a diplomamunka készítéséhez rendelt kreditérték: 20 kredit

a szabadon választható tantárgyakhoz rendelhető minimális kreditérték: 10 kredit

7. A szakképzettség képzési területek egységes osztályozási rendszere szerinti tanulmányi területi besorolása: 211

8. A mesterképzési szak képzési célja és a szakmai kompetenciák

A képzés célja design- és művészet teoretikusok képzése, akik az elsajátított diszciplináris ismeretanyag (design- és művészettörténet, társadalomtudományok, filozófia, kommunikációelmélet) birtokában, továbbá a tárgy-, tér- és képalkotás elméletének és gyakorlatának alapos ismeretében alkalmasak ez utóbbi művészeti területek történetének, intézményeinek, alkotásainak és azok társadalmi befogadásának önálló kutatására, illetve interdiszciplináris, kritikai szemléletű feldolgozására. Az elsajátított fogalomkészlet és eszköztár birtokában e területek jelenségeinek értő befogadójává és avatott közvetítőjévé válnak. Kulturális és kutató intézményekben, köz- és magángyűjteményeknél, szaklapoknál, a média és a design változatos területein működő cégeknél helyezkedhetnek el vagy önálló vállalkozóként dolgozhatnak, tudásukkal segítve a design, a kreatív ipar és környezetkultúra magasabb szintre emelését. Felkészültek tanulmányaik doktori képzésben történő folytatására.

8.1. Az elsajátítandó szakmai kompetenciák

8.1.1. A design- és művészet teoretikus

a) tudása

Megújuló önálló tudással rendelkezik a design és a művészetek történetéről és elméletéről, tudásának része a széles spektrumú műveltség.

Rendszerszerű ismeretekkel rendelkezik a művészet- és designelmélet koncepcióiról, tradícióiról, meghatározó múltbéli és kortárs tendenciáiról és diskurzusairól, valamint referencia értékű alkotóiról, alkotásairól és eredményeiről.

Széles körű ismeretekkel rendelkezik a művészet- és designelmélethez kapcsolódó tágabb kulturális kontextusról, annak történeti alakulásáról, meghatározó korszakairól, irányzatairól, valamint jelenkori működéséről és főbb tendenciáiról.

Specializált ismeretekkel rendelkezik a művészet- és designelmélet területén végzendő kutatás módszertanáról, az adat- és forrásgyűjtési, kezelési, szelekciós és értékelési módszerekről.

Érti és magas szinten ismeri a kreativitás és a design gondolkodás működését, és érti, hogyan alkalmazhatók ezek összetett problémák megoldásához.

b) képességei

Komplex szakmai problémákat ismer fel, saját kutatói programot alakít ki, és ez alapján önálló kreatív szakmai munkát végez.

Önállóan vizsgál és kutat komplex problémaköröket, az adatokat és forrásokat kritikailag kezeli, a tágabb kontextuális összefüggéseket és folyamatokat rendszerszerűen értelmezi.

Magas szintű kritikai gondolkodásra támaszkodva reflektál, önálló, szilárd szakmai álláspontot alakít ki.

Interdiszciplináris alkotóközegben saját szakterületét kompetensen és magas színvonalon képviseli, csapatban dolgozva egyenrangú félként, alkotó módon működik együtt társszakmák és különböző művészeti területek képviselőivel.

Szakmai tevékenységét, elképzeléseit, eredményeit nyilvánosság előtt nagy biztonsággal és kompetenciával mutatja be, valamint magas szintű párbeszédet folytat szakmai közösségével, a társszakmák képviselőivel, szakértőkkel, ügyfelekkel, illetve laikus közönséggel a szakterületét érintő komplex témákban, anyanyelvén és egy idegen nyelven.

Magas szintű esztétikai és kritikai érzékkel, valamint kialakult ízléssel rendelkezik.

c) attitűdje

Munkájában motivált és elkötelezett, tevékenységét szellemi szabadság, kísérletező és vállalkozó kedv jellemzi.

Aktívan keresi az együttműködést más művészeti ágak és szakterületek szereplőivel, szakmai tevékenységét integratív szemlélettel végzi.

Társadalmi és ökológiai szempontból érzékeny és elkötelezett, a különböző társadalmi és kulturális csoportokkal szemben befogadó, toleráns és empatikus.

Kutató- és elemző munkáját képes elhelyezni a tágabb kulturális, gazdasági és piaci kontextusban, szakmája etikai és szerzői jogi normáit betartja.

d) autonómiája és felelőssége

Művészet- és designelméleti kérdésekben önállóan tájékozódik, saját ízléssel és szakmai véleménnyel bír.

Interdiszciplináris tevékenységekben is autonóm módon és felelősen tevékenykedik. Felelősséget vállal saját művészet- és designelméleti kutatói, elemzői, szakértői munkájáért, a művészet- és designelmélet értékeiért és etikai normáiért.

Kutatói, elemzői, szakértői munkáját társadalmilag, kulturálisan, ökológiailag érzékeny, tudatos és felelős tevékenység jellemzi.

9. A mesterképzés jellemzői

9.1. Szakmai jellemzők

A szakképzettséghez vezető tudományágak, szakterületek, amelyekből a szak felépül:

design- és művészettörténet 30-40 kredit;

társadalomtudományok 15-20 kredit;

filozófia 15-20 kredit;

kommunikáció 15-20 kredit;

tervező- vagy művész-szakokkal integrált projektek 4 kredit.

9.2. Idegennyelvi követelmény

A mesterfokozat megszerzéséhez egy élő idegen nyelvből államilag elismert, középfokú (B2), komplex típusú nyelvvizsga vagy ezzel egyenértékű érettségi bizonyítvány vagy oklevél szükséges.

9.3. A képzést megkülönböztető speciális jegyek

A képzés csak teljes idejű képzésben, a nappali képzés munkarendje szerint szervezhető meg.

9.4. A 4.2. pontban megadott oklevéllel rendelkezők esetén a mesterképzési képzési ciklusba való belépés minimális feltételei

A mesterképzésbe való belépéshez szükséges minimális kreditek száma 60 kredit a filozófia, a kommunikációelmélet, a társadalomtudomány, a design- és művészettörténet, a művészeti tekhné területéről.

A mesterképzésbe való felvétel feltétele, hogy a hallgató az alapképzési tanulmányai alapján a felsorolt területeken legalább 30 kredittel rendelkezzen. A mesterképzésben a hiányzó krediteket a felsőoktatási intézmény tanulmányi és vizsgaszabályzatában meghatározottak szerint kell megszerezni.

4. DIVAT- ÉS TEXTILTERVEZÉS MESTERKÉPZÉSI SZAK

1. A mesterképzési szak megnevezése: divat- és textiltervezés (Fashion and Textile Design)

2. A mesterképzési szakon szerezhető végzettségi szint és a szakképzettség oklevélben szereplő megjelölése

végzettségi szint: mester- (magister, master; rövidítve: MA-) fokozat

szakképzettség: okleveles divat- és textiltervező művész

a szakképzettség angol nyelvű megjelölése: Fashion and Textile Designer

3. Képzési terület: művészet

4. A mesterképzésbe történő belépésnél előzményként elfogadott szakok:

4.1. Teljes kreditérték beszámításával vehető figyelembe: a textiltervezés, a formatervezés, a kerámiatervezés, az üvegtervezés, a fémművesség, a tárgyalkotás, az építőművészet, az animáció, a fotográfia, a média design, a tervezőgrafika, a design- és művészetelmélet, a designkultúra, a látványtervezés, az alkalmazott látványtervezés, a képalkotás, a környezetkultúra, a kézműves, a kézműves tárgykultúra alapképzési szak és a felsőoktatásról szóló 1993. évi LXXX. törvény szerinti vizuális nevelés szak.

4.2. A 9.4. pontban meghatározott kreditek teljesítésével vehetők figyelembe továbbá: azok az alapképzési és mesterképzési szakok, illetve a felsőoktatásról szóló 1993. évi LXXX. törvény szerinti szakok, amelyeket a kredit megállapításának alapjául szolgáló ismeretek összevetése alapján a felsőoktatási intézmény kreditátviteli bizottsága elfogad.

5. A képzési idő félévekben: 4 félév

6. A mesterfokozat megszerzéséhez összegyűjtendő kreditek száma: 120 kredit

a szak orientációja: gyakorlatorientált (60-70 százalék)

a diplomamunka készítéséhez rendelt kreditérték: 20 kredit

a szabadon választható tantárgyakhoz rendelhető minimális kreditérték: 10 kredit

7. A szakképzettség képzési területek egységes osztályozási rendszere szerinti tanulmányi területi besorolása: 214

8. A mesterképzési szak képzési célja és a szakmai kompetenciák

A képzés célja textil- és divattervezők képzése, akik megszerzett tervezői és tudományos ismereteik birtokában, tudatos és felelősségteljes tervezői magatartásukkal képesek felismerni a társadalom és a kultúra, valamint a piacgazdaság és környezet kihívásait, és azokra rugalmas, hatékony és innovatív megoldásokkal tudnak reagálni a design, divat és textiltervezés eszközeivel. Munkájukat a divat- és a textiltervezés, és az ahhoz kapcsolódó termékfejlesztés, továbbá a designkutatás valamennyi fázisában képesek önállóan és más szakemberekkel együttműködve, csoportmunkában is végezni, akár a divat és textiltervező-, valamint multidiszciplináris designkutató-csoportok vezetőjeként is. Felkészültek tanulmányaik doktori képzésben történő folytatására.

8.1. Az elsajátítandó szakmai kompetenciák

8.1.1. A divat- és textiltervező művész

a) tudása

Megújuló önálló tudással rendelkezik, tudásának része a széles spektrumú műveltség.

Széles körű, rendszerszerű és specializált ismeretekkel rendelkezik a divat- és textiltervezés elméleteiről, koncepcióiról, tradícióiról, meghatározó múltbéli és kortárs tendenciáiról és diskurzusairól, valamint referencia értékű alkotóiról, alkotásairól és eredményeiről.

Széles körű, rendszerszerű és specializált ismeretekkel is rendelkezik a divat- és textiltervezés területéhez kapcsolódó tágabb művészeti és kulturális kontextusról, annak történeti alakulásáról, meghatározó korszakairól, irányzatairól, valamint jelenkori működéséről és főbb tendenciáiról.

Szerteágazó és rendszerszerű ismeretekkel rendelkezik a divat- és textiltervezéshez kapcsolódó kortárs társadalmi, gazdasági, piaci, környezeti és információ-technológiai kontextusról, ezek működéséről, valamint a szakmájához való kapcsolódási pontokról és összefüggésekről.

Specializált ismeretekkel rendelkezik a divat- és textiltervezés területén végzendő művészeti kutatás módszertanáról, az adat- és forrásgyűjtési, kezelési, szelekciós és értékelési módszerekről.

Érti és magas szinten ismeri a kreativitás és a design gondolkodás működését, és érti, hogyan alkalmazhatók ezek összetett problémák megoldásához.

Ismeri a komplex holisztikus gondolkodás működését, valamint magas szinten ismeri a specializált ötlet- és koncepciófejlesztési, innovációs módszereket.

Jártas az interdiszciplináris tervezési, alkotás módszertanban, ismeri és érti a komplex tervezési, alkotó folyamatok összefüggéseit és rendszerét, valamint azt, hogy ezek hogyan realizálódnak saját alkotói tevékenységében.

Magas szintű esztétikai és kritikai érzékkel, valamint kialakult ízléssel rendelkezik.

Magas szintű, specializált ismeretekkel rendelkezik a textil- és divattervezés területén alkalmazott tradicionális, klasszikus és innovatív anyagokról, médiumokról, eszközökről, technikákról, tisztában van a főbb technológiai, gyártási, előállítási folyamatokkal és a tevékenységek végzésének körülményeivel.

Magas szinten érti és ismeri a projektmenedzsment működését, folyamatát, illetve alkalmazását saját szakterületén.

Magas szinten ismeri a divat- és textiltervezés vizuális kommunikációs és prezentációs eszközeit, módszereit, csatornáit, behatóan ismeri a szaknyelvet, és a hatékony szóbeli és írásos szakmai kommunikációt anyanyelvén és legalább egy idegen nyelven.

Részleteiben és rendszerében ismeri divat- és textiltervezés gazdasági, pénzügyi, szerzői jogi és etikai normáit, szabályozását, érti a saját vállalkozás működtetésének kereteit, valamint alapos áttekintéssel bír a szakterületét érintő tágabb intézményrendszerről.

Ismeri és érti saját erősségeit és gyengeségeit a szakmai tevékenységben, és érti azt, hogy az élethosszig tartó tanulás és a megújuló tudás hogyan lehet hasznos számára.

b) képességei

Felismer komplex szakmai problémákat, saját tervezési, alkotói programot alakít ki, és ez alapján önálló kreatív szakmai munkát végez.

Korábban megszerzett és rendszerezett tudását és tapasztalatait stratégiai módon alkalmazza változó, új típusú, komplex helyzetekben.

Önállóan vizsgál komplex problémaköröket, összetett művészeti és designkutatást folytat, az adatokat és forrásokat kritikailag kezeli, a tágabb kontextuális összefüggéseket és folyamatokat rendszerszerűen értelmezi.

Magas szintű kritikai gondolkodásra támaszkodva képes alkotói, tervezői reflexióra, valamint önálló, szilárd szakmai álláspont kialakítására.

Kreativitását mozgósítja változó, új típusú, komplex helyzetekben is, és a hagyományos keretrendszerből kilépő, innovatív megoldásokat fejleszt.

Önállóan és rutinszerűen, konzekvensen visz végig tervezési, alkotó folyamatot, magas szintű és komplex tervezői, alkotói döntéseket hoz meg, és komplex originális alkotást hoz létre. Rutinszerűen és innovatív módon alkalmazza a megfelelő eszközt, módszert, eljárást és gyártástechnológiát egyéni koncepciói és önálló tervei megvalósításához.

Interdiszciplináris alkotóközegben saját szakterületét kompetensen és magas színvonalon képviseli, csapatban dolgozva egyenrangú félként, alkotó módon működik együtt a társszakmák és a különböző művészeti területek képviselőivel.

Projekteket, folyamatokat és erőforrásokat menedzsel, csoportban dolgozva vezető szerepet lát el, irányítja az alkotó, tervező és megvalósító tevékenységet.

Szakmai tevékenységét, elképzeléseit, eredményeit nyilvánosság előtt nagy biztonsággal és kompetenciával mutatja be, valamint magas szintű párbeszédet folytat szakmai közösségével, a társszakmák képviselőivel, szakértőkkel, ügyfelekkel, illetve laikus közönséggel a szakterületét érintő komplex témákban, anyanyelvén és egy idegen nyelven. Szakmai álláspontját és szakmai érdekeit érvekkel alátámasztva képviseli vita helyzetben, együttműködés során képes a konfliktuskezelésre.

Alkalmazza szakterülete etikai és szerzői jogi normáit, továbbá a szakmai elvárásoknak megfelelően alkalmazza tudását eltérő intézményes keretek között is.

Képes értékelni saját szakmai tevékenységét, szakmai erősségeit, gyengeségeit, és tudását, kompetenciáit és alkotói, tervezői gyakorlatát folytonosan naprakészen tartja, megújítja, fejleszti.

c) attitűdje

Aktívan keresi a textil- és divattervezéshez kapcsolódó új ismereteket, módszereket és technikákat, figyelemmel kíséri a kortárs művészeti, társadalmi, gazdasági, piaci, ökológiai és információ-technológiai folyamatokat, tendenciákat.

Textil- és divattervezői munkájában motivált és elkötelezett, alkotótevékenységét szellemi szabadság, kísérletező és vállalkozó kedv jellemzi.

Tudatosan törekszik saját szakmai határainak, illetve a szakterületek közötti határok és hagyományos keretrendszerek átlépésére, meghaladására.

Aktívan keresi azokat a kihívásokat és komplex problémákat, ahol szakmai tudását és kreativitását kamatoztatva adekvát válaszokat adhat, originális alkotásokat hozhat létre, önállóan vagy csoport tagjaiként.

Textil- és divattervezői tevékenységében rugalmasan és adaptívan viszonyul az új típusú kihívásokhoz, problémákhoz és helyzetkehez.

Textil- és divattervezői alkotó, tervező tevékenységét magas fokú minőség és értékorientáltság, művészi érzékenység és intellektuális szemlélet jellemzi.

Aktívan keresi az együttműködést más művészeti ágak és szakterületek szereplőivel, aktívan kezdeményez interdiszciplináris projekteket, szakmai tevékenységét integratív szemlélettel végzi.

A saját alkotó, tervező tevékenységével kapcsolatos társadalmi és ökológiai igényeket felismeri, azonosítja, azokra reflektál.

Társadalmi és ökológiai szempontból érzékeny és elkötelezett, munkájában törekszik a fenntarthatóság szempontjainak érvényesítésére, a különböző társadalmi és kulturális csoportokkal szemben befogadó, toleráns és empatikus.

Saját alkotó, tervező tevékenységét képes elhelyezni a tágabb kulturális, gazdasági és piaci kontextusban, szakmája etikai és szerzői jogi normáit betartja.

d) autonómiája és felelőssége

Szakmai identitása kialakult.

Szakmai kérdésekben önállóan tájékozódik, saját ízléssel és szakmai véleménnyel bír. Saját művészeti koncepciót alkot, amelyet önállóan és professzionálisan valósít meg. Rendszeresen kezdeményez, vezet és formál projekteket.

Interdiszciplináris tevékenységekben is autonóm módon és felelősen tevékenykedik.

Saját szakmai munkájáért, valamint az általa vezetett projektekért, tevékenységekért felelősséget vállal.

A szakmai közösség tagjaként felelősséget vállal közösségért, szakterülete értékeiért és etikai normáiért.

Textil- és divattervezői munkáját társadalmilag, kulturálisan, ökológiailag érzékeny, tudatos és felelős tevékenység jellemzi.

9. A mesterképzés jellemzői

9.1. Szakmai jellemzők

A szakképzettséghez vezető tudományágak, szakterületek, amelyekből a szak felépül:

a diplomamunka készítéséhez rendelt kreditértékkel együtt

divat- és textiltervezés és kutatás 30-50 kredit;

divat- és textiltervezési ismeretek és gyakorlati stúdiumok 15-30 kredit;

divat- és textiltervezési szakelmélet 5-15 kredit;

elméleti stúdiumok (design és művészettörténet- és elmélet, társadalomtudomány, gazdasági és jogi ismeretek, kommunikáció) 15-40 kredit;

kapcsolódó társszakmai ismeretek 10-20 kredit.

9.2. Idegennyelvi követelmény

A mesterfokozat megszerzéséhez egy élő idegen nyelvből államilag elismert, középfokú (B2), komplex típusú nyelvvizsga vagy ezzel egyenértékű érettségi bizonyítvány vagy oklevél szükséges.

9.3. A képzést megkülönböztető speciális jegyek

A képzés csak teljes idejű képzésben, a nappali képzés munkarendje szerint szervezhető meg.

9.4. A 4.2. pontban megadott oklevéllel rendelkezők esetén a mesterképzési képzési ciklusba való belépés minimális feltételei

A mesterképzésbe való belépéshez szükséges minimális kreditek száma 60 kredit divat- és textiltervezési stúdiumok, szakelmélet, művészettörténet és -elmélet, társadalomtudomány, filozófia, gazdasági és jogi ismeretek, kommunikációs és prezentációs ismeretek ismeretkörökből.

A mesterképzésbe való felvétel feltétele, hogy a hallgató az alapképzési tanulmányai alapján a felsorolt területeken legalább 30 kredittel rendelkezzen. A mesterképzésben a hiányzó krediteket a felsőoktatási intézmény tanulmányi és vizsgaszabályzatában meghatározottak szerint kell megszerezni.

5. DOKUMENTUMFILM-RENDEZŐ MŰVÉSZ MESTERKÉPZÉSI SZAK

1. A mesterképzési szak megnevezése: dokumentumfilm-rendező művész (Documentary Film Directing)

2. A mesterképzési szakon szerezhető végzettségi szint és a szakképzettség oklevélben szereplő megjelölése

végzettségi szint: mester- (magister, master; rövidítve: MA-) fokozat

szakképzettség: okleveles dokumentumfilm-rendező művész

a szakképzettség angol nyelvű megjelölése: Documentary Film Director

3. Képzési terület: művészet

4. A mesterképzésbe történő belépésnél előzményként elfogadott szakok:

4.1. Teljes kreditérték beszámításával vehető figyelembe: valamennyi képzési terület bármely alapképzési szakja.

5. A képzési idő félévekben: 4 félév

6. A mesterfokozat megszerzéséhez összegyűjtendő kreditek száma: 120 kredit

a szak orientációja: gyakorlatorientált (60-70 százalék)

a diplomamunka készítéséhez rendelt kreditérték: 10 kredit

a szabadon választható tantárgyakhoz rendelhető minimális kreditérték: 6 kredit

7. A szakképzettség képzési területek egységes osztályozási rendszere szerinti tanulmányi területi besorolása: 213

8. A mesterképzési szak képzési célja és a szakmai kompetenciák

A képzés célja dokumentumfilm-rendezők képzése, akik művészi színvonalon képesek önálló dokumentumfilmes alkotásokat létrehozni. Érzékenyen, hatásosan, egyéni látásmóddal tudnak a társadalmi élet problémáira, a jelenkor és a múlt eseményeire, jelenségeire reagálni és műveikkel, valamint közéleti megnyilvánulásaikkal képesek terjeszteni, szolgálni a magyar és az egyetemes dokumentumfilmes és mozgókép kultúrát. Felkészültek tanulmányaik doktori képzésben történő folytatására.

8.1. Az elsajátítandó szakmai kompetenciák

8.1.1. A dokumentumfilm-rendező művész

a) tudása

Általános és specializált ismeretekkel rendelkezik a dokumentumfilm-rendezés elméletéről és gyakorlatáról.

Specializált ismeretekkel rendelkezik a dokumentumfilm-rendezéshez kapcsolódó előkészítő, kutató munka módszereiről, folyamatairól.

Specializált ismeretekkel rendelkezik egy dokumentumfilm eredetiségének felismerésével kapcsolatban.

Specializált ismeretekkel rendelkezik a dokumentumfilmes műfaj főbb elméleteinek, stíluskorszakainak és kortárs irányzatainak, fontosabb alkotásainak részterületeiről.

Behatóan ismeri a dokumentumfilm-készítéshez kapcsolódó munkafolyamatokat, azok szabályait, technikai eszközeit, gyakorlati lehetőségeit, szakmai követelményeit.

Szerteágazó ismeretekkel rendelkezik a dokumentumfilm-rendezés és más művészeti ágak, szakterületek közötti kapcsolódási pontokról, valamint az alkotó- és előadó-művészeti területek közötti dinamikus kölcsönhatásról.

Alaposan ismeri a hazai dokumentumfilmes pályázati szisztémákat, a filmek előkészítésének, prezentációjának, finanszírozásának aktuális lehetőségeit és módszereit.

Magas szinten ismeri a dokumentumfilm-rendezésre vonatkozó etikai normákat.

b) képességei

Képes a tanulmányai során elsajátított tudásra támaszkodva az általa - és alkotó társai segítségével - készülő mű egyéni látásmódú, magas művészi színvonalon való, szakmai biztonsággal történő megformálására.

Képes kreatívan cselekedni és reagálni váratlanul előálló és új stratégiai megközelítést követelő helyzetekre; felhalmozott eszköztárából adekvát módon választani.

Képes a dokumentumfilm-rendezés során új megközelítések, tudatosság és széleskörű átlátás kialakítására.

Alkotó módon képes használni a tevékenysége alapjául szolgáló technikai, anyagi és információs forrásokat, valamint kiemelkedő szociális érzékenységgel, toleranciával és alkotói felelősségtudattal kezelni kritikus helyzeteket.

Képes a tanulmányai során megszerzett filmesztétikai és filmtörténeti tudást a dokumentumfilm-készítés során, valamint a művészeti életben hasznosítani és terjeszteni.

A tanulmányai során szerzett tapasztalatokra támaszkodva képes a tudásanyag felhasználására, valamint a dokumentumfilm területén túl is kifinomult kritikai ítélőképesség használatára.

Képes a dokumentumfilm-készítéshez szükséges irányítói és döntési feladatok ellátására, alkotó társaival és a stábbal való együttműködésre.

Képes filmterveit pályázati formába önteni, szakmai fórumokon hatásosan előadni.

Képes átlátni és producereivel együttműködni filmjei anyagi hátterének megteremtésében. Képes alkalmazni a dokumentumfilmes szakterület etikai normáit.

c) attitűdje

Aktívan keresi, befogadja és felhasználja az új dokumentumfilmes szakmai ismereteket, módszereket és kreatív dinamikus megvalósítási lehetőségeket.

Törekszik arra, hogy alkotó módon vegyen részt művészeti produkciók, önálló alkotások létrehozásában.

Kiforrott kritikai érzékkel viszonyul a dokumentumfilmes műfaj stílusirányzataihoz, valamint kortárs alkotásaihoz, különböző egyéni megközelítési módokhoz.

A dokumentumfilm-rendezői tevékenységével kapcsolatos társadalmi igényeket felismeri, azokra műveiben művészi módon reflektál.

Társadalmilag érzékeny és elkötelezett dokumentumfilmjei témájának megválasztásában és azok létrehozásában.

Aktívan keresi az együttműködést más művészeti ágak, illetve más szakterületek szereplőivel. Irányítói szerepének tudatában nyitott alkotótársainak véleményére, javaslataira.

Betartja a dokumentumfilmes terület magas etikai követelményeit és műveiben, illetve azok létrehozása során példát mutat.

d) autonómiája és felelőssége

Szakmai identitása egyértelműen kialakult.

Saját művészeti koncepciót alkot, amelyet professzionális módon valósít meg alkotó társai segítségével.

Rendszeresen készít filmterveket, elképzeléseit irányítói szerepben valósítja meg.

Nyitott a hagyományos és az új megközelítést hordozó művészeti alkotások, produkciók társadalmi megismertetésére és megértetésére.

Összművészeti, illetve multidiszciplináris tevékenységekben is autonóm módon és felelősen tevékenykedik.

Műveinek létrehozásában - alkotói szabadságát megtartva - figyelembe veszi a társadalmi környezet igényeit és kulturális örökségünk hatását.

Elkötelezett dokumentumfilmjeinek célközönségének kiválasztásában és ahhoz történő eljuttatásában.

Alkotásaiban, a művészi és társadalmi közéletben magas etikai mércét képvisel.

9. A mesterképzés jellemzői

9.1. Szakmai jellemzők

A szakképzettséghez vezető tudományágak, szakterületek, amelyekből a szak felépül:

a dokumentumfilm-készítés filmesztétikai, társadalomtudományi, film- és kultúrtörténeti háttere 14-26 kredit;

dokumentumfilm-rendezés és a film létrehozásának folyamata 58-90 kredit;

a dokumentumfilm-készítés hazai és nemzetközi pályázati, fejlesztési és produkciós közege 2-10 kredit.

9.2. Idegennyelvi követelmény

A mesterfokozat megszerzéséhez egy idegen nyelvből államilag elismert, középfokú (B2), komplex típusú nyelvvizsga vagy ezzel egyenértékű érettségi bizonyítvány vagy oklevél megszerzése szükséges.

9.3. A szakmai gyakorlat követelményei

A szakmai gyakorlat a tantervben meghatározottak szerinti, filmkészítésben (írás, előkészítés, forgatás, utómunka), különböző szakmai eseményeken (fesztivál, workshop, konferencia) való részvétel Magyarországon, külföldön.

9.4. A képzést megkülönböztető speciális jegyek

A képzés kis csoportos formában folyik, alkalmanként terepen, speciális feltételek között, alkotó tábor keretein belül. A hallgatók több alkalommal aktívan vesznek részt szakmai eseményeken, fesztiválokon.

6. EGYHÁZZENE-MŰVÉSZ MESTERKÉPZÉSI SZAK

1. A mesterképzési szak megnevezése: egyházzene-művész (Sacred Music)

2. A mesterképzési szakon szerezhető végzettségi szint és a szakképzettség oklevélben szereplő megjelölése

végzettségi szint: mester- (magister, master; rövidítve: MA-) fokozat

szakképzettség:

okleveles egyházzene-kóruskarnagy

okleveles egyházzene-orgonaművész

a szakképzettség angol nyelvű megjelölése szakirányok szerint:

Sacred Musician (Choral Conducting)

Sacred Musician (Organist)

választható szakirányok: egyházzene kóruskarnagy, egyházzene orgonaművész

3. Képzési terület: művészet

4. A mesterképzésbe történő belépésnél előzményként elfogadott szakok:

4.1. Teljes kreditérték beszámításával vehető figyelembe: az előadó-művészet alapképzési szak egyházzene-orgona és egyházzene-kórusvezetés szakiránya, valamint a felsőoktatásról szóló 1993. évi LXXX. törvény szerinti főiskolai szintű egyházzene, tanár szak.

4.2. A 9.4. pontban meghatározott kreditek teljesítésével elsősorban figyelembe vehető:

az előadó-művészet alapképzési szak egyházzene-orgona és egyházzene-kórusvezetés szakirányától eltérő szakirányai, valamint az alkotóművészet és muzikológia alapképzési szak bármely szakiránya.

4.3 A 9.4. pontban meghatározott kreditek teljesítésével vehetők figyelembe továbbá a felsőoktatásról szóló 1993. évi LXXX. törvény szerinti zeneművészeti szakok, amelyeket a kredit megállapításának alapjául szolgáló ismeretek összevetése alapján a felsőoktatási intézmény kreditátviteli bizottsága elfogad.

5. A képzési idő félévekben: 4 félév

6. A mesterfokozat megszerzéséhez összegyűjtendő kreditek száma: 120 kredit

a szak orientációja: kiemelten gyakorlatorientált (70-80 százalék)

a diplomamunka készítéséhez rendelt kreditérték: 15 kredit

a szabadon választható tantárgyakhoz rendelhető minimális kreditérték: 6 kredit szakirányhoz rendelt minimális kreditérték: 40 kredit

7. A szakképzettség képzési területek egységes osztályozási rendszere szerinti tanulmányi területi besorolása: 212

8. A mesterképzési szak képzési célja és a szakmai kompetenciák

A képzés célja egyházzene-művészek képzése, akik teljes értékű zenei képzettség birtokában a magyar és egyetemes zenei kultúrát - ezen belül elsősorban az egyházzenei kultúrát - szolgálni és terjeszteni tudják. Képesek jól tájékozódni az egyházzene repertoárjában és annak liturgikai összefüggéseiben, életre hívnak és irányítanak kórusokat, szkólákat, illetve magas színvonalú templomi orgonaszolgálatot látnak el. A zenei és liturgikai értékeket szakmán belül és kívül képviselik, fejlesztik, tudatosítják és megvédik. Alkalmasak a szakterületen folyó tudományos munkába való bekapcsolódásra. Felkészültek tanulmányaik doktori képzésben történő folytatására.

8.1. Az elsajátítandó szakmai kompetenciák

8.1.1. Az egyházzene-művész

a) tudása

Specializált ismeretekkel rendelkezik az egyházzenei előadó-művészettel kapcsolatos zenetörténeti, zeneelméleti, népének-történeti, egyházzenei háttérről, az egyházzene valamennyi korszakának fontosabb alkotásairól.

Magas szinten ismeri a mélyebb műismerethez vezető módszereket, analitikus eszközöket. Mélyreható ismeretei vannak az egyházzenei tevékenységhez kapcsolódó zeneművek egyéni és csoportos munka során történő elsajátításának folyamatáról, sajátos követelményeiről, a gyakorlási módszerekről, illetve próbatechnikákról.

Beható ismeretekkel rendelkezik az egyházzenei tevékenységét érintő sajátos művészeti követelményekről és más zeneművészeti, egyházművészeti ágakkal, illetve a liturgiával, teológiával, egyházszervezeti rendszerrel való kapcsolódási pontokról.

Magas szinten ismeri a kóruséneklés alapjául szolgáló énektechnikát, gyakorlatban megismerte az egyházzenei énekkari irodalom legjelentősebb műveinek egy részét.

Ismeretekkel rendelkezik az egyházi munkavégzés szervezeti kereteiről, valamint az egyházzenei tevékenységgel kapcsolatos elhelyezkedési lehetőségekről.

Magas szinten ismeri az egyházzenére vonatkozó hivatalos egyházi előírásokat, és a zenei előadó-művészetre vonatkozó etikai szabályokat.

Ismeri az egyházában lévő lelki(ségi) irányzatokat.

b) képességei

Képes az általa tanult és más zeneművek önálló értékelésére, azok stiláris, kompozíció-technikai, esztétikai kontextusában.

Hagyományos és speciális notációjú (történeti és modern gregorián, menzurális) kottaképeket egyaránt helyesen értelmez.

Elméleti ismeretei alapján képes saját egyházzenei tevékenységével kapcsolatban szóban vagy írásban kifejezni gondolatait.

Képes az egyházzenei tevékenységhez kapcsolódó egyéni és csoportos próbafolyamatok időbeli megtervezésére, a próbák szakszerű, hatékony irányítására, a gyakorlási metódusok kialakítására.

Önállóan vagy csoportosan, az egyházzenei alkalmak más résztvevőivel együtt végzett zenei tevékenysége során képes a hatékony együttműködésre és kommunikációra.

Tevékenysége során képes alkalmazni az egyházi előírásokat és a zenei előadó- művészet etikai normáit.

Kóruséneklésben szerzett ismeretei és gyakorlata alapján képes a liturgikus és egyházzenei alkalmakon énekkari művek művészi szintű előadásában való részvételre.

Képes érvényesíteni az egyházzenei tevékenységének megfelelő körülményeire vonatkozó elvárásait, ennek érdekében hatékonyan, meggyőzően kommunikál.

Képes az egyházi intézményekben a szakmai illetékességének megfelelő irányítási tevékenységet végezni.

c) attitűdje

Egyházzenei elméleti tudását folyamatosan frissíti, az egyházi-liturgikus irodalomban való tájékozottságát folyamatosan mélyíti.

Nyitott az egyházzenei tevékenységgel kapcsolatos kérdések elméleti megközelítésére, az elméleti háttér mind mélyebb megismerésére.

Kiforrott kritikai érzékkel viszonyul a különböző zenei stílusirányzatokhoz, zeneművekhez. Aktívan keresi a más zenészcsoportokkal való együttműködést a liturgikus vagy más zenei alkalmak keretében.

Az egyházi előírásokat és a zenei előadó-művészet etikai normáit betartja.

Törekszik egyházi kórusban (szkólában) való éneklésben történő rendszeres részvételre. Tájékozott az egyházi élet eseményeiben, követi az egyházzenei tevékenységéhez kapcsolódó változásokat.

Ambicionálja egyházzenei tevékenységének szélesebb egyházi, közösségi körben történő megismertetését.

d) autonómiája és felelőssége

Egyházzenei tevékenységével kapcsolatos zenei és liturgikus ismereteit elméleti háttérismereteinek közvetítésével, valamint az egyházzenei tevékenységbe való bevonással is megosztja másokkal.

Egyházzenei tevékenységén túl folyamatosan figyelemmel kíséri a teljes zenei élet eseményeit, a zenei hangzóanyag-, kotta- és könyvkiadást, az írásos zenei publikációkat. Felelősséget érez azért, hogy az általa létrehozott zenei produkció méltó legyen a sok évszázados egyházi hagyományhoz, az Isten-dicséret méltóságához, a liturgia követelményeihez, és mindez a legmagasabb művészi színvonalon valósuljon meg.

Szóló- és csoportos, liturgikus zenei szolgálat vagy más egyházzenei tevékenység során egyaránt professzionális szintű teljesítményt nyújt.

Felelősen képviseli az egyházzene évszázados hagyományainak, értékeinek közvetítését és megvédését.

Aktívan vesz részt a liturgia közösségi jellegének megfelelő szkóla, kórus előadó-művészeti tevékenységében.

Törekszik egyházzenei tevékenységébe az adott egyházi közösség minél szélesebb körét bevonni, a közösség (iskola) egyházzenei, liturgikus nevelésében aktív szerepet vállalni.

8.1.2. A szakirányokon szerezhető további sajátos kompetenciák

8.1.2.1. Az egyházzene-orgonaművész szakirányon továbbá az egyházzene-orgonaművész

a) tudása

Behatóan ismeri az egyházzenei orgonajáték alapjául szolgáló zenei tudáselemeket, technikai eszköztárat.

Az orgonajáték, különösen a liturgikus orgonajáték területén általános és specializált stílus-, műfaj- és előadásmód ismerettel rendelkezik.

Sokoldalú ismeretei vannak a templomi, egyházi környezetben zajló egyházzenei orgonista tevékenység sajátos követelményeiről, az e környezetben elhangzó speciális vokális és hangszeres repertoárról.

Magas szintű ismeretekkel rendelkezik a lapról játék és az improvizáció módjairól a liturgiában előforduló zenei anyagok, elsősorban az egyházzenei orgonajáték vonatkozásában.

Gyakorlatban elsajátította az orgonaszólamot tartalmazó egyházzenei művek, valamint az orgonista egyházzenész repertoárjába tartozó művek jelentős részét, széleskörű rálátása van a repertoár más részeire.

Specializált ismeretekkel rendelkezik az (egyházzenei) orgonajáték és az ahhoz kapcsolódó egyházi szolgálat alapjául szolgáló forrásokról (kották, könyvek, gyűjtemények) és azok fellelhetőségéről, a repertoár bővítésének, speciális részei felkutatásának módjáról, lehetőségeiről.

Elsajátította az egyházzenei orgonista tevékenységhez szükséges kórusvezénylési ismereteket.

b) képességei

Képes professzionális szintű egyházzenei orgonista szolgálatot szólistaként vagy zenei együttesek tagjaként, templomi vagy más környezetben egyaránt magabiztosan, liturgikus ismereteinek hatékony felhasználásával, zenei elképzeléseinek érvényre juttatásával, megfelelő ízléssel megvalósítani.

A tanulmányai során szerzett zenei, technikai és liturgiai tudás birtokában képes koncentrált, illetve váratlan előadói helyzetekben új megoldást igénylő egyházzenész orgonista feladatokat biztosan, stílushűen, jó ízléssel megoldani.

Képes a liturgiában előforduló zenei anyagokat első látás után megszólaltatni (lapról játék), transzponálni, azokhoz kapcsolódóan improvizálni orgonán, illetve zongorán.

Képes a különféle egyházzenei alkalmak zenei tételeinek szakszerű, megfelelő összeállítására és betanítására, a zenei tételek repertoárjának bővítésére, a liturgikus kereteken belül saját művészi elképzeléseinek megvalósítására.

Képes liturgikus énekkari anyagok betanítására és a liturgia keretében történő vezénylésére.

c) attitűdje

Orgonatudását folyamatosan fejleszti.

Törekszik arra, hogy az egyházi keretekhez illő orgona- és egyéb egyházzenei repertoárját minél szélesebb stílus- és műfaji körben bővítse.

Kiforrott kritikai érzékkel viszonyul saját és mások előadó-művészeti teljesítményéhez, a különböző előadói gyakorlatokhoz, konkrét zenei produkciókhoz.

Zenei gondolkodását magas fokú kreativitás, ugyanakkor a liturgia követelményeihez való állandó alkalmazkodás jellemzi.

Egyházzenei orgona- és kórusrepertoárját bővíti.

Törekszik arra, hogy egyházzenei orgonistaként ne csak a templomi énekkarok kísérőjeként, hanem szükség szerint a vezetőjeként is tevékenykedjen.

d) autonómiája és felelőssége

Az egyházzenei orgonaművészet és az egyházzenei orgonista tevékenység iránti elkötelezettsége egyértelműen kialakult.

Rendszeresen kezdeményezi az olyan egyházzenei alkalmak megvalósulását, amelyek magas színvonalú zenei szolgálattal valósulnak meg, azokban irányító, formáló szerepet tölt be. Repertoárja bővítésénél a művészi, értékfeltáró és -megőrző szempontok mellett tekintettel van az egyházi, liturgikus alkalmazhatóságra.

Gondoskodik a liturgikus zenei szolgálat egészéről, összehangolja a különböző hangszeres és énekes tevékenységeket.

8.1.2.2. Az egyházzene-kóruskarnagy szakirányon továbbá az egyházzene-kóruskarnagy

a) tudása

Behatóan ismeri az egyházzenei kórusvezénylési, énekkari előadó-művészet alapjául szolgáló zenei tudáselemeket, technikai eszköztárat.

Specializált ismeretekkel rendelkezik az egyszólamú és többszólamú egyházzene, különösen a liturgikus zene műfajairól, stílusairól és előadásmódjáról.

Sokoldalú ismeretei vannak a templomi, egyházi környezetben zajló egyházzenei kóruskarnagyi tevékenység sajátos követelményeiről, az e környezetben elhangzó speciális vokális repertoárról.

A karnagyi feladatok szempontjából gyakorlatban elsajátította a vokális egyházzenei művek, jelentős részét, széleskörű rálátása van a repertoár más részeire.

Specializált ismeretekkel rendelkezik az (egyházzenei) énekkari előadó-művészet és az ahhoz kapcsolódó egyházi szolgálat alapjául szolgáló forrásokról (kották, könyvek, gyűjtemények) és azok fellelhetőségéről, a repertoár bővítésének, speciális részei felkutatásának módjáról, lehetőségeiről.

Elsajátította az egyházzenei kóruskarnagyi tevékenységhez szükséges orgonajáték zenei és technikai ismereteit.

b) képességei

Képes professzionális szintű egyházzenei kóruskarnagyi szolgálatot templomi vagy más környezetben egyaránt magabiztosan, liturgikus ismereteinek hatékony felhasználásával, zenei elképzeléseinek érvényre juttatásával, megfelelő ízléssel megvalósítani.

A tanulmányai során szerzett zenei, technikai és liturgiai tudás birtokában képes koncentrált, illetve váratlan előadói helyzetekben új megoldást igénylő egyházzenei kóruskarnagyi feladatokat biztosan, stílushűen, jó ízléssel megoldani.

Képes a különféle egyházzenei alkalmak zenei tételeinek szakszerű, megfelelő összeállítására és betanítására, a zenei tételek repertoárjának bővítésére, a liturgikus kereteken belül saját művészi elképzeléseinek megvalósítására.

Képes könnyebb liturgikus zenei tételek orgonaszólamának megszólaltatására.

c) attitűdje

Egyházzene-kóruskarnagyi vezénylési tudását folyamatosan fejleszti.

Törekszik arra, hogy az egyházi keretekhez illő egyházzenei kórusrepertoárját minél szélesebb stílus- és műfaji körben bővítse.

Kiforrott kritikai érzékkel viszonyul saját és mások előadó-művészeti teljesítményéhez, a különböző előadói gyakorlatokhoz, konkrét zenei produkciókhoz.

Zenei gondolkodását magas fokú kreativitás, ugyanakkor a liturgia követelményeihez való állandó alkalmazkodás jellemzi.

Egyházzenei kórusrepertoárját bővíti.

Törekszik arra, hogy egyházzenei kóruskarnagyként ne csak a templomi énekkarok vezetőjeként, hanem szükség szerint orgonakísérőjeként is tevékenykedjen.

d) autonómiája és felelőssége

Az egyházzenei kórusművészet iránti elkötelezettsége egyértelműen kialakult.

Rendszeresen kezdeményezi az olyan egyházzenei alkalmak megvalósulását, amelyek magas színvonalú zenei szolgálattal valósulnak meg, azokban irányító, formáló szerepet tölt be. Egyházzenei kórusrepertoárja bővítésénél a művészi, értékfeltáró és -megőrző szempontok mellett tekintettel van az egyházi, liturgikus alkalmazhatóságra.

Gondoskodik a liturgikus zenei szolgálat egészéről, összehangolja a különböző hangszeres és énekes tevékenységeket.

9. A mesterképzés jellemzői

9.1. Szakmai jellemzők

9.1.1. A szakképzettséghez vezető tudományágak, szakterületek, amelyekből a szak felépül:

a zeneművészet elméleti, történeti ismeretei 4-24 kredit;

az egyházzene-művészet elméleti, történeti területei és kapcsolódása a művészeti, egyházi élethez 20-54 kredit;

vokális előadó-művészet 4-12 kredit.

9.1.2. A szakirány tudományágai, szakterületei és azok kreditaránya

egyházzene orgonaművész szakirány:

általános és egyházzenei orgona előadó-művészet 22-46 kredit;

egyházzenei kórusvezénylés 2-10 kredit;

egyházzene kóruskarnagy szakirány:

egyházzenei kóruskarnagyi előadó-művészet 10-30 kredit;

hangszeres előadó-művészet 10-30 kredit.

9.2. Idegennyelvi követelmény

A mesterfokozat megszerzéséhez legalább egy idegen nyelvből államilag elismert, középfokú (B2), komplex típusú nyelvvizsga vagy ezzel egyenértékű érettségi bizonyítvány vagy oklevél megszerzése szükséges.

9.3. A szakmai gyakorlat követelményei

A felsőoktatási intézmény tantervében meghatározottak szerinti egyházi liturgikus szolgálatban való részvétel.

9.4. A 4.2. pontban megadott oklevéllel rendelkezők esetén a mesterképzési képzési ciklusba való belépés minimális feltételei

Az alapképzéstől eltérő mesterképzésbe való belépéshez szükséges minimális kreditek száma:

a zeneművészet elméleti, történeti ismeretei 20 kredit,

az egyházzenei művészet (specifikus) elméleti, liturgikus és gyakorlati területei 15 kredit.

A mesterképzésbe való felvétel feltétele, hogy a hallgató az alapképzési tanulmányai alapján a felsorolt területeken legalább 20 kredittel rendelkezzen. A mesterképzésben a hiányzó krediteket a felsőoktatási intézmény tanulmányi és vizsgaszabályzatában meghatározottak szerint kell megszerezni.

7. ÉPÍTŐMŰVÉSZ MESTERKÉPZÉSI SZAK

1. A mesterképzési szak megnevezése: építőművész (Architectural Design)

2. A mesterképzési szakon szerezhető végzettségi szint és a szakképzettség oklevélben szereplő megjelölése

végzettségi szint: mester- (magister, master; rövidítve: MA-) fokozat

szakképzettség: okleveles építőművész

a szakképzettség angol nyelvű megjelölése: Architectural Designer

3. Képzési terület: művészet

4. A mesterképzésbe történő belépésnél előzményként elfogadott szakok:

4.1. Teljes kreditérték beszámításával vehető figyelembe: az építőművészet, az építészmérnöki alapképzési szak.

4.2. A 9.4. pontban meghatározott kreditek teljesítésével vehetők figyelembe továbbá azok az alapképzési és a mesterképzési szakok, illetve a felsőoktatásról szóló 1993. évi LXXX. törvény szerinti szakok, amelyeket a kredit megállapításának alapjául szolgáló ismeretek összevetése alapján a felsőoktatási intézmény kreditátviteli bizottsága elfogad.

5. A képzési idő félévekben: 4 félév

6. A mesterfokozat megszerzéséhez összegyűjtendő kreditek száma: 120 kredit

a szak orientációja: gyakorlatorientált (60-70 százalék)

a diplomamunka készítéséhez rendelt kreditérték: 20 kredit

a szabadon választható tantárgyakhoz rendelhető minimális kreditérték: 6 kredit

7. A szakképzettség képzési területek egységes osztályozási rendszere szerinti tanulmányi területi besorolása: 581

8. A mesterképzési szak képzési célja és a szakmai kompetenciák

A képzés célja építőművészek képzése, akik képesek a környezetalakítás és a legtágabban értelmezett építészet bármely területén a befogadó környezetet szolgáló és a kor kihívásainak megfelelő művészi igényű építészeti alkotások létrehozására, valamint az építészet művészeti- és műszaki aspektusainak egységét tükröző szemléletet formáló megnyilatkozásra. Rendelkeznek az ehhez szükséges műveltséggel, alkotói készségekkel. Az átfogó szemléletű képzés biztos alapot képez több szakág koordinálásához és számos speciális szakterület irányába való továbbképzéshez. Felkészültek tanulmányaik doktori képzés keretében történő folytatására.

8.1. Az elsajátítandó szakmai kompetenciák

8.1.1. Az építőművész

a) tudása

Megújuló önálló tudással rendelkezik, tudásának része a széles spektrumú műveltség.

Széles körű, rendszerszerű és specializált ismeretekkel rendelkezik az építőművészet elméleteiről, koncepcióiról, tradícióiról, meghatározó múltbéli és kortárs tendenciáiról és diskurzusairól, valamint referencia értékű alkotóiról, alkotásairól és eredményeiről.

Széles körű, rendszerszerű és specializált ismeretekkel rendelkezik az építőművészethez kapcsolódó tágabb művészeti és kulturális kontextusról, annak történeti alakulásáról, meghatározó korszakairól, irányzatairól, valamint jelenkori működéséről és főbb tendenciáiról.

Szerteágazó és rendszerszerű ismeretekkel rendelkezik az építőművészethez kapcsolódó kortárs társadalmi, gazdasági, piaci, környezeti és információ-technológiai kontextusról, ezek működéséről, valamint a szakmájához való kapcsolódási pontokról és összefüggésekről.

Specializált ismeretekkel rendelkezik az építőművészethez kapcsolódó művészeti kutatás módszertanáról, az adat- és forrásgyűjtési, kezelési, szelekciós és értékelési módszerekről.

Érti és magas szinten ismeri a kreativitás és a design gondolkodás működését, és érti, hogyan alkalmazhatók ezek összetett problémák megoldásához.

Ismeri a komplex holisztikus gondolkodás működését, valamint magas szinten ismeri a specializált ötlet- és koncepciófejlesztési, innovációs módszereket.

Jártas az interdiszciplináris tervezési, alkotás módszertanban, ismeri és érti a komplex tervezési, alkotó folyamatok összefüggéseit és rendszerét, valamint azt, hogy ezek hogyan realizálódnak saját alkotói tevékenységében.

Magas szintű esztétikai és kritikai érzékkel, valamint kialakult ízléssel rendelkezik.

Magas szintű, specializált ismeretekkel rendelkezik az építőművészetben alkalmazott tradicionális, klasszikus és innovatív anyagokról, médiumokról, eszközökről, technikákról, tisztában van a főbb technológiai, gyártási, előállítási folyamatokkal és a tevékenységek végzésének körülményeivel.

Magas szinten érti és ismeri a projektmenedzsment működését, folyamatát, illetve alkalmazását az építőművészet területén.

Magas szinten ismeri az építőművészet vizuális kommunikációs és prezentációs eszközeit, módszereit, csatornáit, behatóan ismeri a szaknyelvet, és a hatékony szóbeli és írásos szakmai kommunikációt anyanyelvén és legalább egy idegen nyelven.

Részleteiben és rendszerében ismeri az építőművészet gazdasági, pénzügyi, szerzői jogi és etikai normáit, szabályozását, érti a saját vállalkozás működtetésének kereteit, valamint alapos áttekintéssel bír a szakterületét érintő tágabb intézményrendszerről.

Ismeri és érti saját erősségeit és gyengeségeit a szakmai tevékenységben, és érti azt, hogy az élethosszig tartó tanulás és a megújuló tudás hogyan lehet hasznos számára.

b) képességei

Felismer komplex szakmai problémákat, saját tervezési, alkotói programot alakít ki, és ez alapján önálló kreatív szakmai munkát végez.

Korábban megszerzett és rendszerezett tudását és tapasztalatait stratégiai módon alkalmazza változó, új típusú, komplex helyzetekben.

Komplex problémaköröket önállóan vizsgál, összetett művészeti és designkutatást folytat, az adatokat és forrásokat kritikailag kezeli, rendszerszerűen értelmezi a tágabb kontextuális összefüggéseket és folyamatokat.

Magas szintű kritikai gondolkodásra támaszkodva képes alkotói, tervezői reflexióra, valamint önálló, szilárd szakmai álláspont kialakítására.

Kreativitását mozgósítja változó, új típusú, komplex helyzetekben is, a hagyományos keretrendszerből kilépő, innovatív megoldásokat fejleszt.

Önállóan és rutinszerűen, konzekvensen visz végig tervezési, alkotó folyamatot, magas szintű és komplex tervezői, alkotói döntéseket hoz meg, és komplex originális alkotást hoz létre. Rutinszerűen és innovatív módon alkalmazza a megfelelő eszközt, módszert, eljárást és gyártástechnológiát egyéni koncepciói és önálló tervei megvalósításához.

Interdiszciplináris alkotóközegben építőművészeti szakterületét kompetensen és magas színvonalon képviseli, csapatban dolgozva egyenrangú félként, alkotó módon működik együtt a társszakmák és a különböző művészeti területek képviselőivel.

Projekteket, folyamatokat és erőforrásokat menedzsel, csoportban dolgozva vezető szerepet lát el, irányítja az alkotó, tervező és megvalósító tevékenységet.

Építőművészi tevékenységét, elképzeléseit, eredményeit nyilvánosság előtt nagy biztonsággal és kompetenciával mutatja be, valamint magas szintű párbeszédet folytat szakmai közösségével, a társszakmák képviselőivel, szakértőkkel, ügyfelekkel, illetve laikus közönséggel a szakterületét érintő komplex témákban, anyanyelvén és egy idegen nyelven. Szakmai álláspontját és szakmai érdekeit érvekkel alátámasztva képviseli vita helyzetben, együttműködés során képes a konfliktuskezelésre.

Alkalmazza szakterülete etikai és szerzői jogi normáit, továbbá a szakmai elvárásoknak megfelelően alkalmazza tudását eltérő intézményes keretek között is.

Képes értékelni saját szakmai tevékenységét, szakmai erősségeit, gyengeségeit, és tudását, kompetenciáit és alkotói, tervezői gyakorlatát folytonosan naprakészen tartja, megújítja, fejleszti.

Aktív tervezői, gyakorlati tapasztalattal rendelkezik.

c) attitűdje

Aktívan keresi az új szakmai ismereteket, módszereket és technikákat, figyelemmel kíséri a kortárs művészeti, társadalmi, gazdasági, piaci, ökológiai és információ-technológiai folyamatokat, tendenciákat.

Építőművészi munkájában motivált és elkötelezett, alkotótevékenységét szellemi szabadság, kísérletező és vállalkozó kedv jellemzi.

Tudatosan törekszik saját szakmai határainak, illetve a szakterületek közötti határok és hagyományos keretrendszerek átlépésére, meghaladására.

Aktívan keresi azokat a kihívásokat és komplex problémákat, ahol szakmai tudását és kreativitását kamatoztatva adekvát válaszokat adhat, originális alkotásokat hozhat létre, önállóan vagy csoport tagjaként.

Rugalmasan és adaptívan viszonyul építőművészi tevékenységében az új típusú kihívásokhoz, problémákhoz és helyzetkehez.

Magas fokú minőség és értékorientáltság, művészi érzékenység és intellektuális szemlélet jellemzi építőművészi alkotótevékenységét.

Aktívan keresi az együttműködést más művészeti ágak és szakterületek szereplőivel, aktívan kezdeményez interdiszciplináris projekteket, szakmai tevékenységét integratív szemlélettel végzi.

A saját építőművészi alkotó-, tervező tevékenységével kapcsolatos társadalmi és ökológiai igényeket felismeri, azonosítja, azokra reflektál.

Társadalmi és ökológiai szempontból érzékeny és elkötelezett, munkájában törekszik a fenntarthatóság szempontjainak érvényesítésére, a különböző társadalmi és kulturális csoportokkal szemben befogadó, toleráns és empatikus.

Saját építőművészi alkotó-, tervező tevékenységét képes elhelyezni a tágabb kulturális, gazdasági és piaci kontextusban, szakmája etikai és szerzői jogi normáit betartja.

d) autonómiája és felelőssége

Szakmai identitása kialakult.

Szakmai kérdésekben önállóan tájékozódik, saját ízléssel és szakmai véleménnyel bír. Saját művészeti koncepciót alkot, amelyet önállóan és professzionálisan valósít meg. Rendszeresen kezdeményez, vezet és formál projekteket.

Interdiszciplináris tevékenységekben is autonóm módon és felelősen tevékenykedik.

Saját építőművészi munkájáért, valamint az általa vezetett projektekért, tevékenységekért felelősséget vállal.

A szakmai közösség tagjaként felelősséget vállal közösségért, az építészet tárgyi, környezeti és eszmei értékeiért és etikai normáiért.

Építőművészi munkáját társadalmilag, kulturálisan, ökológiailag érzékeny, tudatos és felelős tevékenység jellemzi.

9. A mesterképzés jellemzői

9.1. Szakmai jellemzők

A szakképzettséghez vezető tudományágak, szakterületek, amelyekből a szak felépül:

a diplomamunka készítéséhez rendelt kreditértékkel együtt

tervezői kompetenciák (építészeti és belsőépítészeti tervezés, bútor-, tárgytervezés, tervezésmódszertan, épületszerkezettan és anyagismeret, környezettervezés, műhelytechnológiák prezentáció) 30-60 kredit;

elméleti stúdiumok (szakergonómia, kutatásmódszertan, kommunikáció, fenntarthatóság, ökológia, gazdasági és jogi ismeretek, környezetpszichológia, építészet- és művészettörténet és -elmélet, szociológia) 30-60 kredit;

társszakmai ismeretek (világítástervezés, akusztika, településtervezés) 10-20 kredit;

integrált szakmagyakorláshoz szükséges átfogó ismereteken túlmutató szakértelem elsajátításához szükséges elméleti és gyakorlati tanulmányok (passzív technológiák, parametrikus tervezés, speciális bútorszerkezettan) 10-20 kredit.

9.2. Idegennyelvi követelmény

A mesterfokozat megszerzéséhez egy élő idegen nyelvből államilag elismert, középfokú (B2), komplex típusú nyelvvizsga vagy ezzel egyenértékű érettségi bizonyítvány vagy oklevél szükséges.

9.3. A képzést megkülönböztető speciális jegyek

A képzés csak teljes idejű képzésben, a nappali képzés munkarendje szerint szervezhető meg.

9.4. A 4.2. pontban megadott oklevéllel rendelkezők esetén a mesterképzési képzési ciklusba való belépés minimális feltételei

A mesterképzésbe való belépéshez szükséges minimális kreditek száma 60 kredit építészeti

stúdiumok, tervezési stúdiumok, művészettörténet és -elmélet, társadalomtudomány, filozófia, gazdasági és jogi ismeretek, kommunikációs és prezentációs ismeretek területeiről.

A mesterképzésbe való felvétel feltétele, hogy a hallgató az alapképzési tanulmányai alapján a

felsorolt területeken legalább 30 kredittel rendelkezzen. A mesterképzésben a hiányzó krediteket a felsőoktatási intézmény tanulmányi és vizsgaszabályzatában meghatározottak szerint kell megszerezni.

8. FÉMMŰVESSÉG MESTERKÉPZÉSI SZAK

1. A mesterképzési szak megnevezése: fémművesség (Metal Design)

2. A mesterképzési szakon szerezhető végzettségi szint és a szakképzettség oklevélben szereplő megjelölése

végzettségi szint: mester- (magister, master; rövidítve: MA-) fokozat

szakképzettség: okleveles fémműves tervező művész

a szakképzettség angol nyelvű megjelölése: Metal Designer

3. Képzési terület: művészet

4. A mesterképzésbe történő belépésnél előzményként elfogadott szakok:

4.1. Teljes kreditérték beszámításával vehető figyelembe: a tárgyalkotás, a kerámiatervezés, az üvegtervezés, a fémművesség, a textiltervezés, a formatervezés, az építőművészet, az animáció, a fotográfia, a média design, a tervezőgrafika, a design- és művészetelmélet, a kézműves tárgykultúra, a képalkotás, a környezetkultúra, a látványtervezés, az alkalmazott látványtervezés, a designkultúra alapképzési szak.

4.2. A 9.4. pontban meghatározott kreditek teljesítésével vehetők figyelembe továbbá azok az alapképzési és mesterképzési szakok, illetve a felsőoktatásról szóló 1993. évi LXXX. törvény szerinti szakok, amelyeket a kredit megállapításának alapjául szolgáló ismeretek összevetése alapján a felsőoktatási intézmény kreditátviteli bizottsága elfogad.

5. A képzési idő félévekben: 4 félév

6. A mesterfokozat megszerzéséhez összegyűjtendő kreditek száma: 120 kredit

a szak orientációja: gyakorlatorientált (60-70 százalék)

a diplomamunka készítéséhez rendelt kreditérték: 20 kredit

a szabadon választható tantárgyakhoz rendelhető minimális kreditérték: 10 kredit

7. A szakképzettség képzési területek egységes osztályozási rendszere szerinti tanulmányi területi besorolása: 215

8. A mesterképzési szak képzési célja és a szakmai kompetenciák

A képzés célja fémműves ékszertervezők képzése, akik megszerzett tervezői, alkotói és tudományos ismereteik birtokában, tudatos, önálló és felelősségteljes tervezői, alkotói magatartásukkal képesek felismerni a társadalom és a kultúra, valamint a piacgazdaság és környezet kihívásait, és azokra rugalmas, hatékony és innovatív megoldásokkal tudnak reagálni. Munkájukat a kutatás, a tervezés, valamint a tárgy, alkotás elkészítésnek valamennyi fázisában képesek önállóan és más szakemberekkel együttműködve, csoportmunkában is végezni, akár vezetőként is. Felkészültek tanulmányaik doktori képzés keretében történő folytatására.

8.1. Az elsajátítandó szakmai kompetenciák

8.1.1. A fémműves tervező művész

a) tudása

Megújuló önálló tudással rendelkezik, tudásának része a széles spektrumú műveltség.

Széles körű, rendszerszerű és specializált ismeretekkel rendelkezik a fémműves ékszertervezés elméleteiről, koncepcióiról, tradícióiról, meghatározó múltbéli és kortárs tendenciáiról és diskurzusairól, valamint referencia értékű alkotóiról, alkotásairól és eredményeiről.

Széles körű, rendszerszerű és specializált ismeretekkel rendelkezik a fémműves ékszertervezéshez kapcsolódó tágabb művészeti és kulturális kontextusról, annak történeti alakulásáról, meghatározó korszakairól, irányzatairól, valamint jelenkori működéséről és főbb tendenciáiról.

Szerteágazó és rendszerszerű ismeretekkel rendelkezik a fémműves ékszertervezéshez kapcsolódó kortárs társadalmi, gazdasági, piaci, környezeti és információ-technológiai kontextusról, ezek működéséről, valamint a szakmájához való kapcsolódási pontokról és összefüggésekről.

Specializált ismeretekkel rendelkezik a fémműves ékszertervezés területén végzendő művészeti kutatás módszertanáról, az adat- és forrásgyűjtési, kezelési, szelekciós és értékelési módszerekről.

Érti és magas szinten ismeri a kreativitás és a design gondolkodás működését, és érti, hogyan alkalmazhatók ezek összetett problémák megoldásához.

Ismeri a komplex holisztikus gondolkodás működését, valamint magas szinten ismeri a specializált ötlet- és koncepciófejlesztési, innovációs módszereket.

Jártas az interdiszciplináris tervezési, alkotás módszertanban, ismeri és érti a komplex tervezési, alkotó folyamatok összefüggéseit és rendszerét, valamint azt, hogy ezek hogyan realizálódnak fémműves ékszertervező tevékenységében.

Magas szintű esztétikai és kritikai érzékkel, valamint kialakult ízléssel rendelkezik.

Magas szintű, specializált ismeretekkel rendelkezik a fémműves ékszertervezés területén alkalmazott tradicionális, klasszikus és innovatív anyagokról, médiumokról, eszközökről, technikákról, tisztában van a főbb technológiai, gyártási, előállítási folyamatokkal és a tevékenységek végzésének körülményeivel.

Magas szinten érti és ismeri a projektmenedzsment működését, folyamatát, illetve alkalmazását a fémműves ékszertervezés szakterületén.

Magas szinten ismeri a fémműves ékszertervezés vizuális kommunikációs és prezentációs eszközeit, módszereit, csatornáit, behatóan ismeri a szaknyelvet, és a hatékony szóbeli és írásos szakmai kommunikációt anyanyelvén és legalább egy idegen nyelven.

Részleteiben és rendszerében ismeri a fémműves ékszertervezés gazdasági, pénzügyi, szerzői jogi és etikai normáit, szabályozását, érti a saját vállalkozás működtetésének kereteit, valamint alapos áttekintéssel bír a szakterületét érintő tágabb intézményrendszerről.

Ismeri és érti saját erősségeit és gyengeségeit a fémműves ékszertervező tevékenységben, és érti azt, hogy az élethosszig tartó tanulás és a megújuló tudás hogyan lehet hasznos számára.

b) képességei

Felismer komplex fémműves ékszertervezési problémákat, saját tervezési, alkotói programot alakít ki, és ez alapján önálló kreatív szakmai munkát végez.

Korábban megszerzett és rendszerezett tudását és tapasztalatait stratégiai módon alkalmazza változó, új típusú, komplex helyzetekben.

Önállóan vizsgál komplex problémaköröket, összetett művészeti és designkutatást folytat, az adatokat és forrásokat kritikailag kezeli, a tágabb kontextuális összefüggéseket és folyamatokat rendszerszerűen értelmezi.

Magas szintű kritikai gondolkodásra támaszkodva képes alkotói, tervezői reflexióra, valamint önálló, szilárd szakmai álláspont kialakítására.

Kreativitását mozgósítja változó, új típusú, komplex helyzetekben is, és a hagyományos keretrendszerből kilépő, innovatív megoldásokat fejleszt.

A fémműves ékszertervezés során önállóan és rutinszerűen, konzekvensen visz végig tervezési, alkotó folyamatot, magas szintű és komplex tervezői, alkotói döntéseket hoz meg, és komplex originális alkotást hoz létre.

Rutinszerűen és innovatív módon alkalmazza a megfelelő eszközt, módszert, eljárást és gyártástechnológiát egyéni koncepciói és önálló tervei megvalósításához.

Interdiszciplináris alkotóközegben fémműves ékszertervező szakterületét kompetensen és magas színvonalon képviseli, csapatban dolgozva egyenrangú félként, alkotó módon együttműködik a társszakmák és a különböző művészeti területek képviselőivel.

Projekteket, folyamatokat és erőforrásokat menedzsel, csoportban dolgozva vezető szerepet lát el, irányítja az alkotó, tervező és megvalósító tevékenységet.

Fémműves ékszertervező tevékenységét, elképzeléseit, eredményeit nyilvánosság előtt nagy biztonsággal és kompetenciával mutatja be, valamint magas szintű párbeszédet folytat szakmai közösségével, a társszakmák képviselőivel, szakértőkkel, ügyfelekkel, illetve laikus közönséggel a szakterületét érintő komplex témákban, anyanyelvén és egy idegen nyelven.

Szakmai álláspontját és szakmai érdekeit érvekkel alátámasztva képviseli vita helyzetben, együttműködés során képes a konfliktuskezelésre.

Alkalmazza a fémműves ékszertervezés etikai és szerzői jogi normáit, továbbá a szakmai elvárásoknak megfelelően alkalmazza tudását eltérő intézményes keretek között is.

A fémműves ékszertervezés területén képes értékelni saját szakmai tevékenységét, szakmai erősségeit, gyengeségeit, és tudását, kompetenciáit és alkotói, illetve tervezői gyakorlatát folytonosan naprakészen tartja, megújítja, fejleszti.

c) attitűdje

Aktívan keresi az új szakmai ismereteket, módszereket és technikákat, figyelemmel kíséri a kortárs művészeti, társadalmi, gazdasági, piaci, ökológiai és információ-technológiai folyamatokat, tendenciákat.

Munkájában motivált és elkötelezett, alkotótevékenységét szellemi szabadság, kísérletező és vállalkozó kedv jellemzi.

Tudatosan törekszik saját szakmai határainak, illetve a szakterületek közötti határok és hagyományos keretrendszerek átlépésére, meghaladására.

Aktívan keresi azokat a kihívásokat és komplex problémákat, ahol fémműves ékszertervező tudását és kreativitását kamatoztatva adekvát válaszokat adhat, originális alkotásokat hozhat létre, önállóan vagy csoport tagjaiként.

Tevékenységében rugalmasan és adaptívan viszonyul az új típusú kihívásokhoz, problémákhoz és helyzetkehez.

Alkotótevékenységét magas fokú minőség és értékorientáltság, művészi érzékenység és intellektuális szemlélet jellemzi.

Aktívan keresi az együttműködést más művészeti ágak és szakterületek szereplőivel, aktívan kezdeményez interdiszciplináris projekteket, szakmai tevékenységét integratív szemlélettel végzi.

Az alkotó - tervező tevékenységével kapcsolatos társadalmi és ökológiai igényeket felismeri, azonosítja, azokra reflektál.

Társadalmi és ökológiai szempontból érzékeny és elkötelezett, munkájában törekszik a fenntarthatóság szempontjainak érvényesítésére, a különböző társadalmi és kulturális csoportokkal szemben befogadó, toleráns és empatikus.

Saját alkotó - tervező tevékenységét képes elhelyezni a tágabb kulturális, gazdasági és piaci kontextusban, szakmája etikai és szerzői jogi normáit betartja.

d) autonómiája és felelőssége

Szakmai identitása egyértelműen kialakult.

Fémműves ékszertervezést érintő kérdésekben önállóan tájékozódik, saját ízléssel és szakmai véleménnyel bír.

A fémműves ékszertervezés során művészeti koncepciót alkot, amelyet önállóan és professzionálisan valósít meg.

Rendszeresen kezdeményez, vezet és formál projekteket.

Interdiszciplináris tevékenységekben is autonóm módon és felelősen tevékenykedik.

Saját szakmai munkájáért, valamint az általa vezetett projektekért, tevékenységekért felelősséget vállal.

A közösség tagjaként felelősséget vállal közösségéért, szakterülete értékeiért és etikai normáiért.

Szakmai munkáját társadalmilag, kulturálisan, ökológiailag érzékeny, tudatos és felelős tevékenység jellemzi.

9. A mesterképzés jellemzői

9.1. Szakmai jellemzők

A szakképzettséghez vezető tudományágak, szakterületek, amelyekből a szak felépül:

fémműves ékszertervezés és kutatás 30-50 kredit;

fémműves ékszertervezés gyakorlati ismeretek 20-40 kredit;

fémműves ékszertervezés szakelmélet 2-8 kredit;

elméleti stúdiumok (iparművészet- design- és művészettörténet- és elmélet, filozófia, társadalomtudomány, gazdasági és jogi ismeretek, kommunikációs ismeretek, könyvtár és információtudomány) 20-40 kredit;

kapcsolódó társszakmák ismeretei 2-16 kredit.

9.2. Idegennyelvi követelmény

A mesterfokozat megszerzéséhez egy élő idegen nyelvből államilag elismert, középfokú (B2), komplex típusú nyelvvizsga vagy ezzel egyenértékű érettségi bizonyítvány vagy oklevél szükséges.

9.3. A képzést megkülönböztető speciális jegyek

A képzés csak teljes idejű képzésben, a nappali képzés munkarendje szerint szervezhető meg.

9.4. A 4.2. pontban megadott oklevéllel rendelkezők esetén a mesterképzési képzési ciklusba való belépés minimális feltételei

A mesterképzésbe való belépéshez szükséges minimális kreditek száma 60 kredit tárgytervezés-elmélet és gyakorlat, művészettörténet és -elmélet, társadalomtudomány, filozófia, gazdasági és jogi ismeretek, kommunikációs és prezentációs ismeretek területeiről.

A mesterképzésbe való felvétel feltétele, hogy a hallgató az alapképzési tanulmányai alapján a felsorolt területeken legalább 30 kredittel rendelkezzen. A mesterképzésben a hiányzó krediteket a felsőoktatási intézmény tanulmányi és vizsgaszabályzatában meghatározottak szerint kell megszerezni.

9. FESTŐMŰVÉSZ OSZTATLAN SZAK

1. A mesterképzési szak megnevezése: festőművész (Painting)

2. A mesterképzési szakon szerezhető végzettségi szint és a szakképzettség oklevélben szereplő megjelölése

végzettségi szint: mester- (magister, master; rövidítve: MA-) fokozat

szakképzettség: okleveles festőművész

a szakképzettség angol nyelvű megjelölése: Painter

3. Képzési terület: művészet

4. A képzési idő félévekben: 10 félév

5. A mesterfokozat megszerzéséhez összegyűjtendő kreditek száma: 300 kredit

a szakorientációja: gyakorlatorientált (60-70 százalék)

a diplomamunka készítéséhez rendelt kreditérték: 42 kredit

szabadon választható tantárgyakhoz rendelhető minimális kreditérték: 20 kredit

6. A szakképzettség képzési területek egységes osztályozási rendszere szerinti tanulmányi területi besorolása: 211

7. A mesterképzési szak képzési célja és a szakmai kompetenciák

A képzés célja festőművészi tevékenységet folytató művészek képzése, akik megszerzett festészeti ismereteik, szuverén látásmód és az önkifejezés készségének birtokában autonóm festőművészeti tevékenység folytatására alkalmasak. A végzettek ismerik az egyetemes festészet kifejezési eszközeit és lehetőségeit, a felhasználható anyagokat és technikákat. Magas színvonalú tudással, az önkifejezés készségével, a nemzetközi és hazai képzőművészeti tendenciák ismeretével alkalmasak az eszmei tartalmak képzőművészeti formában történő megjelenítésére. Felkészültek tanulmányaik doktori képzés keretében történő folytatására.

7.1. Az elsajátítandó szakmai kompetenciák

7.1.1. A festőművész

a) tudása

Általános és specializált ismeretekkel rendelkezik a festészetben végzett alkotói tevékenységek alapjául szolgáló folyamatokról és koncepciókról, munkásságának a kortárs festészeti tendenciákba való behelyezhetőségéről.

Specializált ismeretekkel rendelkezik a festészetben végzett kutatás, forrásgyűjtés, festészeti analógiák keresése alapjául szolgáló módszerekről, megvalósítási irányokról, lehetőségekről, értő elemzője kortárs festészeti alkotásoknak.

Specializált ismeretekkel rendelkezik egy adott alkotói gyakorlat eredetiségének, művészettörténeti jelentőségének felismerésével kapcsolatban.

Specializált ismeretekkel rendelkezik saját művészeti ága, a festészet főbb elméleteiről, alapelveinek, stíluskorszakainak és irányzatainak, illetve az ezekhez tartozó festészettechnikai metódusoknak, fontosabb alkotásainak részterületeiről.

Behatóan ismeri a festészeti alkotói tevékenységek alapjául szolgáló anyagokat, technikákat, valamint a tevékenységek végzésének körülményeit. Az eltérő technikák kollázs, montázs, applikációs és mediális technikák, történeti festészeti eljárások és a különböző anyaghasználatok (papír, fa, fém, fotó alapozás, vizes és olaj bázisú vegyestechnikák, módszerek) alkotó alkalmazásainak elveit.

Specializált ismeretekkel rendelkezik a különböző térábrázolási módszerek történetéről, elméletéről, gyakorlatáról.

Behatóan ismeri az eltérő festészeti technikákkal, anyagokkal és színekkel elérhető hatásokat. Szerteágazó ismeretekkel rendelkezik a festészet egyes részei, továbbá a saját művészeti ága és más művészeti ágak, más szakterületek közötti kapcsolódási pontokról, valamint az alkotó - és előadó - művészeti területek közötti dinamikus kölcsönhatásról, összművészeti jelenségek művészettörténeti és kortárs művészeti kiállításairól, eseményeiről.

Beható ismeretekkel rendelkezik a képzőművészet intézményeiről és azok működéséről, például: kulturális menedzsment, művészeti marketing, a non-profit szektor és a kereskedelmi szféra különbsége és a kiállítás rendezés kérdésköre.

b) képességei

Egyéni festészeti látásmódjával és munkamódszerével képes addig ismeretlen művészeti gyakorlatokat megvalósítani, az anyagok, technikák lehetőségeit alkotó módon felhasználni.

Képes festészeti intuícióit módszeres munkával, egyéni munkamódszert, stílusjegyeket alkalmazva megvalósítani.

Képes az alkotói gyakorlat során új megközelítések, tudatosság és széles látókörű művészeti gondolkodás kialakítására, festészeti folyamatokban való gondolkodásra.

Alkotó módon képes használni a festészete alapjául szolgáló technikai, anyagi és információs forrásokat, folyamatosan felülvizsgálja, és szükség esetén átírja, újrakonstruálja a már ismert szakmai metódusok alapján saját festészeti gyakorlatát.

Rendelkezik mindazokkal az alapvető festészettechnikai képességgel (vizes bázisú, olaj alapú anyagok, pigmentek, kevert eljárások kezelése), amelyek lehetővé teszik, hogy önálló festészeti elképzeléseihez a legadekvátabb megvalósítási formát válassza.

Önállóan (vagy más művészeti ágak szereplőivel együttműködésben) végzett alkotó tevékenysége kapcsán képes más művészeti ágak elemeit, gyakorlatait beemelni a munkafolyamatba. Az együttműködésben megvalósuló alkotómunkában konstruktív, hatékony kommunikációra képes.

Képes felmérni saját alkotótevékenysége infrastrukturális és anyagi szükségleteit, műveinek megvalósításának feltételrendszerét, és ennek tudatában megtervezni és megvalósítani alkotásait.

Képes alkalmazni szakterülete etikai normáit.

Képes művészeti tevékenységének környezet- és egészségtudatos megszervezésére, végzésére, ennek keretében a megfelelő munkakörnyezet és a megfelelő eszközök, anyagok megválasztására, alkotásaik révén a társadalom szellemi, lelki egészségéhez való hozzájárulásra.

c) attitűdje

Aktívan keresi az új ismereteket (figyelemmel kíséri a kortárs festészeti jelenségeket), módszereket, kreatív, dinamikus megvalósítási lehetőségeket. Folyamatos művészeti alkotó tevékenységet folytat.

Festészeti praxisában kifejezetten keresi az új, műfaját átértelmező kihívásokat.

Törekszik arra, hogy munkájához való hozzáállása szellemileg mindig nyitott, önreflektív, kísérletező jellegű legyen.

Törekszik arra, hogy alkotó módon, egyéni, mással össze nem téveszthető formanyelvet és tartalmakat felmutató festményeket, műalkotásokat hozzon létre.

Kiforrott kritikai érzékkel viszonyul saját művészeti ágának, a festészetnek stílusirányzataihoz, történeti, valamint kortárs alkotásaihoz. Műelemzéseinek konzekvenciáit be tudja építeni alkotó tevékenységébe.

A saját festészeti tevékenységével kapcsolatos társadalmi igényeket felismeri, azonosítja, azokra reflektál. Részt vesz kiállításokon.

Társadalmilag érzékeny és elkötelezett művészeti alkotásai témájának megválasztásában és azok létrehozásában.

Társadalmilag érzékeny és elkötelezett művészeti alkotásai célközönségének kiválasztásában és ahhoz történő eljuttatásában.

Szakmája etikai normái iránt elkötelezett és azokat betartja.

d) autonómiája és felelőssége

Szakmai identitása egyértelműen kialakult. Festményei világnézetével harmóniában állnak. Festészeti koncepcióját professzionálisan valósítja meg.

Rendszeresen kezdeményez, vezet és formál projekteket, kiállításokon szerepel, képes képzőművészeti bemutatók kezdeményezésére és megvalósítására.

Tisztában van vele, hogy művészként közéleti szerepet vállal.

Összművészeti, illetve multidiszciplináris tevékenységekben is autonóm módon és felelősen tevékenykedik.

Festészeti munkásságáról szóban és írásban is felelősségteljesen kommunikál.

8. A mesterképzés jellemzői

8.1. Szakmai jellemzők

A szakképzettséghez vezető tudományágak, szakterületek, amelyekből a szak felépül:

festészet (gyakorlati, elméleti, történeti, technikai vonatkozásai) 170-190 kreditpont (ebből 42 kredit a diplomamunkához rendelt kreditpont),

művészettörténet 40-60 kreditpont,

esztétika, művészetelmélet (társművészetek) 20-30 kreditpont,

társadalomtudományi és bölcsészettudományi ismeretek (művészetpszichológia, művészetszociológia, jogi és menedzsment ismeretek, munkavédelem) 20-30 kreditpont.

8.2. Idegennyelvi követelmény

A mesterfokozat megszerzéséhez egy élő idegen nyelvből államilag elismert, középfokú (B2), komplex típusú nyelvvizsga vagy ezzel egyenértékű érettségi bizonyítvány vagy oklevél megszerzése szükséges.

8.3. A szakmai gyakorlat követelményei

A szakmai gyakorlat 60 óra művésztelepi gyakorlat.

10. FILM- ÉS TELEVÍZIÓ PRODUCER MESTERKÉPZÉSI SZAK

1. A mesterképzési szak megnevezése: film- és televízió producer (Film and Television Production)

2. A mesterképzési szakon szerezhető végzettségi szint és a szakképzettség oklevélben szereplő megjelölése

végzettségi szint: mester- (magister, master; rövidítve: MA-) fokozat

szakképzettség: okleveles film- és televízió producer

a szakképzettség angol nyelvű megjelölése: Film and Television Producer

3. Képzési terület: művészet

4. A mesterképzésbe történő belépésnél előzményként elfogadott szakok:

4.1. Teljes kreditérték beszámításával vehető figyelembe: valamennyi képzési terület bármely alapképzési szakja.

5. A képzési idő félévekben: 4 félév

6. A mesterfokozat megszerzéséhez összegyűjtendő kreditek száma: 120 kredit

a szak orientációja: gyakorlatorientált (60-70 százalék)

a diplomamunka készítéséhez rendelt kreditérték: 15 kredit

intézményen kívüli összefüggő gyakorlati képzés minimális kreditértéke: 10 kredit

a szabadon választható tantárgyakhoz rendelhető minimális kreditérték: 6 kredit

7. A szakképzettség képzési területek egységes osztályozási rendszere szerinti tanulmányi területi besorolása: 213

8. A mesterképzési szak képzési célja és a szakmai kompetenciák

A képzés célja film- és televízió producerek képzése a mozgóképipar számára, akik tehetségükkel, filmművészeti és -gyártási szakmai tudásukkal filmművészeti alkotások létrehozásában producerként vesznek részt. Elfogadott és méltó alkotó- és gyártó partnerei a filmgyártás résztvevőinek, valamint azoknak, akik hazai és nemzetközi viszonylatban a szakmával bármilyen módon kapcsolatba kerülnek. Felkészültek tanulmányaik doktori képzésben történő folytatására.

