A Kormány az Alaptörvény 15. cikk (2) és (3) bekezdésében meghatározott eredeti jogalkotói hatáskörében eljárva,
az 1. alcím tekintetében a fővárosi és megyei kormányhivatalokról, valamint a fővárosi és megyei kormányhivatalok kialakításával és a területi integrációval összefüggő törvénymódosításokról szóló 2010. évi CXXVI. törvény 21. § c)–d) pontjában kapott felhatalmazás alapján,
a 2. alcím tekintetében az európai uniós csatlakozással összefüggő egyes törvénymódosításokról, törvényi rendelkezések hatályon kívül helyezéséről, valamint egyes törvényi rendelkezések megállapításáról szóló 2004. évi XXIX. törvény 140/E. § (2) bekezdésében és a haditechnikai termékek gyártásának és a haditechnikai szolgáltatások nyújtásának engedélyezéséről szóló 2005. évi CIX. törvény 10. § (1) bekezdés a) pontjában kapott felhatalmazás alapján,
a 3. alcím tekintetében a kereskedelemről szóló 2005. évi CLXIV. törvény 12. § (1) bekezdés h) pontjában, valamint a szolgáltatási tevékenység megkezdésének és folytatásának általános szabályairól szóló 2009. évi LXXVI. törvény 53. § a) pontjában foglalt felhatalmazás alapján,
a 4. és 5. alcím tekintetében a termékek piacfelügyeletéről szóló 2012. évi LXXXVIII. törvény 30. § a) pontjában kapott felhatalmazás alapján,
a 6. alcím tekintetében a közraktározásról szóló 1996. évi XLVIII. törvény 43/A. §-ában kapott felhatalmazás alapján,
a 8. alcím tekintetében a mérésügyről szóló 1991. évi XLV. törvény 15. § (3) bekezdés a) pontjában kapott felhatalmazás alapján,
a 9. alcím tekintetében a távhőszolgáltatásról szóló 2005. évi XVIII. törvény 60. § (1) bekezdés k) pontjában, a villamos energiáról szóló 2007. évi LXXXVI. törvény 170. § (1) bekezdés 41. pontjában, valamint a földgázellátásról szóló 2008. évi XL. törvény 132. § 37. pontjában kapott felhatalmazás alapján,
a 20. §, a 14. és 15. alcím, valamint az 5–8. melléklet tekintetében a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény 174/A. § a)–b) pontjában kapott felhatalmazás alapján,
a 11. alcím tekintetében az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 62. § (1) bekezdés 1. pont 1.1. alpontjában kapott felhatalmazás alapján,
az Alaptörvény 15. cikk (1) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:
1. § (1) Budapest Főváros Kormányhivatala e rendelet szerinti feladatköreinek gyakorlásával összefüggésben az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény (a továbbiakban: Áht.) 9. § f)–i) pontjában meghatározott, valamint a törvényességi és szakszerűségi ellenőrzési hatásköröket szakmai irányító miniszterként az iparügyekért felelős miniszter (a továbbiakban: miniszter) gyakorolja. A mérésügyi és műszaki biztonsági, valamint a műszaki biztonsági hatáskörbe tartozó sajátos építmények tekintetében gyakorolt építésügyi feladatkörében eljáró Budapest Főváros Kormányhivatala közreműködik a miniszter (3) és (4) bekezdésben foglaltakkal összefüggő feladatai ellátásában.
(2) A mérésügyi, műszaki biztonsági, valamint a műszaki biztonsági hatáskörbe tartozó sajátos építmények tekintetében gyakorolt építésügyi feladatkörében eljáró járási hivatal
a) tekintetében az Áht. 9. § g)–i) pontjában meghatározott, valamint a törvényességi és szakszerűségi ellenőrzési hatásköröket szakmai irányító miniszterként a miniszter gyakorolja,
b) hatáskörébe tartozó közigazgatási hatósági ügyekkel összefüggésben az Áht. 9. § f) pontjában és kizárólag ezekhez kapcsolódva az Áht. 9. § h) pontjában meghatározott hatásköröket Budapest Főváros Kormányhivatala gyakorolja.
(3) A miniszter jogköre mérésügyi területen kiterjed:
a) a kötelező hitelesítésű mérőeszközökre vonatkozó előírások és bizonyítványok mintáinak kiadására, egységes alkalmazásuk ellenőrzésére,
b) mértékhitelesítő vizsgabizottság működtetésére,
c) a mérésügyi feladatkörében eljáró járási hivatal mérésügyi törvényes tanúsító jellel való ellátására,
d) az etalonok országos etalonra való visszavezetettségének biztosítására,
e) a hitelesítésben való közreműködő koordinálására,
f) a hitelesítési tevékenység szakmai felügyeletére, a panaszügyek kivizsgálásában történő közreműködésre, szakmai állásfoglalás kiadására.
(4) A miniszter jogköre a műszaki biztonsági, valamint a sajátos építmények tekintetében az építésügyi területen magában foglalja:
a) a Budapest Főváros Kormányhivatalához érkező műszaki-biztonsági, építésügyi és villamosenergia-ipari építésügyi tárgyú megkeresések, panaszok kivizsgálásában való részvételt,
b) a jogszabályban meghatározott műszaki szakbizottságok titkársági feladatainak ellátását,
c) a nemzeti stratégiai jelentőségű kőolaj és kőolajtermék-készletek tárolásával és feldolgozásával kapcsolatos hatósági eljárások rendjének összehangolását és egységes érvényesülésük ellenőrzését,
d) a rendkívüli események kivizsgálásával kapcsolatos iratmásolatok kezelését,
e) az eljárásrendek, szakmai irányelvek, állásfoglalások kiadását, végrehajtásának ellenőrzését,
f) a szabványosítási programokban, szabványtervezetek egyeztetésében való részvételt,
g) a műszaki biztonsági felügyeleti tevékenységekhez tartozó munkakörök szakterületére vonatkozó jogszabályok, szabályzatok, szabványok ismeretét és a szakmai gyakorlati ismeretek meglétét igazoló szakvizsgához vizsgabizottság működtetését.
(5) A miniszter ellátja
a) a nemzetközi döntéshozatali fórumokon történő képviseletet a 2. § (2) bekezdése szerinti ügyekkel kapcsolatosan,
b) a szabályozási feladatkörében előírt forgalmazási követelmények tekintetében a termékek megfelelőségértékelésére jogosult szervek bejelentésével kapcsolatos feladatokat.
2. § (1) A Kormány
a) nemzeti külkereskedelmi államigazgatási szervként, valamint
b) hadiipari gyártás- és szolgáltatásfelügyeletként
Budapest Főváros Kormányhivatalát jelöli ki.
(2) Budapest Főváros Kormányhivatala nemzeti külkereskedelmi államigazgatási szervként:
a) a nemzetközi döntéshozatali fórumokon történő képviselet ellátásának kivételével eljár az áruk, szolgáltatások és anyagi értéket képviselő jogok országhatárt, illetve vámhatárt átlépő kereskedelmével és az egyes közbiztonságra különösen veszélyes eszközök behozatali forgalmának engedélyezésével kapcsolatos közigazgatási hatósági ügyekben,
b) eljár a kettős felhasználású termékek export-, transzfer-, brókerügyleti és tranzitengedélyeivel kapcsolatos ügyekben, ellenőrzi e termékek Európai Unión kívüli harmadik országból Magyarországra történő behozatalát és kiadja a Nemzetközi Importigazolást, lefolytatja a nemzetközi kötelezettségekkel kapcsolatos konzultációkat, ellátja a nemzetközi egyezmények hazai végrehajtásából adódó feladatokat, továbbá eljár a nemzetközi kereskedelmi szankciókban elrendelt nem kettős felhasználású termékek exportengedélyezésével kapcsolatos ügyekben,
c) a nemzetközileg vállalt kötelezettségek betartásával eljár a haditechnikai eszközök és szolgáltatások kivitelével, behozatalával, transzferjével és tranzitjával összefüggő kereskedelmi tevékenységgel, valamint a vállalkozások tanúsításával kapcsolatos közigazgatási hatósági ügyekben,
d) eljár az uniós jogi aktusokból, a nemzetközi gazdasági egyezményekből, valamint a külön jogszabályokból fakadó, egyes árukra vagy országokra vonatkozó kereskedelmi behozatali és kiviteli engedélyezési, illetve korlátozások végrehajtásához kapcsolódó más adminisztratív hatósági feladatokban.
(3) Budapest Főváros Kormányhivatala hadiipari gyártás- és szolgáltatásfelügyeletként eljár a haditechnikai termékek gyártásának és szolgáltatás nyújtásának engedélyezésével és ellenőrzésével kapcsolatos közigazgatási hatósági ügyekben.
(4) A Kormány a (2) és (3) bekezdésben meghatározott tevékenységek tekintetében a szolgáltatási tevékenység megkezdésének és folytatásának általános szabályairól szóló törvény szerinti, a szolgáltatás felügyeletét ellátó hatóságként a Budapest Főváros Kormányhivatalát jelöli ki.
(5) A nemzeti külkereskedelmi államigazgatási szervként eljáró Budapest Főváros Kormányhivatala a (2) bekezdés d) pontja kapcsán jogosult az importengedélyezéshez, illetve a kedvezményes import vámkontingensekhez kapcsolódó biztosíték elkülönített számlán történő kezelésére.
3. § (1) A Kormány a (2) és (3) bekezdésben meghatározott körben Budapest Főváros Kormányhivatalát kereskedelmi hatóságként jelöli ki.
(2) Budapest Főváros Kormányhivatala kereskedelmi hatóságként jár el:
a) az utazásszervező és -közvetítői tevékenység bejelentésére, nyilvántartásba vételére irányuló eljárásokban és az azokkal kapcsolatos ellenőrzési feladatokban,
b) az idegenvezetői tevékenység bejelentésére és nyilvántartásba vételére irányuló eljárásban,
c) a lovas szolgáltatók bejelentésére és nyilvántartásba vételére irányuló eljárásban,
d) a tartós szálláshasználati szolgáltatási tevékenység bejelentésére és nyilvántartásba vételére irányuló eljárásban,
e) a nemesfémből készült ékszer, díszműáru és egyéb tárgy forgalmazására irányuló eljárásokban,
f) a Széchenyi Pihenő Kártya kibocsátásával kapcsolatos nyilvántartási, valamint a Széchenyi Pihenő Kártya kibocsátásával és felhasználásával összefüggő ellenőrzési eljárásokban,
g) a robbanóanyag-prekurzorok forgalmazásáról és felhasználásáról szóló jogszabályban meghatározott hatósági eljárásokban,
h) a kábítószer-prekurzorokkal kapcsolatos egyes hatósági feladatokban,
i) az egyes festékek, lakkok és járművek javító fényezésére szolgáló termékek illékony szerves oldószer tartalmának szabályozásáról szóló külön jogszabályban kötelezett forgalmazók engedélyezésére és nyilvántartásba vételére irányuló eljárásban.
(3) Budapest Főváros Kormányhivatala jár el a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló 2007. évi CXXXVI. törvény (a továbbiakban: Pmtv.) 5. § f) pontja szerinti felügyeletet ellátó szerv feladatkörében a Pmtv.
a) 1. § (1) bekezdés j) pontjában meghatározott tevékenység, valamint
b) 1. § (1) bekezdés k) pontjában meghatározott tevékenység
tekintetében.
(4) A Kormány a (2) bekezdésben meghatározott tevékenységek tekintetében a szolgáltatási tevékenység megkezdésének és folytatásának általános szabályairól szóló törvény szerinti, a szolgáltatás felügyeletét ellátó hatóságként Budapest Főváros Kormányhivatalát jelöli ki.
(5) Az idegenvezetői tevékenység bejelentésére és nyilvántartásba vételére irányuló, illetve az azzal kapcsolatos ellenőrzési eljárásokban bizonyítási eszköznek minősül:
a) az idegenvezetői szolgáltatást ténylegesen végző személy idegenvezető szakképesítését igazoló okirat másolata,
b) az idegenvezetői szolgáltatást ténylegesen végző személy nyelvismeretét tanúsító nyelvvizsga-bizonyítvány másolata vagy azzal egyenértékű nyelvismeretet igazoló okirat másolata.
(6) A lovas szolgáltatók bejelentésére és nyilvántartásba vételére irányuló, illetve az azzal kapcsolatos ellenőrzési eljárásokban bizonyítási eszköznek minősül a szolgáltatás igénybevevőjének lovagoltatásával járó lovas szolgáltató tevékenység esetén a szakmai tevékenységért felelős személy szakképesítését igazoló okirat.
4. § (1) A Kormány – a (2) bekezdésben meghatározott körben – piacfelügyeleti hatóságként Budapest Főváros Kormányhivatalát jelöli ki.
