A légiközlekedésről szóló 1995. évi XCVII. törvény 74. § (2) bekezdés u) pontjában kapott felhatalmazás alapján, a Kormány tagjainak feladat- és hatásköréről szóló 152/2014. (VI. 6.) Korm. rendelet 109. § 13. pontjában meghatározott feladatkörömben eljárva, a Kormány tagjainak feladat- és hatásköréről szóló 152/2014. (VI. 6.) Korm. rendelet 77. §-ában meghatározott feladatkörében eljáró honvédelmi miniszterrel egyetértésben a következőket rendelem el:
1. § (1) E rendeletet
a) * Budapest FIR légiforgalmi légtereiben és repülőterein a repülések végrehajtására, valamint
b) az időszakosan korlátozott légterek polgári légijárművel történő átrepülésére kell alkalmazni.
(2) E rendelet rendelkezéseit az állami repülések céljára kijelölt légterekben végrehajtott OAT repülések esetén az állami repülések céljára kijelölt légterekben végrehajtott repülések szabályairól szóló miniszteri rendeletben meghatározott eltérésekkel kell alkalmazni.
2. § * E rendelet rendelkezéseit
a) a légiforgalmi szolgálatok ellátásának és eljárásainak szabályairól szóló miniszteri rendelettel (a továbbiakban: légiforgalmi szolgálati rendelet),
b) a közös repülési szabályok és a léginavigációs szolgáltatásokra és eljárásokra vonatkozó működési rendelkezések meghatározásáról, valamint az 1035/2011/EU végrehajtási rendelet és az 1265/2007/EK, az 1794/2006/EK, a 730/2006/EK, az 1033/2006/EK és a 255/2010/EU rendelet módosításáról szóló, 2012. szeptember 26-i 923/2012/EU bizottsági végrehajtási rendelettel (a továbbiakban: SERA rendelet), valamint
c) az (EU) 2017/373 bizottsági végrehajtási rendelettel
összhangban kell alkalmazni.
3. § (1) E rendelet alkalmazásában:
1. AFIL: a légijármű által repülés közben valamely ATS egységnek rádión leadott repülési terv (Air Filed Flight Plan);
2. * AFIS: a légiforgalmi szolgáltatást/léginavigációs szolgálatokat és más légiforgalmi szolgáltatási hálózati funkciókat és azok felügyeletét ellátó szolgáltatókra vonatkozó közös követelmények meghatározásáról, valamint a 482/2008/EK rendelet, az 1034/2011/EU, az 1035/2011/EU és az (EU) 2016/1377 végrehajtási rendelet hatályon kívül helyezéséről, továbbá a 677/2011/EU rendelet módosításáról szóló, 2017. március 1-i (EU) 2017/373 bizottsági végrehajtási rendelet [a továbbiakban: (EU) 2017/373 bizottsági végrehajtási rendelet] I. Melléklet 6. pontjában meghatározott fogalom (Aerodrome Flight Information Service);
3. AFIS egység: repülőtéri repüléstájékoztató és riasztó szolgálat ellátására létesített egység (Aerodrome flight information services unit, AFIS unit);
4. * AFTN: az (EU) 2017/373 bizottsági végrehajtási rendelet I. Melléklet 12. pontjában meghatározott fogalom (Aeronautical Fixed Telecommunication Network);
5. AMSL: közepes tengerszint feletti magasság, amely Magyarországon a Balti-tenger közepes tengerszintje feletti magasság (Above Mean Sea Level);
6. ATC: légiforgalmi irányítás, gyűjtőfogalom, amely jelenthet légiforgalmi irányító szolgálatot vagy légiforgalmi irányító egységet (Air Traffic Control);
7. * ATFM: légiforgalmi áramlásszervezés, a légiforgalom biztonságos, rendszeres és gyors áramlásának elősegítésére létesített szolgálat, amely biztosítja az ATC kapacitás legnagyobb mértékű kihasználását, valamint azt, hogy a forgalom mennyisége összeegyeztethető legyen az illetékes ATS egység által közzétett kapacitásértékekkel (Air Traffic Flow Management);
8. belépő pont: navigációs berendezéssel vagy fontos ponttal meghatározott első jelentőpont, amely fölött a légijármű átrepül, vagy várható, hogy át fog repülni a repüléstájékoztató vagy irányítói körzetbe történő berepülésekor (Entry point);
9. belföldi repülés: államhatárt nem keresztező repülés (Domestic flight);
10. * Budapest FIR: Budapest repüléstájékoztató körzet, a magyar légtér légiközlekedés céljára történő kijelöléséről szóló 26/2007. (III. 1.) GKM–HM–KvVM együttes rendelet 24. § 10. pontjában meghatározott fogalom;
11. * irányító és légijármű-vezető közötti adatkapcsolati kommunikáció (CPDLC): a SERA rendelet 2. cikk 60. pontjában meghatározott fogalom;
12. * CTR: a magyar légtér légiközlekedés céljára történő kijelöléséről szóló 26/2007. (III. 1.) GKM–HM–KvVM együttes rendelet 24. § 12. pontjában meghatározott fogalom (Aerodrome Control Zone);
13. Drop Zone légtér: a magyar légtér légiközlekedés céljára történő kijelöléséről szóló miniszteri rendelet 24. § 12a. pontjában meghatározott fogalom;
14. eljárás elkülönítés: légijárművek elkülönítése eljárás irányítás nyújtásával (Procedural separation);
15. * eljárás irányítás: az az irányítás, amikor a légiforgalmi irányító szolgálat nyújtásához az ATS felderítő rendszertől származó tájékoztatásra nincs szükség (Procedural control);
16. elkülönítés: az előírt legkisebb vízszintes vagy függőleges távolság a légijárművek között, időegységben vagy távolságértékben kifejezve (Separation);
17. * EUR RVSM légtér: európai csökkentett függőleges elkülönítési minimum légtér. Az ICAO EUR körzetben az az FL290–FL410 közötti légtér, ahol RVSM-et alkalmaznak (EUR Reduced Vertical Separation Minima airspace);
18. éjszakai VFR: a légiforgalmi szolgáltató által az AIP-ben közzétett napnyugta és napkelte táblázat alapján az esti szürkület vége és reggeli pirkadat kezdete között végrehajtott VFR repülés (Night VFR);
19. fontos pont: meghatározott földrajzi hely, amely valamely ATS vagy szabad útvonal, vagy egy légijármű repülési útvonalának meghatározásához, valamint egyéb navigációs és ATS célokra használható (significant point);
20. * futópálya-sértés: a repülőtéren a légijármű le- és felszállására kijelölt, védett területen belül légijármű, földi jármű vagy személy szabálytalan jelenléte (Runway incursion);
21. * GAT: a polgári légi közlekedés területén alkalmazandó közös szabályokról és az Európai Unió Repülésbiztonsági Ügynökségének létrehozásáról és a 2111/2005/EK, az 1008/2008/EK, a 996/2010/EU, a 376/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet és a 2014/30/EU és a 2014/53/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv módosításáról, valamint az 552/2004/EK és a 216/2008/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet és a 3922/91/EGK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2018. július 4-i (EU) 2018/1139 európai parlamenti és tanácsi rendelet 3. cikk. 21. pontjában meghatározott fogalom (General air traffic);
22. ICAO Annex: a nemzetközi polgári repülésről Chicagóban, az 1944. évi december hó 7. napján aláírt Egyezmény Függelékeinek kihirdetéséről szóló 2007. évi XLVI. törvény által kihirdetett függelék;
23. * ICAO Egyezményes Légkör: az ICAO Manual of the ICAO Standard Atmosphere (Doc 7488-CD) dokumentumában meghatározott elméleti modell, amely egységes beállítási lehetőséget biztosít bizonyos magasságokhoz történő légköri hőmérséklet, nyomás és sűrűség értékek hozzárendelésével (ICAO Standard Atmosphere);
24. * IFPS: az egységes európai égbolton a felszállás előtti szakaszban a repülési tervekre alkalmazandó eljárások követelményeiről szóló, 2006. július 4-i 1033/2006/EK bizottsági rendelet 2. cikk (2) bekezdés 6. pontjában meghatározott fogalom (Integrated Initial Flight Plan Processing System);
25. * illetékes ATS egység: az adott légtérben légiforgalmi szolgálatok nyújtásáért felelős egység (Appropriate ATS unit);
26. indulási repülőtér: az a repülőtér, ahonnan a légijármű felszállás történik (Departure Aerodrome);
27. * ismert forgalom: adott légtérben zajló forgalom, amelynek vonatkozásában legalább az AFIL adatainak megfelelő információk ismertek az érintett ATS egység számára közvetlen összeköttetés vagy koordináció révén (Known traffic);
28. * katonai légvédelmi irányító egység: olyan ATS-nek nem minősülő katonai repülésirányító egység, amely a Magyar Honvédség és a NATO-államok fegyveres erőinek kötelékébe tartozó légijárművek számára – alapvetően a rádiólokációs légtérellenőrző rendszer által biztosított információk felhasználására épülő – speciális repülésirányítói szolgáltatást biztosít (Military Air Defence Control Unit);
29. katonai repülésirányító egység: katonai légiforgalmi irányító vagy katonai légvédelmi irányító szolgálati egység;
30. kereskedelmi repülés: a légiközlekedésről szóló törvény szerinti gazdasági célú légiközlekedési tevékenység (Commercial flight);
31. kilépő pont: navigációs berendezéssel vagy fontos ponttal meghatározott utolsó jelentőpont, amely fölött a légijármű átrepül, vagy várható, hogy át fog repülni valamely repüléstájékoztató vagy irányítói körzetből történő kilépésekor (Exit point);
32. közlemény: egyik egység által a másiknak küldött, és előírt számú rovatot tartalmazó közlés (Message);
33. közös jel: az ICAO által a nyilvántartó hatóság számára meghatározott jelölés, amely nem nemzeti alapon veszi lajstromba egy nemzetközi üzemeltető szervezet légijárműveit (Common mark);
34. *
35. * légijármű azonosító jele: az (EU) 2017/373 bizottsági végrehajtási rendelet I. Melléklet 127. pontjában meghatározott fogalom;
36. légijármű hívójel: a levegő-föld összeköttetésnél a légijármű azonosítására használatos alfanumerikus karaktercsoport (Aircraft callsign);
37. * légijármű típus jelölés: a légijármű típusának rövidített formában való azonosítására használt betűkből, számjegyekből vagy ezek kombinációjából álló karaktercsoport (Aircraft type designator);
38. légijármű üzembentartója: a légijármű működését szervező, fenntartó felelős természetes vagy jogi személy (Aircraft Operator);
39. *
40. MCTR: a magyar légtér légiközlekedés céljára történő kijelöléséről szóló miniszteri rendelet 24. § 27. pontjában meghatározott fogalom (Military Control Zone);
41. * meteorológiai tájékoztatás: az (EU) 2017/373 bizottsági végrehajtási rendelet I. Melléklet 67. pontjában meghatározott fogalom (Meteorological information);
42. * MTMA: a magyar légtér légiközlekedés céljára történő kijelöléséről szóló 26/2007. (III. 1.) GKM–HM–KvVM együttes rendelet 24. § 29. pontjában meghatározott fogalom (Military Terminal Control Area);
43. * ATZ: a magyar légtér légiközlekedés céljára történő kijelöléséről szóló 26/2007. (III. 1.) GKM–HM–KvVM együttes rendelet 24. § 8. pontjában meghatározott fogalom (Aerodrome Traffic Zone);
44. OAT: műveleti légiforgalom, amelyet állami légijárművek a GAT szabályoktól eltérően hajtanak végre (Operational Air Traffic);
45. * navigációs követelmény: a légijárműre és a hajózó személyzetre vonatkozó előírások gyűjteménye, amely az adott légtérben a teljesítmény-alapú navigációs műveletek támogatásához szükséges, és amelyhez a részletes útmutatót az ICAO Teljesítmény-alapú Navigáció Kézikönyv (ICAO Performance-Based Navigation Manual, a továbbiakban: ICAO Doc 9613) II. kötete határozza meg, típusai:
a) RNP navigációs előírás: amely tartalmazza a teljesítmény-ellenőrzést és riasztást, és jelölése az RNP kifejezéssel kezdődik, és
b) RNAV navigációs előírás: amely nem tartalmazza a teljesítmény-ellenőrzést és riasztást, és jelölése az RNAV kifejezéssel kezdődik;
46. * nem ellenőrzött légtér: a légiközlekedésről szóló 1995. évi XCVII. törvény 5. § (1) bekezdés a) pont ab) alpontja szerinti légtér (Uncontrolled airspace);
47. * nem ellenőrzött repülőtér: olyan repülőtér, ahol nem nyújtanak légiforgalmi irányító szolgálatot, függetlenül attól, hogy ott AFIS-t nyújtanak-e (Uncontrolled aerodrome);
48. nemzetközi repülés: államhatárt keresztező repülés (International flight);
48a. * NMOC: az Eurocontrol Network Manager működési központja, amely felelős az európai légiforgalmi áramlásszervezés – beleértve a stratégiai, előtaktikai és taktikai áramlásszervezési intézkedéseket is – végrehajtásáért (Network Manager Operational Centre);
49. * NOTAM: az (EU) 2017/373 bizottsági végrehajtási rendelet I. Melléklet 73. pontjában meghatározott fogalom (Notice to Airmen);
50. * PBN: teljesítmény-alapú navigáció, amely ATS útvonalat – beleértve a műszer szerinti megközelítési eljárást is – követő, vagy meghatározott légtérben üzemeltetett légijárműre előírt navigációs teljesítményen alapuló területi navigáció, amely esetében a teljesítményre vonatkozó navigációs követelmények RNAV vagy RNP típusú előírások formájában kerülnek meghatározásra, és amelyek az adott légtérben javasolt működéshez szükséges pontossági, integritási, folytonossági, rendelkezésre állási és funkcionális jellemzőket tartalmaznak (Performance-based Navigation);
51. * RCP: előírt összeköttetési követelmény. Azon fedélzeti és földi eszközök, valamint eljárások összessége, amelyek az adott légtérben biztosítják a levegő-föld kommunikációs összeköttetéseknek az ICAO Performance-based Communication and Surveillance (PBCS) Manual-ben (Doc 9869) meghatározott jellemzők melletti megvalósulását (Required communication performance);
52. * RNAV előírás: olyan területi navigáción alapuló – az ICAO Performance-Based Navigation Manual (Doc 9613), II. kötetben meghatározott – navigációs követelmény, amely nem tartalmazza a teljesítmény-ellenőrzést és riasztást; jelölése RNAV-val kezdődik (Area Navigation);
53. RNAV útvonal: területi navigációs útvonal. Területi-navigációs képességgel rendelkező légijárműveknek létesített ATS útvonal (Area navigation route);
54. * RNP előírás: olyan területi navigáción alapuló – az ICAO Performance-Based Navigation Manual (DOC 9613), II. kötetben meghatározott – navigációs követelmény, amely tartalmazza a navigációs teljesítményellenőrzést és a riasztást, jelölése RNP-vel kezdődik (Required Navigation Performance);
55. rendeltetési repülőtér: az a repülőtér, ahol a légijármű a repülés végrehajtása során első leszállását tervezi (Destination aerodrome);
56. * repülési adatok: a légijármű tényleges vagy tervezett mozgására vonatkozó adatok, amelyeket rendszerint kódolt vagy rövidített formában tüntetnek fel (Flight data);
57. repülési tervadatok: a repülési tervből feldolgozás, megjelenítés, vagy továbbítás céljából kiválasztott adatok (Flight plan data);
58. *
59. * repülőtér feletti magasság: levegőben lévő légijárműnek a repülőtér meghatározott pontján észlelt – QFE-vel jelölt – légnyomáshoz viszonyított nyomásmagassága (Height above aerodrome);
60. * RVSM: 1000 lábas (300 m) csökkentett függőleges elkülönítési minimum (Reduced Vertical Separation Minima);
61. SID: standard műszeres indulási útvonal, a repülőtérhez vagy a repülőtér egy meghatározott futópályájához kapcsolódó IFR indulási útvonal, amely általában addig az ATS útvonalon lévő meghatározott fontos pontig tart, ahonnan a repülés útvonal szakasza kezdődik (Standard instrument departure);
62. * SITA rendszer: a Nemzetközi Repülési Távközlési Társaság által biztosított, a légitársaságok által használt világméretű távközlési és adatátviteli rendszer, amely többek között a repülőtéri kiszolgálás, helyfoglalás, jegykiállítás és teljes repülőtéri utasfelvétel adatcseréjére szolgál (Societe Internationale de Telecommunications Aeornautiques System);
63. * standard magasságmérő beállítás: az ICAO Egyezményes Légkör részeként meghatározott 1013,2 hPa légnyomás beállítása a barometrikus magasságmérő nyomás-skáláján, ami azt eredményezi, hogy a magasságmérő 0 (nulla) műszerállást mutat az ICAO Egyezményes Légkör közepes tengerszintjén (Standard altimeter setting);
64. STAR: standard műszeres érkezési útvonal, jellemzően egy ATS útvonalon lévő fontos ponthoz kapcsolódó IFR érkezési útvonal, amely addig a pontig tart, ahonnan egy közzétett műszeres megközelítési eljárás megkezdhető (Standard instrument arrival);
65. * STD: standard magasságmérő beállítás szerint üzemeltetett légijármű méterben kifejezett magasságának jelzésére szolgáló rövidítés, amely standard magasságmérő beállítás esetén az 1013,2 hPa légnyomás kerül beállításra a barometrikus magasságmérő nyomás-skáláján, ami azt eredményezi, hogy a magasságmérő 0 (nulla) műszerállást mutat az ICAO Egyezményes Légkör közepes tengerszintjén;
66. szabad útvonal: a kijelölt belépő és kilépő vagy a közbenső pontok között a légijármű által alkalmazott közvetlen (direkt) útvonal (free route);
67. * szabad útvonalú légtér: Budapest CTA és Budapest FIR nem ellenőrzött légtere, amelyben az IFR szerint működő légijárművek a kijelölt belépő és a kilépő vagy a közbenső pontok között – a nemzetközi útvonalhálózat figyelembevételével – szabad útvonalon tervezhetik repülésüket;
68. * TIZ: a magyar légtér légiközlekedés céljára történő kijelöléséről szóló 26/2007. (III. 1.) GKM–HM–KvVM együttes rendelet 24. § 36. pontjában meghatározott fogalom (Traffic information zone);
69. * TMA: a magyar légtér légiközlekedés céljára történő kijelöléséről szóló 26/2007. (III. 1.) GKM–HM–KvVM együttes rendelet 24. § 37. pontjában meghatározott fogalom (Terminal Control Area);
70. * TRA: a magyar légtér légiközlekedés céljára történő kijelöléséről szóló 26/2007. (III. 1.) GKM–HM–KvVM együttes rendelet 24. § 38. pontjában meghatározott fogalom (Temporary Reserved Area);
71. TRANSITION: átmenet a végső megközelítéshez. rendszerint ATS útvonalon lévő fontos ponthoz kapcsolódó IFR érkezési útvonal, amely addig a pontig tart, ahonnan egy közzétett végső megközelítés megkezdhető (Transition to final approach);
72. transzponder: fedélzeti válaszjeladó, olyan vevő/adó berendezés, amely megfelelő kérdezésre válaszjelet sugároz ki, és amely esetén a kérdezés és a válaszadás más frekvencián történik (Transponder);
73. végső megközelítés: a műszer szerinti megközelítési eljárásnak azon szakasza, amely a végső megközelítés kijelölt helyénél vagy pontjánál kezdődik, vagy ahol ilyeneket nem jelöltek ki, ott:
a) az utolsó eljárásforduló, vagy alapforduló befejezésénél, vagy a várakozási eljárás rárepülési fordulójánál, ahol ilyet meghatároztak, vagy
b) a megközelítési eljárásban meghatározott utolsó útirány elérési pontjánál, és a repülőtér közelében addig a pontig tart, ahonnan a leszállás végrehajtható, vagy a megszakított megközelítési eljárást megkezdik (Final approach).
(2) Az e rendeletben nem meghatározott fogalmakat a SERA rendeletben meghatározottak szerint kell alkalmazni.
4. § (1) * Budapest FIR-ben az átváltási magasság 10 000 láb (3050 m) AMSL, az e magasságon vagy ez alatt végrehajtott – repülőtér forgalmi körét vagy légterét elhagyó – repülések során a légijárműnek a függőleges helyzetét a Budapesti QNH értékhez viszonyítva kell kifejeznie.
(2) CTR-ben és TIZ-ben a légijárműnek a függőleges helyzetét a helyi QNH értékhez viszonyítva kell kifejeznie.
5. § (1) Légijárműből repülés közben tárgyat kidobni a légiközlekedésről szóló 1995. évi XCVII. törvényben (a továbbiakban: Lt.) foglalt engedéllyel, és
a) ellenőrzött légtérben az illetékes légiforgalmi irányító egység engedélye alapján vagy
b) nem ellenőrzött légtérben az illetékes repüléstájékoztató egység tájékoztatásával lehet.
(2) Ha egy légijármű kényszerhelyzetben vagy egyéb sürgős intézkedést kívánó helyzetben, a biztonságos leszállás érdekében tömegének a legnagyobb leszállási tömegre történő csökkentése céljából üzemanyag-kibocsátásra kényszerül, azt lehetőség szerint 10 000 láb (3050 m) tengerszint feletti magasságon, egyenes vonalú repüléssel,
a) ellenőrzött légtérben az illetékes légiforgalmi irányító egység engedélye alapján,
b) nem ellenőrzött légtérben az illetékes repüléstájékoztató egység tájékoztatásával kell végeznie.
(3) 10 000 láb (3050 m) tengerszint feletti magasság alatt történő kibocsátás esetén sem végezhető üzemanyag-kibocsátás téli időszakban 8000 láb (2450 m), nyári időszakban 6000 láb (1850 m) tengerszint feletti magasság alatt.
6. § A légijármű más légijárművet vagy tárgyat – az Lt.-ben foglalt feltételek mellett – az alábbiak szerint vontathat:
a) ellenőrzött légtérben történő vontatáshoz az illetékes légiforgalmi irányító egység engedélye szükséges,
b) * nem ellenőrzött légtérben az illetékes repüléstájékoztató egységgel rádióösszeköttetést tartó légjármű tájékoztatja az érintett repüléstájékoztató egységet a vontatásról.
7. § (1) Ejtőernyős ugrás hajtható végre:
a) azon a kijelölt légtérrel rendelkező repülőtéren, ahol a repülőtérrend megengedi,
b) olyan MCTR-ben, TRA-ban vagy veszélyes légtérben, amelynek alsó magassága megegyezik a földfelszínnel vagy
c) külön erre a célra kijelölt légterekben.
(2) Ejtőernyős ugrás az Lt.-ben foglalt feltételek betartása mellett – kényszerhelyzet vagy a magyar légtér igénybevételéről szóló 4/1998. (I. 16.) Korm. rendeletben meghatározott eseti légtérben végrehajtott ugrás kivételével – ellenőrzött légtérben az illetékes légiforgalmi irányító egység előzetes engedélye alapján, nem ellenőrzött légtérben az illetékes ATS egység előzetes tájékoztatásával hajtható végre.