8.1. Az elsajátítandó szakmai kompetenciák

8.1.1. A film- és televízió producer

a) tudása

Átfogó ismeretekkel rendelkezik a film gyártási folyamatainak elméletéről és gyakorlatáról.

Behatóan ismeri a filmipart együttesen alkotó speciális területeket, ezek összefüggésrendszerét, valamint feltérképezési metódusait.

Mélyrehatóan ismeri a filmművészet történetét, esztétikáját.

Átfogóan ismeri és érti a filmgyártás jogi szabályozását- valamint a szerzői jogot.

Ismeri a film gyártási folyamatának költségvetési metódusait, számviteli gyakorlatát, az ehhez szükséges számítógépes programokat.

Tisztában van a mozgóképművészet piaci működésével, igényeivel.

Behatóan ismeri a filmművészeten belüli műfajok esztétikai és gyártási specifikumait. Specializált ismeretei vannak a film majdani témájaként szolgáló anyag gyűjtési területeiről (így társművészeti alkotás, irodalmi mű, szociológiai tanulmány, társadalmi jelenségek). Részletekbe menő ismeretei vannak a filmművészet és a társművészetek kapcsolódási metódusairól, az adaptációs és integrációs lehetőségekről, hatásokról.

Ismeri és érti a dramaturgia elveit, a film belső struktúrájának dramaturgi vonatkozásait, művészi szabályrendszerét.

Ismeri a filmforgalmazás módozatait, struktúráját és lehetőségeit mind hazai, mind nemzetközi vonatkozásban.

Tisztában van a film finanszírozásának különféle lehetőségeivel, ismeri a források felkutatásának módozatait.

Átfogó ismeretei vannak a film közönséghez való eljuttatásának lehetőségeiről, ismeri a lehetséges célközönség felmérésének módjait.

Behatóan ismeri a filmkészítés rész-munkafolyamatainak alkotói és gyártási vonatkozásait, a munkavégzés körülményeit technikai és művészi értelemben egyaránt.

Ismeri a filmipar legújabb műszaki és technológiai fejlesztéseit, legkorszerűbb lehetőségeit, és azokat a fejlesztési irányokat, amelyeket az egyes szakterületek aktuálisan kijelölnek.

b) képességei

Képes eldönteni egy filmötletről, irodalmi műről, novelláról vagy szociológiai, társadalmi látleletről, hogy lehetséges-e, illetve - a tartalom relevanciája tekintetében - érdemes-e abból mozgóképes megfogalmazást készíteni.

Képes a kiválasztott filmtémához adekvát módon filmművészeti műfajt választani.

A piaci körülmények figyelembe vételével képes felmérni az elkészült alkotás célközönségét. A rendezővel és a kreatív alkotókkal a média minden területén érvényesen képviseli az elkészült filmalkotást, annak minden megjelenési formáját.

Képes a filmprodukció gyártási folyamatában az irányítói és döntési feladatok ellátására. Képes professzionális szintű művészi munkával kreatívan hozzájárulni a filmművészeti alkotáshoz.

Képes a filmet gyártási és alkotói analitikus szemmel is vizsgálni, a filmalkotást művészi és piaci szempontrendszer szerint megítélni.

A leendő film gyártási folyamatának részletes gyártási és financiális feltérképezésével képes meghatározni és felmérni a készítendő alkotás költségeit.

Képes a hazai és nemzetközi finanszírozási források felkutatására, a film gyártási költségeinek előteremtésére.

Képes a filmalkotás megvalósításának teljes gyártási tervét elkészíteni, a szakspecifikus gyártási feladatokat adekvát munkatársaknak delegálni.

Képes a filmalkotás mint produkció üzemszerű működtetésére, annak minden technikai, munkaerőt illető, valamint financiális feltételét biztosítani és felügyelni.

Képes átlátni a filmprodukció pénzügyi összefüggéseit globális és mikro szinten egyaránt.

Képes a filmkészítéshez szükséges komplex üzleti kondíciók felépítésére.

Produceri munkája során képes a feladatok időzítése és fontossága tekintetében aktuálisan rangsorolni és érvényes döntéseket hozni.

c) attitűdje

Érzékenyen viszonyul a közreműködésével készülő filmalkotáshoz és kreatív alkotóihoz, az alkotás művészi minőségét financiális preferenciái elé helyezi.

Törekszik a filmpiac iránti társadalmi elvárások megismerésére.

Kiforrott kritikai érzékkel viszonyul a filmművészeti és más művészeti ágak alkotásaihoz.

A filmkészítési munkafolyamat során kompromisszumkész, mindeközben szem előtt tartja a készülő filmalkotás megteremtésének feltételeit, és ezek tükrében mérlegeli a kompromisszum lehetséges mértékét.

Kiforrott stratégiai érzékkel viszonyul a filmkészítés rövid- és hosszútávú terveinek megvalósításához.

A film gyártásának tárgyalási folyamataiban elkötelezett a készülő projekt iránt, törekszik a produkció érdekeit minden tekintetben érvényesíteni.

A filmkészítéssel járó stresszhelyzetekhez, valamint alkotásai bemutatásának visszhangjához higgadtan és racionálisan viszonyul.

Produceri munkája során rugalmasan viszonyul a filmkészítés folyamatához, törekszik a szakma szabályai és normái szerint eljárni, de a gyártás során felismeri a film műfajának komplexitásából adódó, improvizatív döntések szükségességét.

d) autonómiája és felelőssége

Produceri identitása egyértelműen kialakult.

Saját művészi és gyártási koncepció alapján önállóan végzett produceri munkával professzionális filmalkotásokat hoz létre.

Felelősséget vállal a filmgyártási munkálatok egészéért, a film gyártásában részt vevők munkájáért, annak eredményeiért.

A film gyártásával kapcsolatos vezetői feladatokat önállóan látja el, ugyanakkor a feladatokat delegálja és számon kéri.

Döntéseit autonóm módon, az alkotóval együttműködésben hozza meg annak érdekében, hogy a produkció megfelelő színvonalú legyen.

Nyitott mind a saját, mind a társművészeti területek művészeti és technikai újdonságaira.

Rendszeresen kezdeményez filmes projekteket, elősegíti új filmművészeti alkotások megvalósulását.

9. A mesterképzés jellemzői

9.1. Szakmai jellemzők

A szakképzettséghez vezető tudományágak, szakterületek, amelyekből a szak felépül:

a filmgyártás művészeti és filmelméleti ismeretei 28-34 kredit;

cégismeret, jogi és könyvelési ismeretek 8-12 kredit;

a filmgyártás szakterületei 36-58 kredit.

9.2. Idegennyelvi követelmény

A mesterfokozat megszerzéséhez egy idegen nyelvből államilag elismert, középfokú (B2), komplex típusú nyelvvizsga vagy ezzel egyenértékű érettségi bizonyítvány vagy oklevél szükséges.

9.3. A szakmai gyakorlat követelményei

A szakmai gyakorlat hazai vagy nemzetközi filmforgatásokon, a magyarországi vagy nemzetközi televíziózás meghatározó szerkesztőségeiben vagy színházi produkcióban végzett legalább négy hetes szakmai munka.

11. FILMOPERATŐR MESTERKÉPZÉSI SZAK

1. A mesterképzési szak megnevezése: filmoperatőr (Cinematography)

2. A mesterképzési szakon szerezhető végzettségi szint és a szakképzettség oklevélben szereplő megjelölése

végzettségi szint: mester- (magister, master; rövidítve: MA-) fokozat

szakképzettség: okleveles filmoperatőr

a szakképzettség angol nyelvű megjelölése: Cinematographer

3. Képzési terület: művészet

4. A mesterképzésbe történő belépésnél előzményként elfogadott szakok:

4.1. Teljes kreditérték beszámításával vehető figyelembe: a mozgókép, a kameraman alapképzési szak.

4.2. A 9.4. pontban meghatározott kreditek teljesítésével vehetők figyelembe továbbá a média design és a fotográfia alapképzési szak.

5. A képzési idő félévekben: 4 félév

6. A mesterfokozat megszerzéséhez összegyűjtendő kreditek száma: 120 kredit

a szak orientációja: gyakorlatorientált (60-70 százalék)

a diplomamunka készítéséhez rendelt kreditérték: 6 kredit

intézményen kívüli összefüggő gyakorlati képzés minimális kreditértéke: 5 kredit

a szabadon választható tantárgyakhoz rendelhető minimális kreditérték: 7 kredit

7. A szakképzettség képzési területek egységes osztályozási rendszere szerinti tanulmányi területi besorolása: 225

8. A mesterképzési szak képzési célja és a szakmai kompetenciák

A képzés célja filmoperatőrök képzése, akik képesek az őket körülvevő világot vizuálisan értelmezni, megtalálni saját alkotói útjukat és a képek nyelvén elmondani történeteket, kifejezni gondolatokat. Ismerik a képi ábrázolás stílusjegyeit a különböző vizuális kultúrákban és társművészetekben, a filmkészítés szakirányainak elméletét és gyakorlatát, továbbá rendelkeznek egyéni látásmóddal, van vizuális fantáziájuk, kompozíciós érzékük. Munkájuk során képesek a filmkészítés szakembereivel kreatív módon együttműködni. Felkészültek tanulmányaik doktori képzésben történő folytatására.

8.1. Az elsajátítandó szakmai kompetenciák

8.1.1. A filmoperatőr

a) tudása

Általános és specializált ismeretekkel rendelkezik a filmoperatőr-mesterség elméletéről és gyakorlatáról.

Magas szinten ismeri a mozgóképi ábrázolás főbb korszakait, stílusirányzatait és fontosabb alkotásait.

Mélyreható ismeretei vannak a dramaturgiáról és a filmnyelvi eszközökről.

Ismeri a mozgókép esztétikáját, megértésének pszichológiáját és kognitív folyamatait.

Jártas a társművészetek területén.

Professzionális szinten ismeri a film előkészítésére, forgatására és utómunkálataira vonatkozó operatőri feladatköröket.

Magas szinten ismeri a mozgóképes játéktér kialakításának lehetőségeit és gyakorlatát.

Magas szinten ismeri a képkivágás és a kompozíció szabályait, illetve kifejezőerejét, valamint az ezek létrehozásához alkalmazandó technikai eszközöket.

Magas szinten ismeri a filmes világítás és az expozíció hatását és kifejezőerejét, valamint az ezek létrehozásához alkalmazandó technikai eszközöket.

Magas szinten ismeri a különböző kameramozgásokat és azok technikai eszközeit.

Magas szinten ismeri a felvételi technikákat és azok eszközeit.

Behatóan ismeri az operatőr-mesterséghez kapcsolódó technológiai folyamatokat.

Behatóan ismeri a fényelési stílusokat és technikákat valamint azok technikai eszközeit.

Ismeri a filmvágás eszközrendszerét, hatását és kifejezőerejét.

Jól ismeri a filmkészítés egyéb részterületeit, a kapcsolódó feladatköröket és azok kompetenciáit.

Magas szinten ismeri a filmkészítésre vonatkozó etikai normákat.

b) képességei

Képes a rendezővel, esetleg más alkotótársakkal együtt egy filmalkotás operatőri munkájának esztétikai koncepcióját megalkotni.

Képes egyéni látásmódot kialakítani és azt a filmkészítés során alkalmazni.

Képes operatőri eszközökkel a rendező dramaturgiai és filmnyelvi koncepcióját szolgálni.

Képes a mozgókép megértésének pszichológiájáról és kognitív folyamatairól alkotott elméletek alkalmazására.

Képes a társművészetekről elsajátított ismereteit alkalmazni.

Képes az előkészítés, a forgatás és az utómunka folyamatait irányítani.

Képes a filmes játéktér megtervezésére és kialakítására.

Készségszinten képes a megfelelő képkivágások és kompozíciók kialakítására.

Képes egy film világítását megtervezni és kivitelezni, valamint a létrehozott fényhatásokat megfelelő expozícióval megfogalmazni.

Készségszinten képes a tervezett kameramozgásokat kivitelezni.

Képes a különböző felvételi technikákat a különböző helyzeteknek és céloknak megfelelően alkalmazni.

Képes az operatőri munkához kapcsolódó technológiai folyamatokat megtervezni és irányítani.

Képes az adott munkafolyamatnak megfelelő fényelési munkálatokat irányítani.

Képes az operatőri munkát összehangolni a filmkészítés egyéb területeivel.

c) attitűdje

Miközben felismeri a szakmai rutin jelentőségét, igyekszik innovatív meglátásokkal gazdagítani azt.

A filmművészet és más társművészetek történeti kontextusába helyezi saját munkáját.

Nyitott az új ismeretekre, módszerekre, technológiai újdonságokra és azok kreatív alkalmazási lehetőségeire.

Nyitottsága révén képes identitását, ízlésvilágát továbbalakítani.

Kiforrott kritikai érzékkel viszonyul a kortárs filmalkotások operatőri munkáihoz, a különböző egyéni megközelítési módokhoz.

Alkotótársi és vezetői szerepének tudatában nyitott alkotótársai véleményére, javaslataira.

d) autonómiája és felelőssége

Határozott művészi identitással, ízlésvilággal bír.

Határozott véleménnyel bír saját munkájáról.

Saját művészeti koncepciót alkot, amelyet professzionális módon valósít meg alkotótársai segítségével.

Alkotásaiban elkötelezetten képviseli a magas szintű vizuális kultúra értékeit.

Összhangban tartja az alkotótársak igényeit és saját művészi koncepcióját.

Alkotásaiban, a művészi és társadalmi közéletben magas etikai mércét képvisel.

9. A mesterképzés jellemzői

9.1. Szakmai jellemzők

A szakképzettséghez vezető tudományágak, szakterületek, amelyekből a szak felépül:

operatőri gyakorlat és vizsgafilmek forgatása 58-90 kredit;

a világítás, az expozíció és a felvételi, illetve utómunka-technológiák elmélete és története 6-16 kredit;

a mozgókép megalkotásának és percepciójának esztétikája és pszichológiája 6-16 kredit;

társművészetek 2-10 kredit.

9.2. Idegennyelvi követelmény

A mesterfokozat megszerzéséhez legalább egy idegen nyelvből államilag elismert, középfokú (B2), komplex típusú nyelvvizsga vagy ezzel egyenértékű érettségi bizonyítvány vagy oklevél megszerzése szükséges.

9.3. A szakmai gyakorlat követelményei

A szakmai gyakorlat a tantervben meghatározottak szerinti, filmkészítésben (forgatás, utómunka), különböző szakmai eseményeken (fesztivál, workshop, konferencia) való részvétel Magyarországon, külföldön.

9.4. A 4.2. pontban megadott oklevéllel rendelkezők esetén a mesterképzési képzési ciklusba való belépés minimális feltételei

A mesterképzésbe való belépéshez szükséges minimális kreditek száma 20 kredit az alábbi területekről:

mozgóképkészítés operatőri feladatainak gyakorlata 10 kredit,

mozgóképkészítés operatőri feladatainak elmélete 10 kredit.

A mesterképzésbe való felvétel feltétele, hogy a hallgató az alapképzési tanulmányai alapján a felsorolt területeken összesen legalább 10 kredittel rendelkezzen. A mesterképzésben a hiányzó krediteket a felsőoktatási intézmény tanulmányi és vizsgaszabályzatában meghatározottak szerint kell megszerezni.

12. FILMRENDEZŐ MESTERKÉPZÉSI SZAK

1. A mesterképzési szak megnevezése: filmrendező (Film Directing)

2. A mesterképzési szakon szerezhető végzettségi szint és a szakképzettség oklevélben szereplő megjelölése

végzettségi szint: mester- (magister, master; rövidítve: MA-) fokozat

szakképzettség: okleveles filmrendező

a szakképzettség angol nyelvű megjelölése: Film Director

3. Képzési terület: művészet

4. A mesterképzésbe történő belépésnél előzményként elfogadott szakok:

4.1. Teljes kreditérték beszámításával vehető figyelembe a mozgókép alapképzési szak kameraman, film- és televíziórendező szakirányai, a televíziós műsorkészítő alapképzési szak, továbbá a képalkotás alapképzési szak mozgóképkultúra és média szakiránya.

4.2. A 9.4. pontban meghatározott kreditek teljesítésével vehetők figyelembe továbbá azok az alapképzési és mesterképzési szakok, illetve a felsőoktatásról szóló 1993. évi LXXX. törvény szerinti szakok, amelyeket a kredit megállapításának alapjául szolgáló ismeretek összevetése alapján a felsőoktatási intézmény kreditátviteli bizottsága elfogad.

5. A képzési idő félévekben: 4 félév

6. A mesterfokozat megszerzéséhez összegyűjtendő kreditek száma: 120 kredit

a szak orientációja: kiemelten gyakorlat-igényes (70-80 százalék)

a diplomamunka készítéséhez rendelt kreditérték: 10 kredit

intézményen kívüli összefüggő gyakorlati képzés minimális kreditértéke: 4 kredit

a szabadon választható tantárgyakhoz rendelhető minimális kreditérték: 6 kredit

7. A szakképzettség képzési területek egységes osztályozási rendszere szerinti tanulmányi területi besorolása: 226

8. A mesterképzési szak képzési célja és a szakmai kompetenciák

A képzés célja filmes alkotóművészek képzése, akik szaktudásukat önálló, egyedülálló műalkotások készítésében hasznosítják. Az élő filmművészet, a filmtörténet tárgyának létrehozói, akik gazdagítják az ország kulturális életét, hírnevét. Eredményeik legfőbb mérőeszköze alkotásaik hazai és nemzetközi sikere. Képesek elemezni, mérvadó véleményt kialakítani a mozgóképalkotás technikai, művészi és közéleti problematikájában, valamint segíteni az alkotómunkát a filmművészet többi ágában. Felkészültek tanulmányaik doktori képzésben történő folytatására.

8.1. Az elsajátítandó szakmai kompetenciák

8.1.1. A filmrendező

a) tudása

Mélységében ismeri a rendezői munka összes fázisát az előkészítéstől az utómunkáig.

Széleskörű és naprakész tudása van a rendezéshez szükséges technikai felszerelések működési mechanizmusáról, működtetési alapelveiről, ismeri a gyorsan változó technika fejlődési irányait, tájékozott a változások jellegét illetően.

Alapos és kiterjedt ismeretei vannak a rendezés különböző munkafázisainak idő-, technikai és szakember igényeiről.

Elmélyült elméleti tudással rendelkezik a film- és televízórendezés jelenlegi és ezt megelőző korszakainak stílusairól, meghatározó irányzatairól, jól ismeri azok fontos alkotóit és azok munkásságát.

Átfogóan ismeri a mozgóképes alkotóműhelyen belüli szakterületeket, azok kompetenciáit, az alkotói hierarchiában való elhelyezkedésüket, viszonyukat.

Magabiztosan ismeri a színjátszás és színészvezetés gyakorlatát, saját alkotásainak tapasztalatai és kiterjedt, elmélyült elemzések alapján széleskörű tudása van a színművészet sokszínű elméleti technikái, irányzatai, azok alkalmazásának lehetőségei tekintetében.

Ismeri a mozgóképes alkotás létrehozásához kapcsolódó pályázati szisztémákat, a filmek finanszírozásának aktuális lehetőségeit és módozatait hazai és nemzetközi szinten egyaránt.

Tisztában van a mozgóképes rendezői szakma etikai normáival, professzionális, amatőr környezetben és dokumentumfilm készítés speciális körülményei között egyaránt.

Alapos és naprakész tudással rendelkezik a különböző műfajú filmalkotások alapjául szolgáló forgatókönyv, treatment, szinopszis, audiovizuális és dramaturgiai értelemben releváns alkotói koncepció, pitch fő ismérvei, terjedelme, formátuma és tartalmi követelményei tekintetében.

b) képességei

Képes mozgóképes alkotás alapjául szolgáló forgatókönyvet, szinopszist, treatmentet, pitch- koncepciót, audiovizuális és dramaturgiai értelemben releváns alkotói koncepciót előállítani.

Képes a mozgóképes alkotás alapjául szolgáló forgatókönyvből kiindulva markáns és egyéni művészi értelmezéssel vizuális és hangi koncepciót kialakítani.

Művészi céljainak megvalósítása érdekében magabiztosan képes a mozgóképes alkotás többi társművészét céljairól meggyőzni, koncepcióját plasztikusan körvonalazni, a forgatás során az egyes munkatársainak szóló aktuális instrukcióit megfelelő szaknyelven és kellő tömörséggel megfogalmazni.

Képes a kreatív és technikai stábot hatékonyan irányítani, vezetni, a stáb tagjainak előterjesztett művészi koncepcióját, javaslatait az előkészítő fázisban és aktuálisan is megítélni, velük az alkotói és gyártási folyamatban együttműködni.

A gyártási folyamat során felmerülő nehézségekre, változásokra képes rugalmasan, a mű fő céljait szem előtt tartva reagálni, gyors és hatékony döntéseket hozni.

Biztonsággal különbözteti meg a rábízott projekt egészét lényegileg befolyásoló és nem lényegi elemeket, paramétereket.

Magabiztosan kezeli a rendezéshez szükséges összes technikai felszerelést, programot, képességei folyamatos frissen tartásához szükséges szilárd és széleskörű informáltsággal rendelkezik.

A mozgóképes alkotás létrehozásának minden fázisában a rendezői szakma etikai normáinak megfelelően képes eljárni, ezeknek érvényt szerezni a vele dolgozó stáb tekintetében is. Szakmai fórumokon, illetve a finanszírozás érdekében képes a készülő vagy elkészült filmalkotásáról való összeszedett és hatásos szakmai prezentációra, képes művészi állásfoglalását, szándékait szóban és írásban megvédeni, érvényre juttatni.

c) attitűdje

Nyitott a filmalkotás kreatív vagy technikai munkatársainak a forgatás során felmerülő problémáira.

Kialakult szakmai kapcsolatrendszerrel rendelkezik, elsősorban saját korosztályában, de keresi az együttműködést a filmalkotások egyes szakterületeinek alkotóival, valamint a társművészetek képviselőivel is.

Kiforrott egyéni látásmódja szűrőjén keresztül viszonyul a mozgóképes műfaj eddigi stílusirányzataihoz és kortárs alkotásaihoz.

A rendezői munkához szükséges digitális eszközök, felszerelések, a munkáját segítő információs felületek terén folyamatosan követi a változásokat.

Célja a mozgókép-készítés munkafolyamata során a részt vevő kreatív és technikai alkotótársak közötti kiegyensúlyozott alkotói kapcsolat fenntartása.

Nyitott a társművészetek alkotásai és produkciói megismerésére, megértésére.

Folyamatosan törekszik mozgóképes szaktudása elmélyítésére, figyelemmel kíséri és elemzi a frissen megjelenő műalkotásokat, a témában megjelenő szakirodalmat, esztétikai írásokat.

d) autonómiája és felelőssége

Szuverén rendezői koncepciót alkot, melyet önállóan valósít meg.

Rendezői szakmai identitása, stílusa, irányultsága, mozgóképes alkotások iránti elkötelezettsége markáns.

A filmkészítés minden fázisában, teljes folyamatában való kooperatív munka során felmerülő kérdések megválaszolásában és problémák megoldásában hozott döntéseiért egyéni felelősséget vállal.

Önállósággal kezeli a rendezői munkához szükséges digitális eszközöket, felszereléseket, a munkáját segítő információs felületeken önállóan eligazodik.

Egyéni felelősséget vállal a mozgóképes alkotás folyamán meghozott művészi és technikai döntéseiért.

A mozgóképes alkotás elindítását meggyőző és mélyreható szakmai és dramaturgiai koncepcióval kezdeményezi, melyért a későbbiekben egyéni felelősséget vállal.

Ismeri, érti, betartja és betartatja a mozgóképes művészet gyakorlásának feltételrendszerét, technikai, pénzügyi fegyelmét, időkorlátait.

Felelősen gondolkodik a filmalkotás társadalomra tett hatásáról.

Hitelesen és meggyőzően közvetíti a rendezői munka fő értékeit, társadalmi és kulturális szerepét, küldetését.

Teljesítményét és a munkatársaitól megkövetelt teljesítményt a mozgóképes szakma minőségi elvárásaival összhangban tartja.

9. A mesterképzés jellemzői

9.1. Szakmai jellemzők

9.1.1. A szakképzettséghez vezető tudományágak, szakterületek, amelyekből a szak felépül:

filmrendezéshez kapcsolódó gyakorlati feladatok (stábrendszeren alapuló közös gyakorlati feladatok önálló műalkotások létrehozása, Sound desing) 35-65 kredit;

a filmkészítés filmesztétikai, társadalomtudományi, film- és kultúrtörténeti háttere (dramaturgiai ismeretek, rendezői munka elemzése, filmnyelvi ismeretek, látványtervezési ismeretek, műfaji ismeretek, kiemelkedő alkotók) 25-55;

filmkészítéshez kapcsolódó művészeti területek (filmtörténet, fotótörténet, művészettörténet,

zene, irodalom) 5-15 kredit.

9.1.2. A képző intézmény által ajánlott specializáció kreditaránya a képzés egészén belül legalább 25 kredit.

9.2. Idegennyelvi követelmény

A mesterfokozat megszerzéséhez angol, német, francia, olasz, orosz vagy spanyol nyelvből államilag elismert, felsőfokú (C1), komplex típusú nyelvvizsga vagy két élő idegen nyelvből államilag elismert, középfokú (B2), komplex típusú nyelvvizsga vagy ezekkel egyenértékű érettségi bizonyítvány vagy oklevél szükséges.

9.3. A szakmai gyakorlat követelményei

A szakmai gyakorlat nagyjátékfilmes közegben eltöltött négy hetes szakmai gyakorlat.

9.4. A 4.2. pontban megadott oklevéllel rendelkezők esetén a mesterképzési képzési ciklusba való belépés minimális feltételei

A mesterképzésbe való belépéshez szükséges minimális kreditek száma 18 kredit az alábbi területekről:

filmtörténet területéről 6 kredit, szabad bölcsészet területéről 6 kredit,

média design területéről 6 kredit.

A mesterképzésbe való felvétel feltétele, hogy a hallgató az alapképzési tanulmányai alapján a felsorolt területeken legalább 10 kredittel rendelkezzen. A mesterképzésben a hiányzó krediteket a felsőoktatási intézmény tanulmányi és vizsgaszabályzatában meghatározottak szerint kell megszerezni.

13. FORMATERVEZŐ MŰVÉSZ MESTERKÉPZÉSI SZAK

1. A mesterképzési szak megnevezése: formatervező művész (Design)

2. A mesterképzési szakon szerezhető végzettségi szint és a szakképzettség oklevélben szereplő megjelölése

végzettségi szint: mester- (magister, master; rövidítve: MA-) fokozat

szakképzettség: okleveles formatervező művész

a szakképzettség angol nyelvű megjelölése: Designer

3. Képzési terület: művészet

4. A mesterképzésbe történő belépésnél előzményként elfogadott szakok:

4.1. Teljes kreditérték beszámításával vehető figyelembe: a formatervezés, a textiltervezés, a tárgyalkotás, az üvegtervezés, a kerámiatervezés, a fémművesség, az építőművészet, az animáció, a fotográfia, a média design, a tervezőgrafika, a design- és művészetelmélet, a designkultúra, a kézműves, a környezetkultúra, a tájrendező és kertépítő mérnök, az építészmérnöki, a faipari mérnöki, a gépészmérnöki, az ipari termék- és formatervező mérnöki és a járműmérnöki alapképzési szak.

4.2. A 9.4. pontban meghatározott kreditek teljesítésével vehetők figyelembe továbbá azok az alapképzési és mesterképzési szakok, illetve a felsőoktatásról szóló 1993. évi LXXX. törvény szerinti szakok, amelyeket a kredit megállapításának alapjául szolgáló ismeretek összevetése alapján a felsőoktatási intézmény kreditátviteli bizottsága elfogad.

5. A képzési idő félévekben: 4 félév

6. A mesterfokozat megszerzéséhez összegyűjtendő kreditek száma: 120 kredit

a szak orientációja: gyakorlatorientált (60-70 százalék)

a diplomamunka készítéséhez rendelt kreditérték: 20 kredit

a szabadon választható tantárgyakhoz rendelhető minimális kreditérték: 10 kredit

7. A szakképzettség képzési területek egységes osztályozási rendszere szerinti tanulmányi területi besorolása: 214

8. A mesterképzési szak képzési célja és a szakmai kompetenciák

A képzés célja formatervező művészek képzése, akik megszerzett tervezői és tudományos ismereteik birtokában, tudatos és felelősségteljes tervezői magatartásukkal képesek felismerni a társadalom és kultúra, valamint a piacgazdaság és a környezet kihívásait, és tudnak azokra a design és formatervezés eszközeivel rugalmas, hatékony és innovatív megoldásokkal reagálni. Munkájukat a termék-formatervezés és a termékfejlesztés, továbbá a designkutatás valamennyi fázisában képesek önállóan és más szakemberekkel együttműködve, csoportmunkában is végezni, akár a formatervező- és designkutató-csoportok vezetőjeként is. Felkészültek tanulmányaik doktori képzésben történő folytatására.

8.1. Az elsajátítandó szakmai kompetenciák

8.1.1. A formatervező művész

a) tudása

Megújuló önálló tudással rendelkezik, tudásának része a széles spektrumú műveltség.

Széles körű, rendszerszerű és specializált ismeretekkel rendelkezik a design elméleteiről, koncepcióiról, tradícióiról, meghatározó múltbéli és kortárs tendenciáiról és diskurzusairól, valamint referencia értékű alkotóiról, alkotásairól és eredményeiről.

Széles körű, rendszerszerű és specializált ismeretekkel rendelkezik a designhoz kapcsolódó tágabb művészeti és kulturális kontextusról, annak történeti alakulásáról, meghatározó korszakairól, irányzatairól, valamint jelenkori működéséről és főbb tendenciáiról.

Szerteágazó és rendszerszerű ismeretekkel rendelkezik a designhoz kapcsolódó kortárs társadalmi, gazdasági, piaci, környezeti és információ-technológiai kontextusról, ezek működéséről, valamint a szakmájához való kapcsolódási pontokról és összefüggésekről.

Specializált ismeretekkel rendelkezik a design szakterületén végzendő művészeti és designkutatás módszertanáról, az adat- és forrásgyűjtési, kezelési, szelekciós és értékelési módszerekről.

Érti és magas szinten ismeri a kreativitás és a design gondolkodás működését, és érti, hogyan alkalmazhatók ezek összetett problémák megoldásához.

Ismeri a komplex holisztikus gondolkodás működését, valamint magas szinten ismeri a specializált ötlet- és koncepciófejlesztési, innovációs módszereket.

Jártas az interdiszciplináris tervezési és alkotás módszertanban, ismeri és érti a komplex tervezési folyamatok összefüggéseit és rendszerét, valamint azt, hogy ezek hogyan realizálódnak saját tervezői tevékenységében.

Magas szintű esztétikai és kritikai érzékkel, valamint kialakult ízléssel rendelkezik.

Magas szintű, specializált ismeretekkel rendelkezik a design területén alkalmazott tradicionális, klasszikus és innovatív anyagokról, médiumokról, eszközökről, technikákról, tisztában van a főbb technológiai, gyártási, előállítási folyamatokkal és a tevékenységek végzésének körülményeivel.

Magas szinten érti és ismeri a projektmenedzsment működését, folyamatát, illetve alkalmazását a formatervezés és design területén.

Magas szinten ismeri a designprojektek és a tervezési folyamat vizuális kommunikációs és prezentációs eszközeit, módszereit, csatornáit, behatóan ismeri a szaknyelvet, és a hatékony szóbeli és írásos szakmai kommunikációt anyanyelvén és legalább egy idegen nyelven.

Részleteiben és rendszerében ismeri a formatervezés és design gazdasági, pénzügyi, szerzői jogi és etikai normáit, szabályozását, érti a saját vállalkozás működtetésének kereteit, valamint alapos áttekintéssel bír a design területét érintő tágabb intézményrendszerről.

Ismeri és érti saját erősségeit és gyengeségeit a szakmai tevékenységben, és érti azt, hogy az élethosszig tartó tanulás és a megújuló tudás hogyan lehet hasznos számára.

b) képességei

Komplex szakmai problémákat felismer, saját tervezési programot alakít ki, és ez alapján önálló kreatív szakmai munkát végez.

Korábban megszerzett és rendszerezett tudását és tapasztalatait stratégiai módon alkalmazza változó, új típusú, komplex helyzetekben.

Önállóan vizsgál komplex problémaköröket, összetett művészeti és designkutatást folytat, az adatokat és forrásokat kritikailag kezeli, a tágabb kontextuális összefüggéseket és folyamatokat rendszerszerűen értelmezi.

Magas szintű kritikai gondolkodásra támaszkodva képes tervezői reflexióra, valamint önálló, szilárd szakmai álláspont kialakítására.

Kreativitását mozgósítja változó, új típusú, komplex helyzetekben is, és a hagyományos keretrendszerből kilépő, innovatív megoldásokat fejleszt.

Önállóan és rutinszerűen, konzekvensen viszi végig a tervezési folyamatot, magas szintű és komplex tervezői döntéseket hoz meg, és komplex originális eredményt hoz létre.

Rutinszerűen és innovatív módon alkalmazza a megfelelő eszközt, módszert, eljárást és gyártástechnológiát egyéni koncepciói és önálló tervei megvalósításához.

Interdiszciplináris tervező- és alkotóközegben a formatervezés és design szakterületét kompetensen és magas színvonalon képviseli, csapatban dolgozva egyenrangú félként együttműködik más szakterületek és tudományágak képviselőivel.

Projekteket, folyamatokat és erőforrásokat menedzsel, csoportban dolgozva vezető szerepet lát el, irányítja a tervező és megvalósító tevékenységet.

Szakmai tevékenységét, elképzeléseit, eredményeit nyilvánosság előtt nagy biztonsággal és kompetenciával mutatja be, valamint magas szintű párbeszédet folytat szakmai közösségével, a társszakmák képviselőivel, szakértőkkel, ügyfelekkel, illetve laikus közönséggel a szakterületét érintő komplex témákban, anyanyelvén és egy idegen nyelven.

Szakmai álláspontját és szakmai érdekeit érvekkel alátámasztva képviseli vita helyzetben, együttműködés során képes a konfliktuskezelésre.

Alkalmazza a formatervezés és design terület etikai és szerzői jogi normáit, továbbá a szakmai elvárásoknak megfelelően alkalmazza tudását eltérő intézményes keretek között is.

Képes értékelni saját szakmai tevékenységét, szakmai erősségeit, gyengeségeit, és tudását, kompetenciáit és tervezői gyakorlatát folytonosan naprakészen tartja, megújítja, fejleszti.

c) attitűdje

Aktívan keresi az új szakmai ismereteket, módszereket és technikákat, figyelemmel kíséri a kortárs designnal kapcsolatos folyamatokat, valamint a művészeti, társadalmi, gazdasági, piaci, ökológiai és információ-technológiai tendenciákat.

Szakmai munkájában motivált és elkötelezett, tervező tevékenységét szellemi szabadság, kísérletező és vállalkozó kedv jellemzi.

Tudatosan törekszik saját szakmai határainak, illetve a szakterületek közötti határok és hagyományos keretrendszerek átlépésére, meghaladására.

Aktívan keresi azokat a kihívásokat és komplex problémákat, ahol szakmai tudását és kreativitását kamatoztatva adekvát válaszokat adhat, originális eredményt hozhat létre, önállóan vagy csoport tagjaiként.

Szakmai tevékenységében rugalmasan és adaptívan viszonyul az új típusú kihívásokhoz, problémákhoz és helyzetkehez.

Szakmai tervező tevékenységét magas fokú minőség és értékorientáltság, érzékenység és intellektuális szemlélet jellemzi.

Aktívan keresi az együttműködést szakterületek és művészeti ágak szereplőivel, aktívan kezdeményez interdiszciplináris projekteket, szakmai tevékenységét integratív szemlélettel végzi.

A tervezőtevékenységével kapcsolatos társadalmi és ökológiai igényeket felismeri, azonosítja, azokra reflektál.

Társadalmi és ökológiai szempontból érzékeny és elkötelezett, munkájában törekszik a fenntarthatóság szempontjainak érvényesítésére, a különböző társadalmi és kulturális csoportokkal szemben befogadó, toleráns és empatikus.

Saját tervező tevékenységét képes elhelyezni a tágabb kulturális, gazdasági és piaci kontextusban, szakmája etikai és szerzői jogi normáit betartja.

d) autonómiája és felelőssége

Formatervezői identitása egyértelműen kialakult.

A formatervezéshez és designhoz kapcsolódó szakmai kérdésekben önállóan tájékozódik, saját ízléssel és véleménnyel bír.

Saját tervezői koncepciót alkot, amelyet önállóan és professzionálisan vagy másokkal együttműködve valósít meg.

Rendszeresen kezdeményez, vezet és formál design kutató és fejlesztő projekteket. Interdiszciplináris tevékenységekben is autonóm módon és felelősen tevékenykedik.

Saját szakmai munkájáért, valamint az általa vezetett projektekért, tevékenységekért felelősséget vállal.

A formatervező szakmai közösség tagjaként felelősséget vállal közösségéért, szakterülete értékeiért és etikai normáiért.

Formatervezőként végzett munkáját társadalmilag, kulturálisan, ökológiailag érzékeny, tudatos és felelős tevékenység jellemzi.

9. A mesterképzés jellemzői

9.1. Szakmai jellemzők

A szakképzettséghez vezető tudományágak, szakterületek, amelyekből a szak felépül:

formatervezés és designkutatás 40-60 kredit;

tervezőművészeti gyakorlati stúdiumok 10-30 kredit;

tervezés- és gyártástechnológia 5-15 kredit;

elméleti stúdiumok (designtörténet- és elmélet, designkultúra, designszociológia, termékpszichológia, kognitív pszichológia, gazdasági és vállalkozási ismeretek, szerzői jogi ismeretek, marketing, kommunikáció, menedzsment) 10-30 kredit.

9.2. Idegennyelvi követelmény

A mesterfokozat megszerzéséhez egy élő idegen nyelvből államilag elismert, középfokú (B2), komplex típusú nyelvvizsga vagy ezzel egyenértékű érettségi bizonyítvány vagy oklevél szükséges.

9.3. A szakmai gyakorlat követelményei

A szakmai gyakorlat a formatervezés, design különböző szakterületein, hazai vagy külföldi vállalatnál vagy tervezőstúdióban végzett minimum kéthetes szakmai munka.

9.4. A 4.2. pontban megadott oklevéllel rendelkezők esetén a mesterképzési ciklusba való belépés minimális feltételei

Korábbi tanulmányai, munkatapasztalatai alapján (a kreditelismerés szabályaira tekintettel) legalább 60 kredit szükséges design tervezés-elmélet és gyakorlat, művészettörténet és - elmélet, társadalomtudomány, filozófia, gazdasági és jogi ismeretek, kommunikációs és prezentációs ismeretek ismeretkörökből.

A mesterképzésbe való felvétel feltétele, hogy a hallgató legalább 30 kredittel rendelkezzen. A hiányzó krediteket a felsőoktatási intézmény tanulmányi és vizsgaszabályzatában meghatározottak szerint meg kell szerezni.

14. FOTOGRÁFIA MESTERKÉPZÉSI SZAK

1. A mesterképzési szak megnevezése: fotográfia (Photography)

2. A mesterképzési szakon szerezhető végzettségi szint és a szakképzettség oklevélben szereplő megjelölése

végzettségi szint: mester- (magister, master; rövidítve: MA-) fokozat

szakképzettség: okleveles fotográfustervező művész szakképzettség angol nyelvű megjelölése: Photographer

3. Képzési terület: művészet

4. A mesterképzésbe történő belépésnél előzményként elfogadott szakok:

4.1. Teljes kreditérték beszámításával vehető figyelembe: a művészeti, a művészetközvetítési képzési területek alapképzési szakjai.

4.2. A 9.4. pontban meghatározott kreditek teljesítésével vehetők figyelembe továbbá azok az alapképzési és mesterképzési szakok, illetve a felsőoktatásról szóló 1993. évi LXXX. törvény szerinti szakok, amelyeket a kredit megállapításának alapjául szolgáló ismeretek összevetése alapján a felsőoktatási intézmény kreditátviteli bizottsága elfogad.

5. A képzési idő félévekben: 4 félév

6. A mesterfokozat megszerzéséhez összegyűjtendő kreditek száma: 120 kredit

a szak orientációja: gyakorlatorientált (60-70 százalék)

diplomamunka készítéséhez rendelt kreditérték: 20 kredit

a szabadon választható tantárgyakhoz rendelhető minimális kreditérték 10 kredit

7. A szakképzettség képzési területek egységes osztályozási rendszere szerinti tanulmányi területi besorolása: 213

8. A mesterképzési szak képzési célja és a szakmai kompetenciák

A képzés célja fotográfusok képzése, akik naprakész vizuális, fotóelméleti, kultúrtörténeti és mediális ismereteik birtokában képesek hosszú távú önálló művészi, alkotói és kutatói életpálya felépítésére, a folyamatos alkotói megújulásra, megőrizve a kritikus szemléletet a média alkalmazásának terén. Képesek fotográfiai projektek kidolgozására, tervezésére és lebonyolítására önállóan vagy társművészetek képviselőivel való együttműködésben, felkészültek szakmai tudásuk átadására, továbbá annak nemzetközi kontextusban történő képviselésére és alkalmazására. Felkészültek tanulmányaik doktori képzésben történő folytatására.

8.1. Az elsajátítandó szakmai kompetenciák

8.1.1. A fotográfustervező művész

a) tudása

Megújuló önálló tudással rendelkezik, tudásának része a széles spektrumú műveltség.

Széles körű, rendszerszerű és specializált ismeretekkel rendelkezik a fotográfia elméleteiről, koncepcióiról, tradícióiról, meghatározó múltbéli és kortárs tendenciáiról és diskurzusairól, valamint referencia értékű alkotóiról, alkotásairól és eredményeiről.

Széles körű, rendszerszerű és specializált ismeretekkel rendelkezik a fotográfiához kapcsolódó tágabb művészeti és kulturális kontextusról, annak történeti alakulásáról, meghatározó korszakairól, irányzatairól, valamint jelenkori működéséről és főbb tendenciáiról.

Szerteágazó és rendszerszerű ismeretekkel rendelkezik a fotográfiához kapcsolódó kortárs társadalmi, gazdasági, piaci, környezeti és információ-technológiai kontextusról, ezek működéséről, valamint a szakmájához való kapcsolódási pontokról és összefüggésekről.

Specializált ismeretekkel rendelkezik a fotográfia területén végzendő művészeti kutatás módszertanáról, az adat- és forrásgyűjtési, kezelési, szelekciós és értékelési módszerekről.

Érti és magas szinten ismeri a kreativitás és az alkotói gondolkodás működését, és érti, hogyan alkalmazhatók ezek összetett problémák megoldásához.

Ismeri a komplex, holisztikus gondolkodás működését, valamint magas szinten ismeri a specializált ötlet- és koncepciófejlesztési, innovációs módszereket.

Jártas az interdiszciplináris tervezési, illetve alkotás módszertanban, ismeri és érti a komplex tervezési, alkotói folyamatok összefüggéseit és rendszerét, valamint azt, hogy ezek hogyan realizálódnak saját alkotói tevékenységében.

Magas szintű esztétikai és kritikai érzékkel, valamint kialakult ízléssel rendelkezik.

Magas szintű, specializált ismeretekkel rendelkezik a fotográfiához kapcsolódóan alkalmazott tradicionális, klasszikus és innovatív anyagokról, médiumokról, eszközökről, technikákról, tisztában van a főbb technológiai, gyártási, előállítási folyamatokkal és a tevékenységek végzésének körülményeivel.

Magas szinten érti és ismeri a projektmenedzsment működését, folyamatát, illetve alkalmazását saját szakterületén.

Magas szinten ismeri a fotográfia vizuális kommunikációs és prezentációs eszközeit, módszereit, csatornáit, behatóan ismeri a fotográfiai szaknyelvet, és a hatékony szóbeli és írásos szakmai kommunikációt anyanyelvén és legalább egy idegen nyelven.

Részleteiben és rendszerében ismeri a művészethez kapcsolódó gazdasági, pénzügyi, szerzői jogi és etikai normáit, szabályozását, érti a saját vállalkozás működtetésének kereteit, valamint alapos áttekintéssel bír a szakterületét érintő tágabb intézményrendszerről.

Ismeri és érti saját erősségeit és gyengeségeit a szakmai tevékenységben, és érti azt, hogy az élethosszig tartó tanulás és a megújuló tudás hogyan lehet hasznos számára.

b) képességei

Felismer komplex fotográfiai problémákat, saját tervezési, alkotói programot alakít ki, és ez alapján önálló kreatív szakmai munkát végez.

Korábban megszerzett és rendszerezett tudását és tapasztalatait stratégiai módon alkalmazza változó, új típusú, komplex helyzetekben.

Önállóan végzi komplex, fotográfiához kapcsolódó problémakörök vizsgálatát, összetett művészeti és designkutatást folytat, az adatok és források kritikai kezelését végzi, a tágabb kontextuális összefüggéseket és folyamatokat rendszerszerűen értelmezi.

Magas szintű kritikai gondolkodásra támaszkodva képes alkotói, tervezői reflexióra, valamint önálló, szilárd szakmai álláspont kialakítására.

Kreativitását a változó, új típusú, komplex helyzetekben is mozgósítja, és a hagyományos keretrendszerből kilépő, innovatív megoldásokat fejleszt.

Önállóan és rutinszerűen, konzekvensen visz végig fotóművészeti tervezési, alkotói folyamatot, magas szintű és komplex tervezői, alkotói döntéseket hoz meg, és komplex originális alkotást hoz létre.

Rutinszerűen és innovatív módon alkalmazza a megfelelő fotóművészeti eszközt, módszert, eljárást és gyártástechnológiát egyéni koncepciói és önálló tervei megvalósításához.

Interdiszciplináris alkotóközegben saját szakterületét kompetensen és magas színvonalon képviseli, csapatban dolgozva egyenrangú félként, alkotó módon működik együtt társszakmák és különböző művészeti területek képviselőivel.

Fotóművészeti projekteket, folyamatokat és erőforrásokat menedzsel, csoportban dolgozva ellátja a vezető szerepet, irányítja az alkotó, tervező és megvalósító tevékenységet.

Fotóművészeti tevékenységét, elképzeléseit, eredményeit nyilvánosság előtt nagy biztonsággal és kompetenciával mutatja be, valamint magas szintű párbeszédet folytat szakmai közösségével, a társszakmák képviselőivel, szakértőkkel, ügyfelekkel, illetve laikus közönséggel a szakterületét érintő komplex témákban, anyanyelvén és egy idegen nyelven.

Szakmai álláspontját és szakmai érdekeit érvekkel alátámasztva képviseli vita helyzetben, együttműködés során képes a konfliktuskezelésre.

Alkalmazza szakterülete etikai és szerzői jogi normáit, továbbá a szakmai elvárásoknak megfelelően alkalmazza tudását eltérő intézményes keretek között is.

Képes értékelni saját fotóművészeti tevékenységét, szakmai erősségeit, gyengeségeit, és tudását, kompetenciáit és alkotói tervezői gyakorlatát folytonosan naprakészen tartja, megújítja, fejleszti.

c) attitűdje

Aktívan keresi az új szakmai ismereteket, módszereket és technikákat, figyelemmel kíséri a kortárs művészeti, társadalmi, gazdasági, piaci, ökológiai és információ-technológiai folyamatokat, tendenciákat.

Fotográfusi munkájában motivált és elkötelezett, alkotótevékenységét szellemi szabadság, kísérletező és vállalkozó kedv jellemzi.

Tudatosan törekszik saját szakmai határainak, illetve a szakterületek közötti határok és hagyományos keretrendszerek átlépésére, meghaladására.

Aktívan keresi azokat a kihívásokat és komplex problémákat, ahol szakmai tudását és kreativitását kamatoztatva adekvát válaszokat adhat, originális alkotásokat hozhat létre, önállóan vagy csoport tagjaiként.

Alkotói tevékenységében rugalmasan és adaptívan viszonyul az új típusú kihívásokhoz, problémákhoz és helyzetkehez.

Fotográfusi alkotótevékenységét magas fokú minőség és értékorientáltság, művészi érzékenység és intellektuális szemlélet jellemzi.

Aktívan keresi az együttműködést más művészeti ágak és szakterületek szereplőivel, aktívan kezdeményez interdiszciplináris projekteket, szakmai tevékenységét integratív szemlélettel végzi.

A saját alkotó-, tervező tevékenységével kapcsolatos társadalmi és ökológiai igényeket felismeri, azonosítja, azokra reflektál.

Társadalmi és ökológiai szempontból érzékeny és elkötelezett, munkájában törekszik a fenntarthatóság szempontjainak érvényesítésére, a különböző társadalmi és kulturális csoportokkal szemben befogadó, toleráns és empatikus.

Saját alkotó-, tervező tevékenységét képes elhelyezni a tágabb kulturális, gazdasági és piaci kontextusban, szakmája etikai és szerzői jogi normáit betartja.

d) autonómiája és felelőssége

Szakmai identitása kialakult.

Művészeti kérdésekben önállóan tájékozódik, saját ízléssel és szakmai véleménnyel bír.

Saját művészeti koncepciót alkot, amelyet önállóan és professzionálisan valósít meg.

Rendszeresen kezdeményez, vezet és formál fotóművészeti projekteket.

Interdiszciplináris tevékenységekben is autonóm módon és felelősen tevékenykedik.

Saját fotográfusi munkájáért, valamint az általa vezetett projektekért, tevékenységekért felelősséget vállal.

A nemzetközi fotóművész közösség tagjaként felelősséget vállal közösségéért, szakterülete értékeiért és etikai normáiért.

Szakmai munkáját társadalmilag, kulturálisan, ökológiailag érzékeny, tudatos és felelős tevékenység jellemzi.

9. A mesterképzés jellemzői

9.1. Szakmai jellemzők

A szakképzettséghez vezető tudományágak, szakterületek, amelyekből a szak felépül:

A diplomamunka elkészítésével együtt:

fotográfiai specifikus elméleti és gyakorlati ismeretek 40-80 kredit;

társadalomtudományi elméleti ismeretek (gazdaságtan, szociológia, antropológia, filozófia, jog) 20-40 kredit;

kommunikációs, produkciós és szervezési ismeretek 10-20 kredit;

vizuális és művészeti ismeretek 10-30 kredit.

9.2. Idegennyelvi követelmény

A mesterfokozat megszerzéséhez egy élő idegen nyelvből államilag elismert, középfokú (B2), komplex típusú nyelvvizsga vagy ezzel egyenértékű érettségi bizonyítvány vagy oklevél szükséges.

9.3. A 4.2. pontban megadott oklevéllel rendelkezők esetén a mesterképzési képzési ciklusba való belépés minimális feltételei

A mesterképzésbe való belépéshez szükséges minimális kreditek száma 60 kredit művészeti ismeretek, a fotográfia szakelmélete, fotográfiai szakmai kompetenciák, bölcsész- és társadalomtudományi, gazdasági, filozófiai és jogi ismeretek, médiatudományi ismeretek, kommunikációs és prezentációs képességek, vállalkozási ismeretek területeiről.

A mesterképzésbe való felvétel feltétele, hogy a hallgató az alapképzési tanulmányai alapján a felsorolt területeken legalább 30 kredittel rendelkezzen. A mesterképzésben a hiányzó krediteket a felsőoktatási intézmény tanulmányi és vizsgaszabályzatában meghatározottak szerint kell megszerezni.

15. GRAFIKUSMŰVÉSZ OSZTATLAN SZAK

1. A mesterképzési szak megnevezése: grafikusművész (Graphic Arts)

2. A mesterképzési szakon szerezhető végzettségi szint és a szakképzettség oklevélben szereplő megjelölése:

végzettségi szint: mester- (magister, master; rövidítve: MA-) fokozat

szakképzettség: okleveles grafikusművész

a szakképzettség angol nyelvű megjelölése: Graphic Artist

válaszható specializációk: képgrafika, tervező grafika

3. Képzési terület: művészet

4. A képzési idő félévekben: 10 félév

5. A mesterfokozat megszerzéséhez összegyűjtendő kreditek száma: 300 kredit

a szak orientációja: gyakorlatorientált (60-70 százalék)

a diplomamunka készítéséhez rendelt kreditérték: 42 kredit

a szabadon választható tantárgyakhoz rendelhető minimális kreditérték: 20 kredit

6. A szakképzettség képzési területek egységes osztályozási rendszere szerinti tanulmányi területi besorolása: 211

7. A mesterképzési szak képzési célja és a szakmai kompetenciák

A képzés célja grafikusművészek képzése, akik a rajzi alapozásra épülő grafikai műfajok terén alkotóművészeti tevékenység végzésére alkalmasak. Ismerik a művészeti hagyományok és a kortárs művészet kiemelkedő alkotásait, az egyetemes grafika kifejezési eszközeit és lehetőségeit, az alkalmazható anyagokat és technikákat. Magas színvonalú tudással, az önkifejezés készségével, a nemzetközi és hazai képzőművészeti tendenciák ismeretével alkalmasak az eszmei tartalmak képzőművészeti formába történő megjelenítésére. Felkészültek tanulmányaik doktori képzésben történő folytatására.

7.1. Az elsajátítandó szakmai kompetenciák

7.1.1. A grafikusművész

a) tudása

Specializált ismeretekkel rendelkezik a grafika területén végzett alkotói tevékenységek alapjául szolgáló folyamatokról és koncepciókról, grafikai munkásságát ezen ismeretek birtokában alakítja.

Specializált ismeretekkel rendelkezik a grafikában végzett kutatás, forrásgyűjtés alapjául szolgáló módszerekről, megvalósítási irányokról, lehetőségekről, autonóm képzőművészeti elképzelései kontextusba helyezéséhez rendelkezik a háttér anyagok, analógiák feltérképezésének metódusával.

Specializált ismeretekkel rendelkezik egy adott grafikai alkotói gyakorlat eredetiségének, művészettörténeti jelentőségének felismerésével kapcsolatban.

Specializált ismeretekkel rendelkezik a grafika főbb elméleteiről, technikatörténetéről, művészettörténeti vonatkozásairól, illetve a kortárs művészetben való szerepéről, megjelenési módjairól.

Speciális ismeretekkel rendelkezik a hagyományos és legújabb sokszorosító eljárásokról, az egyetemes grafika kifejezési eszközeiről, lehetőségeiről.

Behatóan ismeri a grafikai alkotói tevékenységek alapjául szolgáló anyagokat, technikákat, valamint a tevékenységek végzésének körülményeit, folyamatait, a grafikai technikákkal, a nyomtatással, különböző anyagokkal elérhető hatásokat.

Szerteágazó ismeretekkel rendelkezik a grafikának egyes részei, továbbá a társművészetek közötti kapcsolódási pontokról.

Beható ismeretekkel rendelkezik a képzőművészet intézményrendszereiről és azok működési elveiről.

Magas szinten ismeri a grafikus művészeti tevékenységre vonatkozó etikai szabályokat és szerzői jogokat.

b) képességei

Képes kreatívan cselekedni és rugalmasan reagálni komplex, váratlanul előálló és új stratégiai megközelítést követelő helyzetekben; felhalmozott eszköztárából képes adekvát módon választani. Grafikai praxisában egyéni látásmódjával és munkamódszerével képes addig ismeretlen művészeti gyakorlatokat megvalósítani, az anyagok, technikák lehetőségeit alkotó módon felhasználni.

Képes grafikai elképzeléseit módszeres munkával megvalósítani.

Képes az alkotói gyakorlat során új megközelítések, tudatosság és széles látókörű művészeti gondolkodás kialakítására, a grafika technikák eljárásaiban, képalkotó folyamatban való gondolkodásra.

Képes a grafikai technikák gyakorlati alkalmazására és az ezzel kapcsolatos művészettörténeti tudásanyag feldolgozására és kezelésére

Rendelkezik mindazzal a rutin technikai képességgel, amely lehetővé teszi, hogy önálló művészi elképzeléseit egyéni módon és szakmai biztonsággal, az ismert grafikai kifejezésmódok mellett technikai kísérleteket, új eljárásokat, új szemléletet bevezetve valósítsa meg.

Képes a képgrafika és a tervezőgrafika területén végzett alkotó tevékenység végzésére, egyéni invenciók alapján, különféle műfaj variációkra épülő grafikai sorozatok, szabad grafikák, könyvillusztrációk elkészítésére.

Képes a társművészetek területeiről munkásságába elemeket (technikai megoldásokat, kifejezőeszközöket stb.) beemelni, illetve más művészeti területek szereplőivel együtt dolgozni; az együttműködés során hatékony kommunikációra képes.

Képes felmérni és érvényesíteni a saját grafikai tevékenységének végzésére, valamint annak feltételrendszerére, megfelelő körülményeire vonatkozó elvárásait. Ennek érdekében képes cselekedni, hatékonyan, meggyőzően kommunikálni.

Képes alkalmazni szakterülete etikai normáit.

Képes művészeti tevékenységének környezet- és egészségtudatos megszervezésére, végzésére, ennek keretében a megfelelő munkakörnyezet és a megfelelő eszközök, anyagok megválasztására, alkotásaik révén a társadalom szellemi, lelki egészségéhez való hozzájárulásra.

c) attitűdje

Aktívan keresi az új ismereteket, módszereket, kreatív, dinamikus megvalósítási lehetőségeket, és ezeket folyamatosan beépíti képzőművészeti tevékenységébe.

Törekszik arra, hogy folyamatos autonóm alkotómunkát végezzen.

Kiforrott kritikai érzékkel viszonyul a grafika stílusirányzataihoz, történeti, valamint kortárs alkotásaihoz, saját grafikai munkásságát önreflektíven, a kortárs művészetbe ágyazottságában szemléli.

Összegző és analizáló, kifinomult kritikai ítélőképességgel rendelkezik, mellyel képes a képzőművészet egész területét vizsgálni, értékelni.

A grafikával kapcsolatos társadalmi igényeket felismeri, azonosítja, azokra reflektál, keresi a bemutatkozási, kiállítási lehetőségeket.

Nyitott a hagyományos és az új megközelítést hordozó művészeti alkotások, produkciók társadalmi megismertetésére és megértetésére.

Aktívan keresi az együttműködést más művészeti ágak, más szakterületek szereplőivel. Társadalmilag érzékeny és elkötelezett művészeti alkotásai témájának megválasztásában és azok létrehozásában. Szakmája etikai normáit betartja.

d) autonómiája és felelőssége

Szakmai, alkotó grafikusművészi identitása kialakult.

Saját grafikus művészeti koncepciót alkot, amelyet önállóan és professzionálisan valósít meg. Rendszeresen kezdeményez, vezet és formál projekteket, kiállításokat szervez, kiadványok, arculatok, vagy online oldalak vizuális megjelenítését tervezi.

Összművészeti, illetve multidiszciplináris tevékenységekben is autonóm módon és felelősen tevékenykedik.

Társadalmilag érzékeny művészeti alkotásai célközönségének kiválasztásában és ahhoz történő eljuttatásában.

7.1.2. A képgrafika specializáción továbbá a grafikus művész

a) tudása

Általános és speciális ismeretekkel rendelkezik a hagyományos sokszorosító eljárások (magas-, mély-, síknyomó műfajok) mellett az alkotó munkában használatos új technikai médiumok magas színvonalú alkalmazásáról.

b) képességei

Rajzi készségét, valamint grafikai technikai ismereteit felhasználva képes szuverén intuitív látásmódját érvényesíteni, és autonóm, kortárs szellemű grafikai műalkotást létrehozni.

A képgrafikára speciálisan jellemző új ismereteket és módszereket kutat.

c) attitűdje

Önálló művészeti produkcióival társadalmi helyzetekre reflektál, aktívan részt vesz a művészeti közéletben, együttműködik más művészeti ágak képviselőivel, műveivel formálja a közösségek grafikai ízlését.

Kialakítja egyéni grafikai stílusát, nyitott az új megközelítést hordozó művészeti alkotások, produkciók társadalmi megismertetésére, rajz és grafikai kiállításokon szerepel, kapcsolatot létesít grafikai műveket bemutató galériákkal, könyvillusztrációs feladatokat teljesít.

7.1.3. A tervezőgrafika specializáción továbbá a grafikus művész

a) tudása

Általános és speciális ismeretekkel rendelkezik a tervezőgrafika specializáció tekintetében releváns informatikai eszközök legkorszerűbb technikájából adódó vizuális lehetőségekről.

b) képességei

Képes a tervezőgrafika specializáció területén felmerülő feladatok (tipográfia, jel-, arculat-, csomagolás-, kiadvány- és plakáttervezés, illusztráció, alkalmazott fotográfia, interaktív grafikai felületek tervezése) sikeres és felelősségteljes megoldására.

A tervezőgrafikára speciálisan jellemző új ismereteket és módszereket kutat, önálló tervezőgrafikai alkotásaival társadalmi helyzetekre reflektál.

c) attitűdje

Törekszik a szakmai közéletben való aktív részvételre, a más művészeti ágak képviselőivel való együttműködésre

Műveivel formálja a közösségek vizuális ízlését.

Kialakult egyéni tervezői stílusa van.

Nyitott az új megközelítést hordozó tervezőgrafikai irányzatok megismerésére és társadalmi megismertetésére. Alkotásaival a tervezőgrafika specializáció szempontjából releváns kiállításokon szerepel.

d) autonómiája és felelőssége

- Önállóan képes összetett vizuális kommunikációs tervezési kihívásoknak megfelelni, terveit a gyakorlatban megvalósítani, önálló tevékenységként vagy munkavállalóként tervezőgrafikai csoportot vezetni

8. A mesterképzés jellemzői

8.1. Szakmai jellemzők

8.1.1. A szakképzettséghez vezető tudományágak, szakterületek, amelyekből a szak felépül:

grafika, (gyakorlati, elméleti, történeti, technikai vonatkozásai) 170-190 kredit (ebből 42 kredit a diplomamunkához rendelt kredit),

művészeti anatómia, 10-30 kredit,

művészettörténet (ezen belül klasszikus és modern művészet, kortársművészet, építészettörténet) 40-60 kredit;

társadalomtudományi és bölcsészettudományi ismeretek (művészetpszichológia, művészetszociológia, jogi és menedzsment ismeretek, munkavédelem) 25-45 kredit.

8.1.2. A választható specializációkat is figyelembe véve a tanterv alapján a tervező grafika és a képgrafika szakterületén szerezhető speciális ismeret.

A specializáció kreditaránya a képzés egészén belül 120-140 kredit.

8.2. Idegennyelvi követelmény

A mesterfokozat megszerzéséhez egy élő idegen nyelvből államilag elismert, középfokú (B2), komplex típusú nyelvvizsga vagy ezzel egyenértékű érettségi bizonyítvány vagy oklevél megszerzése szükséges.

8.3. A szakmai gyakorlat követelményei

A szakmai gyakorlat hatvan óra művésztelepi gyakorlat.

16. INTERMÉDIA-MŰVÉSZ OSZTATLAN SZAK

A mesterképzési szak megnevezése: intermédia-művész (Intermedia Art)

2. A mesterképzési szakon szerezhető végzettségi szint és a szakképzettség oklevélben szereplő megjelölése

végzettségi szint: mester- (magister, master; rövidítve: MA-) fokozat

szakképzettség: okleveles médiaművész

a szakképzettség angol nyelvű megjelölése: Intermedia Artist

3. Képzési terület: művészet

4. A képzési idő félévekben: 10 félév

5. A mesterfokozat megszerzéséhez összegyűjtendő kreditek száma: 300 kredit

a szak orientációja: gyakorlatorientált (60-70 százalék)

a diplomamunka készítéséhez rendelt kreditérték: 42 kredit

a szabadon választható tantárgyakhoz rendelhető minimális kreditérték: 20 kredit

6. A szakképzettség képzési területek egységes osztályozási rendszere szerinti tanulmányi területi besorolása: 213

7. A mesterképzési szak képzési célja és a szakmai kompetenciák

A képzés célja médiaművészek képzése, akik képesek a technikai médiumok gyakorlatával, elméletével, történetével kapcsolatos alapvető ismereteiket a művészi kompetenciák körébe integrálva önálló, aktív és kreatív alkotói jelenlétre az információs társadalom kulturális szféráiban. Az médiaművész szemléletét a kognitív - megismerésre kész - művészi magatartás jellemzi. A tudomány, technika és művészet területeit egységben látva képesek a XXI. századi kihívásoknak megfelelő, korszerű, autonóm művészeti produkcióra, az új médiumok művészi használatára. A művészi kifejezés különböző technikáinak, eszközeinek, módszereinek szintetizáló vagy analitikus használata révén magas szintű művészi alkotásokat hoznak létre, figyelemmel a művészet funkciójának változásaira, korszerű, folytonosan alakuló társadalmi szerepére. Felkészültek tanulmányaik doktori képzés keretében történő folytatására.

7.1. Az elsajátítandó szakmai kompetenciák

7.1.1. A médiaművész

a) tudása

Általános és specializált ismeretei vannak a képzőművészeti alkotói tevékenységek alapjául szolgáló folyamatokról és koncepciókról, különös tekintettel a kortárs képzőművészeti tendenciákra itthon és külföldön.

Specializált ismeretekkel rendelkezik a képzőművészeti alkotás és kutatás alapjául szolgáló módszerekről, megvalósítási irányokról, lehetőségekről, a kortárs képzőművészeti alkotások megértésének, elemzésének technikáiról.

Specializált ismeretekkel rendelkezik az új technikai médiumok elméletéről és történetéről és ismeri ezek képzőművészeti kontextusban történő, alkotó felhasználási módozatait.

Specializált gyakorlati ismeretekkel rendelkezik a technikai médiumok használatáról. Szerteágazó ismeretekkel rendelkezik az új technikai médiumokkal elérhető művészi kifejezés különböző technikáiról, eszközeiről, módszereiről és funkcióiról.

Behatóan ismeri a technikai médiumok történetét és elméletét, a vizuális művészetekre gyakorolt hatását. Specializált ismeretekkel rendelkezik a technikai képeket alkalmazó alkotók, műformák és alkotói módszerek gyakorlatáról és történetéről, tájékozott a kritikus, kísérletező művészeti gondolkodás képviselőiről a modernizmustól napjainkig.

Részletesen ismeri a technikai médiumok megjelenésének társadalmi hatásait, azok történetét, és az arra reflektáló képzőművészeti alkotásokat, médiaelméleti forrásokat.

Specializált ismeretei kiterjednek a médiatörténetre és médiaelméletre, és a kortárs képzőművészeti diskurzusra gyakorolt hatásukra.

Behatóan ismeri a technikai médiumok alkalmazásának gyakorlatát, az analóg fotóeljárásoktól a legkorszerűbb digitális képalkotó technikákig, azok elterjedésének társadalmi-gazdasági hatásait egyaránt képes történeti és alkotói kontextusban is értelmezni.

Tisztában van a XXI. századi normáknak és szokásoknak megfelelő etikai és szerzői jogi kérdésekkel.

b) képességei

Képes kreatívan cselekedni és reagálni komplex, váratlanul előálló és új stratégiai megközelítést követelő helyzetekben; felhalmozott eszköztárából képes intermédia művészi szándékának megfelelően választani.

Művészeti gyakorlatában egyéni látásmódjával és munkamódszerével képes addig ismeretlen művészeti kihívásokra reagálni, a megvalósítás során az anyagok, technikák lehetőségeit alkotó interdiszciplináris módon felhasználni.

Képes az alkotói gyakorlata révén új megközelítésekre, tudatosság és átfogó, lényeglátó szemlélet jellemzi a hagyományos és az új médiumok művészeti használata során.

Alkotó módon képes használni a tevékenysége alapjául szolgáló technikai, anyagi és információs forrásokat akár új interdiszciplináris műalkotás létrehozása, akár valamely közösségi projekt megvalósítása érdekében.

Képes az új technikai médiumokkal készült munkákról való tudásanyag feldolgozására és kezelésére.

Rendelkezik mindazzal a technikai tudással, amely lehetővé teszi, hogy önálló művészi elképzeléseit egyéni módon és szakmai biztonsággal, az ismert képzőművészeti kifejezésmódok mellett technikai kísérleteket, új eljárásokat, új szemléletet bevezetve valósítsa meg.

Képes művészeti tevékenységét környezet- és egészségtudatos megszervezésére, végzésére, alkotásaik révén a társadalom szellemi, lelki, fizikai egészségének fejlesztésére.

Képes az új művészeti módszerek és technikák (fotó-kinetikus és elektronikus művészetek, intermedia, installációs-, environment és akcióművészet, új kommunikációs technikák, interaktivitás, képzőművészeti határterületek) gyakorlati alkalmazására, egyedi technikai megoldásokat igénylő művek (installációk, komplex hálózati,- illetve multimédia alkalmazások) megvalósítására, a folyamatosan változó, illetve keletkező új(abb) médiumok autonóm megismerésére, használatára.

Alkotó és kreatív módon képes interdiszciplináris kutatásokban részt venni, akár egymástól távoli területek és szempontrendszerek közötti konvergencia lehetőségét felismerni és megmutatni.

Önállóan (vagy más művészeti ágak szereplőivel együttműködésben) végzett alkotó tevékenysége kapcsán képes más művészeti ágak elemeit, gyakorlatait beemelni a munkafolyamatba.

Az együttműködésben megvalósuló alkotómunkában konstruktív, könnyen keres a művészi kivitelezéshez legjobban illő interdiszciplináris megoldásokat, hatékony kommunikációra képes.

Képes felmérni saját alkotótevékenysége infrastrukturális és anyagi szükségleteit, műveinek megvalósításának feltételrendszerét, És ennek tudatában megtervezni és megvalósítani intermediális alkotásait.

Képes alkalmazni az intermédia-művészet etikai normáit.

c) attitűdje

Aktívan keresi az új ismereteket, módszereket, kreatív, dinamikus megvalósítási lehetőségeket. Folyamatos művészeti alkotó tevékenységet folytat.

Törekszik arra, hogy egyéni és eredeti módon vegyen részt művészeti produkciók, önálló alkotások létrehozásában.

Törekszik arra, hogy művészi attitűdje szellemileg mindig nyitott, önreflektív, kísérletező jellegű legyen.

Kiforrott kritikai érzékkel viszonyul a médiaművészet irányzataihoz, történeti, valamint kortárs alkotásaihoz.

Összegző és elemző, kifinomult kritikai ítélőképességgel rendelkezik, mellyel képes a képzőművészet egész területét vizsgálni, értékelni.

A saját művészeti tevékenységével kapcsolatos társadalmi igényeket felismeri, azonosítja, azokra reflektál.

Szemléletében a tudományt, technológiát, művészetet egységben kezeli, gondolkodásmódja analitikus, művészeti alapállása kritikus és egyben konstruktív.

Aktívan keresi az együttműködést más művészeti ágak, más szakterületek szereplőivel.

Kezdeményező és együttműködő.

Nem a jól bevált, biztonságos megoldásokat keresi, nyitott a mindenkori újdonságra, a kockázatos, kísérletező művészeti gyakorlatokra.

Folyamatosan kutatja a művészeti gondolkodásmódjához illő új megoldásokat.

Elkötelezett a művészeti alkotás szabadsága és öntörvényűsége mellett.

Művészeti gyakorlatában a folyamatos tanulást, kísérletezést részesíti előnyben.

Szakmája etikai normáit betartja.

d) autonómiája és felelőssége

Olyan művészeti gondolkodásmódot képvisel, mely aktívan és kritikusan reagál az információs társadalom kihívásaira.

Saját képzőművészeti koncepciója alapján alkot, önálló műveit és kooperációit magas színvonal, hozzáértés jellemzi.

Rendszeresen kezdeményez, vezet és formál projekteket.

Összművészeti, illetve multidiszciplináris alkotómunkában is autonóm módon, felelősen tevékenykedik.

Képes a képzőművészet kortárs áramlatait átlátni, értelmezni, és ebben a kontextusban érvényes állításokat megfogalmazni műveiben.

Érzékeny a társadalmi, szociális kérdésekre, és a puszta aktualitáson túllépve érvényes, történeti kontextusban képes értelmezni a jelen folyamatait, és kritikus művészeti reflekciót felmutatni ezekkel kapcsolatban.

Karakteres, mással össze nem téveszthető művészeti tevékenységet folytat. Alkotásai formai és tartalmi szempontból koherensek.

8. A mesterképzés jellemzői

8.1. Szakmai jellemzők

A szakképzettséghez vezető tudományágak, szakterületek, amelyekből a szak felépül:

művészetek (képzőművészet, intermédia, film, videó, multimédia, zene, hang) 170-190 kredit (ebből 42 kredit a diplomamunka készítéséhez rendelt kredit);

bölcsészettudományok (filozófia, esztétika, irodalom- és kultúra tudományok, művészettörténeti és művelődéstörténeti tudományok, művészettudomány, történelemtudományok) 60-70 kredit;

társadalomtudományok (média és kommunikációs tudományok, szociológiai tudományok, jogtudomány) 30-40 kredit;

műszaki tudományok, informatikai tudományok 5-15 kredit.

8.2. Idegennyelvi követelmény

A mesterfokozat megszerzéséhez egy élő idegen nyelvből államilag elismert, középfokú (B2), komplex típusú nyelvvizsga vagy ezzel egyenértékű érettségi bizonyítvány vagy oklevél megszerzése szükséges.

8.3. A szakmai gyakorlat követelményei

A szakmai gyakorlat 60 óra művésztelepi gyakorlat.

17. KARMESTER MESTERKÉPZÉSI SZAK

1. A mesterképzési szak megnevezése: karmester (Conducting)

2. A mesterképzési szakon szerezhető végzettségi szint és a szakképzettség oklevélben szereplő megjelölése

végzettségi szint: mester- (magister, master; rövidítve: MA-) fokozat

szakképzettség:

okleveles zenekari karmester-művész okleveles fúvószenekari karnagy-művész

a szakképzettség angol nyelvű megjelölése:

Orchestra Conductor

Wind Band Conductor

választható szakirányok: zenekari karmester, fúvószenekari karnagy

3. Képzési terület: művészet

4. A mesterképzésbe történő belépésnél előzményként elfogadott szakok:

4.1. Teljes kreditérték beszámításával vehető figyelembe: az előadó-művészet alapképzési szak zenekar- és kórusvezetés szakiránya, továbbá a fúvószenekari karnagy szakirány esetében az előadó-művészet alapképzési szak klasszikus furulya, klasszikus fuvola, klasszikus oboa, klasszikus klarinét, klasszikus szaxofon, klasszikus fagott, klasszikus kürt, klasszikus trombita, klasszikus harsona, klasszikus tuba, klasszikus ütőhangszerek szakiránya.

4.2. A 9.4. pontban meghatározott kreditek teljesítésével elsősorban figyelembe vehető továbbá: az előadó-művészet alapképzési szak egyéb szakirányai, valamint az alkotóművészet és muzikológia alapképzési szak valamennyi szakiránya.

4.3 A 9.4. pontban meghatározott kreditek teljesítésével vehetők figyelembe továbbá: a felsőoktatásról szóló 1993. évi LXXX. törvény szerinti zeneművészeti szakok, amelyeket a kredit megállapításának alapjául szolgáló ismeretek összevetése alapján a felsőoktatási intézmény kreditátviteli bizottsága elfogad.

5. A képzési idő félévekben: 4 félév

6. A mesterfokozat megszerzéséhez összegyűjtendő kreditek száma: 120 kredit

a szak orientációja: kiemelten gyakorlatorientált (70-80 százalék)

a diplomamunkához (diplomahangversenyhez) rendelt kreditérték: 15 kredit

a szabadon választható tantárgyakhoz rendelhető minimális kreditérték: 6 kredit

szakirányhoz rendelhető minimális kreditérték: 65 kredit

7. A szakképzettség képzési területek egységes osztályozási rendszere szerinti tanulmányi területi besorolása: 212

8. A mesterképzési szak képzési célja és a szakmai kompetenciák

A képzés célja karmesterek képzése, akik megfelelő zenei képzés birtokában képesek a magyar és egyetemes zenei kultúra - ezen belül elsősorban a zenekari kultúra - szolgálatára és terjesztésére. Tájékozottak a zenekari művészet repertoárjában, ennek gyakorlati alkalmazási módozataiban. A zenekari művészet különböző ágazatainak ismeretében képesek új együttesek létrehozására és különböző típusú zenekarok irányítására. Kiművelt elméleti és hangszeres képességeiket egyéni jelleggel alkalmazzák a zenekari művészet területén, a zenei élet különböző intézményeiben kezdeményező szerepet töltenek be. Felkészültek tanulmányaik doktori képzésben történő folytatására.

8.1. Az elsajátítandó szakmai kompetenciák

8.1.1. A karmester

a) tudása

Specializált ismeretekkel rendelkezik a klasszikus zenei előadó-művészettel kapcsolatos zenei elméleti, történeti háttérről, a zeneirodalom speciális területeinek fontosabb alkotásairól.

Ismeri a mélyebb műismerethez vezető módszereket, analitikus eszközöket.

Mélyreható ismeretei vannak a zenekari előadó-művészet alapjául szolgáló specifikus elméleti, zeneszerzési háttérről, különösen az egyes hangszerek technikai és hangzási adottságairól, azok kombinációiról, a kamarazenei, valamint a kis- és nagyzenekari hangszerelési technikákról.

Szerteágazó ismeretei vannak a zenekari partitúrák felépítéséről, az azok zongorán történő megszólaltatásához szükséges rendezőelvekről.

Beható ismeretekkel rendelkezik a zenei előadó-művészet különböző területei közötti kapcsolódási pontokról, továbbá az alkotó- és előadó-művészeti területek közötti dinamikus kölcsönhatásról.

Specializált ismeretekkel rendelkezik a zenei előadó-művészeti tevékenységgel kapcsolatos menedzsment elveiről, szempontjairól és szerzői jogról.

Magas szinten ismeri a karmesteri előadó-művészetre vonatkozó etikai szabályokat.

b) képességei

Képes az általa tanult és más zeneművek önálló értékelésére, azok stiláris, kompozíció-technikai, esztétikai kontextusában.

Hagyományos és speciális notációjú kottaképeket is helyesen értelmez.

Elméleti ismeretei alapján képes saját előadó-művészetével kapcsolatban szóban vagy írásban kifejezni gondolatait.

A karmesteri előadó-művészettel kapcsolatos specifikus elméleti, különösen hangszerelési ismereteit a zenekari munka során hatékonyan alkalmazza.

Képes bonyolult, illetve nagy apparátusra írott zeneművek partitúráinak átlátására, zongorán történő megszólaltatására.

Önállóan vagy csoportosan (illetve más művészeti ágak szereplőivel együttműködésben) - különösen az opera, balett és más zenés színházi műfajok esetében - végzett zenei előadó- művészeti tevékenysége kapcsán képes saját művészeti tevékenységébe más művészeti ágak elemeit beemelni; az együttműködés során hatékony kommunikációra képes.

Képes érvényesíteni előadó-művészeti tevékenységének feltételrendszerére, megfelelő körülményeire vonatkozó önálló elvárásait; ennek érdekében hatékonyan, meggyőzően kommunikál.

Képes a zenei és kulturális intézményeiben - különösen zenekarok, operaházak művészeti vezetőjeként - a szakmai illetékességének megfelelő irányítási feladatokat végezni.

c) attitűdje

Nyitott a zenei előadó-művészeti tevékenységgel kapcsolatos kérdések elméleti megközelítésére.

Kiforrott kritikai érzékkel viszonyul a különböző stílusirányzatokhoz, zeneművekhez. Törekszik repertoárismeretének gyakorlati megközelítésű bővítésére.

Aktívan keresi az összművészeti vagy multidiszciplináris produkciókban való részvétel lehetőségét.

Tudatos hangszeres készségeinek a karmesteri tevékenység, különösen zenekari produkciókra való felkészülés és felkészítés során történő rendszeres alkalmazásában.

Nyitott saját előadó-művészeti tevékenységének szélesebb társadalmi körben történő megismertetésére.

A karmesteri előadó-művészet etikai normáit betartja.

d) autonómiája és felelőssége

Előadó-művészeti tevékenységével kapcsolatos zenei ismereteit elméleti háttérismeretek közvetítésével is megosztja másokkal.

Folyamatosan, a saját előadó-művészeti tevékenységének területén túl is figyelemmel kíséri a zenei élet eseményeit, a zenei multimédiás-, kotta- és könyvkiadást, az írásos zenei publikációkat.

Összművészeti, illetve multidiszciplináris tevékenységekben is autonóm módon és felelősen tevékenykedik.

Karmesteri tevékenysége során figyelmet fordít a hangszeres, vokális előadók mesterségbeli tudásával összefüggő kérdésekre, problémákra, azokra szakszerű instrukciókkal reflektál. Törekszik előadó-művészeti produkciói célközönségének kiválasztására, a produkciók célközönséghez történő eljuttatására, a közönségnevelésben való részvételre.

8.1.2. A szakirányokon szerezhető további sajátos kompetenciák

8.1.2.1. A zenekari karmester szakirányon továbbá a zenekari karmester-művész

a) tudása

Behatóan ismeri a zenekari vezényléshez tartozó zenei tudáselemeket, technikai eszköztárat.

A zenekari művekre vonatkozóan széleskörű, általános és specializált ismeretei vannak a különböző stílusokról, műfajokról és azok előadásmódjáról.

Mélyreható ismeretei vannak a zenekari és énekkari munka folyamatáról, a dirigens funkciójáról, a próbatechnikákról.

Ismeri az énekes zongorakíséret és korrepetíció sajátos követelményeit.

Szerteágazó ismeretei vannak a színpadi szereplés sajátos követelményeiről, valamint a zenekari művészet nagy mestereinek művészetéről.

A vezénylés szemszögéből gyakorlatban elsajátította a zenekari irodalom mintaértékű alkotásainak jelentős részét, széleskörű rálátása van a zenekari irodalom más részeire.

Specializált ismeretekkel rendelkezik a karmesteri tevékenysége alapjául szolgáló forrásokról (kották, könyvek) és azok fellelhetőségéről, a zenekari irodalom speciális részei felkutatásának módjáról, lehetőségeiről.

