Annak érdekében, hogy az Európai Unió támogatásából vagy a központi költségvetésből finanszírozott turisztikai fejlesztések szakmai tervezése, megvalósítása gyorsabb, egységes eljárási rendben, a rendelkezésre álló források hatékonyabb felhasználásával történjék, a turizmus jövedelemtermelő képességének erősítése érdekében, különös figyelemmel a turizmus nemzetgazdaságban betöltött kiemelkedő szerepére, az Országgyűlés a következő törvényt alkotja:
1. § * E törvény hatálya az államháztartás központi alrendszeréből, valamint az európai uniós forrásokból nyújtott költségvetési támogatás igénybevételével megvalósuló turisztikai fejlesztésekre, továbbá a szálláshely-szolgáltatókra és szálláshely-szolgáltatást igénybe vevő és a szálláshelyet vele együtt igénybe vevő személyekre, a vendéglátó üzlet üzemeltetőkre és a vendéglátó üzlet szolgáltatásait igénybe vevő személyekre, továbbá a turisztikai attrakció üzemeltetőkre, a turisztikai attrakciót látogató és igénybe vevő személyekre terjed ki.
2. § E törvény alkalmazásában:
1. kiemelt állami turisztikai beruházás: a turisztikai térségen belül 100%-ban az állam tulajdonában álló ingatlanon megvalósuló turisztikai fejlesztés, amelyhez országos érdek fűződik;
2. kiemelt turisztikai fejlesztési térség: olyan turisztikai térség, amely a beutazó turizmus szempontjából kiemelkedő jelentőségű vagy célzott fejlesztések eredményeként azzá tehető, ezért koncentrált fejlesztéséhez országos érdek fűződik;
3. turisztikai fejlesztés: minden olyan beavatkozás, amely az egyes turisztikai kínálati elemek kapacitásainak (különösen szálláshely, vendéglátás, egyéb turisztikai szolgáltatások, turisztikai vonzerővel bíró rendezvények, attrakciók, a turisztikai látogatóforgalmat és tartózkodást támogató infrastruktúra) bővítését vagy minőségének javítását, piacra jutásának elősegítését közvetlenül célozza, vagy ahhoz közvetetten hozzájárulhat;
4. turisztikai térség (desztináció): olyan földrajzilag körülhatárolható, beazonosítható területrész, amely a turisztikai kínálati piacon egységes fogadóterületként jeleníthető meg, épített környezeti, természetföldrajzi vagy kulturális értékek tekintetében összefüggő elemek alkotják, ezért egységes koncepcióban történő tervezéséhez, fejlesztéséhez és térségi turisztikai márka kialakításához országos érdek fűződik;
5. * egyéb kiemelt turisztikai jelentőségű állami ingatlan, vagyonelem: az állam 100%-os tulajdonában álló, olyan ingatlan vagy vagyonelem, amely turisztikai fejlesztési célú hasznosítása kiemelt jelentőséggel bír, elhelyezkedésénél, jellegénél fogva alkalmas arra, hogy turisztikai fejlesztés helyszíne legyen, vagy annak tárgyát képezze, és ezt jogszabály, szerződés vagy más megállapodás nem zárja ki, azonban kiemelt állami turisztikai beruházással nem érintett; *
6. * ingatlan: ingatlan, ingatlanrészek, ingatlanalrészlet és ingatlanhányad;
7. * turisztikai attrakció: olyan turisztikai céllal hasznosított és működtetett természeti vagy ember alkotta vonzerő, illetve földrajzi terület, amely a látogatók számára élmény-, szabadidős, utazási szolgáltatásokkal, kínálati palettával, vagy szórakoztatási funkcióval rendelkezik;
8. * turisztikai attrakció üzemeltetője: a turisztikai attrakció bérlője, tulajdonosa, fenntartója vagy kezelője;
9. * turisztikailag kiemelt jelentőségű település: olyan település, ahol legalább egy országos, vagy nemzetközi jelentőségű turisztikai attrakció található, és amely a beutazó turizmus szempontjából kiemelkedő jelentőségű vagy célzott fejlesztések eredményeként azzá tehető;
10. * vendéglátó üzlet: a kereskedelmi tevékenységek végzésének feltételeiről szóló kormányrendeletben meghatározott vendéglátóhely üzlettípusok, ahol a kereskedelemről szóló 2005. évi CLXIV. törvény 2. § 30. pontja szerinti vendéglátás tevékenységet folytatnak;
11. * vendéglátó üzlet üzemeltetője: a vendéglátó üzlet bérlője vagy tulajdonosa.
3. § (1) A turisztikai fejlesztések tervezésének alapegysége a turisztikai térség.
(2) A turisztikai térséggé nyilvánítás célja az adott földrajzi térség turisztikai vonzerejének növelésére irányuló, egységes turisztikai fejlesztések tervezési keretének meghatározása.
(3) A turisztikai térség fejlesztésének célja a térség
a) turisztikai célú látogathatóságának javítása, látogatószámának növelése,
b) turisztikai kínálatban betöltött szerepének erősítése,
annak egyedi természeti, táji, kulturális karakterét megőrizve, környezeti fenntarthatóságát nem veszélyeztetve.
(4) Az állam feladata
a) a turisztikai fejlesztések szakpolitikai céljainak és irányelveinek kidolgozása,
b) a turisztikai térségen belüli turisztikai fejlesztés szakmai tervezése, a megvalósítás turisztikai térségen belüli és azok közötti szakmai összehangolása, valamint
c) szakmailag meghatározni, megtervezni és összehangolni az egyes turisztikai térségeken belül és azok között a turisztikai fejlesztések tekintetében a turisztikai térség megközelítését biztosító térségi és helyi infrastruktúrához, a kulturális örökség védelméhez, az épített és természeti környezet védelméhez, a társadalmi, környezeti fenntarthatósághoz, továbbá a turizmussal összefüggő marketingtevékenységhez szükséges turisztikai kapacitásokat és feladatokat, valamint szakmailag összehangolni azok végrehajtását,
d) * a kiemelt állami turisztikai beruházások végrehajtása, a kiemelt állami turisztikai beruházások során létrejött létesítmények, valamint az egyéb kiemelt turisztikai jelentőségű állami ingatlan, vagyonelem üzemeltetése, fenntartása és hasznosítása.