(2) A piacfelügyeleti eljárás a jogszabály szerinti egyes gazdasági célfelhasználásra szánt
a) nyomástartó berendezések és rendszerek biztonsági követelményeinek és megfelelőség tanúsításának,
b) egyes szállítható nyomástartó berendezések biztonsági követelményeinek és megfelelőség tanúsításának,
c) gázfogyasztó készülékek kialakításának és megfelelőség tanúsításának,
d) villamossági termékek biztonsági követelményeinek és az azoknak való megfelelőség értékelésének,
e) gépek biztonsági követelményeinek és megfelelősége tanúsításának,
f) egyes potenciálisan robbanásveszélyes környezetben történő alkalmazásra szánt berendezések, védelmi rendszerek vizsgálatának és tanúsításának,
g) egyes az energiával kapcsolatos termékek
ga) környezetbarát tervezési követelményeinek,
gb) energia- és egyéb erőforrás-fogyasztásának címkézéssel és előírt termékismertetővel történő megadásának,
h) egyes kültéri berendezések zajkibocsátási követelményeinek és megfelelőségük tanúsításának,
i) a kötelező hitelesítés körébe tartozó egyes mérőeszközök méréstechnikai követelményeinek és megfelelőség tanúsításának,
j) aeroszol termékek és aeroszol csomagolások forgalmazási követelményeinek ellenőrzésére terjed ki.
(3) A piacfelügyeleti eljárás a kötelező hitelesítés körébe tartozó egyes mérőeszközök forgalmazási követelményeknek való megfelelősége ellenőrzésére terjed ki.
(4) A piacfelügyeleti eljárás a felvonók, mozgólépcsők és mozgójárdák biztonsági követelményeinek és megfelelőség tanúsításának ellenőrzésére terjed ki.
5. § (1) Budapest Főváros Kormányhivatala piacfelügyeleti hatóságként (a továbbiakban: piacfelügyeleti hatóság) ellenőrzi a 4. § (2)–(4) bekezdésben, illetve jogszabályban meghatározott termékek (a továbbiakban: termék) megfelelőségére vonatkozó, a jogszabályokban foglalt alapvető védelmi követelmények betartását.
(2) Piacfelügyeleti eljárás keretében kell az olyan termékek megfelelőségét is elbírálni, amelyek
a) használatbavételéhez összeszerelés, helyre szerelés vagy más installációs műveletek elvégzése szükséges,
b) alkalmazhatóságára a forgalmazási műveletek – különösen a szállítás, raktározás – hatással lehetnek,
c) esetében nem történt kereskedelmi forgalomba hozatal a használatbavételt megelőzően, így különösen a saját használatra, a közvetlen vagy egyedi megrendelésre gyártott termékek esetén.
(3) A piacfelügyeleti hatóság a saját laboratóriumában vagy amennyiben a vizsgálat alá vont termék tulajdonságai (így például a mérete, összetettsége) ezt nem teszik lehetővé, a gyártó vagy az üzemeltető telephelyén a terméket az előírt követelmények teljesítése tekintetében vizsgálat alá vonhatja.
(4) A piacfelügyeleti hatóság eljárása során a szükséges vizsgálatok elvégzéséhez akkreditált vagy bejelentett szervezetek közreműködését veheti igénybe, vagy elrendelheti azok igénybevételét a megfelelőség igazolásához.
(5) A piacfelügyeleti hatóság megbízására nem járhat el olyan akkreditált vagy bejelentett szervezet, amely a termék megfelelőségét korábban vizsgálta.
(6) A piacfelügyeleti hatóság a felhasználók széles körét érintő vizsgálatok eredményeit és tapasztalatait nyilvánosságra hozza.
(7) Ha a piacfelügyeleti hatóság az üzleti titok körébe tartozó információkhoz jut hozzá, gondoskodik ezen információk védelméről. Az üzleti titok nem akadályozhatja azt, hogy a piacfelügyeletre irányuló tevékenységek hatékonyságának biztosítása szempontjából jelentős információkat az illetékes piacfelügyeleti hatóságok egymás, valamint a vizsgáló és tanúsító intézmények a piacfelügyeleti hatóság tudomására hozzák.
6. § (1) A piacfelügyeleti hatóság a piacfelügyeleti ellenőrzés során jogosult:
a) tájékoztatást kérni a gyártótól, a forgalmazótól és egyes esetekben az üzemeltetőtől,
b) biztonságossági és más megfelelőségi vizsgálatok elvégzése céljából jegyzőkönyv felvétele mellett a gyártótól, a forgalmazótól és – ha a vizsgálat roncsolás mentes – az üzemeltetőtől ingyenes mintát és ellenmintát venni,
c) belépni a termék megfelelőségének ellenőrzéséhez szükséges valamennyi helyiségbe, telephelyre,
d) akadályoztatása esetén a rendőrséget igénybe venni,
e) az ellenőrzéshez szükséges valamennyi dokumentumot megtekinteni és azokról másolatot készíteni,
f) az ellenőrzés lefolytatásához szükséges hang- és képfelvételt készíteni,
g) a biztonságossági és más megfelelőségi vizsgálathoz szükséges időtartamra ideiglenes intézkedéssel a termék forgalmazását, reklámozását, illetve kiállításon való bemutatását megtiltani, ha a termék megfelelőségéhez alapos kétség fér.
(2) A piacfelügyeleti hatóság feladatkörében eljárva próbavásárlást végezhet.
(3) A próbavásárláshoz a piacfelügyeleti hatóság közreműködő személyt vehet igénybe. A közreműködő személlyel megbízási szerződés köthető, amely alapján megbízási díjra jogosult.
(4) A közreműködő személy részére a közreműködést igénybe vevő piacfelügyeleti hatóság megbízólevelet állít ki, amely tartalmazza a közreműködő személy nevét, továbbá azt, hogy mely gazdasági szereplőnél milyen típusú ellenőrzésben vehet részt.
(5) A közreműködő személyre az ügyintézőre vonatkozó kizárási szabályokat kell alkalmazni.
(6) Próbavásárlás esetén a piacfelügyeleti hatóság az ellenőrzési jogosultságát a próbavásárlás befejezésekor igazolja.
(7) Termék próbavásárlását követően az ellenőrzési jogosultság igazolásakor a gazdasági szereplő képviseletében eljáró személy a termék visszavétele mellett köteles annak árát visszatéríteni.
(8) Ha próbavásárlásra elektronikus kereskedelmi szolgáltatást nyújtó, vagy egyéb megrendelésen alapuló termékértékesítést folytató gazdasági szereplőnél kerül sor, a piacfelügyeleti hatóság az ellenőrzés megállapításairól szóló jegyzőkönyvet minden esetben a gazdasági szereplő részére kézbesíti.
7. § (1) Ha a termék nem elégíti ki a jogszabály szerinti védelmi követelményeket, a piacfelügyeleti hatóság a termékek piacfelügyeletéről szóló 2012. évi LXXXVIII. törvény 15–17. §-ában foglaltak szerint jár el.
(2) A piacfelügyeleti hatóság a termék visszahívását végső esetben rendelheti el, ha a fennálló veszélyek elhárítására más intézkedések nem elégségesek. Ha a gazdasági szereplő szükségesnek tartja, a terméket hatósági határozat hiányában is önként visszahívhatja. Ha a gazdasági szereplő a terméket önként nem hívja vissza, a piacfelügyeleti hatóság a visszahívás helyett dönthet a termék használatra alkalmatlanná tételéről.
(3) A piacfelügyeleti hatóság vizsgálata során megállapítja, mely termék nem felel meg a jogszabályokban foglalt alapvető védelmi követelményeknek, a hatóság ezen megállapítása a tételazonosítóval rendelkező termék esetén az azonos tételazonosítóval legyártott, illetve forgalomba hozott mennyiségre vonatkozik; tételazonosítóval nem megjelölt termékek esetén pedig a teljes legyártott, illetve forgalomba hozott mennyiségre vonatkozik. Ha a hiba természetéből adódóan megszüntethető, és a gyártó a már legyártott mennyiségre vonatkozóan utólag a veszélyforrást megszünteti, az ismételt forgalomba hozatalra csak módosított tételazonosító, illetve termékazonosító alkalmazásával kerülhet sor.
(4) A terméknek a jogszabályokban foglalt előírásoknak való megfelelése nem zárja ki, hogy a piacfelügyeleti hatóság a termék forgalomba hozatalának korlátozását, piacról történő kivonását vagy visszahívását rendelje el, ha azt állapítja meg, hogy a termék a megfelelősége ellenére veszélyes.
(5) Ha a piacfelügyeleti hatóság a piacfelügyeleti ellenőrzés során megállapítja, hogy a CE megfelelőségi jelölést nem jogszerűen tüntették fel, a jogszabályban meghatározottak szerint jár el.
(6) A piacfelügyeleti hatóság a meghozott intézkedéséről a jogszabályban meghatározottak szerint értesíti az Európai Bizottságot és a többi tagállamot.
8. § A piacfelügyeleti hatóság jogait és kötelezettségeit a veszély súlyosságával arányos módon és az érintett felek érdekeinek figyelembevételével gyakorolhatja.
9. § A gazdasági szereplő vagy ennek hiányában az üzemeltető köteles
a) a termékek piacfelügyeleti ellenőrzésére jogosult szervezet kérésére a feladatai ellátásához szükséges információkat megadni,
b) az általa forgalomba hozott termékek által jelentett veszélyek elkerülése érdekében tett intézkedések során a piacfelügyeleti hatósággal együttműködni,
c) az elrendelt intézkedéseket végrehajtani.
10. § A Kormány közraktározás-felügyeletként Budapest Főváros Kormányhivatalát jelöli ki.
11. § (1) A Kormány nemesfémvizsgáló és -hitelesítő hatóságként Budapest Főváros Kormányhivatalát jelöli ki.
(2) A nemesfém tárgyak vizsgálatáról, hitelesítéséről és nemesfémtartalmuk tanúsításáról, valamint a hitelesítés és tanúsítás egyenértékűségéről szóló kormányrendeletben meghatározott feladatkörben országos illetékességgel a nemesfémvizsgáló és -hitelesítő feladatkörében eljáró Budapest Főváros Kormányhivatala jár el.
12. § (1) A Kormány mérésügyi hatóságként – a (2) bekezdésben foglalt kivételekkel – első fokon az 1. melléklet szerinti, mérésügyi feladatkörben eljáró fővárosi és megyei kormányhivatal járási (fővárosi kerületi) hivatalát, másodfokon Budapest Főváros Kormányhivatalát jelöli ki.
(2) A Kormány mérésügyi hatóságként országos illetékességgel – az alábbi ügyfajták tekintetében – Budapest Főváros Kormányhivatalát jelöli ki:
a) mérőeszköz és szerencsejáték eszköz tekintetében hitelesítési engedélykérelem, közösségi típusjóváhagyási engedélykérelem elbírálásával,
b) zajszintmérők hitelesítésével,
c) az E1, E2, F1 pontosságú súlyok hitelesítésével,
d) a sűrűségmérő eszközök hitelesítésével – az areométerek kivételével –,
e) a sugárvédelmi és gyógyászati alkalmazású dózismérők és felületi szennyezettségmérők hitelesítésével,
f) a légzési alkoholmérők hitelesítésével,
g) a sorsoló programok és eszközök, rulettkerekek és közúti ellenőrzésre szolgáló járműsebesség-mérők hitelesítésével,
h) – az üzemanyagmérők kivételével – a víztől eltérő folyadékok mérőrendszereivel,
i) nagyfeszültségű és nagyáramú mérőváltók hitelesítésével,
j) játékkaszinókban üzemelő pénznyerő automaták hitelesítésével,
k) hitelesítést helyettesítő minősítő laborok (szervezetek) engedélyezésével és ellenőrzésével kapcsolatos mérésügyi eljárásokban.
(3) A (2) bekezdés h)–j) pontban meghatározott hatáskörök ellátásához Budapest Főváros Kormányhivatala az 1. melléklet szerinti, mérésügyi feladatkörben eljáró fővárosi és megyei kormányhivatal járási hivatala közreműködését veheti igénybe a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (a továbbiakban: Ket.) rendelkezései szerint.
13. § (1) A Kormány – a (3) és (5) bekezdésben foglalt kivétellel – műszaki biztonsági hatóságként az 1. melléklet szerinti, műszaki biztonsági feladatkörben eljáró fővárosi és megyei kormányhivatal járási (fővárosi kerületi) hivatalát, másodfokon Budapest Főváros Kormányhivatalát jelöli ki.
(2) Az (1) bekezdés szerinti hatóság
a) a 14. § (2) bekezdésében meghatározott, műszaki biztonsági szempontból veszélyes berendezésekkel és létesítményekkel kapcsolatos eljárásokban műszaki biztonsági hatóságként jár el,
b) ellátja a gáz csatlakozóvezeték- és a felhasználói berendezés-létesítési, a biztonsági előírást érintő felszerelési és időszaki ellenőrzési tevékenységgel kapcsolatos hatósági feladatokat, valamint e tevékenységek tekintetében a szolgáltatási tevékenység megkezdésének és folytatásának általános szabályairól szóló törvény szerinti hatósági feladatokat,
c) műszaki biztonsági hatóságként jár el a felvonó, mozgólépcső létesítésének, áthelyezésének, főbb műszaki adatainak megváltoztatásával járó átalakításának, használatbavételének, valamint elbontásának engedélyezésével kapcsolatos hatósági eljárásokban a vasúti építmények építésügyi hatósági engedélyezési eljárásainak részletes szabályairól szóló kormányrendeletben meghatározott felvonókkal, mozgólépcsőkkel és mozgójárdákkal kapcsolatos hatósági eljárások kivételével, továbbá
d) eljár a kőolaj-feldolgozás és a kőolajtermék-tárolás tekintetében az energetikai létfontosságú rendszerekkel és létesítményekkel kapcsolatos hatósági eljárásokban.
