Hatály: közlönyállapot (2016.IX.15.) Váltás a jogszabály mai napon hatályos állapotára

 

277/2016. (IX. 15.) Korm. rendelet

a szélerőművekre vonatkozó szabályok módosításáról

A Kormány

az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 62. § (1) bekezdés 6. pontjában,

a 2. alcím tekintetében a környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény 110. § (7) bekezdés 3. pontjában,

a 3. alcím tekintetében a villamos energiáról szóló 2007. évi LXXXVI. törvény 170. § (1) bekezdés 30. pontjában, valamint a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény 174/A. § (1) bekezdés a) pontjában

kapott felhatalmazás alapján,

az Alaptörvény 15. cikk (1) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:

1. Az országos településrendezési és építési követelményekről szóló 253/1997. (XII. 20.) Korm. rendelet módosítása

1. § Az országos településrendezési és építési követelményekről szóló 253/1997. (XII. 20.) Korm. rendelet (a továbbiakban: OTÉK) 10. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:

„(4) Beépítésre szánt területen és beépítésre szánt terület határától számított 12 000 méteren belül - a háztartási méretű kiserőműnek számító szélerőmű kivételével - szélerőmű, szélerőmű park nem helyezhető el.”

2. § Az OTÉK a „Beépítésre nem szánt területek” fejezetcímet követően a következő 25/A. §-sal egészül ki:

„25/A. § (1) A háztartási méretű kiserőműnek számító szélerőmű kivételével, szélerőmű, szélerőmű park kizárólag a 29. § szerinti mezőgazdasági, valamint a 30/B. § (2) bekezdés c) pontja szerinti, a megújuló energiaforrások hasznosításának céljára szolgáló különleges beépítésre nem szánt területen helyezhető el.

(2) A Magyar Honvédség által üzemeltetett radaroktól számított 40 km, valamint a katonai repülőterektől számított 15 km-en belül új szélerőmű, vagy szélerőmű park nem helyezhető el, a meglévő szélerőművek építménymagassága nem növelhető, a szélerőmű parkok nem bővíthetők. E területeken kívül új szélerőmű vagy szélerőmű park akkor létesíthető, a meglévő szélerőművek építménymagassága akkor növelhető, a szélerőmű parkok akkor bővíthetők, ha igazolható, hogy a tervezett szélerőmű vagy szélerőmű park létesítése és működése honvédelmi és katonai képességcsökkenést nem okoz.”

3. § Az OTÉK 32. § (1) bekezdés 5. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Valamennyi építési övezetben, illetve övezetben - ha a helyi építési szabályzat, szabályozási terv másként nem rendelkezik - elhelyezhetők:)

„5. a megújuló energiaforrás műtárgya - kivéve szélerőmű, szélerőmű park - amely használata során az építési övezetben, övezetben az alaprendeltetésnek megfelelő használatot nem korlátozza vagy attól nem igényel védelmet.”

4. § Az OTÉK 38. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) A védőterület kiterjedését, felhasználásának és beépítésének lehetőségét, módját és feltételeit a vonatkozó jogszabályok - ennek hiányában az illetékes hatóságok előírásai - alapján kell meghatározni. A településrendezési eszközök készítése, felülvizsgálata vagy módosítása során a honvédelmi és katonai célú építmények működési és védőterületét a honvédelmi miniszter adatszolgáltatása alapján kell kijelölni.”

2. A környezeti hatásvizsgálati és az egységes környezethasználati engedélyezési eljárásról szóló 314/2005. (XII. 25.) Korm. rendelet módosítása

5. § A környezeti hatásvizsgálati és az egységes környezethasználati engedélyezési eljárásról szóló 314/2005. (XII. 25.) Korm. rendelet 1. számú melléklete az 1. melléklet szerint módosul.

3. A villamosenergia-ipari építésügyi hatósági engedélyezési eljárásokról szóló 382/2007. (XII. 23.) Korm. rendelet módosítása

6. § (1) A villamosenergia-ipari építésügyi hatósági engedélyezési eljárásokról szóló 382/2007. (XII. 23.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Vhr.) 23. §-a a következő (2a) és (2b) bekezdéssel egészül ki:

„(2a) A termelői engedélyesnek vagy az építtetőnek az erőmű építési engedélyezési eljárása során az építési engedély iránti kéreleméhez csatolni kell a villamosművek, valamint a termelői, magán- és közvetlen vezetékek biztonsági övezetéről szóló miniszteri rendeletben megállapított biztonsági övezetben korlátozni kívánt idegen ingatlan tulajdonosával a Polgári Törvénykönyvről szóló törvény rendelkezései szerint kötött megállapodást is. A megállapodásban rendelkezni kell a korlátozás mértékéről és a kártalanításról, valamint a korlátozás ingatlan-nyilvántartásban történő feltüntetéséről. Az előírt biztonsági övezet nagyságát és a korlátozás tényét illetően az ingatlan-nyilvántartásba történő bejegyzést az engedélyes köteles kérni.

