A Kormány a víziközmű-szolgáltatásról szóló 2011. évi CCIX. törvény 74. § (1) bekezdés 3–6., 9–11., 18., 20., 22–23. és 25. pontjaiban foglalt felhatalmazás alapján, az Alaptörvény 15. cikk (1) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:
1. § (1) A víziközmű-szolgáltatásról szóló 2011. évi CCIX. törvény egyes rendelkezéseinek végrehajtásáról szóló 58/2013. (II. 27.) Korm. rendelet (a továbbiakban: R.) 1. §-a a következő 11a. ponttal egészül ki:
(E rendelet alkalmazásában:)
„11a. elszámolási időszak: szerződésben megállapított, az elszámolás alapjául szolgáló, két mérőleolvasás közötti időszak;”
(2) Az R. 1. §-a a következő 14a. ponttal egészül ki:
(E rendelet alkalmazásában:)
„14a. házikert: az ingatlan egybefüggő, beépítetlen, legfeljebb 2000 négyzetméter alapterületű kerthasználatú területrésze, amelyen nem üzletszerű gazdálkodási tevékenység valósul meg;”
(3) Az R. 1. § 35. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(E rendelet alkalmazásában:)
„35. szennyvíztisztító telep: a víziközmű szennyvíztisztítási feladatait szolgáló önálló része, amely szennyvíz mechanikai, biológiai, esetleg harmadik tisztítási fokozattal történő tisztítását biztosítja, a kapcsolódó iszapkezelési technológiával, ide nem értve a biogáz hasznosító üzemet;”
(4) Az R. 1. § 44. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(E rendelet alkalmazásában:)
„44. víziközmű-szolgáltató: hatályos víziközmű-szolgáltatói engedéllyel rendelkező gazdasági társaság;”
2. § Az R. 3. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Az ellátásért felelős a Hivatal jóváhagyását követő 15 napon belül a víziközmű-üzemeltetési jogviszony létrehozása céljából hirdetményt tesz közzé saját honlapján, valamint legalább két országos és az ellátási területet érintő helyi napilapban.”
3. § (1) Az R. 3. § (5) bekezdés 9. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A pályázati kiírási dokumentációnak tartalmaznia kell:)
„9. a tevékenység ellátásához szükséges hatósági engedélyek másolatát,”
(2) Az R. 3. § (5) bekezdés 11. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A pályázati kiírási dokumentációnak tartalmaznia kell:)
„11. a víziközmű-üzemeltetési jogviszonnyal érintett ingatlanok darabszámát,”
4. § Az R. 4. § (3) bekezdés c) és d) pontja helyébe a következő rendelkezések lépnek:
(A pályázati eljárásban nem vehet részt az a víziközmű-szolgáltató:)
„c) amelynek vagy amely jogelődjének a víziközmű-szolgáltatói vagy működési engedélyét a hirdetmény közzétételét megelőző 10 éven belül jogszabálysértés miatt visszavonták,
d) amelynek a hirdetmény közzétételének napján vagy a benyújtási határidő napján a Vksztv. szerinti felügyeleti díjhátraléka van,”
5. § Az R. 8. alcíme helyébe a következő alcím lép:
„8. Az üzemeltetési szerződés és annak módosítása
16. § (1) Az üzemeltetési szerződés minimális tartalmi követelményeit az 1. melléklet, a működési engedély kiadására irányuló kérelem mellékleteit a 2. melléklet 4. pontja tartalmazza.
(2) A víziközmű-üzemeltetési jogviszonyra irányuló szerződést a működési engedély kiadására vagy módosítására vonatkozó kérelemmel együtt nyomtatott formában és tartós adathordozón kell megküldeni a Hivatalnak.
(3) A Hivatal a Vksztv. 16. § (6) és (8) bekezdése szerinti követelményeknek való megfelelőség vizsgálatánál kizárólag a munkavállalói résztulajdonosi program (a továbbiakban: MRP) részvényre és a dolgozói részvényre vonatkozó igazolásokat fogadja el.”
6. § (1) Az R. 17. § (1)–(3a) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:
„(1) Közérdekű üzemeltetői tevékenységet kizárólag az a víziközmű-szolgáltató végezhet, amelynek a víziközmű-szolgáltatói engedélyét a Hivatal nem a Vksztv. szerinti kivételes szabályokra tekintettel bocsátotta ki.
(2) A víziközmű-szolgáltatói engedély iránti kérelemben – az (1) bekezdés szerinti kivétellel – a kérelmező nyilatkozik arra vonatkozóan, hogy az engedély megszerzése esetén vállalja-e, hogy a közérdekű üzemeltetőként kijelölhető engedélyesek lajstromába felvételre kerüljön.
(3) A lajstromba nem vehető fel, vagy onnan törölni kell azt a víziközmű-szolgáltatót, amelynek működési engedélyeibe foglalt felhasználói egyenérték nem éri el a 150 000-et.
(3a) A víziközmű-szolgáltató a víziközmű-szolgáltatói vagy működési engedély módosítására irányuló kérelmében visszavonhatja a (2) bekezdés alapján megtett nyilatkozatát. Ha korábban a víziközmű-szolgáltató a közérdekű üzemeltetőként kijelölhető engedélyesek lajstromába történő felvételét nem kérte, a (2) bekezdés szerinti nyilatkozatot a víziközmű-szolgáltatói vagy működési engedély módosítására irányuló kérelmében is megteheti.”
(2) Az R. 17. § (14) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(14) Ha a víziközmű-szolgáltatás a (13) bekezdés szerinti víziközmű-szolgáltatókkal nem biztosítható, a Hivatal a (12) bekezdésben foglalt szempontok alapján bármely víziközmű-szolgáltatót kijelölheti közérdekű üzemeltetőnek, amelynek a víziközmű-szolgáltatói engedélyét nem a Vksztv. szerint kivételes szabályokra tekintettel bocsátotta ki.”
(3) Az R. 17. §-a a következő (16) bekezdéssel egészül ki:
„(16) A Vksztv. 83. § (3a) bekezdésében foglalt kötelezettség elmulasztása esetében a Hivatal a (15) bekezdésben foglaltak szerint jár el.”
7. § Az R. 18. § (1) bekezdés 8. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A közérdekű üzemeltetőt kijelölő határozat tartalmazza:)
„8. az érintett felek jogait és kötelezettségeit a közérdekű üzemeltető birtokba lépésére vonatkozóan,”
8. § Az R. 19. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A Hivatal a közérdekű üzemeltetési jogviszonyt a 18. § (1) bekezdés 10. pontja szerinti szerződés alapján módosított működési engedély jogerőre emelkedésével és az új üzemeltető birtokba lépésével egyidejűleg határozattal megszünteti.”
9. § Az R. IV. fejezet 9–10. alcíme helyébe a következő alcímek lépnek, és az R. a következő 10/A. alcímmel egészül ki:
„9. A víziközmű-szolgáltatói engedély
20. § (1) A víziközmű-szolgáltatói engedély tartalmazza
a) az engedélyes víziközmű-szolgáltató nevét, székhelyét, cégjegyzékszámát,
b) az engedélyes víziközmű-szolgáltató által végezhető víziközmű-szolgáltatási ágazati tevékenység megnevezését,
c) a víziközmű-szolgáltatói jogosultság időbeli hatályát.
(2) A víziközmű-szolgáltatói engedély mellékletei a víziközmű-szolgáltatónak a Hivatal által jóváhagyott
a) üzletszabályzata,
b) beszerzési szabályzata.
21. § Ha a víziközmű-szolgáltatói engedélyt a Hivatal módosítja, a módosításról szóló döntés a víziközmű-szolgáltató külön kérelmére egységes szerkezetben – a változatlan tartalom megjelölésével – tartalmazza a 20. § szerinti elemeket is.
22. § (1) A Hivatal a víziközmű-szolgáltatói engedélyt határozott időre is kiadhatja.
(2) A Hivatal a víziközmű-szolgáltatói engedélyt legalább a Vksztv. 5/A. § (3) bekezdése szerinti átfogó ellenőrzés során felülvizsgálja.
10. A működési engedély
23. § (1) A működési engedély tartalmazza
a) az engedélyes víziközmű-szolgáltató nevét, székhelyét, cégjegyzékszámát, a víziközmű-szolgáltató víziközmű-szolgáltatói engedélyének számát,
b) az ellátási területtel érintett település vagy települések nevét, a víziközmű-szolgáltatási ágazat megnevezésével együtt,
c) az üzemeltetett víziközmű-rendszer vagy víziközmű-rendszerek megnevezését, azonosító kódját, azokra nézve a Hivatal által megállapított felhasználói egyenértéket, és
d) a működési jogosultság időbeli hatályát.
(2) A víziközmű-szolgáltató Hivatal által jóváhagyott üzemeltetési szerződése a működési engedély mellékletét képezi.
10/A. Az engedélyezési eljárás
24. § (1) A víziközmű-szolgáltatói, illetve a működési engedély kiadása, valamint módosítása iránti eljárás kérelemre indul. A víziközmű-szolgáltatói engedély kiadása iránti eljárás magában foglalja a kérelmező üzletszabályzata, valamint beszerzési szabályzata jóváhagyását.
(2) A Hivatal előtti eljárásban a víziközmű-szolgáltatói és működési engedély iránti kérelem módosításának nincs helye.
25. § A víziközmű-szolgáltatói és a működési engedély módosítására irányuló eljárásban a Hivatal az engedély kérelemmel nem érintett részeit felülvizsgálhatja és módosíthatja.
26. § (1) A víziközmű-szolgáltatói engedély kiadására vagy módosítására irányuló kérelmet a 2. melléklet 1. pontja szerinti adattartalmú formanyomtatványon kell benyújtani. A kérelemhez mellékelni kell a 2. melléklet 2. pontjában felsorolt dokumentumokat.
(2) A működési engedély kiadására vagy módosítására irányuló kérelmet a 2. melléklet 3. pontja szerinti adattartalmú formanyomtatványon kell benyújtani. A kérelemhez mellékelni kell a jóváhagyandó üzemeltetési szerződést, valamint a 2. melléklet 4. pontjában felsorolt dokumentumokat.
27. § (1) A működési engedély módosítására irányuló eljárásra az engedélyezés szabályai az irányadók.
(2) A kérelmező a víziközmű-szolgáltatói és működési engedély iránti kérelemhez mellékeli a 3. melléklet szerinti nyilatkozatot.
(3) A kérelmet és mellékleteit papír alapon, cégszerűen aláírva és tartós adathordozón is meg kell küldeni a Hivatalnak.