(5) * Az állam a (4) bekezdésben foglalt feladatokat a Magyar Turisztikai Ügynökség Zrt. útján látja el, azzal, hogy a Magyar Turisztikai Ügynökség Zrt. a (4) bekezdés d) pontjában foglalt feladatokat a Kormánynak az e törvény felhatalmazása alapján kiadott rendeletében (a továbbiakban: rendelet) meghatározottak esetén a 4. § (1) és (1a) bekezdése szerinti gazdasági társaságok útján látja el. *
4. § (1) * A Kormány
a) a kiemelt állami turisztikai beruházások, valamint az egyéb kiemelt turisztikai jelentőségű állami ingatlanon történő fejlesztés megvalósítása, valamint
b) az egyéb kiemelt turisztikai jelentőségű állami ingatlan, vagyonelem, illetve a kiemelt állami turisztikai beruházások során létrejött létesítmény üzemeltetése, fenntartása és hasznosítása
céljából 100%-ban állami tulajdonban álló nonprofit gazdasági társaságok létesítését rendeli el.
(1a) * Az (1) bekezdés szerinti feladatokat elláthatja *
a) a Magyar Turisztikai Ügynökség Zrt. vagy
b) olyan gazdasági társaság, amelyben az állam vagy a helyi önkormányzat külön-külön vagy együttesen 100%-os részesedéssel rendelkezik, és az állami tulajdoni részesedést illetően *
ba) a Magyar Turisztikai Ügynökség Zrt.
bb) a turizmusért felelős miniszter vagy
bc) a kulturális örökség védelméért felelős miniszter
tulajdonosi joggyakorlása alatt áll.
(2) Az (1) bekezdés szerinti gazdasági társaságokban az államot megillető társasági részesedés felett a tulajdonosi jogok és kötelezettségek gyakorlóját az állami vagyon felügyeletéért felelős miniszter rendeletben jelöli ki.
(3) * A Kormány a rendeletben állapítja meg
a) az egyes turisztikai térségben lévő, helyrajzi szám szerint megjelölt, 100%-ban az állam tulajdonában álló ingatlanokat, illetve az
b) az egyéb kiemelt turisztikai jelentőségű állami ingatlanokat, vagyonelemeket,
mint közfeladat ellátásához szükséges területet, amelyekre vonatkozóan a 3. § (4) bekezdés d) pontja szerinti közfeladat ellátása érdekében a tulajdonosi jogok gyakorlója ingyenesen, 30 éves időtartamra – kivéve, ha a tulajdonosi joggyakorló és a vagyonkezelő a beruházás jellegére, az annak tervezett üzemeltetéséhez, fenntartásához és hasznosításához szükséges észszerű időtartamra figyelemmel ettől eltérő időtartamban állapodnak meg – e feladat ellátására feljogosított gazdasági társasággal (a továbbiakban: vagyonkezelő) vagyonkezelési szerződést köt.
(4) * A Kormány a rendeletben meghatározza, hogy a közfeladat ellátására a (3) bekezdés szerinti ingatlan, vagyonelem vonatkozásában melyik (1) vagy (1a) bekezdés szerinti gazdasági társaság jogosult, valamint azt, hogy az erre jogosult gazdasági társaság vagyonkezelőként az ingatlan vagy vagyonelem tekintetében
a) az (1) bekezdés a) pontja szerinti feladatot (a feladat ellátója ez esetben a továbbiakban: beruházó), illetve
b) az (1) bekezdés b) pontja szerinti feladatot (a feladat ellátója ez esetben a továbbiakban: fenntartó)
látja el.
(4a) * A (3) bekezdés szerinti ingatlan, illetve vagyonelem tekintetében a tulajdonosi jogokat gyakorló személy köteles a vagyonkezelővel a vagyonkezelési szerződést a rendelet hatálybalépését követő 45 napon belül megkötni.
(4b) * A vagyonkezelési szerződés megkötéséhez és a jogügylet érvényességéhez, hatályosságához a védettség jellege szerint felelős miniszter az előzetes egyetértéséről, valamint jóváhagyásáról – ha jogszabály az adott ingatlan esetében az előzetes egyetértését, jóváhagyását előírta – a tulajdonosi joggyakorlónak a vagyonkezelési szerződés tervezetét tartalmazó megkeresésétől számított 15 napon belül nyilatkozik. A határidő eredménytelen eltelte esetén az előzetes egyetértést és a jóváhagyást a megkeresés kézhezvételétől számított 16. napon megadottnak kell tekinteni.
(5) * A vagyonkezelési szerződés megkötését megelőzően az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett vagyonkezelői és egyéb jogok fennállását a (3) bekezdés szerinti vagyonkezelői jog nem érinti, de az egyéb vagyonkezelői jog tartalmát a rendelet hatálybalépését követő 45 napon belül felül kell vizsgálni és amennyiben szükséges, a (3) bekezdés szerinti vagyonkezelői joggal való összhang megteremtése érdekében módosítani kell.
(6) * A vagyonkezelési szerződés megkötésekor a rendeletben megjelölt ingatlanon fennálló, más szervezeteket, szerveket terhelő kötelezettségek, feladatkörök (különösen a forgalomszervezési, közútkezelési és közösségi közlekedési infrastruktúra-fenntartási, településtisztasági és hulladékgazdálkodási, természet- és környezetvédelmi, vízgazdálkodási, vad- és halgazdálkodási, árvízvédelmi feladatok) változatlanul fennmaradnak.