(3) Az előzetes engedélyezéstől vagy tájékoztatástól függetlenül minden ejtőernyős ugrás vagy ugrássorozat tényleges megkezdése és végrehajtása
a) ellenőrzött légtérben
aa) * az (1) bekezdés a) és b) alpontja esetében,
ab) a Drop Zone légtérben végrehajtott ejtőernyős ugrások esetében az illetékes légiforgalmi irányító egységgel megkötött együttműködési megállapodásban meghatározott esetben
az illetékes légiforgalmi irányító egység engedélye,
b) * nem ellenőrzött légtérben az (1) bekezdés a) alpontjában meghatározott esetben az illetékes repüléstájékoztató egység tájékoztatása
alapján hajtható végre.
(4) IFR szerint működő légijármű által végzett megközelítés, leszállás vagy indulás végrehajtásakor az ellenőrzött vagy AFIS egységgel rendelkező repülőtéren ejtőernyős ugrás nem hajtható végre.
(5) Az illetékes ATS egységet tájékoztatni kell az ejtőernyős ugrás vagy ugrássorozat tényleges befejezéséről.
8. § (1) Műrepülés hajtható végre:
a) azon a kijelölt légtérrel rendelkező repülőtéren, ahol a repülőtérrend megengedi,
b) * TRA-ban,
c) külön erre a célra kijelölt légtérben.
(2) A műrepülés tervezéséhez és végrehajtásához az Lt.-ben foglalt feltételek betartása mellett – az erre a célra kijelölt légtérben végrehajtott műrepülés kivételével – ellenőrzött légtérben az illetékes légiforgalmi irányító egység előzetes engedélye, nem ellenőrzött légtérben az illetékes repüléstájékoztató egység tájékoztatása szükséges.
(3) Ha a (1) bekezdés c) pontjában meghatározott légtérben műrepülést hajtanak végre, a feladatot végrehajtó légijármű kivételével egyéb légijármű nem repülhet be.
(4) A (1) bekezdés c) pontjában meghatározott légtérben műrepülést az adott légtérre vonatkozó szabályok szerint lehet végrehajtani.
9. § Olyan légtérben, ahol RVSM-et alkalmaznak, polgári légijárművel nem hajtható végre kötelékrepülés.
9/A. § * (1) Kötelékrepülés a következő feltételek mellett hajtható végre:
a) a parancsnokok egyikét kötelékparancsnoknak kell kijelölni,
b) a kötelék navigációs és helyzetjelentési szempontból egy légijárműnek tekintendő,
c) a kötelékben repülő légijárművek közötti – többek között a kötelékrepülés folyamán, az alakzat felvételekor, az alakzat változtatásakor, valamint szétváláskor biztosítandó – elkülönítésért a kötelékparancsnok és a kötelékrepülésben részt vevő többi légijármű parancsnokai felelősek, valamint
d) a kötelékben repülő egyes légijárművek a köteléket vezető légijárműtől oldalsó és vízszintes irányban maximálisan 1 km-re (0,5 NM), függőleges irányban maximálisan 30 méterre (100 lábnyira) távolodhatnak el.
(2) A kötelék parancsnoka felelős a kötelék repülésének előkészítéséért, valamint a kötelékrepülés szabályainak betartásáért és betartatásáért.
(3) A kísérő légijármű parancsnoka a kötelékparancsnok utasításait betartja, azoktól csak veszély elhárítása esetén térhet el.
10. § (1) Helikopterrel végrehajtott csörlőzés során személyt vagy terhet csörlőkötéllel fedélzetre emelni vagy leengedni csak rendszeresített és ellenőrzött emelőszerkezettel, és különösen a légijármű technikai adottságainak, az emelés környezetének, a feladat és a teher sajátosságainak figyelembevételével megválasztott biztonságos repülési és függési magasságon lehet.
(2) A függési magasság megválasztásakor úgy kell figyelembe venni az adott légijármű-típus technikai adottságait és az adott légköri, meteorológiai, domborzati viszonyok közötti teljesítménytartalékát, hogy azoknak biztosítaniuk kell a légpárna hatás zónáján kívüli függési magasság megtartását, a teher vagy személyek fedélzetre vételét követően is.
(3) Függeni úgy kell, hogy a személyek vagy a teher fedélzetre vételi magassága a terepakadályok magasságát legalább 5 m-rel meghaladja.
(4) A csörlőkötelet a felszínen tartózkodó személyektől olyan távolságban szabad leengedni, amely kizárja azok veszélyeztetését az elektrosztatikusan feltöltődött csörlőkötéltől szenvedett áramütés vagy a forgószárny keltette légáram által.
(5) Összefüggő vízfelület feletti vagy korlátozott méretű terület feletti csörlőzés során a térbeli helyzet, valamint a repülési magasság nehéz megítélése miatt személyzetet segítő személyt kell kijelölni.
11. § (1) Helikopterrel vizet kiemelni, tűzoltóballonnal repülni, valamint tüzet oltani csak az erre a célra rendszeresített és a tűzoltási, műszaki mentési tevékenységhez kapcsolódó tűzvédelmi technika alkalmazhatóságáról szóló miniszteri rendelet szerint bevizsgált eszközzel lehet, az adott légijármű légiüzemeltetési utasításában az összefüggő vízfelület feletti és a külső súllyal történő repülésre meghatározott szabályok szerint.
(2) Vízkiemeléskor a 10. § (2) bekezdésében foglaltakon túl figyelembe kell venni a vízfelület hullámzásának mértékét és a vízmélységet is, valamint tekintetbe kell venni a ballon kiemelésekor jelentkező többletteljesítmény-szükségletet.
(3) Tűzoltáskor vizet vagy más oltószert kiengedni csak a felszínen oltást végzőkkel való egyeztetést követően, tőlük biztonságos távolságban szabad. Az oltás helyének megközelítésekor és az oltás helye feletti repüléskor fokozottan figyelembe kell venni a szél irányát és sebességét, a forró légáram okozta teljesítménycsökkenést, valamint a füst okozta korlátozott látást.
12. § (1) * Helikopterrel terhet emelni csak a teher emelésében, szállításában részt vevőkkel, a teher tulajdonosával, kezelőjével vagy üzemeltetőjével és az emelés során érintett egyéb személyekkel folytatott egyeztetést, tervezést és felkészülést követően, a légijármű üzembentartójának az engedélyével lehet.
(2) Az emelést úgy kell megszervezni, hogy az a lehetőségekhez képest ideális napszakban, időben, légköri és meteorológiai viszonyok között történjen, és ne zavarja az emelés körzetében élők biztonságát.
(3) Az emelést végző légijármű üzemanyag-feltöltését és terhelését az emelési magasság, a teher és az adott légköri, meteorológiai, domborzati viszonyok figyelembevételével úgy kell kiszámítani, hogy a légijármű – az emelési magasságot meghaladó, a légijármű technikai adottságait, az emelés környezetét, a feladat és a teher sajátosságait figyelembe véve biztonságos magasságon – olyan teljesítménytartalékkal rendelkezzen, ami biztosítja a teherrel való biztonságos manőverezést és a feladat elvégzéséhez szükséges repülési időt.
(4) Ha a terhet az emelés helyére nagyobb távolságról, külső függesztményként szállítják, a repülés alatt a települések sűrűn lakott területeit, nagyobb embertömeget, rendezvényeket el kell kerülni, lakott terület felett a függesztett teherrel folytatott repülés során – a biztonság sérelme nélkül – a feladatot a lehető legrövidebb időn belül be kell fejezni.
(5) A terhet az emelés helyétől olyan távolságban és körülmények között kell függeszteni, amely lehetővé teszi a hajtómű-teljesítmény ellenőrzésére szolgáló biztonságos próbafüggést.
(6) Az emelés alatt rádión és előre kidolgozott, egyeztetett kézjelekkel folyamatos kapcsolatot kell tartani a teher rögzítését végző felszínen tartózkodó személyekkel.
(7) Kényszerhelyzetben, ha a repülés a teherrel tovább nem folytatható, az adott légijármű-típus légiüzemeltetési utasításában foglaltak szerint kell eljárni.
13. § * A SERA rendelet szerinti könnyű kategóriájú ballonok felbocsátásához a ballonok felbocsátója felbocsátási tervet készít.
14. § A közepes és nehéz kategóriájú, személyzet nélküli szabad ballonok felbocsátásának engedélyezésére vonatkozó szabályokat a SERA rendelet mellékletének 2. függeléke tartalmazza.
15. § A SERA rendelet melléklet 2. függelék 3. pont 3.4. pont a) alpontjában a másodlagos SSR-jeladó működtetésére előírt kód a magyar légtérben 0000.
16. § Fényképezés céljából végzett légi munkavégzést és műszaki berepülést ellenőrzött légtérben az illetékes légiforgalmi irányító egységgel történt előzetes egyeztetés alapján, a légiforgalmi szolgáltató által az AIP-ben közzétett feltételek szerint lehet végrehajtani. A fényképezés céljából végzett légi munkavégzést és a műszaki berepülést az illetékes légiforgalmi egység a forgalomtól függően korlátozhatja.
17. § (1) Amennyiben a légijármű nem tudja megállapítani a pontos helyzetét a munkaterületen, – a (2) bekezdésben meghatározottak kivételével – azonnal meg kell állnia, és ezzel egyidejűleg tájékoztatnia kell az illetékes ATS egységet a körülményekről, beleértve az utolsó ismert helyzetét is.
(2) Ha a légijármű nem tudja megállapítani a pontos helyzetét a munkaterületen, de felismeri, hogy futópályán tartózkodik, azonnal
a) tájékoztatnia kell az illetékes ATS egységet a körülményekről, beleértve az utolsó ismert helyzetét is,
b) ha képes, meg kell határoznia a hozzá legközelebb lévő alkalmas gurulóutat, és – az ATS egység egyéb utasítása hiányában – a lehető leghamarabb el kell hagynia a futópályát, és
c) ezután meg kell állnia.
(3) A CTR-ekben üzemeltetett légijármű köteles a kijelölt rádiófrekvencián állandóan figyelni és szükség esetén rádióösszeköttetést létesíteni a TWR-ral. Ha ez nem lehetséges, figyelnie kell a látjelek útján adott utasításokat.
18. § (1) A repülési terv a légijárműnek repülés végrehajtására vonatkozó szándékát tartalmazza, olyan részletességgel, amely a nyújtott légiforgalmi szolgáltatások szempontjából szükséges.
(2) A légijármű számára a légijármű kényszerhelyzete, eltűnése esetén szükséges intézkedések megtételét, valamint a kutatás-mentés kellő időben történő megindítását magában foglaló légiforgalmi szolgáltatást akkor nyújtanak, ha a légijármű a repülési tervet az ATS egységhez előzetesen benyújtotta.
(3) A repülési terv nem tartalmazza az – AIP-ben szereplő repülőtér esetén – AIP-ben közzétett azon információkat, amelyek a rendeltetési repülőtér igénybevételéhez szükségesek, ideértve a földi kiszolgálás, vám- és határforgalom-ellenőrzés igénylését. Ha a repülőtér nem szerepel az AIP-ben, a kiszolgálásban érintett szolgálatok igénybevételét a repülőtérrel előzetesen egyeztetni kell.
19. § (1) * A SERA rendelet melléklet 4. szakasz SERA.4001 pont b) alpontjában meghatározottakon túl Budapest FIR-ben repülési tervet kell benyújtani:
a) állami légijárművel MCTR-en, MTMA-n és TRA-n kívül – a légvédelmi készenléti repülés kivételével – végrehajtott repülésre;
b) vitorlázó felhőrepülésre;
c) CTR-rel rendelkező polgári repülőtér légterét érintő repülésekre, a repülőtéri légiforgalmi irányító szolgálat AIP-ben közzétett működési idején kívüli időszakban;
d) * a magyar légtér légiközlekedés céljára történő kijelöléséről szóló miniszteri rendeletben meghatározott, az MCTR-ek üzemidején kívüli polgári repülésre;
e) * 4000 láb (1200 m) AMSL és 9500 láb (2900 m) AMSL közötti nem ellenőrzött légterekben végrehajtott repülésekre a hajtómű nélküli légijárművek kivételével;
f) * a TIZ-zel rendelkező repülőterekre érkező, onnan induló, valamint a légteret keresztező repülésekre a hajtómű nélküli légijárművek, valamint a TIZ-ekben végrehajtott helyi repülések kivételével.
(1a) * Az (1) bekezdés f) pontjában meghatározott esetben a repülési tervet a repülőtéri repüléstájékoztató szolgálat közétett üzemidejétől függetlenül, a repülésnek a TIZ területére eső szakaszára kell benyújtani.
(2) A repülési tervben perc pontosságú időadatokat kell használni.
(3) Külön repülési terveket kell benyújtani:
a) több leszállással tervezett repülés esetén minden egyes repülési szakaszra;
b) ugyanazon repülési útvonal többszöri lerepüléséhez, a le- és felszállásokat végrehajtó gyakorlórepülések kivételével;
c) minden egyes tervezett légijáratra.
(4) Nem lehet repülési tervet benyújtani:
a) ugyanazon légijárműre ugyanazon indulási és rendeltetési repülőtérre azonos tervezett indulási idővel, de eltérő útvonal megadásával,
b) ugyanazon légijárművel, azonos tervezett indulási idővel, de különböző rendeltetési repülőtérre, valamint
c) IFR szerint működő légijárműre – az indulási és rendeltetési repülőterektől függetlenül – olyan időtartamú repülésre, amelynek terv szerinti kezdési időpontjában a légijármű az előző repülési terve alapján még levegőben tartózkodik.
(5) A SERA rendelet melléklet 4. szakasz SERA.4001 pont b) pont 6. alpontjában meghatározott, a repülőtér közvetlen környezete, ha egyéb előírás eltérően nem szabályozza, a repülőtér kijelölt légtere, ennek hiányában a repülőtér forgalmi köre.
(6) *
20. § *
21. § *
22. § (1) A repülési tervet – az AFIL kivételével – a légijármű személyzete vagy üzembentartója nyújtja be a következő átvételre kijelölt egységeken keresztül a Légiforgalmi Szolgálatok Bejelentő Irodájához: *
a) * IFPS,
b) az indulási repülőteret kiszolgáló légiforgalmi szolgálatok bejelentő irodája; vagy
c) ha az indulási repülőtéren a forgalom sűrűsége nem indokolja a külön repülésbejelentő létesítését:
ca) más ATS egység, vagy
cb) az adott körzetet kiszolgáló, más repülőtéren lévő regionális repülésbejelentő iroda.
(2) Ha a repülési tervet nem a légijármű személyzete nyújtja be, az üzembentartónak gondoskodnia kell arról, hogy a légijármű személyzete a benyújtott és elfogadott repülési terv tartalmát részletesen megismerje.
(3) A repülési terv az átvételre kijelölt egység által meghatározottak – vagy az AIP-ben közzétettek – szerint benyújtható: *
a) * személyesen az 1. melléklet szerinti repülési terv űrlap kitöltésével,
b) telefonon,
c) AFTN-en,
d) e-mailen,
e) az erre a célra kialakított elektronikus alkalmazáson keresztül,
f) egyéb távközlési csatornán keresztül, vagy
g) faxon.
(4) * A repülési terveket az átvételre kijelölt egység FPL közlemény formájában továbbítja az érintettek számára.
23. § (1) * Minden olyan légijármű üzembentartó, amely a technikai és szakmai feltételeknek megfelel, IFR/GAT, valamint vegyes – IFR/VFR, VFR/IFR, GAT/OAT – repüléseiről szóló repülési terveit közvetlenül továbbíthatja az IFPS számára AFTN, SITA rendszer vagy egyéb távközlési eszköz segítségével.
(2) A magyar üzembentartónak írásban tájékoztatnia kell a légiközlekedési hatóságot arról, hogy a repülési terveit az IFPS-hez közvetlenül nyújtja be.
(3) * Írásban történő benyújtás esetén az 1. mellékletben meghatározott formanyomtatványt és kitöltési útmutatót kell alkalmazni.
(4) * A repülési terv űrlap 19. rovatát – az (5) bekezdésben meghatározott eltéréssel – minden esetben ki kell tölteni.
(5) * AFIL benyújtása esetén a repülési terv űrlap 19. rovatának kitöltése akkor kötelező, ha az ATS egységek kérik. A légijármű vezetője azonban minden más esetben is megadhatja, ha azt szükségesnek tartja.
24. § (1) *
(2) * Nem ellenőrzött légtérben végrehajtott belföldi VFR és állami légijárművel végrehajtott valamennyi belföldi repülés esetén a repülési tervet legkésőbb EOBT előtt 30 perccel kell benyújtani.
(3) ATFM korlátozás nemzetközi IFR/GAT vagy vegyes – IFR/VFR, VFR/IFR, GAT/OAT – repülésekre vonatkozhat. A repülés előtt a légijármű személyzete ellenőrzi, hogy repülésére ATFM intézkedések vonatkoznak-e.
(4) *
(5) Ha a repülési tervet az EOBT előtt több mint 24 órával nyújtják be, a repülési terv 18. rovatában fel kell tüntetni a repülés dátumát.
25. § (1) Ha az IFR repülésről szóló repülési tervet nem közvetlenül az IFPS-hez nyújtják be, a Légiforgalmi Szolgálatok Bejelentő Irodájának feladata *
a) a tartalmi és formai ellenőrzés;
b) * a benyújtó figyelmének felhívása az észlelt hibákra, és segítségnyújtás a repülési terv űrlap helyes kitöltésében;
c) a tervezett repülés adminisztratív végrehajthatóságának ellenőrzése;
d) * a repülési terv elfogadásának jelzése a feladó számára; valamint
e) a repülési terv előírás szerinti továbbítása, szétosztása az érintettek számára.
(2) Ha a repülési tervet a Légiforgalmi Szolgálatok Bejelentő Irodáján keresztül az IFPS számára továbbítják, a repülési terv feladójának tájékozódni kell a repülési terv elfogadásáról.
(3) A repülési terv elfogadása nem mentesíti a légijármű vezetőjét az ellenőrzött légterekben, valamint ellenőrzött repülőtereken történő üzemeltetéshez szükséges légiforgalmi irányítói engedély beszerzésének kötelezettsége, és a SERA rendelet melléklet 2. Szakasz SERA.2010 pont b) alpontja szerinti, repülésre történő felkészülés alól.
26. § (1) A repülési terv benyújtójának kérnie kell a repülési terv törlését annál az egységnél, amelyhez eredetileg benyújtotta, ha
a) a légijármű nem közlekedik,
b) a repülését a benyújtott repülési tervben közölt indulási idő előtt szándékozik megkezdeni,
c) az indulási vagy rendeltetési repülőteret, a légijármű azonosító jelét, vagy a repülés dátumát megváltoztatni szándékozik, vagy
d) a repülési tervet felfüggesztették, és módosítására nem került sor.
(2) Az (1) bekezdés b) és c) pontban meghatározott esetekben a megváltozott adatokkal új repülési tervet kell benyújtani.
(3) * Ha valamely repülésre egyedi repülési tervet nyújtottak be, és az EOBT-t megelőző 4 órán belül úgy határoznak, hogy az indulási és rendeltetési repülőtér között az eredetitől eltérő útvonalat választanak:
a) * a korábbi repülési terv közlemény valamennyi címzettje számára „DD” sürgősségi jellel repülési terv törlő (a továbbiakban: CNL) közleményt kell továbbítani, ezt követően
b) alternatív repülési tervet (replacement flight plan, a továbbiakban: RFP) kell továbbítani, ugyanazt a légijármű azonosító jelet tartalmazó FPL közlemény formájában, a CNL közleményt követően, de nem korábban, minthogy a CNL közleményre az IFPS-től a közlemény elfogadását jelző válaszközlemény – azaz Acknowledge, ACK – megérkezett.
(4) A (3) bekezdésben meghatározott esetben az RFP egyéb tájékoztatások (18.) rovatának első elemeként az „RFP/ Qn” rövidítést kell feltüntetni, ahol az RFP az alternatív repülési tervet jelzi, az „n” pedig az alternatív repülési terv sorszámát.
(5) Az utolsó RFP-t az EOBT előtt legalább 30 perccel kell feladni.
(6) Ha egy induló légijárműről az EOBT-t követő 2 óra múlva sem érkezik mozgásra vonatkozó tájékoztatás, az ATS egységek a repülési tervet automatikusan törlik.
27. § (1) A repülési tervet benyújtónak tájékoztatnia kell azt az egységet, ahova repülési tervét eredetileg benyújtotta, ha
a) a felszállás várhatóan legalább 30 percet – IFPS zónát érintő repülések esetén legalább 15 percet – késik,
b) a korábban benyújtott repülési terv egyéb adatait (például típus, utazósebesség, utazómagasság, 8,33 kHz frekvenciaosztású rádiókészülékkel való felszereltség) módosítani kívánják, vagy
c) a tervezett indulási időt a résidő tűréshatárának figyelembevételével sem lehet betartani.
(2) Amennyiben kizárólag az utazómagasság módosítására kerül sor, ez a módosítás az ATS egységekkel rádióösszeköttetés során is közölhető.
(3) * Minden esetben módosító közleményt (a továbbiakban: CHG) kell továbbítani a 8,33 kHz csatornaosztású rádióberendezéssel való felszereltségben beállott változás esetén.
(4) * Ha valamely korábban feladott repülési terv 18. vagy 19. rovatában szereplő információkat törölni kívánják, az IFPS részére CHG közleményt kell továbbítani, és a törlendő kulcsrövidítés után a NIL-t kell belefoglalni. STS/NIL esetén a repülési tervből valamennyi STS/információ törlésre kerül – az STS/PROTECTED kivételével –, vagy RMK/NIL esetén az összes korábbi szöveg helyett RMK/NIL lesz látható.
28. § (1) A törlésre vagy módosításra vonatkozó tájékoztatást legkorábban 20 órával az EOBT-t megelőzően lehet megtenni.
(2) * A törlésekről és módosításokról a 27. § (1) bekezdésében meghatározott egységnek értesítenie kell mindazon egységeket, amelyek számára az eredeti repülési tervet továbbította.
29. § * Ha a légijármű személyzete az IFPS-hez nem továbbítandó, közbenső útvonalra vagy visszaútra vonatkozó repülési tervet nyújt be a Légiforgalmi Szolgálatok Bejelentő Irodáján, a repülés további szakaszaira, valamint a visszaútra vonatkozó repülési tervet el kell juttatni a további indulási repülőterek repülésbejelentő irodái számára, amelyek a kapott repülési tervet úgy kezelik, mintha azt náluk nyújtották volna be.
30. § (1) A repülési tervet a (3) bekezdésben meghatározott érintett egységek számára történő továbbítás érdekében meg kell címezni, és a rendelkezésre álló távközlési eszközök segítségével a címzettek számára el kell juttatni.
(2) A címzési eljárásokra a repülés során érintett államok AIP-iben közzétetteket kell figyelembe venni.
(3) Érintett egységeknek az indulási, valamint a rendeltetési repülőterek ATS egységei, valamint a repülés tervezett útvonalán légiforgalmi szolgálatokat nyújtó ATS egységek és a légiforgalom áramlását szervező egységek minősülnek.
(4) Az illetékes ATS egységek, a légijármű üzembentartók vagy a repülőterek kérik a repülési tervek továbbítását egyéb címzettek részére is.
(5) * IFPS zónát érintő repülés során a repülési terv címzésekor az EUROCONTROL IFPS Users Manualban meghatározottak szerint kell eljárni, és az abban meghatározott FIR elnevezéseket kell használni.
