A jogszabály mai napon ( 2018.08.18. ) hatályos állapota.
A jelek a bekezdések múltbeli és jövőbeli változásait jelölik.

Megnyitom a Jogtárban

 

2016. évi CXXX. törvény

a polgári perrendtartásról * 

Az Országgyűlés

a magyar perjogi hagyományokra és az európai jogfejlődés vívmányaira építő, a felek felelős pervitelén és a bíróság aktív pervezetésén alapuló, a koncentrált per feltételeit biztosító szabályozás megteremtése céljából,

a polgárok szolgálatát biztosító, a közjónak és a józan észnek megfelelő jogalkalmazás eszméjétől vezérelve,

a magánjogi jogviták tisztességes eljárás elvén nyugvó rendezése és az anyagi jogok hatékony érvényre juttatása érdekében

az Alaptörvény 25. cikk (2) bekezdés a) pontja végrehajtására a következő törvényt alkotja:

ELSŐ RÉSZ

ALAPVETÉSEK

I. FEJEZET

A TÖRVÉNY HATÁLYA ÉS AZ ALAPELVEK

1. A törvény hatálya

1. § [A törvény hatálya]

(1) E törvényt kell alkalmazni a bíróság eljárására, ha jogszabály biztosítja a bírói utat és törvény nem rendeli eltérő szabályok alkalmazását.

(2) A bíróság az e törvény hatálya alá tartozó jogvitát erre irányuló kérelem esetén bírálja el.

2. Alapelvek

2. § [A rendelkezési elv]

(1) A felek szabadon rendelkeznek perbe vitt jogaikkal.

(2) A bíróság - törvény eltérő rendelkezése hiányában - a felek által előterjesztett kérelmekhez és jognyilatkozatokhoz kötve van.

3. § [A perkoncentráció elve]

A bíróságnak és a feleknek törekedniük kell arra, hogy az ítélet meghozatalához szükséges valamennyi tény és bizonyíték olyan időpontban álljon rendelkezésre, hogy a jogvita lehetőleg egy tárgyaláson elbírálható legyen.

4. § [A felek eljárástámogatási és igazmondási kötelezettsége]

(1) A felek kötelesek előmozdítani az eljárás koncentrált lefolytatását és befejezését.

(2) A perben jelentős tények állítása, és az alátámasztásukra szolgáló bizonyítékok rendelkezésre bocsátása - törvény eltérő rendelkezése hiányában - a feleket terheli.

(3) A felek tényállításaikat és egyéb, tényekre vonatkozó nyilatkozataikat a valóságnak megfelelően kötelesek előadni.

(4) A bíróság azt a felet, aki önhibájából a perben jelentős tények tekintetében olyan nyilatkozatot tesz, amelyről bebizonyosodik, hogy valótlan, pénzbírság megfizetésére kötelezi, valamint az e törvényben meghatározott más jogkövetkezménnyel sújtja.

5. § [A jóhiszeműség elve]

(1) A felek és más perbeli személyek eljárási jogaik gyakorlása és kötelezettségeik teljesítése során jóhiszeműen kötelesek eljárni.

(2) A bíróság azt a felet vagy más perbeli személyt, aki a jóhiszeműség követelményével ellentétes magatartást tanúsít, pénzbírság megfizetésére kötelezi, valamint az e törvényben meghatározott más jogkövetkezménnyel sújtja.

6. § [A bíróság közrehatási tevékenysége]

A bíróság a perkoncentráció érvényesülése érdekében az e törvényben meghatározott módon és eszközökkel hozzájárul ahhoz, hogy a felek eljárási kötelezettségeiket teljesíthessék.

MÁSODIK RÉSZ

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

II. FEJEZET

ÉRTELMEZŐ RENDELKEZÉSEK

7. § [Értelmező rendelkezések]

(1) E törvény alkalmazásában:

1. anyagi jogi kifogás: a keresettel - ideértve a viszontkeresetet és beszámítást is - érvényesített jog érvényesíthetőségét kizáró, megszüntető vagy gátló anyagi jogi rendelkezésre történő hivatkozás;

2. azonosító adatok nem természetes személy esetén: székhely, kézbesítési cím (ha székhelytől eltér), nyilvántartó hatóság és nyilvántartási szám, adószám, perben eljáró törvényes vagy szervezeti képviselőjének neve és kézbesítési címe;

3. azonosító adatok természetes személy esetén: lakóhely (lakóhely hiányában tartózkodási hely), kézbesítési cím (ha lakóhelytől vagy tartózkodási helytől eltér), születési hely és idő, anyja neve, perbeli cselekvőképesség hiányában törvényes képviselő neve és kézbesítési címe;

4. ellenkérelem-változtatás: ha a fél az ellenkérelmével - ideértve a viszontkeresettel és beszámítással szembeni ellenkérelmét is - összefüggésben előadott korábbi

a) tényállításához képest eltérő vagy további tényre hivatkozik,

b) jogállításához, illetve jogi érveléséhez képest eltérő vagy további anyagi jogi kifogásra, illetve jogi érvelésre hivatkozik, vagy

c) tényállítást, jogállítást, kérelmet részben vagy egészben elismerő, illetve azokat nem vitató nyilatkozatát visszavonja, ideértve azt is, ha a nem vitatottnak, illetve nem ellenzettnek tekintendő tény-, illetve jogállítást vagy kérelmet utóbb vitatja;

5. fogyasztó: a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (a továbbiakban: Ptk.) szerinti fogyasztó;

6. gazdálkodó szervezet: a gazdasági társaság, az európai részvénytársaság, az egyesülés, az európai gazdasági egyesülés, az európai területi társulás, a szövetkezet, a lakásszövetkezet, az európai szövetkezet, a vízgazdálkodási társulat, az erdőbirtokossági társulat, a külföldi székhelyű vállalat magyarországi fióktelepe, az állami vállalat, az egyéb állami gazdálkodó szerv, az egyes jogi személyek vállalata, a közös vállalat, a végrehajtói iroda, a közjegyzői iroda, az ügyvédi iroda, a szabadalmi ügyvivői iroda, az önkéntes kölcsönös biztosító pénztár, a magánnyugdíjpénztár, az egyéni cég, továbbá az egyéni vállalkozó, emellett gazdálkodó tevékenységével összefüggő polgári jogi kapcsolataiban az állam, a helyi önkormányzat, a költségvetési szerv, jogszabály alapján a költségvetési szervek gazdálkodására vonatkozó szabályokat alkalmazó egyéb jogi személy, az egyesület, a köztestület, valamint az alapítvány;

7. hozzátartozó: a Ptk. szerinti hozzátartozó;

8. jogalap: az az anyagi jogi jogszabályi rendelkezés, amely az alanyi jogot közvetlenül keletkeztető tényeket meghatározza és annak alapján az igény támasztására feljogosít;

9. jogi személyek alapításával és törvényes működésével kapcsolatos perek:

a) a kérelemnek helyt adó cégbírósági bejegyző vagy változásbejegyző végzés hatályon kívül helyezése iránti per,

b) a cégalapítás érvénytelenségének megállapítása iránti per,

c) a létesítő okirat módosítása érvénytelenségének megállapítása iránti per,

d) a jogi személy határozatainak bírósági felülvizsgálata iránti per,

e) a gazdasági társaság és a szövetkezet tagjainak kizárása iránti per,

f) a gazdasági társaságban történő befolyásszerzéssel kapcsolatos per,

g) a társaság tartozásaiért korlátozott felelősséggel tartozó tag vagy részvényes felelősségének korlátlanná minősítése iránti per,

h) a cégnek nem minősülő szervezetek ellen a törvényességi felügyeletet, törvényességi ellenőrzést gyakorló szerv által indított per;

10. keresetkiterjesztés: a felperes más által indított perbe történő belépése vagy további alperes perbevonása, ide nem értve, ha a perbelépés vagy perbevonás jogutódlás miatt következik be;

11. keresettel érvényesített jog: az az alanyi jog, amelynek érvényesítését anyagi jogi jogszabály biztosítja;

12. keresetváltoztatás: ha a fél a keresetével - ideértve a viszontkeresetet és beszámítást is - összefüggésben előadott korábbi

a) tényállításához képest eltérő vagy további tényre hivatkozik,

b) jogállításához, illetve jogi érveléséhez képest eltérő vagy további érvényesíteni kívánt jogot állít, illetve jogi érvelésre hivatkozik, vagy

c) kérelméhez képest a kérelem, illetve annak valamely része összegszerűségét vagy tartalmát megváltoztatja, vagy további kérelmet terjeszt elő;

13. médiaszolgáltató: a sajtószabadságról és a médiatartalmak alapvető szabályairól szóló törvény szerinti médiaszolgáltató;

14. médiatartalom-szolgáltató: a sajtószabadságról és a médiatartalmak alapvető szabályairól szóló törvény szerinti médiatartalom-szolgáltató;

15. nem természetes személy: a jogi személy, valamint a jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet, amely jogszabályi rendelkezés alapján perbeli jogképességgel rendelkezik;

16. perfelvételi irat: az írásbeli ellenkérelem, a válaszirat, a viszontválasz, az előkészítő irat, a viszontkereset-levél, a beszámítást tartalmazó irat;

17. személyi állapot: az ember személyi minőségét, személyi jellegű és családi kapcsolatait meghatározó tényezők összessége;

18. vagyonjogi per: az a per, amelyben az érvényesített igény a fél vagyoni jogain alapul vagy értéke pénzösszegben kifejezhető;

19. vállalkozás: a Ptk. szerinti vállalkozás.

(2) E törvény alkalmazásában törvényes képviselőnek minősül a Ptk. szerinti szervezeti képviselő is.

III. FEJEZET

BÍRÓSÁGOK, KIZÁRÁS

3. Eljáró bíróságok

8. § [Az eljáró bíróság]

(1) Elsőfokon ítélkezik:

a) a járásbíróság,

b) a közigazgatási és munkaügyi bíróság és

c) a törvényszék.

(2) Másodfokon ítélkezik:

a) a járásbírósághoz, valamint a közigazgatási és munkaügyi bírósághoz tartozó ügyekben a törvényszék,

b) a törvényszékhez tartozó ügyekben az ítélőtábla és

c) az ítélőtáblához tartozó ügyekben, továbbá az e törvényben meghatározott esetben a Kúria.

(3) Felülvizsgálati ügyekben a Kúria jár el.

(4) Ahol e törvény járásbíróságról rendelkezik, ott ezen kerületi bíróságot is érteni kell.

4. A bíróságok összetétele

9. § [A bíróság összetétele]

(1) Az elsőfokon eljáró bíróság - törvény eltérő rendelkezése hiányában - egy hivatásos bíróból áll (a továbbiakban: egyesbíró).

(2) Törvényben meghatározott esetben az elsőfokon eljáró bíróság egy hivatásos bíróból mint elnökből és két ülnökből álló háromtagú tanácsban jár el.

(3) Ülnökök közreműködésével jár el a bíróság, ha az egy keresetben vagy az egyesített perekben érvényesített valamelyik igény, a viszontkereset vagy a beszámítás elbírálása tekintetében törvény szerint ülnökök közreműködése szükséges.

(4) A másodfokon eljáró bírósági tanács három hivatásos bíróból áll.

(5) A Kúria a felülvizsgálati eljárás során három hivatásos bíróból álló tanácsban jár el. Ha az ügy különös bonyolultsága vagy kiemelt társadalmi jelentősége indokolja, a Kúria elrendelheti, hogy az ügyben öt hivatásos bíróból álló tanács járjon el.

10. § [A bíróság tagjainak jogai és kötelezettségei]

(1) Az egyesbíró megteheti mindazokat az intézkedéseket, és meghozhatja mindazokat a határozatokat, amelyeket törvény a bíróság vagy az elnök hatáskörébe utal.

(2) A bíróság tanácsának hatáskörébe utalt ügyekben az elnök tárgyaláson kívül megtehet minden intézkedést, és az ítélet kivételével meghozhat minden olyan határozatot, amelyet törvény a bíróság hatáskörébe utal. Tárgyaláson az elnök azokat az intézkedéseket teheti meg, és olyan határozatokat hozhat, amelyeket törvény kifejezetten az elnök hatáskörébe utal.

(3) Az eljárásban a hivatásos bírákat és az ülnököket ugyanazok a jogok illetik meg és ugyanazok a kötelezettségek terhelik. Törvénynek bíróra vonatkozó rendelkezései a hivatásos bíróra és az ülnökre egyaránt vonatkoznak.

5. A bírósági titkár és a bírósági ügyintéző

11. § [A bírósági titkár és a bírósági ügyintéző]

(1) Az elsőfokú bíróság hatáskörébe tartozó ügyekben az egyesbíró, illetve az elnök helyett tárgyaláson kívül - a (4) bekezdésben foglalt kivétellel - bírósági titkár is eljárhat.

(2) A bírósági titkár jogosult továbbá bizonyítási eljárás megkeresett bíróságként történő lefolytatására. A bíróság eljárására irányadó, az e törvényben meghatározott rendelkezéseket ilyen esetben a bírósági titkár eljárására kell alkalmazni.

(3) Az (1) és (2) bekezdésben meghatározott esetben a bírósági titkárnak - törvény eltérő rendelkezése hiányában - önálló aláírási joga van. A bírósági titkár megteheti mindazokat az intézkedéseket és - az ítélet kivételével - meghozhatja mindazokat a határozatokat, amelyeket törvény a bíróság vagy az elnök hatáskörébe utal.

(4) A bírósági titkár ideiglenes intézkedésről nem hozhat határozatot.

(5) Jogszabályban meghatározott esetekben, önálló aláírási joggal, tárgyaláson kívül - a bíró irányítása és felügyelete mellett - bírósági ügyintéző is eljárhat. A bíróság eljárására irányadó, törvényben meghatározott rendelkezéseket ilyen esetben a bírósági ügyintéző eljárására kell alkalmazni.

(6) A bírósági titkár, valamint a bírósági ügyintéző kizárására a bíró kizárására vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni.

6. A bírák és a bíróság kizárása

12. § [A bíró kizárása]

A per elintézéséből ki van zárva, és abban, mint bíró nem vehet részt:

a) a fél, a féllel együtt jogosított vagy kötelezett személy, továbbá az, aki a per tárgyát egészen vagy részben a maga részére követeli, vagy akinek jogaira, illetve kötelezettségeire a per eredménye kihatással lehet,

b) az a) pont szerinti személy képviselője, támogatója vagy olyan volt képviselője, volt támogatója, aki az ügyben eljárt,

c) az a) vagy b) pont szerinti személy hozzátartozója,

d) az, akinek tanúként történő meghallgatását a bíróság a perben elrendelte, az, akit a perben a bíróság szakértőként rendelt ki, vagy aki a perrel összefüggő szakvéleményt adott,

e) a perrel összefüggő közvetítői eljárást lefolytató személy, vagy

f) az, akitől az ügy tárgyilagos megítélése egyéb okból nem várható.

13. § [A bíró kizárása a perorvoslati eljárásokból]

(1) A per másodfokú elintézéséből ki van zárva az a bíró is, aki a per elsőfokú elintézésében részt vett.

(2) A perújítás elintézéséből ki van zárva az a bíró is, aki a perújítással támadott határozat meghozatalát megelőző eljárásban részt vett.

(3) A felülvizsgálati kérelem elintézéséből ki van zárva az a bíró is, aki a felülvizsgálati kérelemmel érintett határozat meghozatalát megelőző eljárásban részt vett.

14. § [A bíróság kizárása]

(1) A perben az a járásbíróság, közigazgatási és munkaügyi bíróság, törvényszék, illetve ítélőtábla sem járhat el,

a) amely a perben fél, a féllel együtt jogosított vagy kötelezett személy, továbbá az, amely a per tárgyát egészen vagy részben a maga részére követeli, vagy amelynek jogaira, illetve kötelezettségeire a per eredménye kihatással lehet, vagy

b) amelynek elnöke, illetve elnökhelyettese a 12. § a), b) vagy c) pontja értelmében ki van zárva.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott kizárási okok arra a jogi személyiséggel nem rendelkező bíróságra is vonatkoznak, amelynek bírái fölött a perben érintett bíróság elnöke gyakorolja az általános munkáltatói jogokat.

(3) Az eljáró bírósággal szemben kizárási ok fennállását önmagában nem alapozza meg, ha

a) a fél és az eljáró bíróság között más eljárás van folyamatban,

b) a per első-, illetve másodfokú elintézésében érintett bíróság perbevonása esetén a keresetkiterjesztés iránti kérelem visszautasításának van helye, vagy

c) a per jogszabály alapján a munkáltató helytállási kötelezettségébe tartozó, személyiségi jogot sértő tevékenység, illetve károkozás miatt a közigazgatási, bírósági vagy ügyészségi jogkörben eljáró személy ellen indul meg, abban az esetben sem, ha a bírósági jogkörben eljáró személy az eljáró bíróságon járt el.

15. § [A kizárási kérelem bejelentése]

(1) A bíró a bíróság elnökének köteles - a kizárási ok megjelölésével - haladéktalanul bejelenteni, ha vele szemben kizárási ok áll fenn. Ha a bíró a 12. § f) pontja szerinti okot kíván bejelenteni, nyilatkozatát írásban köteles indokolni.

(2) A kizárási okot a fél is bejelentheti. E bejelentésnek az eljárás bármely szakaszában - az eljárást befejező határozat meghozataláig - van helye, azonban a 12. § f) pontja szerinti okot a fél a tárgyalás megkezdése után csupán akkor érvényesítheti, ha valószínűsíti, hogy a bejelentés alapjául szolgáló tényről csak a tárgyalás megkezdése után szerzett tudomást, és a tudomásszerzést követően az okot haladéktalanul bejelenti.

16. § [A kizárási kérelem elintézése igazgatási ügykörben]

(1) A bíróság hivatalból ügyel arra, hogy kizárt bíró vagy bíróság az eljárásban ne vegyen részt.

(2) Kizárási ok esetén a kizárást a bíróság elnöke hivatalból kezdeményezi.

(3) Ha a bíró a rá vonatkozó kizárási okot maga jelenti be, vagy a fél által bejelentett kizárási ok fennálltát elismeri, más bíró, illetve tanács kijelölése iránt a bíróság elnöke intézkedik. Ilyen esetben a kizárás tárgyában külön határozatot hozni nem kell.

17. § [A kizárási kérelem elintézése bírósági hatáskörben]

(1) Ha a kizárás kérdését igazgatási ügykörben nem intézik el, a kizárás tárgyában

a) egyesbíró esetén ugyanannak a bíróságnak ugyanazon a fokon eljáró másik egyesbírája,

b) tanács elnöke vagy tagja esetén ugyanannak a bíróságnak ugyanazon a fokon eljáró másik tanácsa

tárgyaláson kívül határoz.

(2) Ha ugyanannak a bíróságnak nincs olyan bírája vagy tanácsa, amelyre a kizárási ok nem vonatkozik, vagy ha a kizárási ok az egész bíróságra kiterjed, a kizárás kérdésében a másodfokú bíróság, a törvényszéket mint másodfokú bíróságot és a közigazgatási és munkaügyi bíróságot érintő ok esetén az ítélőtábla, az ítélőtáblát mint másodfokú bíróságot érintő ok esetén a Kúria határoz.

(3) Ha a bejelentést nem maga a bíró tette, nyilatkozatát a döntés előtt be kell szerezni.

(4) A kizárási kérelem elutasítása miatt csak abban a fellebbezésben lehet panaszt tenni, amely az eljárást befejező határozat ellen irányul.

18. § [A kizárás egyéb szabályai]

(1) Az a bíró, aki a személyére vonatkozó kizárási okot maga jelentette be, bejelentésének elintézéséig a perben nem járhat el. Minden más esetben az érintett bíró továbbra is eljárhat ugyan, de a 12. § a)-e) pontja szerinti kizárás esetén, a bejelentés elintézéséig az érdemi határozat hozatalában nem vehet részt. Ha ugyanaz a fél, ugyanabban a perben a kizárási kérelem elutasítása után tesz újabb bejelentést a bíró ellen, ez a korlátozás sem érvényesül.

(2) Ha a fél nyilvánvalóan alaptalanul tesz kizárásra irányuló bejelentést, vagy ugyanabban a perben ugyanazon bíró ellen ismételten alaptalan bejelentést tesz, őt a bíróság a kizárási kérelmet elutasító határozatban pénzbírsággal sújtja.

(3) A bírák kizárására vonatkozó rendelkezéseket a jegyzőkönyvvezető kizárására is alkalmazni kell.

(4) A kizárás kérdésében a bíróság soron kívül határoz.

19. § [Kizárás a fizetési meghagyásos eljárással összefüggésben indult perben]

A fizetési meghagyásos eljárással összefüggésben indult per elintézéséből ki van zárva és abban, mint bíró nem vehet részt az ügyben korábban eljáró közjegyző és az őt alkalmazó közjegyző nevében eljáró közjegyzőhelyettes, valamint ezek hozzátartozója.

IV. FEJEZET

BÍRÓSÁGI HATÁSKÖR ÉS ILLETÉKESSÉG

7. Hatáskör

20. § [A bíróságok hatásköre]

(1) A törvényszék hatáskörébe tartoznak mindazok a perek, amelyek elbírálását törvény nem utalja a járásbíróság hatáskörébe.

(2) A közigazgatási és munkaügyi bíróság hatáskörébe tartoznak az e törvény hatálya alá tartozó perek közül a munkaügyi perek.

(3) A járásbíróság hatáskörébe tartoznak:

a) azok a vagyonjogi perek, amelyek tárgyának értéke a harmincmillió forintot nem haladja meg vagy amelyekben a vagyoni jogon alapuló igény értéke nem meghatározható, kivéve

aa) a szerzői jogi, a szomszédos jogi és az iparjogvédelmi perek,

ab) a közhatalom gyakorlásával kapcsolatos kártérítés, illetve sérelemdíj megfizetése iránt indított perek,

ac) a közérdekből indított perek,

ad) a jogi személyek alapításával és törvényes működésével kapcsolatos perek,

ae) a jogi személyek és tagjaik, volt tagjaik közötti, illetve a tagok, volt tagok egymás közötti, a tagsági jogviszonyon alapuló perek,

b) a személyi állapotot érintő perek,

c) a végrehajtási perek.

(4) Ha valamelyik pertársra vagy kereseti kérelem elbírálására a törvényszéknek van hatásköre, a per a törvényszék hatáskörébe tartozik, feltéve, hogy a pertársaság vagy a keresethalmazat törvény által megengedett.

8. A pertárgy értéke

21. § [A pertárgy értékének számítása]

(1) A per tárgyának az értéke -a (3) bekezdésben foglalt kivétellel - a keresettel érvényesített követelés vagy más jog értékével egyezik meg.

(2) A követelés vagy más jog értéke

a) szerződés létrejöttének, létre nem jöttének, hatályosságának, hatálytalanságának, érvényességének vagy érvénytelenségének a megállapítása iránti kereseti kérelem esetén a szerződésben kikötött szolgáltatásért járó ellenszolgáltatás értékével,

b) szerződés létrehozása vagy megszüntetése iránti kereseti kérelem esetén a kikötött szolgáltatásért járó, még nem teljesített ellenszolgáltatás értékével,

c) dologi jogi perben a vitás dolog vagy dologrész, illetve dologi jog értékével,

d) követelés biztosítása iránti perben a biztosított követelés értékével, vagy ha a biztosíték értéke ennél kisebb, ez utóbbi értékkel,

e) fedezetelvonó szerződés hatálytalanságának a megállapítása iránti kereseti kérelem esetén a követelés értékével, vagy ha az elvont fedezet értéke ennél kisebb, ez utóbbi értékkel

egyezik meg.

(3) A per tárgyának az értéke - az (1) és (2) bekezdésben foglaltaktól eltérően -

a) előre meg nem határozható ideig, időközönként visszatérően teljesítendő, le nem járt szolgáltatás iránti kereseti kérelem esetén az egyévi szolgáltatás értékével,

b) a (2) bekezdés a) és b) pontja szerinti kereseti kérelem esetén, ha a szerződésben kikötött szolgáltatásért járó ellenszolgáltatást előre meg nem határozható ideig, időközönként visszatérően kell teljesíteni, annak egyévi értékével

egyezik meg.

(4) A nem önállóan érvényesített kamat- és egyéb járulékkövetelést a pertárgy értékének számítása során figyelmen kívül kell hagyni. Ez irányadó akkor is, ha a kamatköveteléssel egyidejűleg a kamatkövetelés után járó újabb kamatkövetelést érvényesítenek.

(5) Ha egy vagy több fél a perben több követelést, illetve jogot érvényesít, a pertárgyérték számítása során ezek értékét össze kell adni. Látszólagos tárgyi keresethalmazat esetén a per tárgyának az értéke a legnagyobb értékű követelés vagy jog értékével egyezik meg.

22. § [A pertárgy értékének meghatározása]

(1) A per tárgyának az értékét forintban kell meghatározni.

(2) A per tárgyának az értékét - annak egyidejű valószínűsítésével - a 21. § rendelkezéseinek megfelelően az igényérvényesítés időpontját alapul véve a felperes határozza meg.

(3) Ha a felperes által meghatározott érték a köztudomással vagy a bíróság hivatalos tudomásával ellenkezik, egyébként valószínűtlen, vagy ha azt az alperes vitássá teszi, a per tárgyának az értékét a bíróság határozza meg.

9. A hatáskör vizsgálata

23. § [A pertárgy értékének figyelembevétele]

(1) A bíróság hatáskörének megállapításánál a per tárgyának az értékére a keresetlevél beadásának időpontja irányadó. Ha azonban a per a per tárgyának az értékében a keresetlevél beadása után bekövetkezett változás folytán tartozna a bíróság hatáskörébe, a bíróság hatáskörét akkor is meg kell állapítani.

(2) A kereseti követelés felemelése esetén a hatáskört a felemelt érték alapján kell megállapítani, annak leszállítása ellenben a bíróság hatáskörét nem érinti.

24. § [A hatáskör hiányának figyelembevétele]

(1) A bíróság a hatáskörének hiányát hivatalból veszi figyelembe. Ha azonban a hatáskör a per tárgyának az értékétől függ, az írásbeli ellenkérelem előterjesztését követően a hatáskör hiánya figyelembe nem vehető.

(2) Ha a közigazgatási ügyben eljáró bíróság saját hatáskörét állapítja meg, e döntése az e törvény hatálya alá tartozó ügyben eljáró bíróságot köti.

(3) A közigazgatási jogkörben okozott kár megtérítése iránti igény érvényesíthetőségének feltétele, hogy a közigazgatási ügyben eljáró bíróság - ha a közigazgatási bírói út biztosított - a jogsértést jogerősen megállapítsa.

10. Illetékesség

25. § [Általános illetékesség]

(1) Az a bíróság, amelynek területén az alperes lakik, mindazokban a perekben illetékes, amelyekre más bíróság kizárólagos illetékessége megállapítva nincs.

(2) Belföldi lakóhely hiányában az illetékesség az alperes belföldi tartózkodási helyéhez igazodik; ha az alperes tartózkodási helye ismeretlen vagy külföldön van, az utolsó belföldi lakóhely az irányadó, ha pedig ez nem állapítható meg, vagy az alperesnek belföldön lakóhelye nem is volt, az illetékességet a felperes belföldi lakóhelye, ennek hiányában a felperes belföldi tartózkodási helye, ha a felperes nem természetes személy, a felperes belföldi székhelye alapozza meg.

(3) Ha az alperes munkahelye nem azonos a lakóhelyével, a bíróság az alperesnek legkésőbb az írásbeli ellenkérelmében előadott kérelmére a pert a munkahely bíróságához teszi át tárgyalás és elbírálás végett.

(4) A nem természetes személyek elleni perekben az általános illetékességet a nem természetes személy székhelye mellett az a hely is megalapozza, ahol a jogvitában érintett ügyben eljáró, képviseletére hivatott szerv, illetve szervezeti egység a működését kifejti. Székhelynek - kétség esetén - az ügyintézés helyét kell tekinteni. Ha a nem természetes személy székhelye Budapesten van, működési köre azonban Pest megye területére terjed ki, a Pest megye területére illetékes bíróság jár el.

(5) Ha a nem természetes személynek belföldön nincs székhelye, belföldi nem természetes személy felperes által indított perben az illetékességet a felperes székhelye - vagy a (4) bekezdés alkalmazásával, működési helye - alapítja meg. Ha a felperes belföldi természetes személy, a bíróság illetékességét a felperes lakóhelye, illetve ennek hiányában a tartózkodási helye is megalapítja.

26. § [Kizárólagos illetékesség]

(1) A vállalkozás által fogyasztóval szemben, szerződéses jogviszonyból eredő igény érvényesítése iránt indított perre - törvény, az Európai Unió kötelező jogi aktusa, illetve nemzetközi egyezmény eltérő rendelkezése hiányában - az alperes belföldi lakóhelye szerinti bíróság kizárólagosan illetékes. Belföldi lakóhely hiányában e kizárólagos illetékesség az alperes belföldi tartózkodási helyéhez igazodik; ha az alperes tartózkodási helye ismeretlen vagy külföldön van, az utolsó belföldi lakóhely az irányadó. Ha az utolsó belföldi lakóhely nem állapítható meg, az illetékességet az általános szabályok szerint kell megállapítani.

(2) Ha felelősségbiztosítási szerződéssel összefüggő törvényi rendelkezés alapján a károsult kártérítési, illetve sérelemdíj iránti igényét a károkozótól eltérő harmadik személlyel szemben is érvényesítheti, e harmadik személlyel szemben indított perre - törvény, az Európai Unió kötelező jogi aktusa, illetve nemzetközi egyezmény eltérő rendelkezése hiányában - az a bíróság, amelynek területén a felperes belföldi lakóhelye, belföldi lakóhely hiányában belföldi tartózkodási helye, vagy ha a felperes nem természetes személy, belföldi székhelye található kizárólagosan illetékes. Ha a felperes belföldi lakóhellyel, tartózkodási hellyel vagy székhellyel nem rendelkezik, a bíróság illetékességét az általános szabályok szerint kell megállapítani.

27. § [Felek által kikötött illetékesség]

(1) Vagyonjogi ügyek tekintetében a felek a felmerült jogvitájukra vagy a meghatározott jogviszonyból eredő jövőbeli jogvitájuk esetére - törvény eltérő rendelkezése hiányában - kiköthetik valamely bíróság illetékességét. Ilyen kikötéssel a felek élhetnek

a) írásban,

b) szóban, írásbeli megerősítéssel,

c) olyan formában, amely megfelel a felek között kialakult üzleti szokásoknak, vagy

d) nemzetközi kereskedelemben olyan formában, amely megfelel az olyan kereskedelmi szokásoknak, amelyet a felek ismertek vagy ismerniük kellett, és amelyet az ilyen típusú szerződést kötő felek a szóban forgó üzletágban általánosan ismernek és rendszeresen figyelembe vesznek.

(2) A kikötött bíróság - törvény eltérő rendelkezése vagy a felek eltérő megállapodása hiányában - kizárólagosan illetékes.

(3) A kikötés hatálya kiterjed a jogutódokra is.

(4) Nincs helye illetékességi kikötésnek olyan ügyekben, amelyekre törvény valamely bíróság kizárólagos illetékességét állapítja meg.

(5) Nincs helye olyan illetékességi kikötésnek, amely kizárja a fogyasztó jogát ahhoz, hogy a vállalkozással szemben fennálló szerződéses jogviszonyból eredő igényét saját belföldi lakóhelye, ennek hiányában belföldi tartózkodási helye szerint illetékes bíróság előtt érvényesítse.

(6) Vagyonjogi ügyek tekintetében a felek a felmerült jogvitájukra vagy a meghatározott jogviszonyból eredő jövőbeli jogvitájuk esetére nem köthetik ki

a) a törvényszék hatáskörébe tartozó ügyben a Fővárosi Törvényszék és a Budapest Környéki Törvényszék,

b) a járásbíróság hatáskörébe tartozó ügyben a Pesti Központi Kerületi Bíróság

illetékességét.

28. § [Vagylagos illetékesség]

(1) Kizárólagos illetékesség hiányában a felperes - választása szerint - az alperesre általánosan illetékes bíróság helyett

a) törvényen alapuló tartásra kötelezés iránti pert az igény érvényesítésére jogosult lakóhelye,

b) az ingatlan tulajdona, birtoka vagy ingatlant terhelő dologi jog tárgyában a pert az ingatlan fekvése,

c) a szerződéses jogviszonyból eredő igény érvényesítése iránti pert az ügyletkötés vagy a szolgáltatás teljesítésének helye,

d) a fogyasztó által vállalkozással szemben fennálló, szerződéses jogviszonyból eredő igény érvényesítése iránti pert a felperes belföldi lakóhelye, ennek hiányában belföldi tartózkodási helye,

e) a szerződésen kívül okozott kár megtérítése iránti pert a károkozás vagy a kár bekövetkezésének földrajzilag meghatározható helye

szerint illetékes bíróság előtt is megindíthatja.

(2) Vagyonjogi perekre - kizárólagos illetékesség hiányában - az a bíróság is illetékes, amelynek területén az alperes huzamosabb tartózkodásra utaló körülmények között tartózkodik.

(3) A (2) bekezdésben szabályozott illetékesség nem alkalmazható az olyan alperessel szemben, akinek nincs perbeli cselekvőképessége.