(7) * A vagyonkezelési szerződés megkötésekor fennálló jogviszonyok – így különösen a hasznosítási, megbízási, vállalkozási, szolgáltatás-igénybevételi, garanciális, valamint szellemi tulajdonra vonatkozó jogviszonyok, és ideértve az ingatlanok formai kialakítása, alap- és tervrajzai (tervezése) tekintetében fennálló nem személyhez fűződő, a tervek felhasználási jogait, közműkapacitásokat is – tekintetében a bejegyzett vagyonkezelő, tulajdonosi joggyakorló helyébe a bejegyzett vagyonkezelő vagyonkezelésében, a tulajdonosi joggyakorló közvetlen kezelésében lévő ingatlanok vonatkozásában általános és egyetemleges jogutódként a vagyonkezelő lép. A rendelet szerinti ingatlanok vagyonkezelőjének megváltozása nem érinti az Európai Unió által támogatott, már megvalósított projektek fenntartási kötelezettségét.
(8) * A vagyonkezelési szerződés megkötésekor a rendeletben megjelölt, önálló ingatlannak nem minősülő ingatlanrészek önálló ingatlanként való kialakítása során nem kell alkalmazni a településrendezési tervben, a helyi építési szabályzatban vagy szabályozási tervben foglalt, önálló ingatlanként való minimális területnagyságra vonatkozó kialakíthatósági előírásokat.
5. § * (1) A kiemelt állami turisztikai beruházások, valamint az egyéb kiemelt turisztikai jelentőségű állami ingatlanon történő fejlesztés megvalósítása során
a) az állami építési beruházások rendjéről szóló törvény szerinti építési beruházás esetében az állami beruházásokért felelős miniszter,
b) az a) pont hatálya alá nem tartozó beruházás, illetve fejlesztés esetében a vagyonkezelő – a vagyonkezelésében lévő ingatlan vonatkozásában – járhat el építtetőként.
(2) Az (1) bekezdésben megjelölt beruházást az építtető az állam nevében és javára végzi.
6. § (1) A vagyonkezelő vagyonkezelői joga fennállásának időtartama alatt a vagyonkezelő által és az állam 100%-os tulajdonában álló, vagyonkezelésében lévő ingatlanon felépített új építmény a földterület jogi sorsát osztva, az állam 100%-os tulajdonába kerül.
(2) A befejezett beruházások – a számvitelről szóló törvény szerinti – megvalósuláskor a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zártkörűen Működő Részvénytársaság nyilvántartásába kerülnek felvételre a vagyonkezelő adatközlése alapján.
(3) A beruházások befejezését követően létrejövő új építmények e törvény erejénél fogva, mint közfeladat ellátásához szükséges építmények ingyenesen a vagyonkezelő vagyonkezelésébe kerülnek a 4. § (3) bekezdésében meghatározott vagyonkezelői jog megszűnésének időpontjával azonos időpontig. A vagyonkezelőnek az új építményekre e törvény alapján létrejövő vagyonkezelői jogára e törvényben meghatározott rendelkezéseket kell alkalmazni azzal, hogy az új építményekre vonatkozó vagyonkezelői szerződést a (2) bekezdés szerinti nyilvántartásba vétellel egyidejűleg kell megkötni.
(3a) * A vagyonkezelő által teljesített beruházás, felújítás megvalósításával, új eszköz létrehozatalával vagy beszerzésével összefüggésben a feleknek egymással szemben megtérítési kötelezettsége nem keletkezik. Az állami vagyon növekedésével kapcsolatos nyilvántartási kötelezettségeinek a vagyonkezelő – a tulajdonosi joggyakorlóval történő külön elszámolás nélkül – a tulajdonosi joggyakorló által vezetett vagyonnyilvántartásban történő, az állami vagyonnal való gazdálkodásról szóló kormányrendeletben foglalt adatszolgáltatási kötelezettségének teljesítésével tesz eleget.
(3b) * A vagyonkezelő – selejtezési szabályzata figyelembevételével – jogosult eljárni a bontással járó munkálatok elvégzése, a vagyonkezelésében lévő vagyonelemek selejtezéséből származó hulladékok megsemmisítése, hulladékgyűjtő helyen történő elhelyezése érdekében, továbbá jogosult a hulladéknak nem minősülő vissznyeremény anyagok értékesítésére megbízási szerződést kötni a tulajdonosi joggyakorlóval. A vissznyereményi anyagok értékesítéséből származó bevétel a vagyonkezelőt illeti meg azzal, hogy köteles az értékesítésből származó bevételt a vagyonkezelésében lévő ingatlan értékének megőrzésére, gyarapítására vagy a vagyon cél szerinti fenntartására fordítani.
(4) A vagyonkezelő az állami vagyonról szóló 2007. évi CVI. törvény 27. § (7) bekezdése szerinti visszapótlási kötelezettség teljesítése alól e törvény erejénél fogva mentesül.
(5) * A vagyonkezelőt megilletik a nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvény 11. § (8) bekezdése szerinti tulajdonosi jogok és terhelik a tulajdonos kötelezettségei, azzal, hogy az állami tulajdonban álló ingatlanok tekintetében az építési tevékenység megvalósítása céljából a vagyonkezelő által kezdeményezett hatósági eljárásokban a tulajdonosi joggyakorló hozzájárulását megadottnak kell tekinteni.
