A Kormány
az Alaptörvény 15. cikk (3) bekezdésében meghatározott eredeti jogalkotói hatáskörében, továbbá
a 3. alcím tekintetében a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény 58. § (2) bekezdésében,
a 4. alcím tekintetében a tulajdonviszonyok rendezése érdekében, az állam által az állampolgárok tulajdonában igazságtalanul okozott károk részleges kárpótlásáról szóló 1991. évi XXV. törvény 29. §-ában,
az 5. alcím tekintetében a mérésügyről szóló 1991. évi XLV. törvény 15. § (3) bekezdésében,
a 6. alcím tekintetében a közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény 48. § (3) bekezdés a) pont 1. alpontjában,
a 7. alcím tekintetében a kárpótlási jegyek életjáradékra váltásáról szóló 1992. évi XXXI. törvény 12. §-ában,
a 8. alcím tekintetében a bányászatról szóló 1993. évi XLVIII. törvény 50/A. § (1) bekezdés 29. pontjában,
a 9. alcím tekintetében Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 143. § (1) bekezdés b) pontjában,
a 10. alcím tekintetében a magyar állampolgárságról szóló 1993. évi LV. törvény 24. § (4) bekezdésében,
a 11. alcím tekintetében a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló 1992. évi LXVI. törvény 47. § (1) bekezdés a) és c) pontjában,
a 12. alcím tekintetében a hadigondozásról szóló 1994. évi XLV. törvény 28. § a), b) és d) pontjában,
a 14. alcím tekintetében a tőkepiacról szóló 2001. évi CXX. törvény 451. § (1) bekezdés e) pontjában,
a 15. alcím tekintetében a kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvény 83. § (2) bekezdés b) pontjában,
a 16. alcím tekintetében a légiközlekedésről szóló 1995. évi XCVII. törvény 73. § (1) bekezdés n) pontjában,
a 18. alcím tekintetében a biztonsági okmányok hatékony védelmének megteremtése érdekében a nemzetbiztonsági szolgálatokról szóló 1995. évi CXXV. törvény 77. § (1) bekezdés b) pontjában,
a 20. alcím tekintetében a kereskedelemről szóló 2005. évi CLXIV. törvény 12. § (1) bekezdés g) pontjában,
a 21. alcím tekintetében a lakástakarékpénztárakról szóló 1996. évi CXIII. törvény 26. § a) pontjában,
a 22. alcím tekintetében az életüktől és szabadságuktól politikai okból jogtalanul megfosztottak kárpótlásáról szóló 1992. évi XXXII. törvény módosításáról szóló 1997. évi XXIX. törvény 14. § (8) bekezdésében,
a 23. alcím tekintetében az önkéntes kölcsönös biztosító pénztárakról szóló 1993. évi XCVI. törvény 78. § (2) bekezdésében,
a 24. alcím tekintetében a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény 162. § (1) bekezdés d), k), q) és r) pontjában,
a 25. alcím tekintetében a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény 101. § (1) bekezdés b), c), g), h), j), l), n) és s) pontjában és 101/A. §-ában,
a 26. alcím tekintetében a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény 58. §-ában, valamint a kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvény 83. § (2) bekezdés n) pontjában,
a 27. alcím tekintetében a kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvény 83. § (2) bekezdés b), c), f), g), k), l), m), r) és z) pontjában,
a 28. alcím tekintetében a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény 162. § (1) bekezdés g) pontjában,
a 29. alcím tekintetében az önkéntes kölcsönös biztosító pénztárakról szóló 1993. évi XCVI. törvény 78. § (1) bekezdésében,
a 30. alcím tekintetében a környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény 36. §-ában,
a 31. alcím tekintetében a külföldre utazásról szóló 1998. évi XII. törvény 41. § (1) bekezdés a) és c) pontjában,
a 33. alcím tekintetében a családok támogatásáról szóló 1998. évi LXXXIV. törvény 51. § a) és c) pontjában,
a 34. és a 35. alcím tekintetében a kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvény 83. § (2) bekezdés a) pontjában,
a 36. alcím tekintetében a temetőkről és a temetkezésről szóló 1999. évi XLIII. törvény 41. § (1) bekezdés c) és d) pontjában,
a 37. alcím tekintetében az egyes elkobzott dolgok közérdekű felhasználásáról szóló 2000. évi XIII. törvény 7. § (6) bekezdésében,
a 38. alcím tekintetében a kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvény 83. § (2) bekezdés c) pontjában,
a 39. alcím tekintetében a fogyatékos személyek jogairól és esélyegyenlőségük biztosításáról szóló 1998. évi XXVI. törvény 30. § (1) bekezdés a) és b) pontjában,
a 40. alcím tekintetében a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény 178. § (1) bekezdés b) pontjában,
a 41. alcím tekintetében a magzati élet védelméről szóló 1992. évi LXXIX. törvény 16/A. § (2) bekezdésében,
a 42. alcím tekintetében a közúti közlekedési előéleti pontrendszerről szóló 2000. évi CXXVIII. törvény 15. §-ában,
a 43. alcím tekintetében a Magyar Köztársaság 2001. és 2002. évi költségvetéséről szóló 2000. évi CXXXIII. törvény 109. § (1) bekezdés j) pontjában,
a 44. alcím tekintetében a hulladékról szóló 2012. évi CLXXXV. törvény 88. § (1) bekezdés 16. pontjában,
a 45. alcím tekintetében a környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény 110. § (7) bekezdés 23. pontjában,
a 46. alcím tekintetében a vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. törvény 45. § (7) bekezdés k) pontjában,
a 47. alcím tekintetében a hulladékról szóló 2012. évi CLXXXV. törvény 88. § (1) bekezdés 7. pontjában,
a 48. alcím tekintetében a szomszédos államokban élő magyarokról szóló 2001. évi LXII. törvény 28. § (1) bekezdés a) pontjában,
a 49. alcím tekintetében a mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló 2013. évi CXXII. törvénnyel összefüggő egyes rendelkezésekről és átmeneti szabályokról szóló 2013. évi CCXII. törvény 104. § (1) bekezdés a) pontjában,
az 50. alcím tekintetében a közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény 48. § (3) bekezdés a) pont 16. alpontjában,
az 51. alcím tekintetében a büntetőeljárásban részt vevők, az igazságszolgáltatást segítők Védelmi Programjáról szóló 2001. évi LXXXV. törvény 40. § (1) bekezdésében,
az 52. alcím tekintetében az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 62. § (1) bekezdés 12. pontjában,
az 53. alcím tekintetében a Balaton Kiemelt Üdülőkörzet Területrendezési Tervének elfogadásáról és a Balatoni Területrendezési Szabályzat megállapításáról szóló 2000. évi CXII. törvény 58. § (1) bekezdés a) és b) pontjában,
az 55. alcím tekintetében a környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény 110. § (7) bekezdés 14. pontjában,
az 56. alcím tekintetében az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény 247. § (1) bekezdés b) pontjában,
az 57. alcím tekintetében a honvédelemről és a Magyar Honvédségről, valamint a különleges jogrendben bevezethető intézkedésekről szóló 2011. évi CXIII. törvény 81. § (1) bekezdés i) pontjában,
az 59. alcím tekintetében a közúti közlekedési nyilvántartásról szóló 1999. évi LXXXIV. törvény 40. §-ában,
a 60. alcím tekintetében a víziközlekedésről szóló 2000. évi XLII. törvény 88. § (1) bekezdés a) pontjában,
a 61. § (5) bekezdése tekintetében a jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. törvény 31. § (1) bekezdés a) pontjában,
a 62. alcím tekintetében a növényfajták állami elismeréséről, valamint a szaporítóanyagok előállításáról és forgalomba hozataláról szóló 2003. évi LII. törvény 30. § (1) bekezdés a) pontjában,
a 63. alcím tekintetében a Kiváló Művész, az Érdemes Művész és a Népművészet Mestere járadékáról szóló 2004. évi CVI. törvény 6. § (2) bekezdésében,
a 64. alcím tekintetében a környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény 110. § (7) bekezdés 17. pontjában,
a 65. alcím tekintetében a távhőszolgáltatásról szóló 2005. évi XVIII. törvény 60. § (1) bekezdésében,
a 67. alcím tekintetében a hulladékról szóló 2012. évi CLXXXV. törvény 88. § (1) bekezdés 9. pontjában,
a 68. alcím tekintetében a haditechnikai termékek gyártásának és a haditechnikai szolgáltatások nyújtásának engedélyezéséről szóló 2005. évi CIX. törvény 10. § (1) bekezdés b) pontjában,
a 69. alcím tekintetében a környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény 110. § (7) bekezdés 19. pontjában,
a 70. alcím tekintetében a kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvény 83. § (2) bekezdés r) pontjában,
a 71. alcím tekintetében a köziratokról, a közlevéltárakról és a magánlevéltári anyag védelméről szóló 1995. évi LXVI. törvény 35/A. § (1) bekezdésében,
a 72. alcím tekintetében a környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény 110. § (7) bekezdés 5. pontjában,
a 73. alcím tekintetében a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény 132. § (1) bekezdés a) pontjában,
a 74. alcím tekintetében a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény 132. § (1) bekezdés b) és d) pontjában, valamint a kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvény 83. § (2) bekezdés a) pontjában,
a 76. alcím tekintetében a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény 132. § (1) bekezdés m) pontjában,
a 77. alcím tekintetében a kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvény 83. § (2) bekezdés c) pontjában,
a 79. alcím tekintetében a bányászatról szóló 1993. évi XLVIII. törvény 50/A. § (1) bekezdés 15. pontjában,
a 80. alcím tekintetében az elektronikus hírközlésről szóló 2003. évi C. törvény 182. § (1) bekezdés c) pontjában és (2) bekezdés k) pontjában,
a 81. alcím tekintetében a kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvény 83. § (2) bekezdés zs) pontjában,
a 82. alcím tekintetében a közbeszerzésekről szóló 2015. évi CXLIII. törvény 198. § (1) bekezdés 17. pontjában,
a 83. alcím tekintetében az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény 247. § (1) bekezdés i) pontjában,
a 84. alcím tekintetében a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény 162. § (1) bekezdés d), f) és n) pontjában, valamint a támogatott döntéshozatalról szóló 2013. évi CLV. törvény 12. § (1) bekezdés b) pontjában,
a 85. alcím tekintetében a természet védelméről szóló 1996. évi LIII. törvény 85. § (1) bekezdés 4. pontjában,
a 86. alcím tekintetében a muzeális intézményekről, a nyilvános könyvtári ellátásról és a közművelődésről szóló 1997. évi CXL. törvény 100. § (1) bekezdés a) pontjában, a kulturális örökség védelméről szóló 2001. évi LXIV. törvény 93. § (1) bekezdés b) pontjában, a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 94. § (4) bekezdés k) pontjában,
a 87. alcím tekintetében a tulajdonviszonyok rendezése érdekében, az állam által az állampolgárok tulajdonában igazságtalanul okozott károk részleges kárpótlásáról szóló 1991. évi XXV. törvény 29. §-ában, valamint a tőkepiacról szóló 2001. évi CXX. törvény 451. § (1) bekezdés e) pontjában,
a 88. alcím tekintetében a területfejlesztésről és a területrendezésről szóló 1996. évi XXI. törvény 27. § (1) bekezdés f) pontjában,
a 89. alcím tekintetében a közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény 48. § (3) bekezdés a) pont 13. alpontjában,
a 90. alcím tekintetében a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény 174/A. § (1) bekezdés a) pontjában,
a 91. alcím tekintetében a környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény 110. § (7) bekezdés 23. pontjában,
a 92. alcím tekintetében a személyszállítási szolgáltatásokról szóló 2012. évi XLI. törvény 49. § (1) bekezdés a) pontjában,
a 93. alcím tekintetében a környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény 110. § (7) bekezdés 22. pontjában, a vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. törvény 18. § (2) bekezdésében, valamint a természet védelméről szóló 1996. évi LIII. törvény 85. § (1) bekezdés 1. pontjában,
a 94. alcím tekintetében a természet védelméről szóló 1996. évi LIII. törvény 85. § (1) bekezdés 10. pontjában,
a 95. alcím tekintetében a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személyek beutazásáról és tartózkodásáról szóló 2007. évi I. törvény 86. § (1) bekezdésében,
a 96. alcím tekintetében a harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról szóló 2007. évi II. törvény 111. § (1) bekezdés a)–c), valamint e)–q) pontjában,
a 97. alcím tekintetében a felnőttképzésről szóló 2013. évi LXXVII. törvény 28. § (1) bekezdés d) pontjában,
a 98. alcím tekintetében a hulladékról szóló 2012. évi CLXXXV. törvény 88. § (1) bekezdés 8. pontjában,
a 99. alcím tekintetében a tudományos kutatásról, fejlesztésről és innovációról szóló 2014. évi LXXVI. törvény 43. § (1) bekezdés d) pontjában,
a 100. alcím tekintetében a víziközlekedésről szóló 2000. évi XLII. törvény 88. § (1) bekezdés a) és j) pontjában,
a 101. alcím tekintetében az állatok védelméről és kíméletéről szóló 1998. évi XXVIII. törvény 49. § (3) bekezdés e) pontjában,
a 102. alcím tekintetében az állami vagyonról szóló 2007. évi CVI. törvény 71. § (1) bekezdés b) pontjában,
a 103. alcím tekintetében a természet védelméről szóló 1996. évi LIII. törvény 41/A. § (1) bekezdésében és a 85. § (1) bekezdés 1. pontjában, valamint a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény 174/A. § (1) bekezdés a) pontjában,
a 104. alcím tekintetében a villamos energiáról szóló 2007. évi LXXXVI. törvény 170. § (1) bekezdés 1–8., 10–18., 20–21., 25–29., 31–34., 36–37., valamint 39–40. pontjában,
a 105. alcím tekintetében az igazságügyi szakértőkről szóló 2016. évi XXIX. törvény 139. § (1) bekezdés a), b) és e) pontjában,
a 106. alcím tekintetében a környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény 36. §-ában és a 110. § (7) bekezdés 1., 6., 9. és 23. pontjában, valamint a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény 174/A. § (1) bekezdés a) pontjában,
a 107. alcím tekintetében a menedékjogról szóló 2007. évi LXXX. törvény 93. § (1) bekezdés a)–i) pontjában,
a 108. alcím tekintetében a mezőgazdasági, agrár-vidékfejlesztési, valamint halászati támogatásokhoz és egyéb intézkedésekhez kapcsolódó eljárás egyes kérdéseiről szóló 2007. évi XVII. törvény 81. § (1) bekezdés e) pontjában,
a 109. alcím tekintetében a Rendőrségről szóló 1994. évi XXXIV. törvény 100. § (1) bekezdés a)–c) pontjában,
a 110. alcím tekintetében a mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló 2013. évi CXXII. törvénnyel összefüggő egyes rendelkezésekről és átmeneti szabályokról szóló 2013. évi CCXII. törvény 104. § (1) bekezdés b) pontjában,
a 111. alcím tekintetében a villamos energiáról szóló 2007. évi LXXXVI. törvény 170. § (1) bekezdés 30. pontjában, valamint a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény 174/A. § (1) bekezdés a) pontjában,
a 112. alcím tekintetében a külföldi bizonyítványok és oklevelek elismeréséről szóló 2001. évi C. törvény 67. § (1) bekezdésében,
a 113. alcím tekintetében a vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. törvény 45. § (7) bekezdés b) és k) pontjaiban, valamint a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény 174/A. § (1) bekezdés a) pontjában,
a 114. alcím tekintetében a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény 132. § (1) bekezdés r) pontjában,
a 115. alcím tekintetében a kisajátításról szóló 2007. évi CXXIII. törvény 41. § (3) bekezdés a) pontjában,
a 117. alcím tekintetében a a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény 132. § (1) bekezdés p) pontjában, valamint a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény 162. § (1) bekezdés w) pontjában,
a 118. alcím tekintetében a fogyasztóvédelemről szóló 1997. évi CLV. törvény 55. § (1) bekezdés b) pontjában,
a 119. alcím tekintetében az élelmiszerláncról és hatósági felügyeletéről szóló 2008. évi XLVI. törvény 76. § (1) bekezdés c) pontjában,
a 120. alcím tekintetében az élelmiszerláncról és hatósági felügyeletéről szóló 2008. évi XLVI. törvény 76. § (1) bekezdés f) és g) pontjában,
a 121. alcím tekintetében a géntechnológiai tevékenységről szóló 1998. évi XXVII. törvény 34. § (2) bekezdés f) pontjában,
a 123. alcím tekintetében a Washingtonban, 1973. március 3. napján elfogadott, a veszélyeztetett vadon élő állat- és növényfajok nemzetközi kereskedelméről szóló egyezmény kihirdetéséről szóló 2003. évi XXXII. törvény 3. § (2) bekezdésében, valamint a természet védelméről szóló 1996. évi LIII. törvény 85. § (1) bekezdés 2. pontjában,
a 124. alcím tekintetében az egészségügyi ellátórendszer fejlesztéséről szóló 2006. évi CXXXII. törvény 16. § (14) bekezdésében,
a 125. alcím tekintetében az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény 247. § (1) bekezdés p) pontjában,
a 127. alcím tekintetében a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény 85. § (2) bekezdés a)–g) pontjában és (3) bekezdés a) pont aa)–ak) alpontjában,
a 128. alcím tekintetében a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény 174/A. § (1) bekezdés a) pontjában,
a 129. alcím tekintetében a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény 174/A. § (1) bekezdés a) pontjában,
a 130. alcím tekintetében a kereskedelemről szóló 2005. évi CLXIV. törvény 12. § (1) bekezdés d) és h) pontjában,
a 131. alcím tekintetében a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény 174/A. § (1) bekezdésében,
a 132. alcím tekintetében a Magyar Köztársaság 2009. évi költségvetéséről szóló 2008. évi CII. törvény 79. § (1) bekezdés a) pontjában,
a 133. alcím tekintetében a nemzeti szabványosításról szóló 1995. évi XXVIII. törvény 39. § b) pontjában,
a 134. alcím tekintetében a kémiai biztonságról szóló 2000. évi XXV. törvény 34. § (4) bekezdés e) pontjában,
a 136. alcím tekintetében az erdőről, az erdő védelméről és az erdőgazdálkodásról szóló 2009. évi XXXVII. törvény 112. § (1) bekezdés b) pontjában,
a 137. alcím tekintetében a közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény 48. § (3) bekezdés a) pont 3., 5., 13., 15. alpontjában, a közúti közlekedési előéleti pontrendszerről szóló 2000. évi CXXVIII. törvény 15. §-ában, valamint a nemzetközi közúti fuvarozást végző járművek személyzetének munkájáról szóló Európai Megállapodás (AETR) kihirdetéséről szóló 2001. évi IX. törvény 4. § (1) bekezdésében,
a 138. alcím tekintetében a védjegyek és a földrajzi árujelzők oltalmáról szóló 1997. évi XI. törvény 121. § (1) bekezdés b) pontjában,
a 139. alcím tekintetében a biztonságos és gazdaságos gyógyszer- és gyógyászatisegédeszköz-ellátás, valamint a gyógyszerforgalmazás általános szabályairól szóló 2006. évi XCVIII. törvény 77. § (1) bekezdés e) pontjában,
a 140. alcím tekintetében a védjegyek és a földrajzi árujelzők oltalmáról szóló 1997. évi XI. törvény 121. § (1) bekezdés b) pontjában,
a 141. alcím tekintetében a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény 174/A. § (1) bekezdésében,
a 142. alcím tekintetében a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény 174/A. § (1) bekezdés a) pontjában,
a 143. alcím tekintetében a kereskedelemről szóló 2005. évi CLXIV. törvény 12. § (1) bekezdés a), b), c), d), h), i) pontjában, valamint a szolgáltatási tevékenység megkezdésének és folytatásának általános szabályairól szóló 2009. évi LXXVI. törvény 53. § a) és i) pontjában,
a 144. alcím tekintetében a területfejlesztésről és a területrendezésről szóló 1996. évi XXI. törvény 27. § (1) bekezdés a), d), f) pontjában,
a 145. alcím tekintetében az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény 246. § b) pontjában és 247. § (1) bekezdés u) pontjában,
a 146. alcím tekintetében a kereskedelemről szóló 2005. évi CLXIV. törvény 12. § (1) bekezdés f) pontjában, valamint a szolgáltatási tevékenység megkezdésének és folytatásának általános szabályairól szóló 2009. évi LXXVI. törvény 53. § a) és i) pontjában,
a 147. alcím tekintetében a környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény 110. § (7) bekezdés 5. és 6. pontjaiban,
a 148. alcím tekintetében az Országos Területrendezési Tervről szóló 2003. évi XXVI. törvény 31. § a) pontjában,
a 149. alcím tekintetében a statisztikáról szóló 1993. évi XLVI. törvény 26. § (3) bekezdés c) pontjában,
a 150. alcím tekintetében a környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény 110. § (7) bekezdés 20. pontjában, valamint a vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. törvény 45. § (7) bekezdés p) pontjában,
a 151. alcím tekintetében a közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény 48. § (3) bekezdés a) pont 7. alpontjában, valamint a közúti közlekedési nyilvántartásról szóló 1999. évi LXXXIV. törvény 41/A. § a) és d) pontjában,
a 152. alcím tekintetében a közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény 48. § (3) bekezdés a) pont 25. alpontjában, a légiközlekedésről szóló 1995. évi XCVII. törvény 73/A. §-ában, a víziközlekedésről szóló 2000. évi XLII. törvény 88. § (1) bekezdés l) pontjában, valamint a vasúti közlekedésről szóló 2005. évi CLXXXIII. törvény 88. § (1) bekezdés 8. pontjában,
a 153. alcím tekintetében az állatok védelméről és kíméletéről szóló 1998. évi XXVIII. törvény 49. § (3) bekezdés f) pontjában, a kereskedelemről szóló 2005. évi CLXIV. törvény 12. § (1) bekezdés b) és d) pontjában,
a 154. alcím tekintetében az egészségügyi hatósági és igazgatási tevékenységről szóló 1991. évi XI. törvény 15. § (12) bekezdés a) pontjában,
a 155. alcím tekintetében a légiközlekedésről szóló 1995. évi XCVII. törvény 73. § (1) bekezdés j), o) és u) pontjában,
a 156. alcím tekintetében a szolgáltatási tevékenység megkezdésének és folytatásának általános szabályairól szóló 2009. évi LXXVI. törvény 53. § c) és d) pontjában,
a 157. alcím tekintetében az atomenergiáról szóló 1996. évi CXVI. törvény 67. § e) pontjában,
a 158. alcím tekintetében a légiközlekedésről szóló 1995. évi XCVII. törvény 73. § (1) bekezdés v) pontjában,
a 159. alcím tekintetében a kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvény 83. § (2) bekezdés t) pontjában,
a 160. alcím tekintetében a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény 174/A. § (1) bekezdés a) pontjában,
a 161. alcím tekintetében a Nemzeti Földalapról szóló 2010. évi LXXXVII. törvény 32. § (1) bekezdés a) pontjában,
a 162. alcím tekintetében a találmányok szabadalmi oltalmáról szóló 1995. évi XXXIII. törvény 118. § (4a) bekezdésében,
a 163. alcím tekintetében a környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény 110/A. § a) pont aa) alpontjában, a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény 174/A. § (1) bekezdés a) és b) pontjában,
a 164. alcím tekintetében a környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény 110/A. § a) pont aa) alpontjában,
a 165. alcím tekintetében az egészségügyi hatósági és igazgatási tevékenységről szóló 1991. évi XI. törvény 15. § (4) bekezdés a) pontjában, a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény 174/A. § (1) bekezdés a) pontjában,
a 166. alcím tekintetében az elektronikus hírközlésről szóló 2003. évi C. törvény 182. § (1) bekezdés d) pontjában,
a 167. alcím tekintetében a biztonságos és gazdaságos gyógyszer- és gyógyászatisegédeszköz-ellátás, valamint a gyógyszerforgalmazás általános szabályairól szóló 2006. évi XCVIII. törvény 77. § (1) bekezdés a) és d) pontjában,
a 169. alcím tekintetében Nemzeti Földalapról szóló 2010. évi LXXXVII. törvény 32. § (1) bekezdés a) pontjában,
a 170. alcím tekintetében az európai uniós csatlakozással összefüggő egyes törvénymódosításokról, törvényi rendelkezések hatályon kívül helyezéséről, valamint egyes törvényi rendelkezések megállapításáról szóló 2004. évi XXIX. törvény 140/E. § (1) bekezdésében,
a 172. alcím tekintetében a nemzeti adatvagyon körébe tartozó állami nyilvántartások fokozottabb védelméről szóló 2010. évi CLVII. törvény 2. § (3) bekezdésében,
a 174. alcím tekintetében a szociális igazgatásról és szociális ellátásról szóló 1993. évi III. törvény 132. § (1) bekezdés n) pontjában,
a 175. alcím tekintetében a bányászatról szóló 1993. évi XLVIII. törvény 50/A. § (1) bekezdés 19. pontjában,
a 176. alcím tekintetében az atomenergiáról szóló 1996. évi CXVI. törvény 67. § a) pontjában, valamint a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény 174/A. § (1) bekezdés a) pontjában és b) pont bb) alpontjában,
a 177. alcím tekintetében a kereskedelemről szóló 2005. évi CLXIV. törvény 12. § (1) bekezdés e) pontjában,
a 178. alcím tekintetében a haditechnikai termékek gyártásának és a haditechnikai szolgáltatások nyújtásának engedélyezéséről szóló 2005. évi CIX. törvény 10. § (1) bekezdés b) és c) pontjában,
a 179. alcím tekintetében a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény 47. § (3) bekezdésében,
a 181. alcím tekintetében a Magyar Köztársaság 2001. és 2002. évi költségvetéséről szóló 2000. évi CXXXIII. törvény 109. § (1) bekezdés k) pontjában,
a 182. alcím tekintetében a munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény 88. § (2) bekezdés d) pontjában,
a 183. alcím tekintetében a honvédelemről és a Magyar Honvédségről, valamint a különleges jogrendben bevezethető intézkedésekről szóló 2011. évi CXIII. törvény 81. § (1) bekezdés e) pontjában,
a 184. alcím tekintetében az elektronikus hírközlésről szóló 2003. évi C. törvény 182. § (1) bekezdés d) pontjában,
a 185. alcím tekintetében az önálló orvosi tevékenységről szóló 2000. évi II. törvény 3. § (9) bekezdés a) pont ab) alpontjában,
a 186. alcím tekintetében a közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény 48. § (3) bekezdés a) pont 30. alpontjában,
a 187. alcím tekintetében a megváltozott munkaképességű személyek ellátásairól és egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXCI. törvény 28. § (1) bekezdés a)–c) pontjában és a 28. § (2) bekezdésében, valamint a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény 174/A. § (1) bekezdés a) pontjában,
a 188. alcím tekintetében a bányászatról szóló 1993. évi XLVIII. törvény 50/A. § (1) bekezdés 22. pontjában, az előadó-művészeti szervezetek támogatásáról és sajátos foglalkoztatási szabályairól szóló 2008. évi XCIX. törvény 47. § (1) bekezdés c) pontjában, valamint a korhatár előtti öregségi nyugdíjak megszüntetéséről, a korhatár előtti ellátásról és a szolgálati járandóságról szóló 2011. évi CLXVII. törvény 22. §-ában,
a 190. alcím tekintetében a környezetvédelmi termékdíjról szóló 2011. évi LXXXV. törvény 38. § (1) bekezdés a)–g) pontjában,
a 191. alcím tekintetében a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 94. § (4) bekezdés d) és i) pontjában, valamint a nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. törvény 110. § (1) bekezdés 6. pontjában,
a 192. alcím tekintetében az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 109. § (1) bekezdés 1–24., valamint 27. pontjában,
a 193. alcím tekintetében a közbeszerzésekről szóló 2015. évi CXLIII. törvény 198. § (1) bekezdés 11. pontjában,
a 194. alcím tekintetében a világörökségről szóló 2011. évi LXXVII. törvény 14. § (1) bekezdés b) pontjában,
a 195. alcím tekintetében az állattenyésztésről szóló 1993. évi CXIV. törvény 49. § (2) bekezdésében, a vad védelméről, a vadgazdálkodásról, valamint a vadászatról szóló 1996. évi LV. törvény 100. § (2) bekezdésében, az állatok védelméről és kíméletéről szóló 1998. évi XXVIII. törvény 49. § (3) bekezdés b) pontjában, a növényfajták állami elismeréséről, valamint a szaporítóanyagok előállításáról és forgalomba hozataláról szóló 2003. évi LII. törvény 30. § (1) bekezdés b) pontjában, a szőlőtermesztésről és a borgazdálkodásról szóló 2004. évi XVIII. törvény 57. § (3) bekezdésében, a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény 174/A. § (1) bekezdés a) pontjában, a termőföld védelméről szóló 2007. évi CXXIX. törvény 66. § (1) bekezdésében, az élelmiszerláncról és hatósági felügyeletéről szóló 2008. évi XLVI. törvény 76. § (1) bekezdés a) pontjában, a pálinkáról, a törkölypálinkáról és a Pálinka Nemzeti Tanácsról szóló 2008. évi LXXIII. törvény 15. § (1) bekezdésében, az erdőről, az erdő védelméről és az erdőgazdálkodásról szóló 2009. évi XXXVII. törvény 112. § (1) bekezdés a) pontjában, a szolgáltatási tevékenység megkezdésének és folytatásának általános szabályairól szóló 2009. évi LXXVI. törvény 53. § a) pontjában, valamint a halgazdálkodásról és hal védelméről szóló 2013. évi CII. törvény 71. § 1. pontjában,
a 196. alcím tekintetében a közbeszerzésekről szóló 2015. évi CXLIII. törvény 198. § (1) bekezdés 5. és 11. pontjában,
a 197. alcím tekintetében az európai uniós csatlakozással összefüggő egyes törvénymódosításokról, törvényi rendelkezések hatályon kívül helyezéséről, valamint egyes törvényi rendelkezések megállapításáról szóló 2004. évi XXIX. törvény 140/E. § (1)–(3) bekezdésében,
a 198. alcím tekintetében a devizakölcsönök törlesztési árfolyamának rögzítéséről és a lakóingatlanok kényszerértékesítésének rendjéről szóló 2011. évi LXXV. törvény 11. § c) és d) pontjában,
a 199. alcím tekintetében az emberi alkalmazásra kerülő gyógyszerekről és egyéb, a gyógyszerpiacot szabályozó törvények módosításáról szóló 2005. évi XCV. törvény 32. § (4) bekezdés a) pontjában,
a 200. alcím tekintetében az elektronikus ügyintézés és a bizalmi szolgáltatások általános szabályairól szóló 2015. évi CCXXII. törvény 105. § (2) bekezdésében,
a 201. alcím tekintetében az Európai Unió tisztviselőinek és más alkalmazottainak nyugdíjbiztosítási átutalásáról és visszautalásáról, valamint egyes nyugdíjbiztosítási tárgyú és más kapcsolódó törvények módosításáról szóló 2012. évi CXII. törvény 11. § b) pontjában,
a 202. alcím tekintetében a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 94. § (4) bekezdés n) pontjában,
a 203. alcím tekintetében a nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. törvény 110. § (1) bekezdés 6. pontjában,
a 204. alcím tekintetében a rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról szóló 2015. évi XLII. törvény 340. § 13. pontjában,
a 205. alcím tekintetében a vasúti közlekedésről szóló 2005. évi CLXXXIII. törvény 88. § 10. pontjában,
a 206. alcím tekintetében a fogyasztóvédelemről szóló 1997. évi CLV. törvény 55. § (1) bekezdés f) pontjában,
a 207. alcím tekintetében az előadó-művészeti szervezetek támogatásáról és sajátos foglalkoztatási szabályairól szóló 2008. évi XCIX. törvény 47. § (1) bekezdés a) pontjában,
a 208. alcím tekintetében a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény 174/A. § (1) bekezdésében,
a 209. alcím tekintetében az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 62. § (1) bekezdés 8. pontjában,
a 210. alcím tekintetében az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 62. § (1) bekezdés 22. és 23. pontjában,
a 212. alcím tekintetében a megváltozott munkaképességű személyek ellátásairól és egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXCI. törvény 28. § (1) bekezdés d) pontjában,
a 213. alcím tekintetében a kémiai biztonságról szóló 2000. évi XXV. törvény 34. § (3) bekezdés d) pontjában,
a 214. alcím tekintetében a bűncselekmények áldozatainak segítéséről és az állami kárenyhítésről szóló 2005. évi CXXXV. törvény 46. § (4) bekezdésében,
a 215. alcím tekintetében a kémiai biztonságról szóló 2000. évi XXV. törvény 34. § (3) bekezdés e) pontjában,
a 216. alcím tekintetében az ENSZ Éghajlatváltozási Keretegyezménye és annak Kiotói Jegyzőkönyve végrehajtási keretrendszeréről szóló 2007. évi LX. törvény 14. § (5) bekezdés e) pontjában, valamint az üvegházhatású gázok közösségi kereskedelmi rendszerében és az erőfeszítés-megosztási határozat végrehajtásában történő részvételről szóló 2012. évi CCXVII. törvény 39. § (1) bekezdés g) pontjában,
a 217. alcím tekintetében az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény 175. § (29) bekezdésében,
a 219. alcím tekintetében a hulladékról szóló 2012. évi CLXXXV. törvény 88. § (1) bekezdés 5. és 11. pontjában,
a 220. alcím tekintetében a környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény 110. § (7) bekezdés 4. és 5. pontjában, valamint a hulladékról szóló 2012. évi CLXXXV. törvény 88. § (1) bekezdés 4., 5., 7. és 13. pontjában,
a 221. alcím tekintetében a termékek piacfelügyeletéről szóló 2012. évi LXXXVIII. törvény 30. § (1) bekezdés a)–c) pontjában,
a 222. alcím tekintetében a Schengeni Információs Rendszer második generációja keretében történő információcseréről, továbbá egyes rendészeti tárgyú törvények ezzel, valamint a Magyary Egyszerűsítési Programmal összefüggő módosításáról szóló 2012. évi CLXXXI. törvény 41. §-ában,
a 223. alcím tekintetében az európai uniós csatlakozással összefüggő egyes törvénymódosításokról, törvényi rendelkezések hatályon kívül helyezéséről, valamint egyes törvényi rendelkezések megállapításáról szóló 2004. évi XXIX. törvény 140/E. § (1)–(3) bekezdésében,
a 224. alcím tekintetében a nemdohányzók védelméről és a dohánytermékek fogyasztásának, forgalmazásának egyes szabályairól szóló 1999. évi XLII. törvény 8. § (5) bekezdés a) és b) pontjában,
a 225. alcím tekintetében az állatok védelméről és kíméletéről szóló 1998. évi XXVIII. törvény 49. § (3) bekezdés d) pontjában,
a 227. alcím tekintetében a víziközmű-szolgáltatásról szóló 2011. évi CCIX. törvény 74. § (1) bekezdés 5. pontjában,
a 228. alcím tekintetében a létfontosságú rendszerek és létesítmények azonosításáról, kijelöléséről és védelméről szóló 2012. évi CLXVI. törvény 14. § c) pontjában,
a 229. alcím tekintetében a magyar nemzeti értékekről és a hungarikumokról szóló 2012. évi XXX. törvény 19. § c) pontjában,
a 230. alcím tekintetében a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 94. § (4) bekezdés k) pontjában,
a 231. alcím tekintetében az egészségügyi tevékenység végzésének egyes kérdéseiről szóló 2003. évi LXXXIV. törvény 28. § (3) bekezdés c) pontjában,
a 232. alcím tekintetében az autópályák, autóutak és főutak használatáért fizetendő megtett úttal arányos díjról szóló 2013. évi LXVII. törvény 28. § (1) bekezdés b) és d) pontjában,
a 234. alcím tekintetében az atomenergiáról szóló 1996. évi CXVI. törvény 67. § u) pontjában,
a 235. alcím tekintetében az autópályák, autóutak és főutak használatáért fizetendő, megtett úttal arányos díjról szóló 2013. évi LXVII. törvény 28. § (1) bekezdés q) pontjában,
a 236. alcím tekintetében az egészségügyi hatósági és igazgatási tevékenységről szóló 1991. évi XI. törvény 15. § (12) bekezdés d) pont db) alpontjában,
a 237. alcím tekintetében az Egészségügyi Világszervezet Nemzetközi Egészségügyi Rendszabályainak kihirdetéséről szóló 2009. évi XCI. törvény 3. § (2) bekezdés a) pontjában,
a 238. alcím tekintetében az egyes közszolgáltatások ellátásáról és az ezzel összefüggő törvénymódosításokról szóló 2013. évi CXXXIV. törvény 4. § a) pontjában,
a 239. alcím tekintetében a hulladékról szóló 2012. évi CLXXXV. törvény 88. § (1) bekezdés 6. pontjában,
a 240. alcím tekintetében a kémiai biztonságról szóló 2000. évi XXV. törvény 34. § (3) bekezdés f) pontjában és g) pont gh) alpontjában,
a 241. alcím tekintetében a hulladékról szóló 2012. évi CLXXXV. törvény 88. § (1) bekezdés 22. pontjában,
a 242. alcím tekintetében a biztonságos és gazdaságos gyógyszer- és gyógyászatisegédeszköz-ellátás, valamint a gyógyszerforgalmazás általános szabályairól szóló 2006. évi XCVIII. törvény 83/A. § (11) bekezdés b) pontjában,
a 243. alcím tekintetében a kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvény 83. § (2) bekezdés d) pontjában,
a 244. alcím tekintetében az üvegházhatású gázok közösségi kereskedelmi rendszerében és az erőfeszítés-megosztási határozat végrehajtásában történő részvételről szóló 2012. évi CCXVII. törvény 39. § (1) bekezdés k) és n) pontjában,
a 245. alcím tekintetében az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény 247. § (1) bekezdés q) pontjában,
a 246. alcím tekintetében a létfontosságú rendszerek és létesítmények azonosításáról, kijelöléséről és védelméről szóló 2012. évi CLXVI. törvény 14. § a) pontjában,
a 247. alcím tekintetében a Rendőrségről szóló 1994. évi XXXIV. törvény 100. § (1) bekezdés n) pontjában,
a 248. alcím tekintetében a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény 132. § (1) bekezdés f), j) és n) pontjában, a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény 162. § (1) bekezdés f), g) és i) pontjában, valamint a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény 174/A. § (1) bekezdés a) pontjában, b) pont bb) alpontjában,
a 250. alcím tekintetében a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény 132. § (1) bekezdés z) pontjában, valamint a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény 162. § (1) bekezdés zs) pontjában,
a 251. alcím tekintetében a felnőttképzésről szóló 2013. évi LXXVII. törvény 28. § (1) bekezdés a) pontjában,
a 252. alcím tekintetében a kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvény 83. § (2) bekezdés a) pontjában,
a 253. alcím tekintetében az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 62. § (1) bekezdés 1.5. pontjában,
a 254. alcím tekintetében a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény 132. § (1) bekezdés f) pontjában, valamint a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény 162. § (1) bekezdés i) pontjában,
a 256. alcím tekintetében a nemzeti köznevelés tankönyvellátásáról szóló 2013. évi CCXXXII. törvény 5. § (1) bekezdésében,
a 257. alcím tekintetében a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény 162. § (1) bekezdés h) pontjában,
a 258. alcím tekintetében a fővárosi és megyei kormányhivatalokról, valamint a fővárosi és megyei kormányhivatalok kialakításával és a területi integrációval összefüggő törvénymódosításokról szóló 2010. évi CXXVI. törvény 21. § a) és g) pontjában, valamint a 21/A. § b) pontjában,
a 259. alcím tekintetében az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény 246. § a) és b) pontjában, valamint a 247. § (1) bekezdés o) pontjában,
a 260. alcím tekintetében a fogyasztóvédelemről szóló 1997. évi CLV. törvény 55. § (1) bekezdés h) pontjában,
a 261. alcím tekintetében a környezetvédelmi termékdíjról szóló 2011. évi LXXXV. törvény 38. § (1) bekezdés h) pontjában,
a 262. alcím tekintetében a létfontosságú rendszerek és létesítmények azonosításáról, kijelöléséről és védelméről szóló 2012. évi CLXVI. törvény 14. § a) pontjában,
a 263. alcím tekintetében az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló 2011. évi CLXXV. törvény 73. § (1) bekezdésében,
a 265. alcím tekintetében az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 62. § (1) bekezdés 17. és 19. pontjában, valamint a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény 174/A. § (1) bekezdésében,
a 266. alcím tekintetében a mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló 2013. évi CXXII. törvény 72. § f) pontjában,
a 267. alcím tekintetében a mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló 2013. évi CXXII. törvény 72. § c) pontjában, valamint a mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló 2013. évi CXXII. törvénnyel összefüggő egyes rendelkezésekről és átmeneti szabályokról szóló 2013. évi CCXII. törvény 104. § (1) bekezdés f) pontjában,
a 268. alcím tekintetében a vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. törvény 45. § (7) bekezdés x) pontjában,
a 269. alcím tekintetében a Belga Királyság, a Németországi Szövetségi Köztársaság, a Spanyol Királyság, a Francia Köztársaság, a Luxemburgi Nagyhercegség, a Holland Királyság és az Osztrák Köztársaság között a határon átnyúló együttműködés fokozásáról, különösen a terrorizmus, a határon átnyúló bűnözés és az illegális migráció leküzdése érdekében létrejött Szerződés (Prümi Szerződés) kihirdetéséről, valamint ehhez kapcsolódóan egyes törvények módosításáról szóló 2007. évi CXII. törvény 12. §-ában,
a 270. alcím tekintetében a bűnügyi nyilvántartási rendszerről, az Európai Unió tagállamainak bíróságai által magyar állampolgárokkal szemben hozott ítéletek nyilvántartásáról, valamint a bűnügyi és rendészeti biometrikus adatok nyilvántartásáról szóló 2009. évi XLVII. törvény 96. § (1) bekezdés c) pontjában és a közúti közlekedési nyilvántartásról szóló 1999. évi LXXXIV. törvény 41/A. § e) pontjában,
a 271. alcím tekintetében a termékek piacfelügyeletéről szóló 2012. évi LXXXVIII. törvény 30. § (1) bekezdés d) pontjában,
a 272. alcím tekintetében az anyakönyvi eljárásról szóló 2010. évi I. törvény 94. § a) pontjában,
a 273. alcím tekintetében a kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvény 83. § (2) bekezdés a) pontjában,
a 274. alcím tekintetében a mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló 2013. évi CXXII. törvény 72. § h) pontjában,
a 275. alcím tekintetében a hulladékról szóló 2012. évi CLXXXV. törvény 88. § (1) bekezdés 5., 12. és 19. pontjában,
a 276. alcím tekintetében a kulturális örökség védelméről szóló 2001. évi LXIV. törvény 93. § (1) bekezdés b) és r) pontjában, valamint a világörökségről szóló 2011. évi LXXVII. törvény 14. § (1) bekezdés a), c) és d) pontjában,
a 277. alcím tekintetében az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 109. § (1) bekezdés 40. pontjában,
a 278. alcím tekintetében a környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény 110/A. §-ában, valamint a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény 174/A. § (1) bekezdés a) pontjában és b) pont bb) alpontjában,
a 279. alcím tekintetében a lakások és helyiségek bérletére, valamint az elidegenítésükre vonatkozó egyes szabályokról szóló 1993. évi LXXVIII. törvény 93. §-ában,
a 280. alcím tekintetében a vasúti közlekedésről szóló 2005. évi CLXXXIII. törvény 88. § (1) bekezdés 3. pontjában,
a 281. alcím tekintetében az ENSZ Éghajlatváltozási Keretegyezménye és annak Kiotói Jegyzőkönyve végrehajtási keretrendszeréről szóló 2007. évi LX. törvény 14. § (5) bekezdés f)–h) pontjában,
a 282. alcím tekintetében a szakképzésről szóló 2011. évi CLXXXVII. törvény 88. § (1) bekezdésében,
a 283. alcím tekintetében a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény 47. § (1) bekezdésében, a munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény 88. § (2) bekezdés a) pontjában, a munkaügyi ellenőrzésről szóló 1996. évi LXXV. törvény 9. § (5) bekezdésében, a fővárosi és megyei kormányhivatalokról, valamint a fővárosi és megyei kormányhivatalok kialakításával és a területi integrációval összefüggő törvénymódosításokról szóló 2010. évi CXXVI. törvény 21. § b)–d) pontjában, a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény 174/A. § (1) bekezdés a) pontjában,
a 284. alcím tekintetében az állami és önkormányzati nyilvántartások együttműködésének általános szabályairól szóló 2013. évi CCXX. törvény 16. § 8–10. pontjában,
a 285. alcím tekintetében a közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény 48. § (3) bekezdés a) pont 15., 21. és 36. alpontjában, valamint az autópályák, autóutak és főutak használatáért fizetendő, megtett úttal arányos díjról szóló 2013. évi LXVII. törvény 28. § (1) bekezdés a) pontjában,
a 286. alcím tekintetében a hulladékról szóló 2012. évi CLXXXV. törvény 88. § (1) bekezdés 5. és 14. pontjában,
a 287. alcím tekintetében a földrendező és a földkiadó bizottságokról szóló 1993. évi II. törvény 15. §-ában,
a 288. alcím tekintetében a bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvény 307. § (1) bekezdés c) pontjában,
a 289. alcím tekintetében az egészségügyi hatósági és igazgatási tevékenységről szóló 1991. évi XI. törvény 15. § (4) bekezdés a) pontjában, valamint az egészségügyi ellátórendszer fejlesztéséről szóló 2006. évi CXXXII. törvény 16. § (15) bekezdés e) és f) pontjában,
a 290. alcím tekintetében az emberi alkalmazásra kerülő gyógyszerekről és egyéb, a gyógyszerpiacot szabályozó törvények módosításáról szóló 2005. évi XCV. törvény 32. § (4) bekezdés d) pontjában, valamint az egészségügyi hatósági és igazgatási tevékenységről szóló 1991. évi XI. törvény 15. § (4) bekezdés a) pontjában,
a 291. alcím tekintetében az egészségügyi hatósági és igazgatási tevékenységről szóló 1991. évi XI. törvény 15. § (4) bekezdés a) pontjában,
a 292. alcím tekintetében az egyéni vállalkozóról és az egyéni cégről szóló 2009. évi CXV. törvény 39. §-ában, az anyakönyvi eljárásról szóló 2010. évi I. törvény 94. § a) pontjában, valamint a fővárosi és megyei kormányhivatalokról, valamint a fővárosi és megyei kormányhivatalok kialakításával és a területi integrációval összefüggő törvénymódosításokról szóló 2010. évi CXXVI. törvény 21. § a) pontjában,
a 293. alcím tekintetében a környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény 110/A. §-ában, a természet védelméről szóló 1996. évi LIII. törvény 85. § (1) bekezdés 12. pontjában, valamint a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény 174/A. § (1) bekezdés a)–c) pontjában,
a 294. alcím tekintetében a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény 101/A. §-ában,
a 295. alcím tekintetében a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény 132. § (1) bekezdés n) és w) pontjában, a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény 162. § (1) bekezdés f) és v) pontjában, a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény 174/A. § (1) bekezdés a) pontjában, a magyar jelnyelvről és a magyar jelnyelv használatáról szóló 2009. évi CXXV. törvény 31. § (6) bekezdés a) pontjában, valamint a megváltozott munkaképességű személyek ellátásairól és egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXCI. törvény 28. § (1) bekezdés a) és b) pontjában és (2) bekezdésében,
a 296. alcím tekintetében a környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény 110. § (7) bekezdés 21a. és 36. pontjában,
a 298. alcím tekintetében a földmérési és térképészeti tevékenységről szóló 2012. évi XLVI. törvény 38. § (1) bekezdés g) pontjában,
a 299. alcím tekintetében az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény 247. § (1) bekezdés m) pont ma) és me) alpontjában, valamint az egészségügyi tevékenység végzésének egyes kérdéseiről szóló 2003. évi LXXXIV. törvény 28. § (3) bekezdés e) pontjában,
a 300. alcím tekintetében az egységes elektronikuskártya-kibocsátási keretrendszerről szóló 2014. évi LXXXIII. törvény 21. § (1) bekezdésében,
a 301. alcím tekintetében a hulladékról szóló 2012. évi CLXXXV. törvény 88. § (1) bekezdés 3. pontjában,
a 302. alcím tekintetében a természetes személyek adósságrendezéséről szóló 2015. évi CV. törvény 106. § (1) bekezdés j) pontjában,
a 303. alcím tekintetében a létfontosságú rendszerek és létesítmények azonosításáról, kijelöléséről és védelméről szóló 2012. évi CLXVI. törvény 14. § a)–d) és g)–h) pontjában,
a 304. alcím tekintetében a természetes személyek adósságrendezéséről szóló 2015. évi CV. törvény 106. § (1) bekezdés g) pontjában,
a 305. alcím tekintetében a közbeszerzésekről szóló 2015. évi CXLIII. törvény 198. § (1) bekezdés 3. pontjában,
a 306. alcím tekintetében a közbeszerzésekről szóló 2015. évi CXLIII. törvény 198. § (1) bekezdés 21. pontjában,
a 307. alcím tekintetében a közbeszerzésekről szóló 2015. évi CXLIII. törvény 198. § (1) bekezdés 14. pontjában,
a 308. alcím tekintetében a közbeszerzésekről szóló 2015. évi CXLIII. törvény 198. § (1) bekezdés 1. és 2. pontjában,
a 309. alcím tekintetében az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 109. § (1) bekezdés 40. pont a) alpontjában,
a 310. alcím tekintetében a Magyarország 2016. évi központi költségvetéséről szóló 2015. évi C. törvény 72. § (1) bekezdés a) pontjában,
a 311. alcím tekintetében a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló 1992. évi LXVI. törvény 47. § (1) bekezdés a), e) és g) pontjában,
a 312. alcím tekintetében a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény 132. § (1) bekezdés j) és s) pontjában, valamint a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény 162. § (1) bekezdés o) pontjában,
a 313. alcím tekintetében a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény 80. § e) pontjában, a kereskedelemről szóló 2005. évi CLXIV. törvény 12. § (1) bekezdés a) pontjában,
a 314. alcím tekintetében az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény 247. § (1) bekezdés d) pontjában,
a 315. alcím tekintetében a társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény 30. § (11) bekezdésében,
a 316. alcím tekintetében az atomenergiáról szóló 1996. évi CXVI. törvény 67. § a), b), c), n), x), és y) pontjában,
a 317. alcím tekintetében az atomenergiáról szóló 1996. évi CXVI. törvény 67. § m) pontjában, a 318. alcím tekintetében az atomenergiáról szóló 1996. évi CXVI. törvény 67. § k) pontjában,
a 319. alcím tekintetében a környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény 110. § (7) bekezdés 6. pontjában, valamint a Biológiai Sokféleség Egyezményhez kapcsolódó, a genetikai erőforrásokhoz való hozzáférésről, valamint a hasznosításukból származó hasznok igazságos és méltányos megosztásáról szóló Nagojai Jegyzőkönyv kihirdetéséről szóló 2014. évi VIII. törvény 4. § (4) bekezdésében,
a 321. alcím tekintetében az ingatlan-nyilvántartásról szóló 1997. évi CXLI. törvény 90. § (5) bekezdés d) pontjában,
a 322. alcím tekintetében az ingatlan-nyilvántartásról szóló 1997. évi CXLI. törvény 90. § (5) bekezdés d) pontjában,
a 323. alcím tekintetében a bányászatról szóló 1993. évi XLVIII. törvény 50/A. § (1) bekezdés 11. pontjában, a Rendőrségről szóló 1994. évi XXXIV. törvény 100. § (1) bekezdés d) pontjában, valamint a megfelelőségértékelő szervezetek tevékenységéről szóló 2009. évi CXXXIII. törvény 13. § (1) bekezdésében,
a 324. alcím tekintetében a kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvény 83. § (2) bekezdés zs) pontjában,
a 326. alcím tekintetében a mezőgazdasági, agrár-vidékfejlesztési, valamint halászati támogatásokhoz és egyéb intézkedésekhez kapcsolódó eljárás egyes kérdéseiről szóló 2007. évi XVII. törvény 81. § (1a) bekezdésében,
a 327. alcím tekintetében a közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény 48. § (3) bekezdés a) pont 33. alpontjában,
a 328. alcím tekintetében a bűnügyi nyilvántartási rendszerről, az Európai Unió tagállamainak bíróságai által magyar állampolgárokkal szemben hozott ítéletek nyilvántartásáról, valamint a bűnügyi és rendészeti biometrikus adatok nyilvántartásáról szóló 2009. évi XLVII. törvény 96. § (1) bekezdés c) pontjában, a nemzeti adatvagyon körébe tartozó állami nyilvántartások fokozottabb védelméről szóló 2010. évi CLVII. törvény 2. § (3) bekezdésében, valamint az igazságügyi szakértőkről szóló 2016. évi XXIX. törvény 139. § (1) bekezdés a) és b) pontjában kapott felhatalmazás alapján,
az Alaptörvény 15. cikk (1) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:
1. § Hatályát veszti a Népművészeti Intézet létesítéséről szóló 9/1951. (I. 6.) MT rendelet.
2. § A rokkantsági járadékról szóló 83/1987. (XII. 27.) MT rendelet 2. § (1) bekezdésében a „Nyugdíjfolyósító Igazgatóság” szövegrész helyébe a „nyugdíjfolyósító szerv” szöveg lép.
3. § (1) Az egyes bányászati dolgozók társadalombiztosítási kedvezményeiről szóló 23/1991. (II. 9.) Korm. rendelet (a továbbiakban: R1.) 5/B. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A keresetkiegészítéssel kapcsolatos ügyekben első fokon országos illetékességgel a Komárom-Esztergom Megyei Kormányhivatal Tatabányai Járási Hivatala (a továbbiakban: Tatabányai Járási Hivatal), másodfokon országos illetékességgel Budapest Főváros Kormányhivatala jár el. A keresetkiegészítést a nyugdíjfolyósító szerv folyósítja.”
(2) Az R1. 5/B. §-a a következő (2a) és (2b) bekezdéssel egészül ki:
„(2a) A keresetkiegészítés iránti hatósági ügyben eljáró Budapest Főváros Kormányhivatala tekintetében felügyeleti szervként az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság jár el, és a közigazgatási hatósági ügyekkel összefüggésben gyakorolja az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény (a továbbiakban: Áht.) 9. § f) és g) pontjában és kizárólag ezekhez kapcsolódva az Áht. 9. § h) pontjában meghatározott hatásköröket.
(2b) A Tatabányai Járási Hivatal, valamint Budapest Főváros Kormányhivatala keresetkiegészítéssel kapcsolatos feladatkörének gyakorlásával összefüggésben az Áht. 9. § f)–i) pontjában meghatározott, valamint a törvényességi és szakszerűségi ellenőrzési hatásköröket szakmai irányító miniszterként a szociál- és nyugdíjpolitikáért felelős miniszter gyakorolja a (2a) bekezdésben meghatározottak kivételével.”
(3) Az R1. a következő 8/D. §-sal egészül ki:
„8/D. § A keresetkiegészítéssel összefüggésben felmerülő, az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény 31. § (2) bekezdése alapján az állami adóhatóság felé teljesítendő bevallási kötelezettséget és a bevallás önellenőrzését a nyugdíjfolyósító szerv technikai adószámon – első alkalommal 2017. március 12-éig – teljesíti.”
(4) Az R1.
a) 5/C. § (2) bekezdésében a „fővárosi és megyei kormányhivatal” szövegrész helyébe a „Tatabányai Járási Hivatal” szöveg,
b) 5/E. § (9) és (10) bekezdésében a „fővárosi és megyei kormányhivatalt” szövegrész helyébe a „Tatabányai Járási Hivatalt” szöveg,
c) 5/H. § (2) bekezdésében a „nyugdíjbiztosítási igazgatási szervként eljáró fővárosi és megyei kormányhivatalhoz” szövegrész helyébe a „fővárosi és megyei kormányhivatal nyugdíjbiztosítási igazgatási szervként eljáró járási (fővárosi kerületi) hivatalához (a továbbiakban: járási hivatal)” szöveg,
d) 5/I. § (2) bekezdésében a „nyugdíjbiztosítási igazgatási szervként eljáró fővárosi és megyei kormányhivatal” szövegrész helyébe a „járási hivatal” szöveg,
e) 5/K. § (1) bekezdésében a „nyugdíjbiztosítási igazgatási szervként eljáró fővárosi és megyei kormányhivatalt” szövegrész helyébe a „járási hivatalt” szöveg,
f) 5/L. § (2) bekezdésében a „nyugdíjbiztosítási igazgatási szervként eljáró fővárosi és megyei kormányhivatal” szövegrész helyébe a „járási hivatal” szöveg
lép.