(4) Külföldi nem természetes személyek ellen az előtt a bíróság előtt is lehet vagyonjogi pert indítani, amelynek területén a külföldi nem természetes személy ügyeinek vitelével megbízott személy lakik, illetve vagyonjogi perre a külföldi nem természetes személy magyarországi fióktelepének, illetve kereskedelmi képviseletének székhelye szerinti bíróság is illetékes.

29. § [Illetékesség pertársaság esetén]

(1) A mellékkötelezett a főkötelezettel együtt az előtt a bíróság előtt is perelhető, amely a főkötelezett elleni perre bármilyen címen illetékes.

(2) Ha valaki a más személyek között folyamatban lévő per tárgyát egészen vagy részben a maga részére követeli, ennek a folyamatban lévő pernek a bírósága arra a további perre is illetékes, amelyet e követelés érvényesítése végett az említett személyek ellen ő indít.

(3) Az (1) vagy a (2) bekezdés hatálya alá nem tartozó esetben a per - a felek által kikötött illetékesség esetét kivéve - az alperesek bármelyikére illetékes bíróság előtt valamennyi alperes ellen megindítható, ha az együttes perlés feltételei a pertársaságra vonatkozó szabályok szerint fennállnak.

30. § [Az illetékesség vizsgálata és terjedelme]

(1) A bíróság illetékességének megállapításánál a keresetlevél beadásának időpontja irányadó. Ha azonban a per a keresetlevél beadása után bekövetkezett változás folytán tartozna a bíróság illetékessége alá, a bíróság illetékességét akkor is meg kell állapítani.

(2) A bíróság az illetékességének hiányát hivatalból veszi figyelembe. Ha az illetékesség nem kizárólagos, az írásbeli ellenkérelem előterjesztését követően az illetékesség hiánya figyelembe nem vehető.

(3) Az illetékességnek vagy az illetékesség hiányának megállapítására előadott tényállítások valóságát a bíróság csak akkor vizsgálja, ha azok a köztudomással vagy a bíróság hivatalos tudomásával ellenkeznek, vagy ha azokat az ellenfél vitássá teszi.

11. Az eljáró bíróság kijelölése

31. § [A kijelölés esetei, a kijelölésre jogosult bíróságok]

(1) Jogerős határozatok alapján felmerült hatásköri vagy illetékességi összeütközés esetén, valamint akkor, ha az illetékes bíróság nem állapítható meg, vagy kizárás miatt nem járhat el, az eljáró bíróságot soron kívül ki kell jelölni.

(2) A kijelölés kérdésében - a hatásköri és illetékességi szabályok alkalmazásával, a (3) bekezdésben foglalt kivétellel -

a) a törvényszék határoz, ha az összeütközés a területén lévő járásbíróságok között merült fel, valamint, ha a területén lévő járásbíróság kizárása esetén a területén lévő másik járásbíróság kijelölhető,

b) az a) pont alá nem tartozó esetekben az ítélőtábla határoz, ha az összeütközés a területén lévő járásbíróságok, törvényszékek, illetve közigazgatási és munkaügyi bíróságok között merült fel, továbbá, ha a területén lévő járásbíróság, törvényszék vagy közigazgatási és munkaügyi bíróság kizárása esetén a területén lévő másik járásbíróság, törvényszék vagy közigazgatási és munkaügyi bíróság kijelölhető,

c) az a) és b) pont alá nem tartozó esetekben a Kúria határoz.

(3) Az e törvény hatálya alá tartozó ügyben eljáró bíróság és a közigazgatási ügyben eljáró bíróság között felmerült hatásköri összeütközés esetén az eljáró bíróság kijelölésére a közigazgatási perrendtartás vonatkozó rendelkezéseit kell alkalmazni.

32. § [A kijelölés eljárási szabályai]

(1) Ha az illetékes bíróság nem állapítható meg, a fél a kijelölés iránti kérelmet bármelyik bíróságnál előterjesztheti; egyébként a kijelölés iránt a perben eljárt bíróság hivatalból köteles előterjesztést tenni.

(2) A kijelölés tárgyában a bíróság a felek meghallgatása nélkül is határozhat.

V. FEJEZET

A FELEK ÉS MÁS PERBELI SZEMÉLYEK

12. Perképesség

33. § [Perbeli jogképesség]

A perben fél az lehet, akit a polgári jog szabályai szerint jogok illethetnek és kötelezettségek terhelhetnek.

34. § [Perbeli cselekvőképesség és törvényes képviselet]

(1) A perben mint fél személyesen vagy meghatalmazottja útján az járhat el, aki

a) a polgári jog szabályai szerint teljes cselekvőképességgel rendelkezik,

b) olyan, cselekvőképességében részlegesen korlátozott nagykorú, akinek a polgári jog szabályai szerinti cselekvőképessége a per tárgyára, illetve a perbeli eljárási cselekményekre kiterjedő hatállyal nincs korlátozva, vagy

c) a per tárgyáról a polgári jog szabályai szerint érvényesen rendelkezhet.

(2) A perben a fél nevében törvényes képviselője jár el, ha

a) a félnek nincs perbeli cselekvőképessége,

b) a fél részére a cselekvőképessége érintése nélkül rendeltek törvényes képviselőt, kivéve, ha a fél személyesen vagy meghatalmazottja útján fellép, vagy

c) a fél nem természetes személy.

35. § [A perbeli jog- és cselekvőképesség vizsgálata]

(1) A felek perbeli jog- és cselekvőképességét, valamint a törvényes képviselőnek és a támogatónak ezt a minőségét, ha ezek iránt kétség merül fel, a bíróság az eljárás bármely szakaszában hivatalból vizsgálja. A bíróság ugyancsak az eljárás bármely szakaszában hivatalból vizsgálja azt, hogy a törvényes képviselőnek a per viteléhez vagy az egyes perbeli cselekményekhez esetleg szükséges külön felhatalmazása igazolva van-e.

(2) A perbeli jog- és cselekvőképesség, a törvényes képviselet, a támogatói minőség, illetve a felhatalmazás igazolása nem szükséges, ha az köztudomású, vagy ha arról a bíróságnak hivatalos tudomása van.

13. Pertársaság

36. § [Kényszerű pertársaság]

Ha jogszabályban meghatározott személyek perben állása kötelező, vagy a per tárgya olyan közös jog, illetve olyan közös kötelezettség, amely csak egységesen dönthető el, az érintett személyeknek a perben félként részt kell venniük. Ha e részvételi kötelezettség több felperes, illetve több alperes perben állását eredményezi, kényszerű pertársaság keletkezik.

37. § [Célszerűségi pertársaság]

Több felperes együtt indíthat pert, illetve több alperes együtt perelhető, ha

a) a perben hozott ítélet anyagi jogerőhatása a pertársakra a perben történő részvétel nélkül is kiterjedne,

b) a perbeli követelések ugyanabból a jogviszonyból erednek, vagy

c) a perbeli követelések hasonló ténybeli és jogi alapból erednek, és ugyanannak a bíróságnak az illetékessége a 29. § rendelkezéseinek alkalmazása nélkül is valamennyi alperessel szemben megállapítható.

38. § [A pertársak függősége]

(1) A 36. § és a 37. § a) pontja szerinti pertársaság esetén bármelyik pertárs perbeli cselekményei - az egyezségkötést, az elismerést, és a jogról való lemondást kivéve - arra a pertársra is kihatnak, aki valamely határidőt, határnapot vagy perbeli cselekményt elmulasztott, feltéve, hogy mulasztását utóbb nem pótolta.

(2) Ha a 36. § és a 37. § a) pontja szerinti pertársaság esetén a pertársak perbeli cselekményei vagy előadásai egymástól eltérnek, a bíróság azokat a per egyéb adatait is figyelembe véve bírálja el.

(3) A 37. § b) és c) pontja szerinti pertársaság esetén azt a pertársat, aki a polgári jog szabályai szerint a pertársának a kifogásait maga is érvényesítheti, e kifogásokkal összefüggő perbeli cselekményei vonatkozásában az (1) és (2) bekezdés szerinti jogállás illeti meg.

39. § [A pertársak függetlensége]

(1) A 37. § b) és c) pontja szerinti pertársaság esetén egyik pertárs perbeli cselekménye vagy mulasztása nem hat ki a többi pertársra.

(2) A 37. § b) és c) pontja szerinti pertársaság esetén a határnapra szóló idézést, valamint az érdemi határozatot az abban közvetlenül nem érdekelt pertárssal is közölni kell; a tárgyalás elkülönítése esetén azonban a közvetlenül nem érdekelt pertársak idézése mellőzhető.

40. § [A keresethez csatlakozás]

(1) A 36. § szerinti alperesi pertársaság esetén a perfelvételt lezáró végzés meghozataláig a keresethez bármelyik alperes csatlakozhat, aki a kereset teljesítését nem ellenzi. Ha a bíróság a keresethez csatlakozást engedélyezi, a keresethez csatlakozó nyilatkozat a perfelvételt lezáró végzés meghozatalát követően nem vonható vissza.

(2) A keresethez csatlakozó alperes - a költségekre és a bizonyításra vonatkozó rendelkezések alkalmazása során - a felperessel azonos érdekű félnek, a keresethez nem csatlakozó alperessel szemben ellenérdekű félnek minősül.

(3) Ha a keresethez csatlakozó nyilatkozat megtétele a jóhiszemű joggyakorlás követelményével ellentétes, a bíróság a keresethez csatlakozás iránti kérelmet elutasítja. Ha az alperes a keresethez csatlakozás engedélyezését követően a keresethez csatlakozásra vonatkozó jogát rosszhiszeműen gyakorolja, a bíróság az alperes érintett perbeli cselekményeit mellőzi, illetve a per egyéb adatait is figyelembe véve bírálja el. Az e bekezdésen alapuló döntéseit a bíróság legkésőbb az ítéletében köteles megindokolni.

(4) A keresethez csatlakozó alperes perbeli cselekményei a határidőt, határnapot vagy perbeli cselekményt elmulasztó pertársra nem hatnak ki.

(5) A keresethez csatlakozó alperes pervesztesség esetén a perköltségnek kizárólag azt a részét téríti meg, amely a saját perbeli cselekményei folytán merült fel.

14. Beavatkozás a perbe

41. § [Önkéntes beavatkozás]

(1) Akinek jogi érdeke fűződik ahhoz, hogy a más személyek között folyamatban lévő per miként dőljön el, a perbe az azonos érdekű fél pernyertességének előmozdítása érdekében beavatkozhat.

(2) A beavatkozás bíróság részére történő bejelentésének - a (3) bekezdésben foglalt kivétellel - a perfelvételt lezáró végzés meghozataláig van helye. Az e határidőt követően tett nyilatkozat hatálytalan.

(3) Ha a perben hozott ítélet anyagi jogerőhatása jogszabály alapján a beavatkozónak az ellenféllel szemben fennálló jogviszonyára is kiterjed és a beavatkozó a fél pernyertességéhez fűződő jogi érdekéről önhibáján kívül a perfelvételt lezáró végzés meghozatalát követően szerez tudomást - a tudomásszerzés időpontjának valószínűsítése mellett -, a tudomásszerzést követő harminc napon belül a perbe beavatkozhat. Az e bekezdésben meghatározott esetben beavatkozásnak legfeljebb az elsőfokú ítélet meghozatalát megelőző tárgyalás berekesztéséig van helye.

42. § [A beavatkozás bejelentése]

A beavatkozást írásban vagy a tárgyaláson szóban kell bejelenteni. A beavatkozónak meg kell jelölnie, hogy melyik fél pernyertességét kívánja előmozdítani, továbbá, hogy a fél pernyertességéhez milyen jogi érdeke fűződik.

43. § [Határozathozatal a beavatkozás tárgyában, a beavatkozó kizárása]

(1) A beavatkozás bejelentését a felekkel közölni kell. A bíróság a beavatkozás engedélyezése tárgyában a határozathozatal előtt a feleket és a beavatkozót szükség esetén meghallgatja.

(2) Ha a per folyamán derül ki, hogy beavatkozásnak nem lett volna helye, vagy a beavatkozást megalapozó jogi érdek bármely okból megszűnt, a bíróság a beavatkozót - a felek és a beavatkozó meghallgatása után - a perből kizárja.

(3) Ha a perben hozott ítélet anyagi jogerőhatása jogszabály alapján a beavatkozónak az ellenféllel szemben fennálló jogviszonyára is kiterjed, a beavatkozó a beavatkozás iránti kérelmet elutasító, valamint a beavatkozót a perből kizáró határozat ellen külön fellebbezéssel élhet; a perből kizáró határozat jogerős elintézéséig a beavatkozó a perbeli jogosultságait gyakorolhatja.

(4) A (3) bekezdés szerinti beavatkozás iránti kérelmet elutasító vagy a beavatkozót a perből kizáró határozat ellen előterjesztett fellebbezést - ha a fellebbezési, illetve észrevételezési határidő valamennyi féllel szemben lejárt, illetve ha a fellebbezést, észrevételt valamennyi fél hiánytalanul benyújtotta - az elsőfokú bíróság a szükséges periratokkal együtt legkésőbb nyolc napon belül felterjeszti a másodfokú bírósághoz, amely annak érkezésétől számított tizenöt napon belül határoz.

44. § [A beavatkozás egyes eljárási szabályai, a beavatkozó jogállása]

(1) A beavatkozó a perbeli jogosultságait a beavatkozást engedélyező határozat meghozatalát követően gyakorolhatja.

(2) A féllel közlendő határozatokat és iratokat, valamint a tárgyalásra szóló idézést a beavatkozóval is közölni kell. Ha a beavatkozó meghallgatása szükséges, a bíróság a beavatkozót a fél személyes meghallgatására vonatkozó szabályok szerint hallgatja meg.

(3) Ha a beavatkozás bejelentésére a perfelvételt lezáró végzés meghozatala előtt kerül sor, a bíróság a perfelvételt mindaddig nem zárhatja le, amíg

a) a beavatkozás tárgyában jogerős határozatot nem hoz, és

b) lehetőséget nem biztosít arra, hogy a beavatkozó a perfelvételi szakban közölhető nyilatkozatait előadhassa, valamint arra a felek is nyilatkozhassanak.

(4) Ha a beavatkozásra a 41. § (3) bekezdése szerint a perfelvételt lezáró végzés meghozatalát követően kerül sor, a perfelvétel kiegészítése elrendelésének nincs helye, de a beavatkozó a beavatkozást engedélyező határozat közlésétől számított tizenöt napon belül bizonyítási indítványt terjeszthet elő, illetve bizonyítékot bocsáthat rendelkezésre. E határidőt követően előterjesztett bizonyítási indítványt, illetve bizonyítékot a bíróság figyelmen kívül hagyja.

(5) A beavatkozó - az egyezséget, az elismerést és a jogról való lemondást kivéve - minden cselekményre jogosult, amelyet az általa támogatott fél megtehet, cselekményeinek azonban csak annyiban van hatálya, amennyiben a fél a cselekményt elmulasztja, illetve amennyiben a beavatkozó cselekményei a fél cselekményeivel nem állnak ellentétben. Ha a perben hozott ítélet anyagi jogerőhatása jogszabály alapján a beavatkozónak az ellenféllel szemben fennálló jogviszonyára is kiterjed, a beavatkozó cselekményei akkor is hatályosak, ha azok az általa támogatott fél cselekményeivel ellentétben állnak; az ilyen ellentétes cselekmények befolyását az ügy eldöntésére a bíróság a per egyéb adatait is figyelembe véve bírálja el.

(6) Ha a peres eljárás során a jogi képviselet kötelező, e törvény kötelező jogi képviselet esetén alkalmazandó rendelkezéseit a beavatkozó vonatkozásában is alkalmazni kell.

45. § [A perbehívás feltétele, bejelentése]

(1) Az a fél, aki pervesztessége esetére harmadik személy ellen kíván követelést érvényesíteni vagy harmadik személy követelésétől tart, ezt a harmadik személyt perbe hívhatja. Perbehívással a beavatkozó és a perbehívott is élhet.

(2) A perbehívás bíróság részére történő bejelentésének - a (3) bekezdésben foglalt kivétellel -,

a) az alperes részéről a kereset közlésétől számított negyvenöt napon belül vagy a bíróság által az ellenkérelem előterjesztésére meghosszabbított határidőn belül,

b) a felperes részéről a keresettel szembeni írásbeli ellenkérelem, illetve a viszontkereset-levél, keresettel szembeni beszámítás vele történő közlésétől számított harminc napon belül,

c) a perindítás joghatásainak beállását követően perbe belépett vagy perbe vont személy részéről a perbelépésétől számított harminc napon belül,

de legkésőbb a perfelvételt lezáró végzés meghozataláig van helye.

(3) A perfelvételi szakban utóbb előterjesztett keresetváltoztatás vagy ellenkérelem-változtatás esetén a perbehívás bejelentésének a kérelemváltoztatás közlésétől számított harminc napon belül, de legkésőbb a perfelvételt lezáró végzés meghozataláig van helye.

(4) A (2) vagy (3) bekezdésben meghatározott határidőt követően tett perbehívást bejelentő nyilatkozat hatálytalan.

(5) A perbehívást írásban vagy a tárgyaláson szóban kell bejelenteni, egyúttal meg kell jelölni a perbehívás okát. A perbehívást a perbehívónak a perbehívottal írásban közölnie kell, abban meg kell jelölnie a perbehívás okát, és röviden elő kell adnia a per állását. A közlés perbehívott általi átvételét és annak időpontját a perbehívónak a perbehívás bejelentésekor okirattal igazolnia kell. A perbehívást az ellenféllel is közölni kell.

(6) Ha a perbehívó által igazolt közlést követő harminc napon belül a perbehívott a bíróság felé a perbehívás elfogadásáról nem nyilatkozik, úgy kell tekinteni, hogy a perbehívott a perbehívást nem fogadja el. A határidőt követően tett nyilatkozat hatálytalan.

(7) Ha a fél perbehívást bejelentő nyilatkozata hatályos, a bíróság a perfelvételt mindaddig nem zárhatja le, amíg a perbehívó által igazolt közlést követő harminc napon belül a perbehívott a perbehívás elfogadását be nem jelenti, vagy e határidő - a perbehívott nyilatkozata hiányában - eredménytelenül le nem telik.

46. § [A perbehívás egyéb szabályai]

(1) Ha a perbehívott a perbehívást elfogadja, a perbehívóhoz beavatkozóként csatlakozhat; ezt akár írásban, akár a tárgyaláson szóban is bejelentheti. A perbehívóhoz történő csatlakozás engedélyezésére és a perbehívott jogállására a beavatkozás szabályait kell alkalmazni.

(2) A perbehívás elfogadása nem jelenti azt, hogy ezzel a perbehívott a kötelezettségét a perbehívóval szemben elismerné. A perbehívó és a perbehívott közötti jogviszony ebben a perben nem dönthető el.

15. Változások a felek személyében

47. § [Perbeli jogutódlás]

(1) Ha a per alapjául szolgáló jogviszonyban jogszabály alapján valamelyik fél helyébe a keresetlevél beadása után jogutód lép, a jogutód a perbe félként önként beléphet, vagy az alperes jogutódját az ellenfél is perbe vonhatja.

(2) A felperes jogutódját csak akkor lehet perbe vonni, ha a jogutódlás a felperes halála vagy jogutódlással történő megszűnése miatt következett be.

(3) A felperesi jogutód önkéntes perbelépéséhez a felperes hozzájárulása, az alperesi jogutód önkéntes perbelépéséhez pedig mindkét fél hozzájárulása szükséges. Hozzájárulásra nincs szükség, ha a perbelépés azért történik, mert a jogelőd meghalt, jogutódlással megszűnt, vagy a perbeli jogutódlás jogszabályi rendelkezésen alapul, a jogutódlást azonban valószínűsíteni kell.

48. § [A jogutódlás eljárási szabályai]

(1) A jogutód perbelépése vagy perbevonása iránti kérelmet írásban vagy a tárgyaláson szóban kell bejelenteni; a bejelentést közölni kell a felekkel és a perbevont jogutóddal is.

(2) A perbelépés vagy perbevonás, továbbá a jogelődnek a perből történő elbocsátása tárgyában a bíróság a határozathozatal előtt a felet akkor is meghallgathatja, ha hozzájárulására nincs szükség.

(3) A jogutód perbelépése vagy perbevonása esetén - ha ez nem a jogelőd halála vagy megszűnése miatt történt - a jogelődöt kérelmére az ellenfél hozzájárulásával a perből el kell bocsátani.

(4) Ha a perbelépés vagy perbevonás e törvény rendelkezéseinek megfelel, a bíróság a perbelépést vagy perbevonást engedélyezi, ellenkező esetben a kérelmet visszautasítja.

(5) A jogutód a perből elbocsátott jogelődjének helyébe lép; a jogelőd elbocsátásáig végzett perbeli cselekmények és az addig meghozott bírói határozatok vele szemben is hatályosak.

(6) Ha a jogelődöt a perből nem bocsátják el, a jogutód a perben a jogelőd pertársaként vesz részt.

49. § [A pertárgy igénylése]

(1) Ha a per tárgyát harmadik személy - akár jogutódként, akár más jogcímen - egészen vagy részben a maga részére igényli, az alperes a perfelvételt lezáró végzés meghozataláig az igénylő perbeállítását kezdeményezheti.

(2) A perbeállítás kezdeményezését a bíróság részére írásban vagy a tárgyaláson szóban kell bejelenteni, egyúttal meg kell jelölni a perbeállítás kezdeményezésének okát.

(3) Az alperesnek a perbeállítás kezdeményezésének bejelentésével egyidejűleg okirattal kell igazolnia a per tárgyának bírósági letétbe helyezését a visszavétel jogáról való lemondás mellett.

(4) A perbeállítást kezdeményező nyilatkozatot közölni kell az igénylővel és a felperessel is, az igénylőt röviden tájékoztatni kell a per állásáról. Ha a bíróság felhívásának közlésétől számított harminc napon belül az igénylő a bíróság felé a perbelépésről nem nyilatkozik, úgy kell tekinteni, hogy nem kíván a perbe belépni. A határidőt követően tett nyilatkozat hatálytalan.

(5) Ha az igénylő a (4) bekezdésben meghatározott határidőben úgy nyilatkozik, hogy perbe kíván lépni, és az alperes a per tárgyát a visszavétel jogáról való lemondás mellett - teljesítés céljából - bírósági letétbe helyezte, a bíróság engedélyezi az igénylő perbelépését, egyidejűleg az alperest a perből elbocsátja. A pert a felperes és az igénylő, mint új alperes között kell tovább folytatni. Ha a perbeállítás kezdeményezése e törvény rendelkezéseinek nem felel meg, a bíróság a perbeállítás iránti kezdeményezést visszautasítja.

50. § [Elődmegnevezés]

(1) Az az alperes, aki ellen olyan jog iránt indítanak pert, amelyet ő harmadik személy nevében gyakorol, e harmadik személy perbeállítását a perfelvételt lezáró végzés meghozataláig kezdeményezheti.

(2) Az (1) bekezdés szerinti perbeállítás kezdeményezése során a 49. § (2) és (4) bekezdését kell alkalmazni.

(3) Ha a harmadik személy elismeri, hogy a vitás jogot az alperes az ő nevében gyakorolja, és a bíróság felhívásának közlésétől számított harminc napon belül úgy nyilatkozik, hogy perbe kíván lépni, a bíróság a perbelépést engedélyezi, az alperest - kérelmére - a felperes beleegyezésével a perből elbocsátja. A pert a felperes és az alperes helyébe lépő harmadik személy között kell tovább folytatni. Ha a perbeállítás kezdeményezése e törvény rendelkezéseinek nem felel meg, a bíróság a perbeállítás iránti kezdeményezést visszautasítja.

51. § [Téves perlés]

Ha a felperes a pert nem az ellen indította meg, akivel szemben az igény érvényesíthető, a perfelvételt lezáró végzés meghozataláig alperesként perbe vonhatja az általa megjelölt másik személyt. Ha a bíróság a perbevonást engedélyezi, a felperes által megjelölt személlyel mint alperessel a keresetet közli, és a korábbi alperest a perből elbocsátja, feltéve, hogy a perre az új alperessel szemben hatásköre és illetékessége van. Ha a perbevonás iránti kérelem e törvény rendelkezéseinek nem felel meg, a bíróság a kérelmet visszautasítja.

52. § [Felperesi perbelépés a pertárs jogán]

(1) Az, akinek igénye érvényesítése céljából jogszabályban erre feljogosított személy vagy szervezet (a továbbiakban együtt: perindításra feljogosított személy), illetve az ügyész pert indított, a perbe történő belépése esetén a perben félként vesz részt.

(2) A más által indított perbe az, aki a per megindítására

a) jogszabály alapján, illetve a 37. § a) és b) pontja alapján maga is jogosult lett volna, a perfelvételt lezáró végzés meghozataláig,

b) a 36. § alapján maga is jogosult lett volna, az elsőfokú ítélet meghozatalát megelőző tárgyalás berekesztéséig

a felperes pertársaként a perbe beléphet.

(3) Ha az (1) és a (2) bekezdés szerinti pertársak perbeli cselekményei vagy előadásai egymástól eltérnek - a 37. § b) pontjára tekintettel történő perbelépés esetét kivéve -, a bíróság azokat a per egyéb adatait is figyelembe véve bírálja el.

53. § [További alperes perbevonása]

A felperes - a jogutódlás esetét kivéve -

a) a 37. § a) és b) pontja szerinti pertársaság keletkezése esetén a perfelvételt lezáró végzés meghozataláig,

b) a 36. § szerinti pertársaság keletkezése esetén az elsőfokú ítélet meghozatalát megelőző tárgyalás berekesztéséig

vonhat perbe további alperest.

54. § [A keresetkiterjesztés engedélyezése, a keresetkiterjesztés iránti kérelem visszautasítása]

(1) Ha az 52. § (2) bekezdése szerinti perbelépés, illetve az 53. § szerinti perbevonás e törvény rendelkezéseinek megfelel, a bíróság a perbelépést, illetve a perbevonást engedélyezi, ellenkező esetben a kérelmet visszautasítja.

(2) A bíróság az 52. § (2) bekezdése szerinti perbelépés, illetve az 53. § szerinti perbevonás iránti kérelmet visszautasítja, ha

a) a személyváltozás törvény által meg nem engedett pertársaságot eredményezne,

b) a személyváltozás bejelentése elkésett, vagy

c) a személyváltozást kezdeményező személy - bírósági felhívás ellenére - nem terjeszt elő a keresetlevélre vonatkozó szabályoknak megfelelő, a személyváltozással összefüggő keresetet.

55. § [Pénzbírság alkalmazása személyváltozás késedelmes kezdeményezése esetén]

(1) Ha az 52. § (2) bekezdés b) pontja szerinti perbelépésre vagy az 53. § b) pontja szerinti perbevonásra a perfelvételt lezáró végzés meghozatalát követően kerül sor, a perbe belépőnek, vagy a perbevonást kezdeményezőnek valószínűsítenie kell, hogy a perbelépés, perbevonás szükségességéről, illetve a perről csak a perfelvételt lezáró végzés meghozatalát követően értesült, ellenkező esetben a bíróság pénzbírsággal sújtja.

(2) Ha a 49-51. §, az 52. § (2) bekezdés a) pontja, illetve az 53. § a) pontja szerinti esetekben a perfelvételi tárgyalást, illetve a perfelvételt lezáró végzés meghozatalát - kizárólag a perbeállítás kezdeményezése, a perbevonás vagy perbelépés miatt - kell elhalasztani és a rendelkezésre álló adatok alapján megállapítható, hogy a halasztásra a személyváltozást kezdeményező fél, képviselő vagy más perbeli személy indokolatlanul késedelmes nyilatkozata miatt került sor, a bíróság e személyt pénzbírsággal sújtja.

56. § [Perorvoslat személyváltozás esetén]

(1) A 49-51. § szerinti esetekben a perbelépés, valamint a perből történő elbocsátás tárgyában hozott határozat ellen külön fellebbezésnek van helye.

(2) A 47. § és a 48. §, valamint az 54. § szerinti perbelépés-, perbevonás iránti kérelmet, illetve a perből történő elbocsátás iránti kérelmet visszautasító határozat ellen külön fellebbezésnek van helye.

16. A támogató részvétele a perben

57. § [A támogató jogai, kötelességei és szerepe a perben]

(1) Ha a fél részére a gyámhatóság támogatót vagy hivatásos támogatót (a továbbiakban együtt: támogató) rendelt ki, a támogató

a) a féllel egyidejűleg a per során valamennyi eljárási cselekménynél - ideértve a nyilvánosság kizárásával megtartott tárgyalást is - jelen lehet, távolléte azonban az eljárási cselekmény teljesítésének, valamint a per folytatásának nem akadálya,

b) a jognyilatkozat megtételének elősegítése érdekében a féllel - a tárgyalás rendjét meg nem zavaró módon - egyeztethet.

(2) A támogató az általa támogatott fél helyett nyilatkozattételre nem jogosult.

(3) A bíróság az (1) és (2) bekezdésben foglaltakról a felet és a jelen lévő támogatót tájékoztatja.

(4) A támogató perbeli eljárási cselekményen történő részvételéről a támogatott fél gondoskodik, a bíróság ezzel kapcsolatos intézkedést nem tesz.

(5) A támogatói minőséget igazoló gyámhatósági határozatot vagy tanúsítványt az első olyan eljárási cselekménynél kell a bíróságnak bemutatni, amelyen a támogatott személy a támogatóval együtt vesz részt.

17. Az ügyész részvétele a perben

58. § [Az illetékes ügyész]

A bíróság előtt az ügyészségről szóló törvény rendelkezéseire figyelemmel eljárni jogosult illetékes ügyész jár el.

59. § [Az ügyész általános perindítási, fellépési joga]

(1) Az ügyész a felek rendelkezési jogának tiszteletben tartása mellett pert indíthat, ha a jogosult a jogainak védelmére bármely okból nem képes.

(2) Nem indíthat az ügyész pert olyan jog iránt, amelyet csak jogszabályban meghatározott személy vagy szervezet érvényesíthet.

(3) Ha az ügyészt az (1) bekezdésben meghatározott perindítási jog megilleti, de a perbeli részvételét megalapozó körülmények a per folyamán állnak be, az ügyész a perben felléphet. Ha az ügyészi fellépés törvényi feltételei fennállnak, a bíróság erről az ügyészt értesíti.

(4) Az ügyészt a perben, illetve fellépése esetén megilletik mindazok a jogok, amelyek a felet megilletik, egyezséget azonban nem köthet, jogról nem mondhat le, illetve jogokat nem ismerhet el.

(5) Ha az ügyész és a jogosult fél perbeli cselekményei vagy előadásai egymástól eltérnek, a bíróság azokat a per egyéb adatait is figyelembe véve bírálja el.

(6) Az ügyész fellépése kötelező a büntetőeljárásról szóló törvény szerint a bíróságnak megküldött polgári jogi igény alapján indult perben.

(7) Ha a peres eljárás során a jogi képviselet kötelező, a perben félként személyesen részt vevő jogosult jogi képviseletét az ügyész részvétele pótolja.

60. § [Az ügyész külön jogszabályon alapuló, önálló perindítási, perbelépési joga]

(1) Abban a perben, amelynek megindítására törvény önállóan jogosítja fel az ügyészt, vagy amelyet ellene lehet indítani, az ügyész a fél jogait gyakorolja.

(2) Az ügyész a más által indított perbe - ha a per megindítására önállóan is jogosult lett volna - a felperes oldalán a perfelvételt lezáró végzés meghozataláig a perbe beléphet.

(3) Ha a fél és az ügyész perbeli cselekményei vagy előadásai egymástól eltérnek, a bíróság azokat a per egyéb adatait is figyelembe véve bírálja el.

18. A tolmács és a fordító részvétele a perben

61. § [Tolmács és fordító]

(1) A bíróság tolmácsot, jelnyelvi tolmácsot (a továbbiakban együtt: tolmács), illetve fordítót rendel ki, ha a 113. §-ban foglalt jogok érvényesülése érdekében vagy egyébként e törvénynek a nyelvhasználattal kapcsolatos rendelkezése értelmében szükséges.

(2) Ha jogszabály eltérően nem rendelkezik a kirendelt tolmácsra és fordítóra e törvény kirendelt szakértőre vonatkozó rendelkezéseit kell alkalmazni.

62. § [Fordítás szükségessége a perben]

Fordítás szükségessége esetén - jogszabály, az Európai Unió kötelező jogi aktusa, illetve nemzetközi egyezmény eltérő rendelkezése hiányában - egyszerű fordítás alkalmazható. Ha a lefordított szöveg helyessége, illetve teljessége tekintetében kétely merül fel, hiteles fordítást kell alkalmazni.

VI. FEJEZET

KÉPVISELET

19. Összeférhetetlenség

63. § [A képviseleti jog gyakorlásának kizártsága, képviselet érdekellentét esetén]

(1) A képviselő a perben nem járhat el, ha az ellenérdekű fél ő maga vagy olyan személy, akit ugyancsak ő képvisel.

(2) Ha az (1) bekezdés szerinti érdekellentét nem természetes személy fél és annak törvényes képviselője, mint ellenérdekű fél között áll fenn, a fél képviseletére - törvény eltérő rendelkezése hiányában - ügygondnokot kell kirendelni. Ebben az esetben az ügygondnok díját a felperes előlegezi.