7. § A vagyonkezelő, mint építtető (a továbbiakban: építtető) az 5. § (1) bekezdésében meghatározott beruházások vonatkozásában különösen az alábbi feladatokat látja el:
a) teljes körűen elkészíti vagy elkészítteti az ingatlanfejlesztés megvalósításához szükséges terveket, tanulmányokat;
b) ügyfélként részt vesz a hatósági és egyéb igazgatási eljárásokban;
c) a saját nevére megszerzi az építési és egyéb engedélyeket;
d) lefolytatja a közbeszerzési eljárásokat;
e) megköti a megvalósításra vonatkozó tervezési, kivitelezési és egyéb szerződéseket;
f) elvégzi a teljesítések igazolását;
g) gondoskodik az építési műszaki ellenőri tevékenység ellátásáról;
h) gondoskodik a műszaki átadás-átvétel lebonyolításáról;
i) a feladatok elvégzéséhez közreműködőt vehet igénybe.
8. § *
9. § (1) Az 5. § (1) bekezdése szerint meghatározott beruházásokhoz közvetlenül kapcsolódó közmű csatlakozási, fejlesztési, bontási és kiváltási munkák elvégzésével érintett vagyonelemek értékének változásával az építtető a beruházások teljes megvalósítását követően, a teljes beruházás időszakát figyelembe véve köteles elszámolni a közmű tulajdonosával és üzemeltetőjével. Az elszámolás feltételeiről a felek kötelesek a (2) bekezdés szerinti értesítést követő 90 napon belül megállapodást kötni.
(2) Az építtető haladéktalanul köteles írásban értesíteni az (1) bekezdésben megjelölt beruházással érintett közmű tulajdonosát és üzemeltetőjét arról, hogy a beruházás során mely közműszakasz bontása, kiváltása vagy fejlesztése (a továbbiakban: a közműszakaszt érintő munka) szükséges.
(3) Az építtető a közműszakaszt érintő munka elvégzésére vagy elvégeztetésére a körülmények által indokolt mértékű – a közmű tulajdonosa számára biztosított, legalább 10 napos határidőn belül adott véleménye figyelembevételével –, 30 napnál nem rövidebb határidőt határoz meg. A közmű tulajdonosa az egyeztetett határidőn belül köteles a közműszakaszt érintő munkát elvégezni vagy elvégeztetni.
(4) Ha a közmű tulajdonosa a közműszakaszt érintő munkát a (3) bekezdés szerinti véleménye szerint nem kívánja elvégezni vagy elvégeztetni, és az építtetővel másképp nem állapodik meg, akkor az építtető jogosult a közműszakaszt érintő munkát megfelelő szakmai képesítéssel rendelkező vállalkozóval elvégeztetni, amit a közmű tulajdonosa tűrni, és az elvégzett vagy elvégeztetett munka igazolt, indokolt költségeit az (5) bekezdés szerint megtéríteni köteles.
(5) Ha a közmű tulajdonosa neki felróható módon a (2) bekezdés szerinti értesítésben szereplő közműszakaszt érintő munka elvégzésére vagy elvégeztetésére vonatkozó kötelezettségét késedelmesen teljesíti vagy egyébként nem megfelelő módon végzi vagy végezteti el, köteles az ezzel okozott kárt a polgári jog általános szabályai szerint megtéríteni.
(6) A közmű tulajdonosa által elvégzett, a közműszakaszt érintő munka indokolt költségeit az építtető a közmű tulajdonosának köteles megfizetni. Ha a közműszakaszt érintő munkára a műszakilag feltétlenül szükséges mértéket meghaladóan került sor, akkor a műszakilag feltétlenül szükséges mértéket meghaladó munkák arányos költségét a közmű tulajdonosa köteles megtéríteni illetve viselni. Az építtető által létrehozott közmű – a műszaki átadás-átvételi eljárás eredményes lezárását követően – e törvény erejénél fogva, ingyenesen, az építtető által nyilvántartott nyilvántartási értéken való átvezetéssel, az általános forgalmi adó kivételével adómentesen az (1) bekezdés szerinti közműtulajdonos tulajdonába és a közmű üzemeltetőjének üzemeltetésébe kerül.
(7) A közmű tulajdonosát a – közműkiváltással vagy -fejlesztéssel összefüggésben bekövetkezett – vagyonnövekedés tekintetében illetékfizetési kötelezettség nem terheli.
9/A. § * A szálláshely-szolgáltató, a vendéglátó üzlet üzemeltetője és a turisztikai attrakció üzemeltetője adminisztrációs kötelezettségének könnyítése és adatelemzés, valamint hivatalos statisztikai adatok előállításának segítése céljából informatikai rendszer (a továbbiakban: Nemzeti Turisztikai Adatszolgáltató Központ) működik, amelynek üzemeltetőjét a Kormány rendeletben jelöli ki.
9/B. § * (1) * A Nemzeti Turisztikai Adatszolgáltató Központ
a) az e törvény végrehajtására kiadott kormányrendeletben (a továbbiakban: Vhr.) meghatározott adatszolgáltatási eljárás szerint összegyűjtött, valamint
b) a hivatalos statisztikáról szóló 2016. évi CLV. törvény 26. § (2) bekezdése szerint – a Vhr.-ben meghatározott gazdálkodó szervezetekre vonatkozóan – előkészített, statisztikai adatszolgáltatási kötelezettséget megállapító kormányrendeletben előírt, személyes adatot nem tartalmazó adatkörökbe tartozó, a szálláshely-szolgáltató által a szálláshelykezelő szoftver, vendéglátó üzlet üzemeltetője által a vendéglátó szoftver, valamint a turisztikai attrakció üzemeltetője által a jegykezelő szoftver igénybevételével átadott adatokat tartalmazza, valamint a b) pont alá nem tartozó, a Vhr.-ben meghatározott vendéglátó üzlet üzemeltetője által a vendéglátó szoftver, valamint a turisztikai attrakció üzemeltetője által a jegykezelő szoftver igénybevételével átadott adatokat tartalmazza.