(6) A repülési terveket szétosztó egységek által AFTN vagy SITA rendszereken továbbított repülési terv közlemények helyes címzéséért
a) * az IFPS-hez közvetlenül benyújtott repülési terv esetében a légijármű üzembentartója;
b) az a) pontban meghatározott eseteken kívül a repülési tervet szétosztó egység; vagy
c) ha a repülés jellegétől függően az illetékes külföldi ATS egység, a légijármű üzembentartója vagy a repülőtér a repülési terv továbbítását egyéb címzettek számára is előírja, a repülési terv benyújtója
felelős.
31. § (1) * A Légiforgalmi Szolgálatok Bejelentő Irodája a hozzá benyújtott repülési tervek esetén gondoskodik a repülési terv eljuttatásáról az érintett egységek számára.
(2) Az AFIS egységgel rendelkező repülőtéren benyújtott repülési tervet az AFIS-nak, ha a feladó AFIS egységnél AFTN terminál rendelkezésre áll,
a) * a belföldi VFR repülés repülési tervét
aa) a Budapest ATS Központ (LHCCZIZX),
ab) az útvonalon érintett egyéb, AFTN terminállal rendelkező AFIS egységek, ha azok illetékességi légterét a légijármű várhatóan átrepüli,
ac) a Magyar Honvédség légiforgalmi tájékoztató szolgáltatását biztosító szervezeti egysége (LHCCYWYX),
ad) a rendeltetési repülőtér, ha AFTN terminál rendelkezésre áll,
ae) a rendeltetési repülőtér által előírt vagy a légijármű vezetője által meghatározott egyéb címzettek,
b) * nemzetközi, IFR vagy vegyes (IFR/VFR, VFR/IFR) repülés repülési tervét a Légiforgalmi Szolgálatok Bejelentő Irodája (LHBPZPZX)
számára kell továbbítania.
(3) * Az AFIS egységgel rendelkező repülőtéren benyújtott repülési tervet az AFIS-nak, ha a feladó AFIS egységnél AFTN terminál nem áll rendelkezésre, elsődlegesen elektronikus formában, ennek hiányában telefonon,
a) belföldi VFR repülés esetén a Budapest ATS Központ,
b) nemzetközi, IFR vagy vegyes (IFR/VFR, VFR/IFR) repülés esetén a Légiforgalmi Szolgálatok Bejelentő Irodája számára kell továbbítania.
(4) Ha a rendeltetési repülőtéren ATS egység nincs, a légijármű vezetőjének a repülőteret:
a) ha az indulási és a rendeltetési repülőtéren rendelkezésre áll AFTN terminál, AFTN-en, vagy
b) ha az indulási vagy a rendeltetési repülőtéren nem áll rendelkezésre AFTN terminál, telefonon kell tájékoztatnia.
32. § * A HungaroControl Magyar Légiforgalmi Szolgálat Zrt. az AIP-ben és honlapján közzéteszi a következők telefon- és telefaxszámait, elektronikus elérhetőségeit:
a) Budapest ATS Központ Supervisor,
b) FIC,
ba)–bc) *
c) ATFM-mel foglalkozó egység,
d) Légiforgalmi Szolgálatok Bejelentő Irodája.
33. § (1) * Az ATS egység vagy annak automatizált rendszere a repülési tervet a repülés megkezdéséről kapott információt követően „aktív” állapotúra állítja. Az AFIL azonnal „aktív” állapotú.
(2) Ha a repülési tervet benyújtott légijármű ATS egység nélküli repülőtéren hajtja végre a felszállást, a repülési tervet a repülés megkezdésének FIC-hez rádión vagy telefonon keresztül történő bejelentésével aktiválja. A felszállás tényét a légijármű vezetője által megbízott földi személy is jelentheti.
34. § A repülési tervet a légiforgalomáramlás-szervezésre vonatkozó közös szabályok megállapításáról szóló 255/2010/EU bizottsági rendelet 5. cikk h) pontjában meghatározottak szerint fel kell függeszteni, ha *
a) az indulást a résidő tűréshatárának figyelembevételével sem lehet betartani és
b) * újabb becsült fékoldási idő nem áll rendelkezésre.
35. § (1) A repülés befejezésével vagy a légijárműnek zárásra vonatkozó jelentésével a repülési terv „lezárt” állapotba kerül.
(2) Azokon a repülőtereken, ahol ATS egység működik, a repülési tervet a repülőtéri ATS egység vagy annak automatizált rendszere a légijármű leszállásakor lezárja.
(3) Ha a repülési terv lezárására más módon nincs lehetőség – különösen, ha a légijármű nincs rádióberendezéssel felszerelve, vagy a rádióösszeköttetés megszakadt –, az érkezési jelentést a légijármű vezetőjének telefonon vagy az erre a célra kialakított elektronikus alkalmazáson kell haladéktalanul, de legkésőbb a tervezett érkezési időt követő 30 percen belül továbbítania Budapest ATS Központ számára.
(4) Ha egy aktív állapotú repülési terv zárása információ hiányában az adott helyzetben elvárható időn túl elmarad, az ATS egységek intézkedéseket tesznek a kutatás-mentés megkezdésére.
35/A. § * (1) AFIL közlésekor a légijármű először a repülési terv benyújtási szándékot jelzi az ATS egység részére, majd a fogadás jelzését követően a következő adatokat adja meg:
a) hívójel és SSR kód,
b) repülési szabályok,
c) a légijármű típusa,
d) indulási repülőtér,
e) útvonal,
f) rendeltetési repülőtér,
g) helyzet,
h) következő útvonalpont elérésének számított ideje,
i) magasság, valamint
j) egyéb, az ATS egység vagy a légijármű által szükségesnek ítélt kiegészítő adatok, vagy azok elérhetősége.
(2) A SERA rendelet melléklet 4. szakasz SERA.4001 pont d) alpontjában meghatározottak biztosítása érdekében nemzetközi repülés esetén, ha a repülési tervet a levegőből nyújtják be, azt az államhatár keresztezésének számított időpontja előtt legalább 60 perccel kell benyújtani.
36. § * (1) A légijármű különleges műveletekre vonatkozó mentességet kap a légiforgalmi szolgálatoktól elsőbbség biztosítása és ATFM intézkedések alóli felmentés tekintetében a kényszerhelyzetben lévő légijárműveken túl az 1. melléklet 10.1.2.1.3., 10.1.2.1.6., 10.1.2.1.10. és 10.1.2.1.12. pontjában meghatározott repülés végrehajtásakor.
(2) Az 1. melléklet 10.1.2.1.1., 10.1.2.1.2., 10.1.2.1.4., 10.1.2.1.5., 10.1.2.1.7., 10.1.2.1.8., 10.1.2.1.9., 10.1.2.1.11 és 10.1.2.1.13. pontjában meghatározott repülés végrehajtásakor a légijármű a légiforgalmi szolgáltatótól – a AIP-ben közzétett módon – az (1) bekezdésben meghatározott mentességet igényelhet.
(3) A légijárműnek a különleges kezelésre vonatkozó igényét a repülési terv 18. rovatában kell feltüntetnie az 1. melléklet 10. pontjában megadott kulcsszavak használatával.
37. § (1) Figyelembe kell venni, hogy a légiforgalmi irányítói engedélyek a forgalmi és repülőtéri körülményekre vonatkoznak, és nem mentesítik a légijárművezetőt az egyéb szabályok és rendelkezések megsértésével kapcsolatos felelőssége alól.
(2) A légijárműnek az AIP-ben közzétett ATS útvonalakra meghatározott feltételeket – beleértve a SID, a STAR és a TRANSITION eljárásokban szereplő magassági és sebességi előírásokat is – be kell tartania, ha a légiforgalmi irányító ezektől eltérő utasítást nem ad.
(3) Ha a légijármű a felszállást CTR oldalhatárain belül, terepről tervezi végrehajtani, a felszállás végrehajtásához még a földön légiforgalmi irányítói engedélyt kell beszerezni. Ha rádióösszeköttetés hiánya miatt ez nem lehetséges, akkor az engedélyt telefonon kell kérni az illetékes TWR-től.
(4) Ha az engedély beszerzésére a földön sem rádión, sem telefonon nincs lehetőség, a légijármű a repülőtér vonatkozási pontjától számított 10 km sugarú körön kívül – e rendelet eltérő rendelkezése hiányában – emelkedhet fel, legfeljebb 50 m földfelszín feletti magasságig a légiforgalmi irányítói engedély beszerzése érdekében.
(5) Ellenőrzött légtérben hajtómű nélküli légijármű repüléséhez az illetékes ATC egység előzetes engedélye szükséges.
38. § (1) A polgári repüléseket lehetőség szerint a működő TRA légterek elkerülésével kell tervezni.
(2) A TRA, MCTR és MTMA légterekbe történő berepüléshez – a (3) és (4) bekezdésben foglaltak szerint – az illetékes katonai repülésirányító egység engedélye szükséges.
(3) Az engedélyt az ellenőrzött légtéren kívül VFR szerint működő légijárműnek közvetlenül az érintett katonai légtérben illetékes légiforgalmi irányító vagy légvédelmi irányító szolgálati egységtől kell beszereznie.
(4) Az engedélyt az ellenőrzött légtérben működő valamennyi légijármű, valamint az ellenőrzött légtéren kívül IFR szerint működő légijárművek számára az illetékes polgári ATS egység szerzi be.
(5) * A TRA-kat engedéllyel átrepülő légijárművek elkülönítésének mértékére a légiforgalmi szolgálati rendeletben, valamint az állami repülések céljára kijelölt légterekben végrehajtott repülések szabályairól szóló miniszteri rendeletben foglaltakat kell alkalmazni.
(6) A légijármű üzembentartójának és a légijármű vezetőjének a TRA, MCTR és MTMA légterek átrepülése során be kell tartania az ATFCM-mel kapcsolatos
a) repülési terv benyújtási és egyéb közleményváltási szabályokat,
b) stratégiai áramlásszervezési intézkedéseket, és
c) áramlásszervezéssel összefüggő tárgynapi előírásokat.
39. § (1) * A veszélyes légtérbe annak közzétett üzemideje alatt polgári légijárművel történő berepülés és átrepülés kényszerhelyzetbe került légijármű biztonsága érdekében vagy a betegszállítással és az élet mentésével kapcsolatos repülések végrehajtásakor engedélyezett.
(2) A veszélyes légterekbe történő berepüléshez – a (3) és (4) bekezdésben foglaltak szerint – a lövészeti tevékenység esetén az illetékes lövészetvezető, lőtéri repülésvezető, más tevékenység tekintetében a repülésvezető, vagy a légtérben folyó tevékenység koordinációjáért felelős személy engedélye szükséges.
(3) A veszélyes légtérbe berepülő polgári légijárműnek az engedélyt a veszélyes légtérbe történő berepülés vagy átrepülés előtt legalább 5 perccel kell beszerezni az illetékes polgári ATS egységtől.
(4) * A polgári légijárművek számára az illetékes polgári ATS egység lövészeti tevékenység esetén az illetékes lövészetvezetőtől, lőtéri repülésvezetőtől, más tevékenység tekintetében a repülésvezetőtől, valamint a légtérben folyó tevékenység koordinációjáért felelős személytől szerzi be az engedélyt.
(5) A polgári légijármű a veszélyes légtér elhagyásakor az illetékes ATS egységen keresztül tájékoztatja a (2) bekezdésben meghatározott illetékes személyt a veszélyes légtér elhagyásának helyéről és idejéről.
40. § (1) * Az ellenőrzött légtérbe történő berepülést követő azonosítás után a légijármű – a SERA rendelet melléklet 8. szakasz SERA.8025 pont a) pont 2. alpontjában meghatározottak kivételével – a további helyzetjelentési kötelezettség alól mentesül.
(2) Az (1) bekezdésben meghatározottaktól függetlenül a repülési magasságra vonatkozó információt a rádióösszeköttetési csatorna- vagy frekvenciaváltást követően az első összeköttetésbe bele kell foglalni.
(3) *
(4) A helyzetjelentésnek a következőket kell tartalmaznia:
a) a légijármű azonosító jele,
b) a légijármű helyzete,
c) a légijármű magassága,
d) a jelentőpont átrepülésének tényleges időpontja.
(5) * Ha a légijármű számára kijelölt sebesség tartását írták elő, a légijármű a helyzetjelentésekbe a kijelölt sebességet is belefoglalja. A kijelölt sebességet a rádió összeköttetési csatorna- vagy frekvenciaváltást követően az ATC egységnek szóló első jelentésbe is bele kell foglalni.
(6) *
(7) Az ellenőrzött légtéren belül a légijárműnek helyzetét fontos ponthoz, földi navigációs berendezéshez vagy repülőtérhez viszonyítva kell jelentenie.
41. § (1) * Az RNAV 5 útvonalon vagy a szabad útvonalon történő üzemeltetésnek meg kell felelnie a European Aviation Safety Agency AMC 20–4 B–RNAV-ra vonatkozó előírásainak.
(2) * Az RNAV 5 vagy a szabad útvonalon történő repülés megkezdése előtt és az azokon történő üzemeltetés során a légijármű vezetője megbizonyosodik a légijármű területi navigációs rendszerének megfelelő működéséről. Ez magában foglalja annak ellenőrzését, hogy
a) a repülési útvonal megfelel-e a légiforgalmi irányítói engedélynek, és
b) a légijármű navigációs képessége legalább RNAV 5-nek megfelelő-e.
(3) *
(4) * Az ATC-nek a SERA rendelet melléklet 11. szakasz SERA.11013 pont b) pontjában meghatározott módosított engedélyre vonatkozó eljárását a jelentett meghibásodás és a forgalmi helyzet határozza meg.
(5) Ha nem lehetséges a légijármű további üzemeltetése az érvényes ATC engedélynek megfelelően, ezt a tényt a légijárműnek jelentenie kell az ATC felé.
(6) A légiforgalmi irányító ebben az esetben radarvektorálást alkalmazhat vagy VOR/DME berendezések segítségével követhető útvonalat határoz meg.
42. § (1) *
(2) * Ha az összeköttetés megszakadása miatt lehetetlenné válik a SERA rendelet melléklet 14. szakasz SERA.14065 pontjában meghatározottak végrehajtása, a légijármű vezetőnek a 30. alcímben a rádióösszeköttetés elvesztése esetére előírt eljárásokat és a (3) és (4) bekezdésben meghatározott megfelelő eljárást kell végrehajtania, valamint ha a légijármű ellenőrzött repülőtér repülőtéri forgalmában vesz részt, figyelnie kell a látjelek útján is adható utasításokra.
(3) VMC esetén a légijárműnek:
a) a transzponderét 7600 kódra kell állítania,
b) folytatnia kell repülését VMC között,
c) le kell szállnia a legközelebbi alkalmas repülőtéren,
d) jelentenie kell a leszállást a leggyorsabb módon az illetékes légiforgalmi irányító egységnek,
e) ha a légijármű úgy ítéli meg, akkor be kell fejeznie az IFR repülést az (4) bekezdésben meghatározottnak megfelelően.
(4) Műszeres meteorológiai körülmények esetén, valamint ha az IFR légijármű úgy ítéli meg, hogy nem célszerű a (3) bekezdés b)–d) pontjában leírtakat végrehajtani, a légijárműnek:
a) abban a légtérben, ahol eljárás elkülönítést alkalmaznak, és a légijármű az összeköttetés megszakadásának észlelését követően nem tudja a kötelező jelentőpont átrepülését jelenteni, 20 percig tartania kell az utoljára kiadott sebességet és magasságot, vagy – ha az magasabb – a minimális repülési magasságot, ezt követően folytatnia kell repülését a benyújtott repülési tervben szereplő magasságon és sebességgel;
b) abban a légtérben, ahol ATS felderítő rendszert használnak az ATC nyújtásakor, 7 percig tartania kell az utoljára kiadott sebességet és magasságot, vagy – ha az magasabb – a minimális repülési magasságot, és ezt követően folytatnia kell repülését a benyújtott repülési tervben szereplő magasságon és sebességgel;
c) * a vektorálás alatt álló vagy engedélyhatár megjelölés nélkül, párhuzamos kitéréssel területi navigáció szerint üzemeltett légijárműnek, a minimális repülési magasság figyelembevételével, a lehető legrövidebb úton – de nem később, mint a következő fontos pontnál – vissza kell térnie az érvényes repülési tervében szereplő útvonalára;
d) ha a rendeltetési repülőtérre közzétett STAR, TRANSITION vagy valamely műszer szerinti megközelítési eljárás végrehajtására utasították, a légijárműnek – nyugtázást követően – folytatnia kell az eljárást annak magassági profilját követve, majd végre kell hajtania a végső megközelítést a használatos futópályára;
e) ha a d) pontban meghatározott utasítást nem kapott, vagy azt nem nyugtázta, folytatnia kell repülését az érvényes repülési terv szerint a rendeltetési repülőteret kiszolgáló navigációs berendezésig, pontig, vagy kijelölt várakozási pontig, és – ha a g) pontban előírtak érdekében erre szükség van – várakoznia kell a süllyedés megkezdéséig;
f) az e) pontban megadott navigációs berendezés vagy pont felett meg kell kezdenie a süllyedést a korábban vett és nyugtázott várható bevezetési időben – ha ilyet kapott – vagy az érvényes repülési tervből számított érkezési időben;
g) * végre kell hajtania a navigációs berendezésre vagy pontra előírt megközelítési eljárást; és
h) le kell szállnia – ha lehetséges – az f) pontban megadott várható bevezetési időtől vagy a számított érkezési időtől számított 30 percen belül, attól függően, hogy melyik a későbbi.
(5) A (4) bekezdés b) pontja szerinti 7 perc akkor kezdődik – attól függően, hogy melyik esemény következik be később –:
a) amikor a légijármű olyan utasítást vett, hogy hagyja el a helyzetjelentések adását, vagy kötelező jelentőponttal nem kijelölt útvonalon üzemel, és
aa) az utoljára kijelölt magasságot vagy minimális repülési magasságot elérte, vagy
ab) transzponderét 7600 kódra állította,
vagy
b) * ha a légijármű kötelező jelentőpontokkal kijelölt útvonalon üzemel és a helyzetjelentések elhagyására szóló utasítást nem kapott,
ba) és az utoljára kijelölt magasságot vagy minimális repülési magasságot elérte, vagy
bb) az általa előzőleg a következő kötelező jelentőpontra jelentett számított időponttól, vagy
bc) a kötelező jelentőpont feletti helyzetjelentés kimaradásának időpontjától.
43–44. § *
45. § (1) A légiforgalmi tanácsadó szolgálat valamint a repüléstájékoztató szolgálat felelősségét a légiforgalmi szolgálati rendelet 43. §-a határozza meg.
(2) A kizárólag légiforgalmi tanácsadó szolgáltatásban részesített légijármű esetében a légijármű parancsnoka felelős a repülési terv bármilyen javasolt változtatásával összefüggő döntés meghozataláért.
(3) A légiforgalmi tanácsadó szolgáltatásban részesülő légijármű jogosult eldönteni, hogy a javasolt változtatást végrehajtja-e. Az elhatározásról haladéktalanul tájékoztatnia kell az érintett ATS egységet.
(4) A légiforgalmi tanácsadói légtérben üzemeltetett légijármű repülési profilját az illetékes ATS egység hozzájárulása nélkül is megváltoztathatja, de a megváltoztatás előtt erről tájékoztatnia kell az illetékes ATS egységet, és meg kell várnia a tájékoztatás nyugtázását, vagy az ezzel kapcsolatos esetleges tanácsot.
(5) Ellenőrzött légtéren kívüli repülés esetén a repülési terv benyújtása a repüléstájékoztató szolgáltatás biztosítására vonatkozó kérésnek minősül.
(6) Az ellenőrzött légtéren kívül üzemeltetett, repülési tervet be nem nyújtott légijármű repüléstájékoztató és riasztó szolgálatot nem vehet igénybe, és tájékoztatást csak külön kérésre kaphat, továbbá az ATS egységek a légijárművet nem tekintik ismert forgalomnak.
(7) * A kért tájékoztatás nem helyettesíti a SERA rendelet melléklet 2. szakasz SERA.2010 pont b) alpontjában meghatározott, repülésre történő megfelelő földi felkészülést.
(8) Ellenőrzött légtéren kívül VFR szerint működő légijárműnek ATS felderítő berendezésen alapuló forgalmi tájékoztatást vagy tanácsadást – repülési terv benyújtásától függetlenül – külön kell kérnie.
(9) A repülési tervet be nem nyújtott légijárműnek kijelölt egyedi SSR kód nem jelenti azt, hogy az ATS egységek a légijárművet nyomon követik.
(10) Az ellenőrzött légtéren kívül, VFR szerint működő légijármű csak a felderítő berendezések által észlelt légijárműről kaphat ATS felderítő berendezésen alapuló forgalmi tájékoztatást.
46. § (1) Ha a nem ellenőrzött repülőtéren nincs AFIS egység, a megközelítést és leszállást a SERA rendelet melléklet 3. szakaszában meghatározott általános szabályok szerint kell végrehajtani.
(2) A repülési tervet benyújtott és FIC-cel rádióösszeköttetést tartó légijárműnek tájékoztatnia kell a FIC-et:
a) ha a légijármű a repülési tervben közölt útvonalától 5 km-nél nagyobb távolságra eltérni szándékozik;
b) ha a FIR-határra számított idő 5 perccel, vagy több mint 5 perccel eltér attól, amit a FIC részére korábban közöltek;
c) a felszállásról, ha az indulási repülőtéren AFIS-t nem nyújtanak; és d) ha ilyenre sor kerül, a repülési terv levegőből történő lezárásáról.
(3) A repülés végrehajtásakor különös gonddal kell megközelíteni a helyi ATS egységgel nem rendelkező repülőteret és a vitorlázó légteret.
(4) * Azon a légiforgalmi szolgálattal nem rendelkező repülőtéren – ide nem értve az engedélyköteles, koordinációs feladatok ellátására szolgáló földi rádióállomást üzemeltető repülőteret –, ahol a repülőtér kommunikációs frekvenciát tett közzé, a frekvencia
a) a légijármű-vezetők közötti,
b) a képzések során az oktató és a növendék közötti, valamint az oktató és az üzemkiszolgáló személyzet közötti,
c) a légijárművek üzemben tartásával kapcsolatos feladatokat ellátó személyek egymás és a légijármű-vezetők közötti,
d) a repülőtér üzembentartója által megbízott személy és a légijármű-vezetők közötti, valamint
e) a sportvezető és a sportolók közötti sportcélú
információcserét szolgálja.
(4a) * A (4) bekezdésben meghatározott információcsere keretében kizárólag légiforgalmi szolgáltatásnak nem minősülő közlemények hangozhatnak el a frekvencián.
(4b) * A (4) bekezdés d) pontjában meghatározott, a repülőtér üzembentartója által megbízott személy kizárólag akkor jogosult kommunikációt folytatni a frekvencián, amennyiben a szakszolgálati engedélyben érvényes vagy lejárt nyelvismereti bejegyzés szerepel arra a nyelvre, amilyen nyelven az információcsere zajlik, és
a) rendelkezik érvényes – ballonra jogosító szakszolgálati engedélytől eltérő – pilóta szakszolgálati engedéllyel, vagy
b) bizonyítja az üzembentartó részére, hogy az a) pontban meghatározott jogosítású pilóta szakszolgálati engedélye nem több mint 10 éve járt le.
(4c) * A földi rádióállomás kezelői a tevékenységüket folyamatos naplózás vagy hangrögzítés mellett végzik.
