Az Országgyűlés
figyelemmel az államháztartás feladatainak ellátásához szükséges bevételek biztosítására,
figyelemmel a versenysemleges adórendszer működtetésének követelményeire,
figyelemmel Magyarországnak az Európai Unióban tagállamként való részvételére,
különös tekintettel az ebből fakadó, a jövedéki adózás területén jelentkező jogharmonizációs kötelezettségekre, valamint
tekintetbe véve a jövedéki adózás bevezetése óta szerzett tapasztalatokat is,
a jövedéki adózás szabályairól a következő törvényt alkotja:
1. § E törvényt az adóra és a jövedéki ügyekre kell alkalmazni.
2. § (1) * Az
a) e törvény szerinti adókötelezettségre, adófizetési kötelezettségre, adó-visszaigénylésre, e kötelezettségek ellenőrzésére és a velük kapcsolatos hatósági és végrehajtási eljárásra, valamint jogkövetkezményekre,
b) – az adózás rendjéről szóló törvény (a továbbiakban: Art.) szerinti adóügynek nem minősülő – e törvényben és az e törvény végrehajtásáról szóló, az adópolitikáért felelős miniszter rendeletében (a továbbiakban: végrehajtási rendelet) megállapított egyéb kötelezettség ellenőrzésére, az e kötelezettséggel kapcsolatos hatósági és végrehajtási eljárásra, valamint jogkövetkezményekre
az e törvényben, valamint a Nemzeti Adó- és Vámhivatalról szóló törvényben meghatározott eltéréssel az Art.-ot, az adóigazgatási rendtartásról szóló törvényt (a továbbiakban: Air.) és az adóhatóság által foganatosítandó végrehajtási eljárásokról szóló törvényt kell alkalmazni.
(2) * Az Uniós Vámkódex létrehozásáról szóló 2013. október 9-i 952/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (a továbbiakban: 952/2013/EU rendelet) 5. cikk 24. pontjában meghatározott nem uniós áruk vámjogi státuszával rendelkező jövedéki termékre e törvény adózatlan jövedéki termékek engedéllyel történő előállítására és tárolására, a jövedéki termékek adófelfüggesztési eljárás keretében történő szállítására és a szabadforgalomba bocsátott jövedéki termékek szállítására és adóztatására vonatkozó rendelkezéseit nem kell alkalmazni.
3. § (1) E törvény alkalmazásában
1. * adó: a jövedéki termékek után fizetendő jövedéki adó és a dohánygyártmányok általános forgalmi adója;
2. * adófelfüggesztési eljárás: a jövedéki termék előállítására, birtoklására, tárolására vagy szállítására alkalmazott, az adófizetési kötelezettséget felfüggesztő adóeljárás;
3. * adómentességi igazolás: az (EU) 2020/262 tanácsi irányelvnek a jövedéki termékek adófelfüggesztés melletti szállításához és szabad forgalomba bocsátást követő szállításához kapcsolódó okmányhasználat tekintetében történő alkalmazására vonatkozó szabályok megállapításáról, valamint az adómentességi igazoláshoz használandó űrlap meghatározásáról szóló, 2022. július 5-i (EU) 2022/1637 bizottsági végrehajtási rendelet mellékletében közzétett okmány;
4. * adóraktár: az adóraktár engedélyese által működtetett, jövedéki termék adófelfüggesztési eljárás keretében történő előállítására, birtoklására, tárolására, felhasználására más termék előállításához, feladására és átvételére, továbbá másik tagállamban szabadforgalomba bocsátott, kereskedelmi céllal belföldre feladott jövedéki termék átvételére és szabadforgalomba bocsátott jövedéki termék, kereskedelmi céllal másik tagállamba történő feladására szolgáló,
a) fizikailag, így különösen fallal, kerítéssel, mérési ponttal elkülönített, egy technológiai egységet képező, belföldön található üzem, raktár, amely megfelel az e törvényben meghatározott feltételeknek,
b) egy másik tagállam jogszabálya vagy illetékes hatósága által az adóraktár engedélyezésére meghatározott feltételeknek megfelelő hely;
5. adóraktár engedélyese: az állami adó- és vámhatóság vagy egy másik tagállam illetékes hatósága által az adóraktár működtetésére kiadott engedéllyel rendelkező személy;
6. * AHK-szám: az e-TKO és az e-EKO egyedi adminisztratív hivatkozási kódja;
7. állami támogatás: az európai uniós versenyjogi értelemben vett állami támogatásokkal kapcsolatos eljárásról és a regionális támogatási térképről szóló Korm. rendelet szerinti támogatás;
8. * bejegyzett feladó: az állami adó- és vámhatóság vagy egy másik tagállam illetékes hatósága által kiadott engedély birtokában harmadik országból behozott jövedéki terméket adófelfüggesztési eljárás keretében, valamint szabadforgalomba bocsátott, kereskedelmi céllal szállított jövedéki terméket másik tagállamba feladni jogosult személy;
9. * bejegyzett kereskedő: az állami adó- és vámhatóság vagy egy másik tagállam illetékes hatósága által kiadott engedély birtokában másik tagállamból adófelfüggesztési eljárás keretében szállított jövedéki termék, valamint másik tagállamban szabadforgalomba bocsátott, kereskedelmi céllal szállított jövedéki termék átvételére jogosult személy;
10. csomagküldő kereskedelem: szabadforgalomba bocsátott jövedéki termék másik tagállamba magánszemélynek vagy független gazdasági tevékenységet nem folytató személynek, közvetlen vagy megbízott útján megvalósuló szállítással történő értékesítése, figyelemmel a termékre vonatkozó jogszabály által előírt korlátozásokra;
11. csomagküldő kereskedő: csomagküldő kereskedelmet folytató személy;
12. diplomáciai és konzuli képviselet tagja: a magyar állampolgárt vagy az állandó belföldi tartózkodásra jogosult személyt kivéve
a) az 1965. évi 22. törvényerejű rendelettel kihirdetett, a diplomáciai kapcsolatokról szóló egyezmény 1. cikk e) és f) pontja alá tartozó természetes személy, valamint az 1987. évi 13. törvényerejű rendelettel kihirdetett, a konzuli kapcsolatokról szóló egyezmény 1. cikk c)–e) pontja alá tartozó természetes személy feltéve, hogy az illetőt a fogadó állam arra jogosító hatósága ilyen minőségében elismeri, továbbá
b) az a családtag, aki az a) pontban megjelölt személlyel igazoltan közös háztartásban él, feltéve, hogy az illetőt a fogadó állam arra jogosított hatósága ilyenként elismeri;
13. * e-EKO: szabadforgalomba bocsátott jövedéki termék feladója által az uniós számítógépes rendszerben kiállított, AHK-számmal ellátott elektronikus okmány;
14. * elektronikus átvételi elismervény: az e-TKO-val vagy e-EKO-val feladott jövedéki termék címzettje által a jövedéki termék átvételéről az uniós számítógépes rendszerben kiállított elektronikus okmány;
15. * elektronikus kiviteli elismervény: az e-TKO-val harmadik országba történő kiszállítás céljára feladott jövedéki termék harmadik országba történt kiléptetéséről a kivitel helye szerinti tagállam illetékes hatósága (belföldön az állami adó- és vámhatóság) által az uniós számítógépes rendszerben kiállított elektronikus okmány;
16. * eseti bejegyzett kereskedő: az állami adó- és vámhatóság vagy egy másik tagállam illetékes hatósága által kiadott engedély, másik tagállam illetékes hatóságának bejegyzése birtokában másik tagállamból adófelfüggesztési eljárás keretében szállított jövedéki terméket, valamint másik tagállamban szabadforgalomba bocsátott, kereskedelmi céllal szállított jövedéki terméket egy alkalommal átvenni jogosult személy;
16a. * eseti igazolt feladó: az állami adó- és vámhatóság által kiadott engedély vagy egy másik tagállam illetékes hatóságának bejegyzése birtokában a szabad forgalomba bocsátott jövedéki terméket másik tagállamba kereskedelmi céllal egy alkalommal feladni jogosult személy;
17. * e-TKO: adófelfüggesztési eljárás alatt álló jövedéki termék feladója által az uniós számítógépes rendszerben kiállított, AHK-számmal ellátott elektronikus okmány;
17a. * étrend-kiegészítő: az egészségügyért felelős miniszter rendeletében ekként meghatározott és forgalomba hozatalra bejelentett (beleértve az Európai Gazdasági Térség más tagállamában fogalomban lévő termék első bejelentésének a rendelet szerinti belföldi benyújtását is) termék;
18. * Európai Unió: az Európai Unióról szóló szerződésben meghatározott tagállamok területe, Észak-Írország, valamint Nagy-Britannia és Észak-Írország Egyesült Királysága ciprusi felségterületei (Akrotiri és Dhekelia), azzal az eltéréssel, hogy
a) nem tekintendők a tagállamhoz tartozónak
aa) a Németországi Szövetségi Köztársaság esetében Helgoland szigete és Büsingen területe, az Olasz Köztársaság esetében Livigno, a Spanyol Királyság esetében Ceuta és Melilla területei, valamint
ab) a Francia Köztársaság esetében az Európai Unió működéséről szóló szerződés 349. cikkében, valamint 355. cikk (1) bekezdésében említett francia területek, a Spanyol Királyság esetében a Kanári-szigetek, a Finn Köztársaság esetében az Åland-szigetek, a Görög Köztársaság esetében az Athosz-hegy,
b) a Monacói Hercegség a Francia Köztársaság területéhez, Jungholz és Mittelberg (Kleines Walsertal) tartományok a Németországi Szövetségi Köztársaság területéhez, a San Marino Köztársaság az Olasz Köztársaság területéhez, Nagy-Britannia és Észak-Írország Egyesült Királysága ciprusi felségterületei (Akrotiri és Dhekelia) a Ciprusi Köztársaság területéhez tartozónak tekintendő;
19. felhasználói engedélyes: az állami adó- és vámhatóság által kiadott engedély birtokában
a) egyéb ellenőrzött ásványolaj felhasználására, kiszerelésére,
b) megfigyelt termék előállítására (ideértve a gyártási eljárás során melléktermékként keletkezést), felhasználására, kiszerelésére,
c) teljesen denaturált alkohol felhasználására, kiszerelésére jogosult személy;
20. harmadik ország: az Európai Unión kívül található állam és terület;
21. hatósági zár: az állami adó- és vámhatóság által a raktárhelyiségen, tárolótartályon, mérőműszeren, egyéb berendezésen, tárgyon, szállítóeszközön, csomagon, mintán elhelyezett ólomzár, műanyag biztonsági plomba, pecsétzár, szalagzár, függőpecsét;
22. háztartás: az egy lakásban életvitelszerűen együtt élő, ott bejelentett lakóhellyel vagy tartózkodási hellyel rendelkező természetes személyek közössége;
23. * importálás: a jövedéki termékek vámjogi szabadforgalomba bocsátása a 952/2013/EU rendelet 201. cikkével összhangban;
24. importálás helye: az a hely, ahol a jövedéki termék a vámjogi szabad forgalomba bocsátásakor van;
25. importáló: az a személy, aki először szerez jogot arra, hogy az importált termék felett saját nevében rendelkezzen, vagy ilyen személy hiányában az, aki az adófizetési kötelezettség keletkezésének időpontjában az importált jövedéki terméket birtokolja, függetlenül a birtokos tudattartalmától;
26. jövedéki engedélyes kereskedő: a 67. § (1) bekezdése szerinti tevékenységet folytató személy;
27. * jövedéki kiskereskedelmi tevékenység: a 67. § (1) bekezdés a) pontja szerinti termékkel és üzemanyag célú földgázzal a kereskedelemről szóló törvény, valamint a fiatalkorúak dohányzásának visszaszorításáról és a dohánytermék kiskereskedelmi tevékenységről szóló törvény szerint folytatott kiskereskedelmi tevékenység;
28. jövedéki kiskereskedő: jövedéki kiskereskedelmi tevékenységet folytató személy;
29. jövedéki termék: az energiatermék, a sör, a csendes és habzóbor, az egyéb csendes és habzó erjesztett ital, a köztes alkoholtermék, az alkoholtermék és a dohánygyártmány;
30. * jövedéki ügy: az e törvény, valamint a végrehajtási rendelet szerinti rendelkezésekkel – beleértve az engedélyezési, nyilvántartásba-vételi, bejelentési kötelezettséget is – kapcsolatos általános közigazgatási rendtartás szerinti hatósági ügy, beleértve a hatósági ellenőrzést;
31. kenőolaj: a 2710 19 81, 2710 19 83, 2710 19 87-2710 19 99, 2710 20 90, 3403 19 10-3403 19 80 KN-kód szerinti energiatermék;
32. KN-kód: a vám- és a statisztikai nómenklatúráról, valamint a Közös Vámtarifáról szóló 1987. július 23-i 2658/87/EGK tanácsi rendelet 1. melléklete szerinti Kombinált Nómenklatúrában meghatározott, nyolc számjegyű áruazonosító szám;
33. kötelező érvényű KN-kód besorolás: az állami adó- és vámhatóság által kiadott, az adófizetési kötelezettség meghatározásánál és az adómérték alkalmazásánál – a termék változatlan összetétele esetén – kötelező érvénnyel bíró KN-kód megállapítást és adójogi besorolást tartalmazó határozat;
34. köztes fázis: a hulladékhasznosítási tevékenységhez kapcsolódóan és a biológiai ecetgyártásnál a nyersanyagtól zárt technológia részeként a késztermékig terjedő gyártási folyamat közbülső részfolyamata azzal, hogy a részfolyamat során keletkező gyártásközi termék közvetlenül beépül a végtermékbe vagy melléktermékbe, vagy azt az üzemen belül nem adóköteles célra felhasználják;
35. közvetlen fogyasztásra szánt ital:
a) a kereskedelemről szóló törvény szerinti vendéglátást vagy szálláshely-szolgáltatást folytató jövedéki kiskereskedő által a vendégek számára a szolgáltatás helyén történő elfogyasztásra szánt, adózott sörből, csendes és habzóborból, egyéb csendes és habzó erjesztett italból, köztes alkoholtermékből és alkoholtermékből előállított jövedéki termék, vagy
b) magánszemély által adózott vagy az adófizetési kötelezettség alól mentesült sörből, csendes és habzóborból, egyéb csendes és habzó erjesztett italból, köztes alkoholtermékből és alkoholtermékből az előállító, családtagjai vagy vendégei fogyasztása céljából előállított jövedéki termék;
36. légiutas-ellátási tevékenység: a nem magáncélú légiközlekedési tevékenységet végző, a nemzetközi légiforgalomban részt vevő légijárművek fedélzetéről, az utasok részére felszolgálásra vagy értékesítésre szánt jövedéki termékek utántöltési célú levétele, ideiglenes tárolása, és 15 napon belül nem magáncélú légiközlekedési tevékenységet végző, a nemzetközi légiforgalomban részt vevő légijármű fedélzetére történő felvitele, amennyiben a levételt, a tárolást és a felvitelt a gazdálkodó a végrehajtási rendeletben előírt módon igazolja;
37. magánszemély: a jövedéki termékkel gazdasági tevékenységet nem folytató természetes személy;
38. * mentesített szervezet: az 53. § (1) bekezdés d) pont da)–dd) alpontja szerinti szervezet;
39. nem magáncélú légiközlekedési tevékenység: a légiközlekedésről szóló törvény szerinti légiközlekedési tevékenység a légijármű sport-, valamint magáncélú alkalmazása és a vállalati célú légiközlekedés kivételével;
40. nemzetközi szervezet tagja: a magyar állampolgárt vagy az állandó belföldi tartózkodásra jogosult személyt kivéve
a) az a természetes személy, akit a nemzetközi szervezetet létrehozó vagy a nemzetközi szervezet székhelyegyezményéről szóló és jogszabályban kihirdetett nemzetközi szerződésben meghatározottak szerint az adók alóli mentesség személyében megilleti, feltéve, hogy az illetőt a fogadó állam arra jogosított hatósága ilyen minőségében elismeri, továbbá
b) az a családtag, aki a nemzetközi szervezet tagjával igazoltan közös háztartásban él, feltéve, hogy az illetőt a fogadó állam arra jogosított hatósága ilyenként elismeri;
41. nyilvántartásba vett felhasználó: a 38. § (1) bekezdés szerint nyilvántartásba vett személy;
42. * pénzügyi biztosíték: az Európai Unió tagállamában, illetve az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban részes államban székhellyel rendelkező hitelintézet által nyújtott bankgarancia, fedezetigazolás és a biztosítási szerződés alapján kiállított kötelezvény;
43. szabadforgalomba bocsátás:
a) jövedéki termék adófelfüggesztési eljárás alóli kikerülése, ideértve a szabálytalanság esetét is,
b) adózatlan jövedéki termék adó felfüggesztési eljáráson kívüli birtoklása, a birtokos tudattartalmától függetlenül,
c) jövedéki termék adófelfüggesztési eljáráson kívüli előállítása, ideértve a szabálytalanság esetét is,
d) * jövedéki termék importálása, kivéve, ha a jövedéki termék adófelfüggesztési eljárás alá kerül, és a jövedéki termék szabálytalan behozatala, kivéve, ha a vámtartozás a 952/2013/EU rendelet 124. cikke (1) bekezdés e), f), g), vagy k) pontja alapján megszűnt;
43a. * szabálytalan behozatal: olyan jövedéki terméknek az Európai Unió területére való behozatala, amelyeket nem bocsátottak a 952/2013/EU rendelet 201. cikkével összhangban szabad forgalomba, és amelyekre vonatkozóan a 952/2013/EU rendelet 79. cikk (1) bekezdésével összhangban vámtartozás keletkezett, illetve keletkezett volna, ha az áruk vámkötelesek lennének;
44. * szabálytalanság: ha
a) az adófelfüggesztési eljárás keretében végzett szállítás nem az 53. § (3) bekezdése szerint fejeződik be, a teljesen megsemmisült vagy helyrehozhatatlanul károsodott jövedéki termék kivételével,
b) az adófelfüggesztési eljárás keretében végzett szállítás során a fuvarszervezési okból megvalósuló szállítójármű-váltás az 54. § (8) bekezdés rendelkezéseinek megsértésével történik,
c) a szabadforgalomba bocsátott jövedéki termék tagállamok közötti kereskedelmi célú és csomagküldő kereskedelem keretében végzett szállítása során a szállítmány egésze vagy annak egy része nem érkezik meg a címzetthez, a teljesen megsemmisült vagy helyrehozhatatlanul károsodott jövedéki termék kivételével,
d) * az adófelfüggesztési eljárás keretében az adóraktárban tárolt jövedéki termék mennyiségében hiány mutatkozik, a teljesen megsemmisült vagy helyrehozhatatlanul károsodott jövedéki termék, a 17. § (1) bekezdés a)–b) és d) pontja szerinti készletfelvétel során az állami adó- és vámhatóság jelenlétében és ellenőrzése mellett megállapított hiány és a 24. § (2) bekezdés e) pontja szerint bejelentett hiány kivételével,
e) az adózatlan jövedéki terméket adóraktáron kívül birtokolják,
f) a jövedéki terméket a 19. § megsértésével állítják elő,
g) * a jövedéki terméket harmadik országból szabálytalan behozatal során hozzák be belföldre,
h) * a 9. § (1) bekezdés m) pontja szerint külföldre kiszállított dohányzást helyettesítő nikotintartalmú termék kiszállításának végrehajtási rendelet szerinti igazolása a kiszállítást követő 121. napon nem áll rendelkezésre;
45. teljesen megsemmisült vagy helyrehozhatatlanul károsodott jövedéki termék:
a) a baleset vagy – a lopás esetét kivéve – elháríthatatlan ok miatt megsemmisült vagy jövedéki termékként használhatatlanná vált jövedéki termék,
b) a termék tulajdonságaiból adódó, elismert mennyiségű hiány;
46. * uniós számítógépes rendszer: a jövedéki termékek szállításának és felügyeletének számítógépesítéséről szóló 2020. január 15-i 2020/263/EU európai parlamenti és tanácsi határozat szerinti, az Európai Bizottság és a tagállamok illetékes hatóságai által működtetett számítógépes rendszer;
47. * üzemanyag: – az 5 liter vagy 5 kilogramm vagy annál kisebb kiszerelésű, nem közúti járművek üzemanyagaként kínált, értékesített vagy felhasznált 2710 12 41 KN-kód szerinti termék kivételével – a benzin, az üzemanyag célú gázolaj, – a 0 adómérték alá tartozó és az egyéb motorikus célú termék kivételével – LPG, a biodízel, a bioüzemanyag, az üzemanyag célú földgáz és az E85;
48. üzemi motorikusgáztöltő-állomás: a mérésügyi szerv által hitelesített kútoszloppal és a hatáskörrel rendelkező hatóság által engedélyezett tárolótartállyal ellátott, az LPG kizárólag nem közúti járművekben, üzemen belüli felhasználás céljából történő kiszolgálását végző felhasználói hely;
49. üzemi motorikusgáztöltő-állomás üzemeltetője: az üzemi motorikusgáztöltő-állomás üzemeltetője, valamint az üzemi motorikusgáztöltő-állomás üzemeltetőjével egy telephelyen működő, annak e termék tárolására szolgáló tartályát szerződés alapján használó személy;
50. üzemszünet: olyan,
a) az uniós számítógépes rendszer vagy az állami adó- és vámhatóság számítógépes rendszerének üzemszerű működésében bekövetkezett,
b) * az állami adó- és vámhatóság által biztosított információs rendszer üzemszerű működésében bekövetkezett, a digitális államról és a digitális szolgáltatások nyújtásának egyes szabályairól szóló törvény felhatalmazó rendelkezése alapján kiadott kormányrendelet szerinti, vagy
c) az uniós számítógépes rendszer használójának számítógépes rendszerében bekövetkezett üzemzavar, amely meggátolja az uniós számítógépes rendszer használatát;
51. vagyoni hátrány: az e törvényben és a végrehajtási rendeletben foglalt kötelezettség megszegésével az állami költségvetésnek okozott adóbevétel-kiesés és a jogosulatlan adóvisszaigénylés;
52. *
53. zárjegy: a zárjegyköteles jövedéki termék legkisebb fogyasztói csomagolási egységére felhelyezett bélyeg;
54. zárjegyhiány: azon zárjegyek mennyisége, amellyel a zárjegyet átvevő személy nem tud elszámolni;
55. zárjegyköteles jövedéki termék: a 74. § (1) bekezdés szerinti termék.
(2) E törvény alkalmazásában az energiatermékek adóztatására vonatkozóan
1. ásványtani folyamat: az Európai Közösségben a gazdasági tevékenységek statisztikai osztályozásáról szóló 1990. október 9-i 3037/90/EGK tanácsi rendelet DI. szakágazat 26 egyéb nemfém ásványi termék gyártása kód alá besorolt folyamat;
2. benzin: 2710 12 31-2710 12 49 KN-kód szerinti termék;
3. biodízel: növényi olajból vagy állati olajból átészterezéssel előállított, 3826 00 10 és 3826 00 90 KN-kód szerinti termék;
4. bioetanol: az igazoltan kizárólag mezőgazdasági eredetű, 2207 10 00 KN-kód szerinti, legalább 99 térfogatszázalék alkoholtartalmú víztelenített alkoholtermékből denaturálással előállított, 2207 20 00 KN-kód szerinti alkoholtermék;
5. E85: a 2207 20 00 KN-kód szerinti, üzemanyagcélra előállított, legalább 70%, legfeljebb 85% olyan bioetanolt tartalmazó termék, amelyet kizárólag az Európai Unióban termelt, mezőgazdasági eredetű alapanyagból gyártottak és amely fenntarthatósági bizonyítvány alapján fenntartható módon előállítottnak minősül;
6. egyéb ellenőrzött ásványolaj: a 2707 10 00-2707 30 00, a 2707 50 00, a 2710 12 11-2710 12 25, a 2710 12 70-2710 19 15, a 2710 19 25, a 2710 19 29-2710 19 35, a 2710 19 51, a 2710 19 55, a 2901 10 00, a 2902 20 00-2902 44 00 KN-kód szerinti, valamint a 2710 19 43-2710 19 48 és a 2710 20 11-2710 20 19 KN-kód szerinti, nem üzemanyagként vagy tüzelő-, fűtőanyagként értékesített, beszerzett vagy importált ellenőrzött energiatermék;
7. * ellenőrzött energiatermék:
a) a 2707 10 00–2707 30 00, a 2707 50 00, a 2711 12 11–2711 19 00, a 2901 10 00, a 2902 20 00–2902 44 00, a 3811 11 10–3811 19 00 és a 3811 90 00 KN-kód szerinti termék,
b) * – az ezen alpontban felsorolt, etil-alkoholt tartalmazó termékek kivételével – a 2710 12 21, 2710 12 25 és 2710 19 29 KN-kód szerinti ömlesztetten szállított termék, valamint a 2710 12 11, 2710 12 15, 2710 12 31–2710 19 25, 2710 19 31–2710 19 67 és a 2710 20 11–2710 20 38 KN-kód szerinti termék,
c) a 1507 10 10–1518 00 99, a 2710 12 11–2710 12 90 KN-kód szerinti, etil-alkoholt tartozó termék, a 3824 84 00–3824 88 00, 3824 91 00, 3824 99 86–3824 99 96, a 3826 00 10, a 3826 00 90, és a – szintetikus eredetű termék kivételével – 2905 11 00 KN-kód szerinti, üzemanyagként vagy tüzelő-, fűtőanyagként kínált, értékesített vagy felhasznált termék,
d) a 2207 20 00 KN-kód szerinti, részlegesen vagy teljesen denaturált, üzemanyagként vagy tüzelő-, fűtőanyagként kínált, értékesített vagy felhasznált termék;
8. energiafelhasználó: földgázt, villamos energiát vagy szenet saját felhasználás céljára vagy villamos energiát a villamos energiáról szóló törvény szerint megengedett továbbadás, földgázt a földgázellátásról szóló törvény szerinti telephelyi szolgáltatás céljára beszerző személy;
9. energiakereskedő: földgáz, villamos energia vagy szén rendszeres és üzletszerű, nem saját felhasználási célra történő vásárlását és értékesítését végző személy, aki a földgáz esetében a földgázellátásról szóló törvény szerinti földgáz-kereskedelmi engedéllyel, a villamos energia esetében a villamos energiáról szóló törvény szerinti villamosenergia-kereskedelmi engedéllyel rendelkezik;
10. energiatermelő: az a személy, aki
a) villamos energiát a villamos energiáról szóló törvényben meghatározott engedéllyel vagy engedélykötelezettség nélkül előállít,
b) a földgázellátásról szóló törvény szerinti engedély birtokában földgázbányászati tevékenységet végez,
c) a bányászatról szóló törvény szerinti engedély vagy koncessziós szerződés alapján szénbányászati tevékenységet végez, valamint aki a szén feldolgozását, így különösen felaprózását, osztályozását, brikettálását, kokszolását gazdasági tevékenység keretében végzi;
11. energiatermék:
a) a 2701 11 00-2702 20 00, – az etil-alkoholt tartalmazó 2710 12 11-2710 12 90 KN-kód szerinti termék és a 2713 11 00-2713 90 90 KN-kód szerinti petrolkoksz, a tőzeg vagy egyéb szilárd szénhidrogén kivételével – a 2704 00 10-2716 00 00, a 2901 10 00-2902 90 00, a 3403 11 00-3403 99 00, a 3811 11 10-3811 90 00, a 3814 00 90, a 3817 00 50, és a 3817 00 80 KN-kód szerinti termék,
b) * a 1507 10 10–1518 00 99, az etil-alkoholt tartalmazó 2710 12 11–2710 12 90 KN-kód szerinti termék, a 3824 84 00–3824 88 00, 3824 91 00, 3824 99 86–3824 99 96, a 3826 00 10, a 3826 00 90, és a – szintetikus eredetű termék kivételével – 2905 11 00 KN-kód szerinti, üzemanyagként vagy tüzelő-, fűtőanyagként kínált, értékesített vagy felhasznált termék,
c) a 2207 20 00 KN-kód szerinti, részlegesen vagy teljesen denaturált, üzemanyagként vagy tüzelő-, fűtőanyagként kínált, értékesített vagy felhasznált termék,
d) * bármely olyan, az a)–c) pontban foglaltaktól eltérő
da) termék, amelyet üzemanyagként vagy üzemanyagok adalékaként, hígítóanyagaként,
db) szénhidrogén, amelyet tüzelő-, fűtőanyagként
történő felhasználásra állítanak elő vagy ilyenként kínálnak, értékesítenek vagy használnak fel;
12. ETBE: a 2909 19 10 KN-kód szerinti etil-tercier-butil-éter;
13. fenntarthatósági bizonyítvány: a bioüzemanyagok fenntartható előállításának szabályairól szóló jogszabályban foglaltak szerint kiállított, a bioüzemanyag fenntartható módon történt előállítását igazoló okmány;
14. földgáz: a 2711 11 00 és a 2711 21 00 KN-kód szerinti termék;
15. földgázfelhasználó: a földgázellátásról szóló törvényben meghatározott felhasználó;
16. földgáz felhasználási hely: a földgázellátásról szóló törvényben meghatározott felhasználási hely;
17. * fűtőolaj: a 2710 19 62–2710 19 67 és a 2710 20 32–2710 20 38 KN-kód szerinti termék;
18. gázolaj: a 2710 19 43-2710 19 48 és a 2710 20 11-2710 20 19 KN-kód szerinti termék;
19. hálózati engedélyes: a villamos energiáról szóló törvény szerinti hálózati engedélyes és a földgázellátásról szóló törvény szerinti földgázelosztó és szállítási rendszerüzemeltető;
20. * jelölt gázolaj: a gázolaj és a kerozin közös adóügyi jelölőanyagának létrehozásáról szóló, 2022. január 17-i 2022/197/EU bizottsági végrehajtási határozata szerint ACCUTRACE™ PLUS jelölőanyaggal megjelölt gázolaj;
21. kereskedelmi gázolaj: gázolaj, amelyet
a) ellenszolgáltatás fejében vagy saját költségre kizárólag közúti árufuvarozásra szolgáló, legalább 7,5 tonna megengedett legnagyobb össztömegű gépjárművel vagy nyerges járműszerelvénnyel (nyerges vontatóval) végzett közúti árufuvarozáshoz, vagy
b) akár menetrendszerű, akár nem menetrendszerű forgalomban, a közúti járművek műszaki megvizsgálásáról szóló miniszteri rendeletben meghatározott M2 vagy M3 kategóriába tartozó gépjárművel végzett személyszállításhoz
használnak fel;
22. kémiai redukció: olyan elektronfelvétellel járó folyamat, amelynek eredményeként a redukáló anyag oxidációs száma csökken, azaz csökken a pozitív, nő a negatív töltések száma;
23. kiegészítő üzemanyagtartály: a konténerbe szilárdan beépített olyan tartály, amely a hűtőberendezések vagy a speciális konténerek egyéb berendezéseinek szállítás közbeni működéséhez az üzemanyag közvetlen felhasználását biztosítja;
24. kohászati folyamat: nyersvasgyártás, acélgyártás, alumíniumgyártás, színesfémgyártás, vas-, acél-, alumínium- és színesfémöntés, érczsugorítás, zsugorítmánygyártás, meleghengerlés, hideghengerlés, lemezfeldolgozás, melegsajtolás, kovácsolás, bevonatolás, kokszgáztisztítás;
25. lakossági energiafogyasztó: a földgázellátásról szóló törvény szerinti és a villamos energiáról szóló törvény szerinti lakossági fogyasztó, valamint az a felhasználó, aki szenet saját háztartása fogyasztásának céljára vásárol és az így vásárolt szénnel nem folytat gazdasági tevékenységet, valamint a szén vásárlásakor erről az energiakereskedőnek írásban nyilatkozik;
26. LPG: a 2711 12 11-2711 19 00 KN-kód szerinti cseppfolyósított szénhidrogén;
27. megfigyelt termék: az 5 liternél vagy 5 kilogrammnál nagyobb kiszerelésű
a) 2709 00 10 KN-kód szerinti termék, kivéve a stabilizálatlan (50 °C-on 0,7 barnál nagyobb gőznyomású) gazolint,
b) 2710 19 71,2710 19 75,2710 20 90,3811 21 00 és 3811 29 00 KN-kód szerinti termék,
c) 3814 00 90 KN-kód szerinti termék, ha legalább 95 térfogatszázalékban kőolajból és bitumenes ásványokból nyert olajat tartalmaz,
d) 3814 00 90 KN-kód szerinti termék, ha legalább 85 térfogatszázalékban etil-alkoholt tartalmaz;
28. mezőgazdasági termelő: a mezőgazdasági, agrár-, vidékfejlesztési, valamint halászati támogatásokhoz és egyéb intézkedésekhez kapcsolódó eljárás egyes kérdéseiről szóló törvény szerint nyilvántartásba vett személy;
29. minősített földgázellátási üzemzavar: a földgázellátásról szóló törvényben meghatározott
a) földgázellátási zavarnak az energiapolitikáért felelős miniszter által rendeletben megállapított esete, amelynek következtében a földgázfelhasználók jelentős részének földgázzal történő ellátása csak az egy telephelyen 500 m3/óra vagy azt meghaladó lekötött teljesítményű földgázfelhasználók földgázvételezésének csökkentésével vagy megszüntetésével biztosítható, vagy amely a földgázfelhasználók jelentős részének földgázzal történő ellátását közvetett módon veszélyezteti,
b) földgázellátási válsághelyzet;
30. motorfejlesztés: a Szerződés 107. és 108. cikke alkalmazásában bizonyos támogatási kategóriáknak a belső piaccal összeegyeztethetővé nyilvánításáról szóló 2014. június 17-ei 651/2014/EU bizottsági rendelet (a továbbiakban: csoportmentességi rendelet) 2. cikk 86. pontja szerinti kísérleti fejlesztés során a környezetet jobban kímélő motorok technológiai fejlesztése érdekében helyhez kötött, próbapadon tesztelt motorokban üzemanyag felhasználása;
31. ömlesztett szállítás: energiatermék szállítása közúti tankautóban, vasúti tartálykocsiban, tartályhajóban, tankkonténerben vagy 210 liternél nagyobb űrtartalmú kiszerelésben;
32. petróleum: a 2710 19 21 KN-kód szerinti termék;
33. repülőgép-üzemanyag: a 2710 12 31 KN-kód szerinti repülőbenzin és a 2710 19 21 KN-kód szerinti üzemanyag petróleum;
34. speciális konténer: minden olyan tartály megfelelő berendezésekkel ellátva, amelyek speciálisan a hűtő-, oxigénellátó, hőszigetelő rendszerekhez vagy más rendszerekhez szükségesek;
35. szervezett energiapiac: speciális árutőzsde, ahol a földgáz, a villamos energia és a szén kereskedelme szabványosított ügyletek formájában működik;
36. szén: a 2701 11 00-2702 20 00 és a 2704 00 10-2704 00 90 KN-kód szerinti termék;
37. távhőtermelő létesítmény: a távhőszolgáltatásról szóló törvény szerinti létesítmény;
38. terméktávvezeték adóraktár: energiatermék adófelfüggesztési eljárás keretében végzett szállítására létesített összefüggő csővezetékrendszer
a) az energiaterméket adófelfüggesztési eljárás keretében feladó adóraktárban lévő utolsó hiteles mérési ponttól az energiaterméket átvevő adóraktárban lévő első hiteles mérési pontig,
b) az energiaterméket adófelfüggesztési eljárás keretében feladó adóraktárban lévő utolsó hiteles mérési ponttól az energiaterméket átvevő jövedéki engedélyes kereskedő telephelyén lévő első hiteles mérési pontig,
c) a Magyarország államhatárán belépő csővezeték első belföldön lévő hiteles mérési pontjától az energiaterméket átvevő adóraktárban vagy a jövedéki engedélyes kereskedő telephelyén lévő első hiteles mérési pontig,
d) az energiaterméket adófelfüggesztési eljárás keretében feladó adóraktárban lévő utolsó hiteles mérési ponttól a Magyarország államhatárát elhagyó csővezeték utolsó belföldön lévő hiteles mérési pontjáig;
39. tiszta növényi olaj: a 1507 10 10-1518 00 99 KN-kód szerinti növényi olaj, amennyiben üzemanyagkénti vagy tüzelő-, fűtőanyagkénti felhasználásra állítják elő;
40. üzemanyagtartály: a jármű gyártója által a járműbe szilárdan beépített olyan tartály, amely az üzemanyagnak közvetlenül a gépjármű motorjában való felhasználását teszi lehetővé a jármű haladásához, valamint a jármű hűtő- és klímaberendezésének működését biztosítja; továbbá az a szilárdan beépített gáztartály, amely közvetlenül a gázzal való üzemelést teszi lehetővé; valamint az egyéb berendezések tartályai, amelyekkel adott esetben a gépjárművet felszerelik;
41. villamos energia: a 2716 00 00 KN-kód szerinti termék.
(3) E törvény alkalmazásában a sör, a csendes és habzóbor, az egyéb csendes és habzó erjesztett ital, a köztes alkoholtermék és az alkoholtermék adóztatására vonatkozóan
1. * alkoholmentesítés: a mezőgazdasági termékpiacok közös szervezésének létrehozásáról és a 922/72/EGK, a 234/79/EGK, az 1037/2001/EK és az 1234/2007/EK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2013. december 17-i 1308/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet VIII. Melléklet I. rész E. szakaszában meghatározott eljárás;
1a. * alkoholtermék:
a) a 2204 10 11–2206 00 89 KN-kód szerinti olyan termék, amelynek tényleges alkoholtartalma meghaladja a 22 térfogatszázalékot,
b) a 2207 10 00–2208 90 99 KN-kód szerinti olyan termék, amelynek tényleges alkoholtartalma meghaladja az 1,2 térfogatszázalékot,
c) a 2207 10 00–2208 90 99 KN-kód szerinti terméket oldott vagy oldatlan állapotban tartalmazó olyan termék, amely nem tartozik az a) és b) pontban meghatározott KN-kódok alá és tényleges alkoholtartalma meghaladja az 1,2 térfogatszázalékot;
2. aroma: az élelmiszerekben és azok felületén használható aromákról és egyes, aroma tulajdonságokkal rendelkező élelmiszer-összetevőkről, valamint az 1601/91/EGK tanácsi rendelet, a 2232/96/EK és a 110/2008/EK rendelet, valamint a 2000/13/EK irányelv módosításáról szóló, 2008. december 16-i 1334/2008/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletben ekként meghatározott anyag;
3. bérfőzető: az a 18. életévét betöltött gyümölcstermesztő személy, aki a tulajdonában álló gyümölcsből (gyümölcsből származó alapanyagból) állíttat elő bérfőzött párlatot;
4. bérfőzött párlat: adóraktárban a bérfőzető alapanyagából a bérfőzető részére előállított párlat;
5. borászati melléktermék: a szőlőfeldolgozás és a borkészítés során keletkező melléktermék;
6. * borkísérő okmány: a szőlészetről és borászatról szóló törvény (a továbbiakban: Btv.) végrehajtására kiadott jogszabályban megállapított tartalmú, formanyomtatványként vagy számítógéppel előállított bizonylat;
7. borpiaci év: augusztus 1-jétől július 31-ig terjedő időszak;
8. * csendes bor: – a habzóbor és az egyéb habzó erjesztett ital kivételével – a 2204 10 11–2205 90 90 KN-kód szerinti olyan termék, amelynek
a) tényleges alkoholtartalma 1,2 térfogatszázaléknál több, de legfeljebb 15 térfogatszázalék, feltéve, hogy a végtermékben található alkohol teljes mértékben erjedésből származik,
b) tényleges alkoholtartalma 15 térfogatszázaléknál több, de legfeljebb 18 térfogatszázalék, feltéve, hogy mindennemű alkoholtartalom-növelés nélkül állították elő, és a végtermékben található alkohol teljes mértékben erjedésből származik;
9. denaturálás: az etil-alkoholt tartalmazó termék emberi fogyasztásra való alkalmatlanná tétele
a) véglegesen, a jövedéki adó alóli mentesség alkalmazásában az alkohol teljes denaturálására vonatkozó eljárások kölcsönös elismeréséről szóló, 1993. november 22-i 3199/93/EK bizottsági rendeletben (a továbbiakban: 3199/93/EK bizottsági rendelet) meghatározott eljárással (a továbbiakban: teljes denaturálás),
b) a végrehajtási rendeletben meghatározott más módon (a továbbiakban: részleges denaturálás);
10. egyéb csendes erjesztett ital:
a) – a csendes és habzóbor, valamint az egyéb habzó erjesztett ital kivételével – a 2204 21 06–2205 90 90 KN-kód szerinti olyan termék, amelynek tényleges alkoholtartalma 1,2 térfogatszázaléknál több, de legfeljebb 10 térfogatszázalék,
b) – a sör és az egyéb habzó erjesztett ital kivételével – a 2206 00 10-2206 00 89 KN-kód szerinti olyan termék, amelynek tényleges alkoholtartalma 1,2 térfogatszázaléknál több, de legfeljebb 10 térfogatszázalék, vagy tényleges alkoholtartalma 10 térfogatszázaléknál több, de legfeljebb 15 térfogatszázalék, feltéve, hogy utóbbi esetben a végtermékben található alkohol teljes mértékben erjedésből származik;
11. * egyéb habzó erjesztett ital: – a habzóbor kivételével – a 2204 10 11–2204 21 09, 2204 22 10, 2204 29 10, 2205 10 10–2205 90 90, 2206 00 31–2206 00 39 KN-kód szerinti olyan termék, amely dróttal, szalaggal vagy más módon rögzített, gomba formájú dugóval lezárt palackban van, vagy benne a 20 °C-on oldott állapotban jelen lévő szén-dioxid által előidézett túlnyomás 3 bar vagy annál nagyobb, és tényleges alkoholtartalma 1,2 térfogatszázaléknál több, de legfeljebb 13 térfogatszázalék, vagy tényleges alkoholtartalma 13 térfogatszázaléknál több, de legfeljebb 15 térfogatszázalék, feltéve, hogy utóbbi esetben a végtermékben található alkohol teljes mértékben erjedésből származik;
12. gyümölcstermesztő személy: az a természetes személy, aki gyümölcstermő területtel rendelkezik;
13. * habzóbor: a 2204 10 11–2204 21 09, 2204 22 10, 2204 29 10, 2205 10 10–2205 90 90 KN-kód szerinti olyan termék, amely dróttal, szalaggal vagy más módon rögzített, gomba formájú dugóval lezárt palackban van, vagy benne a 20 °C-on oldott állapotban jelen lévő szén-dioxid által előidézett túlnyomás 3 bar vagy annál nagyobb, és tényleges alkoholtartalma 1,2 térfogatszázaléknál több, de legfeljebb 15 térfogatszázalék, feltéve, hogy a végtermékben található alkohol teljes mértékben erjedésből származik;
14. intermedier: a nyersanyagtól a vegyipari és gyógyszeripari késztermékig terjedő gyártási folyamat egyes fázisaiban előálló gyártásközi vegyi termék;
15. * kedvezményes párlat: kisüzemi bortermelő, illetve egyszerűsített adóraktár engedélyese vagy a vele a Btv. 1. § 4. pontjában meghatározott borgazdasági egységbe tartozó szőlőtermelő által megtermelt szőlőből készült bor lepárlása útján adóraktárban előállított, legalább 37,5 térfogatszázalék tényleges alkoholtartalmú, palackozott és zárjeggyel ellátott, adózott párlat;
16. * kisüzemi bortermelő: az a borászatiüzem-engedéllyel rendelkező, más borászati üzemtől jogilag és gazdaságilag független személy, aki az utolsó három borpiaci év átlagában kevesebb mint évi 1000 hl csendes bort állít elő, továbbá az a más borászati üzemtől jogilag és gazdaságilag nem független, borászatiüzem-engedéllyel rendelkező személy, aki a kapcsolatban lévő másik borászati üzemmel együttesen kevesebb mint évi 1000 hl csendes bort állít elő, mindkét esetben feltéve, hogy nem kíván adóraktári engedéllyel működni;
17. * kisüzemi sörfőzde: évente legfeljebb 200 ezer hektoliter sört előállító, más sörgyártó üzemtől jogilag és gazdaságilag független, más sörgyártó üzemtől elkülönült telephelyet használó, nem licencia alapján működő adóraktár, továbbá sörgyártó üzemek együttműködése esetén az az évente legfeljebb 200 ezer hektoliter sört előállító sörgyártó üzem, amelynek a vele jogi és gazdasági kapcsolatban lévő másik sörgyártó üzemével összesített éves termelése nem haladja meg a 200 ezer hektoliter sört;
18. köztes alkoholtermék: – a sör, a csendes és habzóbor, valamint az egyéb csendes és habzó erjesztett ital kivételével – a 2204 10 11-2206 00 89 KN-kód szerinti olyan termék, amelynek tényleges alkoholtartalma 1,2 térfogatszázaléknál több, de legfeljebb 22 térfogatszázalék;
18a. * lé nélküli alkoholos gyümölcs: csokoládégyártáshoz történő felhasználás céljából előállított, alkoholtermékben áztatott olyan gyümölcs, amelyről az áztatást követően az alkoholterméket lecsepegtetik vagy amelyet szikkasztanak;
19. magánfőzés: a párlatnak a magánfőző, több tulajdonostárs magánfőző esetén valamely tulajdonostárs lakóhelyén vagy gyümölcsöse helyén használható, legfeljebb 100 liter űrtartalmú, párlat-előállítás céljára kialakított desztillálóberendezésen a magánfőző által végzett előállítása;
20. magánfőző: az a 18. életévét betöltött gyümölcstermesztő személy, aki tulajdonában álló gyümölccsel, gyümölcsből származó alapanyaggal és párlat készítésére alkalmas, tulajdonában álló desztillálóberendezéssel rendelkezik;
21. * párlat: a – nyers párlat kivételével – 2208 20 19, 2208 20 28, – az armagnac kivételével – 2208 20 69, 2208 20 88, 2208 90 33, 2208 90 38, 2208 90 48, – a calvados kivételével – 2208 90 71 KN-kód szerinti termék, továbbá a 2208 90 56 és 2208 90 77 KN-kód szerinti termékek közül a seprőpárlat;
22. sör: a 2203 00 01–2203 00 10 KN-kód szerinti termék, továbbá a 2206 00 31-2206 00 89 KN-kód szerinti termékek közül a 2203 00 01–2203 00 10 KN-kód szerinti és az alkoholmentes italok elegye, feltéve, hogy a termék tényleges alkoholtartalma mindkét esetben meghaladja a 0,5 térfogatszázalékot;
23. szőlőtermelő: az a személy, aki bármilyen jogcímen használatában lévő szőlőültetvényt művel;
24. tényleges alkoholtartalom: a termékben jelen lévő etil-alkohol térfogatának aránya a termék teljes térfogatához viszonyítva 20 °C hőmérsékleten;
25. * termelői borkimérés: az egyszerűsített adóraktár engedélyes vagy a kisüzemi bortermelő
a) saját előállítású csendes borának,
b) saját előállítású csendes borból előállított palackos erjesztésű habzóborának és
c) kedvezményes párlatának
az egyszerűsített adóraktárban, a kisüzemi bortermelő telephelyén vagy a kisüzemi bortermelő, egyszerűsített adóraktár engedélyese használatában lévő, a kereskedelemről szóló törvény szerinti üzletben elvitelre vagy kóstolás céljából helyben fogyasztásra történő, a kereskedelemről szóló törvény szerinti vendéglátás tevékenységnek nem minősülő értékesítése;
26. tiszta szesz: 100 térfogatszázalékos etil-alkohol;
27. tudományos és oktatási cél: az alkoholtermékek kutatásához kapcsolódó tudományos cél és köznevelési vagy felsőoktatási intézmény által vagy megbízásából ellátott oktatási cél.