(2) Az (1) bekezdés szerinti adatkörről a Nemzeti Turisztikai Adatszolgáltató Központ üzemeltetője a Nemzeti Turisztikai Adatszolgáltató Központ honlapján tájékoztatót tesz közzé.
(3) *
9/C. § * (1) * A szálláshely-szolgáltató, a vendéglátó üzlet üzemeltetője, valamint a turisztikai attrakció üzemeltetője a tevékenysége megkezdésétől számított 5 napon belül a Nemzeti Turisztikai Adatszolgáltató Központban elektronikus úton regisztrál.
(2) * A szálláshely-szolgáltató, a vendéglátó üzlet üzemeltetője, a turisztikai attrakció üzemeltetője regisztrációja, annak módosítása vagy törlése, valamint a nevében eljáró személy azonosítása és képviseleti jogosultságának ellenőrzése, a digitális államról és a digitális szolgáltatások nyújtásának egyes szabályairól szóló törvény és végrehajtási rendeleteinek az elektronikus azonosításra, továbbá a Vhr.-ben megjelölt egyéb szabályozott és központi elektronikus ügyintézési szolgáltatásokra (a továbbiakban együtt: SZEÜSZ) vonatkozó szabályok megfelelő alkalmazásával, a Vhr.-ben meghatározott módon, elektronikus úton történik.
(2a) * A Magyar Turisztikai Ügynökség Zrt. jogosult a (2) bekezdés szerinti SZEÜSZ-öket az általa üzemeltetett turisztikai rendszerek működéséhez kapcsolódóan igénybe venni.
(3) * A Nemzeti Turisztikai Adatszolgáltató Központ üzemeltetője a (2) bekezdésben foglalt folyamatok keretében, a szálláshely-szolgáltató és képviselője, a vendéglátó üzlet üzemeltetője és képviselője, illetve a turisztikai attrakció üzemeltetője és képviselője azonosítása érdekében, az azonosítási folyamat és a képviseleti jog ellenőrzése céljából, az azok lefolytatásához szükséges ideig kezeli a szálláshely-szolgáltató, a vendéglátó üzlet üzemeltetője, illetve a turisztikai attrakció üzemeltetője nevében eljáró személynek a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló törvény szerinti természetes személyazonosító adatait (a továbbiakban: természetes személyazonosító adat).
(4) A Nemzeti Turisztikai Adatszolgáltató Központ üzemeltetője a szálláshely-szolgáltatónak szálláshely-szolgáltatási tevékenysége befejezéséig jogosult kezelni a szálláshely-szolgáltató nevét, elérhetőségét és adószámát.
(4a) * A Nemzeti Turisztikai Adatszolgáltató Központ üzemeltetője a vendéglátó üzlet üzemeltetőjének a vendéglátás jellegű kereskedelmi tevékenysége befejezéséig kezeli a vendéglátó üzlet üzemeltetője nevét, elérhetőségét és adószámát.
(4b) * A Nemzeti Turisztikai Adatszolgáltató Központ üzemeltetője a turisztikai attrakció üzemeltetőjének a turisztikai attrakcióhoz kapcsolódó tevékenysége befejezéséig kezeli a turisztikai attrakció üzemeltetője nevét, elérhetőségét és adószámát.
(5) * A Nemzeti Turisztikai Adatszolgáltató Központ üzemeltetője a szálláshely-szolgáltató, a vendéglátó üzlet üzemeltetője, illetve a turisztikai attrakció üzemeltetője adatait, valamint a nevében eljáró személy képviseleti jogát a Vhr.-ben megjelölt SZEÜSZ útján ellenőrzi, vagy ennek ellenőrzése érdekében a szálláshely-szolgáltató, a vendéglátó üzlet üzemeltetője vagy a turisztikai attrakció üzemeltetője nevét, adószámát az állami adó- és vámhatóságtól díjmentesen igényelheti.
(5a) * Amennyiben a szálláshely-szolgáltatónak, a vendéglátó üzlet üzemeltetőjének, illetve a turisztikai attrakció üzemeltetőjének az adatai, valamint a nevében eljáró személy képviseleti joga az (5) bekezdés szerinti SZEÜSZ és az állami adó- és vámhatósági nyilvántartásokban nem ellenőrizhető, akkor a Nemzeti Turisztikai Adatszolgáltató Központ üzemeltetője az ellenőrzéshez szükséges dokumentumokat jogosult bekérni.
(6) A Nemzeti Turisztikai Adatszolgáltató Központban történő regisztráció, valamint az adatszolgáltatás részletes szabályait a Vhr. tartalmazza.
(7) * A települési (Budapesten a kerületi) önkormányzat, továbbá a fővárosi önkormányzat által közvetlenül igazgatott terület tekintetében a fővárosi önkormányzat a kereskedelemről szóló 2005. évi CLXIV. törvény 6/D. § (3) bekezdése szerinti rendeletéről a Nemzeti Turisztikai Adatszolgáltató Központ üzemeltetőjét a hivatalos honlapján közzétett formában és adattartalommal a rendelet kihirdetését követő 5 napon belül tájékoztatja.
9/D. § * (1) A Nemzeti Turisztikai Adatszolgáltató Központ a 9/B. § (1) bekezdés b) pontja szerinti adatokat – a hivatalos statisztikáról szóló törvénnyel összhangban – statisztikai célra, egyedi azonosításra alkalmas módon, térítésmentesen továbbítja a Központi Statisztikai Hivatal (a továbbiakban: KSH) részére a KSH által erre a célra üzemeltetett elektronikus rendszeren keresztül.
(2) A Nemzeti Turisztikai Adatszolgáltató Központ üzemeltetője az (1) bekezdés szerinti adattovábbítás céljából együttműködési megállapodást köt a KSH-val.
