1. § (1) A személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény (a továbbiakban: Szja tv.) 3. § 11. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(E törvény alkalmazásában az egyes fogalmak jelentése a következő)
„11. Kiküldetés (kirendelés): a munkáltató által elrendelt hivatali, üzleti utazás, ide nem értve a munkába járással kapcsolatos utazási költségtérítésről szóló kormányrendelet szerinti munkába járást, a lakóhelyről, tartózkodási helyről a munkáltató székhelyére, telephelyére történő oda- és visszautazást. Kiküldetésnek minősül a rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról szóló törvény szerinti rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati érdekből történő áthelyezése, vezénylése, átrendelése, valamint a Magyar Honvédség hivatásos és szerződéses állományú katonájának szolgálati érdekből történő áthelyezése, vezénylése is.”
(2)–(3) *
(4) Az Szja tv. 3. §-a a következő 60. ponttal egészül ki:
(E törvény alkalmazásában az egyes fogalmak jelentése a következő)
„60. Sportrendezvény: sportszervezet vagy sportszövetség által versenyrendszerben vagy azon kívül, résztvevők jelenlétében megtartott verseny, mérkőzés.”
2. § *
3–5. § *
6. § Az Szja tv. 58. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) Megszerzésre fordított összeg a vásárlásról szóló szerződés, számla, nyugta, elismervény vagy más bizonylat szerinti érték, cserében kapott ingó vagyontárgy esetében a csereszerződésben meghatározott érték. Külföldről behozott ingó vagyontárgy esetében megszerzésre fordított összegnek a vámkiszabás alapjául szolgáló értéket, vagy ha nem történt vámkiszabás, a forintra átszámított számla szerinti értéket kell figyelembe venni. Öröklés esetén az ingó vagyontárgy megszerzésére fordított összeg a hagyatéki eljárásban megállapított érték, ingyenes szerzés esetén az illeték kiszabás alapjául szolgáló érték, ennek hiányában az ingó vagyontárgy megszerzéskori szokásos piaci értéke és – vagy egyébként – ha az ingó vagyontárgy megszerzésekor adóköteles jövedelemre tekintettel adófizetés történt, ez a jövedelem is a szerzési érték része. Az általános forgalmi adóról szóló törvény szerinti műalkotás, gyűjteménydarab vagy régiség ajándékozással történő szerzése esetén, ha az adóhatóság nem szab ki illetéket, a magánszemély döntése alapján az átruházásból származó bevétel 75 százaléka vagy az az igazolt összeg tekinthető megszerzésre fordított összegnek, amelyet az ajándékozó magánszemély megszerzésre fordított összegnek tekinthetne.”
7. § *
8. § (1) Az Szja tv. 67/A. §-a a következő (3a)–(3d) bekezdésekkel egészül ki:
„(3a) Az e törvény és az adózás rendjéről szóló törvény szerint kifizetőnek minősülő befektetési szolgáltató az adóévet követő február 15-ig ügyletenként részletezett igazolást állít ki a magánszemély részére az adóévben elszámolt ügylet eredményének (nyereség, veszteség) összegéről, a nem pénzügyi elszámolással lezárt pozíciók esetében az ügylet bevételéről, továbbá az üzletszabályzat vagy a magánszeméllyel kötött hasonló, az ügyletek elszámolási (párosítási) rendjét (ideértve különösen a pénzügyi eszköz megszerzésére fordított összeg figyelembevételének szabályait) szabályozó szerződés szerint figyelembe vett ügyleti ráfordításról. Az igazolás tartalmazza továbbá az adóévben felmerült, az ügyletek eredményében figyelembe nem vett járulékos költségek összegét is.
(3b) Értékpapírügylet és más, nem pénzügyi elszámolással lezárt (lejárt) ügylet esetén az ügylet eredménye (nyereség, veszteség) megegyezik az eladási árfolyamérték járulékos költségekkel csökkentett összegének (ügylet bevétele) a vételi árfolyamérték annak járulékos költségeivel növelt összegével (ügyleti ráfordítás) csökkentett értékével.
(3c) Pénzügyi elszámolással lezárt ügylet esetén az ügylet eredménye (nyereség, veszteség) megegyezik a lezárt pozíció eredményének az ügyletkötéshez közvetlenül kapcsolódó költséggel csökkentett értékével.
(3d) Az ügyletek eredményében figyelembe nem vett járulékos költségekként a beszerzéshez és az értékesítéshez illetve a pozíció nyitásához és zárásához közvetlenül nem kapcsolódó költségek vehetők figyelembe.”