(4) * E törvény alkalmazásában a dohánygyártmányok adóztatására vonatkozóan
1. * cigaretta:
a) a dohányrúd, amely meglévő állapotában dohányzásra alkalmas és nem minősül szivarnak, szivarkának vagy hevített terméknek,
b) a dohányrúd, amelyet egyszerű, nem ipari eljárással cigarettapapír-hüvelybe töltenek vagy cigarettapapír-lappal körbevesznek, és nem minősül hevített terméknek,
c) az olyan termék, amely teljesen vagy részben dohánytól eltérő anyagot tartalmaz, de egyébként megfelel az a) és b) pontban meghatározott kritériumoknak;
2. * dohánygyártmány: a cigaretta, a szivar, a szivarka, a finomra vágott fogyasztási dohány, az egyéb fogyasztási dohány, a füst nélküli dohánytermék, a töltőfolyadék, a hevített termék, az új dohánytermék-kategóriák és a dohányzást helyettesítő nikotintartalmú termék, kivéve a kizárólag gyógyászati célra használt, gyógyhatású anyagot tartalmazó terméket, amely nem tartalmaz dohányt és jogszabályban meghatározott hatóság által kiadott hatályos forgalombahozatali engedéllyel rendelkezik;
3. dohánynövény: a 0602 90 50 KN-kód szerinti növény;
4. dohánytörmelék: a dohány feldolgozása és a dohánytermékek előállítása során keletkező dohánylevél-maradvány és melléktermék;
4a. * dohányzást helyettesítő nikotintartalmú termék: a nemdohányzók védelméről és a dohánytermékek fogyasztásának, forgalmazásának egyes szabályairól szóló törvény szerint ekként meghatározott termék;
4b. * dohányzást imitáló elektronikus eszköz: a nemdohányzók védelméről és a dohánytermékek fogyasztásának, forgalmazásának egyes szabályairól szóló törvény szerint ekként meghatározott termék;
5. egyéb fogyasztási dohány:
a) a finomra vágott fogyasztási dohányon kívüli, további ipari feldolgozás nélkül dohányzásra alkalmas kész dohányvágat,
b) az olyan termék, amely teljesen vagy részben dohánytól eltérő anyagot tartalmaz, de egyébként megfelel az a) pontban meghatározott kritériumoknak;
6. * elektronikus cigaretta: a nemdohányzók védelméről és a dohánytermékek fogyasztásának, forgalmazásának egyes szabályairól szóló törvény szerinti elektronikus cigaretta és utántöltő flakon;
7. fermentált dohány: az a dohány, amelyben a megfelelő eljárások mellett olyan változások játszódtak le, amelyek következtében a dohány élvezeti célra alkalmassá vált;
8. finomra vágott fogyasztási dohány:
a) olyan, további ipari feldolgozás nélkül dohányzásra alkalmas kész dohányvágat, amelyben a dohányrészecskék tömegének több mint 25 százaléka kisebb, mint 1,5 milliméter szélességűre vágott,
b) az olyan termék, amely teljesen vagy részben dohánytól eltérő anyagot tartalmaz, de egyébként megfelel az a) pontban meghatározott kritériumoknak;
9. fogyasztási dohány: az egyéb fogyasztási dohány és a finomra vágott fogyasztási dohány;
9a. * füst nélküli dohánytermék: a nemdohányzók védelméről és a dohánytermékek fogyasztásának, forgalmazásának egyes szabályairól szóló törvény szerint ekként meghatározott termék;
9b. * hevített termék:
a) az olyan dohányrúd és a teljesen vagy részben rúdtól eltérő formájú kapszula, amely a használatához rendelt készülék segítségével hevítés által belélegezhető aeroszolt bocsát ki a dohány elégetése nélkül,
b) az olyan termék, amely teljesen vagy részben dohánytól eltérő anyagot tartalmaz, de egyébként megfelel az a) pontban meghatározott kritériumoknak;
10. kész dohányvágat: olyan dohánygyártmány, amely pipadohány esetében pipában történő elszívásra, cigarettadohány esetében kézi töltésű cigaretta elkészítésére szolgál, beleértve a dohányzásra alkalmas, ilyenkénti értékesítésre felkínált dohánytörmeléket is;
11. szárított dohány: a tőről leszakított nyersdohány, a 2401 10 35-2401 20 95 KN-kód szerinti feldolgozatlan dohány, továbbá a 2401 30 00 KN-kód szerinti dohányhulladék;
12. szivar, szivarka:
a) a természetes dohánylevelekből álló külső borítékkal rendelkező dohányrúd,
b) a kocsányozott dohánykeverékből készült szivarbélből, valamint a szivar szokásos színével megegyező színű, regenerált dohánylevélből készült, és a terméket – adott esetben a füstszűrőt is beleértve, a szopókával ellátott szivaroknál azonban a szopóka kivételével – teljesen körülölelő, külső borítékból álló dohányrúd, amelynek tömege – füstszűrő vagy szopóka nélkül – legalább 2,3 gramm és legfeljebb 10 gramm, valamint amely hosszának legalább egyharmadánál mért kerülete eléri a 34 millimétert,
c) az olyan termék, amely teljesen vagy részben dohánytól eltérő anyagot tartalmaz, de egyébként megfelel az a) és b) pontban meghatározott kritériumoknak;
13. * töltőfolyadék: olyan folyadék, amelyet az elektronikus cigarettába vagy a dohányzást imitáló elektronikus eszközbe a gyártási folyamat során töltenek be, ideértve az elektronikus cigaretta vagy a dohányzást imitáló elektronikus eszköz utántöltésére, többszöri használatára szolgáló folyadékot is;
14. * új dohánytermék-kategóriák: e törvény szerint cigarettának, szivarnak, szivarkának, fogyasztási dohánynak, hevített terméknek vagy töltőfolyadéknak nem minősülő, a nemdohányzók védelméről és a dohánytermékek fogyasztásának, forgalmazásának egyes szabályairól szóló törvényben ekként meghatározott dohánytermék.
4. § (1) Az adóból származó bevétel az államháztartás központi alrendszerét illeti.
(2) Az adóbevételek biztosítása érdekében a jövedéki termékek adó megfizetése nélküli előállításából, tárolásából, szállításából és a halasztott adófizetésből adódó adókockázatra jövedéki biztosítékot kell nyújtani.
(3) Adómentesség, adókedvezmény annyiban alkalmazható, érvényesíthető, ha az annak alapjául szolgáló jogügylet, más hasonló cselekmény tartalma megvalósítja a szabály, az adóelőny célját. Az alkalmazhatóságot, illetve az érvényesíthetőséget annak kell bizonyítania, akinek az érdekében áll.
(4) E törvényt az európai uniós jogi aktusokkal összhangban kell értelmezni.
(5) A jövedéki ügyeket – ha e törvény eltérően nem rendelkezik – elektronikusan kell intézni.
5. § (1) Jövedéki ügyben – a (2) bekezdésben meghatározott kivétellel – az állami adó- és vámhatóság jár el.
(2) A magánfőző desztillálóberendezésének bejelentésével kapcsolatban a lakóhely szerinti, a magánfőzés szabályai betartásának ellenőrzésével kapcsolatban – ide nem értve az előállított termék jogszabálysértő értékesítését – pedig az ellenőrzött tevékenység végzésének helye szerinti önkormányzati adóhatóság jár el. A fővárosban a kerületi önkormányzati adóhatóság jár el.
(3) Ha más hatóság a tevékenysége során a jövedéki termékkel összefüggő jogsértő magatartás gyanúját állapítja meg, a bizonyítékokat rögzíti, a jövedéki terméket a rá vonatkozó szabályok szerint lefoglalja, és ezt követően az ügyet az állami adó- és vámhatóságnak átadja.
6. § Adókötelezettség keletkezik, ha
a) a jövedéki terméket belföldön előállítják,
b) * a jövedéki terméket importálják vagy szabálytalanul behozzák,
c) másik tagállamban szabadforgalomba bocsátott jövedéki terméket a 62. § szerinti kereskedelmi céllal vagy csomagküldő kereskedelem keretében belföldre szállítják, vagy
d) másik tagállamban szabadforgalomba bocsátott jövedéki termék kereskedelmi célú vagy csomagküldő kereskedelem keretében végzett szállítása során a 3. § (1) bekezdés 44. pont c) alpontja szerinti szabálytalanságot belföldön követik el.
7. § (1) Adófizetési kötelezettség keletkezik
a) a jövedéki termék szabadforgalomba bocsátásával, a szabadforgalomba bocsátás időpontjában,
b) másik tagállamban szabadforgalomba bocsátott jövedéki terméknek a 62. § szerinti kereskedelmi céllal belföldre szállításával,
c) jövedéki termék csomagküldő kereskedelem keretében belföldre szállításával,
d) másik tagállamban szabadforgalomba bocsátott jövedéki termék kereskedelmi célú vagy csomagküldő kereskedelem keretében végzett szállítása során a 3. § (1) bekezdés 44. pont c) alpontja szerinti szabálytalanság belföldön történő elkövetésével,
e) bármilyen energiatermék üzemanyagkénti, üzemanyagok adalékakénti, hígítóanyagakénti vagy fűtőanyagkénti kínálásával, értékesítésével vagy felhasználásával, ha korábban nem keletkezett adófizetési kötelezettség az adott felhasználásra megállapított adómértékkel,
f) * ha az adóraktár engedélyese az 5 liternél vagy 5 kilogrammnál nagyobb kiszerelésű egyéb ellenőrzött ásványolajat vagy megfigyelt terméket nem másik adóraktár engedélyesének, felhasználói engedélyesnek, nyilvántartásba vett felhasználónak, másik tagállamba vagy harmadik országba értékesíti vagy szállítja,
g) * ha a bejegyzett kereskedő az 5 liternél vagy 5 kilogrammnál nagyobb kiszerelésű egyéb ellenőrzött ásványolajat nem felhasználói engedélyesnek vagy nyilvántartásba vett felhasználónak értékesíti vagy szállítja, vagy másik tagállamból saját felhasználás céljára felhasználói engedély nélkül vagy nem nyilvántartásba vett felhasználóként hoz be,
h) * ha az importáló az 5 liternél vagy 5 kilogrammnál nagyobb kiszerelésű egyéb ellenőrzött ásványolajat vagy megfigyelt terméket nem felhasználói engedélyesnek vagy nyilvántartásba vett felhasználónak értékesíti vagy szállítja, vagy harmadik országból saját felhasználás céljára felhasználói engedély nélkül vagy nem nyilvántartásba vett felhasználóként hoz be,
i) * ha a felhasználói engedélyes az 5 liternél vagy 5 kilogrammnál nagyobb kiszerelésű egyéb ellenőrzött ásványolajat nem másik tagállamba vagy harmadik országba értékesíti vagy szállítja, valamint a megfigyelt terméket nem felhasználói engedélyesnek, nyilvántartásba vett felhasználónak, másik tagállamba vagy harmadik országba értékesíti vagy szállítja,
j) a felhasználói engedélyesnél, valamint egyéb ellenőrzött ásványolaj és megfigyelt termék vonatkozásában az adóraktár engedélyesnél a készletfelvétellel megállapított tényleges készlet és a nyilvántartás szerinti készlet különbözete szerinti hiányra, illetve
k) * a jövedéki engedélyes kereskedőnél az üzemanyag készletfelvétellel megállapított tényleges készletének és nyilvántartás szerinti készletének – a végrehajtási rendeletben meghatározott mértéket meghaladó – különbözete szerinti többletre.
(2) A szabadforgalomba bocsátás időpontja az az időpont, amikor
a) a jövedéki termék elhagyja az adóraktár területét, kivéve ha a jövedéki termék adófelfüggesztési eljárás alá kerül,
b) az adófelfüggesztési eljárás keretében szállított jövedéki terméket a bejegyzett kereskedő átveszi,
c) az adófelfüggesztési eljárás keretében szállított jövedéki terméket a mentesített szervezet átveszi,
d) a jövedéki termék importálása révén a jövedéki termék vámjogi szabadforgalomba bocsátásra kerül, kivéve ha a jövedéki termék adófelfüggesztési eljárás alá kerül,
e) az adóraktári engedély hatályvesztését, visszavonását követően a jövedéki termék – az adófelfüggesztési eljárás keretében végzett szállítás kivételével – elhagyja az adóraktár területét, vagy az adóraktári engedély hatályvesztését, visszavonását követő 30. nap, ha a jövedéki termék az adóraktár területét korábban nem hagyta el,
f) az adóraktári engedély felszámolási eljárás miatti hatályvesztése esetén a jövedéki termék elhagyja az adóraktár területét, kivéve ha a jövedéki terméket adó felfüggesztési eljárás keretében feladják,
g) * az adóraktári engedély végelszámolási eljárás miatti hatályvesztése esetén a jövedéki termék – az adófelfüggesztési eljárás keretében végzett szállítás kivételével – elhagyja az adóraktár területét, vagy a végelszámolás kezdő időpontjától számított 180. nap, ha a jövedéki termék az adóraktár területét korábban nem hagyta el,
h) * a 3. § (1) bekezdés 44. pont a)–b) és d)–h) alpontja szerinti szabálytalanság az állami adó- és vámhatóság tudomására jut,
i) * a 24. § (2) bekezdés e) pontja szerinti bejelentés megtörténik,
j) * az állami adó- és vámhatóság a 17. § (1) bekezdés a)–b) és d) pontja szerinti készletfelvétel során a hiányt megállapítja.
(3) Az adófizetési kötelezettség keletkezésének időpontja
a) * az (1) bekezdés b) pontja szerinti esetben az az időpont, amikor a jövedéki terméket a bejegyzett kereskedő, az eseti bejegyzett kereskedő vagy a jövedéki engedélyes kereskedő átveszi,
b) az (1) bekezdés c) pontja szerinti esetben az az időpont, amikor a jövedéki terméket a címzett átveszi,
c) az (1) bekezdés d) pontja szerinti esetben az az időpont, amikor a szabálytalanság az állami adó- és vámhatóság tudomására jut,
d) az (1) bekezdés e) pontja szerinti esetben az az időpont, amikor a terméket előállítják, kínálják, értékesítik vagy felhasználják,
e) az (1) bekezdés f) pontja szerinti esetben az az időpont, amikor az adóraktár engedélyese az egyéb ellenőrzött ásványolajat szabadforgalomba bocsátja vagy a megfigyelt termék elhagyja az adóraktár területét,
f) az (1) bekezdés g) és h) pontja szerinti esetben a szabadforgalomba bocsátás időpontja,
g) az (1) bekezdés i) pontja szerinti esetben az az időpont, amikor a termék elhagyja a felhasználói engedélyes üzemét, illetve
h) az (1) bekezdés j) és k) pontja szerinti esetben a készletfelvétel időpontja.
(4) Az (1) bekezdéstől eltérően nem keletkezik adófizetési kötelezettség a légiutas-ellátási tevékenység keretében importált, másik tagállamból belföldre behozott jövedéki termékre.
8. § (1) Az adófizetési kötelezettség a
a) * 7. § (1) bekezdés b) pontja szerinti esetben a jövedéki termék e-EKO-n feltüntetett címzettjét, ennek hiányában a jövedéki termék birtokosát,
b) 7. § (1) bekezdés c) pontja szerinti esetben a csomagküldő kereskedőt,
c) 7. § (1) bekezdés d) pontja szerinti esetben a szállításra a jövedéki biztosítékot nyújtó személyt és a szabálytalanság elkövetésében résztvevő személyt,
d) * 7. § (1) bekezdés e) pontja szerinti esetben az energiatermék üzemanyagkénti, üzemanyagok adalékakénti, hígítóanyagakénti vagy fűtőanyagkénti kínálóját, értékesítőjét vagy felhasználóját,
e) 7. § (1) bekezdés f) pontja szerinti esetben az adóraktár engedélyesét,
f) 7. § (1) bekezdés g) pontja szerinti esetben a bejegyzett kereskedőt,
g) 7. § (1) bekezdés h) pontja szerinti esetben az importálót,
h) 7. § (1) bekezdés i) és j) pontja szerinti esetben a felhasználói engedélyest vagy az adóraktár engedélyesét,
i) 7. § (1) bekezdés k) pontja szerinti esetben a jövedéki engedélyes kereskedőt,
j) 7. § (2) bekezdés a) pontja szerinti esetben az adóraktár engedélyesét,
k) 7. § (2) bekezdés b) pontja szerinti esetben a bejegyzett kereskedőt,
l) 7. § (2) bekezdés c) pontja szerinti esetben a mentesített szervezetet,
m) 7. § (2) bekezdés d) pontja szerinti esetben a vámjogi szabadforgalomba bocsátást kérő személyt vagy akinek a megbízásából a vámjogi szabadforgalomba bocsátást kérték,
n) 7. § (2) bekezdés e)–g) pontja szerinti esetben a korábbi adóraktár engedélyesét vagy azt a személyt, akinek a részére a jövedéki terméket átadják, illetve
o) 7. § (2) bekezdés h) pontja szerinti,
oa) a 3. § (1) bekezdés 44. pont a) és b) alpontjában meghatározott szabálytalanság esetében a jövedéki terméket feladó adóraktár engedélyesét, a bejegyzett feladót vagy azt a személyt, aki az adófelfüggesztési eljárás keretében végzett szállításra a jövedéki biztosítékot nyújtotta és a szabálytalan kikerülésben résztvevő személyt, aki tudott vagy kellő gondosság mellett tudhatott az adó felfüggesztési eljárás alóli kikerülés szabálytalan voltáról,
ob) a 3. § (1) bekezdés 44. pont d) alpontjában meghatározott szabálytalanság esetében az adóraktár engedélyesét,
oc) a 3. § (1) bekezdés 44. pont e) alpontjában meghatározott szabálytalanság esetében a jövedéki termék birtokosát és minden olyan személyt, aki a szabálytalan tárolásban részt vesz,
od) a 3. § (1) bekezdés 44. pont f) alpontjában meghatározott szabálytalanság esetében a jövedéki termék előállítóját és minden olyan személyt, aki a szabálytalan előállításban részt vesz,
oe) * a 3. § (1) bekezdés 44. pont g) alpontjában meghatározott szabálytalanság esetében a szabálytalan behozatalban résztvevő személyt,
of) * a 3. § (1) bekezdés 44. pont h) alpontjában meghatározott szabálytalanság esetében az adóraktár engedélyesét,
p) * 7. § (2) bekezdés i) pontja szerinti esetben a bejelentőt,
q) * 7. § (2) bekezdés j) pontja szerinti esetben a bejelentőt
terheli.
(2) Ha az (1) bekezdés alapján több személy kötelezett az adófizetésre, felelősségük egyetemleges.
9. § (1) Mentesül az adófizetési kötelezettség alól
a) a nemzetközi közforgalmú repülőtéren a repülésre nyilvántartásba vett induló utasok tartózkodására szolgáló helyen, kizárólag nem helyben fogyasztásra történő értékesítést végző üzlet és az üzlet áruellátását biztosító raktár együttes területén kialakított adóraktár engedélyese a végső úti céllal harmadik országba utazó utas részére értékesített jövedéki termékre,
b) az adóraktár engedélyese az utasoknak történő felszolgálás céljából a harmadik országba közvetlenül repülő repülőgépek részére átadott jövedéki termékre,
c) az adóraktár engedélyese az adóraktárában adófelfüggesztési eljárás alatt álló,
ca) minőség-ellenőrzés, adóellenőrzés céljára felhasznált, átadott jövedéki termékre,
cb) megsemmisített jövedéki termékre,
d) a közvetlen fogyasztásra szánt italt és az energiatermékek közé tartozó adózott adalék legfeljebb 0,2 térfogatszázalék arányban adózott üzemanyagba történő bekeverése során keletkezett energiaterméket előállító személy, ha az összetevőkre megfizetett adó összege nem kevesebb mint a keverékükből előállított jövedéki termék után fizetendő adó összege,
e) az adóraktár engedélyese az adóraktárban adófelfüggesztési eljárás keretében tárolt, teljesen megsemmisült vagy helyrehozhatatlanul károsodott jövedéki termékre,
f) az adóraktár engedélyese, a bejegyzett feladó vagy az a személy, aki az adófelfüggesztési eljárás keretében végzett szállításra a jövedéki biztosítékot nyújtotta, az adófelfüggesztési eljárás keretében feladott és teljesen megsemmisült vagy helyrehozhatatlanul károsodott jövedéki termékre,
g) a 8. § (1) bekezdés a) és b) pontja szerinti személy a szállítás során teljesen megsemmisült vagy helyrehozhatatlanul károsodott jövedéki termékre,
h) a felhasználói engedélyes a teljesen megsemmisült vagy helyrehozhatatlanul károsodott jövedéki termékre,
i) * a mentesített szervezet a harmadik országból vámmentesen behozható mennyiségű jövedéki termékre,
j) a mentesített szervezet a másik tagállamból behozott, legfeljebb az i) pont szerinti mennyiségű jövedéki termékre,
k) a vámmentességek közösségi rendszerének létrehozásáról szóló, 2009. november 16-i 1186/2009/EK tanácsi rendelet 25-27. és 107. cikke alapján harmadik országból jövedéki terméket vámmentesen behozó személy,
l) az adóraktár engedélyese az adóraktárban adófelfüggesztési eljárás keretében tárolt, ETBE-előállítás céljára felhasznált jövedéki termékre,
m) * az adóraktár engedélyese a belföldön előállított és külföldre kiszállított dohányzást helyettesítő nikotintartalmú termékre,
n) * az adóraktár engedélyese és a jövedéki terméket átvevő adómentességre jogosult az Észak-atlanti Szerződésben részes állam fegyveres erői – kivéve az adóraktár helye szerinti tagállam fegyveres erejét –, polgári állománya és étterme, kantinja részére, valamint a törvényben kihirdetett nemzetközi szerződés alapján a szerződésben részes, az adó alól mentesített állam fegyveres erői – kivéve az adóraktár helye szerinti tagállam fegyveres erejét –, polgári állománya részére átadott jövedéki termékre,
o) * az adóraktár engedélyese és a jövedéki terméket átvevő adómentességre jogosult a tagállam közös biztonság- és védelempolitika keretében folytatott uniós tevékenység végrehajtása céljából végzett védelmi feladat ellátásában részt vevő fegyveres erői – kivéve az adóraktár helye szerinti tagállam fegyveres erejét –, polgári állománya és étterme, kantinja részére átadott jövedéki termékre.
(2) A jövedéki termék teljes megsemmisülését vagy helyrehozhatatlan károsodását az állami adó- és vámhatóság igazolja, ha az (1) bekezdés f)–g) pontja szerinti személy kérésére az általa bemutatott bizonyítékok alapján megállapítható, hogy a teljes megsemmisülés vagy a helyrehozhatatlan károsodás belföldön következett be, vagy ha ez nem állapítható meg, de a teljes megsemmisülést vagy a helyrehozhatatlan károsodást belföldön fedezték fel.
(3) Az (1) bekezdés e)–h) pontja szerinti személy, ha a jövedéki termék teljes megsemmisülése vagy helyrehozhatatlan károsodása belföldön következik be,
a) * haladéktalanul bejelentést tesz az állami adó- és vámhatósághoz,
b) feltárja az eset körülményeit az állami adó- és vámhatóság vizsgálatáig,
c) gondoskodik a helyszín biztosításáról és a további megsemmisülés megakadályozásáról.
(4) * Az állami adó- és vámhatóság
a) a benyújtott bizonyítékok alapján bírálja el, hogy milyen mennyiség minősül a 3. § (1) bekezdés 45. pont a) alpontja szerint teljesen megsemmisültnek vagy helyrehozhatatlanul károsodottnak,
b) legfeljebb az Európai Unió kötelező jogi aktusában vagy ennek eltérő rendelkezése hiányában a végrehajtási rendeletben, csendes és habzóbor esetében a Btv. végrehajtására kiadott jogszabályban meghatározott mértéket ismeri el a 3. § (1) bekezdés 45. pont b) alpontja szerinti hiányként.
(4a) * Az állami adó- és vámhatóság kérelemre és hivatalból előírhatja a (4) bekezdés b) pontjában a végrehajtási rendeletben vagy a Btv. végrehajtására kiadott jogszabályban meghatározottól eltérő elismert mennyiségű hiány alkalmazását, ha azt a tevékenység jellege vagy a műszaki-technológiai feltételek indokolják, a helyszíni mérés adatai, az állami adó- és vámhatóság által szükségesnek tartott esetben az állami adó- és vámhatóság jelenlétében elvégzett próbagyártás, valamint szükség esetén szakértői vélemény alátámasztja.
(5) * Az állami adó- és vámhatóság a (4) bekezdés a) pontja szerinti döntéséről, ha a jövedéki termék feladója nem belföldi személy, kérésre tájékoztatja a jövedéki termék feladóját és a feladás helye szerinti tagállam illetékes hatóságát.
(6) * E törvény eltérő rendelkezése hiányában az adófizetési kötelezettség alól mentesült termékre nem alkalmazandóak a VI. és VII. Fejezet rendelkezései.
10. § (1) Ha az adó felfüggesztési eljárás keretében végzett szállítás során szabálytalanság történik, akkor tekintendő belföldi szabadforgalomba bocsátásnak, ha a szabálytalanságot belföldön követték el.
(2) Ha az (1) bekezdés szerinti elkövetés helye nem állapítható meg, de a szabálytalanságot belföldön észlelték, a szabadforgalomba bocsátás helye és időpontja az, ahol és amikor a szabálytalanságot észlelték.
(3) Az (1) és (2) bekezdés szerinti esetben az állami adó- és vámhatóság értesíti a feladás helye szerinti tagállam illetékes hatóságát.
(4) Ha az adó felfüggesztési eljárás keretében szállított, belföldön feladott jövedéki termék nem érkezett meg a rendeltetési helyére, de a szállítás során nem észleltek szabálytalanságot, ezt a körülményt úgy kell tekinteni, hogy a szabadforgalomba bocsátás belföldön és az adófelfüggesztési eljárás keretében végzett szállítás kezdetekor történt. Ez alól kivétel, ha az adófelfüggesztési eljárás keretében végzett szállítás kezdetét követő négy hónapon belül az állami adó- és vámhatóság által elfogadott bizonyítékot mutatnak be az adó felfüggesztési eljárás keretében végzett szállítás belföldtől eltérő befejeződéséről vagy a szabálytalanság belföldtől eltérő elkövetésének helyéről.
(5) Ha az adófelfüggesztési eljárás keretében belföldről végzett szállítás során a jövedéki biztosítékot nyújtó személy nem tudott vagy nem tudhatott arról, hogy a jövedéki termék nem érkezett meg a rendeltetési helyre, az állami adó- és vámhatóság által erre irányuló közlést követően egy hónap áll rendelkezésére arra, hogy bizonyítékot nyújtson be az adófelfüggesztési eljárás keretében végzett szállítás befejeződéséről vagy a szabálytalanság elkövetésének helyéről.
(6) Ha a (2) bekezdés és a (4) bekezdés szerinti esetben az adófelfüggesztési eljárás keretében végzett szállítás kezdetét követő három éven belül a szabálytalanság elkövetésének belföldtől eltérő helye bizonyítottá válik, a szabadforgalomba bocsátás helyének a szabálytalanság elkövetésének helyét kell tekinteni. Ha az adófelfüggesztési eljárás keretében belföldtől eltérő helyről végzett szállítás kezdetét követő három éven belül a szabálytalanság elkövetésének belföldi helye bizonyítottá válik, a szabadforgalomba bocsátás helyének belföldet kell tekinteni.
(7) Ha a (6) bekezdés szerinti esetben a szabálytalanság helye belföld, az állami adó- és vámhatóság értesíti annak a tagállamnak az illetékes hatóságát, ahol az adót megfizették. Ha a (6) bekezdés szerinti esetben a szabálytalanság helye belföldtől eltérő hely, az állami adó- és vámhatóság intézkedik a belföldön megfizetett adó visszatérítése vagy levonása iránt azt követően, hogy a szabálytalanság elkövetése szerinti tagállamban az adót megfizették.
(8) Ha az adófelfüggesztési eljárás keretében szállított jövedéki termék feladási helye és rendeltetési helye is belföld és a jövedéki termék nem érkezett meg a rendeltetési helyére, de a szállítás során nem észleltek szabálytalanságot, ezt a körülményt úgy kell tekinteni, hogy a szabadforgalomba bocsátás az adófelfüggesztési eljárás keretében végzett szállítás kezdetekor történt. Ez alól kivétel, ha az adófelfüggesztési eljárás keretében végzett szállítás kezdetét követő négy hónapon belül az állami adó- és vámhatóság által elfogadott bizonyítékot mutatnak be az adófelfüggesztési eljárás keretében végzett szállítás befejeződéséről.
11. § (1) Ha a belföldtől eltérő helyen szabadforgalomba bocsátott jövedéki termék tagállamok közötti kereskedelmi célú és csomagküldő kereskedelem keretében végzett szállítása során szabálytalanság történik, és a szabálytalanság elkövetésének helye belföld, az adókötelezettség és az adófizetési kötelezettség belföldön keletkezik.
(2) Ha a szabadforgalomba bocsátott jövedéki termék tagállamok közötti kereskedelmi célú és csomagküldő kereskedelem keretében végzett szállítása során történt szabálytalanság elkövetési helye nem állapítható meg, de az észlelése belföldön történt, úgy kell tekinteni, hogy a szabálytalanságot belföldön követték el.
(3) Ha a (2) bekezdés szerinti esetben a jövedéki termék beszerzését követő három éven belül bizonyítottá válik, hogy a szabálytalanság elkövetésének helye belföldtől eltérő hely, az állami adó- és vámhatóság intézkedik a belföldön megfizetett adó visszatérítése vagy levonása iránt azt követően, hogy a szabálytalanság elkövetése szerinti tagállamban az adót megfizették.
12. § A megfizetett adó visszaigénylésére jogosult
a) az a személy, aki adózott jövedéki terméket exportál,
b) az adóraktár engedélyese a fogyasztásra alkalmatlanná vált és megsemmisített vagy jövedéki termék előállítására felhasznált, adózott jövedéki termék után,
c) a mentesített szervezet a 13. §-ban meghatározott feltételekkel és korlátokkal, a belföldön beszerzett, adózott jövedéki termék után,
d) * a szabadforgalomba bocsátott jövedéki termék belföldről, kereskedelmi céllal másik tagállamba történő szállítása esetén a terméket feladó adóraktár engedélyes, jövedéki engedélyes kereskedő, bejegyzett feladó, kisüzemi bortermelő vagy eseti igazolt feladó, a szállítás 62. § (12) bekezdése szerinti befejezését követően,
e) a csomagküldő kereskedő, ha a másik tagállamban megfizette a jövedéki adót és erről bemutatja a másik tagállam illetékes hatóságának igazolását,
f) * a szabadforgalomba bocsátott jövedéki termék belföldről, kereskedelmi céllal másik tagállamba történő szállítása esetén a terméket feladó adóraktár engedélyes, jövedéki engedélyes kereskedő, bejegyzett feladó, kisüzemi bortermelő vagy eseti igazolt feladó és a csomagküldő kereskedő, ha a szállítás során a nem belföldön elkövetett szabálytalanságot követően a 11. § szerint megfizették a jövedéki adót és erről bemutatja a másik tagállam illetékes hatóságának igazolását,
g) az a személy, aki adózott jövedéki terméket olyan tevékenységhez használ fel, amelyre adófizetési kötelezettség alóli mentesülés érvényesíthető,
h) a 9. § (1) bekezdés a) pontja szerinti adóraktár engedélyese által a másik tagállamba utazó utas részére értékesített, majd az utastól az adóraktár engedélyese által visszavásárolt, adózott jövedéki termék után,
i) a törvényben kihirdetett nemzetközi szerződés alapján az adó alól mentesített, a)–h) pont alá nem sorolható személy, szervezet.
13. § * (1) Az adó visszaigénylésére
a) a diplomáciai és konzuli képviselet, valamint a nemzetközi szervezet a számviteli nyilvántartásban a rendeltetésszerű működéshez szükséges pénzügyi kiadásként kimutatott hivatalos célra beszerzett jövedéki termék után,
b) a diplomáciai és konzuli képviselet tagja és a nemzetközi szervezet tagja a személyes célra beszerzett jövedéki termék után,
viszonosság esetén jogosult, amelynek megléte tekintetében a külpolitikáért felelős miniszter nyilatkozata az irányadó.
(2) * A diplomáciai és konzuli képviselet tagja és a nemzetközi szervezet tagja – törvényben kihirdetett nemzetközi szerződés eltérő rendelkezése hiányában – az általa megfizetett adóból naptári évenként legfeljebb 600 ezer forintot igényelhet vissza, amely összegbe bele kell számítani az általános forgalmi adóról szóló törvény (a továbbiakban: áfatörvény) szerint visszaigényelt általános forgalmi adó összegét is.
(3) A szeszes italok meghatározásáról, megnevezéséről, kiszereléséről, címkézéséről, és földrajzi jelzéseinek oltalmáról, valamint az 1576/89/EK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló 2008. január 15-i 110/2008/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet hatálya alá tartozó szeszes ital tekintetében – törvényben kihirdetett nemzetközi szerződés eltérő rendelkezése hiányában –
a) a diplomáciai és konzuli képviselet, valamint a nemzetközi szervezet legfeljebb 1500 liter/év mennyiség,
b) a diplomáciai és konzuli képviselet tagja és a nemzetközi szervezet tagja legfeljebb 150 liter/év mennyiség
után jogosult a megfizetett adó visszaigénylésére.
(4) A cigaretta tekintetében – törvényben kihirdetett nemzetközi szerződés eltérő rendelkezése hiányában –
a) a diplomáciai és konzuli képviselet, valamint a nemzetközi szervezet legfeljebb 60 000 szál cigaretta/év mennyiség,
b) a diplomáciai és konzuli képviselet tagja és a nemzetközi szervezet tagja legfeljebb 25 000 szál cigaretta/év mennyiség
után jogosult a megfizetett adó visszaigénylésére.
(5) A diplomáciai és konzuli képviselet tagja és a nemzetközi szervezet tagja üzemanyag – kivéve az üzemanyag célra beszerzett és felhasznált földgázt és villamos energiát – tekintetében – törvényben kihirdetett nemzetközi szerződés eltérő rendelkezése hiányában – legfeljebb 2000 liter/év vagy kg/év mennyiség után jogosult a megfizetett adó visszaigénylésére.
(6) * Az Észak-atlanti Szerződésben részes állam fegyveres erejét, polgári állományát és éttermét, kantinját, a tagállam közös biztonság- és védelempolitika keretében folytatott uniós tevékenység végrehajtása céljából végzett védelmi feladat ellátásában részt vevő fegyveres erejét, polgári állományát és éttermét, kantinját, vagy a törvényben kihirdetett nemzetközi szerződés alapján a szerződésben részes más állam fegyveres erejét, polgári állományát megillető adó-visszaigénylési jogosultságot a Magyar Honvédség képviselőjeként a Magyar Honvédség pénzügyi és számviteli feladatokat ellátó szerve gyakorolja, ha a termékbeszerzés a Magyar Honvédség adózott termékkészletéből történt.
14. § (1) E törvény szerinti engedélyre olyan személy jogosult,
a) aki könyvvezetési kötelezettségének a kettős könyvvezetés szabályai vagy egyéni vállalkozó és mezőgazdasági őstermelő esetében a személyi jövedelemadóról szóló törvény szerint tesz eleget,
b) aki nem áll csőd-, felszámolási vagy végelszámolási eljárás alatt, *
c) akinek nincs meg nem fizetett köztartozása, társadalombiztosításijárulék-tartozása kivéve, ha arra részletfizetést vagy fizetési halasztást engedélyeztek,
d) aki jövedéki biztosítékot nyújt,
e) aki rendelkezik azokkal a hatósági engedélyekkel, igazolásokkal, amelyeket jogszabály a folytatni kívánt tevékenység gyakorlásához külön előír,
f) akinél a tevékenység gyakorlásához és az ellenőrzések folytatásához szükséges tárgyi feltételek adottak,
g) akit vagy akinek vezetőjét, vezető tisztségviselőjét
ga) a Büntető Törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvény 2013. június 30-án hatályos gazdasági vagy a közélet tisztasága elleni,
gb) a Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény (a továbbiakban: Btk.) XXVII. vagy XXXVIII–XLIII. Fejezetében meghatározott
bűncselekmény elkövetése miatt jogerősen nem ítélték el vagy a kérelem benyújtásakor már mentesült a büntetett előélethez fűződő hátrányos következmények alól.
(1a) * Az engedélyezési eljárás során eredeti példányban szükséges az állami adó- és vámhatóság rendelkezésére bocsátani
a) a nem készpénzben nyújtott jövedéki biztosíték esetében a kötelezettségvállalást tartalmazó okiratot,
b) – a nyilvántartás alapbizonylataként használt egyéb bizonylat, az üzemszünet ideje alatt alkalmazott papíralapú okmány, valamint a szabad forgalomban nem szabadforgalomba bocsátáskor vagy nem tagállami szállítás esetén alkalmazott bizonylat kivételével – a 90. § szerinti okmányok aláírására jogosult személy közokiratba foglalt aláírásmintáját, kivéve, ha a végrehajtási rendelet ettől eltérést enged, és
c) a 92. (1) bekezdés a) pontjának alkalmazása esetén a hatósági erkölcsi bizonyítványt.
(2) * Az állami adó- és vámhatóság az engedély iránti kérelmet 30 napon belül, az eseti bejegyzett kereskedő, az eseti igazolt feladó és a bejegyzett feladó esetében 15 napon belül bírálja el, amelyet az állami adó- és vámhatóság kivételesen indokolt esetben egy alkalommal, legfeljebb 30 nappal meghosszabbíthat.
(3) Egy adott, földrajzilag körülhatárolt hely telephelyként való működése a kérelmező részére nem engedélyezhető, ha a korábban ott folytatott, e törvény hatálya alá tartozó tevékenységgel összefüggésben megállapított adó-, bírság-, pótléktartozás vagy zárjegyhiánnyal kapcsolatos tartozás nem került megfizetésre, feltéve, hogy a tartozást eredményező tevékenységet
a) a kérelmező, a kérelmező Polgári Törvénykönyvről szóló törvény (a továbbiakban: Ptk.) szerinti közeli hozzátartozója, illetve élettársa folytatta, vagy
b) olyan jogi személy folytatta,
ba) amely a kérelmezőben a Ptk. szerinti többségi befolyással rendelkezik,
bb) amelynek a tartozás felhalmozásának időszakában vezető tisztségviselője, annak Ptk. szerinti közeli hozzátartozója vagy élettársa a kérelmező jogi személyben a Ptk. szerinti többségi befolyással rendelkezik,
bc) amelyben a tartozás felhalmozásának időszakában a Ptk. szerinti többségi befolyással rendelkező személy a Ptk. szerinti többségi befolyással rendelkezik a kérelmezőben, vagy
bd) amelyben a kérelmezőnek, a kérelmező Ptk. szerinti közeli hozzátartozójának, illetve élettársának, a kérelmező vezető tisztségviselőjének, a kérelmező vezető tisztségviselője Ptk. szerinti közeli hozzátartozójának illetve élettársának a Ptk. szerinti többségi befolyása volt a tartozás felhalmozásának időszakában.