(3) A Kormány műszaki biztonsági hatóságként Budapest Főváros Kormányhivatalát jelöli ki
a) az egyes hegesztett szerkezetek gyártását, szerelését, átalakítását és javítását végző gazdálkodó szervezetek nyilvántartásba vételével,
b) a tartályok, tároló létesítmények és berendezéseik gyártását és a tartályokhoz kapcsolódó helyszíni technológiai szerelést, a tartályok javítását, átalakítását, tisztítását, szivárgásvizsgálatát, időszakos vizsgálatát végző gazdálkodó szervezetek nyilvántartásba vételével,
c) a földgázellátásról szóló 2008. évi XL. törvény 118/A. §-a alkalmazásában a turista használatú palackba történő PB-gáz-átfejtési tevékenység engedélyezésével,
d) a gázpalackokkal kapcsolatos rendkívüli események kivizsgálásával,
e) az egyes hegesztett szerkezetek gyártását, szerelését, átalakítását és javítását végző gazdálkodó szervezetek alkalmasságát igazoló szervezetek kijelölésével és felügyeletével,
f) a tartályok, tároló létesítmények és berendezéseik gyártását és a tartályokhoz kapcsolódó helyszíni technológiai szerelést, a tartályok javítását, szivárgásvizsgálatát, átalakítását, tisztítását, időszakos vizsgálatát végző gazdálkodó szervezetek alkalmasságát igazoló szervezetek kijelölésével és felügyeletével,
g) az üzemanyag töltőállomásokon szénhidrogén emisszió mérését, a pisztolygáz visszavezető és gázinga rendszerek beállítását végző szervezetek kijelölésével és felügyeletével,
h) a nyomástartó berendezés kezelője, a nyomástartó berendezés vizsgálója és a nyomástartó edény gépész (ha a munkáltató nem elosztói, szállítói vagy tárolói engedélyes), a tartályvizsgáló, a tartálytisztító, az érintésvédelmi szabványossági felülvizsgáló, az erősáramú berendezések felülvizsgálója, a villámvédelmi berendezések felülvizsgálója, valamint a felvonó- és mozgólépcső ellenőr, továbbá a földgázellátásban műszaki biztonsági szempontból jelentős munkakörök esetében szükséges felkészítő tanfolyam és továbbképzés képzési programjának jóváhagyásával,
i) a felvonó- és mozgólépcső-ellenőrök nyilvántartásba vételével, a nyilvántartott szervezetekkel, valamint a felvonók, mozgólépcsők és mozgójárdák országos nyilvántartásának vezetésével,
j) a műszaki-biztonsági hatósági felügyelet alatt álló, cseppfolyós propán-, butángázok és ezek elegyei tárolására szolgáló, legfeljebb 13 000 l össztérfogatú nyomástartó berendezések és kriogén tartályok létesítésének tervezésére, létesítésére, üzembe helyezésére, üzemeltetésére, átalakítására, javítására, időszakos ellenőrzésére és megszüntetésére vonatkozó műszaki-biztonsági irányítási rendszert működtető ellenőrző szervezet nyilvántartásba vételével és felügyeletével,
k) a műszaki biztonsági szempontból jelentős ipari szakképesítés (nyomástartó berendezés kezelője, nyomástartó berendezés vizsgálója, tartálytisztító, tartályvizsgáló) megszerzéséhez szükséges vizsgakötelezettség teljesítéséhez igénybe vehető hatósági jellegű képzés programjának jóváhagyásával és a képzési tevékenység felügyeletével,
l) az aeroszol termékek és aeroszol csomagolások forgalmazásának követelményeiről szóló miniszteri rendeletben meghatározott vizsgálatok esetében a vizsgálati módszer jóváhagyásával
kapcsolatos eljárásokban.
(4) A (3) bekezdés a) és b) pontjában foglalt nyilvántartás – a természetes személyazonosító és a lakcím-azonosító adatok kivételével – közhiteles hatósági nyilvántartásnak minősül.
(5) A Kormány a (3) bekezdés a)–c) és i) pontjában megjelölt tevékenység vonatkozásában a szolgáltatási tevékenység megkezdésének és folytatásának általános szabályairól szóló törvény szerinti, a szolgáltatás felügyeletét ellátó hatóságként Budapest Főváros Kormányhivatalát jelöli ki.
(6) A műszaki biztonsági hatóság a műszaki-biztonsági szakhatósági közreműködést igénylő ügyben az ügyfélnek az eljárás megindítása előtt benyújtott kérelmére 6 hónapig felhasználható, előzetes szakhatósági állásfoglalást ad ki.
(7) A mérésügyi és műszaki biztonsági tevékenységért jogszabály alapján befizetett igazgatási szolgáltatási díjbevétel 50%-a a fővárosi és megyei kormányhivatalokat, 50%-a Budapest Főváros Kormányhivatalát illetik meg. Budapest Főváros Kormányhivatala a díjbevételt a tárgyhónapot követő hónap 25. napjáig utalja át a jogosultak részére.
14. § (1) A műszaki biztonsági hatóság műszaki biztonsági hatósági tevékenységének keretében ellenőrzi a (2) bekezdésben meghatározott létesítmények, berendezések:
a) létesítésére, kivitelezésére, felállítására,
b) üzembe helyezésére,
c) üzemeltetésére,
d) időszakos ellenőrzésére,
e) átalakítására, javítására, bontására, megszüntetésére,
f) vizsgálatát, átalakítását, javítását végző szervezetek tevékenységének ellenőrzésére,
g) kezelését végzők szakképesítésére,
h) vonatkozásában műszaki biztonsági tevékenységet ellátó szervezetek tevékenységének ellenőrzésére,
i) alkalmazásával szolgáltatást végző szervezetek tevékenységére
vonatkozó jogszabályi rendelkezések megtartását és érvényesülését.
(2) Törvény vagy kormányrendelet eltérő rendelkezése hiányában a műszaki biztonsági hatóság jár el a következő berendezések, létesítmények tekintetében:
a) a földgáz csatlakozóvezetékei, felhasználói berendezései és telephelyi vezetékei, ezek tartozékai,
b) a nyomástartó berendezések és létesítmények, beleértve az autógáztöltő állomásokat,
c) a szállítható nyomástartó berendezések,
d) a b) és c) pontban meghatározott nyomástartó berendezés töltésére szolgáló berendezések, valamint az egyedi sűrített földgáztöltő berendezések,
e) a nyomástartó berendezésnek nem minősülő gáztárolók és üzemi berendezések,
f) a gázüzemű közúti jármű üzemanyag-ellátó berendezései, munkagép és nem közúti gép üzemanyag-ellátó berendezései,
g) a veszélyes áruk szállítására használt nem nyomástartó tartályok, tartányok, csomagolóeszközök, kivéve az ezek szállítására vonatkozó szállítóeszközök,
h) a veszélyes folyadékok és olvadékok – nyomástartó berendezésnek nem minősülő – tárolótartályai és tároló létesítményei, beleértve az üzemanyagtöltő állomást, valamint azok működéséhez szükséges technológiai, biztonsági berendezések, csővezetékek, szerelvények, tartozékok,
i) az ipari, mezőgazdasági vagy szolgáltatási célú, megújuló energiaforrást átalakító, biogázt, biodízelt bioetanolt, biomasszát előállító vagy tároló berendezések, létesítmények,
j) az ipari, mezőgazdasági vagy szolgáltatási célú hőfejlesztő-hőhasznosító, gáz- és olajfogyasztó energetikai berendezések, létesítmények,
k) a távhőszolgáltatásról szóló törvény szerinti műszaki biztonsági hatósági eljárások hatálya alá tartozó berendezések, létesítmények,
l) a villamos energiáról szóló törvény szerinti csatlakozó-, összekötő és felhasználói berendezések, villamosművek, valamint a potenciálisan robbanásveszélyes közegben működő villamos berendezések és védelmi rendszerek,
m) a felvonókról, mozgólépcsőkről és mozgójárdákról szóló kormányrendeletben meghatározott felvonók, mozgólépcsők és mozgójárdák.
(3) A műszaki biztonsági hatóság a (2) bekezdés szerinti létesítmények, berendezések, valamint az (1) bekezdés szerinti szervezetek vonatkozásában:
a) engedélyezési és hatósági ellenőrzési jogkört gyakorol, a villamos összekötő vagy felhasználói berendezés üzembe helyezése esetén a balesetelhárítási, illetve az élet-, testiépség-, egészség- és vagyonvédelmet, valamint az üzembiztonságot szolgáló jogszabályi rendelkezések megtartásának vizsgálata céljából villamos biztonságtechnikai ellenőrzést folytat le igazgatási szolgáltatási díj ellenében,
b) bejelentés alapján kivizsgálja a hatáskörébe tartozó rendkívüli események okait és következményeit.
(4) A műszaki biztonsági hatóság a műszaki biztonsági felügyeleti feladat- és hatáskörében a műszaki biztonsági követelmények megtartása érdekében ellátja mindazokat a feladatokat, amelyeket a jogszabályok a hatáskörébe utalnak.
15. § (1) Ha a műszaki biztonsági hatóság eljárása során a megfelelő biztonsággal és megbízhatósággal kapcsolatos előírások teljesülésében hibát, hiányosságot állapít meg, és a létesítmény, berendezés az egészség, az anyagi javak, vagy a környezet sérülésének, károsodásának forrásává válhat, vagy a működése ezek sérülését okozó helyzetet teremthet, úgy jogosult
a) a hiányosság megszüntetését, illetve a hiba kijavítását – a körülmények figyelembevételével, a teljesítéshez szükséges határidő vagy határnap megállapítása mellett – elrendelni,
b) a létesítménynek, berendezésnek – közvetlen veszélyhelyzetet előidéző hibája esetén – a használatát azonnali hatállyal véglegesen, vagy ha a veszélyhelyzet megszüntethető, annak megszüntetéséig ideiglenesen megtiltani,
c) az engedélyek kiadását megelőzően vizsgált feltételek megváltozása vagy rendeltetéstől eltérő használat esetén a vonatkozó engedélyt ideiglenesen, vagy véglegesen visszavonni.
(2) Ha a műszaki biztonsági hatóság műszaki biztonsági feladatkörében végzett tevékenysége során Budapest Főváros Kormányhivatalának piacfelügyeleti feladatkörébe tartozó termék olyan hibáját észleli, amely alapján feltételezhető, hogy az adott termék nem elégíti ki a vonatkozó jogszabály szerinti alapvető védelmi követelményeket, azonnal értesíti az eljárásra jogosult piacfelügyeleti hatóságot.
16. § (1) A rendelet hatálya alá tartozó létesítmények, berendezések üzemeltetője az azok üzemeltetése, tárolása, szállítása során bekövetkezett rendkívüli eseményeket köteles bejelenteni a műszaki biztonsági hatóságnak. A rendelet alkalmazásában rendkívüli esemény különösen a létesítmény, berendezés üzemeltetése során bekövetkezett
a) a létesítmény, berendezés sérülése,
b) robbanás,
c) tűzeset,
d) a létesítmény, berendezés működésével összefüggésében bekövetkezett személyi sérülés,
e) egyéb súlyos üzemzavar.
(2) Ha más hatóság a műszaki biztonsági hatóság műszaki biztonsági tevékenységével összefüggő rendkívüli eseményről szerez tudomást, a műszaki biztonsági hatóságot arról tájékoztatja.
(3) Ha jogszabály másként nem rendelkezik, a műszaki biztonsági hatóság vizsgálja ki az (1) bekezdés szerinti események körülményeit, okát, ennek során az élet- és vagyonvédelem érdekében az üzemeltetőt a szükséges intézkedések megtételére kötelezi.
17. § (1) Az egyes hegesztett szerkezetek gyártását végző gazdálkodó szervezetek alkalmasságának igazolásáról szóló miniszteri rendeletben meghatározott hegesztett szerkezetek gyártóművi, illetve helyszíni gyártására, szerelésére, átalakítására és javítására való alkalmasság követelményeinek teljesítését a műszaki biztonsági hatóság által kijelölt tanúsító szervezetek igazolják.
(2) A kijelölést kérelmező szervezet kijelölés iránti kérelmét a műszaki biztonsági hatósághoz nyújtja be. A kérelmezővel szemben támasztott, a tevékenységhez kapcsolódó személyi, szakmai és tárgyi feltételeket a 2. melléklet tartalmazza.
(3) A kijelölésről a műszaki biztonsági hatóság engedélyt ad ki, amely a megadásának napjától számított három évig hatályos. A műszaki biztonsági hatóság évente legalább egy alkalommal ellenőrzi, hogy a tanúsító szervezet teljesíti-e az e rendeletben foglalt követelményeket, és amennyiben nem felel meg ezeknek a követelményeknek a Ket. 94. §-a szerinti eljárás eredménytelen lefolytatását követően a műszaki biztonsági hatóság az engedélyt visszavonja és törli a tanúsító szervezetet a (4) bekezdés szerinti nyilvántartásból.
