4.2. A 9.3. pontban meghatározott kreditek teljesítésével elsősorban figyelembe vehetők a bölcsészettudomány képzési terület alapképzési szakjai.
4.3. A 9.3. pontban meghatározott kreditek teljesítésével vehetők figyelembe továbbá azok az alapképzési és mesterképzési szakok, illetve a felsőoktatásról szóló 1993. évi LXXX. törvény szerinti szakok, amelyeket a kredit megállapításának alapjául szolgáló ismeretek összevetése alapján a felsőoktatási intézmény kreditátviteli bizottsága elfogad.
5. A képzési idő félévekben: 4 félév
6. A mesterfokozat megszerzéséhez összegyűjtendő kreditek száma: 120 kredit
a szak orientációja: elméletorientált (60-70 százalék)
a diplomamunka készítéséhez rendelt kreditérték: 20 kredit
a szabadon választható tantárgyakhoz rendelhető minimális kreditérték: 10 kredit
7. A szakképzettség képzési területek egységes osztályozási rendszere szerinti tanulmányi területi besorolása: 222
8. A mesterképzési szak képzési célja és a szakmai kompetenciák
A képzés célja olyan szakemberek képzése, akik ismerik a klasszikus és modern arab nyelv, a közel-keleti és észak-afrikai iszlám-arab világ történelmét és műveltségét. Az arabisztika területén szerzett speciális jártasságok és elmélyült műveltség birtokában képesek gyakorlati készségeket igénylő feladatok és munkakörök ellátására az államigazgatásban és a kulturális élet számos területén. Felkészültek tanulmányaik doktori képzésben történő folytatására.
8.1. Az elsajátítandó szakmai kompetenciák
Az arabisztika szakos bölcsész
Ismeri az arab országok történetét és mai helyzetét.
Ismeri a klasszikus arab nyelvű forrásokat a szépirodalom, történelem, nyelvészet, iszlám vallás területén.
Ismeri az iszlám történetét és politikai és kulturális aktualitásait.
Ismeri a magyarokra vonatkozó, arab eredetű történeti és földrajzi forrásokat.
Ismeri a közel-keleti és észak-afrikai térségbeli népek történetét és műveltségét.
Ismeri a modern irodalmi arab nyelvet és az egyiptomi nyelvjárást.
Ismer egy másik sémi nyelvet vagy az iszlám egy másik nyelvét középfokú szinten.
b) képességei
Képes mind az írott, mind a beszélt arab nyelv magas szintű használatára.
Képes tudományos előadásokat tartani és szakcikkeket írni.
Képes tolmács- és fordítói feladatok ellátására.
Képes szakmai feladatok, problémák önálló megértésére és megoldására.
Képes feladatait szakmailag magas szinten, önállóan megtervezni, és a tervet végrehajtani.
Képes az arab nyelvvel és az iszlám kultúrával kapcsolatos specifikus problémák felismerésére és kreatív kezelésére.
c) attitűdje
Magas fokon motivált és elkötelezett az iszlám-arab műveltség és kultúra iránt.
A megismert nyelvek és kultúrák használatának és átadásának fontosságát illetőleg minőségtudatos és sikerorientált.
Céltudatosan törekszik értékek kialakítására és megtartására.
d) autonómiája és felelőssége
A szakmai munka során személyes felelősséget vállal.
A szakmai munkája során szükség esetén döntéseket hoz.
Szakmai kvalitásait önálló tanulással fejleszti.
9. A mesterképzés jellemzői
9.1. Szakmai jellemzők
9.1.1. A szakképzettséghez vezető tudományágak, szakterületek, amelyekből a szak felépül: nyelvi, irodalom- és nyelvtudományi, valamint kultúra- és vallástudományi ismeretek, amelyekből:
nyelvi és nyelvészeti ismeretek 20-24 kredit,
irodalomtudomány 6-10 kredit,
történelem, az arab-iszlám kultúra: 6-14 kredit.
9.1.2. A képző intézmény által ajánlott specializáció az irodalom-, nyelv-, vallás- és történettudomány, az antropológia területén; valamint további arab nyelvi tanulmányok és egyéb, a bölcsészettudomány területén személyes képességeket fejlesztő, az egyéni érdeklődéshez kapcsolódóan sajátos kompetenciákat eredményező elméleti és gyakorlati ismeretek. A választható ismeretek kreditaránya 50 kredit.
9.2. Idegennyelvi követelmény
A mesterfokozat megszerzéséhez angol, német, francia vagy orosz nyelvből államilag elismert, felsőfokú (C1), komplex típusú nyelvvizsga vagy egy, az alapfokozat megszerzéséhez szükséges nyelvtől eltérő további nyelvből államilag elismert középfokú (B2), komplex típusú nyelvvizsga vagy ezekkel egyenértékű érettségi bizonyítvány vagy oklevél szükséges. A záróvizsga letétele felsőfokú (C1), komplex nyelvvizsga-követelmények teljesítését igazolja arab nyelvből.
9.3. A 4.2. és 4.3. pontban megadott oklevéllel rendelkezők esetén a mesterképzési képzési ciklusba való belépés minimális feltételei
A 4.2. pontban meghatározott alapképzési szakon diplomával rendelkező esetében
mesterképzésbe való belépéshez szükséges minimális kreditek száma 50 kredit a korábbi tanulmányaiból a keleti nyelvek és kultúrák alapszak arabisztika szakirányának nyelvtudományi, irodalomtudományi, történelemtudományi, vallás- és művelődéstörténeti ismeretköreiből. A mesterképzésbe való felvétel feltétele, hogy a hallgató legalább 35 kredittel rendelkezzen. A hiányzó krediteket a felsőoktatási intézmény tanulmányi és vizsgaszabályzatában meghatározottak szerint meg kell szerezni.
A 4.3. pont szerinti egyéb előtanulmányokkal rendelkezők az 50 kredit tanulmányi követelményt államilag elismert, középfokú (B2), komplex nyelvvizsgával vagy azzal egyenértékű arab nyelvtudás birtokában is teljesíthetik úgy, hogy a mesterszakra történő belépéshez a keleti nyelvek és kultúrák alapképzési szak arabisztika szakirányának irodalomtudományi, történelemtudományi, valamint vallás- és művelődéstörténeti ismeretköreiből 20 kreditet szereznek. Ezen ismeretek a felsőoktatási intézmény tanulmányi és vizsgaszabályzatában meghatározottak szerint a mesterképzési tanulmányokkal párhuzamosan is teljesíthetők.
1. A mesterképzési szak megnevezése: asszíriológia (Assyriology)
2. A mesterképzési szakon szerezhető végzettségi szint és a szakképzettség oklevélben szereplő megjelölése
végzettségi szint: mester- (magister, master; rövidítve: MA-) fokozat
szakképzettség: okleveles asszíriológia szakos bölcsész
a szakképzettség angol nyelvű megjelölése: Assyriologist
3. Képzési terület: bölcsészettudomány
4. A mesterképzésbe történő belépésnél előzményként elfogadott szakok
4.1. Teljes kreditérték beszámításával vehető figyelembe az ókor nyelvek és kultúrák alapképzési szak asszíriológia szakiránya.
4.2. A 9.3. pontban meghatározott kreditek teljesítésével vehetők figyelembe továbbá: azok az alapképzési és mesterképzési szakok, illetve a felsőoktatásról szóló 1993. évi LXXX. törvény szerinti szakok, amelyeket a kredit megállapításának alapjául szolgáló ismeretek összevetése alapján a felsőoktatási intézmény kreditátviteli bizottsága elfogad.
5. A képzési idő félévekben: 4 félév
6. A mesterfokozat megszerzéséhez összegyűjtendő kreditek száma: 120 kredit
a szak orientációja: elméletorientált (60-70 százalék)
a diplomamunka készítéséhez rendelt kreditérték: 20 kredit
a szabadon választható tantárgyakhoz rendelhető minimális kreditérték: 10 kredit
7. A szakképzettség képzési területek egységes osztályozási rendszere szerinti tanulmányi területi besorolása: 222
8. A mesterképzési szak képzési célja és a szakmai kompetenciák
A képzés célja olyan szakemberek képzése, akik az asszíriológia általános ismeretanyagából megszerzett nyelvi, történelmi, régészeti, irodalmi, vallástörténeti és kultúrtörténeti ismereteik birtokában képesek szakmájuk művelésére (könyvtárakban, múzeumokban kutatói állások betöltésére), önálló kutatómunkára, tudományos ismeretterjesztésre (pl. könyvkiadóknál, felnőttképzési fórumokon). Felkészültek tanulmányaik doktori képzésben történő folytatására.
8.1. Az elsajátítandó szakmai kompetenciák
Az asszíriológia szakos bölcsész
a) tudása
Ismeri az akkád és sumer nyelvet, illetve az ezen nyelvek lejegyzésére használt ékírásos írásrendszert olyan szinten, hogy az képessé teszi az ezeken a nyelveken írt szövegek legfontosabb típusainak olvasására, megértésére, értelmezésére és fordítására, továbbá rendszerezett tudással bír az ókori Mezopotámia történetének és kultúrájának egészéről.
Részleteiben átlátja saját szakterületének elméleti problémáit, ezek történeti, folyamatszerű összefüggéseit.
Jó ismeretekkel rendelkezik tudományterületének és határtudományainak jellemző kutatási kérdéseiről, elemzési és értelmezési módszereiről.
Tisztában van tudományterületen felmerülő új megközelítésekkel és az azokkal kapcsolatos tudományos vitákkal.
Szakterületének legalább egy résztémájában elmélyült ismeretekkel rendelkezik, és szakdolgozatában új tudományos eredményt ír le.
Legalább két modern idegen nyelvet ismer a szakterületéhez szükséges szinten, különös tekintettel a szakterminológiára.
Ismeri legalább egy másik sémi vagy ékírásos nyelv rendszerét (például: héber, arámi, arab, ugariti, hettita) középszinten.
Alapfokú szinten ismeri az ógörög nyelvet.
b) képességei
Képes különböző szövegtípusokat és kulturális jelenségeket több szempont mérlegelésével, releváns értelmezési keret kidolgozásával vizsgálni.
Képes önállóan és tudatosan alkalmazni a szakmai problémának megfelelő interdiszciplináris módszereket.
Képes a magyar és idegen nyelvű szakirodalom folyamatos követésére.
Képes a saját kutatásai, illetve a szakirodalomból összegyűjtött információk alapján új tudományos eredmények elérésére.
Önállóan és kritikai szempontokat érvényesítve képes feltárni résztémája összefüggéseit.
Saját szakterületén képes a kulturális jelenségek történeti elemzésére, az egymásra épülő világképek megformálódásának kritikai értelmezésére.
Képes magyar és legalább egy idegen nyelven a kor igényeinek megfelelő hatékony írásbeli és szóbeli kommunikálásra, továbbá az információk, érvek és elemzések szakmai és nem szakmabeli közönségnek különböző nézőpontok szerinti magas szinten való bemutatására.
c) attitűdje
Magas fokú motivációval és elkötelezettséggel rendelkezik az asszíriológia tudományterülete iránt.
Magas fokú motivációval és elkötelezettséggel rendelkezik az emberiség kulturális örökségének megóvása és a következő korok számára való átadása iránt.
Munkája és kutatásai során figyelembe veszi a kulturális jelenségek történeti, kulturális és társadalmi meghatározottságát.
Tudatosan és kritikusan képviseli a magyar és európai értékeket, a kulturális, vallási és társadalmi sokszínűség fontosságát.
Igénye van az Európán kívüli kultúrákra vonatkozó ismereteinek továbbfejlesztésére.
Speciális szakmai érdeklődése elmélyül, megszilárdul.
Felhasználja szakterületi tudását a jelenkori társadalmi változások megértésére.
Nyitott saját tudományterületének interdiszciplináris megközelítéseire.
Törekszik arra, hogy szakmai kommunikációjában a normáknak megfelelően nyilvánuljon meg.
Szem előtt tartja résztémájának szakmai és társadalmi összefüggéseit.
Önműveléssel, önfejlesztéssel folyamatosan törekszik szakmai nyelvtudásának elmélyítésére, új képességek kialakítására, képzési területük belső törvényszerűségei megértésének elmélyítésére.
d) autonómiája és felelőssége
Tudatosan reflektál saját történeti és kulturális beágyazottságára.
Felelős európaiként képviseli szakmai, szellemi identitását.
Munkája során kezdeményezi a nemzetközi szakmai közösségekkel, vitapartnerekkel való kooperációt.
Kritikus tudatosság jellemzi szakmájához kapcsolódó kérdésekben.
Felelősen képviseli azon módszereket, amelyekkel szakterületén dolgozik, és elfogadja más tudományágak autonómiáját, módszertani sajátosságait.
Etikai és szakmai felelősséget vállal saját és az általa vezetett csoport produktumaiért.
Képviseli saját tudományos felismeréseit, eredményeit.
9. A mesterképzés jellemzői
9.1. Szakmai jellemzők
A szakképzettséghez vezető tudományágak, szakterületek, amelyekből a szak felépül:
nyelvi ismeretek [leíró nyelvtani (fonológia, morfológia, szintaxis) és nyelvfejlesztési ismeretek, akkád és sumer szövegolvasás, sumer lexikográfia] 20-30 kredit;
történeti, kultúrtörténeti ismeretek (Mezopotámia vallástörténete, régészete, művészettörténete, kultúrtörténete, Mezopotámia irodalomtörténete) 10-20 kredit;
specifikus asszíriológiai tanulmányok (az ókori Mezopotámia történetének írott forrásai (az írott források elemzésének kérdései), az ókori Mezopotámia tárgyi emlékei (régészeti és művészettörténeti problémák), az ókor Mezopotámia irodalma (különös tekintettel a kortárs irodalomtudomány alkalmazására), az ókori Közel-Kelet hadtörténete, az ókori Mezopotámia nyelveinek nyelvészeti kutatása (akkád nyelvtörténet, összehasonlító sémi nyelvészet, sumer nyelvtani problémák), írástörténet, az ékírásos szövegek filológiai problémái (paleográfia, szövegkritika és -kiadás) 35-45 kredit;
választás szerinti szakmai ismeretek (sémi nyelvészet, további sémi nyelvek tanulmányozása, paleográfia, összehasonlító vallástörténet, régészet, művészettörténet, történeti szemináriumok) 5-15 kredit.
9.2. Idegennyelvi követelmény
A mesterfokozat megszerzéséhez angol, német, francia, olasz, orosz vagy spanyol nyelvből államilag elismert, felsőfokú (C1), komplex típusú nyelvvizsga vagy egy, az alapfokozat megszerzéséhez szükséges nyelvtől eltérő további nyelvből államilag elismert középfokú (B2), komplex típusú nyelvvizsga vagy ezekkel egyenértékű érettségi bizonyítvány vagy oklevél szükséges.
9.3. A 4.2. pontban megadott oklevéllel rendelkezők esetén a mesterképzési képzési ciklusba való belépés minimális feltételei:
A mesterképzésbe való belépéshez szükséges minimális kreditek száma 50 kredit az ókori nyelvek és kultúrák alapképzési szak asszíriológia szakirányának ismeretköreiből. A képzés tanterve - a hallgató előtanulmányainak áttekintése alapján, azok kiegészítése céljából - legfeljebb 20 további kredit megszerzését írhatja elő, amelyeket a hallgatónak a mesterfokozat megszerzésére irányuló képzéssel párhuzamosan, a felsőoktatási intézmény tanulmányi és vizsgaszabályzatában meghatározottak szerint kell megszerezni.
1. A mesterképzési szak megnevezése: Balkán-tanulmányok (Balkan Studies)
2. A mesterképzési szakon szerezhető végzettségi szint és a szakképzettség oklevélben szereplő megjelölése
végzettségi szint: mester- (magister, master; rövidítve: MA-) fokozat
szakképzettség: okleveles Balkán-tanulmányok szakos bölcsész
szakképzettség angol nyelvű megjelölése: Philologist in Balkan Studies
3. Képzési terület: bölcsészettudomány
4. A mesterképzésbe történő belépésnél előzményként elfogadott szakok
4.1. Teljes kreditérték beszámításával vehetők figyelembe: a bölcsészettudomány képzési területről a történelem alapképzési szak, a szlavisztika alapképzési szak bolgár, horvát, szerb és szlovén szakirányai, a romanisztika alapképzési szak román szakiránya, a keleti nyelvek és kultúrák alapképzési szak újgörög és török szakirányai; a társadalomtudomány képzési területről a nemzetközi tanulmányok és politikatudományok alapképzési szak; a gazdaságtudományok képzési területről az alkalmazott közgazdaságtan és nemzetközi gazdálkodás alapképzési szak.
4.2. A 9.4. pontban meghatározott kreditek teljesítésével elsősorban figyelembe vehető: a bölcsészettudomány, társadalomtudomány, gazdaságtudományok képzési területek további alapképzési szakjai; az államtudományi képzési terület alapképzési szakjai; továbbá a jogi képzési terület osztatlan jogász szakja.
4.3. A 9.4. pontban meghatározott kreditek teljesítésével vehetők figyelembe továbbá: azok az alapképzési és mesterképzési szakok, illetve a felsőoktatásról szóló 1993. évi LXXX. törvény szerinti szakok, amelyeket a kredit megállapításának alapjául szolgáló ismeretek összevetése alapján a felsőoktatási intézmény kreditátviteli bizottsága elfogad.
5. A képzési idő félévekben: 4 félév
6. A mesterfokozat megszerzéséhez összegyűjtendő kreditek száma: 120 kredit
a szak orientációja: kiegyensúlyozott (40-60 százalék)
a diplomamunka készítéséhez rendelt kreditérték: 20 kredit
a szabadon választható tantárgyakhoz rendelhető minimális kreditérték: 8 kredit
7. A szakképzettség képzési területek egységes osztályozási rendszere szerinti tanulmányi területi besorolása: 313
8. A mesterképzési szak képzési célja és a szakmai kompetenciák
A képzés célja olyan szakemberek képzése, akik ismerik a balkáni és a tágabb délkelet-európai régió történetét, mai helyzetét és Magyarországgal való kapcsolatrendszerét, ezért képesek a térséggel kapcsolatos önálló kutató- és oktatómunka megkezdésére. Gyakorlatias szakértői ismereteket szereznek, amelyek birtokában képesek elhelyezkedni a köz- és a versenyszférában, megállva helyüket a régióval kapcsolatos jól hasznosítható tudásuknak köszönhetően. Képesek arra, hogy ne csak a világnyelvek (elsősorban az angol) segítségével tudjanak kommunikálni a térségben, hanem a régió legalább két nyelvén. Felkészültek tanulmányaik doktori képzésben történő folytatására.
8.1. Az elsajátítandó szakmai kompetenciák
A Balkán-tanulmányok szakos bölcsész
a) tudása
Rendszerezett, átfogó és a részletekre is kiterjedő tudással rendelkezik a balkanisztika általános és specifikus tartalmáról, diszciplináris sajátosságairól és határairól, legfontosabb fejlődési irányairól, a szakterület és a rokon diszciplínák kapcsolódásairól.
Behatóan ismeri a Balkán történetét, szociokulturális sajátosságait, aktuális társadalmi és politikai viszonyait.
Mély tájékozottsággal rendelkezik a térség belső, szubregionális tagoltságáról, az egyes államokra és nemzetekre vonatkozó specifikumokról.
Kiválóan ismeri a régió és Magyarország történeti és aktuális kapcsolatrendszerét, valamint a térségben élő magyar nemzeti közösségek helyzetét.
Magas szinten elsajátította a balkanisztika szakspecifikus kutatási, ismeretszerzési és problémamegoldási módszereit, terminológiáját, absztrakciós technikáit, az elvi kérdések gyakorlati vonatkozásainak kidolgozási módjait.
Birtokában van a balkanisztika tudományterületére jellemző hagyományos és elektronikus forrásokkal, bibliográfiákkal kapcsolatos ismereteknek, s szakterületének legalább egy résztémájában további elmélyült ismeretekkel rendelkezik.
Legalább két idegen nyelvet elsajátított a szakterületéhez szükséges szinten, különös tekintettel a szakterminológiára.
b) képességei
A Balkán-tanulmányok mesterképzési szakon végzett hallgató képes szakmája önálló és multidiszciplináris művelésére, valamint tanulmányai doktori képzésben való folytatásra.
Képes a köz- és versenyszféra Délkelet-Európa-ismereteket igénylő munkaköreinek betöltésére.
Képes elvégezni a szakterülete ismeretrendszerét alkotó különböző elképzelések részletes analízisét, szintetizálva megfogalmazni az átfogó és speciális összefüggéseket, s ezekkel adekvát értékelő tevékenységet végezni.
Sokoldalú, interdiszciplináris megközelítéssel képes azonosítani speciális szakmai problémákat, feltárni és megfogalmazni az azok megoldásához szükséges részletes elméleti és gyakorlati hátteret.
Magas szinten képes használni a balkanisztika ismeretközvetítési technikáit, magyar és idegen nyelvű publikációit és forrásait.
Képes a véleményét a szakmai-tudományos elvárásoknak megfelelően megfogalmazni és megvédeni, szakterülete egyes résztémáiról önálló, szaktudományos jellegű összefoglalókat, elemzéseket készíteni.
Szakmája művelése során legalább két idegen nyelvet hatékonyan használ, mind az írásbeli, mind a szóbeli kommunikáció tekintetében.
c) attitűdje
A Balkán-tanulmányok mesterképzési szakon végzett hallgatót szakmai és társadalmi tekintetben egyaránt magas fokú motiváltság és hivatástudat, valamint nyitott, befogadó, ugyanakkor kritikus attitűd jellemzi.
Rendelkezik a térség iránti érdeklődéssel és elkötelezettséggel, s vallja a délkelet-európai régió kulturális és társadalmi sokszínűségének fontosságát.
Határozottan és elkötelezetten vállalja szakmai identitását, azokat az átfogó és speciális viszonyokat, azt a szakmai identitást, amelyek a Balkán-tanulmányok sajátos diszciplináris karakterét, személyes és közösségi szerepét alkotják.
Hitelesen közvetíti a balkanisztika összefoglaló és részletezett problémaköreit, s kezdeményező szerepet vállal szakmájának a közösség szolgálatába állítására.
Új, komplex megközelítést kívánó, stratégiai döntési helyzetekben, illetve nem várt élethelyzetekben is törekszik a jogszabályok és etikai normák teljes körű figyelembevételével dönteni, szakmai kommunikációjában ennek megfelelően megnyilvánulni.
Folyamatosan törekszik az önképzésre: arra hogy szakmai érdeklődését elmélyítse, az új megközelítések iránti nyitottságát fenntartsa, szakterületének legújabb eredményeit elsajátítsa, nyelvtudását bővítse.
Munkája és kutatásai során figyelembe veszi a kulturális jelenségek történeti és társadalmi meghatározottságát, tudatosan és kritikusan képviseli a magyar és európai értékeket, szem előtt tartja témájának szakmai és társadalmi összefüggéseit.
d) autonómiája és felelőssége
A Balkán-tanulmányok mesterképzési szakon végzett hallgató tudatosan reflektál saját történeti és kulturális beágyazottságára.
Felelős európaiként és magyarként képviseli szakmai és szellemi identitását.
Képviseli saját tudományos felismeréseit és eredményeit, szolgálja a szakmai érdekeket, önállóan és felelősségteljesen vesz részt munkaszervezetének működtetésében.
Felelősen végzi átfogó és speciális balkanisztikai kérdések végiggondolását, adott források alapján történő kidolgozását.
Bekapcsolódik a kutatási és fejlesztési projektekbe, s a cél elérése érdekében kezdeményező és autonóm módon, a projektcsoport többi tagjával együttműködve mozgósítja elméleti és gyakorlati tudását, képességeit.
Etikai és szakmai felelősséget vállal saját és az általa vezetett csoport produktumaiért, s vállalja döntéseinek szakmai, környezeti és társadalmi hatásait.
Tudatosan vállalja és aktív részvételével segíti a nemzetközi (európai és Európán kívüli) balkanisztikai közösséggel és a délkelet-európai partnerekkel való kooperációt.
Kritikus tudatosság jellemzi szakmájához kapcsolódó kérdésekben.
Felelősen képviseli azon módszereket, amelyekkel szakterületén dolgozik, és elfogadja más tudományágak autonómiáját, módszertani sajátosságait.
9. A mesterképzés jellemzői
9.1. Szakmai jellemzők
A szakképzettséghez vezető tudományágak, szakterületek, amelyekből a szak felépül történelem (a Balkán története, kultúrája, vallási és civilizációs tradíciói) 18-32 kredit;
politikatudomány (országismeret, a régió politikai rendszerei és államközi kapcsolatai, interetnikus, szociális és gazdasági viszonyai) 18-32 kredit;
nemzetközi tanulmányok (a térség a nemzetközi kapcsolatok rendszerében, magyar-balkáni kapcsolatok) 18-32 kredit;
nyelvismeret (legalább két élő délkelet-európai nyelv elsajátítása) legfeljebb 25 kredit.
9.2. Idegennyelvi követelmény
A mesterfokozat megszerzéséhez egy idegen nyelvből államilag elismert, felsőfokú (C1), komplex típusú nyelvvizsga vagy azzal egyenértékű érettségi bizonyítvány vagy oklevél, vagy egy további, az alapfokozat megszerzéséhez szükséges nyelvvizsga nyelvétől eltérő nyelvből szerzett államilag elismert, középfokú (B2), komplex típusú nyelvvizsga vagy azzal egyenértékű érettségi bizonyítvány vagy oklevél szükséges.
9.3. A képzést megkülönböztető speciális jegyek
Amennyiben a hallgató nem a régió élő nyelveiből (albán, bolgár, bosnyák, horvát, macedón, montenegrói, román, szerb, szlovén, török, újgörög) teljesíti a nyelvvizsga-követelményeket, akkor azok közül kettőnek az alapszintű elsajátítása érdekében részt kell vennie a képzés tantervében előírt nyelvi képzésen.
9.4. A 4.2. és 4.3. pontban megadott oklevéllel rendelkezők esetén a mesterképzési képzési ciklusba való belépés minimális feltételei
A mesterképzésbe való belépéshez szükséges minimális kreditek száma 50 kredit a korábbi tanulmányok alapján az alábbi diszciplínák délkelet-európai vonatkozású ismeretanyagából: történelem, gazdaság- és társadalomismeret, nemzetközi tanulmányok, politikatudomány, szlavisztika, romanisztika, keleti nyelvek és kultúrák.
A mesterképzésbe való felvétel feltétele, hogy a hallgató ezekből legalább 30 kredittel rendelkezzen. A hiányzó krediteket a felsőoktatási intézmény tanulmányi és vizsgaszabályzatában meghatározottak szerint meg kell szerezni.
1. A mesterképzési szak megnevezése: beszédtudomány (Speech Science)
2. A mesterképzési szakon szerezhető végzettségi szint és a szakképzettség oklevélben szereplő megjelölése
végzettségi szint: mester- (magister, master; rövidítve: MA-) fokozat
szakképzettség: okleveles beszédtudomány szakos bölcsész
a szakképzettség angol nyelvű megjelölése: Philologist in Speech Science
3. Képzési terület: bölcsészettudomány
4. A mesterképzésbe történő belépésnél előzményként elfogadott szakok
4.1. Teljes kreditérték beszámításával vehető figyelembe: a magyar, az anglisztika, a germanisztika, a romanisztika, a szlavisztika alapképzési szak, a gyógypedagógia alapképzési szak logopédiai szakiránya, valamint a felsőoktatásról szóló 1993. évi LXXX. törvény szerinti magyar nyelv és irodalom szakos tanár, a főiskolai szintű idegen nyelvszakos tanár szak, a gyógypedagógia szak logopédia szakiránya.
4.2. A 9.5. pontban meghatározott kreditek teljesítésével vehető figyelembe továbbá: a bölcsészettudomány képzési terület bármely alapképzési szakja.
5. A képzési idő félévekben: 4 félév
6. A mesterfokozat megszerzéséhez összegyűjtendő kreditek száma: 120 kredit
a szak orientációja: kiegyensúlyozott (40-60 százalék)
a diplomamunka készítéséhez rendelt kreditérték: 20 kredit
intézményen kívüli összefüggő gyakorlati képzés minimális kreditértéke: 10 kredit
a szabadon választható tantárgyakhoz rendelhető minimális kreditérték: 6 kredit
7. A szakképzettség képzési területek egységes osztályozási rendszere szerinti tanulmányi területi besorolása: 223
8. A mesterképzési szak képzési célja és a szakmai kompetenciák
A képzés célja olyan szakemberek képzése, akik megszerzett nyelvészeti és nyelvészeti kutatási ismereteikkel előmozdítják a társadalmi szintű információáramlást a beszédtudomány területén. Felkészültek tanulmányaik doktori képzésben történő folytatására.
8.1. Az elsajátítandó szakmai kompetenciák
A beszédtudomány szakos bölcsész
a) tudása
Ismeri a beszédtudományok (fonetika, pszicholingvisztika) általános és specifikus jellemzőit, határait, legfontosabb fejlődési irányait, a beszédtudományok kapcsolódását a rokon szakterületekhez (fonológia, logopédia, beszédtechnológia).
Részletekbe menően ismeri a fonetika és a pszicholingvisztika összefüggéseit, elméleteit és az ezeket felépítő terminológiát.
Ismeri a beszédtudományok sajátos kutatási módszereit, mérési technikáit.
Alaposan és átfogóan ismeri a beszédtudományok jellemző írásbeli és szóbeli, tudományos és közéleti, népszerűsítő műfajait, kontextusát.
Szakterületének legalább egy résztémájában (artikulációs fonetika, zöngeképzés, koartikuláció, akusztikai fonetika, a beszéd szupraszegmentális elemei, beszédpercepció) elmélyült ismeretekkel rendelkezik.
Legalább két idegen nyelvet (ebből az egyik az angol) ismer a beszédtudományok műveléséhez szükséges szinten, különös tekintettel a szakterminológiára.
b) képességei
Sokoldalú, interdiszciplináris megközelítéssel képes azonosítani speciális fonetikai és pszicholingvisztikai problémákat.
Képes feltárni és megfogalmazni a megoldásához szükséges részletes elméleti és gyakorlati hátteret (mérésekkel, kísérletekkel).
A beszédtudományok egyes résztémáiról (fonetika, pszicholingvisztika, alkalmazott beszédtudomány) képes önálló, szaktudományos formájú összefoglalókat, elemzéseket készíteni.
Véleményét képes a szakmai-tudományos elvárásoknak megfelelően (akár idegen nyelven is) megfogalmazni és megvédeni.
Képes önállóan és kritikai szempontokat érvényesítve feltárni résztémája (artikulációs fonetika, zöngeképzés, koartikuláció, akusztikai fonetika, a beszéd szupraszegmentális elemei, beszédpercepció) összefüggéseit.
Szakmája művelése során képes két idegen nyelvet (ebből egyik az angol) hatékonyan használni.
Különböző bonyolultságú és különböző mértékben kiszámítható kontextusokban képes önállóan alkalmazni a módszerek (akusztikai mérések, percepciós vizsgálatok, statisztika) és technikák széles körét.
c) attitűdje
Speciális szakmai érdeklődése a beszédkutatás iránt elmélyül, megszilárdul.
Törekszik arra, hogy szakterülete (a fonetika és a pszicholingvisztika) legújabb eredményeit saját fejlődésének szolgálatába állítsa.
Kezdeményező szerepet vállal szakmájának a közösség szolgálatába állításában (részt vesz társadalmi hasznosságú beszédtechnológiai fejlesztésekben, a patológiás beszéd tudományos leírásában).
Új, komplex megközelítést kívánó döntési helyzetekben is törekszik a jogszabályok és etikai normák teljes körű figyelembevételével dönteni (mindig betartja a beszédkutatásokhoz kapcsolódó adatkezelésre vonatkozó törvényi előírásokat).
Nyitott saját tudományterületének, a beszédtudományoknak az interdiszciplináris megközelítéseire (kapcsolat más nyelvészeti ágakkal, tudományokkal, a gyógypedagógiával, a mérnöki tudományokkal).
Szem előtt tartja fonetikai avagy pszicholingvisztikai résztémájának szakmai és társadalmi összefüggéseit.
d) autonómiája és felelőssége
Önállóan végzi átfogó és speciális szakmai kérdések végiggondolását (így a beszéd univerzális és nyelvspecifikus jellemzői) és adott források alapján történő kidolgozását.
Bekapcsolódik kutatási és fejlesztési projektekbe (beszédtechnológiai fejlesztésekbe, logopédiai diagnosztikai eljárások kidolgozásába), a projektcsoportban a cél elérése érdekében autonóm módon, a csoport többi tagjával együttműködve mozgósítja elméleti és gyakorlati tudását, képességeit.
Kialakított szakmai véleményét előre ismert döntési helyzetekben önállóan képviseli.
Kritikus tudatosság jellemzi szakmájához, a beszédtudományhoz kapcsolódó kérdésekben.
Etikai és szakmai felelősséget vállal saját és az általa vezetett csoport produktumaiért (különös tekintettel az adatközlő jogairól és az adatvédelemről szóló törvényi szabályozásra).
A beszéddel kapcsolatos tudományos információkat kritikusan elemzi, önállóan kidolgozott szempontok szerint dolgozza fel, új összefüggésekre mutat rá.
9. A mesterképzés jellemzői
9.1. Szakmai jellemzők
A szakképzettséghez vezető tudományágak, szakterületek, amelyekből a szak felépül:
fonetika, alkalmazott fonetika, pszicholingvisztika, alkalmazott pszicholingvisztika, kutatásmódszertan.
A nagyobb szakterületi komponensek közötti kreditarány:
fonetika 38-42 kredit
pszicholingvisztika 38-42 kredit;
választás szerinti szakma-specifikus ismeretek 8-12 kredit.
9.2. Idegennyelvi követelmény
A mesterfokozat megszerzéséhez legalább egy idegen nyelvből államilag elismert, felsőfokú (C1), komplex típusú nyelvvizsga vagy egy, az alapfokozat megszerzéséhez szükséges nyelvtől eltérő további nyelvből államilag elismert, középfokú (B2), komplex típusú nyelvvizsga vagy ezekkel egyenértékű érettségi bizonyítvány vagy oklevél szükséges, amelyekből az egyik nyelvvizsga angol nyelvű.
9.3. A szakmai gyakorlat követelményei
A szakmai gyakorlat beszédtechnológiai fejlesztésekkel, beszéddiagnosztikai központokban vagy a felsőoktatási intézménytől független meghatározó kutatóintézetekben, illetve egyéb helyszínen végzett legalább négy hét időtartamú szakmai munka, összesen 10 kredit.
9.4. A képzést megkülönböztető speciális jegyek
A beszédtudomány angol nyelvű szakirodalmának megismeréséhez, feldolgozásához a megfelelő szintű angol nyelvi szakszöveg-értés szükséges.
9.5. A 4.2. pontban megadott oklevéllel rendelkezők esetén a mesterképzési képzési ciklusba való belépés minimális feltételei
A mesterképzésbe való belépéshez szükséges minimális kreditek száma 30 kredit nyelvtudományi ismeretekből. Továbbá egy államilag elismert általános középfokú (B2), komplex típusú nyelvvizsga szükséges.
1. A mesterképzési szak megnevezése: bizantinológia (Byzantine Studies)
2. A mesterképzési szakon szerezhető végzettségi szint és a szakképzettség oklevélben szereplő megjelölése
végzettségi szint: mester- (magister, master; rövidítve: MA-) fokozat
szakképzettség: okleveles bizantinológia szakos bölcsész
a szakképzettség angol nyelvű megjelölése: Philologist in Byzantine Studies
3. Képzési terület: bölcsészettudomány
4. A mesterképzésbe történő belépésnél előzményként elfogadott szakok
4.1. Teljes kreditérték beszámításával vehető figyelembe: az ókori nyelvek és kultúrák alapképzési szak klasszika-filológiai szakiránya, a keleti nyelvek és kultúrák alapképzési szak újgörög szakiránya.
4.2. A 9.3. pontban meghatározott kreditek teljesítésével elsősorban számításba vehető: a
történelem alapképzési szak.
4.3. A 9.3. pontban meghatározott kreditek teljesítésével vehetők figyelembe továbbá: azok az alapképzési és mesterképzési szakok, illetve a felsőoktatásról szóló 1993. évi LXXX. törvény szerinti szakok, amelyeket a kredit megállapításának alapjául szolgáló ismeretek összevetése alapján a felsőoktatási intézmény kreditátviteli bizottsága elfogad.
5. A képzési idő félévekben: 4 félév
6. A mesterfokozat megszerzéséhez összegyűjtendő kreditek száma: 120 kredit
a szak orientációja: kiegyensúlyozott (60-70 százalék)
a diplomamunka készítéséhez rendelt kreditérték: 20 kredit
a szabadon választható tantárgyakhoz rendelhető minimális kreditérték: 6 kredit
7. A szakképzettség képzési területek egységes osztályozási rendszere szerinti tanulmányi területi besorolása: 222
8. A mesterképzési szak képzési célja és a szakmai kompetenciák
A képzés célja olyan szakemberek képzése, akik átfogó ismeretekkel rendelkezik a görög kultúráról és a magyar-bizánci kapcsolatokról. A görög nyelvet olyan szinten ismerik, hogy képesek a görög irodalmi művek és történeti források sokoldalú elemzésére. Felkészültek tanulmányaik doktori képzésben történő folytatására.
8.1. Az elsajátítandó szakmai kompetenciák
A bizantinológia szakos bölcsész
a) tudása
A görög nyelvet és a görög nyelvtant felsőfokú (C1), komplex típusú nyelvvizsga szintjén ismeri.
Ismeri és elsajátította a görög kultúra összefüggéseinek felismeréséhez és megértéséhez szükséges kutatási módszereket.
Átlátja a görög irodalom és kultúra egészét az ókortól napjainkig.
Átlátja a görög kultúra jelentőségét az európai kultúrában, az ókortól máig ívelő gondolkodástörténetben és az egyetemes civilizációs folyamatban.
Jártas a modern nyelv-, irodalom-, kultúra- és történettudomány módszereiben.
Alkalmazni tudja a történeti-filológiai módszert a bizánci irodalom és kulturális jelenségek, valamint a történeti folyamatok megismerésében.
Ismeri és használni tudja a tudományszak sajátos szaknyelvét, fogalmait és szakszóit.
Szabatosan fogalmaz tudományos stílusban, ismeri a tudományos idézés szabályait.
Legalább két idegen nyelven ismeri a tudományterület sajátos szaknyelvét.
b) képességei
Képes az egyéni és csoportban szervezett tanulásra, valamint a szakmai fejlődéséhez szükséges hiányok elemző feltárására és pótlására.
Képes gondolatait szóban és írásban árnyaltan kifejteni, birtokolja a szakmai vitához szükséges beszéd- és íráskészséget.
Tudását anyanyelvén kívül más nyelven is képes gyarapítani és másokkal megosztani, képes az idegen nyelvű szakirodalom feldolgozására és a szakmai kommunikációra legalább két idegen nyelven.
Képes új ismereteket nyújtó források és eszközök alkalmazására, előnyben részesíti az e-szolgáltatások, például a különböző adatbázisok használatát.
Képes önálló kutatást tervezni és végezni.
Képes arra, hogy párbeszédbe állítsa a hagyományos elméleti és történeti bölcsészismereteket a kulturális és művészeti világ és a közösség számára fontos kérdésekkel.
Képes egyesíteni tudományterülete nemzeti és európai értékekre támaszkodó szemléletmódját.
c) attitűdje
Tudását folyamatosan mélyíti képzési területe belső törvényszerűségeinek a megértésével, önműveléssel és önfejlesztéssel mindig új képességeket alakít ki magában.
Elfogadja azt az elvet, hogy a folyamatos szakmai szocializáció és a személyes tanulás a közjó szolgálatában áll.
Alapos értelmiségi tájékozottsággal és nagyfokú kreativitással rendelkezik.
A görög történelemről és kultúráról szerzett tudást saját kora keretei között törekszik értelmezni és hasznosítani.
Szellemi nyitottsággal tudja értékelni az elméleti megfontolások változását.
Nyitott más kultúrák megértésére és értékeinek felismerésére.
Szakmai, kulturális, társadalmi kérdésekben kritikus magatartás tanúsít.
Képes kritikusan értékelni az irodalom-, nyelv- és történettudományban, valamint az interdiszciplináris területeken az aktuális kutatásokat és tudományos eredményeket.
d) autonómiája és felelőssége
Elkötelezetten vállalja a görög kulturális értékek megőrzését és másokkal történő megismertetését, ápolja a magyar-görög kulturális kapcsolatokat.
Rendelkezik a tudományterület speciális etikai szabályainak és vonatkozó normarendszerének széleskörű ismeretével, vállalja a mindenkori szabályrendszer betartását és betartatását.
Önállóan és szakmai szervezetek tagjaként együttműködik más szakmák képviselőivel.
Képviseli saját tudományos felismeréseit és eredményeit.
Teljes erkölcsi és szakmai felelősséget vállal saját szellemi termékeiért.
Önállóan és szakmai szervezetek tagjaként felelősen képviseli tudományterülete módszereit, tisztelve más tudományágak autonómiáját és módszertani sajátosságait.
Reflektál saját történeti és kulturális beágyazottságára.
Felelős európai polgárként képviseli szakmai és szellemi identitását.
9. A mesterképzés jellemzői
9.1. Szakmai jellemzők
A szakképzettséghez vezető tudományágak, szakterületek, amelyekből a szak felépül a bizánci birodalom története 4-8 kredit;
a bizánci irodalom története 4-8 kredit;
a bizánci művelődés története 4-8 kredit;
görög nyelvtörténet 4-8 kredit;
görög paleográfia és kodikológia 6-8 kredit;
bizánci szövegek olvasása 30-34 kredit;
nyelvfejlesztés (görög nyelv) 16-20 kredit;
nyelvfejlesztés (egy keleti nyelv vagy latin nyelv) 10-14 kredit.
9.2. Idegennyelvi követelmény
A mesterfokozat megszerzéséhez a görög felsőfokú (C1), komplex típusú nyelvvizsga vagy azzal egyenértékű érettségi bizonyítvány vagy oklevél mellett két másik idegen nyelvből államilag elismert, legalább középfokú (B2), komplex típusú nyelvvizsga vagy azzal egyenértékű érettségi bizonyítvány vagy oklevél szükséges.
9.3. A 4.2. és 4.3. pontban megadott oklevéllel rendelkezők esetén a mesterképzési képzési ciklusba való belépés minimális feltételei
A mesterképzésbe való belépéshez szükséges minimális kreditek száma 50 kredit a korábbi tanulmányok alapján a keleti nyelvek és kultúrák alapképzési szak újgörög szakiránya és az ókori nyelvek és kultúrák alapképzési szak latin vagy ógörög szakirányának nyelvi, nyelvtudományi, irodalomtudományi és kultúratudományi ismereteiből.
1. A mesterképzési szak megnevezése: bolgár nyelv és irodalom (Bulgarian Language and Literature)
2. A mesterképzési szakon szerezhető végzettségi szint és a szakképzettség oklevélben szereplő megjelölése
végzettségi szint: mester- (magister, master; rövidítve: MA-) fokozat
szakképzettség: okleveles bolgár nyelv és irodalom szakos bölcsész
a szakképzettség angol nyelvű megjelölése: Philologist in Bulgarian Language and Literature
3. Képzési terület: bölcsészettudomány
4. A mesterképzésbe történő belépésnél előzményként elfogadott szakok
4.1. Teljes kreditérték beszámításával vehető figyelembe: szlavisztika alapképzési szak bolgár szakiránya
4.2. A 9.4. pontban meghatározott kreditek teljesítésével vehetők figyelembe továbbá: azok az alapképzési és mesterképzési szakok, illetve a felsőoktatásról szóló 1993. évi LXXX. törvény szerinti főiskolai alapképzési szakok, amelyeket a kredit megállapításának alapjául szolgáló ismeretek összevetése alapján a felsőoktatási intézmény kreditátviteli bizottsága elfogad.
5. A képzési idő félévekben: 4 félév
6. A mesterfokozat megszerzéséhez összegyűjtendő kreditek száma: 120 kredit
a szak orientációja: elméletorientált (60-70 százalék)
a diplomamunka készítéséhez rendelt kreditérték: 20 kredit
a szabadon választható tantárgyakhoz rendelhető minimális kreditérték: 10 kredit
7. A szakképzettség képzési területek egységes osztályozási rendszere szerinti tanulmányi területi besorolása: 222
8. A mesterképzési szak képzési célja és a szakmai kompetenciák
A képzés célja olyan szakemberek képzése, akik megfelelő szaktudományos és alkalmazói tudással rendelkeznek a szlavisztika, különösen a bolgár nyelv és irodalom művelése és alkalmazása területén. Képesek a bolgár nyelvoktatásában és kutatásában önálló kutatói, alkalmazói feladatokat ellátni, továbbá részt vállalni a rendszerszintű működtetés feladataiból, a kutatás és fejlesztés terén feladatokat elvégezni, hazai és nemzetközi szakmai fórumokon a bolgár nyelv és irodalom, tágabb értelemben a szlavisztika hazai eredményeit kommunikálni. Felkészültek tanulmányaik doktori képzésben történő folytatására.
8.1. Az elsajátítandó szakmai kompetenciák A bolgár nyelv és irodalom szakos bölcsész
a) tudása
Ismeri a bolgár nyelvet felsőfokú (C1), komplex típusú nyelvvizsga szintjén.
Összefüggéseiben is átlátja a bolgár nyelv és irodalomelmélet problémáit, annak diakrón és szinkrón dimenzióiban.
A bolgár nyelv és irodalom vonatkozásában tudományos megalapozottságú tudással rendelkezik, annak a magyar és az európai identitás kulturális és szellemi konstrukciói szempontjából is releváns hátterével.
Ismeri az irodalmi, a nyelvi, nyelvészeti és a kulturális szövegek és jelenségek vizsgálatának eljárásait és az értelmezés lehetséges módozatait.
Pontosan felismeri a stílusvariánsokat, le tudja írni a bolgár nyelv regionális változatait, rálátása van a bolgár nyelv fejlődésére.
Alapvető ismeretekkel rendelkezik a bolgár nyelv- és irodalomtudomány területére jellemző hagyományos és elektronikus forrásokról, keresőprogramokról, katalógusokról, adattárakról és bibliográfiákról.
Átfogóan ismeri a bolgár nyelvre és irodalomra jellemző írásbeli és szóbeli, tudományos, közéleti és népszerűsítő műfajokat.
A bolgár nyelv és irodalom legalább egy résztémájában elmélyültebb ismeretekkel is rendelkezik.
A bolgáron kívül még legalább egy idegen nyelvet ismer a bolgár nyelv és irodalom ismeretéhez szükséges szinten, különös tekintettel a szakterminológiára.
b) képességei
A bolgár nyelvi és irodalmi ismeretei alapján képes az irodalmi, a nyelvi és a kulturális jelenségek történeti-összehasonlító elemzésére, valamint az azokban megnyilvánuló folyamatok értelmezésére.
Képes helyesen értelmezni a bolgár nyelv, irodalom és kultúra szempontjából releváns magyar, európai és egyéb identitásképződési konstrukciókat.
Képes a bolgár nyelv, irodalom és kultúra szempontjából releváns európai és Európán kívüli kulturális jelenségek multikulturális szempontú szintetizáló elemzésére.
Képes a nyelvi regiszter változatos szövegtípusait és kulturális jelenségeit eltérő szempontrendszer szerint vizsgálni, valamint ehhez adekvát értelmezési stratégiákat rendelni.
A megszerzett ismeretekhez kritikusan viszonyul, képes új összefüggések feltárására.
Képes szelektálni és tudatosan alkalmazni a bolgár nyelv és irodalom problémáinak megoldásában kínálkozó módszereket.
Véleményét képes a minimálisan szükséges szakmai-tudományos elvárások szerint megfogalmazni, valamint a korosztályának megfelelő szakmai fórumokon megvédeni.
Iránymutatás mellett képes önálló konferencia-előadást tartani, tudományos publikációt készíteni, elfogadható szinten érvelni saját álláspontja mellett, lehetőségeihez mérten mások álláspontját kritikusan vizsgálni.
Szakmája művelése során a bolgáron kívül még egy idegen nyelvet hatékonyan használ.
c) attitűdje
Elkötelezetten és kritikusan képviseli a bolgár, a magyar és európai értékeket, vallja a kulturális, vallási, kisebbségi és társadalmi sokszínűség fontosságát.
A bolgár nyelv és irodalom speciális helyzete miatt folyamatosan tanulmányozza a többi szláv kultúrát, a bolgár-magyar kulturális kapcsolatokat, ez irányú ismereteit folyamatosan bővíti.
Szakmai érdeklődése a bolgár nyelv, irodalom és kultúra mellett elkötelezett, folyamatos.
Megszerzett tudását a jelenkori társadalmi és kulturális folyamatok és jelenségek megértésére használja fel.
A bolgár nyelv, irodalom és kultúra különféle jelenségeinek és problémáinak megértésében interdiszciplináris megközelítésre törekszik.
Szakmai és hétköznapi megnyilatkozásaiban adekvát normákat követ.
Törekszik bolgár nyelvtudása folyamatos tökéletesítésére, valamint egy másik idegen nyelvvel kapcsolatos ismereteinek elmélyítésére.
d) autonómiája és felelőssége
Folyamatosan reflektál saját beágyazottságára, megpróbálja önmagát történeti és kulturális dimenziókban is látni és láttatni.
Elkötelezetten képviseli szakmai, szellemi identitását.
Munkája során igyekszik kapcsolati rendszerét az európai és az Európán kívüli szakmai és nem szakmai közösségek irányába is kiterjeszteni.
Tudásszintjének megfelelően szakmájának kérdéseihez kritikusan viszonyul.
Kellő felelősségérzettel rendelkezik a szakterületén alkalmazott módszerek vonatkozásában, evidencia számára más tudományágak autonómiája, módszertani sajátosságai.
Etikai és szakmai felelősséget vállal az általa létrehozott szellemi termékekért, saját tudományos eredményeit meg tudja védeni.
9. A mesterképzés jellemzői
9.1. Szakmai jellemzők
A szakképzettséghez vezető tudományágak, szakterületek, amelyekből a szak felépül:
képzést alapozó bölcsészettudományi és társadalomtudományi ismeretek, bolgár irodalomtudományi, nyelvtudományi, kultúratudományi szakmai ismeretek, továbbá nyelvi képzés 50-90 kredit;
a szakhoz kötődő nyelvtudományi, irodalomtudományi vagy kultúratudományi ismeretek, választható speciális programok 20-40 kredit.
9.2. Idegennyelvi követelmény
A mesterfokozat megszerzéséhez egy - a bolgáron kívüli - idegen nyelvből államilag elismert, középfokú (B2), komplex típusú nyelvvizsga vagy ezzel egyenértékű érettségi bizonyítvány vagy oklevél megszerzése szükséges. A záróvizsga letétele bolgár nyelvből felsőfokú (C1), komplex típusú nyelvvizsga-követelmények teljesítését igazolja.
9.3. A képzést megkülönböztető speciális jegyek
A képzés bolgár nyelven folyik. A mesterképzésbe való belépés feltétele bolgár nyelvből középfokú (B2), komplex típusú nyelvvizsga vagy ezzel egyenértékű érettségi bizonyítvány vagy oklevél.
9.4. A 4.2. pontban megadott oklevéllel rendelkezők esetén a mesterképzési képzési ciklusba való belépés minimális feltételei
A bolgár szakiránytól eltérő korábbi szlavisztika alapképzési tanulmányok esetén és más alapképzési oklevél birtokában a mesterképzésbe való belépéshez 30 kredit szükséges bolgár nyelvi, valamint nyelvészeti, irodalomtudományi vagy kultúrtörténeti ismeretekből, amelyeket a hallgató a felsőoktatási intézmény tanulmányi és vizsgaszabályzatában meghatározottak szerint utólag is megszerezhet.
1. A mesterképzési szak megnevezése: buddhizmus tanulmányok (Buddhist Studies)
2. A mesterképzési szakon szerezhető végzettségi szint és a szakképzettség oklevélben szereplő megjelölése
végzettségi szint: mester- (magister, master; rövidítve: MA-) fokozat
szakképzettség: okleveles buddhizmus szakos bölcsész
a szakképzettség angol nyelvű megjelölése: Philologist in Buddhist Studies
3. Képzési terület: bölcsészettudomány
4. A mesterképzésbe történő belépésnél előzményként elfogadott szakok
4.1. Teljes kreditérték beszámításával vehető figyelembe: a keleti nyelvek és kultúrák alapképzési szak valamennyi szakiránya.
4.2. A 9.3. pontban meghatározott kreditek teljesítésével elsősorban számításba: vehetők
a bölcsészettudomány és a hitéleti képzési terület alapképzési szakjai.
4.3. A 9.3. pontban meghatározott kreditek teljesítésével vehetők figyelembe továbbá: azok az alapképzési és mesterképzési szakok, illetve a felsőoktatásról szóló 1993. évi LXXX. törvény szerinti szakok, amelyeket a kredit megállapításának alapjául szolgáló ismeretek összevetése alapján a felsőoktatási intézmény kreditátviteli bizottsága elfogad.
5. A képzési idő félévekben: 4 félév
6. A mesterfokozat megszerzéséhez összegyűjtendő kreditek száma: 120 kredit
a szak orientációja: elméletorientált (60-70 százalék)
a diplomamunka készítéséhez rendelt kreditérték: 20 kredit
a szabadon választható tantárgyakhoz rendelhető minimális kreditérték: 6 kredit
7. A szakképzettség képzési területek egységes osztályozási rendszere szerinti tanulmányi területi besorolása: 222
8. A mesterképzési szak képzési célja és a szakmai kompetenciák
A képzés célja olyan szakemberek képzése, akik a buddhizmust térben és időben átfogóan,
Indiától Japánig, a buddhizmus alapításától a mai korig, az adott kultúrákba beágyazva ismerik, és képesek eredeti források alapján önálló kutatásokat végezni. Alkalmasak a buddhista tanulmányok területén szerzett jártasságuk és műveltségük birtokában fogalmi és absztrakt gondolkodást, valamint gyakorlati készségeket igénylő feladatok és munkakörök ellátására. Felkészültek tanulmányaik doktori képzésben történő folytatására.
8.1. Az elsajátítandó szakmai kompetenciák
A buddhizmus szakos bölcsész
a) tudása
Ismeri a buddhizmus alapvető ágaiban rendszerezett adatokat és a megfelelő ismeretanyagot.
Elsajátította a történettudomány, irodalomtudomány, vallás- és filozófiatörténet, kultúra- és művészettörténet, vallásszociológia, vallásfilozófia területein a buddhizmus tárgyköréhez kapcsolódó ismereteket.
Ismeri a kelet-, délkelet- és belső-ázsiai népek történetét, társadalomtörténetét és műveltségét.
Ismeri a különböző korok és kortárs iskolák elméleti megközelítéseit.
b) képességei
A hallgató képes legalább egy klasszikus keleti nyelven (páli, szanszkrit, tibeti, mongol, kínai) eredeti buddhista szövegeket olvasni és feldolgozni.
Képes tudományos előadások megtartására és szakcikkek megírására.
Fogalmi gondolkodás és absztrakció értő használatával képes a történet- és a nyelvtudomány területén folyó aktuális kutatások és tudományos munka kritikus értékelésére.
Képes a buddhizmus történetét és jelenlegi helyzetét a maga történeti kontextusában értékelni.
Képes felismerni és kreatívan kezelni a Kelet-, Délkelet- és Belső-Ázsia jelenkorával kapcsolatos problémákat.
c) attitűdje
A buddhizmus tanulmányok területének elmélyült tanulmányozása során kialakított kritikai attitűddel rendelkezik, melyet más területeken is tud alkalmazni.
Együttműködő a buddhizmus, illetve általában más vallások, illetve kultúrák képviselőivel.
A buddhizmus tanulmányozása során megtalált felismeréseket és értékeket a szakmai élet egyéb területein is tudja használni.
Az elsajátított történeti és kulturális ismeretek alapján érti és elfogadja, hogy a kulturális jelenségek történetileg és társadalmilag meghatározottak és változóak.
Az elsajátított ismeretek nyomán igénye van egyéb, Európán kívüli és európai vallások és kultúrák megismerésére.
Igénye van saját tudásának magasabb szintre történő emelésére, képzési területe belső törvényszerűségei megértésének elmélyítésére, és önműveléssel, önfejlesztéssel folyamatosan új képességek kialakítására.
A buddhista műveltség és a kapcsolódó keleti nyelvek és kultúrák iránti magas fokú motivációval és elkötelezettséggel rendelkezik.
d) autonómiája és felelőssége
Képes ismeretei tudományos fórumokon való megjelenítésére, a megoldandó problémák megértésére és megoldása terén önálló tevékenység kifejtésére és eredeti ötletek felvetésére, valamint a feladatok szakmailag magas szinten és önállóan történő megtervezésére és végrehajtására.
Motivált, elkötelezett és minőségtudattal rendelkezik a buddhizmus, illetve általában a saját kultúrától különböző kultúrákat illetően, az ezekről való felelős gondolkodás és megnyilatkozás készségeit elsajátította.
Felelősségteljesen építi fel szakmai karrierjét, és támogatja az általa irányított munkatársak szakmai életpályájának kibontakoztatását.
Legjobb tudása szerint, elkötelezetten szolgálja és képviseli a szakmája érdekeit.
9. A mesterképzés jellemzői
9.1. Szakmai jellemzők
9.1.1. A szakképzettséghez vezető tudományágak, szakterületek, amelyekből a szak felépül:
általános vallástudományi ismeretek 12-18 kredit;
buddhológiai ismeretek 35-45 kredit;
távol-keleti nyelvi és kultúrtörténeti ismeretek 30-40 kredit.
9.1.2. A választható specializációkat is figyelembe véve a buddhizmus történetének fejlődésének alaposabb megismerésére, illetve az egyes kultúrák buddhizmusának történelmi, filozófiai és vallási jellegzetességeinek, irodalmának és képzőművészetének specializáltabb tanulmányozására nyílik lehetőség. A választható ismeretek kreditértéke 4-10 kredit.
9.2. Idegennyelvi követelmény
A mesterfokozat megszerzéséhez angol nyelvből államilag elismert, középfokú (B2), komplex típusú nyelvvizsga vagy ezzel egyenértékű érettségi bizonyítvány vagy oklevél szükséges.
9.3. A 4.2. és 4.3. pontban megadott oklevéllel rendelkezők esetén a mesterképzési képzési ciklusba való belépés minimális feltételei
A mesterképzésbe való belépéshez szükséges minimális kreditek száma 50 kredit a korábbi alapképzési tanulmányok alapján a keleti nyelvek és kultúrák alapképzési szak bármely szakirányából.
1. A mesterképzési szak megnevezése: cseh nyelv és irodalom (Czech Language and Literature)
2. A mesterképzési szakon szerezhető végzettségi szint és a szakképzettség oklevélben szereplő megjelölése
végzettségi szint: mester- (magister, master; rövidítve: MA-) fokozat
szakképzettség: okleveles cseh nyelv és irodalom szakos bölcsész
a szakképzettség angol nyelvű megjelölése: Philologist in Czech Language and Literature
3. Képzési terület: bölcsészettudomány
4. A mesterképzésbe történő belépésnél előzményként elfogadott szakok
4.1. Teljes kreditérték beszámításával vehető figyelembe: a szlavisztika alapképzési szak cseh szakiránya.
4.2. A 9.4. pontban meghatározott kreditek teljesítésével vehetők figyelembe továbbá: azok az alapképzési és mesterképzési szakok, illetve a felsőoktatásról szóló 1993. évi LXXX. törvény szerinti szakok, amelyeket a kredit megállapításának alapjául szolgáló ismeretek összevetése alapján a felsőoktatási intézmény kreditátviteli bizottsága elfogad.
5. A képzési idő félévekben: 4 félév.
6. A mesterfokozat megszerzéséhez összegyűjtendő kreditek száma: 120 kredit
a szak orientációja: elméletorientált (60-70 százalék)
a diplomamunka készítéséhez rendelt kreditérték 20 kredit
a szabadon választható tantárgyakhoz rendelhető minimális kreditérték: 10 kredit
7. A szakképzettség képzési területek egységes osztályozási rendszere szerinti tanulmányi területi besorolása: 222
8. A mesterképzési szak képzési célja és a szakmai kompetenciák
A képzés célja olyan szakemberek képzése, akik változó korunk legkülönfélébb, gyakorlati és elméleti kihívásait is szem előtt tartva megfelelő szaktudományos és alkalmazói tudással rendelkeznek a cseh nyelv művelése és alkalmazása terén. Képesek a cseh nyelv oktatásában és kutatásában önálló kutatói, alkalmazói feladatokat ellátni, továbbá részt vállalni a rendszerszintű működtetés feladataiból, a kutatás és fejlesztés terén feladatokat elvégezni, hazai és nemzetközi szakmai fórumokon a cseh nyelv és irodalom, de tágabb értelemben a szlavisztika hazai eredményeit kommunikálni. Felkészültek tanulmányaik doktori képzésben történő folytatására.
8.1. Az elsajátítandó szakmai kompetenciák
A cseh nyelv és irodalom szakos bölcsész
a) tudása
Ismeri a cseh nyelvet felsőfokú (C1), komplex típusú nyelvvizsga szintjén.
Összefüggéseiben is átlátja a cseh nyelv és irodalomelméleti problémáit, annak diakrón és szinkrón dimenzióiban.
A cseh nyelv és irodalom vonatkozásában tudományos megalapozottságú tudással rendelkezik, annak a magyar és az európai identitás kulturális és szellemi konstrukciói szempontjából is releváns hátterével.
Ismeri az irodalmi, nyelvi, nyelvészeti és a kulturális szövegek és jelenségek vizsgálatának eljárásait, és az értelmezés lehetséges módozatait.
Pontosan felismeri a stílusvariánsokat, le tudja írni a cseh nyelv regionális változatait, rálátása van a cseh nyelv fejlődésére.
Alapvető ismeretekkel rendelkezik a cseh nyelv- és irodalomtudomány területére jellemző hagyományos és elektronikus forrásokról, keresőprogramokról, katalógusokról, adattárakról és bibliográfiákról.
Átfogóan ismeri a cseh nyelvre és irodalomra jellemző írásbeli és szóbeli, tudományos, közéleti és népszerűsítő műfajokat.
A cseh nyelv és irodalom legalább egy résztémájában elmélyültebb ismeretekkel is rendelkezik.
A csehen kívül még legalább egy idegen nyelvet ismer a cseh nyelv és irodalom ismeretéhez szükséges szinten, különös tekintettel a szakterminológiára.
b) képességei
A cseh nyelvi és irodalmi ismeretei alapján képes az irodalmi, a nyelvi és a kulturális jelenségek történeti-összehasonlító elemzésére, valamint az azokban megnyilvánuló folyamatok értelmezésére.
Képes helyesen értelmezni a cseh nyelv, irodalom és kultúra szempontjából releváns magyar, európai és egyéb identitásképződési konstrukciókat.
Képes a cseh nyelv, irodalom és kultúra szempontjából releváns európai és Európán kívüli kulturális jelenségek multikulturális szempontú szintetizáló elemzésére.
Képes a nyelvi regiszter változatos szövegtípusait és kulturális jelenségeit eltérő szempontrendszer szerint vizsgálni, valamint ehhez adekvát értelmezési stratégiákat rendelni.
A megszerzett ismeretekhez kritikusan viszonyul, képes új összefüggések feltárására.
Képes megválasztani és tudatosan alkalmazni a cseh nyelv és irodalom problémáinak megoldásában kínálkozó módszereket.
Véleményét képes a minimálisan szükséges szakmai-tudományos elvárások szerint megfogalmazni, valamint a korosztályának megfelelő szakmai fórumokon megvédeni.
Iránymutatás mellett képes önálló konferencia-előadást tartani, tudományos publikációt készíteni, elfogadható szinten érvelni saját álláspontja mellett, lehetőségeihez mérten mások álláspontját kritikusan vizsgálni.
Szakmája művelése során a csehen kívül még egy idegen nyelvet hatékonyan használ.
c) attitűdje
Elkötelezetten és kritikusan képviseli a cseh, magyar és európai értékeket, vallja a kulturális, vallási, kisebbségi és társadalmi sokszínűség fontosságát.
A cseh nyelv és irodalom speciális helyzete miatt folyamatosan tanulmányozza a többi szláv kultúrát, a cseh-magyar kulturális kapcsolatokat, ez irányú ismereteit folyamatosan bővíti.
Szakmai érdeklődése a cseh nyelv, irodalom és kultúra mellett elkötelezett, folyamatos.
Megszerzett tudását a jelenkori társadalmi és kulturális folyamatok és jelenségek megértésére használja fel.
A cseh nyelv, irodalom és kultúra különféle jelenségeinek és problémáinak megértésében interdiszciplináris megközelítésre törekszik.
Szakmai és hétköznapi megnyilatkozásaiban adekvát normákat követ.
Törekszik cseh nyelvtudása folyamatos tökéletesítésére, valamint egy másik idegen nyelvvel kapcsolatos ismereteinek elmélyítésére.
d) autonómiája és felelőssége
Folyamatosan reflektál saját beágyazottságára, megpróbálja önmagát történeti és kulturális dimenziókban is látni és láttatni.
Elkötelezetten képviseli szakmai, szellemi identitását.
Munkája során igyekszik kapcsolati rendszerét az európai és az Európán kívüli szakmai és nem szakmai közösségek irányába is kiterjeszteni.
Tudásszintjének megfelelően szakmájának kérdéseihez kritikusan viszonyul.
Kellő felelősségérzettel rendelkezik a szakterületén alkalmazott módszerek vonatkozásában, evidencia számára más tudományágak autonómiája, módszertani sajátosságai.
Etikai és szakmai felelősséget vállal az általa létrehozott szellemi termékekért, saját tudományos eredményeit meg tudja védeni.
9. A mesterképzés jellemzői
9.1. Szakmai jellemzők
A szakképzettséghez vezető tudományágak, szakterületek, amelyekből a szak felépül:
képzést alapozó bölcsészettudományi és társadalomtudományi ismeretek, cseh irodalomtudományi, nyelvtudományi, kultúratudományi szakmai ismeretek, továbbá nyelvi képzés 50-90 kredit;
a szakhoz kötődő nyelvtudományi, irodalomtudományi vagy kultúratudományi ismeretek, választható speciális programok 20-40 kredit.
9.2. Idegennyelvi követelmény
A mesterfokozat megszerzéséhez egy - a cseh nyelven kívüli - idegen nyelvből államilag elismert, középfokú (B2), komplex típusú nyelvvizsga vagy ezzel egyenértékű érettségi bizonyítvány vagy oklevél megszerzése szükséges. A záróvizsga letétele cseh nyelvből felsőfokú (C1), komplex típusú nyelvvizsga-követelmények teljesítését igazolja.
9.3. A képzést megkülönböztető speciális jegyek
A képzés cseh nyelven folyik. A mesterképzésbe való belépés feltétele cseh nyelvből középfokú (B2), komplex típusú nyelvvizsga vagy ezzel egyenérték érettségi bizonyítvány vagy oklevél megszerzése.
9.4. A 4.2. pontban megadott oklevéllel rendelkezők esetén a mesterképzési képzési ciklusba való belépés minimális feltételei
A cseh szakiránytól eltérő korábbi szlavisztika alapképzési tanulmányok esetén és más alapképzési oklevél birtokában a mesterképzésbe való belépéshez 30 kredit szükséges cseh nyelvi, nyelvészeti, irodalomtudományi, kultúrtörténeti ismeretekből, amelyeket a hallgató a felsőoktatási intézmény tanulmányi és vizsgaszabályzatában meghatározottak szerint utólag is megszerezhet.
1. A mesterképzési szak megnevezése: egyiptológia (Egyptology)
2. A mesterképzési szakon szerezhető végzettségi szint és a szakképzettség oklevélben szereplő megjelölése
végzettségi szint: mester- (magister, master; rövidítve: MA-) fokozat
szakképzettség: okleveles egyiptológia szakos bölcsész
a szakképzettség angol nyelvű megjelölése: Egyptologist
3. Képzési terület: bölcsészettudomány
4. A mesterképzésbe történő belépésnél előzményként elfogadott szakok
4.1. Teljes kreditérték beszámításával vehető figyelembe: az ókori nyelvek és kultúrák alapképzési szak egyiptológia szakiránya.
4.2. A 9.3. pontban meghatározott kreditek teljesítésével vehetők figyelembe továbbá: azok az alapképzési és mesterképzési szakok, illetve a felsőoktatásról szóló 1993. évi LXXX. törvény szerinti szakok, amelyeket a kredit megállapításának alapjául szolgáló ismeretek összevetése alapján a felsőoktatási intézmény kreditátviteli bizottsága elfogad.
5. A képzési idő félévekben: 4 félév
6. A mesterfokozat megszerzéséhez összegyűjtendő kreditek száma: 120 kredit
a szak orientációja: elméletorientált (60-70 százalék)
a diplomamunka készítéséhez rendelt kreditérték: 20 kredit
a szabadon választható tantárgyakhoz rendelhető minimális kreditérték: 10 kredit
7. A szakképzettség képzési területek egységes osztályozási rendszere szerinti tanulmányi területi besorolása: 222
8. A mesterképzési szak képzési célja és a szakmai kompetenciák
A képzés célja olyan szakemberek képzése, akik megszerzett filológiai, nyelvtudományi, irodalomtudományi, történelmi, régészeti, művészettörténeti ismereteik birtokában ismerik az ókori egyiptomi civilizáció történetét, kultúráját, irodalmát, nyelvét és társadalmát. Felkészültek tanulmányaik doktori képzésben történő folytatására.
8.1. Az elsajátítandó szakmai kompetenciák
Az egyiptológia szakos bölcsész
a) tudása
Ismeri az óegyiptomi nyelv összes fázisát, az óegyiptomi nyelv mindhárom írásának (hieroglif, hieratikus, démotikus) sajátosságait, valamint a kopt nyelvet és írást.
Ismeri az ókori Egyiptom történetét, annak kapcsolatait a keleti Mediterraneum és Afrika, különösen Núbia történetével, valamint az ókori Egyiptom szerepét a hellenizmus és a késő antik kor világában.
Ismeri az ókori egyiptomi irodalmat és annak tágabb ókori keleti kontextusát, a kopt irodalmat és annak helyét a kora keresztény irodalomban, az egyiptomi és kopt nyelvészet és nyelvtörténet problémáit.
Ismeri az ókori egyiptomi vallás történetét és kérdéseit, az egyiptomi panteont, a legfontosabb vallásos szövegcsoportokat és legfőbb tárgyi emlékeket, az ókori egyiptomi művészet és építészet történetét és legfőbb tárgyi emlékeit, továbbá a régészettudomány egészének keretében az ókori egyiptomi ikonográfiai elemzés módszereit és az egyiptomi régészet módszertanát, elméletét és gyakorlatát.
Átfogó ismeretekkel rendelkezik szakterületének hagyományos és elektronikus forrásairól, publikációiról, adatbázisairól és bibliográfiáiról.
Szakterületének legalább egy résztémájában elmélyült ismeretekkel rendelkezik, és szakdolgozatában új tudományos eredményt ír le.
b) képességei
Képes a fogalmi gondolkodás és az absztrakció értő használatára.
Képes ismereteinek tudományos fórumokon való megjelenítésére, a megoldandó problémák megértése és megoldása terén önálló tevékenységre és eredeti ötletek felvetésére, valamint a feladatok szakmailag magas szinten és önállóan történő megtervezésére és végrehajtására.
Képes saját tudása magasabb szintre emelésére.
Képes képzési területe belső törvényszerűségei megértésének elmélyítésére.
Képes önműveléssel, önfejlesztéssel folyamatosan új képességek kialakítására.
Képes alapos értelmiségi tájékozottságot, nagyfokú kreativitást, valamint az ókori egyiptomi kultúrával összefüggő elmélyült ismereteket igénylő munkakör ellátására.
Képes a kor igényeinek megfelelően hatékonyan kommunikálni, továbbá az információkat, érveket és elemzéseket szakmai és nem szakmabeli közönségnek különböző nézőpontok szerint, magas szinten bemutatni.
c) attitűdje
Az ókori egyiptomi kultúra és az egyetemes ókortudomány iránti magas fokú motivációval és elkötelezettséggel rendelkezik, a tudományág alkalmazásának és átadásának fontosságát illető minőségtudat és sikerorientáltság jellemzi.
Együttműködési készség jellemzi.
A kezdeményezés és személyes felelősség gyakorlása, szakmai továbbképzéshez szükséges önálló tanulási képességek, továbbá kritikai attitűd jellemzi.
Magas fokú motivációval és elkötelezettséggel rendelkezik az emberiség kulturális örökségének megóvása és a következő korok számára való átadása iránt.
Munkája és kutatásai során figyelembe veszi a kulturális jelenségek történeti, kulturális és társadalmi meghatározottságát.
Tudatosan és kritikusan képviseli a magyar és európai értékeket, a kulturális, vallási és társadalmi sokszínűség fontosságát.
Igénye van az Európán kívüli kultúrákra vonatkozó ismereteinek továbbfejlesztésére.
d) autonómiája és felelőssége
Tudatosan reflektál saját történeti és kulturális beágyazottságára.
Felelős európaiként képviseli szakmai, szellemi identitását.
Munkája során kezdeményezi a nemzetközi szakmai közösségekkel, vitapartnerekkel való kooperációt.
Kritikus tudatosság jellemzi szakmájához kapcsolódó kérdésekben.
Felelősen képviseli azon módszereket, amelyekkel szakterületén dolgozik, és elfogadja más tudományágak autonómiáját, módszertani sajátosságait.
Etikai és szakmai felelősséget vállal saját és az általa vezetett csoport produktumaiért.
Képviseli tudományos felismeréseit, eredményeit.
9. A mesterképzés jellemzői
9.1. Szakmai jellemzők
A szakképzettséghez vezető tudományágak, szakterületek, amelyekből a szak felépül:
nyelvi ismeretek [leíró nyelvtani ismeretek (fonológia, morfológia, szintaxis), nyelvfejlesztés, nyelvtörténet, egyiptomi/kopt szövegolvasás (filológia), hieratikus, démotikus szövegolvasás (paleográfia, szövegkritika-szövegkiadás)] 20-30 kredit;
történeti, kultúrtörténeti ismeretek (az ókori Egyiptom története, a kopt egyház története, Egyiptom régészete, Egyiptom művészete és építészete, egyiptomi, kopt irodalomtörténet, Egyiptom vallástörténete) 10-20 kredit;
választható speciális programok ismeretei (nyelv- és irodalomtudományi, vallástörténeti, régészeti-művészettörténeti, koptológiai ismeretek) 30-40 kredit;
a szakhoz kötődő területeken további nyelvi, irodalmi, művelődéstörténeti vagy más speciális kérdéskörök ismeretei 10-20 kredit.
9.2. Idegennyelvi követelmény
A mesterfokozat megszerzéséhez egy idegen nyelvből államilag elismert, felsőfokú (C1), komplex típusú nyelvvizsga vagy ezzel egyenértékű érettségi bizonyítvány vagy oklevél megszerzése szükséges vagy - az alapfokozat megszerzéséhez szükséges nyelvtől eltérő további idegen nyelvként - angol, német, francia, olasz vagy orosz nyelvből államilag elismert középfokú (B2), komplex típusú nyelvvizsga vagy ezekkel egyenértékű érettségi bizonyítvány vagy oklevél szükséges.
9.3. A 4.2. pontban megadott oklevéllel rendelkezők esetén a mesterképzési képzési ciklusba való belépés minimális feltételei
Az egyiptológia szakirányától eltérő korábbi alapképzési tanulmányok esetén 50 kredit szükséges az ókori nyelvek és kultúrák alapképzési szak egyiptológia szakirányának nyelvtudományi, irodalomtudományi és történettudományi ismereteiből, továbbá 8 kredit értékű ógörög nyelvismeret.
1. A mesterképzési szak megnevezése: elméleti nyelvészet (Theoretical Linguistics)
2. A mesterképzési szakon szerezhető végzettségi szint és a szakképzettség oklevélben szereplő megjelölése
végzettségi szint: mester- (magister, master; rövidítve: MA-) fokozat
szakképzettség: okleveles elméleti nyelvész
a szakképzettség angol nyelvű megjelölése: Philologist in Theroretical Linguistics
választható specializációk: nyelvelmélet, számítógépes nyelvészet, számítógépes nyelvészet és neurolingvisztika, pragmatika, digitális bölcsészet
3. Képzési terület: bölcsészettudomány
4. A mesterképzésbe történő belépésnél előzményként elfogadott szakok
4.1. Teljes kreditérték beszámításával vehető figyelembe: a szabad bölcsészet alapképzési szak elméleti nyelvészet specializációja, a magyar alapképzési szak nyelvtechnológia specializációja.
4.2. A 9.4. pontban meghatározott kreditek teljesítésével vehetők figyelembe továbbá: azok az alapképzési és mesterképzési szakok, illetve a felsőoktatásról szóló 1993. évi LXXX. törvény szerinti szakok, amelyeket a kredit megállapításának alapjául szolgáló ismeretek összevetése alapján a felsőoktatási intézmény kreditátviteli bizottsága elfogad.
5. A képzési idő félévekben: 4 félév
6. A mesterfokozat megszerzéséhez összegyűjtendő kreditek száma: 120 kredit
a szak orientációja: gyakorlatorientált (60-70 százalék)
a diplomamunka készítéséhez rendelt kreditérték: 20 kredit
a szabadon választható tantárgyakhoz rendelhető minimális kreditérték: 6 kredit.
7. A szakképzettség képzési területek egységes osztályozási rendszere szerinti tanulmányi területi besorolása: 223
8. A mesterképzési szak képzési célja és a szakmai kompetenciák
A képzés célja elméleti nyelvész szakemberek képzése, akik szilárd alapismeretekkel rendelkeznek a nyelvészeti alapdiszciplínák és a kapcsolódó interdiszciplináris tudományágak területein, képesek a modern kutatási módszertanok alkalmazására, egy speciális területen elmélyült szakmai ismeretek megszerzésére, valamint azok innovatív kutatásokban való alkalmazására. Felkészültek tanulmányaik doktori képzésben történő folytatására.
8.1. Az elsajátítandó szakmai kompetenciák
8.1.1. Az elméleti nyelvész
a) tudása
Jól tájékozott a különféle modern nyelvészeti elméletek és modellek széles körében.
Átfogó ismeretekkel rendelkezik a különféle nyelvekre vonatkozó empirikus adatok feldolgozásának és analízisének lehetőségeiről.
Átfogó ismeretekkel rendelkezik a különféle nyelvekre vonatkozó empirikus adatok különböző elméleti modellek keretében történő értelmezésének lehetőségeiről.
Jól ismeri az elméleti és empirikus nyelvészeti kutatások szakmódszertanát.
Átfogó ismeretekkel rendelkezik az egyes nyelvészeti részdiszciplínák kapcsolatairól.
Átfogó ismeretekkel rendelkezik a nyelvészet interdiszciplináris kapcsolódási pontjairól.
Elmélyült tudással rendelkezik valamelyik nyelvészeti részdiszciplína speciális problémáiról.
Ismeri valamely nyelv szerkezetének, rendszerének, illetve használatának legalább egy átfogó elméleti leírását.
b) képessége
Képes a megoldandó szakmai problémák azonosítására és megértésére, elméletileg megalapozott kérdések megfogalmazására.
Képes nyelvi adatok kritikus, többoldalú elemzésére, a megfelelő elemzési, kutatási módszertan megválasztására.
Képes valamely nyelv szerkezetének, rendszerének és használatának a modern elméletek, illetve modellek kereteiben történő leírására.
Képes innovatív nyelvészeti alapkutatásokba való bekapcsolódásra.
Képes innovatív alkalmazott nyelvészeti kutatásokba és kísérleti fejlesztésekbe való bekapcsolódásra.
Képes az ismeretek strukturált, világos bemutatásra, megjelenítésére szűkebb szakterületük tudományos fórumain, valamint tágabb szakmai fórumokon.
c) attitűdje
Elkötelezett a nyelvek objektív elemzéséhez szükséges tudományos gondolkodásmód és a szaktudományos módszerek alkalmazása mellett.
Munkája, kutatása során tudatosítja és figyelembe veszi a nyelvi jelenségek kognitív, történeti, kulturális és társadalmi meghatározottságát.
Nyitott saját nyelvészeti tudományterülete interdiszciplináris megközelítéseire.
Szem előtt tartja kutatási témái szakmai és társadalmi összefüggéseit, és elősegíti az eredmények közös társadalmi célok érdekében történő felhasználhatóságát.
Munkája, kutatása során tiszteletben tartja a nyelvi identitások különbözőségeit.
Megszilárdult, elmélyült szakmai érdeklődéssel rendelkezik a nyelvek szerkezetének és használatának elemzése iránt.
Kreativitás, problémaazonosító és problémamegoldó készség, önállóság, kritikai attitűd jellemzi, absztrakció képességgel, elemző és szintetizáló képességgel, rendelkezik.
d) autonómiája és felelőssége
Felelősen képviseli azon tudományos módszereket, amelyekkel a szakterületükön dolgoznak.
Elfogadja más tudományágak autonómiáját, módszertani sajátosságait.
Önállóan képes azonosítani megoldandó szakmai problémákat, és önállóan képes elméletileg megalapozott kérdések megfogalmazására.
Etikai és szakmai felelősséget vállal saját munkájukért, akár önállóan, akár csapatban.
Ismeri, betartja és felelős kutatásvezetőként dolgozva betartatja a szakterület szakmai kutatásetikai normáit.
Nyitott és elhivatott nyelvészeti vagy interdiszciplináris szakterületük fejlődésének követésére, valamint új, kapcsolódó szakterületek ismereteinek elsajátítására.
Felelős európaiként képviseli szakmai, szellemi identitását.
8.1.2. Nyelvelmélet specializáción továbbá az elméleti nyelvész
a) tudása
Elmélyült ismeretekkel bír a különféle kurrens nyelvészeti elméletek, modellek és kutatási módszertanok széles körében.
Specializált ismeretek az egyik nyelvészeti részdiszciplína területén.
b) képességei
Képes magas színvonalú kutatás végzésére valamely nyelvészeti részdiszciplína területén.
c) attitűdje
Nyitott és elhivatott szakterülete fejlődésének követésére, valamint új nyelvelméleti szakterületek ismereteinek elsajátítására.
d) autonómiája és felelőssége
Önállóan képes bonyolultabb problémák azonosítására, innovatív kérdések megfogalmazására legalább egy nyelvészeti részdiszciplína területén.
8.1.3. Számítógépes nyelvészet specializáción továbbá az elméleti nyelvész
a) tudása
Elmélyült ismeretekkel rendelkezik a számítógépes nyelvészet különféle területein.
Tájékozott több programozási nyelv használatában.
Specializált ismeretekkel rendelkezik az egyes nyelvészeti részdiszciplínák eredményeinek számítógépes alkalmazása területén.
b) képességei
Képes innovatív nyelvtechnológiai projektekben való részvételre.
c) attitűdje
Nyitott és elhivatott szakterülete fejlődésének követésére, valamint új számítógépes nyelvészeti szakterületek ismereteinek elsajátítására.
d) autonómiája és felelőssége
- Önállóan képes bonyolultabb problémák azonosítására, innovatív kérdések megfogalmazására a számítógépes nyelvészet területén
8.1.4. Számítógépes nyelvészet és neurolingvisztika specializáción továbbá az elméleti nyelvész
a) tudása
Elmélyült ismeretekkel rendelkezik a nyelvtechnológia és neurolingvisztika területein.
Tájékozott valamely programozási nyelv használatában.
Specializált ismeretekkel rendelkezik a pszicholingvisztika és az anyanyelv-elsajátítás területén.
b) képességei
Képes innovatív nyelvtechnológiai és neurolingvisztikai projektekben való részvételre.
c) attitűdje
Nyitott és elhivatott szakterülete fejlődésének követésére, valamint új számítógépes nyelvészeti és neurolingvisztikai szakterületek ismereteinek elsajátítására.
d) autonómiája és felelőssége
- Önállóan képes bonyolultabb problémák azonosítására, innovatív kérdések megfogalmazására a számítógépes nyelvészet és a neurolingvisztika területén.
8.1.5. Neurolingvisztika specializáción továbbá az elméleti nyelvész
a) tudása
Elmélyült ismeretekkel bír a neurolingvisztika területein.
Tájékozott a kísérletes és klinikai (diagnosztikai, terápiás) módszerekben.
Specializált ismeretekkel rendelkezik a neurolingvisztika vagy pszicholingvisztika valamely főbb szakterületén.
b) képességei
Képes innovatív neurolingvisztikai projektekben való részvételre.
c) attitűdje
Nyitott és elhivatott szakterülete fejlődésének követésére, valamint új neurolingvisztikai szakterületek ismereteinek elsajátítására.
d) autonómiája és felelőssége
Önállóan képes problémák azonosítására, innovatív kérdések megfogalmazására a neurolingvisztika területén.
8.1.6. Pragmatika specializáción továbbá az elméleti nyelvész
a) tudása
Elmélyült ismeretekkel bír a pragmatika szakterületein.
Tájékozott a pragmatika részterületeihez tartozó kutatási módszerekben.
Specializált ismeretekkel rendelkezik a pragmatika szakirány egyik szakterületén.
b) képességei
Képes magas színvonalú kutatás végzésére az egyik pragmatikai részdiszciplína területén.
Képes innovatív pragmatikai témájú projektekben való részvételre.
Képes a pragmatikai tudás gyakorlati alkalmazására.
c) attitűdje
Nyitott és elhivatott szakterülete fejlődésének követésére, valamint új pragmatikai szakterületek ismereteinek elsajátítására.
d) autonómiája és felelőssége
Önállóan képes problémák azonosítására, innovatív kérdések megfogalmazására legalább egy pragmatikai részdiszciplína területén.
8.1.7. Digitális bölcsészet specializáción továbbá az elméleti nyelvész
a) tudása
Ismeri az információtechnológia és az információfeldolgozás alapjait.
Elmélyült ismeretekkel bír a nyelvtechnológia különféle területein.
Tájékozott több programozási nyelvben.
Specializált ismeretekkel rendelkezik az egyes nyelvészeti részdiszciplínák eredményeinek számítógépes alkalmazása területén.
Elmélyült ismeretekkel rendelkezik a különféle kurrens nyelvészeti elméletek, modellek és kutatási módszertanok széles körében.
b) képességei
Képes kulturális és tudományos értékű kiadványok digitális létrehozására, szerkesztésére, fejlesztésére, virtuális múzeumok, virtuális valóságra támaszkodó térképek, elektronikus könyvtárak és ehhez hasonló típusú adatbázisok megalkotására, feltöltésére és karbantartására.
Képes innovatív nyelvtechnológiai illetve számítógépes nyelvészeti projektekben való részvételre.
Képes magas színvonalú kutatásba való bekapcsolódásra az egyik nyelvészeti részdiszciplína területén.
c) attitűdje
Nyitott és elhivatott szakterülete fejlődésének követésére, valamint új számítógépes nyelvészeti és nyelvelméleti szakterületek ismereteinek elsajátítására.
d) autonómiája és felelőssége
Önállóan képese bonyolult problémák azonosítására, innovatív kérdések megfogalmazására a nyelvtechnológia illetve a számítógépes nyelvészet, valamint a nyelvelmélet területén.
9. A mesterképzés jellemzői
9.1. Szakmai jellemzők
9.1.1. A szakképzettséghez vezető tudományágak, szakterületek, amelyekből a szak felépül
nyelvelmélet (fonetika, fonológia, morfológia, lexikon, szintaxis, logika, szemantika, pragmatika; nyelvtörténet, dialektológia) 42-90 kredit;
interdiszciplináris szakterületek (számítógépes nyelvészet; pszicholingvisztika, nyelvelsajátítás, neurolingvisztika, szociolingvisztika, nyelvfilozófia) 2-50 kredit;
gyakorlati és egyéb szakmai ismeretek (terepmunka, kutatásmódszertan, nyelvészeti gyakorlat, statisztika, számítógépes ismeretek, programozási ismeretek) 2-48 kredit.
9.1.2. A választható specializációk és azok szakterületei
A válaszható specializációk képzésen belüli kreditaránya: 24-36 kredit.
a) nyelvelmélet specializáció:
fonológia, morfológia
szintaxis
szemantika, pragmatika
b) számítógépes nyelvészet specializáció:
számítógépes reprezentációk a nyelvészeti részdiszciplínáknak megfelelően,
számítógépes alkalmazások a nyelvtechnológia részterületeinek megfelelően,
nyelvi adatbázisok, korpuszok létrehozása és használata.
c) számítógépes nyelvészet és neurolingvisztika specializáció:
neurolingvisztika
pszicholingvisztika
számítógépes nyelvészet
d) neurolingvisztika specializáció:
neurolingvisztika
pszicholingvisztika
kognitív tudomány
e) pragmatika specializáció:
pragmatika
szemantika
diskurzus- és társalgáselemzés
f) digitális bölcsészet specializáció:
nyelvelmélet
nyelvtechnológia és programozási ismeretek
adatszerkezetek és adatbázisok
9.2. Idegennyelvi követelmény
A mesterfokozat megszerzéséhez legalább egy idegen nyelvből államilag elismert, felsőfokú (C1), komplex típusú nyelvvizsga vagy ezzel egyenértékű érettségi bizonyítvány vagy oklevél, vagy egy további, az alapfokozat megszerzéséhez szükséges nyelvtől eltérő nyelvből államilag elismert középfokú (B2), komplex típusú nyelvvizsga vagy ezzel egyenértékű érettségi bizonyítvány vagy oklevél szükséges.
9.3. A szakmai gyakorlat követelményei
A szakmai gyakorlat legalább egy féléven át tartó, legalább heti négy órában kutatást, fejlesztést vagy alkalmazást végző műhelyben vagy intézményben folytatott nyelvészeti gyakorlat a gyakorlat-vezető irányításával.
9.4. A 4.2. pontban megadott oklevéllel rendelkezők esetén a mesterképzési képzési ciklusba való belépés minimális feltételei:
A mesterképzésbe való belépéshez a korábbi tanulmányok alapján 19 kredit szükséges olyan ismeretkörökből, amelyek megfeleltethetők a szabad bölcsészet alapképzési szak elméleti nyelvészet specializációja és a magyar alapképzési szak nyelvtechnológia specializációja ismeretköreinek (fonetika, fonológia, morfológia, szintaxis, logika, szemantika, pragmatika, diskurzuselemzés, nyelvleírás, történeti nyelvészet, matematikai ismeretek, kognitív tudomány, nyelvfilozófia, nyelvtechnológia, számítógépes nyelvészet, mesterséges intelligencia, terepmunka, kutatásmódszertani ismeretek).
1. A mesterképzési szak megnevezése: emberi erőforrás tanácsadó (Human Resource Counselling)
2. A mesterképzési szakon szerezhető végzettségi szint és a szakképzettség oklevélben szereplő megjelölése
végzettségi szint: mester- (magister, master; rövidítve: MA-) fokozat
szakképzettség: okleveles emberierőforrás tanácsadó
a szakképzettség angol nyelvű megjelölése: Human Resource Counsellor
3. Képzési terület: bölcsészettudomány
4. A mesterképzésbe történő belépésnél előzményként elfogadott szakok
4.1. Teljes kreditérték beszámításával vehető figyelembe: az andragógia és közösségszervező alapképzési szak, továbbá a felsőoktatásról szóló 1993. évi LXXX. törvény szerinti főiskolai szintű művelődésszervező, személyügyi szervező, munkavállalási tanácsadó, valamint a bölcsészettudomány képzési területről a pedagógia, a pszichológia; a gazdaságtudományok képzési területről az emberi erőforrások, a társadalomtudomány képzési területről a szociológia, a politológia, az informatikus könyvtáros és a kulturális antropológia alapképzési szak; valamint a pedagógusi képzési terület alapképzési szakjai.
4.2. A 9.3. pontban meghatározott kreditek teljesítésével vehetők figyelembe továbbá: azok az alapképzési és mesterképzési szakok, illetve a felsőoktatásról szóló 1993. évi LXXX. törvény szerinti szakok, amelyeket a kredit megállapításának alapjául szolgáló ismeretek összevetése alapján a felsőoktatási intézmény kreditátviteli bizottsága elfogad.
5. A képzési idő félévekben: 4 félév
6. A mesterfokozat megszerzéséhez összegyűjtendő kreditek száma: 120 kredit
a szak orientációja: kiegyensúlyozott (40-60 százalék)
a diplomamunka készítéséhez rendelt kreditérték: 10 kredit
a szabadon választható tantárgyakhoz rendelhető minimális kreditérték: 10 kredit.
7. A szakképzettség képzési területek egységes osztályozási rendszere szerinti tanulmányi területi besorolása: 345
8. A mesterképzési szak képzési célja és a szakmai kompetenciák
A képzés célja olyan szakemberek képzése, akik humán és gazdasági ismereteik, valamint kialakult interdiszciplináris szemléletük birtokában képesek a szervezetek, a munka, a munkavállalás és a képzés világában részletes analízisre, átfogó és speciális összefüggések megfogalmazására, a tanácsadó és értékelő tevékenységre. Adott munkahely különböző szakmai elvárásainak megfelelően használják fel szakmai tudásukat, támogatják a munkaerő-gazdálkodás és az oktatás makroszintű folyamatait; képesek a speciális szakmai problémák azonosítására és a megoldáshoz szükséges gyakorlati feladatok megfogalmazására. Segítik az egyéneket pályatervezési döntéseik meghozatalában, tanácsadási tevékenységüket meghatározza a munkaerő-piaci és szervezeti folyamatok ismerete. Felkészültek tanulmányaik doktori képzésben történő folytatására.
8.1. Az elsajátítandó szakmai kompetenciák
Az emberi erőforrás tanácsadó
tudása
Átfogóan ismeri és érti a szervezetek működési jellemzőit, gazdasági és társadalmi szerepüket.
Ismeri az erőforrások, a tényezők és jelenségek összefüggéseit, az erőforrások felhasználásának szabályait és törvényszerűségeit.
Mélyrehatóan ismeri az emberierőforrás-gazdálkodás feladatait és módszereit, a munkanélküliség és a szervezetek piaci alkalmazkodásának ok-okozati összefüggéseit, a munkaügyi kapcsolatok rendszerét.
Átfogóan, összefüggéseiben is ismeri és érti a munkaerő-piaci és foglalkoztatáspolitikai folyamatokat, a munka világának rétegspecifikus-, regionális- és térségi összefüggéseit.
Ismeri az Európai Unióban zajló folyamatokat, felismeri azok hatását a hazai rendszerekre.
Összehasonlításában is ismeri az európai és az Európán kívüli kultúra, munkakultúra specifikációit, a multikulturalitás jelenségét, érti annak a szervezeti működéssel összefüggő folyamatait.
Mélyrehatóan ismeri a tanácsadási és pályatervezési tevékenységet megalapozó általános és specifikus andragógiai és pszichológiai jellemzőket, azok gyakorlati alkalmazását.
Mélyrehatóan ismeri a tanácsadás módszereit, az alkalmazás etikai feltételeit, felismeri az eltéréseket és azonosságokat a pszichológiai tanácsadással összefüggésben.
Ismeri a tanácsadás folyamatában alkalmazható kommunikációs technikákat, a személyközi és társadalmi kommunikáció összefüggéseit.
Átfogóan ismeri a személyiséggel összefüggő és szociálisan befolyásolt pszichikus folyamatokat, a társas érintkezések és kölcsönhatások szerepét, az egyén és a csoport viszonyát, a személyközi és munkahelyi konfliktusok rendszerét.
Átfogóan ismeri és érti a tanulás, az oktatás, a képesség és személyiségfejlesztés pszichológiai törvényszerűségeit, felismeri a területek kapcsolódását, az összefüggéseket.
Összehasonlításaiban is ismeri a pályák osztályozási rendszerét, a képzés és a munkavállalás jogi szabályrendszerét.
Széleskörűen ismeri munkavállalók képzettségi szintje és karrierlehetősége közötti összefüggéseket, a pályaorientáció és a karriermenedzsment specifikus kapcsolódási pontjait.
Ismeri az idegen nyelven és az informatika eszközeivel történő hatékony kommunikáció formáit, az információk, elemzések mások számára történő prezentálásának elveit, eljárását, eszközeit.
Mélyrehatóan ismeri szakterületének tudományos eredményeit, a kutatás módszereit, a terület sajátosságait.
Átfogóan ismeri a társadalmi és gazdasági kihívásokra adott hatékony válasz, a projektek tervezésének és készítésének elemeit.
b) képességei
Képes a szervezetek erőforrás gazdálkodási feladataiban szerepet vállalni, megszerzett szakmai tudását az elvárásoknak megfelelően felhasználni, a szervezet céljaival összefüggésben tervező, fejlesztő és támogató tevékenységeket folytatni a toborzás, kiválasztás, ösztönzés emberierőforrás-gazdálkodási területeken.
Képes a munkanélküliség és a gazdasági-társadalmi tényezők összefüggéseinek felismerésére, a munkaügyi kapcsolatok rendszerében való tájékozódásra, a partnerekkel való együttműködésre.
Képes beazonosítani a speciális foglalkozási csoportok tagjainak problémáit, képes a megoldáshoz szükséges elvi és gyakorlati háttér feltárására, megfogalmazására.
Képes megérteni a szervezeti folyamatok természetét, külső-belső összefüggéseit, kapcsolatát az emberi erőforrás gazdálkodással.
Képes a hozzájuk fordulók individuális céljainak megvalósításához egyéni tervezési készségük fejlődését támogatni.
Képes egyének és csoportok pályatervezési tevékenységének segítésére, a képzési szükségletek feltárására, a döntés folyamatában való közreműködésre.
Képes a tanácsadás módszereinek hatékony alkalmazására, az eredményekből származó összefüggések egyéni felismerésének segítésére az egyének képzettségi szintje és karrierigénye vonatkozásában.
Képes a személyközi és munkahelyi konfliktusok felismerésére, a konfliktuskezelési módszerek hatékony alkalmazására.
Képes a szakmai problémák beazonosítására, a nemzetközi tapasztalatok, jó példák hazai követelményeknek megfelelő adaptálására az emberi erőforrás menedzsment terén.
Képes a tanácsadás és emberierőforrás-menedzsment területén magyar és idegen nyelvű publikációs forrásokat felhasználni, ezeket értelmezni, feldolgozni.
Képes ezeken a területeken önálló, szaktudományos formájú összefoglaló elemzés készítésére.
Képes a szervezetekben az emberi erőforrással kapcsolatos problémák felismerésére, módszertani beazonosítására, cselekvési és ütemtervet készíteni a megoldásra.
Képes a hatékony írásbeli és szóbeli kommunikációra, munkája eredményeinek prezentálására, a vitában azok megvédésére.
Képes a változásokhoz alkalmazkodni, interdiszciplináris ismeretei alapján az emberi erőforrás tervezéssel kapcsolatos kidolgozott koncepcióját munkatársaival és partnereivel elfogadtatni.
Képes a szervezet számára az emberierőforrás-menedzsment terén befogadható és megvalósítható projektek felkutatására, a pályázati program kidolgozására és menedzselésére, a partnerekkel való eredményes együttműködésre.
c) attitűdje
A társadalmi elvárásokat, a szervezeti ismereteket és az egyéni lehetőségeket értékelő megállapításaiban nem csak a racionális, hanem humanisztikus viszonyulás is jellemzi.
Rendelkezik önismerettel, reális önértékeléssel, jellemzője az arányos sikerorientáltság.
Elkötelezett az interkulturális kapcsolatok építésére, törekszik a munka-magatartás tradícióinak megismerésére.
Törekszik arra, hogy szakmai kommunikációjában a normáknak megfelelően nyilvánuljon meg.
A folyamatok megértése során kritikus gondolkodás, az elemzésre törekvés jellemzi.
Ismeretei alkalmazása során empátia, tolerancia, rugalmasság és kreativitás jellemzi.
Jellemzője az értékalapú megközelítés, amelynek középpontjában a munka mint alkotó és kreatív tevékenység jelenik meg.
Jellemzője az előítélet-mentesség, a szociális érzékenység, az egyéni, szervezeti és társadalmi érdekek összeegyeztetésének igénye.
Elkötelezett a minőségi munka iránt.
Törekszik szakmai nyelvtudásának elmélyítésére.
d) autonómiája és felelőssége
Rendelkezik a folyamatos önképzés igényével, tudatosan keresi a szervezeti és egyéni tanulási formákat, belső motiváció alapján folyamatosan él a non-formális tanulás lehetőségével, ennek eredményeként szakmai érdeklődése elmélyül.
Felelősséget érez csapatmunkában a csapattársak iránt, szakmai tudása szintetizálásával hozzájárul az eredményességhez.
A társszakmák képviselőivel való együttműködésben vállalja a kezdeményező szerepet, a kooperáció során a partnerség, az egyenrangú szerep jellemzi.
A sikeres munka érdekében kezdeményezi új szervezeti egységek létrehozását, felelősségteljesen részt vesz azok működésében.
Szakmai tudásával felelősen hozzájárul a szervezet minden alkalmazottjának pályafejlődéséhez, tudatosan támogatja a szervezeti fejlődés lehetőségét.
Karrierépítését a tudatosság jellemzi, ugyanakkor felelősen hozzájárul az általa irányított munkatársak szakmai életpályájának kibontakozásához.
Tudatosan képviseli a szakmai etikai normákat, annak betartását másoktól is megköveteli.
Szakmai és etikai felelősséget vállal a projektmunka eredményeiért, illetve az általa vezetett csoport produktumaiért.
Szakmai elképzeléseit elkötelezetten képviseli, bízik tudásában és képességeiben.
Felelősségteljesen keresi a hazai, nemzetközi szakmai érdekképviseleti szervezetek munkájában való közreműködés lehetőségét.
9. A mesterképzés jellemzői
9.1. Szakmai jellemzők
A szakképzettséghez vezető tudományágak, szakterületek, amelyekből a szak felépül: Összesen 100 kredit, amelyekből:
általános kompetenciákat fejlesztő, a képzést alapozó ismeretek (bölcsészettudomány, neveléstudomány, társadalomtudomány, informatika, kommunikáció, kutatásmódszertan) 15-20 kredit;
pszichológiai ismeretek 15-20 kredit;
menedzsmentismeretek 15-20 kredit;
társadalmi ismeretek 15-20 kredit;
tanácsadási ismeretek 15-20 kredit;
közgazdasági ismeretek 5-10 kredit;
felnőttképzési ismeretek 5-10 kredit.
9.2. Idegennyelvi követelmény
A mesterfokozat megszerzéséhez egy idegen nyelvből államilag elismert, középfokú (B2), komplex típusú nyelvvizsga vagy azzal egyenértékű érettségi bizonyítvány vagy oklevél szükséges.
9.3. Szakmai gyakorlatra vonatkozó követelmények
A szakmai gyakorlat általános szakmai gyakorlatot (30 óra), intenzív terepgyakorlatot (110 óra) és további intézményen kívüli gyakorlatot (30 óra) foglal magába. A teljes gyakorlat kreditértéke a képzésen belül 13 kredit.
A gyakorlat célja, hogy a hallgató a munkája során valamely szervezetnél felmerült probléma megoldásán dolgozzon. A gyakorlat helyszínét a hallgató szabadon választhatja, amely lehet bármely hazai vagy külföldi, termeléssel, szolgáltatással, kereskedelemmel kapcsolatos tevékenységet Magyarországon folytató hazai és külföldi vállalkozás, illetve az állami szféra valamennyi területe (oktatás, képzés, munkaügy, ellenőrzés), ahol a szakkal kapcsolatos témák értelmezhetőek, problémák azonosíthatók.
9.4. A 4.2. pontban megadott oklevéllel rendelkezők esetén a mesterképzési képzési ciklusba való belépés minimális feltételei
A mesterképzésbe való belépéshez a korábbi tanulmányok szerint szükséges kreditek száma összesen 30 kredit az alábbi területekről
bölcsészettudomány (pedagógia, pszichológia, filozófia, etika);
felnőttképzési ismeretek,
kommunikációtudomány, kommunikációfejlesztés;
informatika, könyvtárismeret;
társadalomtudomány (társadalomismeret, szociológia, antropológia, politológia);
gazdasági és jogi ismeretek.
A mesterképzésbe való felvétel feltétele, hogy a hallgató a korábbi tanulmányai alapján az előzőkből legalább 15 kredittel rendelkezzen. A hiányzó krediteket a felsőoktatási intézmény tanulmányi és vizsgaszabályzatában meghatározottak szerint meg kell szereznie.
1. A mesterképzési szak megnevezése: esztétika (Aesthetics)
2. A mesterképzési szakon szerezhető végzettségi szint és a szakképzettség oklevélben szereplő megjelölése
végzettségi szint: mester- (magister, master; rövidítve: MA-) fokozat
szakképzettség: okleveles esztétika szakos bölcsész
a szakképzettség angol nyelvű megjelölése: Aesthetician
3. Képzési terület: bölcsészettudomány
4. A mesterképzésbe történő belépésnél előzményként elfogadott szakok
4.1. Teljes kreditérték beszámításával vehető figyelembe: a szabad bölcsészet alapképzési szak.
4.2. A 9.3. pontban meghatározott kreditek teljesítésével elsősorban számításba vehető: a bölcsészettudomány képzési terület alapképzési szakjai.
4.3. A 9.3. pontban meghatározott kreditek teljesítésével vehetők figyelembe továbbá: azok az alapképzési és mesterképzési szakok, illetve a felsőoktatásról szóló 1993. évi LXXX. törvény szerinti szakok, amelyeket a kredit megállapításának alapjául szolgáló ismeretek összevetése alapján a felsőoktatási intézmény kreditátviteli bizottsága elfogad.
5. A képzési idő félévekben: 4 félév
6. A mesterfokozat megszerzéséhez összegyűjtendő kreditek száma: 120 kredit
a szak orientációja: kiemelten gyakorlatorientált (70-80 százalék)
a diplomamunka készítéséhez rendelt kreditérték: 20 kredit
a szabadon választható tantárgyakhoz rendelhető minimális kreditérték: 6 kredit
7. A szakképzettség képzési területek egységes osztályozási rendszere szerinti tanulmányi területi besorolása: 226
8. A mesterképzési szak képzési célja és a szakmai kompetenciák
A képzés célja olyan szakemberek képzése, akik megszerzett művészetelméleti, esztétikai, kultúra- és médiatudományi ismereteik birtokában alkalmasak a hazai és nemzetközi kulturális és művészeti világ áttekintésének, leírásának és értelmezésének a feladatára, egyéni és közösségi szinten egyaránt. Képesek arra, hogy párbeszédbe bocsátkozzanak és együttműködjenek a saját szakmai közösségükön kívüli szakmai közösségekkel vagy a kultúra területén dolgozó egyéb csoportokkal. A rendszerezett ismereteiket probléma- és kontextusérzékenyen tudják mozgósítani különböző helyzetekben a humán kultúra területén. Felkészültek tanulmányaik doktori képzésben történő folytatására.
8.1. Az elsajátítandó szakmai kompetenciák
Az esztétika szakos bölcsész
a) tudása
Ismeri a művészet és a művészetértelmezés történetének és elméletének legfontosabb szempontjait.
Ismeretekkel rendelkezik a modern és kortárs esztétikai gondolkodás irányairól és fejlődéséről.
Otthonosan eligazodik a különböző művészeti ágak gyakorlati problémáiban, a tudomány-, kultúra- és művészetközi kérdésekben.
Szakterületének sajátosságát meg tudja fogalmazni a kultúra egészének vagy a kultúra valamelyik diszciplináris vagy intézményes részterületének a vonatkozásában.
b) képességei
Képes arra, hogy átfogó tudását és módszertani felvértezettségét az általa választott területen, az éppen adott probléma fogalmi-reflexív megragadásának és értelmezésének szolgálatába állítsa, és mindezt meg tudja mutatni a legkülönbözőbb kulturális dialógushelyzetben.
A különböző művészeti ágakba tartozó művészeti jelenségek minél pontosabb megragadása érdekében képes a legkonkrétabb kérdéseit is a kultúra legtágabb vonatkozásán belül megfogalmazni.
Képes az általánosabb problémák és a konkrétabb, kontextusfüggő meglátások összekapcsolására.
Képes ítélni a művészeti világ tágabb, a társadalmi valósággal érintkező összefüggéseiről.
c) attitűdje
Érzékeny attitűddel rendelkezik a kulturális és művészeti világ jelenségei iránt, meglátja azok legfontosabb tendenciáit és problémáit, és képes mozgósítani a megszerzett ismereteit és készségeit azok leírására és értelmezésére.
Életben tartja nyitottságát, párbeszédigényét és kíváncsiságát a szakterületével határos kulturális-művészeti területek képviselői irányában.
Napi igénye, hogy állandóan újrafogalmazza szakmai önképét a kultúra és a művészetekre vonatkozó reflexió változásának fényében.
Fenntartja igényét, hogy párbeszédképes maradjon a kultúra- és művészetközvetítés, valamint a művészetértés különböző intézményes vagy alkalmi helyzeteiben.
d) autonómiája és felelőssége
Önálló szakterületi ismeretanyaggal és módszertani fogásokkal tudja a művészet világa egészének, valamint a szakmájával érintkező egyéb szakmák képviselőinek bemutatni és hasznosítani megszerzett tudását és képességeit.
Fenntartja az igényt arra, hogy egyszerre érzékelje és megítélje a kulturális környezet változásfolyamatait, valamint hogy meglássa és megértse azokat a kihívásokat, amelyek a társadalom egésze felől érkeznek az általa gyakorolt szakterület irányába.
9. A mesterképzés jellemzői
9.1. Szakmai jellemzők
9.1.1. A szakképzettséghez vezető tudományágak, szakterületek, amelyekből a szak felépül:
esztétikatörténet, művészetfilozófia 5-15 kredit;
művészetelméletek 5-15 kredit;
ágazati esztétikák 20-30 kredit;
szakszöveg- és műértelmezés 15-25 kredit;
művészeti kritika 5-15 kredit;
szakszöveg írás, kritikaírás, kreatív írás 10-20 kredit;
vizuális kultúra 10-20 kredit.
A képzésben olyan általános elméleti és módszertani ismeretek szerezhetők, amelyek arra szolgálnak, hogy párbeszédbe állítsák a hagyományos elméleti és történeti bölcsészismereteket a kulturális és művészeti világ számára és a közösség számára fontos kérdésekkel.
9.1.2. A személyes képességeknek és érdeklődésnek leginkább megfelelő, szakterület műveléséhez alkalmas, a kultúra- és művészetértés, a kreatív írás, a művészetértelmezés és a művészeti kritika különböző változatainak elsajátításához, megértéséhez szükséges elméleti és gyakorlati ismeretek megszerzéséhez a képzés részeként a felsőoktatási intézmény által ajánlott speciális programok választhatók.
9.2. Idegennyelvi követelmény
A mesterfokozat megszerzéséhez államilag elismert, felsőfokú (C1), komplex típusú nyelvvizsga vagy az alapfokozat megszerzéséhez szükséges nyelvtől eltérő további idegen nyelvből államilag elismert, középfokú (B2), komplex típusú nyelvvizsga vagy ezekkel egyenértékű érettségi bizonyítvány vagy oklevél szükséges.
9.3. A 4.2. és 4.3. pontban megadott oklevéllel rendelkezők esetén a mesterképzési képzési ciklusba való belépés minimális feltételei
A mesterképzésbe való belépéshez a korábbi tanulmányok alapján szükséges minimális kreditek száma 20 kredit a bölcsészettudományi alapképzési szakok ismeretköreiből, továbbá középfokú (B2), komplex típusú vagy azzal egyenértékű nyelvvizsga valamely élő nyelvből.
1. A mesterképzési szak megnevezése: etika (Ethics)
2. A mesterképzési szakon szerezhető végzettségi szint és a szakképzettség oklevélben szereplő megjelölése
végzettségi szint: mester- (magister, master; rövidítve: MA-) fokozat
szakképzettség: okleveles etika szakos bölcsész
a szakképzettség angol nyelvű megjelölése: Expert in Ethics
3. Képzési terület: bölcsészettudomány
4. A mesterképzésbe történő belépésnél előzményként elfogadott szakok
4.1. Teljes kreditérték beszámításával vehető figyelembe: a szabad bölcsészet alapképzési szak.
4.2. A 9.4. pontban meghatározott kreditek teljesítésével vehetők figyelembe továbbá: azok az alapképzési és mesterképzési szakok, illetve a felsőoktatásról szóló 1993. évi LXXX. törvény szerinti szakok, amelyeket a kredit megállapításának alapjául szolgáló ismeretek összevetése alapján a felsőoktatási intézmény kreditátviteli bizottsága elfogad.
5. A képzési idő félévekben: 4 félév
6. A mesterfokozat megszerzéséhez összegyűjtendő kreditek száma: 120 kredit
a szak orientációja: kiegyensúlyozott (40-60 százalék)
a diplomamunka készítéséhez rendelt kreditérték: 20 kredit
a szabadon választható tantárgyakhoz rendelhető minimális kreditérték: 6 kredit
7. A szakképzettség képzési területek egységes osztályozási rendszere szerinti tanulmányi területi besorolása: 226
8. A mesterképzési szak képzési célja és a szakmai kompetenciák
A képzés célja olyan szakemberek képzése, akik megszerzett ismereteik birtokában képesek az analitikus gondolkodásra, az etikailag releváns társadalmi és tudományos összefüggések vizsgálatára, a szövegek elemzésére, a szövegeknek az etikai gondolkodás tradíciójának egészén belüli elhelyezésére és értékelő elemzésére, valamint az etikai gondolkodásmód különböző intézményi, társadalmi vagy diszciplináris összefüggésekben történő megjelenítésére, képviseletére és érvényesítésére. Alkalmasak az etika és a kultúra, illetve az etika és a tudományok közötti kölcsönhatás elemzésére és e területek közötti párbeszéd folytatására. Ismerik a klasszikus és jelenkori kultúra alapjait. Felkészültek tanulmányaik doktori képzésben történő folytatására.
8.1. Az elsajátítandó szakmai kompetenciák
Az etika szakos bölcsész
a) tudása
Ismeri az etikatörténet és a filozófiai etika fő területeit.
Ismeri a filozófia és az etika belső összefüggéseinek, a filozófia rokontudományainak, kapcsolatrendszerének rendszerezett és részletes ismeretanyagát.
Ismeri a filozófia, az etika és a kultúra, illetve az etika és a tudományok közötti kölcsönhatás elemzésének alapvető szempontjait és eszközrendszerét.
Ismeri a klasszikus és jelenkori kultúra alapjait, az összetett tudományos problémákkal foglalkozó dolgozatok elkészítéséhez szükséges módszertani ismereteket.
Ismeri a fogalmi gondolkodás és az absztrakció eljárásait.
b) képességei
Képes ismeretei tudományos fórumokon való megjelenítésére, a megoldandó problémák megértése és megoldása terén önálló tevékenységre és eredeti ötletek felvetésére, valamint a feladatok szakmailag magas szinten és önállóan történő megtervezésére és végrehajtására.
Képes saját tudása magasabb szintre emelésére, képzési területe belső törvényszerűségei megértésének elmélyítésére és önműveléssel, önfejlesztéssel folyamatosan új képességek kialakítására.
Képes az interdiszciplináris területeken is az aktuális kutatások és a tudományos munka kritikus értékelésére, a különböző korok és kortárs iskolák elméleti megközelítéseinek elemzésére.
Képes alapos értelmiségi tájékozottságot, nagyfokú kreativitást, valamint komoly elemző készséget, figyelmet, átfogó és elmélyült ismereteket igénylő munkakör ellátására.
Képes megszerzett tudása alkalmazására, továbbá mélyebb összefüggések megértéséhez és magyarázatához szükséges megfelelő információk beszerzésére és a kutatási módszerek alkalmazására.
Képes a kor igényeinek megfelelően hatékonyan kommunikálni, továbbá az információkat, érveket és elemzéseket szakmai és nem szakmabeli közönségnek különböző nézőpontok szerint írásban és szóban is magas szinten bemutatni.
c) attitűdje
Nyitott arra, hogy a diszciplinárisetika-képzésben elsajátított ismereteket és készségeket más területeken is kamatoztassa, továbbá az, hogy ennek során ezeket a más területeket is előzetes beidegződöttségek és korlátok nélkül értelmezze és értékelje.
Együttműködő, igénye van mások álláspontjának megértésére, és törekszik arra, hogy ezeket az álláspontokat mélyebben megértve több oldalról is kibontsa.
A megoldandó problémák megértése és ezek megoldása terén nyitott az önálló tevékenységre és eredeti ötletek felvetésére.
Törekszik a feladatok szakmailag magas szinten és önállóan történő megtervezésére és végrehajtására.
Törekszik saját tudása magasabb szintre emelésére, képzési területén belül további elmélyült kutatások művelésére, önfejlesztéssel folyamatosan új képességek kialakítására.
Törekszik az aktuális etikai kutatások és a tudományos munka, valamint a különböző korok és kortárs iskolák elméleti megközelítéseinek elfogulatlan és kritikus értékelésére.
d) autonómiája és felelőssége
Önállóan tervezi és valósítja meg tanulási tevékenységét, szakmai továbbfejlődését.
Kezdeményez és személyes felelősséget vállal, döntést hoz összetett és előre nem kiszámítható helyzetekben.
Alapos értelmiségi tájékozottságot, nagyfokú kreativitást, valamint komoly elemző készséget, figyelmet, átfogó és elmélyült ismereteket igénylő feladatokat is következetesen fogalmaz és valósít meg.
Kreatívan alkalmazza az etika területén szerzett tudását, beszerzi a mélyebb összefüggéseinek megértéséhez és magyarázatához szükséges megfelelő információkat, továbbá értékeli és önállóan alkalmazza a kutatási módszereket.
Saját tevékenységét elfogulatlanul elemzi és értékeli, céltudatosan törekszik értékek kialakítására és megtartására.
9. A mesterképzés jellemzői
9.1. Szakmai jellemzők
9.1.1. A szakképzettséghez vezető tudományágak, szakterületek, amelyekből a szak felépül: eszmetörténet, etikatörténet, tematikus etikák, metaetika, politikafilozófia, jogfilozófia, filozófiai antropológia, filozófiai pszichológia, az alkalmazott etika ágazatai (bioetika, orvosi etika, környezeti etika, gazdasági etika, médiaetika, üzleti etika) 62-90 kredit, beleértve a diplomamunkára adható krediteket is.
9.1.2. A személyes képességeknek és érdeklődésnek leginkább megfelelő, szakterület műveléséhez alkalmas elméleti és gyakorlati ismeretek megszerzéséhez a képzés részeként a felsőoktatási intézmény által ajánlott specializációk választhatók, amelyek kreditaránya 30-60 kredit.
9.2. Idegennyelvi követelmény
A mesterfokozat megszerzéséhez legalább egy idegen nyelvből államilag elismert, felsőfokú (C1), komplex típusú nyelvvizsga vagy az alapfokozat megszerzéséhez szükséges idegen nyelvtől eltérő további idegen nyelvből államilag elismert, középfokú (B2), komplex típusú nyelvvizsga vagy ezekkel egyenértékű érettségi bizonyítvány vagy oklevél szükséges.
9.3. A képzést megkülönböztető speciális jegyek
A képzésben nyelvtudás szükséges a nemzetközi szakirodalom feldolgozásához.
9.4. A 4.2. pontban megadott oklevéllel rendelkezők esetén a mesterképzési képzési ciklusba való belépés minimális feltételei
A mesterképzésbe való belépéshez, a korábbi tanulmányok alapján szükséges minimális kreditek száma 50 kredit a filozófia, az esztétika vagy az etika területekről, továbbá az etikai álláspontok szabatos megfogalmazásának és továbbgondolásának képessége.
1. A mesterképzési szak megnevezése: filmtudomány (Film Studies)
2. A mesterképzési szakon szerezhető végzettségi szint és a szakképzettség oklevélben szereplő megjelölése
végzettségi szint: mester- (magister, master; rövidítve: MA-) fokozat
szakképzettség: okleveles filmtudomány szakos bölcsész
a szakképzettség angol nyelvű megjelölése: Expert in Film Studies
választható specializációk: filmelmélet, filmkészítés
3. Képzési terület: bölcsészettudomány
4. A mesterképzésbe történő belépésnél előzményként elfogadott szakok
4.1. Teljes kreditérték beszámításával vehető figyelembe: bölcsészettudomány képzési területről a szabad bölcsészet, a művészet képzési területről a mozgókép alapképzési szak és a művészetközvetítés képzési területről a képalkotás alapképzési szak mozgóképkultúra- és médiaszakember szakiránya.
4.2. A 9.4. pontban meghatározott kreditek teljesítésével vehetők figyelembe továbbá: azok az alapképzési és mesterképzési szakok, illetve a felsőoktatásról szóló 1993. évi LXXX. törvény szerinti szakok, amelyeket a kredit megállapításának alapjául szolgáló ismeretek összevetése alapján a felsőoktatási intézmény kreditátviteli bizottsága elfogad.
5. A képzési idő félévekben: 4 félév
6. A mesterfokozat megszerzéséhez összegyűjtendő kreditek száma: 120 kredit
a szak orientációja: kiegyensúlyozott (40-60 százalék)
a diplomamunka készítéséhez rendelt kreditérték: 20 kredit
intézményen kívüli összefüggő gyakorlati képzés minimális kreditértéke: 10 kredit
a szabadon választható tantárgyakhoz rendelhető minimális kreditérték: 10 kredit
7. A szakképzettség képzési területek egységes osztályozási rendszere szerinti tanulmányi területi besorolása: 211
8. A mesterképzési szak képzési célja és a szakmai kompetenciák
A képzés célja olyan szakemberek képzése, akik speciális filmtörténeti, filmelméleti és mozgókép-alkotási ismereteik birtokában képesek a mozgóképet kulturális és társadalmi összefüggésében elemezni és értelmezni. Otthonosan mozognak a filmtörténet és a filmes műfajok közegében. Kritikai készségük alkotó módon nyilvánul meg a különböző írásos műfajokban, mind az elméleti megközelítésekben, mind a filmes irányzatok, korszakok, műfajok elemzésében. Ismerik a filmgyártás és -forgalmazás speciális problémáit és a filmkészítés művészi kihívásait nemzetközi és hazai szinten egyaránt. Felkészültek tanulmányaik doktori képzésben történő folytatására.
8.1. Az elsajátítandó szakmai kompetenciák
8.1.1. A filmtudomány szakos bölcsész
a) tudása
A filmtudomány mesterszakot végzett szakember átfogó ismerettel bír a mozgóképtörténet nagy korszakairól.
Ismeri a képhasználat és a képrögzítő technikák történetét.
Ismeri a mozgóképes formákat és műfajokat és ezek változásait.
Ismeri a mozgóképtörténet egyes korszakainak, irányzatainak és egyes nemzeti filmgyártásoknak a jellemzőit.
Ismeri az európai és magyar filmtörténet múltbeli és kortárs jelenségeit.
Átfogó tudással bír a mozgóképről mint multikulturális jelenségről.
Ismeri az egyes Európán kívüli mozgóképes irányzatokat, jelenségeket és azok kulturális hátterét.
Ismeri a nemzeti és globális szintű kulturális és társadalmi gyakorlatok sajátosságait.
Ismeri a vizuális jelenségeket leíró diszciplínák legfontosabb elméleti előfeltevéseit.
Ismeri a mozgóképek vizsgálatát célzó különböző módszereket és az értelmezés változó kontextusait.
Átfogó tudással bír a filmelmélet történetéről.
Ismeri a mozgókép kulturális kontextusait, a film mint művészet, mint ipar, mint társadalmi jelenség vizsgálati és értelmezési kereteit.
Ismeri a mozgókép és más médiumok, illetve más művészeti ágak összefüggésrendszerét.
Részletes tudással bír a mozgókép hangi, képi és verbális alkotóelemeinek viszonyáról és működéséről.
Ismeri a különböző képalkotó gyakorlatok, képrögzítő eljárások (technikai médiumok) széles skáláját.
Alapfokú tudással bír a különböző mozgóképes formák előállítási folyamatairól, technológiáiról.
Részletes tudással bír az analóg és a digitális képalkotás, képhasználat jellemzőiről.
Ismeri a mozgókép-készítés intézményi hátterét.
Alapszintű tudással bír az új média technológiáiról, az itt megjelenő műfajokról, produktumokról.
Ismeri a digitális technikákhoz, az új médiumokhoz kötődő társadalmi jelenségeket.
b) képességei
A filmtudomány mesterszakot végzett szakember képes arra, hogy elemezze a mozgóképes alkotások különböző funkcióit és használati módjait nemcsak filmes produktumok, hanem bármilyen egyéb mozgóképes produktum (reklám, videoklip) esetében.
Képes mozgóképes kulturális jelenségek történeti elemzésére, kritikai értelmezésére.
Jól tájékozódik az európai és magyar filmtörténet múltbeli és kortárs jelenségeiben, képes ezek történeti elemzésére és kritikai értelmezésére.
Képes a nemzeti és globális szintű kulturális és társadalmi gyakorlatok azonosítására, elemzésére.
Képes a mozgóképről mint multikulturális jelenségről alkotott elméleti tudás alapján egyes konkrét jelenségeket értelmezni, átfogó kontextusban elhelyezni.
Képes az egyes európai és Európán kívüli kultúrákra jellemző sajátos jelenségek komparatív, reflexív vizsgálatára.
Képes különböző mozgóképes szövegek, termékek több szempontú elemzésére.
Képes alkalmazni az egyes filmelméleti irányzatok szempontrendszerét és módszereit.
Képes az egyes filmtörténet-értelmezési és filmelméleti megközelítések alapján releváns értelmezési keret kidolgozni adott művek, műcsoportok vizsgálatához.
Képes egyes műveket, műcsoportokat elhelyezni és elemezni a mozgókép és más médiumok, illetve más művészeti ágak összefüggésrendszerében.
Képes az analóg és a digitális képalkotás sajátosságaiból következtetéseket levonni, és egyes művekre, műcsoportokra gyakorolt hatását felismerni.
Képes a különböző forrásanyagok, magyar és idegen nyelvű szakirodalmak kritikus elemzésére, feldolgozására és önálló szempontok szerinti alkalmazására.
Képes legalább egy idegen nyelven aktívan részt venni szakmai diskurzusban vagy alkotó tevékenységben.
c) attitűdje
A filmtudomány mesterszakot elvégzett szakember munkája és kutatásai során tudatosan reflektál a mozgóképes jelenségek történeti, kulturális és társadalmi meghatározottságára.
Nyitott a különböző kulturális jelenségek befogadására.
Élénken érdeklődik a kortárs kulturális jelenségek iránt.
Folyamatosan bővíti az európai és Európán kívüli filmes és mozgóképes tendenciákról és jelenségekről szerzett tudását.
Felhasználja szakmai tudását a jelenkori társadalmi változások megértésére.
Törekszik a mozgóképes jelenségek társadalmi hátterének minél alaposabb megismerésére.
Kritikai érzékkel és tudattal viszonyul korunk vizuális médiatermékeihez.
Önreflexíven és kritikával viszonyul a szakmájával kapcsolatos kérdésekhez.
Törekszik szakmai idegen nyelv tudásának elmélyítésére.
d) autonómiája és felelőssége
Önálló döntéseket hoz a filmszakmai és mozgóképipari intézményekben végzett munkája során.
Nyitottan együttműködik, de ugyanakkor képviseli szakmája érdekeit más művészeti ágak képviselőivel folytatott közös tevékenységek során.
Szakmai felelősséget vállal a kulturális értékek közvetítésében a társadalom különböző rétegei felé.
Felelősen képviseli saját kultúrájából következő magyar és európai szakmai identitását.
Nyitott az európai kultúrkörön kívül eső szakmai közösségekkel való együttműködésre.
Felelősen képviseli a filmtudományra jellemző kutatási módszereket, de elfogadja más tudományágak módszertani sajátosságait.
8.1.2. Filmelmélet specializáción továbbá a filmtudomány szakos bölcsész
a) tudása
Elmélyült tudással bír a mozgóképek vizsgálatát célzó különböző megközelítési módokról, a filmelmélet egyes irányzatairól és vizsgálati módszereiről.
Ismeri a releváns kortárs filmelméleti és filmtörténeti kutatási tendenciákat és kutatási kérdéseket.
Alapos tudással bír a mozgókép intermediális kapcsolatairól, a mozgókép különböző technikai és kulturális közegben való megjelenéséről.
Ismeri a mozgókép intermediális kapcsolataira vonatkozó vizsgálati módszereket és elméleteket.
Ismeri a mozgókép társadalomtörténetére vonatkozó vizsgálati módszereket, a módszertani problémákat és elméleteket.
b) képességei
Képes a mozgókép különböző formáit elemző, értelmező és tudományos szempontból vizsgáló szakmai szövegek előállítására.
Képes új, egyedi vizsgálati szempontok önálló kidolgozására.
Képes új összefüggések feltárására önálló, kritikai szempontok érvényesítése révén.
Képes más tudományterületek módszereit is bevonó vizsgálatokban részt venni.
Képes saját vizsgálati módszerének, szempontjainak magyar és idegen nyelven történő bemutatására, megvitatására és megvédésére.
c) attitűdje
Az egyes kultúrákra jellemző mozgóképes jelenségek komparatív elemzésekor figyelembe veszi a kulturális, gazdasági és társadalmi meghatározottságokat, és azokra reflektálva fogalmazza meg kutatási kérdéseit.
A mozgóképes jelenségek társadalmi hátterének kutatásakor felhasználja a releváns társadalomtudományi módszereket.
Interdiszciplináris kutatások folytatásakor felhasználja az egyéb médiumokat és művészeteket vizsgáló elméleteket és azok tudományos módszereit.
Törekszik a szakmai idegen nyelv tudásának nemzetközi közegben, írásban és szóban történő rendszeres használatára.
d) autonómiája és felelőssége
Önálló kutatási kérdéseket fogalmaz meg.
Csoportos kutatás esetén érvényesíti saját szempontjait, és a közös célok érdekében integrálja azokat a többi résztvevő szempontjaival.
Felelősen képviseli szakmájának kutatási módszereit, ugyanakkor elfogadja más tudományterületek eltérő módszereit és amennyiben kutatása ezt megkívánja, alkalmazza azokat.
Képviseli egyéni vagy csoportban elért kutatási eredményeit hazai és nemzetközi tudományos fórumokon.
8.1.3. Filmkészítés specializáción továbbá a filmtudomány szakos bölcsész
a) tudása
Alaposan ismeri a mozgókép-készítés technikai hátterét, az egyes technológiák jellemzőit.
Ismeri az analóg és digitális képalkotás eltérő sajátosságait.
Ismeri mozgókép-készítésben használatos legfontosabb technikai eszközök használatát.
Ismeri a mozgókép-készítés gyártási folyamatát, az egyes munkafázisok sajátosságait és egymásra hatását.
Alaposan ismeri a filmkészítés intézményi hátterét.
Alapszintű tudással bír egyéb mozgóképes termékek előállításának intézményi hátteréről.
Ismeri a mozgókép-készítés jogi és gazdasági hátterét.
Tisztában van a mozgókép-készítés jogi és etikai problémáival.
b) képességei
A filmkészítés specializációt végzett szakember képes a mozgókép-készítésben elvárt legfontosabb technikai eszközök használatára.
Képes az eszközök kreatív munkafolyamatban való alkalmazására.
Képes a mozgókép-készítés munkafolyamatában különböző funkciókban részt venni.
Rendelkezik a mozgókép-készítés munkafolyamatában különböző funkciókban való részvételhez szükséges együttműködés és kommunikáció képességével.
Képes a mozgókép történetéről, egyes jelenségeiről felhalmozott tudásának a kreatív munkában reflexív módon történő felhasználására.
Képes a mozgókép-készítés folyamatában legalább egy idegen nyelven részt venni.
c) attitűdje
A filmkészítő specializáción végzett szakember mozgóképkészítő készségeit folyamatosan fejleszti, törekszik azok elmélyítésére.
Törekszik minél többféle mozgóképes produktum sajátosságainak alapos megismerésére.
Törekszik a folyamatosan változó technikai, jogi és gazdasági környezet naprakész ismeretére.
Mozgóképkészítő tevékenysége során szem előtt tartja a jogi és etikai elvárásokat és igyekszik ezeknek megfelelni.
Tudatában van a mozgókép-készítés során elvárt szakmai együttműködés fontosságának.
d) autonómiája és felelőssége
A filmkészítő szakirányon végzett szakember munkavégzése közben képes önálló döntésekre, ugyanakkor tiszteletben tartja munkatársai szakmai döntéseit.
Figyelembe veszi a mozgókép-gyártás folyamatából következő prioritásokat és döntéseit szükség szerint alárendeli ezeknek.
A filmkészítő szakirányon végzett szakember szakmai, jogi és pénzügyi felelősséget vállal az általa elvégzett munkáért.
Képviseli, és különböző fórumokon prezentálja az általa és a részvételével működő alkotói csoport produktumait.