28. § A Hivatal a víziközmű-szolgáltatói, illetve működési engedélyt hivatalból módosíthatja, ha
a) a birtokába került információ alapján vagy
b) a Vksztv. 5/A. § (3) bekezdés szerinti ellenőrzési tevékenysége során
megállapítja, hogy a víziközmű-szolgáltatói, illetve működési engedélyben foglalt adatok megváltoztak.
29. § A Hivatal a működési engedéllyel együtt az üzemeltetési szerződés másolatának jóváhagyott példányát megküldi a víziközmű-szolgáltató és az ellátásért felelős vagy azok képviselője részére.”
10. § Az R. 30. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„30. § (1) A víziközmű-szolgáltatói engedéllyel kapcsolatos eljárásban a Hivatal a 4. melléklet szerinti módszertan alapján megvizsgálja a kérelmező tőkeerejét, eladósodottságát, pénzügyi kockázatokat jelentő kötelezettségvállalásait, likviditását.
(2) Az (1) bekezdés szerinti módszertan tartalmazza a Hivatal által vizsgált mutatókat, azokra nézve azt az értékhatárt, amelyen túl víziközmű-szolgáltatói engedély nem kerülhet kiadásra.
(3) A 31. §-ban meghatározott engedélyezési feltételeket a működési engedélyezési eljárásban is vizsgálhatja a Hivatal.”
11. § Az R. 32. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„32. § (1) A víziközmű-szolgáltatói engedéllyel kapcsolatos eljárás során a víziközmű-szolgáltatás hatékony üzemszervezési feltételeinek megteremtése érdekében a Hivatal megvizsgálja az üzemeltetés hatékonyságát és mérlegeli annak hatásait.
(2) A Hivatal nem ad a kérelmezőnek működési engedélyt az ellátási területként megjelölt települést vagy településeket közvetlenül ellátó víziközmű-rendszerek üzemeltetésére, ha
a) az eljárás tárgyát képező ellátási terület és a már engedélyezett ellátási terület, földrajzilag nem összefüggő és ez az üzemeltetés hatékonyságát nehezíti, és
b) ott az üzemeltetni kívánt víziközmű-rendszerekre nézve a Hivatal által elismert felhasználói egyenérték nem éri el a 100 000-et.
(3) A Hivatal nem mérlegelheti az egymással földrajzilag össze nem függő ellátási területek közötti távolságnak az üzemeltetés hatékonyságára gyakorolt hatását, ha a különálló ellátási területek egymáshoz legközelebb eső települései a belterület határától számítottan 40 km-t meghaladó távolságra fekszenek közúton.”
12. § Az R. 12. alcímének címe helyébe a következő rendelkezés lép:
„12. A víziközmű-szolgáltatói engedély módosításának és visszavonásának feltételei”
13. § Az R. 39. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„39. § A víziközmű-szolgáltatói engedély módosítására irányuló eljárásra a víziközmű-szolgáltatói engedélyezés szabályait kell alkalmazni.”
14. § Az R. 43. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„43. § (1) Ha a víziközmű-szolgáltató valamely 49. § szerinti tevékenységet részben vagy egészben ki kíván szervezni, a tevékenység kiszervezését megelőzően a kiszervezés engedélyezése érdekében kérelemmel fordul a Hivatalhoz.
(2) A kérelem tartalmazza:
1. a kiszervezni kívánt tevékenység megjelölését, illetve a kiszervezni kívánt tevékenységrész pontos leírását,
2. a kiszervezéssel érintett tevékenységnek a kérelem benyújtása napján alkalmazott megoldása részletes ismertetését,
3. a kiszervezni kívánt tevékenységre vonatkozóan az ismert kínálati piac bemutatását, különös tekintettel a verseny élénkségére, az ismert árviszonyokra,
4. annak bemutatását, hogy a kérelmező milyen szerződési konstrukció keretében, mely lényeges, a teljesítés megfelelőségét biztosító mellékkötelmi eszközök útján kívánja a teljesítés minőségét, folyamatosságát megerősíteni,
5. a kiszervezés műszaki, közgazdasági indokoltságát a feladat saját szervezeten belül történő megoldásával szemben,
6. annak leírását, hogy a kiszervezés hogyan fog hatni a víziközmű-szolgáltatás minőségére, az ellátás biztonságára,
7. a kiszervezni kívánt tevékenység saját erőből történő ellátásához szükséges többlet saját kapacitásoknak és a kiszervezésre alapozott megoldásoknak a víziközmű-szolgáltató gazdálkodására gyakorolt hatásaira vonatkozó részletes, költségnemekre bontott összehasonlító elemzését, valamint megtérülési számításokat,
8. annak leírását, hogy a kiszervezés jár-e személyi, tárgyi, szervezeti kapacitások leépítésével,
9. annak leírását, hogy a saját szervezeten belüli feladatellátás milyen beruházások mellett, mennyi idő alatt lenne megoldható,
10. annak bemutatását, hogy a kérelemben foglalt kiszervezni kívánt tevékenység, és a már kiszervezett tevékenységek szerződései megfeleltethetők a Vksztv. 45. § (2) bekezdésében foglalt követelménynek,
11. annak megjelölését, hogy az engedély hatálybalépését követően mely időponttól és meddig kívánja a kérelmező kiszervezés keretében ellátni a tevékenységet.
(3) A kérelemhez mellékelni kell
a) a víziközmű-szolgáltató által elvégzett előzetes piacfelmérés eredményét és
b) a tevékenység saját ellátásához szükséges többlet saját kapacitások költségének igazolására szolgáló dokumentumokat,
c) amennyiben a kiszervezni kívánt tevékenységet korábban is kiszervezés útján valósította meg a víziközmű-szolgáltató, úgy a korábbi tevékenységhez kapcsolódó költségelemzést.”
15. § (1) Az R. 44. § (2) bekezdés b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép, és a (2) bekezdés a következő c) ponttal egészül ki:
(A Hivatal az egyéb jogszabályi követelményeknek való egyidejű megfelelés mellett, akkor engedélyezi a kiszervezést, ha:)
„b) a kérelmező nem rendelkezik azokkal a kapacitásokkal, képességekkel, melyek az adott tevékenység elvárt tartalmú és színvonalú elvégzéséhez szükségesek, és ezek kiépítése, rövid vagy középtávon meg nem térülő beruházási költséggel járna, és
c) a kérelmező valamennyi engedélyezett kiszervezett tevékenységének szerződéses összege nem haladja meg a Vksztv. 45. § (2) bekezdésében meghatározott értéket.”
(2) Az R. 44. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) A Hivatal az engedélyező határozatban
a) az (1) bekezdés szerinti összehasonlító elemzés alapján és a Vksztv. 45. § (2) bekezdése szerinti feltételre tekintettel meghatározza azt a – kérelem tárgyát képező tevékenységre vonatkozó – szolgáltatási díjat, amelynél magasabb ellenérték a kiszervezési szerződésben nem köthető ki érvényesen,
b) a kérelemhez képest szűkebb tevékenységrészre – a költséghatékonyság figyelembevételével – korlátozhatja az engedélyt,
c) kötelezheti a kérelmezőt, hogy az engedélyben foglalt határidő lejártáig a kiszervezett feladat egészének, vagy egy részének az ellátására hozza létre a megfelelő kapacitást, vagy
d) a kiszervezéssel kapcsolatban további kötelezettséget is előírhat.”
16. § Az R. 45–50. §-a helyébe a következő rendelkezések lépnek:
„45. § (1) A Hivatal kiszervezési engedélyt a kérelemben foglalt, de legfeljebb 36 hónapos szerződéses időtartamra adhat.
(2) A kiszervezési engedély módosítására irányuló eljárásra a kiszervezési engedélyezés szabályai az irányadóak.
(3) A kiszervezési engedélyben megállapított a kiszervezhető tevékenységre fordítható maximális összeg mértékének emelését a víziközmű-szolgáltató kizárólag részletes pénzügyi számításokkal alátámasztottan kérheti.
(4) A kiszervezési engedély időbeni hatályának meghosszabbítására irányuló kérelem új kiszervezési engedély iránti kérelemnek minősül.
(5) A kiszervezésre irányuló szerződésnek a Hivatal engedélyében foglaltakkal ellentétes rendelkezése semmis.
(6) A kiszervezési engedély alapján lefolytatott pályázati eljárás kiírási dokumentációjában rögzíteni kell, hogy a kiírás a Hivatal kiszervezési engedélye alapján történik, és ismertetni kell azokat az engedélyben foglalt feltételeket, amelyek hiányában a szerződés nem jöhet létre.
(7) A víziközmű-szolgáltató a kiszervezési engedély alapján megkötött szerződésben a kiszervezési engedély számának feltüntetése mellett nyilatkozni köteles arról, hogy a szerződés tartalma megfelel a Hivatal által kiadott engedélyben foglaltaknak.
(8) A kiszervezésre irányuló szerződés az engedélynek való megfelelősége esetén sem köthető meg, ha a Vksztv. 45. § (2) bekezdése szerinti feltétel a szerződés megkötése esetén már nem teljesülne.
(9) Ha a kiszervezési engedéllyel összhangban a víziközmű-szolgáltató több kiszervezésre irányuló szerződést köt, az (1) bekezdésben meghatározott időtartamot az első szerződés hatálybalépésétől kell számítani.
(10) Ha a kiszervezésre irányuló szerződést a víziközmű-szolgáltató a kiszervezési engedély jogerőre emelkedésétől számított 1 éven belül nem köti meg, a Hivatal által kiadott engedély hatályát veszti.
46. § (1) Ha a víziközmű-szolgáltató az ellátási területének kiterjesztése során az érintett felhasználók többsége tekintetében a víziközmű-üzemeltetés 49. § (1) bekezdés 1–2. pontja szerinti tevékenységei közül az egyiket, vagy a 49. § (1) bekezdés 3–8. pontja szerinti tevékenységek közül kettőnél többet kiszervezés útján kívánja megoldani, a Hivatal az adott víziközmű-szolgáltatási ágazatra vonatkozó működési engedély kiadását megtagadja.
(2) Ha a víziközmű-szolgáltató az (1) bekezdésben meghatározott tevékenységeket kiszervezési engedély nélkül vagy attól eltérően szervezi ki, a Hivatal a víziközmű-szolgáltató működési engedélyét – az egyéb jogkövetkezmények alkalmazása mellett – az adott ellátási terület vonatkozásában visszavonhatja.
(3) Az (1) bekezdés tekintetében a felhasználók számosságát a Vksztv. 1. melléklete szerinti képlet alapján kiszámított felhasználói egyenérték szerint kell figyelembe venni.