(4) A műszaki biztonsági hatóság a tanúsító szervezetet közhiteles hatósági nyilvántartásba veszi. A műszaki biztonsági hatóság a nyilvántartásba vett tanúsító szervezetek jegyzékét a műszaki biztonsági hatóság elektronikus tájékoztató oldalán félévenként közzéteszi. A műszaki biztonsági hatóság a tanúsító szervezet megnevezésén, székhelyének címén, a kijelölési okirat számán, valamint a nyilvántartásba vételének időpontján és időbeli hatályán kívül csak olyan adatokat tehet közzé, amelyek közzétételéhez a szervezet előzetesen hozzájárult.
18. § (1) A veszélyes folyadékok vagy olvadékok tárolótartályainak és tároló létesítményeinek műszaki biztonsági követelményeiről, hatósági felügyeletéről szóló miniszteri rendeletben a tárolótartályok és berendezéseik gyártására, helyszíni technológiai szerelésére, javítására, átalakítására, tisztítására, időszakos ellenőrző vizsgálatára (tömörségének ellenőrzésére) való alkalmasság követelményeinek teljesítését a műszaki biztonsági hatóság által kijelölt tanúsító szervezetek igazolják.
(2) A kijelölést kérelmező szervezet kijelölés iránti kérelmét a műszaki biztonsági hatósághoz nyújtja be. A kérelmezővel szemben támasztott, a tevékenységhez kapcsolódó személyi, szakmai és tárgyi feltételeket a 3. melléklet tartalmazza.
(3) A kijelölésről a műszaki biztonsági hatóság engedélyt ad ki, amely a megadásának napjától számított három évig hatályos. A műszaki biztonsági hatóság évente legalább egy alkalommal ellenőrzi, hogy a tanúsító szervezet teljesíti-e az e rendeletben foglalt követelményeket, és amennyiben nem felel meg ezeknek a követelményeknek a Ket. 94. §-a szerinti eljárás eredménytelen lefolytatását követően a műszaki biztonsági hatóság az engedélyt visszavonja és törli a tanúsító szervezetet a (4) bekezdés szerinti nyilvántartásból.
(4) A műszaki biztonsági hatóság a tanúsító szervezetet közhiteles hatósági nyilvántartásba veszi. A műszaki biztonsági hatóság a nyilvántartásba vett tanúsító szervezetek jegyzékét a műszaki biztonsági hatóság elektronikus tájékoztató oldalán félévenként közzéteszi. A műszaki biztonsági hatóság a tanúsító szervezet megnevezésén, székhelyének címén, a kijelölési okirat számán, valamint a nyilvántartásba vételének időpontján és időbeli hatályán kívül csak olyan adatokat tehet közzé, amelyek közzétételéhez a szervezet előzetesen hozzájárult.
19. § (1) Az üzemanyag töltőállomásokon elvégzendő szénhidrogén emisszió mérését, a pisztolygáz visszavezető és gázinga rendszerek beállítását csak a műszaki biztonsági hatóság által kijelölt tanúsító szervezet végezheti.
(2) A kijelölést kérelmező szervezet kijelölés iránti kérelmét a műszaki biztonsági hatósághoz nyújtja be. A kérelmezővel szemben támasztott, a tevékenységhez kapcsolódó személyi, szakmai és tárgyi feltételeket a 4. melléklet tartalmazza.
(3) A kijelölésről a műszaki biztonsági hatóság engedélyt ad ki, amely a megadásának napjától számított három évig hatályos. A műszaki biztonsági hatóság évente legalább egy alkalommal ellenőrzi, hogy a tanúsító szervezet teljesíti-e az e rendeletben foglalt követelményeket, és amennyiben nem felel meg ezeknek a követelményeknek a Ket. 94. §-a szerinti eljárás eredménytelen lefolytatását követően a műszaki biztonsági hatóság az engedélyt visszavonja és törli a tanúsító szervezetet a (4) bekezdés szerinti nyilvántartásból.
(4) A műszaki biztonsági hatóság a tanúsító szervezetet közhiteles hatósági nyilvántartásba veszi. A műszaki biztonsági hatóság a nyilvántartásba vett tanúsító szervezetek jegyzékét a műszaki biztonsági hatóság elektronikus tájékoztató oldalán félévenként közzéteszi. A műszaki biztonsági hatóság a tanúsító szervezet megnevezésén, székhelyének címén, a kijelölési okirat számán, valamint a nyilvántartásba vételének időpontján és időbeli hatályán kívül csak olyan adatokat tehet közzé, amelyek közzétételéhez a szervezet előzetesen hozzájárult.
20. § (1) A Kormány a műszaki biztonsági hatóságnak a veszélyes folyadékok és olvadékok – nyomástartó berendezésnek nem minősülő – tárolótartályainak és tároló létesítményeinek létesítési, használatbavételi, átalakítási és megszüntetési engedélyezésére irányuló első és másodfokú eljárásában, az 5. mellékletben meghatározott feltételek fennállása esetén és szakkérdésben, az 5. mellékletben meghatározott hatóságokat szakhatóságként jelöli ki.
(2) Az (1) bekezdés szerinti tárolótartály és tároló létesítmény létesítési, használatbavételi, átalakítási eljárásában az érintett repülőtér üzemeltetője közreműködik. Az üzemeltető nyilatkozatát a tervező köteles beszerezni. Az érintett repülőtér üzemeltetőjének arról kell nyilatkoznia, hogy megadja-e a hozzájárulását a tárolótartály és tároló létesítmény (1) bekezdés szerinti létesítéséhez, használatbavételéhez, átalakításához, vagy megtagadja a hozzájárulás megadását, figyelemmel a polgári légiközlekedés biztonságának követelményeire. Ha a kérelmező a repülőtér-üzemeltetői hozzájárulás megtagadását sérelmesnek tartja, akkor a műszaki biztonsági hatóság az 5. mellékletben foglalt táblázat 4. sorában meghatározott feltételek fennállása esetén és szakkérdésben, az 5. mellékletben foglalt táblázat 4. sorában meghatározott hatóságot szakhatóságként vonja be az eljárásba.
(3) A Kormány a műszaki biztonsági hatóságnak a nyomástartó berendezések és nyomástartó létesítmények létesítési, üzemeltetési, átalakítási és megszüntetési engedélyezésére irányuló első és másodfokú eljárásában, a 6. mellékletben meghatározott feltételek fennállása esetén és szakkérdésben, a 6. mellékletben meghatározott hatóságokat szakhatóságként jelöli ki.
(4) A műszaki biztonsági hatóság a veszélyes folyadékok és olvadékok – nyomástartó berendezésnek nem minősülő – tárolótartályainak és tároló létesítményeinek létesítési, használatbavételi és átalakítási engedélyezésére irányuló eljárásában a 7. melléklet szerinti szakkérdést is vizsgálja.
(5) Ha a (4) bekezdés szerinti eljárásban hozott elsőfokú határozattal szembeni fellebbezés érinti az első fokú eljárásban vizsgált szakkérdést, a másodfokon eljáró hatóság a 7. mellékletben meghatározott szakkérdés vizsgálatára az ott megjelölt szervet rendelheti ki szakértőként.
(6) A műszaki biztonsági hatóság a nyomástartó berendezések és nyomástartó létesítmények létesítési, üzemeltetési, átalakítási és megszüntetési engedélyezésére irányuló első és másodfokú eljárásában a 8. melléklet szerinti szakkérdést is vizsgálja.
(7) Ha a (6) bekezdés szerinti eljárásban hozott elsőfokú határozattal szembeni fellebbezés érinti az első fokú eljárásban vizsgált szakkérdést, a másodfokon eljáró hatóság a 8. mellékletben meghatározott szakkérdés vizsgálatára az ott megjelölt szervet rendelheti ki szakértőként.
21. § (1) A műszaki-biztonsági hatósági felügyelet alá tartozó, cseppfolyós propán-, butángázok és ezek elegyei tárolására szolgáló, legfeljebb 13 000 l össztérfogatú nyomástartó berendezések és kriogén tartályok létesítésének tervezésére, létesítésére, üzemeltetésére, átalakítására, javítására, időszakos ellenőrzésére és megszüntetésére vonatkozó műszaki-biztonsági irányítási rendszert a műszaki biztonsági hatóság által nyilvántartott szervezet vagy természetes személy (a továbbiakban: szervezet) működtethet.
(2) A műszaki biztonsági hatóság az (1) bekezdésben foglalt műszaki-biztonsági irányítási rendszer működtetésére engedélyt ad ki a tevékenységhez kapcsolódó 9. melléklet szerinti személyi, szakmai és tárgyi feltételek alapján. Az engedély a jogerőre emelkedésétől számított három évig hatályos.
(3) A műszaki biztonsági hatóság az engedély adatai alapján a szervezetet nyilvántartásba veszi. A műszaki biztonsági hatóság évente legalább egy alkalommal ellenőrzi, hogy a nyilvántartott szervezet teljesíti-e az engedélyben foglalt követelményeket, és amennyiben nem felel meg ezeknek a követelményeknek a Ket. 94. §-a szerinti eljárás eredménytelen lefolytatását követően a műszaki biztonsági hatóság az engedélyt visszavonja és törli a szervezetet a nyilvántartásból.
22. § (1) A Kormány – a (2) bekezdésben meghatározott körben – építésügyi hatóságként az 1. melléklet szerinti műszaki biztonsági feladatkörében eljáró fővárosi és megyei kormányhivatal járási (fővárosi kerületi) hivatalát, másodfokon a műszaki biztonsági feladatkörében eljáró Budapest Főváros Kormányhivatalát jelöli ki.
(2) A (1) bekezdés szerinti hatóság építésügyi hatóságként jár el az alábbi sajátos építményfajták tekintetében:
a) a nyomástartó berendezések és rendszerek elhelyezését vagy védelmét közvetlenül szolgáló építmény (ideértve a közforgalmú autógáztöltő-állomásokat és az azok rendeltetésével szorosan összefüggő rendeltetésű építményeket),
b) a közforgalmú üzemanyagtöltő-állomások műtárgyai az utak kivételével,
c) a veszélyes folyadék- és olvadéktárolók elhelyezését vagy védelmét közvetlenül szolgáló építmény,
d) a nyomástartó berendezésnek nem minősülő gáztárolók elhelyezését vagy védelmét közvetlenül szolgáló építmény,
e) az 50 kVA-nál nagyobb névleges teljesítőképességű kiserőművet ellátó hőtermelési rendeltetésű berendezés védelmét vagy a 0,5 MW-nál nagyobb hőteljesítményű hőtermelési és hőszolgáltatási berendezés (ideérve a fűtőművet is) védelmét közvetlenül szolgáló építmény,
f) a biogáz- és komposztálótelep technológiáinak elhelyezését vagy védelmét közvetlenül szolgáló építmény, az ipari, mezőgazdasági vagy szolgáltatási célú, megújuló energiaforrást átalakító, biogázt, biodízelt, bioetanolt előállító és tároló építmény, a villamosmű kivételével,
g) az építménybe beépített terménytisztító vagy szárító,
h) az épített üvegipari vagy fémipari kemence,
i) építménynek minősülő helyhez kötött útépítő berendezés (aszfaltkeverő telep építményei),
j) ipari és mezőgazdasági célú, földgázfogyasztó vagy propán-bután gázokat és ezek elegyeiből álló gázokat fogyasztó hőfejlesztő-hőhasznosító berendezés, az elhelyezését vagy védelmét közvetlenül szolgáló építménnyel együtt,
k) a hőtávvezetéket tartó vagy magában foglaló építmény, beleértve a hőszolgáltatás nyomvonal jellegű építményeit is,
l) a jogszabályban meghatározott villamosmű, a termelői vezeték, a magánvezeték és a közvetlen vezeték.
(3) Ha az engedélykérelemmel érintett közcélú vezeték, termelői vezeték, magánvezeték vagy a közvetlen vezeték a fővárosi és megyei kormányhivatal több műszaki biztonsági feladatkörben eljáró járási (fővárosi kerületi) hivatala illetékességi területén halad át, akkor az illetékes eljárni, amelyiknek az illetékességi területére a vezetékből hosszabb szakasz esik.
23. § A miniszter termékinformációs kapcsolattartó pontként – az áruk és egyes szolgáltatások szabad áramlásának biztosításával összefüggésben egyes európai uniós jogi aktusokban előírt bejelentési, értesítési, tájékoztatási és jelentéstételi kötelezettségek teljesítéséről szóló kormányrendeletben meghatározottak szerint – ellátja a 764/2008/EK parlamenti és tanácsi rendeletben, továbbá a 305/2011/EU parlamenti és tanácsi rendeletben meghatározott feladatokat.