15. § (1) Az állami adó- és vámhatóság által kiadott engedély hatályát veszti, ha
a) az engedélyes magánszemély meghal, kivéve, ha örököse a tevékenység folytatásának szándékát a halál bekövetkezését követő 30 napon belül az állami adó- és vámhatósághoz bejelenti és az e törvényben előírt, az engedélyesek által teljesítendő feltételeknek megfelel;
b) a jogi személy engedélyes jogutód nélkül megszűnik;
c) az engedélyt visszaadják.
(2) Az állami adó- és vámhatóság az engedély megadásánál figyelembe vett vagy az engedély kiadását követően teljesítendő feltételek teljesülését és a tevékenység végzésének körülményeit folyamatosan vizsgálja.
(3) Ha az engedély megadásánál figyelembe vett vagy az engedély kiadását követően teljesítendő feltételek teljes vagy részleges elmaradása, vagy a tevékenység végzésének valamely körülménye a tevékenység ellenőrizhetőségét vagy az adófizetési kötelezettség teljesítését
a) veszélyezteti, és
aa) a hiányosság megszüntetésére 30 napon belül van lehetőség, az állami adó- és vámhatóság az engedélyt a hiányosság megszüntetéséig, de legfeljebb 30 napra felfüggeszti és ha az engedélyes a kitűzött határidő elteltéig a hiányosságot nem szünteti meg, az engedélyt visszavonja,
ab) a hiányosság megszüntetésére 30 napon belül nincs lehetőség, az állami adó- és vámhatóság az engedélyt visszavonja,
b) nem veszélyezteti, az állami adó- és vámhatóság felszólítja az engedélyest a hiányosság megszüntetésére és ha az engedélyes a felszólításban meghatározott határidőn belül nem szünteti meg a hiányosságot, az engedélyt visszavonja.
(4) * Az engedély visszavonása és az engedély felfüggesztése tárgyában hozott döntés fellebbezésre tekintet nélkül azonnal végrehajtható.
(5) Az engedély felfüggesztéséről hozott döntés hatálya nem terjed ki a (8) bekezdés c) pontja szerinti tevékenységre, ha a termelés leállítása műszaki, biztonsági, vagy katasztrófavédelmi szempontból indokolatlan kockázatokkal, károkkal járna.
(6) Az (5) bekezdés szerinti feltétel fennállását az állami adó- és vámhatóság az engedélyes kérelmére az engedélyben rögzítheti.
(7) * Ha az engedély felfüggesztésére okot adó körülményt az állami adó- és vámhatóság által működtetett elektronikus rendszer észleli, az elektronikus rendszer automatikus intézkedése útján megtagadja az elektronikus átvételi elismervény továbbítását, az e-TKO és az e-EKO tervezet jóváhagyását, továbbítását, valamint erről értesíti az engedélyest.
(8) A (7) bekezdés szerinti automatikus intézkedést az állami adó- és vámhatóság soron kívül, de legkésőbb 3 napon belül felülvizsgálja és fenntartásának szükségessége esetén indokolt döntést hoz az engedély felfüggesztéséről, amely ellen önálló fellebbezésnek van helye. Ha a felülvizsgálat eredményeként az intézkedés fenntartása nem indokolt, az állami adó- és vámhatóság automatikusan megszünteti, és erről az engedélyest tájékoztatja. Az engedély felfüggesztésének időtartama alatt
a) az állami adó- és vámhatóság – az engedélyes értesítése mellett – az uniós számítógépes rendszerben az engedélyes által kiállított elektronikus okmányt nem hagyja jóvá, nem továbbítja, az engedélyes részére elektronikus okmányt nem küld meg, nem továbbít, zárjegyet nem bocsát rendelkezésre,
b) az engedélyes jövedéki terméket szabadforgalomba nem bocsáthat, adófelfüggesztési eljárás keretében nem adhat fel és nem vehet át, szabadforgalomba bocsátott jövedéki terméket nem forgalmazhat, és
c) az engedélyes jövedéki terméket nem állíthat elő, nem használhat fel, adófizetési kötelezettség alóli mentesülést eredményező tevékenységet nem végezhet.
(9) A (3) bekezdéstől eltérően közteher nem teljesítése, továbbá köztartozás megállapítása esetén az állami adó- és vámhatóság abban az esetben vonja vissza az engedélyt, ha az engedélyes
a) bármely adónemben fennálló közteherfizetési kötelezettségét vagy tartozását az esedékességet követő 60 napon belül nem teljesítette, feltéve, hogy a kötelezettség összege a 100 ezer forintot meghaladja, kivéve, ha az engedélyes az engedély visszavonására irányuló hatósági eljárás megkezdéséig a kötelezettségét megfizette, vagy arra részletfizetést vagy fizetési halasztást engedélyeztek, vagy
b) * terhére a vizsgált időszakra vonatkozó közteherfizetési kötelezettség 10 százalékát meghaladó köztartozást véglegessé vált döntésben állapít meg és a magatartás jellegére tekintettel az adóbírság mérséklését az Art. kizárja.
16. § (1) Az engedélyes által vezetett nyilvántartás adatai egyértelműen hozzárendelhetők az azok alapjául szolgáló bizonylatokhoz.
(2) Az engedélyesnek az előállított, felhasznált, tárolt, forgalmazott, szállított jövedéki termék eredetét hitelt érdemlően igazolnia kell.
(3) * Az engedélykérelemben megadott és az állami adó- és vámhatóság által elfogadott, de az engedély módosítását nem igénylő adat változását a 24. § (1) bekezdése szerint a változást követő munkanapon adatszolgáltatásra kötelezett engedélyes ezen adatszolgáltatás keretében a változást követő munkanapig, egyéb engedélyes a változást követő 8 napon belül jelenti be az állami adó- és vámhatóságnak.
17. § (1) Az adóraktár engedélyese, a felhasználói engedélyes és a jövedéki engedélyes kereskedő készletfelvétellel
a) évente, a tárgyév utolsó napjával vagy a számvitelről szóló törvény hatálya alá tartozó gazdálkodó az üzleti év mérlegfordulónapjával megállapítja,
b) az engedély hatályvesztésének, visszavonásának napjával megállapítja,
c) az állami adó- és vámhatóság által kezdeményezett készletfelvétel esetén az ellenőrzés napjával megállapítja, és
d) az a)–c) pontban meghatározottakon túl – választása szerint – félévente, negyedévente vagy havonta megállapíthatja
a tényleges készletet.
(2) Az (1) bekezdés a)–b) és d) pontja szerinti készletfelvételt az adóraktár engedélyese, a felhasználói engedélyes és a jövedéki engedélyes kereskedő az azt megelőző 3. napig bejelenti az állami adó- és vámhatóságnak.
(3) * Az (1) bekezdés szerinti készletfelvételre az állami adó- és vámhatóság döntése alapján az állami adó- és vámhatóság jelenlétében és ellenőrzése mellett kerülhet sor.
(4) A készletfelvétellel megállapított tényleges készlet és a nyilvántartás szerinti készlet különbözetével az elszámolási időszak zárókészletét módosítani kell.
(5) * Az (1) bekezdés a) pontja szerinti készletfelvétel a tárgyév utolsó napját és az üzleti év mérlegfordulónapját megelőző vagy követő 15 napon belül tartható meg, az (1) bekezdés d) pontja szerinti készletfelvétel a tárgyidőszak utolsó napját megelőző vagy követő 3 napon belül tartható meg. Ilyen esetben a tárgyév utolsó napjának vagy az üzleti év mérlegfordulónapjának készletét az akkortól a készletfelvétel tényleges napjáig történt nyilvántartás szerinti készletváltozások figyelembevételével, számítással kell meghatározni.
18. § (1) Az adófelfüggesztési eljárás keretében történő szállítással, tárolással és az adófizetési kötelezettség teljesítésével járó adókockázatra jövedéki biztosítékot kell nyújtani.
(1a) * Szabadforgalomba bocsátott jövedéki termék másik tagállamból, kereskedelmi céllal belföldre történő szállítása esetén az adófizetésre kötelezett személy a termékek feladását megelőzően a belföldön keletkező adófizetési kötelezettségnek megfelelő összegben jövedéki biztosítékot nyújt. E fejezet alkalmazásában szabadforgalomba bocsátott jövedéki termék másik tagállamból, kereskedelmi céllal belföldre történő szállításának minősül a töltőfolyadék, az új dohánytermék-kategóriák, a füst nélküli dohánytermék, a hevített termék és a dohányzást helyettesítő nikotintartalmú termék kereskedelmi célú belföldre szállítása is.
(2) A jövedéki biztosíték készpénz, pénzügyi biztosíték és a (16) bekezdés szerinti készfizető kezesség lehet.
(3) Készpénzben nyújtott jövedéki biztosítéknak minősül az állami adó- és vámhatóság által megadott jövedéki biztosíték számlára, jövedéki biztosíték céljára történő átutalás. A készpénzben nyújtott jövedéki biztosíték után az állami adó- és vámhatóságnak kamatfizetési kötelezettsége nincs.
(4) Pénzügyi biztosítékként a visszavonhatatlan vagy a kizárólag olyan visszavonható pénzügyi biztosíték fogadható el, amely a visszavonás lehetőségét az állami adó- és vámhatóság jóváhagyásához is köti.
(5) Nem fogadható el a pénzügyi biztosíték, ha az azt nyújtóval szemben a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló törvény szerinti kivételes intézkedés alkalmazására került sor vagy ha az azt nyújtónál a biztosítókról és a biztosítási tevékenységről szóló törvény szerinti biztosítási szükséghelyzet alakult ki.
(6) * Az adókockázatra jutó pénzügyi biztosítéknak adófelfüggesztési eljárás keretében végzett szállítás esetén a jövedéki termék kiszállítását követő 4 hónapig, az adóra vonatkozó részletfizetés vagy fizetési halasztás engedélyezése esetén a fizetési könnyítés határidejének leteltét követő 60 napig, az adófizetési kötelezettség keletkezésének más esetében az adófizetési kötelezettség keletkezését követő 60 napig kell érvényesíthetőnek lennie, az adókockázatra jutó készpénzben nyújtott jövedéki biztosíték pedig ugyanezen határidők leteltéig nem fizethető vissza a biztosítékot nyújtónak.
(7) Jövedéki termék tagállamok közötti vagy másik tagállamon keresztül harmadik országba történő szállításának adókockázatát fedező pénzügyi biztosítékul az Európai Unió valamennyi tagállamában érvényesíthető pénzügyi biztosítékot kell nyújtani.
(8) A jövedéki biztosíték az esedékességkor végrehajtható adó-, bírság-, pótléktartozásra, zárjegyhiányra és az engedélyest terhelő egyéb költség fedezetére vehető igénybe a végrehajtás szabályai szerint. A követelés érvényesítésére külön végzés nélkül jogosult az állami adó- és vámhatóság.
(9) A jövedéki biztosíték összegének csökkentése esetén az állami adó- és vámhatóság haladéktalanul intézkedik a különbözet felszabadításáról vagy visszafizetéséről.
(10) Az engedély hatályvesztése, visszavonása esetén a jövedéki biztosíték a (8) bekezdés szerinti kötelezettségek teljesítését követően szabadítható fel.
(11) Ha a jövedéki termék harmadik országba történő kivitele másik tagállam(ok)on keresztül és a 83/1996. (VI. 14.) Korm. rendelettel kihirdetett, az Egységes Árutovábbítási Eljárásról szóló Egyezményben foglaltak alapján történik, az egyezmény szerinti biztosíték az adófelfüggesztéssel történő szállításra jutó jövedéki biztosítéknak minősül.
(12) * Kérelemre engedélyezhető, hogy a jövedéki biztosítékot
a) adófelfüggesztési eljárás keretében végzett szállítás esetén az adóraktár engedélyese vagy a bejegyzett feladó helyett a címzett,
b) szabadforgalomba bocsátott jövedéki termék másik tagállamból, kereskedelmi céllal belföldre történő szállítása esetén az adóraktár engedélyese, a bejegyzett kereskedő, az eseti bejegyzett kereskedő és a jövedéki engedélyes kereskedő helyett a feladó,
a fuvarozó, a jövedéki termék tulajdonosa vagy azok közül több személy együttesen, továbbá készfizető kezesség esetén a (16) bekezdés szerinti kezességvállalási engedéllyel rendelkező személy nyújtsa.
(13) Az adófelfüggesztési eljárás keretében végzett szállításra jutó jövedéki biztosíték az adófelfüggesztési eljárás keretében végzett szállítás 53. § (3) bekezdése szerinti befejeződésekor használható fel ismételten.
(13a) * Szabadforgalomba bocsátott jövedéki termék másik tagállamból, kereskedelmi céllal belföldre történő szállítása esetén a jövedéki biztosíték
a) az adófizetési kötelezettség teljesítését követően, vagy
b) ha az adófizetésre kötelezett személy az adófizetési kötelezettség alól a jövedéki termék teljes megsemmisülése vagy helyrehozhatatlan károsodása miatt mentesül, a mentesüléskor, vagy
c) a 3. § (1) bekezdés 44. pont c) alpontja szerinti szabálytalanság esetén a jövedéki adó másik tagállamban történt igazoltan megfizetésekor
szabadul fel vagy használható fel ismételten.
(14) Az adókockázat szempontjából az egyéb ellenőrzött ásványolajnak minősülő gázolaj adótartalmát az üzemanyagcélú gázolaj adómértékének alapulvételével kell meghatározni.
(15) Nem kell jövedéki biztosítékot nyújtania a központi költségvetési szervnek.
(16) * Az (1) és (1a) bekezdés szerinti adókockázatért vagy annak meghatározott részéért az vállalhat készfizető kezességet, aki rendelkezik az állami adó- és vámhatóság által a (17) bekezdésben meghatározott feltételekkel kiadott, hatályos kezességvállalási engedéllyel, amely tartalmazza a kezességgel összességében vállalható legmagasabb összeghatárt, valamint az engedély időbeli hatályát.
(17) Az állami adó- és vámhatóság a kezességvállalást annak a kérelmezőnek engedélyezi, aki
a) nem minősül az Art. szerinti kockázatos adózónak, és
b) biztosítékot nyújt
ba) – a kezességvállalás időpontját követően még legalább 4 hónapig érvényesíthető – pénzügyi biztosíték vagy
bb) készpénz
formájában.
(18) A (16) bekezdés szerinti kezességet csak írásban, kezességi nyilatkozattal lehet vállalni. Ha a kezességi nyilatkozatot az állami adó- és vámhatóság elfogadja, azt bevonja, és a kezességvállalási engedélyhez nyújtott biztosítékból a kezességi nyilatkozatban vállalt összeget elkülönítetten kezeli.
19. § (1) Jövedéki termék adóraktárban állítható elő, birtokolható és tárolható az adófizetési kötelezettség keletkezéséig, kivéve *
a) az ellenőrzött energiaterméken kívüli energiaterméket,
b) a magánfőzésben előállított párlatot,
c) a közvetlen fogyasztásra szánt italt, ha az összetevőkre megfizetett adó összege nem kevesebb mint a keverékükből előállított jövedéki termék után fizetendő adó összege,
d) az adófizetési kötelezettség alól mentesült, magánszemély által előállított sört, csendes bort, habzóbort, egyéb csendes és habzó erjesztett italt,
e) a kisüzemi bortermelő által előállított csendes bort, valamint előállítható vagy tárolható palackos erjesztésű habzóbort,
f) a tudományos és oktatási célra előállított és felhasznált alkoholterméket,
g) a hulladékhasznosítási tevékenység során – a 48. § (1) bekezdése szerinti bejelentési kötelezettség teljesítése mellett – köztes fázisban keletkezett egyéb ellenőrzött ásványolajat,
h) a biológiai ecet előállítása során – a 48. § (3) bekezdése szerinti bejelentési kötelezettség teljesítése mellett – köztes fázisban keletkezett alkoholterméket,
i) az energiatermékek közé tartozó adózott adalék legfeljebb 0,2 térfogatszázalék arányban adózott üzemanyagba történő bekeverése során keletkezett energiaterméket,
j) * a lé nélküli alkoholos gyümölcs 133. § (1) bekezdés h) pontja szerinti csokoládé előállításához történő felhasználását,
k) * az adózott jövedéki termék felhasználásával előállított étrend-kiegészítőt.
(2) Adózatlan jövedéki termékből az adófizetési kötelezettség alól mentesült jövedéki termék vagy egyéb termék adóraktárban állítható elő.
20. § (1) Adóraktári engedélyre – az engedélyek megadásának általános szabályain kívül – olyan személy jogosult,
a) aki a jogszabályi követelményeknek megfelelő elektronikus nyilvántartást vezet,
b) aki a végrehajtási rendelet szerinti jövedéki ügyintézői szakképesítéssel rendelkezik vagy jövedéki ügyintézőt foglalkoztat,
c) akinél a jövedéki termékek előállításához, felhasználásához és biztonságos tárolásához szükséges tárgyi feltételek adottak,
d) akinél az előállított, felhasznált, tárolt jövedéki termékek és a jövedéki termékek felhasználásával előállított termékek pontos mennyiségi számbavételéhez szükséges tárgyi feltételek adottak,
e) aki részletesen bemutatja az adóraktárban végezni kívánt tevékenységet.
(2) Az (1) bekezdés e) pontja szerinti leírásban kell bemutatni
a) tevékenységét már folytató adóraktár esetén a 88. § (4) bekezdése alapján kért eltérés indokát,
b) a mintavételi szabályzatot, amennyiben tevékenysége során a 9. § (1) bekezdés c) pont ca) alpontja szerinti adófizetési kötelezettség alóli mentesülést kíván érvényesíteni.
(3) Az adóraktár engedélyesének – kivéve, ha az adóraktár engedélyese a számvitelről szóló törvény szerint nem kötelezett könyvvizsgálatra – az adóraktári engedély kiadása évét követő évtől független könyvvizsgáló által hitelesített (auditált) mérleggel kell rendelkeznie.
(4) Az adóraktár engedélyese köteles kijelölni és az állami adó- és vámhatóság felé bejelenteni egy olyan személyt, aki a telephelyen az ellenőrzési feltételek helyszíni biztosításáért, valamint az állami adó- és vámhatósággal történő kapcsolattartásért felelős.
(5) *
21. § (1) Az adóraktár engedélyese által nyújtott jövedéki biztosíték összegének a 81. § szerinti adóelőleg összegével csökkentve – a 18. § (12) bekezdése szerinti kivétellel – el kell érnie *
a) az adóraktárban adófelfüggesztési eljárás keretében tárolt, nem az adóraktár engedélyese által előállított jövedéki termékek adótartalmának összegét,
b) * azon jövedéki termékek adótartalmának összegét, amelyeket az 53. § (2) bekezdése szerint elkezdődött, de az 53. § (3) bekezdése szerint még be nem fejeződött adófelfüggesztési eljárás keretében – az energiatermékek csővezetékes szállításának kivételével – szállítanak,
c) * a másik tagállamban szabadforgalomba bocsátott, kereskedelmi céllal az adóraktár engedélyese részére feladott, de még át nem vett jövedéki termékek adótartalmának összegét és
d) * az adóraktár engedélyesét terhelő, meg nem fizetett adófizetési kötelezettség összegét.
(2) * Az adóraktár engedélyese által nyújtandó jövedéki biztosíték összege
a) * ha egy hónapra vetítve átlagosan az adófelfüggesztési eljárás keretében általa feladott, a szabadforgalomba bocsátott és az adófizetési kötelezettség alóli mentesülést eredményező célra kiszolgált jövedéki termékek mennyiségének legalább 75%-át az adóraktár engedélyese állította elő, vagy ha egy hónapra vetítve átlagosan az általa adófelfüggesztési eljárás keretében átvett és a másik tagállamban szabadforgalomba bocsátott, kereskedelmi céllal feladott és általa átvett jövedéki termékek mennyiségének legalább 75%-át adófizetési kötelezettség alóli mentesülést eredményező célra használta fel, az adóraktári engedéllyel 2 éve folytatott tevékenység esetén 10%-kal, majd évente további 10%-kal, de legfeljebb 80%-kal,
b) egyébként az adóraktári tevékenység 2 éve történő folytatása esetén 10%-kal, majd évente további 10%-kal, de legfeljebb 30%-kal
csökken.
(2a) * Ha a (2) bekezdés a) pontjában foglalt esetben különböző adómértékű jövedéki termékek mennyiségét kell figyelembe venni a százalékos arány megállapításánál, a mennyiségeket az érintett termékekre vetített adótartalomban kell számítani.
(3) Nincs helye a jövedéki biztosíték (2) bekezdés szerinti csökkentésének
a) ha az adóraktár engedélyese az Art. szerinti kockázatos adózónak minősül,
b) az (5) bekezdés, a (6) bekezdés b) pontja, a (7) bekezdés, a 134. § (5) bekezdése és a 142. § (2) bekezdése szerinti esetben.
(4) Az (1) bekezdéstől eltérően az adóraktár engedélyesének nem kell jövedéki biztosítékot nyújtani
a) az 50 MW és annál nagyobb teljesítményű erőművek energiahordozó-készletének legkisebb mértékéről és a készletezés rendjéről szóló, az energiapolitikáért felelős miniszter rendelete szerinti normatív energiahordozó-készletre, valamint biztonsági energiahordozó-készletre,
b) a behozott kőolaj és kőolajtermékek biztonsági készletezéséről szóló törvény szerint tárolt energiatermék készletére,
c) * a fiatalkorúak dohányzásának visszaszorításáról és a dohánytermékek kiskereskedelméről szóló törvény szerinti dohány-kiskereskedelmi ellátónál tárolt dohánygyártmány készletre.
(5) * Az (1) bekezdés a) pontjától eltérően a légiközlekedési tevékenységet végző légijármű kiszolgálását végző adóraktár engedélyesének a tárolt repülőgép-üzemanyag készletére legfeljebb 200 millió forint összegben kell jövedéki biztosítékot nyújtani.
(6) Az (1) bekezdés b) pontjától eltérően az adóraktár engedélyesének nem kell jövedéki biztosítékot nyújtani
a) az adóraktár engedélyesének telephelyei közötti szállításra,
b) az 1 milliárd forintot meghaladó összegre.
(7) Az (1) bekezdéstől eltérően az adóraktár engedélyesének nem kell jövedéki biztosítékot nyújtani az 5 milliárd forintot meghaladó összegre.
(8) * E § alkalmazásában jövedéki termék előállítását végzi az adóraktár engedélyese minden olyan esetben, amikor az adófelfüggesztési eljárás keretében szállított és a másik tagállamban szabadforgalomba bocsátott, kereskedelmi céllal feladott jövedéki termék átvételét követő, változatlan összetételben történő tárolásán, adófizetési kötelezettséget keletkeztető felhasználásán, valamint másik tagállamba történő feladásán vagy szabadforgalomba bocsátásán kívüli tevékenységet végez a jövedéki termékkel vagy terméken.
(9) Nem kell alkalmazni a 15. § (3) bekezdése szerinti engedély felfüggesztést, ha az (1)–(7) bekezdés figyelembevételével nyújtandó jövedéki biztosíték összege legfeljebb 10 ezer forinttal vagy 0,1%-kal, a két tényező közül a nagyobb összegű értékkel, haladja meg az adóraktár engedélyese által ténylegesen nyújtott jövedéki biztosíték összegét.
(10) * A (2) bekezdés alkalmazásában az azonos tevékenység végzésére jogosító, az állami adó- és vámhatóság vagy jogelődje által kiadott engedély alapján a saját vagy a jogelőd által 10 évnél nem régebben végzett tevékenység időtartama beszámít a biztosítékcsökkentés alapjául szolgáló időtartamba kivéve azt az időszakot, amelyben az időszakot beszámítani kívánó vagy jogelődje az Art. szerinti kockázatos adózónak minősült. Az engedélyes kérelmére az azonos tevékenység végzésére jogosító, az állami adó- és vámhatóság vagy jogelődje által kiadott engedély alapján más engedélyes által 10 évnél nem régebben végzett tevékenység időtartamát is beszámítja az állami adó- és vámhatóság, ha az engedélyes vagy a benne a Ptk. szerinti meghatározó befolyással rendelkező személy a beszámítani kívánt tevékenységet folytató jogi személynél a Ptk. szerinti többségi befolyással vagy legalább 40 százalék szavazati joggal rendelkezett a beszámítani kívánt időszakban, kivéve azt az időszakot, amelyben a beszámítani kívánt tevékenységet folytató jogi személy az Art. szerinti kockázatos adózónak minősült.
(11) A (2) bekezdés alkalmazásában a bejegyzett kereskedői engedéllyel 10 évnél nem régebben végzett tevékenység időtartama beszámít a biztosítékcsökkentés alapjául szolgáló időtartamba, kivéve azt az időszakot, amelyben az időszakot beszámítani kívánó az Art. szerinti kockázatos adózónak minősült.
22. § (1) Az adóraktár engedélyese az adóraktárában tárolt adózott jövedéki terméket – kivéve az LPG-t és az egyéb cseppfolyósított szénhidrogént – az adófelfüggesztés alatt álló jövedéki terméktől elkülönítve tárolja.
(2) Az állami adó- és vámhatóság a 20. § (1) bekezdés c) pontja szerinti feltétel teljesítése érdekében előírhatja az adóraktárban
a) a tárolótartályok hitelesítését,
b) * hitelesített mérőeszközök alkalmazását, és
c) hatósági zár alkalmazását.
(3) Az adóraktár engedélyese a jövedéki termék értékesítéséről kiállított számlán a jövedéki termék KN-kódját is feltünteti.
(4) * Az adóraktári engedély felfüggesztését az adóraktár engedélyese is kérheti legfeljebb 1 évre. Ha az engedélyfelfüggesztés határidejének leteltéig az engedélyes nem kéri a felfüggesztés megszüntetését, a határidő leteltével az engedély hatályát veszti.
(5) Több telephellyel rendelkező adóraktár engedélyese esetében az állami adó- és vámhatóság telephelyenként vizsgálja a 15. § (2) bekezdésében meghatározott feltételek teljesülését és alkalmazza a 15. § (7) bekezdése szerinti automatikus intézkedést.
(6) Ha az adóraktár engedélyese több telephely működtetésére rendelkezik jogosultsággal és e jogosultsága csak az egyik telephelyre vonatkozóan szűnik meg, a hatályvesztést vagy az engedély visszavonása esetén az erről szóló határozat közlését követő 8 napon belül köteles az adóraktár engedélyese a 20. § (1) bekezdés a) pontja szerinti elektronikus nyilvántartását a telephelyre vonatkozóan a hatályvesztés napjával lezárni, és készletfelvétellel megállapítani a tényleges zárókészletet.
(7) Ha az adóraktár engedélyesének valamennyi telephelyére vonatkozóan hatályát veszti az adóraktári engedélye, valamennyi telephelyére vonatkozóan kell a (6) bekezdés szerint eljárni, és telephelyenként részletezve kell az abban meghatározott kötelezettséget teljesíteni.
(8) * Az adóraktár engedélyese kizárólag zárjeggyel ellátott palackból kóstoltathat alkoholterméket a kereskedelmről szóló törvény szerinti vendéglátás tevékenységnek nem minősülő közvetlen értékesítés keretében.
(9) * Alkoholtermékből a (8) bekezdés szerinti kóstoltatási tevékenységet végző adóraktár engedélyese választékonként legfeljebb egy bontott palackot tarthat készleten.
(10) * Az adóraktárban alkoholmentesítéssel előállított csendes bor adóraktárból induló belföldi szállításakor az 54. § (1) bekezdésétől és a 64. §-tól eltérően borkísérő okmány alkalmazandó, vagy a szállítmány a Btv. végrehajtására kiadott jogszabályban meghatározott esetben mentesül a borkísérő okmány alkalmazása alól.
23. § Az elektronikus nyilvántartás alapján jövedéki termékenként és összesítve megállapítható és ellenőrizhető
a) a termék-előállításhoz felhasznált jövedéki és a végrehajtási rendeletben meghatározott egyéb termék mennyisége,
b) az előállított jövedéki és a végrehajtási rendeletben meghatározott egyéb termék mennyisége,
c) az adóraktárban tárolt adózott termék mennyisége,
d) az adó felfüggesztési eljárás keretében tárolt, átvett és feladott jövedéki termék mennyisége, az utóbbi esetben külön szerepeltetve az 53. § (3) bekezdése szerint már befejeződött és még be nem fejeződött szállítást,
e) a szabadforgalomba bocsátott jövedéki termék mennyisége,
f) azon jövedéki termék mennyisége, amelyekre az adóraktár engedélyese mentesült az adófizetési kötelezettség alól,
g) az adóraktár engedélyesét terhelő, meg nem fizetett adófizetési kötelezettség összege,
h) az átvett zárjegyekről a 78. § szerinti adatok.
24. § (1) * Az adóraktár engedélyese az elektronikus nyilvántartás végrehajtási rendeletben meghatározott adatait – ha az adatokban változás következett be – a változást követő munkanapon, a 21. § (7) bekezdése szerinti összegű biztosíték nyújtása esetén, valamint ha az adóraktár engedélyese a Magyar Honvédség vagy a rendőrség, a tárgyhót követő hónap 5. napjáig, telephelyenkénti bontásban megküldi az állami adó- és vámhatóságnak. Több műszakos üzemelés esetén a tárgynapon megkezdett, de a következő napra átnyúló műszak alatt történt jelentésköteles változásra vonatkozó adatokat a műszak befejezését követő munkanapon kell megküldeni az állami adó- és vámhatóságnak.
(2) Az adatszolgáltatásnak ki kell terjednie
a) az előállított jövedéki termék mennyiségére,
b) * a belföldön szállítólevéllel szabadforgalomba bocsátott jövedéki termék mennyiségére,
c) az átvett zárjegyekről a 78. § szerinti adatokra,
d) az adófizetési kötelezettség alóli mentesülés elszámolására,
e) a 17. § (4) bekezdése szerinti készletkülönbözet elszámolására,
f) az adózott termékkészlet változására,
g) a 120. § (3) bekezdés szerinti jegyzőkönyvre, és
h) a 89. § (2) bekezdése szerinti jegyzőkönyvre.
(3) * Az adatszolgáltatásának nem kell kiterjednie az állami adó- és vámhatóság rendelkezésére álló adatokra, ideértve a (2) bekezdés b) pontja szerinti adatokat is, ha az adóraktár engedélyese a jövedéki termék belföldi címzett részére történő szabadforgalomba bocsátásáról a szállítólevél adattartalmával megegyező, és a végrehajtási rendeletben meghatározott adatokkal kiegészített adatokat, a szabadforgalomba bocsátással egyidejűleg megküldi az állami adó- és vámhatóságnak.
(4) Az adóraktár engedélyese
a) a (2) bekezdés c) pontja szerinti adatszolgáltatást, valamint az (5) bekezdés szerinti bejelentéseket akkor is a változást követő munkanapon küldi meg az állami adó- és vámhatóságnak, ha az (1) bekezdés szerint egyébként nem kötelezett a változást követő munkanapon teljesítendő adatszolgáltatásra, és
b) * a 21. § (7) bekezdése szerinti összegű biztosíték nyújtása esetén a jövedéki termék belföldi címzett részére történő szabadforgalomba bocsátásáról a szállítólevél adattartalmával megegyező adatokat a szabadforgalomba bocsátással egyidejűleg küldi meg az állami adó- és vámhatóságnak.
(5) Az adóraktár engedélyese az adatszolgáltatás keretében teszi meg az e törvényben és a végrehajtási rendeletben meghatározott bejelentéseit az állami adó- és vámhatóságnak, kivéve az azonnal vagy papíralapon teljesítendő, így a 9. § (3) bekezdése szerinti, a (6) bekezdés szerinti, az 54. § (8) bekezdése szerinti, az 58–60. § szerinti és a 88. § (3) bekezdése szerinti bejelentéseit.
(6) Az adóraktár engedélyesének számítógépes rendszerében bekövetkezett üzemzavart az adóraktár engedélyese haladéktalanul írásban bejelenti az állami adó- és vámhatóságnak.
(7) Ha az adatszolgáltatásra üzemszünet vagy az adóraktár engedélyesének számítógépes rendszerében bekövetkezett üzemzavar miatt nincs lehetőség, az üzemszünet, üzemzavar végét követően az adóraktár engedélyese haladéktalanul megküldi az állami adó- és vámhatóságnak az elmaradt adatszolgáltatásokat.
(8) Ha az adóraktár engedélyese hibás adatszolgáltatást küldött az állami adó- és vámhatóságnak, a hiba észlelését követően a következő adatszolgáltatásban, az (1) bekezdés szerint a változást követő munkanapon adatszolgáltatásra nem kötelezett adóraktár engedélyese haladéktalanul jelzi a hibát is.
(9) Az elektronikus nyilvántartásban az energiatermék, a sör, a csendes és habzóbor, az egyéb csendes és habzó erjesztett ital, a köztes alkoholtermék és az alkoholtermék KN-kód szerinti bontásban, a dohánygyártmányok dohánygyártmányonként a jövedéki adó alapjául szolgáló mennyiségi egységben szerepelnek.
(10) * Az adóraktár engedélyese az elektronikus átvételi elismervény kiállítását követően a jövedéki terméket haladéktalanul felveszi az elektronikus nyilvántartásába, az adófelfüggesztés alatt álló készletébe.
(11) * Az adóraktárban felhasználói engedélyes tevékenységet is folytató engedélyes e tevékenységéről a 31. § (1) és (3) bekezdése szerinti nyilvántartást vezet és a 31. § (4) bekezdése szerinti adatszolgáltatást teljesít.
25. § (1) Az állami adó- és vámhatóság által engedélyezett bejegyzett kereskedő az engedélyében szereplő telephelyén jogosult a jövedéki termék átvételére.
(2) A bejegyzett kereskedő az átvett zárjegy nélküli jövedéki terméket a jövedéki engedélyes kereskedelmi készletétől elkülönítve, egyértelműen azonosítható módon köteles tárolni. A zárjegy nélküli jövedéki terméket a zárjegy felhelyezését követően kell a jövedéki engedélyes kereskedelmi készletbe felvenni.
(3) A bejegyzett kereskedőnek az engedély kiadása évét követő évtől független könyvvizsgáló által hitelesített (auditált) mérleggel kell rendelkeznie.
(4) * A bejegyzett kereskedő által nyújtott jövedéki biztosíték összegének el kell érnie az adófelfüggesztési eljárás keretében, valamint a másik tagállamban szabadforgalomba bocsátott, kereskedelmi céllal szállított, átvett azon jövedéki termékek adótartalmának összegét, amelyek után a bejegyzett kereskedő az adót nem fizette meg.
26. § Eseti bejegyzett kereskedői engedélyre – az engedélyek megadásának általános szabályaitól eltérően – olyan személy jogosult
a) aki nem áll csőd-, felszámolási vagy végelszámolási eljárás alatt,
b) akinek nincs meg nem fizetett köztartozása, társadalombiztosításijárulék-tartozása, kivéve, ha arra részletfizetést vagy fizetési halasztást engedélyeztek,
c) * aki az adófelfüggesztési eljárás keretében, valamint a másik tagállamban szabadforgalomba bocsátott, kereskedelmi céllal szállított, átvett jövedéki termékek adótartalmával megegyező összegű jövedéki biztosítékot nyújt.
27. § (1) A bejegyzett feladónak az engedély kiadása évét követő évtől független könyvvizsgáló által hitelesített (auditált) mérleggel kell rendelkeznie.
(2) A bejegyzett feladó által nyújtott jövedéki biztosíték összegének – a 18. § (12) bekezdése szerinti kivétellel – el kell érnie azon jövedéki termékek adótartalmának összegét, amelyek adó felfüggesztési eljárás keretében végzett szállítása az 53. § (2) bekezdése szerint elkezdődött, de az 53. § (3) bekezdése szerint még nem fejeződött be.
27/A. § * Eseti igazolt feladói engedélyre – az engedélyek megadásának általános szabályaitól eltérően – olyan személy jogosult
a) aki nem áll csőd-, felszámolási vagy végelszámolási eljárás alatt, és
b) akinek nincs meg nem fizetett köztartozása, társadalombiztosításijárulék-tartozása, kivéve, ha arra részletfizetést vagy fizetési halasztást engedélyeztek.
28. § (1) A jövedéki engedélyes kereskedő által nyújtandó jövedéki biztosíték összege
a) energiatermék esetében 600 millió Ft,
b) dohánygyártmány esetében 22 millió Ft,
c) sör, csendes és habzóbor, egyéb csendes és habzó erjesztett ital, köztes alkoholtermék és alkoholtermék esetében 20 millió Ft.
(2) * Az (1) és (3) bekezdésben meghatározott összeg 50%-át kell nyújtania a jövedéki engedélyes kereskedői tevékenységet legalább 2 éve folytató személynek, ha nem minősül az Art. szerinti kockázatos adózónak.
(3) Az (1) bekezdéstől eltérően a nyújtandó jövedéki biztosíték összege, ha a jövedéki engedélyes kereskedő a tevékenyégét kizárólag
a) * 5 liter vagy 5 kilogramm vagy annál kisebb kiszerelésű benzin vagy gázolaj adalékával vagy 5 liter vagy 5 kilogramm vagy annál kisebb kiszerelésű nem közúti járművek üzemanyagaként kínált, értékesített vagy felhasznált 2710 12 41 KN-kód szerinti termékkel folytatja, 1 millió forint,
b) kisüzemi sörfőzdében előállított sörrel folytatja, 500 ezer forint,
c) alkoholtermékkel folytatja, és az ugyanazon engedélyes által üzemeltetett adóraktárban
ca) évi legfeljebb 20 hektoliter tisztaszesz-tartalmú alkoholterméket állít elő, 2 millió forint,
cb) évi 20 hektolitert meghaladó tisztaszesz-tartalmú alkoholterméket állít elő, 10 millió forint,
d) 2901 10 00 KN-kódú termékkel folytatja, 1 millió forint,
e) kenőolajjal folytatja, 5 millió forint,
f) az a) és e) pont szerinti termékekkel folytatja, 6 millió forint,
g) * LPG-vel, egyéb ellenőrzött ásványolajjal és repülőgép-üzemanyaggal folytatja, 120 millió forint.
(4) Az (1) bekezdéstől eltérően nem kell jövedéki biztosítékot nyújtani, ha a jövedéki engedélyes kereskedő a tevékenységét kizárólag csendes borral, a 129. § (2) bekezdés a) pontja szerinti termékkel és – ha a jövedéki engedélyes személy egyszerűsített adóraktári engedélyes vagy kisüzemi bortermelő, a saját előállítású csendes borából előállított – palackos erjesztésű habzóborral folytatja.
(5) Ha a jövedéki engedélyes kereskedő adóraktári engedéllyel vagy bejegyzett kereskedői engedéllyel is rendelkezik, jövedéki biztosítékot csak olyan összegben kell nyújtania, amennyivel meghaladja az (1)–(3) bekezdés alapján nyújtandó biztosíték összege az adóraktári engedélyhez vagy a bejegyzett kereskedői engedélyhez kapcsolódóan nyújtott jövedéki biztosíték összegét.
(6) * Ha a jövedéki engedélyes kereskedő kizárólag egyéb ellenőrzött ásványolajat importál vagy hoz be másik tagállamból és felhasználói engedéllyel is rendelkezik, jövedéki biztosítékot csak a felhasználói engedélyéhez kapcsolódóan kell nyújtania.
(7) * Ha a másik tagállamban szabadforgalomba bocsátott, a jövedéki engedélyes kereskedő részére feladott jövedéki termékek adótartamára nyújtandó jövedéki biztosíték összege meghaladja az (1)–(3) bekezdés alapján nyújtandó biztosíték összegét, a jövedéki biztosítékot a szállítás megkezdése előtt ki kell egészíteni a jövedéki termék adótartamára nyújtandó biztosítéki összeg erejéig.
29. § (1) Jövedéki engedélyre – az engedélyek megadásának általános szabályain kívül – olyan személy jogosult, aki
a) a benzin, petróleum, gázolaj, fűtőolaj esetében – a nem ömlesztett formában történő beszerzés kivételével – telephelyenként legalább 500 m3 űrtartalmú tárolótartállyal,
b) az LPG esetében – a 25 kilogramm vagy annál kisebb kiszerelésű palackba töltött LPG kivételével – telephelyenként 300 m3 űrtartalmú tárolótartállyal,
c)–d) *
e) a kenőolaj esetében telephelyenként legalább 50 m2 alapterületű raktárhelyiséggel rendelkezik vagy azt bérel.
(2) *
(3) Az országos közforgalmú vasút üzemeltetője mentesül az (1) bekezdés a) pontjában meghatározott feltétel teljesítése alól, ha a gázolajat kizárólag a vasúti pályához kötött járművek, munkagépek vasúti szállítási főtevékenységhez közvetlenül kapcsolódó üzemeltetése céljára értékesíti.
(4) * A jövedéki engedélyes kereskedő a beszerzéseiről és a készletében csökkenést eredményező eseményekről, valamint a napi zárókészletéről – telephelyenként – folyamatosan elektronikus nyilvántartást vezet, amelyből a tárgyhóra vonatkozóan a végrehajtási rendelet szerinti adattartalmú adatszolgáltatást teljesít az állami adó- és vámhatóság részére a tárgyhót követő hónap 12. napjáig, amelynek nem kell kiterjednie az állami adó- és vámhatóság rendelkezésére álló adatokra.
(5) * A jövedéki engedélyes kereskedő abban az esetben végezhet azonos telephelyen és időben jövedéki kiskereskedelmi tevékenységet is, ha a jövedéki engedélyes és a jövedéki kiskereskedelmi tevékenysége keretében végzett értékesítéseiről nyilvántartást vezet, amely alapján a jövedéki engedélyes és a jövedéki kiskereskedelmi készletek egyértelműen elkülöníthetőek.
(6) * Az állami adó- és vámhatóság a jövedéki engedélyt – az általános szabályokon kívül – abban az esetben is visszavonja, ha a 67. § (2) vagy (5) bekezdését a jövedéki engedélyes kereskedő ismételten megsérti.
30. § * (1) A 28. és 29. §-ban meghatározott kötelezettségek teljesítése alól az állami adó- és vámhatóságtól felmentést kérhet az a személy, aki igazolja, hogy
a) kizárólag saját felhasználás céljából végzi kenőolaj vagy
b) kizárólag laboratóriumi vagy egészségügyi kínálás, értékesítés vagy felhasználás céljából végzi 2 liter vagy 2 kilogramm vagy annál kisebb kiszerelésű, 2710 19 62 KN-kód szerinti fűtőolaj importálását vagy másik tagállamból behozatalát.
(2) Az (1) bekezdés szerinti felmentést kapott engedélyesre a 17. § (1) bekezdés a) pontja szerinti rendelkezés nem alkalmazandó.
31. § (1) * Felhasználói engedélyre – az engedélyek megadásának általános szabályain kívül – olyan személy jogosult, aki a tevékenységéről elektronikus nyilvántartást vezet.