9. A mesterképzés jellemzői
9.1. Szakmai jellemzők
9.1.1. A szakképzettséghez vezető tudományágak, szakterületek, amelyekből a szak felépül:
filmelmélet specializáció esetén:
a mozgókép története 20-30 kredit,
a mozgókép elmélete 15-20 kredit,
más médiumok és művészeti ágak története és elmélete 10-20 kredit,
kultúraelméleti ismeretek 10-15 kredit,
társadalomtudományi ismeretek 10-15 kredit,
a mozgókép-készítés technikai, gazdasági háttere 4-10 kredit;
filmkészítés specializáció esetén:
a mozgókép története 10-20 kredit,
a mozgókép elmélete 4-10 kredit,
más médiumok és művészeti ágak története és elmélete 4-10 kredit,
a mozgóképes produktumok formáinak, műfajainak ismerete 8-12 kredit,
a mozgókép-készítés technikai, gazdasági, jogi háttere 12-20 kredit,
a mozgókép-készítés gyakorlati ismeretei 30-40 kredit,
intézményen kívüli összefüggő gyakorlati képzés 10 kredit.
9.1.2. A választható specializációk és kreditarányuk:
A válaszható specializációk kreditaránya a képzés egészén belül 41-52 kredit:
a) filmelmélet specializáció,
b) filmkészítő specializáció.
9.2. Idegennyelvi követelmény
A mesterfokozat megszerzéséhez legalább egy idegen nyelvből államilag elismert, felsőfokú (C1), komplex típusú nyelvvizsga vagy egy, az alapfokozat megszerzéséhez szükséges idegen nyelvtől eltérő további idegen nyelvből államilag elismert, középfokú (B2), komplex típusú nyelvvizsga vagy ezekkel egyenértékű érettségi bizonyítvány vagy oklevél szükséges.
9.3. A szakmai gyakorlat követelményei
A szakmai gyakorlat a filmkészítő specializáció keretben végzett, a képzés tantervében meghatározott, külső helyszínen folyó gyakorlat.
9.4. A 4.2. pontban megadott oklevéllel rendelkezők esetén a mesterképzési képzési ciklusba való belépés minimális feltételei
A mesterképzésbe való belépéshez szükséges minimális kreditek száma 50 kredit a filmtörténet, filmelmélet, a mozgókép-készítés, filmszakmai ismeretek, a médiára vonatkozó elméleti, történeti ismeretek, a filozófia, az irodalomelmélet, a társadalomtörténet, a különböző művészeti ágak története és elmélete, valamint a kultúrtörténet területeiről.
A mesterképzésbe való felvétel feltétele, hogy a hallgató a korábbi tanulmányai alapján ezekből legalább 30 kredittel rendelkezzen. A hiányzó krediteket a felsőoktatási intézmény tanulmányi és vizsgaszabályzatában meghatározottak szerint meg kell szerezni.
1. A mesterképzési szak megnevezése: filozófia (Philosophy)
2. A mesterképzési szakon szerezhető végzettségi szint és a szakképzettség oklevélben szereplő megjelölése
végzettségi szint: mester- (magister, master; rövidítve: MA-) fokozat
szakképzettség: okleveles filozófia szakos bölcsész
a szakképzettség angol nyelvű megjelölése: Philosopher
3. Képzési terület: bölcsészettudomány
4. A mesterképzésbe történő belépésnél előzményként elfogadott szakok
4.1. Teljes kreditérték beszámításával vehető figyelembe: a szabad bölcsészet alapképzési szak.
4.2. A 9.3. pontban meghatározott kreditek teljesítésével vehetők figyelembe továbbá: azok az alapképzési és mesterképzési szakok, illetve a felsőoktatásról szóló 1993. évi LXXX. törvény szerinti szakok, amelyeket a kredit megállapításának alapjául szolgáló ismeretek összevetése alapján a felsőoktatási intézmény kreditátviteli bizottsága elfogad.
5. A képzési idő félévekben: 4 félév
6. A mesterfokozat megszerzéséhez összegyűjtendő kreditek száma: 120 kredit
a szak orientációja: kiegyensúlyozott (40-60 százalék)
a diplomamunka készítéséhez rendelt kreditérték: 20 kredit
a szabadon választható tantárgyakhoz rendelhető minimális kreditérték: 6 kredit
7. A szakképzettség képzési területek egységes osztályozási rendszere szerinti tanulmányi területi besorolása: 226
8. A mesterképzési szak képzési célja és a szakmai kompetenciák
A képzés célja olyan szakemberek képzése, akik felkészültek a filozófia művelésére, valamint a filozófia és a kultúra, illetve a filozófia és a tudományok közötti kölcsönhatás elemzésére és e területek közötti párbeszéd folytatására. Megszerzett ismereteik birtokában képesek az elemző, összefoglaló és további elmélyülést igénylő gondolkodásra, a szövegek elemzésére, a szövegeknek a filozófiai tradíció egészén belüli elhelyezésére és értelmezésére. Ismerik a klasszikus és jelenkori kultúra alapjait. Felkészültek tanulmányaik doktori képzésben történő folytatására.
8.1. Az elsajátítandó szakmai kompetenciák
A filozófia szakos bölcsész
a) tudása
Átfogó és részletekbe menő ismeretekkel rendelkezik a filozófiatörténet, a logika, az ismeretelmélet, a nyelvfilozófia, a metafizika, a politikai filozófia, az etika, az esztétika, az elmefilozófia, a történelemfilozófia, a tudományfilozófia és a vallásfilozófia ismeretköréről.
Áttekintéssel rendelkezik a filozófia belső összefüggésrendszeréről, továbbá a filozófia és a rokon tudományok kapcsolatrendszeréről.
Áttekintéssel rendelkezik a filozófia és a kultúra, vallás, művészetek, médiavilág valamint a filozófia és a tudományok közötti kölcsönhatás alapvető sajátosságairól.
Elmélyültebb, az illető problémaköröket részleteiben is feltáró ismereteket szerzett a filozófia több részterületéről.
Elsajátította és aktívan alkalmazni tudja az összetett tudományos problémákkal foglalkozó dolgozatok elkészítéséhez szükséges módszertani ismereteket.
b) képességei
Képes analitikus, összefoglaló és további elmélyülést megalapozó gondolkodásra, a szövegek elemzésének, a szövegeknek a filozófiai tradíció egészén belüli elhelyezésére és értelmezésére.
Képes a fogalmi gondolkodás és az absztrakció értő használatára.
Képes a filozófia egészével, illetve annak egy-egy részdiszciplínájával, továbbá ezek alkalmazásával kapcsolatos problémák felismerésére és kreatív kezelésére.
Szakmai és interdiszciplináris ismereteik alapján önálló kutatások kialakítására és lefolytatására képes.
A kor igényeinek megfelelően hatékonyan tud kommunikálni, továbbá az információkat, érveket és elemzéseket szakmai és nem szakmabeli közönségnek különböző nézőpontok szerint írásban és szóban is képes magas szinten bemutatni.
Képes eredményeit különböző tudományos fórumokon megjeleníteni.
Képes aktuális kérdések eszmetörténeti és filozófiai elemzésének áttekintésére és újragondolására a globális változások legfontosabb - multikulturális, természeti-környezeti és társadalmi-politikai - összetevői tekintetében.
c) attitűdje
Nyitott arra, hogy a filozófiai képzésben elsajátított ismereteket és készségeket más területeken is kamatoztassa, továbbá arra, hogy ennek során ezeket a más területeket is előzetes beidegződöttségek és korlátok nélkül értelmezze és értékelje.
Együttműködő és befogadó mások álláspontjának tekintetében.
Törekszik az álláspontokat mélyebben megérteni és több oldalról is kibontani és értelmezni.
Nyitott a megoldandó problémák megértése és ezek megoldása iránt.
Törekszik a feladatok szakmailag magas szinten és önállóan történő megtervezésére és végrehajtására.
Törekszik saját tudása magasabb szintre történő emelésére, képzési területén belül további elmélyült kutatások művelésére, önfejlesztéssel folyamatosan új képességek kialakítására és ebben mások hasonló törekvéseinek előmozdítására.
Törekszik az aktuális filozófiai kutatások és a tudományos munka, valamint a különböző korok és kortárs iskolák elméleti megközelítéseinek elfogulatlan értékelésére.
d) autonómiája és felelőssége
Kezdeményez, döntéseket hoz összetett és előre nem kiszámítható helyzetekben, és személyes felelősséget vállal ezekért.
Érdeklődik, nyitott, és állást foglal a filozófia és a kultúra, illetve a filozófia és a tudományok közötti párbeszéd során.
Alapos szakmai, kulturális és tudományos tájékozottságot, nagyfokú kreativitást, valamint komoly elemző készséget, figyelmet, átfogó és elmélyült ismereteket igénylő feladatokat fogalmaz meg és valósít meg következetesen.
A filozófia területén szerzett tudását kreatívan alkalmazza, a mélyebb összefüggések megértéséhez és magyarázatához szükséges megfelelő információkat beszerzi.
Kutatási módszereket értékel, és önállóan alkalmaz a filozófia releváns területein.
Saját tevékenységét elfogulatlanul értékeli, az értékek felfogására és értelmezésére törekszik.
9. A mesterképzés jellemzői
9.1. Szakmai jellemzők
A szakképzettséghez vezető tudományágak, szakterületek, amelyekből a szak felépül:
filozófiatörténet 24-70 kredit;
logika, ismeretelmélet, nyelvfilozófia, metafizika, elmefilozófia, tudományfilozófia 12-35 kredit;
politikai filozófia, etika, esztétika, történelemfilozófia, vallásfilozófia, alkalmazott filozófiák 12-35 kredit.
9.2. Idegennyelvi követelmény
A mesterfokozat megszerzéséhez legalább egy idegen nyelvből államilag elismert, felsőfokú (C1), komplex típusú nyelvvizsga vagy egy, az alapfokozat megszerzéséhez szükséges nyelvtől eltérő további idegen nyelvből államilag elismert, középfokú (B2), komplex típusú nyelvvizsga vagy ezekkel egyenértékű érettségi bizonyítvány vagy oklevél szükséges.
9.3. A 4.2. pontban megadott oklevéllel rendelkezők esetén a mesterképzési képzési ciklusba való belépés minimális feltételei
A mesterképzésbe való belépéshez, a korábbi tanulmányok alapján szükséges minimális kreditek száma 30 kredit a filozófia, az esztétika vagy az etika területekről, továbbá a filozófiai álláspontok szabatos megfogalmazásának és továbbgondolásának képessége.
1. A mesterképzési szak megnevezése: finnugrisztika (Finno-Ugric Studies)
2. A mesterképzési szakon szerezhető végzettségi szint és a szakképzettség oklevélben szereplő megjelölése
végzettségi szint: mester- (magister, master; rövidítve: MA-) fokozat
szakképzettség: okleveles finnugrisztika szakos bölcsész
a szakképzettség angol nyelvű megjelölése: Philologist in Finno-Ugric Studies
3. Képzési terület: bölcsészettudomány
4. A mesterképzésbe történő belépésnél előzményként elfogadott szakok
4.1. A 9.3. pontban meghatározott kreditek teljesítésével elsősorban számításba vehető:
bármely bölcsész alapképzési szak finnugor, finn vagy észt specializációja.
4.2. A 9.3. pontban meghatározott kreditek teljesítésével vehetők figyelembe továbbá: azok az alapképzési és mesterképzési szakok, illetve a felsőoktatásról szóló 1993. évi LXXX. törvény szerinti szakok, amelyeket a kredit megállapításának alapjául szolgáló ismeretek összevetése alapján a felsőoktatási intézmény kreditátviteli bizottsága elfogad.
5. A képzési idő félévekben: 4 félév
6. A mesterfokozat megszerzéséhez összegyűjtendő kreditek száma: 120 kredit
a szak orientációja: kiegyensúlyozott (40-60 százalék)
a diplomamunka készítéséhez rendelt kreditérték: 20 kredit
a szabadon választható tantárgyakhoz rendelhető minimális kreditérték: 6 kredit
7. A szakképzettség képzési területek egységes osztályozási rendszere szerinti tanulmányi területi besorolása: 220
8. A mesterképzési szak képzési célja és a szakmai kompetenciák
A képzés célja olyan finnugrisztika szakos bölcsész szakemberek képzése, akiknek elmélyült tudományos ismereteik vannak az uráli, finnugor nyelvek kialakulásának folyamatairól, azok történetileg és társadalmilag változó formáiról, tárgyszerű ismeretekkel bírnak a finnugor népek mai politikai, szociológiai, kulturális, gazdasági és nyelvi helyzetéről. Átfogó tudományos ismeretekkel rendelkeznek a finn vagy észt nyelvről, irodalomról és kultúráról. Speciális jártasságot és felkészültséget szereznek finn vagy észt nyelv alkalmazásában, a finn vagy észt kultúrában. Képesek a diszciplínának megfelelő kutatási módszertanokat alkalmazni, és egy kiválasztott speciális kutatási területen elmélyült szakmai ismeretekkel bírnak. Képesek önálló kutatások végzésére és tudományos publikációk írására. Felkészültek a tanulmányok doktori képzés keretében történő folytatására.
8.1. Az elsajátítandó szakmai kompetenciák
A finnugrisztika szakos bölcsész
a) tudása
Részleteiben átlátja a finnugor nyelvészet elméleti problémáit, ezek történeti, folyamatszerű összefüggéseit.
Tájékozott legalább egy finnugor nyelv történetében, adatai körében.
Elmélyült ismeretei vannak egy vagy több uráli, finnugor nyelv és kultúra terén.
Alaposan és átfogóan ismeri szakterületének jellemző írásbeli és szóbeli, tudományos és közéleti, népszerűsítő műfajait, kontextusát.
Tisztában van a nyelvtudomány jellemző kutatási kérdéseivel, elemzési és értelmezési módszereivel, egyes részterületeinek alapvető szakkifejezéseivel.
Jártassága van a modern elektronikus adatkezelés és kommunikáció eszközeinek használatában.
Alapvető ismeretekkel rendelkezik Finnország, Észtország, valamint a kisebb uráli népek szempontjából Oroszország multikulturális jelenségeiről.
Alapvető ismeretekkel rendelkezik Finnország vagy Észtország multikulturális jelenségeiről.
Alapvető ismeretekkel rendelkezik Finnország, Észtország, valamint a kisebb uráli népek szempontjából Oroszország multikulturális jelenségeiről.
Választott szakterületének legalább egy résztémájában alapos elméleti és gyakorlati ismeretekkel rendelkezik.
Európai kontextusukra való kitekintéssel ismeri a finn vagy az észt nyelvet, és legfontosabb kulturális objektumait, szövegeit.
b) képességei
A finnugrisztika területén képes a kulturális jelenségek történeti elemzésére, az egymásra épülő világképek megformálódásának kritikai értelmezésére.
Átlátja a nemzeti identitásképző diskurzusok felépítését, működését.
A finnugor nyelvészet területén képes különböző szintű és típusú nyelvi jelenségeket szaktudományos szempontok mérlegelésével, releváns értelmezési keretben vizsgálni.
Képes szakterületén az információkat kritikusan elemezni, önállóan kidolgozott szempontok szerint feldolgozni és új összefüggésekre rámutatni.
Képes önállóan szelektálni és tudatosan alkalmazni a szakmai problémának, kérdéseknek, szövegcsoportoknak, adatoknak megfelelő szaktudományos módszereket.
Véleményét a szakmai-tudományos elvárásoknak megfelelően, szükség esetén idegen nyelven is képes megfogalmazni, szakmai fórumokon megvédeni.
A finnugrisztika, fennisztika és esztológia jellemző kérdéseiről képes több stílusregiszterben, az adott műfaj szabályrendszerének megfelelően, közérthetően, választékos stílusban írni és beszélni.
Hatékonyan és magas szinten képes kommunikálni finnül vagy észtül, írásban és szóban, megérti a nyelvtudományhoz kapcsolódó szakmai szövegeket, különös tekintettel a szakterminológiára.
Képes az egyénileg, illetve párban, csoportban szervezett tanulás, a tanulóközösségek működésének, valamint ezek egymással való kapcsolatának elemzésére, a lehetőségek előrejelzésére, ismeri az ezekhez szükséges főbb tudományos eredményeket és releváns gyakorlatokat.
Kritikai szempontokat érvényesítve képes feltárni résztémája összefüggéseit.
A tanulmányozott nyelvvel és kultúrával kapcsolatos problémákat felismeri és kreatívan kezeli.
Ismeri a finn nyelvet felsőfokú (C1), komplex típusú nyelvvizsga szintjén, továbbá választás esetén az észt nyelvet felsőfokú nyelvismeret szintjén.
c) attitűdje
Magas fokú motivációja és elkötelezettsége van a választott uráli, finnugor nyelv és kultúra tanulmányozása és művelése iránt.
Munkája és kutatásai során figyelembe veszi a kulturális jelenségek történeti, kulturális és társadalmi meghatározottságát.
Nyitott választott tudományterületének interdiszciplináris megközelítéseire.
Mérlegeli a szakterületén fölmerülő problémák sokoldalú módszertani megközelítésének lehetőségét.
Törekszik arra, hogy szakmai kommunikációjában a normáknak megfelelően nyilvánuljon meg.
Felhasználja szakterületi tudását a jelenkori társadalmi változások megértésére.
Törekszik szakmai nyelvtudásának elmélyítésére.
Projektmenedzsment tudását és képességeit folyamatosan fejleszti, kezdeményezéseiben, döntéseiben a siker közös érdekét tartja szem előtt.
Kritikai nézőpontot, új látásmódot, megoldásokat, módszertanokat alkalmaz tudományterületén.
Tudatosan képviseli szaknyelvi és kommunikációs normáit, szakmájának gondolkodásmódját hitelesen közvetíti.
A nyelvtudomány és az irodalomtudomány választott területein képes és törekszik az önképzésre.
d) autonómiája és felelőssége
Tudatosan reflektál saját történeti és kulturális beágyazottságára.
Felelős európaiként képviseli szakmai, szellemi identitását.
Igyekszik alapos értelmiségi tájékozottságra szert tenni, és tudását folyamatosan magas szinten tartani.
Kritikus tudatosság jellemzi szakmájához kapcsolódó kérdésekben.
Felelősen képviseli azon módszereket, amelyekkel választott szakterületén dolgozik, és elfogadja más tudományágak autonómiáját, módszertani sajátosságait.
Etikai és szakmai felelősséget vállal saját és az általa vezetett csoport produktumaiért.
Képviseli saját tudományos felismeréseit, eredményeit.
Nyitott a magyar és más kulturális közösségek irányában.
Felelősséget vállal egyének és csoportok szakmai fejlődéséért.
Felelősséget vállal szövegeiért, tudatában van azok lehetséges következményeinek.
9. A mesterképzés jellemzői
9.1. Szakmai jellemzők
A szakképzettséghez vezető tudományágak, szakterületek, amelyekből a szak felépül:
képzést alapozó bölcsészettudományi, társadalomtudományi ismeretkörök legfeljebb 6 kredit;
finnugrisztikai szakmai ismeretek (uralisztika, a finnugor történeti-összehasonlító nyelvészet elméleti és gyakorlati szakmai ismeretei, az uráli népek kultúrája, és a haladó gyakorlati finn vagy észt nyelvtanulás egyes fázisai) 24-34 kredit;
választható, sajátos kompetenciákat eredményező ismeretek 54-59 kredit, amelyekből
a választható programok ismeretei (a finn vagy észt nyelvtörténet és szociolingvisztika, a finn vagy észt irodalom elméleti kérdései, balti-finn nyelvészet, a kisebb finnugor nyelvek elsajátítása) 37-47 kredit,
választható tárgyak (az alapozó, törzs- és differenciált anyagban nem szereplő további uráli nyelvek, speciális képzőművészet-, zene-, tánc-, egyéb előadóművészet- és sporttörténeti ismeretek, további régészeti, történelmi, politikai, szociológiai és egyéb, a történelmi és a mai kultúrára vonatkozó tanulmányok az érintett népek vonatkozásában) 17-22 kredit.
A finnugrisztikai tudományágak kreditaránya a képzés egészén belül
finnugor nyelvészet 15-20 kredit
(kutatásmódszertan, az uráli nyelvek rendszertörténete; nem uráli nyelvek;
szociolingvisztika, történeti névtan, nyelvtipológia, nyelvi kontaktusok, geolingvisztika;
nyelvészeti speciális kollégium és szakszeminárium);
uralisztika 15-20 kredit
(uráli történeti hangtan, alaktan, mondattan, szemantika és lexikológia; két kisebb uráli nyelv, a finn vagy az észt nyelv haladó kurzusa; az uráli népek népköltészete, szépirodalma, tárgyi néprajza, történelme és mai kultúrája);
uráli népek kultúrája 4-12 kredit
(kutatásmódszertan, történelem és művelődéstörténet, néprajz, népzene és néptánc, irodalom, őstörténet és régészet, egyéb speciális kollégium és szakszeminárium);
szamojedológia 4-15 kredit
(szamojéd, fonológia, morfológia és szintaxis, szamojéd nyelvtörténet, nyelvi kontaktusok; nyenyec nyelv, nganaszan nyelv; egy szamojéd nyelv szociolingvisztikája; a szamojéd népek története és művelődése; szamojedológiai speciális kollégium és szakszeminárium);
fennisztika 20-30 kredit
(történelem és művelődéstörténet; finn leíró nyelvtan, a finn nyelv fejlődése, balti finn nyelvészet, finn nyelvváltozatok; finn irodalom, néprajz, fordítási és stílusgyakorlatok; észt nyelv; speciális kollégium és szakszeminárium);
esztológia 12-23 kredit
(történelem és művelődéstörténet; észt leíró nyelvtan, az észt nyelv fejlődése, balti finn nyelvészet, észt nyelvváltozatok; észt irodalom, néprajz, fordítási és stílusgyakorlatok).
9.2. Idegennyelvi követelmény
A mesterfokozat megszerzéséhez egy államilag elismert felsőfokú (C1), komplex típusú nyelvvizsga vagy egy, az alapfokozat megszerzéséhez szükséges nyelvtől eltérő további idegen nyelvből államilag elismert középfokú (B2), komplex típusú nyelvvizsga vagy ezekkel egyenértékű bizonyítvány vagy oklevél megszerzése szükséges. A záróvizsga letétele finn nyelvből felsőfokú (C1), komplex típusú nyelvvizsga-követelmények teljesítését igazolja.
9.3. A 4.1. és 4.2. pontban megadott oklevéllel rendelkezők esetén a mesterképzési képzési ciklusba való belépés minimális feltételei
A mesterképzésbe való belépéshez a korábbi tanulmányok alapján 50 kredit szükséges finnugor nyelvészet, uralisztika, uráli népek kultúrája, fennisztika, esztológia ismeretkörökből. A mesterképzésbe való felvétel feltétele, hogy a hallgató az alapképzési tanulmányaiból, ebből legalább 30 kredittel rendelkezzen. A hiányzó krediteket a felsőoktatási intézmény tanulmányi és vizsgaszabályzatában meghatározottak szerint meg kell szerezni.
1. A mesterképzési szak megnevezése: fordító és tolmács (Translation and Interpreting)
2. A mesterképzési szakon szerezhető végzettségi szint és a szakképzettség oklevélben szereplő megjelölése
végzettségi szint: mester- (magister, master; rövidítve: MA-) fokozat
szakképzettség: okleveles fordító és tolmács
a szakképzettség angol nyelvű megjelölése: Translator and Interpreter
3. Képzési terület: bölcsészettudomány
4. A mesterképzésbe történő belépésnél előzményként elfogadott szakok
Teljes kreditérték beszámításával vehető figyelembe: bármely alapképzési szak
5. A képzési idő félévekben: 4 félév
6. A mesterfokozat megszerzéséhez összegyűjtendő kreditek száma: 120 kredit
a szak orientációja: gyakorlatorientált (70-80 százalék)
diplomamunka készítéséhez rendelt kreditérték: 20 kredit
a szabadon választható tantárgyakhoz rendelhető minimális kreditérték: 6 kredit
7. A szakképzettség képzési területek egységes osztályozási rendszere szerinti tanulmányi területi besorolása: 222
8. A mesterképzési szak képzési célja és a szakmai kompetenciák
A képzés célja olyan fordítók és tolmácsok képzése, akik képesek szakszerűen ellátni az írásbeli és a szóbeli nyelvi közvetítés feladatát idegen nyelvről magyarra és magyarról idegen nyelvre. Az írott vagy hallott forrásnyelvi szöveget tartalmilag pontosan és nyelvileg helyesen vissza tudják adni a célnyelven, tájékozottak a forrásnyelvi és célnyelvi országok, valamint az Európai Unió országainak politikai, gazdasági, társadalmi és kulturális életében, és ismerik a nyelvi közvetítés etikai és retorikai szabályait. Felkészültek tanulmányaik a doktori képzésben történő folytatására.
8.1. Az elsajátítandó szakmai kompetenciák
A fordító és tolmács
a) tudása
Ismeri a fordítási és tolmácsolási tevékenység elméleti kérdéseit.
Rendelkezik nyelvi és kulturális ismeretekkel a forrás és a célnyelven.
Tisztában van az interkulturális kommunikáció sajátosságaival.
Rendelkezik írásbeli és szóbeli kommunikációs alapismeretekkel.
Áttekintéssel rendelkezik a protokoll alapismeretek területén.
Rendelkezik nyelvpártól független háttérismeretekkel (gazdasági, jogi, politikai).
Tisztában van a fordító és tolmács szakma működésével (intézményrendszere, mechanizmusai, szabványok, etikai kódexek).
Alaposan ismeri a nyelvhelyességi, lexikográfiai, terminológiai segédeszközöket (nyomtatott szótár, elektronikus szótár, szövegtárak, kézikönyvek, terminológiai adatbázisok, szakmai fórumok, folyóiratok, tudásbázisok, ontológiák).
Alaposan ismeri a fordítók számára fontos szoftvereket.
Ismeri és átlátja a szükséges terminológiai elméleti és gyakorlati alapelveket.
b) képességei
Módszertani ismereteit képes hatékonyan hasznosítani a fordítás és tolmácsolás terén.
Képes fordítói és tolmácsolási szolgáltatásokat nyújtani.
A választott nyelveken különböző nyelvkombinációban képes szakszövegeket fordítani és konszekutív módban tolmácsolni.
Képes forrásnyelven szöveget elemezni.
Képes olyan szöveget alkotni a két nyelven, amely a tartalmi hűség mellett megfelel az adott nyelv hagyományainak, szerkezetének és szóhasználatának, valamint a szóban forgó szakterület terminológiai elvárásainak is.
Képes gördülékenyen eligazodni az adott szakterület szövegfajtáiban, szóhasználatában és terminológiájában mind a forrás-, mind a célnyelven.
Megfelelő idegen nyelvi és anyanyelvi tudás és szabatos fogalmazási készség birtokában képes a nyelvhelyességi szabályokat automatikusan alkalmazni.
Képes alkalmazni a szövegfajtának megfelelő fordítási és tolmácsolási technikát.
Képes terminológiai felkészülés és információkeresés végzésére.
Képes a fordítási és tolmácsolási megbízásokat tematikusan előkészíteni.
Képes használni a számítógépes fordítástámogató eszközöket és az internetes kommunikációs eszközöket.
Képes eligazodni a nyelvhelyességi, lexikográfiai és terminológiai segédeszközök használatában (nyomtatott szótár, elektronikus szótár, szövegtárak, kézikönyvek, terminológiai adatbázisok, szakmai fórumok, folyóiratok, tudásbázisok, ontológiák).
Képes a fordítást és a lektorálást segítő eszközök használatára.
Képes terminológiai gyűjteményeket készíteni.
Képes kezelni a tolmácsolással járó stresszt.
c) attitűdje
Nyitott a szakmai újdonságok iránt.
Nyitott a szakmai és módszertani fejlesztések iránt, amelyek hatékonyabbá teszik a munkavégzést.
Kíváncsi a szakma fejlődésére.
Rugalmasan alkalmazkodik a változó szakmai környezethez és munkafeltételekhez.
Kritikusan gondolkodik és elemzi a fordítók és tolmácsok munkavégzésének mindenkori körülményeit.
Szemlélete kritikus a szakmai folyamatokkal és saját szakmai teljesítményével kapcsolatban.
Nyitott a szakmai szervezetek munkája iránt.
Kreatív problémamegoldás jellemzi szakmai tevékenységét és pályafutását.
Fogékony a szakmai újításokra és a folyamatos szakmai továbbképzés igénye jellemzi.
d) autonómiája és felelőssége
A szakmát önállóan végzi, mivel rendelkezik az ehhez szükséges ismeretekkel, képességekkel, jártassággal és gyakorlattal.
A megfelelő fordítási műveleteket alkalmazza és a megfelelő fordítói stratégiát választja ki.
Legjobb tudása szerint képviseli a szakterület szakmai és etikai alapértékeit.
Betartja a szakmai etikai szabályokat.
Diszkréten kezeli a tudomására jutott bizalmas információkat.
Felelősségteljesen kezeli a birtokába jutott dokumentumokat.
Elfogadja a külső szakmai kritikát, amelyet elemez és amelyből következtetéseket von le, a következtetések eredményét autonóm módon hasznosítja munkájában.
9. A mesterképzés jellemzői
9.1. Szakmai jellemzők
9.1.1. A szakképzettséghez vezető tudományágak, szakterületek, amelyekből a szak felépül:
fordítás- és tolmácsoláselmélet: 8-10 kredit;
európai tanulmányok, nemzetközi szervezetek, jogi és gazdasági alapismeretek 6-10 kredit;
fordítás- és tolmácsolástechnika (két nyelv közötti nyelvi közvetítői készsége fejlesztése) 44-46 kredit;
szakmai ismeretek 4-8 kredit;
szakmai terminológia 4-6 kredit;
nyelv- és országismeret 4-6 kredit;
számítógépes ismeretek, segédeszközök, nyelvtechnológia 10-12 kredit.
9.1.2. A képző intézmény által ajánlott specializáció a szakterület műveléséhez alkalmas, a személyes képességeket fejlesztő ismeret a szakfordítás, konszekutív tolmácsolás területéről, amelynek kreditértéke a képzés egészén belül 30 kredit.
9.2. Idegennyelvi követelmény
A mesterképzésbe való belépéshez az első idegen nyelvből államilag elismert, felsőfokú (C1), komplex típusú nyelvvizsga és a másik idegen nyelvből államilag elismert középfokú (B2), komplex típusú nyelvvizsga vagy ezekkel egyenértékű érettségi bizonyítvány vagy oklevél szükséges.
1. A mesterképzési szak megnevezése: francia nyelv, irodalom és kultúra (French Language, Literature and Culture)
2. A mesterképzési szakon szerezhető képzettségi szint és a szakképzettség oklevélben szereplő megjelölése
végzettségi szint: mester- (magister, master; rövidítve: MA-) fokozat
szakképzettség: okleveles francia nyelv, irodalom és kultúra szakos bölcsész
a szakképzettség angol nyelvű megjelölése: Philologist in French Language, Literature and Culture
3. Képzési terület: bölcsészettudomány
4. A mesterképzésbe történő belépésnél előzményként elfogadott szakok
4.1. Teljes kreditérték beszámításával vehető figyelembe: a romanisztika alapképzési szak francia szakiránya és a felsőoktatásról szóló 1993. évi LXXX. törvény szerinti főiskolai szintű francia nyelv és irodalom szak, valamint a francia nyelvtanár szak.
4.2. A 9.4. pontban meghatározott kreditek teljesítésével vehetők figyelembe továbbá: azok az alapképzési és mesterképzési szakok, illetve a felsőoktatásról szóló 1993. évi LXXX. törvény szerinti szakok, amelyeket a kredit megállapításának alapjául szolgáló ismeretek összevetése alapján a felsőoktatási intézmény kreditátviteli bizottsága elfogad.
5. A képzési idő félévekben: 4 félév
6. A mesterfokozat megszerzéséhez összegyűjtendő kreditpontok száma: 120 kredit
a szak orientációja: elméletorientált (60-70 százalék)
a diplomamunka készítéséhez rendelt kreditérték: 20 kredit
a szabadon választható tantárgyakhoz rendelhető minimális kreditérték: 10 kredit
7. A szakképzettség képzési területek egységes osztályozási rendszere szerinti tanulmányi területi besorolása: 222
8. A mesterképzési szak képzési célja és a szakmai kompetenciák
A képzés célja olyan szakemberek képzése, akik a megszerzett nyelvészeti, irodalom- és kultúrtörténeti ismereteik birtokában a francia nyelv és kultúra átfogó ismeretével rendelkeznek. Ismerik a francia nyelvű országok kultúráját, történelmét és politikai berendezkedését. Képesek megszerzett tudásuk gyakorlati alkalmazására nyelvi közvetítői feladatok ellátásával az idegenforgalom, a gazdasági élet, a média, a sajtó, a közigazgatás és a kulturális élet számos területén. Felkészültek tanulmányaik doktori képzésben történő folytatására.
8.1. Az elsajátítandó szakmai kompetenciák
A francia nyelv, irodalom és kultúra szakos bölcsész
a) tudása
A felsőfokú (C1), komplex típusú nyelvvizsga szintjének megfelelően ismeri a francia nyelvet, a francia nyelv grammatikai rendszerét, az írásbeli és szóbeli kommunikáció sajátosságait, az árnyalt és tudatos nyelvhasználat szabályait, valamint rendelkezik az ehhez szükséges aktív és passzív szókinccsel.
Átfogó és alapos ismeretekkel rendelkezik a francia és az európai, valamint az Európán kívüli frankofón irodalom és kultúra fő területeiről, a francia nyelv, irodalom és kultúra mélyebb összefüggéseiről és magyarázatához szükséges kutatási módszerekről, azokról az új nyelvészeti, irodalmi és kultúrával kapcsolatos kutatási irányzatokról, amelyek szükségesek lehetnek egy jövendő kutatási stratégia kialakítása vagy kutatási együttműködés szempontjából.
Alaposan és átfogóan ismeri szakterületének jellemző írásbeli és szóbeli, tudományos és közéleti, népszerűsítő műfajait, kontextusát.
Részleteiben átlátja saját szakterületének elméleti problémáit, ezek történeti, folyamatszerű összefüggéseit.
Szakterületének legalább egy résztémájában elmélyült ismeretekkel rendelkezik.
Átlátja és érti a magyar és európai identitás kulturális és szellemi konstrukcióit.
Érti és átlátja a szövegek és kulturális jelenségek vizsgálatának eljárásait, az értelmezés változó kontextusait.
Átfogó ismeretekkel rendelkezik a bölcsészettudomány saját tudományterületére jellemző hagyományos és elektronikus forrásairól, keresőprogramjairól, katalógusairól, bibliográfiáiról.
Elmélyült ismeretekkel rendelkezik tudományterületének és határtudományainak jellemző kutatási kérdéseit, elemzési és értelmezési módszereit illetően.
A francián kívül legalább még egy idegen nyelvet ismer a szakterületéhez szükséges szinten, különös tekintettel a szakterminológiára.
b) képességei
Saját szakterületén képes a kulturális jelenségek történeti elemzésére, az egymásra épülő világképek megformálódásának kritikai értelmezésére.
Képes francia nyelven a kor igényeinek megfelelő hatékony írásbeli és szóbeli kommunikálásra, továbbá az információk, érvek és elemzések szakmai és nem szakmabeli közönségnek különböző nézőpontok szerinti magas szinten való bemutatására.
Képes kritikusan elemezni a magyar és európai identitás konstrukcióit.
Képes az Európán kívüli kultúrák szintetizáló elemzésére.
Különböző szövegtípusokat és kulturális jelenségeket több szempont mérlegelésével, releváns értelmezési keret kidolgozásával képes vizsgálni.
Képes önállóan szelektálni és tudatosan alkalmazni a szakmai problémának (kérdéseknek, szövegcsoportoknak, adatoknak) megfelelő humántudományi módszereket.
Véleményét a szakmai-tudományos elvárásoknak megfelelően idegen nyelven is képes megfogalmazni, szakmai fórumokon megvédeni.
Képes a megoldandó problémák megértése és megoldása terén önálló tevékenységre és eredeti ötletek felvetésére, valamint a feladatok szakmailag magas szinten és önállóan történő megtervezésére és végrehajtására.
Önállóan és kritikai szempontokat érvényesítve képes feltárni résztémája összefüggéseit.
Szakmája művelése során két idegen nyelvet hatékonyan használ.
c) attitűdje
Magas fokú motivációval és elkötelezettséggel rendelkezik a francia nyelv és kultúra iránt.
Munkája és kutatásai során figyelembe veszi a kulturális jelenségek történeti, kulturális és társadalmi meghatározottságát.
Tudatosan és kritikusan képviseli a magyar és európai értékeket, a kulturális, vallási és társadalmi sokszínűség fontosságát.
Igénye van az Európán kívüli kultúrákra vonatkozó ismereteinek továbbfejlesztésére.
Felhasználja szakterületi tudását a jelenkori társadalmi változások megértésére.
Nyitott saját tudományterületének interdiszciplináris megközelítéseire.
Törekszik arra, hogy szakmai kommunikációjában a normáknak megfelelően nyilvánuljon meg.
Szem előtt tartja résztémájának szakmai és társadalmi összefüggéseit.
Önműveléssel, önfejlesztéssel folyamatosan törekszik szakmai nyelvtudásának elmélyítésére, új képességek kialakítására, képzési területük belső törvényszerűségei megértésének elmélyítésére.
Az információkat kritikusan elemzi, önállóan kidolgozott szempontok szerint dolgozza fel, új összefüggésekre mutat rá.
d) autonómiája és felelőssége
Tudatosan reflektál saját történeti és kulturális beágyazottságára.
Felelős európaiként képviseli szakmai, szellemi identitását.
Munkája során kezdeményezi az Európán kívüli szakmai közösségekkel, vitapartnerekkel való kooperációt.
Kritikus tudatosság jellemzi szakmájához kapcsolódó kérdésekben.
Felelősen képviseli azon módszereket, amelyekkel szakterületén dolgozik, és elfogadja más tudományágak autonómiáját, módszertani sajátosságait.
Etikai és szakmai felelősséget vállal saját és az általa vezetett csoport produktumaiért.
Képviseli saját tudományos felismeréseit, eredményeit.
9. A mesterképzés jellemzői
9.1. Szakmai jellemzők
A szakképzettséghez vezető tudományágak, szakterületek, amelyekből a szak felépül:
képzést alapozó bölcsészettudományi és társadalomtudományi ismeretek (a nyelvtudomány, az irodalomtudomány és a művelődéstörténet kutatási irányzatai és eredményei, interdiszciplináris kapcsolódási pontok és megközelítések, módszertani ismeretek) 6-20 kredit;
a francia nyelv, irodalom és kultúra szak szakmai ismeretei (általános és szaknyelvi fejlesztés, a nyelvtudomány, az irodalomtudomány és az irodalmi interpretáció, valamint a művelődéstörténet kérdései, irányzatai, eredményei) 10-24 kredit;
a választható speciális programok 40-60 kredit az alábbiak szerint:
választható szakos specializációk (francia nyelvészet, irodalom, művelődéstörténet; frankofón irodalom és kultúra; a szak- és műfordítás alapjai),
a francia, olasz, portugál, román, spanyol közös specializációs ismeretek (újlatin nyelvészet; újlatin lexikográfia; középkori újlatin irodalmak);
a szakhoz kötődő területeken további nyelvi, irodalmi, művelődéstörténeti vagy más speciális kérdéskörök ismeretei: 10-30 kredit.
9.2. Idegennyelvi követelmény
A mesterfokozat megszerzéséhez egy - a francián kívüli - idegen nyelvből államilag elismert, középfokú (B2), komplex típusú nyelvvizsga vagy ezzel egyenértékű érettségi bizonyítvány vagy oklevél szükséges.
9.3. A képzést megkülönböztető speciális jegyei
A képzés francia nyelven folyik. A mesterképzésbe való belépés feltétele francia nyelvből felsőfokú (C1), komplex típusú államilag elismert vagy azzal egyenértékű oklevél.
9.4. A 4.2. pontban megadott oklevéllel rendelkezők esetén a mesterképzési képzési ciklusba való belépés minimális feltételei
A francia szakiránytól eltérő korábbi romanisztika alapképzési tanulmányok esetén és más alapképzési oklevél birtokában a mesterképzésbe való belépéshez a romanisztika alapképzési szak francia szakiránya nyelvtudományi, irodalomtudományi és kultúratudományi ismeretköreiből 50 kredit.
1. A mesterképzési szak megnevezése: hebraisztika (Hebrew Studies)
2. A mesterképzési szakon szerezhető végzettségi szint és a szakképzettség oklevélben szereplő megjelölése
végzettségi szint: mester- (magister, master; rövidítve: MA-) fokozat
szakképzettség: okleveles hebraisztika szakos bölcsész
a szakképzettség angol nyelvű megjelölése: Expert in Hebrew Studies
választható specializációk: bibliatudomány, zsidó tudományok
3. Képzési terület: bölcsészettudomány
4. A mesterképzésbe történő belépésnél előzményként elfogadott szakok
4.1. Teljes kreditérték beszámításával vehető figyelembe: a keleti nyelvek és kultúrák alapképzési szak hebraisztika szakiránya.
4.2. A 9.4. pontban meghatározott kreditek teljesítésével elsősorban számításba: vehetők a bölcsészettudomány képzési terület alapképzési szakjai és a hittudományi alapképzési szakok.
4.3. A 9.4. pontban meghatározott kreditek teljesítésével vehetők figyelembe továbbá:
azok az alapképzési és mesterképzési szakok, illetve a felsőoktatásról szóló 1993. évi LXXX. törvény szerinti szakok, amelyeket a kredit megállapításának alapjául szolgáló ismeretek összevetése alapján a felsőoktatási intézmény kreditátviteli bizottsága elfogad.
5. A képzési idő félévekben: 4 félév
6. A mesterfokozat megszerzéséhez összegyűjtendő kreditek száma: 120 kredit
a szak orientációja: elméletorientált (60-70 százalék)
a diplomamunka készítéséhez rendelt kreditérték: 20 kredit
a szabadon választható tantárgyakhoz rendelhető minimális kreditérték: 10 kredit.
7. A szakképzettség képzési területek egységes osztályozási rendszere szerinti tanulmányi területi besorolása: 220
8. A mesterképzési szak képzési célja és a szakmai kompetenciák
A képzés célja olyan szakemberek képzése, akik megszerzett nyelvi, történelmi, irodalmi, vallástörténeti és kultúrtörténeti ismereteik birtokában képesek könyvtárakban, levéltárakban, múzeumokban kutatói állások betöltésére, önálló kutatómunkára, tudományos ismeretterjesztésre, szakértői munkára (könyvkiadóknál, közművelődési intézményekben, felnőttképzési fórumokon, államigazgatási szerveknél). Felkészültek tanulmányaik doktori képzésben történő folytatására.
8.1. Az elsajátítandó szakmai kompetenciák
A hebraisztika szakos bölcsész
a) tudása
Rendelkezik a hebraisztika, a bibliatudomány és zsidó tudományok műveléséhez szükséges tárgyi tudással, és részleteiben átlátja a tudományág elméleti problémáit, ezek történeti, folyamatszerű összefüggéseit.
Ismeri, illetve önállóan használja a bibliai, poszt-biblikus és modern héber nyelvet, a választott specializációjához szükséges egyéb forrásnyelveket, illetve legalább két idegen nyelvet ismer a szakterületéhez és szakirányához szükséges szinten, különös tekintettel azok szakszókincsére.
A bibliai specializációt választó hallgató ismeri a zsidó és keresztény vallásokban tekintéllyel bíró és meghatározó szövegek, mindenekelőtt a Héber Biblia/Ószövetség vizsgálatának és értelmezésének eszközeit, illetve módszereit az ókortól napjainkig, valamint átfogó ismeretekkel rendelkezik az ezekhez kapcsolódó irodalmi, történelmi, régészeti, nyelvészeti, vallástörténeti, teológiai, filozófiai és egyéb forrásokra vonatkozóan.
A nyelvek közül a héberen kívül elsősorban az arámit és az ógörögöt ismeri a források tanulmányozásához szükséges fokon.
A zsidó tudományok specializációt választó hallgató átlátja és érti a zsidó hagyomány, vallás és kultúra jelenségeit általában, azok történelmi folyamatában a kezdetektől napjainkig, valamint a magyarországi, az európai és az Európán kívüli zsidóság identitásának megjelenési formáit, kulturális és szellemi konstrukcióit.
A specializációjára jellemző részletes ismeretek mellett átfogó képpel rendelkezik a másik specializációban tanultakról is.
Mindkét specializáció végzett hallgatója jártas a klasszikus rabbinikus irodalomban.
Átfogó ismeretekkel rendelkezik a hebraisztika műveléséhez szükséges hagyományos és elektronikus forrásokról, keresőprogramokról, adatbázisokról.
Alaposan és átfogóan ismeri a hebraisztikára jellemző írásbeli és szóbeli, tudományos, közéleti és népszerűsítő műfajokat s azok kontextusait.
A hebraisztika legalább egy résztémájában elmélyült ismeretekkel rendelkezik.
b) képességei
Szakmájában képes a források önálló és kritikai elemzésére, a vonatkozó kulturális jelenségek történeti-összehasonlító vizsgálatára, világképek megformálódásának kritikai értelmezésére.
A bibliatudomány és a zsidó tudományok műveléséhez szükséges szinten képes használni az azokhoz szorosan kötődő héber, illetve más bibliai, illetve zsidó nyelveken kívül az angolt, valamint legalább egy modern világnyelvet, különös tekintettel a szakterminológiára.
A bibliatudomány specializációt elvégzett hallgató képes önállóan elemezni és kritikai módszerekkel, történeti és kulturális összefüggéseikben értelmezni a zsidó és keresztény vallásokban tekintéllyel bíró, és az ezekre épülő kulturális hagyományokban is meghatározó szövegeket, mindenekelőtt a Héber Bibliát/Ószövetséget, valamint az ezekhez tartozó, ókori és későbbi, különböző műfajokhoz sorolható írott és tárgyi forrásokat, felhasználva elsősorban a történettudomány, a régészet, az irodalomelmélet, a vallástörténet, a filozófia és a nyelvészet módszertanát, valamint szem előtt tartva a magyar, az európai és az Európán kívüli kultúrák összefüggéseit.
A zsidó tudományok specializációt elvégzett hallgató képes kritikai módszerekkel elemezni és önállóan értelmezni a maga történetiségében a magyarországi, az európai és az Európán kívüli zsidóság vallási és kulturális hagyományát, valamint identitásképződési konstrukcióit, illetve képes ezen zsidó kultúrák multikulturális szempontú szintetizáló elemzésére.
Képes különböző szövegtípusokat, nem-szöveges forrásokat és kulturális jelenségeket több szempont mérlegelésével, releváns értelmezési keret kidolgozásával vizsgálni.
Képes az információk kritikai (nyelvi-nyelvészeti, filológiai, irodalomelméleti, történeti, régészeti, filozófiai, vallástudományi, néprajzi-antropológiai, művészettörténeti és egyéb) módszerekkel történő elemzésére, releváns szempontok szerinti feldolgozására, új összefüggések felmutatására.
Képes szelektálni és alkalmazni a hebraisztika problémáinak, kérdéseinek, a kutatás során felmerülő szövegcsoportoknak, adatoknak megfelelő módszereket.
Képes empirikus kutatás megtervezésére, kivitelezésére és az adatok tudományos elemzésére.
Véleményét képes a szakmai-tudományos elvárásoknak megfelelően megfogalmazni, hazai és - lehetőség szerint - külföldi szakmai fórumokon megvédeni.
Képes konferencia-előadást tartani itthon és külföldön, tudományos publikációt készíteni, hatásosan érvelni saját álláspontja mellett, mások álláspontját kritikusan vizsgálni.
c) attitűdje
Munkája és kutatásai során eredeti meglátásokra törekszik, a releváns információkat teljességre törekvően gyűjti össze, és ezeket - csakúgy, mint a tudományos érveket és szempontokat - kritikusan elemzi.
A bibliatudomány specializációt választott hallgató szem előtt tartja, hogy a Héber Biblia/Ószövetség egyszerre meghatározó vagy szent könyve a zsidó, a keresztény és más vallási hagyományoknak, kultúráknak és közösségeknek.
Munkája során ezeket tiszteletben tartva, vallási vagy egyéb elfogultságoktól mentesen, kritikus és toleráns módon igyekszik alkalmazni megszerzett tudását.
Igyekszik látókörét tágítani az önmaguk identitását a Biblia, elsősorban a Héber Biblia/Ószövetség eszméire és értékeire alapozó kisebbségi és többségi társadalmi kultúrákat illetően.
Elismeri a kulturális sokszínűséget, ezek minél mélyebb megértésére törekszik.
A zsidó tudományok specializációt elvégzett hallgató elismeri a magyar, a magyarországi zsidó, az európai és az európai zsidó értékeket, hagyományokat, valamint az izraeli és az Európán kívüli zsidóság értékeit és hagyományait, a kulturális, vallási, kisebbségi és társadalmi sokszínűség fontosságát.
Igyekszik látókörét tágítani az európai kisebbségi zsidó és többségi társadalmi kultúrákat, valamint az Európán kívüli kulturális jelenségeket illetően.
Fel- és elismeri a kulturális sokszínűséget, ezek minél mélyebb megértésére törekszik.
A hebraisztikán belüli speciális szakmai érdeklődése elmélyült, megszilárdult.
A hebraisztikára jellemző specifikumokból következően szem előtt tartja a problémák interdiszciplináris megközelítésének szükségességét.
Szakmai kommunikációjában a tudományetikai normáknak megfelelően nyilvánul meg, különös tekintettel mások tudományos eredményeinek és szellemi alkotásainak a tiszteletben tartására, ugyanakkor kritikai figyelemmel és empátiával kíséri mások meglátásait.
Szem előtt tartja a hebraisztika szakmai és társadalmi összefüggéseit.
Tudatában van annak, hogy szakmai nyelvtudásának elmélyítése és bővítése szakmai fejlődésének meghatározó része.
Munkája során kezdeményezi az együttműködést a hazai és a nemzetközi szakmai közösségekkel, vitapartnerekkel.
d) autonómiája és felelőssége
Szakmai kérdésekben önálló véleményalkotásra kész, ugyanakkor tisztában van szakmai felkészültsége esetleges korlátaival is.
Autonóm módon képviseli saját tudományos felismeréseit és eredményeit.
Felelősen képviseli azon módszereket, amelyekkel szakterületén dolgozik, és elfogadja más tudományágak autonómiáját, módszertani sajátosságait.
Etikai és szakmai felelősséget vállal saját és az általa esetleg vezetett csoport szellemi termékeiért.
Felelősen képviseli szakmai, szellemi identitását.
Szakterületén szerzett tudását a jelenkori társadalmi változások megértésére is felhasználja.
9. A mesterképzés jellemzői
9.1. Szakmai jellemzők
9.1.1. A szakképzettséghez vezető tudományágak, szakterületek, amelyekből a szak felépül:
nyelvi ismeretek, szaknyelvi fejlesztés 10-25 kredit;
történelmi, kultúrtörténeti ismeretek 10-25 kredit.
9.1.2. A választható specializációk tudományágai, szakterületei és azok kreditaránya:
A választható specializációk kreditértéke 50-60 kredit:
a) bibliatudomány: nyelvi fejlesztés; bibliai és a Bibliához kapcsolódó szövegolvasási stúdiumok; történelmi, régészeti, hermeneutikai tanulmányok;
b) zsidó tudományok: zsidó történelem, irodalom, filozófia, művelődéstörténet, rabbinikus irodalom, jiddis vagy más „zsidó” nyelv és kultúra, modern héber nyelv és irodalom, modern zsidó történelem és kultúra.
9.2. Idegennyelvi követelmény
A mesterfokozat megszerzéséhez angol, német, francia, olasz, orosz vagy spanyol nyelvből államilag elismert, felsőfokú (C1), komplex típusú nyelvvizsga vagy a felsorolt nyelvek közül kettőből államilag elismert, középfokú (B2), komplex típusú nyelvvizsga vagy azokkal egyenértékű bizonyítvány vagy oklevél megszerzése szükséges.
9.3. A képzést megkülönböztető speciális jegyek
Az oktatás nyelve magyar, azonban a tanulmányok során az órák egy részét anyanyelvi lektor tartja modern héber nyelven, illetve egyes órákat angol nyelven tarthatnak.
9.4. A 4.2. pontban megadott oklevéllel rendelkezők esetén a mesterképzési képzési ciklusba való belépés minimális feltételei:
A hebraisztika szakiránytól eltérő korábbi keleti nyelvek és kultúrák alapképzési tanulmányok esetén és más alapképzési oklevél birtokában a mesterképzésbe való belépéshez 50 kredit szükséges a keleti nyelvek és kultúrák alapképzési szak hebraisztika szakirányának ismeretköreiből. A mesterképzésbe való felvétel feltétele, hogy a hallgató ezekből a korábbi tanulmányai alapján legalább 30 kredittel rendelkezzen. A hiányzó krediteket a felsőoktatási intézmény tanulmányi és vizsgaszabályzatában meghatározottak szerint meg kell szerezni.
1. A mesterképzési szak megnevezése: horvát nyelv és irodalom (Croatian Language and Literature)
2. A mesterképzési szakon szerezhető végzettségi szint és a szakképzettség oklevélben szereplő megjelölése
végzettségi szint: mester- (magister, master; rövidítve: MA-) fokozat
szakképzettség: okleveles horvát nyelv és irodalom szakos bölcsész
a szakképzettség angol nyelvű megjelölése: Philologist in Croatian Language and Literature
3. Képzési terület: bölcsészettudomány
4. A mesterképzésbe történő belépésnél előzményként elfogadott szakok
4.1. Teljes kreditérték beszámításával vehető figyelembe: a szlavisztika alapképzési szak horvát szakiránya.
4.2. A 9.4. pontban meghatározott kreditek teljesítésével vehetők figyelembe továbbá: azok az alapképzési és mesterképzési szakok, illetve a felsőoktatásról szóló 1993. évi LXXX. törvény szerinti szakok, amelyeket a kredit megállapításának alapjául szolgáló ismeretek összevetése alapján a felsőoktatási intézmény kreditátviteli bizottsága elfogad.
5. A képzési idő félévekben: 4 félév
6. A mesterfokozat megszerzéséhez összegyűjtendő kreditek száma: 120 kredit
a szak orientációja: elméletorientált (60-70 százalék)
a diplomamunka készítéséhez rendelt kreditérték: 20 kredit
a szabadon választható tantárgyakhoz rendelhető minimális kreditérték: 10 kredit
7. A szakképzettség képzési területek egységes osztályozási rendszere szerinti tanulmányi területi besorolása: 222
8. A mesterképzési szak képzési célja és a szakmai kompetenciák
A képzés célja olyan szakemberek képzése, akik változó korunk legkülönfélébb, gyakorlati és elméleti kihívásait is szem előtt tartva megfelelő szaktudományos és alkalmazói tudással rendelkeznek a horvát nyelv művelése és alkalmazása terén. Képesek a horvát nyelvoktatásában és kutatásában önálló kutatói, alkalmazói feladatokat ellátni, továbbá részt vállalni a rendszerszintű működtetés feladataiból, a kutatás és fejlesztés terén feladatokat elvégezni, hazai és nemzetközi szakmai fórumokon a horvát nyelv és irodalom, de tágabb értelemben a szlavisztika hazai eredményeit kommunikálni. Felkészültek tanulmányaik doktori képzésben történő folytatására.
8.1. Az elsajátítandó szakmai kompetenciák
A horvát nyelv és irodalom szakos bölcsész
a) tudása
Ismeri a horvát nyelvet felsőfokú (C1), komplex típusú nyelvvizsga szintjén.
A hallgató összefüggéseiben is átlátja a horvát nyelv és irodalomelméleti problémáit, annak diakrón és szinkrón dimenzióiban.
A horvát nyelv és irodalom vonatkozásában tudományos megalapozottságú tudással rendelkezik, annak a magyar és az európai identitás kulturális és szellemi konstrukciói szempontjából is releváns hátterével.
Ismeri az irodalmi, nyelvi, nyelvészeti és kulturális szövegek és jelenségek vizsgálatának eljárásait és az értelmezés lehetséges módozatait.
Pontosan felismeri a stílusvariánsokat, le tudja írni a horvát nyelv regionális változatait, rálátása van a horvát nyelv fejlődésére.
Alapvető ismeretekkel rendelkezik a horvát nyelv- és irodalomtudomány területére jellemző hagyományos és elektronikus forrásokról, keresőprogramokról, katalógusokról, adatokról és bibliográfiákról.
Átfogóan ismeri a horvát nyelvre és irodalomra jellemző írásbeli és szóbeli, tudományos, közéleti és népszerűsítő műfajokat.
A horvát nyelv és irodalom legalább egy résztémájában elmélyültebb ismeretekkel is rendelkezik.
A horváton kívül még legalább egy idegen nyelvet ismer a horvát nyelv és irodalom ismeretéhez szükséges szinten, különös tekintettel a szakterminológiára.
b) képességei
A horvát nyelvi és irodalmi ismeretei alapján képes az irodalmi, a nyelvi és a kulturális jelenségek történeti-összehasonlító elemzésére, valamint az azokban megnyilvánuló folyamatok értelmezésére.
Képes helyesen értelmezni a horvát nyelv, irodalom és kultúra szempontjából releváns magyar, európai és egyéb identitásképződési konstrukciókat.
Képes a horvát nyelv, irodalom és kultúra szempontjából releváns európai és Európán kívüli kulturális jelenségek multikulturális szempontú szintetizáló elemzésére.
Képes a nyelvi regiszter változatos szövegtípusait és kulturális jelenségeit eltérő szempontrendszer szerint vizsgálni, valamint ehhez adekvát értelmezési stratégiákat rendelni.
A megszerzett ismeretekhez kritikusan viszonyul, képes új összefüggések feltárására.
Képes szelektálni és tudatosan alkalmazni a horvát nyelv és irodalom problémáinak megoldásában kínálkozó módszereket.
Véleményét képes a minimálisan szükséges szakmai-tudományos elvárások szerint megfogalmazni, valamint a korosztályának megfelelő szakmai fórumokon megvédeni.
Iránymutatás mellett képes önálló konferencia-előadást tartani, tudományos publikációt készíteni, elfogadható szinten érvelni saját álláspontja mellett, lehetőségeihez mérten mások álláspontját kritikusan vizsgálni.
Szakmája művelése során a horváton kívül még egy idegen nyelvet hatékonyan használ.
c) attitűdje
Elkötelezetten és kritikusan képviseli a horvát, a magyar és európai értékeket, vallja a kulturális, vallási, kisebbségi és társadalmi sokszínűség fontosságát.
A horvát nyelv és irodalom speciális helyzete miatt folyamatosan tanulmányozza a többi szláv kultúrát, a horvát-magyar kulturális kapcsolatokat, ez irányú ismereteit folyamatosan bővíti.
Szakmai érdeklődése a horvát nyelv, irodalom és kultúra mellett elkötelezett, folyamatos.
A horvát nyelv, irodalom és kultúra különféle jelenségeinek és problémáinak megértésében az interdiszciplináris megközelítésre törekszik.
Szakmai és hétköznapi megnyilatkozásaiban az adekvát normákat követi.
Törekszik horvát nyelvtudása folyamatos tökéletesítésére, valamint egy másik idegen nyelvvel kapcsolatos ismereteinek elmélyítésére.
d) autonómiája és felelőssége
Folyamatosan reflektál saját beágyazottságára, megpróbálja önmagát történeti és kulturális dimenziókban is látni és láttatni.
Elkötelezetten képviseli szakmai, szellemi identitását.
Munkája során igyekszik kapcsolati rendszerét az európai és az Európán kívüli szakmai és nem szakmai közösségek irányába is kiterjeszteni.
Tudásszintjének megfelelően szakmájának kérdéseihez kritikusan viszonyul.
Kellő felelősségérzettel rendelkezik a szakterületén alkalmazott módszerek vonatkozásában, evidencia számára más tudományágak autonómiája, módszertani sajátosságai.
Etikai és szakmai felelősséget vállal az általa létrehozott szellemi termékekért, saját tudományos eredményeit meg tudja védeni.
Megszerzett tudását a jelenkori társadalmi és kulturális folyamatok és jelenségek megértésére használja fel.
9. A mesterképzés jellemzői
9.1. Szakmai jellemzők
A szakképzettséghez vezető tudományágak, szakterületek, amelyekből a szak felépül:
képzést alapozó bölcsészettudományi és társadalomtudományi ismeretek, horvát irodalomtudományi, nyelvtudományi, kultúratudományi szakmai ismeretek, továbbá nyelvi képzés 50-90 kredit;
a szakhoz kötődő nyelvtudományi, irodalomtudományi vagy kultúratudományi ismeretek választható speciális programjai, amelynek kreditaránya a 20-40 kredit.
9.2. Idegennyelvi követelmény
A mesterfokozat megszerzéséhez legalább egy - a horváton kívüli - idegen nyelvből államilag elismert, középfokú (B2), komplex típusú nyelvvizsga vagy ezzel egyenértékű érettségi bizonyítvány vagy oklevél megszerzése szükséges. A záróvizsga letétele horvát nyelvből felsőfokú (C1), komplex típusú nyelvvizsga-követelmények teljesítését igazolja.
9.3. A képzés megkülönböztető speciális jegyek
A képzés horvát nyelven folyik. A mesterképzésbe való felvétel feltétele horvát nyelvből középfokú (B2) típusú nyelvvizsga vagy ezzel egyenértékű érettségi bizonyítvány vagy oklevél.
9.4. A 4.2. pontban megadott oklevéllel rendelkezők esetén a mesterképzési képzési ciklusba való belépés minimális feltételei:
A horvát szakiránytól eltérő korábbi szlavisztika alapképzési tanulmányok esetén és más alapképzési oklevél birtokában a mesterképzésbe való belépéshez 30 kredit szükséges horvát nyelvi, nyelvészeti, irodalomtudományi, kultúrtörténeti ismeretekből, amelyeket a hallgató a felsőoktatási intézmény tanulmányi és vizsgaszabályzatában meghatározottak szerint utólag is megszerezhet.
1. A mesterképzési szak megnevezése: hungarológia (Hungarian Studies)
2. A mesterképzési szakon szerezhető végzettségi szint és a szakképzettség oklevélben szereplő megjelölése:
végzettségi szint: mester- (magister, master; rövidítve: MA-) fokozat
szakképzettség: hungarológia szakos bölcsész
a szakképzettség angol nyelvű megjelölése: Hungarologist
választható specializációk: történelem, irodalom, nyelvészet, magyar mint idegen nyelv
3. Képzési terület: bölcsészettudomány
4. A mesterképzésbe történő belépésnél előzményként elfogadott szakok
4.1. Teljes kreditérték beszámításával vehető figyelembe: a történelem, a magyar alapképzési szak.
4.2. A 9.3. pontban meghatározott kreditek teljesítésével vehetők figyelembe továbbá: a néprajz, az anglisztika, a germanisztika, a romanisztika, a szlavisztika, a keleti nyelvek és kultúrák alapképzési szak, a szabad bölcsészet alapképzési szak esztétika, művészettörténet, kommunikáció és médiatudomány, filmelmélet, filmtörténet specializációi, a társadalom tudomány képzési területről a nemzetközi tanulmányok, a politológia, kommunikáció és médiatudomány, a kulturális antropológia alapképzési szak.
5. A képzési idő félévekben: 4 félév
6. A mesterfokozat megszerzéséhez összegyűjtendő kreditek száma: 120 kredit
a szak orientációja: elméletorientált (60-70 százalék)
a diplomamunka készítéséhez rendelt kreditérték: 20 kredit
a szabadon választható tantárgyakhoz rendelhető minimális kreditérték: 6 kredit
7. A szakképzettség képzési területek egységes osztályozási rendszere szerinti tanulmányi területi besorolása: 222
8. A mesterképzési szak képzési célja és a szakmai kompetenciák
A képzés célja olyan szakemberek képzése, akik interdiszciplináris, komplex tudással rendelkeznek a magyar kulturális örökségről, ismerik annak egyedi vonásait és európai, illetve regionális párhuzamait, beágyazottságát. Egyúttal képesek nemzeti kultúránknak más kulturális kódrendszerekben történő hatékony képviseletére, a különböző nemzeti kultúrák elfogulatlan vizsgálatára, az interkulturális dialógusban való szakszerű részvételre. Felkészültek tanulmányaik doktori képzésben történő folytatására.
8.1. Az elsajátítandó szakmai kompetenciák
A hungarológia szakos bölcsész
a) tudása
Ismeri a magyar kulturális örökség legfontosabb eredményeit és jellemzőit, különösen a széles értelemben vett művelődéstörténet területén, illetve a választott szakirányának megfelelő tudományterületen.
Átlátja és érti a hungarológiai tudományterületek szakirodalmát és kutatási módszereit.
Ismeri és kezeli az interkulturális kapcsolatok elemzéséhez és fejlesztéséhez szükséges elméleti és gyakorlati eszközöket.
Elsajátította a fogalmi gondolkodás és az absztrakció értő használatát, amely képessé teszi ő a megszerzett elméleti tudás gyakorlati alkalmazására, egyéni továbbfejlesztésére.
A nemzeti kultúra problémáinak más kulturális kódrendszerekben történő hatékony képviseletét el tudja látni, a honi kulturális paradigmákat szakszerű módon tudja külföldi közönség számára bemutatni és képes az interkulturális dialógusban való szakszerű részvételre.
b) képességei
Képes a választott szakiránynak megfelelő szakterület tudományos életébe való bekapcsolódásra, konferenciákon való részvételre, publikációs tevékenységre, tudományszervezésre, pályázati tevékenységre, projektekben való részvételre.
Véleményét adekvát módon, művelt tudományágának szakterminológiáját használva, árnyaltan és sokoldalúan képes megjeleníteni és megvédeni.
Képes a szakmai ismereteinek további önálló bővítésére, elmélyítésére.
A szakirányán kapott elmélyített tudást képes magas szinten megfogalmazni és átadni másoknak, akár oktatási, akár tudományos tevékenysége során.
Képes árnyaltan és sokoldalúan látni és bemutatni a magyar kultúra és nyelv helyzetét a világban, Európán belül és kívül, és interkulturális kontextusba ágyazottan releváns megállapításokat tenni annak egyes jelenségeiről.
Két idegen nyelven meggyőzően és magas szinten kommunikál.
c) attitűdje
Jellemzi a magas szintű szakmai motiváltság és elkötelezettség.
Tudományos és oktatási tevékenységükben érvényesítik az általános európai elveket és értékeket, és jellemző rájuk a kritikai szemlélet, a nyitottság és a tolerancia.
Általában is alkalmasak az absztrakcióra és a fogalmi gondolkodásra.
Kreativitás és kezdeményezőkészség, illetve saját tudása állandó továbbfejlesztésének igénye jellemzi.
Tudását a jelenkori társadalmi változások megértésére is felhasználja.
A tudományág sajátosságaiból következően törekszik a problémák interdiszciplináris megközelítésére.
Szakmai kommunikációjában a tudomány szakmai normáinak megfelelően nyilvánul meg.
d) autonómiája és felelőssége
A végzett mesterszakos hallgató tudatosan reflektál saját nyelvi és kulturális beágyazottságára.
Megszerzett tudását felhasználva felelős európaiként képviseli szakmai, szellemi identitását.
Munkája során kezdeményezi az együttműködést az európai és az Európán kívüli szakmai közösségekkel, vitapartnerekkel.
Szűkebb és tágabb szakmájának kérdéseihez kritikusan viszonyul.
Felelősen képviseli azon módszereket, amelyekkel szakterületén dolgozik, és elfogadja más tudományágak autonómiáját, módszertani sajátosságait.
Etikai és szakmai felelősséget vállal saját és az általa esetleg vezetett csoport szellemi termékeiért.
Képviseli saját tudományos felismeréseit és eredményeit.
9. A mesterképzés jellemzői
9.1. Szakmai jellemzők
9.1.1. A szakképzettséghez vezető tudományágak, szakterületek, amelyekből a szak felépül a hungarológia általános szakmai ismeretei 30-45 kredit:
[a hungarológia fogalma, irányzatai, módszerei, intézményrendszere; a történettudomány főbb irányzatai és funkciói; nacionalizmuselméletek, nemzettipológiák; a kultúratudomány fogalma, kulturális kánonok, nyelv és kultúra, interkulturális transzfer; kommunikációelmélet, kommunikációs stratégiák, alkalmazott nyelvészet, magyar művelődéstörténeti folyamatok (közép-)európai kontextusban, a magyar kultúra és művelődés interkulturális bemutatása; a kulturális örökség áthagyományozódása és fejlődése, regionális (közép-európai) és multikulturális jelenségek; hungarológia és Európa-tanulmányok; univerzális és regionális jelenségek az európai művelődéstörténetben)].
9.1.2. A választható specializációk, azok szakterületi, tudományági ismerete és azok kreditaránya
A választható specializációk kreditaránya további 50-60 kredit:
a) történelem specializáció:
multidiszciplináris ismeretkörök [a magyar művelődés és kulturális örökség (magyar nyelv, irodalomtörténet, kortárs irodalom, művészettörténet, kortárs képzőművészet, zenetörténet, kortárs zenei élet, színháztörténet, kortárs színházi élet, filmtörténet, kortárs filmművészet); (közép-)európai kulturális kapcsolatok (a Kárpát-medence népeinek összehasonlító néprajza, geolingvisztika, nyelvi-etnikai kapcsolatok, nemzeti, nyelvi, etnikai önazonosság Közép-Európában); magyarországi és kárpát-medencei közgyűjtemények; Magyarország-kép külföldön, magyarok a külföld szemében] 15-20 kredit;
történettudományi ismeretkörök (kutatásmódszertan, tudománytörténet; gazdaság- és társadalomtörténet; művelődés- és mentalitástörténet; politikai eszmék és intézmények története; diplomáciatörténet; történelemértelmezések, történeti helyzetmagyarázatok Közép-Európában; a Kárpát-medence történeti ökológiája; a finnugor néprokonsági eszme, a turanizmus; a közép-európai rendszerváltás politikai, társadalmi, gazdasági folyamatai) 30-40 kredit;
szakszemináriumok, tutoriális foglalkozások történettudomány ismeretkörökből 5-15 kredit;
b) irodalom specializáció:
multidiszciplináris ismeretkörök [a magyar művelődés és kulturális örökség (magyar nyelv, művészettörténet, kortárs képzőművészet, zenetörténet, kortárs zenei élet, színháztörténet, kortárs színházi élet, filmtörténet, kortárs filmművészet); (közép-) európai kulturális kapcsolatok (a Kárpát-medence népeinek összehasonlító néprajza, geolingvisztika, nyelvi-etnikai kapcsolatok, nemzeti, nyelvi, etnikai önazonosság Közép-Európában); magyarországi és kárpát-medencei közgyűjtemények; Magyarország-kép külföldön, magyarok a külföld szemében; nyelvpolitika, kisebbségi nyelvhasználat Közép-Európában és az EU-ban] 15-25 kredit;
irodalomtudományi ismeretkörök (kutatásmódszertan, tudománytörténet; irodalom és (társ)művészetek kapcsolata; poétika és retorika, szöveg- és diskurzuselemzés; az irodalmi interpretáció elmélete és gyakorlata; hatás- és olvasástörténet, kritikatörténet; komparatisztika, világirodalom, nemzeti irodalmak; az irodalom- és kultúraközvetítés rendszerei, a műfordítás elmélete; nemzeti kánonok és kultuszok Közép-Európában; a magyar irodalom külföldi recepciója; kisebbségi irodalmak és kultúrák, külföldi magyar irodalom) 30-40 kredit;
szakszemináriumok, tutoriális foglalkozások irodalomtudomány ismeretkörökből 5-15 kredit;
c) nyelvészet specializáció:
multidiszciplináris ismeretkörök [a magyar művelődés és kulturális örökség (magyar nyelv, irodalomtörténet, kortárs irodalom, művészettörténet, kortárs képzőművészet, zenetörténet, kortárs zenei élet, színháztörténet, kortárs színházi élet, filmtörténet, kortárs filmművészet); (közép-)európai kulturális kapcsolatok (a Kárpát-medence népeinek összehasonlító néprajza, nemzeti, nyelvi, etnikai önazonosság Közép-Európában); magyarországi és kárpát-medencei közgyűjtemények; Magyarország-kép külföldön, magyarok a külföld szemében] 15-25 kredit;
nyelvészeti ismeretkörök (kutatásmódszertan, tudománytörténet; a magyar nyelv morfológiája; kommunikáció és retorika; szövegtan és stilisztika; kulturális nyelvészet; nyelvi tervezés, nyelvpolitika; nyelv, média, informatika; íráskultúra; történeti dialektológia és szociolingvisztika; történeti névtan; geolingvisztika; kontrasztív nyelvészet; a magyar nyelv és kultúra helyzete az Európai Unióban) 30-40 kredit;
szakszemináriumok, tutoriális foglalkozások nyelvészet ismeretkörökből 5-15 kredit;
d) magyar mint idegen nyelv specializáció:
multidiszciplináris ismeretkörök [a magyar művelődés és kulturális örökség (magyar nyelv, irodalomtörténet, kortárs irodalom, művészettörténet, kortárs képzőművészet, zenetörténet, kortárs zenei élet, színháztörténet, kortárs színházi élet, filmtörténet, kortárs filmművészet); (közép-)európai kulturális kapcsolatok (a Kárpát-medence népeinek összehasonlító néprajza, nemzeti, nyelvi, etnikai önazonosság Közép-Európában); magyarországi és kárpát-medencei közgyűjtemények; Magyarország-kép külföldön, magyarok a külföld szemében] 15-25 kredit;
nyelvpedagógiai ismeretkörök (kutatásmódszertan, pedagógiatörténet; a nyelvoktatás elmélete, a nyelv interkulturális közvetítése; a magyar mint idegen nyelv módszertana; a magyar nyelv morfológiája; grammatika - idegen nyelvként; kommunikatív nyelvpedagógia; nyelvészeti pragmatika - nyelvi szokáskultúra; szociolingvisztika, bilingvizmus; kontrasztív nyelvészet; tananyagismeret; fordítás, műfordítás, kulturális transzfer; a magyar nyelv és kultúra helyzete az Európai Unióban) 30-40 kredit;
szakszemináriumok, tutoriális foglalkozások nyelvpedagógiai ismeretkörökből 5-15 kredit.
9.2. Idegennyelvi követelmény
A mesterfokozat megszerzéséhez egy államilag elismert, felsőfokú (C1), komplex típusú nyelvvizsga vagy egy további, az alapfokozat megszerzéséhez szükséges nyelvvizsga nyelvétől eltérő nyelvből államilag elismert, középfokú (B2), komplex típusú nyelvvizsga vagy ezekkel egyenértékű érettségi bizonyítvány oklevél szükséges.
9.3. A 4.2. pontban megadott oklevéllel rendelkezők esetén a mesterképzési képzési ciklusba való belépés minimális feltételei
A mesterképzésbe való belépéshez szükséges minimális kreditek száma 12 kredit magyar történelmi, illetve magyar nyelvészeti és magyar irodalmi ismeretkörökből.
1. A mesterképzési szak megnevezése: indológia (Indology)
2. A mesterképzési szakon szerezhető végzettségi szint és a szakképzettség oklevélben szereplő megjelölése
végzettségi szint: mester- (magister, master; rövidítve: MA-) fokozat
szakképzettség: okleveles indológia szakos bölcsész
a szakképzettség angol nyelvű megjelölése: Indologist
választható specializációk: szanszkrit, hindi
3. Képzési terület: bölcsészettudomány
4. A mesterképzésbe történő belépésnél előzményként elfogadott szakok
4.1. Teljes kreditérték beszámításával vehető figyelembe: a keleti nyelvek és kultúrák alapképzési szak indológia szakiránya.
4.2. A 9.3. pontban meghatározott kreditek teljesítésével vehetők figyelembe továbbá: azok az alapképzési és mesterképzési szakok, illetve a felsőoktatásról szóló 1993. évi LXXX. törvény szerinti szakok, amelyeket a kredit megállapításának alapjául szolgáló ismeretek összevetése alapján a felsőoktatási intézmény kreditátviteli bizottsága elfogad.
5. A képzési idő félévekben: 4 félév
6. A mesterfokozat megszerzéséhez összegyűjtendő kreditek száma: 120 kredit
a szak orientációja: kiegyensúlyozott (40-60 százalék)
a diplomamunka készítéséhez rendelt kreditérték 20 kredit
a szabadon választható tantárgyakhoz rendelhető minimális kreditérték: 10 kredit
7. A szakképzettség képzési területek egységes osztályozási rendszere szerinti tanulmányi területi besorolása: 222
8. A mesterképzési szak képzési célja és a szakmai kompetenciák
A képzés célja olyan szakemberek képzése, akik átfogó ismeretekkel, alapos tárgyi és módszertani tájékozottsággal rendelkeznek a klasszikus, illetve a modern indiai kultúráról. A választott szakiránynak megfelelő nyelvet (szanszkrit, hindi) magas szinten ismerik. Képesek az adott nyelven született kiemelkedő irodalmi művek sokoldalú elemzésére és ismerik a megfelelő történeti és kultúrtörténeti forrásokat. Képesek megszerzett tudásuk gyakorlati alkalmazására a gazdasági és kulturális élet, a közigazgatás, idegenforgalom számos területén. Felkészültek tanulmányaik doktori képzésben történő folytatására.
8.1. Az elsajátítandó szakmai kompetenciák
Az indológia szakos bölcsész
a) tudása
A felsőfokú (C1), komplex típusú nyelvvizsga szintjének megfelelően ismeri a hindi vagy a szanszkrit nyelvet, e nyelvek grammatikai rendszerét, az írásbeli, illetve szóbeli kommunikáció sajátosságait, az árnyalt és tudatos nyelvhasználat szabályait, és rendelkezik az ehhez szükséges aktív és passzív szókinccsel.
Átfogóan ismeri az indológia tárgykörének alapvető tényeit, irányait és határait, és szakterületének legalább egy résztémájában elmélyült ismeretekkel rendelkezik.
Ismeri a szakterületéhez kötődő legfontosabb összefüggéseket, elméleteket és az ezeket felépítő fogalomrendszert. Ezen belül ismeri az indológia tudományterületének fontosabb kutatási területeit, a szanszkrit és hindi nyelvészetet, irodalmat, történelmet és kultúrát, illetve azokat a fontosabb kutatásokat, amelyek ma meghatározzák e tudomány prioritásait, a fentebbiek jelentőségét az ókortól máig terjedő gondolkodástörténetben és egyetemes civilizációs folyamatokban.
Ismeri szakterülete fő elméleteinek ismeretszerzési és problémamegoldási módszereit, így a premodern és a modern nyelv-, irodalom- és kultúratudomány különböző módszereinek alkalmazhatóságát a fenti nyelvek, irodalmi alkotások, műfajok, kulturális jelenségek megismerésében.
Ismeri az legújabb nyelvészeti, irodalmi és kultúrával kapcsolatos kutatási irányzatokat, amelyek szükségesek lehetnek egy jövendő kutatási stratégia kialakítása vagy kutatási együttműködés szempontjából.
A szanszkrit szakirányon végzett ismeri a klasszikus India vonatkozásában az irodalomtörténeti, vallástörténeti, filozófiatörténeti kutatásokat, a források közti tájékozódást és azok szövegkritikai feldolgozását, a szövegértés és szövegértelmezés módozatait.
A hindi szakirányon végzett magas szinten ismeri a modern India vonatkozásában a hindi nyelvet és irodalmat, az országismereti tudásanyagot.
b) képességei
Az indológián belül saját szakterületén képes a kulturális jelenségek történeti elemzésére, az egymásra épülő világképek kritikai elemzésére.
Képes hindi nyelven a kor igényeinek megfelelő hatékony írásbeli és szóbeli kommunikációra, továbbá óind és újind vonatkozásban a lehetőségek szerint helytálló bírálatot vagy véleményt megfogalmazni, döntést hozni és az ebből adódó következtetéseket szakmai és nem szakmai közönség számára közérthetően bemutatni.
Képes kritikusan elemezni a magyar és európai, valamint az indiai identitás konstrukcióit. Képes az Európán kívüli kultúrák szintetizáló elemzésére, kutatási eredményeit szélesebb orientalisztikai kontextusban is elhelyezni.
Különböző hindi és szanszkrit szövegtípusokat és indiai kulturális jelenségeket különféle szempontok mérlegelésével releváns értelmezési keret kidolgozásával képes vizsgálni.
Véleményét a szakmai-tudományos elvárásoknak megfelelően idegen nyelven is képes megfogalmazni, szakmai fórumokon megvédeni.
Képes a megoldandó problémák megértése és megoldása terén önálló tevékenységre és eredeti ötletek felvetésére, valamint a feladatok szakmailag magas szinten és önállóan történő megtervezésére és végrehajtására.
Alkalmas nyelvtudása és országismerete birtokában fordításra, műfordításra, cikkek, könyvek, filmek nyelvi és szakmai lektorálásra, szerkesztésre a külkereskedelem, diplomácia, turisztika, idegenvezetés, kulturális menedzsment, média, újságírás, államigazgatás, idegenrendészet, szakkönyvtár, kulturális antropológia területén.
Szakmája művelése során két idegen nyelvet hatékonyan használ.
c) attitűdje
Magas fokú motivációval és elkötelezettséggel rendelkezik India kultúrája, a szanszkrit, illetve a hindi nyelv iránt.
Munkája és kutatásai során figyelembe veszi a kulturális jelenségek történeti, kulturális és társadalmi meghatározottságát.
Tudatosan és kritikusan képviseli a magyar és európai értékeket, a kulturális, vallási és társadalmi sokszínűség fontosságát.
Fontosnak tartja, hogy fejlessze az Európán kívüli kultúrákra vonatkozó ismereteit.
Törekszik arra, hogy saját tudását mind magasabb szintre emelje, képzési területének belső törvényszerűségeinek megértését elmélyítse és önműveléssel, önfejlesztéssel folyamatosan új képességekre tegyen szert.
Törekszik arra, hogy szakmai kommunikációjában a normáknak megfelelően nyilvánuljon meg, valamint hogy a problémákat lehetőleg másokkal együttműködésben oldja meg.
d) autonómiája és felelőssége
Felelős európaiként képviseli szakmai, szellemi identitását.
Tudatosan reflektál saját történeti és kulturális beágyazottságára.
Munkája során kezdeményezi az Európán kívüli, elsősorban az indiai szakmai közösségekkel való együttműködést, vitát.
Szakmájához kapcsolódó kérdésekben kritikus tudatossággal jár el.
Etikai és szakmai felelősséget vállal saját és az általa vezetett csoport eredményeiért.
9. A mesterképzés jellemzői
9.1. Szakmai jellemzők
9.1.1. A szakképzettséghez vezető tudományágak, szakterületek, amelyekből a szak felépül:
képzést alapozó bölcsészettudományi, társadalomtudományi ismeretkörök legfeljebb 6 kredit;
filológia, nyelvtudomány, irodalomtudomány, vallástörténet, művészettörténet (20-25 kredit).
választható specializációk 60-70 kredit.
9.1.2. A választható specializációk tudományágai, szakterületei:
a) szanszkrit specializáció: óind történeti nyelvtan és nyelvtörténet, szanszkrithoz közeli nyelvek (különösen óperzsa, avesztai, prákrit, páli), szanszkrit szövegek olvasása és elemzése (védikus szanszkrit, epigráfia, szépirodalom, filozófia, vallás), nyelvfejlesztés: hindi nyelv, a szakterületen választható további ismeretek (speciálkollégiumok, szakszemináriumok);
b) hindi specializáció: újind történeti nyelvtan és nyelvtörténet, hindihez közeli nyelvek (így bradzs, urdu, bengáli), modern és középkori hindi szövegek olvasása és elemzése, beszédgyakorlat (fordítás és tolmácsolás), nyelvfejlesztés: szanszkrit nyelv, a szakterületen választható további ismeretek (speciálkollégiumok, szakszemináriumok).
9.2. Idegennyelvi követelmény
A mesterfokozat megszerzéséhez egy államilag elismert felsőfokú (C1), komplex típusú nyelvvizsga angol nyelvből vagy egy, az alapfokozat megszerzéséhez szükséges nyelvtől eltérő további nyelvből államilag elismert középfokú (B2), komplex típusú nyelvvizsga vagy ezekkel egyenértékű érettségi bizonyítvány vagy oklevél szükséges. Hindi vagy szanszkrit specializáción folytatott tanulmányok esetén a záróvizsga letétele felsőfokú (C1), komplex nyelvvizsga-követelmények teljesítését igazolja hindi vagy szanszkrit nyelvből.
9.3. A 4.2. pontban megadott oklevéllel rendelkezők esetén a mesterképzési képzési ciklusba való belépés minimális feltételei
A keleti nyelvek és kultúrák alapképzési szakon indológia szakirányt nem végzőknek a mesterképzésbe való belépéshez 62 kredittel kell rendelkezniük a korábbi tanulmányaik alapján a keleti nyelvek és kultúrák alapképzési szak indológia nyelvtudományi, irodalomtudományi és kultúratudományi ismeretköreiből.
A mesterképzésbe való felvétel feltétele, hogy a hallgató a korábbi tanulmányai alapján ezekből legalább 50 kredittel rendelkezzen. A hiányzó krediteket a felsőoktatási intézmény tanulmányi és vizsgaszabályzatában meghatározottak szerint meg kell szerezni.
1. A mesterképzési szak megnevezése: Iranisztika (Iranian Studies)
2. A mesterképzési szakon szerezhető végzettségi szint és a szakképzettség oklevélben szereplő megjelölése
végzettségi szint: mester- (magister, master; rövidítve: MA-) fokozat
szakképzettség: okleveles iranisztika szakos bölcsész
a szakképzettség angol nyelvű megjelölése: Expert in Iranian Studies
3. Képzési terület: bölcsészettudomány
4. A mesterképzésbe történő belépésnél előzményként elfogadott szakok
4.1. Teljes kreditérték beszámításával vehető figyelembe: a keleti nyelvek és kultúrák alapképzési szak iranisztika szakiránya.
4.2. A 9.4. pontban meghatározott kreditek teljesítésével elsősorban számításba vehetők: a bölcsésztudomány képzési terület alapképzési szakjai.
5. A képzési idő félévekben: 4 félév.
6. A mesterfokozat megszerzéséhez összegyűjtendő kreditek száma: 120 kredit
a szak orientációja: kiegyensúlyozott (40-60 százalék)
a diplomamunka készítéséhez rendelt kreditérték 20 kredit
a szabadon választható tantárgyakhoz rendelhető minimális kreditérték: 6 kredit
7. A szakképzettség képzési területek egységes osztályozási rendszere szerinti tanulmányi területi besorolása: 222
8. A mesterképzési szak képzési célja és a szakmai kompetenciák
A képzés célja olyan szakemberek képzése, akik az iranisztika különböző szakterületein (nyelvek, történelem, irodalom, művelődés- és vallástörténet, művészettörténet, modern országismeret), valamint a klasszikus és a modern perzsa nyelvben magas szintű jártassággal, élő nyelvi tapasztalatokkal, valamint számottevő arab nyelvi ismeretekkel is rendelkeznek. Az iranisztika területén szerzett speciális jártasságok és elmélyült műveltség birtokában képesek gyakorlati készségeket igénylő feladatok és munkakörök ellátására az államigazgatásban és a kulturális élet számos területén. Felkészültek tanulmányaik doktori képzés keretében történő folytatására.
8.1. Az elsajátítandó szakmai kompetenciák
Az iranisztika szakos bölcsész
a) tudása
Részleteiben átlátja az iranisztika elméleti problémáit, ezek történeti, folyamatszerű összefüggéseit.
Ismeri a modern perzsa nyelvet írott és beszélt nyelvet, nyelvtudása a felsőfokú (C1), komplex típusú nyelvvizsga szintjének felel meg.
Szótár segítségével változatos műfajú és stílusú arab nyelvű szövegek önállóan feldolgozásához szükséges arab nyelvtudással rendelkezik.
Ismeri az iráni népek történetét: a modern Irán, valamint a földrajzilag és nyelvileg szorosan kapcsolódó régiók, Közép-Ázsia, Afganisztán és India helyzetét.
Ismeri a klasszikus és modern perzsa irodalom nyelvi forrásaihoz kapcsolódó filológiai, irodalomtörténeti és irodalomelméleti kérdéseket, a megfelelő vallás- és művelődéstörténeti ismeretanyagot.
Alapvető ismeretekkel rendelkezik a multikulturalitás jelenségeiről és az Európán kívüli, elsősorban közel-keleti kultúrákról.
Érti és átlátja a szövegek és kulturális jelenségek vizsgálatának eljárásait, az értelmezés változó kontextusait.
Átfogó ismeretekkel rendelkezik az iranisztika magyar, angol és perzsa nyelvű hagyományos és elektronikus forrásairól, bibliográfiáiról.
Elmélyült ismeretekkel rendelkezik az iranisztika különféle tudományterületeinek és határtudományainak jellemző kutatási kérdéseit, elemzési és értelmezési módszereit illetően.
Alaposan és átfogóan ismeri az iranisztika jellemző írásbeli és szóbeli, tudományos, közéleti és népszerűsítő műfajait, kontextusát.
Szakterületének legalább egy résztémájában elmélyült ismeretekkel rendelkezik.
Legalább két idegen nyelvet ismer a szakterületéhez szükséges szinten, különös tekintettel a szakterminológiára.
b) képességei
Képes az iranisztika tudományterületéhez tartozó kulturális jelenségek történeti elemzésére, kritikai értelmezésére.
Képes az iráni népek, illetve a földrajzilag és nyelvileg szorosan kapcsolódó régiók történeti és modern politikai eseményeinek, valamint társadalmi kérdéseinek mélyebb megértésére, interpretálására.
Képes modern perzsa nyelvű fordítási és tolmácsolási, illetve elemzési feladatok elvégzésére.
Képes közepes nehézségű klasszikus arab szövegek szótár segítségével való megértésére.
Képes az iranisztika terén szerzett ismereteivel ma általánosan és széles körben nem ismert területek, jelenségek, fogalmak és forrásadatok interpretálására, megértésére.
A széleskörű orientalisztikai ismeretek, valamint a nyugati kultúra és tudományos gondolkodás birtokában képes a mai nemzetközi politikai, társadalmi, valamint az irodalmi és művészi tevékenységek eddigieknél mélyebb és behatóbb megismerésére, megértésére és értékelésére.
Képes az Európán kívüli kultúrák multikulturális szempontú szintetizáló elemzésére.
Különböző szövegtípusokat és kulturális jelenségeket több szempont mérlegelésével, releváns értelmezési keret kidolgozásával képes vizsgálni.
Az információkat képes kritikusan elemezni, önállóan kidolgozott szempontok szerint feldolgozni, új összefüggésekre rámutatni.
Véleményét a szakmai-tudományos elvárásoknak megfelelően, akár idegen nyelven is képes megfogalmazni, szakmai fórumokon megvédeni.
Önállóan és kritikai szempontokat érvényesítve képes feltárni résztémája összefüggéseit. Szakmája művelése során két idegen nyelvet szóban és írásban egyaránt hatékonyan használ.
c) attitűdje
Munkája és kutatásai során figyelembe veszi a kulturális jelenségek történeti, kulturális és társadalmi meghatározottságát.
Tudatosan és kritikusan képviseli a magyar és európai értékeket, a kulturális, vallási és társadalmi sokszínűség fontosságát.
Igénye van az Európán kívüli kultúrákra, különösen a perzsa nyelvű népek kultúrájára vonatkozó ismereteinek továbbfejlesztésére.
Törekszik speciális szakmai érdeklődése elmélyítésére, megszilárdítására.
Felhasználja szakterületi tudását a jelenkori társadalmi változások megértésére.
Nyitott saját tudományterületének interdiszciplináris megközelítéseire.
Törekszik arra, hogy szakmai kommunikációjában a normáknak megfelelően nyilvánuljon meg.
Szem előtt tartja résztémájának szakmai és társadalmi összefüggéseit.
Törekszik szakmai nyelvtudásának elmélyítésére.
Törekszik arra, hogy a közel-keleti kultúrákkal kapcsolatos aktuális események, történések vonatkozásában naprakész legyen.
Tiszteli az Európán kívüli kultúrákat, vallásokat.
d) autonómiája és felelőssége
Tudatosan reflektál saját történeti és kulturális beágyazottságára.
Felelős európaiként képviseli szakmai, szellemi identitását.
Munkája során kezdeményezi az Európán kívüli szakmai közösségekkel, vitapartnerekkel való kooperációt.
Kritikus tudatosság jellemzi szakmájához kapcsolódó kérdésekben.
Felelősen képviseli azon módszereket, amelyekkel szakterületén dolgozik, és elfogadja más tudományágak autonómiáját, módszertani sajátosságait.
Etikai és szakmai felelősséget vállal saját és az általa vezetett csoport produktumaiért. Képviseli saját tudományos felismeréseit, eredményeit.
Felelősséggel végzi a munkája során adódó fordítási és tolmácsolási feladatokat.
9. A mesterképzés jellemzői
9.1. Szakmai jellemzők
9.1.1. A szakképzettséghez vezető tudományágak, szakterületek, amelyekből a szak felépül:
nyelvészet 23-27 kredit;
történelem, historiográfia 23-27 kredit;
irodalomtörténet, irodalomelmélet 23-27 kredit;
vallás- és művelődéstörténet 13-17 kredit;
arabisztikai ismeretek 7-11 kredit.
9.1.2. A képzés részeként, a felsőoktatási intézmény által ajánlott speciális programok választhatók, amelynek kreditaránya a képzés egészén belül 20-30 kredit. A választható speciális program területét tekintve lehet:
a szakspecifikus ismereteket elmélyítő további irodalom-, nyelv-, történettudományi, vallás- és művelődéstörténeti (művészettörténeti) kurzus;
széleskörű arabisztika (irodalom-, nyelv-, történettudomány, vallás- és művelődéstörténeti) kurzus;
további nyelvi kurzusok.
9.2. Idegennyelvi követelmény
A mesterfokozat megszerzéséhez angol, német, francia vagy orosz nyelvből államilag elismert, felsőfokú (C1), komplex típusú nyelvvizsga vagy egy, az alapfokozat megszerzéséhez szükséges nyelvtől eltérő további nyelvből államilag elismert középfokú (B2), komplex típusú nyelvvizsga vagy ezekkel egyenértékű érettségi bizonyítvány vagy oklevél szükséges. A záróvizsga letétele felsőfokú (C1), komplex nyelvvizsga-követelmények teljesítését igazolja modern perzsa nyelvből.
9.3. A képzést megkülönböztető speciális jegyek
Az oktatás nyelve magyar, azonban a tanulmányok során az órák egy részét anyanyelvi lektor tartja perzsa nyelven vagy vendégelőadó angol nyelven.
9.4. A 4.2. pontban megadott oklevéllel rendelkezők esetén a mesterképzési képzési ciklusba való belépés minimális feltételei:
Az alapképzéstől eltérő mesterképzésbe való belépéshez szükséges minimális kreditek száma nyelvi képzés [klasszikus és modern perzsa részletes nyelvleírás, klasszikus perzsa szövegolvasás (forráselemzés), modern perzsa nyelvgyakorlat] 44 kredit;
egyéb irodalomtörténeti és filológiai ismeretek (klasszikus és modern perzsa irodalomtörténet, verstan, paleográfia, bevezetés a nyelvtörténetbe és dialektológiába, perzsa művészettörténet, a modern Irán történetének kérdései, a modern Irán problémái) 6 kredit.
A mesterképzésbe való felvétel feltétele, hogy a hallgató a korábbi tanulmányai alapján ezekből legalább 35 kredittel rendelkezzen. A hiányzó krediteket a felsőoktatási intézmény tanulmányi és vizsgaszabályzatában meghatározottak szerint meg kell szerezni.
1. A mesterképzési szak megnevezése: irodalom- és kultúratudomány (Literary and Cultural Studies)
2. A mesterképzési szakon szerezhető végzettségi szint és a szakképzettség oklevélben szereplő megjelölése
végzettségi szint: mester- (magister, master; rövidítve: MA-) fokozat
szakképzettség: okleveles irodalom- és kultúratudomány szakos bölcsész
a szakképzettség angol nyelvű megjelölése: Philologist of Literary and Cultural Studies
3. Képzési terület: bölcsészettudomány
4. A mesterképzésbe történő belépésnél előzményként elfogadott szakok
4.1. Teljes kreditérték beszámításával vehető figyelembe: a magyar, az anglisztika, a germanisztika, a romanisztika, a szlavisztika alapképzési szak, valamint az ókori nyelvek és kultúrák alapképzési szak klasszika-filológia szakiránya.
4.2. A 9.3. pontban meghatározott kreditek teljesítésével elsősorban számításba vehetők:
a bölcsészettudomány és társadalomtudomány képzési területek alapképzési szakjai.
4.3. A 9.3. pontban meghatározott kreditek teljesítésével vehetők figyelembe továbbá azok az alapképzési és mesterképzési szakok, illetve a felsőoktatásról szóló 1993. évi LXXX. törvény szerinti szakok, amelyeket a kredit megállapításának alapjául szolgáló ismeretek összevetése alapján a felsőoktatási intézmény kreditátviteli bizottsága elfogad.
5. A képzési idő félévekben: 4 félév
6. A mesterfokozat megszerzéséhez összegyűjtendő kreditek száma: 120 kredit
a szak orientációja: gyakorlatorientált (60-70 százalék)
a diplomamunka készítéséhez rendelt kreditérték: 20 kredit
a szabadon választható tantárgyakhoz rendelhető minimális kreditérték: 6 kredit.
7. A szakképzettség képzési területek egységes osztályozási rendszere szerinti tanulmányi területi besorolása: 223
8. A mesterképzési szak képzési célja és a szakmai kompetenciák
A képzés célja olyan szakemberek képzése, akik alkalmasak irodalmi és kulturális jelenségek, művészi szövegek tudományos elemzésére, esztétikai és poétikai-retorikai létmódjuk figyelembevételével. Ismerik a modern kommunikáció közegeit, a nyelvi-közvetítési rendszereket, a nyelv művészetének és médiumainak sajátosságait, az irodalom társművészetekhez fűződő kapcsolatát, valamint az irodalmiság legaktuálisabb társadalmi funkciójára és feltételeire összpontosító kutatásokat. Felkészültek tanulmányaik doktori képzésben történő folytatására.
8.1. Az elsajátítandó szakmai kompetenciák
Az irodalom- és kultúratudomány szakos bölcsész
a) tudása
Átlátja az irodalom- és kultúratudomány elméleti problémáit, ezek történeti és mediális összefüggéseit, alkalmazni képes az irodalmi szövegek és a kulturális jelenségek vizsgálatának eljárásait, tekintettel az értelmezés változó kontextusaira.
Átlátja és érti a magyar és európai identitás kulturális és szellemi konstrukcióinak irodalmi összefüggésrendszerét, valamint alapvető ismeretekkel rendelkezik a multikulturalitás irodalmi tapasztalatairól, a kisebbségi és marginális irodalmi és kulturális jelenségekről.
Elmélyült ismeretekkel rendelkezik az irodalom- és kultúratudománynak, valamint határtudományainak jellemző kutatási kérdéseiről, a különböző kutatási irányzatok értelmezési módszereiről, az irodalom- és kultúratudomány hagyományos és elektronikus forrásairól, adatbázisairól és bibliográfiáiról.
Alaposan és átfogóan ismeri az irodalom- és kultúratudomány jellemző írásbeli és szóbeli, tudományos, közéleti és népszerűsítő műfajait, kontextusait.
Az irodalom- és kultúratudomány legalább egy résztémájában az innovatív tudományos kutatáshoz szükséges ismeretekkel rendelkezik.
A szakterülete műveléséhez szükséges szinten érti és ismeri az általa elsajátított idegen nyelveket, különös tekintettel a terminológiára.
b) képességei
Képes az irodalom és kultúra jelenségeinek történeti és több diszciplináris szempontot mérlegelő elemzésére, az egymásra épülő világképeknek és kialakulásuknak kritikai értelmezésére.
Kritikusan és a kultúrák közötti különbségekre érzékenyen képes elemezni a magyar és az európai identitás konstrukcióit.
Képes önállóan megválasztani és tudatosan alkalmazni a vizsgált irodalmi-kulturális kérdéskör elemzésére megfelelő irodalom- és kultúratudományos módszereket, s a rendelkezésére álló információk földolgozása során az irodalmi és kulturális jelenségek új összefüggéseire mutat rá.
Véleményét az irodalom- és kultúratudomány szakmai-tudományos elvárásainak megfelelően, akár idegen nyelven is képes megfogalmazni, szakmai fórumokon megvédeni.
Önállóan és kritikai szempontokat érvényesítve képes feltárni résztémája összefüggéseit.
Legalább egy idegen nyelven képes szakmáját hatékonyan gyakorolni.
c) attitűdje
Munkája és kutatásai során figyelembe veszi az irodalmi és kulturális jelenségek történeti és társadalmi meghatározottságát.
Tudatosan és kritikusan képviseli a magyar, az európai és az egyetemes értékeket, a kulturális, vallási és társadalmi sokszínűség fontosságát.
Igénye van az Európán kívüli irodalmakra és kultúrákra vonatkozó ismereteinek továbbfejlesztésére.
Az irodalmi és kulturális jelenségekről megszerzett tudását felhasználja a jelenkori társadalmi változások megértésére.
Nyitott az irodalom és a kultúra interdiszciplináris megközelítéseire.
Törekszik arra, hogy szakmai kommunikációjában a társadalmi és tudományos normáknak megfelelően, a különböző nyelvi és kulturális közösségek iránti érzékenységgel nyilvánuljon meg.
Törekszik szakmai nyelvtudásának elmélyítésére.
d) autonómiája és felelőssége
Tudatosan reflektál saját történeti és kulturális beágyazottságára.
Felelős európaiként, kritikus tudatossággal képviseli szakmai, szellemi identitását.
Munkája során nyitott, és törekszik az európai és Európán kívüli szakmai közösségekkel való együttműködésre.
Felelősen képviseli azon módszereket, amelyekkel az irodalom- és kultúratudomány területén dolgozik, és elfogadja más tudományágak autonómiáját, módszertani sajátosságait.
Etikai és szakmai felelősséget vállal saját és munkacsoportja szakmai-közéleti tevékenységéért.
9. A mesterképzés jellemzői
9.1. Szakmai jellemzők
9.1.1. A szakképzettséghez vezető tudományágak, szakterületek, amelyekből a szak felépül
általános kultúratudományi ismeretek 6-18 kredit;
esztétikai és filozófiai ismeretek 4-10 kredit;
irodalomtudományi ismeretek 14-36 kredit.
9.1.2. A személyes képességeknek és érdeklődésnek leginkább megfelelő, a szakterület műveléséhez alkalmas elméleti és gyakorlati ismeretek megszerzéséhez felsőoktatási intézmény által ajánlott speciális programok választhatók az irodalom- és kultúratudomány egy részterületéről, amelynek további kreditértéke 40-60 kredit.
9.2. Idegennyelvi követelmény
A mesterfokozat megszerzéséhez egy államilag elismert, középfokú (B2), komplex típusú nyelvvizsga, vagy azzal egyenértékű érettségi bizonyítvány vagy oklevél szükséges az alapképzési szak megszerzéséhez szükséges nyelvvizsga nyelvétől eltérő nyelvből, vagy államilag elismert, felsőfokú (C1), komplex típusú nyelvvizsga vagy azzal egyenértékű érettségi bizonyítvány vagy oklevél szükséges az alapképzési szak megszerzéséhez szükséges nyelvvizsga nyelvéből.
9.3. A 4.2. és 4.3. pontban megadott oklevéllel rendelkezők esetén a mesterképzési képzési ciklusba való belépés minimális feltételei
A mesterképzésbe való belépéshez a korábbi tanulmányok szerint szükséges minimális kreditek száma:
általános kultúratudományi ismeretek 4 kredit,
esztétikai és filozófiai ismeretek 4 kredit,
irodalomtudományi ismeretek 10 kredit.
1. A mesterképzési szak megnevezése: iszlám tanulmányok (Islamic Studies)
2. A mesterképzési szakon szerezhető végzettségi szint és a szakképzettség oklevélben szereplő megjelölése
végzettségi szint: mester- (magister, master; rövidítve: MA-) fokozat
szakképzettség: okleveles iszlám tanulmányok szakos bölcsész
a szakképzettség angol nyelvű megjelölése: Expert in Islamic Studies
3. Képzési terület: bölcsészettudomány
4. A mesterképzésbe történő belépésnél előzményként elfogadott szakok
4.1. Teljes kreditérték beszámításával vehető figyelembe: a keleti nyelvek és kultúrák alapképzési szak arab, iranisztika és török szakirányai.
4.2. A 9.3. pontban meghatározott kreditek teljesítésével elsősorban számításba vehetők: a bölcsésztudomány képzési terület alapképzési szakjai.
4.3. A 9.3. pontban meghatározott kreditek teljesítésével vehetők figyelembe továbbá: azok az alapképzési és mesterképzési szakok, illetve a felsőoktatásról szóló 1993. évi LXXX. törvény szerinti szakok, amelyeket a kredit megállapításának alapjául szolgáló ismeretek összevetése alapján a felsőoktatási intézmény kreditátviteli bizottsága elfogad.
5. A képzési idő félévekben: 4 félév.
6. A mesterfokozat megszerzéséhez összegyűjtendő kreditek száma: 120 kredit
a szak orientációja: elméletorientált (60-70 százalék)
a diplomamunka készítéséhez rendelt kreditérték 20 kredit
a szabadon választható tantárgyakhoz rendelhető minimális kreditérték: 6 kredit
7. A szakképzettség képzési területek egységes osztályozási rendszere szerinti tanulmányi területi besorolása: 222
8. A mesterképzési szak képzési célja és a szakmai kompetenciák
A képzés célja olyan szakemberek képzése, akik megszerzett nyelvi, filológiai és az iszlám kultúrával kapcsolatos ismereteik birtokában képesek önálló tudományos kutatómunkát folytatni, illetve a közélet területén az iszlám kultúrát behatóan ismerő szakemberekként (újságíró, politológus, diplomata) magas színvonalon tevékenykedni. A végzettek az iszlám vallás, az iszlám világ történelmének és kultúrájának átfogó tudományos ismeretével rendelkeznek. Felkészültek tanulmányaik doktori képzés keretében történő folytatására.
8.1. Az elsajátítandó szakmai kompetenciák
Az iszlám tanulmányok szakos bölcsész
a) tudása
Ismeri az iszlám nyelvein, elsősorban az arab, perzsa és török írott források filológiai elemzésének követelményeit.
Ismeri az iszlám vallás történelmét és mai áramlatait.
Ismeri az iszlám világ történelmét és mai helyzetét.
Ismeri az iszlám kultúrkör művelődéstörténetét.
Ismeri az iszlám világban napjainkban ható ideológiákat, az iszlám világ és a nyugati világ közötti kölcsönhatások jellemzőit a történelem folyamán.
Ismeri az iszlám világ és a nyugati világ mai kölcsönhatásainak sajátosságait.
b) képességei
Képes az ismeretek tudományos fórumokon való megjelenítésére.
A megoldandó problémák megértése és megoldása terén önálló tevékenységre képes.
Képes eredeti ötletek felvetésére, valamint a feladatok szakmailag magas szinten és önállóan történő megtervezésére és végrehajtására.
Képes az aktuális kutatások és a tudományos munka kritikus értékelésére.
Képes a különböző korok és kortárs iskolák elméleti megközelítéseinek értékelésére.
Képes önálló kritikai attitűd kialakítására és szükség esetén alternatív megoldások felvetésére.
Képes a képzési terület belső törvényszerűségei megértésére és önműveléssel, önfejlesztéssel folyamatosan új képességek kialakítására.
Képes az írott források filológiai elemzésének szuverén alkalmazására a vallás, a történelem és a művelődéstörténet területén.
Képes az információk, érvek és elemzések szakmai és nem szakmabeli közönségnek különböző nézőpontok szerinti magas szinten bemutatni.
Képes alapos értelmiségi tájékozottságot, nagyfokú kreativitást, valamint az iszlám nyelveivel és az iszlám kultúrával összefüggő elmélyült ismereteket igénylő munkakör ellátására, az iszlám nyelvei közül egyben a kor igényeinek megfelelő hatékony kommunikációra, valamint az iszlám nyelvein írott források olvasására és filológiai igényű elemzésére.
Képes az arab, török vagy perzsa nyelvek közül legalább egynek aktív, a további kettőnek pedig passzív használatára.
c) attitűdje
Magas fokon motivált és elkötelezett az iszlám műveltség és kultúra iránt.
A releváns nyelvek használatának, valamint az említett kultúrával kapcsolatos ismeretek átadásának fontosságát illető minőségtudat és sikerorientáltság jellemzi.
Kezdeményező, együttműködő és konstruktív módon kritikus a szakmai kérdések kezelése során.
d) autonómiája és felelőssége
A szakmai munka során személyes felelősséget vállal.
A szakmai munkája során szükség esetén döntéseket hoz.
Szakmai kvalitásait önálló tanulással fejleszti.
Szakmai munkája során céltudatosan törekszik értékek kialakítására és megtartására.
9. A mesterképzés jellemzői
9.1. Szakmai jellemzők
A szakképzettséghez vezető tudományágak, szakterületek, amelyekből a szak felépül:
a képzéshez kapcsolódó nyelvtudományi és vallástudományi ismeretek 18-22 kredit az alábbiak szerint:
nyelvi és nyelvtudományi ismeretek legalább 18 kredit,
az iszlám vallással kapcsolatos szakmai ismeretek legalább 2 kredit;
irodalomtudományi, nyelvtudományi, kultúratudományi szakmai ismeretek és nyelvi képzés 70-80 kredit;
egyéb bölcsészettudományi ismeretek legfeljebb 6 kredit.
9.2. Idegennyelvi követelmény
A mesterfokozat megszerzéséhez angol, német, francia vagy orosz nyelvből államilag elismert, felsőfokú (C1), komplex típusú nyelvvizsga vagy egy, az alapfokozat megszerzéséhez szükséges nyelvtől eltérő további idegen nyelvből államilag elismert középfokú (B2), komplex típusú nyelvvizsga vagy ezekkel egyenértékű érettségi bizonyítvány vagy oklevél szükséges.
9.3. A 4.2. és 4.3. pontban megadott oklevéllel rendelkezők esetén a mesterképzési képzési ciklusba való belépés minimális feltételei
Az arab, az iranisztika és a török szakiránytól eltérő korábbi keleti nyelvek és kultúrák alapképzési tanulmányok esetén és más alapképzési oklevél birtokában a mesterképzésbe való belépéshez 50 kredit szükséges a korábbi tanulmányok alapján a keleti nyelvek és kultúrák alapképzési szak arab, iranisztika, vagy török szakirányának nyelvtudományi, irodalomtudományi, történelemtudományi, vallás- és művelődéstörténeti ismeretköreiből.
A mesterképzésbe való felvétel feltétele, hogy a hallgató a korábbi tanulmányai alapján ezekből legalább 35 kredittel rendelkezzen. A hiányzó krediteket a felsőoktatási intézmény tanulmányi és vizsgaszabályzatában meghatározottak szerint meg kell szerezni.
1. A mesterképzési szak megnevezése: japanológia (Japanese Studies)
2. A mesterképzési szakon szerezhető végzettségi szint és a szakképzettség oklevélben szereplő megjelölése
végzettségi szint: mester- (magister, master; rövidítve: MA-) fokozat
szakképzettség: okleveles japanológia szakos bölcsész
a szakképzettség angol nyelvű megjelölése: Philologist in Japanese Studies
3. Képzési terület: bölcsészettudomány
4. A mesterképzésbe történő belépésnél előzményként elfogadott szakok
4.1. Teljes kreditérték beszámításával vehető figyelembe: a keleti nyelvek és kultúrák alapképzési szak japán szakiránya.
4.2. A 9.4. pontban meghatározott kreditek teljesítésével elsősorban számításba vehető: a keleti nyelvek és kultúrák alapképzési szak további szakirányai.
4.3. A 9.4. pontban meghatározott kreditek teljesítésével vehetők figyelembe továbbá: azok az alapképzési és mesterképzési szakok, illetve a felsőoktatásról szóló 1993. évi LXXX. törvény szerinti szakok, amelyeket a kredit megállapításának alapjául szolgáló ismeretek összevetése alapján a felsőoktatási intézmény kreditátviteli bizottsága elfogad.
5. A képzési idő félévekben: 4 félév
6. A mesterfokozat megszerzéséhez összegyűjtendő kreditek száma: 120 kredit
a szak orientációja: kiegyensúlyozott (40-60 százalék)
a diplomamunka készítéséhez rendelt kreditérték: 20 kredit;
a szabadon választható tantárgyakhoz rendelhető minimális kreditérték: legalább 6 kredit
7. A szakképzettség képzési területek egységes osztályozási rendszere szerinti tanulmányi területi besorolása: 222
8. A mesterképzési szak képzési célja és a szakmai kompetenciák
A képzés célja olyan szakemberek képzése, akik jól ismerik a japán nyelvet, a japán kultúrát. Felsőfokú (C1) nyelvtudási szinten képesek japán nyelvű hétköznapi, kulturális, politikai, gazdasági, társadalmi, valamint nyelv- és irodalomtudományi szövegeket felelősen értelmezni, közvetíteni és alkotni írásban és szóban. Japánnyelv-tudásuk és Japánra vonatkozó ismereteik birtokában, az üzleti életben, a tudományban, az államigazgatásban, a diplomáciában magas szintű szakmai munka végzésére képesek japán nyelvismeretet igénylő feladatok ellátásával. Felkészültek tanulmányaik doktori képzés keretében történő folytatására.
8.1. Az elsajátítandó szakmai kompetenciák
A japanológia szakos bölcsész
a) tudása
Részleteiben átlátja saját szakterületének, a japanológiának elméleti problémáit, ezek történeti, folyamatszerű összefüggéseit.
Átlátja és érti a magyar és európai identitás mellett a kelet-ázsiai, ezen belül elsősorban a japán identitás kulturális és szellemi konstrukcióit.
Alapvető ismeretekkel rendelkezik a multikulturalitás jelenségeiről és az Európán kívüli, különösen a távol-keleti kultúrákról.
Átfogó ismeretekkel rendelkezik a bölcsészettudomány saját tudományterületére, a japanológiára jellemző hagyományos és elektronikus forrásairól, keresőprogramjairól, katalógusairól, bibliográfiáiról.
Ismeri a japanológia alapvető ágainak, területeinek legfontosabb alapismereteit.
Alaposan és átfogóan ismeri a klasszikus japán filológia, a klasszikus japán írott nyelv, a hagyományos prózairodalmi nyelv, a japán nyelvészet és nyelvtudomány, a japán leíró nyelvtan (fonológia, morfológia, szintaxis), a japán irodalomtudomány, a japán filozófiatörténet, a japán esztétikatörténet, a japán vallástörténet, a japán egyháztörténet, a japán történettudomány, japán politikatörténet, japán művészettörténet, japán kultúrtörténet és művelődéstörténet ismereteit, a szak- és műfordítás alapjait.
Ismeri a modern japán írott és beszélt nyelvet a felsőfokú (C1), komplex típusú nyelvvizsga, illetve a Japán Nyelvi Alkalmassági Vizsga (Nihongo Nōryoku Shiken) N2-N1-es szintjén.
Elmélyült ismeretekkel rendelkezik tudományterületének, a japanológiának jellemző kutatási kérdéseit, elemzési és értelmezési módszereit illetően.
Érti és átlátja a japán szövegek és kulturális jelenségek vizsgálatának eljárásait, az értelmezés változó kontextusait.
Ismeri a japán nyelvi, japán irodalmi és japán kulturális jelenségekről szerzett tudás - eredeti látás- és gondolkodásmód birtokában történő - gyakorlati alkalmazását.
Ismeri a japán nyelv, irodalom, történelem és kultúra mélyebb összefüggéseinek megértéséhez és magyarázatához szükséges megfelelő információkat és kutatási módszereket.
Alaposan és átfogóan ismeri a japanológia jellemző írásbeli és szóbeli, tudományos és közéleti, népszerűsítő műfajait, kontextusát.
A japanológiának legalább egy résztémájában elmélyült ismeretekkel rendelkezik.
b) képességei
A japanológia szakterületén képes a kelet-ázsiai, ezen belül elsősorban a japán kulturális jelenségek történeti elemzésére, az egymásra épülő világképek megformálódásának kritikai értelmezésére.
Képes a japanológiában, illetve annak interdiszciplináris területein az aktuális kutatások és a tudományos munka kritikus értékelésére.
Képes a japanológia mesterszintű, sokoldalú, interdiszciplináris és multidiszciplináris elméleti és gyakorlati művelésére és az önálló kutatásra.
Képes saját tudása magasabb szintre emelésére, képzési területe belső törvényszerűségei megértésének elmélyítésére.
Képes az Európán kívüli kultúrák, különösen a kelet-ázsiai és ezen belül a japán kultúra multikulturális szempontú szintetizáló elemzésére.
A japanológia szakterületén különböző szövegtípusokat és kulturális jelenségeket több szempont mérlegelésével, releváns értelmezési keret kidolgozásával vizsgál.
A japanológia szakterületén önállóan szelektálja és tudatosan alkalmazza a szakmai problémának (kérdéseknek, szövegcsoportoknak, adatoknak) megfelelő humántudományi módszereket.
Véleményét a szakmai-tudományos elvárásoknak megfelelően (akár japán, illetve más idegen nyelven is) képes megfogalmazni, szakmai fórumokon megvédeni.
Szakmája művelése során a japán nyelven kívül még egy idegen nyelvet hatékonyan használ.
Ismeri a fogalmi gondolkodás és az absztrakció értő használatát, mely képessé teszi mind a japanológiában, mind interdiszciplináris területeken az aktuális kutatások és a tudományos munka kritikus értékelésére, a különböző korok és kortárs iskolák elméleti megközelítéseinek értékelésére, önálló kritika kifejlesztésére és szükség esetén alternatív megoldások felvetésére.
Képes szakterületén, a japanológia területén projektekben, illetve adott feladatokon dolgozó munkacsoportokban tevékenyen részt venni.
Képes irányítási feladatok ellátására.
Képes az egyénileg, illetve párban, csoportban szervezett tanulás, a tanulóközösségek működésének, valamint ezek egymással való kapcsolatának elemzésére, a lehetőségek előrejelzésére, ismeri az ezekhez szükséges főbb tudományos eredményeket és releváns gyakorlatokat.
Képes saját gondolatainak és a japanológia szakterületén a szakmai témáknak szóban és írásban történő árnyalt kifejtésére, birtokolja a szakmai vitához szükséges beszéd- és íráskészséget a felsőfokú (C1), komplex típusú nyelvvizsga, illetve a Japán Nyelvi Alkalmassági Vizsga (Nihongo Nōryoku Shiken) N2-N1-es szintjén.
Képes japán nyelven a kor igényeinek megfelelően hatékonyan kommunikálni, továbbá az információkat, érveket és elemzéseket szakmai és nem szakmabeli közönségnek különböző nézőpontok szerint magas szinten bemutatni.
Folyékonyan és természetes módon tudja magát kifejezni japán nyelven, több stílusregiszterben, az adott műfaj szabályrendszerének megfelelően, közérthetően, választékos stílusban ír és beszél japánul.
Képes nagyobb mennyiségű japán és legalább még egy idegen nyelvű szakirodalom feldolgozására.
A japanológia területén szerzett speciális jártassága és elmélyült műveltsége birtokában képes fogalmi és absztrakt gondolkodást, valamint gyakorlati készségeket igénylő feladatok és munkakörök ellátására.
Képes alapos értelmiségi tájékozottságot, nagyfokú kreativitást, valamint a japán nyelvvel és kultúrával összefüggő elmélyült ismereteket igénylő munkakör ellátására.
Képes a japanológia szakterületén az egyes médiumok, funkciók, platformok új típusú, kollaboratív használatára, kreatív alkalmazására.
Képes a szakterületi feladatokhoz leginkább megfelelő megoldások kiválasztására.
Előnyben részesíti az e-szolgáltatások használatát.
A japanológia területén képes kutatást, fejlesztést tervezni, vezetni.
A japanológia területén szükséges innovációkhoz képes tudományos érveket hozni, azokat alátámasztani.
c) attitűdje
Tudatosan és kritikusan képviseli a magyar és európai értékeket, a kulturális, vallási és társadalmi sokszínűség fontosságát.
Igénye van az Európán kívüli kultúrákra, különösen a kelet-ázsiai, azon belül a japán kultúrára vonatkozó ismereteinek továbbfejlesztésére.
Nyitott saját tudományterületének, a japanológiának interdiszciplináris megközelítéseire.
Törekszik arra, hogy szakmai kommunikációjában a normáknak megfelelően nyilvánuljon meg.
Önműveléssel, önfejlesztéssel folyamatosan új képességek kialakítására törekszik.
Az információkat kritikusan elemzi, önállóan kidolgozott szempontok szerint dolgozza fel, új összefüggésekre mutat rá.
Képes szakterülete, a japanológia tanulásához szükséges alaptudások, képességek, attitűdök hiányának elemző, kritikus, szükség esetén önkritikus feltárására, képes korrekciós terveit adatokkal alátámasztva elkészíteni, ebben másokat is segíteni.
Kritikai nézőpontot, új látásmódot, megoldásokat, módszertanokat alkalmaz a japanológia szakterületén.
Munkája és kutatásai során figyelembe veszi a kelet-ázsiai, elsősorban a japán kulturális jelenségek történeti, kulturális és társadalmi meghatározottságát.
Motivációval, elkötelezettséggel és minőségtudattal rendelkezik a japán nyelvet és kultúrát illetően.
Törekszik a japanológia szakterületén speciális szakmai érdeklődése elmélyítésére, megszilárdítására.
Felhasználja a japanológia szakterületén szerzett tudását a jelenkori társadalmi változások megértésére.
Szem előtt tartja a japanológia szakterületén résztémájának szakmai és társadalmi összefüggéseit.
Törekszik a japanológia szakterületén szakmai nyelvtudásának elmélyítésére.
Kritikusan elemzi a magyar és európai identitás konstrukciói mellett a kelet-ázsiai, elsősorban a japán identitás konstrukcióit.
A japanológia szakterületén tudását és képességeit folyamatosan fejleszti, kezdeményezéseiben, döntéseiben a siker közös értekét tartja szem előtt.
d) autonómiája és felelőssége
Szakterületével, a japanológiával összefüggésben tudatosan reflektál saját történeti és kulturális beágyazottságára.
Felelős európaiként képviseli a japanológia szakterületén szakmai, szellemi identitását.
Etikai és szakmai felelősséget vállal saját és az általa vezetett csoport produktumaiért.
Felelősséget érez az egyéni, társas, szervezeti és rendszer-tanulásért, érti ezek jelentőségét.
Munkája során kezdeményezi az európai és Európán kívüli, kelet-ázsiai és japán szakmai közösségekkel, vitapartnerekkel való kooperációt.
Kritikus tudatosság jellemzi szakmájához, a japanológiához kapcsolódó kérdésekben.
Felelősen képviseli azon módszereket, amelyekkel szakterületén, a japanológia területén dolgozik, és elfogadja más tudományágak autonómiáját, módszertani sajátosságait.
A japanológia szakterületén képviseli saját tudományos felismeréseit, eredményeit.
Önállóan és kritikai szempontokat érvényesítve tárja fel a japanológia szakterületén résztémája összefüggéseit.
9. A mesterképzés jellemzői
9.1. Szakmai jellemzők
9.1.1. A szakképzettséghez vezető tudományágak, szakterületek, amelyekből a szak felépül:
japán nyelvészet és nyelvtudomány 6-20 kredit;
japán irodalomtudomány 5-10 kredit;
nyelvfejlesztés 12-15 kredit;
japán kultúratudomány 18-25 kredit;
klasszikus japán nyelv 4-5 kredit.
9.1.2. A képzés részeként, a felsőoktatási intézmény által ajánlott speciális programok választhatók, amelynek kreditaránya további 25-45 kredit.
9.2. Idegennyelvi követelmény
A mesterfokozat megszerzéséhez angol nyelvből államilag elismert, felsőfokú (C1), komplex típusú nyelvvizsga vagy egy, az alapfokozat megszerzéséhez szükséges nyelvtől eltérő további nyelvből államilag elismert középfokú (B2), komplex típusú nyelvvizsga vagy ezekkel egyenértékű érettségi bizonyítvány vagy oklevél szükséges. A záróvizsga letétele felsőfokú (C1), komplex nyelvvizsga-követelmények teljesítését igazolja japán nyelvből.
9.3. A 4.2. és 4.3. pontban megadott oklevéllel rendelkezők esetén a mesterképzési képzési ciklusba való belépés minimális feltételei
A japán szakiránytól eltérő korábbi keleti nyelvek és kultúrák alapképzési tanulmányok esetén és más alapképzési oklevél birtokában a mesterképzésbe való belépéshez 50 kredit szükséges a keleti nyelvek és kultúrák alapképzési szak japán szakirányának történettudományi, nyelvtudományi, irodalomtudományi és kultúratudományi ismeretköreiből, továbbá
a 4.2. pontban felsorolt alapképzési szakon végzettek esetében középfokú (B2), komplex típusú nyelvtudás szükséges japán nyelvből,
a 4.3. pontban felsorolt alapképzési szakon végzettek esetében továbbá a Japán Nyelvi Alkalmassági Vizsgán (Nihongo Nōryoku Shiken) megszerzett N2 szintű vagy középfokú, (B2) komplex típusú államilag elismert vagy azzal egyenértékű nyelvvizsga szükséges japán nyelvből.
1. A mesterképzési szak megnevezése: klasszika-filológia (Classical Philology)
2. A mesterképzési szakon szerezhető végzettségi szint és a szakképzettség oklevélben szereplő megjelölése
végzettségi szint: mester- (magister, master; rövidítve: MA-) fokozat
szakképzettség: okleveles klasszika-filológia szakos bölcsész
a szakképzettség angol nyelvű megjelölése: Classical Philologist
választható specializációk: latin, ógörög, antik örökség
3. Képzési terület: bölcsészettudomány
4. A mesterképzésbe történő belépésnél előzményként elfogadott szakok
4.1. Teljes kreditérték beszámításával vehető figyelembe: az ókori nyelvek és kultúrák alapképzési szak klasszika-filológiai szakiránya.
4.2. A 9.3. pontban meghatározott kreditek teljesítésével vehetők figyelembe továbbá: azok az alapképzési és mesterképzési szakok, illetve a felsőoktatásról szóló 1993. évi LXXX. törvény szerinti szakok, amelyeket a kredit megállapításának alapjául szolgáló ismeretek összevetése alapján a felsőoktatási intézmény kreditátviteli bizottsága elfogad.
5. A képzési idő félévekben: 4 félév
6. A mesterfokozat megszerzéséhez összegyűjtendő kreditek száma: 120 kredit
a szak orientációja: kiegyensúlyozott (40-60 százalék)
a diplomamunka készítéséhez rendelt kreditérték: 20 kredit
a szabadon választható tantárgyakhoz rendelhető minimális kreditérték: 6 kredit
7. A szakképzettség képzési területek egységes osztályozási rendszere szerinti tanulmányi területi besorolása: 222
8. A mesterképzési szak képzési célja és a szakmai kompetenciák
A képzés célja olyan szakemberek képzése, akik átfogó ismeretekkel rendelkeznek a klasszikus antikvitásról vagy az annak örökségét folytató középkori - adott esetben kora újkori - európai kultúráról. A választott specializációnak megfelelő nyelvet (latin, ógörög, középkori latin, újkori latin vagy bizánci görög) magas szinten ismerik. Képesek az adott nyelven született kiemelkedő irodalmi művek sokoldalú elemzésére, és ismerik a megfelelő történeti és kultúrtörténeti forrásokat. Felkészültek tanulmányaik doktori képzés keretében történő folytatására.
8.1. Az elsajátítandó szakmai kompetenciák
A klasszika-filológia szakos bölcsész
a) tudása
Felsőfokú (C1), komplex típusú nyelvvizsga szintjén ismeri a latin vagy az ógörög nyelvet.
Ismeri a klasszikus latin és görög, vagy az antik örökségre építő közép- és újkori latin és görög nyelv, irodalom és kultúra mélyebb összefüggéseinek megértéséhez és magyarázatához szükséges kutatási módszereket.
Áttekintő módon ismeri az antikvitás és az annak örökségére építő középkor irodalmának és kultúrájának egészét.
Átlátja a fentebbiek jelentőségét az európai kultúrában és az ókortól máig terjedő gondolkodástörténetben és egyetemes civilizációs folyamatokban.
Ismeri a premodern és a modern nyelv-, irodalom- és kultúratudomány különböző módszereinek alkalmazhatóságát a fenti nyelvek, irodalmi alkotások, műfajok, kulturális jelenségek stb. megismerésében.
b) képességei
Képes az irodalomtudományban és a nyelvtudományban, illetve interdiszciplináris területeken az aktuális kutatások és a tudományos munka kritikus értékelésére.
Képes eredeti látás- és gondolkodásmód birtokában a nyelvi, irodalmi és kulturális jelenségekről szerzett tudás gyakorlati alkalmazására.
Képes saját tudása magasabb szintre emelésére, képzési területe belső törvényszerűségei megértésének elmélyítésére és önműveléssel, önfejlesztéssel folyamatosan új képességek kialakítására.
Képes a klasszikus latin vagy görög nyelvvel és kultúrával, vagy az antik örökségre építő közép- és újkori latin vagy görög nyelvvel összefüggő elmélyült ismereteket igénylő munkakör ellátására.
Együttműködésre képes más szakmák képviselőivel.
c) attitűdje
Alapos értelmiségi tájékozottsággal és nagyfokú kreativitással rendelkezik.
Igyekszik az antikvitásról szerzett tudását saját kora keretei között értelmezni és hasznosítani. Szellemi nyitottsággal tudja értékelni az elméleti megfontolások változását.
Az antikvitás megismerése közben kialakított módszertanát adaptálni tudja más megismerési formákra is.
Nyitottság jellemzi a számunkra jól ismert moderntől eltérő kultúrák megértésére, értékeinek felismerésére.
Kritikai attitűd jellemzi a megismerési folyamatokban, illetve a szakmai, kulturális, társadalmi ítéletalkotásban.
d) autonómiája és felelőssége
Elkötelezett az ókori világ kulturális értékeinek megőrzése és megismertetése iránt.
Igényli az egyetemi oktatásban szerzett ismeretek további szélesítését.
Etikai és szakmai felelősséget vállal saját és az általa esetleg vezetett csoport szellemi termékeiért.
Felelősen képviseli azon módszereket, amelyekkel szakterületén dolgozik, és elfogadja más tudományágak autonómiáját, módszertani sajátosságait.
Reflektál saját történeti és kulturális beágyazottságára.
9. A mesterképzés jellemzői
9.1. Szakmai jellemzők
9.1.1. A szakképzettséghez vezető tudományágak, szakterületek, amelyekből a szak felépül:
klasszika-filológia szakmai ismeretei [filológia (paleográfia, szövegkritika-szövegkiadás), irodalomtörténet, irodalmi művek értelmezése, leíró nyelvészet (fonológia, morfológia, szintaxis), nyelvfejlesztési ismeretek, történeti és összehasonlító nyelvtudomány, nyelvtörténet, a görögséggel (Bizánccal) és Rómával (a középkori Nyugat-Európával) érintkező népek, nyelvek, kultúrák, filozófia, esztétika, vallástörténet, egyháztörténet, régészet-művészettörténet, retorika és poétika, természettudomány, kultúrtörténet (a kultúra további területei: jog, színháztörténet)] 20-30 kredit;
a szakhoz kötődő területeken további nyelvi, irodalmi, művelődéstörténeti vagy más speciális kérdéskörök ismeretei 20-30 kredit.
9.1.2. A képzés részeként választható specializációk: a latin, az ógörög, az antik örökség, amelynek további kreditértéke 40-45 kredit.
A választható specializációk szakterületei a nyelvfejlesztés (ógörög, latin grammatika, stilisztika), különböző műfajú, az alapfokon tanultakhoz képest nehezebb irodalmi és egyéb szövegek elemző olvasása (szövegolvasás, auktorolvasás), speciálkollégiumok, szakszemináriumok, kutatószemináriumi munka.
9.2. Idegennyelvi követelmény
A mesterfokozat megszerzéséhez angol, német, francia, olasz, orosz vagy spanyol nyelvből államilag elismert, felsőfokú (C1), komplex típusú nyelvvizsga vagy egy, az alapfokozat megszerzéséhez szükséges idegen nyelvtől eltérő további nyelvből államilag elismert, középfokú (B2), komplex típusú nyelvvizsga vagy ezekkel egyenértékű érettségi bizonyítvány vagy oklevél szükséges.
Az adott specializáció követelményeinek teljesítésével a záróvizsga letétele ógörög vagy latin nyelvből felsőfokú (C1), komplex nyelvvizsga-követelmények teljesítését, az antik örökség specializáció követelményeinek teljesítésével a záróvizsga letétele latin nyelvből felsőfokú (C1), komplex nyelvvizsga-követelmények teljesítését igazolja.
9.3. A 4.2. pontban megadott oklevéllel rendelkezők esetén a mesterképzési képzési ciklusba való belépés minimális feltételei:
A mesterképzésbe való belépéshez szükséges minimális kreditek száma 50 kredit a korábbi tanulmányok alapján az ókori nyelvek és kultúrák alapképzési szak klasszika-filológia szakirányának latin és/vagy (ó)görög nyelvi, nyelvtudományi, irodalomtudományi és kultúratudományi ismeretköreiből.