(2) Az Szja tv. 67/A. § (4)–(5) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:
„(4) Az e törvény és az adózás rendjéről szóló törvény szerint kifizetőnek minősülő befektetési szolgáltató az adóévet követő év február 15-éig – a magánszemély nevének, adóazonosító számának feltüntetésével – adatot szolgáltat az állami adóhatósághoz a magánszemély adóévben megvalósult ügyleteiben megszerzett bevételek összegéről, az ügyletek – üzletszabályzat vagy a magánszeméllyel kötött hasonló, az ügyletek elszámolási rendjét (ideértve különösen a pénzügyi eszköz megszerzésére fordított összeg figyelembevételének szabályait) szabályozó szerződés szerint megállapított – összesített eredménye (nyereség, veszteség) összegéről és az adóévben felmerült, az ügyletek eredményében figyelembe nem vett járulékos költségek összegéről a (3b)–(3d) bekezdésekben foglaltaknak megfelelően. Az ellenőrzött tőkepiaci ügylettel összefüggésben a befektetési szolgáltatót adó (adóelőleg)-levonási kötelezettség nem terheli.
(5) A jövedelmet és az adót a jövedelmet szerző magánszemély
a) a (3a) bekezdés szerinti igazolás alapján, vagy
b) – ha a bevétel kifizetőnek nem minősülő befektetési szolgáltatótól származott, vagy ha a magánszemély az ügyleti ráfordítást saját nyilvántartása alapján állapítja meg – az ellenőrzött tőkepiaci ügylet(ek)ről a befektetési szolgáltató által kiállított bizonylatok (teljesítés-igazolások) vagy saját nyilvántartása alapján, az árfolyamnyereségre irányadó szabályokat is értelemszerűen figyelembe véve állapítja meg, az adóévről benyújtandó bevallásában vallja be, valamint az adót a bevallás benyújtására előírt határidőig fizeti meg.”
(3) Az Szja tv. 67/A. §-a a következő (5a) bekezdéssel egészül ki:
„(5a) Az adóhatóság a bevallási tervezetben ellenőrzött tőkepiaci ügyletből származó jövedelemként a (4) bekezdés szerinti adatszolgáltatások összesített eredményének (nyereség, veszteség) együttes összegét úgy tünteti fel, hogy a nyereség összegét csökkenti, a veszteség összegét növeli az ügyletek eredményében figyelembe nem vett járulékos költségek együttes összegével.”
(4) Az Szja tv. 67/A. § (6)–(7) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:
„(6) Ha a magánszemély az adóévben és/vagy az adóévet megelőző évben, és/vagy az adóévet megelőző két évben ellenőrzött tőkepiaci ügyletből származó veszteséget ér(t) el és azt a veszteség keletkezésének évéről szóló adóbevallásában feltünteti, adókiegyenlítésre jogosult, amelyet az adóbevallásában megfizetett adóként érvényesíthet a (7)–(8) bekezdés rendelkezései szerint.
(7) A (6) bekezdésben említett adókiegyenlítés az adóévben és/vagy az azt megelőző két évben bevallott, ellenőrzött tőkepiaci ügyletből származó veszteségnek és a bevalláskor hatályos adókulcsnak a szorzata, csökkentve az adóévet megelőző két év bármelyikéről szóló adóbevallásban ellenőrzött tőkepiaci ügyletből származó veszteség miatt már érvényesített adókiegyenlítéssel, de legfeljebb a (8) bekezdés szerint meghatározott összeg.”
9–10. § *
11. § Az Szja tv. 70. §-a a következő (3a) bekezdéssel egészül ki:
„(3a) Egyes meghatározott juttatásnak minősül az önkéntes kölcsönös biztosító pénztárakról szóló törvény előírásai szerint célzott szolgáltatásra befizetett azon összeg, amely nem minősül béren kívüli juttatásnak.”
12. § *
13. § Az Szja tv. 71. § (3a) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3a) Béren kívüli juttatásnak minősül a munkáltatói tag vagy a munkáltató mint támogató által az önkéntes kölcsönös biztosító pénztárakról szóló törvény előírásai szerint célzott szolgáltatásra befizetett összegből az a rész, amely évente nem haladja meg a pénztártag alkalmazottak létszáma és a minimálbér szorzatát azzal, hogy
a) a befizetett összegnek az értékhatárt meghaladó része egyes meghatározott juttatásnak minősül,
b) a béren kívüli juttatásnak az egy magánszemélyre jutó összegét a 70. § (4a) bekezdés szerinti éves keretösszeg számításánál figyelmen kívül kell hagyni,
c) az alkalmazottak létszámaként a befizetéskor – az adóéven belül több befizetés esetén az első befizetéskor – pénztártag alkalmazottak létszáma vehető figyelembe.”
14. § *
15. § (1) Az Szja tv. 77/A. § (2) bekezdése a következő j) ponttal egészül ki:
(Nem minősül bevételnek a magánszemély által értékpapír formájában megszerzett vagyoni érték, ha a magánszemély)
„j) az értékpapírt a társaság által ki nem fizetett és a tagok törzsbetétjére az osztalékfizetés szabályai szerint elszámolt nyereségnek a még be nem fizetett pénzbeli vagyoni hozzájárulás (a jegyzett, de még be nem fizetett tőke feltöltése) teljesítéseként szerezte meg.”