(2) A felhasználói engedélyes köteles kijelölni és az állami adó- és vámhatóság felé bejelenteni egy olyan személyt, aki a telephelyen az ellenőrzési feltételek helyszíni biztosításáért, valamint az állami adó- és vámhatósággal történő kapcsolattartásért felelős.
(3) A felhasználói engedélyes a nyilvántartás adatait havonta lezárja, megállapítja a tárgyhavi készletváltozásokat és a zárókészletet.
(4) A felhasználói engedélyes – kivéve az egyéb ellenőrzött ásványolajat és a megfigyelt terméket gyógyszergyártásban vagy a termék kémiai átalakulását eredményező vegyi reakcióban felhasználó felhasználói engedélyest – a nyilvántartás havi zárása alapján adatszolgáltatást teljesít a tárgyhót követő hónap 15-éig az állami adó- és vámhatóság részére.
(5) A felhasználói engedélyes tárgyévenként elszámolást készít és küld meg a tárgyévet követő hó 20. napjáig az állami adó- és vámhatóságnak.
(6) A szennyezetté vagy az engedélyezett felhasználási célra alkalmatlanná vált, felhasználói engedéllyel beszerzett jövedéki termék megsemmisíthető, adóraktárba szállítható, továbbá a jövedéki terméket beszerző felhasználói engedélyes tisztíthatja (regenerálhatja).
(7) Az engedélyezett célra történő felhasználást követően a technológiából visszanyert, valamint a (6) bekezdés szerint regenerált jövedéki terméket készletre kell venni.
32. § (1) A felhasználói engedély iránti kérelemben meg kell határozni
a) a felhasználni, kiszerelni kívánt egyéb ellenőrzött ásványolaj, megfigyelt termék és denaturált alkohol, valamint az előállítani kívánt megfigyelt termék megnevezését, KN-kódját,
b) a felhasználás célját,
c) – ha a felhasználás célja termék-előállítás – a felhasználási arányszámot, az előállításra kerülő termék (kivéve gyógyszer) összetételét és KN-kódját,
d) – ha a felhasználás egyéb célra történik – a felhasználás mennyiségének levezetését.
(2) A 3814 00 90 KN-kód szerinti megfigyelt termék előállítása esetén a kérelmezőnek rendelkeznie kell az előállítani kívánt termék kötelező érvényű KN-kód besorolásával.
(3) Az állami adó- és vámhatóság a tevékenység ellenőrzése érdekében előírhatja a felhasználói engedélyes üzemében
a) a tárolótartályok hitelesítését,
b) hitelesített mérőeszközök alkalmazását,
c) hatósági zár alkalmazását.
33. § (1) A felhasználói engedélyes által nyújtott jövedéki biztosíték összege az éves szinten előállítani, felhasználni, kiszerelni kívánt jövedéki termék mennyiségére
a) a gázolaj adómértékének,
b) a 2901 10 00 KN-kódú termék esetében az üzemanyagcélú LPG adómértékének, vagy
c) a 3. § (2) bekezdés 27. pont d) alpontja szerinti megfigyelt termék és a denaturált alkohol esetében a 132. § (2) bekezdés b) pontja szerinti adómértékének alapulvételével számított adótartalom egytizenketted része, de legfeljebb 60 millió forint.
(2) Az (1) bekezdésben meghatározott összeg
a) 50%-át kell nyújtania a felhasználói engedélyes tevékenységet legalább 2 éve,
b) 25%-át kell nyújtania a felhasználói engedélyes tevékenységet legalább 5 éve folytató személynek, ha nem minősül az Art. szerinti kockázatos adózónak.
(3) A felhasználói engedéllyel egy hónap alatt beszerzett mennyiség nem haladhatja meg annak a mennyiségnek a háromszorosát, amelynek adókockázatára a jövedéki biztosíték fedezetet nyújt. Ennél nagyobb mennyiségben történő beszerzéshez a jövedéki biztosítékot az adókockázattal megegyező összegre – figyelemmel az (1) bekezdés szerinti maximumra – ki kell egészíteni.
(4) A jövedéki biztosítékot pénzügyi biztosíték formájában nyújtó felhasználói engedélyesnek a pénzügyi biztosíték hatályvesztését legalább 30 nappal megelőzően a lejárat napját követő naptól hatályos újabb pénzügyi biztosítékot kell az állami adó- és vámhatósághoz benyújtani.
(5) Az (1) bekezdéstől eltérően a kizárólag teljesen denaturált alkoholt kiszerelő, felhasználó felhasználói engedélyes 1 millió forint összegben nyújt jövedéki biztosítékot.
34. § (1) Az állami adó- és vámhatóság a nyilvántartásba vételt és a változások visszaigazolását a kérelem benyújtásától számított 15 napon belül teljesíti.
(2) A nyilvántartásba vett személy az állami adó- és vámhatóság által nyilvántartásba vett adatok változását a változás bekövetkezésétől számított 15 napon belül jelenti be az állami adó- és vámhatósághoz.
(3) * A csomagküldő kereskedőnek és a nyilvántartásba vett felhasználónak teljesítenie kell a 14. § (1) bekezdés g) pontja szerinti feltételt.
35. § * (1) Belföldről másik tagállamba irányuló csomagküldő kereskedelem végzéséhez állami adó- és vámhatósági nyilvántartásba vétel szükséges a csomagküldő kereskedő számára.
(2) Másik tagállamból belföldre irányuló csomagküldő kereskedelem végzéséhez a csomagküldő kereskedő állami adó- és vámhatóság általi nyilvántartásba vétele vagy belföldi székhelyű, az állami adó- és vámhatóság által nyilvántartásba vett adóügyi képviselő megbízása szükséges.
(3) A (2) bekezdés szerinti esetben a csomagküldő kereskedőt vagy a csomagküldő kereskedő adóügyi képviselőjét az állami adó- és vámhatóság abban az esetben veszi nyilvántartásba, ha a csomagküldő kereskedő vagy az adóügyi képviselő a 14. § (1) bekezdés c), d), és g) pontja szerinti feltételeket teljesíti.
36. § *
37. § (1) Állami adó- és vámhatósági nyilvántartásba vétel szükséges a végrehajtási rendelet szerinti adattartalommal
a) az energiatermék előállítására alkalmas desztillálóberendezés,
b) az alkoholtermék előállítására alkalmas desztillálóberendezés,
c) a sör előállítására alkalmas főzőüst és komlóforraló üst – a 133. § (1) bekezdésében meghatározott tevékenységhez használt berendezés kivételével –,
d) a dohánygyártmány gyártására alkalmas gép és egyéb eszköz – a kizárólag emberi erővel, így különösen nem elemmel, akkumulátorral vagy elektromos áramforrásról működtethető olyan eszköz kivételével, amelyik egyszerre egy vagy több, de legfeljebb óránként 200 darab kézi töltésű cigaretta elkészítésére alkalmas –
előállításához, értékesítéséhez és birtoklásához.
(2) Az (1) bekezdéstől eltérően nem szükséges állami adó- és vámhatósági nyilvántartásba vétel
a) a rendeltetésszerűen használt, túlnyomással üzemelő háztartási főzőedények,
b) a tudományos és oktatási célra használt desztillálóberendezések,
c) a minőség-ellenőrzési célra használt üveg desztillálóberendezések
előállításához, értékesítéséhez és birtoklásához.
(3) Az (1) bekezdéstől eltérően nem szükséges állami adó- és vámhatósági nyilvántartásba vétel a magánfőző desztillálóberendezésének magánfőző általi birtoklásához és értékesítéséhez, ha a magánfőző a birtokba vételt és az értékesítést a 143. § (1) bekezdése szerint az önkormányzati adóhatósághoz bejelenti.
(4) Az olyan jövedéki termék előállítására alkalmas berendezést, amelyen termék-előállítást vagy a berendezés tesztelését, kipróbálását végzik, csak adóraktár engedélyese és felhasználói engedélyes tarthat birtokában, a berendezés adóraktárban történő tesztelése, kipróbálása esetére az adóraktár egyszerűsített engedélyezési és működési szabályait a végrehajtási rendelet tartalmazza. Az adóraktár engedélyesének és a felhasználói engedélyesnek az (1) bekezdéstől eltérőn nem szükséges állami adó- és vámhatósági nyilvántartásba vétel a jövedéki termék előállítására alkalmas berendezés birtokolásához.
(5) A (4) bekezdéstől eltérően nincs szükség adóraktári vagy felhasználói engedélyre
a) a magánfőző desztillálóberendezésének,
b) a rendeltetésszerűen használt, túlnyomással üzemelő háztartási főzőedények,
c) a tudományos és oktatási célra használt desztillálóberendezések,
d) a minőség-ellenőrzési célra használt üveg desztillálóberendezések,
e) a 19. § (1) bekezdés f) és g) pontja szerinti tevékenységekhez alkalmazott desztillálóberendezések
birtokolásához.
38. § (1) Állami adó- és vámhatósági nyilvántartásba vétel szükséges
a) évi legfeljebb 6000 liter vagy 6000 kilogramm egyéb ellenőrzött ásványolaj és megfigyelt termék,
b) teljesen denaturált alkohol
felhasználásához.
(2) A nyilvántartásba vett felhasználó a nyilvántartásba vételhez, majd azt követően évente, november 30-áig megadja az éves szinten felhasználni tervezett mennyiséget és a felhasználás célját.
(3) * A nyilvántartásba vett felhasználó csak a (2) bekezdés szerinti mennyiségi kereten belül végezhet beszerzést.
(4) A nyilvántartásba vett felhasználó a beszerzett, felhasznált mennyiségről nyilvántartást vezet.
(5) Ha a nyilvántartásba vett felhasználó a (2) bekezdés szerinti határidőig nem adja meg az éves szinten felhasználni tervezett mennyiséget, az állami adó- és vámhatóság a tárgyév utolsó napjával törli a nyilvántartásba vett felhasználókról vezetett nyilvántartásból.
39. § (1) Állami adó- és vámhatósági nyilvántartásba vétel szükséges dohánynövény termesztéséhez, szárított dohány és fermentált dohány belföldre történő behozatalához, tárolásához, értékesítéséhez és külföldre történő kiszállításához.
(2) Regisztrációra kötelezett
a) a termelő,
b) a termelői csoportok elismeréséről szóló miniszteri rendelet szerinti termelői csoport,
c) az a fizikailag, így különösen fallal, kerítéssel, mérési ponttal elkülönített, egy technológiai egységet képező üzem, ahol elsődleges dohányfeldolgozást és fermentálást eredményező eljárással fermentált dohányt állítanak elő,
d) a dohánygyártmány előállítását végző adóraktár engedélyese,
e) az a gazdálkodó, aki belföldre szárított dohányt és fermentált dohányt behoz,
f) az a gazdálkodó, aki regisztrációra kötelezettől – kivéve az e pont szerinti regisztrációra kötelezettet – szárított dohányt és fermentált dohányt vásárol, regisztrációra kötelezett részére történő továbbértékesítési céllal,
g) az a gazdálkodó, aki szárított dohány vagy fermentált dohány felhasználásával gazdasági tevékenység keretében nem dohánygyártmányt állít elő.
(3) A (2) bekezdés a) pontja alá tartozó termelőként az állami adó- és vámhatóság azt regisztrálja, aki a dohánynövény termesztést hatályos, írásbeli termelési és értékesítési szerződés alapján végzi, továbbá a megtermelt dohányt a végrehajtási rendeletben meghatározott módon tárolja. Az állami adó- és vámhatóság a termelőt a szerződés hatályvesztésekor törli a nyilvántartásából.
(4) A (2) bekezdés c) és d) pontja alá tartozónak minősül
a) a regisztrációra kötelezett használatában álló, az üzem vagy adóraktár területén kívül található, szárított dohány és fermentált dohány tárolására, raktározására alkalmas, regisztrált tároló,
b) az olyan regisztrált külföldi rendeltetési hely is, ahova a szárított dohány és a fermentált dohány írásbeli szerződés alapján kiszállításra kerül.
(5) Szárított dohány és fermentált dohány csak az állami adó- és vámhatóság által nyilvántartásba vett regisztrációra kötelezettek között értékesíthető és adható át közvetlenül vagy írásbeli szerződésben megbízott fuvarozó, szállítmányozó igénybevételével.
(6) A (2) bekezdés e) pontja szerinti dohányimportáló és a (2) bekezdés f) pontja szerinti dohánykereskedő köteles az áruforgalmát pontosan nyilvántartani, valamint az árumozgásokat szállítmányonként, legkésőbb az adott importálási, dohánykereskedelmi ügylet megkezdéséig az állami adó- és vámhatóságnak bejelenteni.
(7) A (2) bekezdés g) pontja szerinti gazdálkodó kérelmében részletesen leírja a gyártási folyamatot, amelyben szárított dohányt vagy fermentált dohányt használ fel. A kérelemben foglaltakat az állami adó- és vámhatóság szükség szerint helyszíni ellenőrzés keretében ellenőrizheti.
(8) A 34. § (2) bekezdésétől eltérően a nyilvántartásba vett adatok változását a regisztrációra kötelezett a változás bekövetkezésétől számított 5 napon belül jelenti be az állami adó- és vámhatósághoz.
40. § *
41. § (1) Állami adó- és vámhatósági nyilvántartásba vétel szükséges az üzemi motorikusgáztöltő-állomás üzemeltetőjének.
(2) LPG az egyéb motorikus célú felhasználásra meghatározott adómértékkel üzemi motorikusgáztöltő-állomás üzemeltetője részére történő értékesítés céljából bocsátható szabadforgalomba.
(3) Az üzemi motorikusgáztöltő-állomás üzemeltetője a beszerzett LPG felhasználásáról nyilvántartást vezet.
42. § * A csendes bort, saját előállítású csendes borból előállított palackos erjesztésű habzóbort exportáló vagy másik tagállamba feladó kisüzemi bortermelőt az állami adó- és vámhatóság nyilvántartásba veszi.
43. § *
44. § * A tudományos és oktatási célra használt nem üveg desztillálóberendezés birtoklását a megszerzést követő 10 napon belül be kell jelenteni az állami adó- és vámhatósághoz. Az állami adó- és vámhatóság haladéktalanul a desztillálóberendezésen előállított termék felhasználásának és megsemmisítésének ellenőrzésére alkalmas nyilvántartást küld meg a bejelentőnek vagy tájékoztatja az ugyanezen követelményeket teljesítő nyilvántartás mintájáról vagy szükséges adattartalmáról. A bejelentő a megküldött nyilvántartásban vagy a tájékoztatásban szereplő mintának vagy adattartalomnak megfelelően kialakított nyilvántartásban nyilvántartja az előállított termék felhasználását és megsemmisítését.
45. § *
46. § (1) A légiutas-ellátási tevékenységet végző személy a tervezett tevékenységét legkésőbb a tevékenység megkezdését megelőző 3 nappal bejelenti az állami adó- és vámhatósághoz.
(2) A légiutas-ellátási tevékenységet végző személy tevékenységéről a végrehajtási rendelet szerinti adattartalmú nyilvántartást vezet.
47. § A motorfejlesztést megvalósító személy a tervezett tevékenységét legkésőbb a tevékenység megkezdését megelőző 30 nappal bejelenti az állami adó- és vámhatósághoz.
48. § (1) A hulladékhasznosítási tevékenységet végző személy e tevékenységét legkésőbb a tevékenység megkezdését megelőző 30 nappal bejelenti az állami adó- és vámhatósághoz, ha az előállítás során köztes fázisban egyéb ellenőrzött ásványolaj keletkezik.
(2) * Az állami adó- és vámhatóság kérésére a hulladékgazdálkodási hatóság a kérés megérkezésétől számított 21 napon belül hozzáférhetővé teszi az állami adó- és vámhatóság számára azoknak a hulladékhasznosítási engedéllyel rendelkezőknek az aktuális listáját, akiknek tevékenysége során köztes fázisban egyéb ellenőrzött ásványolaj keletkezik.
(3) A biológiai ecet előállítását végző személy e tevékenységét legkésőbb a tevékenység megkezdését megelőző 30 nappal bejelenti az állami adó- és vámhatósághoz, ha az előállítás során köztes fázisban alkoholtermék keletkezik.
49. § A kenőolaj másik tagállamból másik tagállamba vagy harmadik országba irányuló, belföldön áthaladó ömlesztett szállítását végző személy e tevékenységét legkésőbb a szállítást megelőző napon bejelenti az állami adó- és vámhatósághoz.
50. § (1) A nemzetközi légi forgalomban részt vevő légijármű karbantartását végző személy e tevékenységének megkezdését legkésőbb a tevékenység megkezdését megelőző 3 nappal bejelenti az állami adó- és vámhatósághoz.
(2) Az (1) bekezdés szerinti karbantartást végző személy a karbantartási céllal eltávolított repülőgép-üzemanyagról a végrehajtási rendelet szerinti nyilvántartást vezet.
51. § (1) A jövedéki adóra vonatkozó általános rendelkezések megállapításáról szóló, 2019. december 19-i (EU) 2020/262 tanácsi irányelv 48. cikke szerinti, másik tagállambeli személy által adófelfüggesztési eljárás keretében feladott csendes és habzóbor átvételét – az 55. §-tól eltérően – *
a) az adóraktár engedélyese a 24. § szerinti adatszolgáltatás keretében,
b) a bejegyzett kereskedő 5 munkanapon belül
jelenti be az állami adó- és vámhatóságnak.
(2) * Az (1) bekezdés szerinti bejelentés tartalmazza az átvett csendes és habzóbor mennyiségére vonatkozó, valamint a végrehajtási rendeletben meghatározott további adatokat.
52. § A lakossági energiafogyasztó a saját háztartása céljára vásárolt földgáz közúti jármű üzemanyagaként történő felhasználásának szándékát az előállítás tervezett megkezdési időpontjának megjelölésével, az azt megelőző 3. napig bejelenti az állami adó- és vámhatósághoz.
53. § (1) * Jövedéki terméket az Európai Unió területén adófelfüggesztési eljárás keretében szállíthat – ideértve azt az esetet is, ha a terméket harmadik országon keresztül szállítják – az adóraktár engedélyese adóraktárból vagy bejegyzett feladó az importálás helyéről
a) adóraktárba;
b) másik tagállambeli bejegyzett kereskedő számára;
c) exportálás céljából arra a helyre, ahol a jövedéki termék elhagyja az Európai Unió területét;
d) másik tagállambeli
da) diplomáciai és konzuli képviselet és annak tagjai,
db) nemzetközi szervezet és annak tagjai – a nemzetközi egyezményekben vagy székhely egyezményekben foglaltak szerint adómentesként meghatározott fogyasztás erejéig –,
dc) az Észak-atlanti Szerződésben részes állam fegyveres erői – kivéve az adóraktár helye szerinti tagállam fegyveres erejét –, polgári állománya és étterme, kantinja,
dd) a tagállam közös biztonság- és védelempolitika keretében folytatott uniós tevékenység végrehajtása céljából végzett védelmi feladat ellátásában részt vevő fegyveres erői – kivéve az adóraktár helye szerinti tagállam fegyveres erejét –, polgári állománya és étterme, kantinja
számára; vagy
e) a kilépési vámhivatalnak minősülő árutovábbítási műveletet indító vámhivatalba, ha a jövedéki terméket a vámjogszabályok szerinti kivitelre átengedést követően külső árutovábbítási eljárás alá vonják.
(2) Az adófelfüggesztési eljárás keretében végzett szállítás akkor kezdődik, amikor a jövedéki termék elhagyja az adóraktár területét vagy amikor a bejegyzett feladó által feladott jövedéki termék vámjogi szabadforgalomba bocsátásra kerül.
(3) * Az adófelfüggesztési eljárás keretében végzett szállítás akkor fejeződik be, amikor a címzett átveszi a jövedéki terméket, amikor a jövedéki termék elhagyja az Európai Unió területét vagy amikor külső árutovábbítási eljárás alá vonják.
54. § (1) Jövedéki termék adófelfüggesztési eljárás keretében – az e törvényben foglalt kivételekkel – e-TKO-val szállítható.
(2) * A jövedéki termék feladója – legkorábban a kitárolást 7 nappal megelőzően – kiállítja és az állami adó- és vámhatóságnak megküldi az e-TKO tervezetét.
(3) Az állami adó- és vámhatóság az uniós számítógépes rendszerben ellenőrzi az e-TKO tervezetében szereplő adatokat. Ha az adatok
a) nem megfelelőek, erről az állami adó- és vámhatóság haladéktalanul értesíti a jövedéki termék feladóját,
b) megfelelőek, az állami adó- és vámhatóság AHK-szám hozzárendelésével jóváhagyja az e-TKO-t, és arról értesíti a jövedéki termék feladóját.
(4) Az állami adó- és vámhatóság az e-TKO-t
a) a rendeltetési hely szerinti tagállam illetékes hatóságának,
b) exportálás esetén a kivitel helye szerinti másik tagállam illetékes hatóságának,
c) – ha a címzett belföldi adóraktár engedélyese – a címzett részére
az uniós számítógépes rendszerben haladéktalanul továbbítja.
(5) Az állami adó- és vámhatóság a másik tagállam illetékes hatóságától kapott e-TKO-t megküldi a címzett adóraktár engedélyesének vagy bejegyzett kereskedőnek.
(6) A jövedéki termék feladója a szállítást végző személy részére átadja az e-TKO kinyomtatott példányát vagy az AHK-szám feltüntetését tartalmazó számlát, szállítólevelet vagy más fuvarokmányt, amely a szállítás teljes ideje alatt kíséri a szállítmányt és azt a tagállamok illetékes hatóságainak kérésére be kell mutatni.
(7) * A jövedéki termék feladója az adófelfüggesztési eljárás keretében végzett szállítás
a) kezdetéig törölheti – az uniós számítógépes rendszeren keresztül – az e-TKO-t,
b) során megváltoztathatja – az uniós számítógépes rendszerben – az e-TKO-n szereplő rendeltetési helyet kivéve, ha mentesített szervezet a címzett.
(8) Ha az adófelfüggesztési eljárás keretében másik tagállamból belföldre vagy belföldről másik tagállamba végzett szállítás során a fuvarozó a jövedéki terméket másik szállítójárműre kívánja átrakni fuvarszervezési okból oly módon, hogy a jövedéki terméket a szállítójármű-váltás közben, legfeljebb 24 órán keresztül telephelyén tárolja, a jövedéki termék belföldi feladója vagy címzettje az uniós számítógépes rendszerben haladéktalanul bejelenti
a) a jövedéki termék lerakodásának időpontját a szállítójárműről,
b) a jövedéki termékek ideiglenes tárolásának helyét, és
c) az új szállítójármű rendszámát.
55. § (1) A jövedéki termék belföldi címzettje a jövedéki termék szállítási okmányon rendeltetési helyként feltüntetett helyre történt megérkezéséről a jövedéki termék tényleges mennyiségi és minőségi információit, valamint a végrehajtási rendeletben meghatározott kiegészítő adatokat tartalmazó elektronikus átvételi elismervényt haladéktalanul kiállítja és megküldi az állami adó- és vámhatóságnak. Az elektronikus átvételi elismervényt nem szükséges haladéktalanul kiállítani, ha a jövedéki termék címzettje indokolással ellátva a 24. § szerinti adatszolgáltatásában, ennek hiányában pedig legkésőbb az okot adó esemény bekövetkezését követő munkanapon bejelenti az állami adó- és vámhatóságnak a késedelem okát.
(2) Az állami adó- és vámhatóság az uniós számítógépes rendszerben ellenőrzi az elektronikus átvételi elismervényben szereplő adatokat. Ha az adatok
a) nem megfelelőek, erről az állami adó- és vámhatóság haladéktalanul értesíti a jövedéki termék címzettjét,
b) megfelelőek, az állami adó- és vámhatóság értesítést küld a jövedéki termék címzettjének az elektronikus átvételi elismervény nyilvántartásba vételéről, és azt
ba) egyidejűleg megküldi az uniós számítógépes rendszerben a feladás helye szerinti tagállam illetékes hatóságának, valamint
bb) továbbítja a jövedéki termék belföldi feladójának.
(3) A másik tagállam illetékes hatósága által az állami adó- és vámhatóság részére megküldött elektronikus átvételi elismervényt az állami adó- és vámhatóság az uniós számítógépes rendszerben továbbítja a jövedéki termék belföldi feladójának.
56. § (1) * Ha a harmadik országba adófelfüggesztési eljárás keretében szállított jövedéki termék esetén a vámjogszabályok szerinti kivitel helye belföld, a 952/2013/EU rendeletben meghatározott nyilatkozattevő az állami adó- és vámhatóság rendelkezésére bocsátja a kiviteli árunyilatkozatban említett jövedéki termékeket jelölő egyedi AHK-számot, és az e-TKO-n, valamint a kiviteli árunyilatkozaton szereplő adatok megegyeznek,
a) a kilépési hivatal vagy – a 3. § (1) bekezdés 18. pont a) alpont ab) alpontja szerinti területre történő szállítása esetén – az áruknak az Európai Unió vámterületéről történő kiléptetésére a vámjogszabályok szerint megállapított alakiságokat teljesítő hatóság arról szóló igazolása alapján, hogy a jövedéki termék elhagyta az Európai Unió területét, ideértve az 53. § (1) bekezdés e) pontja szerinti külső árutovábbítási eljárás alá vonás esetét is, továbbá
b) az igazolásban szereplő adatoknak az uniós számítógépes rendszerben történő ellenőrzését követően
az állami adó- és vámhatóság állítja ki az elektronikus kiviteli elismervényt.
(2) Az állami adó- és vámhatóság az elektronikus kiviteli elismervényt az uniós számítógépes rendszerben továbbítja
a) a feladás helye szerinti tagállam illetékes hatóságának, vagy
b) a jövedéki termék belföldi feladójának.
(3) Ha a harmadik országba belföldről adófelfüggesztési eljárás keretében szállított jövedéki termék esetén a vámjogszabályok szerinti kivitel helye másik tagállam, a kivitel helye szerinti tagállam illetékes hatósága által a jövedéki termék harmadik országba történt kiviteléről kiállított és az állami adó- és vámhatóságnak megküldött elektronikus kiviteli elismervényt az állami adó- és vámhatóság a jövedéki termék feladójának továbbítja.
(4) * Ha a harmadik országba adófelfüggesztési eljárás keretében szállított jövedéki termék esetén a vámjogszabályok szerinti kivitel helye belföld és az e-TKO-n és a kiviteli árunyilatkozaton szereplő adatok nem egyeznek vagy a jövedéki terméket a továbbiakban nem fogják kivinni az Európai Unió területéről, az állami adó- és vámhatóság erről az uniós számítógépes rendszeren keresztül értesíti a feladás helye szerinti tagállam illetékes hatóságát vagy a jövedéki termék belföldi feladóját.
(5) * Ha a jövedéki terméket a továbbiakban nem fogják kivinni az Európai Unió területéről, az erről szóló értesítés kézhezvételekor a belföldi feladó az adófelfüggesztési eljárás keretében végzett szállítás kezdetéig törli az e-TKO-t, ezt követően megváltoztatja a szállítmány rendeltetési helyét.
57. § (1) Ha másik tagállamból belföldön lévő mentesített szervezet számára szállítanak adófelfüggesztési eljárás keretében jövedéki terméket, a jövedéki termék feladásáról az állami adó- és vámhatóság értesíti a mentesített szervezetet.
(2) * A mentesített szervezet a jövedéki termék átvételéről írásos nyilatkozatot ad az állami adó- és vámhatóságnak. Az állami adó- és vámhatóság a mentesített szervezet nyilatkozata alapján kiállítja és az uniós számítógépes rendszerben megküldi az elektronikus átvételi elismervényt a feladás helye szerinti tagállam illetékes hatóságának.
(3) A mentesített szervezet legkésőbb a (2) bekezdés szerinti írásos nyilatkozat állami adó- és vámhatóságnak történő kiállításakor megküldi az állami adó- és vámhatóság ellenjegyzését pecsétlenyomattal tartalmazó adómentességi igazolást a jövedéki termék feladójának.
58. § (1) Az üzemszünet kezdetének és végének időpontját
a) az uniós számítógépes rendszer vagy az állami adó- és vámhatóság számítógépes rendszerének üzemszerű működésében bekövetkezett üzemzavar esetén az állami adó- és vámhatóság az uniós számítógépes rendszer valamennyi használójával haladéktalanul közli,
b) az állami adó- és vámhatóság által biztosított információs rendszer üzemszerű működésében bekövetkezett üzemzavar esetén a kormányzati portálon haladéktalanul közzéteszik, vagy
c) az uniós számítógépes rendszer használójának számítógépes rendszerében bekövetkezett üzemzavar esetén a használó az állami adó- és vámhatósághoz írásban haladéktalanul bejelenti és azt az állami adó- és vámhatóság haladéktalanul nyilvántartásba veszi, vagy – az állami adó- és vámhatóság hivatali idején kívül történt bejelentés esetén – a bejelentésben megjelöli.
(2) Az üzemszünet ideje alatt a jövedéki termék feladója adófelfüggesztési eljárás keretében akkor adhat fel jövedéki terméket, ha
a) a jövedéki terméket a szállítás során olyan papíralapú okmány kíséri, amely az e-TKO tervezetében szereplő valamennyi adatot tartalmazza, vagy
b) a szállítás kezdetét előzetesen bejelenti az állami adó- és vámhatóságnak.
(3) Az üzemszünet végét követően a jövedéki termék feladója haladéktalanul kiállítja és az állami adó- és vámhatóságnak megküldi az e-TKO tervezetét.
(4) Az e-TKO tervezetének ellenőrzését és jóváhagyását követően
a) az e-TKO lép a szállítás bizonylataként az üzemszünet ideje alatt kiállított papíralapú okmány helyébe, és
b) a jövedéki termék adófelfüggesztési eljárás keretében végzett szállítására vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.
(5) A jövedéki termék feladója az adó megállapításához való jog elévülési idején belül köteles megőrizni az általa kiállított papíralapú okmány egy példányát.
(6) * A jövedéki termék feladója az üzemszünet ideje alatt a rendeltetési hely 54. § (7) bekezdése szerinti megváltoztatását előzetesen bejelenti az állami adó- és vámhatóságnak. Az üzemszünet végét követően a jövedéki termék adófelfüggesztési eljárás keretében végzett szállítására vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.
59. § (1) Ha a jövedéki termék átvételéről az üzemszünet ideje alatt vagy az üzemszünet végét követően, de még az e-TKO megküldése előtt, a címzettnek nincs lehetősége az adófelfüggesztési eljárás keretében végzett szállítás befejezését követő 5 munkanapon belül elektronikus átvételi elismervényt kiállítani, olyan papíralapú okmányt állít ki és küld meg az állami adó- és vámhatóság részére, amely az elektronikus átvételi elismervény valamennyi adatát tartalmazza.
(2) Az állami adó- és vámhatóság – ha az üzemszünet megszűnése rövid időn belül nem várható – a jövedéki termék átvételéről kiállított papíralapú okmány másolatát megküldi a feladás helye szerinti tagállam illetékes hatóságának.
(3) A másik tagállam illetékes hatósága által az állami adó- és vámhatóság részére megküldött, a jövedéki termék átvételéről kiállított papíralapú okmány másolatát az állami adó- és vámhatóság megküldi a jövedéki termék feladójának vagy annak megérkezéséről tájékoztatja a jövedéki termék feladóját.
(4) Az üzemszünet végét vagy az e-TKO megküldését követően a címzett haladéktalanul kiállítja és az állami adó- és vámhatóságnak megküldi az elektronikus átvételi elismervényt.
(5) Ezt követően a jövedéki termék adófelfüggesztési eljárás keretében végzett szállítására vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.
60. § (1) Ha a kivitel helye belföld és a jövedéki termék harmadik országba történő kiszállításáról az üzemszünet ideje alatt vagy az üzemszünet végét követően, de még az e-TKO megküldése előtt az állami adó- és vámhatóságnak nincs lehetősége elektronikus kiviteli elismervényt kiállítani, olyan papíralapú okmányt állít ki, és ha az üzemszünet megszűnése rövid időn belül nem várható, küld meg a feladás helye szerinti tagállam illetékes hatóságának, amely az elektronikus kiviteli elismervény valamennyi adatát tartalmazza.
(2) Az állami adó- és vámhatóság a jövedéki termék harmadik országba történő kiszállításáról kiállított papíralapú okmány másolatát megküldi a jövedéki termék feladójának vagy annak megérkezéséről tájékoztatja a jövedéki termék feladóját.
(2a) * Ha az 53. § (1) bekezdés c) és e) pontja szerinti esetben üzemszünet alatt a számítógépes rendszer nem érhető el a feladás helye szerinti tagállamban, akkor a belföldi feladó a 952/2013/EU rendeletben meghatározott nyilatkozattevő rendelkezésére bocsátja az üzemszünet ideje alatt kiállított papírlapú okmány egy példányát – amelynek tartalma megfelel a kiviteli árunyilatkozatban bejelentett jövedéki terméknek – vagy az okmány egyedi azonosítóját.
(3) Az üzemszünet végét vagy az e-TKO megküldését követően, ha a kivitel helye belföld, az állami adó- és vámhatóság haladéktalanul kiállítja és a feladás helye szerinti tagállam illetékes hatóságának megküldi az elektronikus kiviteli elismervényt.
(4) Ezt követően az adófelfüggesztési eljárás keretében végzett szállításra vonatkozó általános szabályokat kell alkalmazni.
61. § (1) Az adófelfüggesztési eljárás keretében végzett szállítás befejeződését – figyelemmel az 59–60. §-ra is – az elektronikus átvételi elismervény és az elektronikus kiviteli elismervény igazolja.
(2) Az elektronikus átvételi elismervény és az elektronikus kiviteli elismervény üzemszünettől eltérő ok miatti hiánya esetén az adófelfüggesztési eljárás keretében végzett szállítás befejeződése az (1) bekezdéstől eltérő módon is igazolható.
(3) A (2) bekezdés szerinti igazolásként
a) a rendeltetési hely szerinti tagállam illetékes hatóságának – megfelelő bizonyíték alapján – a jövedéki termék rendeltetési helyre történő megérkezéséről kiállított igazolása, vagy
b) * a kivitel helye szerinti tagállam illetékes hatóságának a jövedéki termék Európai Unió területének elhagyásáról – beleértve a harmadik országban zárult külső árutovábbítási eljárás esetét is – kiállított igazolása
szolgálhat.
(4) A címzett által kiállított és az elektronikus átvételi elismervény valamennyi adatát tartalmazó okmány a (3) bekezdés a) pontja vonatkozásában megfelelő bizonyítéknak minősül.
(5) Ha a feladás helye belföld és az állami adó- és vámhatóság elfogadja a (3) bekezdés szerinti igazolást, akkor a szállítást az uniós számítógépes rendszerben lezárja.
62. § (1) * Az egyik tagállamban szabadforgalomba bocsátott jövedéki termék másik tagállamba kereskedelmi céllal e-EKO-val szállítható.
(1a) * Szabadforgalomba bocsátott jövedéki terméket kereskedelmi céllal belföldről másik tagállamba adóraktár engedélyese, bejegyzett feladó, eseti igazolt feladó, jövedéki engedélyes kereskedő és kisüzemi bortermelő adhat fel.
(1b) * Másik tagállamban szabadforgalomba bocsátott jövedéki terméket kereskedelmi céllal adóraktár engedélyese, bejegyzett kereskedő, eseti bejegyzett kereskedő és jövedéki engedélyes kereskedő vehet át belföldön.
(1c) * A kereskedelmi célú szállítás akkor kezdődik, amikor a jövedéki termék belföldön elhagyja az adóraktár területét, a jövedéki engedélyes kereskedő telephelyét, az eseti igazolt feladó, illetve a bejegyzett feladó feladási helyét vagy másik tagállamban az illetékes hatóság által bejegyzett személy telephelyét.
(1d) * A kereskedelmi célú szállítás akkor fejeződik be, amikor a jövedéki terméket belföldön az adóraktár engedélyese, a bejegyzett kereskedő, az eseti bejegyzett kereskedő és a jövedéki engedélyes kereskedő, vagy másik tagállamban az illetékes hatóság által bejegyzett személy átveszi.
(2) * Kereskedelmi célúnak minősül az (1) bekezdés szerinti szállítás, ha a jövedéki terméket a másik tagállamban nem magánszemély veszi át vagy magánszemély a címzett, de a szállítás nem a (3) bekezdés vagy a 63. § rendelkezéseinek megfelelően történt.
(3) Nem kereskedelmi célú a szállítás, ha az egyik tagállamban szabadforgalomba bocsátott, megvásárolt jövedéki terméket a magánszemély saját felhasználására, saját maga szállítja másik tagállamba. Annak megállapítása érdekében, hogy a jövedéki termék magánszemély saját felhasználását szolgálja, az állami adó- és vámhatóság a következő szempontokat vizsgálja: *
a) a magánszemély rendelkezik-e az e törvény szerinti engedéllyel vagy kérte-e e törvény alapján a nyilvántartásba vételét;
b) a birtokban tartás indoka;
c) a jövedéki termék birtokban tartásának helye vagy a szállítás módja;
d) a jövedéki termékkel kapcsolatos valamennyi okmány;
e) a jövedéki termék jellege;
f) a jövedéki termék meghaladja-e a (4) bekezdés szerinti mennyiséget.
(4) * A (3) bekezdés f) pontja szerinti mennyiség
a) cigaretta esetében 800 darab,
b) szivar esetében 200 darab,
c) legfeljebb 3 gramm súlyú szivarka esetében 400 darab,
d) fogyasztási dohány esetében 1 kilogramm,
e) sör esetében 110 liter,
f) köztes alkoholtermék esetében 20 liter,
g) alkoholtermék esetében 10 liter,
h) csendes és habzóbor, egyéb csendes és habzó erjesztett ital esetében együttesen 90 liter (ebből habzóbor és egyéb habzó erjesztett ital legfeljebb 60 liter),
i) energiatermék esetében a jármű üzemanyagtartályában és egy, legfeljebb 10 literes hordozható tartályban lévő mennyiség,
j) töltőfolyadék esetében 300 milliliter, és
k) * az új dohánytermék-kategóriák egyszer használatos termékei esetében 800 darab, folyadéka esetében 300 milliliter,
l) * füst nélküli dohánytermék esetében 500 gramm,
m) * dohányzást helyettesítő nikotintartalmú termék esetében 500 gramm,
n) * hevített termék esetében 800 darab.
(5) Nem minősül kereskedelmi célú szállításnak
a) a két tagállam között közlekedő repülőgépek fedélzetén lévő jövedéki termékek szállítása, ha azokat nem hozzák forgalomba, mialatt a repülőgép belföldön tartózkodik,
b) * a másik tagállamból belföldön keresztül egy másik tagállamba e-EKO-val végzett szállítás, vagy
c) a 3. § (2) bekezdés 21. pontja szerinti jármű üzemanyagtartályában vagy kiegészítő üzemanyagtartályában található üzemanyag tagállamok közötti szállítása.
(5a) * Kereskedelmi célú szállításnak minősül a belföldről, az (1a) bekezdés szerinti belföldi feladótól, másik tagállamon keresztül, az (1b) szerinti belföldi címzett részére végzett szállítás.
(5b) * Az (5a) bekezdés szerinti esetben
a) a feladó az e-EKO-n megadja a szállítási útvonalat,
b) az állami adó- és vámhatóság az e-EKO-t megküldi a címzettnek.
(6) * A másik tagállamba szabadforgalomban, kereskedelmi céllal szállított jövedéki termék feladása esetén az 54. § (2)–(3) bekezdését, (4) bekezdés a) pontját, (6) bekezdését és (7) bekezdés b) pontját kell alkalmazni azzal az eltéréssel, hogy e-TKO alatt e-EKO-t, az adófelfüggesztési eljárás alatt pedig szabadforgalomban végzett kereskedelmi célú szállítást kell érteni, továbbá a rendeltetési hely csak ugyanazon tagállamon belüli, ugyanazon címzett által üzemeltetett szállítási helyre vagy a feladás helyére módosítható.
(7) * Az állami adó- és vámhatóság a másik tagállam illetékes hatóságától kapott e-EKO-t megküldi a címzettnek.
(8) * A másik tagállamból szabadforgalomban kereskedelmi céllal szállított jövedéki termék átvétele esetében az 55. §-t kell alkalmazni.
(9) * Az üzemszünet kezdetének és végének időpontjára az 58. § (1) bekezdését kell alkalmazni.
(10) * A másik tagállamba szabadforgalomban kereskedelmi céllal szállított jövedéki termék üzemszünet során történő feladása esetében az 58. § (2)–(6) bekezdését kell alkalmazni azzal az eltéréssel, hogy e-TKO alatt e-EKO-t, az adófelfüggesztési eljárás alatt pedig szabadforgalomban végzett kereskedelmi célú szállítást kell érteni.
(11) * A másik tagállamból szabadforgalomban kereskedelmi céllal szállított jövedéki termék belföldi, üzemszünet során történő átvétele esetében az 59. §-t kell alkalmazni azzal az eltéréssel, hogy e-TKO alatt e-EKO-t, az adófelfüggesztési eljárás alatt pedig szabadforgalomban végzett kereskedelmi célú szállítást kell érteni.
(12) * A szabadforgalomban végzett szállítás befejeződését – figyelemmel a (11) bekezdésre is – az elektronikus átvételi elismervény igazolja, amelyre a 61. § (2) bekezdését, (3) bekezdés a) pontját és (4)–(5) bekezdését kell alkalmazni azzal az eltéréssel, hogy az adófelfüggesztési eljárás alatt szabadforgalomban végzett kereskedelmi célú szállítást kell érteni.
(13) * A töltőfolyadék, az új dohánytermék-kategóriák, a füst nélküli dohánytermék, a hevített termék és a dohányzást helyettesítő nikotintartalmú termék másik tagállamból, kereskedelmi céllal belföldre történő szállítása esetén az adófizetésre kötelezett személy a beszerzést megelőzően a beszerzésről – a jövedéki termék beszerzésének, mennyiségének és felhasználási céljának megjelölésével – értesíti az állami adó- és vámhatóságot. Ezekre a szállítmányokra a (6)–(12) bekezdést nem kell alkalmazni.
(14) * A (6) bekezdéstől eltérően a töltőfolyadék, az új dohánytermék-kategóriák, a füst nélküli dohánytermék, a hevített termék és a dohányzást helyettesítő nikotintartalmú termék szabadforgalomba bocsátása esetén az e-EKO nem kerül továbbításra a rendeltetési hely szerinti tagállam illetékes hatóságának. Ezen termékek esetén a szállítást az állami adó- és vámhatóság zárja le az uniós számítógépes rendszerben a termék címzett által történt átvételéről kiállított vagy a 61. § (3) bekezdés b) pontja szerinti igazolás alapján.
63. § * (1) A jövedéki termék csomagküldő kereskedelem keretében belföldre szállítása esetén az adókötelezettséget és az adófizetési kötelezettséget a csomagküldő kereskedő vagy a csomagküldő kereskedő 35. § szerinti adóügyi képviselője teljesíti.
(2) A csomagküldő kereskedő vagy a csomagküldő kereskedő adóügyi képviselője minden belföldre küldött szállítmányt a belföldre történő feladás napján bejelenti az állami adó- és vámhatósághoz.
