Hatály: közlönyállapot (2016.V.20.) Váltás a jogszabály mai napon hatályos állapotára

Megnyitom a Jogtárban

 

2016. évi XLI. törvény

a vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. törvény módosításáról * 

1. § (1) A vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. törvény (a továbbiakban: Vgtv.) 7. § (2) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[Az (1) bekezdésben megjelölt feladat]

a) vízbázisvédelem ellátása;”

(2) A Vgtv. 7. § (2) bekezdése a következő h) ponttal egészül ki:

[Az (1) bekezdésben megjelölt feladat]

h) a vízkészletek átcsoportosítását szolgáló vízelosztó rendszerek - ideértve a csatornákat is - létesítése, fenntartása és üzemeltetése, a többes rendeltetésű rendszerek fenntartása és üzemeltetése, valamint a mezőgazdasági vízszolgáltatás biztosítása.”

2. § A Vgtv. 15. § (4) bekezdés e) és f) pontja helyébe a következő rendelkezés lép, és a (4) bekezdés a következő g) ponttal egészül ki:

[A vízigények kielégítésének sorrendje az (1)-(3) bekezdésekben foglaltakra is figyelemmel:]

e) öntözési,

f) gazdasági,

g) egyéb (így például sport, rekreációs, üdülési, fürdési, idegenforgalmi célú)”

(vízhasználat.)

3. § (1) A Vgtv. 15/C. § (1) bekezdés l) pontja helyébe a következő rendelkezés lép, és az (1) bekezdés a következő m) és n) pontokkal egészül ki:

(Nem kell a vízhasználónak vízkészletjárulékot fizetnie)

l) az öntözési célú vízhasználat esetében vízhasználónként az évi 50 000 m3-t, a halgazdálkodási és rizstermelési célú vízhasználat esetében vízhasználónként az évi 150 000 m3-t meg nem haladó vízmennyiség után,

m) a (9) bekezdés szerinti tartósan vízhiányos időszakban az öntözési, halgazdálkodási és rizstermelési vízhasználat vízmennyisége után,

n) a vízügyi hatósági jogkörben kiadott vízjogi engedélyben megadott vízmennyiségből a tél végi többletvizek - felszíni vizek, ár- és belvizek - visszatartásából és tározásából származó hasznosított vízkészlet után, amennyiben a vízügyi igazgatási szerv igazolja, hogy a vízkivételi ponton a többlet felszíni víz mennyisége rendelkezésre áll.”

(2) A Vgtv. 15/C. §-a a következő (1a) bekezdéssel egészül ki:

„(1a) Az (1) bekezdés l) pontja szerinti vízkészletjárulék fizetési kötelezettségre vonatkozó rendelkezéstől az állam szociális, környezeti és gazdasági hatásokra, valamint a földrajzi és éghajlati jellemzőkre alapított okból a vízhasználó javára eltérhet.”

(3) A Vgtv. 15/C. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) Az (1) bekezdés f), g), l)-n) pontjában foglalt esetben, továbbá az (1) bekezdés c) pontjában foglalt azon esetben, ha az engedélyes a vízügyi hatósági jogkörben kiadott vízjogi engedéllyel rendelkezik, a vízkészletjárulék-fizetési kötelezettség alóli mentesség nem érinti a vízhasználatra vonatkozó, a 15/E. § szerinti nyilatkozattételi és adatszolgáltatási kötelezettségeket.”

(4) A Vgtv. 15/C. §-a a következő (9) bekezdéssel egészül ki:

„(9) A tartósan vízhiányos időszak várható kezdetét és végét a hidrometeorológiai előrejelzések figyelembevételével a vízgazdálkodásért felelős miniszter a Hivatalos Értesítőben közleményben közzéteszi.”

4. § A Vgtv. 29. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép, és a § a következő (4)-(7) bekezdésekkel egészül ki:

„(3) Ha a vízimunka elvégzése, illetve a vízi létesítmény megépítése vagy átalakítása jogerős hatósági engedély nélkül, vagy a jogerős hatósági engedélytől eltérően történt, a létesítő részére az üzemeltetési engedély kiadása megtagadható. Amennyiben a hatóság a vízimunka, vízi létesítmény megvizsgálása után - az eset összes körülményeire is figyelemmel - a létesítő részére a fennmaradási engedélyt utólag megadja, egyidejűleg vízgazdálkodási bírság megfizetését kell előírni. A bírság az engedély nélkül létrehozott építmény értékének 80%-áig, engedély nélküli vízimunka vagy vízhasználat esetén 1 000 000 forintig terjedhet. Természetes személyre a kiszabott bírság összege nem haladhatja meg a 300 000 forintot.

(4) A vízgazdálkodási bírságot - az (5) bekezdésben foglalt kivétellel - a vízimunka, vízi létesítmény kivitelezőjével szemben kell kiszabni.

(5) A vízgazdálkodási bírságot a vízimunka, vízilétesítmény létesítőjével szemben kell kiszabni, ha

a) a kivitelező kétséget kizáróan bizonyítja, hogy a jogellenes létesítésért való felelősség nem őt terheli, vagy

b) a kivitelező személye nem ismert.

