útján segíti elő.

− Választott specializációs területén szerzett, magas szintű szakmai tudására építve nagyfokú döntéshozatali autonómiát tudhat magáénak, amely az adott szakterület művészetközvetítési munkafolyamatainak felelősségteljes összefogására és irányítására is alkalmassá teszi.

− Felelősséget vállal az etikai és szerzői jogi normák betartásáért, egyéni és közösségi munkájában egyaránt.

9. A mesterképzés jellemzői

9.1. Szakmai jellemzők

9.1.1. A szakképzettséghez vezető tudományágak, szakterületek, amelyekből a szak felépül:

– művészettudományok (elméleti és gyakorlati ismeretek, a művészetközvetítéshez kapcsolódó, vizuális és előadó-művészeti területeken) 14–32 kredit;

– a komplex művészetközvetítés elmélete és gyakorlata 14–32 kredit;

– kommunikációs ismeretek 10–16 kredit;

– integrált művészeti projekt gyakorlat 5–10 kredit;

– társadalomtudományok 10–16 kredit;

– gazdasági, jogi ismeretek 10–16 kredit.

9.1.2. A képző intézmény által a vizuális és az előadó-művészetek szakterületein ajánlott választható specializációk kreditaránya a képzés egészén belül 24–60 kredit.

9.2. Idegennyelvi követelmény

A mesterfokozat megszerzéséhez egy idegen nyelvből államilag elismert, felsőfokú (C1), komplex típusú nyelvvizsga vagy az alapfokozat megszerzéséhez szükséges nyelvtől eltérő további idegen nyelvből államilag elismert, középfokú (B2), komplex típusú nyelvvizsga vagy ezekkel egyenértékű érettségi bizonyítvány vagy oklevél szükséges.

9.3. A szakmai gyakorlat követelményei

A szakmai gyakorlat a felsőoktatási intézmény tantervében meghatározott, külső helyre, illetve belső termekre, próbatermekre, szaktantermekre, stúdiókra szervezett művészeti instruktori gyakorlat, amelynek kreditértéke 2 kredit.

9.4. A 4.2. és 4.3. pontban megadott oklevéllel rendelkezők esetén a mesterképzési képzési ciklusba való belépés minimális feltételei

A mesterképzésbe való belépéshez a korábbi tanulmányok szerint szükséges minimális kreditek száma 60 kredit a művészetközvetítői alapismeretek, az esztétika, a művészettörténet, a kommunikáció területéről.

A mesterképzésbe való felvétel feltétele, hogy a hallgató a korábbi tanulmányai alapján ezekből legalább 30 kredittel rendelkezzen. A hiányzó krediteket felsőoktatási intézmény tanulmányi és vizsgaszabályzatában meghatározottak szerint kell megszerezni.

5. melléklet a 18/2016. (VIII. 5.) EMMI rendelethez

MAGYAR ÉS KÜLFÖLDI INTÉZMÉNYEK KÖZÖS KÉPZÉSEINEK KÖVETELMÉNYEI

1. FENNTARTHATÓ TAKARMÁNYOZÁS MESTERKÉPZÉSI SZAK

1. A külföldi felsőoktatási intézménnyel (intézményekkel) közös képzésként indítandó mesterképzési szak megnevezése: fenntartható takarmányozás (Sustainable Animal Nutrition and Feeding)

2. A mesterképzési szakon szerezhető végzettségi szint és a szakképzettség oklevélben szereplő megjelölése:

– végzettségi szint: mester-/ Master’s degree (magister, master; rövidítve: MSc) fokozat

– szakképzettség: okleveles fenntartható takarmányozási agrármérnök

– a szakképzettség angol nyelvű megjelölése: Sustainable Animal Nutrition Agricultural Engineer

3. Képzési terület: agrár / Agricultural Sciences

4. A mesterképzésbe történő belépésnél előzményként elfogadott szakok:

Teljes kreditérték beszámításával vehető figyelembe: a mezőgazdasági mérnöki, az állattenyésztő mérnöki, a vadgazda mérnöki, az élelmiszermérnöki, a biológia alapképzési szakok, a felsőoktatásról szóló 1993. évi LXXX. törvény szerinti egyetemi szintű alkalmazott zoológia alapképzési szak, továbbá az állatorvosi osztatlan mesterképzési szak. / Full credit values can be recognized for the following: agricultural engineering, animal husbandry engineering, wildlife management engineering, food engineering, biology BSc, applied zoology BSc, and MSc in veterinary medicine.

5. A képzési idő félévekben: 4 félév / semesters

6. A mesterfokozat megszerzéséhez összegyűjtendő kreditek száma: 120 kredit / ECTS

– Az alapozó ismeretekhez rendelhető kreditek száma / Number of credits from the foundation studies: 8–12 kredit / ECTS;

– A szakmai törzsanyaghoz rendelhető kreditek száma / Number of credits from the core studies: 22–26 kredit / ECTS;

– A differenciált szakmai anyaghoz rendelhető kreditek száma / Number of credits from the specialization studies: 58–62 kredit / ECTS;

– A szabadon választható tantárgyakhoz rendelhető kreditek minimális száma / Minimum number of credits from the optional subjects: 5 kredit / ECTS;

– A diplomamunkához rendelt kreditek száma / Number of credits from the thesis: 30 kredit / ECTS;

– A gyakorlati ismeretek aránya az intézményi tanterv szerint / Ratio of practical skills according to the university curriculum: 40%.

7. A mesterképzési szak képzési célja, az elsajátítandó szakmai kompetenciák

A képzés célja olyan takarmányozási szakemberek képzése, akik ismerik az állatjólét, a környezetgazdálkodás és a takarmányozás közötti összefüggéseket, szakmai ismereteik alapján képesek a fenntartható állattenyésztés takarmányozási, takarmánygazdálkodási tényezőinek elemzésére, a gazdálkodási szemlélet befolyásolására és alakítására, az agrárpolitikai döntési folyamatokban megoldási javaslatok kidolgozására.

Alkotó munkájuk során összeegyeztethető a termelés volumenének növelése, az élelmiszer-biztonság és a gazdaságos termék-előállítás a környezettudatos gazdálkodással és a környezetterhelés csökkentésével.

A felkészültségük alapján alkalmasak tanulmányaik doktori képzés keretében történő folytatására./Objective of the Master’s program, competencies to be acquired:

The aim of the program is to train nutritionists who know the relationship between animal welfare, environmental management and animal nutrition; who based on their acquired knowledge are capable of analyzing the animal nutrition and feeding aspects of sustainable livestock production, can influence and shape the management attitude, and can develop solutions for the agricultural policy decision-making processes. In their creative work they can coordinate the increase of production volumes with food safety and the economical production with environmental awareness and the mitigation of environmental impact. Based on the acquired knowledge they are capable of continuing their studies under a PhD program.

a) A mesterképzési szakon végzettek ismerik / MSc graduates know:

– a fenntartható takarmányozás elméleti és gyakorlati alapjait / the theoretical and practical bases of sustainable animal nutrition and feeding,

– a takarmányozás-élettan legújabb kutatási területeit / the latest research areas of animal nutrition physiology,

– a takarmánytartósítást és takarmánygyártást / feed preservation and feed manufacturing,

– a különböző állatfajok takarmányozási technológiáját, a precíziós takarmányozás elveit / the feeding technology of different animal species; the principles of precision animal nutrition,

– az állatjólét, a környezetgazdálkodás és a takarmányozás közötti összefüggéseket / the relationships among animal welfare, environmental protection and animal nutrition,

– az állatitermék-minőség és -biztonság és a takarmányozás közti összefüggéseket / the relationships among animal product quality and safety and animal nutrition.

b) A mesterképzési szakon végzettek alkalmasak / MSc graduates are capable of:

– a fenntartható takarmánygazdálkodásra, előtérbe helyezve a produktivitás, a takarmánybiztonság és az élelmiszerbiztonság növelését és ezzel párhuzamosan a környezeti terhelés (ökológiai lábnyom) csökkentését / sustainable feed management with a focus on enhancing productivity, feed safety and food safety and at the same time the reduction of the ecological footprint;

– azon takarmányozási tényezők értelmezésére, melyek meghatározóak a fenntartható állattenyésztés szempontjából / the interpretation of animal nutrition and feeding factors that are crucial from the aspect of sustainable animal husbandry;

– a termékpálya-orientált szemlélet érvényesítésére a takarmányozás és a takarmánygazdálkodás különböző aspektusainak figyelembevételével / a product chain oriented approach, bearing in mind the various aspects of animal nutrition, feeding and feed management;

– megoldásokat kínálni a változó környezeti viszonyok között élő állatok takarmányozására / providing solutions for the feeding of animals kept under changing environmental conditions;

– az agrárpolitika döntési folyamataiban való részvételre / participating in the agricultural policy decision-making processes;

– szakigazgatásban és egyéb állami intézményrendszerekben szakértői feladatok ellátására / providing expert consulting in agricultural administration and other state institutions;

– szakágazati szaktanácsadásra / acting as extension specialists in the sector;

– projektorientált inter- és multidiszciplináris tudományos munkákra és azok eredményeinek feldolgozására / performing project-oriented inter- and multidisciplinary research work and processing their results;

– az adott területen az egyéni és társas vállalkozások működtetésére / operating individual and corporate businesses in the field.

c) A szakképzettség gyakorlásához szükséges adottságok és készségek / Personal abilities and competences required for the qualification:

– kreatív, önálló munkavégzés / creativity, ability to work independently;

– rendszerszemléletű tervezés / systematic approach to planning;

– folyamatos szakmai képzés / continuous professional training;

– informatikai ismeretek / information technology skills;

– a szakmai angol nyelv magas szintű használata / high proficiency in English;

– környezettudatosság és a fenntarthatóság előtérbe helyezése a munkavégzés során / keep environmental awareness and sustainability in focus when working;

– a munkatársakkal való együttműködés és a vezetői feladatok ellátása / abilities for team work and for performing managerial responsibilities.