(2) Az Szja tv. 77/A. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) A belföldi székhelyű társas vállalkozás (átalakulása esetén jogutódja) – az adóévet követő január 31-éig – jegyzett tőkéjének a saját tőke terhére történő felemelését, átalakulását, az általa kibocsátott átváltoztatható kötvény átalakítását, vagy a tagok törzsbetétjére az osztalékfizetés szabályai szerint elszámolt nyereségnek a még be nem fizetett pénzbeli vagyoni hozzájárulás teljesítéseként történő elszámolását követően magánszemélyenként adatot szolgáltat az adóhatóság részére az említett jogügylet révén juttatott (megemelt névértékű) összes értékpapírról, továbbá az így juttatott (megemelt névértékű) értékpapír átruházásáról, bevonásáról, átalakításáról és kicseréléséről. A magánszemély az említett jogügylet révén megszerzett (megemelt névértékű) összes értékpapírjáról elkülönített nyilvántartást vezet; az értékpapír megszerzésére fordított értéket az eredeti értékpapír(ok) megszerzésére fordított érték – és az esetleg teljesített vagyoni hozzájárulás – alapulvételével, annak megfelelően határozza meg.”
16. § *
17. § *
18. § *
19. § *
20. § *
21. § *
22. § *
23. § *
24–25. § *
26. § Az Szja tv.
1–7. *
8. *
9–10. *
11–14. *
15–19. *
20–23. *
24. 72. § (4) bekezdés f) pontjában az „a lakáscélú támogatásokról szóló jogszabályban meghatározott,” szövegrész helyébe az „az 1. számú melléklet 9. pont 9.3. alpont 9.3.4. pontjában meghatározott” szöveg, az „a lakáscélú állami támogatásokról szóló kormányrendeletben” szövegrész helyébe az „az 1. számú melléklet 9. pont 9.3 alpont 9.3.4. pontjában” szöveg;
25. *
26. *
27. *
28. *
29–30. *
31. *
lép.
27. § (1) Hatályát veszti az Szja tv.
1. *
2. *
3. *
4–5. *
6. *
(2) Hatályát veszti az Szja tv.
1. *
2. 67/A. § (1) bekezdésében az „– ideértve a magánszemélyt megillető választás szerint e § rendelkezéseinek hatálya alá vont tőkepiaci ügyletet is –” szövegrész, (7) bekezdésében az „a (2) bekezdés szerinti” szövegrész; *
3. *
4. 1. számú melléklet 2. pont 2.7. alpontjában a „lakáscélú állami támogatásokról szóló kormányrendeletben meghatározott” szövegrész, 9. pont 9.3. alpont 9.3.1. alpont d) és e) pontjában „lakáscélú állami támogatásokról szóló kormányrendelet szerint meghatározott” szövegrészek.
28. § (1)–(2) *
(3)–(4) *
(5) *
(6) *
29–34. § *
35. § *
36. § *
37–38. § *
39. § (1)–(2) *
(3)–(5) *
40. § *
41. § (1)–(2) *
(3) *
(4) *
(5) *
(6)–(9) *
(10)–(11) *
(12) *
42. § (1) *
(2) *
43. § *
44. § *
45. § *
46–47. § *
48. § *
49–50. § *
51. § *
52–53. § *
54. § (1)–(2) *
(3) *
55. § *
56. § *
57. § *
58. § A Tao. törvény
1. *
2. *
3. *
4. *
5. *
lép.
59. § *
60–62. § *
63–65. § *
66. § *
67–69. § *
70–73. § *
74. § (1) *
(2) *
75. § Az Áfa tv.
a) *
b) *
c)–e) *
f) *
módosul.
76. § Az Áfa tv.
1. *
2. *
lép.
77. § Hatályát veszti
a) *
b) *
78. § *
79–82. § *
83. § *
84–89. § *
90. § *
91. § (1)–(2) *
(3) *
92. § *
93. § (1) *
(2) Hatályát veszti a Htv.
1–3. *
4. *
5. *
94–95. § *
96. § (1) *
(2) *
97. § *
98–99. § *
100. § *
101. § *
102. § Nem lép hatályba az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény és egyes adótörvények módosításáról szóló 2015. évi CLXXXVII. törvény
1. 54. §-a,
2. 59. §-a és
3. 62. § 1. pontja.
103. § (1) *
(2)–(5) *
(6)–(7) *
104. § *
105. § *
106–107. § *
108. § *
109–113. § *
114. § Az Itv.
1. *
2–4. *
lép.