(2b) Ha a tervezett villamos erőmű termőföld igénybevételével jár, az engedély iránti kérelemhez mellékelni kell az ingatlanügyi hatóság művelés alól kivonást engedélyező, legalább három éve jogerőre emelkedett határozatát.”

(2) A Vhr. „Erőművek építése” alcíme a következő 23/A. és 23/B. §-sal egészül ki:

„23/A. § (1) A szélerőmű vagy szélerőmű park építési engedélyezési eljárásában az országos illetékességgel eljáró Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Kormányhivatal vezetőjének (az e §, valamint a 23/B., 29/A. és 29/B. § alkalmazásában a továbbiakban: Kormányhivatal) szakhatósági állásfoglalását be kell szerezni az építési engedély iránti kérelem és mellékletei megküldésével.

(2) A Kormányhivatal a szakhatósági hozzájárulás iránti kérelem, illetve szakkérdés elbírálása során a szélerőmű vagy szélerőmű park környezeti, természeti, településfejlesztési és településrendezési hatásaival összefüggő szakkérdésekben foglal állást és ennek keretében vizsgálja, hogy a szélerőmű nem okoz-e olyan hátrányos következményeket, amelyek aránytalanul meghaladják a létesítésétől várható előnyöket.

(3) Az olyan építési engedélyezési eljárásokban, amelyekben a Kormányhivatal jár el első fokon, eljárásában maga vizsgálja a szakkérdést.

(4) A szélerőmű vagy szélerőmű park építési engedélyezési eljárásában másodfokon az országos illetékességgel eljáró Baranya Megyei Kormányhivatal vezetőjének szakhatósági állásfoglalását be kell szerezni.

23/B. § (1) A szakhatósági eljárás során a Kormányhivatal - az építési engedély iránti kérelem és mellékletei megküldése mellett - beszerzi a településfejlesztésért és településrendezésért, az iparügyekért, a környezetvédelemért, természetvédelemért, valamint az energiapolitikáért felelős miniszterek képviselőinek részvételével működő bizottság (a továbbiakban: Bizottság) véleményét. A Kormányhivatal a szakhatósági állásfoglalás kiadása során mérlegeli a Bizottságtól beszerzett véleményt.

(2) A Bizottság elnöke a településfejlesztésért és településrendezésért felelős miniszter által kijelölt személy, a Bizottság további tagjai az (1) bekezdésben megjelölt miniszterek által szakterületenként kijelölt egy-egy személy.

(3) A Bizottság a véleménye kialakítása során vizsgálja a szélerőmű, szélerőmű park környezeti, természeti és településrendezési hatásait, valamint mérlegeli a létesítmény használatával vagy a használat elmaradásával várható kedvezőtlen hatások megszüntetésére, elkerülésére, csökkentésére vonatkozóan megtehető vagy a kérelmező által megvalósított intézkedések következményeit.

(4) A Bizottság tagja csak olyan személy lehet, aki törvény alapján vagyonnyilatkozat-tételre köteles. (5) A Bizottság az ügyrendjét maga állapítja meg.”

(3) A Vhr. a következő 29/A. és 29/B. §-sal egészül ki:

„29/A. § (1) A szélerőmű vagy szélerőmű park használatbavételi engedélyezési eljárásában az országos illetékességgel eljáró Kormányhivatal vezetőjének szakhatósági állásfoglalását be kell szerezni az építési engedély iránti kérelem és mellékletei, valamint a használatbavételi engedély iránti kérelem és mellékletei megküldésével.

(2) Az olyan szélerőmű vagy szélerőmű park használatbavételi engedélyezési eljárásában, amelynek az építési engedélyezési eljárásában a 23/A. § szerinti szakhatóság nem vett részt, a Kormányhivatal a szakhatósági hozzájárulás iránti kérelem, illetve szakkérdés elbírálása során a szélerőmű vagy szélerőmű park környezeti, természeti, településfejlesztési és településrendezési hatásaival összefüggő szakkérdésekben foglal állást és ennek keretében vizsgálja, hogy a szélerőmű nem okoz-e olyan hátrányos következményeket, amelyek aránytalanul meghaladják a létesítésétől várható előnyöket.

(3) Az olyan szélerőmű vagy szélerőmű park használatbavételi engedélyezési eljárásában, amelynek az építési engedélyezési eljárásában a 23/A. § szerinti szakhatóság részt vett, a Kormányhivatal a szakhatósági hozzájárulás iránti kérelem, illetve szakkérdés elbírálása során azt vizsgálja, hogy a megépült szélerőmű vagy szélerőmű park megfelel-e a 23/A. § szerinti szakhatóság állásfoglalásában írt feltételeknek.

(4) Az olyan használatbavételi engedélyezési eljárásokban, amelyekben a Kormányhivatal jár el első fokon, eljárásában maga vizsgálja a szakkérdést.

(5) A szélerőmű vagy szélerőmű park használatbavételi engedélyezési eljárásában másodfokon az országos illetékességgel eljáró Baranya Megyei Kormányhivatal vezetőjének szakhatósági állásfoglalását be kell szerezni.