Magas szintű zenei és technikai ismeretei vannak a zongorajátékról, gyakorlatban elsajátította a zongora szólórepertoár középnehéz és nehezebb műveinek egy részét.

Ismeretekkel rendelkezik a hangszeres, énekes együttjáték sajátos követelményeiről, gyakorlatban elsajátította a hangszeres, énekes kamarazenei irodalom néhány mintaértékű, középnehéz alkotását.

Gyakorlatban megismerte a középnehéz szólóénekes és kamaraénekes, valamint énekkari irodalom legjelentősebb műveinek egy részét, illetve saját hangfajának megfelelő énekszólamát.

b) képességei

Képes különböző stílusú, műfajú, előadói apparátusú zenekari műveket pódiumhelyzetben, valamint stúdió- vagy más környezetben egyaránt magabiztosan, önálló művészi elképzeléseinek érvényre juttatásával, megfelelő ízléssel, megjelenítő erővel, élményt szerzően vezényelni.

A zenekari vezénylés során felhalmozott vezényléstechnikai eszköztárából adekvát módon választ.

Képes koncentrált, illetve váratlan előadói helyzetek, új megközelítést igénylő feladatok fölényes megoldására.

A zenekari művek előadására történő felkészítés vagy énekes korrepetíció során képes a folyamat időbeli megtervezésére, próbatechnikák hatékony alkalmazására, a próbafolyamat határozott irányítására, ugyanakkor kiegyensúlyozott körülményeinek biztosítására.

Az elsajátított repertoárjába tartozó zeneműveket képes hosszabb idő eltelte után, rövidebb idejű felkészülés eredményeként ismét műsorra tűzni, betanítani és előadni.

Képes az önálló műsorválasztásra, repertoárjának bővítésére, önálló művészi elképzelések megvalósítására.

Képes középnehéz zongoraművek, zongorakíséretek, kamarazenei vagy zenekari zongora-, illetve más billentyűs hangszeres szólamok megszólaltatására, zenekari művek betanítása során azok zongorán történő demonstrálására.

Kamarazenei ismereteinek elsajátítása során szerzett hangszeres tapasztalatait beépíti a zenekari munka különböző szegmenseibe.

Képes nehezebb énekkari művek előadásában való részvételre.

c) attitűdje

Vezénylési, zenekarvezetői tudását folyamatosan fejleszti.

Törekszik arra, hogy az előadott művek stílusa és műfaja tekintetében előadóművészi gyakorlata minél szélesebb kört öleljen fel vagy különböző irányokba (pl. szimfonikus zenekar, opera, kortárs zene) specializálódjon.

Kiforrott kritikai érzékkel viszonyul saját vezényléséhez, próbavezetéséhez és mások hangszeres, vokális teljesítményéhez, a különböző előadói gyakorlatokhoz, konkrét zenei produkciókhoz.

Zenei gondolkodását magas fokú kreativitás jellemzi. Karmesteri repertoárját bővíti, specializálja.

d) autonómiája és felelőssége

Szakmai elkötelezettsége, művészi karaktere, irányultsága egyértelműen kialakult. Egyéni teljesítményét a szakterület minőségi elvárásaival összhangban tartja.

Rendszeresen kezdeményezi különböző zenekari és más zenei produkciók létrehozását, azokban irányító, formáló szerepet tölt be.

Figyelemmel van az általa irányított zenei együttes tagjainak teljesítőképességére, a közösségi munka sajátos követelményeire.

A próbafolyamatok és a produkciók során fellépése inspiráló és együttműködést teremtő. Karmesteri repertoárját önállóan, értékfeltáró és értékmegőrző szemlélettel választja meg.

8.1.2.2. A fúvószenekari karnagy szakirányon továbbá a fúvószenekari karnagy-művész

a) tudása

Behatóan ismeri a fúvószenekari vezényléshez tartozó zenei tudáselemeket, technikai eszköztárat.

A fúvószenekari művekre, zenekari művek fúvós szólamegyütteseire vonatkozóan széleskörű, általános és specializált ismeretei vannak a különböző stílusokról, műfajokról és azok előadásmódjáról.

Mélyreható ismeretei vannak a fúvószenekari munka folyamatáról, a dirigens funkciójáról, a próbatechnikákról.

Szerteágazó ismeretei vannak a fúvószenekari karnagyi színpadi szereplés sajátos követelményeiről.

A vezénylés szemszögéből gyakorlatban elsajátította a fúvószenekari irodalom mintaértékű alkotásainak jelentős részét, széleskörű rálátása van a fúvószenekari irodalom más részeire.

A fúvós szólam-együttesek vonatkozásában átfogó ismeretei vannak a zenekari irodalomról. Specializált ismeretekkel rendelkezik a fúvószenekari karnagyi tevékenysége alapjául szolgáló forrásokról (kották, könyvek) és azok fellelhetőségéről, a zenekari irodalom speciális részei felkutatásának módjáról, lehetőségeiről.

Specializált zenei és technikai ismeretei vannak a zongorajátékról, gyakorlatban elsajátította a zongora szólórepertoár középnehéz műveinek egy részét.

Ismeretekkel rendelkezik a kamarazenei - különösen a fúvós kamarazenei - játék sajátos követelményeiről, gyakorlatban elsajátította a kamarazenei irodalom néhány mintaértékű, középnehéz alkotását.

b) képességei

Képes különböző stílusú, műfajú fúvószenekari műveket pódiumhelyzetben, valamint stúdió- vagy más környezetben egyaránt magabiztosan, önálló művészi elképzeléseinek érvényre juttatásával, megfelelő ízléssel, megjelenítő erővel, élményt szerzően vezényelni.

A fúvószenekari vezénylés során felhalmozott vezényléstechnikai eszköztárából adekvát módon választ.

Képes koncentrált, illetve váratlan előadói helyzetek, új megközelítést igénylő vezénylési feladatok fölényes megoldására.

A fúvószenekari művek, zenekari művek fúvós szólam-együtteseinek előadására történő felkészítés során képes a folyamat időbeli megtervezésére, próbatechnikák hatékony alkalmazására, a próbafolyamat határozott irányítására, ugyanakkor kiegyensúlyozott körülményeinek biztosítására.

Az elsajátított repertoárjába tartozó zeneműveket képes hosszabb idő eltelte után, rövidebb idejű felkészülés eredményeként ismét műsorra tűzni, betanítani és előadni.

Képes az önálló műsorválasztásra, repertoárjának bővítésére, önálló művészi elképzelések megvalósítására.

Képes középnehéz zongoraművek, zongorakíséretek megszólaltatására.

Kamarazenei ismereteinek elsajátítása során szerzett hangszeres tapasztalatait a zenekari fúvós-együttjáték kidolgozása, csiszolása során hatékonyan alkalmazza.

c) attitűdje

Fúvószenekari vezénylési, zenekarvezetői tudását folyamatosan fejleszti.

Kiforrott kritikai érzékkel viszonyul saját vezényléséhez, próbavezetéséhez és mások hangszeres teljesítményéhez, a különböző előadói gyakorlatokhoz, konkrét zenei produkciókhoz.

Zenei gondolkodását magas fokú kreativitás jellemzi. Fúvószenekari karnagyi repertoárját bővíti, specializálja.

d) autonómiája és felelőssége

Szakmai elkötelezettsége, művészi karaktere, irányultsága a fúvószenekari karnagyi tevékenység vonatkozásában egyértelműen kialakult.

Egyéni teljesítményét a szakterület minőségi elvárásaival összhangban tartja; zenekari művek fúvós szólam-együtteseinek betanításakor a zenekari összjátékot irányító karmester elképzeléseihez alkalmazkodik.

Rendszeresen kezdeményezi különböző fúvószenekari produkciók létrehozását, azokban irányító, formáló szerepet tölt be.

Szorgalmazza a zenekari kultúra fúvós szegmensének fejlesztését.

Figyelemmel van az általa irányított fúvószenekar vagy fúvós szólam-együttes tagjainak teljesítőképességére, a közösségi munka sajátos követelményeire.

Fúvószenekari karnagyi repertoárját önállóan, értékfeltáró és értékmegőrző szemlélettel választja meg.

9. A mesterképzés jellemzői

9.1. Szakmai jellemzők

9.1.1. A szakképzettséghez vezető tudományágak, szakterületek, amelyekből a szak felépül:

a karmesteri előadó-művészeti tevékenység kapcsolódása a kultúra és a művészeti élet különböző területeihez 3-17 kredit;

a karmesteri előadó-művészethez kapcsolódó specifikus elméleti, zeneszerzési ismeretek 10-38 kredit.

9.1.2. A szakirány tudományágai, szakterületei és kreditaránya:

zenekari karmester szakirány:

zenekari karmesteri előadó-művészet 30-60 kredit,

vokális és hangszeres előadó-művészet 10-30 kredit;

fúvós zenekari karnagy szakirány:

fúvószenekari karnagyi előadó-művészet 30-60 kredit,

hangszeres előadó-művészet 10-30 kredit.

9.2. Idegennyelvi követelmény

A mesterfokozat megszerzéséhez egy idegen nyelvből államilag elismert, középfokú (B2), komplex típusú nyelvvizsga vagy ezzel egyenértékű érettségi bizonyítvány vagy oklevél megszerzése szükséges.

9.3. A szakmai gyakorlat követelményei

A szakmai gyakorlat a képzés tantervében meghatározottak szerinti zenekari vezénylési gyakorlat.

9.4. A 4.2. és 4.3. pontban megadott oklevéllel rendelkezők esetén a mesterképzési képzési ciklusba való belépés minimális feltételei:

A mesterképzésbe való belépéshez szükséges minimális kreditek száma

a zeneművészet elméleti, történeti háttere 30 kredit,

karmesteri előadó-művészet vagy annak kapcsolódó specifikus elméleti ismeretek 10 kredit.

A mesterképzésbe való felvétel feltétele, hogy a hallgató az alapképzési tanulmányai alapján a felsorolt területeken legalább 20 kredittel rendelkezzen. A mesterképzésben a hiányzó krediteket a felsőoktatási intézmény tanulmányi és vizsgaszabályzatában meghatározottak szerint kell megszerezni.

18. KERÁMIATERVEZÉS MESTERKÉPZÉSI SZAK

1. A mesterképzési szak megnevezése: kerámiatervezés (Ceramics Design)

2. A mesterképzési szakon szerezhető végzettségi szint és a szakképzettség oklevélben szereplő megjelölése

végzettségi szint: mester- (magister, master; rövidítve: MA-) fokozat

szakképzettség: okleveles kerámiatervező művész

a szakképzettség angol nyelvű megjelölése: Ceramics Designer

3. Képzési terület: művészet

4. A mesterképzésbe történő belépésnél előzményként elfogadott szakok:

4.1. Teljes kreditérték beszámításával vehető figyelembe: a kerámiatervezés, az üvegtervezés, a fémművesség, a textiltervezés, a formatervezés, a tárgyalkotás, az építőművészet, az animáció, a fotográfia, a média design, a tervezőgrafika, a design- és művészetelmélet, a kézműves tárgykultúra, a képalkotás, a környezetkultúra, a látványtervezés, a designkultúra alapképzési szak.

4.2. A 9.4. pontban meghatározott kreditek teljesítésével vehetők figyelembe továbbá azok az alapképzési és mesterképzési szakok, illetve a felsőoktatásról szóló 1993. évi LXXX. törvény szerinti szakok, amelyeket a kredit megállapításának alapjául szolgáló ismeretek összevetése alapján a felsőoktatási intézmény kreditátviteli bizottsága elfogad.

5. A képzési idő félévekben: 4 félév

6. A mesterfokozat megszerzéséhez összegyűjtendő kreditek száma: 120 kredit

a szak orientációja: gyakorlatorientált (60-70 százalék)

a diplomamunka készítéséhez rendelt kreditérték: 20 kredit

a szabadon választható tantárgyakhoz rendelhető minimális kreditérték: 10 kredit

7. A szakképzettség képzési területek egységes osztályozási rendszere szerinti tanulmányi területi besorolása: 215

8. A mesterképzési szak képzési célja és a szakmai kompetenciák

A képzés célja kerámiatervezők képzése, akik megszerzett tervezői, alkotói és tudományos ismereteik birtokában, tudatos, önálló és felelősségteljes tervezői, alkotói magatartásukkal képesek felismerni a társadalom és kultúra, valamint a piacgazdaság és környezet kihívásait, és azokra rugalmas, hatékony és innovatív megoldásokkal tudnak reagálni. Munkájukat a kutatás, a tervezés, valamint a tárgy, alkotás elkészítésnek valamennyi fázisában képesek önállóan és más szakemberekkel együttműködve, csoportmunkában is végezni, vezetőként is. Felkészültek tanulmányaik doktori képzésben történő folytatására.

8.1. Az elsajátítandó szakmai kompetenciák

8.1.1. A kerámiatervező művész

a) tudása

Megújuló önálló tudással rendelkezik, tudásának része a széles spektrumú műveltség.

Széles körű, rendszerszerű és specializált ismeretekkel rendelkezik a kerámiatervezés elméleteiről, koncepcióiról, tradícióiról, meghatározó múltbéli és kortárs tendenciáiról és diskurzusairól, valamint referencia értékű alkotóiról, alkotásairól és eredményeiről.

Széles körű, rendszerszerű és specializált ismeretekkel rendelkezik a kerámiatervezéshez kapcsolódó tágabb művészeti és kulturális kontextusról, annak történeti alakulásáról, meghatározó korszakairól, irányzatairól, valamint jelenkori működéséről és főbb tendenciáiról.

Szerteágazó és rendszerszerű ismeretekkel rendelkezik a kerámiatervezéshez kapcsolódó kortárs társadalmi, gazdasági, piaci, környezeti és információ-technológiai kontextusról, ezek működéséről, valamint a szakmájához való kapcsolódási pontokról és összefüggésekről.

Specializált ismeretekkel rendelkezik a kerámiatervezés területén végzendő művészeti kutatás módszertanáról, az adat- és forrásgyűjtési, kezelési, szelekciós és értékelési módszerekről.

Érti és magas szinten ismeri a kreativitás és a design gondolkodás működését, és érti, hogyan alkalmazhatók ezek összetett problémák megoldásához.

Ismeri a komplex holisztikus gondolkodási mód működését, valamint magas szinten ismeri a specializált ötlet- és koncepciófejlesztési, innovációs módszereket.

Jártas az interdiszciplináris tervezési, alkotás módszertanban, ismeri és érti a komplex tervezési, alkotói folyamatok összefüggéseit és rendszerét, valamint azt, hogy ezek hogyan realizálódnak kerámiatervező tevékenységében.

Magas szintű esztétikai és kritikai érzékkel, valamint kialakult ízléssel rendelkezik.

Magas szintű, specializált ismeretekkel rendelkezik a kerámiatervezés területén alkalmazott tradicionális, klasszikus és innovatív anyagokról, médiumokról, eszközökről, technikákról, tisztában van a főbb technológiai, gyártási, előállítási folyamatokkal és a tevékenységek végzésének körülményeivel.

Magas szinten érti és ismeri a projektmenedzsment működését, folyamatát, illetve alkalmazását a kerámiatervezés területén.

Magas szinten ismeri a kerámiatervezés vizuális kommunikációs és prezentációs eszközeit, módszereit, csatornáit, behatóan ismeri a szaknyelvet, és a hatékony szóbeli és írásos szakmai kommunikációt anyanyelvén és legalább egy idegen nyelven.

Részleteiben és rendszerében ismeri a kerámiatervezés gazdasági, pénzügyi, szerzői jogi és etikai normáit, szabályozását, érti a saját vállalkozás működtetésének kereteit, valamint alapos áttekintéssel bír a kerámiatervezést érintő tágabb intézményrendszerről.

Ismeri és érti saját erősségeit és gyengeségeit kerámiatervező tevékenysége során, és érti azt, hogy az élethosszig tartó tanulás és a megújuló tudás hogyan lehet hasznos számára.

b) képességei

Felismer komplex kerámiatervezési problémákat, saját tervezési, alkotói programot alakít ki, és ez alapján önálló kreatív szakmai munkát végez.

Korábban megszerzett és rendszerezett tudását és tapasztalatait stratégiai módon alkalmazza változó, új típusú, komplex helyzetekben.

Önállóan vizsgál komplex problémaköröket, összetett művészeti és designkutatást folytat, az adatokat és forrásokat kritikailag kezeli, a tágabb kontextuális összefüggéseket és folyamatokat rendszerszerűen értelmezi.

Magas szintű kritikai gondolkodásra támaszkodva képes alkotói, illetve tervezői reflexióra, valamint önálló, szilárd szakmai álláspont kialakítására.

Kreativitását mozgósítja változó, új típusú, komplex helyzetekben is, és a hagyományos keretrendszerből kilépő, innovatív megoldásokat fejleszt.

A kerámiatervezés során önállóan és rutinszerűen, konzekvensen visz végig tervezési, alkotó folyamatot, magas szintű és komplex tervezői, alkotói döntéseket hoz meg, és komplex originális alkotást hoz létre.

Rutinszerűen és innovatív módon alkalmazza a megfelelő eszközt, módszert, eljárást és gyártástechnológiát egyéni koncepciói és önálló tervei megvalósításához.

Interdiszciplináris alkotóközegben kerámiatervező szakterületét kompetensen és magas színvonalon képviseli, csapatban dolgozva egyenrangú félként, alkotó módon együttműködik társszakmák és különböző művészeti területek képviselőivel.

Projekteket, folyamatokat és erőforrásokat menedzsel, csoportban dolgozva vezető szerepet lát el, irányítja az alkotó, illetve tervező és megvalósító tevékenységet.

Kerámiatervező tevékenységét, elképzeléseit, eredményeit nyilvánosság előtt nagy biztonsággal és kompetenciával mutatja be, valamint magas szintű párbeszédet folytat szakmai közösségével, a társszakmák képviselőivel, szakértőkkel, ügyfelekkel, illetve laikus közönséggel a szakterületét érintő komplex témákban, anyanyelvén és egy idegen nyelven.

Szakmai álláspontját és szakmai érdekeit érvekkel alátámasztva képviseli vita helyzetben, együttműködés során képes a konfliktuskezelésre.

Alkalmazza a kerámiatervezés etikai és szerzői jogi normáit, továbbá a szakmai elvárásoknak megfelelően alkalmazza tudását eltérő intézményes keretek között is.

A kerámiatervezés területén képes értékelni saját szakmai tevékenységét, szakmai erősségeit, gyengeségeit, és tudását, kompetenciáit és alkotói, illetve tervezői gyakorlatát folyamatosan naprakészen tartja, megújítja, fejleszti.

c) attitűdje

Aktívan keresi az új szakmai ismereteket, módszereket és technikákat, figyelemmel kíséri a kortárs művészeti, társadalmi, gazdasági, piaci, ökológiai és információ-technológiai folyamatokat, tendenciákat.

Kerámiatervező munkájában motivált és elkötelezett, alkotótevékenységét szellemi szabadság, kísérletező és vállalkozó kedv jellemzi.

Tudatosan törekszik saját szakmai határainak, illetve a szakterületek közötti határok és hagyományos keretrendszerek átlépésére, meghaladására.

Aktívan keresi azokat a kihívásokat és komplex problémákat, ahol kerámiatervező tudását és kreativitását kamatoztatva adekvát válaszokat adhat, originális alkotásokat hozhat létre, önállóan vagy csoport tagjaiként.

Kerámiatervező tevékenységében rugalmasan és adaptívan viszonyul az új típusú kihívásokhoz, problémákhoz és helyzetkehez.

Kerámiatervező alkotótevékenységét magas fokú minőség és értékorientáltság, művészi érzékenység és intellektuális szemlélet jellemzi.

Aktívan keresi az együttműködést más művészeti ágak és szakterületek szereplőivel, aktívan kezdeményez interdiszciplináris projekteket, szakmai tevékenységét integratív szemlélettel végzi.

Kerámiatervezőként az alkotó-, tervező tevékenységével kapcsolatos társadalmi és ökológiai igényeket felismeri, azonosítja, azokra reflektál.

Társadalmi és ökológiai szempontból érzékeny és elkötelezett, munkájában törekszik a fenntarthatóság szempontjainak érvényesítésére, a különböző társadalmi és kulturális csoportokkal szemben befogadó, toleráns és empatikus.

Kerámiatervezőként a saját alkotó-, tervező tevékenységét képes elhelyezni a tágabb kulturális, gazdasági és piaci kontextusban, szakmája etikai és szerzői jogi normáit betartja.

d) autonómiája és felelőssége

Kerámiatervező identitása egyértelműen kialakult.

A kerámiatervezést érintő szakmai kérdésekben önállóan tájékozódik, saját ízléssel és szakmai véleménnyel bír.

A kerámiatervezés során saját művészeti koncepciót alkot, amelyet önállóan és professzionálisan valósít meg.

Rendszeresen kezdeményez, vezet és formál projekteket.

Interdiszciplináris tevékenységekben is autonóm módon és felelősen tevékenykedik. Kerámiatervezőként saját szakmai munkájáért, valamint az általa vezetett projektekért, tevékenységekért felelősséget vállal.

A kerámiatervező szakmai közösség tagjaként felelősséget vállal közösségéért, szakterülete értékeiért és etikai normáiért.

Kerámiatervezőként szakmai munkáját társadalmilag, kulturálisan, ökológiailag érzékeny, tudatos és felelős tevékenység jellemzi.

9. A mesterképzés jellemzői

9.1. Szakmai jellemzők

A szakképzettséghez vezető tudományágak, szakterületek, amelyekből a szak felépül:

a diplomamunka készítéséhez rendelt kreditértékkel együtt kerámia tervezés és kutatás 30-50 kredit;

kerámia gyakorlati ismeretek 20-40 kredit;

kerámia szakelmélet 2-8 kredit;

elméleti stúdiumok (iparművészet- design- és művészettörténet és -elmélet, filozófia, társadalomtudomány, gazdasági és jogi ismeretek, kommunikációs ismeretek, könyvtár és információtudomány) 20-40 kredit;

kapcsolódó társszakmák ismeretei 2-16 kredit.

9.2. Idegennyelvi követelmény

A mesterfokozat megszerzéséhez egy élő idegen nyelvből államilag elismert, középfokú (B2), komplex típusú nyelvvizsga vagy ezzel egyenértékű érettségi bizonyítvány vagy oklevél szükséges.

9.3. A képzést megkülönböztető speciális jegyek

A képzés csak teljes idejű képzésben, a nappali képzés munkarendje szerint szervezhető meg.

9.4. A 4.2. pontban megadott oklevéllel rendelkezők esetén a mesterképzési képzési ciklusba való belépés minimális feltételei

A mesterképzésbe való belépéshez szükséges minimális kreditek száma 60 kredit tárgytervezés-elmélet és gyakorlat, művészettörténet és -elmélet, társadalomtudomány, filozófia, gazdasági és jogi ismeretek, kommunikációs és prezentációs ismeretek területeiről.

A mesterképzésbe való felvétel feltétele, hogy a hallgató az alapképzési tanulmányai alapján a felsorolt területeken legalább 30 kredittel rendelkezzen. A mesterképzésben a hiányzó krediteket a felsőoktatási intézmény tanulmányi és vizsgaszabályzatában meghatározottak szerint kell megszerezni.

19. KLASSZIKUS ÉNEKMŰVÉSZ MESTERKÉPZÉSI SZAK

1. A mesterképzési szak megnevezése: klasszikus énekművész (Classical Singing)

2. A mesterképzési szakon szerezhető végzettségi szint és a szakképzettség oklevélben szereplő megjelölése

végzettségi szint: mester- (magister, master; rövidítve: MA-) fokozat

szakképzettség:

okleveles operaének-művész

okleveles oratórium- és dalénekművész

a szakképzettség angol nyelvű megjelölése szakirányok szerint:

Opera Singer

Oratorio and Song Performer

választható szakirányok: operaének, oratórium- és dalének

3. Képzési terület: művészet

4. A mesterképzésbe történő belépésnél előzményként elfogadott szakok:

4.1. Teljes kreditérték beszámításával vehető figyelembe: az előadó-művészet alapképzési szak bármely szakiránya és az alkotóművészet és muzikológia alapképzési szak bármely szakiránya, valamint a felsőoktatásról szóló 1993. évi LXXX. törvény szerinti főiskolai szintű zeneművészeti szakok.

5. A képzési idő félévekben: 4 félév

6. A mesterfokozat megszerzéséhez összegyűjtendő kreditek száma: 120 kredit

a szak orientációja: kiemelten gyakorlat-igényes (70-80 százalék)

a diplomamunka készítéséhez (diplomahangversenyhez) rendelt kreditérték: 15 kredit

a szabadon választható tantárgyakhoz rendelhető minimális kreditérték: 6 kredit

szakirány esetén az ahhoz rendelhető minimális kreditérték: 65 kredit

7. A szakképzettség képzési területek egységes osztályozási rendszere szerinti tanulmányi területi besorolása: 212

8. A mesterképzési szak képzési célja és a szakmai kompetenciák

A képzés célja operaénekes szólóművészként, valamint oratórium- és dalénekes művészként a magyar és az egyetemes zenei kultúrát szolgálni és terjeszteni tudó művészek képzése, akik alkalmasak megszerzett elméleti és gyakorlati ismereteik birtokában azok egyéni jellegű alkalmazására, a zenei értékeknek a szakmán belüli és azon kívüli képviseletére, fejlesztésére, tudatosítására és védelmére. Felkészültek tanulmányaik doktori képzésben történő folytatására.

8.1. Az elsajátítandó szakmai kompetenciák

8.1.1. Az énekes szóló művészek

a) tudása

Specializált ismeretekkel rendelkezik a klasszikus énekes előadó-művészettel kapcsolatos zenei elméleti, történeti háttérről, a zeneirodalom speciális területeinek fontosabb alkotásairól.

Ismeri a mélyebb műismerethez vezető módszereket, analitikus eszközöket.

Specializált ismeretekkel rendelkezik a zenei előadó-művészeti, illetve szólóénekesi tevékenységgel kapcsolatos menedzsment elveiről, szempontjairól és szerzői jogról.

Magas szinten ismeri a vokális előadó-művészetre vonatkozó etikai szabályokat.

b) képességei

Képes az általa tanult és más zeneművek önálló értékelésére, azok stiláris, kompozíció-technikai, esztétikai kontextusában.

Hagyományos és speciális notációjú kottaképeket is helyesen értelmez.

Elméleti ismeretei alapján képes saját előadó-művészetével kapcsolatban szóban vagy írásban kifejezni gondolatait.

Önállóan vagy csoportosan (illetve más művészeti ágak szereplőivel együttműködésben) végzett énekművészi tevékenysége kapcsán képes saját művészeti tevékenységébe más művészeti ágak elemeit beemelni; az együttműködés során hatékony kommunikációra képes.

Képes érvényesíteni énekművészi tevékenységének feltételrendszerére, megfelelő körülményeire vonatkozó önálló elvárásait; ennek érdekében hatékonyan, meggyőzően kommunikál.

Képes a zenei és kulturális élet intézményeiben a szakmai illetékességének megfelelő irányítási tevékenységet végezni.

c) attitűdje

Nyitott az énekes előadó-művészeti tevékenységgel kapcsolatos kérdések elméleti megközelítésére.

Kiforrott kritikai érzékkel viszonyul a különböző stílusirányzatokhoz, zeneművekhez.

Aktívan keresi a csoportos zenei, az összművészeti vagy multidiszciplináris produkciókban való részvétel lehetőségét.

Nyitott saját előadó-művészeti tevékenységének szélesebb társadalmi körben történő megismertetésére.

A vokális előadó-művészet etikai normáit betartja.

d) autonómiája és felelőssége

Előadó-művészeti tevékenységével kapcsolatos zenei ismereteit elméleti háttérismeretek közvetítésével is megosztja másokkal.

Folyamatosan, a saját előadó-művészeti tevékenységének területén túl is figyelemmel kíséri a zenei élet eseményeit, a zenei multimédiás kotta- és könyvkiadást, az írásos zenei publikációkat.

Szóló- és csoportos előadó-művészeti produkcióban is egyaránt professzionális szintű teljesítményt nyújt; összművészeti, illetve multidiszciplináris tevékenységekben is autonóm módon és felelősen tevékenykedik.

Törekszik előadó-művészeti produkciói célközönségének kiválasztására, a produkciók célközönséghez történő eljuttatására, a közönségnevelésben való részvételre.

8.1.2. A szakirányokon szerezhető további sajátos kompetenciák

8.1.2.1. Az operaének szakirányon továbbá az operaének-művész

a) tudása

Behatóan ismeri az operaénekléshez tartozó zenei tudáselemeket, énektechnikai eszköztárat. Specializált ismeretekkel rendelkezik az operáról és más komolyzenei színpadi énekes műfajokról, a különböző zenei stílusokról, azok előadásmódjáról és a helyes idegen nyelvi szövegkiejtésről.

Gyakorlatban elsajátította az operairodalom és más komolyzenei színpadi énekes műfajok irodalma számos mintaértékű alkotásának saját hangfajának megfelelő szerepét, széleskörű rálátása van a repertoár más részeire.

Mélyreható ismeretei vannak az operaszerepek, énekszólamok egyéni és csoportos munka során történő elsajátításának folyamatáról, sajátos követelményeiről, a gyakorlási módszerekről, próbatechnikákról.

Specializált ismeretekkel rendelkezik az operák és más komolyzenei színpadi énekes műfajú zeneművek forrásairól (kották, könyvek) és azok fellelhetőségéről, a repertoár speciális részei felkutatásának módjáról, lehetőségeiről.

Beható ismeretekkel rendelkezik az általa elsajátított énekszólamok, illetve szerepek tekintetében a zene, a magyar vagy idegen nyelvű szöveg és a dramaturgiai szempontok viszonyáról.

Szerteágazó ismeretei vannak a színpadi játék sajátos követelményeiről, körülményeiről, valamint az operaéneklés nagy mestereinek művészetéről.

b) képességei

Képes a hangfajának megfelelő operaszerepeket, valamint más komolyzenei színpadi énekes műfajok szerepeit, szólóének-szólamait színpadi helyzetben, valamint stúdió- vagy más környezetben egyaránt professzionális szinten, magabiztosan, önálló művészi elképzeléseinek érvényre juttatásával, megfelelő ízléssel, stílushűen, megjelenítő erővel, élményt szerzően megszólaltatni.

A tanulmányai során elsajátított tudásra támaszkodva, az éneklés és a színpadi játék terén egyaránt, eszköztárából adekvát módon választva képes koncentrált, illetve váratlan előadói helyzetek, új megközelítést igénylő feladatok fölényes megoldására.

Elsajátított repertoárjába tartozó műveket, énekszólamokat, szerepeket képes hosszabb idő eltelte után, rövidebb idejű felkészülés eredményeként is ismét előadni.

Operák vagy más komolyzenei színpadi énekes művek szólamainak, szerepeinek elsajátítása során képes saját felkészülése folyamatának megtervezésére, gyakorlási metódusok kialakítására, továbbfejlesztésére, korrepetitorral való együttműködés, illetve csoportos munka során az alkalmazkodó részvételre.

Képes operaének-művészi repertoárjának bővítésére, önálló művészi elképzelések megvalósítására.

Képes színpadi produkcióit megfelelő könnyedséggel, a fizikai és szellemi kondíció fenntartásával, képzelőerővel megvalósítani, színpadi partnereivel kontaktust teremteni.

A színpadi körülmények között biztonsággal mozog, a különböző színpadi terek akusztikai, fizikai adottságai között is fölényesen énekel.

c) attitűdje

Énektudását folyamatos gyakorlással fejleszti, hangjának egészségére kiemelt figyelmet fordít.

Törekszik arra, hogy az előadott művek stílusa és műfaja tekintetében operaének-művészi gyakorlata minél szélesebb kört felöleljen vagy specializálódjon.

Kiforrott kritikai érzékkel viszonyul saját és mások előadó-művészeti teljesítményéhez, a különböző előadói gyakorlatokhoz, konkrét zenei produkciókhoz.

Zenei gondolkodását magas fokú kreativitás és az új megközelítésekre való nyitottság jellemzi.

Operaének-művészi repertoárját bővíti, specializálja.

Tudatos abban, hogy operaének-művészi produkcióiban a zenei és a színművészeti elemeknek egyaránt fontos szerepe van.

d) autonómiája és felelőssége

Operaéneklés iránti elkötelezettsége, művészi karaktere, irányultsága egyértelműen kialakult. Egyéni teljesítményét a szakterület minőségi elvárásaival összhangban tartja.

Repertoárját önállóan, értékfeltáró és értékmegőrző szemlélettel választja meg.

Művészi produkcióiért zenei és színművészeti vonatkozásban egyaránt felelősséget érez.

8.1.2.2. Az oratórium-és dalének szakirányon továbbá az oratórium- és dalénekművész

a) tudása

Behatóan ismeri az oratórium- és dalénekléshez tartozó zenei tudáselemeket, énektechnikai eszköztárat.

Specializált ismeretekkel rendelkezik az operáról és más komolyzenei színpadi énekes műfajokról, a különböző zenei stílusokról, azok előadásmódjáról és a helyes idegen nyelvi szövegkiejtésről.

Gyakorlatban elsajátította az oratórium-, dal-, kantáta- és kamaraének-irodalom saját hangfajának megfelelő mintaértékű alkotásainak jelentős részét, széleskörű rálátása van a repertoár más részeire.

Mélyreható ismeretei vannak az oratóriumok, dalok, kantáták és más énekes műfajok egyéni és csoportos munka során történő elsajátításának folyamatáról, sajátos követelményeiről, a gyakorlási módszerekről, próbatechnikákról.

Szerteágazó ismeretei vannak a hangversenyéneklés sajátos színpadi követelményeiről, körülményeiről, valamint az énekművészet nagy mestereinek művészetéről.

Specializált ismeretekkel rendelkezik az oratóriumok, dalok, kantáták és más énekes művek forrásairól (kották, könyvek) és azok fellelhetőségéről, a repertoár speciális részei felkutatásának módjáról, lehetőségeiről.

Beható ismeretekkel rendelkezik az oratórium és a dal műfajának történetéről és a jelentős zeneszerzők által komponált dalok, oratóriumok, kantáták formai, harmóniai, dramaturgiai elemeiről, a dallam és szöveg viszonyáról.

b) képességei

Képes dalokat, valamint oratóriumok, kantáták és más komolyzenei énekes műfajok saját hangfajának megfelelő énekszólamait pódiumhelyzetben, valamint stúdió- vagy más környezetben egyaránt professzionális szinten, magabiztosan, önálló művészi elképzeléseinek érvényre juttatásával, megfelelő ízléssel, stílushűen, megjelenítő erővel, élményt szerzően megszólaltatni.

A tanulmányai során elsajátított tudásra támaszkodva, énekművészi produkcióinak megvalósítása során énektechnikai eszköztárából adekvát módon választva képes koncentrált, illetve váratlan előadói helyzetek, új megközelítést igénylő feladatok fölényes megoldására.

Elsajátított repertoárjába tartozó énekes műveket, illetve énekszólamokat képes hosszabb idő eltelte után, rövidebb idejű felkészülés eredményeként is ismét megszólaltatni.

Oratóriumok, dalok, kantáták és más énekes műfajok elsajátítása során képes saját felkészülése folyamatának megtervezésére, gyakorlási metódusok kialakítására, továbbfejlesztésére, korrepetitorral való együttműködés, illetve csoportos munka során az alkalmazkodó részvételre.

Képes énekes hangverseny-repertoárjának bővítésére, önálló művészi elképzelések megvalósítására.

c) attitűdje

Énektechnikai tudását folyamatos gyakorlással fejleszti, hangjának egészségére kiemelt figyelmet fordít.

Törekszik arra, hogy az előadott művek stílusa és műfaja tekintetében ének-művészi gyakorlata minél szélesebb kört felöleljen vagy specializálódjon.

Kiforrott kritikai érzékkel viszonyul saját és mások előadó-művészeti teljesítményéhez, a különböző előadói gyakorlatokhoz, konkrét zenei produkciókhoz.

Zenei gondolkodását magas fokú kreativitás és az új megközelítésekre való nyitottság jellemzi.

Énekművészi repertoárját bővíti, specializálja.

d) autonómiája és felelőssége

Az oratórium- és daléneklés iránti elkötelezettsége, művészi karaktere, irányultsága egyértelműen kialakult.

Egyéni teljesítményét a szakterület minőségi elvárásaival összhangban tartja.

Énekművészi repertoárját önállóan, értékfeltáró és értékmegőrző szemlélettel választja meg. Egyéni és csoportos munka eredményeként megvalósuló énekművészi produkciók iránt egyaránt felelősséget érez.

9. A mesterképzés jellemzői

9.1. Szakmai jellemzők

9.1.1. A szakképzettséghez vezető tudományágak, szakterületek, amelyekből a szak felépül:

az énekművészi tevékenység kapcsolódása a kultúra és a művészeti élet különböző területeihez 3-29 kredit;

a zeneművészet elméleti, történeti területei 8-28 kredit.

9.1.2. A szakirány tudományágai, szakterületei és kreditaránya:

operaének szakirány:

operaénekes előadó-művészet és színpadi szereplés 30-80 kredit;

az operaénekes előadó-művészet specifikus elméleti ismeretei 3-17 kredit;

oratórium- és dalének szakirány:

oratórium- és dalénekes előadó-művészet 29-65 kredit;

az oratórium- és daléneklés specifikus elméleti, történeti ismeretei 4-32 kredit.

9.2. Idegennyelvi követelmény

A mesterfokozat megszerzéséhez legalább egy idegen nyelvből államilag elismert, középfokú (B2), komplex típusú nyelvvizsga vagy ezzel egyenértékű érettségi bizonyítvány vagy oklevél megszerzése szükséges.

9.3. A szakmai gyakorlat követelményei

A szakmai gyakorlat felsőoktatási intézmény tantervében meghatározottak szerinti hangversenyezés vagy színpadi fellépés.

20. KLASSZIKUS HANGSZERMŰVÉSZ MESTERKÉPZÉSI SZAK

1. A mesterképzési szak megnevezése: klasszikus hangszerművész (Classical Musical Instrumental Performance)

2. A mesterképzési szakon szerezhető végzettségi szint és a szakképzettség oklevélben szereplő megjelölése

végzettségi szint: mester- (magister, master; rövidítve: MA-) fokozat

szakképzettség:

okleveles zongoraművész

okleveles zongorakísérő-korrepetitor

okleveles orgonaművész

okleveles csembalóművész

okleveles hárfaművész

okleveles gitárművész

okleveles cimbalomművész

okleveles harmonikaművész

okleveles hegedűművész

okleveles mélyhegedűművész

okleveles gordonkaművész

okleveles gordonművész

okleveles fuvolaművész

okleveles oboaművész

okleveles klarinétművész

okleveles szaxofonművész

okleveles fagottművész

okleveles kürtművész

okleveles trombitaművész

okleveles harsonaművész

okleveles tubaművész

okleveles ütőhangszerművész

szakképzettség angol nyelvű megjelölése:

Pianist

Piano Accompanist and Repetitor

Organist Harpsichord player

Harpist

Guitarist Cimbalom/Dulcimer player

Accordion player

Violinist

Violist

Cellist

Double

Bassist

Flautist

Oboist

Clarinetist

Saxophonist

Bassoonist

Horn Player

Trumpeter

Trombonist

Tubist

Percussionist

választható szakirányok: zongora, zongorakísérő-korrepetitor, orgona, csembaló, hárfa, gitár, cimbalom, harmonika, hegedű, mélyhegedű, gordonka, gordon, fuvola, oboa, klarinét, szaxofon, fagott, kürt, trombita, harsona, tuba, ütőhangszer

3. Képzési terület: művészet

4. A mesterképzésbe történő belépésnél előzményként elfogadott szakok:,

4.1. Teljes kreditérték beszámításával vehető figyelembe: az előadó-művészet alapképzési szak bármely szakiránya és az alkotóművészet és muzikológia alapképzési szak bármely szakiránya és a felsőoktatásról szóló 1993. évi LXXX. törvény szerinti főiskolai szintű zeneművészeti szakok.

5. A képzési idő félévekben: 4 félév

6. A mesterfokozat megszerzéséhez összegyűjtendő kreditek száma: 120 kredit

a szak orientációja: kiemelten gyakorlatorientált (70-80 százalék)

a diplomamunka készítéséhez (diplomahangversenyhez) rendelt kreditérték: 15 kredit

a szabadon választható tantárgyakhoz rendelhető minimális kreditérték: 6 kredit

szakirányhoz rendelhető minimális kreditérték: 60 kredit

7. A szakképzettség képzési területek egységes osztályozási rendszere szerinti tanulmányi területi besorolása: 212

8. A mesterképzési szak képzési célja és a szakmai kompetenciák

A képzés célja hangszerművészek képzése, akik a klasszikus hangszeres előadó-művészet terén szerzett zenei, technikai, valamint specializált elméleti ismereteik birtokában képesek professzionális szintű hangszeres zenei előadó-művészeti tevékenység végzésére, a zenei, illetve a művészeti és a kulturális élet különböző színterein. Felkészültek tanulmányaik doktori képzésben történő folytatására.

8.1. Az elsajátítandó szakmai kompetenciák

8.1.1. A hangszerművész

a) tudása

Specializált ismeretekkel rendelkezik a klasszikus hangszeres előadó-művészettel kapcsolatos zenei elméleti, történeti háttérről, a zeneirodalom speciális területeinek fontosabb alkotásairól.

Magas szinten ismeri a mélyebb zenei műismerethez vezető módszereket, analitikus eszközöket.

Specializált ismeretekkel rendelkezik a zenei előadó-művészeti, illetve a szólóművészi tevékenységgel kapcsolatos menedzsment elveiről, szempontjairól és szerzői jogról.

Specializált ismeretekkel rendelkezik a hangszeres előadó-művészetre vonatkozó etikai szabályokról.

b) képességei

Képes az általa tanult és más zeneművek önálló értékelésére, azok stiláris, kompozíció-technikai, esztétikai kontextusában.

Hagyományos és speciális notációjú kottaképeket egyaránt helyesen értelmez.

Elméleti ismeretei alapján képes saját előadó-művészetével kapcsolatban szóban vagy írásban kifejezni gondolatait.

Önállóan vagy csoportosan (illetve más művészeti ágak szereplőivel együttműködésben) végzett zenei előadó-művészeti tevékenysége kapcsán képes saját művészeti tevékenységébe más művészeti ágak elemeit beemelni; az együttműködés során hatékony kommunikációra képes.

Képes érvényesíteni előadó-művészeti tevékenységének feltételrendszerére, megfelelő körülményeire vonatkozó önálló elvárásait; ennek érdekében hatékonyan, meggyőzően kommunikál.

Képes a zenei és kulturális intézményeiben a szakmai illetékességének megfelelő irányítási tevékenységet végezni.

Képes alkalmazni a klasszikus hangszeres előadó-művészet etikai normáit.

c) attitűdje

Nyitott a zenei előadó-művészeti tevékenységgel kapcsolatos kérdések elméleti megközelítésére.

Kiforrott kritikai érzékkel viszonyul a különböző stílusirányzatokhoz, zeneművekhez.

Aktívan keresi a csoportos zenei, az összművészeti vagy multidiszciplináris produkciókban való részvétel lehetőségét.

Nyitott saját zenei előadó-művészeti tevékenységének szélesebb társadalmi körben történő megismertetésére.

A klasszikus hangszeres előadó-művészet etikai normáit betartja.

A szakirány szerinti hangszeres tudását hatékony gyakorlással folyamatosan karban tartja, fejleszti.

Törekszik arra, hogy az előadott zeneművek stílusa és műfaja tekintetében előadóművészi gyakorlata minél szélesebb kört öleljen fel vagy specializálódjon.

Kiforrott kritikai érzékkel viszonyul saját és mások előadó-művészeti teljesítményéhez, a különböző előadói gyakorlatokhoz, konkrét zenei produkciókhoz.

Zenei gondolkodását magas fokú kreativitás jellemzi.

d) autonómiája és felelőssége

Hangszeres előadó-művészeti tevékenységével kapcsolatos zenei ismereteit elméleti háttérismeretek közvetítésével is megosztja másokkal.

Folyamatosan, a saját előadó-művészeti tevékenységének területén túl is figyelemmel kíséri a zenei élet eseményeit, a zenei multimédiás-, kotta- és könyvkiadást, az írásos zenei publikációkat.

Törekszik előadó-művészeti produkciói célközönségének kiválasztására, a produkciók célközönséghez történő eljuttatására, a közönségnevelésben való részvételre.

Elkötelezett a zenei előadó-művészet etikai normái iránt.

8.1.2. A szakirányokon szerezhető további sajátos kompetenciák

8.1.2.1. A zongora, a zongorakísérő-korrepetitor, az orgona, a csembaló, a hárfa, a gitár, a cimbalom, a harmonika, a hegedű, a mélyhegedű, a gordonka, a gordon, a fuvola, az oboa, a klarinét, a szaxofon, a fagott, a kürt, a trombita, a harsona, a tuba, az ütőhangszer szakirányon továbbá a zongoraművész, az orgonaművész, a csembalóművész, a hárfaművész, a gitárművész, a cimbalomművész, a harmonikaművész, a hegedűművész, a mélyhegedűművész, a gordonkaművész, a gordonművész, a fuvolaművész, az oboaművész, a klarinétművész, a szaxofonművész, a fagottművész, a kürtművész, a trombitaművész, a harsonaművész, a tubaművész, az ütőhangszerművész

a) tudása

Behatóan ismeri a szakirány szerinti hangszerjátékhoz tartozó zenei tudáselemeket, technikai eszköztárat.

A szakirány szerinti hangszerjátékra vonatkozóan széleskörű stílus-, műfaj- és előadásmód-ismerete van.

Szerteágazó ismeretei vannak a pódiumszereplés sajátos követelményeiről, valamint a szakirány szerinti hangszer nagy mestereinek művészetéről.

A szakirány szerinti hangszerjáték vonatkozásában magas szintű ismereti vannak a lapról, a játék módjáról.

Gyakorlatban elsajátította a szakirány szerinti hangszeres szóló-, kamarazenei, illetve - amennyiben az adott szakirány szerinti hangszer esetében jellemző - zenekari irodalom jelentős részét, széleskörű rálátása van a repertoár más részeire.

Specializált ismeretekkel rendelkezik a szakirány szerinti hangszeres művészi tevékenysége alapjául szolgáló forrásokról (kották, könyvek) és azok fellelhetőségéről, a repertoár speciális részei felkutatásának módjáról, lehetőségeiről.

Mélyreható ismeretei vannak a szakirány szerinti hangszeres szólóművek, illetve a szakirány szerinti hangszeres szólamot tartalmazó művek egyéni és csoportos munka során történő elsajátításának folyamatáról, sajátos követelményeiről, a gyakorlási módszerekről, próbatechnikákról.

b) képességei

Képes a szakirány szerinti hangszeres zeneműveket szólistaként vagy zenei együttesek tagjaként, pódiumhelyzetben, valamint stúdió- vagy más környezetben egyaránt, professzionális szinten, magabiztosan, megfelelő ízléssel, stílushű előadásmóddal, megjelenítő erővel, élményt szerzően megszólaltatni.

A tanulmányai során elsajátított hangszeres tudásra támaszkodva, felhalmozott művészi eszköztárából adekvát módon választva képes koncentrált, illetve váratlan előadói helyzetek, új megközelítést igénylő feladatok fölényes megoldására.

Képes összetett zenei anyagokat első látás után megszólaltatni (lapról játék), transzponálni a szakirány szerinti hangszeren.

Elsajátított repertoárjába tartozó zeneműveket, hangszeres szólamokat képes hosszabb idő eltelte után, rövidebb idejű felkészülés eredményeként is ismét megszólaltatni.

Képes hangszeres repertoárjának bővítésére.

A szakirány szerinti hangszeres szólóművek, illetve a szakirány szerinti hangszeres szólamot tartalmazó művek elsajátítása során képes a folyamat időbeli megtervezésére, gyakorlási metódusok kialakítására, önálló továbbfejlesztésére, csoportos munka során az alkalmazkodó részvételre.

c) attitűdje

A szakirány szerinti hangszeres repertoárját folyamatosan bővíti, specializálja.

d) autonómiája és felelőssége

Hangszerművészi elkötelezettsége, művészi karaktere, irányultsága egyértelműen kialakult. Hangszeres előadó-művészi produkcióit önálló művészi elképzeléseinek érvényre juttatásával valósítja meg.

Egyéni teljesítményét a zeneművészeti szakmai minőségi elvárásokkal összhangban tartja. Rendszeresen kezdeményezi különböző szóló- vagy együttes zenei előadó-művészeti produkciók létrehozását, azokban irányító, formáló szerepet tölt be.

A szakirány szerinti hangszeres repertoárját önállóan, értékfeltáró és értékmegőrző szemlélettel választja meg.

Egyéni és csoportos munka eredményeként megvalósuló zenei produkciók iránt egyaránt felelősséget érez.

8.1.2.2. Az orgona szakirányon továbbá az orgonaművész

a) tudása

Szerteágazó ismeretei vannak az orgonaépítészetről, történelmi stílusokról, az egyes korszakok legjelentősebb hangszerkészítőinek életművéről, azok technikai innovációiról és hangzásbeli újításairól.

Magas szintű zenei és technikai ismeretei vannak a zongorajátékról, annak orgonajátékhoz való sajátos viszonyáról, gyakorlatban elsajátította a zongora szólórepertoár középnehéz és nehezebb műveinek egy részét.

b) képességei

Egy adott orgona adottságainak felmérésével képes annak megítélésére, hogy azon milyen művek szólaltathatók meg.

Képes középnehéz zongoraművek, nehezebb zongorakíséretek megszólaltatására.

c) attitűdje

Nyitott orgonaépítészeti, orgonatörténeti ismereteinek orgonaművészi tevékenységében való szélesebb körű alkalmazására.

Törekszik arra, hogy hangszeres előadó-művészi tevékenységében elsősorban zongorakíséretre vonatkozóan a zongorajáték is helyet kapjon.

d) autonómiája és felelőssége

Elkötelezett az orgonaállomány állagmegóvásának, régi hangszerek felújításának, újak építésének előmozdításában.

Középnehéz zongorakíséreteket önálló felkészülés alapján sajátít el és vesz részt azok megszólaltatásában.

8.1.2.3. A cimbalom és a harmónika szakirányon továbbá a cimbalomművész és a harmonikaművész

a) tudása

Behatóan ismeri a szakirány szerinti hangszer felépítését, karbantartásának, javításának alapvető eszközeit, módját.

b) képességei

Képes a szakirány szerinti hangszerben keletkezett hibák felismerésére, feltárására, a hangszer általános karbantartására, alapvető javítási munkálatainak elvégzésére.

c) attitűdje

Nyitott a szakirány szerinti hangszer felépítésének, működési elvének minél teljesebb körű, részletesebb megismerésére.

d) autonómiája és felelőssége

Hangszere állagmegóvásában, javításában önállóan tevékenykedik.

8.1.2.4. A zongorakísérő-korrepetitor szakirányon továbbá a zongorakísérő- korrepetitor

a) tudása

Behatóan ismeri a zongorajátékhoz, elsősorban a zongorakíséretekhez tartozó zenei tudáselemeket, technikai eszköztárat.

Széleskörű stílus-, műfaj- és előadásmód-ismerettel rendelkezik a hangszeres és vokális zeneművek terén egyaránt.

Szerteágazó ismeretei vannak a zongorakísérői színpadi szereplés sajátos követelményeiről. Magas szintű ismeretekkel rendelkezik a lapról játék gyakorlati módszereiről.

Specializált ismeretekkel rendelkezik a különféle partitúrák, különösen a hangszeres versenymű-, opera- és oratóriumpartitúrák felépítéséről, az azok zongorán történő megszólaltatásához szükséges rendezőelvekről.

Ismeri a continuo-játék elméletét és gyakorlati alkalmazásának módjait.

A continuo-játékhoz és más kíséretekhez szükséges mértékű ismeretei vannak a csembalójáték hangszerkezelési, technikai elemeiről.

Gyakorlatban elsajátította a hangszeres és vokális zongorakíséretes, illetve kamarazenei, zenekari irodalom műveinek széles körét, átfogó ismeretei vannak a repertoár más részeiről.

Specializált ismeretekkel rendelkezik a zongorakísérő-korrepetitori tevékenysége alapjául szolgáló forrásokról (kották, könyvek) és azok fellelhetőségéről, a repertoár speciális részei felkutatásának módjáról, lehetőségeiről.

Széleskörű ismeretei vannak a hangszeres és vokális zongorakíséret sajátos követelményeiről, a művek elsajátításának folyamatáról, a különböző egyéni és csoportos gyakorlási módszerekről, próbatechnikákról.

b) képességei

Képes hangszeres, énekes szólisták zongorakísérőjeként, pódiumhelyzetben (hangversenyeken, opera- és színházi előadásokon, rendezvényeken, zenei versenyeken), valamint stúdió- vagy más környezetben (zenekari próbajátékok, próbaéneklések, oktatás alkalmával) különböző zongorakíséretek professzionális szintű, művészi színvonalú megszólaltatására.

Képes zenekari zongora- és csembalószólamok, kórusmű-kíséretek professzionális szintű megszólaltatására.

Képes a zongorakísérői feladatok sajátos - koncentrált, illetve váratlan - előadói helyzeteinek fölényes megoldására.

Képes nehezebb zongorakíséretek első látás után történő, műhelymunka-szintű megszólaltatására.

Elsajátított repertoárjába tartozó zongorakíséreteket, szólamokat képes hosszabb idő eltelte után, rövidebb idejű felkészülés eredményeként is ismét megszólaltatni.

Képes a zongorakísérő-korrepetitori tevékenysége alapjául szolgáló források (kották, könyvek) felkutatására, elérésére.

A zongorakísérettel előadott művek elsajátítása során képes a folyamat időbeli megtervezésére, gyakorlási metódusok kialakítására, továbbfejlesztésére, a közös munka során muzsikuspartneréhez való nagyfokú alkalmazkodásra.

c) attitűdje

Zongorakísérői repertoárját a teljesítendő feladatokhoz igazítva gyakorlatban bővíti, specializálja.

Zongorakísérőként megfelelő érzékenységgel viszonyul az általa kísért hangszeres vagy énekes szólisták sajátos, illetve egyéni előadásmódjához.

d) autonómiája és felelőssége

A zongorakísérő-korrepetitori tevékenység iránti elköteleződése egyértelműen kialakult. Egyéni teljesítményét a muzsikuspartnerének minőségi elvárásaival és az általános szakmai elvárásokkal egyaránt összhangban tartja.

Csoportos előadó-művészeti produkcióinak hangszeres szólamát önálló felkészüléssel sajátítja el.

Repertoárja megválasztásának fő szempontjai az általa kísért hangszeresekhez vagy énekesekhez való alkalmazkodás, valamint az értékfeltáró és értékmegőrző szemlélet.

Korrepetitori munkája során alkalmazkodik muzsikuspartnerének munkamódszereihez, munkatempójához, művészi elképzeléseihez, ugyanakkor a közös munkában építő jellegű szakmai iránymutatásokat ad.

9. A mesterképzés jellemzői

9.1. Szakmai jellemzők

9.1.1. A szakképzettséghez vezető tudományágak, szakterületek, amelyekből a szak felépül:

a hangszeres (szóló) előadó-művészet kapcsolódása a kultúra és a művészeti élet különböző területeihez 3-31 kredit;

a zeneművészet elméleti, történeti területei 10-34 kredit.

9.1.2. A szakirányok tudományágai, szakterületei és azok kreditaránya zongora, csembaló, gitár, harmonika, cimbalom szakirány:

a szakirány szerinti szólóhangszeres előadó-művészet 25-55 kredit,

a szakirány szerinti hangszeres együttjáték 8-32 kredit;

zongorakísérő-korrepetitor szakirány:

hangszeres és énekes zongorakíséret és elméleti háttere 28-64 kredit,

társhangszer és hangszeres együttjáték 4-24 kredit;

orgona szakirány:

orgona szólóhangszeres előadó-művészet és specifikus hangszerismeret 25-55 kredit,

hangszeres együttjáték 3-19 kredit,

zongora hangszerjáték 4-14 kredit;

hárfa, hegedű, mélyhegedű, gordonka, gordon, fuvola, oboa, klarinét, szaxofon, fagott, kürt, trombita, harsona, tuba, ütőhangszer szakirány:

a szakirány szerinti szólóhangszeres előadó-művészet 18-50 kredit,

a szakirány szerinti kamarazenei és zenekari hangszerjáték 4-48 kredit.

9.2. Idegennyelvi követelmény

A mesterfokozat megszerzéséhez legalább egy idegen nyelvből államilag elismert, középfokú (B2), komplex típusú nyelvvizsga vagy ezzel egyenértékű érettségi bizonyítvány vagy oklevél megszerzése szükséges.

9.3. A szakmai gyakorlat követelményei

A szakmai gyakorlat a felsőoktatási intézmény tantervében meghatározottak szerinti hangversenyezés.

21. KLASSZIKUSBALETT-MŰVÉSZ MESTERKÉPZÉSI SZAK

1. A mesterképzési szak megnevezése: klasszikusbalett-művész (Classical Ballet)

2. A mesterképzési szakon szerezhető végzettségi szint és a szakképzettség oklevélben szereplő megjelölése

végzettségi szint: mester- (magister, master; rövidítve: MA-) fokozat

szakképzettség: okleveles klasszikusbalett-művész

a szakképzettség angol nyelvű megjelölése: Classical Ballet Artist

3. Képzési terület: művészet

4. A mesterképzésbe történő belépésnél előzményként elfogadott szakok:

4.1. Teljes kreditérték beszámításával vehető figyelembe: a táncművész alapképzési szak klasszikus balett specializációja.

4.2. A 9.4. pontban meghatározott kreditek teljesítésével vehetők figyelembe továbbá azok az alapképzési és mesterképzési szakok, illetve a felsőoktatásról szóló 1993. évi LXXX. törvény szerinti szakok, amelyeket a kredit megállapításának alapjául szolgáló ismeretek összevetése alapján a felsőoktatási intézmény kreditátviteli bizottsága elfogad.

5. A képzési idő félévekben: 4 félév

6. A mesterfokozat megszerzéséhez összegyűjtendő kreditek száma: 120 kredit

a szak orientációja: kiegyensúlyozott (40-60 százalék)

diplomamunka készítéséhez rendelt kreditérték: 10 kredit

a szabadon választható tantárgyakhoz rendelhető minimális kreditérték: 10 kredit

7. A szakképzettség képzési területek egységes osztályozási rendszere szerinti tanulmányi területi besorolása: 212

8. A mesterképzési szak képzési célja és a szakmai kompetenciák

A képzés célja balettművészek képzése, akik a magas szintű technikai felkészültségüket az elméleti tudásukkal egységben kezelni tudják, és mindezekre építve komplex művészi megnyilatkozásra képesek vezető együttesi tagként és szólóművészként a hazai és a nemzetközi művészeti életben egyaránt. A kulturális élet intézményeiben kezdeményező szerepet tudnak betölteni, képviselve a táncművészet sajátos értékeit és pedagógiai elhivatottság birtokában - a tanári mester szak elvégzésével kiegészítve - a jövendő fiatal táncművészek képzésében is részt tudnak venni. Felkészültek tanulmányaik doktori képzésben történő folytatásra.

8.1. Az elsajátítandó szakmai kompetenciák

8.1.1. A klasszikusbalett-művész

a) tudása

A legmagasabb szinten ismeri és műveli a táncművészet több formanyelvét, azok stílusirányzatait, különös tekintettel az általa választott klasszikus balettére.

Mélyreható ismeretekkel rendelkezik a tánc-, zene- és művészettörténet alapvető folyamatairól, melyek nélkülözhetetlenek a professzionális táncművész számára.

Ismeri a világ legjelentősebb klasszikus balett repertoárját, és annak a legmagasabb technikai igényű előadóművészi - akár egyéni, akár csoportos - feladatait.

Széles ismeretkörrel rendelkezik a táncművészethez kapcsolódó társművészetek kapcsolódási pontjairól (pl. a zene-, a képzőművészet, az irodalom- és színháztörténet terén), melyek segítik alkotói szerepformálásában.

A koreográfia művészetének előadóművészi aspektusából való értelmezésével segíteni tudja akár új alkotás létrejöttét, akár a hagyományos művek minél színvonalasabb színpadra állítását.

Magas szinten ismei a tánc- és társművészeti alkotásokra vonatkozó etikai szabályokat és a hatályos előadóművészeti törvényt.

b) képességei

A tanulmányai során elsajátított technikai és elméleti tudására támaszkodva képes a legmagasabb igényű szerepek művészi tolmácsolására, élmény keltésére és a nagy mesterek klasszikus műveinek megismertetésére és megszerettetésére a ma közönsége számára.

Alkotó módon képes használni a tevékenysége alapjául szolgáló technikai és művészi forrásokat a táncművészet folyamatosan megújuló arculatának formálására az új alkotások születésénél éppúgy, mint a hagyományos művek továbbvitele során.

Képes alkalmazkodni a rendezői-koreográfiai utasításokhoz, de önálló koncepció kialakítására is képes a szerepformálások terén, használva saját művészi elgondolásait, kiegészítve a tanulmányai során megszerzett ismeretekkel.

Képes a saját és mások művészi teljesítményének megítélésére, valamint a táncművek önálló értékelésére, azok stiláris, koreográfiai és esztétikai kontextusában.

Képes pedagógiai elhivatottság birtokában - a tanári mester szak elvégzésével kiegészítve - a jövendő fiatal táncművészeinek képzésében is részt venni egyrészt személyes példamutatással és együttműködéssel, másrészt pedagógiai tevékenységgel.

Képes alkalmazni a tánc- és a társművészetek etikai normáit.

c) attitűdje

Kiforrott kritikai érzékkel viszonyul a tánc- és a társművészetek stílusirányzataihoz, történeti, valamint kortárs alkotásaihoz és a különböző előadói gyakorlatokhoz, konkrét előadó- művészeti produkciók keretében.

Aktívan keresi az új ismereteket, módszereket, a kreatív, dinamikus megvalósítási lehetőségeket, miközben elkötelezett a klasszikus balett értékeinek megőrzésére és azok alkotó módon történő továbbvitele iránt.

Aktív együttműködési készségről tesz tanúbizonyságot előadóművészeti feladatai kapcsán akár előadótársaival, akár a rendező-koreográfussal szemben.

Tudását, szakmaszeretetét és szakmai alázatát az előadóművészeti tevékenysége által terjeszti, mely példamutató az utánpótlásnevelés terén is.

A táncművészettel kapcsolatos lehetőségek társadalmi igényeit felismeri, azonosítja, és azokra reflektál.

A tánc- és a társművészetek etikai normáit betartja.

d) autonómiája és felelőssége

Szakmai identitása egyértelműen kialakult.

Saját előadóművészeti koncepció megalkotásához, megvalósításához és kifejezéséhez szükséges képességét professzionális szintre fejlesztette.

Nyitott a hagyományos és az új megközelítést hordozó művészeti alkotások, produkciók megismertetésére, megértetésére a szélesebb értelemben vett társadalomban.

A táncművészeti közéletben, a köztudat alakításában tevékenyen vállal szerepet nem csupán előadóművészként, de akár együttes-, művelődési intézmény- és szakmai szervezet vezetőjeként.

Társadalmilag érzékeny és elkötelezett művészeti produkciói célközönségének kiválasztásában és ahhoz történő eljuttatásában. Elkötelezett a tánc- és a társművészetek etikai normái iránt.

9. A mesterképzés jellemzői

9.1. Szakmai jellemzők

A szakképzettséghez vezető tudományágak, szakterületek, amelyekből a szak felépül:

általános- és szakelméleti tárgyak 50-60 kredit;

a táncművészethez kapcsolódó gyakorlati tárgyak 50-60 kredit.

9.2. Idegennyelvi követelmény

A mesterfokozat megszerzéséhez legalább egy élő idegen nyelvből államilag elismert, középfokú (B2), komplex típusú nyelvvizsga vagy ezzel egyenértékű érettségi bizonyítvány vagy oklevél megszerzése szükséges.

9.3. A szakmai gyakorlat követelményei

A szakmai gyakorlat különböző együttesek vezető művészeként vagy saját együttesben végzett szakmai munka.

9.4. A 4.2. pontban megadott oklevéllel rendelkezők esetén a mesterképzési képzési ciklusba való belépés minimális feltételei

A mesterképzésbe való belépéshez a megszerzett professzionális balett művészi színpadi gyakorlat és képesség igazolása szükséges.

22. KODÁLY-ZENEPEDAGÓGIA MESTERKÉPZÉSI SZAK

1. A mesterképzési szak megnevezése: Kodály-zenepedagógia (Kodály Music Pedagogy)

2. A mesterképzési szakon szerezhető végzettségi szint és a szakképzettség oklevélben szereplő megjelölése

végzettségi szint: mester- (magister, master; rövidítve: MA-) fokozat

szakképzettség: okleveles Kodály-zenepedagógiai szakértő

a szakképzettség angol nyelvű megjelölése: Expert in Kodály Music Pedagogy

3. Képzési terület: művészet

4. A mesterképzésbe történő belépésnél előzményként elfogadott szakok:

4.1. Teljes kreditérték beszámításával vehető figyelembe: Bármely képzési terület bármely alapképzési szakja.

5. A képzési idő félévekben: 4 félév

6. A mesterfokozat megszerzéséhez összegyűjtendő kreditek száma: 120 kredit

a szak orientációja: gyakorlatorientált (60-70 százalék)

a diplomamunka készítéséhez rendelt kreditérték: 10 kredit

a szabadon választható tantárgyakhoz rendelhető minimális kreditérték: 6 kredit

7. A szakképzettség képzési területek egységes osztályozási rendszere szerinti tanulmányi területi besorolása: 212

8. A mesterképzési szak képzési célja és a szakmai kompetenciák

A képzés célja olyan zenepedagógiai szakemberek képzése, akik Kodály zenepedagógiai koncepciójának átfogó és elmélyült ismerete alapján alkalmasak a zeneoktatás eredményeinek megőrzésére és továbbfejlesztésére. Kiművelt elméleti és gyakorlati ismereteiket képesek a zeneoktatás teljes spektrumának, valamint a zenepedagógia elméletének és gyakorlatának szolgálatába állítani. Eredményesen képviselik a magyar zenei nevelés értékeit és sajátosságait nemzetközi összehasonlításban is. Képviselik, tudatosítják és megvédik a Kodály-koncepció értékeit a zenei nevelés intézményes és azon kívüli keretei között. Felkészültek tanulmányaik doktori képzésben történő folytatására.

8.1. Az elsajátítandó szakmai kompetenciák

8.1.1. Kodály-zenepedagógia szakértő

a) tudása

Specializált ismeretekkel rendelkezik a magyar népzene kutatási eredményeiről, különös tekintettel Kodály Zoltán etnomuzikológiai tevékenységére.

Átfogóan ismeri a népzenei rendszerezés és a népdalelemzés magyar és nemzetközi módszereit.

Specializált ismeretekkel rendelkezik a magyar zenetörténet fontosabb zeneszerzőiről, alkotásairól, különösen Liszt és Bartók munkásságáról, valamint Kodály zeneszerzői életművéről és a Kodály, illetve Bartók nemzedékét követő zeneszerző generációk legkiemelkedőbb alkotásairól.

Jól tájékozott a XX. századi zenepedagógiai irányzatok és legkiemelkedőbb iskolák tevékenységével kapcsolatban, mélyrehatóan ismeri azok egyedi és közös jellemzőit.

Általános pedagógiai és neveléselmélet-tudományi ismeretekkel megalapozott zenepedagógiai tudással rendelkezik.

Széleskörű ismeretei vannak Kodály zenepedagógiai koncepciójának a különböző iskola- és képzéstípusokban történő alkalmazási lehetőségeiről.

Részletekbe menően ismeri Kodály zenepedagógiai alkotásait.

Ismeri a zenepedagógiai tevékenység alapjául szolgáló zeneelméleti hátteret, a különböző zenei stílusokat, műfajokat.

Alapvető zenei és technikai ismeretei vannak a zongorajátékról, gyakorlatban elsajátította a zongora szólórepertoár könnyebb műveinek egy részét.

Magas szinten ismeri a szóló-, kamara- és a kóruséneklés alapjául szolgáló énektechnikát, gyakorlatban megismerte a középnehéz szólóénekes és nehezebb kamaraénekes, valamint énekkari irodalom legjelentősebb műveinek egy részét.

Alapvető énekkari vezénylési ismeretekkel rendelkezik.

Átfogó ismeretei vannak az egyszerűbb kórus- és zenekari partitúrák felépítéséről, az azok zongorán történő megszólaltatásához szükséges rendezőelvekről.

b) képességei

Népzenei ismereteit a zenepedagógiai szempontok figyelembe vételével hatékonyan alkalmazza saját nemzeti kultúrájához tartozó népzene rendszerezésében.

Összefüggéseiben látja a magyar és az egyetemes zenetörténet, illetve zeneirodalom stiláris jellemzőit.

Képes önállóan elemezni Kodály zeneműveit, érti a Kodály és Bartók által képviselt XX. századi „új magyar zene” stílusbeli sajátosságait.

Képes zenepedagógiai munkájában a kodályi elvekre épülő zenepedagógiai gyakorlat eredményeit hasznosítani, valamint saját pedagógiai eszközöket, esetleg hatékony tanítási módszereket kialakítani.

Kodály énekgyakorlatait stílusérzékenységgel és meggyőző zeneiséggel képes megszólaltatni és másokkal elsajátíttatni, e gyakorlatokat pedagógiai munkájában szisztematikusan használja.

Képes hallás után felismerni, lejegyezni, valamint memorizálni különböző könnyebb zenei anyagokat.

Képes egyszerűbb kórus- és zenekari partitúrák átlátására, zongorán történő megszólaltatására.

Képes könnyebb zongoraművek, zongorakíséretek, illetve pedagógiai művek zongorán történő megszólaltatására.

Képes középnehéz szólóénekes, valamint kamaraénekes és énekkari művek előadásában való részvételre.

Énekkari vezénylési ismereteit zenepedagógiai tevékenysége során hatékonyan alkalmazza.

c) attitűdje

Nyitott szemlélettel közelít más zenei kultúrák tradicionális zenéihez, jó ízléssel és zenei érzékenységgel bővíti saját és mások repertoárját.

Pedagógiai és művészi tevékenysége során a magyar zeneszerzés, illetve a magyar zene egészének kiemelt szerepet ad.

Kreatívan ötvözi a különböző zenepedagógiai irányzatok gyakorlati eredményeit, tanítási szituációban a zenei célok maximális figyelembevételével mindig rugalmasan választja ki a legmegfelelőbb módszereket.

Zenepedagógiai munkáját előadóművészi hitelesség jellemzi.

Kritikai megértéssel viszonyul a zeneirodalom történeti és kortárs alkotásaihoz, valamint a különböző zenei előadói gyakorlatokhoz, konkrét művészeti produkciókhoz.

Törekszik a vokális előadó-művészeti tevékenységben való rendszeres részvételre.

d) autonómiája és felelőssége

A népzenei dalkincsből művészi érzékenységgel választja ki az iskolai zenei nevelés céljainak eléréséhez esztétikai és pedagógiai szempontból alkalmas repertoárt.

A magyar népzenekutatás eredményeit szakszerűen, magas színvonalon közvetíti mások számára.

Felelősséget érez a magyar zene kiemelkedő alkotásainak nemzetközi terjesztésére. Pedagógiai munkáját folyamatosan magas fokú művészi teljesítmény jellemzi. Szakszerűen és autentikusan közvetíti a kodályi zenepedagógia egyetemes értékeit.

Folyamatosan figyelemmel kíséri a zenepedagógiával kapcsolatos tudományos élet eseményeit, valamint a megjelenő nemzetközi publikációkat.

9. A mesterképzés jellemzői

9.1. Szakmai jellemzők

9.1.1. A szakképzettséghez vezető tudományágak, szakterületek, amelyekből a szak felépül:

a zeneművészet elméleti és történeti háttere 20-50 kredit;

zenepedagógia 10-38 kredit;

Kodály zeneszerzői és zenepedagógiai munkássága 5-15 kredit;

vokális és hangszeres előadó-művészet 20-50 kredit.

9.1.2. A képző intézmény által ajánlott speciális ismeret kreditaránya a képzés egészén belül a diplomamunka elkészítésével együtt legalább 30 kredit.

9.2. Idegennyelvi követelmény

A mesterfokozat megszerzéséhez legalább egy idegen nyelvből államilag elismert, középfokú (B2), komplex típusú nyelvvizsga vagy ezzel egyenértékű érettségi bizonyítvány vagy oklevél megszerzése szükséges.

9.3. A szakmai gyakorlatra követelményei

A felsőoktatási intézmény tantervében meghatározott iskolai gyakorlat.

9.4. A képzést megkülönböztető speciális jegyek

A képzés elsősorban külföldi hallgatók részvételével, idegen (angol) nyelven folyik.

23. KOREOGRÁFUS MESTERKÉPZÉSI SZAK

1. A mesterképzési szak megnevezése: koreográfus (Choreography)

2. A mesterképzési szakon szerezhető végzettségi szint és a szakképzettség oklevélben szereplő megjelölése

végzettségi szint: mester- (magister, master; rövidítve: MA-) fokozat

szakképzettség: okleveles koreográfus

a szakképzettség angol nyelvű megjelölése: Choreographer

3. Képzési terület: művészet

4. A mesterképzésbe történő belépésnél előzményként elfogadott szakok:

4.1. Teljes kreditérték beszámításával vehető figyelembe: a koreográfus, a táncos, a próbavezető alapképzési szak.

4.2. A 9.4. pontban meghatározott kreditek teljesítésével vehetők figyelembe továbbá azok az alapképzési és mesterképzési szakok, illetve a felsőoktatásról szóló 1993. évi LXXX. törvény szerinti szakok, amelyeket a kredit megállapításának alapjául szolgáló ismeretek összevetése alapján a felsőoktatási intézmény kreditátviteli bizottsága elfogad.

5. A képzési idő félévekben: 4 félév

6. A mesterfokozat megszerzéséhez összegyűjtendő kreditek száma: 120 kredit

a szak orientációja: kiegyensúlyozott (40-60 százalék);

a diplomamunka készítéséhez rendelt kreditérték: 10 kredit;

a szabadon választható tantárgyakhoz rendelhető minimális kreditérték: 6 kredit.

7. A szakképzettség képzési területek egységes osztályozási rendszere szerinti tanulmányi területi besorolása: 212

8. A mesterképzési szak képzési célja és a szakmai kompetenciák

A képzés célja koreográfusok képzése, akik magas szintű szakmai tudásuk és művészi adottságaik kibontakoztatásával képesek alkotói gondolataikat a tánc formanyelvein megfogalmazni önálló, eredeti koreográfiák készítésével. Művészi és értelmiségi felkészültségüknél fogva képesek aktív szerepet betölteni az ország kulturális életében, alkalmasak táncművészeti intézmények vezetésére, vezető koreográfusi tevékenység ellátására. Magas színvonalú alkotásaik megfelelnek a nemzetközi elvárásoknak is. Felkészültségük alapján alkalmasak tanulmányaik doktori képzésben történő folytatásra.

8.1. Az elsajátítandó szakmai kompetenciák

8.1.1. A koreográfus

a) tudása

Mélyreható ismeretekkel rendelkezik a tánctörténet meghatározó folyamatairól, azok eredményeiről és hatásairól, a mai kor alkotói tevékenységeire kiható, valamint az azt alkalmazó művekről. Ismeri a világ legkiemelkedőbb táncegyütteseit és a legújabb koreográfiai törekvéseket.

Ismeri a táncművészet megismerhető (rögzített: film, video, dvd) legjelentősebb alkotásait, valamint ezen koreográfiák alapjául szolgáló és az általa használni kívánt táncformanyelveket, melyek ismeretében akár önálló formanyelvet is kialakít gondolatainak megfogalmazása érdekében.

Magas szintű ismeretekkel rendelkezik alkotásainak új művészethordozó eszközökön való megjelenítésére a közönséghez való eljuttatás érdekében.

Szerteágazó ismeretekkel rendelkezik a táncművészethez kapcsolódó társművészetek kapcsolódási pontjairól (a zene-, a képzőművészet, az irodalom- és színháztörténet terén). Ismeri ezen művészeti ágak legkorszerűbb törekvéseit, melyet használni is tud alkotói gondolati érdekében.

Mélyrehatóan ismeri a különböző típusú együttesek felépítését, szervezeti rendjét és működési formáit, gazdálkodásának rendjét, valamint a működési feltételekhez szükséges anyagi források előteremtésének lehetőségeit, a pályázati rendszereket.

Magas szinten ismei a tánc- és társművészeti alkotásokra vonatkozó etikai szabályokat és szerzői jogot.

b) képességei

A tanulmányai során elsajátított tudására támaszkodva képes akár egész estét betöltő önálló művek létrehozására, betanítására és megrendezésére, vagy alkalmazott koreográfiák készítésére, alkotótársként együttműködve a rendezővel (opera, operett, musical esetén, prózai előadás esetén).

A tanulmányai során szerzett tapasztalatokra támaszkodva képes a tudásanyag feldolgozására és kezelésére, valamint a táncművészeten kívül is képes kifinomult kritikai ítélőképesség használatára.

Alkotó módon képes használni a tevékenysége alapjául szolgáló technikai, anyagi és információs forrásokat a táncművészet folyamatosan megújuló arculatának formálására.

Képes érvényesíteni saját művészeti elgondolásait a tanulmányai során megszerzett kommunikációs és pszichológiai ismeretei segítségével az alkotótársakkal, valamint az előadóművészekkel történő együttműködés során.

Képes felhasználni a művészetének hatásmechanizmusáról szerzett ismereteit a közönséggel való kapcsolatteremtés létrehozására a művein keresztül.

Képes a táncművek önálló értékelésére, azok stiláris, kompozíció-technikai és esztétikai kontextusában.

Képes alkalmazni a táncművészet és a társművészetek etikai normáit.

c) attitűdje

Kiforrott kritikai érzékkel viszonyul a tánc- és színházművészet stílusirányzataihoz, történeti, valamint kortárs alkotásaihoz, a különböző előadói gyakorlatokhoz, konkrét előadó- művészeti produkciókhoz.

Aktívan keresi az új ismereteket, módszereket, a kreatív, dinamikus megvalósítási lehetőségeket.

A táncművészettel kapcsolatos lehetőségek társadalmi igényeit felismeri, azonosítja és azokra reflektál.

Művészi attitűdjét a humanista gondolatok irányítják, társadalmilag érzékeny és elkötelezett művészeti alkotásai, produkciói témájának megválasztásában és azok létrehozásában.

A tánc- és a társművészetek etikai normáit betartja.

d) autonómiája és felelőssége

Szakmai identitása egyértelműen kialakult.

Saját művészeti koncepció megalkotásához, megvalósításához és kifejezéséhez szükséges képességét professzionális szintre fejlesztette.

Nyitott a hagyományos és az új megközelítést hordozó művészeti alkotások, produkciók megismertetésére, megértetésére a szélesebb értelemben vett társadalomban.

Társadalmilag érzékeny és elkötelezett művészeti alkotásai/produkciói célközönségének kiválasztásában és ahhoz történő eljuttatásában.

Elkötelezett a táncművészet és a társművészetek etikai normái iránt.

9. A mesterképzés jellemzői

9.1. Szakmai jellemzők

A szakképzettséghez vezető tudományágak, szakterületek, amelyekből a szak felépül:

általános- és szakelméleti tárgyak 50-60 kredit;

a táncművészethez kapcsolódó gyakorlati tárgyak 50-60 kredit.

9.2. Idegennyelvi követelmény

A mesterfokozat megszerzéséhez legalább egy élő idegen nyelvből államilag elismert, középfokú (B2), komplex típusú nyelvvizsga vagy ezzel egyenértékű érettségi bizonyítvány vagy oklevél megszerzése szükséges.

9.3. A szakmai gyakorlat követelményei

A szakmai gyakorlat a tánc formanyelvén megfogalmazott alkotás létrehozása, betanítása és bemutatása intézményi, együttesi keretek között vagy más alkotóval együttműködve.

9.4. A 4.2. pontban megadott oklevéllel rendelkezők esetén a mesterképzési képzési ciklusba való belépés minimális feltételei

A mesterképzésbe való belépéshez a tánctechnikák alapjául szolgáló mozgásrendszerek terén szerzett képesség, valamint előadói vagy koreográfusi vagy próbavezetői gyakorlat igazolása.

24. KORTÁRSTÁNC MŰVÉSZ MESTERKÉPZÉSI SZAK

1. A mesterképzési szak megnevezése: kortárstánc művész (Contemporary Dance)

2. A mesterképzési szakon szerezhető végzettségi szint és a szakképzettség oklevélben szereplő megjelölése

végzettségi szint: mester- (magister, master; rövidítve: MA-) fokozat

szakképzettség: okleveles kortárstánc művész

a szakképzettség angol nyelvű megjelölése: Contemporary Dance Artist

3. Képzési terület: művészet

4. A mesterképzésbe történő belépésnél előzményként elfogadott szakok:

4.1. Teljes kreditérték beszámításával vehető figyelembe: a táncművész alapképzési szak modern tánc, kortárstánc specializációja.

4.2. A 9.4. pontban meghatározott kreditek teljesítésével vehetők figyelembe továbbá azok az alapképzési és mesterképzési szakok, illetve a felsőoktatásról szóló 1993. évi LXXX. törvény szerinti szakok, amelyeket a kredit megállapításának alapjául szolgáló ismeretek összevetése alapján a felsőoktatási intézmény kreditátviteli bizottsága elfogad.