115–116. § *
117–122. § *
123–124. § *
125. § *
126–129. § *
130. § A Tbj. 35. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(5) A (4) bekezdés rendelkezéseitől eltérően a 34. § (10) és (12) bekezdése szerint kötött megállapodás alapján egészségügyi szolgáltatás – a sürgősségi ellátás kivételével – a megállapodás megkötését követő huszonnegyedik hónap első napjától jár, kivéve, ha a megállapodás megkötésével egyidejűleg az előírt járulék befizetése visszamenőleg huszonnégy hónapra megtörtént. Az utóbbi esetben az egészségügyi szolgáltatás a megállapodás megkötését követő hónap első napjától jár.”
131–132. § *
133–134. § *
135. § *
136. § A Tbj.
a) *
b) *
c)–e) *
lép
137. § Hatályát veszti a Tbj.
1. *
2–5. *
138. § *
139–141. § *
142. § Az Eat. 462. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Az (1) bekezdésben hivatkozott hatósági bizonyítványt az állami foglalkoztatási szerv a Karrier Híd Programban való részvételre jogosult természetes személy által 2017. augusztus 31-éig benyújtott kérelem alapján állítja ki. A Karrier Híd Programban a felmentését (felmondását) közvetlenül megelőzően közszolgálati jogviszonyban, kormányzati szolgálati jogviszonyban, közalkalmazotti jogviszonyban, a Magyar Honvédséggel, a rendvédelmi szervekkel, az Országgyűlési Őrséggel, a polgári nemzetbiztonsági szolgálatokkal, a Nemzeti Adó- és Vámhivatallal hivatásos jogviszonyban, a Magyar Honvédséggel szerződéses jogviszonyban, igazságügyi alkalmazotti szolgálati viszonyban vagy költségvetési szervnél munkaviszonyban foglalkoztatott személy vehet részt. Törvény, kormányrendelet, valamint az adópolitikáért felelős miniszterrel egyetértésben kiadott miniszteri rendelet a Karrier Híd Programban való részvételre további feltételeket is megállapíthat, valamint törvény az e törvényben meghatározottakhoz képest bővítheti a részvételre jogosultak körét. Az állami foglalkoztatási szerv – törvény, kormányrendelet, vagy az adópolitikáért felelős miniszterrel egyetértésben kiadott miniszteri rendelet eltérő rendelkezése hiányában – a hatósági bizonyítványt ugyanazon ügyfél kérelmére egy alkalommal állítja ki, valamint annak egyetlen eredeti példányát adja át az ügyfél részére. A hatósági bizonyítvány a kiállításának napjától a kiállításának hónapját követő tizenkettedik hónap utolsó napjáig érvényes. Az állami foglalkoztatási szerv a hatósági bizonyítványon feltünteti érvényességi idejének kezdő és utolsó napját.”
143–145. § *
146. § *
147–149. § *
150. § *
151–152. § *
153. § *
154. § *
155. § *
156. § (1) *
(2) *
157–160. § *
161. § *
162. § (1) Az Art. 35. § (2) bekezdés d) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Ha az adózó az esedékes adót nem fizette meg és azt tőle nem lehet behajtani, az adó megfizetésére határozattal kötelezhető:)
„d) a 36. §-ban említett kezességet vállaló és az adótartozást átvállaló a jóváhagyott szerződésben foglalt adó tekintetében, valamint akinek a meg nem fizetett adóért való kezességét törvény írja elő,”
(2) Az Art. 35. §-a a következő (7)–(9) bekezdéssel egészül ki:
„(7) Az adó megfizetésére határozattal kötelezhető a jogi személy tartozásaiért korlátozottan felelős, részesedését átruházó tag vagy részvényes (ide nem értve a nyilvánosan működő részvénytársaság részvényesét) a jogi személytől nem behajtható adótartozás átruházott részesedéssel arányos részének erejéig, ha
a) a tag (részvényes) a részesedésének átruházásakor a jogi személyben a szavazati jogok 25%-át elérő vagy azt meghaladó részesedéssel rendelkezett, és
b) a részesedés átruházásakor a jogi személy – késedelmi pótlék és adóbírság nélküli és nettó módon számított – adótartozásának összege a jogi személy jegyzett tőkéjének 50%-át meghaladja,
feltéve, hogy a tag (részvényes) a b) pontban foglalt körülményről a részesedés átruházásakor tudott, vagy az arra vonatkozó információkról az adóhatóságtól tájékoztatást kérhetett volna.