1. A mesterképzési szak megnevezése: koreanisztika (Korean Studies)
2. A mesterképzési szakon szerezhető végzettségi szint és a szakképzettség oklevélben szereplő megjelölése
végzettségi szint: mester- (magister, master; rövidítve: MA-) fokozat
szakképzettség: okleveles koreanisztika szakos bölcsész
a szakképzettség angol nyelvű megjelölése: Expert in Korean Studies
3. Képzési terület: bölcsészettudomány
4. A mesterképzésbe történő belépésnél előzményként elfogadott szakok
4.1. Teljes kreditérték beszámításával vehető figyelembe: a keleti nyelvek és kultúrák alapképzési szak koreai szakiránya.
4.2. A 9.3. pontban meghatározott kreditek teljesítésével elsősorban számításba vehetők a keleti nyelvek és kultúrák alapképzési szak további szakirányai.
4.3. A 9.3. pontban meghatározott kreditek teljesítésével vehetők figyelembe továbbá: azok az alapképzési és mesterképzési szakok, illetve a felsőoktatásról szóló 1993. évi LXXX. törvény szerinti szakok, amelyeket a kredit megállapításának alapjául szolgáló ismeretek összevetése alapján a felsőoktatási intézmény kreditátviteli bizottsága elfogad.
5. A képzési idő félévekben: 4 félév
6. A mesterfokozat megszerzéséhez összegyűjtendő kreditek száma: 120 kredit
a szak orientációja: kiegyensúlyozott (40-60 százalék)
a diplomamunka készítéséhez rendelt kreditérték: 20 kredit
a szabadon választható tantárgyakhoz rendelhető minimális kreditérték: legalább 10 kredit
7. A szakképzettség képzési területek egységes osztályozási rendszere szerinti tanulmányi területi besorolása: 222
8. A mesterképzési szak képzési célja és a szakmai kompetenciák
A képzés célja olyan szakemberek képzése, akik jól ismerik a koreai nyelvet, a koreai kultúrát. Felsőfokú (C1) nyelvtudási szinten képesek koreai nyelvű hétköznapi, kulturális, politikai, gazdasági, társadalmi, valamint nyelv- és irodalomtudományi szövegeket felelősen értelmezni, közvetíteni és alkotni írásban és szóban. Koreainyelv-tudásuk és a Koreai-félszigetre vonatkozó ismereteik birtokában az üzleti életben, a tudományban, az államigazgatásban, a diplomáciában magas szintű szakmai munka végzésére képesek koreai nyelvismeretet igénylő feladatok ellátásával. Felkészültek tanulmányaik doktori képzésben történő folytatására.
8.1. Az elsajátítandó szakmai kompetenciák
A koreanisztika szakos bölcsész
a) tudása
Részleteiben átlátja saját szakterületének, a koreanisztikának elméleti problémáit, ezek történeti, folyamatszerű összefüggéseit.
Átlátja és érti a magyar és európai identitás mellett a távol-keleti, ezen belül elsősorban a koreai identitás kulturális és szellemi konstrukcióit.
Alapvető ismeretekkel rendelkezik a multikulturalitás jelenségeiről és az Európán kívüli, különösen a távol-keleti kultúrákról.
Átfogó ismeretekkel rendelkezik a bölcsészettudomány saját tudományterületére, a koreanisztikára jellemző hagyományos és elektronikus forrásairól, bibliográfiáiról.
Ismeri a koreanisztika alapvető ágainak, területeinek legfontosabb alapismereteit: alaposan és átfogóan ismeri a klasszikus koreai civilizáció, a klasszikus koreai írott nyelv, a koreai nyelvészet és nyelvtudomány, a koreai irodalomtudomány, a koreai sámánizmus, a koreai buddhizmus, a koreai nemzeti identitás, a Koreai-félsziget története, a Koreai-félsziget politikatörténete, a koreai hagyományos műveltség és a modern koreai kultúra ismereteit, a szak- és műfordítás alapjait.
Ismeri a modern koreai írott és beszélt nyelvet a felsőfokú (C1), komplex típusú nyelvvizsga szintjén.
Elmélyült ismeretekkel rendelkezik tudományterületének, a koreanisztikának jellemző kutatási kérdéseit, elemzési és értelmezési módszereit illetően.
Érti és átlátja a koreai szövegek és kulturális jelenségek vizsgálatának eljárásait, az értelmezés változó kontextusait.
Ismeri a koreai nyelvi, koreai irodalmi és koreai kulturális jelenségekről szerzett tudás - eredeti látás- és gondolkodásmód birtokában történő - gyakorlati alkalmazását.
Ismeri a koreai nyelv, irodalom, történelem és kultúra mélyebb összefüggéseinek megértéséhez és magyarázatához szükséges megfelelő információkat és kutatási módszereket.
Alaposan és átfogóan ismeri a koreanisztika jellemző írásbeli és szóbeli, tudományos és közéleti, népszerűsítő műfajait, kontextusát.
A koreanisztikának legalább egy résztémájában elmélyült ismeretekkel rendelkezik.
b) képességei
A koreanisztika szakterületén képes a távol-keleti, ezen belül elsősorban a koreai civilizáció jelenségeinek történeti elemzésére, az egymásra épülő világképek megformálódásának kritikai értelmezésére. Képes a koreanisztikában, illetve annak interdiszciplináris területein az aktuális kutatások és a tudományos munka kritikus értékelésére.
Képes a koreanisztika mesterszintű, sokoldalú, interdiszciplináris és multidiszciplináris elméleti és gyakorlati művelésére és az önálló kutatásra.
Képes saját tudása magasabb szintre emelésére, képzési területe belső törvényszerűségei megértésének elmélyítésére.
Képes az Európán kívüli kultúrák, különösen a távol-keleti és ezen belül a koreai kultúra multikulturális szempontú szintetizáló elemzésére.
A koreanisztika szakterületén különböző szövegtípusokat és kulturális jelenségeket több szempont mérlegelésével, releváns értelmezési keret kidolgozásával képes vizsgálni.
A koreanisztika szakterületén képes önállóan megválasztani és tudatosan alkalmazni a szakmai problémának (kérdéseknek, szövegcsoportoknak, adatoknak) megfelelő humántudományi módszereket.
Véleményét a szakmai-tudományos elvárásoknak megfelelően képes megfogalmazni, szakmai fórumokon megvédeni.
Szakmája művelése során a koreai nyelven kívül még egy idegen nyelvet hatékonyan használ.
Ismeri a fogalmi gondolkodás és az absztrakció értő használatát, mely képessé teszi mind a koreanisztikában, mind interdiszciplináris területeken az aktuális kutatások és a tudományos munka kritikus értékelésére, a különböző korok és kortárs iskolák elméleti megközelítéseinek értékelésére, önálló kritika kifejlesztésére és szükség esetén alternatív megoldások felvetésére.
Képes szakterületén, a koreanisztika területén projektekben, illetve adott feladatokon dolgozó munkacsoportokban tevékenyen részt venni.
Képes irányítási feladatok ellátására.
Képes az egyénileg, illetve párban, csoportban szervezett tanulás, a tanulóközösségek működésének, valamint ezek egymással való kapcsolatának elemzésére, a lehetőségek előrejelzésére, ismeri az ezekhez szükséges főbb tudományos eredményeket és releváns gyakorlatokat.
Képes saját gondolatainak és a koreanisztika szakterületén a szakmai témáknak szóban és írásban történő árnyalt kifejtésére, birtokolja a szakmai vitához szükséges beszéd- és íráskészséget a felsőfokú (C1), komplex típusú nyelvvizsga szintjén.
Képes koreai nyelven hatékonyan kommunikálni, továbbá az információkat, érveket és elemzéseket szakmai és nem szakmabeli közönségnek különböző nézőpontok szerint magas szinten bemutatni.
Folyékonyan és természetes módon tudja magát kifejezni koreai nyelven, több beszédszinten, az adott műfaj szabályrendszerének megfelelően, közérthetően, választékos stílusban ír és beszél koreai nyelven.
Képes nagyobb mennyiségű koreai és legalább még egy idegen nyelvű szakirodalom feldolgozására.
A koreanisztika területén szerzett speciális jártassága és elmélyült műveltsége birtokában képes fogalmi és absztrakt gondolkodást, valamint gyakorlati készségeket igénylő feladatok és munkakörök ellátására. Képes alapos értelmiségi tájékozottságot, nagyfokú kreativitást, valamint a koreai nyelvvel és kultúrával összefüggő elmélyült ismereteket igénylő munkakör ellátására.
Képes a koreanisztika szakterületén az egyes médiumok, funkciók, platformok új típusú, kollaboratív használatára, kreatív alkalmazására. Képes a szakterületi feladatokhoz leginkább megfelelő megoldások kiválasztására.
A koreanisztika területén képes kutatást, fejlesztést tervezni, vezetni. A koreanisztika területén szükséges innovációkhoz képes tudományos érveket hozni, azokat alátámasztani.
Képes szakterülete, a koreanisztika tanulásához szükséges alaptudások, képességek, attitűdök hiányának elemző, kritikus, szükség esetén önkritikus feltárására, képes korrekciós terveit adatokkal alátámasztva elkészíteni, ebben másokat is segíteni.
c) attitűdje
Tudatosan és kritikusan képviseli a magyar és európai értékeket, a kulturális, vallási és társadalmi sokszínűség fontosságát.
Igénye van az Európán kívüli kultúrákra, különösen a távol-keleti, azon belül a koreai civilizációra vonatkozó ismereteinek továbbfejlesztésére.
Nyitott saját tudományterületének, a koreanisztikának interdiszciplináris megközelítéseire.
Törekszik arra, hogy szakmai kommunikációjában a normáknak megfelelően nyilvánuljon meg.
Önműveléssel, önfejlesztéssel folyamatosan új képességek kialakítására törekszik.
Az információkat kritikusan elemzi, önállóan kidolgozott szempontok szerint dolgozza fel, új összefüggésekre mutat rá.
Kritikai nézőpontot, új látásmódot, megoldásokat, módszertanokat alkalmaz a koreanisztika szakterületén.
Munkája és kutatásai során figyelembe veszi a távol-keleti, elsősorban a koreai kulturális jelenségek történeti, kulturális és társadalmi meghatározottságát.
Motivációval, elkötelezettséggel és minőségtudattal rendelkezik a koreai nyelvet és kultúrát illetően.
Törekszik a koreanisztika szakterületén speciális szakmai érdeklődése elmélyítésére, megszilárdítására.
Felhasználja a koreanisztika szakterületén szerzett tudását a jelenkori társadalmi változások megértésére.
Szem előtt tartja a koreanisztika szakterületén résztémájának szakmai és társadalmi összefüggéseit.
Törekszik a koreanisztika szakterületén szakmai nyelvtudásának elmélyítésére.
Kritikusan elemzi a magyar és európai identitás konstrukciói mellett a távol-keleti, elsősorban a koreai identitás konstrukcióit.
A koreanisztika szakterületén tudását és képességeit folyamatosan fejleszti, kezdeményezéseiben, döntéseiben a siker közös értekét tartja szem előtt.
d) autonómiája és felelőssége
Szakterületével, a koreanisztikával összefüggésben tudatosan reflektál saját történeti és kulturális beágyazottságára.
Felelős európaiként képviseli a koreanisztika szakterületén szakmai, szellemi identitását.
Etikai és szakmai felelősséget vállal saját és az általa vezetett csoport produktumaiért.
Felelősséget érez az egyéni, társas, szervezeti és rendszer-tanulásért, érti ezek jelentőségét.
Munkája során kezdeményezi az európai és Európán kívüli, elsősorban szöuli szakmai közösségekkel, vitapartnerekkel való kooperációt.
Kritikus tudatosság jellemzi szakmájához, a koreanisztikához kapcsolódó kérdésekben.
Felelősen képviseli azon módszereket, amelyekkel szakterületén, a koreanisztika területén dolgozik, és elfogadja más tudományágak autonómiáját, módszertani sajátosságait.
A koreanisztika szakterületén képviseli saját tudományos felismeréseit, eredményeit.
Önállóan és kritikai szempontokat érvényesítve tárja fel a koreanisztika szakterületén résztémája összefüggéseit.
9. A mesterképzés jellemzői
9.1. Szakmai jellemzők
9.1.1. A szakképzettséghez vezető tudományágak, szakterületek, amelyekből a szak felépül:
képzést alapozó nyelvi, irodalmi ismeretek 8-12 kredit;
koreanisztikai szakmai ismeretek (történeti és összehasonlító nyelvtudomány, nyelvtörténet, koreai vallások és hagyományos műveltség, a buddhizmus története, népi vallásosság, sámánizmus, a különböző koreai államalakulatok - Kó-Csoszon, Kogurjó, Silla, Pekcse, Korjó, valamint Csoszon - fejlődése és egymáshoz való viszonya, a koreai nemzet 20. századi megosztottsága, hagyományos és modern kultúra) 78-82 kredit.
9.1.2. A képzésben a felsőoktatási intézmény által ajánlott speciális programok választhatók, amelynek kreditaránya a szakmai képzésen belül 25-45 kredit.
9.2. Idegennyelvi követelmény
A mesterfokozat megszerzéséhez angol nyelvből államilag elismert, felsőfokú (C1), komplex típusú nyelvvizsga vagy egy, az alapfokozat megszerzéséhez szükséges nyelvtől eltérő további nyelvből államilag elismert középfokú (B2), komplex típusú nyelvvizsga vagy ezekkel egyenértékű érettségi bizonyítvány vagy oklevél szükséges. A záróvizsga letétele felsőfokú (C1), komplex típusú nyelvvizsga-követelmények teljesítését igazolja koreai nyelvből.
9.3. A 4.2. és 4.3. pontban megadott oklevéllel rendelkezők esetén a mesterképzési képzési ciklusba való belépés minimális feltételei
A szakirányától eltérő korábbi keleti nyelvek és kultúrák alapképzési tanulmányok esetén és más alapképzési oklevél birtokában a mesterképzésbe való belépéshez 50 kredit szükséges a keleti nyelvek és kultúrák alapképzési szak koreai szakirányának történettudományi, nyelvtudományi és kultúratudományi ismeretköreiből, továbbá a 4.3. pontban felsorolt alapképzési szakon végzettek esetében középfokú (B2), komplex típusú nyelvvizsgával egyenértékű nyelvtudás szükséges koreai nyelvből.
1. A mesterképzési szak megnevezése Közép-Európa tanulmányok (Central European Studies)
2. A mesterképzési szakon szerezhető végzettségi szint és a szakképzettség oklevélben szereplő megjelölése
végzettségi szint: mester- (magister, master; rövidítve: MA-) fokozat
szakképzettség okleveles Közép-Európa tanulmányok szakos bölcsész
a szakképzettség angol nyelvű megjelölése: Central European Studies Expert
3. Képzési terület: bölcsészettudomány
4. A mesterképzésbe történő belépésnél előzményként elfogadott szakok
4.1. Teljes kreditérték beszámításával vehető figyelembe: a bölcsészettudomány képzési területről a magyar, a történelem, a néprajz, a szlavisztika, a romológia, valamint a szabad bölcsészet alapképzési szak, a germanisztika alapképzési szak német, nemzetiségi német, a romanisztika alapképzési szak román, olasz szakiránya, továbbá a társadalomtudomány képzési területről a társadalmi tanulmányok és a szociológia alapképzési szak.
4.2. A 9.4. pontban meghatározott ismeretkörökben szerzett kreditek teljesítésével vehetők figyelembe továbbá: azok az alapképzési vagy mesterképzési szakok, illetve a felsőoktatásról szóló 1993. évi LXXX. törvény szerinti szakok, amelyeket a kredit megállapításának alapjául szolgáló ismeretek összevetése alapján a felsőoktatási intézmény kreditátviteli bizottsága elfogad.
5. A képzési idő félévekben: 4 félév
6. A mesterfokozat megszerzéséhez összegyűjtendő kreditek száma: 120 kredit
a szak orientációja: elméletorientált (60-70 százalék)
a diplomamunka készítéséhez rendelt kreditérték: 20 kredit
a szabadon választható tantárgyakhoz rendelhető minimális kreditérték: 6 kredit
7. A szakképzettség képzési területek egységes osztályozási rendszere szerinti tanulmányi területi besorolása: 312
8. A mesterképzési szak képzési célja és a szakmai kompetenciák
A képzés célja olyan szakemberek képzése, akik megszerzett térspecifikus ismereteik birtokában képesek a közép-európai térséghez kapcsolódó külpolitikai, gazdasági elemzői, kutatói, képviseleti, kultúrák közötti közvetői, kultúrdiplomáciai és szervezői feladatok ellátására a tudományos életben, a sajtóban, a diplomácia területén, a vállalati munkában, kisebbségi szervezetekben és különböző kulturális közösségekben. Felkészültek tanulmányaik doktori képzésben történő folytatására.
8.1. Az elsajátítandó szakmai kompetenciák
A Közép-Európa tanulmányok szakos bölcsész
a) tudása
Ismeri Közép-Európa helyét az európai történelemben, a régió és a nagyhatalmak viszonyának változásait, a régiót összekötő és elválasztó szálakat, a térség sajátosságait, fejlődésbeli különbségeit, ezek miértjeit.
Meg tudja határozni Közép-Európát mint kulturális régiót, a történelem, az irodalom, a képzőművészet, néprajz, zene, film, a nyelv, gazdaság, társadalom, politika, kultúra összefüggéseit és jellemzőit, a térséget ért kulturális, művészeti, nyelvi, történeti, politikai, gazdasági, társadalmi hatásokat.
Ismeri a nemzetiségi kérdés szerepét, jelentőségét, a nemzetté válás sajátosságait, sikereit, kudarcait, a multikulturalizmus közép-európai jelenségeit.
Elsajátította a térségre vonatkozó kutatások módszertanát, a régióval foglalkozó részdiszciplínákat, a modern kommunikáció eszközeinek használatát és az elektronikus adatkezelést, adatátvitelt.
Tisztában van a régiót vizsgáló diszciplínák jellemző kutatási kérdéseivel, elemezési módszereivel.
Ismeri az adott diszciplínák egyes területeinek szakkifejezéseit.
Elsajátította a térség legalább egy nyelvét alapfokú (B1), írásbeli típusú nyelvvizsga nyelvismereti szintjének megfelelő szinten.
b) képességei
Képes a régió tudományos életébe való bekapcsolódásra, ismeretek, kutatási eredmények tudományos fórumokon, magyarul és idegen nyelven való megjelenítésére, megvitatására, az álláspontjuk megvédésére.
Képes a térségre vonatkozó magas szintű ismeretterjesztésre, a hazai és a külföldi felsőoktatásban kutatómunkára (egyetemi kutatócsoportban).
Képes mindazon feladatok ellátására, amelyek szolgáltató és termelő vállalatoknál a közép-európai régióra vonatkozó specifikus elméleti és gyakorlati ismereteket követelnek. Képes a térséggel kapcsolatos elemzői feladatok ellátására.
Képes a térségben kisebbségi, nemzetiségi kérdésekkel kapcsolatos ismereteket igénylő feladatok ellátására.
Az interdiszciplináris képzésükben megismert műfajok szabályrendszerének megfelelően, közérthetően, választékos stílusban írnak és beszélnek, képesek a különböző témakörökkel kapcsolatban világos, részletes szövegeket alkotni.
c) attitűdje
Megvan benne a régió iránti érdeklődés, elkötelezettség.
Az önálló, problémamegoldó gondolkodás, kreativitás, az ezzel összefüggő kritikai szemlélet, a vitakészség, az értékközpontúság, a minőség iránti érzékenység, az igény a minőségi munkára.
Jó kommunikációs készséggel rendelkezik magyar és idegen nyelven.
Jellemzi a kutatói attitűd, a fogalmi gondolkodás, az absztrakciós képesség, a rendszeres tanulás iránti igény, a megújulás képessége, az új ismeretek befogadása, feldolgozása.
Széles műveltség, kulturális érzékenység, az interkulturális nyitottság, tolerancia, a régió kulturális örökségének védelme, megbecsülése jellemzi.
Mérlegeli a problémák sokoldalú módszertani megközelítésének lehetőségét kezdeményező- és együttműködési készség jellemzi.
Törekszik általános és nyelvi tudása fejlesztésére, szakmai hivatástudatának kialakítására és az önképzésre.
d) autonómiája és felelőssége
Hatékonyan együttműködik a közép-európai régióhoz kapcsolódó kulturális közösségekkel.
Felelősséget vállal magyar és idegen nyelvű szövegeiért, alkalmazza a régióról, az itt beszélt nyelvek, kultúrák, nemzetiségek területén szerzett ismereteit.
Tudatosan képviseli azon tudáshalmazokat és módszereket, amelyekkel az adott régió megismerésért dolgozik, és elfogadja más tudományágak eltérő módszertani sajátosságait.
Felelősséget vállal hivatása gyakorlása során a rábízott egyének és csoportok szakmai fejlődéséért.
Nyitott a régió soknemzetiségű és nyelvű kulturális hátterére.
9. A mesterképzés jellemzői
9.1. Szakmai jellemzők
A szakképzettséghez vezető tudományágak, szakterületek, amelyekből a szak felépül
a mesterfokozathoz szükséges tudásszint elmélyítéséhez tartozó ismeretek [Közép-Európa történelme, társadalma, kultúrtörténeti háttere, Közép-Európa gazdaságtana; kultúratudományi ismeretek (néprajz, filozófia, irodalom, kultúrtörténet) Közép-Európa elméletek az egyes nagyhatalmak megfogalmazásában, szakirodalom- és forrásismeret, kutatásmódszertan] 18-22 kredit;
a szakmai tudást és annak alkalmazási képességét biztosító ismeretek (Közép-Európa a 19-21. században: történelem, irodalom, művészetek, filozófia, néprajz, nyelvészeti ismeretek, jelenkori gazdaság, politika, társadalom, kisebbségi és nemzetiségi tanulmányok, szakirodalom- és forrásismeret, kutatásmódszertan; idegen nyelvi ismeret a régió valamely nyelvéből) 28-32 kredit;
választható szakspecifikus modulok: 42-46 kredit:
kultúratudományi ismeretek: a térség irodalma, kulturális kánonai, ezek intézményei, a régió művészete, filozófiája, a sajtó és a kultúra viszonya, a közép-európai narratíva eltérései a nyugati és a keleti narratívától, szakirodalom- és forrásismeret, kutatásmódszertan;
kisebbségi tanulmányok: a közép-európai térség etnikai kérdéseinek múltja és jelene, a kisebbségi jogrendszer története és a kisebbségi jogalkotás az egyes államokban, a nemzetközi jogi és európai szabályozás, az állami, oktatási és kulturális intézményrendszer, a nyelvi együttélés és a kétnyelvűség, a kisebbségi sajtó, identitáselméletek és a nemzeti(ségi) identitások, szakirodalom- és forrásismeret, kutatásmódszertan;
Közép-Európa gazdaságtana: gazdaságelmélet, gazdaságtörténet, integráció és dezintegráció a 19-21. században, az agrártérség és az iparosítási kísérletek, jelenlegi vállalati szerkezet, ipar, bankszféra, agrárszektor, a régió befektetési és pénzügyi lehetőségei, a társadalomszerkezet, szakirodalom- és forrásismeret, kutatásmódszertan;
diplomácia: a térség nemzetközi kapcsolatrendszerének története, a soknemzetiségű Habsburg Birodalom külpolitikája, a kisállami korszak a két világháború között, a szovjet korszak és a felbomlásának hatásai a régióra, Közép-Európa és az Európai Unió, a diplomáciához kapcsolódó tudományágak, a kultúra szerepe a diplomáciában, szakirodalom- és forrásismeret, kutatásmódszertan.
9.2. Idegennyelvi követelmények
A mesterfokozat megszerzéséhez legalább egy államilag elismert, felsőfokú (C1), komplex típusú nyelvvizsga vagy azzal egyenértékű érettségi bizonyítvány vagy oklevél szükséges angol vagy német nyelvből és szükséges továbbá a Közép-Európa térség legalább egy másik nyelvének államilag elismert alapfokú (B1), írásbeli típusú nyelvvizsga szintjének megfelelő ismerete.
9.3. A képzést megkülönböztető speciális jegyek
A mesterképzésbe való felvétel feltétele egy államilag elismert, középfokú (B2), komplex típusú nyelvvizsga vagy ezzel egyenértékű érettségi bizonyítvány vagy oklevél angol vagy német nyelvből.
9.4. A 4.2. pontban megadott oklevéllel rendelkezők esetén a mesterképzési képzési ciklusba való belépés minimális feltételei
Az alapképzéstől eltérő mesterképzésbe való belépéshez a korábbi tanulmányok szerint szükséges minimális kreditek száma legalább 50 kredit az alapképzési tanulmányok alapján a filozófiatörténet, esztétika, gazdaság- és társadalomismeret, nemzetközi tanulmányok, politológia, romológia, kommunikáció, új- és jelenkori történeti ismeretek, irodalomelmélet, nyelvészet, germanisztika, szlavisztika ismeretkörökből. A mesterképzésbe való felvétel feltétele, hogy a hallgató a korábbi tanulmányai alapján legalább 30 kredittel rendelkezzen. A hiányzó krediteket a felsőoktatási intézmény tanulmányi és vizsgaszabályzatában meghatározottak szerint meg kell szerezni.
1. A mesterképzési szak megnevezése: kulturális mediáció (Cultural Mediation)
2. A mesterképzési szakon szerezhető végzettségi szint és a szakképzettség oklevélben szereplő megjelölése
végzettségi szint: mester- (magister, master; rövidítve: MA-) fokozat
szakképzettség: okleveles kulturális mediátor
a szakképzettség angol nyelvű megjelölése: Culture Mediator
3. Képzési terület: bölcsészettudomány
4. A mesterképzésbe történő belépésnél előzményként elfogadott szakok
4.1. Teljes kreditérték beszámításával vehető figyelembe: az andragógia és közösségszervező alapképzési szak, továbbá a felsőoktatásról szóló az 1993. LXXX. törvény szerinti főiskolai szintű művelődésszervező, személyügyi szervező, munkavállalási tanácsadó, az ezekkel megfeleltethető korábbi főiskolai szintű szakok (népművelés, közművelődési szakember), a bölcsészettudomány képzési területről a pedagógia, a pszichológia; a gazdaságtudományok képzési területről az emberi erőforrások; a társadalomtudomány képzési területről a szociológia, a politológia, az informatikus könyvtáros, a kulturális antropológia alapképzési szak, valamint a pedagógusi képzési terület alapképzési szakjai.
4.2. A 9.4. pontban meghatározott kreditek teljesítésével elsősorban számításba vehető a bölcsészettudomány és társadalomtudomány képzési területek szakjai.
4.3. A 9.4. pontban meghatározott kreditek teljesítésével vehetők figyelembe továbbá azok az alapképzési és mesterképzési szakok, illetve a felsőoktatásról szóló 1993. évi LXXX. törvény szerinti szakok, amelyeket a kredit megállapításának alapjául szolgáló ismeretek összevetése alapján a felsőoktatási intézmény kreditátviteli bizottsága elfogad.
5. A képzési idő félévekben: 4 félév
6. A mesterfokozat megszerzéséhez összegyűjtendő kreditek száma: 120 kredit
a szak orientációja: kiegyensúlyozott (40-60 százalék)
a diplomamunka készítéséhez rendelt kreditérték: 10 kredit;
a szabadon választható tantárgyakhoz rendelhető minimális kreditérték: 10 kredit;
7. A szakképzettség képzési területek egységes osztályozási rendszere szerinti tanulmányi területi besorolása: 312
8. A mesterképzési szak képzési célja és a szakmai kompetenciák
A képzés célja kulturális mediátorok képzése, akik megszerzett nevelés- és kultúratudományi, pszichológiai, társadalomtudományi ismereteik birtokában képesek a szociokulturális társadalmi folyamatok elemzésére, a szükségletek felmérésére, elemzésére, a megjelent igények megjelenítésére, a kultúra tartalma, a kultúra alkotói és a különböző társadalmi csoportok közötti mediálásra, professzionális kultúraközvetítésre. Alkalmasak a különböző településeken, hazai és nemzetközi közösségekben és multikulturális közegben is a kulturális igények alapján a művelődési lehetőségek fejlesztésére, eltérő kultúrák közötti közvetítésre, kulturális projektek tervezési, szervezési, üzemeltetési és ellenőrzési feladatainak ellátására. Felkészültek tanulmányaik doktori képzésben történő folytatására.
8.1. Az elsajátítandó szakmai kompetenciák
A kulturális mediátor
a) tudása
Ismeri a kultúraközvetítés komplex folyamataira ható tudományos diszciplínák, a kultúratudomány, nevelés- és művelődéstudomány, pszichológia, társadalomelmélet meghatározó elméleti irányzatait és azok összefüggéseit.
Ismeri a kultúra és a civilizáció fogalmak jelentésének fejlődéstörténetét, egymáshoz való viszonyukat.
Ismeri a magyar és az európai kultúra folyamatainak és jelenségeinek lényeges értékeit és a magyar kultúra nemzetközi környezetben való képviseletének módjait.
Ismeri a kultúraközvetítés elméletét és gyakorlatát.
Ismeri a kultúraközvetítés állami, piaci és nonprofit intézményeit és szervezeteit.
Ismeri a változó társadalmi, gazdasági, kulturális környezet rendszerezési, elemzési technikáit, valamint a szervezés és irányítás elméleti alapjait és technikáit.
Ismeri a kulturális intézmények, hazai és nemzetközi kultúraközvetítő hálózatok, kutatócsoportok és projektek tervezési, vezetési, menedzselési ismereteit.
Ismeri a kultúra gazdaságtanát.
Ismeri a globális emberi jogokat és a nemzetiségi jogokat tartalmazó joganyag lényegi összefüggéseit, a kultúrára gyakorolt hatásait, a kisebbségi kultúrák és a multikulturális területek sajátosságait.
Ismeri mind a tudományos nyilvánosságban, mind a kultúraterjesztésben megkívánt magas igényű írásos és szóbeli kommunikáció technikáit.
Ismeri az info-kommunikációs technológiák használatát.
Ismeri a magyar társadalom legfontosabb kisebbségi csoportjait, a multikulturális társadalom alapvető jellemzőit.
Ismeri a kulturális szervezet létrehozásával, működtetésével kapcsolatos gazdasági és irányítási feladatokat.
b) képességei
Képes a változó társadalmi, gazdasági, kulturális környezet rendszerezett, alkotó megértésére, az új információk, problémák és jelenségek szaktudományos feldolgozására, a szociokulturális társadalmi folyamatok elemzésére.
Képes a szükségletek felmérésére, felismerésére, a felmerülő igények megjelenítésére, a látens és manifeszt igényekhez igazodó innovatív kulturális mediációs folyamatok tervezésére, és élményt nyújtó tapasztalatok szakszerű facilitálására.
Képes a magyar kultúra és kultúraközvetítés, különösen a közművelődés, az állami, piaci és nonprofit intézményeit és szervezeteit a tradíció és a fejlődés dialektikájában működtetni, fejleszteni, értékelni.
Képes a nemzetközi környezetben a magyar kultúra képviseletére, nemzetközi projektekben való cselekvő együttműködésre.
Képes a saját hipotézisen alapuló, önálló kulturális jellegű kutatások tervezésére és megvalósítására, az eredmények tudományos igényű írásos és szóbeli prezentálására, más kutatások eredményeinek kritikai reflexív elemzésére.
Képes a kulturális szakértői feladatok ellátására, a kulturális örökség menedzselésére, a szellemi és tárgyi kulturális örökség helyi közösségek általi elismerési, gondozási folyamatainak támogatására.
Képes a különféle társadalmi csoportok és intézmények közötti szakszerű mediálásra, szervezetépítésre, fejlesztésére, menedzselésére, a nemzetközi kulturális kapcsolatok élénkítésére.
Képes a kultúraterjesztés és a közművelődés területén stratégiák kidolgozására, különböző szintű társadalmi, politikai, gazdasági és kulturális igazgatási döntések előkészítésére, azok szakmai és nem szakmai közönség számára történő kommunikálására.
Képes a hagyományos és új típusú civil társadalmi kezdeményezések támogatására, esélyegyenlőségi, érdekartikulációs, érdekérvényesítési és érdekvédelmi folyamatok felépítésére.
Képes a különböző professziók és szektorok képviselőivel együttesen dolgozva közreműködni helyi, regionális, nemzeti és globális szintű társadalomfejlesztési programokban, kulturális-kreatív kompetenciák transzferhatásainak felerősítésében.
Képes kultúraközvetítő vállalkozás létrehozására, kulturális szervezetek és projektek menedzselésére.
c) attitűdje
Kreatív, problémamegoldó- és reflexiós módon közelít a szakmai kérdésekhez.
Kooperációs, konfliktustűrési és konfliktuskezelési, empatikus módszerekkel közelít a szakmai kérdésekhez.
Rendelkezik a szakmai énkép megkonstruálása és a kulturális mediátor professzió értékeihez való hűséggel, elkötelezettséggel, etikai felelősségvállalással.
Rendelkezik az új feladatok megoldására inspiráló kezdeményező készséggel, pozitív beállítódással, küzdeni tudással, érzelmi intelligenciával.
Rendelkezik a kulturális menedzsment és a mediálás sajátosságaiból adódó összetett és előre ki nem számítható helyzetekben a változás- és a válságkezelés, a döntéshozás, a dialógusteremtés, a kultúraközi kommunikáció szemléletmódjainak ötvözésére.
Rendelkezik nyitottsággal más kulturális világok iránt, a kulturális különbözőségek értékelésével, különbözőségek értékelésének és elfogadásának képességével.
Használja a tudásmenedzsment, a tudásforrás feltárása, az ismeretek és tapasztalatok önreflektív elemzése módszereit a szakmájában.
Adaptív és rendszerszemléletű.
Alkalmazza a permanens innovációt a kreativitás, originalitás, flexibilitás, fluency elemeivel, a hatékony vezetést, a team-munkát és az önfejlesztést.
Fontosnak tartja a tevékenységek és emberek együttműködését és összehangolását.
d) autonómiája és felelőssége
Fontosnak tartja a másokkal való szakmai és szakmaközi együttműködést.
Önállóan és permanensen fejleszti személyiségét, alkalmazza a szakmai önképzést.
Rendelkezik a kezdeményezés, az önálló és közösségi döntéshozatal képességeivel.
Rendelkezik az egyéni és közösségi felelősségtudattal, felelősségvállalással.
Felelősséget vállal az elvégzett munkáiért, tudatában van azok lehetséges következményeinek. Képviseli szakmája érdekeit és érdemeit, azok mellett felelősségteljesen kiáll.
9. A mesterképzés jellemzői
9.1. Szakmai jellemzők
A szakképzettséghez vezető tudományágak, szakterületek, amelyekből a szak felépül:
Összesen 100 kredit az alábbiak szerint:
kulturális fogalmi, intézményi és tevékenységi rendszer 16-25 kredit;
kultúraközvetítés 10-15 kredit;
kulturális menedzsment 22-30 kredit;
kulturális mediáció módszertana 16-25 kredit;
minőségmenedzsment 8-12 kredit;
kultúrakutatás 8-13 kredit.
9.2. Idegennyelvi követelmény
A mesterfokozat megszerzéséhez legalább egy élő idegen nyelvből államilag elismert, középfokú (B2), komplex típusú nyelvvizsga vagy ezekkel egyenértékű érettségi bizonyítvány vagy oklevél szükséges.
9.3. A szakmai gyakorlat követelményei
A szakmai gyakorlat a kiscsoportos tantervi gyakorlaton túl a 3. vagy 4. félév során egy alkalommal kulturális intézményben vagy szervezetben teljesítendő négy hetes, 160 óra időtartamú, képzési időszakhoz kapcsolódó (a nyári szünet időtartamára is kiterjeszthető) gyakorlat.
A szakmai gyakorlati helyet a felsőoktatási intézmény jelöli ki a hallgatóval egyeztetve. A gyakorlati helyszínek lehetnek: közművelődési intézmények, múzeumok, könyvtárak, kulturális intézmények és szervezetek, valamint bármely települési önkormányzat, egyházi, nonprofit és civil szervezet, amennyiben kulturális tevékenységet is folytat, és amelyekkel a szakmai gyakorlatra a felsőoktatási intézmény megállapodást kötött, továbbá a szakmai gyakorló hely rendelkezik a szakmai gyakorlat szakszerű irányításához szükséges felkészültségű gyakorlatvezetővel.
9.4. A 4.2. pontban megadott oklevéllel rendelkezők esetén a mesterképzési képzési ciklusba való belépés minimális feltételei
A mesterképzésbe való belépéshez a korábbi tanulmányok szerint szükséges kreditek száma összesen 30 kredit az alábbi területekről:
bölcsészettudományi diszciplínákhoz tartozó alapismeretek: pedagógiai, pszichológiai, filozófiai, etikai ismeretek;
kommunikációtudományi ismeretkör, kommunikációfejlesztés; társadalomtudományi alapismeretek: szociológia, antropológia, politológia; gazdasági és jogi ismeretek.
A mesterképzésbe való felvétel feltétele, hogy a hallgató a korábbi tanulmányai alapján ezekből legalább 15 kredittel rendelkezzen. A hiányzó krediteket a felsőoktatási intézmény tanulmányi és vizsgaszabályzatában meghatározottak szerint meg kell szerezni.
1. A mesterképzési szak megnevezése: kulturális örökség tanulmányok (Cultural Heritage Studies)
2. A mesterképzési szakon szerezhető végzettségi szint és a szakképzettség oklevélben szereplő megjelölése
végzettségi szint: mester- (magister, master; rövidítve: MA-) fokozat
szakképzettség: okleveles kulturális örökség tanulmányok szakember
a szakképzettség angol nyelvű megjelölése: Specialist of Cultural Heritage Studies
3. Képzési terület: bölcsészettudomány
4. A mesterképzésbe történő belépésnél előzményként elfogadott szakok
4.1. Teljes kreditérték beszámításával elsősorban figyelembe vehető alapképzési szakok: a társadalomtudomány képzési terület alapképzési szakjai, a bölcsészettudomány képzési területről a szabad bölcsészet, a történelem, a régészet, a néprajz alapképzési szak, valamint a magyar alapképzési szak.
4.2. A 9.5. pontban meghatározott kreditek teljesítésével elsősorban számításba vehető: az építészmérnöki és az építőművészet alapképzési szakok.
4.3. A 9.5. pontban meghatározott kreditek teljesítésével vehetők figyelembe továbbá: azok az alapképzési és mesterképzési szakok, illetve a felsőoktatásról szóló 1993. évi LXXX. törvény szerinti szakok, amelyeket a kredit megállapításának alapjául szolgáló ismeretek összevetése alapján a felsőoktatási intézmény kreditátviteli bizottsága elfogad.
5. A képzési idő félévekben: 4 félév
6. A mesterfokozat megszerzéséhez összegyűjtendő kreditek száma: 120 kredit
a szak orientációja: kiegyensúlyozott (40-60 százalék)
a diplomamunka készítéséhez rendelt kreditérték: 20 kredit
a szabadon választható tantárgyakhoz rendelhető minimális kreditérték: 10 kredit
7. A szakképzettség képzési területek egységes osztályozási rendszere szerinti tanulmányi területi besorolása: 225
8. A mesterképzési szak képzési célja és a szakmai kompetenciák
A képzés célja olyan szakembereket képzése, akik megszerzett művelődéstörténeti és művelődéselméleti ismereteik birtokában képesek a kulturális örökség gazdasági, mentalitásbeli, környezeti és információs rendszerének történeti értelmezésére. Ismerik a kulturális örökség védelmére, értékeinek megmutatására és menedzselésére vonatkozó munkafolyamatokat. Alkalmasak arra, hogy közvetítsék a társadalom egésze felé a bölcsész- és társadalomtudományokban felhalmozott tudást, és ezzel hozzájáruljanak a különböző szintű (nemzetközi, kontinentális, nemzeti, regionális, helyi) identitásképzések kritikai értelmezéséhez. Felkészültek tanulmányaik doktori képzésben történő folytatására.
8.1. Az elsajátítandó szakmai kompetenciák
A kulturális örökség tanulmányok szakember
a) tudása
Részleteiben átlátja a társadalomtudományok és bölcsészettudományok, a régészet, muzeológia, művelődéstörténet és egyéb érintett tudományágak megfelelő ismeretanyagát.
Részleteiben átlátja az építészet és építészettörténet releváns ismeretanyagát.
Ismeri a kulturális örökségről való gondolkodás történetét, a kulturális örökség elméletét, a tárgyi és szellemi kulturális örökség fogalmát, intézménytörténetét.
Érti és kritikailag értelmezi a néprajz, a kulturális antropológia, az európai civilizációtörténet, a szemiotika, a vallástörténet kulturális örökséghez kapcsolódó vonatkozásait.
Átlátja a kulturális örökség kezelésének jogi hátterét és pénzügyi vonatkozásait, valamint a kulturális örökség védelmének technikáit, nemzetközi gyakorlatát.
Érti és átlátja a kulturális örökség védelmének hazai szervezetrendszerét, annak történeti változásai.
Érti és átlátja irodalmi, filozófiai, politikai, művészeti szövegek és kulturális jelenségek (film, média) vizsgálatának eljárásait, az értelmezés változó kontextusait.
Átfogó ismeretekkel rendelkezik a kulturális örökség kiterjedt területére jellemző hagyományos és elektronikus forrásokról, keresőprogramokról, katalógusokról, egyéb adatbázisokról.
A kulturális örökség legalább egy részterületéről igen elmélyült ismeretekkel rendelkezik, és azt értően helyezi el a kulturális örökség egészében.
b) képességei
Alkalmas és képes a könyvtárak különgyűjteményeiben, a levéltárakban és a múzeumokban, a kulturális menedzsment és az örökségvédelem intézményeiben a stratégiai és a gyakorlati feladatok elvégzésére.
Képes a kulturális örökség védelmére vonatkozó elméleti és gyakorlati ismeretek alkalmazására.
Képes a kulturális örökség reflexív bemutatására, a kulturális örökség menedzselését végző intézmények korszerű irányítására és ezáltal a kulturális értékek közvetítésére a társadalom különböző rétegei felé.
Képes a magyar és az egyetemes kulturális örökség közötti átjárás, megfeleltetés megszervezésére.
Képes a kulturális örökség témájában kutatói munka végzésére, valamint szakmailag magas szinten önállóan megtervezni és végrehajtani feladatokat.
Képes szakmai önképzésre legalább egy idegen nyelven is, rendszerszerűen és kreatívan új és összetett témakörökkel foglalkozni, a rendelkezésre álló adatok hiányosságai ellenére is a lehetőségek szerint helytálló bírálatot vagy véleményt megfogalmazni, döntést hozni, és az ebből adódó következtetéseket szakmai és nem szakmai közönség számára közérthetően bemutatni.
Képes a megoldandó problémák megértése és megoldása terén önálló tevékenységre és eredeti ötletek felvetésére, szakmailag magas szinten önállóan megtervezni és végrehajtani feladatokat, saját tudását magasabb szintre emelni, képzési területe belső törvényszerűségeinek megértését elmélyíteni és önműveléssel, önfejlesztéssel folyamatosan új képességeket kialakítani.
c) attitűdje
Tudatosan és kritikusan képviseli a magyar és európai értékeket, a kulturális, vallási, kisebbségi és társadalmi sokszínűség fontosságát.
Korrekt, szakszerű és érthető kifejezőkészség jellemzi szóban és írásban.
Együttműködő, kezdeményezőkészség és személyes felelősség felvállalása jellemzi.
Döntéshozatali képesség jellemzi összetett és előre kiszámíthatatlan helyzetekben.
A szakmai továbbképzéshez szükséges önálló tanulási képességek jellemzik.
Rendelkezik kritikai attitűddel, minőség-tudattal, fogalmi gondolkodás és az absztrakció magas szintű képessége jellemzi.
Motivált, a feladatai iránt elkötelezett.
Törekszik idegen nyelvtudásának fejlesztésére, illetve azt a világ megismerésére nyitottan használja fel.
d) autonómiája és felelőssége
A problémamegfogalmazás és önálló ítéletalkotás képessége jellemzi.
Reflektál saját történeti és kulturális beágyazottságára.
Felelősen képviseli szakmai, szellemi identitását.
Munkája során kezdeményezi az együttműködést az európai és az Európán kívüli szakmai közösségekkel, vitapartnerekkel.
Szűkebb és tágabb szakmájának kérdéseihez kritikusan viszonyul.
Felelősen képviseli azon módszereket, amelyekkel szakterületén dolgozik, és elfogadja más tudományágak autonómiáját, módszertani sajátosságait.
Etikai és szakmai felelősséget vállal saját és az általa esetleg vezetett csoport szellemi termékiért.
Képviseli saját tudományos felismeréseit és eredményeit.
9. A mesterképzés jellemzői
9.1. Szakmai jellemzők
A szakképzettség szempontjából meghatározó tudományágak, szakterületek, amelyekből a szak felépül:
művelődés-, gondolkodás- és tudománytörténet 12-20;
a kulturális örökség reprodukálása, az átörökítés technikái (kodikológia, bibliológia, fotográfia, film, digitális technika, restaurálás) 8-20 kredit;
a média és a társadalmi kommunikáció története 8-20;
a kulturális örökség fogalma történeti értelemben 8-16;
a kulturális örökség jogi szabályozása; összehasonlító művelődéstörténet 12-20 kredit;
kulturális örökség bemutatása 12-28.
9.2. Idegennyelvi követelmény
A mesterfokozat megszerzéséhez élő idegennyelvből egy, az alapfokozat megszerzéséhez szükséges nyelvtől eltérő, államilag elismert középfokú (B2), komplex típusú nyelvvizsga vagy ezzel egyenértékű érettségi bizonyítvány vagy oklevél szükséges.
9.3. A szakmai gyakorlat követelményei
A szakmai gyakorlat kulturális örökséggel foglalkozó intézményben (köz-, illetve magángyűjtemény, múzeum, szakhivatal) végzett, a képzés tantervében meghatározott gyakorlat.
9.4. A képzést megkülönböztető speciális jegyek
A mesterképzésbe való felvétel feltétele az alapfokozat megszerzéséhez szükséges nyelvvizsga nyelvétől eltérő idegen nyelv alapfokú ismerete.
9.5. A 4.2. és 4.3. pontban megadott oklevéllel rendelkezők esetén a mesterképzési képzési ciklusba való belépés minimális feltételei
a 4.2. pontban meghatározott alapképzési szakon oklevéllel rendelkezők esetében legalább 30 kredit,
a 4.3 pontban meghatározott alapképzési szakon oklevéllel rendelkezők esetében legalább 40 kredit:
művelődéstörténeti (kulturális antropológiai, néprajzi, régészeti, filológiai, esztétikai, művészettörténeti, történelmi, kultúratudományi) ismeretkörökből.
A 4.3. pontban meghatározott alapképzési szakon oklevéllel rendelkezők esetében a mesterképzésbe való felvétel feltétele hogy a korábbi tanulmányai alapján a hallgató az előzőkből legalább 30 kredittel rendelkezzen. A hiányzó krediteket a felsőoktatási intézmény tanulmányi és vizsgaszabályzatában meghatározottak szerint meg kell szerezni.
1. A mesterképzési szak megnevezése: Latin-Amerika tanulmányok (Latin American Studies)
2. A mesterképzési szakon szerezhető végzettségi szint és a szakképzettség oklevélben szereplő megjelölése
végzettségi szint: mester- (magister, master; rövidítve: MA-) fokozat
szakképzettség: okleveles Latin-Amerika tanulmányok szakos bölcsész
a szakképzettség angol nyelvű megjelölése: Expert in Latin American Studies
3. Képzési terület: bölcsészettudomány
4. A mesterképzésbe történő belépésnél előzményként elfogadott szakok:
4.1. Teljes kreditérték beszámításával vehetők figyelembe: a bölcsészettudomány képzési területről a történelem, a romanisztika, a szabad bölcsészet, a társadalomtudomány képzési területről a nemzetközi tanulmányok és a politológia alapképzési szak.
4.2. A 9.4. pontban meghatározott kreditek teljesítésével vehetők figyelembe továbbá: a bölcsészettudomány képzési területről a magyar, a néprajz, az anglisztika, a társadalomtudomány képzési területről a kommunikáció és médiatudomány, a kulturális antropológia, a szociológia, a társadalmi tanulmányok, az államtudományi képzési területről a biztonság- és védelempolitika, a gazdaságtudományok képzési területről az alkalmazott közgazdaságtan, a nemzetközi gazdálkodás és a turizmus-vendéglátás alapképzési szak.
4.3. A 9.4. pontban meghatározott kreditek teljesítésével vehetők figyelembe továbbá: azok az alapképzési és mesterképzési szakok, illetve a felsőoktatásról szóló 1993. évi LXXX. törvény szerinti szakok, amelyeket a kredit megállapításának alapjául szolgáló ismeretek összevetése alapján a felsőoktatási intézmény kreditátviteli bizottsága elfogad.
5. A képzési idő félévekben: 4 félév
6. A mesterfokozat megszerzéséhez összegyűjtendő kreditek száma: 120 kredit
a szak orientációja: elméletorientált (60-70 százalék)
a diplomamunka készítéséhez rendelt kreditérték: 20 kredit
a szabadon választható tantárgyakhoz rendelhető minimális kreditérték: 10 kredit
7. A szakképzettség képzési területek egységes osztályozási rendszere szerinti tanulmányi területi besorolása: 312
8. A mesterképzési szak képzési célja és a szakmai kompetenciák
A képzés célja olyan szakemberek képzése, akik térség specifikus bölcsészettudományi és
társadalomtudományi ismeretek birtokában képesek a magyar diplomáciai szolgálatban vagy az Európai Unió olyan közösségi intézményeiben való munkavégzésre, ahol a tevékenységi kör kultúrdiplomataként kapcsolatos Latin-Amerikával. A latin-amerikai térség ismerőiként alkalmasak külpolitikai elemzői, újságírói, külföldi tudósítói feladatok ellátására, a gazdasági élet, az állami és a non-profit szféra, valamint a kultúra területén olyan (különösen kulturális menedzseri, szakfordítói, szerkesztői, szaklektori, kritikusi, elemzői, idegen vezetői, tudományos kutatói) feladatokat láthatnak el, amelyek erősítik és sokoldalúbbá teszik Magyarország kapcsolatait az Európán kívüli régióval. Felkészültek tanulmányaik doktori képzésben történő folytatására.
8.1. Az elsajátítandó szakmai kompetenciák
A Latin-Amerika tanulmányok szakos bölcsész
a) tudása
Ismeri a térség humán tudományos kutatásának történetét és módszertanát.
Ismeri a latin-amerikai társadalom és történelem alapvető mozgásirányait és fejlődési tendenciáit, a térség etnikai-vallási jellemzőit, demográfiai-migrációs folyamatait.
Ismeri a Latin-Amerikára jellemző modernizációs modelleket, fejlesztési stratégiákat.
Ismeri Európa és Latin-Amerika történelmi viszonyának és jelenlegi kapcsolatainak kérdéskörét, különös tekintettel a magyar-latin-amerikai kapcsolatokra.
Ismeri a szubkontinensen belüli és a térségen túlmutató nemzetközi konfliktusok természetét, a térség nemzetközi kapcsolatainak történetét, politikai és kulturális vonatkozásait, elméleti alapvetéseiket.
Ismeri a térség helyzetét a globálissá vált világgazdasági, társadalmi és kulturális folyamatokban, a fenntartható fejlődés ökológiai-társadalmi problémakörét.
Ismeri a Latin-Amerikában ható szellemi (esztétikai, képzőművészeti, irodalmi) áramlatokat; a térséget alkotó, eltérő karakterű kulturális régiókat.
Ismeri a Latin-Amerikában beszélt nyelvek nyelvészetileg releváns sajátosságait.
b) képességei
Képes a fogalmi gondolkodásra és az absztrakcióra.
Képes a releváns szakirodalom és források feldolgozására, az adott tudományterület hagyományos és elektronikus forrásaira, keresőprogramjaira, katalógusaira, bibliográfiáira is kiterjedően.
Elemzői képessége fejlett, a szubkontinenst érintő alapvető társadalmi, politikai, kulturális jelenségek, nyelvészeti, irodalmi, történelmi összefüggéseket, törvény- és szabályszerűségek megértésére, kritikai vizsgálatára képes.
Képes a térséget alkotó, eltérő karakterű kulturális régiók differenciált kezelésére, a latin-amerikai térség, ezzel együtt a globálissá vált világ komplex folyamatainak megértésére, adatok értelmezésére.
Képes jó kommunikációra magyar és idegen nyelven.
Képes a megszerzett tudás gyakorlati alkalmazása segítségével nyelvi közvetítői feladatok ellátására a gazdasági élet, a média, a sajtó, a közigazgatás, az idegenforgalom, a diplomácia és a kulturális élet számos területén.
Képes Latin-Amerika tárgyú elemzések eredményeinek bemutatására és azok kommunikálására szakértők és nem szakértők felé, idegen nyelven is.
Képes a szakterminológia szabatos alkalmazása.
c) attitűdje
Magas szintű szakmai motiváltsággal és elkötelezettséggel rendelkezik a térség vonatkozásában.
Kritikai attitűdje fejlett.
Törekszik a problémaérzékenységre és a racionális, problémamegoldó gondolkodásra.
Mások érveinek elfogulatlan mérlegelésével toleráns a másféle megközelítésekkel szemben, kritikai és önkritikai érzéke fejlett.
Folyamatos önképzésre képes.
Szakmai együttműködésre, csoportmunkára alkalmas.
Más tudományágak iránt nyitott, fogékony az interdiszciplináris megközelítésekre.
d) autonómiája és felelőssége
Személyes felelősséget vállal szóban vagy írásban kifejtett, önállóan kialakított véleményéért.
Vitakészsége, érvelési technikája fejlett.
Átlátható módon és a tudományos követelményeknek megfelelően érvel szakmai kérdésekben.
Összetett helyzetekben önálló döntésképesség és kezdeményezőkészség jellemzi
9. A mesterképzés jellemzői
9.1. Szakmai jellemzők
A szakképzettséghez vezető tudományágak, szakterületek, amelyekből a szak felépül:
a képzést alapozó történettudományi, irodalmi és nyelvi, valamint kulturális antropológiai, néprajzi ismeretek 10-14 kredit;
latin-amerikai szakmai ismeretek (térségspecifikus történeti-földrajzi ismeretek; a függetlenné válás folyamata, annak európai előzményei és szellemi előkészületei; a fiatal államok társadalomszerkezete, etnikai és szociális problémák; a térségen belüli fegyveres konfliktusok; nagyhatalmak jelenléte, befolyása Latin-Amerikában; a térség gazdasági és politikai integrációjának tradíciói, új formái; a nemzettudat formálódása, sokszínű és sokszintű identitás; változatok identitásépítésre; szellemi és politikai áramlatok Latin-Amerikában) 25-30 kredit;
választható speciális programok (a prekolumbián időszak társadalmai, művészeti emlékei; a karibi kultúra kérdései; a kortárs kultúra aktuális nyelvi, irodalmi, szellemi jellemzői, előzményei, összefüggései; a kulturális jelenségek történeti elemzése, az egymásra épülő világképek megformálódásának kritikai értelmezése; felzárkózási teóriák és politikai kísérletek Latin-Amerikában; spanyol, portugál, francia nyelvű irodalom Latin-Amerikában; a spanyol, a portugál és a francia nyelv sajátosságai Latin-Amerikában; szaknyelvi ismeretek; migrációs jelenségek Latin-Amerikában; a nemzetközi diplomácia és Latin-Amerika; a latin-amerikai filmművészet; az etnikai sokszínűség néprajzi, kulturális antropológiai vetületei) 50-55 kredit.
9.2. Idegennyelvi követelmény
A mesterfokozat megszerzéséhez francia, portugál, spanyol vagy angol nyelvből, az alapfokozat megszerzéséhez szükséges nyelvtől eltérő, államilag elismert, középfokú (B2), komplex típusú nyelvvizsga vagy azzal egyenértékű érettségi bizonyítvány vagy oklevél szükséges.
9.3. A képzést megkülönböztető speciális jegyek
A képzés magyar nyelven, ezen belül egyes órák idegen (francia, portugál, spanyol vagy angol) nyelven folynak. A spanyolul vagy portugálul folyó órák követéséhez középszintű spanyol, portugál vagy francia nyelvismerettel kell rendelkezni.
9.4. A 4.2. és 4.3. pontban megadott oklevéllel rendelkezők esetén a mesterképzési képzési ciklusba való belépés minimális feltételei:
A mesterképzésbe való belépéshez a korábbi tanulmányok alapján szükséges minimális kreditek száma legalább 30 kredit a nemzetközi tanulmányok, a politológia, romanisztika, az új- és jelenkori egyetemes történelem területeiről.
1. A mesterképzési szak megnevezése: lengyel nyelv és irodalom (Polish Language and Literature)
2. A mesterképzési szakon szerezhető végzettségi szint és a szakképzettség oklevélben szereplő megjelölése
végzettségi szint: mester- (magister, master; rövidítve: MA-) fokozat
szakképzettség: okleveles lengyel nyelv és irodalom szakos bölcsész
a szakképzettség angol nyelvű megjelölése: Philologist in Polish Language and Literature
3. Képzési terület: bölcsészettudomány
4. A mesterképzésbe történő belépésnél előzményként elfogadott szakok
4.1. Teljes kreditérték beszámításával vehető figyelembe: a szlavisztika alapképzési szak lengyel szakiránya.
4.2. A 9.4. pontban meghatározott kreditek teljesítésével vehetők figyelembe továbbá: azok az alapképzési és mesterképzési szakok, illetve a felsőoktatásról szóló 1993. évi LXXX. törvény szerinti szakok, amelyeket a kredit megállapításának alapjául szolgáló ismeretek összevetése alapján a felsőoktatási intézmény kreditátviteli bizottsága elfogad.
5. A képzési idő félévekben: 4 félév.
6. A mesterfokozat megszerzéséhez összegyűjtendő kreditek száma: 120 kredit
a szak orientációja: elméletorientált (60-70 százalék)
a diplomamunka készítéséhez rendelt kreditérték 20 kredit
a szabadon választható tantárgyakhoz rendelhető minimális kreditérték: 10 kredit
7. A szakképzettség képzési területek egységes osztályozási rendszere szerinti tanulmányi területi besorolása: 222
8. A mesterképzési szak képzési célja és a szakmai kompetenciák
A képzés célja olyan szakemberek képzése, akik változó korunk legkülönfélébb, gyakorlati és elméleti kihívásait is szem előtt tartva megfelelő szaktudományos és alkalmazói tudással rendelkeznek a lengyel nyelv művelése és alkalmazása terén. Képesek a lengyel nyelvoktatásában és kutatásában önálló kutatói, alkalmazói feladatokat ellátni, továbbá részt vállalni a rendszerszintű működtetés feladataiból, a kutatás és fejlesztés terén feladatokat elvégezni, hazai és nemzetközi szakmai fórumokon a lengyel nyelv és irodalom, de tágabb értelemben a szlavisztika hazai eredményeit kommunikálni. Felkészültek tanulmányaik doktori képzésben történő folytatására.
8.1. Az elsajátítandó szakmai kompetenciák
A lengyel nyelv és irodalom szakos bölcsész
a) tudása
Ismeri a lengyel nyelvet felsőfokú (C1), komplex típusú nyelvvizsga szintjén.
Összefüggéseiben is átlátja a lengyel nyelv és irodalomelméleti problémáit, annak diakrón és szinkrón dimenzióiban.
A lengyel nyelv és irodalom vonatkozásában tudományos megalapozottságú tudással rendelkezik annak a magyar és az európai identitás kulturális és szellemi konstrukciói szempontjából is releváns hátterével.
Ismeri az irodalmi, nyelvi, nyelvészeti és kulturális szövegek és jelenségek vizsgálatának eljárásait és az értelmezés lehetséges módozatait.
Pontosan felismeri a stílusvariánsokat, le tudja írni a lengyel nyelv regionális változatait, rálátása van a lengyel nyelv fejlődésére.
Alapvető ismeretekkel rendelkezik a lengyel nyelv- és irodalomtudomány területére jellemző hagyományos és elektronikus forrásairól, keresőprogramjairól, katalógusairól, adattárairól és bibliográfiáiról.
Átfogóan ismeri a lengyel nyelvre és irodalomra jellemző írásbeli és szóbeli, tudományos, közéleti és népszerűsítő műfajokat.
A lengyel nyelv és irodalom legalább egy résztémájában elmélyültebb ismeretekkel is rendelkezik.
A lengyelen kívül még legalább egy idegen nyelvet ismer a lengyel nyelv és irodalom ismeretéhez szükséges szinten, különös tekintettel a szakterminológiára.
b) képességei
A lengyel nyelvi és irodalmi ismeretei alapján képes az irodalmi, a nyelvi és a kulturális jelenségek történeti-összehasonlító elemzésére, valamint az azokban megnyilvánuló folyamatok értelmezésére.
Képes helyesen értelmezni a lengyel nyelv, irodalom és kultúra szempontjából releváns magyar, európai és egyéb identitásképződési konstrukciókat.
Képes a lengyel nyelv, irodalom és kultúra szempontjából releváns európai és Európán kívüli kulturális jelenségek multikulturális szempontú szintetizáló elemzésére.
Képes a nyelvi regiszter változatos szövegtípusait és kulturális jelenségeit eltérő szempontrendszer szerint vizsgálni, valamint ehhez adekvát értelmezési stratégiákat rendelni.
A megszerzett ismeretekhez kritikusan viszonyul, képes új összefüggések feltárására.
Képes szelektálni és tudatosan alkalmazni a lengyel nyelv és irodalom problémáinak megoldásában kínálkozó módszereket.
Véleményét képes a szükséges szakmai-tudományos elvárások szerint megfogalmazni, valamint a korosztályának megfelelő szakmai fórumokon megvédeni.
Iránymutatás mellett képes önálló konferencia-előadást tartani, tudományos publikációt készíteni, elfogadható szinten érvelni saját álláspontja mellett, lehetőségeihez mérten mások álláspontját kritikusan vizsgálni.
Szakmája művelése során a lengyelen kívül még egy idegen nyelvet hatékonyan használ.
c) attitűdje
Elkötelezetten és kritikusan képviseli a lengyel, a magyar és európai értékeket, vallja a kulturális, vallási, kisebbségi és társadalmi sokszínűség fontosságát.
A lengyel nyelv és irodalom speciális helyzete miatt folyamatosan tanulmányozza a többi szláv kultúrát, a lengyel-magyar kulturális kapcsolatokat, ez irányú ismereteit folyamatosan bővíti.
Szakmai érdeklődése a lengyel nyelv, irodalom és kultúra mellett elkötelezett, folyamatos.
Megszerzett tudását a jelenkori társadalmi és kulturális folyamatok és jelenségek megértésére használja fel.
A lengyel nyelv, irodalom és kultúra különféle jelenségeinek és problémáinak megértésében az interdiszciplináris megközelítésre törekszik.
Szakmai és hétköznapi megnyilatkozásaiban az adekvát normákat követi.
Törekszik lengyel nyelvtudása folyamatos tökéletesítésére, valamint egy másik idegen nyelvvel kapcsolatos ismereteinek elmélyítésére.
d) autonómiája és felelőssége
Folyamatosan reflektál saját beágyazottságára, megpróbálja önmagát történeti és kulturális dimenziókban is látni és láttatni.
Elkötelezetten képviseli szakmai, szellemi identitását.
Munkája során igyekszik kapcsolati rendszerét az európai és az Európán kívüli szakmai és nem szakmai közösségek irányába is kiterjeszteni.
Tudásszintjének megfelelően szakmájának kérdéseihez kritikusan viszonyul.
Kellő felelősségérzettel rendelkezik a szakterületén alkalmazott módszerek vonatkozásában, evidencia számára más tudományágak autonómiája, módszertani sajátosságai.
Etikai és szakmai felelősséget vállal az általa létrehozott szellemi termékekért, saját tudományos eredményeit meg tudja védeni.
9. A mesterképzés jellemzői
9.1. Szakmai jellemzők
A szakképzettséghez vezető tudományágak, szakterületek, amelyekből a szak felépül:
képzést alapozó bölcsészettudományi és társadalomtudományi ismeretek, lengyel irodalomtudományi, nyelvtudományi, kultúratudományi szakmai ismeretek, továbbá nyelvi képzés 50-90 kredit;
a szakhoz kötődő nyelvtudományi, irodalomtudományi vagy kultúratudományi ismeretek választható speciális programjai, amelynek kreditaránya a 20-40 kredit.
9.2. Idegennyelvi követelmény
A mesterfokozat megszerzéséhez legalább egy - a lengyelen kívüli - idegen nyelvből államilag elismert, középfokú (B2), komplex típusú nyelvvizsga vagy ezzel egyenértékű érettségi bizonyítvány vagy oklevél megszerzése szükséges. A záróvizsga letétele lengyel nyelvből felsőfokú (C1), komplex típusú nyelvvizsga-követelmények teljesítését igazolja.
9.3. A képzést megkülönböztető speciális jegyek
A képzés lengyel nyelven folyik. A mesterképzésbe való felvétel feltétele lengyel nyelvből középfokú (B2), komplex típusú nyelvvizsga vagy azzal egyenértékű oklevél.
9.4. A 4.2. pontban megadott oklevéllel rendelkezők esetén a mesterképzési képzési ciklusba való belépés minimális feltételei
A lengyel szakirányától eltérő korábbi szlavisztika alapképzési tanulmányok esetén és más alapképzési oklevél birtokában a mesterképzésbe való belépéshez 30 kredit szükséges lengyel nyelvi, nyelvészeti, irodalomtudományi, kultúrtörténeti ismeretekből, amelyeket a hallgató a felsőoktatási intézmény tanulmányi és vizsgaszabályzatában meghatározottak szerint utólag is megszerezhet.
1. A mesterképzési szak megnevezése: levéltár (Archival Science)
2. A mesterképzési szakon szerezhető végzettségi szint és a szakképzettség oklevélben szereplő megjelölése
végzettségi szint: mester- (magister, master; rövidítve: MA-) fokozat
szakképzettség: okleveles levéltáros
a szakképzettség angol nyelvű megjelölése: Archivist
válaszható specializációk: középkor és kora újkor, újkor és jelenkor, információ- és records management
3. Képzési terület: bölcsészettudomány
4. A mesterképzésbe történő belépésnél előzményként elfogadott szakok
4.1. Teljes kreditérték beszámításával vehető figyelembe: a történelem alapképzési szak levéltár specializációval.
4.2. A 9.4. pontban meghatározott kreditek teljesítésével vehetők figyelembe továbbá: azok az alapképzési és mesterképzési szakok, illetve a felsőoktatásról szóló 1993. évi LXXX. törvény szerinti történelem, történelem és állampolgári ismeretek, a jogász, szociológia, továbbá a közgazdász, az informatikai szakok, amelyeket a kredit megállapításának alapjául szolgáló ismeretek összevetése alapján a felsőoktatási intézmény kreditátviteli bizottsága elfogad.
5. A képzési idő félévekben: 4 félév
6. A mesterfokozat megszerzéséhez összegyűjtendő kreditek száma: 120 kredit
a szak orientációja: kiemelten gyakorlatorientált (70-80 százalék)
a diplomamunka készítéséhez rendelt kreditérték: 20 kredit
intézményen kívüli összefüggő gyakorlati képzés minimális kreditértéke: 12 kredit a szabadon választható tantárgyakhoz rendelhető minimális kreditérték: 6 kredit
7. A szakképzettség képzési területek egységes osztályozási rendszere szerinti tanulmányi területi besorolása: 322
8. A mesterképzési szak képzési célja és a szakmai kompetenciák
A képzés célja a hazai levéltárak ellátása magasan képzett levéltáros szakemberekkel a levéltár-technikai, a közigazgatási és a történeti területeken, továbbá ehhez kapcsolódóan sokoldalú ismeretekkel rendelkező iratmenedzserek képzése a kormányzati és a magánszféra számára, akik felkészültek tanulmányaik doktori képzésben történő folytatására is.
8.1. Az elsajátítandó szakmai kompetenciák
A levéltáros
a) tudása
Elmélyült ismeretekkel rendelkezik a levéltári anyagról és a levéltári munka elméleti és gyakorlati oldalairól, elemzési és értelmezési módszereiről.
Ismeri a levéltári feladatok ellátásához szükséges problémamegoldó technikákat.
Rendelkezik levéltártani ismeretekkel, iratismerettel.
Levéltár-informatikai ismeretekkel rendelkezik.
Rendelkezik állományvédelmi és reprográfiai ismeretekkel.
Rendelkezik intézménytörténeti ismeretekkel.
Rendelkezik jogi és közigazgatási ismeretekkel.
b) képességei
Képes önálló és minden szempontból szakszerű munkára levéltárban vagy bármely kormányzati vagy önkormányzati szerv, a magánszféra bármely szereplője iratkezelésében.
Képes levéltári és iratmenedzseri, iratkezelési munkafeladatok végzésére, illetve az ilyen munkafeladatok koordinációjára, tervezésére.
Képes történeti, ügyviteli és egyéb szempontok együttes alkalmazására.
Képes modern iratkezelési és iratértékelési szempontok érvényesítésére.
Képes a levéltári és iratmenedzseri, iratkezelési munka során önálló tevékenységre és eredeti ötletek felvetésére.
Képes a levéltári és iratkezelési feladatmenedzsment koordinációjára vagy abban való részvételre.
Képes szakmai önképzésre legalább egy idegen nyelven is.
Képes véleményét szakmai és tudományos elvárásoknak megfogalmazni, szakmai fórumokon bemutatni, alátámasztani és megvédeni, akár idegen nyelven is.
c) attitűdje
Korrekt, szakszerű és érthető kifejezőkészség szóban és írásban.
Rendelkezik a problémák megfogalmazásának, önálló ítélet alkotásának készségével.
Együttműködő, csoportmunkára és egyéni munkavégzésre egyaránt alkalmas.
Nyitott a szakmai továbbképzés és önképzés iránt.
Törekszik arra, hogy szakmai munkájában és szakmai kommunikációjában a normáknak megfelelően járjon el és nyilvánuljon meg.
Nyitott saját tudományterületének interdiszciplináris megközelítéseire.
d) autonómiája és felelőssége
Önállóan tevékenykedik a levéltári munkában, az iratmenedzsmentben, iratkezelésben.
Kezdeményező, és személyes felelősséget vállal munkájáért.
Etikai és szakmai felelősséget vállal a maga és az általa vezetett csoport munkájáért.
Döntésképes összetett helyzetekben is.
Az iratanyagokat felelősen védi.
A jogi előírásokat maradéktalanul érvényesíti munkája során.
Adatvédelmi szempontokat vesz figyelembe és érvényesít munkája során.
Felelős és tudatos a vonatkozó jogszabályok alkalmazása terén.
9. A mesterképzés jellemzői
9.1. Szakmai jellemzők
9.1.1. A szakképzettséghez vezető tudományágak, szakterületek, amelyekből a szak felépül:
Összesen 62 kredit az alábbiak szerint:
irattan, iratismeret, iratkezelési rendszerek alapvető ismerete 4-10 kredit;
levéltártani alapismeretek 4-12 kredit;
levéltár-informatikai alapismeretek 4-12 kredit;
adatvédelmi ismeretek 4-10 kredit;
levéltári jogi ismeretek 2-6 kredit;
intézményrendszer ismerete 4-12 kredit;
szakmai vezetés mellett önálló kutatás (szakdolgozati kutatás) 20 kredit.
9.1.2. A választható specializációk tudományágai, szakterületei és azok kreditaránya
A választható specializációk kreditértéke további 40 kredit:
a) középkor és kora újkor specializáció
[paleográfiai (latin, német, magyar) és forráskiadási ismeretek (10-30 kredit); intézménytörténeti ismeretek (4-12 kredit); történeti segédtudományi ismeretek (4-8 kredit); állományvédelmi és reprográfiai ismeretek (2 kredit); levéltár-informatikai ismeretek (2 kredit); kommunikációs ismeretek (legfeljebb 4 kredit)];
b) újkor és jelenkor specializáció
[további irattani és iratkezelési ismeretek (2-6 kredit); irattári és iratmenedzseri ismeretek (legfeljebb 4 kredit); további levéltártani ismeretek (4-12 kredit); levéltár-informatikai ismeretek (6-14 kredit); állományvédelmi és reprográfiai ismeretek (4 kredit); közigazgatási és jogi ismeretek (legfeljebb 4 kredit); gazdaságtani ismeretek (legfeljebb 4 kredit); intézménytörténeti ismeretek (2-6 kredit); paleográfiai és forráskiadási ismeretek (legfeljebb 4 kredit); kommunikációs ismeretek (legfeljebb 4 kredit)];
c) információ- és records management specializáció
[további irattani és iratkezelési ismeretek (legfeljebb 4 kredit); irattári és iratmenedzseri ismeretek (6-14 kredit); levéltártani ismeretek (2-6 kredit); levéltár-informatikai ismeretek (4-12 kredit); állományvédelmi és reprográfiai ismeretek (2-6 kredit); közigazgatási és jogi ismeretek (4-10 kredit); gazdaságtani ismeretek (legfeljebb 4 kredit); projektmenedzsment (2-4 kredit)].
9.2. Idegennyelvi követelmény
A mesterszakos oklevél megszerzéséhez legalább egy államilag elismert, felsőfokú (C1),
komplex típusú nyelvvizsga vagy legalább két államilag elismert, középfokú (B2), komplex típusú nyelvvizsga vagy azzal egyenértékű érettségi bizonyítvány vagy oklevél szükséges.
9.3. A szakmai gyakorlat követelményei
A szakmai gyakorlat a specializációnak megfelelő levéltári gyakorlat a Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltárában; Budapest Főváros Levéltárában vagy a Magyar Nemzeti Levéltár valamely megyei tagintézményében, szaklevéltárában vagy nyilvános magánlevéltárban, illetve irattári gyakorlatok kormányzati szerv, önkormányzati szerv irattárában, gazdasági szerv, vállalat vagy civil szervezet irattárában.
9.4. A 4.2. pontban megadott oklevéllel rendelkezők esetén a mesterképzési képzési ciklusba való belépés minimális feltételei:
A mesterképzésbe való belépéshez
a korábbi tanulmányok alapján a közigazgatási ismeretek, a közigazgatási jogi ismeretek, a mai magyar bírósági rendszer ismerete, az informatika területeiről legalább 50 kredit szükséges, vagy
legalább 12 hónap igazolt munkaviszony levéltárosi vagy irattárosi feladatkörben, levéltárban vagy irattárban.
1. A mesterképzési szak megnevezése: logika és tudományelmélet (Logic and Theory of Science)
2. A mesterképzési szakon szerezhető végzettségi szint és a szakképzettség oklevélben szereplő megjelölése
végzettségi szint: mester- (magister, master; rövidítve: MA-) fokozat
szakképzettség: okleveles logika és tudományelmélet szakos bölcsész
a szakképzettség angol nyelvű megjelölése: Expert in Logic and Theory of Science
3. Képzési terület: bölcsészettudomány
4. A mesterképzésbe történő belépésnél előzményként elfogadott szakok
4.1. Teljes kreditérték beszámításával vehetők figyelembe: a bölcsészettudomány képzési területről a szabad bölcsész, társadalomtudomány képzési területről a szociológia, a természettudomány képzési területről a matematika és a fizika, a gazdaságtudományok képzési területről az alkalmazott közgazdaságtan alapképzési szak és az informatika képzési területhez tartozó alapképzési szakok.
4.2. A 9.4. pontban meghatározott kreditek teljesítésével vehetők figyelembe továbbá: a bölcsészettudomány, a természettudomány, társadalomtudomány, a gazdaságtudományok és a jogi képzési területek alapképzési szakjai.
5. A képzési idő félévekben: 4 félév
6. A mesterfokozat megszerzéséhez összegyűjtendő kreditpontok száma: 120 kredit
a szak orientációja: kiegyensúlyozott (40-60 százalék)
a diplomamunka készítéséhez rendelt kreditérték: 20 kredit
a szabadon választható tantárgyakhoz rendelhető minimális kreditérték: 6 kredit
7. A szakképzettség képzési területek egységes osztályozási rendszere szerinti tanulmányi területi besorolása: 226
8. A mesterképzési szak képzési célja és a szakmai kompetenciák
A képzés célja olyan szakemberek képzése, akik megfelelő ismeretekkel rendelkeznek a logikában és a logikához szorosan kapcsolódó matematikai területeken, képesek a logikai és analitikai eszközöket valamely konkrét tudományterület filozófiai és metodológiai problémáinak kutatásában alkalmazni, felkészültek tanulmányaik doktori képzésben történő folytatására.
8.1. Az elsajátítandó szakmai kompetenciák A logika és tudományelmélet szakos bölcsész
a) tudása
Megfelelő mélységben ismeri a logikát és a logikához szorosan kapcsolódó matematikai területeket.
Ismeri a kortárs tudományfilozófiának elsősorban a szaktudományok alapjait érintő kérdéseit és a velük kapcsolatos fontosabb álláspontokat.
Ismeri a filozófiatörténet alapvető szerzőit és műveit tudományfilozófiai szempontból.
Ismeri a kortárs analitikus filozófiának a tudományfilozófia szempontjából alapvető területeit (metafizika, ismeretelmélet, nyelvfilozófia).
Ismeri valamely konkrét tudományterület alapjait általában és a mesterképzési szintnek megfelelő mélységben az illető tudományterület filozófiai és fundamentális problémáit.
b) képességei
Képes és alkalmas az érintett szaktudomány és a vele kapcsolatos alap- és filozófiai kutatások nemzetközi irodalmában és egyéb (számítógépes, internetes) forrásaiban való eligazodásra, tájékozódásra.
Képes az aktuális kutatások és a tudományos munka kritikus értékelésére.
Képes a friss szakirodalom alapján önálló összefoglalók, recenziók megírására, prezentációk, élő beszámolók megtartására magyar és angol nyelven.
Képes kompetens és aktív részvételre szakmai vitákon magyar és angol nyelven.
Témavezető vezetésével vagy kutatócsoport tagjaként képes kutatómunka végzésére.
c) attitűdje
Probléma-orientáltan gondolkozik, képes felismerni a nyitott, eldöntetlen kérdéseket.
Éles, kritikus szemmel veszi észre a tudományos és filozófiai elméletek hiányait, ellentmondásait.
Tiszteletben tartja mások véleményét, pozitív értékként tekint a vélemények, nézetek sokféleségére.
Nézeteit világosan, érthetően, az adott problémára koncentrálva fejti ki.
d) autonómiája és felelőssége
Önálló véleményt alkot, kritikai szemlélet jellemzi mind a maga, mind mások nézeteivel kapcsolatban.
Saját nézeteit öntudatosan és következetesen, de a jogos kritika elfogadására nyitottan képviseli.
Reflektáltan és tudatosan tekint saját maga, valamint szűkebb és tágabb szakmai környezete nézeteinek történeti beágyazottságára.
Képes és kész a párbeszédre más szakmai iskolák, más megközelítések, más kultúrák képviselőivel.
9. A mesterképzés jellemzői
9.1. Szakmai jellemzők
A szakképzettséghez vezető tudományágak, szakterületek, amelyekből a szak felépül:
logika és kapcsolódó matematikai területek (logikai szintaxis, szemantika, metalogika, modellelmélet, algebra, halmazelmélet) 25-30 kredit;
tudományfilozófia és kapcsolódó filozófiai területek (elmefilozófia, metafizika, a társadalomtudományok filozófiája, nyelvfilozófia) 35-40 kredit;
valamely szaktudomány alapjaira, logikai struktúrájára vonatkozó vizsgálódások 25-30 kredit.
9.2. Idegennyelvi követelmény
A mesterfokozat megszerzéséhez angol nyelvből államilag elismert, felsőfokú (C1), komplex típusú nyelvvizsga és egy másik nyelvből államilag elismert középfokú (B2), komplex típusú nyelvvizsga vagy ezekkel egyenértékű érettségi bizonyítvány vagy oklevél szükséges.
9.3. A képzést megkülönböztető speciális jegyek
A mesterképzésbe való felvétel feltétele középfokú (B2), komplex típusú államilag elismert vagy ezzel egyenértékű nyelvvizsga angol nyelvből.
9.4. A 4.2. pontban megadott oklevéllel rendelkezők esetén a mesterképzési képzési ciklusba való belépés minimális feltételei
A mesterképzésbe való belépéshez a korábbi tanulmányok szerint szükséges minimális kreditek száma legalább 50 kredit a következő ismeretkörökből:
filozófia (különösen logika, nyelvfilozófia, tudományfilozófia, metafizika);
matematika (különösen matematikai logika, halmazelmélet, univerzális algebra);
fizika (különösen klasszikus mechanika, klasszikus elektrodinamika, kvantummechanika);
elméleti nyelvészet (különösen szemantika, formális szemantika, a formális szemantika logikai alapjai, matematika, logika);
közgazdaságtan (különösen valószínűségszámítás, gazdaságszociológia, optimumszámítás);
szociológia (különösen kommunikációelmélet, a társadalomelmélet alapjai, szervezetszociológia).
1. A mesterképzési szak megnevezése: magyar nyelv és irodalom (Hungarian Language and Literature Studies)
2. A mesterképzési szakon szerezhető végzettségi szint és a szakképzettség oklevélben szereplő megjelölése
végzettségi szint: mester- (magister, master; rövidítve: MA-) fokozat
szakképzettség: okleveles magyar nyelv és irodalom szakos bölcsész
a szakképzettség angol nyelvű megjelölése: Philologist in Hungarian Language and Literature
3. Képzési terület: bölcsészettudomány
4. A mesterképzésbe történő belépésnél előzményként elfogadott szakok
4.1. Teljes kreditérték beszámításával vehető figyelembe: a magyar alapképzési szak.
4.2. A 9.3. pontban meghatározott kreditek teljesítésével elsősorban számításba vehető: a bölcsészettudomány és a társadalomtudomány képzési területek alapképzési szakjai.
4.3. A 9.3. pontban meghatározott kreditek teljesítésével vehetők figyelembe továbbá: azok az alapképzési és mesterképzési szakok, illetve a felsőoktatásról szóló 1993. évi LXXX. törvény szerinti szakok, amelyeket a kredit megállapításának alapjául szolgáló ismeretek összevetése alapján a felsőoktatási intézmény kreditátviteli bizottsága elfogad.
5. A képzési idő félévekben: 4 félév
6. A mesterfokozat megszerzéséhez összegyűjtendő kreditek száma: 120 kredit
a szak orientációja: gyakorlatorientált (60-70 százalék)
a diplomamunka készítéséhez rendelt kreditérték: 20 kredit
a szabadon választható tantárgyakhoz rendelhető minimális kreditérték: 6 kredit
7. A szakképzettség képzési területek egységes osztályozási rendszere szerinti tanulmányi területi besorolása: 223
8. A mesterképzési szak képzési célja és a szakmai kompetenciák
A képzés célja olyan szakemberek képzése, akik átfogó ismeretekkel rendelkeznek a magyar nyelvtudomány, illetve irodalomtudomány alapvető kérdéseiről; átlátják és értik a nyelvnek, illetve irodalomnak a történetiséggel, a kultúrával és a társadalommal fennálló meghatározó összefüggésrendszereit, változatosságát. Megszerzett ismereteik és képességeik birtokában képesek valamely nyelv-, illetve irodalomtudományi résztéma önálló megismerésére, elméletileg és módszertanilag megalapozott, új eredményeket feltáró elemzésére. Felkészültek tanulmányaik a doktori képzésben történő folytatására.
8.1. Az elsajátítandó szakmai kompetenciák
A magyar nyelv és irodalom szakos bölcsész
a) tudása
Átfogó ismeretekkel rendelkezik a magyar nyelvtudomány, illetve irodalomtudomány alapvető elméleti kérdéseit, ezek történeti, változó és folyamatszerű összefüggéseit illetően.
Átlátja és érti a nyelvnek, illetve az irodalomnak a magyar és az európai identitás konstrukciói, valamint a különböző kultúrák és a köztük lévő kapcsolatok kialakításában, fenntartásában és formálásában betöltött szerepét, a magyar és a világirodalom, illetve a nyelv és a nyelvek kulturális, történeti és társadalmi meghatározottságát, az irodalom és nyelv alapvető összefüggéseit.
Átfogó ismeretekkel rendelkezik a magyar nyelvtudomány, illetve irodalomtudomány, valamint a határtudományok jellemző kutatási kérdéseire, nemzetközi kontextusára, különböző kutatási irányzatok elemzési és értelmezési módszereire, továbbá szakterülete művelésének hagyományos és elektronikus forrásaira vonatkozólag.
Alaposan és átfogóan ismeri a magyar nyelvtudomány, illetve irodalomtudomány jellemző írásbeli és szóbeli, tudományos és közéleti, népszerűsítő műfajait, kontextusait.
A magyar nyelvtudomány, illetve irodalomtudomány legalább egy résztémájában elmélyült ismeretekkel rendelkezik.
A magyar nyelvtudomány, illetve irodalomtudomány műveléséhez szükséges szinten érti és ismeri az általa elsajátított idegen nyelveket, különös tekintettel a terminológiára.
b) képességei
Képes a magyar nyelv, illetve az irodalom jelenségeit a maguk történetiségében, változásaiban és változatosságában elemezni.
Kritikusan és több szempontot mérlegelve, releváns értelmezési keretben képes elemezni a nyelvnek, illetve az irodalomnak a magyar és az európai identitás konstrukciói, valamint a különböző kultúrák és a köztük lévő kapcsolatok kialakításában, fenntartásában és formálásában betöltött szerepét; a magyar és a világirodalom, illetve a nyelv és a nyelvek kulturális, történeti és társadalmi meghatározottságát; irodalom és nyelv alapvető összefüggéseit.
Önállóan választja meg és tudatosan alkalmazza a vizsgált nyelvtudományi, illetve irodalomtudományi kérdéskör elemzésére megfelelő és alkalmas nyelv-, illetve irodalomtudományi módszereket, képes az adott kutatás elméleti és módszertani háttérfeltevéseit reflexió tárgyává tenni és a nemzetközi kutatások kontextusában értelmezni.
A szükséges forrásokat és információkat kritikusan képes elemezni, vizsgálatukkal új összefüggésekre mutat rá.
Kutatási eredményeit és álláspontját a magyar nyelvtudomány, illetve irodalomtudomány szakmai-tudományos elvárásainak megfelelően képes megfogalmazni és közreadni.
Önálló munkával, elméleti és módszertani megalapozottsággal, kritikai szempontokat érvényesítve képes feltárni egy adott nyelvtudományi, illetve irodalomtudományi kérdéskör, résztéma összefüggéseit.
Legalább egy idegen nyelven képes szakmája gyakorlására.
c) attitűdje
Kutatásai és munkája során figyelembe veszi a vizsgált nyelvi, illetve irodalmi jelenségek történeti, kulturális és társadalmi meghatározottságát.
Tudatosan és kritikusan képviseli a magyar, az európai és egyetemes értékeket, a sokszínűség fontosságát a nyelvi, illetve irodalmi jelenségek, továbbá azok tágabb, társadalmi és kulturális kontextusának vonatkozásában.
Érdeklődő, nyitott és elkötelezett szakterületi ismereteinek és készségeinek bővítésében, valamint tágabb körű kulturális ismereteinek továbbfejlesztésében.
A nyelvi és irodalmi jelenségekről, folyamatokról megszerzett tudását a jelenkori társadalmi és kulturális jelenségek, változások megértésében hasznosítja.
Nyitott saját szakterülete, különösen saját résztémája interdiszciplináris megközelítéseire, a nyelvi, illetve irodalmi jelenségek társadalmi és kulturális összefüggéseinek megismerésére.
Törekszik arra, hogy az általános, szakmai, társadalmi és kommunikációs normák figyelembevételével folytassa szakmai tevékenységét.
Törekszik szakmai nyelvtudásának elmélyítésére.
d) autonómiája és felelőssége
Tudatosan reflektál a magyar nyelvi, illetve irodalmi jelenségek, valamint a nyelvtudományi, illetve irodalomtudományi kutatások történeti és kulturális beágyazottságára.
Felelős egyénként képviseli saját szakmai, szellemi, erkölcsi, magyar és európai értékrendjét.
Munkája során - lehetőség szerint - szerepet vállal a határon túli szakmai műhelyekkel, közösségekkel való együttműködések területén.
Kritikus tudatosság jellemzi a szakterületéhez kapcsolódó kérdésekben.
Felelősen képviseli saját tudományterületének, illetve saját munkájának szakmai eredményeit, elvárásait és módszereit és elfogadja más szak- és tudományterületek eltérő sajátságait.
Etikai és szakmai felelősséget vállal saját, illetve munkacsoportjának munkájáért.
9. A mesterképzés jellemzői
9.1. Szakmai jellemzők
A szakképzettséghez vezető tudományágak, szakterületek, amelyekből a szak felépül:
a megszerzett ismereteket tovább bővítő, mesterfokozathoz szükséges ismeretkörök 2-14 kredit;
a magyar nyelv rendszere 4-14 kredit;
a magyar nyelv használata, tagolódása 4-14 kredit;
a magyar irodalomtudomány elméleti kérdései 4-14 kredit;
a magyar irodalomtudomány történeti kérdései 4-14 kredit;
az irodalomtudomány vagy a nyelvtudomány területéről választható speciális programok 40-60 kredit.
9.2. Idegennyelvi követelmény
A mesterfokozat megszerzéséhez egy idegen nyelvből államilag elismert, felsőfokú (C1), komplex típusú nyelvvizsga vagy egy, az alapfokozat megszerzéséhez szükséges nyelvtől eltérő további idegen nyelvből államilag elismert, középfokú (B2), komplex típusú nyelvvizsga vagy ezekkel egyenértékű érettségi bizonyítvány vagy oklevél szükséges.
9.3. A 4.2. és 4.3. pontban megadott oklevéllel rendelkezők esetén a mesterképzési képzési ciklusba való belépés minimális feltételei
A mesterképzésbe való belépéshez a korábbi tanulmányok szerint szükséges minimális kreditek száma 30 kredit amelyből nyelvtudomány legalább 10 kredit, irodalomtudomány legalább 10 kredit.
1. A mesterképzési szak megnevezése: mentálhigiénés családtudományi és családterápiás (Mental Health-oriented Family Studies and Family Therapy)
2. A mesterképzési szakon szerezhető végzettségi szint és a szakképzettség oklevélben szereplő megjelölése
végzettségi szint: mester- (magister, master; rövidítve: MA-) fokozat
szakképzettség: okleveles mentálhigiénés családtudományi és családterápiás szakember
a szakképzettség angol nyelvű megjelölése: Expert in Mental Health-oriented Family Studies and Family Therapy
3. Képzési terület: bölcsészettudomány
4. A mesterképzésbe történő belépésnél előzményként elfogadott szakok
4.1. Teljes kreditérték beszámításával vehető figyelembe: a pszichológia, a szociális munka, a szociálpedagógia, a gyógypedagógia, a konduktor alapképzési szak, az egészségügyi gondozás és prevenció alapképzési szak védőnő szakiránya.
4.2. A 9.5. pontban meghatározott kreditek teljesítésével vehetők figyelembe továbbá azok az alapképzési és mesterképzési szakok, illetve a felsőoktatásról szóló 1993. évi LXXX. törvény szerinti szakok, amelyeket a kredit megállapításának alapjául szolgáló ismeretek összevetése alapján a felsőoktatási intézmény kreditátviteli bizottsága elfogad.
5. A képzési idő félévekben: 4 félév
6. A mesterfokozat megszerzéséhez összegyűjtendő kreditpontok száma: 120 kredit
a szak orientációja: gyakorlatorientált (60-70 százalék)
a diplomamunka készítéséhez rendelt kreditérték: 15 kredit
intézményen kívüli összefüggő gyakorlati képzés minimális kreditértéke: 10 kredit
a szabadon választható tantárgyakhoz rendelhető minimális kreditérték: 6 kredit
7. A szakképzettség képzési területek egységes osztályozási rendszer szerinti tanulmányi területi besorolása: 762
8. A mesterképzési szak képzési célja és a szakmai kompetenciák
A képzés célja olyan szakemberek képzése, akik mentálhigiénés szemlélet, korszerű családtudományi és családterápiás elméletek és a hozzájuk kapcsolódó módszertani és gyakorlati ismeretek birtokában képesek a családok vizsgálatára fókuszáló tudományos tevékenységre, kutatásra és oktatásra, képesek továbbá e családterápiás ismeretek magas szintű, társadalmi kontextust is tekintetbe vevő alkalmazására. Családterápiás és rendszerszemléletű - de nem klinikai jellegű - beavatkozások révén képesek megelőző, támogató, erőforrásokat feltáró és fejlesztő módon hatást gyakorolni a családi kapcsolatokra, beleértve a speciális helyzetű családokat és alternatív együttélési formákat. Képesek önismeretük, elméleti és gyakorlati tudásanyaguk integrálásával, etikusan végezni munkájukat. Felkészültek tanulmányaik doktori képzésben történő folytatására.
8.1. Az elsajátítandó szakmai kompetenciák
A mentálhigiénés családtudományi és családterápiás szakember
a) tudása
Alapvető ismeretei vannak a családokkal kapcsolatos korszerű interdiszciplináris területeken, a pszichológiai, pedagógiai, szociológiai, demográfiai, etikai, vallástudományi és egyéb családtudományi vagy családokkal foglalkozó tudományágakban.
Ismeri a családok, családi alrendszerek (házastársi, szülői, gyermek alrendszerek) és családi kapcsolatok elméleteit.
Ismeri a család és a társadalom egyéb alrendszerei közötti kapcsolatokat, a család társadalmi és kulturális kontextusának alapvető összefüggéseit.
Ismeri a családi működés zavarainak elméleteit.
Ismeri a különféle családformák és alternatív együttélési módok sajátos működését, és segítésük sajátos szempontjait.
Ismeri a mentálhigiénés szemléletmód alapjait.
Ismeri az egészséges és patológiás személyiségfejlődés és magatartás családi vonatkozásait.
Ismeri a családterápiás iskolákat és irányzatokat, ezek szemléletbeli és gyakorlati hangsúlyait.
Ismeri a rendszerszemléletű (egyéni és családi fókuszú) konzultáció elméletét és gyakorlatát.
Ismeri a családterápia alapvető és specifikus eszköztárát, eljárásait.
Ismeri a családterápiás intervenciók tervezésének, kivitelezésének és értékelésének elveit és módszertanát.
Ismeri a családterápia és a családpszichoterápia elméletének, indikációjának és gyakorlatának különbségeit.
Ismeri a családterápiás szakmai gyakorlat kereteit és kompetenciahatárait.
Ismeri a családterápia hazai alapintézményeit.
Ismeri a családokkal kapcsolatos interdiszciplináris csapatmunka elméletét és gyakorlatát.
Ismeri a családokat támogató rendszerekben folyó munka formáit, keretei és hazai alapintézményeit.
Ismeri a családtudományi kutatások elméletét és módszertanát.
Ismeri a hatékony szakmai kommunikáció eszközeit.
Ismeri az etikai normákat és alkalmazásuk szabályait a családokkal folytatott munka különböző színterein.
b) képességei
Képes a családdal összefüggő elméletek és tapasztalatok kritikus értékelésére és továbbfejlesztésére.
Képes a családok és a bennük élő egyének helyzetének, erőforrásainak és nem patológiás szintű működési zavarainak feltárására, differenciált, rendszerszemléletű, a társadalmi és kulturális kontextust figyelembe vevő leírására.
Képes a családtudományhoz sorolható tudományági és családterápiás ismeretek integrációjára.
Képes olyan szakmai identitás kifejlesztésére, amelynek középpontjában a család mint életforma értékelése, tisztelete és támogatása áll.
Hatékony gyakorlati együttműködésre képes a családokkal foglalkozó egyéb tudományágak és segítő szakmák képviselőivel.
Képes családtudományi kutatások tervezésére, kivitelezésére és feldolgozására.
Képes kutatási eredmények és közlemények elemzésére, kritikus értékelésére, és az új, bizonyítékon alapuló eredmények gyakorlati alkalmazására.
Képes tudományos ismeretek és eredmények magas fokú, hatékony kommunikációjára, prezentációjára, és képviseletére szakmai és nem szakmai közegben.
Képes a saját szakmai tevékenységének reflexív és kritikus értékelésére a családterápiás megközelítés határainak, a szakmai-etikai normáknak, saját szakmai tapasztalata határainak, valamint a személyes élettapasztalatának és önismeretének a figyelembevételével.
Képes folyamatos szakmai megújulásra.
c) attitűdje
Szakmai munkája során nyitott és empatikus.
Felelősséget vállal a párok és családok jólétéért.
Szakmai munkája során elkötelezettség, felelősségtudatosság, és etikai érzékenység jellemzi.
Kezdeményező az emberi kapcsolatokban.
Szakmai tevékenységek során önreflexív.
Egyéni és családi önismereti igény jellemzi.
Készséggel vállal munkát interdiszciplináris teamben.
d) autonómiája és felelőssége
Mentálhigiénés hatású, preventív, értékeket és erőforrásokat feltáró és növelő, megoldáskereső és támogató konzultációs és terápiás eljárásokat rendszerszemléletűen alkalmaz, párokkal és családokkal egyaránt.
A pszichoterápiát igénylő eseteket felismeri, és megfelelően képzett szakemberhez küldi tovább.
Mentálhigiénés szemléletmódot alkalmaz a családok támogatásának különböző szintjein és színterein.
Párok és családok helyzetének, problémáinak megfelelő családterápiás intervenciókat választ, kezdeményez és alkalmaz hatékonyan.
Adekvát módon vesz igénybe konzultációt és szupervíziót.
9. A mesterképzés jellemzői
9.1. A szakmai ismeretek jellemzői
A szakképzettséghez vezető tudományágak, szakterületek, amelyekből a szak felépül:
társadalomtudományok (családtudomány, szociológia, jog, etika) 18-24 kredit;
bölcsészettudomány (pszichológiai és mentálhigiénés ismeretek) 22-28 kredit;
családterápia elméleti és gyakorlati ismeretek 30-37 kredit;
készségfejlesztés 8-15 kredit;
válaszható speciális programok 6 kredit.
9.2. Idegennyelvi követelmény
A mesterfokozat megszerzéséhez egy idegen nyelvből államilag elismert, középfokú (B2), komplex típusú nyelvvizsga vagy azzal egyenértékű érettségi bizonyítvány vagy oklevél szükséges.
9.3. A szakmai gyakorlat követelményei
A szakmai gyakorlat a képzőhelyen vagy külső intézményben (családsegítőben, nevelési tanácsadóban, nevelési-oktatási intézményben, idősgondozási intézményben) végzett családsegítő és családterápiás gyakorlat, melyet a gyakorlóhelyen családterápiát végző szakember vagy mentálhigiénés családtudományi és családterápiás szakember irányít. Szakmai gyakorlat és kutatómunka legalább 120 óra, kreditértéke legalább 10 kredit, amelyet a felsőoktatási intézmény tantervében határoz meg.
9.4. A képzést megkülönböztető speciális jegyek
A mesterképzésbe való felvétel feltétele, hogy a hallgató a felvételkor rendelkezzen legalább 100 óra egyéni vagy 130 óra csoportos önismereti képzéssel. E képzés legyen valamely, a Pszichoterápiás Tanács Szövetség tagjaként nyilvántartott tudományos társaság, illetve e társaságnak erre feljogosított tagja által tartott képzés, aki az adott módszer pszichoterapeutája vagy kiképzője. A képzésbe lépéshez a pszichoterapeuta, illetve kiképző igazolása szükséges a befejezett önismereti folyamatról.
9.5. A 4.2. pontban megadott oklevéllel rendelkezők esetén a mesterképzési képzési ciklusba való belépés minimális feltételei
A mesterképzésbe való belépéshez a pszichológiai és szociológia alapismeretekből a korábbi tanulmányok alapján szükséges minimális kreditek száma 30 kredit az alábbi bontásban:
pszichológia legalább 20 kredit
szociológia legalább 10 kredit.
1. A mesterképzési szak megnevezése: mentálhigiénés közösség- és kapcsolatépítő (Mental Health in Relations and Community Development)
2. A mesterképzési szakon szerezhető végzettségi szint és a szakképzettség oklevélben szereplő megjelölése
végzettségi szint: mester- (magister, master; rövidítve: MA-) fokozat
szakképzettség: okleveles mentálhigiénés közösség- és kapcsolatépítő szakember
a szakképzettség angol nyelvű megjelölése: Expert in Mental Health in Relations and Community Development
3. Képzési terület: bölcsészettudomány
4. A mesterképzésbe történő belépésnél előzményként elfogadott szakok
4.1. Teljes kreditérték beszámításával vehető figyelembe: a bölcsészettudomány, a társadalomtudomány, a pedagógusképzés képzési területek alapképzési szakjai, a hitéleti alapképzési szakok, valamint az ezeknek megfelelő, a felsőoktatásról szóló 1993.évi LXXX. törvény szerinti szakok.
4.2. A 9.5. pontban meghatározott kreditek teljesítésével vehetők figyelembe továbbá: azok az alapképzési és mesterképzési szakok, illetve a felsőoktatásról szóló 1993. évi LXXX. törvény szerinti szakok, amelyeket a kredit megállapításának alapjául szolgáló ismeretek összevetése alapján a felsőoktatási intézmény kreditátviteli bizottsága elfogad.
5. A képzési idő félévekben: 4 félév
6. A mesterfokozat megszerzéséhez összegyűjtendő kreditpontok száma: 120 kredit
a szak orientációja: gyakorlatorientált (60-70%)
a diplomamunka készítéséhez rendelt kreditérték: 10 kredit
intézményen kívüli összefüggő gyakorlati képzés minimális kreditértéke: 10 kredit
a szabadon választható tantárgyakhoz rendelhető minimális kreditérték: 6 kredit
7. A szakképzettség képzési területek egységes osztályozási rendszere szerinti tanulmányi területi besorolása: 726
8. A mesterképzési szak képzési célja és a szakmai kompetenciák
A képzés célja olyan mentálhigiénés közösség- és kapcsolatépítő szakemberek képzése, akik tevékenységükkel hozzájárulnak az egyének és közösségek, problémamegelőző és problémamegoldó folyamatainak elősegítéséhez, munkájukkal hozzájárulnak a társadalmi problémák kezeléséhez és csökkentéséhez, valamint a helyi társadalom erősítéséhez, képesek közösségek, közösségi hálók kiépítésére, fejlesztésére és vezetésére, amelyek lakóhelyi, munkahelyi, civil társadalmi és egyházi, felekezeti területen fejlesztő, támogató és védelmet adó tevékenységet folytatnak. Működésükkel elsődlegesen a közösségbe vont emberek bio-pszicho-szociális jóllétét, annak fenntartását, erősítését szolgálják, és növelik a közösségi cselekvés társadalomalakító tényezőinek hatékonyságát. Erőforrás-orientáltan képesek támogatni a közösség fejlődését, működését, és elősegíteni a közösségben levő lehetőségek hasznosulását az egyes emberek jólléte, társadalmi integrációja és a társadalmi harmónia érdekében. Felkészültek tanulmányaik doktori képzésben történő folytatására.
8.1. Az elsajátítandó szakmai kompetenciák
A mentálhigiénés közösség- és kapcsolatépítő szakember
a) tudása
Ismeri az élethosszig tartó személyiségfejlődés menetét, feltételeit, akadályait és kríziseit.
Ismeri a különböző funkciójú csoportok és közösségek kialakulását, valamint működésük szociálpszichológiai, pedagógiai, szociológiai megközelítését.
Ismeri a spontán alakuló informális csoportos civil szerveződések működési sajátosságait, ezek erősítésének, közösséggé fejlesztésének módszereit.
Ismeri a csoportokban, közösségekben és intézményekben alkalmazható szervezetikultúra-fejlesztő beavatkozások elméletét és gyakorlati eszközeit.
Birtokában van a fejlesztő, támogató és védelmet nyújtó közösségi háló kiépítésére vonatkozó vezetési ismereteknek.
Átfogóan ismeri az egyén és a közösség jóllétének kölcsönhatását, ennek lélektani megalapozottságát.
Átfogóan ismeri az emberi kapcsolati formák sajátosságait, hatásait, működési feltételeit.
Mélyrehatóan ismeri a kapcsolatépítésre szoruló egyének, csoportok sajátos problémáit, pszichés állapotuk általános jellemzőit.
Átfogóan ismeri a testi-lelki egészség szempontjából veszélyeztetett életkorral kapcsolatos, illetve pszichoszociális fejlődésükben akadályozott társadalmi csoportok sajátos problémáit és potenciális erőforrásait.
Mélyrehatóan ismeri a mentálhigiénés segítő kapcsolat elméletét és módszertanát.
Részletekbe menően ismeri a közösség- és kapcsolatépítésre vonatkozó csapatmunka elméletét és gyakorlatát.
Ismeri a munkavégzéséhez szükséges felmérési és kutatási módszereket.
b) képességei
Képes az egyének, csoportok, közösségek, intézmények eredeti, társas és közösségi erőforrás-értékeinek feltárására, tudatosítására és mobilizálására, az egyéni és társas jóllét megőrzésére.
Képes rekreációs programok szervezésére és sajátos közösségfejlesztési eljárások, az aktivizálás, a mediáció, a projekttervezés működtetésére.
Képes reflektálni a társadalmi és kulturális hovatartozási mintázatok sokféleségére, és ezek figyelembe vételével képes kölcsönös elfogadáson alapuló lokális közösségi struktúrák kiépítésére.
Képes segítő kapcsolat kialakítására, és a megküzdéséhez szükséges adekvát segítségnyújtásra a kliens életvezetési és kapcsolathiányból eredő problémáiban és veszteségei feldolgozásában.
Képes a személyes korlátok és megterhelő társas helyzetek, a burnout, a mobbing, és a kirekesztés felismerésére, és kompetenciáinak megfelelő adekvát beavatkozási módok keresésére, illetve kivitelezésére.
Képes eltérő származású és eltérő élethelyzetből jövők együttműködésének és egyenjogú csoportrészvételének biztosítására.
Képes ökumenikus együttműködésre, különböző felekezethez tartozó közösségek közös programjainak és projektjeinek menedzselésére.
Képes a közösségépítő munkára vonatkozó kutatási tervek kialakítására és értékelésére.
Képes a munkaterületén elvégzendő felmérésekhez szükséges kutatási módszerekhez megfelelő szintű ismeretek megszerzésére és alkalmazására.
Képes munkájának a szakmai etikai szabályok betartásával történő, felelős végzésére.
c) attitűdje
Mentálhigiénés szemlélettel rendelkezik.
A lelki egészség fenntartásának és helyreállításának folyamataihoz erőforrásorientáltan közelít.
Az egyén és a közösség önálló cselekvését, képessé tételét (empowerment) tartja szemelőtt a cselekvési stratégiák megtervezésében.
Tartózkodik az emberek megítélésétől.
Empatikus, szociális és interkulturális érzékenységgel bír.
d) autonómiája és felelőssége
Munkakörének megfelelően felelős lelki egészségvédő és személyiséget erősítő beavatkozásokat kezdeményezni, egyéni és csoportos szinten.
Képviseli és megvalósítja a munkaterületén az egyének és közösségek mentálhigiénés állapotának folyamatos reflektálását (problémafelvetés), és javaslatot tesz a fejlesztések irányaira és lehetséges módjaira.
Kezdeményezi és részt vesz az egészség megőrzését szolgáló programok megvalósításában.
Felelőssége képviselni a mentálhigiéné értékeit és szempontjait a munkaterületéhez tartozó szakmai közösségekben, munkacsoportokban.
Felelőssége kezdeményezni a lelki egészség szempontjából hangsúlyos témák megvitatását, s részt venni az adott terület fejlesztését célzó cselekvési programokban.
9. A mesterképzés jellemzői
9.1. Szakmai jellemzők
A szakképzettséghez vezető tudományágak, szakterületek, amelyekből a szak felépül:
a közösség- és kapcsolatépítő munka elmélete, hazai és nemzetközi irányai, társadalmi területei és modelljei 15-20 kredit;
közösség, a csoport és a család működésének pedagógiai, pszichológiai, szociológiai és vezetéstudományi ismeretei 15-20 kredit;
segítő kapcsolati, csoportvezetési és mentálhigiénés ismeretek 15-20 kredit;
praxiselmélet, közösségépítő projektmunka és terepgyakorlat feldolgozás 15-20 kredit;
gazdasági, jogi ismeretek 8-10 kredit;
társadalomtudományi kutatási módszerek 8-10 kredit.
9.2. Idegennyelvi követelmény
A mesterfokozat megszerzéséhez egy, az Európai Unió valamelyik munkanyelvéből államilag elismert középfokú (B2), komplex típusú nyelvvizsga vagy ezzel egyenértékű érettségi bizonyítvány vagy oklevél szükséges.
9.3. A szakmai gyakorlat követelményei
A szakmai gyakorlat a specializációknak megfelelő terephelyen végzett gyakorlat, amelynek kreditértéke 10 kredit. Terephelyek: szociális intézmények, köznevelési és felsőoktatási intézmények, egészségvédő intézmények, közösségi házak, civil szervezetek, egyházi intézmények és szervezetek, kutatási központok.
9.5. A 4.2. pontban megadott oklevéllel rendelkezők esetén a mesterképzési képzési ciklusba való belépés minimális feltételei
A mesterképzésbe való belépéshez pszichológiai, pedagógiai és szociológia alapismeretekből a korábbi tanulmányok alapján szükséges minimális kreditek száma 40 kredit az alábbi bontásban:
pszichológia legalább 16 kredit,
pedagógia legalább 12 kredit,
szociológia legalább 12 kredit.
1. A mesterképzési szak megnevezése: mongolisztika (Mongolian Studies)
2. A mesterképzési szakon szerezhető végzettségi szint és a szakképzettség oklevélben szereplő megjelölése
végzettségi szint: mester- (magister, master; rövidítve: MA-) fokozat
szakképzettség: okleveles mongolisztika szakos bölcsész
a szakképzettség angol nyelvű megjelölése: Philologist in Mongolian Studies
3. Képzési terület bölcsészettudomány
4. A mesterképzésbe történő belépésnél előzményként elfogadott szakok
4.1. Teljes kreditérték beszámításával vehető figyelembe: a keleti nyelvek és kultúrák alapképzési szak mongol szakiránya.
4.2. A 9.3. pontban meghatározott kreditek teljesítésével elsősorban számításba vehető: a bölcsészettudomány képzési terület alapképzési szakjai.
4.3. A 9.3. pontban meghatározott kreditek teljesítésével vehetők figyelembe továbbá: azok az alapképzési és mesterképzési szakok, illetve a felsőoktatásról szóló 1993. évi LXXX. törvény szerinti szakok, amelyeket a kredit megállapításának alapjául szolgáló ismeretek összevetése alapján a felsőoktatási intézmény kreditátviteli bizottsága elfogad
5. A képzési idő félévekben: 4 félév
6. A mesterfokozat megszerzéséhez összegyűjtendő kreditpontok száma: 120 kredit
a szak orientációja: elméletorientált (60-70 százalék)
a diplomamunka készítéséhez rendelt kreditérték: 20 kredit
a szabadon választható tantárgyakhoz rendelhető minimális kreditérték: 10 kredit
7. A szakképzettség képzési területek egységes osztályozási rendszere szerinti tanulmányi területi besorolása: 222
8. A mesterképzési szak képzési célja és a szakmai kompetenciák
A képzés célja olyan szakemberek képzése, akik jól ismerik a mongol nyelvet, a mongol nyelvű népek műveltségét. Ismereteikre építve képesek mongol nyelvű hétköznapi, kulturális, politikai, gazdasági, társadalmi, valamint nyelv- és irodalomtudományi szövegeket felelősen értelmezni, közvetíteni és alkotni írásban és szóban. A belső-ázsiai filológia, a nomád műveltség, a vallástörténeti (buddhizmus, természeti vallások, sámánizmus), valamint történelmi és irodalmi ismereteik birtokában képesek az írott és a beszélt mongol nyelv(ek) írásban és szóban történő magas szintű használatára. Alkalmasak tudományos előadások megtartására, szakcikkek megírására, és a jelenleg újra bővülő gazdasági kapcsolatokhoz kötődő tolmácsolási, fordítási feladatok elvégzésére. A gyakorlatban is jól alkalmazható tudással rendelkeznek saját témájukban és annak közvetlen történeti és elméleti kontextusában mélyreható és többféle megközelítési módot képesek használni. Felkészültek tanulmányaik doktori képzés keretében történő folytatására.
8.1. Az elsajátítandó szakmai kompetenciák
A mongolisztika szakos bölcsész
a) tudása
Felsőfokon ismeri a modern mongol (halha) nyelvet.
Ismeri a klasszikus mongol nyelvet.
Ismeri a mongol és belső-ázsiai népek történetét és műveltségét.
Ismeri a mongol és belső-ázsiai népek vallásait (buddhizmus, sámánizmus).
Ismeri a mongol és belső-ázsiai buddhizmus történetét, művészetét, irodalmát.
Ismeri a kommunikáció rendszerét eltérő kultúrájú népekkel.
Ismeri a nyelv, irodalom és a műveltség mélyebb összefüggéseinek vizsgálatához szükséges kutatási módszereket.
Ismeri a mongol identitás legfontosabb kulturális jelenségeit, kontextusát, valamint legalább még egy másik keleti műveltség legfontosabb vonásait, továbbá átlátja a mongol jelenségek befogadását és értelmezését.
Ismeri a mongol nyelvű műveltségek jellemző írásbeli és szóbeli, tudományos és népszerűsítő műfajait.
Ismeri a mongolisztika jellemző kutatási kérdéseit, elemzési és értelmezési módszereit.
Ismeri a szak egyes területeinek, az irodalom-, nyelv- és művelődéstörténet mongol nyelvű terminológiáját.
Nyelvtudományi, történelmi, művelődéstörténeti és kutatás-módszertani ismeretek részeként jártas a leíró nyelvtani (fonológia, morfológia, szintaxis) és nyelvfejlesztési ismeretek, a történeti és összehasonlító nyelvtudomány, nyelvtörténet, adott terület népei és nyelvei, a nyelvészet egyéb területei és a filológia (szövegkritika, szövegkiadás) területén.
Ismeri Belső-Ázsia történelmét és társadalomtörténetét, az egyetemes történetben betöltött szerepét, a térség kapcsolatát a világ más területeivel a korábbi időszakokban és napjainkban, a belső-ázsiai buddhizmus történetét, népi vallásosságot és a nomádok hagyományos műveltségét.
b) képességei
Ismereteit képes alkalmazni a tudományos fórumokon való megjelenítéshez, a megoldandó problémák megértéséhez és megoldása terén önálló tevékenységre, eredeti ötletek felvetésére, valamint a feladatok szakmailag magas szinten és önállóan történő megtervezésére és végrehajtására.
Képes saját tudása magasabb szintre emelésére.
Képes képzési területe belső törvényszerűségei megértésének elmélyítésére és önműveléssel, önfejlesztéssel folyamatosan új képességek kialakítására.
Képes a mélyebb összefüggések megértésére és a megszerzett információk alkalmazására a kutatásban.
A megismert kutatási módszerekkel képes más területek, népek kultúráinak kutatására.
c) attitűdje
Elkötelezett a mongol és belső-ázsiai műveltség iránti.
Munkájában magas fokon motivált, és minőség mindenkori szem előtt tartásával végzi azt.
Törekszik a célterület sajátosságait figyelembe vevő kommunikációra.
Hiteles a mongol műveltség és gondolkodásmód közvetítésében.
Törekszik az önképzésre és a szakmai hivatástudat kialakítására.
Munkája során hozzáállása kezdeményező, együttműködő és értékközpontú.
d) autonómiája és felelőssége
Felelősséget érez a képviselt (hozott) és a befogadó (megtanult, szerzett) műveltség minden területén.
Megfelelően viszonyul más kultúrákhoz.
Autonómia jellemzi a megszerzett ismeretek más területen való, nem kizárólag a bölcsészettudományoz kapcsolódó alkalmazásában és az ismeretek továbbfejlesztésében.
Azon módszereket tudatosan képviseli, amelyekkel a mongolisztika területén dolgozik, és elfogadja más tudományágak eltérő módszertani sajátosságait.
9. A mesterképzés jellemzői
9.1. Szakmai jellemzők
A szakképzettséghez vezető tudományágak, szakterületek, amelyekből a szak felépül:
képzést alapozó, általános kompetenciákat fejlesztő ismeretek 10-20 kredit;
mongol nyelvfejlesztés 15-25 kredit;
mongol nyelvészet 15-20 kredit;
mongol nyelvű irodalom 10-20 kredit;
mongol nyelvű kultúrák és társadalmak 15-30 kredit.
A felsőoktatási intézmény által ajánlott speciális programok a beszélt és írott mongol (halha) nyelvek magas szintű ismeretét, a nyelvjárásokban jártasságot biztosítják.
9.2. Idegennyelvi követelmény
A mesterfokozat megszerzéséhez egy idegen nyelvből államilag elismert, felsőfokú (C1), komplex típusú nyelvvizsga vagy egy, az alapfokozat megszerzéséhez szükséges nyelvtől eltérő további nyelvből államilag elismert középfokú (B2), komplex típusú nyelvvizsga vagy ezekkel egyenértékű érettségi bizonyítvány vagy oklevél szükséges. A záróvizsga letétele a felsőfokú (C1), komplex nyelvvizsga-követelmények teljesítését igazolja a modern mongol (halha) nyelvből.
9.3. A 4.2. és 4.3. pontban megadott oklevéllel rendelkezők esetén a mesterképzési képzési ciklusba való belépés minimális feltételei
A szakirányától eltérő korábbi keleti nyelvek és kultúrák alapképzési tanulmányok esetén és más alapképzési oklevél birtokában a mesterképzésbe való belépéshez 50 kredit szükséges a keleti nyelvek és kultúrák alapképzési szak mongol szakirányának nyelvi, nyelvtudományi, történeti és kultúratudományi ismeretköreiből, továbbá a 4.3. pont szerinti előtanulmányokkal rendelkezők esetében 10 kredit mongol nyelvi [klasszikus és modern mongol (halha)] ismeret, amelyet a felsőoktatási intézmény tanulmányi és vizsgaszabályzatában meghatározottak szerint kell megszerezni.
1. A mesterképzési szak megnevezése: művészettörténet (Art History)
2. A mesterképzési szakon szerezhető végzettségi szint és a szakképzettség oklevélben szereplő megjelölése
végzettségi szint: mester- (magister, master; rövidítve: MA-) fokozat
szakképzettség: okleveles művészettörténész
a szakképzettség angol nyelvű megjelölése: Art Historian
3. Képzési terület: bölcsészettudomány
4. A mesterképzésbe történő belépésnél előzményként elfogadott szakok
4.1. Teljes kreditérték beszámításával vehető figyelembe: a szabad bölcsészet alapképzési szak művészettörténet specializációja.
4.2. A 9.4. pontban meghatározott kreditek teljesítésével vehetők figyelembe továbbá: a bölcsészettudomány képzési terület alapképzési szakjai, a művészeti képzési terület képzőművészeti, iparművészeti alapképzési szakjai.
5. A képzési idő félévekben: 4 félév
6. A mesterfokozat megszerzéséhez összegyűjtendő kreditpontok száma: 120 kredit
a szak orientációja: kiegyensúlyozott (40-60 százalék)
a diplomamunka készítéséhez rendelt kreditérték: 20 kredit
intézményen kívüli összefüggő gyakorlati képzés minimális kreditértéke: 6 kredit
a szabadon választható tantárgyakhoz rendelhető minimális kreditérték: 6 kredit
7. A mesterképzési szak képzési célja és a szakmai kompetenciák
A képzés célja olyan szakemberek képzése, akik a festészet, a szobrászat, az építő- és az iparművészet, valamint a modern technikai médiumok területén megszerzett ismereteik birtokában tájékozottak az egyetemes képző-, építő- és iparművészet története, az általános művészetelmélet, az értelmezéstan és a művészettörténet-tudomány történetének területén. Ismerik az egyetemes és különösképpen a magyar és a magyarországi művészettörténet emlékanyagát, elsajátították a művészettörténeti kutatói munka gyakorlásához szükséges szakmai kompetenciákat. Felkészültek tanulmányaik doktori képzésben történő folytatására.
8. A szakképzettség képzési területek egységes osztályozási rendszere szerinti tanulmányi területi besorolása: 211
8.1. Az elsajátítandó szakmai kompetenciák
A művészettörténész
a) tudása
Ismeri az egyetemes és magyar művészettörténet emlékanyagának meghatározó darabjait.
Ismeri annak ágazati, műnemi, műfaji tagolódását.
Ismeri az emlékanyag főbb stiláris jellemzőit, az egyetemes és magyar művészet stílustörténetének fontosabb szakaszait, irányzatait, történelmi alakulásuk tendenciáit.
Ismeri az emlékanyag történelmi korszakok és földrajzi területek szerinti, illetve irányzatok, iskolák és egyéni életművek szerinti tagolódását.
Ismeri az épített környezet, az urbanisztika és az építőművészet, a képző- és iparművészeti, illetve a modern és kortárs vizuális-technikai művészetek történetileg és kulturálisan változó társadalmi-szellemi, vallási-kultikus, hatalmi-ideológiai, kommunikációs és egyéb funkcióit és sajátosságait.
Ismeri a művészettörténet tudomány kialakulásának történetét releváns tudományos kérdésfelvetéseit, fő tudományos iskoláit, elméleti és gyakorlati kutatás-módszertani alapjait.
Elsajátította az épített és a művészeti örökség védelmével, a műalkotások megőrzésével, gondozásával és közvetítésével kapcsolatos alapvető muzeológiai és műemlékvédelmi ismereteket.
b) képességei
Képes tudományosan releváns művészettörténeti problémák nyitott, illetve megválaszolandó szakmai kérdések azonosítására és szakszerű megformulázására.
Képes a szakterület tárgykörébe tartozó emlékek, műtárgyak, leletek, dokumentumok azonosítására, meghatározására, datálására, attribuálására, helyrekonstrukciójára.
Képes a műtárgyak szakszerű terminológiával történő tárgyleírására, stilisztikai jellemzésére, stíluskritikai összehasonlítások megtételére.
Képes a műtárgyak állagának, technikai kivitelének és esztétikai kvalitásainak megítélésére.
Képes a kutatás tárgyának funkciók, használatmódok, szimbolikus tartalmak és egyéb felmerülő szakmai szempontok szerinti történeti kontextualizálására.
Képes a felmerülő történeti problémák megoldását célzó kutatási hipotézisek megfogalmazására.
Képes az adott kutatási feladattal adekvát módszertani eszközök kiválasztására.
Képes a kutatás állásának kritikai áttekintésére.
Képes naprakész bibliográfiák, szakirodalmi áttekintések összeállítására.
Képes kutatási tervek, szakterületi és interdiszciplináris együttműködések előkészítésére és megtervezésére.
Szükség esetén képes a nemzetközi tudósközösséggel való együttműködés, információcsere lebonyolítására.
Képes az eredmények elfogulatlan mérlegelésére, vitaképes argumentumok felsorakoztatására, nyilvános vitára alkalmas vélemény megfogalmazására és közzétételére.
Rendelkezik a szakirodalom használatához és a nemzetközi tudományos életben való részvételhez szükséges idegen nyelvi kompetenciákkal.
Képes tudatosan használni és fejleszteni vizuális memóriáját.
Képes elmélyült kutatómunkára, muzeológiai és közgyűjteményi, levéltári, könyvtári és más elektronikus adatbázisokban, képarchívumokban való kutatási gyakorlatra.
Képes részt venni a múzeumok, galériák és más szakmai gyakorlati intézményekben folyó különféle gyakorlati tevékenységekben.
Képes alapvető kiállításszervezési és -rendezési feladatok ellátására.
Kommunikációs és íráskészsége megfelelő.
Képes művészettörténeti tudományos közlemények, értekezések, tanulmányok megfogalmazása, források és muzeológiai adatok közlésére.
Képes kiállítási katalógusok szerkesztésére, szócikkek, kiállítási vezetők, kiállítási falszövegek megfogalmazására.
Képes művészettörténeti ismeretterjesztő szövegek, cikkek fogalmazására.
Képes művészettörténeti szakirodalmi tételek kritikai mérlegelésére, vitairatok megfogalmazására.
c) attitűdje
Törekszik a problémaérzékenységre és a racionális, problémamegoldó gondolkodásra.
Törekszik a diszciplinált, racionális gondolkodásra az érvek és okfejtések elfogulatlan mérlegelésével, nyitott másféle megközelítésekkel szemben.
Megfelelő a kritikai és önkritikai érzéke.
Igényli a folyamatos önképzést.
Készségesen tekint a szakmai együttműködés lehetőségére, csoportmunkában kollegialitás jellemzi.
Törekszik a társtudományok iránti nyitottságra, fogékony interdiszciplináris megközelítésekre és együttműködésekre.
d) autonómiája és felelőssége
Véleményét körültekintő tájékozódás után önállóan alakítja ki, felelősséget vállal álláspontjáért és szövegeiért.
Véleményét és ítéleteit érvekre alapozza.
Átlátható módon és a tudományos tisztesség jegyében, forrásainak korrekt megjelölésével, vagyis vitaképes módon érvel.
Kiáll a racionális érvelés mellett, tudományos eredmények, források alapján képes mások álláspontjának elfogadására.
Elutasítja az érzelmi vagy ideológiai alapú manipulációkat, és maga sem él ilyen eszközökkel.
Mint a magyar és egyetemes műkincs- és műemlékállomány szakértője, felelősséget érez érte, és fellép annak teljes és hamisítatlan állapotban történő fennmaradása érdekében.
Mint az európai humanista tradícióban és a felvilágosodás szellemében fogant tudományszak művelője és a magyar tudományosság legjobb hagyományainak örököse, felelősséget érez ennek az értékrendnek és erkölcsiségnek a fenntartása és érvényesülése iránt, és legjobb lelkiismerete szerint, ezek szellemében és védelmében végzi munkáját, felelős értelmiségként ír és cselekszik.
9. A mesterképzés jellemzői
9.1. Szakmai jellemzők
9.1.1. A szakképzettséghez vezető tudományágak, szakterületek, amelyekből a szak felépül:
a művészettörténet tudománytörténete 5-10 kredit;
a művészettörténet módszertana 5-20 kredit;
művészetelmélet 4-10 kredit;
az egyetemes és magyar művészettörténet stíluskorszakai 30-40 kredit;
forráskutatás és forráskritika 3-15 kredit;
muzeológia, műemlékvédelem 5-25 kredit.
9.1.2. A személyes képességeknek és érdeklődésnek leginkább megfelelő, a szakterület műveléséhez alkalmas elméleti és gyakorlati ismeretek megszerzéséhez a képzés részeként a felsőoktatási intézmény által ajánlott speciális programok javasolt kreditaránya: 30-50 kredit.
9.2. Idegennyelvi követelmény
A mesterfokozat megszerzéséhez egy idegen nyelvből államilag elismert, középfokú (B2), komplex típusú nyelvvizsga vagy ezzel egyenértékű érettségi bizonyítvány vagy oklevél megszerzése szükséges.
9.3. A szakmai gyakorlat követelményei
A szakmai gyakorlat múzeumban, más kiállító intézményben, kereskedelmi vagy kortárs galériában, illetve más, művészeti jellegű, művészettörténettel vagy műemlékvédelemmel foglalkozó tudományos intézményben, adattárban végzett 120 órás gyakorlat. A képzés tanterve határozza meg a szakmai gyakorlat helyszínének kiválasztásának módját, az elvégzendő szakmai tevékenységeket és a teljesítés feltételeit.
9.4. A 4.2. pont tekintetében mesterképzési képzési ciklusba való belépés minimális feltételei
A mesterképzésbe való belépéshez szükséges minimális kreditek száma 50 kredit a szabad bölcsészet alapképzési szak művészettörténet specializációjának ismeretköreiből.
1. A mesterképzési szak megnevezése: néderlandisztika (Dutch Language and Culture Studies)
2. A mesterképzési szakon szerezhető végzettségi szint és a szakképzettség oklevélben szereplő megjelölése
végzettségi szint: mester- (magister, master; rövidítve: MA-) fokozat
szakképzettség: okleveles néderlandisztika szakos bölcsész
a szakképzettség angol nyelvű megjelölése: Philologist of Dutch Language and Culture
3. Képzési terület: bölcsészettudomány
4. A mesterképzésbe történő belépésnél előzményként elfogadott szakok
4.1. Teljes kreditérték beszámításával vehető figyelembe: a germanisztika alapképzési szak néderlandisztika szakiránya.
4.2. A 9.4. pontban meghatározott kreditek teljesítésével vehetők figyelembe továbbá: azok az alapképzési és mesterképzési szakok, illetve a felsőoktatásról szóló 1993. évi LXXX. törvény szerinti szakok, amelyeket a kredit megállapításának alapjául szolgáló ismeretek összevetése alapján a felsőoktatási intézmény kreditátviteli bizottsága elfogad.
5. A képzési idő félévekben: 4 félév
6. A mesterfokozat megszerzéséhez összegyűjtendő kreditpontok száma: 120 kredit
a szak orientációja: kiegyensúlyozott (40-60 százalék)
a diplomamunka készítéséhez rendelt kreditérték: 20 kredit
a szabadon választható tantárgyakhoz rendelhető minimális kreditérték: 8 kredit
7. A szakképzettség képzési területek egységes osztályozási rendszere szerinti tanulmányi területi besorolása: 222
8. A mesterképzési szak képzési célja és a szakmai kompetenciák
A képzés célja olyan szakemberek képzése, akik a holland nyelvet szóban és írásban magas szinten képesek használni, és a holland, flamand nyelv és irodalom, kultúra és történelem területén megfelelő elméleti és gyakorlati tájékozottsággal rendelkeznek. Behatóan ismerik Magyarország és a célország társadalmi-gazdasági és környezeti helyzetét, problémáit, és ismereteiket képesek átadni, illetve alkalmazni hivatásuk gyakorlása során. Képesek megfelelni az Európai Unió intézményeiben támasztott követelményeknek. A néderlandisztika mesterdiploma birtokában a hallgatók alkalmasak irányító és szervező feladatok ellátására az idegenforgalom, a gazdasági élet, a média, a sajtó, a kultúra és a közigazgatás területén. Felkészültek tanulmányaik doktori képzésben történő folytatására.
8.1. Az elsajátítandó szakmai kompetenciák
A néderlandisztika szakos bölcsész
a) tudása
Ismeri a holland nyelvet felsőfokú (C1), komplex típusú nyelvvizsga szintjén.
Átfogó nyelvészeti ismeretekkel rendelkezik a holland nyelvre vonatkozóan.
Ismeri a holland, flamand irodalmat és kultúrát.
Ismeri a néderlandisztikai irodalomtudomány elméletét és módszertanát, legmodernebb irányzatait.
Ismeri a néderlandisztikai kultúratudomány elméletét és módszertanát, legmodernebb irányzatait.
Ismeri a néderlandisztikai nyelvtudomány elméletét és módszertanát, legmodernebb irányzatait.
Ismeri a holland és belga állam politikai és kulturális intézményrendszerét.
b) képességei
Képes szakmai és irodalmi szövegek fordítására hollandról magyarra, holland nyelven a kor igényeinek megfelelően hatékony kommunikációra, továbbá információk, érvek és elemzések szakmai és nem szakmabeli közönségnek különböző nézőpontok szerint történő magas szintű bemutatására.
Képes absztrakt gondolkodásra és önálló kutatásra elsősorban a néderlandisztika területén, valamint az ehhez kapcsolódó tudományterületeken.
Képes a holland, flamand és a magyar kultúra közti nyelvi közvetítésre a kulturális, gazdasági, politikai élet különböző területein.
Képes különböző korok és kortárs iskolák elméleti megközelítéseinek értékelésére.
Képes képzési területük belső törvényszerűségei megértésére, elmélyítésére és kritikai gondolkodásmódra.
Képes kritikai vélemény megfogalmazására, alternatív megoldások felvetésére.
Képes a holland, flamand nyelvvel és kultúrával kapcsolatos problémák felismerésére és ezek kreatív kezelésére.
Képes saját tudásának fejlesztésére.
c) attitűdje
A holland, flamand nyelv és kultúra iránti magas fokon elkötelezett.
Minőségtudattal és kritikai látásmóddal bír.
Önműveléssel, önfejlesztéssel folyamatosan új képességeket alakít ki.
Érzékeny és aktív kritikával él a másság diszkriminációjával, az esélyegyenlőségi problémákkal, a társadalom kirekesztő mechanizmusaival szemben.
Tudatosan képviseli azon módszereket, amelyekkel a néderlandisztika területén dolgozik, és elfogadja más tudományágak eltérő módszertani sajátosságait.
Önállóság, és jó együttműködési készség egyaránt jellemzi.
d) autonómiája és felelőssége
Olyan koherens egyéni álláspontot alakít ki, amely segíti önmaga és környezete fejlődését, tudatosodását.
A néderlandisztika mesterképzésben szerzett ismereteit önművelésében, önismeretében is alkalmazza.
Hatékonyan együttműködik a néderlandisztika területéhez kapcsolódó hazai és nemzetközi kulturális közösségekkel.
Felelősséget vállal egyének és csoportok szakmai fejlődéséért saját szakterületén.
Szakmai hivatástudat kialakítására és önképzésre törekszik.