20. Meghatalmazottak

64. § [A meghatalmazott, több személy részére adott meghatalmazás]

(1) Ha törvény egyes perbeli cselekményekre másként nem rendelkezik, a fél helyett az általa vagy törvényes képviselője által meghatalmazott képviselője is eljárhat.

(2) Több személy részére adott meghatalmazás esetén a felet a meghatalmazottak bármelyike képviselheti, azonban egy-egy perbeli cselekménynél, illetve jognyilatkozat megtételénél csak egyikük járhat el; az ezzel ellentétes kikötés hatálytalan. Ha a meghatalmazottak nyilatkozatai vagy cselekményei egymástól eltérnek, ezt a bíróság akként bírálja el, mintha magának a félnek a nyilatkozatai vagy cselekményei lennének eltérőek. Az ellentmondó nyilatkozatokból származó hátrányok jogorvoslat alapjául nem szolgálhatnak.

65. § [A perben meghatalmazottként eljárni jogosultak]

A perben meghatalmazottként eljárhat:

a) az ügyvéd és az ügyvédi iroda,

b) *  a kamarai jogtanácsos, az ügyvédi tevékenységről szóló törvényben meghatározott körben,

c) a fél hozzátartozója,

d) a fél pertársa, valamint a fél pertársának képviselője,

e) a közigazgatási szerv, egyéb költségvetési szerv vagy gazdálkodó szervezet, illetve egyéb nem természetes személy alkalmazottja munkáltatójának tevékenységével kapcsolatos pereiben,

f) *  az önkormányzati szerv alkalmazottja az önkormányzat vagy önkormányzati szerv feladat- és hatáskörét érintő perekben, továbbá ugyanezen perekben az önkormányzati szerv szervezeti és működési szabályzatában meghatározott tisztségviselő, ideértve az önkormányzati képviselőt is, ha a per - tárgya alapján - abba a szabályzatban meghatározott ügykörbe tartozik, amelyben a tisztségviselő eljárni jogosult, valamint

g) akit erre jogszabály feljogosít.

66. § [A meghatalmazottak köréből kizárt személyek]

Nem lehet meghatalmazott:

a) aki tizennyolcadik életévét nem töltötte be,

b) akit jogerős bírói ítélet a közügyektől eltiltott,

c) akit a bíróság - a per tárgyára, illetve a perbeli eljárási cselekményekre kiterjedő hatállyal - jogerősen gondnokság alá helyezett.

67. § [A meghatalmazás alaki kellékei]

(1) A meghatalmazást írásba kell foglalni vagy jegyzőkönyvbe kell mondani. A meghatalmazott köteles - a (3) bekezdésben foglalt kivétellel - eredeti meghatalmazását vagy annak hitelesített másolatát első beadványához mellékelni, vagy ha erre előbb kerül sor, az első bírósági jelentkezése alkalmával az iratokhoz csatolni.

(2) A meghatalmazást - a (3) és (4) bekezdésben foglalt kivétellel - közokiratba vagy teljes bizonyító erejű magánokiratba kell foglalni.

(3) Az elektronikus ügyintézés és a bizalmi szolgáltatások általános szabályairól szóló 2015. évi CCXXII. törvény (a továbbiakban: E-ügyintézési tv.) szerinti rendelkezési nyilvántartásban (a továbbiakban: rendelkezési nyilvántartás) a meghatalmazásra vonatkozó jognyilatkozat csak a meghatalmazás elfogadásával és az elfogadó nyilatkozat rendelkezési nyilvántartásban történő rögzítésével érvényes.

(4) *  Az ügyvéd és a kamarai jogtanácsos meghatalmazásának igazolásáról jogszabály eltérően rendelkezhet.

(5) Az idegen nyelven kiállított meghatalmazás hiteles magyar fordítását csak akkor kell bemutatni, ha ezt a bíróság szükségesnek tartja.

68. § [A meghatalmazás terjedelme, a meghatalmazott helyettesítése, a meghatalmazás korlátozása]

(1) A meghatalmazás akár a per vitelére, akár egyes perbeli cselekményekre szólhat. A meghatalmazásból egyértelműen ki kell tűnnie, hogy annak hatálya mely ügyre vagy ügykörre terjed ki.

(2) A per vitelére szóló meghatalmazás kiterjed a perrel kapcsolatos minden nyilatkozatra és cselekményre, ideértve a viszontkereset indítását, továbbá a biztosítási intézkedésekkel kapcsolatos eljárást is.

(3) A per vitelére szóló meghatalmazás - külön kikötés hiányában - kiterjed továbbá a végrehajtási eljárásra, valamint az annak során, azzal összefüggésben indított perre, a perorvoslati eljárásokra, valamint a peres pénznek vagy dolognak és az eljárási költségeknek az átvételére is.

(4) A meghatalmazott ügyvéd vagy ügyvédi iroda a helyettesítésével - ha a meghatalmazásból más nem tűnik ki - más ügyvédet vagy ügyvédi irodát is megbízhat.

(5) A meghatalmazás korlátozása csak annyiban hatályos, amennyiben az magából a meghatalmazásból kitűnik.

69. § [A meghatalmazás megszűnésének és utólagos rendelkezési nyilvántartásba vételének hatálya a bírósággal és az ellenféllel szemben]

(1) A meghatalmazásnak visszavonás, felmondás, a fél halála vagy jogutód nélküli megszűnése folytán bekövetkező megszűnése a bírósággal szemben a bíróságnak történő bejelentéstől, az ellenféllel szemben pedig a vele történő közléstől hatályos.

(2) Ha a per megindítását követően kerül sor a meghatalmazás rendelkezési nyilvántartásba vételére vagy a rendelkezési nyilvántartásba vett meghatalmazás módosítására, e jognyilatkozatok a bírósággal szemben a bíróságnak történő bejelentéstől, az ellenféllel szemben pedig a vele történő közléstől hatályosak.

70. § [A képviseleti jogosultság vizsgálata]

A meghatalmazott képviseleti jogosultságát a bíróság az eljárás bármely szakaszában hivatalból vizsgálja.

71. § [Általános meghatalmazás]

(1) A képviselő részére olyan meghatalmazás is adható, amely őt perek vitelére általánosságban jogosítja fel (a továbbiakban: általános meghatalmazás).

(2) Az általános meghatalmazást, valamint annak bármely okból történő megszűnését nyilvántartásba vétel végett a bíróságnál be kell jelenteni. A bíróság által nyilvántartásba vett általános meghatalmazás pótolja az egyes perekre szóló külön meghatalmazást.

(3) *  Az általános meghatalmazások országos és közhiteles nyilvántartását az Országos Bírósági Hivatal elnöke működteti. Az ellenkező bizonyításáig vélelmezni kell a nyilvántartásba bejegyzett képviseleti jogról, hogy az fennáll; a nyilvántartásból törölt adatról pedig, hogy az nem áll fenn.

(4) A meghatalmazásra vonatkozó rendelkezések az e §-ban foglalt eltérésekkel az általános meghatalmazásra is irányadók.

21. Kötelező jogi képviselet

72. § [Kötelező jogi képviselet, a kötelező jogi képviselet alóli kivételek]

(1) A peres eljárás során a jogi képviselet kötelező, kivéve, ha törvény eltérően rendelkezik.

(2) Törvény eltérő rendelkezése hiányában nem kötelező a jogi képviselet a járásbíróság hatáskörébe tartozó perekben - ideértve a fellebbezési és perújítási eljárást is -, valamint a járásbíróság hatáskörébe tartozó perrel összefüggő felülvizsgálati eljárásban az ellenkérelmet előterjesztő fél számára.

73. § [Tájékoztatás a kötelező jogi képviseletről]

(1) A bíróság a jogi képviselő meghatalmazásának szükségességéről, a pártfogó ügyvédi képviselet engedélyezésének lehetőségéről, valamint a jogi képviselő közreműködése nélkül történő eljárás jogkövetkezményeiről

a) a felperest a keresetlevelet visszautasító végzésben - ha a felperes az eljárás folyamán lép perbe, első jelentkezése alkalmával, ha pedig a felperest az eljárás folyamán vonják perbe, a perbevonás közlésével egyidejűleg -,

b) az alperest a kereset közlésével egyidejűleg - ha az alperes az eljárás folyamán lép perbe, első jelentkezése alkalmával, ha pedig az alperest az eljárás folyamán vonják perbe, vagy perbeállítása kezdeményezése miatt lép perbe, a perbevonás, perbeállítás kezdeményezésének közlésével egyidejűleg -

tájékoztatja.

(2) Ha az eljárás folyamán perbe belépő, jogi képviselő nélkül eljáró felet a bíróság a kötelező jogi képviselet szükségességéről első jelentkezése alkalmával tájékoztatja és a fél részéről később nem pótolható perbeli cselekmény elvégzésére, illetve nyilatkozat megtételére lenne szükség, a bíróság a félnek megfelelő határidőt biztosít a jogi képviselet pótlására és ezzel egyidejűleg a perbeli cselekmény elvégzésére, illetve a nyilatkozat megtételére. Szükség esetén a tárgyalás elhalasztásának, illetve szükséges keretben történő megismétlésének is helye lehet.

(3) Ha a bíróság - amelynek eljárása során a jogi képviselet kötelező - az ügyben áttétel vagy kijelölés folytán jár el és a keresetlevelet eredetileg olyan bírósághoz nyújtották be, amelynek eljárásában a jogi képviselet nem kötelező, a bíróság a jogi képviselő nélkül eljáró félnek megfelelő határidőt biztosít a jogi képviselet pótlására.

(4) Ha a jogi képviselet a perorvoslati eljárásban kötelező, a bíróság a feleket a jogi képviselő meghatalmazásának szükségességéről, a pártfogó ügyvédi képviselet engedélyezésének lehetőségéről, valamint a jogi képviselő közreműködése nélkül történő eljárás jogkövetkezményeiről a perorvoslattal megtámadható határozatban tájékoztatja.

74. § [A jogi képviselő hiányának jogkövetkezményei kötelező jogi képviselet esetén]

(1) Ha a peres eljárás bármely szakaszában a jogi képviselet kötelező, a jogi képviselő közreműködése nélkül eljáró fél perbeli cselekménye és nyilatkozata hatálytalan - úgy kell tekinteni, hogy a fél perbeli cselekményt, nyilatkozatot egyáltalán nem tesz -, kivéve, ha törvény az adott perbeli cselekményre nézve a meghatalmazott útján történő eljárást kizárja.

(2) Ha a perorvoslati kérelmet előterjesztő fél jogi képviselővel nem rendelkezik - annak ellenére, hogy a jogi képviselő meghatalmazásának szükségességéről a bíróság a perorvoslattal megtámadható határozatban tájékoztatta -, a perorvoslati kérelmet a bíróság hiánypótlási felhívás kiadása nélkül visszautasítja; e végzés ellen külön fellebbezésnek van helye.

(3) Ha a felperes a megszűnt jogi képviseletének pótlásáról felhívás ellenére nem gondoskodik, a bíróság az eljárást megszünteti. Ha a viszontkeresetet előterjesztő alperes megszűnt jogi képviseletének pótlásáról felhívás ellenére nem gondoskodik, a bíróság az eljárást részlegesen, a viszontkereset tekintetében megszünteti.

(4) A fél jogi képviseletének hiánya nem akadálya a határozat kihirdetésének és kézbesítésének. Ebben az esetben a határozatot közvetlenül a féllel kell közölni.

75. § [Eljárásra jogosultak kötelező jogi képviselet esetén]

(1) A 72. § (1) bekezdésének alkalmazásában jogi képviselőnek kell tekinteni:

a) az ügyvédet és az ügyvédi irodát,

b) *  a kamarai jogtanácsost, az ügyvédi tevékenységről szóló törvényben meghatározott körben,

c) *  a jogi személy bíróság képviseletére jogosult bírót és bírósági titkárt,

d) a Legfőbb Ügyészség képviseletére jogosult ügyészt, valamint

e) törvényben meghatározott egyéb személyeket.

(2) Ha a jogi képviselet kötelező - törvény eltérő rendelkezése hiányában -

a) a jogi szakvizsgával rendelkező személy saját ügyében,

b) az ügyész abban a perben, amelynek megindítására törvény jogosítja fel, vagy amelyet ellene lehet indítani, illetve amelyben törvény alapján felléphet

jogi képviselő nélkül is eljárhat, őt úgy kell tekinteni, mintha jogi képviselővel járna el.

(3) *  Ügyvédjelölt és ügyvédi kamarai nyilvántartásba vett jogi előadó (a továbbiakban: jogi előadó) a jogi képviseletre kötelezett fél nevében kizárólag az iratok megtekintése, azokról másolat kérése vagy készítése érdekében járhat el.

(4) A (2) bekezdés a) pontjában foglaltak alkalmazása esetén a jogi szakvizsgával rendelkező félnek a jogi szakvizsga megszerzését igazoló okiratot, az azzal egyenértékű okiratot vagy ezek hiteles másolatát azon eljárási szakaszban történő első jelentkezésekor kell a bíróságnak bemutatnia vagy a beadványához csatolnia, amelyben a jogi képviselet a fél számára kötelező. Ha a jogi szakvizsga megszerzését igazoló okiratot, az azzal egyenértékű okiratot vagy ezek hiteles másolatát a bíróságnak bemutatták, ennek tényét elegendő a jegyzőkönyvben rögzíteni, azt az iratokhoz nem kell csatolni.

22. Az ügygondnok jogállása

76. § [Az ügygondnokrendelés esetei]

A bíróság a fél részére ügygondnokot rendel, ha

a) a cselekvőképtelen félnek nincs törvényes képviselője,

b) az ismeretlen helyen tartózkodó félnek nincs sem törvényes képviselője, sem meghatalmazottja,

c) a nem természetes személy félnek nincs törvényes képviselője, vagy

d) törvény így rendelkezik.

77. § [Az ügygondnokrendelés eljárási szabályai]

(1) A bíróság az ügygondnokot - törvény eltérő rendelkezése hiányában - az ellenfél kérelmére rendeli ki.

(2) A bíróság ügygondnokként ügyvédet vagy ügyvédi irodát rendelhet ki.

(3) Az ügygondnokot a perben - a (4) bekezdésben foglalt kivételekkel - a per vitelére meghatalmazott jogállása illeti meg.

(4) Az ügygondnok

a) a bíróság külön felhatalmazása nélkül peres pénzt vagy dolgot nem vehet át, valamint

b) egyezséget nem köthet, jogot nem ismerhet el és jogról nem mondhat le, kivéve, ha ezáltal az általa képviselt felet nyilvánvaló károsodástól óvja meg.

(5) Az ügygondnok kirendelésének a hatálya - a (6) bekezdésben foglalt kivétellel - kiterjed

a) a per egész tartamára, ideértve a perorvoslati eljárásokat is, valamint

b) a végrehajtási eljárásra, ideértve az annak során, azzal összefüggésben indított pereket is.

(6) Ha az ügygondnok kirendelésére okot adó körülmény az eljárás folyamán megszűnik, a bíróság az ügygondnokot a kirendelés alól felmenti.

(7) Az ügygondnok jogszabályban meghatározott díjazásra jogosult. A bíróság az ügygondnok díját legkésőbb felmentésekor, ennek hiányában legkésőbb az eljárást befejező határozatban határozza meg. Az ügygondnok díjáról rendelkező határozat ellen az ügygondnok és a felek külön fellebbezéssel élhetnek.

VII. FEJEZET

KÖLTSÉGEK

23. A költségek előlegezése

78. § [Költségek előlegeztetése]

(1) A bíróság a perben nem álló személynél felmerült költség előlegezéséről annak felmerülésekor határoz; arra kötelezi a felet, hogy a költséget a személynek közvetlenül fizesse meg, vagy - ha az célszerű - elrendeli, hogy a költség összegét a bíróságnál helyezze letétbe.

(2) Ha valószínű, hogy a felmerülő költségek jelentősebb összeget érnek el, vagy más körülmények ezt indokolttá teszik, a bíróság a költségek felmerülése előtt is elrendelheti, hogy a fél a költségek fedezésére előreláthatóan szükséges összeget helyezze letétbe.

(3) A bíróság az általa meghatározott költséget a letétbe helyezett összegből kiutalja. Ha a meghatározott költséget az előzetesen letétbe helyezett összeg nem fedezi vagy meghaladja, a bíróság a költség meghatározásával egyidejűleg a felet a különbözet előlegezésére kötelezi vagy elrendeli annak visszafizetését.

(4) A bíróság az ügygondnoki díj, a kirendelt szakértő díja és a külföldi kézbesítésnek az Európai Unió kötelező jogi aktusa vagy nemzetközi egyezmény szerinti költsége fedezésére előreláthatóan szükséges összeg letétbe helyezését köteles elrendelni.

79. § [Költségek előlegezésére kötelezettek]

(1) Törvény eltérő rendelkezése hiányában a bizonyítással járó költséget a bizonyító fél előlegezi. Ha a bizonyító fél ellenfele nem mentes a költség előlegezése alól és önként vállalja, a költséget vagy annak egy részét a bizonyító fél ellenfele előlegezi.

(2) Ha jogszabály, az Európai Unió kötelező jogi aktusa vagy nemzetközi szerződés eltérően nem rendelkezik, a kirendelt tolmácsnak a bizonyítással nem összefüggő alkalmazásával járó költséget az a fél előlegezi, akinek a személye miatt a tolmács alkalmazása szükségessé vált.

(3) A kirendelt fordítónak a bizonyítással nem összefüggő alkalmazásával járó költséget a felperes előlegezi.

(4) A bírósági iratnak a bizonyítással nem összefüggő külföldi kézbesítése az Európai Unió kötelező jogi aktusa vagy nemzetközi egyezmény szerinti költségét a felperes előlegezi.

(5) A perben kirendelt ügygondnok díját az a fél előlegezi, aki az ügygondnok kirendelését kérte, illetve akinek perbeli cselekménye folytán a kirendelés szükségessé vált. Ettől eltérően az állam előlegezi annak az ügygondnoknak a díját, aki ellen jogszabály értelmében kell a keresetet megindítani.

(6) Az e törvényben megállapított kivételektől eltekintve a fél az ellenfél eljárása miatt felmerült költséget nem köteles előlegezni.

(7) Az állam előlegezi az ügyész, a perindításra feljogosított személy, az alperes részére kirendelt ügygondnok és azon ügygondnok eljárásával felmerült költséget, aki ellen jogszabály értelmében kell a keresetet megindítani.

(8) Az állam előlegezi a jogszabályban meghatározott és azt a költséget, amelynek előlegezésére a fél jogszabály, az Európai Unió kötelező jogi aktusa vagy nemzetközi szerződés rendelkezése, továbbá költségkedvezmény folytán nem köteles.

24. A perköltség viselése

80. § [A perköltség fogalma]

A perköltség a félnél - a perben vagy azt megelőzően - a jog perbeli érvényesítésével okozati összefüggésben és szükségképpen felmerült minden költség, ideértve a bíróság előtt történő megjelenéssel szükségképpen felmerült keresetkiesést is.

81. § [A felszámítás]

(1) A fél a perköltsége megtérítését annak felszámításával kérheti.

(2) A felszámítás során meg kell jelölni az igényelt költség összegét, a felmerülésének lényeges körülményeit, azt, hogy a perbe vitt mely jog érvényesítésével összefüggésben merült fel, és mindezeket a felszámítással egyidejűleg - szükség szerint - okirattal is igazolni kell. A bíróság által az eljárást befejező határozatban meghatározható költség az annak összegét szabályozó jogszabályi rendelkezésre utalással is felszámítható.

(3) A fél a felszámítását és a (2) bekezdés szerinti okiratot legkésőbb a tárgyalás berekesztéséig, ennek hiányában az eljárást befejező határozat meghozataláig terjesztheti elő. Önmagában a felszámítás vagy annak igazolása miatt a tárgyalás elhalasztásának nincs helye, kivéve, ha a fél a kötelezettségének a tárgyaláson önhibáján kívüli okból nem tudott eleget tenni.

(4) A fél a felszámítását a tárgyalás berekesztéséig, ennek hiányában az eljárást befejező határozat meghozataláig visszavonhatja. A visszavonást követően a visszavonással érintett költség újbóli felszámításának nincs helye.

(5) A jogi képviselővel eljáró fél a perköltségét kizárólag jogszabályban meghatározott költségjegyzék előterjesztése útján számíthatja fel.

82. § [Döntés a perköltség viseléséről]

(1) Ha törvény eltérően nem rendelkezik, a bíróság a felszámított perköltség viseléséről az eljárást befejező határozatban hivatalból dönt. Ha a bíróság a perköltség viseléséről nem az eljárást befejező határozatban dönt, határozatának a perköltségről döntő része ellen külön fellebbezésnek van helye.

(2) A bíróság meghatározza a perköltség összegét és a megtérítésére köteles személyt annak megfizetésére kötelezi. Ha a felek egymással szemben perköltség megtérítésére kötelesek, a bíróság csak a különbözet megfizetéséről rendelkezik.

(3) A bíróság a perköltség összegét a felszámítás és az ahhoz csatolt okiratok alapulvételével határozza meg. A felszámítani elmulasztott vagy a felszámítottnál magasabb összegű költséget a fél javára nem lehet figyelembe venni.

83. § [A perköltségviselés általános szabályai]

(1) Törvény eltérő rendelkezése hiányában a pernyertes fél perköltségét a pervesztes fél téríti meg.

(2) Részleges pernyertesség esetén a fél az ellenfél perköltségét a pervesztessége arányában téríti meg. Ha a pernyertesség és a pervesztesség aránya közötti különbség, valamint a fél és az ellenfél javára meghatározott perköltségek összege közötti különbség nem jelentős, egyik fél sem köteles perköltség megtérítésére.

(3) A (2) bekezdésben foglaltak alkalmazását mellőzni lehet, ha a per kártérítés vagy egyéb olyan követelés iránt folyik, amelynek összegszerű megítélése bírói mérlegeléstől függ, és a bíróság a követelt összegnél kevesebbet ítélt ugyan meg, de a követelt összeg nem tekinthető nyilvánvalóan túlzottnak.

(4) Ha a fél az érdemi tárgyalási szakban az önállóan elbírálható követelése összegét leszállította, a leszállított rész tekintetében pervesztesnek kell tekinteni, kivéve, ha a leszállításra azért került sor, mert az ellenfél a követelés egy részét utóbb teljesítette vagy a fél a perfelvétel lezárásáig önhibáján kívüli okból nem határozhatta meg a követelése mértékét.

(5) A megtérítési kötelezettséggel nem érintett perköltség vagy annak hányada annak a félnek a terhén marad, akinél az felmerült.

84. § [A perköltség viselése egyezség esetén]

A bíróság által jóváhagyott egyezség megkötése esetén a felek megállapodása szerinti fél téríti meg az ellenfele perköltségét. Megállapodás hiányában az egyezség szerint pernyertes fél perköltségét az egyezség szerint pervesztes fél téríti meg. Az egyezség szerinti részleges pernyertesség esetén a 83. § (2) és (3) bekezdésében foglaltakat kell alkalmazni. Ha a pernyertesség és a pervesztesség aránya nem állapítható meg, egyik fél sem köteles perköltség megtérítésére.

85. § [A perköltség viselése az eljárás megszüntetése esetén]

(1) Az eljárás megszüntetése esetén az alperes perköltségét - a (2)-(4) bekezdésben foglalt kivétellel - a felperes téríti meg.

(2) Az eljárás elállás miatti megszüntetése esetén - ha az elállásra azért került sor, mert az alperes a követelést az eljárás megindítását követően teljesítette - a felperes perköltségét az alperes téríti meg.

(3) Az eljárás halál vagy megszűnés miatti megszüntetése esetén egyik fél sem téríti meg az ellenfele perköltségét.

(4) Az eljárásnak a felek közös kérelme miatti megszüntetése esetén a felek megállapodása szerinti fél téríti meg az ellenfele perköltségét. Megállapodás hiányában az alperes perköltségét a felperes téríti meg. Ha azonban a kérelem benyújtására azért került sor, mert az alperes a keresettel érvényesített jogot az eljárás megindítását követően elismerte vagy a keresettel érvényesített követelést teljesítette, a felperes perköltségét az alperes téríti meg.

86. § [A szükségtelenül okozott perköltség vagy perköltségrész viselése]

(1) Ha a fél a perfelvételi szakban a vele szemben érvényesített jogot és kérelmet az arra vonatkozó védekezésének előterjesztése nélkül elismeri, és a perre nem adott okot, a perköltségét az ellenfél téríti meg.

(2) Az a fél, aki egyes perbeli cselekményeket sikertelenül végez, egyes perbeli cselekményekkel indokolatlanul késedelmeskedik, valamely határnapot vagy határidőt mulaszt vagy más módon, akár a perben akár azt megelőzően az ellenfélnek feleslegesen, a perköltség körébe tartozó költséget okoz, ezek megtérítésére a per eredményére tekintet nélkül köteles.

(3) Ha a közvetítői eljárásban létrejött megállapodás ellenére a megállapodással rendezett jogvita tárgyában a megállapodást megkötő felek bármelyike a bírósághoz fordul, az alperes perköltségét a felperes téríti meg. A perköltségviselés általános szabályai irányadóak, ha a felperes kizárólag a megállapodásban foglaltak iránt, annak nem teljesítése miatt indít pert.

(4) Ha a kötelező közvetítői eljárásban létrejött megállapodás a jogszabályoknak megfelel, és a fél e körülmény ellenére a perben nem köt egyezséget, az ellenfél perköltségének a közvetítői eljárásban felmerült részét a per eredményére tekintet nélkül a fél téríti meg. Ha a kötelező közvetítői eljárásban létrejött megállapodás a jogszabályoknak nem felel meg és egyezségkötés hiányában a peres eljárást érdemben folytatni kell, az ellenfél perköltsége közvetítői eljárásban felmerült részének a felét a per eredményére tekintet nélkül a fél téríti meg.

(5) Kötelező közvetítői eljárás esetén, ha a fél igazolja, hogy közvetítő felkérését kezdeményezte vagy az első közvetítői megbeszélésen megjelent és a közvetítő felkérése vagy a közvetítői eljárás megindítása az ellenfél önhibából eredő mulasztása miatt hiúsult meg, a fél perköltségét az ellenfél téríti meg. Az önhiba hiányát a mulasztó félnek kell valószínűsítenie.

(6) A (3) bekezdésben foglaltak alkalmazandók, ha törvényben szabályozott békéltető testületi eljárásban határozattal jóváhagyott egyezség útján rendezett fogyasztói jogvita tárgyában fordul a felek bármelyike utóbb a bírósághoz, kivéve az egyezségben foglaltak nem teljesítése miatt a határozat végrehajtási záradékkal történő ellátása iránt indított eljárást.

87. § [A perköltség viselése pertársaság esetén]

(1) A 36. §-ban és a 37. § a) pontjában meghatározott pertársak a perköltséget egyetemlegesen térítik meg.

(2) Az egyéb pertársak a perköltséget a perbeli érdekeltségük arányában, ha azonban a pertársak perbeli érdekeltsége között nincs jelentős eltérés, akkor egyenlő arányban térítik meg. A perköltség azon részét, amely kizárólag a pertársak egyikének vagy egy részének perbeli cselekménye folytán merült fel, a többi pertárs nem köteles megtéríteni.

88. § [A perköltség viselése az ügyész és a perindításra feljogosított személy perindítása, fellépése esetén]

(1) Az ügyész, valamint a perindításra feljogosított személy és a perben érvényesített jog jogosultja közül a perköltséget az téríti meg, aki a pert megindította. Ha a pert megindítónak és a perben érvényesített jog jogosultjának eljárási cselekményei nem voltak összhangban, a perköltségrészt az téríti meg, akinek a cselekménye folytán a perköltségrész felmerült.

(2) Az ügyész, valamint a perindításra feljogosított személy helyett a perköltséget - jogszabályban meghatározott módon - az állam téríti meg.

89. § [A perköltség viselése az ügygondnok ellen megindított per esetén]

Ha jogszabály értelmében a pert ügygondnok ellen kell megindítani, az ügygondnok helyett a perköltséget - jogszabályban meghatározott módon - az állam téríti meg.

90. § [A perköltség viselése beavatkozás esetén]

(1) A beavatkozó által támogatott fél pernyertessége esetén a beavatkozó perköltségét a pervesztes fél téríti meg. A beavatkozóra a perköltség fogalmára és felszámítására vonatkozó szabályokat alkalmazni kell.

(2) A beavatkozó által támogatott fél pervesztessége esetén a beavatkozó téríti meg a pernyertes fél perköltségének azon részét, amely a beavatkozás miatt merült fel.

(3) Ha a perben hozott ítélet anyagi jogerőhatása jogszabály alapján a beavatkozónak az ellenféllel szemben fennálló jogviszonyára is kiterjed, az általa támogatott fél pervesztessége esetén az ellenfél perköltségét a beavatkozó az általa támogatott féllel egyetemlegesen téríti meg.

(4) A beavatkozás elutasítása esetén a beavatkozó téríti meg a beavatkozást ellenző fél perköltségének azon részét, amely a beavatkozás miatt merült fel.

(5) A 83-86. § rendelkezései e § esetében is irányadók; az e § szerinti pervesztes fél alatt a perköltség megtérítésére köteles felet, a pernyertes fél alatt a perköltség megtérítésére köteles fél ellenfelét is érteni kell.

91. § [A perköltség viselése sikertelen perbehívás és perbeállítás esetén]

(1) Ha a perbehívott a perbehívást nem fogadja el, vagy ha a perbehívóhoz történő csatlakozását elutasítják, a perbehívó fél téríti meg az ellenfél perköltségének azon részét, amely a perbehívás miatt merült fel.

(2) Az (1) bekezdés rendelkezéseit kell alkalmazni a sikertelen perbeállítás esetén is.

92. § [A perköltség viselése a felek személyében bekövetkező változás esetén]

(1) Perbeli jogutódlás esetén - ha a jogelődöt a perből nem bocsátják el - a jogelőd és a jogutód fél a perköltséget egyetemlegesen téríti meg.

(2) Az (1) bekezdésben foglaltakat a pertárgyigénylés és az elődmegnevezés esetén is alkalmazni kell.

(3) Ha a bíróság az alperest azért bocsátja el a perből, mert a felperes nem az ellen indította meg a pert, akivel szemben a jog érvényesíthető, az elbocsátott alperes perköltségét a felperes téríti meg.

93. § [Elkülönített perköltségrész viselése]

(1) A 83-92. § alkalmazása során nem lehet figyelembe venni a perköltségnek azt a részét,

a) amelyet törvény értelmében tanú, szakértő vagy a perben nem álló más személy térít meg,

b) amelyet a fél törvény értelmében a per eredményére tekintet nélkül térít meg, és

c) amely a bírósági szervezet érdekkörében felmerült - egyébként elhárítható - ok következtében merült fel.

(2) A bíróság az (1) bekezdés szerinti perköltségrész viseléséről a felszámítását követően nyomban dönthet. A határozat ellen külön fellebbezésnek van helye.

(3) Az (1) bekezdés c) pontja szerinti perköltségrészt jogszabályban meghatározott módon az állam téríti meg.

25. Költségkedvezmények

94. § [A költségkedvezmények fajtái]

(1) A felet - ideértve a beavatkozót is - a perben a jogai érvényesítésének az elősegítése érdekében az alábbi költségkedvezmények illethetik meg:

a) tárgyi és személyes költségmentesség,

b) tárgyi és személyes költségfeljegyzési jog,

c) tárgyi és személyes illetékmentesség,

d) tárgyi illetékfeljegyzési jog,

e) mérsékelt illeték,

f) pártfogó ügyvédi díj előlegezése vagy megfizetése alóli mentesség.

(2) Jogszabály eltérő rendelkezése hiányában a felet a személyes költségmentesség és a személyes költségfeljegyzési jog a jövedelmi- és vagyoni viszonyai alapján kérelemre, míg a személyes illetékmentesség a személye alapján hivatalból illeti meg. A felet a tárgyi kedvezmény az eljárás tárgyánál fogva, a mérsékelt illeték kedvezménye pedig meghatározott perbeli események bekövetkezése esetén hivatalból illeti meg.

(3) A felet az (1) bekezdés f) pontjában meghatározott kedvezmény jogszabályban meghatározott módon, a jogi segítségnyújtó szolgálat által engedélyezett pártfogó ügyvédi képviselet esetén illeti meg.

95. § [A költségmentesség és a költségfeljegyzési jog tartalma]

(1) Költségmentesség esetén a fél mentes

a) az illeték előzetes megfizetése,

b) - jogszabály eltérő rendelkezése hiányában - a per során felmerülő költség előlegezése,

c) - jogszabály eltérő rendelkezése hiányában - a meg nem fizetett illeték, továbbá az állam által előlegezett költség megfizetése, és

d) a perköltség-biztosíték letétele

alól.

(2) Költségfeljegyzési jog esetén a fél mentes

a) az illeték előzetes megfizetése, és

b) - jogszabály eltérő rendelkezése hiányában - a per során felmerülő költség előlegezése

alól.

(3) Részleges személyes költségfeljegyzési jog esetén a felet a (2) bekezdésben meghatározott kedvezmény

a) az illeték és a költségek meghatározott hányadára, vagy

b) az illetékre, illetve tételesen meghatározott költségekre

illeti meg.

(4) A költségmentesség és a költségfeljegyzési jog nem terjed ki az ügygondnoki díjra.

(5) A költségmentesség nem mentesíti a felet a szükségtelen perbeli cselekmény meg nem fizetett illetékének és állam által előlegezett költségének a megfizetése alól.