(3) A csomagküldő kereskedőtől beszerzett jövedéki termék eredete csak a címzett nevére kiállított számlával igazolható.
(4) Az állami adó- és vámhatóság az adó megfizetéséről – kérésre – igazolást ad a csomagküldő kereskedőnek.
(5) A csomagküldő kereskedő vagy a csomagküldő kereskedő adóügyi képviselője által nyújtott jövedéki biztosíték felszabadul
a) az adófizetési kötelezettség teljesítését követően,
b) ha az adófizetésre kötelezett személy az adófizetési kötelezettség alól a jövedéki termék teljes megsemmisülése vagy helyrehozhatatlan károsodása miatt mentesül, vagy
c) ha a 3. § (1) bekezdés 44. pont c) alpontja szerinti szabálytalanság esetén a jövedéki adót másik tagállamban igazoltan megfizették.
64. § * (1) Az adóraktár engedélyese és a jövedéki engedélyes kereskedő jövedéki terméket a végrehajtási rendeletben meghatározott adatokat tartalmazó szállítólevéllel szállíthat kereskedelmi céllal szabadforgalomban belföldi címről belföldi címzett részére vagy bocsáthat szabadforgalomba a jövedéki termék közvetlen átadásával.
(2) Az (1) bekezdéstől eltérően az adóraktár engedélyese a repülőgép-üzemanyag 112. § (1) bekezdés a) pontjától eltérő szabadforgalomba bocsátása esetén a végrehajtási rendeletben a 112. § (1) bekezdés a) pontja szerinti kiszolgálásra meghatározott okmányt alkalmazza.
(3) * Az adóraktár engedélyese a kereskedelemről szóló törvény szerinti vendéglátás tevékenységnek nem minősülő közvetlen értékesítés keretében végzett kóstoltatás miatti készletcsökkenésről naponta egy darab összesített, az (1) bekezdés szerinti bizonylatot állít ki.
65. § * Jövedéki engedélyes kereskedő és jövedéki kiskereskedő közúti járművek üzemanyagaként kereskedelmi forgalomban a végrehajtási rendeletben meghatározott minőségű üzemanyagot forgalmazhat.
66. § Dohánynövényt tilos végfelhasználó számára értékesíteni, illetve végfelhasználónak beszerezni.
67. § (1) Az állami adó- és vámhatóság engedélyével folytatható
a) * a
aa) szabadforgalomba bocsátott ellenőrzött energiatermékkel – kivéve az 5 liternél vagy 5 kilogrammnál nagyobb kiszerelésű és az 1 liter vagy 1 kilogramm vagy annál kisebb kiszerelésű egyéb ellenőrzött ásványolajat, valamint az 5 kilogramm vagy annál kisebb kiszerelésű LPG-t –,
ab) kenőolajjal,
ac) * szabadforgalomba bocsátott sörrel, csendes és habzóborral, egyéb csendes és habzó erjesztett itallal, köztes alkoholtermékkel és alkoholtermékkel – kivéve a 3. § (1) bekezdés 17a. pontja és (3) bekezdés 1a. pont c) alpontja szerinti terméket –, valamint
ad) szabadforgalomba bocsátott dohánygyártmánnyal
a kereskedelemről szóló törvény szerinti nagykereskedelmi tevékenység – ide nem értve az üzemanyagkártyával értékesített (beszerzett), felhasznált üzemanyag utólagos, pénzügyi-technikai jellegű elszámolását, ha az elszámolásról a felek írásban megállapodtak –, továbbá – az adóraktár engedélyesét kivéve – üzemanyagnak nem a 69. § és 72. § szerinti értékesítése,
b) * – az 5 liter vagy 5 kilogramm vagy annál kisebb kiszerelésű egyéb ellenőrzött ásványolaj kivételével – az a) pont aa)–ad) alpontja szerinti termék, valamint az 5 liternél vagy 5 kilogrammnál nagyobb kiszerelésű egyéb ellenőrzött ásványolaj importálása és exportálása, ha a termék nem az azt szállító magánszemély saját felhasználását szolgálja,
c) * – az 5 liter vagy 5 kilogramm vagy annál kisebb kiszerelésű egyéb ellenőrzött ásványolaj kivételével – az a) pont aa)–ad) alpontja szerinti termék, valamint az 5 liternél vagy 5 kilogrammnál nagyobb kiszerelésű egyéb ellenőrzött ásványolaj másik tagállamból belföldre és belföldről másik tagállamba a 62. § szerinti kereskedelmi céllal történő szállítása.
(1a) * A Magyar Honvédségnek nem szükséges az (1) bekezdés szerinti engedéllyel rendelkeznie a tulajdonában álló, adózott üzemanyagnak
a) az Észak-atlanti Szerződésben részes állam fegyveres erejének, polgári állományának,
b) a törvényben kihirdetett nemzetközi szerződés alapján a szerződésben részes, az adó alól mentesített állam fegyveres erejének, polgári állományának, vagy
c) a rendvédelmi feladatokat ellátó szervek és az Országos Mentőszolgálat járművei részére történő kiszolgálásához.
(1b) * Az adóraktár engedélyesének nem szükséges az (1) bekezdés szerinti engedéllyel rendelkeznie az általa belföldön szabadforgalomba bocsátott jövedéki terméknek az adóraktárába kereskedelmi céllal történő visszaszállításához, tárolásához, birtoklásához és továbbforgalmazásához.
(2) A jövedéki engedélyes kereskedő jövedéki terméket belföldön csak adóraktár engedélyesétől (ideértve a megszűnt adóraktárt az engedély hatályvesztését követő 30 napig), termékét adóraktárban tároló személytől, felhasználói engedélyestől, kisüzemi bortermelőtől és jövedéki engedélyes kereskedőtől szerezhet be.
(3) A jövedéki engedélyes kereskedő – a (2) bekezdéstől eltérően – a jövedéki kiskereskedő vagy végfelhasználó részére értékesített jövedéki termékeket vagy azok egy részét a jövedéki kiskereskedő vagy végfelhasználó kérésére visszavásárolhatja.
(4) * A jövedéki engedélyes kereskedő az állami adó- és vámhatóság előzetes engedélye alapján a (2) bekezdésben meghatározott személyeken kívül mástól is beszerezhet jövedéki terméket.
(5) A jövedéki engedélyes kereskedő jövedéki terméket készpénzfizetéssel nem szerezhet be és nem értékesíthet.
(6) Az (5) bekezdéstől eltérően
a) *
b) jövedéki termék magánszemély részére
készpénzfizetéssel is értékesíthető.
(7) * A jövedéki termék belföldi értékesítéséről a jövedéki engedélyes kereskedő olyan számlát állít ki, amelyen feltünteti a jövedéki termék KN-kódját és az engedélyének számát.
68. § (1) A jövedéki kiskereskedő jövedéki terméket belföldön csak adóraktár engedélyesétől (ideértve a megszűnt adóraktárt az engedély hatályvesztését követő 30 napig), termékét adóraktárban tároló személytől, felhasználói engedélyestől, kisüzemi bortermelőtől és jövedéki engedélyes kereskedőtől szerezhet be.
(2) * A jövedéki kiskereskedő az állami adó- és vámhatóság előzetes engedélye alapján az (1) bekezdésben meghatározott személyeken kívül mástól is beszerezhet jövedéki terméket.
(3) A jövedéki kiskereskedő jövedéki terméket készpénzfizetéssel nem szerezhet be, kivéve adóraktárból vagy kisüzemi bortermelőtől 200 ezer forintot meg nem haladó értékű jövedéki termék beszerzését.
69. § (1) Jövedéki kiskereskedő a kereskedelemről szóló törvény szerinti mozgóbolt útján a (2) bekezdés szerinti jövedéki terméket abban az esetben forgalmazhat, ha az állami adó- és vámhatóságnak a mozgóbolton keresztül történő értékesítés megkezdését – a végrehajtási rendeletben meghatározott adattartalommal – legkésőbb 5 munkanappal megelőzően bejelenti.
(2) Mozgóbolt útján
a) gázolaj, LPG és a hivatalosan meghirdetett technikai sportversenyeken (motor-, autó-, repülő-, motorcsónakversenyeken) a versenyen részt vevő gépjárművek használatára szolgáló üzemanyag a felhasználás helyszínén tankautóból,
b) sör, csendes és habzóbor, egyéb csendes és habzó erjesztett ital, köztes alkoholtermék és alkoholtermék kiszerelve,
c) dohánygyártmányok esetén a fiatalkorúak dohányzásának visszaszorításáról és a dohánytermékek kiskereskedelméről szóló törvénynek megfelelően
értékesíthető.
70. § (1) * A kereskedelemről szóló törvény szerinti vendéglátást vagy szálláshely-szolgáltatást folytató jövedéki kiskereskedő üzletében és az ahhoz tartozó raktárában – a vendégeknek már kiszolgált termékek kivételével – alkoholtermékből, csendes borból és egyéb csendes erjesztett italból a végrehajtási rendeletben meghatározott mennyiségű bontott termék az abban meghatározott feltételekkel tárolható.
(2) Vendéglátást folytató jövedéki kiskereskedő
a) elvitelre csendes bort és egyéb csendes erjesztett italt csak 25 litert meg nem haladó kiszerelésben,
b) 25 litert meghaladó kiszerelésű csendes bort italadagoló szerkezeten keresztül vagy az állami adó- és vámhatóság által előzetesen jóváhagyott átfolyásmérővel ellátott szerkezet útján forgalmazhat.
(3) *
71. § Bérfőzető a bérfőzött párlatot
a) adóraktár engedélyese részére, vagy
b) – ha a bérfőzető a kistermelői élelmiszer-termelés, -előállítás és -értékesítés feltételeiről szóló miniszteri rendelet szerinti kistermelőnek minősül és megfizette a 132. § (2) bekezdés a) pont ab) alpontja szerinti jövedéki adót – palackozott kiszerelésben, zárjeggyel ellátva
ba) a gazdasága helyén a kereskedelemről szóló törvény szerinti vendéglátás vagy szálláshely-szolgáltatás keretében, vagy
bb) * a gazdasága helyétől légvonalban számítva Magyarország területén legfeljebb 40 km távolságon belüli, a kereskedelemről szóló törvény szerinti vásáron vagy piacon folytatott kereskedelmi tevékenység keretében
értékesítheti.
72. § (1) * Jövedéki kiskereskedő – figyelemmel a 69. §-ra –
a) üzemanyagot – a 108. §-tól eltérően ideértve az üzemanyagcélú földgázt is – üzemanyagtöltő állomáson történő értékesítés útján,
b) tüzelő-, fűtőanyag célú gázolajat kiskereskedelmi tárolótelepen vagy üzemanyagtöltő állomáson
forgalmazhat.
(2) A légijárművek kiszolgálását végző üzemanyagtöltő állomáson repülőgép-üzemanyag kizárólag tárolótartályból, egyéb üzemanyagtöltő állomáson – a földgáz kivételével – üzemanyag kizárólag tárolótartályból, kútoszlopon keresztül értékesíthető.
(3) * A jövedéki kiskereskedő az üzemanyagtöltő állomás forgalmáról – a 108. §-tól eltérően ideértve az üzemanyagcélú földgáz forgalmát is – a végrehajtási rendeletben meghatározott adattartalmú nyilvántartást vezet, melynek adatait havonta lezárja és a havi zárás alapján – a végfelhasználók felé értékesített üzemanyagok mennyiségéről – adatszolgáltatást teljesít a tárgyhónapot követő hónap 12. napjáig az állami adó- és vámhatóság részére.
(4) * Az üzemanyagtöltő állomáson – az üzemanyagcélú földgáz és az LPG kivételével – a forgalmazott üzemanyag tárolására hitelesített tárolótartályt kell alkalmazni.”
73. § Dohánygyártmány kizárólag jogszabálynak megfelelő fogyasztói csomagolási egységben forgalmazható.
74. § (1) * Dohánygyártmányt és alkoholterméket csak zárjeggyel ellátva bocsáthat szabadforgalomba forgalmazási céllal az adóraktár engedélyese, importálhat az importáló és lehet belföldön forgalmazni, kivéve
a) * a külföldre történő kiszállítási céllal szabadforgalomba bocsátott töltőfolyadékot,
b) * a 3. § (3) bekezdés 1a. pont c) alpontja szerinti alkoholterméket,
c) az 5,5 térfogatszázaléknál kisebb alkoholtartalmú, legfeljebb 0,33 literes kiszerelésű terméket,
d) a 2207 10 00–2207 20 00 KN-kód szerinti alkoholterméket, ha azt
da) laboratóriumi vizsgálatok céljára;
db) kísérleti, kutatási, fejlesztési célra;
dc) kísérleti termékek próbagyártására;
dd) laboreszközök, gépek mosására, tisztítására;
de) szolgáltató tevékenységek, gyógyszer-nagykereskedelem céljára, kórházak, rendelőintézetek, gyógyszertárak részére;
df) a fermentált dohányvágat aromásítására;
dg) az adófizetési kötelezettség alóli mentesülést eredményező célra értékesítik adózottan,
e) a teljesen denaturált terméket,
f) a 2207 10 00–2207 20 00 KN-kód szerinti, nyomdaipari célokat szolgáló hígítót, oldószert,
g) * a 2207 10 00–2208 90 99 KN-kód szerinti, a 3. § (3) bekezdés 1a. pont c) alpontja szerinti alkoholtermék előállítására adózottan értékesített alkoholterméket,
h) a 2208 20 12–2208 90 99 KN-kód szerinti, 1,2 térfogatszázaléknál nagyobb alkoholtartalmú, az adófizetési kötelezettség alól mentesült terméket,
i) a 9. § (1) bekezdés a) és b) pontja szerint értékesített jövedéki terméket, akkor is, ha az utas vagy a repülőgép úti célja tagállam, és
j) * a külföldre történő kiszállítási céllal szabadforgalomba bocsátott új dohánytermék-kategóriákat,
k) * az étrend-kiegészítőt,
l) * a külföldre történő kiszállítási céllal szabadforgalomba bocsátott dohányzást helyettesítő nikotintartalmú terméket,
m) * a külföldre történő kiszállítási céllal szabadforgalomba bocsátott füst nélküli dohányterméket,
n) * a külföldre történő kiszállítási céllal szabadforgalomba bocsátott hevített terméket.
(1a) * Az (1) bekezdéstől eltérően az importáló a zárjegy alkoholtermékre történő felhelyezését az állami adó- és vámhatóságnak tett bejelentést követően a telephelyén is végezheti.
(2) A zárjegyet a Magyar Állam állíttatja elő és az állami adó- és vámhatóság bocsátja megrendelés alapján és
a) elszámolási kötelezettség mellett,
b) a zárjegy előállítási költségének a megfizetése ellenében,
c) * a másik tagállamban szabadforgalomba bocsátott terméket kereskedelmi céllal belföldre szállító személy esetében a 28. § (7) bekezdésében meghatározott jövedéki biztosíték nyújtása esetén a (3) bekezdés szerinti igénylő rendelkezésére.
(3) * Zárjegyet igényelhet
a) az adóraktár engedélyese,
b) a bejegyzett kereskedő,
c) az eseti bejegyzett kereskedő,
d) az importáló,
e) a másik tagállamban szabadforgalomba bocsátott terméket kereskedelmi céllal belföldre szállító személy.
(4) A zárjegy darabonként 1500 forint értéket képvisel, amelyet a zárjegyhiányra kell megfizetni.
(5) A (4) bekezdés szerint fizetendő összeg a megfizetés és elszámolás szempontjából jövedéki bírságnak minősül, továbbá összege nem mérsékelhető, megállapítása nem mellőzhető.
75. § (1) A 74. §-tól és a 78. §-tól eltérően a bérfőzető – az adóraktár részére történő értékesítés kivételével – zárjeggyel ellátva, kiszerelve értékesítheti a bérfőzött párlatot.
(2) A bérfőzető a zárjegy megrendelését a végrehajtási rendeletben foglaltak szerint nyújtja be az állami adó- és vámhatósághoz.
(3) Az igényelt zárjegyet az állami adó- és vámhatóság
a) a zárjegy előállítási költségének megfizetését,
b) a származási igazolás állami adó- és vámhatóságnak történt elektronikus vagy más úton történő bemutatását,
c) a 132. § (2) bekezdés a) pont ab) alpontja szerinti adó megfizetését
követően bocsátja a bérfőzető rendelkezésre.
(4) Az átvett zárjeggyel a bérfőzető nem köteles az állami adó- és vámhatóság felé elszámolni, de az átvett zárjegyeket legkésőbb az átvételt követő 3 napon belül köteles felhelyezni a párlat fogyasztói csomagolására.
76. § (1) * A zárjegyet a legkisebb fogyasztói csomagolási egységre oly módon kell felhelyezni, hogy az sérülésmentesen ne legyen eltávolítható és – a dohánygyártmányok kivételével – a csomagolás kinyitásakor eltépődjön, valamint az azon feltüntetett szöveg, adat – a végrehajtási rendeletben meghatározott eltéréssel – teljes terjedelmében látható legyen.
(2) A zárjegyköteles jövedéki termékre felragasztott zárjegy a végrehajtási rendeletben meghatározott információkat tartalmazza.
(3) Ha a szabadforgalomba bocsátott zárjegyköteles jövedéki termék zárjegye megsérül vagy a termékről leválik, a jövedéki engedélyes kereskedő vagy a jövedéki kiskereskedő a zárjegyköteles jövedéki termékre vonatkozó továbbforgalmazási szándéka esetén az érintett terméket leltárba veszi és a leltárba vett adatokat az állami adó- és vámhatóságnak bejelenti.
(4) Az állami adó- és vámhatóság a bejelentéstől számított 30 napon belül új zárjegyet helyez fel a termékre, ha a levált, sérült zárjegy egyedi azonosításra alkalmas és a zárjegyköteles jövedéki termék származása igazolt.
(5) Az új zárjegy felhelyezéséig a levált, sérült zárjegyű termék az üzlet raktárában vagy más, kiszolgálásra nem szolgáló részében tárolható és a tárolás jogszerűségét, valamint a leltárba vételt az állami adó- és vámhatósághoz tett bejelentés igazolja.
77. § (1) * A 12. § a), b) és d) pontja szerinti adó-visszaigénylés feltétele, hogy a jogosult a zárjegyet a zárjegyköteles jövedéki termékről az állami adó- és vámhatóság képviselőjének jelenlétében eltávolítsa és megsemmisítse vagy felülragasztással, illetve az azzal egy tekintet alá eső, a végrehajtási rendeletben meghatározott egyéb megoldással érvénytelenítse.
(1a) * Az (1) bekezdéstől eltérően nem szükséges az állami adó- és vámhatóság képviselőjének jelenléte, ha a jogosult az alkoholtermékről a zárjegy eltávolításának és megsemmisítésének vagy felülragasztással érvénytelenítésének időpontját a tevékenység megkezdését megelőzően legalább 3 munkanappal bejelenti az állami adó- és vámhatósághoz. Az eltávolított és megsemmisített vagy felülragasztással érvénytelenített zárjegyek sorszámát a jogosult nyilvántartásában feltünteti és adatszolgáltatásában az állami adó- és vámhatóság felé bejelenti.
(2) A központi költségvetési szerv mentesül az (1) bekezdésben meghatározott kötelezettségek alól, ha az általa exportált jövedéki termék harmadik országban szolgálatot teljesítő Magyar Honvédség fegyveres erői részére kerül kiszállításra.
(3) Az adóraktár engedélyese, a bejegyzett kereskedő és az importáló a szabadforgalomból visszaszállított dohánygyártmány adóját visszaigényelheti, ha
a) a dohánygyártmányt az adóraktár engedélyese újrafeldolgozza, megsemmisíti vagy megsemmisítteti, a bejegyzett kereskedő és az importáló megsemmisítteti,
b) a cigarettán kívüli dohánygyártmányok esetében az adóraktár engedélyese ismételt szabadforgalomba bocsátási céllal a zárjegyet eltávolítja.
(4) * A (3) bekezdés szerinti adó-visszaigénylés esetén dohánygyártmány kiskereskedelmi eladási áraként a zárjegy-adatszolgáltatás 78. § (2) bekezdés a) és b) pontja szerinti tárgynapja és az adó-visszaigénylés állami adó- és vámhatósághoz történő benyújtásának napja közötti időszakban az adott dohánygyártmányra vonatkozóan a Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatósága által a 145. § (5) bekezdése szerint közzétett legalacsonyabb kiskereskedelmi eladási ár vehető figyelembe.
(5) * A 9. § (1) bekezdés a) pontja szerinti termékértékesítést végző adóraktár engedélyese az adózottan beszerzett és végső úti céllal harmadik országba utazó utas részére értékesített dohánygyártmány után a jövedéki adót visszaigényelheti és mentesül az (1) bekezdésben meghatározott kötelezettségek alól. Az adó-visszaigénylés esetén kiskereskedelmi eladási árként az adó-visszaigénylés állami adó- és vámhatósághoz történő benyújtását megelőző hat hónapban az adott dohánygyártmányra vonatkozóan – a 145. § (5) bekezdése szerint – közzétett legalacsonyabb kiskereskedelmi eladási ár vehető figyelembe.
78. § (1) Az átvett zárjegyekről a végrehajtási rendelet szerinti adattartalommal a zárjegyigénylő – kivéve az adóraktár engedélyesét – elektronikus nyilvántartást vezet.
(2) A zárjegyigénylő
a) a belföldön felhelyezett zárjegyekről a felhelyezést,
b) a tagállamban vagy harmadik országban felhelyezett zárjegyekről a szabadforgalomba bocsátást vagy a 7. § (3) bekezdés a) pontja szerinti időpontot,
c) a végrehajtási rendelet szerinti egyéb jelentésköteles zárjegykészlet-változási esetről az esemény bekövetkezését
követő munkanapon adatszolgáltatást teljesít az állami adó- és vámhatóság részére.
(3) * A zárjegyigénylő az átvett és külföldre kiszállított zárjegyet az átvételtől számított hat hónapon belül felhelyezi a zárjegyköteles jövedéki termékre vagy visszahozza belföldre. Ha a zárjegy vagy a zárjeggyel ellátott zárjegyköteles jövedéki termék ezen időszakon belül nem kerül vissza belföldre, a zárjegyet zárjegyhiányként kell a nyilvántartásban feltüntetni.
(4) * A zárjegyigénylő jogosult a (3) bekezdés szerint visszaszállított és az állami adó- és vámhatóság részére bemutatott, fel nem használt és sértetlen zárjegyeket ismételten külföldre kiszállítani.
79. § (1) Az adózó az adót önadózással állapítja meg, vallja be és fizeti meg.
(2) Az (1) bekezdéstől eltérően az állami adó- és vámhatóság állapítja meg az adót
a) termékimport esetén,
b) ha az adófizetési kötelezettség szabálytalanság miatt keletkezik,
c) * ha az adófizetési kötelezettség a 7. § (1) bekezdés d) és k) pontja esetében keletkezik,
d) ha az adófizetési kötelezettség a 7. § (2) bekezdés c) pontja esetében a mentesített szervezetet terheli,
e) az adófizetésre kötelezett személy kérelmére, ha az adófizetési kötelezettség a 7. § (2) bekezdés e)–g) pontja esetében keletkezik,
f) ha az adófizetési kötelezettség a 117. § (4) bekezdése esetében keletkezik.
(3) Önadózás esetén az adó alapját és a fizetendő adót naptári hónaponként kell megállapítani.
(4) *
(5) A nulla adómértékű csendes borra, valamint a 129. § (2) bekezdés a) pontja szerinti termékre nem kell adóbevallást benyújtani.
(6) Az adóraktár engedélyesének a felszámolási és a végelszámolási eljárás miatti megszűnés kivételével az adóraktári engedélyének hatályvesztését követő 30 napon belül bevallást kell benyújtania. A felszámolási és a végelszámolási eljárás miatti megszűnés esetében az adóbevallásra az Art.-ot, a cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló törvényt vagy a csődeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló törvényt kell alkalmazni.
(7) * Ha a jövedéki engedélyes kereskedőnek a tárgyhóban nem keletkezett adófizetési kötelezettsége, akkor nem kell adóbevallást benyújtania.
80. § * (1) Az állami adó- és vámhatóság a tárgyhót követő hónap 10. napjáig tájékoztatásul megküldi az adózónak – a tüzelő-, fűtőanyagként kínált, értékesített vagy felhasznált földgázra, valamint a szénre és a villamos energiára vonatkozó adatok kivételével – az adóbevallás alapját képező adatokat. Az adóalany ezen adatok beérkezésétől számított 5 napon belül helyesbítéssel élhet, amelyet megküld az állami adó- és vámhatóság részére.
(2) Az adózó az adó előlegének és a megállapított nettó adónak a különbözetét havonta
a) a tárgyhót követő hónap 20. napjáig,
b) az a) ponttól eltérően a kizárólag dohánygyártmányt előállító, forgalmazó adózó a 2 milliárd forintot meg nem haladó adó összegét a tárgyhót követő második hónap 20. napjáig
fizeti meg.
81. § (1) * Az adóraktár engedélyese az adóelőleget a tárgyhó 25. napjáig fizeti meg, ha az előző év azonos negyedévében keletkezett adófizetési kötelezettsége elérte a 6 millió forintot. Az adóelőleg mértéke az előző év azonos negyedévében keletkezett adófizetési kötelezettségének egyhatod része.
(2) Ha az adóraktár engedélyese a tárgyévet megelőző évben nem fizetett adót, de a tárgyév első negyedévében az adó várható összege eléri a 6 millió forintot, akkor a várható adóösszeg egyhatodát kell adóelőlegként fizetni. A második, harmadik és negyedik negyedévben akkor kell adóelőleget fizetni, ha az előző negyedévi adó összege a 6 millió forintot meghaladja. Az adóelőleg összege az előző negyedévi adófizetési kötelezettségének egyhatod része.
(3) Az (1) bekezdéstől eltérően nem köteles adóelőleget fizetni az adóraktár engedélyese, ha kizárólag dohánygyártmánnyal folytat adóraktári engedélyköteles tevékenységet.
82. § (1) Adó-visszaigénylés esetén visszaigényelhető adóként a jövedéki termék adóval növelt áron történt beszerzését igazoló bizonylat kiállításának napján hatályos adómértékkel számított adó vehető figyelembe.
(1a) * Az (1) bekezdéstől eltérően a 67. § (1b) bekezdéséhez kapcsolódó adó-visszaigénylés esetén visszaigényelhető adóként a jövedéki termék szabadforgalomba bocsátásakor hatályos adómértékkel számított adó vehető figyelembe.
(2) Adó-visszaigénylés a jövedéki termék adóval növelt áron történt beszerzését igazoló bizonylaton szereplő ellenértékből legalább az (1) bekezdés szerinti adótartalom kiegyenlítését követően érvényesíthető.
(3) Az adó-visszaigénylésre jogosult az adó-visszaigénylést választása szerint
a) évente, legkorábban a tárgyévet követő év január hónapjának 20. napjától,
b) negyedévente, legkorábban a tárgynegyedévet követő hónap 20. napjától, vagy
c) havonta, legkorábban a tárgyhót követő hónap 20. napjától
igényelheti.
(3a) * Az adó-visszaigénylésre jogosult a 12. § c) és i) pontja szerinti adó-visszaigénylési jogosultságot a (3) bekezdéstől eltérően az egyes, az általános forgalmi adót és a jövedéki adót érintő kiváltságok, kedvezmények és mentességek érvényesítésének végrehajtásáról szóló 11/2010. (III. 31.) PM rendeletben meghatározott időpontban érvényesítheti.
(4) Az adó-visszaigénylő a visszaigénylés jogosultságát a végrehajtási rendeletben előírtak szerint igazolja.
83. § Az adófizetési kötelezettség alóli mentesülést a végrehajtási rendeletben meghatározottak szerint kell igazolni.
84. § (1) A jövedéki ügyeket elektronikus úton, az állami adó- és vámhatóság által biztosított információs rendszeren vagy az állami adó- és vámhatósággal létesített közvetlen kapcsolati rendszeren keresztül kell intézni.
(2) Az (1) bekezdéstől eltérően papíralapon is intézhető
a) *
b) * a magánfőző által teljesítendő bejelentési kötelezettség, valamint a magánfőzöttpárlat-származási igazolás rendelkezésre bocsátása,
c) a külföldi személy jövedéki ügye,
d) * a hivatalból magánszeméllyel szemben indított és lefolytatott jövedéki ügy, kivéve, ha a választásra jogosult elektronikus ügyintézést kér és egyúttal megadja az elektronikus ügyintézéshez szükséges elektronikus elérhetőségét,
e) a kizárólag bérfőzést végző adóraktár nyilvántartás-vezetése, adatszolgáltatása,
f) * a 112. § (5) bekezdése szerinti, állami adó- és vámhatósági ellenjegyzés iránti eljárás.
(3) * A (2) bekezdés szerinti esetben a választásra jogosult az eljárás bármely szakaszában választhat a kapcsolattartás hagyományos és elektronikus formája között.
(4) * Az állami adó- és vámhatóság a 15. § (4) bekezdése és a 96. § (7) bekezdése szerinti döntését az elektronikus úton történő kézbesítés mellőzésével az Air. 77. §-a szerinti, saját kézbesítő útján történő kézbesítés szabályai szerint is közölheti.
85. § (1) Az állami adó- és vámhatóság hivatalos helyén kívül, kérelemre végzett eljárása esetén – az engedélyezési eljárás kivételével – a kérelmezőnek szemledíjat kell fizetni, és meg kell fizetni az eljárás során felmerülő szakértői és más vizsgálati díjat, szállítási, kiszállási és más vizsgálati költségeket.
(1a) * Ha hivatalból indult jövedéki ügyben az állami adó- és vámhatóság szakértői vélemény vagy vizsgálat alapján jogsértést állapít meg, az eljárás során felmerült szakértői és más vizsgálati díj a jogsértést megvalósító személyt terheli.
(2) A szemledíj, költségtérítés mértékét és a megfizetés módját a végrehajtási rendelet határozza meg.
86. § (1) Az állami adó- és vámhatóság kérelemre vagy hivatalból – utóbbi esetben az adóalany egyidejű értesítése mellett – az előállított, felhasznált, beszerzett jövedéki termékre, valamint az olyan termékre, amelynek előállításához jövedéki terméket használnak fel, kötelező érvényű KN- kód besorolást adhat ki, amely fellebbezésre tekintet nélkül végrehajtható, rendelkezéseit a határozat közlésének napját követő naptól kell alkalmazni.
(1a) * Az állami adó- és vámhatóság által indított, folyamatban lévő ellenőrzés időtartama alatt az ellenőrzött személy nem kérhet kötelező érvényű KN-kód besorolást.
(2) Az adóalany terhére a kötelező érvényű KN-kód besorolással vagy annak megváltoztatásával összefüggő adókötelezettség vagy jogkövetkezmény a KN-kód besorolás kötelezővé válásának napját megelőző időszakra nem állapítható meg.
(3) Az engedélynek a kötelező érvényű KN-kód besorolás miatt szükségessé váló módosítása iránti kérelmet a kötelező érvényű KN-kód besorolásról szóló határozat közlésének napját követő 8 napon belül kell kérelmezni vagy az engedélyt visszaadni.
(4) A kötelező érvényű KN-kód besorolás kiadása iránti kérelem adattartalmát a végrehajtási rendelet tartalmazza.
(5) * A kötelező érvényű KN-kód besorolásról szóló határozat jogosultja haladéktalanul bejelenti az állami adó- és vámhatóságnak, ha a határozat véglegessé válását követően a határozatban megállapított KN-kódot vagy adójogi besorolást befolyásoló változásról szerez tudomást.
(6) * Az állami adó- és vámhatóság visszavonja a kötelező érvényű KN-kód besorolásról szóló határozatot, ha a határozatban szereplő jövedéki termék összetételének változása, jogszabályi változás, bírósági ítélet miatt, vagy más okból a határozatban megállapított adójogi besorolás vagy KN-kód megállapítás nem felel meg a megváltozott körülményeknek. Az e tárgyban hozott határozat a közlés napján végleges és végrehajtható.
87. § (1) Jövedéki termék megsemmisítése, ha utána az arra jogosult adó-visszaigénylést vagy adófizetési kötelezettség alóli mentesülést kíván érvényesíteni, az állami adó- és vámhatóság jelenlétében végezhető a végrehajtási rendeletben előírt módon, kivéve
a) a tudományos és oktatási célra előállított és az előállító által megsemmisített alkoholterméket,
b) a magánfőzés keretében előállítható párlatmennyiség túllépésének esetét, és
c) az alkoholtermék előállítása során keletkező hulladék megsemmisítését.
(2) A megsemmisítés időpontját az azt megelőző 3. napig be kell jelenteni az állami adó- és vámhatóságnak.
88. § (1) Az adóraktár engedélyese és a felhasználói engedélyes a hatósági zárral ellátott mérőeszközön, berendezésen vagy a hatósági záron végrehajtani kívánt változtatást az azt megelőző 3. napig bejelenti az állami adó- és vámhatóságnak.
(2) Az (1) bekezdéstől eltérően nem szükséges bejelentést tenni, ha a változtatásra baleset, kárt okozó üzemzavar megelőzése vagy következményének elhárítása céljából kerül sor.
(3) Az adóraktár engedélyese és a felhasználói engedélyes a hatósági zárral ellátott mérőeszköz, berendezés működésében keletkezett, a mérés pontosságát, a gyártás technológiáját befolyásoló zavart, rendellenességet haladéktanul bejelenti a végrehajtási rendeletben meghatározott adattartalommal az állami adó- és vámhatóságnak.
(4) A hatósági zárral ellátott mérőeszköz, berendezés működésében mutatkozó, (3) bekezdés szerinti zavar, rendellenesség észlelésekor az azzal összekapcsolt berendezésen a tevékenységet azonnal meg kell szüntetni kivéve, ha ettől az állami adó- és vámhatóság az adóraktári engedélyben vagy a felhasználói engedélyben előzetesen eltérést engedélyezett.
89. § (1) A 9. § (1) bekezdés c) pont ca) alpontja szerinti mentesülés érvényesítéséhez a mintát az adóraktár engedélyesének 20. § (2) bekezdés b) pontja szerinti mintavételi szabályzatában meghatározott módon kell vennie.
(2) * A mintavételről az adóraktár engedélyese jegyzőkönyvet készít.
90. § * (1) * Az üzemszünet ideje alatt alkalmazott papíralapú okmány, a szabadforgalomba bocsátott termékek szállítása során alkalmazott szállítólevél, a borkísérő okmány, valamint az e törvény szerinti engedélyes által e törvény szerint vezetendő nyilvántartás alapbizonylataként használt egyéb bizonylat szigorú számadású bizonylat, amellyel kapcsolatban elkövetett jogsértésre a számlára, a nyugtára vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.
(2) Az állami adó- és vámhatóság a végrehajtási rendeletben meghatározott szigorú számadású bizonylatok esetében kérelemre, elszámolási kötelezettség mellett sorszámtartományt adhat ki.
91. § (1) * Az Art. szerinti adóügynek nem minősülő jövedéki ügyre az Air. és az Art. adóügyre vonatkozó rendelkezéseit kell alkalmazni.
(2) * Az állami adó- és vámhatóság hivatalból módosítja az engedélyben vagy a hatósági nyilvántartásában szereplő olyan adatot, amelynek változásáról jogszabályi rendelkezésen alapuló adatszolgáltatásból az engedélyestől, illetve a nyilvántartásba vett személytől eltérő forrásból tudomást szerez, és a módosítást egyúttal közli az engedélyessel, illetve a nyilvántartásba vett személlyel.
(3) *
(4) Azon kötelezően bejelentendő adatok tekintetében, amelyeket az állami adó- és vámhatóságtól eltérő hatóság nyilvántartása közhitelesen tartalmaz, úgy is teljesíthető a bejelentési kötelezettség, hogy az e törvény szerint bejelentésre kötelezett személy kéri a közhiteles nyilvántartást vezető szervet az állami adó- és vámhatóság nyilvántartott adatról vagy az adatban bekövetkezett változásról történő értesítésére.
92. § (1) A 14. § (1) bekezdés g) pontja és a 34. § (3) bekezdése szerinti feltétel igazolása történhet
a) a kérelem benyújtásával egyidejűleg hatósági erkölcsi bizonyítvány benyújtásával,
b) annak kérelmezésével, hogy a bűnügyi nyilvántartó szerv a rá vonatkozó hatósági erkölcsi bizonyítványt közvetlenül az állami adó- és vámhatóságnak küldje meg,
c) annak kérelmezésével, hogy az adatokat a tevékenység engedélyezése, nyilvántartásba vétele iránti eljárásban történő felhasználás céljából az állami adó- és vámhatóság igényelje a bűnügyi nyilvántartó szervtől.
(2) Az állami adó- és vámhatóság ellenőrizheti, hogy a tevékenység gyakorlásának időtartama alatt folyamatosan fennállnak-e a 14. § (1) bekezdés g) pontja és a 34. § (3) bekezdése szerinti feltételek. E célból az állami adó- és vámhatóság adatot igényelhet a bűnügyi nyilvántartó szervtől.
(3) Az állami adó- és vámhatóság a 14. § (1) bekezdés g) pontja és a 34. § (3) bekezdése szerinti feltételek megvalósulásának megállapítása érdekében a megismert személyes adatokat
a) * az engedélyezési, nyilvántartásba-vételi eljárásban hozott érdemi vagy eljárást lezáró döntés véglegessé válásáig vagy
b) * a hatósági ellenőrzés időtartamára vagy az engedély visszavonására, nyilvántartásból történő törlésre irányuló eljárásban az eljárásban hozott érdemi vagy eljárást lezáró döntés véglegessé válásáig
kezeli.
(4) Az engedélyhez és a nyilvántartásba vételi kérelemhez az e törvényben vagy a végrehajtási rendeletben előírt feltételek teljesítését igazoló iratokat csatolni kell, szükséges nyilatkozatot meg kell tenni.
93. § (1) Az állami adó- és vámhatóság az engedéllyel rendelkező személyekről és a nyilvántartásba vett személyekről nyilvántartást vezet.
(2) * Az (1) bekezdés szerinti nyilvántartás az engedélyes vagy a nyilvántartásba vett nevére, engedélyszámára vagy nyilvántartási számára, az engedélyben vagy nyilvántartásban szereplő jövedéki termék, berendezés vagy tevékenység megnevezésére, az engedély kiadása vagy a nyilvántartásba vétel időpontjára, valamint az engedély hatályosságára vonatkozó adatok tekintetében közhiteles hatósági nyilvántartásnak minősül. Az állami adó- és vámhatóság ezen adatokat az ellenőrzés érdekében, az engedély hatályvesztését vagy a nyilvántartásból történő törlést követő 5 évig kezeli.
(3) * Az állami adó- és vámhatóság a hatályos engedélyek vagy a gazdálkodókról vezetett nyilvántartások azon adatait, amelyek tekintetében az (1) bekezdés szerinti nyilvántartás közhiteles, a honlapján – kivéve a 42. § szerint nyilvántartásba vett személyek adatait – közzéteszi annak érdekében, hogy az engedéllyel rendelkező vagy nyilvántartásba vett személlyel gazdasági kapcsolatba lépő más személy tájékozódhasson üzletfele tevékenységének jogszerűségéről.
94. § (1) * A 110. § (1) bekezdés i) pontja szerinti adómérték, a csoportmentességi rendelet 44. cikke alapján, a 2003/96/EK tanácsi irányelv szerinti környezetvédelmi adókedvezmény formájában nyújtható támogatásnak minősül.
(2) Az adó mértéke az E85 esetében – a 110. § (1) bekezdés i) pontjától eltérően – a 110. § (1) bekezdés a) pont szerinti adómérték, ha az E85-öt olyan adóraktár engedélyese bocsátja szabadforgalomba, aki regionális beruházási támogatásban, környezetvédelmi beruházási támogatásban vagy mezőgazdasági beruházási támogatásban részesült és a 110. § (1) bekezdés a) pontja szerinti adómérték, valamint a 110. § (1) bekezdés i) pontja szerinti adómérték különbségének és a 110. § (1) bekezdés a) pontja szerinti adómérték alkalmazásával szabadforgalomba bocsátott E85 mennyiségének szorzata nem éri el a kapott regionális beruházási támogatás, a környezetvédelmi beruházási támogatás vagy a mezőgazdasági beruházási támogatás összegét.
95. § (1) * A 112. § (1) bekezdés b) pontja szerinti adófizetési kötelezettség alóli mentesülés és a hozzá kapcsolódó adó-visszaigénylés az Európai Bizottság SA.104781 számú határozata hatálya alá tartozó állami támogatást tartalmaz.
(2) * A 113. § (1) bekezdése szerinti adó-visszaigénylés az Európai Bizottság SA.104781 számú határozata hatálya alá tartozó állami támogatást tartalmaz.
(3) A 113. § (5) bekezdés szerinti adó-visszaigénylés a csoportmentességi rendelet 44. cikke alapján a 2003/96/EK tanácsi irányelv szerinti környezetvédelmi adókedvezmény formájában nyújtható támogatás.
(4) A 115. § szerinti adó-visszaigénylés a csoportmentességi rendelet 25. cikke alapján kutatás-fejlesztési projekthez nyújtható támogatás.
(5) A 117. § (1) bekezdés a) és b) pontja szerinti adó-visszaigénylés a csoportmentességi rendelet 44. cikke alapján a 2003/96/EK irányelv szerinti környezetvédelmi adókedvezmény formájában nyújtott támogatás.
(6) * A 117. § (1) bekezdés c) pontja szerinti adó-visszaigénylés az Európai Unió működéséről szóló szerződés 107. és 108. cikke alkalmazásában a halászati és akvakultúra-termékek előállításával, feldolgozásával és forgalmazásával foglalkozó vállalkozások számára nyújtott támogatások bizonyos fajtáinak a belső piaccal összeegyeztethetőnek nyilvánításáról szóló, 2022. december 14-i (EU) 2022/2473 bizottsági rendelet (a továbbiakban: halászati csoportmentességi rendelet) I. melléklete szerinti kis- és középvállalkozások esetén a halászati csoportmentességi rendelet 56. cikke alapján a 2003/96/EK irányelv szerinti környezetvédelmi adókedvezmény formájában nyújtott támogatás.
(7) A 117. § (1) bekezdés c) pontja szerinti adó-visszaigénylés a halászati csoportmentességi rendelet I. melléklete szerinti nagyvállalkozás esetén az Európai Unió működéséről szóló szerződés 107. és 108. cikkének a halászati és akvakultúra-ágazatban nyújtott csekély összegű támogatásokra való alkalmazásáról szóló 2014. június 27-i 717/2014/EU bizottsági rendelet (HL L 190, 2014. 6. 18.) szerinti csekély összegű támogatásnak minősül.
(8) A 94. § (1)–(2) bekezdése, illetve a (3)–(6) bekezdés szerinti támogatások nem nyújthatók az európai uniós versenyjogi értelemben vett állami támogatásokkal kapcsolatos eljárásról és a regionális támogatási térképről szóló 37/2011. (III. 22.) Korm. rendelet 6. § (4) bekezdés b) pontja, az (5)–(6) bekezdése szerint nehéz helyzetben lévő vállalkozások, továbbá olyan vállalkozások részére, amelyekkel szemben érvényben van teljesítetlen visszafizetési felszólítás olyan korábbi bizottsági határozat nyomán, amely valamely támogatást jogellenesnek és a belső piaccal összeegyeztethetetlennek nyilvánított.