24. § Budapest Főváros Kormányhivatala
a) közreműködik a két- vagy többoldalú kereskedelmi, gazdasági együttműködési kapcsolatok szervezésével összefüggő feladatok és a kétoldalú gazdasági vegyes bizottságok működtetése teendőinek ellátásában,
b) ellátja a külföldi bizonyítványok és oklevelek elismeréséről szóló jogszabályok alapján egyes szabályozott szakmák vonatkozásában a hatáskörébe utalt hatósági feladatokat vonatkozásában a határon átnyúló szolgáltatások bejelentésével kapcsolatos feladatokat,
c) ellátja az Európai Közösségbe irányuló faanyag-behozatalhoz egyes harmadik országok által kiadott ún. FLEGT engedélyek ellenőrzésével kapcsolatos hatósági feladatokat,
d) ellátja az iparügyekért felelős miniszter szabályozási feladatkörében előírt forgalmazási követelmények tekintetében a termékek megfelelőségértékelésére jogosult szervek kijelölésével kapcsolatos feladatokat,
e) ellátja az építési termékek forgalmazására vonatkozó harmonizált feltételek megállapításáról és a 89/106/EGK tanácsi irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló, 2011. március 9-i 305/2011/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet
ea) 29. cikk (1) bekezdése szerint a műszaki értékelést végző szervezetek, valamint
eb) 39. cikke és V. melléklet 2. pontja, valamint az építési termék építménybe történő betervezésének és beépítésének, ennek során a teljesítmény igazolásának részletes szabályairól szóló kormányrendelet szerinti az építési termékek teljesítmény állandóságának értékelésébe és ellenőrzésébe bevont szervezetek
kijelölésével és bejelentésével kapcsolatos feladatokat,
f) ellátja a veszélyes áruk szállítására használt nyomástartó tartályok, tartányok vonatkozásában megfelelőségértékelési tevékenységet végző szervek kijelölésével kapcsolatos feladatokat,
g) kezeli a hatósági jogkörének gyakorlásához szükséges adatokat, valamint e körben irányítja és összehangolja az információfeldolgozó, -elemző munkát.
25. § A Kormány a pénztárgépek műszaki követelményeiről, a nyugtakibocsátásra szolgáló pénztárgépek forgalmazásáról, használatáról és szervizeléséről, valamint a pénztárgéppel rögzített adatok adóhatóság felé történő szolgáltatásáról szóló 48/2013. (XI. 15.) NGM rendelet (a továbbiakban: Rendelet) szerinti online pénztárgép forgalmazási engedély iránti kérelemmel kapcsolatban – annak elbírálása kérdésében, hogy a kérelemmel együtt előterjesztett etalon példány a Rendelet 5. § (2) és (4) bekezdésében, valamint 3–10. mellékletében meghatározott adóügyi és adójogi követelményeknek megfelel-e – a Nemzeti Adó- és Vámhivatalt szakhatóságként jelöli ki.
26. § (1) Budapest Főváros Kormányhivatala a lovas szolgáltató tevékenységgel kapcsolatos nyilvántartásba vételi eljárásában szakkérdésként vizsgálja az állat-egészségügyi, állatvédelmi követelményeknek való megfelelés kérdését.
(2) A Kormány Budapest Főváros Kormányhivatalának a biztonsági papírok országhatárt, illetve vámhatárt átlépő kereskedelmének engedélyezésére irányuló eljárásában
a) a kérelemben meghatározott, vizsgált papírminta biztonsági papírnak minősíthetősége, vagyis a vizsgált papírmintának a biztonsági papír jogszabályban meghatározott feltételrendszerének való megfelelősége és a kérelemben meghatározott, vizsgált papírminta biztonsági papírnak minősítése esetén a vizsgált papírminta és bármely forgalomban lévő magyar bankjegy, biztonsági okmány vagy értékpapír közötti azonosság megállapításának kérdésében a Nemzetbiztonsági Szakszolgálatot, valamint
b) a kérelemben meghatározott, vizsgált papírminta biztonsági papírnak minősítése esetén a biztonságos őrzés, tárolás feltételeinek való megfelelőség kérdésében az Országos Rendőr-főkapitányságot
szakhatóságként jelöli ki.
27. § (1) A Kormány Budapest Főváros Kormányhivatalának a 273/2004/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet 3. cikk (2) bekezdésében, illetve a 111/2005/EK tanácsi rendelet 6. cikk (1) bekezdésében hivatkozott jegyzékekben szereplő anyagok (a továbbiakban: kábítószer-prekurzor)
a) birtoklására, forgalomba hozatalára, illetve azok behozatalával, kivitelével vagy kereskedelmi közvetítésével kapcsolatos tevékenységre vonatkozó engedély kiadására irányuló eljárásában – a kábítószer-prekurzorok eltérítésének megakadályozását szolgáló tárolási feltételek és a nyilvántartási dokumentációk előírása, illetve ezen feltételek vizsgálata kérdésében – az Országos Rendőr-főkapitányságot, valamint
b) behozatalával és kivitelével kapcsolatos, a 111/2005/EK tanácsi rendelet 12. és 20. cikke szerinti eljárásában – annak elbírálása kérdésében, hogy a kérelemben feltüntetett határátkelőhelyen a kérelem szerinti termékek forgalma engedélyezhető-e a vámeljárásra vonatkozó követelmények alapján – a Nemzeti Adó- és Vámhivatalt
szakhatóságként jelöli ki.
(2) Budapest Főváros Kormányhivatala a gyógyszertárnak a kábítószer-prekurzorokkal kapcsolatos egyes hatósági eljárási szabályok, valamint a hatósági feladat- és hatáskörök megállapításáról szóló 159/2005. (VIII. 16.) Korm. rendelet 3. § (2) bekezdésében meghatározott hivatalos feladatai körébe nem sorolható, kábítószer-prekurzorral kapcsolatos tevékenységére vonatkozó kérelem elbírálására irányuló eljárásban népegészségügyi szakkérdésként vizsgálja a kábítószer-prekurzor tárolása és felhasználása dokumentációja szabályai megtartását.
28. § A Kormány Budapest Főváros Kormányhivatalának a szerencsejáték eszköz hitelesítési engedélyének kiadására irányuló eljárásában – annak elbírálása kérdésében, hogy a kérelem szerinti készüléktípus megfelel-e a pénznyerő automatára, illetve a játékautomatára vonatkozó jogszabályi előírásoknak – a Nemzeti Adó- és Vámhivatalt szakhatóságként jelöli ki.
29. § (1) A Kormány Budapest Főváros Kormányhivatalának a kettős felhasználású nukleáris termékek és technológiák exportjával és Közösségen belüli átadásának engedélyezésére irányuló eljárásában – annak elbírálása kérdésében, hogy az importált termék, technológia reexportja, továbbá az importált létesítmény, berendezés vagy technológia segítségével előállított nukleáris termék exportja az atomenergia békés célú alkalmazására vonatkozó nemzetközi kötelezettségvállalásoknak, valamint a nukleáris biztonsági előírásoknak megfelel-e – az Országos Atomenergia Hivatalt szakhatóságként jelöli ki.
(2) A Kormány Budapest Főváros Kormányhivatalának a kettős felhasználású nukleáris termékek és technológiák importjával kapcsolatos Nemzetközi Importigazolás kiadása iránti eljárásában – annak elbírálására, hogy az importált terméknek a Nukleáris Termékellenőrzési Jegyzék, illetve a Nukleáris Kettős Felhasználású Termékek Ellenőrzési Jegyzéke szerinti besorolása megfelelő-e, illetve amennyiben a kiszállításhoz a fogadó állam írásbeli kötelezettségvállalása szükséges, az atomenergia békés célú alkalmazására vonatkozó nemzetközi kötelezettségvállalásoknak, valamint a nukleáris biztonsági előírásoknak megfelel-e – az Országos Atomenergia Hivatalt szakhatóságként jelöli ki.
(3) A Kormány Budapest Főváros Kormányhivatalának a nukleáris termékek nukleáris fegyverrel nem rendelkező országba történő exportjának engedélyezésére irányuló eljárásában – annak elbírálása kérdésében, hogy a nukleáris és nukleáris kettős felhasználású termékek nemzetközi forgalmának szabályozásáról szóló 144/2011. (VII. 27.) Korm. rendelet 2. §-ában és 8. §-ában meghatározott feltételek teljesültek-e – az Országos Atomenergia Hivatalt szakhatóságként jelöli ki.
(4) A Kormány Budapest Főváros Kormányhivatalának a nukleáris termékek exportjának engedélyezésére irányuló eljárásában – annak elbírálása kérdésében, hogy a nukleáris és nukleáris kettős felhasználású termékek nemzetközi forgalmának szabályozásáról szóló 144/2011. (VII. 27.) Korm. rendelet 3. §-ában és 8. §-ában meghatározott feltételek teljesültek-e – az Országos Atomenergia Hivatalt szakhatóságként jelöli ki.
(5) A Kormány Budapest Főváros Kormányhivatalának a nukleáris kettős felhasználású termékek exportjának engedélyezésére irányuló eljárásában – annak elbírálása kérdésében, hogy a nukleáris és nukleáris kettős felhasználású termékek nemzetközi forgalmának szabályozásáról szóló 144/2011. (VII. 27.) Korm. rendelet 4. §-ában, 5. §-ában és 8. §-ában meghatározott feltételek teljesültek-e – az Országos Atomenergia Hivatalt szakhatóságként jelöli ki.
(6) A Kormány Budapest Főváros Kormányhivatalának a nukleáris termékek Magyarország területéről az Európai Unió másik tagállamába, illetve az Európai Unió másik tagállamának területéről Magyarországra történő szállításának és a nukleáris kettős felhasználású termékek Magyarország területéről az Európai Unióba történő szállításának az engedélyezésére irányuló eljárásában – annak elbírálása kérdésében, hogy a nukleáris és nukleáris kettős felhasználású termékek nemzetközi forgalmának szabályozásáról szóló 144/2011. (VII. 27.) Korm. rendelet 7. §-ában és 8. §-ában meghatározott feltételek teljesültek-e – az Országos Atomenergia Hivatalt szakhatóságként jelöli ki.
(7) Az (1)–(6) bekezdésben felsorolt esetekben az Országos Atomenergia Hivatal az ügyfél eljárás megindítása előtt benyújtott kérelmére hat hónapig felhasználható előzetes szakhatósági állásfoglalást ad ki.
30. § A Kormány Budapest Főváros Kormányhivatalának a közbiztonságra különösen veszélyes eszközök behozatalának engedélyezésével kapcsolatos eljárásában – annak elbírálása kérdésében, hogy a kérelemben megjelölt, közbiztonságra különösen veszélyes eszköz, annak behozatali céljára figyelemmel közbiztonsági kockázatot jelent-e – az Országos Rendőr-főkapitányságot szakhatóságként jelöli ki.
31. § A mérésügyi és műszaki biztonsági feladatkörben eljáró járási (fővárosi kerületi) hivatal által kiadott szakhatósági állásfoglalások tekintetében – ha jogszabály eltérően nem rendelkezik – Budapest Főváros Kormányhivatala jár el szakhatóságként a másodfokú eljárásban.