8. A mesterfokozat és a szakképzettség szempontjából meghatározó ismeretkörök

8.1. Az alapképzésben megszerzett ismereteket tovább bővítő, mesterfokozathoz szükséges kötelező alapozó ismeretkörök / Compulsory foundation studies expanding the knowledge acquired in the frames of BSc learning and required for earning the Master’s degree: 8–12 kredit / ECTS Projektek tervezése, végrehajtása; állati termékek előállítása; gazdasági állatok takarmányozása. / Project planning and implementation; producing animal products; livestock nutrition and feeding.

8.2. Szakmai törzsanyag kötelező ismeretkörei / Compulsory fields of study within the core studies: 22–26 kredit / ECTS

Takarmánygyártási és tartósítási alapismeretek; állati termékek minőségét befolyásoló takarmányozási tényezők és táplálkozás-élettani alapismeretek. / Basics of feed manufacturing and preservation; nutritional factors affecting the quality of animal products and basics of nutrition physiology.

8.3. Szakmai törzsanyag kötelezően választható ismeretkörei / Obligatory differenciated elements of the core curriculum: 88–92 kredit / ECTS differenciált szakmai ismeretek / Specialization studies: 58–62 kredit / ECTS

Állatjólét; környezetvédelem; környezetgazdálkodás; takarmányipari ismeretek; tápanyagforgalom; táplálóanyagok értékelése; takarmánykeverék-gyártás; precíziós takarmányozás. / Animal welfare; environment protection; environmental management; feed manufacturing studies; nutrient metabolism; evaluation of nutrients; compound feed manufacturing; precision animal nutrition.

diplomamunka / Thesis work: 30 kredit / ECTS.

9. A szakmai gyakorlat követelményei / Compulsory internship criteria

A szakmai gyakorlat a diplomamunkát megalapozó fél éves kutatói és tervezési munka, amelynek során a hallgató a fenntartható gazdálkodási szemléletet kell, hogy a klasszikus takarmányozási feladatokkal összevesse. / The internship consists of six-month research and planning work that provides the basis for the thesis and in the course of which the students are required to study traditional animal nutrition tasks in the light of the sustainable production approach.

10. A mesterképzésbe való felvétel feltételei /Admission requirements for the Master’s program

A képzésbe való felvétel feltétele az angol nyelvtudásnak minimálisan az alábbi táblázat szerinti ismerete. / The English proficiency requirements apply to all students who wish to join the program. The minimum requirements are presented in the following table:

Teszt /Test	Minimum szint / Minimum Score Required
TOEFL (Internet-alapú / Internet-based, iBT)	79–80
TOEFL (Elektronikus / Computer-based)	213
TOEFL (Papíralapú / Paper version)	550
International English Language Test (IELTS)	6.0

11. A szak szempontjából lényeges más rendelkezések / Important other regulations pertaining to the fields of stud:

A mesterképzési szak az alábbi külföldi és magyar felsőoktatási intézmények megállapodása, valamint a magyar felsőoktatási intézménynek a nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. törvény szerinti feltételeinek fennállása esetén indítható./ The Master’s program can be launched if the provisions in Act No CCIV of 2011 on higher education exist at the Hungarian higher education institution and an agreement exists between the following foreign and Hungarian higher education institutions:

Debreceni Egyetem (Magyarország),

Wageningen University (Hollandia),

Aarhus University (Dánia),

Ecole d’Ingénieurs de Purpan (Franciaország).

2. KÖRNYEZETPOLITIKA ÉS MENEDZSMENT MESTERKÉPZÉSI SZAK

1. A külföldi felsőoktatási intézménnyel (intézményekkel) közös képzésként indítandó mesterképzési szak megnevezése: környezetpolitika és menedzsment mesterképzési szak – Environmental Sciences Policy and Management (MESPOM)

2. A mesterképzési szakon szerezhető végzettségi szint és a szakképzettség oklevélben szereplő megjelölése:

– végzettségi szint: mester- / Master’s degree (magister, master; rövidítve: MA-) fokozat

– szakképzettség: okleveles környezetpolitika és menedzsment szakember

– a szakképzettség angol nyelvű megjelölése: Expert in Environmental Sciences Policy and Management

3. Képzési terület: társadalomtudomány / Social Sciences

4. A mesterképzésbe történő belépésnél előzményként elfogadott szakok:

4.1. Teljes kreditérték beszámításával vehető figyelembe az agrár képzési területen a környezetgazdálkodási agrármérnöki, valamint a természetvédelmi mérnöki alapképzési szak. No additional requirements are imposed on those holding a Bachelor’s degree (or equivalent degree of at least 180 ECTS) in environmental sciences.

4.2. A bemenethez a 9. pontban meghatározott kreditek teljesítésével elsősorban számításba vehető szakok: államtudományi képzési terület államtudományi és közigazgatási felsőoktatási területének, az agrár, a társadalomtudomány, a jogi, a gazdaságtudományok, a műszaki, valamint a természettudomány képzési terület alapképzési szakjai. / Additional requirements set in point 10 are required of those holding a Bachelor’s degree (or equivalent degree of at least 180 ECTS) in agricultural studies, social sciences, legal and administrative studies, economics, engineering or natural sciences.

5. A képzési idő félévekben: 4 félév / semesters

6. A mesterfokozat megszerzéséhez összegyűjtendő kreditek száma: 120 kredit / ECTS

– Az elméleti alapozó ismeretekhez rendelhető kreditek száma / Amount of credits allocated to core foundation courses: 22–26 kredit / ECTS;

– A szakmai törzsanyaghoz rendelhető kreditek száma / Amount of credits allocated to specialised core courses: 34–38 kredit / ECTS;

– A differenciált szakmai anyaghoz, rendelhető kreditek száma / Amount of credits allocated to specialised differentiated courses: 20–30 kredit / ECTS;

– A szabadon választható tantárgyakhoz rendelhető minimális kreditérték / Minimum amount of elective courses: 6 kredit / ECTS;

– A diplomamunka elkészítéséhezt rendelt kreditérték / Amount of credits allocated to thesis: 30 kredit / ECTS.

7. A mesterképzési szak képzési célja, az elsajátítandó szakmai kompetenciák

A képzés célja olyan környezetvédelmi szakemberek képzése, akik tudományos ismereteik, menedzsment készségük és a globális összefüggések ismeretének birtokában – nemzetközi viszonylatban is – képesek a komplex környezeti problémák orvoslására integrált, a globális perspektíváknak megfelelő, hatékony lokális megoldási stratégiákat fejleszteni és alkalmazni. A végzettek alkalmasak a magán- és közszférában, a tudományos és non-proft szektorokban környezetpolitikai vezetői, illetve kompetens végrehajtói feladatok ellátására. Felkészültségük alapján alkalmasak tanulmányaik doktori képzés keretében történő folytatására. / The program aims to prepare environmental professionals who will be able to develop and implement integrated solutions to complex environmental problems. Graduates are able to combine scientific knowledge with management skills, global perspectives with attention to local contexts, precaution with the ability to lead rapid and radical transformations and with sensitivity to political factors. Graduates will be able to pursue careers in private, public, academic or non-profit sectors as effective leaders or competent followers. They are prepared to continue their studies at doctoral level.

a) A mesterképzési szakon végzettek ismerik / Graduates know:

– az aktuális környezeti változások, a klímaváltozás tudományos elméleteit és modelljeit/scientific theories and models of key contemporary environmental changes such as the climate change;

– a környezeti változások előidézte gazdasági, politikai és egyéb társadalmi következményeket, beleértve azok hatását a magán- és közszférában tevékeny szervezetekre és az ezen szervezetek válaszait meghatározó elméleti megfontolásokat / economic, political and other societal implications of the environmental change including its impact on private and public sector organizations and theories shaping these organizations’ responses;

– a kulcsfontosságú technológiákat és társadalmi-technológiai rendszereket, amelyek alkalmasak a környezeti kérdések és problémák kezelésére / key technologies and technosocial systems appropriate for addressing environmental issues;

– a környezetpolitikai folyamatokat és rendszereket, nemzeti és nemzetközi vonatkozásban, beleértve a vonatkozó európai példákat / environmental policy processes and regimes at the national and international levels including the examples from Europe.

b) A mesterképzési szakon végzettek alkalmasak / Graduates are capable of:

– környezeti problémák azonosítására és rendszerezésére az adott társadalmi kontextusban tudományos, szabályozási és menedzsment szempontok alapján / framing environmental problems in their specific societal contexts from scientific, policy, and management perspectives;