(8) A tagot (részvényest) a (7) bekezdés szerinti helytállási kötelezettség nem terheli, ha a tag (részvényes) igazolja, hogy
a) a jogi személy a végrehajtható adótartozást a 24/C. § (5) bekezdés a) pontban foglalt okokból nem tudta megfizetni a részesedés átruházásáig, vagy
b) a részesedés átruházását megelőzően – a jogi személyre vonatkozó anyagi jogszabályban előírt módon –
ba) sor került a legfőbb szerv kötelező összehívására és az előírt döntés meghozatalára,
bb) sor került a tőkevesztésre tekintettel kötelező átalakulásra vagy az átalakulás helyett hozható más döntés meghozatalára, vagy
bc) a jogi személy adótartozásának megfizetése, illetve a ba)–bb) alpont szerinti jogszabályi rendelkezések teljesítése érdekében a tag (részvényes) tagsági jogaival élve a tőle elvárható minden intézkedést megtett.
(9) Az adóhatóság a (7) bekezdés szerinti határozatot az adótartozás behajtása eredménytelenségének megállapításától számított 90 napos jogvesztő határidőn belül hozhatja meg. Ha a részesedés átruházása a határozat meghozatalára nyitva álló határidő letelte után jut az adóhatóság tudomására, a határozatot a tudomásszerzéstől számított 30 napon belül az adóhatóság akkor is meghozhatja, ha a jogvesztő határidő már eltelt, vagy abból 30 napnál kevesebb van hátra.”
163. § *
164. § (1) *
(2) Az Art. 54. §-a a következő (17) bekezdéssel egészül ki:
„(17) Az adóhatóság megkeresésre tájékoztatja az adó megfizetésére a 35. § (7) bekezdése szerint kötelezhető személyt vagy szervezetet az adózó végrehajtható adótartozásának összegéről.”
165–166. § *
167. § Az Art. 88. §-a a következő (6c) és (6d) bekezdéssel egészül ki:
„(6c) A fuvarozó köteles az állami adó- és vámhatóság által felhelyezett hatósági zárat annak felhelyezésétől az állami adó- és vámhatóság által történő levételéig sértetlen állapotban megőrizni.
(6d) Ha a közúti fuvarozással járó tevékenység során a hatósági zár baleset vagy egyéb tevékenységi körén kívül álló elháríthatatlan ok miatt megsérült, vagy az áru megrongálódott, illetve megsemmisült, a fuvarozó köteles erről az állami adó- és vámhatóságot haladéktalanul értesíteni.”
168–169. § *
170. § *
171–185. § *
186. § (1) Az Art. 172. §-a a következő (19b) bekezdéssel egészül ki:
„(19b) Ha az állami adó- és vámhatóság az ellenőrzése során megállapítja, hogy az adózó a 22/E. § (1)–(2) és (4) bekezdése szerinti bejelentési kötelezettségét valótlan adattartalommal úgy teljesítette, hogy a bejelentett termék mennyisége meghaladja a ténylegesen fuvarozott termék mennyiségét, akkor az állami adó- és vámhatóság az adózó terhére a bejelentett, de ténylegesen nem fuvarozott áru értékének 40 százalékáig terjedő mulasztási bírságot szabhat ki.”
(2) Az Art. 172. §-a a következő (20h) bekezdéssel egészül ki:
„(20h) Ha a fuvarozó az Art. 88. § (6c) bekezdésében meghatározott kötelezettségeinek nem tesz eleget, az állami adó- és vámhatóság a magánszemély terhére legalább 200 000 Ft, legfeljebb 500 000 Ft, magánszemélynek nem minősülő fuvarozó terhére legalább 500 000 Ft, legfeljebb 1 000 000 Ft mulasztási bírságot szabhat ki.”
187. § Az Art. a következő 173/A. §-sal egészül ki:
„173/A. § (1) Ha az állami adó- és vámhatóság a 172. § (20h) bekezdés alapján mulasztási bírságot szab ki, a fuvarozás eszközét – a romlandó árut és az élő állatot szállító fuvareszközök kivételével – az általa lefolytatott ellenőrzés során a kiszabott bírság, illetve a pénzkövetelés biztosítás megfizetéséig, az erre vonatkozó külön határozat kiadása nélkül visszatarthatja.
(2) A jármű nem tartható vissza abban az esetben, ha
a) a bírságfizetésre kötelezett (kötelezettek) székhelye, illetve lakóhelye vagy szokásos tartózkodási helye Magyarország területén van, és a kötelezett rendelkezik az állami adó- és vámhatóság által kiadott adószámmal, illetve adóazonosító jellel, vagy
b) a bírságfizetési kötelezettség teljesítéséért pénzügyi intézmény kezességet, garanciát vállal, vagy a kötelezettséget belföldön bejegyzett, adószámmal rendelkező gazdálkodó szervezet átvállalja és ezt a tényt a bírságfizetésre kötelezett az eljárás során hitelt érdemlően igazolja.