(6) Nem szabható ki vízgazdálkodási bírság

a) a vizeket érő balesetszerű szennyezés azonnali elhárítása érdekében szükséges, valamint

b) a vizek kártételei elleni védekezés szabályairól szóló kormányrendelet szerinti rendkívüli védekezés műszaki feladataihoz kötődő,

vízjogi engedély hiányában létesített vízilétesítmények, vagy végzett vízimunka esetében, ha az egyébként engedélyezhető lett volna.

(7) Mentesül a vízgazdálkodási bírság fizetése alól az a létesítő, aki a vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. törvény módosításáról szóló 2016. évi XLI. törvény hatálybalépését megelőzően vízjogi engedély nélkül létesített vízkivételt biztosító vízilétesítményt, ha annak vízjogi fennmaradási engedélyezési eljárását 2018. december 31-ig kérelmezi, és az engedély megadásának feltételei fennállnak.”

5. § A Vgtv. 32/A. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) Aki a 29. § (3) bekezdésében foglaltakon túl jogszabályban, hatósági határozatban vagy közvetlenül alkalmazandó közösségi jogi aktusban szereplő vízgazdálkodási előírást megszeg, ideértve a vízgazdálkodási adatszolgáltatási, nyilvántartás-vezetési kötelezettséget is, a jogsértő magatartás súlyához igazodó, legfeljebb 1 000 000 forint összegű vízgazdálkodási bírságot köteles fizetni. Természetes személyre a kiszabott bírság összege nem haladhatja meg a 300 000 forintot.”

6. § A Vgtv. 36. §-a a következő (7a) bekezdéssel egészül ki:

„(7a) Nem választható az intézőbizottság, valamint az ellenőrző bizottság tagjává és elnökévé, aki

a) a beruházással érintett önkormányzat alkalmazottja, tisztségviselője, valamint ezeknek a Polgári Törvénykönyv szerinti közeli hozzátartozója,

b) a beruházás kivitelezésében közreműködő vállalkozó vagy vállalkozás vezető tisztségviselője.”

7. § A Vgtv. 37. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki:

„(5) Az elszámolási eljárás keretében a víziközmű társulatnak az alapszabályban foglaltak szerint el kell számolnia a működésére fordított összeggel, valamint a tagok vonatkozásában a beszedett érdekeltségi hozzájárulással, figyelembe véve az időközben elnyert önerő támogatást.”

8. § A Vgtv. 38. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„38. § A víziközmű társulat közfeladatként kizárólag a település, vagy több település esetén az együttesen ellátható települések belterületi, illetve lakott területi részének közműves vízellátását, szennyvízelvezetését, szennyvíztisztítását, a belterületi vízrendezést és csapadékvíz-gazdálkodást szolgáló vízilétesítményeket hoz létre, illetve fejleszt. A víziközmű társulat az e törvényben meghatározott közfeladatán és az ahhoz kapcsolódó helyreállítási munkákon kívül egyéb tevékenységet nem végezhet.”

9. § A Vgtv. 39. § (2)-(5) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:

„(2) A víziközmű társulatnak a 38. § szerinti közfeladat teljesítésére irányuló szakmai ellenőrzését a társulat székhelye szerinti vízügyi igazgatási szerv látja el.

(3) A vízügyi igazgatási szerv a szakmai ellenőrzés keretében

a) tagja a szervezőbizottságnak és nyomon követi annak munkáját, továbbá részt vesz a taggyűlésen,

b) a víziközmű, valamint a belterületi vízrendezést és csapadékvíz-elvezetést szolgáló vízilétesítmény létrehozásával, illetve a fejlesztés szükségességével kapcsolatban előzetesen nyilatkozik, hogy a tevékenység mennyiben jelenti a 38. §-ban foglalt közfeladat ellátását, továbbá javaslatot adhat a víziközmű társulat által megvalósítandó közcélú vízilétesítmény tervezéséhez és a kivitelezés ütemezéséhez,

c) kezdeményezi a víziközmű társulat működésével kapcsolatban feltárt szakmai hiányosságok megszüntetését,

d) figyelemmel kíséri a 38. § szerinti közfeladat teljesítésének végrehajtását,

e) a víziközmű társulattól a d) ponthoz kapcsolódóan személyes adatot nem tartalmazó adatszolgáltatást kérhet,

f) vizsgálja a víziközmű társulati tevékenység műszaki előkészítésének folyamatát, ezen belül az engedélyezési és kiviteli terveket (műszaki dokumentációkat),

g) értékeli és ellenőrzi a víziközmű társulat által megvalósítandó fejlesztéseket, terveket.