4. § (1) A tulajdonviszonyok rendezése érdekében, az állam által igazságtalanul okozott károk részleges kárpótlásáról szóló 1991. évi XXV. törvény végrehajtásáról szóló 104/1991. (VIII. 3.) Korm. rendelet (a továbbiakban: R2.) 28. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(5) Nem vehet részt az árverésen az a személy, aki az (1)–(4) bekezdésben foglaltaknak nem tesz eleget. A kizárás tényét az árverési jegyzőkönyvben rögzíteni kell. A kizárás ellen az árverésből kizárt személy a 40. §-ban foglaltak alapján bírósági felülvizsgálat iránti kérelemmel élhet.”
(2) Az R2. 40. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„40. § (1) Az árverés eredménye ellen bírósági felülvizsgálat iránti kérelmet nyújthat be az árverésen részt vevő árverező, továbbá az árverésből – a 28. § (5) bekezdés vagy a 33. § (5) bekezdés alapján – kizárt személy az árverés lezárását követően.
(2) Az árverés eredménye ellen benyújtott bírósági felülvizsgálat iránti kérelem esetén a bíróság a Tv.-ben foglaltak szerint jár el.
(3) Az árverés eredménye az ellene benyújtott bírósági felülvizsgálat iránti kérelem elbírálását követően jogerős.
(4) Ha az árverés eredménye ellen benyújtott bírósági felülvizsgálat iránti kérelem elbírálásáról szóló döntés az árverés eredményét megsemmisíti, az ismételt árverést e határozat kárpótlási hatóság részére történő kézbesítését követő 90 napon belül ki kell tűzni. Ezen az árverésen a Tv. szerint árverésre jogosultak vehetnek részt.”
(3) Az R2. 8. § (3) bekezdésében az „Az elsőfokú kárpótlási hatóság (a továbbiakban: Hivatal)” szövegrész helyébe az „A kárpótlási hatóság” szöveg lép.
5. § (1) A mérésügyről szóló törvény végrehajtásáról szóló 127/1991. (X. 9.) Korm. rendelet (a továbbiakban: R3.) 12/A. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A nem automatikus működésű mérlegek forgalmazására vonatkozó tagállami jogszabályok harmonizációjáról szóló, 2014. február 26-i 2014/31/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv 37. cikkében és a mérőműszerek forgalmazására vonatkozó tagállami jogszabályok harmonizálásáról szóló, 2014. február 26-i 2014/32/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv 42. cikkében meghatározott piacfelügyeleti hatóság a mérésügyi hatóság és a fogyasztóvédelmi hatóság, a jogszabályban meghatározott feladatkörükből adódó munkamegosztásnak megfelelően.”
(2) Az R3. 17. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„17. § Ez a rendelet a következő uniós jogi aktusoknak való megfelelést szolgálja:
a) a mértékegységekre vonatkozó tagállami jogszabályok közelítéséről és a 71/354/EGK irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló, 1979. december 20-i 80/181/EGK tanácsi irányelv;
b) a mértékegységekre vonatkozó tagállami jogszabályok közelítéséről szóló 80/181/EGK irányelv módosításáról szóló, 1984. december 18-i 85/1/EGK tanácsi irányelv;
c) a mértékegységekre vonatkozó tagállami jogszabályok közelítéséről szóló 80/181/EGK irányelv módosításáról szóló, 1989. november 27-i 89/617/EGK tanácsi irányelv;
d) a mértékegységekre vonatkozó tagállami jogszabályok közelítéséről szóló 80/181/EGK tanácsi irányelv módosításáról szóló, 2000. január 24-i 1999/103/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv;
e) a mértékegységekre vonatkozó tagállami jogszabályok közelítéséről szóló 80/181/EGK tanácsi irányelv módosításáról szóló, 2009. március 11-i 2009/3/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv;
f) a nem automatikus működésű mérlegek forgalmazására vonatkozó tagállami jogszabályok harmonizációjáról szóló, 2014. február 26-i 2014/31/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv;
g) a mérőműszerek forgalmazására vonatkozó tagállami jogszabályok harmonizálásáról szóló, 2014. február 26-i 2014/32/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv.”
(3) Az R3. 1. számú melléklet II. Fejezet (2) bekezdésében foglalt táblázat „A prefixummal képzett szorzók” oszlop „tera” sorában a „10121” szövegrész helyébe a „1012” szöveg lép.
6. § A közúti járművezetők utánképzéséről szóló 139/1991. (X. 29.) Korm. rendelet
a) 3. számú melléklet 1. pontjában a „Nemzeti Közlekedési Hatóság Központja (a továbbiakban: Központ)” szövegrész helyébe a „közlekedésért felelős miniszter” szöveg,
b) 4. számú mellékletében a „tárgyköréből Központ” szövegrész helyébe a „tárgyköréből a közlekedésért felelős miniszter” szöveg, a „Központ állapítja meg 30/1988. (IV. 21.) MT rendelet 12. §-ának (2) bekezdése]” szövegrész helyébe a „közlekedésért felelős miniszter állapítja meg” szöveg,
c) 6. számú mellékletében a „regionális igazgatóságok” szövegrész helyébe a „közlekedésért felelős miniszter” szöveg, a „kötelesek – Központ által meghatározott feltételek szerint –” szövegrész helyébe a „kötelesek” szöveg
lép.
7. § A kárpótlási jegyek életjáradékra váltásának eljárási szabályairól szóló 87/1992. (V. 29.) Korm. rendelet 4. § (5) és (6) bekezdésében a „Nyugdíjfolyósító Igazgatóság” szövegrész helyébe a „nyugdíjfolyósító szerv” szöveg lép.
8. § (1) A nyugdíjas bányászok szénjárandóságának pénzbeli megváltásáról szóló 145/1992. (XI. 4.) Korm. rendelet (a továbbiakban: R4.)
a) 2. §-ában, az „az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatósággal” szövegrész helyébe az „a központi nyugdíjbiztosítási szervvel” szöveg,
b) 8/B. §-ában a „Mód. Kr.” szövegrész helyébe az „az egyes energetikai tárgyú kormányrendeletek módosításáról szóló 75/2011. (V. 2.) Korm. rendelet” szöveg
lép.
(2) Hatályát veszti az R4. 8/A. §-a.
9. § Az önkormányzatok tulajdonában lévő ingatlanvagyon nyilvántartási és adatszolgáltatási rendjéről szóló 147/1992. (XI. 6.) Korm. rendelet 2. számú melléklet „I” Ingatlan adatlap alcím 13. sorában a „Forster Gyula Nemzeti Örökségvédelmi és Vagyongazdálkodási Központtal” szövegrész helyébe a „kulturális örökség védelméért felelős miniszterrel” szöveg lép.
10. § (1) A magyar állampolgárságról szóló 1993. évi LV. törvény végrehajtásáról szóló 125/1993. (IX. 22.) Korm. rendelet (a továbbiakban: R5.) 13/B. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„13/B. § A Kormány állampolgársági ügyekben eljáró szervként Budapest Főváros Kormányhivatalát jelöli ki.”
(2) Az R5. 5. számú mellékletében a „Bevándorlási és Állampolgársági Hivatalnak” szövegrész helyébe a „Budapest Főváros Kormányhivatalának” szöveg lép.
(3) Hatályát veszti az R5. 7. számú melléklet 4. pontja.
11. § (1) A polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló 1992. évi LXVI. törvény végrehajtásáról szóló 146/1993. (X. 26.) Korm. rendelet (a továbbiakban: R6.) 1. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„1. § A polgár az adatainak szolgáltatását korlátozó vagy tiltó 1. melléklet szerinti nyilatkozatát (a továbbiakban: korlátozó nyilatkozat) vagy annak visszavonását ajánlott levélben is megteheti bármely fővárosi és megyei kormányhivatal személyiadat- és lakcímnyilvántartási feladatkörében eljáró járási (fővárosi kerületi) hivatalánál (a továbbiakban: járási hivatal), továbbá a 10/B. §-ban kijelölt fővárosi és megyei kormányhivatalnál (a továbbiakban: kijelölt kormányhivatal). A polgár korlátozó nyilatkozatát és annak visszavonását a kijelölt kormányhivatalnál elektronikus úton, valamint a választási eljárásról szóló 2013. évi XXXVI. törvény 89. § (2) bekezdése alapján írásban vagy elektronikus úton a helyi választási irodaként eljáró jegyzőnél is előterjesztheti.”
(2) Az R6. „Adatszolgáltatást korlátozó, megtiltó nyilatkozat” alcíme a következő 2/A. §-sal egészül ki:
„2/A. § A polgár korlátozó nyilatkozatát vagy annak visszavonását elektronikus azonosítást követően elektronikus kapcsolattartás útján is megteheti a személyiadat- és lakcímnyilvántartást kezelő szervnél (a továbbiakban: nyilvántartást kezelő szerv). Ha a polgár korlátozó nyilatkozatát vagy annak visszavonását a nyilvántartást kezelő szervnél elektronikus úton teszi meg, akkor a nyilvántartást kezelő szerv az eljárást automatikus döntéshozatal útján folytatja le. Az automatikus döntéshozatali eljárás lefolytatásához a polgárnak a kérelemben meg kell adnia az 1. mellékletben meghatározott személyes adatokat.”
(3) Az R6. 10. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„10. § (1) A Magyarország területét külföldi letelepedés szándékával elhagyó magyar állampolgárt külföldön élő magyar állampolgárként a járási hivatal veszi nyilvántartásba.
(2) Az Nytv. 4. § (2a) bekezdés a) pontja szerinti magyar állampolgárt külföldön élő magyar állampolgárként nála előterjesztett kérelem esetén a járási hivatal veszi nyilvántartásba.”
(4) Az R6. „A helyi szintű feladatok” alcíme a következő 10/A. §-sal és 10/B. §-sal egészül ki:
„10/A. § A kijelölt kormányhivatal elsőfokú hatósági jogkörében:
a) dönt a 3. § (1) és (4) bekezdése szerinti esetekben a nyilvántartásba vételről, a személyi azonosítóról és a lakcímről szóló hatósági igazolvány kiadásáról, visszavonásáról, valamint a külföldön élő magyar állampolgárok adatainak helyesbítéséről, módosításáról;
b) dönt a nála előterjesztett kérelmek ügyében a személyazonosító igazolvány, valamint a személyi azonosítóról és a lakcímről szóló hatósági igazolvány kiadásáról vagy visszavonásáról;
c) az állampolgársági ügyekben eljáró szerv értesítése alapján dönt a Magyarországon lakóhellyel rendelkező, honosított vagy visszahonosított (a továbbiakban együtt: honosított) polgár adatainak helyesbítéséről, törléséről, továbbá a személyazonosító igazolványa, a személyi azonosítóról és a lakcímről szóló hatósági igazolványa kiadásáról, visszavonásáról;
d) az illetékes idegenrendészeti szerv értesítése alapján felveszi a nyilvántartásba a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személyek személyi- és lakcímadatait, és átvezeti a nyilvántartáson külföldön bekövetkezett elhalálozásuk és névváltozásuk adatait;
e) az eljáró idegenrendészeti szerv értesítése alapján átvezeti a nyilvántartásban a menekült vagy oltalmazott jogállású személy utóbb megszerzett letelepedett jogállásának tényét;
f) az eljáró idegenrendészeti szerv értesítése alapján átvezeti a nyilvántartáson a bevándorolt, letelepedett, valamint a menekültügyi hatóság értesítése alapján a menekült vagy oltalmazott jogállású polgár külföldön bekövetkezett elhalálozásának adatait;
g) az eljáró idegenrendészeti szerv értesítése alapján átvezeti a nyilvántartáson a bevándorolt, letelepedett jogállás megszűnésének tényét, a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személy tartózkodási jogának megszűnését, valamint ha a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személy tartózkodási jogának gyakorlásával felhagyott;
h) az eljáró menekültügyi hatóság értesítése alapján átvezeti a nyilvántartáson a menekült vagy oltalmazott jogállás megszűnését;
i) dönt a nála előterjesztett kérelmek ügyében az értesítési cím nyilvántartásba vételéről, megújításáról, törléséről;
j) dönt a külföldön élő magyar állampolgárok külföldi lakóhely változásának nyilvántartásba vételéről;
k) átvezeti a nyilvántartáson az adatváltozásokat és adatjavításokat a személyazonosító igazolvány, illetve a személyi azonosítóról és a lakcímről szóló hatósági igazolvány kiadásával kapcsolatos – kormányrendeletben megállapított – hatósági jogkörében eljárva.
10/B. § Az Nytv. 8/A. §-a szerinti kijelölt kormányhivatalként a Kormány Budapest Főváros Kormányhivatalát jelöli ki.”
(5) Az R6. 12. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A nyilvántartást kezelő szerv elsőfokú hatósági jogkörében
a) dönt a személyi azonosító kiadásáról, módosításáról vagy visszavonásáról;
b) dönt a nála, valamint a konzuli tisztviselőnél előterjesztett kérelmek ügyében a 3. § (2) bekezdése szerinti esetekben a nyilvántartásba vételről, a személyi azonosítóról és a lakcímről szóló hatósági igazolvány kiadásáról;
c) dönt – kormányrendeletben megállapított esetekben – a személyazonosító igazolvány, valamint a személyi azonosítóról és a lakcímről szóló hatósági igazolvány kiadásáról vagy visszavonásáról;
d) egyedi és csoportos adatszolgáltatást teljesít;
e) átvezeti a nyilvántartáson az adatváltozásokat és adatjavításokat a személyazonosító igazolvány, illetve a személyi azonosítóról és a lakcímről szóló hatósági igazolvány kiadásával kapcsolatos – kormányrendeletben megállapított – hatósági jogkörében eljárva.”
(6) Az R6. 17. § (1) bekezdés c)–e) pontja helyébe a következő rendelkezések lépnek:
(A hatósági igazolvánnyal összefüggő hatósági ügyben első fokon jár el:)
„c) a nyilvántartást kezelő szerv
ca) az Nytv. 4. § (2a) bekezdés a) pontja szerinti magyar állampolgár külföldön élő magyar állampolgárként történő nyilvántartásba vételével,
cb) a személyi azonosító visszavonásával és törlésével
kapcsolatos eljárásban;
d) az állampolgársági ügyekben eljáró szerv a 3. § (4a) bekezdése szerinti esetben, valamint a Magyarország területén élő, az Nytv. 4. § (2c) bekezdése szerinti magyar állampolgár adatainak nyilvántartásba vételével kapcsolatos eljárásban;
e) a hazai anyakönyvezés végzésére kijelölt anyakönyvi szerv a 3. § (4b) bekezdése szerinti esetben, valamint a Magyarország területén élő, az Nytv. 4. § (2d) bekezdése szerinti magyar állampolgár adatainak nyilvántartásba vételével kapcsolatos eljárásban;”
(7) Az R6. 17. § (1) bekezdése a következő h) ponttal egészül ki:
(A hatósági igazolvánnyal összefüggő hatósági ügyben első fokon jár el:)
„h) a kijelölt kormányhivatal
ha) a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személy adatainak nyilvántartásba vételével, valamint
hb) a honosított polgár és – a 10. §-ban és 12. § (1) bekezdés b) pontjában meghatározott kivétellel – a magyarországi tartózkodási hellyel nem rendelkező, külföldön élő magyar állampolgár nyilvántartásával, adatváltozásával, elveszett, eltulajdonított, megsemmisült vagy használhatatlanná vált hatósági igazolványával kapcsolatos eljárásban.”
(8) Az R6. 17. § (2a) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2a) A (2) bekezdéstől eltérően az (1) bekezdés d) pontja szerinti esetben az állampolgársági ügyekben eljáró szerv, az (1) bekezdés e) pontja szerinti esetben a hazai anyakönyvezés végzésére kijelölt anyakönyvi szerv
a) dönt a hatósági igazolvány kiadásáról, kiadásának megtagadásáról, valamint az általa hibásan kiállított hatósági igazolvány cseréjéről és visszavonásáról;
b) végzi – a hatósági igazolvánnyal összefüggő ügyintézés során tapasztalt, vagy a polgár által bejelentett, igazolt – adatváltozás, illetve a hibás adat kijavítás személyiadat- és lakcímnyilvántartáson történő átvezetésével kapcsolatos feladatokat;
c) kezeli a hatósági igazolvány kiadásának megtagadásával kapcsolatos alapiratokat;
d) gondoskodik a hatósági igazolvány kiadása és visszavonása tényének az okmánynyilvántartáson történő átvezetéséről.”
(9) Az R6. 18. § (2) bekezdés e) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A hatósági igazolvány kiadása hivatalból történik, ha)
„e) arra a központi címregiszterbe bejegyzett címelemek megváltozása miatt költözéssel nem járó lakcímváltozás miatt kerül sor;”
(10) Az R6. 18. § (2) bekezdése a következő g) ponttal egészül ki:
(A hatósági igazolvány kiadása hivatalból történik, ha)
„g) a polgár elektronikus úton jelenti be tartózkodási helyének újabb tartózkodási hely létesítése nélküli megszüntetését.”
(11) Az R6. 19. §-a a következő (9) bekezdéssel egészül ki:
„(9) Ha a polgár hatósági igazolványa tartózkodási helyének újabb tartózkodási hely létesítése nélküli megszüntetése elektronikus úton történő bejelentésére tekintettel érvénytelen, az érvénytelen hatósági igazolványt köteles
a) személyesen, törvényes képviselő vagy meghatalmazott útján a tartózkodási hely megszüntetésével kapcsolatos eljárás megindításának helye szerint illetékes járási hivatalnál leadni, vagy
b) személyes megjelenés nélkül, postai úton megküldeni a tartózkodási hely megszüntetésével kapcsolatos eljárás megindításának helye szerint illetékes járási hivatalnak.”
(12) Az R6. 21. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) A külföldön letelepedni szándékozó polgár esetében a konzuli tisztviselőnél előterjesztett, a külföldi letelepedésre vonatkozó nyilatkozatot és a külföldön letelepedni szándékozó polgár által személyesen, törvényes képviselő vagy meghatalmazott útján vagy postai úton leadott hatósági igazolványt a konzuli tisztviselő haladéktalanul megküldi a nyilvántartást kezelő szervnek, amely azt továbbítja az érintett polgár lakó- vagy tartózkodási helye szerint illetékes járási hivatalnak.”
(13) Az R6. 22. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) A nyilvántartás szerve az Nytv. 21. §-ának b)–g) és i)–j) pontjaiban, valamint 22–24. §-aiban meghatározott szervek, továbbá az állami és önkormányzati adóhatóságok, a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő, valamint az egészségbiztosítási pénztári feladatkörében eljáró fővárosi és megyei kormányhivatal, a fővárosi és megyei kormányhivatal egészségbiztosítási pénztári feladatkörében eljáró járási (fővárosi kerületi) hivatala, a nyugdíjbiztosítási igazgatási szervek, az egészségügyi igazgatás szervei, az országos tisztifőorvos, valamint a népegészségügyi feladatkörében eljáró fővárosi és megyei kormányhivatal, a fővárosi és megyei kormányhivatal népegészségügyi feladatkörében eljáró járási (fővárosi kerületi) hivatala egyedileg azonosítandó személyre vonatkozó adatigénylése esetén a kérelemben közölt – személyazonosításra alkalmas – adatoknak megfelelő személyek adatait szolgáltatja.”
(14) Az R6. 25. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) A személyi azonosító kezelésére és továbbítására törvényben feljogosított, továbbá az Nytv. 21–24. §-aiban felsoroltak, valamint az állami és önkormányzati adóhatóság, a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő, valamint az egészségbiztosítási pénztári feladatkörében eljáró fővárosi és megyei kormányhivatal, a fővárosi és megyei kormányhivatal egészségbiztosítási pénztári feladatkörében eljáró járási (fővárosi kerületi) hivatala, a nyugdíjbiztosítási igazgatási szervek, a munkaügyi igazgatás és az egészségügyi igazgatás szervei, az országos tisztifőorvos, valamint a népegészségügyi feladatkörében eljáró fővárosi és megyei kormányhivatal, a fővárosi és megyei kormányhivatal népegészségügyi feladatkörében eljáró járási (fővárosi kerületi) hivatala az adatszolgáltatás igénylésekor a felhasználás célját és jogalapját a számukra feladatot meghatározó jogszabályra hivatkozással igazolják.”
(15) Az R6. 34. § (2a) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2a) Ha a szállásadó az Nytv. 27/B. §-a szerinti értesítés szolgáltatást igényelt, a szállásadó választásának megfelelő módon
a) levélben, telefax vagy e-mail útján a kijelölt kormányhivatal, vagy
b) szöveges üzenetközvetítési szolgáltatás igénybevételével a nyilvántartást kezelő szerv
értesítést küld részére az elfogadott lakcímbejelentésről.”
(16) Az R6. 37. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„37. § (1) A központi címregiszterbe bejegyzett címelemek megváltozása miatt költözéssel nem járó lakcímváltozásról vagy értesítésicím-változásról a polgárnak nem kell bejelentést tennie.
(2) A lakcímadat (1) bekezdés szerinti megváltozása nem minősül adatváltozásnak, arról az eredeti bejegyzési időpont változatlanul hagyásával állítja ki a változással érintett lakcím szerint illetékes járási hivatal a címváltozásnak megfelelő hatósági igazolványt.”
(17) Az R6. 39. §-a a következő (3) és (4) bekezdéssel egészül ki:
„(3) A polgár tartózkodási helyének újabb tartózkodási hely létesítése nélküli megszüntetése elektronikus úton történő bejelentése esetén a járási hivatal átvezeti a nyilvántartáson a tartózkodási hely megszűnését, és megküldi a tartózkodási hely megszüntetésével kapcsolatos bejelentést a nyilvántartást kezelő szervnek.
(4) A járási hivatal megküldi a nyilvántartást kezelő szervnek az Nytv. 4. § (2a) bekezdés a) pontja szerinti magyar állampolgár külföldön élő magyar állampolgárként történő nyilvántartásba vételére irányuló, elektronikus úton benyújtott kérelmét.”
(18) Az R6.
1. 2. §-ában, 3. § (1) bekezdésében, 15/A. § (1) bekezdésében, 19. § (1) bekezdésében, 34. § (1a) bekezdésében és 39. § (2) bekezdésében a „központi szerv” szövegrész helyébe a „kijelölt kormányhivatal” szöveg,
2. 3. § (2) bekezdésében a „konzuli tisztviselőnél” szövegrész helyébe az „a járási hivatalnál, a hivatásos konzuli tisztviselőnél (a továbbiakban: konzuli tisztviselő)” szöveg,
3. 3. § (2) bekezdésében, 8. § (2) bekezdésében, 9. § (2) és (3) bekezdésében, 12. §-t megelőző alcím címében, 12. § (3)–(4) bekezdésében, 14. § (1) és (3)–(4) bekezdésében, 22. § (2a) bekezdésében, 41. §-ában, 42. § (3) bekezdésében , 48. § (7) bekezdésében a „központi” szövegrész helyébe a „nyilvántartást kezelő” szöveg,
4. 3. § (4b) bekezdésében, 5. § (4) bekezdésében, 18. § (6) bekezdés i) pontjában a „hazai anyakönyvezést végző hatóság” szövegrész helyébe a „hazai anyakönyvezés végzésére kijelölt anyakönyvi szerv” szöveg,
5. 3. § (5) bekezdésében, 5. § (6) bekezdésében, 34. § (1a) bekezdésében, 39. § (2) bekezdésében a „központi szervnél” szövegrész helyébe a „kijelölt kormányhivatalnál” szöveg,
6. 5. § (1) bekezdésében, 18. § (6a) bekezdésében, 19. § (4) bekezdésében a „központi szervnek” szövegrész helyébe a „kijelölt kormányhivatalnak” szöveg,
7. 9. § (6) bekezdésében és 21. § (2) bekezdésében az „Nytv. 9. § (2) bekezdés n) pontjában” szövegrész helyébe az „Nytv. 8/A. § c) pontjában” szöveg,
8. 9. § (3) bekezdésében és 14. § (1) bekezdésében a „járási hivatal” szövegrész helyébe a „járási hivatal és a kijelölt kormányhivatal” szöveg,
9. 11. § a) pontjában és 13. §-ában a „központi” szövegrészek helyébe a „nyilvántartást kezelő” szöveg,
10. 12. § (2) bekezdésében és 23/A. §-ában a „központi szerv” szövegrész helyébe a „nyilvántartást kezelő szerv” szöveg,
11. 15. § (3) bekezdésében az „illetékes anyakönyvvezető” szövegrész helyébe az „illetékes anyakönyvvezető, valamint a hazai anyakönyvezés végzésére kijelölt anyakönyvi szerv” szöveg,
12. 17. § (1) bekezdés b) pontjában és 18. § (6) bekezdés d) pontjában a „járási hivatal” szövegrész helyébe a „járási hivatal, a kijelölt kormányhivatal és a nyilvántartást kezelő szerv” szöveg,
13. 17. § (2) bekezdés nyitó szövegrészében az „eljáró hatóság” szövegrész helyébe az „eljáró hatóság a (2a) bekezdésben meghatározott kivétellel” szöveg,
14. 18. § (6) bekezdés h) pontjában az „a központi szerv” szövegrész helyébe az „az állampolgársági ügyekben eljáró szerv” szöveg,
15. 18. § (6) bekezdés j) pontjában a „központi szerv” szövegrész helyébe a „hazai anyakönyvezés végzésére kijelölt anyakönyvi szerv” szöveg,
16. 18. § (7) bekezdésében a „központi szerv” szövegrész helyébe a „nyilvántartást kezelő szerv és a kijelölt kormányhivatal” szöveg,
17. 19. § (4) bekezdésében a „járási hivatalnak,” szövegrész helyébe a „járási hivatalnak vagy a nyilvántartást kezelő szervnek” szöveg,
18. 19. § (5) bekezdésében a „lakóhely szerint illetékes járási hivatalnak” szövegrész helyébe a „kijelölt kormányhivatalnak” szöveg,
19. 19. § (6) bekezdésében az „az illetékes járási hivatalnak vagy a központi szervnek” szövegrész helyébe az „a kijelölt kormányhivatalnak” szöveg,
20. 21. § (5)–(6) és (7)–(9) bekezdésében a „központi szervet” szövegrész helyébe a „kijelölt kormányhivatalt” szöveg,
21. 31/A. § (1) bekezdésében az „Nytv. 34. § (4) bekezdése” szövegrész helyébe az „Nytv. 26. § (2) bekezdése” szöveg,
22. 45. § nyitó szövegrészében a „nyilvántartás központi,” szövegrész helyébe a „nyilvántartást kezelő szerv, valamint a nyilvántartás” szöveg,
23. 46. § (1) bekezdésében a „helyi, területi és központi szervétől” szövegrész helyébe a „helyi és területi szervétől és a nyilvántartást kezelő szervtől” szöveg,
24. 51. §-ában a „12. § (1) bekezdés g) pontja” szövegrész helyébe a „10/A. § f) pontja” szöveg,
25. 1. számú mellékletében a „születési utóneve(i):” szövegrész helyébe a „születési neve:” szöveg, az „a járási hivatal vagy a Közigazgatási és Elektronikus Közszolgáltatások Központi Hivatalának” szövegrész helyébe az „a járási hivatal, Budapest Főváros Kormányhivatala vagy a személyiadat- és lakcímnyilvántartásért felelős miniszter által vezetett minisztérium” szöveg
lép.
(19) Hatályát veszti az R6.
a) 12. § (5) bekezdése,
b) 14. § (4) bekezdésében az „, elvesztése, eltulajdonítása, valamint megsemmisülése” szövegrész,
c) 18. § (3) bekezdés d) pontja,
d) 21. § (9a) bekezdése,
e) 21. § (9b) bekezdése,
f) 1. számú mellékletében az „– a személyazonosító igazolványban szereplő” szövegrész.
12. § A hadigondozásról szóló 1994. évi XLV. törvény végrehajtásáról szóló 113/1994. (VIII. 31.) Korm. rendelet
a) 4. § (2) bekezdésében az „az Igazságügyi Hivatalnak” szövegrész helyébe az „a kárpótlási hatóságnak” szöveg,
b) 12. § (7) bekezdésében az „az Egészségbiztosítási Alappal” szövegrész helyébe az „a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelővel” szöveg, az „az Országos Egészségbiztosítási Pénztárral” szövegrész helyébe az „a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelővel” szöveg,
c) 13. § (1) bekezdésében az „az Egészségbiztosítási Alap” szövegrész helyébe az „a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő” szöveg,
d) 5/B. melléklet 4. pontjában a „Nyugdíjfolyósító Igazgatóságtól” szövegrész helyébe a „nyugdíjfolyósító szervtől” szöveg, a „Nyugdíjfolyósító Igazgatóság” szövegrész helyébe a „nyugdíjfolyósító szerv” szöveg
lép.
13. § A tudományos továbbképzés befejezésének feltételeiről, a külföldön szerzett tudományos fokozat hazai elismeréséről és a kandidátusi fokozattal járó illetménykiegészítésről szóló 55/1995. (V. 17.) Korm. rendelet 11/A. § (3) bekezdésében a „Nyugdíjfolyósító Igazgatóságnak” szövegrész helyébe a „nyugdíjfolyósító szervnek” szöveg lép.
14. § (1) Az egyes értékpapírok előállításának, kezelésének és fizikai megsemmisítésének biztonsági szabályairól szóló 98/1995. (VIII. 24.) Korm. rendelet (a továbbiakban: R7.) 4. § (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(6) A nyomda köteles biztosítani az általa korábban előállított értékpapír és értékpapírszerű okirat utánnyomását a korábbival azonos megjelenéssel (azonos vagy az engedélyezettnél erősebb okmánytechnikai védelemmel, azonos látható színekkel, valamint a cégnév- és embléma kivételével azonos grafikával). Köteles továbbá az általa gyártott értékpapírt azonosításra alkalmas impresszummal ellátni. Azonos jogokat megtestesítő értékpapírokat mindig azonos kivitelben kell előállítani.”
(2) Az R7. 8/A. § (2) bekezdés b) pontjában az „az elsőfokú kárpótlási hatóság” szövegrész helyébe az „a kárpótlási hatóság” szöveg lép.
15. § (1) A keresőképtelenség és keresőképesség orvosi elbírálásáról és annak ellenőrzéséről szóló 102/1995. (VIII. 25.) Korm. rendelet (a továbbiakban: R8.) 2. § d) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
„d) a fővárosi és megyei kormányhivatal egészségbiztosítási pénztári feladatkörében eljáró megyeszékhely szerinti járási hivatala (a továbbiakban: járási hivatal),”
(2) Az R8. 7. § (5a) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(5a) Az (5) bekezdés szerint kezdeményezett felülvizsgálat elbírálása során nem járhat el ugyanazon járási hivatal, amely járási hivatal szakértő főorvosának vagy felülvéleményező főorvosának döntése a felülvizsgálat tárgyát képezi. A felülvizsgálat iránti kérelem áttételéről a járási hivatal gondoskodik.”
(3) Az R8.
a) 2. § (1) bekezdés e) pontjában a „kormányhivatallal” szövegrész helyébe a „járási hivatallal” szöveg,
b) 2. § (3) bekezdésében az „az Országos Egészségbiztosítási Pénztárral (a továbbiakban: OEP)” szövegrész helyébe az „a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelővel (a továbbiakban: NEAK)” szöveg,
c) 2. § (4) bekezdésében, 7. § (7) bekezdésében az „az OEP-pel” szövegrész helyébe az „a NEAK-kal” szöveg,
d) 4. §-ában az „az orvosszakértői feladatkörében eljáró fővárosi és megyei kormányhivatal” szövegrész helyébe az „a fővárosi és megyei kormányhivatal orvosszakértői feladatkörében eljáró járási (fővárosi kerületi) hivatala” szöveg,
e) 6. § (3) bekezdésében a „kormányhivatalnál” szövegrész helyébe a „járási hivatalnál” szöveg,
f) 7. § (1) bekezdésében a „kormányhivatal” szövegrész helyébe a „járási hivatal” szöveg,
g) 7. § (2) bekezdésében a „kormányhivatalhoz” szövegrész helyébe a „járási hivatalhoz” szöveg,
h) 7. § (5) bekezdésében az „az orvosszakértői feladatkörében eljáró fővárosi és megyei kormányhivatalnál” szövegrész helyébe az „a fővárosi és megyei kormányhivatal orvosszakértői feladatkörében eljáró járási (fővárosi kerületi) hivatalánál” szöveg,
i) 7. § (8) bekezdésében az „az OEP-nél” szövegrész helyébe az „a NEAK-nál” szöveg,
j) 8. § (1)–(2) bekezdésében az „az orvosszakértői feladatkörében eljáró kormányhivatalhoz” szövegrész helyébe az „a fővárosi és megyei kormányhivatal orvosszakértői feladatkörében eljáró járási (fővárosi kerületi) hivatalhoz” szöveg,
k) 9. §-ában az „Az orvosszakértői feladatkörében eljáró fővárosi és megyei kormányhivatal” szövegrész helyébe az „A fővárosi és megyei kormányhivatal orvosszakértői feladatkörében eljáró járási (fővárosi kerületi) hivatala” szöveg,
l) 14. § (1) bekezdésében az „az OEP-hez” szövegrész helyébe az „a NEAK-hoz” szöveg,
m) 14. § (1) bekezdésében az „Az OEP” szövegrész helyébe az „A NEAK” szöveg
lép.
16. § A légiközlekedésről szóló 1995. évi XCVII. törvény végrehajtásáról szóló 141/1995. (XI. 30.) Korm. rendelet 21/A. § helyébe a következő rendelkezés lép:
„21/A. § A légvédelmi készenléti gyakorló repüléseket az illetékes irányító egységek között létrejött – a légiközlekedési hatóság és az állami célú légiközlekedés vonatkozásában a katonai légügyi hatóság által jóváhagyott – együttműködési megállapodásban foglaltak szerint kell végrehajtani.”
17. § (1) A nemzeti helytállásért elnevezésű pótlék bevezetéséről szóló 173/1995. (XII. 27.) Korm. rendelet (a továbbiakban: R9.)
a) 5. § (1) bekezdésében a „Nyugdíjfolyósító Igazgatóság (a továbbiakban: folyósító szerv)” szövegrész helyébe a „nyugdíjfolyósító szerv” szöveg, a „pótlékot folyósító” szövegrész helyébe a „nyugdíjfolyósító” szöveg,
b) 5. § (2) bekezdésében, 7. §-ában, 8. § (2) bekezdésében a „folyósító” szövegrész helyébe a „nyugdíjfolyósító” szöveg,
c) 5. § (3) bekezdésében, 5. § (5) bekezdésében a „folyósító” szövegrészek helyébe a „nyugdíjfolyósító” szöveg,
d) 7. §-ában az „az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság” szövegrész helyébe az „a központi nyugdíjbiztosítási szerv” szöveg
lép.
(2) Hatályát veszti az R9. 10. §-a.
18. § (1) A biztonsági okmányok védelmének rendjéről szóló 86/1996. (VI. 14.) Korm. rendelet (a továbbiakban: R10.) 1. számú melléklet III. pont 1.27. alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:
„1.27. a honvédelemért felelős miniszter által átadott hatósági hatáskörök gyakorlására jogosító honvédelmi szakhatósági, katonai építésügyi, katonai építésfelügyeleti, munkaügyi, munkavédelmi, tűzvédelmi, veszélyes katonai objektum felügyeleti, környezetkárosító-gáz felügyeleti, honvédelmi létfontosságú rendszerelemek ágazati kijelölő hatósági igazolványok, az építésügyi és építésfelügyeleti hatósági eljárásokban közreműködő szakhatóságok igazolványai, továbbá a Magyar Honvédség Közegészségügyi-Járványügyi Szolgálata hatósági feladatot ellátó honvéd-tisztifőorvosi, helyettes honvéd-tisztifőorvosi, honvéd-tisztiorvosi, valamint a közegészségügyi-járványügyi felügyelő igazolványai;”
(2) Az R10. 1. számú melléklet III. pont
a) 1.25. alpontjában az „az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság, a nyugdíjbiztosítási igazgatóságok, és egyéb nyugdíjbiztosítási” szövegrész helyébe az „a nyugdíjbiztosítási” szöveg,
b) 1.45. alpontjában az „Igazságügyi Hivatal” szövegrész helyébe az „Igazságügyi Minisztérium” szöveg,
c) 1.117. alpontjában az „az Országos Egészségbiztosítási Pénztár, valamint az egészségbiztosítási pénztári feladatkörében eljáró fővárosi és megyei kormányhivatal” szövegrész helyébe az „az egészségbiztosítási szervek” szöveg,
d) 1.120. alpontjában az „Egészségügyi Nyilvántartási és Képzési Központ” szövegrész helyébe az „Állami Egészségügyi Ellátó Központ” szöveg,
e) 1.122. alpontjában az „az Országos Tisztifőorvosi Hivatalban” szövegrész helyébe az „az egészségügyért felelős miniszter által vezetett minisztériumban népegészségügyi hatáskörben” szöveg
lép.
(3) Hatályát veszti az R10. 1. számú melléklet III. pont
a) 1.45. alpontjában a „, továbbá a fővárosi és megyei kormányhivatal” szövegrész,
b) 1.93. alpontja,
c) 1.95. alpontjában a „, a Nemzeti Közlekedési Hatóság, a közlekedési feladatkörében eljáró fővárosi és megyei kormányhivatal” szövegrész,
d) 1.101–1.104. alpontok,
e) 1.122. alpontjában „valamint népegészségügyi hatáskörében eljáró fővárosi és megyei kormányhivatalban, továbbá a fővárosi és megyei kormányhivatal népegészségügyi hatáskörében eljáró járási (fővárosi kerületi) hivatalában” szövegrész.
19. § A közfürdők létesítéséről és működéséről szóló 121/1996. (VII. 24.) Korm. rendelet 3. § (2) bekezdésében az „Az Országos Tisztifőorvosi Hivatal” szövegrész helyébe az „A népegészségügyi feladatkörében eljáró fővárosi és megyei kormányhivatal” szöveg lép.
20. § (1) Az utazásszervező és -közvetítő tevékenységről szóló 213/1996. (XII. 23.) Korm. rendelet (a továbbiakban: R11.) 2. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Utazásszervezői vagy utazásközvetítői tevékenységet Magyarországon csak az az utazási vállalkozó folytathat, aki a kereskedelemről szóló 2005. évi CLXIV. törvényben (a továbbiakban: Kertv.), valamint az e §-ban előírt feltételeknek megfelel, és e tevékenységét a kereskedelmi hatósági feladatkörében eljáró Budapest Főváros Kormányhivatalánál (a továbbiakban: Kormányhivatal) a szolgáltatási tevékenység megkezdésének és folytatásának általános szabályairól szóló 2009. évi LXXVI. törvényben (a továbbiakban: Szolgtv.) foglaltak szerint bejelentette.”
(2) Az R11.
a) 3. § (3) bekezdésében, 5. § (7) bekezdésében, 10. § (5) bekezdésében, 11. § (1), (2) és (6) bekezdésében, valamint 12. § (1) bekezdésében az „A Hivatal” szövegrész helyébe az „A Kormányhivatal” szöveg,
b) 3. § (4) bekezdésében, 5. § (6) és (8) bekezdésében, 8. § (10) bekezdésében, 10. § (2) bekezdésében, 10. § (3) bekezdés a) pontjában, 10. § (5) bekezdésében, 11. § (1) bekezdés g) pontjában, 11. § (5) és (7) bekezdésében, 11/A. § (1) és (2) bekezdésében és 14. § (1) és (2) bekezdésében az „a Hivatal” szövegrész helyébe az „a Kormányhivatal” szöveg,
c) 4. § (1) bekezdésében, 8. § (6), (7), (8), (9) és (10) bekezdésében az „a Hivatalnak” szövegrész helyébe az „a Kormányhivatalnak” szöveg,
d) 5. § (6) bekezdésében és 10. § (3) bekezdés b) pontjában az „a Hivatalt” szövegrész helyébe az „a Kormányhivatalt” szöveg,
e) 10. § (3) bekezdés a) pontjában az „a Hivatallal” szövegrész helyébe az „a Kormányhivatallal” szöveg
lép.
21. § A lakás-előtakarékosság állami támogatásáról szóló 215/1996. (XII. 23.) Korm. rendelet 7/B. §-ában a „fővárosi és megyei kormányhivatal” szövegrész helyébe a „fővárosi és megyei kormányhivatal lakáscélú állami támogatásokkal kapcsolatos feladatkörében eljáró járási (fővárosi kerületi) hivatala” szöveg lép.
22. § Az életüktől és szabadságuktól politikai okból jogtalanul megfosztottak kárpótlásáról szóló 1992. évi XXXII. törvényt módosító 1997. évi XXIX. törvény végrehajtásáról szóló 103/1997. (VI. 13.) Korm. rendelet
a) 2. § (2) bekezdésében a „Nyugdíjfolyósító Igazgatóságnak (a továbbiakban: NYUFIG)” szövegrész helyébe a „nyugdíjfolyósító szervnek” szöveg,
b) 5. § (1) bekezdésében és 6. § (6) bekezdésében a „NYUFIG-nak” szövegrész helyébe a „nyugdíjfolyósító szervnek” szöveg,
c) 6. § (7) bekezdésében a „NYUFIG” szövegrész helyébe a „nyugdíjfolyósító szerv” szöveg
lép.
23. § Az önkéntes kölcsönös egészségpénztárak egészségügyi intézményeinek működési és üzemeltetési szabályairól szóló 109/1997. (VI. 25.) Korm. rendelet
a) 13. § (3) bekezdésében az „az Országos Egészségbiztosítási Pénztárral (a továbbiakban: OEP)” szövegrész helyébe az „a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelővel (a továbbiakban: NEAK)” szöveg,
b) 13. § (4) és (5) bekezdésében, 17. § (2) bekezdésében és 19. § (1) bekezdés g) pontjában az „az OEP-pel” szövegrész helyébe az „a NEAK-kal” szöveg,
c) 13. § (5) bekezdésében az „az OEP-et” szövegrész helyébe az „a NEAK-ot” szöveg
lép.
24. § A gyámhatóságokról, valamint a gyermekvédelmi és gyámügyi eljárásról szóló 149/1997. (IX. 10.) Korm. rendelet
a) 30/A. § (3) bekezdésében az „a Nemzeti Rehabilitációs és Szociális Hivatal Országos Gyermekvédelmi Szakértői Névjegyzékébe” szövegrész helyébe az „az Országos Gyermekvédelmi Szakértői Névjegyzékbe” szöveg,
b) 53/C. § (1) bekezdésében az „az Országos Egészségbiztosítási Pénztárat” szövegrész helyébe az „a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelőt” szöveg,
c) 53/C. § (2) bekezdésében az „az Országos Egészségbiztosítási Pénztártól” szövegrész helyébe az „a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelőtől” szöveg,
d) 91/B. § (4) bekezdésében a „családtámogatásokkal kapcsolatos feladatkörében eljáró fővárosi és megyei kormányhivatallal” szövegrész helyébe a „fővárosi és megyei kormányhivatalnak a családok támogatásáról szóló 1998. évi LXXXIV. törvény végrehajtásáról szóló kormányrendeletben kijelölt családtámogatási feladatkörében eljáró megyeszékhely szerinti járási (fővárosi kerületi) hivatalával (a továbbiakban: családtámogatási feladatkörében eljáró járási hivatal)” szöveg,
e) 91/B. § (5) bekezdésében, 91/D. § (6) bekezdésében és 91/J. § (1) bekezdésében a „családtámogatásokkal kapcsolatos feladatkörében eljáró fővárosi és megyei kormányhivatal” szövegrész helyébe a „családtámogatási feladatkörében eljáró járási hivatal” szöveg,
f) 91/C. § (4) bekezdésében és 91/D. § (2) bekezdésében a „családtámogatásokkal kapcsolatos feladatkörében eljáró fővárosi és megyei kormányhivatallal” szövegrész helyébe a „családtámogatási feladatkörében eljáró járási hivatallal” szöveg,
g) 91/D. § (4) bekezdés c) pontjában és 91/J. § (2) bekezdés b) pontjában a „családtámogatásokkal kapcsolatos feladatkörében eljáró fővárosi és megyei kormányhivatalt” szövegrész helyébe a „családtámogatási feladatkörében eljáró járási hivatalt” szöveg,
h) 91/G. § (2) bekezdés b) pontjában a „családtámogatásokkal kapcsolatos feladatkörében eljáró fővárosi és megyei kormányhivatalnál” szövegrész helyébe a „családtámogatási feladatkörében eljáró járási hivatalnál” szöveg,
i) 91/G. § (3) bekezdésében a „családtámogatásokkal kapcsolatos feladatkörében eljáró fővárosi és megyei kormányhivatalnak” szövegrész helyébe a „családtámogatási feladatkörében eljáró járási hivatalnak” szöveg,
j) 167/A. § (2) bekezdésében a „Bevándorlási és Állampolgársági Hivatalnak” szövegrész helyébe a „Bevándorlási és Menekültügyi Hivatalnak” szöveg
lép.
25. § (1) A társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény végrehajtásáról szóló 168/1997. (X. 6.) Korm. rendelet (a továbbiakban: R12.) 1. §-át megelőző alcím címe és 1–3. § helyébe a következő cím és rendelkezés lép:
„Eljáró szervek
1. § (1) A Kormány nyugdíjbiztosítási igazgatási szervként
a) a fővárosi és megyei kormányhivatalnak az 1. számú mellékletben meghatározott járási (fővárosi kerületi) hivatalát (a továbbiakban: járási hivatal),
b) a fővárosi és megyei kormányhivatalt a Pest Megyei Kormányhivatal kivételével (a továbbiakban: kormányhivatal),
c) a Nyugdíjfolyósító Igazgatóságot, és
d) az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság (a továbbiakban: ONYF) Központját (a továbbiakban: Központ)
jelöli ki.
(2) A Kormány nyugdíjfolyósító szervként a Nyugdíjfolyósító Igazgatóságot jelöli ki.
(3) A Kormány központi nyugdíjbiztosítási szervként a társadalombiztosítás pénzügyi alapjainak és a társadalombiztosítás szerveinek állami felügyeletéről szóló 1998. évi XXXIX. törvény 2. § (3) bekezdése tekintetében az ONYF-et, egyéb esetben a Központot jelöli ki.
2. § (1) Az általános hatáskörű nyugdíj-megállapító szerv a járási hivatal. Ha jogszabály másként nem rendelkezik, az általános hatáskörű nyugdíj-megállapító szervek illetékessége az 1. számú mellékletben meghatározott területre terjed ki.
(2) Az általános hatáskörű nyugdíj-megállapító szerv hatósági ügyeiben a fellebbezés elbírálására jogosult hatóság és a felügyeleti szerv – országos illetékességgel – a nyugdíjbiztosítási igazgatási szervként eljáró Budapest Főváros Kormányhivatala. Egyéb ügyekben a nyugdíjbiztosítási igazgatási szervként eljáró Budapest Főváros Kormányhivatalának illetékessége Budapest főváros és Pest megye területére terjed ki.
(3) A kormányhivatal nyugdíjbiztosítási szervként ellátott hatósági ügyeiben a Központ jár el felügyeleti szervként, és e közigazgatási hatósági ügyekkel összefüggésben gyakorolja az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény (a továbbiakban: Áht.) 9. § f) és g) pontjában és kizárólag ezekhez kapcsolódva az Áht. 9. § h) pontjában meghatározott hatásköröket.
(4) A kormányhivatal és a járási hivatal nyugdíjbiztosítási szervként ellátott feladatköreinek gyakorlásával összefüggésben az Áht. 9. § f)–i) pontjában meghatározott, valamint a törvényességi és szakszerűségi ellenőrzési hatásköröket szakmai irányító miniszterként a szociál- és nyugdíjpolitikáért felelős miniszter gyakorolja a (3) bekezdésben meghatározottak kivételével.
3. § (1) A társadalombiztosítási nyugellátásokkal, valamint a nyugdíjbiztosítási igazgatási szervek feladat- és hatáskörébe tartozó egyéb ellátásokkal kapcsolatos, továbbá a nyugdíjbiztosítási igazgatási szervek hatáskörébe tartozó egyéb hatósági ügyekben – a (2)–(5) bekezdésben és más jogszabályban meghatározott kivételekkel – első fokon az ügyfél lakóhelye, tartózkodási helye, illetve székhelye, telephelye szerint illetékes általános hatáskörű nyugdíj-megállapító szerv jár el.
(2) Budapest Főváros Kormányhivatalának – nyugdíjbiztosítási igazgatási szervként eljáró – VIII. Kerületi Hivatala (a továbbiakban: kijelölt fővárosi kerületi hivatal) országos illetékességgel jár el első fokon
a) a társadalombiztosítási nyugellátások, valamint a nyugdíjbiztosítási igazgatási szervek feladat- és hatáskörébe tartozó egyéb ellátások megállapításával kapcsolatos hatósági ügyekben, ha
aa) a hatósági ügy a szociális biztonsági rendszerek koordinálásáról és annak végrehajtásáról szóló európai uniós rendeletek hatálya alá tartozik, a (4) bekezdés a) pont ab) és ac) alpontjában meghatározottak kivételével,
ab) a nyugellátást vagy más ellátást szociális biztonsági, szociálpolitikai egyezmény alkalmazásával kell megállapítani, a (4) bekezdés a) pont ab) és ac) alpontjában meghatározottak kivételével,
ac) a kérelmező magyarországi lakóhellyel vagy tartózkodási hellyel nem rendelkezik, a (4) bekezdés a) pontjában meghatározottak kivételével,
ad) az öregségi nyugdíjra jogosult személy, illetve hozzátartozói nyugellátás esetén az elhunyt jogszerző utolsó biztosítással járó jogviszonya rendvédelmi feladatokat ellátó szervvel (korábbi fegyveres szervvel), a Magyar Honvédséggel vagy a Katonai Nemzetbiztonsági Szolgálattal fennállt szolgálati viszony volt, a (4) bekezdés a) pontjában meghatározottak kivételével, vagy
ae) az öregségi nyugdíjra jogosult személy, illetve hozzátartozói nyugellátás esetén az elhunyt jogszerző korábban szolgálati viszonyban állt valamelyik nemzetbiztonsági szolgálattal, a (4) bekezdés a) pontjában meghatározottak kivételével,
b) az egyeztetési eljárásban és a nyugdíjbiztosítási igazgatási szervek által nyilvántartott adatokról szóló hatósági bizonyítvány kiadására irányuló eljárásban, ha
ba) az ügyfél magyarországi lakóhellyel vagy tartózkodási hellyel nem rendelkezik,
bb) az ügyfél az egyeztetési eljárás során jelzi, hogy a szociális biztonsági rendszerek koordinálásáról és annak végrehajtásáról szóló európai uniós rendeletek vagy szociális biztonsági, szociálpolitikai egyezmény hatálya alá tartozó, külföldön szerzett szolgálati idővel rendelkezik, illetve erről – a szolgálati időről, jogosultsági időről szóló hatósági bizonyítvány kiállítása iránti kérelemben – tájékoztatást kér,
bc) az ügyfél szolgálati viszonyban áll rendvédelmi feladatokat ellátó szervvel (korábbi fegyveres szervvel), a Magyar Honvédséggel vagy a Katonai Nemzetbiztonsági Szolgálattal, vagy
bd) az ügyfél korábban szolgálati viszonyban állt valamelyik nemzetbiztonsági szolgálattal,
c) a fegyveres szerv hivatásos állományú tagja, volt tagja – a korhatár előtti öregségi nyugdíjak megszüntetéséről, a korhatár előtti ellátásról és a szolgálati járandóságról szóló 2011. évi CLXVII. törvény 19. §-a szerinti – rögzített nyugdíjának megállapításával (a továbbiakban: nyugdíjrögzítés) kapcsolatos hatósági ügyekben.
(3) Az ügyfél lakóhelye, tartózkodási helye, illetve székhelye, telephelye szerint illetékes kormányhivatal jár el
a) a kivételes nyugellátás-emeléssel és az egyszeri segéllyel kapcsolatos ügyekben az (5) bekezdés b) pontjában meghatározottak kivételével,
b) a foglalkoztatói adatszolgáltatással, a biztosítottak nyilvántartásba történő betekintési jogával és a kivonat készítésével kapcsolatos hatósági ügyekben, és
c) a Tny. 100. §-a szerinti hatósági ellenőrzések ügyében.
(4) A Nyugdíjfolyósító Igazgatóság nyugdíjbiztosítási igazgatási szervként
a) jár el a hozzátartozói nyugellátások megállapításával kapcsolatos hatósági ügyekben, ha
aa) a hozzátartozói nyugellátás összegét az elhunyt jogszerző öregségi nyugdíjának, korhatár előtti ellátásának, szolgálati járandóságának, balettművészeti életjáradékának vagy átmeneti bányászjáradékának már megállapított összegéből kell kiszámítani, a (2) bekezdés a) pont aa) és ab) pontjában meghatározottak kivételével,
ab) az elhunyt jogszerző után hozzátartozói nyugellátás megállapítására már sor került,
ac) a hozzátartozói nyugellátást a köztársasági elnök jogállásáról és javadalmazásáról szóló 2011. évi CX. törvény 18. § (4) bekezdése, vagy a központi államigazgatási szervekről, valamint a Kormány tagjai és az államtitkárok jogállásáról szóló 2010. évi XLIII. törvény 13. § (3a) bekezdése alapján kell megállapítani,
b) intézkedik a nyugellátások és az általa folyósított más ellátások megemelése iránt, és jár el az emeléssel kapcsolatos eljárásokban,
c) a hatáskörébe tartozó ügyekben dönt az ellátás visszafizetéséről és megtérítéséről,
d) dönt a 80. § (7) bekezdése szerinti beszámításról,
e) jár el öregségi nyugdíj folyósításának szüneteltetésével és a szüneteltetett nyugellátás újbóli folyósításával kapcsolatos ügyekben.
(5) A Központ nyugdíjbiztosítási igazgatási szervként jár el
a) a kivételes nyugellátás megállapításával kapcsolatos ügyekben, ideértve a továbbtanuló árva árvaellátásának kivételes meghosszabbítását is, és
b) a kivételes nyugellátás-emeléssel és az egyszeri segéllyel kapcsolatos ügyekben
ba) hozzátartozói nyugellátás esetén,
bb) a 72/B. § (20) bekezdés szerinti esetben, vagy
bc) ha a kérelmet hozzá vagy a Nyugdíjfolyósító Igazgatósághoz nyújtották be, és
c) a Tny. 22/A. § szerinti nyugdíjnövelés megállapítására irányuló, hivatalból induló eljárásokban.”
(2) Az R12. 59/E. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:
„(3) A Nyugdíjfolyósító Igazgatóság hatáskörébe utalt, az egészségi állapottól vagy az egészségkárosodás mértékétől függő ellátásokra való jogosultság elbírálására, felülvizsgálatára irányuló eljárásokban a rehabilitációs szakértői, orvosszakértői szerv szakértőként szakvéleményt ad az egészségi állapotról, az egészségkárosodás mértékéről és a hatáskörébe tartozó, jogszabályban meghatározott más szakkérdésekről.”
(3) Az R12. 72/B. § (1)–(1f) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:
„(1) A kivételes nyugellátás megállapítása, a kivételes nyugellátás-emelés és az egyszeri segély megállapítása iránti eljárás – az (1c) bekezdésben meghatározottak kivételével – kérelemre indul.
(1a) A kérelmet a Központ által – az elektronikus űrlap tekintetében a közigazgatás-fejlesztésért felelős miniszterrel egyetértésben – e célra rendszeresített, és az ONYF honlapján, továbbá a kormányzati portálon közzétett adatlapon vagy elektronikus űrlapon kell benyújtani. Az adatlapok és elektronikus űrlapok adattartalmát a 6. számú melléklet határozza meg.