Képes a holland, flamand nyelvvel és kultúrával összefüggő elmélyült ismereteket igénylő munkakör ellátására.
9. A mesterképzés jellemzői
9.1. Szakmai jellemzők
A szakképzettséghez vezető tudományágak, szakterületek, amelyekből a szak felépül:
a képzést alapozó néderlandisztikai ismeretek 36-44 kredit;
néderlandisztikai nyelvi és szaknyelvi ismeretek (nyelvtani és nyelvfejlesztési ismeretek fejlesztése, az akadémiai írásmód elsajátítása, referátumok, szakdolgozatok, értekezések stilisztikája és retorikai szabályai, a terminológia pontos használata, hivatkozások, bibliográfia, névmutató, tartalomjegyzék; továbbá a holland nyelv- és irodalomtudomány szaknyelvi ismereteinek elsajátítása, magas szintű szakirodalom olvasása és értelmezése) legalább 5 kredit;
néderlandisztikai irodalomtudományi ismeretek (irodalomtörténeti és irodalomkritikai ismeretek Hollandiában és Flandriában társadalmi kontextusban, egymással és az európai irodalmakkal összehasonlításban) legalább 5 kredit;
néderlandisztikai nyelvtudományi ismeretek (nyelvtudományi irányzatok és módszerek, leíró nyelvtani ismeretek) legalább 5 kredit;
néderlandisztikai kultúratudományi ismeretek (a holland és belga társadalom felépítésének szerkezete, intézményrendszere, kultúrpolitikája, a média világa) legalább 5 kredit;
a szakmai törzsanyag kötelezően választható differenciált szakmai ismeretkörei 45-65 kredit, amelyekből
a választható szakos specializációk (néderlandisztikai irodalomtudomány, nyelvtudomány, kultúratudomány 35-45 kredit);
a szakhoz kötődő területen az intézmény által ajánlott választható ismeretek 10-20 kredit.
9.2. Idegennyelvi követelmény
A mesterfokozat megszerzéséhez egy - a hollandon kívüli - idegen nyelvből államilag elismert, középfokú (B2), komplex típusú nyelvvizsga vagy ezzel egyenértékű érettségi bizonyítvány vagy oklevél szükséges.
9.3. A képzést megkülönböztető speciális jegyek
A képzés holland nyelven folyik. A mesterképzésbe való belépés feltétele holland nyelvből felsőfokú (C1), komplex típusú nyelvvizsga vagy a bölcsészettudomány képzési terület alapképzési szak holland specializációján tett nyelvi záróvizsga.
9.4. A 4.2. pontban megadott oklevéllel rendelkezők esetén a mesterképzési képzési ciklusba való belépés minimális feltételei:
A néderlandisztika szakiránytól eltérő korábbi germanisztika alapképzési tanulmányok esetén és más alapképzési oklevél birtokában a mesterképzésbe való belépéshez 50 kredit szükséges a korábbi tanulmányok alapján a germanisztika alapképzési szak néderlandisztika szakirányának nyelvtudományi, irodalomtudományi és kultúratudományi ismeretköreiből.
1. A mesterképzési szak megnevezése: német nemzetiségi nyelv és irodalom (Language and Literature of German as a Minority Language)
2. A mesterképzési szakon szerezhető végzettségi szint és a szakképzettség oklevélben szereplő megjelölése
végzettségi szint: mester- (magister, master; rövidítve: MA-) fokozat
szakképzettség: okleveles német nemzetiségi nyelv és irodalom szakos bölcsész
a szakképzettség angol nyelvű megjelölése: Philologist of German as a Minority Language
3. Képzési terület: bölcsészettudomány
4. A mesterképzésbe történő belépésnél előzményként elfogadott szakok
4.1. Teljes kreditérték beszámításával vehető figyelembe: a germanisztika alapképzési szak német szakiránya, a germanisztika alapképzési szak német nemzetiségi szakiránya és a felsőoktatásról szóló 1993. évi LXXX. törvény szerinti főiskolai szintű német nyelv és irodalom szak, főiskolai szintű német nemzetiségi nyelv és irodalom szak, német nyelvtanár (nemzetiségi) szak.
4.2. A 9.4. pontban meghatározott kreditek teljesítésével vehetők figyelembe továbbá: azok az alapképzési és mesterképzési szakok, illetve a felsőoktatásról szóló 1993. évi LXXX. törvény szerinti szakok, amelyeket a kredit megállapításának alapjául szolgáló ismeretek összevetése alapján a felsőoktatási intézmény kreditátviteli bizottsága elfogad.
5. A képzési idő félévekben: 4 félév
6. A mesterfokozat megszerzéséhez összegyűjtendő kreditpontok száma: 120 kredit
a szak orientációja: kiegyensúlyozott (40-60 százalék)
a diplomamunka készítéséhez rendelt kreditérték: 20 kredit
a szabadon választható tantárgyakhoz rendelhető minimális kreditérték: 10 kredit
7. A szakképzettség képzési területek egységes osztályozási rendszer szerinti tanulmányi területi besorolása: 222
8. A mesterképzési szak képzési célja és a szakmai kompetenciák
A képzés célja olyan német nemzetiségi nyelv és irodalom szakos bölcsész szakemberek képzése, akik a hazai német kisebbség története, nyelve, nyelvhasználata, irodalma, szellemi és tárgyi kultúrája, valamint identitása vonatkozásában átfogó, magas szintű és speciális ismertetekkel, emellett azonban a német nyelv, irodalom, valamint a német nyelvű országok kultúrája területén is jelentős jártassággal rendelkeznek. Megszerzett interdiszciplináris ismereteik birtokában képesek magyarországi német, illetve általában kisebbségi intézményekben, szervezetekben (önkormányzatok, múzeumok, könyvtárak, sajtóorgánumok, kulturális szervezetek, egyesületek, kutatóintézetek), valamint a közigazgatásban és a kulturális élet számos területén való magas szintű munkavégzésre. Felkészültek tanulmányaik doktori képzésben történő folytatására.
8.1. Az elsajátítandó szakmai kompetenciák
A német nemzetiségi nyelv és irodalom szakos bölcsész
a) tudása
Felsőfokú (C1), komplex típusú nyelvvizsga szintjének megfelelően ismeri a német nyelvet, amely mellett még egy idegen nyelvet ismer a szakterületéhez szükséges szinten, különös tekintettel a szakterminológiára.
Részleteiben és történeti összefüggéseikben is átlátja a német nyelvészet és irodalomtudomány, valamint a kisebbségtudomány elméleti és gyakorlati kérdéseit.
Érti és átlátja a német nyelvészeti, irodalmi és kisebbségtudományi jelenségek vizsgálatának eljárásait, az értelmezés változó kontextusait.
Átfogó ismeretekkel rendelkezik a német nyelv- és irodalomtudományra jellemző hagyományos és elektronikus forrásokról, keresőprogramokról, katalógusokról, bibliográfiákról, valamint a hazai németség vonatkozásában rendelkezésre álló publikációkról, dokumentációkról, korpuszokról.
Alaposan és átfogóan ismeri szakterületének jellemző írásbeli és szóbeli, tudományos és közéleti, népszerűsítő műfajait, kontextusait.
Alapos szakirodalmi tájékozottság birtokában átfogó, rendszerezett, interdiszciplináris tudással rendelkezik a hazai német kisebbség történetéről, jog- és intézményrendszeréről, nyelvéről, nyelvhasználatáról, írásbeliségéről, irodalmáról és sajtójáról, tárgyi és szellemi kultúrájáról, identitásáról, valamint a zárt német nyelvterületen kívüli európai német népcsoportokról.
Ismeri a német nyelv és irodalom, valamint a kisebbségtudomány mélyebb összefüggéseinek megértéséhez és magyarázatához szükséges kutatási módszereket.
b) képességei
Képes ismereteinek tudományos fórumokon való megjelenítésére, a megoldandó problémák megértése és megoldása terén önálló tevékenység kifejtésére és eredeti ötletek felvetésére, valamint a feladatok szakmailag magas szinten és önállóan történő megtervezésére és végrehajtására.
Képes az irodalomtudományban és a nyelvtudományban, illetve interdiszciplináris területeken, így a kisebbségtudományban is az aktuális kutatások és a tudományos munka kritikus értékelésére, alkalmazására.
Képes a nyelv-, az irodalom és a kisebbségtudomány területén különböző korok és kortárs iskolák elméleti megközelítéseinek értékelésére, önálló kritika kifejlesztésére és szükség esetén alternatív megoldások felvetésére.
Eredeti és interdiszciplináris látás- és gondolkodásmód birtokában képes a nyelvi, irodalmi, valamint kisebbség-specifikus jelenségekről szerzett tudás gyakorlati alkalmazására.
Képes saját tudása magasabb szintre emelésére, képzési területe belső törvényszerűségei megértésének elmélyítésére és önműveléssel, önfejlesztéssel folyamatosan új képességek kialakítására.
Alkalmas alapos értelmiségi tájékozottságot, nagyfokú kreativitást, valamint a hazai német kisebbséggel és általában a német nyelvvel, irodalommal és kultúrával összefüggő elmélyült ismereteket igénylő munkakör ellátására.
Képes német nyelven, a kor igényeinek megfelelően szóban és írásban hatékonyan kommunikálni, továbbá az információkat, érveket és elemzéseket szakmai és nem szakmabeli közönségnek különböző nézőpontok szerint magas szinten bemutatni.
c) attitűdje
Nagyfokú motivációval, elkötelezettséggel és minőségtudattal rendelkezik a hazai német kisebbség nyelvének, irodalmának, kultúrájának és identitásának dokumentálását, megtartását és közvetítését, valamint a német nyelvet, irodalmat és kultúrát illetően.
Munkája és kutatásai során figyelembe veszi a kulturális jelenségek történeti, kulturális és társadalmi meghatározottságát.
Tudatosan és kritikusan képviseli a magyar és európai értékeket, a kulturális, vallási és társadalmi sokszínűség fontosságát.
Felhasználja szakterületi tudását a jelenkori társadalmi változások megértésére.
Nyitott választott tudományterületének interdiszciplináris megközelítéseire.
Törekszik arra, hogy szakmai kommunikációjában a tudományos normáknak megfelelően nyilvánuljon meg.
Törekszik szakmai és nyelvi tudásának elmélyítésére és fejlesztésére.
Folyamatosan követi és alkotó módon felhasználja a szakterület legújabb kutatási eredményeit.
d) autonómiája és felelőssége
Tudatosan reflektál saját történeti és kulturális beágyazottságára.
Felelős európaiként képviseli szakmai, szellemi identitását.
Igyekszik alapos értelmiségi tájékozottságra szert tenni és tudását folyamatosan magas szinten tartani.
Kritikus tudatosság jellemzi szakmájához kapcsolódó kérdésekben.
Felelősen képviseli azon módszereket, amelyekkel választott szakterületén dolgozik, és elfogadja más tudományágak autonómiáját, módszertani sajátosságait.
Etikai és szakmai felelősséget vállal saját és az általa vezetett csoport produktumaiért.
Képviseli saját tudományos felismeréseit, eredményeit.
Követi azokat a politikai-gazdasági, valamint társadalmi folyamatokat, amelyek kihatással vannak a hazai németség nyelvének, kultúrájának és identitásának megőrzésére, valamint folyamatosan tájékozódik a német kisebbséget érintő kérdésekben és témákban.
9. A mesterképzés jellemzői
9.1. Szakmai jellemzők
A szakképzettséghez vezető tudományágak, szakterületek, amelyekből a szak felépül
nyelvtudomány (a nyelvtudomány története és módszerei, német nyelvtörténet, pragmatika, kontrasztív nyelvészet, szaknyelvi elemzések, szociolingvisztika) 25-30 kredit;
irodalomtudomány (az irodalomtudomány története, módszertana, régebbi német irodalom, szerzői életművek, irodalmi alkotások elemzése) 20-25 kredit;
kisebbségtudomány [speciális, differenciált, interdiszciplináris ismeretkörök: nyelvtudomány (kontaktusnyelvészet, szociolingvisztika, kétnyelvűség, variációs nyelvészet, nyelvpolitika); irodalomtudomány (regionális német nyelvű irodalmak, sajtótörténet); kultúratudomány (kultúraközvetítés, interkulturalitás), történettudomány, jogtudomány (kisebbségi jogok); szociálpszichológia (identitáselméletek)] 35-45 kredit.
9.2. Idegennyelvi követelmény
A mesterfokozat megszerzéséhez az alapfokozat megszerzéséhez szükséges nyelvtől eltérő további idegen nyelvből államilag elismert, középfokú (B2), komplex típusú nyelvvizsga vagy ezzel egyenértékű érettségi bizonyítvány vagy oklevél szükséges.
9.3. A képzést megkülönböztető speciális jegyek
A képzés német nyelven folyik. A mesterképzésbe való belépés feltétele német nyelvből felsőfokú (C1), komplex típusú nyelvvizsga vagy ezzel egyenértékű oklevél.
9.4. A 4.2. pontban megadott oklevéllel rendelkezők esetén a mesterképzési képzési ciklusba való belépés minimális feltételei
A német vagy német nemzetiségi szakirányától eltérő korábbi germanisztika alapképzési tanulmányok esetén és más alapképzési oklevél birtokában a mesterképzésbe való belépéshez 50 kredit szükséges a korábbi tanulmányok alapján a germanisztika alapképzési szak német vagy nemzetiségi német szakirányának nyelvtudományi, irodalomtudományi és kultúratudományi ismeretköreiből.
1. A mesterképzési szak megnevezése: német nyelv, irodalom és kultúra (German Language, Literature and Culture)
2. A mesterképzési szakon szerezhető végzettségi szint és a szakképzettség oklevélben szereplő megjelölése
végzettségi szint: mester- (magister, master; rövidítve: MA-) fokozat
szakképzettség: okleveles német nyelv, irodalom és kultúra szakos bölcsész
a szakképzettség angol nyelvű megjelölése: Philologist in German Language, Literature and Culture
3. Képzési terület: bölcsészettudomány
4. A mesterképzésbe történő belépésnél előzményként elfogadott szakok
4.1. Teljes kreditérték beszámításával vehető figyelembe: a germanisztika alapképzési szak német szakiránya, germanisztika alapképzési szak német nemzetiségi szakiránya és a felsőoktatásról szóló 1993. évi LXXX. törvény szerinti főiskolai szintű német nyelv és irodalom szak, főiskolai szintű német nemzetiségi nyelv és irodalom szak, német nyelvtanár (nemzetiségi) szak.
4.2. A 9.4. pontban meghatározott kreditek teljesítésével vehetők figyelembe továbbá: azok az alapképzési és mesterképzési szakok, illetve a felsőoktatásról szóló 1993. évi LXXX. törvény szerinti szakok, amelyeket a kredit megállapításának alapjául szolgáló ismeretek összevetése alapján a felsőoktatási intézmény kreditátviteli bizottsága elfogad.
5. A képzési idő félévekben: 4 félév
6. A mesterfokozat megszerzéséhez összegyűjtendő kreditpontok száma: 120 kredit
a szak orientációja: elméletorientált (60-70 százalék)
a diplomamunka készítéséhez rendelt kreditérték: 20 kredit
a szabadon választható tantárgyakhoz rendelhető minimális kreditérték: 10 kredit
7. A szakképzettség képzési területek egységes osztályozási rendszere szerinti tanulmányi területi besorolása: 222
8. A mesterképzési szak képzési célja és a szakmai kompetenciák
A képzés célja olyan német nyelv, irodalom és kultúra szakos bölcsész szakemberek képzése, akik a német nyelv, irodalom és kultúra tudományának átfogó ismeretével és a német nyelvben, a német nyelvű országok kultúrájában speciális jártassággal és felkészültséggel rendelkeznek. Megszerzett nyelvészeti, irodalom- és kultúratudományi ismereteik birtokában képesek a közigazgatásban és a kulturális élet számos területén nyelvi közvetítői feladatok ellátására. Felkészültek tanulmányaik doktori képzésben történő folytatására.
8.1. Az elsajátítandó szakmai kompetenciák
A német nyelv, irodalom és kultúra szakos bölcsész
a) tudása
Felsőfokú (C1), komplex típusú nyelvvizsga szintjének megfelelően ismeri a német nyelvet, amely mellett még egy idegen nyelvet ismer a szakterületéhez szükséges szinten, különös tekintettel a szakterminológiára.
Részleteiben átlátja a német nyelvészet, irodalom és kultúratudomány elméleti problémáit, ezek történeti, folyamatszerű összefüggéseit.
Érti és átlátja a német nyelvészeti, irodalmi és kultúratudományi jelenségek vizsgálatának eljárásait, az értelmezés változó kontextusait.
Átfogó ismeretekkel rendelkezik a német nyelvészetre, a német irodalom- és kultúratudományra jellemző hagyományos és elektronikus forrásokról, keresőprogramokról, katalógusokról, bibliográfiákról.
Alaposan és átfogóan ismeri szakterületének jellemző írásbeli és szóbeli, tudományos és közéleti, népszerűsítő műfajait, kontextusát.
Választott szakterületének (német nyelvészet, német nyelvű irodalmak és kultúratudomány) legalább egy résztémájában elmélyült ismeretekkel rendelkezik.
Ismeri a német nyelv, irodalom és kultúra mélyebb összefüggéseinek megértéséhez és magyarázatához szükséges kutatási módszereket.
b) képességei
Képes ismeretei tudományos fórumokon való megjelenítésére, a megoldandó problémák megértése és megoldása terén önálló tevékenység kifejtésére és eredeti ötletek felvetésére, valamint a feladatok szakmailag magas szinten és önállóan történő megtervezésére és végrehajtására.
Képes az irodalomtudományban és a nyelvtudományban, illetve interdiszciplináris területeken az aktuális kutatások és a tudományos munka kritikus értékelésére.
Képes a különböző korok és kortárs iskolák elméleti megközelítéseinek értékelésére, önálló kritika kifejlesztésére és szükség esetén alternatív megoldások felvetésére.
Eredeti látás- és gondolkodásmód birtokában képes a nyelvi, irodalmi és kulturális jelenségekről szerzett tudás gyakorlati alkalmazására.
Képes saját tudása magasabb szintre emelésére, képzési területük belső törvényszerűségei megértésének elmélyítésére és önműveléssel, önfejlesztéssel folyamatosan új képességek kialakítására.
Képes különböző korok és kortárs iskolák elméleti megközelítéseinek értékelésére, önálló kritika kifejlesztésére és szükség esetén alternatív megoldások felvetésére.
Alkalmas alapos értelmiségi tájékozottságot, nagyfokú kreativitást, valamint a német nyelvvel és kultúrával összefüggő elmélyült ismereteket igénylő munkakör ellátására.
Képes német nyelven a kor igényeinek megfelelően hatékonyan kommunikálni, továbbá az információkat, érveket és elemzéseket szakmai és nem szakmabeli közönségnek különböző nézőpontok szerint magas szinten bemutatni.
c) attitűdje
Nagyfokú motivációval, elkötelezettséggel és minőségtudattal rendelkezik a német nyelvet, irodalmat és kultúrát illetően.
Munkája és kutatásai során figyelembe veszi a kulturális jelenségek történeti, kulturális és társadalmi meghatározottságát.
Tudatosan és kritikusan képviseli a magyar és európai értékeket, a kulturális, vallási és társadalmi sokszínűség fontosságát.
Felhasználja szakterületi tudását a jelenkori társadalmi változások megértésére.
Nyitott választott tudományterületének interdiszciplináris megközelítéseire.
Törekszik arra, hogy szakmai kommunikációjában a normáknak megfelelően nyilvánuljon meg.
Törekszik szakmai és nyelvi tudásának elmélyítésére és fejlesztésére.
Folyamatosan követi és alkotó módon felhasználja a szakterület legújabb kutatási eredményeit.
d) autonómiája és felelőssége
Tudatosan reflektál saját történeti és kulturális beágyazottságára.
Felelős európaiként képviseli szakmai, szellemi identitását.
Igyekszik alapos értelmiségi tájékozottságra szert tenni és tudását folyamatosan magas szinten tartani.
Kritikus tudatosság jellemzi szakmájához kapcsolódó kérdésekben.
Felelősen képviseli azon módszereket, amelyekkel választott szakterületén dolgozik, és elfogadja más tudományágak autonómiáját, módszertani sajátosságait.
Etikai és szakmai felelősséget vállal saját és az általa vezetett csoport produktumaiért.
Képviseli saját tudományos felismeréseit, eredményeit.
9. A mesterképzés jellemzői
9.1. Szakmai jellemzők
9.1.1. A szakképzettséghez vezető tudományágak, szakterületek, amelyekből a szak felépül:
nyelvtudomány (a nyelvtudomány története és kutatási módszerei, német nyelvtörténet, nyelvszociológia, variációs nyelvészet, kontrasztív nyelvészet, a nyelv és nyelvrendszer fejlődési tendenciái, pragmatika) 20-30 kredit;
irodalomtudomány (az irodalomtudomány történeti, „klasszikus” és jelenkori iskolái, irodalomtörténeti korszakok és irodalomelméleti irányzatok, szövegelemzés, az irodalomtudomány interdiszciplináris módszerei) 20-30 kredit;
kultúra- és médiatudomány [a modern kultúra- és médiatudomány elméletei és gyakorlati alkalmazásuk, interkulturalitás, intermedialitás, kultúra közvetítés (műfordítás), kortárs kultúra] 10-20 kredit;
9.1.2. A képző intézmény ajánlata alapján választható, sajátos kompetenciákat eredményező specializációk az irodalomtudomány, nyelvtudomány, kultúra- és médiatudomány tárgyköréből, amelyek kredittartománya további 30-40 kredit.
9.2. Idegennyelvi követelmény
A mesterfokozat megszerzéséhez az alapfokozat megszerzéséhez szükséges nyelvtől eltérő további idegen nyelvből államilag elismert, középfokú (B2), komplex típusú nyelvvizsga vagy ezzel egyenértékű érettségi bizonyítvány vagy oklevél szükséges.
9.3. A képzést megkülönböztető speciális jegyek
A képzés német nyelven folyik. A mesterképzésbe való belépés feltétele német nyelvből felsőfokú (C1), komplex típusú nyelvvizsga vagy ezzel egyenértékű oklevél.
9.4. A 4.2. pontban megadott oklevéllel rendelkezők esetén a mesterképzési képzési ciklusba való belépés minimális feltételei
A német vagy német nemzetiségi szakirányától eltérő korábbi germanisztika alapképzési tanulmányok esetén és más alapképzési oklevél birtokában a mesterképzésbe való belépéshez 50 kredit szükséges a korábbi tanulmányok alapján a germanisztika alapképzési szak német vagy nemzetiségi német szakirányának nyelvtudományi, irodalomtudományi és kultúratudományi ismeretköreiből.
1. A mesterképzési szak megnevezése: néprajz (Ethnology and Folkloristics)
2. A mesterképzési szakon szerezhető végzettségi szint és a szakképzettség oklevélben szereplő megjelölése
végzettségi szint: mester- (magister, master; rövidítve: MA-) fokozat
szakképzettség: okleveles néprajz mesterszakos bölcsész
a szakképzettség angol nyelvű megjelölése: Ethnologist and Folklorist
választható specializációk: folklorisztika, anyagi kultúra, társadalomnéprajz, európai etnológia, néprajzi kulturális örökség, vallási néprajz, vallásantropológia, táncfolklorisztika, táncantropológia, kulturális antropológia, néprajzi muzeológia
3. Képzési terület: bölcsészettudomány
4. A mesterképzésbe történő belépésnél előzményként elfogadott szakok
4.1. Teljes kreditérték beszámításával vehető figyelembe a néprajz alapképzési szak.
4.2. A 9.4. pontban meghatározott kreditek teljesítésével vehetők figyelembe továbbá: azok az alapképzési és mesterképzési szakok, illetve a felsőoktatásról szóló 1993. évi LXXX. törvény szerinti szakok, amelyeket a kredit megállapításának alapjául szolgáló ismeretek összevetése alapján a felsőoktatási intézmény kreditátviteli bizottsága elfogad.
5. A képzési idő félévekben: 4 félév
6. A mesterfokozat megszerzéséhez összegyűjtendő kreditpontok száma: 120 kredit
a szak orientációja: gyakorlatorientált (60-70 százalék)
a diplomamunka készítéséhez rendelt kreditérték: 20 kredit
a szabadon választható tantárgyakhoz rendelhető minimális kreditérték: 6 kredit
7. A szakképzettség képzési területek egységes osztályozási rendszere szerinti tanulmányi területi besorolása: 312
8. A mesterképzési szak képzési célja és a szakmai kompetenciák
A képzés célja olyan szakemberek képzése, akik megszerzett néprajzi, folklorisztikai és kulturális antropológiai ismereteik birtokában képesek a saját és mások kultúrájának elemzésére és értelmezésére. Jártasak a kultúrakutatásban és ismerik a kultúra sajátosságait a múltban és a jelenben. Elmélyült ismeretekkel rendelkeznek a néprajz valamely szűkebb, speciális területén. Felkészültek tanulmányaik doktori képzésben történő folytatására.
8.1. Az elsajátítandó szakmai kompetenciák
A néprajz mesterszakos bölcsész
a) tudása
Részleteiben átlátja a néprajztudomány elméleti problémáit, ezek történeti, folyamatszerű összefüggéseit.
Átlátja és érti a magyar és európai identitás kulturális és szellemi konstrukcióit.
Alapvető ismeretekkel rendelkezik a multikulturalitás jelenségeiről és az Európán kívüli kultúrákról; ismeri a néprajztudomány alapvető ágainak, területeinek legfontosabb alapismereteit és összefüggéseit.
Érti és átlátja a néprajzi tudományos szövegek és kulturális jelenségek vizsgálatának eljárásait, az értelmezés változó kontextusait.
Ismeri a kulturális jelenségekről szerzett tudás - eredeti látás- és gondolkodásmód birtokában történő - gyakorlati alkalmazását.
Átfogó ismeretekkel rendelkezik a néprajztudományra jellemző hagyományos és elektronikus forrásokról, keresőprogramokról, katalógusokról, bibliográfiákról.
Elmélyült ismeretekkel rendelkezik a néprajztudomány és határtudományainak jellemző kutatási kérdéseiről, elemzési és értelmezési módszereit illetően.
Ismeri a néprajzi tudás mélyebb összefüggéseinek megértéséhez és magyarázatához szükséges megfelelő információkat és kutatási módszereket.
Alaposan és átfogóan ismeri a néprajztudomány jellemző írásbeli és szóbeli, tudományos és közéleti, népszerűsítő műfajait, kontextusát.
A néprajztudomány legalább egy résztémájában elmélyült ismeretekkel rendelkezik.
Legalább két idegen nyelvet ismer a szakterületéhez szükséges szinten, különös tekintettel a szakterminológiára.
b) képességei
A néprajztudomány szakterületén képes a kulturális jelenségek történeti elemzésére, az egymásra épülő világképek megformálódásának kritikai értelmezésére.
Képes a néprajztudomány, illetve interdiszciplináris területeken az aktuális kutatások és a tudományos munka kritikus értékelésére.
Képes a néprajztudomány mesterszintű, sokoldalú, interdiszciplináris és multidiszciplináris elméleti és gyakorlati művelésére és az önálló kutatásra.
Képes saját tudása magasabb szintre emelésére, képzési területe belső törvényszerűségei megértésének elmélyítésére és önműveléssel, önfejlesztéssel folyamatosan új képességek kialakítására.
Képes az Európán kívüli kultúrák multikulturális szempontú szintetizáló elemzésére.
Különböző szövegtípusokat és kulturális jelenségeket több szempont mérlegelésével, releváns értelmezési keret kidolgozásával vizsgál.
A néprajzi információkat kritikusan elemzi, önállóan kidolgozott szempontok szerint dolgozza fel, új összefüggésekre mutat rá.
Önállóan választja meg és tudatosan alkalmazza a néprajztudomány szakmai problémáinak, szakmai kérdéseknek, szövegcsoportoknak, adatoknak megfelelő humántudományi módszereket.
Önállóan és kritikai szempontokat érvényesítve tárja fel néprajzi résztémája összefüggéseit.
A néprajzi szakma műveléséhez két idegen nyelvet hatékonyan használ.
A néprajztudomány területén szerzett speciális jártassága és elmélyült műveltsége birtokában képes fogalmi és absztrakt gondolkodásra, valamint gyakorlati készségeket igénylő feladatok és munkakörök ellátására.
Képes az egyénileg, illetve párban, csoportban szervezett tanulás, a tanulóközösségek működésének, valamint ezek egymással való kapcsolatának elemzésére, a lehetőségek előrejelzésére, ismeri az ezekhez szükséges főbb tudományos eredményeket és releváns gyakorlatokat.
Képes a szakma tanulásához szükséges alaptudások, képességek, attitűdök hiányának elemző, kritikus, szükség esetén önkritikus feltárására, képes korrekciós terveit adatokkal alátámasztva elkészíteni, ebben másokat is segíteni.
Képes saját gondolatainak és szakmai témáknak szóban és írásban történő árnyalt kifejtésére, birtokolja a szakmai vitához szükséges beszéd- és íráskészséget.
Képes nagyobb mennyiségű idegen nyelvű szakirodalom feldolgozására, kötetlen szóbeli szakmai kommunikációra a néprajzi szakterületén, legalább két idegen nyelven.
Képes az egyes médiumok, funkciók, platformok új típusú, kollaboratív használatára, kreatív alkalmazására.
Előnyben részesíti az e-szolgáltatások használatát.
Képes projektekben, illetve adott feladatokon dolgozó munkacsoportokban tevékenyen részt venni.
Képes irányítási feladatok ellátására.
Néprajzi szakterületén képes kutatást, fejlesztést tervezni, vezetni.
Szakterületén szükséges innovációkhoz képes tudományos érveket hozni, azokat alátámasztani.
Összehasonlítja és értékeli az adott időben rendelkezésre álló infokommunikációs eszközöket, hálózatokat, funkciókat, képes a szakterületi feladatokhoz leginkább megfelelő megoldások kiválasztására.
Képes a kor igényeinek megfelelően hatékonyan kommunikálni, továbbá az információkat, érveket és elemzéseket szakmai és nem szakmabeli közönségnek különböző nézőpontok szerint, magas szinten bemutatni.
c) attitűdje
Munkája és kutatásai során figyelembe veszi a kulturális jelenségek történeti és társadalmi meghatározottságát.
Tudatosan és kritikusan képviseli a magyar és európai értékeket, a kulturális, vallási és társadalmi sokszínűség fontosságát.
Igénye van az Európán kívüli kultúrákra vonatkozó ismereteinek továbbfejlesztésére.
Motivációval, elkötelezettséggel és minőségtudattal rendelkezik a néprajztudománnyal kapcsolatban.
Néprajzi érdeklődése elmélyült, megszilárdult.
Felhasználja néprajzi tudását a jelenkori társadalmi változások megértésére.
Nyitott a néprajztudomány kérdéseinek interdiszciplináris megközelítéseire.
Törekszik arra, hogy szakmai kommunikációjában a normáknak megfelelően nyilvánuljon meg.
Szem előtt tartja a néprajztudományon belüli résztémájának szakmai és társadalmi összefüggéseit.
Törekszik szakmai nyelvtudásának elmélyítésére.
Kritikusan elemzi a magyar és európai identitás konstrukcióit.
Kritikus tudatosság jellemzi a néprajztudományhoz kapcsolódó kérdésekben.
Felelősen képviseli azon módszereket, amelyekkel a néprajzi szakterületén dolgozik, és elfogadja más tudományágak autonómiáját, módszertani sajátosságait.
Projektmenedzsment tudását és képességeit folyamatosan fejleszti, kezdeményezéseiben, döntéseiben a siker közös értekét tartja szem előtt.
d) autonómiája és felelőssége
Tudatosan reflektál saját történeti és kulturális beágyazottságára.
Felelős európaiként képviseli szakmai, szellemi identitását.
Munkája során kezdeményezi az Európán kívüli szakmai közösségekkel, vitapartnerekkel való kooperációt.
Etikai és szakmai felelősséget vállal saját és az általa vezetett csoport produktumaiért.
Képviseli saját tudományos felismeréseit, eredményeit.
Véleményét a szakmai-tudományos elvárásoknak megfelelően, akár idegen nyelven is megfogalmazza, szakmai fórumokon megvédi.
Felelősséget érez az egyéni, társas, szervezeti és rendszer-tanulásért, érti ezek jelentőségét.
Kritikai nézőpontot, új látásmódot, megoldásokat, módszertanokat alkalmaz néprajzi szakterületén, tudományterületén.
9. A mesterképzés jellemzői
9.1. Szakmai jellemzők
9.1.1. A szakképzettséghez vezető tudományágak, szakterületek, amelyekből a szak felépül:
Néprajzi szakmai ismeretek 20-30 kredit:
magyar és összehasonlító folklorisztika,
az anyagi kultúra kutatása: az életmód és a tárgyi kultúra recens és történeti kérdései,
társadalomnéprajz,
kulturális antropológia.
9.1.2. A választható specializációk tudományágai, szakterületei és azok kreditaránya: A választható specializációk kreditértéke további 60-80 kredit:
Választható specializációk:
a) folklorisztika: a folklór jelenségvilágával kapcsolatos kutatás-módszertani aspektusok, összehasonlító folklorisztika; európai folklór; történeti folklorisztika;
b) anyagi kultúra: az életmód és a tárgyi kultúra összefüggéseinek recens és történeti kérdései szóbeli gyűjtések, archivális és muzeális források, gyűjtemények feldolgozása alapján; a hagyományos paraszti és a modern társadalom tárgyi világa és a kultúra közötti;
c) társadalomnéprajz: társadalomnéprajz az iparosodás előtti időszaktól kezdve egészen a jelenkorig; a társadalom szerveződési formái és tendenciái; lokális elvű csoportok; egyéb szolidáris csoportok identitás-kutatások; az akkulturáció és az enkulturáció kérdései; a globalizáció és a multikulturalizmus társadalmi hatása;
d) európai etnológia: a nemzeti és etnikai kisebbségek, az etnicitás és etnopolitika jelenségei; a források feltárása és kezelése; a globalizáció hatásai; magyar néprajzi kutatási hagyományok; közösségtanulmányok; az életmód, a mindennapi élet és a mindennapi életvilágok kutatási paradigmái; a jelenkori társadalom rétegződése; a réteg- és szubkultúrák;
e) néprajzi kulturális örökség: a kultúra modernizációjának elméleti kérdései; a kulturális örökség, az örökségvédelem; a kultúra általános működési sajátosságai; a kultúrpolitika történeti és aktuális kérdései; a kultúra megörökítésének, rögzítésének különböző lehetőségei;
f) vallási néprajz,vallásantropológia: a vallási néprajz; a vallásantropológia; az európai társadalmak, az Európán kívüli társadalmak és a modern, posztmodern globális társadalom vallásiként értelmezhető jelenségei; a vallási kultúra; vallási néprajz, vallásantropológia, vallásszociológia;
g) táncfolklorisztika, táncantropológia: a hagyományos és jelenkori tánckultúrák; a magyar és az európai táncfolklorisztika; a tánc mint kulturális jelenség; a Kárpát-medence hagyományos paraszti tánckultúrái, az ezekkel szoros kapcsolatban álló revival- mozgalmak; ifjúsági szubkultúrákkal kapcsolatban felbukkanó zenei és táncdivatok; magyar és nemzetiségi táncok;
h) kulturális antropológia: meghatározó klasszikus antropológiai iskolák; a kritikai elméletek az etnometodológiától a posztmodern antropológián keresztül az orientalizmusig és a posztkolonializmusig; a gazdaság, a társadalom, a politika, a vallás, az etnicitás, az identitás és a globalizáció ismeretei;
i) néprajzi muzeológia: néprajzi muzeológia: történeti, irodalomtörténeti, színháztörténeti, természettudományi kérdések; a muzeológia története, néprajz és muzeológia, a világ múzeumai - a múzeumok világa, modern muzeológia Európában (és Magyarországon), néprajzi tárgyismeret, az empirikus társadalomvizsgálat és a muzeológia kapcsolata, jelenkori tárgydokumentáció, múzeumi reprezentáció elméleti és gyakorlati kérdései.
9.2. Idegennyelvi követelmény
A mesterfokozat megszerzéséhez egy idegen nyelvből államilag elismert, felsőfokú (C1), komplex típusú nyelvvizsga vagy egy, az alapfokozat megszerzéséhez szükséges nyelvtől eltérő további nyelvből államilag elismert középfokú (B2), komplex típusú nyelvvizsga vagy ezekkel egyenértékű érettségi bizonyítvány vagy oklevél megszerzése szükséges.
9.3. A szakmai gyakorlat követelményei
A szakmai gyakorlat múzeumi, intézményi gyakorlatból és terepmunkából áll, amelynek kreditértéke a képzésben választható specializáció részeként 20 kredit.
9.4. A 4.2. pontban megadott oklevéllel rendelkezők esetén a mesterképzési képzési ciklusba való belépés minimális feltételei
A mesterképzésbe való belépéshez a korábbi tanulmányok alapján szükséges minimális kreditek száma legalább 50 kredit a folklorisztika, anyagi kultúra, társadalomnéprajz, kulturális antropológia, vallástudomány, művelődéstörténet ismeretköreiből.
1. A mesterképzési szak megnevezése: neveléstudomány (Educational Science)
2. A mesterképzési szakon szerezhető végzettségi szint és a szakképzettség oklevélben szereplő megjelölése
végzettségi szint: mester- (magister, master; rövidítve: MA-) fokozat
szakképzettség: okleveles neveléstudomány szakos bölcsész
a szakképzettség angol nyelvű megjelölése: Educational Scientist
3. Képzési terület: bölcsészettudomány
4. A mesterképzésbe történő belépésnél előzményként elfogadott szakok
4.1. Teljes kreditérték beszámításával vehető figyelembe: a pedagógia, az andragógia, a közösségszervező, a szociálpedagógia, a pszichológia, a konduktor, a tanító, az óvodapedagógus, a gyógypedagógus és a csecsemő- és kisgyermeknevelő alapképzési szak.
4.2. A 9.4. pontban meghatározott kreditek teljesítésével vehetők figyelembe továbbá: azok az alapképzési és mesterképzési szakok, illetve a felsőoktatásról szóló 1993. évi LXXX. törvény szerinti szakok, amelyeket a kredit megállapításának alapjául szolgáló ismeretek összevetése alapján a felsőoktatási intézmény kreditátviteli bizottsága elfogad.
5. A képzési idő félévekben: 4 félév
6. A mesterfokozat megszerzéséhez összegyűjtendő kreditpontok száma: 120 kredit
a szak orientációja: kiegyensúlyozott (40-60 százalék)
a diplomamunka készítéséhez rendelt kreditérték: 20 kredit
intézményen kívüli összefüggő gyakorlati képzés minimális kreditértéke: 5 kredit
a szabadon választható tantárgyakhoz rendelhető minimális kreditérték: 6 kredit
7. A szakképzettség képzési területek egységes osztályozási rendszere szerinti tanulmányi területi besorolása: 142
8. A mesterképzési szak képzési célja és a szakmai kompetenciák
A képzés célja olyan szakemberek képzése, akik megfelelő tudással rendelkeznek a neveléstudomány művelése és alkalmazása területén. Képesek a köznevelésben és a felsőoktatásban, illetve az oktatásügyben kutatói és alkalmazói feladatokat ellátni, részt vállalni a rendszerszintű működtetés feladataiból, a kutatás és a fejlesztés terén feladatokat végezni, hazai és nemzetközi szakmai fórumokon a nevelésügy hazai eredményeit kommunikálni. Felkészültek tanulmányaik doktori képzésben történő folytatására.
8.1. Az elsajátítandó szakmai kompetenciák
A neveléstudomány szakos bölcsész
a) tudása
Átfogóan ismeri a neveléstudomány és a hozzá kapcsolódó társ- és határtudományok legfontosabb hazai és nemzetközi elméleteit, összefüggéseit és probléma megoldási módszereit.
Ismeri a nevelés-oktatás elméleti modelljeinek hátterét, a különböző elméleti paradigmák evolúcióját, rendszerbe tudja foglalni a multi- és interkulturális pedagógia nemzetközi megközelítéseit.
Alaposan ismeri a neveléstudományi, társadalomtudományi kutatások kvalitatív és kvantitatív és kevert módszereit, eszközeit és ezek alkalmazási lehetőségeit és korlátait.
Ismeri a kutatásra vonatkozó etikai normákat.
Tisztában van a neveléstudomány és határtudományai legújabb kutatási eredményeivel, a releváns pedagógiai innovációkkal, ezeket kritikusan elemzi, értelmezi.
Mély ismeretekkel rendelkezik a tanulásra vonatkozó tudományos elméletekben, ismeri a tanulás stratégiáit, módszereit, a tanulás és tanítás, nevelés támogatásának eljárásait, érti a tanulás különböző tereinek és környezeteinek szerepét az élethosszig tartó és az élet és kultúra minden területére kiterjedő tanulásban.
Átlátja a szakmapolitikai fejlesztési irányokat, ismeri az oktatási rendszerek fejlesztésének európai és világtendenciáit szakterülete és a hozzá kapcsolódó egyéb ágazati ellátó rendszerek működésének szabályozását és összefüggéseit.
Érti a kommunikáció általános elméleteit, alkalmazásának formáit vertikális és horizontális irányban
Érti az online kommunikáció fontosságát, ismeri a modern kommunikáció tereit, lehetőségeit.
Ismeri a neveléstudomány szaknyelvét anyanyelvén és legalább egy idegen nyelven.
Ismeri a tevékenységét meghatározó jogi és szakmai dokumentumok strukturális és tartalmi követelményeit.
Tájékozott szakmájához kapcsolódó kompetenciákról, s egy munkavállalóval szembeni elvárások lehetőségeiről.
b) képességei
A neveléstudomány és társdiszciplínák köréből származó információk gyűjtésében, hazai és nemzetközi adatbázisok kezelésében releváns nézőpontok szerint képes választani, ezeket feladataiban felhasználni, önállóan alkalmazni.
Alkalmazza az interdiszciplináris modelleket, képes egy adott probléma több szempontú elemzésére, ami a reális helyzetértelmezést és a konkrét szituációkban történő hatékony alternatív megoldásokat is lehetővé teszi.
Elemzéseiben alkalmazza a multi- és interkulturális szemlélet összefüggéseit, ezeket kezdeményezően hasznosítja munkájában.
Képes összehasonlítani a kutatási eredményeket a pedagógiai gyakorlattal.
Képes gyakorlati implementációs javaslatokat megfogalmazni.
Képes kisebb önálló és csoportos kutatási projekteket tervezésére és kivitelezésére, biztonsággal és önállóan tudja használni a kvantitatív és kvalitatív kutatási módszereket, biztonsággal alkalmaz matematikai statisztikai eljárásokat.
Képes önálló szempontok szerint szakmai anyagok elkészítésére, kutatásai eredményeinek objektív bemutatására, elemzésére, és rövidebb szakmai tanulmányok önálló megírására.
A tanulás sajátosságainak ismerete alapján képes az adott életkori sajátosságok figyelembevételével megfelelő képzési feltételek megteremtésére, valamint egyéni tanulási utak megtervezésének segítésére.
Képes értelmezni a szaktudományos vitákat, össze tudja hasonlítani a különböző álláspontok argumentumait, képes azokat interpretálni.
Képes szakmáját meghatározó dokumentumokat véleményezni, értékelni, intézményi szintű dokumentumokat összeállítani.
A lehetőségek és korlátok figyelembe vételével képes az intézmény szervezeti működésének kritikai elemzésére.
Magas szintű szakmai kommunikációra képes szóban és írásban, ehhez alkotó módon alkalmazza a web-es információszerzési technikákat.
Képes egy idegen nyelven magas szintű szakmai szövegértelmezésre és alapszintű szakmai kommunikációra.
Differenciáltan és adaptívan kommunikál szakmai közegben, és pedagógiai szituációkban, szakmai kommunikációs helyzeteket képes irányítani, moderálni.
Képes pályázatokat önállóan kezdeményezni, tervezni, lebonyolítani, értékelni.
Képes szakmai közösséget építeni.
Pedagógiai szakmai tudását felhasználva, az adott munkahelye elvárásait figyelembe véve képes munkavállalói jogait érvényesíteni.
c) attitűdje
Szakmai identitásában fontosnak tartja a társadalomtudományi nézőpontot, nyitott a neveléstudomány interdiszciplináris megközelítésére.
Folyamatosan átértékeli saját viszonyulásait a társadalmi és kulturális különbségekhez, a kisebbségek helyzete iránti érzékenység és az emberi jogok tisztelete jellemzi.
Fontosnak tartja szakmai munkájában a társadalmi egyenlőtlenségekből fakadó problémák figyelembe vételét, és magáévá teszi a méltányosság szemléletét.
Törekszik a széleskörű szakmai együttműködésre, a problémahelyzetekre nyitott és megfontolt, képes azok professzionális megítélésére.
Szakmailag megalapozott kritikai szemlélettel rendelkezik, és elkötelezett az érték- és tudásalapú szakmai elemzések iránt.
Kreatív megoldásokat keres adott témakörök mély megismerésére, a releváns kutatási módszerek alkalmazására, nyitott a kutatási kooperációra, felismeri a közös munka jelentőségét.
Értékelő, értelmező reflektivitással közelít a gyakorlat és elmélet kapcsolatához.
Megalapozott szakmai kritikát fogalmaz meg, saját véleményét meggyőzően és szabatosan fejti ki, szakmai vitákban érvelni tud.
Képviseli a kommunikáció jelentőségét a pedagógiai és szakmai munkában, fontosnak tartja az informatikai eszközök adta lehetőségek kihasználását, elkötelezett idegen nyelvi képességeinek folyamatos fejlesztése mellett.
Elkötelezett a folyamatos szakmai fejlődés terén, törekszik a szakmáját, szakterületét érintő kérdések folyamatos követésére, ezért különösen nyitott az új szakmai eredmények megismerésére, munkájában való hasznosítására és azok értékelésére.
Motivált, kezdeményező innovatív fejlesztésekben, kezdeményező szerepet vállal munkahelyi szervezetében.
Szakmaközi kapcsolatokban szakmai értékeit-elveit képviseli, érvel mellette.
d) autonómiája és felelőssége
Erősíti saját szakmai magabiztosságát, reálisan méri fel saját szakmai lehetőségeit és hiányosságait.
Tudatos önfejlesztés révén felelős önálló munkavégzésre képes, mely során a személyes és szakmai céljait össze tudja egyeztetni.
Kezdeményező szerepet vállal a jelenségek megértetésében, a felelős gondolkodásra ösztönzésben, saját tevékenységeiben, döntéseiben a tudományos-szakmai szempontokat juttatja érvényre.
Szakmai meggyőződésen alapuló önálló döntéseket hoz, prioritásként kezeli a kutatásalapú véleménynyilvánítást és tevékenységet.
Megbízható szakmai partner a különböző együttműködésekben, a kooperációban vezető és vezetett szerepeket is hatékonyan betölt.
Felelősséget vállal saját kommunikációjáért és annak folyamatos fejlesztéséért.
Felelősen kezdeményez és vezet innovációs folyamatokat.
Felelősséget vállal munkatársai, szakmai közössége fejlődésének támogatásáért, a neveléstudomány elismertsége növeléséért, fejlődéséért, fejlesztéséért.
9. A mesterképzés jellemzői
9.1. Szakmai jellemzők
A szakképzettséghez vezető tudományágak, szakterületek, amelyekből a szak felépül:
a neveléstudomány elméleti-fogalmi rendszere [elméleti és történeti pedagógia, pedagógiai (kultúr)antropológia, összehasonlító pedagógia] 15-20 kredit;
a nevelés, oktatás és képzés pszichológiai, társadalmi, politikai, jogi háttere és azok magyar és nemzetközi aspektusai, trendjei (a nevelés és intézményeinek társadalmi szociológiai, pszichológiai, jogi, irányítási és menedzsment alapjai) 15-20 kredit;
nevelés-, oktatás-, és művelődéskutatás főbb területei és azok kutatás-módszertana (művelődés és oktatáskutatás, a neveléstudományi kutatások módszerei, a különböző kutatási stratégiák kutatásmetodikai megalapozása) 15-20 kredit;
nevelés és oktatás iskolai, valamint iskolán kívüli intézményrendszerei, továbbá a pedagógiai innováció, a szervezetfejlesztés támogatásának intézményes és szocializációs formái (a kisgyermekkor pedagógiája, iskolapedagógia, szakképzés, szociálpedagógia, felnőttképzés és tudásmenedzsment, felsőoktatás-pedagógia) 25-30 kredit;
kötelezően választandó szakos specializáció 40-45 kredit.
9.2. Idegennyelvi követelmény
A mesterfokozatú diploma megszerzéséhez egy idegen nyelvből államilag elismert, középfokú (B2), komplex típusú nyelvvizsga vagy azzal egyenértékű érettségi bizonyítvány vagy oklevél szükséges.
9.3. A szakmai gyakorlat követelményei
A szakmai gyakorlat a köznevelés- és a felsőoktatás különböző színterein, intézményeiben végzett terepmunka, amelynek időtartamát a specializációkhoz kapcsolódóan a képzés tanterve határozza meg.
9.4. A 4.2. pontban megadott oklevéllel rendelkezők esetén a mesterképzési képzési ciklusba való belépés minimális feltételei
A mesterképzésbe való belépéshez a korábbi tanulmányok alapján szükséges minimális kreditek száma legalább 50 kredit a pedagógia, pszichológia, andragógia, szociológia, jogi, társadalomtudományok, gazdaságtudományok, egészségtudományok ismeretköreiből.
1. A mesterképzési szak megnevezése: olasz nyelv, irodalom és kultúra (Italian Language, Literature and Culture)
2. A mesterképzési szakon szerezhető végzettségi szint és a szakképzettség oklevélben szereplő megjelölése
végzettségi szint: mester- (magister, master; rövidítve: MA-) fokozat
szakképzettség: okleveles olasz nyelv, irodalom és kultúra szakos bölcsész
a szakképzettség angol nyelvű megjelölése: Philologist in Italian Language, Literature and Culture
3. Képzési terület: bölcsészettudomány
4. A mesterképzésbe történő belépésnél előzményként elfogadott szakok
4.1. Teljes kreditérték beszámításával vehető figyelembe: a romanisztika alapképzési szak olasz szakiránya és a felsőoktatásról szóló 1993. évi LXXX. törvény szerinti főiskolai szintű olasz nyelv és irodalom szak, olasz nyelvtanár szak.
4.2. A 9.4. pontban meghatározott kreditek teljesítésével vehetők figyelembe továbbá: azok az alapképzési és mesterképzési szakok, illetve a felsőoktatásról szóló 1993. évi LXXX. törvény szerinti szakok, amelyeket a kredit megállapításának alapjául szolgáló ismeretek összevetése alapján a felsőoktatási intézmény kreditátviteli bizottsága elfogad.
5. A képzési idő félévekben: 4 félév
6. A mesterfokozat megszerzéséhez összegyűjtendő kreditpontok száma: 120 kredit
a szak orientációja: elméletorientált (60-70 százalék)
a diplomamunka készítéséhez rendelt kreditérték: 20 kredit
a szabadon választható tantárgyakhoz rendelhető minimális kreditérték: 10 kredit
7. A szakképzettség képzési területek egységes osztályozási rendszere szerinti tanulmányi területi besorolása: 222
8. A mesterképzési szak képzési célja és a szakmai kompetenciák
A képzés célja olyan szakemberek képzése, akik megszerzett nyelvészeti, irodalom- és kultúrtörténeti ismereteik birtokában az olasz nyelv és kultúra átfogó ismeretével rendelkeznek. Ismerik Olaszország kultúráját, történelmét és politikai berendezkedését. Képesek megszerzett tudásuk gyakorlati alkalmazására nyelvi közvetítői feladatok ellátásával a kulturális élet számos területén. Szakmai ismereteiket képesek tágabb európai, illetve globális összefüggésrendszerben értelmezni. Felkészültek tanulmányaik doktori képzésben történő folytatására.
8.1. Az elsajátítandó szakmai kompetenciák
Az olasz nyelv, irodalom és kultúra szakos bölcsész
a) tudása
Felsőfokú (C1), komplex típusú nyelvvizsga szintjének megfelelően ismeri az olasz nyelvet.
Ismeri az olasz nyelv grammatikai rendszerét.
Ismeri az olasz nyelv írásbeli és szóbeli kommunikáció sajátosságait.
Ismeri az árnyalt és tudatos nyelvhasználat szabályait, valamint rendelkezik az ehhez szükséges aktív és passzív szókinccsel.
Ismeri az olasz irodalom és kultúra főbb ismeretanyagát.
Ismeri az olasz nyelv, irodalom és kultúra mélyebb összefüggéseinek megértéséhez és magyarázatához szükséges kutatási módszereket.
Ismeri azokat az új nyelvészeti, irodalmi és kultúrával kapcsolatos kutatási irányzatokat, amelyek szükségesek lehetnek egy jövendő kutatási stratégia kialakítása vagy kutatási együttműködés szempontjából.
Ismeri a tudomány határterületén lévő szakmai problémákat, módszereket.
Ismeri a fő európai szellemi és történelmi eseményeket, az európai identitást kialakító tényezőket.
Az olaszon kívül ismer legalább még egy idegen nyelvet és a hozzá kapcsolódó legfontosabb tárgyi és módszertani kérdéseket.
Ismeri az ezeréves olasz-magyar kapcsolatok főbb dokumentumait, a kutatások módszertanát.
Ismeri a szak- és műfordítás alapjait.
b) képességei
Képes ismeretei tudományos fórumokon való megjelenítésére, a megoldandó problémák megértése és megoldása terén önálló tevékenységre és eredeti ötletek felvetésére, valamint a feladatok szakmailag magas szinten és önállóan történő megtervezésére és végrehajtására.
Képes saját tudása magasabb szintre emelésére, képzési területe belső törvényszerűségei megértésének elmélyítésére.
Képes szűkebb szakterületén jelentkező újabb ismeretek, irányzatok megítélésére, szakmai horizontjába, mindennapi szakmai gyakorlatába történő beépítésére és használatára.
Képes önműveléssel, önfejlesztéssel folyamatosan új képességek kialakítására.
Képes alapos értelmiségi tájékozottságot, nagyfokú kreativitást, valamint az olasz nyelvvel és kultúrával összefüggő elmélyült ismereteket igénylő munkakörök ellátására.
Képes olasz nyelven a kor igényeinek megfelelő hatékony írásbeli és szóbeli kommunikálásra, továbbá az információk, érvek és elemzések szakmai és nem szakmabeli közönségnek különböző nézőpontok szerinti magas szinten való bemutatására.
Képes a különböző korok és kortárs iskolák elméleti megközelítéseinek értékelésére és szükség esetén alternatív megoldások felvetésére.
Képes szakterülete tényeinek történeti-kritikai szemléletére.
Képes kritikusan értelmezni az európai identitás problémáit.
Képes az olasz-magyar történelmi-szellemi kapcsolatok önálló továbbfejlesztésére, új eredmények elérésére.
Képes fogalmi gondolkodásra és absztrakcióra.
c) attitűdje
Elkötelezett és motivált az olasz nyelv és kultúra iránt.
Magas fokú minőségtudat és sikerorientáltság jellemzi.
Felismeri és kreatívan kezeli az olasz nyelvvel és kultúrával kapcsolatos problémákat.
Gondolkodásmódja és látásmódja eredeti.
Kritikai attitűd, együttműködési készség, kezdeményezőkészség és értékközpontúság jellemzi.
Szakmai kérdésekben önálló döntéseket hoz.
Önálló tanulási képességei útján önfejlesztéssel folyamatosan törekszik szakmai ismeretei elmélyítésére, új képességek kialakítására, területe belső törvényszerűségeinek minél mélyebb megismerésére.
d) autonómiája és felelőssége
Tudatosan reflektál saját országa és Itália történeti, etnikai és kulturális környezetére.
Felelős európaiként képviseli szakmai, szellemi hovatartozását.
Munkája során kezdeményezi az Európán kívüli szakmai közösségekkel, vitapartnerekkel való kooperációt.
Kritikus tudatosság jellemzi szakmájához kapcsolódó kérdésekben.
Felelősen képviseli azon módszereket, amelyekkel szakterületén dolgozik, és elfogadja más tudományágak autonómiáját, módszertani sajátosságait.
Szakmai felelősséget vállal saját és az általa vezetett csoport produktumaiért.
Képviseli saját tudományos felismeréseit, eredményeit.
A munkájáért, és annak eredményeiért személyes felelősséget vállal.
9. A mesterképzés jellemzői
9.1. Szakmai jellemzők
A szakképzettséghez vezető tudományágak, szakterületek, amelyekből a szak felépül:
irodalom művelődéstörténet 15-60 kredit, nyelvészet 15-60 kredit, romanisztika 5-10 kredit, fordításelmélet, komparatisztika 5-10 kredit, az alábbiak szerint:
képzést alapozó bölcsészettudományi és társadalomtudományi ismeretek (nyelvtudomány, irodalomtudomány, a kutatáselmélet fő irányai, kontrasztivitás, kapcsolattörténet, interdiszciplinaritás, európai összefüggésrendszer) 6-12 kredit;
az olasz nyelv, irodalom és kultúra szak specifikus ismeretei 16-26 kredit:
irodalomtudomány: az irodalmi interpretáció, irányzatok, módszerek, monográfiák,
a művelődéstörténet kérdései, irányzatai, eredményei,
általános és szaknyelvi fejlesztés, leíró nyelvtani (fonológia, morfológia, szintaxis) és nyelvfejlesztési ismeretek, a nyelvtudomány;
a szakmai törzsanyag kötelezően választható differenciált szakmai ismeretkörei 50-80 kredit, amelyekből
a választható speciális programok 40-60 kredit:
választható szakos specializációk (olasz nyelvészet; olasz irodalom és művelődéstörténet; a szak- és műfordítás alapjai),
a francia, olasz, portugál, román, spanyol közös specializációs ismeretek (újlatin nyelvészet; újlatin lexikográfia; középkori újlatin irodalmak);
a szakhoz kötődő területeken további nyelvi, irodalmi, művelődéstörténeti vagy más speciális kérdéskörök ismeretei 10-20 kredit.
9.2. Idegennyelvi követelmények
A mesterfokozat megszerzéséhez az alapfokozat megszerzéséhez szükséges nyelvtől eltérő további idegen nyelvből államilag elismert, középfokú (B2), komplex típusú nyelvvizsga vagy ezzel egyenértékű érettségi bizonyítvány vagy oklevél szükséges.
9.3. A képzést megkülönböztető jegyek
A képzés olasz nyelven folyik. A mesterképzésbe való belépés feltétele olasz nyelvből felsőfokú (C1), komplex típusú nyelvvizsga vagy ezzel egyenértékű oklevél.
9.4. A 4.2. pontban megadott oklevéllel rendelkezők esetén a mesterképzési képzési ciklusba való belépés minimális feltételei
Az olasz szakiránytól eltérő korábbi romanisztika alapképzési tanulmányok esetén és más alapképzési oklevél birtokában a mesterképzésbe való belépéshez 50 kredit szükséges a romanisztika alapképzési szak olasz szakiránya nyelvtudományi, irodalomtudományi és kultúratudományi ismeretköreiből.
1. A mesterképzési szak megnevezése: orosz nyelv és irodalom (Russian Language and Literature)
2. A mesterképzési szakon szerezhető végzettségi szint és a szakképzettség oklevélben szereplő megjelölése
végzettségi szint: mester- (magister, master; rövidítve: MA-) fokozat
szakképzettség: okleveles orosz nyelv és irodalom szakos bölcsész
a szakképzettség angol nyelvű megjelölése: Philologist in Russian Language and Literature
3. Képzési terület: bölcsészettudomány
4. A mesterképzésbe történő belépésnél előzményként elfogadott szakok
4.1. Teljes kreditérték beszámításával vehető figyelembe: szlavisztika alapképzési szak orosz szakiránya.
4.2. A 9.4. pontban meghatározott kreditek teljesítésével vehetők figyelembe továbbá: azok az alapképzési és mesterképzési szakok, illetve a felsőoktatásról szóló 1993. évi LXXX. törvény szerinti szakok, amelyeket a kredit megállapításának alapjául szolgáló ismeretek összevetése alapján a felsőoktatási intézmény kreditátviteli bizottsága elfogad.
5. A képzési idő félévekben: 4 félév
6. A mesterfokozat megszerzéséhez összegyűjtendő kreditek száma: 120 kredit
a szak orientációja: kiegyensúlyozott (40-60 százalék)
a diplomamunka készítéséhez rendelt kreditérték 20 kredit
a szabadon választható tantárgyakhoz rendelhető minimális kreditérték: 10 kredit
7. A szakképzettség képzési területek egységes osztályozási rendszere szerinti tanulmányi területi besorolása: 222
8. A mesterképzési szak képzési célja és a szakmai kompetenciák
A képzés célja olyan szakemberek képzése, akik változó korunk legkülönfélébb, gyakorlati és elméleti kihívásait is szem előtt tartva megfelelő szaktudományos és alkalmazói tudással rendelkeznek az orosz nyelv művelése és alkalmazása terén. Képesek az orosz nyelv oktatásában és az orosz filológiai kutatásokban önálló kutatói, alkalmazói feladatokat ellátni, továbbá részt vállalni a rendszerszintű működtetés feladataiból a kutatás és fejlesztés terén, kommunikálni hazai és nemzetközi szakmai fórumokon az orosz nyelv és irodalom kutatásának, de tágabb értelemben a szlavisztikának hazai eredményeit. Felkészültek tanulmányaik doktori képzésben történő folytatására.
8.1. Az elsajátítandó szakmai kompetenciák
Az orosz nyelv és irodalom szakos bölcsész
a) tudása
Ismeri az orosz nyelvet felsőfokú (C1), komplex típusú nyelvvizsga szintjén.
A hallgató összefüggéseiben is átlátja az orosz nyelv és irodalom elméleti problémáit, azok diakrón és szinkrón dimenzióit.
Az orosz nyelv és irodalom vonatkozásában tudományos megalapozottságú tudással rendelkezik, ismerve e területeknek a magyar és az európai identitás kulturális és szellemi konstrukciói szempontjából is releváns hátterét.
Ismeri az irodalmi, nyelvi, nyelvészeti és kulturális szövegek és jelenségek vizsgálatának eljárásait és az értelmezés lehetséges módozatait.
Pontosan felismeri a stílusvariánsokat, le tudja írni az orosz nyelv regionális változatait, rálátása van az orosz nyelv és irodalom fejlődésére.
Alapvető ismeretekkel rendelkezik az orosz nyelv és irodalom elsajátításához és kutatásához szükséges hagyományos és elektronikus forrásokról, keresőprogramokról, katalógusokról, adattárakról és bibliográfiákról.
Átfogóan ismeri az orosz nyelvre és irodalomra jellemző írásbeli és szóbeli, tudományos, közéleti és népszerűsítő műfajokat.
Az orosz nyelv és irodalom legalább egy résztémájában elmélyültebb tudással is rendelkezik.
Az oroszon kívül még legalább egy idegen nyelvet tud használni az orosz nyelv és irodalom tudományos megismeréséhez és kutatásához szükséges szinten, különös tekintettel a szakterminológiára.
b) képességei
Az orosz nyelvi és irodalmi ismeretei alapján képes az irodalmi, a nyelvi és a kulturális jelenségek történeti-összehasonlító elemzésére, valamint az azokban megnyilvánuló folyamatok értelmezésére.
Képes elemezni az orosz nyelv és irodalom szempontjából releváns magyar, európai és egyéb identitásképződési konstrukciókat.
Képes az orosz nyelvre és irodalomra vonatkozó európai és Európán kívüli kulturális jelenségek multikulturális megközelítésű szintetizáló elemzésére.
Képes a nyelvi regiszter változatos szövegtípusait és kulturális jelenségeit eltérő szempontrendszerek szerint vizsgálni, valamint azokhoz adekvát értelmezési stratégiákat rendelni.
A megszerzett ismeretekhez kritikusan viszonyul, módszertani tudatossággal képes új összefüggések feltárására.
Képes szelektálni és tudatosan alkalmazni az orosz nyelv és irodalom értelmezési, kutatási, és alkalmazási problémáinak megoldásában kínálkozó módszereket.
Véleményét képes szakmai-tudományos elvárások szerint megfogalmazni, valamint a korosztályának megfelelő szakmai fórumokon megvédeni.
Iránymutatás mellett fel tud készülni önálló konferencia-előadás megtartására orosz nyelven, képes orosz nyelvű tudományos publikációt készíteni, elfogadható szinten érvelni saját álláspontja mellett, lehetőségeihez mérten mások álláspontját kritikusan vizsgálni.
Szakmája művelése során az oroszon kívül még egy idegen nyelvet hatékonyan használ.
c) attitűdje
Elkötelezetten és kritikusan képviseli az orosz, a magyar és európai értékeket, vallja a kulturális, vallási, kisebbségi és társadalmi sokszínűség fontosságát.
Az orosz nyelv és irodalom speciális helyzeténél fogva folyamatosan tanulmányozza a többi szláv kultúrát, az orosz-magyar kulturális kapcsolatokat, ez irányú ismereteit folyamatosan bővíti.
Szakmai érdeklődése az orosz nyelv és irodalom iránt elkötelezett, folyamatos.
Megszerzett tudását a jelenkori társadalmi és kulturális folyamatok és jelenségek megértésére használja fel.
Az orosz nyelv és irodalom különféle jelenségeinek és problémáinak megértésében interdiszciplináris megközelítésre törekszik.
Szakmai és hétköznapi megnyilatkozásaiban a szakmai normáknak megfelelően nyilvánul meg.
Törekszik orosznyelv-tudása folyamatos tökéletesítésére, valamint egy másik idegen nyelvvel kapcsolatos ismereteinek elmélyítésére.
d) autonómiája és felelőssége
Folyamatosan reflektál saját beágyazottságára, megpróbálja önmagát történeti és kulturális dimenziókban is látni és láttatni.
Elkötelezetten képviseli szakmai, szellemi identitását.
Munkája során igyekszik kapcsolati rendszerét az európai és az Európán kívüli szakmai és nem szakmai közösségek irányában is kiterjeszteni.
Tudásszintjének megfelelően szakmájának kérdéseihez kritikusan viszonyul.
Kellő felelősségérzettel rendelkezik a szakterületén alkalmazott módszerek vonatkozásában, evidencia számára más tudományágak autonómiájának, módszertani sajátosságainak az elfogadása.
Etikai és szakmai felelősséget vállal az általa létrehozott szellemi termékekért, saját tudományos eredményeit meg tudja védeni.
9. A mesterképzés jellemzői
9.1. Szakmai jellemzők
A szakképzettséghez vezető tudományágak, szakterületek, amelyekből a szak felépül:
képzést alapozó bölcsészettudományi és társadalomtudományi ismeretek, orosz irodalomtudományi, nyelvtudományi, kultúratudományi szakmai ismeretek, továbbá nyelvi képzés 50-90 kredit;
a személyes képességeinek és érdeklődésének leginkább megfelelő szakterület műveléséhez szükséges elméleti és gyakorlati ismeretek, a szakhoz kötődő nyelvtudományi, irodalomtudomány, kultúra- és fordítástudományi ismeretek választható speciális programjai és kurzusai, amelyeknek kreditaránya 20-40 kredit.
9.2. Idegennyelvi követelmény
A mesterfokozat megszerzéséhez legalább egy - az oroszon kívüli - idegen nyelvből államilag elismert, középfokú (B2), komplex típusú nyelvvizsga vagy ezzel egyenértékű érettségi bizonyítvány vagy oklevél megszerzése szükséges. A záróvizsga letétele orosz nyelvből felsőfokú (C1), komplex típusú nyelvvizsga-követelmények teljesítését igazolja.
9.3. A képzést megkülönböztető speciális jegyek
A képzés orosz nyelven folyik. A mesterképzésbe való belépés feltétele orosz nyelvből középfokú (B2), komplex típusú nyelvvizsga vagy ezzel egyenértékű érettségi bizonyítvány vagy oklevél.
9.4. A 4.2. pontban megadott oklevéllel rendelkezők esetén a mesterképzési képzési ciklusba való belépés minimális feltételei:
Az orosz szakiránytól eltérő korábbi szlavisztika alapképzési tanulmányok esetén és más alapképzési oklevél birtokában a mesterképzésbe való belépéshez 50 kredit szükséges orosz nyelvi, nyelvészeti, irodalomtudományi, kultúratörténeti ismeretekből.
1. A mesterképzési szak megnevezése: portugál nyelv, irodalom és kultúra (Portuguese Language, Literature and Culture)
2. A mesterképzési szakon szerezhető végzettségi szint és a szakképzettség oklevélben szereplő megjelölése
végzettségi szint: mester- (magister, master; rövidítve: MA-) fokozat
szakképzettség: okleveles portugál nyelv, irodalom és kultúra szakos bölcsész
a szakképzettség angol nyelvű megjelölése: Philologist in Portuguese Language, Literature and Culture
3. Képzési terület: bölcsészettudomány
4. A mesterképzésbe történő belépésnél előzményként elfogadott szakok
4.1. Teljes kreditérték beszámításával vehető figyelembe: a romanisztika alapképzési szak portugál szakiránya.
4.2. A 9.4. pontban meghatározott kreditek teljesítésével vehetők figyelembe továbbá: azok az alapképzési és mesterképzési szakok, illetve a felsőoktatásról szóló 1993. évi LXXX. törvény szerinti szakok, amelyeket a kredit megállapításának alapjául szolgáló ismeretek összevetése alapján a felsőoktatási intézmény kreditátviteli bizottsága elfogad.
5. A képzési idő félévekben: 4 félév.
6. A mesterfokozat megszerzéséhez összegyűjtendő kreditek száma: 120 kredit
a szak orientációja: elméletorientált (60-70 százalék)
a diplomamunka készítéséhez rendelt kreditérték 20 kredit
a szabadon választható tantárgyakhoz rendelhető minimális kreditérték: 10 kredit
7. A szakképzettség képzési területek egységes osztályozási rendszere szerinti tanulmányi területi besorolása: 222
8. A mesterképzési szak képzési célja és a szakmai kompetenciák
A képzés célja olyan szakemberek képzése, akik megszerzett nyelvészeti, irodalom- és kultúrtörténeti ismereteik birtokában a portugál nyelv és kultúra átfogó ismeretével rendelkeznek. Ismerik a portugál nyelvű országok kultúráját, történelmét és politikai berendezkedését. Jó portugál nyelvi tudással és a portugál nyelvű országok kultúrájában való jártassággal, a nyelvészetben és irodalomban szerzett, megalapozott tudományos és szakmai ismeretekkel képesek magas szintű speciális portugál ismereteket igénylő munkák elvégzésére. Felkészültségük alkalmas arra, hogy új szakmai és tudományos területeket térképezzenek fel, képesek legyenek a tudományos munkára. Képesek megszerzett tudásuk gyakorlati alkalmazására nyelvi közvetítői feladatok ellátásával az idegenforgalom, a gazdasági élet, a média, a sajtó, a közigazgatás és a kulturális élet számos területén. Felkészültek tanulmányaik doktori képzésben történő folytatására
8.1. Az elsajátítandó szakmai kompetenciák
A portugál nyelv, irodalom és kultúra szakos bölcsész
a) tudása
Felsőfokú (C1), komplex típusú nyelvvizsga szintjének megfelelő a portugál nyelvi tudása, tisztában van a portugál és a portugál nyelvű országok nyelvtani rendszerével, az írásbeli és szóbeli kommunikáció sajátosságaival, az árnyalt és tudatos nyelvhasználat szabályaival, és ehhez megfelelő szókinccsel rendelkezik.
Átfogó és alapos ismeretekkel rendelkezik az európai, valamint a brazil és az afrikai portugál irodalom és kultúra fő területeiről, tisztában van a portugál nyelv, irodalom és kultúra mélyebb összefüggéseivel és magyarázatához szükséges kutatási módszerekkel, azokkal az új irodalmi, nyelvészeti és kultúrával kapcsolatos kutatásokkal, amelyek szükségesek lehetnek egy jövendő kutatási stratégia kialakítása vagy kutatási együttműködés szempontjából.
Alaposan és átfogóan ismeri szakterületének jellemző írásbeli és szóbeli, tudományos és közéleti, népszerűsítő műfajait, kontextusát.
Részleteiben átlátja saját szakterületének elméleti kérdéseit, ezek történeti, folyamatszerű összefüggéseit.
Szakterületének legalább egy résztémájában elmélyült ismeretekkel rendelkezik.
Átlátja a magyar és európai identitás kulturális és szellemi konstrukcióit.
Érti és átlátja a szövegek és kulturális jelenségek vizsgálatának eljárásait, az értelmezés változó kontextusait.
Átfogó ismeretekkel rendelkezik a bölcsészettudomány saját tudományterületére jellemző hagyományos és elektronikus forrásairól, keresőprogramjairól, katalógusairól, bibliográfiáiról.
Elmélyült ismeretekkel rendelkezik tudományterületének és határtudományainak jellemző kutatási kérdéseit, elemzési és értelmezési módszereit illetően.
A portugálon kívül még legalább egy idegen nyelvet ismer a szakterületéhez szükséges szinten.
b) képességei
Saját szakterületén képes a kulturális jelenségek történeti elemzésére, az egymásra épülő világképek megformálódásának kritikai értelmezésére.
Képes portugál nyelven a kor igényeinek megfelelő hatékony írásbeli és szóbeli kommunikálásra, a szükséges ismeretek szakmai és laikus közönségnek történő szintű bemutatására.
Képes a magyar és európai identitás konstrukcióinak kritikus elemzésére.
Képes az Európán kívüli kultúrák szintetizáló elemzésére.
Az információkat, a különböző kulturális jelenségeket képes több szempont mérlegelésével, kritikusan elemezni, önállóan kidolgozott szempontok szerint feldolgozni, új összefüggésekre rámutat.
Véleményét a szakmai-tudományos elvárásoknak megfelelően idegen nyelven is képes megfogalmazni, szakmai fórumokon megvédeni.
Képes a megoldandó problémák megértése és megoldása terén önálló tevékenységre és eredeti ötletek felvetésére, valamint a feladatok szakmailag magas szinten és önállóan történő megtervezésére és végrehajtására.
Szakmája művelése során két idegen nyelvet hatékonyan használ.
c) attitűdje
Magas fokú motivációval és elkötelezettséggel rendelkezik a portugál nyelv és a portugál nyelvű kultúrák iránt.
Munkája és kutatásai során figyelembe veszi a kulturális jelenségek történeti, kulturális és társadalmi meghatározottságát.
Tudatosan és kritikusan képviseli a magyar és európai értékeket, a kulturális, vallási és társadalmi sokszínűség fontosságát.
Igénye van az Európán kívüli kultúrákra vonatkozó ismereteinek továbbfejlesztésére.
Speciális szakmai érdeklődését folyamatosan fejleszti.
Felhasználja szakmai tudását a jelenkori társadalmi változások megértésére.
Nyitott saját tudományterületének interdiszciplináris megközelítéseire.
Törekszik arra, hogy szakmai kommunikációjában megfeleljen a normáknak.
Önműveléssel, önfejlesztéssel is folyamatosan törekszik szakmai nyelvtudásának elmélyítésére, új képességek kialakítására, képzési területük belső törvényszerűségei megértésének elmélyítésére.
d) autonómiája és felelőssége
A létrejövő együttműködésekben jellemzővé válik az egyenrangú szerep, a partneri viszony vállalása.
Tudatosan reflektál saját történeti és kulturális beágyazottságára.
Felelős európaiként képviseli szakmai, szellemi identitását.
Munkája során kezdeményezi az Európán kívüli szakmai közösségekkel, vitapartnerekkel való kooperációt.
Kritikus tudatosság jellemzi szakmájához kapcsolódó kérdésekben.
Felelősen képviseli azon módszereket, amelyekkel szakterületén dolgozik, és elfogadja más tudományágak autonómiáját, módszertani sajátosságait.
Etikai és szakmai felelősséget vállal saját és az általa vezetett csoport produktumaiért.
Képviseli saját tudományos felismeréseit, eredményeit.
9. A mesterképzés jellemzői
9.1. Szakmai jellemzők
A szakképzettséghez vezető tudományágak, szakterületek, amelyekből a szak felépül:
képzést alapozó bölcsészettudományi és társadalomtudományi ismeretek (a nyelvtudomány és az irodalomtudomány kutatási irányzatai és eredményei, interdiszciplináris kapcsolódási pontok és megközelítések, módszertani ismeretek) legalább 6 kredit;
a portugál nyelv, irodalom és kultúra szak specifikus ismeretei (általános és szaknyelvi fejlesztés, a nyelvtudomány (nyelvtörténet), az irodalomtudomány, valamint a művelődéstörténet kérdései, irányzatai, eredményei) 10-24 kredit;
a szakmai törzsanyag kötelezően választható szakmai ismeretei: 66-74 kredit, az alábbiak szerint:
a választható speciális programok 58-62 kredit:
választható speciális programok [portugál nyelvészet (nyelvészet legalább 39 kredit, irodalom legalább 19 kredit); portugál irodalom és művelődéstörténet (irodalom legalább 29 kredit, művelődéstörténet legalább 12 kredit, nyelvészet legalább 17 kredit)]
a francia, olasz, portugál, román, spanyol közös specializációs ismeretek [iberoromanisztikai specializáció (nyelvészet legalább 27 kredit, irodalom legalább 31 kredit), újlatin nyelvészet; újlatin lexikográfia; középkori újlatin irodalmak];
a szakhoz kötődő területeken további nyelvi, irodalmi, művelődéstörténeti vagy más speciális kérdéskörök ismeretei 8-12 kredit.
9.2. Idegennyelvi követelmény
A mesterfokozat megszerzéséhez egy, a portugál nyelven kívüli idegen nyelvből államilag elismert, középfokú (B2), komplex típusú nyelvvizsga vagy azzal egyenértékű érettségi bizonyítvány vagy oklevél szükséges.
9.3. A képzést megkülönböztető speciális jegyek
A képzés portugál nyelven folyik. A mesterképzésbe való belépés feltétele felsőfokú (C1), komplex típusú államilag elismert nyelvvizsga vagy ezzel egyenértékű oklevél.
9.4. A 4.2. pontban megadott oklevéllel rendelkezők esetén a mesterképzési képzési ciklusba való belépés minimális feltételei
A portugál szakiránytól eltérő korábbi romanisztika alapképzési tanulmányok esetén és más alapképzési oklevél birtokában a mesterképzésbe való belépéshez 50 kredit szükséges a romanisztika alapképzési szak portugál szakiránya nyelvtudományi, irodalomtudományi és kultúratudományi ismeretköreiből.
1. A mesterképzési szak megnevezése: pszichológia (Psychology)
2. A mesterképzési szakon szerezhető végzettségi szint és a szakképzettség oklevélben szereplő megjelölése
végzettségi szint: mester- (magister, master; rövidítve: MA-) fokozat
szakképzettség: okleveles pszichológus
a szakképzettség angol nyelvű megjelölése: Psychologist
választható specializációk: kognitív pszichológia, munka- és szervezetpszichológia, klinikai és egészségpszichológia, tanácsadás- és iskolapszichológia, fejlődés- és klinikai gyermekpszichológia, interperszonális és interkulturális pszichológia, társadalom- és szervezetpszichológia
3. Képzési terület: bölcsészettudomány
4. A mesterképzésbe történő belépésnél előzményként elfogadott szakok
Teljes kreditérték beszámításával vehető figyelembe: a pszichológia alapképzési szak.
5. A képzési idő félévekben: 4 félév
6. A mesterfokozat megszerzéséhez összegyűjtendő kreditpontok száma: 120 kredit
a szak orientációja: elméletorientált (40-60 százalék)
a diplomamunka készítéséhez rendelt kreditérték: 20 kredit
a szabadon választható tantárgyakhoz rendelhető minimális kreditérték: 6 kredit
7. A szakképzettség képzési területek egységes osztályozási rendszere szerinti tanulmányi területi besorolása: 311
8. A mesterképzési szak képzési célja és a szakmai kompetenciák
A képzés célja olyan pszichológus szakemberek képzése, akik a pszichológia tudományterületein megszerzett ismereteik birtokában tájékozottak a pszichológia több ágában. Ismerik a pszichológus szakma módszereit és eszközeit, és képesek ezeket az egyének, csoportok vagy szervezetek megismerése és fejlesztése érdekében használni. Megfelelő végzettséggel rendelkeznek ahhoz, hogy a pszichológia különböző területein külön jogszabályban meghatározott további speciális szakképesítést szerezzenek. Felkészültek tanulmányaik doktori képzésben történő folytatására.
8.1. Az elsajátítandó szakmai kompetenciák
8.1.1. A kognitív pszichológia specializáción a pszichológus
a) tudása
Részleteiben átlátja a pszichológia tudományos elméleti problémáit, rálátással rendelkezik a tudomány történeti fejlődésére, és képes átlátni folyamatszerű összefüggéseket.
Átfogó tájékozottsággal és ismeretekkel rendelkezik a kognitív pszichológia és társtudományok szakirodalmában.
Részletes ismeretekkel rendelkezik a kognitív pszichológia területein, és integrálja a társtudományok ismereteit.
Ismeri és érti a tudományos kutatás, szakmai önképzés és a hatékony kommunikáció módszereit.
Ismeri azokat a kvantitatív és kvalitatív eljárásokat, amelyek alkalmasak a különböző pszichológiai és kulturális jelenségek vizsgálatára és értelmezésére.
A kognitív pszichológiának megfelelő speciális ismeretanyagot magas szinten sajátítja el.
Elmélyült ismeretekkel rendelkezik egy általa választott szűkebb szakterületi témában.
Ismeri és érti a magyar és európai identitás kulturális és szellemi konstrukcióit, ezek pszichológiai megközelítéseit, speciális ismereteit ebben a témában magas szinten alkalmazni képes.
Ismeri azokat a hagyományos és elektronikus forráskeresési eljárásokat, keresőprogramokat, katalógusokat, amelyek relevánsak a pszichológia szakterületén.
Legalább két idegen nyelvet ismer a szakterületéhez szükséges szinten, idegen nyelvű szakcikkek olvasására képes.
b) képességei
Képes a pszichológiai jelenségek vizsgálatához szükséges és releváns kérdések megfogalmazására, adatok felvételére és feldolgozására a pszichológia tudományos módszereivel.
Képes olyan kutatások tervezésére és kivitelezésére, melyek alkalmasak pszichológiai és kulturális jelenségek több szempontú vizsgálatára.
Képes a kapott eredmények releváns értelmezésére.
Képes adatok önálló elemzésére és új összefüggések feltárására.
Képes a kutatásaiban és elemzéseiben a kultúrák közötti különbségeket szem előtt tartani.
Képes a pszichológia eszközeivel a magyar és európai identitás konstrukciók elemzésére és kritikus értelmezésére.
Képes a pszichológia módszertani eszközeivel a kulturális jelenségek történeti elemzésére.
Képes véleményét önállóan, a szakmai-tudományos elvárásoknak megfelelően, akár idegen nyelven is megfogalmazni, és szakmai fórumokon megvédeni.
Képes a kognitív pszichológia területén önálló munkára, sokoldalú és kritikai elemzésre.
Képes a kognitív pszichológiában alkalmazott gyakorlati módszerek, elemző és beavatkozó eljárások használatára.
Megfelelő szupervízió mellett képes pszichológusi tevékenység gyakorlására olyan nevelési, képzési, fejlesztő, gyógyító, rehabilitációs és kutatóintézményben, ahol a kognitív pszichológiai irányultságának megfelelő munka folyik.
Képes alapvető diagnosztikai és beavatkozó eljárások szakszerű alkalmazására a képzettségének megfelelő területeken.
Képes két idegen nyelvet hatékonyan használni a nemzetközi szakirodalom követésére, illetve képes nemzetközi konferenciákon, fórumokon aktívan részt venni.
c) attitűdje
Munkája és kutatásai során figyelembe veszi a pszichológiai jelenségek történeti, kulturális és társadalmi meghatározottságát.
Törekszik arra, hogy speciális szakmai érdeklődését elmélyítse és megszilárdítsa.
Felhasználja szakterületi tudását a jelenkori társadalmi változások megértésére.
Nyitott saját tudományterületének interdiszciplináris megközelítéseire.
Törekszik arra, hogy szakmai kommunikációjában a normáknak megfelelően nyilvánuljon meg.
Szem előtt tartja választott területének szakmai és társadalmi összefüggéseit.
Tudatosan és kritikusan képviseli a magyar és európai értékeket, a kulturális, vallási és társadalmi sokszínűség fontosságát.
Igénye van az Európán kívüli kultúrákra vonatkozó ismereteinek továbbfejlesztésére.
Törekszik szakmai nyelvtudásának elmélyítésére.
d) autonómiája és felelőssége
Tudatosan reflektál saját történeti és kulturális beágyazottságára.
Kritikus tudatosság jellemzi szakmájához kapcsolódó kérdésekben.
Felelősen képviseli azokat a módszereket, amelyekkel szakterületén dolgozik, és elfogadja más tudományágak autonómiáját, módszertani sajátosságait.
Elkötelezetten fejleszti tudását, lépést tart szakterületének fejlődésével.
Választott szakterületének megfelelően fejleszti önismeretét.
Az európai beágyazottságnak megfelelően képviseli szakmai, kulturális identitását.
Munkája során kezdeményezi az Európán kívüli szakmai közösségekkel, vitapartnerekkel való kooperációt.
Etikai és szakmai felelősséget vállal saját és az általa vezetett csoport produktumaiért.
Kutatásait a szakmai etikai követelményeknek és engedélyeknek megfelelően végzi.
Képviseli saját tudományos felismeréseit, eredményeit.
8.1.2. A munka- és szervezetpszichológia területén a pszichológus
a) tudása
Részleteiben átlátja a pszichológia tudományos elméleti problémáit, rálátással rendelkezik a tudomány történeti fejlődésére, és képes átlátni folyamatszerű összefüggéseket.
Átfogó tájékozottsággal és ismeretekkel rendelkezik a munka- és szervezetpszichológia és társtudományok szakirodalmában.
Részletes ismeretekkel rendelkezik a munka- és szervezetpszichológia területein, és integrálja a társtudományok ismereteit.
Ismeri és érti a tudományos kutatás, szakmai önképzés és a hatékony kommunikáció módszereit.
Ismeri azokat a kvantitatív és kvalitatív eljárásokat, amelyek alkalmasak a különböző pszichológiai és kulturális jelenségek vizsgálatára és értelmezésére.
A munka- és szervezetpszichológiának megfelelő speciális ismeretanyagot magas szinten sajátítja el.
Elmélyült ismeretekkel rendelkezik egy általa választott szűkebb szakterületi témában.
Ismeri és érti a magyar és európai identitás kulturális és szellemi konstrukcióit, ezek pszichológiai megközelítéseit, speciális ismereteit ebben a témában magas szinten alkalmazni képes.
Ismeri azokat a hagyományos és elektronikus forráskeresési eljárásokat, keresőprogramokat, katalógusokat, amelyek relevánsak a pszichológia szakterületén.
Legalább két idegen nyelvet ismer a szakterületéhez szükséges szinten, idegen nyelvű szakcikkek olvasására képes.
b) képességei
Képes a pszichológiai jelenségek vizsgálatához szükséges és releváns kérdések megfogalmazására, adatok felvételére és feldolgozására a pszichológia tudományos módszereivel.
Képes olyan kutatások tervezésére és kivitelezésére, melyek alkalmasak pszichológiai és kulturális jelenségek több szempontú vizsgálatára.
Képes a kapott eredmények releváns értelmezésére.
Képes adatok önálló elemzésére és új összefüggések feltárására.
Képes a kutatásaiban és elemzéseiben a kultúrák közötti különbségeket szem előtt tartani.
Képes a pszichológia eszközeivel a magyar és európai identitás konstrukciók elemzésére és kritikus értelmezésére.
Képes a pszichológia módszertani eszközeivel a kulturális jelenségek történeti elemzésére.
Képes véleményét önállóan megfogalmazni a szakmai-tudományos elvárásoknak megfelelően, akár idegen nyelven is, és szakmai fórumokon megvédeni.
Képes a munka- és szervezetpszichológia területén önálló munkára, sokoldalú és kritikai elemzésre.
Képes a munka- és szervezetpszichológia területén alkalmazott gyakorlati módszerek, elemző és beavatkozó eljárások használatára.
Megfelelő szupervízió mellett képes pszichológusi tevékenység gyakorlására olyan nevelési, képzési, fejlesztő, gyógyító, rehabilitációs és kutatóintézményben, ahol a munka- és szervezetpszichológia irányultságának megfelelő munka folyik.
Képes alapvető diagnosztikai és beavatkozó eljárások szakszerű alkalmazására a képzettségének megfelelő területeken.
Képes két idegen nyelvet hatékonyan használni a nemzetközi szakirodalom követésére, illetve képes nemzetközi konferenciákon, fórumokon aktívan részt venni.
c) attitűdje
Munkája és kutatásai során figyelembe veszi a pszichológiai jelenségek történeti, kulturális és társadalmi meghatározottságát.
Törekszik arra, hogy speciális szakmai érdeklődését elmélyítse és megszilárdítsa.
Felhasználja szakterületi tudását a jelenkori társadalmi változások megértésére.
Nyitott saját tudományterületének interdiszciplináris megközelítéseire.
Törekszik arra, hogy szakmai kommunikációjában a normáknak megfelelően nyilvánuljon meg.
Szem előtt tartja választott területének szakmai és társadalmi összefüggéseit.
Tudatosan és kritikusan képviseli a magyar és európai értékeket, a kulturális, vallási és társadalmi sokszínűség fontosságát.
Igénye van az Európán kívüli kultúrákra vonatkozó ismereteinek továbbfejlesztésére.
Törekszik szakmai nyelvtudásának elmélyítésére.
d) autonómiája és felelőssége
Tudatosan reflektál saját történeti és kulturális beágyazottságára.
Kritikus tudatosság jellemzi szakmájához kapcsolódó kérdésekben.
Felelősen képviseli azokat a módszereket, amelyekkel szakterületén dolgozik, és elfogadja más tudományágak autonómiáját, módszertani sajátosságait.
Elkötelezetten fejleszti tudását, lépést tart szakterületének fejlődésével.
Választott szakterületének megfelelően fejleszti önismeretét.
Az európai beágyazottságnak megfelelően képviseli szakmai, kulturális identitását.
Munkája során kezdeményezi az Európán kívüli szakmai közösségekkel, vitapartnerekkel való kooperációt.
Etikai és szakmai felelősséget vállal saját és az általa vezetett csoport produktumaiért.
Kutatásait a szakmai etikai követelményeknek és engedélyeknek megfelelően végzi.
Képviseli saját tudományos felismeréseit, eredményeit.
8.1.3. A klinikai és egészségpszichológia területén a pszichológus
a) tudása
Részleteiben átlátja a pszichológia tudományos elméleti problémáit, rálátással rendelkezik a tudomány történeti fejlődésére, és képes átlátni folyamatszerű összefüggéseket.
Átfogó tájékozottsággal és ismeretekkel rendelkezik a klinikai és egészségpszichológia és társtudományok szakirodalmában.
Részletes ismeretekkel rendelkezik a klinikai és egészségpszichológia területein, és integrálja a társtudományok ismereteit.
Ismeri és érti a tudományos kutatás, szakmai önképzés és a hatékony kommunikáció módszereit.
Ismeri azokat a kvantitatív és kvalitatív eljárásokat, amelyek alkalmasak a különböző pszichológiai és kulturális jelenségek vizsgálatára és értelmezésére.
A klinikai és egészségpszichológiának megfelelő speciális ismeretanyagot magas szinten ismeri.
Elmélyült ismeretekkel rendelkezik egy általa választott szűkebb szakterületi témában.
Ismeri és érti a magyar és európai identitás kulturális és szellemi konstrukcióit, ezek pszichológiai megközelítéseit, speciális ismereteit ebben a témában magas szinten alkalmazni képes.
Ismeri azokat a hagyományos és elektronikus forráskeresési eljárásokat, keresőprogramokat, katalógusokat, amelyek relevánsak a pszichológia szakterületén.
Legalább két idegen nyelvet ismer a szakterületéhez szükséges szinten, idegen nyelvű szakcikkek olvasására képes.
b) képességei
Képes a pszichológiai jelenségek vizsgálatához szükséges és releváns kérdések megfogalmazására, adatok felvételére és feldolgozására a pszichológia tudományos módszereivel.
Képes olyan kutatások tervezésére és kivitelezésére, melyek alkalmasak pszichológiai és kulturális jelenségek több szempontú vizsgálatára.
Képes a kapott eredmények releváns értelmezésére.
Képes adatok önálló elemzésére és új összefüggések feltárására.
Képes a kutatásaiban és elemzéseiben a kultúrák közötti különbségeket szem előtt tartani.
Képes a pszichológia eszközeivel a magyar és európai identitás konstrukciók elemzésére és kritikus értelmezésére.
Képes a klinikai és egészségpszichológia módszertani eszközeivel a kulturális jelenségek történeti elemzésére.
Képes véleményét önállóan megfogalmazni a szakmai-tudományos elvárásoknak megfelelően (akár idegen nyelven is) és szakmai fórumokon megvédeni.
Képes a klinikai és egészségpszichológia területén önálló munkára, sokoldalú és kritikai elemzésre.
Képes a klinikai és egészségpszichológiában alkalmazott gyakorlati módszerek, elemző és beavatkozó eljárások használatára.
Megfelelő szupervízió mellett képes pszichológusi tevékenység gyakorlására olyan nevelési, képzési, fejlesztő, gyógyító, rehabilitációs és kutatóintézményben, ahol a klinikai és egészségpszichológiai irányultságnak megfelelő munka folyik.
Képes alapvető diagnosztikai és beavatkozó eljárások szakszerű alkalmazására a képzettségének megfelelő területeken.
Képes két idegen nyelvet hatékonyan használni a nemzetközi szakirodalom követésére, illetve képes nemzetközi konferenciákon, fórumokon aktívan részt venni.
c) attitűdje
Munkája és kutatásai során figyelembe veszi a pszichológiai jelenségek történeti, kulturális és társadalmi meghatározottságát.
Törekszik arra, hogy speciális szakmai érdeklődését elmélyítse és megszilárdítsa.
Felhasználja szakterületi tudását a jelenkori társadalmi változások megértésére.
Nyitott saját tudományterületének interdiszciplináris megközelítéseire.
Törekszik arra, hogy szakmai kommunikációjában a normáknak megfelelően nyilvánuljon meg.
Szem előtt tartja választott területének szakmai és társadalmi összefüggéseit.
Tudatosan és kritikusan képviseli a magyar és európai értékeket, a kulturális, vallási és társadalmi sokszínűség fontosságát.
Igénye van az Európán kívüli kultúrákra vonatkozó ismereteinek továbbfejlesztésére.
Törekszik szakmai nyelvtudásának elmélyítésére.
d) autonómiája és felelőssége
Tudatosan reflektál saját történeti és kulturális beágyazottságára.
Kritikus tudatosság jellemzi szakmájához kapcsolódó kérdésekben.
Felelősen képviseli azokat a módszereket, amelyekkel szakterületén dolgozik, és elfogadja más tudományágak autonómiáját, módszertani sajátosságait.
Elkötelezetten fejleszti tudását, lépést tart szakterületének fejlődésével.
Választott szakterületének megfelelően fejleszti önismeretét.
Az európai beágyazottságnak megfelelően képviseli szakmai, kulturális identitását.
Munkája során kezdeményezi az Európán kívüli szakmai közösségekkel, vitapartnerekkel való kooperációt.
Etikai és szakmai felelősséget vállal saját és az általa vezetett csoport produktumaiért.
Kutatásait a szakmai etikai követelményeknek és engedélyeknek megfelelően végzi.
Képviseli saját tudományos felismeréseit, eredményeit.
8.1.4. A tanácsadás- és iskolapszichológia területén a pszichológus
a) tudása
Részleteiben átlátja a pszichológia tudományos elméleti problémáit, rálátással rendelkezik a tudomány történeti fejlődésére, és képes átlátni folyamatszerű összefüggéseket.
Átfogó tájékozottsággal és ismeretekkel rendelkezik a tanácsadás- és iskolapszichológia és társtudományok szakirodalmában.
Részletes ismeretekkel rendelkezik a tanácsadás- és iskolapszichológia területein, és integrálja a társtudományok ismereteit.
Ismeri és érti a tudományos kutatás, szakmai önképzés és a hatékony kommunikáció módszereit.
Ismeri azokat a kvantitatív és kvalitatív eljárásokat, amelyek alkalmasak a különböző pszichológiai és kulturális jelenségek vizsgálatára és értelmezésére.
A tanácsadás- és iskolapszichológiának megfelelő speciális ismeretanyagot magas szinten sajátítja el.
Elmélyült ismeretekkel rendelkezik egy általa választott szűkebb szakterületi témában.
Ismeri és érti a magyar és európai identitás kulturális és szellemi konstrukcióit, ezek pszichológiai megközelítéseit, speciális ismereteit ebben a témában magas szinten alkalmazni képes.
Ismeri azokat a hagyományos és elektronikus forráskeresési eljárásokat, keresőprogramokat, katalógusokat, amelyek relevánsak a pszichológia szakterületén.
Legalább két idegen nyelvet ismer a szakterületéhez szükséges szinten, idegen nyelvű szakcikkek olvasására képes.
b) képességei
Képes a pszichológiai jelenségek vizsgálatához szükséges és releváns kérdések megfogalmazására, adatok felvételére és feldolgozására a pszichológia tudományos módszereivel.
Képes olyan kutatások tervezésére és kivitelezésére, melyek alkalmasak pszichológiai és kulturális jelenségek több szempontú vizsgálatára.
Képes a kapott eredmények releváns értelmezésére.
Képes adatok önálló elemzésére és új összefüggések feltárására.
Képes a kutatásaiban és elemzéseiben a kultúrák közötti különbségeket szem előtt tartani.
Képes a pszichológia eszközeivel a magyar és európai identitás konstrukciók elemzésére és kritikus értelmezésére.
Képes a pszichológia módszertani eszközeivel a kulturális jelenségek történeti elemzésére.
Képes véleményét önállóan megfogalmazni a szakmai-tudományos elvárásoknak megfelelően (akár idegen nyelven is) és szakmai fórumokon megvédeni.
Képes a tanácsadás és iskolapszichológia területén önálló munkára, sokoldalú és kritikai elemzésre.
Képes a tanácsadás és iskolapszichológia területén alkalmazott gyakorlati módszerek, elemző és beavatkozó eljárások használatára.
Megfelelő szupervízió mellett képes pszichológusi tevékenység gyakorlására olyan nevelési, képzési, fejlesztő, gyógyító, rehabilitációs és kutatóintézményben, ahol a tanácsadás és iskolapszichológia irányultságának megfelelő munka folyik.
Képes alapvető diagnosztikai és beavatkozó eljárások szakszerű alkalmazására a képzettségének megfelelő területeken.
Képes két idegen nyelvet hatékonyan használni a nemzetközi szakirodalom követésére, illetve képes nemzetközi konferenciákon, fórumokon aktívan részt venni.
c) attitűdje
Munkája és kutatásai során figyelembe veszi a pszichológiai jelenségek történeti, kulturális és társadalmi meghatározottságát.
Törekszik arra, hogy speciális szakmai érdeklődését elmélyítse és megszilárdítsa.
Felhasználja szakterületi tudását a jelenkori társadalmi változások megértésére.
Nyitott saját tudományterületének interdiszciplináris megközelítéseire.
Törekszik arra, hogy szakmai kommunikációjában a normáknak megfelelően nyilvánuljon meg.
Szem előtt tartja választott területének szakmai és társadalmi összefüggéseit.
Tudatosan és kritikusan képviseli a magyar és európai értékeket, a kulturális, vallási és társadalmi sokszínűség fontosságát.
Igénye van az Európán kívüli kultúrákra vonatkozó ismereteinek továbbfejlesztésére.
Törekszik szakmai nyelvtudásának elmélyítésére.
d) autonómiája és felelőssége
Tudatosan reflektál saját történeti és kulturális beágyazottságára.
Kritikus tudatosság jellemzi szakmájához kapcsolódó kérdésekben.
Felelősen képviseli azokat a módszereket, amelyekkel szakterületén dolgozik, és elfogadja más tudományágak autonómiáját, módszertani sajátosságait.
Elkötelezetten fejleszti tudását, lépést tart szakterületének fejlődésével.
Választott szakterületének megfelelően fejleszti önismeretét.
Az európai beágyazottságnak megfelelően képviseli szakmai, kulturális identitását.
Munkája során kezdeményezi az Európán kívüli szakmai közösségekkel, vitapartnerekkel való kooperációt.
Etikai és szakmai felelősséget vállal saját és az általa vezetett csoport produktumaiért.
Kutatásait a szakmai etikai követelményeknek és engedélyeknek megfelelően végzi.
Képviseli saját tudományos felismeréseit, eredményeit.
8.1.5. A fejlődés- és klinikai gyermekpszichológia területén a pszichológus
a) tudása
Részleteiben átlátja a pszichológia tudományos elméleti problémáit, rálátással rendelkezik a tudomány történeti fejlődésére, és képes átlátni folyamatszerű összefüggéseket.
Átfogó tájékozottsággal és ismeretekkel rendelkezik a fejlődés- és klinikai gyermekpszichológia és társtudományok szakirodalmában.
Részletes ismeretekkel rendelkezik a fejlődés- és klinikai gyermekpszichológia területein, és integrálja a társtudományok ismereteit.
Ismeri és érti a tudományos kutatás, szakmai önképzés és a hatékony kommunikáció módszereit.
Ismeri azokat a kvantitatív és kvalitatív eljárásokat, amelyek alkalmasak a különböző pszichológiai és kulturális jelenségek vizsgálatára és értelmezésére.
A fejlődés- és klinikai gyermekpszichológiának megfelelő speciális ismeretanyagot magas szinten sajátítja el.
Elmélyült ismeretekkel rendelkezik egy általa választott szűkebb szakterületi témában.
Ismeri és érti a magyar és európai identitás kulturális és szellemi konstrukcióit, ezek pszichológiai megközelítéseit, speciális ismereteit ebben a témában magas szinten alkalmazni képes.
Ismeri azokat a hagyományos és elektronikus forráskeresési eljárásokat, keresőprogramokat, katalógusokat, amelyek relevánsak a pszichológia szakterületén.
Legalább két idegen nyelvet ismer a szakterületéhez szükséges szinten, idegen nyelvű szakcikkek olvasására képes.
b) képességei
Képes a pszichológiai jelenségek vizsgálatához szükséges és releváns kérdések megfogalmazására, adatok felvételére és feldolgozására a pszichológia tudományos módszereivel.
Képes olyan kutatások tervezésére és kivitelezésére, melyek alkalmasak pszichológiai és kulturális jelenségek több szempontú vizsgálatára.
Képes a kapott eredmények releváns értelmezésére.
Képes adatok önálló elemzésére és új összefüggések feltárására.
Képes a kutatásaiban és elemzéseiben a kultúrák közötti különbségeket szem előtt tartani.
Képes a pszichológia eszközeivel a magyar és európai identitás konstrukciók elemzésére és kritikus értelmezésére.
Képes a pszichológia módszertani eszközeivel a kulturális jelenségek történeti elemzésére.
Képes véleményét önállóan megfogalmazni a szakmai-tudományos elvárásoknak megfelelően
(akár idegen nyelven is) és szakmai fórumokon megvédeni.
Képes a fejlődés- és klinikai gyermekpszichológia területén önálló munkára, sokoldalú és kritikai elemzésre.
Képes a fejlődés- és klinikai gyermekpszichológia területén alkalmazott gyakorlati módszerek, elemző és beavatkozó eljárások használatára.
Képes pszichológusi tevékenység gyakorlására - megfelelő szupervízió mellett - olyan nevelési, képzési, fejlesztő, gyógyító, rehabilitációs és kutatóintézményben, ahol a fejlődés- és klinikai gyermekpszichológia irányultságának megfelelő munka folyik.
Képes alapvető diagnosztikai és beavatkozó eljárások szakszerű alkalmazására a képzettségének megfelelő területeken.
Képes két idegen nyelvet hatékonyan használni a nemzetközi szakirodalom követésére, illetve képes nemzetközi konferenciákon, fórumokon aktívan részt venni.
c) attitűdje
Munkája és kutatásai során figyelembe veszi a pszichológiai jelenségek történeti, kulturális és társadalmi meghatározottságát.
Törekszik arra, hogy speciális szakmai érdeklődését elmélyítse és megszilárdítsa.
Felhasználja szakterületi tudását a jelenkori társadalmi változások megértésére.
Nyitott saját tudományterületének interdiszciplináris megközelítéseire.
Törekszik arra, hogy szakmai kommunikációjában a normáknak megfelelően nyilvánuljon meg.
Szem előtt tartja választott területének szakmai és társadalmi összefüggéseit.
Tudatosan és kritikusan képviseli a magyar és európai értékeket, a kulturális, vallási és társadalmi sokszínűség fontosságát.
Igénye van az Európán kívüli kultúrákra vonatkozó ismereteinek továbbfejlesztésére.
Törekszik szakmai nyelvtudásának elmélyítésére.
d) autonómiája és felelőssége
Tudatosan reflektál saját történeti és kulturális beágyazottságára.
Kritikus tudatosság jellemzi szakmájához kapcsolódó kérdésekben.
Felelősen képviseli azokat a módszereket, amelyekkel szakterületén dolgozik, és elfogadja más tudományágak autonómiáját, módszertani sajátosságait.
Elkötelezetten fejleszti tudását, lépést tart szakterületének fejlődésével.
Választott szakterületének megfelelően fejleszti önismeretét.
Az európai beágyazottságnak megfelelően képviseli szakmai, kulturális identitását.
Munkája során kezdeményezi az Európán kívüli szakmai közösségekkel, vitapartnerekkel való kooperációt.
Etikai és szakmai felelősséget vállal saját és az általa vezetett csoport produktumaiért.
Kutatásait a szakmai etikai követelményeknek és engedélyeknek megfelelően végzi.
Képviseli saját tudományos felismeréseit, eredményeit.
8.1.6. Az interperszonális és interkulturális pszichológia területén a pszichológus
a) tudása
Részleteiben átlátja a pszichológia tudományos elméleti problémáit, rálátással rendelkezik a tudomány történeti fejlődésére, és képes átlátni folyamatszerű összefüggéseket.
Átfogó tájékozottsággal és ismeretekkel rendelkezik az interperszonális és interkulturális pszichológia és társtudományok szakirodalmában.
Részletes ismeretekkel rendelkezik az interperszonális és interkulturális pszichológia területein, és integrálja a társtudományok ismereteit.
Ismeri és érti a tudományos kutatás, szakmai önképzés és a hatékony kommunikáció módszereit.
Ismeri azokat a kvantitatív és kvalitatív eljárásokat, amelyek alkalmasak a különböző pszichológiai és kulturális jelenségek vizsgálatára és értelmezésére.
Az interperszonális és interkulturális pszichológiának megfelelő speciális ismeretanyagot magas szinten sajátítja el.
Elmélyült ismeretekkel rendelkezik egy általa választott szűkebb szakterületi témában.
Ismeri és érti a magyar és európai identitás kulturális és szellemi konstrukcióit, ezek pszichológiai megközelítéseit, speciális ismereteit ebben a témában magas szinten alkalmazni képes.
Ismeri azokat a hagyományos és elektronikus forráskeresési eljárásokat, keresőprogramokat, katalógusokat, amelyek relevánsak a pszichológia szakterületén.
Legalább két idegen nyelvet ismer a szakterületéhez szükséges szinten, idegen nyelvű szakcikkek olvasására képes.
b) képességei
Képes a pszichológiai jelenségek vizsgálatához szükséges és releváns kérdések megfogalmazására, adatok felvételére és feldolgozására a pszichológia tudományos módszereivel.
Képes olyan kutatások tervezésére és kivitelezésére, melyek alkalmasak pszichológiai és kulturális jelenségek több szempontú vizsgálatára.
Képes a kapott eredmények releváns értelmezésére.
Képes adatok önálló elemzésére és új összefüggések feltárására.
Képes a kutatásaiban és elemzéseiben a kultúrák közötti különbségeket szem előtt tartani.
Képes a pszichológia eszközeivel a magyar és európai identitás konstrukciók elemzésére és kritikus értelmezésére.
Képes a pszichológia módszertani eszközeivel a kulturális jelenségek történeti elemzésére.
Képes véleményét önállóan megfogalmazni a szakmai-tudományos elvárásoknak megfelelően (akár idegen nyelven is) és szakmai fórumokon megvédeni.
Képes az interperszonális és interkulturális pszichológia területén önálló munkára, sokoldalú és kritikai elemzésre.
Képes az interperszonális és interkulturális pszichológia területén alkalmazott gyakorlati módszerek, elemző és beavatkozó eljárások használatára.
Megfelelő szupervízió mellet képes pszichológusi tevékenység gyakorlására olyan nevelési, képzési, fejlesztő, gyógyító, rehabilitációs és kutatóintézményben, ahol az interperszonális és interkulturális pszichológia irányultságának megfelelő munka folyik.
Képes alapvető diagnosztikai és beavatkozó eljárások szakszerű alkalmazására a képzettségének megfelelő területeken.
Képes két idegen nyelvet hatékonyan használni a nemzetközi szakirodalom követésére, illetve képes nemzetközi konferenciákon, fórumokon aktívan részt venni.
c) attitűdje
Munkája és kutatásai során figyelembe veszi a pszichológiai jelenségek történeti, kulturális és társadalmi meghatározottságát.
Törekszik arra, hogy speciális szakmai érdeklődését elmélyítse és megszilárdítsa.
Felhasználja szakterületi tudását a jelenkori társadalmi változások megértésére.
Nyitott saját tudományterületének interdiszciplináris megközelítéseire.
Törekszik arra, hogy szakmai kommunikációjában a normáknak megfelelően nyilvánuljon meg.
Szem előtt tartja választott területének szakmai és társadalmi összefüggéseit.
Tudatosan és kritikusan képviseli a magyar és európai értékeket, a kulturális, vallási és társadalmi sokszínűség fontosságát.
Igénye van az Európán kívüli kultúrákra vonatkozó ismereteinek továbbfejlesztésére.
Törekszik szakmai nyelvtudásának elmélyítésére.
d) autonómiája és felelőssége
Tudatosan reflektál saját történeti és kulturális beágyazottságára.
Kritikus tudatosság jellemzi szakmájához kapcsolódó kérdésekben.
Felelősen képviseli azokat a módszereket, amelyekkel szakterületén dolgozik, és elfogadja más tudományágak autonómiáját, módszertani sajátosságait.
Elkötelezetten fejleszti tudását, lépést tart szakterületének fejlődésével.
Választott szakterületének megfelelően fejleszti önismeretét.
Az európai beágyazottságnak megfelelően képviseli szakmai, kulturális identitását.
Munkája során kezdeményezi az Európán kívüli szakmai közösségekkel, vitapartnerekkel való kooperációt.
Etikai és szakmai felelősséget vállal saját és az általa vezetett csoport produktumaiért.
Kutatásait a szakmai etikai követelményeknek és engedélyeknek megfelelően végzi.
Képviseli saját tudományos felismeréseit, eredményeit.
8.1.7. A társadalom- és szervezetpszichológia területén a pszichológus
a) tudása
Részleteiben átlátja a pszichológia tudományos elméleti problémáit, rálátással rendelkezik a tudomány történeti fejlődésére, és képes átlátni folyamatszerű összefüggéseket.
Átfogó tájékozottsággal és ismeretekkel rendelkezik a társadalom- és szervezetpszichológia és társtudományok szakirodalmában.
Részletes ismeretekkel rendelkezik a társadalom- és szervezetpszichológia területein, és integrálja a társtudományok ismereteit.
Ismeri és érti a tudományos kutatás, szakmai önképzés és a hatékony kommunikáció módszereit.
Ismeri azokat a kvantitatív és kvalitatív eljárásokat, amelyek alkalmasak a különböző pszichológiai és kulturális jelenségek vizsgálatára és értelmezésére.
A társadalom- és szervezetpszichológiának megfelelő speciális ismeretanyagot magas szinten sajátítja el.
Elmélyült ismeretekkel rendelkezik egy általa választott szűkebb szakterületi témában.
Ismeri és érti a magyar és európai identitás kulturális és szellemi konstrukcióit, ezek pszichológiai megközelítéseit, speciális ismereteit ebben a témában magas szinten alkalmazni képes.
Ismeri azokat a hagyományos és elektronikus forráskeresési eljárásokat, keresőprogramokat, katalógusokat, amelyek relevánsak a pszichológia szakterületén.
Legalább két idegen nyelvet ismer a szakterületéhez szükséges szinten, idegen nyelvű szakcikkek olvasására képes.
b) képességei
Képes a pszichológiai jelenségek vizsgálatához szükséges és releváns kérdések megfogalmazására, adatok felvételére és feldolgozására a pszichológia tudományos módszereivel.
Képes olyan kutatások tervezésére és kivitelezésére, melyek alkalmasak pszichológiai és kulturális jelenségek több szempontú vizsgálatára.
Képes a kapott eredmények releváns értelmezésére.
Képes adatok önálló elemzésére és új összefüggések feltárására.
Képes a kutatásaiban és elemzéseiben a kultúrák közötti különbségeket szem előtt tartani.
Képes a pszichológia eszközeivel a magyar és európai identitás konstrukciók elemzésére és kritikus értelmezésére.
Képes a pszichológia módszertani eszközeivel a kulturális jelenségek történeti elemzésére.
Képes véleményét önállóan megfogalmazni a szakmai-tudományos elvárásoknak megfelelően, akár idegen nyelven is, és szakmai fórumokon megvédeni.
Képes a társadalom- és szervezetpszichológia területén önálló munkára, sokoldalú és kritikai elemzésre.
Képes a társadalom- és szervezetpszichológia területén alkalmazott gyakorlati módszerek, elemző és beavatkozó eljárások használatára.
Megfelelő szupervízió mellett képes pszichológusi tevékenység gyakorlására olyan nevelési, képzési, fejlesztő, gyógyító, rehabilitációs és kutatóintézményben, ahol a társadalom- és szervezetpszichológia irányultságának megfelelő munka folyik.
Képes alapvető diagnosztikai és beavatkozó eljárások szakszerű alkalmazására a képzettségének megfelelő területeken.
Képes két idegen nyelvet hatékonyan használni a nemzetközi szakirodalom követésére, illetve képes nemzetközi konferenciákon, fórumokon aktívan részt venni.
c) attitűdje
Munkája és kutatásai során figyelembe veszi a pszichológiai jelenségek történeti, kulturális és társadalmi meghatározottságát.
Törekszik arra, hogy speciális szakmai érdeklődését elmélyítse és megszilárdítsa.
Felhasználja szakterületi tudását a jelenkori társadalmi változások megértésére.
Nyitott saját tudományterületének interdiszciplináris megközelítéseire.
Törekszik arra, hogy szakmai kommunikációjában a normáknak megfelelően nyilvánuljon meg.
Szem előtt tartja választott területének szakmai és társadalmi összefüggéseit.
Tudatosan és kritikusan képviseli a magyar és európai értékeket, a kulturális, vallási és társadalmi sokszínűség fontosságát.
Igénye van az Európán kívüli kultúrákra vonatkozó ismereteinek továbbfejlesztésére.
Törekszik szakmai nyelvtudásának elmélyítésére.
d) autonómiája és felelőssége
Tudatosan reflektál saját történeti és kulturális beágyazottságára.
Kritikus tudatosság jellemzi szakmájához kapcsolódó kérdésekben.
Felelősen képviseli azokat a módszereket, amelyekkel szakterületén dolgozik, és elfogadja más tudományágak autonómiáját, módszertani sajátosságait.
Elkötelezetten fejleszti tudását, lépést tart szakterületének fejlődésével.
Választott szakterületének megfelelően fejleszti önismeretét.
Az európai beágyazottságnak megfelelően képviseli szakmai, kulturális identitását.
Munkája során kezdeményezi az Európán kívüli szakmai közösségekkel, vitapartnerekkel való kooperációt.
Etikai és szakmai felelősséget vállal saját és az általa vezetett csoport produktumaiért.
Kutatásait a szakmai etikai követelményeknek és engedélyeknek megfelelően végzi.
Képviseli saját tudományos felismeréseit, eredményeit.
9. A mesterképzés jellemzői
9.1. Szakmai jellemzők
9.1.1. A szakképzettséghez vezető tudományágak, szakterületek, amelyekből a szak felépül:
A pszichológusképzést meghatározó szakterületek 28-32 kredit:
kognitív pszichológia, evolúciós pszichológia, fejlődéslélektan, személyiség-lélektan, szociálpszichológia
további meghatározó ismeretkörök (a pályaszocializáció, pszichológus etika, módszertani készségfejlesztés, kommunikációs készségfejlesztés).
9.1.2. A specializációk tudományágai, szakterületei és azok kreditaránya:
A specializációk differenciált szakmai ismeretek a pszichológia különböző területein. Szakterületei: társtudományi alapozás, mesterkurzusok, szakmai gyakorlati tevékenység, vezetett kutatómunka), amelynek kreditértéke 68-72 kredit.
Választható specializációk:
a) kognitív pszichológia:
[Kognitív rendszerek (észlelés, emlékezet, nyelv, gondolkodás, tudat, magasabb rendű kognitív folyamatok), magatartásszabályozás, viselkedésvezérlés, neuropszichológia, pszicholingvisztika. Kognitív rendszerek fejlődése. Evolúciós és biológiai pszichológia. Alkalmazott fejlődéslélektan, szocializáció és mentalizáció, kognitív idegtudomány, neurogenetika és viselkedésgenetika, fejlődés- és neuropszichiátria.
Módszer-specifikus gyakorlatok fejlődés- és evolúciós pszichológiából, fejlődéskutatás, kognitív fejlődés zavarai.];
b) munka- és szervezetpszichológia:
[A munkapszichológia területei és elméletei (pszichológiai alkalmasság és kiválasztás, munkahelyi képesség- és készségfejlesztés, ergonómia, munkahelytervezés, munkahelyi szocializáció, munkahelyi egészségfejlesztés, munkapszichológiai kutatások módszertana, közlekedéspszichológia). A szervezetpszichológia elmélete (humán erőforrás gazdálkodás, szervezeti kultúra, szervezetfejlesztés, vezetéspszichológia, szervezeti igazságosság, szervezetpszichológiai kutatások módszertana, reklámpszichológia).
Társtudományi alapozás (közgazdaságtan, munkajog, szociológia, közvélemény kutatás), szakmai, gyakorlati tevékenység terepen, illetve intézményen belül (munkapszichológiai gyakorlat; szervezetpszichológiai gyakorlat).];
c) klinikai és egészségpszichológia:
[A klinikai pszichológia és a tanácsadás alapjai. Pszichopatológia és klinikai pszichodiagnosztika. Életkorhoz kötődő pszichopatológia és pszichodiagnosztika. Pszichoterápiás elméletek és intervenciós módszertan. Az egészségpszichológia alapkérdései és társadalmi kontextusa. Klinikai egészségpszichológia, egészségpszichofiziológia és pszichoneuroimmunológia. Egészségmagatartás, egészségfejlesztés és egészségkommunikáció, stressz és megküzdés.
Társtudományi alapozás (az egészség-pszichofiziológiai anatómiai és élettani alapjai, idegrendszer anatómiája, élettana és működési zavarai, neuropszichológia, pszichofarmakológiai és addiktológia alapismeretek, pszichiátria). Szakmai gyakorlati tevékenység terepen, illetve intézményen belül a klinikai és az egészségpszichológia területén, klinikai esetprezentációk, klinikai diagnosztika, komplex esetelemzések, egészségpszichológiai edukációs programok. Vezetett kutatás a klinikai- és egészségpszichológia területén.];
d) tanácsadás- és iskolapszichológia:
[A tanácsadás elméleti irányzatai, életvezetési tanácsadás, krízis elméletek. Diagnosztikai módszerek az egyéni tanácsadásban. Pálya- és munkatanácsadás elmélete. Diagnosztikai módszerek a pálya- és munkatanácsadásban. Az iskolapszichológia elméleti irányzatai, feladatai, munkamódszerei. Preventív iskolai programok, az oktató - nevelő intézmények szervezeti sajátosságai. Diagnosztikai módszerek az iskolapszichológiában. Szakmai gyakorlati tevékenység terepen, illetve intézményen belül: iskolai konzultáció, életvezetési és pályatanácsadás, pályaszocializáció és jövőképtervezés, tanácsadás a felsőoktatásban, fejlődés- és kognitív pszichodiagnosztika, családi tanácsadás.
Vezetett kutatómunka, nevelés- és oktatáspszichológiai vizsgálatok, tanulás tanítása, személyiségfejlesztő csoportmunka az iskolában, az iskola szervezetpszichológiai vizsgálata, empirikus munka a tanácsadás területén.];
e) fejlődés- és klinikai gyermekpszichológia:
[Érzelmi, kognitív, motoros és szociális fejlődést bemutató, a fejlődési modellekkel megismertető kurzusok. A fejlődés lehetséges modelljei, a megismerés és a megértés folyamata. A pszichopatológia alapjai: általános pszichopatológia, fejlődési pszichopatológia, trauma és emlékezet, elaborációs mechanizmusok gyerekeknél (rajz, mese, játék). A kognitív fejlődés zavarai, evolúciós és neuropszichológiai összefüggések. Klinikai gyerekpszichológiai speciális kurzusok: addiktológia, narratív technikák a személyiség vizsgálatában, trauma és emlékezet.
Társtudományi alapozás: evolúciós szemlélet a pszichológiában, fejlődéstani kognitív idegtudomány. Szakmai gyakorlati tevékenység terepen, illetve intézményen belül: kutatómunka, diagnosztikai eljárások (gyermek-pszichodiagnosztika, projektív technikák, diagnosztikai gyakorlatok, fejlődéspszichológiai empirikus kutatások).];
f) interperszonális és interkulturális pszichológia:
[A személyközi kapcsolatok elméleti modelljei. Interperszonális krízisek, csoportdinamika. Kulturális különbségek, a kisebbségek pszichológiája. Csoport- és családterápiás elméletek és módszerek, kommunikáció, konfliktuskezelés. Az intézmények világa, konfliktus és döntéshelyzetek. Fejezetek az interperszonális pszichológiához kapcsolódó területekből: társadalmi konfliktusok, kultúra és identitás, kultúra és tömegkommunikáció, közvélemény kutatás, reklámpszichológia, környezetpszichológia. Vallásos jelenségek, a valláspszichológia története, vallás- és családpszichológia.
Társtudományi alapozás. Szakmai gyakorlati tevékenység terepen, illetve intézményen belül: módszer-specifikus gyakorlatok az egészségügy területén, családközpontú terápiás megközelítések, az alapellátásban felmerülő problémák kezelésének technikái, pszichológiai tesztek fejlesztésének módszertana. Módszerspecifikus gyakorlatok tanácsadó cégeknél, kommunikációs tréning];
g) társadalom- és szervezetpszichológia:
[A szociálpszichológia elméleti modelljei, csoportdinamika, csoportközi viszonyok, csoportközi kommunikáció, szociális reprezentáció, narratív pszichológia. Az identitás személyes és társas aspektusai, a kisebbségek pszichológiája. Történeti és politikai pszichológia, társadalmi és kulturális kérdések pszichológiai megközelítése. Szervezetelméleti modellek, szervezeti diagnosztika és szervezetfejlesztés, alkalmasság vizsgálat és kiválasztás. Pszichoanalitikus szociálpszichológia. Művészetpszichológia, a művészetek társas aspektusai.
Társtudományi alapok: gazdasági, antropológiai, nyelvészeti, kommunikációs, történelmi és művészeti ismeretek. Szakmai gyakorlati tevékenységek terepen és intézményen belül, vállalati környezet, médiaelemzés, tréningek. Vezetett kutatómunka, a közgondolkodás reprezentációi, társadalmi kommunikáció, szervezet- és döntéskutatás, kulturális összehasonlító vizsgálatok.]
9.2. Idegennyelvi követelmény
A mesterfokozat megszerzéséhez két idegen nyelvből - melyek közül egyik az angol - államilag elismert középfokú (B2), komplex típusú nyelvvizsga vagy ezekkel egyenértékű érettségi bizonyítvány vagy oklevél szükséges.
9.3. A szakmai gyakorlat követelményei
A szakmai gyakorlat a képzőhelyen vagy külső intézményben, megfelelő tudományos fokozattal, illetve gyakorlati szakképesítéssel rendelkező pszichológus irányításával végzett gyakorlat. A terepgyakorlat formájában végzett szakmai gyakorlat és kutatómunka legalább 120 óra és kreditértéke minimum 10 kredit, melyet a képzés tanterve határoz meg.
1. A mesterképzési szak megnevezése: régészet (Archaeology)
2. A mesterképzési szakon szerezhető végzettségi szint és a szakképzettség oklevélben szereplő megjelölése
végzettségi szint: mester- (magister, master; rövidítve: MA-) fokozat
szakképzettség: okleveles régész
a szakképzettség angol nyelvű megjelölése: Archaeologist
speciális modulokba szervezhető régészeti szakterületek: őskori régészet, antik régészet, római régészet, késő antik régészet, kora keresztény régészet, Barbaricum régészete, népvándorlás kori régészet, magyar őstörténet, bizánci régészet, egyházrégészet, középkori régészet, a középkori Közel-Kelet régészete, az ókori Elő-Ázsia régészete, az eurázsiai térség régészete, Ázsia régészete, archaeometria, roncsolásmentes régészet.
3. Képzési terület: bölcsészettudomány
4. A mesterképzésbe történő belépésnél előzményként elfogadott szakok
Teljes kreditérték beszámításával vehető figyelembe: a régészet alapképzési szak; a történelem alapképzési szak régészet szakiránya; történelem szak, régészeti specializációja.
5. A képzési idő félévekben: 4 félév
6. A mesterfokozat megszerzéséhez összegyűjtendő kreditpontok száma: 120 kredit
a szak orientációja: elméletorientált (60-70 százalék)
a diplomamunka készítéséhez rendelt kreditérték: 20 kredit
intézményen kívüli összefüggő gyakorlati képzés minimális kreditértéke: 7 kredit
a szabadon választható tantárgyakhoz rendelhető minimális kreditérték: 10 kredit
7. A szakképzettség képzési területek egységes osztályozási rendszere szerinti tanulmányi területi besorolása: 225
8. A mesterképzési szak képzési célja és a szakmai kompetenciák
A képzés célja olyan szakemberek képzése, akik a régészet általános ismeretanyagából és a választott szakágak, illetve azok segédtudományainak területén megszerzett ismereteik birtokában képesek a régész mesterség gyakorlására. A forrásfeltárás és -értelmezés régészeti módszereinek ismeretében legalább két korszak, illetve szakterület problémáival tisztában vannak. A végzettek alkalmasak régészeti források és lelőhelyek felkutatására, feltárására és feldolgozására, valamint ilyen jellegű múzeumi gyűjtemények kezelésére. A régészeti emlékanyag mellett ismerik a kulturális örökség más területeit is, és felkészültek arra, hogy ezen örökséggel kapcsolatos alapfeladatokat ellássanak minden olyan intézményben, amelynek feladata a kulturális örökség feltárása, védelme, feldolgozása és bemutatása. Emellett rendelkeznek olyan ismeretekkel, amelyek a közgyűjtemények régész-muzeológus munkakörének betöltéséhez szükségesek. Felkészültek tanulmányaik doktori képzésben történő folytatására.
8.1. Az elsajátítandó szakmai kompetenciák
A régész
a) tudása
Átfogó ismeretekkel rendelkezik legalább két régészeti korszakról, vagy szakterületről.
Részleteiben átlátja saját szakterületének elméleti problémáit, ezek történeti, folyamatszerű összefüggéseit.
Jó ismeretekkel rendelkezik tudományterületének és határtudományainak jellemző kutatási kérdéseit, elemzési és értelmezési módszereit illetően.
Tisztában van az új megközelítésekkel és az azokkal kapcsolatos tudományos vitákkal.
Átfogó ismeretekkel rendelkezik szakterületének hagyományos és elektronikus forrásairól, publikációiról, adatbázisairól és bibliográfiáiról.
Szakterületének legalább egy résztémájában elmélyült ismeretekkel rendelkezik, és szakdolgozatában új tudományos eredményt ér el.
Jó elméleti és gyakorlati ismeretekkel rendelkezik a régészeti felderítés, ásatás és feldolgozás hagyományos és újabb módszertanáról.
Jó elméleti és gyakorlati ismeretekkel rendelkezik múzeumi és a tágabb örökségvédelmi munkáról.
Legalább két idegen nyelvet ismer a szakterületéhez szükséges szinten, különös tekintettel a szakterminológiára.
b) képességei
Képes a kor követelményeinek megfelelő tudományos színvonalon önállóan vezetni régészeti felderítést és ásatást.
Képes önállóan, vagy egy kutatócsoport tagjaként a felderített, vagy feltárt régészeti jelenség és leletanyag tudományos feldolgozására.
Képes múzeumi gyűjtemények kezelésére, gyűjteményezésre, leltározásra, feldolgozásra, adatbázisok készítésére.
Képes a magyar és idegen nyelvű szakirodalom folyamatos követésére.
Képes a saját terep- és múzeumi munkából, illetve a szakirodalomból összegyűjtött információk birtokában új tudományos eredmények elérésére.
Önállóan és kritikai szempontokat érvényesítve képes feltárni résztémája összefüggéseit.
Saját szakterületén képes a kulturális jelenségek és folyamatok elemzésére, az egymással kapcsolatban álló, és egymásra épülő közösségek és társadalmak megformálódásának és működésének kritikai értelmezésére.
Önállóan és tudatosan alkalmazza a szakmai problémának megfelelő interdiszciplináris módszereket, képes együttműködni természettudósokkal, illetve ilyen specialistaként képes módszereit a régészet igényeinek és kérdésfeltevéseinek megfelelően alakítani.
Képes kritikusan elemezni a magyar és európai identitás múltbeli előzményeit és a múltképek jelenben gyökerező konstrukcióit.
Képes magyar és legalább egy idegen nyelven a kor igényeinek megfelelő hatékony írásbeli és szóbeli kommunikálásra, továbbá az információk, érvek és elemzések szakmai és nem szakmabeli közönségnek különböző nézőpontok szerinti, magas szinten való bemutatására.
c) attitűdje
Magas fokú motivációval és elkötelezettséggel rendelkezik a régészeti szakma iránt.
Magas fokú motivációval és elkötelezettséggel rendelkezik az emberiség kulturális örökségének megóvása, és a következő korok számára való átadása iránt.
Munkája és kutatásai során figyelembe veszi a kulturális jelenségek történeti, kulturális és társadalmi meghatározottságát.
Tudatosan és kritikusan képviseli a magyar és európai értékeket, a kulturális, vallási és társadalmi sokszínűség fontosságát.
Igénye van az Európán kívüli kultúrákra vonatkozó ismereteinek továbbfejlesztésére.
Speciális szakmai érdeklődése elmélyült, megszilárdult.
Felhasználja szakterületi tudását a jelenkori társadalmi változások megértésére.
Nyitott saját tudományterületének interdiszciplináris megközelítéseire.
Törekszik arra, hogy szakmai kommunikációjában a normáknak megfelelően nyilvánuljon meg.
Szem előtt tartja résztémájának szakmai és társadalmi összefüggéseit.
Önműveléssel, önfejlesztéssel folyamatosan törekszik szakmai nyelvtudásának elmélyítésére, új képességek kialakítására, képzési területük belső törvényszerűségei megértésének elmélyítésére.
d) autonómiája és felelőssége
Tudatosan reflektál saját történeti, kulturális beágyazottságára.
Felelős európaiként képviseli szakmai és szellemi identitását.
Munkája során kezdeményezi a nemzetközi szakmai közösségekkel, vitapartnerekkel való kooperációt.
Kritikus tudatosság jellemzi szakmájához kapcsolódó kérdésekben.
Felelősen képviseli azon módszereket, amelyekkel szakterületén dolgozik, és elfogadja más tudományágak autonómiáját, módszertani sajátosságait.
Etikai és szakmai felelősséget vállal saját, és az általa vezetett csoport produktumaiért.
Képviseli saját tudományos felismeréseit, eredményeit.
9. A mesterképzés jellemzői
9.1. Szakmai jellemzők
9.1.1. A szakképzettséghez vezető tudományágak, szakterületek, amelyekből a szak felépül
régészeti muzeológia, örökségvédelem, múzeumi munka gyakorlati ismeretei 5-15 kredit;
régészetelméleti és módszertani ismeretek, egyéb speciális ismeretek 5-15 kredit;
specializációs modul, legalább két régészeti szakterület követelményeinek teljesítésével 50-70 kredit.
9.1.2. Speciális modulokba szervezhető régészeti szakterületek: őskori régészet, antik régészet, római régészet, késő antik régészet, kora keresztény régészet, Barbaricum régészete, népvándorlás kori régészet, magyar őstörténet, bizánci régészet, egyházrégészet, középkori régészet, a középkori Közel-Kelet régészete, az ókori Elő-Ázsia régészete, az eurázsiai térség régészete, Ázsia régészete, archaeometria, roncsolásmentes régészet.