32. § Felhatalmazást kap az iparügyekért felelős miniszter, hogy
a) a nyomástartó berendezés, nyomástartó létesítmény létesítésének, üzembe helyezésének, üzemeltetésének és megszüntetésének műszaki biztonsági követelményeire, feltételeire és az ehhez kapcsolódó műszaki biztonsági hatósági engedélyek kiadásának rendjére, a Műszaki Biztonsági Szabályzatra, a Műszaki Szakbizottság működésére és feladataira, valamint az üzemeltetéshez kapcsolódó tevékenységekre jogosító engedélyek kiadásának rendjére, a műszaki biztonsági dokumentáció tartalmára, az engedélyesekről vezetett nyilvántartás vezetésére vonatkozó szabályokra, a műszaki biztonsági szempontból jelentős munkakörök esetén szükséges továbbképzések követelményeire, továbbá az engedélyesekre jogszabályban vagy hatósági határozatban előírt kötelezettségek be nem tartásának esetén alkalmazandó jogkövetkezményekre,
b) a szállítható nyomástartó berendezés létesítésének, üzembe helyezésének, üzemeltetésének és megszüntetésének műszaki biztonsági követelményeire, feltételeire és az ehhez kapcsolódó műszaki biztonsági hatósági engedélyek kiadásának rendjére, a Műszaki Biztonsági Szabályzatra, a Műszaki Szakbizottság működésére és feladataira, valamint az üzemeltetéshez kapcsolódó tevékenységekre jogosító engedélyek kiadásának rendjére, a műszaki biztonsági dokumentáció tartalmára, az engedélyesekről vezetett nyilvántartás vezetésére vonatkozó szabályokra, a műszaki biztonsági szempontból jelentős munkakörök esetén szükséges továbbképzések követelményeire, továbbá az engedélyesekre jogszabályban vagy hatósági határozatban előírt kötelezettségek be nem tartásának esetén alkalmazandó jogkövetkezményekre,
c) az a) és b) pontban meghatározott nyomástartó berendezés töltésére szolgáló berendezés, valamint a kisteljesítményű sűrített gáztöltő berendezés létesítésének, üzembe helyezésének, üzemeltetésének és megszüntetésének műszaki biztonsági követelményeire, feltételeire és az ehhez kapcsolódó műszaki biztonsági hatósági engedélyek kiadásának rendjére, valamint az üzemeltetéshez kapcsolódó tevékenységekre jogosító engedélyek kiadásának rendjére, a műszaki biztonsági dokumentáció tartalmára, az engedélyesekről vezetett nyilvántartás vezetésére vonatkozó szabályokra, a műszaki biztonsági szempontból jelentős munkakörök esetén szükséges továbbképzések követelményeire, továbbá az engedélyesekre jogszabályban vagy hatósági határozatban előírt kötelezettségek be nem tartásának esetén alkalmazandó jogkövetkezményekre,
d) az éghető gázok tárolására szolgáló, nyomástartó berendezésnek nem minősülő, ipari, mezőgazdasági vagy szolgáltatási célú gáztárolók és üzemi berendezés létesítésének, üzembe helyezésének, üzemeltetésének és megszüntetésének műszaki biztonsági követelményeire, feltételeire és az ehhez kapcsolódó műszaki biztonsági hatósági engedélyek kiadásának rendjére, valamint az üzemeltetéshez kapcsolódó tevékenységekre jogosító engedélyek kiadásának rendjére, a műszaki biztonsági dokumentáció tartalmára, az engedélyesekről vezetett nyilvántartás vezetésére vonatkozó szabályokra, a műszaki biztonsági szempontból jelentős munkakörök esetén szükséges továbbképzések követelményeire, továbbá az engedélyesekre jogszabályban vagy hatósági határozatban előírt kötelezettségek be nem tartásának esetén alkalmazandó jogkövetkezményekre,
e) a gázüzemű közúti jármű, munkagép és nem közúti gép üzemanyag-ellátó berendezés üzembe helyezésének és üzemeltetésének műszaki biztonsági követelményeire, feltételeire és az ehhez kapcsolódó műszaki biztonsági hatósági engedélyek kiadásának rendjére, valamint az engedélyesekre jogszabályban vagy hatósági határozatban előírt kötelezettségek be nem tartásának esetén alkalmazandó jogkövetkezményekre,
f) a veszélyes áruk szállítására használt nem nyomástartó tartály, tartány, csomagolóeszköz (kivéve az ezek szállítására szolgáló szállítóeszköz) üzembe helyezésének és üzemeltetésének műszaki biztonsági követelményeire, feltételeire és az ehhez kapcsolódó műszaki biztonsági hatósági engedélyek kiadásának rendjére, valamint az engedélyesekre jogszabályban vagy hatósági határozatban előírt kötelezettségek be nem tartásának esetén alkalmazandó jogkövetkezményekre,
g) a veszélyes folyadékok és olvadékok – nyomástartó berendezésnek nem minősülő – tárolótartályai és tároló létesítményei, valamint azok működéséhez szükséges technológiai, biztonsági berendezés, csővezeték, szerelvény, tartozék létesítésének, üzembe helyezésének, üzemeltetésének és megszüntetésének műszaki biztonsági követelményeire, feltételeire és az ehhez kapcsolódó műszaki biztonsági hatósági engedélyek kiadásának rendjére, a Műszaki Biztonsági Szabályzatra, a Műszaki Szakbizottság működésére és feladataira, valamint az üzemeltetéshez kapcsolódó tevékenységekre jogosító engedélyek kiadásának rendjére, a műszaki biztonsági dokumentáció tartalmára, az engedélyesekről vezetett nyilvántartás vezetésére vonatkozó szabályokra, a műszaki biztonsági szempontból jelentős munkakörök esetén szükséges továbbképzések követelményeire, továbbá az engedélyesekre jogszabályban vagy hatósági határozatban előírt kötelezettségek be nem tartásának esetén alkalmazandó jogkövetkezményekre,
h) ipari, mezőgazdasági vagy szolgáltatási célú hőfejlesztő-hőhasznosító, gáz- és olajfogyasztó technológia, létesítmény létesítésének, üzembe helyezésének, üzemeltetésének és megszüntetésének műszaki biztonsági követelményeire, feltételeire és az ehhez kapcsolódó műszaki biztonsági hatósági engedélyek kiadásának rendjére, valamint az üzemeltetéshez kapcsolódó tevékenységekre jogosító engedélyek kiadásának rendjére, a műszaki biztonsági dokumentáció tartalmára, az engedélyesekről vezetett nyilvántartás vezetésére vonatkozó szabályokra, a műszaki biztonsági szempontból jelentős munkakörök esetén szükséges továbbképzések követelményeire, továbbá az engedélyesekre jogszabályban vagy hatósági határozatban előírt kötelezettségek be nem tartásának esetén alkalmazandó jogkövetkezményekre,
i) az a), d), g) és h) pont hatálya alá nem tartozó, ipari, mezőgazdasági vagy szolgáltatási célú, megújuló energiaforrást átalakító, biogázt, biodízelt előállító vagy tároló berendezés, létesítmény létesítésének, üzembe helyezésének, üzemeltetésének és megszüntetésének műszaki biztonsági követelményeire, feltételeire és az ehhez kapcsolódó műszaki biztonsági hatósági engedélyek kiadásának rendjére valamint az üzemeltetéshez kapcsolódó tevékenységekre jogosító engedélyek kiadásának rendjére, a műszaki biztonsági dokumentáció tartalmára, az engedélyesekről vezetett nyilvántartás vezetésére vonatkozó szabályokra, a műszaki biztonsági szempontból jelentős munkakörök esetén szükséges továbbképzések követelményeire, továbbá az engedélyesekre jogszabályban vagy hatósági határozatban előírt kötelezettségek be nem tartásának esetén alkalmazandó jogkövetkezményekre,
j) a villamos felhasználói és összekötő berendezések, valamint a potenciálisan robbanásveszélyes közegben működő villamos berendezések és védelmi rendszerek üzembe helyezésének műszaki követelményeit tartalmazó Műszaki Biztonsági Szabályzatra, a Műszaki Szakbizottság működésére és feladataira, valamint az érintésvédelmi szabványossági felülvizsgáló és az erősáramú berendezések felülvizsgálója – mint műszaki biztonsági szempontból jelentős munkakörök esetén – szükséges továbbképzések követelményeire,
k) a hegesztett szerkezet helyszíni gyártásánál, szerelésénél, átalakításánál, javításánál ömlesztőhegesztést végzők nyilvántartásba vételének feltételeire és a tevékenység folytatásának részletes szabályaira, a nyilvántartásba vétel rendjére, az e tevékenységet végzőkről vezetett nyilvántartás személyes adatot nem tartalmazó adattartalmára, és a nyilvántartás vezetésére, valamint az e tevékenységekre jogszabályban vagy hatósági határozatban előírt kötelezettségek be nem tartásának esetén alkalmazandó jogkövetkezményekre,
l) a tartályok, tároló létesítmények és berendezéseik gyártását és a tartályokhoz kapcsolódó helyszíni technológiai szerelését, a tartályok javítását, átalakítását, tisztítását, szivárgásvizsgálatát, időszakos vizsgálatát végző gazdálkodó szervezetek nyilvántartásba vételének feltételeire és a tevékenység folytatásának részletes szabályaira, a nyilvántartásba vétel rendjére, az e tevékenységet végzőkről vezetett nyilvántartás személyes adatot nem tartalmazó adattartalmára, és a nyilvántartás vezetésére, valamint az e tevékenységekre jogszabályban vagy hatósági határozatban előírt kötelezettségek be nem tartásának esetén alkalmazandó jogkövetkezményekre,
m) az adópolitikáért felelős miniszterrel egyetértésben a kijelölt műszaki biztonsági hatóság részére a kérelemre indult eljárásokért fizetendő igazgatási szolgáltatási díjak mértékére, valamint a díjak fizetésére
vonatkozó részletes szabályokat rendeletben állapítsa meg.
33. § Ez a rendelet 2017. január 1-jén lép hatályba.
34. § (1) E rendelet
1. a 2005/32/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvnek a tömszelence nélküli önálló keringetőszivattyúkra, illetve termékekbe beépített tömszelence nélküli keringetőszivattyúkra vonatkozó környezetbarát tervezési követelmények tekintetében történő végrehajtásáról szóló, 2009. július 22-i 641/2009/EK bizottsági rendelet 5. cikkének,
2. a 2005/32/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvnek az elektromos motorok környezetbarát tervezésére vonatkozó követelmények tekintetében történő végrehajtásáról szóló, 2009. július 22-i 640/2009/EK bizottsági rendelet 5. cikkének,
3. a 2005/32/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvnek a beépített előtét nélküli fénycsövek, nagy intenzitású kisülőlámpák és az ilyen lámpák működtetésére alkalmas előtétek és lámpatestek környezetbarát tervezési követelményei tekintetében történő végrehajtásáról, valamint a 2000/55/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló, 2009. március 18-i 245/2009/EK bizottsági rendelet 5. cikkének,
4. a 2005/32/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvnek az egyszerű set-top boxokra vonatkozó környezetbarát tervezési követelmények tekintetében történő végrehajtásáról szóló, 2009. február 4-i 107/2009/EK bizottsági rendelet 6. cikkének,
5. a 2005/32/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvnek az elektromos és elektronikus háztartási és irodai berendezések készenléti és kikapcsolt üzemmódban fellépő elektromosáram-fogyasztására vonatkozó környezetbarát tervezési követelmények tekintetében történő végrehajtásáról szóló, 2008. december 17-i 1275/2008/EK bizottsági rendelet 5. cikkének,
6. a 2005/32/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvnek a külső tápegységek üresjáratú üzemmódban fellépő elektromosáram-fogyasztására és aktív üzemmódban mért átlagos hatékonyságára vonatkozó környezetbarát tervezési követelmények tekintetében történő végrehajtásáról szóló, 2009. április 6-i 278/2009/EK bizottsági rendelet 5. cikkének,
7. az egyes nemzeti műszaki szabályoknak a valamely másik tagállamban jogszerűen forgalmazott termékekre történő alkalmazására vonatkozó eljárások megállapításáról és a 3052/95/EK határozat hatályon kívül helyezéséről szóló, 2008. július 9-i 764/2008/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet 9. cikk (1) bekezdésének,
8. az Európai Közösségbe irányuló faanyag-behozatal FLEGT engedélyezési rendszerének létrehozásáról szóló, 2005. december 20-i 2173/2005/EK tanácsi rendelet I. fejezet 2. cikk 8. pontjának, valamint az Európai Közösségbe irányuló faanyag-behozatal FLEGT engedélyezési rendszerének létrehozásáról szóló 2173/2005/EK tanácsi rendelet végrehajtására vonatkozó részletes rendelkezések megállapításáról szóló, 2008. október 17-i 1024/2008/EK bizottsági rendelet I. fejezet 2. cikk 4. pontjának,
9. az építési termékek forgalmazására vonatkozó harmonizált feltételek megállapításáról és a 89/106/EGK tanácsi irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló, 2011. március 9-i 305/2011/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet 10. cikk (1) bekezdésének, 29. cikk (1) bekezdésének, 39. cikkének,
10. az Iránnal szembeni korlátozó intézkedésekről és a 961/2010/EU rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2012. március 23-i 267/2012/EU tanácsi rendelet,
11. a robbanóanyag-prekurzorok forgalmazásáról és felhasználásáról szóló, 2013. január 15-i 98/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet 4. cikk (3) bekezdésének,
12. a 2009/125/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvnek a számítógépek és a kiszolgáló számítógépek környezettudatos tervezésére vonatkozó követelmények tekintetében történő végrehajtásáról szóló, 2013. június 26-i 617/2013/EU bizottsági rendelet,
13. a 2010/30/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvnek a porszívók energiafogyasztásának címkézése tekintetében történő kiegészítéséről szóló, 2013. május 3-i 665/2013/EU felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet,
14. az elektromos és az elektronikus háztartási és irodai berendezések készenléti és kikapcsolt üzemmódbeli villamosenergia-fogyasztására vonatkozóan a környezettudatos tervezés követelményeit megállapító 1275/2008/EK rendelet, valamint a televíziókészülékek környezettudatos tervezésének követelményeit megállapító 642/2009/EK rendelet módosításáról szóló, 2013. augusztus 22-i 801/2013/EU bizottsági rendelet,
15. a 2010/30/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvnek a helyiségfűtő berendezések, a kombinált fűtőberendezések, a helyiségfűtő berendezésből, hőmérséklet-szabályozóból és napenergia-készülékből álló csomagok, valamint a kombinált fűtőberendezésből, hőmérséklet-szabályozóból és napenergia-készülékből álló csomagok energiafogyasztásának címkézése tekintetében történő kiegészítéséről szóló, 2013. február 18-i 811/2013/EU felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet,
16. a 2010/30/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvnek a vízmelegítők, a melegvíz-tároló tartályok, valamint a vízmelegítőből és napenergia-készülékből álló csomagok energiafogyasztásának címkézése tekintetében történő kiegészítéséről szóló, 2013. február 18-i 812/2013/EU felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet,
17. a 2009/125/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvnek a helyiségfűtő berendezések és a kombinált fűtőberendezések környezettudatos tervezésére vonatkozó követelmények tekintetében történő végrehajtásáról szóló, 2013. augusztus 2-i 813/2013/EU bizottsági rendelet
végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapít meg.
(2) E rendelet
1. a gépekről és a 95/16/EK irányelv módosításáról szóló, 2006. május 17-i 2006/42/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvnek,
2. a belső piaci szolgáltatásokról szóló, 2006. december 12-i 2006/123/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvnek,
3. az energiával kapcsolatos termékek környezetbarát tervezésére vonatkozó követelmények megállapítási kereteinek létrehozásáról szóló, 2009. október 21-i 2009/125/EK európai parlament és tanácsi irányelvnek,
4. az energiával kapcsolatos termékek energia- és egyéb erőforrás-fogyasztásának címkézéssel és szabványos termékismertetővel történő jelöléséről szóló, 2010. május 19-i 2010/30/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvnek,
5. a robbanásveszélyes légkörben való használatra szánt felszerelésekre és védelmi rendszerekre vonatkozó tagállami jogszabályok harmonizációjáról szóló, 2014. február 26-i 2014/34/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvnek
való megfelelést szolgálja.