(1b) A kérelemben meg kell jelölni azokat a különös méltánylást érdemlő körülményeket, amelyek a kivételes nyugellátás megállapítását, a kivételes nyugellátás-emelést, illetve az egyszeri segély megállapítását indokolják.
(1c) Ha a tizenhat év alatti gyermek árvaellátás iránti igényét amiatt utasítják el, mert az elhunyt jogszerző a szükséges szolgálati időt nem szerezte meg, a kivételes árvaellátás megállapítása iránti eljárást hivatalból meg kell indítani.
(1d) Ha a kérelmet a kormányhivatalhoz vagy járási hivatalhoz nyújtották be, a kormányhivatal, illetve a járási hivatal közreműködő hatóságként jár el a kivételes nyugellátás megállapítása iránti ügyekben azzal, hogy a kérelmet az elbíráláshoz szükséges adatok, igazolások beérkezését követő tizenöt napon belül döntésre a Központhoz továbbítja.
(1e) Ha a kormányhivatal megállapítja, hogy a kérelmező nem felel meg az általa engedélyezhető kivételes nyugellátás-emelés, illetve egyszeri segély feltételeinek, de a (20) bekezdés szerinti feltételek fennállnak, a kérelmet az iratokkal együtt megküldi a Központnak.
(1f) Ha a Központ hatáskörébe tartozó ügyekben a különös méltánylást érdemlő körülmények fennállásának megítélése érdekében helyszíni szemlét kell tartani, a helyszíni szemlét a kormányhivatal – a megkereséstől számított húsz napon belül – folytatja le, és annak eredményéről haladéktalanul értesíti a Központot.”
(4) Az R12. 75/A. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„75/A. § (1) A Nyugdíjfolyósító Igazgatóság a megállapított nyugellátás folyósítását kizárólag a magyar törvényes fizetőeszközben teljesíti.
(2) A Nyugdíjfolyósító Igazgatóság a megállapított nyugdíjellátást a határozat vele való közlését követő tizenhárom napon belül folyósítja, ha
a) a nyugellátás a szociális biztonsági rendszerek koordinálásáról és annak végrehajtásáról szóló európai uniós rendeletek hatálya alá tartozik,
b) a nyugellátást szociális biztonsági, szociálpolitikai egyezmény alkalmazásával kell megállapítani,
c) az öregségi nyugdíjra jogosult személy, illetve hozzátartozói nyugellátás esetén az elhunyt jogszerző utolsó biztosítással járó jogviszonya fegyveres szervvel, a Magyar Honvédséggel vagy a Katonai Nemzetbiztonsági Szolgálattal fennállt szolgálati viszony volt, vagy
d) az öregségi nyugdíjra jogosult személy, illetve hozzátartozói nyugellátás esetén az elhunyt jogszerző korábban szolgálati viszonyban állt valamelyik nemzetbiztonsági szolgálattal.”
(5) Az R12. a következő 78. §-sal egészül ki:
„78. § A nyugellátások és a nyugdíjbiztosítási igazgatási szervek által megállapított más ellátások visszafizetésére vagy megtérítésére kötelező jogerős határozatokon alapuló követelések nyilvántartásával, végrehajtásával és elszámolásával kapcsolatos feladatokat a Központ látja el.”
(6) Az R12. az Átmeneti rendelkezések alcímet megelőzően a következő alcímmel és 89/B. §-sal egészül ki:
„Egyes közjogi tisztséget betöltött személyek és hozzátartozóik nem társadalombiztosítási juttatásai
89/B. § (1) A köztársasági elnök jogállásáról és javadalmazásáról szóló 2011. évi CX. törvény 18. § (1) bekezdése, valamint a köztársasági elnök, a miniszterelnök, az Országgyűlés elnöke, az Alkotmánybíróság elnöke és a Legfelsőbb Bíróság elnöke tiszteletdíjáról és juttatásairól szóló 2000. évi XXXIX. törvény 2012. január 1-je előtt hatályos 14. § (1) bekezdése, 22. §-a, 24. § (1) bekezdése, 25. § (1) bekezdése és 26. § (1) bekezdése szerinti juttatást (a továbbiakban együtt: juttatás) a Nyugdíjfolyósító Igazgatóság folyósítja.
(2) A juttatás igénybevételéhez szükséges adatokat a volt köztársasági elnök tekintetében a Köztársasági Elnöki Hivatal, a volt miniszterelnök tekintetében a Miniszterelnökség haladéktalanul továbbítja a Nyugdíjfolyósító Igazgatóság részére.
(3) A juttatás fedezetét a volt köztársasági elnök és az Országgyűlés volt elnöke tekintetében az Országgyűlés Hivatala, a volt miniszterelnök tekintetében a Miniszterelnökség, az Alkotmánybíróság volt elnöke tekintetében az Alkotmánybíróság Hivatala, a Legfelsőbb Bíróság, illetve a Kúria volt elnöke tekintetében az Országos Bírósági Hivatal elnöke adja át a Központ részére.
(4) A köztársasági elnök jogállásáról és javadalmazásáról szóló törvény szerint megállapított hozzátartozói nyugellátás fedezetét az Országgyűlés Hivatala, a központi államigazgatási szervekről, valamint a Kormány tagjai és az államtitkárok jogállásáról szóló törvény alapján a miniszterelnök hozzátartozója számára megállapított hozzátartozói nyugellátás fedezetét a Miniszterelnökség adja át a Központ részére.
(5) A juttatás és a (4) bekezdés szerinti hozzátartozói nyugellátás fedezetének átadására vonatkozó eljárási szabályokat a fedezetet átadó szervek és a Központ megállapodásban határozzák meg.”
(7) Az R12. 92. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„92. § A központi hivatalok felülvizsgálatával és a járási (fővárosi kerületi) hivatalok megerősítésével összefüggő egyes kormányrendeletek módosításáról szóló 379/2016. (XII. 2.) Korm. rendelettel megállapított rendelkezéseket a 2017. január 1-jén folyamatban lévő hatósági ügyekben is alkalmazni kell.”
(8) Az R12. 1. melléklet szerinti 1. számú melléklettel egészül ki.
(9) Az R12.
a) 65/D. § (1) bekezdésében az „az ONYF főigazgatója” szövegrész helyébe az „a Központ – az elektronikus űrlap tekintetében a közigazgatás-fejlesztésért felelős miniszterrel egyetértésben –” szöveg,
b) 66/B. §-ában, 72/B. § (14) bekezdésében, 88. § (1) bekezdésében és 88/A. § (2) bekezdésében az „az ONYF főigazgatója” szövegrész helyébe az „a Központ” szöveg,
c) 72/B. § (8a) bekezdésében, 72/B. § (20) bekezdésében az „Az ONYF főigazgatója” szövegrész helyébe az „A Központ” szöveg,
d) 72/B. § (15) bekezdésében az „– az (1d) bekezdés d) pontja szerinti személyek – egyszeri segély kifizetését engedélyezhetik” szövegrész helyébe az „egyszeri segély akkor állapítható meg” szöveg,
e) 72/B. § (18) bekezdésében az „(1) bekezdésben” szövegrész helyébe az „(1b) bekezdésben” szöveg,
f) 75/D. § (2) bekezdésében az „az ONYF főigazgatója által” szövegrész helyébe az „a Központ által – az elektronikus űrlap tekintetében a közigazgatás-fejlesztésért felelős miniszterrel egyetértésben –” szöveg,
g) 88. § (4) bekezdésében az „az Országos Egészségbiztosítási Pénztárral” szövegrész helyébe az „a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelővel” szöveg,
h) 89. § (9) bekezdésében az „az ONYF Központja” szövegrész helyébe az „a Központ” szöveg
lép.
(10) Hatályát veszti az R12.
a) 59/E. § (2) bekezdésében az „és az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság (a továbbiakban: ONYF) Központja” szövegrész,
b) 72/B. § (1g) bekezdése,
c) 81. § (4) bekezdése.
26. § (1) A társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény végrehajtásáról szóló 195/1997. (XI. 5.) Korm. rendelet (a továbbiakban: R13.) 21. § (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(6) A Tbj. 54. § (2) bekezdés a) pontja szerint hozott jogerős határozatot az egészségbiztosítási szerv – a követelés- és az igényérvényesítésre meghatározott határidőre is figyelemmel – közli az általános hatáskörű nyugdíj-megállapító szervvel, valamint az állami adóhatósággal. A Tbj. 54. § (2) bekezdés b) pontja alapján hozott jogerős határozatot az állami adóhatóság közli az egészségbiztosítási szervvel és az általános hatáskörű nyugdíj-megállapító szervvel.”
(2) Az R13.
a) 4/B. §-ában az „az Országos Egészségbiztosítási Pénztárhoz (a továbbiakban: OEP)” szövegrész helyébe az „a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelőhöz (a továbbiakban: NEAK)” szöveg,
b) 5/A. § (2) bekezdésében az „egészségbiztosítási pénztári feladatkörében eljáró fővárosi és megyei kormányhivatal” szövegrész helyébe a „fővárosi és megyei kormányhivatal egészségbiztosítási pénztári feladatkörében eljáró megyeszékhely szerinti járási (fővárosi kerületi) hivatala” szöveg,
c) 5/A. § (4) bekezdésében az „OEP” szövegrész helyébe az „ONYF Központja” szöveg,
d) 5/D. § (1) bekezdésében az „OEP-pel” szövegrész helyébe az „ONYF Központjával” szöveg,
e) 5/D. § (2) bekezdésében az „OEP” szövegrész helyébe az „ONYF Központja” szöveg,
f) 8. § (1) bekezdésében a „Nyugdíjfolyósító Igazgatóság” szövegrész helyébe a „Budapest Főváros Kormányhivatala nyugdíjbiztosítási igazgatási szervként eljáró VIII. Kerületi Hivatala” szöveg,
g) 22. § (3) bekezdésében az „az OEP-nek” szövegrész helyébe az „a NEAK-nak” szöveg,
h) 22. § (6), (8) és (9) bekezdésében, 24. § (1) bekezdésében, 26. § (1) bekezdésében és 27. § (1) bekezdésében az „az OEP” szövegrész helyébe az „a NEAK” szöveg,
i) 22. § (7) bekezdésében az „az OEP” szövegrészek helyébe az „a NEAK” szöveg,
j) 22. § (8) bekezdésében az „Az OEP” szövegrész helyébe az „A NEAK” szöveg,
k) 22. § (10) bekezdésében az „OEP” szövegrész helyébe az „egészségbiztosítási szerv” szöveg,
l) 27/B. § (1) bekezdésében az „az OEP-től” szövegrész helyébe az „a NEAK-tól” szöveg
lép.
(3) Hatályát veszti az R13.
a) 5/A. § (3) bekezdése,
b) 5/D. § (3) bekezdése,
c) 21/C. §-a.
27. § (1) A kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvény végrehajtásáról szóló 217/1997. (XII. 1.) Korm. rendelet (a továbbiakban: R14.) 1. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) E rendelet hatálya kiterjed a biztosítottakra, az egészségügyért felelős miniszter által vezetett minisztériumra (a továbbiakban: minisztérium), a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelőre (a továbbiakban: NEAK), az egészségbiztosítási pénztári feladatkörében eljáró Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóságra (a továbbiakban: ONYF), az egészségbiztosítási pénztári feladatkörükben eljáró fővárosi és megyei kormányhivatalra (a továbbiakban: kormányhivatal), a fővárosi és megyei kormányhivatal egészségbiztosítási pénztári feladatkörében eljáró járási (fővárosi kerületi) hivatalára, továbbá a kötelező egészségbiztosítás keretében szolgáltatást nyújtó egészségügyi szolgáltatókra, gyógyszert és gyógyászati segédeszközt forgalmazó, illetve kiszolgáltató, gyógyászati ellátást nyújtó egészségügyi szolgáltatókra, a gyógyászati segédeszközt egyedi méretvétel alapján gyártó – egészségügyi szolgáltatónak nem minősülő – személyekre, továbbá a biztosított foglalkoztatójára, és annak társadalombiztosítási kifizetőhelyére (a továbbiakban: kifizetőhely).”
(2) Az R14. 1. § (4)–(7) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:
„(4) A Kormány egészségbiztosítóként, illetve egészségbiztosítási szervként – ha kormányrendelet ettől eltérően nem rendelkezik – a NEAK-ot jelöli ki az Ebtv. 5/B. § n) pontjában, 9. §-ában, 19/A. § (4) bekezdésében, 20. § (1) bekezdésében, 20/A. § (3) és (10) bekezdésében, 21. § (1) bekezdés a) pont aa) alpontjában, b), d), e) és f) pontjában, 21/A. § (1) bekezdésében, 26. § (1) és (2)–(2b) bekezdésében, 27. § (6) és (10) bekezdésében, 30. §-ában, 30/A. §-ában, 31. § (2) és (7) bekezdésében, 32. §-ában, 35. § (4), (7) és (8) bekezdésében, 36. § (1)–(2), (4) és (6)–(9) bekezdésében, 38. § (1), (2) és (4)–(6) bekezdésében, 37. §-ában, 38/A. §-ában, 38/B. §-ában, 38/C. §-ában, 65. § (2) bekezdésében, 70. § (5) bekezdésében, 79/A. §-ában, 81. § (1) bekezdésében, 82. § (2) bekezdésében foglalt feladatok ellátására.
(4a) A Kormány egészségbiztosítóként, illetve egészségbiztosítási szervként a minisztériumot jelöli ki az Ebtv. 36. § (3) bekezdésében foglalt feladatok ellátására.
(5) A Kormány egészségbiztosítóként, illetve egészségbiztosítási szervként a kormányhivatalt jelöli ki a 12. § (4) bekezdésben meghatározott feladatok kivételével az Ebtv. 27. § (1), (2), (5) és (7) bekezdésében, 35. § (5) bekezdésében 50. § (1)–(5) bekezdésében, 68/A. § (4) bekezdésében, 69. §-ában, 70. § (1) bekezdés a) és b) pontjában, 70. § (3) és (4) bekezdésében, 72. § (1) és (2) bekezdésében, 81. § (1) bekezdésében foglalt feladatok ellátására.
(5a) A Kormány egészségbiztosítóként és egészségbiztosítási szervként Budapest Főváros Kormányhivatalát jelöli ki az Ebtv. 70. § (1) bekezdés c) pontjában foglalt feladatok ellátására.
(6) A Kormány egészségbiztosítóként, illetve egészségbiztosítási szervként a NEAK-ot, az ONYF Központját, a kormányhivatalt és a (7) bekezdés szerinti járási hivatalt együtt jelöli ki az Ebtv. 5. §-a, 79. § (1) és (3) bekezdésében, 80. § (1) és (2) bekezdésében foglalt feladatok ellátására.
(7) A Kormány egészségbiztosítóként, illetve egészségbiztosítási szervként a fővárosi és megyei kormányhivatal egészségbiztosítási pénztári feladatkörében eljáró megyeszékhely szerinti járási (fővárosi kerületi) hivatalát, illetve a fővárosban XIII. Kerületi Hivatalt (a továbbiakban együtt: járási hivatal) jelöli ki az Ebtv. 39/B. § (1a) bekezdésében, 62. § (1a) bekezdésében, 63. § (1) bekezdésében, 65. § (2) bekezdésében, 80. § (3)–(6) bekezdésében foglalt feladatok ellátására, azzal, hogy a járási hivatal ezen feladatait a megye, illetve a főváros egész területére kiterjedő illetékességi területen látja el.”
(3) Az R14. 1. §-a a következő (7a)–(7e) bekezdéssel egészül ki:
„(7a) A Kormány egészségbiztosítóként, illetve egészségbiztosítási szervként az Ebtv. 62. § (2) bekezdés c) pontja szerinti
a) folyósítási feladatok ellátására a kormányhivatalt,
b) elbírálási feladatok ellátásra a járási hivatalt
jelöli ki.
(7b) A Kormány egészségbiztosítóként, illetve egészségbiztosítási szervként a járási hivatalt jelöli ki az Ebtv. 27. § (11) bekezdésében foglalt feladatok ellátására.
(7c) A Kormány egészségbiztosítóként, illetve egészségbiztosítási szervként a kormányhivatalt és a járási hivatalt együtt jelöli ki az Ebtv. 81. § (2) bekezdésében foglalt feladatok ellátására.
(7d) A Kormány egészségbiztosítóként, illetve egészségbiztosítási szervként a NEAK-ot és a kormányhivatalt együtt jelöli ki az Ebtv. 71. § (1) és (2) bekezdésében, 72. § (2) bekezdésében foglalt feladatok ellátására.
(7e) A Kormány vasutas egészségbiztosítási szervként az Ebtv. 70. § (3) és (4) bekezdésében foglalt feladatok ellátására Budapest Főváros Kormányhivatala egészségbiztosítási pénztári feladatkörében eljáró XIII. Kerületi Hivatalát jelöli ki.”
(4) Az R14. 31/E. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Az ONYF Központja gondoskodik az E. Alap költségvetésében meghatározott méltányosságból adható pénzbeli ellátások keretösszegének kormányhivatalok közötti felosztásáról, továbbá figyelemmel kíséri a keretösszeg felhasználását. A kormányhivatal az ONYF Központja által méltányosságból adható pénzbeli ellátások megállapítására meghatározott éves keretösszeget nem lépheti túl, a méltányosságból megállapított pénzbeli ellátásokról minden naptári negyedévet követő hónap 10-éig köteles az ONYF részére beszámolót készíteni annak érdekében, hogy az ONYF Központja a keretösszeg felhasználását figyelemmel kísérje.”
(5) Az R14. 31/G. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Az ONYF Központja gondoskodik az E. Alap költségvetésében meghatározott egyszeri segély keretösszegének kormányhivatalok közötti felosztásáról, továbbá figyelemmel kíséri a keretösszeg felhasználását. A kormányhivatal az ONYF Központja által meghatározott éves egyszeri segély keretösszeget nem lépheti túl, a segélykeret felhasználásáról köteles minden naptári negyedévet követő hónap 10-éig az az ONYF Központja részére beszámolót készíteni annak érdekében, hogy az ONYF Központja a keretösszeg felhasználását figyelemmel kísérje.”
(6) Az R14. 38/A. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A társadalombiztosítási kifizetőhelyet fenntartó foglalkoztató a kifizetett pénzbeli ellátásokról, baleseti táppénzről, továbbá a kifizetőhelyet megillető egyszázalékos mértékű költségtérítés összegéről havonta – az erre rendszeresített nyomtatványon – elszámolást nyújt be a foglalkoztató székhelye szerinti kormányhivatalhoz. Az elszámolást a kormányhivatal, mint kifizetőhely, valamint a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény végrehajtásáról szóló 195/1997. (XI. 5.) Korm. rendelet 5/D. §-a szerinti szervek kifizetőhelyei az ONYF Központjához nyújtja be. Az elszámoláson kell feltüntetni a táppénz-hozzájárulás összegét is. A kormányhivatal és az ONYF Központja az elszámolást – a beérkezésétől számított nyolc napon belül – felülvizsgálja és az elszámolt táppénz-hozzájárulással csökkentett összegre vonatkozóan intézkedik a Magyar Államkincstáron keresztül az átutalásról.”
(7) Az R14. 38/A. §-a a következő (5) és (6) bekezdéssel egészül ki:
„(5) A helyi önkormányzatoknál és intézményeiknél kifizetett ellátások fedezetének igénylése és elszámolása a Magyar Államkincstár területi szerveinek adatszolgáltatási kötelezettségére vonatkozó – a külön jogszabályban meghatározott – szabályok szerint történik.
(6) A társadalombiztosítási kifizetőhelyet működtető foglalkoztató a biztosítottak pénzbeli ellátásának fedezete érdekében egészségbiztosítási szerv által folyósított pénzösszeg fogadása és kezelése céljából hitelintézetnél számlát nyithat. E számlára csak az előzőekben meghatározott jogcím alapján teljesíthető utalás. A számlán elhelyezett pénzösszegből csak az ellátás kifizetése, illetőleg az esetleges téves átutalás visszafizetése teljesíthető. A számla megnyitása kötelező, ha a kifizetőhely gazdálkodási körülményeinek figyelembevételével megalapozottan feltehető, hogy ellene a harmadik személyekkel szemben fennálló tartozása miatt végrehajtási eljárás indul.”
(8) Az R14. 38/B. §-a a következő (2a) bekezdéssel egészül ki:
„(2a) Az e rendelet szerinti eljárásokban használt elektronikus űrlapokat a közigazgatás-fejlesztésért felelős miniszterrel egyetértésben kell rendszeresíteni.”
(9) Az R14. 49/E. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A bejelentést a NEAK által rendszeresített nyomtatványon vagy elektronikus űrlapon
a) a járási hivatalhoz teljesíti az Ebtv. 80. § (5) bekezdésében meghatározott bejelentésre kötelezett,
b) a fővárosi és megyei kormányhivatal bármely járási hivatalához teljesíti az Ebtv. 80. § (4) bekezdésében meghatározott bejelentésre kötelezett.”
(10) Az R14.
a) 1. § (8) bekezdésében, 11. § (2) bekezdésében, 26/A. § (2) bekezdésében, 31/D. § (2) bekezdésében, 31/G. § (1) bekezdésében, 38. § (5) bekezdésében, 38/A. § (1a) bekezdésében, 40. § (1)–(2) bekezdésében, 41. § (3) bekezdésében, 49. § (2) bekezdésében és 49. § (5) bekezdés a) pontjában az „OEP” szövegrész helyébe az „ONYF Központja” szöveg,
b) 11. § (10) bekezdésében, 12/A. § (1), (3), (6), (8), (10), (11), (14) bekezdésében, 39. § (3) bekezdésében, a 42. § (4) bekezdésében, 44. § (1) bekezdésében és 45. § (5) és (6) bekezdésében a „kormányhivatal” szövegrészek helyébe a „járási hivatal” szöveg,
c) 11. § (12) bekezdésében, 43. § (5) bekezdésében és 45. § (2) bekezdésében, a „kormányhivatalnak” szövegrész helyébe a „járási hivatalnak” szöveg,
d) 12/A. § (8) bekezdésében a „kormányhivataltól” szövegrész helyébe a „járási hivataltól” szöveg,
e) 12/A. § (8) és (14) bekezdésében a „kormányhivatalnál” szövegrész helyébe a „járási hivatalnál” szöveg,
f) 43/A. § (1) bekezdésében a „fővárosi kormányhivatal” szövegrész helyébe a „Budapest Főváros Kormányhivatala XIII. Kerületi Hivatala” szöveg,
g) 37/A. § (2) és (3) bekezdésében, 38. § (3) és (4) bekezdésében a „kormányhivatalhoz” szövegrészek helyébe a „járási hivatalhoz” szöveg,
h) 38. § (1) bekezdésében a „kormányhivatalnak” szövegrész helyébe a „járási hivatalnak” szöveg,
i) 38. § (1) bekezdésében, 41/A. §-ában az „OEP főigazgatója” szövegrész helyébe az „ONYF Központja” szöveg,
j) 49/A. §-ában a „kormányhivatal” szövegrész helyébe a „kormányhivatal, illetve az ONYF Központja” szöveg
lép.
(11) Az R14.
a) 1. § (2) bekezdés h) pontjában, 2. § (2) bekezdés i) pontjában, 3/A. § (11) bekezdésében, 5/C. § (2) bekezdésében, 5/D. § (2) bekezdésében, 7/B. § (1) bekezdésében, 7/B. § (3) bekezdés b) és c) pontjában, 7/B. § (4) bekezdés b) pontjában, 7/B. § (5) bekezdés b) és c) pontjában, 7/C. § (6) bekezdésében, 8. § (4) bekezdésében, 9. § (1) bekezdésében, 10/C. § (3) bekezdésében, 10/F. § (2), (3), (3a) és (5) bekezdésében, 11. § (9) bekezdésében, 11/C. § (1) és (4) bekezdésében, 11/D. § (5) és (6) bekezdésében, 11/E. § (1), (1a) és (6) bekezdésében, 12. § (4), (5), (7) és (14) bekezdésében, 12/A. § (1) és (6) bekezdésében 12/B. § (1), (1a), (4) és (13) bekezdésében, 12/B. § (5) bekezdés d) pontjában, 13/A. §-ában, 14. § (1) bekezdésében, 14. § (1a) bekezdés b) és d) pontjában, (3), (4) és (5) bekezdésében, 15. § (1) és (2) bekezdésében, 16. § (3)–(5) bekezdésében, 17. § (1) bekezdésében, 19. §-ában, 20. §-ában, 20/A. § (1) bekezdésében, 20/B. §-ában, 21. § (1), (2) és (4) bekezdésében, 21/A. § (1) bekezdésében, 21/B. §-ában, 22. § (6) bekezdésében, 24. §-ában, 25. § (1) bekezdésében, 25/B. § (7) bekezdésében, 49. § (2) bekezdésében, 49/D. § (1) és (3) bekezdésében az „az OEP” szövegrész helyébe az „a NEAK” szöveg,
b) 1. § (2) bekezdés l) pontjában az „az OEP-hez” szövegrész helyébe az „a NEAK-hoz” szöveg,
c) 4. § (1) bekezdés a) pontjában, 8/A. §-ában, 49/D. § (2) bekezdésében az „az OEP-pel” szövegrész helyébe az „a NEAK-kal” szöveg,
d) 7/A. § (3) bekezdésében, 10/C. § (1) bekezdésében, 10/F. § (6) bekezdésében, 11/C. § (3) bekezdésében, 11/D. § (4) és (4a) bekezdésében, 12. § (5) bekezdésében, 12/B. § (3) és (10) bekezdésében, 16. § (1) bekezdésében, 20/A. § (1) bekezdésében, 21. § (3) bekezdésében, 22. § (4) bekezdésében, 22/B. § (2) bekezdésében, 25. § (2) és (3) bekezdésében az „Az OEP” szövegrész helyébe az „A NEAK” szöveg,
e) 10/F. § (3) és (5) bekezdésében az „az OEP főigazgatója” szövegrész helyébe az „a NEAK főigazgatója” szöveg,
f) 11/B. § (2) bekezdésében, 11/D. § (1) bekezdésében az „az OEP-nél” szövegrész helyébe az „a NEAK-nál” szöveg,
g) 12/A. § (15) bekezdésében, 12/B. § (5) bekezdés a) pontjában az „az OEP nyilvántartásában” szövegrész helyébe az „a NEAK nyilvántartásban” szöveg,
h) 12/B. § (11) bekezdésében az „az OEP-nek” szövegrész helyébe az „a NEAK-nak” szöveg,
i) 12/C. §-ában az „az OEP 12/B. § szerinti nyilvántartásában” szövegrész helyébe az „a NEAK nyilvántartásban” szöveg,
j) 14. § (1a) bekezdés b) és e) pontjában az „OEP-kód” szövegrész helyébe a „NEAK-kód” szöveg,
k) 22. § (12) bekezdésében, 22/A. § (2) és (3) bekezdésében az „az OEP-et” szövegrész helyébe az „a NEAK-ot” szöveg,
l) 26/A. § (2a) bekezdés b) pontjában az „OEP kódja” szövegrész helyébe a „NEAK kódja” szöveg,
m) 49. § (7) bekezdésében az „az OEP” szövegrészek helyébe az „a NEAK” szöveg
lép.
(12) Az R14.
a) 1. § (2) bekezdés a) pontjában az „az Országos Tisztifőorvosi Hivatal” szövegrész helyébe az „a népegészségügyi feladatkörében eljáró Budapest Főváros Kormányhivatala” szöveg,
b) 24. § a) pont ab) alpontjában az „Egészségügyi Nyilvántartási és Képzési Központ” szövegrész helyébe az „OGYÉI” szöveg
lép.
(13) Hatályát veszti az R14. 45. § (8) bekezdése.
28. § (1) A gyámhatóságok, a területi gyermekvédelmi szakszolgálatok, a gyermekjóléti szolgálatok és a személyes gondoskodást nyújtó szervek és személyek által kezelt személyes adatokról szóló 235/1997. (XII. 17.) Korm. rendelet (a továbbiakban: R15.) 11/A. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:
„(3) Az egységes örökbefogadási nyilvántartás fejlesztésével kapcsolatos feladatokat a Központ a gyermekek és az ifjúság védelméért felelős miniszter szakmai irányításával látja el.”
(2) Az R15.
a) 11/A. § (1) bekezdésében az „A Nemzeti Rehabilitációs és Szociális Hivatal (a továbbiakban: Hivatal)” szövegrész helyébe az „az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság Központja (a továbbiakban: Központ)” szöveg,
b) 11/B. § (3) bekezdésében, 11/C. § (5) bekezdésében és 11/C. § (6) bekezdés b) pontjában a „Hivatal” szövegrész helyébe a „Központ” szöveg,
c) 11/B. § (3) bekezdésében a „Hivatalnak” szövegrészek helyébe a „Központnak” szöveg
lép.
29. § Az önkéntes kölcsönös egészség- és önsegélyező pénztárak egyes gazdálkodási szabályairól szóló 268/1997. (XII. 22.) Korm. rendelet 24/C. § (1) bekezdésében az „az Országos Egészségbiztosítási Pénztárral” szövegrész helyébe az „a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelővel” szöveg lép.
30. § A Balaton és a parti zóna nádasainak védelméről, valamint az ezeken folytatott nádgazdálkodás szabályairól szóló 22/1998. (II. 13.) Korm. rendelet 5. § (5) bekezdésében és 6. § (2)–(3) bekezdésében a „természetvédelmi hatáskörében eljáró megyei kormányhivatal” szövegrész helyébe a „területi természetvédelmi hatóság” szöveg lép.
31. § (1) A külföldre utazásról szóló 1998. évi XII. törvény végrehajtásáról szóló 101/1998. (V. 22.) Korm. rendelet (a továbbiakban: R16.) 3. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„3. § (1) A magánútlevéllel, a szolgálati és a hajós szolgálati útlevéllel, valamint a határátlépési igazolvánnyal összefüggő hatósági ügyben elsőfokú útlevélhatóságként a Kormány a külföldre utazás szabályozásáért felelős minisztert (a továbbiakban: általános hatáskörű útlevélhatóság) jelöli ki.
(2) A Kormány az útiokmány-nyilvántartás és az útlevélhatósági eljárásban keletkezett iratok tekintetében központi adatkezelő szervként az általános hatáskörű útlevélhatóságot jelöli ki.
(3) A (2) bekezdésben meghatározott feladatain túl az általános hatáskörű útlevélhatóság:
a) az úti okmányokkal és a külföldre utazásra felhasznált személyazonosító igazolványokkal összefüggő feladatok ellátásában közreműködő szervekkel és a konzuli tisztviselőkkel való kapcsolattartásra ügyeleti szolgálatot működtet;
b) az ideiglenes magánútlevelek kivételével végzi az útlevelek megszemélyesítését és a biometrikus azonosítót tartalmazó tároló elem (a továbbiakban: tároló elem) adatokkal történő feltöltését;
c) ellátja a nemzeti dokumentum-aláíró hatósági és az országos aláíró hitelesítő hatósági feladatokat;
d) ellátja az országos ellenőrzőhitelesítő hatósági, valamint a nemzeti dokumentumellenőrző-hitelesítő hatósági feladatokat.
(4) Az általános hatáskörű útlevélhatóság nemzeti dokumentum-aláíró hatóságként létrehozza a dokumentum-aláíró tanúsítványt és elhelyezi azt a tároló elemben.
(5) Az általános hatáskörű útlevélhatóság aláíró hitelesítő hatóságként
a) kiadja a (4) bekezdés szerinti tanúsítványt,
b) létrehozza és kezeli – a biometrikus azonosítót tartalmazó tároló elemmel ellátott útlevelek és úti okmányok ellenőrzése céljából – a Nemzetközi Polgári Repülési Szervezet (a továbbiakban: ICAO) összes tagországa nemzeti dokumentum-aláíró hatóságának tanúsítványait és visszavonási listáit tartalmazó tanúsítvány- és visszavonási listatárat,
c) az általa kibocsátott CSCA és CVCA tanúsítványokat, valamint az azokhoz kapcsolódó visszavonási listákat elektronikus dokumentum formájában eljuttatja a többi ICAO tagország országos aláíró hitelesítő hatóságához,
d) igazolja az úti okmányok hitelességét, működteti a magyar és külföldi útlevél ellenőrző szervek felé történő publikálás megvalósítására felállított Nemzeti Publikus Kulcs Adattárat, illetve ebben a feladatkörében kapcsolatot tart az ICAO Public Key Directory (PKD) központtal.
(6) Az általános hatáskörű útlevélhatóság országos ellenőrzőhitelesítő hatóságként
a) tanúsítványt bocsát ki a nemzeti dokumentumellenőrző-hitelesítő hatóság számára,
b) tanúsítványt ad ki a bővített hozzáférés-ellenőrzéssel védett adatok kiolvasására feljogosított külföldi hatóságok ellenőrző eszközei számára tanúsítványt kibocsátó külföldi dokumentumellenőrző-hitelesítő hatóságok számára.
(7) Az általános hatáskörű útlevélhatóság nemzeti dokumentumellenőrző-hitelesítő hatóságként biztosítja az útlevélben elektronikusan tárolt, bővített hozzáférés-ellenőrzéssel védett adatok kiolvasására jogosult magyar hatóságok valamint az európai uniós és a schengeni megállapodásban részes tagállamok jogosult hatóságai számára a hozzáféréshez szükséges tanúsítványok kiállítását.”
(2) Az R16. 7. § (2) bekezdés h) pontja helyébe a következő rendelkezés lép és a bekezdés a következő i) ponttal egészül ki:
(A járási hivatal magánútlevél kiadásával összefüggő feladatai körében)
„h) erre irányuló kérelem esetén lehetővé teszi a tároló elem adattartalmának ellenőrzését,
i) a járási hivatalnál történő bejelentés esetén rögzíti az okmány elvesztése, eltulajdonítása, megsemmisülése, megrongálódása és találása tényét a központi útiokmány-nyilvántartásban.”
(3) Az R16. 7. § (3) bekezdés h) pontja helyébe a következő rendelkezés lép és a bekezdés a következő i) ponttal egészül ki:
(A konzuli tisztviselő a magánútlevél, a diplomata- és a külügyi szolgálati útlevél kiadásával összefüggő közreműködői feladatai körében:)
„h) erre irányuló kérelem esetén lehetővé teszi a tároló elem adattartalmának ellenőrzését,
i) értesíti az általános hatáskörű útlevélhatóságot az előtte tett bejelentés esetén az okmány elvesztése, eltulajdonítása, megsemmisülése, megrongálódása és találása tényéről.”
(4) Az R16. 24. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(5) Ha a bejelentési kötelezettséget a rendőrségnél teljesítették, a rendőrség elektronikus úton értesíti az általános hatáskörű útlevélhatóságot. A járási hivatal, illetve az általános hatáskörű útlevélhatóság haladéktalanul gondoskodik az úti okmány eltulajdonítása, megsemmisülése, elvesztése tényének központi útiokmány-nyilvántartásban történő átvezetéséről.”
(5) Az R16. 24. § (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép és a § a következő (8) bekezdéssel egészül ki:
„(7) A járási hivatal és az általános hatáskörű útlevélhatóság haladéktalanul gondoskodik a találás tényének a nyilvántartáson történő átvezetéséről.
(8) Az elvesztés vagy eltulajdonítás miatt érvénytelenné vált, de később megtalált úti okmány, az ügyfél kérelmére, az okmány 25. § (6) bekezdése szerint végrehajtott érvénytelenítését követően és abban az esetben adható vissza, amennyiben az még valamely országban való tartózkodásra (belépésre, átutazásra, kiutazásra) jogosító érvényes engedélyt tartalmaz.”
(6) Az R16.
a) 5. § (1) bekezdésében és 28. §-ában a „Bevándorlási és Állampolgársági Hivatalnak” szövegrész helyébe a „Bevándorlási és Menekültügyi Hivatalnak” szöveg,
b) 6. § (1) bekezdésében, 13. § (3) bekezdésében és 14. § (1) bekezdés f) és g) pontjában a „Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal” szövegrész helyébe a „Bevándorlási és Menekültügyi Hivatal” szöveg,
c) 7. § (2) bekezdés d) és f) pontjában, 7. § (3) bekezdés d) és f) pontjában, 10/E. § (2) bekezdésében, 13. § (4) bekezdésében és (5) bekezdés a) pontjában, 23. § (6) bekezdésében, és 28. §-ában az „a Hivatalnak” szövegrész helyébe az „az általános hatáskörű útlevélhatóságnak” szöveg,
d) 7. § (3) bekezdés e) pontjában az „a Hivatalt” szövegrész helyébe az „az általános hatáskörű útlevélhatóságot” szöveg,
e) 10/D. §-ában és 13. § (2) és (3) bekezdésében az „a Hivatal” szövegrész helyébe az „az általános hatáskörű útlevélhatóság” szöveg,
f) 14. § (1) bekezdés a)–b) pontjában, 14. § (2) bekezdésében és 25. § (4) bekezdésében az „a Hivatalnál” szövegrész helyébe az „az általános hatáskörű útlevélhatóságnál” szöveg,
g) 14. § (1) bekezdés c) pontjában az „a Hivatalnál” szövegrész helyébe az „a járási hivatalnál és az általános hatáskörű útlevélhatóságnál” szöveg,
h) 16. § (1) bekezdés b) pontjában a „Hivatalt” szövegrész helyébe a „polgárok személyi, lakcím és értesítési cím adatait tartalmazó nyilvántartást vezető szervet” szöveg,
i) 16. § (2) bekezdésében az „a Bevándorlási és Állampolgársági Hivatalt” szövegrész helyébe az „állampolgársági ügyekben eljáró szervet” szöveg,
j) 23. § (2a) bekezdésében az „a Hivatalnál” szövegrész helyébe a „Budapest Főváros Kormányhivatalánál és az általános hatáskörű útlevélhatóságnál” szöveg,
k) 23. § (6) bekezdésében az „A Hivatal” szövegrész helyébe az „Az általános hatáskörű útlevélhatóság” szöveg
lép.
32. § (1) A vegyifegyverek kifejlesztésének, gyártásának, felhalmozásának és használatának tilalmáról, valamint megsemmisítéséről szóló egyezményből eredő nyilatkozattételi kötelezettségek végrehajtásáról és az ellenőrzés rendjéről szóló 212/1998. (XII. 24.) Korm. rendelet (a továbbiakban: R17.) 3. § (1) bekezdésében a „Magyar Kereskedelmi Engedélyezési Hivatal Haditechnikai és Exportellenőrzési Hatósága” szövegrész helyébe a „külkereskedelmi államigazgatási és hadiipari gyártás- és szolgáltatásfelügyeleti feladatkörében eljáró Budapest Főváros Kormányhivatala” szöveg lép.
(2) Hatályát veszti az R17. 3. § (2) bekezdése.
33. § (1) A családok támogatásáról szóló 1998. évi LXXXIV. törvény végrehajtásáról szóló 223/1998. (XII. 30.) Korm. rendelet (a továbbiakban: R18.) 1. § (5) bekezdése a következő f) és g) pontokkal egészül ki:
(A családtámogatási ellátásra való jogosultságot)
„f) a Cst. 2. § e) pontja szerinti igénylő az EU Kék Kártya, valamint a szálláshely bejelentőlap,
g) a Cst. 2. § f) pontja szerinti igénylő a tartózkodási engedély, valamint a szálláshely bejelentőlap”
(bemutatásával vagy másolatának csatolásával igazolja.)
(2) Az R18. 1/A. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„1/A. § (1) A Kormány családtámogatási ügyekben eljáró hatóságként
a) a fővárosi és megyei kormányhivatal 1/B. § (1) bekezdése szerinti járási (fővárosi kerületi) hivatalát (a továbbiakban: járási hivatal), és
b) a fővárosi és megyei kormányhivatalt
jelöli ki.
(2) A Kormány központi családtámogatási szervként az ONYF Központját (a továbbiakban: Központ) jelöli ki.”
(3) Az R18. a következő 1/B. és 1/C. §-okkal egészül ki:
„1/B. § (1) A Cst. 2. § a), b), e) és f) pontja szerinti személy esetében családtámogatási ügyben – kivéve ha jogszabály másként rendelkezik vagy az ügyet jogszabály családtámogatási kifizetőhely hatáskörébe utalta – első fokon
a) Budapest és Pest megye kivételével a családtámogatási ellátás megállapítására irányuló kérelmet benyújtó személy lakcíme szerint illetékes fővárosi és megyei kormányhivatal családtámogatási feladatkörében eljáró megyeszékhely szerinti járási hivatala,
b) a budapesti lakcímmel rendelkező személy esetében az egész fővárosra kiterjedő illetékességgel Budapest Főváros VIII. Kerületi Hivatala,
c) a Pest megyei lakcímmel rendelkező személy esetében Pest megyére kiterjedő illetékességgel a Pest Megyei Kormányhivatal Váci Járási Hivatala
jár el.
(2) A Cst. 2. § c) és d) pontja szerinti személy esetében első fokon
a) az anyasági támogatással kapcsolatos eljárásban az (1) bekezdés szerinti járási hivatal;
b) az a) pontba nem tartozó családtámogatási ellátásokkal kapcsolatos, hatósági döntést igénylő eljárásokban
ba) ha a kérelmező vagy a kérelem elbírálása szempontjából figyelembe veendő családtagja az Osztrák Köztársaságban folytat keresőtevékenységet, vagy e családtagok valamelyike életvitelszerűen az Osztrák Köztársaságban tartózkodik, vagy az ügy elbírálásához osztrák hatóság megkeresése szükséges, a 11. számú mellékletben meghatározott járási hivatal az ott meghatározott illetékességgel,
bb) egyéb esetben Budapest Főváros VIII. Kerületi Hivatala [a ba) és bb) alpontokban foglaltak a továbbiakban együtt: EGT-s járási hivatal];
c) az a) pontba nem tartozó családtámogatási ellátásokkal kapcsolatos, hatósági döntést nem igénylő, kizárólag adatcserére vagy adatigazolásra irányuló eljárásban a Központ
jár el.
(3) A Cst. 22. §-a szerinti méltányossági ügyekben első fokon a kérelmet benyújtó személy lakcíme szerint illetékes fővárosi és megyei kormányhivatal vezetője jár el.
(4) A gyermeknevelési támogatás megállapítására irányuló, valamint a gyermekgondozást segítő ellátás nagyszülő részére történő megállapítására irányuló eljárásban családtámogatási kifizetőhely nem járhat el.
1/C. § (1) A Cst. szerinti, első fokon a járási hivatal vagy az EGT-s járási hivatal hatáskörébe utalt hatósági ügyekben fellebbezés elbírálására jogosult hatóságként és felügyeleti szervként – országos illetékességgel – Budapest Főváros Kormányhivatala jár el.
(2) A Cst. szerinti, első fokon a családtámogatási kifizetőhely hatáskörébe utalt ügyekben, valamint a Budapest Főváros Kormányhivatala által ellátott ügyekben a Központ jár el felügyeleti szervként, továbbá e közigazgatási hatósági ügyekkel összefüggésben gyakorolja az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény (a továbbiakban: Áht.) 9. § f) és g) pontjában és – kizárólag ezekhez kapcsolódva – az Áht. 9. § h) pontjában meghatározott hatásköröket.
(3) A fővárosi és megyei kormányhivatalok, valamint a járási hivatalok családtámogatási feladatköreinek gyakorlásával összefüggésben az Áht. 9. § f)–i) pontjában meghatározott, valamint a törvényességi és szakszerűségi ellenőrzési hatásköröket szakmai irányító miniszterként a család- és ifjúságpolitikáért felelős miniszter gyakorolja a (2) bekezdésben meghatározottak kivételével.”
(4) Az R18. 2. §-a a következő (3) és (4) bekezdéssel egészül ki:
„(3) A lakcím megállapítása szempontjából a személyiadat- és lakcímnyilvántartás adatai irányadóak.
(4) A Cst. 4. § a) pontja alkalmazásában a házastársak akkor tekinthetők különélőnek, ha a lakcímük különböző.”
(5) Az R18. a következő 4/A. §-sal egészül ki:
„4/A. § A családtámogatási eljárásokkal kapcsolatosan a Heves Megyei Kormányhivatal – az ONYF-fel kötött megállapodásban foglaltak szerint, a Központ szakmai támogatásával – országos telefonos ügyfélszolgálatot működtet.”
(6) Az R18. a 4/C. §-át megelőzően a következő alcím címmel egészül ki:
„A CSALÁDTÁMOGATÁSI ELLÁTÁSOK FOLYÓSÍTÁSÁVAL ÖSSZEFÜGGŐ RENDELKEZÉSEK”
(7) Az R18. 4/C. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„4/C. § (1) A jogerős határozattal megállapított családtámogatási ellátást a Nyugdíjfolyósító Igazgatóság (a továbbiakban: folyósító szerv) folyósítja.
(2) A folyósító szerv az ellátást – ide nem értve a természetbeni formában nyújtott családi pótlékot –
a) a jogosult, vagy
b) ha a jogosult nevében az ellátás megállapítása iránti kérelmet a törvényes képviseletét ellátó személy nyújtotta be, a jogosult 16. életévének betöltéséig a törvényes képviselő
pénzforgalmi szolgáltatónál vezetett fizetési számlájára utalja, vagy kifizetési utalványon kiutalja.
(3) A családtámogatási kifizetőhely a családtámogatási ellátás jogosult részére történő kifizetéséről – ide nem értve az anyasági támogatást és a természetbeni formában nyújtott családi pótlékot – a munkabér kifizetésével megegyező módon gondoskodik.
(4) A családtámogatási ellátást – az (5) és (6) bekezdésben szabályozott eltéréssel – utólag, a tárgyhónapot követő hónap 10. napjáig, fizetési számlára utalás esetében 3. napjáig kell folyósítani. A kiutalt és át nem vett ellátás ismételt folyósítását a folyósító szerv a jogosult járási hivatalhoz benyújtott kérelme alapján teljesíti. Ha a kiutalt és át nem vett ellátás folyósításának sikertelensége a jogosult érdekkörében fennálló okra vezethető vissza, a folyósító szerv az ellátás ismételt folyósításával kapcsolatos tényleges, de legfeljebb 1000 forintban megállapított költségeit az ellátásból vonja le.
(5) Az anyasági támogatás iránti kérelmet az igényelbíráló szerv a kérelem megérkezését követő naptól számított nyolc napon belül bírálja el.
(6) A folyósító szerv az augusztus hónapra járó ellátást a tárgyhónapban,
a) kifizetési utalvánnyal történő kifizetés esetén augusztus 24-éig,
b) fizetési számlára utalás esetén augusztus 26-áig
folyósítja.”
(8) Az R18. a 4/C. §-t követően a következő 4/D. §-sal egészül ki:
„4/D. § Ha a családtámogatási ellátásra jogosult személy tekintetében a családtámogatási kifizetőhely hatásköre megszűnik, a kifizetőhely a családtámogatási eljárással kapcsolatban korábban nála keletkezett iratot öt napon belül megküldi a Központnak, amely annak kézhezvételétől számított további öt napon belül továbbítja azt az ügyben hatáskörrel rendelkező, illetékes szervnek.”
(9) Az R18. 9. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A magasabb összegű családi pótlékra való jogosultságot megállapító határozat alapján, annak jogerőre emelkedésétől számított nyolc napon belül a magasabb összegű családi pótlékban részesülőnek –, illetve annak, aki után magasabb összegű családi pótlék megállapításra került – a közforgalmú személyszállítási utazási kedvezményekről szóló jogszabály szerinti utazási kedvezményre való jogosultságot igazoló hatósági igazolványt is ki kell állítani. Az igazolvány kiállításáról és a jogosult részére történő megküldéséről a Központ gondoskodik.”
(10) Az R18. a következő 10. §-sal egészül ki:
„10. § (1) Ha a gyámhivatal a családi pótlék természetbeni nyújtását rendeli el, a folyósító szerv a családi pótlékot – a gyámhivatal határozatában foglaltak szerint, a járási hivatal intézkedése alapján – az e célból a Magyar Államkincstárnál megnyitott családtámogatási folyószámlára utalja.
(2) A családi pótlékot az elrendelést, illetve a megszüntetést követő második hónaptól kell természetben biztosítani, illetve pénzbeli formában folyósítani.
(3) A családi pótlék szüneteltetése esetén a folyósító szerv – a (4) bekezdésben foglalt kivétellel – a családi pótlék szüneteltetését elrendelő döntés jogerőre emelkedésének hónapját megelőző hónapra járó ellátást folyósítja utolsó alkalommal a jogosult részére.
(4) Ha a családi pótlék szüneteltetését elrendelő döntés jogerőre emelkedésének hónapja május, június vagy július, a folyósítás szüneteltetése az augusztus hónapra járó ellátással indul.
(5) A családi pótlék szüneteltetésének megszüntetése esetén az ellátást első alkalommal a gyámhivatal iskoláztatási támogatás szüneteltetésének megszüntetésére irányuló kezdeményezésben megjelölt hónapra, ennek hiányában a kezdeményezés hónapjára kell ismételten folyósítani. Ebben az esetben a folyósításra visszamenőlegesen, a járási hivatalnak a szüneteltetést megszüntető döntése meghozatalát követően kerül sor.”
(11) Az R18. 12. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„12. § Ha a tartósan beteg, súlyosan fogyatékos személy után – állapotának javulása miatt – a magasabb összegű családi pótlék már nem jár, a magasabb összegű ellátásra való jogosultság megszűnését követő hónaptól a családi pótlékot új összeggel kell folyósítani, feltéve, hogy egyébként az ellátásra való jogosultság fennáll. A járási hivatal a családi pótlék új folyósítandó összegének megállapításával egyidejűleg intézkedik a 9. § (2) bekezdése szerinti hatósági igazolvány bevonásáról és érvénytelenítéséről, és erről haladéktalanul tájékoztatja a Központot.”
(12) Az R18. 19. § (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(6) A csecsemőgondozási díj, illetve a gyermekgondozási díj megállapítása iránti kérelem elutasításáról hozott határozatot a járási hivatallal, illetve a 4/B. § (4) bekezdése szerinti családtámogatási kifizetőhellyel is közölni kell, amely hivatalból eljárást indít az ügyfél gyermekgondozást segítő ellátásra való jogosultságának megállapítása iránt. A gyermekgondozást segítő ellátásra való jogosultság feltételeinek fennállása esetén a Cst. 37. §-a (1) bekezdésének alkalmazásában a kérelem benyújtása időpontjának a csecsemőgondozási díj, illetve a gyermekgondozási díj iránti kérelem benyújtásának időpontját kell tekinteni.”
(13) Az R18. 22. § (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(6) A kérelmező – a lakóhelye szerinti települési önkormányzat által rendeletben meghatározott utazási kedvezményre való jogosultság igazolása céljából – a gyermekgondozási támogatás iránti kérelem benyújtásával egyidejűleg, a kérelem benyújtására szolgáló formanyomtatványon kérheti hatósági bizonyítvány kiállítását a gyermekgondozási támogatásra való jogosultság fennállásáról. A hatósági bizonyítvány kiállításáról és a jogosult részére történő megküldéséről családtámogatási kifizetőhely esetén a Központ, egyéb esetben a járási hivatal gondoskodik. Ha a gyermekgondozási támogatásra való jogosultság a jogosultságnak a Cst. szerinti időtartamának lejárta előtt megszűnik, a járási hivatal a hatósági bizonyítványt visszavonja, valamint a Központ a visszavont hatósági bizonyítványok sorszámát – megyénkénti bontásban, a közzététel indokának általános ismertetése mellett – honlapján haladéktalanul közzéteszi.”
(14) Az R18. 24. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(5) Az anyasági támogatás megállapítása iránt lefolytatott eljárásban hozott határozat közlésével egyidejűleg írásban tájékoztatni kell a kérelmezőt a gyermekkel kapcsolatos családi, illetve biztosítási alapú ellátások legfontosabb jogosultsági feltételeiről.”
(15) Az R18. 26. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A jogalap nélkül felvett ellátásokról a Központ nyilvántartást vezet. A nyilvántartás tartalmazza
a) a visszafizetésre kötelezett személy törvényben meghatározott, a hatóság által az ügyfél azonosítása céljából kezelhető adatait,
b) a jogalap nélkül igénybe vett ellátás összegét, a jogalap nélkül történt folyósítás időtartamát és a visszakövetelés jogcímét,
c) a visszafizetésre kötelező döntés jogerőre emelkedésének időpontját,
d) a visszafizetés rendezésének módját.”
(16) Az R18. 26. §-a a következő (2a) bekezdéssel egészül ki:
„(2a) A járási hivatal a családtámogatási ellátás visszafizetésére kötelező határozatát annak jogerőre emelkedését követően haladéktalanul megküldi a Központnak.”
(17) Az R18. 31. §-a a következő (6) bekezdéssel egészül ki:
„(6) A családtámogatási ellátásokkal összefüggésben az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény 31. § (2) bekezdése alapján a Nemzeti Adó- és Vámhivatal felé technikai adószámon teljesítendő bevallási kötelezettséget és a bevallás önellenőrzését a folyósító szerv első alkalommal 2017. március 12-éig teljesíti.”
(18) Az R18. 2. melléklet szerinti 11. számú melléklettel egészül ki.
(19) Az R18.