5. A képzési idő félévekben: 4 félév

6. A mesterfokozat megszerzéséhez összegyűjtendő kreditek száma: 120 kredit

a szak orientációja: kiegyensúlyozott (40-60 százalék)

a diplomamunka készítéséhez rendelt kreditérték: 10 kredit

a szabadon választható tantárgyakhoz rendelhető minimális kreditérték: 6 kredit

7. A szakképzettség képzési területek egységes osztályozási rendszere szerinti tanulmányi területi besorolása: 212

8. A mesterképzési szak képzési célja és a szakmai kompetenciák

A képzés célja kortárstánc művészek képzése, akik a magas szintű technikai felkészültségüket az elméleti tudásukkal egységben kezelni tudják, és mindezekre építve komplex művészi megnyilatkozásra képesek vezető együttesi tagként és szólóművészként a hazai és a nemzetközi művészeti életben egyaránt. A kulturális élet intézményeiben kezdeményező szerepet tudnak betölteni, képviselve a táncművészet sajátos értékeit és pedagógiai elhivatottság birtokában - a tanári mester szak elvégzésével kiegészítve - a jövendő fiatal táncművészek képzésében is részt tudnak venni. Felkészültek tanulmányaik doktori képzésben történő folytatásra.

8.1. Az elsajátítandó szakmai kompetenciák

8.1.1. A kortárstánc művész

a) tudása

Mélyreható ismeretekkel rendelkezik a tánc-, zene- és művészettörténet alapvető folyamatairól, melyek nélkülözhetetlenek a professzionális táncművész számára.

A legmagasabb szinten ismeri a kortárstánc formanyelvét, azok stílusirányzatait, de járatos a táncművészet más formanyelveiben is, melyek szükségesek előadóművészeti tevékenységéhez.

Ismeri a világ legjelentősebb kortárs együtteseit, azok repertoárját.

Széles ismeretkörrel rendelkezik a táncművészethez kapcsolódó társművészetek kapcsolódási pontjairól (a zene-, a képzőművészet, az irodalom- és színháztörténet terén), melyek segítik alkotói szerepformálásában.

A koreográfia művészetének előadóművészi aspektusából való értelmezésével segíteni tudja akár új alkotás létrejöttét, akár a kész művek minél színvonalasabb színpadra állítását.

Magas szinten ismeri a tánc- és társművészeti alkotásokra vonatkozó etikai szabályokat, valamint a hatályos előadóművészeti törvényt.

b) képességei

A tanulmányai során elsajátított technikai és elméleti tudására támaszkodva képes a legmagasabb igényű szerepek művészi tolmácsolására.

Alkotó módon képes használni a tevékenysége alapjául szolgáló technikai és művészi forrásokat a táncművészet folyamatosan megújuló arculatának formálására az új alkotások születésénél éppúgy, mint a kész művek repertoáron tartásánál.

Képes alkalmazkodni a rendezői-koreográfiai utasításokhoz, de önálló koncepció kialakítására is képes a szerepformálások terén, használva saját művészi elgondolásait, kiegészítve a tanulmányai során megszerzett ismeretekkel.

Képes a saját és mások művészi teljesítményének megítélésére, valamint a táncművek önálló értékelésére, azok stiláris, koreográfiai és esztétikai kontextusában.

Képes pedagógiai elhivatottság birtokában - a tanári mester szak elvégzésével kiegészítve - a jövendő fiatal táncművészeinek képzésében is részt venni egyrészt személyes példamutatással és együttműködéssel, másrészt pedagógiai tevékenységgel.

Képes alkalmazni a tánc- és a társművészetek etikai normáit.

c) attitűdje

Kiforrott kritikai érzékkel viszonyul a tánc- és a társművészetek stílusirányzataihoz, történeti, valamint kortárs alkotásaihoz és a különböző előadói gyakorlatokhoz, konkrét előadó- művészeti produkciók keretében.

Aktívan keresi az új ismereteket, módszereket, a kreatív, dinamikus megvalósítási lehetőségeket.

Aktív együttműködési készségről tesz tanúbizonyságot előadóművészeti feladatai kapcsán akár előadótársaival, akár a rendező-koreográfussal szemben.

Tudását, szakmaszeretetét és szakmai alázatát az előadóművészeti tevékenysége által terjeszti, mely példamutató az utánpótlásnevelés terén is.

A táncművészettel kapcsolatos lehetőségek társadalmi igényeit felismeri, azonosítja, s azokra reflektál.

A tánc- és a társművészetek etikai normáit betartja.

Nyitott a hagyományos és az új megközelítést hordozó művészeti alkotások, produkciók megismertetésére, megértetésére a szélesebb értelemben vett társadalomban.

d) autonómiája és felelőssége

Szakmai identitása egyértelműen kialakult.

Saját előadó-művészeti koncepció megalkotásához, megvalósításához és kifejezéséhez szükséges képességét professzionális szintre fejlesztette.

A táncművészeti közéletben, a köztudat alakításában tevékenyen vállal szerepet nem csupán előadóművészként, de akár együttes-, művelődési intézmény- és szakmai szervezet vezetőjeként.

Társadalmilag érzékeny és elkötelezett művészeti alkotásai, produkciói célközönségének kiválasztásában és ahhoz történő eljuttatásában.

Elkötelezett a tánc- és a társművészetek etikai normái iránt.

9. A mesterképzés jellemzői

9.1. Szakmai jellemzők

A szakképzettséghez vezető tudományágak, szakterületek, amelyekből a szak felépül:

általános- és szakelméleti tárgyak 50-60 kredit;

a táncművészethez kapcsolódó gyakorlati tárgyak 50-60 kredit.

9.2. Idegennyelvi követelmény

A mesterfokozat megszerzéséhez legalább egy élő idegen nyelvből államilag elismert, középfokú (B2), komplex típusú nyelvvizsga vagy ezzel egyenértékű érettségi bizonyítvány vagy oklevél megszerzése szükséges.

9.3. A szakmai gyakorlat követelményei

A szakmai gyakorlat különböző együttesek vezető művészeként vagy saját együttesben végzett szakmai munka.

9.4. A 4.2. pontban megadott oklevéllel rendelkezők esetén a mesterképzési képzési ciklusba való belépés minimális feltételei

A mesterképzésbe való belépéshez a megszerzett professzionális balett művészi színpadi gyakorlat és képesség igazolása szükséges.

25. KÓRUSKARNAGY MESTERKÉPZÉSI SZAK

1. A mesterképzési szak megnevezése: kóruskarnagy (Choir Conducting)

2. A mesterképzési szakon szerezhető végzettségi szint és a szakképzettség oklevélben szereplő megjelölése

végzettségi szint: mester- (magister, master; rövidítve: MA-) fokozat

szakképzettség: okleveles kóruskarnagy művész

a szakképzettség angol nyelvű megjelölése: Choir Conductor

3. Képzési terület: művészet

4. A mesterképzésbe történő belépésnél előzményként elfogadott szakok:

4.1. Teljes kreditérték beszámításával vehető figyelembe az előadó-művészet alapképzési szak zenekar- és kórusvezetés szakiránya, valamint a felsőoktatásról szóló 1993. évi LXXX. törvény szerinti főiskolai szintű zeneelmélet-szolfézstanár, karvezetés, illetve fúvószenekari karnagy szak.

4.2. A 9.4. pontban meghatározott kreditek teljesítésével vehetők figyelembe továbbá az előadó-művészet alapképzési szak zenekar- és kórusvezetés szakiránytól eltérő szakirányai, valamint az alkotóművészet és muzikológia alapképzési szak valamennyi szakiránya.

4.3 A 9.4. pontban meghatározott kreditek teljesítésével vehetők figyelembe továbbá a felsőoktatásról szóló 1993. évi LXXX. törvény szerinti zeneművészeti szakok, amelyeket a kredit megállapításának alapjául szolgáló ismeretek összevetése alapján a felsőoktatási intézmény kreditátviteli bizottsága elfogad.

5. A képzési idő félévekben: 4 félév

6. A mesterfokozat megszerzéséhez összegyűjtendő kreditek száma: 120 kredit

a szak orientációja: kiemelten gyakorlatorientált (70-80 százalék)

a diplomamunka készítéséhez (diplomahangversenyhez) rendelt kreditérték: 15 kredit

a szabadon választható tantárgyakhoz rendelhető minimális kreditérték: 6 kredit

7. A szakképzettség képzési területek egységes osztályozási rendszere szerinti tanulmányi területi besorolása: 212

8. A mesterképzési szak képzési célja és a szakmai kompetenciák

A képzés célja kóruskarnagyok képzése, akik szolgálják és terjesztik a magyar és az egyetemes énekkari kultúra értékeit. Tájékozottak az énekkari művészet repertoárjában, ennek gyakorlati alkalmazásában. Képesek az énekkari művészet különböző ágazatainak ismeretében új együttesek létrehozására és különböző típusú énekkarok irányítására. Kiművelt elméleti, vokális és hangszeres képességeiket egyéni módon alkalmazzák az énekkari művészet területén. Felkészültek tanulmányaik doktori képzésben történő folytatására.

8.1. Az elsajátítandó szakmai kompetenciák

8.1.1. A kóruskarnagy művész

a) tudása

Specializált ismeretekkel rendelkezik a klasszikus zenei előadó-művészettel kapcsolatos zenei elméleti, történeti háttérről, a zeneirodalom speciális területeinek fontosabb alkotásairól. Specializált ismeretekkel rendelkezik a zenei előadó-művészeti tevékenységgel kapcsolatos menedzsment elveiről, szempontjairól és szerzői jogról.

Magas szinten ismeri a kóruskarnagyi, illetve énekkari előadó-művészetre vonatkozó etikai szabályokat.

Behatóan ismeri az énekkari vezényléshez tartozó zenei tudáselemeket, technikai eszköztárat. Az énekkari művekre, azok előadására vonatkozóan széleskörű ismeretei vannak a különböző stílusokról, műfajokról, előadásmódokról.

Mélyreható ismeretei vannak az énekkari munka folyamatáról, a dirigens funkciójáról, a próbatechnikákról, a színpadi szereplés sajátos követelményeiről, valamint az énekkari művészet nagy mestereinek művészetéről.

Gyakorlatban elsajátította az énekkari irodalom műveinek jelentős részét, széleskörű rálátása van az énekkari irodalom más részeire.

Specializált ismeretekkel rendelkezik a kóruskarnagyi tevékenysége alapjául szolgáló forrásokról (kották, könyvek) és azok fellelhetőségéről, az énekkari irodalom speciális részei felkutatásának módjáról, lehetőségeiről.

Behatóan ismeri a szóló-, a kamara- és a kóruséneklés alapjául szolgáló énektechnikát, gyakorlatban megismerte a középnehéz szólóénekes, valamint a teljes énekkari irodalom legjelentősebb műveit.

Magas szintű zenei és technikai ismeretei vannak a zongorajátékról, gyakorlatban elsajátította a zongora szólóirodalom középnehéz technikai igényű műveinek egy részét.

b) képességei

Képes az általa tanult és más zeneművek önálló értékelésére, azok stiláris, kompozíció-technikai, esztétikai kontextusában.

Elméleti ismeretei alapján képes saját előadó-művészetével kapcsolatban szóban vagy írásban kifejezni gondolatait.

Önállóan vagy csoportosan (illetve más művészeti ágak szereplőivel együttműködésben) végzett zenei előadó-művészeti tevékenysége kapcsán képes saját művészeti tevékenységébe más művészeti ágak elemeit beemelni; az együttműködés során hatékony kommunikációra képes.

Képes érvényesíteni kóruskarnagyi előadó-művészeti tevékenységének feltételrendszerére, megfelelő körülményeire vonatkozó önálló elvárásait; ennek érdekében hatékonyan, meggyőzően kommunikál.

Képes a zenei és kulturális élet intézményeiben a szakmai illetékességének megfelelő irányítási tevékenységet végezni.

Képes alkalmazni a kóruskarnagyi, énekkari előadó-művészet etikai normáit.

Képes különböző stílusú, műfajú énekkari műveket pódiumhelyzetben, valamint stúdió- vagy más környezetben egyaránt magabiztosan, önálló művészi elképzeléseinek érvényre juttatásával, megfelelő ízléssel, megjelenítő erővel, élményt szerzően vezényelni.

A tanulmányai során elsajátított tudásra támaszkodva, felhalmozott eszköztárából adekvát módon választva képes koncentrált, illetve váratlan előadói helyzetek, új megközelítést igénylő feladatok fölényes megoldására.

Az énekkari művek előadására történő felkészítés során képes a folyamat időbeli megtervezésére, próbatechnikák önálló alkalmazására, irányítói feladatok önálló elvégzésére.

Az elsajátított repertoárjába tartozó zeneműveket képes hosszabb idő eltelte után, rövidebb idejű felkészülés eredményeként is ismét előadni.

Képes az önálló műsorválasztásra, repertoárjának bővítésére, önálló művészi elképzelések megvalósítására.

Kóruséneklésben szerzett ismeretei és gyakorlata alapján képes énekkari művek előadásában való részvételre.

Képes középnehéz zongoraművek, zongorakíséretek megszólaltatására, énekkari művek betanítása során azok zongorán történő demonstrálására.

c) attitűdje

Nyitott a zenei előadó-művészeti tevékenységgel kapcsolatos kérdések elméleti megközelítésére.

Kiforrott kritikai érzékkel viszonyul a különböző stílusirányzatokhoz, zeneművekhez.

Aktívan keresi az összművészeti vagy multidiszciplináris produkciókban való részvétel lehetőségét.

Nyitott saját előadó-művészeti tevékenységének szélesebb társadalmi körben történő megismertetésére.

A kóruskarnagyi, énekkari előadó-művészet etikai normáit betartja. Vezénylési, kórusvezetői ismereteit folyamatosan fejleszti.

Törekszik arra, hogy az előadott művek stílusa és műfaja tekintetében előadóművészi gyakorlata minél szélesebb kört öleljen fel vagy specializálódjon.

Kiforrott kritikai érzékkel viszonyul saját és mások előadó-művészeti teljesítményéhez, a különböző előadói gyakorlatokhoz, konkrét zenei produkciókhoz.

Zenei gondolkodását magas fokú kreativitás jellemzi. Kóruskarnagyi repertoárját bővíti, specializálja.

Törekszik a vokális előadó-művészeti tevékenységben való rendszeres részvételre.

d) autonómiája és felelőssége

Előadó-művészeti tevékenységével kapcsolatos zenei ismereteit elméleti háttérismeretek közvetítésével is megosztja másokkal.

Folyamatosan, a kóruskarnagyi tevékenységének területén túl is figyelemmel kíséri a zenei élet eseményeit, a zenei multimédiás-, kotta- és könyvkiadást, az írásos zenei publikációkat.

Összművészeti, illetve multidiszciplináris tevékenységekben is autonóm módon és felelősen tevékenykedik.

Törekszik előadó-művészeti produkciói célközönségének kiválasztására, a produkciók célközönséghez történő eljuttatására, a közönségnevelésben való részvételre.

Elkötelezett a kóruskarnagyi, énekkari zenei előadó-művészet etikai normái iránt. Kóruskarnagy-művészi elkötelezettsége, személyiségének művészi karaktere egyértelműen kialakult.

Egyéni teljesítményét a szakterület minőségi elvárásaival összhangban tartja.

Rendszeresen kezdeményezi különböző énekkari és más zenei produkciók létrehozását, azokban irányító, formáló szerepet tölt be.

Repertoárját önállóan, értékfeltáró és értékmegőrző szemlélettel választja meg.

Kóruskarnagyi tevékenységének egyéni és csoportos vonatkozásában egyaránt felelősséget érez.

9. A mesterképzés jellemzői

9.1. Szakmai jellemzők

A szakképzettséghez vezető tudományágak, szakterületek, amelyekből a szak felépül:

a kóruskarnagyi előadó-művészeti tevékenység kapcsolódása a kultúra és a művészeti élet különböző területeihez 3-15 kredit;

a kóruskarnagyi előadó-művészethez kapcsolódó elméleti, történeti ismeretek 8-22 kredit;

kóruskarnagyi előadó-művészet 30-56 kredit;

vokális és hangszeres előadó-művészet 22-42 kredit.

9.2. Idegennyelvi követelmény

A mesterfokozat megszerzéséhez egy idegen nyelvből államilag elismert, középfokú (B2), komplex típusú nyelvvizsga vagy ezzel egyenértékű érettségi bizonyítvány vagy oklevél megszerzése szükséges.

9.3. A szakmai gyakorlat követelményei

A szakmai gyakorlat felsőoktatási intézmény tantervében meghatározottak szerinti hangversenyezés.

9.4. A 4.2. és 4.3. pontban megadott oklevéllel rendelkezők esetén a mesterképzési képzési ciklusba való belépés minimális feltételei

A mesterképzésbe való belépéshez szükséges minimális kreditek száma

a zeneművészet elméleti, történeti ismeretei 30 kredit;

kóruskarnagyi előadó-művészet vagy annak kapcsolódó elméleti ismeretei 5 kredit.

A mesterképzésbe való felvétel feltétele, hogy a hallgató legalább 20 kredittel rendelkezzen. A hiányzó krediteket a felsőoktatási intézmény tanulmányi és vizsgaszabályzatában meghatározottak szerint meg kell szerezni.

26. LÁTVÁNYTERVEZŐ MŰVÉSZ MESTERKÉPZÉSI SZAK

A mesterképzési szak megnevezése: látványtervező művész (Production Design)

2. A mesterképzési szakon szerezhető végzettségi szint és a szakképzettség oklevélben szereplő megjelölése

végzettségi szint: mester- (magister, master; rövidítve: MA-) fokozat

szakképzettség: okleveles látványtervező művész

a szakképzettség angol nyelvű megjelölése: Production Designer

választható specializációk: színházi látványtervezés, mozgóképes látványtervezés

3. Képzési terület: művészet

4. A mesterképzésbe történő belépésnél előzményként elfogadott szakok

4.1. Teljes kreditérték beszámításával vehető figyelembe: a látványtervezés, az alkalmazott látványtervezés, az animáció alapképzési szak.

4.2. A 9.4. pontban meghatározott kreditek teljesítésével vehetők figyelembe továbbá: az építőművészet, a formatervezés, a textiltervezés és a mozgókép alapképzési szak.

5. A képzési idő félévekben: 4 félév

6. A mesterfokozat megszerzéséhez összegyűjtendő kreditek száma: 120 kredit

a szak orientációja: gyakorlatorientált (60-70 százalék)

a diplomamunka készítéséhez rendelt kreditérték: 10 kredit

intézményen kívüli összefüggő gyakorlati képzés minimális kreditértéke: 8 kredit

a szabadon választható tantárgyakhoz rendelhető minimális kreditérték: 6 kredit

7. A szakképzettség képzési területek egységes osztályozási rendszere szerinti tanulmányi területi besorolása: 214

8. A mesterképzési szak képzési célja és a szakmai kompetenciák

A képzés célja látványtervező művész szakemberek képzése, akik a látványtervezői tudás fogalmi és gyakorlati ismeretei és megfelelő tervezői készségek birtokában alkalmasak a magyar és az egyetemes vizuális színházi és mozgófilmes kultúra szolgálatára és terjesztésére. Szakismereteikkel segítségére tudnak lenni a színház- és mozgóképművészet többi ágának is. A látványtervezés funkcionális, művészi és közéleti (társadalomtudományi, kultúraantropológiai, szociológiai) problematikájában képesek mérvadó vélemény kialakítására, és a látványtervezés különböző szakterületein kezdeményező, vezető tervezői, művészeti műhelyt vezető szerep betöltésére. Választott specializációjuknak megfelelően a színházi vagy a mozgóképes látványtervezés területén helyezkedhetnek el. Felkészültek tanulmányaik doktori képzésben történő folytatására.

8.1. Az elsajátítandó szakmai kompetenciák

8.1.1. A látványtervező művész

a) tudása

Általános és specializált ismeretekkel rendelkezik a kortárs színház- és mozgóképművészet folyamatairól és koncepcióiról, a látványtervezés alkotói tevékenységének alapjául szolgáló kognitív megismerésre kész művészi magatartásról, a tudományt és művészetet egységben látó szemléletről, az új médiumok használatával létrehozható autonóm művészeti tevékenység lehetőségeiről.

Specializált ismeretekkel rendelkezik a látványtervezésben végzett kutatás, forrásgyűjtés alapjául szolgáló módszerekről, megvalósítási irányokról, lehetőségekről.

Specializált ismeretekkel rendelkezik a látványtervezés főbb elméleteiről, alapelveinek, stíluskorszakainak és irányzatainak, fontosabb alkotásainak részterületeiről.

Ismeri a látvány történetét és stílustörténetét.

Behatóan ismeri a látványtervezésben végzett alkotói tevékenységek alapjául szolgáló anyagokat, gyártási technológiákat, médiatechnikákat, innovatív technikákat, valamint a tevékenységek végzésének körülményeit.

Behatóan ismeri a látvány és a színház, valamint a mozgókép kapcsolatát.

Behatóan ismeri a speciális vizuális alkotótechnikákat, a speciális tervezői programokat (szoftvereket) és a digitális technikákat.

Szerteágazó ismeretekkel rendelkezik a látványtervezés egyes részei, továbbá a saját és más művészeti ágak - színház és mozgóképművészet alkotóival, rendező, koreográfus, operatőr, színész, táncos stb. - más szakterületek közötti kapcsolódási pontokról, valamint az alkotó - és előadó - művészeti területek közötti dinamikus kölcsönhatásról.

Behatóan ismeri a független, a magán, a költségvetési színházak és a mozgókép gyártási körülményeit, a pályázási lehetőségeket, szakmaként, illetve a kulturális intézményrendszer részeként való működést.

Képes az alkotói gyakorlat során új megközelítések, tudatosság és széleskörű átlátás kialakítására, előadó-művészeti és narratív folyamatokban való gondolkodásra, és ennek vizuális, színházi körülmények közötti, vagy mozgóképen való megjelenítésére.

Magas szinten tudatában van a színház- és mozgókép-művészeti alkotások társadalmi felelősségének, és képes ennek megfelelően alkotni.

Magas szinten tudatában van a színház- és mozgóképművészetre vonatkozó etikai szabályokkal és szerzői jogokkal.

b) képességei

Képes autonóm látványtervezői tevékenysége során elképzeléseit intuitíven megalkotni, megvalósítani, képes kreatívan cselekedni és reagálni komplex, váratlanul előálló és új stratégiai megközelítést követelő helyzetekben; felhalmozott eszköztárából képes adekvát módon választani.

Képes művészi alkotását a gyakorlat lehetőségei között széleskörű, akár innovatív technológiákkal a megvalósítás útjára terelni, és a gyártókkal megfelelően kommunikálni.

Képes az alkotói, látványtervezői gyakorlat során új megközelítések, tudatosság és széleskörű átlátás kialakítására, előadó-művészeti és narratív folyamatokban való gondolkodásra.

Alkotó módon képes használni a tevékenysége alapjául szolgáló technikai, anyagi és információs forrásokat, alkotó módon követi a kortárs technológiákat, és képes megfigyeléseit látványtervezői alkotásaiban átértelmezve alkalmazni.

Alkotó módon képes a látványtervezés szakmai követelményeinek különféle környezetben előadó-művészeti és mozgóképes műfajban való megfelelésére, a színházi alkotás során a rendező- dramaturg-jelmez- és bábtervező-látványtervező alkotói körben történő együttműködésre, a mozgóképi alkotás során a rendező-operatőr-látványtervező alkotói körben történő együttműködésre.

Képes a színházművészeti és mozgókép-művészeti alkotások látvány szempontú önálló értékelésére, azok stiláris, kompozíció-technikai, tartalmi, esztétikai kontextusában.

Elemzi a narratív művet (dráma, forgatókönyv) amelyet a kortárs látványművészet kontextusába helyez.

Rendelkezik mindazzal a rutin technikai képességgel, amely lehetővé teszi, hogy önálló művészi elképzeléseit egyéni módon és szakmai biztonsággal valósítsa meg, mind a színház, mind a mozgóképművészet területén.

Képes a színházi, illetve mozgóképes alkotó-team tagjaként önállóan (vagy más művészeti ágak szereplőivel együttműködésben) saját művészeti tevékenységébe más művészeti ágak elemeit beemelni, e területek közötti egyensúlyt fenntartani az együttműködés során hatékonyan kommunikálni.

Képes érvényesíteni önálló elvárásait a színházi, illetve mozgóképes alkotó-team tagjaként, valamint annak feltételrendszere, megfelelő körülményei érdekében hatékonyan, meggyőzően kommunikál.

Képes alkalmazni a színházi, illetve mozgóképes szakterület etikai normáit.

Képes művészeti tevékenységét környezet- és egészségtudatos módon megszervezni, ezen belül a megfelelő munkakörnyezetet kialakítani, a megfelelő anyagokat, eszközöket megválasztani

c) attitűdje

Aktívan keresi az új ismereteket, figyelemmel kíséri a színház, az előadó-művészet és mozgókép művészet legújabb módszereit, kreatív, dinamikus megvalósítási lehetőségeit. Törekszik arra, hogy munkájához való hozzáállása szellemileg mindig nyitott, reflektív, kísérletező legyen, alkotó módon vegyen részt művészeti produkciók, önálló alkotások létrehozásában.

Nyitott szellemmel fordul saját művészeti ágának mások által megvalósított alkotásai felé, és képes saját munkásságába beépíteni a levont tapasztalatokat.

A saját művészeti tevékenységével kapcsolatos társadalmi igényeket felismeri, azonosítja, világnézetének megfelelően azokra reflektál.

Aktívan keresi az együttműködést más művészeti ágak, más szakterületek szereplőivel. Társadalmilag elkötelezett és érzékeny művészeti alkotásai témájának megválasztásában és azok létrehozásában. Szakmája etikai normáit betartja.

d) autonómiája és felelőssége

Szakmai identitása, világszemlélete egyértelműen kialakult, alkotásai ezzel harmóniában születnek.

Saját művészeti alkotása az előadó-művészeti team koncepciójába illeszkedik, és autonóm értéket képvisel, amelyet önállóan és professzionálisan valósít meg.

Rendszeresen kezdeményez, vezet és formál projekteket, performanszokat, installációkat. Felelősségteljesen végzi a hagyományos és az új megközelítést hordozó előadó- és mozgókép-művészeti alkotások, produkciók társadalmi megismertetését és megértetését.

Összművészeti, illetve multidiszciplináris tevékenységekben is autonóm módon és felelősen tevékenykedik.

Művészeti ismereteit felelősséggel osztja meg másokkal.

A megszerzett tudásával, autentikus képzelő erejével, ízlésével és technikai ismereteivel vesz részt új művek létrehozásában.

A művészeti közélet, köztudat alakításában tevékenyen vesz részt.

Készen áll vezető tervezőként a látványtervezői csapat (art department) irányítására. Társadalmilag elkötelezett és érzékeny művészeti alkotásai célközönségének kiválasztásában és ahhoz történő eljuttatásában.

Betartja a színházi és mozgóképes produkciók felépítésének, működésének, szervezetének szabályozott kereteit.

8.1.2. Színházi látványtervezés specializáción továbbá a látványtervező művész

a) tudása

Specializált ismeretekkel rendelkezik a színházi látványtervezésről (díszlet, jelmez, báb).

Magas szinten ismeri az előadó-művészetre és azon belül a látványtervezésre vonatkozó etikai szabályokat és szerzői jogokat, a színházi gazdasági menedzsmentet.

b) képességei

Az elsajátított mesterségbeli tudásra művészi alkotómódszerek változatos tárházát alkalmazza.

Magas szinten képes követni és önállóan alkalmazni az előadó-művészet komplex látványvilágának különböző globális lehetőségeit, innovatív vívmányait.

A képzés során elsajátított világítástervezési, számítógépes tervezési, színpadtechnikai és kivitelezési speciális ismereteit gyakorlatban alkalmazza.

Önálló tervezés-filozófiai elképzeléseit, az előadó-művészeti alkotás egységes látványát a tanult ismeretek alapján, magas színvonalon képes megvalósítani, illetve megteremteni.

Az alkotói gyakorlat során képes az új megközelítéseket nyitottan fogadni, tudatosság és széleskörű átlátás jellemzi munkáját. Az előadó-művészeti és narratív folyamatokban való gondolkodás jellemzi alkotótevékenységét.

Kiemelkedő színvonalon képes alkotni a színházi látványtervezés szakmai követelményeinek különféle környezetében.

A színházi alkotómunka során, szakmai autonómiájának megőrzése mellett, magas szinten képes a rendező-, dramaturg-, jelmez-, valamint bábtervező és látványtervező alkotói körben történő együttműködésre.

A színházi team-munkában képes érvényesíti saját művészeti elképzelését, tevékenységét, valamint annak feltételrendszerére, megfelelő körülményeire vonatkozó önálló elvárásait; ennek érdekében hatékonyan, meggyőzően kommunikál.

8.1.3. Mozgóképes látványtervezés specializáción továbbá a látványszervező művész

a) tudása

Specializált ismeretekkel rendelkezik a hosszabb előkészítést és alapos alkotóművészeti tudást igénylő nagyjátékfilmes, művész filmes, kísérleti filmes, valamint a kereskedelmi jellegű, rövidebb, intenzívebb gyártási időt igénylő látványtervezési technikákról ismerve a televíziós (digitális televíziózás), a reklám, és az animációs látványtervezés területének elvárásait is.

Magas szinten ismeri a művészeti ágára vonatkozó szakmai szabályokat és szerzői jogokat, a színházi gazdasági menedzsmentet, képes idegen nyelveken is kommunikálni.

b) képességei

Képes szakterületén belül, a megrendelő - producer - rendező - látványtervező csapatban magas minőségű, önálló művészeti és egyben alkotótársi munkát képes megvalósítani.

A gyakorlatban alkalmazza szakmai gyakorlat (külső), mozgókép menedzsment és jogi ismereteit, a képzés során elsajátított filmdramaturgia és forgatókönyv ismereteket, a remake-elmélet és gyakorlat, a helyszínek differenciált használata, a TV-játék gyakorlat, a virtuális tér tervezése, a számítógépes tervezés, a kommunikációs gyakorlat, a látványtervezés gyakorlat ismereteit.

9. A mesterképzés jellemzői

9.1. Szakmai jellemzők

9.1.1. A szakképzettséghez vezető tudományágak, szakterületek, amelyekből a szak felépül:

látványtervezés: (történeti, elméleti, kritikai és technikai területek, színházi gyakorlat, mozgóképes gyakorlat) 55-75 kredit;

művészettörténet 4-8 kredit;

kultúra és civilizációtörténet 4-8 kredit;

építészettörténet kredit 4-8 kredit;

tárgy és térábrázolás hagyományos és digitális módszerei 10-20 kredit.

9.1.2. A választható specializációkat is figyelembe véve a színházi látványtervezés és a mozgóképes látványtervezés szakterületéről szerezhető speciális ismeret.

A választható ismeretek kredit aránya a képzés egészén belül 50-70 kredit.

9.2. Idegennyelvi követelmény

A mesterfokozat megszerzéséhez angol nyelvből államilag elismert, középfokú (B2), komplex típusú nyelvvizsga vagy ezzel egyenértékű érettségi bizonyítvány vagy oklevél szükséges.

9.3. A szakmai gyakorlat követelményei

A szakmai gyakorlat filmforgatásokon vagy tv-stúdiókban vagy egy színházi produkcióban végzett minimum hat hetes szakmai munka.

9.4. A 4.2. pontban megadott oklevéllel rendelkezők esetén a mesterképzési képzési ciklusba való belépés minimális feltételei:

A mesterképzésbe való belépéshez szükséges minimális kreditek száma 60 kredit szabadkézi

rajz, műszaki alapismeretek, műszaki ábrázolás, filmtörténet, színháztörténet, dramaturgia, kultúrtörténet, mozgóképtechnika-elmélet, kompozíció, dramaturgia, operatőri ismeretek, filmtechnikai ismeretek, képelemzés, írásgyakorlat területeiről.

A mesterképzésbe való felvétel feltétele, hogy a hallgató az alapképzési tanulmányai alapján a felsorolt területeken legalább 30 kredittel rendelkezzen. A mesterképzésben a hiányzó krediteket a felsőoktatási intézmény tanulmányi és vizsgaszabályzatában meghatározottak szerint kell megszerezni.

27. MÉDIA DESIGN MESTERKÉPZÉSI SZAK

1. A mesterképzési szak megnevezése: média design (Media Design)

2. A mesterképzési szakon szerezhető végzettségi szint és a szakképzettség oklevélben szereplő megjelölése

végzettségi szint: mester- (magister, master; rövidítve: MA-) fokozat

szakképzettség: okleveles médiatervező művész

a szakképzettség angol nyelvű megjelölése: Media Designer

3. Képzési terület: művészet

4. A mesterképzésbe történő belépésnél előzményként elfogadott szakok:

4.1. Teljes kreditérték beszámításával vehető figyelembe: a művészet képzési területről a média design, a látványtervezés, az alkalmazott látványtervezés, az animáció, a formatervezés, a képalkotás, a fotográfia, a tervezőgrafika, a textiltervezés, az építőművészet, a televíziós műsorkészítő, a kameraman alapképzési szak, a mozgókép alapképzési szak kameraman szakiránya, továbbá a művészetközvetítés képzési területről az elektronikus ábrázolás, a képi ábrázolás, a környezetkultúra, a mozgóképkultúra és médiaismeret alapképzési szak.

4.2. A 9.4. pontban meghatározott kreditek teljesítésével vehetők figyelembe továbbá azok az alapképzési és mesterképzési szakok, illetve a felsőoktatásról szóló 1993. évi LXXX. törvény szerinti szakok, amelyeket a kredit megállapításának alapjául szolgáló ismeretek összevetése alapján a felsőoktatási intézmény kreditátviteli bizottsága elfogad.

5. A képzési idő félévekben: 4 félév

6. A mesterfokozat megszerzéséhez összegyűjtendő kreditek száma: 120 kredit

a szak orientációja: gyakorlatorientált (60-70 százalék)

a diplomamunka készítéséhez rendelt kreditérték: 20 kredit

a szabadon választható tantárgyakhoz rendelhető minimális kreditérték: 10 kredit

7. A szakképzettség képzési területek egységes osztályozási rendszere szerinti tanulmányi területi besorolása: 213

8. A mesterképzési szak képzési célja és a szakmai kompetenciák

A képzés célja média design tervezőművészek képzése a médiakommunikáció, a szórakoztató és reklámipar, egyéb művelődési és kulturális területek, a hálózati- és interaktív média, az új médiakutatási, a kiállítási- és prezentációs ipar, az adat vizualizáció és digitális archiválás, a tudományos- és oktatási ismeretterjesztő, vizualizációs ipar, illetve az autonóm médiaművészeti területek számára, akik képesek produkciók, projektek, koncepciók kialakítására, fejlesztésére, prezentálására, előkészítésére és gyártására önállóan, illetve szakmai-szakértői stáb tagjaként, vezetőjeként. Képesek együttműködni mind saját szakterületük, mind a társszakmák és különböző művészeti és tudományos területek képviselőivel. Felkészültek tanulmányaik doktori képzésben történő folytatására.

8.1. Az elsajátítandó szakmai kompetenciák

8.1.1. A médiatervező művész

a) tudása

A média design mesterképzési szakon végzett szakember megújuló önálló tudással rendelkezik, tudásának része a széles spektrumú szakmai tájékozottság, műveltség.

Széles körű, rendszerszerű és specializált ismeretekkel rendelkezik a média design terület elméleteiről, koncepcióiról, tradícióiról, meghatározó múltbéli és kortárs tendenciáiról, jövőképéről és diskurzusairól, valamint referencia értékű teljesítményeiről, alkotóiról, alkotásairól és eredményeiről.

Széles körű, rendszerszerű és specializált ismeretekkel rendelkezik a média design területhez kapcsolódó tágabb művészeti és kulturális kontextusról, annak történeti alakulásáról, meghatározó korszakairól, irányzatairól, valamint jelenkori működéséről és főbb tendenciáiról.

Szerteágazó és rendszerszerű ismeretekkel rendelkezik a média design területhez kapcsolódó kortárs társadalmi, gazdasági, piaci, környezeti és információ-technológiai kontextusról, ezek működéséről, valamint a szakmájához való kapcsolódási pontokról és összefüggésekről.

Specializált ismeretekkel rendelkezik a média design területén végzendő tervezői, művészeti kutatás módszertanáról, az adat- és forrásgyűjtési, kezelési, szelekciós és értékelési módszerekről.

Érti és magas szinten ismeri a kreativitás és interdiszciplináris gondolkodás működését, és érti, hogyan alkalmazhatók ezek összetett problémák megoldásához.

Ismeri a komplex holisztikus gondolkodás működését, valamint magas szinten ismeri a specializált ötlet- és koncepciófejlesztési, innovációs módszereket.

Jártas az interdiszciplináris tervezési, alkotás módszertanban, ismeri és érti a komplex tervezési, alkotó folyamatok összefüggéseit és rendszerét, valamint azt, hogy ezek hogyan realizálódnak saját alkotói, tervezői tevékenységében.

Magas szintű esztétikai és kritikai érzékkel, valamint kialakult ízléssel rendelkezik.

Magas szintű, specializált ismeretekkel rendelkezik a média design területén alkalmazott tradicionális, klasszikus és innovatív anyagokról, médiumokról, eszközökről, technikákról, tisztában van a főbb technológiai, gyártási, előállítási folyamatokkal és a tevékenységek végzésének körülményeivel.

Magas szinten érti és ismeri a projektmenedzsment működését, folyamatát, illetve alkalmazását saját szakterületén.

Magas szinten ismeri a szakmája médiakommunikációs és prezentációs eszközeit, módszereit, csatornáit, behatóan ismeri a szaknyelvet, és a hatékony szóbeli és írásos szakmai kommunikációt anyanyelvén és legalább egy idegen nyelven.

Részleteiben és rendszerében ismeri a média design terület gazdasági, pénzügyi, szerzői jogi és etikai normáit, szabályozását, érti a saját vállalkozás működtetésének kereteit, valamint alapos áttekintéssel bír a szakterületét érintő tágabb intézményrendszerről.

Ismeri és érti saját erősségeit és gyengeségeit a szakmai tevékenységben, és érti azt, hogy az élethosszig tartó tanulás és a megújuló tudás hogyan lehet hasznos számára.

b) képességei

Komplex szakmai problémákat felismer, saját tervezési, alkotói programot alakít ki, és ez alapján önálló kreatív szakmai munkát végez, projekteket és tervezői, alkotói teameket vezet.

Korábban megszerzett és rendszerezett tudását és tapasztalatait stratégiai módon alkalmazza változó, új típusú, komplex helyzetekben.

Komplex problémaköröket önállóan vizsgál, összetett művészeti és designkutatást folytat, az adatokat és forrásokat kritikailag kezeli, a tágabb kontextuális összefüggéseket és folyamatokat rendszerszerűen értelmezi.

Magas szintű kritikai gondolkodásra támaszkodva képes alkotói, tervezői reflexióra, valamint önálló, szilárd szakmai álláspont kialakítására.

Kreativitását mozgósítja változó, új típusú, komplex helyzetekben is, és a hagyományos keretrendszerből kilépő, innovatív megoldásokat fejleszt.

Önállóan és rutinszerűen, konzekvensen visz végig tervezési, alkotófolyamatot, magas szintű és komplex tervezői, alkotói döntéseket hoz meg, és komplex originális alkotást hoz létre.

Rutinszerűen és innovatív módon alkalmazza a megfelelő eszközt, módszert, eljárást és gyártástechnológiát egyéni koncepciói és önálló tervei megvalósításához.

Interdiszciplináris alkotóközegben saját szakterületét kompetensen és magas színvonalon képviseli, csapatban dolgozva egyenrangú félként, alkotó módon együttműködik társszakmák és különböző művészeti területek képviselőivel.

Projekteket, folyamatokat és erőforrásokat menedzsel, csoportban dolgozva vezető szerepet lát el, az alkotó, tervező és megvalósító tevékenységet irányítja.

Szakmai tevékenységét, elképzeléseit, eredményeit nyilvánosság előtt nagy biztonsággal és kompetenciával mutatja be, valamint magas szintű párbeszédet folytat szakmai közösségével, a társszakmák képviselőivel, szakértőkkel, ügyfelekkel, illetve laikus közönséggel a szakterületét érintő komplex témákban, anyanyelvén és egy idegen nyelven. Szakmai álláspontját és szakmai érdekeit érvekkel alátámasztva képviseli vita helyzetben, együttműködés során képes a konfliktuskezelésre.

Alkalmazza szakterülete etikai és szerzői jogi normáit, továbbá a szakmai elvárásoknak megfelelően alkalmazza tudását eltérő intézményes keretek között is.

Képes értékelni saját szakmai tevékenységét, szakmai erősségeit, gyengeségeit, és tudását, kompetenciáit és alkotói, tervezői gyakorlatát folytonosan naprakészen tartja, megújítja, fejleszti.

c) attitűdje

Aktívan keresi az új szakmai ismereteket, módszereket és technikákat, figyelemmel kíséri a kortárs média design és művészeti, társadalmi, gazdasági, piaci, ökológiai és információ- technológiai folyamatokat, tendenciákat.

Szakmai munkájában motivált és elkötelezett, alkotótevékenységét szellemi szabadság, kísérletező és vállalkozó kedv jellemzi.

Tudatosan törekszik saját szakmai határainak, illetve a szakterületek közötti határok és hagyományos keretrendszerek átlépésére, meghaladására.

Aktívan keresi azokat a kihívásokat és komplex problémákat, ahol média design tudását és kreativitását kamatoztatva adekvát válaszokat adhat, originális alkotásokat hozhat létre, önállóan vagy csoport tagjaként, vezetőjeként.

Szakmai tevékenységében rugalmasan és adaptívan viszonyul az új típusú kihívásokhoz, problémákhoz és helyzetkehez.

Szakmai alkotótevékenységét magas fokú minőség és értékorientáltság, művészi érzékenység és intellektuális szemlélet jellemzi.

Aktívan keresi az együttműködést más művészeti ágak és szakterületek szereplőivel, aktívan kezdeményez interdiszciplináris projekteket, szakmai tevékenységét integratív szemlélettel végzi.

A saját alkotó, tervező tevékenységével kapcsolatos társadalmi és ökológiai igényeket felismeri, azonosítja, azokra reflektál.

Társadalmi és ökológiai szempontból érzékeny és elkötelezett, munkájában törekszik a fenntarthatóság szempontjainak érvényesítésére, a különböző társadalmi és kulturális csoportokkal szemben befogadó, toleráns és empatikus.

Saját alkotó, tervező tevékenységét képes elhelyezni a tágabb kulturális, gazdasági és piaci kontextusban, szakmája etikai és szerzői jogi normáit betartja.

d) autonómiája és felelőssége

Szakmai identitása egyértelműen kialakult.

A média design szakmai kérdéseiben önállóan tájékozódik, saját ízléssel és szakmai véleménnyel bír.

Saját művészeti koncepciót alkot, amelyet önállóan és professzionálisan valósít meg. Rendszeresen kezdeményez, vezet és formál projekteket.

Interdiszciplináris tevékenységekben is autonóm módon és felelősen tevékenykedik.

Saját szakmai munkájáért, valamint az általa vezetett projektekért, tevékenységekért felelősséget vállal.

A szakmai közösség tagjaként felelősséget vállal közösségéért, szakterülete értékeiért és etikai normáiért.

Szakmai munkáját társadalmilag, kulturálisan, ökológiailag érzékeny, tudatos és felelős tevékenység jellemzi.

9. A mesterképzés jellemzői

9.1. Szakmai jellemzők

A szakképzettséghez vezető tudományágak, szakterületek, amelyekből a szak felépül:

A diploma elkészítéséhez rendelt kreditértékkel együtt:

média design produkciók, projektek tervezése 60-70 kredit;

gyártástechnológia és prezentáció 20-25 kredit;

média design szakelmélet 4-10 kredit;

elméleti stúdiumok (média és művészettörténet és- elmélet, filozófia, társadalomtudomány, gazdasági és jogi ismeretek vagy társadalom, jogtudomány, gazdaság köréből) 25-35 kredit.

9.2. Idegennyelvi követelmény

A mesterfokozat megszerzéséhez egy idegen nyelvből államilag elismert, középfokú (B2), komplex típusú nyelvvizsga vagy ezzel egyenértékű érettségi bizonyítvány vagy oklevél szükséges.

9.3. A képzést megkülönböztető speciális jegyek

A képzés csak teljes idejű képzésben, a nappali képzés munkarendje szerint szervezhető meg.

9.4. A 4.2. pontban megadott oklevéllel rendelkezők esetén a mesterképzési képzési ciklusba való belépés minimális feltételei

A mesterképzésbe való belépéshez szükséges minimális kreditek száma 60 kredit a vizuális

stúdiumok, média stúdiumok, szoftverhasználati ismeretek, média design tervezési ismeretek, médiaművészeti ismeretek, felvétel-technikai ismeretek, szaktörténet, produkciós ismeretek, tipográfiai ismeretek, audiovizuális mozgókép tervezési ismeretek, egyéb társművészetek gyakorlati és elméleti ismeretei, informatikai ismeretek, dramaturgia, képelemzés, írásgyakorlat, média elmélet, filmelmélet területeiről.

A mesterképzésbe való felvétel feltétele, hogy a hallgató az alapképzési tanulmányai alapján a felsorolt területeken legalább 30 kredittel rendelkezzen. A mesterképzésben a hiányzó krediteket a felsőoktatási intézmény tanulmányi és vizsgaszabályzatában meghatározottak szerint kell megszerezni.

28. MUZIKOLÓGUS MESTERKÉPZÉSI SZAK

1. A mesterképzési szak megnevezése: muzikológus (Musicology)

2. A mesterképzési szakon szerezhető végzettségi szint és a szakképzettség oklevélben szereplő megjelölése

végzettségi szint: mester- (magister, master; rövidítve: MA-) fokozat

szakképzettség: okleveles muzikológus

a szakképzettség angol nyelvű megjelölése: Musicologist

3. Képzési terület: művészet

4. A mesterképzésbe történő belépésnél előzményként elfogadott szakok:

4.1. Teljes kreditérték beszámításával vehető figyelembe: az alkotóművészet és muzikológia alapképzési szak muzikológia szakiránya.

4.2. A 9.3. pontban meghatározott kreditek teljesítésével elsősorban figyelembe vehető: az előadó-művészet alapképzési szak valamennyi szakiránya, valamint az alkotóművészet és muzikológia alapképzési szak muzikológia szakirányától eltérő szakirányai.

4.3 A 9.3. pontban meghatározott kreditek teljesítésével vehetők figyelembe továbbá a felsőoktatásról szóló 1993. évi LXXX. törvény szerinti zeneművészeti szakok, amelyeket a kredit megállapításának alapjául szolgáló ismeretek összevetése alapján a felsőoktatási intézmény kreditátviteli bizottsága elfogad.

5. A képzési idő félévekben: 4 félév

6. A mesterfokozat megszerzéséhez összegyűjtendő kreditek száma: 120 kredit a szak orientációja: kiegyensúlyozott (40-60 százalék);

a diplomamunka készítéséhez rendelt kreditérték: 15 kredit;

a szabadon választható tantárgyakhoz rendelhető minimális kreditérték: 6 kredit.

7. A szakképzettség képzési területek egységes osztályozási rendszere szerinti tanulmányi területi besorolása: 212

8. A mesterképzési szak képzési célja és a szakmai kompetenciák

A képzés célja muzikológusok képzése, akik a magyar és az egyetemes zenei kultúrát szolgálni, terjeszteni és gyarapítani tudják, ismerik a tág értelemben vett zenetudomány lehetséges alkalmazási területeit. Képesek alkotó módon, munkatársként vagy asszisztensként részt venni kutatási projektekben. Alkalmasak a zeneműkiadásban, a zenei lemezkiadásban (a hangfelvételi iparban), illetve a zenei könyvkiadásban szerkesztői, vezetői tevékenység ellátására, továbbá arra, hogy zenei produkciókat szolgáltató kulturális intézményeknél (előadó együttesek, koncertrendezők, fesztiválok, színházak, múzeumok, illetve produkciókat befogadó vagy létrehívó egyéb intézmények) a programok és projektek tartalmi kialakítását, illetve az ezekhez kapcsolódó, a közönség tájékoztatását szolgáló szövegek megalkotását elvégezzék. A médiában zenekritikusként, zenei ismeretterjesztő tartalmak létrehozóiként, a zenei élet jelenségeit feltáró újságíróként, zeneszerzőkkel, muzsikusokkal és zenei menedzserekkel készített interjúk alkotóiként tevékenykedhetnek. Felkészültek tanulmányaik doktori képzésben történő folytatására.

8.1. Az elsajátítandó szakmai kompetenciák

8.1.1. A muzikológus

a) tudása

Részleteiben ismeri a magyar zenének, illetve Magyarország zenei művelődéstörténetének forrástípusait, azok lelőhelyeit és tudományos feldolgozásuk módját.

Szerteágazó ismeretekkel rendelkezik a magyar zenekultúra közép-európai, európai és globális beágyazottságának jellemzőiről.

Behatóan ismeri a magyar zene jelenéről és múltjáról szóló nemzetközi tudományos diskurzust.

Specializált ismeretei vannak a modern zenetudomány eltérő irányzatairól, módszertanairól, a műközpontú és attól különböző megközelítésekről.

Ismeri a zene és az irodalmi szöveg összekapcsolásának esztétikai problémakörét.

Elmélyülten ismeri a zene, mint kulturális és társadalmi jelenség problematikáját (így populáris és elitkultúra, írott és szóbeli hagyományozódás kérdései, zene és politika, recepció és kánonképződés).

Ismeri a zenetudományi kutatás interdiszciplináris jellegét.

Szerteágazó ismeretei vannak a hangfelvétellel, mint zenetörténeti forrással kapcsolatos elméleti kérdésekről; az írott és hangzó zenei források viszonyának kérdésköréről; a hangfelvételek típusairól.

Beható ismeretekkel rendelkezik a jelenkori és történeti zenei előadások, előadóművészi életművek és előadási gyakorlatok tudományos megismerésének és értelmezésének módszereiről.

Részletesen ismeri a zenekritika és más zenei publicisztikai műfajok történetét, különös tekintettel azok magyarországi művelésére.

Tájékozott a jelenkori magyar zenei nyilvánosság fórumairól és fontosabb véleményformálóiról.

Ismeri a hangszerelés, hangszerhasználat és a zenekari apparátusok jellemzőit.

Specializált ismeretekkel rendelkezik a zeneművészeti, zenetudományi tevékenységgel kapcsolatos menedzsment elveiről, szempontjairól és szerzői jogról.

b) képességei

Képes forrásokat, adatokat gyűjteni egy adott zenetörténeti témához archívumi (levéltár, irattár, kézirattár stb.) környezetben.

A professzionális kutatásban leggyakrabban használt információforrásokat hatékonyan kezeli. Eligazodik a forráskritika és forráskiadás alapvető kérdéseiben.

Biztonsággal olvas és kommentál komplex szakszövegeket, képes a szövegek fogalmi-elméleti kereteit rekonstruálni.

Képes ugyanazt a műegyedet eltérő szempontok szerint, eltérő módszerekkel elemezni, értelmezni.

Képes szépirodalmi és filozófiai szövegeket, illetve társadalom-, művelődés- és művészettörténeti munkákat zenei jelenségek elemzéséhez felhasználni.

Kutatómunkája eredményeit magas szinten képes megvitatni másokkal.

Képes egy zenei produkciót az adott mű korabeli előadási gyakorlatának tükrében, ugyanakkor a művészi hitelesség szempontjából is elemezni.

Képes szisztematikus összehasonlító vizsgálat alá vetni egy adott zenemű különböző előadásait.

Képes magas színvonalú zenei kritikák, cikkek írására, interjúk készítésére zeneművészekkel. Képes a zeneszerzők hangszerelési döntéseit a zenemű keletkezésének idején jellemző konvenciók és újítások tükrében megítélni.

Képes a zenei és kulturális intézményekben a szakmai illetékességének megfelelő irányítási feladatokat végezni.

c) attitűdje

Nyitott a 20. század legnagyobb magyar zeneszerzőiről szóló eltérő tudományos értékelések összevetésére, kritikus megértésére.

Érdeklődéssel viszonyul a különféle tudományos megközelítések kialakulásának intellektuális hátteréhez és társadalmi meghatározottságához.

Az online tartalomszolgáltatás folyamatosan bővülő lehetőségeivel élve törekszik egy-egy zenemű minél többféle előadásának megismerésére, egy-egy előadói életmű teljességre törekvő feltérképezésére.

Igényli, hogy rendszeres, naprakész és folyamatosan bővülő áttekintése legyen a környezetében zajló zenei produkciókról, illetve az azokról szóló zenekritikákról, zenei publicisztikáról.

Törekszik arra, hogy nyomon kövesse a zenetudományi szakirodalom bővülését; igényli, hogy hozzáférést nyerjen a munkája és érdeklődési területe szempontjából releváns új tudományos és szakmai ismeretekhez, módszerekhez.

Igényli a részvételt szakmai továbbképzési programokban; törekszik arra, hogy inspirációt és új tudásanyagot szerezzen a szakmai konferenciákon való részvétellel.

d) autonómiája és felelőssége

Tudatossá válik a zenetudományi gondolkodás új útjainak értő és kritikus megítélésében.

A művészi teljesítmény iránti, valamint a tárgyilagos tájékoztatást váró közönséggel szembeni felelősséget érezve, ugyanakkor a véleményalkotás személyességét és szuverenitását vállalva fogalmazza meg ítéletét, benyomásait egy-egy zenei eseményről.

Tevékenységével elősegíti a zenéről magyar nyelven folytatott közbeszéd tematikus gazdagodását és színvonalának emelését.

Felelősségének érzi, hogy a zenével kapcsolatos szakszerű ismeretek minél szélesebb körben váljanak hozzáférhetővé.

Felismerve a zene befogadásának és a műkedvelő zenélésnek a közösségi jellegét, a zenei tevékenységekre a társadalmi integráció és mobilitás fontos eszközeként tekint.

Szakmai tudásának bázisán önálló és felelős véleményt formál a zenei tevékenységek intézményi kereteinek és szabályozásának aktuális kérdéseiről.

9. A mesterképzés jellemzői

9.1. Szakmai jellemzők

9.1.1. A szakképzettséghez vezető tudományágak, szakterületek, amelyekből a szak felépül:

a zeneművészet kapcsolódása a kultúra és a művészeti élet különböző területeihez 3-9 kredit;

a zenetörténet speciális területei (kiemelten Magyarország zenekultúrájának története) 38-68 kredit);

zenetudományi kutatás és módszertan 8-32 kredit;

zenei előadások (interpretációk) elemzése, zenekritika 8-32 kredit.

9.1.2. A képző intézmény által ajánlott szabadon választható specializált ismeretek kreditaránya a képzés egészén belül legalább 45 kredit.

9.2. Idegennyelvi követelmény

A mesterfokozat megszerzéséhez egy idegen nyelvből államilag elismert, középfokú (B2), komplex típusú nyelvvizsga vagy ezzel egyenértékű érettségi bizonyítvány vagy oklevél megszerzése szükséges.

9.3. A 4.2. és 4.3. pontban megadott oklevéllel rendelkezők esetén a mesterképzési képzési ciklusba való belépés minimális feltételei

A mesterképzésbe való belépéshez szükséges minimális kreditek száma:

a zeneművészet történeti és általános zenei elméleti ismeretei 20 kredit,

muzikológia és részterületei 30 kredit.

A mesterképzésbe való felvétel feltétele, hogy a hallgató legalább 20 kredittel rendelkezzen. A hiányzó krediteket a felsőoktatási intézmény tanulmányi és vizsgaszabályzatában meghatározottak szerint meg kell szerezni.

29. NÉPTÁNCMŰVÉSZ MESTERKÉPZÉSI SZAK

1. A mesterképzési szak megnevezése: néptáncművész (Hungarian Folk Dance)

2. A mesterképzési szakon szerezhető végzettségi szint és a szakképzettség oklevélben szereplő megjelölése

végzettségi szint: mester- (magister, master; rövidítve: MA-) fokozat

szakképzettség: okleveles néptáncművész

a szakképzettség angol nyelvű megjelölése: Hungarian Folk Dance Artist

3. Képzési terület: művészet

4. A mesterképzésbe történő belépésnél előzményként elfogadott szakok:

4.1. Teljes kreditérték beszámításával vehető figyelembe: a táncművész alapképzési szak néptánc specializációja.

4.2. A 9.4. pontban meghatározott kreditek teljesítésével vehetők figyelembe továbbá azok az alapképzési és mesterképzési szakok, illetve a felsőoktatásról szóló 1993. évi LXXX. törvény szerinti szakok, amelyeket a kredit megállapításának alapjául szolgáló ismeretek összevetése alapján a felsőoktatási intézmény kreditátviteli bizottsága elfogad.

5. A képzési idő félévekben: 4 félév

6. A mesterfokozat megszerzéséhez összegyűjtendő kreditek száma: 120 kredit

a szak orientációja: kiegyensúlyozott (40-60 százalék)

a diplomamunka készítéséhez rendelt kreditérték: 10 kredit

a szabadon választható tantárgyakhoz rendelhető minimális kreditérték: 10 kredit

7. A szakképzettség képzési területek egységes osztályozási rendszere szerinti tanulmányi területi besorolása: 212

8. A mesterképzési szak képzési célja és a szakmai kompetenciák

A képzés célja néptáncművészek képzése, akik a magas szintű technikai felkészültségüket az elméleti tudásukkal egységben kezelni tudó, és mindezekre építve komplex művészi megnyilatkozásra képesek. Vezető együttesi tagként és szólóművészként a hazai és a nemzetközi művészeti életben egyaránt tudják a tánckultúrát szolgálni és terjeszteni. A kulturális élet intézményeiben kezdeményező szerepet tudnak betölteni, képviselve a néptáncművészet sajátos értékeit, ápolva a nemzeti öntudatot és pedagógiai elhivatottság birtokában - a tanári mester szak elvégzésével kiegészítve - a jövendő fiatalok és néptáncművészek képzésében is részt tudnak venni. Felkészültek tanulmányaik doktori képzésben történő folytatásra.

8.1. Az elsajátítandó szakmai kompetenciák

8.1.1. A néptáncművész

a) tudása

Mélyreható ismeretekkel rendelkezik a tánc- és zenetörténet alapvető folyamatairól, különös tekintettel a néptánc, a népzene, valamint a folklórismeret terén, melyek nélkülözhetetlenek a professzionális néptáncművész számára.

A legmagasabb szinten ismeri a néptánc formanyelvét - elsősorban a magyar, de a nemzetiségi táncokat is - , azok stílusirányzatait, de járatos a táncművészet más formanyelveiben is, melyek szükségesek előadóművészeti tevékenységéhez és a néptánc értékeinek reprezentálására hazai és nemzetközi fórumokon.

Ismeri a hazai, már klasszikusnak számító néptánc repertoárt, s annak a legmagasabb technikai igényű előadóművészi - akár egyéni, akár csoportos - feladatait.

Széles ismeretkörrel rendelkezik a néptáncművészethez kapcsolódó társművészetek és tudományágak kapcsolódási pontjairól (pl. a zene-, népzene-, a képzőművészet, illetve a néprajz és a folklorisztika terén), melyek segítik alkotói szerepformálásában.

A koreográfia művészetének előadóművészi aspektusából való értelmezésével segíteni tudja akár új alkotás létrejöttét, akár a hagyományos művek minél színvonalasabb színpadra állítását.

Ismeri a kutatásmódszertan törvényszerűségeit a néptáncművészet speciális igényeire alkalmazva, az autentikus néptáncanyag gyűjtésétől kezdve az internetes hozzáférések alkalmazásáig.

Magas szinten ismei a tánc- és társművészeti alkotásokra vonatkozó etikai szabályokat és szerzői jogot.

b) képességei

A tanulmányai során elsajátított technikai és elméleti tudására támaszkodva képes a legmagasabb igényű szerepek művészi tolmácsolására, a néptánc kultúrájának megismertetésére és megszerettetésére a ma közönsége számára, és ezáltal a nemzeti öntudat ápolására.

Képes önálló, kreatív és improvizatív előadóművészeti munkára, segítve a rendező- koreográfus koncepciójának megvalósulását előadóművészeti aspektusával, valamint a tanulmányai során megszerzett ismereteivel.

Alkotó módon képes használni a tevékenysége alapjául szolgáló technikai és művészi forrásokat a néptáncművészet folyamatosan megújuló arculatának formálására az új alkotások születésénél éppúgy, mint a hagyományos művek továbbvitele során.

Képes a saját és mások művészi teljesítményének megítélésére, valamint a táncművek önálló értékelésére, azok stiláris, koreográfiai és esztétikai kontextusában.

Képes pedagógiai elhivatottság birtokában - a tanári mester szak elvégzésével kiegészítve - a jövendő fiataljainak és táncművészeinek képzésében is részt venni egyrészt személyes példamutatással és együttműködéssel, másrészt pedagógiai tevékenységgel.

Képes alkalmazni a tánc- és a társművészetek etikai normáit.

c) attitűdje

Kiforrott kritikai érzékkel viszonyul a tánc- és a társművészetek stílusirányzataihoz, történeti, valamint kortárs alkotásaihoz és a különböző előadói gyakorlatokhoz, konkrét előadó- művészeti produkciók keretében.

Aktívan keresi az új ismereteket, módszereket, a kreatív, dinamikus megvalósítási lehetőségeket, miközben elkötelezett a néptáncművészet autentikus, valamint hagyományozó értékeinek megőrzése és azok alkotó módon történő továbbvitele iránt.

Aktív együttműködési készségről tesz tanúbizonyságot előadóművészeti feladatai kapcsán akár előadótársaival, akár a rendező-koreográfussal szemben.

Tudását, szakmaszeretetét és szakmai alázatát az előadóművészeti tevékenysége által terjeszti, mely példamutató lehet a közneveléstől kezdve a professzionális utánpótlásnevelésig egyaránt.

A táncművészettel kapcsolatos lehetőségek társadalmi igényeit felismeri, azonosítja, és azokra reflektál.

A tánc- és a társművészetek, illetve társtudományok etikai normáit betartja.

d) autonómiája és felelőssége

Szakmai identitása egyértelműen kialakult.

Saját előadóművészeti koncepció megalkotásához, megvalósításához és kifejezéséhez szükséges képességét professzionális szintre fejlesztette.

Nyitott a hagyományos és az új megközelítést hordozó művészeti alkotások, produkciók megismertetésére, megértetésére a szélesebb értelemben vett társadalomban.

A táncművészeti közéletben, a köztudat alakításában tevékenyen vállal szerepet nem csupán előadóművészként, de akár együttes-, művelődési intézmény- és szakmai szervezet vezetőjeként.

Elkötelezett a nemzeti öntudat ápolásában: nem kizárólag a néptánc, de a népi gyermekjátékok, népzene, népszokások, népviseleti hagyományok művészeti alkotásainak célközönséghez történő eljuttatásában.

Elkötelezett a tánc- és a társművészetek etikai normái iránt.

9. A mesterképzés jellemzői

9.1. Szakmai jellemzők

A szakképzettséghez vezető tudományágak, szakterületek, amelyekből a szak felépül:

általános- és szakelméleti tárgyak 50-60 kredit;

a táncművészethez kapcsolódó gyakorlati tárgyak 50-60 kredit.

9.2. Idegennyelvi követelmény

A mesterfokozat megszerzéséhez egy élő idegen nyelvből államilag elismert, középfokú (B2), komplex típusú nyelvvizsga vagy ezzel egyenértékű érettségi bizonyítvány vagy oklevél megszerzése szükséges.

9.3. A szakmai gyakorlat követelményei

A szakmai gyakorlat különböző együttesek vezető művészeként vagy saját együttesben végzett szakmai munka.

9.4. A 4.2. pontban megadott oklevéllel rendelkezők esetén a mesterképzési képzési ciklusba való belépés minimális feltételei

A mesterképzésbe való belépéshez a megszerzett professzionális néptáncművészeti ismeretek, a néptánc területén szerzett gyakorlat és képesség igazolása szükséges.

30. RÉGI-ZENE HANGSZERMŰVÉSZ MESTERKÉPZÉSI SZAK

1. A mesterképzési szak megnevezése: régi-zene hangszerművész (Early Music Instrumental Performance)

2. A mesterképzési szakon szerezhető végzettségi szint és a szakképzettség oklevélben szereplő megjelölése

végzettségi szint: mester- (magister, master; rövidítve: MA-) fokozat

szakképzettség:

okleveles régi-zene művész (csembaló)

okleveles régi-zene művész (fortepiano)

okleveles régi-zene művész (barokk hegedű)

okleveles régi-zene művész (viola da gamba)

okleveles régi-zene művész (barokk gordonka)

okleveles régi-zene művész (blockflöte)

okleveles régi-zene művész (barokk fuvola)

okleveles régi-zene művész (barokk oboa)

okleveles régi-zene művész (barokk fagott)

okleveles régi-zene művész (cornetto)

okleveles régi-zene művész (natúrtrombita)

okleveles régi-zene művész (natúrkürt)

okleveles régi-zene művész (barokk harsona)

okleveles régi-zene művész (lant)

a szakképzettség angol nyelvű megjelölése:

Early Music Performer (Harpsichord)

Early Music Performer (Fortepiano)

Early Music Performer (Baroque Violin)

Early Music Performer (Viola da Gamba)

Early Music Performer (Baroque Cello)

Early Music Performer (Recorder)

Early Music Performer (Baroque Flute)

Early Music Performer (Baroque Oboe)

Early Music Performer (Baroque Bassoon)

Early Music Performer (Cornett)

Early Music Performer (Natural Trumpet)

Early Music Performer (Natural Horn)

Early Music Performer (Baroque Trombone)

Early Music Performer (Lute)

választható szakirányok: csembaló, fortepiano, barokk hegedű, viola da gamba, barokk gordonka, blockflöte, barokk fuvola, barokk oboa, barokk fagott, cornetto, natúrtrombita, natúrkürt, barokk harsona, lant

3. Képzési terület: művészet

4. A mesterképzésbe történő belépésnél előzményként elfogadott szakok:

4.1. Teljes kreditérték beszámításával vehető figyelembe: az előadó-művészet alapképzési szak bármely szakiránya és az alkotóművészet és muzikológia alapképzési szak bármely szakiránya, valamint a felsőoktatásról szóló 1993. évi LXXX. törvény szerinti főiskolai szintű zeneművészeti szakok.

5. A képzési idő félévekben: 4 félév

6. A mesterfokozat megszerzéséhez összegyűjtendő kreditek száma: 120 kredit

a szak orientációja: kiemelten gyakorlatorientált (70-80 százalék)

a diplomamunka készítéséhez (diplomahangversenyhez) rendelt kreditérték: 15 kredit

a szabadon választható tantárgyakhoz rendelhető minimális kreditérték: 6 kredit szakirányhoz rendelhető minimális kreditérték: 60 kredit

7. A szakképzettség képzési területek egységes osztályozási rendszere szerinti tanulmányi területi besorolása: 212

8. A mesterképzési szak képzési célja és a szakmai kompetenciák

A képzés célja hangszerművészek képzése, akik a régi-zenei hangszeres előadó-művészet terén szerzett zenei, technikai, valamint specializált elméleti ismereteik birtokában képesek professzionális szintű hangszeres régi-zenei előadó-művészeti tevékenység végzésére, a zenei, illetve a művészeti és a kulturális élet különböző színterein. Felkészültek a régi-zenei előadó- művészeti kutatásba történő bekapcsolódásra, valamint tanulmányaik doktori képzésben történő folytatására.

8.1. Az elsajátítandó szakmai kompetenciák

8.1.1. A régi-zene hangszerművészek

a) tudása

Specializált ismeretekkel rendelkezik a régi-zenei hangszeres előadó-művészettel kapcsolatos zenei elméleti, történeti háttérről, a zeneirodalom fontosabb régi-zenei alkotásairól.

Mélyreható ismeretekkel rendelkezik a régi-zenei notációról és a zenemű-közreadás eszközeiről, módszereiről.

Specializált ismeretekkel rendelkezik a zenei előadó-művészeti, illetve a szólóművészi tevékenységgel kapcsolatos menedzsment elveiről, szempontjairól és szerzői jogról.

Magas szinten ismeri a régi-zenei hangszeres előadó-művészetre vonatkozó etikai szabályokat.

Specializált ismeretekkel rendelkezik barokk és bécsi klasszikus stílusok hangolási rendszereinek elméletéről és azok esztétikai következményeiről, valamint a hangolás gyakorlatának alapjairól.

Alapvető ismeretei vannak a vokális hangképzésről és énektechnikáról, a barokk és a bécsi klasszikus ária- és dalrepertoárról.

Átfogóan ismeretei vannak a XV-XIX. századig terjedő időszak tánctípusairól, azok zenei előadói praxissal való összefüggéseiről.

b) képességei

Képes a historikus zeneművek önálló értékelésére, azok stiláris, kompozíció-technikai, esztétikai kontextusában.

Helyesen értelmezi a régi-zenei historikus kottaképeket, valamint képes zenemű-közreadási feladatokban való részvételre.

Elméleti ismeretei alapján képes saját előadó-művészetével kapcsolatban szóban vagy írásban kifejezni gondolatait.

Képes érvényesíteni előadó-művészeti tevékenységének feltételrendszerére, megfelelő körülményeire vonatkozó önálló elvárásait, ennek érdekében hatékonyan, meggyőzően kommunikál.

Képes a zenei és kulturális intézményeiben a szakmai illetékességének megfelelő irányítási tevékenységet végezni.

Képes alkalmazni a régi-zenei hangszeres előadó-művészet etikai normáit.

Hangolási rendszerekkel kapcsolatos ismereteit régi-zenei előadó-művészeti tevékenysége során hatékonyan alkalmazza.

Vokális zenei, valamint más historikus művészeti ismereteit a régi-zenei hangszeres előadói gyakorlatban a zenei formálás és ízlés finomítása tekintetében hatékonyan alkalmazza.

c) attitűdje

Nyitott a zenei előadó-művészeti tevékenységgel kapcsolatos kérdések elméleti megközelítésére.

Kiforrott kritikai érzékkel viszonyul a különböző historikus zenei irányzatokhoz, művekhez. Nyitott saját előadó-művészeti tevékenységének szélesebb társadalmi körben történő megismertetésére.

A régi-zenei hangszeres előadó-művészet etikai normáit betartja.

Régi-zenei hangszeres előadóművészi tevékenysége mellett nyitott az azzal szorosan összefüggő más zenei vagy társművészeti tevékenységekben való részvételre.

d) autonómiája és felelősség

A régi-zenei előadó-művészettel kapcsolatos ismereteit elméleti háttérismeretek közvetítésével is megosztja másokkal.

Folyamatosan, a saját előadó-művészeti tevékenységének területén túl is figyelemmel kíséri a zenei élet eseményeit, a zenei multimédiás-, kotta- és könyvkiadást, az írásos zenei publikációkat.

A zenei és kulturális életben képviseli a historikus zenei irányzat értékeinek terjesztését.

A régi-zenei előadó-művészeti tevékenységéhez kapcsolódó forráskutatást önállóan végzi. Törekszik előadó-művészeti produkciói célközönségének kiválasztására, a produkciók célközönséghez történő eljuttatására, a közönségnevelésben való részvételre. Elkötelezett a régi-zenei előadó-művészet etikai normái iránt.

8.1.2. A szakirányokon szerezhető további sajátos kompetenciák

8.1.2.1. A csembaló, a fortepiano, a barokk hegedű, a viola da gamba, a barokk gordonka, a blockflöte, a barokk fuvola, a barokk oboa, a barokk fagott, a cornetto, a natúrtrombita, a natúrkürt, a barokk harsona, a lant szakirányon továbbá a régi-zene hangszerművész

a) tudása

Behatóan ismeri a szakirány szerinti régi-zenei hangszerjátékhoz tartozó zenei tudáselemeket, technikai eszköztárat.

A szakirány szerinti régi-zenei hangszerjátékra vonatkozóan széleskörű, általános és specializált, stílus-, műfaj- és előadásmód-ismerete van.

Szerteágazó ismeretei vannak a színpadi szereplés sajátos követelményeiről.

Beható ismereti vannak a szakirány szerinti régi-zenei hangszer történetéről, típusairól, felépítéséről, működéséről.

Gyakorlatban elsajátította a szakirány szerinti régi-zenei hangszeres szólóirodalom, valamint a kamarazenei, illetve zenekari irodalom jelentős részét, széleskörű rálátása van a repertoár más részeire.

Specializált ismeretekkel rendelkezik a szakirány szerinti régi-zenei hangszer repertoárjának forrásairól és azok fellelhetőségéről, felkutatásának módszereiről, lehetőségeiről.

Mélyreható ismeretei vannak a szakirány szerinti hangszeres szólóművek, illetve a szakirány szerinti hangszeres szólamot tartalmazó művek egyéni és csoportos munka során történő elsajátításának folyamatáról, sajátos követelményeiről, a gyakorlási módszerekről, próbatechnikákról.

Specializált ismeretekkel rendelkezik barokk és bécsi klasszikus stílusok hangolási rendszereinek elméletéről és azok esztétikai következményeiről, valamint a hangolás gyakorlatának alapjairól.

b) képességei

Képes a szakirány szerinti hangszeres zeneműveket szólistaként vagy zenei együttesek tagjaként, pódiumhelyzetben, valamint stúdió- vagy más környezetben egyaránt magabiztosan, önálló művészi elképzeléseinek érvényre juttatásával, megfelelő ízléssel, stílusérzékkel, megjelenítő erővel, élményt szerzően megszólaltatni.

A tanulmányai során elsajátított hangszeres tudásra támaszkodva, felhalmozott eszköztárából adekvát módon választva képes koncentrált, illetve váratlan előadói helyzetek, új megközelítést igénylő feladatok fölényes megoldására.

A szakirány szerinti régi-zenei hangszeren képes összetettebb zenei anyagokat első látás után megszólaltatni.

Elsajátított repertoárjába tartozó régi-zenei műveket, hangszeres szólamokat képes hosszabb idő eltelte után, gyorsabb felkészülés eredményeként is ismét megszólaltatni.

Képes a szakirány szerinti régi-zenei hangszer feltárt repertoárjának minél szélesebb körű megismerésére, valamint új, eddig kiadatlan és előadatlan repertoár kutatására.

A szakirány szerinti régi-zenei hangszeres szólóművek, illetve a szakirány szerinti régi-zenei hangszeres szólamot tartalmazó művek elsajátítása során képes a folyamat időbeli megtervezésére, gyakorlási metódusok kialakítására, önálló továbbfejlesztésére, csoportos munka során alkalmazkodó részvételre.

A szakirány szerinti régi-zenei hangszeres szólóművek, illetve a szakirány szerinti régi-zenei hangszeres szólamot tartalmazó művek elsajátítása során képes a folyamat időbeli megtervezésére, gyakorlási metódusok kialakítására, önálló továbbfejlesztésére, csoportos munka során alkalmazkodó részvételre.

c) attitűdje

A szakirány szerinti régi-zenei hangszeres tudását hatékony gyakorlással folyamatosan karban tartja, fejleszti.

Kiforrott kritikai érzékkel viszonyul saját és mások előadó-művészeti teljesítményéhez, a különböző előadói gyakorlatokhoz, konkrét zenei produkciókhoz.

Zenei gondolkodását magas fokú kreativitás jellemzi.

Rendszeresen részt vesz a szakirány szerinti régi-zenei hangszer feltárt és még feltáratlan repertoárjának megismerését célzó kutatásban.

d) autonómiája és felelőssége

A régi-zenei előadó-művészettel kapcsolatos elkötelezettsége, művészi karaktere, irányultsága egyértelműen kialakult.

Egyéni teljesítményét a szakterület minőségi elvárásaival összhangban tartja.

Rendszeresen kezdeményezi különböző szóló- vagy együttes zenei előadó-művészeti produkciók létrehozását, azokban irányító, formáló szerepet tölt be.

Repertoárját önállóan, értékfeltáró és értékmegőrző szemlélettel választja meg és bővíti. Egyéni és csoportos munka eredményeként megvalósuló zenei produkciók iránt egyaránt felelősséget érez.

9. A mesterképzés jellemzői

9.1. Szakmai jellemzők

9.1.1. A szakképzettséghez vezető tudományágak, szakterületek, amelyekből a szak felépül:

a régi-zenei előadó-művészeti tevékenység kapcsolódása a kultúra és a művészeti élet különböző területeihez 3-13 kredit;

a régi-zenei előadó-művészet elméleti, történeti területei 7-33 kredit;

a régi-zenei hangszeres előadó-művészethez kapcsolódó vokális és társművészeti ismeretek 4-18 kredit.

9.1.2. A szakirány tudományágai, szakterületei és azok kreditaránya:

a szakirány szerinti régi-zenei szóló-hangszeres előadó-művészet és specifikus elméleti ismeretei: 25-59 kredit;

a szakirány szerinti hangszeres együttjáték: 8-28 kredit.

9.2. Idegennyelvi követelmény

A mesterfokozat megszerzéséhez egy idegen nyelvből államilag elismert, középfokú (B2), komplex típusú nyelvvizsga vagy ezzel egyenértékű érettségi bizonyítvány vagy oklevél megszerzése szükséges.

9.3. A szakmai gyakorlat követelményei

A szakmai gyakorlat a felsőoktatási intézmény tantervében meghatározottak szerinti hangversenyezés.

31. RESTAURÁTOR-MŰVÉSZ OSZTATLAN SZAK

1. A mesterképzési szak megnevezése: restaurátor-művész (Art Restoration)

2. A mesterképzési szakon szerezhető végzettségi szint és a szakképzettség oklevélben szereplő megjelölése

végzettségi szint: mester- (magister, master; rövidítve: MA-) fokozat

szakképzettség: okleveles restaurátorművész

a szakképzettség angol nyelvű megjelölése: Art Restorer

választható specializációk: festő, faszobrász, kőszobrász, fa-bútor, fém-ötvös, papír-bőr, textil-bőr és szilikát restaurátorművész

3. Képzési terület: művészet

4. A képzési idő félévekben: 10 félév

5. A mesterfokozat megszerzéséhez összegyűjtendő kreditek száma: 300 kredit

a szak orientációja: gyakorlatorientált (60-70 százalék)

a diplomamunka készítéséhez rendelt kreditérték: 42

a szabadon választható tantárgyakhoz rendelhető minimális kreditérték: 20 kredit

6. A szakképzettség képzési területek egységes osztályozási rendszere szerinti tanulmányi területi besorolása: 221

7. A mesterképzési szak képzési célja és a szakmai kompetenciák

A képzés célja restaurátorművészek képzése, akik magas szinten ismerik és alkalmazzák a restaurálás gyakorlatát és elméletét. A restaurálás szakmai, művészi és etikai követelményeinek tudatában, a kulturális tárgyi örökség anyagi és eszmei valójában történő megőrzéséhez szükséges elméleti és gyakorlati tudás birtokában képesek a specializációjuknak megfelelő egyedi restaurálási, műtárgyvédelmi feladatok elvégzésére. Rendelkeznek a szakma gyakorlásához szükséges történeti, természettudományos ismeretekkel, etikai szemlélettel, gyakorlati készségekkel és jártassággal, valamint felelős magatartással. Felkészültek tanulmányaik doktori képzésben történő folytatására.

7.1. Az elsajátítandó szakmai kompetenciák

7.1.1. A restaurátor-művész

a) tudása

Specializált ismeretekkel rendelkezik a restaurálás alapjául szolgáló kutatási módszerekről, a műtárgyak megőrzéséhez szükséges speciális műtárgyvédelmi feladatokról.

Széleskörű ismeretekkel bír a műtárgyak anyagainak fizikai, kémiai tulajdonságairól, károsodásaik okairól és megjelenési formáiról.

Specializált ismeretekkel rendelkezik a restaurálásban alkalmazott különféle (fizikai, kémiai) vizsgálati technikákról és a vizsgálatok eredményének kiértékelési módszereiről. Specializált ismeretekkel rendelkezik a restaurálás főbb művészeti, anyagtani, technikatörténeti elméleteiről, és az ezekhez kapcsolódó alapelvek, szakelméleti kutatások és irányzatok részterületeiről.

Behatóan ismeri a restaurálásban alkalmazott anyagokat és módszereket, az alkalmazott művészi és technológiai eljárásokat, a művészeti és természettudományi ismeretekre épülő szakmai tervezés és megvalósítás módszereit.

Beható ismeretekkel rendelkezik az adott terület szakmaként, illetve a kulturális intézményrendszer részeként való működéséről.

Magas szinten ismeri a restaurálásra, műtárgyvédelemre vonatkozó etikai szabályokat és szerzői jogokat.

b) képességei

Képes kreatívan cselekedni és reagálni komplex helyzetekben, a képzés során megszerzett anyagismeretekből, mint eszköztárból képes megfelelő módon választani.

Képes a restaurálás tanulásához szükséges alaptudások használatára, a restaurálási munka folyamán felmerülő szakmai kérdések feltárására, képes korrekciós terveit adatokkal alátámasztva elkészíteni.

Képes a korszerű restaurálás elméleti és gyakorlati feladatainak elvégzésére (állagmegőrzés, műtárgytisztítás, kiegészítés, retusálás, dokumentáció) a választott specializációnak megfelelő egyedi feladatok elvégzésére, szakmai tervezésre és kivitelezésre.

Képes önálló restaurátori tevékenység és kutatómunka végzésére, valamint ezek dokumentálására, publikálására.

Képes idegen nyelvű szakirodalom feldolgozására, kötetlen szóbeli szakmai kommunikációra legalább egy idegen nyelven.

Képes a restaurálandó műtárgyról való tudásanyag feldolgozására és kezelésére, a műtárgy állapotával és romlási folyamataival kapcsolatos jelenségek felismerésére.

Rendelkezik mindazzal a technikai képességgel, amely lehetővé teszi, hogy restaurálási feladatait magas színvonalon és szakmai biztonsággal valósítsa meg, hogy a műtárgyvizsgálati eredményekre támaszkodva önálló restaurálási tervet dolgozzon ki és a restaurálást önállóan, vagy szükség szerint más restaurátorokkal és szakemberekkel együttműködve elvégezze.

Képes a restaurálás során felvetődő problémákat olyan módon megoldani, hogy a tárgy eszmei és történeti értéke, valamint az eredeti alkotói szándék ne sérüljön, valamint teljesüljön a tárgy anyagában való fennmaradásának követelménye is.

Képes a társterületek képviselőivel való párbeszédre és közös munkára, mindenkor a műtárgy érdekeit tartva szem előtt.

Képes saját gondolatainak és restaurálási probléma felvetéseinek és megoldásainak szóban és írásban történő árnyalt kifejtésére, birtokolja a szakmai vitához szükséges beszéd- és íráskészséget.