(6) A költségmentesség nem mentesíti a felet a végrehajtási eljárás során meg nem fizetett illeték és az előlegezésre kötelezett szerv által előlegezett költség megfizetése alól.

96. § [Az egyes illetékkedvezmények tartalma]

(1) Illetékmentesség esetén a fél mentes

a) az illeték előzetes megfizetése, és

b) - jogszabály eltérő rendelkezése hiányában - a meg nem fizetett illeték megfizetése

alól.

(2) Az illetékmentesség nem mentesíti a felet a végrehajtási eljárás során meg nem fizetett illeték megfizetése alól.

(3) Tárgyi illetékfeljegyzési jog esetén a fél mentes az illeték előzetes megfizetése alól.

(4) Mérsékelt illeték kedvezménye esetén a fél mentes az illeték egy részének a megfizetése alól.

97. § [Egyes költségkedvezmények időbeli hatálya]

(1) Jogszabály eltérő rendelkezése hiányában a költségmentesség, a költségfeljegyzési jog, az illetékmentesség és a tárgyi illetékfeljegyzési jog hatálya - kérelem esetén a kérelem előterjesztésétől kezdve - a per egész tartamára, valamint a végrehajtási eljárásra is kiterjed.

(2) A jogelőd fél részére engedélyezett személyes költségkedvezmény a jogutód félre nem terjed ki.

98. § [A költségkedvezmény engedélyezése és megvonása]

A személyes költségmentesség és a személyes költségfeljegyzési jog engedélyezése és az engedélyezett költségkedvezmény megvonása tárgyában a bíróság határoz. Az engedélyezés iránti kérelmet elutasító és az engedélyezett költségkedvezményt megvonó határozat ellen külön fellebbezésnek van helye.

99. § [Döntés a tárgyi költségkedvezményről]

Ha a fél a tárgyi költségkedvezmény fennállására alaptalanul hivatkozik, a bíróság határozatában a tárgyi kedvezmény fenn nem állását állapítja meg. A határozata ellen külön fellebbezésnek van helye.

100. § [A költségkedvezmények egyéb szabályai]

A költségmentességre, a költségfeljegyzési jogra, az illetékmentességre, a tárgyi illetékfeljegyzési jogra, a mérsékelt illetékre, valamint a pártfogó ügyvédi díj előlegezésére és viselésére vonatkozó egyéb rendelkezéseket jogszabály állapítja meg.

26. A meg nem fizetett illeték és az állam által előlegezett költség viselése

101. § [Döntés a meg nem fizetett illeték és az állam által előlegezett költség viseléséről]

(1) A bíróság a felet - a (2) bekezdésben foglalt kivétellel - az eljárást befejező határozatában hivatalból kötelezi a meg nem fizetett illeték, valamint az állam által előlegezett költség államnak történő megfizetésére.

(2) Ha

a) a meg nem fizetett illeték és az állam által előlegezett költség megfizetésére a felet az eljárás folyamán kell kötelezni,

b) az eljárás szünetelés folytán megszűnt, vagy

c) az illeték vagy az állam által előlegezett költség az eljárást befejező határozat meghozatala után merült fel,

a meg nem fizetett illeték és az állam által előlegezett költség megfizetéséről a bíróság külön határozatban rendelkezik, amely ellen külön fellebbezésnek van helye.

(3) A bíróság az eljárást befejező vagy az eljárás megszűnését megállapító határozatában - a díj összegének meghatározása nélkül, az állam által előlegezett költség megfizetésére vonatkozó szabályok alkalmazásával - megállapítja, hogy a pártfogó ügyvédi díj viselésére melyik fél köteles. Az elsőfokon eljárt bíróság a jogerős határozatról a következő - eljárási szakaszonként megállapított - adatok közlésével nyolc napon belül értesíti a jogi segítségnyújtó szolgálatot: * 

a) a felek neve,

b) a per tárgya,

c) a pertárgy értéke, ha az megállapítható,

d) a pernyertesség felek közötti aránya, és

e) a pártfogó ügyvédi díj viselésére köteles fél megnevezése és azonosító adatai.

102. § [A meg nem fizetett illeték és az állam által előlegezett költség viselése]

(1) A megfizetés alól mentességet biztosító költségkedvezmény hiányában a meg nem fizetett illetéket és az állam által előlegezett költséget - a (2)-(5) bekezdésekben foglalt kivételekkel - a fél abban az arányban, illetve részben fizeti meg, amelyben e törvény szerint a perköltség vagy perköltségrész megtérítésére is köteles. Ha e törvény szerint egyik fél sem köteles perköltség megtérítésére, a felek a meg nem fizetett illetéket és az állam által előlegezett költséget egyenlő arányban fizetik meg.

(2) Ha az eljárás szünetelés folytán megszűnik, a meg nem fizetett illetéket és az állam által előlegezett költséget a megfizetés alól mentességet biztosító költségkedvezmény hiányában a felperes fizeti meg.

(3) Az ügyész, valamint a perindításra feljogosított személy a meg nem fizetett illeték és az állam által előlegezett költség megfizetésére nem köteles.

(4) Ha jogszabály értelmében a keresetet ügygondnok ellen kell megindítani, az ügygondnok a meg nem fizetett illeték és állam által előlegezett költség megfizetésére, a fél pedig az ügygondnok állam által előlegezett díjának a megfizetésére nem köteles.

(5) Az alperes a részére kirendelt ügygondnok eljárása miatt meg nem fizetett illeték és állam által előlegezett költség megfizetésére nem köteles.

(6) *  Jogszabály, az Európai Unió kötelező jogi aktusa vagy nemzetközi szerződés rendelkezése szerinti költség, a költségkedvezmény folytán, továbbá az (1)-(5) bekezdés szerint meg nem térülő költség és illeték az állam terhén marad.

VIII. FEJEZET

AZ IDEIGLENES INTÉZKEDÉS

27. Ideiglenes intézkedés a perben

103. § [Az ideiglenes intézkedés iránti kérelem]

(1) A bíróság kérelemre ideiglenes intézkedést rendelhet el

a) a fennálló állapot megváltozásának megakadályozása érdekében, ha az eredeti állapot utóbb helyreállíthatatlan lenne,

b) a kérelmező későbbi joggyakorlása meghiúsulásának megakadályozása érdekében,

c) a kérelmezőt közvetlenül fenyegető hátrány bekövetkezésének elhárítása érdekében, vagy

d) egyéb, különös méltánylást érdemlő okból.

(2) Az ideiglenes intézkedés olyan magatartásra kötelezést tartalmazhat, amely magatartás követelésére a kérelmező jogosult lenne a perben érvényesített jog alapján.

(3) Az ideiglenes intézkedés iránti kérelem - a 108. §-ban foglaltak kivételével - a keresetlevél benyújtása előtt nem terjeszthető elő.

(4) Az ideiglenes intézkedés iránti kérelemben

a) meg kell jelölni az ideiglenes intézkedés elrendelésére okot adó (1) bekezdés szerinti feltétel fennállását,

b) elő kell adni az ideiglenes intézkedés elrendelésére okot adó feltétel fennállását megalapozó tényeket, amelyeket valószínűsíteni kell, és

c) arra vonatkozó határozott kérelmet kell előterjeszteni, hogy a kérelmező milyen tartalmú intézkedés elrendelését kéri.

104. § [Az ideiglenes intézkedés elbírálása]

(1) *  Az ideiglenes intézkedés iránti kérelem tárgyában a bíróság a keresetlevél perfelvételre való alkalmassága esetén intézkedik. Az ideiglenes intézkedés elbírálása során a bíróság soron kívül jár el, az intézkedéseit haladéktalanul, de legkésőbb nyolc napon belül teszi meg.

(2) Az ideiglenes intézkedés iránti kérelem elbírálása során a bíróságnak mérlegelnie kell, hogy az intézkedés elrendelése - figyelemmel az esetleges biztosítékadásra is - nem okoz-e súlyosabb hátrányt a kérelmező ellenfelének, mint annak elmaradása a kérelmezőnek.

(3) A bíróság lehetővé teszi, hogy az ellenfél a kérelemre nyilatkozzon. A kérelem tárgyában a bíróság a feleket az általa legalkalmasabbnak tartott módon nyilatkoztatja meg.

(4) A bíróság, ha a kérelem elbírálásához szükségesnek tartja, különösen akkor, ha biztosítékadás tárgyában kell határoznia, elrendelheti a felek meghallgatását. Ha a fél a meghallgatásra kitűzött határnapot elmulasztja, a határnap elmulasztása miatt igazolásnak helye nincs.

(5) Az ideiglenes intézkedés tárgyában való döntés során bizonyítás felvételének csak akkor van helye, ha a kérelem e nélkül érdemben nem bírálható el. A szükséges bizonyítást a bíróság a perfelvételi szakban is foganatosíthatja.

105. § [Az ideiglenes intézkedés hatálya]

(1) Az ideiglenes intézkedés iránti kérelemről a bíróság végzésben határoz, mely ellen külön fellebbezésnek van helye. A bíróság kérelemre a végzést maga is megváltoztathatja.

(2) Az ideiglenes intézkedés tárgyában hozott végzés előzetesen végrehajtható. A teljesítési határidő - ha a bíróság másként nem rendelkezik - a végzés írásbeli közlését követő napon kezdődik.

(3) A végzés mindaddig hatályban marad, amíg azt a bíróság a felek bármelyikének kérelmére - a másik fél megnyilatkoztatását követően - hozott végzésével, vagy az ítéletében vagy az eljárást befejező egyéb határozatában hatályon kívül nem helyezi.

(4) Ha a bíróság az ideiglenes intézkedésről szóló határozatát ítéletében vagy az eljárást befejező egyéb határozatában nem helyezte hatályon kívül, az, az elsőfokú ítélet jogerőre emelkedésével veszti hatályát.

(5) Az ideiglenes intézkedés hatályát veszti az eljárás megszüntetése és az eljárás szünetelés folytán történő megszűnése esetén, amelynek tényét a bíróság megállapítja az eljárást megszüntető és az eljárás megszűnését megállapító végzésében.

(6) Az ideiglenes intézkedés hatályát nem érinti az eljárás félbeszakadása és az eljárás felfüggesztése.

106. § [Biztosítékadás]

(1) A bíróság az ideiglenes intézkedést akkor köti biztosítékadáshoz, ha a kérelmező ellenfele valószínűsíti, hogy a kért intézkedés következtében olyan hátrány érheti, amely pernyertessége esetén a kérelmezőtől kártérítés vagy sérelemdíj követelésére adna alapot. A biztosítékadás tárgyában való döntéskor a bíróságnak figyelemmel kell lennie a kérelmet megalapozó tények valószínűsítettségének fokára is. Csekély mértékű hátrány esetén a biztosítékadás elrendelését mellőzni kell.

(2) A biztosítékadásról a bíróság akkor rendelkezik, ha

a) azt a kérelmező ellenfele kéri, és a kért biztosítéknak megfelelő hátrányt valószínűsíti, vagy

b) a kérelmező azt felajánlja, és a kérelmező ellenfele azt elfogadja.

(3) A biztosíték mértéke a (2) bekezdés a) pontja esetén a kérelmező ellenfele által valószínűsített hátránynak megfelelő összeg, a (2) bekezdés b) pontja esetén pedig a kérelmező által felajánlott és a kérelmező ellenfele által elfogadott összeg.

(4) Ha a kérelmező határozott összegű biztosítékot ajánl fel, ennek elfogadásáról a bíróság sürgősséggel, külön nyilatkoztatja a kérelmező ellenfelét. A biztosíték összegének elfogadása nem jelenti az ideiglenes intézkedés elrendelhetőségének megalapozása körében előadottak elismerését.

(5) Biztosítékként különösen pénz, értékpapír, pénzhelyettesítő eszköz vagy bankgarancia esetén garanciavállaló nyilatkozat bírósági letétbe helyezése határozható meg.

107. § [Biztosítékhoz kötött ideiglenes intézkedés]

(1) Ha a bíróság az ideiglenes intézkedést biztosítékadáshoz köti, végzésében határidőt tűz a biztosíték teljesítésére.

(2) A biztosíték teljesítését a bíróság végzéssel állapítja meg. Az ideiglenes intézkedés e végzés meghozatalával válik előzetesen végrehajthatóvá.

(3) Ha a bíróság a kérelmező keresetét elutasítja, ítéletében rendelkezik a letétbe helyezett biztosítéknak a kérelmező ellenfele részére történő kiadásáról. A kérelmező pernyertessége esetén a bíróság a biztosíték visszaadásáról rendelkezik.

(4) A kérelmező részleges pernyertessége esetén a letétbe helyezett biztosíték kiadásáról, illetve visszaadásáról a pernyertesség arányában, illetve a bankgarancia-vállaló nyilatkozat visszaadása mellett a pernyertesség arányában történő lehívási jogról kell határozni.

(5) A biztosíték kifizetéséről hozott határozat nem képezi akadályát annak, hogy a kérelmező ellenfele utóbb külön pert indítson a kérelmező ellen a biztosítékot meghaladó kára megtérítése vagy sérelemdíj érvényesítése iránt. A biztosíték összegét el nem érő kár miatt a különbözet visszakövetelésének helye nincs.

28. Ideiglenes intézkedés a perindítást megelőzően

108. § [Ideiglenes intézkedés a keresetlevél előterjesztése előtt]

(1) Az ideiglenes intézkedés iránti kérelem a keresetlevél benyújtása előtt is előterjeszthető, ha a 103. § (1) bekezdésében megállapított valamely feltétel fennáll, és a kérelmező valószínűsíti, hogy az ideiglenes intézkedés elrendelésével elérni kívánt célt a kérelem perindítást követő előterjesztése az időmúlásra tekintettel meghiúsítaná.

(2) Az ideiglenes intézkedés iránti kérelemben a 103. § (4) bekezdésében meghatározottakon túl a kérelmezőnek

a) elő kell adnia azokat az adatokat, amelyekből a később indítandó perre hatáskörrel és illetékességgel rendelkező bíróság megállapítható, és

b) meg kell jelölnie a perben érvényesíteni kívánt jogot.

(3) Az ideiglenes intézkedés iránti kérelmet a perre hatáskörrel és illetékességgel rendelkező bíróságnál kell előterjeszteni. Ha a perre több bíróság is illetékes, a kérelmező bármelyik bíróság előtt előterjesztheti a kérelmét. A perre ez a bíróság kizárólagosan illetékes.

(4) Az eljárásban a kötelező jogi képviseletre a peres eljárás általános szabályai alkalmazandók.

(5) A bíróság az ideiglenes intézkedés iránti kérelem elintézése során soron kívül jár el.

109. § [Az ideiglenes intézkedés hatálya]

(1) A bíróság az ideiglenes intézkedést elrendelő határozatában a per megindítására határidőt szab, amely nem lehet több mint a határozat közlésétől számított negyvenöt nap.

(2) Ha kérelmező a bíróság által megállapított határidőn belül a keresetlevelet nem terjeszti elő, és a perindítás tényét a határidő lejártától számított nyolc napon belül az intézkedést elrendelő bíróságnak nem igazolja, az ideiglenes intézkedés hatályát veszti a keresetindításra nyitva álló határidő leteltét követő napon. Ennek megállapításáról az ideiglenes intézkedést elrendelő bíróság végzésben határoz.

(3) A per megindítása esetén a keresetlevél benyújtása előtt elrendelt ideiglenes intézkedés hatályára a 105. §-ban foglalt rendelkezéseket kell alkalmazni.

(4) Ha a bíróság a határidőben előterjesztett keresetlevelet visszautasítja, az ideiglenes intézkedés hatálya a keresetlevél előterjesztéséhez fűződő joghatások fenntartásához előírt határidő lejártáig fennmarad.

(5) Az ideiglenes intézkedéssel kapcsolatos eljárásra a 103-107. § rendelkezéseit alkalmazni kell.

IX. FEJEZET

EGYÉB ÁLTALÁNOS SZABÁLYOK

29. A bíróság általános intézkedési és tájékoztatási kötelezettsége

110. § [Az általános intézkedési kötelezettség határideje, tartalma]

(1) A bíróság - törvény eltérő rendelkezése hiányában -

a) a beadvány bírósághoz történő érkezésétől,

b) a beadvány benyújtására nyitva álló határidő lejártától, vagy

c) az intézkedésre okot adó egyéb körülmény bekövetkezésétől

számított legkésőbb harminc napon belül megteszi a szükséges intézkedéseket.

(2) A bíróság köteles lehetővé tenni, hogy a felek minden, az eljárás során előterjesztett kérelmet, a bírósághoz benyújtott okiratot, bizonyítékot megismerhessenek, és azokra nyilatkozhassanak.

(3) A bíróság a fél által előadott kérelmeket, nyilatkozatokat nem alakszerű megjelölésük, hanem tartalmuk szerint veszi figyelembe.

111. § [Tájékoztatási kötelezettség]

A bíróság köteles a jogi képviselő nélkül eljáró felet perbeli eljárási jogairól és kötelezettségeiről, indokolt esetben a támogató perben történő részvételéről, valamint a pártfogó ügyvédi képviselet engedélyezésének lehetőségéről a szükséges tájékoztatással ellátni.

112. § [Igazolást nem igénylő adatok]

A bíróság a fél azonosításához szükséges adatok kivételével, nem kérheti a féltől olyan adat igazolását, amelyet az érintett szerv az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló törvényben előírt kötelezettsége alapján közzétett, vagy amelyet jogszabállyal rendszeresített közhiteles nyilvántartásnak kell tartalmaznia.

30. Nyelvhasználat az eljárás során

113. § [A nyelvhasználat tartalma]

(1) A bírósági eljárás nyelve a magyar.

(2) Törvény, az Európai Unió kötelező jogi aktusa, illetve nemzetközi egyezmény eltérő rendelkezése hiányában a bíróságnak címzett beadványokat magyar nyelven kell előterjeszteni, a bíróság a beadványokat és a határozatát magyar nyelven küldi meg.

(3) A bírósági eljárásban szóban mindenki jogosult anyanyelvét, nemzetközi egyezményben meghatározott körben pedig regionális vagy nemzetiségi nyelvét használni.

(4) A bírósági eljárásban a hallássérült vagy siketvak személy jogosult jelnyelvet vagy az általa ismert más, törvényben meghatározott speciális kommunikációs rendszert használni. A hallássérült vagy beszédfogyatékos személy kérésére a meghallgatás helyett írásban tehet nyilatkozatot.

31. Beadványok

114. § [A beadvány alaki kellékei]

(1) A beadványon fel kell tüntetni az eljáró bíróságot, amelyhez a beadványt intézik, továbbá a felek és képviselőik teljes nevét, lakóhelyét vagy székhelyét, ismert elektronikus levélcímét, perbeli állását és a per tárgyát, a folyamatban lévő ügyekben a bírósági ügyszámot is. Ha valamely fél vagy képviselője állandó lakóhelyétől eltérő tartózkodási hellyel vagy egyéb idézésre alkalmas címmel rendelkezik, a beadványokon azokat is fel kell tüntetni.

(2) A beadványt a per bíróságánál eggyel több példányban kell benyújtani, mint ahány fél a perben érdekelt; ha több félnek közös képviselője van, részükre együttesen egy példányt kell számításba venni. A beadvány mellékleteinek egy-egy másolatát csatolni kell a beadvány többi példányához is.

(3) *  Ügyvédi vagy kamarai jogtanácsosi képviselet esetén - ha törvény papír alapú benyújtást lehetővé tesz - az ügyvédnek vagy a kamarai jogtanácsosnak a beadvány első példányát eredeti aláírásával kell ellátnia; egyébként a beadvány első példányát az e törvény szerint meghatározott, teljes bizonyító erejű magánokirati formának megfelelően kell elkészíteni.

32. Hiánypótlás

115. § [A hiánypótlás elrendelése, a beadvány visszautasítása]

(1) Ha a beadvány nem felel meg e törvény rendelkezéseinek, vagy más okból kiegészítésre vagy kijavításra szorul, a bíróság, e törvény eltérő rendelkezése hiányában, rövid határidő tűzésével, a hiányok megjelölése mellett - indokolt esetben a beadvány visszaadásával - hiánypótlásra hívja fel a felet. A bíróság ezzel egyidejűleg figyelmezteti a felet, hogy ha a hiányokat nem pótolja vagy a beadványt újból hiányosan adja be, a bíróság azt vissza fogja utasítani, vagy hiányos tartalma szerint fogja elintézni.

(2) Ha az illeték lerovására kötelezett felet az illeték előzetes megfizetése alól mentesítő költségkedvezmény nem illeti meg, és a fél az illetéket egyáltalán nem vagy hiányosan rója le, a bíróság - e törvény eltérő rendelkezése hiányában - a felet azzal a figyelmeztetéssel hívja fel az illeték lerovására vagy a hiányzó illeték pótlására, hogy ha az illetéket nem rója le vagy a hiányzó illetéket nem pótolja, a bíróság a beadványt vissza fogja utasítani.

(3) A bíróság a hiányok pótlása érdekében a helyben lakó, jogi képviselő nélkül eljáró felet maga elé idézheti.

(4) Ha a fél a hiányokat a kitűzött határidő alatt pótolja, a beadványt úgy kell tekinteni, mintha azt a fél már eredetileg is helyesen adta volna be.

(5) Ha a fél a beadványt - az (1) bekezdés szerinti hiánypótlási felhívás ellenére - újból hiányosan adja be, de ez a beadvány érdemi elintézését nem gátolja, a bíróság azt - törvény eltérő rendelkezése hiányában - hiányos tartalma szerint intézi el.

(6) A bíróság a beadványt - törvény eltérő rendelkezése hiányában - visszautasítja, ha

a) a fél a hiányokat - az (1) bekezdés szerinti hiánypótlási felhívás ellenére - a kitűzött határidő alatt nem pótolja vagy a beadványt újból hiányosan adja be és a hiányos tartalom a beadvány elintézését gátolja, vagy

b) a fél az illetéket - a (2) bekezdés szerinti hiánypótlási felhívás ellenére - a kitűzött határidő alatt nem rója le, vagy a hiányzó illetéket nem pótolja.

(7) Külön fellebbezésnek van helye

a) a (6) bekezdés a) pontja esetén, ha azt e törvény lehetővé teszi,

b) a (6) bekezdés b) pontja szerinti beadványt visszautasító határozat ellen.

116. § [Eljárás szóbeli nyilatkozat esetén]

Ha a tárgyaláson szóban előterjesztett nyilatkozat nem felel meg e törvény rendelkezéseinek, vagy más okból kiegészítésre vagy kijavításra szorul, a 115. § rendelkezéseit kell alkalmazni.

33. Elkülönítés, egyesítés

117. § [Elkülönítés és egyesítés]

(1) A bíróság, ha az ügy eldöntése érdekében célszerűnek látja, elrendelheti, hogy a perben érvényesített egyes követelések vagy a megosztható követelések egyes részei, valamint általában a perben eldönthető egyes vitás kérdések elkülönítve kerüljenek tárgyalásra.

(2) A bíróság együttes tárgyalás és eldöntés érdekében elrendelheti az előtte folyamatban lévő olyan perek egyesítését,

a) amelyeknek tárgya egymással összefügg és

b) amelyekben a perfelvételt lezáró végzés meghozatalára még nem került sor.

(3) A gazdálkodó szervezetek egymás elleni pereiben - a (2) bekezdés a) és b) pontjában meghatározott feltételek fennállása esetén - különböző járásbíróságok előtt folyamatban lévő perek egyesítésének is helye van. A törvényszék az előtte indított perhez - a (2) bekezdés a) és b) pontjában meghatározott feltételek fennállása esetén - a területén működő járásbíróság előtt folyamatban lévő pert is egyesítheti.

(4) A felek közösen előterjesztett kérelmére a bíróság - ha annak e § szerinti feltételei fennállnak - a pereket egyesíti. Egy törvényszék területén működő járásbíróságok előtt folyamatban lévő perek egyesítésének is helye van - a (2) bekezdés a) és b) pontjában meghatározott feltételek fennállása esetén -, ha azt a felek közösen kérik. A kérelmet elutasító végzés ellen külön fellebbezésnek van helye. Ha a bíróság a felek kérelmére a pereket egyesítette, utóbb az egyesítést nem mellőzheti.

(5) Ha az egyesítést több járásbíróság is elrendelte, a továbbiakban az jár el, amely az egyesítésről korábban határozott.

118. § [A különélő házastárs tartása iráni per egyesítése házassági perhez]

A különélő házastárs által tartás iránt indított pert, valamint a különélő házastárs javára megítélt tartás megszüntetése iránt indított pert - feltéve, hogy a perben a perfelvételt lezáró végzés meghozatalára még nem került sor - a házassági per megindítása esetén bármelyik fél indítványára egyesíteni kell a házassági perhez, ha

a) a házassági perben a perfelvételt lezáró végzés meghozatalára még nem került sor és

b) a házassági per bíróságának a házastársi tartás tárgyában indított perre is van hatásköre.

34. Az eljárás félbeszakadása

119. § [A félbeszakadás okai, ügygondnokrendelés]

(1) Az eljárás félbeszakad, ha

a) valamelyik fél meghal vagy megszűnik, a jogutód perbelépéséig vagy perbevonásáig, kivéve, ha a jogviszony természete miatt a jogutódlás kizárt,

b) a per vitelére meghatalmazottal nem rendelkező fél elveszíti a cselekvőképességét, a törvényes képviselő bejelentéséig,

c) a fél törvényes képviselője meghal, és a törvényes képviselő által képviselt félnek a per vitelére nem volt meghatalmazottja, az új törvényes képviselő személyének bejelentéséig,

d) a fél törvényes képviselőjének a képviseleti jogosultsága anélkül szűnik meg, hogy az általa képviselt fél cselekvőképessé vált volna, és a törvényes képviselő által képviselt félnek a per vitelére nem volt meghatalmazottja, az új törvényes képviselő személyének bejelentéséig, vagy

e) a bíróság működését elháríthatatlan esemény akadályozza, az akadály megszűnéséig.

(2) Ha az (1) bekezdés b)-d) pontja szerinti esetben az eljárás félbeszakadása vagy annak túlságosan hosszú tartama valamelyik fél méltányos érdekeit sértené, a bíróság a fél részére akár kérelemre, akár hivatalból ügygondnokot rendel ki; az ügygondnok kirendelésével az eljárás félbeszakadása megszűnik.

(3) Ha az (1) bekezdés a)-d) pontja szerinti esetben az eljárás félbeszakadása vagy annak túlságosan hosszú tartama a kirendelt szakértő méltányos érdekeit sértené, a bíróság a fél részére - a szakértő kérelmére - ügygondnokot rendel ki. Az ügygondnok kirendelésével az eljárás félbeszakadása - a szakértői díj meghatározása és a letéttel fedezett díj kiutalása vonatkozásában - megszűnik. Az ügygondnok díjának előlegezésére a fél nem köteles, az előlegezésre a 79. § (8) bekezdését kell alkalmazni.

(4) A fél az eljárás megszüntetése érdekében akkor is kérheti az eljárás folytatását, ha a megszűnt félnek nincs jogutódja. A bíróság az ügygondnok költségeinek megelőlegezését követően a fél kérelmére ügygondnokot rendel ki; az ügygondnok kirendelésével az eljárás félbeszakadása megszűnik. Az eljárás a megszüntetés érdekében az ügygondnokkal szemben folyik tovább.

120. § [A félbeszakadás időtartama, jogkövetkezményei, részleges félbeszakadás]

(1) Az eljárás félbeszakadása az arra okot adó körülmény bekövetkezésétől a 119. § (1) bekezdésében meghatározott időpontig tart.

(2) A bíróság a félbeszakadás kezdő és befejező időpontját végzésben állapítja meg. A félbeszakadást megállapító végzés ellen külön fellebbezésnek van helye; a bíróság e végzését maga is megváltoztathatja.

(3) Az eljárás félbeszakadásával minden határidő megszakad. A félbeszakadás megszűnésétől a határidők újra kezdődnek. Az eljárás folytatódásának jogkövetkezményei a felekkel szemben a félbeszakadás megszűnésének felekkel történő közlésével állnak be.

(4) A félbeszakadás tartama alatt tett minden - a per érdemére vonatkozó - bírói rendelkezés, valamint a felek által teljesített minden eljárási cselekmény hatálytalan, kivéve a félbeszakadással, illetve az annak megszüntetésével kapcsolatos bírói rendelkezéseket és eljárási cselekményeket.

(5) A jogerős végzéssel a közreműködő számára meghatározott költség, illetve díj letéttel fedezett részének kiutalásáról a bíróság a félbeszakadás tartama alatt is intézkedik.

(6) Pertársaság esetén, ha a félbeszakadásra okot adó körülmény a perfelvételt lezáró végzés meghozatalát követően kizárólag valamely pertársra nézve áll be, de a többi pertárs vonatkozásában az eljárás folytatható, és tekintetükben részítélet hozható, a bíróság a félbeszakadásra vonatkozó rendelkezéseket csak az érintett pertársra alkalmazza.

35. Az eljárás szünetelése

121. § [A szünetelés okai, időtartama, az eljárás megszűnése]

(1) Az eljárás szünetel, ha

a) a felek erre vonatkozó megegyezésüket bejelentik, a bejelentésnek a bírósághoz történő beérkezésétől,

b) az érdemi tárgyalást valamennyi fél elmulasztja, vagy az érdemi tárgyaláson megjelent egyik fél sem kívánja az ügy tárgyalását, és a mulasztó fél egyik esetben sem kérte a tárgyalás távollétében történő megtartását, a tárgyalás időpontjától,

c) a fél a megadott címen nem elérhető, és a másik fél bírósági felhívásra nem jelöl meg másik elérhetőségi címet, vagy az ügy tárgyalását nem kívánja, a fél nyilatkozatának a bírósággal történő közlésétől, ennek hiányában a bíróság felhívásában megadott határidő eredménytelen elteltét követő naptól,

d) a 63. § (2) bekezdése szerinti esetben ügygondnoki díj előlegezésének lenne helye és a fél ezt bírósági felhívás ellenére nem teljesíti, a bíróság felhívásában megadott határidő eredménytelen elteltét követő naptól,

e) a felperes a bizonyítással nem összefüggő fordítás, illetve külföldi kézbesítés költségét a bíróság felhívása ellenére nem előlegezi, a bíróság felhívásában megadott határidő eredménytelen elteltét követő naptól, vagy

f) hirdetményi, illetve e törvény alapján végrehajtói kézbesítésnek volna helye, és azt a fél nem kéri vagy ha mindkettőnek a feltételei fennállnak egyiket sem kéri, illetve az eljárás lefolytatásához szükséges díjat nem előlegezi, a fél nyilatkozatának a bírósággal történő közlésétől, ennek hiányában a bíróság felhívásában megadott határidő eredménytelen elteltét követő naptól.

(2) Az eljárás szünetelésének az (1) bekezdés a) pontja alapján az eljárás jogerős befejezéséig ugyanazon felek között legfeljebb három alkalommal van helye.

(3) Bármelyik fél kérelmére az eljárást folytatni kell. Az eljárás szünetelése az (1) bekezdésben meghatározott időpontoktól az eljárás folytatása iránti kérelemnek a bírósághoz történő benyújtásáig tart. Négy hónap szünetelés elteltével az eljárás megszűnik. E határidő elmulasztása miatt igazolásnak helye nincs.

(4) Az (1) bekezdés c)-f) pontja szerinti esetekben a szünetelő eljárás folytatásának a mulasztó fél kérelmére kizárólag akkor van helye, ha e kérelmével egyidejűleg pótolja az általa elmulasztott - szünetelésre okot adó - cselekményt is, ellenkező esetben a bíróság a folytatás iránti kérelmet elutasítja.

(5) Ha az elsőfokú ítélet meghozatalát követően, annak jogerőre emelkedése előtt az eljárás szünetelés folytán megszűnik, az elsőfokú ítélet hatályát veszti.

(6) A bíróság a szünetelés kezdő és befejező időpontját, illetve az eljárás megszűnésének tényét - az (5) bekezdés szerinti esetben az elsőfokú ítélet hatályvesztését is - végzésben állapítja meg. A bíróságnak az eljárás folytatása iránti kérelmet elutasító végzése ellen külön fellebbezésnek van helye; a bíróság e végzését maga is megváltoztathatja.

122. § [A szünetelés egyes jogkövetkezményei, részleges szünetelés]

(1) Az eljárás szünetelésével minden határidő megszakad. A szünetelés megszűnésétől a határidők újra kezdődnek. Az eljárás folytatódásának jogkövetkezményei a felekkel szemben a szünetelés megszűnésének felekkel történő közlésével állnak be.

(2) A szünetelés tartama alatt tett minden - a per érdemére vonatkozó - bírói rendelkezés, valamint a felek által teljesített minden eljárási cselekmény hatálytalan, kivéve a szüneteléssel, az eljárás folytatásával, illetve az eljárás megszűnésének megállapításával kapcsolatos bírói rendelkezéseket és eljárási cselekményeket.

(3) A per során hozott jogerős részítélet és közbenső ítélet hatályát az eljárás megszűnése nem érinti.

(4) Pertársaság esetén, ha a szünetelésre okot adó körülmény a perfelvételt lezáró végzés meghozatalát követően kizárólag valamely pertársra nézve áll be, de a többi pertárs vonatkozásában az eljárás folytatható, és tekintetükben részítélet hozható, a bíróság a szünetelésre vonatkozó rendelkezéseket csak az érintett pertársra alkalmazza.