47. § (1) Ha a víziközmű-szolgáltató a kiszervezési engedély alapján megköti a kiszervezésre irányuló szerződést vagy annak módosítását, az elfogadó jognyilatkozat a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (a továbbiakban: Ptk.) 6:69. § (1) bekezdése szerinti hatályossá válását követő 30 napon belül köteles annak egy példányát a Hivatal részére tájékoztatásul megküldeni.
(2) A kiszervezés megvalósulása esetén a Hivatal a víziközmű-szolgáltatási díjra vonatkozó javaslatában az engedélyben elismert, a kiszervezhető tevékenységre fordítható maximális összeget veszi figyelembe, amennyiben az eltér az előző évi költségektől.
48. § (1) A víziközmű-szolgáltató az 50. §-ban foglalt tevékenységek kiszervezése esetén a megkötött szerződés vagy annak módosítása egy példányát a szerződés létrejöttét követő 15 napon belül a Hivatal részére megküldi.
(2) Ha az (1) bekezdésben meghatározott szerződés nem írásban jött létre, a víziközmű-szolgáltató az elvégzett tevékenységről, a kiszervezés összegéről, valamint a kiszervezett tevékenységet ellátóról az (1) bekezdésben foglalt határidőben, írásban tájékoztatja a Hivatalt.
49. § A Hivatal előzetes engedélye szükséges az ellátási területre vonatkozó, víziközmű-üzemeltetés alábbi tevékenységeinek részben vagy egészben történő kiszervezéséhez:
1. víziközmű napi üzemben tartása,
2. közműves ivóvízellátást biztosító víziközmű közegészségügyi kockázattal járó, vezetékhálózati hibaelhárítása,
3. víziközmű hibaelhárítási ügyelet biztosítása,
4. ügyfélszolgálati tevékenység,
5. bekötési vízmérő leolvasása,
6. díjbeszedés,
7. felhasználási hely ellenőrzése,
8. bekötési vízmérő cseréje,
9. felhasználási helyen szüneteltetés érdekében végzett beavatkozás,
10. bekötési vízmérő javítása, felújítása,
11. ivóvízhálózat veszteségmérése és -elemzése,
12. szennyvízcsatorna-hálózat kamerás vizsgálata,
13. szennyvízcsatorna-hálózatokat terhelő idegen vizek feltárása,
14. ivóvízhálózat mosatása,
15. szennyvízhálózat mosatása,
16. víziközmű-üzemeltetési tevékenységgel összefüggő laborvizsgálatok végzése a radioaktivitás-vizsgálatok kivételével,
17. létfontosságú rendszerelem védelme,
18. víziközmű-üzemeltetés teljes körű informatikai üzemirányítása.
50. § (1) A Hivatalt a szerződés létrejöttét követő 30 napon belül, a szerződés másolatának megküldésével tájékoztatni kell az ellátási területre vonatkozó víziközmű-üzemeltetés alábbi tevékenységeinek részben vagy egészben történő kiszervezéséről:
1. számlakészítés, számlafeldolgozás,
2. számla és levélküldemények előkészítő feldolgozása, nem postai kézbesítése,
3. könyvelés, bérszámfejtés, társadalombiztosítási ügyintézés,
4. víziközmű-üzemeltetés körében felmerülő és azzal kapcsolatos rendszeres fuvarozási és szállítmányozási feladatok végzése,
5. víziközmű-hálózati elemek szervizelése, felújítása és javítása, különösen nyomásszabályozók, tűzcsapok, elzáró szerelvények, szennyvízátemelők, vákuumgépházak, szagtalanító és szagcsökkentést biztosító berendezések, fővezetékek kitakarás nélküli javítása,
6. ivóvízellátás speciális tárgyi eszközeinek, gépeinek és berendezéseinek, ezen belül szivattyúknak, kompresszoroknak, fertőtlenítő berendezéseknek, víztisztítási technológiák berendezéseinek, vízbeszerzés létesítményeinek, víztárolás létesítményeinek szervizelése, felújítása és javítása,
7. szennyvíztisztítás speciális tárgyi eszközeinek, gépeinek és berendezéseinek, ezen belül szivattyúknak, kompresszoroknak, fúvóknak, gázmotoroknak, gépi rácsoknak és szűrőknek, szennyvíztisztítás célgépeinek, iszapvíztelenítés célgépeinek, iszapkezelés célgépeinek szervizelése és javítása,
8. energiaellátás, vezérlés és adattovábbítás speciális tárgyi eszközeinek, gépeinek és berendezéseinek, ezen belül transzformátoroknak, aggregátoroknak, kapcsolószekrényeknek, frekvenciaváltóknak, irányítástechnikai berendezéseknek, adattovábbítást és vezérlést biztosító berendezéseknek a szervizelése, felújítása és javítása.”
17. § Az R. 14/A. alcímének címe helyébe a következő rendelkezés lép:
„14/A. Az átmeneti díj megállapítása”
18. § Az R. 55/A. §-a helyébe a következő rendelkezés lép, és az R. a következő 55/B. §-sal egészül ki:
„55/A. § (1) Ha a bejelentő az 55. § (5) bekezdése alapján előírtak teljesítését vállalja,
a) gondoskodik a vízmérési hely kialakításáról és
b) benyújtja az 5. melléklet szerinti tervet.
(2) A víziközmű-szolgáltató az (1) bekezdés b) pontjában meghatározott terv alkalmasságáról annak benyújtásától számított 15 napon belül nyilatkozik.
(3) Ha a benyújtott terv az 5. mellékletben foglaltaknak nem felel meg vagy a bekötés megvalósítására nem alkalmas, a víziközmű-szolgáltató írásos indokolással ellátva a terv kiegészítését vagy új terv benyújtását kérheti.
55/B. § (1) A kiásott, nyílt és biztonságos munkavégzésre alkalmas munkaárokban a bekötővezeték kiépítését, fertőtlenítését, a helyszíni szemlét, a nyomáspróbát, a működőképességi és vízzárósági próbát, a geodéziai bemérést és a vízmérési helyen a bekötési vízmérő beszerelését a víziközmű-szolgáltató vagy az általa megbízott vállalkozó végzi. Ezek költségét, illetve díját az igénybejelentő köteles megelőlegezni.
(2) A víziközmű-szolgáltató vagy az általa megbízott vállalkozó az elszámolás alapjául szolgáló bekötési vízmérőt vagy mellékvízmérőt, a számlázás alapjául szolgáló mellékvízmérőt, telki vízmérőt, valamint szennyvízmennyiség-mérőt (a továbbiakban együtt: elszámolás alapjául szolgáló fogyasztásmérő) az üzembe helyezésekor illetéktelen beavatkozás, leszerelés megakadályozása céljából plombával vagy leszerelést megakadályozó zárral látja el.
(3) A víziközmű-szolgáltató hozzájárulása nélkül végzett bekötés esetén az építtetőt a víziközmű-szolgáltató a jogkövetkezményekre történő figyelemfelhívással egyidejűleg, írásban, igazolható módon felszólítja a létesítmény szükség szerinti átalakítására, ha azzal a bekötés műszaki szempontból alkalmassá válik, és a víziközmű-szolgáltatás biztosításának egyéb akadálya nincs.
(4) A víziközmű-szolgáltató indokolt kérelmére a járási (fővárosi kerületi) hivatal (a továbbiakban együtt: járási hivatal) a felhasználót kötelezi a víziközmű-szolgáltató tudomása nélkül végzett bekötés, az elválasztott rendszerű szennyvízhálózat csapadék és egyéb külső vízterhelésének megszüntetésére, a bekötéssel összefüggő műtárgy, berendezés, felszerelés elbontására, leszerelésére vagy átalakítására, továbbá a házi ivóvízhálózat vagy házi szennyvízhálózat eredeti állapotnak megfelelő visszaállítására.”
19. § Az R. 56. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) A közszolgáltatási szerződést közműves ivóvízellátás, valamint közműves szennyvízelvezetés és -tisztítás esetén a felhasználó – amennyiben a felhasználási hely megfelel a Vksztv. 55. § (6) bekezdésében foglalt feltételeknek – 30 napos határidővel felmondhatja. Ha a szerződést az ingatlant egyéb jogcímen használó mondja fel, előzetesen a tulajdonos írásbeli hozzájárulását is be kell szereznie. A közszolgáltatási szerződés felmondása nem érintheti hátrányosan az ingatlanon más felhasználó által igénybe vett víziközmű-szolgáltatást.”
20. § Az R. 60. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„60. § (1) Ha a felhasználási helyen a felhasználó személye megváltozik, a korábbi és az új felhasználó a változást legkésőbb – a (6) bekezdésben foglalt kivétellel – a birtokátruházástól számított 15 napon belül kötelesek a víziközmű-szolgáltatónak az üzletszabályzatban foglaltak szerint bejelenteni és annak rendelkezései szerint eljárni.
(2) A korábbi felhasználó az (1) bekezdés szerinti bejelentés keretében a közszolgáltatási szerződését is felmondja. A felmondás az új felhasználóval létrejött közszolgálati szerződés hatálybalépése napján hatályosul.
(3) Az (1) bekezdés szerinti bejelentésének legalább a következőket kell tartalmaznia:
a) a felhasználási helyre vonatkozóan
aa) a felhasználási hely címe és felhasználó azonosító száma,
ab) a fogyasztásmérő berendezés gyári száma és
ac) a fogyasztásmérő berendezés mérőállása a birtokátruházás napján,
b) a korábbi felhasználó vonatkozásában
ba) Vksztv. 61. § (2) bekezdésében meghatározott adatai,
bb) új lakcíme és
bc) víziközmű-szolgáltatónál nyilvántartott felhasználói azonosító száma,
c) nyilatkozat a közszolgáltatási szerződés felmondásáról,
d) a felhasználó személyében bekövetkezett változás jogcíme,
e) az új felhasználó vonatkozásában a Vksztv. 61. § (2) bekezdésében meghatározott adatok,
f) a bejelentés kelte és
g) a korábbi felhasználó vagy annak helyén a (6) bekezdés szerinti bejelentő, valamint az új felhasználó aláírása.
(4) Az (1) bekezdés szerinti bejelentés egyúttal az új felhasználó közszolgáltatási szerződés megkötésére vonatkozó igényének is minősül.
(5) Az (1) bekezdés szerinti bejelentést a víziközmű-szolgáltató üzletszabályzatában meghatározott adattartalmú formanyomtatványon kell benyújtani. A víziközmű-szolgáltató a formanyomtatványt az ügyfélszolgálatán hozzáférhetővé teszi és honlapján elektronikusan letölthető formátumban közzéteszi, továbbá azt kérés esetén a korábbi felhasználó vagy az új felhasználó számára postai úton is megküldi.