Saját szakmai tevékenységébe képes más művészeti- és tudományágak elemeit beemelni. Képes restaurálási projektekben, illetve adott feladatokon dolgozó munkacsoportokban tevékenyen részt venni, más szakterületek képviselőivel együttműködni, ennek érdekében konstruktívan, szakmai meggyőződését hatékonyan képviselve kommunikálni.

Képes meghatározni a saját művészeti tevékenységének végzéséhez, valamint annak feltételrendszeréhez, megfelelő körülményeihez kapcsolódó szakmailag megalapozott követelményeket, alapfeltételeket; ennek érdekében hatékonyan, meggyőzően kommunikál.

Képes alkalmazni szakterülete etikai normáit.

Képes művészeti tevékenységét környezet- és egészségtudatos megszervezésére, végzésére, ennek keretében a munkakörnyezet biztonságos kialakítására, a megfelelő (védő)eszközök, anyagok megválasztására, alkotásaik révén a társadalom szellemi, lelki egészségéhez való hozzájárulásra.

A saját restaurátori tevékenységével kapcsolatos társadalmi igényeket felismeri, azonosítja, azokra reflektál.

c) attitűdje

Aktívan keresi az új ismereteket, módszereket, kreatív megvalósítási lehetőségeket.

Kiforrott kritikai érzékkel viszonyul saját művészeti ágának, a restaurálásnak történeti, valamint jelenlegi szemléletéhez, módszereihez.

Restaurálási tevékenysége során saját művészeti elképzeléseit háttérbe szorítja, a műtárgyakhoz szakmai alázattal közelít.

Alkotó módon és megfelelő kritikai érzékkel képes használni a tevékenysége alapjául szolgáló technikai, anyagi és információs forrásokat.

Kész a közös munkavégzéshez kapcsolódó szabályok betartására, és arra, hogy a sikeres eredmény érdekében elfogadja és felelősséggel működik együtt más szakemberekkel.

A restaurálással kapcsolatos új ismereteket, a szakma és társterületek által alkalmazott megoldásokat és lehetőségeket figyelemmel kíséri, tudását folyamatosan korszerűsíti.

Aktívan keresi az együttműködést más szakterületek szereplőivel. Szakmája etikai normáit betartja.

d) autonómiája és felelőssége

Szakmai identitása egyértelműen kialakult.

Kialakított szakmai véleményét döntési helyzetekben önállóan képviseli.

Tisztában van autonóm döntéshozatala határaival is: azzal, hogy mely területeken nem hozhat egyedül felelős döntéseket, milyen esetekben kell más szakemberek bevonását kezdeményeznie.

Képes a műtárgyak környezetének ellenőrzésére, értékelésére és javaslatot tud tenni a megfelelő környezet kialakítására.

Felelősséget érez a műtárgyvédelmi szempontból megfelelő környezet ellenőrzésére és megteremtésére.

Autonóm módon tevékenykedik, műtárgyak restaurálásáról felelős döntést hoz.

Új, váratlan szakmai környezetben is törekszik a problémák jogszerű és etikus megoldására.

8. A mesterképzés jellemzői

8.1. Szakmai jellemzők

8.1.1. A szakképzettséghez vezető tudományágak, szakterületek, amelyekből a szak felépül:

restaurálás (elmélet és gyakorlat) 170-190 kredit (ebből 42 kredit a diplomamunka készítéséhez rendelt kredit);

természettudományi ismeretek (specializációnak megfelelő anyagtan, fizika, kémia, analitika) 30-40 kredit;

művészet- és kultúrtörténeti ismeretek 20-30 kredit;

szabadkézi rajz, ábrázolási ismeretek 10-20 kredit;

muzeológiai és műemlékvédelmi ismeretek 10-20 kredit.

8.1.2. A választható specializációkat is figyelembe véve a tanterv alapján a festő, a faszobrász, a kőszobrász, a fa-bútor, a fém-ötvös, a papír-bőr, a textil-bőr, a szilikát restaurátorművész szakterületén szerezhető speciális ismeret.

A specializáció kreditaránya a képzés egészén belül 140-170 kredit.

8.2. Idegennyelvi követelmény

A mesterfokozat megszerzéséhez egy élő idegen nyelvből államilag elismert, középfokú (B2), komplex típusú nyelvvizsga vagy ezzel egyenértékű érettségi bizonyítvány vagy oklevél megszerzése szükséges.

8.3. A szakmai gyakorlat követelményei

A szakmai gyakorlat hatvan óra művésztelepi gyakorlat.

32. SZÍNHÁZI DRAMATURG OSZTATLAN SZAK

1. A mesterképzési szak megnevezése: színházi dramaturg (Theatre Script Editing)

2. A mesterképzési szakon szerezhető végzettségi szint és a szakképzettség oklevélben szereplő megjelölése

végzettségi szint: mester- (magister, master; rövidítve: MA-) fokozat

szakképzettség: okleveles színházi dramaturg

a szakképzettség angol nyelvű megjelölése: Theatre Script Editor

3. Képzési terület: művészet

4. A képzési idő félévekben: 10 félév

5. A mesterfokozat megszerzéséhez összegyűjtendő kreditek száma: 300 kredit

a szak orientációja: kiegyensúlyozott (40-60 százalék)

a diplomamunka készítéséhez rendelt kreditérték: 20 kredit

intézményen kívüli összefüggő gyakorlati képzés minimális kreditértéke: 40 kredit

a szabadon választható tantárgyakhoz rendelhető minimális kreditérték: 20 kredit

6. A szakképzettség képzési területek egységes osztályozási rendszere szerinti tanulmányi területi besorolása: 212

7. A mesterképzési szak képzési célja és a szakmai kompetenciák

A képzés célja színházi dramaturg szakemberek képzése, akik ismerik a kultúra írott, megőrzött és íratlan, csak áttételesen dokumentált történetét. Tevékeny és kreatív módon vesznek részt a színházi és az audiovizuális művészi alkotófolyamatban. Elsajátított ismereteik birtokában adminisztratív és menedzseri tevékenység kifejtésével is képesek támogatni a létrejövő produkciót. Felkészültek a tanulmányaik doktori képzésben történő folytatására.

7.1. Az elsajátítandó szakmai kompetenciák

7.1.1. A színházi dramaturg

a) tudása

Általános és mélyreható ismeretekkel rendelkezik a dráma- és színháztörténet területén. Biztosan eligazodik a színházi filológiai kérdésekben.

Ismeri és érti a módszertani elemzésekben használatos fogalmakat. Jártas a történetírás metodikai és emlékezetstratégiai kérdéseiben.

Specializált tudása van a színházi dramaturgia, illetve a színművészet, színházi rendezés területén.

Jól ismeri a színházi (rendezői) stílusokat, a mérvadó vizuális művészeti irányzatokat. Rendelkezik a színházművészetre koncentrált beható szöveg- és kulturális fordítási ismeretekkel.

Ismeri a nagy ívű kultúrák színházi formanyelvét.

Ismeri és alkalmazza a színházi szaknyelv kifejezéseit a szakma domináns idegen nyelvein. Behatóan ismeri a színházművészetre vonatkozó etikai szabályokat és szerzői jogot. Birtokában van az önálló munkához szükséges PR- és menedzsment-ismereteknek.

Ismeri a művészeti tevékenységével kapcsolatos társadalmi igényeket. Ismeri a különböző szakmai beszédhelyzeteket.

b) képességei

A szöveggondozás, szövegelemzés, évadterv-készítés terén elsajátított ismeretek segítségével képes a színházi területen önálló kreatív munkát végezni.

Képes összetett színházi feladatokat megoldani (fordítás, színpadra alkalmazás, jelenet-átírás).

Képes az új, illetve váratlan kihívásoknak megfelelni (közönségtalálkozó, beavató program vezetése, szakmai beszélgetésen moderálás).

Átlátja a színházi kommunikációban kialakuló beszédhelyzeteket, képes megteremteni a különféle megközelítések egyensúlyát, szintézisét, közvetít az alkotófolyamatban résztvevők között.

Képes önállóan átlátni a színházi alkotófolyamat strukturális és anyagi vetületét.

Képes a megértő interpretáció és kommunikáció retorikai eszközeit alkalmazni.

Képes a megszerzett tudás feldolgozására, súlyozására és további bővítésére.

Képes saját elemzésen alapuló egyéni álláspontot kialakítani, azt meggyőzően képviselni, egyidejűleg befogadni és mérlegelni más álláspontokat.

Képes tudását és tapasztalatát a munkaközösség szempontjaival összehangolni.

Képes a tanulmányai során elsajátított tudására, illetve kritikai érzékére támaszkodva a dramaturgiai hatások szemszögéből végigkísérni és felügyelni egy készülő produkció teljes munkafolyamatát.

Tanulmányai alapján képes a rendelkezésére álló (információs, anyagi és technikai) forrásokat kreatívan és költséghatékonyan felhasználni a színházi produkció érdekében.

Képes eligazodni a könyvtári rendszerek és nemzetközi online és offline archívumok adataiban.

Ismeretei birtokában eligazodik a színházművészet új és születőben levő tendenciái között, képes meghatározni azok esztétikáját.

Biztosan megkülönbözteti a színházi játék- és formanyelveket.

c) attitűdje

Tudatában van annak, hogy az új kor új kultúrája új közelítéseket, módszereket kíván és kínál. Feladatának tekinti, hogy az alkotó munkában és azon túl szüntelenül kutasson, nézőpontot váltson.

Kritikus érzékenységgel fordul a színházművészet és a társművészetek alkotásai, alkotói felé. Aktívan keresi az új kezdeményezések megvalósításának alternatív módjait.

Nyitott és kész a hagyományos és az új megközelítést hordozó művészeti alkotások, produkciók társadalmi megismertetésére, megértetésére.

Biztosan támaszkodik megszerzett ismereteire, miközben folyamatosan bővíti azokat. Megértő magatartásával a közösség teremtő értékei felé fordul.

d) autonómiája és felelőssége

Az alkotásra, színházi munkára érett, önálló egyéniség.

Kreatívan gondolkodva saját művészeti koncepciót alkot, amelyet autonóm módon és szakszerűen valósít meg.

Felismeri és vállalja a saját megfelelő felelősségi körét a közösségi alkotás folyamatában.

A színházi és művészeti közéletben aktívan képviseli saját (kritikai) álláspontját.

Felelős az alkotóközösség döntéseiért.

Megfontolt és biztos ízléssel vesz részt a produkció érdekében folytatott nyilvános kommunikációban.

Önállóan kezdeményez, és akár konfliktusok vállalása árán is szolidárisan segíti a rendező munkáját.

A társadalmi felelősségvállalás kereteit ismeri és megtartja, színházi nevelési előadások során, beavató színházi eseményeken, elemző beszélgetések vezetésében önállóan képviseli a közösség értékeit.

Empátiával és felelősséggel dolgozik a szerzőkkel és színházi alkotótársakkal.

Felelősen kezeli a színházi alkotófolyamat természetéből adódó kommunikációban kialakuló problematikus helyzeteket.

8. A mesterképzés jellemzői

8.1. Szakmai jellemzők

A szakképzettséghez vezető tudományágak, szakterületek, amelyekből a szak felépül:

a színházi dramaturgiai-gyakorlat története, esztétikai, filológiai, etikai ismeretei 80-100 kredit;

a magyar- és világirodalom dokumentumai, dráma és színháztörténet az előadóművészetek alkotói folyamatában 35-45 kredit;

stilisztika kreatív írás, fordítás 38-46 kredit;

dramaturgiai gyakorlatok a társművészetek területén 35-45 kredit;

előadás szerzői jogi és produkciós befoglaló környezete 6-10 kredit.

8.2. Idegennyelvi követelmény

A mesterfokozat megszerzéséhez angol nyelvből államilag elismert, középfokú (B2), komplex típusú nyelvvizsga vagy ezzel egyenértékű érettségi bizonyítvány vagy oklevél, továbbá egy másik idegen nyelvből államilag elismert, alapfokú nyelvvizsga szükséges.

8.3. A szakmai gyakorlat követelményei

A szakmai gyakorlat összesen harminc hét időtartamú, összefüggően minimum háromhetes szakaszokban megvalósuló szakmai munka. A gyakorlat során a hallgatók tényleges kutatási, alkotói folyamatokban vesznek részt, színházi, kutatói és produkciós szakmai produkciós feladatokat oldanak meg.

33. SZÍNHÁZRENDEZŐ OSZTATLAN SZAK

1. A mesterképzési szak megnevezése: színházrendező (Stage Directing)

2. A mesterképzési szakon szerezhető végzettségi szint és a szakképzettség oklevélben szereplő megjelölése

végzettségi szint: mester- (magister, master; rövidítve: MA-) fokozat

szakképzettség: okleveles színházrendező

a szakképzettség angol nyelvű megjelölése: Stage Director

3. Képzési terület: művészet

4. A képzési idő félévekben: 10 félév

5. A mesterfokozat megszerzéséhez összegyűjtendő kreditek száma: 300 kredit

a szak orientációja: gyakorlatorientált (60-70 százalék)

a diplomamunka készítéséhez rendelt kreditérték: 18 kredit

intézményen kívüli összefüggő gyakorlati képzés minimális kreditértéke: 20 kredit

a szabadon választható tantárgyakhoz rendelhető minimális kreditérték: 15 kredit

6. A szakképzettség képzési területek egységes osztályozási rendszere szerinti tanulmányi területi besorolása: 212

7. A mesterképzési szak képzési célja és a szakmai kompetenciák

A képzés célja színházrendezők képzése, akik ismerik a világtörténeti és kortárs színház irányzatait, és képesek egyéni koncepciójuk színpadon történő megjelenítésére. Megszerzett elméleti és gyakorlati ismereteik birtokában alkalmasak a személyes fogalmazásmódra, és egy alkotócsoport vagy társulat irányítására, érvényes mondandó kifejezésére a színház különféle műfajaiban. Felkészültek tanulmányaik doktori képzésben történő folytatására.

7.1. Az elsajátítandó szakmai kompetenciák

7.1.1. A színházrendező

a) tudása

Ismeri a színművészet elméletét és gyakorlatát általánosan és műfajspecifikusan is egyaránt.

Átfogóan ismeri a dráma- és színháztörténetet.

Ismeri a történeti és kortárs drámairodalom alkotásait.

Mélyrehatóan ismeri a dráma- és szerepelemzéshez szükséges irodalmat, irodalomtörténetet. Tisztában van a rendezői munkához szükséges dramaturgiai ismeretekkel.

Átfogóan ismeri a zeneművészet elméleti és történeti hátterét, a kiemelkedő zeneszerzőket és alkotásaikat.

Specializált ismereteket szerzett a beszéd és ének hangképzés törvényszerűségeinek vonatkozásában.

Szerteágazóan ismeri a színpadtechnika lehetőségeit.

Alaposan ismeri a kortárs színház hazai és nemzetközi eredményeit.

Szerteágazó ismeretekkel rendelkezik a színházművészet és más művészeti ágak közötti kapcsolódási pontokról, valamint az alkotó- és előadó-művészeti területek közötti dinamikus kölcsönhatásról.

Magas fokon ismeri a színészvezetés és színészpedagógia törvényszerűségeit.

Specializált ismeretekkel rendelkezik a színjátszás hazai és nemzetközi intézményi kereteiről, a színházak és színtársulatok lehetséges felépítéséről, működésük módozatairól.

Ismeri a színházra vonatkozó PR, menedzsment és jogi szabályzatot.

Magas szinten ismeri a színházi működésre vonatkozó etikai normákat.

b) képességei

Képes meghatározott idő alatt, kortárs vagy klasszikus dramatikus szöveg színpadra állítására, a szakmai követelményeknek megfelelő előadás önálló megalkotására.

Képes a színészek munkájának vezetésére, értékelésére.

Rendelkezik mindazzal a rutin technikai képességgel, amely lehetővé teszi, hogy önálló művészi elképzeléseit egyéni módon és szakmai biztonsággal valósítsa meg.

A színházat, mint kreatív műfajt értelmezi.

A társművészetek vívmányait a létrehozott előadásba beépíti.

Képes a közreműködő művészek és műszaki szakemberek munkájának megszervezésére, összehangolására, irányítására.

Képes új színpadi szövegek létrejöttének inspirálására.

Rendezői munkáin keresztül a társulat közös gondolkodására és ízlésére ráhatással van.

Képes a színházi társulat vezetésére.

Képes a színház üzemszerű működtetésére, a repertoár, műsorrend kidolgozására.

Alkotóként képes a színházi gondolat kifejezéséhez szükséges formanyelv gazdagítására.

A történeti és kortárs irodalom alkotásait professzionális szinten képes értelmezni.

Meglévő eszköztárából képes kiválasztani és alkalmazni az adott színpadi megfogalmazáshoz adekvát próbamódszert.

c) attitűdje

Magas szintű művészi és alkotói érzékenységgel viszonyul rendezői munkájához.

Törekszik arra, hogy a színházművészet legújabb eredményeit saját fejlődésének szolgálatába állítsa.

Döntési helyzetekben, illetve nem várt színpadi helyzetekben is törekszik a jogszabályok és etikai normák teljeskörű figyelembevételével cselekedni.

A rendezői alkotómunkájával kapcsolatos társadalmi igényeket felismeri, azokra reflektál.

A társadalom problémáit figyeli, saját, rendezői tevékenységén belül azokra reagál.

Kezdeményező szerepet vállal szakmájának a közösség szolgálatába állítására.

Saját, rendezői produktumát a próbák és előadások alatt folyamatosan, önreflektíven kontrollálja.

Elfogadja, hogy munkája során saját művészi produktumát a létrejövő színházi előadás egésze tükrében vizsgálja.

A próba- és előadás-szituációkat kreativitással, rugalmasan és empátiával kezeli.

A próbafolyamat fokozott pszichés és fizikai terhelését kellő toleranciával és megértéssel viseli.

d) autonómiája és felelőssége

A közösségi alkotás létrehozásakor egyéni felelősséget vállal.

Jelentős mértékű önállósággal végzi átfogó és speciális szakmai kérdések végiggondolását és megvalósítását.

Önálló rendezői koncepciót alkot, amelyet kreatívan és professzionálisan valósít meg. Kialakított színház-szakmai véleményét döntési helyzetekben képviseli.

Az előadás egészéről, illetve saját feladatáról alkotott szakmai álláspontját a kollégákkal szemben meggyőzően képviseli.

Felismeri a színházművészetnek a társadalomra tett hatását, kulturális eredményeit.

A próbák és előadások alatt kiemelt figyelemmel kíséri és kontrollálja a színpadi történések teljességét, a kollégák munkáját.

A próbafolyamat és az előadások során betartja és betartatja a vonatkozó munkavédelmi előírásokat.

8. A mesterképzés jellemzői

8.1. Szakmai jellemzők

8.1.1. A szakképzettséghez vezető tudományágak, szakterületek, amelyekből a szak felépül:

színház és drámatörténet, elemzés 10-20 kredit;

a vizuális művészetek története 10-20 kredit;

zeneértés, a zenés színpadi műfajok története 10-20 kredit;

színházrendezés 54-66 kredit;

szöveg és színpad viszonya 38-52 kredit;

speciális rendezési gyakorlat 90-104 kredit.

8.1.2. A képző intézmény által ajánlott specializáció kreditaránya a képzés egészén belül legalább 90 kredit.

8.2. Idegennyelvi követelmény

A mesterfokozat megszerzéséhez egy élő idegen nyelvből államilag elismert, középfokú (B2), komplex típusú nyelvvizsga vagy ezzel egyenértékű érettségi bizonyítvány vagy oklevél szükséges.

8.3. A szakmai gyakorlat követelményei

A színházrendező szakmai színházi gyakorlatának időtartama legalább tizenöt hét, amelyet hazai vagy külföldi, nemzeti vagy kiemelt, egyes esetekben határon túli magyar színházban minimum két produkcióban való rendezői vagy rendezőasszisztensi szakmai munka.

34. SZÍNMŰVÉSZ OSZTATLAN SZAK

1. A mesterképzési szak megnevezése: színművész (Acting)

2. A mesterképzési szakon szerezhető végzettségi szint és a szakképzettség oklevélben szereplő megjelölése

végzettségi szint: mester- (magister, master; rövidítve: MA-) fokozat

szakképzettség: okleveles színművész

a szakképzettség angol nyelvű megjelölése: Actor/Actress

3. Képzési terület: művészet

4. A képzési idő félévekben: 10 félév

5. A mesterfokozat megszerzéséhez összegyűjtendő kreditek száma: 300 kredit

a szak orientációja: gyakorlatorientált (60-70 százalék)

a diplomamunka készítéséhez rendelt kreditérték: 20 kredit

intézményen kívüli összefüggő gyakorlati képzés minimális kreditértéke: 16 kredit

a szabadon választható tantárgyakhoz rendelhető minimális kreditérték: 15 kredit

6. A szakképzettség képzési területek egységes osztályozási rendszere szerinti tanulmányi területi besorolása: 212

7. A mesterképzési szak képzési célja és a szakmai kompetenciák

A képzés célja színművészek képzése, akik az elsajátított elméleti ismereteik és komplex gyakorlati képességeik birtokában alkalmasak a hazai színházi műhelyekben, a filmes és televíziós produkciókban, a rádiós előadóművészetekben, illetve filmszinkronizálási munkákban magas szintű színművészeti tevékenység folytatására. Felkészültek tanulmányaik doktori képzésben történő folytatására.

7.1. Az elsajátítandó szakmai kompetenciák

7.1.1. A színművész

a) tudása

Általános és specializált ismeretei vannak a színművészet elméletéről és gyakorlatáról.

Átfogóan ismeri a dráma- és színháztörténetet, tisztában van a történeti és kortárs drámairodalom alkotásaival.

Mélyrehatóan ismeri a szerepelemzéshez szükséges irodalmat, irodalomtörténetet.

Tisztában van a színészi munkához szükséges dramaturgiai elemekkel.

Ismeri a zeneművészet elméleti és történeti hátterét, a kiemelkedő zeneszerzőket és alkotásaikat.

Specializált ismeretei vannak a beszédképzés artikulációs felépítése, működése, fonetikai törvényszerűségeinek vonatkozásában.

Magas szinten ismeri a színpadi mozgáskultúra speciális elemeit.

Magas szinten ismeri az énekléshez szükséges hangképzési technikákat, illetve énekes előadói stílusokat.

Szerteágazó ismeretekkel rendelkezik a színházművészet és más művészeti ágak közötti kapcsolódási pontokról, valamint a színpadi művek és filmalkotások alkotó- és előadó művészeti területei közötti dinamikus kölcsönhatásról.

Átfogó ismeretei vannak a színpadtechnikai berendezések működéséről, a színpadon való biztonságos mozgás lehetőségeiről.

Specializált ismeretekkel rendelkezik a színjátszás hazai és nemzetközi intézményi kereteiről, a színházak és színtársulatok lehetséges felépítéséről, működésük módozatairól.

Magas szinten ismeri a színjátszásra vonatkozó etikai normákat.

b) képességei

Képes egyénileg is a rá kiosztott szerep értelmezésére, a rendező vezetésével a színpadi figura kialakítására.

Képes egy szerep többféle értelmezés szerinti eljátszására.

Képes a művészi teljesítmény magas színvonalon történő megismétlésére.

Képes társulatban együtt alkotni, játszani, az improvizációs technikákat alkalmazni.

Képes kreatívan jelen lenni a filmes és televíziós műfajokban egyaránt.

Képes közreműködőként a színpadi gondolat kifejezéséhez szükséges formanyelv gazdagítására.

A rendezői instrukciók és a kollégák művészi produkciója tükrében képes a saját színpadi alakítását átformálni, újraértelmezni, felülvizsgálni.

A történeti és kortárs irodalom alkotásait professzionális szinten értelmezi.

Meglévő eszköztárából képes kiválasztani és alkalmazni az adott színpadi megfogalmazáshoz adekvát metódust.

c) attitűdje

Magas szintű művészi és alkotói érzékenységgel viszonyul színészi feladatához.

Felismeri a színművészetnek a társadalomra tett hatását, kulturális értékét.

Törekszik arra, hogy a színházművészet legújabb eredményeit saját fejlődésének szolgálatába állítsa.

Váratlan színpadi helyzetekben is törekszik a jogszabályok és etikai normák teljeskörű figyelembevételével cselekedni.

Nyitott a színművészettel kapcsolatos művészi technikájának folyamatos fejlesztésére, a módszertani újdonságok és a témában megjelenő elméleti munkák megismerésére.

A próbafolyamat fokozott pszichés és fizikai terhelését kellő toleranciával és megértéssel viseli.

Elfogadja, hogy munkája során saját művészi produkcióját a létrejövő színházi előadás egésze, illetve a kreatív munkatársak döntéseinek tükrében vizsgálja.

Nyitott a társadalom problémáira, saját feladatkörén belül azokra reagál.

A próba- és előadás-szituációkat kreativitással, rugalmasan és empátiával kezeli.

d) autonómiája és felelőssége

Az előadásban saját szerepét önálló értelmezés mentén, professzionális színvonalon formálja meg, a darab egészéről, illetve saját produkciójáról alkotott szakmai álláspontját a kollégákkal szemben meggyőzően képviseli.

A produkció egészén belül saját színművészi tevékenységéért felelősséget vállal.

A próbák és előadások alatt kiemelt figyelemmel kíséri és kontrollálja a színpadi történések teljességét, a színészkollégák munkáját és a színpad aktuális berendezési státuszát egyaránt.

Színművészi identitása egyértelműen kialakult.

Saját színművészi produkcióját a próbák és előadások alatt folyamatosan, önreflektíven kontrollálja.

A próbafolyamat és az előadások során betartja munkavédelmi előírásokat.

8. A mesterképzés jellemzői

8.1. Szakmai jellemzők

8.1.1. A szakképzettséghez vezető tudományágak, szakterületek, amelyekből a szak felépül:

színház és drámatörténet, elemzés 25-35 kredit;

a vizuális művészetek története 20-28 kredit;

ritmus és forma (zene és szöveg) 20-28 kredit;

színészi játék, általános színészi gyakorlat 64-72 kredit;

készségfejlesztés (mozgás, beszéd, ének) 42-50 kredit;

speciális színészi gyakorlat 55-60 kredit.

8.1.2. A képző intézmény által ajánlott specializáció kreditaránya a képzés egészén belül legalább 55 kredit.

8.2. Idegennyelvi követelmény

A mesterfokozat megszerzéséhez legalább egy idegen nyelvből államilag elismert, középfokú

(B2), komplex típusú nyelvvizsga vagy ezzel egyenértékű érettségi bizonyítvány vagy oklevél megszerzése szükséges.

8.3. A szakmai gyakorlat követelményei

A szakmai gyakorlat legalább tizenkét hét időtartamú, hazai vagy külföldi, nemzeti vagy kiemelt színházban, legalább egy produkcióban folytatott színészi szakmai munka.

35. SZOBRÁSZMŰVÉSZ OSZTATLAN SZAK

A mesterképzési szak megnevezése: szobrászművész (Sculpture)

2. A mesterképzési szakon szerezhető végzettségi szint és a szakképzettség oklevélben szereplő megjelölése

- végzettségi szint: mester- (magister, master; rövidítve: MA-) fokozat

- szakképzettség: okleveles szobrászművész

- a szakképzettség angol nyelvű megjelölése: Sculptor

3. Képzési terület: művészet

4. A képzési idő félévekben: 10 félév

5. A mesterfokozat megszerzéséhez összegyűjtendő kreditek száma: 300 kredit

a szak orientációja: gyakorlatorientált (60-70 százalék)

a diplomamunka készítéséhez rendelt kreditérték: 42 kredit

szabadon választható tantárgyakhoz rendelhető minimális kreditérték: 20 kredit

6. A szakképzettség képzési területek egységes osztályozási rendszere szerinti tanulmányi területi besorolása: 211

7. A mesterképzési szak képzési célja és a szakmai kompetenciák

A képzés célja szobrászművészek képzése, akik megszerzett plasztikai ismereteik birtokában alkalmasak szobrászművészi tevékenység folytatására, ismerik a szobrászat kifejezési eszközeit és lehetőségeit, a felhasználható anyagokat és technikákat, korszerű és klasszikus alapokra épített szellemi orientációval, kiváló technikai tudással, mesterségbeli, esztétikai, valamint társadalomtudományi ismeretekkel rendelkeznek. Elemezni képesek a szakterületükkel kapcsolatos általános és egyedi társadalmi igényeket. Tudásukkal, az önkifejezés készségével, a nemzetközi és hazai képzőművészeti tendenciák ismeretével alkalmasak az eszmei tartalmak képzőművészeti formában történő megjelenítésére. Felkészültek tanulmányaik doktori képzés keretében történő folytatására.

7.1. Az elsajátítandó szakmai kompetenciák

7.1.1. A szobrászművész

a) tudása

Általános és specializált ismeretekkel rendelkezik a szobrászatban végzett alkotói tevékenységek alapjául szolgáló folyamatokról, faragási, öntési és egyéb szobrászati technikai eljárásokról és koncepciókról.

Specializált ismeretekkel rendelkezik a saját művészeti ágában, a szobrászatban végzett kutatás, forrásgyűjtés, szobrászati analógiák keresése alapjául szolgáló módszerekről, megvalósítási irányokról, lehetőségekről.

Specializált ismeretekkel rendelkezik egy adott szobrászati gyakorlat eredetiségének, képzőművészeti jelentőségének felismerésével kapcsolatban.

Specializált ismeretekkel rendelkezik a szobrászat főbb elméleteiről, alapelveinek, stíluskorszakainak és irányzatainak, fontosabb alkotásainak részterületeiről, ezek alapján értő módon közelít számára ismeretlen szobrászati alkotásokhoz is.

Behatóan ismeri a saját művészeti ágában, a szobrászatban végzett alkotói tevékenységek alapjául szolgáló anyagokat, technikákat (a térplasztika, kisplasztika, relief, érem és plakett kivitelezési technikáit, a gipsz, terrakotta, fa, kő, fém öntési és domborítási módszereit), valamint a tevékenységek végzésének körülményeit, lehetőségeit.

Beható ismeretekkel rendelkezik a szobrászat; tér- és környezetszervezési, építészeti, díszítőművészeti eljárásairól.

Beható ismeretekkel rendelkezik a képzőművészet intézményeiről és azok működéséről, például: köztéri szobrászati megbízatások tervezése, pályázása, kivitelezése, a non-profit szektor és a kereskedelmi szféra különbsége.

Magas szinten ismeri a szobrászatra vonatkozó etikai szabályokat és szerzői jogokat.

b) képességei

Képes kreatívan cselekedni és reagálni komplex, váratlanul előálló és új stratégiai megközelítést követelő helyzetekben. Felhalmozott eszköztárából, az összes szobrászati technikát, technológiát felölelő szakmai tudásából képes művészi szándékának megfelelő technikai és formai megoldásokat találni.

Képes a térrel foglalkozó alkotói gyakorlat során új megközelítések, tudatosság és széles látókörű művészeti gondolkodás kialakítására.

Művészeti gyakorlatában az adott szobrászati tevékenység közben a téri helyzeteket, arányrendszereket differenciáltan, tudatosan használja.

Alkotó módon képes használni a tevékenysége alapjául szolgáló technikai, anyagi és információs forrásokat, folyamatosan felülvizsgálja a már ismert szobrászati metódusok alapján saját művészeti gyakorlatát.

Rendelkezik mindazokkal a rutin technikai képességekkel, biztos szakmai tudással, amely lehetővé teszi, hogy szobrászati invencióit következetesen, szuverén módon valósítsa meg.

A tanulmányai során kifinomult arányérzékére és térlátására, rajzi és mintázási készségére támaszkodva képes szobrászati és tervezési, kivitelezési munkák elvégzésére.

Képes strukturáltan átgondolni, kifejezni és érvényesíteni saját alkotótevékenysége infrastrukturális és anyagi szükségleteit, műveinek megvalósításának feltételrendszerét, s ennek tudatában megtervezni és megvalósítani alkotásait.

Képes alkalmazni szakterülete etikai normáit.

Képes művészeti tevékenységének környezet- és egészségtudatos megszervezésére, végzésére, ennek keretében a megfelelő munkakörnyezet és a megfelelő eszközök, anyagok megválasztására, alkotásaik révén a társadalom szellemi, lelki egészségéhez való hozzájárulásra.

c) attitűdje

Aktívan keresi az új ismereteket, figyelemmel kíséri a kortárs szobrászati jelenségeket. Kreatívan használ új módszereket, dinamikus megvalósítási lehetőségeket, anyaghasználatában az adott szobrászati kihívásoknak megfelelőt választ.

Törekszik arra, hogy folyamatos szobrászati tevékenységet végezzen.

Analitikus, rendszerező szemlélettel közelít szobrászati témákhoz.

Kiforrott kritikai érzékkel viszonyul a szobrászat stílusirányzataihoz, történeti, valamint kortárs alkotásaihoz.

Szakmai ismereteiből kialakított konzekvenciáit beépíti szobrászati tevékenységébe.

A saját művészeti tevékenységével kapcsolatos társadalmi igényeket felismeri, azonosítja, azokra reflektál.

Társadalmilag érzékeny és elkötelezett művészeti alkotásai témájának megválasztásában és azok létrehozásában.

Törekszik műveinek bemutatására, megismertetésére.

A szobrászművészet etikai normáit betartja.

d) autonómiája és felelőssége

Szobrász identitása egyértelműen kialakult.

Saját művészeti koncepciót alkot, amelyet önállóan és professzionálisan valósít meg. Felelőssége a hagyományos és az új megközelítést hordozó, figurális és nonfiguratív művészeti alkotások, produkciók társadalmi megismertetésére és megértetésére.

Társadalmilag érzékeny szobrászati alkotásai célközönségének kiválasztásában és ahhoz történő eljuttatásában.

8. A mesterképzés jellemzői

8.1. Szakmai jellemzők

A szakképzettséghez vezető tudományágak, szakterületek, amelyekből a szak felépül:

szobrászat (gyakorlati, elméleti, történeti, technikai vonatkozásai) 170-190 kredit (ebből 42 kredit a diplomamunka készítéséhez rendelt kredit);

művészettörténet, építészettörténet, kortársművészet 40-60 kredit;

esztétika, művészetelmélet, művészeti anatómia 20-30 kredit;

társadalomtudomány és bölcsészettudomány filozófia, irodalom, művészetpszichológia, művészetszociológia, jogi és menedzsment ismeretek, munkavédelem) 10-20 kreditpont.

8.2. Idegennyelvi követelmény

A mesterfokozat megszerzéséhez egy élő idegen nyelvből államilag elismert, középfokú (B2), komplex típusú nyelvvizsga vagy ezzel egyenértékű érettségi bizonyítvány vagy oklevél megszerzése szükséges.

8.3. A szakmai gyakorlat követelményei

A szakmai gyakorlat hatvan óra művésztelepi gyakorlat.

36. TÁJÉPÍTÉSZ ÉS KERTMŰVÉSZ MESTERKÉPZÉSI SZAK

1. A mesterképzési szak megnevezése: tájépítész és kertművész (Landscape Design and Landscape Design)

2. A mesterképzési szakon szerezhető végzettségi szint és a szakképzettség oklevélben szereplő megjelölése

végzettségi szint: mester- (magister, master; rövidítve: MA-) fokozat

szakképzettség: okleveles tájépítész

a szakképzettség angol nyelvű megjelölése: Landscape Designer

3. Képzési terület: művészet

4. A mesterképzésbe történő belépésnél előzményként elfogadott szakok:

4.1. Teljes kreditérték beszámításával vehető figyelembe: a tájrendező és kertépítő mérnöki alapképzési szak.

4.2. A 9.4. pontban meghatározott kreditek teljesítésével vehetők figyelembe továbbá: a műszaki képzési területről az építészmérnöki alapképzési szak, a művészet képzési területről az építőművészet alapképzési szak.

4.3. A 9.5. pontban meghatározott kreditek teljesítésével vehetők figyelembe továbbá azok az alapképzési és mesterképzési szakok, illetve a felsőoktatásról szóló 1993. évi LXXX. törvény szerinti szakok, amelyeket a kredit megállapításának alapjául szolgáló ismeretek összevetése alapján a felsőoktatási intézmény kreditátviteli bizottsága elfogad.

5. A képzési idő félévekben: 4 félév

6. A mesterfokozat megszerzéséhez összegyűjtendő kreditek száma: 120 kredit

szak orientációja: kiegyensúlyozott (40-60 százalék)

a diplomamunka készítéséhez rendelt kreditérték: 30 kredit

intézményen kívüli összefüggő gyakorlati képzés minimális kreditértéke: 5 kredit

a szabadon választható tantárgyakhoz rendelhető minimális kreditérték: 6 kredit

7. A szakképzettség képzési területek egységes osztályozási rendszere szerinti tanulmányi területi besorolása: 581

8. A mesterképzési szak képzési célja és a szakmai kompetenciák

A képzés célja tájépítészek képzése, akik kreatív, formai és vizuális készségekkel és alkotó művészi képességekkel rendelkeznek, felkészültek a települések és a táj arculatának, létesítményeinek, a szabadterek (közparkok, közkertek, történeti kertek, parkok, intézményi és villakertek) funkciójukat szolgáló alakítására, művészi kvalitással bíró megformálására, táj- és kertművészeti alkotások létrehozására, illetve ilyen tervek készítésére és a megvalósulás irányítására. Felkészültek tanulmányaik doktori képzésben történő folytatására.

8.1. Az elsajátítandó szakmai kompetenciák

8.1.1. A tájépítész

a) tudása

Általános és specializált ismeretekkel rendelkezik a tájépítészet és kertművészet alapjául szolgáló folyamatokról és koncepciókról.

Ismeri a tájépítészet hazai és nemzetközi szakterületének multidiszciplináris eszközrendszerét, tervezési és megvalósítási, végrehajtási módszereit, szabályait és a kapcsolódó sajátosságokat.

Képes a szakterület tágabb rendszerben való elhelyezésére, a rokon szakterületekhez és művészeti ágakhoz kapcsolására, a tágabb rendszerben megvalósuló kapcsolat- és hatásrendszer felismerésére.

Ismeri a tájépítészet sajátos kutatási, forrásgyűjtési módszereit, absztrakciós technikáit, az elvi kérdések gyakorlati vonatkozásainak kidolgozási módjait.

Specializáltan ismeri a tájépítészet és kertművészet főbb elméleteinek, alapelveinek, stíluskorszakainak és irányzatainak, fontosabb alkotásainak részterületeit.

Behatóan ismeri a tájépítészeti alkotói tevékenységek alapjául szolgáló alapadatokat, anyagokat, technikákat, valamint e tevékenységek végzésének körülményeit.

Ismeri a tájépítészet és kertművészet valamint más művészeti ágak, szakterületek közötti kapcsolódási pontokat.

Beható ismeretekkel rendelkezik a tájépítészet szakmaként, illetve a kulturális intézményrendszer részeként való működéséről.

Ismeri és érti a tájépítészet szakterületének jogszabályi környezetét, a tájépítészetre vonatkozó etikai szabályokat és szerzői jogot.

Ismeri a team és projektmunka sajátosságait, rendelkezik vezetői ismeretekkel. Birtokában van a tájépítészeti szakterületen alkalmazható korszerű vezetéselméleti és alkalmazott pszichológiai ismereteknek.

b) képességei

Képes a tájépítészeti és kertművészeti szakmai problémák beazonosítására, azok sokoldalú, interdiszciplináris megközelítésére, valamint a megoldásához szükséges részletes elvi és gyakorlati háttér feltárására, megfogalmazására.

A tájépítészeti és kertművészeti szakterületen felmerülő problémák megoldásában képes alkalmazni a megszerzett általános és specifikus természet- és társadalomtudományi, valamint művészeti elveket, szabályokat, összefüggéseket, eljárásokat.

Alapvető képességei a kreativitás, a fejlett térlátás és formakészség.

Képes az alkotói gyakorlat során új megközelítések, tudatosság és széleskörű átlátás kialakítására.

Alkotó módon képes használni a tevékenysége alapjául szolgáló technikai, anyagi és információs forrásokat.

Rendelkezik mindazzal a rutin technikai képességgel - rajzkészség, ábrázolástechnika, előadáskészség - amely lehetővé teszi, hogy önálló művészi elképzeléseit egyéni módon és szakmai biztonsággal valósítsa meg.

Kifinomult kritikai ítélőképességgel rendelkezik.

Az önállóan vagy más művészeti ágak szereplőivel együttműködésben végzett tevékenysége során hatékony kommunikációra képes.

c) attitűdje

Törekszik arra, hogy alkotó módon vegyen részt önálló tájépítészeti és kertművészeti alkotások létrehozásában.

Aktívan keresi az új ismereteket, módszereket, kreatív, dinamikus megvalósítási lehetőségeket.

Kiforrott kritikai érzékkel viszonyul a tájépítészet stílusirányzataihoz, történeti, valamint kortárs alkotásaihoz.

A saját művészeti tevékenységével kapcsolatos társadalmi igényeket felismeri, azonosítja, azokra reflektál.

Aktívan keresi az együttműködést más művészeti ágak, más szakterületek szereplőivel. Társadalmilag érzékeny és elkötelezett alkotásai témájának megválasztásában és azok létrehozásában.

Motivált az ismeretanyag folytonos bővítésére, az új szakmai eredmények, alkotások megismerésére, az új művészeti és műszaki és lehetőségek alkalmazására, az ökológiai szemlélet fejlesztésére és alkalmazására.

Nyitott, kezdeményező, empatikus.

Önmagával szemben kritikus és igényes.

Véleményét szakmai alapokon hozza meg, azokat következetesen képviseli.

Elfogadja mások eltérő véleményét, ha azok szakmai indokokkal kellően alátámasztottak.

d) autonómiája és felelőssége

Felelősséget érez a tájépítészet társadalmi felemelkedésben betöltött szerepének alakulásában.

Az önálló munkavégzésen és felelősségvállaláson túl képes a magas fokú együttműködésre, csapatmunka irányítására, koordinálására, a különböző szakterületeket összefogó (team) munkákban való részvételre, társszakmákkal és társadalmi szervezetekkel való együttműködésre.

Saját szakmai, művészeti koncepciót alkot, amelyet önállóan és professzionálisan valósít meg. Összművészeti, illetve multidiszciplináris tevékenységekben is autonóm módon és felelősen tevékenykedik.

Társadalmilag érzékeny és elkötelezett alkotásai célközönségének kiválasztásában és ahhoz történő eljuttatásában.

Felelősséggel vállalja a tervezés és a kutatás etikai elveinek betartását és betartatását.

9. A mesterképzés jellemzői

9.1. Szakmai jellemzők

A szakképzettséghez vezető tudományágak, szakterületek, amelyekből a szak felépül:

művészet (kortárs művészet, rajz és vizuális kommunikáció, kertművészeti stúdió, kertművészeti stíluskorszakok, szabadtértervezés és design, történeti kertek, tájak helyreállítása, formázás és modellezés) 45-55 kredit;

műszaki tudomány (településökológia és -fenntarthatóság, építészeti térelmélet és mai irányzatok, települési értékvédelem, urbanisztika, CAD rendszerek alkalmazása, tájvédelem és tájrendezés) 20-30 kredit;

agrártudomány (térkompozíciós növényalkalmazás) 5-10 kredit;

társadalomtudomány (település- és környezetszociológia) 2-5 kredit.

9.2. Idegennyelvi követelmény

A mesterfokozat megszerzéséhez államilag elismert középfokú (B2), komplex típusú nyelvvizsga, vagy azzal egyenértékű érettségi bizonyítvány, illetve oklevél szükséges bármely olyan élő idegen nyelvből, amelyen az adott szakmának tudományos szakirodalma van.

9.3. A szakmai gyakorlat követelményei

A szakmai gyakorlat a vezető tájépítész irányítása mellett végzett négy hetes tervezőirodai gyakorlat. A hallgatóknak a gyakorlaton objektumtervezési feladatok megoldásában kell közreműködniük.

9.4. A 4.2. és 4.3. pontban megadott oklevéllel rendelkezők esetén a mesterképzési képzési ciklusba való belépés minimális feltételei:

A mesterképzésbe való belépéshez szükséges minimális kreditek száma

természettudomány (növénytan, talajtan, éghajlattan, dendrológia, növényföldrajz) területéről legalább 20 kredit;

műszaki ismeretek (rajz és formatan, ábrázoló geometria, anyagtan, informatika, szerkezettan, építészet) területéről legalább 20 kredit.

37. TELEVÍZIÓS MŰSORKÉSZÍTŐ MŰVÉSZ MESTERKÉPZÉSI SZAK

1. A mesterképzési szak megnevezése: televíziós műsorkészítő művész (Television Production Arts)

2. A mesterképzési szakon szerezhető végzettségi szint és a szakképzettség oklevélben szereplő megjelölése

végzettségi szint: mester- (magister, master; rövidítve: MA-) fokozat

szakképzettség: okleveles televíziós műsorkészítő művész

a szakképzettség angol nyelvű megjelölése: Expert in Television Production Arts

3. Képzési terület: művészet

4. A mesterképzésbe történő belépésnél előzményként elfogadott szakok :

4.1. Teljes kreditérték beszámításával vehető figyelembe: a televíziós műsorkészítő, a mozgóképkultúra és médiaismeret alapképzési szak, a mozgókép alapképzési szak film- és televíziórendező szakiránya.

4.2. A 9.4. pontban meghatározott kreditek teljesítésével vehetők figyelembe továbbá azok az alapképzési és mesterképzési szakok, illetve a felsőoktatásról szóló 1993. évi LXXX. törvény szerinti szakok, amelyeket a kredit megállapításának alapjául szolgáló ismeretek összevetése alapján a felsőoktatási intézmény kreditátviteli bizottsága elfogad.

5. A képzési idő félévekben: 4 félév

A mesterfokozat megszerzéséhez összegyűjtendő kreditek száma: 120 kredit

a szak orientációja: gyakorlatorientált (60-70 százalék)

a diploma elkészítéséhez rendelt kreditérték: 10 kredit

intézményen kívüli összefüggő gyakorlati képzés minimális kreditértéke: 10 kredit

a szabadon választható tantárgyakhoz rendelhető minimális kreditérték: 10 kredit

6.

7. A szakképzettség képzési területek egységes osztályozási rendszere szerinti tanulmányi területi besorolása: 213

8. A mesterképzési szak képzési célja és a szakmai kompetenciák

A képzés célja televíziós műsorkészítő szakemberek képzése, akik képesek a tömegkommunikációban művészi szinten önálló műsorformátum megalkotására,valamint a szerkesztői, műsorvezetői, riporteri, publicisztikai, rendezői, operatőri, vágói, gyártásvezetői területen korábban megszerzett ismereteik alkalmazásával a hazai vagy bármelyik külföldi televíziós csatorna vezető munkatársaként dolgozni. A média területein széles körű műveltségükre, idegennyelv-tudásukra támaszkodva, egyéni látásmódot, magas szintű kreativitást képviselve eredményesen működhetnek. Felkészültek tanulmányaik doktori képzés keretében történő folytatására.

8.1. Az elsajátítandó szakmai kompetenciák

8.1.1. A televíziós műsorkészítő művész

a) tudása

Általános és specializált ismeretekkel rendelkezik a televíziós műsorkészítés elméletéről és gyakorlatáról.

Átfogóan ismeri a televíziózás terén való alkotás folyamatának lehetőségeit, a különböző televíziós műfajokban való alkotások létrehozásához szükséges kreatív és technikai eszköztárat.

Specializált ismeretekkel rendelkezik a televíziós műsorkészítés főbb elméleteinek, stíluskorszakainak és kortárs irányzatainak, fontosabb alkotásainak részterületeiről.

Behatóan ismeri a televíziós műsorkészítéshez kapcsolódó munkafolyamatokat, azok szabályait, technikai eszközeit, gyakorlati lehetőségeit, szakmai követelményeit.

Specializált beszédtechnikai ismeretei vannak.

Átfogó ismeretei vannak a médiajog területén.

Szerteágazó ismeretekkel rendelkezik a televíziós műsorkészítés és más művészeti ágak, szakterületek közötti kapcsolódási pontokról, valamint az alkotó- és előadó-művészeti területek közötti dinamikus kölcsönhatásról.

Behatóan ismeri a különböző művészeti ágak alkotásainak elemzéséhez szükséges analitikus metódusokat.

Magas szinten ismeri a televíziós műsorkészítésre vonatkozó etikai normákat.

b) képességei

Képes professzionális szintű televíziós műsorok teljes szakmai biztonsággal való elkészítésére.

Alkotó módon képes használni a tevékenysége alapjául szolgáló technikai, anyagi és információs forrásokat, képes az alkotói folyamat adekvát mozzanataihoz rendelni a megfelelő technikai felszerelést.

Pszichológiai ismereteit munkája során tudatosan alkalmazva a műsorkészítő kollégáival és a riportalanyokkal, vendégekkel való esetleges konfliktusokat magas szinten kezeli.

Képes a televíziózás rész-munkaterületeinek és egészének teljes átlátására, új megközelítések kialakítására.

Műsorkészítés során professzionális szintű verbalitásról, kommunikációs- és vitakészségről, jó érveléstechnikáról tesz tanúbizonyságot.

Professzionális magabiztossággal képes a televíziózás műfajaiban elvárt gyors helyzetfelismerésre, azonnali reakcióra.

Egyéni koncepcióját a televíziós műsorkészítés során munkatársai előtt hatékonyan és körvonalazottan képviseli.

Professzionális szinten végzi a televíziózás szakterületéhez tartozó produkciók alapfokú analízisét, felismeri a műfaji összefüggésrendszert, és magas színvonalú, adekvát értékelő tevékenységet folytat.

Kreatív munkáját képes összehangolni a televíziós stáb többi alkotójával, technikai dolgozójával.

Televíziós műsorkészítés során a szakterületének etikai normáit alkalmazza.

c) attitűdje

Nyitott a televíziós műsorkészítéssel kapcsolatos és más ismereteinek folyamatos bővítésére. Törekszik a televíziós műsorkészítő szakmában való alkotások létrehozására.

Aktívan keresi a televíziózás új technikai és alkotói lehetőségeit.

Kiforrott kritikai érzékkel viszonyul a televíziós műfajok stílusirányzataihoz, valamint kortárs alkotásaihoz, különböző egyéni megközelítési módokhoz.

Társadalmilag érzékeny, és elkötelezett televíziós produkciói témáinak megválasztásában és azok létrehozásában.

Televíziós műsorainak készítése közben etikus és humánus magatartást tanúsít mind munkatársaival, mind a műsor közreműködőivel szemben.

d) autonómiája és felelőssége

Televíziós szakmai identitása egyértelműen kialakult.

Televíziós műsorkészítése során saját művészeti koncepciót alkot, amelyet professzionális módon valósít meg alkotótársai segítségével.

Rendszeresen készít műsorterveket, valamint előkészít televíziós produkciókat.

A televíziós munkájának előkészítését, a forgatás, felvétel folyamatát és az utómunkát önálló döntései mentén végzi.

A televíziós műsorkészítő stáb koprodukciós munkavégzési struktúrájában való speciális alkotómunkában is autonóm módon és felelősen tevékenykedik.

Nyitott a hagyományos és az új megközelítést hordozó televíziós művészeti alkotások, produkciók társadalmi megismertetésére és megértetésére.

Társadalmilag érzékeny és elkötelezett televíziós alkotásai, illetve produkciói célközönségének kiválasztásában és ahhoz történő eljuttatásában.

Magas etikai mércét képvisel a művészeti és társadalmi közéletben egyaránt.

9. A mesterképzés jellemzői

9.1. Szakmai jellemzők

A szakképzettséghez vezető tudományágak, szakterületek, amelyekből a szak felépül:

a televíziós műsorkészítés általános történeti, társadalomtudományi, jogi és művészeti ismeretei 18-32 kredit;

a televíziós műsorkészítés gyakorlati megvalósításának folyamata 42-58 kredit;

televíziós műsorkészítés specifikus részterületei 8-22 kredit.

9.2. Idegennyelvi követelmény

A mesterfokozatú diploma megszerzéséhez egy idegen nyelvből államilag elismert, középfokú (B2), komplex típusú nyelvvizsga vagy azzal egyenértékű érettségi bizonyítvány vagy oklevél szükséges

9.3. A szakmai gyakorlat követelményei

A szakmai gyakorlat magyarországi vagy külföldi, országos lefedettségű televíziós csatornák

szerkesztőségeiben végzett, legalább hat hetes szakmai munka.

9.4. A 4.2. pont tekintetében mesterképzési képzési ciklusba való belépés minimális feltételei

A mesterképzésbe való belépéshez szükséges minimális kreditek száma

mozgóképművészet történeti háttere 6 kredit,

társadalomtudomány, jog 6 kredit,

általános művészetelmélet és művészet esztétika 6 kredit.

A mesterképzésbe való felvétel feltétele, hogy a hallgató legalább 6 kredittel rendelkezzen. A hiányzó krediteket a felsőoktatási intézmény tanulmányi és vizsgaszabályzatában meghatározottak szerint kell megszerezni.

38. TERVEZŐGRAFIKA MESTERKÉPZÉSI SZAK

1. A mesterképzési szak megnevezése: tervezőgrafika (Graphic Design)

2. A mesterképzési szakon szerezhető végzettségi szint és a szakképzettség oklevélben szereplő megjelölése

végzettségi szint: mester- (magister, master; rövidítve: MA-) fokozat

szakképzettség: okleveles tervezőgrafikus művész

a szakképzettség angol nyelvű megjelölése: Graphic Designer

3. Képzési terület: művészet

4. A mesterképzésbe történő belépésnél előzményként elfogadott szakok:

4.1. Teljes kreditérték beszámításával vehető figyelembe: a tervezőgrafika, az animáció, a formatervezés, a fotográfia, a média design, a tárgyalkotás, a textiltervezés, az építőművészet, a fémművesség, a kerámiatervezés alapképzési szakok.

4.2. A 9.3. pontban meghatározott kreditek teljesítésével vehetők figyelembe továbbá azok az alapképzési és mesterképzési szakok, illetve a felsőoktatásról szóló 1993. évi LXXX. törvény szerinti szakok, amelyeket a kredit megállapításának alapjául szolgáló ismeretek összevetése alapján a felsőoktatási intézmény kreditátviteli bizottsága elfogad.

5. A képzési idő félévekben: 4 félév

6. A mesterfokozat megszerzéséhez összegyűjtendő kreditek száma: 120 kredit

a szak orientációja: gyakorlatorientált (60-70 százalék)

a diplomamunka készítéséhez rendelt kreditérték: 20 kredit

a szabadon választható tantárgyakhoz rendelhető minimális kreditérték: 10 kredit

7. A szakképzettség képzési területek egységes osztályozási rendszere szerinti tanulmányi területi besorolása: 213

8. A mesterképzési szak képzési célja és a szakmai kompetenciák

A képzés célja tervezőgrafikus művészek képzése, akik a vizuális kultúrában való jártasságuk, humán, technológiai, illetve média ismereteik, valamint műveltségük birtokában alkalmasak a kommunikáció rendszerének összefüggésében a tervezési helyzetet értelmezni, kreatív és innovatív javaslatokat tenni, azokat magas szinten megtervezni. Alkalmasak tervezőgrafikai - mind tervezői, mind autonóm alkotói -, illetve vizuális és kommunikációs, valamint művészeti kutatási folyamatok felépítésére, önálló programalkotásra, ezek végrehajtására önállóan, együttműködésben partnerként és vezető helyzetben egyaránt. Továbbá képesek saját tevékenységük kritikus értelmezésére és értékek kialakítására, felelősséget éreznek az általános vizuális kultúra aktív alakításáért, terjesztéséért, színvonalának emeléséért. Felkészültek tanulmányaik doktori képzésben történő folytatására.

8.1. Az elsajátítandó szakmai kompetenciák

8.1.1. A tervezőgrafikus művész

a) tudása

Megújuló önálló tudással rendelkezik, tudásának része a széles spektrumú műveltség.

Széles körű, rendszerszerű és specializált ismeretekkel rendelkezik a tervezőgrafika elméleteiről, koncepcióiról, tradícióiról, meghatározó múltbéli és kortárs tendenciáiról és diskurzusairól, valamint referencia értékű alkotóiról, alkotásairól és eredményeiről.

Széles körű, rendszerszerű és specializált ismeretekkel rendelkezik a tervezőgrafikához kapcsolódó tágabb művészeti és kulturális kontextusról, annak történeti alakulásáról, meghatározó korszakairól, irányzatairól, valamint jelenkori működéséről és főbb tendenciáiról.

Szerteágazó és rendszerszerű ismeretekkel rendelkezik a tervezőgrafikához kapcsolódó kortárs társadalmi, gazdasági, piaci, környezeti és információ-technológiai kontextusról, ezek működéséről, valamint a szakmájához való kapcsolódási pontokról és összefüggésekről.

Specializált ismeretekkel rendelkezik a tervezőgrafikához kötődő önálló művészeti kutatás módszertanáról, az adat- és forrásgyűjtési, kezelési, szelekciós és értékelési módszerekről.

Érti és magas szinten ismeri a kreativitás és a design gondolkodás működését, és érti, hogyan alkalmazhatók ezek összetett problémák megoldásához.

Ismeri a komplex holisztikus gondolkodás működését, valamint magas szinten ismeri a specializált ötlet- és koncepciófejlesztési, innovációs módszereket.

Jártas az interdiszciplináris tervezési/alkotás módszertanban, ismeri és érti a komplex tervezési, alkotó folyamatok összefüggéseit és rendszerét, valamint azt, hogy ezek hogyan realizálódnak saját alkotói tevékenységében.

Magas szintű esztétikai és kritikai érzékkel, valamint kialakult ízléssel rendelkezik.

Magas szintű, specializált ismeretekkel rendelkezik a tervezőgrafika területén alkalmazott tradicionális, klasszikus és innovatív anyagokról, médiumokról, eszközökről, technikákról, tisztában van a főbb technológiai, gyártási, előállítási folyamatokkal és a tevékenységek végzésének körülményeivel.

Magas szinten érti és ismeri a projektmenedzsment működését, folyamatát, illetve alkalmazását saját szakterületén.

Magas szinten ismeri a tervezőgrafika vizuális kommunikációs és prezentációs eszközeit, módszereit, csatornáit, behatóan ismeri a szaknyelvet, és a hatékony szóbeli és írásos szakmai kommunikációt anyanyelvén és legalább egy idegen nyelven.

Részleteiben és rendszerében ismeri a tervezőgrafika gazdasági, pénzügyi, szerzői jogi és etikai normáit, szabályozását, érti a saját vállalkozás működtetésének kereteit, valamint alapos áttekintéssel bír a szakterületét érintő tágabb intézményrendszerről.

Ismeri és érti saját erősségeit és gyengeségeit a szakmai tevékenységben, és érti azt, hogy az élethosszig tartó tanulás és a megújuló tudás hogyan lehet hasznos számára.

b) képességei

Felismer komplex szakmai problémákat, saját tervezési, alkotói programot alakít ki és ez alapján önálló kreatív szakmai munkát végez.

Korábban megszerzett és rendszerezett tudását és tapasztalatait stratégiai módon alkalmazza változó, új típusú, komplex helyzetekben.

Önállóan vizsgál komplex problémaköröket, összetett művészeti és designkutatást folytat, az adatok és források kritikai kezelését végzi, a tágabb kontextuális összefüggéseket és folyamatokat rendszerszerűen értelmezi.

Magas szintű kritikai gondolkodásra támaszkodva képes tervezői, alkotói reflexióra, valamint önálló, szilárd szakmai álláspontot alakít ki.

Kreativitását mozgósítja változó, új típusú, komplex helyzetekben is, és a hagyományos keretrendszerből kilépő, innovatív megoldásokat fejleszt.

Önállóan és rutinszerűen, konzekvensen visz végig tervezési, alkotó folyamatot, magas szintű és komplex tervezői, alkotói döntéseket hoz meg, és komplex originális alkotást hoz létre.

Rutinszerűen és innovatív módon alkalmazza a megfelelő eszközt, módszert, eljárást és gyártástechnológiát egyéni koncepciói és önálló tervei megvalósításához.

Interdiszciplináris alkotóközegben saját szakterületét kompetensen és magas színvonalon képviseli, csapatban dolgozva egyenrangú félként, alkotó módon működik együtt társszakmák és különböző művészeti területek képviselőivel.

Projektek, folyamatok és erőforrások menedzselését végzi, csoportban dolgozva vezető szerepet lát el, irányíja a tervező, alkotó és megvalósító tevékenységet.

Szakmai tevékenységét, elképzeléseit, eredményeit nyilvánosság előtt nagy biztonsággal és kompetenciával mutatja be, valamint magas szintű párbeszédet folytat szakmai közösségével, a társszakmák képviselőivel, szakértőkkel, ügyfelekkel, illetve laikus közönséggel a tervezőgrafikát érintő komplex témákban, anyanyelvén és egy idegen nyelven.

Szakmai álláspontját és szakmai érdekeit érvekkel alátámasztva képviseli vita helyzetben, együttműködés során képes a konfliktuskezelésre.

Alkalmazza szakterülete etikai és szerzői jogi normáit, továbbá a szakmai elvárásoknak megfelelően alkalmazza tudását eltérő intézményes keretek között is.

Képes értékelni saját szakmai tevékenységét, szakmai erősségeit, gyengeségeit, és tudását, kompetenciáit és tervezői, alkotói gyakorlatát folytonosan naprakészen tartja, megújítja, fejleszti.

c) attitűdje

Aktívan keresi az új szakmai ismereteket, módszereket és technikákat, figyelemmel kíséri a kortárs művészeti, társadalmi, gazdasági, piaci, ökológiai és információ-technológiai folyamatokat, tendenciákat.

Szakmai munkájában motivált és elkötelezett, alkotótevékenységét szellemi szabadság, kísérletező és vállalkozó kedv jellemzi.

Tudatosan törekszik saját szakmai határainak, illetve a szakterületek közötti határok és hagyományos keretrendszerek átlépésére, meghaladására.

Aktívan keresi azokat a kihívásokat és komplex problémákat, ahol szakmai tudását és kreativitását kamatoztatva adekvát válaszokat adhat, originális alkotásokat hozhat létre, önállóan vagy csoport tagjaiként.

Szakmai tevékenységében rugalmasan és adaptívan viszonyul az új típusú kihívásokhoz, problémákhoz és helyzetkehez.

Tervezőgrafikai alkotótevékenységét magas fokú minőség és értékorientáltság, művészi érzékenység és intellektuális szemlélet jellemzi.

Aktívan keresi az együttműködést más művészeti ágak és szakterületek szereplőivel, aktívan kezdeményez interdiszciplináris projekteket, szakmai tevékenységét integratív szemlélettel végzi.

A saját tervező, alkotó tevékenységével kapcsolatos társadalmi és ökológiai igényeket felismeri, azonosítja, azokra reflektál.

Társadalmi és ökológiai szempontból érzékeny és elkötelezett, munkájában törekszik a fenntarthatóság szempontjainak érvényesítésére, a különböző társadalmi és kulturális csoportokkal szemben befogadó, toleráns és empatikus.

Saját tervező, alkotó tevékenységét képes elhelyezni a tágabb kulturális, gazdasági és piaci kontextusban, szakmája etikai és szerzői jogi normáit betartja.

d) autonómiája és felelőssége

Szakmai identitása egyértelműen kialakult.

Szakmai kérdésekben önállóan tájékozódik, saját ízléssel és szakmai véleménnyel bír. Saját művészeti koncepciót alkot, amelyet önállóan és professzionálisan valósít meg. Rendszeresen kezdeményez, vezet és formál projekteket.

Interdiszciplináris tevékenységekben is autonóm módon és felelősen tevékenykedik.

Saját szakmai munkájáért, valamint az általa vezetett projektekért, tevékenységekért felelősséget vállal.

A szakmai közösség tagjaként felelősséget vállal közösségért, szakterülete értékeiért és etikai normáiért.

Szakmai munkáját társadalmilag, kulturálisan, ökológiailag érzékeny, tudatos és felelős tevékenység jellemzi.

Tevékenységével tudatosan és felelősen alakítja vizuális környezetét.

9. A mesterképzés jellemzői

9.1. Szakmai jellemzők

A szakképzettséghez vezető tudományágak, szakterületek, amelyekből a szak felépül:

média- és gyártástechnológiai ismeretek 10-20 kredit;

grafikai tervezési stúdiumok 20-50 kredit;

szakelmélet 10-20 kredit;

elméleti stúdiumok (kutatásmódszertan, média és művészettörténet és- elmélet, filozófia, társadalomtudomány, gazdasági és jogi ismeretek, kommunikációs és prezentációs ismeretek) 10-30 kredit;

kapcsolódó társszakmai ismeretek 5-15 kredit.

9.2. Idegennyelvi követelmény

A mesterfokozat megszerzéséhez egy élő idegen nyelvből államilag elismert, középfokú (B2), komplex típusú nyelvvizsga vagy ezzel egyenértékű érettségi bizonyítvány vagy oklevél szükséges.

9.3. A 4.2. pontban megadott oklevéllel rendelkezők esetén a mesterképzési képzési ciklusba való belépés minimális feltételei:

A mesterképzésbe való belépéshez szükséges minimális kreditek száma 60 kredit a média-és vizuális stúdiumok, grafikai tervezési stúdiumok, média- és gyártástechnológiai ismeretek, média-, művészettörténet és- elmélet, filozófia, társadalomtudomány, gazdasági és jogi ismeretek, kommunikációs és prezentációs ismeretek területeiről.

A mesterképzésbe való felvétel feltétele, hogy a hallgató az alapképzési tanulmányai alapján a felsorolt területeken legalább 30 kredittel rendelkezzen. A mesterképzésben a hiányzó krediteket a felsőoktatási intézmény tanulmányi és vizsgaszabályzatában meghatározottak szerint kell megszerezni.

39. ZENESZERZŐ MESTERKÉPZÉSI SZAK

1. A mesterképzési szak megnevezése: zeneszerző (Music Composition)

2. A mesterképzési szakon szerezhető végzettségi szint és a szakképzettség oklevélben szereplő megjelölése

végzettségi szint: mester- (magister, master; rövidítve: MA-) fokozat

szakképzettség: okleveles zeneszerző

a szakképzettség angol nyelvű megjelölése: Composer

3. Képzési terület: művészet

4. A mesterképzésbe történő belépésnél előzményként elfogadott szakok:

4.1. Teljes kreditérték beszámításával vehető figyelembe az alkotóművészet és muzikológia alapképzési szak zeneszerzés, alkalmazott zeneszerzés, elektronikus zenei médiaművészet szakirányai.

4.2. A 9.3. pontban meghatározott kreditek teljesítésével elsősorban figyelembe vehető: az előadó-művészet alapképzési szak valamennyi szakiránya, az alkotóművészet és muzikológia alapképzési szak jazz-zeneszerzés, muzikológia, zeneelmélet, zeneismeret szakirányai.

4.3 A 9.3. pontban meghatározott kreditek teljesítésével vehetők figyelembe továbbá a felsőoktatásról szóló 1993. évi LXXX. törvény szerinti zeneművészeti szakok, amelyeket a kredit megállapításának alapjául szolgáló ismeretek összevetése alapján a felsőoktatási intézmény kreditátviteli bizottsága elfogad.

5. A képzési idő félévekben: 4 félév

6. A mesterfokozat megszerzéséhez összegyűjtendő kreditek száma: 120 kredit

a szak orientációja: gyakorlatorientált (60-70 százalék)

a diplomamunka készítéséhez (diplomahangversenyhez) rendelt kreditérték: 15 kredit

a szabadon választható tantárgyakhoz rendelhető minimális kreditérték: 6 kredit

7. A szakképzettség képzési területek egységes osztályozási rendszere szerinti tanulmányi területi besorolása: 212

8. A mesterképzési szak képzési célja és a szakmai kompetenciák

A képzés célja zeneszerzők képzése, akik kiművelt zeneszerzői képességeiket és elméleti felkészültségüket egyéni jellegű, eredeti alkotásokban tudják alkalmazni. Zeneszerzői teljesítményükkel a nemzetközi zenei életben is gyümölcsöztetni tudják a hazai zenei felsőoktatásban nyert tapasztalataikat. Képesek a zenei alkotóművészet értékeit a szakmán belül és azon kívül képviselni, fejleszteni, tudatosítani, és ha kell, megvédeni. A zenei élet intézményeiben hasznos szolgáló és kezdeményező szerepet tudnak betölteni. Felkészültek a szakterületen folyó tudományos munkába való bekapcsolódásra. Felkészültek tanulmányaik doktori képzésben történő folytatására.

8.1. Az elsajátítandó szakmai kompetenciák

8.1.1. A zeneszerző

a) tudása

Specializált ismeretekkel rendelkezik a zeneszerzéssel kapcsolatos zenei elméleti, történeti háttérről, a zeneirodalom speciális területeinek fontosabb alkotásairól.

Ismeri a mélyebb műismerethez vezető módszereket, analitikus eszközöket.

Beható ismeretekkel rendelkezik a zeneművészet és más művészeti ágak közötti kapcsolódási pontokról, továbbá az alkotó- és előadó-művészeti területek közötti dinamikus kölcsönhatásról.

Specializált ismeretekkel rendelkezik a zeneszerzői alkotótevékenységgel kapcsolatos menedzsment elveiről, szempontjairól és a szerzői jogról.

Magas szinten ismeri a zeneszerzői alkotótevékenységre vonatkozó etikai szabályokat. Mélyrehatóan ismeri a különböző vokális és hangszeres kompozíciós technikákat, a történeti és kortárs zenei stílusokat, műfajokat, iskolateremtő irányzatokat, mintaértékű kompozíciókat, azok kompozíciós felépítését.

Szerteágazó, az egyes stílusoknak és előadói apparátusoknak megfelelő hangszerelési ismeretekkel rendelkezik.

Magas szintű zenei és technikai ismeretei vannak a zongorajátékról, gyakorlatban elsajátította a zongora szólórepertoár középnehéz műveinek egy részét.

Szerteágazó ismeretei vannak a zenekari partitúrák felépítéséről, az azok zongorán történő megszólaltatásához szükséges rendezőelvekről.

b) képességei

Képes zeneművek önálló értékelésére, elemzésére, strukturális megközelítésére, azok stiláris, kompozíció-technikai, esztétikai kontextusában.

Elméleti ismeretei alapján képes zeneszerzői tevékenységével kapcsolatban szóban vagy írásban kifejezni gondolatait.

Képes zeneszerzői alkotótevékenységébe más művészeti ágak elemeit beemelni.

Képes érvényesíteni zeneszerzői alkotótevékenységének feltételrendszerére, megfelelő körülményeire vonatkozó önálló elvárásait; ennek érdekében hatékonyan, meggyőzően kommunikál.

Képes a zenei és kulturális élet intézményeiben szakmai irányítási tevékenységet végezni. Képes alkalmazni zenei alkotó és előadó-művészet etikai normáit.

Képes különböző műfajú zeneművek komponálására saját vagy más (zenetörténeti) alkotói stílusban.

Hangszereléssel kapcsolatos ismereteit önálló kompozícióinak megalkotása vagy más (zenetörténeti) stílusú művek hangszerelése során hatékonyan alkalmazza.

Képes középnehéz zongoraművek, zongorakíséretek megszólaltatására, valamint saját kompozícióinak betanítása, ismertetése során azok zongorán történő demonstrálására.

Képes bonyolult, illetve nagy apparátusra írott zeneművek partitúráinak átlátására, zongorán történő megszólaltatására.

c) attitűdje

Nyitott a zenei alkotó- és előadó-művészettel kapcsolatos kérdések elméleti megközelítésére.

Kiforrott kritikai érzékkel viszonyul a különböző stílusirányzatokhoz, zeneművekhez.

Aktívan keresi az összművészeti vagy multidiszciplináris alkotótevékenységben való részvétel lehetőségét.

Társadalmilag érzékeny és elkötelezett kompozíciói témájának megválasztásában.

Törekszik saját kompozícióinak szélesebb társadalmi körben történő megismertetésére.

A zenei alkotó- és előadó-művészet etikai normáit betartja.

Aktívan keresi a különböző zenei irányzatokban, stílusokban való komponálás lehetőségét. Törekszik repertoárismeretének gyakorlati megközelítésű bővítésére.

d) autonómiája és felelőssége

A zenei alkotó- és előadó-művészettel kapcsolatos ismereteit elméleti háttérismeretek közvetítésével is megosztja másokkal.

Folyamatosan figyelemmel kíséri a zenei élet eseményeit, a zenei multimédiás-, kotta- és könyvkiadást, az írásos zenei publikációkat.

Összművészeti, illetve multidiszciplináris alkotótevékenységben is autonóm módon és felelősen tevékenykedik.

Társadalmilag érzékeny és elkötelezett kompozíciói célközönségének kiválasztására, a kompozíciók célközönséghez történő eljuttatására, valamint a közönségnevelésben való részvételre.

Elkötelezett a zenei alkotó- és előadó-művészet etikai normái iránt.

Szakmai elkötelezettsége, zeneszerzői alkotóstílusa, irányultsága egyértelműen kialakult.

Egyéni teljesítményét a szakterület minőségi elvárásaival összhangban tartja.

Rendszeresen komponál különböző előadói apparátusú, műfajú műveket.

Rendszeresen kezdeményezi kompozícióinak előadását, amelyre való felkészülésben aktív irányító szerepet tölt be.

9. A mesterképzés jellemzői

9.1. Szakmai jellemzők

9.1.1. A szakképzettséghez vezető tudományágak, szakterületek, amelyekből a szak felépül:

a zeneszerzői tevékenység kapcsolódása a kultúra és a művészeti élet különböző területeihez 3-15 kredit;

a zeneszerzéshez kapcsolódó általános és specifikus elméleti, történeti ismeretek 8-28 kredit;

zeneszerzés és részterületei 40-70 kredit;

hangszeres előadó-művészet 5-29 kredit;

9.1.2. A képző intézmény által ajánlott specializáció kreditaránya a képzés egészén belül legalább 25 kredit.

9.2. Idegennyelvi követelmény

A mesterfokozat megszerzéséhez egy idegen nyelvből államilag elismert, középfokú (B2), komplex típusú nyelvvizsga vagy ezzel egyenértékű érettségi bizonyítvány vagy oklevél megszerzése szükséges.

9.3. A 4.2. és 4.3. pontban megadott oklevéllel rendelkezők esetén a mesterképzési képzési ciklusba való belépés minimális feltételei:

A mesterképzésbe való belépéshez szükséges minimális kreditek száma

a zeneművészet elméleti, történeti háttere 30 kredit,

zeneszerzés és részterületei 10 kredit.

A mesterképzésbe való felvétel feltétele, hogy a hallgató legalább 20 kredittel rendelkezzen. A hiányzó krediteket a felsőoktatási intézmény tanulmányi és vizsgaszabályzatában meghatározottak szerint meg kell szerezni.

40. ZENETEORETIKUS MESTERKÉPZÉSI SZAK

1. A mesterképzési szak megnevezése: zeneteoretikus (Music Theory)

2. A mesterképzési szakon szerezhető végzettségi szint és a szakképzettség oklevélben szereplő megjelölése

végzettségi szint: mester- (magister, master; rövidítve: MA-) fokozat

szakképzettség: okleveles zeneteoretikus

a szakképzettség angol nyelvű megjelölése: Music Theorist

3. Képzési terület: művészet

4. A mesterképzésbe történő belépésnél előzményként elfogadott szakok:

4.1. Teljes kreditérték beszámításával vehető figyelembe: az alkotóművészet és muzikológia alapképzési szak zeneelmélet, zeneismeret szakirányai.

4.2. A 9.3. pontban meghatározott kreditek teljesítésével elsősorban figyelembe vehető: az előadó-művészet alapképzési szak bármely szakiránya, az alkotóművészet és muzikológia alapképzési szak zeneszerzés, jazz-zeneszerzés, muzikológia, elektronikus zenei médiaművészet és alkalmazott zeneszerzés szakirányai.

4.3 A 9.3. pontban meghatározott kreditek teljesítésével vehetők figyelembe továbbá a felsőoktatásról szóló 1993. évi LXXX. törvény szerinti zeneművészeti szakok, amelyeket a kredit megállapításának alapjául szolgáló ismeretek összevetése alapján a felsőoktatási intézmény kreditátviteli bizottsága elfogad.

5. A képzési idő félévekben: 4 félév

6. A mesterfokozat megszerzéséhez összegyűjtendő kreditek száma: 120 kredit

a szak orientációja: kiegyensúlyozott (40-60 százalék)

a diplomamunka készítéséhez rendelt kreditérték: 15 kredit

a szabadon választható tantárgyakhoz rendelhető minimális kreditérték: 6 kredit

7. A szakképzettség képzési területek egységes osztályozási rendszere szerinti tanulmányi területi besorolása: 212

8. A mesterképzési szak képzési célja és a szakmai kompetenciák

A képzés célja zeneteoretikusok képzése, akik teljes értékű zenei képzés birtokában a zeneelmélet körébe tartozó szakterületek elméleti és gyakorlati kutatásával, illetve művelésével a magyar és az egyetemes zenei kultúrát szolgálni és terjeszteni tudják. Zeneelméleti szakismereteikkel a zenei kutatást és előadó-művészetet szolgálják. A zeneelmélet történetének ismeretében biztosan tájékozódnak a stílusok, a kompozíciós technikák, a műfajok világában, és képesek a szakmai értékek szakmán belüli és kívüli képviseletére, fejlesztésére, tudatosítására és védelmére. Alkalmasak a zenei élet intézményeiben szakmai irányító tevékenység ellátására. Felkészültek tanulmányaik doktori képzésben történő folytatására.

8.1. Az elsajátítandó szakmai kompetenciák

8.1.1. A zeneteoretikus

a) tudása

Specializált ismeretekkel rendelkezik a zenetörténet egyes korszakairól, valamint a zeneirodalom speciális területeinek fontosabb alkotásairól.

Specializált ismeretekkel rendelkezik a zenetörténeti korszakok stílusjegyeiről, az azoknak megfelelő tudományos igénnyel megvalósított elemzési módszerekről.

Ismeri a zeneelméleti forráskutatás eszközeit és módját.

Behatóan ismeri az európai zeneelméleti gondolkodást, irodalmat és forrásait, specializált ismeretei vannak az egyes zenetörténeti korszakok teoretikus vizsgálódásainak központi kérdéseiről.

Beható ismeretekkel rendelkezik a zeneművészet és más művészeti ágak közötti kapcsolódási pontokról, továbbá az alkotó- és előadó-művészeti területek közötti dinamikus kölcsönhatásról.

Magas szintű ismeretei vannak a vokális ellenpontról, különösen a németalföldi mesterek és

Palestrina művei vonatkozásában.

Magas szintű zenei és technikai ismeretei vannak a zongorajátékról; gyakorlatban elsajátította a zongora középnehéz repertoár egy részét.

Gyakorlatban elsajátította az énekkari irodalom egy részének saját hangfajának megfelelő szólamát.

Specializált ismeretekkel rendelkezik a zenei alkotó- és előadó-művészeti tevékenységgel kapcsolatos menedzsment elveiről, szempontjairól és szerzői jogról.

b) képességei

Képes zeneművek professzionális szinten történő értékelésére, azok stiláris, kompozíció-technikai, esztétikai kontextusában.

Képes hagyományos és speciális notációjú kottaképeket helyesen értelmezni.

Teljes körűen átlátja a zeneelmélet-történet folyamatát, a különböző kortörténeti dokumentumokat helyesen értelmezi.

Zeneművészeti, zeneelméleti témákkal kapcsolatban képes tudományos alapossággal szóban vagy írásban kifejezni gondolatait.

Képes a zeneművészet és más művészeti ágak közötti összefüggések felismerésére, megfogalmazására.

Teljes körűen átlátja a zeneelmélet-történet folyamatát, a különböző kortörténeti dokumentumokat helyesen értelmezi.

Zeneszerzési ismereteit műelemző tevékenysége során hatékonyan alkalmazza.

Képes középnehéz zongoraművek, zongorakíséretek megszólaltatására, valamint tudományos előadásai során zeneművek részleteinek zongorán történő demonstrálására.

Kóruséneklésben szerzett ismeretei és gyakorlata alapján képes énekkari művek előadásában való részvételre.

Képes érvényesíteni tudományos tevékenységének feltételrendszerére, megfelelő körülményeire vonatkozó önálló elvárásait; ennek érdekében hatékonyan, meggyőzően kommunikál.

Képes a zenei és kulturális élet intézményeiben szakmai irányítási tevékenységet végezni.

c) attitűdje

Kiforrott kritikai érzékkel viszonyul a különböző stílusirányzatokhoz, zeneművekhez.

Követi és kialakult ízlésvilága alapján értékeli az újabb művészeti, zenei irányzatok változásait, aktívan segíti értékes produkciók megszületését, bemutatását.

Törekszik magas szintű, elméleti jellegű zenei felkészültségének a gyakorlati munkában történő alkalmazására, valamint repertoárismeretének gyakorlati módon történő folyamatos és intenzív bővítésére.

Nyitott a gyakorlati zenei előadó-művészeti tevékenységben való rendszeres aktív, kezdeményező részvételre.

Törekszik arra, hogy zeneelméleti kutatásai minél átfogóbb vagy specializált területre terjedjenek ki.

A zenei alkotó- és előadó-művészet etikai normáit betartja.

d) autonómiája és felelőssége

Tanulmányai és tapasztalatai alapján kialakult szaktudása és szemlélete alapján önálló értékítéletre, aktív, önálló szakmai cselekvésre képes.

Folyamatosan figyelemmel kíséri a zenei élet eseményeit, a zenei multimédiás-, kotta- és könyvkiadást, az írásos zenei publikációkat.

Zeneelméleti publikációival, előadásaival részt vállal a szakmai köztudat formálásában.

Felelős szakemberként vesz részt szűkebb és tágabb társadalmi környezete zenei kultúrájának fejlesztésében.

A zeneelméleti diszciplínák európai hagyományainak őrzésében, fejlesztésében és továbbadásában felelős szerepet vállal.

Teljesítményét a szakterület minőségi elvárásaival összhangban tartja.