(3) Ha a külföldi fuvarozó a 88. § (6b) bekezdésében foglalt előírásokat megszegve az állami adó- és vámhatóság által felhelyezett hatósági zár, állami adó- és vámhatóság által történő levételét megakadályozza, akkor bármely a fuvarozó tulajdonában vagy használatában lévő fuvareszköz tekintetében az állami adó- és vámhatóság a 172. § (20h) bekezdésében és az (1) bekezdésben foglaltakat alkalmazhatja.
(4) E §, valamint a 172. § (20h) bekezdése alkalmazásában külföldi fuvarozó a Magyarország területén termékmozgatást végző
a) belföldön nem letelepedett és egyébként gazdasági (termelő, szolgáltató, üzemi, üzleti) tevékenységet nem folytató jogi személy és egyéb szervezet,
b) járművet vezető, belföldön lakóhellyel, szokásos tartózkodási hellyel nem rendelkező magánszemély, valamint
c) az a) pont szerinti jogi személy és egyéb szervezet tulajdonában álló termékmozgatást végző jármű belföldi magánszemély vezetője.”
188–191. § *
192. § *
193. § (1) *
(2) *
(3) Az Art. 218. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:
„(4) E törvénynek a Módtv.5-tel megállapított 35. § (7)–(9) bekezdése a 2016. szeptember 1-jét követő részesedés átruházások esetén alkalmazható.”
194–195. § *
196. § *
197–198. § *
199. § (1) *
(2) *
200. § Az Art.
1. *
2. 12. § (1) bekezdésében, 43. § (5) bekezdésében és 150. § (1) bekezdésében a „35. § (2) bekezdése” szövegrész helyébe a „35. § (2) és (7) bekezdése” szöveg,
3. 22/E. § (1) bekezdésében az „Útdíjköteles gépjárművel végzett” szövegrész helyébe az „Útdíjköteles gépjárművel, továbbá a 3,5 tonna össztömeget meghaladó gépjárművel végzett” szöveg,
4–14. *
15–16. *
17–19. *
20. 136/B. § (1) és (2) bekezdésében a „35. § (2) bekezdés f) pontja” szövegrész helyébe a „35. § (2) bekezdés f) pontja és (7) bekezdése” szöveg,
21–22. *
23. 160. § (4) bekezdés c) pontjában a „személyt” szövegrész helyébe a „személy fizetési kötelezettségét” szöveg, e) pontjában a „35. § (2) bekezdésének f) pontja” szövegrész helyébe a „35. § (2) bekezdés f) pontja és (7) bekezdése” szöveg,
24. *
25–29. *
30. *
31. *
32. *
33–34. *
lép.
201. § (1) Hatályát veszti az Art.
1. *
2–3. *
4. *
(2) *
202. § *
203. § Az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény és egyes adótörvények módosításáról szóló 2015. évi CLXXXVII. törvény 5. §-ának az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény 6/B. § (3) bekezdését megállapító rendelkezése az „A megbízható adózó által” szövegrész helyett az „A megbízható adózó – ide nem értve a nyilvánosan működő részvénytársaságot – által” szöveggel lép hatályba.
204–226. § *
227. § A nemzetközi pénzügyi beszámolási standardok egyedi beszámolási célokra történő hazai alkalmazásának bevezetéséhez kapcsolódó, valamint egyes pénzügyi tárgyú törvények módosításáról szóló 2015. évi CLXXVIII. törvény (a továbbiakban: Módtv.) 4. § (2) bekezdésének a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény 9/A. § (1) bekezdését megállapító rendelkezése az „e) azon külföldi székhelyű vállalkozás magyarországi fióktelepe, amely a 154/A. § (1) bekezdése alapján mentesül a könyvvizsgálati kötelezettség alól.” szövegrész helyett az „e) a külföldi székhelyű vállalkozás magyarországi fióktelepe.” szöveggel lép hatályba.
228. § A Módtv. 12. § (2) bekezdésének a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény 177. § (55) bekezdését megállapító rendelkezése a következő szöveggel lép hatályba:
„(55) A hitelintézet, továbbá a hitelintézettel egyenértékű prudenciális szabályozásnak megfelelő pénzügyi vállalkozás – függetlenül attól, hogy értékpapírjait az Európai Gazdasági Térség bármely államának szabályozott piacán forgalmazzák –, az a biztosító, amelynek értékpapírjait az Európai Gazdasági Térség bármely államának szabályozott piacán forgalmazzák és a Diákhitel Központ Zrt. e törvénynek a nemzetközi pénzügyi beszámolási standardok egyedi beszámolási célokra történő hazai alkalmazásának bevezetéséhez kapcsolódó, valamint egyes pénzügyi tárgyú törvények módosításáról szóló 2015. évi CLXXVIII. törvény 4. § (2) bekezdésével megállapított 9/A. §-át először a 2018. évben induló üzleti évről készített beszámolóra alkalmazza azzal, hogy a 2017. évben induló üzleti évről készített beszámolóra történő alkalmazás is megengedett.”