– megfelelő helyzetelemző eszközök azonosítására és alkalmazására (pl. modellek, térinformatika, statisztikai módszerek, kvalitatív módszerek), amelyek segítségével elemzik / identifying and applying appropriate tools (e.g. models, GIS, statistical tools, qualitative methods) to analyze:

– az ember-környezet kölcsönhatás természeti és technológiai-társadalmi aspektusait / Natural and techno-social aspects of environment-human interaction;

– a környezeti problémákhoz és kérdésekhez kapcsolódó politikai és intézményi folyamatokat / Political and institutional processes related to environmental issues;

– a környezeti kihívásokra válaszul adott vezetői és menedzsment-intézkedések hatékonyságát / Effectiveness of management and policy responses to environmental challenges;

– a környezeti problémák elemzésével járó komplexitás és bizonytalanságok megbízható kezelését / Credibly handling complexity and uncertainty inherent in analysis of environmental issues;

– a gyakorlati szempontokra koncentráló környezettudományi kutatási prokjektek megtervezését, megvalósítását és felügyeletét / Designing, implementing and overseeing rigorous practically focused environmental research projects.

c) A szakképzettség gyakorlásához szükséges személyes adottságok és készségek / Graduates use professional skills to:

– a környezettudományhoz kapcsolódó, illetve társterületen való önálló tanulás és önfejlesztés készsége / Independently advance learning in environmental and related fields;

– saját és mások tapasztalatára és képességeire vonatkozó kritikai képesség / Critically reflect on own and others experience and capacities;

– magabiztos részvétel környezettudósok, menedzserek és jogalkotók szakmai hálózatainak munkájában / Confidently interact in professionals networks of environmental scientists, managers and policy makers;

– a környezeti problémákkal összefüggő különféle nézőpontokra és egyeztetésekre való odafigyelés és értelmezés készsége / Listen to and relate to diverse perspectives and discourses related to environmental issues;

– szakmai etikusság és integritás / Appreciate the need for professionally ethical conduct and integrity;

– elképzelések és koncepciók hatékony közlése a legkülönbözőbb szakmai és kulturális háttérű közönség számára – írásban, szóban bemutatva, elektronikus és online módon egyaránt / Effectively communicate ideas and concepts to audiences of various disciplinary and cultural backgrounds including through written and oral presentations, electronic and online tools;

– nagy mennyiségű információ kezelése, szoros határidejű feladatok szervezése és teljesítése; / Handle large amounts of information, organize and perform time-sensitive assignments;

– együttműködés készsége interdiszciplináris és multikulturális csapatban / Work in interdisciplinary and multicultural teams;

– kiváló írásbeli és szóbeli, szakmai és tudományos angol nyelvi kommunikációs készség / Speak and write English at a professional and academic level;

– a folyamatos önfejlesztés készsége, tervezés, megfelelő időbeosztás, kritikus önreflexió és önértékelés, valamint egyéni tanulási stratégiák segítségével / Continuously improve skills through planning, time management, critical reflection and self-evaluation, and adoption of individual learning strategies.

8. A mesterfokozat és a szakképzettség szempontjából meghatározó ismeretkörök

8.1. Az alapképzésben megszerzett ismereteket tovább bővítő, mesterfokozathoz szükséges alapozó ismeretkörök: / Core Foundation Courses: 22–26 kredit / ECTS

– átfogó, általános jellegű alapozó ismeretek: kommunikáció, íráskészség fejlesztése (tudományos jellegű írások), adatgyűjtés és -feldolgozás módszerei / Cross-cutting foundation topics: communication, academic writing and data gathering and processing methods;

– környezettudomány alapozó ismeretek: az ökoszisztémák működési elvei különböző szinteken; környezet és emberi társadalom kölcsönhatása; a legfontosabb környezeti kihívások, beleértve az éghajlatváltozást / Foundation courses in Environmental Sciences: principles of functioning of ecosystems at different levels; human interaction with the environment; major contemporary environmental challenges including climate change;

– környezetpolitika alapozó ismeretek: a környezetjog és a környezetpolitika alapelvei, környezeti irányítás és nemzetközi környezetvédelmi intézmények / Foundation courses in Environmental Policy: the principles of environmental law and policy, environmental governance and international environmental regimes;

– környezetmenedzsment alapozó ismeretek: szervezeti és intézményi környezetmenedzsment-elvek és -elméletek, a környezetmendzsment területén alkalmazott eszközök és megközelítési módok (értékelés, tervezés, kommunikáció, stb.) / Foundation courses in Environmental Management: the principles and theories of environmental management in organizations and institutions, the main tools and approaches for environmental management (assessment, planning, communication, etc.).

8.2. A szakmai törzsanyag ismeretkörei: / Specialised Core Courses: 34–36 kredit / ECTS

– átfogó, általános szakmai törzsanyag: a környezettudományi, a környezetpolitikai és a környezet-menedzsment tudás integrálási készségének fejlesztése és környezetvédelmi kihívások hatékony integrált problémamegoldási képességének fejlesztése, kvantitatív és kvalitatív kutatási módszerek kialakítása készségének fejlesztése, az ökoszisztémára, projektekre és termékekre koncentráló gyakorlati, integratív ismeretek / Cross-cutting mandatory courses: developing skills to integrate environmental sciences, policy and management knowledge and skills to deliver effective integrated solutions to environmental challenges, qualitative and quantitative research methods, practical integrative courses with focus on ecosystems, projects or products;

– környezettudományi ismeretek: komplex ismeretek megszerzése különböző környezettudományi területeken, mint például légköri szennyezés, vízkészletek, biodiverzitás és természetvédelem, stb. / Environmental Science courses: environmental science fields such as atmospheric pollution, water resources, biodiversity and conservation or similar;

– környezetpolitika: komplex ismeretek megszerzése a szakpolitikai elemzés terén, valamint a nemzeti és nemzetközi környezetvédelmi intézmények és irányítórendszerek megismerése / Environmental Policy courses: policy analysis and understanding of national and international environmental governance regimes;

– környezetmenedzsment: a környezetmenedzsment szakmai ismereteinek és képességeinek fejlesztése, amely érintheti a tervezés, értékelés kérdéseit, valamint az egyes szervezeteken belüli menedzsment-rendszereket is / Environmental Management courses: professional environmental management knowledge and skills, environmental planning, assessment or management system in organizations.

8.3. A szakmai törzsanyag kötelezően választható ismeretkörei / Obligatory differenciated elements of the core curriculum: 50–60 kredit / ECTS differenciált szakmai ismeretek ismeretkörei / specialized differentiated courses: 20–30 kredit / ECTS

– környezettudomány: a legfontosabb környezetszennyező folyamatok megismerése, tudományos eredmények, közlemények gyűjtése, értékelése és felhasználása, alkalmazása. A környezetszennyezés okozta egészség- és ökoszisztéma-károsodás, a környezettudomány elemző módszerei, felkészítő kurzus szakdolgozat-írásra / Environmental Science: key pollution processes and ability to obtain, validate and use scientific information, pollution damage to health and ecosystems, analytical methods in environmental science, preparation for thesis writing;

– környezetmenedzsment és szakpolitika: magán-, önkormányzati és állami szervezetek környezeti vonatkozású stratégiái, szervezeti szintű környezetmenedzsment, integrált termékpolitika, környezetstratégiák, felkészítő kurzus szakdolgozat-írásra / Environmental Management and Policy: strategies of public and private organizations in the environmental area, environmental management in organizations, integrated product policy, environmental strategies, preparation for thesis writing;

diplomamunka / thesis: 30 kredit / ECTS.

9. A mesterképzésbe való felvétel feltételei

A képzésbe való felvétel feltétele az angol nyelvtudásnak minimálisan az alábbi táblázat szerinti ismerete. / The English proficiency requirements apply to all students who wish to join the program. The minimum requirements are presented in the table below:

Teszt /Test	Minimum szint / Minimum Score Required
TOEFL (Internet-alapú / Internet-based, iBT)	88
TOEFL (Elektronikus / Computer-based)	230
TOEFL (Papíralapú / Paper version)	570
CEU Administered TOEFL (Papíralapú / Paper version)	570
International English Language Test (IELTS)	6.5
Cambridge Proficiency Examination	C
Cambridge Advanced English Test	B

A 4.2. alpont szerinti szakokról érkező hallgatónak rendelkeznie kell legalább egyéves szakmai tapasztalattal a környezetvédelem területén, melynek keretében legalább 1 hónapos (vagy 10 kredites) szakmai terepgyakorlat igazolása szükséges. / For those applicants holding a degree in study areas listed in 4.2: candidates are expected to have relevant work experience and professional training – at least 1 year work experience in the field of environmental protection combined with professional on-the-job training (equivalent to at least 1 month or 10 ECTS credits).

10. A szak szempontjából lényeges más rendelkezések

A mesterképzési szak az alábbi külföldi és magyar felsőoktatási intézmények megállapodása, valamint a magyar felsőoktatási intézménynek a nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. törvény szerinti feltételeinek fennállása esetén indítható. / The Master’s program can be launched if the provisions in Act No CCIV of 2011 on higher education exist at the Hungarian higher education institution and an agreement exists between the following foreign and Hungarian higher education institutions:

Közép-európai Egyetem (Hungary),

Lund University (Sweden),

University of Manchester (United Kingdom),

University of the Aegean (Greece).