9.2. Idegennyelvi követelmény
A mesterfokozat megszerzéséhez angol, német, francia, olasz, orosz vagy spanyol nyelvből államilag elismert, felsőfokú (C1), komplex típusú nyelvvizsga vagy egy, az alapfokozat megszerzéséhez szükséges nyelvtől eltérő további nyelvből államilag elismert középfokú (B2), komplex típusú nyelvvizsga vagy ezekkel egyenértékű érettségi bizonyítvány vagy oklevél szükséges.
9.3. A szakmai gyakorlat követelményei
Legalább kétszer két hét ásatási (feltárási és egyéb tereptani) és egy hónap múzeumi gyakorlat.
1. A mesterképzési szak megnevezése: román nyelv, irodalom és kultúra (Romanian Language, Literature and Culture)
2. A mesterképzési szakon szerezhető végzettségi szint és a szakképzettség oklevélben szereplő megjelölése
végzettségi szint: mester- (magister, master; rövidítve: MA-) fokozat
szakképzettség: okleveles román nyelv, irodalom és kultúra szakos bölcsész
a szakképzettség angol nyelvű megjelölése: Philologist in Romanian Language, Literature and Culture
3. Képzési terület: bölcsészettudomány
4. A mesterképzésbe történő belépésnél előzményként elfogadott szakok
4.1. Teljes kreditérték beszámításával vehető figyelembe: a romanisztika alapképzési szak román szakiránya.
4.2. A 9.4. pontban meghatározott kreditek teljesítésével vehetők figyelembe továbbá: azok az alapképzési és mesterképzési szakok, illetve a felsőoktatásról szóló 1993. évi LXXX. törvény szerinti szakok, amelyeket a kredit megállapításának alapjául szolgáló ismeretek összevetése alapján a felsőoktatási intézmény kreditátviteli bizottsága elfogad.
5. A képzési idő félévekben: 4 félév.
6. A mesterfokozat megszerzéséhez összegyűjtendő kreditek száma: 120 kredit
a szak orientációja: elméletorientált (60-70 százalék)
a diplomamunka készítéséhez rendelt kreditérték 20 kredit
a szabadon választható tantárgyakhoz rendelhető minimális kreditérték: 10 kredit
7. A szakképzettség képzési területek egységes osztályozási rendszere szerinti tanulmányi területi besorolása: 222
8. A mesterképzési szak képzési célja és a szakmai kompetenciák
A képzés célja a román nyelv és kultúra tudományának átfogó ismeretével rendelkező, a szakmán keresztül megnyilvánuló gyakorlati követelmények teljesítésére képes, a román nyelvben és kultúrában speciális jártassággal és felkészültséggel rendelkező szakemberek képzése. Ismerik Románia kultúráját, történelmét és politikai berendezkedését. Képesek megszerzett tudásuk gyakorlati alkalmazására nyelvi közvetítői feladatok ellátásával az idegenforgalom, a gazdasági élet, a média, a sajtó, a közigazgatás és a kulturális élet számos területén hangsúlyozásával. Felkészültek tanulmányaik doktori képzésben történő folytatására.
8.1. Az elsajátítandó szakmai kompetenciák
A román nyelv, irodalom és kultúra szakos bölcsész
a) tudása
A felsőfokú (C1), komplex típusú nyelvvizsga szintjének megfelelő a románnyelv-tudása, és készen áll írásban és szóban történő magas szintű használatára.
Rendszerezett, elmélyült tudással bír a román nyelv, irodalom és kultúra egészéről.
Eredeti látás- és gondolkodásmód birtokában van a nyelvi, irodalmi és kulturális jelenségekről szerzett tudás gyakorlati alkalmazásában, továbbá a román nyelv, irodalom és kultúra mélyebb összefüggéseinek megértéséhez és magyarázatához szükséges megfelelő információk beszerzésében és a kutatási módszerek alkalmazásában.
Tisztában van a fogalmi gondolkodás és az absztrakció értő használatával, mely képessé teszi az irodalomtudományban és a nyelvtudományban az aktuális kutatások és a tudományos munka kritikus értékelésére, a különböző korok és kortárs iskolák elméleti megközelítéseinek értékelésére, önálló kritikai attitűd kialakítására, és szükség esetén alternatív megoldások felvetésére.
b) képességei
Képes ismeretei tudományos fórumokon való megjelenítésére, a megoldandó problémák megértése és megoldása terén önálló tevékenységre és eredeti ötletek felvetésére, valamint a feladatok szakmailag magas szinten és önállóan történő megtervezésére és végrehajtására.
Képes saját tudása magasabb szintre emelésére, képzési területük belső törvényszerűségei megértésének elmélyítésére és önműveléssel, önfejlesztéssel folyamatosan új képességek kialakítására.
Képes alapos értelmiségi tájékozottságot, nagyfokú kreativitást, valamint a román nyelvvel és kultúrával összefüggő elmélyült ismereteket igénylő munkakör ellátására.
Képes román nyelven a kor igényeinek megfelelő hatékony kommunikációra, továbbá az információk, érvek és elemzések szakmai és nem szakmabeli közönség számára különböző nézőpontok szerinti, magas szinten történő bemutatására.
Saját tevékenységét képes kritikusan értékelni.
c) attitűdje
A román nyelv és kultúra iránti magas fokú motiváció és elkötelezettség jellemzi, a fenti nyelvek és kultúrák használatának és átadásának fontosságát illető minőségtudatos és sikerorientált.
Felismeri és kreatívan kezeli a román nyelvvel és kultúrával kapcsolatos problémákat.
Munkája során együttműködő, kezdeményező és személyes felelősséget vállal.
Döntést hoz összetett, előre kiszámíthatatlan helyzetekben.
Törekszik szakmai ismereteinek bővítésére.
Munkája során céltudatosan törekszik értékek kialakítására és megtartására.
d) autonómiája és felelőssége
Reflektál saját történeti és kulturális beágyazottságára.
Felelősen képviseli szakmai, szellemi identitását.
Munkája során kezdeményezi az együttműködést az európai és az Európán kívüli szakmai közösségekkel, vitapartnerekkel.
Szűkebb és tágabb szakmájának kérdéseihez kritikusan viszonyul.
Felelősen képviseli azon módszereket, amelyekkel szakterületén dolgozik, és elfogadja más tudományágak autonómiáját, módszertani sajátosságait.
Etikai és szakmai felelősséget vállal saját és az általa esetleg vezetett csoport szellemi termékeiért.
Képviseli saját tudományos felismeréseit és eredményeit.
9. A mesterképzés jellemzői
9.1. Szakmai jellemzők
A szakképzettséghez vezető tudományágak, szakterületek, amelyekből a szak felépül:
képzést alapozó bölcsészettudományi és társadalomtudományi ismeretek (nyelvtudomány, irodalomtudomány és művelődéstörténet aktuális kutatási irányzatai és eredményei, a tudományszakok közötti kapcsolatok, interferencia és interdiszciplináris megközelítés) 6-20 kredit;
a román nyelv, irodalom és kultúra szak specifikus ismeretei, nyelvfejlesztés 20-31 kredit:
[(nyelvtudományi megközelítésmódok, diszciplínák és az adott nyelv rendszerszemléletű szerkezete, irodalomtudományi irányok, iskolák, az irodalmi interpretáció kérdései és módszerei, irodalomtörténet, az adott kultúra egyes szinkrón és diakrón szemlélettel
tárgyalt területei, nyelv, kultúra, irodalom kölcsönhatásai;
nyelvészeti (morfoszintaxis, lexikográfia, és nyelvtörténeti) ismeretek, irodalmi ismeretek (a román líra és epikai műfajok, míg a művelődéstörténeti szakmaterület a román kultúrtörténet ismerete);
nyelvfejlesztés, szakfordítási képességek kialakítása].
differenciált szakmai ismeretek 30-50 kredit
a filológiai diszciplína (nyelv- és irodalomtudomány, művelődéstörténet, a szak- és műfordítás alapjai) elméleti és gyakorlati vetületei, valamint a tudományos kutatás területei és módszerei (szakmaterületek: magyar-román irodalmi és művelődéstörténeti kapcsolatok a reformációtól napjainkig, mű- és szakfordítás, textológia,)
a szakhoz kötődő nyelvtudományi, irodalomtudományi vagy kultúratudományi ismeretek;
választható speciális programjai (a képző intézmény által felkínált keretekben, a szakhoz kötődő területeken további ismeretek nyelvi, irodalmi, művelődéstörténeti vagy más speciális kérdéskörök ismeretei) legfeljebb 20 kredit.
9.2. Idegennyelvi követelmény
A mesterfokozat megszerzéséhez legalább egy - a románon kívüli - idegen nyelvből államilag elismert, középfokú (B2) komplex típusú nyelvvizsga vagy ezzel egyenértékű érettségi bizonyítvány vagy oklevél megszerzése szükséges.
9.3. A képzést megkülönböztető speciális jegyek
A képzés román nyelven folyik. A mesterképzésbe való belépés feltétele román nyelvből középfokú (B2), komplex típusú nyelvvizsga vagy ezzel egyenértékű érettségi bizonyítvány vagy oklevél.
9.4. A 4.2. pontban megadott oklevéllel rendelkezők esetén a mesterképzési képzési ciklusba való belépés minimális feltételei
A román szakirányától eltérő korábbi romanisztika alapképzési tanulmányok esetén és más alapképzési oklevél birtokában a mesterképzésbe való belépéshez 50 kredit szükséges román nyelvi, nyelvészeti, irodalomtudományi, kultúrtörténeti ismeretekből.
1. A mesterképzési szak megnevezése: romológia (Roma Studies)
2. A mesterképzési szakon szerezhető végzettségi szint és a szakképzettség oklevélben szereplő megjelölése
végzettségi szint: mester- (magister, master; rövidítve: MA-) fokozat
szakképzettség: okleveles romológus
a szakképzettség angol nyelvű megjelölése: Romologist
választható specializációk: beás nyelv és kultúra, romani nyelv és kultúra, cigány nemzetiségi népismeret
3. Képzési terület: bölcsészettudomány
4. A mesterképzésbe történő belépésnél előzményként elfogadott szakok
4.1. Teljes kreditérték beszámításával vehető figyelembe: a romológia alapképzési szak
4.2. A 9.4. pontban meghatározott kreditek teljesítésével vehetők figyelembe továbbá: azok az alapképzési és mesterképzési szakok, illetve a felsőoktatásról szóló 1993. évi LXXX. törvény szerinti szakok, amelyeket a kredit megállapításának alapjául szolgáló ismeretek összevetése alapján a felsőoktatási intézmény kreditátviteli bizottsága elfogad
5. A képzési idő félévekben: 4 félév
6. A mesterfokozat megszerzéséhez összegyűjtendő kreditpontok száma: 120 kredit
a szak orientációja: kiegyensúlyozott (40-60 százalék)
a diplomamunka készítéséhez rendelt kreditérték: 20 kredit
a szabadon választható tantárgyakhoz rendelhető minimális kreditérték: 10 kredit
7. A szakképzettség képzési területek egységes osztályozási rendszere szerinti tanulmányi területi besorolása: 222
8. A mesterképzési szak képzési célja és a szakmai kompetenciák
A képzés célja olyan okleveles romológus (beás nyelv és kultúra vagy romani nyelv és kultúra vagy cigány kisebbségi népismeret szakirány) szakemberek képzése, akik ismerik a cigány/roma nép kultúráját (beleértve a nyelvet), történetét Magyarországon és Európa többi országában, szokásait, hagyományait, jogi és szociális helyzetét. A végzettek felkészülnek arra, hogy különböző jellegű - néprajzi, antropológiai, nyelvészeti, szociológiai - kutatásokban szervezőként és segítőként közreműködjenek, majd önállóan is végezzenek, illetve vezessenek kutatásokat. Megszerzett ismereteik birtokában képesek a közigazgatásban és a kulturális élet számos területén nyelvi közvetítői feladatok ellátására. Felkészültek tanulmányaik doktori képzésben történő folytatására.
8.1. Az elsajátítandó szakmai kompetenciák
A romológus
a) tudása
Felsőfokú (C1), komplex típusú nyelvvizsga szintjének megfelelően ismeri a romani vagy beás nyelvet, amely mellett még egy idegen nyelvet ismer a szakterületéhez szükséges szinten, különös tekintettel a szakterminológiára.
Részleteiben átlátja a romológia diszciplínaelméleti és gyakorlati problémáit, ezek történeti, folyamatszerű összefüggéseit.
Érti és átlátja a romológia nyelvészeti, történeti, szociológiai, néprajzi megközelítésmódjait, e diszciplínák értelmezésének változó kontextusait.
Átfogó ismeretekkel rendelkezik a romológia nyelvészetre, történelemre, szociológiára, néprajzi tudományra jellemző hagyományos és elektronikus forrásokról, keresőprogramokról, katalógusokról, bibliográfiákról.
Alaposan és átfogóan ismeri szakterületének jellemző írásbeli és szóbeli, tudományos és közéleti, népszerűsítő műfajait, kontextusát.
Választott szakterületének legalább egy résztémájában elmélyült ismeretekkel rendelkezik.
Ismeri a romológia nyelvészeti, történeti, szociológiai, néprajzi mélyebb összefüggéseinek megértéséhez és magyarázatához szükséges kutatási módszereket.
b) képességei
Képes ismeretei tudományos fórumokon való megjelenítésére, a megoldandó problémák megértése és megoldása terén önálló tevékenység kifejtésére és eredeti ötletek felvetésére, valamint a feladatok szakmailag magas szinten és önállóan történő megtervezésére és végrehajtására.
Képes a romológia területein, illetve interdiszciplináris területeken az aktuális kutatások és a tudományos munka kritikus értékelésére.
Képes a különböző romológiai témában a kortárs iskolák elméleti megközelítéseinek értékelésére, önálló kritika kifejlesztésére és szükség esetén alternatív megoldások felvetésére.
Eredeti látás- és gondolkodásmód birtokában képes a nyelvi, irodalmi és kulturális történeti, szociológiai, néprajzi jelenségekről szerzett tudás gyakorlati alkalmazására.
Képes saját tudása magasabb szintre emelésére, képzési területük belső törvényszerűségei megértésének elmélyítésére és önműveléssel, önfejlesztéssel folyamatosan új képességek kialakítására.
Alkalmas különböző korok és kortárs iskolák elméleti megközelítéseinek értékelésére, önálló kritika kifejlesztésére és szükség esetén alternatív megoldások felvetésére.
Alkalmas alapos értelmiségi tájékozottságot, nagyfokú kreativitást, valamint a romológia témaköreivel összefüggő elmélyült ismereteket igénylő munkakör ellátására.
Képes a témáról az információkat, érveket és elemzéseket szakmai és nem szakmabeli közönségnek különböző nézőpontok szerint magas szinten bemutatni.
c) attitűdje
Nagyfokú motivációval, elkötelezettséggel és minőségtudattal rendelkezik a romológia különböző területeit illetően.
Munkája és kutatásai során figyelembe veszi a kulturális jelenségek történeti, kulturális és társadalmi meghatározottságát.
Tudatosan és kritikusan képviseli a magyar és európai értékeket, a kulturális, vallási és társadalmi sokszínűség fontosságát.
Felhasználja szakterületi tudását a jelenkori társadalmi változások megértésére.
Nyitott választott tudományterületének interdiszciplináris megközelítéseire.
Törekszik arra, hogy szakmai kommunikációjában a normáknak megfelelően nyilvánuljon meg.
Törekszik szakmai és nyelvi tudásának elmélyítésére és fejlesztésére.
Folyamatosan követi és alkotó módon felhasználja a szakterület legújabb kutatási eredményeit.
d) autonómiája és felelőssége
Tudatosan reflektál saját történeti és kulturális beágyazottságára.
Felelős európaiként képviseli szakmai, szellemi identitását.
Igyekszik alapos értelmiségi tájékozottságra szert tenni és tudását folyamatosan magas szinten tartani.
Kritikus tudatosság jellemzi szakmájához kapcsolódó kérdésekben.
Felelősen képviseli azon módszereket, amelyekkel választott szakterületén dolgozik, és elfogadja más tudományágak autonómiáját, módszertani sajátosságait.
Etikai és szakmai felelősséget vállal saját és az általa vezetett csoport produktumaiért.
Képviseli saját tudományos felismeréseit, eredményeit.
9. A mesterképzés jellemzői
9.1. Szakmai jellemzők
9.1.2. A szakképzettséghez vezető tudományágak, szakterületek, amelyekből a szak felépül:
a megszerzett ismereteket tovább bővítő, mesterfokozathoz szükséges ismeretkörök, történeti, néprajzi és kulturális antropológiai, szociológiai, nyelvészeti és irodalmi alapozás 8-12 kredit:
a szakhoz kötődő területek történeti, kulturális antropológiai, néprajzi, irodalmi, képzőművészeti, média vagy más speciális kérdéskörei (a romológia fogalma, irányzatai, módszerei, intézményrendszere; a történettudomány, a néprajz, az irodalomtudomány, a szociológia főbb irányzatai a romák és a beások vonatkozásában; a kultúratudomány fogalma, szemléletének változásai a roma és a beás kultúra megítélésében; nyelv és kultúra, interkulturális csere);
történeti alapozás: a történettudomány szemlélete, módszerei a cigányság vonatkozásában, a naiv tudomány és a rendszerezett tudomány álláspontjai az eredet és a vándorlás kérdéseiben, a cigányság csoportjainak kirajzása, európai és magyarországi története napjainkig;
néprajzi és a kulturális antropológiai alapozás: európai és magyarországi tudományos paradigmák, szemlélet és módszertan a cigányság vonatkozásában, a roma és beás diaszpóra sajátos helyzete a mai Európában a népi hagyományőrzés terén;
szociológiai alapozás: a roma és beás cigány csoport helyzete Magyarországon és Európában, szociológiai paraméterek, a demográfiai, migrációs, iskolázottsági, foglalkoztatottsági mutatók; a cigányság a magyar és az európai fejlesztési programokban;
nyelvészeti és irodalmi alapozás: nyelvészeti paradigmák, a magyarországi cigány nyelvek (romani és beás) helyzete a nyelvhasználatban és a nyelvészeti kutatásban; a diaszpóra más nyelvi változatai;
irodalmi-művészettörténeti alapozás: az irodalomtudomány, irodalomelmélet és a leginkább a huszadik századi kritikai iskolák alapján a roma/cigány irodalom és képzőművészet fogalomköre, alapvető teoretikus és kánonalakító kérdései;
kutatásmódszertan.]
romológiai szakmai ismeretek: 55-60 kredit a diplomamunka készítésével együtt:
a roma és beás művelődéstörténeti folyamatok [európai viszonylatban, a roma és a beás kultúra és művelődés interkulturális bemutatása; a kulturális örökség áthagyományozódása és fejlődése, regionális (közép-európai) és multikulturális jelenségek; romológiai és Európa-tanulmányok; univerzális és regionális jelenségek az európai művelődéstörténetben és politikában];
a roma és a beás művelődés és kulturális örökség [(romani és beás nyelv, irodalomtörténet, kortárs irodalom, művészettörténet, kortárs képzőművészet, zenetörténet, kortárs zenei élet, színháztörténet, kortárs színházi élet, filmtörténet, kortárs filmművészet); (közép-)európai kulturális kapcsolatok (európai roma, cigány népcsoportok összehasonlító néprajza, lingvisztika, nyelvi-etnikai kapcsolatok, nyelvpolitika, nemzetiségi nyelvhasználat); magyarországi és európai közgyűjtemények, magyarországi romák képe külföldön, a romák más nemzetek szemében];
roma és beás nemzetiségi népismeret (sajátosságai a lakóhely viszonylatában; az egyes roma és beás csoportok komplex kulturális megközelítésű vizsgálata, az Európai Unió és az Európa Parlament nemzetiségpolitikájának alapjai, indokai és megjelenési formái, különös tekintettel a roma, cigány csoportokra; a nyilatkozatok, karták tartalma, relevanciája a magyarországi romákra és beásokra, a társadalom multietnikus dimenziójának jelentése, a multikulturalizmus és interkulturalizmus fogalmi terjedelmének, változatainak megismerése, a multikulturalizmussal, illetve interkulturalizmussal összefüggő tudományos diskurzusok, ezek összefüggése a magyarországi roma, cigány közösségekkel);
választható szakspecifikus ismeretek (közép-európai nyelvi, etnikai önazonosságok;
történelemértelmezések, vallások és egyházak, a roma és a beás kultúra külföldi kapcsolatai; roma és a beás irodalom, kultúra; fordítás, műfordítás, kulturális transzfer; a roma és a beás nyelv és kultúra helyzete az Európai Unióban; kulturális reprezentáció, a roma kulturális diplomácia „intézményi” hálózata; a médiumok szerepe az interkulturális kommunikációban; az indiai néprokonsági eszme, a közép-európai rendszerváltás politikai, társadalmi, gazdasági folyamatai a roma/cigány népességet érintve);
9.1.2. A választható specializációk tudományágai, szakterületei és azok kreditaránya: A választható specializációk kreditértéke további 50-54 kredit:
a) beás nyelv és kultúra specializáció:
a beás művelődés és kulturális örökség; beás nyelv, irodalomtörténet, kortárs irodalom, művészettörténet, kortárs képzőművészet, zenetörténet, kortárs zenei élet, színháztörténet, kortárs színházi élet, filmtörténet, kortárs filmművészet); közép-európai kulturális kapcsolatok (az Európában élő beás közösségek összehasonlító néprajza, nyelvi, etnikai önazonosság Európában); beás közgyűjtemények;
nyelvészeti és irodalomtudományi kutatásmódszertan, tudománytörténet; a beás nyelv morfológiája; kommunikáció és retorika; szövegtan és stilisztika; kulturális nyelvészet; nyelvi tervezés, nyelvpolitika; nyelv, média, informatika; íráskultúra; történeti dialektológia és szociolingvisztika; történeti névtan; kontrasztív nyelvészet; a beás nyelv és kultúra helyzete az Európai Unióban;
a beás irodalom és kultúra; az irodalom- és kultúraközvetítés rendszerei, a beás műfordítás elmélete;
a roma és beás nemzetiségi népismeret (a hazai roma/cigány közösségek története, kultúrája, érdekartikulációja, szociális helyzete, a kutatás és a fejlesztés lehetőségei, beás kontextusban a társadalomtörténet; művelődés- és mentalitástörténet; politikai eszmék története; történelemértelmezések, történeti helyzetmagyarázatok Európában; a közép-európai rendszerváltás politikai, társadalmi, gazdasági folyamatai);
b) romani nyelv és kultúra specializáció:
a roma művelődés és kulturális örökség; romani nyelv, irodalomtörténet, kortárs irodalom, művészettörténet, kortárs képzőművészet, zenetörténet, kortárs zenei élet, színháztörténet, kortárs színházi élet, filmtörténet, kortárs filmművészet); közép-európai kulturális kapcsolatok (az Európában élő roma, szinto, manush, kalo közösségek összehasonlító néprajza, nyelvi, etnikai önazonosság Európában); roma közgyűjtemények;
nyelvészet és irodalomtudományi kutatásmódszertan, tudománytörténet; a romani nyelv morfológiája; kommunikáció és retorika; szövegtan és stilisztika; kulturális nyelvészet; nyelvi tervezés, nyelvpolitika; nyelv, média, informatika; íráskultúra; történeti dialektológia és szociolingvisztika; történeti névtan; kontrasztív nyelvészet; a romani nyelv és kultúra helyzete az Európai Unióban;
roma irodalom és kultúra; az irodalom- és kultúraközvetítés rendszerei, romani műfordítás elmélete;
roma és beás nemzetiségi népismeret (a hazai roma, cigány közösségek története, kultúrája, érdekartikulációja, szociális helyzete, a kutatás és a fejlesztés lehetőségei, beás kontextusban a társadalomtörténet; művelődés- és mentalitástörténet; politikai eszmék története; történelemértelmezések, történeti helyzetmagyarázatok Európában; a közép-európai rendszerváltás politikai, társadalmi, gazdasági folyamatai);
c) cigány nemzetiségi népismeret specializáció:
az európai és hazai nemzeti és etnikai nemzetiségekkel kapcsolatos ismeretek, a hazai cigányság története, kultúrája, érdekartikulációja, szociális helyzete, a kutatás és a fejlesztés lehetőségei,
a cigány nemzetiségi népismeret legfontosabb területei, a roma és a beás nemzetiségi népismeret tananyag korpusza, a roma és a beás nemzetiségi népismeret tankönyvei és tanítási, tanulási segédanyagai, tanítás-tanulási modelljei, a roma és a beás nemzetiségi népismeret törvényi környezete és szabályozása, a cigány nemzetiségi népismeret teoretikus háttere, kritikai olvasata, lehetséges narratívái;
felsőfokú nyelvvizsga szintű nyelvi ismeretek a választott cigány nyelvből.
9.2. Idegennyelvi követelmény
A mesterfokozat megszerzéséhez legalább egy - a beáson, romanin kívüli - idegen nyelvből államilag elismert, középfokú (B2), komplex típusú nyelvvizsga vagy ezzel egyenértékű érettségi bizonyítvány vagy oklevél megszerzése szükséges. A záróvizsga letétele felsőfokú (C1), komplex nyelvvizsga-követelmények teljesítését igazolja a választás szerinti romani vagy beás nyelvből.
9.3. A képzést megkülönböztető speciális jegyek
A mesterképzésbe való belépés feltétele beás vagy romani nyelvből tett államilag elismert, középfokú (B2), komplex típusú nyelvvizsga vagy ezzel egyenértékű érettségi bizonyítvány vagy oklevél.
9.4. A 4.2. pontban megadott oklevéllel rendelkezők esetén a mesterképzési képzési ciklusba való belépés minimális feltételei
A mesterképzésbe való belépéshez a korábbi tanulmányok szerint szükséges minimális kreditek száma legalább 50 kredit a romológia alapképzési szak nyelvtudományi, irodalomtudományi és kultúratudományi ismeretköreiből.
A mesterképzésbe való felvétel feltétele, hogy a hallgató a korábbi tanulmányai alapján ezekből legalább 20 kredittel rendelkezzen. A hiányzó krediteket a felsőoktatási intézmény tanulmányi és vizsgaszabályzatában meghatározottak szerint meg kell szerezni.
1. A mesterképzési szak megnevezése: ruszisztika (Russian Studies)
2. A mesterképzési szakon szerezhető végzettségi szint és a szakképzettség oklevélben szereplő megjelölése
végzettségi szint: mester- (magister, master; rövidítve: MA-) fokozat
szakképzettség: okleveles ruszisztika szakos bölcsész szakember;
a szakképzettség angol nyelvű megjelölése: Philologist in Russian Studies
3. Képzési terület: bölcsészettudomány
4. A mesterképzésbe történő belépésnél előzményként elfogadott szakok
4.1. Teljes kreditérték beszámításával vehető figyelembe: a szlavisztika alapképzési szak orosz szakiránya, továbbá a történelem, a politológia, a nemzetközi tanulmányok alapképzési szak.
4.2. A 9.4. pontban meghatározott kreditek teljesítésével elsősorban számításba vehető: a bölcsészettudomány, a társadalomtudomány, a természettudomány, a jogi, az államtudományi képzési terület alapképzési szakjai, valamint a gazdaságtudományok képzési terület alkalmazott közgazdaságtan alapképzési szakja.
4.3. A 9.4. pontban meghatározott kreditek teljesítésével vehetők figyelembe továbbá: azok az alapképzési és mesterképzési szakok, illetve a felsőoktatásról szóló 1993. évi LXXX. törvény szerinti szakok, amelyeket a kredit megállapításának alapjául szolgáló ismeretek összevetése alapján a felsőoktatási intézmény kreditátviteli bizottsága elfogad.
5. A képzési idő félévekben: 4 félév
6. A mesterfokozat megszerzéséhez összegyűjtendő kreditpontok száma: 120 kredit
a szak orientációja: kiegyensúlyozott (40-60 százalék)
a diplomamunka készítéséhez rendelt kreditérték: 20 kredit
a szabadon választható tantárgyakhoz rendelhető minimális kreditérték: 8 kredit
7. A szakképzettség képzési területek egységes osztályozási rendszere szerinti tanulmányi területi besorolása: 225
8. A mesterképzési szak képzési célja és a szakmai kompetenciák
A képzés célja olyan szakemberek képzése, akik ismerik Oroszország múltját és jelenét, az ország geopolitikai helyzetét és az Európai Unióhoz fűződő viszonyát, az orosz történelem és kultúrtörténet tanulmányozásának és kutatásának elveit és módszereit. Képesek eligazodni Oroszország és Európa történelmileg determinált viszonyrendszerében, az orosz fejlődési sajátosságokban és a mai orosz valóságban, megszerzett ismereteik birtokában alkalmasak a
változó társadalmi igények és feltételek, külpolitikai és külgazdasági viszonyok között orosz ügyek kezelésére, kapcsolatok fejlesztésére, az Európai Unió (és benne Magyarország) és Oroszország közötti közvetítésre társadalmi, államigazgatási, kulturális, tudományos, gazdasági téren. Felkészültek tanulmányaik doktori képzésben történő folytatására.
8.1. Az elsajátítandó szakmai kompetenciák
Az okleveles ruszisztika szakos bölcsész szakember
a) tudása
Ismeri az orosz és szovjet történelem legfontosabb fogalmait, az orosz civilizáció sajátosságait.
Ismeri az orosz és szovjet történelem nagy korszakait, legfontosabb eseményeit.
Ismeri az orosz és szovjet történelem legfontosabb fejlődési törvényszerűségeit, kiemelkedő személyiségeit, értékrendjét.
Ismeri az orosz és szovjet kultúra nagy korszakait és sajátosságait.
Ismeri az orosz mentalitás történelmileg kialakult jellegzetességeit, sajátosságait.
Ismeri a mai orosz valóság legfőbb színtereit, a politikát, a gazdaságot, a társadalmat, a kultúrát és a mentalitást.
Ismeri Oroszország és Európa kapcsolatát a múltban és jelenben.
b) képességei
Képes eligazodni az orosz és szovjet történelem bármely problémájában.
Képes kutatni az orosz és szovjet történelem bármely problémáját.
Képes eligazodni és eligazítani a mai orosz valóságban.
Képes a mai orosz valóság elemzésére a társadalom, a politika, a kultúra, a média, a gazdaság és a mentalitás tekintetében.
Képes Oroszország és az Európai Unió kapcsolatainak kutatására és fejlesztésére.
Képes az írott és elektronikus sajtóval való együttműködésre.
c) attitűdje
Önálló, invenciózus, történelmi trendekben gondolkodik.
Kommunikáció és kapcsolatteremtés során empatikus.
Elméleti munkáját igényesség és praktikus látásmód jellemzi.
d) autonómiája és felelőssége
Tudatosan reflektál saját történeti és kulturális beágyazottságára.
Felelős európaiként képviseli szakmai, szellemi identitását.
Munkája során kezdeményezi az Európán kívüli szakmai közösségekkel, vitapartnerekkel való kooperációt.
Kritikus tudatosság jellemzi szakmájához kapcsolódó kérdésekben.
Felelősen képviseli azon módszereket, amelyekkel szakterületén dolgozik, és elfogadja más tudományágak autonómiáját, módszertani sajátosságait.
Etikai és szakmai felelősséget vállal saját és az általa vezetett csoport produktumaiért.
Képviseli saját tudományos felismeréseit, eredményeit.
9. A mesterképzés jellemzői
9.1. Szakmai jellemzők
9.1.1. A szakképzettséghez vezető tudományágak, szakterületek, amelyekből a szak felépül: Történettudomány, kultúratudomány, civilizációs ismeretek, politológia, hagyományos műveltségi területek Oroszországra vonatkoztatva:
bevezetés az orosz történelem és kultúra, az orosz sajátosságok tanulmányozásába 18-22 kredit;
az orosz történelem, kultúratörténet szakmai ismeretei (a diploma munka készítésével együtt) 68-72 kredit:
(Az eurázsiai történelmi tér; a pravoszlávia; az orosz kultúra nagy korszakai; az orosz államszocializmus és az állam által irányított újkapitalizmus jellemzői, az orosz rendszerváltás; az orosz gazdaság múltja és jelene; a mai orosz társadalom, kultúra és politika, Oroszország és Európa-paradigma. Az orosz-szovjet történelmi fejlődés legfőbb sajátosságainak vizsgálata, az orosz civilizáció alapját képező ortodoxia bemutatása és kulturális kontextusba helyezése, a determináns történelmi tér bemutatása, a kontinuitás és diszkontinuitás elemzése az orosz és szovjet periódus, valamint a rendszerváltás között, az orosz gazdaság múltjának és jelenének, lehetőségeinek bemutatása. A mai orosz társadalom, kultúra és politikai rendszer alakulásának vizsgálata. Oroszország helye Európában.);
a személyes képességeknek és érdeklődésnek megfelelő, szakterület műveléséhez alkalmas szakos specializációk 18-22 kredit:
Főbb témakörök: orosz és szovjet emberek és eszmék, a történelmi gondolkodás és legjelentősebb képviselői, orosz és szovjet művészet, hétköznapok; napjaink orosz nyelve, irodalma; az orosz biztonság-, kül- és energetika politika, magyar-orosz kapcsolatok, a 21. századi orosz média és nyilvánosság, források, levéltárak, múzeumok.
9.2. Idegennyelvi követelmény
A mesterfokozat megszerzéséhez két államilag elismert, középfokú (B2), komplex típusú nyelvvizsga vagy azzal egyenértékű érettségi bizonyítvány vagy oklevél szükséges angol vagy német és orosz nyelvből.
9.3. A képzést megkülönböztető speciális jegyek
A mesterképzésbe való belépés feltétele legalább olvasási szintű orosznyelv-tudás.
9.4. A 4.2. és 4.3. pontban megadott oklevéllel rendelkezők esetén a mesterképzési képzési ciklusba való belépés minimális feltételei
A mesterképzésbe való belépéshez a korábbi tanulmányok alapján szükséges minimális kreditek száma legalább 50 kredit a történelem alapképzési szak vagy a szlavisztikai alapképzési szak orosz szakirányának ismeretköreiből az alábbiak szerint
történelemkutatási alapismeretek 8 kredit,
egyetemes történelem 12 kredit,
gazdaság- és társadalomtörténet 4 kredit,
művelődéstörténet 4 kredit,
orosz irodalomtörténet 10 kredit,
szláv és orosz kultúrtörténet 12 kredit.
A mesterképzésbe való felvétel feltétele, hogy a hallgató a korábbi tanulmányai alapján ezekből legalább 20 kredittel rendelkezzen. A hiányzó krediteket a felsőoktatási intézmény tanulmányi és vizsgaszabályzatában meghatározottak szerint meg kell szerezni.
1. A mesterképzési szak megnevezése: Sinológia (Chinese Studies)
2. A mesterképzési szakon szerezhető végzettségi szint és a szakképzettség oklevélben szereplő megjelölése
végzettségi szint: mester- (magister, master; rövidítve: MA-) fokozat
szakképzettség: okleveles sinológia szakos bölcsész
a szakképzettség angol nyelvű megjelölése: Philologist in Chinese Studies
3. Képzési terület: bölcsészettudomány
4. A mesterképzésbe történő belépésnél előzményként elfogadott szakok
4.1. Teljes kreditérték beszámításával vehető figyelembe: keleti nyelvek és kultúrák alapképzési szak kínai szakiránya.
4.2. A 9.3. pontban meghatározott kreditek teljesítésével vehetők figyelembe továbbá: azok az alapképzési és mesterképzési szakok, illetve a felsőoktatásról szóló 1993. évi LXXX. törvény szerinti szakok, amelyeket a kredit megállapításának alapjául szolgáló ismeretek összevetése alapján a felsőoktatási intézmény kreditátviteli bizottsága elfogad.
5. A képzési idő félévekben: 4 félév
6. A mesterfokozat megszerzéséhez összegyűjtendő kreditpontok száma: 120 kredit
a szak orientációja: kiegyensúlyozott (40-60 százalék)
a diplomamunka készítéséhez rendelt kreditérték: 20 kredit
a szabadon választható tantárgyakhoz rendelhető minimális kreditérték: 6 kredit
7. A szakképzettség képzési területek egységes osztályozási rendszere szerinti tanulmányi területi besorolása: 222
8. A mesterképzési szak képzési célja és a szakmai kompetenciák
A képzés célja olyan szakemberek képzése, akik a legkülönbözőbb területeken - az üzleti életben, tudományban, államigazgatásban, diplomáciában - kínainyelv-tudásuk és Kínára vonatkozó ismereteik birtokában magas szintű szakmai munka végzésére képesek. Megfelelő ismeretekkel rendelkeznek tanulmányaik doktori képzésben történő folytatásához.
8.1. Az elsajátítandó szakmai kompetenciák
A sinológia szakos bölcsész
a) tudása
Ismeri a modern kínai írott és beszélt nyelvet legalább a Kínai Nyelvi Szintfelmérő Vizsga (Hanyu Shuiping Kaoshi, HSK) 5-s szintjén, illetve a felsőfokú (C1), komplex típusú nyelvvizsga szintjén.
A klasszikus kínai írott nyelvet legalább középszinten ismeri.
A sinológia alapvető ágainak, területeinek (történettudomány, irodalomtudomány, nyelvtudomány, vallás- és filozófiatörténet, kultúra- és művészettörténet, filológia) legfontosabb ismereteivel rendelkezik.
A kínai nyelv, irodalom, történelem és kultúra mélyebb összefüggéseinek megértéséhez és magyarázatához szükséges megfelelő információkkal rendelkezik.
b) képességei
Képes alkalmazni a kínai nyelv, irodalom, történelem és kultúra mélyebb összefüggéseinek megértéséhez és magyarázatához szükséges kutatási módszereket.
Eredeti látás- és gondolkodásmód birtokában képes a nyelvi, irodalmi és kulturális jelenségekről szerzett tudás gyakorlati alkalmazására.
Képes a fogalmi gondolkodás és az absztrakció értő használatára.
Képes mind a sinológiában, mind interdiszciplináris területeken az aktuális kutatások és a tudományos munka kritikus értékelésére, a különböző korok és kortárs iskolák elméleti megközelítéseinek értékelésére, önálló kritika kifejlesztésére és szükség esetén alternatív megoldások felvetésére.
Képes kínai nyelven a kor igényeinek megfelelően hatékonyan kommunikálni.
Képes az információkat, érveket és elemzéseket szakmai és nem szakmabeli közönségnek különböző nézőpontok szerint magas szinten bemutatni.
Képes ismeretei tudományos fórumokon való megjelenítésére, a megoldandó problémák megértésére és megoldása terén önálló tevékenység kifejtésére, eredeti ötletek felvetésére.
d) attitűdje
A sinológia területének elmélyült tanulmányozása során kialakított kritikai attitűddel rendelkezik, melyet más területeken is alkalmaz.
Együttműködő a kínai, illetve általában más kultúrák képviselőivel.
A kínai nyelvvel, történelemmel és kultúrával kapcsolatos problémákat felismeri és kreatívan kezeli.
A kínai történelem és kultúra tanulmányozása során szerzett ismereteket és megismert értékeket a szakmai élet egyéb területein is tudja használni.
Az elsajátított történeti és kulturális ismeretek alapján érti és elfogadja, hogy a kulturális jelenségek történetileg és társadalmilag meghatározottak és változóak.
Az itt elsajátított ismeretek nyomán igénye van egyéb Európán kívüli és európai kultúrák megismerésére.
Motivált, elkötelezett és minőségtudattal rendelkezik a kínai nyelvet és kultúrát, illetve általában a saját kultúrától különböző kultúrákat illetően, az ezekről való felelős gondolkodás és megnyilatkozás készségeit elsajátította.
d) autonómiája és felelőssége
Magas szakmai színvonalú feladatokat is önállóan tervez és hajt végre.
Igénye van saját tudásának magasabb szintre történő emelésére, képzési területe belső törvényszerűségei megértésének elmélyítésére és önműveléssel, önfejlesztéssel folyamatosan új képességek kialakítására.
Felelősségteljesen építi fel szakmai karrierjét, és támogatja az általa irányított munkatársak szakmai életpályájának kibontakoztatását.
Legjobb tudása szerint, elkötelezetten szolgálja és képviseli a szakmai érdekeket.
9. A mesterképzés jellemzői
9.1. Szakmai jellemzők
A szakképzettséghez vezető tudományágak, szakterületek, amelyekből a szak felépül:
nyelvi ismeretek (klasszikus kínai nyelv, modern kínai nyelv, modern kínai szakszövegolvasás, japán nyelv) 48-56 kredit
történeti, nyelvészeti és kultúrtörténeti ismeretek (kínai történelem, kínai nyelvészet és nyelvtudomány, filológiai ismeretek, kínai filozófia- és vallástörténet, kínai irodalom- és művészettörténet) 20-28 kredit
választható szakos specializációk a nyelvtudomány, a történettudomány, az irodalom- és művészettörténet köréből 12-18 kredit.
9.2. Idegennyelvi követelmény
A mesterfokozat megszerzéséhez angol nyelvből államilag elismert, középfokú (B2), komplex típusú nyelvvizsga vagy ezzel egyenértékű érettségi bizonyítvány vagy oklevél szükséges.
9.3. A képzést megkülönböztető speciális jegyek
A mesterképzésbe történő belépés feltétele a Kínai Nyelvi Szintfelmérő Vizsga (Hanyu Shuiping Kaoshi, HSK) 4-es szintű ismerete, illetve államilag elismert, középfokú (B2), komplex típusú nyelvvizsga vagy azzal egyenértékű érettségi bizonyítvány vagy oklevél kínai nyelvből.
9.4. A 4.2. pontban megadott oklevéllel rendelkezők esetén a mesterképzési képzési ciklusba való belépés minimális feltételei
A kínai szakiránytól eltérő korábbi keleti nyelvek és kultúrák alapképzési tanulmányok esetén és más alapképzési oklevél birtokában a mesterképzésbe való belépéshez 50 kredit szükséges a keleti nyelvek és kultúrák kínai szakiránya történettudományi, nyelvtudományi, irodalomtudományi és kultúratudományi ismeretköreiből.
1. A mesterképzési szak megnevezése: skandinavisztika (Scandinavian Studies)
2. A mesterképzési szakon szerezhető végzettségi szint és a szakképzettség oklevélben szereplő megjelölése
végzettségi szint: mester- (magister, master; rövidítve: MA-) fokozat
szakképzettség: okleveles skandinavisztika szakos bölcsész
a szakképzettség angol nyelvű megjelölése: Philologist in Scandinavian Languages and Literature
3. Képzési terület: bölcsészettudomány
4. A mesterképzésbe történő belépésnél előzményként elfogadott szakok
4.1. Teljes kreditérték beszámításával vehető figyelembe: a germanisztika alapképzési szak skandinavisztika szakiránya.
4.2. A 9.4. pontban meghatározott kreditek teljesítésével vehetők figyelembe továbbá: azok az alapképzési és mesterképzési szakok, illetve a felsőoktatásról szóló 1993. évi LXXX. törvény szerinti szakok, amelyeket a kredit megállapításának alapjául szolgáló ismeretek összevetése alapján a felsőoktatási intézmény kreditátviteli bizottsága elfogad.
5. A képzési idő félévekben: 4 félév
6. A mesterfokozat megszerzéséhez összegyűjtendő kreditpontok száma: 120 kredit
a szak orientációja: kiegyensúlyozott (40-60 százalék)
a diplomamunka készítéséhez rendelt kreditérték: 20 kredit
a szabadon választható tantárgyakhoz rendelhető minimális kreditérték: 10 kredit
7. A szakképzettség képzési területek egységes osztályozási rendszere szerinti tanulmányi területi besorolása: 222
8. A mesterképzési szak képzési célja és a szakmai kompetenciák
A képzés célja olyan szakemberek képzése, akik a skandináv országok irodalmáról, kultúrájáról, nyelveiről és társadalmáról átfogó ismeretekkel rendelkeznek. Megszerzett nyelvészeti, irodalom- és kultúratudományi ismereteik birtokában alkalmasak a kulturális élet számos területén és a közigazgatásban nyelvi és kulturális közvetítői feladatok ellátására. Képesek megszerzett ismereteik továbbfejlesztésére és magas szintű gyakorlati alkalmazására. Képesek megfelelni az Európai Unió intézményeiben támasztott követelményeknek. Felkészültek tanulmányaik doktori képzésben történő folytatására.
8.1. Az elsajátítandó szakmai kompetenciák
A skandinavisztika szakos bölcsész
a) tudása
Felsőfokú (C1), komplex típusú nyelvvizsga szintjének megfelelően ismeri a dán, a norvég vagy a svéd nyelvet.
Részleteiben átlátja a dán, norvég vagy svéd nyelvészet, irodalom és kultúratudomány elméleti problémáit, ezek történeti, folyamatszerű összefüggéseit.
Érti és átlátja a dán, norvég vagy svéd nyelvészeti, irodalmi és kultúratudományi jelenségek vizsgálatának eljárásait, az értelmezés változó kontextusait.
Átfogó ismeretekkel rendelkezik a dán, norvég vagy svéd nyelvészetre, a dán, norvég vagy svéd irodalom- és kultúratudományra jellemző hagyományos és elektronikus forrásokról, keresőprogramokról, katalógusokról, bibliográfiákról.
Alaposan és átfogóan ismeri szakterülete jellemző írásbeli és szóbeli, tudományos és közéleti, népszerűsítő műfajait, kontextusát.
Választott szakterülete (dán, norvég vagy svéd nyelvészet, dán, norvég vagy svéd nyelvű irodalmak és kultúratudomány) legalább egy résztémájában elmélyült ismeretekkel rendelkezik.
Ismeri a dán, norvég vagy svéd nyelv, irodalom és kultúra mélyebb összefüggéseinek megértéséhez és magyarázatához szükséges kutatási módszereket.
b) képességei
Képes a dán, norvég, svéd nyelvvel és kultúrával összefüggő elmélyült ismereteket igénylő munkakör ellátására.
Képes szakmai és szépirodalmi szövegek magas szintű fordítására, tolmácsolására, dán, norvég vagy svéd nyelven a kor igényeinek megfelelően hatékony kommunikációra, továbbá információk, érvek és elemzések szakmai és nem szakmabeli közönségnek különböző nézőpontok szerint történő magas szintű bemutatására.
Képes önálló kutatómunkára.
Képes a dán, norvég, svéd és a magyar kultúra közti nyelvi közvetítésre a kulturális, gazdasági, politikai élet különböző területein.
Képes különböző korok és kortárs iskolák elméleti megközelítéseinek értékelésére.
Képes kritikai vélemény megfogalmazására, alternatív megoldások felvetésére, saját tudásuk fejlesztésére.
Képes szakterülete belső törvényszerűségeinek megértésére, elmélyítésére és kritikai gondolkodásmódra.
c) attitűdje
A dán, norvég, svéd nyelv és kultúra iránti magas fokon motivált és elkötelezett.
Minőségtudat és kritikai látásmód jellemzi.
A magyar és európai értékek, a kulturális, vallási és társadalmi sokszínűség fontosságának tudatos és kritikus képviselője.
Nyitott választott tudományterületének interdiszciplináris megközelítéseire.
Elmélyült kommunikációra, önálló vélemény kialakítására, együttműködésre törekszik.
Önműveléssel, önfejlesztéssel folyamatosan új képességek kialakítására igyekszik.
d) autonómiája és felelőssége
Olyan koherens egyéni álláspontot alakít ki, amely segíti önmaga és környezete fejlődését, tudatosodását.
A skandinavisztikai mesterképzésben szerzett ismereteit önművelésében is alkalmazza.
Hatékonyan együttműködik a skandinavisztika területéhez kapcsolódó hazai és nemzetközi kulturális közösségekkel.
Tudatosan képviseli azon módszereket, amelyekkel a skandinavisztika területén dolgoznak, és elfogadja más tudományágak eltérő módszertani sajátosságait.
Felelősséget vállal egyének és csoportok szakmai fejlődéséért.
Szakmai hivatástudat kialakítására és önképzésre törekszik.
9. A mesterképzés jellemzői
9.1. Szakmai jellemzők
A szakképzettséghez vezető tudományágak, szakterületek, amelyekből a szak felépül:
képzést alapozó bölcsészettudományi és társadalomtudományi ismeretek (az adott nyelvhez kapcsolódóan nyelvtudományi, irodalomtudományi, valamint a kultúra- és médiatudományi kutatási irányzatok és eredmények, interdiszciplináris kapcsolódási pontok és megközelítések, módszertani ismeretek) 8-12 kredit;
a skandinavisztika szak specifikus ismeretei (nyelvtudományi, irodalomtudományi, valamint kultúra- és médiatudományi ismeretek; nyelvtudományi megközelítésmódok; az adott (a dán, norvég és svéd) nyelv rendszerszemléletű szerkezete; irodalomtudományi irányzatok és iskolák; az irodalmi interpretáció kérdései és módszerei; irodalomtörténeti ismeretek; a dán, norvég és svéd kultúra egyes, szinkrón és diakrón szemlélettel tárgyalt területei; a nyelv, a kultúra, az irodalom kölcsönhatása) 28-32 kredit;
a szakmai törzsanyag kötelezően választható differenciált szakmai ismeretkörei 45-65 kredit, amelyekből
a választható szakos specializációk 35-45 kredit
[dán, norvég vagy svéd kultúra, az adott filológiai diszciplína (nyelv-, irodalom- és kultúratudomány) elméleti és gyakorlati vetületei, a tudományos kutatás területei és módszerei; az adott program keretében választható modulok: irodalomtudomány, nyelvtudomány, kultúra- és médiatudomány, komparatisztika, textológia, fordítástudomány, szakfordítás, gyakorlati kultúratudomány];
a szakhoz kötődő területeken további nyelvi, irodalmi, művelődéstörténeti vagy más speciális kérdéskörök ismeretei 10-20 kredit.
9.2. Idegennyelvi követelmény
A mesterfokozat megszerzéséhez az alapfokozat megszerzéséhez szükséges nyelvtől eltérő további idegen nyelvből államilag elismert, középfokú (B2), komplex típusú nyelvvizsga, vagy ezzel egyenértékű érettségi bizonyítvány vagy oklevél szükséges.
9.3. A képzést megkülönböztető speciális jegyek
A mesterképzésbe való belépés feltétele dán, norvég vagy svéd nyelvből felsőfokú (C1), komplex típusú nyelvvizsga vagy ezzel egyenértékű oklevél.
9.4. A 4.2. pontban megadott oklevéllel rendelkezők esetén a mesterképzési képzési ciklusba való belépés minimális feltételei
A skandinavisztika szakiránytól eltérő korábbi germanisztika alapképzési tanulmányok esetén és más alapképzési oklevél birtokában a mesterképzésbe való belépéshez 50 kredit szükséges a korábbi tanulmányok alapján a germanisztika alapképzési szak skandinavisztika szakirányának nyelvtudományi, irodalomtudományi és kultúratudományi ismeretköreiből.
1. A mesterképzési szak megnevezése: spanyol nyelv, irodalom és kultúra (Spanish Language, Literature and Culture)
2. A mesterképzési szakon szerezhető végzettségi szint és a szakképzettség oklevélben szereplő megjelölése
végzettségi szint: mester- (magister, master; rövidítve: MA-) fokozat
szakképzettség: okleveles spanyol nyelv, irodalom és kultúra szakos bölcsész
a szakképzettség angol nyelvű megjelölése: Philologist in Spanish Language, Literature and Culture
3. Képzési terület: bölcsészettudomány
4. A mesterképzésbe történő belépésnél előzményként elfogadott szakok
4.1. Teljes kreditérték beszámításával vehető figyelembe: a romanisztika alapképzési szak spanyol szakiránya és a felsőoktatásról szóló 1993. évi LXXX. törvény szerinti főiskolai szintű spanyol nyelv és irodalom szak, spanyol nyelvtanár szak.
4.2. A 9.4. pontban meghatározott kreditek teljesítésével vehetők figyelembe továbbá: azok az alapképzési és mesterképzési szakok, illetve a felsőoktatásról szóló 1993. évi LXXX. törvény szerinti szakok, amelyeket a kredit megállapításának alapjául szolgáló ismeretek összevetése alapján a felsőoktatási intézmény kreditátviteli bizottsága elfogad.
5. A képzési idő félévekben: 4 félév
6. A mesterfokozat megszerzéséhez összegyűjtendő kreditpontok száma: 120 kredit
a szak orientációja: elméletorientált (60-70 százalék)
a diplomamunka készítéséhez rendelt kreditérték: 20 kredit
a szabadon választható tantárgyakhoz rendelhető minimális kreditérték: 10 kredit
7. A szakképzettség képzési területek egységes osztályozási rendszere szerinti tanulmányi területi besorolása: 222
8. A mesterképzési szak képzési célja és a szakmai kompetenciák
A képzés célja olyan korszerű és jól hasznosítható, interdiszciplináris jellegű tudással rendelkező szakemberek képzése, akik a megszerzett nyelvészeti, irodalmi, és kultúrtörténeti ismereteik birtokában a spanyol nyelv és kultúra átfogó ismeretével rendelkeznek. Ismerik a spanyol nyelvű országok történelmét, társadalmi és politikai berendezkedését. Képesek megszerzett tudásuk gyakorlati alkalmazására nyelvi közvetítői feladatok ellátásával a diplomácia, a kulturális élet, a nemzetközi kapcsolatokban érdekelt szervek és szervezetek, az idegenforgalom, a média, a sajtó, valamint a közigazgatás számos területén. Felkészültek tanulmányaik doktori képzésben történő folytatására.
8.1. Az elsajátítandó szakmai kompetenciák
A spanyol nyelv, irodalom és kultúra szakos bölcsész
a) tudása
Felsőfokú (C1), komplex típusú nyelvvizsga szintjének megfelelően ismeri a spanyol nyelvet, a spanyol nyelv grammatikai rendszerét, az írásbeli és szóbeli kommunikáció sajátosságait, az árnyalt és tudatos nyelvhasználat szabályait, valamint rendelkezik az ehhez szükséges aktív és passzív szókinccsel.
Átfogó és alapos ismeretekkel rendelkezik az európai és az Európán kívüli spanyol nyelvű irodalmak és kultúrák mélyebb összefüggéseiről és magyarázatához szükséges kutatási módszerekről.
A spanyol nyelvű kultúrák sokszínűsége kapcsán speciális ismeretekkel rendelkezik diszciplínája belső multikulturális jelenségeiről és a hispán világon belüli viszonyrendszerekről.
Ismeri azokat az új nyelvészeti, irodalmi és kultúrával kapcsolatos kutatási irányzatokat, amelyek szükségesek lehetnek egy jövendő kutatási stratégia kialakítása vagy kutatási együttműködés szempontjából.
Alaposan és átfogóan ismeri a spanyol nyelvű irodalmi, filozófiai, politikai, stb. szövegek és kulturális jelenségek (film, média, stb.) vizsgálatának eljárásait, az értelmezés változó kontextusait.
Alaposan ismeri a spanyol nyelv stílusvariánsait, dialektusait és történetét.
Részleteiben átlátja spanyol nyelv, irodalom és kultúra szakterületének elméleti problémáit, ezek történeti, folyamatszerű összefüggéseit.
A spanyol nyelv, irodalom és kultúra szakterületének legalább egy résztémájában elmélyült ismeretekkel rendelkezik.
Átlátja és érti a magyar és európai identitás kulturális és szellemi konstrukcióit.
Érti és átlátja a szövegek és kulturális jelenségek vizsgálatának eljárásait, az értelmezés változó kontextusait.
Átfogó ismeretekkel rendelkezik a bölcsészettudomány saját tudományterületére jellemző hagyományos és elektronikus forrásairól, keresőprogramjairól, katalógusairól, bibliográfiáiról.
Elmélyült ismeretekkel rendelkezik tudományterületének és határtudományainak jellemző kérdéseit, elemzési és értelmezési módszereit illetően.
A spanyolon kívül legalább még egy idegen nyelvet ismer a szakterületéhez szükséges szinten, különös tekintettel a szakterminológiára.
b) képességei
A spanyol nyelv, irodalom és kultúra területén képes a kulturális jelenségek történeti-összehasonlító elemzésére, az egymásra épülő világképek megformálódásának kritikai értelmezésére.
Képes spanyol nyelven a kor igényeinek megfelelő hatékony írásbeli és szóbeli kommunikálásra, továbbá az információk, érvek és elemzések szakmai és nem szakmabeli közönségnek különböző nézőpontok szerinti, magas szinten való bemutatására.
Képes kritikusan elemezni a magyar és európai identitás konstrukcióit.
Képes az Európán kívüli kultúrák szintetizáló elemzésére.
Különböző szövegtípusokat és kulturális jelenségeket több szempont mérlegelésével, releváns értelmezési keret kidolgozásával képes vizsgálni.
Képes az információkat kritikusan elemezni, önállóan kidolgozott szempontok szerint feldolgozni, és új összefüggésekre rámutatni.
Képes önállóan szelektálni és tudatosan alkalmazni a szakmai problémának (kérdéseknek, szövegcsoportoknak, adatoknak, stb.) megfelelő humántudományi módszereket.
Véleményét képes a szakmai-tudományos elvárásoknak megfelelően idegen nyelven is megfogalmazni, szakmai fórumokon megvédeni.
Képes a megoldandó problémák megértésére és megoldása terén önálló tevékenységre, eredeti ötletek felvetésére, valamint a feladatok szakmailag magas szinten és önállóan történő megtervezésére és végrehajtására.
Résztémája összefüggéseit képes önállóan, kritikai szempontok szerint feltárni.
Szakmája művelése során a spanyolon kívül még egy idegen nyelvet hatékonyan használ.
c) attitűdje
Magas fokú motivációval és elkötelezettséggel rendelkezik a spanyol nyelv és kultúra iránt.
Munkája és kutatásai során figyelembe veszi a kulturális jelenségek történeti, kulturális és társadalmi meghatározottságát.
Tudatosan és kritikusan képviseli a magyar és európai értékeket, a kulturális, vallási, kisebbségi és társadalmi sokszínűség fontosságát.
Igénye van az Európán kívüli kultúrákra vonatkozó ismereteinek továbbfejlesztésére.
Speciális szakmai érdeklődése elmélyült, megszilárdult.
Felhasználja szakterületi tudását a jelenkori társadalmi változások megértésére.
Nyitott saját tudományterületének interdiszciplináris megközelítésére.
Törekszik arra, hogy szakmai kommunikációjában a normáknak megfelelően nyilvánuljon meg.
Szem előtt tartja résztémájának szakmai és társadalmi összefüggéseit.
Önműveléssel, önfejlesztéssel folyamatosan törekszik szakmai nyelvtudásának elmélyítésére, új képességek kialakítására, képzési területük belső törvényszerűségei megértésének elmélyítésére.
d) autonómiája és felelőssége
Tudatosan reflektál saját történeti és kulturális beágyazottságára.
Felelős európaiként képviseli szakmai, szellemi identitását.
Munkája során kezdeményezi az együttműködést az európai és az Európán kívüli szakmai közösségekkel, vitapartnerekkel.
Kritikus tudatosság jellemzi szakmájához kapcsolódó kérdésekben.
Felelősen képviseli azon módszereket, amelyekkel szakterületén dolgozik, és elfogadja más tudományágak autonómiáját, módszertani sajátosságait.
Etikai és szakmai felelősséget vállal saját és az általa esetleg vezetett csoport szellemi termékeiért.
Képviseli saját tudományos felismeréseit és eredményeit.
9. A mesterképzés jellemzői
9.1. Szakmai jellemzők
A szakképzettséghez vezető tudományágak, szakterületek, amelyekből a szak felépül:
képzést alapozó bölcsészettudományi és társadalomtudományi ismeretek (a nyelvtudomány, az irodalomtudomány, kultúratudomány, művelődéstörténet és nyelvi képzés) 6-20 kredit;
a spanyol nyelv, irodalom és kultúra szak specifikus ismeretei (általános és szaknyelvi fejlesztés, a nyelvtudomány, az irodalomtudomány és az irodalmi interpretáció, valamint a művelődéstörténet kérdései, irányzatai, eredményei) 10-24 kredit;
a szakmai törzsanyag differenciált szakmai ismeretkörei: 50-70 kredit, amelyekből
a választható speciális programok 40-60 kredit az alábbiak szerint:
választható szakos specializációk (spanyol nyelvészet, irodalom, művelődéstörténet, spanyol nyelvű irodalmak és kultúra, szak- és műfordítása alapjai),
a francia, olasz, portugál, román, spanyol közös specializációs ismeretek (újlatin nyelvészet; újlatin lexikográfia; középkori újlatin irodalmak);
a szakhoz kötődő területeken további nyelvi, irodalmi, művelődéstörténeti vagy más speciális kérdéskörök ismeretei: 10-30 kredit.
9.2. Idegennyelvi követelmény
A mesterfokozat megszerzéséhez az alapfokozat megszerzéséhez szükséges nyelvtől eltérő további idegen nyelvből államilag elismert, középfokú (B2), komplex típusú nyelvvizsga vagy ezzel egyenértékű érettségi bizonyítvány vagy oklevél szükséges.
9.3. A képzést megkülönböztető speciális jegyek
A képzés spanyol nyelven folyik. A mesterképzésbe való belépés feltétele spanyol nyelvből felsőfokú (C1), komplex típusú államilag elismert nyelvvizsga vagy ezzel egyenértékű oklevél.
9.4. A 4.2. pontban megadott oklevéllel rendelkezők esetén a mesterképzési képzési ciklusba való belépés minimális feltételei
A spanyol szakiránytól eltérő korábbi romanisztika alapképzési tanulmányok esetén és más alapképzési oklevél birtokában a mesterképzésbe való belépéshez 50 kredit szükséges a romanisztika alapképzési szak spanyol szakiránya nyelvtudományi, irodalomtudományi és kultúratudományi ismeretköreiből.
1. A mesterképzési szak megnevezése: szemiotika (Semiotics)
2. A mesterképzési szakon szerezhető végzettségi szint és a szakképzettség oklevélben szereplő megjelölése
végzettségi szint: mester- (magister, master; rövidítve: MA-) fokozat
szakképzettség: okleveles szemiotika szakos bölcsész
a szakképzettség angol nyelvű megjelölése: Semiotician
3. Képzési terület: bölcsészettudomány
4. A mesterképzésbe történő belépésnél előzményként elfogadott szakok
4.1. Teljes kreditérték beszámításával vehető figyelembe: a bölcsészettudományi képzési terület alapképzési szakjai.
4.2. A 9.3. pontban meghatározott kreditek teljesítésével elsősorban számításba vehetők: a társadalomtudomány, az informatika, a jogi, a természettudomány és a művészet képzési terület alapképzési szakjai.
4.3. A 9.3. pontban meghatározott kreditek teljesítésével vehetők figyelembe továbbá: azok az alapképzési és mesterképzési szakok, illetve a felsőoktatásról szóló 1993. évi LXXX. törvény szerinti szakok, amelyeket a kredit megállapításának alapjául szolgáló ismeretek összevetése alapján a felsőoktatási intézmény kreditátviteli bizottsága elfogad.
5. A képzési idő félévekben: 4 félév
6. A mesterfokozat megszerzéséhez összegyűjtendő kreditpontok száma: 120 kredit
a szak orientációja: elméletorientált (60-70 százalék)
a diplomamunka készítéséhez rendelt kreditérték: 20 kredit
a szabadon választható tantárgyakhoz rendelhető minimális kreditérték: 10 kredit
7. A szakképzettség képzési területek egységes osztályozási rendszere szerinti tanulmányi területi besorolása: 220
8. A mesterképzési szak képzési célja és a szakmai kompetenciák
A képzés célja olyan szakemberek képzése, akik az alapvetően bölcsészettudományok területén megszerzett interdiszciplináris ismereteik birtokában alkalmasak elméleti kutatásokra, a kultúra és társadalomtudományok különféle területeihez kapcsolódó, illetve tudományközi szférákban folytatott interdiszciplináris szakértői elemzések végzésére, alkalmazott szemiotikai tevékenységek művelésére, népszerűsítésére és társadalmi kommunikációjára, alkalmazott jelrendszerek értelmezésére, fejlesztésére. Felkészültek tanulmányaik doktori képzésben történő folytatására.
8.1. Az elsajátítandó szakmai kompetenciák
A szemiotika szakos bölcsész
a) tudása
Ismeri a jeltudományi fogalmi rendszereket, elméleteket, irányzatokat és módszereket.
Átfogó ismeretei vannak a nemzetközi és magyar szemiotika történetének folyamatáról és egyes szakaszairól.
A szemiotikai tanulmányokba bevont tudományterületekről megbízható ismeretekkel rendelkezik, specifikus ismeretei vannak a jeltudományi szemantika, szintaktika és pragmatika egyes szakterületeiről.
Tisztában van a jelek és jelrendszerek működésének sajátosságaival a hagyományos és modern kultúrákban.
A magyar kulturális szemiotika jelenségeit átfogó kultúraszemiotikai kontextusban tudja értelmezni és kutatni.
A kultúrát a maga szemiotikai rendszerszerűségében szemlélve a kultúraszemiotika ágazatait, a zeneszemiotikát, vizuális szemiotikát, irodalomszemiotikát, film- és színházszemiotikát, etnoszemiotikát azok egymással való összefüggésében tudja kezelni.
A kultúra tanulmányozásába be tudja vonni a kulturális kommunikáció problémáját és a szemiotikai szövegtan elméleti és alkalmazási kérdéseit.
Ismeri az interdiszciplináris gondolkodásra alkalmas elemzési módokat és azok tudományos értékeléseit, valamint a komparatisztikai vizsgálati módszereket.
Alapvető ismeretekkel rendelkezik a szemiotika tudományterületére jellemző hagyományos és elektronikus forrásokról, keresőprogramokról, katalógusokról, adattárakról és friss nemzetközi bibliográfiákról.
Egy szemiotikai résztémában, szakdolgozatának tárgyában elmélyült kutatási tapasztalatok birtokában van.
b) képességei
Képes jeltudományi szempontú empirikus kultúravizsgálatra.
Képes a megoldandó problémák megértése és megoldása terén önálló tevékenységre és eredeti ötletek felvetésére, valamint a feladatok szakmailag magas szinten és önállóan történő megtervezésére és végrehajtására.
Képes alapos értelmiségi tájékozottság és nagyfokú kreativitás alapján az elméleti ismereteknek az alkalmazás gyakorlati problémáival való összekötésére.
Képes az aktuális kutatások és tudományos munkák kritikai értelmezésére, az egyes tudományterületek és a szemiotika történeti és elméleti kontextusba való helyezésére, szükség esetén alternatív megoldások felvetésére.
Képes saját tudása magasabb szintre emelésére, képzési területe belső törvényszerűségei megértésének elmélyítésére és önműveléssel, önfejlesztéssel folyamatosan új képességek kialakítására.
Képes szakkutatás végzésére.
Képes interdiszciplináris témaköröket illetően a szemiotika szempontjainak érvényesítésére.
Képes interdiszciplináris alkalmazási körök kimunkálására és teljesítésére, a szemiotika összekapcsolására más bölcsészettudományi diszciplínákkal, szakokkal, kreatívan hozzájárulva a gondolkodás új területeinek megnyitásához különböző interdiszciplináris szemiotikai nézőpontok mentén.
Képes ismeretei tudományos fórumokon való megjelenítésére.
Képes elméleti és alkalmazott gyakorlati ismereteinek érvelés, bemutatás, elemzés útján történő hatékony közvetítésére a nem szakmabeli közönség számára.
c) attitűdje
A szemiotika mesterképzési szakon végzett szakember a jelelmélet és az interdiszciplináris szak keretében tanulmányozott diszciplínák művelésében magas fokú motivációval és minőségtudattal rendelkezik és tisztában van a rész-tudományterületekhez tartozó ismeretek művelésének és átadásának fontosságával.
A szemiotikával és az érintett interdiszciplináris tudományterületi elemekkel kapcsolatos problémák felismerésére és kreatív kezelésére irányuló képességét képes a gyakorlatba átültetni.
Fokozott együttműködési készséggel tudja gyakorolni hivatását olyan munkakörökben, melyekhez az interdiszciplináris szemiotikai gondolkodás elengedhetetlen az elmélet és a gyakorlat összehangolásához.
Szakmai érdeklődése a szemiotikán belül elkötelezett és folyamatos.
Megszerzett tudását a jelenkori társadalmi és kulturális folyamatok, jelenségek megértésére használja fel kreatív elemzésekben.
Lépést tart a nemzetközi tudományos élet jelentős eredményeivel, és alkalmazza az új módszereket.
d) autonómiája és felelőssége
Elkötelezetten képviseli szakmai, szellemi identitását.
Tisztában van a tudományközi szférákban folytatott interdiszciplináris szakértői elemzéseknek a társadalmi önértékelésben betöltött szerepével.
Autonóm módon elkötelezett alkalmazott jelrendszerek kreatív értelmezésére és fejlesztésére.
Munkája során igyekszik kapcsolati rendszerét az európai és az Európán kívüli szakmai és nem szakmai közösségek irányában is kiterjeszteni.
Tudásszintjének megfelelően szakmájának kérdéseihez kritikusan viszonyul.
Etikai és szakmai felelősséget vállal az általa létrehozott szellemi termékekért, saját tudományos eredményeit meg tudja védeni.
9. A mesterképzés jellemzői
9.1. Szakmai jellemzők
A szakképzettséghez vezető tudományágak, szakterületek, amelyekből a szak felépül:
az alapképzésben megszerzett ismeretekre ráépülő szemiotikaelméleti és -történeti, kulturális jeltörténeti bevezető tanulmányok, amelyek képesek általános kultúra- és tudománytörténeti kontextusba helyezni a szemiotikát 8-15 kredit;
szemiotikai szakmai ismeretek (a verbális és vizuális kommunikáció, a szemiotikai szövegtan, a kulturális szemiotika különböző ágazatai, valamint a szemiotikai komparatisztika rész-szakterületei, ideértve a jeltudományi szemantika, a jeltudományi szintaktika, valamint a jeltudományi pragmatika területeit, azok elméleti és gyakorlati vonatkozásaival) 40-75 kredit;
választható speciális kurzusok és programok a kulturális szemiotika elméleti és gyakorlati területeiről, valamint a szemiotikához kapcsolódó társtudományok és az alkalmazott szemiotikai stúdiumok köréből 8-35.
9.2. Idegennyelvi követelmény
A mesterfokozat megszerzéséhez egy államilag elismert, középfokú (B2), komplex típusú nyelvvizsga vagy azzal egyenértékű érettségi bizonyítvány vagy oklevél szükséges az alapképzési szak megszerzéséhez szükséges nyelvvizsga nyelvétől eltérő nyelvből, vagy államilag elismert, felsőfokú (C1), komplex típusú nyelvvizsga vagy oklevél szükséges az alapképzési szak megszerzéséhez szükséges nyelvvizsga nyelvéből.
9.3. A 4.2. és 4.3. pontban megadott oklevéllel rendelkezők esetén a mesterképzési képzési ciklusba való belépés minimális feltételei
A mesterképzésbe való belépéshez a korábbi tanulmányok szerint szükséges minimális kreditek száma legalább 50 kredit az esztétikai, filozófiai, történettudományi, nyelvtudományi, irodalomtudományi, kulturális és művészeti ismeretkörökből.
A mesterképzésbe való felvétel feltétele, hogy a hallgató a korábbi tanulmányai alapján ezekből legalább 20 kredittel rendelkezzen. A hiányzó krediteket a felsőoktatási intézmény tanulmányi és vizsgaszabályzatában meghatározottak szerint meg kell szerezni.
1. A mesterképzési szak megnevezése: szerb nyelv és irodalom (Serbian Language and Literature)
2. A mesterképzési szakon szerezhető végzettségi szint és a szakképzettség oklevélben szereplő megjelölése
végzettségi szint: mester- (magister, master; rövidítve: MA-) fokozat
szakképzettség: okleveles szerb nyelv és irodalom szakos bölcsész
a szakképzettség angol nyelvű megjelölése: Philologist in Serbian Language and Literature
3. Képzési terület: bölcsészettudomány
4. A mesterképzésbe történő belépésnél előzményként elfogadott szakok
4.1. Teljes kreditérték beszámításával vehető figyelembe: a szlavisztika alapképzési szak szerb szakiránya.
4.2. A 9.4. pontban meghatározott kreditek teljesítésével vehetők figyelembe továbbá: azok az alapképzési és mesterképzési szakok, illetve a felsőoktatásról szóló 1993. évi LXXX. törvény szerinti szakok, amelyeket a kredit megállapításának alapjául szolgáló ismeretek összevetése alapján a felsőoktatási intézmény kreditátviteli bizottsága elfogad.
5. A képzési idő félévekben: 4 félév
6. A mesterfokozat megszerzéséhez összegyűjtendő kreditek száma: 120 kredit
a szak orientációja: elméletorientált (60-70 százalék)
a diplomamunka készítéséhez rendelt kreditérték 20 kredit
a szabadon választható tantárgyakhoz rendelhető minimális kreditérték: 10 kredit
7. A szakképzettség képzési területek egységes osztályozási rendszere szerinti tanulmányi területi besorolása: 222
8. A mesterképzési szak képzési célja és a szakmai kompetenciák
A képzés célja olyan szakemberek képzése, akik változó korunk legkülönfélébb, gyakorlati és elméleti kihívásait is szem előtt tartva megfelelő szaktudományos és alkalmazói tudással rendelkeznek a szerb nyelv művelése és alkalmazása terén. Képesek a szerb nyelv oktatásában és kutatásában önálló kutatói, alkalmazói feladatokat ellátni, továbbá részt vállalni a rendszerszintű működtetés feladataiból, a kutatás és fejlesztés terén feladatokat elvégezni, hazai és nemzetközi szakmai fórumokon a szerb nyelv és irodalom, de tágabb értelemben a szlavisztika hazai eredményeit kommunikálni Felkészültek tanulmányaik doktori képzésben történő folytatására.
8.1. Az elsajátítandó szakmai kompetenciák
A szerb nyelv és irodalom szakos bölcsész
a) tudása
Ismeri a szerb nyelvet felsőfokú (C1), komplex típusú nyelvvizsga szintjén.
Összefüggéseiben is átlátja a szerb nyelv és irodalom elméleti problémáit, annak diakrón és szinkrón dimenzióiban.
A szerb nyelv és irodalom vonatkozásában tudományos megalapozottságú tudással rendelkezik annak a magyar és az európai identitás kulturális és szellemi konstrukciói szempontjából is releváns hátterével.
Ismeri az irodalmi, a nyelvi, nyelvészeti és a kulturális szövegek és jelenségek vizsgálatának eljárásait és az értelmezés lehetséges módozatait.
Pontosan felismeri a stílusvariánsokat, le tudja írni a szerb nyelv regionális változatait, rálátása van a szerb nyelv fejlődésére.
Alapvető ismeretekkel rendelkezik a szerb nyelv- és irodalomtudomány területére jellemző hagyományos és elektronikus forrásokról, keresőprogramokról, katalógusokról, adattárakról és bibliográfiákról.
Átfogóan ismeri a szerb nyelvre és irodalomra jellemző írásbeli és szóbeli, tudományos, közéleti és népszerűsítő műfajokat.
A szerb nyelv és irodalom legalább egy résztémájában elmélyültebb ismeretekkel is rendelkezik.
A szerben kívül még legalább egy idegen nyelvet ismer a szerb nyelv és irodalom ismeretéhez szükséges szinten, különös tekintettel a szakterminológiára.
b) képességei
A szerb nyelvi és irodalmi ismeretei alapján képes az irodalmi, a nyelvi és a kulturális jelenségek történeti-összehasonlító elemzésére, valamint az azokban megnyilvánuló folyamatok értelmezésére.
Képes helyesen értelmezni a szerb nyelv, irodalom és kultúra szempontjából releváns magyar, európai és egyéb identitásképződési konstrukciókat.
Képes a szerb nyelv, irodalom és kultúra szempontjából releváns európai és Európán kívüli kulturális jelenségek multikulturális szempontú szintetizáló elemzésére.
Képes a nyelvi regiszter változatos szövegtípusait és kulturális jelenségeit eltérő szempontrendszer szerint vizsgálni, valamint ehhez adekvát értelmezési stratégiákat rendelni.
A megszerzett ismeretekhez kritikusan viszonyul, képes új összefüggések feltárására.
Képes megválasztani és tudatosan alkalmazni a szerb nyelv és irodalom problémáinak megoldásában kínálkozó módszereket.
Véleményét képes a minimálisan szükséges szakmai-tudományos elvárások szerint megfogalmazni, valamint a korosztályának megfelelő szakmai fórumokon megvédeni.
Iránymutatás mellett képes önálló konferencia-előadást tartani, tudományos publikációt készíteni, elfogadható szinten érvelni saját álláspontja mellett, lehetőségeihez mérten mások álláspontját kritikusan vizsgálni.
Szakmája művelése során a szerben kívül még egy idegen nyelvet hatékonyan használ.
c) attitűdje
Elkötelezetten és kritikusan képviseli a szerb, a magyar és európai értékeket, vallja a kulturális, vallási, kisebbségi és társadalmi sokszínűség fontosságát.
A szerb nyelv és irodalom speciális helyzete miatt folyamatosan tanulmányozza a többi szláv kultúrát, a szerb-magyar kulturális kapcsolatokat, ez irányú ismereteit folyamatosan bővíti.
Szakmai érdeklődése a szerb nyelv, irodalom és kultúra mellett elkötelezett, folyamatos.
Megszerzett tudását a jelenkori társadalmi és kulturális folyamatok és jelenségek megértésére használja fel.
A szerb nyelv, irodalom és kultúra különféle jelenségeinek és problémáinak megértésében az interdiszciplináris megközelítésre törekszik.
Szakmai és hétköznapi megnyilatkozásaiban az adekvát normákat követi.
Törekszik szerbnyelv-tudása folyamatos tökéletesítésére, valamint egy másik idegen nyelv ismeretének elmélyítésére.
d) autonómiája és felelőssége
Folyamatosan reflektál saját beágyazottságára, megpróbálja önmagát történeti és kulturális dimenziókban is látni és láttatni.
Elkötelezetten képviseli szakmai, szellemi identitását.
Munkája során igyekszik kapcsolati rendszerét az európai és az Európán kívüli szakmai és nem szakmai közösségek irányába is kiterjeszteni.
Tudásszintjének megfelelően szakmájának kérdéseihez kritikusan viszonyul.
Kellő felelősségérzettel rendelkezik a szakterületén alkalmazott módszerek vonatkozásában, evidencia számára más tudományágak autonómiája, módszertani sajátosságai.
Etikai és szakmai felelősséget vállal az általa létrehozott szellemi termékekért, saját tudományos eredményeit meg tudja védeni.
9. A mesterképzés jellemzői
9.1. Szakmai jellemzők
A szakképzettséghez vezető tudományágak, szakterületek, amelyekből a szak felépül:
képzést alapozó bölcsészettudományi és társadalomtudományi ismeretek, szerb irodalomtudományi, nyelvtudományi, kultúratudományi szakmai ismeretek, továbbá nyelvi képzés 50-90 kredit;
a szakhoz kötődő nyelvtudományi, irodalomtudományi vagy kultúratudományi ismeretek választható speciális programjai, amelynek kreditaránya a 20-40 kredit.
9.2. Idegennyelvi követelmény
A mesterfokozat megszerzéséhez legalább egy - a szerben kívüli - idegen nyelvből államilag elismert, középfokú (B2), komplex típusú nyelvvizsga vagy ezzel egyenértékű érettségi bizonyítvány vagy oklevél megszerzése szükséges. A záróvizsga letétele szerb nyelvből felsőfokú (C1), komplex típusú nyelvvizsga-követelmények teljesítését igazolja.
9.3. A képzést megkülönböztető speciális jegyek
A képzés szerb nyelven folyik. A mesterképzésbe való felvétel feltétele szerb nyelvből középfokú (B2), komplex típusú nyelvvizsga vagy ezzel egyenértékű érettségi bizonyítvány vagy oklevél.
9.4. A 4.2. pontban megadott oklevéllel rendelkezők esetén a mesterképzési képzési ciklusba való belépés minimális feltételei
A szerb szakiránytól eltérő korábbi szlavisztika alapképzési tanulmányok esetén és más alapképzési oklevél birtokában a mesterképzésbe való belépéshez 30 kredit szükséges szerb nyelvi, nyelvészeti, irodalomtudományi, kultúrtörténeti ismeretekből, amelyeket a hallgató a felsőoktatási intézmény tanulmányi és vizsgaszabályzatában meghatározottak szerint utólag is megszerezhet.
1. A mesterképzési szak megnevezése: színháztudomány (Theatre Studies)
2. A mesterképzési szakon szerezhető végzettségi szint és a szakképzettség oklevélben szereplő megjelölése
végzettségi szint: mester- (magister, master; rövidítve: MA-) fokozat
szakképzettség: okleveles színháztudomány szakos bölcsész
a szakképzettség angol nyelvű megjelölése: Theatre Studies Expert
3. Képzési terület: bölcsészettudomány
4. A mesterképzésbe történő belépésnél előzményként elfogadott képzési területek
4.1. Teljes kreditérték beszámításával vehető figyelembe: a bölcsészettudomány, a művészet és a művészetközvetítés képzési területek alapképzési szakjai.
4.2. A 9.4. pontban meghatározott kreditek teljesítésével elsősorban számításba vehető: a pedagógusképzés, a társadalomtudomány, a jogi, a gazdaságtudományok és az informatika képzési terület alapképzési szakjai.
4.3. A 9.4. pontban meghatározott kreditek teljesítésével vehetők figyelembe továbbá: azok az alapképzési és mesterképzési szakok, illetve a felsőoktatásról szóló 1993. évi LXXX. törvény szerinti szakok, amelyeket a kredit megállapításának alapjául szolgáló ismeretek összevetése alapján a felsőoktatási intézmény kreditátviteli bizottsága elfogad.
5. A képzési idő félévekben: 4 félév
6. A mesterfokozat megszerzéséhez összegyűjtendő kreditpontok száma: 120 kredit
a szak orientációja: elméletorientált (60-70 százalék)
a diplomamunka készítéséhez rendelt kreditérték: 20 kredit
intézményen kívüli összefüggő gyakorlati képzés minimális kreditértéke: 5 kredit a szabadon választható tantárgyakhoz rendelhető minimális kreditérték: 8 kredit
7. A szakképzettség képzési területek egységes osztályozási rendszere szerinti tanulmányi területi besorolása: 212
8. A mesterképzési szak képzési célja és a szakmai kompetenciák
A képzés célja olyan színháztudományi szakemberek képezése, akik elméleti és történeti nézőpontból is képesek mind szóban, mind írásban reflektálni a színházi esemény mibenlétére. Részletes ismeretekkel rendelkeznek az európai és a magyar dráma-, illetve színházkultúra történetileg és szociológiailag változó formáiról, kialakulásának folyamatáról. Tisztában vannak a különböző diszciplínák színháztudományi vonatkozásaival, járatosak a színházi üzem és menedzsment kérdéseiben, illetve megfelelő ismeretekkel rendelkeznek színháztörténeti kutatómunka végzéséhez. Felkészültek tanulmányaik doktori képzésben történő folytatására.
8.1. Az elsajátítandó szakmai kompetenciák
A színháztudomány szakos bölcsész tudása
Ismeri a színháztudomány sajátos kutatási, ismeretszerzési és problémamegoldási módszereit, absztrakciós technikáit, az elvi kérdések gyakorlati vonatkozásainak kidolgozási módjait.
Ismeri a színháztudomány terminológiáját, az írott és beszélt szaknyelv sajátosságait magyar nyelven.
Ismeri a színháztudomány tárgyát, célját, módszereit, elméleti előfeltevéseit és történetét.
Ismeri a magyar és az európai színház történetét.
Ismeri a színjátéktípusokat és azok történetét.
Ismeri a dramatikus szöveg és a színházi előadás elemzéséhez szükséges interpretációs stratégiákat.
Ismeri a színháztörténet-írás, a színházi szakírás és a színházi kritika műfajait, gyakorlatát.
Ismeri a szcenográfia és a vizuális kommunikáció elméletét, történetét.
Ismeri a művészet- és a médiatörténet, illetve -elmélet alapvetéseit.
Ismeri a színházi menedzsment, üzem és jog alapjait.
Ismeri a színház(tudomány) és a társművészetek, -tudományok kapcsolatát.
Ismeri a színház és a kultúra, illetve a társadalom kapcsolatának sajátosságait.
b) képességei
Képes a társművészetek, társmédiumok vonatkozásában is a színházi kommunikáció sajátosságainak önálló értelmezésére és kutatására.
Képes a színház történeti és szociokulturális meghatározottságának árnyalt reflexiójára.
Képes a színházi aktivitás művészeti, társadalmi és gazdasági vonatkozásainak komplex feltárására.
Képes szűkebb szakterületét a tudományos életben kommunikálni (konferenciákon való részvétel, publikációs tevékenység szakfolyóiratokban).
Képes ismeretterjesztő és tudományos írásművek létrehozására, a szakterület problémáinak és eredményeinek a szélesebb közönséggel történő megismertetésére.
Képes az adott időben rendelkezésre álló infokommunikációs eszközöket, hálózatokat, funkciókat összehasonlítani és értékelni, a szakterületi feladatokhoz leginkább megfelelő megoldásokat kiválasztani.
Képes az egyes médiumok, funkciók, platformok új típusú, együttműködésre alapuló, kreatív alkalmazására.
Előnyben részesíti az e-szolgáltatások használatát.
Képes a színháztudomány legfontosabb kérdései kapcsán integrálni a nemzeti és európai értékekre támaszkodó szemléletmódot, és átlátni az Európán kívüli világgal való kapcsolat jelentőségét is.
c) attitűdje
A szakterület iránt magas fokú érdeklődést és elkötelezettséget tanúsít.
Szakmai és művészi kérdésekben olyan egyéni álláspontot alakít ki, amely segíti önmaga és környezete fejlődését, tudatosodását.
A színháztudomány mesterképzésben szerzett ismereteit önművelésében, önismeretében is alkalmazza.
Törekszik minél szélesebb műveltség megszerzésére, ily módon igényli a folyamatos szakmai továbbképzést.
Kezdeményezéseit a problémaorientáltság, a kreativitás, az intuíció és a módszeresség jellemzi, ami elmélyült és minőségi, egyéni, illetve team-munka során valósul meg.
Kritikus nézőpontot, új látásmódot, megoldásokat, módszertanokat alkalmaz szakterületén: kutatást, fejlesztést tervez, vezet; a szükséges innovációkhoz tudományos érveket hoz, azokat alátámasztja.
Szakterülete legfontosabb problémái kapcsán átlátja és képviseli az azokat meghatározó aktív állampolgári, műveltségi elemeket.
A nyitott kommunikáció és a kritikus gondolkodás jegyében vállalja a mindenkori szabályrendszer betartását és betartatását.
Magáévá teszi azt az elvet, hogy a folyamatos szakmai szocializáció és a személyes tanulás a közjó szolgálatában áll.
Hitelesen közvetíti a szakterület kialakult, illetve formálódó etikai szabályait és vonatkozó normarendszerét.
A termékeny vitában született és konszenzus eredményét tükröző, szakmai etikai normákat vállalja, továbbadja és alkalmazza szakmai problémák megoldásban, a szakmai együttműködésben és a kommunikációban egyaránt.
d) autonómiája és felelőssége
Hatékonyan együttműködik a színháztudomány területéhez kapcsolódó hazai és nemzetközi kulturális közösségekkel.
Tudatosan képviseli azon módszereket, amelyekkel a színháztudomány területén dolgozik, és elfogadja más tudományágak eltérő módszertani sajátosságait.
Felelősséget vállal egyének és csoportok szakmai fejlődéséért.
Tevékenyen vesz részt projektekben, illetve adott feladatokon dolgozó munkacsoportokban.
A projektmenedzsmenttel összefüggő tudását és képességeit folyamatosan fejleszti, kezdeményezéseiben, döntéseiben a siker közös értékét tartja szem előtt.
Könnyedén bekapcsolódik a különböző bonyolultságú és különböző mértékben kiszámítható, általános humán tájékozottságot igénylő munkákba.
Megszerzett ismeretei által jelentős mértékű önállósággal és felelősséggel lát el a színház művészi és üzemszerű működéséhez kapcsolódóan színháztörténészi, színházi kritikusi, művészeti vezetői vagy titkári, közönségszervezői, rendezőasszisztensi, napi- vagy hetilapoknál, folyóiratoknál színházi munkatársi, TV- és rádiószerkesztőségekben színházi munkatársai feladatokat.
9. A mesterképzés jellemzői
9.1. Szakmai jellemzők
A szakképzettséghez vezető tudományágak, szakterületek, amelyekből a szak felépül:
kultúratudomány 3-10 kredit;
társművészetek és -tudományok 2-10 kredit;
magyar és európai dráma- és színháztörténet 30-50 kredit;
teatrológia - színházi szakírás és színháztörténet-írás, színház- és drámaelmélet, színjátéktípusok 10-20 kredit;
dráma- és előadáselemzés 10-20 kredit;
színház és vizualitás 2-6 kredit;
színházi menedzsment, üzem és jog 2-4 kredit;
kutatás-módszertani ismeretek 1-4 kredit.
9.2. Idegennyelvi követelmény
A mesterfokozat megszerzéséhez egy élő idegen nyelvből államilag elismert, középfokú (B2), komplex típusú nyelvvizsga és egy másik idegen nyelvből alapfokú (B1), szóbeli vagy írásbeli nyelvvizsga vagy ezekkel egyenértékű érettségi bizonyítvány vagy oklevél szükséges.
9.3. A szakmai gyakorlat követelményei
A szakmai gyakorlat a képzés tantervében meghatározott szakmai (színházi) gyakorlat.
9.4. A 4.2. és 4.3. pontban megadott oklevéllel rendelkezők esetén a mesterképzési képzési ciklusba való belépés minimális feltételei
A mesterképzésbe való belépéshez a korábbi tanulmányok szerint szükséges minimális kreditek száma legalább 10 kredit az irodalomtörténet és -elmélet, művészettörténet és - elmélet, kultúratörténet és -elmélet, kommunikációelmélet és -gyakorlat, látványtervezés, drámatörténet-dramaturgia, színházi nevelés, rendezés, színészmesterség ismeretkörökből.
1. A mesterképzési szak megnevezése: szlavisztika (Slavic Studies)
2. A mesterképzési szakon szerezhető végzettségi szint és a szakképzettség oklevélben szereplő megjelölése
végzettségi szint: mester- (magister, master; rövidítve: MA-) fokozat
szakképzettség: okleveles szlavisztika szakos bölcsész
a szakképzettség angol nyelvű megjelölése: Philologist in Slavic Studies
3. Képzési terület: bölcsészettudomány
4. A mesterképzésbe történő belépésnél előzményként elfogadott szakok
4.1. Teljes kreditérték beszámításával vehető figyelembe: a szlavisztika alapképzési szak.
4.2. A 9.4. pontban meghatározott kreditek teljesítésével vehetők figyelembe továbbá: azok az alapképzési és mesterképzési szakok, illetve a felsőoktatásról szóló 1993. évi LXXX. törvény szerinti szakok, amelyeket a kredit megállapításának alapjául szolgáló ismeretek összevetése alapján a felsőoktatási intézmény kreditátviteli bizottsága elfogad.
5. A képzési idő félévekben: 4 félév.
6. A mesterfokozat megszerzéséhez összegyűjtendő kreditek száma: 120 kredit
a szak orientációja: elméletorientált (60-70 százalék)
a diplomamunka készítéséhez rendelt kreditérték 20 kredit
a szabadon választható tantárgyakhoz rendelhető minimális kreditérték: 10 kredit
7. A szakképzettség képzési területek egységes osztályozási rendszere szerinti tanulmányi területi besorolása: 222
8. A mesterképzési szak képzési célja és a szakmai kompetenciák
A képzés célja olyan szakemberek képzése, akik változó korunk legkülönfélébb, gyakorlati és elméleti kihívásait is szem előtt tartva megfelelő szaktudományos és alkalmazói tudással rendelkeznek a szlavisztika művelése és alkalmazása terén. Képesek a szlavisztika oktatásában és kutatásában önálló kutatói, alkalmazói feladatokat ellátni, továbbá részt vállalni a rendszerszintű működtetés feladataiból, a kutatás és fejlesztés terén feladatokat elvégezni, hazai és nemzetközi szakmai fórumokon a szlavisztika, de tágabb értelemben a szlavisztika hazai eredményeit kommunikálni. Felkészültek tanulmányaik doktori képzésben történő folytatására.
8.1. Az elsajátítandó szakmai kompetenciák
A szlavisztika szakos bölcsész
a) tudása
A hallgató összefüggéseiben is átlátja a szlavisztika elméleti problémáit, annak diakrón és szinkrón dimenzióiban.
A szlavisztika vonatkozásában tudományos megalapozottságú tudással rendelkezik annak a magyar és az európai identitás kulturális és szellemi konstrukciói szempontjából is releváns hátterével.
Ismeri az irodalmi, a nyelvi, nyelvészeti és a kulturális szövegek és jelenségek vizsgálatának eljárásait és az értelmezés lehetséges módozatait.
Pontosan felismeri a stílusvariánsokat, le tudja írni a specializációjának megfelelő nyelv regionális változatait, rálátása van a szláv nyelvek fejlődésére.
Alapvető ismeretekkel rendelkezik a szlavisztika tudományterületére jellemző hagyományos és elektronikus forrásairól, keresőprogramjairól, katalógusairól, adattárairól és bibliográfiáiról.
A felsőfokú (C1), komplex típusú nyelvvizsga szintjének megfelelően ismer egy szláv nyelvet.
Átfogóan ismeri a szláv nyelvekre jellemző írásbeli és szóbeli, tudományos, közéleti és népszerűsítő műfajokat.
A szlavisztika legalább egy résztémájában elmélyültebb ismeretekkel is rendelkezik.
A választott specializáció nyelvén kívül még legalább egy idegen nyelvet ismer a szlavisztika tanulmányokhoz szükséges szinten, különös tekintettel a szakterminológiára.
b) képességei
A szlavisztikában képes az irodalmi, a nyelvi és a kulturális jelenségek történeti-összehasonlító elemzésére, valamint az azokban megnyilvánuló folyamatok értelmezésére.
Képes helyesen értelmezni a szlavisztika szempontjából releváns magyar, európai és egyéb identitásképződési konstrukciókat.
Képes a szlavisztika szempontjából releváns európai és Európán kívüli kulturális jelenségek multikulturális szempontú szintetizáló elemzésére.
Képes a nyelvi regiszter változatos szövegtípusait és kulturális jelenségeit eltérő szempontrendszer szerint vizsgálni, valamint ehhez adekvát értelmezési stratégiákat rendelni.
A megszerzett ismeretekhez kritikusan viszonyul, képes új összefüggések feltárására.
Képes megválasztani és tudatosan alkalmazni a szlavisztika problémáinak megoldásában kínálkozó módszereket.
Véleményét képes a minimálisan szükséges szakmai-tudományos elvárások szerint megfogalmazni, valamint a korosztályának megfelelő szakmai fórumokon megvédeni.
Hathatós oktatói iránymutatás mellett képes önálló konferencia-előadást tartani, tudományos publikációt készíteni, elfogadható szinten érvelni saját álláspontja mellett, lehetőségeihez mérten mások álláspontját kritikusan vizsgálni.
Szakmája művelése során egy vagy több szláv nyelven kívül még egy idegen nyelvet hatékonyan használ.
c) attitűdje
Elkötelezetten és kritikusan képviseli a szláv, a magyar és európai értékeket, vallja a kulturális, vallási, kisebbségi és társadalmi sokszínűség fontosságát.
A szlavisztika speciális helyzete miatt folyamatosan tanulmányozza az összes szláv kultúrát, a szláv-magyar kulturális kapcsolatokat, ez irányú ismereteit folyamatosan bővíti.
Szakmai érdeklődése a szlavisztikán belül elkötelezett, folyamatos.
Megszerzett tudását a jelenkori társadalmi és kulturális folyamatok és jelenségek megértésére használja fel.
A szlavisztika különféle jelenségeinek és problémáinak megértésében az interdiszciplináris megközelítésre törekszik.
Szakmai és hétköznapi megnyilatkozásaiban az adekvát normákat követi.
Törekszik szlávnyelv-tudása folyamatos tökéletesítésére, valamint egy másik idegen nyelvvel kapcsolatos ismereteinek elmélyítésére.
d) autonómiája és felelőssége
Folyamatosan reflektál saját beágyazottságára, megpróbálja önmagát történeti és kulturális dimenziókban is látni és láttatni.
Elkötelezetten képviseli szakmai, szellemi identitását.
Munkája során igyekszik kapcsolati rendszerét az európai és az Európán kívüli szakmai és nem szakmai közösségek irányába is kiterjeszteni.
Tudásszintjének megfelelően szakmájának kérdéseihez kritikusan viszonyul.
Kellő felelősségérzettel rendelkezik a szakterületén alkalmazott módszerek vonatkozásában, evidencia számára más tudományágak autonómiája, módszertani sajátosságai.
Etikai és szakmai felelősséget vállal az általa létrehozott szellemi termékekért, saját tudományos eredményeit meg tudja védeni.
9. A mesterképzés jellemzői
9.1. Szakmai jellemzők
A szakképzettséghez vezető tudományágak, szakterületek, amelyekből a szak felépül:
képzést alapozó bölcsészettudományi és társadalomtudományi ismeretek, szláv irodalomtudományi, nyelvtudományi, kultúratudományi szakmai ismeretek, továbbá nyelvi képzés 50-90 kredit;
a szakhoz kötődő nyelvtudományi, irodalomtudományi vagy kultúratudományi ismeretek választható speciális programjai, amelyek kreditaránya 20-40 kredit.
9.2. Idegennyelvi követelmény
A mesterfokozat megszerzéséhez legalább egy - a választott specializáció nyelvén kívüli - idegen nyelvből államilag elismert, középfokú (B2), komplex típusú nyelvvizsga vagy ezzel egyenértékű érettségi bizonyítvány vagy oklevél megszerzése szükséges. A záróvizsga letétele az adott szláv nyelvből felsőfokú (C1), komplex típusú nyelvvizsga-követelmények teljesítését igazolja.
9.3. A képzés megkülönböztető speciális jegyek
A képzés valamely szláv nyelven folyik. A mesterképzésbe való belépés feltétele valamely szláv nyelvből középfokú (B2), komplex típusú nyelvvizsga vagy ezzel egyenértékű érettségi bizonyítvány vagy oklevél.
9.4. A 4.2. pontban megadott oklevéllel rendelkezők esetén a mesterképzési képzési ciklusba való belépés minimális feltételei
Szlavisztika alapképzési tanulmányok esetén és más alapképzési oklevél birtokában a mesterképzésbe való belépéshez 30 kredit szükséges szláv nyelvi, nyelvészeti, irodalomtudományi, kultúrtörténeti ismeretekből, amelyeket a hallgató a felsőoktatási intézmény tanulmányi és vizsgaszabályzatában meghatározottak szerint utólag is megszerezhet.
1. A mesterképzési szak megnevezése: szlovák nyelv és irodalom (Slovakian Language and Literature)
2. A mesterképzési szakon szerezhető végzettségi szint és a szakképzettség oklevélben szereplő megjelölése
végzettségi szint: mester- (magister, master; rövidítve: MA-) fokozat
szakképzettség: okleveles szlovák nyelv és irodalom szakos bölcsész
a szakképzettség angol nyelvű megjelölése: Philologist in Slovakian Language and Literature
3. Képzési terület: bölcsészettudomány
4. A mesterképzésbe történő belépésnél előzményként elfogadott szakok
4.1. Teljes kreditérték beszámításával vehető figyelembe: szlavisztika alapképzési szak szlovák szakiránya.
4.2. A 9.4. pontban meghatározott kreditek teljesítésével vehetők figyelembe továbbá: azok az alapképzési és mesterképzési szakok, illetve a felsőoktatásról szóló 1993. évi LXXX. törvény szerinti szakok, amelyeket a kredit megállapításának alapjául szolgáló ismeretek összevetése alapján a felsőoktatási intézmény kreditátviteli bizottsága elfogad.
5. A képzési idő félévekben: 4 félév
6. A mesterfokozat megszerzéséhez összegyűjtendő kreditek száma: 120 kredit
a szak orientációja: elméletorientált (60-70 százalék)
a diplomamunka készítéséhez rendelt kreditérték 20 kredit
a szabadon választható tantárgyakhoz rendelhető minimális kreditérték: 10 kredit
7. A szakképzettség képzési területek egységes osztályozási rendszere szerinti tanulmányi területi besorolása: 222
8. A mesterképzési szak képzési célja és a szakmai kompetenciák
A képzés célja olyan szakemberek képzése, akik változó korunk legkülönfélébb, gyakorlati és elméleti kihívásait is szem előtt tartva megfelelő szaktudományos és alkalmazói tudással rendelkeznek a szlovák nyelv művelése és alkalmazása terén. Képesek a szlovák nyelv oktatásában és kutatásában önálló kutatói, alkalmazói feladatokat ellátni, továbbá részt vállalni a rendszerszintű működtetés feladataiból, a kutatás és fejlesztés terén feladatokat elvégezni, hazai és nemzetközi szakmai fórumokon a szlovák nyelv és irodalom, de tágabb értelemben a szlavisztika hazai eredményeit kommunikálni. Felkészültek tanulmányaik doktori képzésben történő folytatására.
8.1. Az elsajátítandó szakmai kompetenciák
A szlovák nyelv és irodalom szakos bölcsész
a) tudása
Összefüggéseiben is átlátja a szlovák nyelv és irodalomelméleti problémáit, annak diakrón és szinkrón dimenzióiban.
A szlovák nyelv és irodalom vonatkozásában tudományos megalapozottságú tudással rendelkezik annak a magyar és az európai identitás kulturális és szellemi konstrukciói szempontjából is releváns hátterével.
Ismeri az irodalmi, a nyelvi, nyelvészeti és a kulturálisszövegek és jelenségek vizsgálatának eljárásait és az értelmezés lehetséges módozatait.
Pontosan felismeri a stílusvariánsokat, le tudja írni a szlovák nyelv regionális változatait, rálátása van a szlovák nyelv fejlődésére.
Alapvető ismeretekkel rendelkezik a szlovák nyelv- és irodalomtudomány területére jellemző hagyományos és elektronikus forrásairól, keresőprogramjairól, katalógusairól, adattárairól és bibliográfiáiról.
Átfogóan ismeri a szlovák nyelvre és irodalomra jellemző írásbeli és szóbeli, tudományos, közéleti és népszerűsítő műfajokat.
A szlovák nyelv és irodalom legalább egy résztémájában elmélyültebb ismeretekkel is rendelkezik.
Ismeri a szlovák nyelvet felsőfokú (C1), komplex típusú nyelvvizsga szintjén.
A szlovákon kívül még legalább egy idegen nyelvet ismer a szlovák nyelv és irodalom ismeretéhez szükséges szinten, különös tekintettel a szakterminológiára.
b) képességei
A szlovák nyelvi és irodalmi ismeretei alapján képes az irodalmi, a nyelvi és a kulturális jelenségek történeti-összehasonlító elemzésére, valamint az azokban megnyilvánuló folyamatok értelmezésére.
Képes helyesen értelmezni a szlovák nyelv, irodalom és kultúra szempontjából releváns magyar, európai és egyéb identitásképződési konstrukciókat.
Képes a szlovák nyelv, irodalom és kultúra szempontjából releváns európai és Európán kívüli kulturális jelenségek multikulturális szempontú szintetizáló elemzésére.
Képes a nyelvi regiszter változatos szövegtípusait és kulturális jelenségeit eltérő szempontrendszer szerint vizsgálni, valamint ehhez adekvát értelmezési stratégiákat rendelni.
A megszerzett ismeretekhez kritikusan viszonyul, képes új összefüggések feltárására.
Képes megválasztani és tudatosan alkalmazni a szlovák nyelv és irodalom problémáinak megoldásában kínálkozó módszereket.
Véleményét képes a minimálisan szükséges szakmai-tudományos elvárások szerint megfogalmazni, valamint a korosztályának megfelelő szakmai fórumokon megvédeni.
Iránymutatás mellett képes önálló konferencia-előadást tartani, tudományos publikációt készíteni, elfogadható szinten érvelni saját álláspontja mellett, lehetőségeihez mérten mások álláspontját kritikusan vizsgálni.
Szakmája művelése során a szlovákon kívül még egy idegen nyelvet hatékonyan használ.
c) attitűdje
Elkötelezetten és kritikusan képviseli a szlovák, a magyar és európai értékeket, vallja a kulturális, vallási, kisebbségi és társadalmi sokszínűség fontosságát.
A szlovák nyelv és irodalom speciális helyzete miatt folyamatosan tanulmányozza a többi szláv kultúrát, a szlovák-magyar kulturális kapcsolatokat, ez irányú ismereteit folyamatosan bővíti.
Szakmai érdeklődése a szlovák nyelv, irodalom és kultúra mellett elkötelezett, folyamatos.
Megszerzett tudását a jelenkori társadalmi és kulturális folyamatok és jelenségek megértésére használja fel.
A szlovák nyelv, irodalom és kultúra különféle jelenségeinek és problémáinak megértésében az interdiszciplináris megközelítésre törekszik.
Szakmai és hétköznapi megnyilatkozásaiban az adekvát normákat követi.
Törekszik szlováknyelv-tudása folyamatos tökéletesítésére, valamint egy másik idegen nyelvvel kapcsolatos ismereteinek elmélyítésére.
d) autonómiája és felelőssége
Folyamatosan reflektál saját beágyazottságára, megpróbálja önmagát történeti és kulturális dimenziókban is látni és láttatni.
Elkötelezetten képviseli szakmai, szellemi identitását.
Munkája során igyekszik kapcsolati rendszerét az európai és az Európán kívüli szakmai és nem szakmai közösségek irányába is kiterjeszteni.
Tudásszintjének megfelelően szakmájának kérdéseihez kritikusan viszonyul.
Kellő felelősségérzettel rendelkezik a szakterületén alkalmazott módszerek vonatkozásában, evidencia számára más tudományágak autonómiája, módszertani sajátosságai.
Etikai és szakmai felelősséget vállal az általa létrehozott szellemi termékekért, saját tudományos eredményeit meg tudja védeni.
9. A mesterképzés jellemzői
9.1. Szakmai jellemzők
A szakképzettséghez vezető tudományágak, szakterületek, amelyekből a szak felépül:
képzést alapozó bölcsészettudományi és társadalomtudományi ismeretek, szlovák irodalomtudományi, nyelvtudományi, kultúratudományi szakmai ismeretek, továbbá nyelvi képzés 50-90 kredit;
a szakhoz kötődő nyelvtudományi, irodalomtudományi vagy kultúratudományi ismeretek választható speciális programjai, amelynek kreditaránya a 20-40 kredit.
9.2. Idegennyelvi követelmény
A mesterfokozat megszerzéséhez legalább egy - a szlovákon kívüli - idegen nyelvből államilag elismert, középfokú (B2), komplex típusú nyelvvizsga vagy ezzel egyenértékű érettségi bizonyítvány vagy oklevél megszerzése szükséges. A záróvizsga letétele szlovák nyelvből felsőfokú (C1), komplex típusú nyelvvizsga-követelmények teljesítését igazolja.
9.4. A képzést megkülönböztető speciális jegyek
A képzés szlovák nyelven folyik. A mesterképzésbe való belépés feltétele szlovák nyelvből középfokú (B2), komplex típusú nyelvvizsga vagy ezzel egyenértékű érettségi bizonyítvány vagy oklevél.
9.4. A 4.2. pontban megadott oklevéllel rendelkezők esetén a mesterképzési képzési ciklusba való belépés minimális feltételei
A szlovák szakiránytól eltérő korábbi szlavisztika alapképzési tanulmányok esetén és más alapképzési oklevél birtokában a mesterképzésbe való belépéshez 30 kredit szükséges szlovák nyelvi, nyelvészeti, irodalomtudományi, kultúrtörténeti ismeretekből, amelyeket a hallgató a felsőoktatási intézmény tanulmányi és vizsgaszabályzatában meghatározottak szerint utólag is megszerezhet.
1. A mesterképzési szak megnevezése: szlovén nyelv és irodalom (Slovenian Language and Literature)
2. A mesterképzési szakon szerezhető végzettségi szint és a szakképzettség oklevélben szereplő megjelölése
végzettségi szint: mester- (magister, master; rövidítve: MA-) fokozat
szakképzettség: okleveles szlovén nyelv és irodalom szakos bölcsész;
a szakképzettség angol nyelvű megjelölése: Philologist in Slovenian Language and Literature
3. Képzési terület: bölcsészettudomány
4. A mesterképzésbe történő belépésnél előzményként elfogadott szakok
4.1. Teljes kreditérték beszámításával vehető figyelembe: szlavisztika alapképzési szak szlovén szakiránya.
4.2. A 9.4. pontban meghatározott kreditek teljesítésével vehetők figyelembe továbbá: azok az alapképzési és mesterképzési szakok, illetve a felsőoktatásról szóló 1993. évi LXXX. törvény szerinti szakok, amelyeket a kredit megállapításának alapjául szolgáló ismeretek összevetése alapján a felsőoktatási intézmény kreditátviteli bizottsága elfogad.
5. A képzési idő félévekben: 4 félév
6. A mesterfokozat megszerzéséhez összegyűjtendő kreditek száma: 120 kredit
a szak orientációja: elméletorientált (60-70 százalék)
a diplomamunka készítéséhez rendelt kreditérték 20 kredit
a szabadon választható tantárgyakhoz rendelhető minimális kreditérték: 10 kredit
7. A szakképzettség képzési területek egységes osztályozási rendszere szerinti tanulmányi területi besorolása: 222
8. A mesterképzési szak képzési célja és a szakmai kompetenciák
A képzés célja olyan szakemberek képzése, akik változó korunk legkülönfélébb, gyakorlati és elméleti kihívásait is szem előtt tartva megfelelő szaktudományos és alkalmazói tudással rendelkeznek a szlovén nyelv művelése és alkalmazása terén. Képesek a szlovén nyelv oktatásában és kutatásában önálló kutatói, alkalmazói feladatokat ellátni, továbbá részt vállalni a rendszerszintű működtetés feladataiból, a kutatás és fejlesztés terén feladatokat elvégezni, hazai és nemzetközi szakmai fórumokon a szlovén nyelv és irodalom, de tágabb értelemben a szlavisztika hazai eredményeit kommunikálni. Felkészültek tanulmányaik doktori képzésben történő folytatására.
8.1. Az elsajátítandó szakmai kompetenciák
A szlovén nyelv és irodalom szakos bölcsész
a) tudása
Összefüggéseiben is átlátja a szlovén nyelv és irodalom elméleti problémáit, annak diakrón és szinkrón dimenzióiban.
A szlovén nyelv és irodalom vonatkozásában tudományos megalapozottságú tudással rendelkezik annak a magyar és az európai identitás kulturális és szellemi konstrukciói szempontjából is releváns hátterével.
Ismeri az irodalmi, a nyelvi, nyelvészeti és a kulturális szövegek és jelenségek vizsgálatának eljárásait és az értelmezés lehetséges módozatait.
Pontosan felismeri a stílusvariánsokat, le tudja írni a szlovén nyelv regionális változatait, rálátása van a szlovén nyelv fejlődésére.
Alapvető ismeretekkel rendelkezik a szlovén nyelv- és irodalomtudomány területére jellemző hagyományos és elektronikus forrásairól, keresőprogramjairól, katalógusairól, adattárairól és bibliográfiáiról.
Ismeri a szlovén nyelvet felsőfokú (C1), komplex típusú nyelvvizsga szintjén.
Átfogóan ismeri a szlovén nyelvre és irodalomra jellemző írásbeli és szóbeli, tudományos, közéleti és népszerűsítő műfajokat.
A szlovén nyelv és irodalom legalább egy résztémájában elmélyültebb ismeretekkel is rendelkezik.
A szlovénen kívül még legalább egy idegen nyelvet ismer a szlovén nyelv és irodalom ismeretéhez szükséges szinten, különös tekintettel a szakterminológiára.
b) képességei
A szlovén nyelvi és irodalmi ismeretei alapján képes az irodalmi, a nyelvi és a kulturális jelenségek történeti-összehasonlító elemzésére, valamint az azokban megnyilvánuló folyamatok értelmezésére.
Képes helyesen értelmezni a szlovén nyelv, irodalom és kultúra szempontjából releváns magyar, európai és egyéb identitásképződési konstrukciókat.
Képes a szlovén nyelv, irodalom és kultúra szempontjából releváns európai és Európán kívüli kulturális jelenségek multikulturális szempontú szintetizáló elemzésére.
Képes a nyelvi regiszter változatos szövegtípusait és kulturális jelenségei teltérő szempontrendszer szerint vizsgálni, valamint ehhez adekvát értelmezési stratégiákat rendelni.
A megszerzett ismeretekhez kritikusan viszonyul, képes új összefüggések feltárására.
Képes megválasztani és tudatosan alkalmazni a szlovén nyelv és irodalom problémáinak megoldásában kínálkozó módszereket.
Véleményét képes a minimálisan szükséges szakmai-tudományos elvárások szerint megfogalmazni, valamint a korosztályának megfelelő szakmai fórumokon megvédeni.
Iránymutatás mellett képes önálló konferencia-előadást tartani, tudományos publikációt készíteni, elfogadható szinten érvelni saját álláspontja mellett, lehetőségeihez mérten mások álláspontját kritikusan vizsgálni.
Szakmája művelése során a szlovénon kívül még egy idegen nyelvet hatékonyan használ.
c) attitűdje
Elkötelezetten és kritikusan képviseli a szlovén, a magyar és európai értékeket, vallja a kulturális, vallási, kisebbségi és társadalmi sokszínűség fontosságát.
A szlovén nyelv és irodalom speciális helyzete miatt folyamatosan tanulmányozza a többi szláv kultúrát, a szlovén-magyar kulturális kapcsolatokat, ez irányú ismereteit folyamatosan bővíti.
Szakmai érdeklődése a szlovén nyelv, irodalom és kultúra mellett elkötelezett, folyamatos.
Megszerzett tudását a jelenkori társadalmi és kulturális folyamatok és jelenségek megértésére használja fel.
A szlovén nyelv, irodalom és kultúra különféle jelenségeinek és problémáinak megértésében az interdiszciplináris megközelítésre törekszik.
Szakmai és hétköznapi megnyilatkozásaiban az adekvát normákat követi.
Törekszik szlovén nyelvtudása folyamatos tökéletesítésére, valamint egy másik idegen nyelvvel kapcsolatos ismereteinek elmélyítésére.
d) autonómiája és felelőssége
Folyamatosan reflektál saját beágyazottságára, megpróbálja önmagát történeti és kulturális dimenziókban is látni és láttatni.
Elkötelezetten képviseli szakmai, szellemi identitását.
Munkája során igyekszik kapcsolati rendszerét az európai és az Európán kívüli szakmai és nem szakmai közösségek irányába is kiterjeszteni.
Tudásszintjének megfelelően szakmájának kérdéseihez kritikusan viszonyul.
Kellő felelősségérzettel rendelkezik a szakterületén alkalmazott módszerek vonatkozásában, evidencia számára más tudományágak autonómiája, módszertani sajátosságai.
Etikai és szakmai felelősséget vállal az általa létrehozott szellemi termékekért, saját tudományos eredményeit meg tudja védeni.
9. A mesterképzés jellemzői
9.1. Szakmai jellemzők
A szakképzettséghez vezető tudományágak, szakterületek, amelyekből a szak felépül:
képzést alapozó bölcsészettudományi és társadalomtudományi ismeretek, szlovén irodalomtudományi, nyelvtudományi, kultúratudományi szakmai ismeretek, továbbá nyelvi képzés 50-90 kredit;
a szakhoz kötődő nyelvtudományi, irodalomtudományi vagy kultúratudományi ismeretek választható speciális programjai, amelynek kreditaránya a 20-40 kredit.
9.2. Idegennyelvi követelmény
A mesterfokozat megszerzéséhez legalább egy - a szlovénon kívüli - idegen nyelvből államilag elismert, középfokú (B2), komplex típusú nyelvvizsga vagy ezzel egyenértékű érettségi bizonyítvány vagy oklevél megszerzése szükséges. A záróvizsga letétele szlovén nyelvből felsőfokú (C1), komplex típusú nyelvvizsga-követelmények teljesítését igazolja.
9.3. A képzést megkülönböztető speciális jegyek
A képzés szlovén nyelven folyik. A mesterképzésbe való belépés feltétele szlovén nyelvből középfokú (B2), komplex típusú nyelvvizsga vagy ezzel egyenértékű érettségi bizonyítvány vagy oklevél.
9.4. A 4.2. pontban megadott oklevéllel rendelkezők esetén a mesterképzési képzési ciklusba való belépés minimális feltételei
A szlovén szakiránytól eltérő korábbi szlavisztika alapképzési tanulmányok esetén és más alapképzési oklevél birtokában a mesterképzésbe való belépéshez 30 kredit szükséges szlovén nyelvi, nyelvészeti, irodalomtudományi, kultúrtörténeti ismeretekből, amelyeket a hallgató a felsőoktatási intézmény tanulmányi és vizsgaszabályzatában meghatározottak szerint utólag is megszerezhet.
A mesterképzési szak megnevezése: társadalmi befogadás tanulmányok (Social Integration)
2. A mesterképzési szakon szerezhető végzettségi szint és a szakképzettség oklevélben szereplő megjelölése
végzettségi szint: mester- (magister, master; rövidítve: MA-) fokozat
szakképzettség: okleveles társadalmi befogadás tanácsadó
a szakképzettség angol nyelvű megjelölése: Social Integration Counsellor
3. Képzési terület: bölcsészettudomány
4. A mesterképzésbe történő belépésnél előzményként elfogadott szakok
4.1. Teljes kreditérték beszámításával vehető figyelembe: a pszichológia, a pedagógia, a gyógypedagógia, a szociológia alapképzési szak.
4.2. A 9.4. pontban meghatározott kreditek teljesítésével elsősorban számításba vehető: a társadalomtudomány képzési területről a szociális munka, a szociálpedagógia, a politológia, a nemzetközi tanulmányok, a kommunikáció és médiatudomány, a bölcsészettudomány képzési területről a közösségszervezés, a szabad bölcsészet, a történelem, romológia, a pedagógusképzés képzési területről az óvodapedagógus, a tanító alapképzési szak.
4.3. A 9.4. pontban meghatározott kreditek teljesítésével vehetők figyelembe továbbá: azok az alapképzési és mesterképzési szakok, illetve a felsőoktatásról szóló 1993. évi LXXX. törvény szerinti szakok, amelyeket a kredit megállapításának alapjául szolgáló ismeretek összevetése alapján a felsőoktatási intézmény kreditátviteli bizottsága elfogad.
5. A képzési idő félévekben: 4 félév
6. A mesterfokozat megszerzéséhez összegyűjtendő kreditpontok száma: 120 kredit
a szak orientációja: kiegyensúlyozott (40-60 százalék)
a diplomamunka készítéséhez rendelt kreditérték: 20 kredit
intézményen kívüli összefüggő gyakorlati képzés minimális kreditértéke: 6 kredit
a szabadon választható tantárgyakhoz rendelhető minimális kreditérték: 12 kredit
7. A szakképzettség képzési területek egységes osztályozási rendszere szerinti tanulmányi területi besorolása: 312
8. A mesterképzési szak képzési célja és a szakmai kompetenciák
A képzés célja olyan szakemberek képzése, akik elmélyült kulturális és kultúraközi pszichológia és pedagógia, valamint a kapcsolódó diszciplínák terén szerzett tudásuk, kompetenciájuk és felelősségvállalásuk révén tudatosan kezelik a társadalmakban megjelenő értékek sokféleségét, elősegítve a társadalmi integrációt, a különféle kisebbségi és többségi csoportok együttélését és együttműködését. Képesek az előítéletek társadalmi okainak elemzésére, következményeik tudatosítására és az egyenlő esélyeket biztosító törekvések támogatására a különböző intézményekben, a pedagógia interkulturális és multikulturális aspektusainak ismerete révén egyebek mellett az oktatás világában is. Nyitottak és toleránsak mások véleményének megismerésében, képesek olyan helyzetek teremtésére, amelyek az emberi jogok elfogadását és a kulturális sokféleség pozitív hozamának a társadalmi befogadás érdekében történő kiaknázását segítik, mindeközben a fellépő konfliktusokat eredményesen kezelik. Felkészültek tanulmányaik doktori képzésben történő folytatására.
8.1. Az elsajátítandó szakmai kompetenciák
A társadalmi befogadás tanácsadó
a) tudása
Átfogóan ismeri és összefüggéseiben látja a pedagógia, a pszichológia, az antropológia, a szociológia, a jog és a kommunikáció diszciplináknak a szakterületre vonatkozó főbb elméleti megközelítéseit és gyakorlati alkalmazási lehetőségeit.
Ismeri és érti a különböző kultúrák értékeinek és nézetrendszereinek fő sajátosságait.
Ismeri a társadalmi befogadás és az akkulturáció elméleti és gyakorlati vonatkozásait.
Ismeri a csoportközi és kultúrközi kapcsolatok sajátosságait és azok alakításának lehetőségeit.
Ismeri a különféle domináns és nem domináns csoportok egymáshoz való viszonyának történeti és kulturális vetületeit.
Ismeri a hazai kisebbségeket, és a rájuk vonatkozó jogi dokumentumokat.
Ismeri a kisebbségi és többségi identitás pszichológiáját.
Ismeri a társadalmi-kulturális érintkezés multikulturális elméleteit, azok kritikáit és a működőképes gyakorlatokat.
Ismeri a nemzetközi migráció fő okait és fontosabb elméleteit.
Ismeri a szocio-kulturális-ökonómiai háttér és a társadalmi sikeresség összetevőit.
Ismeri a szocio-kulturális-ökonómiai háttér és az oktatás összefüggéseit.
Ismeri az interkulturális kommunikáció alapvető folyamatait, és ismer olyan módszereket, amelyek elősegítik az interkulturális kompetencia fejlődését.
Ismeri és érti a sztereotípiák, előítéletek működését, és ismer olyan módszereket, amelyek elősegítik az előítéletek csökkentését.
Ismeri és érti mindezeknek az oktatás világában releváns vetületeit.
Ismeri az emberi jogokra vonatkozó alapdokumentumokat és azok történeti és jogi alapjait, az emancipációs és polgári jogok mozgalmak társadalmi hátterét és eredményeit.
Ismeri a tanácsadásnak a szakterületre vonatkozó főbb elméleti és gyakorlati megközelítéseit.
b) képességei
Az információkat kritikusan elemzi, önállóan kidolgozott szempontok szerint dolgozza fel, új összefüggésekre mutat rá.
Tevékenységében figyelembe veszi az alapvető emberi jogokat, a különféle kultúrák értékeinek és nézetrendszereinek sajátosságait, és az értékek átalakulásának folyamatát is.
Képes az elsajátított interkulturális szemléletet munkájában körültekintően és toleránsan közvetíteni.
Multikulturális ismereteit képes gyakorlattá formálni, azaz a társadalmi befogadás és a társadalmi integráció előmozdítását szolgáló tevékenységeket, programokat kezdeményezni, ezek megtervezésében és megvalósításában tevőlegesen részt venni.
Képes a csoportközi és a kultúrközi kapcsolatok megértésére és alakítására.
Képes támogatni a pozitív kisebbségi és többségi identitás kialakítását.
Képes a szocio-kulturális-ökonómiai háttér és a társadalmi befogadás közötti összefüggések differenciált észlelésére, befogadására és kezelésére.
Képes az interkulturális kommunikáció sajátosságainak megértésére, azok gyakorlati alkalmazására, partnerei munkájának eredményes szervezésére, a folyamat közben fellépő konfliktusok hatékony kezelésére.
Képes elősegíteni a kulturális sokféleség pozitívumainak kiaknázását a társadalmi befogadás érdekében.
Reflektál a saját kultúrájának rejtett feltételezéseire, képes azonosítani saját előítéleteit és etnocentrizmusát, és azokhoz kritikusan viszonyul, továbbá ezt az önreflexiót képes másokban is előmozdítani.
Képes elősegíteni olyan munkakörnyezet megteremtését, amelyben a partnerek kölcsönösen figyelembe veszik egymás kulturális hátteréből eredő különböző perspektíváit és szemléletmódját.
Véleményét a szakmai-tudományos elvárásoknak megfelelően, idegen nyelven is megfogalmazza, szakmai fórumokon megvédi.
Rendelkezik a másokkal való hatékony együttműködés képességével.
Rendelkezik a saját személyisége állandó fejlesztésére, valamint a szakmai önképzésre irányuló képességekkel.
Rendelkezik a kezdeményezés, az önálló döntéshozatal képességeivel.
c) attitűdje
Felhasználja szakterületi tudását a jelenkori társadalmi változások megértéséhez.
Nyitott mások és más kultúrák, értékvilágok elfogadására.
Tiszteletben tartja az emberi jogokat és az egyenlő emberi méltóságot.
Elismeri a kulturális különbözőség kölcsönös legitimitását, a kulturális identitás jelentőségét minden ember életében, és elfogadja minden ember identitásának összetettségét.
Elfogadja, hogy a társadalmi befogadás és a kultúrák találkozása együtt járhat a társadalmi élet minden területén konfliktusok keletkezésével, amelyek egy plurális társadalomban a társadalmi egyezkedési folyamatok kölcsönösen konstruktív kezelése módjával megoldhatóak.
A kulturális sokféleséget alapvetően egy olyan pozitív lehetőségnek látja, amelynek hozadékai a társadalmi integráció és fejlődés szolgálatába állíthatóak.
Rendelkezik társadalmi érzékenységgel, a globális értékek lokális alkalmazásának képességeivel, és törekszik ezeknek a szempontoknak a figyelembe vételére munkája során.
Emberi kapcsolataiban humánus, etikus és toleráns.
Reális önismerettel, önértékeléssel és önkontrollal rendelkezik a munkavégzés során is.
d) autonómiája és felelőssége
Rendelkezik egyéni és közösségi felelősségvállalással, felelősségtudattal.
Felelősséget vállal az elvégzett munkáiért, tudatában van azok lehetséges következményeivel, magas fokú a teherbíró-képessége.
Tudatosan képviseli a társadalmi befogadás értékeit.
9. A mesterképzés jellemzői
9.1. Szakmai jellemzők
9.1.1. A szakképzettséghez vezető tudományágak, szakterületek, amelyekből a szak felépül: Pszichológia, pedagógia, ezeken kívül a kapcsolódó diszciplínák: kulturális antropológia, kultúratudomány, kommunikációelmélet, jogtudomány, szociológia:
a képzést alapozó bölcsészettudományi és társadalomtudományi ismeretek
(a kultúra fogalma és dimenziói, kisebbségek a társadalomban, a multikulturalizmus és kritikái, az emberi és kisebbségi jogok, többségi és kisebbségi identitás, előítéletek és ideológiák) 18-20 kredit;
a társadalmi befogadás, az interkulturalitás pszichológiai, pedagógiai szakmai ismeretei [globalizáció és migráció; interkulturális kommunikáció és interkulturális kompetencia; társadalomtudományi kutatás; kvantitatív és kvalitatív módszerek; szenzitivitás tréning; interkulturalitás-tréning (választható: interkulturális kompetencia; demokratikus értékek; konfliktusmegoldás; identitás; gender); kutatásmódszertan gyakorlat; idegen nyelvű szakszövegolvasás] 20-25 kredit;
9.1.2. A képzés részeként, a felsőoktatási intézmény által ajánlott speciális programok
választhatók, amelynek kreditértéke további 45-50 kredit.
A választható speciális program területét tekintve lehet:
kulturális és kulturális összehasonlító pszichológia: társas viselkedés; gyermekfejlődés; gyermeknevelés és szocializáció; nemek közötti kapcsolatok; nemi szerepek; a nemmel kapcsolatos nézetek;
interkulturális és összehasonlító pedagógia: az oktatás globális és lokális, európai és Európán kívüli dimenziói;
kultúrák találkozása és az oktatás;
kisebbségi oktatási modellek a világban és a hazai kisebbségek oktatása; társadalmi csoportok reprezentációja a médiában; interkulturális pszichológia: előítéletek;
sztereotípiák és csoportközi viszonyok elméletei; társadalmi konfliktusok;
interkulturalitás a gyakorlatban: család; iskola; tanácsadás; egészség; szervezet és kultúra; konfliktuskezelés; tárgyalás; béke; fenntartható fejlődés; segélyszervezetek; roma, cigánygyerekek az iskolában;
gondolkodás; tanulás és társas viselkedés: kelet-ázsiai és euro-amerikai minták; iskolai gyakorlat;
terepgyakorlat, szakdolgozatkísérő szeminárium.
9.2. Idegennyelvi követelmény
A mesterfokozat megszerzéséhez egy élő idegen nyelvből államilag elismert, középfokú (B2), komplex típusú nyelvvizsga vagy ezekkel egyenértékű érettségi bizonyítvány vagy oklevél szükséges.
9.3. A szakmai gyakorlat követelményei
A szakmai gyakorlat a 3. és 4. félév során oktatási, nevelési, kulturális, társadalmi intézményben, szervezetben vagy egyéb szervezeteknek a társadalmi-kulturális sokféleség szempontjából releváns tevékenységeihez kapcsolódva összesen 90 órányi terepen töltött tanévközi gyakorlatot, valamint további 90 órában konzultációkat és egyéni munkát tartalmaz, mindösszesen 6 kredit értékben.
A szakmai gyakorlat két részre oszlik. A 3. félévben, iskolákban, tanodákban, egyéb oktatási intézményekben, általában az oktatás világában, a 4. félévben pedig további területeken működő intézményekben töltik gyakorlati idejüket a hallgatók. A két félév során különböző területeken szereznek szakmai, gyakorlati tapasztalatokat: a közigazgatásban, felsőoktatásban, köznevelésben, nemzetközi és hazai, profitorientált, non-profit és civil szervezetekben, nagyvállalatoknál.
9.4. A 4.2. és 4.3. pontban megadott oklevéllel rendelkezők esetén a mesterképzési képzési ciklusba való belépés minimális feltételei
A mesterképzésbe való belépéshez a korábbi tanulmányok szerint szükséges minimális kreditek száma legalább 15 kredit pszichológia, pedagógia, kutatásmódszertan, szociológia, kommunikációelmélet, antropológia, kultúratudomány témakörökből.
1. A mesterképzési szak megnevezése: tibetológia (Tibetan Studies)
2. A mesterképzési szakon szerezhető végzettségi szint és a szakképzettség oklevélben szereplő megjelölése
végzettségi szint: mester- (magister, master; rövidítve: MA-) fokozat
szakképzettség: okleveles tibetológia szakos bölcsész
a szakképzettség angol nyelvű megjelölése: Philologist in Tibetan Studies
3. Képzési terület: bölcsészettudomány
4. A mesterképzésbe történő belépésnél előzményként elfogadott szakok
4.1. Teljes kreditérték beszámításával vehető figyelembe: keleti nyelvek és kultúrák alapképzési szak tibeti szakiránya.
4.2. A 9.3. pontban meghatározott kreditek teljesítésével elsősorban számításba vehető
a keleti nyelvek és kultúrák alapképzési szak további szakirányai.
4.3. A 9.3. pontban meghatározott kreditek teljesítésével vehetők figyelembe továbbá azok az alapképzési és mesterképzési szakok, illetve a felsőoktatásról szóló 1993. évi LXXX. törvény szerinti szakok, amelyeket a kredit megállapításának alapjául szolgáló ismeretek összevetése alapján a felsőoktatási intézmény kreditátviteli bizottsága elfogad.
5. A képzési idő félévekben: 4 félév
6. A mesterfokozat megszerzéséhez összegyűjtendő kreditpontok száma: 120 kredit
a szak orientációja: kiegyensúlyozott (40-60 százalék)
a diplomamunka készítéséhez rendelt kreditérték: 20 kredit
a szabadon választható tantárgyakhoz rendelhető minimális kreditérték: 6 kredit
7. A szakképzettség képzési területek egységes osztályozási rendszere szerinti tanulmányi területi besorolása: 222
8. A mesterképzési szak képzési célja és a szakmai kompetenciák
A képzés célja olyan szakemberek képzése, akik a tibeti kultúrára és nyelvre, valamint tágabb környezetére vonatkozó, filológiai alapokon nyugvó ismereteik birtokában képesek a klasszikus és modern tibeti nyelv, a tibeti műveltség és történelem, a buddhista vallás és filozófia témaköreiben magas színvonalú tudományos tevékenység végzésére. Felkészültek tanulmányaik doktori képzésben történő folytatására.
8.1. Az elsajátítandó szakmai kompetenciák
A tibetológia szakos bölcsész
a) tudása
Ismeri a modern és klasszikus tibeti nyelvet a felsőfokú (C1), komplex típusú nyelvvizsga szintjén.
Érti a tibeti kultúra egyes területeinek tibeti szaknyelvét és terminológiáját.
Átlátja és érti a magyar és európai identitás kulturális és szellemi konstrukcióit.
Alapvető ismeretekkel rendelkezik a multikulturalitás jelenségeiről és az Európán kívüli, különösen a távol-keleti kultúrákról.
Ismeri és érti a multikulturalitás tibeti etnikumot érintő jelenségeit és folyamatait mind az általuk történetileg lakott területeken, mind a világ számos más országában létrejött tibeti közösségek körében.
Alapos ismeretekkel rendelkezik Tibet történelmét, művelődéstörténetét, vallásait, írásbeliségét, művészetét, társadalmi és gazdasági sajátosságait, valamint a tibeti kultúra más területeit illetően.
Ismeri ezek összefüggéseit és fogalomrendszerét.