229–233. § *
234–260. § *
261. § *
262. § (1) Ez a törvény – a (2)–(9) bekezdésben meghatározott kivétellel – a kihirdetését követő napon lép hatályba.
(2) Az 1. § (2) és (3) bekezdés, 17. §, 20. §, 22. §, 26. § 29–30. pontja, 90. §, 91. § (3) bekezdés, 93. § (2) bekezdés 4. pont, 96. § (2) bekezdés, 97. §, 100. §, 153. §, 155. §, 165–166. §, 168–169. §, 171–185. §, 188–191. §, 193. § (2) bekezdés, 194. §, 195. §, 197. §, 198. §, 200. § 21–22., 25–29., 31. pont, 201. § (2) bekezdés, 203. §, 234. §–260. § és a 17–21. melléklet 2016. július 1-jén lép hatályba.
(3) A 39. § (1) és (2) bekezdés, 41. § (1), (2), (5), (10), (11) bekezdés, 42. § (1) bekezdés, 49. §, 50. §, 54. § (1)–(2) bekezdés, 56. §, 58. § 2. pont, 63. §–65. §, 76. § 1. pontja, 103. § (1), (6), (7) bekezdés, 104. §, 202. § e törvény kihirdetését követő 31. napon lép hatályba.
(4) Az 1. § (1) és (4) bekezdés, 6. §, 8. §, 11. §, 13. §, 15. §, 26. § 24. pont, 27. § (2) bekezdés 2. és 4. pont, 130. §, 142. §, 162. §, 164. § (2) bekezdés, 167. §, 186–187. §, 193. § (3) bekezdés, 200. § 2–3., 20. és 23. pont, 1. melléklet 9. pont 2016. augusztus 1-jén lép hatályba.
(5) A 21. §, 23. §, 27. § (1) bekezdés 3. pont, 79–82. §, 199. § (1) bekezdés, 200. § 33–34. pont, 201. § (1) bekezdés 1. és 4. pontja, valamint a 13. melléklet 2016. szeptember 1-jén lép hatályba.
(6) A 3. §, 4. §, 5. §, 7. §, 9. §, 10. §, 12. §, 14. §, 16. §, 19. §, 26. § 1–7. pont, 26. § 9–10. pont, 26. § 15–19. pont, 26. § 25. pont, 26. § 27. pont, 27. § (1) bekezdés 1., 4. és 5. pont, 27. § (2) bekezdés 3. pont, 28. § (3), (4) és (6) bekezdés, 29. §–34. §, 36. §, 39. § (3)–(5) bekezdés, 40. §, 41. § (3), (6)–(9), (12) bekezdés, 42. § (2) bekezdés, 44. §, 46. §, 47. §, 51. §, 54. § (3) bekezdés, 55. §, 57. §, 58. § 1. pont, 4. pont, 59. §–62. §, 66. §, 70. §–73. §, 75. § a) pontja és c)–e) pontja, 76. § 2. pontja, 84. §–89. §, 91. § (1) és (2) bekezdés, 92. §, 93. § (1) bekezdés, 93. § (2) bekezdés 1–3. és 5. pontjai, 94. §–95. §, 98. §–99. §, 101. §, 103. § (2), (3), (4), (5) bekezdés, 105. §–108. §, 114. § 1. pont, 117. §–122. §, 125. §, 133. §, 134. §, 136. § b) pont, 137. § 1. pont, 146. §, 150. §, 154. §, 156. § (2) bekezdés, 200. § 24. pont, valamint az 1. melléklet 1. pont, 5. pont, 6. pont, 7. pont, 10. pont, 2. melléklet, 3. melléklet 2. pont, 4–6. és 8–10. melléklet 2017. január 1-jén lép hatályba.
(7) A 161. § és 200. § 15–16. pontja 2017. július 1-jén lép hatályba.
(8) A 74. § (1) bekezdés, 75. § b) pontja, 77. § a) pontja, 200. § 1. pontja, 261. § és a 7. melléklet 2018. január 1-jén lép hatályba.
(9) A 74. § (2) bekezdés és a 77. § b) pontja hatálybalépésének napja az adópolitikáért felelős miniszter által a Magyar Közlönyben közzétett azon egyedi határozat kihirdetését követő 31. nap, amely megállapítja Magyarország és a Norvég Királyság közötti viszonosság megszűnésének időpontját.
263. § A 72. §, 75. § e) pont és 10. melléklet a közös hozzáadottértékadó-rendszerről szóló 2006/112/EK tanácsi irányelv 199. cikk d) pontjának való megfelelést szolgálja.
264. § A 27. § (1) bekezdés 2. pont, a 199. § (2) bekezdés, a 201. § (1) bekezdés 1. és 4. pont a megtakarításokból származó kamatjövedelem adóztatásáról szóló 2003/48/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló 2015/2060/EU tanácsi irányelvnek való megfelelést szolgálja.