(3) * A Nemzeti Turisztikai Adatszolgáltató Központ üzemeltetője a szálláshely-szolgáltatók, a vendéglátó üzlet üzemeltetők és a turisztikai attrakció üzemeltetők által átadott adatokat kutatási, illetve fejlesztési célból az e törvény felhatalmazása alapján kiadott rendeletben meghatározottak szerint jogosult továbbítani.
9/E. § * (1) A Nemzeti Turisztikai Adatszolgáltató Központnak a szálláshely-szolgáltató által nyújtott adataihoz hozzáférési jogosultsággal rendelkezik:
a) a Magyar Turisztikai Ügynökség Zrt.,
b) a helyi önkormányzat,
c) az állami adóhatóság, valamint
d) a KSH.
(2) A Nemzeti Turisztikai Adatszolgáltató Központnak a vendéglátó üzlet üzemeltetője által nyújtott adataihoz hozzáférési jogosultsággal rendelkezik:
a) a Magyar Turisztikai Ügynökség Zrt.,
b) az állami adóhatóság,
c) a helyi önkormányzat, valamint
d) a KSH.
(3) A Nemzeti Turisztikai Adatszolgáltató Központnak a turisztikai attrakció üzemeltetője által nyújtott adataihoz hozzáférési jogosultsággal rendelkezik:
a) a Magyar Turisztikai Ügynökség Zrt.,
b) az állami adóhatóság, valamint
c) a KSH.
(4) * A helyi önkormányzat, valamint a KSH a hatáskörükbe tartozó feladatok ellátása során nem kérhetnek olyan adatot, amely a Nemzeti Turisztikai Adatszolgáltató Központban az (1)–(3) bekezdés szerinti hozzáférési jogosultság alapján a rendelkezésükre áll.
9/F. § * A Nemzeti Turisztikai Adatszolgáltató Központ részére, e alcím szerint történő adattovábbítás, valamint a Nemzeti Turisztikai Adatszolgáltató Központból történő adatátvétel térítésmentes.
9/G. § * (1) A vendéglátó üzlet üzemeltetője a Kormány rendeletében meghatározott műszaki előírásoknak megfelelő olyan vendéglátó szoftvert alkalmaz, amely alkalmas arra, hogy a 9/B. § (1) bekezdésében meghatározott adatokat a Nemzeti Turisztikai Adatszolgáltató Központ részére továbbítsa. *
(2) * A Magyar Turisztikai Ügynökség Zrt. az (1) bekezdésnek megfelelő szoftvert térítésmentesen biztosítja a Vhr. szerint adatszolgáltatásra kötelezett azon vendéglátó üzlet üzemeltetője részére, amelynek a mindenkor hatályos TEÁOR nómenklatúra szerinti vendéglátás tevékenységből származó, a tárgyévet megelőző lezárt üzleti év nettó árbevétele meghaladta a 12 millió forintot, de nem érte el az 50 millió forintot. A vendéglátó üzlet üzemeltetője egy térítésmentesen biztosított szoftverre jogosult, amelyet kizárólag egy általa üzemeltetett vendéglátó üzletben alkalmazhat.
(3) A turisztikai attrakció üzemeltetője a Kormány rendeletében meghatározott műszaki előírásoknak megfelelő olyan jegykezelő szoftvert alkalmaz, amely alkalmas arra, hogy a 9/B. § (1) bekezdésében meghatározott adatokat a Nemzeti Turisztikai Adatszolgáltató Központ részére továbbítsa. *
(4) * A Magyar Turisztikai Ügynökség Zrt. a (3) bekezdésnek megfelelő szoftvert térítésmentesen biztosítja a Vhr. szerint adatszolgáltatásra kötelezett azon turisztikai attrakció üzemeltetője részére, amelynek a tárgyévet megelőző lezárt üzleti évben a turisztikai attrakció szolgáltatásaihoz kapcsolódó jegyértékesítésből származó nettó árbevétele meghaladta a 12 millió forintot, de nem érte el az 50 millió forintot. A turisztikai attrakció üzemeltetője egy térítésmentesen biztosított szoftverre jogosult, amelyet kizárólag egy általa üzemeltetett turisztikai attrakció esetében alkalmazhat.
(5) * A (2) és (4) bekezdés szerint térítésmentesen biztosított szoftver használatának lehetőségét a Magyar Turisztikai Ügynökség Zrt. évente felülvizsgálja, a vendéglátó üzlet üzemeltető és a turisztikai attrakció üzemeltető (2) és (4) bekezdés szerinti nettó árbevételei alapján.
(6) *
(7) *
9/H. § * (1) A szálláshely-szolgáltató – az érintett és mások jogainak, biztonságának és tulajdonának védelme érdekében, továbbá harmadik országbeli állampolgárok és a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személyek tartózkodására vonatkozó rendelkezések betartásának ellenőrzése céljából – a bejelentkezéskor a szálláshelykezelő szoftver útján a Kormány rendeletében kijelölt tárhelyszolgáltató által biztosított tárhelyen rögzíti
a) a szálláshely-szolgáltatást igénybe vevő családi és utónevét, születési családi és utónevét, születési helyét és idejét, nemét, állampolgárságát valamint anyja születési családi és utónevét, *
b) a szálláshely-szolgáltatást igénybe vevő személyazonosításra alkalmas okmányának, illetve útiokmányának azonosító adatait, harmadik országbeli állampolgár esetében a vízum vagy tartózkodási engedély számát, a beutazás időpontját és helyét, valamint *
c) a szálláshely-szolgáltatás címét, a szálláshely igénybevételének kezdő és várható, valamint tényleges befejező időpontját.