Részleteiben átlátja a tibetológia elméleti problémáit, ezek történeti, folyamatszerű összefüggéseit, történeti és társadalmi kontextusát.
Rendelkezik az ehhez szükséges ismeretekkel Tibet és tágabb földrajzi, politikai és kulturális környezete történetére, vallás- és művelődéstörténetére, jelenkori viszonyaira vonatkozóan.
Elmélyült ismeretekkel rendelkezik a tibetológia és határtudományai kutatási kérdéseit, ismeretszerzési, elemzési, értelmezési és problémamegoldási módszereit, a forrásfeldolgozás filológiai, szövegkritikai eszközeit illetően.
Érti és átlátja a klasszikus és modern tibeti szövegek és kulturális jelenségek vizsgálatának eljárásait, az értelmezés változó kontextusát.
Alaposan ismeri a tibetológiában használatos hagyományos és elektronikus forrásokat, adatbázisokat, katalógusokat, kereső és forrásfeldolgozást segítő programokat.
Átfogóan és alaposan ismeri a Tibet-kutatás jellemző írásbeli és szóbeli, tudományos és népszerűsítő műfajait.
A tibetológia történetét, Kőrösi Csoma Sándor tudományos tevékenységét, a jelenkori tibetológia tudományos kutatási témáit, problémafelvetéseit, eredményeit, szakirodalmát behatóan ismeri.
A tibetológia legalább egy résztémájában elmélyült ismeretekkel rendelkezik.
Legalább két idegen nyelvet ismer a nemzetközi tibetológiai kutatások figyelemmel kíséréséhez és műveléséhez szükséges szinten, különös tekintettel a szakterminológiára.
b) képességei
Képes a tibeti kultúra különféle területeire vonatkozó eredeti nyelvű források tudományos feldolgozására.
Képes a tibetológia sokoldalú, interdiszciplináris és multidiszciplináris elméleti és gyakorlati művelésére.
A tibetológia egyes részterületein tudományos igényességgel képes a megszerzett információk és az elsajátított módszerek alkalmazására, a kutatási munkafolyamat megtervezésére.
Képes a tibetológiában, különösen saját szakterületén folyó hazai és nemzetközi kutatások és tudományos munka, valamint a különböző korok és kortárs iskolák elméleti megközelítéseinek értékelésére.
Képes felismerni a tibeti kultúrával, történelemmel és életmóddal, a buddhista vallással és filozófiával, illetve a tibeti kultúrkör tágabb környezetének múltjával és jelenkorával kapcsolatos problémákat és új összefüggéseket.
A hazai és nemzetközi tibetológiai tudományos fórumokon képes ismeretei, kutatási eredményei megjelenítésére mind magyar nyelven, mind a tudományág művelésében nemzetközileg elfogadott valamely idegen nyelven szóban és írásban egyaránt.
Alkalmas alapos értelmiségi tájékozottságot, nagyfokú kreativitást, valamint a tibeti kultúrával és a klasszikus és modern tibeti nyelvvel összefüggő elmélyült ismereteket igénylő munkakör ellátására.
c) attitűdje
A tibeti műveltség és kultúra iránt magas fokú motivációval és elkötelezettséggel rendelkezik.
Mind a tibeti kultúra egészét, mind egyes területeit illetően folyamatosan gyarapítja ismereteit, törekszik tudása magasabb szintre emelésére.
Nyitott és fogékony a Tibet-kutatással kapcsolatos új kutatási módszerek, eszközök alkalmazására.
Önműveléssel, önfejlesztéssel folyamatosan törekszik a tibeti kultúrát jellemző belső törvényszerűségek megértésének elmélyítésére.
Mind a Tibet-kutatás tudományos kérdéseihez és eredményeihez, mind saját szakmai tevékenységéhez kritikusan viszonyul.
A tibeti kultúra általa művelt szűkebb területén elért kutatási eredményeit, tudományos módszerekkel, hiteles forrásokra támaszkodva kialakított álláspontját minden fórumon képviseli, megvédi.
Elkötelezett az iránt, hogy a tibeti kultúráról felhalmozott ismereteit, a tibetológiában elért kutatási eredményeit mind a szakmai, mind a szélesebb társadalmi közösség számára hozzáférhetővé tegye.
A tibeti kultúra sajátosságainak, értékeinek kutatását, valamint tudományos eredményeinek átadását illetően minőségtudat és sikerorientáltság jellemzi.
Szemléletének formálásában elfogadja és figyelembe veszi, hogy a különféle kultúrák, köztük a tibeti kultúra sajátosságait történeti és társadalmi körülmények alakítják és határozzák meg.
A tibeti és más távol-keleti kultúrák, tágabb értelemben az európaitól eltérő kultúrák tanulmányozása, a tibeti kultúrán belüli szűkebb szakterületén végzett kutatásai során szakmai tevékenységére jellemző az objektivitás, elfogulatlanság.
Figyel arra, hogy a szakterületével kapcsolatos feladatokat szakmailag magas szinten tervezze meg és hajtsa végre.
Elhivatott olyan munkakör magas színvonalú ellátására, amely értelmiségi tájékozottságot, nagyfokú kreativitást, valamint a tibeti és a vele kapcsolatban álló kultúrákkal összefüggő elmélyült ismereteket igényel.
d) autonómiája és felelőssége
A tibeti kultúra általa művelt témaköreiben önálló tevékenységre képes a tudományos kérdések elemzése, a megoldandó problémák feltárása és megértése, valamint tágabb kontextusba helyezése során.
Önálló tibetológiai kutató tevékenységét szakmai felelősséggel végzi.
Hitelesen közvetíti a tibeti kultúra problémaköreit, sajátosságait, értékeit.
Kutatási területén magas szintű szakmai felelősséggel vesz részt hazai és nemzetközi együttműködésben.
Szakmai kommunikációjában a tudományetikai normáknak megfelelően nyilvánul meg a tibetológiai fórumokon.
A tibetológia kutatási területein végzett tudományos tevékenysége során tudatosan és kritikusan képviseli a magyar és európai értékeket, a kulturális, vallási és társadalmi sokszínűség fontosságát.
Tudatosan reflektál saját történeti és kulturális beágyazódottságára.
Tibetológiai kutató munkája során felelősen képviseli azon módszereket, amelyekkel szakterületén dolgozik, és elfogadja más tudományágak autonómiáját, módszertani sajátosságait.
9. A mesterképzés jellemzői
9.1. Szakmai jellemzők
A szakképzettséghez vezető tudományágak, szakterületek, amelyekből a szak felépül:
Összesen 94 kredit az alábbiak szerint: nyelvtudomány 6-18 kredit;
történettudomány 12-24 kredit;
művelődés- és vallástudomány 20-44 kredit;
módszertani ismeretek 8-12 kredit;
nyelvfejlesztés (általános és szaknyelvi) 20-24 kredit.
A képzésben sajátos kompetenciákat eredményező modulok választhatók a nyelvtudomány területén (klasszikus és modern tibeti nyelv, nyelvjárások, nyelvtörténet, sino-tibeti nyelvcsalád), a történettudomány területén (Tibet és tágabb környezetének története, tibeti történeti források feldolgozása, elemzése), a művelődés- és vallástudomány területén (a hagyományos tibeti állam, társadalom, gazdaság szerkezete, működése; tibeti írásbeliség és tárgyi kultúra, a tibeti kultúra jelene; Tibet vallásai).
9.2. Idegennyelvi követelmény
A mesterfokozat megszerzéséhez egy élő idegen nyelvből államilag elismert, középfokú (B2), komplex típusú nyelvvizsga vagy ezzel egyenértékű érettségi bizonyítvány vagy oklevél szükséges.
9.3. A 4.2. és 4.3. pontban megadott oklevéllel rendelkezők esetén a mesterképzési képzési ciklusba való belépés minimális feltételei
A tibeti szakiránytól eltérő korábbi keleti nyelvek és kultúrák alapképzési tanulmányok esetén és más alapképzési oklevél birtokában a mesterképzésbe való belépéshez 50 kredit szükséges a keleti nyelvek és kultúrák alapképzési szak tibeti szakirányának nyelvi, nyelvtudományi, irodalomtudományi, történeti, művelődéstörténeti ismeretköreiből, továbbá 10 kredit klasszikus és modern tibeti nyelvi ismeret, amelyet a felsőoktatási intézmény tanulmányi és vizsgaszabályzatában meghatározottak szerint kell megszerezni.
1. A mesterképzési szak megnevezése: történelem (History)
2. A mesterképzési szakon szerezhető végzettségi szint és a szakképzettség oklevélben szereplő megjelölése
végzettségi szint: mester- (magister, master; rövidítve: MA-) fokozat
szakképzettség: okleveles történész
a szakképzettség angol nyelvű megjelölése: Historian
3. Képzési terület: bölcsészettudomány
4. A mesterképzésbe történő belépésnél előzményként elfogadott szakok
4.1. Teljes kreditérték beszámításával vehető figyelembe: a történelem alapképzési szak
4.2. A 9.4. pontban meghatározott kreditek teljesítésével vehetők figyelembe továbbá: a bölcsészettudomány, a társadalomtudomány, a jogi képzési terület szakjai.
5. A képzési idő félévekben: 4 félév
6. A mesterfokozat megszerzéséhez összegyűjtendő kreditpontok száma: 120 kredit
a szak orientációja: elméletorientált (60-70 százalék)
a diplomamunka készítéséhez rendelt kreditérték: 20 kredit
a szabadon választható tantárgyakhoz rendelhető minimális kreditérték:10 kredit
7. A szakképzettség képzési területek egységes osztályozási rendszere szerinti tanulmányi területi besorolása: 225
8. A mesterképzési szak képzési célja és a szakmai kompetenciák
A mesterképzési szak célja olyan szakemberek képzése, akik az egyetemes és a magyar történelem, a rokon és segédtudományok területén megszerzett ismereteik birtokában képesek a történész mesterség gyakorlására. Felkészültek történelmi, illetve társadalmi és politikai kérdésekben egyaránt. Ismerik a magyar és egyetemes történet nagy korszakait és fontos összefüggéseit. Képesek önálló kutatásra és kutatási eredményeik, következtetéseik megvédésére, tudományos publikációk létrehozására. Felkészültek tanulmányaik doktori képzésben történő folytatására.
8.1. Az elsajátítandó szakmai kompetenciák
A történész
a) tudása
Ismeri a történelem teljességét, és az egy általa részleteiben is tanulmányozott történeti korszak elméleti problémáit, ezek folyamatszerű összefüggéseit.
Átlátja és érti a magyar és európai identitás kulturális és szellemi konstrukcióit.
Alapvető ismeretekkel rendelkezik az Európán kívüli kultúrákról, érti és képes azok történeti összefüggéseit átlátni.
Érti és átlátja történeti, filozófiai, politikai szövegek, és a filmen és egyéb médiák útján megjelenő kulturális jelenségek vizsgálatának eljárásait, az értelmezés változó kontextusait.
Átfogó ismeretekkel rendelkezik a történelem, valamint a segéd- és rokontudományaira jellemző hagyományos és elektronikus forrásokról, adatbázisokról és keresőprogramokról, katalógusokról és bibliográfiákról.
Elmélyült ismeretekkel rendelkezik a történettudomány és igen kiterjedt határtudományainak kutatási kérdéseit, elemzési és értelmezési módszereit illetően.
Alaposan és átfogóan ismeri a tágan értelmezett történettudományt jellemző írásbeli és szóbeli, tudományos, közéleti és népszerűsítő műfajokat, és azok kontextusait.
A tágan értelmezett történettudomány legalább egy részterületén elmélyült ismeretekkel rendelkezik.
Legalább két idegen nyelvet, s közülük egyet a történettudomány műveléséhez szükséges szinten ismer, különös tekintettel a szakterminológiára.
b) képességei
Képes a kulturális jelenségek történeti-összehasonlító elemzésére, világképek megformálódásának kritikai elemzésére és értelmezésére.
Képes kritikusan értelmezni a magyar és az európai történelem szempontjából releváns identitás-konstrukciókat.
Képes az európai és az Európán kívüli kultúrák szintetizáló elemzésére.
Képes különböző szövegtípusokat és kulturális jelenségeket több szempont mérlegelésével, releváns értelmezési keret kidolgozásával vizsgálni.
Képes az információk kritikus elemzésére, új összefüggésekre feltárására.
Képes önállóan szelektálni és tudatosan alkalmazni a megfelelő tudományos módszereket, munkája során eredeti meglátásokra törekszik.
Képes véleményét a szakmai-tudományos elvárásoknak megfelelően megfogalmazni, szakmai fórumokon megvédeni.
Szakmai vezetéssel képes önálló konferencia-előadást tartani, tudományos publikációt készíteni, hatásosan és önállóan érvelni saját álláspontja mellett, mások álláspontját kritikusan vizsgálni, akár idegen nyelven is.
Képes önállóan és kritikai szempontok szerint feltárni résztémája összefüggéseit, problémáit.
Szakmája művelése során képes idegen nyelveket is hatékonyan használni.
c) attitűdje
Tudatosan és kritikusan képviseli a magyar és európai értékeket, a kulturális, vallási, kisebbségi és társadalmi sokszínűség fontosságát.
A történészi felkészültségénél fogva folyamatosan tanulmányozza az Európán kívüli kultúrákat, ismereteit továbbfejleszti.
Az történettudományon belüli speciális szakmai érdeklődése elmélyült, megszilárdult.
Szakterületén szerzett tudását a jelenkori társadalmi változások megértésére is felhasználja.
Az történettudományra jellemző specifikumokból következően törekszik a problémák interdiszciplináris megközelítésére.
A történettudományi tanulmányai során szerzett szakmai tudását felhasználja és segíti a jelenkori társadalmi változások megértésére és megértetésére.
Szakmai kommunikációjában a történettudomány szakmai normáknak megfelelően nyilvánul meg.
Szem előtt tartja történettudományi kutatási résztémájának szakmai és társadalmi összefüggéseit.
Törekszik szakmai nyelvtudásának elmélyítésére.
d) autonómiája és felelőssége
Tudatosan reflektál saját történeti és kulturális beágyazottságára.
Megszerzett történeti tudását felhasználva felelős európaiként képviseli szakmai, szellemi identitását.
Munkája során kezdeményezi az együttműködést az európai és az Európán kívüli szakmai közösségekkel, vitapartnerekkel.
Szűkebb és tágabb szakmájának kérdéseihez kritikusan viszonyul.
Felelősen képviseli azon módszereket, amelyekkel szakterületén dolgozik, és elfogadja más tudományágak autonómiáját, módszertani sajátosságait.
Etikai és szakmai felelősséget vállal saját, és az általa esetleg vezetett csoport szellemi termékeiért.
Képviseli saját tudományos felismeréseit és eredményeit.
9. A mesterképzés jellemzői
9.1. Szakmai jellemzők
9.1.1. A szakképzettséghez vezető tudományágak, szakterületek, amelyekből a szak felépül:
a képzést alapozó ismeretkörök (historiográfia, történetfilozófia, kutatásmódszertan, történelemelmélet) 10-20 kredit;
a történészképzés szakmai ismeretei (politikai strukturák, államok, gazdaság-, társadalom-, demográfia-, életmód-, kultúra-, gondolkodástörténet) 10-50 kredit.
9.1.2. A képzésben sajátos kompetenciákat eredményező szakspecifikus specializációk választhatók három témakörből, amelyek kreditaránya további 30-70 kredit:
a) kronológia szerint: ókor, középkor, újkor, jelenkor, koraújkori magyar és egyetemes történet, medievisztika, a hidegháború korszaka, 20. századi egyetemes történet, 20. századi magyar történet és további, a képzés tanterve által kínált specializációk;
b) terület szerint: Európa története, Európán kívüli világ, Kárpát-medence története, a Pannon régió története, Mediterráneum története, Kelet-Európa története, Közép-Európa története, Kelet-Közép-Európa összehasonlító története és további, a képzés tanterve által kínált specializációk;
c) tematika szerint: gazdaság- és társadalomtörténet, politikai eszmék és intézmények, művelődéstörténet, diplomáciatörténet, hadtörténet, életmódtörténet, egyháztörténet, társadalmi krízisek és uralmi technikák, globalizáció és regionalizmus, interetnikus kapcsolatok és konfliktusok, kremlinológiatörténet, további, a képzés tanterve által kínált specializációk.
9.2. Idegennyelvi követelmény
A mesterfokozat megszerzéséhez egy idegen nyelvből államilag elismert, felsőfokú (C1), komplex típusú nyelvvizsga vagy egy, az alapfokozat megszerzéséhez szükséges nyelvtől eltérő további idegen nyelvből államilag elismert, középfokú (B2), komplex típusú nyelvvizsga vagy ezekkel egyenértékű érettségi bizonyítvány vagy oklevél szükséges.
9.3. A 4.2. pontban megadott oklevéllel rendelkezők esetén a mesterképzési képzési ciklusba való belépés minimális feltételei
A mesterképzésbe való belépéshez a korábbi tanulmányok szerint szükséges minimális kreditek száma legalább 50 kredit a történelem alapképzési szak ismeretköreiből.
1. A mesterképzési szak megnevezése: történeti muzeológia (Historical Museology)
2. A mesterképzési szakon szerezhető végzettségi szint és a szakképzettség oklevélben szereplő megjelölése
végzettségi szint: mester- (magister, master; rövidítve: MA-) fokozat
szakképzettség: okleveles történeti muzeológus
a szakképzettség angol nyelvű megjelölése: Historical Museologist
3. Képzési terület: bölcsészettudomány
4. A mesterképzésbe történő belépésnél előzményként elfogadott szakok
4.1. Teljes kreditérték beszámításával vehető figyelembe: a történelem alapképzési szak muzeológia szakiránya.
4.2. A 9.3. pontban meghatározott kreditek teljesítésével vehetők figyelembe továbbá: a bölcsészettudomány, a jogi, az államtudományi, a társadalomtudomány, az orvos- és egészségtudomány, az agrár, a műszaki és a természettudomány képzési területek alapképzési szakjai.
4.3. A 9.4. pontban meghatározott kreditek teljesítésével vehetők figyelembe továbbá: azok az alapképzési és mesterképzési szakok, illetve a felsőoktatásról szóló 1993. évi LXXX. törvény szerinti szakok, amelyeket a kredit megállapításának alapjául szolgáló ismeretek összevetése alapján a felsőoktatási intézmény kreditátviteli bizottsága elfogad.
5. A képzési idő félévekben: 4 félév
6. A mesterfokozat megszerzéséhez összegyűjtendő kreditpontok száma: 120 kredit
a szak orientációja: kiegyensúlyozott (40-60 százalék)
a diplomamunka készítéséhez rendelt kreditérték: 20 kredit
a szabadon választható tantárgyakhoz rendelhető minimális kreditérték: 6 kredit
7. A szakképzettség képzési területek egységes osztályozási rendszere szerinti tanulmányi területi besorolása: 225
8. A mesterképzési szak képzési célja és a szakmai kompetenciák
A történeti muzeológia mesterszak képzési célja olyan szakemberek képzése, akik képesek országos, megyei vagy kisebb szak- és más múzeumok, gyűjtemények, kiállítóhelyek tudományos munkatársi vagy vezetői feladatainak ellátására, továbbá szakáguk elméletének és módszertanának saját kutatásaik segítségével történő továbbfejlesztésére alkalmasak.
Megszerzett történeti, valamint általános és szakmuzeológiai ismereteik birtokában képesek a gyűjteménygyarapítás, nyilvántartás, megőrzés, a tudományos feldolgozás, illetve a bemutatás és a közművelődési hasznosítás teljes körű és önálló végzésére, valamint e tevékenységek összehangolására, irányítására. Képesek önálló kutatásra és kutatási eredményeik, következtetéseik megvédésére, tudományos publikációk létrehozására. Alkalmazhatók a média, a kulturális igazgatás területén. Felkészültek tanulmányaik doktori képzésben történő folytatására.
8.1. Az elsajátítandó szakmai kompetenciák
A történeti muzeológus
a) tudása
A történelem alapképzési szak áttekintő szintjén ismeri a történelem teljességét, továbbá a történeti muzeológia elméleti problémáit, ezek folyamatszerű összefüggéseit.
Átlátja és érti a magyar és európai identitás kulturális és szellemi konstrukcióit.
Alapvető ismeretekkel rendelkezik az Európán kívüli kultúrákról, érti és képes azok történeti összefüggéseit átlátni.
Érti és átlátja történeti, filozófiai, politikai szövegek, és a filmen és egyéb médiák útján megjelenő kulturális jelenségek vizsgálatának eljárásait, az értelmezés változó kontextusait.
Átfogó ismeretekkel rendelkezik a történelem, annak segéd és rokontudományaira jellemző hagyományos és elektronikus forrásairól, adatbázisairól, bibliográfiáiról.
Elmélyült ismeretekkel rendelkezik a történettudomány és a muzeológia, valamint ezekhatártudományainak kutatási kérdéseit, elemzési és értelmezési módszereit illetően.
Alaposan és átfogóan ismeri a tágan értelmezett történettudományt és a muzeológiát jellemző írásbeli és szóbeli, tudományos, közéleti és népszerűsítő műfajokat s azok kontextusait, a korszerű múzeumi technikákat.
Ismeri a kulturális javak megőrzésének és közönség elé tárásának megfelelő formáit, a muzeológia tudományterületén megjelenő új ismeretanyagot és annak alkalmazását, a múzeumi szakmai funkciók teljességét és ellátásuk módszertani fogásait a gyűjteményi, tudományos-publikációs, és közönségkapcsolati tevékenységcsoportban, ismeri a fenti tevékenységeket szabályozó törvényeket, rendeleteket és etikai normákat, a korszerű nemzetközi és hazai muzeológiai gyakorlatot.
Ismeri és alkalmazza az elsődleges forrásul szolgáló tárgyi kultúra anyagának feltárására, begyűjtésére, nyilvántartásba vételére, megőrzésére, tudományos feldolgozására-elemzésére, logikai rendszerezésére és értékelésére, hozzáférhetővé tételére vonatkozó szakmai elvárásokat, és eljárásokat.
Legalább két idegen nyelvet ismer a történeti muzeológia műveléséhez szükséges szinten, különös tekintettel a szakterminológiára.
Szakterületén szerzett tudását a jelenkori társadalmi változások megértésére is felhasználja.
b) képességei
Képes a kulturális jelenségek történeti-összehasonlító elemzésére, világképek megformálódásának kritikai elemzésére és értelmezésére.
Kritikusan képes értelmezni a magyar és az európai történelem szempontjából releváns identitás-konstrukciókat.
Képes az európai és az Európán kívüli kultúrák szintetizáló elemzésére.
Képes tájékozódni saját múzeumi szakterülete minden részletében, rendszerező képességgel rendelkezik a gyűjtemények feldolgozásában, tudományos kutató munkájukhoz szükséges látóköre széles, problémamegoldó képességgel rendelkezik.
Különböző szövegtípusokat és kulturális jelenségeket több szempont mérlegelésével, releváns értelmezési keret kidolgozásával képes vizsgálni.
Képes az információk kritikus elemzésére, önállóan kidolgozott, a történettudományban és a muzeológiában elfogadott szempontok szerinti feldolgozására, új összefüggések felismerésére.
Véleményét képes a szakmai-tudományos elvárásoknak megfelelően megfogalmazni, szakmai fórumokon megvédeni.
Képes önálló konferencia-előadást tartani, tudományos publikációt készíteni, hatásosan érvelni saját álláspontja mellett, mások álláspontját kritikusan vizsgálni, magyar és idegen nyelven egyaránt.
Kommunikációs és előadói képességgel rendelkezik mind a muzeológia hagyományos formái, a tárlatvezetés, előadások, múzeumi foglalkozások és vetélkedők esetében, mind a modern eszközök és média, filmek és digitális hordozók használatakor.
Résztémája összefüggéseit, problémáit képes önállóan, kritikai szempontok szerint feltárni.
Képes a különböző szakmai besorolású, országos-, hely- vagy szaktörténeti gyűjtőkörű muzeális intézmények tevékenységének bármely területén jelentkező aktuális feladatok ellátására.
Szakmája művelése során két idegen nyelvet hatékonyan használ.
Szakmai kommunikációjában képes a történeti muzeológia szakmai normáinak megfelelő megnyilvánulásra.
c) attitűdje
Tudatosan és kritikusan képviseli a magyar és európai értékeket, a kulturális, vallási, kisebbségi és társadalmi sokszínűség fontosságát.
A történeti muzeológusi felkészültségénél fogva folyamatosan tanulmányozza az Európán kívüli kultúrákat, ismereteit továbbfejleszti.
Történeti muzeológusi hivatása iránt motivált és elkötelezett, speciális szakmai érdeklődése elmélyült, megszilárdult.
A történettudományra és a történeti muzeológiára jellemző specifikumokból következően törekszik a problémák interdiszciplináris megközelítésére.
A történeti és muzeológiai tanulmányai során szerzett szakmai tudását felhasználja és segíti a jelenkori társadalmi változások megértésére és megértetésére.
Szem előtt tartja történeti muzeológiai résztémájának szakmai és társadalmi összefüggéseit.
Törekszik szakmai nyelvtudásának elmélyítésére.
Kreatív, térlátását és esztétikai érzékét a kiállítás-rendezésben kapcsán folyamatosan fejleszti.
d) autonómiája és felelőssége
Tudatosan reflektál saját történeti és kulturális beágyazottságára.
Megszerzett történeti és muzeológiai tudását felhasználva felelős európaiként képviseli szakmai és szellemi identitását.
Munkája során kezdeményezi az együttműködést az európai és az Európán kívüli szakmai közösségekkel, vitapartnerekkel.
Szűkebb és tágabb szakmájának kérdéseihez kritikusan viszonyul.
Felelősen képviseli azon módszereket, amelyekkel a történeti muzeológia szakterületén dolgozik, és elfogadja más tudományágak autonómiáját, módszertani sajátosságait.
Etikai és szakmai felelősséget vállal saját és az általa esetleg vezetett csoport szellemi termékeiért.
Képviseli saját tudományos felismeréseit és eredményeit.
Önállóan szelektálja és tudatosan alkalmazza a megfelelő tudományos módszereket.
Problémafelismerő és problémamegoldó, önálló ítéletalkotó képességgel rendelkezik a tudományos és publikációs tevékenységben, alkalmas elmélyült és igényes, önálló értékeléseket eredményező kutatói munkára a muzeológiai tevékenységek intézményen belüli és kívüli területein egyaránt.
9. A mesterképzés jellemzői
9.1. Szakmai jellemzők
A szakképzettséghez vezető tudományágak, szakterületek, amelyekből a szak felépül:
- a magyar és egyetemes történet ágai (gazdaság-, társadalom-, művelődéstörténet), történelem segéd és rokontudományai, különösen a tárgyi emlékek, történeti földrajz és helytörténet (a középkortól a jelenkorig), technika-, művelődés- és kultúrtörténet (a középkortól a jelenkorig), tekintettel az anyagi, tárgyi kultúra magyarországi darabjainak termelésére és fogyasztói használatára 24-28 kredit.
- muzeológiai szakismeretek [az alapképzésben elsajátított (orvostörténeti, agrár- és néprajzi, műszaki- és közlekedési, technika- és iparművészet-történeti) muzeológiai ismereteken felül további szakmuzeológiai anyagismeret (különösen kerámia, textília, fémek, fa, papír), termelés és használat-történeti ismeretek (munka- és használati eszközök, lakáskultúra, bútorok, háztartási eszközök, a mindennapi élet tartozékai ruházkodástól a szokásrendben használt tárgyakig, szerszám és pénzhasználat), korabeli ábrázolások, képi anyagok ismerete, hangsúlyosan az újkori emlékanyagban megmaradt fotó-, illetve fotózástörténetre (fényképek, sokszorosított dokumentumok), szakmuzeológiai forrásismeret (hangzó és más technikai források), múzeumi gyűjtés, nyilvántartás, megőrzés, a kutatás és annak kiszolgálása)] 20-28 kredit;
múzeumi és kiállításmenedzsment-ismeretek (a múzeumügy és a kultúrpolitika, a kiállításrendezés elmélete, módszertana, múzeumi és kiállítás-menedzsment, múzeumi marketing, gyakorlati kiállítás-rendezés) 16 kredit;
- múzeumi közművelődés, múzeumpedagógia, közönségkapcsolatok [(„látogatóbarát” múzeum, a múzeumi ismeretközlés lehetőségei, múzeumpszichológia) informatika lehetőségei a múzeumban, a kulturális örökség és múzeumügy Európában és Magyarországon, a mai magyarországi vonatkozó jogszabályok] 10-14 kredit;
- szakmai gyakorlat 10-12 kredit.
9.2. Idegennyelvi követelmény
A mesterfokozat megszerzéséhez legalább két idegen nyelvből államilag elismert, középfokú (B2), komplex típusú nyelvvizsga vagy ezzel egyenértékű érettségi bizonyítvány vagy oklevél megszerzése vagy egy idegen nyelvből felsőfokú komplex típusú állami nyelvvizsga vagy ezzel egyenértékű bizonyítvány vagy oklevél megszerzése szükséges. A két idegen nyelv választása során választható nyelv lehet a latin nyelv is.
9.3. A szakmai gyakorlat követelményei
A szakmai gyakorlat két, egyenként 150 órás múzeumi szakmai gyakorlat elvégzéséből áll, melyre a szakmuzeológiai stúdiumok minimumának elvégzése után kerül sor egy helytörténeti gyűjteményben vagy szakmúzeumban, illetve egy országos (történeti) múzeumban. A két szakmai gyakorlat kreditértéke 5-5 kredit.
9.4. A képzést megkülönböztető speciális jegyek
A szak nemcsak az örökség védelemét és ápolását, hanem ezek mellett kifejezetten a múzeumi gyűjtést, megőrzést, nyilvántartást, bemutatást és történeti elemző kutatás munkáját végző szakembereket képez, ezért a képzés során nagy súlya van az országos, szak- és helyi múzeumokban töltött gyakorlati felkészülésnek.
9.5. A 4.2. és 4.3. pontban megadott oklevéllel rendelkezők esetén a mesterképzési képzési ciklusba való belépés minimális feltételei
A mesterképzésbe való belépéshez szükséges minimális kreditek száma legalább 50 kredit a korábbi tanulmányok alapján forrástani, magyar művelődés és kultúrtörténeti, iparművészeti, technikatörténeti és általános muzeológiai ismeretkörökből.
A mesterképzésbe való felvétel feltétele, hogy a hallgató a korábbi tanulmányai alapján ezekből legalább 20 kredittel rendelkezzen. A hiányzó krediteket a felsőoktatási intézmény tanulmányi és vizsgaszabályzatában meghatározottak szerint meg kell szerezni.
1. A mesterképzési szak megnevezése: turkológia (Turkic Studies)
2. A mesterképzési szakon szerezhető végzettségi szint és a szakképzettség oklevélben szereplő megjelölése
végzettségi szint: mester- (magister, master; rövidítve: MA-) fokozat
szakképzettség: okleveles turkológia szakos bölcsész
a szakképzettség angol nyelvű megjelölése: Philologist in Turkic Studies
választható specializációk: török filológia, oszmanisztika
3. Képzési terület: bölcsészettudomány
4. A mesterképzésbe történő belépésnél előzményként elfogadott szakok
4.1. Teljes kreditérték beszámításával vehető figyelembe: a keleti nyelvek és kultúrák alapképzési szak török szakiránya.
4.2. A 9.4. pontban meghatározott kreditek teljesítésével elsősorban számításba vehető: a bölcsészettudomány képzési terület alapképzési szakjai.
4.3. A 9.4. pontban meghatározott kreditek teljesítésével vehetők figyelembe továbbá: azok az alapképzési és mesterképzési szakok, illetve a felsőoktatásról szóló 1993. évi LXXX. törvény szerinti szakok, amelyeket a kredit megállapításának alapjául szolgáló ismeretek összevetése alapján a felsőoktatási intézmény kreditátviteli bizottsága elfogad.
5. A képzési idő félévekben: 4 félév
6. A mesterfokozat megszerzéséhez összegyűjtendő kreditpontok száma: 120 kredit
a szak orientációja: elméletorientált (60-70 százalék)
a diplomamunka készítéséhez rendelt kreditérték: 20 kredit
a szabadon választható tantárgyakhoz rendelhető minimális kreditérték: 6 kredit
7. A szakképzettség képzési területek egységes osztályozási rendszere szerinti tanulmányi területi besorolása: 222
8. A mesterképzési szak képzési célja és a szakmai kompetenciák
A képzés célja olyan turkológus bölcsész szakemberek képzése, akik török filológiai vagy oszmanisztikai ismeretekkel rendelkeznek. A török filológia területén specializálódók a mai török nyelv mellett ismerik a klasszikus oszmán és a csagatáj nyelvet, a törökség történetét, irodalmát és kultúrájának egyéb aspektusait. Az oszmanisztikai speciális ismeretetekkel rendelkezők pedig a mai török nyelv mellett ismerik az oszmán török nyelvet, az Oszmán Birodalom és a magyarországi hódoltság, a későbbi magyar- oszmán kapcsolatok, valamint a Török Köztársaság történetét és művelődéstörténetét. A végzettek a tanulmányaik során szerzett speciális jártasságok és elmélyült műveltség birtokában képesek gyakorlati készségeket igénylő feladatok és munkakörök ellátására az államigazgatásban és a kulturális élet területein. Felkészültek tanulmányaik doktori képzésben történő folytatására.
8.1. Az elsajátítandó szakmai kompetenciák
A turkológia szakos bölcsész
a) tudása
Átfogóan ismeri a turkológia vagy az oszmanisztika tárgykörének alapvető tényeit, irányait és határait, és szakterületének legalább egy résztémájában elmélyült ismeretekkel rendelkezik.
Ismeri a szakterületéhez kötődő legfontosabb összefüggéseket, elméleteket és az ezeket felépítő fogalomrendszert.
Ismeri a turkológia vagy az oszmanisztika tudományterületének fontosabb kutatási területeit, a nyelvtörténetet, irodalmat, történelmet és kultúrát, illetve azokat a fontosabb kutatásokat, amelyek ma meghatározzák e tudomány prioritásait, a fentebbiek jelentőségét a gondolkodástörténetben és az egyetemes civilizációs folyamatokban.
Ismeri szakterülete fő elméleteinek ismeretszerzési és probléma megoldási módszereit, így a nyelv- és irodalom-, illetve történettudomány különböző módszereinek alkalmazhatóságát a tanult török nyelvek, irodalmi alkotások, műfajok, kulturális és történeti jelenségek stb. megismerésében.
A török filológia specializáción végzett ismeri a török népekre vonatkozó nyelvtörténeti, irodalomtörténeti, vallástörténeti és történeti kutatásokat, a források közti tájékozódást és azok szövegkritikai feldolgozását, a szövegértés és szövegértelmezés módozatait.
Mindkét specializáción végzettek a felsőfokú (C1), komplex típusú nyelvvizsga szintjének megfelelően ismerik a török nyelvet.
az oszmanisztika specializáción továbbá
Ismeri az Oszmán Birodalomra, a magyarországi hódoltságra, a későbbi magyar-oszmán kapcsolatokra, és a Török Köztársaságra vonatkozó történeti, kultúratörténeti és vallástörténeti kutatásokat, az elbeszélő források és az oszmán iratok közti tájékozódást és azok szövegkritikai feldolgozását, a szövegértés és szövegértelmezés módozatait, illetve a köztársaságkor főbb kérdéseit.
b) képességei
Képes a rovás-, az ujgur és/vagy az arab írásos török nyelvemlékek, történeti szövegek feldolgozására.
Képes a turkológia egyes területein szerzett speciális jártasságok és műveltség birtokában gyakorlati készségeket igénylő feladatok és munkakörök ellátására az állam- és közigazgatásban, a közgyűjteményekben, a diplomáciai testületekben.
Képes magas szintű töröknyelv-tudása következtében tolmácsolási, fordítói, műfordítói és idegenvezetői feladatok ellátására.
Képes a törökországi török nyelvre, kultúrára és társadalomra vonatkozó ismeretek közvetítésére.
Képes az önálló kutatómunkára, kritikai vélemény megfogalmazására, idegen nyelven előadás tartására.
c) attitűdje
Kommunikációs képessége fejlesztésére törekszik az elsajátított nyelveken.
Képviseli saját és a tanulmányozott török népek kultúrájának sokszínűségét.
Törekszik a tanulmányozott török közösségek kultúrájával kapcsolatos problémák felismerésére és azok megoldására.
Az egyes kultúrák közötti különbségek és hasonlóságok feltárását szem előtt tartja.
Fejleszti elemzőképességét.
Önműveléssel törekszik új ismeretek szerzésére.
d) autonómiája és felelőssége
Reflektál saját történeti és kulturális beágyazottságára.
Felelősen képviseli szakmai, szellemi identitását.
Munkája során kezdeményezi az együttműködést az európai és az Európán kívüli szakmai közösségekkel, vitapartnerekkel.
Szűkebb és tágabb szakmája kérdéseihez kritikusan viszonyul.
Felelősen képviseli azon módszereket, amelyekkel szakterületén dolgozik, és elfogadja más tudományágak autonómiáját, módszertani sajátosságait.
Etikai és szakmai felelősséget vállal saját és az általa esetleg vezetett csoport szellemi termékeiért.
Képviseli és publikálja saját tudományos felismeréseit és eredményeit.
9. A mesterképzés jellemzői
9.1. Szakmai jellemzők
9.1.1. A szakképzettséghez vezető tudományágak, szakterületek, amelyekből a szak felépül:
- török nyelvi elmélyítő képzés 32-36 kredit;
- nyelvi, történet- vagy irodalom- és nyelvtudományi, valamint kultúra- és vallástudományi tárgykörök (nyelvtudományi megközelítésmódok; a török nyelvek rendszerszemléletű szerkezete; irodalomtudományi irányzatok és iskolák; az irodalmi interpretáció kérdései és módszerei; irodalomtörténeti ismeretek; történettudományi irányzatok és iskolák; a történeti megismerés módszerei és lehetőségei; törökség kultúrájának egyes jelenkori és történeti kérdései) 58-62 kredit;
9.1.2. A választható specializációk tudományágai, szakterületei:
A választható specializációk a nyelvi, történet- vagy irodalom- és nyelvtudományi, valamint kultúra- és vallástudományi tárgykörökben:
a) török filológia: filológiai, irodalomtudományi, nyelvtudományi alapismeretek, különböző korokból származó török nyelvemlékek és írások ismerete, történeti török közösségek ismerete.
b) oszmanisztika: történettudományi alapismeretek, az Oszmán Birodalom, ezen belül a magyarországi török hódoltság történetének, a későbbi magyar-oszmán történeti kapcsolatok főbb irattípusainak és írásainak forrásszintű ismerete, oszmán elbeszélő történeti források ismerete, tájékozottság a Török Köztársaság történetében.
9.2. Idegennyelvi követelmény
A mesterfokozat megszerzéséhez angol, német, francia vagy orosz nyelvből államilag elismert, felsőfokú (C1), komplex típusú nyelvvizsga vagy egy, az alapfokozat megszerzéséhez szükséges nyelvtől eltérő további nyelvből államilag elismert középfokú (B2), komplex típusú nyelvvizsga vagy ezekkel egyenértékű érettségi bizonyítvány vagy oklevél szükséges. A záróvizsga letétele felsőfokú (C1), komplex nyelvvizsga-követelmények teljesítését igazolja török nyelvből.
9.3. A képzést megkülönböztető speciális jegyek
Az oktatás nyelve magyar, azonban a tanulmányok során az órák egy részét anyanyelvi lektor tartja török nyelven.
9.4. A 4.2. és 4.3. pontban megadott oklevéllel rendelkezők esetén a mesterképzési képzési ciklusba való belépés minimális feltételei
A török szakiránytól eltérő, korábbi keleti nyelvek és kultúrák alapképzési tanulmányok
esetén és más alapképzési oklevél birtokában a mesterképzésbe való belépéshez 50 kredit szükséges a keleti nyelvek és kultúrák alapképzési szak török szakirányának nyelvtudományi, irodalomtudományi, történelemtudományi, valamint vallás- és művelődéstörténeti ismeretköreiből.
A mesterképzésbe való felvétel feltétele, hogy a hallgató ezekből legalább 25 kredittel rendelkezzen. A hiányzó krediteket a felsőoktatási intézmény tanulmányi és vizsgaszabályzatában meghatározottak szerint meg kell szerezni.
Az 50 kredit belépési tanulmányi követelmény középfokú moderntörök- vagy oszmántörök-nyelvtudás birtokában is teljesíthető úgy, hogy a mesterszakra történő belépéshez a keleti nyelvek és kultúrák alapképzési szak török szakirányának nyelv- és irodalomtudományi vagy történelemtudományi, oszmanisztikai ismeretköreiből 25 kreditet szereznek. Ezen ismeretek a felsőoktatási intézmény tantervében meghatározottak szerint a mesterképzési tanulmányokkal párhuzamosan is teljesíthetők.
A mesterképzési szak megnevezése: újgörög nyelv, irodalom és kultúra (Modern Greek Language, Literature and Culture)
A mesterképzési szakon szerezhető végzettségi szint és a szakképzettség oklevélben szereplő megjelölése
végzettségi szint: mester- (magister, master; rövidítve: MA-) fokozat
szakképzettség: okleveles újgörög nyelv, irodalom és kultúra szakos bölcsész
a szakképzettség angol nyelvű megjelölése: Philologist in Modern Greek Language, Literature and Culture
3. Képzési terület: bölcsészettudomány
4. A mesterképzésbe történő belépésnél előzményként elfogadott szakok
4.1. Teljes kreditérték beszámításával vehető figyelembe: a keleti nyelvek és kultúrák alapképzési szak újgörög szakiránya.
4.2. A 9.4. pontban meghatározott kreditek teljesítésével elsősorban figyelembe vehető alapképzési szakok: a bölcsészettudomány és a társadalomtudomány képzési területek alapképzési szakjai.
4.3. A 9.4. pontban meghatározott kreditek teljesítésével vehetők figyelembe továbbá azok az alapképzési és mesterképzési szakok, illetve a felsőoktatásról szóló 1993. évi LXXX. törvény szerinti szakok, amelyeket a kredit megállapításának alapjául szolgáló ismeretek összevetése alapján a felsőoktatási intézmény kreditátviteli bizottsága elfogad.
5. A képzési idő félévekben: 4 félév
6. A mesterfokozat megszerzéséhez összegyűjtendő kreditpontok száma: 120 kredit
a szak orientációja: kiegyensúlyozott (40-60 százalék)
a diplomamunka készítéséhez rendelt kreditérték: 20 kredit
a szabadon választható tantárgyakhoz rendelhető minimális kreditérték: 10 kredit
7. A szakképzettség képzési területek egységes osztályozási rendszere szerinti tanulmányi területi besorolása: 222
8. A mesterképzési szak képzési célja és a szakmai kompetenciák
A képzés célja olyan újgörög nyelv, irodalom és kultúra szakos bölcsész szakemberek képzése, akik az újgörög nyelvet, irodalmat és kultúrát illetően átfogó tudományos ismeretekkel rendelkeznek, az újgörög nyelvű országok kultúrájában speciális jártassággal és felkészültséggel rendelkeznek. Megszerzett nyelvészeti, irodalom- és kultúratudományi ismereteik birtokában képesek a közigazgatásban és a kulturális élet területein nyelvi közvetítői feladatok ellátására. Felkészültek tanulmányaik doktori képzésben történő folytatására.
8.1. Az elsajátítandó szakmai kompetenciák
Az újgörög nyelv, irodalom és kultúra szakos bölcsész
a) tudása
Felsőfokú (C1), komplex típusú nyelvvizsga szintjének megfelelően ismeri az újgörög nyelvet.
Ismeri az újgörög nyelv, irodalom és kultúra mélyebb összefüggéseit, a kutatási irányzatokat és az eredményeket.
Rendszerezett, elmélyült tudással bír az újgörög nyelv, az újgörög nyelvű irodalom és kultúra, valamint a jelenkori társadalmi-politikai kontextus egészéről.
Ismeri a nyelvi, irodalmi és kulturális jelenségekről szerzett tudás gyakorlati alkalmazását.
Ismeri a görög nyelv korábbi fejlődési szakaszait, a bizánci és kora újkori görög nyelvet.
Ismeri a fogalmi gondolkodás és az absztrakció alkalmazásának lehetőségét, amely képessé tesz az irodalomtudományban, a nyelvtudományban és más társadalomtudományokban az aktuális kutatások és a tudományos munka kritikus értékelésére, a különböző korok és kortárs iskolák elméleti megközelítéseinek értékelésére, önálló kritikai attitűd kialakítására és szükség esetén alternatív megoldások felvetésére.
b) képességei
Képes ismeretei tudományos fórumokon való megjelenítésére, a megoldandó problémák megértése és megoldása terén önálló tevékenység folytatására és eredeti ötletek felvetésére, valamint a feladatok szakmailag magas szinten és önállóan történő megtervezésére és végrehajtására.
Képes az irodalomtudományban és a nyelvtudományban, illetve interdiszciplináris területeken az aktuális kutatások és a tudományos munka kritikus értékelésére.
Eredeti látás- és gondolkodásmód birtokában képes a nyelvi, irodalmi és kulturális jelenségekről szerzett tudás gyakorlati alkalmazására.
Képes saját tudása magasabb szintre emelésére, képzési területe belső törvényszerűségei megértésének elmélyítésére és önműveléssel, önfejlesztéssel folyamatosan új képességek kialakítására.
Képes az alapos értelmiségi tájékozottságot, nagyfokú kreativitást, valamint az újgörög nyelvvel és kultúrával összefüggő elmélyült ismereteket igénylő munkakör ellátására.
Képes újgörög nyelven a kor igényeinek megfelelően hatékonyan kommunikálni, továbbá az információkat, érveket és elemzéseket szakmai és nem szakmabeli közönségnek különböző nézőpontok szerint magas szinten bemutatni.
Képes magyar-újgörög, illetve újgörög-magyar fordítási és tolmácsolási feladatok ellátására.
c) attitűdje
Az újgörög nyelv és kultúra megismerése iránti magas fokú motiváltság és elkötelezettség, használatának és átadásának fontosságát illetően minőségtudatosság és sikerorientáltság jellemzi.
Felismeri az újgörög nyelvvel és kultúrával kapcsolatos problémákat, azok alkotó módon történő megoldására törekszik.
A magyar és európai értékek, valamint a vallási, kisebbségi és társadalmi sokszínűség fontosságát tudatosan és kritikusan képviseli.
A görög és ciprusi politikai és kulturális eseményeket folyamatos nyomon követi, tanulmányozza, a meglévő ismereteit folyamatosan bővíti, valamint törekszik ezek mélyebb megértésére.
Törekszik a problémák interdiszciplináris megközelítésére.
A szakmai kommunikációban a tudományetikai normáknak megfelelő nyilvánul meg.
Törekszik a görögnyelv-tudásának, valamint egy másik idegen nyelv szakmai ismeretének elmélyítésére.
d) autonómiája és felelőssége
Együttműködési készség jellemzi.
Felelősen képviseli saját szakmai, szellemi identitását, valamint tudományos eredményeit.
A saját tevékenysége kritikusan értékeli.
Céltudatosan törekszik értékek kialakítására és megtartására.
Törekszik más szakmák képviselőivel való együttműködésre.
Igénye van az önképzésre és továbbfejlődésre.
Munkáját pontosan, precízen végzi.
9. A mesterképzés jellemzői
9.1. Szakmai jellemzők
A szakképzettséghez vezető tudományágak, szakterületek, amelyekből a szak felépül:
az újgörög nyelvhez kapcsolódó nyelvtudományi, irodalomtudományi, valamint kultúratudományi alapozó ismeretek (aktuális kutatási irányzatok, eredmények, interdiszciplináris kapcsolódási pontok és megközelítések, módszertani ismeretek) 6-20 kredit;
újgörög szakmai ismeretek (nyelvi, irodalom- és nyelvtudományi, valamint társadalom- és kultúratudományi tárgykörök: felsőfokú nyelvi elmélyítő képzés; nyelvtudományi és irodalomtudományi megközelítésmódok; irodalomtudományi irányzatok és iskolák; az irodalmi interpretáció kérdései és módszerei; az újgörög kultúra egyes szinkrón és diakrón területei; a görög és ciprusi társadalom aktuális társadalomtudományi kérdései; fordítási és tolmácsolási szakismeretek) 10-24 kredit;
választható szakmai programok (az újgörög nyelv rendszerszemléletű szerkezete; szinkrón és diakrón nyelvészeti ismeretek; bizánci és újgörög irodalomtörténeti ismeretek; kora újkori görög paleográfia és szövegkiadás) 40-60 kredit;
a szakhoz kötődő területeken további nyelvi, irodalmi, művelődéstörténeti vagy más speciális kérdéskörök ismeretei 10-20 kredit.
9.2. Idegennyelvi követelmény
A mesterfokozat megszerzéséhez angol, német, francia, olasz, orosz, spanyol vagy török nyelvből egy államilag elismert, felsőfokú (C1), komplex típusú nyelvvizsga vagy egy, az alapfokozat megszerzéséhez szükséges nyelvtől eltérő további nyelvből államilag elismert középfokú (B2), komplex típusú nyelvvizsga vagy ezekkel egyenértékű érettségi bizonyítvány vagy oklevél szükséges. A záróvizsga letétele felsőfokú (C1), komplex nyelvvizsga-követelmények teljesítését igazolja újgörög nyelvből.
9.3. A képzést megkülönböztető speciális jegyek
A képzés újgörög nyelven folyik.
9.4. A 4.2. és 4.3. pontban megadott oklevéllel rendelkezők esetén a mesterképzési képzési ciklusba való belépés minimális feltételei
Az újgörög szakiránytól eltérő korábbi keleti nyelvek és kultúrák alapképzési tanulmányok esetén és más alapképzési oklevél birtokában a mesterképzésbe való belépéshez 50 kredit szükséges a keleti nyelvek és kultúrák alapképzési szak újgörög specializációjának nyelvtudományi, irodalomtudományi és kultúratudományi ismereteiből.
1. A mesterképzési szak megnevezése: ukrán nyelv és irodalom (Ukrainian Language and Literature)
2. A mesterképzési szakon szerezhető végzettségi szint és a szakképzettség oklevélben szereplő megjelölése
végzettségi szint: mester- (magister, master; rövidítve: MA-) fokozat
szakképzettség: okleveles ukrán nyelv és irodalom szakos bölcsész
szakképzettség angol nyelvű megjelölése: Philologist in Ukrainian Language and Literature
3. Képzési terület: bölcsészettudomány
4. A mesterképzésbe történő belépésnél előzményként elfogadott szakok
4.1. Teljes kreditérték beszámításával vehető figyelembe szlavisztika alapképzési szak ukrán szakiránya.
4.2. A 9.4. pontban meghatározott kreditek teljesítésével vehetők figyelembe továbbá azok az alapképzési és mesterképzési szakok, illetve a felsőoktatásról szóló 1993. évi LXXX. törvény szerinti szakok, amelyeket a kredit megállapításának alapjául szolgáló ismeretek összevetése alapján a felsőoktatási intézmény kreditátviteli bizottsága elfogad.
5. A képzési idő félévekben: 4 félév
6. A mesterfokozat megszerzéséhez összegyűjtendő kreditek száma: 120 kredit
a szak orientációja: elméletorientált (60-70 százalék)
a diplomamunka készítéséhez rendelt kreditérték: 20 kredit
a szabadon választható tantárgyakhoz rendelhető minimális kreditérték: 10 kredit
7. A szakképzettség képzési területek egységes osztályozási rendszere szerinti tanulmányi területi besorolása: 222
8. A mesterképzési szak képzési célja és a szakmai kompetenciák
A képzés célja olyan szakemberek képzése, akik változó korunk legkülönfélébb, gyakorlati és elméleti kihívásait is szem előtt tartva megfelelő szaktudományos és alkalmazói tudással rendelkeznek az ukrán nyelv művelése és alkalmazása terén. Képesek az ukrán nyelv oktatásában és kutatásában önálló kutatói, alkalmazói feladatokat ellátni, továbbá részt vállalni a rendszerszintű működtetés feladataiból, a kutatás és fejlesztés terén feladatokat elvégezni, hazai és nemzetközi szakmai fórumokon az ukrán nyelv és irodalom, de tágabb értelemben a szlavisztika hazai eredményeit kommunikálni. Felkészültek tanulmányaik doktori képzésben történő folytatására.
8.1. Az elsajátítandó szakmai kompetenciák
Az ukrán nyelv és irodalom szakos bölcsész
a) tudása
Összefüggéseiben is átlátja az ukrán nyelv és irodalomelméleti problémáit, annak diakrón és szinkrón dimenzióiban.
Az ukrán nyelv és irodalom vonatkozásában tudományos megalapozottságú tudással rendelkezik annak a magyar és az európai identitás kulturális és szellemi konstrukciói szempontjából is releváns hátterével.
Ismeri az irodalmi, a nyelvi, nyelvészeti és a kulturálisszövegek és jelenségek vizsgálatának eljárásait és az értelmezés lehetséges módozatait.
Pontosan felismeri a stílusvariánsokat, le tudja írni az ukrán nyelv regionális változatait, rálátása van a ukrán nyelv fejlődésére.
Alapvető ismeretekkel rendelkezik az ukrán nyelv- és irodalomtudomány területére jellemző hagyományos és elektronikus forrásairól, keresőprogramjairól, katalógusairól, adattárairól és bibliográfiáiról.
Ismeri az ukrán nyelvet felsőfokú (C1), komplex típusú nyelvvizsga szintjén.
Átfogóan ismeri az ukrán nyelvre és irodalomra jellemző írásbeli és szóbeli, tudományos, közéleti és népszerűsítő műfajokat.
Az ukrán nyelv és irodalom legalább egy résztémájában elmélyültebb ismeretekkel is rendelkezik.
Az ukránon kívül még legalább egy idegen nyelvet ismer az ukrán nyelv és irodalom ismeretéhez szükséges szinten, különös tekintettel a szakterminológiára.
b) képességei
Az ukrán nyelvi és irodalmi ismeretei alapján képes az irodalmi, a nyelvi és a kulturális jelenségek történeti-összehasonlító elemzésére, valamint az azokban megnyilvánuló folyamatok értelmezésére.
Képes helyesen értelmezni az ukrán nyelv, irodalom és kultúra szempontjából releváns magyar, európai és egyéb identitásképződési konstrukciókat.
Képes az ukrán nyelv, irodalom és kultúra szempontjából releváns európai és Európán kívüli kulturális jelenségek multikulturális szempontú szintetizáló elemzésére.
Képes a nyelvi regiszter változatos szövegtípusait és kulturális jelenségeit eltérő szempontrendszer szerint vizsgálni, valamint ehhez adekvát értelmezési stratégiákat rendelni.
A megszerzett ismeretekhez kritikusan viszonyul, képes új összefüggések feltárására.
Képes megválasztani és tudatosan alkalmazni az ukrán nyelv és irodalom problémáinak megoldásában kínálkozó módszereket.
Véleményét képes a minimálisan szükséges szakmai-tudományos elvárások szerint megfogalmazni, valamint a korosztályának megfelelő szakmai fórumokon megvédeni.
Hathatós oktatói iránymutatás mellett képes önálló konferencia-előadást tartani, tudományos publikációt készíteni, elfogadható szinten érvelni saját álláspontja mellett, lehetőségeihez mérten mások álláspontját kritikusan vizsgálni.
Szakmája művelése során az ukránon kívül még egy idegen nyelvet hatékonyan használ.
c) attitűdje
Elkötelezetten és kritikusan képviseli az ukrán, a magyar és európai értékeket, vallja a kulturális, vallási, kisebbségi és társadalmi sokszínűség fontosságát.
Az ukrán nyelv és irodalom speciális helyzete miatt folyamatosan tanulmányozza a többi szláv kultúrát, az ukrán-magyar kulturális kapcsolatokat, ez irányú ismereteit folyamatosan bővíti.
Szakmai érdeklődése az ukrán nyelv, irodalom és kultúra mellett elkötelezett, folyamatos.
Megszerzett tudását a jelenkori társadalmi és kulturális folyamatok és jelenségek megértésére használja fel.
Az ukrán nyelv, irodalom és kultúra különféle jelenségeinek és problémáinak megértésében az interdiszciplináris megközelítésre törekszik.
Szakmai és hétköznapi megnyilatkozásaiban az adekvát normákat követi.
Törekszik ukránnyelv-tudása folyamatos tökéletesítésére, valamint egy másik idegen nyelvvel kapcsolatos ismereteinek elmélyítésére.
d) autonómiája és felelőssége
Folyamatosan reflektál saját beágyazottságára, megpróbálja önmagát történeti és kulturális dimenziókban is látni és láttatni.
Elkötelezetten képviseli szakmai, szellemi identitását.
Munkája során igyekszik kapcsolati rendszerét az európai és az Európán kívüli szakmai és nem szakmai közösségek irányába is kiterjeszteni.
Tudásszintjének megfelelően szakmájának kérdéseihez kritikusan viszonyul.
Kellő felelősségérzettel rendelkezik a szakterületén alkalmazott módszerek vonatkozásában, evidencia számára más tudományágak autonómiája, módszertani sajátosságai.
Etikai és szakmai felelősséget vállal az általa létrehozott szellemi termékekért, saját tudományos eredményeit meg tudja védeni.
9. A mesterképzés jellemzői
9.1. Szakmai jellemzők
A szakképzettséghez vezető tudományágak, szakterületek, amelyekből a szak felépül:
képzést alapozó bölcsészettudományi és társadalomtudományi ismeretek, ukrán irodalomtudományi, nyelvtudományi, kultúratudományi szakmai ismeretek, továbbá nyelvi képzés 50-90 kredit;
a szakhoz kötődő nyelvtudományi, irodalomtudományi vagy kultúratudományi ismeretek választható speciális programjai, amelynek kreditaránya a 20-40 kredit.
9.2. Idegennyelvi követelmény
A mesterfokozat megszerzéséhez legalább egy- az ukránon kívüli - idegen nyelvből államilag elismert, középfokú (B2), komplex típusú nyelvvizsga vagy ezzel egyenértékű érettségi bizonyítvány vagy oklevél megszerzése szükséges. A záróvizsga letétele ukrán nyelvből felsőfokú (C1), komplex típusú nyelvvizsga-követelmények teljesítését igazolja.
9.3. A képzés megkülönböztető speciális jegyek
A képzés ukrán nyelven folyik. A mesterképzésbe való belépés feltétele ukrán nyelvből középfokú (B2), komplex típusú nyelvvizsga vagy ezzel egyenértékű érettségi bizonyítvány vagy oklevél.
9.4. A 4.2. pontban megadott oklevéllel rendelkezők esetén a mesterképzési képzési ciklusba való belépés minimális feltételei
Az ukrán szakirányától eltérő korábbi szlavisztika alapképzési tanulmányok esetén és más alapképzési oklevél birtokában a mesterképzésbe való belépéshez 30 kredit szükséges ukrán nyelvi, nyelvészeti, irodalomtudományi, kultúrtörténeti ismeretekből, amelyeket a hallgató a felsőoktatási intézmény tanulmányi és vizsgaszabályzatában meghatározottak szerint utólag is megszerezhet.
1. A mesterképzési szak megnevezése: vallástörténet (History of Religion)
2. A mesterképzési szakon szerezhető végzettségi szint és a szakképzettség oklevélben szereplő megjelölése
végzettségi szint: mester- (magister, master; rövidítve: MA-) fokozat
szakképzettség: okleveles vallástörténész
a szakképzettség angol nyelvű megjelölése: Expert in History of Religion válaszható specializációk: általános vallástörténet, hebraisztika
3. Képzési terület: bölcsészettudomány
4. A mesterképzésbe történő belépésnél előzményként elfogadott szakok
4.1. Teljes kreditérték beszámításával vehető figyelembe: a történelem, az ókori nyelvek és kultúrák, a keleti nyelvek és kultúrák, a néprajz, a kulturális antropológia alapképzési szakok, valamint a hitéleti képzési terület szakjai.
4.2. A 9.3. pontban meghatározott kreditek teljesítésével elsősorban számításba vehető: a bölcsészettudomány képzési területről a szabad bölcsészet alapképzési szak vallástudomány, filozófia és művészettörténet specializációja, a társadalomtudomány képzési területről a szociológia alapképzési szak.
4.3. A 9.3. pontban meghatározott kreditek teljesítésével vehetők figyelembe továbbá: azok az alapképzési és mesterképzési szakok, illetve a felsőoktatásról szóló 1993. évi LXXX. törvény szerinti szakok, amelyeket a kredit megállapításának alapjául szolgáló ismeretek összevetése alapján a felsőoktatási intézmény kreditátviteli bizottsága elfogad a bölcsészettudomány, a társadalomtudomány, a jogi, az államtudományi, a gazdaságtudományok képzési területekről.
5. A képzési idő félévekben: 4 félév
6. A mesterfokozat megszerzéséhez összegyűjtendő kreditpontok száma: 120 kredit
a szak orientációja: kiegyensúlyozott (40-60 százalék)
a diplomamunka készítéséhez rendelt kreditérték: 30 kredit
a szabadon választható tantárgyakhoz rendelhető minimális kreditérték: 10 kredit
7. A szakképzettség képzési területek egységes osztályozási rendszere szerinti tanulmányi területi besorolása: 221
8. A mesterképzési szak képzési célja és a szakmai kompetenciák
A képzés célja olyan vallástörténész szakemberek képzése, akik a vallástörténet, a valláselmélet, a társadalomtörténet és a kutatásmódszertan területén rendelkeznek a szakma műveléséhez szükséges magas szintű elméleti és gyakorlati szaktudással, a források nyelvének jó ismeretével és képesek azokat önállóan értelmezni; behatóan ismerik a történeti tudásanyag, illetve az emberi társadalom eszmetörténetének valamely részterületét; rendelkeznek továbbá a vallástörténeti és történeti folyamatok és jelenségek egymásra hatásának megértését segítő interdiszciplináris ismeretekkel. Felkészültek tanulmányaik doktori képzésben történő folytatására.
8.1. Az elsajátítandó szakmai kompetenciák
A vallástörténész
a) tudása
Ismeri a vallástörténeti szakterület általános és specifikus jellemzőit, határait, legfontosabb fejlődési irányait, módszereit, a szakterület kapcsolódását a rokon történeti, kultúrtörténeti és társadalomtudományi szakterületekhez.
Részletekbe menően ismeri a nagyobb vallási hagyományokat, ezek történetét és kulturális hatásait, a kortárs vallási jelenségeket, illetve a vallástörténet elméleti összefüggéseit, és az ezek leírására használt terminológiát.
Ismeri a vallástörténet kutatásának kutatási, ismeretszerzési és problémamegoldási módszereit, absztrakciós technikáit, az elvi kérdések gyakorlati vonatkozásainak kidolgozási módjait.
Jól ismeri a szakterületével kapcsolatos írott és beszélt nyelvi kommunikáció sajátosságait, szókincsét, legfontosabb formáit, módszereit, és technikáit az anyanyelvén és egy idegen nyelven.
b) képességei
Képes a kutatás és az oktatás professzionális szintű művelésére.
Képes a társadalomtörténeti kutatásával kapcsolatos különböző területeken működni, hatékonyan hozzájárulni a társadalmi önismerethez.
Képes sokoldalúan, interdiszciplinárisan megközelíteni speciális szakmai problémákat, és megfogalmazni megoldásukat.
Szakterülete forrásait azok eredeti nyelvén tanulmányozza.
Szakterülete szakirodalmát legalább egy idegen nyelven olvassa.
Képes tudásának és kutatási eredményeinek oktatására a felsőoktatás különböző szintjein, valamint képes azokat közvetíteni a kultúra más területein.
Képes kutatásairól és szakterülete eredményeiről önálló, szaktudományos formájú cikkeket, tanulmányokat, összefoglalókat, és elemzéseket készíteni.
Rendelkezik azokkal a tanulási képességekkel, amelyek segítségével tanulmányait autonóm módon, külső irányítás nélkül végezheti.
c) attitűdje
Szabálykövető, szakmai véleményét az érvényes jogszabályok és etikai normák betartásával fogalmazza meg, korrekt és tárgyilagos módon.
Szakmája eredményeit saját kritikai szűrőjén keresztül autentikusan és hitelesen közvetíti.
Határozott szakmai identitással és hivatástudattal rendelkezik, amelyet a szakmai és szélesebb társadalmi közösség felé is vállal.
d) Autonómiája és felelőssége
Kutató, oktató, ismeretközvetítő és szakértői munkáját önállóan, a források autonóm elemzésével végzi.
Felelősséget vállal munkája, eredményei környezeti és társadalmi hatásaiért.
9. A mesterképzés jellemzői
9.1. Szakmai jellemzők
9.1.1. A szakképzettséghez vezető tudományágak, szakterületek, amelyekből a szak felépül:
általános alapozó filozófiai, szociológiai, jogi, kulturális antropológiai ismeretek 8-10 kredit;
szakmai törzstárgyak (vallások története, művelődéstörténet, társadalom- és eszmetörténet) 20-30 kredit.
9.1.2. A választható specializációk tudományágai, szakterületei és azok kreditaránya:
A választható specializációk kreditértéke további 60-70 kredit:
vallások történeti kutatása; a héber nyelvű zsidó kultúra és vallás kutatása az eredeti források alapján
a) vallástörténet specializáció: egyes korok és kultúrák társadalmi jelenségei az adott kultúra vallásának, vallásainak, ember- és társadalomképének oldaláról;
b) hebraisztika specializáció: vallási jellegű héber nyelvű zsidó irodalom és kultúra tanulmányok.
9.2. Idegennyelvi követelmény
A mesterfokozat megszerzéséhez egy élő idegen nyelvből államilag elismert, középfokú (B2), komplex típusú nyelvvizsga vagy ezzel egyenértékű érettségi bizonyítvány vagy oklevél szükséges.
9.3. A 4.2. és 4.3. pontban megadott oklevéllel rendelkezők esetén a mesterképzési képzési ciklusba való belépés minimális feltételei
A mesterképzésbe való belépéshez a korábbi tanulmányok szerint szükséges minimális kreditek száma
a 4.2. pont szerinti oklevéllel rendelkezők esetében legalább 15 kredit vallástörténeti és valláselméleti ismeretkörökből;
a 4.3. pont szerinti oklevéllel rendelkezők esetében legalább 30 kredit vallástörténeti, valláselméleti, valamint társadalomtudományi ismeretkörökből.
A hiányzó krediteket a felsőoktatási intézmény tanulmányi és vizsgaszabályzatában meghatározottak szerint kell megszerezni.
1. A mesterképzési szak megnevezése: vallástudomány (Religious Studies)
2. A mesterképzési szakon szerezhető végzettségi szint és a szakképzettség oklevélben szereplő megjelölése
végzettségi szint: mester- (magister, master; rövidítve: MA-) fokozat
szakképzettség: okleveles vallástudomány szakos bölcsész
a szakképzettség angol nyelvű megjelölése: Expert in Religious Studies
3. Képzési terület: bölcsészettudomány
4. A mesterképzésbe történő belépésnél előzményként elfogadott szakok
4.1. Teljes kreditérték beszámításával vehető figyelembe: a szabad bölcsészet szak vallástudományi specializációja.
4.2. A 9.3. pontban meghatározott kreditek teljesítésével elsősorban számításba vehetők: a bölcsészettudomány képzési területről a magyar, a történelem, a néprajz, az ókori nyelvek és kultúrák, az andragógia, a szabad bölcsészet, a társadalomtudomány képzési területről a nemzetközi tanulmányok, a politológia, az informatikus könyvtáros, a kommunikáció és médiatudomány, a kulturális antropológia, a szociológia, a társadalmi tanulmányok alapképzési szak, valamint a hitéleti képzési terület szakjai.
4.3. A 9.3. pontban meghatározott kreditek teljesítésével vehetők figyelembe továbbá azok az alapképzési és mesterképzési szakok, illetve a felsőoktatásról szóló 1993. évi LXXX. törvény szerinti szakok, amelyeket a kredit megállapításának alapjául szolgáló ismeretek összevetése alapján a felsőoktatási intézmény kreditátviteli bizottsága elfogad.
5. A képzési idő félévekben: 4 félév
6. A mesterfokozat megszerzéséhez összegyűjtendő kreditpontok száma: 120 kredit
a szak orientációja: kiegyensúlyozott (40-60 százalék)
a diplomamunka készítéséhez rendelt kreditérték: 15 kredit
a szabadon választható tantárgyakhoz rendelhető minimális kreditérték: 6 kredit
7. A szakképzettség képzési területek egységes osztályozási rendszere szerinti tanulmányi területi besorolása: 221
8. A mesterképzési szak képzési célja és a szakmai kompetenciák
A képzés célja olyan bölcsészek képzése, akik ismerik az alapvető vallási jelenségeket, a világvallásokat, azok történelmi megjelenési formáit, az egyetemes emberi kultúrára gyakorolt hatásait, valamint a társadalomban betöltött szerepeit, és jártasságot szereznek a felekezeti semlegesség alapján a vallási jelenségeknek a bölcsészettudományok és a társadalomtudományok módszertanára épülő, interdiszciplináris keretek között folyó tanulmányozásához, felkészültek tanulmányaik doktori képzésben történő folytatására.
8.1. Az elsajátítandó szakmai kompetenciák
A vallástudomány szakos bölcsész
a) tudása
Ismeri a vallástudományi szakterület általános és specifikus jellemzőit.
Ismeri a vallástudományi diszciplína más társadalomtudományi és teológiai diszciplínáktól való elkülönítésének elméleti és történeti módozatait.
Ismeri a vallástudományi elméletalkotás határait és legfontosabb fejlődési irányait, a szakterület interdiszciplináris kapcsolódását a rokon bölcsészet- és társadalomtudományi szakterületekhez.
Ismeri a vallástudomány művelésének módszertani lehetőségeit, a bölcsészet- és társadalomtudomány leíró és empirikus eljárásait.
Részletekbe menően ismeri a nagyobb vallási hagyományokat, ezek történetét és kulturális hatásait.
Behatóan ismeri a kortárs vallási jelenségeket, illetve a vallástudomány elméleti összefüggéseit, és az ezeket felépítő terminológiát.
Ismeri a vallás tudományos vizsgálatának sajátos kutatási (ismeretszerzési és problémamegoldási) módszereit, absztrakciós technikáit, az elvi kérdések gyakorlati vonatkozásainak kidolgozási módjait.
Jól ismeri szakterülete szókincsét és az írott és beszélt nyelvi kommunikáció sajátosságait:
legfontosabb formáit, módszereit, és technikáit anyanyelvén és egy idegen nyelven.
b) képességei
Képes a vallástudomány témaköreinek tudományos szintű művelésére.
Képes a vallástudomány hazai és nemzetközi színterekre és műhelyekre kiterjedő autonóm, alkotó továbbépítésére.
Képes a vallástudomány témaköreinek oktatására a felsőoktatás különböző színterein.
Képes a vallástudomány témaköreinek az ismeretterjesztés, közművelődés, írott és elektronikus sajtó és média útján történő közvetítésére.
Sokoldalú, interdiszciplináris megközelítéssel képes azonosítani speciális szakmai problémákat, feltárni és megfogalmazni az azok megoldásához szükséges részletes elméleti és gyakorlati hátteret.
Képes magas szinten használni a szakterület ismeretközvetítési technikáit, és a vallástudományi és a kapcsolódó tudományterületek magyar és idegen nyelvű publikációs forrásait feldolgozni.
Szakterületének egyes résztémáiról képes önálló, szaktudományos formájú összefoglalókat, elemzéseket készíteni.
c) attitűdje
Törekszik a társadalom és a kultúra vallási dimenzióinak felekezetsemleges megközelítésére.
Törekszik a vallásokkal szembeni tolerancia, illetve kritikai érzék elmélyítésére.
Önkritikusan fejleszti szakmai identitását, amely szakterületének sajátos karakterét, személyes és közösségi szerepét alkotja.
Hitelesen közvetíti szakmája összefoglaló és részletezett problémaköreit.
Nyitott és fogékony új, komplex megközelítést kívánó, stratégiai döntési helyzetekben, illetve nem várt élethelyzetekben is törekszik a jogszabályok és etikai normák teljes körű figyelembevételével dönteni.
Fejlett szakmai identitással, hivatástudattal rendelkezik, amelyet a szakmai és szélesebb társadalmi közösség felé is közvetít.
d) autonómiája és felelőssége
Jelentős önállósággal végzi átfogó és speciális vallástudományi kérdések végiggondolását és adott források alapján történő kidolgozását.
Beosztott kutatóként kreatív önállósággal végzi el a rá szabott feladatokat.
Felelősséget vállal a szakvéleményében közölt megállapításokért és szakmai döntéseiért, az általa, illetve irányítása alatt végzett munkafolyamatokért.
Kialakított szakmai véleményét előre ismert döntési helyzetekben önállóan képviseli.
Új, komplex döntési helyzetekben is felelősséget vállal azok környezeti és társadalmi hatásaiért.
Bekapcsolódik kutatási és fejlesztési projektekbe, a projektcsoportban a cél elérése érdekében autonóm módon, a csoport többi tagjával együttműködve mozgósítja elméleti és gyakorlati tudását, képességeit.
Különböző bonyolultságú és különböző mértékben kiszámítható kontextusokban a módszerek és technikák széles körét alkalmazza önállóan a gyakorlatban.
9. A mesterképzés jellemzői
9.1. Szakmai jellemzők
9.1.1. A szakképzettséghez vezető tudományágak, szakterületek, amelyekből a szak felépül: Általános vallástudományi ismeretek 65-70 kredit az alábbiak szerint:
jelentős vallási hagyományok mítoszai, tanításai, rítusai, története, intézményrendszere és kortárs jelenléte,
a vallástudomány elmélete, nemzetközi és hazai tudománytörténete, a vallástudomány módszertana,
vallástudományi szakágak (vallásszociológia, valláslélektan, vallásfilozófia, vallásantropológia, vallásjog, valláspolitológia, vallásesztétika, vallási néprajz) és ezek társadalomtudományi megalapozása.
9.1.2. A választható szakmai modulok, speciális programok területei és ismeretkörei a képzést alapozó tárgyak diszciplínáinak bármelyikéhez tartozó résztémák, kutatás-módszertani, idegen nyelvű szakszövegolvasásra és tudományos dolgozatírásra felkészítő kurzusok (jellemzően szeminárium, illetve kutatószeminárium), amelynek kreditaránya további 25-35 kredit.
9.2. Idegennyelvi követelmény
A mesterfokozat megszerzéséhez egy élő idegen nyelvből államilag elismert, középfokú (B2), komplex típusú nyelvvizsga vagy ezzel egyenértékű érettségi bizonyítvány vagy oklevél szükséges.
9.3. A 4.2. és 4.3. pontban megadott oklevéllel rendelkezők esetén a mesterképzési képzési ciklusba való belépés minimális feltételei
A mesterképzésbe való belépéshez a korábbi tanulmányok szerint szükséges minimális kreditek száma
a 4.2. pont szerinti oklevéllel rendelkezők esetében legalább 15 kredit vallástörténeti és valláselméleti ismeretkörökből,
a 4.3. pont szerinti oklevéllel rendelkezők esetében legalább 30 kredit vallástörténeti, valláselméleti, valamint társadalomtudományi ismeretkörökből.
1. A mesterképzési szak megnevezése: egészségpolitika, tervezés és finanszírozás (Health Policy, Planning and Financing)
2. A mesterképzési szakon szerezhető végzettségi szint és a szakképzettség oklevélben szereplő megjelölése
végzettségi szint: mester- (magister, master; rövidítve: MSc-) fokozat
szakképzettség: okleveles egészségpolitikai szakértő
a szakképzettség angol nyelvű megjelölése: Expert in Health Policy, Planning and Financing
választható specializációk: egészségpolitika tervezés és elemzés, egészség-gazdaságtan
3. Képzési terület: társadalomtudomány
4. A mesterképzésbe történő belépésnél előzményként elfogadott szakok
4.1. Teljes kreditérték beszámításával vehető figyelembe: a társadalomtudomány képzési területről a társadalmi tanulmányok, a szociológia, az orvos- és egészségtudomány képzési területről az egészségügyi gondozás és prevenció, az ápolás és betegellátás, az egészségügyi szervező, a gazdaságtudományok képzési területről az alkalmazott közgazdaságtan, a gazdálkodási és menedzsment alapképzési szakok, továbbá a közszolgálati alapképzési szak.
4.2. A 9.4. pontban meghatározott kreditek teljesítésével vehetők figyelembe továbbá: azok az alapképzési és mesterképzési szakok, illetve a felsőoktatásról szóló 1993. évi LXXX. törvény szerinti szakok, amelyeket a kredit megállapításának alapjául szolgáló ismeretek összevetése alapján a felsőoktatási intézmény kreditátviteli bizottsága elfogad.
5. A képzési idő félévekben: 4 félév
6. A mesterfokozat megszerzéséhez összegyűjtendő kreditek száma: 120 kredit;
a szak orientációja: elmélet-orientált: 60-70 százalék
a diplomamunka készítéséhez rendelt kreditérték: 12 kredit;
intézményen kívüli összefüggő gyakorlati képzés minimális kreditértéke: 4 kredit;
a szabadon választható tantárgyakhoz rendelhető minimális kreditérték: 12 kredit;
7. A szakképzettség képzési területek egységes osztályozási rendszere szerinti tanulmányi területi besorolása: 314
8. A mesterképzési szak képzési célja és a szakmai kompetenciák
A képzés célja egészségpolitikai szakértő szakemberek képzése, akik az egészségügy területén képesek önálló egészségpolitikai, tervezési és finanszírozási szakértői (elemző, tervező-fejlesztő és programmenedzseri) feladatokat ellátni és ez által hozzájárulni a tevékenységük színterét jelentő intézmény, térségi (országos, regionális, kistérségi) rendszer teljesítményének, eredményességének javításához. Felkészültek tanulmányaik doktori képzésben történő folytatására.
8.1. Az elsajátítandó szakmai kompetenciák
8.1.1. Az egészségpolitikai szakértő
a) tudása
Alaposan ismeri az egészségügy makro- és mezo-szintű rendszereinek, intézményeinek és szolgáltatásainak elemzéséhez és a tervezéshez szükséges módszertant.
Alaposan ismeri a kormányzat, az önkormányzatok, a magánszektor, a szakmai és civil szerveződések lehetséges szerepét az egészségpolitikai célok elérésében.
Alaposan ismeri a forrásteremtés és az egészségügyi szolgáltatások finanszírozása elméleti kérdéseit, nemzetközi és hazai tapasztalatait.
Alaposan ismeri az egészségügyi kiadások elemzési módszereit.
b) képességei
Képes az egészségügy nemzetközi folyamatainak és a magyar egészségügyre gyakorolt hatásuknak az elemzésére.
Képes az egészségügyi rendszerek teljesítményének értékelésére, folyamatainak, lehetséges jövőbeli alternatíváinak társadalmi, gazdasági és nemzetközi összefüggéseikben történő elemzésére.
Képes az egészségügyi ellátás mezo-szintű rendszerei teljesítményének, problémáinak sokoldalú, interdiszciplináris megközelítésére, elemzésére, döntési alternatívák kidolgozására, hatástanulmányok készítésére.
Képes az egészségügyi finanszírozó és szolgáltató intézmények gazdálkodásának, teljesítményének és működési problémáinak elemzésére, döntési alternatívák kidolgozására, az intézmények stratégiai és rövid távú tervei elkészítésében való közreműködésre.
Képes mezo- és intézményszintű egészségügyi programok menedzselésében való közreműködésre.
Képes nemzetközi szintű egészség-gazdaságtani ismeretek birtokában a szolgáltatások minőségére, az egészségügyi technológiák, terápiák és gyógyszerek költséghatékonyságára vonatkozó elemzések megtervezésére és a releváns programok menedzselésére.
Képes az elért eredmények szakmai nyilvánosság előtti szakszerű, meggyőző írásbeli és szóbeli megjelenítésére.
c) attitűdje
Nyitott és fogékony az interdiszciplináris munkacsoportban, szervezetben, nemzetközi együttműködésben való részvételre, ahol törekszik határozottan, konstruktívan, kezdeményezően együttműködni.
Törekszik a racionális elemzésre, problémamegoldásra, érvelésre.
Nyitott az új jelenségek, új tudományos eredmények iránt.
Kritikusan viszonyul saját, illetve a beosztottjai tudásához, munkájához és magatartásához, kötelességének tartja a hibák kijavítását, a munkatársak fejlesztését.
Igényli a folyamatos önképzést.
Fontosnak tartja gondolatainak, szakmai eredményeinek, javaslatainak közzétételét szakmai fórumokon előadások és szakmai tanulmányok, publikációk formájában is, magyar és idegen nyelven egyaránt.
Kész megosztani tudását a nem szakmai közönséggel is.
Tiszteli és betartja a szakmai, etikai normákat.
Határozottan és elkötelezetten kiáll a globális problémák megoldására irányuló szakmai törekvések mellett, különösen a fenntarthatóságot veszélyeztető tendenciákkal szembeni tudományos és gyakorlati erőfeszítések támogatásával.
d) autonómiája és felelőssége
Az egészségpolitikai tervezés és az egészséggazdaságtan elemzésének folyamatában önálló munkát végez.
Önálló szakmai álláspontot alakít ki a döntés előkészítése során.
Vizsgálja, vállalja és kezeli annak felelősségét, hogy az elemzések és gyakorlati eljárások során kapott eredmények a választott módszertől is függnek.
Önállóan és felelősségteljesen vesz részt munkaszervezeti egységek létrehozásában és szerepet vállal az irányításukban.
Felelős magatartást tanúsít a munkatársak, beosztottak vonatkozásában, és támogatja az irányított munkatársak szakmai életpályájának kibontakoztatását, valamint egészségük fejlesztését.
Társadalmi és közéleti ügyekben kezdeményez.
8.1.2. Az egészségpolitika tervezés és elemzés specializáción továbbá az egészségpolitikai szakértő
a) tudása
Alaposan ismeri az egészségügyi rendszerek teljesítmény értékelésének elméleteit.
Alaposan ismeri az egészségpolitikai célok elérését szolgáló fejlesztéseket, intézményi kapacitásokat, a munkaerő mennyiségét és minőségét, a szolgáltatások kínálatát, keresletét és árát, a szolgáltatások minőségét befolyásoló eszköztárat, valamint alkalmazásának feltételeit és korlátait.
Alaposan ismeri a regionális és kistérségi multiszektorális egészségpolitika, egészségügyi fejlesztés, stratégiai tervezés elméleti kérdéseit, nemzetközi és hazai tapasztalatait.
Alaposan ismeri térségi ellátásszervezés elméleti kérdéseit, nemzetközi és hazai tapasztalatait.
Alaposan ismeri az egészségügy emberi erőforrásainak térségi és intézményi szintű elemzését és menedzsmentjét.
Alaposan ismeri az egészségügyi intézményekben megvalósítandó stratégiai tervezésnek és minőségmenedzsmentnek az elméleteit és módszereit.
b) képességei
Képes a gazdasági, társadalmi és demográfiai folyamatokból eredő hatások elemzésére regionális és kistérségi rendszerek, egészségügyi intézmények szintjén.
Képes az egészségügyi rendszerek teljesítményének értékelésére vonatkozó módszerek hiányosságából fakadó problémák megfelelő bemutatására, interpretálására.
Képes a lakosság egészségi állapotának javulását, az ellátórendszer hatékonyságát és minőségének javítását, az egyenlőtlenségek csökkentését és a finanszírozhatóság céljainak elérését szolgáló egészségpolitikai eszköztár kritikus értékelésére, és az adott régió, kistérség vagy intézmény sajátos körülményeire való adaptálására.
Képes a kormányzat, önkormányzatok, a magánszektor, a szakmai és civil szerveződések lehetséges szerepének elemzésére, javaslatok megfogalmazására az egészségpolitikai célok elérésében.
Képes az egészségügyi szolgáltatások finanszírozási módszerei alkalmazásának elemzésére, a finanszírozási adatbázison alapuló elemzések készítésére.
Képes egy adott régió, kistérség, intézményfinanszírozási helyzetének elemzésére, javaslatok megfogalmazására.
Képes térségi, regionális, és kistérségi stratégiai tervek és cselekvési programok elkészítésére.
Képes az ellátásszervezést szolgáló programok elemzésére, tervezésére és menedzselésére.
Képes az egészségügyi intézmények stratégiai tervezéséhez, az orvos-szakmai és a gazdasági érdekek összeegyeztetéséhez szükséges ismeretek és szemlélet alkalmazására.
Képes nemzetközi kooperációk tervezésére és elemzésére az egészségügy országos, regionális, kistérségi és intézményi szintjén.
8.1.3. Az egészség-gazdaságtan specializáción továbbá az egészségpolitikai szakértő
a) tudása
Alaposan ismeri a bizonyítékokon alapuló orvoslás alapelveit.
Alaposan ismeri az egészségnyereség mérésének módszereit.
Alaposan ismeri a gazdasági elemzések nemzetközi gyakorlatban alkalmazott módszereit.
Alaposan ismeri a gazdasági elemzésekben alkalmazott modellezés alaptípusait és módszertanát.
Alaposan ismeri az egészségügyi technológia értékelés elméletét és módszertanát.
Alaposan ismeri az egészségügyi technológiák fejlesztési döntéseinek, árképzésének, finanszírozásának és marketingjének módszertanát.
b) képességei
Képes az életminőség mérési módszereinek alkalmazására.
Képes teljes körű gazdasági elemzés megtervezésére és kivitelezésére.
Képes az egészségügyi technológiák költséghatékonyságára vonatkozó szakirodalom kritikus értékelésére.
Képes egészség-gazdaságtani modellezési módszerek alkalmazására.
Képes az egészségügyi technológiák értékelésére.
Képes az egészségügyi technológiák és szolgáltatások árképzési, finanszírozási és marketing módszereinek a minőségre, a hozzáférésre és a hatékonyságra gyakorolt lehetséges hatásainak elemzésére.
Képes az egészségügyi technológiák támogatási rendszerének gazdasági és társadalompolitikai szempontok alapján történő elemzésére.
9. A mesterképzés jellemzői
9.1. Szakmai jellemzők
9.1.1. A szakképzettséghez vezető tudományágak, szakterületek, amelyekből a szak felépül:
Egészségpolitikai szakmai ismeretek 56-66 kredit, amelyből:
- epidemiológia és biostatisztika (8-12 kredit),
- egészségpolitika és népegészségügy (8-16 kredit),
- egészségügyi informatika (2-4 kredit),
- egészségügyi jog és etika (3-6 kredit),
- egészségügyi rendszerek és finanszírozásuk (6-12 kredit),
- közgazdaságtani alapismeretek (6-12 kredit),
- egészség-gazdaságtan (4-8 kredit),
- népegészségügyi stratégiák, projektek és elemzések (4-8 kredit).
9.1.2. A választható, sajátos kompetenciákat eredményező specializációk, témakörei és kreditarányuk
A választható specializáció kreditaránya további 28-36 kredit:
a) egészségpolitika tervezés és elemzés:
- térségi fejlesztés és ellátásszervezés az egészségügyben (4-8 kredit),
- egészségügyi menedzsment (6-12 kredit),
- minőségmenedzsment (4-8 kredit),
- stratégiai tervezés és menedzsment (7-9 kredit),
- szociális munka és egészségügy (3-6 kredit), közigazgatási ismeretek (3-6 kredit);
b) egészség-gazdaságtan:
- egészség-gazdaságtani elemzések módszertana (8-12 kredit),
- egészségnyereség mérése (4-6 kredit),
- egészségügyi technológiák finanszírozása, marketingje (8-12 kredit),
- egészségügyi technológiák értékelése (4-6 kredit).
9.2. Idegennyelvi követelmény
A mesterfokozat megszerzéséhez az Európai Unió valamelyik hivatalos nyelvéből egy államilag elismert középfokú (B2), komplex típusú nyelvvizsga vagy ezzel egyenértékű érettségi bizonyítvány vagy oklevél szükséges.
9.3. A szakmai gyakorlat követelményei
A szakmai gyakorlat a harmadik félév szorgalmi időszakában végzett, legalább 120 órás gyakorlat. A szakmai gyakorlat színterei lehetnek: egészségügyi szolgáltató intézmények (elsősorban kórházak), Országos Egészségbiztosítási Pénztár, Kormányhivatalok Népegészségügyi Szakigazgatási Szervei, Emberi Erőforrások Minisztériuma, önkéntes egészségpénztárak, kutatóintézetek, egészségügyi technológia értékeléssel foglalkozó szervezetek, egészségügyi technológiák fejlesztői és beszállítói.
9.4. A 4.2. pontban megadott oklevéllel rendelkezők esetén a mesterképzési képzési ciklusba való belépés minimális feltételei
A mesterképzésbe való belépéshez szükséges minimális kreditek száma 30 kredit a közgazdasági ismeretek, a társadalompolitika, a statisztika, a politikatudomány, a szociológia, a pszichológia, a kommunikáció, a számítástechnika, az epidemiológia, a népegészségügyi medicina, az egészségügyi informatika, az egészségügyi igazgatás területeiről.
1. A mesterképzési szak megnevezése: humánökológia (Human Ecology)
2. A mesterképzési szakon szerezhető végzettségi szint és a szakképzettség oklevélben szereplő megjelölése
végzettségi szint: mester- (magister, master; rövidítve: MA-) fokozat
szakképzettség: okleveles humánökológia szakember
a szakképzettség angol nyelvű megjelölése: Expert in Human Ecology
3. Képzési terület: társadalomtudomány
4. A mesterképzésbe történő belépésnél előzményként elfogadott szakok
4.1. Teljes kreditérték beszámításával vehető figyelembe: a politikatudományok, a szociológia, a kulturális antropológia, a társadalmi tanulmányok alapképzési szak.
4.2. A 9.4. pontban meghatározott kreditek teljesítésével vehetők figyelembe továbbá: az agrár képzési területről a tájrendező és kertépítő mérnöki, a természetvédelmi mérnöki, a vidékfejlesztési agrármérnöki; a gazdasági és vidékfejlesztési agrármérnöki, a bölcsészettudomány képzési területről a szabad bölcsészet, a történelem; a gazdaságtudományok képzési területről az alkalmazott közgazdaságtan, a gazdálkodási és menedzsment; a természettudomány képzési területről a biológia, a földrajz, a környezettan alapképzési szak.
5. A képzési idő félévekben: 4 félév
6. A mesterfokozat megszerzéséhez összegyűjtendő kreditek száma: 120 kredit.
a szak orientációja: kiegyensúlyozott (40-60 százalék)
a diplomamunka készítéséhez rendelt kreditérték: 20 kredit.
intézményen kívüli összefüggő gyakorlati képzés minimális kreditértéke: 5 kredit.
a szabadon választható tantárgyakhoz rendelhető minimális kreditérték: 6 kredit.
7. A szakképzettség képzési területek egységes osztályozási rendszere szerinti tanulmányi területi besorolása: 422
8. A mesterképzési szak képzési célja és a szakmai kompetenciák
A képzés célja olyan humánökológus elméleti és gyakorlati szakemberek képzése, akik a társadalmi és természeti rendszerek közötti kölcsönhatások ismeretében képesek a környezeti problémák társadalmi dimenziójának feltárására, társadalmi és kulturális folyamatok ökológiai szempontú elemzésére, tervezésére és szervezésére helyi és globális szinten. Felkészültek tanulmányaik doktori képzésben történő folytatására.
8.1. Az elsajátítandó szakmai kompetenciák
8.1.1. A humánökológiai szakember
a) tudása
Magas szinten ismeri és a magabiztos gyakorlati használhatóság követelményeinek megfelelően érti és értelmezi a humánökológia legfontosabb összefüggéseit.
Ismeri és érti a hazai, európai és globális környezeti problémákat, különös tekintettel azok társadalmi aspektusaira.
Ismeri és érti a humánökológiával szoros kapcsolatban álló társtudományok fogalmi rendszereit, lényegi összefüggéseit és főbb gondolkodási irányzatait.
A szakmai munkában közvetlenül alkalmazandó módszertani tudás birtokában van, különös tekintettel a kvalitatív társadalomtudományi módszerekre.
Elegendő ismeretanyaggal rendelkezik ahhoz, hogy eligazodjon a hazai környezetpolitikai döntéshozási mechanizmusokban mind állami, mind pedig önkormányzati szinten.
Ismeri és érti az ökologikus vidék- és városfejlesztés, különösen az ökologikus helyi közösség- és gazdaságfejlesztés alapjait.
b) képességei
Alapszinten képes eligazodni a környezeti problémák és konfliktusok rendszerében.
Transzdiszciplináris szemlélet birtokában képes a társadalmi folyamatok környezeti összefüggéseik felismerésén alapuló elemzésére, tervezésére és szervezésére, különösen a közigazgatásban és a civil szervezetekben.
Képes a szakmai feladatok megoldása során az önálló elemzésre, értékelésre és a különböző következtetések szintetizálására.
Képes a hazai és külföldi tudományos források feltárására, feldolgozására és gyakorlati alkalmazására.
Szakterületének egyes résztémáiról képes önálló, szaktudományos formájú összefoglalókat, elemzéseket készíteni.
Képes önálló szakmai koncepciókat kidolgozni, és a vitákban saját elképzeléseit megvédeni.
c) attitűdje
Érzékeny a társadalmi-környezeti problémákra, igyekszik segíteni megoldásukban, enyhítésükben.
Empatikus az emberek és más élőlények sorsa iránt, törekszik annak jobbítására.
Nyitott és elkötelezett a szakmai együttműködésre mind hazai, mind nemzetközi szinten.
Nyitott minden fölkérésre, amely arra irányul, hogy tegye közkinccsé tudását, ismereteit.
Igyekszik hazánk ökologikus fejlődését szolgálni a jövő nemzedékek védelme érdekében.
Törekszik arra, hogy fölhívja a társadalom figyelmét a hazai és a globális környezeti problémák általi fenyegetettségünkre.
d) autonómiája és felelőssége
Önállóan képes tudományos kutatások elvégzésére, ideértve a megfelelő kutatási módszerek kiválasztását is.
Képes felelősen irányítani multidiszciplináris munkacsoportokat.
Átfogó tudása mellett munkája során gyakran veszi igénybe speciális tudással rendelkező munkatársak segítségét.
Önálló és felelős szerepeket vállal a szakmai szervezetek hazai és nemzetközi működésében.
Felelősséget tud vállalni ökologikus vidék- és városfejlesztési stratégiák kidolgozásáért.
Felelősséget vállal a szakmai döntéseiért, az általa, illetve az irányítása alatt végzett munkafolyamatokért.
9. A mesterképzés jellemzői
9.1. Szakmai jellemzők
A szakképzettséghez vezető tudományágak, szakterületek, amelyekből a szak felépül, beleértve a diplomamunka készítését is:
környezetszociológia 25-35 kredit;
környezetpolitika 25-35 kredit;
környezeti etika 20-28 kredit;
ökológiai közgazdaságtan 16-20 kredit,
természettudományos alapismeretek 16-20 kredit.
9.2. Idegennyelvi követelmény
A mesterfokozat megszerzéséhez egy államilag elismert középfokú (B2), komplex típusú nyelvvizsga vagy azzal egyenértékű érettségi bizonyítvány vagy oklevél szükséges egy élő idegen nyelvből.
9.3. A szakmai gyakorlat követelményei
A szakmai gyakorlat tudományos kutatáshoz, illetve településfejlesztési, környezetvédelmi vagy tájgazdálkodási programhoz kapcsolódó, a felsőoktatási intézmény szervezésében vagy kutatóintézetnél, a szakigazgatásban, önkormányzatnál, nonprofit vállalkozásnál vagy civil szervezetnél végezhető, összesen 80 óra (5 kredit) heti rendszerességgel több héten keresztül vagy tömbösített formában teljesített terepmunka.
9.4. A 4.2. pontban megadott oklevéllel rendelkezők esetén a mesterképzési képzési ciklusba való belépés minimális feltételei
A mesterképzésbe való belépéshez szükséges minimális kreditek száma 4 kredit a szociológia területéről, amelyet a felsőoktatási intézmény tanulmányi és vizsgaszabályzatában meghatározottak szerint meg kell szerezni.
1. A mesterképzési szak megnevezése: Kelet-Ázsia tanulmányok (East Asian Studies)
2. A mesterképzési szakon szerezhető végzettségi szint és a szakképzettség oklevélben szereplő megjelölése
végzettségi szint: mester- (magister, master; rövidítve: MSc-) fokozat
szakképzettség: okleveles Kelet-Ázsia elemző
a szakképzettség angol nyelvű megjelölése: Expert in East Asian Studies
3. Képzési terület: társadalomtudomány
4. A mesterképzésbe történő belépésnél előzményként elfogadott szakok
4.1. Teljes kreditérték beszámításával vehető figyelembe: a bölcsészettudomány képzési területről a keleti nyelvek és kultúrák alapképzési szak indológia, japán, kínai, koreai, mongol, tibeti szakiránya; a társadalomtudomány képzési területről a nemzetközi tanulmányok alapképzési szak.
4.2. A 9.3. pontban meghatározott kreditek teljesítésével vehetők figyelembe továbbá: a társadalomtudomány képzési területről a politológia, a szociológia, a társadalmi tanulmányok, a kulturális antropológia, a kommunikáció- és médiatudomány, a gazdaságtudományok képzési területről az alkalmazott közgazdaságtan, a gazdaságelemzés, a gazdaság- és pénzügy-matematikai elemzés, a közszolgálati, a gazdálkodási és menedzsment, a nemzetközi gazdálkodás, a turizmus-vendéglátás, a bölcsészettudomány képzési területről a történelem és a hitéleti képzési területről a buddhista tanító alapképzési szak.
4.3. A 9.3. pontban meghatározott kreditek teljesítésével vehetők figyelembe továbbá: azok az alapképzési és mesterképzési szakok, illetve a felsőoktatásról szóló 1993. évi LXXX. törvény szerinti szakok, amelyeket a kredit megállapításának alapjául szolgáló ismeretek összevetése alapján a felsőoktatási intézmény kreditátviteli bizottsága elfogad.
5. A képzési idő félévekben: 4 félév
6. A mesterfokozat megszerzéséhez összegyűjtendő kreditek száma: 120 kredit
a szak orientációja: kiegyensúlyozott (40-60 százalék)
a diplomamunka készítéséhez rendelt kreditérték: 10 kredit
a szabadon választható tantárgyakhoz rendelhető minimális kreditérték: 6 kredit
7. A szakképzettség képzési területek egységes osztályozási rendszere szerinti tanulmányi területi besorolása: 313
8. A mesterképzési szak képzési célja és a szakmai kompetenciák
A képzés célja magasan kvalifikált, széles társadalomtudományi műveltséggel rendelkező szakemberek képzése, akik képesek Kelet-Ázsia mint régió és az itt található egyes országok nemzetközi életben betöltött helyének, szerepének értelmezésére, ismerik a nemzetközi viszonyok elméleti és gyakorlati összefüggéseit. Történeti, társadalomtudományi és szakmai műveltségük birtokában képesek analitikus és szintetizáló gondolkodásra, tárgyi tudásuk alkalmassá teszi őket a gazdasági, politikai folyamatok megértésére, előrejelzésére. Magas szintű nyelvi felkészültségük lehetővé teszi számukra a források feldolgozását és elemzését. A végzett hallgatók ismerik és értik a térség fejlődési tendenciáit. Felkészültek tanulmányaik doktori képzésben történő folytatására.
8.1. Az elsajátítandó szakmai kompetenciák
8.1.1. A Kelet-Ázsia elemző
a) tudása
Ismeri a kelet-ázsiai államok politikai, gazdasági rendszerét.
Ismeri a kelet-ázsiai államok történetét.
Ismeri a kelet-ázsiai államok külkapcsolati és biztonságpolitikai rendszerét.
Ismeri a kelet-ázsiai államok társadalmi problémáit.
Ismeri a kelet-ázsiai államok szellemi és kulturális örökségét.
Ismeri valamely kelet-ázsiai állam nyelvét.
Ismeri a nemzetközi elemzések problémamegoldó technikáit.
Ismeri a szakmai-etikai normákat.
Ismeri a nemzetközi kapcsolatok komplex rendszerét.
b) képességei
Képes önálló elemző munka elvégzésére.
Képes a Kelet-Ázsiára vonatkozó folyamatok megértésére, előrejelzésére és formálására.
Képes gazdasági, politikai, jogi szakterületeken döntések előkészítésére és döntések meghozatalára.
Képes szakmai-tudományos vitákban való részvételre.
Képes integrált ismeretek széles körű alkalmazására a társadalomtudományok és a külügyi elemzés területén.
Képes nemzetközi kapcsolatok építésére.
Képes szakterületén tárgyalások lefolytatására idegen nyelven.
Képes diplomataként, szakértőként, kutatóként, újságíróként, illetve az államigazgatás és a multinacionális vállalatok alkalmazottjaként különböző feladatok ellátására.
Képes önálló szakmai vélemény kialakítására.
c) attitűdje
Lényeglátás és kreativitás jellemzi.
Szemlélete problémacentrikus, problémamegoldó képessége magas szintű.
Nyitott a szakmai továbbképzés, önművelés iránt.
Toleráns magatartású, a sajátjától eltérő véleményeket tiszteletben tartja.
Kritikus a vizsgált jelenségek és a megismert elméleti paradigmák vonatkozásában.
Kooperatív magatartás jellemzi, csoportmunkára alkalmas.
Módszertani tudatosság jellemzi.
d) autonómiája és felelőssége
Rendelkezik a problémamegfogalmazás és az önálló ítéletalkotás képességével.
Reflektál saját történeti és kulturális beágyazottságára.
Felelősen képviseli szakmai, szellemi identitását.
Munkája során kezdeményezi az együttműködést az európai és az Európán kívüli, elsősorban ázsiai szakmai közösségekkel, vitapartnerekkel.
Szűkebb és tágabb szakmája kérdéseihez kritikusan viszonyul.
Felelősen képviseli azon módszereket, amelyekkel szakterületén dolgozik, és elfogadja más tudományágak autonómiáját, módszertani sajátosságait.
Etikai és szakmai felelősséget vállal a maga és az általa esetleg vezetett csoport szellemi termékeiért.
Képviseli saját tudományos felismeréseit és eredményeit.
Felelősségteljes magatartást tanúsít a nemzetközi elemzések során szerzett tudás és információk kezelését illetően.
9. A mesterképzés jellemzői
9.1. Szakmai jellemzők
A szakképzettséghez vezető tudományágak, szakterületek, amelyekből a szak felépül:
a nemzetközi kapcsolatok elmélete és gyakorlata, nemzetközi jog, világgazdaságtan 15-25 kredit;
Kelet-Ázsia (Kína, Japán, Korea) története, gazdasága, politikai rendszere, társadalma, külkapcsolatai 30-50 kredit;
Dél- és Délkelet-Ázsia története, gazdasága, politikai rendszere, társadalma, külkapcsolatai 10-25 kredit;
a kelet-, dél- és délkelet-ázsiai régió nemzetközi kapcsolatai, biztonságpolitikai kérdései, a regionális együttműködés formái 5-15 kredit;
a kelet-, dél- és délkelet-ázsiai civilizációk vallás- és filozófiatörténeti, művészeti aspektusai 5-15 kredit;
modern kínai, japán, hindi vagy koreai nyelv 15-30 kredit;
a térséggel kapcsolatos, illetve egyéb társadalomtudományi ismeretek legfeljebb 15 kredit.
9.2. Idegennyelvi követelmény
A mesterfokozat megszerzéséhez angol nyelvből államilag elismert felsőfokú (C1), komplex típusú nyelvvizsga vagy azzal egyenértékű érettségi bizonyítvány vagy oklevél szükséges, továbbá kínai, japán, hindi, vagy koreai nyelvből középfokú (B2), komplex típusú nyelvvizsga vagy a mesterképzés során szerzett komplex, legalább a középszintű nyelvi kompetenciákat mérő alapvizsga szükséges.
9.3. A 4.2. és 4.3. pontban megadott oklevéllel rendelkezők esetén a mesterképzési képzési ciklusba való belépés minimális feltételei
A mesterképzésbe való belépéshez szükséges minimális kreditek száma legalább 60 kredit a hallgató korábbi tanulmányai szerint az alábbi területekről:
társadalomtudományi alapismeretek: szociológia, pszichológia, filozófia, antropológia, pszichológia,
jogi-igazgatási ismeretek: közjogtudomány, alkotmánytan, közigazgatástan, közpolitika, gazdasági jog,
gazdasági ismeretek: közgazdaságtan, makro-, mikroökonómia, vállalatgazdaságtan, pénzügytan,
politikatudományi ismeretek: politikai gondolkodás, politikatörténet, nemzetközi tanulmányok, történeti, kulturális és nyelvtudományi ismeretek, gazdaság-, társadalom- és kultúrtörténeti ismeretek, nyelvtudományi, filológiai ismeretek.
A mesterképzésbe való felvétel feltétele, hogy a hallgató a korábbi tanulmányai alapján legalább 30 kredittel rendelkezzen. A hiányzó krediteket a felsőoktatási intézmény tanulmányi és vizsgaszabályzatában meghatározottak szerint meg kell szerezni.
1. A mesterképzési szak megnevezése: kisebbségpolitika (Ethnic and Minority Policy)
2. A mesterképzési szakon szerezhető végzettségi szint és a szakképzettség oklevélben szereplő megjelölése
végzettségi szint: mester- (magister, master; rövidítve: MA-) fokozat
szakképzettség: okleveles kisebbségpolitikai szakember
a szakképzettség angol nyelvű megjelölése: Ethnic and Minority Policy Expert
3. Képzési terület: társadalomtudomány
4. A mesterképzésbe történő belépésnél előzményként elfogadott szakok
4.1. Teljes kreditérték beszámításával vehető figyelembe: a társadalomtudomány képzési területről a társadalmi tanulmányok, a szociológia, a szociális munka, a politikatudomány, a politológia, a kulturális antropológia és a szociálpedagógia alapképzési szak, valamint az ezeknek megfelelő, a felsőoktatásról szóló 1993. évi LXXX. törvény szerinti főiskolai szintű szakok a bölcsészettudomány képzési területről a történelem alapképzési szak.
4.2. A 9.5. pontban meghatározott kreditek teljesítésével vehetők figyelembe továbbá: a gazdaságtudományok képzési területről az alkalmazott közgazdaságtan, a bölcsészettudomány képzési területről a pedagógia, a pszichológia alapképzési szak, a szabad bölcsészet alapképzési szak filozófia specializációja, a pedagógusképzési terület alapképzési szakjai, a felsőoktatásról szóló 1993. LXXX. törvény szerinti főiskolai szintű társadalomismeret, filozófia alapképzési szak.
5. A képzési idő félévekben: 4 félév
6. A mesterfokozat megszerzéséhez összegyűjtendő kreditek száma: 120 kredit
a szak orientációja: kiegyensúlyozott (40-60 százalék);
a diplomamunka készítéséhez rendelt kreditérték: 12 kredit;
intézményen kívüli összefüggő gyakorlati képzés minimális kreditértéke: 4 kredit;
a szabadon választható tantárgyakhoz rendelhető minimális kreditérték: 10 kredit;
7. A szakképzettség képzési területek egységes osztályozási rendszere szerinti tanulmányi területi besorolása: 313
8. A mesterképzési szak képzési célja és a szakmai kompetenciák
A képzés célja kisebbségpolitikai szakemberek képzése, akik ismerik az Európai Unió etnikai, nemzeti és kisebbségi problémáit. Megfelelő elméleti és gyakorlati tudással, interdiszciplináris ismeretekkel és nemzetközi kitekintéssel rendelkeznek a kisebbségpolitika vonatkozásában. Megszerzett jogi, politikai, szociológiai, antropológiai, közpolitikai és történeti ismereteik birtokában képesek a kisebbségpolitika területén önállóan vagy csoportban végzendő döntéshozói, irányítási, szervezési és szakértői feladatok ellátására. Társadalomtudományi elméleti és gyakorlati, valamint statisztikai ismereteik birtokában képesek a tudományterületükön belül adatelemzések elvégzésére. Felkészültek tanulmányaik mesterképzésben történő folytatására.
8.1. Az elsajátítandó szakmai kompetenciák
8.1.1. A kisebbségpolitikai szakember
a) tudása
Megértette és elsajátította a kisebbségek, az etnicitás, az interetnikus és csoportközi viszonyok nemzetközi és hazai tudásanyagát és kutatásmódszertanát, és ismeri a vonatkozó nemzetközi szakirodalmat.
Ismeri a vonatkozó angol nyelvű szakkifejezéseket a kisebbségi elméletek, csoportközi viszonyok, etnicitás, interetntikus viszonyok tekintetében.
Ismeri a legjelentősebb hazai etnikai és szociális csoportok helyzetét, a többségi társadalommal való együttműködésük különféle konfliktusait, és a konfliktusok kezelésének lehetséges módozatait.
Rendelkezik a kisebbségpolitika területéhez sorolható társadalmi folyamatok és jelenségek egymásra hatásának megértését segítő interdiszciplináris ismeretekkel, és ismeri a vonatkozó nemzetközi szakirodalmat.
Elsajátította a társadalomtudományi- és szociológiai kutatások módszereihez kapcsolódó kvantitatív és kvalitatív ismereteket.
Ismeri a vonatkozó angol nyelvű szakkifejezéseket a számítógépes adatelemzés módszerei, kutatástervezés és szervezés, interjúkészítés és egyéb kvalitatív technikák esetében.
b) Képességei
Képes a megszerzett tudományos ismeretek gyakorlati alkalmazására, a különféle kisebbségi csoportokkal kapcsolatos szakpolitikák kidolgozására.
Képes a tudományos, államigazgatási vagy üzleti megrendelő felől érkezett kutatási kérdések, megrendelések átfogalmazására a társadalomtudomány nyelvére.
Képes a kérdésnek megfelelő empirikus kutatás megtervezésére kvantitatív és kvalitatív módszerekkel egyaránt.
Képes az empirikus vizsgálatok eredményeinek kritikus értelmezésére és a kutatás végén a megfelelő szakpolitikai elemzések elkészítésére, valamint a szakpolitikai ajánlások megtételére.
Képes a kutatási eredmények megfelelő bemutatására, beleértve a kutatási jelentés írását és a megrendelőnek nyújtott prezentációt.
Képes a kisebbségi és a marginális, deviáns társadalmi szereplőkkel kapcsolatos kérdésköröknek a civil társadalomba való bevezetésére.
Képes a kisebbségpolitikával összefüggő empirikus kutatások átfogó, statisztikai és gazdasági hatékonyság-szempontú értékelésére.
c) attitűdje
Bízik saját tudásában és képességeiben, elkötelezetten képviseli szakmai elképzeléseit.
Kritikusan ítéli meg a kisebbségpolitika új jelenségeit korlátozni igyekvő tudományos, gyakorlati, jogi vagy politikai törekvéseket.
Nyitott, befogadó, ugyanakkor problémacentrikus látásmódjával kritikus minden szakmai innovációs törekvéssel szemben, azokat támogatja és alkalmazza, amelyek szakmai értékelése szerint megfelelőek.
Messzemenőkig törekszik érvényesíteni a hazai és nemzetközi szakmai szervezetek által megfogalmazott kisebbségpolitikai tárgyú irányelveket.
Nyitott és elkötelezett a nemzetközi szakmai kapcsolatok ápolásának minden együttműködési formája iránt.
Nyitott minden felkérésre, amely arra irányul, hogy közkinccsé tegye tudását, ismereteit, amennyiben azok nem ütköznek jogi korlátokba.
Kiáll a kutatásokkal kapcsolatos adatok, elemzések lehető legszélesebb körének nyilvánossága mellett, különösen, ha azt a közérdek megköveteli.
d) autonómiája és felelőssége
Önállóan, bátran és felelősségteljesen vesz részt munkaszervezetének működtetésében, a szakmai koncepciók kidolgozásában, megvitatásában és megvalósításában.
Önállóan és felelősségteljesen vesz részt munkaszervezeti egységek létrehozásában és irányításában.
Felelősségteljesen építi fel szakmai karrierjét, és támogatja az általa irányított munkatársak szakmai életpályájának kibontakoztatását.
Önálló és felelős szerepeket vállal a szakmai szervezetek hazai és nemzetközi működésében, valamint az érdekérvényesítő fórumok munkájában.
Védi a kutatásokban résztvevők személyiségi, különösen személyes adatokhoz fűződő jogait.
Különböző fórumokon, a tudományos közösség, megrendelők, a társadalom bármely tagjai előtt, a csoportok tagjaitól elvárható tudásnak megfelelően, de a szakmai korrektség messzemenő érvényesítése mellett számol be az általa végzett elemző, kutató tevékenységről és annak eredményéről.
Részt vesz a szakma módszereinek fejlesztésében, a tudományos közösség számára közreadja a szakmai szempontból jelentős eredményeket.
9. A mesterképzés jellemzői
9.1. Szakmai jellemzők
A szakképzettséghez vezető tudományágak, szakterületek, amelyekből a szak felépül, beleértve a diplomamunka elkészítését is:
nacionalizmus és etnicitás elméletei 12-18 kredit;
kisebbségpolitika 18-24 kredit;
migrációs elméletek 6-18 kredit;
szociálpszichológia 6-12 kredit;
a kisebbségkutatás módszertana 18-30 kredit;
választható szakmai ismeretek 30-50 kredit, amelyből
marginalizáció és munkaerő-piaci szegregáció 6-18 kredit,
antiszemitizmus, rasszizmus, vallási kisebbségek 6-12 kredit,
kisebbségi reprezentáció, kisebbségi problémák 18-24 kredit.
9.2. Idegennyelvi követelmény
A mesterfokozat megszerzéséhez kettő államilag elismert, középfokú (B2), komplex típusú nyelvvizsga vagy ezzel egyenértékű érettségi bizonyítvány vagy oklevél szükséges.
9.3. A szakmai gyakorlatra követelményei
A szakmai gyakorlat legalább három hét időtartamot elérő gyakorlati kompetenciák megszerzését biztosító egybefüggő szakmai gyakorlat.
A szakmai gyakorlat terepmunka, amelynek során a hallgatóknak lehetősége nyílik a különféle kisebbségi csoportokkal foglalkozó szervezetek megismerésére, azok együttműködésének és kapcsolatrendszerének tanulmányozására, az együttműködésük során kialakuló érdekellentétek, és az azok feloldását szolgáló helyi problémamegoldó folyamatok feltárására és elemzésére.
9.4. A képzést megkülönböztető speciális jegyek
A mesterképzésbe való felvétel feltétele angol nyelvből államilag elismert legalább középfokú (B2), komplex típusú nyelvvizsga vagy azzal egyenértékű érettségi bizonyítvány vagy oklevél szükséges.
9.5. A 4.2. pontban megadott oklevéllel rendelkezők esetén a mesterképzési képzési ciklusba való belépés minimális feltételei
A mesterképzésbe való belépéshez a korábbi tanulmányok szerint szükséges minimális kreditek száma legalább 60 kredit:
társadalomtudományi és közgazdasági elméleti és gyakorlati ismeretek (szociológia, pszichológia, filozófia, antropológia, politológia) területéről legalább 25 kredit;
gazdasági és jogi ismeretek (közgazdaságtan, jogtudomány) területéről legalább 12 kredit;
kommunikációs, kulturális, piac- és közvélemény-kutatási ismeretek területéről legalább 8 kredit;
kutatás-módszertani ismeretek területéről legalább 15 kredit.
A mesterképzésbe való felvétel feltétele, hogy a hallgató legalább 30 kredittel rendelkezzen. A hiányzó krediteket a felsőoktatási intézmény tanulmányi és vizsgaszabályzatában meghatározottak szerint meg kell szerezni.
1. A mesterképzési szak megnevezése: kommunikáció- és médiatudomány (Communication and Media Studies)
2. A mesterképzési szakon szerezhető végzettségi szint és a szakképzettség oklevélben szereplő megjelölése
végzettségi szint: mester- (magister, master; rövidítve: MA-) fokozat
szakképzettség: okleveles kommunikáció- és médiaszakértő
a szakképzettség angol nyelvű megjelölése: Communications and Media Studies Expert
3. Képzési terület: társadalomtudomány
4. A mesterképzésbe történő belépésnél előzményként elfogadott szakok
4.1. Teljes kreditérték beszámításával vehető figyelembe: kommunikáció- és médiatudomány alapképzési szak, valamint a felsőoktatásról szóló 1993. évi LXXX. törvény szerinti főiskolai szintű kommunikáció alapképzési szak.
4.2. A 9.4. pontban meghatározott kreditek teljesítésével elsősorban számításba vehető:
a bölcsészettudomány, a gazdaságtudományok, a jogi, az informatika, a művészet, a művészetközvetítés és a társadalomtudomány képzési területek alapképzési szakjai.
4.3. A 9.4. pontban meghatározott kreditek teljesítésével vehetők figyelembe továbbá azok az alapképzési és mesterképzési szakok, illetve a felsőoktatásról szóló 1993. évi LXXX. törvény szerinti szakok, amelyeket a kredit megállapításának alapjául szolgáló ismeretek összevetése alapján a felsőoktatási intézmény kreditátviteli bizottsága elfogad.
5. A képzési idő félévekben: 4 félév
6. A mesterfokozat megszerzéséhez összegyűjtendő kreditek száma: 120 kredit
a szak orientációja: kiegyensúlyozott (40-60 százalék)
a diplomamunka készítéséhez rendelt kreditérték: 20 kredit
intézményen kívüli összefüggő gyakorlati képzés minimális kreditértéke: 2 kredit
a szabadon választható tantárgyakhoz rendelhető minimális kreditérték: 6 kredit.
7. A szakképzettség képzési területek egységes osztályozási rendszere szerinti tanulmányi területi besorolása: 321
8. A mesterképzési szak képzési célja és a szakmai kompetenciák
A képzés célja a munkaerőpiac új és folyamatosan változó kihívásaira jól reagáló kommunikáció- és médiaszakértő szakemberek képzése, akik magabiztos ismeretekkel és tudással rendelkeznek a társadalmat működtető alrendszerek kommunikációs és mediális meghatározottságára vonatkozóan. Ismerik és működtetni tudják a kommunikáció és média különböző intézményeit, illetve felkészültek ezen intézmények elemző értékelésére is, valamint kutatási programokba való bekapcsolódásra. Felkészültek tanulmányaik doktori képzésben történő folytatására.
8.1. Az elsajátítandó szakmai kompetenciák
8.1.1. A kommunikáció- és médiaszakértő szakemberek
a) tudása
Magas szinten ismeri a legfontosabb társadalomtudományi összefüggéseket.
Ismeretei kiterjednek a szakterület tágabb rendszerben való elhelyezésére, a rokon szakterületekhez való kapcsolatok meg- és felismerésére, a tágabb rendszer adta lehetőségek és a hatásrendszerre vonatkozó kontextusok használatára.
Elmélyült és értő ismeretei vannak a kommunikáció- és médiatudomány minden fontos területéről, a társadalmi kommunikáció színtereiről, az itt működő intézményekről és ezek működési mechanizmusairól, folyamatairól, ismeri az erre a területre vonatkozó történeti vonatkozásokat.
Ismeri és átlátja azokat a hazai, európai és globális társadalmi és kulturális jelenségeket és problémákat, amelyek meghatározó szerepet játszottak és játszanak a társadalomtudományi gondolkodás alaptendenciáinak kialakításában.
Ismeri a kommunikációs és mediális rendszerek különböző területeinek problémáit és összefüggéseit, többek között a média és populáris kultúra összefüggéseit, a globális médiapiac működési elveit, a kulturális csere globális szabályait.
Ismeri a kommunikáció és kultúra összefüggéseit, e kapcsolat különböző szintű megnyilvánulásait és ezek következményeit a társadalmi kommunikáció összefüggésrendszerében.
Megfelelő és elegendő ismeretanyaggal rendelkezik ahhoz, hogy eligazodjon a társadalmi döntéshozatal különböző mechanizmusaiban.
Érti és átlátja a társadalmi érdekérvényesítés csatornáit, az érdekütköztetés fórumait és a döntések befolyásolásának legális és etikus módszereit.
Saját szakmai ismeretei alapján felismeri e terület kommunikációs és információs sajátosságait.
Ismeri az Európai Unió által definiált kulturális tér sajátosságait, és az ebből eredő következményeket.
Ismeri az állami szabályozás működését, jogi hátterét, intézményrendszerét és eszközeit.
Birtokában van a szakterületén alkalmazható és alkalmazandó módszertani ismereteknek, érti a legújabb módszertani fejlesztések lényegét, átlátja ezek fejlődési tendenciáit.
b) képességei
Rendelkezik az új látásmód képességével, képes a szociokulturális környezetet interdiszciplináris szemlélettel megközelíteni, és képes arra, hogy a szakterületre jellemző megismerési felkészültségeket szakszerűen alkalmazza.
Képes szakterülete ismereteit alkalmazni a problémák és konfliktusok felismerésére, és hatékonyan közre is tud működni ezek megoldási javaslatainak kidolgozásában és megoldásában.
Szakmai feladatainak megoldásában képes önálló elemzésre, értékelésre, és következtetések és magyarázatok szintetizálására.
Képes a hazai és külföldi társadalomtudományi források feltárására, feldolgozására, és szakmai munkája során a leszűrt következtetések gyakorlati alkalmazására.
Képes szakterületének egyes résztémáiról önálló, szaktudományos formájú összefoglalókat, elemzéseket és az elemzéseket magába foglaló tanulmányokat, szöveges összegzéseket készíteni.
Képes az információk kritikus elemzéséhez és feldolgozásához kellően megalapozott technikák széles skálájának alkalmazására.
Képes hiányosan rendelkezésre álló adatok esetében is helytálló és korrekt véleményt vagy bírálatot megfogalmazni, döntést hozni, és az ebből adódó következtéseket szakmai és nem szakmai közönség számára érthetően kommunikálni.
Képes a szervezeten belüli munkafolyamatokat a felkészültségének megfelelő szinten irányítani, eredményesen együttműködni az intézményen belüli és kívüli partnerekkel, megfelelő szakmai gyakorlat után vezetői munkakört betölteni.
Képes az intézménye, illetve szakmai szervezete számára befogadható és végrehajtható projektek felkutatására, a pályázati és végrehajtási munka irányítására, és a folyamatot koordináló eredményes együttműködésre a partnerekkel.
Képes a gyorsan változó munkahelyi és szervezeti körülményekhez alkalmazkodni.
Képes a változások kezelésére vonatkozó adaptáció koncepciójának kidolgozására, ennek munkatársaival és egyéb partnereivel való megvitatására és elfogadtatására.
Képes önálló szakmai koncepciók kidolgozására és ezek kivitelezésére.
A szakon megszerzett tudás birtokában képes a társadalomtudományi és ezen belül a kommunikáció- és médiatudományi tudásával kapcsolatos szakmai reflexióra, és szakmai tudásának folyamatos fejlesztésére.
Képes szakmai tudásának birtokában az eredményes és hatékony értelmiségi munkára.
Képes minimálisan egy idegen nyelven (javasoltan angolul) is szakmája gyakorlására, a szakmai szókincs használatára, idegen nyelvű szakszöveg helyes értelmezésére, ennek érdekében pedig idegen nyelvi kommunikációs képessége folyamatos fejlesztésére.
Képes az élethosszig tartó tanulás folyamatában való részvételre.
c) attitűdje
Nyitott a társadalmi változások dinamikus és értékalapú befogadására, fogékony az előítéletek ellen küzdő szemléleti alapok adaptálására.
Elfogadja, hogy a kulturális jelenségek történetileg és társadalmilag meghatározottak és változóak.
Elfogadja a magyar és az európai identitás vallási és társadalmi, történeti és jelenkori sokszínűségét és felvállalja ezen értékek képviseletét.
Igénye van az Európán kívüli kultúrák megismerésére, nyitottan és elfogadóan viszonyul e kultúrák felé.
Elfogadja és következetesen vállalja a társadalomtudományi gondolkodás sokszínűségét, és hitelesen képviseli szűkebb és tágabb környezetében ennek szemléleti alapjait,
Nő szakmai identitásának tudatossága, megalapozottságának mértéke, megszilárdul hivatástudata.
Kritikusan viszonyul azokhoz a megközelítésekhez, amelyek korlátozni kívánják a társadalomtudományok nyitottságát és sokszínűségét tudományos, gyakorlati, jogi vagy politikai kommunikációs színtereken.
Érzékeny és nyitott a legsúlyosabb társadalmi problémákra, szemléletét áthatja az elesettekkel és a kiszolgáltatokkal szembeni szakmai és emberi szolidaritás.
Elkötelezett a társadalmi egyenlőség, az élet minden területén érvényes demokratikus értékek, a jogállamiság és az európai értékközösség mellett és véleményét a megfelelő formában meg is tudja fogalmazni.
Nyitott a szakmai innováció minden formája iránt, befogadó, de nem gondolkodás nélkül elfogadó az elméleti, gyakorlati és módszertani újításokkal szemben.
Bízik saját tudásában és képességeiben, elkötelezett a szakmai elképzelések iránt.
Nyitott a kritikus önértékelésre, a szakmai továbbképzés különböző formáira, az értelmiségi világlátás önfejlesztő módszereire és törekszik önmaga fejlesztésére e területeken.
Határozottan és elkötelezetten kiáll a globális problémák megoldására irányuló szakmai törekvések mellett, különösen a fenntarthatóságot veszélyeztető tendenciákkal szembeni tudományos és gyakorlati erőfeszítések támogatásával.
Nyitott és befogadó a társadalomtudományokban most formálódó minőségbiztosítási törekvésekkel szemben, elkötelezetten törekszik ezek saját szervezetben történő alkalmazására és működtetésére.
Nyitott és együttműködésre kész a nemzetközi szakmai kapcsolatok ápolására, kezdeményező ezek létrehozásával és működtetésével kapcsolatban.
Nyitott és elfogadó azokkal a felkérésekkel kapcsolatban, amelyek tudásának, ismereteinek, szakmai tapasztalatainak megosztására irányulnak.
d) autonómiája és felelőssége
A kommunikáció- és médiatudomány szakmai közegeiben önálló és kezdeményező szerepet vállal az általa elfogadott társadalomfelfogás érvényesítésében.
Saját szakmai közegében olyan történetileg és politikailag koherens egyéni álláspontot alakít ki, amely segíti önmaga és környezete fejlődését, tudatosodását.
A szervezeti struktúrában elfoglalt helyének megfelelő önállósággal és felelősséggel szervezi munkáját és az irányítása alatt dolgozó munkatársak tevékenységét, felelősséggel vállal fel és működtet egyenrangú partneri viszonyokat.
Önállóan és felelősségteljesen vesz részt saját intézménye és szervezete egységeinek létrehozásában és irányításában.
Felelősségteljesen építi fel szakmai karrierjét, és támogatja az általa irányított munkatársak szakmai életpályájának kibontakoztatását.
Szakmai és társadalmi fórumokon szuverén szereplőként jeleníti meg nézeteit, felelősen képviseli szakmáját, szervezetét, és szakmai csoportját, elkötelezetten szolgálja és képviseli szakmája érdekeit.
Önálló, konstruktív és asszertív az intézményen belüli és kívüli együttműködési formákban.
Minden szervezeti, intézményi tevékenysége során felelős módon veti latba tudását és befolyását a minőségi munkavégzés és annak elismertetése mellett.
Öntudatosan és felelősen áll ki minden kooperációs formában a társadalom, szűkebb szakmai területe és munkahelye jogi, etikai és szakmai normáinak következetes végrehajtása és védelme érdekében.
Felelősséget vállal választott szakterülete szakmai és etikai normáinak betartására.
Felelősséget vállal az általa előállított anyanyelvű és idegen-nyelvű szakmai szövegeiért, tudatában van azok lehetséges következményeinek.
Tudatosan képviseli azon módszereket, amelyekkel saját szakmájában dolgozik, és elfogadja más tudományágak eltérő módszertani sajátosságait.
Ha szükséges, saját felelősségi körén belül felelősséget vállal egyének és csoportok szakmai fejlődéséért.
Önálló és felelős szerepeket vállal hazai és nemzetközi szakmai szervezetek alapításában, működtetésében, érdekérvényesítő fórumok munkájában.
9. A mesterképzés jellemzői
9.1. Szakmai jellemzők
9.1.1. A szakképzettséghez vezető tudományágak, szakterületek, amelyekből a szak felépül:
a kommunikáció- és médiatudomány társadalomtudományi beágyazottsága [a kommunikáció és média társadalomtudományi vizsgálata, a kommunikáció és média interdiszciplináris megközelítése; a kommunikáció és média szabályozásának elméletei (például jogi, etikai, gazdasági, politikai, kulturális)] 15-20 kredit;
a kommunikáció- és médiakutatás szakmai ismeretei, problématerületei (a közvetlen emberi kommunikáció elméletei, a társadalmi kommunikáció elméletei, kultúra és kommunikáció, szervezeti és intézményi kommunikáció, kommunikációs kutatás-módszertani ismeretek, kommunikációs technológiák, szakmai gyakorlati ismeretek) 74-79 kredit.
9.1.2. A képző intézmény által ajánlott specializáció a szakterület műveléséhez alkalmas, a személyes képességeket fejlesztő, az egyéni érdeklődéshez kapcsolódóan sajátos kompetenciákat eredményező elméleti és gyakorlati ismeret. A választható ismeretek kreditértéke a kommunikáció- és médiakutatás szakmai ismeretei, problématerületei stúdiumokon belül 30-40 kredit.
9.2. Idegennyelvi követelmény
A mesterfokozat megszerzéséhez legalább egy idegen nyelvből államilag elismert felsőfokú (C1), komplex típusú nyelvvizsga vagy egy, az alapfokozat megszerzéséhez szükséges nyelvtől eltérő további nyelvből államilag elismert középfokú (B2), komplex típusú nyelvvizsga vagy ezekkel egyenértékű érettségi bizonyítvány vagy oklevél megszerzése szükséges.
9.3. A szakmai gyakorlat követelményei
A szakmai gyakorlat a képzés tantervében meghatározott gyakorlat.
9.4. A 4.2. és 4.3. pontban megadott oklevéllel rendelkezők esetén a mesterképzési képzési ciklusba való belépés minimális feltételei
A mesterképzésbe való belépéshez a korábbi tanulmányok szerint szükséges minimális kreditek száma legalább 30 kredit: a hálózati kommunikáció, a gazdálkodás és menedzsment, a HR, a kulturális antropológia, a kultúratudomány, a kommunikáció, a marketing, a médiaelmélet, a médiakultúra, a médiaműveltség, a munkapszichológia, az interkulturális alapismeretek, a művészet és művészetközvetítés, a nyelvtudomány, a nemzetközi kommunikáció, a speciális médiaismeretek, a szociológia, a szociálpszichológia és a PR területeiről.
1. A mesterképzési szak megnevezése: könyvtártudomány (Library Science)
2. A mesterképzési szakon szerezhető végzettségi szint és a szakképzettség oklevélben szereplő megjelölése
végzettségi szint: mester- (magister, master; rövidítve: MA-) fokozat
szakképzettség: okleveles informatikus könyvtáros
a szakképzettség angol nyelvű megjelölése: Librarian and Information Scientist
3. Képzési terület: társadalomtudomány
4. A mesterképzésbe történő belépésnél előzményként elfogadott szakok
4.1. Teljes kreditérték beszámításával vehető figyelembe: informatikus könyvtáros alapképzési szak, továbbá a felsőoktatásról szóló 1993. évi LXXX. törvény szerinti főiskolai szintű könyvtáros, informatikus könyvtáros szak.
4.2. A 9.4. pontban meghatározott kreditek teljesítésével vehetők figyelembe továbbá: azok az alapképzési és mesterképzési szakok, illetve a felsőoktatásról szóló 1993. évi LXXX. törvény szerinti szakok, amelyeket a kredit megállapításának alapjául szolgáló ismeretek összevetése alapján a felsőoktatási intézmény kreditátviteli bizottsága elfogad.
5. A képzési idő félévekben: 4 félév
6. A mesterfokozat megszerzéséhez összegyűjtendő kreditek száma: 120 kredit
a szak orientációja: kiegyensúlyozott (40-60 százalék)
a diplomamunka készítéséhez rendelt kreditérték: 20 kredit
a szabadon választható tantárgyakhoz rendelhető minimális kreditérték: 6 kredit
7. A szakképzettség képzési területek egységes osztályozási rendszere szerinti tanulmányi területi besorolása: 322
8. A mesterképzési szak képzési célja és a szakmai kompetenciák
A képzés célja könyvtáros szakemberek képzése, akik a megszerzett könyvtár- és információtudományi és informatikai ismereteik birtokában az információs és tudástársadalom alapintézményeiben (könyvtárakban, gazdasági, üzleti, közigazgatási, államigazgatási, valamint információszolgáltató intézményekben és központokban, továbbá egyéb informatikus könyvtáros képzettséget igénylő területeken) - a korszerű információs technológia teljes eszköztárát hasznosítva - képesek az információs tartalmak előállításával, szervezésével, feldolgozásával, tájékoztatásával, archiválásával kapcsolatos feladatok elvégzésére és az ezekhez kötődő szolgáltatások tervezésére és menedzselésére, a tudás, az információ és a kultúra közvetítésére. Képesek továbbá aktív szerepet vállalni a tudásdisszemináció és a kutatástámogatás területén. Felkészültek tanulmányaik doktori képzésben történő folytatására.