(4d) * A (4) bekezdésben meghatározott információcsere során a légijármű-vezetők egymás közti információcseréje elsőbbséget élvez bármely egyéb – nem kényszerhelyzettel összefüggő – közleményváltással szemben.
(4e) * A légiforgalmi szolgálatok ellátásától eltérő célra létesített földi rádióállomás használata során kizárólag a látvarepülési szabályok szerinti repülésről szóló kiadványban közzétett hívójel használható, oly módon, hogy annak előtagja a repülőtér, vagy közeli város, település, földrajzi elem vagy terület, vagy a honos repülőklub nevére utal, utótagja pedig a „RÁDIÓ” kifejezést tartalmazza.
(4f) * Amennyiben a légijármű-vezető olyan ATZ-t érint és a forgalmi helyzet indokolja és lehetővé teszi, a rádióval felszerelt légijármű vezetője a kijelölt frekvencián az alábbi információkat adja meg:
a) az ATZ-vel kijelölt repülőtérre érkezéskor a SERA 6005. a) 2. pontjában foglaltakon túlmenően:
aa) az ATZ-be való belépés helye;
ab) a repülőtér forgalmi körére való csatlakozás helye;
ac) a légijármű forgalmi körön való helyzete,
b) az ATZ-vel kijelölt repülőtérről történő induláskor:
ba) légijármű hívójele, típusa;
bb) a légijármű gurulásának megkezdése;
bc) a futópályára történő felgurulás;
bd) a felszállási nekifutás megkezdése;
be) a légijármű forgalmi körön való helyzete;
bf) az ATZ-ből való kilépés várható helye,
c) az ATZ átrepülése esetén:
ca) légijármű hívójele, típusa;
cb) az ATZ-be való be- és kilépés becsült helye, ideje és magassága, valamint a légijárművezető által beállított QNH érték;
cc) ATZ-n belüli szükség szerinti helyzetjelentések.
(5) * Azon a repülőtéren, ahol nem nyújtanak légiforgalmi szolgáltatást és Drop Zone légtér került aktiválásra, a légijármű akkor léphet be az aktív Drop Zone légtérbe, amennyiben a koordinációs feladatokat ellátó szervezet által megerősítésre került, hogy a Drop Zone légtérben a műveletet végrehajtó légijármű a földön tartózkodik.
(6) * A (4) bekezdésben meghatározott repülőtéren történő leszálláskor a SERA rendelet melléklet SERA.4020. pont d) alpontjában meghatározott eset kivételével, a tényleges leszállást követően az érkezési jelentést a FIC részére a SERA rendelet melléklet SERA.4020. pont a) alpontjában meghatározott módokon kívül a légiközlekedési hatóság által – az érkezési repülőtér szerinti légiforgalmi szolgálati egység javaslatának figyelembevételével – előírt módokon lehet közölni.
(7) Rádióval fel nem szerelt VFR légijárműnek útvonalrepülés végrehajtása során el kell kerülnie a TIZ-eket.
(8) * Ballonrepülések, mezőgazdasági repülések, vitorlázó repülések körzeti összeköttetéseire, valamint levegő-föld rádióösszeköttetési célokra az AIP-ben vagy a látvarepülési szabályok szerinti repülésről szóló kiadványban, vagy az ilyen közzététel hiányában a repülőtér üzemeltetője által megadott frekvenciák használhatók.
(9) AFIS egységgel rendelkező repülőtéren történő üzemeltetés és az AFIS szolgáltatás részletes szabályait az Ötödik Rész határozza meg.
47. § (1) Ha a jogellenes beavatkozás alatt álló légijármű az ATS-t nem tudja értesíteni, lehetőségei szerint végre kell hajtania a következőket:
a) * ha a légijármű nem tudja folytatni útját a SERA rendelet melléklet 11. szakasz SERA.11005 pont a) pont
ab) alpontjában leírtak szerinti repülőtérre, megkíséreli a kijelölt útirány és magasság tartását, amíg ATS egységet nem tud értesíteni vagy radar fedésterületre nem ér, vagy
b) ha a légijárműnek a kijelölt útvonaltól vagy magasságtól el kell térnie, és erről ATS egységet nem tud tájékoztatni, a légijárműnek, amint lehetséges:
ba) * meg kell kísérelnie figyelmeztető adás leadását a használt VHF csatornán, vagy a VHF kényszerhelyzeti frekvencián (121,5 MHz), vagy más megfelelő csatornán, továbbá egyéb berendezéseket is – úgymint transzponder, adatkapcsolatok – használhat, ha a körülmények lehetővé teszik, kivéve, ha a fedélzeten lévő körülmények másra kényszerítik; és
bb) az IFR repülések részére rendes körülmények között használt utazómagasságoktól FL410 felett 1000 lábbal (300 m) eltérő magasságon, vagy FL410-en és alatta 500 lábbal (150 m) eltérő magasságon kell repülnie.
(2) * A transzponderrel felszerelt, jogellenes beavatkozás alatt álló légijármű a transzponder beállításokra vonatkozóan a SERA rendelet melléklet 13. szakaszában, a légiforgalmi szolgálati rendeletben, valamint az ICAO PANS-OPS (Doc 8168) című kiadványában a jogellenes beavatkozások esetére meghatározott eljárásokat követi.
48. § (1) A kényszerhelyzetbe került légijárműnek a kényszerhelyzetet jelentenie kell a repülés során használt rádióösszeköttetési csatornán.
(2) Ha a jelentés megtételére nincs mód, a kényszerhelyzetről szóló jelentés a 121,5 MHz nemzetközi kényszerhelyzeti frekvencián is továbbítható vagy a kényszerhelyzet jelzésére a transzponder is felhasználható.
(3) A légijárműnek a kényszerhelyzet megszűnését azonnal jelentenie kell.
(4) Ha egy ellenőrzött repülést végrehajtó légijármű hirtelen dekompresszió vagy egyéb meghibásodás következtében kényszersüllyedést hajt végre, a légijárműnek – ha lehetőség van rá – a következők szerint kell eljárnia:
a) a kényszersüllyedést megelőzően olyan fordulót kell végrehajtania, amely a számára kijelölt útvonaltól/útiránytól eltér;
b) a lehető legkorábbi időpontban tájékoztatnia kell a megfelelő ATC egységet a kényszersüllyedésről;
c) * a SERA rendelet melléklet 13. szakasz SERA.13005 pont a) alpont 1. alpontjában meghatározottak végrehajtásán túl, ha CPDLC rendszerrel rendelkezik, ki kell választania a kényszerhelyzeti módot,
d) be kell kapcsolnia a légijármű külső fényeit;
e) látással és – ha rendelkezik – ACAS-szal figyelnie kell az összeütközési veszélyt jelentő forgalmat;
f) szándékairól egyeztetnie kell az illetékes ATC egységgel.
(5) A légijármű nem süllyedhet azon közzétett minimális magasság alá, amely még biztosítja az 1000 láb (300 m), vagy hegyvidéken 2000 láb (600 m) függőleges távolságot az adott területen lévő valamennyi akadály fölött.
49. § (1)–(2) *
(3) A szélnyírást a légiforgalmi szolgálati rendeletben foglaltak szerint kell jelezni.
(4) Ha az ellenőrzött légijármű olyan kedvezőtlen időjárási körülmények közé kerül, amelyek várhatóan arra kényszerítik, hogy kitérést kezdeményezzen az előírt útvonaltartás határain kívülre, ezt kellő időben jelentenie kell az ATC-nek az esetlegesen szükséges koordináció érdekében. A légijárműnek a kitérési szándékát a lehető leghamarabb jelentenie kell azon pont fölé érkezése előtt, amelynél a légijármű várhatóan eltér majd a kijelölt repülési pályától, megadva a kívánt forduló irányát, valamint a légi útvonal tengelyétől vagy az előírt útiránytól való eltérés számított távolságát.
50. § *
51. § (1) A légijárműnek a légiforgalmi eseményt jelentenie kell az érintett ATS egység részére a légiforgalmi szolgálatok ellátásával kapcsolatos különleges események – különösen légijárművek meg nem engedett közelsége, akadály a futópályán, futópálya-sértés, hibás eljárások, be nem tartott eljárások vagy a földi berendezések üzemzavara által okozott, a légijárműre veszélyt jelentő egyéb komoly nehézségek – észlelése esetén.
(2) A légiforgalmi eseményről – futópálya-sértéssel vagy futópályán lévő akadállyal kapcsolatos esemény kivételével – a 3. mellékletben meghatározott „Légiforgalmi Esemény Jelentés Űrlapot” kell kitölteni.
(3) A (2) bekezdés szerinti űrlapon AIRPROX jelentés jelölése esetén a jelentést azonnal le kell adni rádión.
(4)–(5) *
52. § (1) A légijárműnek jelentenie kell az illetékes repülőtéri ATS egység számára, ha a le- vagy felszállás során madárral ütközött.
(2) * Leszálló légijármű esetén a jelentést madárütközést bejelentő formanyomtatvány (Bird Strike Reporting Form, a továbbiakban: BSRF) kitöltésével írásban is meg kell tenni, lehetőség szerint közvetlenül a leszállást követően.
(3) Ha az esemény felszállás után következik be és a légijármű nem tartja szükségesnek a repülés megszakítását, rádión értesítenie kell az illetékes repülőtéri ATS egységet, majd a rendeltetési repülőtéren ki kell töltenie a BSRF-t. A légijármű üzembentartójának biztosítania kell a kitöltött BSRF-nek az indulási repülőtér üzembentartójához történő továbbítását.
(4) Ha a légijármű nem le- vagy felszállás során ütközik madárral, az eseményt – az ütközés helyének megjelölésével – a rendeltetési repülőtéren kell jelentenie az illetékes repülőtéri ATS egység számára.
53. § * (1) Ellenőrzött légtéren belül CTA-ban és TMA-ban a légijármű a polgári ATS egységekkel a rádióösszeköttetést angol nyelven tartja. CTR-ben a légijármű a polgári ATS egységekkel a rádióösszeköttetést elsősorban angol nyelven tartja, de a magyar nyelv használata is megengedett. Ellenőrzött légtéren kívül a légijármű a rádióösszeköttetést az ATS egységgel mindkét nyelven egyformán tarthatja. ATS egységgel nem rendelkező repülőtéren a magyar nyelv használata elsődleges, illetve amennyiben a repülőtér közzétette, a rádióösszeköttetés angol nyelven is tartható.
(2) A közleményváltási eljárásokat a SERA rendelet melléklet 14. szakasz SERA.14065 és SERA.14075 pontja szerint kell végrehajtani, a rádióösszeköttetés során a légiforgalmi szolgálati rendeletben és a SERA rendelet melléklet 14. szakasz S14-4. táblázatában meghatározott kifejezéseket kell alkalmazni.
54. § (1) A repülések végrehajtása és a légiforgalmi szolgálatok ellátása során a 4. mellékletben meghatározott mértékegység-rendszert kell használni.
(2) Az ATS egységek a kétoldalú rádióösszeköttetés során a 4. melléklet „C” oszlopában szereplő mértékegységeket kizárólag a légijármű kezdeményezésére alkalmazhatják.
55. § A légijármű parancsnoka felelős a repülőtéren történő le- és felszállás során az azzal összefüggésben előírt összes időjárási minimum betartásáért.
56. § (1) A légijárműnek Magyarország államhatárának átrepülését Budapest FIR közzétett ki- és belépő pontjára kell terveznie, és – időjárási, kényszerhelyzeti körülmény vagy eltérő ATC engedély kivételével – ennek megfelelően kell végrehajtania.
(2) A légijármű parancsnokának a repülés tervezése során figyelembe kell vennie az adott légtérre, és államhatár átrepülése esetén az érintett szomszédos ország FIR-határ keresztezésre vonatkozó rendelkezéseit.
(3) * Budapest FIR-be belépő VFR szerint működő légijárműnek legkésőbb 10 perccel a FIR-határ keresztezése előtt az illetékes ATS egységgel rádiókapcsolatot kell kialakítani, és a légijármű parancsnokának meg kell adnia a következő repülési adatokat:
a) hívójel,
b) rendeltetési repülőtér,
c) helyzet,
d) magasság.
(4) * Ha a légijármű parancsnoka repülési tervet nem nyújtott be, a (3) bekezdés a)–g) pontjában felsorolt repülési adatok megadásától függetlenül az adott repülésre a 45. § (6) bekezdésében meghatározottakat kell alkalmazni.
(5) * Határkeresztezésnél
a) a G osztályú légtérben ki- és belépő pontot tartani nem szükséges vitorlázó verseny és siklórepülő és vitorlázó repülés esetén,
b) a G osztályú légtérben vitorlázó verseny esetén az abban részt vevő légijárművek tekintetében rádióhasználat nem kötelező.
57. § A terepre szállást a légiközlekedésről szóló törvény végrehajtásáról szóló kormányrendeletben a repülőtéren vagy leszállóhelyen kívül történő fel- és leszállás szabályai szerint kell végrehajtani.
58. § (1) Állami légijármű a katonai légifolyosókban a közzétett működési időszakban repülhet.
(2) * A közzétett működési időszakon belüli tényleges működési időszakról a Magyar Honvédség tájékoztatja Budapest ATS Központot a végrehajtást megelőző nap helyi idő szerint 12.00 óráig.
(3) A tényleges működési időszakban minden egyes légifolyosó szakasz aktív vagy nem aktív működési állapotáról a Magyar Honvédség tájékoztatja Budapest ATS Központot.
(4) A katonai légifolyosókat, valamint azok közzétett működési időszakait az AIP határozza meg.
59. § (1) A légijármű vezetője a repülést megelőzően köteles előzetesen tájékozódni a tervezett repülési útvonal által érintett katonai légifolyosó és légifolyosó szakasz vagy szakaszok tényleges működési időszakairól. Tájékoztatást a Budapest ATS Központtól kérhet.
(2) A légijárműnek a katonai légifolyosóba történő belépés előtt legalább 5 perccel be kell szereznie a FIC illetékes egységétől a katonai légifolyosó és légifolyosó szakasz vagy szakaszok aktív vagy nem aktív működési állapotára vonatkozó tájékoztatást. A tájékoztatás kérésekor a légijárműnek közölnie kell a repülés során érintett katonai légifolyosó, és légifolyosó szakasz azonosítóját és az átrepülés tervezett be- és kilépésének időpontját.
(3) A ténylegesen működő katonai légifolyosó valamely légifolyosó-szakaszát a légijármű kizárólag abban az esetben repülheti át, ha egyértelmű tájékoztatást kapott arról, hogy az átrepülni kívánt légifolyosó szakasz nem aktív működési állapotú, és a légijárművezető számítása szerint az átrepülés a nem aktív működési időszakon belül végrehajtható.
(4) Aktív működési állapotú katonai légifolyosó szakaszba a feladatban részt vevő légijárművek és a (8) bekezdésben említettek kivételével tilos berepülni.
(5) A katonai légifolyosó szakasz átrepülése során a légijárműnek kétoldalú rádióösszeköttetést kell tartania a FIC illetékes egységével, és a katonai légifolyosó szakasz átrepülésének megkezdését és befejezését jelenteni kell a FIC illetékes egységének. A katonai légifolyosó szakasz átrepülését a legrövidebb időn belül és a legrövidebb útvonalon kell végrehajtani.
(6) A kétoldalú rádióösszeköttetés megszakadása esetén a légijárműnek a lehető legrövidebb időn belül a katonai légifolyosó szakaszt el kell hagynia, valamint erről a FIC illetékes egységét értesítenie kell.
(7) A rádióösszeköttetés megszakadásának tényét a FIC-nek haladéktalanul jeleznie kell a katonai légvédelmi irányító szolgálatnak.
(8) A légvédelmi irányító szolgálat biztosítja a betegszállítással és az élet mentésével kapcsolatos repülések, a kutató-mentő, a közrendet és a közbiztonságot súlyosan sértő cselekmények felszámolására irányuló rendészeti célú repüléseket, valamint a kényszerhelyzetben lévő légijármű biztonságos átrepülését a katonai légifolyosókban.
60. § A katonai légvédelmi irányító szolgálat és Budapest ATS Központ a katonai légifolyosók igénybevételének tényleges idejére vonatkozó tájékoztatások módját és eljárásait együttműködési megállapodásban rögzítik.
61. § * A magyar légtér légiközlekedés céljára történő kijelöléséről szóló rendelet szerinti G osztályú légtérben a legfeljebb 900 m (3000 láb) AMSL vagy terep felett 300 m-es (1000 láb) magasságon végzett repülés a nagyobb magasságot biztosító érték betartásával a felhőkön kívül, a felszín látásával, és a következők szerint hajtható végre:
a) legfeljebb 1500 m-re csökkent látótávolság mellett
aa) legfeljebb 140 csomós műszer szerinti sebességgel (IAS), amely lehetővé teszi az egyéb forgalom vagy akadályok időbeni észlelését és az összeütközés elkerülését, vagy
ab) olyan esetekben, amikor a más forgalommal való találkozás valószínűsége csekély,
b) 1500 és 800 m közötti látótávolság mellett helikopterrel és olyan sebességgel, amely lehetővé teszi az egyéb forgalom vagy akadályok időbeni észlelését és az összeütközés elkerülését,
c) 800 m alatti látótávolság esetén helikopterrel végzett állami célú repülés, kutató-mentő repülés, egészségügyi mentőrepülés vagy légi tűzoltás.
62. § A SERA rendelet melléklet 5. szakasz SERA.5005 pont c) alpontjában meghatározott feltételek teljesülése esetén éjszakai VFR repülés végrehajtható.
63. § * A SERA rendelet melléklet 5. szakasz SERA.5005 pont f) pontjában foglaltakat nem kell alkalmazni kutató-mentő repülés, állami légijárművel OAT szabályok szerint végrehajtott repülés, légi tűzoltás céljából végrehajtott repülés, valamint vámhatósági, rendőrségi vagy határőrizeti célú repülés esetén.
64. § (1) FL195 (5950 m STD) felett tervezett VFR repülések tekintetében:
a) * kényszerhelyzetet kivéve, valamint ha az érintett ATC egység eltérően engedélyezi, az FL195 (5950 m STD) feletti VFR repüléseket a Budapest ATS Központ előzetes engedélyében meghatározott földrajzi körzeten és magasságtartományon belül kell végrehajtani,
b) ha egy légijármű elveszti a kétoldalú rádióösszeköttetést az illetékes ATC egységgel, követnie kell a 30. alcímben leírtakat, valamint ha nem sikerül a kétoldalú rádióösszeköttetés létrehozása az illetékes vagy a szomszédos ATC egységekkel, a rádióösszeköttetés megszakadásának észlelését követően késedelem nélkül le kell süllyednie az engedélyében szereplő földrajzi körzeten belül és el kell hagynia az ellenőrzött légteret, valamint a 42. § (3) bekezdésében leírtak szerint kell eljárnia,
c) * ha FL195 (5950 m STD) felett, ellenőrzött légtérben VFR szerint működő légijármű a meteorológiai körülmények romlása miatt nem képes VMC között tovább működni, akkor a SERA rendelet melléklet 8. szakasz SERA.8020 pontjának d) alpontjában meghatározottak szerint kell eljárnia.
(2) *
65. § * (1) A 117,975–137,000 MHz frekvenciasávban működő, az egységes európai égbolton belüli beszédüzemű kommunikáció csatornatávolságra vonatkozó követelmények megállapításáról szóló, 2012. november 16-i 1079/2012/EU bizottsági végrehajtási rendelet szerinti csatornaosztású rádiótávbeszélő üzemmódú rádióberendezéssel kell felszerelni
a) az ellenőrzött légtérben üzemeltetett,
b) az éjszakai VFR repülést végző,
c) az államhatárt keresztező,
d) a vitorlázó felhőrepülést végző,
e) a hajtómű nélküli légijármű kivételével a 4000 láb (1200 m) és 9500 láb (2900 m) AMSL közötti nem ellenőrzött légterekben üzemeltetett,
f) a TIZ-t el nem hagyó, rádióberendezéssel fel nem szerelt, hajtómű nélküli légijármű kivételével a kijelölt TIZ-ekben üzemeltetett
légijárművet.
(2) *
(3) *
(4) Az (5) bekezdésben meghatározott kivétellel az ellenőrzött légtérben vagy a nem ellenőrzött légtérben 4000 láb (1200 m) AMSL felett VFR szerint működő légijárművet nyomásmagasság továbbítási képességgel rendelkező transzponderrel kell felszerelni.
(5) A magyar légtér légiközlekedés céljára történő kijelöléséről szóló miniszteri rendeletben foglalt kivétellel nem kell nyomásmagasság továbbítási képességgel rendelkező transzponderrel felszerelni a TIZ-ben üzemeltetett légijárművet, valamint a vitorlázó légtérben üzemeltetett légijárművet, továbbá a FIC-et előzetesen tájékoztató, az indulási repülőtér forgalmi körét, légterét és a vitorlázó légteret elhagyó hajtómű nélküli légijárművet.
(6) A VFR szerint működő légijárműnek – az állami légijárművel OAT repülési szabályok szerinti repülések, valamint a betegszállítással és életmentéssel kapcsolatos repülések vagy eltérő előzetes ATC engedély kivételével – legalább a fedélzeti adatokat sugározni képes, alapvető funkciókkal rendelkező S módú transzponderrel kell rendelkeznie, ha olyan ellenőrzött repülőtéren üzemel, ahol az ATC S módon alapuló földi ellenőrző rendszert alkalmaz.
(7) A (6) bekezdésben említett előzetes ATC engedélyt a légijármű az illetékes repülőtéri irányító szolgálattól telefonon vagy rádión a felszállást megelőzően beszerzi.
(8) A transzpondereket a SERA rendelet melléklet 13. szakaszában és az 5. mellékletben meghatározottak szerint kell működtetni.
66. § (1) * A repülési tervet benyújtott és rádióberendezéssel felszerelt, VFR szerint működő légijárműnek a nem ellenőrzött légtérben történő repülése során a (7) bekezdésben meghatározott kivétellel – ha a FIC eltérően nem kéri – a repülési terv lezárásáig rádióösszeköttetést kell fenntartania a FIC-cel.
(2) *
(3) Ha a légijármű a rádióösszeköttetési csatornán folyamatosan nem tud figyelni, jeleznie kell a figyelés átmeneti felfüggesztését.
(4) Meghatározott időnkénti bejelentkezés esetén a bejelentkezéskor meg kell adni a működés körülményeit, normál működés esetén „Operations normal”, vagyis „Eseménytelen repülés” jelölés megadásával.
(5) * A repülőtér forgalmi körét elhagyó és működőképes rádióberendezéssel felszerelt, VFR szerint működő légijárműnek – a hajtómű nélküli légijármű kivételével – 4000 láb AMSL fölött a FIC-cel fel kell vennie a rádiókapcsolatot.
(6) Az ellenőrzött légtéren kívül, VFR szerint működő légijárműnek a helyzetét kijelölt jelentőpontokhoz, repülőterekhez, vagy ha az nem lehetséges, az ICAO 1:500 000 léptékű légiforgalmi térképen feltüntetett településekhez vagy földrajzi pontokhoz viszonyítva kell jelentenie.
(7) * A rádióberendezéssel felszerelt, VFR szerint működő légijárműnek a TIZ-ben történő üzemelése során – ha az AFIS eltérően nem kéri – rádióösszeköttetést kell fenntartania az érintett AFIS egységgel.
67. § Nem ellenőrzött légtérben a SERA rendelet melléklet 5. szakasz SERA.5015. pont b) alpontja alapján az IFR repülésekre megállapított minimális repülési magasság 4000 láb (1200 m) AMSL.