3. KÖZPOLITIKA MESTERKÉPZÉSI SZAK

1. A külföldi felsőoktatási intézménnyel (intézményekkel) közös képzésként indítandó mesterképzési szak megnevezése: közpolitika – Public Policy (MAPP)

2. A mesterképzési szakon szerezhető végzettségi szint és a szakképzettség oklevélben szereplő megjelölése:

– végzettségi szint: mester-/Master’s degree (magister, master; rövidítve: MA) fokozat

– szakképzettség: okleveles nemzetközi közpolitikai szakember

– a szakképzettség angol nyelvű megjelölése: Expert in International Public Policy

3. Képzési terület: társadalomtudomány / Social Sciences

4. A mesterképzésbe történő belépésnél előzményként elfogadott szakok

4.1. Teljes kreditérték beszámításával vehető figyelembe a társadalomtudomány képzési területen: a nemzetközi tanulmányok, a politológia, a politikatudományok, a szociológia, a társadalmi tanulmányok, az államtudományi képzési területen az igazgatásszervező, a közigazgatás-szervező, a nemzetközi igazgatási alapképzési szak, a gazdaságtudományok képzési területen az alkalmazott közgazdaságtan, a gazdaság- és pénzügymatematikai elemzés, a gazdaságelemzés, a közszolgálati alapképzési szakok. / Bachelor’s degrees are accepted with full credit values in the following fields of the Social Sciences: International Studies, Political Science, Sociology, Social Studies; in Legal and Administration Sciences: Administration Management, International Administration; in Economic Sciences: Applied Economics, Economic Analyis, Public Service.

4.2. A bemenethez a 9. pontban meghatározott kreditek teljesítésével elsősorban számításba vehető szakok a társadalomtudomány, a jogi és a gazdaságtudományok képzési terület további alapképzési szakjai, valamint az államtudományi képzési területen az államtudományi és közigazgatási felsőoktatási terület szakjai, valamint a biztonság- és védelempolitikai, a nemzetbiztonsági, a védelmi igazgatási és a katonai vezetői alapképzési szakok. / Additional requirements set in point 9 are required for those holding other Bachelors degrees in any of the fields of the Social Sciences, Legal and Administration Sciences, Economics, as well as, from the National Defense and Military field, the BSc in Security and Defence Policy, in National Security Studies, in Defence Administration, in Military Leadership.

5. A képzési idő félévekben: 4 félév / semesters

6. A mesterfokozat megszerzéséhez összegyűjtendő kreditek száma: 120 kredit / ECTS

– Az elméleti alapozó ismeretekhez rendelhető kreditek száma / Number of credits allocated to core foundation courses: 8–14 kredit / ECTS;

– A szakmai törzsanyaghoz rendelhető kreditek száma / Number of credits allocated to specialised core courses: 32–38 kredit / ECTS;

– A differenciált szakmai anyaghoz rendelhető kreditek száma / Number of credits allocated to specialised differentiated courses: 24–32 kredit / ECTS;

– A szabadon választható tantárgyakhoz rendelhető minimális kreditérték / Minimum number of credits allocated to elective courses: 16 kredit / ECTS;

– A adiploma munka készítéséhez rendelt kreditérték / Number of credits allocated to thesis: 30 kredit / ECTS;

– A gyakorlati ismeretek aránya az intézményi tanterv szerint legalább / The minimal proportion of practice in the curriculum: 30%.

7. A mesterképzési szak képzési célja, az elsajátítandó szakmai kompetenciák

A képzés célja olyan közpolitikai szakemberek képzése, akik szakmai ismereteik és gyakorlati készségeik alapján képesek aktuális transznacionális közpolitikai problémák elemzésére és megoldására. Felkészültek a politikai intézmények, folyamatok, közpolitikák működésének és ezeknek a globális politikai gazdaságtól a helyi kormányzatig történő interakciójának megértésére, ezen belül is a nemzetközi és a transznacionális irányításra. A végzettek alkalmasak a magán- és közszférában, a tudományos és non-profit szektorokban vezetői, illetve kompetens végrehajtói feladatok ellátására. Felkészültségük alapján alkalmasak tanulmányaik doktori képzés keretében történő folytatására is. / The objective of this program is to train public policy professionals, who, based on their professional knowledge and practical skills, are able to analyse and solve contemporary transnational policy problems. They are prepared to understand how political institutions, processes and public policies operate and interact from the global political economy through to local levels of governance, with a strong focus on international and transnational governance. Graduates are able to pursue careers in private, public, academic or non-profit sectors as leaders or competent implementers. They are prepared to continue their studies at doctoral level.

a) A mesterképzési szakon végzettek ismerik / Graduates know:

– a közpolitika alakításának kérdéseit, a szupranacionális intézmények működését és a koordinációs mechanizmusokat / public policy formation, the functioning of supranational institutions and coordination mechanisms;

– az európai és más nemzetközi kormányzási modelleket és rendszereket / European and other international governance models and regimes;

– a nemzeti, transznacionális és nemzetközi közpolitikai, illetve az európai és a globális folyamatokat / national, transnational and international policy as well as European and global processes;

– a közpolitikák kialakításának politikai, gazdasági, jogi, geopolitikai és társadalmi következményeit / the political, economic, legal, geopolitical and social implications of the formulation of public policies;

– a közpolitikai folyamatok, a nemzetközi kapcsolatok, a nemzetközi fejlődés tendenciáit, és az e területeket összekötő dinamikus társadalomtudományi elméleteket / conceptual advancement in social science theories of the policy process, international relations, the tendencies of international development and the dynamics between these fields of social science theories.

b) A mesterképzési szakon végzettek alkalmasak / Graduates are capable of:

– a közpolitikai kérdések kritikus elemzésére, az európai és globális kormányzás holisztikus perspektívákból való szemléletére / critically analysing policy issues and developing holistic perspectives on European governance and global governance;

– a közpolitikák és a közpolitika eszközeinek kvantítatív és kvalitatív módszerekkel történő értékelésére / evaluating public policies and policy instruments with quantitative and qualitative methods;

– releváns kutatási témák önálló kidolgozására, előzetes hipotézisek és gondolatmenetek felállítására, adatgyűjtésre és -elemzésre, vizsgálati eljárások kidolgozására és a kutatások eredményeiről tudományosan helytálló és eredményes jelentések készítésére / independently formulating relevant research topics, developing preliminary hypotheses and ideas, conducting data collection and analysis, designing investigation procedures and preparing scientifically sound and effective reports on research outcomes;

– az intézményi keretek ismerete alapján szakmai tanácsadásra a döntéshozók részére nemzeti és nemzetközi fórumokon / providing expert advice to decision makers in national and international fora relying on an understanding of institutional contexts;

– különféle szektorok és intézményi keretek közpolitikáinak megtervezésére és a közpolitikák végrehajtásában való részvételre / designing and participating in the delivery of public policies in various sectors and institutional settings.

c) A szakképzettség gyakorlásához szükséges személyes adottságok és készségek / Required personal abilities and competences for the qualification:

– a közpolitikával és a kormányzással kapcsolatos témákban, diskurzusokban való professzionális részvétel / interact with expertise in various fields related to public policy and governance;

– a közpolitikai tanulmányok és kapcsolódó irodalmak kritikai elemzése / provide critical analysis of policy studies and related literature;

– statisztikai adatok, kvantitatív és kvalitatív kutatási módszerek használatának képessége / competence in using statistical data, quantitative methods, and qualitative methods;

– vezetői készségek és kulturális érzékenység / leadership skills and cultural sensitivity;

– a közszolgálatban való részvétel során a tisztesség és az etikus viselkedés szükségességének elismerése, megbecsülése / appreciate and acknowledge the need for integrity and ethical conduct in public service;

– a könyvtári, elektronikus és internetes információs források magabiztos használata / use library, electronic and on-line information resources with confidence;

– írásbeli anyagok és szóbeli előadások készítése szakmai és nem szakmai közönség részére / make written and oral presentations to specialist and non-specialist audiences;

– részvétel multidiszciplináris, multikulturális csapatok munkájában / work in multidisciplinary, multicultural teams;

– kiváló angol nyelvi írás-, olvasás- és szóbeli, szakmai és tudományos kommunikációs készség / speak, read and write English at professional and academic level;

– a szakmai ismeretek folyamatos bővítése, önálló tanulás és önfejlesztés, önértékelés készsége / continuously improve professional knowledge through individual learning, self-development and self-evaluation.

8. A mesterfokozat és a szakképzettség szempontjából meghatározó ismeretkörök

8.1. Az alapképzésben megszerzett ismereteket tovább bővítő, mesterfokozathoz szükséges alapozó ismeretkörök: / Core Foundation Courses: 8–14 kredit / ECTS kutatástervezés, kvalitatív és kvantitatív kutatási módszerek / research design and qualitative and quantitative research methods.