8.1. Az elsajátítandó szakmai kompetenciák
8.1.1. Az informatikus könyvtáros
a) tudása
Magas szinten ismeri, és a magabiztos gyakorlati használhatóság követelményeinek megfelelően érti és értelmezi a könyvtár- és információtudomány helyét, kapcsolódási pontjait és szerepét más tudományterületekkel összefüggésben.
Ismeri és érti azokat a hazai, európai és nemzetközi stratégiákat, irányelveket, jogi normákat, amelyek meghatározzák a könyvtár- és információtudomány aktuális kérdéseit, és kijelölik a könyvtárak szerepét az oktatási, képzési, kutatási és fejlesztési környezetben.
Elmélyült ismeretekkel rendelkezik az információs és tudástársadalom, a szolgáltatásfejlesztés és szervezeti tudásmenedzsment, a kutatási és gazdasági szféra információs támogatása, a tudásdisszemináció, a tudáselőállítás, a tudásreprezentáció hagyományos és modern formái, a könyvtárak működtetése, az informatikai rendszerek és alkalmazások használata és a tartalomszolgáltatással kapcsolatos szabályozás területén.
Ismeri az információkezelés technológiáját és alkalmazza az informatikai, infokommunikációs eszközöket, módszereket, technikákat.
Ismeri és érti a számítógépes információs rendszereket, működtetésüket, továbbá a digitalizálással, elektronikus dokumentumok létrehozásával, szolgáltatásával és megőrzésével kapcsolatos alap- és irányelveket, tevékenységeket könyvtári környezetben.
Birtokolja a korszerű minőségmenedzsment, tudásmenedzsment és projektmenedzsment, valamint a szolgáltatások nyújtásával, tervezésével kapcsolatos módszertani tudástartalmakat.
Ismeri és érti a könyvtári területtel szoros kapcsolatban lévő társtudományok, valamint a képzési, kutatási és fejlesztési környezetben betöltött könyvtári szerepvállalásból adódóan más tudományterületek alapvető fogalmi rendszerét, intézményrendszerét, összefüggésrendszerét, irányzatait.
Tisztában van a hazai és külföldi információforrások értékelésével, kiválasztásával, az egyes tudományterületek információs igényével és szokásaival.
Ismeri és érti azokat a hazai, európai és globális problémákat és trendeket az információs- és tudástársadalom, az információs gazdaság területén, amelyek meghatározzák a könyvtártudományi gondolkodás alaptendenciáit is.
Ismeri az információ gazdaságtanát, pénzügyi és jogi szabályozásának, valamint szabványosításának korszerű alapismereteit.
Birtokolja azokat az igénykutatási, minőségmenedzsment módszereket és technikákat, amelyek a tényleges és a potenciális könyvtár- és információhasználók szokásainak, igényeinek, elvárásainak felmérését és megismerését teszik lehetővé.
Birtokában van a könyvtári minőségirányítás és a szervezeti önértékelés elméleti és módszertani ismereteinek és eszközeinek, amelyek alkalmazásával a könyvtárak és információs szervezetek teljesíthetik jelenlegi és a jövőben várható feladataikat.
Ismeri a könyvtári terület hazai és nemzetközi szakmai szervezeteit, a terület ágazati irányításának, és jogi szabályozásának kereteit.
Ismeri a könyvtártudomány mérvadó hazai és nemzetközi szakirodalmi forrásait, és egyéb szakmai orgánumait.
Ismeri a szervezete számára befogadható és végrehajtható pályázatok megtalálásához szükséges alapvető információforrásokat, és a pályázati és a projektmunka irányításának módszertanát.
Elmélyült ismeretekkel rendelkezik a felhasználóképzés módszertanáról és a könyvtár- és információtudományi elektronikus tananyagok előállításának technikai és módszertani követelményeiről.
b) képességei
Képes a szakmai feladatok megoldása során az önálló elemzésre, az információhasználat eredményeinek értékelésére, kutatások végzésére és a különböző következtetések szintetizálására az információmenedzsment problémáinak megoldása érdekében.
Képes a meglévő információk új szempontok szerinti feldolgozására, valamint új információk előállításával hagyományos és webes tartalomszolgáltatás nyújtására, szöveges és multimediális információk archiválására, adatbázisok tervezésére, létrehozására, karbantartására és közreadására, az átvehető külföldi szakmai megoldások adaptálására.
Képes az információelemzés és -tervezés módszereinek alkalmazására, a hatékony tájékoztatásra, a gazdasági, politikai, igazgatási, kulturális, tudományos és egyéb területeken jelentkező szakirodalmi információs igények magas szintű kielégítésére a hagyományos információforrások és a korszerű információs technológiák felhasználásával.
Képes piacképes könyvtári szolgáltatások szervezésére, menedzselésére, működtetésére, minőségbiztosítására és folyamatos fejlesztésére, innovációra, a megfelelő gyakorlati és menedzsmenttechnikák alkalmazására a fenntartókkal, piaci szereplőkkel és felhasználókkal való kapcsolatokban.
Képes a különböző típusú könyvtárakban, szaktájékoztatási és dokumentációs intézményekben, valamint az üzleti szférában az egyes szaktudományok területén magas szintű, önálló gyűjteményszervező, feldolgozó, rendszerező, tájékoztató munka végzésére magyar és idegen nyelven.
Képes bibliometriai és tudománymetriai szolgáltatások nyújtására, a tudományos kutatómunka támogatására.
Képes a könyvtári munkafolyamatok végrehajtásában történő hatékony közreműködésre, irányításra, eredményesen együttműködik az intézményen belüli és kívüli partnerekkel.
Képes az intézménye számára befogadható és végrehajtható pályázatok felkutatására, a pályázati és a projektmunka irányítására.
Képes segíteni az oktatásban, képzésben résztvevők információellátását, a tudományos kutatás és az adatbázisokból történő információkérés lehetőségét.
Képes használó-képző tanfolyamok tartására és elektronikus tananyagok elkészítésére.
Képes az általa ismert idegen nyelven könyvtártudományi szaknyelvi anyagokat értelmezni, idegen nyelvű adatbázisokban információkeresést végrehajtani, idegen nyelvű források felhasználásával szaktudományi tájékoztatást végezni és külföldi használókkal is kommunikálni.
c) attitűdje
Kezdeményező és nyitott a szakmai innovációs törekvések irányába, támogatja és alkalmazza azokat, amelyek illeszkednek az intézményi és szakmai stratégiákhoz.
Megfelelő vita- és kommunikációs készség, egészséges önbizalom és dinamizmus jellemzi a munkakör feladatainak elvállalásához, a feltárt problémák közös megoldása érdekében, valamint kezdeményező az új feladatok megvalósításában és az ezekhez szükséges hatáskörök kijelölésében.
Elkötelezett a könyvtár- és információtudomány területén egyre nagyobb szerepet kapó minőségbiztosítási törekvésekkel szemben, minőségtudat és sikerorientáltság, stratégiai látásmód és szolgáltatásorientáltság jellemzi.
Kellő motivációval rendelkezik a változó társadalmi igények felismerésére, reflexiójára, a folyamatos önképzésre, az életen át tartó tanulásra.
Nyitott arra, hogy tudását és tapasztalatait megossza mind formális, mind nem formális keretek között a könyvtáros szakmai közösséggel vagy szélesebb használói és társadalmi csoportokkal.
Elkötelezetten és aktívan támogat munkahelyi pozíciójában és a közéletben minden olyan törekvést, amely a társadalmi esélyegyenlőség javítását szolgálja, kiemelten a gyermekjogok, a fogyatékossággal élő és az egyes nemzetiségekhez tartozó személyek jogainak érvényesítése terén.
Nyitott és elkötelezett a nemzetközi szakmai kapcsolatok ápolásának minden együttműködési formája iránt, szakmai szervezetekben vállalt feladatok, nemzetközi kutatási vagy pályázati együttműködések vagy akár a személyes szakmai kapcsolattartás szintjén is.
d) autonómiája és felelőssége
Megfelelő önismeret jellemzi, meglevő tudását és képességeit kritikusan értékeli és fejleszti.
Jelentős mértékű önállósággal végzi átfogó és speciális szakmai kérdések végiggondolását és adott források alapján történő kidolgozását.
Önállóan, bátran és felelősségteljesen vesz részt munkaszervezetének működtetésében, a szakmai koncepciók kidolgozásában, megvitatásában és megvalósításában.
Kialakított szakmai véleményét előre ismert döntési helyzetekben önállóan képviseli.
Konfliktushelyzetekben határozottan dönt, és felelősséget vállal döntéseiért.
Új, komplex döntési helyzetekben is felelősséget vállal azok környezeti és társadalmi hatásaiért.
Felelősségteljesen építi fel szakmai karrierjét, és támogatja az általa irányított munkatársak szakmai életpályájának kibontakoztatását.
Bekapcsolódik kutatási és fejlesztési projektekbe, a projektcsoportban a cél elérése érdekében autonóm módon, a csoport többi tagjával együttműködve mozgósítja elméleti és gyakorlati tudását, képességeit.
Önálló és felelős szerepet vállal a hazai és nemzetközi szakmai szervezetek, valamint az érdekérvényesítő fórumok munkájában, ahol legjobb tudása szerint, elkötelezetten szolgálja és képviseli a szakmai érdekeket.
Minden szervezeti, intézményi tevékenysége során felelős módon latba veti tudását és befolyását a minőségi munkavégzés elismertetése mellett.
Különböző bonyolultságú és különböző mértékben kiszámítható kontextusokban a módszerek és technikák széles körét alkalmazza önállóan a gyakorlatban.
9. A mesterképzés jellemzői
9.1. Szakmai jellemzők
A szakképzettséghez vezető tudományágak, szakterületek, amelyekből a szak felépül:
társadalom- és bölcsészettudományok 5-15 kredit;
tartalommenedzsment, tudásgazdálkodás 10-25 kredit;
tudománymetria, kutatástámogatás 5-15 kredit;
gazdasági és vezetési ismeretek, szervezetfejlesztés 5-15 kredit;
szaknyelvi ismeretek 4-10 kredit;
választható szakspecifikus szakmai ismeretek 35-50 kredit.
9.2. Idegennyelvi követelmény
A mesterfokozat megszerzéséhez egy élő idegen nyelvből államilag elismert, középfokú (B2), komplex típusú nyelvvizsga vagy ezzel egyenértékű érettségi vagy oklevél szükséges.
9.3. Szakmai gyakorlat követelményei
A szakmai gyakorlat könyvtárakban és információszolgáltató szervezetekben végzett gyakorlatokat foglalja magában. Az összesen minimum 150 óra időtartamú szakmai gyakorlatok követelményeit a képzés tanterve határozza meg. Kreditértéke10 kredit.
9.4. A 4.2. pontban megadott oklevéllel rendelkezők esetén a mesterképzési képzési ciklusba való belépés minimális feltétele
Az alapképzéstől eltérő mesterképzésbe való belépéshez a korábbi tanulmányok szerint szükséges minimális kreditek száma legalább 30 kredit az alábbiak szerint:
társadalom- és bölcsészettudományok területéről legalább 2 kredit,
könyvtártan és információszervezés, menedzsment ismeretek területéről legalább 2 kredit,
informatika területéről legalább 2 kredit,
kommunikációs ismeretek területéről legalább 2 kredit.
A mesterképzésbe való felvétel feltétele, hogy a hallgató legalább 8 kredittel rendelkezzen. A hiányzó krediteket a felsőoktatási intézmény tanulmányi és vizsgaszabályzatában meghatározottak szerint meg kell szerezni.
1. A mesterképzési szak megnevezése: közösségi és civil tanulmányok (Community and Civil Development Studies)
2. A mesterképzési szakon szerezhető végzettségi szint és a szakképzettség oklevélben szereplő megjelölése
végzettségi szint: mester- (magister, master; rövidítve: MA-) fokozat
szakképzettség: okleveles közösségi és civil fejlesztő szakember
a szakképzettség angol nyelvű megjelölése: Expert in Community and Civil Development Studies
3. Képzési terület: társadalomtudomány
4. A mesterképzésbe történő belépésnél előzményként elfogadott szakok
4.1. Teljes kreditérték beszámításával vehető figyelembe: a bölcsészettudomány, a társadalomtudomány, a pedagógusképzés, a gazdaságtudományok, a jogi képzési terület alapképzési szakjai, az államtudományi képzési területről az igazgatás szervező, a közigazgatás szervező, a nemzetközi igazgatási alapképzési szak, valamint az ezeknek megfelelő, a felsőoktatásról szóló 1993. évi LXXX. törvény szerinti főiskolai szintű szakok.
4.2. A 9.4. pontban meghatározott kreditek teljesítésével vehetők figyelembe továbbá: azok az alapképzési és mesterképzési szakok, illetve a felsőoktatásról szóló 1993. évi LXXX. törvény szerinti szakok, amelyeket a kredit megállapításának alapjául szolgáló ismeretek összevetése alapján a felsőoktatási intézmény kreditátviteli bizottsága elfogad.
5. A képzési idő félévekben: 4 félév
6. A mesterfokozat megszerzéséhez összegyűjtendő kreditek száma: 120 kredit
a szak orientációja: kiegyensúlyozott (40-60 százalék)
a diplomamunka készítéséhez rendelt kreditérték: 12 kredit
intézményen kívüli összefüggő gyakorlati képzés minimális kreditértéke: 5 kredit
a szabadon választható tantárgyakhoz rendelhető minimális kreditérték: 6 kredit
7. A szakképzettség képzési területek egységes osztályozási rendszer szerinti tanulmányi területi besorolása: 313
8. A mesterképzési szak képzési célja és a szakmai kompetenciák
A képzés célja közösségi és civil fejlesztő szakemberek képzése, akik a hazai közösségek értékeinek és a civil társadalom és szervezetek jelenlegi nemzeti, európai és globális jelentőségének és szerepének ismeretében képesek a közösségek és a civil, nonprofit szervezetek életében eredményesen tevékenykedni. Elkötelezetten vesznek részt a civil/nonprofit szervezetek és a helyi közösségek fejlesztésében, az életminőség javításában, a közösségben megjelenő problémák kezelésében, enyhítésében. Felkészültek tanulmányaik doktori képzésben történő folytatására.
8.1. Az elsajátítandó szakmai kompetenciák
8.1.1. A közösségi és civil fejlesztő szakember
a) tudása
Ismeri a nonprofit szektort körülvevő jogi, financiális és társadalmi közeget, szabályozókat, jellemző folyamatokat és azok hatásait.
Ismeri a különböző társadalmi csoportok, lehetséges partnerek, a civil és nonprofit önkormányzati szereplők aktuális társadalmi és gazdasági helyzetét.
Ismeri a civil, nonprofit szervezetek főbb jellemzőit, az egyes nonprofit szervezetek sajátos szervezeti és működési jellemzőit.
Ismeri a hatékony forrásszervezési módszereket.
Ismeri a lehetséges nonprofit szervezeti célokat, funkciókat, közönségcsoportokat, tevékenységeket, a források kategóriáit és határait.
Birtokában van a fejlesztési irányok kidolgozásához, a fejlesztési folyamatok megszervezéséhez és értékeléséhez szükséges ismereteknek.
Magabiztosan alkalmazza a korszerű információs és kommunikációs technológiákat.
b) képességei
Képes a helyi társadalom szervezeti szereplőinek a kibontakozó helyi cselekvéshez szakmai és fejlesztői segítségnyújtásra.
Képes az intézmények közötti kommunikáció és a közösségi, civil csoportok együttműködésének fejlesztésére a nem kormányzati szektoron belül és a három szektor között.
Képes a tervezési, értékelési és fejlesztési folyamatokban szakmai segítőként való közreműködésre.
Képes a helyi, kistérségi, regionális és nemzetközi együttműködés fejlesztésére.
Képes a hazai és nemzetközi programok, projektek tervezésére és támogatások szervezésére.
Képes képzések és tréningek szervezésére és koordinációjára.
Képes a társadalmi nyilvánosság folyamatainak szakmai segítésére.
Képes a hozzáférhető irányítási szinteken, a településközösségek megfelelő szervezeteivel együttműködve érdekképviseleti munka végzésére.
Képes szakmai munkacsoportot létrehozni, működtetni, annak feladatait tervezni, szervezni és folyamatosan értékelni.
A képesek közösségi fejlesztési folyamatokban, tervezési és értékelési eljárásokban interprofesszionális szellemiségű tevékenység folytatására, szakmai segítség nyújtására.
c) attitűdje
Elkötelezett az alulról szerveződő, demokratikusan működő közösségek iránt.
Szociális érzékenység jellemzi.
Elfogadja a társadalom, a helyi közösségek sokszínűségét, toleráns a saját és a nagyobb közösségekben többséget élvező véleményektől, értékektől, viselkedésformáktól eltérő jelenségekkel, megoldásokkal szemben.
Nyitott más emberek véleményének megismerésére, befogadására.
Elfogadja az emberi kapcsolatok konfliktusos jellegét, törekszik érdekkiegyenlítő megoldásokra a konfliktusok megoldásában.
Kreatív, proaktív, kezdeményező módon való fellépés jellemzi.
Tud megalapozott szakmai állásfoglalásokat kialakítani, továbbá képes különböző fejlesztési célú munkacsoportokban hatásos és hatékony munkára, döntéshozatalra.
Munkája során képes a szakmai önreflexióra, megújulásra, szakmai munkában az önfejlődésre és a másokkal való kooperációra, együttműködésre, törekszik az önismeret, az önreflexió, és a szakmai módszerek fejlesztésére.
d) autonómiája és felelőssége
Szakmája gyakorlása során és különböző szintű társadalmi konfliktushelyzetekben önállóan és felelősen hozza meg döntéseit, következetesen képviselve a szakma alapelveit, értékeit, valamint az általa képviselt társadalmi csoportok érdekeit.
Önállón vesz részt kutatási tervek kialakításában és menedzselésében, a kutatási tapasztalatokból adódó feladatok meghatározásában és gyakorlati megvalósításában.
Figyelemmel kíséri a hazai és nemzetközi szakmai folyamatokat, képes szakmai állásfoglalás kialakítására és képviseletére.
Önállóan és felelősségteljesen vesz részt munkaszervezetének működtetésében, az azt segítő, megalapozó szervezeti és adminisztrációs feladatok meghatározásában és ellátásában, szakmai koncepciók kidolgozásában, megvitatásában és megvalósításában.
9. A mesterképzés jellemzői
9.1. Szakmai jellemzők
A szakképzettséghez vezető tudományágak, szakterületek, amelyekből a szak felépül:
elméleti alapozó tárgyak 20-23 kredit;
a modern közösségiség elméleti keretei és társadalmi jelenségei 20-25 kredit;
a közösségi és civil segítő munka speciális területei 10-18 kredit;
a közösségi és civil segítő munka módszertana 18-22 kredit;
kiegészítő elméleti ismeretek 8-10 kredit.
9.2. Idegennyelvi követelmény
A mesterfokozat megszerzéséhez az alapfokozat megszerzéséhez szükséges idegen nyelvből államilag elismert, felsőfokú (C1), komplex típusú nyelvvizsga vagy egy, az alapfokozat megszerzéséhez szükséges nyelvtől eltérő további nyelvből államilag elismert középfokú (B2), komplex típusú nyelvvizsga vagy ezekkel egyenértékű érettségi bizonyítvány vagy oklevél megszerzése szükséges.
9.3. A szakmai gyakorlat követelményei
A szakmai gyakorlat a képzés tantervében meghatározott 120 óra közösségi és civil projektmunkában való közvetlen részvétel, a képző intézmény által szervezett vagy jóváhagyott program alapján. A gyakorlatnak részét képezik továbbá a kutatási szemináriumok, a gyakorlatokhoz kapcsolódó feldolgozó szemináriumok, a szakmával való találkozások is.
9.4. A 4.2. pontban megadott oklevéllel rendelkezők esetén a mesterképzési képzési ciklusba való belépés minimális feltételei
A mesterképzésbe való belépéshez a korábbi tanulmányok alapján szükséges minimális kreditek száma legalább 30 kredit bölcsészettudományi és társadalomtudományi ismeretkörökből.
A mesterképzésbe való felvétel feltétele, hogy a hallgató a korábbi tanulmányai alapján legalább 15 kredittel rendelkezzen. A hiányzó krediteket a felsőoktatási intézmény tanulmányi és vizsgaszabályzatában meghatározottak szerint meg kell szerezni.
1. A mesterképzési szak megnevezése: kulturális antropológia (Cultural Anthropology)
2. A mesterképzési szakon szerezhető végzettségi szint és a szakképzettség oklevélben szereplő megjelölése
végzettségi szint: mester- (magister, master; rövidítve: MA-) fokozat
szakképzettség: okleveles kulturális antropológus
a szakképzettség angol nyelvű megjelölése: Cultural Anthropologist
3. Képzési terület: társadalomtudomány
4. A mesterképzésbe történő belépésnél előzményként elfogadott szakok
4.1. Teljes kreditérték beszámításával vehető figyelembe: a társadalomtudományok képzési területről a kommunikáció- és médiatudomány, a nemzetközi tanulmányok, a politikatudományok, a szociális munka, a szociálpedagógia, a szociológia, a kulturális antropológia, a társadalmi tanulmányok, a politológia, bölcsészettudomány képzési területről a közösségszervezés, a néprajz, a romológia alapképzési szak.
4.2. A 9.4. pontban meghatározott kreditek teljesítésével vehetők figyelembe továbbá: azok az alapképzési és mesterképzési szakok, illetve a felsőoktatásról szóló 1993. évi LXXX. törvény szerinti szakok, amelyeket a kredit megállapításának alapjául szolgáló ismeretek összevetése alapján a felsőoktatási intézmény kreditátviteli bizottsága elfogad.
5. A képzési idő félévekben: 4 félév
6. A mesterfokozat megszerzéséhez összegyűjtendő kreditek száma: 120 kredit
a szak orientációja: kiegyensúlyozott (40-60 százalék)
a diplomamunka készítéséhez rendelt kreditérték: 20 kredit
intézményen kívüli összefüggő gyakorlati képzés minimális kreditértéke:16 kredit
a szabadon választható tantárgyakhoz rendelhető minimális kreditérték: 6 kredit
7. A szakképzettség képzési területek egységes osztályozási rendszere szerinti tanulmányi területi besorolása: 312
8. A mesterképzési szak képzési célja és a szakmai kompetenciák
A képzés célja gyakorlati társadalomtudományi tudással rendelkező kulturális antropológusok képzése, akik a kulturális antropológia elméleteiről, módszertanáról, kutatástechnikájáról szerzett tudásuk és képességeik birtokában alkalmasak a kulturális, társadalmi élethelyzeteket jellemző problémák, változási folyamatok, konfliktusok felismerésére, megértésére, elemzésére, a társadalmi élet alakításában tevőleges szerepet játszó intézmények, szervezetek döntéseinek tudományos megalapozottságú szakvéleménnyel történő segítésére, valamint megoldási javaslatok kezdeményezésére és a társadalmi problémák megoldásában, végrehajtásában döntéshozó szakemberként való közreműködésre. Felkészültek tanulmányaik doktori képzés keretében történő folytatására.
8.1. Az elsajátítandó szakmai kompetenciák
8.1.1. A kulturális antropológus
a) tudása
Magas szinten ismeri a kulturális diverzitás regionális és kontinentális típusait, globális jellemzőit.
A magabiztos gyakorlati használhatóság követelményeinek megfelelően érti a legfontosabb társadalomtudományi összefüggéseket a kulturális antropológia értelmező elméletei és fogalmai segítségével.
Speciális ismeretekkel rendelkezik a komplex és hagyományos kultúrák hasonlóságairól és különbségeiről, érti azokat a főbb hazai, európai és globális társadalmi problémákat, amelyek meghatározzák a társadalomtudományi gondolkodás alaptendenciáit.
Elmélyült ismeretekkel rendelkezik a kulturális antropológia történetéről, elméleteiről és birtokában van a szakmai munkában közvetlenül alkalmazható antropológiai módszertani tudástartalmaknak.
Ismeri és érti az alapvető szakantropológiai irányokat.
Elegendő ismeretanyaggal rendelkezik az önállóan megtervezett és megvalósított kutatáshoz vagy tudományos munkához és ismeri a széles körben alkalmazható, elfogadott szakspecifikus problémamegoldó kutatástechnikai eszközöket.
Átlátja az antropológiai tudás gyakorlati alkalmazásának alapelveit, szakma specifikus praxisát és ennek etikai vonatkozásait a társadalmi döntéshozatali mechanizmusokban.
Ismeri és érti a korábban megtanult idegen nyelvek szaknyelvi anyagát.
Ismeri szakmai tudása folyamatos fejlesztésének és az újabb elméleti és módszertani ismeretek befogadásának mechanizmusait, technikáit és a szakterületével szoros kapcsolatban lévő társtudományok fogalmi rendszereit, lényegi összefüggéseit és főbb gondolkodási irányzatait.
b) képességei
Képes eligazodni a társadalmi konfliktusok és problémák bonyolult rendszerében, antropológiai ismereteire építve aktívan be tud kapcsolódni a társadalom szocio-kulturális jelenségeinek, változási tendenciáinak, konfliktusainak feltárását célzó különböző szakterületeken megvalósuló munkálatokba.
Képes minőségi és mennyiségi adatok önálló antropológiai terepmunka során szerzett felgyűjtésére, bemutatására, értékelésére, értelmezésére, és magyarázatára, illetve az eredmények közvetítésére más tudományterületek szakemberei számára.
Képes a szakmai feladatok megoldása során az önálló elemzésre, értékelésre, a különböző következtetések szintetizálására, szakmai munkája során a leszűrt következtetések gyakorlati alkalmazására és interdiszciplináris együttműködést követelő döntések előkészítésére.
A kulturális antropológia kurrens elméletei és bevett kutatás-módszertani koncepciói alapján képes szakterületének egyes résztémáiról önálló, szaktudományos formájú összefoglalókat, elemzéseket készíteni.
Elegendő tudással és jártassággal rendelkezik az antropológiaelmélet és módszertan képesség szintű gyakorlására, kritikai álláspont kialakítására és szükség esetén a holisztikus szemléletet követelő komplex kulturális és társadalmi problémák megoldásában önálló javaslatok kidolgozására.
A munkafolyamatokat képes a felkészültségének megfelelő szinten irányítani, eredményesen együttműködik az intézményen belüli és kívüli partnerekkel.
Szakmai elkötelezettségéből rendelkezik együttműködési, kezdeményező, valamint döntéshozó készséggel, képes a változásokhoz alkalmazkodni, adaptációs koncepcióját el tudja fogadtatni munkatársaival és egyéb partnereivel is.
Képes az intézménye számára befogadható és végrehajtható projektek felkutatására, a pályázati és végrehajtási munka irányítására, az eredményes együttműködésre a partnerekkel a tudásterület oktatásában, a hazai állami-önkormányzati, valamint civil-nonprofit szférában.
c) attitűdje
Tudatosan vállalja a hazai, a regionális és a kontinentális kulturális, vallási, kisebbségi és a társadalmi sokszínűséggel kapcsolatos európai értékelveket.
A kulturális antropológia gyakorlati társadalomtudományi értékéből következően elkötelezetten és aktívan támogat munkahelyi pozíciójában és a közéletben minden olyan törekvést, amely a társadalmi esélyegyenlőség javítását szolgálja.
Nyitott és elkötelezett a nemzetközi szakmai kapcsolatok ápolásának minden együttműködési formája iránt és kritikusan ítéli meg a társadalomtudományok nyitottságát és sokszínűségét korlátozni igyekvő tudományos, gyakorlati, jogi vagy politikai törekvéseket.
A társadalmi és kulturális másság eseteit a semleges kutatói pozícióból következő általános elvárásoknak megfelelően toleránsan és empatikusan kezeli.
A kulturális antropológiai gyakorlat révén szerzett, a kultúrát saját feltételei szerint belülről megértő tapasztalatait a társtudományok és az érdeklődő közvélemény felé hitelesen közvetíti.
A kulturális antropológia nemzetközileg meghatározott kutatásetikai normáit betartja.
A kulturális antropológia területén szerzett tudását és jártasságát önállóan, folyamatosan bővíti és mélyíti.
d) autonómiája és felelőssége
Önállóan, bátran és felelősségteljesen vesz részt kulturális antropológiai szakmai koncepciók kidolgozásában, megvitatásában és megvalósításában.
Rendszeresen kezdeményez, vezet és formál kulturális antropológia projekteket.
Legjobb tudása szerint, elkötelezetten szolgálja és képviseli a kulturális antropológia szakmai érdekeit.
Munkavégzési és társadalmi konfliktushelyzetekben önállóan és felelősen hozza meg döntéseit, következetesen képviselve a rábízottak érdekeit.
Önállóan és felelősségteljesen vesz részt a szervezeti és a társadalmi normatív rendszerek korszerűsítésében és továbbfejlesztésében, következetesen képviselve a társadalmi egyenlőség elveit.
Tevékenységének szerves részeként reflektál saját személyiségére, ennek a kutatás szempontjából szerepet játszó következményeire, valamint társadalmi és kulturális beágyazottságára, továbbá kalkulál szakmai, munkahelyi, intézményi érdekei és a tanulmányozott közösség érdekei közötti esetleges eltérésekkel.
9. A mesterképzés jellemzői
9.1. Szakmai jellemzők
A szakképzettséghez vezető tudományágak, szakterületek, amelyekből a szak felépül:
a kulturális antropológia elmélete és módszertana 14-26 kredit;
szakantropológiák 20-32 kredit;
a világ kultúráinak antropológiája 6-14 kredit;
a kulturális antropológiai ismeretek alkalmazása 5-13 kredit;
a kulturális antropológia gyakorlata 9-17 kredit.
A modern kulturális antropológia tudománytörténeti öröksége, valamint a kortárs alkalmazott antropológiai ismeretek elsőrendű forrása a terep és az ott végzett terepmunka, amely a közvetlen, társadalmi és kulturális tapasztalatszerzés tudományosan megalapozott és elismert gyakorlata. A terep a világos határokkal jellemezhető lokális szocio-kulturális színtér.
9.2. Idegennyelvi követelmény
A mesterfokozat megszerzéséhez egy idegen nyelvből államilag elismert középfokú (B2), komplex típusú nyelvvizsga vagy ezzel egyenértékű érettségi bizonyítvány vagy oklevél megszerzése szükséges.
9.3. A szakmai gyakorlat követelményei
A szakmai gyakorlat a képzés tantervében meghatározott terepmunkához kapcsolódó gyakorlat, amelynek kreditértéke legalább 16 kredit.
9.4. A 4.2. pontban megadott oklevéllel rendelkezők esetén a mesterképzési képzési ciklusba való belépés minimális feltételei
Az alapképzéstől eltérő mesterképzésbe való felvételhez és belépéshez a korábbi tanulmányok szerint szükséges minimális kreditek száma legalább 30 kredit a bölcsészettudomány, a neveléstudomány, a gazdaságtudomány, a jog, a művészet, a társadalomtudomány vagy a természettudomány területéről.
1. A mesterképzési szak megnevezése: nemzetközi tanulmányok (International Relations)
2. A mesterképzési szakon szerezhető végzettségi szint és a szakképzettség oklevélben szereplő megjelölése
végzettségi szint: mester- (magister, master; rövidítve: MA-) fokozat
szakképzettség: okleveles nemzetközi kapcsolatok elemző
a szakképzettség angol nyelvű megjelölése: International Relations Expert
3. Képzési terület: társadalomtudomány
4. A mesterképzésbe történő belépésnél előzményként elfogadott szakok:
4.1. Teljes kreditérték beszámításával vehető figyelembe: a nemzetközi tanulmányok és a nemzetközi igazgatási alapképzési szak.
4.2. A 9.4. pontban meghatározott kreditek teljesítésével elsősorban számításba vehető: a társadalomtudomány; a bölcsészettudomány; a gazdaságtudományok; a jogi; valamint az államtudományok képzési területekhez tartozó alapképzési szakok.
4.3. A 9.4. pontban meghatározott kreditek teljesítésével vehetők figyelembe továbbá azok az alapképzési és mesterképzési szakok, illetve a felsőoktatásról szóló 1993. évi LXXX. törvény szerinti szakok, amelyeket a kredit megállapításának alapjául szolgáló ismeretek összevetése alapján a felsőoktatási intézmény kreditátviteli bizottsága elfogad.
5. A képzési idő félévekben: 4 félév
6. A mesterfokozat megszerzéséhez összegyűjtendő kreditek száma: 120 kredit
a szak orientációja: elméletorientált (60-40 százalék)
a diplomamunka készítéséhez rendelt kreditérték: 10 kredit
a szabadon választható tantárgyakhoz rendelhető minimális kreditérték: 6 kredit
7. A szakképzettség képzési területek egységes osztályozási rendszere szerinti tanulmányi területi besorolása: 313
8. A mesterképzési szak képzési célja és a szakmai kompetenciák
A képzés célja olyan szakértőket képzése, akik megfelelő elméleti ismeretek birtokában képesek a jelenlegi nemzetközi politikai és gazdasági viszonyok tendenciáinak elemzésére. Felkészültek nemzetközi gazdasági, nemzetközi jogi, nemzetközi kapcsolatokat érintő elméletei, regionális-civilizációs interdiszciplináris ismereteik, valamint szaknyelvi tudásuk birtokában a globalizálódó nemzetközi rendszer összefüggéseinek megértésére. Képesek egy adott régió gazdasági, politikai és társadalmi összefüggéseinek mélyebb elemzésére. Felkészültek tanulmányaik doktori képzésben történő folytatására.
8.1. Az elsajátítandó szakmai kompetenciák
8.1.1. A nemzetközi kapcsolatok elemző
a) tudása
Magas szinten ismeri és a magabiztos gyakorlati használhatóság követelményeinek megfelelően érti és értelmezi a legfontosabb társadalomtudományi összefüggéseket.
Ismeri a nemzetközi kapcsolatok elméletének legfontosabb paradigmáit, és tájékozott az egyes elméleti irányzatok közötti vitákkal kapcsolatban.
Tájékozott a főbb civilizáció- és kultúraelméletekben, valamint ismeri az egyes régiók főbb gazdasági, politikai és társadalmi tendenciáit.
Tájékozott a 21. századi legjelentősebb világpolitikai konfliktusok és válságok összefüggésrendszerében.
Ismeri a világgazdaság főbb tendenciáit és a világ egyes régióinak gazdasági folyamatait, különös tekintettel az Európai Unió gazdasági helyzetére vonatkozóan.
Tájékozott a magyar külpolitika főbb aktuális kérdéseiben és dilemmáiban.
Ismeri az emberi jogi és kisebbségi jogi rezsimeket, valamint azok regionális rendszerét.
Ismeri az ENSZ döntéshozatali mechanizmusát, ennek működését, illetve a reformjára vonatkozó elképzeléseket.
Ismeri a világpolitikai folyamatokat meghatározó főbb nagyhatalmak külpolitikáját, illetve a világgazdaságban elfoglalt helyét.
Ismeri a világ főbb civilizációinak, kultúrkörének és a nagy világvallásoknak a sajátosságait.
Ismeri és érti azokat a hazai, európai és globális társadalmi problémákat, amelyek meghatározzák a társadalomtudományi gondolkodás alaptendenciáit.
Ismeri és érti a korábban megtanult idegen nyelvek szaknyelvi anyagát.
Rendszerezett ismeretekkel rendelkezik a magyar, az európai és az Európán kívüli politikai rendszerekről, valamint a kormányzati rendszerek domináns nemzetközi típusairól.
Ismeri a társadalomtudományokra jellemző adatgyűjtési, feldolgozási és értelmezési technikákat, és a politikai kutatás megkülönböztető sajátosságait.
Ismeri a nemzetközi politikai, gazdasági, jogi és társadalmi intézmények és folyamatok mélyebb összefüggéseit.
b) képességei
Képes a megszerzett interdiszciplináris ismeretek birtokában egy adott világpolitikai konfliktus és válság külpolitikai elemzésére.
Képes a világgazdasági folyamatok mélyebb megértésére és az Európai Uniót, illetve Magyarországot érintő gazdasági jellegű kihívások elemzésére.
Képes összehasonlító gazdasági elemzések végzésére alapvető közgazdasági és statisztikai ismeretek, valamint világgazdasági elméletek birtokában.
Képes tájékozódni a különféle nemzetközi szervezetek döntéshozatali mechanizmusában, valamint képes megérteni az egyes nagyhatalmak főbb külpolitikai döntéshozatali mechanizmusát.
Képes definiálni a nemzetközi rendszer egyes szereplőinek gazdasági és politikai érdekeit, illetve azok összefüggésrendszerét.
Képes a megszerzett ismeretei birtokában a társadalmi folyamatok általa kutatott szeletében új tudományos eredmények elemzésére, új tények és összefüggések feltárására, tudásának önálló szakmai koncepció formájában történő értékesítésére.
Képes a kitekintő jellegű munkára, az egyéb a társszakterületek és tudományágak eredményeinek az aktív és hatékony felhasználására.
Képes bekapcsolódni szakterületének nemzetközi kutatási projektjeibe, valamint ilyen projektek pályázati munkáiba.
Képes a szakmai feladatok megoldása során az önálló elemzésre, értékelésre és a különböző következtetések szintetizálására.
Képes a hazai és külföldi társadalomtudományi források feltárására, feldolgozására és szakmai munkája során a leszűrt következtetések gyakorlati alkalmazására.
Szakterületének egyes résztémáiról önálló, szaktudományos formájú összefoglalókat, elemzéseket készít.
A munkafolyamatokat a felkészültségének megfelelő szinten irányítja, eredményesen együttműködik az intézményen belüli és kívüli partnerekkel.
Képes a változásokhoz alkalmazkodni, adaptációs koncepcióját el tudja fogadtatni munkatársaival és egyéb partnereivel is.
Képes önálló szakmai koncepciók kidolgozására, és a vitákban megvédi az elképzeléseit akár idegen nyelven is.
Képes konzisztensen használni a politikatudományi fogalmakat.
Képes a társadalmi konfliktusok és problémák bonyolult rendszerében eligazodni, szűkebb szakterületén elmélyültebb ismereteire építve aktívan be tud kapcsolódni a konfliktusok feltárásának munkálataiba.
c) attitűdje
Nyitott és toleráns azoknak a társadalmi csoportoknak a nézeteivel, gondolkodási formáival és életmódjával szemben, amelyekkel társadalomkutatóként szakmai munkája során kapcsolatba kerül.
Nyitott minden társadalomkritikai szerepvállalásra, ha szakmai felfogásával ütköző folyamatok indulnak el társadalmi környezetében.
Nyitott és befogadó szakterületének a legkülönfélébb nemzetközi kutatási eredményei iránt, és elkötelezett az általa hasznosnak ítélt új tudáselemek hazai megismertetése mellett.
Felelősségteljesen építi fel szakmai karrierjét, és támogatja az általa irányított munkatársak szakmai életpályájának kibontakoztatását.
Legjobb tudása szerint, elkötelezetten szolgálja és képviseli a szakmai érdekeket.
Minden szervezeti, intézményi tevékenysége során felelős módon latba veti tudását és befolyását a minőségi munkavégzés elismertetése mellett.
Munkavégzési és társadalmi konfliktushelyzetekben önállóan és felelősen hozza meg döntéseit, következetesen képviselve a rábízottak érdekeit.
Folyamatos az igénye az önművelésre, és a köznapi életben mások politikai véleményének tiszteletben tartására.
Lényeglátás, kreativitás és módszertani tudatosság jellemzik.
d) autonómiája és felelőssége
Önálló és felelős szereplője szakterülete tudományos életének, képviseli szakmai elveit és kutatási eredményeit minden lehetséges fórumon.
Önálló és felelős döntéseket hoz munkája során saját tudományos munkásságára, valamint az irányítása alá tartozók munkaprogramjaira vonatkozóan.
Felelősen vállalja a társadalmi fórumok résztvevői számára szaktudományos ismereteinek közérthető átadását.
Felelősségteljesen vesz részt munkaszervezetének működtetésében, a szakmai koncepciók kidolgozásában, megvitatásában és megvalósításában.
Felelősségteljesen vesz részt munkaszervezeti egységek létrehozásában és irányításában.
Felelős módon őrködik szakmai munkájában a társadalomtudományi kutatások és elemzések szigorú etikai szabályainak a betartása felett, vállalja új etikai kérdések felvetését és megválaszolását.
Önálló és felelős szerepeket vállal a szakmai szervezetek hazai és nemzetközi működésében, valamint az érdekérvényesítő fórumok munkájában.
9. A mesterképzés jellemzői
9.1. Szakmai jellemzők
9.1.1. A szakképzettséghez vezető tudományágak, szakterületek, amelyekből a szak felépül:
a képzést alapozó társadalomtudományi ismeretek (társadalomtudományi kutatás módszertana, összehasonlító államjog, politikai gondolkodás története, közgazdasági elmélettörténet) 5-20 kredit;
a nemzetközi tanulmányokhoz kapcsolódó szakmai ismeretek 80-100 kredit, a diplomamunka készítésével együtt az alábbiak szerint:
- nemzetközi kapcsolatok elmélete és gyakorlata [biztonságpolitikai tanulmányok, geopolitikai elméletek, külpolitikai döntéshozatal, általános és szakdiplomáciai ismeretek, kultúrdiplomácia, konfliktus és válságkezelés, globális kormányzás] 5-40 kredit;
- regionális-civilizációs tanulmányok [különösen: civilizációelmélet, regionális integrációk, Közel-Kelet-tanulmányok, Kína-tanulmányok, Balkán-tanulmányok, Latin-Amerika tanulmányok, India-tanulmányok, Japán-tanulmányok, USA-tanulmányok, Délkelet-Ázsia-tanulmányok, Afrika-tanulmányok, Ausztrália-tanulmányok, Mediterrán-tanulmányok, Oroszország-tanulmányok, a poszt-szovjet térség és Közép-Ázsia, Európa-tanulmányok] 5-40 kredit;
- nemzetközi jog gyakorlata [nemzetközi jogi esettanulmányok, diplomáciai és konzuli jog, emberi és kisebbségi jogok, regionális nemzetközi szervezetek, nem kormányzati szervezetek] 5-40 kredit;
- nemzetközi gazdaságtan [fejlődéselméletek, nemzetközi fejlesztéspolitika, világgazdasági régiók, gazdasági integrációk elmélete és gyakorlata, Magyarország gazdasága és külgazdasági kapcsolatai, gazdasági kormányzás, a globalizáció gazdaságtana] 5-40 kredit;
- nemzetközi kapcsolatok elemzése [külpolitikai elemzések, összehasonlító gazdaságelemzés, migrációs folyamatok elemzése] 5-40 kredit;
- nemzetközi kapcsolatok és az EU szaknyelve, szakmai ismeretek idegen nyelven 5-30 kredit.
9.1.2. A képző intézmény által ajánlott specializáció a szakterület műveléséhez alkalmas, a személyes képességeket fejlesztő, az egyéni érdeklődéshez kapcsolódóan sajátos kompetenciákat eredményező elméleti és gyakorlati ismeret. A szakmaspecifikus ismeretek kreditértek a képzés egészén belül legalább 30 kredit.
9.2. Idegennyelvi követelmény
A mesterfokozat megszerzéséhez legalább egy élő idegen nyelvből államilag elismert felsőfokú (C1), komplex típusú és egy középfokú (B2), komplex típusú nyelvvizsga szükséges, amelyek közül legalább az egyik a társadalomtudomány, a jogi, a gazdaságtudományok vagy az államtudományi képzési területnek megfelelő szaknyelvi (nemzetközi kapcsolatok, diplomáciai, gazdálkodási menedzsment, gazdasági, idegenforgalmi, idegenforgalmi-vendéglátóipari, jogi és közigazgatási, katonai, kereskedelmi, közgazdasági, pénzügyi, üzleti) nyelvvizsga vagy ezekkel egyenértékű érettségi bizonyítvány vagy oklevél.
9.4. A 4.2. és 4.3. pontban megadott oklevéllel rendelkezők esetén a mesterképzési képzési ciklusba való belépés minimális feltételei
A mesterképzésbe való belépéshez a korábbi tanulmányokból szükséges minimális kreditek száma 60 kredit az alábbi ismeretkörökből:
társadalomtudományi alapismeretek: szociológia, pszichológia, filozófia, antropológia, pszichológia,
jogi-igazgatási ismeretek: közjog és magánjog, alkotmánytan, közigazgatástan, közpolitika, gazdasági jog,
gazdasági ismeretek: közgazdaságtan, makro-, mikroökonómia, vállalatgazdaságtan, pénzügytan, nemzetközi gazdaságtan,
politikatudományi: politikai gondolkodás, politikatörténet, nemzetközi tanulmányok,
történeti, kulturális és nyelvtudományi ismeretek: gazdaság-, társadalom- és kultúrtörténeti ismeretek, nyelvtudományi, filológiai ismeretek területein.
A mesterképzésbe való felvétel feltétele, hogy a hallgató legalább 30 kredittel rendelkezzen. A hiányzó krediteket a felsőoktatási intézmény tanulmányi és vizsgaszabályzatában meghatározottak szerint meg kell szerezni.
1. A mesterképzési szak megnevezése: politikatudomány (Political Science)
2. A mesterképzési szakon szerezhető végzettségi szint és a szakképzettség oklevélben szereplő megjelölése
végzettségi szint: mester- (magister, master; rövidítve: MA-) fokozat
szakképzettség: okleveles politológus
a szakképzettség angol nyelvű megjelölése: Political Scientist
3. Képzési terület: társadalomtudomány
4. A mesterképzésbe történő belépésnél előzményként elfogadott szakok
4.1. Teljes kreditérték beszámításával vehető figyelembe: társadalomtudomány képzési területről a politológia, a politikatudományok, a nemzetközi tanulmányok, a társadalmi tanulmányok, az államtudományi képzési területről az igazgatásszervező, a közigazgatás-szervező alapképzési szak.
4.2. A 9.4. pontban határozott kreditek teljesítésével vehetők figyelembe továbbá: a társadalomtudomány képzési területről a kommunikáció- és médiatudomány, a kulturális antropológia, a szociológia, a gazdaságtudományok képzési területről az alkalmazott közgazdaságtan, a gazdaság- és pénzügy-matematikai elemzés, közszolgálati, az emberi erőforrások, a nemzetközi gazdálkodás, a bölcsészettudomány képzési területről a történelem, a szabad bölcsészet, az andragógia, a közösségszervezés alapképzési szak.
4.3. A 9.4. pontban meghatározott kreditek teljesítésével vehetők figyelembe továbbá: azok az alapképzési és mesterképzési szakok, illetve a felsőoktatásról szóló 1993. évi LXXX. törvény szerinti szakok, amelyeket a kredit megállapításának alapjául szolgáló ismeretek összevetése alapján a felsőoktatási intézmény kreditátviteli bizottsága elfogad.
5. A képzési idő félévekben: 4 félév
6. A mesterfokozat megszerzéséhez összegyűjtendő kreditek száma: 120 kredit
a szak orientációja: kiegyensúlyozott (40-60 százalék)
a diplomamunka készítéséhez rendelt kreditérték: 20 kredit
a szabadon választható tantárgyakhoz rendelhető minimális kreditérték: 15 kredit
7. A szakképzettség képzési területek egységes osztályozási rendszere szerinti tanulmányi területi besorolása: 313
8. A mesterképzési szak képzési célja és a szakmai kompetenciák
A szak célja politológusok képzése, akik elmélyült ismeretekkel rendelkeznek a társadalom politikai rendszerére és viszonyaira, azok főbb törvényszerűségeire vonatkozóan, és tájékozottak a politikai intézményekre, a politikai hatalom szerveződésére és a közpolitika formálására vonatkozó tudományos elméletek, valamint a gyakorlati alkalmazáshoz szükséges tudásanyag tekintetében. Felkészültek kutatási programokba való bekapcsolódásra, tanulmányaik doktori képzésben történő folytatására.
8.1. Az elsajátítandó szakmai kompetenciák
8.1.1. A politológus
a) tudása
Ismeri egy adott tanulmányi vagy szakterület általános és specifikus jellemzőit, határait, legfontosabb fejlődési irányait, a szakterület kapcsolódását a rokon szakterületekhez.
Részletekbe menően ismeri az adott szakterület összefüggéseit, elméleteit és az ezeket felépítő terminológiát.
Ismeri szakterületének sajátos kutatási, ismeretszerzési és problémamegoldási módszereit, absztrakciós technikáit, az elvi kérdések gyakorlati vonatkozásainak kidolgozási módjait.
Jól ismeri szakterülete szókincsét és az írott és beszélt nyelvi kommunikáció sajátosságait, legfontosabb formáit, módszereit és technikáit anyanyelvén, és egy idegen nyelven.
Rendszerezett ismeretekkel rendelkezik a magyar és az európai politikai rendszerekről, valamint a kormányzati rendszerek domináns nemzetközi típusairól.
Ismeri és konzisztensen használja a politikatudományi fogalmakat.
Elmélyült politikaelméleti ismeretekkel rendelkezik.
Elsajátította a politikai elemzés módszertanát.
Ismeri a társadalomtudományokra jellemző adatgyűjtési, feldolgozási és értelmezési technikákat, és a politikai kutatás megkülönböztető sajátosságait.
Ismeri a politikai intézmények és folyamatok mélyebb összefüggéseit.
b) képességei
Képes az adott szakterület ismeretrendszerét alkotó különböző elképzeléseket elemezni, összefüggéseit szintetizálni, és ennek alapján politikai tendenciákat értékelni.
Sokoldalú, interdiszciplináris megközelítéssel azonosít speciális szakmai problémákat, feltárja és megfogalmazza az azok megoldásához szükséges részletes elméleti és gyakorlati hátteret.
Magas szinten használja a szakterület ismeretközvetítési technikáit, és dolgozza fel a magyar és idegen nyelvű publikációs forrásait.
Szakterületének egyes résztémáiról önálló, szaktudományos formájú összefoglalókat, elemzéseket készít.
Képes a politikatudomány szakterületeinek megfelelő önálló elemző munka végzésére, illetve mások elemzésének elbírálására, vélemény megformálására.
Képes a politika világára vonatkozó önálló kérdések és kutatási témák felvetésére.
Képes a politikatudomány forrásainak használatára, adatok kikeresésére, illetve adatok generálására.
Képes más tudományág képviselői előtt saját szaktudományuk tudásanyagának, megismerési szempontjainak és módszereinek bemutatására.
Képes tudományos vitákban való részvételre.
Képes szakmai témák megértésére, bemutatására angol nyelven, szóban és írásban egyaránt.
Képes nyelvi ismereteinek elmélyítésére más idegen nyelvek elsajátításával.
Képes politikával kapcsolatos szakértői anyagok elkészítésére és politikatudományi kutatások elvégzésére.
Képes önálló szakmai vélemény kialakítására.
c) attitűdje
Vállalja azt a szakmai identitást, amely szakterülete sajátos karakterét, személyes és közösségi szerepét adja.
Hitelesen közvetíti szakmája összefoglaló és részletezett problémaköreit.
Új, komplex megközelítést kívánó, stratégiai döntési helyzetekben, illetve nem várt élethelyzetekben is törekszik a jogszabályok és etikai normák teljes körű figyelembevételével dönteni.
Kezdeményező szerepet vállal szakmájának a közösség szolgálatába állításával kapcsolatosan.
Fejlett szakmai identitással, hivatástudattal rendelkezik, amelyet a szakmai és szélesebb társadalmi közösség felé is vállal.
Törekszik arra, hogy szakterülete legújabb eredményeit saját fejlődésének szolgálatába állítsa.
Lényeglátás, kreativitás, és módszertani tudatosság jellemzi.
Kritikai módon viszonyul a politikai jelenségekhez.
Elkötelezett a minőségi munka iránt.
Folyamatos az igénye az önművelésre, és a köznapi életben mások politikai véleményének tiszteletben tartására.
Ismeri és gyakorlatorientáltan alkalmazza a politikai kommunikáció legújabb trendjeit.
d) autonómiája és felelőssége
Jelentős mértékű önállósággal végzi átfogó és speciális szakmai kérdések végiggondolását és adott források alapján történő kidolgozását.
Kialakított szakmai véleményét előre ismert döntési helyzetekben önállóan képviseli.
Új, komplex döntési helyzetekben is felelősséget vállal a képviselt döntések környezeti és társadalmi hatásaiért.
Bekapcsolódik kutatási és fejlesztési projektekbe, a projektcsoportban a cél elérése érdekében autonóm módon, a csoport többi tagjával együttműködve mozgósítja elméleti és gyakorlati tudását, képességeit.
Különböző bonyolultságú és különböző mértékben kiszámítható kontextusokban a módszerek és technikák széles körét alkalmazza önállóan a gyakorlatban.
A politikai kutatások során szerzett tudás és információk kezelése tekintetében felelősségteljes magatartást tanúsít.
9. A mesterképzés jellemzői
9.1. Szakmai jellemzők
9.1.1. A szakképzettséghez vezető tudományágak, szakterületek, amelyekből a szak felépül: társadalomtudományi alapismeretek [társadalomtörténet, közgazdaságtan, kommunikáció; értelmiségképző tárgyak, általános ismeretek (eszmetörténet, filozófia, pszichológia)] 15-20 kredit;
politológiai szakmai ismeretek (politikaelmélet, politikatörténet, demokráciaelmélet, politikai gondolkodás részterületei, politikai gazdaságtan, politikai intézmények, összehasonlító politikatudomány, közpolitika és közigazgatás, a politikai kutatás kvantitatív és kvalitatív módszerei, közgazdaságtan, szociológia, pszichológia, filozófia, jogtudomány, alkotmányjog, történettudomány, nemzetközi tanulmányok, kommunikációelmélet) 30-35 kredit;
választható szakspecifikus ismeretek: 10-20 kredit.
9.1.2. A választható, sajátos kompetenciákat eredményező specializációkat is figyelembe véve a politikai kutatás módszertana, a komparatisztika, a politika intézményei (állam, kormányzat, pártok, pártrendszerek, választójog, választási tanulmányok), a közpolitika, a közigazgatás, a regionalizmus, az európai integráció, a politikai rekrutáció, elitek, a politikai kommunikáció, a média, a politikai menedzsment ismeretkörökben szerezhető speciális ismeret.
A választható specializációk kreditértéke további 23-40 kredit.
9.2. Idegennyelvi követelmény
A mesterfokozat megszerzéséhez angol nyelvből államilag elismert, középfokú (B2), komplex típusú nyelvvizsga és az Európai Unió egy másik hivatalos idegen nyelvéből vagy orosz nyelvből államilag elismert középfokú (B2), komplex típusú nyelvvizsga vagy ezekkel egyenértékű érettségi bizonyítvány vagy oklevél megszerzése szükséges.
9.3. A szakmai gyakorlat követelményei
A szakmai gyakorlat a képzés tantervében meghatározott gyakorlat.
9.4. A 4.2. és 4.3. pontban megadott oklevéllel rendelkezők esetén a mesterképzési képzési ciklusba való belépés minimális feltételei
A mesterképzésbe való belépéshez a korábbi tanulmányok alapján szükséges minimális kreditek száma legalább 60 kredit a politikatudomány, a politikai gondolkodás, a politikatörténet, a nemzetközi viszonyok elmélete, az Európa-tanulmányok, az alkotmánytan, a közigazgatástan, a közpolitika ismeretkörökből.
A mesterképzésbe való felvétel feltétele, hogy a hallgató a korábbi tanulmányai alapján legalább 40 kredittel rendelkezzen. A hiányzó krediteket a felsőoktatási intézmény tanulmányi és vizsgaszabályzatában meghatározottak szerint meg kell szerezni.
1. A mesterképzési szak megnevezése: survey statisztika (Survey Statistics)
2. A mesterképzési szakon szerezhető végzettségi szint és a szakképzettség oklevélben szereplő megjelölése
végzettségi szint: mester- (magister, master; rövidítve: MSc-) fokozat
szakképzettség: okleveles survey statisztikus
a szakképzettség angol nyelvű megjelölése: Survey Statistician
3. Képzési terület: társadalomtudomány
4. A mesterképzésbe történő belépésnél előzményként elfogadott szakok
4.1. Teljes kreditérték beszámításával vehető figyelembe: a társadalomtudományok képzési területről a társadalmi tanulmányok, a szociológia, a gazdaságtudományok képzési területről az alkalmazott közgazdaságtan, a gazdaság- és pénzügy-matematikai elemzés, a kereskedelem és marketing alapképzési szak.
4.2. A 9.4. pontban meghatározott kreditek teljesítésével vehetők figyelembe továbbá: a természettudomány, a műszaki, az agrár, az informatika képzési terület alapképzési szakjai, valamint a gazdaságtudományok és a társadalomtudomány képzési terület további alapképzési szakjai.
5. A képzési idő félévekben: 4 félév
6. A mesterfokozat megszerzéséhez összegyűjtendő kreditek száma: 120 kredit
a szak orientációja: kiegyensúlyozott (40-60 százalék)
a diplomamunka készítéséhez rendelt kreditérték: 8 kredit
intézményen kívüli összefüggő gyakorlati képzés minimális kreditértéke: 8 kredit
a szabadon választható tantárgyakhoz rendelhető minimális kreditérték: 6 kredit
7. A szakképzettség képzési területek egységes osztályozási rendszere szerinti tanulmányi területi besorolása: 462
8. A mesterképzési szak képzési célja és a szakmai kompetenciák
A képzés célja statisztikusok képzése, akik társadalomtudományi elméleti és gyakorlati, valamint matematikai, statisztikai ismereteik birtokában felkészültek a társadalom- és piackutatásban alkalmazott statisztikai adatelemzésre, rendelkeznek a nagy adatbázisok kezeléséhez és elemzéséhez (adatbányászat) szükséges alapvető ismeretekkel. Képesek új eljárások elsajátítására és alkalmazására, statisztikai tudásuk szakirányú kiegészítésével egyéb tudományterületek, így például közgazdaságtan, egészségügy területén statisztikai elemzések végzésére. Felkészültek tanulmányaik doktori képzésben történő folytatására.
8.1. Az elsajátítandó szakmai kompetenciák
8.1.1. A survey statisztikus
a) tudása
Megértette és elsajátította a társadalom- és piackutatásban alkalmazott statisztikai matematika alapismereteit, a vektorterek alapfogalmait, lineáris leképezéseket és mátrixokat, a matematikai analízis alapfogalmait, a deriválást és integrálást egy- és többváltozós esetben.
Ismeri a társadalomtudományok alapvető összefüggéseit a mai magyar társadalom szerkezete, demográfiai helyzete, a társadalmi egyenlőtlenségek, a társadalmi változásokat leíró elméletek, a piaci mechanizmusok működésének közgazdasági szabályai vonatkozásában.
Ismeri a piac- és a társadalomkutatásban, illetve döntés előkészítésben alkalmazott statisztika elméletét és módszertanát, a legfontosabb nemzetközi szakirodalmat, és ismeri a vonatkozó angol nyelvű szakkifejezéseket a valószínűségi mező, egy- és többváltozós valószínűség-eloszlások és momentumaik, a feltételes várható érték általános fogalma, statisztikai mező, statisztikai becslés és hipotézisvizsgálat, a többváltozós normális eloszlás tulajdonságain alapuló összefüggés-vizsgálati és dimenziócsökkentő eljárások, a normalitás feltételének elvetése mellett alkalmazható nemparaméteres és robusztus eljárások, számítógépes szimuláción alapuló eljárások, kategoriális változókra vonatkozó eljárások, grafikus modellek és hatásvizsgálatok tekintetében.
Elsajátította a kvantitatív társadalomtudományi, a szociológiai és a piackutatás módszerekhez kapcsolódó ismereteket, ismeri a vonatkozó nemzetközi szakirodalmat és ismeri a vonatkozó angol nyelvű szakkifejezéseket a statisztikai mintavétel elmélete, egyszerű véletlen minta, rétegezett és többlépcsős mintavétel és panelkutatás területén.
Elsajátította a kvalitatív társadalomtudományi, a szociológiai és a piackutatás módszereihez kapcsolódó ismereteket, ismeri a vonatkozó nemzetközi szakirodalmat és az angol szaknyelvi kifejezéseket az interjúkészítés, fókuszcsoportos kutatás, egyéb kvalitatív technikák vonatkozásában.
Rendelkezik a társadalomtudományi, szociológiai és piackutatás gyakorlati megvalósításához szükséges ismeretekkel a kutatástervezés és szervezés, a mintavétel gyakorlati megvalósítása során fellépő kérdések, számítógépes adatkezelés módszerei területén.
Alkalmazói szintű ismereteket szerzett a számítógépes kommunikációban, programozásban, és magas szintű ismereteket szerzett a statisztikai és adatbányászati programcsomagok segítségével végzett adatelemzésben a statisztikai programcsomagok használata és programozása, az R statisztikai programnyelv ismerete, a számítógépes prezentáció eszközei tekintetében.
Rendelkezik az üzleti és tudományos szóbeli és elektronikus kommunikációra, valamint tárgyalási technikákra vonatkozó ismeretekkel.
b) képességei
Képes a megszerzett statisztikai ismeretek gyakorlati alkalmazására, új elemzési módszerek elsajátítására, és gyakorlat igényei szerint új eszközök és módszerek kifejlesztésére.
Képes a tudományos, az államigazgatási vagy az üzleti megrendelő felől érkezett kutatási kérdés átfogalmazására a statisztika nyelvére; a kérdésnek megfelelő vizsgálat teljes megtervezésére, az adatgyűjtés módszerének, a mintavétel módjának kidolgozására.
Képes egy társadalomtudományi, illetve piackutatással kapcsolatos empirikus kutatás megszervezésére, teljes körű lebonyolításának felügyeletére, minőségbiztosítására.
Képes az adatelemzés során megfelelő statisztikai elemzési technika megválasztására és ennek megfelelő informatikai eszközzel történő megvalósítására.
Képes az eredmények megfelelő bemutatására és társadalomtudományi, illetve piackutatási kontextusban történő interpretálására, beleértve a kutatási jelentés írását és a megrendelőnek nyújtott prezentációt.
Képes az empirikus kutatások átfogó, statisztikai és gazdasági hatékonyság-szempontú értékelésére.
Képes nagy adatbázisok kezelésére és statisztikai elemzésére, az elemzések eredményének interpretálására.
Képes R nyelvű programok írására, illetve legalább egy statisztikai programcsomag magas szintű alkalmazására.
Képes a statisztika területén megjelenő angol nyelvű szakirodalom értelmezésére és felhasználására, illetve a tanult területhez kapcsolódó angol szaknyelv alkalmazására.
c) attitűdje
Bízik saját tudásában és képességeiben, elkötelezetten képviseli szakmai elképzeléseit.
Kritikusan ítéli meg az empirikus kutatások objektivitását, követhetőségét, korlátozni igyekvő tudományos, gyakorlati, jogi vagy politikai törekvéseket.
Nyitott, befogadó, ugyanakkor kritikus minden szakmai innovációs törekvéssel szemben, azokat támogatja és alkalmazza, amelyek szakmai értékelése szerint megfelelnek a megbízhatóság és érvényesség követelményének.
Messzemenőkig törekszik érvényesíteni a hazai és nemzetközi szakmai szervezetek által megfogalmazott minőségbiztosítási irányelveket.
Nyitott és elkötelezett a nemzetközi szakmai kapcsolatok ápolásának minden együttműködési formája iránt.
Nyitott minden felkérésre, amely arra irányul, hogy tegye közkinccsé tudását, ismereteit, amennyiben azok nem ütköznek jogi korlátokba.
Kiáll a kutatásokkal kapcsolatos adatok, elemzések lehető legszélesebb körének nyilvánossága mellett, különösen, ha azt a közérdek megköveteli.
d) autonómiája és felelőssége
Önállóan, bátran és felelősségteljesen vesz részt munkaszervezetének működtetésében, a szakmai koncepciók kidolgozásában, megvitatásában és megvalósításában.
Önállóan és felelősségteljesen vesz részt munkaszervezeti egységek létrehozásában és irányításában.
Felelősségteljesen építi fel szakmai karrierjét, és támogatja az általa irányított munkatársak szakmai életpályájának kibontakoztatását.
Önálló és felelős szerepeket vállal a szakmai szervezetek hazai és nemzetközi működésében, valamint az érdekérvényesítő fórumok munkájában.
Védi a kutatásokban résztvevők személyiségi, különösen személyes adatokhoz fűződő jogait.
Különböző fórumokon, valamint tudományos közösség, megrendelők, a társadalom bármely tagjai előtt, a csoportok tagjaitól elvárható tudásnak megfelelően, de a szakmai korrektség messzemenő érvényesítése mellett számol be az általa végzett elemző, kutató tevékenységről, és annak eredményéről.
Részt vesz a szakma módszereinek fejlesztésében, a tudományos közösség számára közre adja a szakmai szempontból jelentős eredményeit.
9. A mesterképzés jellemzői
9.1. Szakmai jellemzők
A szakképzettséghez vezető tudományágak, szakterületek, amelyekből a szak felépül
matematika 10-12 kredit;
valószínűségszámítás és matematikai statisztika 10-12 kredit;
alkalmazott statisztika és kutatás módszertan 16-22 kredit;
piac- és közvélemény-kutatás 10-14 kredit;
informatika és kommunikáció 8-12 kredit;
társadalomtudományi alapismeretek és tudománytörténet 6-8 kredit;
haladó alkalmazott statisztika, nagy adatbázisok kezelése, adatbányászat, hálózatelemzés, gépi szövegelemzés 10-12 kredit;
a piac- és társadalom-kutatás haladó eszközei, online kutatás, web-analitika, hatásvizsgálat 10-12 kredit;
az informatika statisztikai alkalmazásának kiegészítő és haladó eszközei 4-6 kredit.
9.2. Idegennyelvi követelmény
A mesterképzésbe való belépés feltétele államilag elismert, legalább középfokú (B2), komplex típusú nyelvvizsga vagy azzal egyenértékű érettségi bizonyítvány vagy oklevél angol nyelvből
9.3. A szakmai gyakorlat követelményei
A szakmai gyakorlat nyolc hét időtartamot elérő egybefüggő szakmai gyakorlat az adatgyűjtés, az adatelemzés, a statisztikai alapú döntés-előkészítés, a piac- és közvéleménykutatás területén működő vagy más releváns statisztikai tevékenységet végző cégnél, intézménynél.
9.4. A 4.2. pontban megadott oklevéllel rendelkezők esetén a mesterképzési képzési ciklusba való belépés minimális feltételei:
A mesterképzésbe való belépéshez szükséges minimális kreditek száma legalább 60 kredit a korábbi tanulmányok alapján az alábbi ismeretkörökből:
társadalomtudományi ismeretek (társadalomtudományi és közgazdasági elméleti és gyakorlati ismeretek) legalább 30 kredit;
matematikai statisztikai és alkalmazott statisztikai ismeretek (statisztika, lineáris algebra és analízis, valószínűség számítás, adatelemzés, társadalomkutatási módszertan) legalább 30 kredit.
A mesterképzésbe való felvétel feltétele, hogy a hallgató a korábbi tanulmányai alapján legalább 35 kredittel rendelkezzen. A hiányzó krediteket a felsőoktatási intézmény tanulmányi és vizsgaszabályzatában meghatározottak szerint meg kell szerezni.
1. A mesterképzési szak megnevezése: szociális munka (Social Work)
2. A mesterképzési szakon szerezhető végzettségi szint és a szakképzettség oklevélben szereplő megjelölése
végzettségi szint: mester- (magister, master; rövidítve: MA-) fokozat
szakképzettség: okleveles szociális munkás szakképzettség angol nyelvű megjelölése: Social Worker
válaszható specializációk: általános szociális munka, klinikai szociális munka
3. Képzési terület: társadalomtudomány
4. A mesterképzésbe történő belépésnél előzményként elfogadott szakok:
4.1. Teljes kreditérték beszámításával figyelembe vehető: a szociális munka, a szociálpedagógia alapképzési szak, továbbá a felsőoktatásról szóló 1993. évi LXXX. törvény szerinti általános szociális munkás, a szociálpedagógia alapképzési szak.
4.2. A 9.4. pontban meghatározott kreditek teljesítésével elsősorban számításba vehető: a szociológia és a társadalmi tanulmányok alapképzési szak.
4.3. A 9.4. pontban meghatározott kreditek teljesítésével vehetők figyelembe továbbá: azok az alapképzési és mesterképzési szakok, illetve a felsőoktatásról szóló 1993. évi LXXX. törvény szerinti szakok, amelyeket a kredit megállapításának alapjául szolgáló ismeretek összevetése alapján a felsőoktatási intézmény kreditátviteli bizottsága elfogad.
5. A képzési idő félévekben: 4 félév
6. A mesterfokozat megszerzéséhez összegyűjtendő kreditek száma: 120 kredit
a szak orientációja: kiegyensúlyozott (40-60 százalék)
a diplomamunka készítéséhez rendelt kreditérték: 20 kredit
intézményen kívüli összefüggő gyakorlati képzés minimális kreditértéke: 10 kredit
a szabadon választható tantárgyakhoz rendelhető minimális kreditérték: 6 kredit
7. A szakképzettség képzési területek egységes osztályozási rendszer szerinti tanulmányi területi besorolása: 762
8. A mesterképzési szak képzési célja és a szakmai kompetenciák
A képzés célja szociális munkás szakemberek képzése, akik képesek az emberi viselkedésre és a társadalmi rendszerekre vonatkozó elmélyült ismereteik és speciális szakmai kompetenciáik birtokában az emberi jogokon és a társadalmi igazságosság elvein alapuló, a társadalmi integráció és a demokratikus viszonyok erősítését, a humán fejlődést szolgáló szociális munka végzésére és annak megújítására. Képesek szakmai döntési alternatívákat megalapozó kutatások kidolgozására és megvalósítására, szolgáltatások tervezésére, menedzselésére, értékelésére, a szakma képviseletére. Szakképzettségével szemben támasztott követelmények megfelelnek a szociális munkára, illetve a képzésre vonatkozó hazai, nemzetközi tudományos eredményeknek és szakmai elvárásoknak. Felkészültek tanulmányaik doktori képzésben történő folytatására.
8.1. Az elsajátítandó szakmai kompetenciák
8.1.1. A szociális munkás tudása
Ismeri a szociális terület működését meghatározó társadalmi, strukturális, gazdasági és politikai folyamatok legfontosabb tényezőit.
A szociális munka elmélete és gyakorlata területén alapos történeti, elméleti és gyakorlati ismeretekkel bír, érti és értelmezi a szakmai összefüggéseket.
Magabiztos tudással rendelkezik a szociális munka korszerű elméleteiről és gyakorlatáról.
Felkészült a tudományos, gyakorlati, jogi, politikai törekvések, különös tekintettel a társadalom tagjainak esélyegyenlőségét, mobilitási lehetőségét, jólétét érintő folyamatok kritikus értékelésére.
Magabiztos és elmélyült tudással, valamint gyakorlattal rendelkezik a beavatkozásra, az együttműködés kialakítására, a szociális problémák megelőzésénél és kezelésénél alkalmazható módszerekről, eljárásokról, modellekről.
Magabiztos tudással rendelkezik a szolgáltatási rendszerről, a társszakmák kompetenciaköréről, valamint megfelelő ismeretekkel rendelkezik az esetmenedzseri feladatok ellátásához.
Ismeri és érti a társadalmilag kedvezőtlen helyzeteket létrehozó okok feltárási lehetőségeit, kritikus elemzésének módszereit, a beavatkozás módszertanát.
Érti és átlátja a szakmai, metodológiai innováció lehetőségeit és perspektíváit.
Magabiztosan alkalmazza a szociális munka körülményeit és feltételeit meghatározó társadalmi és szakmai folyamatok tudományosan megalapozott vizsgálatához szükséges ismereteket.
Birtokában van a kutatáshoz és a tudományos munka végzéséhez szükséges módszerek, eljárások és technikák körének.
Felkészült a szociális szolgáltatások működtetéséhez és fejlesztéséhez szükséges szakmai, kutatási, menedzsment ismeretekből.
képességei
Képes a szolgáltatásokat igénybe vevők autonómiáját tiszteletben tartó proaktív szemléletű, életminőséget szolgáló és javító, konstruktív problémakezelés módszereinek és technikáinak alkalmazására egyéni, családi, csoport és közösségi színtereken, a források és a kockázatok elemzésével.
Képes esetmenedzseri feladatok ellátására, szolgáltatások működésének folyamatos monitorozására, önálló értékelésére és elemzésére, szükségletfelmérések, hatásfelmérések, értékelő kutatások végzésére, a szociális szolgáltatások fejlesztésének, megújításának tervezésére.
Képes a hazai és külföldi szociális munka elméleti és gyakorlati források feltárására, feldolgozására és szakmai munkája során a leszűrt következtetések gyakorlati alkalmazására.
Képes a munkafolyamatokat irányítani, eredményes a hatékony szociális munkához szükséges interdiszciplináris, interprofesszionális együttműködésekben.
Képes szakmai team-et létrehozni, működtetni, annak feladatait tervezni, szervezni és folyamatosan értékelni.
Képes a szakmai feladatok megvalósítását segítő hálózatok kiépítésére és működtetésére.
A szociális területen, elmélyült ismereteire, valamint kommunikációs képességeire és készségeire építve aktívan be tud kapcsolódni a konfliktusok feltárásának és kezelésének munkálataiba.
Képes az elméleti ismeretek és kutatási eredmények, valamint gyakorlati tapasztalatok integrált kritikai elemzésére és hasznosítására.
Képes a szakmai munkához kapcsolódó innovációk, projektek kidolgozására, megvalósítására, az ehhez szükséges együttműködések kialakítására és a kollégák felkészítésére.
Képes a szakmai alapelvek hatékonyabb megvalósítását célzó változásokhoz alkalmazkodni, az ezt segítő folyamatokban aktív szakmai szerepet vállalni.
attitűdje
Elkötelezetten képviseli a szociális szakma értékeit és alapelveit, valamint saját szakmai elképzeléseit.
Kritikusan ítéli meg a társadalom tagjainak esélyegyenlőségét csökkenteni, mobilitási lehetőségeit szűkíteni, jólétét korlátozni igyekvő tudományos, gyakorlati, jogi vagy politikai törekvéseket.
Különös figyelemmel van a szolgáltatások fenntarthatósági kérdéseire.
Nyitott, befogadó szemléletet képvisel a változó szükségletekre reagáló szakmai innovációs folyamatokban, szolgáltatások kialakításában, megvalósításában.
Nyitott és elkötelezett a nemzetközi szakmai kapcsolatok kiépítésében és fenntartásában.
Elkötelezett a folyamatos szakmai továbbképzés szükségességének kérdésében, önállóan és felelősen törekszik az önismeret, az önreflexió, a kommunikáció és a szakmai módszerek fejlesztésére.
autonómiája és felelőssége
Szakmájának gyakorlása során és különböző szintű társadalmi konfliktushelyzetekben önállóan és felelősen hozza meg döntéseit, következetesen képviselve a szakma alapelveit és értékeit, az általa képviselt társadalmi csoportok érdekeit.
Önállón vesz részt kutatási tervek kialakításában és menedzselésében, a kutatási tapasztalatokból adódó feladatok meghatározásában és gyakorlati megvalósításában.
Figyelemmel kíséri a hazai és nemzetközi szakmai folyamatokat, képes szakmai állásfoglalás kialakítására és képviseletére.
Önállóan és felelősségteljesen vesz részt munkaszervezetének működtetésében, az azt segítő, megalapozó szervezeti és adminisztrációs feladatok meghatározásában és ellátásában, szakmai koncepciók kidolgozásában, megvitatásában és megvalósításában.
9. A mesterképzés jellemzői
9.1. Szakmai jellemzők
9.1.1. A szakképzettséghez vezető tudományágak, szakterületek, amelyekből a szak felépül: társadalomtudományok (szociológia, jog- és államtudomány, multidiszciplináris társadalomtudományok) 100-115 kredit a diplomamunka készítésével együtt az alábbiak szerint:
szociális munka elmélete és gyakorlata 55-75 kredit;
társadalom- és szociálpolitika; 12-18 kredit;
bölcsészettudomány (pszichológia) és orvostudomány (egészségtudomány) 6-18 kredit;
választható speciális programok, elsősorban szociális munka elmélete és gyakorlata területéről legfeljebb 15 kredit.
9.1.2. Sajátos kompetenciákat eredményező specializációk tudományágai, szakterületei és azok kreditaránya:
A választható specializációk kreditaránya a képzés egészén belül 30-40 kredit:
a) általános szociális munka
szociológia, szociálpolitika területén 10-15 kredit;
szociális munka elmélete és gyakorlata területén 20-25 kredit;
b) klinikai szociális munka
szociális munka elmélete és gyakorlata a klinikai szociális munka területén 20-25 kredit,
bölcsészettudomány (pszichológia) a klinikai szociális munka területén 10-15 kredit.
9.2. Idegennyelvi követelmény
A mesterfokozatú diploma megszerzéséhez legalább egy idegen nyelvből államilag elismert, középfokú (B2), komplex típusú nyelvvizsga vagy azzal egyenértékű érettségi bizonyítvány vagy oklevél szükséges
9.3. A szakmai gyakorlat követelményei
A szakmai gyakorlat részét képezik a külső terepen folyó terepgyakorlatok, továbbá a nem terepen folyó képzési formák közül a kiscsoportos készség- és képességfejlesztő tréningek, a kutatási terepmunka és a kutatást feldolgozó szeminárium, a műhelyszemináriumok és projektgyakorlatok, valamint a gyakorlatokhoz, a terepeken folyó szakmai munkához kapcsolódó kiscsoportos feldolgozó szemináriumok.
A hallgatóknak a képzésben legalább 200 óra közvetlen klienskapcsolatban folyó, az önálló munkavégzés képességének fejlesztését szolgáló szociális munka gyakorlatot kell teljesítenie. A szakmai gyakorlat a képző intézmény által szervezett vagy jóváhagyott képzési program alapján folyó gyakorlat. A hallgató - az intézmény döntése alapján - külső terepen folyó szakmai gyakorlatának legfeljebb 50 százalékát teljesítheti saját munkahelyén.
9.4. A 4.2. és 4.3. pontban megadott oklevéllel rendelkezők esetén a mesterképzési képzési ciklusba való belépés minimális feltételei:
A mesterképzésbe való belépéshez a korábbi tanulmányok szükséges minimális kreditek száma
a 4.2. pontban meghatározott oklevéllel rendelkezők estében legalább 30 kredit a szociális munka és a szociálpolitika megalapozását szolgáló társadalomtudományi és pszichológiai alapismeretekből,
a 4.3. pontban szereplő meghatározott oklevéllel rendelkezők estében legalább 60 kredit társadalomtudományi és bölcsészettudományi ismeretekből.
A mesterképzésbe való felvétel feltétele, hogy a hallgató a korábbi tanulmányai alapján
a 4.2. pontban meghatározott oklevéllel rendelkezők estében legalább 15 kredittel,
a 4.3. pontban meghatározott oklevéllel rendelkezők estében legalább 30 kredittel
rendelkezzen.
A hiányzó krediteket a felsőoktatási intézmény tanulmányi és vizsgaszabályzatában meghatározottak szerint meg kell szerezni.
1. A mesterképzési szak megnevezése: szociálpedagógia (Social Pedagogy)
2. A mesterképzési szakon szerezhető végzettségi szint és a szakképzettség oklevélben szereplő megjelölése
végzettségi szint: mester- (magister, master; rövidítve: MA-) fokozat
szakképzettség: okleveles szociálpedagógus
szakképzettség angol nyelvű megjelölése: Social Pedagogue
3. Képzési terület: társadalomtudományi
4. A mesterképzésbe történő belépésnél előzményként elfogadott szakok:
4.1. Teljes kreditérték beszámításával figyelembe vehető: a szociális munka, a szociálpedagógia alapképzési szak, továbbá a felsőoktatásról szóló 1993. évi LXXX. törvény szerinti általános szociális munkás, a szociálpedagógia alapképzési szak.
4.2. A 9.4. pontban meghatározott kreditek teljesítésével vehetők figyelembe továbbá: azok az alap és mesterképzési szakok, illetve a felsőoktatásról szóló 1993. évi LXXX. törvény szerinti szakok, amelyeket a kredit megállapításának alapjául szolgáló ismeretek összevetése alapján a felsőoktatási intézmény kreditátviteli bizottsága elfogad.
5. A képzési idő félévekben: 4 félév
6. A mesterfokozat megszerzéséhez összegyűjtendő kreditek száma: 120 kredit
a szak orientációja: kiegyensúlyozott (40-60 százalék)
a diplomamunka készítéséhez rendelt kreditérték: 20 kredit
intézményen kívüli összefüggő gyakorlati képzés minimális kreditértéke: 14 kredit
a szabadon választható tantárgyakhoz rendelhető minimális kreditérték: 6 kredit
7. A szakképzettség képzési területek egységes osztályozási rendszere szerinti tanulmányi területi besorolása: 761
8. A mesterképzési szak képzési célja és a szakmai kompetenciák
A képzés célja szociálpedagógusok képzése, akik a társadalom működéséről és zavarairól, a személyközi kapcsolatokról, devianciákról, a speciális szükségletű csoportokról, a köznevelési, szociális, gyermekjóléti és gyermekvédelmi alap és szakellátási környezetben történő nevelésről, fejlesztésről és szociális szakmai segítségnyújtásról szóló elméleti ismeretek felhasználásával nyújtanak segítséget. Elsősorban a gyermek- és ifjúsági korosztály, valamint családjuk, csoportjaik és közösségeik társadalmi beilleszkedését, a hátrányos helyzetűek, szociális ellátásra szorulók életesélyeit és életminőségét javítják. Tevékenységük az egyéni és közösségi felelősségre, a társadalmi igazságosságra, a demokratikus gondolkodásmódra, az emberi, gyermeki jogokra alapozva a társas, szociális kapcsolatok helyreállítását célozza. További cél, olyan magas szintű szakmai ismeretekkel rendelkező szakemberek képzése, akik a szociálpedagógiai színtereken önállóan, vagy csoportban végzendő kutatási, szakértői, oktatási, döntéshozói, irányítási, tervezési és szervezési feladatok felelősségteljes elvégzésére képesek. Felkészültek tanulmányaik doktori képzésben történő folytatására.
8.1. Az elsajátítandó szakmai kompetenciák
8.1.1. A szociálpedagógus
a) tudása
Ismeri a szociálpedagógia történetét, korszerű elméleteit és módszereit.
Ismeri a társadalom működésének szabályszerűségeit, értelmezi annak összefüggéseit, a társadalmilag kedvezőtlen helyzeteket előidéző okok feltárásának lehetőségeit.
Ismeri a gyermek-, család- és ifjúságvédelmi, valamint a szociális szolgáltatások vezetéséhez, minőségbiztosításához szükséges szakmai ismereteket.
Ismeri a sajátos szükségletű csoportok, a nemzetiségek szociológiai ismérveit, a szociálpedagógiai beavatkozás tervezésének lehetőségeit.
Ismeri a hátránykezelés hazai trendjeit, jó gyakorlatait.
Ismeri a szociálpedagógia témájában megjelent aktuális tudományos publikációkat, eredményeit.
Ismeri a társadalmi jelenségek, a szociális problémák kutatási és elemzési módszereit; rendelkezik kutatás módszertani ismeretekkel.
Ismeri a társadalmi döntéshozás mechanizmusát, a különböző érdekérvényesítési csatornákat, az érdek-ütköztetés fórumait és a döntések befolyásolásának etikus módszereit.
Ismeri a korábban elsajátított idegen nyelven a szociálpedagógiai szakkifejezéseket.
Ismeri a szociálpedagógiával szoros kapcsolatban lévő társtudományok lényegi összefüggéseit és főbb irányzatait.
Ismeri a szociálpedagógia területén az infokommunikációs technológiák alkalmazásának lehetőségeit és a lehetséges kockázatait a köznevelési és egyes felnőttképzési intézményi szintű problémák sokoldalú feltárására, elemzésére.
b) képességei
Képes szakmai állásfoglalás kialakítására és kutatási feladatok elvégzésére.
Képes szakmai tapasztalatait, tudományos igénnyel összefoglalni, elemezni.
Képes ágazati szintű minőségbiztosítási feladatok elvégzésére és irányításra.
Képes konfliktusok kezelésére, a mediáció, a helyreállító és jóvátételi gyakorlatok alkalmazására.
Képes hátránykezelő, sajátos szociálpedagógiai nevelési, oktatási fejlesztési stratégiák tervezésére és megvalósítására.
Képes a hazai és nemzetközi szakirodalom feltárására, feldolgozására és szakmai munkája során leszűrt következtetések gyakorlati alkalmazására.
Képes a társadalmi jelenségek tudományos elemzésére, és a kutatási módszerek szakszerű alkalmazására.
Képes a személyközi kapcsolatokban hatékony kommunikációra; intézményen belüli és kívüli partnerekkel való interdiszciplináris és interprofesszionális együttműködésre.
Képes az idegen nyelvű szociálpedagógiai szakkifejezések használatára, és a nemzetközi szakirodalom elsajátítására.
Képes a társtudományok tudományos ismeretanyagát alkalmazni.
Képes az infokommunikációs eszközök tudományos célú alkalmazására.
c) attitűdje
Rendelkezik a saját szakterületének multidiszciplináris szemléletével, kialakult szakmai identitással, hivatástudattal.
Rendelkezik szakmai önbizalommal, megfelelő önértékeléssel, szakmai elképzeléseit képviseli, a szakmai kritikát építő jelleggel fogalmazza meg.
Rendelkezik a folyamatos tanulásra, önfejlesztésre és a szociális szakma fejlesztésére irányuló elkötelezettséggel.
A szakmai minőség iránt elkötelezett, a szociális terület sajátos minőségbiztosítási irányelveit figyelembe veszi.
Támogatja a fenntartható fejlődés elméleti és gyakorlati erőfeszítéseit, szakmai elképzeléseinek megvalósítása során azt figyelembe veszi.
Nyitott az újszerű szakmai ismeretek megszerzésére, a szociális innovációkra, az innovációk eredményeit kritikusan szemléli, a szakterületet szakmai és etikai értékrendjével összhangban alkalmazza azokat szakmai munkája során.
A társadalmi esélyegyenlőség javításának és mindenfajta előítélet, hátrányos megkülönböztetés elutasításának elkötelezett híve a szakmai és közéleti tevékenysége során egyaránt.
A hazai szakmai kapcsolatok ápolása mellett a nemzetközi szakmai kapcsolatok kialakítására, nemzetközi szakemberekkel való együttműködésre nyitott.
Nyitott a szakmai konferenciákon való részvételre, szakmai folyóiratokban való publikálásra és ismeretei megosztására.
Betartja a szociális munka és a tudományos kutatás etikai elveit.
Szociális szakmai tevékenysége során a nemzetközi és a nemzeti értékeket integráltan képviseli.
Határozottan kiáll a globális és lokális szociális problémák megoldására irányuló szakmai törekvések mellett.
d) autonómiája és felelőssége
Felelősséget vállal a szociálpedagógusként végzett munkájáért.
A köznevelési vagy szociális intézményi szervezeti struktúrában elfoglalt helyének megfelelően részt vesz az intézményi szakmai egységek kialakításában, működtetésében, irányításában.
Törekszik a folyamatos szakmai önképzés megvalósítására, felelősségteljesen építi fel saját szakmai karrierjét.
Felelős az irányítása alá tartozók szakmai életpályájának alakulásáért, támogatja a munkatársak szakmai fejlődését, segíti karrierjük kibontakoztatását.
A szociálpedagógus szakmai érdekeket legjobb tudása szerint képviseli és elkötelezetten szolgálja.
Részt vesz és felelős szerepet vállal a szociálpedagógia hazai és nemzetközi szervezeteinek működésében, a szociálpedagógiai szakmai érdekérvényesítő fórumok munkájában.
Szociálpedagógiai szakmai tudását, befolyását felelősséggel érvényesíti annak érdekében, hogy az intézményben, szervezetben végzett minőségi munkavégzést elismertesse.
A társadalmi egyenlőség elveit szem előtt tartva a szociális ellátórendszer korszerűsítésében, továbbfejlesztésében önállóan, felelősségteljesen vesz részt.
Szociálpolitikai koncepciók kidolgozásában, megvitatásában, megvalósításában részt vesz.
Személyes felelősséggel van munkájában és munkatársai tekintetében a szakmai és etikai elvek betartása iránt, kliensei és kutatási alanyai biztonsága és személyes adatainak védelme iránt.
9. A mesterképzés jellemzői
9.1. Szakmai jellemzők
A szakképzettséghez vezető tudományágak, szakterületek, amelyekből a szak felépül, összesen 60-100 kredit az alábbiak szerint:
társadalomtudományi kutatás elmélete és gyakorlata 9-12 kredit;
szervezés- és vezetéselmélet 3-7 kredit;
szociológia és társadalomismeret 9-16 kredit;
etika 3-7 kredit;
pszichológia 9-16 kredit;
pedagógia 9-16 kredit;
szociálpedagógia, szociális munka elmélete és módszertana 15-19 kredit;
társadalom és szociálpolitika 3-7 kredit.
9.2. Idegennyelvi követelmény
A mesterfokozat megszerzéséhez egy élő idegen nyelvből államilag elisme, középfokú (B2), komplex típusú nyelvvizsga vagy azzal egyenértékű érettségi bizonyítvány vagy oklevél szükséges.
9.3. A szakmai gyakorlat követelményei
A szakmai gyakorlat hat hét időtartamot elérő egybefüggő gyakorlat, szociálpedagógiai színtereken végzett kutatási terv alapján, az oktató közvetlen irányítása mellett.
9.4. A 4.2. pontban megadott oklevéllel rendelkezők esetén a mesterképzési képzési ciklusba való belépés minimális feltételei:
A mesterképzésbe való belépéshez a korábbi tanulmányok szerint szükséges minimális kreditek száma 50 kredit a szociálpedagógiai képzés szempontjából releváns ismeretkörökből, az alábbiak szerint:
pszichológiai témakörökből legalább 14 kredit;
pedagógiai témakörökből legalább 14 kredit;
szociológia témakörökből legalább 12 kredit;
egyéb társadalomtudományi tárgyak ismeretkörökből legalább 10 kredit.
A mesterképzésbe való felvétel feltétele, hogy a hallgató a korábbi tanulmányai alapján legalább 25 kredittel rendelkezzen. A hiányzó krediteket a felsőoktatási intézmény tanulmányi és vizsgaszabályzatában meghatározottak szerint meg kell szerezni.
1. A mesterképzési szak megnevezése: szociálpolitika (Social Policy)
2. A mesterképzési szakon szerezhető végzettségi szint és a szakképzettség oklevélben szereplő megjelölése
végzettségi szint: mester- (magister, master; rövidítve: MA-) fokozat
szakképzettség: okleveles szociálpolitikus
szakképzettség angol nyelvű megjelölése: Social Policy Expert
válaszható specializációk: foglalkoztatáspolitika, területi szociálpolitika
3. Képzési terület: társadalomtudomány
4. A mesterképzésbe történő belépésnél előzményként elfogadott szakok
4.1. Teljes kreditérték beszámításával vehető figyelembe: a szociális munka, a szociálpedagógia alapképzési szak.
4.2. Meghatározott kreditek teljesítésével vehetők figyelembe továbbá: a szociológia, a társadalmi tanulmányok, a politológia, a politikatudományok alapképzési szak.
4.3. A 9.4. pontban meghatározott kreditek teljesítésével vehetők figyelembe továbbá azok az alapképzési és mesterképzési szakok, illetve a felsőoktatásról szóló 1993. évi LXXX. törvény szerinti szakok, amelyeket a kredit megállapításának alapjául szolgáló ismeretek összevetése alapján a felsőoktatási intézmény kreditátviteli bizottsága elfogad.
5. A képzési idő félévekben: 4 félév
6. A mesterfokozat megszerzéséhez összegyűjtendő kreditek száma: 120 kredit
a szak orientációja: kiegyensúlyozott (40-60 százalék)
a diplomamunka készítéséhez rendelt kreditérték: 20 kredit
intézményen kívüli összefüggő gyakorlati képzés minimális kreditértéke: 8 kredit
a szabadon választható tantárgyakhoz rendelhető minimális kreditérték: 6 kredit
7. A szakképzettség képzési területek egységes osztályozási rendszere szerinti tanulmányi területi besorolása: 762
8. A mesterképzési szak képzési célja és a szakmai kompetenciák
A képzés célja szociálpolitikai szakemberek képzése, akik a megszerzett elméleti és módszertani ismereteik birtokában képesek a társadalom- és szociálpolitika területén a szakpolitika alkotásában való részvételre, az ellátórendszer működtetésében való közreműködésre, a társadalmi érdekek képviseletére, valamint a társadalom- és szociálpolitika elméleti művelésére, kutatására és oktatására. Felkészültek tanulmányaik doktori képzésben történő folytatására.
8.1. Az elsajátítandó szakmai kompetenciák
8.1.1. A szociálpolitikus
a) tudása
Magas szinten ismeri, érti és értelmezi a legfontosabb társadalomtudományi összefüggéseket.
Ismeretekkel rendelkezik különösen a társadalmi egyenlőtlenség, a társadalmi igazságosság, a társadalmi kockázatok, az emberi és állampolgári jogok összefüggéseiről.
Ismeri és érti a szociálpolitika elméletét megalapozó társtudományok, a szociológia, a jóléti közgazdaságtan, az állam- és jogtudomány, a politikatudomány fogalmi rendszereit, lényegi összefüggéseit és főbb gondolkodási irányzatait.
Elmélyült ismeretekkel rendelkezik a társtudományoknak azokkal a részterületein, melyek szükségesek a szociálpolitika műveléséhez.
Elmélyült ismeretekkel rendelkezik a szociálpolitika minden fontosabb szegmenséről, érti az annak működését meghatározó folyamatokat, ezek közé tartoznak különösen a szociálpolitika korszerű elméletei, felfogásmódjai, a történeti és jelenkori modelljei, a hazai és nemzetközi szociálpolitikai rendszerek felépítését és működését befolyásoló ideológiai, gazdasági, politikai tényezők, a szociális biztonság és a szociális védelem intézmény- és ellátórendszerei, továbbá az azok felépítését és működését befolyásoló elméleti, módszertani és más tényezők.
Birtokában van a szociálpolitikai szakmai munkában közvetlenül alkalmazható módszertani tudástartalmaknak, különösen a szociálpolitikai kutatás és elemzés, a szociálpolitikai tervezés és politikaalkotás, szociális közszolgáltatások és intézmények szervezése és vezetése területén.
Ismeri és érti a szociálpolitikai intézmény- és eszközrendszert érintő metodológiai fejlesztések lényegét, átlátja a főbb fejlődési tendenciákat.
Ismeri és érti a hazai, európai és globális társadalmi problémákat, ismeretei birtokában képes értelmezni a társadalmi problémák létrejöttét, hatásait, értelmezését, kezelését befolyásoló tényezőket.
Ismeretei kiterjednek különösen azoknak a tényezőknek a szerepére, amelyek gátolják fontos szükségletek kielégítését, az erőforrások méltányos és funkcionális elosztását.
Ismeretei birtokában eligazodik a társadalmi döntéshozatali mechanizmus működési módjában és hatásaiban, továbbá képes értelmezni az érdekütköztetés és az érdekérvényesítés szociálpolitikában jelentőséggel bíró fajtáit és alkalmazásuk módját.
Ismeri és érti a korábban megtanult idegen nyelvek szaknyelvi anyagát, ennek birtokában képes idegen nyelvű szakmai forrás felhasználására.
Ismeri, érti és folyamatosan fejleszti azt a tudásanyagot, amely magabiztos szellemi, műveltségi hátteret ad a társadalomtudományok magasabb szintű műveléséhez, az eredményes és hatékony értelmiségi munkához.
b) képességei
Ismeretei birtokában képes a társadalmi folyamatok, különösen a társadalmi szükségletek, problémák és kockázatok tudományos igényű és interdiszciplináris elemzésére.
Képes a szociálpolitika szakmai feladatainak megoldása során az önálló elemzésre, értékelésre és a különböző következtetések szintetizálására.
Képes azoknak a tényezőknek az elemzésére, amelyek a szociálpolitikára hatást gyakorolhatnak.
Képes a szociálpolitikai tevékenység társadalmi, gazdasági hatékonyságának, társadalmi elfogadottságának mérésére.
Képes társadalom- és szociálpolitikai rendszerek, szociális védelmi és ellátórendszerek komplex elemzésére.
Rendelkezik a racionális elemzés, problémamegoldás, döntéshozatal, érvelés képességével, melynek birtokában képes a szociálpolitika területére tartozó szakmai feladatok megoldására.
Képes beavatkozási folyamatok és szakpolitikai döntések tervezésére, menedzselésére, megvalósítására.
Képes közösségek szervezésére és fejlesztésére, érdekeik képviseletére, szociális közigazgatási tevékenységre, szociális ellátórendszerek szervezésére, szociális intézmények fenntartói, illetve vezetői feladatainak ellátására.
Képes társadalmi szervezetek létrehozásában és működtetésében való közreműködésre.
A társadalom- és szociálpolitika területén képes a hazai és külföldi tudományos és szakmai források feltárására, feldolgozására és szakmai munkája során a leszűrt következtetések gyakorlati alkalmazására.
Szakterületének egyes részterületein képes kutatási tervek, fejlesztési programok, tervezetek, dokumentumok, kidolgozására.
Képes a sikeres kommunikációra különböző személyekkel, csoportokkal, illetve a nyilvánossággal.
Képes a szervezeten belüli és a szervezeten kívüli együttműködésre; így különösen szervezeten belüli folyamatok irányítására, interdiszciplináris teamben, nemzetközi együttműködésben folyó tevékenységre, projekt keretében történő munkavégzésre.
Rendelkezik az önálló, kreatív munkavégzés képességével, mely alapján képes önálló szakmai koncepciók kidolgozására, ismeretei és szakmai nézőpontja megújítására, koncepciójának képviseletére és mások koncepciójának elfogadására.
c) attitűdje
Kritikusan ítéli meg a társadalomtudományokra, különösen pedig a szociálpolitikára vonatkozó felfogásokat.
Tisztában van a szociálpolitika tényalapú, továbbá érdek- illetve értékelkötelezett felfogásmódjaival, ezért reflexív szakemberként kialakítja és képviseli saját nézőpontját.
Felismeri a társadalomtudományok, különösen pedig a szociálpolitika-tudomány nyitottságát és sokszínűségét korlátozni igyekvő törekvéseket, és képviseli tudományterületét.
Felismeri a szociálpolitika művelése szempontjából releváns társadalmi értékeket, és a társadalmi igazságosságot és esélyegyenlőséget középpontba helyezve képviseli ezeket.
Felismeri a szociális védelem és biztonság intézményrendszerét torzító politikai, bürokratikus, jogi, gyakorlati törekvéseket, és képviseli szakmai meggyőződését.
Törekszik a globális és helyi viszonyok komplex megértésére, azok egymásra tekintettel történő kezelésére.
Szakterületén nyitott, befogadó, ugyanakkor kritikus minden szakmai innovációs törekvéssel szemben, figyelembe veszi azok tényalapú, érték- és érdekkötött szempontjait.
Elkötelezetten és aktívan támogat munkahelyi pozíciójában és a közéletben minden olyan törekvést, amely a társadalmi esélyegyenlőség javítását szolgálja.
Nyitott és elkötelezett a nemzetközi szakmai kapcsolatok ápolásának minden együttműködési formája iránt.
Nyitott minden felkérésre, amely arra irányul, hogy tegye közkinccsé tudását, ismereteit.
d) autonómiája és felelőssége
Szakmai tevékenysége során önállóan és felelősségteljesen vesz részt a szociális szakpolitika alakításában.
A hazai és nemzetközi szakmai folyamatok ismeretében képes szakmai állásfoglalás kialakítására és képviseletére.
Elkötelezett szociálpolitikus szakemberként önállóan és felelősségteljesen vesz részt a szociálpolitikai rendszerek korszerűsítésében és továbbfejlesztésében.
Legjobb tudása szerint, elkötelezetten szolgálja a szociálpolitika által képviselt társadalmi és szakmai érdekeket.
Önállóan és felelősségteljesen vesz részt munkaszervezeti egységek, szolgáltató szervezetek létrehozásában és irányításában.
Önállóan és felelősségteljesen vesz részt munkaszervezetének működtetésében, a szakmai koncepciók kidolgozásában, megvitatásában és megvalósításában.
Felelősségteljesen építi fel szakmai karrierjét, és támogatja az általa irányított munkatársak szakmai életpályájának kibontakoztatását.
Munkavégzési és társadalmi konfliktushelyzetekben önállóan és felelősen hozza meg döntéseit, következetesen képviselve a rábízottak érdekeit.
8.1.2. Foglalkoztatáspolitika specializáción továbbá a szociálpolitikus
tudása
Ismeri és érti a munka világának változásit és ennek társadalmi, gazdasági összefüggéseit, a társadalmi hátrányok munkaerő-piaci gyökereit.
Ismeri és érti a foglalkoztatást meghatározó tényezőket, a munka világával összefüggő politizálást, igazgatást és közszolgáltatást.
Ismeri és érti a munkaerő-piaci folyamatokat és a foglalkoztatáspolitikát befolyásoló eszközrendszert.
b) képességei
Módszertani ismeretei birtokában képes a munkaerő-piaci és foglalkoztatási rendszerek komplex elemzésére, szakpolitikai elemzés és értékelő kutatás készítésére.
A munkaerő-piaci és foglalkoztatáspolitikai elemzések körében képes szakpolitikai tervezetek kidolgozására, projektmunkára, érdekképviseleti tevékenységre, illetve közigazgatási és szolgáltató szervezetek keretében végzett munkára.
8.1.3. Területi szociálpolitika specializáción a szociálpolitikus
a) tudása
Ismeri és képes értelmezni a területi tényezők társadalmi szerepét, a területi tényezők társadalmi, gazdasági, foglalkoztatási és más hatásait, a társadalmi hátrányok területi összefüggéseit, és a politizálás, igazgatás, közszolgáltatás területi, illetve helyi kereteit.
Magas szinten ismeri a területi szociálpolitikát meghatározó tényezőket, típusait és hatásrendszerét.
b) képességei
Képes a területfejlesztésre, illetve a területi szociális ellátásra irányuló rendszerek komplex elemzésére a területfejlesztési politikák és eszközök, vidékfejlesztés, humán erőforrás fejlesztés, regionális, kistérségi és települési szociálpolitika működése területén.
Módszertani ismeretei birtokában képes a területfejlesztés és a területi szociálpolitika körében szakpolitika-elemzés, értékelő kutatás, illetve más értékelő módszer alkalmazására.
A területfejlesztés és a területi szociálpolitika körében képes szakpolitikai tervezetek kidolgozására, projektmunkára, érdekképviseleti tevékenységre, illetve közigazgatási és szolgáltató szervezetek keretében végzett munkára.
9. A mesterképzés jellemzői
9.1. Szakmai jellemzők
9.1.1. A szakképzettséghez vezető tudományágak, szakterületek, amelyekből a szak felépül, társadalomtudományok (szociológia, multidiszciplináris társadalomtudományok) 70-90 kredit, amelyből
társadalom- és szociálpolitika 50-70 kredit,
állam- és jogtudomány, gazdaságtudomány, bölcsészettudomány 10-40 kredit.
9.1.2. A választható specializációk a szakterület műveléséhez:
a) foglalkoztatáspolitika,
b) területi szociálpolitika.
A választható specializációk minimális kreditértéke a képzés egészén belül 30 kredit.
9.2. Idegennyelvi követelmény
A mesterfokozat megszerzéséhez egy élő idegen nyelvből államilag elismert középfokú (B2), komplex típusú nyelvvizsga vagy azzal egyenértékű érettségi bizonyítvány vagy oklevél szükséges.
9.3. A szakmai gyakorlat követelményei
A szakmai gyakorlat a szociálpolitika műveléséhez kapcsolódó, projektszerű, külső terepen végzett, összesen legalább 240 óra intenzív szakmai munkát jelent, amelynek kreditértéke 8-12 kredit. A külső terepen folyó terepgyakorlatokon kívül a terepgyakorlat részét képezik a nem terepen folyó képzési formák is (kutatási terepmunka és a kutatást feldolgozó szeminárium, műhelyszeminárium és projektgyakorlat, a gyakorlathoz, a terepeken folyó szakmai munkához kapcsolódó kiscsoportos feldolgozó szeminárium).
A terepgyakorlat feladata, hogy a hallgató képessé váljon az elméleti, módszertani ismeretek, valamint a képzés során megszerzett új gyakorlati tapasztalatok integrálására; továbbá hogy a hallgató elsajátítsa a mesterképzési szakon megszerezhető gyakorlati kompetenciákat. A hallgató - az intézmény döntése alapján - a gyakorlatnak legfeljebb egyharmad részét teljesítheti saját munkahelyén.
9.4. A 4.2. és 4.3. pontban megadott oklevéllel rendelkezők esetén a mesterképzési képzési ciklusba való belépés minimális feltételei
A mesterképzésbe való belépéshez szükséges minimális kreditek száma:
a 4.2. pont szerinti szakokon szerzett oklevél estében 30 kredit a szociális munka és a szociálpolitika alapismereteiből,
a 4.3. pont szerinti szakokon szerzett oklevél estében legalább 60 kredit a szociális munka, a szociálpolitika, a szociológia és a jogtudomány alapismereteiből, amelyből legalább 15 kredit a szociális munka és legalább 15 kredit a szociálpolitika területéről.
A mesterképzésbe való felvétel feltétele, hogy a hallgató a korábbi tanulmányai alapján a 4.2. pontban meghatározott oklevéllel rendelkezők estében legalább 15 kredittel,
a 4.3. pontban meghatározott oklevéllel rendelkezők estében legalább 30 kredittel rendelkezzen.
A hiányzó krediteket a felsőoktatási intézmény tanulmányi és vizsgaszabályzatában meghatározottak szerint meg kell szerezni.
1. A mesterképzési szak megnevezése: szociológia (Sociology)
2. A mesterképzési szakon szerezhető végzettségi szint és a szakképzettség oklevélben szereplő megjelölése
végzettségi szint: mester- (magister, master; rövidítve: MA-) fokozat
szakképzettség: okleveles szociológus
szakképzettség angol nyelvű megjelölése: Sociologist
3. Képzési terület: társadalomtudomány
4. A mesterképzésbe történő belépésnél előzményként elfogadott szakok
4.1. Teljes kreditérték beszámításával vehető figyelembe: a szociológia, a társadalmi tanulmányok alapképzési szak.
4.2. A 9.4. pontban meghatározott kreditek teljesítésével vehetők figyelembe továbbá: azok az alapképzési és mesterképzési szakok, illetve a felsőoktatásról szóló 1993. évi LXXX. törvény szerinti szakok, amelyeket a kredit megállapításának alapjául szolgáló ismeretek összevetése alapján a felsőoktatási intézmény kreditátviteli bizottsága elfogad.
5. A képzési idő félévekben: 4 félév
6. A mesterfokozat megszerzéséhez összegyűjtendő kreditek száma: 120 kredit
a szak orientációja: kiegyensúlyozott (40-60 százalék)
a diplomamunka készítéséhez rendelt kreditérték: 15 kredit
a szabadon választható tantárgyakhoz rendelhető minimális kreditérték: 6 kredit
7. A szakképzettség képzési területek egységes osztályozási rendszere szerinti tanulmányi területi besorolása: 312
8. A mesterképzési szak képzési célja és a szakmai kompetenciák
A képzés célja magas szintű szociológiai felkészültséggel rendelkező szakemberek képzése, akik a társadalmi élet különböző területein (kutatás, oktatás, kultúra, média, politika, gazdasági élet, egészségügy, környezetvédelem, településgazdálkodás, társadalompolitika) önállóan vagy csoportban végzendő kutatási, szakértői, oktatási, döntéshozói, irányítási, tervezési és szervezési, feladatok felelősségteljes elvégzésére képesek. A végzettek korszerű társadalomelméleti, kutatás-módszertani és gyakorlati tudással, interdiszciplináris ismeretekkel és nemzetközi kitekintéssel rendelkeznek. Felkészültek tanulmányaik doktori képzésben történő folytatására.
8.1. Az elsajátítandó szakmai kompetenciák
8.1.1. A szociológus
a) tudása
Magas szinten ismeri, érti és értelmezi a fontos szociológiai és társadalmi összefüggéseket.
Elmélyült ismeretekkel rendelkezik szűkebb szakterületének minden fontosabb szegmenséről, érti a szociológiában meghatározó folyamatokat.
Rendelkezik a szakmai munkában alkalmazható magas szintű kvantitatív és kvalitatív módszertani tudástartalmakkal, követi a társadalomtudományi módszertan főbb fejlődési tendenciáit.
Ismeri és érti a szociológiával szoros kapcsolatban lévő társtudományok fogalmi rendszereit, lényegi összefüggéseit és főbb irányzatait.
Ismeri és érti azokat a társadalmi problémákat, amelyek meghatározzák a szociológiai gondolkodás meghatározó tendenciáit.
Magas szintű ismeretanyaggal rendelkezik ahhoz, hogy eligazodjon a társadalmi döntéshozatal mechanizmusaiban, értse és átlássa a különböző érdekérvényesítési és érdekütköztetési fórumokat.
Ismeri és érti a szakma műveléséhez szükséges legalább két idegen nyelv szaknyelvi anyagát.
Ismeri, érti és folyamatosan fejleszti azt a tudásanyagot, amely biztos műveltségi hátteret ad a szociológia magas szintű műveléséhez.
b) képessége
Képes eligazodni a társadalmi problémák és konfliktusok rendszerében.
Szűkebb szakterületén képes a társadalmi problémák és konfliktusok okainak és hatásmechanizmusainak elemzésére és összegző értékelésére.
Képes a releváns, magyar és idegen nyelven közzétett publikációk folyamatos tanulmányozására, az azokhoz kapcsolódó bibliográfiák, tematikus összeállítások figyelemmel kísérésére.
Képes a magyar és idegen nyelven közzétett kutatási eredmények saját szakterületen történő alkalmazására.
A szakmailag megbízható forrásokra és azok gyakorlati tapasztalataira alapozva képes a szakterülete szempontjából releváns fogalomkészletre, argumentációra és következtetésekre épülő szociológiai elemzéseket készíteni.
Az integrált társadalomtudományi ismeretek segítségével felkészült a szakmai kompetenciájába tartozó munkafolyamatok irányítására, a feladatok végrehajtásához szükséges kooperációra munkatársaival és más partnerekkel.
Képes az újszerű szociológiai ismeretek megszerzésére, innovatív feladatok elvégzésére, érvelni tud azok fontossága mellett.
Szakterületén képes projektlehetőségek felkutatására, projekttervezési, vezetési és végrehajtási feladatok elvégzésére, a projektpartnerekkel való együttműködésre.
Képes részt venni szervezetfejlesztési koncepciók kidolgozásában, az adott szervezetek rendszerszemléletű működési elveinek meghatározásában, és ezek nyilvánosság előtt történő szakszerű bemutatásában.
c) attitűdje
Bízik saját tudásában és képességeiben, elkötelezetten képviseli szakmai elképzeléseit.
Kritikusan ítéli meg a társadalomtudományok nyitottságát és sokszínűségét korlátozni igyekvő tudományos, gyakorlati, jogi vagy politikai törekvéseket.
Határozottan és elkötelezetten kiáll a globális és lokális problémák megoldására irányuló szakmai törekvések mellett.
Nyitott, befogadó, ugyanakkor kritikus a szakmai újításokkal szemben.
Elkötelezetten támogat minden olyan törekvést, amely a társadalmi esélyegyenlőség javítását szolgálja.
Nyitott és elkötelezett a nemzetközi szakmai együttműködések iránt.
Tudatosan törekszik a tudományos értelemben vett objektivitásra.
A tudományos szemléletmódok iránti megbecsülés elve alapján tevékenykedik, és nyitott a különböző megközelítési és értelmezési módokra.
A tudományos korrektség elve alapján jár el, kerülve minden hátrányos megkülönböztetést.
d) autonómiája és felelőssége
Önállóan és felelősségteljesen vesz részt munkaszervezetének működtetésében és irányításában, a szakmai koncepciók kidolgozásában, megvitatásában és megvalósításában.
Felelősségteljesen támogatja az általa irányított munkatársak szakmai életpályájának alakulását.
Elkötelezetten képviseli a szakmai érdekeket.
Törekszik a hazai és nemzetközi szakmai szervezetek munkájában részt venni.
Önállóan vesz részt szervezeti rendszerek fejlesztésében.
Személyes felelősséggel tartozik a szociológus mesterség szakmai és etikai szabályainak betartásáért, a szociológus szakma integritásának megőrzéséért.
Tiszteletben tartja munkatársai és tanítványai jogait.
Fokozott felelősséggel tartozik a kutatási alanyok biztonsága, anonimitása és személyes adataik védelme iránt.
9. A mesterképzés jellemzői
9.1. Szakmai jellemzők
9.1.1. A szakképzettséghez vezető tudományágak, szakterületek, amelyekből a szak felépül: klasszikus és kortárs társadalomtudományi elméletek 10-35 kredit;
kutatásmódszertan (emelt szintű kvantitatív és kvalitatív módszerek, informatikai alkalmazások) 10-50 kredit;
differenciált szakmai ismeretek (így oktatás, kultúra, média, politika, gazdaság, egészségügy, környezetvédelem, településgazdálkodás, társadalompolitika) 20-60 kredit.
9.1.2. A képző intézmény által ajánlható specializációhoz tartozó tantárgyakhoz rendelhető kreditérték legfeljebb 30 kredit.
9.2. Idegennyelvi követelmény
A mesterfokozat megszerzéséhez egy - angol, francia vagy német nyelvből szerzett - államilag elismert legalább középfokú (B2), komplex típusú nyelvvizsga, továbbá egy másik élő idegen nyelvből államilag elismert, legalább középfokú (B2), komplex nyelvvizsga szükséges.
9.3. A szakmai gyakorlat követelményik
A szakmai gyakorlat a képzés tantervében meghatározott gyakorlat, amelynek kreditértéke 2-6 kredit.
9.4. A 4.2. pontban megadott oklevéllel rendelkezők esetén a mesterképzési képzési ciklusba való belépés minimális feltételei
Az alapképzéstől eltérő mesterképzésbe való belépéshez a korábbi tanulmányok alapján szükséges minimális kreditek száma legalább 60 kredit a szociológiai képzés szempontjából releváns társadalomtudományi területről.
A mesterképzésbe való felvétel feltétele, hogy a hallgató legalább 20 kredittel rendelkezzen.
A hiányzó krediteket a felsőoktatási intézmény tanulmányi és vizsgaszabályzatában meghatározottak szerint meg kell szerezni.
1. A mesterképzési szak megnevezése: társadalmi nemek tanulmánya (Gender Studies)
2. A mesterképzési szakon szerezhető végzettségi szint és a szakképzettség oklevélben szereplő megjelölése
végzettségi szint: mester- (magister, master; rövidítve: MA-) fokozat
szakképzettség: okleveles társadalmi nemek tanulmányának kutatója
szakképzettség angol nyelvű megjelölése: Gender Studies Expert
a szak keretén belül elvégezhető specializációk: kutatási; szakértői; nők és társadalmi nemek története; nők és társadalmi nemek tanulmánya
Képzési terület: társadalomtudomány
4. A mesterképzésbe történő belépésnél előzményként elfogadott szakok
4.1. Teljes kreditérték beszámításával vehető figyelembe: a bölcsészettudomány, a társadalomtudomány, gazdaságtudományok, a jogi képzési terület alapképzési szakjai és az államtudományi képzési területről az igazgatásszervező a közigazgatás szervező, a nemzetközi igazgatási alapképzési szak.
4.2. A 9.4. pontban meghatározott kreditek teljesítésével vehetők figyelembe továbbá azok az alapképzési és mesterképzési szakok, illetve a felsőoktatásról szóló 1993. évi LXXX. törvény szerinti szakok, amelyeket a kredit megállapításának alapjául szolgáló ismeretek összevetése alapján a felsőoktatási intézmény kreditátviteli bizottsága elfogad.
5. A képzési idő félévekben: 4 félév
6. A mesterfokozat megszerzéséhez összegyűjtendő kreditek száma: 120 kredit
a szak orientációja: elméletorientált (60-70 százalék)
a diplomamunka készítéséhez rendelt kreditérték: 20 kredit
intézményen kívüli összefüggő gyakorlati képzés minimális kreditértéke: 20 kredit
a szabadon választható tantárgyakhoz rendelhető minimális kreditérték: 40 kredit
7. A szakképzettség képzési területek egységes osztályozási rendszere szerinti tanulmányi területi besorolása: 312
8. A mesterképzési szak képzési célja és a szakmai kompetenciák
A képzés célja magas szintű műveltséggel rendelkező, a társadalmi nemek tanulmányában alaposan és széles körűen képzett szakemberek képzése, akik elméleti és módszertani ismereteik birtokában képesek önálló, kreatív gondolkodásra, a társadalmi, illetve bölcsészettudományok körébe tartozó, társadalmi nemek szempontú kutatás végzésére, elsősorban az akadémiai, állami és a civil szférába. Felkészültek tanulmányaik doktori képzésben történő folytatására.
8.1. Az elsajátítandó szakmai kompetenciák
8.1.1. A társadalmi nemek tanulmányának kutatója
a) tudása
Ismeri a társadalmi nemek interdiszciplináris tanulmányozásának főbb területeit és tételeit, valamint az egyes fogalmakkal, például faj, osztály, globális egyenlőtlenség, kapcsolatos tudományos vitákat.
Ismeri a társadalmi nemek tanulmányának fogalmi kereteit, ennek tanulmányozása során alkalmazott interdiszciplináris gondolkodás módszereit és elméleteit.
Alapos ismeretekkel rendelkezik a társadalom- és bölcsészettudományok területén alkalmazott módszerekről, és felhasználásukról a társadalmi nemek vizsgálatakor diskurzuselemzésnél, társadalmi, politikai és kulturális jelenségek, valamint adatok elemzésénél.
Magas szintű ismeretekkel rendelkezik a társadalom- vagy bölcsészettudományok egyes területeinek társadalmi nemi szempontú megközelítéséről.
Ismeri és alkalmazza a szakmai, etikai normákat.
Ismeri és érti a nemek közötti viszonyok és a nemi egyenlőtlenségek közötti bonyolult kapcsolatrendszert, valamint a helyi, valamint a globális szintű további társadalmi és kulturális különbségeket, elméleti és gyakorlati szempontból egyaránt.
b) képességei
Képes alkalmazni a tudományos elemző munkaelméleti és módszertani eszközeit és írástechnikáit.
Képes társadalmi nemi szempontból történő elmélyült, kritikus és alkotó szövegértelmezésre a társadalmi és kulturális elméletek, gyakorlati kutatások, valamint jelenségek területén.
Képes megítélni az elmélet és a szakirodalom alkalmazhatóságát az egyes felmerülő problémákra.
Képes konkrét kutatási projektek összeállítására az őket érdeklő társadalmi és kulturális jelenségekkel kapcsolatban, a helyes kutatási kérdések megfogalmazására, a megfelelő kutatási módszerek kiválasztására és alkalmazására.
Kritikus és átfogó reflexióra képes egyrészt a nemi kapcsolatok és nemi egyenlőtlenség bonyolult viszonyáról, másrészt a társadalmi és kulturális különbségekről helyi és globális szinten.
Kritikus reflexióval él a társadalmi nemek tanulmánya, mint interdiszciplináris tudományág fejlődéséről, képes elhelyezni a diszciplínát a tágabb tudományos környezetben.
Ismeri és hatékonyan alkalmazza a tudományos munka értékelésének akadémiai kritériumait, és saját szakterületén képes felelősségteljesen megítélni kollégái munkáját.
c) attitűdje
Kritikusan viszonyul saját kulturális és társadalmi hovatartozásához és a vizsgálat tárgyává teszi azt.
A társadalmi problémák, az okok és összefüggések iránti kritikai érzék és tudatosság jellemzi.
Figyelemmel kíséri, hogy a nemi különbségek és a gender alapú hatalmi viszonyok, akárcsak egyéb társadalmi és kulturális (mint például az osztály, a faj, a szexualitás, a globális egyenlőtlenség fogalmához kötődő) különbségek és erőviszonyok hogyan formálták és formálják a különböző társadalmakat.
Mélyíti és fejleszti a társadalmi nemek, mint interdiszciplináris tudományág terén szerzett tudását.
Kutatási eredményeit és szemléletmódját úgy közvetíti, hogy érthető és követhető legyen a társadalmi nemek tanulmányaiban járatlanok számára is.
Kutatási eredményeit és szemléletmódját úgy közvetíti, hogy termékeny vitát és interakciót kezdeményezzen más kutatókkal.
Ismeri tudása szintjét és korlátait.
Tisztelettudó, önreflexióra képes és átlátható kutatói etikával dolgozik, ezeket az elveket szükség szerint megosztja a kutatási alanyokkal.
Tiszteletben tartja a különböző kultúrákat és társadalmi berendezkedéseket, miközben elkötelezett a nemi és társadalmi igazságosság ügyében.
d) autonómiája és felelőssége
Etikai es szakmai felelősséget vállal saját, valamint az általa vezetett csoport munkájáért.
Szakmai szemléletmódja gondolkodó és elemző.
Folyamatosan újragondolja saját szakmai szerepét a társadalomban és a kultúrában, és így képes önálló, vezető pozíció ellátására a tudományos életben, fontosabb közintézményekben és a civil társadalomban.
Felelős szakemberként képviseli szellemi és szakmai alkalmasságát.
Munkája során tudatosan reflektál Európában és a világban elfoglalt helyére.
8.1.2. Kutatási specializáción továbbá
a) tudása
Alapos ismeretekkel rendelkezik a tudományos és elemzői munkához szükséges korszerű problémamegoldó technikákról.
Megismerte a társadalmi nemekkel kapcsolatos ismeretelméleteket és tudományos elméleteket.
Mélyrehatóan ismeri a társadalmi nemek tanulmányozásával kapcsolatos fogalmakat és elméleteket, valamint ezek kritikáját.
b) képességei
Képes kutatási témája hatékony elméleti elemzésére és az elmélet és a kutatás közötti kapcsolat árnyalt megfogalmazására.
c) attitűdje
Rendelkezik az elméleti problémák iránti kritikai érzékkel és tudatossággal.
8.1.3. Szakértői specializáción továbbá
a) tudása
Ismeretei a politikai intézmények, a diskurzusok, a gyakorlatok, valamint a nemi normák és kapcsolatok közötti kölcsönhatás kritikai ismeretére koncentrálódnak.
Ismeri és érti a nemi egyenlőtlenség, mint társadalmi probléma illeszkedését a közpolitika elméletének és gyakorlatának globális kereteibe.
Magas szintű ismeretekkel rendelkezik a nemi egyenlőtlenség megoldására, vagy előidézésére tett társadalmi és politikai erőfeszítésekkel kapcsolatban, illetve ezek szervezeteiről, módszereiről.
Alaposan tájékozott a nemi egyenlőtlenségek problémakörén munkálkodó vagy ezt érintő szervezetek, intézmények működését, illetve ezek kritikus elemzését illetően.
b) képességei
Képes az esélyegyenlőséggel kapcsolatos közpolitika további gyakorlati fejlesztésének komplexebb, kritikus megközelítésére.
Hatékonyan ülteti át az egyenlőtlenséggel kapcsolatos komplex és absztrakt elméleteket a gyakorlatba és alkalmazza azokat társadalmi, politikai és kulturális programokban.
c) attitűdje
Rendelkezik a társadalmi problémák iránti kritikai érzékkel és tudatossággal.
8.1.4. Nők és társadalmi nemek tanulmánya specializáción továbbá
a) tudása
Behatóan ismeri továbbá a nők és társadalmi nemek tanulmányainak egy választott területét a nemzetek közötti megközelítésből.
Ismeri és alkalmazza az interdiszciplináris kezdeményezések és kutatási módszerek alapelveit.
b) képességei
Az interdiszciplináris elméleti szakirodalmat értőn olvassa és kritikusan értelmezi.
Tudását hatékonyan alkalmazza különböző tudományos, oktatási, kulturális és nyelvi kontextusokban, széles körű, de szakirányú vizsgálataiban, amelyek doktori szintű, nemzetközi környezetben folytatandó kutatásokra készíti fel a hallgatót.
Alkalmazni tudja a nők és társadalmi nemek tanulmánya elméleteit és koncepcióit multikulturális és nemzetközi - tudományos és nem tudományos - környezetben egyaránt.
Képes a nemek szerepének mélyreható vizsgálatára különböző kontextusokban, elméleti, történeti és módszertani szempontból.
Értelmezni tudja a kulturális különbségeket és azok hatását a köznapi folyamatokban és a kutatásban.
Eltérő kulturális környezetekben is meg tudja szerezni és közzé tudja tenni a szükséges ismereteket.
c) attitűdje
Kutatási eredményeit szívesen osztja meg más kutatási kultúrákkal.
8.1.5. Nők és társadalmi nemek története specializáción továbbá
a) tudása
Magas szintű jártassággal bír a nők és társadalmi nemek modernkori európai történetének fogalomkörében.
Ismeri a történettudományok, ezen belül a társadalmi nemek történetének fogalmait és elméleteit, valamint ezek kritikai értelmezését.
b) képességei
Eligazodik és alkalmazni tudja a történeti kutatások módszereit.
A nők és férfiak, valamint a nemi kapcsolatok jelenkori helyzetét történeti kontextusba tudja helyezni.
A nők és társadalmi nemek történetével kapcsolatos ismereteit el tudja helyezni a helyi, regionális, nemzeti és európai történelemben, tágabb kontextusban.
Képes megérteni a kulturális különbségek történetét és hosszú távú kihatásait, és mindazon összefüggéseket, amelyek a jelen és a múltbeli való életben, valamint a kutatásokban ezen a téren megmutatkoznak.
Eltérő kulturális környezetekben is meg tudja szerezni, és közzé tudja tenni a szükséges történeti ismereteket.
c) attitűdje
Kutatási eredményeiket szívesen osztja meg más kutatási kultúrákkal.
9. A mesterképzés jellemzői
9.1. Szakmai jellemzők
9.1.1. A szakképzettséghez vezető tudományágak, szakterületek, amelyekből a szak felépül:
képzést alapozó ismeretek a társadalomtudomány vagy bölcsészettudomány területéről 30-90 kredit;
a társadalmi nemek tanulmányához kapcsolódó szakmai ismeretek 12-24 kredit az alábbiak szerint:
társadalmi nem és társadalomelmélet: 4-8 kredit,
társadalmi nem és kultúra: 4-8 kredit,
társadalmi nemek interdiszciplináris módszertana: 4-8 kredit.
9.1.2. Sajátos kompetenciákat eredményező specializációk, azok szakterületei és kreditértéke
a) kutatási specializáció 20-28 kredit
(társadalmi nemek elméletei, tudástermelés társadalmi nemek szempontú kritikája);
b) szakértői specializáció 22-30 kredit
(közpolitika, politikai es társadalmi szervezetek tanulmánya);
c) nők és társadalmi nemek története specializáció 18-24 kredit
(történelem, európai történelem);
d) nők és társadalmi nemek tanulmánya specializáció 20-24 kredit
(nemzetközi és összehasonlitó tanulmányok).
9.2. Idegennyelvi követelmény
A mesterfokozat megszerzéséhez egy idegen nyelvből államilag elismert középfokú (B2), komplex típusú nyelvvizsga vagy ezzel egyenértékű érettségi bizonyítvány vagy oklevél megszerzése szükséges.
9.3. A szakmai gyakorlat követelményei
A szakértői specializáció legalább hat hét terepen végzett gyakorlatra épül, ahol nemi egyenlőtlenséggel, illetve ennek valamely rokon témakörével foglalkoznak.
9.4. A képzést megkülönböztető speciális jegyek
A nők és társadalmi nemek története, valamint a nők és társadalmi nemek tanulmánya specializációinak egyik követelménye egy másik egyetemen elvégzett minimum egy tanulmányi félév.
9.5. A 4.2. pontban megadott oklevéllel rendelkezők esetén a mesterképzési képzési ciklusba való belépés minimális feltételei
A mesterképzésbe való belépéshez a korábbi tanulmányok alapján szükséges minimális kreditek száma legalább 60 kredit társadalomtudományi vagy bölcsészettudományi ismeretkörökből.
1. A mesterképzési szak megnevezése: gazdaságinformatikus (Business Informatics)
2. A mesterképzési szakon szerezhető végzettségi szint és a szakképzettség oklevélben szereplő megjelölése
- végzettségi szint: mester- (magister, master; rövidítve: MSc-) fokozat
- szakképzettség: okleveles gazdaságinformatikus
- a szakképzettség angol nyelvű megjelölése: Business Informatics Engineer
3. Képzési terület: informatika
4. A mesterképzésbe történő belépésnél előzményként elfogadott szakok
4.1. Teljes kreditérték beszámításával vehető figyelembe a gazdaságinformatikus alapképzési szak.
4.2. A 9.4. pontban meghatározott kreditek teljesítésével vehetők figyelembe továbbá azok az alapképzési és mesterképzési szakok, illetve a felsőoktatásról szóló 1993. évi LXXX. törvény szerinti szakok, amelyeket a kredit megállapításának alapjául szolgáló ismeretek összevetése alapján a felsőoktatási intézmény kreditátviteli bizottsága elfogad.
5. A képzési idő félévekben: 4 félév
6. A mesterfokozat megszerzéséhez összegyűjtendő kreditek száma: 120 kredit
a szak orientációja: kiegyensúlyozott (40-60 százalék)
a diplomamunka készítéséhez rendelt kreditérték: 30 kredit
a szabadon választható tantárgyakhoz rendelhető minimális kreditérték: 6 kredit
7. A szakképzettség képzési területek egységes osztályozási rendszere szerinti tanulmányi területi besorolása: 481
8. A mesterképzési szak képzési célja és a szakmai kompetenciák
A képzés célja gazdaságinformatikusok képzése, akik képesek a komplex üzleti folyamatokat megérteni, problémákat feltárni és megoldási alternatívákat kidolgozni. Alkalmasak az értékteremtő folyamatokat támogató informatikai rendszerekkel szemben támasztott igények felismerésére, fejlesztésre és a kész alkalmazások menedzselésére, valamint kutatási-fejlesztési feladatok ellátására, koordinálására. Felkészültek tanulmányaik doktori képzésben történő folytatására.
8.1. Az elsajátítandó szakmai kompetenciák
8.1.1. A gazdaságinformatikus
a) tudása
Az angol nyelvtudása eléri a képzéshez, az angol nyelvű szakirodalom megismeréséhez, a szakszöveg megértéshez, feldolgozásához, és a szakképzettséggel ellátható szakmai feladatokhoz elvégzéséhez szükséges, valamint a folyamatos szakmai önképzéshez szükséges szintet.
Ismeri és érti a vállalat tevékenységi rendszerét, az értéklánc, az ellátási lánc fogalmait, a folyamatszemléletű vállalati vezetés alapelveit, a vállalati stratégiaalkotás folyamatát.
Ismeri és érti a vállalati funkciók közötti kapcsolatokat, beleértve a marketing, a pénzügyi és számviteli, emberi erőforrás menedzsment, innováció menedzsment valamint az értékteremtő folyamatok menedzsmentjével kapcsolatos főbb fogalmakat és eljárásokat.
Rendelkezik az információrendszerekkel kapcsolatos részletes ismeretekkel, érti az architektúra fejlesztési elveket és módszereket.
Ismeri az üzleti, információ és az adatarchitektúra elveit és kidolgozásának módszereit, az implementáció főbb összefüggéseit és a változásmenedzsmenttel kapcsolatos teendőkkel is tisztában van.
Érti az információ és az üzleti architektúra közötti kapcsolatokat, valamint az üzleti igényeket le is tudja képezni az informatikai követelményekre.
Ismeri az információ architektúra különböző rétegeinek (tranzakció-feldolgozás, operatív működés támogatása, döntéstámogatás, csoportmunka, munkafolyamat) alapvető jellemzőit és a közöttük levő összefüggéseket.
Részletes ismeretekkel rendelkezik az információmenedzsment valamennyi területéről, beleértve az informatikai stratégia, folyamatmenedzsment, rendszerfejlesztés, tudásmenedzsment, IT szolgáltatásmenedzsment, projektmenedzsment, kockázatmenedzsment, teljesítménymenedzsment, informatikai vagyonnal való gazdálkodás, informatikai biztonság és IT audit fogalmi rendszerét és összefüggéseit.
Átfogó ismeretekkel rendelkezik az információs társadalom szabályozási kérdéseiről, problémáiról, beleértve az egyes területek (média, telekommunikáció, gazdaságtan) értelmezését és az informatikai jogi vonatkozásokat is.
Ismeri informatikai szakterületeinek globális trendjeit, tudományterületi határait, az informatikai és társadalmi innovációban betöltött szerepet és az ezekből adódó új követelményeket.
Ismeri az alkalmazási területekhez kötődő problémák és ezek megoldását célzó feladatok megoldási módszereit, eljárásait, és az alkalmazási korlátokat.
Ismeri és érti a többváltozós statisztika és a számítástudomány fogalmait és összefüggéseit, alkalmazási lehetőségeit és korlátait.
b) képességei
Megtervezi és irányítja valós üzleti, szervezeti problémák megoldását szolgáló informatikai alkalmazások fejlesztését, módszereket.
Képes üzleti folyamatok megértésére, elemzésére, a végrehajtást segítő szoftveralkalmazások feltárására, az üzleti-szervezeti igényeknek való megfeleltetésre.