9. A mesterképzés jellemzői

9.1. Szakmai jellemzők

A szakképzettséghez vezető tudományágak, szakterületek, amelyekből a szak felépül:

a zeneművészet kapcsolódása a kultúra és a művészeti élet különböző területeihez 3-13 kredit;

a zeneművészet történeti és zeneszerzési ismeretei 6-20 kredit;

zeneelmélet és részterületei 45-83 kredit;

vokális és hangszeres előadó-művészet 4-24 kredit.

9.2. Idegennyelvi követelmény

A mesterfokozat megszerzéséhez egy idegen nyelvből államilag elismert, középfokú (B2), komplex típusú nyelvvizsga vagy ezzel egyenértékű érettségi bizonyítvány vagy oklevél megszerzése szükséges.

9.3. A 4.2. és 4.3. pontban megadott oklevéllel rendelkezők esetén a mesterképzési képzési ciklusba való belépés minimális feltételei

A mesterképzésbe való belépéshez szükséges minimális kreditek száma 30 kredit a zeneelmélet és részterületeiről.

A mesterképzésbe való felvétel feltétele, hogy a hallgató legalább 15 kredittel rendelkezzen. A hiányzó krediteket a felsőoktatási intézmény tanulmányi és vizsgaszabályzatában meghatározottak szerint meg kell szerezni.

5. melléklet a 18/2016. (VIII. 5.) EMMI rendelethez

MAGYAR ÉS KÜLFÖLDI INTÉZMÉNYEK KÖZÖS KÉPZÉSEINEK KÖVETELMÉNYEI

1. FENNTARTHATÓ TAKARMÁNYOZÁS MESTERKÉPZÉSI SZAK

1. A külföldi felsőoktatási intézménnyel (intézményekkel) közös képzésként indítandó mesterképzési szak megnevezése: fenntartható takarmányozás (Sustainable Animal Nutrition and Feeding)

2. A mesterképzési szakon szerezhető végzettségi szint és a szakképzettség oklevélben szereplő megjelölése:

- végzettségi szint: mester-/ Master’s degree (magister, master; rövidítve: MSc) fokozat

- szakképzettség: okleveles fenntartható takarmányozási agrármérnök

- a szakképzettség angol nyelvű megjelölése: Sustainable Animal Nutrition Agricultural Engineer

3. Képzési terület: agrár / Agricultural Sciences

4. A mesterképzésbe történő belépésnél előzményként elfogadott szakok:

Teljes kreditérték beszámításával vehető figyelembe: a mezőgazdasági mérnöki, az állattenyésztő mérnöki, a vadgazda mérnöki, az élelmiszermérnöki, a biológia alapképzési szakok, a felsőoktatásról szóló 1993. évi LXXX. törvény szerinti egyetemi szintű alkalmazott zoológia alapképzési szak, továbbá az állatorvosi osztatlan mesterképzési szak. / Full credit values can be recognized for the following: agricultural engineering, animal husbandry engineering, wildlife management engineering, food engineering, biology BSc, applied zoology BSc, and MSc in veterinary medicine.

5. A képzési idő félévekben: 4 félév / semesters

6. A mesterfokozat megszerzéséhez összegyűjtendő kreditek száma: 120 kredit / ECTS

- Az alapozó ismeretekhez rendelhető kreditek száma / Number of credits from the foundation studies: 8-12 kredit / ECTS;

- A szakmai törzsanyaghoz rendelhető kreditek száma / Number of credits from the core studies: 22-26 kredit / ECTS;

- A differenciált szakmai anyaghoz rendelhető kreditek száma / Number of credits from the specialization studies: 58-62 kredit / ECTS;

- A szabadon választható tantárgyakhoz rendelhető kreditek minimális száma / Minimum number of credits from the optional subjects: 5 kredit / ECTS;

- A diplomamunkához rendelt kreditek száma / Number of credits from the thesis: 30 kredit / ECTS;

- A gyakorlati ismeretek aránya az intézményi tanterv szerint / Ratio of practical skills according to the university curriculum: 40%.

7. A mesterképzési szak képzési célja, az elsajátítandó szakmai kompetenciák

A képzés célja olyan takarmányozási szakemberek képzése, akik ismerik az állatjólét, a környezetgazdálkodás és a takarmányozás közötti összefüggéseket, szakmai ismereteik alapján képesek a fenntartható állattenyésztés takarmányozási, takarmánygazdálkodási tényezőinek elemzésére, a gazdálkodási szemlélet befolyásolására és alakítására, az agrárpolitikai döntési folyamatokban megoldási javaslatok kidolgozására.

Alkotó munkájuk során összeegyeztethető a termelés volumenének növelése, az élelmiszer-biztonság és a gazdaságos termék-előállítás a környezettudatos gazdálkodással és a környezetterhelés csökkentésével.

A felkészültségük alapján alkalmasak tanulmányaik doktori képzés keretében történő folytatására./Objective of the Master’s program, competencies to be acquired:

The aim of the program is to train nutritionists who know the relationship between animal welfare, environmental management and animal nutrition; who based on their acquired knowledge are capable of analyzing the animal nutrition and feeding aspects of sustainable livestock production, can influence and shape the management attitude, and can develop solutions for the agricultural policy decision-making processes. In their creative work they can coordinate the increase of production volumes with food safety and the economical production with environmental awareness and the mitigation of environmental impact. Based on the acquired knowledge they are capable of continuing their studies under a PhD program.

a) A mesterképzési szakon végzettek ismerik / MSc graduates know:

- a fenntartható takarmányozás elméleti és gyakorlati alapjait / the theoretical and practical bases of sustainable animal nutrition and feeding,

- a takarmányozás-élettan legújabb kutatási területeit / the latest research areas of animal nutrition physiology,

- a takarmánytartósítást és takarmánygyártást / feed preservation and feed manufacturing,

- a különböző állatfajok takarmányozási technológiáját, a precíziós takarmányozás elveit / the feeding technology of different animal species; the principles of precision animal nutrition,

- az állatjólét, a környezetgazdálkodás és a takarmányozás közötti összefüggéseket / the relationships among animal welfare, environmental protection and animal nutrition,

- az állatitermék-minőség és -biztonság és a takarmányozás közti összefüggéseket / the relationships among animal product quality and safety and animal nutrition.

b) A mesterképzési szakon végzettek alkalmasak / MSc graduates are capable of:

- a fenntartható takarmánygazdálkodásra, előtérbe helyezve a produktivitás, a takarmánybiztonság és az élelmiszerbiztonság növelését és ezzel párhuzamosan a környezeti terhelés (ökológiai lábnyom) csökkentését / sustainable feed management with a focus on enhancing productivity, feed safety and food safety and at the same time the reduction of the ecological footprint;

- azon takarmányozási tényezők értelmezésére, melyek meghatározóak a fenntartható állattenyésztés szempontjából / the interpretation of animal nutrition and feeding factors that are crucial from the aspect of sustainable animal husbandry;

- a termékpálya-orientált szemlélet érvényesítésére a takarmányozás és a takarmánygazdálkodás különböző aspektusainak figyelembevételével / a product chain oriented approach, bearing in mind the various aspects of animal nutrition, feeding and feed management;

- megoldásokat kínálni a változó környezeti viszonyok között élő állatok takarmányozására / providing solutions for the feeding of animals kept under changing environmental conditions;

- az agrárpolitika döntési folyamataiban való részvételre / participating in the agricultural policy decision-making processes;

- szakigazgatásban és egyéb állami intézményrendszerekben szakértői feladatok ellátására / providing expert consulting in agricultural administration and other state institutions;

- szakágazati szaktanácsadásra / acting as extension specialists in the sector;

- projektorientált inter- és multidiszciplináris tudományos munkákra és azok eredményeinek feldolgozására / performing project-oriented inter- and multidisciplinary research work and processing their results;

- az adott területen az egyéni és társas vállalkozások működtetésére / operating individual and corporate businesses in the field.

c) A szakképzettség gyakorlásához szükséges adottságok és készségek / Personal abilities and competences required for the qualification:

- kreatív, önálló munkavégzés / creativity, ability to work independently;

- rendszerszemléletű tervezés / systematic approach to planning;

- folyamatos szakmai képzés / continuous professional training;

- informatikai ismeretek / information technology skills;

- a szakmai angol nyelv magas szintű használata / high proficiency in English;

- környezettudatosság és a fenntarthatóság előtérbe helyezése a munkavégzés során / keep environmental awareness and sustainability in focus when working;

- a munkatársakkal való együttműködés és a vezetői feladatok ellátása / abilities for team work and for performing managerial responsibilities.

8. A mesterfokozat és a szakképzettség szempontjából meghatározó ismeretkörök

8.1. Az alapképzésben megszerzett ismereteket tovább bővítő, mesterfokozathoz szükséges kötelező alapozó ismeretkörök / Compulsory foundation studies expanding the knowledge acquired in the frames of BSc learning and required for earning the Master’s degree: 8-12 kredit / ECTS Projektek tervezése, végrehajtása; állati termékek előállítása; gazdasági állatok takarmányozása. / Project planning and implementation; producing animal products; livestock nutrition and feeding.

8.2. Szakmai törzsanyag kötelező ismeretkörei / Compulsory fields of study within the core studies: 22-26 kredit / ECTS

Takarmánygyártási és tartósítási alapismeretek; állati termékek minőségét befolyásoló takarmányozási tényezők és táplálkozás-élettani alapismeretek. / Basics of feed manufacturing and preservation; nutritional factors affecting the quality of animal products and basics of nutrition physiology.

8.3. Szakmai törzsanyag kötelezően választható ismeretkörei / Obligatory differenciated elements of the core curriculum: 88-92 kredit / ECTS differenciált szakmai ismeretek / Specialization studies: 58-62 kredit / ECTS

Állatjólét; környezetvédelem; környezetgazdálkodás; takarmányipari ismeretek; tápanyagforgalom; táplálóanyagok értékelése; takarmánykeverék-gyártás; precíziós takarmányozás. / Animal welfare; environment protection; environmental management; feed manufacturing studies; nutrient metabolism; evaluation of nutrients; compound feed manufacturing; precision animal nutrition.

diplomamunka / Thesis work: 30 kredit / ECTS.

9. A szakmai gyakorlat követelményei / Compulsory internship criteria

A szakmai gyakorlat a diplomamunkát megalapozó fél éves kutatói és tervezési munka, amelynek során a hallgató a fenntartható gazdálkodási szemléletet kell, hogy a klasszikus takarmányozási feladatokkal összevesse. / The internship consists of six-month research and planning work that provides the basis for the thesis and in the course of which the students are required to study traditional animal nutrition tasks in the light of the sustainable production approach.

10. A mesterképzésbe való felvétel feltételei /Admission requirements for the Master’s program

A képzésbe való felvétel feltétele az angol nyelvtudásnak minimálisan az alábbi táblázat szerinti ismerete. / The English proficiency requirements apply to all students who wish to join the program. The minimum requirements are presented in the following table:

Teszt /Test	Minimum szint / Minimum Score Required
TOEFL (Internet-alapú / Internet-based, iBT)	79-80
TOEFL (Elektronikus / Computer-based)	213
TOEFL (Papíralapú / Paper version)	550
International English Language Test (IELTS)	6.0

11. A szak szempontjából lényeges más rendelkezések / Important other regulations pertaining to the fields of stud:

A mesterképzési szak az alábbi külföldi és magyar felsőoktatási intézmények megállapodása, valamint a magyar felsőoktatási intézménynek a nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. törvény szerinti feltételeinek fennállása esetén indítható./ The Master’s program can be launched if the provisions in Act No CCIV of 2011 on higher education exist at the Hungarian higher education institution and an agreement exists between the following foreign and Hungarian higher education institutions:

Debreceni Egyetem (Magyarország),

Wageningen University (Hollandia),

Aarhus University (Dánia),

Ecole d’Ingénieurs de Purpan (Franciaország).

2. KÖRNYEZETPOLITIKA ÉS MENEDZSMENT MESTERKÉPZÉSI SZAK

1. A külföldi felsőoktatási intézménnyel (intézményekkel) közös képzésként indítandó mesterképzési szak megnevezése: környezetpolitika és menedzsment mesterképzési szak - Environmental Sciences Policy and Management (MESPOM)

2. A mesterképzési szakon szerezhető végzettségi szint és a szakképzettség oklevélben szereplő megjelölése:

- végzettségi szint: mester- / Master’s degree (magister, master; rövidítve: MA-) fokozat

- szakképzettség: okleveles környezetpolitika és menedzsment szakember

- a szakképzettség angol nyelvű megjelölése: Expert in Environmental Sciences Policy and Management

3. Képzési terület: társadalomtudomány / Social Sciences

4. A mesterképzésbe történő belépésnél előzményként elfogadott szakok:

4.1. Teljes kreditérték beszámításával vehető figyelembe az agrár képzési területen a környezetgazdálkodási agrármérnöki, valamint a természetvédelmi mérnöki alapképzési szak. No additional requirements are imposed on those holding a Bachelor’s degree (or equivalent degree of at least 180 ECTS) in environmental sciences.

4.2. A bemenethez a 9. pontban meghatározott kreditek teljesítésével elsősorban számításba vehető szakok: államtudományi képzési terület államtudományi és közigazgatási felsőoktatási területének, az agrár, a társadalomtudomány, a jogi, a gazdaságtudományok, a műszaki, valamint a természettudomány képzési terület alapképzési szakjai. / Additional requirements set in point 10 are required of those holding a Bachelor’s degree (or equivalent degree of at least 180 ECTS) in agricultural studies, social sciences, legal and administrative studies, economics, engineering or natural sciences.

5. A képzési idő félévekben: 4 félév / semesters

6. A mesterfokozat megszerzéséhez összegyűjtendő kreditek száma: 120 kredit / ECTS

- Az elméleti alapozó ismeretekhez rendelhető kreditek száma / Amount of credits allocated to core foundation courses: 22-26 kredit / ECTS;

- A szakmai törzsanyaghoz rendelhető kreditek száma / Amount of credits allocated to specialised core courses: 34-38 kredit / ECTS;

- A differenciált szakmai anyaghoz, rendelhető kreditek száma / Amount of credits allocated to specialised differentiated courses: 20-30 kredit / ECTS;

- A szabadon választható tantárgyakhoz rendelhető minimális kreditérték / Minimum amount of elective courses: 6 kredit / ECTS;

- A diplomamunka elkészítéséhezt rendelt kreditérték / Amount of credits allocated to thesis: 30 kredit / ECTS.

7. A mesterképzési szak képzési célja, az elsajátítandó szakmai kompetenciák

A képzés célja olyan környezetvédelmi szakemberek képzése, akik tudományos ismereteik, menedzsment készségük és a globális összefüggések ismeretének birtokában - nemzetközi viszonylatban is - képesek a komplex környezeti problémák orvoslására integrált, a globális perspektíváknak megfelelő, hatékony lokális megoldási stratégiákat fejleszteni és alkalmazni. A végzettek alkalmasak a magán- és közszférában, a tudományos és non-proft szektorokban környezetpolitikai vezetői, illetve kompetens végrehajtói feladatok ellátására. Felkészültségük alapján alkalmasak tanulmányaik doktori képzés keretében történő folytatására. / The program aims to prepare environmental professionals who will be able to develop and implement integrated solutions to complex environmental problems. Graduates are able to combine scientific knowledge with management skills, global perspectives with attention to local contexts, precaution with the ability to lead rapid and radical transformations and with sensitivity to political factors. Graduates will be able to pursue careers in private, public, academic or non-profit sectors as effective leaders or competent followers. They are prepared to continue their studies at doctoral level.

a) A mesterképzési szakon végzettek ismerik / Graduates know:

- az aktuális környezeti változások, a klímaváltozás tudományos elméleteit és modelljeit/scientific theories and models of key contemporary environmental changes such as the climate change;

- a környezeti változások előidézte gazdasági, politikai és egyéb társadalmi következményeket, beleértve azok hatását a magán- és közszférában tevékeny szervezetekre és az ezen szervezetek válaszait meghatározó elméleti megfontolásokat / economic, political and other societal implications of the environmental change including its impact on private and public sector organizations and theories shaping these organizations’ responses;

- a kulcsfontosságú technológiákat és társadalmi-technológiai rendszereket, amelyek alkalmasak a környezeti kérdések és problémák kezelésére / key technologies and technosocial systems appropriate for addressing environmental issues;

- a környezetpolitikai folyamatokat és rendszereket, nemzeti és nemzetközi vonatkozásban, beleértve a vonatkozó európai példákat / environmental policy processes and regimes at the national and international levels including the examples from Europe.

b) A mesterképzési szakon végzettek alkalmasak / Graduates are capable of:

- környezeti problémák azonosítására és rendszerezésére az adott társadalmi kontextusban tudományos, szabályozási és menedzsment szempontok alapján / framing environmental problems in their specific societal contexts from scientific, policy, and management perspectives;

- megfelelő helyzetelemző eszközök azonosítására és alkalmazására (pl. modellek, térinformatika, statisztikai módszerek, kvalitatív módszerek), amelyek segítségével elemzik / identifying and applying appropriate tools (e.g. models, GIS, statistical tools, qualitative methods) to analyze:

- az ember-környezet kölcsönhatás természeti és technológiai-társadalmi aspektusait / Natural and techno-social aspects of environment-human interaction;

- a környezeti problémákhoz és kérdésekhez kapcsolódó politikai és intézményi folyamatokat / Political and institutional processes related to environmental issues;

- a környezeti kihívásokra válaszul adott vezetői és menedzsment-intézkedések hatékonyságát / Effectiveness of management and policy responses to environmental challenges;

- a környezeti problémák elemzésével járó komplexitás és bizonytalanságok megbízható kezelését / Credibly handling complexity and uncertainty inherent in analysis of environmental issues;

- a gyakorlati szempontokra koncentráló környezettudományi kutatási prokjektek megtervezését, megvalósítását és felügyeletét / Designing, implementing and overseeing rigorous practically focused environmental research projects.

c) A szakképzettség gyakorlásához szükséges személyes adottságok és készségek / Graduates use professional skills to:

- a környezettudományhoz kapcsolódó, illetve társterületen való önálló tanulás és önfejlesztés készsége / Independently advance learning in environmental and related fields;

- saját és mások tapasztalatára és képességeire vonatkozó kritikai képesség / Critically reflect on own and others experience and capacities;

- magabiztos részvétel környezettudósok, menedzserek és jogalkotók szakmai hálózatainak munkájában / Confidently interact in professionals networks of environmental scientists, managers and policy makers;

- a környezeti problémákkal összefüggő különféle nézőpontokra és egyeztetésekre való odafigyelés és értelmezés készsége / Listen to and relate to diverse perspectives and discourses related to environmental issues;

- szakmai etikusság és integritás / Appreciate the need for professionally ethical conduct and integrity;

- elképzelések és koncepciók hatékony közlése a legkülönbözőbb szakmai és kulturális háttérű közönség számára - írásban, szóban bemutatva, elektronikus és online módon egyaránt / Effectively communicate ideas and concepts to audiences of various disciplinary and cultural backgrounds including through written and oral presentations, electronic and online tools;

- nagy mennyiségű információ kezelése, szoros határidejű feladatok szervezése és teljesítése; / Handle large amounts of information, organize and perform time-sensitive assignments;

- együttműködés készsége interdiszciplináris és multikulturális csapatban / Work in interdisciplinary and multicultural teams;

- kiváló írásbeli és szóbeli, szakmai és tudományos angol nyelvi kommunikációs készség / Speak and write English at a professional and academic level;

- a folyamatos önfejlesztés készsége, tervezés, megfelelő időbeosztás, kritikus önreflexió és önértékelés, valamint egyéni tanulási stratégiák segítségével / Continuously improve skills through planning, time management, critical reflection and self-evaluation, and adoption of individual learning strategies.

8. A mesterfokozat és a szakképzettség szempontjából meghatározó ismeretkörök

8.1. Az alapképzésben megszerzett ismereteket tovább bővítő, mesterfokozathoz szükséges alapozó ismeretkörök: / Core Foundation Courses: 22-26 kredit / ECTS

- átfogó, általános jellegű alapozó ismeretek: kommunikáció, íráskészség fejlesztése (tudományos jellegű írások), adatgyűjtés és -feldolgozás módszerei / Cross-cutting foundation topics: communication, academic writing and data gathering and processing methods;

- környezettudomány alapozó ismeretek: az ökoszisztémák működési elvei különböző szinteken; környezet és emberi társadalom kölcsönhatása; a legfontosabb környezeti kihívások, beleértve az éghajlatváltozást / Foundation courses in Environmental Sciences: principles of functioning of ecosystems at different levels; human interaction with the environment; major contemporary environmental challenges including climate change;

- környezetpolitika alapozó ismeretek: a környezetjog és a környezetpolitika alapelvei, környezeti irányítás és nemzetközi környezetvédelmi intézmények / Foundation courses in Environmental Policy: the principles of environmental law and policy, environmental governance and international environmental regimes;

- környezetmenedzsment alapozó ismeretek: szervezeti és intézményi környezetmenedzsment-elvek és -elméletek, a környezetmendzsment területén alkalmazott eszközök és megközelítési módok (értékelés, tervezés, kommunikáció, stb.) / Foundation courses in Environmental Management: the principles and theories of environmental management in organizations and institutions, the main tools and approaches for environmental management (assessment, planning, communication, etc.).

8.2. A szakmai törzsanyag ismeretkörei: / Specialised Core Courses: 34-36 kredit / ECTS

- átfogó, általános szakmai törzsanyag: a környezettudományi, a környezetpolitikai és a környezet-menedzsment tudás integrálási készségének fejlesztése és környezetvédelmi kihívások hatékony integrált problémamegoldási képességének fejlesztése, kvantitatív és kvalitatív kutatási módszerek kialakítása készségének fejlesztése, az ökoszisztémára, projektekre és termékekre koncentráló gyakorlati, integratív ismeretek / Cross-cutting mandatory courses: developing skills to integrate environmental sciences, policy and management knowledge and skills to deliver effective integrated solutions to environmental challenges, qualitative and quantitative research methods, practical integrative courses with focus on ecosystems, projects or products;

- környezettudományi ismeretek: komplex ismeretek megszerzése különböző környezettudományi területeken, mint például légköri szennyezés, vízkészletek, biodiverzitás és természetvédelem, stb. / Environmental Science courses: environmental science fields such as atmospheric pollution, water resources, biodiversity and conservation or similar;

- környezetpolitika: komplex ismeretek megszerzése a szakpolitikai elemzés terén, valamint a nemzeti és nemzetközi környezetvédelmi intézmények és irányítórendszerek megismerése / Environmental Policy courses: policy analysis and understanding of national and international environmental governance regimes;

- környezetmenedzsment: a környezetmenedzsment szakmai ismereteinek és képességeinek fejlesztése, amely érintheti a tervezés, értékelés kérdéseit, valamint az egyes szervezeteken belüli menedzsment-rendszereket is / Environmental Management courses: professional environmental management knowledge and skills, environmental planning, assessment or management system in organizations.

8.3. A szakmai törzsanyag kötelezően választható ismeretkörei / Obligatory differenciated elements of the core curriculum: 50-60 kredit / ECTS differenciált szakmai ismeretek ismeretkörei / specialized differentiated courses: 20-30 kredit / ECTS

- környezettudomány: a legfontosabb környezetszennyező folyamatok megismerése, tudományos eredmények, közlemények gyűjtése, értékelése és felhasználása, alkalmazása. A környezetszennyezés okozta egészség- és ökoszisztéma-károsodás, a környezettudomány elemző módszerei, felkészítő kurzus szakdolgozat-írásra / Environmental Science: key pollution processes and ability to obtain, validate and use scientific information, pollution damage to health and ecosystems, analytical methods in environmental science, preparation for thesis writing;

- környezetmenedzsment és szakpolitika: magán-, önkormányzati és állami szervezetek környezeti vonatkozású stratégiái, szervezeti szintű környezetmenedzsment, integrált termékpolitika, környezetstratégiák, felkészítő kurzus szakdolgozat-írásra / Environmental Management and Policy: strategies of public and private organizations in the environmental area, environmental management in organizations, integrated product policy, environmental strategies, preparation for thesis writing;

diplomamunka / thesis: 30 kredit / ECTS.

9. A mesterképzésbe való felvétel feltételei

A képzésbe való felvétel feltétele az angol nyelvtudásnak minimálisan az alábbi táblázat szerinti ismerete. / The English proficiency requirements apply to all students who wish to join the program. The minimum requirements are presented in the table below:

Teszt /Test	Minimum szint / Minimum Score Required
TOEFL (Internet-alapú / Internet-based, iBT)	88
TOEFL (Elektronikus / Computer-based)	230
TOEFL (Papíralapú / Paper version)	570
CEU Administered TOEFL (Papíralapú / Paper version)	570
International English Language Test (IELTS)	6.5
Cambridge Proficiency Examination	C
Cambridge Advanced English Test	B

A 4.2. alpont szerinti szakokról érkező hallgatónak rendelkeznie kell legalább egyéves szakmai tapasztalattal a környezetvédelem területén, melynek keretében legalább 1 hónapos (vagy 10 kredites) szakmai terepgyakorlat igazolása szükséges. / For those applicants holding a degree in study areas listed in 4.2: candidates are expected to have relevant work experience and professional training - at least 1 year work experience in the field of environmental protection combined with professional on-the-job training (equivalent to at least 1 month or 10 ECTS credits).

10. A szak szempontjából lényeges más rendelkezések

A mesterképzési szak az alábbi külföldi és magyar felsőoktatási intézmények megállapodása, valamint a magyar felsőoktatási intézménynek a nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. törvény szerinti feltételeinek fennállása esetén indítható. / The Master’s program can be launched if the provisions in Act No CCIV of 2011 on higher education exist at the Hungarian higher education institution and an agreement exists between the following foreign and Hungarian higher education institutions:

Közép-európai Egyetem (Hungary),

Lund University (Sweden),

University of Manchester (United Kingdom),

University of the Aegean (Greece).

3. KÖZPOLITIKA MESTERKÉPZÉSI SZAK

1. A külföldi felsőoktatási intézménnyel (intézményekkel) közös képzésként indítandó mesterképzési szak megnevezése: közpolitika - Public Policy (MAPP)

2. A mesterképzési szakon szerezhető végzettségi szint és a szakképzettség oklevélben szereplő megjelölése:

- végzettségi szint: mester-/Master’s degree (magister, master; rövidítve: MA) fokozat

- szakképzettség: okleveles nemzetközi közpolitikai szakember

- a szakképzettség angol nyelvű megjelölése: Expert in International Public Policy

3. Képzési terület: társadalomtudomány / Social Sciences

4. A mesterképzésbe történő belépésnél előzményként elfogadott szakok

4.1. Teljes kreditérték beszámításával vehető figyelembe a társadalomtudomány képzési területen: a nemzetközi tanulmányok, a politológia, a politikatudományok, a szociológia, a társadalmi tanulmányok, az államtudományi képzési területen az igazgatásszervező, a közigazgatás-szervező, a nemzetközi igazgatási alapképzési szak, a gazdaságtudományok képzési területen az alkalmazott közgazdaságtan, a gazdaság- és pénzügymatematikai elemzés, a gazdaságelemzés, a közszolgálati alapképzési szakok. / Bachelor’s degrees are accepted with full credit values in the following fields of the Social Sciences: International Studies, Political Science, Sociology, Social Studies; in Legal and Administration Sciences: Administration Management, International Administration; in Economic Sciences: Applied Economics, Economic Analyis, Public Service.

4.2. A bemenethez a 9. pontban meghatározott kreditek teljesítésével elsősorban számításba vehető szakok a társadalomtudomány, a jogi és a gazdaságtudományok képzési terület további alapképzési szakjai, valamint az államtudományi képzési területen az államtudományi és közigazgatási felsőoktatási terület szakjai, valamint a biztonság- és védelempolitikai, a nemzetbiztonsági, a védelmi igazgatási és a katonai vezetői alapképzési szakok. / Additional requirements set in point 9 are required for those holding other Bachelors degrees in any of the fields of the Social Sciences, Legal and Administration Sciences, Economics, as well as, from the National Defense and Military field, the BSc in Security and Defence Policy, in National Security Studies, in Defence Administration, in Military Leadership.

5. A képzési idő félévekben: 4 félév / semesters

6. A mesterfokozat megszerzéséhez összegyűjtendő kreditek száma: 120 kredit / ECTS

- Az elméleti alapozó ismeretekhez rendelhető kreditek száma / Number of credits allocated to core foundation courses: 8-14 kredit / ECTS;

- A szakmai törzsanyaghoz rendelhető kreditek száma / Number of credits allocated to specialised core courses: 32-38 kredit / ECTS;

- A differenciált szakmai anyaghoz rendelhető kreditek száma / Number of credits allocated to specialised differentiated courses: 24-32 kredit / ECTS;

- A szabadon választható tantárgyakhoz rendelhető minimális kreditérték / Minimum number of credits allocated to elective courses: 16 kredit / ECTS;

- A adiploma munka készítéséhez rendelt kreditérték / Number of credits allocated to thesis: 30 kredit / ECTS;

- A gyakorlati ismeretek aránya az intézményi tanterv szerint legalább / The minimal proportion of practice in the curriculum: 30%.

7. A mesterképzési szak képzési célja, az elsajátítandó szakmai kompetenciák

A képzés célja olyan közpolitikai szakemberek képzése, akik szakmai ismereteik és gyakorlati készségeik alapján képesek aktuális transznacionális közpolitikai problémák elemzésére és megoldására. Felkészültek a politikai intézmények, folyamatok, közpolitikák működésének és ezeknek a globális politikai gazdaságtól a helyi kormányzatig történő interakciójának megértésére, ezen belül is a nemzetközi és a transznacionális irányításra. A végzettek alkalmasak a magán- és közszférában, a tudományos és non-profit szektorokban vezetői, illetve kompetens végrehajtói feladatok ellátására. Felkészültségük alapján alkalmasak tanulmányaik doktori képzés keretében történő folytatására is. / The objective of this program is to train public policy professionals, who, based on their professional knowledge and practical skills, are able to analyse and solve contemporary transnational policy problems. They are prepared to understand how political institutions, processes and public policies operate and interact from the global political economy through to local levels of governance, with a strong focus on international and transnational governance. Graduates are able to pursue careers in private, public, academic or non-profit sectors as leaders or competent implementers. They are prepared to continue their studies at doctoral level.

a) A mesterképzési szakon végzettek ismerik / Graduates know:

- a közpolitika alakításának kérdéseit, a szupranacionális intézmények működését és a koordinációs mechanizmusokat / public policy formation, the functioning of supranational institutions and coordination mechanisms;

- az európai és más nemzetközi kormányzási modelleket és rendszereket / European and other international governance models and regimes;

- a nemzeti, transznacionális és nemzetközi közpolitikai, illetve az európai és a globális folyamatokat / national, transnational and international policy as well as European and global processes;

- a közpolitikák kialakításának politikai, gazdasági, jogi, geopolitikai és társadalmi következményeit / the political, economic, legal, geopolitical and social implications of the formulation of public policies;

- a közpolitikai folyamatok, a nemzetközi kapcsolatok, a nemzetközi fejlődés tendenciáit, és az e területeket összekötő dinamikus társadalomtudományi elméleteket / conceptual advancement in social science theories of the policy process, international relations, the tendencies of international development and the dynamics between these fields of social science theories.

b) A mesterképzési szakon végzettek alkalmasak / Graduates are capable of:

- a közpolitikai kérdések kritikus elemzésére, az európai és globális kormányzás holisztikus perspektívákból való szemléletére / critically analysing policy issues and developing holistic perspectives on European governance and global governance;

- a közpolitikák és a közpolitika eszközeinek kvantítatív és kvalitatív módszerekkel történő értékelésére / evaluating public policies and policy instruments with quantitative and qualitative methods;

- releváns kutatási témák önálló kidolgozására, előzetes hipotézisek és gondolatmenetek felállítására, adatgyűjtésre és -elemzésre, vizsgálati eljárások kidolgozására és a kutatások eredményeiről tudományosan helytálló és eredményes jelentések készítésére / independently formulating relevant research topics, developing preliminary hypotheses and ideas, conducting data collection and analysis, designing investigation procedures and preparing scientifically sound and effective reports on research outcomes;

- az intézményi keretek ismerete alapján szakmai tanácsadásra a döntéshozók részére nemzeti és nemzetközi fórumokon / providing expert advice to decision makers in national and international fora relying on an understanding of institutional contexts;

- különféle szektorok és intézményi keretek közpolitikáinak megtervezésére és a közpolitikák végrehajtásában való részvételre / designing and participating in the delivery of public policies in various sectors and institutional settings.

c) A szakképzettség gyakorlásához szükséges személyes adottságok és készségek / Required personal abilities and competences for the qualification:

- a közpolitikával és a kormányzással kapcsolatos témákban, diskurzusokban való professzionális részvétel / interact with expertise in various fields related to public policy and governance;

- a közpolitikai tanulmányok és kapcsolódó irodalmak kritikai elemzése / provide critical analysis of policy studies and related literature;

- statisztikai adatok, kvantitatív és kvalitatív kutatási módszerek használatának képessége / competence in using statistical data, quantitative methods, and qualitative methods;

- vezetői készségek és kulturális érzékenység / leadership skills and cultural sensitivity;

- a közszolgálatban való részvétel során a tisztesség és az etikus viselkedés szükségességének elismerése, megbecsülése / appreciate and acknowledge the need for integrity and ethical conduct in public service;

- a könyvtári, elektronikus és internetes információs források magabiztos használata / use library, electronic and on-line information resources with confidence;

- írásbeli anyagok és szóbeli előadások készítése szakmai és nem szakmai közönség részére / make written and oral presentations to specialist and non-specialist audiences;

- részvétel multidiszciplináris, multikulturális csapatok munkájában / work in multidisciplinary, multicultural teams;

- kiváló angol nyelvi írás-, olvasás- és szóbeli, szakmai és tudományos kommunikációs készség / speak, read and write English at professional and academic level;

- a szakmai ismeretek folyamatos bővítése, önálló tanulás és önfejlesztés, önértékelés készsége / continuously improve professional knowledge through individual learning, self-development and self-evaluation.

8. A mesterfokozat és a szakképzettség szempontjából meghatározó ismeretkörök

8.1. Az alapképzésben megszerzett ismereteket tovább bővítő, mesterfokozathoz szükséges alapozó ismeretkörök: / Core Foundation Courses: 8-14 kredit / ECTS kutatástervezés, kvalitatív és kvantitatív kutatási módszerek / research design and qualitative and quantitative research methods.

8.2. A szakmai törzsanyag ismeretkörei: / Specialised Core Courses: 32-38 kredit / ECTS

- a közgazdaságtan közpolitikai vonatkozásai: a társadalmi-gazdasági folyamatok viselkedési aspektusainak megértése, mikroökonómiai elméletek; a mikroszintű gazdasági viselkedés által alakított viszonyok; közgazdasági elemzés, különös tekintettel közpolitikai problémákra. / Economics for Public Policy: understanding the behavioral aspects of socio- economic processes; microeconomic theories; relationships as driven by economic behavior at the micro level; economic analysis applied for specific public policy issues;

- közpolitikai elemzés: a közpolitika komparatív vizsgálata, a közpolitika jellegének és funkciójának elemzése, a közpolitikai tanulmányok megalapozása, a gazdasági szereplők, szervezetek és hálózatok működésébe való bevezetés révén, a közpolitikai folyamat, stratégiaalkotás, közpolitikai érdekképviselet, végrehajtás, a politikatranszfer, a közpolitika felülvizsgálata és értékelése. / Policy analysis: comparative analysis of public policy; nature and function of public policy; the foundations of public policy studies by introduction to actors, organizations and networks; the policy process, agenda setting, policy advocacy, implementation, policy diffusion, audit and evaluation of public policy;

- közpolitikai menedzsment: a közpolitikai menedzsment reformjának fejlesztése nemzetközi kitekintéssel, a reform szakmai és etikai vonatkozásai, az „összeillesztő kormányzat” modelljeinek kidolgozása; közpolitikai eszközök és technikák használata mikroszintű közpolitikai folyamatoknál. / Public Management: development of public management reform in its international perspective, the professional and ethical implications of reform, and the development of models of „joined up government”; policy instruments and techniques utilised at the micro-level stages of the policy process;

- globális kormányzat: globális kormányzat, a globalizáció és az állam, többszintű kormányzás és az EU kormányzata, decentralizált kormányzás és környezeti kormányzás. / Global Governance: global governance, globalization and the state, multilevel governance and EU governance, decentralized governance and environmental governance.

8.3. A szakmai törzsanyag kötelezően választható ismeretkörei /Obligatory differenciated elements of the core curriculum: 54-62 kredit / ECTS

differenciált szakmai ismeretek ismeretkörei/ specialized differentiated courses: 24-32 kredit / ECTS

- európai uniós közpolitika-alkotás és EU ágazati politikák: az európai uniós jogalkotás és közpolitika-alkotás folyamata, a specifikus közpolitikai területek és az európai integráció jelenlegi kihívásai viszonylatában; a legfőbb EU-s intézmények működése, döntéshozatali és jogalkotási folyamatok az EU-ban; kormányzati dinamika az egyes közpolitikai területeken, az európai integráció elméletei / EU policy making and EU sectoral policies: European Union law and policy-making processes, within the context of specific policy areas and current challenges of European integration; functioning of the main EU institutions, decision- and law-making processes in the EU; governance dynamics in specific policy-areas; theories of European integration;

- nemzetközi kapcsolatok: a nemzetközi kapcsolatok elmélete, nemzetközi szervezetek, globális rendszerek, közpolitikai hálózatok, globális civil társadalom / International Relations: international relations theory; international organisations, global regimes, policy networks, global civil society;

- nemzetközi politikai gazdaságtan vagy fejlődés-gazdaságtan: globális gazdasági rend, globális politikai gazdaságtan, a fejlesztési folyamatok globális politikai-gazdasági kontextusa / International Political Economy or Development Economics: global economic order, Global political economy; global political-economic context of the development process;

- makroökonómia: makroökonómiai elmélet és folyamatok, a legfontosabb makrogazdasági mutatók közötti kapcsolat, a pénzügyi szektor és a fizetési mérleg alakulása; / Macroeconomics: macroeconomic theory and processes, relationships between aggregate economic variables, organization of the financial sector and national accounts;

diplomamunka / thesis: 30 kredit / ECTS.

9. A mesterképzésbe való felvétel feltételei

A képzésbe való felvétel feltétele az angol nyelvtudásnak minimálisan az alábbi táblázat szerinti ismerete. / The English proficiency requirements apply to all students who wish to join the program. The minimum requirements are presented in the following table:

Teszt /Test	Minimum szint / Minimum Score Required
TOEFL (Internet-alapú / Internet-based, iBT)	92
TOEFL (Elektronikus / Computer-based)	237
TOEFL (Papíralapú / Paper version)	580
International English Language Test (IELTS)	6.5
Cambridge Proficiency Examination	C
Cambridge Advanced English Test	B

A 4.2. alpont szerinti szakokról érkező hallgatónak rendelkeznie kell legalább fél éves szakmai vagy kutatási tapasztalattal. / Applicants holding a degree in study areas listed in 4.2 are expected to have at least half a year’s professional or research experience.

10. A szak szempontjából lényeges más rendelkezések

A mesterképzési szak az alábbi külföldi és magyar felsőoktatási intézmények megállapodása, valamint a magyar felsőoktatási intézménynek a nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. törvény szerinti feltételeinek fennállása esetén indítható. / The Master’s program can be launched if the provisions in Act No CCIV of 2011 on higher education exist at the Hungarian higher education institution and an agreement exists between the following foreign and Hungarian higher education institutions:

Közép-európai Egyetem (Hungary),

Barcelona Institute of International Studies (Spain),

International Institute of Social Studies, Erasmus University Rotterdam (Netherlands),

University of York (United Kingdom).

4. ÖSSZEHASONLÍTÓ HELYI FEJLESZTÉSI TANULMÁNYOK MESTERKÉPZÉSI SZAK

1. A külföldi felsőoktatási intézménnyel (intézményekkel) közös képzésként indítandó mesterképzési szak megnevezése: összehasonlító helyi fejlesztési tanulmányok (Comparative Local Development Studies)

2. A mesterképzési szakon szerezhető végzettségi szint és a szakképzettség oklevélben szereplő megjelölése:

- végzettségi szint: mester-/ Master’s degree (magister, master; rövidítve: MA-) fokozat

- szakképzettség: okleveles helyi fejlesztő

- a szakképzettség angol nyelvű megjelölése: Local Development Expert

3. Képzési terület: társadalomtudomány / Social Sciences

4. A mesterképzésbe történő belépésnél előzményként elfogadott szakok:

Teljes kreditérték beszámításával vehető figyelembe: a társadalomtudomány képzési területen a nemzetközi tanulmányok, a politológia és a szociológia alapképzési szak, továbbá a gazdaságtudományok képzési területen a közszolgálati, az emberi erőforrások, a nemzetközi gazdálkodás, valamint a turizmus-vendéglátás alapképzési szak. / At full credit value: International Studies, Politology and Sociology BA (discipline of Social Sciences), as well as Public Administration, Human Resources, International Business, and Tourism and Catering BA (discipline of Business Sciences).

5. A képzési idő félévekben: 4 félév /semesters

6. A mesterfokozat megszerzéséhez összegyűjtendő kreditek száma: 120 kredit / ECTS

- Az alapozó ismeretekhez rendelhető kreditek száma / Number of credits from the foundation studies: 28-32 kredit / ECTS;

- A szakmai törzsanyaghoz rendelhető kreditek száma / Number of credits from the core

studies: 28-32 kredit / ECTS;

- A differenciált szakmai anyaghoz rendelhető kreditek száma / Number of credits from the specialization studies: 30-34 kredit / ECTS;

- A szabadon választható tantárgyakhoz rendelhető kreditek minimális száma / Minimum number of credits from the optional subjects: 18 kredit / ECTS;

- A diplomamunkához rendelt kreditek száma / Number of credits from the thesis: 10 kredit / ECTS;

- A gyakorlati ismeretek aránya az intézményi tanterv szerint / Ratio of practical skills according to the university curriculum: 40%.

7. A mesterképzési szak képzési célja, az elsajátítandó szakmai kompetenciák

A képzés célja olyan szakemberek képzése, akik multidiszciplináris ismereteik birtokában képesek azoknak a komplex gazdasági, társadalmi, politikai és térbeli folyamatoknak a feltárására és megismerésére, melyek helyi és regionális szinten alakítják az életminőség, ezen belül a közösségi és egyéni cselekvés lehetőségeit és korlátait. Ismereteik birtokában a szakot elvégzett hallgatók képesek a települések, kistérségek és régiók versenyképességét és vonzerejét erősítő helyi fejlesztés széles értelemben vett szocio-ökonómiai vonatkozásait számításba venni, azoknak megfelelően a komplex helyi fejlesztési programokat előkészíteni, megtervezni, lebonyolítani, koordinálni és monitorozni, valamint az ezekhez kapcsolódó alkalmazott kutatási feladatokat elvégezni. Megfelelő ismeretekkel és készségekkel rendelkeznek tanulmányaik doktori (PhD) képzés keretében történő folytatásához. / The purpose of the training is to train experts who, employing multidisciplinary knowledge, are able to research and understand complex economic, social, political and geographical processes that form local and regional quality of life, including the opportunities and limits of communal and individual action. All this knowledge attained, graduates of the programme will be able to consider the socio-economic aspects of local development that target the improvement of competitiveness and attractiveness of subregions and regions; prepare, plan, execute, coordinate and monitor complex local development programs accordingly; and conduct applied researches that relate. They attain all the knowledge and skills that will enable them to further their studies at a PhD training.

a) A mesterképzési szakon végzettek ismerik / MSc graduates know:

- a lokális ágazati (helyi gazdaságfejlesztéssel, helyi társadalommal, társadalompolitikával és közösségfejlesztéssel, térbeli környezet és infrastuktúra-fejlesztéssel kapcsolatos) szakpolitikákat / Local branch policies (of local economic development, local society, social politics, community development, geographical environment, and infrastructural development)

- a helyi intézmények jogi és pénzügyi szabályrendszerét / Legal and financial regulations of local institutions

- az intézményi szereplőket, érdekcsoportokat, társadalmi rétegeket és célcsoportokat / Institutional players, interest groups, social layers and target groups

- a helyi döntések értékszempontjait / Aspects of value in local decisions

- a projektmenedzsment elméletét és gyakorlatát / The theory and practice of project management

- a helyi fejlesztések vizsgálatához szükséges módszereket (értékelés és hatásvizsgálat, a komparatív módszer kvalitatív és kvantitatív eszköztára) / Methods of examining local development (evaluation and impact assessment, quantitative and qualitative tools of the comparative method

- a nemzetközi elméletet és gyakorlatot / International theories and practices

b) A mesterképzési szakon végzettek alkalmasak / MSc graduates are capable of:

- a szakterületükkel kapcsolatos ismeretkörök alkotó felhasználására és integrálására / Using and integrating knowledge related to their discipline

- a helyi fejlesztésekkel kapcsolatos komplex problémák felismerésére, alternatív problémamegoldási javaslatok kidolgozására és összehasonlítására / Recognising complex problems in local development, preparing and comparing alternative proposals for problem-solving

- a nemzetközi helyi fejlesztési tapasztalatok kritikai értékelésére és adaptálására / Critically assessing and adapting international local development practices

- fejlesztési csoportok tagjaként együttműködésre más szakterületek képviselőivel / Cooperating with experts of other disciplines as members of development teams

- fejlesztési csoportok vezetésére és koordinálására / Leading and coordinating development teams

- a fejlesztés külső és belső kommunikációjára, idegen nyelvű szakmai kommunikációra / Communicating internally and externally, communication in foreign languages

- nemzetközi fejlesztési pályázatok koordinálására / Coordinating international development applications

- konkrét helyi fejlesztési programok előkészítésében, lebonyolításában és eredményességének mérésében való részvételre / Participating in the preparation, execution and assessment of specific local development programs

- olyan társadalomtudományi kutatások elvégzésére, amelyek nélkülözhetetlenek komplex helyi fejlesztési programok megalapozásához, megvalósításához és értékeléséhez / Conducting socio-scientific research indispensable for the establishment, execution and evaluation of complex local development programs

- a helyi fejlesztések társadalmi-kulturális-politikai-gazdasági-jogi beágyazottságából fakadó összetett szemléletmód alkalmazására / Employing a complex way of thinking, as required by the socially, culturally, politically, economically and legally embedded nature of local development projects

c) A szakképzettség gyakorlásához szükséges adottságok és készségek / Personal abilities and competences required for the qualification:

- alkotókészség / creativity

- nyitottság / openness

- rugalmasság / flexibility

- problémaérzékenység / problem sensitivity

- módszeresség, elemzőkészség / systematic and analytic mind

- kritikai és komparatív szemlélet / critical and comparative thinking

- információfeldolgozási képesség / ability to process information

- empátia / empathy

- kezdeményező-, illetve döntéshozatali képesség, személyes felelősségvállalás / ability to initiate and to make decisions, personal responsibility

- alkalmasság az együttműködésre, a csoportmunkában való részvételre, kellő gyakorlat után vezetői feladatok ellátására / ability to cooperate, participate in team work, and performing managerial tasks after some experience

8. A mesterfokozat és a szakképzettség szempontjából meghatározó ismeretkörök

8.1. Az alapképzésben megszerzett ismereteket tovább bővítő, mesterfokozathoz szükséges kötelező alapozó ismeretkörök. / Compulsory foundation studies expanding the knowledge acquired in the frames of BSc learning and required for earning the Master’s degree: 28-32 kredit / ECTS

Ágazati szakpolitikák: helyi gazdaságfejlesztés, helyi társadalom és közösségfejlesztés, lokális társadalompolitikák, térbeli környezet és infrastruktúrafejlesztés. / Branch policies: local economic development, local society and community development, local social policies, geographical environment, and infrastructure development.

8.2. Szakmai törzsanyag kötelező ismeretkörei / compulsory fields of study within the core studies: 28-32 kredit / ECTS

Horizontális diszciplínák: a helyi fejlesztés jogi és intézményi keretei, önkormányzati gazdálkodás - önkormányzati pénzügyek, érdekcsoportok és intézményi szereplők a helyi fejlesztésben, társadalmi rétegek és célcsoportok a helyi fejlesztésben, értékszempontok a helyi döntésekben. / Horizontal disciplines: the legal and institutional frameworks of local development, municipal business administration, municipal finances, interest groups, institutional players in local development, social layers and target groups in local development, values in local decision-making.

8.3. Szakmai törzsanyag kötelezően választható ismeretkörei / Obligatory differenciated elements of the core curriculum: 40-44 kredit / ECTS

differenciált szakmai ismeretek / Specialization studies: 30-34 kredit / ECTS

Módszertani ismeretkörök: fejlesztési stratégia alkotása, projektmenedzsment, projektértékelés és hatásvizsgálat (módszerek és nemzetközi tapasztalatok), komparatív módszer (kvantitatív és kvalitatív eszközök), szakmai gyakorlat / Methodology: creating development strategies, project management, project assessment and impacts assessment (methods and international practice), comparative method (quantitative and qualitative tools), internship

diplomamunka / Thesis work: 10 kredit / ECTS.

9. A szakmai gyakorlat követelményei / Compulsory internship criteria

A szakmai gyakorlat a helyi fejlesztés különböző szakterületein hazai vagy külföldi civil

szervezetnél, vállalkozásnál, fejlesztési ügynökségnél, fejlesztési projektekkel foglalkozó kutató- és tanácsadó szervezeteknél, kormányzati és önkormányzati szerveknél végzett 8 hetes szakmai munka. / 8-week internship conducted in various fields of local development, at Hungarian or foreign NGOs, companies, development agencies, development think tanks and consultancies, governmental or municipal authorities.

10. A mesterképzésbe való felvétel feltételei /Admission requirements for the Master’s program

A hallgatónak a kredit megállapítása alapjául szolgáló ismeretek - felsőoktatási törvényben meghatározott - összevetése alapján elismerhető legyen legalább 60 kredit a korábbi tanulmányai szerint az alábbi ismeretkörökben: szociológia, politikatudomány, jogi ismeretek, gazdaságtudományi ismeretek, nemzetközi ismeretek, statisztika, társadalomkutatás módszerei. / To qualify, existing basic skills need to be approved - as required by the Act on Higher Education. Students should have at least 60 previously completed credits accepted, which were collected by completing courses in the following fields: Sociology, Political Sciences, Legal Studies, Business Studies, International Studies, Statistics, Methods of Social Research.

11. A szak szempontjából lényeges más rendelkezések / Important other regulations pertaining to the fields of stud:

A mesterképzési szak az alábbi külföldi és magyar felsőoktatási intézmények megállapodása, valamint a magyar felsőoktatási intézménynek a nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. törvény szerinti feltételeinek fennállása esetén indítható. / The Master’s program can be launched if the provisions in Act No CCIV of 2011 on higher education exist at the Hungarian higher education institution and an agreement exists between the following foreign and Hungarian higher education institutions:

Budapesti Corvinus Egyetem (Magyarország),

Univerza v Ljubljani (Szlovénia),

Universität Regensburg (Németország),

dell’Università degli Studi di Trento (Olaszország).

5. SZOCIÁLIS MUNKA ÉS SZOCIÁLIS GAZDASÁG MESTERKÉPZÉSI SZAK

1. A külföldi felsőoktatási intézménnyel (intézményekkel) közös képzésként indítandó mesterképzési szak megnevezése: szociális munka és szociális gazdaság (Social Work and Social Economics)

2. A mesterképzési szakon szerezhető végzettségi szint és a szakképzettség oklevélben szereplő megjelölése:

- végzettségi szint: mester- (magister, master; rövidítve: MA-) fokozat

- szakképzettség: okleveles szociális gazdaság szakember

- a szakképzettség angol nyelvű megjelölése: Expert in Social Economics

3. Képzési terület: társadalomtudomány képzési terület

4. A mesterképzésbe történő belépésnél előzményként elfogadott szakok

4.1. Teljes kreditérték beszámításával vehető figyelembe: a szociális munka és a szociálpedagógia alapképzési szak.

4.2. A bemenethez a 11. pontban meghatározott kreditek teljesítésével elsősorban számításba vehető szakok: társadalomtudomány képzési területen a szociológia, a társadalmi tanulmányok, a politológia, a politikatudományok alapképzési szakok, a pszichológia alapképzési szak, valamint a gazdaságtudományok képzési terület alkalmazott közgazdaságtan, közszolgálati, gazdaság és pénzügymataematikai elemzés, a jogi képzési terület, az államtudományi képzési terület államtudományi és közigazgatási felsőoktatási területének, a pedagógusképzés és az orvos- és egészségtudomány képzési terület alapképzési szakjai.

4.3. A 11. pontban meghatározott kreditek teljesítésével vehetők figyelembe továbbá azok az alapképzési vagy mesterfokozatot adó szakok, illetve a felsőoktatásról szóló 1993. évi LXXX. törvény szerinti szakok, amelyeket a kredit megállapításának alapjául szolgáló ismeretek összevetése alapján a felsőoktatási intézmény kreditátviteli bizottsága elfogad.

5. A képzési idő félévekben: 4 félév

6. A mesterfokozat megszerzéséhez összegyűjtendő kreditek száma: 120 kredit

- Az elméleti alapozó ismeretekhez rendelhető kreditek száma: 20-25 kredit

- Szakmai törzsanyaghoz rendelhető kreditek száma 40-50 kredit

- A differenciált szakmai anyaghoz, rendelhető kreditek száma: 40-55 kredit

- A szabadon választható tantárgyakhoz rendelhető minimális kreditérték: 5 kredit

- A diplomamunka készítéséhez rendelt kreditérték: 20 kredit

- A gyakorlati ismeretek aránya: az intézményi tanterv szerint legalább 30%

7. A mesterképzési szak képzési célja, az elsajátítandó szakmai kompetenciák

A képzés célja olyan szakemberek képzése, akik megszerzett szociálpolitikai és gazdálkodási ismereteik birtokában képesek a szociális gazdaság területén működő intézmények és szolgáltatások irányítására, működtetésére és fejlesztésére. A végzettek a szociális segítés nemzetközi szakmai és etikai alapelveinek ismerőiként alkalmasak nemzetközi együttműködésben megvalósított feladatok ellátására. Megfelelő szervezeti és szervezetfejlesztői ismereteik birtokában a szociális szolgáltatások területén olyan feladatokat látnak el, amelyek a helyi gazdaság erősítésével a hátrányos helyzetű társadalmi csoportok gazdasági és társadalmi integrációját segítik elő. Felkészültségük alapján alkalmasak tanulmányaik doktori képzés keretében történő folytatására.

a) A mesterképzési szakon végzettek ismerik:

- a nemzetközi gazdaság- és szociálpolitika összefüggéseit és elméletét, a szociális gazdaság működését,

- a gazdálkodással összefüggő ismereteket,

- a kutatás-módszertani és értékelési elméletet és gyakorlatot,

- az Európai Unió politikai, gazdasági működésére, jogalkotására, szabályozási mechanizmusaira vonatkozó szabályrendszert,

- a vállalkozások, non-profit szervezetek irányításával, vezetésével kapcsolatos jogi ismereteket,

- a szervezetelemzés-és szervezetfejlesztés, a szociális marketing és menedzsment sajátosságait,

- a helyi gazdaság és társadalom problémáinak elemzésére, a területfejlesztés és a helyi önkormányzatokkal való együttműködés kialakítására vonatkozó ismereteket.

b) A mesterképzési szakon végzettek alkalmasak:

- a szociálgazdaság területén működő szervezetek, illetve közszolgáltatások vezető funkcióinak ellátására és külső képviseletére,

- irányítási és vezetői feladatok tervezésére és lebonyolítására,

- szociális intézmények és szolgáltatások irányítására, struktúrák és folyamatok kiépítésével,

- szervezeti egységek vezetésére olyan területeken, mint minőségbiztosítás, controlling, személyügy, marketing és nyilvánosságmunka, számvitel,

- stratégiai tervezésre,

- projekttervezésre és lebonyolításra,

- személyügyi tervezésre,

- marketing, fundraising és PR-feladatok tervezésére,

- szociális tervezésre, értékelésre,

- a helyi gazdaság és a helyi társadalom számára alkalmas programok tervezésére és irányítására,

- nemzetközi együttműködésben való aktív tervezői és irányítói feladatok ellátására.

c) A szakképzettség gyakorlásához szükséges személyes adottságok és készségek:

- analitikus, diagnosztikus és koncepcionális gondolkodás,

- jó kommunikációs készség,

- kreativitás, rugalmasság,

- probléma-felismerő, -elemző és -megoldó készség,

- információ-feldolgozási képesség,

- környezettel szembeni érzékenység,

- elkötelezettség és igény a minőségi munkára,

- igény a szakmai továbbképzésben való részvételre,

- kezdeményezőkészség,

- személyes felelősségvállalás,

- döntéshozatali képesség,

- rendszerszemléletű gondolkodásmód,

- alkalmasság az együttműködésre, a csoportmunkában való részvételre.

8. A mesterfokozat és a szakképzettség szempontjából meghatározó ismeretkörök

8.1. Az alapképzésben megszerzett ismereteket tovább bővítő, mesterfokozathoz szükséges alapozó ismeretkörök: 20-25 kredit

nemzetközi gazdaság- és szociálpolitikai ismeretek, gazdálkodási alapismeretek, a globalizációs tendenciák és társadalmi hatásainak ismeretei, kvalitatív kutatás-módszertani ismeretek és értékelés, az Európai Unió politikai, gazdasági működésére, jogalkotására, szabályozási mechanizmusaira vonatkozó ismeretek.

8.2. A szakmai törzsanyag ismeretkörei: 40-50 kredit

a szociális munka és szociális gazdaság összefüggéseinek ismeretei, szervezetek működésével kapcsolatos szociológiai és pszichológiai ismeretek, non-profit szervezetek joga, vállalkozási jogi ismeretek, szociális marketing, költségmenedzsment és finanszírozási ismeretek, projektmenedzsment, szaknyelvi ismeretek, kompetenciafejlesztés, a helyi gazdaság és társadalom, valamint a területfejlesztési folyamatok elemzése.

8.3. A szakmai törzsanyag kötelezően választható ismeretkörei: 40-55 kredit

differenciált szakmai ismeretek ismeretkörei: 20-35 kredit

- szociális szolgáltatások, intézmények minőségbiztosítása, szociális adminisztráció, munkajog, személyügyi és vezetési ismeretek, alkalmazott kutatásmódszertani ismeretek és értékelés, szervezeti stratégiák, szervezetfejlesztés, európai interkulturális projektmenedzsment, alkalmazott szaknyelvi ismeretek, nemzetközi szakmai gyakorlat, vállalkozási ismeretek,

- a képzéshez intenzív nemzetközi szakmai gyakorlat kapcsolódik 10 kredit értékben, a differenciált szakma ismeretek körében;

- diplomamunka: 20 kredit.

9. A szakmai gyakorlat követelményei

A képzéshez intenzív nemzetközi gyakorlat kapcsolódik 10 kredit értékben, amelyet valamelyik külföldi partnerintézménynél kell teljesíteni. A szakmai gyakorlat a szociális gazdaság területén működő intézményekben/szervezeteknél teljesítendő, amely irányítási, gazdálkodási, szervezési és a nemzetközi együttműködésre vonatkozó szakmai feladatok teljesítéséből áll.

10. Idegennyelvi követelmények

A mesterfokozat megszerzéséhez az Európai Unió valamely hivatalos idegen nyelvéből államilag elismert, középfokú (B2) komplex típusú nyelvvizsga vagy ezzel egyenértékű érettségi bizonyítvány vagy oklevél szükséges.

11. A mesterképzésbe való felvétel feltételei

11.1. A 4.2. pontban felsorolt politológia, politikatudományok, szociológia, társadalmi tanulmányok, pedagógia és pszichológia alapképzési szakokon szerzett szakképzettség esetén a hallgatónak a kredit megállapítása alapjául szolgáló ismeretek - felsőoktatási törvényben meghatározott - összevetése alapján elismerhető legyen legalább 40 kredit a szociális munka és a szociálpolitika alapismereteiből, amelyből legalább 25 kredit a szociálpolitika, legalább 15 kredit a szociális munka témaköréből legyen.

A mesterképzésbe való felvétel feltétele, hogy a felsorolt ismeretkörökben legalább 20 kredittel rendelkezzen a hallgató. A hiányzó 20 kredit a mesterfokozat megszerzésére irányuló képzéssel párhuzamosan, a felsőoktatási intézmény tanulmányi és vizsgaszabályzatában meghatározottak szerint kell megszerezni.

A 4.2. pontban felsorolt, gazdaságtudományok képzési terület alkalmazott közgazdaságtan, közszolgálati, gazdaság és pénzügymatematikai elemzés, a jogi képzési terület, az államtudományi képzési terület államtudományi és közigazgatási felsőoktatási területének, a pedagógusképzés és az orvos- és egészségtudomány képzési terület alapképzési szakjain szerzett szakképzettség alapján a hallgatónak a kredit megállapítása alapjául szolgáló ismeretek - felsőoktatási törvényben meghatározott - összevetése alapján elismerhető legyen 45 kredit a szociális munka és a szociálpolitika alapismereteiből, amelyből legalább 30 kredit a szociálpolitika, legalább 15 kredit a szociális munka témaköréből legyen elismerhető.

A mesterképzésbe való felvétel feltétele, hogy a felsorolt ismeretkörökben legalább 25 kredittel rendelkezzen a hallgató. A hiányzó 20 kredit a mesterfokozat megszerzésére irányuló képzéssel párhuzamosan, a felvételtől számított két féléven belül is teljesíthető a felsőoktatási intézmény tanulmányi és vizsgaszabályzatában meghatározottak szerint.

11.2. A 4.3 pont szerinti szakról érkező hallgató számára a mesterképzésbe való felvétel feltétele, hogy a hallgatónak a kredit megállapítása alapjául szolgáló ismeretek - felsőoktatási törvényben meghatározott - összevetése alapján elismerhető legyen 60 kredit a szociális munka és a szociálpolitika alapismereteiből, amelyből legalább 30 kredit a szociális munka témaköreiből, és legalább 15 kredit a szociálpolitika témaköréből legyen elismerhető.

A mesterképzésbe való felvétel feltétele, hogy a felsorolt ismeretkörökben legalább 30 kredittel rendelkezzen a hallgató. A hiányzó, legfeljebb 30 kredit a mesterfokozat megszerzésére irányuló képzéssel párhuzamosan, a felvételtől számított két féléven belül teljesíthető a felsőoktatási intézmény tanulmányi és vizsgaszabályzatában meghatározottak szerint.

12. A szak szempontjából lényeges más rendelkezések

12.1. A közös képzésben, a külföldi és a magyar felsőoktatási intézmény között létrejött megállapodás alapján a valamelyik külföldi partnerintézménynél teljesítendő kreditek értéke legalább 30 kredit.

12.2. A mesterképzési szak az alábbi külföldi és magyar felsőoktatási intézmények megállapodása, valamint a magyar felsőoktatási intézménynek a nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. törvény 78. § (3) bekezdése szerinti feltételeinek fennállása esetén indítható.

FH-Campus Wien (Ausztria),

Fachhochschule München (Németország),

University of Trnava (Szlovákia),

University of Ostrava (Csehország),

Babes-Bolyai Tudományegyetem (Románia),

University of Silesia (Lengyelország),

University of Poitiers (Franciaország),

Fachhochschule Zentralschweiz (Svájc),

Debreceni Egyetem (Magyarország).

6. EURÓPAI TÁRSADALMI TEREK, FEJLESZTÉS ÉS IDENTITÁS MESTERKÉPZÉSI SZAK

1. A külföldi felsőoktatási intézménnyel (intézményekkel) közös képzésként indítandó mesterképzési szak megnevezése: Európai társadalmi terek, fejlesztés és identitás (European Social Spaces, development and identity)

2. A mesterképzési szakon szerezhető végzettségi szint és a szakképzettség oklevélben szereplő megjelölése

- végzettségi szint: mester- (magister, master; MA-) fokozat

- szakképzettség: okleveles társadalomfejlesztési szakember

- a szakképzettség angol nyelvű megjelölése: Expert in Social Development

3. Képzési terület: bölcsészettudomány

4. A mesterképzésbe történő belépésnél előzményként elfogadott szakok

4.1. Teljes kreditérték beszámításával vehető figyelembe a bölcsészettudomány képzési területen a magyar, a történelem, a néprajz, a szabad bölcsészet, a társadalomtudomány képzési területen a kulturális antropológia, a politológia, a politikatudományok, a szociológia, a természettudomány képzési területen a földrajz, valamint műszaki képzési területen az építészmérnöki alapképzési szak.

4.2. A konzorcium tudományos bizottságának státusvizsgálata alapján vehetők figyelembe továbbá azok az alapképzési vagy mesterképzési szakok, illetve a felsőoktatásról szóló 1993. évi LXXX. törvény szerinti szakok, elsősorban a gazdaságtudományok, a jogi, az államtudományi képzési területeken szerzett alapképzési szakok, továbbá a külföldi képzési rendszer szerinti alapképzések, amelyeket a kredit megállapításának alapjául szolgáló ismeretek összevetése alapján elfogad.

5. A képzési idő félévekben: 4 félév

6. A mesterfokozat megszerzéséhez összegyűjtendő kreditek száma: 120 kredit

- a szak orientációja: kiegyensúlyozott (40-60 százalék)

- a diplomamunka készítéséhez rendelt kreditérték: 12 kredit

- a szabadon választható tantárgyakhoz rendelhető minimális kreditérték: 12 kredit

7. A szakképzettség képzési területek egységes osztályozási rendszere szerinti tanulmányi területi besorolása: 310

8. A mesterképzési szak képzési célja, az általános és a szakmai kompetenciák

A képzés célja olyan szakemberek képzése, akik megszerzett társadalomtudományi, civilizációs, kulturális és történelmi ismereteik, valamint kritikai és analitikus megközelítéssel képesek a modern társadalomfejlesztés (városi-társadalmi terek, kulturális örökség, regionális és nemzeti fejlesztések) területein működő intézmények és szolgáltatások irányítására, működtetésére és fejlesztésére, a terület és identitás problémájához kapcsolódó önálló tevékenységre, a módszerek megújítására, a szakterületi problémák megértésére és megoldására. E területek elméleti problémáinak és gyakorlati aspektusainak ismerőiként alkalmasak nemzetközi együttműködésben megvalósított feladatok ellátására is, alkalmasak rendszerszerűen és kreatívan új és összetett történeti és társadalmi témakörökkel foglalkozni, a rendelkezésre álló adatok hiányosságai ellenére is a lehetőségek szerint helytálló bírálatot vagy véleményt megfogalmazni, döntést hozni, és az ebből adódó következtetéseket szakmai és nem szakmai közönség számára közérthetően bemutatni. Megfelelő szervezeti és szervezetfejlesztői ismereteik birtokában a szociális szolgáltatások területén olyan feladatokat látnak el, amelyek a helyi gazdaság erősítésével a hátrányos helyzetű társadalmi csoportok gazdasági és társadalmi integrációját segítik elő. Felkészültek tanulmányaik doktori képzés keretében történő folytatására.

8.1. Az elsajátítandó szakmai kompetenciák

8.1.1. A társadalomfejlesztési szakember

a) tudása

- Részleteiben átlátja a civilizáció és kultúra fogalmának modern értelmezéseit.

- Részleteiben átlátja a kulturális örökség társadalmi tétjeit és az ehhez kapcsolódó gyakorlatot a társadalomfejlesztés viszonylatában.

- Ismeri a kulturális örökségről való gondolkodás történetét, a kulturális örökség elméletét, a tárgyi és szellemi kulturális örökség fogalmát, intézménytörténetét a társadalomfejlesztés viszonylatában.

- Érti és kritikailag értelmezi a történettudományok megfelelő ismeretanyagát.

- Átlátja az európai integráció történetét, területfejlesztési kihívásait és sajátosságait.

- Képes értően alkalmazni a szükséges kutatás-módszertani elméletet és gyakorlatot.

- Érti és átlátja a helyi gazdaság és társadalom problémáinak elemzésére, a területfejlesztés és ezzel kapcsolatos együttműködések kialakítására vonatkozó ismereteket.

- Átfogó ismeretekkel rendelkezik a történeti kutatásokhoz vagy tudományos munkák megalkotásához szükséges, széles körben alkalmazható problémamegoldó technikákkal kapcsolatban.

b) képességei

- Alkalmas és képes a területfejlesztéssel kapcsolatos szervezetek, illetve közszolgáltatások vezető funkcióinak ellátására és külső képviseletére.

- Képes tudományos projektek irányítására, lebonyolítására.

- Felkészült irányítási és vezetői feladatok tervezésére és lebonyolítására.

- Képes az identitás meghatározására szolgáló intézmények és szolgáltatások irányítására, struktúrák és folyamatok kiépítésével.

- Képes szakmai önképzésre, legalább egy idegen nyelven is, rendszerszerűen és kreatívan új és összetett témakörökkel foglalkozni, a rendelkezésre álló adatok hiányosságai ellenére is a lehetőségek szerint helytálló bírálatot vagy véleményt megfogalmazni, döntést hozni, és az ebből adódó következtetéseket szakmai és nem szakmai közönség számára közérthetően bemutatni.

- Képes megoldandó problémák megértése és megoldása terén önálló tevékenységre és eredeti ötletek felvetésére, szakmailag magas szinten önállóan megtervezni és végrehajtani feladatokat.

- Alkalmas szervezeti egységek vezetésére olyan területeken, mint projekttervezés és lebonyolítás, szociális tervezés és értékelés, a helyi gazdaság és a helyi társadalom számára alkalmas programok tervezése és irányítása.

- Alkalmas a történettudomány és a társadalomtudományok ismereteinek alkalmazására a gyakorlatban.

- Alkalmas nemzetközi együttműködésben való aktív tervezői és irányítói feladatok ellátására.

c) attitűdje

- Tudatosan és kritikusan képviseli a nemzeti, európai és egyetemes értékeket, a kulturális, vallási, kisebbségi és társadalmi sokszínűség fontosságát.

- Korrekt, szakszerű és érthető kifejező készség jellemzi szóban és írásban.

- Együttműködő, kezdeményezőkészség és személyes felelősség felvállalása jellemzi.

- Döntéshozatali képesség összetett, előre kiszámíthatatlan helyzetekben is.

- A szakmai továbbképzéshez szükséges önálló tanulási képességek jellemzik.

- Rendelkezik kritikai attitűddel, minőségtudattal, a fogalmi gondolkodás és az absztrakció magas szintű képessége jellemzi.

- Motivált, a feladatai iránt elkötelezett.

- Törekszik idegennyelv-tudásának fejlesztésére, és azt a világ megismerésére nyitottan használja fel.

d) autonómiája és felelőssége

- A probléma megfogalmazás és önálló ítéletalkotás képessége jellemzi.

- Reflektál saját történeti és kulturális beágyazottságára.

- Felelősen képviseli szakmai, szellemi identitását.

- Munkája során kezdeményezi az együttműködést az európai és az Európán kívüli szakmai közösségekkel, vitapartnerekkel.

- Szűkebb és tágabb szakmájának kérdéseihez kritikusan viszonyul.

- Felelősen képviseli azon módszereket, amelyekkel szakterületén dolgozik, és elfogadja más tudományágak autonómiáját, módszertani sajátosságait.

- Etikai és szakmai felelősséget vállal saját és az általa esetleg vezetett csoport szellemi termékiért.

- Képviseli saját tudományos felismeréseit és eredményeit.

9. A mesterképzés jellemzői

9.1. Szakmai jellemzők

A szakképzettség szempontjából meghatározó diszciplínák, tudományágak, illetve szakterületek, amelyekből a szak felépül:

- a képzést alapozó területrendezési és területfejlesztési alapismeretek, alapfogalmak, módszertan (a társadalomtudományos kutatás módszere és alapfogalmai, forráskritikai ismeretek, a tudományos közlés formáinak ismerete) 10-14 kredit;

- történettudomány, kulturális örökség tanulmányok, város- és területfejlesztési ismeretek bölcsészet- és társadalomtudományi vetületei, városföldrajz, városantropológia, filozófia, politikatudomány 70-75 kredit;

- szakspecifikus választható ismeretek (a történeti városi táj, nyelv és civilizáció, a képzési program szerinti mobilitás keretében teljesítendő ismeretek) 10-14 kredit.

9.2. A képzést megkülönböztető speciális jegyek

A mesterképzés megkezdéséhez angol és francia, vagy angol és egy másik idegen nyelv tudása szükséges, amely közül az egyiket középfokú (B2), komplex típusú nyelvvizsgával vagy ezzel egyenértékű bizonyítvánnyal, oklevéllel kell igazolni.

A képzés részét képezi egy, a harmadik félév során megvalósítandó kötelező mobilitás, amelynek keretében a hallgatók egy másik konzorciumi intézményben folytatnak tanulmányokat.

A mesterképzési szak az alábbi külföldi és magyar felsőoktatási intézmények megállapodása, valamint a magyar felsőoktatási intézménynek a nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. törvény szerinti feltételeinek fennállása esetén indítható:

École des Hautes Études en Sciences Sociales (Franciaország),

Cataniai Egyetem (Olaszország),

Prágai Károly Egyetem (Szlovákia),

Eötvös Loránd Tudományegyetem (Magyarország).

7. CHOREOMUNDUS MESTERKÉPZÉSI SZAK

1. A Külföldi felsőoktatási intézménnyel (intézményekkel) közös képzésként indítandó mesterképzési szak megnevezése: Choreomundus - Tánc, mint tudás, gyakorlat és kulturális örökség (Choreomundus - International Master In Dance Knowlege, Practice and Heritage)

2. A mesterképzési szakon szerezhető végzettségi szint és a szakképzettség oklevélben szereplő megjelölése

- végzettségi szint: mester- (magister, master; rövidítve: MA-) fokozat

- szakképzettség: okleveles etnokoreológus

- a szakképzettség angol nyelvű megjelölése: Ethnochoreologist

3. Képzési terület: bölcsészettudomány / humanities

4. A mesterképzésbe történő belépésnél előzményként elfogadott szakok

4.1. Teljes kreditérték beszámításával vehető figyelembe: társadalomtudomány vagy művészet képzési terület alapképzési szakjai.

5. A képzési idő félévekben: 4 félév / semesters

6. A mesterfokozat megszerzéséhez összegyűjtendő kreditpontok száma: 120 kredit

- a szak orientációja: elméletorientált (60-70 százalék);

- a diplomamunka készítéséhez rendelt kreditérték: 30 kredit;

- a szabadon választható tantárgyakhoz rendelhető minimális kreditérték: 10 kredit.

7. A mesterképzési szak képzési célja, az elsajátítandó szakmai kompetenciák / Objective of the programme, competencies to be acquired

A képzés célja olyan szakemberek képzése, akik megszerzett etnokoreológiai, táncfolklorisztikai és táncantropológiai ismereteik birtokában képesek a saját és mások kultúrájának elemzésére és értelmezésére. Jártasak a kultúrakutatásban és ismerik a tánckultúra működési törvényszerűségeit a múltban és a jelenben. Elmélyült ismeretekkel rendelkeznek az etnokoreológia valamely szűkebb, speciális területén. Megfelelő ismeretekkel rendelkeznek tanulmányaik doktori képzés keretében történő folytatásához. /

The objective of the programme is to train experts who, in possession of knowledge in ethnochoreology, dance folklore and dance anthropology are capable of analysing and interpreting their own as well as other cultures. They have a firm grounding in researching culture and are aware of the workings of dance culture in the past and in the present. They have deep knowledge of some narrower, special field of ethnochoreology. They have the knowledge required for starting doctoral studies.

7.1. Az elsajátítandó szakmai kompetenciák

a) A mesterképzési szakon végzettek ismerik / Students having completed the programme successfully should be aware of:

- a népi és nemzeti tánckultúrák összefüggéseit / the connections between popular and national cultures.

- az európai és az Európán kívüli népek tánckultúráját / dance cultures of people within and without Europe.

- ismeri és használja az emberi mozgásrendszerek rögzítési, elemzési és értelmezési módszereit / using the methods of recording, analysing and interpreting human systems of motion.

- a tánc, mint szellemi kulturális örökség védelmére irányuló programokat / programmes aimed at protecting dance as cultural heritage.

- ismeri és használja a modern filológia módszereit / using the methods of modern philology.

- a társtudományok és a szaktudomány (folklorisztika, néprajz, kulturális antropológia, etnokoreológia) tudománytörténetét és problématörténetét Magyarországon, Európában és Európán kívül / the disciplinary and problem history of related disciplines and dance choreography (folklore, ethnography, cultural anthropology and ethnochoreology) in Hungary, in and outside Europe.

- a kulturgeográfiai ismeretanyagot (táji, társadalmi tényezők etnokoreológiai vonatkozásait) / the cultural geographic knowledge (the ethnochoreological aspects of landscape and social factors).

- ismeri és használja az adatkezelés, és feldolgozás, archiválás módszereit / using the methods of data management, processing and archiving.

- az etnokoreológia, táncantropológia és táncfolklorisztika megfelelő ismeretanyagát / ethnochoreology, dance anthropology and dance folkloristics.

- magas fokon ismeri a képzési hivatalos nyelvét (angol) / English (the official language of the programme) at a proficient level.

b) A mesterképzési szakon végzettek alkalmasak / Students having completed the programme successfully should be capable of

- a szaktudomány önálló művelésére, szakmai-módszertani továbbfejlesztésére, reflexív társadalomtudományi kutatómunka végzésére / practising the discipline independently as well as to develop it in a professional and methodological sense, to conduct reflective social scientific research

- az etnokoreológia magyar és nemzetközi kortárs irányzataihoz kapcsolódó elméleti- módszertani elvek, gyakorlat alkalmazására / applying in practice theoretical and methodological principles connected to the Hungarian and international contemporary trends of ethnochoreology

- táncfolklorisztikai terepmunka végzésére / performing field work in dance folklore.

- múzeumi/archívumi források kezelésére és értelmezésére / handling and interpreting museum and archival sources.

- a táncos kulturális örökség feltárására, megőrzésére és védelmére / discovering, preserving and protecting cultural heritage in dance.

- etnokoreológiai ismeretek oktatására és közművelődési tevékenységek végzésére / teaching knowledge in ethnochoreography as well as performing activities in public education.

- képes történeti források kezelésére / handling visual historical sources.

c) A szakképzettség gyakorlásához szükséges adottságok és készségek / Personal abilities and competencies required for qualification:

- nyitottság, rugalmasság és problémaérzékenység / openness, flexibility and sensitivity to problems.

- kritikai és komparatív szemlélet / critical and comparative perspective.

- elkötelezettség és empátia a világ különböző tánckultúrái iránt / devotion to the various dance cultures of the world.

- önálló problémamegoldó gondolkodás, tervezés és kreatív tevékenység jellemzi, valamint kritikai szemlélet, vitakészség és a minőség iránti elkötelezettség / Independent problem solving thinking, planning and creative activity as well as debating skills and commitment to quality.

- tájékozódási készség jellemzi az összehasonlító kutatások különböző területein, valamint készség és jártasság a tudományos kutatás általános módszertanában és a táncfolklorisztikai, etnokoreológiai, táncantropológiai szakmódszertanban / Expertise in the various areas of comparative research as well as skills and proficiency in the general methodology of academic research as well as of dance folklore, ethnochoreology and dance anthropology.

- jártasság jellemzi a múzeumok, archívumok anyagának felhasználását illetően, valamint a kép- és hangfelvétel, digitalizálás, számítógépes kutatás, adatbázis építése területén / Proficiency regarding the use of collections of museums and archives as well as image and

sound recording, digitalisation, computer-based research as well as database development.

- mások kultúrájával szembeni tolerancia, széles műveltség és jó együttműködési készség jellemzi / tolerance towards other cultures a profound cultural knowledge and a strong ability to cooperate.

8. A mesterfokozat és a szakképzettség szempontjából meghatározó ismeretkörök

8.1. Az alapképzésben megszerzett ismereteket tovább bővítő, mesterfokozathoz szükséges kötelező alapozó ismeretkörök: 20-30 kredit

- a kultúra- és társadalomtudományok története, irányzatai és alapvető elméletei

8.2. A szakmai program szakmai ismeretei: 20-30 kredit

- a hagyományos és jelenkori tánckultúrák,

- a magyar és az európai táncfolklorisztika,

- a tánc, mint kulturális jelenség,

- a Kárpát-medence hagyományos paraszti tánckultúrái, az ezekkel szoros kapcsolatban álló revival mozgalmak,

- ifjúsági szubkultúrákkal kapcsolatban felbukkanó zenei és táncdivatok,

- magyar és nemzetiségi táncok, valamint más európai és Európán kívüli népek táncai,

- a tánctörténeti források és a recens folklór együttes vizsgálata,

- táncos mozgás és más emberi mozgásrendszerek fiziológiai, kognitív-pszichológiai, neurobiológiai alapjai,

- mozdulatjelíró rendszerek.

8.3. A szakmai választható ismeretkörök: 30-40 kredit

Humán mozgáselmélet: ismereteket nyújt a táncos mozgás és más emberei mozgásrendszerek fiziológiai, kognitív-pszichológiai, neurobiológiai és egyéb szempontú megközelítéséhez. A tantárgycsoport megismerteti a hallgatókat a különféle mozdulatjelíró rendszerekkel. Elmélyíti a Laban-táncjelírás BA szinten szerzett készségeit, a filmről való tánclejegyzés irányába.

Tánctörténet európai perspektívában: elmélyíti a tánctörténeti források elemzésével kapcsolatos elméleti és módszertani ismereteket, központba állítva a történeti források és a recens folklór egymás fényében való együttes vizsgálatának módszerét. Különös hangsúllyal foglalkozik a tantárgycsoport a történeti táncformák rekonstruálásának kérdéseivel és az európai táncdivatok mentalitástörténeti hátterével.

A tánckutatás módszertana: elmélyíti a terepmunka végzéssel, adatgyűjtéssel, rendszerezéssel és archiválással kapcsolatos BA-n szerzett ismereteket. Dokumentációs és interjútechnikák, résztvevő megfigyelés, filmezés, hangfelvétel, fotózás különböző formáival is megismerkednek a hallgatók. Mindezeket a gyakorlatban is alkalmazzák egyénileg és csoportosan egyaránt. A terepmunkájuk során rögzített adatokat a megfelelő archiválási rendszerben rendezik.