36. Az eljárás felfüggesztése és a végrehajtás felfüggesztése

123. § [A felfüggesztés bíróság által választható esetei]

(1) *  Ha a per eldöntése olyan kérdés előzetes elbírálásától függ, amelynek tárgyában az eljárás büntetőbíróság vagy közigazgatási hatóság hatáskörébe tartozik, a bíróság az írásbeli ellenkérelem - vagy annak hiányában beszámítás - előterjesztését követően a peres eljárást

a) a közigazgatási hatósági eljárás jogerős vagy végleges befejezéséig,

b) a büntetőeljárás jogerős vagy végleges befejezéséig, valamint az ügyészség, nyomozó hatóság további jogorvoslattal nem támadható eljárást megszüntető határozatának meghozataláig

felfüggesztheti. Ha ez az eljárás még megindítva nincs, a bíróság az eljárás megindítására harmincnapos határidőt tűz. Ha a határidő eredménytelenül telik le, a peres eljárást folytatni kell.

(2) A bíróság az írásbeli ellenkérelem - vagy annak hiányában beszámítás - előterjesztését követően a peres eljárást akkor is felfüggesztheti, ha a per eldöntése olyan kérdés előzetes elbírálásától függ, amelynek tárgyában közigazgatási per, más polgári per vagy a bíróság hatáskörébe tartozó más közigazgatási vagy polgári eljárás már folyamatban van.

124. § [Felfüggesztés közvetítői eljárásra kötelezés esetén]

(1) Ha a bíróság kötelező közvetítői eljárás igénybevételére kötelezi a feleket, ezzel egyidejűleg a peres eljárást felfüggeszti. A bíróság a közvetítői eljárásra kötelező és a peres eljárást felfüggesztő határozatában felhívja a feleket arra, hogy a közvetítői eljárás igénybevételére kötelező végzés másolatát csatolják a közvetítőhöz intézendő felkéréshez vagy a bírósági közvetítés lefolytatása iránti kérelmükhöz. A bíróság a határozat közlésével egyidejűleg a jogi képviselő nélkül eljáró felet tájékoztatja a kötelező közvetítői eljárás kezdeményezésének törvényben meghatározott szabályairól.

(2) A kötelező közvetítői eljárás megindítása érdekében felfüggesztett peres eljárást folytatni kell, ha

a) bármelyik fél igazolja, hogy a közvetítői eljárás befejeződött,

b) bármelyik fél igazolja, hogy az első közvetítői megbeszélésen részt vett, de a közvetítői eljárás nem indult meg, vagy

c) a közvetítői eljárás igénybevételére kötelező határozat közlésétől számított két hónap telt el anélkül, hogy a felek az a) vagy b) pontban megjelölt valamely igazolást becsatolták volna.

(3) Ha a közvetítői eljárás igénybevételére kötelező bírósági határozat közlésétől számított két hónapon belül a megindított közvetítői eljárás várhatóan nem fejezhető be és a felek ennek tényét legkésőbb a határidő lejárta előtt nyolc nappal a bíróságnak közösen bejelentik, a peres eljárás mindaddig nem folytatható, amíg a közvetítői eljárás be nem fejeződik. A feleknek a bejelentésükkel egyidejűleg hitelt érdemlő módon igazolniuk kell, hogy a közvetítői eljárás folyamatban van.

125. § [Felfüggesztés egyes személyállapoti perekre tekintettel]

(1) Ha a per eldöntése házasság létezésétől vagy érvényességétől, illetve gyermek családi jogállásának bírói megállapításától függ, és ez iránt per van folyamatban, a peres eljárást annak jogerős eldöntéséig fel kell függeszteni.

(2) A gyermek tartása iránt indított pernek az (1) bekezdés szerinti felfüggesztése nem akadályozza, hogy a bíróság a gyermek részére ideiglenes intézkedéssel tartásdíjat állapítson meg. Szükség esetén a bíróság az ideiglenes tartás megállapítása felől hivatalból is határozhat.

(3) Ha a per eldöntése házasság érvényességétől függ, a peres eljárást akkor is fel kell függeszteni, ha az érvénytelenítési per még nincs folyamatban, de annak megindítására a felek valamelyike jogosult. Ebben az esetben a peres eljárás felfüggesztésével egyidejűleg az érvénytelenítési per megindítására a bíróság harminc napos határidőt tűz. Ha a határidő eredménytelenül telik el, a felfüggesztett peres eljárást folytatni kell.

126. § [Felfüggesztés az Európai Unió Bírósága, az Alkotmánybíróság, illetve a Kúria eljárásának kezdeményezésére tekintettel]

(1) A bíróság a peres eljárást felfüggeszti, ha

a) az Európai Unió Bírósága előzetes döntéshozatali eljárásának,

b) az Alkotmánybíróságnak a jogszabály, jogszabályi rendelkezés, közjogi szervezetszabályozó eszköz vagy jogegységi határozat alaptörvény-ellenességének megállapítására, továbbá nemzetközi szerződésbe ütközésének megállapítására irányuló eljárásának,

c) a Kúriának az önkormányzati rendelet jogszabályba ütközésének vizsgálatára irányuló eljárásának

kezdeményezéséről határoz.

(2) Ha a peres eljárásban olyan jogkérdés merül fel, amelynek tárgyában folyamatban lévő közigazgatási perben, más polgári perben, vagy a bíróság hatáskörébe tartozó más közigazgatási vagy polgári eljárásban - azonos tényekre alapítva - az (1) bekezdés szerinti valamely eljárást már kezdeményezték, a bíróság az írásbeli ellenkérelem - vagy annak hiányában beszámítás - előterjesztését követően a peres eljárást e másik ügyben kezdeményezett eljárás befejezéséig felfüggesztheti.

127. § [Felfüggesztés alkotmányjogi panasz, illetve felülvizsgálati kérelem előterjesztésére tekintettel]

(1) Ha a bíróság részítéletet vagy közbenső ítéletet hozott és a fél alkotmányjogi panaszt terjesztett elő, a bíróság

a) a részítélettel el nem bírált kereseti kérelem, illetve keresetrész tárgyalását, vagy

b) közbenső ítélet meghozatala esetén a per tárgyalását a követelés összegére vagy mennyiségére vonatkozóan

- ha az ügy körülményei indokolják - felfüggesztheti.

(2) Ha a bíróság közbenső ítéletet hozott és a fél a közbenső ítélet elleni felülvizsgálati kérelmet terjesztett elő, a bíróság a felek közös kérelme esetén a per tárgyalását a követelés összegére vagy mennyiségére vonatkozóan felfüggesztheti.

128. § [A felfüggesztés időtartama, jogkövetkezményei, részleges felfüggesztés]

(1) A peres eljárás felfüggesztésének hatálya a felfüggesztésről hozott végzés jogerőre emelkedésével kezdődik.

(2) A peres eljárás folytatásának elrendeléséről a bíróság

a) a 123. § és a 125. § szerinti esetekben az előkérdés jogerős elbírálásának részére történő bejelentésétől, vagy - ha arról hivatalos tudomást szerez - a tudomásszerzéstől,

b) a 124. § szerinti esetben a 124. § (2) bekezdésében meghatározott igazolás előterjesztésétől vagy határidő leteltétől,

c) a 126. § (1) bekezdése és a 127. § szerinti esetekben az Európai Unió Bírósága, az Alkotmánybíróság, vagy a Kúria határozatának a bírósággal történő közlésétől,

d) a 126. § (2) bekezdése szerinti esetben az Európai Unió Bírósága, az Alkotmánybíróság vagy a Kúria eljárásának befejezéséről történő tudomásszerzéstől

számított tizenöt napon belül meghozott végzéssel határoz.

(3) A peres eljárás folytatásának jogkövetkezményei a felekkel szemben a (2) bekezdésben meghatározott végzés felekkel történő közlésével állnak be.

(4) A peres eljárás felfüggesztésével minden határidő megszakad. Az eljárás folytatásától a határidők újra kezdődnek. A felfüggesztés tartama alatt tett minden - a per érdemére vonatkozó - bírói rendelkezés, valamint a felek által teljesített minden eljárási cselekmény hatálytalan, kivéve a felfüggesztéssel, illetve az eljárás folytatásával kapcsolatos bírói rendelkezéseket és eljárási cselekményeket.

(5) A felfüggesztést elrendelő végzés ellen - a 124. § és a 126. § (1) bekezdése szerinti esetek kivételével - külön fellebbezésnek van helye; a bíróság e végzését maga is megváltoztathatja.

(6) Ha az eljárás felfüggesztésére okot adó körülmény kizárólag valamely kereseti kérelemmel vagy kereseti kérelem elkülöníthető részével kapcsolatos, de az eljárás a többi kereseti kérelem vagy a kereseti kérelem elkülöníthető része tekintetében folytatható, és azokban részítélet hozható, a bíróság a perfelvételt lezáró végzés meghozatalát követően a felfüggesztésre vonatkozó rendelkezéseket csak az érintett kereseti kérelmek vagy a kereseti kérelem elkülöníthető része tekintetében alkalmazza.

129. § [A végrehajtás felfüggesztése]

Ha végrehajtás van folyamatban, és a végrehajtás tárgyául szolgáló követelés vagy az annak alapjául szolgáló jogviszony a per tárgya, a bíróság a végrehajtást a per jogerős befejezéséig felfüggesztheti. A felfüggesztés tárgyában hozott határozat ellen külön fellebbezésnek van helye. A végrehajtás felfüggesztésére a bírósági végrehajtásról szóló törvény erre vonatkozó szabályait kell alkalmazni.

37. Az Európai Unió Bírósága, az Alkotmánybíróság és a Kúria eljárásának kezdeményezése

130. § [Az Európai Unió Bírósága előzetes döntéshozatali eljárásának kezdeményezése]

(1) A bíróság az Európai Unió Bírósága előzetes döntéshozatali eljárását az Európai Unió alapját képező szerződésekben foglalt szabályok szerint hivatalból vagy kérelemre kezdeményezheti.

(2) Az Európai Unió Bírósága előzetes döntéshozatali eljárásának kezdeményezéséről a bíróság végzéssel határoz, a bíróság e végzését maga is megváltoztathatja. A bíróság a végzésben meghatározza azt a kérdést, amely az Európai Unió Bírósága előzetes döntését igényli, valamint - a feltett kérdés megválaszolásához szükséges mértékben - ismerteti a tényállást, az érintett magyar jogszabályokat, a vonatkozó uniós jogi rendelkezéseket, valamint azokat a körülményeket és indokokat, amelyek az előzetes döntéshozatali eljárás kezdeményezését megalapozzák. A bíróság végzését az Európai Unió Bírósága részére történő kézbesítéssel egyidejűleg tájékoztatásul megküldi az igazságügyért felelős miniszter részére is.

(3) Ha a bíróság az előzetes döntéshozatali eljárás kezdeményezésére irányuló kérelmet elutasítja, erről végzéssel határoz, e döntését legkésőbb az ítéletében köteles megindokolni.

131. § [Az Alkotmánybíróság eljárásának kezdeményezése]

(1) A bíróság az Alkotmánybíróságnak a jogszabály, jogszabályi rendelkezés, közjogi szervezetszabályozó eszköz vagy jogegységi határozat alaptörvény-ellenességének megállapítására, továbbá nemzetközi szerződésbe ütközésének megállapítására irányuló eljárását az Alkotmánybíróságról szóló törvényben foglalt szabályok szerint hivatalból vagy kérelemre kezdeményezheti.

(2) A bíróság (1) bekezdés szerinti eljárását az a fél kezdeményezheti, aki szerint a folyamatban lévő ügyében alkalmazandó jogszabály alaptörvény-ellenes vagy nemzetközi szerződésbe ütközik.

(3) Az Alkotmánybíróság eljárásának kezdeményezéséről a bíróság végzéssel határoz; a bíróság e végzését maga is megváltoztathatja.

(4) Ha a bíróság az Alkotmánybíróság eljárásának kezdeményezésére irányuló kérelmet elutasítja, erről végzéssel határoz, e döntését legkésőbb az ítéletében köteles megindokolni.

132. § [A Kúria eljárásának kezdeményezése önkormányzati rendelet jogszabályba ütközésének vizsgálata iránt]

(1) A bíróság a Kúriának az önkormányzati rendelet jogszabályba ütközésének vizsgálatára irányuló eljárását a közigazgatási perrendtartásban foglalt szabályok szerint hivatalból vagy kérelemre kezdeményezheti.

(2) A bíróság (1) bekezdés szerinti eljárását az a fél kezdeményezheti, aki szerint a folyamatban lévő ügyében alkalmazandó önkormányzati rendelet jogszabályba ütközik.

(3) A Kúria eljárásának kezdeményezéséről a bíróság végzéssel határoz; a bíróság e végzését maga is megváltoztathatja.

(4) Ha a bíróság a Kúria eljárásának kezdeményezésére irányuló kérelmet elutasítja, erről végzéssel határoz, e döntését legkésőbb az ítéletében köteles megindokolni.

38. Idézés

133. § [Az idézés tartalma, módja]

(1) Az idézésben fel kell tüntetni az eljáró bíróságot és a bírósági ügyszámot, a felek nevét, perbeli állását és a per tárgyát, valamint a kitűzött tárgyalás vagy meghallgatás idejét és helyét.

(2) Az idézésben a címzettet figyelmeztetni kell a meg nem jelenés következményeire, és őt perbeli állásához képest a szükséges tájékoztatással is el kell látni. A kiskorú személy idézésében a figyelmeztetést és a tájékoztatást a korára, érettségére figyelemmel, számára érthető szövegezéssel és módon kell közölni. A meghatalmazottat akkor is meg kell idézni, ha a bíróság a felet vagy annak törvényes képviselőjét személyes megjelenésre idézi.

(3) Idézésnek a tárgyaláson szóban, sürgős esetben rövid úton is helye van. Az idézésnek ezt a módját az iratokban fel kell tüntetni.

134. § [Az idézendő felkutatása]

(1) A gyermek tartása iránt indított perekben, a szülői felügyelettel kapcsolatos perekben, valamint a származási és a gondnoksági perekben - az ismeretlen helyen lévő alperes, anya, illetve gyermek tartózkodási helyének megállapítása érdekében - a bíróság elrendelheti az alperes, az anya, illetve a gyermek felkutatását.

(2) Az alperes, az anya, illetve a gyermek felkutatásának elrendeléséről hozott végzést - a tartózkodási hely megállapítására irányuló intézkedések foganatosítása céljából - a bíróság annak a rendőrkapitányságnak küldi meg, amely körözés elrendelése esetén a körözési eljárás lefolytatására illetékességgel rendelkezne.

(3) Ha az alperes, az anya, illetve a gyermek felkutatása elrendelésének oka megszűnt, erről a bíróság végzésének megküldésével haladéktalanul értesíti az illetékes rendőrkapitányságot.

39. Kézbesítés

135. § [A bírósági irat kézbesítésének általános módja, a kézbesítés szabályszerűtlensége ellenérdekű fél közreműködése esetén]

(1) A bírósági iratokat - jogszabály eltérő rendelkezése hiányában - postai szolgáltató útján, a hivatalos iratok kézbesítésére vonatkozó jogszabályok szerint kell a címzett részére kézbesíteni. A címzett a neki szóló iratot - személyazonosságának igazolása mellett - a bírósági irodában is átveheti.

(2) A kézbesítés nem szabályszerű, ha az nem a címzett, hanem egyéb jogosult átvevő részére történik meg és az átvevő az ellenérdekű fél vagy perbeli képviselője.

136. § [Kézbesítés meghatalmazott, törvényes képviselő, illetve nem természetes személy részére]

(1) Ha a félnek a per vitelére meghatalmazottja van, a bírósági iratokat a fél helyett a meghatalmazottnak kell kézbesíteni.

(2) Ha a természetes személy fél nevében és helyett törvényes képviselője vagy más, törvényben meghatározott személy jogosult eljárni, és a félnek a per vitelére meghatalmazottja nincs, a bírósági iratokat e személy részére kell kézbesíteni.

(3) Ha a nem természetes személy félnek nincs a per vitelére meghatalmazottja, a bírósági iratokat a fél székhelyére, székhely hiányában a fél törvényes képviselőjének kell kézbesíteni. Ha a nem természetes személy fél székhelyére a kézbesítés sikertelen, a kézbesítést a törvényes képviselő részére is meg kell kísérelni. Ha a nem természetes személy fél közhiteles nyilvántartásba bejegyzett szervezet és mind a székhelyére, mind a törvényes képviselője részére történő kézbesítés sikertelen, a bíróság értesíti a nyilvántartó hatóságot a fél részére történő kézbesítés sikertelenségéről és ennek okairól.

(4) Az (1)-(3) bekezdés rendelkezései nem terjednek ki az olyan idézésre, amelyben a bíróság a felet vagy annak törvényes képviselőjét személyes megjelenésre kötelezi.

137. § [A bírósági irat kézbesíthetetlensége, kézbesítési fikció]

(1) Ha a bírósági iratot a címzett részére - ide nem értve a kézbesítési fikció eseteit - nem lehet kézbesíteni, erről az érdekelt feleket értesíteni kell.

(2) A bírósági iratokat a kézbesítés megkísérlésének napján kézbesítettnek kell tekinteni, ha a címzett az átvételt megtagadta. Ha a kézbesítés azért volt sikertelen, mert a címzett az iratot nem vette át - postai szolgáltató útján történő kézbesítés esetén az a bírósághoz „nem kereste” jelzéssel érkezett vissza - az iratot a kézbesítés második megkísérlésének napját követő ötödik munkanapon kézbesítettnek kell tekinteni.

(3) Keresetlevél és az eljárást befejező érdemi határozat kézbesítése esetén a bíróság a kézbesítési fikció beállásáról a címzettet nyolc munkanapon belül - egyszerű postai küldeményben - értesíti. Az értesítésben a bíróság tájékoztatja a címzettet a kézbesítési fikcióval szembeni kifogásra vonatkozó szabályokról, keresetlevél esetén a perindítás joghatásainak beállásáról is. Ha a bíróságnak a címzett elektronikus levélcímét bejelentették, az értesítést a címzett elektronikus levélcímére is meg kell küldeni. A postai úton megküldött értesítéshez mellékelni kell azt a bírósági iratot, amelyre vonatkozóan a bíróság a kézbesítési fikció beálltát megállapította.

40. A kézbesítési kifogás

138. § [A kifogás előterjesztésének határideje, a kifogás okai]

(1) A címzett annál a bíróságnál, amelynek eljárása alatt a kézbesítés történt, a (4) bekezdésben meghatározott okokból kifogást terjeszthet elő

a) - kézbesítési fikció alapján kézbesítettnek tekintett irat esetén - a kézbesítési fikció beálltáról,

b) - kézbesítési fikció alkalmazása nélkül kézbesítettnek tekintett irat esetén - a kézbesítésről

történő tudomásszerzés napjától számított tizenöt napon belül.

(2) A kifogás benyújtásának a kézbesítési fikció beállta vagy a kézbesítés napjától számított három hónap elteltével - a (3) bekezdésben, illetve a 140. §-ban foglalt kivétellel - nincs helye. E határidő elmulasztása miatt igazolással élni nem lehet.

(3) Ha a kézbesítési fikció beállta vagy a kézbesítés az eljárást megindító irathoz kapcsolódik, a kifogás az eljárás folyamatban léte alatt kézbesítési fikció esetén az annak beálltáról, kézbesítés esetén az arról történő tudomásszerzéstől számított tizenöt napon belül terjeszthető elő.

(4) A kifogásnak a bíróság akkor ad helyt, ha a címzett a bírósági iratot nem vehette át, mivel

a) a kézbesítés a hivatalos iratok kézbesítésére vonatkozó jogszabályok megsértésével történt meg, vagy más okból nem volt szabályszerű, vagy

b) az iratot más, az a) pontban nem említett okból önhibáján kívül nem volt módja átvenni.

(5) A (4) bekezdés b) pontjában foglalt okból a kézbesítési fikcióval szembeni kifogást csak természetes személy fél vagy az eljárásban részt vevő egyéb természetes személy érdekelt terjeszthet elő.

139. § [A kifogás tartalma, elbírálása]

(1) A kifogásban elő kell adni azokat a tényeket, illetve körülményeket, amelyek a kézbesítés szabálytalanságát igazolják vagy a 138. § (4) bekezdés b) pontjában meghatározott esetben a címzett részéről a hivatkozott okot valószínűsítik. Ha a kifogást elkésetten terjesztették elő, azt vissza kell utasítani. A kifogás tárgyában az a bíróság határoz, amelynek eljárásában a kézbesítés történt. A kérelem elbírálása előtt a bíróság a címzettet, illetve a feleket meghallgathatja.

(2) A félnek kérelmével egyidejűleg - ha az lehetséges - el kell végeznie a korábban elmulasztottnak tekintett cselekményt is.

(3) A 138. § (4) bekezdés b) pontjában foglalt okra alapított kifogást méltányosan kell elbírálni.

(4) A kifogásnak az eljárás folytatására, illetve a végrehajtásra nincs halasztó hatálya. Ha azonban a kifogásban foglalt tények fennállása valószínűnek mutatkozik, a bíróság az eljárásnak vagy a határozat végrehajtásának felfüggesztését - az ellenfél meghallgatása nélkül - hivatalból is elrendelheti. A felfüggesztés tárgyában hozott határozatot a bíróság kérelemre utóbb megváltoztathatja.

(5) A kifogást visszautasító vagy elutasító határozat ellen külön fellebbezésnek van helye. A kifogásnak helyt adó, valamint az eljárás, illetve a végrehajtás felfüggesztése tárgyában hozott határozat az eljárást befejező határozat elleni fellebbezésben támadható meg akkor, ha a kifogást érdemi vizsgálat nélkül el kellett volna utasítani.

(6) Ha a bíróság a kifogásnak helyt ad, a kézbesítéshez fűződő jogkövetkezmények hatálytalanok, és a kézbesítést, illetve a már megtett intézkedéseket, eljárási cselekményeket - a szükséges mértékben - meg kell ismételni.

140. § [Kifogás a végrehajtási eljárás során]

(1) Ha a kézbesítettnek tekintendő határozat jogerőre emelkedett, a címzett - a 138. § (4) bekezdésében meghatározott okok fennállása esetén - a végrehajtási eljárás alatt, a határozat végrehajtására irányuló eljárásról történő tudomásszerzésétől számított tizenöt napon belül kifogást nyújthat be az elsőfokú határozatot hozó bíróságnál. Ha a végrehajtási eljárás megindult, a kifogás csak az e bekezdésben meghatározottak szerint terjeszthető elő.

(2) A kifogást harminc napon belül el kell bírálni. A kifogás előterjesztésére és elbírálására egyebekben a 138. §-ban és a 139. §-ban foglaltakat kell alkalmazni.

41. Végrehajtói kézbesítés

141. § [Végrehajtói kézbesítés meghatározott bírósági iratok kézbesíthetetlensége esetén]

(1) Ha a belföldi lakóhellyel, tartózkodási hellyel vagy székhellyel rendelkező címzett megadott címére a postai szolgáltató útján kézbesíteni megkísérelt keresetlevél, illetve az eljárást befejező érdemi határozat kézbesíthetetlen - ide nem értve a kézbesítési fikció eseteit, valamint azokat az eseteket, amikor a kézbesíthetetlenség oka a címzett halála vagy megszűnése - és a kézbesíthetetlenség nem a bíróság vagy a postai szolgáltató érdekkörében felmerült elhárítható ok miatt következett be, a kézbesítés teljesülésében érdekelt fél kérelmére az irat kézbesítését a bírósági végrehajtásról szóló törvénynek a bírósági irat végrehajtói kézbesítésére vonatkozó rendelkezései szerint kell megkísérelni, az e §-ban foglalt eltérésekkel.

(2) A bírósági irat végrehajtói kézbesítése iránti kérelmet - a végrehajtói kézbesítés részletes eljárási szabályairól szóló jogszabályban meghatározott formanyomtatvány kitöltésével - annál a bíróságnál kell előterjeszteni, amelynek eljárása alatt a sikertelen kézbesítési kísérlet történt.

(3) A végrehajtó jogszabályban meghatározott díját a kérelmező fél köteles a bíróság részére történő teljesítéssel előlegezni, amit a bíróság utal át - az eljáró bíróságra és bírósági ügyszámra hivatkozással - a Magyar Bírósági Végrehajtói Kar részére. A végrehajtót megillető díjelőleg bírósági letétbe helyezéséről történő tudomásszerzést követően a bíróság a kérelmet és a kézbesítendő iratot - a szükséges intézkedések megtétele érdekében, hiánypótlási felhívás kiadását mellőzve - haladéktalanul továbbítja a Magyar Bírósági Végrehajtói Kar részére.

(4) A bírósági irat kézbesítésével kezdődő határidőt attól az időponttól kell számítani, amikor a bírósági irat végrehajtói kézbesítése jogszabály szerint eredményesen megtörténik.

(5) Ha a bíróság által - a kézbesítéssel összefüggésben - megkeresett végrehajtó késedelmes vagy hiányos nyilatkozatot tesz, illetve nem válaszol, a megkeresett végrehajtót a bíróság pénzbírsággal sújthatja.

(6) Végrehajtói kézbesítés esetén a kézbesítés szabályszerű megtörténte a bírósági végrehajtásról szóló törvény szerint igénybe vehető jogorvoslattal vitatható.

42. Kézbesítési megbízott

142. § [Kézbesítési megbízott jelölése, a megjelölés elmulasztásának jogkövetkezménye]

(1) Ha a felperes belföldön lakóhellyel, tartózkodási hellyel (e §-ban a továbbiakban együtt: lakóhellyel) vagy székhellyel nem rendelkezik, és a per vitelére magyarországi lakóhellyel vagy székhellyel rendelkező meghatalmazottja nincs, a keresetlevél beadásával egyidejűleg meg kell jelölnie kézbesítési megbízottjának nevét és címét. A keresetlevélhez mellékelni kell a félnek a kézbesítési megbízottal kötött, teljes bizonyítóerejű magánokiratba vagy közokiratba foglalt megbízási szerződését.

(2) Ha az alperes nem rendelkezik belföldön lakóhellyel vagy székhellyel, és a per vitelére magyarországi lakóhellyel vagy székhellyel rendelkező meghatalmazottja nincs, őt a bíróság a keresetlevél kézbesítésével egyidejűleg - megfelelő határidő tűzésével - felhívja kézbesítési megbízott megjelölésére. Az alperes a bíróság által megjelölt határidőben a kézbesítési megbízott nevét és címét köteles bejelenteni, egyidejűleg az (1) bekezdésben foglaltaknak megfelelő megbízási szerződést benyújtani.

(3) Ha a felperes az (1) bekezdésben foglalt kötelezettségét nem teljesíti, a bíróság a felperest - megfelelő határidő tűzésével - felhívja, hogy a kézbesítési megbízott nevét és címét jelentse be, egyidejűleg az (1) bekezdésben foglaltaknak megfelelő megbízási szerződést nyújtsa be.

(4) Ha a fél a (2), illetve a (3) bekezdésben megjelölt határidőben, továbbá bármely fél a megbízás megszűnésének akár a megbízó, akár a megbízott általi bejelentését követően külön felhívás nélkül haladéktalanul új kézbesítési megbízottat nem jelöl meg, vagy az iratokat a kézbesítési megbízott részére kézbesíteni nem lehet, erre tekintettel hiánypótlás elrendelésének vagy a fél külön felhívásának nincs helye, a bíróság hivatalból elrendeli az irat hirdetményi kézbesítését. E rendelkezés nem alkalmazható a keresetlevél alperes részére történő kézbesítésére; annak külföldre történő kézbesítésére a külföldre történő kézbesítésre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.

(5) Ha az iratot a (4) bekezdésben meghatározott okokból hirdetmény útján kell kézbesíteni, a hirdetményi kézbesítés szabályait azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy

a) a hirdetményt nem kell megküldeni kifüggesztés végett a fél utolsó ismert lakóhelye szerinti polgármesteri vagy közös önkormányzati hivatalnak,

b) a hirdetményben a címzett utolsó ismert lakóhelyét, ennek hiányában tartózkodási helyét kell feltüntetni.

143. § [Egyéb eljárási szabályok, a kézbesítési megbízott, kivétel a szabályok alkalmazása alól]

(1) Ha a cégjegyzékben szereplő külföldi félnek a cég működésével összefüggő perben a per vitelére magyarországi lakóhellyel vagy székhellyel rendelkező meghatalmazottja nincs, kézbesítési megbízottként külön megbízás nélkül a külföldi fél cégjegyzékben szereplő kézbesítési megbízottja jár el. A kézbesítési megbízott eljárására és a kézbesítésre a (4) bekezdést kell alkalmazni. Azt, hogy a félnek a cégjegyzékben szereplő kézbesítési megbízottja van, a bíróság hivatalból veszi figyelembe.

(2) Ha a külföldi félnek a per vitelére magyarországi lakóhellyel vagy székhellyel rendelkező meghatalmazottja van, a felet vagy törvényes képviselőjét személyes megjelenésére kötelező idézés tekintetében a meghatalmazott eljárására és a kézbesítésre a (4) bekezdést kell alkalmazni.

(3) A kézbesítési megbízott magyarországi lakóhellyel, illetve székhellyel rendelkező ügyvéd vagy ügyvédi iroda, továbbá más nagykorú természetes személy vagy jogi személy lehet.

(4) A kézbesítési megbízott feladata, hogy az eljárásban keletkezett, a megbízó részére kézbesítendő iratokat átvegye, és azokat a megbízó részére továbbítsa; e tevékenységért a megbízóval szemben a polgári jog szabályai szerint felelős. A fél részére szóló, a kézbesítési megbízottnak szabályszerűen kézbesített iratot a kézbesítést követő tizenötödik napon a fél részére kézbesítettnek kell tekinteni.

(5) A bíróságnak a kézbesítési megbízottra vonatkozó szabályokról a külföldi felet a kézbesítési megbízott megjelölésére vonatkozó felhívásával egyidejűleg tájékoztatnia kell.

(6) A kézbesítési megbízottra vonatkozó rendelkezések nem alkalmazhatók olyan államban lakóhellyel, tartózkodási hellyel vagy székhellyel rendelkező fél részére történő iratkézbesítés esetén, amely állam vonatkozásában nemzetközi szerződés vagy az Európai Unió kötelező jogi aktusa e rendelkezésektől eltérő, meghatározott kézbesítési módokat tesz csak lehetővé.

43. Hirdetményi kézbesítés

144. § [A hirdetményi kézbesítés esetei, feltételei, a szabálytalan hirdetményi kézbesítés jogkövetkezményei]

(1) A kézbesítést hirdetmény útján kell teljesíteni, ha

a) a fél tartózkodási helye ismeretlen és a fél számára a bírósági irat elektronikus úton sem kézbesíthető,

b) a fél tartózkodási helye olyan államban van, amely a kézbesítéshez jogsegélyt nem nyújt,

c) a kézbesítés egyéb elháríthatatlan akadályba ütközik, vagy

d) törvény így rendelkezik.

(2) Hirdetményi kézbesítést a bíróság - kivéve, ha annak hivatalból van helye - csak a fél kérelmére és az annak alapjául szolgáló ok valószínűsítése esetén rendelhet el. Az (1) bekezdésben meghatározott feltételek hiányában elrendelt hirdetményi kézbesítés és az azt követő eljárás, ha azt az, akinek a részére az iratot hirdetmény útján kézbesítették akár hallgatólagosan nem hagyja jóvá, érvénytelen. Ezt a jogkövetkezményt a bíróság az eljárást befejező határozat jogerőre emelkedését megelőzően - a felek meghallgatása után - hivatalból, egyébként pedig perorvoslat alapján mondja ki.

(3) Ha a fél által a hirdetményi kézbesítés iránti kérelemben előadott tények valótlannak bizonyulnak, és a fél erről tudott vagy kellő gondosság mellett tudhatott volna, a fél az elrendelt hirdetményi kézbesítéssel felmerült költséget a per eredményére tekintet nélkül köteles megtéríteni, és őt ezen felül pénzbírságban is el kell marasztalni.

145. § [A hirdetményi kézbesítés módja, egyéb eljárási szabályok]

(1) A hirdetményt tizenöt napra közzé kell tenni a bíróságok központi internetes honlapján (a továbbiakban: honlap), valamint tizenöt napra ki kell függeszteni a bíróság hirdetőtáblájára és a fél utolsó ismert belföldi lakóhelyén a polgármesteri vagy közös önkormányzati hivatal hirdetőtáblájára. Ha a bíróságnak a fél elektronikus levélcímét bejelentették, a hirdetményt a fél elektronikus levélcímére is meg kell küldeni.

(2) A hirdetmény tartalmazza

a) a honlapon történő közzététel és a bírósági hirdetőtáblán történő kifüggesztés napját,

b) az eljáró bíróság megnevezését,

c) a bírósági ügyszámot,

d) a címzett nevét és utolsó belföldi lakóhelyét - nem természetes személy esetén székhelyét -, ennek hiányában tartózkodási helyét,

e) azt az okot, amelynek következtében a hirdetményi kézbesítés szükségessé vált, és

f) a figyelemfelhívást a (6) bekezdés szerinti jogkövetkezményre, valamint arra, hogy a címzett a kézbesítendő iratot a bíróság kezelőirodáján átveheti.