(9) A 112. § (1) bekezdés b) pontja szerinti adófizetési kötelezettség alóli mentesülés és a hozzá kapcsolódó adó-visszaigénylés, valamint a 113. § (1) bekezdése szerinti adó-visszaigénylés mértéke nem haladhatja meg éves szinten a szállítás összköltségének harminc százalékát, továbbá a közúti szállításhoz képest felmerülő externálisköltség-megtakarítás ötven százalékát.
(10) A 112. § (1) bekezdés b) pontja szerinti adófizetési kötelezettség alóli mentesülés és a hozzá kapcsolódó adó-visszaigénylés, valamint a 113. § (1) bekezdése szerinti adó-visszaigénylés azonos elszámolható költségek vonatkozásában nem halmozható más, az Európai Unió működéséről szóló szerződés 107. cikk (1) bekezdése szerinti állami támogatással.
(11) Amennyiben a 112. § (1) bekezdés b) pontja szerinti adófizetési kötelezettség alóli mentesülés és a hozzá kapcsolódó adó-visszaigénylés, valamint a 113. § (1) bekezdése szerinti adó-visszaigénylés mértéke éves szinten meghaladja a (9) bekezdés szerinti határértéket, a visszaigényelt adó határértékeket meghaladó részét visszafizetni, valamint a mentesség határértékeket meghaladóan igénybe vett részét az adózó köteles megfizetni az állami adó- és vámhatóságnak.
(12) A (9) bekezdés szerinti költségek megállapításának, a határértékeket meghaladóan visszaigényelt adó visszafizetésének, valamint a határértékeket meghaladóan igénybe vett mentesülés megfizetésének módját a végrehajtási rendelet szabályozza.
(13) * A 112. § (1) bekezdés b) pontja és a 113. § (1) bekezdése szerinti támogatások nem nyújthatók olyan vállalkozás részére, amely nem tett eleget az Európai Bizottság valamely korábbi támogatást jogellenesnek és a belső piaccal összeegyeztethetetlennek nyilvánító, és annak visszatérítését elrendelő határozatának.
96. § (1) * Az e törvényben és a végrehajtási rendeletben meghatározott kötelezettségek teljesítésének és a jogosultságok jogszabályi feltételei megvalósulásának – ellenőrzéssel lezárt időszakot nem eredményező – hatósági ellenőrzésekor az Air. és az Art. ellenőrzési szabályait ezen alcímben meghatározott eltérésekkel kell alkalmazni.
(2) * Az (1) bekezdés szerinti helyszíni ellenőrzés során az Air. szerinti általános megbízólevéllel esik egy tekintet alá az állami adó- és vámhatóság tagjának intézkedésre jogosító szolgálati igazolványa is.
(2a) * Ha az ellenőrzés alá vont személy ismeretlen, az ellenőrzés az erről szóló előzetes értesítés, megbízólevél kézbesítésének, átadásának, bemutatásának hiányában is megindítható és a jegyzőkönyv átadása, kézbesítése nélkül befejezhető. Ha az ellenőrzés során az ellenőrzés alá vont személy ismertté válik, az állami adó- és vámhatóság a megbízólevelet haladéktalanul kézbesíti vagy átadja részére.
(3) A jövedéki termék szállításának helyszíni ellenőrzésekor jogsértés hiányának megállapítása esetén csak abban az esetben kell jegyzőkönyvet kiállítani, ha azt az ellenőrzött személy kéri. Az állami adó- és vámhatóság az ellenőrzés tényét jegyzőkönyv készítésének hiányában a szállítási okmányon rögzíti.
(4) * Az Air. szerinti adózóra vonatkozó szabályokat az e törvény szerinti ellenőrzött személyre is alkalmazni kell.
(5) Határozattal rendelhető el folyamatos jelenléttel és vizsgálattal gyakorolt vagy technikai eszköz felszerelésével folyamatos vizsgálatot lehetővé tévő, többlet-adatszolgáltatási kötelezettséget előíró, valamint a tevékenység végzéséhez az állami adó- és vámhatósághoz történő előzetes bejelentési kötelezettséget vagy előzetes bejelentési kötelezettséget és állami adó- és vámhatósági jelenlétet együttesen előíró ellenőrzés
a) az adóraktár engedélyesénél legfeljebb 1 éves időtartamra, kivéve a technikai eszköz felszerelésével időtartam-korlátozás nélkül elrendelhető ellenőrzési módot, ha olyan körülmény merül fel, amely az adó beszedésének veszélyeztetettségét valószínűsíti,
b) az a) ponton kívüli esetben legfeljebb 3 hónap időtartamra, kivéve a technikai eszköz felszerelésével időtartam-korlátozás nélkül elrendelhető ellenőrzési módot.
(6) Az ellenőrzött személy az (5) bekezdés szerinti ellenőrzés során az állami adó- és vámhatóság kérésére biztosítani köteles az ellenőrzés ellátásához szükséges tárgyi, technikai feltételeket.
(7) Az (5) bekezdés szerinti határozat fellebbezésre tekintet nélkül végrehajtható.
(8) Az (5) bekezdés szerinti ellenőrzési mód fenntartásának indokoltságát az ellenőrzött kérelmére az állami adó- és vámhatóság soron kívül felülvizsgálja.
(9) Az állami adó- és vámhatóság részére adatszolgáltatás keretében megküldött és az uniós számítógépes rendszerben megadott adatok elemzését az állami adó- és vámhatóság külön ellenőrzés elrendelése nélkül, folyamatosan végzi. A kötelezettségszegést fel nem táró adatellenőrzésről jegyzőkönyvet nem készít, arról az ellenőrzöttet nem értesíti.
(10) Kötelezettségszegést fel nem táró jövedéki ellenőrzésről az állami adó- és vámhatóság a végrehajtási rendeletben meghatározott adattartalmú egyszerűsített jegyzőkönyvet készít.
97. § A jövedéki termék birtokosának a birtokolt jövedéki termék eredetét és a birtoklás jogszerűségét hitelt érdemlően igazolnia kell.
98. § (1) * Az állami adó- és vámhatóság legalább két tagjából álló bizottság az adófizetési kötelezettség teljesítésének ellenőrzése érdekében a csomagküldeményeket felbontás nélkül megvizsgálhatja.
(2) Ha a vizsgálat alapján valószínűsíthető, hogy a csomagküldemény adózatlan jövedéki terméket tartalmaz, az állami adó- és vámhatóság a csomagküldeményt felbontás céljából visszatartja. Az állami adó- és vámhatóság a visszatartásról végzéssel dönt, amelyet külföldön feladott csomagküldemény esetén a címzettként megjelölt személynek, belföldön feladott csomagküldemény esetén a feladóként megjelölt személynek, ha pedig ő nem ismert, a címzettként megjelölt személynek küld meg, tájékoztatva a felbontás helyszínéről. Az állami adó- és vámhatóság legalább két tagjából álló bizottság a felbontást az értesített személy jelenlétében végzi el. Ha a visszatartásról értesített személy az értesítés közlésétől számított 30 napon belül vagy általa kért póthatáridő esetén 60 napon belül nem jelenik meg a felbontás helyszínén, az állami adó- és vámhatóság a csomagküldeményt nélküle bontja fel, és a felbontásról készített jegyzőkönyvet az értesített személlyel közli.
(3) A visszatartásról rendelkező végzéssel szemben a feladó, illetve a címzett – jogszabálysértésre hivatkozással – kifogással élhet. A kifogást a végzés közlésétől számított 8 napon belül kell előterjeszteni a végzést hozó állami adó- és vámhatóságnál. A kifogást az állami adó- és vámhatóság felettes szerve a benyújtástól számított 15 napon belül bírálja el. A kifogásnak a felbontás foganatosítására halasztó hatálya van.
(4) Ha a felbontott csomagküldemény adózatlan jövedéki terméket nem vagy csak részben tartalmaz, az állami adó- és vámhatóság a csomagküldeményt vagy az abban található, adózatlan jövedéki termékeken kívüli dolgokat visszacsomagolja és a felbontásról készített jegyzőkönyvvel együtt az értesített személy részére átadja, eljuttatja.
(5) A csomagküldemény elvesztéséből, megsérüléséből, késedelmes kézbesítéséből keletkezett kár megtérítésére a postai szolgáltatásokról szóló törvény és a futár- vagy csomagszállítást végző szolgáltatóval kötött szerződés irányadó azzal az eltéréssel, hogy az abban meghatározott kártérítési felelősség az adózatlan jövedéki terméket nem tartalmazó csomagküldemény esetében az állami adó- és vámhatóságot terheli, ha a bekövetkezett kár bizonyíthatóan a állami adó- és vámhatósági ellenőrzés vagy intézkedés folytán keletkezett.
99. § * (1) * Az Art. adóbírságra, mulasztási bírságra és adómérséklésre vonatkozó szabályait – az Art. 237. § (1) bekezdésbeli szabályok kivételével – jövedéki ügyben nem lehet alkalmazni.
(2) Az Art. 237. § (1) bekezdésének alkalmazásában mulasztási bírság alatt jövedéki bírságot kell érteni, adózó alatt jogsértő személyt is érteni kell, továbbá a mérlegelésnél a jogsértéssel okozott vagyoni hátrány nagyságát és a jogsértéssel elért előny mértékét is értékelni kell.
100. § (1) * Az a személy, aki az e törvényben előírt, valamint az Air.-ben és az Art.-ban az e törvény szerinti adóhoz kapcsolódó kötelezettségét megszegi, jövedéki bírsággal sújtandó.
(2) Ha az (1) bekezdés szerinti kötelezettségszegés a központi költségvetésnek vagyoni hátrányt okoz, a jövedéki bírság mértéke a központi költségvetésnek okozott vagyoni hátrány mértékének kétszeresétől ötszöröséig terjedő összeg, de legalább 30 ezer forint.
(3) A 19. § megsértése esetén a jövedéki bírság mértékét az előállított termék mennyisége és
a) egyéb ellenőrzött ásványolaj esetén a 33. § (1) bekezdése szerinti adómérték,
b) csendes bor esetén az adóalap és 3 ezer forint szorzatának megfelelő összeg,
c) a 129. § (2) bekezdés a) pontja szerinti termék esetén az adóalap és 10 ezer forint szorzatának megfelelő összeg,
d) a 110. § (1) bekezdés e) pontja szerinti nulla adómértékű LPG esetén a közúti járművek üzemanyagakénti felhasználásra meghatározott adómérték
alapulvételével kell meghatározni.
(4) * A jövedéki ellenőrzés során feltárt olyan, a természetes személy által elkövetett, az (1) bekezdésben meghatározott kötelezettségszegés esetén, ahol a központi költségvetésnek okozott vagyoni hátrány összege a 20 ezer forintot, dohánygyártmány esetén a 28 ezer forintot nem haladja meg, a jövedéki ellenőrzést végző gyorsított eljárás keretében a helyszínen jövedéki bírságot szabhat ki és szedhet be. Ebben az esetben a lefoglalt jövedéki terméket el kell kobozni, ha a termék birtokosa a törvénysértés tényét elismeri, továbbá a jogkövetkezményekről szóló tájékoztatást tudomásul veszi és jogorvoslati jogáról lemond. Gyorsított eljárás esetén a (2) és (3) bekezdéstől eltérően a jövedéki bírság összege 20 ezer forint, dohánygyártmány esetén 28 ezer forint. Ha a gyorsított eljárás feltételei nem állnak fenn, az ellenőrzést végző az általános szabályok szerint jár el.
(5) Ha a jövedéki engedélyes kereskedelmi tevékenységet folytató kereskedő kétséget kizáróan adózott termékeket forgalmaz, de nem rendelkezik jövedéki engedéllyel, a kivetendő jövedéki bírság alapja a kereskedő termékköre szerinti jövedéki engedélyhez e törvényben előírt jövedéki biztosíték összegének és azon napok számának szorzata, amely alatt a kereskedő a jövedéki bírság kivetéséig engedély nélkül folytatta tevékenységét. A jövedéki bírság mértéke a bírságalapnak és a jövedéki bírság kivetése időpontjában érvényes jegybanki alapkamat kétszerese 365-öd részének a szorzata, de legalább 500 ezer forint.
(6) * A (2), (5), (8) és (9) bekezdés alá nem tartozó kötelezettségszegések esetén a magánszemély 300 ezer forintig, a gazdálkodó szervezet és a jövedéki termékkel gazdasági tevékenységet folytató egyéni vállalkozó 750 ezer forintig terjedő jövedéki bírsággal sújtható.
(6a) * A kötelezettség késedelmes teljesítése esetén nincs helye jövedéki bírság megállapításának, ha az adózó a kötelezettség teljesítése mellett késedelmét annak igazolásával menti ki, hogy úgy járt el, ahogy az az adott helyzetben általában elvárható.
(7) A (2), az (5) és a (6) bekezdés szerinti jövedéki bírságra az Art.-nak a megbízható és a kockázatos adózói minősítésnek az adóbírság és a mulasztási bírság felső határát módosító és az ezek kiszabásával kapcsolatos szabályait alkalmazni kell.
(8) A 39. § megsértése esetén a jövedéki bírság mértéke kilogrammonként 100 ezer forint.
(9) Cukorcefre adóraktáron kívüli előállítása, birtoklása esetén a jövedéki bírság mértéke kilogrammonként 3 ezer forint, de legalább 100 ezer forint. Ezen alcím alkalmazásában cukorcefre alatt olyan, erjesztéssel jövedéki termék előállítására alkalmas anyagot kell érteni, amelynek szénhidrát tartalma 50%-ot meghaladó mértékben hozzáadott cukor- vagy keményítőtartalmú, mezőgazdasági eredetű termékből származik. Nem minősül cukorcefrének az olyan anyag, amely a terméket birtokló személy által a szakmai szabályok alapján engedéllyel vagy engedély nélkül jogszerűen, alapanyagként vagy gyártásközi termékként felhasználható termékelőállításhoz.
(10) * A gyorsított eljárás során a magyar nyelvet nem beszélő külföldi állampolgár esetében a tolmács alkalmazása mellőzhető, ha az érintett az állami adó- és vámhatóság vezetője által tájékoztatásban kiadott, a gyorsított eljárás folyamatáról szóló idegen nyelvű tájékoztató átvételét követően, írásban lemond a tolmács igénybevételéről.
101. § * A jövedéki bírság összege kivételes méltánylást érdemlő körülmény esetén hivatalból vagy kérelemre mérsékelhető, kiszabása mellőzhető. A mellőzés abban az esetben alkalmazható, ha a körülményekből megállapítható, hogy a jogsértő személy az adott helyzetben a tőle elvárható körültekintéssel járt el. A jövedéki bírság mérséklésénél az eset összes körülményét mérlegelni kell, különösen a szabálytalansággal érintett termék, a hamis, hamisított vagy jogtalanul megszerzett zárjegy és hivatalos zár mennyiségét, a központi költségvetésnek okozott vagyoni hátrány nagyságát, keletkezésének körülményeit, a jogsértő személy jogellenes magatartásának súlyát.
101/A. § * (1) Az állami adó- és vámhatóság az adóbevallási és e törvényben előírt adatszolgáltatási kötelezettség nem teljesítése, hibás teljesítése vagy valótlan tartalommal történő teljesítése esetén – a mulasztás jogkövetkezményeire történő figyelmeztetés mellett – tizenöt napos határidő tűzésével felhívja az adózót az adókötelezettség jogszerű teljesítésére. Ha a kötelezettség nem teljesítése, hibás teljesítése vagy valótlan tartalommal történő teljesítése az adófizetési kötelezettséget csökkentette, akkor a 100. § szerinti bírság alkalmazásától nem lehet eltekinteni.
(2) Az (1) bekezdés szerinti adókötelezettség határidőn belüli nem, illetve nem jogszerű teljesítése esetén az állami adó- és vámhatóság a magánszemély adózót ötvenezer forint, a nem magánszemély adózót százezer forint bírsággal sújtja és – a mulasztás jogkövetkezményeire történő figyelmeztetés mellett – tizenöt napos határidő tűzésével ismételten felhívja az adókötelezettség jogszerű teljesítésére. A kötelezettség határidőben történő teljesítése esetén az e bekezdés alapján kiszabott bírság mérsékelhető vagy elengedhető.
(3) A (2) bekezdés szerinti határidő eredménytelen elteltét követően az állami adó- és vámhatóság a magánszemély adózót kettőszázezer forint, a nem magánszemély adózót ötszázezer forint bírsággal sújtja és – a mulasztás jogkövetkezményeire történő figyelmeztetés mellett – tizenöt napos határidő tűzésével felhívja az adókötelezettség jogszerű teljesítésére. A kötelezettség teljesítése esetén a (2) bekezdés és az e bekezdés alapján kiszabott bírság nem mérsékelhető.
(4) Az állami adó- és vámhatóság mellőzi a felhívást és a bírság kiszabását, ha az adózó felszámolás, végelszámolás vagy kényszertörlési eljárás alatt áll és a felhíváskor már nincsen lehetősége a teljesítésre.
102. § (1) Az állami adó- és vámhatóság a jövedéki ügyben folytatott eljárása során a tényállás tisztázása, továbbá az e törvény szerinti elkobzás érvényesítése érdekében bármely dolgot – az élő állat kivételével – lefoglalhat.
(2) * A lefoglalást elrendelő végzéssel szemben az, akinek jogát vagy jogos érdekét az ügy közvetlenül érinti, – a 100. § (4) bekezdése szerinti eset kivételével – jogszabálysértésre hivatkozással kifogással élhet. A kifogást a végzés közlésétől számított 8 napon belül kell benyújtani az állami adó- és vámhatósághoz. A kifogást az állami adó- és vámhatóság felettes szerve a benyújtástól számított 15 napon belül bírálja el. A kifogásnak a lefoglalás végrehajtására nincs halasztó hatálya.
(3) * A lefoglalást meg kell szüntetni
a) arra a dologra, amire a jövedéki ügy eredményes lefolytatása érdekében már nincs szükség,
b) a jogsértés elkövetéséhez használt, nem a jövedéki jogsértés elkövetőjének tulajdonában lévő eszközre, ha a tulajdonos írásban nyilatkozik arról – és nem bizonyított annak ellenkezője –, hogy a jövedéki jogsértés időpontjában nem volt tudomása az eszköz jövedéki jogsértés céljából történő felhasználásáról, és ezt követően a tényállás a lefoglalás fenntartása nélkül is tisztázható, vagy ha a jövedéki ügyben hozott véglegessé vált határozatban kiszabott adót, jövedéki bírságot, illetve egyéb költséget megfizették.
(3a) * A lefoglalt dolgot meg kell semmisíteni, ha a dolog birtoklása jogszabályba ütközik.
(3b) * Az Air. hirdetményi közlésre vonatkozó rendelkezéseinek alkalmazásakor adózó alatt a lefoglalt dolog átvételére jogosult személyt is érteni kell.
(4) * Ha a lefoglalás megszüntetéséről rendelkező végzés közlését követő 3 munkanapon belül nem történt meg a kiadni rendelt dolog átvétele, a kiadás feltétele, hogy a lefoglalás megszüntetéséről rendelkező végzés közlésének napját követő nap és a kiadni rendelt dolog kiadásának napja közötti időtartamra eső, a végrehajtási rendeletben meghatározott mértékű tárolási költséget az állami adó- és vámhatóság részére igazoltan megtérítsék.
(5) * Ha a jövedéki kötelezettségszegéssel összefüggésben indult büntetőeljárásban lefoglalásnak van helye és ennek érdekében a bíróság, ügyészség vagy nyomozó hatóság az állami adó- és vámhatóságot megkereste, a lefoglalt dolgot a bíróságnak, ügyészségnek vagy nyomozó hatóságnak kell kiadni.
(5a) * Ha a lefoglalt dolog átvételére jogosult személy a hirdetményi közlést követően is ismeretlen, a (6) és (7) bekezdés szerint kell eljárni.
(6) * Ha a kiadni rendelt dolgot a lefoglalás megszüntetéséről rendelkező végzés közlését követő 60 napon belül a lefoglalt dolog átvételére jogosult személy nem veszi át, azt az állami adó- és vámhatóság értékesítheti. Az értékesítésből befolyt ellenérték a kiadni rendelt, de át nem vett dolog helyébe lép. Az értékesítés meghiúsulása esetén az állami adó- és vámhatóság a kiadni rendelt dolgot megsemmisítheti.
(7) Ha a (6) bekezdésben foglaltak szerinti értékesítésből befolyt ellenértéket az annak átvételére jogosult személy az állami adó- és vámhatóság ez irányú tájékoztatásának közlésétől számított öt éven belül nem veszi át, az értékesítésből befolyt ellenérték az államra száll. Az értékesítésből befolyt ellenérték után az állami adó- és vámhatóságnak kamatfizetési kötelezettsége nincs.
(8) A (4), a (6) és a (7) bekezdésben meghatározott határidők elmulasztása miatt igazolási kérelemnek helye nincs.
(9) * A lefoglalt dolog elszállításával, tárolásával, őrzésével kapcsolatos költségek törvény eltérő rendelkezése hiányában azt a személyt terhelik, akitől a dolgot lefoglalták, ha véglegessé vált döntésben végrehajtható jövedéki bírság megfizetésére kötelezték, ellenkező esetben a felmerült költségeket az állam viseli.
(10) *
(11) * Az állami adó- és vámhatóság a lefoglalt dolgot elszállítja és megőrzi, vagy ha ez aránytalanul magas költségekkel járna, a dolgot birtokosának őrizetében hagyja a használat és az elidegenítés jogának megtiltásával.
(12) * Akinek jogát vagy jogos érdekét az ügy közvetlenül érinti vagy képviselője a tőle lefoglalt iratokba betekinthet, kérésére azokról az állami adó- és vámhatóság másolatot készít.
103. § (1) El kell kobozni
a) * a lefoglalt dolgot,
aa) amire a véglegessé vált döntésben megállapított jövedéki kötelezettségszegést elkövették és a jövedéki ügyben a 100. § (2), (3), (5), (8) és (9) bekezdése szerinti jövedéki bírság kerül kiszabásra vagy ha a jövedéki bírság kiszabását a 101. § alapján az állami adó- és vámhatóság mellőzte,
ab) ha a jövedéki kötelezettségszegés elkövetésének véglegessé vált döntésben történő megállapítására az elkövető ismeretlen személye következtében nem került sor,
b) a lefoglalt dolgot, ha azon a jövedéki törvénysértés elkövetését célzó átalakítást végeztek,
c) * a jogosulatlanul megszerzett és lefoglalt adóügyi jelzést,
d) * a 97. § megsértésével birtokolt, lefoglalt jövedéki terméket, ha a jövedéki ügyben a 100. § (6) bekezdése szerinti bírság kerül kiszabásra vagy a jövedéki bírság kiszabását a 101. § alapján az állami adó- és vámhatóság mellőzte.
(2) Ha az eset összes körülményeinek vizsgálata alapján további jogsértés elkövetése valószínűsíthető, a 37. § szerinti jövedéki termék előállítására alkalmas berendezést az állami adó- és vámhatóság elkobozhatja, ha a 37. § szerinti nyilvántartásba-vételi kötelezettségét a berendezést előállító, értékesítő vagy birtokló nem teljesíti.
(3) Az elkobzott termékre nem kell az adót kivetni, kivéve ha
a) a jövedéki jogsértés elkövetője az adó kivetését kifejezetten kéri, vagy
b) * a jövedéki jogsértést megvalósító személy ezzel a magatartásával a Btk. 396. §-a szerinti költségvetési csalás bűncselekményt követett el és – a büntetés korlátlan enyhítése érdekében – a bűncselekménnyel okozott vagyoni hátrány összegével megegyező összeget az Art. szerinti elkülönített számlára fizetett meg vagy a büntetőeljárás során a vagyoni hátrány megtérítése érdekében – a büntetés enyhítését eredményezően – az Art. szerinti elkülönített számlára befizetést teljesített.
(4) Ha a lefoglalt dolog nem uniós áru, elkobzására is e törvényt kell alkalmazni.
(5) * Az elkobzott dolgok közül
a) az élelmiszerláncról és hatósági felügyeletéről szóló törvény hatálya alá tartozó terméket, a jogszabályban meghatározott eljárástól eltérően előállított vagy kezelt csendes bort és a dohánygyártmányt meg kell semmisíteni vagy a (6) bekezdés a) pontja szerinti rendelkezés alkalmazható;
b) a zárjegyet, a hivatalos zárat és a jövedéki termék előállítására alkalmas berendezést meg kell semmisíteni vagy a (6) bekezdés a) pontja szerinti rendelkezés alkalmazható;
c) azt a terméket, amelyek értékesítése valamely szellemi tulajdonjogot sértene, meg kell semmisíteni;
d) az a)–c) pontokba nem tartozó egyéb elkobzott dolog esetén az állami adó- és vámhatóság intézkedik annak az állam javára történő értékesítéséről vagy a (6) bekezdés szerinti átadásról, felhasználásról.
(6) * Az elkobzott
a) dolog az állami adó- és vámhatóság vezetője jóváhagyásával oktatási, múzeumi vagy kiképzési célra átadható,
b) energiatermék, valamint az abból vett, az állami adó- és vámhatóság által tárolt és megsemmisítésre váró minta
ba) a katasztrófavédelemről szóló törvény szerinti katasztrófa esetén a területileg illetékes védelmi bizottság elnökének, I–III. fokú árvíz- és belvíz-védekezési készültség esetén az érintett terület települési önkormányzata polgármesterének vagy a vízügyi igazgatási szervezet területi szerve vezetőjének kérelem alapján – az állami adó- és vámhatóság vezetője jóváhagyásával, elszámolási kötelezettség mellett – átadható;
bb) közül a ba) alpont szerinti átadásra nem került energiaterméket az állami adó- és vámhatóság – az állami adó- és vámhatóság vezetője jóváhagyásával, elszámolási kötelezettség mellett – üzemanyagként vagy fűtési, tüzelési célra felhasználhatja;
bc) közül az értékesítésre vagy a ba) és bb) alpont szerint átadásra, felhasználásra nem került energiaterméket a katasztrófavédelmi szerv részére oktatás, gyakorlatozás céljára a katasztrófavédelmi szerv kérelme alapján – az állami adó- és vámhatóság vezetője jóváhagyásával, elszámolási kötelezettség mellett – átadható.
(7) * Az állami adó- és vámhatóság az elkobzásról rendelkező döntést követően, de annak véglegessé válását megelőzően jogosult a lefoglalt
a) (5) bekezdés a) pontja szerinti dolog előzetes megsemmisítésére, ha az gyors romlásnak van kitéve, huzamosabb tárolásra alkalmatlan,
b) * (5) bekezdés b) pontja szerinti dolog előzetes megsemmisítésére, a lefoglalt (5) bekezdés d) pontja szerinti dolog előzetes értékesítésére, ha annak kezelése, tárolása, őrzése – különösen a dolog értékére vagy az előreláthatólag hosszú ideig tartó tárolására tekintettel – aránytalan és jelentős költséggel járna,
c) energiatermék előzetes, (6) bekezdés b) pont ba) alpontja szerinti célra történő átadására, valamint a (6) bekezdés b) pont bb) alpontja szerinti felhasználására, ha annak kezelése, tárolása, őrzése – különösen a dolog értékére vagy az előreláthatólag hosszú ideig tartó tárolására tekintettel – aránytalan és jelentős költséggel járna.
(8) A lefoglalt dolog előzetes értékesítéséből befolyt ellenérték a lefoglalt dolog helyébe lép.
(9) Az állami adó- és vámhatóság vagy a bíróság döntése alapján visszaadni rendelt, de természetben már ki nem adható
a) értékesített lefoglalt vagy elkobzott dolog esetén az értékesítésből befolyt ellenértéknek,
b) megsemmisített, átadott vagy felhasznált lefoglalt vagy elkobzott dolog esetében a lefoglaláskori értéknek
a megtérítés időpontjáig eltelt időre számított mindenkori jegybanki alapkamattal növelt összegét kell megtéríteni.
104. § (1) Az e Fejezetben meghatározott jogkövetkezmények együttesen is megállapíthatók. E jogkövetkezmények nem érintik az adó megfizetésének kötelezettségét, továbbá a vámjogszabályok és az Art. szerint megállapítható pótlékokat.
(2) * Jövedéki jogsértés miatt nem alkalmazhatóak az e Fejezetben meghatározott jogkövetkezmények törvényben meghatározott megbízhatósági vizsgálatot lefolytató személlyel szemben, ha a jogsértést meghatározott feladata ellátása során, ügyész előzetes jóváhagyásával követi el.
105. § (1) A magánfőzés szabályainak betartását ellenőrző önkormányzati adóhatóság eljárása során a tényállás tisztázása, továbbá az e törvény szerinti elkobzás érvényesítése érdekében lefoglalást rendelhet el, továbbá a desztillálóberendezés és az azon előállított termék jogszabályi követelményeknek való megfelelősége tárgyában díjmentesen szakvéleményt kérhet az állami adó- és vámhatóságtól.
(2) Az önkormányzati adóhatóság a magánfőzésre szolgáló desztillálóberendezést és az azon előállított jövedéki terméket lefoglalhatja, ha
a) a magánfőző a 143. § (1) bekezdése szerinti bejelentésében a desztillálóberendezés jogszerű birtoklása megállapításához szükséges adatok tekintetében valótlan adatokat ad meg, vagy
b) * a magánfőző párlatot a desztillálóberendezés és a magánfőzött párlat előállításának bejelentése nélkül állít elő.
(3) Az önkormányzati adóhatóság által elrendelt lefoglalási eljárásra az állami adó- és vámhatóság által alkalmazható lefoglalásra vonatkozó eljárási szabályokat kell alkalmazni.
(4) * Az önkormányzati adóhatóság az általa lefoglalt jövedéki terméket és desztillálóberendezést elkobozza és megsemmisítésre átadja az állami adó- és vámhatóságnak, ha a jövedéki ügyben véglegessé vált döntésben a 106. § szerinti bírság kerül kiszabásra.
(5) Ha az önkormányzati adóhatóság a magánfőzés szabályainak ellenőrzése során az évente előállítható mennyiségi korlát túllépését észleli, erről haladéktalanul értesíti az állami adó- és vámhatóságot.
106. § Az önkormányzati adóhatóság azt a természetes személyt, aki
a) * a magánfőzésre vonatkozó szabályoknak megfelelve, de a desztillálóberendezés bejelentése vagy a párlat előállításának bejelentése nélkül végzi párlat előállítását,
b) a desztillálóberendezés jogszerű birtoklása megállapításához szükséges adatok tekintetében valótlan adatokat ad meg,
felszólítja, hogy jogszabályi kötelezettségének tegyen eleget 15 napon belül. Ha az érintett a felszólításának határidőig nem tesz eleget, az önkormányzati adóhatóság 200 ezer forintig terjedő bírsággal sújtja.
107. § (1) * A jövedéki termékkel kereskedelmi tevékenységet folytató, a 64–73. §-ban, a 74. § (1) bekezdésben és a 97. §-ban meghatározott kötelezettségeket megszegő személlyel szemben az Art. szerinti üzletzárás intézkedés alkalmazható.
(2) Az (1) bekezdés szerinti intézkedés tartama az első jogsértés alkalmával 12, ismételt előfordulás esetén 30, majd minden további jogsértés alkalmával 60 nyitvatartási napig terjedhet.
(3) Az ismételt jogsértéshez kapcsolódó (2) bekezdés szerinti szabályok nem alkalmazhatóak, ha a két egymást követő ugyanolyan jogsértés elkövetése – ha annak pontos időpontja nem állapítható meg, feltárása – között 2 év eltelt.
(4) * Nem alkalmazható az (1) bekezdés szerinti intézkedés, ha a jogsértéssel érintett sör, csendes és habzóbor, egyéb csendes és habzó erjesztett ital, köztes alkoholtermék vagy alkoholtermék mennyisége – e törvényben meghatározott termékenként – nem haladja meg a 10 litert.
108. § A 19. §-t, valamint a VI. és VII. Fejezetet az energiatermékek közül kizárólag az ellenőrzött energiatermékekre kell alkalmazni.
109. § (1) Az adó alapja az energiatermék mennyisége, az adómértéknél meghatározott mennyiségi egységben mérve.
(2) Ha az adómértéknél megadott mennyiségi egység liter, akkor azt +15 °C-ra átszámított térfogaton kell megállapítani. Az energiatermék +15 °C hőmérséklethez tartozó térfogatát a mérésügyről szóló törvény előírásainak megfelelően az MSZ EN ISO 3675, az MSZ EN ISO 3838 vagy az MSZ EN ISO 12185 jelű, a kőolajtermékek sűrűségének meghatározására vonatkozó szabványokban idézett MSZ ISO 91–1 szabványban ismertetettek vagy az előzőekkel egyenértékű műszaki megoldás szerint (csőkészlet esetén számítással) kell meghatározni.
110. § (1) Az adó mértéke
a) * a benzinre,
aa) ha a kőolaj (3) bekezdés szerinti világpiaci ára az 50 amerikai dollár (a továbbiakban: USD)/hordó értéket meghaladja, 152 550 Ft/ezer liter,
ab) ha a kőolaj (3) bekezdés szerinti világpiaci ára nem haladja meg az 50 USD/hordó értéket, 157 550 Ft/ezer liter,
b) * a petróleumra,
ba) ha a kőolaj (3) bekezdés szerinti világpiaci ára meghaladja az 50 USD/hordó értéket, 152 550 Ft/ezer liter,
bb) ha a kőolaj (3) bekezdés szerinti világpiaci ára nem haladja meg az 50 USD/hordó értéket, 157 550 Ft/ezer liter,
c) * a gázolajra üzemanyagkénti vagy tüzelő-, fűtőanyagkénti kínálás, értékesítés vagy felhasználás esetén,
ca) ha a kőolaj (3) bekezdés szerinti világpiaci ára meghaladja az 50 USD/hordó értéket, 142 900 Ft/ezer liter,
cb) ha a kőolaj (3) bekezdés szerinti világpiaci ára nem haladja meg az 50 USD/hordó értéket, 152 900 Ft/ezer liter,
d) * a fűtőolajra tüzelő-, fűtőanyagkénti kínálás, értékesítés vagy felhasználás esetén 5375 Ft/ezer kilogramm, üzemanyagkénti kínálás, értékesítés vagy felhasználás esetén 116 000 Ft/ezer kilogramm,
e) * az LPG-re közúti járművek üzemanyagakénti kínálás, értékesítés vagy felhasználás esetén 95 800 Ft/ezer kilogramm, egyéb motorikus célú kínálás, értékesítés vagy felhasználás esetén 14 685 Ft/ezer kilogramm, tüzelő-, fűtőanyagkénti kínálás, értékesítés vagy felhasználás esetén 0 Ft/ezer kilogramm,
f) * földgázra közúti járművek üzemanyagakénti kínálás, értékesítés vagy felhasználás esetén 32 Ft/nm3, egyébként 0,3492 Ft/kWh,
g) * a villamos energiára 358,50 Ft/megawattóra,
h) * a szénre 2905 Ft/ezer kilogramm,
i) – figyelemmel a 94. § (2) bekezdésére is – az E85 esetében a termék bioetanolon kívüli komponenseinek térfogatra számított mennyiségi részaránya és az a) pont szerinti adómérték szorzatának, valamint a termék bioetanol tartalmának térfogatra számított mennyiségi részaránya és 70 000 Ft/ezer liter szorzatának együttes összege,
j) a 2207 10 00-2207 20 00 KN-kód szerinti alkoholtermék bioüzemanyag esetében a 132. § (2) bekezdés b) pontja szerinti adómérték,
k) * a tiszta növényi olajat előállító által a 117. § (1) bekezdésében meghatározott mennyiségben és célra felhasznált tiszta növényi olaj esetében a c) pont ca) alpontja szerinti adómérték alkalmazása esetén az adómérték 14%-a, a c) pont cb) alpontja szerinti adómérték alkalmazása esetén az adómérték 13%-a, egyébként a c) pont szerinti adómérték. *
(2) Az adó mértéke az (1) bekezdésben meg nem határozott energiatermékre
a) a benzin vagy gázolaj adalékakénti, hígítóanyagakénti kínálás, értékesítés vagy felhasználás esetén az (1) bekezdés a) vagy c) pontja szerinti adómérték,
b) az üzemanyagkénti vagy a tüzelő-, fűtőanyagkénti kínálásnak, értékesítésnek vagy felhasználásnak megfelelően az (1) bekezdés a)–f) pont szerinti energiatermékek közül a hozzá legközelebb álló energiatermékre meghatározott adómérték.
(3) Az (1) bekezdés a)–c) pontja szerinti, január 1-jétől, április 1-jétől, július 1-jétől, illetve október 1-jétől érvényes adómértékek megállapítása a Platts Crude Oil Marketwire – tárgynegyedévet megelőző negyedév első hónapjának első napja és utolsó hónapjának 15. napja közötti időszakra vonatkozó – Brent (Dated) napi jegyzései Mid értékeinek és a tárgynegyedévet megelőző negyedév első hónapjának első napja és utolsó hónapjának 15. napja közötti időszak egyes napjaitól számított mindenkori harmadik havi szállítású Brent napi jegyzések Mid értékeinek számtani átlaga alapján történik. Az így meghatározott átlagos árat az állami adó- és vámhatóság internetes honlapján a tárgynegyedévet megelőző hónap 15. napját követő 5. munkanapig közzéteszi.
111. § (1) A 6. §-tól eltérően adókötelezettség keletkezik a földgázra, a villamos energiára és a szénre, ha
a) az energiakereskedő energiafelhasználónak – kivéve a lakossági energiafogyasztót – földgázt, villamos energiát vagy szenet értékesít,
b) az energiafelhasználó – kivéve a lakossági energiafogyasztót – belföldön közvetlenül energiatermelőtől vagy szervezett energiapiacról földgázt, villamos energiát vagy szenet vásárol,
c) az energiafelhasználó – kivéve a lakossági energiafogyasztót – másik tagállamból földgázt, villamos energiát vagy szenet vásárol,
d) az energiafelhasználó – kivéve a lakossági energiafogyasztót – harmadik országból földgázt, villamos energiát vagy szenet vásárol,
e) a gazdálkodó saját felhasználásra termel, állít elő földgázt, villamos energiát vagy szenet, kivéve ha
ea) a termelt villamos energiát geotermikus, nap-, szél-, vízenergiából vagy biomasszából (ideértve a biomasszából előállított terméket is) állítja elő,
eb) a termelt földgázt, villamos energiát vagy szenet a 112. §-ban és a 116. §-ban meghatározott célra használja fel,
ec) a termelt villamos energiát adózottan beszerzett földgáz, villamos energia vagy szén felhasználásával, 50 megawatt alatti teljesítményű erőműben állítja elő és nem él a 112. § vagy a 116. § szerinti adófizetési kötelezettség alóli mentesüléssel vagy adó-visszaigénylési jogosultságával,
f) az energiakereskedő saját célra használ fel földgázt, villamos energiát vagy szenet,
g) az energiafelhasználó az a)–f) pontban meg nem határozott esetben adózatlan földgázt, villamos energiát vagy szenet vásárol vagy használ fel,
h) az energiafelhasználó a szén vásárlásakor valótlan nyilatkozatot tesz az energiakereskedőnek arról, hogy lakossági energiafogyasztó,
i) a távhőszolgáltató a 118. § (5) bekezdés szerinti igazolást valótlan tartalommal állítja ki.
(2) Az (1) bekezdéstől eltérően, ha energiakereskedő földgázt vagy villamos energiát gépjárművek közvetlen kiszolgálását végző töltőállomást üzemeltető részére értékesít, az adókötelezettség akkor keletkezik, amikor az energiakereskedő a földgázt vagy villamos energiát a töltőállomást üzemeltető részére értékesíti.
(3) Az adó alanya
a) az (1) bekezdés a) és f) pontja esetében az energiakereskedő,
b) az (1) bekezdés b)–d), g) és h) pontja esetében az energiafelhasználó,
c) az (1) bekezdés e) pontja esetében az előállító,
d) az (1) bekezdés i) pontja esetében a távhőszolgáltató,
e) a (2) bekezdés esetében a töltőállomás üzemeltetője részére értékesítő energiakereskedő.
(4) Az adófizetési kötelezettség
a) az (1) bekezdés a) és b) pontja, valamint a (2) bekezdés esetében az áfatörvény szerinti teljesítés időpontjában, az ellenérték vagy a részkifizetések alapjául szolgáló mennyiségre,
b) az (1) bekezdés c) pontja esetében az adóbevallási időszak utolsó napján, az adóbevallási időszakban beszerzett mennyiségre,
c) az (1) bekezdés d) pontja esetében a vámjogi szabadforgalomba bocsátáskor, a vámjogi szabadforgalomba bocsátott mennyiségre,
d) az (1) bekezdés e)–f) pontja esetében a felhasználás időpontjában, a saját célra felhasznált energiamennyiségre,
e) az (1) bekezdés g) pontja esetében az áfatörvény szerinti teljesítés időpontjában, az ellenérték vagy a részkifizetések alapjául szolgáló mennyiségre, saját célra felhasznált energiatermék esetében a felhasználás időpontjában, a saját célra felhasznált mennyiségre,
f) az (1) bekezdés h) pontja esetében a vásárláskor, a vásárolt szén mennyiségére,
g) az (1) bekezdés i) pontja esetében a távhőszolgáltató általi vásárláshoz kapcsolódó, az áfatörvény szerinti teljesítés időpontjában, a nyilatkozattal ellentétesen nem a lakosság részére szolgáltatott hő előállítása céljára felhasznált energiatermék mennyiségére
keletkezik.
(5) A (4) bekezdéstől eltérően, az olyan ügyletnél, ahol a felek időszakonkénti elszámolásban vagy fizetésben állapodnak meg vagy az ellenértéket meghatározott időszakra állapítják meg, az adófizetési kötelezettséget az elszámolással vagy fizetéssel érintett időszak első napján hatályos adómérték figyelembevételével kell megállapítani.
(6) * Abban az esetben, ha az (5) bekezdés szerinti ügyleteknél az adóalany által korábban fizetendő adóként megállapított és bevallott adó csökken, az adóalany a különbözetet – a fizetendő adót csökkentő tételként – legkorábban abban az adómegállapítási időszakban jogosult figyelembe venni, amelyben az eredeti számlát érvénytelenítő vagy az azt módosító okirat a jogosult személyes rendelkezésére áll.
112. § (1) A 9. §-ban foglaltakon túl mentesül az adófizetési kötelezettség alól
a) a repülőgép-üzemanyagot nem magáncélú légiközlekedési tevékenységet végző légijármű részére kiszolgáló adóraktár engedélyese;
b) a jelölt gázolajat magyar vagy külföldi hajólajstromban nyilvántartott, a víziközlekedésről szóló törvény szerinti gazdasági célú hajózási tevékenységet végző hajó (ideértve a kompot is) részére kiszolgáló adóraktár engedélyese;
c) az adóraktár engedélyese az adóraktárában adófelfüggesztési eljárás alatt álló energiatermékre, amelyet
ca) energiatermék előállításához kapcsolódó célra,
cb) kapcsolt hő- és villamos energia, valamint lakossági energiafogyasztónak szolgáltatott hő (ideértve a központi fűtésről és melegvíz-szolgáltatásról szóló kormányrendelet szerinti központi fűtést és melegvíz-szolgáltatást) előállítása céljára,
cc) kémiai redukcióban, ásványtani, elektrolitikus és kohászati folyamatban használ fel;
d) *
(2) * A repülőgép-üzemanyagot az (1) bekezdés a) pontja, valamint a 9. § (1) bekezdés n) és o) pontja szerint kiszolgáló adóraktár részének tekintendő *
a) a kiszolgálást végző tartályautó,
b) – ha az adóraktár engedélyese a Magyar Honvédség vagy a rendőrség – az adóraktár területén kívül található üzemanyagtöltő pont és az azt ellátó tartályautó.