68. § (1) Az IFR szerint működő légijárműnek rendelkeznie kell a repülési feladatnak megfelelő, a légijárművek üzembentartásáról szóló miniszteri rendeletben előírt műszerekkel és navigációs berendezésekkel.
(2) * A magyar légtér légiközlekedés céljára történő kijelöléséről szóló rendeletben „G”, „D” és „C” osztályúként meghatározott légtérben 9500 láb (2900 m) AMSL-en és alatta IFR szerint működő polgári vagy GAT-ként üzemeltetett állami légijárműnek legalább nyomásmagasság továbbítási képességgel rendelkező transzponderrel kell rendelkeznie.
(3) * G, D és C osztályú légtérben az IFR szerint működő polgári vagy GAT-ként üzemeltetett állami légijárműnek legalább a fedélzeti adatokat sugározni képes, alapvető funkciókkal rendelkező „S” módú transzponderrel kell rendelkeznie, ha:
a) * 9500 (2900 m) láb AMSL fölött vagy
b) olyan ellenőrzött repülőtéren üzemel,
ahol az ATC „S” módon alapuló földi ellenőrző rendszert – például A–SMGCS-t – alkalmaz.
(4) A (3) bekezdésben meghatározott rendelkezéseket nem kell alkalmazni azon állami légijárművek esetében, amelyek alkalomszerűen, azaz évente 30 órát meg nem haladó időtartamban végeznek IFR GAT repülést, és nyomásmagasság továbbítási képességű transzponderrel rendelkeznek.
(5) * Budapest CTA-ban a szabad és a kijelölt ATS útvonalakon IFR szerint működő légijármű – az állami légijármű kivételével – legalább az RNAV 5 előírások teljesítéséhez szükséges, a légijárműre meghatározott felszereltséggel közlekedhet.
(6) * Közelkörzeti területi navigációs eljárást IFR légijármű akkor hajthat végre, ha az adott eljáráshoz előírt teljesítményű, működő GNSS vagy DME/DME területi navigáción alapuló berendezéssel rendelkezik.
(7) Budapest FIR-ben üzemeltetett polgári merev szárnyú gázturbinás hajtóművel rendelkező légijárművet, amelynek maximális felszálló tömege meghaladja az 5700 kg-ot, vagy maximális engedélyezett utas férőhely kapacitása több mint 19, összeütközési veszélyt jelző fedélzeti rendszerrel, a levegőben történő ütközések elhárítását szolgáló közös légtérhasználati követelmények és üzemeltetési eljárások meghatározásáról szóló 1332/2011/EU bizottsági rendeletben meghatározott ACAS II-vel kell felszerelni és üzemeltetni.
(8) Az RVSM légtérben üzemeltetett légijárműnek – az állami légijármű kivételével – a lajstromozó állam légiközlekedési hatósága által kiadott RVSM engedéllyel kell rendelkeznie. Az RVSM engedély megszerzése érdekében a légijármű üzembentartójának biztosítania kell a légiközlekedési hatóságot arról, hogy:
a) a légijármű, amelyre az RVSM engedélyt kérik, az RVSM üzemeltetéséhez megfelelő, a MASPS ismérveiben előírt függőleges navigációs képességgel rendelkezik,
b) folyamatos légialkalmassági – karbantartási és javítási – gyakorlattal és programokkal rendelkezik, továbbá
c) a hajózó személyzet továbbképzésben részesült az EUR RVSM légtéren belüli működésre vonatkozóan.
(9) A légijármű üzembentartónak biztosítania kell, hogy ahol RCP típust írtak elő, a légijármű a megfelelő RCP engedéllyel rendelkezzen.
(10) * Az IFR szerint működő légijárműnek a nem ellenőrzött légtérben történő repülése során a (11) bekezdésben meghatározott kivétellel – ha a FIC eltérően nem kéri – a repülési terv lezárásáig rádióösszeköttetést kell fenntartania a FIC-cel.
(11) * Az IFR szerint működő légijárműnek a TIZ-ben történő üzemelése során – ha az AFIS eltérően nem kéri – rádióösszeköttetést kell fenntartania az érintett AFIS egységgel.
69. § (1) Elfogás végrehajtása során a rádióösszeköttetés felvételekor a 6. mellékletben szereplő hívójeleket kell használni.
(2) Magyarország elfogást irányító katonai szervezeteinek minden körülmények között tekintettel kell lenniük az elfogott légijármű biztonságának biztosítására.
(3) A polgári légijármű részére szükséges utasításokat és intézkedéseket elsősorban az illetékes ATS egységek útján kell kiadni.
(4) Az elfogást irányító szolgálatok és az illetékes ATS egység között azonnali, megbízható összeköttetést kell létrehozni, valamint biztosítani kell a polgári légijármű repülésének tényleges adataira vonatkozó információk azonnali kicserélésének lehetőségét.
(5) Az elfogást végrehajtó légijárműnek ismernie kell az elfogott polgári légijármű általános teljesítményadatait és figyelembe kell vennie azt, hogy az elfogott polgári légijármű műszaki hiba vagy jogellenes beavatkozás miatt veszélyhelyzetben is lehet.
70. § (1) Az elfogó légijármű manőverezéséhez a SERA rendelet melléklet 11. szakasz SERA.11015 pontjában meghatározott standard módszereket kell alkalmazni, hogy az elfogott légijármű veszélyeztetettsége csökkenjen.
(2) Az elfogott légijármű útját nem szabad oly módon keresztezni, hogy abból veszélyes turbulencia származhasson.
(3) SSR transzponderrel felszerelt, elfogást végző légijárműveknek ki kell kapcsolni a nyomás magasság kijelzés adását – a C módú válaszokat, vagy az S módú AC közlemény elemeket – az elfogás alatt lévő légijármű legalább 20 NM-es (37 km) körzetében annak érdekében, hogy az ACAS-szal felszerelt, elfogás alatt lévő légijármű az elfogó légijárművet ne érzékelje fenyegető összeütközésként, és az ACAS elkerülési javaslata – azaz az RA – alapján ne kezdjen kitérő manővert.
71. § (1) Az elfogó légijármű manőverezéséhez és a polgári légijármű azonosításához a következő módszert kell alkalmazni. Az elfogás I. szakaszában az elfogó légijármű az elfogott légijárművet annak hátsó része felől közelíti meg. Az elfogó kötelék vezére – vagy az elfogó légijármű – az elfogott légijárműtől balra, kissé felette és előtte helyezkedik el az elfogott légijárműtől kezdetben legalább 300 m távolságra, az elfogott légijármű vezetőjének látóterén belül. Bármely más, az elfogásban részt vevő légijármű biztonságos távolságban marad, lehetőleg az elfogott légijármű felett és mögött. Ha az elfogott légijárműhöz viszonyított megfelelő sebességet és repülési helyzetet felvették, az elfogó légijármű szükség szerint végrehajtja a (2) bekezdésben előírtakat.
(2) Az elfogás II. szakaszában az elfogó kötelék vezére – vagy az elfogó légijármű – azonos magasságon repülve megkezdi az elfogott légijármű óvatos megközelítését. Az elfogó légijármű nem repülhet az elfogott légijárműhöz közelebb, mint ahogy az a szükséges adatok megszerzése céljából feltétlenül szükséges. Az elfogó kötelék vezérének – vagy az elfogó légijárműnek – óvatosnak kell lennie, nehogy megijessze az elfogott légijármű személyzetét vagy utasait. Az elfogó légijárműnek figyelembe kell vennie azt a tényt, hogy azok a manőverek, amelyek elfogó légijárművek számára természetesek, veszélyesek lehetnek a polgári légijárművek személyzete vagy utasai számára. Az elfogásban részt vevő bármely más légijármű az elfogott légijárműtől biztonságos távolságban marad. Az azonosítás befejezése után az elfogó légijármű a (3) bekezdésben meghatározottak szerint eltávolodik az elfogott légijármű közeléből.
(3) Az elfogás III. szakaszában az elfogó kötelék vezére – vagy az elfogó légijármű – óvatosan, enyhe süllyedő fordulóval elrepül az elfogott légijárműtől. Az elfogásban részt vevő bármely más légijármű az elfogott légijárműtől biztonságos távolságban marad és csatlakozik a kötelék vezéréhez.
72. § (1) Ha a 71. § (1) és (2) bekezdésében meghatározott azonosítási műveletek végrehajtása után az elfogó kötelék vezére – vagy az elfogó légijármű – úgy ítéli meg, hogy az elfogott légijármű repülési útvonalának megváltoztatása szükséges, az elfogó kötelék vezérének – vagy az elfogó légijárműnek – rendszerint az elfogott légijármű bal oldalán, kissé felette és előtte kell elhelyezkedni, hogy annak parancsnoka láthassa a leadott látjeleket.
(2) Az elfogó légijármű parancsnokának meg kell győződnie arról, hogy az elfogott légijármű parancsnoka az elfogást észlelte és nyugtázza a jelzéseket. Ha a jelzések ismétlésével sem sikerül az elfogott légijármű parancsnokának figyelmét felhívni, más jelzési módszerek is használhatók e célra, beleértve utolsó eszközként az utánégető keltette fényhatást, feltéve, ha ennek használata az elfogott légijárműre nem jelent veszélyt.
(3) Ha az időjárási körülmények vagy a domborzati viszonyok szükségessé teszik, megengedett, hogy az elfogó kötelék vezére – vagy az elfogó légijármű – az elfogott légijármű jobb oldalán, kissé felette és előtte helyezkedjen el. Ilyen esetben az elfogó légijármű parancsnokának biztosítania kell, hogy légijárművét az elfogott légijármű parancsnoka folyamatosan, világosan láthassa.
73. § (1) Ha az elfogott légijárművel rádióösszeköttetés létesíthető, a navigációs segítséget és a szükséges információkat rádiótávbeszélőn kell megadni az elfogott légijármű számára.
(2) Ha navigációs vezetést adnak egy elfogott légijármű számára, úgy az elfogott légijármű nem vezethető olyan körülmények közé, ahol a látástávolság a repülés látási körülmények közötti lebonyolításához szükséges minimum alá csökkenhet.
(3) Az elfogó légijármű és az elfogott légijármű köteléket alkot, amelynek parancsnoka az az elfogó légijármű, amelytől az elfogott légijármű az utasításokat kapja.
(4) Az elfogott légijárművektől megkövetelt manőverek nem növelhetik az elfogott légijárműre háruló, már meglévő veszélyeket abban az esetben, ha a légijármű működési jellemzői korlátozottak.
(5) Ha az elfogott légijárművet az átrepült területen le kell szállítani, biztosítani kell, hogy
a) a kijelölt repülőtér alkalmas legyen az érintett légijármű típus biztonságos leszállítására, különösen akkor, ha a repülőteret rendes körülmények között polgári légijármű forgalom céljaira nem használják,
b) a repülőteret körülvevő terep alkalmas legyen a körözés, megközelítés, valamint a megszakított megközelítés végrehajtására,
c) az elfogott légijárműnek elegendő üzemanyaga legyen a repülőtér elérésére,
d) ha az elfogott légijármű polgári szállító légijármű, a kijelölt repülőtér olyan futópályával rendelkezzen, amelynek hosszúsága megfelel egy közepes tengerszinten lévő, 2500 m hosszú pálya hosszának, és hogy a pálya teherbírása elegendő legyen a légijármű súlyának megtartására,
e) lehetőség szerint a kijelölt repülőtér olyan legyen, amelynek részletes leírása a légiforgalmi tájékoztató kiadványban szerepel.
(6) Ha polgári légijárművet ismeretlen repülőtéren való leszállásra utasítanak, elegendő időt kell adni arra, hogy a polgári légijármű előkészülhessen a leszállás végrehajtására, figyelembe véve, hogy egyedül a polgári légijármű parancsnoka tudja megítélni azt, hogy adott időben a futópálya hosszát és a légijármű pillanatnyi tömegét figyelembe véve a leszállási manőver biztonságosan végrehajtható-e.
(7) Rádión kell megadni az elfogott légijármű részére a biztonságos megközelítés és leszállás végrehajtásához szükséges összes tájékoztatást.
74. § (1) Az elfogó és elfogott légijárműnek pontosan kell alkalmaznia a SERA rendelet melléklet 11. szakasz SERA.11015 pontjának S11–1. táblázatában meghatározott látjeleket, és tudnia kell helyesen értelmezni a másik légijármű által alkalmazott jelzéseket.
(2) Az elfogó légijárműnek figyelnie kell minden, az elfogott légijármű által adott olyan jelzést, amely azt jelzi, hogy az elfogott légijármű veszélyben van vagy segítségre szorul.
75. § (1) Ha a rendeltetési repülőtéren AFIS egység működik, a TIZ határának keresztezése előtt legalább 5 perccel a rádióval felszerelt VFR légijárműnek fel kell vennie a rádióösszeköttetést az AFIS egységgel.
(2) A légijárműnek a repülőtér megközelítését, a leszállást és az indulást az AFIS egység tájékoztatásait figyelembe véve kell végrehajtani.
(3) Ha rádióval fel nem szerelt VFR légijármű AFIS egységgel rendelkező repülőtérre kíván repülni, repülését a felszállás előtt egyeztetnie kell az AFIS egységgel.
(4) Az AFIS repülőterek légterében üzemeltetett légijárműnek a repülést a repülőtér helyi tényleges QNH értéke szerint kell végrehajtania.
(5) Annak érdekében, hogy az AFIS egységek a repülőtéri forgalom, valamint a repülőtér légterét átrepülő légijármű számára megfelelő forgalmi tájékoztatást tudjanak nyújtani, a repülési tervet be nem nyújtott induló légijárműnek a következő eljárásokat kell követnie:
a) a repülőtér munkaterületén történő üzemeltetés megkezdéséről, illetve a felszállás végrehajtásáról a légijárműnek az Ötödik Részben meghatározott módon – rádión – kell tájékoztatnia az AFIS egységet. A rádióval fel nem szerelt légijárműnek a működés megkezdését az AFIS egységgel szóban kell egyeztetnie,
b) a repülőtér közelében, valamint kijelölt légterében egyedi légijárművel végrehajtott helyi repülés esetén közölni kell a légijármű hívójelét, típusát, a tervezett indulási és leszállási időt, valamint a feladat jellegét is, valamint
c) a több légijárművel tervezett azonos repülési feladatot végrehajtó sorozatos helyi repülések esetén az AFIS egység számára meg kell adni a feladat jellegét, valamint a működés tervezett/tényleges kezdési és befejezési időpontjait.
76. § A TIZ határánál, vagy felszállásra várakozó légijármű esetén a földön az AFIS egység javaslatára várakoznia kell:
a) a VFR légijárműnek azokon a repülőtereken, ahol műszer szerinti megközelítési eljárások végrehajtása is lehetséges, ha a várakoztatás egy műszer szerinti megközelítést végrehajtó IFR légijármű biztonsága érdekében szükséges,
b) a légijárműnek azokon a repülőtereken, ahol Drop Zone légtér van kijelölve, ha a várakoztatás a gyakorló ejtőernyős dobás vagy gyakorló műrepülés biztonságos végrehajtása érdekében szükséges.
77. § (1) A légijárműnek a (2) és (3) bekezdésekben meghatározottaknak megfelelően be kell jelentenie szándékait és repülési manővereit annak érdekében, hogy az AFIS egység folyamatosan ismerje a forgalmi helyzetet, valamint hogy megfelelő tájékoztatást tudjon adni a légijárművek számára.
(2) Induló légijármű esetében be kell jelenteni:
a) hajtómű indítási szándékot,
b) felszálláshoz történő gurulási szándékot,
c) használandó futópályát,
d) felszállás utáni útvonalat,
e) felszállásra kész jelentést,
f) a futópályára történő kigurulást és
g) bármely egyéb szándékot vagy manővert, amely egyéb légijárművek forgalmát befolyásolhatja.
(3) Érkező légijármű esetében be kell jelenteni:
a) az érkező légijármű helyzetét, magasságát és érkezésének számított időpontját a kijelölt belépő pontra vagy a repülőtérre;
b) IFR repülés esetén a kért futópályát és a megközelítési eljárást;
c) jobb forgalmi körbe történő belépési szándékot, ha a repülési szabályok szerint bal iskolakörrel kellene a megközelítést és leszállást végrehajtani;
d) várakozás megkezdését vagy befejezését;
e) műszer szerinti megközelítési eljárás megkezdését, vagy belépést a forgalmi körbe;
f) fontos pontok keresztezését, különösen a távoli irányadó átrepülését a műszer szerinti megközelítés során;
g) alapfalra, vagy végső egyenesre történő fordulást;
h) az előtérre vagy a parkolóhelyre gurulást a leszállás után;
i) megszakított megközelítést; és
j) egyéb szándékot vagy manővert, amely más légijárművek működését befolyásolhatja.
78. § (1) Annak a légijárműnek, amely a TIZ-t leszállási szándék nélkül kíván átrepülni, tájékoztatnia kell a repülőtéri AFIS egységet
a) a légtér határának átrepülése előtt
aa) a helyzetéről és magasságáról,
ab) az útvonalról, valamint a légtér átrepülésének szándékáról,
ac) a számított belépési időről,
ad) a számított kilépési időről, és
ae) ha alkalmazható, a repülőtér vagy kijelölt navigációs berendezés feletti átrepülés számított időpontjáról,
b) ha alkalmazható, a repülőtér vagy kijelölt navigációs berendezés feletti átrepülés tényleges időpontjáról, valamint
c) a TIZ elhagyásának tényleges időpontjáról.
(2) Az érintett légtér átrepülése során a bejelentett magasságot vagy útvonalat megváltoztatni az AFIS egység előzetes tájékoztatása és annak nyugtázása után lehet.
79. § Ha a légijármű a repülőtér területén felszálláshoz vagy leszálláshoz nem kapcsolódó gurulást kíván végrehajtani, szándékát be kell jelentenie az AFIS egységnek, amely szükség szerint tájékoztatást ad a lényeges helyi forgalomról.
80. § A futópályára történő kigurulás előtti várakozást a kijelölt váróhelyen kell végrehajtani, ha ilyet kijelöltek. Ha kijelölt váróhely nincs, az AFIS egységtől információt kell kérni a várakozás helyére vonatkozóan.
81. § (1) * Az AFIS egység rádiótávbeszélő hívójele az AIP-ben vagy a látvarepülési szabályok szerinti repülésről szóló kiadványban hívójel.
(2) A nem ellenőrzött repülőtér AFIS egységének a repülőtéri forgalomra, meteorológiai viszonyokra és a repülőtér mozgási területére vonatkozó tájékoztatásokat kell adnia, valamint riasztó szolgálatot kell nyújtania a repülőtéri forgalomban részt vevő ismert forgalom számára.
(3) Az AFIS egység légiforgalmi irányítói engedélyt nem adhat.
(4) Az AFIS egység feladata az ATC engedélyek beszerzése, valamint ezek továbbítása az érintett légijárművek számára, ha az induló légijármű felszállás után a repülőteret elhagyva, ellenőrzött légtérben tervezi repülését.
(5) Azokon a repülőtereken, ahol műszer szerinti megközelítési eljárások végrehajtása is lehetséges, az AFIS egységnek a VFR légijárművet a TIZ határánál várakoztatnia kell, ha ez a műszer szerinti megközelítést végrehajtó IFR légijármű biztonsága érdekében szükséges.
(6) * Az AFIS egység a feladatait a légiforgalmi szolgálati rendelet 402. §-ában meghatározottakkal összhangban köteles ellátni.
82. § (1) Az AFIS egység a fel- vagy leszállni készülő légijármű számára meghatározott futópályát javasol.
(2) A „JAVASOLT FUTÓPÁLYA” – angol nyelven „SUGGESTED RUNWAY” – kifejezés azt a futópályát jelöli, amelyet az AFIS egység a legmegfelelőbbnek ítél az érintett légijármű számára, figyelembe véve
a) a talajszelet,
b) a futópálya hosszát,
c) a rendelkezésre álló navigációs berendezéseket, és
d) a forgalmi helyzetet.
(3) Az AFIS egységnek elsősorban a széliránynak legjobban megfelelő futópályát kell javasolni. A forgalmi helyzet és a rendelkezésre álló megközelítési berendezések figyelembevételével, ettől eltérő pálya használata javasolható.
(4) A légijármű vezetője felelős azért, hogy eldöntse, a javasolt futópálya minden vonatkozásban megfelel-e a biztonságos üzemeltetés követelményeinek, figyelembe véve légijárművének technikai jellemzőit.
(5) Ha az érintett légijármű vezetője, a légijármű jellemzői miatt a javasolt futópályát nem tudja elfogadni, erről tájékoztatnia kell az AFIS egységet.
83. § (1) Az AFIS egység az előtéren a javasolt futópályára, a talajszélre, a légnyomásra és a lényeges helyi forgalomra vonatkozó tájékoztatást ad.
(2) A futópálya váróhelyén a légijármű „felszállásra kész” bejelentését követően a légijármű „ISMERT FORGALOM NINCS” – angol nyelven „NO REPORTED TRAFFIC” – tájékoztatást vagy ismert forgalomra vonatkozó tájékoztatást kap az AFIS egységtől.
(3) Ha a korábban ismertetett okok miatt a légijármű részére ATC engedély közvetítésére van szükség, az ATC engedélyt legkésőbb ennél a helynél továbbítják. Az ATC engedély továbbítására az „ATC ENGEDÉLYEZI ÖNNEK ...” – angol nyelven „ATC CLEARS YOU TO ...” – kifejezést használják.
(4) A futópályára történő kiguruláskor a „PÁLYA SZABAD” – angol nyelven „RUNWAY FREE” – kifejezéssel tájékoztatja az AFIS egység a légijárművet a felszállás végrehajthatóságáról, vagy ismert forgalomra vonatkozó tájékoztatást ad, ha ez korábban nem volt lehetséges.
(5) Az AFIS egység felszállás után tájékoztatja a légijárművet a szükséges frekvenciaváltásról.
84. § (1) A rádióösszeköttetés első ízben történő felvételekor meg kell adni a következőket:
a) javasolt futópálya,
b) forgalmi tájékoztatás,
c) meteorológiai tájékoztatás és
d) futópálya állapot.
(2) Az AFIS egység javasolhatja az érkező VFR légijárműnek – különösen abban az esetben, mikor IFR légijármű műszer szerinti megközelítést hajt végre vagy a futópálya állapota nem megfelelő –, hogy kijelölt pont felett várakozzon.
(3) Az AFIS egység a hosszúfalon, alapfalon vagy végső egyenesen „PÁLYA SZABAD” – vagy „RUNWAY FREE” – tájékoztatást, vagy a futópályán vagy annak közelében mozgó egyéb légijárművekkel, akadályokkal kapcsolatos információkról ad tájékoztatást.
(4) Az AFIS egység a légijármű leszállása után a futópályán, gurulással kapcsolatos információt adhat.
(5) Az AFIS egység begurulás közben parkolásra vonatkozó információkat adhat meg.
85. § * Az induló vagy érkező légijármű számára az AFIS akkor továbbítja a „PÁLYA SZABAD” – vagy „RUNWAY FREE” – kifejezést, ha nincs a futópályán légijármű, egyéb jármű vagy akadály, és a futópálya szélétől számított 50 m távolságon belül – vagy ha a futópálya hossza a 900 m-t nem haladja meg, 30 m távolságon belül – nincs várakozó vagy guruló légijármű.