Képes rendszerfejlesztési elvek és módszerek alkalmazására, fejlesztőeszközök (üzleti modellezés, illetve számítógéppel támogatott fejlesztés eszközei) használatára, használatával készülő fejlesztések alkalmazások kivitelezésének irányítására.
Képes adatbázisok tervezésével, létrehozásával és menedzselésével kapcsolatos feladatok ellátására.
Képes a gazdasági alkalmazások adaptációjára, az IT-alkalmazások bevezetéséhez szükséges szervezeti változtatások kezdeményezésére, a bevezetési kockázatok felmérésére és kiküszöbölésükhöz szükséges intézkedések megtervezésére, a végrehajtásban az együttműködésére.
Képes a szervezet informatikai egységének menedzselésére, informatikai feladatokat külső szolgáltatóhoz (outsourcing) szükség szerint kihelyez.
Képes a működtetési kockázatok kezelésére megismert módszerek alkalmazására.
Képes fejlesztési projektek tervezésére és irányítására, és informatikai feladatok megoldásaiban különböző szervezeti és szervezési megoldások feltárására.
Az informatikai auditorral együttműködve képes biztosítani az eljárásokhoz szükséges feltételeket és kontrollokat.
Képes az informatikai alkalmazásokban rejlő üzleti lehetőségek feltárására, kommunikálására.
c) attitűdje
Figyelemmel kíséri az informatikai és vállalati (közigazgatási, közszolgálati) területtel kapcsolatos szakmai, technológiai fejlődést.
Kritikai nézőpontot, új látásmódot, megoldásokat, módszertanokat alkalmaz szakterületén, tudományterületén.
Kutatást, fejlesztés tervezése, vezetése során a szükséges innovációkhoz tudományos érveket használ.
Fontosnak tartja, hogy közvetítse a szakmai eredményeket az informatikai és az alkalmazási területe egyéb képviselői között.
Elfogadja és fejleszti a munka- és szervezeti kultúrát, következetesen érvényesíti az informatikai biztonsággal összefüggő szakmaetikai elveket.
Elkötelezett a minőségi követelmények betartására és betartatására.
Tiszteletben tartja az övétől eltérő véleményeket, törekszik a szakmai érveken alapuló meggyőzésre.
Fontosnak tartja a környezettudatos magatartás közvetítését és megvalósítását.
Tevékenyen részt vesz, irányítási feladatok lát el projektekben, illetve adott feladatokon dolgozó munkacsoportokban, projektmenedzsment tudását és képességeit folyamatosan fejleszti, kezdeményezéseiben, döntéseiben a siker közös értékét tartja szem előtt.
d) autonómiája és felelőssége
Önálló informatikai munkakörben, a célnak megfelelően, de maga által megszabott módon végzi feladatait, a szakmai kérdések végiggondolását, kidolgozását.
Felelősséget érez a határidők betartására és betartatására.
Felelősséget vállal a saját és az irányítása alatt dolgozó, illetve a vele együtt (egy projektben) tevékenykedő munkatársai munkájáért.
Fejlesztési-üzemeltetési felelősséggel működéskritikus informatikai rendszereket irányít.
9. A mesterképzés jellemzői
9.1. Szakmai jellemzők
9.1.1. A szakképzettséghez vezető tudományágak, szakterületek, amelyekből a szak felépül:
természettudományi és gazdasági ismeretek (számítástudomány, operációkutatás, többváltozós statisztika, menedzsment kontroll, stratégia, vezetői számvitel) 18-30 kredit;
gazdaságinformatikai szakmai ismeretek (szoftver engineering, hálózati technológiák, biztonság, rendszerfejlesztés, adatbányászat, adattárház, vállalati architektúra, informatikai stratégia, folyamatmenedzsment) 20-25 kredit.
9.1.2. A választható specializációkat is figyelembe véve az informatika szakma igényeinek megfelelő szakterületeken szerezhető speciális ismeret. A képző intézmény által ajánlott specializáció kreditértéke további 25-50 kredit.
9.2. Idegennyelvi követelmény
A mesterfokozat megszerzéséhez bármely olyan élő idegen nyelvből, amelyen az adott szakmának tudományos szakirodalma van, államilag elismert, középfokú (B2), komplex típusú nyelvvizsga vagy azzal egyenértékű érettségi bizonyítvány vagy oklevél szükséges.
9.3. A szakmai gyakorlat követelményei
A szakmai gyakorlat legalább hat hétig tartó, 240 igazolt munkaórát tartalmazó gyakorlat, amelyet a felsőoktatási intézmény tanterve határoz meg.
9.4. A 4.2. pontban megadott oklevéllel rendelkezők esetén a mesterképzési képzési ciklusba való belépés minimális feltételei
A mesterképzésbe való belépéshez szükséges minimális kreditek száma 70 kredit az alábbi területekről:
természettudományos ismeretek (analízis, valószínűségszámítás, statisztika, operációkutatás, matematika, számítástudomány) területéről 10 kredit;
gazdasági és humán ismeretek [közgazdaságtani, vállalat-gazdaságtani, gazdaságtudományi, pénzügyi, jogi ismeretek, európai uniós ismeretek, menedzsment, vezetéselméleti (döntéselmélet, módszertan) ismeretek] területéről 20 kredit;
informatikai ismeretek (számítógép-architektúrák, operációs rendszerek, számítógép-hálózatok, programozáselmélet, programnyelvek, programtervezés, adatbázis-kezelés, IR-architektúrák, -fejlesztés, -menedzselés, minőségbiztosítás, integrált fejlesztőeszközök, fejlesztési támogatások, informatikai audit, integrált vállalatirányítási rendszerek, speciális alkalmazások) területéről 40 kredit.
A mesterképzésbe való felvétel feltétele, hogy a hallgató az alapképzési tanulmányaiból a felsorolt területeken legalább 40 kredittel rendelkezzen. A mesterképzésben a hiányzó krediteket a felsőoktatási intézmény tanulmányi és vizsgaszabályzatában meghatározottak szerint kell megszerezni.
A mesterképzési szak megnevezése: mérnökinformatikus (Computer Science Engineering)
2. A mesterképzési szakon szerezhető végzettségi szint és a szakképzettség oklevélben szereplő megjelölése
végzettségi szint: mester- (magister, master; rövidítve: MSc-) fokozat
szakképzettség: okleveles mérnökinformatikus
a szakképzettség angol nyelvű megjelölése: Computer Science Engineer
3. Képzési terület: informatika
4. A mesterképzésbe történő belépésnél előzményként elfogadott szakok
4.1. Teljes kreditérték beszámításával vehető figyelembe a mérnökinformatikus alapképzési szak.
4.2. A 9.4. pontban meghatározott kreditek teljesítésével elsősorban számításba vehető: a gazdaságinformatikus és a programtervező informatikus alapképzési szak.
4.3. A 9.4. pontban meghatározott kreditek teljesítésével vehetők figyelembe továbbá
azok az alapképzési és mesterképzési szakok, illetve a felsőoktatásról szóló 1993. évi LXXX. törvény szerinti szakok, amelyeket a kredit megállapításának alapjául szolgáló ismeretek összevetése alapján a felsőoktatási intézmény kreditátviteli bizottsága elfogad
5. A képzési idő félévekben: 4 félév
6. A mesterfokozat megszerzéséhez összegyűjtendő kreditek száma: 120 kredit
a szak orientációja: kiegyensúlyozott (40-60 százalék)
a diplomamunka készítéséhez rendelt kreditérték: 30 kredit
a szabadon választható tantárgyakhoz rendelhető minimális kreditérték: 6 kredit
7. A szakképzettség képzési területek egységes osztályozási rendszere szerinti tanulmányi területi besorolása: 481
8. A mesterképzési szak képzési célja és a szakmai kompetenciák
A képzés célja mérnökinformatikusok képzése, akik az informatika szakterületéhez kapcsolódó természettudományos és specifikus műszaki ismeretek magas szintű elsajátítását követően képesek új informatikai rendszerek és eszközök tervezésére, informatikai rendszerek fejlesztésére és integrálására, az informatikai célú kutatási-fejlesztési feladatok ellátására, koordinálására. Felkészültek tanulmányaik doktori képzésben történő folytatására.
8.1. Az elsajátítandó szakmai kompetenciák
8.1.1. A mérnökinformatikus
a) tudása
Az angol nyelvtudása eléri a képzéshez, az angol nyelvű szakirodalom megismeréséhez, a szakszöveg megértéshez, feldolgozásához, és a szakképzettséggel ellátható szakmai feladatokhoz elvégzéséhez szükséges, valamint a folyamatos szakmai önképzéshez szükséges szintet.
Ismeri a műszaki informatikai rendszerek fejlesztéshez szükséges, széles körben alkalmazható problémamegoldó technikákat.
Érti az informatikai alkalmazások fejlesztéshez szükséges természettudományos és mérnöki módszerek elvét.
Az informatikai szakmán belül, a specializációtól függően mélyebb elméleti és gyakorlati ismeretekkel rendelkezik az alábbiak közül egy vagy néhány területen: szoftvertervezés, rendszerszimuláció és -modellezés, kommunikációs hálózatok, mobil- és erőforrás-korlátos alkalmazások, számítógépes grafika és képfeldolgozás, kritikus és beágyazott rendszerek, médiainformatika, IT-biztonság, párhuzamos rendszerek, intelligens rendszerek, számításelmélet, adatbázisok.
b) képességei
Képes törvényszerűségeket, összefüggéseket feltárni és megérteni.
A megszerzett tudást képes alkalmazni és a gyakorlatban hasznosítani.
Képes problémamegoldó technikákat használni a szoftver- és alkalmazásfejlesztés során.
A specializációjának megfelelő területen elemzési, tervezési és megvalósítási készséggel rendelkezik.
Képes az informatikához kapcsolódó tudományokban a megszerzett szakmai tapasztalat ismereti határairól származó információk, felmerülő új problémák, új jelenségek feldolgozására.
Képes helytálló szakmai bírálatot vagy véleményt megfogalmazni informatikai és mérnöki területeken.
A rutinproblémák felismerésén és megoldásán túl képes eredeti ötleteket felvetni.
A műszaki, gazdasági és humán erőforrások informatikai kezelését képes rendszerben szemlélni.
Képes komplex informatikai rendszereket fejlesztésére.
Az információtechnológia eszközeit és formális módszereit készség szinten használja.
Képes informatikai rendszerek teljesítményelemzésére, analitikus, szimulációs és mérési módszerek használatára.
Képes szakmai kooperációra az alkalmazói környezet szakértőivel.
Megérti az alkalmazás követelményeit.
Javaslatait az alkalmazói környezet szakértőinek el tudja magyarázni.
c) attitűdje
Szakmailag magas szinten, tervezetten és a minőségi szempontokat figyelembe véve hajtja végre fejlesztési feladatait, a létrejövő rendszerek hibamentességéről meggyőződik.
Nyitott és elkötelezett az önművelésre, önfejlesztésre, az egyéni tudás, ismeret elmélyítésére, bővítésére a természettudományok, a mérnöki és informatikai tudományok területén.
Kezdeményező a problémamegoldásban, képes megalapozott döntéseket hozni, nem tér ki a személyes felelősségvállalás elől.
Reálisan és elfogulatlanul értékeli munkatársai és saját szakmai teljesítményét.
Fontosnak tartja az informatikai szakma közvetítését és saját tudásának átadását.
Munkája során vizsgálja a kutatási, fejlesztési és innovációs célok kitűzésének lehetőségét és törekszik azok megvalósítására.
Munkáját kreatívan, rugalmasan végzi, a problémákat felismeri és azokat intuícióra és módszerességre építve oldja meg.
d) autonómiája és felelőssége
Felelősséget érez a határidők betartására és betartatására.
Önállóan tölt be informatikai munkakört, amelyben a teljes folyamatot kezében tartva, szakmailag felelős módon dolgozik.
Alkalmas csoportban, egy-egy részterület szakértőjeként dolgozni, valamint csoportot felelősséggel irányítani.
Szakmai kompetenciái alapján egyaránt alkalmas működéskritikus és érzékeny információkat tartalmazó rendszerek fejlesztésére és üzemeltetésére.
9. A mesterképzés jellemzői
9.1. Szakmai jellemzők
9.1.1. A szakképzettséghez vezető tudományágak, szakterületek, amelyekből a szak felépül:
természettudományos ismeretek (matematika, információelmélet, számítástudomány, számítástechnika, rendszerelmélet) 20-30 kredit;
gazdasági és humán ismeretek (mikroökonómia, vezetési, jogi és menedzsment ismeretek, minőségbiztosítás, ergonómia, kommunikációelmélet, műszaki tudományok kultúrtörténete, környezetvédelem) 9-15 kredit;
informatikai szakmai ismeretek (komplex informatikai rendszerek fejlesztéséhez, tervezéséhez, és az ezekkel létrehozott szolgáltatásokhoz kapcsolódó átfogó elméleti ismeret, a specializációtól függően, különösen az alábbi területek valamelyikén: szoftvertervezés, hálózatok, mobil rendszerek, számítógépes grafika és képfeldolgozás, kritikus rendszerek, médiainformatika, adatbiztonság, párhuzamos rendszerek, intelligens rendszerek, számításelmélet, adatbázisok) 54-90 kredit.
9.1.2. A mérnökinformatikus szakma igényeinek megfelelő szakterületeken szerezhető speciális ismeret.
9.2. Idegennyelvi követelmény
A mesterfokozat megszerzéséhez bármely olyan élő idegen nyelvből, amelyen az informatikának tudományos szakirodalma van, államilag elismert, középfokú (B2), komplex típusú nyelvvizsga vagy azzal egyenértékű érettségi bizonyítvány vagy oklevél szükséges.
9.3. A szakmai gyakorlat követelményei
A szakmai gyakorlat legalább hat hét időtartamú, szakmai gyakorlóhelyen szervezett gyakorlat, melynek további követelményeit a képzés tanterve határozza meg. A szakmai gyakorlat kritérium követelmény.
9.4. A 4.2. és 4.3. pontban megadott oklevéllel rendelkezők esetén a mesterképzési képzési ciklusba való belépés minimális feltételei
A mesterképzésbe való belépéshez szükséges minimális kreditek száma 80 kredit az alábbi területekről:
természettudományi ismeretek (analízis, algebra, valószínűségszámítás, matematikai statisztika, fizika) területén 20 kredit;
gazdasági és humán ismeretek (közgazdaságtan, környezetvédelem, minőségbiztosítás, szaknyelv, társadalomtudomány) területéről 15 kredit;
számításelméleti és programozási ismeretek számítás- és algoritmuselmélet, programnyelvek, programtervezés, szoftver technológia területéről 15 kredit;
számítógép ismerete (elektronika, digitális technika, mérés- és szabályozástechnika, számítógép architektúrák, operációs rendszerek, számítógépes hálózatok) területéről 15 kredit;
információs rendszerek ismeretei (adatbázis-kezelés, tudásreprezentáció, informatikai rendszerek modellezése, analízise, megvalósítása, biztonsági kérdései) területéről 15 kredit.
A mesterképzésbe való felvétel feltétele, hogy a hallgató az alapképzési tanulmányaiból a felsorolt területeken legalább 40 kredittel rendelkezzen. A mesterképzésben a hiányzó krediteket a felsőoktatási intézmény tanulmányi és vizsgaszabályzatában meghatározottak szerint kell megszerezni.
1. A mesterképzési szak megnevezése: orvosi biotechnológia (Medical Biotechnology)
2. A mesterképzési szakon szerezhető végzettségi szint és a szakképzettség oklevélben szereplő megjelölése
végzettségi szint: mester- (magister, master; rövidítve: MSc-) fokozat
szakképzettség: okleveles orvosi biotechnológus
a szakképzettség angol nyelvű megjelölése: Medical Biotechnologist
választható specializációk: alkalmazott bioinformatika, molekuláris biotechnológia
3. Képzési terület: informatika
4. A mesterképzésbe történő belépésnél előzményként elfogadott szakok
4.1. Teljes kreditérték beszámításával vehető figyelembe a molekuláris bionika, a molekuláris bionika mérnöki alapképzési szak.
4.2. A 9.4. pontban meghatározott kreditek teljesítésével elsősorban számításba vehető: a biomérnöki, a vegyészmérnöki, az orvosi laboratóriumi és képalkotó diagnosztikai analitikus, az orvosi diagnosztikai analitikus, a biológia, valamint a kémia alapképzési szak.
4.3. A 9.4. pontban meghatározott kreditek teljesítésével vehetők figyelembe továbbá azok az alapképzési és mesterképzési, illetve a felsőoktatásról szóló 1993. évi LXXX. törvény szerinti szakok, amelyeket a kredit megállapításának alapjául szolgáló ismeretek összevetése alapján a felsőoktatási intézmény kreditátviteli bizottsága elfogad.
5. A képzési idő félévekben: 4 félév
6. A mesterfokozat megszerzéséhez összegyűjtendő kreditek száma: 120 kredit
a szak orientációja: elmélet-orientált (60-70 százalék)
a diplomamunka készítéséhez rendelt kreditérték: 25 kredit
a szabadon választható tantárgyakhoz rendelhető minimális kreditérték: 6 kredit
7. A szakképzettség képzési területek egységes osztályozási rendszere szerinti tanulmányi területi besorolása: 524
8. A mesterképzési szak képzési célja és a szakmai kompetenciák
A szak képzési célja orvosi biotechnológusok képzése, akik szilárd elméleti alapokra épülő, a tudásuk fejlesztését hosszú távon biztosító képzés alapján természettudományos, informatikai és orvostudományi ismeretekkel egyaránt rendelkező szakemberekként képesek a biomedicinális tudományterületeken önállóan kutatási és alkalmazási, fejlesztési és működtetési tevékenységet egyaránt végezni. A képzés jellegéből adódóan rendelkeznek továbbá e tevékenységek magas színvonalon történő kivitelezéséhez nélkülözhetetlen problémamegoldó és együttműködési készséggel is. Felkészültek tanulmányaik doktori képzésben történő folytatására.
8.1. Az elsajátítandó szakmai kompetenciák
8.1.1. Az orvosi biotechnológus
a) tudása
Alapos ismeretekkel bír a biotechnológiai módszerek és a biomedicinális alkalmazások tekintetében.
Részletesen ismeri a biológiai folyamatok molekuláris mechanizmusát és modellezését, valamint a modellezéshez szükséges informatikai háttéreszközöket.
Ismeri a biotechnológiai méréstechnikai módszereket, a mérésekhez használt informatikai eszközöket, és a mérések módszertanát.
Ismeri a biotechnológiához szükséges informatikai infrastruktúra aktuális állapotát és felhasználásának módszereit.
Tisztában van a vezetési menedzsment, a szervezés és a szervezet elméleti alapjaival.
Ismeri a szakterületéhez kapcsolódó más (elsősorban közgazdasági, jogi, etikai) szakterületek alapjait, azok vonatkozó szabályait.
Az angol nyelvtudása eléri a szakmai feladatokhoz elvégzéséhez, és a folyamatos szakmai önképzéshez szükséges szintet.
aa) alkalmazott bioinformatika specializáción továbbá
Részletes tudással rendelkezik a nanotecnológiai, nanobiológiai, a hatóanyag-felszabadító rendszerek, a biofarmáciai-farmakokinetikai ismeretek, diagnosztikai ismeretek, sejt- és immunbiológiai ismeretek, a metabolizmus és a toxikológia, a farmakogenomika, és a bioanalitikai módszerek vonatkozásában, ismeri a felsorolt rendszerek és ismeretek bioinformatikához kapcsolódó területeit, és a megfelelő bioinformatikai alkalmazásokat.
ab) molekuláris biotechnológia specializáción továbbá
Részletes tudással rendelkezik molekuláris genetikai és genomikai ismeretek, molekuláris toxikológiai ismeretek, a gyógyszerkutatás és -fejlesztés, a farmakovigilancia és farmakogenomika, a molekuláris diagnosztika és molekuláris támadáspontok, nanotechnológiai és nanobiotechnológiai ismeretek, hatóanyag-felszabadító rendszerek, biofarmáciai-farmakokinetikai ismeretek, diagnosztikai ismeretek, sejtbiológiai, szignál transzdukciós ismeretek, immunbiológiai ismeretek, metabolizmus és toxikológia, bioanalitikai módszerek és alapvető élettani folyamatok vonatkozásában, ismeri a felsorolt rendszerek és ismeretek bioinformatikához kapcsolódó területeit, és a megfelelő biotechnológiai eljárásokat és eszközöket.
b) képességei
ba) alkalmazott bioinformatika specializáción
Képes a számítógépes biológia és kémia eszköz- és módszertárának alkalmazására, különös tekintettel a genomikai, proteomikai, metabonomikai, metabolonikai és toxikológiai alkalmazásokra.
Képes adatbázisok tervezésére, létrehozására, módosítására, kezelésére és alkalmazására korszerű adatbázis-kezelő rendszerekben, különösen orvosi biotechnológiai területeken.
Képes biológiai rendszerek számítógépes modellezésére és szimulációjára (bioinspirált rendszerek).
bb) molekuláris biotechnológia specializáción
Képes molekuláris interakciók leírására, molekuláris és rendszerszemléletű biológiai (’systems biology’) és genetikai ismeretek biotechnológiai kutatásban és fejlesztésben való alkalmazására.
Képes molekuláris biotechnológiai és farmakogenomikai ismeretek révén korszerű metabonomikai, metabolonikai és toxikológiai vizsgálómódszerek kifejlesztésére.
Képes preklinikai és klinikai gyógyszerkutatás és -fejlesztés fázisainak ismerete alapján biotechnológiai gyógyszerkutatási és fejlesztési tevékenységre.
Képes molekuláris diagnosztikai módszerek kifejlesztésére és alkalmazására.
Képes molekuláris támadáspontok ismerete révén új terápiás módszerek, illetve hatóanyagok kifejlesztésére, különös tekintettel az onkológiai vonatkozásokra.
c) attitűdje
Megszerzett ismeretei felhasználásával törekszik új kutatási eredmények, fejlesztések és innováció kialakítására.
Elkötelezett új kompetenciák elsajátítására és világképének bővítésére, ezt munkatársaitól is elvárja.
Tudatosan vállalja szakmája etikai normáit és munkatársaitól is elvárja azok vállalását.
Keresi a továbbképzés, valamint saját szakmai fejlődésének lehetőségeit.
Munkája során elkötelezett a magas színvonal és minőség iránt és törekszik e szemléletet munkatársai felé is közvetíteni.
d) autonómiája és felelőssége
A szakmai problémák felismerésében és megoldásában teljesen önállóan járhat el.
Tisztában van az orvosi biotechnológia szakterületének szakmai kereteivel és korlátaival, véleményét ezek ismeretében alakítja ki.
Felelősséget vállal a szakvéleményében közölt megállapításokért és szakmai döntéseiért, az általa, illetve irányítása alatt végzett munkafolyamatokért.
Szakmai döntései során figyelemmel van a környezetvédelem, a minőségügy, a munkahelyi egészség és biztonság elveire és azok betartására, figyelembe veszi a műszaki, gazdasági és jogi szabályozás alapelveit, kiemelten kezelve az etika alapelveket.
9. A mesterképzés jellemzői
9.1. Szakmai jellemzők
9.1.1. A szakképzettséghez vezető tudományágak, szakterületek, amelyekből a szak felépül:
természettudományi és matematikai ismeretek (molekuláris biológiai ismeretek, biokémiai, kémiai biológiai ismeretek, élettani ismeretek, informatikai ismeretek) 15-25 kredit,
gazdasági és humán ismeretek (közgazdaságtani, marketing és menedzsment ismeretek, jogi és etikai ismeretek) 5-15 kredit;
orvosi biotechnológiai szakmai ismeretek (fehérjék, fehérjehálózatok ismerete, nukleinsavakkal kapcsolatos technikák, sejtbiológiai ismeretek, molekuláris patológiai ismeretek) 15-35 kredit.
9.1.2. Válaszható specializációk
alkalmazott bioinformatika (számítógépes biológiai és kémiai ismeretek, adatbázisok tervezése és alkalmazása, modellezés és szimuláció, szerkezeti bioinformatikai ismeretek, különösen bioinformatikai vonatkozásban, biológiai rendszerek számítógépes modellezése, statisztikai ismeretek biológiai rendszerek vonatkozásában, nanotechnológiai és nanobiotechnológiai ismeretek, hatóanyag-felszabadító rendszerek ismerete, biofarmáciai-farmakokinetikai ismeretek, képalkotó eljárások, diagnosztikai ismeretek, sejtbiológiai ismeretek, immunbiológiai ismeretek, metabolizmus és toxikológia, farmakogenomika, nagy teljesítőképességű módszerek ismerete, bioanalitikai módszerek ismerete);
molekuláris biotechnológia (molekuláris genetikai és genomikai ismeretek, molekuláris toxikológiai ismeretek, gyógyszerkutatás és -fejlesztés folyamatának ismerete, farmakovigilancia fontosabb fogalmainak ismerete, farmakogenomikai ismeretek, molekuláris diagnosztikai ismeretek, molekuláris támadáspontok ismerete, különösen molekuláris biológiai és onkológiai vonatkozásban, statisztikai ismeretek biológiai rendszerek vonatkozásában, nanotechnológiai és nanobiotechnológiai ismeretek, hatóanyag-felszabadító rendszerek ismerete, biofarmáciai-farmakokinetikai ismeretek, képalkotó eljárások, diagnosztikai ismeretek, sejtbiológiai, szignál transzdukciós ismeretek, immunbiológiai ismeretek, metabolizmus és toxikológia, nagy teljesítőképességű módszerek ismerete, bioanalitikai módszerek ismerete, alapvető élettani folyamatok ismerete).
A specializáció aránya a képzésben további 30-50 kredit.
9.2. Idegennyelvi követelmény
A mesterfokozat megszerzéséhez angol nyelvből államilag elismert, középfokú (B2), komplex típusú nyelvvizsga, vagy azzal egyenértékű érettségi bizonyítvány vagy oklevél szükséges.
9.3. A szakmai gyakorlat követelményei
Egy-egy szűkebb szakterület gyakorlati vonatkozásainak megismerésére a képzés során (önálló laboratórium tárgyak keretein belül) kerül sor.
9.4. A 4.2. pont tekintetében mesterképzési képzési ciklusba való belépés minimális feltételei
A mesterképzésbe való belépéshez szükséges minimális kreditek száma tudományterületenként, diszciplínánként:
A hallgatónak a kredit megállapítása alapjául szolgáló ismeretek - felsőoktatási törvényben meghatározott - összevetése alapján elismerhető legyen legalább 80 kredit a korábbi tanulmányai szerint az alábbi ismeretkörökben:
természettudományi ismeretek: analízis, algebra, diszkrét matematika, valószínűségszámítás, matematikai statisztika, szerves kémia, biokémia, molekuláris biológia, molekulafizika;
gazdasági és humán ismeretek: közgazdaságtan, vállalat-gazdaságtan, menedzsment ismeretek, tudománytörténet, jogi ismeretek, egyéb humán ismeretek;
elektronikai és számítástechnikai ismeretek: elektronikai áramkörök, elektronfizika, jelfeldolgozás, információelmélet, számítás- és algoritmuselmélet, programnyelvek, programtervezés, digitális rendszerek, adatbázis-kezelés, bioinformatika;
biofizikai és idegtudományi ismeretek: biofizika, genetika, neurobiológia, biológiai képalkotás alapjai, elektrofiziológia, biolaboratóriumi mérések.
A mesterképzésbe való felvétel feltétele, hogy a hallgató legalább 50 kredittel rendelkezzen a korábbi tanulmányaiból. A hiányzó krediteket a felsőoktatási intézmény tanulmányi és vizsgaszabályzatában meghatározottak szerint meg kell szerezni.
1. A mesterképzési szak megnevezése: programtervező informatikus (Computer Science)
2. A mesterképzési szakon szerezhető végzettségi szint és a szakképzettség oklevélben szereplő megjelölése
végzettségi szint: mester- (magister, master; rövidítve: MSc-) fokozat
szakképzettség: okleveles programtervező informatikus
a szakképzettség angol nyelvű megjelölése: Computer Scientist
3. Képzési terület: informatika
4. A mesterképzésbe történő belépésnél előzményként elfogadott szakok
4.1. Teljes kreditérték beszámításával vehető figyelembe a programtervező informatikus, a mérnökinformatikus, a gazdaságinformatikus alapképzési szak.
4.2. A 9.4. pontban meghatározott kreditek teljesítésével vehetők figyelembe továbbá azok az alapképzési és mesterképzési szakok, illetve a felsőoktatásról szóló 1993. évi LXXX. törvény szerinti szakok, amelyeket a kredit megállapításának alapjául szolgáló ismeretek összevetése alapján a felsőoktatási intézmény kreditátviteli bizottsága elfogad.
5. A képzési idő félévekben: 4 félév
6. A mesterfokozat megszerzéséhez összegyűjtendő kreditek száma: 120 kredit
a szak orientációja: kiegyensúlyozott (40-60 százalék)
a diplomamunka készítéséhez rendelt kreditérték: 30 kredit
a szabadon választható tantárgyakhoz rendelhető minimális kreditérték: 6 kredit
7. A szakképzettség képzési területek egységes osztályozási rendszere szerinti tanulmányi területi besorolása: 481
8. A mesterképzési szak képzési célja és a szakmai kompetenciák
A képzés célja informatikus szakemberek képzése, akik a tudásuk fejlesztését hosszú távon biztosító elméleti alapokra építve informatikai rendszerek fejlesztési, létrehozási, alkalmazási, bevezetési, működtetési, szervizelési tevékenységét önállóan és csoportmunkában képesek magas szinten ellátni. Rendelkeznek továbbá az alkalmazási területük informatikai feladatainak megoldásához szükséges együttműködési és modellalkotási készségekkel, képesek informatikai célú kutatási feladatok ellátására, koordinálására. Felkészültek tanulmányaik mesterképzésben történő folytatására
8.1. Az elsajátítandó szakmai kompetenciák
8.1.1. A programtervező informatikus
a) tudása
Komplex és aktuális ismeretekkel rendelkezik informatikai szakterületének innovatív, kutatói szintű műveléséhez szükséges általános, matematikai és számítástudományi elvek, szabályok, összefüggések terén, különösen - választott specializációjának megfelelően - a következő témakörökben: algebrai, lineáris algebrai, számelméleti módszerek és alkalmazásaik, a matematikai analízis speciális területei, numerikus módszerek és alkalmazásaik; diszkrét matematika, gráfelmélet, logika és alkalmazásaik; sztochasztikus modellezés és statisztika elméleti alapjai és alkalmazásai; statisztikai adatelemzés első- és másodfajú módszerei, operációkutatás; algoritmikus módszerek a matematikában, a számítástudomány formális modelljei és eszközei, algoritmusok bonyolultság- és hatékonyság-elmélete, alkalmazási területek speciális algoritmusai.
Átfogóan és naprakészen ismeri és érti az informatikai szakterületének általános elméleteit, összefüggéseit, tényanyagát és az ezekhez szükséges felépítő fogalomrendszert, különösen - választott specializációjának megfelelően - az alábbi területeken: programtervezés, szintézis és verifikálás, logikai programozás, programozási nyelvek, számítási modellek, számítógép-architektúrák, operációs rendszerek, számítógépes-hálózatok, osztott rendszerek, az adatbázis-kezelő rendszerek, információelmélet, kódelmélet, kriptográfia.
Átfogóan és naprakészen ismeri az informatikai szakterületének tervezési, fejlesztési, működtetési és irányítási folyamatainak feladat-megoldási elveit, módszereit és eljárásait, különösen - választott specializációjának megfelelően - a következő területeken: programozási technológia, komplex szoftverrendszerek és korszerű adatbázisok tervezése, felépítése és menedzselése, szolgáltatásközpontú programtervezés, információs rendszerek tervezése, felépítése és menedzselése, internet eszközök és szolgáltatások tervezése és fejlesztése; adatbázis rendszerek tervezése, fejlesztése menedzselése, osztott rendszerek tervezése, felépítése, menedzselése, kriptográfia, adatbiztonság és adatvédelem.
Rendelkezik az informatikai szakterület specifikus eszközeinek átfogó és naprakész ismeretével, különösen - választott specializációjának megfelelően - az alábbi területeken: numerikus számítási rendszerek, modellelemzés, tudományos számítási módszerek, számítógépes jel- és képfeldolgozás, mesterséges intelligencia módszerei, operációkutatás és optimalizálás szoftvertechnológia módszerei, modern programozási nyelvek és paradigmák, a korszerű programozási nyelvek használata, információs rendszerek elméleti alapjai és alkalmazásai, osztott és párhuzamos rendszerek, szakértői rendszerek, információs technológiai és alkalmazásbiztonsági ismeretek, térinformatika, egészségügyi informatikai rendszerek felépítése és szervezése, információmenedzselés és szervezés új módszerei, a szervezeti (vállalati, üzleti) információ-rendszerek, szervezeti (vállalati, üzleti) folyamatokat megvalósító információ-rendszerek szolgáltatásai, számítógépes jel- és képfeldolgozás, komputergrafika, WEB-es és multimédia alkalmazások, médiainformatika.
Rendelkezik az üzleti, szervezeti, vállalati folyamat-, információ-, adat-, szoftver és műszaki-technológiai architektúra elveinek ismeretével, az architektúra leírás és tervezés módszereinek ismeretével.
Rendelkezik azokkal az alapvető szervezési és menedzselési, minőségbiztosítási és kontrolling ismeretekkel, amelyek segítségével szakterületéhez kapcsolódó vezetői feladatokat láthat el.
Rendelkezik széleskörű vállalkozási ismeretekkel, amelyek informatikai területen üzleti elemzésekre, vállalkozás létrehozására és működtetésére teszik képessé.
Magas szinten, részleteiben ismeri, érti az informatikai szakterület szakmai szókincsét, kifejezési és fogalmazási sajátosságait anyanyelvén és legalább angol nyelven.
Ismeri a szakszerű és hatékony írásbeli, szóbeli és hálózati tudásszervezés módszereit és eszközeit.
Ismeri az informatikai rendszerekkel kapcsolatos társadalmi felelősségvállalás alapelveit és problémáit.
b) képességei
Képes matematikai, számítástudományi, informatikai ismereteinek, újszerű megközelítési módot igénylő alkalmazására informatikai kutatási, fejlesztési feladatok során.
Képes az informatikai szakterületen felmerülő komplex szakmai problémák formalizálására, a szükséges elvi és gyakorlati háttér feltárására és a probléma megoldására.
Képes tervezési, fejlesztési, üzemeltetési és irányítási feladatok ellátására komplex szoftver rendszerek, adatbázis kezelő rendszerek, vállalati információs rendszerek, döntéstámogató rendszerek, szakértői rendszerek működtetése esetében.
Képes az informatikai szakterületéhez tartozó folyamatok átfogó, vezetői szintű értelmezésére, tervezésére, szervezésére, irányítására és ellenőrzésére.
Képes kezdeményező együttműködésre, projekt- (csoport-)munkára informatikai és más szakterületek szakembereivel.
Képes felmérni a tervezett, megvalósított informatikai rendszerek üzleti, piaci és innovatív értékét, a felhasználói, társadalmi igényeknek való megfelelését, validálni az elkészült szoftverterméket.
Képes elemezni és alkalmazni informatikai szakterületének új probléma megoldási módszereit és eljárásait.
Képes informatikai ismereteit alkalmazni változatos, multidiszciplináris szakmai környezetben.
Magas szinten képes a szakterület szakmai szókincsével anyanyelvén és legalább angolul írásban és szóban megnyilvánulni, vitában részt venni, jelentést készíteni, tudományos, műszaki szakmai anyagokat (szakmai könyv, fejezet, cikk stb.) feldolgozni és alkotó módon hasznosítani.
Képes az informatikai szakterületéhez tartozó minőségirányítási részfeladatok megtervezésére és kivitelezésére.
Képes a szakmai információforrások professzionális használatára, a megoldandó problémához szükséges ismeretanyag kinyerésére, annak kritikai értelmezésére, értékelésére.
Képes szakmai irányítás mellett önálló tudományos kutatómunkát végezni, felkészülni tanulmányainak posztgraduális képzés keretében történő folytatására.
c) attitűdje
Figyelemmel kíséri az informatikai szakterületével kapcsolatos szakmai, technológiai fejlődést.
Elkötelezett az önvizsgálaton alapuló kritikai visszacsatolás és értékelés iránt.
Elkötelezett az élethosszig tartó tanulás iránt, nyitott új informatikai szakmai kompetenciák elsajátítására.
Elfogadja és munkatársaival is betartatja a munka- és szervezeti kultúra, továbbá az informatikai tudományos kutatás etikai elveit.
Saját tudását megosztja, fontosnak tartja az informatikai szakmai eredmények közvetítését.
Fontosnak tartja a környezettudatos magatartás és társadalmi felelősségvállalás közvetítését és megvalósítását, az informatika eszközeivel elősegíti azt.
Elkötelezett a minőségi követelmények betartatására és informatikai eszközökkel történő elemzésére.
Nyitott a kezdeményező együttműködésre, az informatikai és más szakterületek szakembereivel.
d) autonómiája és felelőssége
Informatikai tevékenysége során hozott szakmai döntéseiért felelősséget vállal.
Felelősséget vállal a határidők betartására és betartatására.
Felelősséget vállal a saját és az irányítása alatt dolgozó, illetve a vele együtt (egy projektben) tevékenykedő munkatársai munkájáért.
Működéskritikus informatikai rendszerek esetén szakmai kompetenciáinak megfelelő fejlesztési-üzemeltetési felelősséggel ruházható fel.
9. A mesterképzés jellemzői
9.1. Szakmai jellemzők
9.1.1. A szakképzettséghez vezető tudományágak, szakterületek, amelyekből a szak felépül:
matematikai és számítástudományi ismeretek 36-48 kredit;
informatikai ismeretek, a diplomamunka elkészítéséhez rendelt kreditértékkel együtt 72-84 kredit.
9.1.2. Differenciált, választható, sajátos kompetenciákat eredményező szakmai ismeretek aránya a képzés egészén belül 48-72 kredit.
Különösen javasolt specializációk és azok szakterületei:
szoftvertechnológia (matematikai és számítástudományi ismeretek 6-12 kredit, informatikai ismeretek 36-66 kredit);
információs rendszerek (matematikai és számítástudományi ismeretek 24-48 kredit, informatikai ismeretek 24-48 kredit);
térinformatika (földrajzi és térképészeti ismeretek 10-12 kredit, matematikai és számítástudományi ismeretek 12-26 kredit, informatikai ismeretek 26-48 kredit);
matematika és számítástudomány (matematikai és számítástudományi ismeretek 24-48 kredit, informatikai ismeretek 24-48 kredit);
komputer grafika és képfeldolgozás (matematikai és számítástudományi ismeretek 24-48 kredit, informatikai ismeretek 24-48 kredit);
modellalkotó informatika (matematikai és számítástudományi ismeretek 36-66 kredit, informatikai ismeretek 6-12 kredit);
elosztott szoftverrendszerek (matematikai és számítástudományi ismeretek 24-48 kredit, informatikai ismeretek 24-48 kredit, vállalkozói ismeretek legfeljebb 32 kredit);
kriptográfia: (matematikai és számítástudományi ismeretek 24-48 kredit, informatikai ismeretek) 24-48 kredit;
adatbázis rendszerek tervezése, fejlesztése (matematikai és számítástudományi ismeretek 24-48 kredit, informatikai ismeretek) 24-48 kredit.
9.2. Idegennyelvi követelmény
A mesterfokozat megszerzéséhez bármely élő idegen nyelvből középfokú (B2), komplex típusú nyelvvizsga vagy azzal egyenértékű érettségi bizonyítvány vagy oklevél szükséges.
9.3. A szakmai gyakorlat követelményei
A szakmai gyakorlat egyéni vagy csoportmunkában erre alkalmas szervezetnél vagy a felsőoktatási intézmény gyakorlóhelyén teljesítendő, legalább hat hétig tartó (240 igazolt munkaórát tartalmazó) projekt-struktúrájú gyakorlat.
9.4. A 4.2 pontban megadott oklevéllel rendelkezők esetén a mesterképzési képzési ciklusba való belépés minimális feltételei
A mesterképzésbe való belépéshez szükséges minimális kreditek száma 60 kredit az alábbi területekről: matematika és számítástudomány területéről 30 kredit, informatika területéről 30 kredit.
A mesterképzésbe való felvétel feltétele, hogy a hallgató az alapképzési tanulmányokból a felsorolt területeken legalább 30 kredittel rendelkezzen. A mesterképzésben a hiányzó krediteket a felsőoktatási intézmény tanulmányi és vizsgaszabályzatában meghatározottak szerint kell megszerezni.
1. A mesterképzési szak megnevezése: európai és nemzetközi üzleti jog (European and International Business Law)
2. A mesterképzési szakon szerezhető végzettségi szint és a szakképzettség oklevélben szereplő megjelölése
végzettségi szint: mester- (magister, master; rövidítve: MA-) fokozat
szakképzettség: európai és nemzetközi üzleti mesterjogász
a szakképzettség angol nyelvű megjelölése: European and International Business Lawyer
3. Képzési terület: jogi
4. A mesterképzésbe történő belépésnél előzményként elfogadott szak: a jogász osztatlan szak.
5. A képzési idő félévekben: 2 félév
6. A mesterfokozat megszerzéséhez összegyűjtendő kreditek száma: 60 kredit
a szak orientációja: gyakorlatorientált (60-70 százalék)
a diplomamunka elkészítéséhez rendelt kreditérték: 5 kredit
a szabadon választható tantárgyakhoz rendelhető minimális kreditérték: 4 kredit
7. A szakképzettség képzési területek egységes osztályozási rendszere szerinti tanulmányi területi besorolása: 380
8. A mesterképzési szak képzési célja és a szakmai kompetenciák
A képzés célja olyan jogászok képzése, akik a már meglévő elméleti és gyakorlati jogi tudásukra épülően ismerik az európai és nemzetközi üzleti-gazdasági joganyagot, értik az európai uniós jog működési mechanizmusát, ismerik az európai integráción kívüli gazdasági folyamatok komplex jogi szabályozását. Felismerik, hogy meghatározott, nemzetközi vonatkozású gazdasági viszonyok között mely szabályozók alkalmazhatók, valamint munkanyelvként alkalmazható angol nyelvű szaknyelvi ismeretekkel és készségekkel rendelkeznek. Felkészültek tanulmányok doktori képzés keretében való folytatására.
8.1. Az elsajátítandó szakmai kompetenciák
8.1.1. Az európai és nemzetközi üzleti mesterjogász
a) tudása
Ismeri és használja az európai és nemzetközi üzleti jog különböző szabályozási eszközeit és érti ezeknek egymáshoz való viszonyát.
Érti az európai és nemzetközi üzleti jogi szabályozók mögöttes gazdasági okait, illetve ezek gazdasági következményeit.
Ismeri az Európai Unió belső piacának működési mechanizmusát, a vonatkozó szabályozási eszközöket és a belső piac egyes részterületeinek sajátosságait.
Ismeri az európai gazdasági jog érvényesülési, érvényesítési mechanizmusait.
Ismeri a vonatkozó európai bírósági esetjogot, annak gyakorlati jelentőségét.
Ismeri a nemzetközi gazdasági jogi problémákhoz rendelhető jogforrások (nemzetközi, európai, nemzeti: kötelező és soft law) azonosításának módját, a speciális jogforrásokat feldolgozó (jogszabályokat, esetjogot, jogirodalmi műveket vagy azok adatait tartalmazó) adatbázisok kezelését.
Rendelkezik a nemzetközi üzleti jogviszonyok komplex magánjogi intézéséhez szükséges ismeretekkel.
Rendelkezik a nemzetközi üzleti jogviszonyok komplex közjogi értékeléséhez szükséges ismeretekkel.
Ismeri az angol jogi szaknyelv európai és nemzetközi gazdasági jogi szakterminológiáját.
b) képességei
Képes felismerni azokat a gazdasági viszonyokat, melyekben európai vagy nemzetközi szabályozókat kell alkalmazni és képes az irányadó szabályrendszer azonosítására és értelmezésére.
Képes komplex, nemzetközi jogi problémák felismerésére, elemzésére.
Képes egy nemzetközi vonatkozású jogi kérdés jogérvényesítési mechanizmusainak igénybevételére.
Képes az eltérő szabályozási módok és tartalom megértéséből és elsajátításából fakadó toleráns és rugalmas, megoldás-központú problémakezelésre, a nemzetközi viszonylatok tanulmányozásából fakadó együttműködési készségre és nyitottságra, a problémamegoldás során összehasonlító szemlélet alkalmazására.
Képes nemzetközi viszonylatban a magas szintű szakmai kommunikációra és az ehhez szükséges fogalmi rendszer használatára.
Képes nemzetközi viszonylatokban érveléstechnikák alkalmazására.
Képes angol nyelven a vonatkozó szabályozók megértésére, értelmezésére, a jogi probléma kezelése szempontjából releváns dokumentumok megszerkesztésére.
Képes az érintett gazdasági és üzleti jogviszonyok gazdasági, társadalmi, környezeti vonatkozásainak felismerésére.
c) attitűdje
Nyitott a komplex megközelítést igénylő, nemzetközi vonatkozású jogi problémák megoldása iránt.
Elkötelezett az alapos, magas színvonalú munka iránt.
Nyitott új ismeretek, más jogrendszerek, nemzetközi szabályozók működési mechanizmusának megértése iránt.
Elkötelezett ismereteinek idegen nyelven történő bővítése mellett.
Elkötelezett az érintett jogterület fejlődésének folyamatos nyomon követése mellett.
Nyitott a szakmai együttműködésre nemzetközi környezetben.
d) autonómiája és felelőssége
Tudatosan és önállóan törekszik önfejlesztésre, figyelemmel kíséri az európai és nemzetközi gazdasági viszonyok szabályozóinak változásait.
Figyelemmel kíséri a vonatkozó szakirodalmat.
Reflektív módon viszonyul saját munkájához.
Komplex, nemzetközi elemet tartalmazó üzleti jogi problémák esetében önállóan azonosítja a releváns nemzeti, nemzetközi, uniós szabályozókat.
Képes önállóan megoldani a nemzetközi elemet tartalmazó üzleti jogi problémákat, felismeri az ehhez kapcsolódó olyan részkérdéseket, melyek megoldása speciális, más ország jogának ismeretét igénylő tudást tesznek szükségessé.
Felelősséget vállal az általa készített jogi szakvélemény, jogi értékelés megfelelőségéért.
9. A mesterképzés jellemzői
9.1. Szakmai jellemzők
A szakképzettséghez vezető tudományágak, szakterületek, amelyekből a szak felépül: európai uniós jogi és nemzetközi üzleti jogi alapismeretek 3-6 kredit;
európai és nemzetközi üzleti jogi szakmai ismeretek (Európai Unió belső piaca, az Európai Bíróság eljárási joga, nemzetközi magánjog uniós, nemzetközi és nemzeti szabályozása, szerződési jog európai és nemzetközi szabályozói, multinacionális vállalatok működése, a nemzetközi kereskedelemi választott bíráskodás, a szellemi tulajdon védelmének szabályozása) 25-30 kredit;
az európai uniós jog üzleti jog szempontjából releváns szakterületei [fogyasztóvédelmi jog, társasági jog, szociális jog, versenyjog a transznacionális kereskedelmi ügyletekhez kapcsolódó részterületeken (nemzetközi fizetési ügyletek, árufuvarozás)] 16-20 kredit.
9.2. A képzést megkülönböztető speciális jegyek
A képzés angol nyelven folyik.
1. A mesterképzési szak megnevezése: jogász (Law)
2. A mesterképzési szakon szerezhető végzettségi szint és a szakképzettség oklevélben szereplő megjelölése
végzettségi szint: mester- (magister, master; rövidítve: MA-) fokozat
szakképzettség: okleveles jogász
a szakképzettség angol nyelvű megjelölése: Jurist
Az oklevél doktori cím (dr. jur.) használatára jogosít.
3. Képzési terület: jogi
4. A képzési idő félévekben: 10 félév
5. A mesterfokozat megszerzéséhez összegyűjtendő kreditek száma: 300 kredit
a szak orientációja: kiemelten elmélet-igényes (70-80 százalék)
a diplomamunka elkészítéséhez rendelt kreditérték: 30 kredit
a szabadon választható tantárgyakhoz rendelhető minimális kreditérték: 15 kredit
6. A szakképzettség képzési területek egységes osztályozási rendszere szerinti tanulmányi területi besorolása: 380
7. A mesterképzési szak képzési célja, az általános és a szakmai kompetenciák
A képzés célja jogász képzettségű szakemberek képzése, akik az állam- és jogtudomány, valamint a jogászi tevékenységekhez kapcsolódó más társadalomtudományok alapjainak birtokában, a jogrendszer főbb jogterületeinek és jogintézményeinek, az állam működésének, a jogalkotás és a jogalkalmazás módszereinek ismeretében, korszerű szakismereteikre és jogászi műveltségükre tekintettel alkalmasak az állami és magánszférában jogászi tevékenységre, gyakorlati tapasztalatok megszerzésével, szakmai továbbképzéssel a jogi szakvizsgához kötött munkakörök betöltésére. Részt tudnak venni a nemzetközi- és különösen az európai térben a gazdasági, társadalmi, államközi és civil szféra problémáinak megoldásában és szervezésében. Felkészültek tanulmányaik doktori képzésben történő folytatására.
7.1. Az elsajátítandó szakmai kompetenciák
7.1.1. A jogász
a) tudása
Ismeri és érti a jogász szakmához kötött, az államra és a jogrendszerre vonatkozó elméleti és gyakorlati ismereteket, a jogintézmények elvi hátterét és gyakorlati működési módjait.
Ismeri a tudományos munkához, kutatáshoz szükséges problémamegoldó módszereket.
Ismeri a társadalomtudományok fogalmi készletének, elméletének, módszerének alapelemeit.
Ismeri a jogra és államra vonatkozó elméleti megközelítéseket, az állami irányítás jogi hátterét és működésének elveit.
Ismeri a történeti fejlődés logikáját, annak jelentőségét.
Ismeri a globális és hazai társadalmi, gazdasági, politikai, jogi folyamatok alapjellemezőit.
Történeti összefüggéseiben is ismeri az ember, az emberi méltóság, emberi jogok, demokrácia és a hatalom korlátozásának elméleti, gyakorlati jelentőségét valamint intézményeit.
Ismeri az általános, valamint a jogász szakmák etikai normáit.
Felismeri az etikai dilemmákat és az új morális kihívásokat.
Ismeri az állam- és a jogrendszer alapjellemzőit és ezek alapján eligazodik a különböző jogfogalmak, paradigmák között.
Ismeri a hazai, az európai és nemzetközi jog legfontosabb tételes jogi szabályait, a meghatározó alkotmánybírósági, bírósági döntéseket.
Ismeri a jogrendszer tagolására vonatkozó főbb nézeteket, a jogértelmezési módszereket, ide értve a különböző (köz- és magánjogi, általános és speciális) jogterületek együttes alkalmazásának, rendszerszerű értelmezésének a módszereit is.
Ismeri a különböző jogágak főbb jogforrásait, speciális szabályozási és működési logikáit, a szakjogi terminológiákat.
Ismeri a speciális jogterületek sajátosságait.
Ismeri a jogesetmegoldás módszereit, az eset feltárásának, az érvek rendezésének gyakorlatát.
Ismeri az egyes jogászi hivatások alapvető szakmai sajátosságait.
Rendelkezik iratkezelési, szerkesztési ismeretekkel, a jogi, jogászi írás sajátos elemeivel, a jogi dokumentumok szerkesztésének szabályaival és technikáival.
Ismeri a szervezet, a szervezeti kultúra, szervezeti munka alapjellemzőit.
b) képességei
Képes értékelő viszony kialakítására a jogra és államra vonatkozó nézetekkel, elméletekkel kapcsolatban és képes ezek jogi és társadalmi relevanciájának felismerésére.
Képes idegen nyelvű szakmai szöveg értelmezésére, feldolgozására.
Képes idegen nyelvű és az informatika legújabb eszközeit is alkalmazó kommunikációra.
Biztosan kezeli a szakjogi terminológiákat.
Képes a jogi elvek és értékek széles körű alkalmazására a törzsanyagon kívül is.
Képes a társadalmi problémák megértésére, új jelenségek feldolgozására, kritikus gondolkodásra.
Képes tudományos művek feldolgozására, értelmezésére, továbbgondolására és használatára.
Alkalmas a tudományos megközelítés, fogalmi készletek befogadására és használatára.
Rendelkezik tudományos, közéleti, szakmai íráskészséggel.
Képes az érvek tiszta, logikus felépítésére és használatára.
Ismeretei alapján képes a joggal, társadalmi jelenségekkel kapcsolatos viták, értelmezésére és vélemény kialakítására.
Érzékeli a környezeti (jogi, intézményi, gazdasági, politikai, társadalmi) változásokat és adaptív módon viszonyul ezekhez.
Képes a társadalmi és jogi problémákat felismerni és hajlandó azok megoldásait keresni.
Képes jogi, társadalmi kérdésekben saját vélemény kifejtésére, mások véleményének elfogadására, képes az érvek logikus, világos kifejtésére, közvetítésére, a meggyőzési eszközök használatára.
Képes a jogrendszer, a jogi módszerek történeti és elméleti alapjainak és használatának kritikus szemléletére.
Érzékelni képes a társadalmi, etikai, jogász szakmai dilemmákat és képes azok elemzésére, szintetizálására.
Képes a szakmai munka, döntések társadalmi és etikai következményeinek megértésére.
Alkalmas a jogszabályok lényeglátó, módszeres és kreatív értelmezésére a jogállami értékek keretei között.
Képes megalapozott döntések meghozatalára, világos motiváció és indoklás mellett.
Képes az állami és magánszervezetek irányításában való közreműködésre.
Képes az önkormányzási, önigazgatási, közhasznúsági és magánigazgatási viszonyok közötti eligazodásra.
Képes a jog alkotásával, értelmezésével, alkalmazásával kapcsolatos politikai, társadalmi, gazdasági, történeti, pszichológiai jelenségek észlelésére, értelmezésére.
Képes a jogági szabályozások logikáinak önálló és kritikus használatára.
Képes a jogtudományok területén az ismeretek rendszerezett megértésére, elsajátítására, alkalmazására és gyakorlati hasznosítására, a változó tételes jog önálló megismerésére és értelmezésére, a megszerzett szakmai tapasztalat alapján új problémák, új jelenségek feldolgozására.
Képes a jogi konfliktusok jelentőségének felmérésére, a különböző jogi megoldások megtalálására, a következmények számbavételére, alternatívák mérlegelésére.
Képes az általános ismeretek, fogalmi készletek kreatív alkalmazására az új területeken.
Képes felismerni a hagyományos jogágakon túli szabályozási területeket, az új kihívásokat, azonosítja a problémákat.
Képes a jogi terminológia világos és szakszerű használatára és bonyolult jogi kérdések érthető megfogalmazására.
Képes a jog forrásainak tudatos és biztos használatára, a jogászi módszerek lehetőségeinek és korlátainak felismerésére.
Képes nagyobb mennyiségű és bonyolultságú joganyag feldolgozására, szelektálására, a lényeg kiemelésére és összefoglalására.
Felismeri a jogilag releváns információkat.
Jártas az információtechnológiai kérdésekben, képes az adatbázisok, online rendszerek használatára.
Képes szakmai feladatok csoportmunkában való végzésére.
Képes egy szakmai közösség munkájának irányítására.
c) attitűdje
Nyitott a szakmai továbbképzésben való részvételre.
Kész folytonos önálló tanulásra és új ismeretek megszerzésére.
Hajlandó önművelésre, önfejlesztésre, tudásának magasabb szintre emelésére.
Igénye van széles körű műveltség megszerzésére.
Igénye van a szaktudományos megközelítések értelmezésére.
Érzékeny a szakmai, társadalmi problémákra.
Hajlandó nem jogi szempontrendszerek bevonására, alkalmazására.
Nyitott az új jogi területek befogadására, megoldások keresésére ismeretlen problémákra.
Tiszteli Magyarország alkotmányos rendjét, a humanizmus, emberi jogok, demokrácia, jogállam értékeit.
Kritikusan viszonyul azokhoz a jelenségekhez, amelyek nem egyeztethetők össze a jogállami és demokratikus értékekkel.
Elutasítja a humánus eljárásokat, az emberi méltóságot a demokratikus és jogállami értékeket, az emberi jogokat kétségbe vonó jelenségeket, és keresi a megoldásokat és eszközöket ezek kezeléséhez.
Nyíltan vállalja és képviseli a jogászi szakmához kötődő jogállami és demokratikus értékeket és a közjó szolgálatát.
Nyitott a szakmai együttműködésre a társadalompolitika és a gazdaság területén dolgozó szakértőkkel.
Elkötelezett az egyenlő bánásmód elve és gyakorlata mellett.
Elkötelezett a jogászi munka egészét átható értékek, azok kialakítása, terjesztése mellett.
Elkötelezett a jogsegély, a pro bono jogászi munka, közérdekű kötelezettségvállalás és a civil aktivitásban való részvétel mellett.
Nyitott a mediációra, konfliktusban álló felek közötti közvetítésre.
Elkötelezett az igényes és minőségi munkára.
Elkötelezett a közérdek és a közérdekű jogászi munka iránt.
Nyitott a nemzetközi környezetben való együttműködésre.
d) autonómiája és felelőssége
Tudatosan és önállóan törekszik az önfejlesztésre, a szakmai identitás alakítására, fellép a jogászi szakma értékeinek fejlesztése érdekében.
Szakmai és közügyekben kezdeményező szerepet vállal, hajlandó azokért személyes felelősségvállalásra és döntéshozatalra.
Reflektív módon viszonyul a saját munkájához és azok következményeihez, elfogadja és beépíti a visszacsatolásokat, igénye van azokra.
Értékelkötelezett módon használja az érdekérvényesítés eszközeit.
Önállóan, pontosan végzi munkáját, törekszik a formai világosságra az írott és verbális feladatteljesítés során.
Vállalja az önálló kezdeményezéseket a jogrendszer befolyásolására és ezekkel kapcsolatban vállalja a felelősséget.
Felelősséget vállal a köz érdekében végzett munkáért.
Elfogadja a szakmai együttműködés kereteit, a rá háruló szerepeket és funkciókat, a közös munkából származó felelősséget.
8. A mesterképzés jellemzői
8.1. Szakmai jellemzők
8.1.1. A szakképzettséghez vezető tudományágak, szakterületek, amelyekből a szak felépül
a képzéshez kapcsolódó társadalomtudományi alapismeretek: 70-110 kredit, amelyből
általános értelmiségi hivatást szolgáló, a társadalomtudományi műveltséget megalapozó ismeretek (jogászi etika, jogi információtechnológia és adatbáziskezelés, valamint sajátos idegen szaknyelvi ismeretek) 25-40 kredit;
jogelmélet és jogtörténet (propedeutikai, jog- és állambölcseleti, jogszociológiai, magyar és egyetemes állam- és jogtörténeti, római jogi) 50-70 kredit;
jogász szakterület-specifikus szakmai ismeretek [ágazati állam- és jogtudományok főbb területei: magánjog (polgári jog, kereskedelmi jog, munkajog), államtudomány, közjog (alkotmányjog, közigazgatási jog, pénzügyi jog), büntetőjog, valamint nemzetközi és európai jog, nemzetközi magánjog, a környezetjog, szakterületi eljárásjog, összehasonlító jog] 115-150 kredit;
az alapvető szakmai ismeretekhez kapcsolódó választható ismeretkörök (jogintézmények és működésük, a jogászi érvelés és a joggyakorlat, a jogintézmények gazdasági, társadalmi, politikai, kulturális környezete és kapcsolatrendszerének elemzése, a jog alkalmazása és jogalkotás) 35-50 kredit.
8.2. Idegennyelvi követelmény
A mesterfokozat megszerzéséhez egy élő idegen nyelvből államilag elismert, középfokú (B2), komplex típusú nyelvvizsga vagy ezzel egyenértékű érettségi bizonyítvány vagy oklevél szükséges.
8.3. A szakmai gyakorlat követelményei
A szakmai gyakorlat a képzés tantervben meghatározott, a jogalkalmazói és jogalkotói készség kialakítását elősegítő legalább kétszer három hetes vagy hat hetes egybefüggő igazságszolgáltatási, közigazgatási vagy egyéb jogalkalmazási szakmai gyakorlat.
A mesterképzési szak megnevezése: kodifikátor (Legal Regulation in Public Administration)
2. A mesterképzési szakon szerezhető végzettségi szint és a szakképzettség oklevélben szereplő megjelölése
végzettségi szint: mester- (magister, master; rövidítve: MA-) fokozat
szakképzettség: okleveles kodifikátor
a szakképzettség angol nyelvű megjelölése: Legal Expert in Regulation
3. Képzési terület: jogi
4. A mesterképzésbe történő belépésnél előzményként elfogadott szak: a jogász osztatlan szak.
5. A képzési idő félévekben: 2 félév
6. A mesterfokozat megszerzéséhez összegyűjtendő kreditek száma: 60 kredit
a szak orientációja: elméletorientált (60-70 százalék)
a diplomamunka elkészítéséhez rendelt kreditérték: 7 kredit
a szabadon választható tantárgyakhoz rendelhető minimális kreditérték: 4 kredit
7. A szakképzettség képzési területek egységes osztályozási rendszere szerinti tanulmányi területi besorolása: 380
8. A mesterképzési szak képzési célja, az általános és a szakmai kompetenciák
A képzés célja a jogász szakképzettséggel rendelkezőknek a központi államigazgatási szervek, a helyi és nemzetiségi önkormányzatok, a gazdálkodó szervezetek, az ügyvédi munka, a civil szervezetek tevékenységéhez kapcsolódó szabályozási feladatokra való felkészítése, továbbá a különböző szintű jogszabályok és belső normák (közjogi szervezetszabályozó eszközök, szabályzatok) előkészítésében, megalkotásában közreműködő szakemberek képzése. Felkészültek tanulmányaik doktori képzésben történő folytatására.
8.1. Az elsajátítandó szakmai kompetenciák
8.1.1. A kodifikátor
a) tudása
Ismeri a hazai, nemzetközi és európai uniós jogforrási rendszerek felépítését, hierarchiáját, a három elkülönült jogrend egymáshoz való viszonyát, együtthatását.
Ismeri a jogalkotás alkotmányos követelményeit.
Ismeri a hazai jogalkotás mechanizmusait (jogszabály-előkészítés és a törvények megalkotása, közigazgatási és társadalmi egyeztetések, szakmai és politikai döntéshozatal, előzetes és utólagos hatásvizsgálat, dereguláció).
Ismeri a jogalkotás dogmatikai alapjait, a bírói gyakorlat hatását a jogalkotásra (normakontroll, egységes értelmezés kialakítása, a jogértelmezés fogalmi alapjai, legisztikai nyelvészet).
Ismeri a nemzetközi jogi dokumentumok előkészítésének, elfogadásának és megerősítésének mechanizmusait, speciális hatálybaléptetési és értelmezési módszereket.
Ismeri az európai unió másodlagos jogforrásainak kialakítási és elfogadási mechanizmusait, az implementáció módszereit, a hazai jogforrási rend uniós megfelelőségének igazolását és uniós vizsgálati eljárásait.
Ismeri a jogszabályszerkesztés technikai követelményeit.
Ismeri a végrehajtási normák kialakításának normatív és gyakorlati követelményeit.
Ismeri a jogszabályok és más normák hivatalos nyilvántartásának módszereit, a nyilvántartási hibák kiküszöbölésének technikáit, az autentikus normaszöveg megtalálásának (módosítások követése, egységes szerkezet) módját.
Ismeri a legfontosabb kódexek (törvénykönyvek) kodifikációs történetének hatását a hatályos szövegekre és a módosításokkal szembeni követelményeket.
Ismeri a belső szabályzatok jogszabályokétól eltérő szerkezeti és értelmezési követelményeit.
b) képességei
Képes a szabályozási igény (probléma) felismerésére, azonosítására, a szabályozási kérdések körülhatárolására.
Képes a szabályozandó kérdésre irányadó meglévő jogszabályok és más normák azonosítására, rendszerbeli áttekintésére, értelmezésére, a szabályozási hiányosságok feltárására.
Képes a szabályozási szint meghatározására, a megfelelő szabályozási szint által megkívánt előkészítés, egyeztetés normatív és kommunikációs megtervezésére.
Képes a jogforrási rendszerbe illeszkedő és az igénynek megfelelő szabályozási tervezet elkészítésére és megszerkesztésére, a jogharmonizációs szabályok alkalmazására.
Képes a szabályozási tervezet egyeztetésére, a vélemények értékelésére, feldolgozására, a tervezet változásainak figyelemmel kísérésére, a végleges tervezet elkészítésére.
Képes a szabályozás várható (jogi, pénzügyi-gazdasági, társadalmi, politikai) hatásainak előzetes vizsgálatára.
Képes a megalkotott szabályt érintő normakontrollra (magasabb szintű jogszabályba ütközés,
Alaptörvénnyel való összhang, európai uniós jogrendbe illeszkedés) irányuló eljárásokban képviselendő álláspontok kialakítására.
c) attitűdje
Megfelelő kommunikációs és kapcsolatteremtő képesség, konfliktustűrés.
A szabályozás következményeinek (hatásainak) mértékéhez igazodó felelősségtudat.
Alkalmasság a saját és az attól eltérő álláspontok összehangolására, a kölcsönösen elfogadható kompromisszumok kialakítására.
Érzékeny a szakmai, társadalmi problémákra.
Elkötelezett az igényes és minőségi munkára.
d) autonómiája és felelőssége
Szakmai véleményét előre ismert döntési helyzetekben önállóan képviseli.
Szakmai kompetenciájának határai között önállóan közreműködik jogszabályok, belső működési szabályzatok előkészítésében.
Felelősséget vállal a köz érdekében végzett munkáért.
Önálló kapcsolatteremtő és kommunikációs képességgel rendelkezik.
Képes szakmai feladatok csoportmunkában való végzésére.
Tudatosan és önállóan törekszik önfejlesztésre, a szakmai identitás alakítására.
Reflektív módon viszonyul saját munkájához.
9. A mesterképzés jellemzői
9.1. Szakmai jellemzők
A szakképzettséghez vezető tudományágak, szakterületek, amelyekből a szak felépül:
jogalkotási alapismeretek (jogforrások jellege, hierarchiája, a jogalkotás normatív keretei és a dereguláció) 8-18 kredit;
a kodifikáció szakmai ismeretei [a szabályozás előkészítése (stratégia, hatásvizsgálat), a jogszabály- és szabályzatszerkesztés (jogszabályok és szabályzatok szövegezése, stilisztika), a jogalkotás gyakorlata (polgári, büntető és közjogi kodifikáció, önkormányzati jogalkotás), a jogalkotás uniós és nemzetközi determinációi, a jogszabály kihirdetése, közzététele és nyilvántartása] 31-41 kredit.
9.2. Idegennyelvi követelmény
A mesterfokozat megszerzéséhez az Európai Unió valamelyik hivatalos nyelvéből, amelyiken a szakmának tudományos irodalma van, államilag elismert, középfokú (B2), komplex típusú nyelvvizsga vagy azzal egyenértékű érettségi bizonyítvány, illetve oklevél szükséges.
9.3. A szakmai gyakorlat követelményei
A szakmai gyakorlat 40 óra időtartamú, a versenyszféra vagy a közszféra olyan munkaköreiben végzett szakmai munka, ahol szervezetszabályozási feladatokat kell ellátni.
1. A mesterképzési szak megnevezése: kriminológia (Criminology)
2. A mesterképzési szakon szerezhető végzettségi szint és a szakképzettség oklevélben szereplő megjelölése
végzettségi szint: mester- (magister, master; rövidítve: MA-) fokozat
szakképzettség: okleveles kriminológus
a szakképzettség angol nyelvű megjelölése: Criminologist
3. Képzési terület: jogi
4. A mesterképzésbe történő belépésnél előzményként elfogadott szakok
4.1. Teljes kreditérték beszámításával vehető figyelembe: a társadalomtudomány képzési területről a szociológia, a társadalmi tanulmányok, a politológia, a szociális munka, a szociálpedagógia, a bölcsészettudomány képzési területről a pszichológia, az államtudományi képzési területről a bűnügyi igazgatási, az igazságügyi igazgatási, a rendészeti igazgatási, a büntetés-végrehajtási nevelő alapképzési szak.
4.2. A 9.4. pontban meghatározott kreditek teljesítésével vehetők figyelembe továbbá: a pedagógus képzési területről a pedagógia, a gyógypedagógia, a társadalomtudomány képzési területről a kulturális antropológia, a nemzetközi tanulmányok, a nemzetközi kapcsolatok, az államtudományi képzési területről az igazgatásszervező, a közigazgatás-szervező, a nemzetközi igazgatási, védelmi igazgatási alapképzési szak.
5. A képzési idő félévekben: 4 félév
6. A mesterfokozat megszerzéséhez összegyűjtendő kreditek száma: 120 kredit
a szak orientációja: elmélet-orientált (60-70 százalék)
a diplomamunka készítéséhez rendelt kreditérték: 15 kredit
a szabadon választható tantárgyakhoz rendelhető minimális kreditérték: 10 kredit
7. A szakképzettség képzési területek egységes osztályozási rendszere szerinti tanulmányi területi besorolása: 312
8. A mesterképzési szak képzési célja és a szakmai kompetenciák
A képzés célja jogi és társadalomtudományi felkészültséggel, interdiszciplináris ismeretekkel rendelkező kriminológus szakemberek képzése, akik képesek a bűnelkövetők társadalmi integrációját, illetve az áldozatsegítést szolgáló, felsőfokú végzettséget igénylő munkakörök betöltésére, a kriminálpolitika részterületein (büntetőpolitika, bűnmegelőzés, áldozati politika és a bűnözés elleni nemzetközi fellépés) a jogállami követelményeknek megfelelő és a társadalmi integrációt szolgáló döntéshozói, irányítási, tervezési, szervezési, elemzői, szakértői feladatok elvégzésére, valamint a bűnözés, annak megjelenési formái, a bűnelkövetővé, illetve áldozattá válás, bűnmegelőzés és a büntető igazságszolgáltatás működésének kutatására. Felkészültek tanulmányaik doktori képzésben történő folytatására.
8.1. Az elsajátítandó szakmai kompetenciák
8.1.1. A kriminológus
a) tudása
Ismeri a magyar alkotmányos jogrendszer alapjait.
Ismeri a magyar igazságszolgáltatási rendszert, különös tekintettel a hagyományos büntető igazságszolgáltatásra és a helyreállító igazságszolgáltatásra.
Ismeri a globális társadalmi, politikai és jogi folyamatokat, melyek hozzásegítik a szakmailag adekvát válaszok megadásához egy-egy jelenség kapcsán.
Ismeri a társadalmi folyamatok és jelenségek egymásra hatásának mechanizmusait, melyek elengedhetetlenek a deviáns problémák kezelése folyamán.
Ismeri az emberi és az állampolgári jogokat, valamint a védelmüket és érvényesülésüket szolgáló hazai és nemzetközi intézményrendszert, a nemzetközi szervezeteknek (különösen: az Egyesült Nemzetek Szervezete, Európa Tanács, Európai Unió) a bűnözés visszaszorítását, megelőzését szolgáló tevékenységét és intézményes eszközeit.
Ismeri az integrált társadalomtudományi, statisztikai és tudományos kutatási módszereket, különös tekintettel a kriminológiában gyakorta használt kvalitatív és kvantitatív módszerekre.
Felismeri a bűnözés jelenségével és a kontroll intézményeivel kapcsolatos etikai dilemmákat, új kihívásokat.
b) képességei
Képes a kriminológiai ismeretek alkalmazására a pártfogó felügyelői, az áldozatsegítői, a bűnmegelőzési és a büntetés-végrehajtási intézményrendszerben, a gyermek- és ifjúságvédelem intézményeiben, mediátorként a büntetőeljárásban és a bűnmegelőzésben, továbbá a személy- és vagyonvédelmi vállalkozásokban, valamint civil bűnmegelőzési programokban.
Képes a bűnüldözés, a büntető igazságszolgáltatás, a bűnmegelőzés és az áldozatsegítés intézményei közötti, jogállami követelményeknek megfelelő együttműködés tervezésére és kivitelezésére.
Képes az integrált ismeretei alkalmazására a bűnözéssel kapcsolatos szakpolitikák végrehajtása során.
Képes a kriminálpolitika egyes részterületein a jogállami követelményeknek megfelelő és a társadalmi integrációt szolgáló tervezés, döntés előkészítés és szakmai koncepciók, programok kidolgozására.
Alkalmas a kriminálpolitikai stratégiák, koncepciók, kriminálpolitikai tárgyú jogszabálytervezetek, stratégiák, programok és jogszabályok tekintetében szaktanácsadásra és véleményezésére.
Képes a bűnözés és részjelenségei elemzésére, értelmezésére, törvényszerűségeinek, társadalmi összefüggéseinek feltárására.
Képes a büntető igazságszolgáltatási rendszer és egyes intézményei működésének elemzésére, a büntető igazságszolgáltatás és kriminalitás jellemzői közötti összefüggések vizsgálatára.
Képes a kriminálstatisztikai adatok értékelésére.
Képes viktimizációs kutatások lefolytatására.
Képes kriminálpolitikai döntések és bűnmegelőzési programok értékelő vizsgálatára.
Képes az etikai, jogállami és hatékonysági szempontoknak egyaránt megfelelő problémamegoldásra.
Képes kriminológiai kutatási eredmények és ismeretek nyilvánosság előtti szakszerű kommunikációjára.
Képes megalapozott helyzetelemzésre és probléma-felismerésre.
c) attitűdje
Elkötelezett a segítő szakmákban szükséges objektivitás, diszkrimináció-mentesség, tolerancia és humánum iránt.
Innovatív és rugalmas problémakezelés, valamint kritikai attitűd jellemzi, mely során használja az erőszakmentes kommunikációs, továbbá alapvető tárgyalástechnikai és mediációs ismereteit.
Nyitott a szakmai továbbképzésben való részvételre.
Kész folytonos, önálló tanulásra és új ismeretek megszerzésére.
Igénye van a tudományos megközelítések értelmezésére, az újabb kriminológiai elméletek gyakorlati átültetésére.
Tiszteli a humanizmus, emberi jogok, demokrácia, jogállam értékeit.
Kritikusan viszonyul azokhoz a jelenségekhez, amelyek nem egyeztethetők össze a jogállami és demokratikus értékekkel.
Elutasítja a humánus eljárásokat, az emberi méltóságot, a demokratikus és jogállami értékeket, az emberi jogokat kétségbe vonó jelenségeket.
Nyitott a szakmai együttműködésre a társadalompolitika és a gazdaság területén dolgozó szakértőkkel, hiszen tisztában van azzal, hogy a bűnmegelőzés és a bűnüldözés terén sikereket csak széleskörű együttműködés keretében tud megvalósítani.
Elkötelezett az egyenlő bánásmód elve és gyakorlata mellett.
Nyitott a mediációra, konfliktusban álló felek közötti közvetítésre.
Elkötelezett az igényes és minőségi munkára.
Ismeri az általános, valamint szakmai etikai normákat.
Motivált a bűnelkövetővé válás kockázati tényezőinek vizsgálatára.
d) autonómiája és felelőssége
Tudatosan és önállóan törekszik önfejlesztésre, a szakmai identitás alakítására, fellép a kriminológusi szakma értékeinek fejlesztése érdekében.
Reflektív módon viszonyul a saját munkájához és azok következményeihez, elfogadja és beépíti a visszacsatolásokat, igénye van azokra.
Értékelkötelezett módon használja a szakmai érdekérvényesítés eszközeit.
Önállóan, pontosan végzi munkáját, törekszik a formai világosságra az írott és verbális feladatteljesítés során, hangsúlyosan a hátrányos helyzetű ügyfelekkel való kapcsolattartás során.
Elfogadja a szakmai együttműködés kereteit, a kriminológus végzettségből fakadó rá háruló szerepeket és funkciókat, a közös munkából származó felelősséget.
Segít a munkamegosztás kialakításában, működtetésében.
Képes szakmai feladatok csoportmunkában való végzésére.
Képes az önálló szakmai álláspont kialakítására, beépítve a releváns kriminológiai elméleteket és kriminálpolitikai megközelítéseket.
9. A mesterképzés jellemzői
9.1. Szakmai ismeretek
9.1.1. A szakképzettséghez vezető tudományágak, szakterületek, amelyekből a szak felépül:
kriminológiai alapismeretek [társadalomtudományi műveltséget megalapozó ismeretek, kriminológiai irányzatok, a társadalmi struktúra, a deviancia (a bűnözés, a bűnözés társadalmi reprodukciója), az egyetemes és a magyar kriminológia története, alkalmazott kriminológiai és kutatási módszertani ismeretek] 19-25 kredit;
kriminológiai szakmai ismeretek (alkotmányjog, közigazgatás jog, családjog, jogszociológia, gyermekjog, gyámügy, kriminálpszichológia, szociálpolitika, rendészet, kriminálpolitika, büntetőjog, büntető-eljárásjog, büntető igazságszolgáltatás, a bűnözés tendenciái, az emberi jogok, szabálysértési jog, viktimológia, a helyreállító igazságszolgáltatás elméleti és gyakorlati kérdései a kriminálpolitikában, szakkriminológiai, pönológiai és büntetés-végrehajtási ismeretek) 45-55 kredit.
9.1.2. A választható specializációkat is figyelembe véve a fiatalkorúak büntető igazságszolgáltatásának működése, a családszociológia és szocializáció, a családon belüli erőszak fontosabb jellemzői és okai, az addiktológiai, gender (nem) és bűnözés, a kisebbségszociológia és romológia, a közpolitikai ismeretek, a pártfogó felügyelet, az áldozatsegítés, a bűnmegelőzés elmélete és gyakorlata, a szubkultúrák, a kulturális konfliktusok, a gyermekvédelem és reszocializáció, a bűnözés elleni fellépés nemzetközi szervezetei (ENSZ, Európa Tanács, Európai Unió), a kommunikáció területein szerezhető speciális ismeret.
A választható ismeretek kreditaránya a diplomamunkával együtt 27-45 kredit.
9.2. Idegennyelvi követelmény
A mesterfokozat megszerzéséhez egy élő idegen nyelvből államilag elismert, középfokú (B2), komplex típusú nyelvvizsga vagy ezzel egyenértékű érettségi bizonyítvány vagy oklevél szükséges.
9.3. A szakmai gyakorlat követelményei
A szakmai gyakorlat az első két félév követelményeinek teljesítését követően a bűnözéskontroll egyes intézményeinek (pártfogói szolgálat, áldozatsegítés, közvetítői eljárás, bűnmegelőzés, büntetés-végrehajtás, speciális gyermekvédelem) tevékenységében való közreműködésből álló 200 órás szakmai munka, feladatterv alapján, tanszéki koordinációval, tereptanárok közreműködésével. A szakmai gyakorlat helyszíne lehet minden olyan állami, önkormányzati vagy nem állami (NGO) hatóság, intézmény vagy szervezet, amely bűnözési kontroll feladatokat lát el. A hallgató - az intézmény döntése alapján - a gyakorlatnak legfeljebb az ötven százalékát teljesítheti saját munkahelyén.
9.4. A 4.2 pontban megadott oklevéllel rendelkezők esetén a mesterképzési képzési ciklusba való belépés minimális feltételei:
A belépéshez az alapképzési tanulmányok alapján az alábbi három területről legalább két területen 10-10 kredit szükséges:
jogtudományi és igazgatási ismeretek;
társadalomtudományi ismeretek (szociológia, társadalmi tanulmányok, politológia, pszichológia, kulturális antropológia);
szociális és pedagógiai ismeretek (szociális munka, szociálpedagógia, gyógypedagógia).
1. A mesterképzési szak megnevezése: munkaügyi és társadalombiztosítási igazgatási (Labour Relations and Social Security Administration)
2. A mesterképzési szakon szerezhető végzettségi szint és a szakképzettség oklevélben szereplő megjelölése:
végzettségi szint: mester- (magister, master; rövidítve: MA-) fokozat
szakképzettség: okleveles munkaügyi és társadalombiztosítási szakember
a szakképzettség angol nyelvű megjelölése: Labour Relations and Social Security Expert
választható specializációk: munkaügyi kapcsolatok, társadalombiztosítási igazgatás
3. A képzés besorolása: jogi
4. A mesterképzésbe történő belépésnél előzményként elfogadott szakok
4.1. Teljes kreditérték beszámításával vehetők figyelembe: a munkaügyi és társadalombiztosítási igazgatási alapképzési szak, valamint a felsőoktatásról szóló 1993. évi LXXX. törvény szerinti főiskolai szintű munkaügyi kapcsolatok és társadalombiztosítási alapképzési szak.
4.2. A 9.4. pontban meghatározott kreditek teljesítésével elsősorban vehetők figyelembe: az államtudományi képzési területről az igazgatásszervező, a közigazgatás-szervező, az igazságügyi igazgatás, a nemzetközi igazgatás, a társadalomtudomány képzési területről a nemzetközi tanulmányok, a szociális munka, a szociálpedagógia, a társadalmi tanulmányok, a gazdaságtudományok képzési területről az emberi erőforrások, az informatika képzési területről a gazdaságinformatikus, az orvos- és egészségtudományi képzési területről az egészségügyi szervező alapképzési szak.
4.3. A 9.4. pontban meghatározott kreditek teljesítésével vehetők figyelembe továbbá: azok az alapképzési és mesterképzési szakok, illetve a felsőoktatásról szóló 1993. évi LXXX. törvény szerinti szakok, amelyeket a kredit megállapításának alapjául szolgáló ismeretek összevetése alapján a felsőoktatási intézmény kreditátviteli bizottsága elfogad.
5. A képzési idő félévekben: 4 félév
6. A mesterfokozat megszerzéséhez összegyűjtendő kreditek száma: 120 kredit
a szak orientációja: gyakorlatorientált (60-70 százalék)
a diplomamunka elkészítéséhez rendelt kreditérték: 15 kredit
a szabadon választható tantárgyakhoz rendelhető minimális kreditérték: 6 kredit
7. A szakképzettség képzési területek egységes osztályozási rendszere szerinti tanulmányi területi besorolása: 345
8. A mesterképzési szak képzési célja és a szakmai kompetenciák
A képzés célja munkaügyi és társadalombiztosítási szakemberek képzése a munkaügy és a társadalombiztosítás területén, akik jogi és szakmai tudás, képességek, attitűdök, autonómia és felelősség birtokában alkalmasak arra, hogy közreműködjenek a hazai és nemzetközi munkaügyi kapcsolatok alakításában, társadalombiztosítási és egyéb szociális jogi ügyek intézésében. Megfelelő szakmai és vezetői felkészültséggel rendelkeznek, legjobb tudásuk szerint elkötelezetten szolgálják és képviselik a szakmai érdekeket. Felkészültek tanulmányaik doktori képzésben történő folytatására.
8.1. Az elsajátítandó szakmai kompetenciák
8.1.1. A munkaügyi és társadalombiztosítási szakember
a) tudása
Ismeri a munkaügy és szociális igazgatás területén történő feladatmegoldáshoz, munkavégzéshez szükséges szakmai eszközöket, módszereket és eljárásokat.
Ismeri a munkaügyi és szociális igazgatási szakterület szakmai szókincsét.
Részleteiben ismeri a munkaügy és a szociális igazgatás szakterületeinek összefüggéseit, elméleteit, valamint ismeretszerzési és probléma-megoldási módszereit.
Ismeri a központi és helyi társadalombiztosításban, az adóigazgatási szerveknél (járulékigazgatási feladatok), a magánbiztosítóknál, valamint a versenyszférában szükséges szociális és társadalombiztosítási igazgatással kapcsolatos folyamatokat.
Ismeri az egyes társadalombiztosítási, illetve magánbiztosítási ellátások, valamint egyéb szociális ellátások megállapítására és folyósítására vonatkozó speciális jogszabályokat.
Ismeri a kollektív tárgyalás és alku folyamatában a szakértői és tanácsadói közreműködés szabályait és feladatait.
Ismeri a makro- és mezoszintű érdekegyeztetés intézményeit.
Ismeri a foglalkoztatóknál felmerülő munkahelyi szociális kérdések elméleti és gyakorlati vonatkozásait.
Ismeri az egészségügyi szolgáltatók működésére és finanszírozására vonatkozó szabályokat.
Rendelkezik egyéni és kollektív munkajogi, szociális jogi és igazgatási ügyek viteléhez szükséges általános és szakmaspecifikus elméleti és gyakorlati ismeretekkel.
Ismeri a munkavédelem, a munkaerő-piaci politikák, emberi erőforrás menedzsment, a foglalkoztatáspolitika, a munkavállalók és a munkáltatók érdekképviseleti szervei közti munkaügyi kapcsolatok rendjének és azok betartásának ellenőrzési eszközeit.
Ismeri a vonatkozó hazai, európai és nemzetközi normákat.
Ismeri a munkaügyi és szociális igazgatási szakterülethez tartozó szókincset (legalább) egy idegen nyelven.
b) képességei
Képes alkalmazni a szakmaspecifikus problémamegoldó és a konfliktuskezelő módszereket.
Képes felismerni a szakterületén jelentkező problémákat és azokra adekvát megoldási javaslatokat dolgoz ki.
Képes a munkaügyi kapcsolatok, az emberi erőforrás menedzsment, a minőségbiztosítás területén, valamint munkaügyi, személyügyi kutatási feladatok ellátására, az eredmények nemzetközi és hazai szakmai fórumokon történő prezentálására és közlésére.
Képes a munkaügyi kapcsolatokkal, munkajoggal foglalkozó szakirodalomban történő megfelelő tájékozódásra, annak értő és kritikai feldolgozására.
Képes a foglalkoztatással összefüggő szabályok adaptálására és konstruktív továbbfejlesztésére.
Képes a munkavégzéshez kapcsolódó vezetői, irányítói, kommunikációs és konfliktuskezelő módszerek alkalmazására.
Képes a társadalombiztosítással kapcsolatos adatok, adatsorok feldolgozására, értékelésére, az eredmények prezentálására és közlésére.
Képes a hazai és nemzetközi társadalombiztosítással és szociális joggal foglalkozó szak- és jogirodalomban történő megfelelő tájékozódásra, annak értő alkalmazására, a felmerülő problémák megoldására és szakmai tanácsadásra.
Képes szakterületével szoros kapcsolatban lévő társtudományok fogalmi rendszereinek, lényegi összefüggéseinek és főbb gondolkodási irányzatainak megismerésére és alkalmazására.
Képes részt venni a munkahelyi belső szabályzatok és munkaügyi nyilvántartások megalkotásában.
Képes - elsősorban a munkajog és a szociális jog területén - a tanult jogszabályok alkalmazására és ezekhez kapcsolódó tanácsadásra.
Képes a hazai és a külföldi társtudományi források feltárására, feldolgozására és a szakmai munka során a leszűrt következtetések gyakorlati alkalmazására, prezentálására.
Képes vezetői, szervezői, irányítói feladatok ellátására a munkaügy és társadalmi igazgatás területén.
c) attitűdje
Fejleszti tudását, különös tekintettel a munkaügy és a szociális igazgatás területére és ehhez alkalmazza a tudásszerzés, önfejlesztés különböző módszereit és használja a korszerűbb információs és kommunikációs eszközöket.
Kész a közös munkára, a munkaügy és szociális igazgatás területén megszerzett és birtokolt tudásának másokkal való megosztására.
Törekszik a munkaügy és társadalmi igazgatás iránti szakmai elkötelezettség és hivatástudat megszerzésére.
Nyitott a tudását elsősorban a munkaügy és a társadalmi igazgatás területén növelő tevékenységek végzésére, amely szilárd és elmélyült szakmai érdeklődésén, széles körű szakirodalmi tájékozottságon alapul.
Nyitott a munkaügyi és társadalmi igazgatási témájú feladatok megértésére és motivált azok sikeres végrehajtásában.
Kritikusan szemléli és használja a különböző forrásokból származó információkat a munkaügy és társadalmi igazgatás rendszere és működése kapcsán.
Nyitott az együttműködésre, törekszik arra, hogy a problémákat - különösen a munkaügy és társadalmi igazgatással összefüggőeket - lehetőleg másokkal együttműködésben oldja meg.
Nyitott az új helyzetekben elvégzendő feladatok megoldására, a megváltozott körülményekhez való gyors alkalmazkodásra, különösen a munkaügy és a társadalmi igazgatás kérdéseinek kapcsán.
Nyitott a kritikus szakmai szemléletmódra a munkaügyet és társadalmi igazgatást érintő kérdések tekintetében.
A munkaügy és társadalmi igazgatás területein komplex megközelítést kívánó, illetve váratlan döntési helyzetekben is törekszik a jogszabályok és a szakmai etikai normák teljes körű figyelembe vételével meghozni döntését.
Munkáját a munkaügy és a társadalmi igazgatás szakterületeire vonatkozó etikai normák és tradíciók betartása mellett önállóan és felelősen végzi.
d) autonómiája és felelőssége
Irányítja és felügyeli a munkaügyi és társadalmi igazgatási kérdésekben rábízott munkafolyamatokat, beleértve az újszerű és összetettebb feladatokat is.
A munkaügyi és társadalmi igazgatás területén történő munkavégzésben, problémamegoldásban és tanulásban egyaránt önállóan jár el, irányítva a rá bízott munkahelyi csoportot, közösséget.
Munkaügy is társadalmi igazgatási kérdésekben szervezi a munkaszervezeten belüli és kívüli partnerekkel az eredményes együttműködést.
Munkavégzési és társadalmi konfliktushelyzetekben önállóan és felelősségteljesen jár el.
Önállóan képviseli a rábízott személyek, szervek érdekeit munkaügyi és társadalmi igazgatási kérdésekben.
Munkaügyi és társadalombiztosítási kérdéseket érintő szakmai feladatok végrehajtása során önálló elemzést, értékelést és a különböző következtetések szintetizálását végzi el.
Munkáját a munkaügyi és társadalmi igazgatási szakterületre vonatkozó jogi, szakmai normák és tradíciók betartása mellett önállóan és felelősen végzi.
8.1.2. A munkaügyi kapcsolatok specializáción továbbá a munkaügyi és társadalombiztosítási szakember
a) tudása
Ismeri a munkajogi és munkaügyi konfliktusok, viták jellemzőit, az optimális vitarendezési eszközöket és eljárásokat.
Ismeri a vállalatok, költségvetési intézmények szintjén működő különböző érdekegyeztetési fórumokat, azok létrehozásának eljárási szabályainak, módszertanának kidolgozását.
Ismeri a munkavállalói és munkáltatói érdekképviseletek tevékenységének szervezési elméleti és gyakorlati kérdéseit.
Ismeri az állam munkaügyi kapcsolatokat szabályozó tevékenységét.
Ismeri az Európai Unió csúcsszintű és az ágazati szociális párbeszéd hátterét.
b) képességei
Képes a munkaügyi kapcsolatok folyamatait tervező, szervező, lebonyolító, elemző, értékelő munkakörök betöltésére.
8.1.3. A társadalombiztosítási igazgatás specializáción továbbá a munkaügyi és társadalombiztosítási szakember
a) tudása
Rendelkezik a költségvetési szervek, társadalombiztosítás illetve a magánbiztosítási pénztárak gazdálkodási-pénzügyi feladatainak ellátásához szükséges ismeretekkel.
Rendelkezik a társadalombiztosítási, a magánbiztosítási és a foglalkoztatói szociális rendszerek tevékenységének ellenőrzéséhez szükséges ismeretekkel.
Ismeri a vonatkozó hazai, európai és nemzetközi normákat, illetve azok eljárási mechanizmusait, fórumrendszerét.
b) képességei
Képes a társadalombiztosítási, illetve a szociális ellátásokkal kapcsolatos ügyintézési szervezési és irányítási feladatok elvégzésére.
Képes az egészségbiztosítás, nyugdíjbiztosítás, balesetbiztosítás, családtámogatási és munkanélküli ellátórendszer, a magánbiztosítás és az egyéb szociális ellátórendszerek működtetésével és finanszírozásával kapcsolatos feladatok megtervezésére, megszervezésére és menedzselésére.
Képes a társadalombiztosítással összefüggő szabályok adaptálására és alkotó továbbfejlesztésére.
Képes a magyar, nemzetközi és európai uniós szociális jogi normák és bírói gyakorlat megértésére és alkalmazására.
9. A mesterképzés jellemzői
9.1. Szakmai jellemzők
9.1.1. A szakképzettséghez vezető tudományágak, szakterületek, amelyekből a szak felépül:
a képzéshez kapcsolódó társadalomtudományi alapismeretek (jogtudományi, humánerőforrás-gazdálkodási ismeretek, alkalmazott menedzsment ismeretek) 15-25 kredit;
munkaügyi és társadalombiztosítási szakmai ismeretek (alkalmazott szakigazgatás és eljárásjog, munkaerő-piaci ismeretek, munkaügyi kapcsolatok, nemzetközi és magyar foglalkoztatási jog, tárgyalás és konfliktuskezelés, magyar és nemzetközi szociális jog, baleseti és rehabilitációs ellátórendszer, családtámogatás, szociális ellátások, nyugellátások, munkanélküli ellátások, magánbiztosítás, finanszírozás és ellenőrzés, szakspecifikus informatikai ismeretek) 45-75 kredit.
9.1.2. A képzésben sajátos kompetenciákat eredményező, a szakterület műveléséhez alkalmas elméleti és gyakorlati ismeretek megszerzéséhez kapcsolódó specializációk választhatók.
A választható specializációk:
munkaügyi kapcsolatok,
társadalombiztosítási igazgatás.
A specializáció kreditértéke a képzés egészén belül 20-38 kredit.
9.2. Idegennyelvi követelmény
A mesterfokozat megszerzéséhez élő idegen nyelvből államilag elismert, középfokú (B2), komplex típusú nyelvvizsga vagy ezzel egyenértékű érettségi bizonyítvány vagy oklevél szükséges.
9.3. A szakmai gyakorlat követelményei
A szakmai gyakorlat három-hat hetes időtartamú, a versenyszféra vagy a közszféra olyan intézményeiben, szervezeteiben végzett szakmai munka, ahol a munkaügyi kapcsolatok, valamint a társadalombiztosítási specializációkhoz tartozó ismeretek gyakorlati alkalmazására kerül sor.
9.4. A 4.2. és 4.3. pontban megadott oklevéllel rendelkezők esetén a mesterképzési képzési ciklusba való belépés minimális feltételei:
Az alapképzéstől eltérő mesterképzésbe való belépéshez szükséges minimális kreditek száma 60 kredit az alábbi területekről: társadalomtudományi ismeretek, állam- és jogtudományi alapismeretek, általános igazgatási ismeretek, szakigazgatási ismeretek, pénzügyi-közgazdasági ismeretek, közszolgálati és munkajogi ismeretek, menedzsment ismeretek, európai uniós ismeretek, munkaügyi kapcsolatok ismeretek, társadalombiztosítási-szociális jogi ismeretek.
1. A mesterképzési szak megnevezése: összehasonlító állam- és jogtudományok (Comparative Law)
2. A mesterképzési szakon szerezhető végzettségi szint és a szakképzettség oklevélben szereplő megjelölése:
végzettségi szint: mester- (magister, master; rövidítve: MA-) fokozat
szakképzettség: összehasonlító jogi mesterjogász
a szakképzettség angol nyelvű megjelölése: Expert in Comparative Law
választható specializációk: nemzetközi vállalati jog és annak kelet-közép-európai sajátosságai, nemzetközi és európai közigazgatás
3. Képzési terület: jogi
4. A mesterképzésbe történő belépésnél előzményként elfogadott szak: a jogász osztatlan szak.
5. A képzési idő félévekben: 2 félév
6. A mesterfokozat megszerzéséhez összegyűjtendő kreditek száma: 60 kredit
a szak orientációja: kiegyensúlyozott (40-60 százalék)
a diplomamunka elkészítéséhez rendelt kreditérték: 10 kredit
a szabadon választható tantárgyakhoz rendelhető minimális kreditérték: 3 kredit
7. A szakképzettség képzési területek egységes osztályozási rendszere szerinti tanulmányi területi besorolása: 380
8. A mesterképzési szak képzési célja és a szakmai kompetenciák
A képzés célja olyan jogászok képzése, akik jogi szakképzettségükre, elméleti és gyakorlati tudásukra építve ismerik az Európai Unió és a közép-európai uniós tagállamok jogrendjét, akik ügyvédként a gazdasági életben vagy az Európai Unió intézményeiben, illetve az egyes tagállamok közigazgatásában helyezkedhetnek el. Felkészültek tanulmányaik doktori képzésben történő folytatására.
8.1. Az elsajátítandó szakmai kompetenciák
8.1.1. Az összehasonlító jogi mesterjogász
a) tudása
Átfogóan ismeri az Európai Unió jogának jogforrási rendszerét, jellegadó sajátosságait, a tagállami jogrendszerek jellegzetességeit, egymástól való eltéréseit, valamint az uniós jog és a tagállami jogok együtthatásának mechanizmusát.
Ismeri a belső piaci alapszabadságok, az európai versenyjog, valamint az európai munkajog szabályozási rendszerét.
Ismeri az európai integráció által megoldandó átfogó dilemmákat.
Ismeri a fenti területeken való tudományos munka módszertanát.
Ismeri az e területek tudományos szempontú feldolgozásához szükséges terminológiát.
Ismeri a képzés interdiszciplináris jellegének köszönhetően a jogtudomány mellett az uniós tagállamok egyre növekvő integrációja politikatudományi elemzésének módszertanát.
Ismeri és magas szintűen, széleskörűen alkalmazza a jogi szaknyelvet idegen nyelven is.
Nemzetközi vállalati jog és annak kelet-közép-európai sajátosságai specializáción továbbá az összehasonlító jogi mesterjogász
a) tudása
Ismeri az uniós jog magánjogot érintő joganyaga, e jogalkotási terület jellegadó sajátosságait, kiemelten annak a vállalatok számára különösen jelentős harmonizált területeiről szerezve beható ismereteket.
Ismeri a jogösszehasonlítási módszer révén a német és a kelet-közép-európai tagállamok magánjogának egyedi felépítését, jellegadó sajátosságait, külön figyelemmel a köztük meglévő lényegi különbségekre.
Kiemelten ismeri e tagállamok társasági jogát és a fogyasztóvédelmi adásvételi jog területét.
Ismeri a polgári jogi követelések határokon átnyúló érvényesítésének mechanizmusát, az európai polgári eljárásjogi joganyagot.
b) képességei
Képes más tagállamokban folyó magánjogi kodifikációs folyamatok megértésére, önálló szakmai értékelésére.
Képes a határon átnyúló nemzetközi üzleti tranzakciókban más országokban dolgozó jogászokkal, ügyvédekkel való hatékony együttműködésre.
Képes munkavégzése során az általa elsődlegesen elsajátított jogrendszertől eltérő más joganyagban való önálló eligazodásra.
Képes a tagállami - magánjogi vonatkozású - bírósági döntések kritikus elemzésére, azok gyakorlati, üzleti kihatásának vizsgálatára.
Nemzetközi es európai közigazgatás specializáción továbbá az összehasonlító jogi mesterjogász
a) tudása
Ismeri az Európai Unió közjogi rendszerét, különös tekintettel az európai közigazgatási jogra.
Ismeri a jogösszehasonlítási módszer révén az egyes tagállamok alkotmány- és közigazgatási jogának sajátosságait, eltéréseit, hasonlóságait. Ideértve ismeri különösen más közép-európai országok közjogi berendezkedését.
Ismeri a közigazgatási vezetői pozíciók ellátásához szükséges interdiszciplináris (különösen politika- és közigazgatás-tudományi) tudásanyagot.
b) képességei
Képes az adott jogi kérdéskört mindenkor összetett módon szemlélni: egyidejűleg vizsgálva azt nemzetközi, európai és tagállami perspektívából, valamint annak gazdasági beágyazottságában.
Képes önálló, megalapozott szakmai vélemény kialakítására, valamint kritikai magatartás tanúsítására uniós vonatkozású jogi kérdéskörökben.
Képes a jogösszehasonlítás módszerének elsajátítása révén szakmai tevékenysége során további jogrendszerek önálló feldolgozására.
Képes az Európai Unió közjogi struktúrájával, a tagállamok közötti együttműködés kereteivel kapcsolatos megalapozott, önálló jogászi szakvélemény kialakítására.
Képes önállóan feldolgozni és jogilag értékelni más tagállamokban bekövetkező alkotmányjogi és közigazgatási változásokat.
Képes a hatékony közigazgatási együttműködés érdekében más tagállamból érkező, illetve ott dolgozó jogászokkal, közigazgatási szakemberekkel való együttes munkára.
c) attitűdje
Szakmai pályafutása során ismeretei rendszeres továbbképzésére, folyamatos bővítésére törekszik.
Munkáját a kifogástalan szakmai igényesség és az alaposság, valamint a társadalmi kérdések iránti nyitottság és felelősségvállalás jellemzi.
Nyitott más jogrendek megismerésére.
Kiváló kommunikációs képességgel rendelkezik.
Magatartása kooperatív, alkalmas csoportmunkára.
Készséges a más nemzetek polgáraival, különböző kulturális háttérrel rendelkezőkkel való együttműködésre.
Szemlélete problémacentrikus, és problémamegoldó készsége jó.
Módszertani tudatosság jellemzi.
Lényeglátó képessége kiemelkedő.
d) autonómiája és felelőssége
Nemcsak behatóan ismeri a jogászi szakmai értékeket és szemléletmódot, hanem azok értékorientált érvényesülése iránt tudatosan is elkötelezett.
Hivatását mindenkor ezen értékek fényében, önállóan és felelősségteljesen gyakorolja.
Munkája során a felmerülő kérdéseket az adott ügy tárgyi megítélésén túl azokat komplex társadalmi-kulturális szempontból is vizsgálja.
9. A mesterképzés jellemzői
9.1. Szakami jellemzők
9.1.2. A szakképzettséghez vezető tudományágak, szakterületek, amelyekből a szak felépül:
a képzéshez kapcsolódó jogi alapismeretek (az Európai Unió politikai rendszere, a jogösszehasonlítás módszerei) 6-9 kredit;
állam- és jogtudományi szakmai ismeretek (a belső piaci alapszabadságok, európai versenyjog, európai es összehasonlító munkajog, Európa intézményesülése) 9-15 kredit.
9.1.2. A válaszható specializációk szakterületei és azok kreditaránya:
a) nemzetközi vállalati jog es annak kelet-közép-európai sajátosságai specializáció:
európai társasági jog (irányelvek, európai társasági formák),
összehasonlító társasági jog (részvénytársaság, korlátolt felelősségű társaság),
európai csődjog,
európai adójog,
európai kollíziós jog,
európai magánjogi irányelvek átültetése, kiemelten foglalkozva olyan irányelvekkel, amelyek a vállalatok számára is jelentősek (vételi jog, általános szerződési feltételek, távollévők közötti szerződéskötés, termékfelelősség),
európai polgári eljárásjog;
b) nemzetközi es európai közigazgatás specializáció:
alapjogok, alapvető szabadságjogok és az európai közjog,
európai közigazgatás-tudományi ismeretek,
összehasonlító alkotmányjogi ismeretek,
idegenrendészeti és kisebbségi jog,
európai Emberi Jogi Egyezmény,
európai közigazgatás,
európai szabályozási jog,
kelet-közép-európai országok közigazgatási rendszerének összehasonlításáról szóló ismeretek.
A választható ismeretek kreditértéke a szakdolgozattal együtt 25-35 kredit.
9.2. Idegennyelvi követelmény
A mesterfokozat megszerzéséhez az Európai Unió valamelyik hivatalos nyelvéből államilag elismert legalább középfokú, általános (B2), komplex típusú nyelvvizsga vagy azzal egyenértékű érettségi bizonyítvány vagy oklevél szükséges.
1. A mesterképzési szak megnevezése: biztosítási és pénzügyi matematika (Actuarial and Financial Mathematics)
2. A mesterképzési szakon szerezhető végzettségi szint és a szakképzettség oklevélben szereplő megjelölése
- végzettségi szint: mester- (magister, master; rövidítve: MSc-) fokozat
- szakképzettség: okleveles biztosítási és pénzügyi matematikus-közgazdász
- a szakképzettség angol nyelvű megjelölése: Actuarial and Financial Mathematician-Economist
- válaszható specializációk: aktuárius, kvantitatív pénzügyek
3. Képzési terület: gazdaságtudományok
4. A mesterképzésbe történő belépésnél előzményként elfogadott szakok
4.1. Teljes kreditérték beszámításával vehető figyelembe: a gazdaságtudományok képzési területről a gazdaság- és pénzügy-matematikai elemzés, az alkalmazott közgazdaságtan, a pénzügy és számvitel, továbbá a természettudomány képzési területről a matematika alapképzési szak.
4.2. A 9.4. pontban meghatározott kreditek teljesítésével elsősorban számításba vehető: a gazdaságtudományok képzési területről a közszolgálati, a gazdálkodási és menedzsment, a kereskedelem és marketing, az emberi erőforrások, természettudomány képzési területről a fizika, az informatika képzési területről a gazdaságinformatikus, a mérnökinformatikus, a programtervező informatikus alapképzési szak.
4.3. A 9.4. pontban meghatározott kreditek teljesítésével vehetők figyelembe továbbá: azok az alapképzési és mesterképzési szakok, illetve a felsőoktatásról szóló 1993. évi LXXX. törvény szerinti szakok, amelyeket a kredit megállapításának alapjául szolgáló ismeretek összevetése alapján a felsőoktatási intézmény kreditátviteli bizottsága elfogad.
5. A képzési idő félévekben: 4 félév
6. A mesterfokozat megszerzéséhez összegyűjtendő kreditek száma: 120 kredit
- a szak orientációja: elmélet-orientált (60-70 százalék)
- a diplomamunka készítéséhez rendelt kreditérték: 15 kredit
- a szabadon választható tantárgyakhoz rendelhető minimális kreditérték: 6 kredit
7. A szakképzettség képzési területek egységes osztályozási rendszere szerinti tanulmányi területi besorolása: 343
8. A mesterképzési szak képzési célja és a szakmai kompetenciák
A képzés célja biztosítási és pénzügyi matematikus-közgazdászok képzése, akik matematikai, statisztikai, pénzügyi és közgazdaságtudományi műveltségük, módszertani ismereteik birtokában, az európai és világpiacon versenyképes elméleti és alkalmazott tudásukkal képesek önálló, kvantitatív szemléletű gondolkodásra, elemzések és kutatás végzésére az állami és magánszférában, a pénzügyi szektor minden területén. Felkészültek tanulmányaik doktori képzésben történő folytatására.
8.1. Az elsajátítandó szakmai kompetenciák
8.1.1. A biztosítási és pénzügyi matematikus-közgazdász
a) tudása
- Elsajátította a gazdaságtudomány, illetve a gazdaság mikro és makro szerveződési szintjeinek fogalmait, elméleteit, folyamatait és jellemzőit, ismeri a meghatározó gazdasági tényeket.
- Érti a gazdálkodó szervezetek struktúráját, működését és hazai, illetve nemzeti határokon túlnyúló kapcsolatrendszerét, információs és motivációs tényezőit, különös tekintettel az intézményi környezetre.
- Ismeri az Európai Uniónak a tevékenységéhez kapcsolódó szakpolitikáit.
- Birtokában van a problémafelismerés, -megfogalmazás és -megoldás, az információgyűjtés és -feldolgozás korszerű, elméletileg is igényes matematikai-statisztikai, ökonometriai, modellezési módszereinek, ismeri azok korlátait is.
- Rendszerszinten és összefüggéseiben ismeri a biztosításmatematika és a pénzügyi matematika tudományának fogalmait és módszereit, a fontosabb gazdasági és pénzügyi összefüggéseket és elemzésük módszereit.
- Ismeri a gazdasági, pénzügyi, demográfiai és biztosítási folyamatokban megjelenő bizonytalanság és kockázat mérésének módszerét, a matematikai, statisztikai modellezését.
- Ismeri a stacionárius folyamatok, az idősorelemzés, a Wiener-folyamat, a sztochasztikus integrál modern fogalmait, azok alkalmazásait a biztosítási és pénzügyi matematikában.
- Ismeri részvények, kötvények, értékpapírok, határidős ügyletek, opciós ügyletek, csereügyletek használatával, árazásaival kapcsolatos alapvető modelleket, ezek összefüggéseit.
- Ismeri az életbiztosítás és a nem-életbiztosítás területéhez tartozó szerződésekkel kapcsolatos alapfogalmakat, a szerződések árazására vonatkozó eljárásokat, a biztosítóintézetek, illetve biztosítási tevékenységet szabályozó törvényi előírásokat.
- Ismeri és érti a bonyolultabb modellek alapvető struktúráját feltáró, egyszerűsítő eljárások (cluster-analízis, diszkriminancia-analízis, faktor-analízis, főkomponens-analízis, regresszió) alkalmazási lehetőségeit.
b) képességei
- Önálló új következtetéseket, eredeti gondolatokat és megoldási módokat fogalmaz meg, képes az igényes elemzési, modellezési módszerek alkalmazására, komplex problémák megoldására irányuló stratégiák kialakítására, döntések meghozatalára.
- A gyakorlati tudás, tapasztalatok megszerzését követően képes közepes és nagyméretű vállalkozásban, gazdálkodó szervezetben átfogó gazdasági funkciót ellátni.
- Képes banki és biztosítási termékfejlesztésre, befektetések értékelésére.
- Magas szintű matematikai elméleti tudása és a gyakorlati ismeretei kombinációja révén képes pénzügyi folyamatok tervezésére, előrejelzésére és irányítására.
- Képes önálló elemzések, jelentések és felmérések készítésére a biztosításmatematika és a pénzügyi matematika területén, továbbá a pénzügyi, biztosítási problémákat alkotó módon, eredeti megoldást adva képes megközelíteni.
- Képes a biztosításmatematika és a pénzügyi matematika területén adódó bonyolult rendszerek áttekintésére, matematikai elemzésére és modellezésére, döntési folyamatok előkészítésére.
- Birtokában van a biztosítás- és pénzügyi matematikai és gazdasági szaknyelvnek, kifejezési és fogalmazási sajátosságainak.
- Az aktuárius specializáción végzett képes az életbiztosítás, az egészségbiztosítás, a nyugdíjbiztosítás és az általános (nem-élet- és viszont-) biztosítás gyakorlatában előforduló kalkulációk elkészítésére, a tartalékoláshoz kapcsolódó számítások elvégzésére, a kockázati folyamatok modellezésére, a biztosítási kockázat mérésére, modellezésére.
- A kvantitatív pénzügyek specializáción végzett továbbá képes a piaci, a hitelezési és a működési kockázatok felmérésére, a kockázatkezelési stratégia meghatározására, a különböző pénzügyi termékek árának meghatározására, a megbízó elvárásainak megfelelő befektetési portfólió kialakítására és ehhez kapcsolódóan az optimális tőkeallokációs stratégia kidolgozására.
c) attitűdje
- Nyitott és befogadó a gazdaságtudomány és gyakorlat új eredményei iránt.
- Törekszik a biztosításmatematika, pénzügyi matematika modern, új eredményeinek megismerésére és minél szélesebb körű alkalmazására, új közgazdasági, matematikai kompetenciák megszerzésére.
- Fogékony és nyitott a biztosításmatematika és pénzügyi matematika területén felmerülő problémák iránt, törekszik azoknak a szakma eszközeivel való megragadására.
- Törekszik a biztosításmatematika és pénzügyi matematika modern eredményeinek, összefüggéseinek szintézisére és magas szintű, a szakmája eszközeivel megalapozott értékelésére.
- Fontosnak tartja, hogy a biztosításmatematika és pénzügyi matematika sajátos problémáit szakemberek és laikusok számára egyaránt szakszerűen fogalmazza meg.
- Elkötelezett a szakterületén belül a tudományosan megalapozott, illetve a kellően alá nem támasztott állítások megkülönböztetése iránt.
- Tudományos kutatásait a legmagasabb etikai normák figyelembevételével végzi.
d) autonómiája és felelőssége
- Szervezetpolitikai, stratégiai, irányítási szempontból jelentős területeken is önállóan választja ki és alkalmazza a releváns problémamegoldási módszereket, önállóan lát el gazdasági elemző, döntés-előkészítő, tanácsadói feladatokat.
- Tudatosan vállalja és kezeli annak felelősségét, hogy az elemzések és gyakorlati eljárások során kapott eredmények a választott modelltől, az alkalmazott módszertől is függnek.
- A biztosításmatematika és pénzügyi matematika területén felmerülő feladatok megoldása során szakmai felelősségének tudatában választja ki és alkalmazza a releváns problémamegoldási módszereket.
- Tisztában van a matematikai gondolkodás, a precíz fogalomalkotás fontosságával, véleményét ezek figyelembe vételével alkotja ki.
- Kritikai gondolkodásmódja, rendszerszerű gondolkodása alapján felelősséggel vesz részt az akár más szakterület képviselőivel megvalósuló együttműködésben, a csoportmunkában.
- Magas szintű biztosításmatematikai és pénzügyi matematikai ismeretei birtokában felelősen működik együtt szűkebb szakterületének, továbbá a más tudományterületek szakmai képviselőivel.
- Törekszik a biztosításmatematika és pénzügyi matematika alapvető értékeinek és normáinak kritikai értelmezésére és fejlesztésére.
9. A mesterképzés jellemzői
9.1. Szakmai jellemzők
9.1.1. A szakképzettséghez vezető tudományágak, szakterületek, amelyekből a szak felépül:
- a biztosítási és pénzügyi matematika alapozó ismeretek (analízis elemei, valószínűségszámítás, statisztika, mikroökonómia, makroökonómia és pénzügy) 10-20 kredit;
- biztosítási és pénzügyi matematika szakmai ismeretei (sztochasztikus folyamatok, többváltozós statisztika, idősorok elmélete, operációkutatás, parciális differenciálegyenletek, vállalati pénzügyek, befektetések, biztosítástan és jog, sztochasztikus analízis, kockázatok matematikai modelljei, statisztikai ismeretek) 45-65 kredit.
9.1.2. Válaszható specializációk:
a) aktuárius (életbiztosítás, nem-életbiztosítás, nyugdíjbiztosítás, egészségbiztosítás, biztosítási számvitel, biztosítási eredmény elemzése, tartalékolás, kockázati folyamatok, pénzügyi folyamatok elemei);
b) kvantitatív pénzügyek (sztochasztikus analízis emelt szinten, pénzügyi folyamatok, kockáztatott érték, kockázati modellek, portfoliókezelés, pénzügyi piacok és intézmények, származtatott eszközök, terméktervezés és -fejlesztés, hitelezési kockázat, döntéselmélet és döntési modellek).
A specializáció aránya a képzés egészén belül 30-40 kredit.
9.2. Idegennyelvi követelmény
A mesterfokozat megszerzéséhez angol nyelvből államilag elismert, legalább középfokú (B2), komplex típusú nyelvvizsga vagy egy másik élő idegen nyelvből középfokú (B2), komplex típusú, a képzési területnek megfelelő szaknyelvi nyelvvizsga vagy államilag elismert felsőfokú (C1), komplex típusú általános nyelvvizsga vagy ezekkel egyenértékű érettségi bizonyítvány vagy oklevél szükséges.
9.3. A szakmai gyakorlat követelményei
A szakmai gyakorlatot, a diplomamunkához kapcsolódóan a képzés tanterve határozza meg.
9.4. A 4.2. és 4.3. pontban megadott oklevéllel rendelkezők esetén a mesterképzési képzési ciklusba való belépés minimális feltételei
A mesterképzésbe való belépéshez szükséges minimális kreditek száma 70 kredit az alábbi területekről:
- módszertani ismeretek (matematika, statisztika, informatika) területéről legalább 35 kredit;
- közgazdasági ismeretek (mikro- és makroökonómia, piacszerkezet, nemzetközi gazdaságtan, pénzügy) területéről legalább10 kredit;
- üzleti ismeretek (számvitel, kontrolling, adózási ismeretek, vállalatértékelés, vezetés-szervezés, üzleti etika, üzleti kommunikáció, marketing, vállalati gazdaságtan, vállalati pénzügy) területéről legalább 15 kredit;
- társadalomtudományi ismeretek (gazdasági jog, szociológia, európai uniós ismeretek, pszichológia) területéről legalább 10 kredit.
A mesterképzésbe való felvétel feltétele, hogy a hallgató a korábbi tanulmányai alapján a felsorolt területeken legalább 40 kredittel rendelkezzen. A mesterképzésben a hiányzó krediteket a felsőoktatási intézmény tanulmányi és vizsgaszabályzatában meghatározottak szerint kell megszerezni.
1. A mesterképzési szak megnevezése: ellátásilánc-menedzsment (Supply Chain Management)
2. A mesterképzési szakon szerezhető végzettségi szint és a szakképzettség oklevélben szereplő megjelölése
- végzettségi szint: mester- (magister, master; rövidítve: MSc-) fokozat
- szakképzettség: okleveles ellátásilánc menedzser
- a szakképzettség angol nyelvű megjelölése: Supply Chain Manager
3. Képzési terület: gazdaságtudományok
4. A mesterképzésbe történő belépésnél előzményként elfogadott szakok
4.1. Teljes kreditérték beszámításával vehető figyelembe: a kereskedelem és marketing, a gazdálkodási és menedzsment, a nemzetközi gazdálkodás, a pénzügy és számvitel, a turizmus-vendéglátás, az emberi erőforrás, a közszolgálati, az alkalmazott közgazdaságtan alapképzési szak.
4.2. A 9.3. pontban meghatározott kreditek teljesítésével elsősorban számításba vehető: a gazdaságtudományok képzési területről a gazdaság- és pénzügy-matematikai elemzés, az üzleti szakoktató, az informatikai képzési területről a gazdaságinformatikus, a mérnökinformatikus, a programtervező informatikus, a műszaki képzési területről a közlekedésmérnöki, a műszaki menedzser, gépészmérnöki alapképzési szak.
4.3. A 9.3. pontban meghatározott kreditek teljesítésével vehetők figyelembe továbbá: azok az alapképzési és mesterképzési szakok, illetve a felsőoktatásról szóló 1993. évi LXXX. törvény szerinti szakok, amelyeket a kredit megállapításának alapjául szolgáló ismeretek összevetése alapján a felsőoktatási intézmény kreditátviteli bizottsága elfogad.
5. A képzési idő félévekben: 4 félév
6. A mesterfokozat megszerzéséhez összegyűjtendő kreditek száma: 120 kredit
- a szak orientációja: kiegyensúlyozott (40-60 százalék)
- a diplomamunka készítéséhez rendelt kreditérték: 15 kredit
- a szabadon választható tantárgyakhoz rendelhető minimális kreditérték: 6 kredit
7. A szakképzettség képzési területek egységes osztályozási rendszere szerinti tanulmányi területi besorolása: 345
8. A mesterképzési szak képzési célja és a szakmai kompetenciák
A képzés célja ellátásilánc-menedzserek képzése, akik az integrált vállalati logisztikai menedzsment összefüggéseit átlátva képesek a vállalati logisztikai rendszer és a vállalatokat átfogó ellátási láncok irányítására. A szükséges elméleti tudás birtokában, illetve a modern gyakorlati megoldások ismeretében képesek a vállalaton belüli, illetve a vállalatok közötti logisztikai folyamatok tervezésére, elemzésére és fejlesztésére, illetve azok hatékony vezetésére. Felkészültek tanulmányaik doktori képzésben történő folytatására.
8.1. Az elsajátítandó szakmai kompetenciák
8.1.1. Az ellátásilánc-menedzser
a) tudása
- Elsajátította a gazdaságtudomány, illetve a gazdaság mikro és makro szerveződési szintjeinek fogalmait, elméleteit, folyamatait és jellemzőit, ismeri a meghatározó gazdasági tényeket.
- Érti a gazdálkodó szervezetek struktúráját, működését és hazai, illetve nemzeti határokon túlnyúló kapcsolatrendszerét, információs és motivációs tényezőit, különös tekintettel az intézményi környezetre.
- Ismeri az európai integrációs folyamatot és az Európai Uniónak a tevékenységéhez kapcsolódó szakpolitikáit.
- Birtokában van a problémafelismerés, -megfogalmazás és -megoldás, az információgyűjtés és -feldolgozás korszerű, elméletileg is igényes matematikai-statisztikai, ökonometriai, modellezési módszereinek, ismeri azok korlátait is. Ismeri a vállalkozás, gazdálkodó szervezet, projekttervezési és -vezetési szabályait, szakmai és etikai normáit.
- Ismeri és érti a vállalati logisztikai folyamatok, illetve az ellátásilánc működésére ható meghatározó üzleti és technikai folyamatokat.
- Ismeri a logisztika és ellátásilánc-menedzsment területének meghatározó kutatási irányait, azok fogalomrendszerét és a kutatáshoz szükséges módszertani alapokat.
- Részletekbe menően ismeri az ellátási lánc menedzsment modern üzleti megoldásainak eszköztárát és az ellátási lánc hatékony menedzsmentjét támogató informatikai megoldásokat.
- Jól ismeri a logisztikai rendszer belső felépítését, a logisztikai folyamatok és rendszerek, tervezési, elemzési és fejlesztési módszereit és eljárásait.
- Ismeri a logisztika, illetve egyes alrendszerei és az ellátásilánc teljesítményének értékelésére alkalmas technikákat.
b) képességei
- Önálló új következtetéseket, eredeti gondolatokat és megoldási módokat fogalmaz meg, képes az igényes elemzési, modellezési módszerek alkalmazására, komplex problémák megoldására irányuló stratégiák kialakítására, döntések meghozatalára változó hazai és nemzetközi környezetben, illetve szervezeti kultúrában is.
- A gyakorlati tudás, tapasztalatok megszerzését követően közepes és nagyméretű vállalkozást, komplex szervezeti egységet vezet, gazdálkodó szervezetben átfogó gazdasági funkciót lát el, összetett gazdálkodási folyamatokat tervez, irányít, az erőforrásokkal gazdálkodik. Nemzetközi, multikulturális környezetben is képes hatékony munkavégzésre.
- Képes a vállalati versenyképességet támogató logisztikai fejlesztések és célkitűzések megfogalmazására.
- Képes a logisztikai folyamat elvárásainak és teljesítményének más vállalati funkcióval történő hatékony összehangolására.
- Képes a vállalati logisztikai folyamatok rendszerszemléletű és a folyamatokat középpontba helyező irányítására és fejlesztésére.
- Képes a hatékonyabb ellátásilánc-menedzsment eszközeinek vállalatspecifikus meghatározására.
- Képes a logisztika és ellátásilánc-menedzsment meghatározó kutatási területein önálló kutatási probléma megfogalmazására és a kutatás végrehajtására.
c) attitűdje
- Kritikusan viszonyul saját, illetve a beosztottak munkájához és magatartásához, innovatív és proaktív magatartást tanúsít a gazdasági problémák kezelésében.
- Nyitott és befogadó a gazdaságtudomány és gyakorlat új eredményei iránt.
- Kulturált, etikus és tárgyilagos értelmiségi hozzáállás jellemzi a személyekhez, illetve a társadalmi problémákhoz való viszonyulása során, munkájában figyel a szélesebb körű társadalmi, ágazati, regionális, nemzeti és európai értékre (ide értve a társadalmi, szociális és ökológiai, fenntarthatósági szempontokat is).
- Törekszik tudásának és munkakapcsolatainak fejlesztésére, erre munkatársait és beosztottait is ösztönzi, segíti, támogatja.
- Elkötelezett a minőségi munkavégzés iránt.
- Nyitott és befogadó az ellátásilánc-menedzsment lehetőségei és a gyakorlat új eredményei, valamint a társadalmi-gazdasági-jogi környezet szakterületét érintő változások iránt.
d) autonómiája és felelőssége
- Szervezetpolitikai, stratégiai, irányítási szempontból jelentős területeken is önállóan választja ki és alkalmazza a releváns problémamegoldási módszereket, önállóan lát el gazdasági elemző, döntés előkészítő, tanácsadói feladatokat.
- Önállóan létesít, szervez és irányít nagyobb méretű vállalkozást, vagy nagyobb szervezetet, szervezeti egységet is.
- Felelősséget vállal saját munkájáért, az általa irányított szervezetért, vállalkozásáért, az alkalmazottakért. Önállóan azonosítja, tervezi és szervezi saját és beosztottai szakmai és általános fejlődését, azokért felelősséget vállal és visel.
- A szakmai feladatok megoldása során önállóan választja ki és alkalmazza a releváns ellátásilánc-menedzsment problémamegoldási módszereket.
- Kutatási-fejlesztési és projektcsoportokhoz csatlakozva - a csoportok tagjaival együttműködve - megszerzett ismereteit, gyakorlati tapasztalatait, képességeit és készségeit mozgósítja.
- Képviseli, betartja és betartatja a szervezet etikai normáit, szükség esetén kezdeményezi azok továbbfejlesztését.
9. A mesterképzés jellemzői
9.1. Szakmai jellemzők
A szakképzettséghez vezető tudományágak, szakterületek, amelyekből a szak felépül:
- gazdaságtudomány és társadalomtudomány 20-30 kredit,
- ellátásilánc-menedzsment, logisztikai fejlesztések szakmai és módszertani ismeretei 65-75 kredit, azzal, hogy a gazdasági és társadalom tudományi disztribúció és ellátási menedzsment, a logisztika, stratégiai menedzsment, a logisztikai szimulációs programok, a logisztikai rendszerek, értékteremtő folyamatok menedzsmentje területeiről összesen legalább 29 kredit.
9.2. Idegennyelvi követelmény
A mesterfokozat megszerzéséhez angol nyelvből államilag elismert, legalább középfokú (B2), komplex típusú nyelvvizsga vagy egy másik élő idegen nyelvből középfokú (B2), komplex típusú, a képzési területnek megfelelő szaknyelvi nyelvvizsga vagy államilag elismert felsőfokú (C1), komplex típusú általános nyelvvizsga vagy ezekkel egyenértékű érettségi bizonyítvány vagy oklevél szükséges.
9.3. A 4.2. és 4.3. pontban megadott oklevéllel rendelkezők esetén a mesterképzési képzési ciklusba való belépés minimális feltételei
A mesterképzésbe való belépéshez szükséges minimális kreditek száma 60 kredit az alábbi területekről:
- módszertani alapismeretek (matematika, statisztika, informatika) területéről 15 kredit;
- közgazdasági ismeretek (mikro- és makroökonómia, nemzetközi gazdaságtan, környezet-gazdaságtan, gazdaságelmélet, gazdaságstatisztika, közgazdaságtan-elmélettörténet, gazdaságmodellezés, gazdaságpolitika ágazati és funkcionális gazdaságtan, közösségi gazdaságtan) területéről 10 kredit;
- társadalomtudományi ismeretek (európai uniós, általános és gazdasági jogi ismeretek, gazdaságtörténet, szociológia, pszichológia) területéről 10 kredit;
- üzleti és kötelező szakmai alapismeretek (vállalatgazdaságtan, gazdasági jog, marketing, vezetés és szervezés, döntéselmélet és módszertan, üzleti etika, tevékenységmenedzsment, értékteremtő folyamatok menedzsmentje, stratégiai tervezés, pénzügy, számvitel, kontrolling) területéről 25 kredit.
A mesterképzésbe való felvétel feltétele, hogy a hallgató a korábbi tanulmányai alapján a felsorolt területeken legalább 30 kredittel rendelkezzen. A mesterképzésben a hiányzó krediteket a felsőoktatási intézmény tanulmányi és vizsgaszabályzatában meghatározottak szerint kell megszerezni.
1. A mesterképzési szak megnevezése: gazdaság- és pénzügy-matematikai elemzés
(Economic and Financial Mathematical Analysis)
2. A mesterképzési szakon szerezhető végzettségi szint és a szakképzettség oklevélben szereplő megjelölése
- végzettségi szint: mester- (magister, master; rövidítve: MSc-) fokozat
- szakképzettség: okleveles közgazdász gazdaság- és pénzügy-matematikai elemzés szakon
- a szakképzettség angol nyelvű megjelölése: Economist in Economic and Financial Mathematical Analysis
- választható specializációk: gazdaságmatematika, pénzügy-matematika, valamint ökonometriai, statisztikai adtakezelés
3. Képzési terület: gazdaságtudományok
4. A képzési idő félévekben: 10 félév
5. A mesterfokozat megszerzéséhez összegyűjtendő kreditek száma: 300 kredit
- a szak orientációja: elmélet-igényes (70-80 százalék)
- a diplomamunka készítéséhez rendelt kreditérték: 15 kredit
- a szabadon választható tantárgyakhoz rendelhető minimális kreditérték: 18 kredit
6. A szakképzettség képzési területek egységes osztályozási rendszere szerinti tanulmányi területi besorolása: 314
7. A mesterképzési szak képzési célja és a szakmai kompetenciák
A képzés célja közgazdasági és pénzügyi műveltséggel, nemzetközi szinten versenyképes elméleti és módszertani tudással és készségekkel rendelkező közgazdász szakemberek képzése, akik gazdaság- és pénzügyi-elemzési és modellezési ismereteik birtokában képesek a gazdasági és pénzügyi intézményrendszer különböző területein és szintjein - beleértve az Európai Unió, a központi állami irányítás, a regionális, az önkormányzati, vállalati szintet - önálló munkavégzésre. Képesek önálló, kreatív gondolkodásra, alkalmazott közgazdasági és pénzügyi elemzés és kutatás végzésére az akadémiai, állami és magánszférában egyaránt. Felkészültek tanulmányaik doktori képzésben történő folytatására.
7.1. Az elsajátítandó szakmai kompetenciák
7.1.1. Gazdaság- és pénzügy-matematikai elemzés szakon a közgazdász
a) tudása
- Elsajátította a gazdaságtudomány, illetve a gazdaság mikro és makro szerveződési szintjeinek fogalmait, elméleteit, folyamatait és jellemzőit, ismeri a meghatározó gazdasági tényeket.
- Érti a gazdálkodó szervezetek struktúráját, működését és hazai, illetve nemzeti határokon túlnyúló kapcsolatrendszerét, információs és motivációs tényezőit, különös tekintettel az intézményi környezetre.
- Ismeri az európai integrációs folyamatot és az Európai Uniónak a tevékenységéhez kapcsolódó szakpolitikáit.
- Ismeri a problémafelismerés, -megfogalmazás és -megoldás, az információgyűjtés és -feldolgozás korszerű, elméletileg is igényes matematikai-statisztikai, ökonometriai, modellezési módszereit, illetve azok korlátait.
- Ismeri a közgazdasági elméleteket és módszereket, különösen azok matematikai alapjait, a gazdasági és pénzügyi összefüggések formalizált leírásának, modellezésének és elemzésének módszereit, korlátait, a modellezéshez és elemzéshez szükséges matematikai, ökonometriai, számítástechnikai apparátust.
- Ismeri az erőforrásokkal való hatékony gazdálkodás, a gazdasági szervezés és irányítás elméleteit és módszereit.
- Ismeri a gazdasági szereplők döntéseit alakító tényezőket, az egyes döntések komplex kölcsönhatásának rendszerét és az azok gyakorlati elemzésére, előrejelzésére és befolyásolására alkalmas modelleket, módszereket, illetve a gazdasági információs rendszereket.
- Ismeri a gazdaság egészére, illetve egyes szereplőire vonatkozó információszerzési és információelemzési módszereket.
- Ismeri a gazdasági és pénzügyi intézmények rendszerét, működésük elveit és folyamatait.
- Ismeri a nemzeti és nemzetközi gazdasági (benne kiemelten az európai unió) és pénzügyi rendszer működésének törvényszerűségeit, a gazdasági folyamatok szervezésének és irányításának alapelveit és módszereit.
- Ismeri a matematikai közgazdaságtani és pénzügyi kommunikáció szakszerű és hatékony írásbeli és szóbeli, valamint információs technológiai, elektronikus formáit.
b) képességei
- Önálló új következtetéseket, eredeti gondolatokat és megoldási módokat fogalmaz meg, képes az igényes elemzési, modellezési módszerek alkalmazására, komplex problémák megoldására irányuló stratégiák kialakítására, döntések meghozatalára, változó hazai és nemzetközi környezetben, illetve szervezeti kultúrában is.
- A gyakorlati tudás, tapasztalatok megszerzését követően közepes és nagyméretű vállalkozást, komplex szervezeti egységet vezet, gazdálkodó szervezetben átfogó gazdasági funkciót lát el.
- Képes a közgazdasági és pénzügyi elemző, előrejelző és modellalkotási tevékenységre, a közgazdasági folyamatok és problémák modellszintű megfogalmazására, az így nyert, vagy más szakértőktől átvett modellek előrejelzési célú felhasználására és továbbfejlesztésére.
- Képes az elemzéshez, előrejelzéshez és modellalkotáshoz szükséges információk beszerzésére és elemzésére.
- Képes a közgazdasági érvelések egyszerű és akár bonyolultabb, rendszerszemléletű formalizálására, a mérési problémák formalizálására és mérési modellé alakítására.
- Képes a matematikai, statisztikai és ökonometriai eszköztár magabiztos és önálló alkalmazásra, az igényes gazdasági és pénzügyi elemző és döntés-előkészítő munkára a gazdasági és pénzügyi intézményrendszer különböző területein és szintjein.