35. § Hatályát veszti
a) a Magyar Kereskedelmi Engedélyezési Hivatalról és a területi mérésügyi és műszaki biztonsági hatóságokról 320/2010. (XII. 27.) Korm. rendelet,
b) a műszaki biztonsági hatóságok műszaki biztonsági tevékenységének és a Magyar Kereskedelmi Engedélyezési Hivatal piacfelügyeleti eljárásának részletes szabályairól szóló 321/2010. (XII. 27.) Korm. rendelet.
| A | B | ||
| A fővárosi és megyei kormányhivatal mérésügyi és műszaki biztonsági feladatkörben eljáró járási (fővárosi kerületi) hivatala | |||
| megnevezése | illetékességi területe | ||
| 1. | Budapest Főváros Kormányhivatala XII. Kerületi Hivatala | mérésügyi alaptevékenységi és speciális eljárásokban: Budapest főváros, Pest megye | |
| műszaki biztonsági, építésügyi és villamosenergia-ipari építésügyi eljárásokban: Budapest főváros, Pest megye, valamint Ercsi város közigazgatási területéből a Százhalombattai Dunai Finomító területe | |||
| 2. | Hajdú-Bihar Megyei Kormányhivatal Debreceni Járási Hivatala | mérésügyi alaptevékenységi és speciális eljárásokban: Hajdú-Bihar megye, Szabolcs-Szatmár-Bereg megye | |
| műszaki biztonsági, építésügyi és villamosenergia-ipari építésügyi eljárásokban: Hajdú-Bihar megye, Szabolcs-Szatmár-Bereg megye | |||
| 3. | Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Kormányhivatal Szolnoki Járási Hivatala | mérésügyi alaptevékenységi és speciális eljárásokban: Jász-Nagykun-Szolnok megye | |
| műszaki biztonsági, építésügyi és villamosenergia-ipari építésügyi eljárásokban: Jász-Nagykun-Szolnok megye | |||
| 4. | Győr-Moson-Sopron Megyei Kormányhivatal Győri Járási Hivatala | mérésügyi alaptevékenységi és speciális eljárásokban: Győr-Moson-Sopron megye | |
| műszaki biztonsági, építésügyi és villamosenergia-ipari építésügyi eljárásokban: Győr-Moson-Sopron megye, Zala megye | |||
| 5. | Vas Megyei Kormányhivatal Szombathelyi Járási Hivatala | mérésügyi alaptevékenységi és speciális eljárásokban: Vas megye | |
| műszaki biztonsági, építésügyi és villamosenergia-ipari építésügyi eljárásokban: Vas megye | |||
| 6. | Zala Megyei Kormányhivatal Nagykanizsai Járási Hivatala | mérésügyi alaptevékenységi és speciális eljárásokban: Zala megye | |
| 7. | Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Kormányhivatal Miskolci Járási Hivatala | mérésügyi alaptevékenységi és speciális eljárásokban: Borsod-Abaúj-Zemplén megye, Heves megye, Nógrád megye | |
| műszaki biztonsági, építésügyi és villamosenergia-ipari építésügyi eljárásokban: Borsod-Abaúj-Zemplén megye, Heves megye, Nógrád megye | |||
| 8. | Baranya Megyei Kormányhivatal Pécsi Járási Hivatala | mérésügyi alaptevékenységi és speciális eljárásokban: Baranya megye | |
| műszaki biztonsági, építésügyi és villamosenergia-ipari építésügyi eljárásokban: Baranya megye, Somogy megye, Tolna megye | |||
| 9. | Somogy Megyei Kormányhivatal Kaposvári Járási Hivatala | mérésügyi alaptevékenységi és speciális eljárásokban: Somogy megye | |
| 10. | Tolna Megyei Kormányhivatal Szekszárdi Járási Hivatala | mérésügyi alaptevékenységi és speciális eljárásokban: Tolna megye | |
| 11. | Csongrád Megyei Kormányhivatal Szegedi Járási Hivatala | mérésügyi alaptevékenységi és speciális eljárásokban: Bács-Kiskun megye, Csongrád megye, Békés megye | |
| műszaki biztonsági, építésügyi és villamosenergia-ipari építésügyi eljárásokban: Bács-Kiskun megye, Csongrád megye, Békés megye | |||
| 12. | Fejér Megyei Kormányhivatal Székesfehérvári Járási Hivatala | mérésügyi alaptevékenységi és speciális eljárásokban: Fejér megye, Veszprém megye, Komárom-Esztergom megye | |
| műszaki biztonsági, építésügyi és villamosenergia-ipari építésügyi eljárásokban: Fejér megye – kivéve Ercsi város közigazgatási területéből a Százhalombattai Dunai Finomító területe –, valamint Veszprém megye, Komárom-Esztergom megye | |||
I. Személyi, szakmai feltétel: a személyzet feleljen meg az alábbi képzettségi és jártassági követelményeknek:
1. Műszaki egyetemi (főiskolai) diploma (oklevél).
2. Hegesztés szakirányú képzettség, amely lehet:
a) okleveles hegesztő mérnök,
b) okleveles hegesztő szakmérnök,
c) hegesztő tudományos fokozat,
d) IWE, EWE nemzetközi, európai hegesztő mérnök.
3. Legalább 5 év szakirányú gyakorlat.
II. Tárgyi feltétel:
a) a szervezet rendelkezzen a tevékenységi területre vonatkozó szabványokkal és egyéb műszaki előírásokkal;
b) a szervezetnek legyen belső szabályzata az egyes hegesztett szerkezetek gyártását végző gazdálkodó szervezetek alkalmasságának vizsgálatára és értékelésére;
c) a szervezet rendelkezzen az irányítási rendszerek auditjára és tanúsítására vonatkozó szabvány szerint akkreditált rendszertanúsítással;
d) a szervezet legyen tagja a Magyar Hegesztéstechnikai és Anyagvizsgálati Egyesülésnek.
I. Személyi, szakmai feltétel: a személyzet feleljen meg az alábbi képzettségi és jártassági követelményeknek:
1. Műszaki egyetemi (főiskolai) diploma (oklevél).
2. Szakirányú képzettség, amely lehet:
a) minőségügyi szakképzettség, minőségügyi szakmérnök, energiagazdálkodási szakképzettség, energiagazdálkodási szakmérnök,
b) műszaki tudományok területén szerzett tudományos fokozat.
3. Legalább 5 év szakirányú gyakorlat, jártasság a veszélyes folyadékok vagy olvadékok tárolótartályai üzemeltetéshez kapcsolódó tevékenységek területén, vagy a településtervezési és az építészeti-műszaki tervezési, valamint az építésügyi műszaki szakértői jogosultság szabályairól szóló kormányrendelet szerint a Magyar Mérnöki Kamara által kiadott tervezői jogosultság, amely lehet:
a) gépészmérnöki tervező/energetikai tervező,
b) épületgépészeti tervező,
c) gáz- és olajmérnök tervező.
4. Munkavédelmi (biztonságtechnikai), tűzvédelmi ismertek.
II. Tárgyi feltétel:
a) a szervezet rendelkezzen a tevékenységi területre vonatkozó szabványokkal és egyéb műszaki előírásokkal;
b) a szervezetnek legyen belső szabályzata a veszélyes folyadékok vagy olvadékok tárolótartályai üzemeltetéséhez kapcsolódó szolgáltatási tevékenységet végző gazdálkodó szervezetek alkalmasságának vizsgálatára és értékelésére;
c) a szervezet rendelkezzen az irányítási rendszerek auditjára és tanúsítására vonatkozó szabvány szerint akkreditált rendszertanúsítással;
d) a szervezet rendelkezzen felelősségbiztosítással, amely a szervezetre felróható okból bekövetkező kár(ok) fedezetét biztosítani képes.
A gazdálkodó szervezet akkor alkalmas az üzemanyag töltőállomásokon elvégzendő szénhidrogén emisszió mérésére, a pisztolygáz visszavezető és gázinga rendszerek beállítására, ha:
a) rendelkezik az alábbi személyi, tárgyi és eljárási (technológiai) feltételekkel:
aa) tartályvizsgálói képesítéssel rendelkező alkalmazott,
ab) egyéni védőfelszerelés,
ac) antisztatikus ruházat,
ad) tűzoltó készülék(ek),
ae) munkahely elkerítő eszközök, tiltó táblák,
af) hitelesített/kalibrált mérőeszközök,
ag) szikramentes szerszámok,
ah) tevékenységre vonatkozó munkautasítás,
ai) munkavédelmi utasítás,
aj) tűzvédelmi utasítás,
ak) környezetvédelmi utasítás,
al) érvényes munkavégzési engedély;
b) a műszaki biztonsági hatóság a jogszabályban meghatározottak szerint nyilvántartásba vette, mint a tárolótartályok technológiai szerelésére és szivárgásvizsgálatára való alkalmas gazdálkodó szervezetet;
c) a tevékenységre vonatkozó minőségirányítási rendszert működtet;
d) a vizsgálat szempontjából a vizsgálatot végző személyek függetlenek a kivitelezést közvetlenül irányító vezetőtől;
e) rendelkezésre áll a gazdálkodó szervezet írásbeli nyilatkozata arról, hogy vizsgálataiknál az ellenőrzést végző hatósággal egyeztetett időpontban és módon járnak el.