(6) A felhasználó elhalálozása esetén az örökös az elhalálozás tényét legkésőbb annak tudomására jutása napjától számított 60 napon belül a víziközmű-szolgáltató számára az (5) bekezdésben meghatározott formanyomtatványon bejelenti. A bejelentésnek legalább az (3) bekezdés a) pontja, b) pont ba) alpontja, valamint d)–g) pontja szerinti adatokat, valamint a halotti anyakönyvi kivonat másolatát kell tartalmaznia. A bejelentés az örökös közszolgáltatási szerződés megkötésére vonatkozó igényének minősül.
(7) Ha a felhasználó a felhasználási helyen a víziközmű-szolgáltatás igénybevételével felhagy, a felhasználási hely tekintetében mindaddig felel a víziközmű-szolgáltatóval szemben a víziközmű-szolgáltatási szerződésben foglaltak teljesítéséért, amíg az (1) bekezdés szerinti bejelentést meg nem teszi vagy nem kéri a szüneteltetést.
(8) A bejelentés megtételének bizonyítása a felhasználót, a helyszíni ellenőrzés akadályoztatásának bizonyítása a víziközmű-szolgáltatót terheli.
(9) A felhasználó személyében történő változás esetén a víziközmű-szolgáltató a bejelentés kézhezvételét követő 30 napon belül helyszíni ellenőrzést tart és jegyzőkönyvben rögzíti a fogyasztásmérő berendezés állását és a mérőberendezés, illetve a leszerelést megakadályozó zár vagy plomba szemrevételezéssel megállapított állapotát, és minden lényeges tényt, adatot és nyilatkozatot. A jegyzőkönyvnek a felhasználó által aláírt egy példányát a víziközmű-szolgáltató a felhasználó részére átadja, másik példányát megőrizi, és az esetleges hatósági ellenőrzés vagy felhasználói panasz esetén az eljáró hatóságnak bemutatja.
(10) Az (1) bekezdés szerinti bejelentés napjától az új felhasználót terheli a közszolgáltatási szerződésben foglaltak teljesítése, ha a felhasználási helyen az előzetes írásbeli felszólítás ellenére a (9) bekezdésben meghatározott helyszíni ellenőrzést az új felhasználó vagy képviselője akadályozza.
(11) Ha a víziközmű-szolgáltató a (9) bekezdésben foglalt ellenőrzési feladatának a felhasználóváltás bejelentésétől számított 30 napon belül nem tesz eleget, nem hivatkozhat felhasználói szerződésszegésre, és ezen a jogcímen nem érvényesíthet igényt a felhasználóval szemben.”
21. § Az R. 61. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép, és a § a következő (5a) bekezdéssel egészül ki:
„(5) A felhasználónak a felajánlott 5 napos időtartamon belül meg kell határoznia azt az időpontot, amely számára megfelelő. Ha a megadott időtartamon belül nem tudja biztosítani a leolvasást, ezt a víziközmű-szolgáltató felé jeleznie kell legkésőbb az időtartam kezdetét megelőző napon.
(5a) Ha a fogyasztásmérő leolvasására legalább egy éven keresztül nem került sor, és a felhasználó a (7) bekezdés szerint nem jelentett be fogyasztásmérő állást, valamint távleolvasási adat sem áll rendelkezésre, a víziközmű-szolgáltató az ivóvíz- és a szennyvízmennyiséget az üzletszabályzatában meghatározott számítással vagy a legutolsó sikeres leolvasást megelőző 12 hónap átlagfogyasztását alapul véve állapítja meg, valamint bekötési mérővel rendelkező felhasználási helyek esetében a sikertelen leolvasást követően, legfeljebb 30 napon belül, a kibocsátott számlában, rögzített telefonhívás keretében vagy egyéb igazolható módon a víziközmű-szolgáltató köteles a felhasználó figyelmét felhívni arra, hogy legfeljebb két hónapon belül egyeztesse le a soron kívüli leolvasás időpontját, és tegye lehetővé annak elvégzését. A víziközmű-szolgáltató a soron kívüli leolvasás elvégzésére legalább heti egy munkanapon 20 óráig lehetőséget biztosít. Az értesítésnek tartalmaznia kell a víziközmű-szolgáltató időpont-egyeztetésre alkalmas elérhetőségét is.”
22. § Az R. 62. §-a következő (10a) bekezdéssel egészül ki:
„(10a) Ha a (9) bekezdés szerinti ellenőrzés során megállapításra kerül, hogy a (8) bekezdésben meghatározott mérési különbözetet meghaladó vízfogyasztást nem a csatlakozó, illetve házi ivóvízhálózati szakaszon keletkezett elszámolatlan vízvétel okozta, az ellenőrzés költségeit, valamint a bekötési vízmérő és a mellékvízmérők összesített fogyasztási különbözete alapján számított díjat a víziközmű-szolgáltató nem háríthatja át a felhasználókra.”
23. § Az R. 62. § (12) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(12) Ha valamely mellékszolgáltatási szerződéssel rendelkező, és a Vksztv. 52. § (2a) bekezdése szerinti elszámolási módot választó elkülönített vízhasználó
a) a mérésügyről szóló törvény végrehajtására kiadott kormányrendeletben előírt határidőn belül a mellékvízmérő hitelesítéséről nem gondoskodott,
b) három egymást követő alkalommal nem teszi lehetővé a (6) bekezdés c) pontja szerinti időpontban a mellékvízmérő leolvasását, vagy
c) 60 napot meghaladó fizetési késedelembe esett,
az egyéb jogkövetkezmények viselése mellett tűrni köteles, hogy a víziközmű-szolgáltató az adott felhasználási helyen a 72. § és a Vksztv. 58. § szerinti jogkövetkezményeket alkalmazza.”
24. § (1) Az R. 64. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(5) Ha a felhasználó az előzetes értesítés nélkül tett felkeresés alkalmával a bekötési vízmérő azonnali cseréjéhez nem járult hozzá, a víziközmű-szolgáltató a cserét úgy köteles előkészíteni, hogy a munkavégzés időpontjáról tértivevény szolgáltatással feladott levélben vagy egyéb igazolható módon legalább 15 nappal megelőzően értesíti a felhasználót. Az értesítésben a víziközmű-szolgáltató köteles felajánlani – az értesítés kézhezvételétől számított 8. napig – az ettől eltérő alkalomra vonatkozó időpont egyeztetés lehetőségét azzal, hogy a cserére legalább heti egy munkanapon május 1-től szeptember 30-ig 7 és 20 óra között, október 1-től április 30-ig 7 és 19 óra között lehetőséget biztosít.”
(2) Az R. 64. § (7) bekezdés e) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Az elszámolás alapjául szolgáló fogyasztásmérő cseréjével egyidejűleg írásban, elektronikusan vagy digitálisan rögzíteni kell:)
„e) a felhasználó vagy a képviselője, illetve a víziközmű-szolgáltató képviselőjének olvasható nevét és aláírását, illetve az aláírás esetleges megtagadásának tényét.”
(3) Az R. 64. § (9) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(9) Nem hivatkozhat a víziközmű-szolgáltató a felhasználónak a fogyasztásmérő állagmegóvásával kapcsolatos kötelezettsége megszegésére vagy a fogyasztásmérő leszerelését megakadályozó zár vagy plomba sérülésére, ha a víziközmű-szolgáltató nem tudja bizonyítani, hogy fogyasztásmérőt sérülésmentes állapotban, e rendeletben, valamint az üzletszabályzatban meghatározott módon adta át a felhasználónak, vagy ha a fogyasztásmérő nem a felhasználó kizárólagos őrizetében van.”
(4) Az R. 64. §-a a következő (13) bekezdéssel egészül ki:
„(13) A víziközmű-szolgáltató az üzletszabályzatában foglaltak szerint jogosult a bekötési vízmérőnek a mérésügyről szóló törvény végrehajtására kiadott kormányrendeletben meghatározott hitelesítési hatályán belüli cseréjére azzal, hogy erre legkorábban a bekötési vízmérő beépítését követő negyedik évben kerülhet sor.”
25. § Az R. 65. § (8) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(8) Ha a felhasználó a szolgáltatási díjat nem fizeti meg, a víziközmű-szolgáltató – a Vksztv. 58. §-ban meghatározott következményekre való figyelemfelhívás mellett – legalább kétszer írásban felszólítja a felhasználót fizetési kötelezettsége teljesítésére. A felszólításnak tartalmaznia kell a felhasználó azonosító számát, a felhasználó nevét, a felhasználó címét, a felhasználási hely címét, az elszámolás alapjául szolgáló fogyasztásmérő gyári számát, a szerződésszámot, a bizonylatszámot, az esedékességet, lejárt idejű tartozás összegét, valamint annak eredeti fizetési határidejét. A fizetésre történő második felszólítás felhasználó részére történő kézbesítése és a Vksztv. 58. §-ban meghatározott intézkedés alkalmazása között legalább 15 napnak el kell telnie. Az értesítésben a víziközmű-szolgáltató köteles meghatározni azt az 5 munkanapot, amely időszakon belül a közüzemi ivóvíz-szolgáltatás felfüggesztését vagy korlátozását végre kívánja hajtani.”
26. § Az R. 66. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Ha a felhasználó a számla tartalmát vitatja, a víziközmű-szolgáltatónál kifogást emelhet. A kifogás bejelentésének a számla kiegyenlítésére akkor van halasztó hatálya, ha azt a felhasználó a fizetési határidő lejártát megelőzően közölte, és a számlán feltüntetett mennyiség alapján számított havi fogyasztás az előző 12 hónap havi átlagfogyasztásának 150 százalékát meghaladja.”
27. § Az R. 67. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(5) Ha a bekötési vízmérő, a telki vízmérő vagy a mellékvízmérő rongálása, jogellenes eltávolítása vagy a felhasználó egyéb, a vízmérő működését befolyásoló magatartása miatt a felhasznált ivóvíz mennyiségét méréssel nem lehet megállapítani, az elszámolt ivóvíz mennyiségét a vízmérő névleges térfogatárama alapján, számítással kell megállapítani. Ebben az esetben az elszámolás időtartama nem haladhatja meg az évi 500 órát.”