1. 1. § (1) bekezdésében a „főigazgatója által e célra rendszeresített” szövegrész helyébe a „főigazgatója által – az elektronikus űrlap tekintetében a közigazgatás-fejlesztésért felelős miniszterrel egyetértésben – e célra rendszeresített” szöveg,
2. 1. § (2a) bekezdésében a „fővárosi és megyei kormányhivatalhoz (a továbbiakban: fővárosi és megyei kormányhivatal)” szövegrész helyébe a „járási hivatalhoz” szöveg,
3. 4/B. § (1) bekezdés f) pontjába az „az Országos Egészségbiztosítási Pénztár (a továbbiakban: OEP)” szövegrész helyébe az „a Központ” szöveg,
4. 4/B. § (5) bekezdésében a „más – a (4) bekezdés szerinti – kifizetőhely” szövegrész helyébe a „más családtámogatási kifizetőhely” szöveg, valamint az „ONYF Központot” szövegrész helyébe a „Központot” szöveg,
5. 5. § (5) bekezdésében a „fővárosi és megyei kormányhivatal” szövegrész helyébe a „folyósító szerv” szöveg,
6. 5. § (6) és (6a) bekezdésében, 7. § (2) bekezdés záró szövegrészében, 8. § (1) bekezdésében, valamint 10/A. § (2) bekezdésében a „fővárosi és megyei kormányhivatal” szövegrész helyébe a „járási hivatal” szöveg,
7. 5. § (6b) bekezdésében az „a fővárosi és megyei kormányhivatal” szövegrész helyébe a „Budapest Főváros Kormányhivatala – a járási hivatal útján –” szöveg, valamint a „közoktatási” szövegrész helyébe a „köznevelési” szöveg,
8. 7/A. § (1) bekezdésében az „az ellátást folyósító szervnek” szövegrész helyébe az „a járási hivatalnak” szöveg,
9. 8. § (4) bekezdés a) pontjában a „fővárosi és megyei kormányhivatal” szövegrész helyébe a „járási hivatal” szöveg,
10. 8. § (4) bekezdés záró szövegrészében az „a hatóság az október hónapra járó családi pótlékkal egyidejűleg folyósítja” szövegrész helyébe az „az október hónapra járó családi pótlékkal egyidejűleg kell folyósítani” szöveg,
11. 8/A. §-ában a „hatóság” szövegrész helyébe a „Központ” szöveg,
12. 9. § (1) bekezdésében a „családi pótlékot folyósító hatóságnak” szövegrész helyébe a „járási hivatalnak” szöveg,
13. 9. § (1b) bekezdés nyitó szövegrészében a „kormányhivatal” szövegrész helyébe a „járási hivatal” szöveg,
14. 10/A. § (3) bekezdésében a „fővárosi és megyei kormányhivatal” szövegrész helyébe a „járási hivatal” szöveg, valamint a „lakóhelye szerint illetékes fővárosi és megyei kormányhivatallal” szövegrész helyébe a „lakcíme szerint illetékes járási hivatallal” szöveg,
15. 11. § (2) bekezdésében a „családi pótlékot folyósító szervet” szövegrész helyébe a „járási hivatalt” szöveg,
16. 11. § (3) bekezdésében és 22. § (1) bekezdés a) pontjában az „illetőleg” szövegrész helyébe az „illetve” szöveg,
17. 19. § (7) bekezdésében az „az ellátást folyósító hatóságnál” szövegrész helyébe az „a járási hivatalnál” szöveg,
18. 19. § (8) bekezdésében a „hatóság” szövegrész helyébe a „járási hivatal” szöveg,
19. 19. § (9) bekezdés b) pontjában az „a hatósághoz” szövegrész helyébe a „járási hivatalhoz” szöveg,
20. 22/A. § (1) bekezdésében az „a 4/B. § (1) és (2) bekezdése” szövegrész helyébe az „az 1/B. §” szöveg,
21. 22/A. § (3) bekezdésében a „folyósító szerv” szövegrészek helyébe a „járási hivatal” szöveg, valamint a „folyósító szervnek” szövegrész helyébe a „megállapító szervnek” szöveg,
22. 22/A. § (4) bekezdésében a „folyósító szerv” szövegrész helyébe a „járási hivatal” szöveg,
23. 23. § (1) bekezdésében a „fővárosi és megyei kormányhivatalhoz” szövegrész helyébe a „járási hivatalhoz” szöveg,
24. 23. § (4) bekezdésében a „fővárosi és megyei kormányhivatal” szövegrészek helyébe a „járási hivatal” szöveg, az „az ONYF főigazgatójának” szövegrész helyébe az „a fővárosi és megyei kormányhivatal vezetőjének”, valamint az „Az ONYF főigazgatója” szövegrész helyébe az „A fővárosi és megyei kormányhivatal vezetője” szöveg,
25. 23. § (6) bekezdésében a „fővárosi és megyei kormányhivatal” szövegrész helyébe a „járási hivatal” szöveg, valamint az „az ONYF főigazgatóját” szövegrész helyébe az „a fővárosi és megyei kormányhivatal vezetőjét, aki intézkedik az ellátás megszüntetéséről” szöveg,
26. 26. § (2) bekezdésében a „12.” szövegrész helyébe a „tizenkét” szöveg,
27. 26. § (3) bekezdésében az „az ONYF Központnak” szövegrész helyébe az „a Központnak” szöveg,
28. 26. § (6) bekezdés a) pontjában a „fővárosi és megyei kormányhivatal” szövegrészek helyébe a „járási hivatal” szöveg,
29. 26. § (6) bekezdés b) pontjában, 27/B. §-ában az „az ONYF Központ” szövegrész helyébe az „a Központ” szöveg,
30. 27. § (1) bekezdésében a „fővárosi és megyei kormányhivatal” szövegrész helyébe a „Központ” szöveg,
31. 27. § (4) bekezdésében az „Az ONYF Központ” szövegrész helyébe az „A Központ” szöveg,
32. 27/A. § (2) bekezdésében az „az ONYF Központhoz” szövegrész helyébe az „a Központhoz” szöveg, valamint az „Az ONYF Központ” szövegrész helyébe az „A Központ” szöveg,
33. 27/F. § (3) bekezdésében, 27/H. § (1) bekezdésében az „EGT-s kormányhivatal” szövegrész helyébe az „EGT-s járási hivatal” szöveg,
34. 27/G. §-ában az „EGT-s kormányhivatal” szövegrész helyébe az „EGT-s járási hivatal vagy a Központ” szöveg,
35. 27/H. § (3) bekezdésében az „EGT-s kormányhivatal” szövegrész helyébe az „EGT-s járási hivatal” szöveg, valamint az „az OEP” szövegrész helyébe az „a Központ” szöveg,
36. 28. § (1) bekezdésében az „az Igazgatóságot” szövegrész helyébe az „a járási hivatalt” szöveg,
37. 28. § (2) bekezdésében a „fővárosi és megyei kormányhivatalt” szövegrész helyébe a „járási hivatalt” szöveg,
38. 29. §-ában a „fővárosi és megyei kormányhivatal” szövegrész helyébe a „fővárosi és megyei kormányhivatal, illetve a járási hivatal” szöveg
lép.
(20) Hatályát veszti az R18.
a) 3. § b) pont bf) alpontjában a „terhességi-gyermekágyi segélyben,” szövegrész,
b) 4. §-a,
c) 4/B. § (2) bekezdése.
34. § Az egészségügyi szolgáltatások Egészségbiztosítási Alapból történő finanszírozásának részletes szabályairól szóló 43/1999. (III. 3.) Korm. rendelet
1. 1. §-ában az „az Országos Egészségbiztosítási Pénztárra (a továbbiakban: OEP)” szövegrész helyébe az „a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelőre (a továbbiakban: NEAK)” szöveg,
2. 3. §-ában, 35. § (8) bekezdésében, 43/A. § (6) bekezdésében az „Az OEP” szövegrészek helyébe az „A NEAK” szöveg,
3. 4. § (4) és (8) bekezdésében, 4/B. §-ában, 5. § (9) bekezdésében, 5/A. § (7a) bekezdésében, 5/B. § (5) bekezdésében, 6/A. § (3) bekezdésében, 6/E. § (1) bekezdésében, 8. § (1), (3), (4) és (5) bekezdésében, 10. § (2) bekezdésében, 11. § (6) bekezdésében, 13. § (4) bekezdésében, 15. § (1) bekezdésében, 17. § (3) bekezdésében, 18. § (1) bekezdésében, 18/A. § (1)–(4) bekezdésében, 20. § (1), (3) és (4) bekezdésében, 21. § (13a) és (14) bekezdésében, 21/A. §-ában, 22. § (1) és (2a) bekezdésében, 23. § (2) bekezdésében, 26. § (5) bekezdésében, 28. § (1a) és (4) bekezdésében, 28/C. § (3) és (8) bekezdésében, 30. § (8) bekezdésében, 30/A. § (3) bekezdésében, 33. § (1a) bekezdésében, 33/A. § (1) bekezdésében, 35. § (8) és (11) bekezdésében, 36. § (6) bekezdésében, 37. § (4) bekezdésében és (5) bekezdés e) pontjában, 38. § (3) bekezdésében, 40. § (17) bekezdésében, 42. § b) és c) pontjában, 43. § (4) bekezdésében, 43/A. § (1) bekezdésében, 47. § (2) bekezdésében, 48/A. §-ában, 50/A. § (2) bekezdésében, 64. § (2) és (4) bekezdésében, 6/A. számú melléklet „Kitöltési útmutató” rész 9/a. pontjában, 6/B. számú mellékletében, 14. számú melléklet „Kitöltési útmutató” rész 17/A. pontjában, 22. számú melléklet A) rész 1. pont a) alpontjában az „az OEP” szövegrész helyébe az „a NEAK” szöveg,
4. 4. § (8a) bekezdésében, 6/A. § (2) bekezdésében, 11. § (5) bekezdésében, 17. § (2) bekezdésében, 32/A. § (4) bekezdésében, 33. § (1), (10) és (11) bekezdésében, 42. § a) pontjában, 43. § (3) bekezdésében, 43/A. § (5) bekezdésében, 44. § (2) bekezdésében, 20. számú mellékletében az „az OEP” szövegrészek helyébe az „a NEAK” szöveg,
5. 4/A. § (6) bekezdésében, 4/B. §-ában, 5/A. § (3) bekezdésében, 6. § (3) bekezdésében, 8. § (3) bekezdésében, 10. § (1) bekezdésében, 13. § (3) bekezdésében, 17. § (2) bekezdésében, 19. § (1) bekezdésében, 21. § (1) és (16) bekezdésében, 22. § (3) bekezdésében, 25. § (1) és (3) bekezdésében, 27/B. § (2) bekezdésében, 28. § (1) bekezdésében, 30/A. § (4) bekezdésében, 32/A. § (2) bekezdésében, 33. § (5) bekezdésében, 35. § (7), (9), (14), (15) és (17) bekezdésében, 37. § (7) bekezdésében, 43. § (4) bekezdésében, 46. § (1) bekezdésében, 18. számú melléklet 7. pontjában, 20. számú mellékletében, 22. számú melléklet címében és A) rész nyitó szövegében az „Az OEP” szövegrész helyébe az „A NEAK” szöveg,
6. 5/B. § (1) és (4) bekezdésében, 33. § (6) és (7) bekezdésében az „az OEP főigazgatója” szövegrész helyébe az „a NEAK főigazgatója” szöveg,
7. 6/A. § (7) bekezdésében az „Az OEP főigazgatója” szövegrész helyébe az „A NEAK főigazgatója” szöveg,
8. 14. § (8) bekezdésében az „Országos Tisztifőorvosi Hivatal (a továbbiakban: OTH) részére – az OTH-val” szövegrész helyébe az „Állami Egészségügyi Ellátó Központ (a továbbiakban: ÁEEK) részére – az ÁEEK-kel” szöveg,
9. 14. § (9) bekezdésében az „OTH-val” szövegrészek helyébe az „ÁEEK-kel” szöveg,
10. 18/A. § (1), (2) és (4) bekezdésében az „az OTH” szövegrész helyébe az „az ÁEEK” szöveg,
11. 20. § (6) bekezdésében, 21. § (13) és (13a) bekezdésében, 21/C. §-ában, 23. § (2a) bekezdésében, 33. § (1) és (9) bekezdésében, 33/A. § (2), (2a) és (3) bekezdésében, 35. § (16) bekezdésében, 37. § (7) bekezdésében az „az OEP-nek” szövegrész helyébe az „a NEAK-nak” szöveg,
12. 23. § (4) bekezdésében, 35. § (15) bekezdésében az „az OEP-pel” szövegrész helyébe az „a NEAK-kal” szöveg,
13. 33. § (7) bekezdésében az „az OEP-hez” szövegrész helyébe az „a NEAK-hoz” szöveg,
14. 45. § (1) bekezdésében az „az OEP főigazgatójának” szövegrész helyébe az „a NEAK főigazgatójának” szöveg,
15. 49. §-ában az „az OEP főigazgató” szövegrész helyébe az „a NEAK főigazgató” szöveg,
16. 64. § (2) bekezdésében az „OEP általi” szövegrész helyébe a „NEAK általi” szöveg, 2. számú mellékletében, 4. számú mellékletében, 9. számú és 10. számú mellékletben, 15. számú melléklet 2. pontjában, 17. számú melléklet 2. pontjában, 17/A. számú melléklet 2. pontjában, 18. számú melléklet 2. pontjában, 22. számú melléklet A) rész 5. pontjában és C) rész 1. pontjában, 28/A. számú mellékletében foglalt táblázat A:1 mezőjében, 30. számú, 31. számú és 33. számú mellékletében az „OEP” szövegrész helyébe a „NEAK” szöveg,
17. 6/B. számú mellékletében az „OEP kódja” szövegrészek helyébe a „NEAK kódja” szöveg, 20. számú mellékletében az „OEP kódja” szövegrész helyébe a „NEAK kódja” szöveg, az „OEP által” szövegrészek helyébe a „NEAK által” szöveg, az „OEP TTT” szövegrész helyébe a „NEAK TTT” szöveg,
18. 22. számú melléklet A) rész 1. pont b) alpontjában az „EüM–OEP tájékoztató” szövegrész helyébe az „EMMI–NEAK tájékoztató” szöveg,
19. 34. számú mellékletében foglalt táblázat B:8 mezőjében az „Országos Epidemiológiai Központ” szövegrész helyébe az „Országos Közegészségügyi Intézet” szöveg,
20. 34. számú mellékletében foglalt táblázat B:9 mezőjében a „Nemzeti Egészségfejlesztési Intézet” szövegrész helyébe az „Emberi Erőforrások Minisztériuma” szöveg
lép.
35. § (1) A járóbeteg-ellátás keretében rendelt gyógyszerek, gyógyászati segédeszközök és gyógyfürdőellátások árához nyújtott támogatások elszámolásáról és folyósításáról szóló 134/1999. (VIII. 31.) Korm. rendelet (a továbbiakban: R19.) 6/A. és 6/B. §-a helyébe a következő rendelkezések lépnek:
„6/A. § (1) A forgalmazók közül a közforgalmú gyógyszertár (a továbbiakban: gyógyszertár) részére a lakosság biztonságos gyógyszerellátása érdekében az egészségbiztosítási pénztári feladatkörében eljáró fővárosi és megyei kormányhivatal (a továbbiakban: kormányhivatal) – az Egészségbiztosítási Alap éves költségvetésének gyógyszertámogatási előirányzata terhére – tárgyévben egy alkalommal kamatmentes, visszatérítendő finanszírozási előleget (a továbbiakban: előleg) nyújt, ha
a) az igénylő gyógyszertár egy adott település vagy egy település közigazgatási egységéhez csatolt, de földrajzilag elkülönülő településrész gyógyszerellátását legfeljebb három gyógyszertár egyikeként biztosítja, azzal, hogy a településen és a településrészen működő gyógyszertárak száma együttesen nem haladhatja meg a hármat,
b) a gyógyszertár közfinanszírozott gyógyszerek forgalmazásából származó, a tárgyévet megelőző két év első naptári féléves árréstömegének átlaga nem haladja meg a 8 millió forintot,
c) az adott gyógyszertárat működtető gazdasági társaság vagy egyéni vállalkozó kizárólag – az a) és b) pontban foglalt feltételeknek megfelelő – egy gyógyszertárat működtet, és
d) a kérelem benyújtásakor a gyógyszertár nem rendelkezik olyan, az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény 178. § 20. pontjában meghatározott köztartozással, amely esedékességének időpontja 60 napnál régebben lejárt.
(2) Az előleg összege a kérelemben megjelölt összeg, de maximum 4 millió forint, fiókgyógyszertárat működtető közforgalmú gyógyszertár esetében pedig a kérelemben megjelölt összeg, de maximum 5 millió forint.
(3) A gyógyszertár működtetője a (2) bekezdés szerinti előleg folyósítását az 1. számú melléklet szerinti nyomtatványon vagy elektronikus űrlapon a kormányhivatalnál kérelmezheti legkésőbb a tárgyév március 31. napjáig. A kérelemhez nyilatkozatot kell csatolni arról, hogy a kérelmező a támogatás teljes összegét gyógyszerbeszerzésre fordítja, és a személyi jogos gyógyszerésznek arról, hogy a finanszírozási előleg visszafizetését vállalja.
(4) A kormányhivatal az általa meghozott határozatot megküldi a NEAK-nak. A NEAK a kormányhivatal által meghozott határozat jogerőre emelkedését követően az előleg utalását a hónap 26. napján, de legkésőbb a határozat jogerőre emelkedését követő hónap 26. napján a Magyar Államkincstáron keresztül teljesíti.
(5) Az előleg összegét a NEAK a tárgyév december 15-éig a gyógyszertár részére az elszámolás alapján járó gyógyszer-támogatási összegből havi egyenlő részletekben levonja. A levonást a NEAK a kormányhivatal által kiadott jogerős határozatban megjelölt határidőn belül, legkorábban július 1-jét, legkésőbb szeptember 1-jét követően kezdi meg. Ha a NEAK az előleg összegét nem tudja levonni, a gyógyszer támogatással történő forgalmazására kötött szerződést felmondja.
6/B. § (1) Az előlegben részesített gyógyszertárakról a kormányhivatal havonta összesítést készít, az előlegben részesített gyógyszertárak körét honlapján közzéteszi.
(2) Ha a NEAK ellenőrzése során megállapítja, hogy a gyógyszertár az előleget nem a kérelemben megjelölt célra használta fel, az előleget a gyógyszertár részére az elszámolás alapján járó gyógyszer-támogatási összegből a kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvény rendelkezése szerint számított kamatokkal együtt vonja le. A gyógyszertár az ellenőrzést lezáró jegyzőkönyv felvételének napjától számított 2 évig finanszírozási előlegben nem részesülhet.
(3) Nem részesíthető az előleg felvételének évét követő két évben finanszírozási előlegben a gyógyszertár, ha az előleg visszavonására a tárgyév december 15-ig nem volt lehetőség.”
(2) Az R19.
a) 1. § (1) bekezdésében az „az Országos Egészségbiztosítási Pénztárral” szövegrész helyébe az „a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelővel (a továbbiakban: NEAK)” szöveg,
b) 2/A. §-ában, 3. § (6) bekezdés a) és b) pontjában, 5. § (1) bekezdésében, 6. §-ában, 6/C. § (6) bekezdésében az „az OEP” szövegrész helyébe az „a NEAK” szöveg,
c) 3. § (5) bekezdésében az „az OEP-pel” szövegrész helyébe az „a NEAK-kal” szöveg,
d) 3. § (8) bekezdésében az „Az OEP” szövegrész helyébe az „A NEAK” szöveg,
e) 4. § (2) bekezdésében az „az OEP” szövegrészek helyébe az „a NEAK” szöveg,
f) 4. § (3) bekezdésében az „az OEP-hez” szövegrész helyébe az „a NEAK-hoz” szöveg,
g) 1. számú melléklet 6. és 7. pontjában az „OEP-pel” szövegrész helyébe a „NEAK-kal” szöveg
lép.
36. § A temetőkről és a temetkezésről szóló 1999. évi XLIII. törvény végrehajtásáról szóló 145/1999. (X. 1.) Korm. rendelet
a) 18. § (8) bekezdésében a „Forster Gyula Nemzeti Örökségvédelmi és Vagyongazdálkodási Központ által vezetett közhiteles nyilvántartásnak (a továbbiakban: Forster Központ)” szövegrész helyébe a „fővárosi és megyei kormányhivatal örökségvédelmi feladatkörében eljáró járási (fővárosi kerületi) hivatalának (a továbbiakban: járási hivatal)” szöveg,
b) 19. § (6) bekezdésében a „Forster Központ” szövegrész helyébe a „járási hivatal” szöveg
lép.
37. § A Karitatív Tanács megalakításáról és működésének részletes szabályairól szóló 65/2000. (V. 9.) Korm. rendelet 9. § (1) bekezdésében a „Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóságot” szövegrész helyébe a „fogyasztóvédelemért felelős minisztert” szöveg lép.
38. § A Társadalombiztosítási Ár- és Támogatási Bizottság feladat- és hatásköréről, valamint működési rendjéről szóló 112/2000. (VI. 29.) Korm. rendelet 2. § (2) bekezdésében és 4. § (5) bekezdésében az „az Országos Egészségbiztosítási Pénztár” szövegrész helyébe az „a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő” szöveg lép.
39. § (1) A súlyos fogyatékosság minősítésének és felülvizsgálatának, valamint a fogyatékossági támogatás folyósításának szabályairól szóló 141/2000. (VIII. 9.) Korm. rendelet (a továbbiakban: R20.) „A fogyatékossági támogatásra való jogosultság megállapítása” alcíme a következő 3/A. §-sal egészül ki:
„3/A. § (1) A Kormány a fogyatékossági támogatás iránti eljárásban
a) első fokon eljáró fogyatékossági támogatási szervként – Pest megye kivételével – a fővárosi és megyei kormányhivatal megyeszékhely szerinti járási (fővárosi kerületi) hivatalát, a Pest Megyei Kormányhivatal Váci Járási Hivatalát, valamint Budapest Főváros Kormányhivatala VIII. Kerületi Hivatalát (a továbbiakban együtt: járási hivatal),
b) másodfokon eljáró fogyatékossági támogatási szervként Budapest Főváros Kormányhivatalát (a továbbiakban: kormányhivatal)
jelöli ki.
(2) A Kormány a fogyatékossági támogatás folyósítására a Nyugdíjfolyósító Igazgatóságot (a továbbiakban: folyósító szerv) jelöli ki.
(3) A Kormány a Fot. 23/F. §-ában meghatározott nyilvántartás vezetésére az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóságot (a továbbiakban: ONYF) jelöli ki.
(4) A fogyatékossági támogatás iránti hatósági ügyben eljáró kormányhivatal tekintetében felügyeleti szervként az ONYF Központja (a továbbiakban: Központ) jár el, és e közigazgatási hatósági ügyekkel összefüggésben gyakorolja az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény (a továbbiakban: Áht.) 9. § f) és g) pontjában, valamint kizárólag ezekhez kapcsolódva az Áht. 9. § h) pontjában meghatározott hatásköröket.
(5) A járási hivatalok és a kormányhivatal fogyatékossági támogatással kapcsolatos feladatkörének gyakorlásával összefüggésben az Áht. 9. § f)–i) pontjában meghatározott, valamint a törvényességi és szakszerűségi ellenőrzési hatásköröket szakmai irányító miniszterként a szociál- és nyugdíjpolitikáért felelős miniszter gyakorolja a (4) bekezdésben meghatározottak kivételével.”
(2) Az R20. 4. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A fogyatékossági támogatás iránti kérelmet a 2. számú melléklet szerinti adattartalmú, a Központ által – az elektronikus űrlap tekintetében a közigazgatás-fejlesztésért felelős miniszterrel egyetértésben – rendszeresített nyomtatványon vagy elektronikus űrlapon a járási hivatalnál vagy a kormányablaknál kell előterjeszteni.”
(3) Az R20. 4. §-a a következő (2a) és (2b) bekezdéssel egészül ki:
„(2a) A fogyatékossági támogatás iránti eljárásokkal kapcsolatosan a Heves Megyei Kormányhivatal – az ONYF-fel kötött megállapodásban foglaltak szerint, a Központ szakmai támogatásával – országos telefonos ügyfélszolgálatot működtet.
(2b) A járási hivatal illetékessége a székhelye szerinti megye területére terjed ki. A fogyatékossági támogatás iránti ügyben a kérelmező lakóhelye, tartózkodási helye szerint illetékes járási hivatal jár el. Ha a kérelmező lakóhelye, tartózkodási helye Pest megye területén van, – az egész megyére kiterjedő illetékességgel – a Pest Megyei Kormányhivatal Váci Járási Hivatala jár el. Ha a kérelmező lakóhelye, tartózkodási helye Budapest területén van, – az egész fővárosra kiterjedő illetékességgel – Budapest Főváros Kormányhivatala VIII. Kerületi Hivatala jár el. A Fot. 23. § (2) bekezdésében meghatározott személy esetén Budapest Főváros Kormányhivatala VIII. Kerületi Hivatala jár el.”
(4) Az R20. 11. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A fogyatékossági támogatást a folyósító szerv havonta utólag, a tárgyhónapot követő hónap 5. napjáig folyósítja.”
(5) Az R20. a következő 19/B. §-sal egészül ki:
„19/B. § (1) A jogerősen megállapított és nem teljesített visszafizetési kötelezettség alapján a jogalap nélkül felvett fogyatékossági támogatás és annak kamatai behajtásával kapcsolatos feladatokat a Központ látja el.
(2) Az (1) bekezdés szerinti feladat ellátása érdekében a Központ nyilvántartást vezet, amely tartalmazza:
a) a visszafizetésre kötelezett személy azonosítása céljából kezelhető adatokat,
b) a jogalap nélkül igénybe vett ellátás összegét, a jogalap nélkül történt folyósítás időtartamát és a visszakövetelés jogcímét,
c) a visszafizetésre kötelező döntés jogerőre emelkedésének időpontját és
d) a visszafizetés rendezésének módját.”
(6) Az R20.
a) 6. § (1) bekezdés nyitó szövegrészében, 6. § (2) bekezdésében, 8. § (1) bekezdésében, 9/C. § (1) és (2) bekezdésében, 9/D. § (2) bekezdésében, 9/E. § (2) bekezdésében, 10. § (2) bekezdésében, 13. § (2) bekezdésében, 13. § (3) bekezdés nyitó szövegrészében, 14. § (2) bekezdésében, 15. §-ában, 18. §-ában, 19/A. § (3) és (4) bekezdésében a „kormányhivatal” szövegrész helyébe a „járási hivatal” szöveg,
b) 8. § (2) bekezdésében, 12. § (2) bekezdésében a „kormányhivatal” szövegrészek helyébe a „járási hivatal” szöveg,
c) 17. § (1) bekezdésében a „támogatást folyósító kormányhivatalnak” szövegrész helyébe a „járási hivatalnak” szöveg,
d) 19/A. § (1) bekezdésében a „kormányhivatal” szövegrész helyébe a „folyósító szerv” szöveg,
e) 19/A. § (2) bekezdésében a „kormányhivatalnak” szövegrész helyébe a „járási hivatalnak” szöveg
lép.
(7) Hatályát veszti az R20.
a) 5. § (3) bekezdése,
b) 16. §-a.
40. § A Magyar Nemzeti Bank éves beszámoló készítési és könyvvezetési kötelezettségének sajátosságairól szóló 221/2000. (XII. 19.) Korm. rendelet 5. § (5) bekezdésében az „az Országos Egészségbiztosítási Pénztárral” szövegrész helyébe az „a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelővel” szöveg lép.
41. § Az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat engedélyével működő Családvédelmi Szolgálat működésének engedélyezéséről szóló 232/2000. (XII. 23.) Korm. rendelet
a) 1. § (1) bekezdésében az „Az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat (a továbbiakban: ÁNTSZ), illetve a népegészségügyi feladatkörében eljáró fővárosi és megyei kormányhivatal (a továbbiakban: megyei kormányhivatal)” szövegrész helyébe az „A népegészségügyi feladatkörében eljáró fővárosi és megyei kormányhivatal (a továbbiakban: fővárosi és megyei kormányhivatal)” szöveg,
b) 2. § (1) bekezdésében az „illetékes megyei kormányhivatal” szövegrész helyébe az „illetékes, a fővárosi és megyei kormányhivatal népegészségügyi feladatkörében eljáró járási (fővárosi kerületi) hivatala (a továbbiakban: járási hivatal)” szöveg,
c) 2. § (4) bekezdésében a „megyei kormányhivatal” szövegrész helyébe a „járási hivatal” szöveg, az „az ÁNTSZ Országos Tisztifőorvosi Hivatalát” szövegrész helyébe az „a fővárosi és megyei kormányhivatalt” szöveg,
d) 2. § (5) bekezdésében az „a fővárosi és megyei kormányhivatal népegészségügyi feladatkörében eljáró járási (fővárosi kerületi) hivatal” szövegrész helyébe az „a járási hivatal” szöveg,
e) 3. § (2) bekezdésében, 6. § (1) bekezdésében, 6. § (2) bekezdés a), b) és c) pontjában, 6. § (3) bekezdésében, 7. § (1) bekezdésében a „megyei kormányhivatal” szövegrész helyébe a „járási hivatal” szöveg,
f) 4. § b) pontjában a „fővárosi és megyei kormányhivatal népegészségügyi feladatkörében eljáró járási (fővárosi kerületi) hivatal” szövegrész helyébe a „járási hivatal” szöveg,
g) 5. § (3) bekezdésében az „a megyei intézetnek” szövegrész helyébe az „a járási hivatalnak” szöveg,
h) 7. § (2) bekezdésében az „az ÁNTSZ keretében működő” szövegrész helyébe az „a fővárosi és megyei kormányhivatal keretében működő” szöveg, az „az ÁNTSZ Országos Tisztifőorvosi Hivatala” szövegrész helyébe az „a fővárosi és megyei kormányhivatal” szöveg,
i) 8. § (3) bekezdésében, valamint Melléklete A) rész b) pontjában az „az ÁNTSZ” szövegrész helyébe az „a védőnő képzését végző intézmény” szöveg,
j) 8. § (4) bekezdésében az „az ÁNTSZ a” szövegrész helyébe az „a védőnő képzését végző intézmény a” szöveg, az „A szakirányú tanfolyamot végzettekről az ÁNTSZ Országos Tisztifőorvosi Hivatala” szövegrész helyébe az „A védőnő képzését végző intézmény a tanfolyamot végzettek adatait megküldi az országos tisztifőorvosnak, aki a szakirányú tanfolyamot végzettekről” szöveg
lép.
42. § A közúti közlekedési előéleti pontrendszerről szóló 2000. évi CXXVIII. törvény végrehajtásáról szóló 236/2000. (XII. 23.) Korm. rendelet 2. számú mellékletében
a) a „Közigazgatási és Elektronikus Közszolgáltatások Központi Hivatala” szövegrész helyébe a „Nyilvántartó” szöveg,
b) a „KH-ba érkezés ideje” szövegrész helyébe a „Nyilvántartóhoz érkezés ideje” szöveg,
c) a „KH ügyintéző” szövegrész helyébe a „Nyilvántartó ügyintézője” szöveg
lép.
43. § (1) A lakáscélú állami támogatásokról szóló 12/2001. (I. 31.) Korm. rendelet (a továbbiakban: R21.) 1. § (4) bekezdés 18. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(E rendelet alkalmazásában az egyes fogalmak jelentése a következő:)
„18. járási hivatal: a lakáscélú állami támogatásokkal kapcsolatos feladatkörében eljárva a támogatott lakás fekvése szerint illetékes megyei kormányhivatal megyeszékhely szerinti járási hivatala, Pest megye és a főváros területén fekvő támogatott lakás esetén Budapest Főváros Kormányhivatalának XIII. Kerületi Hivatala;”
(2) Az R21. 24. § (15b) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(15b) A (15a) bekezdés szerinti szerződésekben − a szerződésből eredő jogok és kötelezettségek jogutódjaként − a fővárosi és megyei kormányhivatal helyébe
a) az állam javára szóló jelzálogjog, valamint elidegenítési és terhelési tilalom bejegyeztetése tekintetében a járási hivatal,
b) a lakástámogatási hatóságok által folytatott közigazgatási hatósági eljárások tekintetében a járási hivatal,
c) az ügyfél számára kiállított hitelintézeti visszafizetési igazolás felhasználója tekintetében a járási hivatal
lép.”
(3) Az R21. 44. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) A járási hivatalnak a lakáscélú állami támogatásokkal kapcsolatban e rendelet alapján
a) ellátott feladatkörei gyakorlásával összefüggésben az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény (a továbbiakban: Áht.) 9. § f)–i) pontjában meghatározott, valamint a törvényességi és szakszerűségi ellenőrzési hatásköröket szakmai irányító miniszterként a miniszter gyakorolja,
b) a hatáskörébe tartozó közigazgatási hatósági ügyekkel összefüggésben az Áht. 9. § f) pontjában és kizárólag ezekhez kapcsolódva az Áht. 9. § h) pontjában meghatározott hatásköröket Budapest Főváros Kormányhivatala gyakorolja.”
(4) Az R21. a következő 56. §-sal egészül ki:
„56. § A központi hivatalok felülvizsgálatával és a járási (fővárosi kerületi) hivatalok megerősítésével összefüggő egyes kormányrendeletek módosításáról szóló 379/2016. (XII. 2.) Korm. rendelettel megállapított 24. § (15a) és (15b) bekezdése szerinti változásokról a miniszter a hitelintézetet és a Kincstárt 2017. január 15-éig, írásban tájékoztatja.”
(5) Az R21.
1. 1. § (6) bekezdésében, 19. § (2) bekezdés b) pont bb) alpontjában, 20. § (8) bekezdésében, 21. § (3), (11) és (12) bekezdésében, 21/A. § (1), (5), (6), (8) és (11) bekezdésében, 21/B. § (2) bekezdésében, 24. § (6) és (15a) bekezdésében az „a kormányhivatal” szövegrész helyébe az „a járási hivatal” szöveg,
2. 5/A. § (2a) bekezdésében az „a kormányhivatal” szövegrészek helyébe az „a járási hivatal” szöveg,
3. 5/A. § (2a) és (2e) bekezdésében az „A kormányhivatal” szövegrészek helyébe az „A járási hivatal” szöveg,
4. 5/A. § (2b), (2d), (8a) és (13a) bekezdésében, 19. § (2) bekezdés b) pont bb) alpontjában és (4) bekezdésében, 21. § (7c) és (14) bekezdésében az „a kormányhivatalt” szövegrész helyébe az „a járási hivatalt” szöveg,
5. 5/A. § (2d) bekezdésében a „gyámhatósági feladatkörben eljáró fővárosi és megyei kormányhivatalnak” szövegrész helyébe a „fővárosi és megyei kormányhivatal gyámhatósági feladatkörben eljáró járási (fővárosi kerületi) hivatalának” szöveg,
6. 5/A. § (2e) bekezdésében, 21. § (4) és (7a) bekezdésében az „a kormányhivatalnak” szövegrész helyébe az „a járási hivatalnak” szöveg,
7. 5/B. § (4) bekezdésében, 18. § (15) bekezdésében, 21. § (3b), (5) és (14) bekezdésében, 21/A. § (6) bekezdésében, 25. § (2b) bekezdésében az „A kormányhivatal” szövegrész helyébe az „A járási hivatal” szöveg,
8. 18. § (11) bekezdésében az „a kormányhivataltól” szövegrész helyébe az „a járási hivataltól” szöveg,
9. 18. § (13) bekezdésében az „a kormányhivatalhoz” szövegrész helyébe az „a járási hivatalhoz” szöveg, az „Első fokon a kormányhivatal, másodfokon a Kincstár” szövegrész helyébe az „Első fokon a járási hivatal, másodfokon Budapest Főváros Kormányhivatala” szöveg, az „A kormányhivatalhoz benyújtott kérelem alapján − a kormányhivatal megkeresésére −” szövegrész helyébe az „A járási hivatalhoz benyújtott kérelem alapján − a járási hivatal megkeresésére −” szöveg,
10. 18. § (15) bekezdésében az „a kormányhivatal a” szövegrész helyébe az „a járási hivatal a” szöveg, az „A közigazgatási hatósági eljárásra első fokon a kormányhivatal, másodfokon a Kincstár” szövegrész helyébe az „A közigazgatási hatósági eljárásra első fokon a járási hivatal, másodfokon Budapest Főváros Kormányhivatala” szöveg,
11. 18. § (16) bekezdésében, 21/A. § (10) bekezdésében, 44. § (2) bekezdésében az „A kormányhivatal, valamint a Kincstár” szövegrész helyébe az „A járási hivatal, valamint Budapest Főváros Kormányhivatala” szöveg,
12. 19. § (2) bekezdés b) pont ba) alpontjában az „a kormányhivatal” szövegrész helyébe az „a járási hivatal, Budapest Főváros Kormányhivatala” szöveg,
13. 21/A. § (6) bekezdésében az „a kormányhivatali” szövegrész helyébe az „a járási hivatali” szöveg,
14. 44. § (4) bekezdésében az „a kormányhivatal” szövegrész helyébe az „a járási hivatal, valamint Budapest Főváros Kormányhivatala” szöveg
lép.
(6) Hatályát veszti az R21. 9. § (8a) bekezdésében az „(a továbbiakban: járási hivatal)” szövegrész.
44. § A szennyvizek és szennyvíziszapok mezőgazdasági felhasználásának és kezelésének szabályairól szóló 50/2001. (IV. 3.) Korm. rendelet 4. § (2) bekezdésében a „megyei kormányhivatal” szövegrész helyébe a „megyei kormányhivatal talajvédelmi feladatkörében eljáró megyeszékhely szerinti járási hivatala” szöveg lép.
45. § Az egyes kültéri berendezések zajkibocsátási követelményeiről és megfelelőségük tanúsításáról szóló 140/2001. (VIII. 8.) Korm. rendelet
a) 3. § (5) bekezdésében a „Magyar Kereskedelmi Engedélyezési Hivatal piacfelügyeleti és műszaki felügyeleti hatósága (a továbbiakban együtt: felügyelőség)” szövegrész helyébe a „piacfelügyeleti feladatkörében eljáró Budapest Főváros Kormányhivatala (a továbbiakban: Kormányhivatal)” szöveg,
b) 3. § (6) bekezdésében a „Magyar Kereskedelmi Engedélyezési Hivatalt” szövegrész helyébe a „Kormányhivatalt” szöveg,
c) 11. § (1) bekezdésében a „Magyar Kereskedelmi Engedélyezési Hivatalnak” szövegrész helyébe a „Kormányhivatalnak” szöveg,
d) 11. § (2) bekezdésében a „Magyar Kereskedelmi Engedélyezési Hivatal” szövegrész helyébe a „Kormányhivatal” szöveg
lép.
46. § (1) Az ivóvíz minőségi követelményeiről és az ellenőrzés rendjéről szóló 201/2001. (X. 25.) Korm. rendelet (a továbbiakban: R22.) 2/A. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„2/A. § A Kormány egészségügyi államigazgatási szervként az 1000 m3/nap mennyiségnél kisebb kapacitású és 5000 főnél kevesebb állandó népességet ellátó vízellátó rendszerek esetén az illetékes fővárosi és megyei kormányhivatal népegészségügyi feladatkörében eljáró járási (fővárosi kerületi) hivatalát, az ennél nagyobb, illetve egy járás határán átnyúló vízellátó rendszerek esetén az illetékes népegészségügyi feladatkörében eljáró megyei kormányhivatalt jelöli ki.”
(2) Az R22.
1. 2. § c) pontjában az „(a továbbiakban: megyei kormányhivatal)” szövegrész helyébe az „(a továbbiakban: kormányhivatal)” szöveg,
2. 2. § c) pontjában az „az élelmiszerlánc-biztonsági és állategészségügyi feladatkörében eljáró megyei kormányhivatal, illetve járási hivatal (a továbbiakban együtt: élelmiszerlánc-felügyeleti szerv)” szövegrész helyébe az „az élelmiszerlánc-biztonsági és állategészségügyi hatáskörében eljáró járási hivatal (a továbbiakban: élelmiszerlánc-felügyeleti szerv)” szöveg,
3. 2. § d) pontjában, f) pont fb) alpontjában, 5. § (9) és (10) bekezdésében a „megyei kormányhivatal” szövegrész helyébe a „kormányhivatal” szöveg,
4. 4. § (9) bekezdésében az „Országos Közegészségügyi Központ (a továbbiakban: OKK)” szövegrész helyébe az „Országos Közegészségügyi Intézet (a továbbiakban: OKI)” szöveg,
5. 5. § (7) bekezdésében az „OKK” szövegrészek helyébe az „OKI” szöveg,
6. 5. § (7) bekezdésében az „az Országos Tisztifőorvosi Hivatal (a továbbiakban: OTH)” szövegrész helyébe az „a népegészségügyi feladatkörében eljáró Budapest Főváros Kormányhivatala” szöveg,
7. 5/B. § (1) bekezdésében az „OTH” szövegrész helyébe az „egészségügyért felelős miniszter (a továbbiakban: miniszter)” szöveg, 10. § (15) bekezdésében az „az egészségügyért felelős miniszter” szövegrész helyébe az „a miniszter” szöveg,
8. 5/B. § (2) bekezdésében az „az OTH” szövegrészek helyébe az „a miniszter” szöveg,
9. 5/B. § (2) bekezdésében, 9. § (3) bekezdésében, 10. § (10) bekezdésében az „OKK” szövegrész helyébe az „OKI” szöveg,
10. 7. § (1) bekezdésében, 8/B. § (1) bekezdésében az „az OTH” szövegrészek helyébe az „a kormányhivatal” szöveg,
11. 8. § (4) és (6) bekezdésében, 8/A. § (1), (2), (4) és (6) bekezdésében az „az OTH” szövegrész helyébe az „a kormányhivatal” szöveg, 8. § (5) bekezdésében az „Az OTH” szövegrész helyébe az „A kormányhivatal” szöveg,
12. 8/A. § (4) bekezdésében, 8/B. § (2) és (5) bekezdésében az „az OTH-nál” szövegrész helyébe az „a kormányhivatalnál” szöveg,
13. 8/C. § (2) bekezdésében az „az OTH-t” szövegrész helyébe az „a kormányhivatalt” szöveg,
14. 9. § (2) bekezdésében, 1. számú melléklet „B) Kémiai vízminőségi jellemzők” elnevezésű rész „Megjegyzések:” 5. pontjában a „népegészségügyi szakigazgatási szerv” szövegrész helyébe a „kormányhivatal” szöveg,
15. 9. § (2) bekezdésében az „élelmiszerlánc-felügyeleti hatóságot” szövegrész helyébe az „élelmiszerlánc-felügyeleti szervet” szöveg,
16. 9. § (2) és (3) bekezdésében, 10. § (10) és (14) bekezdésében, 1. számú melléklet „B) Kémiai vízminőségi jellemzők” elnevezésű rész „Megjegyzések:” 8. pontjában, 2. számú melléklet A) rész 2. pontjában, 3. számú melléklet 1. pontjában az „OTH” szövegrész helyébe az „országos tisztifőorvos” szöveg,
17. 9. § (2a) bekezdésében, 10. § (15) bekezdésében az „OTH-nak” szövegrész helyébe az „országos tisztifőorvosnak” szöveg,
18. 9. § (2a) bekezdésében az „OTH-t” szövegrész helyébe az „országos tisztifőorvost” szöveg,
19. 9. § (3) bekezdésében az „OTH-tól” szövegrész helyébe az „országos tisztifőorvostól” szöveg,
20. 1. számú melléklet „B) Kémiai vízminőségi jellemzők” elnevezésű rész „Megjegyzések:” 8. pontjában a „megyei kormányhivatalok” szövegrész helyébe a „kormányhivatalok” szöveg,
21. 1. számú melléklet „C) Indikátor vízminőségi jellemzők” elnevezésű rész „Megjegyzések:” 3. pontjában a „népegészségügyi szakigazgatási szerv” szövegrészek helyébe a „kormányhivatal” szöveg,
22. 2. számú melléklet A) rész 2. pontjában az „OTH-val” szövegrész helyébe az „országos tisztifőorvossal” szöveg,
23. 5. számú melléklet I. fejezet B) rész 3. és 4. pontjában, II. fejezet 1. pont 1.8. alpontjában, III. fejezet 1. pontjában, valamint IV. fejezetében az „OKK” szövegrész helyébe az „OKI” szöveg,
24. 5. számú melléklet II. és III. fejezet címében az „Az OTH-hoz” szövegrész helyébe az „A kormányhivatalhoz” szöveg
lép.
47. § A hulladékgazdálkodási bírság mértékéről, valamint kiszabásának és megállapításának módjáról szóló 271/2001. (XII. 21.) Korm. rendelet 2. § (1) bekezdésében az „Országos Környezetvédelmi és Természetvédelmi Főfelügyelőség” szövegrész helyébe az „országos környezetvédelmi hatóság” szöveg lép.
48. § (1) A magyar igazolvány és a magyar hozzátartozói igazolvány kiadásával kapcsolatos eljárásról szóló 318/2001. (XII. 29.) Korm. rendelet (a továbbiakban: R23.) 1. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„1. § (1) A „Magyar igazolvány” és a „Magyar hozzátartozói igazolvány”, továbbá önálló mellékletei (a továbbiakban együtt: igazolvány) kiállításával, cseréjével, visszavonásával összefüggő hatósági ügyben központi közigazgatási szervként a Kormány Budapest Főváros Kormányhivatalát (a továbbiakban: elbíráló hatóság) jelöli ki.
(2) Az igazolvány nyilvántartásával (a továbbiakban: nyilvántartás) összefüggő hatósági ügyben központi közigazgatási szervként a Kormány az e-közigazgatásért felelős minisztert (a továbbiakban: nyilvántartó szerv) jelöli ki.”
(2) Az R23. 2. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„2. § (1) Az elbíráló hatóság elsőfokú hatósági jogkörében eljárva:
a) dönt az igazolvány kiállításáról, cseréjéről, kicseréléséről, pótlásáról, kiállításának megtagadásáról, az igazolvány visszavonásáról és gondoskodik ezen tények nyilvántartásban történő feltüntetéséről,
b) dönt a talált igazolvány visszaadásáról és gondoskodik ezen tény nyilvántartásban történő feltüntetéséről,
c) gondoskodik az át nem vett igazolványok őrzéséről, az őrzési idő lejártát követő érvénytelenítéséről és megsemmisítéséről, továbbá ezen tények nyilvántartásban történő átvezetéséről,
d) gondoskodik a tulajdonosának birtokából kikerült (eltulajdonított, elveszett, megsemmisült), illetve a használhatatlanná vált igazolvány, valamint pótfüzet nyilvántartásban történő érvénytelenítéséről,
e) gondoskodik a tulajdonosának halála miatt érvénytelenné vált igazolvány esetén az okmány érvénytelenítéséről és e tény nyilvántartásban történő feltüntetéséről,
f) gondoskodik az érvénytelen igazolványok megsemmisítéséről és ezen ténynek a nyilvántartásban történő feltüntetéséről,
g) őrzi az a)–f) pontban foglalt eljárások alapiratait.
(2) A nyilvántartó szerv:
a) vezeti a nyilvántartást,
b) adatszolgáltatást teljesít a nyilvántartásból,
c) őrzi a b) pontban foglalt eljárás alapiratait.”
(3) Az R23. 8. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Az igazolványt a kérelmező – kérelemben feltüntetett – választása szerint
a) a megyei kormányhivatalnál,
b) az elbíráló hatóságnál,
c) külföldön a diplomáciai vagy hivatásos konzuli képviseletnél, vagy
d) a diplomáciai vagy hivatásos konzuli képviselet által – könyvelt küldeményként történő kézbesítésre vonatkozó szabályoknak megfelelően – postára adott igazolvány esetében postai úton
veheti át.”
(4) Az R23. 8. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) A megyei kormányhivatal, valamint a diplomáciai vagy a hivatásos konzuli képviselet a kiállítástól számított 12 hónapon belül át nem vett igazolványt visszaküldi az elbíráló hatóságnak. Az elbíráló hatóság a visszaküldött igazolványt további 12 hónapig őrzi, mely idő alatt az igazolvány tulajdonosának kérésére lehetőséget ad az átvételre.”
(5) Az R23.
a) 5. § (1) bekezdésében az „a Hivatalhoz” szövegrész helyébe az „az elbíráló hatósághoz” szöveg,
b) 6. § (1) bekezdésében, 9. § (1) bekezdésében, 15. § (2) bekezdésében az „A Hivatal” szövegrész helyébe az „Az elbíráló hatóság” szöveg,
c) 8. § (1) és (4) bekezdésében, 10. § (1) bekezdésében, 13. § (1) bekezdésében, 16. § (3), (5) és (6) bekezdésében az „a Hivatal” szövegrész helyébe az „az elbíráló hatóság” szöveg,
d) 9. § (2) bekezdésében, 16. § (2) bekezdésében az „a Hivatalt” szövegrész helyébe az „az elbíráló hatóságot” szöveg,
e) 10. § (2) bekezdésében az „A Hivatal” szövegrészek helyébe az „Az elbíráló hatóság” szöveg,
f) 16. § (1) bekezdésében az „a Hivatalnak” szövegrész helyébe az „az elbíráló hatóságnak” szöveg,
g) 18. § (1) bekezdésében, 19. §-ában a „Hivatal” szövegrész helyébe a „nyilvántartó szerv” szöveg
lép.
(6) Hatályát veszti az R23. 9. § (2) bekezdés nyitó szövegrészében és b) pontjában, 10/B. § (2) bekezdésében, 12. § c) pontjában, 13/A. § (1) és (2) bekezdésében a „fővárosi és” szövegrész.
(7) Hatályukat vesztik az R23. 10/A. § (4) bekezdésében, 10/B. § (1) bekezdésében a „fővárosi és” szövegrészek.
49. § (1) A családi gazdaságok létrehozásáról, nyilvántartásba vételéről, működtetéséről, valamint kiemelt támogatásukról szóló 326/2001. (XII. 30.) Korm. rendelet (a továbbiakban: R24.) 2. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A családi gazdaság nyilvántartásba vételével összefüggő feladatokat azon járási hivatal – a főváros vonatkozásában a Pest Megyei Kormányhivatal Érdi Járási Hivatala – (a továbbiakban együtt: járási hivatal) látja el, amelynek illetékességi területén található a családi gazdaság központja.”
(2) Az R24.
a) 4. § (1) bekezdésében a „megyei kormányhivataltól” szövegrész helyébe a „járási hivataltól” szöveg,
b) 4. § (2), (4) és (6) bekezdésében, 5. § (1), (2) és (3) bekezdésében, 6. § (3) és (5) bekezdésében, 10. § (1) bekezdés a) pontjában a „megyei kormányhivatal” szövegrész helyébe a „járási hivatal” szöveg,
c) 4. § (5) bekezdésében a „megyei kormányhivatalnál” szövegrész helyébe a „járási hivatalnál” szöveg
lép.
50. § (1) A veszélyes áruk közúti szállításának ellenőrzésére vonatkozó egységes eljárásról szóló 1/2002. (I. 11.) Korm. rendelet (a továbbiakban: R25.) 6. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A közlekedésért felelős miniszter a beérkezett ellenőrzési jegyzékek alapján a 3. számú mellékletben szereplő minta szerinti jelentést készít évente és azt a tárgyévet követő 12 hónapon belül az Európai Közösségek Bizottsága számára is megküldi.”
(2) Az R25. 6. §
a) (1) bekezdésében a „Nemzeti Közlekedési Hatóság Központjához (a továbbiakban: NKH Központ)” szövegrész helyébe a „közlekedésért felelős miniszterhez” szöveg,
b) (4) bekezdésében az „az NKH Központot” szövegrész helyébe az „a közlekedésért felelős minisztert” szöveg
lép.
(3) Hatályát veszti az R25. 6. § (3) bekezdése.
51. § A Védelmi Programban résztvevők, valamint reájuk tekintettel más személyek támogatásáról és az egyes támogatási formákról, továbbá a büntetőeljárásban résztvevők, valamint az eljárást folytató hatóság tagjai személyi védelme elrendelésének feltételeiről és végrehajtásának szabályairól szóló 34/1999. (II. 26.) Korm. rendelet módosításáról szóló 28/2002. (II. 27.) Korm. rendelet 8. § (5) bekezdésében az „az Országos Egészségbiztosítási Pénztár” szövegrész helyébe az „a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő” szöveg lép.
52. § (1) A sajátos építményfajták körébe tartozó honvédelmi és katonai célú építményekre vonatkozó építésügyi hatósági engedélyezési eljárások szabályairól szóló 40/2002. (III. 21.) Korm. rendelet (a továbbiakban: R26.) 1. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„1. § (1) E rendeletet
a) a honvédelmi és katonai célú építmények,
b) a honvédelmi és katonai célú ingatlanon álló, vagy oda tervezett sajátos építményfajták körébe tartozó építmények (a villamosenergia-ipari, távhőellátási és a bányafelügyelet hatáskörébe tartozó sajátos építmény kivételével),
c) az állami repülések céljára szolgáló repülőterek, valamint a közös felhasználású katonai és polgári repülőtérré fejleszthető állami repülések céljára szolgáló repülőterek
[az a)–c) pont a továbbiakban együtt: építmény] építésügyi hatósági eljárásaiban kell alkalmazni.
(2) E rendeletet a honvédelmi és katonai célú ingatlant érintő telekalakítási eljárásokban kell alkalmazni.”
(2) Az R26. 2. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„2. § E rendelet alkalmazásában
1. eljárás: az 1. § (1) és (2) bekezdésében meghatározott eljárások,
2. honvédelmi és katonai célú építmény: az az építmény, építményrész, építmény-együttes, és annak rendeltetésszerű működéséhez szükséges vonalas és nem vonalas műtárgyak, amelyek létrehozása során a honvédelmi és katonai rendeltetés – ideértve a nemzetközi katonai szerződésekből eredő kötelezettséget is – sajátosságából adódóan különös funkcionális, építészeti-műszaki, technológiai, valamint minősítettadat-védelmi és információvédelmi követelmények megállapítására és teljesítésére, illetve az építmény használata során ezek fenntartására van szükség,
3. honvédelmi és katonai célú ingatlan: az ingatlan-nyilvántartás szerint a honvédelemért felelős miniszter által vezetett minisztérium vagyonkezelésében álló földrészlet,
4. honvédelmi és katonai célú ingatlant érintő telekalakítási eljárás: olyan telekalakítási engedélyezési eljárás, amelyben a telekcsoport újraosztása, a telekfelosztás, a telekegyesítés vagy a telek-határrendezés honvédelmi és katonai célú ingatlan telekhatárának megváltozásával jár.”
(3) Az R26. 4. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A Kormány a katonai építésügyi hatóság
a) 6. § (1) bekezdés a)–f) pontja szerinti eljárásában, az ott meghatározott feltételek fennállása esetén, az ott meghatározott szakkérdés elbírálása tekintetében,
b) 6. § (1) bekezdés g) pontja szerinti eljárásában az ingatlan-nyilvántartási bejegyzések szerint
érintett, az 1. számú mellékletben meghatározott hatóságokat szakhatóságként jelöli ki.”
(4) Az R26. 4. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) Az eljárásban – ideértve az eljáráshoz kapcsolódó szakhatósági eljárást is – csak olyan személyek vehetnek részt, akik a Nemzeti Biztonsági Felügyelet által kiállított személyi biztonsági tanúsítvánnyal rendelkeznek.”
(5) Az R26. 5. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„5. § Az eljárásban a munkabiztonsági, a munkaegészségügyi, a tűzvédelmi, a közegészségügyi, a járványügyi, a sugár-egészségügyi, valamint az állami légügyi szakkérdések elbírálása vonatkozásában a honvédelemért felelős miniszter irányítása alatt álló hatóságok a jogszabályokban meghatározott jogkörükben járnak el.”
(6) Az R26. 6. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A katonai építésügyi hatóság
a) építési engedélyezési,
b) fennmaradási engedélyezési,
c) használatbavételi engedélyezési,
d) bontási engedélyezési,
e) engedély hatályának meghosszabbítása iránti engedélyezési,
f) az országos építési követelményektől való eltérés engedélyezési,
g) telekalakítási,
h) jogutódlás tudomásulvételi,
i) használatbavétel tudomásulvételi,
j) kötelezési,
k) végrehajtási,
l) szakhatósági,
m) hatósági bizonyítvány kiállítása iránti,
n) veszélyhelyzet esetén szükségessé váló építési tevékenység tudomásulvételi,
o) az államhatárról szóló törvény szerint szükségessé váló építési tevékenység tudomásulvételi, és
p) a menedékjogról szóló törvény szerint szükségessé váló építési tevékenység tudomásulvételi
eljárásokat folytat.”
(7) Az R26. 7. § (2) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Az engedély iránti kérelemhez mellékelni kell:)
„a) a vagyonkezelő hozzájárulását, ha az építtető nem a vagyonkezelői jogokat gyakorló katonai szervezet,”
(8) Az R26. 7. § (2) bekezdése a következő h) ponttal egészül ki:
(Az engedély iránti kérelemhez mellékelni kell:)
„h) új épület építése vagy meglévő épület – épületfeltüntetési adatát érintő – bővítése esetén a használatbavételi vagy a fennmaradási engedély iránti kérelem, illetve meglévő épület bontása esetén a bontás megtörténte bejelentésének előterjesztésével egy időben a változás ingatlan-nyilvántartási átvezetéséhez jogszabályban előírt tartalmi és formai követelményeknek megfelelő változási vázrajzot, két példányban.”
(9) Az R26. 7. §-a következő (3) bekezdéssel egészül ki:
„(3) A katonai építésügyi hatóság a (2) bekezdés h) pontja szerinti változási vázrajzot a hatósági engedély jogerőssé válását, illetve a bontás megtörténte bejelentésének előterjesztését követő 15 napon belül a honvédelmi és katonai célú ingatlanok nyilvántartását vezető katonai szervezet részére átvezetés céljából megküldi. Az Országos Építésügyi Nyilvántartásba a honvédelemért felelős miniszter által vezetett minisztérium vagyonkezelésében lévő telkek épületfeltüntetési vázrajzát nem kell feltölteni.”
(10) Az R26. 7. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:
„(4) A honvédelmi és katonai célú építmények tekintetében nincs helye a településrendezési és az építészeti-műszaki tervtanácsokról szóló kormányrendelet szerinti települési önkormányzati építészeti-műszaki tervtanácsi eljárásnak.”
(11) Az R26. 11. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„11. § Ez a rendelet
a) az egyes köz- és magánprojektek környezetre gyakorolt hatásainak vizsgálatáról szóló, 2011. december 13-i 2011/92/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv 2. és 4. cikkének, II. és IV. mellékletének, valamint
b) az egyes köz- és magánprojektek környezetre gyakorolt hatásainak vizsgálatáról szóló 2011/92/EU irányelv módosításáról szóló, 2014. április 16-i 2014/52/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv 1. cikkének
való megfelelést szolgálja.”
(12) Az R26. 1. számú melléklete helyébe a 3. melléklet lép.
(13) Az R26. 6. § (4) bekezdés b) pontjában a „Nemzeti Földalapkezelő Szervezet” szövegrész helyébe a „Nemzeti Földalapkezelő Szervezet, a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zártkörűen Működő Részvénytársaság” szöveg lép.
(14) Hatályát veszti az R26.
a) 4. § (2) bekezdése,
b) 7. § (2) bekezdés c) és d) pontja,
c) 8. §-a.
53. § (1) A balatoni vízpart-rehabilitációs szabályozás követelményeiről szóló 283/2002. (XII. 21.) Korm. rendelet (a továbbiakban: R27.) 1. melléklete helyébe a 4. melléklet lép.