265. § A 26. § 10. pontja és 4. számú melléklet 2. pontja az Európai Unió működéséről szóló szerződés 107. és 108. cikke alkalmazásában bizonyos támogatási kategóriáknak a belső piaccal összeegyeztethetővé nyilvánításáról szóló 2014. június 17-i 651/2014/EU bizottsági rendelet (HL L 187 2014.06.26. 1–78. o.) 1–14. és 17. cikkei hatálya alá tartozó támogatást tartalmaz.
266. § E törvény a következő uniós jogi aktusoknak való megfelelést szolgálja:
a) a 2013/34/EU irányelvnek a nem pénzügyi és a sokszínűséggel kapcsolatos információknak bizonyos nagyvállalkozások és vállalatcsoportok általi közzététele tekintetében történő módosításáról szóló, 2014. október 22-i 2014/95/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv,
b) az éves és összevont (konszolidált) éves beszámolók jog szerinti könyvvizsgálatáról szóló 2006/43/EK irányelv módosításáról szóló, 2014. április 16-i 2014/56/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv, valamint
c) az energiatermékek és a villamos energia közösségi adóztatási keretének átszervezéséről szóló, 2003. október 27-i 2003/96/EK tanácsi irányelv.
267. § E törvény 106. §–107. § tervezetének a műszaki szabályokkal és az információs társadalom szolgáltatásaira vonatkozó szabályokkal kapcsolatos információszolgáltatási eljárás megállapításáról szóló, 2015. szeptember 9-i 2015/1535/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv 5–7. cikke szerinti előzetes bejelentése megtörtént.
1. *
2–4. *
5–7. *
8. *
9. Az Szja tv. 1. számú melléklet 9. pont 9.3. alpontja a következő 9.3.4. alponttal egészül ki:
(Adómentességre vonatkozó vegyes rendelkezések
A lakáscélú munkáltatói támogatás adómentességével kapcsolatos szabályok)
„9.3.4. A lakáscélú munkáltatói támogatás adómentességével kapcsolatos rendelkezések alkalmazásában az egyes fogalmak jelentése a következő:
a) korszerűsítés: a lakás komfortfokozatának növelése céljából víz-, csatorna-, elektromos-, gázközmű bevezetése, belső hálózatának kiépítése, fürdőszoba létesítése olyan lakásban, ahol még ilyen helyiség nincs, megfelelő beltéri légállapoti és használati meleg vizet biztosító épülettechnikai rendszer kialakítása vagy cseréje, beleértve a megújuló energiaforrások (pl. napenergia) alkalmazását is, az épület szigetelése, beleértve a hő-, hang-, vízszigetelési munkálatokat, a külső nyílászárók energiatakarékos cseréje, tető cseréje, felújítása, szigetelése. A korszerűsítés része az ehhez közvetlenül kapcsolódó helyreállítási munka, a korszerűsítés közvetlen költségeinek 20% százalékáig;
b) akadálymentesítés: a mozgáskorlátozott személy fogyatékossága jellegéből fakadó, a lakáshasználattal összefüggő életvitel nehézségeit csökkentő, a rendeltetésszerű használatot biztosító műszaki akadálymentesítési munkák elvégzése új lakóépületen vagy új lakáson, meglévő lakóépületen vagy használt lakáson;
c) a méltányolható lakásigény mértéke: az együttköltöző, együttlakó családtagok számától függően
ca) egy-két személy esetében: legfeljebb három lakószoba,
cb) három-négy személy esetében: legfeljebb négy lakószoba.
Minden további személy esetében egy lakószobával nő a lakásigény mértéke.
E rendelkezés alkalmazásában lakószoba az a helyiség, amelynek hasznos alapterülete meghaladja a 8 négyzetmétert, de – a meglévő, kialakult állapotot kivéve – legfeljebb 30 négyzetméter, legalább egy 2 méter széles – ajtó és ablak nélküli – falfelülettel rendelkezik. A 30 négyzetméternél nagyobb helyiséget két szobaként kell számításba venni. Ha a nappali szoba, az étkező és a konyha osztatlan közös térben van, és hasznos alapterületük együttesen meghaladja a 60 négyzetmétert, úgy két szobaként kell figyelembe venni.
d) együttköltöző, együttlakó családtag: jövedelmüktől és életkoruktól függetlenül a támogatást igénylő munkavállaló Polgári Törvénykönyv szerinti közeli hozzátartozói a testvér kivételével, továbbá élettársa és annak közeli hozzátartozói a testvér kivételével, feltéve, hogy a lakáscélú munkáltatói támogatással, munkáltatói lakáscélú hitellel érintett lakásba együtt költöznek be vagy ott életvitelszerűen együtt laknak.”
10. *
1. *
2. *