28. § Az R. 25. alcíme a következő 67/A. §-sal egészül ki:
„67/A. § (1) Házi, illetve csatlakozó ivóvíz- és szennyvízhálózat meghibásodása esetén, ha a hibára utaló jelet
a) a víziközmű-szolgáltató a fogyasztásmérő leolvasásakor, cseréje vagy a felhasználási helyen tartott ellenőrzés során észlelte, lehetőleg a helyszínen vagy ha a helyszíni tájékoztatás akadályba ütközik, haladéktalanul, írásban igazolható módon vagy rögzített telefonbeszélgetés útján köteles tájékoztatni a felhasználót a tapasztaltakról és a felhasználó feladatairól,
b) a felhasználó észlelte, köteles a víziközmű-szolgáltatónak az aktuális mérőállás megjelölésével haladéktalanul bejelenteni a hibát, illetve a hiba kijavításáról azonnal gondoskodni.
(2) A víziközmű-szolgáltató a felhasználó bejelentésének közlésétől számított 5 napon belül köteles helyszíni ellenőrzést kezdeményezni. Az értesítésben a víziközmű-szolgáltató felhívja a felhasználó figyelmét az időpont-egyeztetés lehetőségére azzal, hogy az ellenőrzésre legalább heti egy munkanapon 20 óráig lehetőséget biztosít, valamint a víziközmű-szolgáltató időpont-egyeztetésre alkalmas elérhetőségére. A helyszíni ellenőrzés lefolytatásában a felhasználó köteles együttműködni, ellenkező esetben az (5) bekezdésben foglaltak nem alkalmazhatóak.
(3) A felhasználó köteles a víziközmű-szolgáltató számára a hiba keletkezésének helyét ellenőrizhető módon bemutatni és a javítást számlával igazolni.
(4) A helyszíni ellenőrzés során rögzíteni kell, hogy a meghibásodás következtében elfolyt ivóvíz a szennyvíz törzshálózatba jutott-e vagy a környezetben elszivárgott.
(5) Ha a helyszíni ellenőrzés megállapítja a házi ivóvízhálózatból a környezetbe történő elszivárgás tényét, a meghibásodási időszakban elvezetett szennyvíz mennyiségét közműves szennyvízmennyiség-mérő alkalmazása hiányában a meghibásodás bejelentését megelőző utolsó mérőleolvasás időpontját megelőző 12 hónap összes ivóvízfogyasztásából az egy napra számított átlagfogyasztás és a meghibásodás időtartama alatt eltelt napok számának szorzataként kell meghatározni. A meghibásodás időszakának a bejelentés dátumát megelőző utolsó mérőleolvasás időpontjától a hiba kijavításának napjáig, de legfeljebb a bejelentést követő 30. napig terjedő időszakot kell tekinteni. A meghibásodás idejére számított szennyvíz mennyisége nem lehet több, mint a fogyasztásmérő által mért ivóvíz mennyisége.
(6) A házi ivóvízhálózat, illetve csatlakozó ivóvízhálózat meghibásodási időszakban felhasznált ivóvíz mennyiségét a Vksztv. 52. § (1) és (2a) bekezdésében szabályozottak szerint kell elszámolni.
(7) A felek a helyszíni ellenőrzés lezárását követő 15 napon belül kötelesek egymással elszámolni.”
29. § Az R. 72. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A víziközmű-szolgáltató és a felhasználó eltérő írásos megállapodásának hiányában a lakossági felhasználóval szemben a közüzemi ivóvíz-szolgáltatás felfüggesztésére vagy korlátozására csak olyan időpontban kerülhet sor, amelyről a víziközmű-szolgáltató a lakossági felhasználót – a 65. § (8) bekezdése szerint – előre értesítette.”
30. § Az R. 86. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A kiásott, nyílt és biztonságos munkavégzésre alkalmas munkaárokban a szennyvíz-bekötővezeték létesítését, annak a már üzemeltetett szennyvíz törzshálózatra való bekötését a víziközmű-szolgáltató vagy az általa megbízott építési kivitelezés jogosultsággal rendelkező vállalkozó végzi. A bekötővezeték létesítésének díját a megrendelő köteles megelőlegezni.”
31. § (1) Az R. 89. §-a a következő (6a) bekezdéssel egészül ki:
„(6a) Az üzletszabályzat módosítására az üzletszabályzat jóváhagyására vonatkozó eljárási szabályokat kell alkalmazni.”
(2) Az R. 89. §-a a következő (8) bekezdéssel egészül ki:
„(8) A víziközmű-szolgáltató az üzletszabályzatát évente köteles felülvizsgálni. Az üzletszabályzat felülvizsgálatának ki kell terjednie a jogszabályok és a kapcsolódó szabályzatok változására és a víziközmű-szolgáltató által alkalmazott működési gyakorlatból eredő változásokra, valamint szerződéses rendszerekre. Ha a felülvizsgálat során a víziközmű-szolgáltató megállapítja, hogy a változás a jóváhagyott üzletszabályzat tartalmát lényegesen érinti, köteles a módosítást átvezetni, és a változásokkal egységes szerkezetbe foglalt üzletszabályzat tervezetét haladéktalanul benyújtani a Hivatalhoz jóváhagyásra.”
32. § Az R. 90. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(5) A víziközmű-szolgáltató megállapítja a szolgáltatási kapacitást (kvótát vagy kontingenst), amely alapján a víziközmű-fejlesztési hozzájárulás megfizetésre kerül. A hozzájárulás megfizetését követően válik jogosulttá a felhasználó a szolgáltatás igénybevételére.”
33. § Az R. 90/A. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A Terv célja, hogy a víziközmű-szolgáltatási ágazat közművagyonának műszaki állapota olyan színvonalú legyen, hogy a víziközmű-szolgáltatás folyamatosan, költséghatékonyan és hosszútávon biztosítható legyen.”
34. § Az R. 90/C. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„90/C. § (1) A beruházási tervrész, valamint a felújítási és pótlási tervrész az alábbi felsorolás szerinti bontásban tartalmazza a benyújtás évét követő 15 évre vonatkozó elvégzendő feladatokat:
a) I. ütem: 1. év,
b) II. ütem: 2–5. év,
c) III. ütem: 6–15. év.
(2) Az I. ütemben a tervezési időszakban előre nem látható körülmények miatt a rendkívüli helyzetből adódó azonnali feladatok elvégzésére a (3) bekezdésben foglalt kivétellel a ténylegesen rendelkezésre álló forrás 1–15 százaléka tervezhető.
(3) Ha a víziközmű-rendszer műszaki állapota vagy a rendelkezésre álló forrás mértéke alapján indokolt, a rendkívüli helyzetből adódó azonnali feladatok elvégzésére az I. ütemben ténylegesen rendelkezésre álló forrásnak a (2) bekezdésben előírt 1–15 százaléka feletti összeg is tervezhető. A 15 százalék mértéket meghaladó összeg tervezésének szükségességét a Tervben kell alátámasztani hibastatisztikákra, illetve üzemeltetési tapasztalatokra alapozva.
(4) Az I. ütemben jóváhagyott feladatok átütemezése és az azokhoz rendelt források átcsoportosítása, vagy előre nem tervezett feladat megvalósítása a rendkívüli helyzetből adódó azonnali feladatok elvégzésére elkülönített kereten felül az ütemben rendelkezésre álló forrás 20 százalékáig a Hivatal tájékoztatásával, 20 százalékát meghaladó mértékben a Hivatal előzetes hozzájárulásával az alábbi feltételek alapján végezhető el:
a) a jóváhagyott feladatok megvalósítása valamilyen külső oknál fogva ellehetetlenült,
b) a jóváhagyott feladatok fontossági sorrendje megváltozik, ezáltal az I. ütemből átkerül az adott feladat a II. vagy a III. ütembe, illetve a jóváhagyott II. és III. ütemben meghatározott feladat megvalósítása kap elsőbbséget,
c) az uniós társfinanszírozásban megvalósuló feladathoz kapcsolódóan az ellátásért felelősnek a Terv készítésekor előre nem ismert további feladatokat kell végrehajtania, vagy
d) a jóváhagyott Tervben nem szereplő új feladat megvalósítása indokolt és annak megvalósítására a jóváhagyott Terv szerinti pénzügyi forrás fedezetet nyújt vagy további pénzügyi forrás áll rendelkezésre.
(5) A jóváhagyott II. és III. ütemekben ismertetett feladatok vonatkozásában szükséges átütemezésre a következő Terv benyújtásakor van lehetőség.
(6) A (4) bekezdésben meghatározott esetben a Terv elkészítésére és benyújtására kötelezett a hozzájárulás iránti kérelemmel együtt a Hivatalnak megküldi a jóváhagyott Terv módosítását.
(7) A Hivatal a (4) bekezdés c) pontjában meghatározott esetben a hozzájárulásról soron kívül dönt.”
35. § Az R. 90/F. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„90/F. § (1) A Hivatal megtagadja a felújítási, pótlási, illetve beruházási tervrész
a) jóváhagyását az I. ütem vonatkozásában, ha a bemutatott pénzügyi források alapján az I. ütem végrehajtása nem biztosított, vagy
b) bármely ütemét, ha annak megvalósítása jogszabályokkal ellentétes.
(2) A Hivatal megtagadhatja a felújítási, pótlási, illetve a beruházási tervrész bármely ütemének a jóváhagyását, ha a pénzügyi források bemutatása hiányos.”
36. § Az R. 94/A. §-a a következő (4) és (5) bekezdéssel egészül ki:
„(4) A víziközmű-szolgáltató aláírásra jogosult vezető tisztségviselője vagy tisztségviselői által aláírt Szabályzatot papír alapon egy példányban kell jóváhagyásra benyújtani. Ha víziközmű-szolgáltató a Szabályzat módosítását kéri, olyan példány benyújtása is szükséges, amelyből egyértelműen megállapíthatóak a tervezett módosítások.
(5) A Szabályzat jóváhagyásra irányuló kérelemhez mellékelni kell a Szabályzat tervezetét, valamint az igazgatási szolgáltatási díj átutalását igazoló dokumentum egy másolati példányát.”
37. § (1) Az R. 1. melléklete helyébe az 1. melléklet lép.
(2) Az R. 2. melléklete helyébe a 2. melléklet lép.
(3) Az R. 3. melléklete helyébe a 3. melléklet lép.
(4) Az R. 4. melléklete helyébe a 4. melléklet lép.
38. § Az R. 7. melléklete 3. Az üzletszabályzatok kötelező tartalmi követelményei című pontja a következő 4a. alponttal egészül ki:
„4a. A bekötési vízmérő hitelesítési hatályán belüli cseréjére vonatkozó szabályok.”
39. § Az R.