(2) Az R27. 1. mellékletében foglalt táblázat A:20 mezőjében az „Országos Tisztifőorvosi Hivatal” szövegrész helyébe a „Budapest Főváros Kormányhivatala” szöveg lép.
54. § Az autóbusszal végzett nemzetközi nem menetrend szerinti személyszállításról szóló (INTERBUS) megállapodás kihirdetéséről szóló 309/2002. (XII. 28.) Korm. rendelet
a) 4. § (2) bekezdésében a „Nemzeti Közlekedési Hatóság Közúti Gépjármű-közlekedési Hivatalát” szövegrész helyébe a „közlekedésért felelős miniszter által vezetett minisztériumot” szöveg,
b) 4. § (3) bekezdésében a „gazdasági és közlekedési miniszter” szövegrész helyébe a „közlekedésért felelős miniszter” szöveg
lép.
55. § A közösségi öko-címke odaítélését ellátó szerv kijelöléséről szóló 83/2003. (VI. 7.) Korm. rendelet 1. §-ában a „Környezetbarát Termék Nonprofit Kft.” szövegrész helyébe a „Herman Ottó Intézet Nonprofit Kft.” szöveg lép.
56. § (1) Az egészségügyi szolgáltatás gyakorlásának általános feltételeiről, valamint a működési engedélyezési eljárásról szóló 96/2003. (VII. 15.) Korm. rendelet (a továbbiakban: R28.) 7. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Ha jogszabály másképp nem rendelkezik, a működési engedély kiadására
a) fekvőbeteg-szakellátást, mentést, vérellátást, haemodialízist és sejt- és szövetbanki, biobanki, in vitro fertilizáció, klinikai genetikai, genetikai tanácsadási, molekuláris genetikai laboratóriumi diagnosztikai, valamint a fekvő- és járóbeteg-szakellátást – diagnosztikai szolgáltatást is ideértve – egyidejűleg nyújtó egészségügyi szolgáltató és ezen egészségügyi szolgáltató közreműködői esetén – függetlenül attól, hogy a szolgáltató hány telephelyen nyújtja szolgáltatásait – az országos tisztifőorvos,
b) alapellátást, otthoni szakápolást, otthoni hospice ellátást, gyógyászati segédeszközökkel kapcsolatos szolgáltatást, betegszállítást, intézeten kívüli szülészeti és újszülött-ellátási tevékenységet, mentési tevékenységen belül rendezvény egészségügyi biztosítását, bentlakásos szociális vagy gyermekvédelmi intézményben szervezett egészségügyi ellátást, önálló járóbeteg-szakellátást – ideértve az egynapos sebészeti és a kúraszerűen végezhető ellátásokat – és diagnosztikai szolgáltatást nyújtó egészségügyi szolgáltató és ezen egészségügyi szolgáltató közreműködői esetén a járási hivatal,
c) ha az a) pont szerinti fekvőbeteg-szakellátást nyújtó, valamint fekvő- és járóbeteg-szakellátást – a diagnosztikai szolgáltatást is ideértve – egyidejűleg nyújtó szolgáltató emellett önálló járóbeteg-szakellátást is nyújt, az országos tisztifőorvos,
d) ha a fekvőbeteg-szakellátást nyújtó, valamint fekvő- és járóbeteg-szakellátást – a diagnosztikai szolgáltatást is ideértve – egyidejűleg nyújtó közreműködő és személyes közreműködő egészségügyi szolgáltató emellett önálló járóbeteg-szakellátást is nyújt, az önálló járóbeteg-szakellátás tekintetében a járási hivatal
jogosult.”
(2) Az R28. 13. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Az átmeneti működési engedély kiadásához szükséges szakmai feltételeket az engedélyezési eljárásban az egészségügyi államigazgatási szerv megkeresésére az országos tisztifőorvos az általa felkért szakfelügyelő véleménye alapján, a (3) és (4) bekezdésben meghatározottak szerint állapítja meg. A szakfelügyelő az átmeneti működési engedély kiadásához szükséges szakmai feltételekről szóló véleményét megküldi az országos tisztifőorvosnak. Az adott szakmára meghatározott átmeneti szakmai feltételeket az országos tisztifőorvos közzéteszi, azzal, hogy ezen szakmai feltételeket az egészségügyi államigazgatási szerv az azonos szakmára irányuló valamennyi engedélyezési eljárásban alkalmazza.”
(3) Az R28.
a) 2. § (1) bekezdés j) pontjában, 7. § (4) és (6a) bekezdésében, 11. § (5a) bekezdésében, 13. § (3) és (4) bekezdésében, 14. § (8) és (9) bekezdésében, valamint 18. § (8) bekezdésében az „Országos Tisztifőorvosi Hivatal” szövegrész helyébe az „országos tisztifőorvos” szöveg,
b) 11. § (5) bekezdés b) pontjában, 12/A. § (12) bekezdésében, 12/E. § (10) bekezdés c) pontjában az „az Országos Egészségbiztosítási Pénztárral” szövegrész helyébe az „a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelővel” szöveg,
c) 14. § (4) bekezdés nyitó szövegrészében és b) pontjában az „Országos Tisztifőorvos Hivatal” szövegrész helyébe az „egészségügyért felelős miniszter által vezetett minisztérium (a továbbiakban: minisztérium)” szöveg,
d) 14. § (6) bekezdésében az „Országos Tisztifőorvosi Hivatal az internetes honlapján” szövegrész helyébe az „országos tisztifőorvos a minisztérium internetes honlapján” szöveg,
e) 14. § (7) bekezdésében az „Az Országos Tisztifőorvosi Hivatal” szövegrész helyébe az „A minisztérium” szöveg,
f) 16. § (4) bekezdésében az „Országos Tisztifőorvosi Hivatal” szövegrészek helyébe az „országos tisztifőorvos” szöveg,
g) 16. § (6) bekezdésében az „Országos Betegjogi, Ellátottjogi, Gyermekjogi és Dokumentációs Központot” szövegrész helyébe az „egészségügyért felelős minisztert” szöveg,
h) 18. § (3) bekezdésében az „Országos Tisztifőorvosi Hivatalt” szövegrész helyébe az „országos tisztifőorvost” szöveg,
i) 18. § (3) bekezdésében az „az Országos Egészségbiztosítási Pénztárat” szövegrész helyébe az „a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelőt” szöveg,
j) 24. §-ában az „az Országos Tisztifőorvosi Hivatal által” szövegrész helyébe az „a 13. §-ban” szöveg,
k) 25. § (10) bekezdésében az „az egészségügyért felelős miniszter által vezetett minisztérium” szövegrész helyébe az „a minisztérium” szöveg
lép.
57. § Hatályát veszti a nemzetgazdaság védelmi felkészítése és mozgósítása feladatai végrehajtásának szabályozásáról szóló 131/2003. (VIII. 22.) Korm. rendelet 1. számú melléklet „VII. A tervezési segédlet kitöltése” című rész 3. pont 3.1. alpontjában az „– a fővárosi, megyei Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat (ÁNTSZ) bevonásával –” szövegrész.
58. § A kábítószer előállítására alkalmas növények termesztésének, forgalmazásának és felhasználásának rendjéről szóló 162/2003. (X. 16.) Korm. rendelet
a) 4. § (2) bekezdésében az „Egészségügyi Nyilvántartási és Képzési Központ (a továbbiakban: ENKK)” szövegrész helyébe az „Országos Gyógyszerészeti és Élelmezés-egészségügyi Intézet (a továbbiakban: OGYÉI)” szöveg,
b) 4. § (3) bekezdésében, 10. § (5) bekezdésében, 11. § (4) és (5) bekezdésében, 14. §-ában az „ENKK” szövegrész helyébe az „OGYÉI” szöveg,
c) 5. § (1) bekezdés a) pontjában a „kormányhivatallal” szövegrész helyébe a „megyei kormányhivatal földművelésügyi feladatkörében eljáró megyeszékhely szerinti járási hivatalával (a továbbiakban: megyeszékhely szerinti járási hivatal)” szöveg,
d) 5. § (1) bekezdés b) pontjában, 7. § (3) bekezdésében, 8. § (5) bekezdésében, 9. § (1) bekezdésében, valamint 10. § (3) és (6) bekezdésében az „ENKK-nak” szövegrész helyébe az „OGYÉI-nek” szöveg,
e) 5. § (1) bekezdés j) pontjában, 5. § (1a) bekezdésében, 8. § (2a) és (2b) bekezdésében, 9/B. § (1) bekezdésében a „kormányhivatalnak” szövegrész helyébe a „megyeszékhely szerinti járási hivatalnak” szöveg,
f) 5. § (2) bekezdésében, 7. § (2) és (3) bekezdésében, 8. § (2) és (5) bekezdésében, 9/A. § (1) és (4) bekezdésében, 9/B. § (4) bekezdésében, 10. § (3) bekezdésében a „kormányhivatal” szövegrész helyébe a „megyeszékhely szerinti járási hivatal” szöveg,
g) 6. § (2) bekezdésében és 7. § (2) bekezdésében az „ENKK-t” szövegrész helyébe az „OGYÉI-t” szöveg,
h) 6. § (2) bekezdésében és 10. § (7) bekezdésében a „kormányhivatalt” szövegrész helyébe a „megyeszékhely szerinti járási hivatalt” szöveg,
i) 7. § (1) bekezdésében, 8. § (3) bekezdésében, 9/A. § (2) és (3) bekezdésében, 9/B. § (2) és (3) bekezdésében a „kormányhivatal” szövegrészek helyébe a „megyeszékhely szerinti járási hivatal” szöveg,
j) 9/B. § (6) bekezdésében és 11. § (3a) bekezdésében az „a földművelésügyi, valamint az élelmiszerlánc-biztonsági és állategészségügyi feladatkörében eljáró megyei kormányhivatal” szövegrészek helyébe az „a megyeszékhely szerinti járási hivatal és a megyei kormányhivatal élelmiszerlánc-biztonsági és állategészségügyi feladatkörében eljáró járási hivatala” szöveg,
k) 10. § (2) bekezdésében a „kormányhivatallal” szövegrész helyébe a „megyeszékhely szerinti járási hivatallal” szöveg,
l) 11. § (3b) bekezdésében az „a földművelésügyi, valamint az élelmiszerlánc-biztonsági és állategészségügyi feladatkörében eljáró megyei kormányhivatal” szövegrész helyébe az „a megyeszékhely szerinti járási hivatal és a megyei kormányhivatal élelmiszerlánc-biztonsági és állategészségügyi feladatkörében eljáró járási hivatala” szöveg,
m) 12. §-ában a „földművelésügyi, valamint népegészségügyi feladatkörében eljárva a megyei kormányhivatal” szövegrész helyébe az „a megyeszékhely szerinti járási hivatal, valamint a fővárosi és megyei kormányhivatal népegészségügyi feladatkörében eljáró járási (fővárosi kerületi) hivatala” szöveg,
n) 12. §-ában a „kormányhivatalok” szövegrész helyébe a „megyeszékhely szerinti és a népegészségügyi feladatkörben eljáró járási (fővárosi kerületi) hivatalok” szöveg,
o) 13. § (1) bekezdésében az „ENKK” szövegrészek helyébe az „OGYÉI” szöveg,
p) 13. § (3) bekezdésében az „ENKK-hoz” szövegrész helyébe az „OGYÉI-hez” szöveg
lép.
59. § (1) A mozgásában korlátozott személy parkolási igazolványáról szóló 218/2003. (XII. 11.) Korm. rendelet (a továbbiakban: R29.) 3. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép, valamint a § a következő (1a) és (1b) bekezdéssel egészül ki:
„(1) Az igazolvány kiadására, meghosszabbítására, visszavonására, cseréjére, pótlására, nyilvántartására irányuló eljárásban a fővárosi és megyei kormányhivatal járási (fővárosi kerületi) hivatala (a továbbiakban: járási hivatal), a kormányablak, valamint a közúti közlekedési nyilvántartó (a továbbiakban: Nyilvántartó) jár el.
(1a) A fővárosi és megyei kormányhivatal közúti közlekedési igazgatási feladatköreinek gyakorlásával összefüggésben az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 9. § f)–i) pontjában meghatározott, valamint a törvényességi és szakszerűségi ellenőrzési hatásköröket szakmai irányító miniszterként a közlekedésért felelős miniszter (a továbbiakban: miniszter) gyakorolja. A miniszter feladatai ellátásában a Nyilvántartó közreműködik.
(1b) A közlekedésrendészetért felelős miniszter szakmai ellenőrzést gyakorol a parkolási igazolványok kiadásával kapcsolatos feladatok ellátása felett.”
(2) Az R29. 3. § (6) bekezdésében az „a KEK KH” szövegrész helyébe az „az e-közigazgatásért felelős miniszter” szöveg lép.
(3) Hatályát veszti az R29. 8. § (3) bekezdése.
60. § A magyar vízi utakon külföldi államok lobogója alatt közlekedő tengeri hajók biztonsági ellenőrzéséről szóló 225/2003. (XII. 13.) Korm. rendelet 6. § (6) bekezdésében az „ÁNTSZ” szövegrész helyébe az „országos tisztifőorvos” szöveg lép.
61. § (1) A magyar Nemzeti Kábítószer Adatgyűjtő és Kapcsolattartó Központ feladatainak ellátásával kapcsolatos egyes kérdésekről szóló 28/2004. (II. 28.) Korm. rendelet (a továbbiakban: R30.) 2. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„2. § (1) A Központ az Európai Unió Kábítószer és Kábítószer-függőség Európai Megfigyelő Központja (a továbbiakban: EMCDDA), illetve az EMCDDA-hoz kapcsolódó Kábítószerek és Kábítószer-függőség Európai Megfigyelő Hálózat (REITOX) munkájában ellátja a magyar nemzeti központ adat- és információgyűjtő, -feldolgozó és -értékelő, illetve kapcsolattartó feladatait, valamint információt, adatot szolgáltat különösen a Kormány számára döntéseinek előkészítéséhez, egyéb, a Központ feladatköréhez kapcsolódó szakterületen jelentkező feladatai teljesítéséhez.
(2) A Központ részt vesz az EMCDDA munkatervének kialakításában és ennek megfelelően – megvalósítandó feladatai vonatkozásában – hároméves, illetve éves munkatervet készít.
(3) A Központ a nemzeti kábítószerhelyzetre vonatkozó adatok és információk gyűjtése, átvétele, feldolgozása, elemzése és értékelése körében – az irányadó hatályos jogszabályok keretei között – az EMCDDA munkaterve, ütemterve, előírásai, irányelvei szerint jár el, illetve ellátja a jogszabály alapján előírt további nemzeti feladatokat.
(4) A Központ az EMCDDA részére történő éves jelentéseinek elkészítéséhez adat-, illetve információgyűjtést, valamint adatátvételt végez. A statisztikai célú adatgyűjtéseket és adatátvételeket az Országos Statisztikai Adatgyűjtési Program (a továbbiakban: OSAP) tartalmazza. A Központ tevékenységéhez szükséges adatokat, valamint az 1. számú melléklet keretébe tartozó egyéb információkat a 2. számú melléklet szerinti, valamint az ezek szakmai felügyelete, illetve irányítása alatt működő szervek szolgáltatják. Az érintett szervek feladatkörükben az OSAP rendje szerint, illetve az ennek körén kívül eső információk tekintetében a Központ megkeresése alapján, a megkeresésben foglaltak figyelembevételével bocsátják rendelkezésre a Központ feladatainak ellátásához szükséges – személyazonosításra nem alkalmas, illetve arra alkalmatlanná tett – adatokat, információkat.
(5) A Központ (3) bekezdés szerinti feladatainak ellátásához szükséges, a (4) bekezdés szerinti információszolgáltatás részletes szempontjait a rendészetért felelős miniszterrel, az adópolitikáért felelős miniszterrel, a gyermekek és az ifjúság védelméért felelős miniszterrel, a sportpolitikáért felelős miniszterrel, valamint az igazságügyért felelős miniszterrel egyetértésben kiadott tájékoztatóban, a kábítószer-megelőzésért és kábítószerügyi koordinációs feladatokért felelős miniszter által vezetett minisztérium hivatalos lapjában teszi közzé.”
(2) Az R30. 1. § (1) bekezdésében a „Nemzeti Egészségfejlesztési Intézet” szövegrész helyébe az „egészségügyért felelős miniszter által vezetett minisztérium” szöveg lép.
(3) Az R30. 2. számú melléklet
a) j) pontjában az „Egészségügyi Nyilvántartási és Képzési Központ” szövegrész helyébe az „Országos Gyógyszerészeti és Élelmezés-egészségügyi Intézet” szöveg,
b) k) pontjában a „Magyar Kereskedelmi és Engedélyezési Hivatal” szövegrész helyébe a „Budapest Főváros Kormányhivatala” szöveg,
c) n) pontjában az „Országos Egészségbiztosítási Pénztár” szövegrész helyébe a „Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő” szöveg,
d) p) pontjában az „Országos Tisztifőorvosi Hivatal” szövegrész helyébe az „országos tisztifőorvos” szöveg
lép.
(4) Hatályát veszti az R30.
a) 3. § (1) bekezdésében az „az egészségügyért felelős miniszternek,” szövegrész,
b) 3. § (2) bekezdésében az „azzal, hogy a tervezeteket a Központ az egészségügyért felelős miniszter útján terjeszti a Bizottság elé” szövegrész,
c) 4. § (2) bekezdése,
d) 2. számú melléklet e) pontja.
(5) Hatályát veszti a magyar Nemzeti Kábítószer Adatgyűjtő és Kapcsolattartó Központ működéséről, feladat- és hatásköréről szóló 11/2004. (II. 28.) ESzCsM rendelet.
62. § A szaporítóanyagokkal kapcsolatos minőségvédelmi bírság megállapításáról szóló 369/2004. (XII. 26.) Korm. rendelet
a) 1. §-ában a „növénytermesztési feladatkörében eljáró megyei kormányhivatal (a továbbiakban: megyei kormányhivatal)” szövegrész helyébe a „megyei kormányhivatal növénytermesztési feladatkörében eljáró megyeszékhely szerinti járási hivatala (a továbbiakban: járási hivatal)” szöveg,
b) 2. § (2) és (3) bekezdésében, 3. § (2) bekezdésében, 7. § (1) bekezdésében a „megyei kormányhivatal” szövegrész helyébe a „járási hivatal” szöveg,
c) 6. § (2) bekezdés d) pontjában a „megyei kormányhivatalnak” szövegrész helyébe a „járási hivatalnak” szöveg
lép.
63. § A Kiváló Művész, az Érdemes Művész, valamint a Népművészet Mestere járadék folyósításáról szóló 374/2004. (XII. 26.) Korm. rendelet
a) 2. § (1) bekezdésében a „Nyugdíjfolyósító Igazgatóság (a továbbiakban: folyósító szerv)” szövegrész helyébe a „nyugdíjfolyósító szerv” szöveg,
b) 2. § (2), (3) és (5) bekezdésében a „folyósító” szövegrész helyébe a „nyugdíjfolyósító” szöveg,
c) 2. § (6) bekezdésében a „folyósító” szövegrészek helyébe a „nyugdíjfolyósító” szöveg,
d) 4. §-ában az „az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság” szövegrész helyébe az „a központi nyugdíjbiztosítási szerv” szöveg
lép.
64. § (1) Az egyes tervek, illetve programok környezeti vizsgálatáról szóló 2/2005. (I. 11.) Korm. rendelet (a továbbiakban: R31.) 3. számú melléklet II. rész II.2. pont d) és e) alpontja helyébe a következő rendelkezések lépnek:
(Érintettség esetén vesz részt)
„d) erdővédelemre kiterjedően:
megyei kormányhivatal erdészeti feladatkörében eljáró megyeszékhely szerinti járási hivatala;
e) talajvédelemre kiterjedően:
megyei kormányhivatal talajvédelmi feladatkörében eljáró megyeszékhely szerinti járási hivatala;”
(2) Az R31. 3. számú melléklet II. rész II.2. pont h) alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Érintettség esetén vesz részt)
„h) a természetes gyógytényezők, gyógyhelyek természeti adottságainak védelmére kiterjedően:
a népegészségügyi feladatkörében eljáró Budapest Főváros Kormányhivatala;”
(3) Az R31. 3. számú melléklet
a) I. rész I.1. pont a) alpontjában az „Országos Környezetvédelmi és Természetvédelmi Főfelügyelőség” szövegrész helyébe az „országos környezetvédelmi és természetvédelemi hatóság” szöveg,
b) I. rész I.1. pont b) alpontjában az „Országos Tisztifőorvosi Hivatal” szövegrész helyébe az „országos tisztifőorvos” szöveg,
c) II. rész II.2. pont j) alpontjában az „Országos Közegészségügyi Központ” szövegrész helyébe az „Országos Közegészségügyi Intézet” szöveg
lép.
65. § (1) A távhőszolgáltatásról szóló 2005. évi XVIII. törvény végrehajtásáról szóló 157/2005. (VIII. 15.) Korm. rendelet (a továbbiakban: R32.) 1. melléklete helyébe az 5. melléklet lép.
(2) Az R32. 7. melléklete helyébe a 6. melléklet lép.
66. § (1) A kábítószer-prekurzorokkal kapcsolatos egyes hatósági eljárási szabályok, valamint a hatósági feladat- és hatáskörök megállapításáról szóló 159/2005. (VIII. 16.) Korm. rendelet (a továbbiakban: R33.) 1. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A 273/2004/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet 3. cikk (2) bekezdésében, a 111/2005/EK tanácsi rendelet 6. cikk (1) bekezdésében hivatkozott, a jegyzékben szereplő anyagok (a továbbiakban: kábítószer-prekurzorok) birtoklására, forgalomba hozatalára, illetve azok behozatalával, kivitelével vagy kereskedelmi közvetítésével kapcsolatos tevékenységre vonatkozó engedélyt – a 3. §-ban foglalt kivétellel – Budapest Főváros Kormányhivatala mint a kábítószer-prekurzorokkal kapcsolatos legális tevékenységek ellenőrzésére kijelölt nemzeti hatóság adja ki.”
(2) Az R33. 6. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A kábítószer-prekurzorokkal folytatható tevékenységgel kapcsolatos hatósági ellenőrzés végzésére hatáskörrel rendelkezik:
a) Budapest Főváros Kormányhivatala, amely hatósági ellenőrzést általános hatáskörrel végez, kivéve a gyógyszertárakat, amelyek esetében csak a kábítószer-prekurzorok nem gyógyászati célú feldolgozását, forgalmazását ellenőrzi,
b) a Rendőrség, amely a kábítószer-prekurzorok vonatkozásában hatósági ellenőrzést általános hatáskörrel végez,
c) a NAV, amely a kábítószer-prekurzorok kiviteli, behozatali, tranzit szállításainak folyamatos és utólagos ellenőrzését végzi,
d) az OGYÉI, amely a gyógyszertárakban általános hatáskörrel a kábítószer-prekurzorok vonatkozásában is végez ellenőrzést, és amely a kábítószer-prekurzorok kábítószer-, valamint a pszichotróp tevékenységi engedély alapján végzett felhasználását is ellenőrizheti.”
(3) Az R33. 13. § (1) bekezdés c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Ez a rendelet a következő közösségi rendeletek végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapítja meg:)
„c) a kábítószer-prekurzorokról szóló 273/2004/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet és a kábítószer-prekurzoroknak az Unió és harmadik országok közötti kereskedelme nyomon követésére vonatkozó szabályok megállapításáról szóló 111/2005/EK tanácsi rendelet kiegészítéséről, valamint az 1277/2005/EK bizottsági rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2015. április 24-i 2015/1011/EK bizottsági felhatalmazáson alapuló rendelet 9. cikke, valamint a kábítószer-prekurzorokról szóló 273/2004/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletre, valamint a kábítószer-prekurzoroknak az Unió és harmadik országok közötti kereskedelme nyomon követésére vonatkozó szabályok megállapításáról szóló 111/2005/EK tanácsi rendeletre vonatkozó szabályok megállapításáról szóló, 2015. június 25-i 2015/1013/EK európai bizottsági végrehajtási rendelet 10. cikke.”
(4) Az R33.
a) 1. § (2) bekezdésében az „Egészségügyi Nyilvántartási és Képzési Központtal (a továbbiakban: ENKK)” szövegrész helyébe az „Országos Gyógyszerészeti és Élelmezés-egészségügyi Intézettel (a továbbiakban: OGYÉI)” szöveg,
b) 2. § (1) bekezdésében, a „Hivatalnál” szövegrész helyébe a „Budapest Főváros Kormányhivatalánál” szöveg,
c) 2. § (2) bekezdésében, 4. § (1) és (2) bekezdésében, 5. § (2), (4) és (5) bekezdésében, 7. § (2) és (3) bekezdésében, 10. § (2) bekezdésében, a „Hivatal” szövegrész helyébe a „Budapest Főváros Kormányhivatala” szöveg,
d) 5. § (2) bekezdésében az „a 1277/2005/EK bizottsági rendelet 17–19. cikkében” szövegrész helyébe az „a 2015/1011/EK bizottsági felhatalmazáson alapuló rendelet 9. cikkében és a 2015/1013/EK európai bizottsági végrehajtási rendelet 10. cikkében” szöveg,
e) 5. § (3) bekezdésében az „Országos Gyógyszerészeti és Élelmezés-egészségügyi Intézetnek (a továbbiakban: OGYÉI)” szövegrész helyébe az „OGYÉI-nek” szöveg,
f) 7. § (2) bekezdésében a „Hivatalnak” szövegrész helyébe a „Budapest Főváros Kormányhivatalának” szöveg,
g) 8. § (1) bekezdésében és 9. §-ában a „Hivatal” szövegrészek helyébe a „Budapest Főváros Kormányhivatala” szöveg
lép.
67. § A betétdíj alkalmazásának szabályairól szóló 209/2005. (X. 5.) Korm. rendelet
a) 2. § a) pontjában az „Országos Környezetvédelmi és Természetvédelmi Főfelügyelőségnek (a továbbiakban: Főfelügyelőség)” szövegrész helyébe az „országos környezetvédelmi hatóságnak” szöveg,
b) 6. § nyitó szövegrészében, 6/A. § (2) bekezdésében az „a Főfelügyelőségnek” szövegrész helyébe az „az országos környezetvédelmi hatóságnak” szöveg,
c) 6/A. § (1) bekezdésében, 8. § (1) bekezdésében az „a Főfelügyelőség” szövegrész helyébe az „az országos környezetvédelmi hatóság” szöveg,
d) 6/A. § (3) bekezdésében az „A Főfelügyelőség” szövegrész helyébe az „Az országos környezetvédelmi hatóság” szöveg,
e) 6/A. § (4) bekezdésben az „A Főfelügyelőség” szövegrészek helyébe az „Az országos környezetvédelmi hatóság” szöveg,
f) 6/A. § (4) bekezdésében a „Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóságot,” szövegrész helyébe a „fogyasztóvédelemért felelős minisztert és” szöveg
lép.
68. § A haditechnikai termékek gyártása és a haditechnikai szolgáltatások nyújtása engedélyezésének részletes szabályairól szóló 301/2005. (XII. 23.) Korm. rendelet
a) 3/A. §-ában az „A Magyar Kereskedelmi Engedélyezési Hivatal” szövegrész helyébe az „A hadiipari gyártás- és szolgáltatásfelügyeleti feladatkörében eljáró Budapest Főváros Kormányhivatala” szöveg,
b) 12/A. § (2) bekezdésében az „10032000–00282448–00000000” szövegrész helyébe az „10023002–00309653-00000000” szöveg
lép.
69. § A környezeti hatásvizsgálati és az egységes környezethasználati engedélyezési eljárásról szóló 314/2005. (XII. 25.) Korm. rendelet 12. számú mellékletében foglalt táblázat „Közigazgatási szerv” oszlop
a) 3. sorában az „Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat Országos Tisztifőorvosi Hivatal” szövegrész helyébe a „népegészségügyi feladatkörében eljáró Budapest Főváros Kormányhivatala” szöveg,
b) 5. sorában az „erdészeti hatáskörében eljáró megyei kormányhivatal” szövegrész helyébe a „megyei kormányhivatal erdészeti feladatkörében eljáró megyeszékhely szerinti járási hivatala” szöveg
lép.
70. § Hatályát veszti az irányított betegellátási rendszerről szóló 331/2005. (XII. 29.) Korm. rendelet.
71. § (1) A közfeladatot ellátó szervek iratkezelésének általános követelményeiről szóló 335/2005. (XII. 29.) Korm. rendelet (a továbbiakban: R34.) 1. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) E rendelet rendelkezéseit az elektronikus ügyintézés esetén az elektronikus ügyintézés részletszabályairól szóló kormányrendeletben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.”
(2) Az R34. 68/A. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„68/A. § (1) A Kormány az érkeztető rendszer működtetésével kapcsolatos feladatok ellátására a NISZ Nemzeti Infokommunikációs Szolgáltató Zártkörűen Működő Részvénytársaságot (a továbbiakban: NISZ Zrt.) jelöli ki.
(2) A NISZ Zrt. az érkeztető rendszerhez érkezett küldemények tekintetében adatfeldolgozói feladatokat lát el.
(3) Az érkeztető rendszer tekintetében
a) a 3. § (3) bekezdésében meghatározott vezetőn a NISZ Zrt. vezérigazgatóját kell érteni,
b) a 34. § (1) bekezdésében meghatározott feladatok elvégzésének módját az érkeztető rendszer önálló iratkezelési rendje határozza meg.”
(3) Az R34. 2. melléklet II. pont c) alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Speciális kivételek)
„c) az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság (a továbbiakban: ONYF) és a nyugdíjbiztosítási igazgatási szervként, illetve a családtámogatásokkal, a fogyatékossági támogatással, a vakok személyi járadékával, a bányászati keresetkiegészítéssel vagy a nagycsaládos gázdíjkedvezménnyel kapcsolatos feladatkörükben eljáró fővárosi és megyei kormányhivatalok és járási (fővárosi kerületi) hivatalok eljárásaiban keletkezett küldemények, amelyeknek – kormányrendeletben meghatározott esetben – a központilag történő érkeztetését, digitalizálását, iktatását, illetve kézbesítését az ONYF végzi;”
(4) Az R34. 2. melléklet II. pont j) alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Speciális kivételek:)
„j) az 1. mellékletben meghatározott szervek iratkezelési szabályzatában – egységes iratkezelési szabályzat alkalmazása esetén kizárólag az abban – meghatározott egyes iratok;”
(5) Az R34. 2. melléklet II. pont k) alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Speciális kivételek:)
„k) az 1. mellékletben felsorolt szervek iratkezelési szabályzatában – egységes iratkezelési szabályzat alkalmazása esetén kizárólag az abban – meghatározott azon küldemények, amelyek kezelésére a szerv iratkezelési szabályzata speciális rendelkezéseket tartalmaz és digitalizálásukról a szerv gondoskodik;”
(6) Az R34.
a) 38/B. § (1) bekezdésében az „iratkezelési szabályzatában” szövegrészek helyébe a „szervezeti és működési szabályzatában” szöveg,
b) 38/E. § (3) bekezdésében az „iratkezelési szabályzatában” szövegrész helyébe az „önálló iratkezelési rendjében” szöveg,
c) 1. melléklet 43. pontjában a „Nemzeti Környezetügyi Intézet” szövegrész helyébe a „Herman Ottó Intézet” szöveg,
d) 2. melléklet II. pont n) alpontjában a „fővárosi és megyei kormányhivatal” szövegrész helyébe a „fővárosi és megyei kormányhivatal és járási (kerületi) hivatala” szöveg
lép.
(7) Az R34. 1. melléklete helyébe a 7. melléklet lép.
(8) Hatályát veszti az R34. 1. melléklet
a) 31. pontja,
b) 34. pontja.
(9) Hatályát veszti az R34. 2. melléklet II. pont n) alpontjában a „családtámogatási és” szövegrész.
72. § Az egyes festékek, lakkok és járművek javító fényezésére szolgáló termékek szerves oldószer tartalmának szabályozásáról szóló 25/2006. (II. 3.) Korm. rendelet
a) 3. § (1) bekezdésében a „Magyar Kereskedelmi Engedélyezési Hivatal (a továbbiakban: Hivatal)” szövegrész helyébe a „kereskedelmi feladatkörében eljáró Budapest Főváros Kormányhivatala (a továbbiakban: Kormányhivatal)” szöveg,
b) 3. § (2) bekezdésében és 6. § (1) bekezdésében a „Hivatal” szövegrészek helyébe a „Kormányhivatal” szöveg,
c) 3. § (3) bekezdés nyitó szövegrészében, (6) bekezdés nyitó szövegrészében, (7) és (8) bekezdésében, valamint 7. § (4) bekezdésében a „Hivatal” szövegrész helyébe a „Kormányhivatal” szöveg,
d) 3. § (4) bekezdésében a „Hivatalhoz” szövegrész helyébe a „Kormányhivatalhoz” szöveg,
e) 3/A. § (1) bekezdésében és 8. § (1) bekezdésében a „Hivatalnak” szövegrész helyébe a „Kormányhivatalnak” szöveg,
f) 5. § (2) bekezdésében a „Nemzeti Közlekedési Hatóság (a továbbiakban: NKH) Közúti Gépjármű-közlekedési Hivatala” szövegrész helyébe a „közlekedési feladatkörében eljáró Budapest Főváros Kormányhivatala” szöveg,
g) 6. § (2) bekezdésében a „Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóságot” szövegrész helyébe a „fogyasztóvédelemért felelős minisztert” szöveg,
h) 6. § (3) bekezdésében és 7. § (1) bekezdésében a „Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság” szövegrész helyébe a „fogyasztóvédelemért felelős miniszter” szöveg,
i) 7. § (4) bekezdésében az „NKH” szövegrész helyébe a „közlekedésért felelős miniszter” szöveg,
j) 7/A. §-ában a „Hivatalt” szövegrész helyébe a „Kormányhivatalt” szöveg,
k) 5. számú mellékletében az „Az MKEH” szövegrész helyébe az „A Kormányhivatal” szöveg,
l) 8. számú mellékletében az „MKEH-nál történt nyilvántartásba vételének határozatszáma:” szövegrész helyébe az „A Kormányhivatalnál történt nyilvántartásba vételének határozatszáma:” szöveg
lép.
73. § (1) Az egyes pénzbeli szociális ellátások elszámolásának szabályairól szóló 62/2006. (III. 27.) Korm. rendelet (a továbbiakban: R35.) 1. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A fővárosi és megyei kormányhivatal járási (fővárosi kerületi) hivatala (a továbbiakban: járási hivatal) az időskorúak járadéka, a foglalkoztatást helyettesítő támogatás, az egészségkárosodási és gyermekfelügyeleti támogatás, valamint az ápolási díj és az ahhoz kapcsolódó, az Szt. 43/A. § (4) bekezdése szerinti szakértői díj folyósítása érdekében a jogosultak folyósításhoz szükséges adatairól és a kifizetés havi összegéről – jogcím szerinti bontásban – minden hónap 10-éig értesíti a folyósító szervet. Az értesítés az időskorúak járadékáról a 11. számú melléklet, az ápolási díjról és az Szt. 43/A. § (4) bekezdése szerinti szakértői díjról a 12. számú melléklet, a foglalkoztatást helyettesítő támogatásról a 13. számú melléklet, az egészségkárosodási és gyermekfelügyeleti támogatásról a 14. számú melléklet szerinti adatlap felhasználásával történik.”
(2) Az R35. 8/A. § (2) és (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:
„(2) A Kincstár a Nemzeti Rehabilitációs és Szociális Hivatal módszertani feladatokat ellátó önálló szervezeti egysége (a továbbiakban: módszertani feladatokat ellátó szerv) részére az Szt. 43/A. § (4) bekezdése szerinti szakértői díj kifizetése céljából vezetett elkülönített számlát 2016. december 31-én megszünteti.
(3) Ha a módszertani feladatokat ellátó szerv által kijelölt szakértő az Szt. 43/A. § (4) bekezdése szerinti szakértői véleményt 2016. december 31-éig nem nyújtja be a módszertani feladatokat ellátó szervhez, a szakvélemény elkészítéséért járó díjazást a kormányhivatal fizeti ki.”
(3) Az R35. 12. számú melléklete helyébe a 8. melléklet lép.
(4) Hatályát veszti az R35.
a) 2. § (2)–(4) bekezdése,
b) 8/A. § (2)–(4) bekezdése.
74. § (1) A pénzbeli és természetbeni szociális ellátások igénylésének és megállapításának, valamint folyósításának részletes szabályairól szóló 63/2006. (III. 27.) Korm. rendelet (a továbbiakban: R36.) 6/A. §-a a következő (5) és (6) bekezdéssel egészül ki:
„(5) A fővárosi és megyei kormányhivatal e rendelet szerinti hatósági ügyeiben a fellebbezés elbírálására jogosult hatóság és a felügyeleti szerv a szociál- és nyugdíjpolitikáért felelős miniszter.
(6) A fővárosi és megyei kormányhivatal e rendelet szerinti szociális feladatköreinek gyakorlásával összefüggésben az Áht. 9. § f)–i) pontjában meghatározott, valamint a törvényességi és szakszerűségi ellenőrzési hatásköröket szakmai irányító miniszterként a szociál- és nyugdíjpolitikáért felelős miniszter gyakorolja.”
(2) Az R36. 25. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) Az ápolási díjat megállapító szerv
a) az (1) bekezdés a) pont aa) alpontja szerinti igazolás felülvizsgálatát az ápolási díjat megállapító szerv által népegészségügyi feladatkörben kijelölt, az ápolást indokoló diagnózis szerinti szakorvostól vagy szervtől,
b) az ápolási díjat megállapító szerv székhelye szerint illetékes, fővárosi és megyei kormányhivatal népegészségügyi feladatkörben eljáró járási (fővárosi kerületi) hivatala által kijelölt, az ápolást indokoló diagnózis szerinti szakorvostól vagy szervtől,
c) az (1) bekezdés a) pont ab) alpontja szerinti szakvélemény felülvizsgálatát a szociális feladatkörében eljáró fővárosi és megyei kormányhivatal által kijelölt, a (4b) bekezdésben foglalt feltételeknek megfelelő szakértőtől
kérheti.”
(3) Az R36. 25. §-a a következő (4a) és (4b) bekezdéssel egészül ki:
„(4a) Másodfokú hatósági eljárásban
a) az (1) bekezdés a) pont aa) alpontja szerinti igazolás felülvizsgálatát a fővárosi és megyei kormányhivatal által népegészségügyi feladatkörben kijelölt, az ápolást indokoló diagnózis szerinti szakorvos vagy szerv,
b) az (1) bekezdés a) pont ab) alpontja szerinti szakvélemény felülvizsgálatát a (4b) bekezdésben foglalt feltételeknek megfelelő szakértő
végzi.
(4b) Az (1) bekezdés a) pont ab) alpontja szerinti szakvélemény felülvizsgálatának elvégzésére felsőfokú egészségügyi végzettségű, az egészségügyi ágazatban vagy személyes gondoskodást nyújtó szociális intézményi ellátáshoz kapcsolódóan legalább öt év szakmai tapasztalattal rendelkező személy jelölhető ki.”
(4) Az R36. 26. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Ha az ápolási díj megállapítását a fokozott ápolást igénylő súlyosan fogyatékos személy gondozására tekintettel kérik, a fokozott ápolást igénylő súlyosan fogyatékos állapot vizsgálatáról szóló szakvélemény elkészítésére szakértőt kell kirendelni. Szakértőként legalább középfokú iskolai végzettséggel és egészségügyi szakképesítéssel rendelkező, az egészségügyi ágazatban vagy személyes gondoskodást nyújtó szociális intézményi ellátáshoz kapcsolódóan legalább öt év szakmai tapasztalattal rendelkező személy rendelhető ki.”
(5) Az R36. 26. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) A szakértő szakvéleményét az ápolás helyszínén végzett szakértői vizsgálat megállapításaira, valamint az ápolt személy önkiszolgáló képességére vonatkozó hivatalos iratra (kórházi zárójelentés stb.) alapozva készíti el, és a 7. számú melléklet szerinti formanyomtatványon küldi meg a járási hivatalnak.”
(6) Az R36. 40. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A közgyógyellátási igazolvánnyal kapcsolatos ügyintézésre kijelölt járási hivatal havonta, a tárgyhónapot követő hónap 10. napjáig tájékoztatja a közgyógyellátásra való jogosultságot megállapító járási hivatalt a kiadott igazolványok sorszámáról.”
(7) Az R36. 47. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„47. § (1) Az Szt. 52. § (2) bekezdése szerinti egyeztetés érdekében a Központ a nyilvántartása szerinti, megelőző év december 31-i állapotnak megfelelő adatokat – ide nem értve a jogosult betegségének BNO kódját – a közgyógyellátási igazolvánnyal kapcsolatos ügyintézésre kijelölt járási hivatalon keresztül a tárgyév január 31-éig megküldi a közgyógyellátásra való jogosultságot megállapító járási hivatal részére. A Központ által megküldött adatok között külön meg kell jelölni a tárgyévet megelőző évben kiadott és megszűnt hatályú közgyógyellátási igazolványokat.
(2) A közgyógyellátásra való jogosultságot megállapító járási hivatal a Központ által megküldött adatokat a tárgyév március 31-éig egyezteti a saját nyilvántartása szerinti adatokkal. Ha az adatok között eltérés van, szükség esetén a közgyógyellátási igazolvánnyal kapcsolatos ügyintézésre kijelölt járási hivatalon keresztül további egyeztetést folytat a Központtal és gondoskodik az adatok helyesbítéséről.”
(8) Az R36.
1. 6/A. § (3) bekezdés b) pontjában az „a családtámogatásokkal kapcsolatos feladatkörében eljáró Budapest Főváros Kormányhivatala” szövegrész helyébe a „Budapest Főváros – családtámogatási feladatkörében eljáró – VIII. Kerületi Hivatala” szöveg,
2. 6/A. § (3) bekezdés f) pontjában az „az egészségbiztosítási pénztári feladatkörében eljáró fővárosi és megyei kormányhivatal” szövegrész helyébe az „a megyei kormányhivatal egészségbiztosítási feladatkörében eljáró megyeszékhely szerinti járási hivatala, a fővárosban, valamint Pest megye tekintetében Budapest Főváros Kormányhivatala XIII. Kerületi Hivatala (a továbbiakban együtt: a közgyógyellátási igazolvánnyal kapcsolatos ügyintézésre kijelölt járási hivatal)” szöveg,
3. 6/A. § (3) bekezdés g) pontjában az „Országos Egészségbiztosítási Pénztár (a továbbiakban: OEP)” szövegrész helyébe az „Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság Központja (a továbbiakban: Központ)” szöveg,
4. 12. § (1) bekezdésében a „Budapest Főváros Kormányhivatalát” szövegrész helyébe a „Budapest Főváros Kormányhivatala VIII. Kerületi Hivatalát” szöveg, valamint a „Budapest Főváros Kormányhivatala” szövegrész helyébe a „Budapest Főváros Kormányhivatala VIII. Kerületi Hivatala” szöveg,
5. 15. § (2) bekezdésében az „a Nemzeti Rehabilitációs és Szociális Hivatalról szóló 74/2015. (III. 30.) Korm. rendelet 4. alcímében foglaltak” szövegrész helyébe az „a megváltozott munkaképességű személyek ellátásaival kapcsolatos eljárási szabályokról szóló 327/2011. (XII. 29.) Korm. rendelet 5. alcímében foglaltak” szöveg,
6. 15. § (3) bekezdés a) pontjában a „családtámogatásokkal kapcsolatos feladatkörében eljáró fővárosi és megyei kormányhivatal” szövegrész helyébe a „fővárosi és megyei kormányhivatal családtámogatásokkal kapcsolatos feladatkörében eljáró járási (fővárosi kerületi) hivatala” szöveg,
7. 29. §-ában a „módszertani feladatokat ellátó szerv által kijelölt” szövegrész helyébe a „26. § szerinti” szöveg,
8. 38. § (1) bekezdésében az „a közgyógyellátási igazolványt kiállító fővárosi és megyei kormányhivatallal” szövegrész helyébe az „a közgyógyellátási igazolvánnyal kapcsolatos ügyintézésre kijelölt járási hivatallal” szöveg,
9. 40. § (1) bekezdésében az „Az egészségbiztosítási feladatkörében eljáró fővárosi és megyei kormányhivatal” szövegrészek helyébe az „A közgyógyellátási igazolvánnyal kapcsolatos ügyintézésre kijelölt járási hivatal” szöveg,
10. 40. § (3) bekezdésében az „Az egészségbiztosítási feladatkörében eljáró fővárosi és megyei kormányhivatal” szövegrész helyébe az „A közgyógyellátási igazolvánnyal kapcsolatos ügyintézésre kijelölt járási hivatal” szöveg, valamint az „az OEP-et” szövegrész helyébe az „a Központot” szöveg,
11. 42. § (5) és (7) bekezdésében az „az OEP” szövegrész helyébe az „a Központ” szöveg,
12. 42. § (6) bekezdésében, 43. § (2) és (3) bekezdésében az „az OEP” szövegrészek helyébe az „a Központ” szöveg,
13. 42. § (8) bekezdésében, 43. § (1) bekezdésében, 44. § (6) bekezdésében az „Az OEP” szövegrész helyébe az „A Központ” szöveg,
14. 44. § (3) bekezdésében és 46. § (3) bekezdésében az „az egészségbiztosítási feladatkörében eljáró fővárosi és megyei kormányhivatallal” szövegrész helyébe az „a közgyógyellátási igazolvánnyal kapcsolatos ügyintézésre kijelölt járási hivatallal” szöveg,
15. 44. § (4) bekezdésében az „Az egészségbiztosítási feladatkörében eljáró fővárosi és megyei kormányhivatal” szövegrész helyébe az „A közgyógyellátási igazolvánnyal kapcsolatos ügyintézésre kijelölt járási hivatal” szöveg,
16. 44. § (5) bekezdésében az „az egészségbiztosítási feladatkörében eljáró fővárosi és megyei kormányhivatal” szövegrész helyébe az „a közgyógyellátási igazolvánnyal kapcsolatos ügyintézésre kijelölt járási hivatal” szöveg, valamint az „az OEP” szövegrész helyébe az „a Központ” szöveg,
17. 45. § (2) bekezdésében és 49. §-ában az „az egészségbiztosítási feladatkörében eljáró fővárosi és megyei kormányhivatal” szövegrész helyébe az „a közgyógyellátási igazolvánnyal kapcsolatos ügyintézésre kijelölt járási hivatal” szöveg,
18. 3. számú melléklet 5.3.2.1. alpontjában a „Nemzeti Rehabilitációs és Szociális Hivatalnak vagy a rehabilitációs szakigazgatási szervnek” szövegrész helyébe a „rehabilitációs hatóságnak” szöveg,
19. 9. számú melléklet 4.2.2. alpontjában az „az egészségbiztosítási feladatkörében eljáró fővárosi és megyei kormányhivatalnál” szövegrész helyébe az „a fővárosi és megyei kormányhivatal egészségbiztosítási feladatkörében eljáró megyeszékhely szerinti járási hivatalnál (a fővárosban, illetve Pest megye tekintetében Budapest Főváros Kormányhivatala XIII. Kerületi Hivatalánál)” szöveg,
20. 10. számú melléklet III. címében az „ÁNTSZ” szövegrész helyébe a „Működési” szöveg
lép.
(9) Hatályát veszti az R36.
a) 25. § (1) bekezdés b) pontjában a „, továbbá” szövegrész,
b) 26. § (3) és (6) bekezdésében a „módszertani feladatokat ellátó szerv által kijelölt” szövegrész,
c) 26. § (5) bekezdése,
d) 28. §-a.
75. § A veszélyes katonai objektumokkal kapcsolatos hatósági eljárás rendjéről szóló 95/2006. (IV. 18.) Korm. rendelet 1. mellékletében foglalt 2. táblázathoz tartozó „Megjegyzések” rész 1. pont b) alpontjában az „Országos Közegészségügyi Központ” szövegrész helyébe az „Országos Közegészségügyi Intézet” szöveg lép.
76. § (1) A szociális foglalkoztatás engedélyezéséről és a szociális foglalkoztatási támogatásról szóló 112/2006. (V. 12.) Korm. rendelet (a továbbiakban: R37.) a következő 18. §-sal egészül ki:
„18. § Az e rendelet szerinti ügyekben a 2017. január 1-jén folyamatban lévő fellebbezési eljárást a miniszter folytatja le azzal, hogy a 2016. december 31-én hatályos 2/A. §-ban foglaltakat az eljárás során alkalmazni kell.”
(2) Az R37.
a) 3. § (2) bekezdésében a „kér a Nemzeti Rehabilitációs és Szociális Hivatal (a továbbiakban: Hivatal) módszertani feladatokat ellátó szervezeti egységétől” szövegrész helyébe a „kérhet a Szociális és Gyermekvédelmi Főigazgatóságtól (a továbbiakban: Főigazgatóság) – a Főigazgatóság által fenntartott szociális foglalkoztatók kivételével –” szöveg,
b) 3. § (3) bekezdésében a „Hivatal módszertani feladatokat ellátó szervezeti egysége” szövegrész helyébe a „Főigazgatóság” szöveg,
c) 7. § b) pontjában a „Hivatallal” szövegrész helyébe a „Főigazgatósággal” szöveg,
d) 7/A. § (1) bekezdésében az „az első fokon eljárt szervnek” szövegrész helyébe az „a szociális hatóságnak” szöveg,
e) 7/A. § (2) bekezdésében az „az első fokon eljárt szerv” szövegrész helyébe az „a szociális hatóság” szöveg,
f) 7/A. § (2) bekezdésében az „Az első fokon eljárt szerv” szövegrész helyébe az „A szociális hatóság” szöveg,
g) 15. § (1) bekezdés nyitó szövegrészében, 15. § (4) bekezdésében, 16/C. § (6) bekezdésében a „Hivatalnak” szövegrész helyébe a „Főigazgatóságnak” szöveg,
h) 15. § (2) bekezdésében, 16/A. § (4) bekezdésében, 16/A. § (5) bekezdés nyitó szövegrészében, b) és c) pontjában, 16/B. § (3) és (4) bekezdésében, (8) bekezdés e) és f) pontjában, 16/C. § (2) és (5) bekezdésében, 16/D. § (3), (5), (7) és (9) bekezdésében a „Hivatal” szövegrész helyébe a „Főigazgatóság” szöveg,
i) 15. § (3) bekezdésében a „14. §” szövegrész helyébe a „2016. december 31-én hatályos 14. §” szöveg, a „Hivatal” szövegrész helyébe a „Főigazgatóság” szöveg,
j) 16/A. § (6) bekezdésében a „Hivatalt” szövegrész helyébe a „Főigazgatóságot” szöveg,
k) 16/A. § (7) bekezdésében a „Hivatal hozzájárul a 14. §” szövegrész helyébe a „Főigazgatóság hozzájárul a 2016. december 31-én hatályos 14. §” szöveg,
l) 16/B. § (1) bekezdésében, 16/B. § (10) bekezdésében, 16/C. § (4) és (7) bekezdésében, 16/D. § (6) bekezdésében a „Hivatal” szövegrészek helyébe a „Főigazgatóság” szöveg,
m) 16/C. § (1) bekezdésében a „Hivatalhoz” szövegrészek helyébe a „Főigazgatósághoz” szöveg, a „Hivatal” szövegrész helyébe a „Főigazgatóság” szöveg
lép.
(3) Hatályát veszti az R37.
a) 2. § (1) bekezdésében az „első fokon” szövegrész,
b) 2/A. § (1) bekezdés a) pontjában az „első fokú eljárásban” és a „, másodfokú eljárásban a másodfokon eljáró tűzvédelmi szakhatóságot, valamint” szövegrész,
c) 6. § (8) bekezdése,
d) 7/A. § (2) bekezdésében a „, valamint – ha az eljáró szerv szociális hatóság – a Hivatalnak” szövegrész,
e) 8. § (1) bekezdése,
f) 9–14. §-a, valamint a 9. §-át, 13. §-át, 13/A. §-át és 14. §-át megelőző alcím címsor,
g) 16. §-a,
h) 16/B. § (6) bekezdés a) pontja,
i) 17. § (3)–(6) bekezdése.
77. § Hatályát veszti az egészségügyi szolgáltatások Egészségbiztosítási Alapból történő finanszírozásának részletes szabályairól szóló 43/1999. (III. 3.) Korm. rendelet módosításáról szóló 132/2006. (VI. 15.) Korm. rendelet.
78. § (1) A polgármester öregségi nyugdíja, valamint közszolgálati járadéka megállapításáról és folyósításáról szóló 209/2006. (X. 17.) Korm. rendelet (a továbbiakban: R38.)
a) 1. § (7) bekezdésében a „Nyugdíjfolyósító Igazgatóság (a továbbiakban: folyósító szerv)” szövegrész helyébe a „nyugdíjfolyósító szerv” szöveg,
b) 2. § (3) bekezdésében a „Tny.” szövegrész helyébe a „társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény (a továbbiakban: Tny.)” szöveg,
c) 3. § (1) bekezdésében, 3. § (3) bekezdésében, 4. § (1) bekezdésében, 4. § (3) bekezdésében a „folyósító” szövegrész helyébe a „nyugdíjfolyósító” szöveg,
d) 5. § (1) bekezdésében az „az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság” szövegrész helyébe az „a központi nyugdíjbiztosítási szerv” szöveg, a „folyósító” szövegrész helyébe a „nyugdíjfolyósító” szöveg
lép.
(2) Hatályát veszti az R38. 1. § (1)–(6) bekezdése.
79. § (1) A Magyar Bányászati és Földtani Hivatalról szóló 267/2006. (XII. 20.) Korm. rendelet (a továbbiakban: R39.) 4/A. § (6) és (10) bekezdésében az „az Országos Környezetvédelmi és Természetvédelmi Főfelügyelőséget” szövegrész helyébe az „a környezetvédelmi és természetvédelmi hatáskörében eljáró Pest Megyei Kormányhivatalt” szöveg lép.
(2) Az R39.
a) 2. melléklete helyébe a 9. melléklet,
b) 3. melléklete helyébe a 10. melléklet,
c) 4. melléklete helyébe a 11. melléklet
lép.
80. § Hatályát veszti a Közigazgatási és Elektronikus Közszolgáltatások Központi Hivatala létrehozásáról, feladatairól és hatásköréről szóló 276/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet.
81. § (1) A várólista alapján nyújtható ellátások részletes szabályairól szóló 287/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet (a továbbiakban: R40.) 12. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„12. § (1) Az 1. számú mellékletben meghatározott PET/CT ellátás tekintetében kialakított központi várólista nyilvántartási rendszert (a továbbiakban: PET/CT várólista) a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő (a továbbiakban: NEAK) működteti.
(2) A NEAK a PET/CT várólista működtetése érdekében szakmai szekciókból álló Központi Várólista Bizottságot hoz létre.
(3) A Központi Várólista Bizottság feladata – a PET/CT várólistával kapcsolatos végrehajtási szabályokról szóló miniszteri rendeletben meghatározott szakorvosi csoport (a továbbiakban: szakmai team), vagy ennek hiányában a kezelőorvos javaslata alapján – az ellátási igények legkésőbb két munkanapon belüli ellenőrzése, elbírálása, az ellátást végző szolgáltató és az ellátás időpontjának kijelölése, valamint a beteg PET/CT várólistára történő felvétele.
(4) A NEAK a Központi Várólista Bizottság közreműködésével irányítja a PET/CT várólistán lévő betegek ellátásának elosztását a PET/CT várólistával kapcsolatos végrehajtási szabályokról szóló miniszteri rendeletben szabályozott prioritási elvek figyelembevételével. A NEAK az egyedi publikus azonosítót, továbbá a beavatkozás várható időpontját és helyét – a központi PET/CT várólista rendszerben – a honlapján közzéteszi.
(5) A PET/CT várólistára történő felvételt követően a (4) bekezdésben foglalt adatokról a vizsgálati javaslatot kezdeményező szakmai team vagy kezelőorvos útján a beteg személyesen tájékoztatást kap.
(6) A Központi Várólista Bizottság tagjait az Egészségügyi Szakmai Kollégium Nukleáris Medicina Tagozata és a PET/CT várólistával kapcsolatos végrehajtási szabályokról szóló miniszteri rendeletben meghatározott indikációk szerint illetékes szakmai tagozatainak javaslata alapján a NEAK jelöli ki.