(3) Ha a fél olyan államban lakik, amely a kézbesítéshez jogsegélyt nem nyújt, de amellyel a postai forgalom fennáll; továbbá ha a hirdetményi kézbesítésnek a kézbesítési megbízottra vonatkozó szabályok alapján van helye és a fél olyan államban lakik, amellyel a postai forgalom fennáll, a hirdetményt ajánlott levélként a fél ottani címére is meg kell küldeni.

(4) Ha keresetlevelet kell az alperesnek hirdetmény útján kézbesíteni, részére a bíróság ügygondnokot rendel és a keresetlevelet számára is kézbesíti. Ha a hirdetményi kézbesítés feltételei a keresetlevél alperes részére történő szabályszerű kézbesítését követően következnek be, nem kell kirendelni ügygondnokot az alperes részére.

(5) A hirdetményi kézbesítéssel felmerülő költséget - ideértve a (4) bekezdés szerinti ügygondnokrendelés költségét is - az előlegezi, aki a hirdetményi kézbesítést kérte.

(6) Hirdetményi kézbesítés esetén az iratot - ha a bíróság másként nem rendelkezik - a hirdetménynek a honlapon történő közzétételétől számított tizenötödik napon kell kézbesítettnek tekinteni.

44. Határidő

146. § [A határidő számítása]

(1) A határidőket órák, napok, munkanapok, hónapok vagy évek szerint kell számítani. A határidő órákban történő megállapítására jogszabály kifejezett rendelkezése alapján kerülhet sor.

(2) Az órákban megállapított határidőt egész órákban kell számítani, a határidőbe a kezdőóra nem számít bele. Kezdőóra az az óra, amelyben a határidő megkezdésére okot adó cselekmény vagy egyéb körülmény megtörténik.

(3) A napokban vagy munkanapokban megállapított határidőbe a kezdőnap nem számít bele. Kezdőnap az a nap, amelyre a határidő megkezdésére okot adó cselekmény vagy egyéb körülmény esik.

(4) A hónapokban vagy években megállapított határidő azon a napon jár le, amely számánál fogva a kezdőnapnak megfelel, ha pedig ez a nap a lejárat hónapjában hiányzik, a hónap utolsó napján.

(5) Ha a határidő lejárta munkaszüneti napra esik, a határidő csak az azt követő legközelebbi munkanapon jár le.

(6) A napokban, munkanapokban, hónapokban vagy években megállapított határidő az utolsó nap végével jár le, a bírósághoz intézett beadvány előterjesztésére és a bíróság előtt teljesítendő cselekményre megállapított határidő azonban már a hivatali idő végével lejár. Az órákban megállapított határidő az utolsó óra leteltével jár le, ha azonban az utolsó óra munkaszüneti napon, vagy a bírósághoz intézett beadvány előterjesztésére, illetve a bíróság előtt teljesítendő cselekményre megállapított határidő a hivatali idő végét követően telne le, a határidő a következő munkanapon, a hivatali idő kezdetét követő első óra leteltével jár le.

147. § [A határidő meghosszabbítása]

(1) A bíróság az általa megállapított határidőt fontos okból egyszer meghosszabbíthatja. A határidő meghosszabbítással együtt negyvenöt napnál hosszabb nem lehet, kivéve, ha a szakvélemény elkészítése hosszabb határidőt tesz szükségessé.

(2) Törvényben megállapított határidőt csak törvényben meghatározott esetben lehet meghosszabbítani.

(3) A bíróság által engedélyezett határidő hosszabbítás időtartamát az eredeti határidő elteltét követő naptól, órákban megállapított határidő esetén az utolsó óra leteltétől kell számítani.

(4) A meghosszabbítás iránti kérelemnek legkésőbb a határidő utolsó napján, órákban megállapított határidő esetén a határidő lejártát megelőzően a bíróságra meg kell érkeznie; a kérelem tárgyában a bíróság az ellenfél, illetve a felek meghallgatása nélkül határozhat.

148. § [Ítélkezési szünet]

(1) Az órákban, napokban és munkanapokban megállapított határidőbe nem számít bele minden évnek a július 15-től augusztus 20-ig, valamint december 24-től január 1-ig terjedő időszaka (a továbbiakban: ítélkezési szünet). Az ítélkezési szünet időszakára tárgyalást kitűzni nem lehet.

(2) Ha a hónapokban vagy években megállapított határidő az ítélkezési szünet ideje alatt járna le, a határidő a következő hónap azon napján jár le, amely számánál fogva a határidő kezdőnapjának megfelel, ha ez a nap is az ítélkezési szünet idejére esik, a határidő az ítélkezési szünetet követő első napon jár le. A 146. § (5) és (6) bekezdésének rendelkezéseit ezekben az esetekben is alkalmazni kell.

(3) Az (1) és (2) bekezdésben foglalt rendelkezéseket nem lehet alkalmazni, ha

a) törvény valamely eljárásra vagy valamely percselekményre soron kívül történő eljárást ír elő,

b) a felek ezt közösen kérték, vagy

c) törvény azt kizárja.

(4) A (3) bekezdés alkalmazása esetén erre a felet külön is figyelmeztetni kell.

45. A mulasztás és annak igazolása

149. § [A mulasztás, a mulasztás jogkövetkezményei]

(1) A fél az elmulasztott perbeli cselekményt - ha e törvény másként nem rendelkezik - többé hatályosan nem teljesítheti, az elkésetten teljesített perbeli cselekmény hatálytalan. A bíróság az elkésetten teljesített perbeli cselekmény hatálytalanságának tényéről az érintett felet értesíti, kivéve, ha e törvény az elkésett perbeli cselekmény visszautasítását írja elő.

(2) A mulasztás következményei - az e törvényben meghatározott eseteket kivéve - előzetes figyelmeztetés nélkül, maguktól állnak be. Ha a mulasztás következményei csak előzetes figyelmeztetés esetén vagy az ellenfél kérelmére állnak be, az elmulasztott cselekményt a figyelmeztetésben megjelölt idő alatt, illetve a kérelem előterjesztéséig, ha pedig a kérelmet tárgyaláson adták elő, az arra vonatkozó határozat meghozataláig pótolni lehet.

(3) Nem tekinthető mulasztásnak, ha a felet a perbeli cselekmény teljesítésében elháríthatatlan akadály gátolta.

(4) A napokban, munkanapokban, hónapokban vagy években megállapított határidő elmulasztásának következményeit - e törvény eltérő rendelkezése hiányában - nem lehet alkalmazni, ha a bíróságnak címzett beadványt legkésőbb a határidő utolsó napján a bíróság címére ajánlott küldeményként postára adták.

150. § [Az igazolás célja, az igazolás kizártsága]

(1) Ha a fél vagy képviselője valamely határnapon önhibáján kívül nem jelent meg, vagy valamely határidőt önhibáján kívül mulasztott el, a mulasztás következményei - a (2) bekezdésben foglaltak kivételével - igazolással orvosolhatók.

(2) Igazolásnak nincs helye, ha:

a) az igazolást e törvény kizárja,

b) a mulasztás következményei igazolás nélkül is elháríthatók, vagy a mulasztás bírói határozatban kifejezésre jutó hátránnyal nem jár,

c) a fél az igazolási kérelem folytán kitűzött újabb határnapot mulasztja el.

151. § [Az igazolási kérelem előterjesztésének határideje, tartalma]

(1) Az igazolási kérelmet az elmulasztott határnaptól vagy az elmulasztott határidő utolsó napjától számított tizenöt napon belül lehet előterjeszteni. Ha a mulasztás később jut a félnek vagy képviselőjének tudomására, vagy az akadály később szűnik meg, az igazolási kérelem előterjesztésének határideje a tudomásszerzést vagy az akadály megszűnését követő napon kezdődik, azonban a mulasztástól számított három hónap eltelte után igazolási kérelmet előterjeszteni nem lehet.

(2) Az igazolási kérelemben elő kell adni a mulasztás okát és azokat a körülményeket, amelyek a mulasztás vétlenségét valószínűvé teszik.

(3) Határidő elmulasztása esetén az igazolási kérelem előterjesztésével együtt pótolni kell az elmulasztott cselekményt is.

152. § [Az igazolási kérelem eljárásra gyakorolt hatása]

Az igazolási kérelemnek sem az eljárás folytatására, sem a végrehajtásra nincs halasztó hatálya. Ha azonban az igazolási kérelem sikere valószínűnek mutatkozik, a bíróság az eljárásnak vagy a határozat végrehajtásának felfüggesztését az ellenfél meghallgatása nélkül, hivatalból is elrendelheti. A felfüggesztés tárgyában hozott határozatot a bíróság kérelemre megváltoztathatja.

153. § [Az igazolási kérelem elbírálása]

(1) Az igazolási kérelem tárgyában az a bíróság határoz, amelynek eljárása alatt a mulasztás történt, fellebbezési határidő elmulasztása esetén a másodfokú bíróság.

(2) Az igazolási kérelmet a bíróság visszautasítja, ha

a) az igazolást e törvény kizárja,

b) az igazolási kérelmet elkésetten terjesztik elő, vagy

c) az igazolást kérő - határidő elmulasztása esetén - az elmulasztott cselekményt a kérelem előterjesztésével együtt nem pótolja.

(3) Az igazolási kérelem elbírálása előtt a bíróság a feleket meghallgathatja. A felek idézése esetén a határnapot - ha ennek helye van - az ügy tárgyalására is ki kell tűzni. Azt, hogy a kérelem előfeltételei fennállnak-e, méltányosan kell elbírálni.

(4) Ha a bíróság az igazolási kérelemnek helyt ad, a mulasztó által pótolt cselekményt úgy kell tekinteni, mintha azt az elmulasztott határidőn belül teljesítette volna, az elmulasztott határnapon tartott tárgyalást pedig a szükséges keretben meg kell ismételni. Az új tárgyalás eredményéhez képest az elmulasztott tárgyalás alapján hozott határozat hatályban tartása vagy teljes, illetve részbeni hatályon kívül helyezése kérdésében is határozni kell.

154. § [Perorvoslat]

(1) Az igazolási kérelmet visszautasító, azt elutasító, valamint az eljárás folytatásának, illetve a határozat végrehajtásának a felfüggesztésére irányuló kérelmet elutasító határozat ellen külön fellebbezésnek van helye.

(2) Az igazolási kérelemnek, valamint az eljárás folytatása, illetve a végrehajtás felfüggesztése iránti kérelemnek helyt adó határozat az eljárást befejező határozat elleni fellebbezésben támadható meg, ha az igazolási kérelmet vissza kellett volna utasítani.

46. A felek meghallgatása tárgyaláson kívül

155. § [Felhívás nyilatkozattételre]

Ha a fél nyilatkozatának beszerzése szükséges és az a tárgyalásig nem halasztható el, a felet a bíróság írásbeli nyilatkozattételre hívja fel. A bíróság - ha szükségesnek tartja - a jogi képviselő nélkül eljáró felet személyes meghallgatása céljából meg is idézheti.

47. Kifogás az eljárás szabálytalansága ellen

156. § [Kifogás eljárási szabálytalanság esetén]

(1) A fél az eljárás szabálytalanságát az eljárás folyamán bármikor kifogásolhatja. Ha a fél a kifogást a tárgyaláson szóban adja elő, azt a jegyzőkönyvben rögzíteni kell.

(2) Amennyiben a bíróság a kifogásnak helyt ad, annyiban a kifogással érintett eljárási cselekményt szabályszerűen lefolytatja vagy a szükséghez képest megismétli. Ha a bíróság a kifogást elutasítja, erről határozatot hoz, e döntését legkésőbb az ítéletében köteles megindokolni.

48. Kifogás az eljárás elhúzódása miatt

157. § [A kifogás előterjesztésének okai, a kifogás tartalma, visszavonása]

(1) A fél az ügyben eljáró bíróság előtt kifogást nyújthat be, ha

a) törvény a bíróság részére az eljárás lefolytatására, eljárási cselekmény elvégzésére vagy valamely határozat meghozatalára határidőt állapított meg, azonban az eredménytelenül telt el,

b) a bíróság eljárási cselekmény elvégzésére határidőt tűzött, amely eredménytelenül telt el, és a bíróság a mulasztóval szemben nem alkalmazta e törvény által lehetővé tett intézkedéseket,

c) a bíróság az adott eljárási cselekményt az annak elvégzésére elegendő észszerű időtartamon belül nem végezte el vagy annak elvégzéséről nem rendelkezett.

(2) A kifogást az ügyben eljáró bíróságnál írásban lehet benyújtani, a kifogás elbírálására hatáskörrel rendelkező bírósághoz címezve, kérve a kifogás elbírálására hatáskörrel rendelkező bíróságtól a mulasztás tényének megállapítását, valamint - megfelelő határidő tűzésével - a mulasztó bíróságnak az (1) bekezdés a) és c) pontjában foglalt esetben az elmulasztott eljárási cselekmény elvégzésére vagy határozat meghozatalára, az (1) bekezdés b) pontjában foglalt esetben pedig az adott ügyben leghatékonyabb intézkedés foganatosítására történő utasítását.

(3) A kifogást annak benyújtója mindaddig visszavonhatja, amíg a bíróság azt érdemben el nem bírálta. A visszavont kifogást újból előterjeszteni nem lehet.

158. § [A kifogás elbírálása]

(1) Az ügyben eljáró bíróság a kifogást annak bírósághoz történő érkezését követő nyolc napon belül megvizsgálja, és ha azt alaposnak tartja, harminc napon belül megteszi a kifogásban sérelmezett helyzet megszüntetése érdekében szükséges intézkedést. A bíróság a kifogás elintézéséről a kifogás előterjesztőjét értesíti.

(2) Ha az ügyben eljáró bíróság a kifogást nem tartja alaposnak, a kifogást tartalmazó beadványt megküldi az ellenfél részére, aki észrevételeit a kézbesítéstől számított nyolc napon belül terjesztheti elő. A határidő elteltét követően a bíróság az iratokat - az esetleg benyújtott észrevételekkel együtt - nyolc napon belül a kifogásra vonatkozó nyilatkozatával együtt felterjeszti a kifogás elbírálására hatáskörrel rendelkező bírósághoz.

(3) A járásbíróság mulasztásával szemben benyújtott kifogást a törvényszék három hivatásos bíróból álló tanácsa, a törvényszék mulasztásával szemben benyújtott kifogást az ítélőtábla három hivatásos bíróból álló tanácsa, az ítélőtábla mulasztásával szemben benyújtott kifogást a Kúria három hivatásos bíróból álló tanácsa, a Kúria mulasztásával szemben benyújtott kifogást a Kúria másik tanácsa az iratok felterjesztésétől számított tizenöt napon belül tárgyaláson kívül bírálja el.

(4) Ha a kifogást elbíráló bíróság a kifogásban foglaltaknak helyt ad, a mulasztó bíróságot határidő tűzésével a 157. § (1) bekezdés a) és c) pontjában foglalt esetekben az ügy továbbviteléhez szükséges intézkedés megtételére, a 157. § (1) bekezdés b) pontjában foglalt esetben pedig az adott ügyben leghatékonyabb intézkedés foganatosítására hívja fel. A felhívásban - a 157. § (1) bekezdés a) pontjában foglalt esetet kivéve - a kifogást elbíráló bíróság az eljáró bíróságot meghatározott eljárási cselekmény lefolytatására nem utasíthatja. A kifogás alaptalansága esetén azt indokolt határozattal elutasítja.

(5) Ha a kifogás előterjesztője ugyanabban a perben ismételten alaptalan kifogást nyújt be, őt a kifogást elbíráló bíróság az elutasító határozatában pénzbírsággal sújthatja.

(6) A kifogás elintézésére a végzés elleni fellebbezés felterjesztésére és elbírálására vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni.

49. Az eljárás anyagának rögzítése

159. § [A jegyzőkönyv rögzítésének módjai, az eljárási cselekményről készített folyamatos felvétel]

(1) A bíróság a tárgyalásról, a tárgyaláson kívül foganatosított meghallgatásról, valamint törvényben meghatározott egyéb esetben jegyzőkönyvet készít.

(2) Az elnök határozza meg, hogy milyen eljárási cselekmények esetén alkalmaz jegyzőkönyvvezetőt.

(3) Ha jegyzőkönyvvezető alkalmazására nem kerül sor, a bíróság a jegyzőkönyv tartalmának rögzítése céljából, az adott eljárási cselekménnyel egyidejűleg, - a (4) bekezdésben meghatározott eset kivételével - a jegyzőkönyvi tartalmat összefoglaló hangfelvételt rögzít és az írásbeli jegyzőkönyvet utóbb e felvétel hanganyagának leírásával készíti el.

(4) Ha a per érdemi tárgyalási szakában az eljárási cselekmény megkezdéséig bármelyik fél kéri, a bíróság - a technikai feltételek rendelkezésre állása esetén - elrendeli a jegyzőkönyv képet és hangot egyidejűleg rögzítő folyamatos felvétel (a továbbiakban: folyamatos felvétel) útján történő készítését. Folyamatos felvétel készítését a per érdemi tárgyalási szakában a bíróság hivatalból is elrendelheti.

(5) Folyamatos felvétel készítése esetén az eljárási cselekmény anyagát e felvétel tartalmazza. A jogszabályban meghatározott módon hitelesített folyamatos felvétel jegyzőkönyvnek minősül. Ha folyamatos felvétel készítése esetén a bíróság jegyzőkönyvvezetőt alkalmaz, a jegyzőkönyv írásbeli kivonata az eljárási cselekménnyel egyidejűleg készül el. Ha jegyzőkönyvvezető alkalmazására nem kerül sor, a bíróság a jegyzőkönyv írásbeli kivonatát utóbb e felvétel alapján készíti el.

(6) A folyamatos felvétel az adott eljárási cselekmény során történteket - a (7) bekezdésben foglalt esetek kivételével - megszakítás nélkül rögzíti.

(7) A bíróság érdemi határozatának meghozatala idejére a folyamatos felvételt megszakítja, egyéb határozatának meghozatala idejére megszakíthatja. Ha a bíróság fontos okból az eljárási cselekményt rövid időre megszakítja, ennek tartamára a folyamatos felvétel is megszakítható.

(8) Folyamatos felvétel készítése esetén tájékoztatni kell a feleket, hogy a felvételt mikor és hol tekinthetik meg, illetve hallgathatják meg. A folyamatos felvételre az iratok megtekintésére és az azokról történő másolat készítésére vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni. Ahol e törvény valamely körülmény vagy nyilatkozat jegyzőkönyvben történő rögzítését vagy feltüntetését írja elő, az alatt a folyamatos felvételen történő rögzítést is érteni kell.

160. § [A jegyzőkönyvvel szemben támasztott formai és tartalmi követelmények, a jegyzőkönyv írásbeli kivonata]

(1) A jegyzőkönyvben rögzíteni kell:

a) az eljáró bíróságot és a bírósági ügyszámot,

b) a felek nevét és perbeli állását, továbbá a per tárgyát,

c) a tárgyalás helyét, továbbá a tárgyalás kitűzött és tényleges kezdő és befejező időpontját, valamint a tárgyalás elhalasztásának tényét, illetve a tárgyalás folytatólagos vagy ismételt, perfelvételi vagy érdemi tárgyalási jellegét,

d) a bírák, a jegyzőkönyvvezető és a tolmács nevét,

e) a jelen lévő feleknek és képviselőiknek nevét és perbeli állását, a jelen lévő más perbeli személyek nevét,

f) annak tényét, ha a bíróság az ítélet kihirdetésének elhalasztása esetén a kihirdetéskor az írásba foglalt ítéletet a jelen lévő feleknek nyomban kézbesíti,

g) zárt tárgyalás esetén az erre történő utalást.

(2) A jegyzőkönyvnek tartalmaznia kell:

a) az eljárás menetét és az annak során történteket úgy, hogy a jegyzőkönyv alapján azt is meg lehessen állapítani, az eljárás e törvényben meghatározott alaki követelményeknek megfelel-e, ha valamely kifejezés vagy kijelentés pontos szövege jelentős, azt szó szerint kell a jegyzőkönyvben rögzíteni,

b) a felek által előadott lényeges kérelmeket és nyilatkozatokat, ideértve a felek tényállításait, jogállításait és bizonyítási indítványait, valamint a keresetkiterjesztést, a keresetváltoztatást, a viszontkeresetet, a beszámítást, a korábbi kérelmektől és nyilatkozatoktól való eltéréseket, illetve valamely nyilatkozatnak bírói felhívás ellenére való elmulasztását vagy megtagadását,

c) a keresettől való elállást, továbbá az elismerést és a jogról való lemondást, illetve a felek között létrejött egyezséget,

d) az okiratok bemutatásának megtörténtét, valamint azoknak az eljárás szempontjából lényeges tartalmát, a tanúk vallomását, a szakértők szóban előadott véleményét és a szemle eredményét,

e) a pervezetés és rendfenntartás körében tett intézkedéseket,

f) a korábbi eljárás ismertetésének megtörténtét, az ismertetett iratok megjelölését, valamint

g) a bíróság által az eljárási cselekmény folyamán hozott végzéseket és az ítélet kihirdetésének megtörténtét.

(3) Ha kizárólag írásbeli jegyzőkönyv készül a felek beadványának, a szakértők véleményének vagy más periratnak felolvasása, valamint okiratnak vagy másolatnak csatolása esetén a jegyzőkönyvben csupán ennek megtörténtére kell utalni.

(4) Ha kizárólag írásbeli jegyzőkönyv készül és a felek bármelyike az eljárás során felmerült valamely körülménynek vagy ott elhangzott nyilatkozatnak jegyzőkönyvbe vételét kéri, ezt csak abban az esetben lehet mellőzni, ha a bíróságnak az illető körülmény vagy nyilatkozat megtörténtéről nincs tudomása.

(5) Folyamatos felvétel készítése esetén írásbeli jegyzőkönyv helyett a jegyzőkönyv írásbeli kivonatát kell elkészíteni, amely tartalmazza:

a) az (1) bekezdés szerinti adatokat,

b) a folyamatos felvétel készítésére történő utalást,

c) a fél személyes meghallgatásának, a beavatkozó, a tanú és a szakértő meghallgatásának, valamint a szemlének a kezdő időpontját,

d) a felek között létrejött egyezség tartalmát,

e) a bíróság által az eljárási cselekmény folyamán hozott végzéseket.

(6) Ha a bíróság a perfelvételt lezáró végzés meghozatalát követően az érdemi tárgyalást nyomban megtartja, az érdemi tárgyalásra történő áttérés időpontját a jegyzőkönyvben rögzíteni kell. Áttérés esetén a jegyzőkönyv írásbeli kivonatát elkészíteni nem kell, elegendő, ha annak tartalma a perfelvételről készült írásbeli jegyzőkönyvben rögzítésre kerül.

161. § [A jegyzőkönyv elkészítése, kiegészítése, kijavítása]

(1) Az eljárási cselekményről az írásbeli jegyzőkönyvet, illetve a jegyzőkönyv írásbeli kivonatát egyidejűleg, jegyzőkönyvvezető mellőzésével készült felvétel esetén pedig legkésőbb nyolc munkanapon belül el kell készíteni. Ha az írásbeli jegyzőkönyv vagy a jegyzőkönyv írásbeli kivonata felvétel alapján készül, fel kell tüntetni az írásba foglalás napját, és a feleket tájékoztatni kell arról, hogy azt mikor és hol tekinthetik meg, illetve vehetik át. A bíróság az írásba foglalt jegyzőkönyvet, illetve a jegyzőkönyv írásbeli kivonatát az írásba foglalást követő további nyolc napon belül kézbesíti, ha törvény a jegyzőkönyv megküldését írja elő.

(2) Ha az írásbeli jegyzőkönyv vagy a jegyzőkönyv írásbeli kivonata az eljárási cselekménnyel egyidejűleg készül, vagy az írásbeli jegyzőkönyv a 159. § (3) bekezdése szerinti módon készül, az írásbeli jegyzőkönyv vagy az annak tartalmát összefoglaló hangfelvétel, illetve a jegyzőkönyv írásbeli kivonata hivatalból vagy az elnök engedélyével a feleknek az eljárási cselekménnyel egyidejűleg tett megjegyzései alapján is kiegészíthető és módosítható. A felek erre vonatkozó kérelmét - annak elutasítása esetén - az írásbeli jegyzőkönyvben, a jegyzőkönyv írásbeli kivonatában fel kell tüntetni. A módosítás folytán szükségtelenné vált szövegrészeket úgy kell törölni, hogy a törölt szövegrész olvasható maradjon.

(3) Ha az írásbeli jegyzőkönyv felvétel útján készül, az eljárási cselekményen jelen lévő felek, ha a jegyzőkönyv részükre

a) kézbesítésre kerül, a kézbesítéstől számított nyolc napon belül,

b) nem kerül kézbesítésre, az eljárási cselekménytől számított tizenöt napon belül

az írásbeli jegyzőkönyv kijavítását, kiegészítését kérhetik.

(4) Ha a jegyzőkönyv írásbeli kivonata folyamatos felvétel alapján kerül leírásra a (3) bekezdés alkalmazandó azzal, hogy a bíróság a jegyzőkönyv írásbeli kivonatának kijavításáról, illetve kiegészítéséről a folyamatos felvétel tartalmának figyelembevételével határoz.

(5) Az írásbeli jegyzőkönyvet, a jegyzőkönyv írásbeli kivonatát és az esetleges módosításokat az egyesbíró, illetve az elnök és a jegyzőkönyvvezető írja alá. Ha a bíróság tanácsban jár el, és az elnök az aláírásban akadályoztatva van, az írásbeli jegyzőkönyvet vagy a jegyzőkönyv írásbeli kivonatát helyette - helyettesi minőségének feltüntetésével - a tanács egyik tagja írja alá.

(6) Ha az írásbeli jegyzőkönyv vagy a jegyzőkönyv írásbeli kivonata felvétel alapján készül, a felvétel vagy annak meghatározott részei írásba történő áttétele során a jegyzőkönyvvezető helyett a leírást végző bírósági alkalmazott (a továbbiakban: leíró) jár el, és aláírásával igazolja, hogy a leírást a felvételnek megfelelően készítette el. A folyamatos felvételt a bíróság elektronikus bélyegzővel látja el.

50. Az iratok megtekintése, másolatkészítés, adatkezelés

162. § [Az iratbetekintésre jogosultak köre, az iratbetekintés jogának terjedelme, a személyes adatok kezelésének időtartama és terjedelme]

(1) A felek, valamint azok képviselői, a szakértő és az ügyész a per iratait - a határozatok tervezeteinek és az esetleges különvéleménynek a kivételével - a per bármely szakaszában külön engedély nélkül megtekinthetik és azokról maguknak másolatokat vagy kivonatokat készíthetnek.

(2) A beavatkozó és annak képviselője a per iratainak megtekintésére, valamint azokról másolat vagy kivonat készítésére a beavatkozást engedélyező határozat meghozatalát követően jogosult.

(3) Az (1) és (2) bekezdésben meg nem határozott más perbeli személyek a per iratait a rájuk vonatkozó részben tekinthetik meg, és azokról maguknak másolatot vagy kivonatot készíthetnek.

(4) Bíróság, ügyészség, közjegyző, bírósági végrehajtó, nyomozó hatóság vagy közigazgatási hatóság megkeresésére - törvényben meghatározott feladataik ellátásához szükséges mértékben - a bíróság a per iratait vagy azok másolatát vagy kivonatát megküldi, illetve azokba betekintést engedélyez.

(5) Az (1)-(4) bekezdésben meghatározott személyeken és szerveken kívül - a bírák jogállásáról és javadalmazásáról szóló törvényben szabályozott tájékoztatás kivételével - az eljárásról felvilágosítás annak adható, akinek az eljárás lefolytatásához, illetve annak eredményéhez jogi érdeke fűződik. Az eljáró bíróság elnöke - az ehhez fűződő jogi érdek igazolása után - engedélyezi az iratok megtekintését, az azokról való másolat vagy kivonat készítését, illetve a szükséges felvilágosítás megadását.

(6) A bíróság a perben érvényesített jog elbírálása céljából, azzal összefüggésben megismert személyes adatokat az adatkezelés céljának megvalósulásáig, de legkésőbb az eljárás tárgyát képező ügy iratainak selejtezéséig vagy levéltárba adásáig kezeli. A bíróság e személyes adatokat eljárásának jogerős befejezését követően kizárólag a jogerős döntés végrehajtása, a jogerős döntésben foglaltak ellenőrzése, a jogerős döntésével összefüggő jogorvoslat vagy törvényben meghatározott egyéb feladat végrehajtása céljából kezelheti, és kizárólag e személyes adatok kezelésére jogosult más szerv vagy személy részére továbbíthatja.

163. § [Titokvédelemmel kapcsolatos szabályok]

(1) A 162. §-ban foglaltaktól eltérően, az olyan tárgyalásról készült jegyzőkönyvet, amelyről a nyilvánosságot minősített adat megőrzése érdekében zárták ki, illetve a minősített adatot tartalmazó egyéb okiratot lemásolni vagy arról kivonatot készíteni nem lehet. Ilyen ügyben az iratok megtekintésének is csak a minősítő által kiadott engedély alapján, a minősített adat védelméről szóló törvényben meghatározott szabályok szerint, a bíróság elnöke által megállapított feltételek mellett van helye.

(2) A felek, az ügyész és a perben részt vevő egyéb személyek, valamint azok képviselői az eljárás során az üzleti titkot, hivatásbeli titkot vagy törvényben meghatározott, az (1) bekezdésben nem említett más titkot tartalmazó iratok esetén - a titok megtartásának kötelezettségét tartalmazó, írásba foglalt nyilatkozat megtétele mellett -, az eljáró bíró által megállapított rendben és szabályok szerint gyakorolhatják az iratbetekintési és másolatkészítési jogot. Ha azonban a titoktartás alóli felmentés megadására jogosult a 322. § (2) bekezdése alapján határidőben úgy nyilatkozott, hogy az üzleti titkot, hivatásbeli titkot vagy törvényben meghatározott más titkot tartalmazó irat megismeréséhez nem járul hozzá, a bíróságon, a jegyzőkönyvvezetőn, illetve a leírón kívül az irat e titkot tartalmazó részét más nem tekintheti meg, azt lemásolni vagy arról kivonatot készíteni nem lehet.

(3) Ha a per tárgyát annak eldöntése képezi, hogy az okirat tartalma közérdekű adatnak minősül-e, az eljárás során ezt az okiratot megismerni nem lehet, és az az eljárás jogerős befejezése után is csak a per eldöntéséhez képest tekinthető meg, illetve másolható le. E rendelkezést a bíróságra, a jegyzőkönyvvezetőre, illetve a leíróra és arra a perbeli személyre, aki az iratot benyújtotta, nem kell alkalmazni.

(4) Az (1) bekezdésben említett jegyzőkönyv, valamint az (1)-(3) bekezdésben meghatározott titkot tartalmazó irat megtekintését, valamint azok tartalmáról történő felvilágosítás adását, továbbá a (2) és (3) bekezdésben meghatározott titkot tartalmazó iratról való másolat és kivonat készítését kizárólag a minősítő vagy a titoktartás alóli felmentés megadására jogosult által adott megismerési engedélyben vagy felmentésben feltüntetett személy részére lehet engedélyezni.

(5) Az iratok megtekintése és a másolatkészítés során a 285. § rendelkezéseit alkalmazni kell.

164. § [Anonimizált iratmásolat kiadása]

(1) Az ítéletről és az ítélettel szembeni perorvoslat során hozott, az alsóbb fokú bíróságot új eljárásra és új határozat hozatalára utasító végzésről - a (2) bekezdésben foglalt kivétellel - a per jogerős befejezését követő három hónap eltelte után a bíróságnak fizetendő, jogszabályban meghatározott díj ellenében bárkinek anonimizált másolat adható. A határozatban szereplő természetes személyek azonosítását lehetővé tevő adatokat olyan módon kell törölni, hogy az ne járjon a megállapított tényállás sérelmével; egyebekben a határozatban szereplő egyes személyeket az eljárásban betöltött szerepüknek megfelelően kell megjelölni.

(2) A határozatról - feltéve, hogy annak közzétételére a bíróságok szervezetéről és igazgatásáról szóló törvény rendelkezése alapján nem kerül sor - nem adható másolat, ha

a) a 163. § (1)-(3) bekezdésében meghatározott titkot tartalmaz,

b) személyi állapotot érintő perben hozták meg, illetve

c) olyan perben hozták meg, amelyben a bíróság a nyilvánosságot a tárgyalásról vagy annak egy részéről kizárta.

(3) A (2) bekezdés a) pontjától eltérően a határozatról anonimizált másolat adható, ha a per tárgyát az adat minősítésének, illetve titkosítása jogszerűségének eldöntése képezi és a bíróság azt állapítja meg, hogy az adatot titokvédelem nem illeti meg.

(4) Az (1) bekezdésben meghatározott másolatban nem kell törölni:

a) törvény eltérő rendelkezésének hiányában az állami vagy helyi önkormányzati feladatot, valamint jogszabályban meghatározott egyéb közfeladatot ellátó személy nevét és beosztását, valamint közfeladatával összefüggő egyéb személyes adatát, ha az adott személy az eljárásban közfeladatának ellátásával összefüggésben vett részt,

b) a meghatalmazottként eljárt jogi képviselő nevét,

c) az egyesület vagy alapítvány képviselőjének nevét,

d) egyéb közérdekből nyilvános adatokat.