(2) A szálláshely-szolgáltatást igénybe vevő az (1) bekezdés b) pontja szerinti okmányt a szálláshely-szolgáltatónak az adatok rögzítése céljából bemutatja. Az okmány bemutatásának hiányában a szálláshely-szolgáltató a szálláshely-szolgáltatást megtagadja. Nem kell rögzíteni azt az adatot, amelyet az (1) bekezdés b) pontja szerinti okmány nem tartalmaz. *
(2a) * Az (1) bekezdés a) pontja szerinti adatokat a szálláshely-szolgáltató a 14 év alatti szálláshely-szolgáltatást igénybe vevő vonatkozásában a képviselőjének nyilatkozata alapján is rögzítheti. A 14 év alatti szálláshely-szolgáltatást igénybe vevő esetében a (2) bekezdéstől eltérően az (1) bekezdés b) pontja szerinti okmányt nem kell bemutatni és nem kell rögzíteni az okmány azonosító adatait.
(3) A szálláshely-szolgáltató a szálláshely-szolgáltatást igénybe vevő (1) bekezdés a) és b) pontjában meghatározott adatait a tudomására jutást követő első év utolsó napjáig az (1) bekezdésben meghatározott célból kezeli.
(4) A tárhelyszolgáltató tevékenysége – a szálláshely-szolgáltató adatfeldolgozójaként – kizárólag az adat tárhelyen a Kormány rendeletében kijelölt titkosítási eljárást biztosító által titkosított formában történő tárolására és az adathoz – a szálláshely-szolgáltató és a szálláshely-szolgáltató útján törvényben arra feljogosított személy vagy szerv számára – történő hozzáférés biztosítására terjed ki. A tárhelyszolgáltató a tárhelyen tárolt adatot nem ismerheti meg.
(5) * A tárhelyszolgáltató a tárhelyen tárolt (1) bekezdés szerinti adatokhoz a rendőrség részére a bűnüldözés, a bűnmegelőzés, valamint a közrend, a közbiztonság, az államhatár rendjének, az érintett és mások jogainak, biztonságának és tulajdonának védelme, és a körözési eljárás lefolytatása érdekében közvetlen hozzáférést biztosít.
(6) * A tárhelyszolgáltató az (5) bekezdés szerinti közvetlen hozzáférés céljából együttműködési megállapodást köt a rendőrséggel.
9/I. § * (1) * A szálláshely-szolgáltató a Kormány rendeletében meghatározott műszaki előírásoknak megfelelő olyan szálláshelykezelő szoftvert alkalmaz, amely alkalmas arra, hogy
a) a 9/B. § (1) bekezdésében meghatározott adatokat a Nemzeti Turisztikai Adatszolgáltató Központ részére és
b) a 9/H. § (1) bekezdésében meghatározott adatokat a tárhelyre
továbbítsa.
(2) * A Magyar Turisztikai Ügynökség Zrt. az (1) bekezdés szerinti szoftvert térítésmentesen biztosítja az olyan szálláshely-szolgáltatónak, aki legfeljebb nyolc szobát tizenhat férőhellyel hasznosít szálláshelyként.
(3) * A szálláshely-szolgáltató a harmadik országbeli állampolgárokra vonatkozó, 6/B. alcímben meghatározott adatok rögzítését és a helyi önkormányzat idegenforgalmi adót meghatározó rendelete szerinti nyilvántartás vezetését elektronikusan, a szálláshelykezelő szoftver alkalmazásával teljesíti.
10. § Felhatalmazást kap a Kormány, hogy a
a) turisztikai térségek elnevezését, földrajzi kiterjedését és típusba sorolását, *
b) turisztikai térségek közül a kiemelt turisztikai fejlesztési térségeket, *
c) kiemelt állami turisztikai beruházások megvalósításának helyszíneit, a beruházással érintett ingatlanok helyrajzi számának megjelölésével, *
d) * a 3. § (5) bekezdése szerinti feladatok ellátásának részletszabályait, a 4. § (3) bekezdése szerinti ingatlanokat, vagyonelemeket és az ott megjelölt ingatlanok vagy vagyonelemek tekintetében vagyonkezelési szerződés megkötésére feljogosított beruházót vagy fenntartót, *
e) * szálláshely-szolgáltató által alkalmazandó szálláshelykezelő szoftver és a Nemzeti Turisztikai Adatszolgáltató Központ közötti kommunikáció részletszabályait, *
f) * a Nemzeti Turisztikai Adatszolgáltató Központ 9/B. § (1) bekezdés a) és b) pontja szerinti adatai körét, a regisztrációval és az adatszolgáltatási kötelezettséggel, továbbá a szolgáltatott adatok Nemzeti Turisztikai Adatszolgáltató Központ üzemeltetője általi továbbításával kapcsolatos részletes szabályokat, az adatszolgáltatással kapcsolatban az üzemeltető és a szálláshely-szolgáltató, a vendéglátó üzlet üzemeltetője, valamint a turisztikai attrakció üzemeltetője által használt SZEÜSZ-öket,
g) * Nemzeti Turisztikai Adatszolgáltató Központ üzemeltetőjét, valamint a 12. § szerinti időpontokat, *
h) * 9/H. § (4) bekezdésben meghatározott tárhelyszolgáltatót, továbbá a tárhelyszolgáltatóhoz történő csatlakozás és adatfeldolgozás, valamint a tárhely üzemeltetésének és titkosításának részletes szabályait
i) * vendéglátó üzlet üzemeltetője által alkalmazandó vendéglátó szoftver és a Nemzeti Turisztikai Adatszolgáltató Központ közötti kommunikáció részletszabályait,
j) * turisztikai attrakció üzemeltetője által alkalmazandó jegykezelő szoftver és a Nemzeti Turisztikai Adatszolgáltató Központ közötti kommunikáció részletszabályait,
k) * Nemzeti Turisztikai Adatszolgáltató Központban adatszolgáltatásra kötelezett vendéglátó üzletek és turisztikai attrakciók körét;
l) * turisztikai attrakció üzemeltetője a Nemzeti Turisztikai Adatszolgáltató Központtal kapcsolatos kötelezettségeinek ellenőrzésére jogosult szervet;
m) * turisztikailag kiemelt jelentőségű településeket
rendeletben határozza meg.