8.2. A szakmai törzsanyag ismeretkörei: / Specialised Core Courses: 32–38 kredit / ECTS

– a közgazdaságtan közpolitikai vonatkozásai: a társadalmi-gazdasági folyamatok viselkedési aspektusainak megértése, mikroökonómiai elméletek; a mikroszintű gazdasági viselkedés által alakított viszonyok; közgazdasági elemzés, különös tekintettel közpolitikai problémákra. / Economics for Public Policy: understanding the behavioral aspects of socio- economic processes; microeconomic theories; relationships as driven by economic behavior at the micro level; economic analysis applied for specific public policy issues;

– közpolitikai elemzés: a közpolitika komparatív vizsgálata, a közpolitika jellegének és funkciójának elemzése, a közpolitikai tanulmányok megalapozása, a gazdasági szereplők, szervezetek és hálózatok működésébe való bevezetés révén, a közpolitikai folyamat, stratégiaalkotás, közpolitikai érdekképviselet, végrehajtás, a politikatranszfer, a közpolitika felülvizsgálata és értékelése. / Policy analysis: comparative analysis of public policy; nature and function of public policy; the foundations of public policy studies by introduction to actors, organizations and networks; the policy process, agenda setting, policy advocacy, implementation, policy diffusion, audit and evaluation of public policy;

– közpolitikai menedzsment: a közpolitikai menedzsment reformjának fejlesztése nemzetközi kitekintéssel, a reform szakmai és etikai vonatkozásai, az „összeillesztő kormányzat” modelljeinek kidolgozása; közpolitikai eszközök és technikák használata mikroszintű közpolitikai folyamatoknál. / Public Management: development of public management reform in its international perspective, the professional and ethical implications of reform, and the development of models of „joined up government”; policy instruments and techniques utilised at the micro-level stages of the policy process;

– globális kormányzat: globális kormányzat, a globalizáció és az állam, többszintű kormányzás és az EU kormányzata, decentralizált kormányzás és környezeti kormányzás. / Global Governance: global governance, globalization and the state, multilevel governance and EU governance, decentralized governance and environmental governance.

8.3. A szakmai törzsanyag kötelezően választható ismeretkörei /Obligatory differenciated elements of the core curriculum: 54–62 kredit / ECTS

differenciált szakmai ismeretek ismeretkörei/ specialized differentiated courses: 24–32 kredit / ECTS

– európai uniós közpolitika-alkotás és EU ágazati politikák: az európai uniós jogalkotás és közpolitika-alkotás folyamata, a specifikus közpolitikai területek és az európai integráció jelenlegi kihívásai viszonylatában; a legfőbb EU-s intézmények működése, döntéshozatali és jogalkotási folyamatok az EU-ban; kormányzati dinamika az egyes közpolitikai területeken, az európai integráció elméletei / EU policy making and EU sectoral policies: European Union law and policy-making processes, within the context of specific policy areas and current challenges of European integration; functioning of the main EU institutions, decision- and law-making processes in the EU; governance dynamics in specific policy-areas; theories of European integration;

– nemzetközi kapcsolatok: a nemzetközi kapcsolatok elmélete, nemzetközi szervezetek, globális rendszerek, közpolitikai hálózatok, globális civil társadalom / International Relations: international relations theory; international organisations, global regimes, policy networks, global civil society;

– nemzetközi politikai gazdaságtan vagy fejlődés-gazdaságtan: globális gazdasági rend, globális politikai gazdaságtan, a fejlesztési folyamatok globális politikai-gazdasági kontextusa / International Political Economy or Development Economics: global economic order, Global political economy; global political-economic context of the development process;

– makroökonómia: makroökonómiai elmélet és folyamatok, a legfontosabb makrogazdasági mutatók közötti kapcsolat, a pénzügyi szektor és a fizetési mérleg alakulása; / Macroeconomics: macroeconomic theory and processes, relationships between aggregate economic variables, organization of the financial sector and national accounts;

diplomamunka / thesis: 30 kredit / ECTS.

9. A mesterképzésbe való felvétel feltételei

A képzésbe való felvétel feltétele az angol nyelvtudásnak minimálisan az alábbi táblázat szerinti ismerete. / The English proficiency requirements apply to all students who wish to join the program. The minimum requirements are presented in the following table:

Teszt /Test	Minimum szint / Minimum Score Required
TOEFL (Internet-alapú / Internet-based, iBT)	92
TOEFL (Elektronikus / Computer-based)	237
TOEFL (Papíralapú / Paper version)	580
International English Language Test (IELTS)	6.5
Cambridge Proficiency Examination	C
Cambridge Advanced English Test	B

A 4.2. alpont szerinti szakokról érkező hallgatónak rendelkeznie kell legalább fél éves szakmai vagy kutatási tapasztalattal. / Applicants holding a degree in study areas listed in 4.2 are expected to have at least half a year’s professional or research experience.

10. A szak szempontjából lényeges más rendelkezések

A mesterképzési szak az alábbi külföldi és magyar felsőoktatási intézmények megállapodása, valamint a magyar felsőoktatási intézménynek a nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. törvény szerinti feltételeinek fennállása esetén indítható. / The Master’s program can be launched if the provisions in Act No CCIV of 2011 on higher education exist at the Hungarian higher education institution and an agreement exists between the following foreign and Hungarian higher education institutions:

Közép-európai Egyetem (Hungary),

Barcelona Institute of International Studies (Spain),

International Institute of Social Studies, Erasmus University Rotterdam (Netherlands),

University of York (United Kingdom).

4. ÖSSZEHASONLÍTÓ HELYI FEJLESZTÉSI TANULMÁNYOK MESTERKÉPZÉSI SZAK

1. A külföldi felsőoktatási intézménnyel (intézményekkel) közös képzésként indítandó mesterképzési szak megnevezése: összehasonlító helyi fejlesztési tanulmányok (Comparative Local Development Studies)

2. A mesterképzési szakon szerezhető végzettségi szint és a szakképzettség oklevélben szereplő megjelölése:

– végzettségi szint: mester-/ Master’s degree (magister, master; rövidítve: MA-) fokozat

– szakképzettség: okleveles helyi fejlesztő

– a szakképzettség angol nyelvű megjelölése: Local Development Expert

3. Képzési terület: társadalomtudomány / Social Sciences

4. A mesterképzésbe történő belépésnél előzményként elfogadott szakok:

Teljes kreditérték beszámításával vehető figyelembe: a társadalomtudomány képzési területen a nemzetközi tanulmányok, a politológia és a szociológia alapképzési szak, továbbá a gazdaságtudományok képzési területen a közszolgálati, az emberi erőforrások, a nemzetközi gazdálkodás, valamint a turizmus-vendéglátás alapképzési szak. / At full credit value: International Studies, Politology and Sociology BA (discipline of Social Sciences), as well as Public Administration, Human Resources, International Business, and Tourism and Catering BA (discipline of Business Sciences).

5. A képzési idő félévekben: 4 félév /semesters

6. A mesterfokozat megszerzéséhez összegyűjtendő kreditek száma: 120 kredit / ECTS

– Az alapozó ismeretekhez rendelhető kreditek száma / Number of credits from the foundation studies: 28–32 kredit / ECTS;

– A szakmai törzsanyaghoz rendelhető kreditek száma / Number of credits from the core

studies: 28–32 kredit / ECTS;

– A differenciált szakmai anyaghoz rendelhető kreditek száma / Number of credits from the specialization studies: 30–34 kredit / ECTS;

– A szabadon választható tantárgyakhoz rendelhető kreditek minimális száma / Minimum number of credits from the optional subjects: 18 kredit / ECTS;

– A diplomamunkához rendelt kreditek száma / Number of credits from the thesis: 10 kredit / ECTS;

– A gyakorlati ismeretek aránya az intézményi tanterv szerint / Ratio of practical skills according to the university curriculum: 40%.

7. A mesterképzési szak képzési célja, az elsajátítandó szakmai kompetenciák

A képzés célja olyan szakemberek képzése, akik multidiszciplináris ismereteik birtokában képesek azoknak a komplex gazdasági, társadalmi, politikai és térbeli folyamatoknak a feltárására és megismerésére, melyek helyi és regionális szinten alakítják az életminőség, ezen belül a közösségi és egyéni cselekvés lehetőségeit és korlátait. Ismereteik birtokában a szakot elvégzett hallgatók képesek a települések, kistérségek és régiók versenyképességét és vonzerejét erősítő helyi fejlesztés széles értelemben vett szocio-ökonómiai vonatkozásait számításba venni, azoknak megfelelően a komplex helyi fejlesztési programokat előkészíteni, megtervezni, lebonyolítani, koordinálni és monitorozni, valamint az ezekhez kapcsolódó alkalmazott kutatási feladatokat elvégezni. Megfelelő ismeretekkel és készségekkel rendelkeznek tanulmányaik doktori (PhD) képzés keretében történő folytatásához. / The purpose of the training is to train experts who, employing multidisciplinary knowledge, are able to research and understand complex economic, social, political and geographical processes that form local and regional quality of life, including the opportunities and limits of communal and individual action. All this knowledge attained, graduates of the programme will be able to consider the socio-economic aspects of local development that target the improvement of competitiveness and attractiveness of subregions and regions; prepare, plan, execute, coordinate and monitor complex local development programs accordingly; and conduct applied researches that relate. They attain all the knowledge and skills that will enable them to further their studies at a PhD training.

a) A mesterképzési szakon végzettek ismerik / MSc graduates know:

– a lokális ágazati (helyi gazdaságfejlesztéssel, helyi társadalommal, társadalompolitikával és közösségfejlesztéssel, térbeli környezet és infrastuktúra-fejlesztéssel kapcsolatos) szakpolitikákat / Local branch policies (of local economic development, local society, social politics, community development, geographical environment, and infrastructural development)

– a helyi intézmények jogi és pénzügyi szabályrendszerét / Legal and financial regulations of local institutions

– az intézményi szereplőket, érdekcsoportokat, társadalmi rétegeket és célcsoportokat / Institutional players, interest groups, social layers and target groups

– a helyi döntések értékszempontjait / Aspects of value in local decisions

– a projektmenedzsment elméletét és gyakorlatát / The theory and practice of project management

– a helyi fejlesztések vizsgálatához szükséges módszereket (értékelés és hatásvizsgálat, a komparatív módszer kvalitatív és kvantitatív eszköztára) / Methods of examining local development (evaluation and impact assessment, quantitative and qualitative tools of the comparative method

– a nemzetközi elméletet és gyakorlatot / International theories and practices

b) A mesterképzési szakon végzettek alkalmasak / MSc graduates are capable of:

– a szakterületükkel kapcsolatos ismeretkörök alkotó felhasználására és integrálására / Using and integrating knowledge related to their discipline

– a helyi fejlesztésekkel kapcsolatos komplex problémák felismerésére, alternatív problémamegoldási javaslatok kidolgozására és összehasonlítására / Recognising complex problems in local development, preparing and comparing alternative proposals for problem-solving

– a nemzetközi helyi fejlesztési tapasztalatok kritikai értékelésére és adaptálására / Critically assessing and adapting international local development practices

– fejlesztési csoportok tagjaként együttműködésre más szakterületek képviselőivel / Cooperating with experts of other disciplines as members of development teams

– fejlesztési csoportok vezetésére és koordinálására / Leading and coordinating development teams

– a fejlesztés külső és belső kommunikációjára, idegen nyelvű szakmai kommunikációra / Communicating internally and externally, communication in foreign languages

– nemzetközi fejlesztési pályázatok koordinálására / Coordinating international development applications

– konkrét helyi fejlesztési programok előkészítésében, lebonyolításában és eredményességének mérésében való részvételre / Participating in the preparation, execution and assessment of specific local development programs

– olyan társadalomtudományi kutatások elvégzésére, amelyek nélkülözhetetlenek komplex helyi fejlesztési programok megalapozásához, megvalósításához és értékeléséhez / Conducting socio-scientific research indispensable for the establishment, execution and evaluation of complex local development programs

– a helyi fejlesztések társadalmi-kulturális-politikai-gazdasági-jogi beágyazottságából fakadó összetett szemléletmód alkalmazására / Employing a complex way of thinking, as required by the socially, culturally, politically, economically and legally embedded nature of local development projects

c) A szakképzettség gyakorlásához szükséges adottságok és készségek / Personal abilities and competences required for the qualification:

– alkotókészség / creativity

– nyitottság / openness

– rugalmasság / flexibility

– problémaérzékenység / problem sensitivity

– módszeresség, elemzőkészség / systematic and analytic mind

– kritikai és komparatív szemlélet / critical and comparative thinking

– információfeldolgozási képesség / ability to process information

– empátia / empathy

– kezdeményező-, illetve döntéshozatali képesség, személyes felelősségvállalás / ability to initiate and to make decisions, personal responsibility

– alkalmasság az együttműködésre, a csoportmunkában való részvételre, kellő gyakorlat után vezetői feladatok ellátására / ability to cooperate, participate in team work, and performing managerial tasks after some experience

8. A mesterfokozat és a szakképzettség szempontjából meghatározó ismeretkörök

8.1. Az alapképzésben megszerzett ismereteket tovább bővítő, mesterfokozathoz szükséges kötelező alapozó ismeretkörök. / Compulsory foundation studies expanding the knowledge acquired in the frames of BSc learning and required for earning the Master’s degree: 28–32 kredit / ECTS

Ágazati szakpolitikák: helyi gazdaságfejlesztés, helyi társadalom és közösségfejlesztés, lokális társadalompolitikák, térbeli környezet és infrastruktúrafejlesztés. / Branch policies: local economic development, local society and community development, local social policies, geographical environment, and infrastructure development.

8.2. Szakmai törzsanyag kötelező ismeretkörei / compulsory fields of study within the core studies: 28–32 kredit / ECTS

Horizontális diszciplínák: a helyi fejlesztés jogi és intézményi keretei, önkormányzati gazdálkodás – önkormányzati pénzügyek, érdekcsoportok és intézményi szereplők a helyi fejlesztésben, társadalmi rétegek és célcsoportok a helyi fejlesztésben, értékszempontok a helyi döntésekben. / Horizontal disciplines: the legal and institutional frameworks of local development, municipal business administration, municipal finances, interest groups, institutional players in local development, social layers and target groups in local development, values in local decision-making.

8.3. Szakmai törzsanyag kötelezően választható ismeretkörei / Obligatory differenciated elements of the core curriculum: 40–44 kredit / ECTS

differenciált szakmai ismeretek / Specialization studies: 30–34 kredit / ECTS

Módszertani ismeretkörök: fejlesztési stratégia alkotása, projektmenedzsment, projektértékelés és hatásvizsgálat (módszerek és nemzetközi tapasztalatok), komparatív módszer (kvantitatív és kvalitatív eszközök), szakmai gyakorlat / Methodology: creating development strategies, project management, project assessment and impacts assessment (methods and international practice), comparative method (quantitative and qualitative tools), internship

diplomamunka / Thesis work: 10 kredit / ECTS.

9. A szakmai gyakorlat követelményei / Compulsory internship criteria

A szakmai gyakorlat a helyi fejlesztés különböző szakterületein hazai vagy külföldi civil

szervezetnél, vállalkozásnál, fejlesztési ügynökségnél, fejlesztési projektekkel foglalkozó kutató- és tanácsadó szervezeteknél, kormányzati és önkormányzati szerveknél végzett 8 hetes szakmai munka. / 8-week internship conducted in various fields of local development, at Hungarian or foreign NGOs, companies, development agencies, development think tanks and consultancies, governmental or municipal authorities.

10. A mesterképzésbe való felvétel feltételei /Admission requirements for the Master’s program

A hallgatónak a kredit megállapítása alapjául szolgáló ismeretek – felsőoktatási törvényben meghatározott – összevetése alapján elismerhető legyen legalább 60 kredit a korábbi tanulmányai szerint az alábbi ismeretkörökben: szociológia, politikatudomány, jogi ismeretek, gazdaságtudományi ismeretek, nemzetközi ismeretek, statisztika, társadalomkutatás módszerei. / To qualify, existing basic skills need to be approved – as required by the Act on Higher Education. Students should have at least 60 previously completed credits accepted, which were collected by completing courses in the following fields: Sociology, Political Sciences, Legal Studies, Business Studies, International Studies, Statistics, Methods of Social Research.

11. A szak szempontjából lényeges más rendelkezések / Important other regulations pertaining to the fields of stud:

A mesterképzési szak az alábbi külföldi és magyar felsőoktatási intézmények megállapodása, valamint a magyar felsőoktatási intézménynek a nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. törvény szerinti feltételeinek fennállása esetén indítható. / The Master’s program can be launched if the provisions in Act No CCIV of 2011 on higher education exist at the Hungarian higher education institution and an agreement exists between the following foreign and Hungarian higher education institutions:

Budapesti Corvinus Egyetem (Magyarország),

Univerza v Ljubljani (Szlovénia),

Universität Regensburg (Németország),

dell’Università degli Studi di Trento (Olaszország).

5. SZOCIÁLIS MUNKA ÉS SZOCIÁLIS GAZDASÁG MESTERKÉPZÉSI SZAK

1. A külföldi felsőoktatási intézménnyel (intézményekkel) közös képzésként indítandó mesterképzési szak megnevezése: szociális munka és szociális gazdaság (Social Work and Social Economics)

2. A mesterképzési szakon szerezhető végzettségi szint és a szakképzettség oklevélben szereplő megjelölése:

– végzettségi szint: mester- (magister, master; rövidítve: MA-) fokozat

– szakképzettség: okleveles szociális gazdaság szakember

– a szakképzettség angol nyelvű megjelölése: Expert in Social Economics

3. Képzési terület: társadalomtudomány képzési terület

4. A mesterképzésbe történő belépésnél előzményként elfogadott szakok

4.1. Teljes kreditérték beszámításával vehető figyelembe: a szociális munka és a szociálpedagógia alapképzési szak.

4.2. A bemenethez a 11. pontban meghatározott kreditek teljesítésével elsősorban számításba vehető szakok: társadalomtudomány képzési területen a szociológia, a társadalmi tanulmányok, a politológia, a politikatudományok alapképzési szakok, a pszichológia alapképzési szak, valamint a gazdaságtudományok képzési terület alkalmazott közgazdaságtan, közszolgálati, gazdaság és pénzügymataematikai elemzés, a jogi képzési terület, az államtudományi képzési terület államtudományi és közigazgatási felsőoktatási területének, a pedagógusképzés és az orvos- és egészségtudomány képzési terület alapképzési szakjai.