1. 4. § (1) bekezdésében és a (3) bekezdés g) pontjában, az 5. § (2) bekezdés a) pontjában, a 7. § (2) bekezdésében, a 10. § (2) bekezdésében és a 12. § (1) bekezdésében a „kiírási” szövegrész helyébe a „pályázati kiírási” szöveg,
2. 4. § (6) bekezdésében a „Vksztv. 35. § (1) bekezdése szerinti engedély” szövegrész helyébe a „Vksztv. szerinti működési engedély” szöveg,
3. 5. § (2) bekezdés b) pontjában a „vízjogi és víziközmű-szolgáltatói működési engedélyeinek” szövegrész helyébe a „víziközmű-szolgáltatói engedélyének” szöveg,
4. 8. §-ban a „víziközmű-szolgáltatók” szövegrész helyébe a „pályázók” szöveg,
5. 9. § (4) bekezdés c) pontjában az „alkalmazottja vagy felügyelő,” szövegrész helyébe az „alkalmazottja, könyvvizsgálója vagy felügyelő,” szöveg,
6. 9. § (5) bekezdésében az „alkalmazottja, helyi önkormányzati képviselő, vagy országgyűlési képviselő” szövegrész helyébe az „alkalmazottja, vagy országgyűlési képviselő” szöveg,
7. 13. § (2) bekezdés c) pontjában a „pályázó” szövegrész helyébe a „pályázók” szöveg,
8. 15. § (1) bekezdésében a „pályázóval, akinek a víziközmű-szolgáltatói működési engedélyének kiadását a Hivatal a Vksztv. 36. § (1) bekezdése alapján megtagadja.” szövegrész helyébe a „pályázóval, aki nem rendelkezik jogerős víziközmű-szolgáltatói engedéllyel.” szöveg,
9. 18. § (1) bekezdés 10. alpontjában a „90 nappal” szövegrész helyébe a „120 nappal” szöveg,
10. 19. § (5) bekezdésében az „Amennyiben a közérdekű üzemeltető” szövegrész helyébe a „Ha az engedélyezett fejlesztés ellenértékének kivételével a közérdekű üzemeltető” szöveg,
11. 31. § (1) bekezdésében az „A kérelmező műszaki” szövegrész helyébe az „A víziközmű-szolgáltatói engedélyezési eljárásban a kérelmező műszaki” szöveg,
12. 31. § (2) bekezdésében az „A kérelmező szervezeti” szövegrész helyébe az „A víziközmű-szolgáltatói engedélyezési eljárásban a kérelmező szervezeti” szöveg,
13. 31. § (3) bekezdésében az „A kérelmező személyi” szövegrész helyébe az „A víziközmű-szolgáltatói engedélyezési eljárásban a kérelmező személyi” szöveg,
14. 34. § (1) bekezdésében az „A Hivatal az engedélyezési eljárás során” szövegrész helyébe az „A Hivatal a víziközmű-szolgáltatói és működési engedélyezési eljárás során” szöveg,
15. 34. § (3) bekezdésében az „az engedély iránti kérelem” szövegrész helyébe az „a víziközmű-szolgáltatói engedély iránti kérelem” szöveg,
16. 37. §-ban a „működési engedélyét” szövegrész helyébe a „víziközmű-szolgáltatói engedélyét” szöveg,
17. 38. § (1) bekezdésében az „A működési engedéllyel rendelkező víziközmű-szolgáltató” szövegrész helyébe az „A víziközmű-szolgáltató”, és az „a működési engedélyének módosítását” szövegrész helyébe az „a víziközmű-szolgáltatói engedélyének módosítását” szöveg,
18. 50/A. § (1) bekezdésében a „tartós adathordozón mellékeli” szövegrész helyébe a „tartós adathordozón, szerkeszthető formátumban mellékeli” szöveg,
19. 50/A. § (2) bekezdésében az „ellátásért felelős köteles” szövegrész helyébe az „ellátásért felelős legkésőbb a próbaüzem lezárásának napjáig köteles” szöveg;
20. 55. § (3) bekezdés d) pontjában „a műszaki feltételei, vagy” szövegrész helyébe „a műszaki feltételei,” szöveg,
21. 55. § (5) bekezdésében az „Az igénybejelentést követő” szövegrész helyébe az „Az (1) bekezdés szerinti hiánytalan igénybejelentést követő” szöveg,
22. 63. § (6) bekezdés c) alpontjában a „következtében a környezetben elszivárgott” szövegrész helyébe a „következtében a 67/A. § (5) bekezdésében meghatározott mennyiséget meghaladóan a környezetben elszivárgott” szöveg,
23. 64. § (3) bekezdésében a „telki vízmérő tulajdonjoga” szövegrész helyébe a „telki vízmérő, valamint szennyvízmennyiség-mérő tulajdonjoga” szöveg,
24. 67. § (4) bekezdésében a „szennyvíz mennyiség legfeljebb” szövegrész helyébe a „szennyvízmennyiség – a víziközmű-szolgáltató és a felhasználó eltérő megállapodása hiányában – legfeljebb” szöveg,
25. 72. § (2) bekezdésében a „biztosításáról közterületi vízkivételi helyen vagy egyéb módon gondoskodni kell” szövegrész helyébe a „biztosításáról a Vksztv. 58. § (10) bekezdésében meghatározott módon és mértékben gondoskodni kell” szöveg,
26. 84. § (7a) bekezdésében a „szerződés megszűnik” szövegrész helyébe a „szerződés – e rendelet eltérő rendelkezése hiányában – megszűnik” szöveg,
27. 85/A. § (1) bekezdésében a „szennyvizét a törzshálózatba” szövegrész helyébe a „szennyvizét – közvetlenül vagy közvetve – a törzshálózatba” szöveg,
28. 90. § (3) bekezdésében az „A hozzájárulás mértéke” szövegrész helyébe az „A víziközmű-fejlesztési hozzájárulás mértéke” szöveg,
29. 90/A. § (1) bekezdésében az „A gördülő fejlesztési terv (a továbbiakban: Terv) víziközmű-szolgáltatási ágazaton belül víziközmű-rendszerenként” szövegrész helyébe az „A gördülő fejlesztési terv (a továbbiakban: Terv) víziközmű-rendszerenként” szöveg,
30. 90/B. § (1) bekezdésében a „kötelezettsége a Vksztv. 9. § (3) bekezdése szerint” szövegrész helyébe a „kötelezettsége a Vksztv. 5/G. § szerint” szöveg,
31. 96. § (2) bekezdésében a „VII./A Fejezet” szövegrész helyébe a „VII./A Fejezet és a 49. § (3) bekezdés” szöveg,
32. 101. § (1) bekezdésében „A Hivatalhoz 2015. évben jóváhagyásra” szövegrész helyébe „A Hivatalhoz jóváhagyásra” szöveg,
33. 101. § (2) bekezdésében a „90/C. § (2) bekezdése” szövegrész helyébe a „90/C. § (4) bekezdése” szöveg
lép.
40. § Hatályát veszti az R.
a) 1. § 43. pontjában az „a csatlakozó ivóvíz-, illetve szennyvízhálózatok,” szövegrész,
b) 2. § (3) bekezdése,
c) 3. § (5) bekezdés 10. pontja,
d) 14. §-a,
e) 33. §-a,
f) 35. §-a,
g) 36. §-a,
h) 40. §-a,
i) 62. § (4) bekezdésében a „legfeljebb 2000 négyzetméter alapterületű ingatlanok esetében, árutermelést részben sem szolgáló” szövegrész,
j) 67. § (5)–(12) bekezdése,
k) 86. § (3) bekezdése,
l) 90/D. §-a.
41. § (1) Ez a rendelet – a (2) bekezdés szerinti kivétellel – a kihirdetését követő 3. napon lép hatályba.
(2) A 20. § 2017. július 1-jén lép hatályba.
42. § E rendelet a belső piaci szolgáltatásokról szóló, 2006. december 12-i 2006/123/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvnek való megfelelést szolgálja.
„1. melléklet az 58/2013. (II. 27.) Korm. rendelethez
Üzemeltetési szerződés minimális tartalmi követelményei
Az üzemeltetési szerződés tartalmazza:
1. az ellátásért felelős, illetve a Vksztv. 5/G. § szerint az ellátásért felelősök képviseletében eljáró és a víziközmű-szolgáltató megnevezését, címét, székhelyét,
2. az ellátásért felelős és a víziközmű-tulajdonos eltérése esetén a tulajdonos megnevezését, címét, székhelyét,
3. az üzemeltetés jogcímét, a felek erre vonatkozó akaratnyilvánítását, nyilatkozatát,
4. a víziközmű-üzemeltetési jogviszony létrejöttét megalapozó pályázati eljárásra, vagy a pályázat nélküli szerződéskötésre feljogosító körülményre történő pontos utalást,
5. amennyiben az üzemeltetési szerződés megkötéséhez, módosításához, illetve megszüntetéséhez előzetesen valamely belső döntéshozóként eljáró szerv döntése, illetve felhatalmazása szükséges, akkor annak pontos megjelölését,
6. az üzemeltetés megkezdésének időpontját,
7. a víziközmű-működtetéssel kapcsolatos általános jogokat és kötelezettségeket, ezen belül:
a) a víziközmű-üzemeltetéssel kapcsolatos szakmai követelmények leírását,
b) a víziközművek rekonstrukciójára, felújítására vonatkozó kötelezettségek megosztását,
c) a víziközmű tulajdonosát terhelő víziközmű-fejlesztési kötelezettségeket és a szükséges vagy várható fejlesztések ütemtervét,
8. a szerződés érvényességére és időbeli hatályára vonatkozó információkat,
9. a szerződés módosításának feltételeit,
10. az egészséget nem veszélyeztető és a biztonságos munkavégzésre vonatkozó más jogszabályok előírásainak érvényesítését szolgáló szabályokat,
11. az ellátási terület pontos megjelölését,
12. a víziközmű-üzemeltetés személyi feltételeit,
13. a víziközmű-üzemeltetés tárgyi feltételeit, ezen belül
a) a víziközmű-üzemeltetéshez átadott víziközművek és egyéb eszközök átadás-átvételi jegyzőkönyvét, amely tételesen tartalmazza
aa) a műszaki azonosításra vonatkozó adatokat,
ab) az átadáskor fennálló bruttó, nettó és könyv szerinti értékeket,
ac) az alkalmazott értékcsökkenési leírási kulcsokat,
ad) az átadott eszközök használata körében felmerülő jogokat és kötelezettségeket;
14. az esetleges kiszervezés mértékét, módját,
15. a víziközmű-üzemeltetés pénzügyi feltételeit, ezen belül
a) a víziközmű-szolgáltatót terhelő, az ellátásért felelős irányában fennálló pénzügyi kötelezettségeket,
b) a szerződés hatálya alatt megvalósításra kerülő víziközmű-fejlesztések eredményeként létrejött vagyontárgyak üzemeltetésre való átvételének rendjét,
c) a szerződés megszűnése vagy megszüntetése esetén a használatba adott víziközmű-vagyonnal való elszámolás rendjét,
16. a szerződésszegés következményeit,
17. a szerződés megszűnésére, megszüntetésére vonatkozó rendelkezéseket,
18. a szerződés Vksztv. 32. § (4) bekezdésében rögzített hatályvesztése alkalmával az ellátásért felelősre és a víziközmű-szolgáltatóra háramló kötelezettségeket, jogokat és garanciákat, különös tekintettel a birtokátruházás, az adatszolgáltatás és az elszámolás zökkenőmentes lebonyolítására,
19. a víziközmű-szolgáltatással összefüggő tájékoztatási kötelezettségeket, ellenőrzési jogosultságokat, a tájékoztatás és ellenőrzés rendjét, terjedelmét,
20. a szavatossági jogokat és kötelességeket,
21. a környezetvédelmi, természetvédelmi és vízvédelmi követelmények meghatározását,
22. a kockázat és a kárveszély viselésének módját, valamint a vagyonvédelmi előírásokat,
23. a víziközmű-szolgáltatót, illetve a víziközmű tulajdonost a Ptk. 6:142. §–6:152. §-a szerint terhelő kártérítési felelősségre vonatkozó sajátos rendelkezéseket,
24. a víziközmű vagyonbiztosításának kötelezettségére vonatkozó rendelkezéseket, a víziközmű-szolgáltató felelősségbiztosítására vonatkozó rendelkezéseket,
25. az építési koncesszióra irányuló szerződésnek az építési koncesszió keretében megépülő víziközmű tekintetében tartalmaznia kell különösen,
a) a koncessziós tevékenység gyakorlására vonatkozó jogosultság igazolását,
b) a megépülő vagyontárgyak (vízilétesítmények) tulajdonjogára, az állami tulajdonba, illetve önkormányzati törzsvagyonba történő átadás-átvételre vonatkozó szándéknyilatkozatokat.”