86. § (1) Az átrepülő légijármű számára az AFIS egység következő tájékoztatásokat nyújtja:
a) helyi QNH,
b) forgalmi tájékoztatás, lényeges helyi forgalom,
c) bármely egyéb, a légijármű számára fontosnak ítélt tájékoztatás.
(2) Az átrepülés bejelentésével továbbított repülési tervadat alapján a légijármű számára a rendeltetési repülőtéren történő leszállásig nem biztosítanak automatikusan riasztószolgálatot.
87. § Az AFIS egység felkérheti az érintett légijárműveket, hogy közvetlenül tájékoztassák egymást, valamint egymás között koordinálják repülési műveleteiket az összeütközések megelőzése érdekében. Ilyen közvetlen rádióösszeköttetést a légijárművek is kezdeményezhetnek.
88. § (1) Az AFIS egység, ha egyéb módon nem lehetséges, egy légijármű számára fény- vagy pirotechnikai eszközök segítségével is adhat tájékoztatást.
(2) A szaggatott vörös fényjelek vagy vörös rakéta veszélyről történő figyelmeztetésül szolgálnak a légijárművek számára.
(3) Az ilyen jelzések egyike sem jelent irányítói engedélyt vagy utasítást.
89. § (1) Budapest CTR-ben hajtómű nélküli légijármű nem hajthat végre repülést.
(2) * Budapest CTR végső megközelítési területére csak a Budapest Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtérre történő leszállás, vagy a (4) bekezdésben meghatározott speciális repülési feladat végrehajtása esetén, valamint pilóta nélküli légijárművel és pilóta nélküli állami légijárművel a magyar légtér igénybevételéről szóló kormányrendeletben meghatározott feltételekkel lehet berepülni.
(3) * Budapest CTR végső megközelítési területének határait a magyar légtér légiközlekedés céljára történő kijelöléséről szóló 26/2007. (III. 1.) GKM–HM–KvVM együttes rendelet határozza meg.
(4) * Speciális repülési feladatnak minősül az állami légijárművel végrehajtott repülés, a kutató-mentő repülés, a légijárművel végzett egészségügyi mentőrepülés, a légi tűzoltás céljából végzett repülés, a légijárművel folytatott munkavégzés, valamint a légi fényképezési és légi megfigyelési feladatokat végző repülés.
90. § (1) A nem ellenőrzött légtérből Budapest CTR-be belépni szándékozó légijárműnek fel kell vennie a rádióösszeköttetést Budapesti Repülőtéri Irányító Toronnyal a CTR-határ átrepülését megelőzően, engedélyt kell kérnie a berepülésre, és tájékoztatást kell adnia arról, ha a légijármű helikopter.
(2) A berepülést kijelölt belépő pontokon kell végrehajtani, kivéve, ha a Budapesti TWR eltérő utasítást ad.
(3) Budapest Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtérre érkező és induló légijármű kizárólag a közzétett pontokon keresztül tervezheti a repülést.
(4) A 37. § (3) bekezdése szerint Budapest CTR oldalhatárain belül, terepről tervezett felszállás esetén, ha a légiforgalmi irányítói engedély beszerzésére a földön sem rádión, sem telefonon nincs lehetőség, akkor a légijármű a végső megközelítési területen kívül emelkedhet fel legfeljebb 50 m földfelszín feletti magasságig a légiforgalmi irányítói engedély beszerzése érdekében.
91. § (1) A belépő pont engedélyezett átrepülése után a légijárműnek a TWR utasítása szerint várakoznia vagy közelednie kell, és ezt követően kell végrehajtania a megközelítést és leszállást.
(2) A légijármű maximum 1500 láb (450 m) tengerszint feletti magasságon várakozhat.
(3) A légijárműnek a leszállást a TWR által megadott futópályára vagy a kijelölt helikopter leszállóhelyre kell végrehajtania.
(4) Rádióösszeköttetés megszakadásakor a légijárműnek az ATC engedély szerint kell végrehajtania a megközelítést. Ha nem kapott leszállási engedélyt, a légijárműnek a belépési pont felett kell várakoznia 5 percet, és ezt követően kell végrehajtani a leszállást a futópályára.
(5) * Rádióösszeköttetés megszakadása esetén a TWR megkísérli az engedélyek és utasítások továbbítását a SERA rendelet melléklet 1. Függelékében meghatározott fényjelek segítségével.
(6) A légijárműnek a gurulást a „FOLLOW ME” felvezető gépkocsi utasítása szerint kell végrehajtani, kivéve, ha a TWR eltérő utasítást ad.
92. § (1) Induló légijárműnek a felszállást a TWR által megadott futópályáról vagy kijelölt helikopter leszállóhelyről kell végrehajtania.
(2) A légijárműnek a Budapest CTR-t a TWR által adott útvonalengedély szerint kell elhagynia. (3) Rádióösszeköttetés megszakadása esetén:
a) ha a felszállás előtt szakad meg a rádióösszeköttetés, a légijármű a felszállást nem hajthatja végre; vagy
b) ha felszállás után szakad meg a rádióösszeköttetés, a légijárműnek folytatnia kell a repülést és azt a 42. § (4) bekezdésében meghatározott, a rádióösszeköttetés elvesztése esetén követendő standard eljárások szerint kell végrehajtania.
93. § A Budapest CTR-be belépő vagy onnan induló, 120 csomó vagy annál kevesebb műszer szerinti sebességgel repülő VFR légijárműnek el kell kerülnie Budapest TMA légterét, és repülését Budapest TMA alatt kell terveznie.
94. § Ez a rendelet a kihirdetését követő 30. napon lép hatályba.
95. § Ez a rendelet
a) az egységes európai égbolton a felszállás előtti szakaszban a repülési tervekre alkalmazandó eljárások követelményeiről szóló 2006. július 4-i 1033/2006/EK bizottsági rendelet;
b) a légiforgalmiáramlás-szervezésre vonatkozó közös szabályok megállapításáról szóló 2010. március 25-i 255/2010/EU bizottsági rendelet;
c) a levegőben történő ütközések elhárítását szolgáló közös légtérhasználati követelmények és üzemeltetési eljárások meghatározásáról szóló 2011. december 16-i 1332/2011/EU bizottsági végrehajtási rendelet;
d) a közös repülési szabályok és a léginavigációs szolgáltatásokra és eljárásokra vonatkozó működési rendelkezések meghatározásáról, valamint az 1035/2011/EU végrehajtási rendelet és az 1265/2007/EK, az 1794/2006/EK, a 730/2006/EK, az 1033/2006/EK és a 255/2010/EU rendelet módosításáról szóló 2012. szeptember 26-i 923/2012/EU bizottsági végrehajtási rendelet;
e) * az egységes európai égbolton belüli beszédüzemű kommunikáció csatornatávolságára vonatkozó követelmények megállapításáról szóló 2012. november 16-i 1079/2012/EU bizottság rendelet;
f) az egységes európai égbolton belüli beszédüzemű kommunikáció csatornatávolságára vonatkozó követelmények megállapításáról szóló 1079/2012/EU végrehajtási rendelet módosításáról szóló, 2013. július 10-i 657/2013/EU bizottsági végrehajtási rendelet;
g) * a léginavigációs szolgálatoknak az egységes európai égbolt keretében történő ellátásáról szóló, 2004. március 10-i 550/2004/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet 8. cikk (3) bekezdése;
h) * a 923/2012/EU végrehajtási rendeletnek a közös repülési szabályok és a léginavigációs szolgáltatásokra és eljárásokra vonatkozó működési rendelkezések (SERA C. rész) aktualizálása és kiegészítése tekintetében történő módosításáról, valamint a 730/2006/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2016. július 20-i (EU) 2016/1185 EU bizottsági végrehajtási rendelet;
i) * a pilóta nélküli légi járművekkel végzett műveletekre vonatkozó szabályokról és eljárásokról szóló, 2019. május 24-i (EU) 2019/947 bizottsági végrehajtási rendelet;
j) * légiforgalmi szolgáltatást/léginavigációs szolgálatokat és más légiforgalmi szolgáltatási hálózati funkciókat és azok felügyeletét ellátó szolgáltatókra vonatkozó közös követelmények meghatározásáról, valamint a 482/2008/EK rendelet, az 1034/2011/EU, az 1035/2011/EU és az (EU) 2016/1377 végrehajtási rendelet hatályon kívül helyezéséről, továbbá a 677/2011/EU rendelet módosításáról szóló, 2017. március 1-jei (EU) 2017/373 bizottsági végrehajtási rendelet; és
k) * a 923/2012/EU rendeletnek, a 139/2014/EU rendeletnek és az (EU) 2017/373 rendeletnek a légiforgalmi szolgáltatásra/a léginavigációs szolgálatokra, a légtérszerkezet kialakítására, az adatminőségre és a futópálya biztonságára vonatkozó követelmények tekintetében történő módosításáról, valamint a 73/2010/EU rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2020. február 14-i (EU) 2020/469 bizottsági végrehajtási rendelet
végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapít meg.
96. § *
1.1. * Az egyedi repülési tervek írásban történő benyújtására szolgáló repülési terv űrlap három részből áll:
1.1.1. * A címzettek és a feladással kapcsolatos adatok feltüntetésére szolgáló fejrész. Ezt a részt a repülési tervet átvevő egység tölti ki. A repülési terv benyújtója által külön kért egyéb címzetteket itt kell feltüntetni.
1.1.2. Az alapvető repülési tervadatokat tartalmazó középső rész, amelyet valamennyi címzetthez továbbítanak.
1.1.3. * Kiegészítő tájékoztatások feltüntetésére szolgáló rész. Ez a rész általában nem kerül továbbításra a címzettek számára, az itt közölt információk az esetlegesen szükséges kutatás és mentés szempontjából bírnak fontossággal, és ezeket csak külön kérésre továbbítják. Többszakaszos vagy visszaúti repülési terv esetén továbbítani kell az indulási repülőteret kiszolgáló légiforgalmi szolgálatok bejelentő irodájának vagy az illetékes ATS egységének.
1.2. Az űrlapon az egyes repülési adatok beírására rovatok szolgálnak, egy rovat több elemből is állhat. Az egyes rovatok és elemek neve két nyelven (angol-magyar) van megadva.
Az egyes rovatok számozottak (nem egymást követő számozással), a számozás és az írásjelek csak a repülési terv AFTN-en történő továbbítása és a rendeltetési oldalon történő feldolgozás szempontjából fontosak.
2.1. Ha az egyes mezők viszonylatában külön jelezve nincs, valamennyi mezőt ki kell tölteni.
2.2. Az adatokat az első rendelkezésre álló karakterhelytől kezdve kell beírni, a fennmaradó helyeket üresen kell hagyni.
2.3. Az óra-időket 24 órás időrendszert használva, 4 számjeggyel (órák és percek), UTC-ben kell beírni.
2.4. A számított repülési időt 4 számjeggyel (órák és percek) kell beírni.
2.5. A repülési tervben használt „repülőtér” kifejezés olyan területet is jelenthet, amely nem kiépített repülőtér, de meghatározott típusú légijárművek (pl. helikopterek, ballonok) is használhatják.
2.6. Az űrlapot jól olvasható nyomtatott nagybetűkkel kell kitölteni, faxon történő továbbítás esetén a kitöltéshez fekete színű íróeszközt (vagy írógépet) kell használni.
3.1.Be kell írni min. 2, max. 7 alfanumerikus karakterrel:
3.1.1. kereskedelmi repülés esetén a járatszámot, ha ilyen van, pl. KLM511 vagy
3.1.2. a légijármű felségjelét, vagy közös jelét és a lajstromjelét, pl. HAANB
3.2. Kötőjelet vagy szimbólumot használni nem lehet.
3.3. A későbbi rádióösszeköttetések során a beírt azonosító jelet kell használni.
3.4. A légijármű felségjelére vagy közös jelére és a lajstromjelére vonatkozó standardokat az ICAO Annex 7. határozza meg.
3.5. Az egyes járatok rádiótávbeszélő hívójeleit az ICAO Designators for aircraft operating agencies, aeronautical authorities and services (Doc 8585) kiadványa tartalmazza.
3.6. Kötelékrepülés esetén a vezérgép vagy az ATS-sel rádióösszeköttetést tartó légijármű azonosító jelét kell feltüntetni és a 18. rovatban REG/jelölést használva kell megadni a kísérő légijárművek lajstromjelét.
3.7. A Nyitott Égbolt keretén belül végrehajtott repülések esetén az OSY hívójel használandó. Az ilyen repülések három csoportba tartozhatnak, a csoportjelölést az alábbiak szerint kell megadni a hívójel utolsó betűjeként:
3.7.1. F: Felderítő célú repülés, a 18. rovatban az STS/ATFMX feltüntetésével és egy arra vonatkozó megjegyzéssel, hogy a repülés útvonala az érintett nemzeti hatóságokkal egyeztetésre került,
3.7.2. D: Bemutató célú repülés, a 18. rovatban fel kell tüntetni az STS/ATFMX-t és belefoglalni a megjegyzést, hogy a repülés útvonala az érintett nemzeti hatóságokkal egyeztetésre került, vagy
3.7.3. T: Szállítás céljából végzett repülés. A repülést normál repülésként kezelik, a 18. rovatban semmit sem kell feltüntetni.
4.1. Repülési szabályok (1 karakter)
4.1.1. Be kell írni a repülési szabályokat az alábbiak szerint:
4.1.1.1. I ha a repülés teljes időtartama alatt IFR-ként üzemel
4.1.1.2. V ha a repülés teljes időtartama alatt VFR-ként üzemel
4.1.1.3. Y ha a repülés kezdeti szakaszában IFR-ként üzemel, majd egy vagy több alkalommal változnak a repülési szabályok (VFR/IFR/VFR) vagy
4.1.1.4. Z ha a repülés kezdeti szakaszában VFR-ként üzemel majd, egy vagy több alkalommal változnak a repülési szabályok (IFR/VFR/IFR)
4.1.2. Y és Z használata esetén a 15. rovatban fel kell tüntetni azt a pontot/pontokat, ahol a repülési szabályok megváltoztatását tervezik.
4.2. Repülés típusa (1 karakter)
4.2.1. Be kell írni a repülés típusát az alábbiak szerint:
4.2.1.1. S menetrend szerinti kereskedelmi repülés,
4.2.1.2. N nem-menetrend szerinti repülés,
4.2.1.3. M katonai repülés,
4.2.1.4. G általános célú repülés, beleértve a sport, magán és taxi repüléseket,
4.2.1.5. X egyéb, beleértve a VIP, mentő-, rendőrségi, tűzoltó, kalibráló, gyakorló-, munkarepüléseket stb.
4.2.2. Katonai repülések esetén:
4.2.2.1. Teljes egészében OAT repülések esetén 18. rovatban STS/jelölést követően fel kell tüntetni a repülés jellegét.
4.2.2.2. Vegyes repülés esetén a 15. rovatban fel kell tüntetni azt a pontot/pontokat, ahol a katonai repülés jellegének (GAT vagy OAT) megváltoztatását tervezik.
4.2.3. X használata esetén STS/, RMK/, vagy STAYINFOn/ jelölést használva meg kell adni a repülés jellegét.
5.1. Légijárművek száma (1 vagy 2 karakter):
5.1.1. Be kell írni a légijárművek számát, ha az egynél több, tehát csak kötelékrepülés esetén kell kitölteni.
5.2. Légijármű típusa (2–4 karakter):
5.2.1. Be kell írni a légijármű típusát az ICAO Aircraft Type Designators (Doc 8643) című kiadványban megadottak szerint.
5.2.2. A vitorlázó-repülőgépekre a „GLID”, a ballonokra a „BALL”, a léghajóra a „SHIP” és az ultrakönnyű légijárművekre az „ULAC” jelöléseket kell használni.
5.2.3. Ha a légijármű(vek) típusa(i) részére ilyen jelölést nem osztottak ki a ZZZZ-t kell beírni.
5.2.4. Egyedi légijármű esetén a 18. rovatban TYP/-t követően nyílt szöveggel adja meg a légijármű típusát.
5.2.5. Több típusból álló kötelék esetén:
5.2.5.1. ha a légijárművek típusa nem ismert, a 9. rovatban a légijárművek darabszámát követően a légijármű típust ZZZZ-vel kell megadni, és a 18. rovatban a légijármű típusokat a TYP/-t és RMK/-t követően kell beírni úgy, hogy a TYP/ után a legkisebb teljesítményű típust kell beírni, az RMK/ után pedig az egyéb típusokat kell felsorolni,
pl. 9. rovat: 2ZZZZ/M, 18. rovat: TYP/D9FF RMK/SECOND AC TYPE D7FF
5.2.5.2. ha a légijárművek típusa ismert, a 9. rovatban a légijárművek darabszámát követően a legkisebb teljesítményű légijármű típus jelölését kell beírni, az egyéb légijárművek típusait pedig a 18. rovatban TYP/ után kell felsorolni,
pl. 9. rovat: 2BE20/M 18. rovat:
Azonos ismert típusból álló köteléknél 9. rovatban pl. 02BE20/L és a 18. rovatban nem kell megadni semmit.
Azonos ismeretlen típusból álló köteléknél 9. rovatban pl. 02ZZZZ/L és a 18. rovatban TYP/az azonos ismeretlen típus.
Különböző ismert típusból álló köteléknél 9. rovatban pl. 03ZZZZ/L és a 18. rovatban TYP/02BE20 BE9L. Különböző ismeretlen típusból álló köteléknél 9. rovatban pl. 03ZZZZ/L és a 18. rovatban TYP/darabszámok és ismeretlen típusokat kell megadni.
5.3. Turbulencia kategória (1 karakter):
5.3.1. * Be kell írni a törtvonás után a következő betűk valamelyikét a légijármű turbulencia kategóriájának jelzésére:
5.3.1.1. J (SUPER) az ICAO Doc 8643 (Aircraft Type Designator) által így meghatározott légijármű típusok esetében,
5.3.1.2. H (Heavy), ha az engedélyezett maximális felszálló tömeg (MTOW) 136 000 kg vagy több, az ICAO Doc 8643 által a J (SUPER) kategóriában felsorolt repülőgéptípusok kivételével,
5.3.1.3. M (Medium), ha az MTOW kisebb, mint 136 000 kg, de több, mint 7000 kg,
5.3.1.4. L (Light), ha az MTOW 7000 kg vagy kisebb.
6.1. Képességek
6.1.1. A képességeket az alábbi elemek alkotják:
6.1.1.1. a lényeges működőképes berendezések a légijármű fedélzetén,
6.1.1.2. a személyzet képesítésének megfelelő berendezések és képességek, és
6.1.1.3. ahol alkalmazható, az illetékes hatóság engedélye.
6.1.2. Be kell írni a mező első részébe (max. 64 karakter) egy karaktert a következők szerint:
6.1.2.1. S ha az útvonal lerepüléséhez és a megközelítés végrehajtásához szükséges alapvető kommunikációs (VHF RTF) és navigációs (VOR és ILS) berendezések rendelkezésre állnak és működőképesek, vagy
6.1.2.2. N ha az útvonal lerepüléséhez és a megközelítés végrehajtásához a szükséges kommunikációs és navigációs berendezések nem állnak rendelkezésre, vagy üzemképtelenek, vagy a légijármű vezetője nincs feljogosítva a légijárműbe szerelt alapvető navigációs berendezések használatára,
6.1.3. * Ha szükséges, be kell írni az alábbi betűkből egyet vagy többet a rendelkezésre álló és működő berendezések és képességek jelzésére:
A GBAS leszállító rendszer
B LPV (APV SBAS-sal)
C LORAN C
D DME
E1 FMC WPR ACARS
E2 D–FIS ACARS
E3 PDC ACARS
F ADF
G GNSS
H HF RTF
I Inertial Navigation
J1 CPDLC ATN VDL Mode 2
J2 CPDLC FANS 1/A HFDL
J3 CPDLC FANS 1/A VDL Mode A
J4 CPDLC FANS 1/A VDL Mode 2
J5 CPDLCFANS 1/A SATCOM (INMARSAT)
J6 CPDLC FANS 1/A SATCOM (MTSAT) J7 CPDLC FANS 1/A SATCOM (Iridium)
K MLS
L ILS
M1 ATC RTF SATCOM (INMARSAT)
M2 ATC RTF (MTSAT) M3 ATC RTF (Iridium)
O VOR
P1-P9 RCP részére fenntartva
R PBN engedélyezett
T TACAN
U UHF RTF
V VHF RTF
W RVSM engedélyezett
X MNPS engedélyezett
Y VHF 8,33 kHz csatornaosztású képességű rádióberendezéssel
Z Egyéb berendezések, vagy egyéb képességek
6.1.3.1. A G jelölést a külső GNSS teljesítmény növelő berendezés esetén alkalmazzák, amelyet a 18-as rovatban NAV/ után egy betűközzel kell feltüntetni
6.1.3.2. A J1 használatakor figyelembe kell venni az adatkapcsolat szolgálatokra, ATC engedélyre és tájékoztatásokra/ATC összeköttetések szervezésre/ATC mikrofon próbára vonatkozó RTCA/EUROCAE Interoperability Requirements Standard for ATN Baseline 1 (ATN B1 INTEROP Standard DO–280B/ED-110B) kiadványban leírtakat.
6.1.3.4. Az R a PBN szintek jelzésére szolgál, melyeket a 18-as rovatban a PBN/ jelölésben kell feltüntetni. Egy kijelölt útvonalra vagy légtérre a PBN használatára vonatkozó útmutató anyagot az ICAO Performance- Based Navigation Manual (Doc 9613) határozza meg.
6.1.3.5. * Területi navigációs képességgel nem rendelkező állami légijármű EUR körzeten belül történő repülés során az S vagy R jelöléseket nem használhatja. Ezt a 10. rovatban Z-vel, a 18. rovatban NAV/NONRNAV jelöléssel kell feltüntetni.
6.1.3.6. * Ha meghibásodás vagy egyéb ok miatt a légijármű indulás előtt nem képes megfelelni az adott repülési szakaszra meghatározott területi navigációs előírásoknak, akkor nem használhatja az S, vagy R jelölést a repülési terv 10. rovatában. Mivel ebben az esetben a légijármű az ATC részéről különleges kezelést igényel, a repülési terv 10. rovatában Z-t, a 18. rovatában NAV/RNAVINOP jelölést kell alkalmazni. Ha a repülési terv benyújtása már megtörtént, akkor törölni kell azt és új repülési tervet kell benyújtani.
6.1.3.7. Az RVSM képességet a kért repülési szinttől függetlenül W beírásával jelezni kell a 10. rovatban. Kötelékrepülést végrehajtó állami légijárműveknek azonban – függetlenül RVSM engedélyezési státusuktól – nem szabad beírniuk a W betűt.
6.1.3.8. A Z használata esetén a 18. rovatban COM/, NAV/ vagy DAT/ jelölést használva fel kell tüntetni az egyéb berendezéseket, vagy egyéb képességeket.
6.1.3.9. Y-nal kell külön jelezni a 8,33 kHz csatornaosztású rádióberendezéssel történő felszereltséget:
6.1.3.9.1. S használata esetén is; és
6.1.3.9.2. akkor is, ha a tervezett repülési magasság nem indokolja a 8,33 kHz csatornaosztású rádióberendezés meglétét, azonban az adott légijármű képes olyan légtérben működni, ahol a 8,33 kHz csatornaosztású rádióberendezéssel való felszereltséget előírták.