(7) A Központi Várólista Bizottság tagjainak listáját és a Központi Várólista Bizottság működésének rendjét a NEAK honlapján tájékoztatóban teszi közzé.”
(2) Az R40. 17/B. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„17/B. § (1) Azon esetekben, melyek tekintetében a PET/CT várólistára felvételt 2017. január 1-jét megelőzően kezdeményezték, az OVSZK jár el várólistát vezető szervként, azzal, hogy
a) ezen esetek tárgyában legkésőbb 2017. január 15-éig meg kell hozni a döntést a várólistára felvételről és erre irányuló döntés esetén gondoskodni kell a várólistára felvételről,
b) ezen esetekben a 12. §-nak és a 4. számú mellékletnek a 2016. december 31-én hatályos szabályait kell alkalmazni.
(2) Az OVSZK 2017. január 31-éig a PET/CT várólista és nyilvántartás valamennyi adatát átadja NEAK részére.”
(3) Az R40.
a) 12/B. § (1) bekezdésében, (2) bekezdés c) pontjában, 13/B. § (1), (6) és (10) bekezdésében, 13/D. § (2) bekezdésében az „az Országos Egészségbiztosítási Pénztár” szövegrész helyébe az „a NEAK” szöveg,
b) 13/D. § (2) bekezdésében az „az Országos Egészségbiztosítási Pénztárat” szövegrész helyébe az „a NEAK-ot” szöveg,
c) 13/E. § (5) bekezdésében az „az Országos Egészségbiztosítási Pénztárnál” szövegrész helyébe az „a NEAK-nál” szöveg,
d) 6. számú melléklet címében az „az Országos Egészségbiztosítási Pénztár” szövegrész helyébe az „a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő” szöveg
lép.
82. § Hatályát veszti a védett foglalkoztatók részére fenntartott közbeszerzések részletes szabályairól szóló 302/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet.
83. § Az Országos Mentőszolgálatról szóló 322/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet 5. § (2) bekezdésében az „Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat külön jogszabály szerint illetékes intézete által kiadott engedélye” szövegrész helyébe az „országos tisztifőorvos által kiadott engedély” szöveg lép.
84. § A gyermekvédelmi és gyámügyi feladat- és hatáskörök ellátásáról, valamint a gyámhatóság szervezetéről és illetékességéről szóló 331/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet a következő 19/B. §-sal egészül ki:
„19/B. § A Kormány a gyermekvédelmi és gyámügyi feladatkörében eljáró Budapest Főváros Kormányhivatalát jelöli ki
a) a Gyvt. 102. § (3) és (5) bekezdése szerinti, a hivatásos gondnoki képzésben, továbbképzésben részt vett személyek adatait tartalmazó nyilvántartást vezető és az azzal kapcsolatos feladatokat ellátó szervként,
b) a támogatott döntéshozatalról szóló 2013. évi CLV. törvény 9. § (2), (4) és (6) bekezdése szerinti, a hivatásos támogatói képzésben, továbbképzésben részt vett személyek adatait tartalmazó nyilvántartást vezető és az azzal kapcsolatos feladatokat ellátó szervként,
c) a Gyvt. 103/A. és 103/B. §-a, valamint a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény 92/J. §-a szerinti, az Országos Gyermekvédelmi Szakértői Névjegyzékkel és az Országos Szociálpolitikai Szakértői Névjegyzékkel összefüggő feladatokat ellátó szervként,
d) a szolgáltatási tevékenység megkezdésének és folytatásának általános szabályairól szóló 2009. évi LXXVI. törvény szerinti szolgáltatás felügyeletét ellátó hatóságként az Országos Gyermekvédelmi Szakértői Névjegyzékkel és az Országos Szociálpolitikai Szakértői Névjegyzékkel összefüggő feladatok ellátására.”
85. § (1) A védett állatfajok védelmére, tartására, hasznosítására és bemutatására vonatkozó részletes szabályokról szóló 348/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet (a továbbiakban: R41.) 17. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A védelemben részesülő állatfajok egyedének tartását, hasznosítását, bemutatását
a) solymászmadarak esetében országos illetékességgel a Pest Megyei Kormányhivatal természetvédelmi feladatkörében eljáró Érdi Járási Hivatala (a továbbiakban: Érdi Járási Hivatal),
b) egyéb fokozottan védett állatfaj esetében országos illetékességgel a természetvédelmi feladatkörében eljáró Pest Megyei Kormányhivatal,
c) az a) és b) pont alá nem tartozó, védelemben részesülő állatfaj esetében a területi természetvédelmi hatóság
engedélyezi.”
(2) Az R41. 19. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) A szervező vagy rendező legkésőbb a nemzetközi solymásztalálkozó időpontját megelőző 60. napon írásban tájékoztatja az Érdi Járási Hivatalt.”
(3) Az R41. 21. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Engedéllyel tartott
a) solymászmadárról az Érdi Járási Hivatal,
b) egyéb fokozottan védett állatfaj egyedéről a természetvédelmi feladatkörében eljáró Pest Megyei Kormányhivatal,
c) az a) és b) pont alá nem tartozó, védelemben részesülő állatfaj egyedéről a területi természetvédelmi hatóság
nyilvántartást vezet.”
(4) Hatályát veszti az R41. 17. § (3) bekezdése.
86. § (1) Az oktatásügyi közvetítői szolgálat, a könyvtári intézet, a közművelődési szakmai tanácsadó és szolgáltató szerv és a műbíráló szerv kijelöléséről szóló 1/2007. (I. 9.) Korm. rendelet (a továbbiakban: R42.) 1. § (1) bekezdésében az „Oktatáskutató és Fejlesztő Intézetet” szövegrész helyébe a „Eszterházy Károly Egyetemet” szöveg lép.
(2) Hatályát veszti az R42. 2. §-a.
87. § Hatályát veszti a tulajdonviszonyok rendezése érdekében, az állam által az állampolgárok tulajdonában igazságtalanul okozott károk részleges kárpótlásáról szóló 1991. évi XXV. törvény végrehajtásáról szóló 104/1991. (VIII. 3.) Korm. rendelet és az egyes értékpapírok előállításának, kezelésének és fizikai megsemmisítésének biztonsági szabályairól szóló 98/1995. (VIII. 24.) Korm. rendelet módosításáról szóló 27/2007. (II. 28.) Korm. rendelet.
88. § (1) A területfejlesztéssel és a területrendezéssel kapcsolatos információs rendszerről és a kötelező adatközlés szabályairól szóló 31/2007. (II. 28.) Korm. rendelet (a továbbiakban: R43.) 2. számú melléklete helyébe a 12. melléklet lép.
(2) Az R43. 2. számú melléklet
a) 1. pontjában foglalt táblázat A:3–A:5 mezőjében az „ÁNTSZ” szövegrész helyébe az „EMMI” szöveg,
b) 1. pontjában foglalt táblázat A:6 mezőjében az „ÁNTSZ” szövegrész helyébe a „fővárosi és megyei kormányhivatal” szöveg,
c) 1. pontjában foglalt táblázat 7. és 8. sorában az „ÁNTSZ, OKK” szövegrész helyébe a „Budapest Főváros Kormányhivatala” szöveg,
d) 1. pontjában foglalt táblázat 94. sorában az „OKK” szövegrész helyébe az „OKI” szöveg,
e) 2. pontjában foglalt táblázat 31. sorában az „Országos Közegészségügyi Központ” szövegrész helyébe az „Országos Közegészségügyi Intézet” szöveg, az „OKK” szövegrész helyébe az „OKI” szöveg
lép.
89. § A közúti szállítást végző egyes járművek személyzete vezetési és pihenőidejének ellenőrzéséről szóló 66/2007. (IV. 4.) Korm. rendelet
a) 3. § (2) bekezdésében a „Nemzeti Közlekedési Hatóság (a továbbiakban: NKH) Központja” szövegrész helyébe a „közlekedésért felelős miniszter” szöveg,
b) 3. § (3) bekezdésében, 11. §-ában, 14. § (1) bekezdés nyitó szövegrészében, 15. § (9), (10) bekezdéseiben, 17. § (2) bekezdésében, 19. § (1) bekezdésében az „Az NKH Központja” szövegrész helyébe az „A közlekedésért felelős miniszter által vezetett minisztérium” szöveg,
c) 10. § (2) bekezdésében, 10. § (3) bekezdés b) pontjában, 15. § (8), (10) bekezdéseiben, 17. § (1) bekezdésében, 17. § (3) bekezdésében, 18. § (2) bekezdésében az „az NKH Központja” szövegrész helyébe az „a közlekedésért felelős miniszter által vezetett minisztérium” szöveg
lép.
90. § A fás szárú energetikai ültetvényekről szóló 71/2007. (IV. 14.) Korm. rendelet 1. §-ában az „az erdészeti feladatkörében eljáró megyei kormányhivatal” szövegrész helyébe az „a megyei kormányhivatal erdészeti feladatkörében eljáró megyeszékhely szerinti járási hivatala” szöveg lép.
91. § (1) A környezetvédelmi és vízügyi hatósági eljárás során felmerülő egyéb eljárási költségekről szóló 72/2007. (IV. 17.) Korm. rendelet (a továbbiakban: R44.) 3. § (1) bekezdésének helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Az eljárási költséget az eljáró közigazgatási szervnek a Magyar Államkincstárnál vezetett, e rendelet 2. számú mellékletében meghatározott fizetési számlára kell átutalási megbízással teljesíteni, vagy készpénz-átutalási megbízással (csekk) postai úton befizetni.”
(2) Az R44. 2. számú melléklete helyébe a 13. melléklet lép.
92. § (1) A közforgalmú személyszállítási utazási kedvezményekről szóló 85/2007. (IV. 25.) Korm. rendelet (a továbbiakban: R45.) 8. § (3) bekezdésében az „az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság” szövegrész helyébe az „a központi nyugdíjbiztosítási szerv” szöveg lép.
(2) Az R45. 6. § záró szövegrészében és az 1. mellékletében szereplő táblázat 35. és 36. sorában a „Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal” szövegrész helyébe a „Bevándorlási és Menekültügyi Hivatal” szöveg lép.
93. § (1) A környezetkárosodás megelőzésének és elhárításának rendjéről szóló 90/2007. (IV. 26.) Korm. rendelet (a továbbiakban: R46.) 16. § (1)–(3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A környezetkárosodás minősítése az 1. § a) és b) pontja szerinti környezeti elem esetében – a területi környezetvédelmi hatóság által működtetett akkreditált laboratórium igénybevételével – a vízügyi hatóság, az 1. § c)–g) pontja szerinti környezeti elem esetében a területi környezetvédelmi és természetvédelmi hatóság, valamint a fővárosi és megyei kormányhivatal népegészségügyi feladatkörében eljáró járási (fővárosi kerületi) hivatala feladata, a VIZIG, az NPI és az erdészeti hatáskörében eljáró Pest Megyei Kormányhivatal bevonásával.
(2) A környezetkárosodás minősítéséhez
a) a VIZIG az 1. § a) és b) pontja szerinti környezeti elem,
b) az NPI az 1. § c)–g) pontja szerinti faj, élőhely, terület,
c) a fővárosi és megyei kormányhivatal közegészségügyi feladatkörében eljáró járási (fővárosi kerületi) hivatal a környezet-egészségügy,
d) a megyei kormányhivatal erdészeti feladatkörében eljáró járási hivatala az erdők
érintettsége szerint szolgáltat információt.
(3) A minősítés során meg kell állapítani, hogy a környezetveszélyeztetés milyen mértékben veszélyezteti a vizeket és a földtani közeget, a vízi környezetet, a vízhasználatokat és a vízi-létesítményeket, az élővilágot és élőhelyeket. A környezetkárosodás általános minősítéséről és a beavatkozás szükségességéről a VIZIG, az NPI, a megyei kormányhivatal erdészeti feladatkörében eljáró járási hivatala és a fővárosi és megyei kormányhivatal közegészségügyi feladatkörében eljáró járási (fővárosi kerületi) hivatala javaslata alapján, valamint ezek hiányában az 1. § a) és b) pontja szerinti környezeti elem esetében a vízügyi hatóság, az 1. § c)–g) pontja szerinti környezeti elem esetében a környezetvédelmi hatóság dönt.”
(2) Az R46.
a) 4. § (2) bekezdés b) pontjában az „Országos Környezetvédelmi és Természetvédelmi Főfelügyelőség (a továbbiakban: OKTF) főigazgatójánál” szövegrész helyébe az „országos környezetvédelmi hatóságnál” szöveg,
b) 4. § (4) bekezdésében, 12. § (3) bekezdésében, és a 13. § (2) bekezdésében az „OKTF” szövegrész helyébe az „országos környezetvédelmi és természetvédelmi hatóság” szöveg,
c) 15. § (5) bekezdésében a „közegészségügyi hatáskörben eljáró fővárosi és megyei kormányhivatal” szövegrészek helyébe a „fővárosi és megyei kormányhivatal népegészségügyi feladatkörében eljáró kijelölt járási (fővárosi kerületi) hivatala” szöveg,
d) 15. § (6) bekezdésében a „halgazdálkodási hatóságként” szövegrész helyébe a „halgazdálkodási hatáskörében eljáró Pest Megyei Kormányhivatalt” szöveg, az „erdészeti hatóságként a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatalt” szövegrész helyébe az „az erdészeti hatáskörében eljáró Pest Megyei Kormányhivatalt” szöveg,
e) 1. melléklet 3. pont a) alpontjában a „fővárosi és megyei kormányhivatal” szövegrész helyébe a „járási hivatal” szöveg, a „Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal” szövegrész helyébe a „Pest Megyei Kormányhivatal” szöveg
lép.
94. § A természetben okozott károsodás mértékének megállapításáról, valamint a kármentesítés szabályairól szóló 91/2007. (IV. 26.) Korm. rendelet 4. § (1), (3), valamint (5) bekezdésében a „Herman Ottó Intézet” szövegrész helyébe a „Herman Ottó Intézet Nonprofit Kft.” szöveg lép.
95. § (1) A szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személyek beutazásáról és tartózkodásáról szóló 2007. évi I. törvény végrehajtásáról szóló 113/2007. (V. 24.) Korm. rendelet (a továbbiakban: R47.) 63. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) Az egészségügyi szolgáltató az elvégzett szolgáltatást – az egészségügyi szolgáltatások Egészségbiztosítási Alapból történő finanszírozásának részletes szabályairól szóló jogszabály által az adott ellátás jelentésére és elszámolására előírt nyomtatványon – jelenti a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő (a továbbiakban: NEAK) részére. A jelentések alapján történő elszámolást – az egészségügyi szolgáltatások szerinti részletezésben – a NEAK küldi meg havonta az őrzött szállást fenntartó hatóságnak.”
(2) Az R47.
a) 2. § c) pontjában a „Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal” szövegrész helyébe a „Bevándorlási és Menekültügyi Hivatal” szöveg,
b) 43. § (2) bekezdésében a „személyi adat és lakcímnyilvántartás központi szerve” szövegrész helyébe a „polgárok személyi, lakcím és értesítési cím adatait tartalmazó nyilvántartást vezető szerv (a továbbiakban: nyilvántartást kezelő szerv)” szöveg,
c) 48. § (4) bekezdésében a „személy- és lakcímnyilvántartás központi szervének” szövegrész helyébe a „nyilvántartást kezelő szervnek” szöveg,
d) 63. § (4) bekezdésében az „az OEP-hez” szövegrész helyébe az „a NEAK-hoz” szöveg
lép.
96. § A harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról szóló 2007. évi II. törvény végrehajtásáról szóló 114/2007. (V. 24.) Korm. rendelet
a) 1. § c) pontjában a „Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal” szövegrész helyébe a „Bevándorlási és Menekültügyi Hivatal” szöveg,
b) 111. § (1) bekezdésében a „polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartását kezelő központi szervet (a továbbiakban: személyi adat- és lakcímnyilvántartás központi szerve)” szövegrész helyébe a „polgárok személyi, lakcím és értesítési cím adatait tartalmazó nyilvántartást vezető szervet (a továbbiakban: nyilvántartást vezető szerv)” szöveg,
c) 111. § (2) bekezdésében a „személyi adat- és lakcímnyilvántartás központi szervének” szövegrész helyébe a „nyilvántartást vezető szervnek” szöveg,
d) 116. §-ában a „személyi adat- és lakcímnyilvántartás központi szervének” szövegrész helyébe a „nyilvántartást vezető szervnek” szöveg,
e) 140. § (3) bekezdésében az „az Országos Egészségbiztosítási Pénztár (a továbbiakban: OEP)” szövegrész helyébe az „a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő (a továbbiakban: NEAK)” szöveg,
f) 140. § (3) bekezdésében az „az OEP” szövegrész helyébe az „a NEAK” szöveg,
g) 140. § (4) bekezdésében az „az OEP-hez” szövegrész helyébe az „a NEAK-hoz” szöveg,
h) VI. melléklet D) pontjában a „Bevándorlási és Állampolgársági Hivatalnak” szövegrész helyébe a „Bevándorlási és Menekültügyi Hivatalnak” szöveg
lép.
97. § A felnőttképzési normatív támogatás részletes szabályairól szóló 123/2007. (V. 31.) Korm. rendelet 5. számú mellékletében az „az Országos Orvosszakértői Intézet illetékes szakértő bizottsága” szövegrész helyébe az „az orvosszakértői szerv” szöveg lép.
98. § Az országhatárt átlépő hulladékszállításról szóló 180/2007. (VII. 3.) Korm. rendelet
a) 1. § (1) bekezdésében az „Országos Környezetvédelmi és Természetvédelmi Főfelügyelőség (a továbbiakban: Főfelügyelőség)” szövegrész helyébe az „országos környezetvédelmi hatóság” szöveg,
b) 1. § (5) bekezdésében, 2. § (2) és (3) bekezdésében, 3. §-ában, 4. § (2) bekezdés b) pontjában az „a Főfelügyelőség” szövegrész helyébe az „az országos környezetvédelmi hatóság” szöveg,
c) 1. § (6) és 4. § (7) bekezdésben az „a Főfelügyelőség” szövegrészek helyébe az „az országos környezetvédelmi hatóság” szöveg,
d) 1. § (7) bekezdésének nyitó szövegrészében, 4. § (3) bekezdésének nyitó szöveg részében, valamint 4. § (4), (5) bekezdéseiben az „A Főfelügyelőség” szövegrész helyébe az „Az országos környezetvédelmi hatóság” szöveg,
e) 4. § (6) bekezdésben az „A Főfelügyelőségnek” szövegrész helyébe az „Az országos környezetvédelmi hatóságnak” szöveg
lép.
99. § A harmadik országbeli állampolgár kutatókat fogadó kutatószervezetek akkreditációjáról, valamint a fogadási megállapodásról szóló 181/2007. (VII. 6.) Korm. rendelet 14. § (2) és (3) bekezdésében a „Bevándorlási és Állampolgársági Hivatalt” szövegrész helyébe a „Bevándorlási és Menekültügyi Hivatalt” szöveg lép.
100. § A folyami információs szolgáltatásokról szóló 219/2007. (VIII. 15.) Korm. rendelet
a) 2. § i) pontjában, 3. § (2) bekezdésében a „Nemzeti Közlekedési Hatóság Útügyi, Vasúti és Hajózási Hivatala” szövegrész helyébe a „közlekedésért felelős miniszter” szöveg,
b) 6. § (1) bekezdés a) pont ag) alpontjában, 6. § (4) bekezdésében a „Nemzeti Közlekedési Hatóság elnöke” szövegrész helyébe a „közlekedésért felelős miniszter,” szöveg
lép.
101. § (1) A cirkuszi menazséria létesítése és működtetése engedélyezésének, valamint fenntartásának részletes szabályairól szóló 222/2007. (VIII. 29.) Korm. rendelet (a továbbiakban: R48.) 3. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) Az állandó menazséria működtetéséhez szükséges engedélyezési eljárásban szakkérdésként vizsgálni kell
a) az állandó menazséria és az állattartás körülményei állatvédelmi és járványügyi követelményeknek való megfelelőségét,
b) a tevékenységnek a természet védelmére vonatkozó nemzeti és európai uniós jogi követelményeknek való megfelelését a kérelemben foglaltak szerint vagy további feltételek teljesítése mellett, valamint
c) a nemzetközi természetvédelmi egyezmények hatálya alá tartozó állatok jogszerű eredetét.”
(2) Az R48.
a) 3. § (8) bekezdésében az „az élelmiszerlánc-biztonsági és állategészségügyi feladatkörében, valamint természetvédelmi feladatkörében eljáró megyei kormányhivatalnak” szövegrész helyébe az „az élelmiszerlánc-biztonsági és állategészségügyi hatáskörében eljáró megyei kormányhivatalnak (a továbbiakban: megyei kormányhivatal), valamint a területi természetvédelmi hatóságnak” szöveg,
b) 3. § (10) bekezdésében az „a természetvédelmi feladatkörében eljáró, egyéb fajok esetében az élelmiszerlánc-biztonsági és állategészségügyi feladatkörében eljáró megyei kormányhivatallal” szövegrész helyébe az „a területi természetvédelmi hatósággal, egyéb fajok esetében a megyei kormányhivatallal” szöveg,
c) 4. § (6) bekezdésében az „az élelmiszerlánc-biztonsági és állategészségügyi feladatkörében, valamint természetvédelmi feladatkörében eljáró megyei kormányhivatalnak” szövegrész helyébe az „a megyei kormányhivatalnak, valamint a területi természetvédelmi hatóságnak” szöveg,
d) 4. § (7) bekezdésében az „A járási hivatal és a 3. § megyei kormányhivatal” szövegrész helyébe az „A járási hivatal, a megyei kormányhivatal és a területi természetvédelmi hatóság” szöveg,
e) 6. § (6) bekezdésében az „az élelmiszerlánc-biztonsági és állat-egészségügyi, valamint természetvédelmi hatáskörében eljáró megyei kormányhivatal” szövegrész helyébe az „a megyei kormányhivatal és a területi természetvédelmi hatóság” szöveg
lép.
102. § Az állami vagyonnal való gazdálkodásról szóló 254/2007. (X. 4.) Korm. rendelet 14. § (10) bekezdésében
a) a „Földmérési és Távérzékelési Intézet” szövegrész helyébe a „földmérési és térinformatikai államigazgatási szerv” szöveg,
b) a „Forster Gyula Nemzeti Örökségvédelmi és Vagyongazdálkodási Központ” szövegrész helyébe a „kulturális örökség védelméért felelős miniszter” szöveg
lép.
103. § A NATURA 2000 gyepterületek fenntartásának földhasználati szabályairól szóló 269/2007. (X. 18.) Korm. rendelet 4. § (4) bekezdésében a „fővárosi és megyei kormányhivatalnak” szövegrész helyébe a „területi természetvédelmi hatóságnak” szöveg lép.
104. § A villamos energiáról szóló 2007. évi LXXXVI. törvény egyes rendelkezéseinek végrehajtásáról szóló 273/2007. (X. 19.) Korm. rendelet 24. számú mellékletében foglalt táblázat F:7 mezőjében a „Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság” szövegrész helyébe a „fogyasztóvédelemért felelős miniszter” szöveg lép.
105. § (1) A szakterületek ágazati követelményeiért felelős szervek kijelöléséről, valamint a meghatározott szakkérdésekben kizárólagosan eljáró és egyes szakterületeken szakvéleményt adó szervekről szóló 282/2007. (X. 26.) Korm. rendelet (a továbbiakban: R49.)
a) 3. számú melléklete helyébe a 14. melléklet,
b) 4. számú melléklete helyébe a 15. melléklet
lép.
(2) Az R49.
a) 2. számú mellékletében foglalt táblázat
aa) 2. pont d) sorában az „Országos Epidemológiai Központ (OEK)” szövegrész helyébe az „Országos Közegészségügyi Intézet” szöveg,
ab) 3. pont g) sorában, 7. pontjában az „Országos Közegészségügyi Központ (OKK)” szövegrész helyébe az „Országos Közegészségügyi Intézet” szöveg,
b) 4. számú mellékletében foglalt táblázat 6. pontjában az „Országos Tisztifőorvosi Hivatal” szövegrész helyébe az „országos tisztifőorvos” szöveg
lép.
106. § A környezeti zaj és rezgés elleni védelem egyes szabályairól szóló 284/2007. (X. 29.) Korm. rendelet
a) 4. § (2) és (3) bekezdésében a „környezetvédelmi hatáskörében eljáró megyei kormányhivatal” szövegrész helyébe a „területi környezetvédelmi hatóság” szöveg,
b) 4. § (4) bekezdésében a „környezetvédelmi hatáskörében eljáró Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Kormányhivatal” szövegrész helyébe a „Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Kormányhivatal környezetvédelmi feladatkörében eljáró Szolnoki Járási Hivatala” szöveg,
c) 9. § (7) bekezdésében a „közlekedési hatáskörében eljáró fővárosi és megyei kormányhivatal” szövegrész helyébe a „fővárosi és megyei kormányhivatal közlekedési feladatkörében eljáró megyeszékhely szerinti járási (fővárosi kerületi) hivatala, a fővárosban Budapest Főváros Kormányhivatala III. Kerületi Hivatala” szöveg,
d) 16. § (3) bekezdésében a „környezetvédelmi hatáskörében eljáró megyei kormányhivatalt” szövegrész helyébe a „területi környezetvédelmi hatóságot” szöveg
lép.
107. § A menedékjogról szóló 2007. évi LXXX. törvény végrehajtásáról szóló 301/2007. (XI. 9.) Korm. rendelet 70. § (1) bekezdésében a „Bevándorlási és Állampolgársági Hivatalt” szövegrész helyébe a „Bevándorlási és Menekültügyi Hivatalt” szöveg lép.
108. § A kölcsönös megfeleltetési szabályok betartását ellenőrző szervekről szóló 322/2007. (XII. 5.) Korm. rendelet
a) 4/A. § (1) bekezdésében a „környezetvédelmi és természetvédelmi hatáskörében eljáró kormányhivatalt” szövegrész helyébe a „területi környezetvédelmi és természetvédelmi hatóságot” szöveg,
b) 4/A. § (2) bekezdésében a „környezetvédelmi és természetvédelmi hatáskörében eljáró kormányhivatalok” szövegrész helyébe a „területi környezetvédelmi és természetvédelmi hatóságok” szöveg
lép.
109. § (1) A Rendőrség szerveiről és a Rendőrség szerveinek feladat- és hatásköréről szóló 329/2007. (XII.13.) Korm. rendelet (a továbbiakban: R50.) 14/A. § (2) bekezdés b) pontja helyébe az alábbi rendelkezés lép:
„b) ha az ideiglenes határátkelőhely megnyitása kikötőt vagy víziutat érint – a hajózás biztonsága érvényesülésének biztosíthatósága szakkérdésben – elsőfokú eljárásban a közlekedésért felelős miniszter,”
(2) Az R50. 14/A. § (2) bekezdés c) pontja helyébe az alábbi rendelkezés lép:
„c) az ideiglenes határátkelőhely repülőtéren történő megnyitása esetén a polgári célú légiközlekedés biztonsági követelményeinek való megfelelés szakkérdésében elsőfokú eljárásban közlekedésért felelős minisztert, az állami célú légiközlekedés biztonsági követelményeinek való megfelelés szakkérdésében elsőfokú eljárásban a honvédelemért felelős minisztert,”
(3) Az R50. 14/A. § (3) bekezdése helyébe az alábbi rendelkezés lép:
„(3) A Kormány a vízi rendezvény engedélyezési eljárásában, – annak elbírálása kérdésében, hogy a rendezvény nem korlátozza-e indokolatlanul vagy indokolatlan mértékben a polgári célú vízi közlekedést, illetve a hajózási létesítmények működését – elsőfokú eljárásban közlekedési hatósági hatáskörében eljáró Budapest Főváros Kormányhivatalát, másodfokú eljárásban a közlekedésért felelős minisztert szakhatóságként jelöli ki.”
(4) Az R50. 4. melléklet
a) C:2 mezőjében az „A környezetvédelmi és természetvédelmi feladatkörében eljáró megyei kormányhivatal” szövegrész helyébe az „A megyei kormányhivatal környezetvédelmi és természetvédelmi feladatkörében eljáró megyeszékhely szerinti járási hivatala” szöveg,
b) D:2 mezőjében az „Országos Környezetvédelmi és Természetvédelmi Főfelügyelőség” szövegrész helyébe a „Pest Megyei Kormányhivatal” szöveg
lép.
110. § A földhasználati nyilvántartás részletes szabályairól szóló 356/2007. (XII. 23.) Korm. rendelet 17/A. § (1) bekezdésében a „Földmérési és Távérzékelési Intézet” szövegrész helyébe a „földmérési és térinformatikai államigazgatási szerv” szöveg lép.
111. § (1) A villamosenergia-ipari építésügyi hatósági engedélyezési eljárásokról szóló 382/2007. (XII. 23.) Korm. rendelet (a továbbiakban: R51.) 3. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„3. § A villamosenergia-ipari építésügyi hatósági engedélyezési eljárásokban az építésügyi hatósági jogkört első fokon Budapest Főváros Kormányhivatalának egyes ipari és kereskedelmi ügyekben eljáró hatóságként kijelöléséről és a területi mérésügyi és műszaki biztonsági hatóságokról szóló 365/2016. (XI. 29.) Korm. rendelet 1. mellékletében kijelölt műszaki biztonsági feladatkörben eljáró fővárosi és megyei kormányhivatal járási (fővárosi kerületi) hivatala (a továbbiakban: Hatóság), másodfokon a műszaki biztonsági feladatkörében eljáró Budapest Főváros Kormányhivatala gyakorolja.”
(2) Az R51. 7/A. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Ha az energiapolitikáért felelős miniszter az építésügyért felelős miniszterrel együtt az (1) bekezdésben meghatározott javaslattal egyetért, e javaslatot együttes döntésükkel jóváhagyják és a jóváhagyott javaslatot az iparügyekért felelős miniszter elektronikus úton teszi közzé.”
(3) Az R51. 7/A. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) Az iparügyekért felelős miniszter a hivatalos elektronikus felületen a kérelmek és a jogerősen megadott engedélyek számáról, valamint a kérelmezett és engedélyezett teljesítmény összmértékéről naprakész nyilvántartást vezet.”
(4) Az R51. 7/A. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(5) Szélerőmű létesítésére vonatkozó építési engedély, illetve használatbavételi engedély a tárgyévben csak a (2) bekezdés szerint jóváhagyott döntésben meghatározott számban, illetve teljesítmény erejéig adható meg. Nem adható meg engedély mindaddig, amíg a (2) bekezdés szerint jóváhagyott döntésnek az iparügyekért felelős miniszter által a hivatalos elektronikus felületen történő közzétételére nem kerül sor.”
(5) Az R51.
a) 7/A. § (1) bekezdésében az „a Magyar Kereskedelmi Engedélyezési Hivatal” szövegrész helyébe az „az iparügyekért felelős miniszter” szöveg,
b) 7/A. § (3) bekezdésében az „a Magyar Kereskedelmi Engedélyezési Hivatalt” szövegrész helyébe az „az iparügyekért felelős minisztert és Budapest Főváros Kormányhivatalát” szöveg,
c) 23. § (7) bekezdés ca) pontjában az „az Országos Környezetvédelmi és Természetvédelmi Főfelügyelőség” szövegrész helyébe az „a Pest Megyei Kormányhivatal” szöveg
lép.
(6) Az R51. 4. számú melléklet 1. pontja a 16. melléklet szerint módosul.
(7) Az R51. 4. számú melléklet 3. pontja a 17. melléklet szerint módosul.
112. § (1) A külföldi bizonyítványok és oklevelek elismeréséről szóló 2001. évi C. törvény hatálya alá tartozó ügyekben eljáró hatóságok kijelöléséről, valamint a nyilatkozattételi kötelezettség alá eső szolgáltatások felsorolásáról szóló 33/2008. (II. 21.) Korm. rendelet (a továbbiakban: R52.) 1. § (2) bekezdés a)–c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Az Etv. Harmadik részének hatálya alá tartozó hatósági eljárásokban a Kormány a külföldi bizonyítványok és oklevelek elismerésért felelős hatóságként)
„a) az egészségügyért felelős miniszter hatáskörébe tartozó szabályozott szakmák esetében első fokon az Állami Egészségügyi Ellátó Központot,
b) a szakképzésért és felnőttképzésért felelős miniszter hatáskörébe tartozó szabályozott szakmák esetében a felnőttképzési hatáskörében eljáró Pest Megyei Kormányhivatalt,
c) a kereskedelemért felelős miniszter és az iparügyekért felelős miniszter hatáskörébe tartozó szabályozott szakmák esetében a felnőttképzési feladatkörében eljáró Pest Megyei Kormányhivatalt,”
(jelöli ki.)
(2) Az R52. 1. § (2) bekezdés l) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Az Etv. Harmadik részének hatálya alá tartozó hatósági eljárásokban a Kormány a külföldi bizonyítványok és oklevelek elismerésért felelős hatóságként)
„l) a környezetvédelemért felelős miniszter és a természetvédelemért felelős miniszter hatáskörébe tartozó szabályozott szakmák esetében az országos környezetvédelmi és természetvédelmi hatóságot,”
(jelöli ki.)
(3) Az R52. 1. § (2) bekezdés m) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Az Etv. Harmadik részének hatálya alá tartozó hatósági eljárásokban a Kormány a külföldi bizonyítványok és oklevelek elismerésért felelős hatóságként)
„m) a közlekedésért felelős miniszter hatáskörébe tartozó szabályozott szakmák esetében a közlekedésért felelős minisztert,”
(jelöli ki.)
(4) Az R52. 1. § (3) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A Kormány az Etv. IV. fejezetének hatálya alá tartozó hatósági eljárásokban azon szakmák tekintetében, amelyek esetében a szakmai és vizsgakövetelmények meghatározása)
„a) az egészségügyért felelős miniszter hatáskörébe tartozik, az Állami Egészségügyi Ellátó Központot,”
(jelöli ki a külföldi bizonyítványok és oklevelek elismeréséért felelős hatóságként.)
(5) Az R52. 1. § (3) bekezdés b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A Kormány az Etv. IV. fejezetének hatálya alá tartozó hatósági eljárásokban azon szakmák tekintetében, amelyek esetében a szakmai és vizsgakövetelmények meghatározása)
„b) a szakképzésért és felnőttképzésért felelős miniszter hatáskörébe tartozik, a felnőttképzési feladatkörében eljáró Pest Megyei Kormányhivatalt,”
(jelöli ki a külföldi bizonyítványok és oklevelek elismeréséért felelős hatóságként.)
(6) Az R52. 1. § (3) bekezdés c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A Kormány az Etv. IV. fejezetének hatálya alá tartozó hatósági eljárásokban azon szakmák tekintetében, amelyek esetében a szakmai és vizsgakövetelmények meghatározása)
„c) a közlekedésért felelős miniszter hatáskörébe tartozik, a közlekedésért felelős minisztert,”
(jelöli ki a külföldi bizonyítványok és oklevelek elismeréséért felelős hatóságként.)
(7) Az R52. 1. § (3) bekezdés e) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A Kormány az Etv. IV. fejezetének hatálya alá tartozó hatósági eljárásokban azon szakmák tekintetében, amelyek esetében a szakmai és vizsgakövetelmények meghatározása)
„e) a kereskedelemért felelős miniszter és az iparügyekért felelős miniszter hatáskörébe tartozik, a felnőttképzési feladatkörében eljáró Pest Megyei Kormányhivatalt,”
(jelöli ki a külföldi bizonyítványok és oklevelek elismeréséért felelős hatóságként.)
(8) Az R52. 1. § (5) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A Kormány eljáró hatóságként)
„a) az Etv. 60/A–60/C. §-a szerinti eljárásokban a (2) bekezdés a) pontja, valamint a (3) bekezdés a) pontja alapján elismerendő szakmák tekintetében az Állami Egészségügyi Ellátó Központot,”
(jelöli ki.)
(9) Az R52.
a) 1. § (2) bekezdés q) pontjában az „Országos Vízügyi Hatóságot” szövegrész helyébe a „BM Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóságot” szöveg,
b) 1. számú melléklet 7. sorában az „Országos Környezetvédelmi és Természetvédelmi Főfelügyelőség” szövegrész helyébe a „környezetvédelemért és a természetvédelemért felelős miniszter” szöveg,
c) 1. számú melléklet 11. és 12. sorában a „Magyar Kereskedelmi és Engedélyezési Hivatal” szövegrész helyébe a „Budapest Főváros Kormányhivatala” szöveg,
d) 1. számú melléklet 24. sorában, 2. számú melléklet 13. sorában a „Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal” szövegrész helyébe a „Pest Megyei Kormányhivatal” szöveg,
e) 1. számú melléklet 35. sorában az „Egészségügyi Nyilvántartási és Képzési Központ” szövegrész helyébe az „Állami Egészségügyi Ellátó Központ” szöveg,
f) 2. számú melléklete 1. pontjában a „népegészségügyi feladatkörében eljáró fővárosi és megyei kormányhivatal” szövegrész helyébe az „Állami Egészségügyi Ellátó Központ” szöveg
lép.
(10) Az R52.
a) 3. számú melléklete helyébe a 18. melléklet lép.
b) 4. számú melléklete helyébe a 19. melléklet lép.
(11) Hatályát veszti az R52. 2. melléklet
a) 1. sorában az „Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat Országos Tisztifőorvosi Hivatala” szöveg,
b) 3. sorában a „Magyar Kereskedelmi és Engedélyezési Hivatal központi szerve” szöveg,
c) 13. sorában az „élelmiszerlánc-felügyeletért felelős miniszter” szöveg.
113. § (1) A természetes fürdővizek minőségi követelményeiről, valamint a természetes fürdőhelyek kijelöléséről és üzemeltetéséről szóló 78/2008. (IV. 3.) Korm. rendelet (a továbbiakban: R53.) 15. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) Az e rendelet előírásainak teljesítésével kapcsolatos mintavételeket és laboratóriumi vizsgálatokat akkreditált eljárás keretében 2009. március 24-ét követően kizárólag olyan laboratórium végezheti, amely az OKI által szervezett jártassági körvizsgálatokban megfelelő eredményekkel részt vett és teljesíti a 11. § (1) bekezdésében foglaltakat, valamint a népegészségügyi feladatkörében eljáró Budapest Főváros Kormányhivatala (a továbbiakban: Kormányhivatal) erre feljogosította. A feljogosítást – kérelemre – a Kormányhivatal adja ki. A feljogosított laboratóriumok listáját a Kormányhivatal közzéteszi. A feljogosítás visszavonásig érvényes. Az e rendeletben foglalt előírások nem teljesítése esetén a visszavonást az engedélyes, az OKI vagy a Kormányhivatal kezdeményezheti.”
(2) Az R53.
a) 8. § (5) bekezdésében az „az Országos Tisztifőorvosi Hivatal (a továbbiakban: OTH)” szövegrész helyébe az „a népegészségügyi feladatkörében eljáró Budapest Főváros Kormányhivatala (a továbbiakban: Budapest Főváros Kormányhivatala)” szöveg,
b) 8. § (5) bekezdésében az „Országos Közegészségügyi Központ (a továbbiakban: OKK)” szövegrész helyébe az „Országos Közegészségügyi Intézet (a továbbiakban: OKI)” szöveg,
c) 11. § (1) bekezdésében az „OKK-nak” szövegrész helyébe az „OKI-nak” szöveg,
d) 11. § (11) és (12) bekezdésében, 14. § (2a) bekezdésében, 15. § (11) és (12) bekezdésében az „OTH” szövegrész helyébe az „országos tisztifőorvos” szöveg,
e) 11/A. § (5) bekezdésében az „OTH-ba” szövegrész helyébe az „országos tisztifőorvosnak” szöveg,
f) 13. § (2) bekezdésében a „Herman Ottó Intézet vezetője” szövegrész helyébe a „Herman Ottó Intézet Nonprofit Kft. képviselője” szöveg,
g) 14. § (2) bekezdés nyitó szövegrészében a „járási népegészségügyi intézet” szövegrész helyébe a „járási hivatal” szöveg,
h) 14. § (2) bekezdés b) pontjában a „megyei népegészségügyi szakigazgatási szervbe” szövegrész helyébe a „népegészségügyi feladatkörében eljáró fővárosi és megyei kormányhivatalhoz” szöveg,
i) 14. § (2) bekezdés b) pontjában az „OKK-ba” szövegrész helyébe az „OKI-hoz” szöveg,
j) 14. § (2a) bekezdésében a „járási népegészségügyi intézetnek” szövegrész helyébe a „járási hivatalnak” szöveg
lép.
114. § A fogyatékos személyek alapvizsgálatáról, a rehabilitációs alkalmassági vizsgálatról, továbbá a szociális intézményekben ellátott személyek állapotának felülvizsgálatáról szóló 92/2008. (IV. 23.) Korm. rendelet
a) 1. § (3) bekezdés d) pontjában az „a Nemzeti Rehabilitációs és Szociális Hivatal” szövegrész helyébe a „Budapest Főváros Kormányhivatala” szöveg,
b) 4. § (2) bekezdésében a „Nemzeti Rehabilitációs és Szociális Hivatalról” szövegrész helyébe a „megváltozott munkaképességű személyek ellátásaival kapcsolatos eljárási szabályokról” szöveg
lép.
115. § A kisajátítási terv elkészítéséről, felülvizsgálatáról, záradékolásáról, valamint a kisajátítással kapcsolatos értékkülönbözet megfizetésének egyes kérdéseiről szóló 178/2008. (VII. 3.) Korm. rendelet 5. § (2) bekezdésében a „Földmérési és Távérzékelési Intézet” szövegrész helyébe a „földügyi szakigazgatás hivatalos” szöveg lép.
116. § A nehéz tehergépkocsik közlekedésének korlátozásáról szóló 190/2008. (VII. 29.) Korm. rendelet 2. mellékletében a „Nemzeti Közlekedési Hatóság” szövegrész helyébe a „Budapest Főváros Kormányhivatala” szöveg lép.
117. § (1) A támogató szolgáltatás és a közösségi ellátások finanszírozásának rendjéről szóló 191/2008. (VII. 30.) Korm. rendelet (a továbbiakban: R53.) 18. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) A Főigazgatóság az e rendeletben és a finanszírozási szerződésben foglaltak betartását közvetlenül is ellenőrizheti. Az ellenőrzésről a Főigazgatóság a (2) bekezdésben foglaltak megfelelő alkalmazásával jegyzőkönyvet készít, és a végleges jegyzőkönyvet 8 napon belül megküldi a folyósító és az ellenőrző igazgatóságnak, valamint a fenntartónak.”
(2) Az R53. 25. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„25. § 2017. január 1-jétől a megkötött finanszírozási szerződésekbe a Nemzeti Rehabilitációs és Szociális Hivatal helyébe a Főigazgatóság lép be, az azokból származó – korábban a Nemzeti Rehabilitációs és Szociális Hivatalt megillető, illetve terhelő – jogok és kötelezettségek a Főigazgatóságot illetik, illetve terhelik.”
(3) Az R53.
a) 1. § (2) bekezdés a) pontjában a „Szociális és Gyermekvédelmi Főigazgatóság” szövegrész helyébe a „Szociális és Gyermekvédelmi Főigazgatóság (a továbbiakban: Főigazgatóság)” szöveg,
b) 4. § (7) bekezdésében a „minisztérium, valamint a Nemzeti Rehabilitációs és Szociális Hivatal (a továbbiakban: Hivatal)” szövegrész helyébe a „Szociális Ágazati Portálon és a minisztérium” szöveg,
c) 5. § (1), (6) és (8) bekezdésében, 6. § (1) bekezdésében, (3) bekezdés b) pontjában, (5) és (6) bekezdésében, 7. § (1) bekezdésében, (2) bekezdés d) pontjában, (5) és (7) bekezdésében, 8. § (5) bekezdésében, 9. § (1) és (5) bekezdésében, 10. § (1) bekezdés nyitó szövegrészében és a) pontjában, (2) bekezdés m) pontjában, (2a) bekezdésében, 11. § (2) bekezdésében, 13. § (2) bekezdésében, 15. § (1) bekezdés nyitó szövegrészében és i) pontjában, 15. § (2) bekezdésében, 16. § (3), (4) bekezdésében, (8) bekezdés d) pontjában, (9) bekezdésében, 17. § (1) és (2) bekezdésében, 19. § (7) bekezdésében, 20. § (1) és (4) bekezdésében, 21. § (2), (4) és (5) bekezdésében a „Hivatal” szövegrész helyébe a „Főigazgatóság” szöveg,
d) 10. § (3) bekezdésében, 18. § (2) bekezdésében a „Hivatalnak” szövegrész helyébe a „Főigazgatóságnak” szöveg,
e) 11. § (3) bekezdésében, 15. § (3) bekezdésében a „Hivatalt” szövegrész helyébe a „Főigazgatóságot” szöveg,
f) 15. § (1) bekezdés h) pontjában, 16. § (1) és (10) bekezdésében, 17. § (3) bekezdésében, 20. § (3) bekezdésében a „Hivatal” szövegrészek helyébe a „Főigazgatóság” szöveg,
g) 17. § (1) bekezdésében a „Hivatalhoz” szövegrészek helyébe a „Főigazgatósághoz” szöveg, a „Hivatal” szövegrész helyébe a „Főigazgatóság” szöveg
lép.
118. § (1) A fogyasztóvédelmi hatóság eljárása során felmerülő egyes eljárási költségekről szóló 212/2008. (VIII. 29.) Korm. rendelet (a továbbiakban: R54.) 2. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„2. § Az eljárási költséget a fogyasztóvédelemért felelős miniszter által vezetett minisztérium Magyar Államkincstárnál – a 10032000–00290713–00000000 számlaszámon – vezetett előirányzat-felhasználási keretszámlájára készpénzátutalási megbízáson vagy átutalással kell befizetni.”
(2) Az R54. 3. § (3) bekezdése helyébe az alábbi rendelkezés lép:
„(3) A befolyt eljárási költségek közül a laboratóriumi és egyéb vizsgálati költség a fogyasztóvédelemért felelős miniszter által vezetett minisztérium, a minta költségeit is tartalmazó mintavételi eljárási költség pedig azon fővárosi és megyei kormányhivatal bevételét képezi, amelynek járási (kerületi) hivatala a mintát vette.”
(3) Az R54. 3. § (4) bekezdése helyébe az alábbi rendelkezés lép:
„(4) Az eljárási költség befizetését követő harminc napon belül a befolyt eljárási költség járási (kerületi) hivatalt megillető részét a fogyasztóvédelemért felelős miniszter által vezetett minisztérium átutalja azon fővárosi és megyei kormányhivatal számlájára, amelynek járási (kerületi) hivatala a mintát vette.”
(4) Az R54. 3. § (2) bekezdésében a „Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság” szövegrész helyébe a „fogyasztóvédelemért felelős miniszter által vezetett minisztérium” szöveg lép.
119. § (1) Az élelmiszerlánc területén kötelező előírások és ajánlott szakmai irányelvek gyűjteményei kiadásának rendjéről szóló 220/2008. (VIII. 30.) Korm. rendelet (a továbbiakban: R55.) 2. § (2) bekezdésében a „fogyasztóvédelemért felelős miniszter 1 főt” szövegrész helyébe a „fogyasztóvédelemért felelős miniszter 2 főt” szöveg lép.
(2) Hatályát veszti az R55. 2. § (2) bekezdésében az „a Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság 1 főt,” szövegrész.
120. § (1) A parlagfű elleni közérdekű védekezés végrehajtásának, valamint az állami, illetve a közérdekű védekezés költségei megállapításának és igénylésének részletes szabályairól szóló 221/2008. (VIII. 30.) Korm. rendelet (a továbbiakban: R56.) 1. § (1) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[Az élelmiszerláncról és hatósági felügyeletéről szóló 2008. évi XLVI. törvény (a továbbiakban: Tv.) 17. § (4) bekezdésében előírt parlagfű elleni védekezés elmulasztása esetén]
„a) külterületen a terület fekvése szerint illetékes megyei kormányhivatal növény- és talajvédelmi feladatkörében eljáró megyeszékhely szerinti járási hivatala, Pest megye és Budapest területén a Pest Megyei Kormányhivatal Érdi Járási Hivatala (a továbbiakban: növény- és talajvédelmi hatóság)”
(rendeli el a közérdekű védekezést.)
(2) Az R56. 2. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) A közérdekű védekezés költségeként a növény- és talajvédelmi hatóságnál, illetve a jegyzőnél felmerült vállalkozói díj számolható el.”
(3) Az R56. 8. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A közérdekű védekezést elrendelő hatóság a földhasználó által befizetett, illetve az adóhatóság által behajtott és a közérdekű védekezést elrendelő hatóságnak továbbított összeget a beérkezéstől számított nyolc napon belül visszatéríti az előirányzatba. A jegyző a befizetett, illetve továbbított összeget a növény- és talajvédelmi hatóságon keresztül téríti vissza az előirányzatba.”
(4) Az R56.
a) 3. § (5) bekezdésében az „a vidékfejlesztési miniszter” szövegrész helyébe az „az élelmiszerlánc-felügyeletért felelős miniszter (a továbbiakban: miniszter)” szöveg,
b) 4. § (3) bekezdésében a „Földmérési és Távérzékelési Intézet (a továbbiakban: FÖMI)” szövegrész helyébe a „földmérési és térinformatikai államigazgatási szerv” szöveg,
c) 4. § (4) és (5) bekezdésében, valamint 6. §-ában a „FÖMI” szövegrész helyébe a „földmérési és térinformatikai államigazgatási szerv” szöveg,
d) 4. § (6) bekezdésében a „FÖMI-nek” szövegrész helyébe a „földmérési és térinformatikai államigazgatási szervnek” szöveg,
e) 5. § (1) bekezdésében a „Vidékfejlesztési” szövegrész helyébe a „Földművelésügyi” szöveg,
f) 7. § (1) bekezdésében a „fővárosi és megyei kormányhivataltól” szövegrész helyébe a „növény- és talajvédelmi hatóságtól” szöveg,
g) 7. § (2) bekezdésében a „fővárosi és megyei kormányhivatal” szövegrész helyébe a „növény- és talajvédelmi hatóság” szöveg
lép.
(5) Hatályát veszti az R56.
a) 6. §-ában a „vidékfejlesztési” szövegrész,
b) 8. § (1) bekezdése.
121. § A 2004. évi CIX. törvénnyel kihirdetett, a biológiai biztonságról szóló, Nairobiban, 2000. május 24-én aláírt Cartagena Jegyzőkönyv végrehajtásáról szóló 226/2008. (IX. 11.) Korm. rendelet 1. § (1) bekezdés c) pontjában a „Mezőgazdasági és Szakigazgatási Hivatal” szövegrész helyébe a „Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal” szöveg lép.
122. § (1) A szépkorúak jubileumi köszöntéséről szóló 255/2008. (X. 21.) Korm. rendelet (a továbbiakban: R57.)
a) 1. § (5) bekezdésében a „Nyugdíjfolyósító Igazgatóság (a továbbiakban: Igazgatóság)” szövegrész helyébe a „nyugdíjfolyósító szerv” szöveg, a „Közigazgatási és Elektronikus Közszolgáltatások Központi Hivatalától (a továbbiakban: KEKKH)” szövegrész helyébe a „személyiadat- és lakcímnyilvántartásért felelős minisztertől (a továbbiakban: miniszter)” szöveg,
b) 1. § (6) bekezdésében a „KEKKH” szövegrész helyébe a „miniszter” szöveg, az „az Igazgatóságnak” szövegrész helyébe az „a nyugdíjfolyósító szervnek” szöveg,
c) 1. § (7) bekezdésében az „Az Igazgatóság” szövegrészek helyébe az „A nyugdíjfolyósító szerv” szöveg, a „megküldi a KEKKH-nak” szövegrész helyébe a „megküldi Budapest Főváros Kormányhivatalának (a továbbiakban: BFKH)” szöveg, a „KEKKH-nak megküldött” szövegrész helyébe a „BFKH-nak megküldött” szöveg,
d) 2. § (1) bekezdés nyitó szövegrészében a „KEKKH” szövegrészek helyébe a „BFKH” szöveg,
e) 2. § (1) bekezdés c) pont ca) alpontjában, 2. § (3) bekezdésében, 2. § (5) bekezdésében az „az Igazgatóság” szövegrész helyébe az „a nyugdíjfolyósító szerv” szöveg,
f) 2. § (2) bekezdés nyitó szövegrészében a „KEKKH” szövegrész helyébe a „BFKH” szöveg,
g) 2. § (2) bekezdés a) pontjában az „az Igazgatóságnak” szövegrész helyébe az „a nyugdíjfolyósító szervnek” szöveg,
h) 2. § (4) bekezdésében az „az Igazgatóságnak” szövegrész helyébe az „a nyugdíjfolyósító szervnek” szöveg, az „az Igazgatóság” szövegrészek helyébe az „a nyugdíjfolyósító szerv” szöveg,
i) 2. § (6) bekezdésében a „KEKKH” szövegrészek helyébe a „BFKH” szöveg, az „az Igazgatóságot” szövegrész helyébe az „a nyugdíjfolyósító szervet” szöveg
lép.
(2) Hatályát veszti az R57.
a) 4. § (3)–(5) bekezdése,
b) 5. §-a.
123. § (1) A veszélyeztetett vadon élő állat- és növényfajok nemzetközi kereskedelmét szabályozó nemzetközi és európai közösségi jogi aktusok végrehajtásának egyes szabályairól szóló 292/2008. (XII. 10.) Korm. rendelet (a továbbiakban: R58.) 3. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) A Pest Megyei Kormányhivatal természetvédelmi hatáskörében eljáró Érdi Járási Hivatala ellátja a 4. § szerinti bejelentésekről, a 6. és 7. § szerinti bizonylatokról és igazolásokról, valamint az EU bizonylatokról szóló nyilvántartások központi koordinációját, valamint kiállítja a 6. § (4) bekezdés a) pontja szerinti eredetigazolást.”
(2) Az R58. 4. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Akinek a tanácsi rendelet A. mellékletében, illetve B. mellékletében szereplő, zéró kvótára vonatkozó megjegyzéssel ellátott gerinces állatfaj példánya, valamint a tanácsi rendelet B. mellékletében szereplő emlős-, madár- és szárazfölditeknős-faj élő példánya (a továbbiakban együtt: bejelentés köteles példány) van a birtokában, köteles annak megszerzését, tartását, az ország területére történő behozatalát és az ország területéről történő kivitelét, elidegenítését, elhullását, megsemmisülését, tartási helyének megváltoztatását, megjelölését, újrajelölését, valamint szaporulatát bejelenteni. A bejelentést
a) solymászmadár esetén a Pest Megyei Kormányhivatal természetvédelmi hatáskörében eljáró Érdi Járási Hivatalához,
b) egyéb fokozottan védett állatfaj esetén az országos természetvédelmi hatósághoz vagy
c) az a) és b) pont alá nem eső faj esetén a tartás helye szerint illetékes területi természetvédelmi hatósághoz
kell megtenni.”
(3) Az R58. 6. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) A 3. számú melléklet szerint eredetigazolást állít ki
a) a Pest Megyei Kormányhivatal természetvédelmi hatáskörében eljáró Érdi Járási Hivatala a 2004. november 22. napját megelőzően az igazgatási hatóság által nyilvántartott példányok esetében, ha tenyésztői bizonylat, származási igazolás, EU-bizonylat, valamint a tanácsi rendelet 4. cikke szerinti importengedély, 5. cikke szerinti exportengedély és re-export bizonylat nem került kiadásra, valamint
b) a területi természetvédelmi hatóság a lefoglalt, illetve elkobzott példányok esetében.”