11. § Ez a törvény a kihirdetését követő 15. napon lép hatályba.
12. § * (1) A szálláshely-szolgáltató a 9/B. § (1) bekezdés a) pontja szerinti adatokat 2019. május 1-jétől a 9/C. § (2) bekezdése szerinti regisztrációt követően a Nemzeti Turisztikai Adatszolgáltató Központ üzemeltetője egyetértése esetén önkéntesen szolgáltathatja. A szálláshely-szolgáltató a 9/B. § (1) bekezdés a) pontja szerinti adatok továbbítására a Kormány rendeletében meghatározott időponttól köteles.
(2) * A 9/C. § (1) bekezdésében foglalt regisztrációs kötelezettséget a szálláshely-szolgáltatók vonatkozásában a 2019. július 1-jét követően szálláshely-szolgáltatási tevékenységet megkezdő szolgáltatókra kell alkalmazni.
(3) A Kormány rendeletében meghatározott időpontban már működő szálláshely-szolgáltató 9/C. § (2) bekezdés szerinti regisztrációs kötelezettségét a Kormány rendeletében meghatározott határidőben köteles teljesíteni.
(4) A szálláshely-szolgáltató a Kormány által rendeletben meghatározott időpontig a 9/B. § (1) bekezdés b) pontja szerinti adatszolgáltatási kötelezettségét az Országos Statisztikai Adatfelvételi Program keretében a KSH által üzemeltetett elektronikus adatgyűjtő rendszeren keresztül teljesíti.
(5) * A szálláshely-szolgáltató a 9/H. § szerinti, a tárhelyszolgáltató által biztosított tárhelyhez történő csatlakozási folyamatát 2021. január 1. napjától köteles megkezdeni.
(6) * A szálláshely-szolgáltató a 9/H. § (1) bekezdés szerinti adatok továbbítására 2021. szeptember 1. napjától köteles.
(7) * Az (5) bekezdés szerinti csatlakozás elmulasztása esetén a kereskedelmi hatóság 2021. szeptember 1. napját követően a kereskedelemről szóló 2005. évi CLXIV. törvény 6/D. §-a szerinti jogkövetkezményeket alkalmaz.
12/A. § * (1) * A vendéglátó üzlet üzemeltetője a Nemzeti Turisztikai Adatszolgáltató Központba történő regisztrációt 2021. november 1. napjával köteles megkezdeni. *
(1a) * A vendéglátó üzlet üzemeltetője a Nemzeti Turisztikai Adatszolgáltató Központba történő adatok szolgáltatására és továbbítására
a) 2023. július 1. napjától köteles, amennyiben a mindenkor hatályos TEÁOR nómenklatúra szerinti vendéglátás tevékenységből származó előző lezárt üzleti év nettó árbevétele meghaladta a 100 millió forintot,
b) 2024. január 1. napjától köteles, amennyiben a mindenkor hatályos TEÁOR nómenklatúra szerinti vendéglátás tevékenységből származó előző lezárt üzleti év nettó árbevétele meghaladta a 12 millió forintot.
(2) A 9/C. § (1) bekezdésében foglalt regisztrációs kötelezettséget a vendéglátó üzlet üzemeltetője vonatkozásában a vendéglátó üzlet üzemeltetői tevékenységet 2021. november 1. napján már ellátókra, illetve azt követően megkezdő szolgáltatókra kell alkalmazni.
12/B. § * (1) * A turisztikai attrakció üzemeltetője a Nemzeti Turisztikai Adatszolgáltató Központba történő regisztrációt 2021. november 1. napjával köteles megkezdeni. *
(1a) * A turisztikai attrakció üzemeltetője a Nemzeti Turisztikai Adatszolgáltató Központba történő adatok szolgáltatására és továbbítására
a) 2023. július 1. napjától köteles, amennyiben az előző lezárt üzleti évben a turisztikai attrakció szolgáltatásaihoz kapcsolódó jegyértékesítéséből származó nettó árbevétele meghaladta a 100 millió forintot,
b) 2024. január 1. napjától köteles, amennyiben az előző lezárt üzleti évben a turisztikai attrakció szolgáltatásaihoz kapcsolódó jegyértékesítéséből származó nettó árbevétele meghaladta a 12 millió forintot.
(2) A 9/C. § (1) bekezdésében foglalt regisztrációs kötelezettséget a turisztikai attrakció üzemeltetője vonatkozásában a turisztikai attrakció üzemeltetői tevékenységet 2021. november 1. napján már ellátókra, illetve azt követően megkezdő szolgáltatókra kell alkalmazni.
12/C. § * A 12/A. § (1a) bekezdése és a 12/B. § (1a) bekezdése szerint megkezdett adatszolgáltatást a vendéglátó üzlet és a turisztikai attrakció üzemeltetői tevékenységének megszűnéséig köteles teljesíteni.
12/D. § * A 9/G. § (2) és (4) bekezdése, a 12/A. § (1a) bekezdése és a 12/B. § (1a) bekezdése szerinti árbevétel számításakor a termékértékesítés vagy a szolgáltatásnyújtás teljesítési helye szerinti bevétel mértékét kell figyelembe venni, azzal, hogy több teljesítési hely azonos működtetője vagy azonos üzemeltetője esetén sem alkalmazható az egybeszámítás.
13. § * Ez a törvény a turizmusra vonatkozó európai statisztikákról és a 95/57/EK tanácsi irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló, 2011. július 6-i 692/2011/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapít meg.