51. Elveszett (megsemmisült) iratok pótlása

165. § [Az iratpótlás egyes módjai, a pótlás mellőzése]

(1) Az elveszett vagy megsemmisült iratok pótlására az ügyben eljárt bíró, illetve az elnök intézkedik. Ennek keretében szükség szerint elrendeli az iratok teljes vagy részleges pótlását, az írásbeli jegyzőkönyv, illetve a jegyzőkönyv írásbeli kivonatának felvétel alapján történő újbóli előállítását, meghallgatja az eljárásban részt vett személyeket, kiadmányokat, iratmásolatokat szerez be.

(2) Ha az elveszett vagy megsemmisült iratok alapján hozott határozat jogerős és végrehajtható, a befejezett ügy iratainak pótlása mellőzhető. A felektől ilyen esetben csak a határozat hiteles kiadmányát vagy másolatát kell beszerezni.

(3) Az (1) és (2) bekezdésben foglaltakat kell alkalmazni az eljárási cselekmény anyagának felvétel formájában történő őrzése esetén is.

52. Pénzbírság

166. § [A pénzbírság alkalmazásának keretszabályai]

(1) Az e törvény rendelkezései alapján kiszabható pénzbírság legmagasabb összege egymillió forint, a kiskorúval szemben kiszabható pénzbírság legmagasabb összege pedig háromszázezer forint azzal, hogy a tizennegyedik életévét be nem töltött kiskorúval szemben pénzbírság kiszabásának nincs helye.

(2) A kiszabott pénzbírság nem haladhatja meg a pertárgy értékét. Ha azonban a pertárgyérték az ötvenezer forintot nem haladja meg, a kiszabható pénzbírság legmagasabb összege százezer forint.

(3) A kiszabott pénzbírságot szabadságvesztésre átváltoztatni nem lehet. A pénzbírság behajtására és felhasználására azokat a jogszabályokat kell alkalmazni, amelyek a bíróságok által büntetőügyben kiszabott pénzbüntetésekre irányadók.

(4) A pénzbírságban marasztaló végzés ellen külön fellebbezésnek van helye. A bíróság e végzését fontos okból maga is megváltoztathatja.

HARMADIK RÉSZ

ELSŐFOKÚ ELJÁRÁS

X. FEJEZET

EGYEZSÉGI KÍSÉRLET PERINDÍTÁS ELŐTT

53. Közvetítői eljáráshoz kapcsolódó és anélküli egyezségi kísérlet

167. § [Közvetítői eljáráshoz kapcsolódó egyezségi kísérlet]

(1) Ha közvetítői eljárásban a felek között megállapodás jött létre, annak egyezségként történő jóváhagyása érdekében bármelyik fél a per megindítása előtt a perre hatáskörrel és illetékességgel rendelkező bíróságon egyezségi kísérletre idézést kérhet. Ha az egyezségi kísérletre idézést a megállapodást megkötő felek közösen kérik, az eljárás bármely hatáskörrel rendelkező bíróságon lefolytatható. A kérelemben fel kell tüntetni a felek nevét, lakóhelyét vagy székhelyét, további ismert azonosító adatait és a bíróság hatáskörét és illetékességét megalapozó tényeket. A kérelemhez csatolni kell a megállapodást.

(2) Az eljárásban a jogi képviselet nem kötelező.

(3) A bíróság az egyezségi kísérlet határnapját a kérelem beérkezésétől számított harminc napon - közös kérelem esetén tizenöt napon - belüli időpontra tűzi ki, amelyre a közös kérelem esetén a kérelmezőket, illetve a kérelmezőt és a kérelmezettet idézi; a kérelmet a kérelmezett részére egyidejűleg kézbesíti.

(4) A bíróság a felek között létrejött egyezséget jegyzőkönyvbe foglalja. Az egyezség jóváhagyására e törvénynek az egyezségre vonatkozó rendelkezéseit kell alkalmazni. Bírósági titkár az egyezség jóváhagyása tárgyában határozatot nem hozhat.

(5) Ha a kitűzött határnapon nem jött létre egyezség, a bíróság az eljárást végzéssel eredménytelennek nyilvánítja és lezárja. A bíróság a kérelmezőt meg nem jelenése esetén - a megjelent ellenfél kérelmére - az okozott költség megtérítésére kötelezi.

168. § [Közvetítői eljárás nélküli egyezségi kísérlet]

(1) A fél a per megindítása előtt a perre hatáskörrel és illetékességgel rendelkező bíróságon akkor is kérhet egyezségi kísérletre idézést, ha megelőzőleg a felek között nem jött létre közvetítői eljárásban megállapodás. Az eljárásra a 167. § rendelkezéseit a (2)-(5) bekezdésben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.

(2) A kérelemben elő kell adni a jogvita tárgyát és a tervezett egyezség tartalmát is.

(3) Az eljárásra a kötelező jogi képviselet e törvényben foglalt szabályait alkalmazni kell.

(4) Ha a kitűzött határnapon nem jött létre egyezség, a bíróság a közvetítői eljárás igénybevételének lehetőségéről tájékoztatja a feleket. Ha valamennyi fél úgy nyilatkozik, hogy a közvetítői eljárást igénybe veszi, az eljárás közös kérelmükre szünetel; a szünetelésre - az (5) bekezdésben meghatározott eltéréssel - e törvénynek az eljárás szünetelésére vonatkozó rendelkezéseit kell alkalmazni.

(5) A (4) bekezdés szerint szünetelő eljárás folytatásának kizárólag akkor van helye, ha a folytatást határidőben kérő fél a kérelme mellé csatolja a felek között a közvetítői eljárásban létrejött megállapodást; ellenkező esetben a bíróság a folytatás iránti kérelmet elutasítja és az eljárás - megszakítás nélkül - továbbra is szünetel. A szabályszerű folytatás iránti kérelem alapján a bíróság az egyezségi kísérlet új határnapját a folytatás iránti kérelem beérkezésétől számított harminc napon belüli időpontra tűzi ki.

XI. FEJEZET

PERINDÍTÁS

54. Keresetlevél

169. § [A per megindítása]

(1) A pert a felperesnek az alperes ellen keresetlevéllel kell megindítania.

(2) A büntetőeljárásról szóló törvény alapján a bíróságnak megküldött polgári jogi igényt keresetlevélként kell elbírálni, és úgy kell tekintetni, mintha azt már eredetileg is annál a bíróságnál terjesztették volna elő, amelyhez megküldték.

170. § [A keresetlevél]

(1) A keresetlevél bevezető részében fel kell tüntetni:

a) az eljáró bíróság megnevezését,

b) a felek nevét, perbeli állását, a felperes azonosító adatait, az alperes ismert azonosító adatait, de legalább lakóhelyét vagy székhelyét, és

c) a felperes jogi képviselőjének nevét, székhelyét, telefonszámát, elektronikus levélcímét, több jogi képviselő esetén a hivatalos iratok átvételére kijelölt jogi képviselő nevét.

(2) A keresetlevél érdemi részében fel kell tüntetni:

a) a bíróság ítéleti rendelkezésére irányuló határozott kereseti kérelmet,

b) az érvényesíteni kívánt jogot a jogalap megjelölése útján,

c) az érvényesíteni kívánt jogot és a kereseti kérelmet megalapozó tényeket,

d) az érvényesíteni kívánt jog, a tényállítás és a kereseti kérelem közötti összefüggés levezetésére vonatkozó jogi érvelést, és

e) a tényállításokat alátámasztó és rendelkezésre álló bizonyítékokat, bizonyítási indítványokat az e törvényben meghatározott módon.

(3) A keresetlevél záró részében fel kell tüntetni:

a) a per tárgyának az értékét, valamint a meghatározásakor figyelembe vett tényeket és jogszabályhelyet,

b) a bíróság hatáskörét és illetékességét - ha az ügyben külföldi elem van, a joghatóságát is - megalapozó tényeket és jogszabályhelyet,

c) a megfizetett illeték összegét és megfizetési módját, vagy az eljárási illeték megfizetésének hiányában a költségkedvezmény engedélyezése iránti kérelmet, illetve jogszabály által biztosított illetékfizetés alóli mentesülés esetén ennek alapjául szolgáló tényeket és jogszabályhelyet,

d) a nem természetes személy fél perbeli jogképességét, a fél törvényes képviselőjeként megjelölt személy és a meghatalmazott perbeli képviseleti jogát megalapozó tényeket és jogszabályhelyet, és

e) a záró részben feltüntetett tényeket alátámasztó bizonyítékokat.

(4) Keresethalmazat esetén a (2) bekezdésben foglaltakat keresetenként kell teljesíteni, feltüntetve a keresetek egymáshoz való viszonyát és - egymással eshetőleges viszonyban álló több kereset esetén - az elbírálás kért sorrendjét is.

(5) A keresetlevélben feltüntethető az alpereshez intézett, indokolt felhívás

a) állítási szükséghelyzet esetén valamely tény állításához szükséges információ szolgáltatására, illetve

b) bizonyítási szükséghelyzet esetén bizonyítási eszköz csatolására.

171. § [A keresetlevél mellékletei]

(1) A keresetlevélhez csatolni kell:

a) a meghatalmazást, kivéve, ha a meghatalmazás a rendelkezési nyilvántartásban e törvényben foglaltaknak megfelelően szerepel vagy az általános meghatalmazás az általános meghatalmazások országos és közhiteles nyilvántartásában szerepel,

b) a keresetlevél érdemi részében feltüntetett bizonyítékot, és

c) a keresetlevél záró részében feltüntetett bizonyítékot, költségkedvezmény iránti kérelem vagy jogszabályon alapuló költségkedvezmény esetén jogszabályban előírt iratokat.

(2) Az idegen nyelvű irathoz csatolni kell annak legalább egyszerű magyar nyelvű fordítását.

172. § [A kereseti kérelem fajtái]

(1) Marasztalásra irányuló kereseti kérelem csak lejárt követelés érvényesítése iránt terjeszthető elő.

(2) Tartásdíj, járadék és más időszakos szolgáltatás iránt indított perben a marasztalásra irányuló kereseti kérelem a le nem járt követelésre is előterjeszthető. Lakás, más helyiség vagy egyéb ingatlan visszabocsátása iránt a kereseti kérelem a visszabocsátás iránti kötelezettség lejárata előtt is előterjeszthető, feltéve, hogy a visszabocsátásnak határozott időpontban kell történnie.

(3) Valamely jog vagy jogviszony fennállásának vagy fenn nem állásának megállapítása iránt akkor terjeszthető elő kereseti kérelem, ha a kért megállapítás a felperes jogainak az alperessel szemben való megóvása érdekében szükséges, és a jogviszony természeténél fogva vagy a kötelezettség lejártának hiányában vagy valamely más okból marasztalás nem kérhető. A bíróság e törvényes feltételek fennállását hivatalból vizsgálja.

(4) A felek jogállapotának vagy jogviszonyának megváltoztatása - létrehozása, megszüntetése vagy módosítása - iránt akkor terjeszthető elő kereseti kérelem, ha azt jogszabály kifejezetten megengedi.

173. § [Keresethalmazat]

(1) Több kereset (valódi tárgyi keresethalmazat) akkor terjeszthető elő, ha a keresetek ugyanabból vagy - ténybeli és jogi alapon - összefüggő jogviszonyból erednek és a keresetek között nincs olyan, amelynek elbírálása más bíróság kizárólagos illetékességébe tartozik. Az e törvény hatálya alá tartozó ügyben előterjesztett keresetet nem lehet összekapcsolni közigazgatási perben, illetve egyéb közigazgatási bírósági eljárásban eljáró bíróság hatáskörébe tartozó keresettel, illetve indítvánnyal.

(2) Egymással eshetőleges vagy vagylagos viszonyban álló több kereset (a továbbiakban: látszólagos tárgyi keresethalmazat) akkor terjeszthető elő, ha

a) a keresetek ugyanabból a jogviszonyból erednek,

b) az egyes keresetek között nincs olyan, amelynek elbírálása más bíróság hatáskörébe vagy kizárólagos illetékességébe tartozik, és

c) több alperes esetén valamennyi keresetet valamennyi alperes ellen indítják.

(3) A fél személye vonatkozásában egymással eshetőleges vagy vagylagos viszonyban álló több kereset (látszólagos személyi keresethalmazat) nem terjeszthető elő.

(4) A keresetlevél előterjesztéséhez fűződő joghatások látszólagos tárgyi keresethalmazat esetén is valamennyi keresetre nézve beállnak.

174. § [Áttétel]

(1) Ha a keresetlevél alapján megállapítható, hogy a per elbírálása valamely más bíróság hatáskörébe vagy illetékességébe tartozik, a bíróság elrendeli a keresetlevélnek ehhez a bírósághoz történő áttételét. Áttételnek van helye akkor is, ha a jogvita elbírálása közigazgatási perben vagy egyéb közigazgatási bírósági eljárásban eljáró bíróság hatáskörébe tartozik.

(2) A bíróság az alperesnek megküldött áttételt elrendelő végzéshez csatolja a keresetlevelet, kivéve, ha az a részére korábban megküldésre került. Ha az alperesnek nincs perbeli jogképessége, az áttételt elrendelő végzést számára nem kell kézbesíteni.

(3) Az áttételt elrendelő végzés ellen külön fellebbezésnek van helye. A bíróság a végzését maga is megváltoztathatja. A keresetlevelet a végzés jogerőre emelkedése előtt nem lehet az új bírósághoz továbbítani.

(4) Nincs helye a keresetlevél áttételének olyan bírósághoz, amely saját hatáskörének vagy illetékességének hiányát már jogerősen megállapította.

(5) A bíróság az áttétel tárgyában soron kívül jár el.

175. § [Az áttétel jogkövetkezményei]

(1) Az áttett keresetlevelet úgy kell tekinteni, mintha azt már eredetileg is annál a bíróságnál terjesztették volna elő, amelyhez azt áttették.

(2) Az áttételről történő rendelkezésig a felek által teljesített perbeli cselekmények és bírói rendelkezések hatálytalanok, kivéve, ha

a) azok az áttétellel kapcsolatosak,

b) azok az áttételre okot adó keresetváltoztatás vagy keresetkiterjesztés előtt történtek, vagy

c) valamennyi cselekményt a felek jóváhagyják és valamennyi rendelkezést az új bíróság hatályában fenntartja.

176. § [Visszautasítás]

(1) A bíróság - hiánypótlási felhívás kiadását mellőzve - a keresetlevelet visszautasítja, ha

a) a perre magyar bíróság joghatósága - törvény, az Európai Unió kötelező jogi aktusa, nemzetközi egyezmény alapján - kizárt, vagy külföldi bíróság rendelkezik kizárólagos joghatósággal,

b) *  az igény elbírálása más hatóság - ideértve a büntető vagy szabálysértési ügyben eljáró bíróságot is - hatáskörébe tartozik vagy polgári nemperes bírósági eljárásban érvényesíthető,

c) a pert törvényben meghatározott más hatósági vagy egyéb eljárásnak, illetve a 24. § (3) bekezdése szerinti eljárásnak kell megelőznie,

d) a felek között ugyanabból a ténybeli alapból származó ugyanazon jog iránt indított más perben a perindítás joghatása már beállt vagy annak tárgyát már jogerősen elbírálták,

e) a félnek nincs perbeli jogképessége,

f) az igény - az elévülés esetét kivéve - bírósági úton nem érvényesíthető,

g) a pert nem jogszabályban erre feljogosított személy indítja,

h) a pert jogszabály alapján a munkáltató helytállási kötelezettségébe tartozó személyiségi jogot sértő tevékenység, illetve károkozás miatt a közigazgatási, bírósági vagy ügyészségi jogkörében eljáró személy ellen indították,

i) a felperes a perindításra jogszabályban megállapított határidőt elmulasztja,

j) az nem tartalmazza a 170. §-ban, illetve törvényben előírt egyéb kötelező tartalmi elemeket, illetve alaki kellékeket vagy a felperes nem csatolta a 171. §-ban, illetve törvényben előírt egyéb kötelező mellékleteket,

k) a felperes nem fizette meg a keresetlevélben megjelölt pertárgyértéknek vagy a jogszabályban meghatározott tételes illetéknek megfelelő mértékű eljárási illetéket, valamint költségkedvezmény iránti kérelmet, illetve jogszabályon alapuló költségkedvezményre történő hivatkozást sem terjesztett elő, vagy

l) azt a felperes a kötelező jogi képviselet ellenére jogi képviselő közreműködése nélkül nyújtotta be.

(2) A bíróság visszautasítja a keresetlevelet, ha a felperes hiánypótlási felhívás ellenére nem

a) pótolta a fél mellőzött törvényes képviselőjét,

b) gondoskodott azon személyek perben állásáról, akik ellen jogszabály szerint a per indítható, illetve akiknek a perben állása kötelező,

c) nyújtott be - törvény által meg nem engedett keresethalmazatot vagy pertársaságot tartalmazó keresetlevél esetén - e törvény rendelkezéseinek megfelelő keresetlevelet,

d) gondoskodott a 73. § (3) bekezdése szerinti esetben a jogi képviseletéről,

e) pótolta az (1) bekezdés j) pontjában foglaltakat tartalmazó, de egyéb okból hiánypótlásra szoruló keresetlevél hiányait, vagy

f) pótolta - az (1) bekezdés k) pontja szerint a megjelölt pertárgyértéknek megfelelően megfizetett illetéken felül - a bíróság által a felperestől eltérően meghatározott pertárgyértékhez képest a hiányzó illetéket.

(3) A keresetlevelet vissza kell utasítani akkor is, ha az (1) vagy (2) bekezdésben meghatározott okok a keresetlevélnek csak valamely részét érintik.

(4) Ha a fél, az ügyész, illetve a perindításra feljogosított személy keresete alapján a per tárgyában már jogerős ítéletet hoztak, ugyanazon ténybeli alapból származó ugyanazon jog iránt előterjesztett keresetlevélre az (1) bekezdés d) pontját kell alkalmazni, feltéve, hogy az ítéletet annak is kézbesítették, akinek igénye érvényesítése iránt a pert indították, és az vele szemben is jogerőre emelkedett.

(5) Ha a büntetőeljárásról szóló törvény alapján a bíróságnak megküldött polgári jogi igény vonatkozásában az (1) bekezdés j)-l) pontja alapján a keresetlevél visszautasításának lenne helye, a bíróság először hiánypótlásra hívja fel a felperest; ennek eredménytelensége esetén az (1) bekezdés j)-l) pontját kell alkalmazni.

177. § [A visszautasító végzés kézbesítése]

(1) A bíróság a keresetlevelet visszautasító végzést a felperesnek kézbesíti és intézkedéséről az alperest értesíti. A végzés ellen a felperes külön fellebbezéssel élhet; a fellebbezést az alperesnek észrevételezésre nem kell megküldeni.

(2) Ha a fél perbeli jogképességgel nem rendelkezik vagy törvényes képviselőjét mellőzték, a keresetlevélben megjelölt személynek és címre kell az (1) bekezdés szerinti végzést kézbesíteni, illetve az értesítést megküldeni.

(3) Ha a visszautasító végzést a felperesnek hirdetményi kézbesítés alapjául szolgáló ok miatt nem lehet kézbesíteni, a bíróság hivatalból elrendeli a végzés hirdetményi kézbesítését. Ugyanezen ok esetén az alperes (1) bekezdés szerinti értesítése tekintetében hirdetményi kézbesítésnek nincs helye.

178. § [A keresetlevél előterjesztéséhez fűződő joghatások fenntartása]

(1) A keresetlevél visszautasítása esetén a keresetlevél előterjesztésének joghatásai fennmaradnak, ha a felperes az ügy előzményére hivatkozással, a visszautasító végzés jogerőre emelkedésétől számított harminc nap alatt a keresetlevelet szabályszerűen - a már megfelelően becsatolt mellékletek kivételével - újra előterjeszti, vagy igényét egyéb úton szabályszerűen érvényesíti. A határidő elmulasztása esetén igazolásnak nincs helye.

(2) Ha a felperes a visszautasító végzés jogerőre emelkedését megelőzően a keresetlevelet újra előterjeszti, azt a visszautasító végzés ellen előterjesztett fellebbezés visszavonásának vagy a végzés elleni fellebbezési jogról való lemondásnak kell tekinteni; az ezzel ellentétes felperesi nyilatkozat hatálytalan.

55. A kereset közlése

179. § [A kereset közlése]

(1) Ha a keresetlevél perfelvételre alkalmas, a bíróság a keresetlevél kézbesítésével egyidejűleg felhívja az alperest, hogy a keresetlevél kézbesítésétől számított negyvenöt napon belül terjessze elő az írásbeli ellenkérelmét.

(2) A bíróság a kereset közlésével egyidejűleg megteszi a tárgyalás előkészítése körében szükséges további intézkedéseket.

(3) A bíróság a kereset közlésével egyidejűleg tájékoztatja az alperest a kötelező jogi képviselet szabályairól, ha erre korábban még nem került sor.

(4) A bíróság a keresetlevelet kézbesíti annak is, akinek igénye érvényesítése iránt az ügyész, illetve a perindításra feljogosított személy pert indított; nem akadálya az eljárás folytatásának, ha a keresetlevél e személy részére nem kézbesíthető.

(5) A bíróság az alperes indokolt kérelmére az írásbeli ellenkérelem benyújtására előírt határidőt kivételesen, legfeljebb negyvenöt nappal meghosszabbíthatja.

180. § [A perindítás joghatásainak beállása]

(1) A perindítás joghatásai a kereset közlésével állnak be.

(2) Ha a per a bíróság jogerős érdemi határozata nélkül fejeződik be, a keresetlevél előterjesztésének és a perindításnak a joghatásai - törvény eltérő rendelkezése hiányában - elenyésznek.

(3) Az (1) és (2) bekezdés rendelkezései látszólagos tárgyi keresethalmazat esetén is valamennyi keresetre irányadók.

56. A bírósági meghagyás

181. § [Az írásbeli ellenkérelem elmulasztásának következménye]

(1) Ha az alperes az írásbeli ellenkérelem előterjesztését elmulasztja és beszámítást tartalmazó iratot sem terjeszt elő, vagy azt a bíróság visszautasítja, a bíróság hivatalból, tárgyaláson kívül, az alperest a vele közölt kereseti kérelemnek megfelelően bírósági meghagyással kötelezi, kivéve, ha az eljárás megszüntetésének van helye.

(2) Nem akadálya a bírósági meghagyás kibocsátásának, ha az alperes írásbeli ellenkérelmében csak a keresetet általánosságban vitató nyilatkozatot terjeszt elő, amely nem tartalmaz sem alaki védekezést, sem érdemi védekezést.

(3) Ha az alperes írásbeli ellenkérelmében csak alaki védekezést terjeszt elő, az érdemi védekezés előterjesztésének hiányára a 203. § (2) bekezdésének rendelkezéseit kell alkalmazni.

182. § [A bírósági meghagyással szembeni ellentmondás]

(1) A bírósági meghagyás ellen a kézbesítéstől számított tizenöt napon belül bármelyik fél írásban, a meghagyást kibocsátó bíróságnál ellentmondással élhet. Nem tekinthető a bírósági meghagyás megtámadásának, ha a fél a követelés összegét teljes egészében elismeri, és csak a fizetésre halasztást vagy a részletekben történő fizetést, illetve csak a bírósági meghagyás kijavítását kéri. Ha az ellentmondás csak a perköltséget, illetve a meg nem fizetett illetéket vagy az állam által előlegezett költséget sérelmezi, erről a bíróság tárgyaláson kívül végzéssel határoz; e végzéssel szemben külön fellebbezésnek van helye.

(2) *  Az ellentmondással egyidejűleg az írásbeli ellenkérelmet vagy beszámítást tartalmazó iratot is elő kell terjeszteni. Ennek elmaradása vagy az ellentmondás elkésettsége esetén, továbbá a 181. § (2) bekezdése szerinti esetben a bíróság az ellentmondást visszautasítja. Ugyanígy jár el a bíróság, ha az ellentmondáshoz csak beszámítást tartalmazó iratot terjesztenek elő, és azt a bíróság visszautasítja. Az ellentmondást e bekezdés, valamint a 115. § (6) bekezdés a) pontja alapján visszautasító végzés ellen az ellentmondással élő fél külön fellebbezéssel élhet. Az ellentmondással egyidejűleg viszontkereset indításának nincs helye.

(3) Az (1) és (2) bekezdésnek megfelelően előterjesztett ellentmondás esetén a bírósági meghagyás hatályát veszti és a bíróság az eljárást a perfelvétel szabályai szerint folytatja. Az ellentmondás illetékét az ellentmondással élő fél nem számíthatja fel.

(4) A bírósági meghagyás vagy annak azon része, amelyet ellentmondással nem támadtak meg, vagy amellyel szembeni ellentmondást a bíróság jogerősen visszautasította, az ellentmondásra nyitva álló határidő leteltét követő naptól kezdve jogerős.

(5) Ha olyan féllel szemben került sor bírósági meghagyás kibocsátására, akinek a keresetlevelet

a) a tagállamokban a polgári és kereskedelmi ügyekben a bírósági és bíróságon kívüli iratok kézbesítéséről („iratkézbesítés”), és az 1348/2000/EK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2007. november 13-i 1393/2007/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet alapján, vagy

b) a 2005. évi XXXVI. törvénnyel kihirdetett, a polgári és kereskedelmi ügyekben keletkezett bírósági és bíróságon kívüli iratok külföldön történő kézbesítéséről szóló, Hágában, 1965. november 15. napján kelt Egyezmény alapján

kellett kézbesíteni, a bírósági meghagyás megtámadására előírt határidő elmulasztása esetén igazolásnak a bírósági meghagyás kibocsátásától számított egy évig van helye; az igazolási kérelem előterjesztésével egyidejűleg az írásbeli ellenkérelmet vagy beszámítást tartalmazó iratot is elő kell terjeszteni.

XII. FEJEZET

PERFELVÉTELI SZAK

57. A perfelvétel általános rendelkezései

183. § [A perfelvétel tartalma]

(1) A perfelvétel körében a felek perfelvételi iratban feltüntetett vagy perfelvételi tárgyaláson előadott tényre és jogra vonatkozó állítással, tagadással, be- vagy elismeréssel, ezekből következő kérelemmel, a tények megállapításához szükséges bizonyítási indítvánnyal, a bizonyítékok és a bizonyítási indítványok értékelésére vonatkozó nyilatkozattal, valamint bizonyítási eszköz rendelkezésre bocsátásával (a továbbiakban együtt: perfelvételi nyilatkozat) - a bíróság közrehatása mellett - meghatározzák a jogvita kereteit.

(2) A perfelvétel látszólagos tárgyi keresethalmazat esetén is valamennyi keresetre egyidejűleg kiterjed.

(3) A bíróság a perfelvétel körében bizonyítást csak törvényben meghatározott esetben folytat le.

(4) A perfelvételt lezáró végzés meghozataláig a fél a perfelvételi nyilatkozatait - e törvény keretei között - az ellenfél hozzájárulása nélkül megváltoztathatja.

(5) Azt a felet, aki perfelvételi nyilatkozatát úgy teszi vagy változtatja meg, hogy arra a perfelvétel során perfelvételi iratban vagy tárgyaláson korábban lehetősége volt, a bíróság pénzbírsággal sújtja.

(6) Ha a fél valamely perfelvételi nyilatkozatot a bíróság anyagi pervezetése ellenére nem vagy nem teljeskörűen terjeszt elő, a bíróság a fél perfelvételi nyilatkozatait hiányos tartalma szerint, a rendelkezésre álló peranyag alapján bírálja el.

184. § [Állítási szükséghelyzet]

(1) A fél állítási szükséghelyzetben van, ha

a) valószínűsíti, hogy a határozott tények állításához szükséges információval kizárólag az ellenérdekű fél rendelkezik,

b) igazolja, hogy az információ megszerzése és megtartása érdekében szükséges intézkedéseket megtette,

c) az ellenérdekű fél bírói felhívásra sem adja meg az információt, és

d) az ellenérdekű fél nem valószínűsíti az a) és b) pontban foglaltak ellenkezőjét.

(2) Állítási szükséghelyzet fennállása esetén a szükséghelyzettel érintett tényállítást a bíróság valósnak fogadhatja el, ha annak tekintetében kételye nem merül fel.

185. § [Kereset- és ellenkérelem-változtatás a perfelvétel során]

(1) A perfelvétel során keresetváltoztatásnak akkor van helye, ha a megváltoztatott kereset ugyanabból vagy - ténybeli és jogi alapon - összefüggő jogviszonyból ered, mint a korábbi kereset.

(2) A keresetváltoztatást tartalmazó nyilatkozatot a keresetlevélre vonatkozó szabályoknak megfelelő tartalommal kell megtenni.

(3) A bíróság visszautasítja a keresetváltoztatást tartalmazó nyilatkozatot, ha a benne foglalt kereset esetében e törvény szerint a keresetlevél visszautasításának lenne helye; a hiánypótlási felhívás kiadásának szükségességére a keresetlevél visszautasítására vonatkozó szabályokat kell alkalmazni. A bíróság elutasítja a keresetváltoztatást tartalmazó nyilatkozatot, ha nem állnak fenn az (1) bekezdésben foglalt feltételek. A bíróság e bekezdés szerinti határozatát köteles indokolni.

(4) A keresetváltoztatás előtti nyilatkozathoz kötődő keresetlevél előterjesztési, illetve perindítási joghatások a perfelvételt lezáró végzés meghozatalával elenyésznek.

(5) Az ellenkérelem-változtatást tartalmazó nyilatkozatot az írásbeli ellenkérelemre vonatkozó szabályoknak megfelelő tartalommal kell megtenni.

186. § [A perfelvétel körén kívüli egyéb perbeli cselekmények]

A perfelvételi szakban a bíróság és a felek a perfelvétel lefolytatása mellett e törvény szerint járnak el a perfelvétel körén kívül eső esetleges egyéb perbeli cselekmények vonatkozásában.

58. A perfelvétel a perfelvételi tárgyalásig

187. § [A perfelvétel módjának meghatározása]

A bíróság a keresettel szembeni írásbeli ellenkérelem előterjesztését követően, az ügy körülményeitől függően:

a) a perfelvételi tárgyalás kitűzése előtt további írásbeli perfelvételt rendel el,

b) kitűzi a perfelvételi tárgyalást, vagy

c) további írásbeli perfelvétel elrendelése és perfelvételi tárgyalás kitűzése nélkül jár el.

188. § [További írásbeli perfelvétel elrendelése]

Ha a bíróság további írásbeli perfelvételt rendel el, az írásbeli ellenkérelmet kézbesíti a felperesnek és megfelelő határidő tűzésével felhívja, hogy az arra vonatkozó válasziratát terjessze elő.

189. § [A perfelvételi tárgyalás kitűzése és az idézés]

(1) A bíróság kitűzi a perfelvételi tárgyalást és arra a feleket idézi, ha

a) további írásbeli előkészítést rendelt el és a felperes a válasziratot előterjesztette, vagy ennek hiányában a válaszirat előterjesztésére megadott határidő lejárt, vagy

b) további írásbeli perfelvételt nem rendelt el és a perfelvételi tárgyalás mellőzése sem indokolt.

(2) E törvény eltérő rendelkezése hiányában a perfelvételi tárgyalást úgy kell kitűzni, hogy az idézésnek a felek részére történő kézbesítése a tárgyalás napját legalább tizenöt nappal megelőzze (a továbbiakban: tárgyalási időköz). A tárgyalási időközt a bíróság sürgős esetben lerövidítheti.

(3) Ha a bíróság a perfelvételi tárgyalás kitűzése előtt nem rendelt el további írásbeli perfelvételt, az idézéssel egyidejűleg kézbesíti a felperesnek az alperes írásbeli ellenkérelmét.

(4) Ha a bíróság a perfelvételi tárgyalás kitűzése előtt további írásbeli perfelvételt rendelt el, és a felperes a válasziratát előterjesztette, a bíróság az idézéssel egyidejűleg azt kézbesíti az alperesnek és megfelelő határidő tűzésével felhívhatja az alperest viszontválasz előterjesztésére.

(5) A bíróság a perfelvételi tárgyalás határnapját úgy állapítja meg, hogy az előterjesztendő irat lehetőleg a kitűzött határnap előtt a többi félnek kézbesíthető legyen.

(6) A fél köteles gondoskodni arról, hogy a perfelvételi tárgyaláson tény- és bizonyítási kérdésekben személyesen vagy képviselője útján nyilatkozatot tudjon tenni. A bíróság erről, továbbá a 191. § (4) bekezdésében és a 192. § (2) bekezdésében foglaltakról az idézésben tájékoztatja a felet.

59. A perfelvételi tárgyalás

190. § [A perfelvételi tárgyalás elmulasztásának következményei]

(1) Ha a perfelvételi tárgyalást

a) valamennyi fél elmulasztotta, vagy

b) valamelyik fél elmulasztotta, és a jelen lévő fél nem kérte annak megtartását,

a bíróság az eljárást hivatalból megszünteti.