(4) Az R58.
a) 3. § (2) bekezdésében a „természetvédelmi hatáskörében eljáró megyei kormányhivatal (a továbbiakban: kormányhivatal) és az Országos Környezetvédelmi és Természetvédelmi Főfelügyelőség (a továbbiakban: Főfelügyelőség)” szövegrész helyébe a „területi természetvédelmi hatóság és az országos természetvédelmi hatóság”, a „kormányhivatal” szövegrész helyébe a „területi természetvédelmi hatóság” szöveg,
b) 3. § (3) bekezdésében az „a Főfelügyelőség, a kormányhivatal” szövegrész helyébe az „az országos természetvédelmi hatóság, a területi természetvédelmi hatóság” szöveg,
c) 5. § (2)–(4) bekezdésében, 6. § (1)–(2) bekezdésében, 10. § (2) bekezdésében, 22/A. § (2), (4) és (5) bekezdésében, 23. § (2) bekezdésében a „kormányhivatal” szövegrész helyébe a „területi természetvédelmi hatóság” szöveg,
d) 6. § (1) bekezdésében, 7. § (2) bekezdésében a „kormányhivatal vagy a Főfelügyelőség” szövegrész helyébe a „területi természetvédelmi hatóság vagy országos természetvédelmi hatóság” szöveg,
e) 8. § (2) bekezdésében az „A Főfelügyelőség vagy a kormányhivatal” szövegrész helyébe az „Az országos természetvédelmi hatóság vagy a területi természetvédelmi hatóság” szöveg,
f) 16. § (1) bekezdésében a „kormányhivatalnak” szövegrész helyébe a „területi természetvédelmi hatóságnak” szöveg,
g) 24. § (2) bekezdésében a „kormányhivatal, illetve a Főfelügyelőség” szövegrész helyébe a „területi természetvédelmi hatóság, illetve az országos természetvédelmi hatóság” szöveg,
h) 2. és 5. számú mellékletében a „természetvédelmi feladatkörében eljáró megyei kormányhivatal” szövegrész helyébe a „területi természetvédelmi hatóság” szöveg,
i) 3. számú mellékletében a „természetvédelmi feladatkörében eljáró Pest Megyei Kormányhivatal” szövegrész helyébe az „illetékes természetvédelmi hatóság” szöveg
lép.
124. § (1) Az egészségügyi ellátórendszer fejlesztéséről szóló 2006. évi CXXXII. törvény végrehajtásáról szóló 337/2008. (XII. 30.) Korm. rendelet (a továbbiakban: R59.)
1. 1. § (8) bekezdésében az „az Országos Egészségbiztosítási Pénztár (a továbbiakban: OEP)” szövegrész helyébe az „a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő (a továbbiakban: NEAK)” szöveg,
2. 1. § (8) bekezdésében az „Országos Tisztifőorvosi Hivatal (a továbbiakban: OTH)” szövegrész helyébe az „országos tisztifőorvos” szöveg,
3. 1. § (8) és (9) bekezdésében, 1/A. § (6) bekezdésében, 1/D. § (5) bekezdésében, 2/A. § (1) bekezdésében, 8. § (16) bekezdésében, 11. § (8) és (10) bekezdésében, 11/D. § (2) bekezdésében, 12. § (6) bekezdésében, 12/C. § (3a) bekezdésében, 13. § (8) bekezdésében, 15/B. § (3) és (6) bekezdésében az „Az OEP” szövegrész helyébe az „A NEAK” szöveg,
4. 1. § (8) bekezdésében, 1/A. § (2) bekezdésében, 1/D. § (4) bekezdésében, 2/A. § (5) bekezdésében, 11. § (7) és (9) bekezdésében, 12/C. § (1) bekezdés záró szövegrészében, (7) bekezdésében, 15/A. § (2) bekezdésében, 15/B. § (4) és (6) bekezdésében az „az OEP-et” szövegrész helyébe az „a NEAK-ot” szöveg,
5. 1. § (8) és (9) bekezdésében, 1/B. § (1) bekezdésében, 1/D. § (2) bekezdésében, 2/A. § (2) bekezdésében, 8. § (16) bekezdésében, 11. § (4) és (7) bekezdésében, 12/C. § (1) bekezdés záró szövegrészében és (7) bekezdés záró szövegrészében, 13. § (7) bekezdésében, 15/A. § (3) bekezdésében, valamint 15/B. § (3) bekezdésében az „OTH-t” szövegrész helyébe az „országos tisztifőorvost” szöveg,
6. 1. § (9) bekezdésében, 1/A. § (1)–(3) és (5) bekezdésében, 1/B. § (2) és (4)–(7) bekezdésében, 2/A. § (1) bekezdésében, 4. § (1) bekezdésében, 5/A. § (1) és (4) bekezdésében, 5/B. § (1), (3) és (5) bekezdésében, 6. § (1), (3) és (8) bekezdésében, 8. § (9) bekezdésében, (9a) bekezdésének nyitó szövegrészében, (10), (11) és (16) bekezdésében, (17) bekezdés nyitó szövegrészében és e) pontjában, 11. § (2) és (9) bekezdésében, 11/C. §-ában, 11/D. § (2) bekezdésében, 12. § (4) és (5) bekezdésében, 12/C. § (2) és (6) bekezdésében, 13. § (8) bekezdésében, 15. § (7) bekezdésében, 15/B. § (1), (2), (4), (5) és (6) bekezdésében, 15/C. § (1)–(3) bekezdésében, valamint a 17/C. § (2) bekezdésében az „OTH” szövegrész helyébe az „országos tisztifőorvos” szöveg,
7. 1/A. § (5) bekezdésében, 1/B. § (7) bekezdésében, 5. § (4) bekezdésében az „az OEP-nek” szövegrész helyébe az „a NEAK-nak” szöveg,
8. 1/A. § (7) bekezdésében, 3. § (1) bekezdésében, 5/A. § (4) bekezdésében, 6. § (8) bekezdésében, 8. § (9) és (16) bekezdésében, 11. § (6) bekezdésében, 12/C. § (3) és (6) bekezdésében, 13. § (6) és (7) bekezdésében, 14. § (4) és (6) bekezdésében, 15. § (3) bekezdésében, 15/B. § (3) bekezdésében, 15/C. § (2) bekezdésében az „az OEP” szövegrész helyébe az „a NEAK” szöveg,
9. 2/A. § (1) és (2) bekezdésében, 12. § (4) bekezdésében, 13. § (5) bekezdésében az „az OEP” szövegrészek helyébe az „a NEAK” szöveg,
10. 3. § (1) bekezdésében az „OTH-nak” szövegrész helyébe az „országos tisztifőorvosnak” szöveg,
11. 4. § (3) bekezdésében, 12/C. § (3) bekezdésében, 15/C. § (3) bekezdésében az „az OEP-nél” szövegrész helyébe az „a NEAK-nál” szöveg,
12. 8. § (16) bekezdésében az „az OEP-et” szövegrészek helyébe az „a NEAK-ot” szöveg,
13. 12/B. § (1) bekezdésében az „az OEP-pel” szövegrész helyébe az „a NEAK-kal” szöveg,
14. 13. § (2) és (3) bekezdésében az „az OEP-hez” szövegrész helyébe az „a NEAK-hoz” szöveg,
15. 14. § (2) bekezdésében az „az OEP főigazgatója” szövegrészek helyébe az „a NEAK főigazgatója” szöveg,
16. 15/A. § (3) bekezdésében az „az OEP főigazgatója” szövegrész helyébe az „a NEAK főigazgatója” szöveg
lép.
(2) Hatályát veszti az R59.
a) 17/A. § (3)–(7), (13) és (14) bekezdése,
b) 17/B. §-a.
125. § A humán reprodukciós eljárásokkal kapcsolatos, kötelezően nyilvánosságra hozandó eredményességi adatok, statisztikák köréről, a nyilvánosságra hozatal módjáról és helyéről, továbbá az ellenőrzés módjáról szóló 339/2008. (XII. 30.) Korm. rendelet
a) 1. §-ában az „Országos Betegjogi, Ellátottjogi, Gyermekjogi és Dokumentációs Központ (a továbbiakban: OBDK)” szövegrész helyébe az „egészségügyért felelős miniszter (a továbbiakban: miniszter)” szöveg,
b) 2. § (1) és (2) bekezdésében, 3. § (3) bekezdésében az „Az OBDK” szövegrész helyébe az „A miniszter” szöveg,
c) 2. § (3) bekezdésében az „Az OBDK” szövegrészek helyébe az „A miniszter” szöveg,
d) 3. § (2) bekezdésében az „az Országos Egészségbiztosítási Pénztár (a továbbiakban: OEP)” szövegrész helyébe az „a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő (a továbbiakban: NEAK)” szöveg,
e) 3. § (3) bekezdésében az „Az OEP” szövegrész helyébe az „A NEAK” szöveg,
f) 3. § (3) bekezdésében az „az OBDK” szövegrész helyébe az „a miniszter” szöveg,
g) 1. számú mellékletében az „OEP finanszírozott” szövegrész helyébe az „Egészségbiztosítási Alapból finanszírozott” szöveg
lép.
126. § Hatályát veszti az irányított betegellátási rendszer megszüntetésével, az elszámolásokkal, valamint az elszámolások ellenőrzésével kapcsolatos eljárási szabályokról szóló 348/2008. (XII. 31.) Korm. rendelet.
127. § A közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény egészségügyi intézményekben történő végrehajtásáról szóló 356/2008. (XII. 31.) Korm. rendelet 16. § (2) bekezdésében az „Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat országos intézeteit” szövegrész helyébe az „Országos Közegészségügyi Intézetet” szöveg lép.
128. § (1) A Nemzeti Hírközlési Hatóság eljárásában közreműködő szakhatóságok kijelöléséről, valamint egyes szakhatósági közreműködések megszüntetéséről és módosításáról szóló 362/2008. (XII. 31.) Korm. rendelet (a továbbiakban: R60.) 1/A. §
a) (1) bekezdés a) pontjában a „mérésügyi és műszaki biztonsági feladatkörében eljáró fővárosi és megyei kormányhivatalt” szövegrész helyébe a „megyei kormányhivatal mérésügyi és műszaki biztonsági feladatkörében eljáró megyeszékhely szerinti járási hivatalát és a fővárosi kormányhivatal mérésügyi és műszaki biztonsági feladatkörében eljáró XII. Kerületi Hivatalát” szöveg,
b) (1) bekezdés d) pontjában és (2) bekezdés c) pontjában a „Nemzeti Közlekedési Hatóság Központi Hivatalát” szövegrész helyébe a „közlekedési hatáskörben eljáró Budapest Főváros Kormányhivatalát” szöveg,
c) (1) bekezdés e) pontjában és (2) bekezdés d) pontjában a „Nemzeti Közlekedési Hatóság Központi Hivatalát” szövegrész helyébe a „közlekedésért felelős minisztert” szöveg
lép.
(2) Az R60. 1. melléklete helyébe a 20. melléklet lép.
129. § Hatályát veszti a radioaktív hulladékok és a kiégett fűtőelemek országhatáron át történő szállításának engedélyezéséről szóló 34/2009. (II. 20.) Korm. rendelet 3. § (3) bekezdése.
130. § (1) A vásárokról, a piacokról, és a bevásárlóközpontokról szóló 55/2009. (III. 13.) Korm. rendelet (a továbbiakban: R61.) 4/B. § (5) bekezdés a) és b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A jegyző a bejelentés másolatát a nyilvántartásba vételt követően a nyilvántartási számmal együtt megküldi)
„a) a fővárosi és megyei kormányhivatal népegészségügyi, élelmiszerlánc-biztonsági és állategészségügyi, növény- és talajvédelmi, valamint fogyasztóvédelmi feladatkörében eljáró járási (fővárosi kerületi) hivatalának,
b) a kereskedelmi feladatkörében eljáró Budapest Főváros Kormányhivatalának,”
(2) Az R61.
a) 4. § (3) bekezdés j) pontjában a „növény- és talajvédelmi feladatkörében eljáró fővárosi és megyei kormányhivatal” szövegrész helyébe a „fővárosi és megyei kormányhivatal növény- és talajvédelmi feladatkörében eljáró megyeszékhely szerinti járási (fővárosi kerületi) hivatala” szöveg,
b) 4. § (4) bekezdés záró szövegrészében az „a fővárosi és megyei kormányhivatalt” szövegrész helyébe az „a népegészségügyi, élelmiszerlánc-biztonsági és állategészségügyi, növény- és talajvédelmi, valamint fogyasztóvédelmi feladatkörben eljáró járási (fővárosi kerületi) hivatalát” szöveg,
c) 9. § (3) bekezdésében és a 9/A. §-ában a „fővárosi és megyei kormányhivatal” szövegrész helyébe a „fővárosi és megyei kormányhivatal járási (fővárosi kerületi) hivatala” szöveg,
d) 9. § (3) bekezdésében a „Magyar Kereskedelmi Engedélyezési Hivatal” szövegrész helyébe a „kereskedelmi feladatkörében eljáró Budapest Főváros Kormányhivatala” szöveg
lép.
(3) Hatályát veszti az R61.
a) 4. § (4a) bekezdése,
b) 1. melléklete.
131. § A területrendezési hatósági eljárásokról szóló 76/2009. (IV. 8.) Korm. rendelet 3. számú melléklete helyébe a 21. melléklet lép.
132. § Hatályát veszti a közhasznú vagy gazdasági társasági formában működő, valamint az egyházak, alapítványok által fenntartott aktív fekvőbeteg szakellátást biztosító egészségügyi szolgáltatók létszámcsökkentésének 2009. évi költségvetési támogatásáról szóló 90/2009. (IV. 16.) Korm. rendelet.
133. § Az áruk és egyes szolgáltatások szabad áramlásának biztosításával összefüggésben egyes európai uniós jogi aktusokban előírt bejelentési, értesítési, tájékoztatási és jelentéstételi kötelezettségek teljesítéséről szóló 102/2009. (V. 11.) Korm. rendelet 17. §-ában a „Magyar Kereskedelmi Engedélyezési Hivatalt” szövegrész helyébe a „piacfelügyeleti feladatkörében eljáró Budapest Főváros Kormányhivatalát” szöveg lép.
134. § (1) Az egyes veszélyes anyagok és veszélyes készítmények kivitelével, illetve behozatalával összefüggő bejelentési eljárás részletes szabályairól szóló 123/2009. (VI. 12.) Korm. rendelet (a továbbiakban: R62.) 4. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Az (1) bekezdés szerinti Bizottság tagja az emberi erőforrások minisztere, a földművelésügyi miniszter, a nemzetgazdasági miniszter, az országos tisztifőorvos, a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal elnöke, a nemzeti adó- és vámhivatal vezetője vagy az általuk kijelölt egy-egy személy. A Bizottság elnöke az emberi erőforrások minisztere, elnökhelyettese a földművelésügyi miniszter vagy az általuk a Bizottságba tagként delegált személy.”
(2) Az R62.
a) 2. § (1) bekezdés b) pontjában az „Országos Közegészségügyi Központot (a továbbiakban: OKK)” szövegrész helyébe az „országos tisztifőorvost” szöveg,
b) 3. § (3) bekezdésében az „OKK” szövegrész helyébe az „országos tisztifőorvos” szöveg
lép.
135. § (1) A fiatalok, valamint a többgyermekes családok lakáscélú kölcsöneinek állami támogatásáról szóló 134/2009. (VI. 23.) Korm. rendelet (a továbbiakban: R63.) 1. § (2) bekezdés 23. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(E rendelet alkalmazásában az egyes fogalmak jelentése a következő)
„23. járási hivatal: a lakáscélú állami támogatásokkal kapcsolatos feladatkörében eljárva a támogatott lakás fekvése szerint illetékes megyei kormányhivatal megyeszékhely szerinti járási (fővárosi kerületi) hivatala, Pest megye és a főváros területén fekvő támogatott lakás esetén Budapest Főváros Kormányhivatalának XIII. Kerületi Hivatala,”
(2) Az R63. 10. § (9b) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(9b) A (9a) bekezdés szerinti szerződésekben − a szerződésből eredő jogok és kötelezettségek jogutódjaként − a fővárosi és megyei kormányhivatal helyébe a lakástámogatási hatóságok által folytatott közigazgatási hatósági eljárások tekintetében a járási hivatal lép.”
(3) Az R63. 11. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(5) A járási hivatalnak a lakáscélú állami támogatásokkal kapcsolatban e rendelet alapján
a) ellátott feladatkörei gyakorlásával összefüggésben az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény (a továbbiakban: Áht.) 9. § f)–i) pontjában meghatározott, valamint a törvényességi és szakszerűségi ellenőrzési hatásköröket szakmai irányító miniszterként a lakásgazdálkodásért és lakáspolitikáért felelős miniszter (a továbbiakban: miniszter) gyakorolja,
b) a hatáskörébe tartozó közigazgatási hatósági ügyekkel összefüggésben az Áht. 9. § f) pontjában és kizárólag ezekhez kapcsolódva az Áht. 9. § h) pontjában meghatározott hatásköröket Budapest Főváros Kormányhivatala gyakorolja.”
(4) Az R63. „Záró rendelkezések” alcíme a következő 18. §-sal egészül ki:
„18. § E rendeletnek a központi hivatalok felülvizsgálatával és a járási (fővárosi kerületi) hivatalok megerősítésével összefüggő egyes kormányrendeletek módosításáról szóló 379/2016. (XII. 2.) Korm. rendelet által megállapított 10. § (9a) és (9b) bekezdése szerinti változásokról a miniszter a hitelintézetet és a Kincstárt 2017. január 15. napjáig írásban tájékoztatja.”
(5) Az R63.
1. 1. § (4) bekezdés b) pontjában és (7) bekezdés c) pontjában, 7. § (1) bekezdés b) pont bb) alpontjában és 10. § (9a) bekezdésében az „a kormányhivatal” szövegrész helyébe az „a járási hivatal” szöveg,
2. 7. § (1) bekezdés b) pont ba) alpontjában, 11. § (6) bekezdésében az „a kormányhivatal” szövegrész helyébe az „a járási hivatal, Budapest Főváros Kormányhivatala” szöveg,
3. 7. § (1) bekezdés b) pont bb) alpontjában és (4) bekezdésében az „a kormányhivatalt” szövegrész helyébe az „a járási hivatalt” szöveg,
4. 8. § (8) bekezdésében az „a kormányhivataltól” szövegrész helyébe az „a járási hivataltól” szöveg,
5. 8. § (9) bekezdésében a „kormányhivatalhoz” szövegrészek helyébe a „járási hivatalhoz” szöveg, a „kormányhivatal” szövegrészek helyébe a „járási hivatal” szöveg, a „Kincstár” szövegrész helyébe a „Budapest Főváros Kormányhivatala” szöveg,
6. 8. § (11) bekezdésében az „A kormányhivatal” szövegrészek helyébe az „A járási hivatal” szöveg,
7. 8. § (11) bekezdésében az „a kormányhivatal” szövegrészek helyébe az „a járási hivatal” szöveg, az „a Kincstár” szövegrész helyébe a „Budapest Főváros Kormányhivatala” szöveg,
8. 8. § (12) bekezdésében az „A kormányhivatal, valamint a Kincstár” szövegrész helyébe az „A járási hivatal, valamint Budapest Főváros Kormányhivatala” szöveg,
9. 11. § (4) bekezdésében az „A Kincstárnak, valamint a kormányhivatalnak” szövegrész helyébe a „Budapest Főváros Kormányhivatalának, valamint a járási hivatalnak” szöveg
lép.
136. § Az erdőgazdálkodási és erdővédelmi bírság mértékéről és kiszámításának módjáról szóló 143/2009. (VII. 6.) Korm. rendelet 1. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„1. § Az erdészeti hatóság az erdőgazdálkodási bírság és az erdővédelmi bírság mértékét az erdőről, az erdő védelméről és az erdőgazdálkodásról szóló 2009. évi XXXVII. törvény (a továbbiakban: Evt.) 82. § (1) bekezdés szerinti erdővédelmi járulékalap (a továbbiakban: EJA) 3–4. § szerinti szorzataként határozza meg.”
137. § (1) A közúti árufuvarozáshoz, személyszállításhoz és a közúti közlekedéshez kapcsolódó egyes rendelkezések megsértése esetén kiszabható bírságok összegéről, valamint a bírságolással összefüggő hatósági feladatokról szóló 156/2009. (VII. 29.) Korm. rendelet (a továbbiakban: R64.)
a) 13. § (1) bekezdés záró szövegrészében a „Nemzeti Közlekedési Hatóság (a továbbiakban: NKH)” szövegrész helyébe a „közlekedésért felelős miniszter” szöveg,
b) 15. § (1) bekezdésében az „Az NKH Központja” szövegrész helyébe az „A közlekedésért felelős miniszter” szöveg
lép.
(2) Hatályát veszti az R64. 14. §-a.
138. § A mezőgazdasági termékek és az élelmiszerek, valamint a szeszes italok földrajzi árujelzőinek oltalmára irányuló eljárásról és a termékek ellenőrzéséről szóló 158/2009. (VII. 30.) Korm. rendelet
a) 11. § (1) bekezdés a) pontjában a „megyei kormányhivatal állat-egészségügyi és élelmiszer-ellenőrző feladatkörében eljáró járási hivatal” szövegrész helyébe a „megyei kormányhivatal élelmiszerlánc-biztonsági és állategészségügyi feladatkörében eljáró járási hivatalát (a továbbiakban: élelmiszerlánc-biztonsági és állategészségügyi hatáskörben eljáró járási hivatal) és a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatalt” szöveg,
b) 11. § (1) bekezdés b) pontjában az „élelmiszerlánc-biztonsági és állategészségügyi hatáskörében eljáró megyei kormányhivatalt (a továbbiakban: élelmiszerlánc-biztonsági és állategészségügyi hatóság)” szövegrész helyébe az „a megyei kormányhivatal élelmiszerlánc-biztonsági és állategészségügyi feladatkörében eljáró járási hivatalát” szöveg,
c) 11. § (1) bekezdés c) pontjában a „növény- és talajvédelmi hatáskörében eljáró megyei kormányhivatalt” szövegrész helyébe az „a megyei kormányhivatal növény- és talajvédelmi feladatkörében eljáró járási hivatalát” szöveg,
d) 11. § (1) bekezdés d) pontjában az „élelmiszerlánc-biztonsági és állategészségügyi hatóságot” szövegrész helyébe az „a megyei kormányhivatal élelmiszerlánc-biztonsági és állategészségügyi feladatkörében eljáró járási hivatalát” szöveg
lép.
139. § A biztonságos és gazdaságos gyógyszer- és gyógyászatisegédeszköz-ellátás, valamint a gyógyszerforgalmazás általános szabályairól szóló 2006. évi XCVIII. törvény szerinti kutatásfejlesztési tevékenység után igénybe vehető engedményekre vonatkozó részletes szabályokról szóló 162/2009. (VIII. 3.) Korm. rendelet 4. §-ában az „az Egészségbiztosítási Alap kezeléséért felelős Országos Egészségbiztosítási Pénztár” szövegrész helyébe az „a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő” szöveg lép.
140. § A borászati termékek eredetmegjelöléseinek és földrajzi jelzéseinek közösségi oltalmára irányuló eljárásról, valamint ezen termékek ellenőrzéséről szóló 178/2009. (IX. 4.) Korm. rendelet
a) 2. § (1) bekezdés c) pontjában a „Földmérési és Távérzékelési Intézet” szövegrész helyébe a „földmérési és térinformatikai államigazgatási szerv” szöveg,
b) 19. § (1) bekezdésében a „Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatalt (a továbbiakban: borászati hatóság)” szövegrész helyébe a „Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatalt és a megyei kormányhivatal megyeszékhely szerinti járási hivatalát – Pest megye és a főváros vonatkozásában a Pest Megyei Kormányhivatal Érdi Járási Hivatalát – (a továbbiakban együtt: borászati hatóság)” szöveg
lép.
141. § (1) Az építési beruházások megvalósításához szükséges eljárások integrált intézésének részletes szabályairól és a közreműködő hatóságok kijelöléséről szóló 194/2009. (IX. 15.) Korm. rendelet (a továbbiakban: R65.) 19. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) Az integrált építésügyi hatósági eljárás esetén az 1. mellékletben kijelölt építésügyi hatóság látja el a közreműködő hatóság feladatait.”
(2) Az R65. 20. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Az integrált engedélyezési eljárásban a 2. mellékletben kijelölt engedélyező hatóság látja el a közreműködő hatóság feladatait.”
(3) Az R65. 21. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) Az integrált hatásvizsgálati eljárás során a 3. mellékletben kijelölt engedélyező hatóság látja el a közreműködő hatóság feladatait.”
(4) Az R65. 21. § (5) bekezdésében az „az illetékes környezetvédelmi és természetvédelmi hatáskörében eljáró megyei kormányhivatal” szövegrész helyébe az „a területi környezetvédelmi és természetvédelmi hatóság” szöveg lép.
(5) Hatályát veszti az R65.
a) 1. § (1) bekezdés a) pontja,
b) 19. § (5) bekezdése,
c) 20. § (3) bekezdése,
d) 21. § (4) és (5) bekezdése.
142. § (1) Az igazságügyi szakértői névjegyzékbe való felvételi eljárás során szükséges szakhatósági állásfoglalás kiadásának eljárási szabályairól szóló 208/2009. (IX. 29.) Korm. rendelet (a továbbiakban: R66.) a következő 4/A. §-sal egészül ki:
„4/A. § E rendelet 1. melléklet 5. sorában, továbbá 2. melléklet 3. és 4. sorában foglalt szakhatósági közreműködés esetén a szakhatóság kikéri a Herman Ottó Intézet Nonprofit Kft. véleményét.”
(2) Az R66.
a) 1. mellékletében foglalt táblázat „Szakhatóság” elnevezésű oszlop 2. sorában az „Országos Tisztifőorvosi Hivatal” szövegrész helyébe a „népegészségügyi feladatkörében eljáró fővárosi és megyei kormányhivatal” szöveg,
b) 2. mellékletében foglalt táblázat B:3 és B:4 mezőjében a „Herman Ottó Intézet” szövegrész helyébe a „Pest Megyei Kormányhivatal” szöveg
lép.
(3) Az R66. 1. mellékletében foglalt táblázat a 22. melléklet szerint módosul.
143. § (1) A kereskedelmi tevékenységek végzésének feltételeiről szóló 210/2009. (IX. 29.) Korm. rendelet (a továbbiakban: R67.) 7. § (4) bekezdés b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A Kormány a működési engedéllyel kapcsolatos eljárásban szakhatóságként jelöli ki)
„b) állatgyógyászati készítmény vagy annak hatóanyaga, továbbá növényvédő szer és hatóanyagai forgalmazása esetén, az állatgyógyászati készítmények és azok hatóanyagának, valamint a növényvédő szerek és hatóanyagaik forgalmazására vonatkozó követelményeknek való megfelelés kérdésében
ba) állatgyógyászati készítmény nagykereskedelme, valamint állatgyógyászati készítmény hatóanyagainak forgalmazása vonatkozásában elsőfokú eljárásban az élelmiszerlánc-biztonsági és állategészségügyi hatáskörben eljáró megyei kormányhivatalt,
bb) állatgyógyászati készítmény kiskereskedelme esetén elsőfokú eljárásban a megyei kormányhivatal élelmiszerlánc-biztonsági és állategészségügyi feladatkörében eljáró járási hivatalát, növényvédő szer és hatóanyagai forgalmazása esetén elsőfokú eljárásban a megyei kormányhivatal növény- és talajvédelmi feladatkörében eljáró megyeszékhely szerinti járási hivatalát, másodfokú eljárásban a megyei kormányhivatalt,”
(2) Az R67. 7. § (4) bekezdése a következő g) ponttal egészül ki:
(A Kormány a működési engedéllyel kapcsolatos eljárásban szakhatóságként jelöli ki)
„g) a honvédelmi és katonai célú ingatlanon működtetni kívánt üzlet esetében – az általános és sajátos építésügyi követelményeknek való megfelelés kérdésében – építésügyi szakhatóságként az elsőfokú hatósági eljárásban a honvédelemért felelős minisztert.”
(3) Az R67.
a) 6. § (2a) bekezdés b) pontjában a „növény- és talajvédelmi feladatkörében eljáró megyei kormányhivatalnak” szövegrész helyébe a „megyei kormányhivatal növény- és talajvédelmi feladatkörében eljáró megyeszékhely szerinti járási hivatalának” szöveg,
b) 6. § (2b) bekezdésében a „fogyasztóvédelmi feladatkörében eljáró fővárosi és megyei kormányhivatalnak” szövegrész helyébe a „fővárosi és megyei kormányhivatal fogyasztóvédelmi feladatkörében eljáró járási (fővárosi kerületi) hivatalának” szöveg,
c) 6. § (3) bekezdésében az „a növény- és talajvédelmi feladatkörében eljáró megyei kormányhivatal” szövegrész helyébe az „a megyei kormányhivatal növény- és talajvédelmi feladatkörében eljáró megyeszékhely szerinti járási hivatala” szöveg,
d) 6. § (7) bekezdésében a „környezetvédelmi feladatkörében eljáró megyei kormányhivatal” szövegrész helyébe a „területi környezetvédelmi hatóság” szöveg,
e) 7. § (4) bekezdés c) pontjában a „környezetvédelmi feladatkörében eljáró megyei kormányhivatalt” szövegrész helyébe a „területi környezetvédelmi hatóságot” szöveg, az „az Országos Környezetvédelmi és Természetvédelmi Főfelügyelőséget” szövegrész helyébe az „a környezetvédelmi hatáskörben eljáró Pest Megyei Kormányhivatalt” szöveg,
f) 9. § (3) bekezdésében az „a növény- és talajvédelmi feladatkörében eljáró megyei kormányhivatallal” szövegrész helyébe az „a megyei kormányhivatal növény- és talajvédelmi feladatkörében eljáró járási (fővárosi kerületi) hivatalával” szöveg
lép.
144. § (1) A területfejlesztési koncepció, a területfejlesztési program és a területrendezési terv tartalmi követelményeiről, valamint illeszkedésük, kidolgozásuk, egyeztetésük, elfogadásuk és közzétételük részletes szabályairól szóló 218/2009. (X. 6.) Korm. rendelet (a továbbiakban: R68.) 11. melléklete helyébe a 23. melléklet lép.
(2) Az R68.
a) 10. melléklet 15. pont a) alpontjában az „illetékes környezetvédelmi és természetvédelmi felügyelőség” szövegrész helyébe a „területi környezetvédelmi és természetvédelmi hatóság” szöveg,
b) 10. melléklet 15. pont e) alpontjában a „Herman Ottó Intézet” szövegrész helyébe a „Herman Ottó Intézet Nonprofit Kft.” szöveg,
c) 11. melléklet 4. pontjában az „Országos Tisztifőorvosi Hivatal” szövegrész helyébe az „országos tisztifőorvos” szöveg
lép.
145. § (1) Az emberen végzett orvostudományi kutatások, az emberi felhasználásra kerülő vizsgálati készítmények klinikai vizsgálata, valamint az emberen történő alkalmazásra szolgáló, klinikai vizsgálatra szánt orvostechnikai eszközök klinikai vizsgálata engedélyezési eljárásának szabályairól szóló 235/2009. (X. 20.) Korm. rendelet (a továbbiakban: R69.)
a) 3. § (1) bekezdésében az „Országos Tisztifőorvosi Hivatal” szövegrész helyébe az „országos tisztifőorvos” szöveg,
b) 9. § (2) bekezdése c) pontjában, 26. § (2) bekezdés c) pontjában, 34. § (2) bekezdés c) pontjában az „az Országos Egészségbiztosítási Pénztárnak” szövegrész helyébe az „a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelőnek” szöveg,
c) 17. § (1) bekezdés a) pont aa) alpontjában az „Országos Tisztifőorvosi Hivatal (ezen alcím alkalmazásában a továbbiakban: OTH)” szövegrész helyébe az „országos tisztifőorvos” szöveg,
d) 17. § (1) bekezdés c) pontjában az „Egészségügyi Nyilvántartási és Képzési Központ (a továbbiakban: ENKK)” szövegrész helyébe az „OGYÉI” szöveg,
e) 18. § (1) bekezdésben az „OTH-hoz” szövegrész helyébe az „országos tisztifőorvoshoz” szöveg,
f) 18. § (1a) és (1b) bekezdésben, 20. §-ában, 21. § (1) és (2) bekezdésében az „OTH” szövegrész helyébe az „országos tisztifőorvos” szöveg,
g) 18. § (2a) bekezdésében az „ENKK-hoz” szövegrész helyébe az „OGYÉI-hez” szöveg,
h) 18. § (2b) és (2c) bekezdésében, a 19. § (5) bekezdésében, valamint 32. § (1) bekezdésében az „ENKK” szövegrész helyébe az „OGYÉI” szöveg,
i) 19. § (1) bekezdés b) pont ba) alpontjában a „17. § (1) bekezdés b) pont ba) alpontjában” szövegrész helyébe a „16. § b) pontjában és a 17. § (1) bekezdés b) pont ba) alpontjában” szöveg,
j) 20. §-ában az „a 16. § b) pontjában említett vizsgálat esetében az ENKK, a 16. § c) pontjában említett vizsgálat esetében az OGYÉI” szövegrész helyébe az „a 16. § b) és c) pontjában említett vizsgálat esetében az OGYÉI” szöveg,
k) 21. § (1) bekezdésében az „a 16. § b) pontjában említett vizsgálat esetében az ENKK, a 16. § c) pontjában említett vizsgálat esetében az OGYÉI” szövegrész helyébe az „a 16. § b) és c) pontjában említett vizsgálat esetében az OGYÉI” szöveg,
l) 25. § (1) bekezdésében az „Országos Epidemiológiai Központ (a továbbiakban: OEK)” szövegrész helyébe az „Országos Közegészségügyi Intézet (a továbbiakban: OKI)” szöveg,
m) 25. § (2) bekezdésében az „OEK” szövegrész helyébe az „OKI” szöveg
lép.
(2) Hatályát veszti az R69.
a) 10. §-a,
b) 19. § (1) bekezdés c) pontja,
c) 21. § (2) bekezdésében az „az ENKK” szövegrészek,
d) 42. § (3) bekezdése.
146. § (1) A szálláshely-szolgáltatási tevékenység folytatásának részletes feltételeiről és a szálláshely-üzemeltetési engedély kiadásának rendjéről szóló 239/2009. (X. 20.) Korm. rendelet (a továbbiakban: R70.) 7. § c) pont ca) és cb) alpontja helyébe a következő rendelkezések lépnek:
(A Kormány a szálláshely engedélyezése iránti eljárásban – az egyéb szálláshely engedélyezése kivételével –
a 10 fő feletti befogadóképességű szálláshely esetében annak elbírálása kérdésében, hogy a szálláshely a tűzvédelmi követelményeknek a kérelemben foglaltak szerint vagy további feltételek mellett megfelel-e)
„ca) – a honvédelmi és katonai célú ingatlanon kívül működtetni kívánt szálláshely engedélyezése esetében – első- és másodfokú eljárásban az első- és másodfokú tűzvédelmi hatóságot,
cb) – a honvédelmi és katonai célú ingatlanon működtetni kívánt szálláshely engedélyezése esetében – az elsőfokú hatósági eljárásban a honvédelemért felelős minisztert, valamint”
(szakhatóságként jelöli ki.)
(2) Az R70. 7. § d) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A Kormány a szálláshely engedélyezése iránti eljárásban – az egyéb szálláshely engedélyezése kivételével –)
„d) ha arra az építményre, amelyben a szálláshelyet működtetni kívánják, ugyanarra a rendeltetésre vonatkozóan a kérelem benyújtását megelőző hat hónapon belül használatbavételi engedélyt vagy fennmaradási engedélyt nem adtak ki – az általános építésügyi követelményeknek való megfelelés kérdésében –
da) a honvédelmi és katonai célú ingatlanon kívül működtetni kívánt szálláshely engedélyezése esetében az elsőfokú eljárásban az építésügyi hatáskörben eljáró járási (fővárosi kerületi) hivatalt,
db) a honvédelmi és katonai célú ingatlanon működtetni kívánt szálláshely engedélyezése esetében az elsőfokú hatósági eljárásban a honvédelemért felelős minisztert,”
(szakhatóságként jelöli ki.)
(3) Az R70. 7. §-a a következő e) ponttal egészül ki:
(A Kormány a szálláshely engedélyezése iránti eljárásban – az egyéb szálláshely engedélyezése kivételével –)
„e) a honvédelmi és katonai célú ingatlanon működtetni kívánt szálláshely esetében a honvédelmi ágazati munkavédelmi követelményeknek való megfelelés kérdésében az elsőfokú hatósági eljárásban a honvédelemért felelős minisztert”
(szakhatóságként jelöli ki.)
(4) Az R70.
a) 7. § a) pont aa) alpontjában a „Magyar Honvédség létesítményeinek területén kívül” szövegrész helyébe a „honvédelmi és katonai célú ingatlanon kívül” szöveg,
b) 7. § a) pont ab) alpontjában a „Magyar Honvédség létesítményeinek területén” szövegrész helyébe a „honvédelmi és katonai célú ingatlanon” szöveg,
c) 11. § (1) bekezdés b) pontjában a „munkavédelmi hatósági és munkaügyi hatósági hatáskörében eljáró fővárosi és megyei kormányhivatallal” szövegrész helyébe a „fővárosi és megyei kormányhivatal munkavédelmi hatósági és munkaügyi hatósági feladatkörében eljáró megyeszékhely szerinti járási (fővárosi kerületi) hivatalával” szöveg
lép.
147. § A fémhigany és egyes higanyvegyületek és -keverékek kiviteli tilalmáról, valamint a fémhigany biztonságos tárolásáról szóló, 2008. október 22-i 1102/2008/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet végrehajtásával kapcsolatos egyes szabályokról szóló 274/2009. (XII. 3.) Korm. rendelet
a) 1. § a) pontjában az „Országos Környezetvédelmi és Természetvédelmi Főfelügyelőség (a továbbiakban: Főfelügyelőség)” szövegrész helyébe az „országos környezetvédelmi hatóság” szöveg,
b) 2. § (3) bekezdésében az „a Főfelügyelőség” szövegrész helyébe az „az országos környezetvédelmi hatóság” szöveg
lép.
148. § A kiemelt térségi és megyei területrendezési tervek, valamint a településrendezési tervek készítése során az országos, a kiemelt térségi és a megyei övezetek területi érintettségével kapcsolatosan állásfoglalásra kötelezett államigazgatási szervek köréről és az eljárás részletes szabályairól szóló 282/2009. (XII. 11.) Korm. rendelet
a) 1. melléklete helyébe a 24. melléklet,
b) 2. melléklete helyébe a 25. melléklet,
c) 3. melléklete helyébe a 26. melléklet
lép.
149. § (1) Az Országos Statisztikai Adatgyűjtési Program adatgyűjtéseiről és adatátvételeiről szóló 288/2009. (XII. 15.) Korm. rendelet (a továbbiakban: R71.)
a) 1. melléklet „Országos Statisztikai Adatgyűjtési Program Adatgyűjtések és Adatátvételek” című táblázat
aa) 1017, 2084, 2086, 2087, 2100, 2108, 2120, 2123, 2124, 2129, 2155, 2159, 2197, 2259 nyilvántartási számú sorok „adatszolgáltatóinak meghatározása” elnevezésű oszlopában az „Országos Egészségbiztosítási Pénztár” szövegrész helyébe a „Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő” szöveg,
ab) 1216 nyilvántartási számú sor „adatszolgáltatóinak meghatározása” elnevezésű oszlopában a „Földmérési és Távérzékelési Intézet” szövegrész helyébe a „földmérési és térinformatikai államigazgatási szervként eljáró Budapest Főváros Kormányhivatala” szöveg,
ac) 1714, 1747 nyilvántartási számú sorok „adatszolgáltatóinak meghatározása” elnevezésű oszlopában az „Országos Egészségbiztosítási Pénztár” szövegrész helyébe az „Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság” szöveg,
ad) 2066 nyilvántartási számú sor „adatszolgáltatóinak meghatározása” elnevezésű oszlopában a „Nemzeti Rehabilitációs és Szociális Hivatal” szövegrész helyébe a „Budapest Főváros Kormányhivatala” szöveg,
ae) 2088, 2101, 2105 nyilvántartási számú sorok „adatszolgáltatóinak meghatározása” elnevezésű oszlopában az „Országos Tisztifőorvosi Hivatal” szövegrész helyébe az „Emberi Erőforrások Minisztériuma” szöveg,
af) 2095 nyilvántartási számú sor „adatszolgáltatóinak meghatározása” elnevezésű oszlopában az „Egészségügyi Nyilvántartási és Képzési Központ” szövegrész helyébe az „Állami Egészségügyi Ellátó Központ” szöveg,
ag) 2096 nyilvántartási számú sor „adatszolgáltatóinak meghatározása” elnevezésű oszlopában az „Országos Epidemiológiai Központ” szövegrész helyébe az „országos tisztifőorvos” szöveg,
ah) 2129, 2197 nyilvántartási számú sor „Országos Statisztikai Adatgyűjtési Program Adatkörök” rész sorában az „az OEP” szövegrész helyébe az „a NEAK” szöveg,
ai) 2166, 2167 nyilvántartási számú sorok „adatszolgáltatóinak meghatározása” elnevezésű oszlopában a „Nemzeti Közlekedési Hatóság,” szövegrész helyébe a „Nemzeti Fejlesztési Minisztérium,” szöveg,
aj) 2196. sorában a „Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal” szövegrész helyébe a „Bevándorlási és Menekültügyi Hivatal” szöveg,
ak) 2228 nyilvántartási számú sor „adatszolgáltatóinak meghatározása” elnevezésű oszlopában a „Közigazgatási és Elektronikus Közszolgáltatások Központi Hivatala” szövegrész helyébe a „Belügyminisztérium” szöveg,
b) 1. melléklet „Országos Statisztikai Adatgyűjtési Program Adatkörök” című táblázat 2129, 2197 nyilvántartási számú sorában az „az OEP” szövegrész helyébe az „a NEAK” szöveg,
c) 2. melléklet 1223 nyilvántartási számú sor „adatszolgáltatóinak meghatározása” elnevezésű oszlopában a „Közigazgatási és Elektronikus Közszolgáltatások Központi Hivatala” szövegrész helyébe a „Belügyminisztérium” szöveg,
d) 3. melléklet
da) 1501 nyilvántartási számú sor „adatszolgáltatóinak meghatározása” elnevezésű oszlopában az „Országos Egészségbiztosítási Pénztár” szövegrész helyébe a „Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő” szöveg,
db) 1560, 1561, 1565, 1566, 1573 nyilvántartási számú sorok „adatszolgáltatóinak meghatározása” elnevezésű oszlopában az „Országos Epidemiológiai Központ” szövegrész helyébe az „országos tisztifőorvos” szöveg,
dc) 1485, 1572 nyilvántartási számú sorában az „Országos Tisztifőorvosi Hivatal Munkahigiénés és Foglalkozás-egészségügyi Főosztály” szövegrész helyébe az „Országos Közegészségügyi Intézet” szöveg,
dd) 1589, 1860, 1861 nyilvántartási számú sorok „adatszolgáltatóinak meghatározása” elnevezésű oszlopában az „Egészségügyi Nyilvántartási és Képzési Központ” szövegrész helyébe az „Állami Egészségügyi Ellátó Központ” szöveg,
e) 7. melléklet
ea) 1392 nyilvántartási számú sor „adatszolgáltatóinak meghatározása” elnevezésű oszlopában a „Nemzeti Közlekedési Hatóság (NKH)” szövegrész helyébe a „Nemzeti Fejlesztési Minisztérium és Budapest Főváros Kormányhivatala” szöveg,
eb) 1396 nyilvántartási számú sor „adatszolgáltatóinak meghatározása” elnevezésű oszlopában a „Nemzeti Közlekedési Hatóság (NKH) Közúti Gépjármű-közlekedési Hivatal” szövegrész helyébe a „Nemzeti Fejlesztési Minisztérium” szöveg,
ec) 2252 nyilvántartási számú sor „adatszolgáltatóinak meghatározása” elnevezésű oszlopában a „Nemzeti Közlekedési Hatóság Légügyi Hivatal” szövegrész helyébe a „Honvédelmi Minisztérium” szöveg
lép.
(2) Hatályát veszti az R71. 1. mellékletében foglalt, „Országos Statisztikai Adatgyűjtési Program Adatgyűjtések – Adatátvételek” című táblázatának 2120 nyilvántartási számú sorában az „Egészségügyi Nyilvántartási és Képzési Központ” szövegrész.
150. § (1) A környezetvédelmi, természetvédelmi, vízgazdálkodási és tájvédelmi szakértői tevékenységről szóló 297/2009. (XII. 21.) Korm. rendelet (a továbbiakban: R72.) 7. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(5) A (3) bekezdés b) pontjában meghatározott esetben a bizottság elnökét és három tagját a miniszter jelöli. A bizottság további tagja az oktatásért felelős miniszter által megbízott egy személy, valamint az adott szak szerint illetékes, a miniszter által felkért felsőoktatási intézmény képviselője.”
(2) Az R72.
a) 1. § (3) bekezdés a) pont ab) alpontjában az „az Országos Környezetvédelmi és Természetvédelmi Főfelügyelőség (a továbbiakban: főfelügyelőség)” szövegrész helyébe az „a természetvédelemért felelős miniszter (a továbbiakban: miniszter)” szöveg,
b) 3. § b) pontjában a „főfelügyelőséget” szövegrész helyébe a „minisztert” szöveg,
c) 7. § (3) bekezdés b) pontjában a „főfelügyelőség” szövegrész helyébe a „miniszter” szöveg
lép.
151. § (1) Az előzetes eredetiségvizsgálati eljárás részletes szabályairól szóló 301/2009. Korm. rendelet (a továbbiakban: R73.) 1. § a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(E rendelet alkalmazásában)
„a) adminisztrátor: az előzetes eredetiségvizsgálati tevékenységben való részvétel céljából a közreműködővel foglalkoztatási vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban álló személy, aki 2017. január 1. napját megelőzően a Közigazgatási és Elektronikus Közszolgáltatások Központi Hivatala (a továbbiakban: Hivatal), ezt követően a közúti közlekedési nyilvántartó szerv (a továbbiakban: Nyilvántartó) által szervezett oktatásban részt vett, sikeres vizsgát tett és jogosultságot szerzett az e rendeletben előírt adminisztratív tevékenység végzésére;”
(2) Az R73. 1. § d) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(E rendelet alkalmazásában)
„d) vizsgáló: az előzetes eredetiségvizsgálati tevékenységben való részvétel céljából a közreműködővel foglalkoztatási vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban álló személy, aki 2017. január 1. napját megelőzően a Hivatal, ezt követően a Nyilvántartó által szervezett oktatásban részt vett, sikeres vizsgát tett és jogosultságot szerzett az e rendeletben előírt vizsgálói tevékenység végzésére;”
(3) Az R73. a következő 1/A. §-sal egészül ki:
„1/A. § (1) A Nyilvántartó szakmai ellenőrzést gyakorol a közlekedési igazgatási hatósági feladatkörében eljáró Budapest Főváros Kormányhivatalának előzetes eredetiségvizsgálati tevékenységére nézve.
(2) A Nyilvántartó
a) ellátja a járművek előzetes eredetiségvizsgálata során a tényállás felderítésében közreműködő tanúsító szervezetek, valamint az adminisztrátorok és a vizsgálók tekintetében a szolgáltatás felügyeletét, valamint
b) elvégzi az előzetes eredetiségvizsgálati vizsgálók és adminisztrátorok képzésével, vizsgáztatásával és továbbképzésével összefüggő feladatokat.”
(4) Az R73. 16. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A vizsgabizottság 3 főből áll. A vizsgabizottság elnökét és tagjait a Nyilvántartó az érintett szakterület közszolgálati tisztviselői közül jelöli ki.”
(5) Az R73. 18. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A továbbképző tanfolyamra a Nyilvántartónál kell jelentkezni. A Nyilvántartó a továbbképzés időpontjáról a jelentkezőt tájékoztatja.”
(6) Az R73.
a) 1. § e) pontjában, 3. § (1) bekezdésében, 7. § (2)–(4) bekezdésében, 8. § (1) bekezdésében, 9. § (1)–(2) és (4)–(5) bekezdésében, 10. § (1) bekezdésében, 12. § (2) és (4) bekezdésében, 15. § (1)–(2) bekezdésében, 18. § (3)–(5) bekezdésében, 19. § (3) bekezdésében a „Hivatal” szövegrész helyébe a „Nyilvántartó” szöveg,
b) 2. § (1)–(3) bekezdésében, 11. § (2) bekezdésében a „Hivatal” szövegrész helyébe a „közlekedési igazgatási hatósági feladatkörében eljáró Budapest Főváros Kormányhivatala” szöveg,
c) 5. § (3) bekezdésében a „Hivatalnak” szövegrész helyébe a „közlekedési igazgatási hatósági feladatkörében eljáró Budapest Főváros Kormányhivatalának” szöveg,
d) 3. § (2) bekezdésében, 5. § (4) bekezdésében a „Hivatalt” szövegrész helyébe a „közlekedési igazgatási hatósági feladatkörében eljáró Budapest Főváros Kormányhivatalát” szöveg,
e) 6. § (1) bekezdés a) és f) pontjában, 12. § (3) bekezdésében a „Hivatalhoz” szövegrész helyébe a „Nyilvántartóhoz” szöveg,
f) 9. § (3) bekezdésében a „Hivatalnak” szövegrész helyébe a „Nyilvántartónak” szöveg,
g) 17. § (1) bekezdésében a „Hivatalnál” szövegrész helyébe a „Nyilvántartónál” szöveg,
h) 1. melléklet III. pont 3. alpontjában és a 2. melléklet III. pont 3. alpontjában szereplő Tanúsítványon a „Közigazgatási és Elektronikus Közszolgáltatások Központi Hivatala” szövegrész helyébe a „Belügyminisztérium” szöveg
lép.
152. § (1) A közlekedési területeken végzett szakértői tevékenység folytatásának részletes feltételeiről, valamint a bejelentésre és a nyilvántartás vezetésére vonatkozó részletes eljárási szabályokról szóló 14/2010. (II. 5.) Korm. rendelet (a továbbiakban: R74.) 3. § b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(E rendelet alkalmazásában)
„b) eljáró hatóság: az 1. melléklet tekintetében a területi mérnöki kamara, a 2. melléklet tekintetében a polgári célú légiközlekedés vonatkozásában a közlekedésért felelős miniszter, az állami célú légiközlekedés vonatkozásában a honvédelemért felelős miniszter.”
(2) Az R74. 7. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A szakértő tevékenységet folytató személyekről vezetett nyilvántartás az (1) bekezdés a)–c) és e) pontja szerinti adatok tekintetében közhiteles hatósági nyilvántartásnak minősül, melyet a polgári célú légiközlekedés vonatkozásában a közlekedésért felelős miniszter, az állami célú légiközlekedés vonatkozásában a honvédelemért felelős miniszter az interneten bárki számára ingyenesen és korlátozásmentesen megismerhető módon közzétesz.”
(3) Az R74. 2. mellékletének címében a „Nemzeti Közlekedési Hatóság” szövegrész helyébe az „a légiközlekedési hatóság és a katonai légügyi hatóság” szöveg lép.
153. § A kedvtelésből tartott állatok tartásáról és forgalmazásáról szóló 41/2010. (II. 26.) Korm. rendelet
a) 17/M. § (1) bekezdésében az „a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (a továbbiakban: NÉBIH)” szövegrész helyébe az „az élelmiszerlánc-biztonsági és állategészségügyi feladatkörében eljáró Pest Megyei Kormányhivatal (a továbbiakban: Pest Megyei Kormányhivatal)” szöveg,
b) 17/M. § (5) bekezdésében a „NÉBIH” szövegrész helyébe a „Pest Megyei Kormányhivatal” szöveg
lép.
154. § (1) Az egészségügyi államigazgatási szerv eljárásában kiszabott egészségügyi bírság megfizetésének részletes szabályairól szóló 79/2010. (III. 25.) Korm. rendelet (a továbbiakban: R75.) 1. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Az országos tisztifőorvos által kiszabott egészségügyi bírságot az Emberi Erőforrások Minisztériumának a Magyar Államkincstárnál vezetett, egészségügyi bírság befizetési számlájára, a fővárosi és megyei kormányhivatal, illetve a népegészségügyi feladatkörében eljáró járási (fővárosi kerületi) hivatala (a továbbiakban: járási hivatal) által kiszabott egészségügyi bírságot azon fővárosi és megyei kormányhivatal Magyar Államkincstárnál vezetett befizetési számlájára kell megfizetni, amely, vagy amelynek járási hivatala a bírságot kiszabta.”
(2) Hatályát veszti az R75. 1/A. § (2) bekezdése.
155. § (1) A repülőtér létesítésének, fejlesztésének és megszüntetésének, valamint a leszállóhely létesítésének és megszüntetésének szabályairól szóló 159/2010. (V. 6.) Korm. rendelet (a továbbiakban: R76.) 1. § (2) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(E rendelet hatálya nem terjed ki:)
„a) az állami repülések céljára szolgáló repülőterek, valamint a közös felhasználású katonai és polgári repülőtérré fejleszthető állami repülések céljára szolgáló repülőterek építésügyi hatósági eljárásaira, valamint”
(2) Az R76. 4/A. § helyébe a következő rendelkezés lép:
„4/A. § Ha az engedélyezési eljárás a környezeti hatásvizsgálati és az egységes környezethasználati engedélyezési eljárásról szóló 314/2005. (XII. 25.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Khvr.) 3. számú mellékletében meghatározott olyan tevékenység megkezdését vagy folytatását szolgálja, amely a Khvr.-ben meghatározott küszöbértéket nem éri el vagy a Khvr.-ben a tevékenységre megállapított feltétel nem teljesül, a kérelemhez mellékelni kell a Khvr.-ben meghatározott, a környezeti hatások jelentőségének vizsgálatára szolgáló adatlapot.”
(3) Az R76. 43/A. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(5) A repülőtérré minősítés során a légiközlekedési hatóság
a) a katasztrófa- és tűzvédelemmel összefüggő létesítési és használati szabályoknak való megfelelés kérdésében a hivatásos katasztrófavédelmi szerv területi szervét,
b) – abban a kérdésben, hogy a repülőtér tervezett meteorológiai műszerezettsége, a műszerek mennyisége, elhelyezése, illetve mérési pontossága megfelel-e az 1971. évi 25. törvényerejű rendelettel kihirdetett, a nemzetközi polgári repülésről szóló, Chicagóban, 1944. évi december 7. napján aláírt Egyezmény alapján a Meteorológiai Világszervezet és a Nemzetközi Polgári Repülési Szervezet által megállapított előírásoknak, a futópályák tervezett kiépítése az uralkodó széliránynak megfelelő-e, hiteles éghajlati adatokból, megfelelő szakismerettel készült-e az engedélyezési dokumentációnak a repülések végrehajtása szempontjából mérvadó meteorológiai körülményeket bemutató része – az Országos Meteorológiai Szolgálatot,
c) termőföldön megvalósuló tevékenység esetén, – a termőföld minőségi védelme kérdésében – polgári repülőtér elvi létesítésének és használatbavételének engedélyezése, illetve a repülőtér létesítésének, fejlesztésének és megszüntetésének, valamint a leszállóhely létesítésének és megszüntetésének szabályairól szóló kormányrendelet hatálya alá tartozó általános építmények megszüntetésének engedélyezése kivételével megyei kormányhivatal talajvédelmi feladatkörében eljáró megyeszékhely szerinti járási hivatalát,
d) – az egészségkárosító kockázatok és esetleges hatások, valamint a repülőtér környezetében a légiközlekedésből adódó zaj és rezgés okozta, egészségre gyakorolt hatások vizsgálatával kapcsolatos szakkérdésben – a fővárosi és megyei kormányhivatal népegészségügyi feladatkörében eljáró járási (fővárosi kerületi) hivatalát,
e) ha a tevékenység megkezdéséhez környezetvédelmi engedély vagy egységes környezethasználati engedély nem szükséges, vagy az engedélyezési eljárás a Khvr. 3. számú mellékletében meghatározott olyan tevékenység megkezdését vagy folytatását szolgálja, amely a Khvr.-ben meghatározott küszöbértéket nem éri el vagy a tevékenységre a Khvr.-ben megállapított feltétel nem teljesül, az V. osztályú repülőtér kivételével – annak elbírálása kérdésében, hogy a tevékenység a természet védelmére vonatkozó nemzeti és európai uniós jogi követelményeknek, a tájvédelem jogszabályban rögzített követelményeinek, a környezeti zaj és rezgés elleni védelemre vonatkozó szabályoknak a kérelemben foglaltak szerint vagy további feltételek mellett megfelel-e, valamint hogy a tevékenység következtében jelentős környezeti hatások feltételezhetők-e – területi környezetvédelmi és természetvédelmi hatóságot
szakhatóságként vonja be az eljárásába.”