6.1.3.9.3. Ha a légijármű ilyen rádiókészülékkel nincs felszerelve, az Y-t értelemszerűen nem kell beírni.
6.1.3.9.4. Ha a légijármű számára a 8,33 kHz csatornaosztású rádióberendezéssel történő felszereltségi követelmény nem vonatkozik, a felmentést a 18. rovatban STS/-t követően kell jelezni.
6.2. Berendezések
6.2.1. A mezőben található törtvonalat követően a fedélzeti felderítő berendezésekre, vagy képességekre vonatkozó információkat egy vagy több jelöléssel, legfeljebb 20 karakterrel kell megadni, az alábbiak szerint:
6.2.1.1. N nincs felderítő berendezés, vagy üzemképtelen, vagy
6.2.1.2. SSR „A” és „C” mód esetén:
6.2.1.2.1. * A „A” módú 4096 kód beállítási lehetőségű transzponder,
6.2.1.2.2. * C „A” és „C” módú 4096 kód beállítási lehetőséggel rendelkező transzponder.
6.2.1.3. SSR „S” mód esetén:
6.2.1.3.1. E „S” módú transzponder légijármű azonosító jel és nyomásmagasság, valamint ADS–B képesség,
6.2.1.3.2. H „S” módú transzponder légijármű azonosító jel és nyomásmagasság, valamint bővített felderítő berendezés képesség,
6.2.1.3.3. I „S” módú transzponder légijármű azonosító jel továbbítással, de nyomásmagasság képesség nélkül,
6.2.1.3.4. L „S” módú transzponder légijármű azonosító jel és nyomásmagasság, bővített ADS–B és felderítő berendezés képesség,
6.2.1.3.5. P „S” módú transzponder nyomásmagasság, de légijármű azonosító jel képesség nélkül,
6.2.1.3.6. S „S” módú transzponder légijármű azonosító jel és nyomásmagasság képesség,
6.2.1.3.7. X „S” módú transzponder légijármű azonosító jel vagy nyomásmagasság továbbítás nélkül.
6.2.1.3.8. A bővített felderítő berendezés képesség a légijármű azon képessége, mellyel az S módú transzponderen keresztül légijárműtől származó adatokat továbbít.
6.2.1.4. ADS–B esetén:
6.2.1.4.1. B1 1090 MHz-en működő ADS–B „adási” képességgel
6.2.1.4.2. B2 1090 MHz-en működő ADS–B „adási” és „vételi” képességgel
6.2.1.4.3. U1 ADS–B „adási” képességgel UAT használatával
6.2.1.4.4. U2 ADS–B „adási” és „vételi” képességgel UAT használatával
6.2.1.4.5. V1 ADS–B „adási” képességgel VDL 4-es mód használatával
6.2.1.4.6. V2 ADS–B „adási” és „vételi” képességgel VDL 4-es mód használatával
6.2.1.5. ADS–C esetén:
6.2.1.5.1. D1 ADS–C FANS 1/A képességekkel
6.2.1.5.2. G1 ADS–C ATN képességekkel
Példa: ADE3RV/HB2U2V2G1
6.2.2. A további felderítő berendezéseket a 18. rovatban a SUR/ után kell feltüntetni.
6.3. A navigációs képességre vonatkozó tájékoztatást az ATC részére továbbítani kell az engedély és útvonal beszerzése céljából.
7.1. Indulási repülőtér (4 karakter):
7.1.1. * Be kell írni az indulási repülőtér négybetűs ICAO helységjelölését az ICAO Doc 7910 Location Indicators kiadványában meghatározottak szerint, pl. LHBP, EGKK.
7.1.2. Ha az indulási repülőtérnek nem osztottak ki helységjelölést, vagy a légijármű terepről hajtja végre a felszállást, ZZZZ-t kell beírni, és a 18. rovatban DEP/ jelölést használva meg kell adni az indulás helyét.
7.1.3. Budapest FIR-ből történő indulás esetén az indulás helyét földrajzi koordinátákkal vagy az ahhoz legközelebb eső – a magyar AIP mellékletét képező ICAO 1:500 000 léptékű Légiforgalmi Térképen feltüntetett – település, vagy navigációs berendezés nevével kell megadni.
7.2. Idő (4 karakter):
7.2.1. Be kell írni az EOBT-t UTC-ben, azaz azt az időpontot, amikorra a forgalmi előtérről a felszálláshoz történő elgurulást tervezik.
8.1. Utazósebesség (max. 5 karakter)
8.1.1. Be kell írni a tényleges önsebességet (a légijármű a környező levegőhöz viszonyított sebessége, True airspeed, TAS) a repülés első, vagy teljes szakaszára az alábbi mértékegységek és módok alkalmazásával:
8.1.1.1. csomókban történő megadás esetén N és négy számjegy, pl. N0355
8.1.1.2. kilométer/órában történő megadás esetén K és négy számjegy, pl. K0830
8.1.1.3. tényleges Mach számban történő megadás esetén M és három számjegy, pl. 0,82 Mach = M082
8.2. Utazómagasság (max. 5 karakter)
8.2.1. Be kell írni a tervezett utazómagasságot a repülés első, vagy teljes szakaszára a következő mértékegységek alkalmazásával:
8.2.1.1. repülési szintben történő megadás esetén F és három számjegy, pl. F330,
8.2.1.2. lábban kifejezett tengerszint feletti magasság szerinti megadás esetén A és három számjegy (100 lábas egységek), pl. A045 (4500 láb QNH magasság),
8.2.1.3. méter standard-ben történő megadás esetén S és négy számjegy (10 méteres egységek), pl. S 1130 (11 300 méter standard),
8.2.1.4. méterben kifejezett tengerszint feletti magasság szerinti megadás esetén M és négy számjegy (10 méteres egységek), pl. M0060 (600 méter QNH magasság),
8.2.1.5. ellenőrzött légtéren kívül végrehajtott VFR repülések esetén ebbe a mezőbe VFR betűket is lehet írni.
8.2.2. Amennyiben nemzetközi repülés során olyan FIR határt terveznek keresztezni, ahonnan a korábbitól eltérő mértékegységrendszert kell használni, az útvonalmezőben meg kell adni azt a pontot, ahonnan az új mértékegységrendszert használják, az új mértékegységrendszerben kifejezett adatokkal együtt (az eljárás megegyezik a sebesség/magasság megváltoztatás módjával).
8.2.7. Budapest FIR-ben az utazómagasságokat:
8.2.7.1. az átváltási szinten, vagy felette tervezett repülések esetén: repülési szintek szerint, pl. F110
8.2.7.2. az átváltási magasságon, vagy alatta tervezett repülések esetén pedig: lábban vagy méterben kifejezett tengerszint feletti magasságban (pl. A025 vagy M0075) kell megadni.
8.3. Útvonal (karakterszám nem meghatározott):
8.3.1. Az útvonalmező csak meghatározott elemeket tartalmazhat. Az útvonal leírás egyes elemeit szóközzel kell elválasztani. Az egyes elemek a következők lehetnek:
8.3.1.1. útvonal kódjelölés (2–7 karakter): az útvonalra, vagy útvonalszakaszra kiosztott kód jelölés, beleértve az ATS útvonalak kódjelölését, a SID-eket és STAR-okat ahol ezek alkalmazhatók (pl. A4, UW42, H26, KODAP2A), és egyéb egyeztetett kódjelöléseket (pl. OAT repülési útvonal kódjelölése).
8.3.1.2. fontos pont jelölése, ami lehet:
8.3.1.2.1. a pont számára kiosztott kódjelölés (2–5 karakter), pl. MN, TPS, BALVA,
8.3.1.2.2. csak fokokat tartalmazó földrajzi koordináta (7 karakter), pl. 47N021E, 23S037W,
8.3.1.2.3. fokokat és perceket tartalmazó földrajzi koordináta (11 karakter) pl. 4712N02135E, 3612S04512W,
8.3.1.2.4. irányszög és távolság valamely vonatkozási ponttól (8 vagy 9 karakter): a vonatkozási pont elnevezése, amelyet szóköz nélkül, a mágneses irányt és a tengeri mérföldben mért távolságot jelző 3–3 számjegy követ, pl. BUG-tól 90 fokra és 30 NM-re lévő pont jelölése: BUG090030,
8.3.1.2.5. az ICAO 1:500 000 léptékű Légiforgalmi Térképen feltüntetett település neve (csak ellenőrzött légtéren kívül tervezett VFR repülési szakasz leírásához).
8.3.1.2.6. A számjegyek előírt számát nulla beiktatásával kell kialakítani, ha szükséges.
8.3.1.3. utazósebesség és/vagy utazómagasság változtatás helye (max. 21 karakter):
az a pont, ahol az utazósebesség, és/vagy utazómagasság megváltoztatását tervezik, amit egy törtvonás és az utazósebesség, valamint az utazómagasság értékei követnek, még akkor is, ha csak az egyik érték változik. Szóközt használni nem lehet.
Pl. MN/N0420F350, OBETA/N0435F330,
4602N02135E/N0450F330, BUG120025/N0250F130
8.3.1.4. repülés jellegének megváltoztatási helye (max. 20 karakter):
az a pont, ahol a repülés jellegének (GAT – polgári szabályok szerint végzett repülések, OAT – speciális katonai repülések) megváltoztatását tervezik, amit egy szóköz és az új repülési jelleg megadása követ.
Pl. BUG OAT, NORAH/N0350F110 GAT
8.3.1.5. repülési szabályok megváltoztatása (3 karakter):
– a pont nevének, vagy helyének megadását követően egy szóköz után:
8.3.1.5.1. VFR betűk, ha a változtatás IFR-ről VFR-re és
8.3.1.5.2. IFR betűk, ha a változtatás VFR-ről IFR-re történik.
Pl. BUG VFR, TPS/N0200F120 IFR, NORAH/N0180A025 GAT VFR
8.3.1.6. utazóemelkedés jelzése (max. 28 karakter):
8.3.1.6.1. C betűt követő törtvonás után az utazóemelkedés megkezdésének pontja, majd ismét törtvonás, utána az utazóemelkedés közbeni sebesség, az utazóemelkedési réteg két szélső magassága, vagy az a magasság, amely felett az utazóemelkedést tervezik és utána a PLUS betűk. Szóközt használni nem lehet.
Pl. C/48N050W/M082F290F350, C/48N050W/MO82F290PLUS
8.3.1.6.2. Budapest FIR-en belüli repülési szakaszokra utazóemelkedést nem lehet jelezni.
8.3.1.7. útvonali várakozás jelzése (STAY karaktersorozat, körzet és várakozási idő):
8.3.1.7.1. Az eljárás csak útvonalon tervezett speciális várakozások jelzésére használható, pl. VOR berepülés, üzemanyag felvétel, légi fényképezés stb.
8.3.1.7.2. A légtérbe történő belépés pontja után szóközzel be kell írni STAY karaktersorozatot és szóköz nélkül a várakozási légtér sorszámát 1–9-ig (kötelező elem, akkor is beírandó, ha csak egy légtérben hajtanak végre speciális repülést), törtvonás, utána négy karakterrel óra-percben a tervezett várakozási idő, és ezt követően szóközzel be kell írni a légtérből történő kilépés tervezett pontját (mely azonos lehet a belépési ponttal).
Pl. SVR STAY1/0030 SVR, ... SVR STAY1/0045 SVR BUG STAY2/0100 BUG...
8.3.2. A 18. egyéb tájékoztatások rovatban ezen túlmenően meg kell adni az egyes légterekben tervezett feladatokat.
8.3.3. A repülési útvonal leírásának általános szabályai
Nemzetközi repülések esetén, ha indulás előtt a légijármű személyzete arra számít, hogy a repülés végrehajtási körülményeitől függően (pl. üzemanyag-mennyiség) repülés közben dönti el, hogy a repülést egy módosított rendeltetési repülőtérig folytatja, a repülési tervet az eredeti rendeltetési repülőtérig terjedő szakaszra kell kitölteni, és a 18. egyéb tájékoztatások rovatban kell jelezni a módosított rendeltetési repülőteret és ha lehet, az oda vezető útvonalat.
8.3.4. Szabad útvonalú légtérben történő repülések
8.3.4.1. A szabad útvonal megadásához be kell írni:
8.3.4.1.1. annak a fontos pontnak a kódjelölését, ahol a SID befejeződik vagy a szabad útvonalú légtérbe belép, azt követően a DCT (direkt) betűket és a következő fontos pont kódjelölésétpl. TORNO DCT NATEX ..., BUDOP DCT BEGLA...;
8.3.4.1.2. a DCT betűket és a következő fontos pont kódjelölését, ha az indulási repülőtéren SID-ek nincsenek kijelölve, pl. LHBC DCT DODAR;
8.3.4.1.3. * a földi telepítésű navigációs berendezések kódjelölését, ha a fedélzeti rendszer nem teszi lehetővé az RNAV 5-nek megfelelő üzemelést,pl. BUDOP DCT BKS DCT BUG DCT PTB DCT GYR DCT BEGLA;
8.3.4.2. Ezt követően be kell írni minden olyan fontos pontot, ahol az útvonal, az utazósebesség vagy utazómagasság, a repülési szabályok, vagy a repülés jellegének megváltoztatásáttervezik.
8.3.5. Kijelölt ATS útvonalakon történő repülések
8.3.5.1. Az útvonal kezdetének megadásához be kell írni:
8.3.5.1.1. annak a fontos pontnak a kódjelölését, ahol a SID befejeződik és az azt követő ATS útvonal jelölését, pl. TORNO UY52..., SUI UR232...; vagy
8.3.5.1.2. ha az indulási repülőtéren SID-k nincsenek kijelölve, a DCT (direkt) betűket, az első ATS útvonalhoz való csatlakozás pontját és az ATS útvonal jelölését.
8.3.5.2. Ezt követően be kell írni minden olyan pontot, ahol az útvonal, az utazósebesség vagy utazómagasság, a repülési szabályok, vagy a repülés jellegének megváltoztatásáttervezik.
8.3.5.2.1. Az ATS útvonal alacsonylégtéri és magaslégtéri átmenetének pontját nem kell külön jelezni. A megadott utazómagasságnak megfelelően az ATS útvonal alacsony- vagy magaslégtéri kód jelölését kell feltüntetni.
8.3.5.2.2. Utazósebesség vagy utazómagasság alatt a repülés jelentős szakaszán tartott sebességet vagy magasságot kell érteni. Az utazósebességre történő gyorsítást, a leszálláshoz történő lassítást, az utazómagasságra történő emelkedést vagy süllyedésváltozásokat nem kell feltüntetni.
8.3.5.2.3. Utazósebesség változtatás az 5%-ot elérő sebességváltoztatás.
8.3.5.3. Ezután minden esetben be kell írni:
8.3.5.3.1. a következő ATS útvonalszakasz jelölését, még akkor is, ha ez megegyezik az előzővel, vagy
8.3.5.3.2. a DCT betűket, ha a következő pontra történő repülés nem kijelölt ATS útvonalon történik.
8.3.5.3.3. DCT betűket kell használni az azonosító jelölés nélküli ún. „ATS” útvonalat kijelölő két pont között.
8.3.5.3.4. Nem kell DCT-t használni:
8.3.5.3.4.1. földrajzi koordinátákkal vagy irányszöggel és távolsággal megadott pontok között és
8.3.5.3.4.2. belföldi VFR repülések esetén vagy belföldi VFR repülési szakaszokra.
8.3.5.4. Az útvonal befejezésének megadásához be kell írni az indulásnál leírtakhoz hasonlóan:
8.3.5.4.1. annak a fontos pontnak a kódjelölését, ahonnan a rendeltetési repülőtérre vezető STAR kezdődik, pl.... UG104 ALB, UG 18 LARKI, vagy
8.3.5.4.2. ha a rendeltetési repülőtéren STAR-ok nincsenek kijelölve, az utolsó ATS útvonal jelölése után az útvonal elhagyásának pontját, mely lehet pl. a TMA belépőpont, vagy a rendeltetési repülőteret kiszolgáló navigációs berendezés és a DCT betűket.
8.3.5.5. Példák az ATS útvonalon végrehajtott repülések útvonalának leírására:
DCT SUMIR UM985 MALUG UP978 VIW UP976 GRZ UY570 GOTAR Y58 VEBOS
TLL UM857 PODAN UZ200 DEMOP Z201 AGMAS DCT
DCT JAN G376 TABIN/N0270F210 G376 ANEXA
GERGA UM725 HDO UM748 KOPIT UL620 ROMIS UL601 PITOK UL867 NEPOT UN127 BLO DCT NORAH M986 SAG VFR DCT NCS DCT
8.3.6. Kijelölt ATS útvonalakon kívül végrehajtott repülések
8.3.6.1. Általában nem több, mint 30 perc repülési időnyi távolságra, vagy maximum 200 NM távolságra lévő pontokat kell beírni, beleértve azokat a pontokat is, ahol sebesség, utazómagasság, útirány, repülési jelleg, vagy a repülési szabályok megváltoztatását tervezik. Az egyes pontok közé be kell írni a DCT betűket, kivéve ha a két érintett pontot földrajzi koordinátákkal, vagy irányszöggel és távolsággal határozzák meg.
8.3.6.2. Példák az ATS útvonalakon kívül végrehajtott belföldi repülések útvonalának leírására:
Dunakeszi-Gödöllő: DCT (VFR vagy IFR repülés)
Budapest (Liszt Ferenc)–Nyíregyháza: JBR SAG (VFR repülés)
Szeged-Budaörs: BUG OTSA SOROK (VFR repülés)
Budaörs-Siófok: DCT PUSTA DCT SVR (IFR repülés) DCT
Budapest (Liszt Ferenc) gyakorló repülés DCT TPS DCT (IFR):
8.3.7. Budapest FIR-re vonatkozó egyedi előírások
8.3.7.1. Budapest FIR határát keresztező repülés esetén a repülési tervben fel kell tüntetni a FIR határra vonatkozó teljes számított repülési időt.
8.3.7.2. A nem ellenőrzött légtérből ellenőrzött légtérbe történő belépés pontját az útvonal leírása során fel kell tüntetni.
8.3.8. OAT repülések útvonal leírása
Az OAT repülések útvonalát, vagy az OAT útvonalszakaszt az alábbiak szerint kell leírni:
8.3.8.1 a katonai és polgári szervezetek között egyeztetett kódjelölés használatával, vagy
8.3.8.2. földrajzi koordináták segítségével.
8.3.9. Vegyes jellegű repülések
8.3.9.1. Vegyes jellegű repülések esetén az OAT és GAT repülési szakaszok átmeneti pontjai csak nemzetközileg közzétett fontos pontok lehetnek, pl. BUG OAT, ROMKA GAT.
8.3.9.2. Az útvonalleírásnál lehetőség van több foglalt repülési magasság jelzésére, pl. levegőben történő tankolás esetén. Ekkor meg kell adni az érintett útvonalpontot, a hozzátartozó sebességet és B betűvel elválasztva a magasságtartományt.
Pl. BUG/N0430F250BF280. (Ez után a pont után OAT/GAT átmenetet is jelezni lehet.)
8.3.10. Speciális repülési feladatok útvonalleírása
8.3.10.1. Helyi IFR GAT gyakorló repülések esetén a repülés útvonalát az érintett navigációs berendezések megadásával lehet leírni. Pl. DCT TPS DCT.
8.3.10.2. Gyakorló- és kalibráló repülések esetén repülés típusjelző karakterként az X-et kell használni.
8.3.10.3. A rendőrségi helikopterek közúti forgalom-ellenőrzése céljából végrehajtott repülései esetén a Budapest területe fölötti repülést a FOREL szóval jelezzék a repülési terv útvonal rovatában, és a 18. rovatban, RMK/-t követően lehet nyílt szöveggel megadni az ellenőrzés pontos helyét.
8.3.11. FL195 felett végrehajtott VFR repülések
8.3.11.1. FL195 (5950 m STD) felett, az ellenőrzött légtérben végrehajtandó VFR repülések esetén a 18. rovatba kell beírni a tervezett feladatot, valamint az útvonalmezőben minden esetben fel kell tüntetni azt a földrajzi vagy fontos pontot, amely felett keresztezni kívánják a FL195 (5950 m STD) magasságot.
8.3.11.2. A FL195 (5950 m STD) felett tervezett repülési szakaszra vonatkozó emelkedési területet a 18. rovatban kell feltüntetni egy olyan adottsugarú körrel, amelynek középpontja az útvonalmezőben a FL195 (5950 m STD) magasság keresztezésre megjelölt földrajzi vagy fontos pont.
Például: ... DCT NORAH/N0160A085 DCT 4702N02120E/N0140F240 DCT NORAH/N0170A035 (RMK/Ejtőernyős ugrás 4602N02120E R5NM).
8.3.12. RVSM-mel kapcsolatos előírások
Az RVSM-mel kapcsolatos előírásokat az EUROCONTROL IFPS Users Manual határozza meg.
8.3.13. Feltételes útvonalak (CDR) és egyéb megkötések (RAD)
8.3.13.1. A rugalmas légtérfelhasználásra vonatkozó közös szabályok megállapításáról szóló 2150/2005/EK bizottsági rendelet szerinti Rugalmas Légtérfelhasználás (FUA) elveknek megfelelően a polgári forgalom által igénybe vett repülési útvonalak korlátozás alá kerülhetnek. Ezek az ún. feltételes útvonalak (conditional routes – CDR), melyek az alábbi kategóriákba sorolhatók:
8.3.13.1.1. 1. kategóriájú (CDR1): Ezek az útvonalak repülési tervben tervezhetők a nemzeti AIP-kben megadott időszakban. Az EUROCONTROL által naponta kiadott European Airspace Use Plan (EAUP)és az European Updated Airspace Use Plan (EUUP) tartalmazza az ilyen kategóriájú útvonalak zárását.
8.3.13.1.2. 2. kategóriájú (CDR2): Ezekre az útvonalakra repülési tervet csak a naponta kiadott EAUP és EUUP-nak megfelelően lehet benyújtani.
8.3.13.1.3. 3. kategóriájú (CDR3): Ezekre az útvonalakra repülési tervet nem lehet benyújtani, az ezeken történő repülésre az ATC egységek esetileg adnak engedélyt a pillanatnyi helyzet függvényében.
8.3.13.2. *
8.3.13.3. Az EUROCONTROL NMOC az egyes tagállamoknak az AIP-kben közzétett repülési útvonalakra vonatkozó egyéb megkötéseit egy Route Availibility Document (RAD)–ban gyűjti.
8.3.13.4. A hozzá benyújtott repülési tervek esetében az IFPS ellenőrzi az útvonalak CDR és RAD szerinti használhatóságát.
9.1. Rendeltetési repülőtér (4 karakter):
9.1.1. * Be kell írni a rendeltetési repülőtér négybetűs ICAO helységjelölését az ICAO Doc 7910 Location Indicators kiadványában meghatározottak szerint, pl. EDDF, LHBP.
9.1.2. Ha a rendeltetési repülőtérnek nem osztottak ki helységjelölést, vagy a légijármű terepre tervezi a leszállás végrehajtását, írjon be ZZZZ-t, és a 18. rovatban DEST/ jelölést használva adja meg a rendeltetési repülőtér/leszállás helyét, valamint szóköz nélkül a teljes számított repülési időt. Budapest FIR-ben történő leszállás esetén a leszállás helyét földrajzi koordinátákkal, vagy az ahhoz legközelebb eső – az ICAO 1:500 000 léptékű Légiforgalmi Térképen feltüntetett – település nevével kell megadni.