(3) * A jelölt gázolajat az (1) bekezdés b) pontja szerint kiszolgáló adóraktárnak tekintendő az adóraktár területét hajótöltési céllal elhagyó tartályautó és a közforgalmú kikötőben állomásozó, és azt hajótöltési céllal a végrehajtási rendeletben meghatározottak szerint elhagyó hajó.
(4) A jelölt gázolajból a jelölőanyag nem távolítható el.
(5) * Az (1) bekezdés a) pontja esetén az adóraktár engedélyese az adófizetési kötelezettség alóli mentesülést, valamint a légijárműből lefejtett repülőgép-üzemanyag készletre vételét igazoló, a végrehajtási rendeletben meghatározott bizonylatot ellenjegyzés céljából köteles benyújtani az állami adó- és vámhatósághoz.
113. § (1) A vasúti közlekedésről szóló törvény szerinti vasúti személyszállítási vagy vasúti árutovábbítási tevékenységet végző személy jogosult az e tevékenységéhez, valamint az e tevékenységhez kapcsolódóan végzett vasúti vontatáshoz, tolatáshoz felhasznált gázolaj adójának visszaigénylésére.
(2) Az üzemben tartóként nyilvántartott személy jogosult a víziközlekedésről szóló törvény szerinti úszómunkagépben felhasznált gázolaj adójából literenként 103 forint visszaigénylésére.
(3) A közúti járművek műszaki megvizsgálásáról szóló miniszteri rendeletben meghatározott M2 járműkategóriába és M3 járműkategóriába tartozó autóbuszokat a helyi és helyközi közlekedésében üzemeltető személy jogosult az e tevékenységéhez felhasznált földgáz adójának visszaigénylésére.
(4) Az állami vagy helyi önkormányzati feladatot, valamint jogszabályban meghatározott egyéb közfeladatot ellátó szerv jogosult a közfeladat ellátásával közvetlen összefüggésben közlekedési célra felhasznált földgáz adójának visszaigénylésére.
(5) * A 3. § (2) bekezdés 21. pontja szerinti jármű üzembentartója vagy – bérelt jármű esetében – bérlője jogosult
a) az üzemanyagtöltő-állomáson üzemanyagkártyával megvásárolt, vagy
b) belföldi telephelyén üzemanyag-tárolásra rendszeresített üzemanyag-tankoló automatával ellátott tartályból elektronikus mérőeszközön keresztül betöltött
kereskedelmi gázolaj után a 110. § (1) bekezdés c) pont ca) alpontja szerinti adómérték alkalmazása esetén literenként 10 Ft, a 110. § (1) bekezdés c) pont cb) lpontja szerinti adómérték alkalmazása esetén literenként 20 Ft visszaigénylésére. *
(6) * E § szerinti adó-visszaigénylés – a 112. § (1) bekezdés b) pontjától eltérően – a 3. § (2) bekezdés 20. pontja szerinti jelölőanyagot nem tartalmazó gázolaj után érvényesíthető.
114. § Minősített földgázellátási üzemzavar esetén a földgázfelhasználó jogosult a minősített földgázellátási üzemzavar fennállása alatt és azt követően még 2 munkanap során felhasznált gázolaj adójából literenként 103 Ft visszaigénylésére, ha a gázolajat a minősített földgázellátási üzemzavar fennállása alatt vagy azt legfeljebb 5 munkanappal megelőzően szerezte be.
115. § (1) A motorfejlesztést végző személy jogosult az e tevékenységéhez felhasznált üzemanyag adójának visszaigénylésére a (2) bekezdésben foglalt mértékig.
(2) Az adó-visszaigénylés legfeljebb a motorfejlesztéssel kapcsolatban felmerült költség 25%-ig érvényesíthető, feltéve, hogy ez a költség a csoportmentességi rendelet 25. cikk (3) bekezdése szerint támogatható költségnek minősül.
116. § (1) A felhasznált energiatermék adójának visszaigénylésére jogosult
a) a vegyipari alapanyagként földgázt felhasználó személy;
b) a földgázellátásról szóló törvényben meghatározott föld alatti gáztároló megfelelő működéséhez a tárolóréteg(ek)ben állandóan biztosítandó gázmennyiség feltöltésére vagy szinten tartására, továbbá a szállító- vagy elosztóvezeték feltöltése céljából földgázt a feltöltésre vagy szinten tartásra felhasználó személy;
c) a hálózati engedélyesként a hálózati veszteség pótlása céljából energiaterméket felhasználó személy;
d) a nem üzemanyagként vagy tüzelő-, fűtőanyagként szenet felhasználó személy.
(2) Az (1) bekezdéstől eltérően, ha a villamos energiáról szóló törvény szerinti elosztó vagy átviteli hálózatra betáplált villamos energia előállításához felhasznált villamos energia adójának visszaigénylésére jogosult személynek a villamos energiáról szóló törvény szerint nem kell rendelkeznie energiatermelői működési engedéllyel, az adó-visszaigénylést a bevallási időszakban az elosztó vagy az átviteli hálózatra ténylegesen betáplált villamos energia mennyiségéből 40%-os fajlagos hatásfokkal visszaszámított földgáz mennyisége után érvényesítheti.
117. § (1) * A mezőgazdasági termelő az igazoltan használatában lévő *
a) olyan szántó, kert, gyümölcsös, szőlő és gyep (rét, legelő) művelési ágú földterület után, amelyen mezőgazdasági termelőtevékenységet folytat, a mezőgazdasági termelési célú földművelési munkákhoz, valamint a betakarításhoz kapcsolódó közvetlen szállításhoz,
b) olyan erdő után, amelyben erdőgazdálkodási tevékenységet folytat, az erdőfelújítási célú munkákhoz,
c) olyan vízjogi üzemeltetési engedély szerinti halastó után, amelyben halgazdálkodási tevékenységet folytat, – a tóterület nettó üzemelő vízfelületét figyelembe véve – közvetlenül a halgazdálkodáshoz
felhasznált, évente hektáronként legfeljebb 97 liter gázolaj megfizetett adója a 110. § (1) bekezdés c) pont ca) alpontja szerinti adómérték alkalmazása esetén 86 százalékának, a 110. § (1) bekezdés c) pont cb) alpontja szerinti adómérték alkalmazása esetén 87 százalékának visszaigénylésére jogosult.
(2) Ha a mezőgazdasági termelő a földművelési, az erdőfelújítási és halgazdálkodási munkákhoz gépi bérmunka-szolgáltatást vesz igénybe, a gépi bérmunka-szolgáltatás során felhasznált, a gépi bérmunka-szolgáltatást végző által kiállított számlán feltüntetett gázolajmennyiség után is jogosult az (1) bekezdésben meghatározott visszatérítésre.
(3) A visszatérítés a gépi bérmunka-szolgáltatás során felhasznált gázolaj után akkor érvényesíthető, ha a gépi bérmunka-szolgáltatást végző igazolni tudja a felhasznált gázolaj eredetét.
(4) Ha az utólagos ellenőrzés során a gépi bérmunka-szolgáltatást végző a (3) bekezdés szerinti kötelezettségének nem tesz eleget, a gépi bérmunka-szolgáltatást igénybe vevő köteles az adót visszafizetni és a visszafizetett adó után a kiutalás napjától a visszafizetés napjáig az Art. szerinti késedelmi pótlékot fizetni.
(5) * Ha őstermelők családi gazdasága a mezőgazdasági termelőként nyilvántartásba vett szervezet, akkor az őstermelők családi gazdaságának képviselője jogosult az őstermelők családi gazdasága nevében visszaigénylésre saját nevére szóló számla alapján.
118. § (1) * A 111. § (1) bekezdés a) pontja szerinti adóalany a szén értékesítése esetén a lakossági fogyasztónak történt értékesítést a 3. § (2) bekezdés 25. pontjában említett nyilatkozattal köteles dokumentálni. A nyilatkozatban a lakossági fogyasztó nevét, címét és adóazonosító jelét is fel kell tüntetni. Az energiakereskedő a személyes adatokat tartalmazó nyilatkozatot kizárólag az állami adó- és vámhatóság részére, ellenőrzés céljából adhatja át. Az állami adó- és vámhatóság a megkapott személyes adatokat a feltétel megvalósulásának megállapíthatósága érdekében a hatósági ellenőrzés időtartamára vagy az ellenőrzés nyomán indult hatósági eljárásban hozott érdemi vagy eljárást lezáró döntés véglegessé válásáig kezeli.
(2) A földgáz, villamos energia vagy szén értékesítését végző adóalany a 111. § szerinti esetben az adót köteles a számlán elkülönítve feltüntetni.
(3) A szenet továbbforgalmazási céllal beszerző energiakereskedő beszerzése ezen céljáról az értékesítést végző energiakereskedőnek köteles írásban nyilatkozatot adni, amelyben nevét, címét és adószámát is fel kell tüntetnie.
(4) Az energiakereskedő az (1) és (3) bekezdés szerinti nyilatkozatot az Art. szerinti adómegállapítási jog elévüléséig köteles megőrizni.
(5) Ha a hő lakosság részére történő szolgáltatását nem közvetlenül a távhőtermelő létesítmény, hanem egy közbeiktatott távhőszolgáltató végzi, a távhőtermelő létesítmény a 112. § (1) bekezdés c) pont cb) alpontjához kapcsolódó adófizetési kötelezettség alóli mentesülési és adó-visszaigénylési jogosultságát a távhőszolgáltató által kiadott, a lakosság részére szolgáltatott hő mennyiségéről szóló igazolással érvényesítheti.
(6) * Az 52. § szerinti bejelentésről az állami adó- és vámhatóság soron kívül tájékoztatja a műszaki biztonsági hatóságot és a földgáz ellátását biztosító szolgáltatót.
119. § * Jelölt gázolaj előállítását végző adóraktár engedélyesének a jelölés tevékenységének megkezdését az azt megelőző 3. napig be kell jelenteni az állami adó- és vámhatóságnak.
120. § (1) A terméktávvezeték adóraktári engedély megadásának nem feltétele a 14. § (1) bekezdés d) pontja és a 20. § (1) bekezdés a) pontja szerinti feltétel teljesítése.
(2) Az 54–56. §-tól eltérően az energiatermék adófelfüggesztési eljárás keretében végzett feladásáról és átvételéről a terméktávvezeték adóraktár engedélyese, valamint energiatermék adófelfüggesztési eljárás keretében adóraktárnak nem minősülő csővezetéken történő szállítás esetén a feladásáról és átvételéről a feladó és az átvevő adóraktár engedélyese közösen kiállít egy, a végrehajtási rendeletben meghatározott adattartalmú átadás-átvételi jegyzőkönyvet.
(3) A (2) bekezdés szerinti jegyzőkönyv adatait az energiaterméket adófelfüggesztési eljárás keretében a terméktávvezeték adóraktár részére feladó vagy a terméktávvezeték adóraktártól átvevő, adóraktárnak nem minősülő csővezetéken történő szállítás esetén a feladó vagy átvevő adóraktár engedélyese a 24. § szerinti adatszolgáltatásában megküldi az állami adó- és vámhatóságnak.
(4) Az (1) bekezdéstől eltérően a jövedéki engedélyes kereskedő részére végzett szállítás esetén a terméktávvezeték adóraktár engedélyese a 24. § (2) bekezdés b) pontja szerinti adatszolgáltatást teljesít az állami adó- és vámhatóságnak.
121. § (1) Egyéb ellenőrzött ásványolajat adóraktár engedélyese állíthat elő.
(2) 5 liternél vagy 5 kilogrammnál nagyobb kiszerelésű, adózatlan egyéb ellenőrzött ásványolajat adóraktár engedélyese, felhasználói engedélyes vagy nyilvántartásba vett felhasználó használhat fel.
(3) 5 liternél vagy 5 kilogrammnál nagyobb kiszerelésű, adózatlan egyéb ellenőrzött ásványolajat adóraktár engedélyese és felhasználói engedélyes szerelhet ki.
(4) 5 liter vagy 5 kilogramm vagy annál kisebb, de 1 liternél vagy 1 kilogrammnál nagyobb kiszerelésű egyéb ellenőrzött ásványolaj forgalmazását adóraktár engedélyese, jövedéki engedélyes kereskedő és jövedéki kiskereskedő végezheti, 1 liter vagy 1 kilogramm vagy annál kisebb kiszerelésű egyéb ellenőrzött ásványolaj forgalmazása engedély nélkül végezhető.
(5) Adózott egyéb ellenőrzött ásványolaj felhasználásához, kiszereléséhez nem szükséges engedély.
122. § (1) Megfigyelt terméket adóraktár engedélyese és felhasználói engedélyes állíthat elő.
(2) Megfigyelt terméket adóraktár engedélyese, felhasználói engedélyes vagy nyilvántartásba vett felhasználó használhat fel.
(3) Megfigyelt terméket adóraktár engedélyese és felhasználói engedélyes szerelhet ki.
(4) Adózott megfigyelt termék felhasználásához, kiszereléséhez nem szükséges engedély.
123. § A felhasználás célja nem lehet az egyéb ellenőrzött ásványolaj és a megfigyelt termék üzemanyagként vagy tüzelő-, fűtőanyagként történő felhasználása.
124. § A 7. § (1) bekezdés f)–j) pontja, a 121. § (5) bekezdése és a 122. § (4) bekezdése szerinti esetben a 33. § (1) bekezdése szerinti adómértéket kell alkalmazni.
125. § (1) Az adó alapja a sör mennyisége hektoliterben és a tényleges alkoholtartalom térfogatszázalékban meghatározott fokában kifejezve.
(2) * Az adó mértéke hektoliterenként és tényleges alkoholtartalom fokonként
a) a kisüzemi sörfőzdében előállított sör esetében 900 forint,
b) más sör esetében 1800 forint.
(3) Ha az adóraktár túllépi a 3. § (3) bekezdés 17. pontjában szereplő termelési mennyiséget és a (2) bekezdés a) pontja szerinti adómértékkel számított adót fizetett meg a szabadforgalomba bocsátott sör után, akkor
a) az engedélyének módosítását kell kérnie a 16. § (3) bekezdés szerint,
b) az általa a tárgyévben szabadforgalomba bocsátott sör mennyiségére a (2) bekezdés b) pontja szerinti adómértékkel számított összeg és a (2) bekezdés a) pontja szerinti adómértékkel számított összeg különbözetét a következő naptári hónapban megfizeti, és
c) a tárgyévet követő három évben nem alkalmazhatja a (2) bekezdés a) pontja szerinti adómértéket.
126. § Kisüzemi sörfőzde esetében a 20. § (1) bekezdés b) pontját nem kell alkalmazni.
127. § (1) Az adó alapja a csendes bor mennyisége hektoliterben kifejezve.
(2) Az adó mértéke hektoliterenként 0 forint.
128. § (1) Az adó alapja a habzóbor mennyisége hektoliterben kifejezve.
(2) * Az adó mértéke hektoliterenként 18 100 forint.
129. § (1) Az adó alapja az egyéb csendes erjesztett ital mennyisége hektoliterben kifejezve.
(2) Az adó mértéke hektoliterenként
a) a csendes bor és hozzáadott ízesítés nélküli szénsavas víz 8,5 térfogatszázalékot meg nem haladó alkoholtartalmú, olyan kiszerelt keveréke esetében, amelyben a csendes bor aránya meghaladja az 50%-ot, 0 forint,
b) * más egyéb csendes erjesztett ital esetében 10 900 forint.
130. § (1) Az adó alapja az egyéb habzó erjesztett ital mennyisége hektoliterben kifejezve.
(2) * Az adó mértéke hektoliterenként 18 100 forint.
131. § (1) Az adó alapja a köztes alkoholtermék mennyisége hektoliterben kifejezve.
(2) * Az adó mértéke hektoliterenként 28 100 forint.
132. § (1) Az adó alapja az alkoholtermék mennyisége hektoliter tiszta szeszben kifejezve, 20 °C hőmérsékleten.
(2) * Az adó mértéke – a (4) bekezdés szerinti eltéréssel –
a) a bérfőzött párlat esetében
aa) egy bérfőzető részére évente legfeljebb 50 liter mennyiségig – abban az esetben is, ha a bérfőzető adóraktárnak kívánja értékesíteni – hektoliterenként 0 forint,
ab) egy bérfőzető részére évente az 50 litert meghaladó vagy a nem adóraktárnak értékesítésre szánt mennyiségre hektoliterenként 565 840 forint,
b) az a) pontban meg nem határozott esetben hektoliterenként 565 840 forint.
(3) A (2) bekezdés a) pontjának alkalmazásában az 50 literes mennyiség alatt 0,43 hektoliter tiszta szeszt tartalmazó bérfőzött párlatot kell érteni.
(4) * A magánfőző tárgyévben legfeljebb 86 liter párlatot állíthat elő, amely mennyiség adómentes.
(5) * Nem kell alkalmazni az (1) és (2) bekezdést a 3. § (3) bekezdés 1a. pont c) alpontja szerinti alkoholtermékre, ha az a 110. § szerinti adómérték alá esik.
(6) Egy tárgyéven belül a magánszemély vagy bérfőzetőként vagy magánfőzőként jogosult párlatot előállíttatni vagy előállítani, és egy háztartáson belül vagy csak bérfőzetőként vagy csak magánfőzőként lehet előállíttatni vagy előállítani párlatot.
(7) Ha egy háztartásban több bérfőzető vagy több magánfőző él, az éves kedvezményes adómértékű mennyiségi korlátok szempontjából az általuk főzetett vagy főzött mennyiségek egybeszámítandók.
133. § (1) Mentesül az adófizetési kötelezettség alól
a) a magánszemély az általa előállított és az előállító, családtagjai vagy vendégei által elfogyasztott, naptári évenként és háztartásonként 1000 litert meg nem haladó mennyiségű sörre, palackos erjesztésű habzóborra, egyéb csendes erjesztett italra, palackos erjesztésű egyéb habzó erjesztett italra, feltéve, hogy értékesítésre nem kerül sor,
b) a saját művelésben álló szőlőterületen termelt szőlőből vagy legfeljebb az értékesített saját szőlőtermés mennyiségével azonos mennyiségben vásárolt szőlőből a magánszemély az általa előállított, borpiaci évenként és háztartásonként összesen legfeljebb 1000 liter, az előállító, családtagjai vagy vendégei által elfogyasztott csendes borra, feltéve, hogy értékesítésre nem kerül sor,
c) a szőlőterülettel nem rendelkező magánszemély az általa borpiaci évenként és háztartásonként legfeljebb 500 kilogramm vásárolt szőlőből előállított, az előállító, családtagjai vagy vendégei által elfogyasztott csendes borra, feltéve, hogy értékesítésre nem kerül sor,
d) a tudományos és oktatási célra előállított és felhasznált alkoholtermék előállítója az alkoholtermékre, ha azt saját maga használja fel, semmisíti meg,
e) az adóraktár engedélyese az előállított, forgalomba hozatalra engedélyezett gyógyszerre és a nyilvántartásba vett, gyógyszernek nem minősülő gyógyhatású készítményre (a szájon át fogyasztható alkoholtartalmú termék esetében 40 ml-t meg nem haladó összes napi fogyasztási dózisnak megfelelő összetételben előállított készítmény), valamint az engedéllyel iparilag előállított gyógyszeranyagra, gyógyszeripari intermedierre, továbbá az e termékek előállításához és előállítására szolgáló gyártóberendezéseknek a – technológiai előírásokban rögzített – tisztítási eljárásához felhasznált sörre, csendes és habzóborra, egyéb csendes és habzó erjesztett italra, köztes alkoholtermékre vagy alkoholtermékre, nem értve e pont alá tartozónak a 2207 10 00-2207 20 00 KN-kód szerinti alkoholtermék és víz keverékének előállítását,
f) az adóraktár engedélyese a 2209 00 11-2209 00 99 KN-kód szerinti ecet előállításához felhasznált sörre, csendes és habzóborra, egyéb csendes és habzó erjesztett italra, köztes alkoholtermékre vagy alkoholtermékre,
g) az adóraktár engedélyese az előállított, az élelmiszerek és az 1,2 térfogatszázaléknál nem magasabb tényleges alkoholtartalmú italok aromáira és az ezek előállításához felhasznált sörre, csendes és habzóborra, egyéb csendes és habzó erjesztett italra, köztes alkoholtermékre vagy alkoholtermékre,
h) * az adóraktár engedélyese az előállított, legfeljebb 8,5 liter tiszta szesz/100 kilogramm alkoholtartalmú csokoládéra, – az alkoholtartalmú italok kivételével – legfeljebb 5 liter tiszta szesz/100 kilogramm alkoholtartalmú egyéb élelmiszerre, lé nélküli alkoholos gyümölcsre és az ezek előállításához felhasznált sörre, csendes és habzóborra, egyéb csendes és habzó erjesztett italra, köztes alkoholtermékre vagy alkoholtermékre,
i) * az adóraktár engedélyese a részlegesen denaturált sör, csendes és habzóbor, egyéb csendes és habzó erjesztett ital, köztes alkoholtermék vagy alkoholtermék felhasználásával előállított vegyipari, kozmetikai és egyéb, nem emberi fogyasztásra szolgáló termékre, és az ezek előállításához felhasznált – a felhasználásba beleértve a szóban forgó gyártási eljárás során használt gyártóberendezés karbantartására és tisztítására történő felhasználást is – sörre, csendes és habzóborra, egyéb csendes és habzó erjesztett italra, köztes alkoholtermékre vagy alkoholtermékre,
j) az e)–i) pont szerinti végtermékeket tagállamból vagy harmadik országból behozó személy,
k) * az adóraktár engedélyese a teljes denaturálással előállított termékre,
l) * a szabadforgalomba bocsátás helye szerinti tagállam előírásainak megfelelően teljesen denaturált terméket belföldre szállító személy.
m) *
(2) Ha az (1) bekezdés i) pontja szerinti termék előállításához technológiai, műszaki, egészségügyi szempontok miatt nem lehet részleges denaturálással előállított sört, csendes és habzóbort, egyéb csendes és habzó erjesztett italt, köztes alkoholterméket vagy alkoholterméket felhasználni, annak szakmai indokolását és arról a felhasználás szerint illetékes szakmai szövetség nyilatkozatát kell az adóraktári engedély vagy annak módosítása iránti kérelemhez csatolni. *
134. § (1) * A csendes bor adóraktárban történő előállítása – a palackozási tevékenység és az alkoholmentesítés kivételével – egyszerűsített adóraktári engedéllyel folytatható.
(2) * Egyszerűsített adóraktárban nem állítható elő, nem tárolható, nem palackozható sör, a (3) bekezdés szerinti eseten túl habzóbor, a 129. § (2) bekezdés a) pontja szerinti termék kivételével egyéb csendes vagy habzó erjesztett ital, köztes alkoholtermék, a (3a) bekezdés szerinti eseten túl alkoholtermék.
(3) * Egyszerűsített adóraktárban a 129. § (2) bekezdés a) pontja szerinti adómértékkel adózó egyéb csendes erjesztett ital, valamint a saját szőlőből vagy saját előállítású csendes borból előállított, évente legfeljebb 50 000 liter palackos erjesztésű habzóbor is előállítható, átvehető, tárolható, utóbbi termékből az egyszerűsített adóraktár készlete nem haladhatja meg az 50 000 litert. Egyszerűsített adóraktárból nem adható fel palackos erjesztésű habzóbor másik egyszerűsített adóraktárnak és kisüzemi bortermelőnek.
(3a) * Az egyszerűsített adóraktár engedélyese egyszerűsített adóraktárban a fogyasztó számára történő közvetlen értékesítés céljából egy borpiaci évben az általa vagy vele egy borgazdasági egységbe tartozó személy által az elmúlt három borpiaci évben művelt szőlőterület után hektáronként legfeljebb 0,7 hektoliter tiszta szesz, de legfeljebb összesen 1,5 hektoliter tiszta szesz mennyiségű kedvezményes párlatot vehet át. Az egyszerűsített adóraktár engedélyese egyidőben az általa vagy vele egy borgazdasági egységbe tartozó személy által az elmúlt három borpiaci évben művelt szőlőterület után hektáronként legfeljebb 0,7 hektoliter tiszta szesz, de összesen legfeljebb 1,5 hektoliter tiszta szesz mennyiségű kedvezményes párlatot tarthat készleten.
(4) Az egyszerűsített adóraktári engedély megadásának nem feltétele:
a) * a 14. § (1) bekezdés a) és g) pontja szerinti feltétel teljesítése,
b) a 20. § (1) bekezdés a) és b) pontja szerinti feltétel teljesítése,
c) 20. § (3) bekezdés szerinti feltétel teljesítése,
d) a csendes bor tárolására szolgáló tárolóeszközök hitelesítése.
(5) A 21. §-tól eltérően a (3) bekezdés második fordulata szerinti terméket előállító, tároló, az Art. szerinti kockázatos adózónak nem minősülő egyszerűsített adóraktár engedélyesének nem kell jövedéki biztosítékot nyújtania. Az Art. szerinti kockázatos adózónak minősülő egyszerűsített adóraktár engedélyese által nyújtandó jövedéki biztosíték összege 250 ezer forint.
(6) A szőlőterületet művelő azon Ptk. szerinti közeli hozzátartozók, valamint az élettársak (a továbbiakban: családtagok közössége), akik a saját művelésükben lévő szőlőterületen termelt szőlőből a csendes bor és a (3) bekezdés szerinti termék előállítását, tárolását ugyanazon a közösen használt, adóraktárnak minősíthető helyen végzik, e tevékenységüket egy egyszerűsített adóraktári engedéllyel folytathatják. Adóalanynak a családtagok közössége minősül. Az adóalanyisághoz fűződő kötelezettségeket és jogokat a családtagok közössége – a családtagok egyetemleges felelőssége mellett – az általa kijelölt képviselő útján gyakorolja.
(7) * Az egyszerűsített adóraktári engedélyesre nem alkalmazandó a 17. § (1) bekezdés a) pontja szerinti rendelkezés.
(8) * Egyszerűsített adóraktár engedélyese csak abban az esetben vehet át és értékesíthet kedvezményes párlatot, ha
a) nem minősül az Art. szerinti kockázatos adózónak,
b) a 136. § (2) bekezdése szerinti adatszolgáltatásnak az utolsó három lezárt borpiaci év során eleget tett,
c) nem minősül a Btv. végrehajtására kiadott jogszabály szerinti kockázatos üzemengedélyesnek, és
d) az egyszerűsített adóraktár engedélyese, vezető tisztségviselője, közvetlen vagy közvetett meghatározó befolyással rendelkező tulajdonosa vagy ezek közös háztartásban élő hozzátartozója nem magánfőző vagy bérfőzető.
(9) * Az egyszerűsített adóraktár engedélyese a kockázatos adózói és a Btv. végrehajtására kiadott jogszabály szerinti kockázatos üzemengedélyesi minősítés megszűnésének évét követő három évig nem vehet át kedvezményes párlatot.
135. § * A csendes bor, az egyszerűsített adóraktárban előállítható palackos erjesztésű habzóbor és a 129. § (2) bekezdés a) pontja szerinti adómértékkel adózó egyéb csendes erjesztett ital egyszerűsített adóraktárból induló belföldi szállításakor az 54. § (1) bekezdésétől és a 64. §-tól eltérően borkísérő okmány alkalmazandó vagy a szállítmány a Btv. végrehajtására kiadott jogszabályban meghatározott esetben mentesül a borkísérő okmány alkalmazása alól.
136. § (1) * Az egyszerűsített adóraktár a 23. §-tól eltérően a Btv. végrehajtására kiadott jogszabályban meghatározott tartalmú nyilvántartást vezet, amelyben a csendes bort és a 134. § (3) bekezdés szerinti terméket 60 liternél nagyobb névleges térfogatú tárolóeszközben elhelyezett, valamint az ennél kisebb tárolóeszközben elhelyezett termékeket kiszerelésenkénti bontásban, az adó alapjaként meghatározott mennyiségi egységben kimutatva szerepelteti.
(2) * Az egyszerűsített adóraktár engedélyese a vásárolt és a saját termésű szőlő, az átvett, előállított (kiszerelt), tárolt és feladott csendes bor, valamint a 134. § (3) bekezdése szerinti termék, továbbá az átvett, tárolt és értékesített kedvezményes párlat mennyiségéről – elkülönítve a bérmunkára átvett, bérmunkában tárolt mennyiséget –, a készletváltozásokról és a borpiaci év tényleges zárókészletéről az (1) bekezdés szerinti nyilvántartás adatai alapján borpiaci évenként termékenkénti mennyiségi elszámolást készít, amelyet a borpiaci évet követő szeptember 10-ig nyújt be a hegybíróhoz. A hegybíró a hozzá benyújtott elszámolást 21 napon belül teszi hozzáférhetővé az állami adó- és vámhatóság számára.
(3) Az egyszerűsített adóraktár engedélyese az előállított, tárolt, feladott habzóbor utáni adóbevallást a (2) bekezdés szerinti elszámolással egyidejűleg készíti el és küldi meg az állami adó- és vámhatóságnak, valamint fizeti meg az adót.
(4) * A kisüzemi bortermelői feltételeknek megfelelő egyszerűsített adóraktári engedélyes az állami adó- és vámhatóságnak a végrehajtási rendelet szerinti adattartalommal megtett nyilatkozata alapján mentesül az adóraktári követelmények teljesítése alól. A nyilatkozat megtételekor az állami adó- és vámhatóság a rendelkezésére álló adatok alapján a nyilatkozattevő jogi és gazdasági függetlenségét, a 3. § (3) bekezdés 16. pont a) alpontja szerinti feltétel teljesülését, valamint azt vizsgálja, hogy a 3. § (3) bekezdés 16. pont c) alpontja szerint a borászati üzemben tárolható terméken túl a nyilatkozattevő tárol-e más jövedéki terméket az egyszerűsített adóraktárban. Ha a nyilatkozattevő a tárgy borpiaci évre vonatkozóan még nem teljesített a (2) bekezdés szerinti adatszolgáltatást, a nyilatkozatban meg kell adni a tárgy borpiaci évben a nyilatkozattétel időpontjáig az egyszerűsített adóraktárban előállított csendes bor mennyiségét. Ha a nyilatkozattevő a nyilatkozat megtételekor tevékenységét nem végzi három átlagolható borpiaci éve, akkor a megkezdett borpiaci évek előállított mennyiségének átlagát kell figyelembe venni a 3. § (3) bekezdés 16. pont a) alpontja szerinti feltétel teljesülésének vizsgálatakor. A kisüzemi bortermelői szabályok alkalmazására vonatkozó nyilatkozat alapján az állami adó- és vámhatóság – a kisüzemi bortermelői jogszabályi feltételek teljesülése esetén – az egyszerűsített adóraktári engedélyt visszavonja. A kisüzemi bortermelőként végzett tevékenység az adóraktári engedély visszavonásakor kezdhető meg, a tevékenységről vezetett gazdálkodói nyilvántartás változatlan tartalommal, készletfelvétel végzése nélkül vezethető tovább.
(5) * Az állami adó- és vámhatóság az egyszerűsített adóraktári engedély visszavonásáról – az érintett engedélyes nevére (cégnevére), lakcímére (székhelyére), az engedély visszavonásának tényére és időpontjára vonatkozó adatok megadásával – értesíti a borászati hatóságot.
137. § (1) * A csendes bor és a kisüzemi bortermelőnél előállítható és tárolható palackos erjesztésű habzóbor kisüzemi bortermelőtől indított belföldi szállításakor az 54. § (1) bekezdésétől eltérően borkísérő okmány alkalmazandó vagy a szállítmány a Btv. végrehajtására kiadott jogszabályban meghatározott esetben mentesül a borkísérő okmány alkalmazása alól.
(2) * A kisüzemi bortermelő a Btv. végrehajtására kiadott jogszabályban meghatározott tartalmú nyilvántartást vezet, amelyben a csendes bort 60 liternél nagyobb névleges térfogatú tárolóeszközben elhelyezett, valamint az ennél kisebb tárolóeszközben elhelyezett csendes bort és a palackos erjesztésű habzóbort kiszerelésenkénti bontásban, az adó alapjaként meghatározott mennyiségi egységben kimutatva szerepelteti.
(3) * A kisüzemi bortermelő a vásárolt és a saját termésű szőlő, az előállított (kiszerelt), tárolt és feladott csendes bor, valamint palackos erjesztésű habzóbor, továbbá az átvett, tárolt és értékesített kedvezményes párlat mennyiségéről, készletváltozásokról és a borpiaci év tényleges zárókészletéről a (2) bekezdés szerinti nyilvántartás adatai alapján borpiaci évenként termékenkénti mennyiségi elszámolást készít, amelyet a borpiaci évet követő szeptember 10-ig nyújt be a hegybíróhoz. A hegybíró a hozzá benyújtott elszámolást 21 napon belül teszi hozzáférhetővé az állami adó- és vámhatóság számára. Az elektronikus adóbevallásra kötelezett kisüzemi bortermelő mennyiségi elszámolását is elektronikusan nyújtja be.
(4) Ha a családtagok közössége a saját művelésben lévő szőlőterületen termelt szőlőből a csendes bor és a palackos erjesztésű habzóbor előállítását, tárolását ugyanazon a közösen használt telephelyen végzi, e tevékenység kisüzemi bortermelőnek minősülve folytatható. Adóalanynak a családtagok közössége minősül. Az adóalanyisághoz fűződő kötelezettségeket és jogokat a családtagok közössége – a családtagok egyetemleges felelőssége mellett – az általa kijelölt képviselő útján gyakorolja.
(4a) * A kisüzemi bortermelő szőlőt, valamint sűrített szőlőmust és finomított szőlőmustsűrítmény kivételével az 1308/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet VII. melléklet II. részében felsorolt terméket másik tagállamból vagy harmadik országból nem vesz át, a (4b) és (4c) bekezdés szerinti esetekben sem.
(4b) * A kisüzemi bortermelő csendes bort a (4c) bekezdésben foglaltak kivételével nem vesz át, és csendes boron kívül, valamint a saját szőlőből vagy saját előállítású csendes borból előállított, évente legfeljebb 50 000 liter palackos erjesztésű habzóbor előállításán, átvételén, tárolásán, forgalmazásán kívül, ha utóbbi termékből a kisüzemi bortermelő készlete nem haladja meg az 50 000 litert, más jövedéki terméket nem állít elő, továbbá a (4d) bekezdésben foglaltak kivételével nem vesz át, nem tárol és nem hoz forgalomba. Kisüzemi bortermelő nem adhat fel palackos erjesztésű habzóbort másik kisüzemi bortermelőnek és egyszerűsített adóraktárnak.
(4c) * Kisüzemi bortermelő csendes bort a következő esetekben vesz át:
a) a jogilag és gazdaságilag nem független kisüzemi bortermelő által a vele egy borgazdasági egységbe tartozó borászati üzemtől történő csendes bor átvétele,
b) a kisüzemi bortermelő vagy a vele egy borgazdasági egységbe tartozó borászati üzem által bérpalackozásra, alkoholmentesítésre átadott csendes bor átvétele a művelet elvégzését követően,
c) a kisüzemi bortermelő vagy a vele egy borgazdasági egységbe tartozó borászati üzem saját szőlőjéből egyszerűsített adóraktárban előállított csendes bor átvétele, vagy
d) az utolsó három lezárt borpiaci év átlagos előállításának legfeljebb 10%-át elérő mennyiségű csendes bor átvétele tárgy borpiaci évben.
(4d) * A kisüzemi bortermelő a fogyasztó számára történő közvetlen értékesítés céljából egy borpiaci évben az általa vagy vele egy borgazdasági egységbe tartozó személy által az elmúlt három borpiaci évben művelt szőlőterület után hektáronként legfeljebb 0,7 hektoliter tiszta szesz, de összesen legfeljebb 1,5 hektoliter tiszta szesz mennyiségű kedvezményes párlatot vesz át, amelynek készleten lévő mennyisége az általa vagy vele egy borgazdasági egységbe tartozó személy által az elmúlt három borpiaci évben művelt szőlőterület után hektáronkénti 0,7 hektoliter tiszta szesz, de legfeljebb összesen 1,5 hektoliter tiszta szesz mennyiséget nem haladja meg.
(5) * Ha a kisüzemi bortermelő a 3. § (3) bekezdés 16. pontja szerinti feltételt nem teljesíti vagy a (4a)–(4d) bekezdésben foglalt szabályt megsérti, kisüzemi bortermelőként tevékenységét legfeljebb a feltétel nem teljesülésének bekövetkezését vagy a szabály megsértését követő hónap 15. napjáig előterjesztett egyszerűsített adóraktári engedély iránti kérelemről hozott hatósági döntésig folytathatja.
(6) A kisüzemi bortermelőnek az általa előállítható és tárolható palackos erjesztésű habzóbor után nem kell jövedéki biztosítékot nyújtania. Ha a kisüzemi bortermelő az Art. szerinti kockázatos adózónak minősül, köteles haladéktalanul egyszerűsített adóraktári engedély iránti kérelmet előterjeszteni.
(7) A kisüzemi bortermelő az előállított, tárolt, feladott palackos erjesztésű habzóbor utáni adóbevallást a (3) bekezdés szerinti elszámolással egyidejűleg készíti el és küldi meg az állami adó- és vámhatóságnak, valamint fizeti meg az adót.
(8) * A csendes bor és a kisüzemi bortermelőnél előállítható és tárolható palackos erjesztésű habzóbor kisüzemi bortermelő által végzett értékesítésekor, exportálásakor és másik tagállamba a 62. § szerinti kereskedelmi céllal történő szállításakor nem kell alkalmazni a 67. § (1) bekezdésének rendelkezését.
(9) * Kisüzemi bortermelő csak abban az esetben vehet át és értékesíthet kedvezményes párlatot, ha
a) nem minősül az Art. szerinti kockázatos adózónak,
b) a (3) bekezdés szerinti adatszolgáltatásnak az utolsó három lezárt borpiaci év során eleget tett,
c) nem minősül a Btv. végrehajtására kiadott jogszabály szerinti kockázatos üzemengedélyesnek, és
d) a kisüzemi bortermelő, vezető tisztségviselője, közvetlen vagy közvetett meghatározó befolyással rendelkező tulajdonosa vagy ezek közös háztartásban élő hozzátartozója nem magánfőző vagy bérfőzető.
(10) * A kisüzemi bortermelő a kockázatos adózói és a Btv. végrehajtására kiadott jogszabály szerinti kockázatos üzemengedélyesi minősítés megszűnésének évét követő három évig nem vehet át kedvezményes párlatot.
138. § (1) * A 60 liternél nagyobb névleges térfogatú tárolóeszközben elhelyezett csendes bor és egyéb csendes erjesztett ital belföldön hivatalos zár alkalmazásával szállítható, értékesíthető.
(2) Hivatalos zár az állami adó- és vámhatóság engedélyével állítható elő.
(2a) * Hivatalos zár előállítására jogosító engedélyre – az engedélyek megadásának általános szabályain kívül – olyan személy jogosult, aki rendelkezik
a) a hivatalos zár követelményeit teljesítő eszköz előállításához szükséges műszaki, technikai és technológiai feltételekkel,
b) zárt rendszerű, a szigorú elszámolást lehetővé tevő technológiai-szervezeti rendszerrel és azt szabályozó biztonsági szabályzattal,
c) a tevékenység jellegének megfelelő belső ellenőrzési rendszerrel, biztonsági személyzettel és technikai berendezéssel, és
d) az előállítás során keletkezett selejt és hulladék anyag megsemmisítéséhez szükséges berendezéssel vagy a megsemmisítést más módon biztosító eljárási renddel.
(3) A hivatalos zár előállítója hivatalos zárat adóraktár engedélyesnek, bejegyzett kereskedőnek, bejegyzett feladónak, jövedéki engedélyes kereskedőnek és kisüzemi bortermelőnek adhat át felhasználásra és a felhasználó a hivatalos zárat csak akkor adhatja tovább, ha a hivatalos zárral ellátandó terméken a termék feladója helyett a címzett hivatalos zárát alkalmazzák. A hivatalos zár előállítója naptári hónaponként, a tárgyhónapot követő hó 5. napjáig a végrehajtási rendeletben előírt adattartalommal adatszolgáltatást teljesít az állami adó- és vámhatóságnak a hivatalos zár készleten lévő, valamint kiadott mennyiségéről.
(4) A hivatalos zárat a termék csomagolási egységére oly módon kell felhelyezni, hogy az sérülésmentesen ne legyen eltávolítható és a csomagolás kinyitásakor észlelhetően megsérüljön, valamint az azon feltüntetett szöveg, adat – a végrehajtási rendeletben meghatározott eltéréssel – teljes terjedelmében látható legyen.
(5) A hivatalos zár készletével az egyszerűsített adóraktár és a kisüzemi bortermelő a borpiaci év végén teljesített adatszolgáltatása keretében, egyéb adóraktár a 17. § szerinti elszámolási időszak végén, más hivatalos zár felhasználó pedig a hivatalos zárral ellátandó termék belföldre történt behozatalától számított 90 napon belül számol el.
139. § A borászati melléktermék jogszabály szerint engedélyezett begyűjtőhelynek, jogszabályban meghatározott ellenőrzés melletti kivonása esetén a kivonási eljárást gazdasági tevékenység keretében végzőnek, adóraktárnak, másik tagállamban e célból kijelölt helynek adható át vagy exportálható.
140. § (1) A bérfőzetőnek átadott bérfőzött párlat esetében az adó alanya a bérfőzető, egyéb esetben az adóraktár engedélyese.
(2) Az adóraktár a nem adóalanyként fizetendő adóról nem nyújt be adóbevallást és – a kizárólag bérfőzést végző adóraktár kivételével – a bérfőzött párlathoz kapcsolódó nem adóalanyként teljesítendő adófizetési kötelezettségét legkésőbb az adóalanyként teljesítendő adófizetési kötelezettségével együtt teljesíti. Az adóraktár bérfőzött párlathoz kapcsolódó adófizetési kötelezettségének teljesítése történhet számlabefizetési megbízással és készpénzátutalási megbízással is.
(3) Az adófizetési kötelezettség keletkezésének általános szabályain túl a kizárólag bérfőzést végző adóraktár engedélyesének a bérfőzött párlat utáni adófizetési kötelezettsége keletkezik akkor is, ha
a) az előállított bérfőzött párlat utáni adó összege elérte az 1 millió forintot;
b) a végrehajtási rendeletben meghatározott elszámolási időszak utolsó napján az adóraktárban a bérfőzető által még el nem szállított bérfőzött párlat található;
c) az állami adó- és vámhatóság által a végrehajtási rendelet szerint megállapított, az elszámolási időszakban gyártott mennyiség meghaladja az adóraktár nyilvántartásában kimutatott gyártott mennyiséget.