29/B. § (1) A szakhatósági eljárás során a 29/A. § (2) bekezdése szerinti esetben a Kormányhivatal - az építési engedély iránti kérelem és mellékletei, valamint a használatbavételi engedély iránti kérelem és mellékletei megküldése mellett - beszerzi a 23/B. § szerinti Bizottság véleményét. A Kormányhivatal a szakhatósági állásfoglalás kiadása során mérlegeli a Bizottságtól beszerzett véleményt.

(2) A Bizottság a véleménye kialakítása során vizsgálja a szélerőmű, szélerőmű park környezeti, természeti és településrendezési hatásait, valamint mérlegeli a létesítmény használatával vagy a használat elmaradásával várható kedvezőtlen hatások megszüntetésére, elkerülésére, csökkentésére vonatkozóan megtehető vagy a kérelmező által megvalósított intézkedések következményeit.”

(4) A Vhr. a következő 41/C. §-sal egészül ki:

„41/C. § E rendeletnek a szélerőművekre vonatkozó szabályok módosításáról szóló 277/2016. (IX. 15.) Korm. rendelettel (a továbbiakban: Mód. Kr3.) megállapított 23. § (2a) és (2b) bekezdését, 23/A., 23/B., 29/A. és 29/B. §-át, valamint a Mód. Kr3.-mal módosított 20. § (3) bekezdését, 3. és 4. számú mellékletét a Mód. Kr3. hatálybalépésekor folyamatban lévő eljárásokban is alkalmazni kell.”

(5) A Vhr. 3. számú melléklete a 2. melléklet szerint módosul.

(6) A Vhr. 4. számú melléklete a 3. melléklet szerint módosul.

(7) A Vhr. 20. § (3) bekezdésében a „más célú hasznosítást engedélyező jogerős” szövegrész helyébe a „művelés alól kivonást engedélyező, legalább három éve jogerőre emelkedett” szöveg lép.

4. Záró rendelkezések

7. § Ez a rendelet a kihirdetését követő 8. napon lép hatályba.

1. melléklet a 277/2016. (IX. 15.) Korm. rendelethez

A környezeti hatásvizsgálati és az egységes környezethasználati engedélyezési eljárásról szóló 314/2005. (XII. 25.) Korm. rendelet 1. számú mellékletében foglalt táblázat 30. sora helyébe a következő rendelkezés lép:

(A.
Sor-
szám
B.
A tevékenység megnevezése
C.
Küszöbérték, feltétel)
„30. Szélerőmű, szélerőmű park 500 kW teljesítménytől védett természeti területen, Natura 2000 területen, barlang védőövezetén”

2. melléklet a 277/2016. (IX. 15.) Korm. rendelethez

1. A Vhr. 3. számú melléklet 7. pontja a következő 7.7. alponttal egészül ki:

„7.7. Szélerőmű vagy szélerőmű park esetén az annak elhelyezésére szolgáló ingatlan telekhatáraitól számított 1 km-en belül elhelyezkedő valamennyi ingatlan tulajdonosának az írásbeli hozzájárulása az építmény vagy építmények felépítéséhez.”

3. melléklet a 277/2016. (IX. 15.) Korm. rendelethez

1. A Vhr. 4. számú melléklet 1. alcímében foglalt táblázat 2. sora helyébe a következő rendelkezés lép:

(A B C D
Bevonás és közreműködés feltétele Szakkérdés Elsőfokú eljárásban Másodfokú eljárásban)
„2. A repülőtér és a repülés biztonságát szolgáló földi berendezések biztonsági övezetén belül létesített minden építmény építése esetén, a repülőtér telekhatárától mért 15 kilométer távolságon belül 40 méternél, bárhol másutt a beépítésre szánt területen 100 méternél, beépítésre nem szánt területen 50 méternél magasabb építmény építése, építménymagasságot növelő bővítése, kizárólag helikopter-
leszállóhellyel rendelkező repülőtér telkének szélétől mért 500 méteren belül 40 méternél magasabb építmény építése, építménymagasságot növelő bővítése esetén, bontási engedélyezési eljárás kivételével.
A polgári célú repülés biztonsága érdekében az építmény elhelyezése, magassága közvetlen és közvetett hatásainak vizsgálata a légiközlekedésre, a földi telepítésű berendezések működésére és a légiközlekedés biztonságára. Nemzeti Közlekedési Hatóság Légügyi Hivatala Nemzeti Közlekedési Hatóság Központ”

2. A Vhr. 4. számú melléklet 1. alcímében foglalt táblázat 5. sora helyébe a következő rendelkezés lép:

(A B C D
Bevonás és közreműködés feltétele Szakkérdés Elsőfokú eljárásban Másodfokú eljárásban)
„5. Minden eljárásban a nyomvonalas létesítmény engedélyezése kivételével. Az építménnyel, létesítménnyel összefüggő tűzvédelmi követelmények érvényre juttatása. első fokon eljáró tűzvédelmi szakhatóság másodfokon eljáró tűzvédelmi szakhatóság”

  Vissza az oldal tetejére