(2) Ha a perfelvételi tárgyalás a jelen lévő fél kérelmére megtartásra kerül,

a) úgy kell tekintetni, hogy a mulasztó fél a megjelent fél tárgyalást megelőzően vagy tárgyaláson előterjesztett tényállítását, jogállítását, illetve bizonyítékát nem vitatja, valamint kérelme, indítványa teljesítését nem ellenzi, kivéve, ha korábban ezekkel ellentétes nyilatkozatot tett,

b) úgy kell tekinteni, hogy a mulasztó fél keresete vagy ellenkérelme megalapozásához egyéb perfelvételi nyilatkozatot nem kíván, illetve nem tud tenni,

c) a mulasztó féllel közöltnek kell tekinteni a tárgyaláson jelen lévő fél nyilatkozatát, a tárgyaláson csatolt, illetve kézbesíthető iratot, és

d) a perfelvétel lezárható, kivéve, ha a perfelvételi tárgyalást e törvényben meghatározott okból el kell halasztani.

191. § [A perfelvételi tárgyalás menete]

(1) A bíróság a perfelvételi tárgyalás kezdetén összegzi a jogvita szempontjából lényeges nyilatkozatokat. A felek az összegzésre észrevételt tehetnek.

(2) Ha az alperes az ellenkérelmében az eljárás megszüntetését kérte, és erről a bíróság még nem határozott, a bíróság először ebben a kérdésben tárgyal és határoz. A bíróság a megszüntetés iránti kérelem tárgyalása mellett elrendelheti az érdemi védekezés vonatkozásában is a perfelvétel folytatását, kivéve, ha az eljárás megszüntetésének a felek mulasztása, közös kérelme vagy a felperes elállása folytán van helye. A bíróság az eljárás megszüntetése iránti kérelem elutasításáról az eljárást befejező határozatában is rendelkezhet.

(3) A bíróság a szükséges körben felhívja a feleket, és lehetőséget biztosít arra, hogy perfelvételi nyilatkozataikat előadják.

(4) A fél jogi képviselője mellett a fél, a törvényes képviselője és a nem jogi képviselő meghatalmazottja a tényállítás, a bizonyíték és a bizonyítási indítványok tekintetében hatályos nyilatkozatot tehet.

192. § [A perfelvételi tárgyalás elhalasztása]

(1) A bíróság elhalasztja a perfelvételi tárgyalást, ha

a) a fél a tárgyalást elmulasztotta és az ellenfél a tárgyaláson a kereseti, viszontkereseti kérelem fajtáját, a jogállítását megváltoztatta vagy a kereseti, viszontkereseti kérelmét, illetve beszámítás útján érvényesített követelése összegét felemelte,

b) a fél a tárgyaláson az a) pontban meghatározott nyilatkozatát oly módon változtatta meg, hogy a tárgyaláson jelen lévő ellenfélnek az ellenkérelem vagy annak módosítása, illetve nyilatkozata előterjesztésére megfelelő időt kell biztosítani,

c) a fél a perfelvételi nyilatkozatát a tárgyaláson önhibáján kívüli okból nem tudja teljeskörűen megtenni, vagy

d) a perfelvétel lezárásának e törvény szerinti egyéb akadálya van.

(2) A perfelvételi tárgyalás elhalasztásának az (1) bekezdés b) és c) pontja alapján nincs helye önmagában azért, mert a fél képviselője a nyilatkozatot azért nem tudja megtenni, mert a jelen nem lévő fél vagy annak más képviselője rendelkezik a szükséges ismeretekkel.

(3) A bíróság a perfelvételi tárgyalást elhalasztó végzésében megjelöli a halasztás okát, a folytatólagos perfelvételi tárgyalás határnapját nyomban - a 189. § (5) bekezdésében foglaltak alkalmazásával - kitűzi, arra a feleket idézi, és a tárgyaláson lefolytatott perfelvétel eredményéhez képest felhívja a felet, hogy megfelelő határidőn belül az előkészítő iratát terjessze elő.

193. § [A folytatólagos perfelvételi tárgyalás]

A folytatólagos perfelvételi tárgyalásra a perfelvételi tárgyalás elmulasztásának a következményeire, a perfelvételi tárgyalás menetére és elhalasztására vonatkozó szabályokat alkalmazni kell.

60. A perfelvétel lezárása perfelvételi tárgyaláson

194. § [A perfelvétel lezárása]

(1) Ha a felek a perfelvételi nyilatkozataikat megtették, és a perfelvételi tárgyalás elhalasztásának nincs helye, a bíróság a perfelvételt végzéssel lezárja; a bíróság e végzéséhez kötve van.

(2) A perfelvétel lezárása előtt a bíróság a feleket erre figyelmezteti és lehetőséget biztosít további nyilatkozataik megtételére.

195. § [Egyezség létrehozásának megkísérlése a perfelvételi tárgyaláson és közvetítői eljárás útján]

A perfelvételt lezáró végzés meghozatalát követően a bíróság - ha annak sikerére esély mutatkozik - megkísérli a felek között egyezség létrehozását. A bíróság tájékoztatást nyújt a közvetítés igénybevételének lehetőségéről, annak módjáról és előnyeiről, az esetleges megállapodás bírósági egyezségbe foglalásának lehetőségéről, valamint a szünetelés szabályairól.

196. § [Áttérés az érdemi tárgyalásra]

Ha a felek között a 195. §-ban foglaltak alapján nem jött létre egyezség és az eljárás nem szünetel, a bíróság nyomban megtartja vagy - ha ezt az ügy körülményei nem teszik lehetővé - kitűzi az érdemi tárgyalást, és arra a feleket idézi.

61. Perfelvételi tárgyalás mellőzése

197. § [Tájékoztatás a perfelvételi tárgyalás mellőzéséről]

(1) Ha a bíróság úgy ítéli meg, hogy a felek a keresetlevélben és az írásbeli ellenkérelemben megtett nyilatkozatokkal a jogvita kereteit meghatározták, tájékoztatja a feleket, hogy a perfelvételt további írásbeli perfelvétel és perfelvételi tárgyalás mellőzésével kívánja lezárni, továbbá egyidejűleg

a) a felperesnek kézbesíti az írásbeli ellenkérelmet,

b) figyelmezteti a feleket a perfelvétel lezárásának a következményére, és

c) tájékoztatja a feleket, hogy ha ezt bármelyikük tizenöt napon belül írásban kéri, perfelvételi tárgyalást tart.

(2) A bíróság perfelvételi tárgyalást tűz ki és arra a feleket idézi, ha azt bármelyik fél határidőben kéri.

198. § [A perfelvétel lezárása perfelvételi tárgyalás nélkül]

Ha a felek határidőben nem kérték a perfelvételi tárgyalás tartását, a bíróság - tárgyaláson kívül - végzéssel lezárja a perfelvételt és kitűzi az érdemi tárgyalást, amelyre a feleket idézi. A perfelvételt lezáró végzéshez a bíróság kötve van.

62. A perfelvétel iratai

199. § [Az írásbeli ellenkérelem]

(1) Az ellenkérelem bevezető részében fel kell tüntetni:

a) az eljáró bíróság nevét és a bírósági ügyszámot,

b) a felek nevét, lakóhelyét vagy székhelyét, perbeli állását, az alperesnek a keresetlevélben fel nem tüntetett azonosító adatait,

c) az alperes jogi képviselőjének nevét, székhelyét, telefonszámát, elektronikus levélcímét, több jogi képviselő esetén a hivatalos iratok átvételére kijelölt jogi képviselő nevét is.

(2) Az ellenkérelem érdemi részében - ha azzal a fél a perben védekezni kíván - fel kell tüntetni:

a) alaki védekezés esetén

aa) az eljárás megszüntetésére alapot adó okot, az azt megalapozó jogszabályhelyet és tényeket,

ab) a tényeket alátámasztó és rendelkezésre álló bizonyítékokat, bizonyítási indítványokat az e törvényben meghatározott módon,

b) érdemi védekezés esetén

ba) a beszámítás kivételével valamennyi anyagi jogi kifogást a jogalap megjelölése útján és az azt megalapozó tényeket, továbbá az ezek közötti összefüggés levezetésére vonatkozó jogi érvelést,

bb) a kereseti kérelem vitatott részét,

bc) a keresetlevélben feltüntetett tényekre, bizonyítékokra és bizonyítási indítványokra vonatkozó vitató nyilatkozatot és a védekezést megalapozó tényeket,

bd) a keresettel érvényesített jog, a tényállítás és a kereseti kérelem közötti összefüggést cáfoló jogi érvelést, és

be) a védekezést - ideértve az anyagi jogi kifogást is - megalapozó tényeket alátámasztó és rendelkezésre álló bizonyítékokat, illetve bizonyítási indítványokat az e törvényben meghatározott módon.

(3) Az ellenkérelem záró részében fel kell tüntetni:

a) az ellenfél - állítási, illetve bizonyítási szükséghelyzetre hivatkozással rögzített - felhívására tett nyilatkozatot, illetve csatolt bizonyítási eszközt, vagy ezek hiányában a felhívásban foglaltak nem teljesítésének indokát,

b) a fél perben eljáró törvényes képviselője - ha az eltér az ellenfél által feltüntetettől - és meghatalmazottja képviseleti jogát megalapozó tényeket és azok bizonyítékait.

(4) Keresethalmazat esetén a (2) bekezdés b) pontja szerinti kötelezettséget keresetenként kell teljesíteni.

(5) Az ellenkérelemben feltüntethető az ellenfélhez intézett, indokolt felhívás

a) állítási szükséghelyzet esetén valamely tény állításához szükséges információ szolgáltatására, vagy

b) bizonyítási szükséghelyzet esetén bizonyítási eszköz csatolására.

(6) Ha a fél a vele szemben érvényesített jogot és kérelmet elismeri, a (2)-(5) bekezdésben foglaltak helyett e nyilatkozatát kell feltüntetni.

200. § [Az írásbeli ellenkérelem mellékletei]

Az ellenkérelemhez csatolni kell:

a) a 171. §-ban meghatározott fajtájú, az ellenkérelemhez kapcsolódó mellékleteket, és

b) az ellenfél felhívásának teljesítése esetén azon bizonyítékokat, amelyekre a felhívás vonatkozott.

201. § [Válaszirat, viszontválasz]

(1) A válasziratban a bíróság felhívásának megfelelő körben fel kell tüntetni

a) az arra vonatkozó nyilatkozatot, hogy a fél az ellenkérelemben szereplő tény-, illetve jogállításokat, kérelmeket, továbbá a bizonyítékokra, bizonyítási indítványokra vonatkozó állításokat mennyiben és milyen okból vitatja,

b) az ellenfél - állítási, illetve bizonyítási szükséghelyzetre hivatkozással rögzített - felhívására tett nyilatkozatot, illetve csatolt bizonyítási eszközt, vagy ezek hiányában a felhívás nem teljesítésének indokát, és

c) a bíróság anyagi pervezetése szerinti felhívásra vonatkozó nyilatkozatot.

(2) A fél válasziratban külön felhívás nélkül is tehet az (1) bekezdés körébe nem tartozó perfelvételi nyilatkozatot, és a 199. § (5) bekezdése szerinti felhívást intézhet az ellenfélhez.

(3) Ha a fél az ellenkérelemre tekintettel keresetet kíván változtatni, a válasziratban fel kell tüntetni a keresetváltoztatást tartalmazó nyilatkozatot.

(4) A válaszirathoz mellékelni kell a feltüntetett és rendelkezésre álló, valamint az ellenkérelem szerinti felhívásban feltüntetett bizonyítékot.

(5) A viszontválaszra a válasziratra vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni azzal, hogy az ellenkérelmen a válasziratot, a keresetváltoztatáson az ellenkérelem-változtatást kell érteni.

202. § [Előkészítő irat]

Az előkészítő iratban azt a perfelvételi nyilatkozatot kell feltüntetni, amelynek ilyen formában történő előterjesztésére a bíróság a felet felhívta.

203. § [Perfelvételi irat előterjesztése és kézbesítése]

(1) A fél perfelvételi iratot - ideértve a 63. alcím szerinti perfelvételi iratokat is - akkor terjeszthet elő, ha arra a bíróság felhívta, vagy azt törvény lehetővé teszi. Az ennek megsértésével előterjesztett irat - e törvény eltérő rendelkezése hiányában - hatálytalan.

(2) Ha a fél az e törvényben vagy a bíróság felhívásában meghatározott valamely perfelvételi nyilatkozatot nem tüntet fel a perfelvételi iratban, úgy kell tekinteni - mindaddig, amíg nyilatkozatot nem tesz -, hogy

a) a fél az ellenfél érintett tényállítását, jogállítását, illetve bizonyítékát nem vitatja, az ellenfél érintett kérelme, illetve indítványa teljesítését nem ellenzi, kivéve, ha korábban ezzel ellentétes nyilatkozatot tett, és

b) a fél keresete vagy ellenkérelme megalapozásához nem kíván, illetve nem tud az érintett perfelvételi nyilatkozat szerinti tényállítást, jogállítást, kérelmet, bizonyítékot vagy bizonyítási indítványt előterjeszteni.

(3) Ha a bíróság a felet valamely perfelvételi irat előterjesztésére először hívja fel, egyidejűleg figyelmezteti az irat hiányosságának, előterjesztése elmulasztásának a következményeire.

(4) Több - ugyanolyan vagy eltérő fajtájú - perfelvételi iratot külön beadványban kell előterjeszteni.

(5) A bíróság a perfelvételi tárgyalás kitűzését követően előterjesztett perfelvételi iratot kézbesíti a feleknek, ha pedig a kézbesítés a perfelvételi tárgyalás határnapjáig már nem lehetséges, azt a tárgyaláson adja át.

63. A perfelvétel további iratai és szabályai viszontkereset, beszámítás esetén

204. § [Viszontkereset]

(1) Az alperes a felperes ellen - a keresettel érvényesíteni kívánt joggal azonos jogviszonyból eredő joga iránt - írásban előterjesztett viszontkereset-levéllel viszontkeresetet indíthat. A viszontkereset-levelet a kereset közlésétől számított negyvenöt napon belül vagy a bíróság által az ellenkérelem előterjesztésére meghosszabbított határidőn belül, de legkésőbb az írásbeli ellenkérelem, illetve beszámítást tartalmazó irat előterjesztésével egyidejűleg kell benyújtani. Más jogviszonyból eredő jog iránt akkor terjeszthető elő viszontkereset, ha a kereset tekintetében a per eldöntése függ a viszontkereset elbírálásától vagy a viszontkereset eldöntése függ a kereset elbírálásától.

(2) Törvényszék előtt nincs helye járásbíróság hatáskörébe tartozó viszontkereset indításának, kivéve a vagyonjogi perben vagyonjogi igény iránt indított viszontkeresetet. Járásbíróság előtt olyan viszontkeresetet, amely a követelés egész összegére tekintettel a törvényszék hatáskörébe tartozna, csak akkor lehet indítani, ha a viszontkeresettel érvényesített követelés beszámításra is alkalmas, és a követelés összegének a felperes kereseti követelését meghaladó részére a járásbíróságnak hatásköre van.

(3) Vagyonjogi perben az eljáró bíróság a viszontkeresetre egyéb illetékességi ok hiányában is illetékes, kivéve, ha a viszontkereset elbírálása más bíróság kizárólagos illetékességébe tartozik.

(4) Nincs helye viszontkereset indításának az alperes által más perben a felperes követelésével szemben már beszámított követelés esetében.

(5) E törvény eltérő rendelkezése hiányában a viszontkeresetre a keresetre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.

205. § [A viszontkereset-levél]

A viszontkereset-levél tartalmi elemeire és mellékleteire a keresetlevélre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.

206. § [A viszontkereset-levél visszautasítása]

(1) A bíróság visszautasítja a viszontkereset-levelet, ha

a) azt az alperes e törvény rendelkezéseinek megsértésével terjesztette elő,

b) a keresetlevél visszautasításának a 176. § (1) és (2) bekezdésében foglalt valamely oka áll fenn, vagy

c) törvény egyéb rendelkezése értelmében nincs helye viszontkeresetnek.

(2) A viszontkereset-levél részbeni visszautasításának és áttételének nincs helye. A viszontkereset-levél visszautasításáról szóló végzéssel szemben külön fellebbezésnek van helye.

(3) A viszontkereset-levél visszautasítása esetén a viszontkereset-levél előterjesztéséhez fűződő joghatások fennmaradnak, ha azt az alperes a visszautasító végzés jogerőre emelkedésétől számított nyolc nap alatt szabályszerűen - a már megfelelően becsatolt mellékletek kivételével - újra előterjeszti. A határidő elmulasztása esetén igazolásnak nincs helye. A visszautasító végzés jogerőre emelkedése előtt előterjesztett új viszontkereset-levélre a 178. § (2) bekezdésének rendelkezése irányadó.

(4) Az ismételten nem e törvénynek megfelelően benyújtott viszontkereset-levelet a bíróság visszautasítja; a bíróság e végzését köteles indokolni.

207. § [Viszontkeresettel szembeni írásbeli ellenkérelem]

A viszontkeresettel szembeni írásbeli ellenkérelem tartalmi elemeire és mellékleteire a keresettel szembeni írásbeli ellenkérelem szabályait kell alkalmazni.

208. § [Viszontkeresettel szembeni ellenkérelem elmulasztásának következménye]

Ha a felperes a viszontkeresettel szemben ellenkérelem előterjesztését elmulasztja és beszámítást tartalmazó iratot vagy nyilatkozatot sem terjeszt elő, illetve azt a bíróság visszautasítja, a bíróság a felperest a vele közölt viszontkereseti kérelemnek megfelelően hivatalból bírósági meghagyással kötelezi, kivéve, ha az eljárás megszüntetésének van helye. A 181. § (2) és (3) bekezdését és a 182. § rendelkezéseit a viszontkereset vonatkozásában is alkalmazni kell.

209. § [A beszámítás]

(1) Az alperes a felperes követelésével szembeni ellenkövetelését a kereset közlésétől számított negyvenöt napon belül vagy a bíróság által az ellenkérelem előterjesztésére meghosszabbított határidőn belül írásban előterjesztett beszámítást tartalmazó iratban számíthatja be. Ha az alperes írásbeli ellenkérelmet, illetve viszontkereset-levelet is előterjesztett, a beszámítást tartalmazó iratot legkésőbb ezzel egyidejűleg kell előterjeszteni.

(2) A követeléssel szemben nincs helye olyan ellenkövetelés beszámításának,

a) amelynek keresetként történő elbírálása más bíróság kizárólagos joghatósága alá, vagy - vagyonjogi követelés kivételével - hatáskörébe, illetve kizárólagos illetékességébe tartozna,

b) amelynek érvényesítése iránt az alperes más pert indított, és abban a perben a perindítás joghatása már beállt vagy azt jogerősen elutasították, vagy

c) amelyet az alperes más perben a felperessel szemben beszámításként már előterjesztett vagy azt az ellenkövetelés fennállta tekintetében érdemben jogerősen elbírálták.

(3) Egymással eshetőleges vagy vagylagos viszonyban álló több beszámítás nem terjeszthető elő.

(4) Az alperes beszámítani kívánt követelésével szemben a felperes részéről beszámításnak (a továbbiakban: ellen-beszámítás) nincs helye, kivéve, ha a felperes a beszámításra vonatkozó nyilatkozatát az alperesi beszámítás előterjesztését megelőzően már közölte az alperessel.

(5) A viszontkereseti követeléssel szemben a felperes által előterjeszthető beszámításra és az ellen-beszámításra az (1)-(4) bekezdés rendelkezéseit kell alkalmazni.

(6) A fél az (1) bekezdésben meghatározott határidő után beszámítással - ideértve az ellen-beszámítást is - írásban vagy a tárgyaláson szóban akkor élhet, ha a (2)-(4) bekezdés szerinti kizáró ok nem áll fenn, és

a) a beszámítást az ellenfél elismeri,

b) a beszámítani kért követelés a beszámítás előterjesztésére előírt határidő leteltét követően járt le, vagy

c) a beszámítani kért követelés a fél által indított más perben hozott jogerős ítéleten alapul.

(7) A beszámítást a (6) bekezdés b) pontja esetén az ellenkövetelés lejártától, a (6) bekezdés c) pontja esetén az ítélet jogerőre emelkedésétől számított harminc napon belül, de legkésőbb az elsőfokú ítélet meghozatalát megelőző tárgyalás berekesztéséig kell előterjeszteni; e határidő elmulasztása miatt igazolásnak nincs helye.

(8) Ha a fél a tárgyaláson szóban él beszámítással, azt a beszámítást tartalmazó iratra vonatkozó szabályoknak megfelelő tartalommal kell előadni.

(9) E törvény eltérő rendelkezése hiányában a beszámításra a keresetre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.

210. § [A beszámítást tartalmazó irat]

(1) A beszámítást tartalmazó iratra a keresetlevél tartalmára és mellékletére vonatkozó szabályokat kell alkalmazni azzal, hogy az érdemi részben fel kell tüntetni annak kimutatását is, hogy az ellenkövetelés a kereseti követelést milyen időponttal, mennyiben és miként szünteti meg.

(2) Ha a fél az ellenkövetelését a pert megelőzően nem számította be, az (1) bekezdés szerinti számítást a beszámítás bíróságra történő előterjesztése időpontjával kell elvégezni.

211. § [A beszámítást tartalmazó irat vagy nyilatkozat visszautasítása]

A bíróság a beszámítást tartalmazó iratot vagy nyilatkozatot visszautasítja a 206. § (1) bekezdés a) és b) pontjában foglalt esetekben. Egyebekben a visszautasításra a 206. § (2)-(4) bekezdésében foglaltakat kell alkalmazni.

212. § [A beszámítással szembeni írásbeli ellenkérelem]

A beszámítással szembeni írásbeli ellenkérelem tartalmi elemeire és mellékleteire a keresettel szembeni írásbeli ellenkérelem szabályait kell alkalmazni. Ha a fél a beszámítással szemben írásbeli ellenkérelmet nem terjeszt elő, a 203. § (2) bekezdésének rendelkezéseit kell alkalmazni.

213. § [A perfelvétel menetének további szabályai viszontkereset, illetve beszámítás esetén]

(1) A bíróság a perfelvételre alkalmas viszontkereset-levelet, illetve a beszámítást tartalmazó iratot a perfelvétel 187. § a) vagy b) pontja szerinti menetében az írásbeli ellenkérelemmel együtt vagy annak hiányában önállóan kézbesíti a felperesnek és megfelelő határidő tűzésével felhívja, hogy a viszontkeresettel, illetve a beszámítással szemben az írásbeli ellenkérelmet terjessze elő.

(2) További írásbeli perfelvétel elrendelése esetén, ha a felperes az írásbeli ellenkérelmet előterjeszti - ennek hiányában, ha az írásbeli ellenkérelem előterjesztésére megadott határidő lejárt - a bíróság kitűzi a perfelvételi tárgyalást és az idézéssel egyidejűleg felhívhatja az alperest, hogy az írásbeli ellenkérelemre vonatkozó válasziratát is terjessze elő.

(3) Ha az alperes a keresettel szemben előterjeszt írásbeli ellenkérelmet, a bíróság a 187. § a) vagy b) pontja szerint folytatja a perfelvételt akkor is, ha a viszontkereset-levél, illetve a beszámítást tartalmazó irat perfelvételre való alkalmassága érdekében még további intézkedésre van szükség.

(4) A bíróság a perfelvételre utóbb alkalmassá vált viszontkereset-levelet és beszámítást tartalmazó iratot a perfelvétel állásától függően tárgyaláson kívül vagy tárgyaláson kézbesíti és megfelelő határidővel felhívja a felet, hogy a viszontkeresettel, illetve beszámítással szemben az ellenkérelmet írásban vagy az írásbeli ellenkérelemre előírt tartalommal tárgyaláson szóban adja elő. A bíróság elhalasztja a perfelvételi tárgyalást, ha az ellenkérelem előterjesztésére megfelelő határidőt kell biztosítani.

(5) A (4) bekezdés rendelkezéseit kell alkalmazni akkor is, ha a fél a beszámítását vagy ellenbeszámítását a 209. § (6) bekezdése szerint terjesztette elő.

XIII. FEJEZET

ÉRDEMI TÁRGYALÁSI SZAK

64. Az érdemi tárgyalási szak általános rendelkezései

214. § [Az érdemi tárgyalási szak tartalma és az annak során tehető perfelvételi nyilatkozatok]

(1) Az érdemi tárgyalási szakban a bíróság a jogvitának a perfelvétel során meghatározott keretei között bizonyítást folytat le és eldönti a pert.

(2) A fél az érdemi tárgyalási szakban csak e törvényben meghatározott esetben tehet vagy változtathat meg perfelvételi nyilatkozatot.

65. A kereset- és ellenkérelem-változtatás, utólagos bizonyítás

215. § [A keresetváltoztatás megengedhetőségének feltételei]

(1) A perfelvételt lezáró végzés meghozatalát követően a kereset, viszontkereset vagy beszámítás megváltoztatásának (e fejezetben a továbbiakban együtt: keresetváltoztatás) az elsőfokú ítélet meghozatalát megelőző tárgyalás berekesztéséig törvény eltérő rendelkezése hiányában akkor van helye, ha

a) tényállítás megváltoztatása esetén a fél olyan tényre hivatkozik, amely önhibáján kívül, a perfelvételt lezáró végzés meghozatala után

aa) jutott tudomására, illetve következett be, vagy

ab) tudomására jutó, illetve bekövetkező tényre tekintettel válik a per eldöntése szempontjából jelentőssé,

b) jogállítás, illetve kérelem megváltoztatása esetén azt az a) pont szerint megváltoztatott és a megváltoztatott jogállítással, illetve kérelemmel közvetlen okozati összefüggésben álló tény indokolja, vagy

c) a keresetváltoztatást a bíróságnak a perfelvételt lezáró végzés meghozatalát követő anyagi pervezetése indokolja és azzal okozati összefüggésben áll,

és a megváltoztatott kereset ugyanabból a jogviszonyból ered, továbbá a bíróság hatásköre és illetékessége a megváltoztatott keresetre is fennáll.

(2) A perfelvételt lezáró végzés meghozatalát követően bekövetkezett tény miatti tényállítás-változtatásnak nincs helye, ha az azon alapuló jog a 172. § (2) bekezdése alapján érvényesíthető lett volna.

(3) Ha a hatáskör a per tárgyának értékétől függ, az (1) bekezdésnek a hatáskörre vonatkozó feltétele nem akadálya a kereset megváltoztatásának, és a hatáskör hiánya nem vehető figyelembe.

216. § [Az ellenkérelem-változtatás megengedhetőségének feltételei]

A perfelvételt lezáró végzés meghozatalát követően a keresettel, viszontkeresettel, beszámítással szembeni ellenkérelem megváltoztatásának (e fejezetben a továbbiakban együtt: ellenkérelem-változtatás) az elsőfokú ítélet meghozatalát megelőző tárgyalás berekesztéséig törvény eltérő rendelkezése hiányában akkor van helye, ha

a) tényállítás megváltoztatása esetén a fél olyan tényre hivatkozik, amely önhibáján kívül, a perfelvételt lezáró végzés meghozatala után

aa) jutott tudomására, illetve következett be, vagy

ab) tudomására jutó, illetve bekövetkező tényre tekintettel válik a per eldöntése szempontjából jelentőssé,

b) jogállítás megváltoztatása esetén azt az a) pont szerint megváltoztatott, és a megváltozatott jogállítással közvetlen okozati összefüggésben álló tény indokolja,

c) elismerés megváltoztatása esetén azt az a) pont szerint megváltoztatott tény indokolja és e tény az elismerést nyilvánvalóan okszerűtlenné teszi, vagy

d) az ellenkérelem-változtatást a bíróságnak a perfelvételt lezáró végzés meghozatalát követő anyagi pervezetése indokolja és azzal közvetlen okozati összefüggésben áll.

217. § [A kereset-, illetve ellenkérelem-változtatás iránti kérelem]

(1) A fél a kereset-, illetve az ellenkérelem-változtatás engedélyezése iránti kérelmét írásban, a változtatásra okot adó tényről történő tudomásszerzéstől számított tizenöt napon belül terjesztheti elő. E határidő elmulasztása miatt nincs helye igazolásnak.

(2) A kereset-, illetve az ellenkérelem-változtatás engedélyezése iránti kérelemben fel kell tüntetni

a) a változtatás megengedhetőségének feltételeit, valamint a feltétel fennállását megalapozó tényeket,

b) a keresetlevél, a viszontkereset-levél, a beszámítást tartalmazó irat (e fejezetben a továbbiakban együtt: keresetlevél), illetve az írásbeli ellenkérelem tartalmi elemeire vonatkozó szabályok szerint a keresetnek, illetve az ellenkérelemnek a változtatással érintett részét, és

c) a változtatásra okot adó tényről történő tudomásszerzés időpontját és módját, valamint azokat a bizonyítékokat, amelyek ezeket és az önhiba hiányát valószínűvé teszik.

(3) Az (1) bekezdés szerinti kérelemhez csatolni kell a változtatásra okot adó tényt alátámasztó, illetve a változtatásra okot adó tényről történő tudomásszerzés időpontját, módját valószínűsítő bizonyítékokat.

218. § [A kereset- és az ellenkérelem-változtatás iránti kérelem vizsgálata]

(1) A bíróság - hiánypótlási felhívás kiadását mellőzve - visszautasítja a kereset-, illetve az ellenkérelem-változtatás engedélyezése iránti kérelmet, ha az elkésett vagy nem tartalmazza a 217. §-ban meghatározottakat, továbbá, ha a megváltoztatott kereset vonatkozásában e törvény szerint a keresetlevél visszautasításának lenne helye. A bíróság a visszautasító végzését köteles indokolni.

(2) Ha a fél a visszautasító végzés kézbesítésétől számított nyolc napon belül, de legkésőbb az elsőfokú ítélet meghozatalát megelőző tárgyalás berekesztéséig a változtatás iránti kérelmet szabályszerűen - a már megfelelően becsatolt mellékletek kivételével - újra előterjeszti, a kérelem előterjesztéséhez fűződő joghatások fennmaradnak. A határidő elmulasztása esetén nincs helye igazolásnak.

(3) Ha ugyanaz a fél ismételt változtatás iránti kérelmet terjeszt elő, és azt a bíróság ismételten visszautasítja, a bíróság a visszautasításról szóló végzésében a felet pénzbírsággal sújthatja.

219. § [A kereset- és az ellenkérelem-változtatás megengedhetőségének vizsgálata]

(1) Ha a fél a kereset-, illetve ellenkérelem-változtatás iránti kérelmét szabályszerűen előterjesztette, a bíróság - ha a változtatás feltételei fennállnak - a változtatást engedélyezi és a 222. §-ban foglaltak szerint jár el, ellenkező esetben a változtatás iránti kérelmet elutasítja. A határozathozatal előtt a feleket írásban vagy az érdemi tárgyaláson szóban meghallgathatja. A kérelem elutasítását a bíróság legkésőbb az ítéletében indokolja.

(2) A bíróság azt a felet, aki nyilvánvalóan alaptalan vagy ismételten alaptalan kereset-, illetve ellenkérelem-változtatás iránti kérelmet terjeszt elő, a kérelmet elutasító végzésben pénzbírsággal sújtja.

220. § [Utólagos bizonyítás]

(1) A perfelvételt lezáró végzés meghozatalát követően a fél az elsőfokú ítélet meghozatalát megelőző tárgyalás berekesztéséig akkor terjeszthet elő további bizonyítási indítványt, illetve bocsáthat rendelkezésre további bizonyítékot, ha az

a) a keresete, ellenkérelme alapjául hivatkozott tény bizonyítására vagy ellenbizonyításra szolgál, feltéve, hogy az utóbb keletkezett vagy arról önhibáján kívül utóbb szerzett tudomást,

b) valamely bizonyítási eszköz bizonyító erejének, bizonyítás eredményének cáfolatára szolgál, feltéve hogy az ellenbizonyítás lehetőségének módja, eszköze csak a lefolytatott bizonyításból vált számára felismerhetővé,

c) a keresete, illetve ellenkérelme megváltoztatásának alapjául hivatkozott tény bizonyítására vagy ellenbizonyításra szolgál, feltéve, hogy a kereset-, illetve ellenkérelem-változtatást a bíróság engedélyezi, vagy

d) a bíróságnak a perfelvételt lezáró végzés meghozatalát követő anyagi pervezetése folytán vált szükségessé.

(2) Az (1) bekezdés a) pontja esetén a fél a bizonyítási indítványt vagy bizonyítékot az arról történő tudomásszerzéstől számított tizenöt napon belül terjesztheti elő, egyidejűleg köteles a tudomásszerzés időpontját és az önhiba hiányát valószínűsíteni.

(3) Az (1) bekezdés b) pontja esetén a fél a bizonyítási indítványt vagy bizonyítékot a lefolytatott bizonyítástól számított tizenöt napon belül terjesztheti elő, egyidejűleg köteles az ellenbizonyítási lehetőség utólagos felismerhetőségét és az előterjesztett bizonyítási eszköz ellenbizonyításra való alkalmasságát valószínűsíteni.

(4) Az (1) bekezdés c) pontja esetén a változtatással érintett részben elrendelt kiegészítő perfelvétel során a perfelvételi szak szabályai szerint terjesztheti elő a fél a bizonyítékait, ellenbizonyítékait.

(5) Az (1) bekezdés d) pontja esetén a fél a bizonyítási indítványt vagy bizonyítékot a bíróság anyagi pervezetési cselekményének közlésétől számított tizenöt napon belül terjesztheti elő.

(6) A (2), (3) és (5) bekezdésben foglalt határidőt a bíróság indokolt kérelemre tizenöt nappal meghosszabbíthatja. Az utólagos bizonyítás előterjesztési határidejének elmulasztása esetén igazolásnak