(4) * Az adóraktárban a bérfőzető részére előállított párlat utáni adó összegét az adóraktár engedélyese állapítja meg és szedi be a bérfőzetőtől a párlat bérfőzető részére történő átadásának időpontjáig. Az adóraktár engedélyese az adófizetési kötelezettség és az adófizetésre kötelezett személyének megállapítása céljából a bérfőzetőt és képviselőjét személyazonossága igazolására hívhatja fel, a képviseleti jogosultságot megvizsgálhatja. A bérfőzető és képviselője személyazonosságát hatósági igazolvánnyal igazolja. A bérfőzető a párlat átvételének időpontjáig készpénzzel vagy átutalással fizeti meg az adóraktárnak az átvett bérfőzött párlat utáni adót. Ha a bérfőzető ezen adófizetési kötelezettségét nem teljesíti vagy személyazonossága nem állapítható meg, részére a bérfőzött párlat nem adható ki. A bérfőzetőtől beszedni elmulasztott adót – abban az esetben is, ha a bérfőzető személyazonossága nem állapítható meg – az adóraktár engedélyese fizeti meg, ha azonban az adóraktár engedélyese a bérfőzető valótlan nyilatkozata alapján állapította meg helytelenül az adó összegét, a bérfőzető fizeti meg a költségvetésnek okozott vagyoni hátrány összegével megegyező összegű adót és jövedéki bírságot.
(5) A bérfőzető az adóraktárnak írásbeli nyilatkozatot ad
a) a tárgyévben általa és a vele egy háztartásban élő más bérfőzető által együttesen főzetett párlat mennyiségéről,
b) arról, hogy az átvételre kerülő bérfőzött párlatból milyen mennyiséget kíván a kereskedelmi szabályok szerint értékesíteni,
c) arról, hogy magánfőzésben sem ő, sem a vele egy háztartásban élő más bérfőzető nem állít elő párlatot.
(6) * A kizárólag bérfőzést végző adóraktár adófizetési kötelezettségét az elszámolási időszakonkénti rendszeres vagy szúrópróbaszerű elszámolást vagy a (3) bekezdés szerinti esetek bekövetkezését, megállapítását követő munkanapon teljesíti.
(7) * A bérfőzést végző adóraktár bérfőzéshez kapcsolódó adófizetési késedelme esetén az Art. késedelmi pótlékszabályait – a nettó pótlékszámításra vonatkozó szabályok kivételével – kell alkalmazni.
(8) Az adóraktár a bérfőzető részére a párlat átadásával egyidejűleg bérfőzött párlat származási igazolást állít ki a párlat adóraktárban történt előállításról és az adó megfizetéséről. A bérfőzött párlat származási igazolás az átvételt követő 15 évig alkalmas a bérfőzetőnél lévő párlat származásának igazolására, és a kiállítástól számított 3 évig alkalmas az adóraktárban lévő termék származásának igazolására. Az állami adó- és vámhatóság a bérfőzött párlat származási igazolás hatályát a határidő leteltéig előterjesztett kérelemre 2 évente, 2 éves időtartamra meghosszabbítja.
(9) A (3) bekezdés c) pontja szerinti esetben megállapított különbözetre a 132. § (2) bekezdés b) pontja szerinti adómértékkel számított adót kell megfizetni.
(10) * Az állami adó- és vámhatóság az adóraktár engedélyes által a (4) bekezdés szerint beszedett adót elkülönített számlán tartja nyilván. Az adóraktár engedélyes a (3) bekezdés szerinti adófizetési kötelezettségét ezen elkülönített számla javára teljesíti. Az állami adó- és vámhatóság az elkülönített számlára teljesített befizetéseket az Art. adószámlára vonatkozó rendelkezései szerint tartja nyilván.
141. § A – 71. §-ban meghatározott kivétellel – bérfőzött párlat kizárólag a bérfőzető, családtagjai vagy vendégei által fogyasztható el, feltéve hogy értékesítésre nem kerül sor.
142. § (1) A kizárólag bérfőzést végző adóraktár engedélyesének nem kell a 14. § (1) bekezdés a) pontja, valamint a 20. § (1) bekezdés a) és b) pontja szerinti kötelezettséget teljesítenie.
(2) A 21. § rendelkezésétől eltérően a kizárólag bérfőzést végző adóraktár engedélyese által nyújtandó jövedéki biztosíték összege 200 ezer forint.
(3) A kizárólag bérfőzést végző adóraktár a 23. §-tól eltérően a végrehajtási rendeletben meghatározott tartalmú nyilvántartást vezet, amelyből a végrehajtási rendeletben meghatározott adatokat tárgyhónaponként, a tárgyhónapot követő hónap 20. napjáig megküldi az állami adó- és vámhatóságnak.
143. § (1) A magánfőző a magánfőzésre szolgáló desztillálóberendezés feletti tulajdonszerzést, valamint a bejelentett adatokban történt változást az azt követő 15 napon belül köteles bejelenteni a lakóhelye szerinti önkormányzati adóhatósághoz.
(2) Az (1) bekezdés szerinti bejelentés tartalmazza a magánfőző nevét, lakcímét, adóazonosító jelét, a desztillálóberendezés feletti tulajdonszerzés időpontját, a desztillálóberendezés űrtartalmát és tárolásának, használatának helyét, ha az eltér a magánfőző lakcímétől.
(3) A magánfőző köteles megőrizni és hatósági ellenőrzéskor bemutatni a desztillálóberendezés feletti jogszerű tulajdonszerzést igazoló iratot.
(4) Az önkormányzati adóhatóság az (1) bekezdés szerinti bejelentésről értesíti az állami adó- és vámhatóságot és a bejelentéssel érintett másik önkormányzati adóhatóságot. Az önkormányzati adóhatóság az értesítést a teljesítést követő hónap 15. napjáig küldi meg az állami adó- és vámhatóság részére.
(5) * A tárgyévben előállítani tervezett magánfőzött párlat előállításához az önkormányzati adóhatóságnál regisztrált magánfőző az előállítást megelőzően bejelentést tesz az állami adó- és vámhatósághoz. A magánfőző a bejelentésben megadja nevét, lakcímét, adóazonosító jelét, az előállítani kívánt párlat mennyiségét literben, valamint nyilatkozik arról, hogy a magánfőzésre vonatkozó jogszabályi feltételeknek megfelel. A bejelentés alapján az állami adó- és vámhatóság magánfőzöttpárlat-származási igazolást állít ki és küld meg a magánfőző részére.
(6) * Ha a magánfőző a bejelentett párlatmennyiségnél több párlatot állít elő, akkor a tárgyév végéig bejelenti a többlet mennyiségét literben az állami adó- és vámhatósághoz. A magánfőző a bejelentésben megadja az (5) bekezdés szerinti adatokat és nyilatkozatot. A bejelentés alapján az állami adó- és vámhatóság magánfőzöttpárlat-származási igazolást állít ki és küld meg a magánfőző részére.
(7) * Az állami adó- és vámhatóság a magánfőzöttpárlat-származási igazolások magánfőzőnek történő átadásáról a kedvezményes adózási szabályok betartásának ellenőrizhetősége érdekében nyilvántartást vezet, amely tartalmazza a magánfőző nevét, adóazonosító jelét, lakóhelyét, a desztillálóberendezés tárolási, használati helyét, regisztrációs számát, valamint az átvett magánfőzöttpárlat-származási igazolás mennyiségét és átvételi idejét. Az állami adó- és vámhatóság az átadott magánfőzöttpárlat-származási igazolás mennyiségének megadásával haladéktalanul értesíti a desztillálóberendezés tárolási, használati helye szerinti önkormányzatot. Az állami adó- és vámhatóság a nyilvántartásban szereplő adatokat a nyilvántartásba kerüléstől számított 5 évig kezeli.
(8) Az évente magánfőzés keretében előállítható párlatmennyiség túllépése esetén a magánfőző a többletmennyiséget köteles haladéktalanul bejelenteni az állami adó- és vámhatóságnak és az állami adó- és vámhatósággal egyeztetett módon gondoskodni a többletmennyiség megsemmisítéséről.
(9) A magánfőzött párlat kizárólag a magánfőző, családtagjai vagy vendégei által fogyasztható el, feltéve, hogy értékesítésre nem kerül sor. A magánfőzött párlat kizárólag adóraktár részére értékesíthető.
(10) * A magánfőzött párlat eredetét a magánfőzöttpárlat-származási igazolás igazolja.
(11) Magánfőzés esetében az adó megállapításához és az adótartozás végrehajtásához való jog a termék előállításától számított 1 év elteltével évül el.
144. § (1) A sör, csendes és habzóbor, egyéb csendes és habzó erjesztett ital, köztes alkoholtermék és alkoholtermék denaturálását adóraktár engedélyese végezheti.
(2) A denaturálás időpontját az azt megelőző 3. napig be kell jelenteni az állami adó- és vámhatóságnak.
(3) * A teljesen denaturált alkohol tagállamba e-EKO-val, belföldön, valamint belföld és harmadik ország között a 64. § (1) bekezdése szerinti szállítólevéllel szállítható.
(4) 2 liter vagy annál nagyobb kiszerelésű teljesen denaturált alkoholt adóraktár engedélyese, felhasználói engedélyes vagy nyilvántartásba vett felhasználó használhat fel. *
(5) 2 liter vagy annál nagyobb kiszerelésű teljesen denaturált alkoholt adóraktár engedélyese és felhasználói engedélyes szerelhet ki.
(6) Az adóraktárban a denaturált terméket a nem denaturált terméktől, valamint a különböző denaturálási eljárásokkal denaturált termékeket egymástól is elkülönítetten kell tárolni.
(7) A denaturáláshoz felhasznált anyag a denaturált termékből nem vonható ki és a denaturált termékhez nem keverhető olyan anyag, amely a denaturált termék hatását ízre vagy szagra megváltoztatja.
(8) * Ha az etil-alkoholt tartalmazó termék 133. § (1) bekezdés k) pontja szerinti magyarországi denaturálása a 3199/93/EK bizottsági rendelet mellékletének III. részében meghatározott denaturálási eljárással történt, a termék a 3199/93/EK bizottsági rendelet mellékletének III. része szerint az adott denaturálási eljárást alkalmazó tagállamban lévő címzettnek szállítható.
145. § (1) * A jövedéki adó mértéke *
a) * a cigarettára 29 500 forint/ezer darab és a kiskereskedelmi eladási ár 24 százaléka, de legalább 41 800 forint/ezer darab,
b) * a szivarra, a szivarkára a kiskereskedelmi eladási ár 14 százaléka, de legalább 4840 forint/ezer darab,
c) * a finomra vágott fogyasztási dohányra és az egyéb fogyasztási dohányra 25 960 forint/kilogramm,
d) * a töltőfolyadékra 33 forint/milliliter,
e) * az új dohánytermék-kategóriák dohányt tartalmazó, vagy dohánnyal együtt fogyasztott
ea) egyszer használatos termékeire 35 forint/darab (szál),
eb) folyadékára 70 forint/milliliter,
f) * a füst nélküli dohánytermékre 25 960 forint/kilogramm,
g) * a dohányzást helyettesítő nikotintartalmú termékre 25 960 forint/kilogramm,
h) * a hevített termékre 35 forint darabonként (szálanként).
(2) A jövedéki adó megállapítása szempontjából a cigaretta tételes adójának alapját kétszerezni kell, ha annak hossza – füstszűrő és szopóka nélkül – meghaladja a 8 centimétert, de nem hosszabb, mint 11 centiméter, háromszorozni kell, ha annak hossza – füstszűrő és szopóka nélkül – meghaladja a 11 centimétert, de nem hosszabb, mint 14 centiméter; az előzőek szerinti mérettartomány minden további 3 centiméterenkénti növekedése esetén a tételes adó alapjának szorzószámát eggyel növelni kell.
(3) * Az általános forgalmi adó alapja – figyelemmel a (4) bekezdésre – a Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatósága honlapján közzétett, az adót tartalmazó kiskereskedelmi eladási ár. Az általános forgalmi adó mértéke az áfatörvény általános adó mértékének megfelelő azon százalékérték, amelyet akkor kell alkalmazni, amikor az adott pénzösszeget úgy kell tekinteni, mint amely fizetendő általános forgalmi adót is tartalmaz.
(4) * A zárjegy nélküli dohánygyártmány esetében – kivéve a 9. § (1) bekezdés a) és b) pontja szerinti terméket –, ha ugyanazon termékválasztékot
a) belföldön is forgalmazzák, a Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatósága honlapján közzétett, az adót tartalmazó árat,
b) belföldön nem forgalmazzák, a Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatósága honlapján közzétett, az adott dohánygyártmány típusra és kiszerelési mennyiségre vonatkozó legmagasabb, adót tartalmazó kiskereskedelmi árat kell kiskereskedelmi eladási árnak tekinteni.
(5) * A dohánygyártmány a fiatalkorúak dohányzásának visszaszorításáról és a dohánytermékek kiskereskedelméről szóló törvényben (a továbbiakban: Fdvtv.) meghatározott dohánytermék-kiskereskedelem, továbbá az Fdvtv. 1. § (3) bekezdésében meghatározott kiskereskedelmi értékesítés keretében csak a Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatósága honlapján közzétett áron értékesíthető, kivéve a 67. § (3) bekezdése szerinti visszavásárlás esetét.
146. § Az állami adó- és vámhatóság a magánszemély által harmadik országból behozott, az utasok személyi poggyászában importált termékek általános forgalmi adó és jövedéki adó mentességéről szóló törvény szerinti adómentes mennyiséget meghaladó mennyiségű, és a 17. életévét be nem töltött személy esetében a harmadik országból behozott dohánygyártmány fogyasztói csomagolását a vámjogi szabadforgalomba bocsátáskor az adó megfizetését igazoló jellel látja el.
147. § * (1) * Az általánosforgalmiadó-alany az általános forgalmi adót a dohánygyártmányok után a jövedéki adóval azonos időpontban köteles bevallani és megfizetni.
(2) * Az az általánosforgalmiadó-alany, aki a dohánygyártmányok után e törvény szerint köteles általános forgalmi adót fizetni, e tevékenysége tekintetében az áfatörvénynek az alanyi adómentességre vonatkozó szabályait nem alkalmazhatja.
(3) Az általánosforgalmiadó-alany a dohánygyártmányok értékesítése tekintetében az áfatörvényben meghatározott számlaadási kötelezettségének olyan módon tesz eleget, hogy ezen termékértékesítéséről kibocsátott számlában, egyszerűsített számlában nem tüntethet fel áthárított általános forgalmi adót, felszámított általánosforgalmiadó-mértéket és annak az általános forgalmi adót is tartalmazó ellenértékre vetített százalékértékét, továbbá – a jövedéki kiskereskedelmi tevékenység keretében végzett termékértékesítés kivételével – a termék megnevezése mellett tájékoztató adatként fel kell tüntetnie az értékesített dohánygyártmány kiskereskedelmi eladási árát is.
(4) Az általánosforgalmiadó-alany a dohánygyártmányok értékesítése tekintetében – az áfatörvény alkalmazásában – adólevonásra jogosító termékértékesítést végez, és – az áfatörvény visszaigénylésre jogosító feltételei szempontjából – a dohánygyártmányok értékesítéséből származó, az általános forgalmi adót nem tartalmazó ellenérték a visszaigénylésre jogosító adóköteles termékértékesítés összesített adóalapjába tartozónak tekinthető.
148. § (1) Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben határozza meg a szárított dohány és fermentált dohány előállításával, tárolásával és kereskedelmével kapcsolatos részletes szabályokat.
(2) Felhatalmazást kap az adópolitikáért felelős miniszter, hogy rendeletben határozza meg *
a) az engedélyek iránti kérelemre, az engedélyezésre, az engedélyesek tevékenységére vonatkozó részletes szabályokat;
b) a nyilvántartásba vételre és a bejelentésekre vonatkozó részletes szabályokat;
c) a jövedéki termék előállítására, tárolására, szállítására, forgalmazására vonatkozó részletes szabályokat;
d) a nyilvántartások vezetésére, az állami adó- és vámhatóság felé teljesítendő adatszolgáltatásokra, a bizonylatok adattartalmának meghatározására, kiállításukra és az állami adó- és vámhatóság felé történő megküldésükre vonatkozó részletes szabályokat;
e) az adó-visszaigénylés és az adófizetési kötelezettség alóli mentesülés érvényesítésének részletes szabályait;
f) * a zárjegyre és a hivatalos zárra vonatkozó részletes szabályokat, a hivatalos zár előállításának engedélyezési eljárásának részletes szabályait és a hivatalos zár előállítója általi adatszolgáltatás adattartalmára vonatkozó szabályokat;
g) a jövedéki ellenőrzésre, a lefoglalásra és az elkobzásra vonatkozó részletes szabályokat;
h) a kisüzemi bortermelőre, a bérfőzésre és a magánfőzésre vonatkozó részletes szabályokat.
(3) Felhatalmazást kap az adópolitikáért felelős miniszter, hogy – a külpolitikáért felelős miniszterrel és a honvédelemért felelős miniszterrel egyetértésben – rendeletben állapítsa meg a diplomáciai és konzuli képviselet, valamint a nemzetközi szervezet és a diplomáciai és konzuli képviselet tagja és a nemzetközi szervezet tagja által megfizetett adó visszaigénylésének részletes szabályait.
(4) *
149. § (1) * Ez a törvény – a (2)–(5) bekezdésben meghatározott kivétellel – 2016. november 1-jén lép hatályba.
(2) * A 157. § (6) bekezdése 2017. január 1-jén lép hatályba.
(3) * Az 1–19. §, a 20. § (1)–(4) bekezdése, a 21–79. §, a 81–147. §, a 152–156. §, 157. § (1)–(5) bekezdése, 158–172. §, valamint a 174. § (1)–(2) bekezdése 2017. július 1-jén lép hatályba.
(4) * A 174. § (4) bekezdése 2017. július 2-án lép hatályba.
(5) * A 20. § (5) bekezdése és a 80. § 2018. január 1-jén lép hatályba.
(6)–(7) *
150. § * (1) * E törvényt – a (12) bekezdésben meghatározott eltéréssel – a 2017. július 1-jén vagy azt követően keletkezett adómegállapítási és adóbevallási kötelezettségekre kell alkalmazni.
(2) * Az a jövedéki adóról és a jövedéki termékek forgalmazásának különös szabályairól szóló 2003. évi CXXVII. törvény (a továbbiakban: régi Jöt.) szerinti adóraktári engedéllyel, bejegyzett kereskedői engedéllyel, bejegyzett feladói engedéllyel, felhasználói engedéllyel vagy jövedéki engedéllyel rendelkező személy, aki tevékenységét 2017. június 30-át követően folytatni kívánja, 2017. május 15-ig nyújt be nyilatkozatot arról, hogy tevékenységét változatlan formában vagy módosítva vagy az engedélyek összevonásával kívánja tovább folytatni, valamint adóraktári engedélyes, bejegyzett kereskedői engedélyes adatszolgáltatását az állami adó- és vámhatóság által biztosított információs rendszeren vagy közvetlen elektronikus adatkapcsolaton keresztül kívánja teljesíteni az elektronikus engedély kiadását követően, továbbá nyilatkozik az e törvénynek megfelelő jövedéki biztosíték számításáról és nyújtásának módjáról, tervezett időpontjáról, valamint arról, hogy az új engedély kiadását követően a szabadforgalomba bocsátásról azonnali vagy napi adatszolgáltatást kíván teljesíteni 2017. július 1-jétől. Az állami adó- és vámhatóság 2017. május 31-ig az e törvénynek megfelelő tartalmú engedélyokirat tervezetét elkészíti és megküldi az engedélyesnek, aki 2017. június 9-ig észrevételt, javaslatot tehet az okirattervezet módosítására, ennek hiányában az állami adó- és vámhatóság az okirattervezet tartalmát az engedélyes által elfogadottnak tekinti. Az állami adó- és vámhatóság a gazdálkodó által megtett nyilatkozatok alapján, az engedélyes által elfogadott okirattervezetnek megfelelő tartalmú elektronikus engedélyt ad ki az engedélyes részére 2017. június 30-ig 2017. július 1-jei érvényesség kezdettel, a korábbi engedély 2017. június 30-ával hatályát veszti. Az engedélyes a 2017. június 30-án hatályos jövedéki biztosítéki szabályoknak megfelelően nyújtott jövedéki biztosítékkal az e törvénynek megfelelően nyújtott jövedéki biztosíték állami adó- és vámhatóság általi jóváhagyásáig, de legfeljebb 2017. október 1-jéig végezheti tevékenységét.
(3) * A régi Jöt. szerinti egyszerűsített adóraktár-engedélyes 2017. május 15-ig nyilatkozik arról, hogy 2017. június 30-át követően tevékenységét kisüzemi bortermelőként vagy egyszerűsített adóraktár engedélyeseként kívánja-e folytatni. Az állami adó- és vámhatóság a tevékenységre vonatkozóan rendelkezésére álló adatok, illetve a megtett nyilatkozat alapján az egyszerűsített adóraktári engedéllyel 2017. június 30-át követően tovább működő engedélyes részére 2017. május 31-ig az e törvény rendelkezéseinek megfelelő tartalmú engedélyokirat tervezetét elkészíti és megküldi, aki 2017. június 9-ig észrevételt, javaslatot tehet az okirattervezet módosítására, ennek hiányában az állami adó- és vámhatóság az okirattervezet tartalmát az engedélyes által elfogadottnak tekinti. Az állami adó- és vámhatóság a gazdálkodó által megtett nyilatkozatok alapján, az engedélyes által elfogadott okirattervezetnek megfelelő tartalmú elektronikus engedélyt ad ki az engedélyes részére 2017. június 30-ig 2017. július 1-jei hatálybalépéssel, a korábbi engedély 2017. június 30-ával hatályát veszti. A nyilatkozatuk szerint tevékenységüket kisüzemi bortermelőként tovább folytató egyszerűsített adóraktári engedélyesek esetében az engedély hatályvesztésére figyelemmel a régi Jöt. 49. § (3) bekezdés b) pontja szerinti készletfelvételt nem kell elvégezni.
(4) * A régi Jöt. szerinti adóraktár-engedélyes, bejegyzett kereskedő, bejegyzett feladó, felhasználói engedélyes, jövedéki engedélyes a régi Jöt. alapján vezetni rendelt nyilvántartásokat 2017. június 30-ával lezárja és a jogcímkódok átvezetésével a záró készletet az e törvény szerint vezetni rendelt nyilvántartásba nyitó készletként átvezeti.
(5) * A régi Jöt. szerinti adómentes felhasználói engedéllyel rendelkező személy 2017. május 15-ig írásban nyilatkozik arról, hogy tevékenységét adóraktári engedéllyel kívánja-e folytatni 2017. június 30-át követően. Ha tevékenységét nyilatkozata szerint adóraktári engedéllyel kívánja folytatni és 2017. május 20-ig benyújtja az adóraktári engedély iránti kérelmet az állami adó- és vámhatósághoz, az állami adó- és vámhatóság 2017. május 31-ig az e törvénynek megfelelő tartalmú engedélyokirat tervezetét elkészíti és megküldi az engedélyesnek, aki 2017. június 9-ig észrevételt, javaslatot tehet az okirattervezet módosítására, ennek hiányában az állami adó- és vámhatóság az okirattervezet tartalmát az engedélyes által elfogadottnak tekinti. Az állami adó- és vámhatóság a gazdálkodó által megtett nyilatkozatok alapján, az engedélyes által elfogadott okirattervezetnek megfelelő tartalmú elektronikus engedélyt ad ki az engedélyes részére 2017. június 30-ig 2017. július 1-jei hatálybalépéssel, az adómentes felhasználói engedély 2017. június 30-ával hatályát veszti. A régi Jöt. szerinti adómentes felhasználó a régi Jöt. alapján vezetni rendelt nyilvántartásokat a régi Jöt. szerinti adómentes felhasználói engedély hatályvesztésének napjával lezárja és – ha tevékenységét adóraktári engedéllyel folytatja tovább – a jogcímkódok átvezetésével a záró készletet a 23. § szerint vezetni rendelt nyilvántartásba nyitó készletként átvezeti, azzal, hogy a 24. § szerinti adatszolgáltatási kötelezettségnek az elektronikus engedély hatálybalépésének napjától köteles eleget tenni, valamint az e törvény szerinti engedély érvényességének kezdetét megelőző elszámolási időszaka tekintetében elszámolási kötelezettségét a régi Jöt. szerint teljesíti.
(6) * Az olyan, régi Jöt. szerint engedéllyel rendelkező személy esetében, amikor e törvény szerint a tevékenység végzéséhez nyilvántartásba vétel szükséges, az engedély elektronikus nyilvántartásba vétellé alakítása érdekében az állami adó- és vámhatóság 2017. május 31-ig megküldi az elektronikus nyilvántartásba felvenni tervezett adatokat a régi Jöt. szerinti engedélyesnek, aki 2017. június 9-ig észrevételt, javaslatot tehet az elektronikus nyilvántartásba felvenni tervezett adatokkal kapcsolatban, ennek hiányában az állami adó- és vámhatóság a megküldött adattartalmat a régi Jöt. szerinti engedélyes által elfogadottnak tekinti és a régi Jöt. szerinti engedélyt elektronikus nyilvántartásba vétellé alakítja át. Ha a régi Jöt. szerinti engedélyes a régi Jöt. alapján nyilvántartás vezetésére kötelezett, a régi Jöt. szerinti nyilvántartást a régi Jöt. szerinti engedély hatályvesztésének napjával lezárja és a jogcímkódok átvezetésével a záró készletet az e törvény szerint vezetni rendelt nyilvántartásba nyitó készletként átvezeti.
(7) * A régi Jöt. szerint motorfejlesztést végző személy által tett bejelentés e törvény szerint tett bejelentésnek minősül, ha a motorfejlesztés időtartama 2017. június 30-ig nem telt le, ilyen esetben a motorfejlesztést megvalósító személy a tevékenységről a régi Jöt. szerint vezetett nyilvántartását a motorfejlesztés időtartamának végéig tovább vezetheti.
(8) * Adójeggyel ellátott dohánygyártmány 2017. szeptember 1-jéig bocsátható szabadforgalomba. Az adójegyek átvételére, az adójegyek alkalmazására, az adójegyekről teljesítendő elszámolásra, az adó-visszaigénylésre, az adójegy eltávolítására, felülragasztására, az adójegyekről teljesítendő napi adatszolgáltatásra, valamint az adójeggyel ellátott dohánygyártmányok értékesítésére a 2017. június 30-án hatályban lévő rendelkezéseket kell alkalmazni.
(9) * A 24. § szerinti adatszolgáltatásnak az adatszolgáltatásra kötelezett által 2017. szeptember 30-áig, valamint – abban az esetben, ha az adóraktár engedélyese által nyújtott jövedéki biztosíték mértéke eléri a 2017. június 30-i szintet – 2017. december 31-ig okozott hibája miatt az állami adó- és vámhatóság csak akkor alkalmazhat hátrányos jogkövetkezményt, ha bizonyítható, hogy az adatküldésre kötelezett célja a központi költségvetés bevételének csökkentése vagy a jövedéki biztosítéki szabályok kikerülése volt a hibás adatszolgáltatás által.
(10) * E § alkalmazásakor a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló törvény sommás eljárásra vonatkozó szabályait nem lehet alkalmazni.
(11) * A 2017. július 1-jét megelőző időpontig érvényesíthető jövedéki biztosíték esetén a felajánlott új jövedéki biztosíték nyújtásakor az engedélyes nyújthat a régi Jöt. szerinti biztosítékmaximumot meghaladó jövedéki biztosítékot is.
(12) * A 111. § (5) bekezdése szerinti ügyletek esetében e törvény rendelkezéseit az olyan, 2017. június 30-át követően kezdődő elszámolással vagy fizetéssel érintett időszakokra kell először alkalmazni, amelyek tekintetében a fizetés esedékessége, valamint a számla vagy a nyugta kibocsátásának időpontja 2017. június 30-át követő időpont. Minden olyan elszámolással vagy fizetéssel érintett időszak esetében, ahol az időszak 2017. július 1-je előtt kezdődött, az energiaadóról szóló 2003. évi LXXXVIII. törvény 2017. június 30. napján hatályos rendelkezéseit kell alkalmazni az adókötelezettség, adófizetési kötelezettség, adó-visszaigénylési jog megállapítására és bevallására.
(13) * A régi Jöt. szerinti adófizetésre kötelezett adóalany 2017. június hónapban keletkezett adófizetési kötelezettségének és adólevonási jogának megállapítására és bevallására, valamint az ehhez kapcsolódó termékmérleg havi zárás, a külön nyilvántartás havi zárás, a szállítási nyilvántartás havi zárás benyújtására, továbbá a 2017. június hónapra vonatkozó adatszolgáltatásra, illetve az adómentes felhasználó 2017. év második negyedéve tekintetében elkészítendő elszámolására és adóbevallási, adófizetési kötelezettségére a 2017. június 30-án hatályban lévő rendelkezéseket kell alkalmazni.
(14) * Dohánygyártmány zárjegy megrendelés 2017. május 15-től, a (2) bekezdés szerinti nyilatkozat adását, a (17) bekezdés szerinti esetben pedig az ott meghatározott kérelem benyújtását követően nyújtható be.
(15) * A dohánygyártmányokra 2017. július 1-jét megelőzően átvett zárjegyek bejelentésköteles készletváltozásáról 2017. június 30-ig teljesítendő bejelentést a régi Jöt. 2017. június 30-án hatályban lévő rendelkezései alapján az állami adó- és vámhatóság által rendszeresített elektronikus nyomtatvány alkoholtermék-zárjegyek készletváltozásának bejelentésére szolgáló lapján kell teljesíteni.
(16) * A (2) bekezdésében foglalt rendelkezést kell alkalmaznia a régi Jöt. szerint nyilvántartásba vett személynek is, kivéve – a (7) bekezdésében foglaltakra figyelemmel – a motorfejlesztést végző nyilvántartásba vett személyt. A (2) bekezdés alkalmazásában engedély alatt nyilvántartásba vételt, engedélyes alatt nyilvántartásba vettet kell érteni és az e törvény szerinti nyilvántartásba vétel megtörténtéig, amelyet legkésőbb 2017. október 30-ig végez el az állami adó- és vámhatóság, a régi Jöt. szerinti nyilvántartásba vétel alapján folytatható a tevékenység.
(17) * Ha a régi Jöt. szerinti bejegyzett kereskedői engedéllyel rendelkező személy tevékenységét e törvény szerinti adóraktári engedéllyel kívánja folytatni 2017. június 30-át követően, az adóraktári engedély iránti, 2017. július 1-jét megelőzően benyújtott kérelmét az állami adó- és vámhatóság e törvény alapján bírálja el és – ha a kérelem a jogszabályi követelményeknek megfelel – 2017. július 1-jei hatálybalépéssel adja ki az adóraktári engedélyt.
(18) * Ha a régi Jöt. szerinti jövedéki engedélyes kereskedői engedéllyel rendelkező személy engedélyében szereplő telephelyre ugyanazon személy részére a (17) bekezdés szerint kiadott adóraktári engedély lép hatályba 2017. június 30-át követően, az adóraktári engedély hatályba lépésének időpontjában az adóraktári engedély hatálybalépését megelőzően a jövedéki engedély alapján beszerzett és adójeggyel vagy zárjeggyel ellátott, az adóraktári engedélyben szereplő telephelyen tárolt jövedéki termékkészletet az adóraktár engedélyese az adóraktári engedély birtokában, a szabad forgalomba bocsátott termékek forgalmazására vonatkozó szabályok szerint tárolhatja és forgalmazhatja legkésőbb 2017. december 31-ig.
(19) * Az egyszerűsített adóraktár engedélyese a 136. § (3) bekezdés, a kisüzemi bortermelő a 137. § (3) bekezdés szerinti, 2017. augusztus 15-én esedékes adóbevallását a 2016. december 1–2017. július 31. időszak tekintetében nyújtja be és a 2017. augusztus 15-én esedékes jövedéki adatszolgáltatását és a 138. § (5) bekezdés szerinti hivatalos zár elszámolást a 2017. június 30-án hatályos jövedéki szabályok szerint nyújtja be az állami adó- és vámhatósághoz.
(20) A (2)–(3), (5) és (16) bekezdés szerinti nyilatkozatot, a (2)–(3) bekezdés szerinti észrevételt és a (14) bekezdés szerinti megrendelést az állami adó- és vámhatóság által rendszeresített nyomtatványon kell benyújtani.
(21) * Ha a (2)–(3), (5) és (16) bekezdés szerinti nyilatkozattételre kötelezett személy a jövedéki adóról szóló 2016. évi LXVIII. törvény módosításáról szóló 2017. évi XXI. törvény hatályba lépéséig nem tett eleget nyilatkozattételi kötelezettségének, akkor az állami adó- és vámhatóság 2017. április 15-ig tájékoztatja a nyilatkozattételi határidő elmulasztásának jogkövetkezményeiről.
(22) * A (2) bekezdés szerinti nyilatkozatban közvetlen elektronikus adatkapcsolaton keresztül történő adatküldést választó adatszolgáltatásra kötelezett személynek az adatküldés tesztelését 2017. május 15-ig meg kell kezdenie az állami adó- és vámhatóságnál tesztelésre történő bejelentkezéssel, vagy igazolnia kell, hogy olyan számítógépes szoftvert kíván használni 2017. július 1-jétől az adatküldésre, amelynek tesztelése az állami adó- és vámhatóságnál 2017. május 15-ig megkezdődött. A tesztelésre kötelezett személy e bekezdésbeli kötelezettségének elmulasztása esetén a régi Jöt. szerint nyújtott jövedéki biztosítéka 0,5%-ának megfelelő összegű bírsággal sújtható.
(23) * Ha a (2)–(3), (5) és (16) bekezdés szerinti nyilatkozattételre kötelezett személy a jövedéki adóról szóló 2016. évi LXVIII. törvény módosításáról szóló 2017. évi XXI. törvény hatályba lépéséig a (2)–(3), (5) és (16) bekezdés szerinti nyilatkozatot tett, akkor az állami adó- és vámhatóság a határidőt megtartottnak tekinti és lefolytatja a jövedéki adóról szóló 2016. évi LXVIII. törvény módosításáról szóló 2017. évi XXI. törvénnyel megállapított (2)–(3), (5) és (16) bekezdés szerinti eljárást.
(24) * A 19. § (1) bekezdés k) pontja, a 67. § (1) bekezdés a) pont ac) alpontja és a 74. § (1) bekezdés k) pontja szerinti rendelkezést az e bekezdés hatálybalépésekor folyamatban lévő adóigazgatási eljárásban is alkalmazni kell.
(25) * A 2020. június 30-ig szabadforgalomba bocsátott és 2020. augusztus 31-ig az Fdvtv.-ben meghatározott dohánytermék-kiskereskedelmi és az Fdvtv. 1. § (3) bekezdésében meghatározott kiskereskedelmi értékesítés helyére kiszállított, zárjegy nélküli töltőfolyadék és új dohánytermék-kategóriák korlátozás nélkül értékesíthetők a 145. § (5) bekezdése szerinti áron.
(26) * A nikotinmentes töltőfolyadékkal kereskedelmi tevékenységet folytató személy a 2020. február 29-én készleten lévő nikotinmentes töltőfolyadék mennyiségéről 2020. március 10-ig bejelentést tesz az állami adó- és vámhatósághoz.
(27) * A nikotinmentes töltőfolyadékkal kereskedelmi tevékenységet folytató személy a 2020. február 29-én készleten lévő nikotinmentes töltőfolyadékot 2020. április 30-ig értékesítheti jövedéki engedélyes kereskedőnek, az Fdvtv.-ben meghatározott dohánytermék-kiskereskedőnek és az Fdvtv. 1. § (3) bekezdése szerinti kiskereskedőnek.
(28) * A 67. § (4) bekezdésétől és a 68. § (2) bekezdésétől eltérően 2020. április 30-ig nincs szükség az állami adó- és vámhatóság előzetes engedélyére nikotinmentes töltőfolyadék beszerzéséhez.
(29) * A (26) bekezdés szerinti személy a 2020. május 1-jén készleten lévő nikotinmentes töltőfolyadék készletének megsemmisítéséről legkésőbb 2020. május 5-ig bejelentést tesz az állami adó- és vámhatósághoz.
(30) * A 74. § rendelkezéseitől eltérően a füst nélküli dohánytermék és a dohányzást helyettesítő nikotintartalmú termék 2020. július 1. napjáig zárjegy nélkül bocsátható szabadforgalomba és forgalmazható belföldön azzal, hogy a 2020. június 30-ig szabadforgalomba bocsátott és 2020. augusztus 31-ig az Fdvtv.-ben meghatározott dohánytermék-kiskereskedelmi és az Fdvtv. 1. § (3) bekezdésében meghatározott kiskereskedelmi értékesítés helyére kiszállított zárjegy nélküli füst nélküli dohánytermék és dohányzást helyettesítő nikotintartalmú termék korlátozás nélkül értékesíthető a 145. § (5) bekezdése szerinti áron.
(31) * Az egyes adótörvények módosításáról szóló 2020. évi CXVIII. törvénnyel módosított 3. § (1) bekezdés 44. pont d) alpont, 7. § (2) bekezdés j) pont, 8. § (1) bekezdés q) pont, 9. § (4a) bekezdés, 17. § (5) bekezdés, 30. § (2) bekezdés, 78. § (3)–(4) bekezdés, 96. § (2a) bekezdés, 100. § (6a) bekezdés szerinti rendelkezéseket az e rendelkezés hatálybalépésekor folyamatban lévő adóigazgatási eljárásban is alkalmazni kell.
(32) * Az egyes adótörvények módosításáról szóló 2020. évi CXVIII. törvénnyel megállapított 101/A. §-t és 103. § (1) bekezdés d) pontját az e rendelkezés hatálybalépésekor folyamatban lévő adóigazgatási eljárásban is alkalmazni kell.
(33) * Az egyes adótörvények módosításáról szóló 2021. évi LXIX. törvénnyel megállapított 3. § (3) bekezdés 17. pontját a hatálybalépésekor folyamatban lévő adóigazgatási eljárásokban is alkalmazni kell.
(34) * Az állami adó- és vámhatóság a 2023. február 13-át megelőzően kiadott adóraktári engedélyt, jövedéki engedélyt, bejegyzett kereskedői engedélyt és bejegyzett feladói engedélyt 2023. február 13-i hatállyal kiegészíti a szabadforgalomba bocsátott, kereskedelmi céllal másik tagállamba feladott, illetve másik tagállamból átvett jövedéki termékek szállításának lehetőségével, továbbá a 2023. február 13-át megelőzően nyilvántartásba vett kisüzemi bortermelő nyilvántartásba vételében szereplő adatokat 2023. február 13-i hatállyal kiegészíti a szabadforgalomba bocsátott, kereskedelmi céllal másik tagállamba feladott jövedéki termékek szállításának lehetőségével.
(35) * 2023. február 13-át megelőzően másik tagállamból adózottan feladott jövedéki termék átvételére a feladáskor hatályos szabályokat kell alkalmazni a jövedéki termék átvételéig, de legkésőbb 2023. december 31-ig.
(36) * A 74. § rendelkezéseitől eltérően a jövedéki kiskereskedő és a kereskedelemről szóló törvény szerinti kiskereskedelmi tevékenységet folytató a zárjegy nélküli hevített terméket az Fdvtv. 24/A. § (14) bekezdésében meghatározott időpontig értékesítheti.
(37) * A légitársaságok hozzájárulásáról és egyes adótörvények módosításáról szóló 2023. évi LIX. törvénnyel megállapított 67. § (1a) bekezdés c) pontját a hatálybalépésekor folyamatban lévő adóigazgatási eljárásokban is alkalmazni kell.
(38) * A légitársaságok hozzájárulásáról és egyes adótörvények módosításáról szóló 2023. évi LIX. törvénnyel megállapított 86. § (5) és (6) bekezdés rendelkezéseit a kötelező érvényű vámtarifabesorolásra is alkalmazni kell, azzal az eltéréssel, hogy kötelező érvényű KN-kód besorolás alatt kötelező érvényű vámtarifabesorolást kell érteni, továbbá KN-kód alatt a vizsgált határozatban megállapított vámtarifaszámot is kell érteni.
(39) * Az az egyszerűsített adóraktár engedélyes vagy kisüzemi bortermelő, aki a 2022. augusztus 1.–2023. július 31. borpiaci évre vonatkozó 136. § (2) bekezdése vagy 137. § (3) bekezdése szerinti kötelezettségét e rendelkezés hatálybalépésének időpontjáig nem teljesítette, e rendelkezés hatálybalépését követő 30 napon belül teljesíti kötelezettségét.
151. § * A 2021. január 1-jét megelőzően előállított magánfőzött párlatra az előállításkor hatályos szabályokat kell alkalmazni.
152. § Ez a törvény a következő uniós jogi aktusoknak való megfelelést szolgálja:
a) * a jövedéki adóra vonatkozó általános rendelkezések megállapításáról szóló, 2019. december 19-i (EU) 2020/262 tanácsi irányelv,
b) az energiatermékek és a villamos energia közösségi adóztatási keretének átszervezéséről szóló, 2003. október 27-i 2003/96/EK tanácsi irányelv,
c) * az alkohol és az alkoholtartalmú italok jövedéki adója szerkezetének összehangolásáról szóló 92/83/EGK irányelv módosításáról szóló, 2020. július 29-i (EU) 2020/1151 tanácsi irányelvvel módosított, az alkohol és az alkoholtartalmú italok jövedéki adója szerkezetének összehangolásáról szóló, 1992. október 19-i 92/83/EGK tanácsi irányelv,
d) az alkohol és az alkoholtartalmú italok jövedékiadó-mértékének közelítéséről szóló, 1992. október 19-i 92/84/EGK tanácsi irányelv,
e) a belső piaci szolgáltatásokról szóló, 2006. december 12-i 2006/123/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv,
f) a gázolaj és a kerozin adóügyi jelölőanyagáról szóló, 1995. november 27-i 95/60/EK tanácsi irányelv,
g) a dohánygyártmányokra alkalmazott jövedéki adó szerkezetéről és adókulcsáról szóló, 2011. június 21-i 2011/64/EU tanácsi irányelv,
h) a 2008/118/EK tanácsi irányelv ellenőrzési és szállítási rendelkezéseinek a 2003/96/EK tanácsi irányelv 20. cikkének (2) bekezdésével összhangban egyes adalékokra történő alkalmazásáról szóló, 2012. április 20-i 2012/209/EU bizottsági végrehajtási határozat,
i) *
153. § (1) A törvény tervezetének a műszaki szabályokkal és az információs társadalom szolgáltatásaira vonatkozó szabályokkal kapcsolatos információszolgáltatási eljárás megállapításáról szóló, 2015. szeptember 9-i 2015/1535 európai parlamenti és tanácsi irányelv szerinti előzetes bejelentése megtörtént.
(2) A 28–30. § és a 67. § tervezetének a belső piaci szolgáltatásokról szóló, 2006. december 12-i, 2006/123/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 15. cikk (7) és 39. cikk (5) bekezdése szerinti előzetes bejelentése megtörtént.
154–173. § *
174. § (1)–(2) *
(3) *
(4) *