Táncantropológia, táncfolklorisztika: megismerteti a hallgatókat a magyar és az európai táncfolklorisztikai kutatások módszereivel, eredményeivel, a különböző európai tánckutató iskolák összehasonlítása révén. Különös figyelmet szentel a tantárgy a táncok formai- strukturális elemzésére, földrajz-történeti keretben való megismerésére, valamint a táncot kísérő folklórjelenségek bemutatására. Hangsúlyosan foglalkozik a tantárgycsoport a tánccal, mint a szellemi kulturális örökség, a helyi kulturális emlékezet szerves részével.

9. A képzéshez kapcsolt szakmai gyakorlat követelményei

A szakmai gyakorlat két hetes múzeumi, illetve archívumi gyakorlatból, valamint terepmunkából, hosszú távú (legalább egy hónap) résztvevő megfigyelésből áll, amit a hallgatónak egy számára idegen kultúrában kell elvégeznie.

10. Idegennyelvi követelmények

A mesterfokozat megszerzéséhez legalább egy idegen nyelvből államilag elismert, felsőfokú (C1) komplex típusú nyelvvizsga vagy egy, az alapfokozat megszerzéséhez szükséges idegen nyelvtől eltérő további idegen nyelvből államilag elismert, középfokú (B2) komplex típusú nyelvvizsga szükséges.

11. A mesterképzésbe való felvétel feltételei

A kredit megállapításának alapjául szolgáló ismeretek - felsőoktatási törvényben meghatározott - összevetése alapján a hallgatónak elismerhető legyen legalább 50 kredit a korábbi tanulmányai szerint a folklorisztika, anyagi kultúra, társadalomnéprajz, kulturális antropológia, vallástudomány, művelődéstörténet, művészettudományi ismeretköreiből.

12. A szak szempontjából lényeges más rendelkezések

A mesterképzési szak az alábbi külföldi és magyar felsőoktatási intézmények megállapodása, valamint a magyar felsőoktatási intézménynek a nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. törvény szerinti feltételeinek fennállása, valamint a következő külföldi és magyar felsőoktatási intézmények egyezménye esetén indítható. / The Master’s program can be launched if the provision in Act No CCIV of 2011 on higher education exist at the Hungarian highereducation institution and an agreement exists between the following foreign and Hungarian higher education institutions:

Szegedi Tudományegyetem - SZTE (Magyarország)

Norvég Műszaki és Tudományegyetem, Trondheim - NTNU (Norvégia)

Blaise Pascal Egyetem,Clermont-Ferrand -UBP (Franciaország)

Roehampton Egyetem, London - URL

6. melléklet a 18/2016. (VIII. 5.) EMMI rendelethez

HITÉLETI SZAKOK

I. VALAMENNYI HITÉLETI KÉPZÉST FOLYTATÓ FELSŐOKTATÁSI INTÉZMÉNY TEKINTETÉBEN

1. KATEKÉTA-LELKIPÁSZTORI MUNKATÁRS ALAPKÉPZÉSI SZAK

Az alapképzési szak megnevezése: katekéta-lelkipásztori munkatárs (Catechist-Pastoral Assistance)

2. Az alapképzési szakon szerezhető végzettségi szint és a szakképzettség oklevélben szereplő megjelölése

végzettségi szint: alap- (baccalaureus, bachelor; rövidítve: BA-) fokozat

szakképzettség: katekéta-lelkipásztori munkatárs (zárójelben megjelölve a specializációt)

a szakképzettség angol nyelvű megjelölése: Catechist - Pastoral Assistant

választható specializációk: katekéta, lelkipásztori munkatárs

3. Képzési terület: hitéleti

4. A képzési idő félévekben: 6 félév

5. Az alapfokozat megszerzéséhez összegyűjtendő kreditek száma: 180 kredit

6. A képzés célja

Olyan felkészült katekéták, illetve lelkipásztori munkatársak képzése, akik megfelelő irányítással alkalmasak egyházuk igehirdetési és pasztorális alaptevékenységének ellátására a hatályos egyházi törvényeknek és előírásoknak megfelelő munkakörökben és kompetenciákkal:

katekéta specializáción szerzett ismeretek birtokában: a gyermek-, az ifjúsági és a felnőtt katekézis, hittanoktatás közoktatási, felnőttképzési és egyházközségi, gyülekezeti feladatainak ellátására;

lelkipásztori munkatárs specializáción szerzett ismeretek birtokában:lelkipásztor irányítása mellett egyházi közösségvezetésre, bizonyos liturgikus cselekmények vezetésére, végzésére, karitatív-kulturális tevékenységek végzésére.

7. Idegennyelvi követelmény

Az alapfokozat megszerzéséhez legalább egy idegen nyelvből államilag elismert, középfokú (B2), komplex típusú nyelvvizsga vagy ezzel egyenértékű érettségi bizonyítvány vagy oklevél szükséges.

8. A képzés szempontjából lényeges más rendelkezések

Az alapfokozatot szerzetteknek lehetőségük nyílik a végzettségük és szakképzettségük (specializációjuk) szerinti elhelyezkedésre, illetve arra, hogy tanulmányaikat a képzés második ciklusában folytassák.

A nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. törvény egyházi felsőoktatási intézményekre vonatkozó külön rendelkezései alapján a képzés tartalmát az egyházi jogi személy határozza meg.

Az egyes egyházak, illetve egyházi felsőoktatási intézmények a szak és a szakképzettség oklevélben történő megnevezésére - az egyház saját, belső szabályai szerint - más elnevezést, felekezeti meghatározást is használhatnak. A szak és szakképzettség e rendelettől eltérő megnevezése esetén az oklevélben fel kell tüntetni az e rendelet 6. számú melléklete szerinti azon szak és szakképzettség megnevezését is, amelynek az megfelel.

2. KÁNTOR ALAPKÉPZÉSI SZAK

1. Az alapképzési szak megnevezése:kántor (Chorister)

2. Az alapképzési szakon szerezhető végzettségi szint és a szakképzettség oklevélben szereplő megjelölése

végzettségi szint: alap- (baccalaureus, bachelor; rövidítve: BA-) fokozat

szakképzettség: kántor

a szakképzettség angol nyelvű megnevezése: Chorister

3. Képzési terület: hitéleti

4. A képzési idő félévekben: 6 félév

5. Az alapfokozat megszerzéséhez összegyűjtendő kreditek száma: 180 kredit

6. A képzés célja:

A képzés célja olyan kántorok képzése, akik képesek a kántori szolgálat ellátására, az evangélium üzenetének átadására énekben, zenében; felkészültek az egyházzenéért felelős szolgálatra. A felekezetük szerinti egyházzene elméleti és gyakorlati ismereteinek birtokában képesek a különböző életkorú gyülekezeti csoportokkal való foglalkozásra. Az alapfokozatot szerzetteknek lehetőségük nyílik a végzettségük és szakképzettségük szerinti elhelyezkedésre, illetve arra, hogy tanulmányaikat a képzés második ciklusában folytassák.

7. Idegennyelvi követelmény

Az alapfokozat megszerzéséhez legalább egy idegen nyelvből államilag elismert, középfokú (B2), komplex típusú nyelvvizsga vagy ezzel egyenértékű érettségi bizonyítvány vagy oklevél szükséges.

8. A képzés szempontjából lényeges más rendelkezések

A nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. törvény egyházi felsőoktatási intézményekre vonatkozó külön rendelkezései alapján a képzés tartalmát az egyházi jogi személy határozza meg.

Az egyes egyházak, illetve egyházi felsőoktatási intézmények a szak és a szakképzettség oklevélben történő megnevezésére - az egyház saját, belső szabályai szerint - más elnevezést, felekezeti meghatározást is használhatnak. A szak és szakképzettség e rendelettől eltérő megnevezése esetén az oklevélben fel kell tüntetni az e rendelet 6. számú melléklete szerinti azon szak és szakképzettség megnevezését is, amelynek az megfelel.

3. EGYHÁZI/FELEKEZETI KÖZÖSSÉGSZERVEZŐ ALAPKÉPZÉSI SZAK

1. Az alapképzési szak megnevezése: egyházi/felekezeti közösségszervező (Church Congregation Organization)

2. Az alapképzési szakon szerezhető végzettségi szint és a szakképzettség oklevélben szereplő megjelölése

végzettségi szint: alap- (baccalaureus, bachelor; rövidítve: BA-) fokozat

szakképzettség: egyházi/felekezeti közösségszervező

a szakképzettség angol nyelvű megnevezése: Church Congregation Organizer

3. Képzési terület: hitéleti

4. A képzési idő félévekben:6 félév

5. Az alapfokozat megszerzéséhez összegyűjtendő kreditek száma: 180 kredit

6. A képzés célja

Olyan egyházi, felekezeti közösségszervezők képzése, akik a vallásuk tanításában szerzett hitéleti, valamint vezetési, intézményirányítási, szervezési ismeretek birtokában képesek az egyházi, illetve kulturális közéletben (könyvtárak, múzeumok, média, illetve idegenforgalom, turisztika) és más területeken az egyházi, felekezeti közéleti és kulturális feladatok ellátására, illetve annak szervezésére. Az alapfokozatot szerzetteknek lehetőségük nyílik a végzettségük és szakképzettségük szerinti elhelyezkedésre, illetve arra, hogy tanulmányaikat a képzés második ciklusában folytassák.

7. Idegennyelvi követelmény

Az alapfokozat megszerzéséhez legalább egy idegen nyelvből államilag elismert, középfokú (B2), komplex típusú nyelvvizsga vagy ezzel egyenértékű érettségi bizonyítvány vagy oklevél szükséges.

8. A képzés szempontjából lényeges más rendelkezések:

A nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. törvény egyházi felsőoktatási intézményekre vonatkozó külön rendelkezései alapján a képzés tartalmát az egyházi jogi személy határozza meg.

Az egyes egyházak/felekezetek, illetve egyházi felsőoktatási intézmények a szak és a szakképzettség oklevélben történő megnevezésére - az egyház, felekezet saját, belső szabályai szerint - más elnevezést, felekezeti meghatározást is használhatnak. A szak és szakképzettség e rendelettől eltérő megnevezése esetén az oklevélben fel kell tüntetni az e rendelet 6. számú melléklete szerinti azon szak és szakképzettség megnevezését is, amelynek az megfelel.

4. TEOLÓGIA OSZTATLAN SZAK

1. A mesterképzési szak megnevezése: teológia (Theology)

2. A mesterképzési szakon szerezhető végzettségi szint és a szakképzettség oklevélben szereplő megjelölése

végzettségi szint: mester- (magister, master; rövidítve: MA-) fokozat

szakképzettség:

okleveles teológus

okleveles teológus (lelkész/lelkipásztor szakiránnyal)

a szakképzettség angol nyelvű megjelölése: Theologian

választható szakirány: lelkész/lelkipásztor (Priest / Pastor)

3. Képzési terület: hitéleti

4. A képzési idő félévekben: 10 félév, lelkész/lelkipásztor szakiránnyal 12 félév

5. A mesterfokozat megszerzéséhez összegyűjtendő kreditek száma: 300 kredit,

lelkész/lelkipásztor szakiránnyal 360 kredit

6. A képzés célja

A képzés célja olyan értelmiségiek képzése, akik a teológia tudományát felsőfokú szinten művelik, és küldetésüknek megfelelően részt tudnak venni egyházuk evangelizációs tevékenységében. A lelkész, lelkipásztor szakirányon a képzés célja ezen felül olyan elkötelezett lelkészek, lelkipásztorok oktatása és nevelése, akik egyházuk lelkészi, papi teendőit teljes kompetenciával el tudják látni és az egyes közösségek szellemi, lelki és liturgikus vezetőivé lehetnek. A mesterfokozatot szerzetteknek lehetőségük nyílik a végzettségük és szakképzettségük szerinti elhelyezkedésre, illetve arra, hogy tanulmányaikat doktori képzésben folytassák.

7. Idegennyelvi követelmény

A mesterfokozat megszerzéséhez legalább egy idegen nyelvből államilag elismert, középfokú (B2), komplex típusú nyelvvizsga vagy ezzel egyenértékű érettségi bizonyítvány vagy oklevél szükséges, továbbá a teológiai szaknyelvi képzés teljesítése.

8. A képzés szempontjából lényeges más rendelkezések

A nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. törvény egyházi felsőoktatási intézményekre vonatkozó külön rendelkezései alapján a képzés tartalmát az egyházi jogi személy határozza meg.

Az egyes egyházak, illetve egyházi felsőoktatási intézmények a szak és a szakképzettség oklevélben történő megnevezésére - az egyház saját, belső szabályai szerint - más elnevezést, felekezeti meghatározást is használhatnak. A szak és szakképzettség e rendelettől eltérő megnevezése esetén az oklevélben fel kell tüntetni az e rendelet 6. számú melléklete szerinti azon szak és szakképzettség megnevezését is, amelynek az megfelel.

5. (KERESZTÉNY) EGYHÁZ- ÉS MŰVELŐDÉSTÖRTÉNET MESTERKÉPZÉSI SZAK

A mesterképzési szak megnevezése: (keresztény) egyház- és művelődéstörténet mesterképzési szak (az egyház szó előtt megjelölve a szakot indító egyház felekezeti megnevezését) (Christian) Church and Civilization Studies

2. A mesterképzési szakon szerezhető végzettségi szint és a szakképzettség oklevélben szereplő megjelölése

végzettségi szint: mester- (magister, master; rövidítve: MA-) fokozat

a szakképzettség: okleveles ... egyház- és művelődéstörténész (az egyház szó előtt megjelölve a szakot indító egyház felekezeti megnevezését)

a szakképzettség angol nyelvű megjelölése: Historian of (Christian) Church and Civilization

választható specializációk: ókor-középkor, újkor-legújabb kor, reformáció

3. Képzési terület: hitéleti

4. A mesterképzésbe történő belépésnél előzményként elfogadott szakok

4.1. A mesterképzésbe történő belépésnél feltétel nélkül elfogadott szak: bármely hitéleti szak, illetve az azoknak megfelelő, a felsőoktatásról szóló 1993. évi LXXX. törvény szerinti szak.

4.2. A mesterképzésbe történő belépésnél megadott feltételekkel elfogadott szakok: bármely nem hitéleti szak, továbbá a felsőoktatásról szóló 1993. évi LXXX. törvény szerinti szak.

5. A képzési idő félévekben: 4 félév

6. A mesterfokozat megszerzéséhez összegyűjtendő kreditek száma: 120 kredit

7. A képzés célja

A képzés célja olyan szakemberek képzése, akik a keresztény egyetemes és a magyar egyháztörténet, illetve művelődéstörténet, továbbá a rokon és segédtudományok területén szerzett ismereteik birtokában képesek az egyház- és művelődéstörténész mesterség gyakorlására. Felkészültek a keresztény egyház(ak) története, kultúrája, valamint az egyházpolitikai kérdéseiben egyaránt, ismerik a magyar és az egyetemes egyháztörténet és keresztény művelődéstörténet nagy korszakait, fontos összefüggéseit, valamint a kereszténységnek az egyetemes emberi kultúrára gyakorolt hatásait. A szakon diplomát szerzők a keresztény kulturális, szociális, és közösség-politikai élet területei mellett az általában vett kulturális, oktatási és tudományos életben is alkalmazhatják megszerzett ismereteiket. Megfelelő ismeretekkel rendelkeznek tanulmányaik doktori képzés keretében történő folytatásához.

8. Idegennyelvi követelmény

A mesterfokozat megszerzéséhez legalább két általános, államilag elismert, középfokú (B2), komplex típusú nyelvvizsga vagy azzal egyenértékű érettségi bizonyítvány, illetve oklevél szükséges élő idegen nyelvből, továbbá latin nyelvből egy általános, államilag elismert, középfokú (B2), komplex típusú nyelvvizsga vagy azzal egyenértékű érettségi bizonyítvány vagy oklevél szükséges.

9. A képzés szempontjából lényeges más rendelkezések

A nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. törvény egyházi felsőoktatási intézményekre vonatkozó külön rendelkezései alapján a képzés tartalmát az egyházi jogi személy határozza meg.

10. A 4.2 pontban megadott oklevéllel rendelkezők esetén a mesterképzési képzési ciklusba való belépés minimális feltételei:

A jelentkezőnek a kredit megállapítása alapjául szolgáló ismeretek - felsőoktatási törvényben meghatározott - összevetése alapján elismerhető legyen legalább 50 kredit a teológiai ismeretekből, melyből legalább 20 kredit egyháztörténet, filozófiatörténet, ókeresztény irodalom- és teológiatörténet, továbbá legalább 4 kredit latin nyelv. Az 50 kreditből hiányzó ismereteket a mesterfokozatra irányuló képzéssel párhuzamosan, a felsőoktatási intézmény tanulmányi és vizsgaszabályzatában meghatározottak szerint is meg lehet szerezni úgy, hogy a fenti 50 kredit maradéktalan teljesítéséig a mesterszak tárgyaiból csupán a szakmai alapozás tárgyai vehetőek fel és teljesíthetőek.

6. KÁNTOR MESTERKÉPZÉSI SZAK

1. A mesterképzési szak megnevezése: kántor (Cantor)

2. A mesterképzési szakon szerezhető végzettségi szint és a szakképzettség oklevélben szereplő megjelölése

végzettségi szint: mester- (magister, master; rövidítve: MA-) fokozat

szakképzettség: okleveles kántor

a szakképzettség angol nyelvű megjelölése: Cantor

3. Képzési terület: hitéleti

4. A mesterképzésbe történő belépésnél előzményként elfogadott szakok

4.1. Teljes kreditérték beszámításával vehető figyelembe: hitéleti képzési területről a

kántor alapképzési szak, a művészet képzési területről az előadó-művészet alapképzési szak egyházzene-orgona, egyházzene-kórusvezetés szakirányai, az 1993. évi LXXX. törvény szerinti főiskolai szintű ének-zenetanár, egyházzene és az egyházzene, tanár szak.

4.2. Meghatározott kreditek teljesítésével vehetők figyelembe továbbá: az előadó- művészet alapképzési szak egyházzene-orgona és egyházzene-kórusvezetés szakirányától eltérő szakirányai, valamint az alkotóművészet és muzikológia alapképzési szak szakirányai, a felsőoktatásról szóló 1993. évi LXXX. törvény szerinti zeneművészeti és hitéleti szakok. A kredit megállapításának alapjául szolgáló ismeretek összevetése alapján a mesterképzésbe való belépés feltétele, hogy a korábbi tanulmányok alapján elismerhető legyen 50 kredit az egyházzenei ismeretek (kórusirodalom legalább 5 kredit, gregorián legalább 10 kredit, egyházi népének legalább 8 kredit, liturgikus és hitéleti ismeretek legalább 8 kredit, orgona legalább 8 kredit), a zenetörténet (legalább 6 kredit) és a zeneelmélet (legalább 5 kredit) ismeretköreiből. A korábban teljesített tanulmányok összevetését a képzést indító intézmény kreditátviteli bizottsága végzi. Amennyiben a fenti összevetés alapján legalább 30 kredit megléte igazolható, úgy a hiányzó, krediteket az intézmény tanulmányi és vizsgaszabályzatában meghatározottak szerint meg kell szerezni.

5. A képzési idő félévekben: 4 félév

6. A mesterfokozat megszerzéséhez összegyűjtendő kreditek száma: 120 kredit

7. A mesterképzési szak képzési célja és a szakmai kompetenciák

A képzés célja olyan szakemberek képzése, akik ismerik a magyar és egyetemes egyházzenei

kultúrát, zenei és magas szintű liturgikus- és közösségi szolgálat ellátásához szükséges hitéleti felkészültségük birtokában képesek egyházi közösségi szolgálatra, a kántori feladatok magas szintű ellátására: énekben, társas énekben, orgonálásban, vezénylésben, továbbá a mindennapi munkájukban a zenei-, liturgiai- és közösségi értékek összhangjának megteremtésére.

A kántor

a) tudása

Ismeri a felekezete szerinti egyházzenét.

Éneklési felkészültsége alapján vezeti a templomi éneklést, a társas éneklést és ellátja az azokban rejlő liturgikus feladatokat.

Orgonálási felkészültsége alapján önállóan látja el a templomi orgonálási feladatokat, valamint orgonajátékával tudja irányítani a hívek énekét.

Ismeri és helyesen alkalmazza az orgonajáték lehetőségeit az egyházi liturgia és egyéb rendezvények alkalmával.

Karvezetői felkészültsége alapján tud szervezni és vezetni liturgikus szkólákat, kórusokat, illetve kísérni és a liturgia szolgálatába állítani azokat.

Tájékozódott az egyházi év liturgikus időszakaiban és az ünnepi szertartásokban, valamint a szentségek kiszolgáltatásához kapcsolódó, a népi vallásosság alkalmaihoz köthető és egyéb liturgiákban és szertartásokban.

Birtokolja a szakmai vitához szükséges hitéleti és zenei ismereteket, beszéd- és íráskészséget.

Nagyobb mennyiségű idegen nyelvű szakirodalmat tud feldolgozni, és legalább egy idegen nyelven tud kötetlenül kommunikálni.

Ismeri és alkalmazza a releváns egyházi és állami jogi szabályozást, valamint a szerzői jogokat, etikai és egyéb szabályokat.

b) képességei

Képes a folyamatos reflektív önfejlődésre és a sikeres szakmai szocializációra.

Képes temploma vagy szolgálati helye zenei életének megszervezésére és cselekvő részese a templomon kívüli kulturális életnek.

Képes a kórust egyházi közösségként megszervezni, irányítani és működtetni.

Képes az egyéni és csoportos egyházzenei tevékenységben való részvételre, illetve annak irányítására.

Képes az egyes médiumok, számítógépes programok kreatív használatára, alkalmazására.

Zenei tevékenysége során képes más művészeti ágak képviselőivel harmonikus együttműködés megteremtésére, közös programok megszervezésére, esetleg közös művészeti produktum létrehozására.

Képes a felelős lelkipásztorral együttműködve rövid- és hosszútávon tervezni és a lelkipásztori programhoz illeszkedően szervezni a közösség liturgikus-zenei életét.

c) attitűdje

Munkáját az egyháza és közössége iránti tevékeny elkötelezettség, minőség- és felelősségtudat valamint kezdeményezőkészség jellemzi; szakmai érvekkel tudja megvédeni a hiteles liturgiát.

Vállalja a mindenkori etikai és egyéb szabályrendszerek betartását és betartatását.

Pontosan kritikával és szakszerűen tudja a saját és mások művészi teljesítményét megítélni.

Aktívan és elkötelezetten irányít, működik együtt a szakmai projektekben.

A korszerű tudásmegosztási stratégiákat eredményesen és hitelesen alkalmazza.

Alkotó módon vesz részt művészeti produkciók, önálló alkotások létrehozásában.

d) autonómiája és felelőssége

Szakmai identitása és egyértelműen kialakult.

A megszerzett tapasztalatból származó információk, a felmerülő új problémák és jelenségek kritikus feldolgozására képes.

Döntései szakmailag indokolhatóak, azokért felelősséget vállal, az értékek kialakítására és megtartására törekvő céltudatos magatartás jellemzi.

Összművészeti, illetve multidiszciplináris tevékenységekben is autonóm módon és felelősen tevékenykedik.

7. Idegennyelvi követelmény

A mesterfokozat megszerzéséhez egy idegen nyelvből államilag elismert, középfokú (B2), komplex típusú nyelvvizsga vagy ezzel egyenértékű érettségi bizonyítvány vagy oklevél megszerzése szükséges.

8. A képzés szempontjából lényeges más rendelkezések

A hallgatók gyakorlati képzése liturgikus környezetben történik, amely a felsőoktatási intézmény tantervében előírtak szerinti hangversenyezés, liturgikus szolgálat hetente és összefüggően is az adventi, a nagyböjti időben, valamint nyáron egy-egy héten át, összesen hat hét időtartamban.

A szakképzettség szempontjából meghatározó szakterületek: zeneelmélet-összhangzattan, liturgikus és hitéleti ismeretek, egyetemes és magyar egyházzene-zeneműismeret, latin nyelv, hangképzés, karvezetés, orgonajáték, gregorián, egyházi népének.

A nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. törvény egyházi felsőoktatási intézményekre vonatkozó külön rendelkezései alapján a képzés tartalmát az egyházi jogi személy határozza meg.

II. KATOLIKUS HITÉLETI SZAKOK

1. KATOLIKUS TEOLÓGUS OSZTATLAN SZAK

1. A mesterképzési szak megnevezése: katolikus teológus (Catholic Theology)

2. A mesterképzési szakon szerezhető végzettségi szint és a szakképzettség oklevélben szereplő megjelölése

végzettségi szint: mester- (magister, master; rövidítve: MA-) fokozat

szakképzettség:

okleveles katolikus teológus

okleveles katolikus lelkész

a szakképzettség angol nyelvű megjelölése: Catholic Theologian

választható szakirányok: teológus, lelkész (Theology, Priest)

3. Képzési terület: hitéleti

4. A képzési idő félévekben: teológus szakirányon 10 félév, lelkész szakirányon 12 félév

5. A mesterfokozat megszerzéséhez összegyűjtendő kreditek száma: 300 kredit, továbbá lelkész szakirányon 60 kredit lelkészi gyakorlat

6. A képzés célja

A képzés célja egyházi és világi személyek képzése annak érdekében, hogy a katolikus tanítás alapos ismeretében küldetésüknek megfelelően vegyenek részt az egyház evangelizációs tevékenységében. A képzés további célja szakemberek képzése, akik a hittudományok legújabb eredményeinek olyan mélységű ismereteivel rendelkeznek, ami alkalmassá teszi őket a teológia tudományos művelésére és doktori tanulmányok folytatására.

7. Idegennyelvi követelmény

A mesterfokozat megszerzéséhez legalább egy élő idegen nyelvből államilag elismert, középfokú (B2), komplex típusú nyelvvizsga vagy ezzel egyenértékű érettségi bizonyítvány vagy oklevél és latin nyelvből államilag elismert vagy intézményi vizsga szükséges.

8. A képzés szempontjából lényeges más rendelkezések

A nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. törvény egyházi felsőoktatási intézményekre vonatkozó külön rendelkezései alapján a képzés tartalmát az egyházi jogi személy határozza meg.

2. KATOLIKUS KÁNONJOGÁSZ MESTERKÉPZÉSI SZAK

1. A mesterképzési szak megnevezése: katolikus kánonjogász (Catholic Canon Law)

2. A mesterképzési szakon szerezhető végzettségi szint és a szakképzettség oklevélben szereplő megjelölése:

végzettségi szint: mester- (magister, master; rövidítve: MA-) fokozat

szakképzettség: okleveles katolikus kánonjogász

a szakképzettség angol nyelvű megjelölése: Catholic Canonist

3. Képzési terület: hitéleti

4. A mesterképzésbe történő belépésnél előzményként elfogadott szakok: katolikus egyházi felsőoktatási intézményben indított hitéleti alapképzési szakok (így katekéta- lelkipásztori munkatárs, kántor, egyházi közösségszervező).

5. A képzési idő félévekben: 4 félév

6. A mesterfokozat megszerzéséhez összegyűjtendő kreditek száma: 120 kredit

7. A képzés célja

A képzés célja olyan kánonjogászok képzése, akik képesek a katolikus kánonjog területein jogalkalmazói, jogértelmezői és jogalkotói tevékenység magas szintű végzésére, továbbá a kánonjog területén tudományos tevékenység folytatására. A mesterfokozatot szerzetteknek lehetőségük nyílik arra, hogy tanulmányaikat doktori képzésben folytassák.

8. Idegennyelvi követelmény

A mesterfokozat megszerzéséhez legalább egy élő idegen nyelvből államilag elismert, középfokú (B2), komplex típusú nyelvvizsga vagy ezzel egyenértékű érettségi bizonyítvány vagy oklevél és latin nyelvből államilag elismert vagy intézményi vizsga szükséges.

9. A képzés szempontjából lényeges más rendelkezések

A nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. törvény egyházi felsőoktatási intézményekre vonatkozó külön rendelkezései alapján a képzés tartalmát az egyházi jogi személy határozza meg.

3. PASZTORÁLIS TANÁCSADÁS ÉS SZERVEZETFEJLESZTÉS MESTERKÉPZÉSI SZAK

1. A mesterképzési szak megnevezése: pasztorális tanácsadás és szervezetfejlesztés (Pastoral

Counseling and Organisational Development)

2. A mesterképzési szakon szerezhető végzettségi szint és a szakképzettség oklevélben szereplő megjelölése

végzettségi szint: mester- (magister, master; rövidítve: MA-) fokozat

szakképzettség megnevezése: okleveles pasztorális tanácsadó és szervezetfejlesztő szakember

a szakképzettség angol nyelvű megjelölése: Pastoral Counselor and Organisation Development Expert

választható specializációk: pasztorális tanácsadás, pasztorális szervezetfejlesztés, karitásztudomány

3. Képzési terület: hitéleti

4. A mesterképzésbe történő belépésnél előzményként elfogadott szakok:

4.1. A mesterképzésbe történő belépésnél feltétel nélkül elfogadott szak: a katekéta-lelkipásztori munkatárs és a diakónia hitéleti alapképzési szak.

4.2. A mesterképzésbe történő belépésnél megadott feltételekkel elfogadott szakok: 50 kredit értékű teológiai felkészítő modul teljesítésével: bármely nem hitéleti alapképzési szak.

5. A képzési idő félévekben:4 félév

6. A mesterfokozat megszerzéséhez összegyűjtendő kreditek száma: 120 kredit

7. A képzés célja

A képzés célja egyrészt olyan pasztorális tanácsadók képzése, akik pasztorálpszichológiai szemléletű, gazdag módszertani kulturáltságot integráló szakszerű lelkigondozói, egyéni és csoportos gondozásban tudják részesíteni az arra rászorulókat (gyülekezetekben, egyházközségekben, egyházi intézményekben, szociális intézményekben, családsegítő központokban, humán szervezetekben, iskolákban, kórházakban).

A képzés célja másrészt olyan interdiszciplinárisan képzett pasztorális szervezetfejlesztő szakemberek képzése, akik a különböző társadalmi és egyházi igényeknek megfelelően hatékony kompetenciával rendelkeznek az egyházi szervezetek (gyülekezetek, egyházközségek, egyházi intézmények, bentlakásos és napközi ellátást biztosító otthonok, diakóniai és karitatív szolgálatok) működésének szakszerű elemzésében, szupervíziós támogatásában, irányításában és gondozásában.

A karitásztudományi specializációs képzés célja, hogy elsősorban a karitász intézményekben, de más hasonló jellegű egyházi-civil szervezeteknél is magas színvonalú, szakmai és tudományos alapokon nyugvó kompetenciákkal jelenjenek meg a képzést elvégzett munkavállalók. A képzés célja továbbá, hogy segítő attitűd elsajátításával olyan szakemberek jelenjenek meg a munkaerőpiacon, akik elkötelezetten kapcsolódnak a legkülönbözőbb társadalmi bajok orvoslásába, az esélyegyenlőség előmozdításába, a hátrányos helyzetű emberek és csoportok segítésébe.

A gyakorlatorientáltság mellett a képzés célja olyan interdiszciplináris tudományos igényesség megjelenítése, amely lehetővé teszi a szakterületek magas szintű tudományos kutatását és továbbfejlesztését.

8. Idegennyelvi követelmény

A mesterfokozat megszerzéséhez legalább egy élő idegen nyelvből államilag elismert, középfokú (B2), komplex típusú nyelvvizsga vagy ezzel egyenértékű érettségi bizonyítvány vagy oklevél szükséges.

9. A képzés szempontjából lényeges más rendelkezések

A nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. törvény egyházi felsőoktatási intézményekre vonatkozó külön rendelkezései alapján a képzés tartalmát az egyházi jogi személy határozza meg.

III. REFORMÁTUS HITÉLETI SZAKOK

1. DIAKÓNIA ALAPKÉPZÉSI SZAK

1. Az alapképzési szak megnevezése: diakónia (Diaconal Studies)

2. Az alapképzési szakon szerezhető végzettségi szint és a szakképzettség oklevélben szereplő megjelölése

végzettségi szint: alap- (baccalaureus, bachelor; rövidítve: BA-) fokozat

szakképzettség: diakónus

a szakképzettség angol nyelvű megnevezése: Deacon

3. Képzési terület: hitéleti

4. A képzési idő félévekben:7 félév

5. Az alapfokozat megszerzéséhez összegyűjtendő kreditek száma:180 + 30 kredit

6. A képzés célja

Olyan diakónusok képzése, akik keresztyén értékekre támaszkodva, evangéliumi szellemben

képesek a szükséget szenvedő embertársaiknak testi, szociális, lelki és spirituális téren segítséget nyújtani. Felkészültek a társadalmi feszültségek okozta egyenlőtlenségek kezelésében közreműködni, együttműködve az önkormányzatok, a szociális, az egészségügyi ellátórendszerek különféle szakterületein munkálkodó szakemberekkel. Képesek az egyének, családok, gyülekezetek problémamegoldó képességének fejlesztésére, az egyének és közösségeik társadalmi integrációjának támogatására, a kívánatos együttműködés elősegítésére. Az alapfokozatot szerzetteknek lehetőségük nyílik a végzettségük és szakképzettségük szerinti elhelyezkedésre, illetve arra, hogy tanulmányaikat a képzés második ciklusában folytassák.

7. Idegennyelvi követelmény

Az alapfokozat megszerzéséhez legalább egy idegen nyelvből államilag elismert, középfokú

(B2), komplex típusú nyelvvizsga vagy ezzel egyenértékű érettségi bizonyítvány vagy oklevél szükséges.

8. A képzés szempontjából lényeges más rendelkezések

A nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. törvény egyházi felsőoktatási intézményekre vonatkozó külön rendelkezései alapján a képzés tartalmát a Magyarországi Református Egyház Zsinata határozza meg.

2. PASZTORÁLIS TANÁCSADÁS ÉS SZERVEZETFEJLESZTÉS MESTERKÉPZÉSI SZAK

1. A mesterképzési szak megnevezése: pasztorális tanácsadás és szervezetfejlesztés (Pastoral Counseling and Organisational Development)

2. A mesterképzési szakon szerezhető végzettségi szint és a szakképzettség oklevélben szereplő megjelölése

végzettségi szint: mester- (magister, master; rövidítve: MA-) fokozat

szakképzettség megnevezése: okleveles pasztorális tanácsadó és szervezetfejlesztő szakember

a szakképzettség angol nyelvű megjelölése: Pastoral Counselor and Organisation Development Expert

választható specializációk: pasztorális tanácsadás, pasztorális szervezetfejlesztés, karitásztudomány

3. Képzési terület: hitéleti

4. A mesterképzésbe történő belépésnél előzményként elfogadott szakok

4.1. A mesterképzésbe történő belépésnél feltétel nélkül elfogadott szak: a katekéta-lelkipásztori munkatárs és a diakónia hitéleti alapképzési szak.

4.2. A mesterképzésbe történő belépésnél megadott feltételekkel elfogadott szakok: 50 kredit értékű teológiai felkészítő modul teljesítésével: bármely nem hitéleti alapképzési szak.

5. A képzési idő félévekben: 4 félév

6. A mesterfokozat megszerzéséhez összegyűjtendő kreditek száma: 120 kredit

7. A képzés célja

A képzés célja egyrészt olyan pasztorális tanácsadók képzése, akik pasztorálpszichológiai szemléletű, gazdag módszertani kulturáltságot integráló szakszerű lelkigondozói, egyéni és csoportos gondozásban tudják részesíteni az arra rászorulókat (gyülekezetekben, egyházközségekben, egyházi intézményekben, szociális intézményekben, családsegítő központokban, humán szervezetekben, iskolákban, kórházakban).

A képzés célja másrészt olyan interdiszciplinárisan képzett pasztorális szervezetfejlesztő szakemberek képzése, akik a különböző társadalmi és egyházi igényeknek megfelelően hatékony kompetenciával rendelkeznek az egyházi szervezetek (gyülekezetek, egyházközségek, egyházi intézmények, bentlakásos és napközi ellátást biztosító otthonok, diakóniai és karitatív szolgálatok) működésének szakszerű elemzésében, szupervíziós támogatásában, irányításában és gondozásában.

A karitásztudományi specializációs képzés célja, hogy elsősorban a karitász intézményekben, de más hasonló jellegű egyházi-civil szervezeteknél is magas színvonalú, szakmai és tudományos alapokon nyugvó kompetenciákkal jelenjenek meg a képzést elvégzett munkavállalók. A képzés célja továbbá, hogy segítő attitűd elsajátításával olyan szakemberek jelenjenek meg a munkaerőpiacon, akik elkötelezetten kapcsolódnak a legkülönbözőbb társadalmi bajok orvoslásába, az esélyegyenlőség előmozdításába, a hátrányos helyzetű emberek és csoportok segítésébe.

A gyakorlatorientáltság mellett a képzés célja olyan interdiszciplináris tudományos igényesség megjelenítése, amely lehetővé teszi a szakterületek magas szintű tudományos kutatását és továbbfejlesztését.

8. Idegennyelvi követelmény

A mesterfokozat megszerzéséhez legalább egy élő idegen nyelvből államilag elismert, középfokú (B2), komplex típusú nyelvvizsga vagy ezzel egyenértékű érettségi bizonyítvány vagy oklevél szükséges.

9. A képzés szempontjából lényeges más rendelkezések

A nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. törvény egyházi felsőoktatási intézményekre vonatkozó külön rendelkezései alapján a képzés tartalmát az egyházi jogi személy határozza meg.

IV. A HETEDNAPI ADVENTISTA EGYHÁZ, A MAGYARORSZÁGI BAPTISTA EGYHÁZ, A MAGYAR PÜNKÖSDI EGYHÁZ, A MAGYARORSZÁGI EVANGÉLIKUS EGYHÁZ, A GOLGOTA KERESZTÉNY GYÜLEKEZET HITÉLETI SZAKJAI

1. TEOLÓGIA ALAPKÉPZÉSI SZAK

1. Az alapképzési szak megnevezése: teológia (Theology)

2. Az alapképzési szakon szerezhető végzettségi szint és a szakképzettség oklevélben szereplő megjelölése

végzettségi szint: alap- (baccalaureus, bachelor; rövidítve: BA-) fokozat

szakképzettség: teológus (lelkész/lelkipásztor szakiránnyal)

a szakképzettség angol nyelvű megnevezése: Theologian

választható szakirányok: teológus, lelkész/lelkipásztor (Theology, Cleric / Priest)

3. Képzési terület: hitéleti

4. A képzési idő félévekben:6 félév, lelkész, lelkipásztor szakirányon 8 félév

5. Az alapfokozat megszerzéséhez összegyűjtendő kreditek száma: 180 kredit, lelkész, lelkipásztor szakirányon 240 kredit

6. A képzés célja

A képzés célja olyan teológusok képzése, akik a képzés során megismerik a teológia tudományrendszerét, amelybe beleértendő a forráskutatás, a történeti ismeretek megszerzése és a tudományrendszer szisztematikus feldolgozása. További cél a valláshagyomány társadalmi, illetve kultúrkörnyezeti kapcsolatának megismerése, és az ebben való tevékenységre való felkészülés. Az alapfokozatot szerzetteknek lehetőségük nyílik a végzettségük és szakképzettségük (szakirányuk) szerinti elhelyezkedésre, illetve arra, hogy tanulmányaikat a képzés második ciklusában folytassák.

7. Idegennyelvi követelmény

Az alapfokozat megszerzéséhez legalább egy idegen nyelvből államilag elismert, középfokú (B2), komplex típusú nyelvvizsga vagy ezzel egyenértékű érettségi bizonyítvány vagy oklevél szükséges.

8. A képzés szempontjából lényeges más rendelkezések

A nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. törvény egyházi felsőoktatási intézményekre vonatkozó külön rendelkezései alapján a képzés tartalmát az egyházi jogi személy határozza meg.

Az egyes egyházak, illetve egyházi felsőoktatási intézmények a szak és a szakképzettség oklevélben történő megnevezésére - az egyház saját, belső szabályai szerint - más elnevezést, felekezeti meghatározást is használhatnak. A szak és szakképzettség e rendelettől eltérő megnevezése esetén az oklevélben fel kell tüntetni az e rendelet 6. számú melléklete szerinti azon szak és szakképzettség megnevezését is, amelynek az megfelel.

2. TEOLÓGIA MESTERKÉPZÉSI SZAK

1. A mesterképzési szak megnevezése: teológia (Theology)

2. A mesterképzési szakon szerezhető végzettségi szint és a szakképzettség oklevélben szereplő megjelölése

végzettségi szint: mester- (magister, master; rövidítve: MA-) fokozat

szakképzettség: okleveles teológus

a szakképzettség angol nyelvű megjelölése: Theologian

3. Képzési terület: hitéleti

4. A mesterképzésbe történő belépésnél előzményként elfogadott szakok:

4.1. A mesterképzésbe történő belépésnél feltétel nélkül elfogadott szak: a teológia alapképzési szak

4.2. A mesterképzésbe történő belépésnél megadott feltételekkel elfogadott szakok:

A nem teológus alapképzési szakon szerzett szakképzettség birtokában a jelentkezőnek a kredit megállapítása alapjául szolgáló ismeretek - felsőoktatási törvényben meghatározott - összevetése alapján elismerhető legyen 90 kredit a teológus alapképzés törzsanyagának ismeretköreiből. A korábban teljesített tanulmányok összevetését a képzést indító intézmény kreditátviteli bizottsága végzi. Amennyiben a fenti összevetés alapján 90 kreditnél kevesebb, de legalább 30 kredit megléte igazolható, úgy a hiányzó, krediteket a képzést indító intézmény tanulmányi és vizsgaszabályzatában meghatározottak szerint meg kell szerezni.

5. A képzési idő félévekben: 4 félév

6. A mesterfokozat megszerzéséhez összegyűjtendő kreditek száma: 120 kredit

7. A képzés célja

A képzés célja olyan értelmiségiek képzése, akik a teológia tudományát magas szinten művelik, ezáltal be tudnak kapcsolódni az egyes egyházak, vallási közösségek szellemi vezetésébe, valamint olyan - alapfokozattal rendelkező - elkötelezett lelkipásztorok oktatása és nevelése, akik egyházuk lelkészi teendőit teljes kompetenciával el tudják látni és az egyes közösségek szellemi, lelki és liturgikus vezetőivé lehetnek. Megfelelő ismeretekkel rendelkeznek tanulmányaik doktori képzés keretében történő folytatásához.

8. Idegennyelvi követelmény

A mesterfokozat megszerzéséhez legalább egy élő idegen nyelvből államilag elismert, középfokú (B2), komplex típusú nyelvvizsga vagy ezzel egyenértékű érettségi bizonyítvány vagy oklevél szükséges.

9. A képzés szempontjából lényeges más rendelkezések

A nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. törvény egyházi felsőoktatási intézményekre vonatkozó külön rendelkezései alapján a képzés tartalmát az egyházi jogi személy határozza meg.

V. MAGYARORSZÁGI ZSIDÓ HITKÖZSÉGEK SZÖVETSÉGE

1. FELEKEZETI SZOCIÁLIS MUNKÁS ALAPKÉPZÉSI SZAK

1. Az alapképzési szak megnevezése: felekezeti szociális munkás (Church Congregation Social Work)

2.Az alapképzési szakon szerezhető végzettségi szint és a szakképzettség oklevélben szereplő megjelölése

végzettségi szint: alap- (baccalaureus, bachelor; rövidítve: BA-) fokozat

szakképzettség: felekezeti szociális munkás

a szakképzettség angol nyelvű megjelölése: Church Congregation Social Worker

3. Képzési terület: hitéleti

4. A képzési idő félévekben: 7 félév

5. Az alapfokozat megszerzéséhez szükséges kreditek száma: 210 kredit

6. A képzés célja

Olyan felekezeti szociális munkások képzése, akik felkészültek az emberi viselkedésről és a társadalmi rendszerekről szóló elméletek felhasználásával, az emberi jogokon és a társadalmi igazságosság elvein alapuló, a társadalmi integrációt, a demokratikus viszonyok erősítését szolgáló szakmai munka végzésére. Képesek az ember és társadalmi környezete közötti harmónia kialakítására és őrzésére, a feszültségeket hordozó viszonyok, szociális problémák megelőzésére, szakszerű kezelésére, a holokauszt túlélőinek gondozására. A képzés célja továbbá olyan értékrendszer kialakítása és ennek megfelelő ismeretek nyújtása, amelyek a következő speciális feladatok megoldását is lehetővé teszik: a magyarországi és a régió magyar ajkú zsidó közösségei történetének, fejődésének megismerése; olyan tudás megszerzése, amely alkalmassá tesz a magyar zsidó szellemi örökség megőrzésére és továbbadására; az ezzel összefüggő speciális problémák felismerésére, ezeknek társadalmi összefüggésben való szemléletére; a zsidó szociális intézmény- és eszközrendszer fejlesztésére és megújítására társadalmi, intézményi és szakmai szinten. Az alapszakon végzetteknek lehetőségük nyílik a végzettségük és szakképzettségük szerinti elhelyezkedésre, és kellő mélységű elméleti ismeretekkel rendelkeznek tanulmányaiknak a képzés második, mesterfokozatot adó ciklusában történő folytatásához.

7. Idegennyelvi követelmény

Az alapfokozat megszerzéséhez legalább egy idegen nyelvből államilag elismert, középfokú (B2), komplex típusú nyelvvizsga vagy ezzel egyenértékű érettségi bizonyítvány vagy oklevél szükséges.

8. A képzés szempontjából lényeges más rendelkezések

A nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. törvény egyházi felsőoktatási intézményekre vonatkozó külön rendelkezései alapján a képzés tartalmát az egyházi jogi személy határozza meg.

2. JUDAISZTIKA ALAPKÉPZÉSI SZAK

1. Az alapképzési szak megnevezése: judaisztika (Judaic Studies)

2. Az alapképzési szakon szerezhető végzettségi szint és a szakképzettség oklevélben szereplő megjelölése

végzettségi szint: alap- (baccalaureus, bachelor; rövidítve: BA-) fokozat

szakképzettség: judaisztika alapszakos judaista

a szakképzettség angol nyelvű megjelölése: Expert in Judaic Studies

3. Képzési terület: hitéleti

4. A képzési idő félévekben: 6 félév

5. Az alapfokozat megszerzéséhez összegyűjtendő kreditek száma: 180 kredit

6. A képzés célja

Olyan szakemberek képzése, akik képesek a judaisztika tudományterületének mind vallási, mind pedig világi jellegű tartalmait magas színvonalon képviselni, interpretálni, mivel a zsidó vallásról, filozófiáról, történelemről, irodalomról átfogó és alapos ismeretekkel rendelkeznek; továbbá megfelelő jártassággal és készséggel bírnak a bibliai és a modern héber nyelvben. Az alapszakon végzetteknek lehetőségük nyílik a végzettségük és szakképzettségük szerinti elhelyezkedésre és kellő mélységű elméleti ismeretekkel rendelkeznek a képzés második, mesterfokozatot adó ciklusában történő folytatásához.

7. Idegennyelvi követelmény

Az alapfokozat megszerzéséhez angol nyelvből államilag elismert, középfokú (B2), komplex típusú nyelvvizsga vagy ezzel egyenértékű érettségi bizonyítvány vagy oklevél szükséges.

8.A képzés szempontjából lényeges más rendelkezések

A nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. törvény egyházi felsőoktatási intézményekre vonatkozó külön rendelkezései alapján a képzés tartalmát az egyházi jogi személy határozza meg.

3. RABBIHELYETTES ALAPKÉPZÉSI SZAK

1. Az alapképzési szak megnevezése: rabbihelyettes (Assistant Rabbinical Studies)

2. Az alapképzési szakon szerezhető végzettségi szint és a szakképzettség oklevélben szereplő megjelölése

végzettségi szint: alap- (baccalaureus, bachelor; rövidítve: BA-) fokozat

szakképzettség: rabbihelyettes

a szakképzettség angol nyelvű megjelölése: Assistant Rabbi

3. Képzési terület: hitéleti

4. A képzési idő félévekben: 8 félév

5. Az alapfokozat megszerzéséhez összegyűjtendő kreditek száma: 240 kredit

6. A képzés célja

Olyan rabbihelyettesek képzése, akik a zsidó hitéletben, liturgiában és tudományosságban otthonosak, idegen nyelvi ismeretekkel rendelkeznek, és azon kommunikálni tudnak, így képesek lesznek a megfelelő irányítással a zsidó hitéleti, liturgiai és pasztorális alaptevékenységek ellátására és irányítására a határon inneni és az azon túli zsidó hitközségeknél, közösségeknél. A rabbihelyettes alapszakon végzetteknek lehetőségük nyílik a végzettségük és szakképzettségük szerinti elhelyezkedésre, és kellő mélységű elméleti és gyakorlati ismeretekkel rendelkeznek a képzés második, mesterfokozatot adó ciklusában történő folytatásához.

7. Idegennyelvi követelmény

Az alapfokozat megszerzéséhez ivrit (modern héber) nyelvből államilag elismert, középfokú (B2), komplex típusú nyelvvizsga vagy ezzel egyenértékű érettségi bizonyítvány vagy oklevél szükséges.

8. A képzés szempontjából lényeges más rendelkezések

A nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. törvény egyházi felsőoktatási intézményekre vonatkozó külön rendelkezései alapján a képzés tartalmát az egyházi jogi személy határozza meg.

4. ZSIDÓ LITURGIKA ALAPKÉPZÉSI SZAK

1. Az alapképzési szak megnevezése: zsidó liturgika (Jewish Liturgy)

2. Az alapképzési szakon szerezhető végzettségi szint és a szakképzettség oklevélben szereplő megjelölése

végzettségi szint: alap- (baccalaureus, bachelor; rövidítve: BA-) fokozat

szakképzettség: zsidó liturgikus

a szakképzettség angol nyelvű megjelölése: Jewish Liturgist

3. Képzési terület: hitéleti

4. A képzési idő félévekben: 8 félév

5. Az alapfokozat megszerzéséhez összegyűjtendő kreditek száma: 240 kredit

6. A képzés célja

Olyan szakemberek képzése, akik képesek a zsidó liturgika területének mind vallási, mind pedig világi jellegű tartalmait magas színvonalon képviselni és interpretálni; valamint a zsidó hitéletben, liturgiában otthonosak, így képesek lesznek a megfelelő irányítással a zsidó hitéleti és liturgiai alaptevékenységek ellátására a határon inneni és az azon túli zsidó hitközségeknél, közösségeknél. A zsidó liturgika alapszakon végzetteknek lehetőségük nyílik a végzettségük és szakképzettségük szerinti elhelyezkedésre, és kellő mélységű elméleti és gyakorlati ismeretekkel rendelkeznek a képzés második ciklusban történő folytatásához.

7. Idegennyelvi követelmény

Az alapfokozat megszerzéséhez legalább egy idegen nyelvből államilag elismert, középfokú (B2), komplex típusú nyelvvizsga vagy ezzel egyenértékű érettségi bizonyítvány vagy oklevél szükséges.

8. A képzés szempontjából lényeges más rendelkezések

A nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. törvény egyházi felsőoktatási intézményekre vonatkozó külön rendelkezései alapján a képzés tartalmát az egyházi jogi személy határozza meg.

5. RABBI OSZTATLAN SZAK

1. A mesterképzési szak megnevezése: rabbi (Rabbinical Studies)

2. A mesterképzési szakon szerezhető végzettségi szint és a szakképzettség diplomában szereplő megjelölése

végzettségi szint: mester- (magister, master; rövidítve: MA-) fokozat

szakképzettség: okleveles rabbi

a szakképzettség angol nyelvű megjelölése: Rabbi

3. Képzési terület: hitéleti

4. A képzési idő félévekben: 10 félév

5. A mesterfokozat megszerzéséhez szükséges kreditek száma: 300 kredit

6. A képzés célja

Olyan rabbik képzése, akik rendelkeznek az egyetemes emberi kultúra összefüggéseinek alapos és mély ismeretével; ismerik a zsidóság eredeti nyelvű forrásait, interpretációit és a zsidó vallás hitbeli rendszerét; valamint képesek és készek tudásuk továbbfejlesztésére. A rabbi teendőket el tudják látni és a hitközségek szellemi, lelki és liturgikus vezetőivé válhatnak. A mesterképzési szakon végzetteknek lehetőségük nyílik a végzettségük és szakképzettségük szerinti elhelyezkedésre, és kellő mélységű elméleti és gyakorlati ismeretekkel rendelkeznek tanulmányaik doktori képzésben történő folytatásához.

7. Idegennyelvi követelmény

A mesterfokozat megszerzéséhez ivrit (modern héber) nyelvből középfokú (B2), komplex típusú, államilag elismert nyelvvizsga és angol nyelvből államilag elismert, alapfokú (B1), komplex típusú nyelvvizsga vagy ezekkel egyenértékű érettségi bizonyítvány vagy oklevél szükséges.

8. A képzés szempontjából lényeges más rendelkezések

A nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. törvény egyházi felsőoktatási intézményekre vonatkozó külön rendelkezései alapján a képzés tartalmát az egyházi jogi személy határozza meg.

6. ZSIDÓ KULTÚRATÖRTÉNET MESTERKÉPZÉSI SZAK

1. A mesterképzési szak megnevezése: zsidó kultúratörténet (History of Jewish Culture)

2. A mesterképzési szakon szerezhető végzettségi szint és a szakképzettség diplomában szereplő megjelölése

végzettségi szint: mester- (magister, master; rövidítve: MA-) fokozat

szakképzettség: okleveles kultúratörténész zsidó kultúratörténet szakon

a szakképzettség angol nyelvű megjelölése: Historian of Jewish Culture

3. Képzési terület: hitéleti

4. A képzési idő félévekben: 4 félév

5. A mester fokozat megszerzéséhez szükséges kreditek száma: 120 kredit

6. A képzés célja

A judaizmus, a judaisztika, a zsidó történelem, a zsidó irodalom, a zsidó filozófia, a zsidósággal foglalkozó tudományterületek és a művészettudományokban, valamint az egyetemes kultúra diszciplínáiban jártas, és a héber mellett legalább egy modern világnyelven kommunikálni képes kultúratörténészek képzése. A szakon diplomát szerzők a zsidó kulturális, szociális, és közösség-politikai élet területei mellett, az általában vett kulturális, oktatási, és tudományos életben is alkalmazhatják itt szerzett ismereteiket. A mesterképzési szakon végzetteknek lehetőségük nyílik a végzettségük és szakképzettségük szerinti elhelyezkedésre, és kellő mélységű elméleti és gyakorlati ismeretekkel rendelkeznek tanulmányaik doktori képzésben történő folytatásához.

7. Idegennyelvi követelmény

A mesterfokozat megszerzéséhez egy idegen nyelvből államilag elismert középfokú (B2), komplex típusú nyelvvizsga és egy másik idegen nyelvből államilag elismert, alapfokú (B1), komplex típusú nyelvvizsga vagy ezekkel egyenértékű érettségi bizonyítvány vagy oklevél szükséges.

8. A képzés szempontjából lényeges más rendelkezések

A nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. törvény egyházi felsőoktatási intézményekre vonatkozó külön rendelkezései alapján a képzés tartalmát az egyházi jogi személy határozza meg.

VI. A TAN KAPUJA BUDDHISTA EGYHÁZ

1. BUDDHISTA TANÍTÓ ALAPKÉPZÉSI SZAK

1. Az alapképzési szak megnevezése: buddhista tanító (Buddhist Theory and Practice)

2. Az alapképzési szakon szerezhető végzettségi szint és a szakképzettség oklevélben szereplő megjelölése

végzettségi szint: alap- (baccalaureus, bachelor; rövidítve: BA-) fokozat

szakképzettség: buddhista tanító

a szakképzettség angol nyelvű megjelölése: Buddhist Theory and Practice

választható specializációk: dharmatanító (Dharma Teacher), vallástörténet és filozófia (Philosophy and Religious History)

3. Képzési terület: hitéleti

4. A képzési idő félévekben: 6 félév

5. Az alapfokozat megszerzéséhez összegyűjtendő kreditek száma: 180 kredit

6. A képzés célja

A buddhizmus oktatási rendszerében a Középút vagy a Nemes Nyolcrétű Ösvény a meghatározó elv. Az elmélet és a gyakorlat összhangjára törekedve cél, hogy az elsajátított tudás a gyakorlás révén tapasztalattá váljon, majd a tapasztalatok a hétköznapi életbe, valamint a viselkedésbe integrálódjanak. Az elméleti képzéshez a fentiek szerint gyakorlati órák, valamint szemeszterenként eltérő tematikájú elvonulások tartoznak.

Az oktatás célja a Tan megértésén és gyakorlásán (tudásán és látásán) át eljutni a hallgatót eljuttatni a megszabadulásig. A buddhizmus a hármas - erkölcs, elmélyedés, bölcsesség - képzési formát tartja a megszabadulás elérése hatékony módszerének. Erre alapozva a testi (jóga, csikung), nyelvi (fordítás, szertartás, tanátadás) és a buddhista filozófiai képzés, az elmélet és gyakorlat összhangja (meditáció) révén az Alap (elmélet), Ösvény (gyakorlat), és Gyümölcs (a kettő elválaszthatatlansága) tanítása a cél.

A buddhista tanító tudása és képességei:

A különböző vallások és buddhista irányzatok filozófiájának megismerése, a tettek és azok következményeinek felismerése, mely az egyéni felelősség és a belátáson alapuló erkölcs, a nem-ártás öt szabályának a gyakorlatához vezet.

A helyes meditáció elsajátítása, mely a megismeréséhez, tudat lecsendesítéséhez vezet.

A helyes életmód kialakítása, melynek révén alkalmassá válik a tanultak alkalmazására a hétköznapi életben és a Dharma oktatására. A Dharma oktatója nem tér el az öt erkölcsi alapelv, a sílák szerinti élet, valamint a Három Drágakő szellemétől, a legfőbb szándéka a szenvedés enyhítése.

Alapvető tudással az alapító életéről, híres mestereiről, a buddhizmus történetéről, tanításairól, szent szövegeiről, kultúrájáról, kapcsolódó nyelveiről, nagy iskoláiról és gyakorlatrendszereiről.

Elsajátítja a buddhizmus kulcsfogalmait, ismeri a nagy logikai és filozófiai iskolákat, gyakorolja gondolkodási módszereiket. Rendelkezik a gyors lényeglátás, az összefüggések, logikai kapcsolatok minél világosabb felismerésének képességével.

A Nemes Nyolcrétű Ösvény tanításai képessé teszik arra, hogy megtanuljon tanulni, figyelni, nyitottságot gyakorolni; képes legyen az önálló gondolkodásra, nézeteinek mind szóbeli, mind írásbeli közvetítésére, megfelelő kommunikációs formák elsajátítására, képes a saját és mások szenvedéseinek csökkentésére; azaz a problémák gyors felismerésére és megoldási stratégiák alkalmazásra. A nyitottság elvét szem előtt tartva képessé válik a mai társadalmi viszonyokhoz, továbbá segítő attitűdöt kifejleszteni, gyakorolni környezete irányába. A Középút elvén képes viselkedése tudatos irányítására. Az elsajátított hatékony önfigyelésen alapuló módszerek, valamint tapasztalatok a saját fizikai, érzelmi és tudati működéseiről, önmaga megismerésén keresztül képessé teszik mások elfogadására, mások problémáinak megértésére; olyan autonóm személlyé válik, aki az oksági viszonyok, az egymásrautaltság felismerése révén képes vállalni cselekedeteiért a felelősséget.

7. Idegennyelvi követelmény

Az alapfokozat megszerzéséhez legalább egy idegen nyelvből államilag elismert, középfokú (B2), komplex típusú nyelvvizsga vagy ezzel egyenértékű érettségi bizonyítvány vagy oklevél szükséges, továbbá a buddhizmus szakkifejezéseinek a hagyományos buddhista kanonikus nyelveken való ismerete, valamint alap páli fordítói készség elsajátítása.

8. A képzés szempontjából lényeges más rendelkezések

A választható specializációk célja, hogy még elmélyültebbé tegyék a Tan, avagy Dharma oktatását, bemutatva annak különféle gyakorlati aspektusait (dharmatanítói), valamint hogy betekintést engedjen a nagyobb vallások, nagyobb filozófiai rendszerek és a buddhizmus párhuzamaiba vagy éppen eltéréseibe (összehasonlító vallástörténeti és filozófiai). Szervezett egy hetes szakmai gyakorlat - elvonulás, zarándoklat - teljesítendő minden szemeszterben.

Az egyházi képzésnek megfelelően sajátos környezetben, részben idegen nyelven folyik a képzés; külföldi részképzés lehetőségével. Az elméleti képzés mellett nagy szerepet kap a közvetlen tapasztalás a meditációs kurzusok révén.

A nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. törvény egyházi felsőoktatási intézményekre vonatkozó külön rendelkezései alapján a képzés tartalmát az egyházi jogi személy határozza meg.

2. BUDDHISTA TANÍTÓ MESTERKÉPZÉSI SZAK

1. A mesterképzési szak megnevezése: buddhista tanító (Buddhist Theory and Practice)

2. A mesterképzési szakon szerezhető végzettségi szint és a szakképzettség diplomában szereplő megjelölése

végzettségi szint: mester- (magister, master; rövidítve: MA-) fokozat

szakképzettség: okleveles buddhista tanító

a szakképzettség angol nyelvű megjelölése: Buddhist Theory and Practice

választható specializációk: páli nyelvű dharmatanító, tibeti nyelvű dharmatanító

3. Képzési terület: hitéleti

4. A mesterképzésbe történő belépésnél előzményként elfogadott szakok:

4.1. A mesterképzésbe történő belépésnél feltétel nélkül elfogadott szakok a hitéleti alapképzési szakok és a bölcsészettudomány képzési terület alapképzési szakjai

5. A képzési idő félévekben: 4 félév

6. A mester fokozat megszerzéséhez szükséges kreditek száma: 120 kredit

7. A képzés célja

A buddhizmus oktatási rendszerében a Középút vagy a Nemes Nyolcrétű Ösvény a meghatározó elv. A képzés célja, hogy az elsajátított tudás a gyakorlás révén tapasztalattá váljon, majd a tapasztalatok a hétköznapi életbe, valamint a viselkedésbe integrálódjanak. A mesterképzés a buddhizmus és a kapcsolódó tudományágak mélyebb megértését adja, valamint az önálló kutatásra, fordításra ösztönzi a hallgatót. Az elméleti képzéshez a fentiek szerint gyakorlati órák, valamint elvonulások és hat hét összefüggő gyakorlat tartozik (segítő munkák: elvonuló helyen való segítés, hospice szolgálat, menhelyen, kórházakban töltött szakmai gyakorlat).

Az oktatás célja a Tan megértésén és gyakorlásán (tudásán és látásán) át a hallgatót eljuttatni a megszabadulásig. A buddhizmus a hármas - erkölcs, elmélyedés, bölcsesség - képzési formát tartja a megszabadulás elérése hatékony módszerének. Erre alapozva a testi (jóga, csikung), nyelvi (fordítás, szertartás, tanátadás) és a buddhista filozófiai képzés, az elmélet és gyakorlat összhangja (meditáció) révén az Alap (elmélet), Ösvény (gyakorlat), és Gyümölcs (a kettő elválaszthatatlansága) tanítása a cél.

A buddhista tanító tudása és képességei

A különböző vallások és buddhista irányzatok filozófiájának megismerése, a tettek és azok következményeinek megismerése, mely az egyéni felelősség és a belátáson alapuló erkölcs, a nem-ártás öt szabályának a gyakorlatához vezet.

A helyes meditáció elsajátítása, mely a megismeréséhez, tudat lecsendesítéséhez vezet.

A helyes életmód kialakítása, melynek révén alkalmassá válik a tanultak alkalmazására a hétköznapi életben és a Dharma oktatására. A Dharma oktatója nem tér el az öt erkölcsi alapelv, a sílák szerinti élet, valamint a Három Drágakő szellemétől, a legfőbb szándéka a szenvedés enyhítése.

A Hat Tökéletesség tanításai alapján a tanításokban a szükséges kompetenciák megszerzésével képes az adás és az erkölcsös viselkedés tökéletessége révén a segítő attitűd gyakorlati szinten való gyakorlására, a helyzetnek megfelelő viselkedés képességének a kialakítására. A türelem, a törekvés és az összeszedettség tökéletességének képessége a tanítványi és tanítói erények (az együttérzés, az odafigyelés, a kommunikáció és szerénység elsajátítását eredményezi).

Felismeri saját világlátását, ezáltal elfogadja másokét. Felelősséget vállal a saját nézeteiért. A buddhizmus nemzetközi kapcsolatrendszerében képes hatékonyan részt venni. A buddhista tanítások, valamint a modern tudományok megismerése által hatékony tagjává válik a társadalomnak tudományos, kommunikációs vagy segítői munkakörben történő elhelyezkedéskor. Képes mindenből, legfőképpen a saját tapasztalataiból tanulni, és ezt tenni élete fő vezérfonalának.

8. Idegennyelvi követelmény

A mesterfokozat megszerzéséhez legalább egy idegen nyelvből államilag elismert, középfokú (B2), komplex típusú nyelvvizsga vagy ezzel egyenértékű érettségi bizonyítvány vagy oklevél szükséges, továbbá a buddhizmus két kanonikus nyelvének egyikéből - a páliból, vagy a tibetiből - fordítói szint elérése.

9. A képzés szempontjából lényeges más rendelkezések

A két nyelvi specializáció célja, hogy a buddhizmus a mai modern tudományok összefüggésében tárgyalja, valamint hogy elmélyedt tudást kínáljon a kanonikus nyelvek egyikéből.

A képzés során, az 1-3. szemeszterben egy hetes szakmai gyakorlat elvonulás, zarándoklat, a 4. szemeszter végén hat hét összefüggő szakmai gyakorlat teljesítendő.

Az egyházi képzésnek megfelelően sajátos környezetben, részben idegen nyelven folyik a képzés; külföldi részképzés lehetőségével. Az elméleti képzés mellett nagy szerepet kap a közvetlen tapasztalás a meditációs kurzus révén.

VII. MAGYARORSZÁGI KRISNA-TUDATÚ HÍVŐK KÖZÖSSÉGE

1. A VAISNAVA TEOLÓGIA ALAPKÉPZÉSI SZAK

1. Az alapképzési szak megnevezése: vaisnava teológia (Vaishnava Theology)

2. Az alapképzési szakon szerezhető végzettségi szint és a szakképzettség oklevélben szereplő megjelölése

végzettségi szint: alap- (baccalaureus, bachelor; rövidítve: BA-) fokozat

szakképzettség: vaisnava teológus

szakképzettség angol nyelvű megnevezése: Vaishnava Theologian

választható specializáció: kírtana-jóga

3. Képzési terület: hitéleti

4. A képzési idő félévekben: 6 félév

5. Az alapfokozat megszerzéséhez összegyűjtendő kreditpontok száma: 180 kredit

6. Az alapképzési szak képzési célja és a szakmai kompetenciák

Az alapképzési szakon folyó oktatás célja a vaisnava hittudományban jártas olyan szakemberek képzése, akik alapszinten ismerik a vaisnava vallás dogmatikáját, filozófiai rendszerét, szentírásait és azok magyarázatait, a vaisnava exegetikai hagyományt, a hinduizmus egyéb irányzatait, a vaisnavizmus nyugati elterjedésének történetét és körülményeit, a szanszkrit nyelvet, a világvallások teológiai rendszereit, az alapvető kommunikációelméleteket és gyakorlatokat, a közösségszervezés elveit és gyakorlatát, a védikus tudományosság és művészetek eredményeit. Felkészültek tanulmányaik mesterképzésben történő folytatására.

7. Idegennyelvi követelmény

Az alapfokozat megszerzéséhez egy idegen nyelvből államilag elismert, középfokú (B2), komplex típusú nyelvvizsga vagy ezzel egyenértékű érettségi bizonyítvány vagy oklevél szükséges.

8. A képzés szempontjából lényeges más rendelkezések

A nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. törvény egyházi felsőoktatási intézményekre vonatkozó külön rendelkezései alapján a képzés tartalmát az egyházi jogi személy határozza meg.

2. A VAISNAVA JÓGAMESTER ALAPKÉPZÉSI SZAK

1. Az alapképzési szak megnevezése: vaisnava jógamester (Vaishnava Yoga)

2. Az alapképzési szakon szerezhető végzettségi szint és a szakképzettség oklevélben szereplő megjelölése

végzettségi szint: alap- (baccalaureus, bachelor; rövidítve: BA-) fokozat

szakképzettség: vaisnava jógamester

szakképzettség angol nyelvű megnevezése: Vaishnava Yogamaster

választható specializáció: kírtana-jóga

3. Képzési terület: hitéleti

4. A képzési idő félévekben: 6 félév

5. Az alapfokozat megszerzéséhez összegyűjtendő kreditek száma: 180 kredit

6. Az alapképzési szak képzési célja és a szakmai kompetenciák

A vaisnava jógamester szakon folyó oktatás célja a vaisnava hittudományban jártas olyan szakemberek képzése, akik alapszinten ismerik a jógaszentírásokat és ezek magyarázatait, a jógahagyományokhoz kapcsolódó vallásfilozófiát és azok alkalmazását, a hinduizmus irányzatait, különös tekintettel a vaisnavizmusra, a vaisnavizmus nyugati elterjedésének történetét és körülményeit. Ismerik a szanszkrit nyelvet, a jóga különféle gyakorlati elemeit (ászanák, meditáció és légzőgyakorlatok), illetve azok élettani hatásait, valamint az általános anatómiát, élettant, s az általános egészségtannal kapcsolatos ismereteket. Ismerik a jóga valódi szerepét és lehetőségeit a mai ember életében s mindezeket képesek továbbadni, tanítani és fejleszteni. Felkészültek tanulmányaik mesterképzésben történő folytatására.

7. Idegennyelvi követelmény

Az alapfokozat megszerzéséhez egy idegen nyelvből államilag elismert, középfokú (B2), komplex típusú nyelvvizsga vagy ezzel egyenértékű érettségi bizonyítvány vagy oklevél szükséges.

8. A képzés szempontjából lényeges más rendelkezések

A nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. törvény egyházi felsőoktatási intézményekre vonatkozó külön rendelkezései alapján a képzés tartalmát az egyházi jogi személy határozza meg.

3. A VAISNAVA TEOLÓGIA MESTERKÉPZÉSI SZAK

1. A mesterképzési szak megnevezése: vaisnava teológia (Vaishnava Theology)

2. Az alapképzési szakon szerezhető végzettségi szint és a szakképzettség oklevélben szereplő megjelölése

végzettségi szint: mester- (magister, master; rövidítve: MA-) fokozat

szakképzettség: okleveles vaisnava teológus

szakképzettség angol nyelvű megnevezése: Vaishnava Theologian

3. Képzési terület: hitéleti

4. A képzési idő félévekben: 4 félév

5. Az alapfokozat megszerzéséhez összegyűjtendő kreditpontok száma: 120 kredit

6. A mesterképzési szak képzési célja és a szakmai kompetenciák

A mesterképzés célja olyan vallási ismeretekkel rendelkező szakemberek képzése, akik magas szinten ismerik a vallási jelenségeket, továbbá a vallási hagyományokat, különösen a hinduizmus irányzatait.

A gaudíja vaisnava irányzat szempontjából leginkább fontos, Bhágavata Puránán, valamint a 16-17. században alkotó vrindávanai Goszvámik kiterjedt kommentárirodalmán keresztül a hallgatók elsajátítják a vaisnava exegetika és irodalom hagyományát, módszertanát, valamint azt, hogy ezt hogyan mutassák be nyugati közegben.

A képzés során a hallgatók alkalmassá válnak a vaisnava vallási jelenségek teológiai és hittudományi feldolgozására, szanszkrit nyelvű szentírások elemzésére, valamint kulturális intézményekben, könyvkiadásban, folyóirat-szerkesztésben, tömegtájékoztatásban, közgyűjteményekben, társadalomtudományi intézetekben, művészeti kutatóintézetekben és műhelyekben a tudományos életben való aktív részvételre. Megfelelő elméleti ismeretekkel rendelkeznek tanulmányaik doktori képzésben történő folytatásához.

7. Idegennyelvi követelmények

A vaisnava teológia mesterképzési szak elkezdésének feltétele a vaisnava teológia alapképzési szak szanszkrit alapvizsgájának sikeres letétele, valamit egy idegen nyelvből államilag elismert, középfokú (B2), komplex típusú nyelvvizsga vagy ezzel egyenértékű érettségi bizonyítvány vagy oklevél és angol nyelvből legalább alapfokú (B1) szintű olvasási és szövegértési készség. Az oklevél megszerzéséhez a szanszkrit nyelvből legalább középfokú nyelvismeret megszerzése szükséges.

8. A képzés szempontjából lényeges más rendelkezések

A nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. törvény egyházi felsőoktatási intézményekre vonatkozó külön rendelkezései alapján a képzés tartalmát az egyházi jogi személy határozza meg.

VIII. KERESZTÉNY ADVENT KÖZÖSSÉG

1. TEOLÓGIA ALAPKÉPZÉSI SZAK

1. Az alapképzési szak megnevezése: teológia (Theology)

2. Az alapképzési szakon szerezhető végzettségi szint és a szakképzettség oklevélben szereplő megjelölése

végzettségi szint: alap- (baccalaureus, bachelor; rövidítve: BA-) fokozat

szakképzettség: teológus

szakképzettség angol nyelvű megnevezése: Theologian

3. Képzési terület: hitéleti

4. A képzési idő félévekben: 8 félév

5. Az alapfokozat megszerzéséhez összegyűjtendő kreditpontok száma: 240 kredit

6. A képzés célja

Az alapképzési szakon folyó képzés célja olyan teológusok képzése, akik a képzés során átfogóan megismerik a kereszténység ősforrását jelentő Biblia eszmerendszerét a maga történelmi beágyazottságában és művelődéstörténeti összefüggéseivel, ami kiegészül egyháztörténeti, vallástörténeti és filozófiatörténeti ismeretekkel. Jól tájékozódnak a vallási eszmerendszerek világában, átlátják azok összefüggéseit az emberiség történelmével és művelődéstörténetével. A képzés megalapozza a mások vallási, világnézeti, lelkiismereti meggyőződését tiszteletben tartó szemléletet, illetve magatartást is. Az alapfokozatot szerzetteknek lehetőségük nyílik a végzettségük és szakképzettségük szerinti elhelyezkedésre, egyházi tevékenységre, továbbá ismereteik hasznosítására számos világi hivatás betöltésénél illetve arra, hogy tanulmányaikat a képzés második ciklusában folytassák.

7. Idegennyelvi követelmény

Az alapfokozat megszerzéséhez legalább egy idegen nyelvből államilag elismert, középfokú (B2), komplex típusú nyelvvizsga vagy ezzel egyenértékű érettségi bizonyítvány vagy oklevél szükséges.

8. A képzés szempontjából lényeges más rendelkezések

A nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. törvény egyházi felsőoktatási intézményekre vonatkozó külön rendelkezései alapján a képzés tartalmát az egyházi jogi személy határozza meg.

7. melléklet a 18/2016. (VIII. 5.) EMMI rendelethez

1. A tanári rendelet 1. melléklet 4. pont 4.1.2 alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A képzési idő félévekben és az összegyűjtendő kreditek száma a tanárképzés különböző formái szerint:)

„4.1.2. Az 1. § b) pontjában foglalt osztott képzésben, egyszakos

a) szakmai tanárszakon:

aa) 4 félév 120 kredit,

ab) 3 félév 90 kredit, amelyben az egyéni összefüggő iskolai gyakorlat 1 félév, ha az előzetesen megszerzett köznevelési munkatapasztalat elismerése alapján az egyéni összefüggő iskolai gyakorlat 1 félévére történik meg;

b) művészeti tanárszakon 4 félév 120 kredit.”

2. A tanári rendelet 1. melléklet 4. pont 4.1.5. alpontja d) pontja helyébe a következő rendelkezés lép, és az alpont a következő e) ponttal egészül ki:

(Újabb oklevelet adó tanárképzésben)

„d) tanító szakképzettség birtokában, ha a tanári szakképzettség szakterületi ismerete 100 kredit, akkor 4 félév 120 kredit, ha a tanári szakképzettség szakterületi ismerete 130 kredit, akkor a képzési idő 5 félév, 150 kredit;

e) szakoktató szakképzettség birtokában szakmai tanári szakképzettség megszerzésére irányuló mesterképzésben 4 félév, 120 kredit.”

3. A tanári rendelet 1. melléklet 4. pontja a következő 4.1.6. alponttal egészül ki:

„4.1.6. Az 1/A. § szerinti osztatlan tanárképzésben a 4.1.1. pont aa)-ac) alpontja alapján összegyűjtendő kreditek számába a Korm. rendelet 5. § (5) bekezdése alapján teljesített krediteket be kell számítani;”

4. A tanári rendelet 1. melléklet 4. pont 4.2.2.-4.2.4. alpontja helyébe a következő rendelkezések lépnek:

[4.2. Tanárképzésben a Korm. rendelet 3. § (1) bekezdés a) és b)-c) pontja szerinti szakképzettségi elemek kreditértéke:]

„4.2.2. Az 1. § b) pontjában foglalt osztott képzésben

a) szakmai tanárszakon:

aa) 120 kredites képzésben a szakterületi elem 10 kredit, a tanári felkészítés 100 kredit azzal, hogy a 4.3. pont alapján a köznevelési intézményben, felnőttképzést folytató intézményben megszervezett gyakorlat kreditértéke 40 kredit, a szakmódszertani (diszciplináris, interdiszciplináris tantárgy-pedagógiai) ismeretek kreditértéke legalább 12 kredit;

ab) 90 kredites képzésben - az ac) alpontban meghatározott gyógypedagógia-tanár szakot és konduktortanár szakot kivéve - a szakterületi elem 10 kredit, a tanári felkészítés 70 kredit azzal, hogy a 4.3. pont és a 6.1. pont alapján a köznevelési intézményben, felnőttképzést folytató intézményben megszervezett gyakorlat kreditértéke 20 kredit, a szakmódszertani (diszciplináris, interdiszciplináris tantárgy-pedagógiai) ismeretek kreditértéke legalább 12 kredit;

ac) a gyógypedagógia-tanárszakon, a konduktortanár szakon a 90 kredites képzésben a szakterületi elem 50 kredit, a tanári felkészítés 40 kredit azzal, hogy a 4.3. pont és a 6.1. pont alapján a köznevelési intézményben, felnőttképzést folytató intézményben megszervezett gyakorlat kreditértéke 20 kredit, a szakmódszertani (diszciplináris, interdiszciplináris tantárgy-pedagógiai) ismeretek kreditértéke legalább 12 kredit;

b) művészeti tanárszakon:

120 kredites képzésben a szakterületi elem 50 kredit, a tanári felkészítés 70 kredit azzal, hogy a 4.3. pont és a 6.1. pont alapján a köznevelési intézményben, felnőttképzési tevékenységet folytató intézményben megszervezett gyakorlat kreditértéke 20 kredit, a szakmódszertani (diszciplináris, interdiszciplináris tantárgy-pedagógiai) ismeretek kreditértéke legalább 12 kredit.

4.2.3. Az 1. § c) és d) pontja alapján a tanárszak szerinti nem tanári mesterszakkal párhuzamos vagy az azt követő 60 kredites tanári mesterképzésben a nem tanári mesterszak vagy az osztatlan szak valamennyi tanulmányi és vizsga követelményének teljesítésével teljesül a szakterületi elem. A tanári felkészítés 60 kredit, amelyből a 4.3. pont, valamint a 6.1. és 6.3. pont alapján a pedagógia, pszichológiai elméleti és gyakorlati ismeretek kreditértéke 28 kredit, a szakmódszertani (diszciplináris, interdiszciplináris tantárgy- pedagógiai) ismeretek kreditértéke 8 kredit, amelyekből az összefüggő egyéni iskolai gyakorlathoz közvetlenül kapcsolódó feladatok kreditértéke összesen 4 kredit, köznevelési intézményben megszervezett összefüggő, egyéni iskolai gyakorlat (a portfólió kreditértékével) 20 kredit. Az 1. § c) pontja szerinti, nem tanári mesterszakkal párhuzamos képzésben az 5. melléklet A) A MŰVÉSZETI TANÁRSZAKOK KÉPZÉSI ÉS KIMENETI KÖVETELMÉNYEI fejezet 4. Képzőművészet alpontja alapján szervezett képzésben a képzéssel párhuzamosan folyó pedagógiai, pszichológiai és tanítási gyakorlat további 2 kredit.