| A | B | C | D | ||
| 1. | Bevonás és közreműködés feltétele | Szakkérdés | Első fokú eljárásban | Másodfokú eljárásban | |
| 2. | Éghető töltet esetében tárolótartály létesítése, használatbavétele és átalakítása esetén. | A létesítésre vonatkozó tűzvédelmi előírásoknak és tűztávolságoknak való megfelelés. | első fokon eljáró tűzvédelmi szakhatóság | másodfokon eljáró tűzvédelmi szakhatóság | |
| 3. | A vasúti pályától 50 méternél kisebb távolságban épülő tűz- és 100 méternél kisebb távolságban épülő robbanásveszélyes anyagok gyártását, tárolását és forgalmazását szolgáló, építmények elhelyezésére irányuló eljárás esetén. | Annak elbírálása kérdésében, hogy a vasúti pálya területének nem közlekedési célú igénybevétele a kérelemben foglaltak szerint vagy további feltételek mellett – a tervezett igénybe vétel a vasút állagára, a vasúti forgalom biztonságára, a vasútkezelő fenntartási, üzemeltetési feladatainak ellátására, fejlesztési terveinek végrehajtására gyakorolt hatása alapján – engedélyezhető-e. | közlekedésért felelős miniszter | – | |
| 4. | Repülőterek 5 kilométeres körzetében tárolótartály létesítése, használatbavétele, átalakítása esetén, ha a kérelmező a repülőtér-üzemeltetői hozzájárulás megtagadását sérelmesnek tartja. | Annak elbírálása kérdésében, hogy a tevékenység a polgári légiközlekedés biztonsága követelményeinek a kérelem szerint vagy további feltételek mellett megfelel-e. | közlekedésért felelős miniszter | – | |
| 5. | Tárolótartály létesítése, használatbavétele és átalakítása esetén, ha a tevékenység megkezdéséhez környezetvédelmi engedély vagy egységes környezethasználati engedély nem szükséges. | 1. Minden esetben annak elbírálása kérdésében, hogy a tervezett tárolótartály a) a felszíni vizek és a felszín alatti vizek védelme követelményeinek a kérelem szerint vagy további feltételek mellett megfelel-e, b) a vízbázis-védelem követelményeinek a kérelem szerint vagy további feltételek mellett megfelel-e. | a) területi vízvédelmi hatóság b) területi vízügyi hatóság | a) országos vízvédelmi hatóság b) országos vízügyi hatóság |
| A | B | C | D | ||
| 1. | Bevonás és közreműködés feltétele | Szakkérdés | Első fokú eljárásban | Másodfokú eljárásban | |
| 2. | Éghető töltetű nyomástartó berendezés létesítése, használatbavétele és átalakítása esetén. | A létesítésre vonatkozó tűzvédelmi előírásoknak és tűztávolságoknak való megfelelés. | első fokon eljáró tűzvédelmi szakhatóság | másodfokon eljáró tűzvédelmi szakhatóság | |
| 3. | Veszélyes töltetű nyomástartó berendezés létesítése, használatbavétele, átalakítása és megszüntetése esetén, ha a tevékenység megkezdéséhez környezetvédelmi engedély vagy egységes környezethasználati engedély nem szükséges. | Minden esetben annak elbírálása kérdésében, hogy a tervezett nyomástartó berendezés a) a felszíni vizek és a felszín alatti vizek védelme követelményeinek a kérelem szerint vagy további feltételek mellett megfelel-e, b) a vízbázis-védelem követelményeinek a kérelem szerint vagy további feltételek mellett megfelel-e. | a) területi vízvédelmi hatóság b) területi vízügyi hatóság | a) országos vízvédelmi hatóság b) országos vízügyi hatóság |
| A | B | C | ||
| 1. | Szakkérdés vizsgálatának feltétele | Szakkérdés | Másodfokú eljárásban szakértőként kirendelhető szerv | |
| 2. | A közút területén, az alatt vagy felett, a közutak külterületi szakaszán a közút tengelyétől számított 50 méteren belüli építmény létesítése, használatbavétele esetén, ha a kérelmező a közútkezelői hozzájárulás megtagadását vagy a hozzájárulásban előírt feltételeket sérelmesnek tartja. Egyéb országos közút esetén, helyi közút esetén. | Annak elbírálása kérdésében, hogy a közút területének nem közlekedési célú igénybevétele a kérelemben foglaltak szerint vagy további feltételek mellett – a közúti forgalom biztonságra, a közút fejlesztési terveinek végrehajtására, a közútkezelő fenntartási, üzemeltetési feladatainak ellátására, a közút állagára gyakorolt hatása alapján – engedélyezhető-e. | közlekedésért felelős miniszter | |
| 3. | Tárolótartály létesítése, használatbavétele és átalakítása esetén, ha a tevékenység megkezdéséhez környezetvédelmi engedély vagy egységes környezethasználati engedély nem szükséges. | 1. Minden esetben annak elbírálása kérdésében, hogy a tervezett tárolótartály a levegőtisztaság-védelmi előírásoknak és határértékeknek, levegővédelmi szempontból az elérhető legjobb technika követelményeinek a kérelem szerint vagy további feltételek mellett megfelel-e. 2. Barlang védőövezetében létesítendő tárolótartály esetében, annak elbírálása kérdésében, hogy a tervezett tárolótartály a barlang védelmére vonatkozó jogszabályi követelményeknek a kérelem szerint vagy további feltételek mellett megfelel-e. | – | |
| 4. | A kulturális örökségvédelmi hatósági nyilvántartásban szereplő nyilvántartott vagy védetté nyilvánított régészeti lelőhelyen, régészeti védőövezet területén megvalósuló létesítési vagy használatbavételi eljárás vagy műemléki területen megvalósuló vagy nyilvántartott műemléki értéket vagy műemlék telkét érintő tevékenység engedélyezésére irányuló eljárás. | Annak elbírálása kérdésében, hogy a tervezett tárolótartály a régészeti örökség védelme jogszabályban rögzített követelményeinek a kérelemben foglaltak szerint vagy további feltételek mellett megfelel-e. | a kulturális örökség védelméért felelős miniszter | |
| 5. | Országos közúthálózatba tartozó autópálya, autóút területén, az alatt vagy felett, valamint kijelölt főútvonal esetén 100 méteren belüli építmény létesítése, használatbavétele esetén, ha a kérelmező a közútkezelői hozzájárulás megtagadását vagy a hozzájárulásban előírt feltételeket sérelmesnek tartja. Gyorsforgalmi út esetén. | Annak elbírálása kérdésében, hogy a közút területének nem közlekedési célú igénybevétele a kérelemben foglaltak szerint vagy további feltételek mellett – a közúti forgalom biztonságra, a közút fejlesztési terveinek végrehajtására, a közútkezelő fenntartási, üzemeltetési feladatainak ellátására, a közút állagára gyakorolt hatása alapján – engedélyezhető-e. | közlekedésért felelős miniszter | |
| 6. | A víziutak tengelyétől és hajózási létesítményektől számított 100 méteren belüli létesítés esetén. | A veszélyes anyag szállítására vonatkozó előírások, az (vízi) üzemanyagtöltő állomások engedélyezésével kapcsolatos hajózási hatósági érdekek érvényesítése. | közlekedésért felelős miniszter |
| A | B | C | ||
| 1. | A szakkérdés vizsgálatának feltétele | Szakkérdés | Másodfokú eljárásban szakértőként kirendelhető szerv | |
| 2. | Veszélyes töltetű nyomástartó berendezés létesítése, használatbavétele, átalakítása és megszüntetése esetén, ha a tevékenység megkezdéséhez környezetvédelmi engedély vagy egységes környezethasználati engedély nem szükséges. | 1. Minden esetben annak elbírálása kérdésében, hogy a tervezett tárolótartály a levegőtisztaság-védelmi előírásoknak és határértékeknek, levegővédelmi szempontból az elérhető legjobb technika követelményeinek a kérelem szerint vagy további feltételek mellett megfelel-e. 2. Barlang védőövezetében létesítendő tárolótartály esetében, annak elbírálása kérdésében, hogy a tervezett tárolótartály a barlang védelmére vonatkozó jogszabályi követelményeknek a kérelem szerint vagy további feltételek mellett megfelel-e. | – |
I. Szervezeti feltétel: A nyilvántartott szervezet legalább az alábbi egységekből áll:
1. Felügyelet: jóváhagyási feladatokat látja el és ellenőrzi a szervezet működését.
2. Vizsgáló szervezet: a nyomástartó berendezések időszakos vizsgálatát végzi.
II. Személyi, szakmai feltétel: a Felügyelet vezetője feleljen meg az alábbi képzettségi és jártassági követelményeknek:
1. Műszaki egyetemi (főiskolai) diploma (oklevél).
2. Legalább 5 év szakirányú gyakorlat.
III. Tárgyi feltételek:
1. A szervezet rendelkezzen a tevékenységi területre vonatkozó szabványokkal és egyéb műszaki előírásokkal.
2. A szervezetnek legyen belső szabályzata a nyomástartó berendezések állandó helyen való létesítés, más helyre történő áttelepítés, a létesítés feltételeinek megváltoztatása, a megszüntetés eljárásaira és az alkalmazott dokumentum mintáira.
3. A szervezet rendelkezzen az MSZ EN ISO/IEC 17020:2012 szabványnak megfelelő B-típusú ellenőrző szervezetként akkreditált szerv akkreditációval a következő területeken:
a) robbanásveszélyes térségek különböző védelmi módú villamos berendezései, üzemi jelző és reteszrendszerek, irányítástechnikai berendezések, biztonsági szelepek, nyomástartó berendezések és rendszerek, hegesztés, felületvédelem (korrózióvédelem), nyomástartó rendszerek, túlnyomás elleni védelmet ellátó szerelvények megfelelő működésének ellenőrzése;
b) nyomástartó berendezések, rendszerek műszaki biztonsági megfelelőségének időszakos ellenőrzése.
IV. A szervezetre vonatkozó általános követelmények:
1. A nyomástartó berendezések állandó helyen való létesítésének, más helyre történő áttelepítésének, a létesítési feltételek megváltoztatásának, a megszüntetésnek jóváhagyását és ellenőrzését a Felügyelet végzi.
2. A nyomástartó berendezések időszakos és soron kívüli vizsgálatait a Vizsgáló szervezet végezi.
3. Az üzemeltető részére előírt feladatok közül a szervezetre átruházott feladatokat az üzemeltetőnek és a szervezetnek együtt írásba kell foglalnia.
4. A szervezet a nyilvántartásba vétel tartalmát vagy feltételeit érintő bekövetkezett minden változást vagy eltérést köteles bejelenteni a műszaki biztonsági hatóságnak.
5. A szervezetnek a hatáskörébe tartozó nyomástartó berendezésekről nyilvántartást kell vezetnie.
6. A szervezet a műszaki biztonsági hatóság által előírt nyilvántartási adatokba online betekintést biztosít és kérésre további adatot szolgáltat.
7. A szervezet köteles
a) az időszakos ellenőrzést a ciklusidők szerint, és a műszaki biztonsági előírások betartásával végezni; minden időszakos ellenőrzésről bizonylatot kiállítani, amely tartalmazza az ellenőrzés módszerét, eredményét és a következő ellenőrzés esedékességének időpontját;
b) a nyilvántartást naprakészen vezetni, amely tartalmazza:
ba) az elvégzett időszakos ellenőrzése, vizsgálatok módját, időpontját, eredményét, a következő időszakos ellenőrzés időpontját és módját,
bb) a javítás, átalakítás után elvégzett soron kívüli ellenőrzések módját, időpontját, eredményét;
c) a felügyeleti ellenőrzéséhez a műszaki biztonsági hatóságnak minden ellenőrzési adatot, információt rendelkezésre bocsátani;
d) a műszaki biztonsági hatóság által végzett ellenőrzéseken képviselő útján részt venni; a hatósági ellenőrzésekhez és a rendkívüli események vizsgálatához a nyomástartó berendezések nyilvántartásait és dokumentumait a műszaki biztonsági hatóság rendelkezésére bocsátani.
V. A Felügyeletre vonatkozó sajátos követelmények:
1. A Felügyelet csak saját vállalkozása tulajdonában álló berendezések állandó helyen való létesítésének, más helyre történő áttelepítésének, a létesítési feltételek megváltoztatásának, a megszüntetésnek jóváhagyását és ellenőrzését végzi.
2. A Felügyelet ellenőrzi az üzemeltető által benyújtott dokumentumokat, és ha az előírásoknak megfelel, jóváhagyja azokat.
VI. A Vizsgáló szervezetre vonatkozó sajátos követelmények:
1. A Vizsgáló szervezet
a) csak saját vállalkozása tulajdonában álló berendezéseken végez ellenőrzést;
b) a vállalkozás különálló és szervezetileg azonosítható része;
c) személyzete független az ítélet alkotását befolyásoló hatásoktól, különösen az elvégzett ellenőrzések eredményében érdekelt külső személyek és szervezetek hatásától;
d) rendelkezik az ellenőrzés műszaki és adminisztratív feladatainak szakszerű elvégzéséhez szükséges személyzettel, felszereléssel és a feladatai ellátásához szükséges tevékenységeket tartalmazó eljárásokkal. A személyzete képes a műszaki követelményeknek való megfelelés megítélésére, valamint az ellenőrzések dokumentálására;
e) vezetője felsőfokú szakirányú végzettséggel, valamint megfelelő gyakorlati tapasztalattal rendelkezik;
f) személyzete az elvégzendő ellenőrzésekhez szükséges szakképzettségekkel, a vonatkozó előírások kielégítő ismeretével, és megfelelő gyakorlati tapasztalattal rendelkezik;
g) közvetlenül nem érintett az általa ellenőrzött nyomástartó és töltő berendezések tervezésében, gyártásában, forgalmazásában, szerelésében, üzemeltetésében és karbantartásában.
2. A Vizsgáló szervezet és személyzete nem végezhet olyan tevékenységet, amely befolyásolhatja az ellenőrző tevékenységgel kapcsolatos ítéletalkotásuk függetlenségét és a megvesztegethetetlenségüket. A személyzete legyen független az ítéletalkotásukat befolyásolható üzleti, pénzügyi és egyéb hatásoktól, különösen a szervezetre kívülről ható azon személyek és szervezetek hatásától, akik, illetőleg amelyek az elvégzett ellenőrzések eredményében érdekeltek.
3. A Vizsgáló szervezet rendelkezzen az ellenőrzés műszaki és adminisztratív feladatainak szakszerű elvégzéséhez szükséges személyzettel és felszereléssel, auditált minőségbiztosítási rendszert működtessen. Biztosítsa a különleges ellenőrzések elvégzéséhez szükséges eszközöket is.
4. A Vizsgáló szervezet műszaki vezetője felsőfokú szakirányú végzettséggel és legalább 3 év szakmai gyakorlattal rendelkezzen. Az ellenőrzésre illetékes személyzete (a vizsgáló szakember) az elvégzendő ellenőrzésekhez szükséges szakképzettséggel, a vonatkozó előírások kielégítő ismeretével, és e téren legalább 3 éves szakmai gyakorlattal rendelkezzen. A biztonság magas szintjének szavatolására a szervezetnek a nyomástartó berendezések biztonsága terén kellő szakismerete legyen. A személyzet legyen alkalmas az általános követelményeknek való megfelelés szakszerű megítélésére a vizsgálati eredmények és azok jegyzőkönyvei alapján. Ugyanígy legyen alkalmas az ellenőrzések megtörténtét igazoló szükséges feljegyzések és jegyzőkönyvek készítésére.
5. A Vizsgáló szervezet személyzete kellően ismerje az általuk ellenőrzött nyomástartó berendezések gyártástechnológiáit, az ellenőrzésre használt vagy használni tervezett eljárásokat, valamint a használat vagy karbantartás során esetleg keletkező meghibásodásokat.
6. A Vizsgáló szervezet és személyzete a legnagyobb gondossággal köteles végezni az értékeléseket és az igazoló ellenőrzéseket. Az ellenőrző szervezet köteles az ellenőrző tevékenysége során szerzett értesüléseit bizalmasan kezelni. A titoktartási kötelezettség nem áll fenn a műszaki biztonsági hatósággal szemben.
7. Az ellenőrzést végző személyek javadalmazása nem függhet sem közvetlenül az elvégzett ellenőrzések számától, sem az ellenőrzések eredményétől.
8. A Vizsgáló szervezet és személyzete nem lehet a szervezet által ellenőrzött nyomástartó berendezés tervezője, gyártója, forgalmazója, üzemeltetője vagy szerelője, sem pedig ezek meghatalmazott képviselője. Nem lehetnek közvetlenül érintettek nyomástartó berendezések tervezésében, gyártásában, forgalmazásában vagy karbantartásában, és nem képviselhetik az ilyen tevékenységekben érintett feleket. Ez a feltétel nem gátolhatja a berendezés gyártója és a szervezet között a műszaki információcsere lehetőségét.