(4) Ha a vízügyi igazgatási szerv a (3) bekezdés szerinti szakmai ellenőrzés során szakmai hiányosságot, szabálytalanságot tapasztal, felhívja a víziközmű társulatot a hiányosság, szabálytalanság megszüntetésére. Az érintett a felhívásban foglaltakat köteles megvizsgálni és a megadott határidőn belül az annak alapján tett intézkedésről vagy egyet nem értéséről a vízügyi igazgatási szervet tájékoztatni. Ha a víziközmű társulat a megadott határidőn belül a hiányosságot, szabálytalanságot nem szünteti meg, a vízügyi igazgatási szerv a jogszabálysértő állapot megszüntetése érdekében kezdeményezi a vízügyi hatóságnál, illetve a fővárosi és megyei kormányhivatalnál a feladat- és hatáskörébe tartozó hatósági eljárás megindítását.

(5) A víziközmű társulat működésével kapcsolatos panaszok és közérdekű bejelentések esetében a feladatkörét érintően a működési területével érintett vízügyi igazgatási szerv jár el, és a (3) bekezdés szerinti szakmai ellenőrzés elvégzésére, valamint a (4) és (6) bekezdés szerinti intézkedések megtételére jogosult.”

10. § A Vgtv. 42. §-a a következő (8) és (9) bekezdésekkel egészül ki:

„(8) A víziközmű társulat érdekeltségi egységei számának megváltoztatásához az alapszabály módosítása szükséges.

(9) Ha

a) az érdekeltségi területen belül az érdekeltségi egységek számában következik be változás, a módosításra a (6) bekezdés az irányadó, vagy

b) az érdekeltségi területhez újabb terület kíván csatlakozni, ahhoz a víziközmű társulat meglévő tagjai több mint 50%-ának hozzájárulása, és a csatlakozni kívánó érdekeltségi egységek tagjai 2/3-ának elhatározása a víziközmű társulathoz való csatlakozásra és részükről az alapszabály ennek megfelelő módosítása szükséges, valamint az újonnan csatlakozó érdekeltségi egységek tagjai több mint felének el kell fogadnia a már megválasztott ügyvezetőt és ellenőrző szerveket.”

11. § (1) A Vgtv. 45. § (8) bekezdés l) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Felhatalmazást kap a vízgazdálkodásért felelős miniszter)

l) a vízkészletjárulék kiszámításának, a 15/C. § (1a) bekezdésére alapított kedvezményeknél a mérlegelési szempontoknak, a számításnál alkalmazott szorzószámoknak és a befizetés rendjének;”

(rendeletben történő megállapítására.)

(2) A Vgtv. 45. §-a a következő (12) bekezdéssel egészül ki:

„(12) Felhatalmazást kap a települési önkormányzat, hogy - amennyiben a beruházás műszaki átadása már megtörtént - a víziközmű beruházással érintett területre kiterjedő hatállyal önkormányzati rendeletben állapítsa meg az utólagos csatlakozás műszaki és pénzügyi feltételeit, valamint az utólagos csatlakozásért fizetendő hozzájárulás mértékét. Az önkormányzati rendeletben fizetési kötelezettség nem írható elő abban az esetben, ha az érintett érdekeltségi egység után társulati érdekeltségi hozzájárulás már megállapításra került, de annak befizetése nem történt meg.”

12. § A Vgtv. 45/A. § c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Ez a törvény a következő uniós jogi aktusoknak való megfelelést szolgálja:)

c) a vízpolitika terén a közösségi fellépés kereteinek meghatározásáról szóló, 2000. október 23-i 2000/60/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 4. cikk (1) és (2) bekezdése, 6. cikk (2) bekezdése, 9. cikke és 14. cikk (1) bekezdése;”

13. § A Vgtv. 1. számú melléklete a következő 44. ponttal egészül ki:

„44. ökológiai vízhasználat: a természeti rendszerek fennmaradásához, megóvásához szükséges vízmennyiség igénybevétele.”

14. § A Vgtv.

a) 33/B. § (1) bekezdésében az „úgy, hogy az eljárásba bevont szakhatóságok” szövegrész helyébe az „, a vízügyi eljárásba bevont szakhatóság, valamint a vízügyi hatóság, mint szakhatóság pedig”,

b) 44/J. § (2) bekezdésében a „vízügyi hatóság szabja ki” szövegrész helyébe a „vízügyi hatóság szabja ki a jegyző kezdeményezése alapján”,

c) 45/F. § (1) bekezdésében a „45/D. § (2) bekezdés b) pontja szerinti” szövegrész helyébe a „szakmai”

szöveg lép.

15. § Hatályát veszti a Vgtv.

a) 29. § (7) bekezdése,

b) 31/A. §-ában az „a környezetvédelmi, természetvédelmi, valamint” szövegrész,

c) 45. § (8) bekezdés n) pontja.

16. § (1) Ez a törvény - a (2) és (3) bekezdésben foglalt kivétellel - a kihirdetését követő tizenötödik napon lép hatályba.

(2) Az 1., 3., 12. és 17. § 2016. október 1-jén lép hatályba.

(3) A 15. § a) pontja 2019. január 1-jén lép hatályba.

17. § E törvény 1. és 3. §-a a vízpolitika terén a közösségi fellépés kereteinek meghatározásáról szóló, 2000. október 23-i 2000/60/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 9. cikkének való megfelelést szolgálja.


  Vissza az oldal tetejére