4.2.4. Újabb oklevelet adó tanárképzésben:

a) általános iskolai tanári szakképzettséget követően és az 1993. évi felsőoktatási törvény szerinti főiskolai szintű tanári szakképzettséget követően, ugyanazon a szakterületen, a középiskolai tanári szakképzettség megszerzésére irányuló egyszakos, 60 kredites képzésben a szakterületi ismeret legalább 45 kredit, a tanári felkészítés legfeljebb 15 kredit, kétszakos, 120 kredites képzésben a szakterületi ismeret legalább 97 kredit, a tanári felkészítés legfeljebb 23 kredit. A tanári felkészítés részeként a szakmódszertani (diszciplináris, interdiszciplináris tantárgy-pedagógiai) ismeretek kreditértéke szakonként legalább 6 kredit, a vezetőpedagógus (vezető tanár) irányításával végzett iskolai tanítási gyakorlat 2 kredit, továbbá a portfólió minimális kreditértéke 2 kredit;

b) az 1993. évi felsőoktatási törvény szerinti egyetemi szintű vagy főiskolai szintű, illetve a mesterfokozatú tanári szakképzettséget követően újabb tanári szakképzettség megszerzésére irányuló 120 kredites képzésben a szakterületi ismeret 100 kredit és a tanári felkészítés 20 kredit, amelyből a szakmódszertani (diszciplináris, interdiszciplináris tantárgy-pedagógiai) ismeretek kreditértéke 8 kredit, a vezetőpedagógus (vezető tanár) irányításával végzett iskolai tanítási gyakorlat 2 kredit, a záróvizsga szakdolgozati elemeként a portfólió minimális kreditértéke 2 kredit;

c) tanító szakképzettség birtokában:

ca) 120 kredites képzésben a szakterületi elem legfeljebb 90 kredit, a tanári felkészítés 30 kredit, amelyből a szakmódszertani (diszciplináris, interdiszciplináris tantárgy-pedagógiai) ismeret 6 kredit, a vezetőpedagógus (vezető tanár) irányításával végzett iskolai tanítási gyakorlat 2 kredit, az összefüggő egyéni iskolai gyakorlathoz közvetlenül kapcsolódó feladatok kreditértéke 2 kredit, az összefüggő egyéni iskolai gyakorlat 20 kredit a portfólió kreditértékével (2 kredit), amely a záróvizsga szakdolgozati eleme;

cb) 150 kredites képzésben a szakterületi elem legfeljebb 120 kredit, a tanári felkészítés legfeljebb 30 kredit, amelyből a szakmódszertani (diszciplináris, interdiszciplináris tantárgy- pedagógiai) ismeret 6 kredit, a vezetőpedagógus (vezető tanár) irányításával végzett iskolai tanítási gyakorlat 2 kredit, az összefüggő egyéni iskolai gyakorlathoz közvetlenül kapcsolódó feladatok kreditértéke 2 kredit, az összefüggő egyéni iskolai gyakorlat 20 kredit a portfólió kreditértékével (2 kredit), amely a záróvizsga szakdolgozati eleme;

d) szakoktató szakképzettség birtokában, 120 kredites képzésben a szakterületi elem 50 kredit, a tanári felkészítés 70 kredit, amelyből a szakmódszertani (diszciplináris, interdiszciplináris tantárgy-pedagógiai) ismeret 15 kredit, a vezetőpedagógus (vezető tanár) irányításával végzett iskolai tanítási gyakorlat 2 kredit, az összefüggő egyéni iskolai gyakorlat 20 kredit, a portfólió kreditértéke 2 kredit, amely a záróvizsga szakdolgozati eleme.”

5. A tanári rendelet 1. melléklet 6. pont 6.1. alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:

„6.1. Az 1. § c) és d) pontja szerinti tanári mesterszakokon, valamint az 1. § b) pontja szerinti 90 kredites tanári mesterszakon a 3. § (3) bekezdésében foglaltakra figyelemmel az egy féléves összefüggő egyéni iskolai gyakorlat kreditértéke 20 kredit, amelynek része a 4.3.6. pont szerinti portfólió kreditértéke.”

8. melléklet a 18/2016. (VIII. 5.) EMMI rendelethez

1. A tanári rendelet 3. melléklet A) A KÖZISMERETI TANÁRSZAKOK KÉPZÉSI ÉS KIMENETI KÖVETELMÉNYEI fejezet 1. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

„1. Tanári szakképzettség - az 5. pont szerinti magyar mint idegen nyelv tanára, finn nyelv és kultúra tanára, filozófiatanár és művészettörténet-tanár kivételével - a 3. §-ra figyelemmel

- az 1. § a) pontja szerint osztatlan, kétszakos képzésben, tanárszakokon vagy

- az 1. § d) pontja szerinti tanári mesterszakon

szerezhető.”

2. A tanári rendelet 3. melléklet A) A KÖZISMERETI TANÁRSZAKOK KÉPZÉSI ÉS KIMENETI KÖVETELMÉNYEI fejezet 3. pontja helyébe a következő rendelkezés lép és a fejezet a következő 4. és 5. ponttal egészül ki:

„3. Az 1. melléklet 4.4. pontjában foglaltakra tekintettel a tanárképzésben a szabadon választható tantárgyakhoz rendelhető kreditek minimális értéke:

- 12 féléves képzésben: 15 kredit,

- 11 féléves képzésben: 13 kredit,

- 10 féléves képzésben: 12 kredit.

- 2 féléves képzésben: 2 kredit.

4. A Korm. rendelet 6. §-ában és az 1. melléklet 4.1.5. pont a)-c) alpontjában és 4.2.4. pont a)-c) alpontjában meghatározott, az újabb oklevelet adó tanárképzésre vonatkozó rendelkezések szerint a képzési idő és az összegyűjtendő kreditek száma - a Korm. rendelet 3. § (1) bekezdés a) pontja szerinti szakterületi elem és b)-c) pontja szerinti tanári felkészítés elem kreditértékeire figyelemmel:

- egyetemi szintű, mesterfokozatú vagy főiskolai szintű tanári szakképzettség birtokában újabb tanári szakképzettség megszerzésére irányuló mesterképzésben 4 félév, 120 kredit;

- tanító szakképzettség birtokában, ha a 3. § (1) bekezdés a) pontja szerinti szakterületi ismeret 100 kredit, akkor 4 félév 120 kredit, ha a 3. § (1) bekezdés a) pontja szerinti szakterületi ismeret 130 kredit, akkor 5 félév 150 kredit.

5. A magyar mint idegen nyelv tanára, a finn nyelv és kultúra tanára, a filozófiatanár, a művészettörténet-tanár szakképzettség, a 3. §-ra figyelemmel, az 1. § d) pontja szerinti tanári mesterszakon szerezhető.

5.1. A képzési ideje és az összegyűjtendő kreditek száma

- az 1. melléklet 4.1.4. és 4.2.3. pontjában foglaltakra tekintettel 2 félév, az összegyűjtendő kreditek száma 60 kredit;

- 3. § (1) bekezdés a) pontja szerinti szakterületi (szaktudományos, művészeti) tudás a tanárszak szerinti nem tanári mesterszakon, a mester fokozat és szakképzettség megszerzésével szerezhető meg, a tanári felkészítés kreditértéke 60 kredit.

5.2. A 1. § d) pontja szerinti magyar mint idegen nyelv tanára szakos tanári mesterszakon a Korm. rendelet 3. § (1) bekezdés a) pontja szerinti szakterületi (szaktudományos, művészeti) tudás képzési területe szerinti nem tanári mesterszak az alkalmazott nyelvészet, a magyar nyelv és irodalom és a hungarológia mesterképzési szak.

5.3. A 1. § d) pontja szerinti magyar mint idegen nyelv tanára szakos tanári mesterszakra a bölcsészettudomány képzési terület idegen nyelvi mesterszakján szerzett mesterfokozat és szakképzettség birtokában akkor is felvételt lehet nyerni, ha a korábbi mesterképzési vagy részismereti tanulmányokból 50 kredit elismerhető a tanárszak képzési és kimeneti követelményeiben meghatározottak szerint.

5.4. Az 1. melléklet 4.1.5. pont a)-c) alpontjában és 4.2.4. pont a)-c) alpontjában, az újabb oklevelet adó tanárképzésben foglaltakra is tekintettel a magyar mint idegen nyelv tanára tanárszakon:

- egyetemi szintű, mesterfokozatú vagy az 1993. évi felsőoktatási törvény szerinti főiskolai szintű tanári szakképzettség birtokában újabb tanári szakképzettség megszerzésére irányuló mesterképzésben 4 félév, 120 kredit;

- tanító szakon - a korábbi tanulmányok során idegen nyelvi szakkollégium vagy idegen nyelvi műveltségterület követelményeinek teljesítésével - az újabb oklevelet adó magyar mint idegen nyelv tanára szakon a képzési idő 5 félév, 150 kredit.”

3. A tanári rendelet 3. melléklet B) A TANÁRSZAKOK KÉPZÉSI ÉS KIMENETI KÖVETELMÉNYEI fejezet II. Idegen nyelvek műveltségi terület cím a következő 2a. alcímmel egészül ki:

„2a. Magyar mint idegen nyelv tanára

1. Az 1. melléklet 2. pontjában foglaltakra tekintettel a szakképzettség oklevélben szereplő

- magyar nyelvű megnevezése: magyar mint idegen nyelv tanára,

- angol nyelvű megjelölése: teacher of Hungarian as a foreign language.

2. A 3. §-ban foglaltakra és az 1. melléklet 4.1.4. és 4.2.3. pontjára figyelemmel

- a képzési idő 2 félév

3. A képzés célja az iskolai nevelés-oktatás, valamint az iskolai nevelés-oktatás szakképesítés megszerzésére felkészítő szakaszainak évfolyamain, a felnőttképzésben a magyar nyelv idegen nyelvként és származásnyelvként történő oktatásának különféle módozataira (klasszikus idegen nyelv, származásnyelv, környezetnyelv), az iskola pedagógiai feladatainak ellátására, továbbá a magyarság kultúrájának átadásával kapcsolatos oktatási, pedagógiai feladatokra, pedagógiai kutatási, tervezési és fejlesztési feladatok végzésére képes tanárok képzése, továbbá a tanulmányok doktori képzésben való folytatására történő felkészítése.

4. Az elsajátítandó szakmai tudás, képesség

4.1. a Korm. rendelet 3. § (1) bekezdés b)-c) pontja tekintetében:

a 2. mellékletben meghatározott tudás, készség, ismeret;

4.2. a Korm. rendelet 3. § (1) bekezdés a) pontja tekintetében

4.2.1. A magyar mint idegen nyelv tanára szakos tanár szakterületi tudása, készségei, képességei

A magyar mint idegen nyelv nyelvtudás, nyelvhasználat terén

- Képes anyanyelvének külső szemléletére, és funkcionális nyelvészeti ismeretei birtokában képes annak átadására a magyart idegen nyelvként tanulóknak.

- Képes a Közös Európai Referenciakeret szintjeinek megfelelően elmagyarázni a nyelvi jelenségeket, törvényszerűségeket.

- Képes az igényes nyelvhasználatra, ismeri a magyar nyelv változatait.

- Ismeri és képes megfelelően alkalmazni a magyar nyelv területi és társadalmi változatait.

- Ismeri a szinkrón nyelvállapot fonetikai-fonológiai, morfológiai, szintaktikai, szemantikai és pragmatikai, valamint diskurzus szintű jellemzőit és ezek összefüggéseit.

- Ismereteit képes a célnyelv folyékony használata és pedagógiai tevékenysége során helyesen, a kontextushoz illően alkalmazni.

- Ismeri a beszélt és írott magyar nyelv szabályait, azokat a mindenkori nyelvhasználat kontextusának megfelelően képes hatékonyan alkalmazni.

A nem magyar anyanyelvű magyar mint idegen nyelv tanára továbbá

- A magyart idegen nyelvként felsőfokú (C1), komplex típusú nyelvvizsga szintjén ismeri és használható nyelvtudással, interkulturális kommunikatív kompetenciákkal rendelkezik.

- Képes a magyar nyelv gördülékeny, helyes, magabiztos, a mindenkori kontextusba illő használatára.

A célnyelvi kultúra közvetítése terén

- Ismeri a hazai és a külföldi (Kárpát-medencei és a nyugati diaszpóra) magyar nyelvű kultúrát, azok hasonlóságait, különbségeit.

- Idegennyelvi kompetenciáját felhasználva képes a kultúrák közötti közvetítésre, az interkulturális kompetencia fejlesztésére.

- Ismeri a magyar kultúra szellemi, művészeti irányzatait, megjelenési formáit, hagyományait, kanonikus és kortárs műveit; azokat képes saját maga, valamint diákjai fejlesztésére hatékonyan és motiválóan, a nyelvtanítás céljára alkalmazni.

- Ismeri a magyarországi és külhoni magyarok tárgyi, szellemi kultúráját, az egyes népcsoportok történetét feltáró kutatások legújabb eredményeit, képes azokat súlyozni, a más kultúrákból érkezett nyelvtanulók számára átadni, valamint alkalmazni magyar gyökerekkel rendelkező diákjai esetében a származásnyelv-tudás fejlesztésére, illetve nemzeti identitás erősítésére.

Szaktudományi, szakmódszertani tudás terén

- Képes a tudás tantervi, műveltségterületi összefüggésekbe ágyazására; képes elősegíteni a tanulók tudományos fogalmainak, fogalomrendszereinek fejlődését; megismertetni a tudományterület szemléletmódját, értékeit és kutatási eljárásait; képes az elsajátított tudás alkalmazásához szükséges készségek kialakítására a tanulókban.

- Rendelkezik a magyar nyelv és kultúra tanításához szükséges korszerű nyelvtudományi és a kultúra egészére kiterjedő interdiszciplináris tudással, valamint nyelvpedagógiai ismeretekkel.

- Ismeri a magyar mint idegen- és mint származásnyelvi nevelés-oktatás céljait, feladatait, tartalmait, színtereit, szaktárgy-specifikus alapelveit és módszertani eljárásait.

- Képes magát szakszerűen kifejezni mind szóban, mind írásban, valamint szaktárgyi és szakmódszertani kompetenciáit adaptív és kreatív módon alkalmazni a nyelvpedagógiai folyamatban.

- Rendelkezik az egyéni és a közösségi sajátosságokhoz igazodó, a komplex nyelvi és interkulturális kompetenciafejlesztést, kulturális ismeretbővítést támogató szakmódszertani felkészültséggel.

A pedagógiai folyamat tervezése terén

- Képes a hatékony tanulási környezet kialakítására mind hazai, mind határon túli és külföldi színtereken, a tanulási folyamat iskolai és iskolán kívüli összetevőinek szoros összehangolására, az idegen nyelvi nevelés különféle eljárásainak, eszközeinek hatékony, kreatív és integrált alkalmazására.

- Képes a magyar kultúra iránt érdeklődő olvasóvá nevelésre, az olvasmányok önálló tanulói feldolgozásának motiválására, a tanulók olvasási készségeinek folyamatos fejlesztésére, a tanulók önálló olvasói tevékenységeinek támogatására.

- Ismeri és tudja alkalmazni az idegen nyelvi nyelvpedagógiában bevált egyéni és közösségi motiválási technikákat, a tanulói kommunikációt támogató eszközöket, a visszacsatolási mechanizmusokat.

- Tudja alkalmazni a korszerű beszéd- és beszédértés-fejlesztés, a folyamatelvű olvasás- és írástanítás egyéni és csoportos módszertani eljárásait.

- Ismeri és alkalmazza a modern információfeldolgozási stratégiákat és technikákat a magyar nyelvi ismeretbővítés folyamatában.

A pedagógiai folyamatok és a tanulók értékelése terén

- Képes a tanulók fejlődési folyamatainak, tanulmányi teljesítményeinek és személyiségfejlődésének értékelésére, a különböző értékelési formák és eszközök használatára, az értékelés eredményeinek hatékony alkalmazására, az önértékelés fejlesztésére.

- Ismeri a nyelvi kompetenciák mérésével és értékelésével kapcsolatos eljárásokat, a nemzetközi mérések eredményeit, tanulságait, a Közös Európai Referenciakeret ajánlásait.

- Törekszik az értékelés különféle formáinak folyamatszerű és egységben való alkalmazására. A nyelvi nevelés és ismeretbővítés folyamatában olyan értékelő eljárásokat alkalmaz, amelyek pozitívan hatnak a tanulók nyelvi és személyiségbeli fejlődésére, önértékelésére, segítik az eltérő kultúrából érkezők beilleszkedését.

- Képes a szaktárgyi célokat szolgáló fejlesztő értékelési módszerek és mérési eszközök kidolgozására, adaptív alkalmazására.

A tanulási folyamat támogatása, szervezése és irányítása terén

- Képes a kevéssé ismert magyar nyelv iránti érdeklődés felkeltésére, az érdeklődés és figyelem folyamatos fenntartására, az önálló, önszabályozó tanulás kialakítására, támogatására, a tanulási nehézségek felismerésére, megoldására.

- Képes a nyelvtanulás sikerességét, sikertelenségét befolyásoló tényezők felmérésére, képes ezekről adatokat gyűjteni, azokat kritikusan, értően elemezni, értelmezni, és a diákok fejlődése érdekében a magyar mint idegen nyelvi tanulási folyamat gyakorlatában alkalmazni.

- Képes a szóbeli és írásbeli kifejezőképesség jellegzetességeinek, hibáinak felismerésére, tipizálására, diagnosztizálására, javítására.

- Felkészült a kiemelkedő eredményeket elérő tanulók motiválására, segítésére, a tehetséggondozásra, ösztönzi a magyar mint idegen nyelvi vizsgákon való megmérettetést, ismeri azokat a lehetőségeket, amelyek a magyar mint idegen nyelv tanulóinak további szakmai fejlődést biztosítanak.

- Képes a közoktatásban magyar mint idegen nyelvet tanulók tanórai, tanórán kívüli és iskolán kívüli tevékenységének összehangolására. Felkészült a közéletből, a helyi társadalomból és a tanulók hétköznapjaiból vett példák, problémák beemelésére a tanítási-tanulási folyamatba, valamint azok célnyelven való reflektálására.

- Ösztönzi a tanulókat az informatikai ismereteknek a nyelv tanulása során való felhasználására.

Szakmai elkötelezettség és önfejlesztés terén

- Képes a munkáját segítő szakirodalom folyamatos követésére, önálló ismeretszerzésre, a személyes tapasztalatok tudományos keretekbe integrálására, a neveléstudományi és idevágó alkalmazott nyelvészeti kutatások fontosabb módszereinek, elemzési eljárásainak alkalmazására, saját munkájának tudományosan megalapozott eszközöket használó értékelésére.

- Elkötelezett az igényes tanári munka, a folyamatos önmegfigyelés és önfejlesztés iránt.

- Törekszik a magyar nyelv és kultúra, a szellemi örökség gazdagságának interkulturális alapokon nyugvó, motiváló bemutatására.

- Megvan benne az igény a szaktudományos és szakmódszertani kutatási eredmények folyamatos követésére, valamint a nyelvoktatási folyamatba való adekvát és adaptív beépítésére.

- Képes saját szakterületén a folyamatos és önálló önképzésre, valamint a szakmai fejlődését támogató szakmai kooperációra.

4.2.2. A magyar mint idegen nyelv tanára szakon a szakterületi ismeretek:

A szakterületi ismeret

a) a mesterképzésbe történő belépésnél előzményként elfogadható alkalmazott nyelvészet, magyar nyelv és irodalom, hungarológia (nyelvészet vagy magyar mint idegen nyelv specializációval) mesterképzési szakok estében és

b) előtanulmányok teljesülésével a bölcsésztudomány képzési területen idegen nyelvi mesterképzési szak esetében

a mesterszakok ismeretköreinek megfeleltethető nyelvelméleti, leíró nyelvtani, funkcionális grammatikai, nyelvészeti, alkalmazott nyelvészeti, irodalmi, kultúra és médiatudományi ismereteket foglalja magába.

A b) pont szerinti idegen nyelvi mesterképzési szakokon szerzett mesterfokozatnak és szakképzettségnek a Korm. rendelet 3. § (1) bekezdés a) pontja szerinti szakterületi (szaktudományos, művészeti) tudásként való elfogadásának feltétele a korábbi alapképzési, mesterképzési vagy részismereti tanulmányokból megszerzett legalább 50 kredit az alábbi ismeretkörökből:

- diszciplináris ismeretek: a magyar mint idegen nyelv fogalma és a hungarológia diszciplináris helye a tudományok, ezen belül az alkalmazott nyelvészet rendszerében;

- grammatikai ismeretek: a magyar nyelv funkcionális grammatikája és tipológiai sajátosságai;

- alkalmazott nyelvészeti ismeretek: lexikográfiai, lexikológiai, terminológiai ismeretek; interkulturális és pragmatikai ismeretek; nyelvoktatás-politikai ismeretek; fordítástudományi ismeretek; kontrasztív nyelvészeti ismeretek, idegen nyelvi alkalmazott nyelvészeti ismeretek;

- kulturális ismeretek: művelődéstörténet; a magyar kultúra közvetítése; kisebbségtudományi ismeretek; interkulturális kommunikáció, transzkulturális kommunikáció; idegen nyelvi célországi országismeret, idegen nyelvi célország történelmi, társadalmi, kulturális, irodalmi ismeretei, nemzetközi kommunikáció, néprajzi ismeretek.

A mesterképzésbe történő belépés további feltétele egy idegen nyelvből államilag elismert, felsőfokú (C1), komplex típusú nyelvvizsga vagy azzal egyenértékű érettségi bizonyítvány vagy oklevél.

5. A magyar mint idegen nyelv sajátos szakmódszertani (tantárgy-pedagógiai) ismeretei

- Ismeri a magyar grammatikát, a funkcionális magyar grammatikát és annak nyelvpedagógiai alkalmazását.

- Ismeri az idegennyelv-tanítás történetét, legújabb eredményeit.

- Ismeri a magyar mint idegen nyelv és mint származásnyelv tanításának módszertanát, tananyagait, mérésének, értékelésének módszereit.

- Ismeri a magyar mint idegen nyelv és mint származásnyelv tanításának módszertanát, az élő nyelvek tanítási módszereit, az osztálytermi eljárásokat, szöveg- és feladattípusokat, a felhasználható autentikus anyagokat. Ezeket képes tudatosan, a diákok életkori sajátosságainak és szükségleteinek megfelelően, háttértudásukra támaszkodva, hatékonyan, változatosan, motiválóan alkalmazni.

- Ismeri a tananyagokat és segédanyagokat, a tanórán kívül használható autentikus nyelvfejlesztési lehetőségeket. Képes a diákok magyar mint idegen nyelv tanulási programját (tanterv, tanmenet, óravázlat, feladatírás, mérés, értékelés) megtervezni, életkoruknak, nyelvtudásuk szintjének, egyéni képességeiknek, szükségleteiknek megfelelő tananyagokat, tanórai eljárásokat megtervezni és alkalmazni.

- Ismeri az internet, a számítógép, a mindenkori új eszközök nyújtotta lehetőségeket. Képes a modern, motiváló információtechnológiai eszközöket és az internetet hatékonyan használni, a diákok önálló tanulását támogatni, követni.

- Ismeri a nyelvtanulási folyamat, kimenet mérésének, értékelésének elméletét és gyakorlati kérdéseit.

- Ismeri a nyelvvizsgákat és követelményeiket, képes tesztfeladatok készítésére, kipróbálására, az eredmények kritikus értékelésére. Ismeri a nyelvtudás mérésének minőségi kritériumait: a validitás, a megbízhatóság, a kritérium-orientált értékelés fogalmát.

- Képes a diákok nyelvi fejlődésének folyamatos, diagnosztikus értékelésére, az eredmények alapján a tanulók egyéni szükségleteinek megfelelő, személyre szabott fejlesztésére, nyelvtudásuk kritérium-orientált mérésére. Képes vizsgáztatói feladatokat ellátni a magyar mint idegen nyelvi érettségi vizsgán, a kritériumokat megbízhatóan alkalmazni a vizsgáztatás során.

- Ismeri a magyar mint idegen nyelvi érettségi vizsga követelményeit, a vizsgafeladatok készítésének, kipróbálásának, ellenőrzésének módszereit, eljárását. Ismeri továbbá a vizsgák minőségi kritériumait.

- Ismeri a Közös Európai Referenciakeretet és annak alkalmazását.”

9. melléklet a 18/2016. (VIII. 5.) EMMI rendelethez

A tanári rendelet 3. melléklet B) A TANÁRSZAKOK KÉPZÉSI ÉS KIMENETI KÖVETELMÉNYEI fejezet

a) II. Idegen nyelvek műveltségi terület cím

aa) 1. Angol nyelv és kultúra tanára (általános iskolai) alcím 3. pontjában és 4.2.2. pont b) alpontjában,

ab) 3. Német nyelv és kultúra tanára (általános iskolai) alcím 3. pontjában a „szakiskolai” szövegrész helyébe a „szakközépiskolai”,

b) IV. Ember és társadalom műveltségi terület cím 1. Történelemtanár és állampolgári ismeretek tanára (általános iskolai) alcím 5. pontjában a „szakiskolákban” szövegrész helyébe a „szakközépiskolákban”,

c) V. Ember és természet műveltségi terület cím 1. Biológiatanár (egészségtan) (általános iskolai) alcím 3. pontjában a „szakiskolai” szövegrész helyébe a „szakközépiskolai”,

d) IX. Testnevelés és sport műveltségi terület cím 1. Testnevelő tanár (általános iskolai) alcím 3. pontjában a „szakiskolai” szövegrész helyébe a „szakközépiskolai”

szöveg lép.

10. melléklet a 18/2016. (VIII. 5.) EMMI rendelethez

1. A tanári rendelet 4. melléklet A) A SZAKMAI TANÁRSZAKOK KÉPZÉSI ÉS KIMENETI KÖVETELMÉNYEI fejezet 1. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

„1. Tanári szakképzettség

- a gyógypedagógia-tanár, a pedagógiatanár, a konduktortanár szakot kivéve az 1. § a) pontja szerinti osztatlan képzésben, tanárszakon,

- a pedagógiatanár szakot kivéve az 1. § b) pontja szerinti osztott képzésben, tanári mesterszakon vagy

- a konduktortanár szakot kivéve az 1. § d) pontja szerinti tanári mesterszakon

szerezhető.”

2. A tanári rendelet 4. melléklet A) A SZAKMAI TANÁRSZAKOK KÉPZÉSI ÉS KIMENETI KÖVETELMÉNYEI fejezet 3. pont 3.2. és 3.3. alpontja helyébe a következő rendelkezések lépnek és a pont a következő 3.4. alponttal egészül ki:

„3.2. Az 1. melléklet 4.1.2. és 4.2.2. pontjában foglaltakra tekintettel osztott képzésben - a gyógypedagógia-tanár, a konduktortanár szak kivételével -

- a képzési idő 4 félév, az összegyűjtendő kreditek száma 120 kredit. Ha az 1. melléklet 4.3.5. pontjában foglaltakra tekintettel, az előzetesen megszerzett köznevelési munkatapasztalat elismerése alapján az összefüggő egyéni iskolai gyakorlat időtartama 1 félév, akkor a képzési idő 3 félév, az összegyűjtendő kreditek száma 90 kredit;

- a Korm. rendelet 3. § (1) bekezdés a) pontja tekintetében a szakterületi ismeret részét képezik, legalább 10 kredit értékben;

- a tanári szakképzettségnek megfelelő alapképzésben megszerzett szakterületi tudást bővítő ismeretek és

- a szakképzés Nemzeti alaptanterven alapuló kerettantervei szerinti, a szakmai orientációs, a szakmai alapozó, illetve a szakképesítést nyújtó szaktárgyak tanításához kapcsolódó szakmacsoportos szakterületi ismeretek.

3.3. A gyógypedagógia-tanár, a konduktortanár szakon a 3. §-ban foglaltakra és az 1. melléklet 4.1.2. és 4.2.2. pontjára figyelemmel a képzési idő az 1. § b) pontja szerinti osztott képzésben 3 félév, az összegyűjtendő kreditek száma 90 kredit, amelyből a szakterületi ismeretek aránya 50 kredit, a tanári felkészítés 40 kredit, amelyből a 4.3. pont és a 6.1. pont alapján a köznevelési intézményben, felnőttképzést folytató intézményben megszervezett gyakorlat kreditértéke 20 kredit.

3.4. Pedagógiatanár szakképzettség, a 3. §-ra figyelemmel az 1. § d) pontja szerinti tanári mesterszakon szerezhető. A képzési idő 2 félév, az összegyűjtendő kreditek száma 60 kredit.”

3. A tanári rendelet 4. melléklet A) A SZAKMAI TANÁRSZAKOK KÉPZÉSI ÉS KIMENETI KÖVETELMÉNYEI fejezet 6. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

„6. Az 1. melléklet 4.1.5. pont a)-b) alpontjában és 4.2.4. pont a)-b) alpontjában foglaltakra tekintettel,

- az 1993. évi felsőoktatási törvény szerinti főiskolai szintű szakmai tanári szakképzettséget követően, a tanári mesterfokozatot adó képzésben a képzési idő 2 félév, 60 kredit.

- egyetemi szintű, mesterfokozatú vagy főiskolai szintű tanári szakképzettség birtokában újabb tanári szakképzettség megszerzésére irányuló mesterképzésben 4 félév, 120 kredit.”

4. A tanári rendelet 4. melléklet A) A SZAKMAI TANÁRSZAKOK KÉPZÉSI ÉS KIMENETI KÖVETELMÉNYEI fejezet 8. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

„8. Az 1. melléklet 4.1.5. pont e) alpontjában és 4.2.4. pont d) alpontjában foglaltakra tekintettel, az adott szakmai tanárszaknak, illetve a tanári szakiránynak megfeleltethető szakoktató alapképzési szakot követően, az újabb oklevelet adó tanárképzésben a képzési idő 4 félév, 120 kredit, amelyből a szakterületi elem 50 kredit, a tanári felkészítés 70 kredit. A képzésben a Korm. rendelet 3. § (1) bekezdés b) pont ba) alpontja szerinti pedagógiai, pszichológiai elméleti és gyakorlati ismeretek beszámítandók. A Korm. rendelet 3. § (1) bekezdés a) pontja szerinti szakterületi ismeretek tekintetében az alapképzés szakirányától függő szakterületi ismeretek elismerésére a kreditelismerés általános szabályai az irányadók.”

5. A tanári rendelet 4. melléklet B) A SZAKMAI TANÁRSZAKOK KÉPZÉSI ÉS KIMENETI KÖVETELMÉNYEI fejezete a következő IV/A. címmel egészül ki:

„IV/A. Konduktor szakmai terület

1. Konduktortanár szakképzettség

1. Az 1. melléklet 2. pontjában foglaltakra tekintettel a szakképzettség oklevélben szereplő

- magyar nyelvű megjelölése: okleveles konduktortanár,

- angol nyelvű megjelölése: Teacher of Conductive Education.

2. A képzési idő a 3. §-ban foglaltakra és az 1. melléklet 4.1.2. és 4.2.2. pontjára figyelemmel osztott képzésben: 3 félév.

3. A képzés célja - a konduktori alapképzésben ismereteire alapozva - az iskolai nevelés- oktatás szakképesítés megszerzésére felkészítő szakaszainak évfolyamain az iskolai rendszerű, illetve az iskolarendszeren kívüli szakközépiskolai, szakgimnáziumi oktatásban, felnőttek át- és továbbképzésében, a felsőoktatásban a konduktív pedagógiai ismeretek tanítására, segítő szakemberek képzésére, az iskola pedagógiai feladatainak végzésére, a szülők felkészítésére, sajátos nevelési feladatok ellátására, a pedagógiai kutatási, tervezési és fejlesztési feladatokra képes tanárok képzése, továbbá a tanulmányaik doktori képzésben való folytatására történő felkészítés.

4. Az elsajátítandó szakmai tudás, képesség

4.1. a Korm. rendelet 3. § (1) bekezdés b)-c) pontja tekintetében:

a 2. mellékletben meghatározott tudás, készség, képesség;

4.2. a Korm. rendelet 3. § (1) bekezdés a) pontja tekintetében:

4.2.1. A konduktortanár szakterületi tudása, készségei, képességei

A szaktudományi, a szakmódszertani, szaktárgyi tudás terén:

- alapvető általános és konduktív pedagógiai, pszichológiai, szociológiai és orvosbiológiai tudással rendelkezik a mozgássérült személyek sajátosságaira, fejlődésére vonatkozó szemléletekről;

- ismeri a konduktív pedagógia ismeretelméleti alapjait, sajátosságait és terminológiáját, valamint kapcsolatát más tudományágakkal;

- ismeri a konduktív pedagógia tárgy tanítása-tanulása során fejlesztendő sajátos kompetenciákat;

- ismeri a konduktív pedagógia tárgy által közvetített fogalmak átadásának életkor specifikus jellemzőit, a tanulók fogalomrendszerének fejlesztésében játszott szerepét;

- tisztában van a konduktív pedagógiai ismereteknek a tanulók és felnőttek személyiségfejlődésében, a környezet átalakításában betöltött szerepével, lehetőségeivel;

- ismeri a konduktív pedagógiai szakterület társadalomban betöltött szerepét, a konduktív pedagógia tanításának céljait, feladatait, tisztában van az egészségügyi, szociális, köznevelési területek, valamint a fogyatékos - különösen a mozgássérült - személyek foglalkoztatásának társadalmi relevanciájával;

- rendelkezik az információk szerzéséhez és azok feldolgozásához, értelmezéséhez, elrendezéséhez szükséges alapvető (szövegértési, logikai, informatikai) felkészültséggel, az információs társadalom megkívánta tudással;

- tisztában van a szakterületéhez és tanári hivatásához kötődő információs forrásokkal, ismeri a releváns szakmai szervezeteket;

- ismeri a konduktív pedagógia hazai és nemzetközi szakirodalmát, időszerű kérdéseit és eredményeit;

- képes reflektíven, önállóan, etikusan állást foglalni a konduktív pedagógiát, a fogyatékos embereket érintő szakmai kérdésekben;

- önállóan képes tanításával, a tanulás irányításával kapcsolatos átfogó, megalapozó szakmai kérdések átgondolására és az ide vonatkozó források alapján megfelelő válaszok kidolgozására.

A tanulási folyamat támogatása, szervezése és irányítása terén:

- képes a konduktív pedagógiai ismereteinek differenciált értelmezésére, adaptálni a középiskolai, illetve felnőttoktatásban részt vevők tudásához, azok átadására a társadalmi nyilvánosságnak;

- képes felkelteni tanítványaiban a konduktív pedagógia iránti érdeklődést, valamint a mozgássérült személyekkel kapcsolatos munka iránti igényt, képes szaktudása folyamatos bővítésére;

- rendelkezik az oktatásban alkalmazott eszközök, módszerek önálló, kreatív alkalmazásának képességével, felkészült a konduktív pedagógia tantárgy tanításának innovatív megtervezésére, fejlesztésére, taneszközök készítésére;

- tanulóközösségében képes a fejlett, meggyőző, érvelő kommunikáció kialakítására, demokratikus, tanuló-, hallgatóközpontú légkört tud teremteni, tanítványait meggyőzni a segítségre szoruló személyek civil támogatásáról, részvételüket segíteni ilyen típusú tevékenységben;

- rendelkezik az információs társadalom tagjaként a szükséges képességekkel, készségekkel, alkalmazni képes az attitűdformálás, érzékenyítés különböző eljárásait.

Kommunikáció, szakmai együttműködés és pályaidentitás terén

- a tervezés során együttműködik a munkatársakkal és a tanulókkal, kész figyelembe venni az adott tanulócsoport sajátosságait;

- törekszik a tanulókkal való együttműködés megvalósítására a tanulási folyamat hatékonyságának érdekében;

- felelősséggel vállalja a kezdeményező szerepét a szakmai együttműködés kialakítására, egyenrangú partner a szakmai kooperációban;

- a különféle pedagógiai helyzetekben képes együttműködésre, kölcsönösségre, asszertivitásra, segítő kommunikációra;

- együttműködés és felelősségvállalás jellemzi szakmájával, szakterületével, illetve azok képviselőivel kapcsolatban.

Autonómia és felelősség terén

- törekszik az életkori, egyéni és csoport sajátosságoknak megfelelő, aktivitást, interaktivitást, differenciálást elősegítő tanulási-tanítási stratégiák, módszerek alkalmazására;

- fontosnak tartja az alapos felkészülést, tervezést és a rugalmas megvalósítást;

- törekszik saját megalapozott pedagógiai nézeteinek megfogalmazására, elkötelezett a tanulók tudásának és tanulási képességeinek folyamatos fejlesztése iránt;

- érzékeny a tanulók problémáira, törekszik az egészséges személyiségfejlesztés feltételeit biztosítani minden tanuló számára;

- az oktatás-nevelés során tudatosan törekszik az értékek sokféleségének elfogadására, nyitott mások véleményének, értékeinek megismerésére, tiszteletben tartására;

- előítéletektől mentesen, az inklúzió szemléletével végzi tanári munkáját.

4.2.2. A konduktortanár szakon a szakterületi ismeretek

az 1. § b) pontja tekintetében: legfeljebb 50 kredit

- az alapképzésben megszerzett, a központi idegrendszeri sérülés következtében mozgáskoordinációs zavarral küzdő gyermek, felnőtt konduktív neveléssel megvalósított fejlesztését bővítő ismeretek;

- a szakmai képzés szerinti szakmai orientációs, a szakmai alapozó, illetve a szakképesítést nyújtó szaktárgyak tanításához és a felnőtt korosztály számára közvetítendő tudásra való felkészítéshez kapcsolódó szakterületi ismeretek:

- a felnőttképzés metodikája;

- az ifjú- és felnőttkor pszichológiája;

- a szak-és felnőttképzés rendszere;

- tantervfejlesztési ismeretek;

- jogi és oktatáspolitikai ismeretek;

- differenciáló pedagógia;

- az inklúzió formái;

- a konduktív pedagógiai szaktárgyak oktatásmódszertani sajátosságai;

- konduktív pedagógia a rehabilitáció rendszerében;

- az attitűdformálás technikái;

- konduktív pedagógia és az információs társadalom;

- konduktív pedagógiai ismeretek rendszere és megjelenési formái a szak- és felnőttoktatásban.

5. A konduktortanár sajátos szakmódszertani (tantárgy-pedagógiai) ismeretei:

- ismeri a pedagógiai tevékenységet meghatározó szakképzési és felnőttképzési dokumentumokat, átlátja ezeknek az oktatás tartalmi szabályozásában betöltött szerepét;

- ismeri a tervezéshez szükséges információk forrását;

- ismeri a tananyag-kiválasztás és a rendszerezés pedagógiai-pszichológiai, szakmódszertani szempontjait;

- ismeri a konduktív pedagógia tárgy oktatásához szükséges módszereket, eljárásokat, a tanulók motiválásának lehetséges eljárásait;

- ismeri az attitűdformálás különböző módjait, a fogyatékos emberek iránti érzékenyítés jó gyakorlatait;

- alapvető ismeretekkel rendelkezik a differenciáló pedagógia, az adaptív tanulásszervezés témájában;

- rendelkezik a hatékony tanulási környezet megteremtésének tudásával, képességével;

- tájékozott a szülőkkel és a pedagógiai munkáját segítő különféle szakemberekkel, szakmai intézményekkel való együttműködés módjairól.”

6. A tanári rendelet 4. melléklet B) A SZAKMAI TANÁRSZAKOK KÉPZÉSI ÉS KIMENETI KÖVETELMÉNYEI fejezet V. Egészségügy szakmai terület fejezet 1. Egészségügyi tanár szakképzettség alcím 4. pont 4.2.2. alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:

„4.2.2. Az egészségügyi tanár szakon a szakterületi ismeretek:

az 1. § b) pontja tekintetében: legfeljebb 10 kredit

- az alapképzésben megszerzett szakterületi ismereteket bővítő ismeretek;

- az egészségügyi oktatás, képzés gyakorlati szakmai tárgyainak magas színvonalú oktatását támogató egészségtudományi ismeretek elmélyítése;

- a szakmai képzés Nemzeti alaptanterven alapuló kerettantervei szerinti, a szakmai orientációs, a szakmai alapozó, illetve a szakképesítést nyújtó szaktárgyak tanításához kapcsolódó szakmacsoportos szakterületi ismeretek,

- a köznevelésben és a felnőttoktatásban az egészségfejlesztés szakmódszertana.”

7. A tanári rendelet 4. melléklet B) A SZAKMAI TANÁRSZAKOK KÉPZÉSI ÉS KIMENETI KÖVETELMÉNYEI fejezet

a) I. Műszaki szakmai terület cím 1. Mérnöktanár szakképzettségek alcím 2. pontjában az „5 félév” szövegrész helyébe a „4 félév”,

b) I. Műszaki szakmai terület cím 1. Mérnöktanár szakképzettségek alcím 4. pont 4.2.2. alpontjában az „„az 1. § b) pontja tekintetében: 25 kredit” szövegrész helyébe az „az 1. § b) pontja tekintetében: legalább 10 kredit”, az „az alapképzésben megszerzett szakterületi ismereteket bővítő ismeretek: 10 kredit;” szövegrész helyébe az „az alapképzésben megszerzett szakterületi ismereteket bővítő ismeretek;”, az „a szakmai képzés Nemzeti alaptanterven alapuló kerettantervei szerinti a szakmai orientációs, a szakmai alapozó, illetve a szakképesítést nyújtó szaktárgyak tanításához kapcsolódó szakmacsoportos szakterületi ismeretek: 15 kredit.” szövegrész helyébe az „a szakmai képzés Nemzeti alaptanterven alapuló kerettantervei szerinti a szakmai orientációs, a szakmai alapozó, illetve a szakképesítést nyújtó szaktárgyak tanításához kapcsolódó szakmacsoportos szakterületi ismeretek.”,

c) II. Közgazdasági szakmai terület cím 1. Közgazdásztanár szakképzettségek alcím 2. pontjában az „5 félév” szövegrész helyébe a „4 félév.”,

d) II. Közgazdasági szakmai terület cím 1. Közgazdásztanár szakképzettségek alcím 4. pont 4.2.2. alpontjában az „az 1. § b) pontja tekintetében: 50 kredit” szövegrész helyébe az „az 1. § b) pontja tekintetében: legalább10 kredit”,

e) III. Agrár szakmai terület cím 1. Agrármérnöktanár szakképzettségek alcím 2. pontjában az „5 félév” szövegrész helyébe a „4 félév.”,

f) III. Agrár szakmai terület cím 1. Agrármérnöktanár szakképzettségek alcím 4. pont 4.2.2. alpontjában az „az 1. § b) pontja tekintetében: 25 kredit” szövegrész helyébe az „az 1. § b) pontja tekintetében: legalább 10 kredit”, az „az alapképzésben megszerzett szakterületi ismereteket bővítő ismeretek: 10 kredit;” szövegrész helyébe az „az alapképzésben megszerzett szakterületi ismereteket bővítő ismeretek;”, az „a szakmai képzés Nemzeti alaptanterven alapuló kerettantervei szerinti a szakmai orientációs, a szakmai alapozó, illetve a szakképesítést nyújtó szaktárgyak tanításához kapcsolódó szakmacsoportos szakterületi ismeretek: 15 kredit.” szövegrész helélyébe az „a szakmai képzés Nemzeti alaptanterven alapuló kerettantervei szerinti a szakmai orientációs, a szakmai alapozó, illetve a szakképesítést nyújtó szaktárgyak tanításához kapcsolódó szakmacsoportos szakterületi ismeretek.”,

g) V. Egészségügy szakmai terület cím 1. Egészségügyi tanár szakképzettség alcím 2. pontjában az „5 félév.” szövegrész helyébe a „4 félév.”

szöveg lép.

8. Hatályát veszti a tanári rendelet 4. melléklet B) A SZAKMAI TANÁRSZAKOK KÉPZÉSI ÉS KIMENETI KÖVETELMÉNYEI fejezet

a) I. Műszaki szakmai terület cím 1. Mérnöktanár szakképzettségek alcím 4.2.2. pont b) pontja,

b) II. Közgazdasági szakmai terület cím 1. Közgazdásztanár szakképzettségek alcím 4.2.2. alpont b) pontja,

c) III. Agrár szakmai terület cím 1. Agrármérnöktanár szakképzettségek alcím 4.2.2. pont b) pontja.

11. melléklet a 18/2016. (VIII. 5.) EMMI rendelethez

A tanári rendelet 4. melléklet B) A SZAKMAI TANÁRSZAKOK KÉPZÉSI ÉS KIMENETI KÖVETELMÉNYEI fejezet

a) 1. Műszaki szakmai terület cím 1. Mérnöktanár szakképzettségek alcím 3. pontjában a „szakiskolai, szakközépiskolai” szövegrész helyébe a „szakközépiskolai, szakgimnáziumi”,

b) I. Műszaki szakmai terület cím 1. Mérnöktanár szakképzettségek alcím 4.2.1. pontjában a „szakiskolákban” szövegrészek helyébe a „szakközépiskolákban”, a „szakközépiskolákban” szövegrészek helyébe a „szakgimnáziumokban”,

c) II. Közgazdasági szakmai terület cím 1. Közgazdásztanár szakképzettségek alcím 3. pontjában a „szakiskolai” szövegrész helyébe a „szakközépiskolai”,

d) II. Közgazdasági szakmai terület cím 1. Közgazdásztanár szakképzettségek alcím 4.2.1. pontjában a „szakközépiskolákban, szakiskolákban” szövegrészek helyébe a „szakgimnáziumokban, szakközépiskolákban,”

e) III. Agrár szakmai terület cím 1. Agrármérnöktanár szakképzettségek alcím 3. pontjában a „szakiskolai, szakközépiskolai” szövegrész helyébe a „szakközépiskolai, szakgimnáziumi”,

f) III. Agrár szakmai terület cím 1. Agrármérnöktanár szakképzettségek alcím 4.2.1. pontjában a „szakközépiskolákban, szakiskolákban” szövegrészek helyébe a „szakgimnáziumokban, szakközépiskolákban”,

g) IV. Gyógypedagógia szakmai terület cím 1. Gyógypedagógia-tanár szakképzettségek alcím 3. pontjában a „szakiskolai, szakközépiskolai” szövegrész helyébe a „szakközépiskolai, szakgimnáziumi”,

h) V. Egészségügyi szakmai terület cím 1. Egészségügyi tanár szakképzettség alcím 3. pontjában a „szakiskolai, szakközépiskolai” szövegrész helyébe a „szakközépiskolai, szakgimnáziumi”

szöveg lép.

12. melléklet a 18/2016. (VIII. 5.) EMMI rendelethez

1. A tanári rendelet 5. melléklet A) A MŰVÉSZETI TANÁRSZAKOK KÉPZÉSI ÉS KIMENETI KÖVETELMÉNYEI fejezet 1. Zeneművészeti szakmai terület alcím 1. pontja a következő 1.8. alponttal egészül ki:

„1.8. A Korm. rendelet 6. §-ában és az 1. melléklet 4.1.5. pont b) alpontjában és 4.2.4. pont b) alpontjában meghatározott, az újabb oklevelet adó tanárképzésre vonatkozó rendelkezések szerint a képzési idő és az összegyűjtendő kreditek száma - a Korm. rendelet 3. § (1) bekezdés a) pontja szerinti szakterületi elem és b)-c) pontja szerinti tanári felkészítési elem kreditértékeire figyelemmel:

- egyetemi szintű, mesterfokozatú vagy főiskolai szintű tanári szakképzettség birtokában újabb tanári szakképzettség megszerzésére irányuló képzésben 4 félév, 120 kredit.”

2. A tanári rendelet 5. melléklet A) A MŰVÉSZETI TANÁRSZAKOK KÉPZÉSI ÉS KIMENETI KÖVETELMÉNYEI fejezet 2. Táncművészeti szakmai terület alcíme és 3. Ipar-, építő-, film- és videóművészet, multimédia alcíme helyébe a következő rendelkezések lépnek és a fejezet a következő 4. alcímmel egészül ki:

„2. Táncművészeti szakmai terület

1. Tanári szakképzettség:

- az 1. § b) pontja szerint osztott képzésben, tanári mester szakon,

- az 1. § c) pontja szerinti tanári mesterszakon, a nem tanári táncművészeti mesterszakkal párhuzamos képzésben,

- az 1. § d) pontja szerinti tanári mesterszakon

szerezhető.

2. A 4.2.2. b) pontjában foglaltakra tekintettel az 1. § b) pontja szerinti osztott képzésben a képzési idő 4 félév, az összegyűjtendő kreditek száma 120 kredit, amelyből a szakterületi elem 50 kredit, a tanári felkészítés 70 kredit azzal, hogy a 4.3. pont és a 6.1. pont alapján a köznevelési intézményben, felnőttképzési tevékenységet folytató intézményben megszervezett gyakorlat kreditértéke 20 kredit, a szakmódszertani (diszciplináris, interdiszciplináris tantárgy-pedagógiai) ismeretek kreditértéke legalább 12 kredit.

3. Az 1. melléklet 4.4. pontjában foglaltakra tekintettel a szabadon választható tantárgyakhoz rendelhető kreditek minimális értéke:

- 4 féléves képzésben: 6 kredit.

4. A Korm. rendelet 6. § (6) bekezdését figyelembe véve, az 1. melléklet 4.1.5. pont b) alpontja és 4.2.4. pont a) alpontja szerinti újabb oklevelet adó képzésben, az 1. melléklet 6. pontjában foglaltakra tekintettel, az 1993. évi felsőoktatási törvény szerinti táncpedagógus szakképzettség birtokában tánctanár szakképzettség szerezhető a klasszikus balett, a néptánc, a moderntánc, a társastánc tanári szakirányok valamelyikén. A képzési idő 2 félév 60 kredit.

3. Ipar-, építő-, film- és videóművészet, multimédia

1. Tanári szakképzettség:

- az 1. § c) pontja szerinti tanári mesterszakon,

- az 1. § d) pontja szerinti tanári mesterszakon szerezhető.

2. Az 1. melléklet 4.5. pontjára tekintettel a design- és vizuálisművészet-tanár szakon a záróvizsga részeként szakdolgozatot kell benyújtani, amelynek célja annak bizonyítása, hogy a hallgató képes a tudását integrálni és a tanári munkájában alkalmazni. A szakdolgozatnak két összetevője van: az összefüggő egyéni iskolai gyakorlat során gyűjtött tapasztalatainak rendszerezett összegzése a portfolió alapján, és e tapasztalatoknak a szaktárgy egy részterülete tanításának pedagógiai, szakmódszertani szempontú tudományos alaposságú bemutatása.

4. Képzőművészet

1. Tanári szakképzettség:

- az 1. § c) pontja szerinti tanári mesterszakon,

- az 1. § d) pontja szerinti tanári mesterszakon

szerezhető.

2. Az 1. melléklet 4.2.3. pontjában foglaltakra tekintettel Az 1. § c) pontja szerinti, nem tanári mesterszakkal párhuzamos képzésben a tanári felkészítés 60 kredit, amelynek a 4.3.3. pont alapján a 2 kredit értékű, képzéssel párhuzamosan folyó pedagógiai, pszichológiai és tanítási gyakorlat is része.

3. Az 1. melléklet 4.5. pontjára tekintettel a képzőművésztanár szakon a záróvizsga részeként szakdolgozatot kell benyújtani, amelynek célja annak bizonyítása, hogy a hallgató képes a tudását integrálni és a tanári munkájában alkalmazni. A szakdolgozatnak két összetevője van: az összefüggő egyéni iskolai gyakorlat során gyűjtött tapasztalatainak rendszerezett összegzése a portfolió alapján, és e tapasztalatoknak a szaktárgy egy részterülete tanításának pedagógiai, szakmódszertani szempontú tudományos alaposságú bemutatása.”

3. A tanári rendelet 5. melléklet B) A MŰVÉSZETI TANÁRSZAKOK KÉPZÉSI ÉS KIMENETI KÖVETELMÉNYEI fejezet I. Zeneművészet szakmai terület cím 4. Népi hangszeres, népi énekes művésztanár, népzeneelmélet-tanár szakképzettségek alcím 1. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

„1. Az 1. melléklet 2. pontjában foglaltakra tekintettel a szakképzettség oklevélben szereplő

- magyar nyelvű megjelölése:

okleveles népi hegedűművész-tanár

okleveles népi brácsaművész-tanár

okleveles népi bőgőművész-/csellóművész-/ütőgardonművész-/tamburabőgőművész-tanár

okleveles népi furulyaművész-tanár

okleveles népi klarinétművész-/tárogatóművész-tanár

okleveles népi dudaművész-tanár

okleveles népi cimbalomművész-tanár

okleveles tamburaművész-tanár

okleveles népi citera-koboz-tekerőművész-tanár

okleveles népi harmonikaművész-tanár okleveles

népi énekművész-tanár

okleveles népzeneelmélet-tanár

- angol nyelvű megjelölése:

Teacher of Folk Music Performance (Violin)

Teacher of Folk Music Performance (Viola)

Teacher of Folk Music Performance (Double Bass-Cello-Gardon [percussion cello]-Tambur Bass)

Teacher of Folk Music Performance (Recorder)

Teacher of Folk Music Performance (Clarinet-Tarogato [hungarian folk clarinet])

Teacher of Folk Music Performance (Bagpipe)

Teacher of Folk Music Performance (Cimbalom)

Teacher of Folk Music Performance (Tambura)

Teacher of Folk Music Performance (Zither-Tambura-Koboz [historical hungarian lute]-Rotary Lute [hurdy-gurdy])

Teacher of Folk Music Performance (Accordion)

Teacher of Folk Music Performance (Folk Singing)

Teacher of Folk Music Theory”

4. A tanári rendelet 5. melléklet B) A MŰVÉSZETI TANÁRSZAKOK KÉPZÉSI ÉS KIMENETI KÖVETELMÉNYEI fejezet II. Táncművészet szakmai terület cím 1. Tánctanár szakképzettségek alcím 1. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

„1. Az 1. melléklet 2. pontjában foglaltakra tekintettel a szakképzettség oklevélben szereplő

- magyar nyelvű megjelölése:

okleveles tánctanár (klasszikus balett)

okleveles tánctanár (kortárstánc)

okleveles tánctanár (néptánc)

okleveles tánctanár (moderntánc)

okleveles tánctanár (társastánc)

okleveles tánctörténet és -elmélet tanár

- angol nyelvű megjelölése:

teacher of Dance (Classical Ballet)

teacher of Dance (Contemporary Dance)

teacher of Dance (Hungarian Folk Dances)

teacher of Dance (Modern Dance)

teacher of Dance (Ballroom Dances)

Dance History and Dance Theory teacher”

5. A tanári rendelet 5. melléklet B) A MŰVÉSZETI TANÁRSZAKOK KÉPZÉSI ÉS KIMENETI KÖVETELMÉNYEI fejezet II. Táncművészet szakmai terület cím 1. Tánctanár szakképzettségek alcím 4.2.2. pont b) alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[A tánctanár szakokon (szakirányokon) a szakterületi ismeretek:]

„b) a tánctanár szakok (szakirányok) ismeretkörei:

- Klasszikus balett: a klasszikus balett formanyelvének magas szintű ismerete, kiegészítve az előkészítő gimnasztika, a pilates- és emeléstechnika, a moderntánc valamint a balettgyakorlatokhoz használt zenei anyagok ismeretével.

- Kortárstánc: a kortárstánc mozgásnyelvének, áramlatainak, alkotói-, előadói-, kutatói- és pedagógiai-módszereinek magas szintű ismerete, korszerű tudományos, szellemi kontextusba helyezése.

- Néptánc: a magyar néptánc formanyelvének magas szintű ismerete, kiegészítve a Kárpát- medencében élő különböző etnikumok (cigány, horvát, német, román, szerb, szlovák) táncanyagainak, valamint a népi gyermekjátékok, a népzene, a táncfolklorisztika és népviselet ismeretével.

- Moderntánc: a moderntánc formanyelvének, elsősorban az art jazz, a Graham-, a Limón- a kontakt- és az improvizációs technikák magas szintű ismerete, kiegészítve az előkészítő gimnasztika, a klasszikus balett, a pilates-technika és a kortárs zenék ismeretével.

- Társastánc: a standard és latin-amerikai táncok magas szintű ismerete, kiegészítve a speciális páros táncok, a „vonalak és pózok”, a „partnering”, valamint a formáció ismeretével és a XX. századi tánczenék, a versenyszabályok és a versenyeken való pontozások megismerésével.

- Tánctörténet és -elmélet: a táncformanyelvek (balett, moderntánc, néptánc), a legjelentékenyebb táncalkotások, alkotóművészek és a kortárs táncművészet magas szintű ismerete, különös tekintettel a magyar táncművészetre, a tánctörténet, valamint a táncművészettel összefonódó zene-, díszlet- és jelmeztörténet megismerése.”

6. A tanári rendelet 5. melléklet B) A MŰVÉSZETI TANÁRSZAKOK KÉPZÉSI ÉS KIMENETI KÖVETELMÉNYEI fejezet II. Táncművészet szakmai terület cím 1. Tánctanár szakképzettségek alcím 5. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

„5. A tánctanár sajátos szakmódszertani (tantárgy-pedagógiai) ismeretei

- A táncformanyelv ismerete, technikájának elemzése, módszertana, az ismeretek pedagógiai alkalmazása, és a tanítási gyakorlatba történő átültetésére vonatkozó tudás, a táncoktatás didaktikája révén.

- Saját formanyelvén túl, más táncművészeti szakirányok és a társművészetek ismeretének segítségével, eredményesebb és szélesebb spektrumú táncoktatási módszerek alkalmazása.

- Klasszikus balett: a klasszikus balett, elsősorban a Vaganova és a magyar módszertan elsajátítása, kiegészítve az újabb francia, angol iskolák, az előkészítő gimnasztika, a gyermektánc, a pilates- és az emeléstechnika módszertanával, a balettgyakorlatokhoz használt zenei anyagok ismeretével.

- Kortárstánc: a kortárstánc élő, folyamatosan újuló világának mozgásnyelvi, alkotói, előadói, esztétikai és pedagógiai eredményeinek, kutatási, fejlesztési módszereinek naprakész ismeretei.

- Néptánc: a magyar néptánc módszertanának elsajátítása, kiegészítve a nemzetiségi táncok, a népi gyermekjátékok módszertanával, a népzene, a táncfolklorisztika és népviselet elemző megismerésével.

- Moderntánc: a modern- és kortárs tánctechnikák: az art jazz, a Graham-, a Limón-, a kontakt- és az improvizációs technikák módszertanának elsajátítása, kiegészítve a gyermektánc oktatás módszertanával, a kortárs zenék ismeretével.

- Társastánc: a standard és latin-amerikai táncok módszertanának elsajátítása, kiegészítve a speciális páros táncok, a „vonalak és pózok”, a „partnering”, valamint a formáció módszertanának ismeretével és a XX. századi tánczenék ismeretével.

- Tánctörténet és -elmélet: a táncelméleti oktatás, a táncműelemzés módszertana, valamint a táncművészettel összefonódó zene-, díszlet- és jelmeztörténeti ismeretek oktatásának módszertana.”

7. A tanári rendelet 5. melléklet

a) A) A MŰVÉSZETI TANÁRSZAKOK KÉPZÉSI ÉS KIMENETI KÖVETELMÉNYEI fejezet 1. Zeneművészeti szakmai terület cím

aa) 1. pont 1.3. alpontjában a „népi dudaművésztanár” szövegrész helyébe a „népi dudaművész-tanár”, a „népi tamburaművész-tanár” szövegrész helyébe a „tamburaművész-tanár”, a „népi énekművésztanár” helyébe a „népi énekművész-tanár”,

ab) 1. pont 1.5. alpontjában a „3 kredit” szövegrész helyébe a „2 kredit”,

ac) 1. pont 1.6. alpontjában a „4.1.5. és 4.2.4. pontja” szövegrész helyébe a „4.1.5. pont a) alpontja és 4.2.4. pont a) alpontja”,

b) B) A MŰVÉSZETI TANÁRSZAKOK KÉPZÉSI ÉS KIMENETI KÖVETELMÉNYEI fejezet I. Zeneművészeti szakmai terület cím

ba) 1. Zenetanár szakképzettségek alcím 4. pont 4.2.2. alpontjában a „stádium” szövegrész helyébe a „stúdium”,

bb) 2. Zeneművésztanár szakképzettségek alcím 3. pontjában a „zongorakísérő-korrepetitor tanár szakképzettséggel a korrepetíció és a zongora;” szövegrész helyébe a „zongorakísérő-korrepetitor tanár szakképzettséggel a korrepetíció és a zongora kötelező;”,

bc) 2. Zeneművésztanár szakképzettségek alcím 4. pont 4.2.2. alpontjában a „Zeneelmélet-tanár: magasabb szintű zeneelméleti és zenetörténeti, népzenei ismeretek, zeneelmélet- történeti, -módszertani ismeretek,” szövegrész helyébe a „Zeneelmélet-tanár: magasabb szintű zeneelméleti és zenetörténeti, népzenei ismeretek, zeneelmélet-történeti ismeretek,”,

bc) 4. Népi hangszeres, népi énekes művésztanár, népzeneelmélet-tanár szakképzettségek alcím 3. pontjában a „népi tamburaművész-tanár” szövegrész helyébe a „tamburaművész-tanár”,

bd) 4. Népi hangszeres, népi énekes művésztanár, népzeneelmélet-tanár szakképzettségek alcím 4. pont 4.2.2. alpontjában a „Népi dudaművésztanár” szövegrész helyébe a „Népi dudaművész-tanár”, a „Népi tamburaművész-tanár” szövegrész helyébe a „Tamburaművész-tanár”,

c) 4. alcímének címében a „4.” szövegrész helyébe a „3.”

szöveg lép.

13. melléklet a 18/2016. (VIII. 5.) EMMI rendelethez

„7. melléklet a 8/2013. (I. 30.) EMMI rendelethez

1. KÖZISMERETI TANÁRKÉPZÉS

	A	B	C	D
1	Műveltségterület	A 283/2012. (X. 4.) Korm. rendelet szerinti tanárszakok	A 139/2015. (VI. 9.) Korm. rendelet szerinti alapfokozatú szakképzettségek, specializációk, valamint hitéleti szakképzettségek	A 15/2006. (IV. 3.) OM rendelet szerinti alapképzési szakok, szakirányok
2	magyar nyelv és irodalom	magyartanár (általános iskolai) (középiskolai)	magyar - magyar alapszakos bölcsész	magyar
3	idegen nyelvek	angol nyelv és kultúra tanára (általános iskolai) (középiskolai)	anglisztika - anglisztika alapszakos bölcsész	anglisztika
4		német nyelv és kultúra tanára (általános iskolai) (középiskolai) német és nemzetiségi német nyelv és kultúra tanára (általános iskolai) (középiskolai)	germanisztika - germanisztika, német alapszakos bölcsész, - germanisztika, német nemzetiségi alapszakos bölcsész, - germanisztika, skandinavisztika alapszakos bölcsész	germanisztika - német szakiránya - német nemzetiségi szakiránya
5		bolgár és nemzetiségi bolgár nyelv és kultúra tanára	szlavisztika - szlavisztika, bolgár alapszakos bölcsész	szlavisztika - bolgár szakiránya
6		francia nyelv és kultúra tanára	romanisztika - romanisztika, francia alapszakos bölcsész	romanisztika - francia szakiránya
7		holland nyelv és kultúra tanára	germanisztika - germanisztika, néderlandisztika alapszakos bölcsész
8		horvát és nemzetiségi horvát nyelv és kultúra tanára	szlavisztika - szlavisztika, horvát alapszakos bölcsész - szlavisztika, horvát nemzetiségi alapszakos bölcsész	szlavisztika - horvát szakiránya - horvát nemzetiségi szakiránya
9		japán nyelv és kultúra tanára	keleti nyelvek és kultúrák - keleti nyelvek és kultúrák alapszakos bölcsész, japán szakirányon	keleti nyelvek és kultúrák - japán szakiránya
10		latin nyelv és kultúra tanára	ókori nyelvek és kultúrák - ókori nyelvek és kultúrák alapszakos bölcsész, klasszika-filológia szakirányon, [latin specializáció] - ókori nyelvek és kultúrák alapszakos bölcsész, klasszika-filológia szakirányon, [ógörög specializáció]	ókori nyelvek és kultúrák - klasszika-filológia [latin, ógörög] szakiránya
11		lengyel és nemzetiségi lengyel nyelv és kultúra tanára	szlavisztika - szlavisztika, lengyel alapszakos bölcsész	szlavisztika - lengyel szakiránya
12		kínai nyelv és kultúra tanára	keleti nyelvek és kultúrák - keleti nyelvek és kultúrák alapszakos bölcsész, kínai szakirányon	keleti nyelvek és kultúrák - kínai szakiránya
13		olasz nyelv és kultúra tanára	romanisztika - romanisztika, olasz alapszakos bölcsész	romanisztika - olasz szakiránya
14		orosz nyelv és kultúra tanára	szlavisztika - szlavisztika, orosz alapszakos bölcsész	szlavisztika - orosz szakiránya
15		portugál nyelv és kultúra tanára	romanisztika - romanisztika, portugál alapszakos bölcsész	romanisztika - portugál szakiránya
16		román és nemzetiségi román nyelv és kultúra tanára	romanisztika - romanisztika, román alapszakos bölcsész - romanisztika, román nemzetiségi alapszakos bölcsész	romanisztika - román szakiránya - román nemzetiségi szakiránya
17		romológiatanár (romani nyelv és kultúra vagy beás nyelv és kultúra tanára)	romológia - romológus valamint: a bölcsészettudomány, társadalomtudomány, jogi, államtudományi, gazdaságtudományok, orvos- és egészségtudomány, pedagógusképzés, sporttudomány, művészet, művészetközvetítés képzési terület minden szakképzettsége	a bölcsészettudomány, társadalomtudomány, jogi, államtudományi, gazdaságtudományok, orvos- és egészségtudomány, pedagógusképzés, sporttudomány, művészet, művészetközvetítés képzési terület minden szakja
18		spanyol nyelv és kultúra tanára	romanisztika - romanisztika, spanyol alapszakos bölcsész	romanisztika - spanyol szakiránya
19		szerb és nemzetiségi szerb nyelv és kultúra tanára	szlavisztika - szlavisztika, szerb alapszakos bölcsész - szlavisztika, szerb nemzetiségi alapszakos bölcsész	szlavisztika - szerb szakiránya - szerb nemzetiségi szakiránya
20		szlovák és nemzetiségi szlovák nyelv és kultúra tanára	szlavisztika - szlavisztika, szlovák alapszakos bölcsész - szlavisztika, szlovák nemzetiségi alapszakos bölcsész	szlavisztika - szlovák szakiránya - szlovák nemzetiségi szakiránya
21		szlovén és nemzetiségi szlovén nyelv és kultúra tanára	szlavisztika - szlavisztika, szlovén alapszakos bölcsész - szlovén nemzetiségi alapszakos bölcsész	szlavisztika - szlovén szakiránya - szlovén nemzetiségi szakiránya
22		újgörög és nemzetiségi görög nyelv és kultúra tanára	keleti nyelvek és kultúrák - keleti nyelvek és kultúrák alapszakos bölcsész, újgörög szakirányon	keleti nyelvek és kultúrák - újgörög szakiránya
23		ukrán és nemzetiségi ukrán nyelv és kultúra tanára	szlavisztika - szlavisztika, ukrán alapszakos bölcsész - szlavisztika, ukrán nemzetiségi alapszakos bölcsész	szlavisztika - ukrán szakiránya - ukrán nemzetiségi szakiránya
24	matematika	matematikatanár (általános iskolai) (középiskolai)	matematika - matematikus	matematika
25	ember és társadalom	történelemtanár és állampolgári ismeretek tanára (általános iskolai) (középiskolai)	történelem - történelem alapszakos bölcsész	történelem
26		etikatanár	szabad bölcsészet - etika specializáció - filozófia specializáció - vallástudomány specializáció katekéta-lelkipásztori munkatárs - katekéta - lelkipásztori munkatárs	szabad bölcsészet - etika specializáció - filozófia specializáció - vallástudomány specializáció katekéta-lelkipásztori munkatárs
27		hon- és népismerettanár	magyar - magyar alapszakos bölcsész történelem - történelem alapszakos bölcsész néprajz - néprajz alapszakos bölcsész	magyar történelem néprajz kulturális antropológia
28		könyvtárostanár	informatikus könyvtáros - informatikus könyvtáros	-
29		közösségi művelődés tanár	közösségszervezés - kulturális közösségszervező - ifjúsági közösségszervező - humánfejlesztő	andragógia
30	ember és természet	biológiatanár (egészségtan) (természettudományi gyakorlatok) (általános iskolai) (középiskolai)	biológia - biológus biomérnöki - biomérnök	biológia biomérnöki
31		fizikatanár (egészségtan) (természettudományi gyakorlatok) (általános iskolai) (középiskolai)	fizika - fizikus gépészmérnöki - gépészmérnök energetikai mérnöki - energetikai mérnök anyagmérnöki - anyagmérnök villamosmérnöki - villamosmérnök mechatronikai mérnöki - mechatronikai mérnök	fizika gépészmérnöki energetikai mérnöki anyagmérnöki villamosmérnöki mechatronikai mérnöki
32		kémiatanár (természettudományi gyakorlatok) (általános iskolai) (középiskolai)	kémia - vegyész vegyészmérnöki - vegyészmérnök anyagmérnöki - anyagmérnök	kémia vegyészmérnöki anyagmérnöki
33		természetismeret-környezettan tanár (természettudományi gyakorlatok)	biológia - biológus fizika - fizikus földrajz - geográfus földtudományi - földtudományi kutató kémia - vegyész környezettan - alkalmazott környezetkutató környezetmérnöki - környezetmérnök természetvédelmi mérnöki - természetvédelmi mérnök mezőgazdasági mérnöki - mezőgazdasági mérnök	biológia fizika földrajz földtudományi kémia környezettan környezetmérnöki környezettudomány természetismeret környezetgazdálkodási agrármérnöki természetvédelmi mérnöki
34	földünk és környezetünk	földrajztanár (általános iskolai) (középiskolai)	földrajz - geográfus földtudományi - földtudományi kutató	földrajz földtudományi
35	informatika	informatikatanár (általános iskolai) (középiskolai)	gazdaságinformatikus - gazdaságinformatikus mérnökinformatikus - mérnökinformatikus programtervező informatikus - programtervező informatikus	gazdaságinformatikus mérnök informatikus programtervező informatikus
36	művészetek	ének-zene tanár	zenekultúra - zenekultúra szakember alkotóművészet és muzikológia - zeneszerző - jazz-zeneszerző - muzikológus - zeneteoretikus - zenei asszisztens - elektronikus zenei médiaasszisztens - alkalmazott zeneszerző előadó-művészet - valamennyi szakképzettség	ének-zene alkotóművészet és muzikológia előadó-művészet
37		népzene- és népikultúra-tanár	előadó-művészet - népi vonós (hegedű, brácsa, nagybőgő-cselló-ütőgardon) előadóművész - népi pengetős (citera-tambura-koboz-tekerő) előadóművész - népi fúvós (furulya-duda, klarinét-tárogató) előadóművész - népi cimbalom előadóművész - népi ének előadóművész zenekultúra - zenekultúra szakember	előadó-művészet - népi vonós szakiránya - népi pengetős szakiránya
38		média-, mozgókép- és kommunikációtanár	szabad bölcsészet - mozgókép specializáció - filmelmélet és -történet specializáció mozgókép - mozgókép szakos film- és televíziórendező - mozgókép szakos vágó - mozgókép szakos hangmester - gyártásszervező - kameraman - dramaturg	mozgóképkultúra és médiaismeret kommunikáció és médiatudomány szabad bölcsészet - filmelmélet és -történet szakiránya szabad bölcsészet - kommunikáció és médiatudomány szakiránya
39		rajz- és vizuáliskultúra-tanár	animáció - animációs tervező designkultúra - designelemző média design - média designer környezetkultúra - környezettervező szakember képalkotás - képalkotás alapszakos festő/grafikus kézműves tárgykultúra - kézműves tárgykultúra szakember építőművészet - építőművész formatervezés - formatervező látványtervezés - látványtervező tárgyalkotás - kerámiatervezés - üvegtervezés - fémművesség tervezőgrafika - tervezőgrafikus textiltervezés - textiltervező	kézműves környezetkultúra plasztikai ábrázolás képi ábrázolás elektronikus ábrázolás kerámiatervezés üvegtervezés fémművesség formatervezés textiltervezés tervezőgrafika alkalmazott látványtervezés animáció design és művészetelmélet média design építőművészet
40		dráma- és színházismeret-tanár	drámainstruktor - drámainstruktor
41	testnevelés és sport	testnevelő tanár (általános iskolai) (középiskolai)	edző - szakedző (megjelölve a sportágat)	testnevelő-edző
42		gyógytestnevelő-egészségfejlesztő tanár	edző - szakedző (megjelölve a sportágat)	rekreációszervezés és egészségfejlesztés testnevelő-edző
43	életvitel és gyakorlat	technika-, életvitel- és gyakorlat-tanár	fizika - fizikus a műszaki képzési terület bármely alapképzési szakképzettsége a gazdaságtudományok képzési terület bármely alapképzési szakképzettsége az agrár képzési terület bármely alapképzési szakképzettsége	fizika környezettudomány tanító (technika műveltségi terület) tanító (technika vagy családi, háztartási, gazdasági ismeretek műveltségi terület) a műszaki képzési terület bármely alapképzési szakja a gazdaságtudományok képzési terület bármely alapképzési szakja az agrár képzési terület bármely alapképzési szakja

2. SZAKMAI TANÁRKÉPZÉS

	A	B	C	D
1	Műveltségterület	A 283/2012. (X. 4.) Korm. rendelet szerinti tanárszakok, tanárszak szakirányok	A 139/2015. (VI. 9.) Korm. rendelet szerinti alapfokozatú szakképzettségek, specializációk	A 15/2006. (IV. 3.) OM rendelet szerint alapképzési szakok, szakirányok
2	műszaki	mérnöktanár - faipar szakiránya - könnyűipar szakiránya - környezetvédelem-vízgazdálkodás szakiránya - bio-vegyipar szakiránya - építő-építészet szakiránya - gépészet-mechatronika szakiránya - közlekedés szakiránya - polgári és biztonságvédelem szakiránya - elektrotechnika-elektronika szakiránya - műszaki-gazdasági szakiránya - informatika szakiránya - nyomdaipar szakiránya	a műszaki, informatika képzési terület bármely alapképzési szaképzettsége	a műszaki, informatika képzési terület bármely alapképzési szakja
3	agrár	agrármérnöktanár - földmérés szakiránya - mezőgazdaság szakiránya - mezőgazdasági gépész szakiránya - élelmiszer szakiránya - kertészet- és parképítés szakiránya - erdészet- és vadgazdálkodás szakiránya	az agrár képzési terület bármely alapképzési szakképzettsége	az agrár képzési terület bármely alapképzési szakja
4	közgazdasági	közgazdásztanár - közgazdaságtan szakiránya - kereskedelem-marketing szakiránya - pénzügy-számvitel szakiránya - ügyvitel szakiránya - vendéglátás-idegenforgalmi szakiránya - vállalkozási ismeretek szakiránya	a gazdaságtudományok képzési terület bármely alapképzési szakképzettsége a közgazdász emberi erőforrások alapképzési szakon szakképzettség kivételével	a gazdaságtudományok képzési területen meghatározott bármely alapképzési szakja az emberi erőforrások szak kivételével
5	egészségügy	egészségügyi tanár	ápolás és betegellátás - ápoló - dietetikus - ergoterapeuta - gyógytornász-fizioterapeuta - mentőtiszt - szülésznő - hang-, beszéd- és nyelésterapeuta egészségügyi gondozás és prevenció - népegészségügyi ellenőr - védőnő - dentálhigiénikus orvosi diagnosztikai analitikus - orvosi diagnosztikai analitikus	az adott tanári szakképzettségnek megfelelően: - ápolás és betegellátás, - egészségügyi gondozás és prevenció, - orvosi laboratóriumi és képalkotó diagnosztikai analitikus
6	gyógypedagógia	gyógypedagógia-tanár	gyógypedagógia - gyógypedagógus, értelmileg akadályozottak pedagógiája szakirányon - gyógypedagógus, hallássérültek pedagógiája szakirányon - gyógypedagógus, látássérültek pedagógiája szakirányon - gyógypedagógus, logopédia szakirányon - gyógypedagógus, pszichopedagógia szakirányon - gyógypedagógus, szomatopedagógia szakirányon - gyógypedagógus, tanulásban akadályozottak pedagógiája szakirányon - gyógypedagógus, autizmus spektrum pedagógiája szakirányon	gyógypedagógia
7	zeneművészet	zongoratanár	előadó-művészet - klasszikus zongora előadóművész	előadó-művészet - klasszikus zongora szakiránya
8		orgonatanár	előadó-művészet - klasszikus orgona előadóművész	előadó-művészet - klasszikus orgona szakiránya
9		csembalótanár	előadó-művészet - klasszikus csembaló előadóművész	előadó-művészet - klasszikus csembaló szakiránya
10		harmonikatanár	előadó-művészet - klasszikus harmonika előadóművész	előadó-művészet - klasszikus harmonika szakiránya
11		hárfatanár	előadó-művészet - klasszikus hárfa előadóművész	előadó-művészet - klasszikus hárfa szakiránya
12		gitártanár	előadó-művészet - klasszikus gitár előadóművész	előadó-művészet - klasszikus gitár szakiránya
13		lanttanár	előadó-művészet - klasszikus lant előadóművész	előadó-művészet - klasszikus lant szakiránya
14		cimbalomtanár	előadó-művészet - klasszikus cimbalom előadóművész	előadó-művészet - klasszikus cimbalom szakiránya
15		hegedűtanár	előadó-művészet - klasszikus hegedű előadóművész	előadó-művészet - klasszikus hegedű szakiránya
16		mélyhegedűtanár	előadó-művészet - klasszikus mélyhegedű előadóművész	előadó-művészet - klasszikus mélyhegedű szakiránya
17		gordonkatanár	előadó-művészet - klasszikus gordonka előadóművész	előadó-művészet - klasszikus gordonka szakiránya
18		gordontanár	előadó-művészet - klasszikus gordon előadóművész	előadó-művészet - klasszikus gordon szakiránya
19		furulyatanár	előadó-művészet - klasszikus furulya előadóművész	előadó-művészet - klasszikus furulya szakiránya
20		fuvolatanár	előadó-művészet - klasszikus fuvola előadóművész	előadó-művészet - klasszikus fuvola szakiránya
21		oboatanár	előadó-művészet - klasszikus oboa előadóművész	előadó-művészet - klasszikus oboa szakiránya
22		klarinéttanár	előadó-művészet - klasszikus klarinét előadóművész	előadó-művészet - klasszikus klarinét szakiránya
23		szaxofontanár	előadó-művészet - klasszikus szaxofon előadóművész	előadó-művészet - klasszikus szaxofon szakiránya
24		fagott-tanár	előadó-művészet - klasszikus fagott előadóművész	előadó-művészet - klasszikus fagott szakiránya
25		kürt-tanár	előadó-művészet - klasszikus kürt előadóművész	előadó-művészet - klasszikus kürt szakiránya
26		trombitatanár	előadó-művészet - klasszikus trombita előadóművész	előadó-művészet - klasszikus trombita szakiránya
27		harsonatanár	előadó-művészet - klasszikus harsona előadóművész	előadó-művészet - klasszikus harsona szakiránya
28		tubatanár	előadó-művészet - klasszikus tuba előadóművész	előadó-művészet - klasszikus tuba szakiránya
29		ütőhangszertanár	előadó-művészet - klasszikus ütőhangszer előadóművész	előadó-művészet - klasszikus ütőhangszer szakiránya
30		magánénektanár	előadó-művészet - klasszikus ének előadóművész	előadó-művészet - klasszikus ének szakiránya
31		egyházzenetanár	előadó-művészet - egyházzene-orgona előadóművész	előadó-művészet - egyházzene-orgona szakiránya
32			előadó-művészet - egyházzene-kórusvezető előadóművész	előadó-művészet - egyházzene-kórusvezetés szakiránya
33		népi hegedűművész-tanár, népi brácsaművész-tanár, népi bőgő-/cselló-/ütőgardon- /tamburabőgőművész-tanár, népi furulyaművész-tanár, népi klarinét-/tárogatóművész-tanár, népi dudaművész-tanár, népi cimbalomművész-tanár, tamburaművész-tanár, népi citera-koboz-tekerőművész-tanár, népi harmonikaművész-tanár, népi énekművész-tanár, népzeneelmélet-tanár	előadó-művészet - népi vonós (hegedű, brácsa, nagybőgő-cselló-ütőgardon) előadóművész	előadó-művészet - népi vonós (hegedű, brácsa, nagybőgő-cselló-ütőgardon) szakiránya
34		jazz-zongora-tanár	előadó-művészet - jazz-zongora előadóművész	előadó-művészet - jazz-zongora szakiránya
35		jazzgitár-tanár	előadó-művészet - jazzgitár előadóművész	előadó-művészet - jazzgitár szakiránya
36		jazzbasszusgitár-tanár	előadó-művészet - jazzbasszusgitár előadóművész	előadó-művészet - jazzbasszusgitár szakiránya
37		jazzbőgő-tanár	előadó-művészet - jazzbőgő előadóművész	előadó-művészet - jazzbőgő szakiránya
38		jazzszaxofon-tanár	előadó-művészet - jazzszaxofon előadóművész	előadó-művészet - jazzszaxofon szakiránya
39		jazztrombita-tanár	előadó-művészet - jazztrombita előadóművész	előadó-művészet - jazztrombita szakiránya
40		jazzharsona-tanár	előadó-művészet - jazzharsona előadóművész	előadó-művészet - jazzharsona szakiránya
41		jazzdob-tanár	előadó-művészet - jazzdob előadóművész	előadó-művészet - jazzdob szakiránya
42		jazzének-tanár	előadó-művészet - jazzének előadóművész	előadó-művészet - jazzének szakiránya
43		zeneismeret-tanár	alkotóművészet és muzikológia - zenei asszisztens	alkotóművészet és muzikológia - zeneismeret szakiránya
44		jazz-zeneszerzés-tanár	alkotóművészet és muzikológia - jazz-zeneszerző	alkotóművészet és muzikológia - jazz-zeneszerzés szakiránya
45		ének-zene tanár	alkotóművészet és muzikológia - zenei asszisztens	alkotóművészet és muzzikológia - zeneismeret szakiránya
46		ének-zene művésztanár	alkotóművészet és muzikológia - zenei asszisztens	alkotóművészet és muzzikológia - zeneismeret szakiránya
47		kóruskarnagy művész-tanár	előadó-művészet zenekar és kórusvezető előadóművész	előadó művészet - zenekar- és kórusvezetés szakiránya
48		zeneelmélet-tanár	alkotóművészet és muzikológia - zeneteoretikus	alkotóművészet és muzikológia - zeneelmélet szakiránya
49		egyházzeneművész-tanár (egyházzene-kóruskarnagy)	előadó-művészet - egyházzene-kórusvezető előadóművész	előadó-művészet - egyházzene-kórusvezetés szakiránya
50		egyházzeneművész-tanár (egyházzene-orgonaművész)	előadó-művészet - egyházzene-orgona előadóművész	előadó-művészet - egyházzene-orgona szakiránya
51	színház és filmművészet	színházművészeti tanár	drámainstruktor - drámainstruktor
52	színház és filmművészet	filmművészeti tanár	animáció - animációs tervező mozgókép - mozgókép szakos film- és televíziórendező - mozgókép szakos vágó - mozgókép szakos hangmester - gyártásszervező - kameraman - dramaturg képalkotás - mozgóképkultúra- és médiaszakember
				”

---