4.3. A 11. pontban meghatározott kreditek teljesítésével vehetők figyelembe továbbá azok az alapképzési vagy mesterfokozatot adó szakok, illetve a felsőoktatásról szóló 1993. évi LXXX. törvény szerinti szakok, amelyeket a kredit megállapításának alapjául szolgáló ismeretek összevetése alapján a felsőoktatási intézmény kreditátviteli bizottsága elfogad.

5. A képzési idő félévekben: 4 félév

6. A mesterfokozat megszerzéséhez összegyűjtendő kreditek száma: 120 kredit

– Az elméleti alapozó ismeretekhez rendelhető kreditek száma: 20–25 kredit

– Szakmai törzsanyaghoz rendelhető kreditek száma 40–50 kredit

– A differenciált szakmai anyaghoz, rendelhető kreditek száma: 40–55 kredit

– A szabadon választható tantárgyakhoz rendelhető minimális kreditérték: 5 kredit

– A diplomamunka készítéséhez rendelt kreditérték: 20 kredit

– A gyakorlati ismeretek aránya: az intézményi tanterv szerint legalább 30%

7. A mesterképzési szak képzési célja, az elsajátítandó szakmai kompetenciák

A képzés célja olyan szakemberek képzése, akik megszerzett szociálpolitikai és gazdálkodási ismereteik birtokában képesek a szociális gazdaság területén működő intézmények és szolgáltatások irányítására, működtetésére és fejlesztésére. A végzettek a szociális segítés nemzetközi szakmai és etikai alapelveinek ismerőiként alkalmasak nemzetközi együttműködésben megvalósított feladatok ellátására. Megfelelő szervezeti és szervezetfejlesztői ismereteik birtokában a szociális szolgáltatások területén olyan feladatokat látnak el, amelyek a helyi gazdaság erősítésével a hátrányos helyzetű társadalmi csoportok gazdasági és társadalmi integrációját segítik elő. Felkészültségük alapján alkalmasak tanulmányaik doktori képzés keretében történő folytatására.

a) A mesterképzési szakon végzettek ismerik:

– a nemzetközi gazdaság- és szociálpolitika összefüggéseit és elméletét, a szociális gazdaság működését,

– a gazdálkodással összefüggő ismereteket,

– a kutatás-módszertani és értékelési elméletet és gyakorlatot,

– az Európai Unió politikai, gazdasági működésére, jogalkotására, szabályozási mechanizmusaira vonatkozó szabályrendszert,

– a vállalkozások, non-profit szervezetek irányításával, vezetésével kapcsolatos jogi ismereteket,

– a szervezetelemzés-és szervezetfejlesztés, a szociális marketing és menedzsment sajátosságait,

– a helyi gazdaság és társadalom problémáinak elemzésére, a területfejlesztés és a helyi önkormányzatokkal való együttműködés kialakítására vonatkozó ismereteket.

b) A mesterképzési szakon végzettek alkalmasak:

– a szociálgazdaság területén működő szervezetek, illetve közszolgáltatások vezető funkcióinak ellátására és külső képviseletére,

– irányítási és vezetői feladatok tervezésére és lebonyolítására,

– szociális intézmények és szolgáltatások irányítására, struktúrák és folyamatok kiépítésével,

– szervezeti egységek vezetésére olyan területeken, mint minőségbiztosítás, controlling, személyügy, marketing és nyilvánosságmunka, számvitel,

– stratégiai tervezésre,

– projekttervezésre és lebonyolításra,

– személyügyi tervezésre,

– marketing, fundraising és PR-feladatok tervezésére,

– szociális tervezésre, értékelésre,

– a helyi gazdaság és a helyi társadalom számára alkalmas programok tervezésére és irányítására,

– nemzetközi együttműködésben való aktív tervezői és irányítói feladatok ellátására.

c) A szakképzettség gyakorlásához szükséges személyes adottságok és készségek:

– analitikus, diagnosztikus és koncepcionális gondolkodás,

– jó kommunikációs készség,

– kreativitás, rugalmasság,

– probléma-felismerő, -elemző és -megoldó készség,

– információ-feldolgozási képesség,

– környezettel szembeni érzékenység,

– elkötelezettség és igény a minőségi munkára,

– igény a szakmai továbbképzésben való részvételre,

– kezdeményezőkészség,

– személyes felelősségvállalás,

– döntéshozatali képesség,

– rendszerszemléletű gondolkodásmód,

– alkalmasság az együttműködésre, a csoportmunkában való részvételre.

8. A mesterfokozat és a szakképzettség szempontjából meghatározó ismeretkörök

8.1. Az alapképzésben megszerzett ismereteket tovább bővítő, mesterfokozathoz szükséges alapozó ismeretkörök: 20–25 kredit

nemzetközi gazdaság- és szociálpolitikai ismeretek, gazdálkodási alapismeretek, a globalizációs tendenciák és társadalmi hatásainak ismeretei, kvalitatív kutatás-módszertani ismeretek és értékelés, az Európai Unió politikai, gazdasági működésére, jogalkotására, szabályozási mechanizmusaira vonatkozó ismeretek.

8.2. A szakmai törzsanyag ismeretkörei: 40–50 kredit

a szociális munka és szociális gazdaság összefüggéseinek ismeretei, szervezetek működésével kapcsolatos szociológiai és pszichológiai ismeretek, non-profit szervezetek joga, vállalkozási jogi ismeretek, szociális marketing, költségmenedzsment és finanszírozási ismeretek, projektmenedzsment, szaknyelvi ismeretek, kompetenciafejlesztés, a helyi gazdaság és társadalom, valamint a területfejlesztési folyamatok elemzése.

8.3. A szakmai törzsanyag kötelezően választható ismeretkörei: 40–55 kredit

differenciált szakmai ismeretek ismeretkörei: 20–35 kredit

– szociális szolgáltatások, intézmények minőségbiztosítása, szociális adminisztráció, munkajog, személyügyi és vezetési ismeretek, alkalmazott kutatásmódszertani ismeretek és értékelés, szervezeti stratégiák, szervezetfejlesztés, európai interkulturális projektmenedzsment, alkalmazott szaknyelvi ismeretek, nemzetközi szakmai gyakorlat, vállalkozási ismeretek,

– a képzéshez intenzív nemzetközi szakmai gyakorlat kapcsolódik 10 kredit értékben, a differenciált szakma ismeretek körében;

– diplomamunka: 20 kredit.

9. A szakmai gyakorlat követelményei

A képzéshez intenzív nemzetközi gyakorlat kapcsolódik 10 kredit értékben, amelyet valamelyik külföldi partnerintézménynél kell teljesíteni. A szakmai gyakorlat a szociális gazdaság területén működő intézményekben/szervezeteknél teljesítendő, amely irányítási, gazdálkodási, szervezési és a nemzetközi együttműködésre vonatkozó szakmai feladatok teljesítéséből áll.

10. Idegennyelvi követelmények

A mesterfokozat megszerzéséhez az Európai Unió valamely hivatalos idegen nyelvéből államilag elismert, középfokú (B2) komplex típusú nyelvvizsga vagy ezzel egyenértékű érettségi bizonyítvány vagy oklevél szükséges.

11. A mesterképzésbe való felvétel feltételei

11.1. A 4.2. pontban felsorolt politológia, politikatudományok, szociológia, társadalmi tanulmányok, pedagógia és pszichológia alapképzési szakokon szerzett szakképzettség esetén a hallgatónak a kredit megállapítása alapjául szolgáló ismeretek – felsőoktatási törvényben meghatározott – összevetése alapján elismerhető legyen legalább 40 kredit a szociális munka és a szociálpolitika alapismereteiből, amelyből legalább 25 kredit a szociálpolitika, legalább 15 kredit a szociális munka témaköréből legyen.

A mesterképzésbe való felvétel feltétele, hogy a felsorolt ismeretkörökben legalább 20 kredittel rendelkezzen a hallgató. A hiányzó 20 kredit a mesterfokozat megszerzésére irányuló képzéssel párhuzamosan, a felsőoktatási intézmény tanulmányi és vizsgaszabályzatában meghatározottak szerint kell megszerezni.

A 4.2. pontban felsorolt, gazdaságtudományok képzési terület alkalmazott közgazdaságtan, közszolgálati, gazdaság és pénzügymatematikai elemzés, a jogi képzési terület, az államtudományi képzési terület államtudományi és közigazgatási felsőoktatási területének, a pedagógusképzés és az orvos- és egészségtudomány képzési terület alapképzési szakjain szerzett szakképzettség alapján a hallgatónak a kredit megállapítása alapjául szolgáló ismeretek – felsőoktatási törvényben meghatározott – összevetése alapján elismerhető legyen 45 kredit a szociális munka és a szociálpolitika alapismereteiből, amelyből legalább 30 kredit a szociálpolitika, legalább 15 kredit a szociális munka témaköréből legyen elismerhető.

A mesterképzésbe való felvétel feltétele, hogy a felsorolt ismeretkörökben legalább 25 kredittel rendelkezzen a hallgató. A hiányzó 20 kredit a mesterfokozat megszerzésére irányuló képzéssel párhuzamosan, a felvételtől számított két féléven belül is teljesíthető a felsőoktatási intézmény tanulmányi és vizsgaszabályzatában meghatározottak szerint.