„2. melléklet az 58/2013. (II. 27.) Korm. rendelethez
1. A víziközmű-szolgáltatói engedélykérelem formanyomtatványa
| A víziközmű-szolgáltatói engedélyhez benyújtandó kérelem | |||||||||
| Hivatali használatra (Hivatal tölti ki) | |||||||||
| Iktatószám | |||||||||
| Beérkezés időpontja | |||||||||
| Eljárási díj befiz.biz. csatolva | |||||||||
| KÉRELEM: | |||||||||
| A Vksztv. 35. §-ában foglaltak alapján kérem a tisztelt Hivatalt, hogy az alábbiakban részletesen megjelölt általános, valamint a mellékelt részletes szakmai adatok alapján a víziközmű-szolgáltatói engedély kérelmemet jóváhagyni szíveskedjen: | |||||||||
| I. | A kérelem tárgya | Megjegyzés | |||||||
| 1. | Víziközmű-szolgáltatói engedély | □ | |||||||
| 2. | Víziközmű-szolgáltatói engedély módosítása | □ | |||||||
| II. | A kérelmező adatai | ||||||||
| 1. | Kérelmező megnevezése (Teljes név) | ||||||||
| Rövid név | |||||||||
| Cégjegyzékszám | |||||||||
| 2. | Székhely | Település | |||||||
| Utca | |||||||||
| Házszám | |||||||||
| Irányító- szám | |||||||||
| A képviselő | Neve | ||||||||
| Beosztása | |||||||||
| Telefon | |||||||||
| 3. | Társasági szerződés/alapszabály | □ | |||||||
| III. | Az engedélyezés általános feltételei alapján benyújtandó dokumentumok | ||||||||
| 1. | Külön jogszabályban meghatározott igazgatási szolgáltatási díj Hivatal részére történő befizetésének igazolása | □ | |||||||
| 2. | Víziközmű-szolgáltatáshoz kapcsolódó felelősségbiztosítás igazolása | □ | |||||||
| 3. | Kérelmező nyilatkozata arról, hogy csődeljárás vagy felszámolási eljárás alatt nem áll | □ | |||||||
| 4. | Kérelmező nyilatkozata arról, hogy rendelkezik a tevékenység végzéséhez szükséges más hatóság(ok) által kiadott engedéllyel vagy engedélyekkel | □ | |||||||
| 5. | Üzletszabályzat | □ | |||||||
| 6. | Beszerzési szabályzat | □ | |||||||
| IV. | Egyéb benyújtandó dokumentumok | igen | nem | ||||||
| 1. | A víziközmű-szolgáltatás folyamatos, hosszútávú nyújtásához szükséges pénzügyi, gazdasági, technikai, környezetvédelmi feltételek bemutatásával kapcsolatos dokumentumok | ||||||||
| 2. | Köztartozás mentességről szóló adóhatósági igazolás | □ | □ | ||||||
| 3. | Kérelmező végez-e másodlagos tevékenységet | □ | □ | ||||||
2. A víziközmű-szolgáltatói engedélykérelem mellékletei
A víziközmű-szolgáltatói engedély iránti kérelemhez mellékelni kell
1. ha cégjogi változás van folyamatban, a változás alapjául szolgáló okiratot és elektronikus igazolást,
2. a Vksztv. 1. §-ában meghatározott alapelvek érvényesülését biztosító megtett és tervezett intézkedéseket alátámasztó dokumentumokat,
3. a víziközmű-szolgáltatás nyújtásához rendelkezésre álló műszaki és tárgyi eszközök bemutatását, azok avultságát jellemző paramétereket,
4. a Vksztv. 27. § (2) bekezdésébe foglalt kivétel teljesülése esetén ennek igazolása és a koncessziós társaság nyilatkozatát, valamint az egyetemleges felelősségvállalásról szóló nyilatkozatot,
5. a Vksztv. 37. § (3) bekezdésébe foglalt kivétel teljesülése esetén ennek igazolása és a kérelmező erre vonatkozó nyilatkozatát,
6. a víziközmű-szolgáltatási tevékenységen kívüli vállalkozási tevékenység bemutatását,
7. annak bemutatását, hogy a víziközmű-szolgáltatói engedély kiadása esetében mely víziközmű-üzemeltetési tevékenységet vagy tevékenységeket kívánja kiszervezés keretében ellátni,
8. a másodlagos tevékenységek leírását, felsorolását és bemutatását,
9. az auditált éves beszámolót, a tárgyévre készített üzleti jelentéssel és könyvvizsgálói jelentéssel együtt,
10. az alkalmazott minőségbiztosítási rendszer bemutatását és a megfelelőség igazolását,
11. számviteli politikát, amely tartalmazza azt a számviteli szétválasztási szabályzatot, ami biztosítja a víziközmű-szolgáltató üzletágai közötti keresztfinanszírozás-mentességet, továbbá a másodlagos tevékenységek elkülönített nyilvántartását,
12. az akkreditáló szerv által általános kémiai és részletes bakteriológiai vizsgálatok elvégzésére akkreditált laboratóriummal rendelkező víziközmű-szolgáltató esetében az akkreditálási okirat másolatát vagy ilyen laboratóriummal kötött szerződés bemutatását,
13. a feladatellátás egyes résztevékenységeihez szükséges műszaki eszközök rendelkezésére állását, azok avultságát jellemző paramétereket,
14. a hibaelhárítást és a szükségellátást szolgáló biztonsági készletek megfelelőségét, területi elhelyezkedését,
15. az üzemeltetés biztonságát szolgáló felügyeleti és folyamatirányító megoldásokat,
16. a szervezeti felépítést, annak tagoltságát, területi elhelyezkedését, a feladat- és hatáskörök szabályozottságát, különös tekintettel az üzemeltetési feladatokra,
17. a műszaki diszpécserszolgálat kialakítását, a reagáló képességre jellemző paramétereket,
18. a megfelelő létszámú és szakképzettségű személyzet rendelkezésre állásának bemutatását.
3. A működési engedélykérelem formanyomtatványa
| A működési engedélyhez benyújtandó kérelem | |||||||||
| Hivatali használatra (Hivatal tölti ki) | |||||||||
| Iktatószám | |||||||||
| Beérkezés időpontja | |||||||||
| Eljárási díj befiz.biz. csatolva | |||||||||
| KÉRELEM: | |||||||||
| A Vksztv. 35. §-ában foglaltak alapján kérem a tisztelt Hivatalt, hogy az alábbiakban részletesen megjelölt általános, valamint a mellékelt részletes szakmai adatok alapján a működési engedély kérelmemet jóváhagyni szíveskedjen: | |||||||||
| Megjegyzés | |||||||||
| I. | A kérelem tárgya | ||||||||
| a. | ellátandó terület, víziközmű-szolgáltatási ágazat, | ||||||||
| b. | víziközmű-rendszer azonosítója, felhasználói egyenérték, | ||||||||
| c. | üzemeltetési szerződés időbeli hatálya | ||||||||
| 1. | Víziközmű-szolgáltatói engedély száma | □ | |||||||
| II. | A kérelmező adatai | ||||||||
| 1. | Kérelmező megnevezése (Teljes név) | ||||||||
| Rövid név | |||||||||
| Cégjegyzékszám | |||||||||
| 2. | Székhely | Település | |||||||
| Utca | |||||||||
| Házszám | |||||||||
| Irányító- szám | |||||||||
| A képviselő | Neve | ||||||||
| Beosztása | |||||||||
| Telefon | |||||||||
| III. | Benyújtandó dokumentumok | ||||||||
| 1. | Külön jogszabályban meghatározott igazgatási szolgáltatási díj Hivatal részére történő befizetésének igazolása | □ | |||||||
| 2. | Kérelmező nyilatkozata arról, hogy rendelkezik a tevékenység végzéséhez szükséges más hatóság(ok) által kiadott engedéllyel | □ | |||||||
| 3. | Üzemeltetési szerződés és módosításai | □ | |||||||
| IV. | Egyéb benyújtandó dokumentumok | igen | nem | ||||||
| 1. | A víziközmű-szolgáltatás folyamatos, hosszútávú nyújtásához szükséges pénzügyi, gazdasági, technikai, környezetvédelmi feltételek bemutatásával kapcsolatos dokumentumok | ||||||||
| 2. | Kérelmező kíván-e folytatni víziközművel a víziközmű-szolgáltatáson kívüli vállalkozási tevékenységet | □ | □ | ||||||
| 3. | Kérelmező kíván-e egyes víziközmű- üzemeltetési tevékenységeket kiszervezett formában ellátni | □ | □ | ||||||
4. A működési engedélykérelem mellékletei
A működési engedély iránti kérelemhez mellékelni kell az érintett víziközmű-rendszer vonatkozásában:
1. a víziközmű-rendszer alábbi adatait
a) a víziközmű-rendszer megnevezését,
b) a szolgáltatási ágazat megnevezését és műszaki leírását,
c) a szolgáltatási terület pontos lehatárolását (helyrajzi szám, cím, terület nagysága [ha]),
d) a szolgáltatási területen érintett felhasználók számosságát és jellegét,
e) a víziközmű-rendszer üzemeltetését és az ellátás minőségének javítását szolgáló műszaki megoldások bemutatását.