9.2. Teljes számított repülési idő (4 karakter):
9.2.1. Be kell írni:
9.2.1.1. IFR repülések esetén azt a számított időtartamot, amely a felszállástól addig a navigációs berendezéssel meghatározott pontig szükséges, ahonnan a műszeres megközelítési eljárás megkezdését tervezik, vagy ha a rendeltetési repülőtéren ilyen navigációs berendezés nincs, akkor azt az időtartamot, amely a felszállástól a rendeltetési repülőtér fölé érkezésig szükséges.
9.2.1.2. VFR repülések esetén azt a számított időtartamot, amely a felszállástól a rendeltetési repülőtér fölé való érkezésig szükséges.
9.2.2. Le-felszállásokat gyakorló helyi repülések esetén az első felszállástól az utolsó leszállásig terjedő időt kell beírni.
9.2.3. AFIL esetén a teljes számított repülési időt az útvonal első pontjától addig a pontig kell számítani, ameddig a repülési terv érvényes.
9.3. Rendeltetési kitérő repülőtér(ek):
9.3.1. * Be kell írni a rendeltetési kitérő repülőtér vagy repülőterek négybetűs ICAO helységjelölését az ICAO Doc 7910 Location Indicators kiadványában meghatározottak szerint. Legfeljebb két rendeltetési kitérő repülőtér adható meg szóközökkel.
9.3.2. Ha a rendeltetési kitérő repülőtérnek nem osztottak ki helységjelölést, ZZZZ-t kell beírni, és a 18. rovatban ALTN/ jelölést használva kell megadni a rendeltetési kitérő repülőtér helyét.
9.3.3. * Az IFPS nem fogad el olyan repülési tervet, ahol mindkét rendeltetési kitérő repülőtérként ZZZZ szerepel.
10.1. Kötőjelek és törtvonások csak az alábbiakban meghatározottak szerint írhatók be.
10.1.1. Be kell írni 0-t (nullát), ha nincs egyéb tájékoztatás.
10.1.2. A szükséges vagy szükségesnek ítélt egyéb tájékoztatásokat az alábbi elsőbbségi sorrendben és rövidítések használatával, törtvonalat követően kell megadni:
10.1.2.1. * STS/ Különleges kezelés igénylése az ATS-től és ennek oka, az alábbiak szerint:
10.1.2.1.1. ALTRV: magasságfoglalással rendelkező repülések
10.1.2.1.2. ATFMX: a nemzeti hatóságok által az ATFCM szabályozás alól kivont repülések
10.1.2.1.3. FFR: tűzoltási célú repülések
10.1.2.1.4. FLTCK: navigációs berendezéseket kalibráló repülések
10.1.2.1.5. HAZMAT: veszélyes anyagot szállító repülések
10.1.2.1.6. HEAD: államfőt, kormányfőt szállító repülések
10.1.2.1.7. HOSP: az egészségügyi hatóság által meghatározott mentőrepülések
10.1.2.1.8. HUM: humanitárius célú repülések
10.1.2.1.9. MARSA: katonai repülések, melyek elkülönítésének felelősségét egy katonai szervezet viseli
10.1.2.1.10. MEDEVAC: életmentés célú evakuáló mentőrepülések
10.1.2.1.11. NONRVSM: légtérben RVSM képesség nélkül üzemelő repülések
10.1.2.1.12. SAR: kutató-mentő repülések
10.1.2.1.13. STATE: katonai, vám vagy rendőrségi feladatokat végző repülések
10.1.2.1.14. Többszörös jelölés szintén alkalmazható. Ilyen esetben az egyes jelöléseket az STS után kell feltüntetni, azokat egymástól szóközzel elválasztva.
10.1.2.1.15. A teljes egészében OAT repülést STS/OAT feltüntetésével kell jelezni.
10.1.2.1.16. Ha a légijármű felmentést kapott a 8,33 kHz csatornaosztású rádióberendezéssel való felszereltség alól, ezt COM/EXM833-vel kell jelezni.
10.1.2.2. PBN/ RNAV, vagy RNP képesség jelzése
10.1.2.2.1. Be kell írni a repülésre vonatkozóan az alábbi jelölések közül legfeljebb nyolc címszót, de nem többet, mint 16 karaktert.
| A | B | ||
| 1 | Jelölés | RNAV leírása | |
| 2 | A1 | RNAV 10 (RNP 10) | |
| 3 | B1 | RNAV 5 valamennyi engedélyezett érzékelő | |
| 4 | B2 | RNAV 5 GNSS | |
| 5 | B3 | RNAV 5 DME/DME | |
| 6 | B4 | RNAV 5 VOR/DME | |
| 7 | B5 | RNAV 5 INS vagy IRS | |
| 8 | B6 | RNAV 5 LORANC | |
| 9 | C1 | RNAV 2 valamennyi engedélyezett érzékelő | |
| 10 | C2 | RNAV 2 GNSS | |
| 11 | C3 | RNAV 2 DME/DME | |
| 12 | C4 | RNAV 2 DME/DME/IRU | |
| 13 | D1 | RNAV 1 valamennyi engedélyezett érzékelő | |
| 14 | D2 | RNAV 1 GNSS | |
| 15 | D3 | RNAV 1 DME/DME | |
| 16 | D4 | RNAV 1 DME/DME/IRU | |
| 17 | Jelölés | RNP leírása | |
| 18 | L1 | RNP 4 | |
| 19 | O1 | Basic RNP 1 valamennyi engedélyezett érzékelő | |
| 20 | O2 | Basic RNP 1 GNSS | |
| 21 | O3 | Basic RNP 1 DME/DME | |
| 22 | O4 | Basic RNP 1 DME/DME/IRU | |
| 23 | S1 | RNP APCH | |
| 24 | S2 | RNP APCH BARO–VNAV-val | |
| 25 | T1 | RNP AR APCH RF-fel (külön engedély szükséges) | |
| 26 | T2 | RNP AR APCH RF nélkül (külön engedély szükséges) |
10.1.2.3. *
10.1.2.4. NAV/ a PBN/-ben fel nem sorolt navigációs berendezésekre vonatkozó lényeges adatok, ha a 10. rovatban Z-t használtak. Itt kell továbbá feltüntetni a GNSS kiegészítő rendszereket, kettőnél több esetében szóközzel, pl. NAV/GBAS SBAS.
10.1.2.5. COM/ kommunikációs berendezésekre és teljesítményekre vonatkozó lényeges adatok, ha a 10. rovatban Z-t használtak.
10.1.2.6. DAT/ 10. rovat képességek részében fel nem sorolt adatok és képességek.
10.1.2.7. * SUR/ 10. rovat berendezések részében fel nem sorolt felderítő berendezések és képességek, valamint az egységes európai égbolton belüli légtérellenőrzés végrehajtására és átjárhatóságára vonatkozó követelmények megállapításáról szóló, 2011. november 22-i 1207/2011/EU bizottsági végrehajtási rendelet 14a. cikkében meghatározott tájékoztatás.
10.1.2.8. DEP/ az indulási repülőtér neve és helye, ha a 13. rovatban ZZZZ-t használnak, vagy AFIL esetén azon ATS egység, ahonnan a kiegészítő repülési tervadatok beszerezhetők.
10.1.2.8.1. Az érintett AIP-ben nem szereplő repülőtér esetén a repülőtér helyét az alábbiak szerint kell beírni:
10.1.2.8.1.1. 4 számjeggyel fokokban és tizedesekben, vagy fokokban és percekben kifejezve a földrajzi szélesség, melyet az N, vagy S betű követ. Ezt 5 számjeggyel fokokban és tizedesekben, vagy fokokban és percekben kifejezve a földrajzi hosszúság követ, mely után E, vagy W betűt kell írni. A pontosság érdekében, szükség szerint a számok elé nullá(ka)t kell írni. Pl. 47,58N019,32E, vagy 4620N07805W (11 karakter)
vagy
10.1.2.8.1.2. a legközelebbi fontos ponthoz viszonyított irányszög és távolság Pl.: DEP/BUG245020 vagy
10.1.2.8.1.3. az útvonal első pontja (neve, vagy földrajzi szélessége és hosszúsága), vagy földi rádiónavigációs berendezés, ha a légijármű nem repülőtérről indult.
10.1.2.8.2. Budapest FIR-en belüli VFR repülés esetén a felszállás helye az ICAO 1:500 000 léptékű Légiforgalmi Térképen feltüntetett település nevével is beírható pl.:DEP/GYOMA.
10.1.2.9. DEST/ A rendeltetési repülőtér neve és helye, ha a 16. rovatba ZZZZ-t írtak. Az érintett AIP-ben nem szereplő repülőtér esetén be kell írni a repülőtér helyét földrajzi szélességben és hosszúságban, vagy a legközelebbi fontos ponthoz viszonyított irányszögét és távolságát, a DEP/-ben részletezettek szerint.
pl. DEST/4640N01857E, vagy DEST/BUG245020 vagy DEST/MADOCSA
10.1.2.10. DOF/YYMMDD A közlekedés dátuma, hat számjegyű (YY=év MM=hónap DD=nap) jelöléssel, pl. DOF/941223. A közlekedés dátumának az EOBT dátuma minősül.
10.1.2.11. REG/ A légijármű felségjele, vagy közös jele, ha az eltér a 7. rovatban feltüntetett légijármű azonosító jeltől, kötelékrepülés esetén a kísérő légijárművek lajstromjelei pl. REG/HAVAS, HASJR.
10.1.2.12. * EET/ Fontos pontok vagy FIR határ jelölések és az ezekre számított teljes repülési idők, ha az ATS egységek ezek megadását előírják, pl. EET/LITKU0220 vagy EET/LYBA0040 LHCC0 150 LOVV0215.
10.1.2.13. SEL/ SELCAL kód.
10.1.2.14. TYP/ A légijármű(vek) típusa(i), amelyet szükség esetén a légijárművek száma előz meg szóköz nélkül, és egy szóközzel, ha a 9. rovatban ZZZZ-t használtak.
10.1.2.15. * CODE/ A légijármű adatcíme (hat hexadecimális karakterrel kifejezve), ha ennek feltüntetését valamely érintett FIR ATS egysége külön előírta.
10.1.2.16. DLE/ Útvonalon történő késés vagy várakozás, ide kell beírni azt a fontos pontot(kat) az útvonalon, ahol a késést tervezik végrehajtani, és négy számjeggyel, órában és percben (hhmm) feltüntetve a késés időtartamát pl. DLE/BUG0030.
10.1.2.17. OPR/ Az üzembentartó neve, ha az a 7. rovatban megadott légijármű azonosító jelből nem egyértelműen nyilvánvaló, pl. OPR/AIR SERVICE.
10.1.2.18. * ORGN/ A feladó 8 betűs AFTN címe, vagy a megfelelő elérhetőségi adatok, abban az esetben amikor a repülési terv feladóját nem lehet azonosítani, ahogy az illetékes ATS egység előírja.
10.1.2.19. * PER/ Légijármű teljesítmény adata, egyetlen betűvel jelölve, az ICAO Procedures for Air Navigation Service – Aircraft Operation (PANS–OPS, Doc 8168) Volume I – Flight Procedures-ben meghatározottak szerint, amennyiben az illetékes ATS egység ezt előírja.
10.1.2.20. ALTN/ Rendeltetési kitérő repülőtér(ek) neve, ha a 16. rovatba ZZZZ-t írtak. Az érintett AIP-ben nem szereplő repülőtér esetén be kell írni a repülőtér helyét földrajzi hosszúságban és szélességben, vagy a legközelebbi fontos ponthoz viszonyított irányszögét és távolságát.
10.1.2.21. RALT/ Útvonali kitérő repülőtér(ek) neve(i), az ICAO Doc 7910 Location Indicators-ban meghatározottak szerint vagy amennyiben ilyen jelölést nem osztottak ki az útvonali kitérő repülőtér(ek) neve(i). Az érintett AIP-ben nem szereplő repülőtér esetén be kell írni a repülőtér helyét földrajzi hosszúságban és szélességben, vagy a legközelebbi fontos ponthoz viszonyított irányszögét és távolságát.
10.1.2.22. * TALT/ Felszállási kitérő repülőtér neve, az ICAO Doc 7910 Location Indicators kiadványában meghatározottak szerint vagy amennyiben ilyen jelölést nem osztottak ki a felszállási kitérő repülőtér(ek) neve(i). Az érintett AIP-ben nem szereplő repülőtér esetén be kell írni a repülőtér helyét földrajzi hosszúságban és szélességben, vagy a legközelebbi fontos ponthoz viszonyított irányszögét és távolságát.
10.1.2.23. RIF/ Módosított rendeltetési repülőtérre vezető útvonaladatok, amelyet a módosított rendeltetési repülőtér négybetűs ICAO jelölése követ (a módosított rendeltetési repülőtérre történő repülés külön útvonalengedély függvénye), pl. RIF/TPS UM986 LONLA UR22 OGRUS R22 UK UUEE.
10.1.2.24. RMK/ Egyéb nyílt-szövegű megjegyzés. Itt lehet feltüntetni:
10.1.2.24.1. a repülés célját, pl. gyakorló repülés, műszaki berepülés, ejtőernyős ugratás, tűzoltás, fotózás, földi navigációs berendezések kalibrálása, transzparensvontatás,
10.1.2.24.2. a diplomáciai és speciális engedélyek meglétét,
10.1.2.24.3. a repülés végrehajtásával kapcsolatban kért speciális tájékoztatásokat, pl. leszállási közlemény továbbításának kérése megadott címre,
10.1.2.24.4. veszélyes anyagra vonatkozó információkat,
10.1.2.24.5. * az illetékes ATS egység által kért egyéb kiegészítő tájékoztatásokat,
10.1.2.24.6. kötelékrepülés esetén szükség szerint a légijárművek típusait, valamint
10.1.2.24.7. a légijármű vezetője által hasznosnak ítélt bármely egyéb tájékoztatást.
10.1.2.25. RVR/nnn Minimálisan szükséges futópálya menti látástávolság a leszálláshoz. Ezt a tájékoztatást ATFCM célokra felhasználhatják.
10.1.2.26. STAYINFOn/ (n=1...9) Tájékoztatás az útvonalon, az egyes légterekben tervezett speciális tevékenységekről, pl. STAYINFO1/CALIBRATION OF SVR VOR.
10.2. Nemzetközi repülések esetén a nyílt szövegű részekhez angol nyelvet kell használni, belföldi repülések esetén a magyar nyelv használata megengedett.
11.1. Üzemanyag:
E/ után be kell írni egy 4 számjegyből álló csoportot, amely az üzemanyag mennyiségét jelzi órákban és percekben kifejezve.
11.2. Személyek száma a fedélzeten:
P/ után be kell írni a fedélzeten lévő személyek összlétszámát (utasok plusz személyzet).
11.3. Vész- és mentőfelszerelések:
11.3.1. R/ kényszerhelyzeti rádió:
Törölni kell X-szel:
11.3.1.1. az U-t, ha 243,0 MHz UHF,
11.3.1.2. a V-t, ha 121,5 MHz VHF
11.3.1.3. az E-t, ha kényszerhelyzeti helyjeladó (ELT) nem áll rendelkezésre.
11.3.2. S/ mentőfelszerelések:
Törölni kell X-szelazokat, amelyek nem állnak rendelkezésre az alábbi mentőfelszerelések közül:
11.3.2.1. P – sarki
11.3.2.2. D – sivatagi
11.3.2.3. M – tengeri
11.3.2.4. J – dzsungel
11.3.3. J/mentőmellények:
11.3.3.1. Törölni kell X-szel valamennyit, ha mentőmellények nincsenek a fedélzeten.
Ha mentőmellények vannak:
11.3.3.2. Törölni kell X-szel azokat a jellemzőket, amelyekkel a mentőmellények nem rendelkeznek:
11.3.3.2.1. L – jelzőfény
11.3.3.2.2. F – fluoreszkáló anyag
11.3.3.2.3. U – UHF rádió
11.3.3.2.4. V – VHF rádió
11.3.4. D/ csónakok:
11.3.4.1. Törölni kell X-szel a D és C jelöléseket, ha mentőcsónakok nincsenek a fedélzeten.
11.3.4.2. Ha mentőcsónakok vannak:
11.3.4.2.1. be kell írni a mentőcsónakok számát, és
11.3.4.2.2. be kell írni a befogadóképesség mezőbe a mentőcsónakokban összesen szállítható személyek számát,
11.3.4.2.3. törölni kell X-szel a C jelölést, ha a mentőcsónakok nem fedettek,
11.3.4.2.4. be kell írni a mentőcsónakok színét.
11.4. Légijármű színe és jelzései:
11.4.1. A/ Be kell írni a légijármű színét és feltűnő jelöléseit (ha vannak ilyenek).
11.4.2. N/ Törölni kell X-szel az N jelölést, ha a mentőfelszerelésekre vonatkozóan egyéb megjegyzése nincs, vagy be kell írni a mentőfelszerelésre vonatkozó egyéb megjegyzéseit.
11.5. Légijármű parancsnoka:
C/ Be kell írni a légijármű parancsnokának nevét.
11.6. Benyújtotta:
Be kell írni a repülési tervet kitöltő szervezet vagy személy nevét és a feladó elérhetőségi telefonszámát.
Az előzetesen rádión leadott jelentésnek tartalmaznia kell a formanyomtatvány satírozott részeiben feltüntetett elemeket.
3.1. A – A jelentést tevő légijármű azonosító jele.
3.2. B – Az esemény típusa.
AIRPROX jelentés esetén a rendelet 51. § (3) bekezdése szerint kell eljárni.
3.3. C – Az esemény leírása.
3.3.1. C1
3.3.1.1. Dátum/időpont (UTC-ben), és
3.3.1.2. * Helyzet (irányszög és távolság) valamely navigációs berendezéstől, vagy földrajzi szélesség/hosszúság.
3.3.2. C2 – A jelentést tevő légijárműre vonatkozó tájékoztatások leírása, pl. C2 c)-nél: FL350/1013 hPa, vagy 2500 ft/QNH 1007 hPa, vagy 1200 ft QFE 998 hPa, valamint a megfelelő rovatok kipipálása: (√).
3.3.3. C3 – A másik, az eseményben érintett légijárműről szóló tájékoztatások leírása, valamint a megfelelő rovatok kipipálása: (√).
3.3.4. C4 – A légijárművek közötti legkisebb vízszintes/függőleges távolság.
3.3.5. C5 – A repülés meteorológiai körülményei.
3.3.6. C6 – Bármely egyéb, a légijármű parancsnoka által fontosnak ítélt tájékoztatás leírása. Szükség szerint további külön lapok használhatók az esemény leírására. A légijárművek helyzeteinek megjelöléséhez a mellékelt ábrák felhasználhatók.
3.4. D – Minden egyéb más tájékoztatás.
3.4.1. D1 – A jelentő légijárműre vonatkozó egyéb tájékoztatások pl. D1 f)–nél, az ATS egység állami hovatartozása, a dátum és az időpont UTC-ben. D1 g)–nél, a jelentés kitöltési dátuma, időpontja UTC-ben és helye.
3.4.2. D2 – A jelentést tevő személy beosztása, címe és aláírása.
3.4.3. D3 – A jelentést vevő személy beosztása és aláírása.
3.5. E – Az érintett ATS egység kiegészítő tájékoztatásai.
3.5.1. E1 – A jelentés vételének módja.
3.5.2. E2 – Az ATS egység tevékenységének leírása, beleértve a nyújtott szolgálatot, a rádiófrekvenciát, a kijelölt SSR kódok, magasságmérő beállítás és a kiadott engedély. Az eseményt ATS felderítő rendszeren/szabad szemmel észlelték, a légijármű fedélzeti rendszere/ATS figyelmeztetést adott, és az erre történő érdeklődésre kapott magyarázat leírása.
3.6. A mellékelt ábrát kell használni a légijárművek helyzetének jelzésére és szükség szerint csatolhatók további lapok az esemény leírásához.
| A | B | C | ||
| 1 | Megnevezés | Mértékegység | ||
| 2 | nemzetközi (ICAO) | Megengedett | ||
| 3 | Navigációs távolságban, helyzetjelentésben használt nagyobb távolság | tengeri mérföld és tized | kilométer és tized | |
| 4 | Rövidebb távolság (pl. futópálya hosszúság) | méter | ||
| 5 | Magasság | láb | méter | |
| 6 | Vízszintes irányú sebesség | csomó, Mach-szám | kilométer/óra, | |
| 7 | Függőleges irányú sebesség | láb/perc | méter/szekundum | |
| 8 | Szélsebesség | csomó | kilométer/óra | |
| 9 | Szélirány (le- és felszálláshoz) | fok (mágneses É-tól) | ||
| 10 | Szélirány (általános) | fok (földrajzi É-tól) | ||
| 11 | Vízszintes látástávolság (beleértve a futópálya menti látástávolságot) | kilométer, méter | kilométer, méter | |
| 12 | Magasságmérő beállítás | hektopascal | Hgmm | |
| 13 | Hőmérséklet | fok (Celsius) | ||
| 14 | Tömeg | tonna, kilogramm |
1. * Az S módú transzpondert minden esetben ilyen módban kell üzemeltetni, kivéve, ha az ATS egység egyéb utasítást ad.
Azon az ellenőrzött repülőtéren, ahol az ATC „S” módon alapuló földi ellenőrző rendszert (pl. A-SMGCS) alkalmaz, a transzponder üzemeltetésére vonatkozó részletes eljárásokat a repülőtérrend határozza meg.
2. * A magasságtájékoztatás pontosságának ellenőrzését a légiforgalmi szolgálati rendelet 239. §-ában meghatározottak szerint kell végrehajtani.
3. Az A/C módú transzpondert a mód/kód beállítása után közvetlenül a felszállás előtt lehet bekapcsolt állapotba helyezni, kivéve ha az adott repülőtérre eltérő eljárás vonatkozik. A transzpondert külön felszólítás nélkül ki kell kapcsolni vagy készenléti helyzetbe kell kapcsolni a leszállás végrehajtását követően.
4. * A transzponder kódbeállítására a SERA rendelet melléklet 13. szakasz SERA.13005 pontjában meghatározottakat kell alkalmazni, azzal, hogy légiforgalmi szolgáltatásban nem részesülő légijármű esetén – a légijármű osztályba sorolásának megfelelően – a következő kódot kell beállítani:
4.1. helikopterek esetén 7001,
4.2. vitorlázó-repülőgépek esetén 7002,
4.3. levegőnél könnyebb légijárművek esetén 7003.
5. Speciális kódok használata
5.1. *
5.2. *
5.3. „Nehéz”, személyzet nélküli szabad ballon esetén 0000 kódot kell beállítani.
6. Az SPI (speciális helyzetazonosítás) csak az ATS egységek utasítására kapcsolható ki.
7. Fedélzeti válaszjeladó repülés közbeni meghibásodása esetén a légijármű vezetőnek tájékoztatnia kell a vele rádióösszeköttetésben lévő ATS egységet a meghibásodásról.
| A | B | C | ||
| 1 | Kifejezés | Kiejtés | Jelentése | |
| 2 | INTERCEPT CONTROL | INTERSZEPT KONTRÓL | ELFOGÁS IRÁNYÍTÓ | |
| 3 | INTERCEPTOR (... hívójel) | INTERSZEPTOR | ELFOGÓ LÉGIJÁRMŰ | |
| 4 | INTERCEPTED AIRCRAFT | INTERSZEPTID ERKRAFT | ELFOGOTT LÉGIJÁRMŰ |