11.2. A 4.3 pont szerinti szakról érkező hallgató számára a mesterképzésbe való felvétel feltétele, hogy a hallgatónak a kredit megállapítása alapjául szolgáló ismeretek – felsőoktatási törvényben meghatározott – összevetése alapján elismerhető legyen 60 kredit a szociális munka és a szociálpolitika alapismereteiből, amelyből legalább 30 kredit a szociális munka témaköreiből, és legalább 15 kredit a szociálpolitika témaköréből legyen elismerhető.

A mesterképzésbe való felvétel feltétele, hogy a felsorolt ismeretkörökben legalább 30 kredittel rendelkezzen a hallgató. A hiányzó, legfeljebb 30 kredit a mesterfokozat megszerzésére irányuló képzéssel párhuzamosan, a felvételtől számított két féléven belül teljesíthető a felsőoktatási intézmény tanulmányi és vizsgaszabályzatában meghatározottak szerint.

12. A szak szempontjából lényeges más rendelkezések

12.1. A közös képzésben, a külföldi és a magyar felsőoktatási intézmény között létrejött megállapodás alapján a valamelyik külföldi partnerintézménynél teljesítendő kreditek értéke legalább 30 kredit.

12.2. A mesterképzési szak az alábbi külföldi és magyar felsőoktatási intézmények megállapodása, valamint a magyar felsőoktatási intézménynek a nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. törvény 78. § (3) bekezdése szerinti feltételeinek fennállása esetén indítható.

FH–Campus Wien (Ausztria),

Fachhochschule München (Németország),

University of Trnava (Szlovákia),

University of Ostrava (Csehország),

Babes-Bolyai Tudományegyetem (Románia),

University of Silesia (Lengyelország),

University of Poitiers (Franciaország),

Fachhochschule Zentralschweiz (Svájc),

Debreceni Egyetem (Magyarország).

6. EURÓPAI TÁRSADALMI TEREK, FEJLESZTÉS ÉS IDENTITÁS MESTERKÉPZÉSI SZAK

1. A külföldi felsőoktatási intézménnyel (intézményekkel) közös képzésként indítandó mesterképzési szak megnevezése: Európai társadalmi terek, fejlesztés és identitás (European Social Spaces, development and identity)

2. A mesterképzési szakon szerezhető végzettségi szint és a szakképzettség oklevélben szereplő megjelölése

– végzettségi szint: mester- (magister, master; MA-) fokozat

– szakképzettség: okleveles társadalomfejlesztési szakember

– a szakképzettség angol nyelvű megjelölése: Expert in Social Development

3. Képzési terület: bölcsészettudomány

4. A mesterképzésbe történő belépésnél előzményként elfogadott szakok

4.1. Teljes kreditérték beszámításával vehető figyelembe a bölcsészettudomány képzési területen a magyar, a történelem, a néprajz, a szabad bölcsészet, a társadalomtudomány képzési területen a kulturális antropológia, a politológia, a politikatudományok, a szociológia, a természettudomány képzési területen a földrajz, valamint műszaki képzési területen az építészmérnöki alapképzési szak.

4.2. A konzorcium tudományos bizottságának státusvizsgálata alapján vehetők figyelembe továbbá azok az alapképzési vagy mesterképzési szakok, illetve a felsőoktatásról szóló 1993. évi LXXX. törvény szerinti szakok, elsősorban a gazdaságtudományok, a jogi, az államtudományi képzési területeken szerzett alapképzési szakok, továbbá a külföldi képzési rendszer szerinti alapképzések, amelyeket a kredit megállapításának alapjául szolgáló ismeretek összevetése alapján elfogad.

5. A képzési idő félévekben: 4 félév

6. A mesterfokozat megszerzéséhez összegyűjtendő kreditek száma: 120 kredit

– a szak orientációja: kiegyensúlyozott (40–60 százalék)

– a diplomamunka készítéséhez rendelt kreditérték: 12 kredit

– a szabadon választható tantárgyakhoz rendelhető minimális kreditérték: 12 kredit

7. A szakképzettség képzési területek egységes osztályozási rendszere szerinti tanulmányi területi besorolása: 310

8. A mesterképzési szak képzési célja, az általános és a szakmai kompetenciák

A képzés célja olyan szakemberek képzése, akik megszerzett társadalomtudományi, civilizációs, kulturális és történelmi ismereteik, valamint kritikai és analitikus megközelítéssel képesek a modern társadalomfejlesztés (városi-társadalmi terek, kulturális örökség, regionális és nemzeti fejlesztések) területein működő intézmények és szolgáltatások irányítására, működtetésére és fejlesztésére, a terület és identitás problémájához kapcsolódó önálló tevékenységre, a módszerek megújítására, a szakterületi problémák megértésére és megoldására. E területek elméleti problémáinak és gyakorlati aspektusainak ismerőiként alkalmasak nemzetközi együttműködésben megvalósított feladatok ellátására is, alkalmasak rendszerszerűen és kreatívan új és összetett történeti és társadalmi témakörökkel foglalkozni, a rendelkezésre álló adatok hiányosságai ellenére is a lehetőségek szerint helytálló bírálatot vagy véleményt megfogalmazni, döntést hozni, és az ebből adódó következtetéseket szakmai és nem szakmai közönség számára közérthetően bemutatni. Megfelelő szervezeti és szervezetfejlesztői ismereteik birtokában a szociális szolgáltatások területén olyan feladatokat látnak el, amelyek a helyi gazdaság erősítésével a hátrányos helyzetű társadalmi csoportok gazdasági és társadalmi integrációját segítik elő. Felkészültek tanulmányaik doktori képzés keretében történő folytatására.

8.1. Az elsajátítandó szakmai kompetenciák

8.1.1. A társadalomfejlesztési szakember

a) tudása

– Részleteiben átlátja a civilizáció és kultúra fogalmának modern értelmezéseit.

– Részleteiben átlátja a kulturális örökség társadalmi tétjeit és az ehhez kapcsolódó gyakorlatot a társadalomfejlesztés viszonylatában.

– Ismeri a kulturális örökségről való gondolkodás történetét, a kulturális örökség elméletét, a tárgyi és szellemi kulturális örökség fogalmát, intézménytörténetét a társadalomfejlesztés viszonylatában.

– Érti és kritikailag értelmezi a történettudományok megfelelő ismeretanyagát.

– Átlátja az európai integráció történetét, területfejlesztési kihívásait és sajátosságait.

– Képes értően alkalmazni a szükséges kutatás-módszertani elméletet és gyakorlatot.

– Érti és átlátja a helyi gazdaság és társadalom problémáinak elemzésére, a területfejlesztés és ezzel kapcsolatos együttműködések kialakítására vonatkozó ismereteket.

– Átfogó ismeretekkel rendelkezik a történeti kutatásokhoz vagy tudományos munkák megalkotásához szükséges, széles körben alkalmazható problémamegoldó technikákkal kapcsolatban.

b) képességei

– Alkalmas és képes a területfejlesztéssel kapcsolatos szervezetek, illetve közszolgáltatások vezető funkcióinak ellátására és külső képviseletére.

– Képes tudományos projektek irányítására, lebonyolítására.

– Felkészült irányítási és vezetői feladatok tervezésére és lebonyolítására.

– Képes az identitás meghatározására szolgáló intézmények és szolgáltatások irányítására, struktúrák és folyamatok kiépítésével.

– Képes szakmai önképzésre, legalább egy idegen nyelven is, rendszerszerűen és kreatívan új és összetett témakörökkel foglalkozni, a rendelkezésre álló adatok hiányosságai ellenére is a lehetőségek szerint helytálló bírálatot vagy véleményt megfogalmazni, döntést hozni, és az ebből adódó következtetéseket szakmai és nem szakmai közönség számára közérthetően bemutatni.

– Képes megoldandó problémák megértése és megoldása terén önálló tevékenységre és eredeti ötletek felvetésére, szakmailag magas szinten önállóan megtervezni és végrehajtani feladatokat.

– Alkalmas szervezeti egységek vezetésére olyan területeken, mint projekttervezés és lebonyolítás, szociális tervezés és értékelés, a helyi gazdaság és a helyi társadalom számára alkalmas programok tervezése és irányítása.

– Alkalmas a történettudomány és a társadalomtudományok ismereteinek alkalmazására a gyakorlatban.

– Alkalmas nemzetközi együttműködésben való aktív tervezői és irányítói feladatok ellátására.

c) attitűdje

– Tudatosan és kritikusan képviseli a nemzeti, európai és egyetemes értékeket, a kulturális, vallási, kisebbségi és társadalmi sokszínűség fontosságát.

– Korrekt, szakszerű és érthető kifejező készség jellemzi szóban és írásban.

– Együttműködő, kezdeményezőkészség és személyes felelősség felvállalása jellemzi.

– Döntéshozatali képesség összetett, előre kiszámíthatatlan helyzetekben is.

– A szakmai továbbképzéshez szükséges önálló tanulási képességek jellemzik.

– Rendelkezik kritikai attitűddel, minőségtudattal, a fogalmi gondolkodás és az absztrakció magas szintű képessége jellemzi.