2. a víziközmű-szolgáltatás nyújtásához rendelkezésre álló műszaki és tárgyi eszközök bemutatását, azok avultságát jellemző paramétereket,
3. a rendszerfüggetlen víziközmű-elemek felsorolását,
4. a víziközmű tulajdonjogi helyzetének bemutatását,
5. a vagyonleltárt, vagyonnyilvántartást,
6. a szolgáltatási területre alapított szolgalmi jogosultságok bemutatását,
7. a vagyonbiztosítás igazolását,
8. a Vksztv. 27. § (2) bekezdésébe foglalt kivétel teljesülése esetén ennek igazolása és a koncessziós társaság nyilatkozatát, valamint az egyetemleges felelősségvállalásról szóló nyilatkozatot,
9. a víziközmű-szolgáltatási tevékenységen kívüli tervezett vállalkozási tevékenység(ek) bemutatását,
10. az akkreditáló szerv által általános kémiai és részletes bakteriológiai vizsgálatok elvégzésére akkreditált laboratóriummal rendelkező víziközmű-szolgáltató esetében az akkreditálási okirat másolatát vagy ilyen laboratóriummal kötött szerződés bemutatását,
11. a feladatellátás egyes résztevékenységeihez szükséges műszaki eszközök rendelkezésére állását, azok avultságát jellemző paramétereket,
12. a hibaelhárítást és a szükségellátást szolgáló biztonsági készletek megfelelőségét, területi elhelyezkedését,
13. az üzemeltetés biztonságát szolgáló felügyeleti és folyamatirányító megoldásokat,
14. a szervezeti felépítést, annak tagoltságát, területi elhelyezkedését, a feladat- és hatáskörök szabályozottságát, különös tekintettel az üzemeltetési feladatokra,
15. a műszaki diszpécserszolgálat kialakítását, a reagáló képességre jellemző paramétereket,
16. az ellátási terület egybefüggőségét, az ellátási területet jellemző felhasználói egyenértékeket, ezek súlyponti jellemzőit, valamint ezekből az adottságokból következő üzemeltetés-hatékonysági és gazdaságossági intézkedések, továbbá szervezeti és szervezési megoldások bemutatását,
17. az üzemeltetési szabályzatot,
18. a megfelelő létszámú és szakképzettségű személyzet rendelkezésre állásának bemutatását,
19. a víziközmű-üzemeltetési jogviszony létrejöttét megalapozó szerződést (vagyonkezelési, koncessziós vagy bérleti-üzemeltetési) vagy annak hiteles másolatát,
20. a vagyonértékelés eredményét,
21. annak bemutatását, hogy a működési engedély kiadása esetében mely víziközmű-üzemeltetési tevékenységet vagy tevékenységeket kívánja kiszervezés keretében ellátni, 43. § (2) bekezdésében foglalt kérelem tartalmi elemeivel együtt,
22. a Vksztv. 5/G. § szerinti megállapodást, amennyiben az korábban nem került benyújtásra.”
„3. melléklet az 58/2013. (II. 27.) Korm. rendelethez
Nyilatkozat
víziközmű-szolgáltatói engedély kiadásával kapcsolatos egyes érvényességi feltételeknek történő megfelelőségről
Alulírott ............................ mint a(z) ........................... (székhely: ............................................
...................................................) kérelmező cégjegyzésre jogosult/meghatalmazott képviselője a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal (a továbbiakban: Hivatal) víziközmű-szolgáltatói engedély kiadásával kapcsolatos eljárásában, büntetőjogi felelősségem tudatában
nyilatkozom
arról, hogy az általam képviselt gazdasági társaság:
a) nem áll csőd- vagy felszámolási eljárás, végelszámolás, önkormányzati adósságrendezési eljárás alatt,
b) a tevékenységét nem függesztette fel vagy nem függesztették fel,
c) víziközmű-szolgáltatói engedélyét, illetve jogelődje engedélyét a kérelem benyújtását megelőző 10 évben nem vonták vissza,
d) hamis adat szolgáltatása miatt nem került kizárásra állami vagyon hasznosítására irányuló korábbi – három évnél nem régebben lezárult – eljárásból,
e) nem rendelkezik a Hivatal és az ellátásért felelőssel szemben 120 napnál régebben lejárt tartozással,
f) rendelkezik a tevékenység gyakorlásához szükséges, más jogszabályokban meghatározott jogerős hatósági engedélyekkel,
g) közérdekű üzemeltetőként történő kijelölését vállalja/nem vállalja,
h) kijelenti, hogy a kérelem elbírálása vonatkozásában minden lényeges adatot és tényt közölt a Hivatallal.
Jelen nyilatkozat aláírásával továbbá kijelentem, hogy amennyiben a fenti adatokban bármilyen változás következik be, úgy a változásokat haladéktalanul, de legfeljebb 30 napon belül be fogom jelenteni a Hivatal részére.
Kelt: ..............................................................., 201.....................
............................................................................................................
Kérelmező neve
[az aláírás alatt olvasható módon szükséges feltüntetni
az aláíró személy(ek) nevét, cég esetében cégszerű aláírás]”
„4. melléklet az 58/2013. (II. 27.) Korm. rendelethez
A víziközmű-szolgáltatókra vonatkozó engedélyezési feltételek közgazdasági viszonyainak meghatározása
A számvitelről szóló 2000. évi C. törvény (a továbbiakban: Sztv.) fogalmainak felhasználásával az alábbi gazdasági mutatókat és értékhatárokat kell figyelembe venni a víziközmű-szolgáltatás végzéséhez előírt víziközmű-szolgáltatói és működési engedély (a továbbiakban: engedély) kiadásához.
A meghatározott mutatókat a víziközmű-szolgáltatóknak az engedélykérelem benyújtását megelőző lezárt üzleti évről szóló, könyvvizsgáló által hitelesített, Sztv. által előírt beszámoló alapján kell igazolniuk.
Gazdasági mutatók
Az engedély kiadása során vizsgált mutatók:
1. tőkeerősségi,
2. eladósodottsági,
3. likviditási.
Tőkeerősségi mutató
A tőkeerősségi mutató számítása a következő képlet szerint kerül meghatározásra:
| tőkeerősség = | saját tőke –––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––– mérlegfőösszeg – VKÜKöt – PTÁMpasszív – VKFpénzeszköz–MAKHasználati díj |
VKÜKöt = A Vksztv. 15. § (2) bekezdésében meghatározott víziközmű-üzemeltetési jogviszonnyal összefüggő kötelezettség, a mérleg forrásoldalán a hosszú lejáratú kötelezettségek között szerepeltetett összegben.
PTÁMpasszív = kapott pályázati támogatások passzív időbeli elhatárolásokban található fel nem oldott része.
VKFpénzeszköz = közműfejlesztési célra kapott pénzeszközök halasztott bevételként elszámolt passzív időbeli elhatárolásban található része.
MAKHasználati díj = a Vksztv. 18. § (2) bekezdése szerinti, az ellátásért felelőssel kötött megállapodás alapján kezelt használati díj miatt kimutatott kötelezettség vagy egyéb passzíva, a mérleg forrásoldalán szerepeltetett összegben.
Az engedély kiadásának feltételeként elvárt határérték: 0,3, amely értéket elérve és afelett a Hivatal engedélyt adhat.
A 0,1 értéket el nem érő mutatóval rendelkező Kérelmező részére engedélyt a Hivatal nem ad.
Eladósodottsági mutató
Az eladósodottsági mutató számítása a következő képlet szerint kerül meghatározásra:
| eladósodottság = | összes kötelezettség – VKÜKöt – MAKHasználati díj2 ––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––– mérlegfőösszeg – VKÜKöt – PTÁMpasszív–VKFpénzeszköz – MAKHasználati díj1 |
VKÜKöt = A Vksztv. 15. § (2) bekezdésében meghatározott víziközmű-üzemeltetési jogviszonnyal összefüggő kötelezettség, a mérleg forrásoldalán a hosszú lejáratú kötelezettségek között szerepeltetett összegben.
PTÁMpasszív = kapott pályázati támogatások passzív időbeli elhatárolásokban található fel nem oldott része.
VKFpénzeszköz = közműfejlesztési célra kapott pénzeszközök halasztott bevételként elszámolt passzív időbeli elhatárolásban található része.
MAKHasználati díj1 = a Vksztv. 18. § (2) bekezdése szerinti, az ellátásért felelőssel kötött megállapodás alapján kezelt használati díj miatt kimutatott kötelezettség vagy egyéb passzíva, a mérleg forrásoldalán szerepeltetett összegben.
MAKHasználati díj2 = a Vksztv. 18. § (2) bekezdése szerinti, az ellátásért felelőssel kötött megállapodás alapján kezelt használati díj miatt kimutatott kötelezettség, a mérleg forrásoldalán szerepeltetett összegben.
Az engedély kiadásának feltételeként elvárt határérték: 0,65, amely értéket elérve és azalatt a Hivatal engedélyt adhat.
A 0,75 érték feletti mutatóval rendelkező Kérelmező részére engedélyt a Hivatal nem ad.
Likviditási mutató
Az likviditási mutató számítása a következő képlet szerint kerül meghatározásra:
| likviditás = | pénzeszközök és likvid értékpapírok + követelések ––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––– rövid lejáratú kötelezettségek |
A likviditási mutató a (pénzeszközök és likvid értékpapírok+követelések)/rövid lejáratú kötelezettségek hányadosaként kerül meghatározásra.
Az engedélyezési eljárásban elvárt határérték: 1,0, amely értéket elérve és afelett a Hivatal engedélyt adhat.
A 0,8 értéket el nem érő mutatóval rendelkező Kérelmező részére engedélyt a Hivatal nem ad.”