156. § (1) Az integrált ügyintézési és tájékoztatási pont kialakításáról, működtetéséről, valamint a működtető és az érintett szervek együttműködésének rendjéről szóló 160/2010. (V. 6.) Korm. rendelet (a továbbiakban: R77.) 1. § (2)–(4) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:
„(2) Az (1) bekezdés szerinti integrált ügyintézési és tájékoztatási pontnak a különböző hatóságok által biztosított elektronikus ügyintézési lehetőségek egységes felületen való elérését biztosító szolgáltatását az e-közigazgatásért felelős miniszter (a továbbiakban: Működtető) a közigazgatás-szervezésért felelős miniszterrel együttműködve, a NISZ Nemzeti Infokommunikációs Szolgáltató Zrt. bevonásával működteti.
(3) Az integrált ügyintézési és tájékoztatási pont személyes ügyfélszolgálati, tájékoztatási tevékenységét a Kormány által a fővárosi és megyei kormányhivatalokról, valamint a járási (fővárosi kerületi) hivatalokról szóló 66/2015. (III. 30.) Korm. rendeletben kijelölt fővárosi és megyei kormányhivatal (a továbbiakban: kijelölt kormányhivatal) biztosítja. A kijelölt kormányhivatal a (2) bekezdés szerinti egységes felületen közzéteszi azoknak az ügyeknek a körét, amelyeknek tekintetében személyes ügyfélszolgálati, tájékoztatási tevékenységet biztosít.
(4) Az integrált ügyintézési és tájékoztatási pont telefonos ügyfélszolgálati tevékenységét a Működtető az országos telefonos ügyfélszolgálat bevonásával látja el. A Működtető a (2) bekezdés szerinti egységes felületen közzéteszi azoknak az ügyeknek a körét, amelyek tekintetében telefonos ügyfélszolgálati, tájékoztatási tevékenységet biztosít.”
(2) Az R77. 5. §-a a következő (1b) bekezdéssel egészül ki:
„(1b) A Működtető az (1a) bekezdésben meghatározott közzététel támogatására informatikai háttérszolgáltatást és az adatok változatlan tartalommal történő publikálását, megjelenítő felületet (honlap vagy portál) biztosít. A tájékoztatók elkészítése és az ügyintézési szolgáltatás elérhetővé tétele az adatgazda, illetve az ügy elintézéséért érdemben felelős szervezet feladata. A NISZ Nemzeti Infokommunikációs és Szolgáltató Zártkörűen Működő Részvénytársaság intézkedik a Szolgtv. szerinti ügyintézési tájékoztatók és ügyintézési lehetőségek elérhetőségének biztosításáról a megjelenítő felületen keresztül.”
(3) Az R77. 5. §-a a következő (2a) bekezdéssel egészül ki:
„(2a) A Szolgtv. szerint adatszolgáltatásra kötelezett szerv irányításáért felelős miniszter – ha ilyen nincs, az adatszolgáltatásra kötelezett szerv – félévente tájékoztatja a Működtetőt az adatszolgáltatással érintett információk köréről.”
157. § (1) Az országos nukleárisbaleset-elhárítási rendszerről szóló 167/2010. (V. 11.) Korm. rendelet (a továbbiakban: R78.)
a) 1. melléklet 2. pont 2.2. alpontjában az „az Állami Népegészségügyi és Tisztifőorvosi Szolgálat” szövegrész helyébe az „az országos tisztifőorvos” szöveg,
b) 1. melléklet 2. pont 2.16. alpontjában a „Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal központi szerve” szövegrész helyébe a „Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal” szöveg
lép.
(2) Hatályát veszti az R78. 1. melléklet 2. pont 2.4. alpontja.
158. § (1) A polgári légiközlekedés védelmének szabályairól és a Légiközlekedés Védelmi Bizottság jogköréről, feladatairól és működésének rendjéről szóló 169/2010. (V. 11.) Korm. rendelet (a továbbiakban: R79.) 1. § (1) bekezdése a következő o) ponttal egészül ki:
(E rendelet hatálya kiterjed:)
„o) a katonai légügyi hatóságra.”
(2) Az R79. 2. § 1. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(E rendelet alkalmazásában:)
„1. együttműködő hatóságok: az 1. § (1) bekezdés a)–f) és o) pontjában felsorolt, a légiközlekedés elleni jogellenes cselekmények megelőzésében és felszámolásában közreműködő hatóságok;”
(3) Az R79. 3. § (3) bekezdésében a „Nemzeti Közlekedési Hatóság Légügyi Hivatalának vezetője” szövegrész helyébe a „közlekedésért felelős miniszter, a katonai légügyi hatóság vezetője” szöveg lép.
159. § (1) Az egészségügyi technológiák egészségbiztosítási finanszírozásba történő befogadásának alapelveiről, feltételrendszeréről és részletes szabályairól, valamint a már befogadott technológiák körének felülvizsgálatáról és módosításáról szóló 180/2010. (V. 13.) Korm. rendelet (a továbbiakban: R80.) 6. § (1)–(1a) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:
„(1) A NEAK a 4. § (1) bekezdés b) és c) pontja szerinti kérelem beérkezésétől számított 7 napon belül szakhatósági állásfoglalás céljából megküldi a kérelmet az Országos Gyógyszerészeti és Élelmezés-egészségügyi Intézetnek (a továbbiakban: OGYÉI).
(1a) A NEAK a 4. § (1) bekezdés b) vagy c) pontja szerinti kérelem esetében a kérelmet az OGYÉI szakhatósági állásfoglalásának kézhezvételét követő 5 napon belül véleményezés céljából megküldi az egészségügyi szakmai kollégium illetékes tagozatának (a továbbiakban: tagozat), továbbá megküldheti az Egészségügyi Tudományos Tanácsnak. A NEAK a kérelemhez tájékoztatásul csatolja az OGYÉI szakhatósági állásfoglalását. A 4. § (1) bekezdés a) pontja szerinti kérelem esetében annak a NEAK-hoz történő megérkezésétől számított 5 napon belül a NEAK a kérelmet véleményezés céljából megküldi az OGYÉI részére a (4) bekezdés szerinti értékelés elkészítése érdekében, valamint a tagozatnak, továbbá megküldheti az Egészségügyi Tudományos Tanácsnak.”
(2) Az R80.
a) 3. § (1) bekezdésében az „az Országos Egészségbiztosítási Pénztár (a továbbiakban: OEP)” szövegrész helyébe az „a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő (a továbbiakban: NEAK)” szöveg,
b) 3. § (2) bekezdés nyitó szövegrészében, 8. § (1) és (5) bekezdésében, 10. §-ában, 12. § (1), (2), (4) és (6) bekezdésében az „Az OEP” szövegrész helyébe az „A NEAK” szöveg,
c) 4. § (2) bekezdésében az „az OEP” szövegrész helyébe az „a NEAK” szöveg,
d) 5. § (3) bekezdésében az „az OEP-et” szövegrész helyébe az „a NEAK-ot” szöveg,
e) 5. § (1) bekezdésében az „az OEP-hez” szövegrész helyébe az „a NEAK-hoz” szöveg,
f) 6. § (2), (3a) és (5) bekezdésében, 8. § (4) bekezdésében, 12. § (4) bekezdésében az „az OEP” szövegrész helyébe az „a NEAK” szöveg,
g) 6. § (5) bekezdésében az „Az OEP” szövegrészek helyébe az „A NEAK” szöveg
lép.
160. § (1) A csemegeszőlő és alanyszőlő ültetvény telepítésének engedélyezéséről szóló 231/2010. (VIII. 18.) Korm. rendelet (a továbbiakban: R81.) 2. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Árutermő csemegeszőlő ültetvény és alanyszőlő ültetvény a megyei kormányhivatal növénytermesztési feladatkörében eljáró járási hivatala (a továbbiakban: járási hivatal) engedélyével telepíthető.”
(2) Az R81. 3/A. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„3/A. § Az árutermő csemegeszőlő ültetvény telepítésének engedélyezésére irányuló eljárásban a termőföld minőségi védelme és a növényegészségügy jogszabályban rögzített követelményeinek való megfelelést szakkérdésként vizsgálni kell.”
(3) Az R81. 4. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A telepítési engedély megadásáról a járási hivatal – a földrészlet adatainak, valamint az engedély számának közlésével – tájékoztatja az illetékes hegybírót és a földmérési és térinformatikai államigazgatási szervet a VINGIS rendszerben való rögzítés céljából, az ingatlanügyi hatóságot, valamint a NÉBIH-et.”
(4) Az R81. 5. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A 2. § (1) bekezdése szerinti ültetvények kivágását az 1. melléklet szerinti adattartalommal a kivágást követő egy hónapon belül a földrészlet tulajdonosának vagy használójának be kell jelentenie a járási hivatalnak. A bejelentést követő 8 munkanapon belül a kivágások földrészletre vonatkozó adatairól a járási hivatal értesíti a földmérési és térinformatikai államigazgatási szervet a VINGIS rendszerben való rögzítés céljából, valamint a NÉBIH-et.”
(5) Az R81.
a) 3. § (1) bekezdésében a „NÉBIH-hez” szövegrész helyébe a „járási hivatalhoz” szöveg,
b) 3. § (1), (2) és (5) bekezdésében, 4. § (1), illetve (2)–(4) bekezdésében, 5. § (2)–(3) bekezdésében és 6. § (2) bekezdésében a „NÉBIH” szövegrész helyébe a „járási hivatal” szöveg,
c) 4. § (2) bekezdésében a „NÉBIH-nek” szövegrész helyébe a „járási hivatalnak” szöveg,
d) 4. § (3) bekezdésében a „FÖMI-nek” szövegrész helyébe a „NÉBIH-nek és a földmérési és térinformatikai államigazgatási szervnek” szöveg,
e) 4. § (4) bekezdésében az „A FÖMI” szövegrész helyébe az „A földmérési és térinformatikai államigazgatási szerv” szöveg
lép.
(6) Hatályát veszti az R81. 6. § (1) bekezdése és 8. §-a.
161. § A Nemzeti Földalapba tartozó földrészletek hasznosításának részletes szabályairól szóló 262/2010. (XI. 17.) Korm. rendelet
a) 50/D. § (1) bekezdésében a „Földmérési és Távérzékelési Intézet” szövegrész helyébe a „földmérési és térinformatikai államigazgatási szerv” szöveg,
b) 50/D. § (2) bekezdésében az „Az erdészeti hatáskörben eljáró megyei kormányhivatal” szövegrész helyébe az „A megyei kormányhivatal erdészeti hatáskörben eljáró járási hivatala” szöveg
lép.
162. § A Hamisítás Elleni Nemzeti Testületről szóló 287/2010. (XII. 16.) Korm. rendelet 3. § (4) bekezdés a) pontjában a „Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság főigazgatója” szövegrész helyébe a „fogyasztóvédelemért felelős miniszter” szöveg lép.
163. § A levegő védelméről szóló 306/2010. (XII. 23.) Korm. rendelet
a) 5. § (4) és (5) bekezdésében, 9. § (2a) bekezdés záró szövegrészében, 15. § (3) bekezdésében, 16. § (1) bekezdésében, 16. § (2) bekezdés c) pontjában, 16. § (3) és (4) bekezdésében, 17. §-ában, 22. § (1)–(6) bekezdésében, 23. § (1), (3), (4) és (6) bekezdésében, 24. § (1) bekezdésében, 26. § (7) bekezdésében, 31. § (1)–(4) bekezdésében, 35. § (2) és (3) bekezdésében, 36. § (1) és (4) bekezdésében, 38. § (2) bekezdésében a „környezetvédelmi hatáskörében eljáró megyei kormányhivatal” szövegrész helyébe a „területi környezetvédelmi hatóság” szöveg,
b) 26. § (3) bekezdésében a „környezetvédelmi hatáskörében eljáró megyei kormányhivatal” szövegrészek helyébe a „területi környezetvédelmi hatóság” szöveg,
c) 14. § (4) bekezdésében a „környezetvédelmi, népegészségügyi, valamint közlekedési hatáskörében eljáró fővárosi és megyei kormányhivatal” szövegrész helyébe a „területi környezetvédelmi hatóság a népegészségügyi és a közlekedési hatósággal együttműködve” szöveg,
d) 18. § (1) bekezdésében a „környezetvédelmi hatáskörében eljáró megyei kormányhivatalnak” szövegrész helyébe a „területi környezetvédelmi hatóságnak” szöveg,
e) 20. § (4) bekezdésében „környezetvédelmi, közegészségügyi, valamint közlekedési hatáskörében eljáró fővárosi és megyei kormányhivatal” szövegrész helyébe a „területi környezetvédelmi hatóság, valamint a közegészségügyi és közlekedési hatóság” szöveg,
f) 25. § (2) bekezdésében, 34. § (1), (3) és (4) bekezdésében, 35. § (1) és (4) bekezdésében a „környezetvédelmi hatóság” szövegrész helyébe a „területi környezetvédelmi hatóság” szöveg,
g) 26. § (3) bekezdésében a „felügyelőség” szövegrész helyébe a „területi környezetvédelmi hatóság” szöveg,
h) 36. § (2) bekezdésében a „megyei kormányhivatal környezetvédelmi hatáskörben eljáró járási hivatala” szövegrész helyébe a „járási környezetvédelmi hatóság” szöveg,
i) 36. § (5) bekezdésében az „Országos Környezetvédelmi és Természetvédelmi Főfelügyelőség” szövegrész helyébe az „országos környezetvédelmi hatóság” szöveg
lép.
164. § A környezetvédelmi vezetési és hitelesítési rendszerben (EMAS) részt vevő szervezetek nyilvántartásáról szóló 308/2010. (XII. 23.) Korm. rendelet
a) 1. § (1) bekezdésében az „Országos Környezetvédelmi és Természetvédelmi Főfelügyelőség (a továbbiakban: OKTF)” szövegrész helyébe az „országos környezetvédelmi hatóság” szöveg,
b) 1. § (3) bekezdésében, (4) bekezdés a) pontjában, (5) bekezdésében, 2. § (1)–(3) bekezdésében, 3. § (1) bekezdés nyitó szövegrészében, 3. § (2) bekezdésében, 4. § (1) bekezdés nyitó szövegrészében és (3) bekezdésében, 5. § (1)–(3) bekezdésében, 6. § (2) bekezdésében az „OKTF” szövegrész helyébe az „országos környezetvédelmi hatóság” szöveg,
c) 6. § (3) bekezdésében az „OKTF” szövegrészek helyébe az „országos környezetvédelmi hatóság” szöveg,
d) 1. § (6) bekezdésében, 2. § (4) bekezdésében az „OKTF-fel” szövegrész helyébe az „országos környezetvédelmi hatósággal” szöveg,
e) 2. § (4) bekezdésében, 3. § (1) bekezdés d) pontjában az „OKTF-et” szövegrész helyébe az „országos környezetvédelmi hatóságot” szöveg,
f) 3. § (1) bekezdés b) pontjában az „OKTF-hez” szövegrészek helyébe az „országos környezetvédelmi hatósághoz” szöveg,
g) 4. § (1) bekezdés b) pontjában az „OKTF-hez” szövegrész helyébe az „országos környezetvédelmi hatósághoz” szöveg,
h) 6. § (4) bekezdésében az „OKTF-nek” szövegrész helyébe az „országos környezetvédelmi hatóságnak” szöveg
lép.
165. § (1) Az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálatról, a népegészségügyi szakigazgatási feladatok ellátásáról, valamint a gyógyszerészeti államigazgatási szerv kijelöléséről szóló 323/2010. (XII. 27.) Korm. rendelet (a továbbiakban: R82.) 8. alcíme a következő 18/B. §-sal egészül ki:
„18/B. § A Kormány egészségügyi államigazgatási szervként Budapest Főváros Kormányhivatalát jelöli ki
a) a biztonságos és gazdaságos gyógyszer- és gyógyászatisegédeszköz-ellátás, valamint a gyógyszerforgalmazás általános szabályairól szóló 2006. évi XCVIII. törvény 18/A. § (4) bekezdés b) pontja szerinti feladat ellátására, továbbá
b) az Eütv. szerinti egészségügyi szakértői nyilvántartást vezető szervként,
c) halottvizsgálati szaktanácsadói névjegyzéket vezető szervként.”
(2) Az R82. 23. § (2) bekezdés f) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A Kormány fürdőhely kijelölésére irányuló eljárásban)
„f) a vízi út 50 méteres körzetében és a kikötő, átkelőhely, hajózási létesítmény környezetében található kijelölendő fürdőhely esetén a biztonságos hajózás feltételei érvényesíthetősége megállapítását szakkérdésként elsőfokú eljárásban Budapest Főváros Kormányhivatala vizsgálja. A fürdőhely kijelölésével kapcsolatos másodfokú eljárásban szakértőként a közlekedésért felelős miniszter rendelhető ki. A fürdőhely kijelölésére irányuló eljárásban hozott határozatot a fürdőhely helye szerint illetékes megyei katasztrófavédelmi igazgatósággal, a főváros területén a Fővárosi Katasztrófavédelmi Igazgatósággal is közölni kell.”
(3) Az R82.
a) 23. § (7) bekezdés záró szövegrészében az „az Országos Környezetvédelmi és Természetvédelmi Főfelügyelőséget” szövegrész helyébe az „a Pest Megyei Kormányhivatalt” szöveg,
b) 25/C. § (2) bekezdésében az „Egészségügyi Nyilvántartó és Képzési Központ (a továbbiakban: ENKK)” szövegrész helyébe az „Állami Egészségügyi Ellátó Központ (a továbbiakban: ÁEEK)” szöveg,
c) 25/D. § (3) bekezdésében az „ENKK-t” szövegrész helyébe az „ÁEEK-t” szöveg,
d) 25/D. § (4) bekezdésében az „ENKK” szövegrész helyébe az „ÁEEK” szöveg,
e) 27. § (6) bekezdésében a „megyei népegészségügyi szakigazgatási szervet és a járási népegészségügyi intézetet” szövegrész helyébe a „népegészségügyi feladatkörében eljáró fővárosi és megyei kormányhivatalt, továbbá a fővárosi és megyei kormányhivatal népegészségügyi feladatkörében eljáró járási (fővárosi kerületi) hivatalát” szöveg
lép.
(4) Hatályát veszti az R82.
a) 12. § (5) bekezdés g) pontjában a „2. § (9) bekezdése és” szövegrész,
b) 12. § (5) bekezdés h) és k) pontja,
c) 1. melléklet 3. pontja.
(5) Az R82. 4. melléklete helyébe a 27. melléklet lép.
166. § (1) A kormányzati célú hálózatokról szóló 346/2010. (XII. 28.) Korm. rendelet (a továbbiakban: R83.) 3. mellékletben foglalt „I. Központi finanszírozásúak” című táblázat
a) 1. sor 1.11. alpontjában a „Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal” szövegrész helyébe a „Bevándorlási és Menekültügyi Hivatal” szöveg,
b) 8. sor 8.6. alpontjában az „Országos Epidemiológiai Központ, Országos Környezetegészségügyi Központ, Egészségügyi Készletgazdálkodási Intézet, Országos ’Frédéric Joliot-Curie’ Sugárbiológiai és Sugáregészségügyi Kutató Intézet, Országos Kémiai Biztonsági Intézet” szövegrész helyébe az „Állami Egészségügyi Ellátó Központ, Országos Közegészségügyi Intézet” szöveg,
c) 11. sorában a „Nemzeti Közlekedési Hatóság /NKH VPN/” szövegrész helyébe a „közlekedésért felelős miniszter által vezetett minisztérium /közlekedési VPN/” szöveg
lép.
(2) Hatályát veszti az R83. 3. mellékletben foglalt „I. Központi finanszírozásúak” című táblázat
a) 6. sor 6.3. alpontja,
b) 11. sor 11.1. és 11.2. alpontja.
167. § Az egészségügyi szolgáltatók gyógyszerrendelésének és kiszolgáltatásának értékeléséről, valamint a háziorvosi és a gyógyszertári érdekeltségi rendszer kialakításáról szóló 364/2010. (XII. 30.) Korm. rendelet
a) 1. § e) pontjában az „az Országos Egészségbiztosítási Pénztár központi szervére (a továbbiakban: OEP)” szövegrész helyébe az „a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelőre (a továbbiakban: NEAK)” szöveg,
b) 3. § (1) bekezdésében az „az OEP-pel” szövegrész helyébe az „a NEAK-kal” szöveg,
c) 4. § (2) és (5) bekezdés c) pontjában, 7. §-ában, 8. § (4) és (7) bekezdésében, 8/A. § (4) és (5) bekezdésében az „az OEP” szövegrész helyébe az „a NEAK” szöveg,
d) 6. §-ában az „az OEP” szövegrészek helyébe az „a NEAK” szöveg
lép.
168. § (1) A vis maior támogatás felhasználásának részletes szabályairól szóló 9/2011. (II. 15.) Korm. rendelet (a továbbiakban: R84.)
a) 3. § (6) bekezdés b) pontjában a „Közlekedésfejlesztési Koordinációs Központ” szövegrész helyébe a „közlekedésért felelős miniszter” szöveg,
b) 6. § (1) és (2) bekezdésében a „Közlekedésfejlesztési Koordinációs Központ” szövegrész helyébe a „közlekedésért felelős miniszter” szöveg,
c) 3. melléklet A) részében a „Közlekedésfejlesztési Koordinációs Központ” szövegrész helyébe az „A közlekedésért felelős miniszter által vezetett minisztérium” szöveg,
d) 4. mellékletében a „Közlekedésfejlesztési Koordinációs Központ szakmai” szövegrész helyébe az „A közlekedésért felelős miniszter szakmai” szöveg, a „Közlekedésfejlesztési Koordinációs Központ részéről:” szövegrész helyébe az „A közlekedésért felelős miniszter által vezetett minisztérium részéről:” szöveg,
e) 8. melléklet B) részében a „Közlekedésfejlesztési Koordinációs Központ” szövegrész helyébe az „A közlekedésért felelős miniszter által vezetett minisztérium” szöveg
lép.
(2) Hatályát veszti az R84.
a) 2. § 15. pontjában, valamint 4. § (3) bekezdés a) pont ai) alpontjában az „– az Országos Tisztifőorvosi Hivatal engedélye alapján –” szövegrész,
b) 7. § (1) bekezdésében az „az államháztartásért felelős miniszter véleményének,” szövegrész.
169. § A Nemzeti Földalap vagyonnyilvántartásának szabályairól szóló 11/2011. (II. 22.) Korm. rendelet 1. § (1) bekezdésében a „Forster Gyula Nemzeti Örökségvédelmi és Vagyongazdálkodási Központ” szövegrész helyébe a „kulturális örökség védelméért felelős miniszter” szöveg lép.
170. § (1) A kettős felhasználású termékek külkereskedelmi forgalmának engedélyezéséről szóló 13/2011. (II. 22.) Korm. rendelet (a továbbiakban: R85.) 29. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„29. § A Kormányhivatal a bírság mértékének megállapításakor, valamint a bírság kiszabásakor és összegének mérséklésekor a kereskedelmi, valamint külkereskedelmi hatósági feladatkörében eljáró Budapest Főváros Kormányhivatala által kiszabható bírság megállapításának, mértékének részletes szabályairól szóló kormányrendeletben foglalt szabályok alkalmazásával jár el.”
(2) Az R85.
a) 3. § (1) bekezdésében a „Magyar Kereskedelmi Engedélyezési Hivatal Haditechnikai és Exportellenőrzési Hatósága (a továbbiakban: Hivatal)” szövegrész helyébe a „külkereskedelmi államigazgatási és hadiipari gyártás- és szolgáltatásfelügyeleti feladatkörében eljáró Budapest Főváros Kormányhivatala (a továbbiakban: Kormányhivatal)” szöveg,
b) 3. § (3) bekezdés a) pontjában a „Hivatallal” szövegrész helyébe a „Kormányhivatallal” szöveg,
c) 3. § (4a) bekezdésében, 4. § (2) bekezdésében, 5. § (1) bekezdésében, 9. § (4) bekezdésében, 11. § (2) és (3) bekezdésében, 12. § (2) bekezdésében, 14. § (1)–(2) és (4) bekezdésében, 15. § (1) bekezdés nyitó szövegrészében, a) és d) pontjában, (2)–(6) bekezdésében, 16. § (2) bekezdésében, 19. § (1) és (2) bekezdésében, 22. § (1) és (3) bekezdésében, 24. § (1) bekezdésében, 25. § (1)–(3) bekezdésében, 26. § (3) bekezdésében, 27. § (1) bekezdésében, 28. § (1) bekezdés nyitó szövegrészében, d) pontjában és (2) bekezdésében, a „Hivatal” szövegrész helyébe a „Kormányhivatal” szöveg,
d) 4. § (1) bekezdésében, 10. § (5) bekezdésében, 12. § (5) bekezdésében, 13. § (4) bekezdésében, 24. § (2) bekezdésében a „Hivatalnak” szövegrész helyébe a „Kormányhivatalnak” szöveg,
e) 5. § (1) bekezdésében, 6. §-ában, 25. § (1) bekezdésében, a „Hivatalhoz” szövegrész helyébe a „Kormányhivatalhoz” szöveg,
f) 22. § (3) bekezdésében a „Hivatalt” szövegrész helyébe a „Kormányhivatalt” szöveg,
g) 4. melléklet B) rész 7. pontjában a „Magyar Kereskedelmi Engedélyezési Hivatalnak” szövegrész helyébe a „külkereskedelmi államigazgatási és hadiipari gyártás- és szolgáltatásfelügyeleti feladatkörében eljáró Budapest Főváros Kormányhivatalának” szöveg
lép.
171. § A zenés, táncos rendezvények működésének biztonságosabbá tételéről szóló 23/2011. (III. 8.) Korm. rendelet 6. § (2) bekezdés b) pontjában a „munkavédelmi hatósági és munkaügyi hatósági hatáskörében eljáró fővárosi és megyei kormányhivatallal” szövegrész helyébe a „fővárosi és megyei kormányhivatal munkavédelmi hatósági és munkaügyi hatósági feladatkörében eljáró járási (fővárosi kerületi) hivatalával” szöveg lép.
172. § A nemzeti adatvagyon körébe tartozó állami nyilvántartások adatfeldolgozásának biztosításáról szóló 38/2011. (III. 22.) Korm. rendelet Melléklete helyébe a 28. melléklet lép.
173. § A Magyar Alkotóművészeti Közalapítvány által folyósított ellátásokról szóló 52/2011. (III. 31.) Korm. rendelet
a) 1. § (1), (5) és (6) bekezdésében, 2. § (3) és (7) bekezdésében, 3. § (1) bekezdésében a „Nyugdíjfolyósító Igazgatóság” szövegrész helyébe a „nyugdíjfolyósító szerv” szöveg,
b) 4. § (1) bekezdés nyitó szövegrészében és (2) bekezdésében a „Nyugdíjfolyósító Igazgatóságnak” szövegrész helyébe a „nyugdíjfolyósító szervnek” szöveg,
c) 4/A. § (2) bekezdésében a „Nyugdíjfolyósító Igazgatóság” szövegrészek helyébe a „nyugdíjfolyósító szerv” szöveg
lép.
174. § (1) A súlyos mozgáskorlátozott személyek közlekedési kedvezményeiről szóló 102/2011. (VI. 29.) Korm. rendelet (a továbbiakban: R86.) 2. § f) pont fb) alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(E rendelet alkalmazásában
önálló személygépkocsi használó: az a súlyos mozgáskorlátozott, illetve egyéb fogyatékossággal élő személy, aki gépkocsi vezetésére jogosító érvényes vezetői engedéllyel rendelkezik, továbbá az a súlyos mozgáskorlátozott személy, aki)
„fb) az 5. § (1) bekezdés a) pontja szerinti esetben a gépjárművezetői alkalmasságának az átalakítás előírása mellett történő megállapításáról szóló irattal rendelkezik,”
(2) Az R86. 3. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„3. § A Kormány a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény 4. § (6) bekezdésének alkalmazása során szociális hatóságként
a) a megye területére kiterjedő illetékességgel – a b) és c) pont szerinti kivétellel – a megyei kormányhivatal megyeszékhely szerinti járási hivatalát,
b) Pest megye területére kiterjedő illetékességgel a Pest Megyei Kormányhivatal Érdi Járási Hivatalát,
c) Budapest területére kiterjedő illetékességgel a Budapest Főváros Kormányhivatala III. Kerületi Hivatalát
(a továbbiakban együtt: hivatal) jelöli ki.”
(3) Az R86. 7. § (3) bekezdés a) pont ac) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A kérelemhez mellékelni kell
a súlyos mozgáskorlátozottság, illetve egyéb fogyatékosság tényét igazoló,)
„ac) a 8/A. § (1a) bekezdése szerinti szerv vagy jogelődje által a közlekedőképesség minősítéséről kiadott, a 2. § a) pont ac) alpontjában meghatározott állapotot igazoló hatályos szakvélemény másolatát, vagy”
(4) Az R86. 7. § (3) bekezdés d) pont dd) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[A kérelemhez mellékelni kell a 6. § (3) bekezdés]
„dd) d) pontja szerinti esetben a hadigondozásról szóló törvény szerinti hadieredetű fogyatkozás fennállását igazoló szakvéleményt, és”
(5) Az R86. 8/A. §-a a következő (1a) bekezdéssel egészül ki:
„(1a) A közlekedőképességet
a) első fokon a megváltozott munkaképességű személyek ellátásaival kapcsolatos eljárási szabályokról szóló kormányrendeletben első fokon eljáró rehabilitációs szakértői szervként kijelölt szerv,
b) másodfokon a fővárosi és megyei kormányhivatal
vizsgálja.”
(6) Az R86. 4/A. alcíme a következő 8/B. §-sal egészül ki:
„8/B. § A közlekedőképesség vizsgálata
a) a gépjárműadóról szóló törvény szerinti gépjárműadó-mentességre való jogosultság igazolásához a települési önkormányzat, a fővárosban a fővárosi kerületi önkormányzat jegyzőjének megkeresésére,
b) a lakáscélú állami támogatásokról szóló kormányrendelet szerinti akadálymentesítési támogatásra való jogosultság igazolásához szakkérdésként
történik a 8/A. § szerint.”
(7) Az R86. 13. § (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(6) A 7. § (3) bekezdés a) pont ac) alpontja alkalmazásában a 8/A. § (1a) bekezdése szerinti szerv jogelődjének a rehabilitációs szakértői szervként eljáró fővárosi és megyei kormányhivatal, a Nemzeti Rehabilitációs és Szociális Hivatal, a rehabilitációs szakigazgatási szerv, valamint az Országos Rehabilitációs és Szociális Szakértői Intézet minősül.”
(8) Az R86.
a) 7. § (1) bekezdésében a „, szociális hatóságként eljáró fővárosi és megyei kormányhivatalnál (a továbbiakban: hivatal)” szövegrész helyébe a „hivatalnál” szöveg,
b) 8. § (3) bekezdés b) pontjában az „az első fokú rehabilitációs szakértői” szövegrész helyébe az „a 8/A. § (1a) bekezdés a) pontja szerinti” szöveg,
c) 8/A. § (3a) bekezdésében a „rehabilitációs hatóság vagy rehabilitációs szakértői” szövegrész helyébe a „8/A. § (1a) bekezdése szerinti” szöveg
lép.
175. § (1) Az ásványi nyersanyag és a geotermikus energia természetes előfordulási területének komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálatáról szóló 103/2011. (VI. 29.) Korm. rendelet (a továbbiakban: R87.) 1. melléklete helyébe a 29. melléklet lép.
(2) Az R87.
a) 2. § (1) bekezdésében, 3. § (1) és (3) bekezdésében a „Herman Ottó Intézet” szövegrész helyébe a „Herman Ottó Intézet Nonprofit Korlátolt Felelősségű Társaság” szöveg,
b) 1. mellékletében foglalt táblázat B:4 mezőjében az „Országos Tisztifőorvosi Hivatal” szövegrész helyébe a „népegészségügyi feladatkörében eljáró Budapest Főváros Kormányhivatala” szöveg
lép.
176. § (1) Az Országos Atomenergia Hivatal nukleáris energiával kapcsolatos európai uniós, valamint nemzetközi kötelezettségekkel összefüggő feladatköréről, az Országos Atomenergia Hivatal hatósági eljárásaiban közreműködő szakhatóságok kijelöléséről, a kiszabható bírság mértékéről, valamint az Országos Atomenergia Hivatal munkáját segítő tudományos tanácsról szóló 112/2011. (VII. 4.) Korm. rendelet (a továbbiakban: R88.) 1. mellékletében foglalt táblázat 3.1–3.5. sorában az „Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat Országos Tisztifőorvosi Hivatala” szövegrész helyébe a „népegészségügyi hatáskörében eljáró Budapest Főváros Kormányhivatala” szöveg lép.
(2) Az R88.
a) 1. melléklete helyébe a 30. melléklet,
b) 2. melléklete helyébe a 31. melléklet
lép.
177. § (1) A szállás időben megosztott használati jogára, a hosszú távra szóló üdülési termékekre vonatkozó szerződésekről, valamint a tartós szálláshasználati szolgáltatási tevékenységről szóló 141/2011. (VII. 21.) Korm. rendelet (a továbbiakban: R89.) 29. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A kereskedelmi hatósági feladatkörében eljáró Budapest Főváros Kormányhivatala (a továbbiakban: kormányhivatal) által a tartós szálláshasználati szolgáltatást nyújtókról vezetett nyilvántartás (a továbbiakban: nyilvántartás) a szolgáltatási tevékenység megkezdésének és folytatásának általános szabályairól szóló törvényben meghatározott adatokon túl tartalmazza az (1) bekezdés a)–c) és e)–g) pontjában meghatározott adatokat. A nyilvántartás az (1) bekezdés a), c) és e)–g) pontjában meghatározott adatok tekintetében közhiteles hatósági nyilvántartásnak minősül.”
(2) Az R89. 33. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„33. § E rendelet
a) 1–2. §-a a szervezett utazási formákról szóló, 1990. június 13-i 90/314/EGK tanácsi irányelv 2. cikk (1)–(3) bekezdésének, valamint a 7. cikkének,
b) 1–4. §-a és V. Fejezete a belső piaci szolgáltatásokról szóló, 2006. december 12-i 2006/123/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvnek,
c) az V. Fejezet kivételével a szálláshelyek időben megosztott használati jogára, a hosszú távra szóló üdülési termékekre, ezek viszontértékesítésére és cseréjére vonatkozó szerződések egyes szempontjai tekintetében a fogyasztók védelméről szóló, 2009. január 14-i 2008/122/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv rendelkezéseinek
való megfelelést szolgálja.”
(3) Az R89.
a) 30. § (1) bekezdésében az „A Hivatal” szövegrész helyébe az „A kormányhivatal” szöveg,
b) 30. § (2) bekezdésében az „A Hivatal” szövegrész helyébe az „A kormányhivatal” szöveg,
c) 32. § (2) bekezdésében az „a Hivatalnak” szövegrész helyébe az „a kormányhivatalnak” szöveg,
d) 32. § (3) bekezdésében az „a Hivatal” szövegrész helyébe az „a kormányhivatal” szöveg
lép.
178. § A haditechnikai eszközök és szolgáltatások kivitelének, behozatalának, transzferjének és tranzitjának engedélyezéséről, valamint a vállalkozások tanúsításáról 160/2011. (VIII. 18.) Korm. rendelet 1. § 16. pontjában az „a Magyar Kereskedelmi Engedélyezési Hivatal” szövegrész helyébe az „a külkereskedelmi államigazgatási feladatkörében eljáró Budapest Főváros Kormányhivatala” szöveg lép.
179. § (1) A Foglalkoztatási és Közfoglalkoztatási Adatbázisról szóló 169/2011. (VIII. 24.) Korm. rendelet (a továbbiakban: R90.)
a) 1. § (1) bekezdésében a „Közigazgatási és Elektronikus Közszolgáltatások Központi Hivatala (a továbbiakban: Hivatal)” szövegrész helyébe a „közfoglalkoztatásért felelős miniszter (a továbbiakban: miniszter)” szöveg,
b) 1. § (2) bekezdésében, 8. § (2) bekezdésében, 9. § (1) és (2) bekezdésében a „Hivatal” szövegrészek helyébe a „miniszter” szöveg,
c) 1. § (3) bekezdésében, 3. § (3) bekezdésében, 7. § (1) bekezdésében, 8. § (1) bekezdésében 8/A. § (1) bekezdésében a „Hivatal” szövegrész helyébe a „miniszter” szöveg,
d) 7. § (2) bekezdésében a „Hivatalnak” szövegrész helyébe a „miniszternek” szöveg
lép.
(2) Hatályát veszti az R90.
a) 9. § (2) és (3) bekezdésében a „közfoglalkoztatásért felelős miniszter, a” szövegrész,
b) 10. § (3) bekezdésében a „közfoglalkoztatásért felelős miniszter, és a” szövegrész.
180. § Az energiával kapcsolatos termékek energia- és egyéb erőforrás-fogyasztásának címkézéssel és előírt termékismertetővel történő megadásáról szóló 193/2011. (IX. 22.) Korm. rendelet
a) 2. § 11. pontjában a „Magyar Kereskedelmi Engedélyezési Hivatal” szövegrész helyébe a „piacfelügyeleti feladatkörében eljáró Budapest Főváros Kormányhivatala” szöveg,
b) 7. §-ában a „Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság” szövegrész helyébe a „fogyasztóvédelemért felelős miniszter” szöveg
lép.
181. § A háziorvosi, házi gyermekorvosi és fogorvosi alapellátási vállalkozások támogatásáról szóló 216/2011. (X. 19.) Korm. rendelet
a) 1. § (6) bekezdésében az „az Országos Egészségbiztosítási Pénztár (a továbbiakban: OEP)” szövegrész helyébe az „a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő (a továbbiakban: NEAK)” szöveg,
b) 2. § (1) bekezdésében az „az OEP-hez” szövegrész helyébe az „a NEAK-hoz” szöveg,
c) 2. § (3) és (4) bekezdésében az „Az OEP” szövegrész helyébe az „A NEAK” szöveg,
d) 3. § (1) és (3) bekezdésében, (5) bekezdés nyitó szövegrészében, (6) és (7) bekezdésében az „az OEP” szövegrész helyébe az „a NEAK” szöveg,
e) 3. § (1) és (3) bekezdésében az „az OEP-pel” szövegrész helyébe az „a NEAK-kal” szöveg,
f) 3. § (4) bekezdésében az „az OEP” szövegrészek helyébe az „a NEAK” szöveg,
g) 3. § (8) bekezdésében az „az OEP-nek” szövegrész helyébe az „a NEAK-nak” szöveg
lép.
182. § (1) A munkavédelmi bírság mértékére és kiszabására vonatkozó részletes szabályokról szóló 273/2011. (XII. 20.) Korm. rendelet (a továbbiakban: R91.) 7/A. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A MIR szolgáltatásait a foglalkoztatáspolitikáért felelős miniszter (a továbbiakban: miniszter) és a Magyar Bányászati és Földtani Hivatal (a továbbiakban: fenntartó szervezetek) szervezeti keretében önállóan létrehozott, de a hatósági tevékenységtől elkülönülő munkavédelmi információs és tanácsadó szolgálatok (a továbbiakban: szolgálat) végzik.”
(2) Az R91.
a) 7/E. § (1) és (2) bekezdésében, 7/F. § (1) bekezdésében a „fenntartó hatóságok” szövegrész helyébe a „fenntartó szervezetek” szöveg,
b) 7/F. § (2) bekezdésében a „fenntartó hatóság” szövegrész helyébe a „fenntartó szervezet” szöveg
lép.
183. § A honvédelemről és a Magyar Honvédségről, valamint a különleges jogrendben bevezethető intézkedésekről szóló 2011. évi CXIII. törvény egyes rendelkezéseinek végrehajtásáról szóló 290/2011. (XII. 22.) Korm. rendelet 29. § (1) bekezdés d) pontjában a „Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal” szövegrész helyébe a „Bevándorlási és Menekültügyi Hivatal” szöveg lép.
184. § (1) A központosított informatikai és elektronikus hírközlési szolgáltatásokról szóló 309/2011. (XII. 23.) Korm. rendelet (a továbbiakban: R92.) 15. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„15. § (1) Ha jogszabály rendelkezése alapján az e rendelet szerinti szolgáltatást kötelezően igénybevevő szervezet egyesül egy másik – ilyen szolgáltatást kötelezően igénybe nem vevő – költségvetési szervvel vagy minisztériumi háttérintézménnyel, akkor az igénybevételre nem kötelezett szerv 1. és a 3. mellékletben meghatározott szolgáltatások tárgyában, azok igénybevételére kötött szerződéseiből származó jogok és kötelezettségek a központi szolgáltatóra szállnak át – a közbeszerzési tárgyú szerződések esetében jogutódként –, az ilyen szerződések esetében a központi szolgáltató az igénybevételre nem kötelezett szerv helyébe lép.
(2) A (1) bekezdés alapján ellátotti körbe kerülő – az igénybevételre korábban nem kötelezett – szervek vagyonkezelésében lévő, a központi szolgáltató az 1. melléklet szerinti feladatkörébe tartozó szolgáltatások nyújtásához szükséges vagyoni elemekre vonatkozó vagyonkezelési jogok és kötelezettségek, valamint e rendeletben foglalt ellátási feladatok teljesítéséhez szükséges jogok és kötelezettségek a központi szolgáltatóra szállnak át.
(3) Az (1) és (2) bekezdésben meghatározott jogutódlás tárgyát nem képezi a folyamatban lévő európai uniós támogatásból megvalósuló informatikai fejlesztésekre vonatkozó szerződések átvétele.”
(2) Az R92. 3. melléklete helyébe a 32. melléklet lép.
185. § Az önálló orvosi tevékenységről szóló 2000. évi II. törvény végrehajtásáról szóló 313/2011. (XII. 23.) Korm. rendelet
a) 6. §-ában az „Országos Tisztifőorvosi Hivatallal (a továbbiakban: OTH)” szövegrész helyébe az „Állami Egészségügyi Ellátó Központtal (a továbbiakban: ÁEEK)” szöveg,
b) 6. §-ában az „az Országos Egészségbiztosítási Pénztárral” szövegrész helyébe az „a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelővel” szöveg,
c) 12. § (1) bekezdésében az „OTH-t” szövegrész helyébe az „ÁEEK-et” szöveg
lép.
186. § (1) A közúti közlekedési igazgatási feladatokról, a közúti közlekedési okmányok kiadásáról és visszavonásáról szóló 326/2011. (XII. 28.) Korm. rendelet (a továbbiakban: R93.) 1. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Az e rendeletben meghatározott hatósági ügyekben e rendelet vagy más jogszabály eltérő rendelkezése hiányában
a) elsőfokú közlekedési igazgatási hatóságként a fővárosi és megyei kormányhivatal járási (fővárosi kerületi) hivatala, a kormányablak,
b) elsőfokú közlekedési igazgatási hatóságként Budapest Főváros Kormányhivatala,
c) a közúti közlekedési nyilvántartó szerv (a továbbiakban: Nyilvántartó),
d) az a) pont szerinti ügyek tekintetében másodfokon a fővárosi és megyei kormányhivatal
jár el.”
(2) Az R93. 1. §-a a következő (5)–(7) bekezdéssel egészül ki:
„(5) A (4) bekezdés szerinti közreműködés keretében
a) a Nyilvántartó tájékoztatja a minisztert
aa) a nyilvántartást vezető szervezeti egység tevékenysége feletti ellenőrzés tervezett tárgyáról, időpontjáról, az ellenőrzés megállapításairól és az azok alapján megtett intézkedésekről,
ab) a tárgyévet követő év január 31-ig a nyilvántartásba bejegyzésre jogosultak tevékenységének szakszerűségével, törvényességével, valamint a nyilvántartás vezetésével, azon belül különösen a nyilvántartási események számával, azok területi eloszlásával, az adatszolgáltatások számával, tárgyával, a bírósági felülvizsgálatok tárgyával kapcsolatos tapasztalatokról, adatokról,
ac) soron kívül a nyilvántartás működését akadályozó körülményekről, ezek elhárítása, megszüntetése érdekében megtett intézkedésekről.
b) a miniszter
ba) a nyilvántartás vezetésének szakszerűségét érintően az a) pont aa) alpontja szerinti ellenőrzés tárgyára javaslatot tehet a Nyilvántartó számára, és az ellenőrzésben részt vehet,
bb) az irányítási feladatkörébe tartozó közlekedési igazgatást és nyilvántartást érintő szakpolitikai döntések megalapozásához, norma alkotási tevékenység előkészítéséhez és a jogszabályok hatályosulásának vizsgálatához tájékoztatást kérhet a Nyilvántartótól – személyes adatok kivételével – a nyilvántartás működéséről.
(6) A közlekedésrendészetért felelős miniszter szakmai ellenőrzést gyakorol a közlekedési igazgatási feladatok ellátása felett.
(7) A fővárosi és megyei kormányhivatalok, valamint a járási (fővárosi kerületi) hivatalok közúti közlekedési nyilvántartási és igazgatási feladatköreinek gyakorlásával összefüggésben – a származás-ellenőrzéssel, az előzetes eredetiségvizsgálattal, az útdíjköteles elemi útszakaszok és úthasználati díj ellenében használható közutak díjmentes használatára jogosultak nyilvántartásával, és a közúti közlekedési előéleti pontrendszerrel összefüggő ügycsoport tekintetében – az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 9. § f)–i) pontjában meghatározott, valamint a törvényességi és szakszerűségi ellenőrzési hatásköröket szakmai irányító miniszterként a közlekedésrendészetért felelős miniszter gyakorolja.”
(3) Az R93. 1/A. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„1/A. § Az ország területére kiterjedő illetékességgel a fővárosi és megyei kormányhivatal megyeszékhely szerinti járási (fővárosi kerületi) hivatala, Pest megyében a Pest Megyei Kormányhivatal Érdi Járási Hivatala, Budapesten a Budapest Főváros Kormányhivatala XIII. Kerületi Hivatala (a továbbiakban: XIII. Kerületi Hivatal) hatáskörébe tartozik
a) a „P” és a „Z” betűjelű ideiglenes rendszámtábla kiadásával,
b) a külön jogszabályban meghatározott közúti közlekedési szolgáltatást végző járműre a szabványtól eltérő alapszínű (sárga) rendszámtábla kiadásával, és
c) a b) pont szerinti járművek üzemeltetési jellegével, annak változásával
kapcsolatos feladatok ellátása.”
(4) Az R93. a következő 1/C. §-sal egészül ki:
„1/C. § A Budapest Főváros Kormányhivatala közlekedési igazgatási hatósági feladatkörében eljáró XIII. Kerületi Hivatala kizárólagos illetékességi körében ellátja:
a) a „V”, az „SP” és a „CD” betűjelű ideiglenes, továbbá a „DT”, a „CK” és az „OT” betűjelű különleges rendszámtábla kiadásával,
b) az egyénileg kiválasztott rendszámtábla megválasztásának és az egyedileg előállított rendszámtábla legyártatásának engedélyezésével,
c) a külföldi vezetői engedély honosításával és visszahonosításával,
d) az elektronikus úton indított, az ügyfél személyes megjelenése nélkül intézhető közlekedési igazgatási ügyekkel, valamint
e) a mozgásában korlátozott személy parkolási igazolványának elektronikus úton történő pótlásával és cseréjével
kapcsolatos feladatokat.”
(5) Az R93. 10. § (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(7) A nemzetközi vezetői engedély kiállítása elektronikus úton is intézhető. Az elektronikus úton igényelt nemzetközi vezetői engedélyt – a kérelem teljesíthetősége esetén – XIII. Kerületi Hivatal 15 napon belül postai úton kézbesíti. Az elkészült okmány az ügyfél rendelkezése szerint átvehető postai kézbesítés útján, vagy a XIII. Kerületi Hivatalnál.”
(6) Az R93. 20. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A honosítás során a harmadik ország által kiállított vezetői engedélyt – a magyar vezetői engedély kiadásakor – a közlekedési igazgatási hatóság bevonja és a Nyilvántartónak megküldi. A Nyilvántartó a bevont vezetői engedélyt viszonosság vagy nemzetközi szerződés alapján a kiállító hatóság részére, annak értesítése mellett továbbítja.”
(7) Az R93. 31. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Az elkészült vezetői engedély átvehető bármely közlekedési igazgatási hatóságnál vagy a Nyilvántartónál is, amely hatóság az okmányt a kiállítástól számított 1 évig őrzi meg, és az ez idő alatt át nem vett okmányt a Nyilvántartó részére megsemmisítésre megküldi.”
(8) Az R93. 116. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Az (1) bekezdés d) pontja esetén a közlekedési igazgatási hatósági feladatkörében eljáró Budapest Főváros Kormányhivatala az engedélyező határozat 90 napos érvényességi idővel történő megállapításával akkor engedélyezi a jármű azonosító jellel történő ellátását, ha a jármű jogi helyzete tisztázott, és a jármű tulajdonjogát eredeti okirattal vagy annak hiteles másolatával igazolták, továbbá
a) a jármű azonosító jelét bűncselekmény útján megváltoztatták, vagy
b) az egyedi azonosító jel meghamisítását a cselekmény bűncselekménnyé minősítésének hatálybalépését megelőzően követték el, vagy az elkövetés időpontja nem állapítható meg.”
(9) Az R93. 116. §-a a következő (2a) bekezdéssel egészül ki:
„(2a) A jármű jogi helyzete a (2) bekezdésben foglaltak szerinti eljárásban akkor tekinthető tisztázottnak, ha
a) a jármű eredeti azonosító jele megállapításra került, és a megállapított azonosító jelű jármű feletti tulajdonjog került igazolásra, vagy
b) a jármű eredeti azonosító jele nem került megállapításra, de a jármű jogszerű birtoklását valószínűsítették.”
(10) Az R93. a 118/A. §-t követően a következő alcímmel egészül ki:
„26/B. A nyilvántartásból történő adatszolgáltatás
118/B. § (1) A Nyilvántartó eseti jelleggel egyedi adatszolgáltatást nyújt
a) a Kknyt. 19. § (1) bekezdés a) pontjában meghatározott adatigénylők közül: a bíróság, az ügyészség, a nyomozó hatóság, az állami adó- és vámhatóság, a nemzetbiztonsági szolgálatok, a rendőrségről szóló törvényben meghatározott terrorizmust elhárító szerv, valamint belső bűnmegelőzési és bűnfelderítési feladatokat ellátó szerv,
b) a Kknyt. 19. § (1) bekezdés b)–s) pontjában meghatározott adatigénylők, valamint
c) a Kknyt. 19. § (2)–(3) bekezdésében meghatározott adatigénylők
számára.
(2) A Kknyt. 25. § (2) bekezdése szerinti adatszolgáltatási kérelmeket a Nyilvántartó teljesíti.”
(11) Az R93.
a) 1. § (4) bekezdésében a „g)–i)” szövegrész helyébe az „f)–i)” szöveg,
b) 1. § (4) bekezdésében, a 19. § (6) bekezdésében, a 20. § (3) bekezdésében, a 21. § (2) bekezdésében, a 22. § (1) bekezdésében, a 26. § (2) bekezdésében, a 31. § (1) bekezdésében, 41/A. §-ában, a 42. § (12) bekezdésében, az 56. § (1) bekezdésében, az 57. § (8) bekezdésében, a 75. § (1) bekezdésében, 75/A. §-ában, a 77. § (3) bekezdésében, a 83. § (1) bekezdésében, a 89. § (5) bekezdésében, a 97. § (3) bekezdésében, a 98. § (2) bekezdésében, a 104. § (3a) bekezdésében, a 109. § (3) bekezdésében, a 112/A. § (1) bekezdésében, illetve a 118/A. § (1) és (4) bekezdésében a „Hivatal” szövegrész helyébe a „Nyilvántartó” szöveg,
c) az 53. § (1) bekezdésében, az 55. § (1) bekezdésében, illetve a 63. § (4) bekezdésében a „Hivatal” szövegrészek helyébe a „Nyilvántartó” szöveg,
d) 1/B. §-ában a „Közigazgatási és Elektronikus Közszolgáltatások Központi Hivatala” szövegrész helyébe a „XIII. Kerületi Hivatal” szöveg,
e) 18. § (6) bekezdésében, az 58. § (3) bekezdésében, a 60. § (4) bekezdésében, a 75. § (13) bekezdésében, a 79. § (2), (3) és (5) bekezdésében, a „Hivatal” szövegrész helyébe a „XIII. kerületi Hivatal” szöveg,
f) 21. § (1) bekezdésében, 22. § (3) bekezdésében, 31. § (1) bekezdésében, 42. § (11) bekezdésében, 42/A. § (2) bekezdésében, 43. § (6) bekezdésében, 47. § (2) bekezdésében, 81. § (3) bekezdésében, 84. § (2) bekezdésében, 97. § (3) bekezdésében, 109. § (2) bekezdésében, 110. § (3) bekezdésében a „Hivatalnak” szövegrész helyébe a „Nyilvántartónak” szöveg,
g) 27. § (4) bekezdésében, 75. § (12) bekezdésében, 83. § (2) bekezdésében, illetve 89. § (11) bekezdésében a „Hivatalnak” szövegrészek helyébe a „Nyilvántartónak” szöveg,
h) 22. § (2) bekezdésében, 26. § (3) bekezdésében, 75. § (9) bekezdésében, 89. § (8) bekezdésében a „Hivatalt” szövegrész helyébe a „Nyilvántartót” szöveg,
i) 25. §-ában a „Hivatalnál” szövegrész helyébe a „XIII. Kerületi Hivatalnál” szöveg,
j) 31. § (4) bekezdésében a „Hivatalnál” szövegrész helyébe a „Nyilvántartónál” szöveg,
k) 39. § (1) bekezdésében a „Hivatalon” szövegrész helyébe a „Nyilvántartón” szöveg,
l) 43. § (4) bekezdésében a „Hivatalnak” szövegrész helyébe a „közlekedési igazgatási hatósági feladatkörében eljáró Budapest Főváros Kormányhivatalának” szöveg,
m) a 43. § (5) bekezdésében, a 101. § (1) bekezdés f) pontjában, a 116. § (1) bekezdés d) pontjában a „Hivatal” szövegrész helyébe a „közlekedési igazgatási hatósági feladatkörében eljáró Budapest Főváros Kormányhivatala” szöveg,
n) 63. § (5) bekezdésében és a 74. § (1) bekezdésében a „Hivataltól” szövegrész helyébe a „Nyilvántartótól” szöveg,
o) a 113. § (4) bekezdésében a „Hivatalnál történő” szövegrész helyébe a „Nyilvántartónál történő” szöveg, a „Hivatalnál le” szövegrész helyébe a „Nyilvántartónál le” szöveg,
p) 15. melléklet II. „A járműkísérő lap kitöltésének szabályai” alcímének I. pont a) alpontjában a „Hivatal Központi Okmányirodája” szövegrész helyébe a „XIII. kerületi Hivatal” szöveg
lép.
(12) Hatályát veszti az R93. 51. § (2) bekezdésében az „a Hivatalnál” szövegrész.
187. § (1) A megváltozott munkaképességű személyek ellátásaival kapcsolatos eljárási szabályokról szóló 327/2011. (XII. 29.) Korm. rendelet (a továbbiakban: R94.) 1. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„1. § (1) A Kormány – ha jogszabály eltérően nem rendelkezik –
a) első fokon eljáró rehabilitációs hatóságként, rehabilitációs szakértői szervként és orvosszakértői szervként a megyei kormányhivatal megyeszékhely szerinti járási hivatalát, valamint Budapest Főváros Kormányhivatala III. Kerületi Hivatalát (a továbbiakban együtt: járási hivatal),
b) másodfokon eljáró rehabilitációs hatóságként, rehabilitációs szakértői szervként és orvosszakértői szervként Budapest Főváros Kormányhivatalát
jelöli ki.
(2) A Kormány a megváltozott munkaképességű személyek ellátásairól és egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXCI. törvény (a továbbiakban: Mmtv.) 21. § (2) bekezdésében meghatározottak tekintetében rehabilitációs hatóságként – az (1) bekezdésben foglaltakon túlmenően – a központi nyugdíjbiztosítási szervet is kijelöli. Az állami adóhatóság az Mmtv. 21. § (2) bekezdése és a Nyugdíjbiztosítási Alap kezeléséért felelős nyugdíjbiztosítási szerv, az egészségbiztosítási szerv, a rehabilitációs hatóság, az állami foglalkoztatási szerv és a munkaügyi hatóság részére az állami adóhatóság által teljesített adatátadás részletes szabályairól szóló 424/2012. (XII. 29.) Korm. rendelet 2/A. §-a szerinti adattovábbítási kötelezettségét a központi nyugdíjbiztosítási szerv felé teljesíti.
(3) A Kormány a megváltozott munkaképességű személyek pénzbeli ellátásának folyósításával kapcsolatos feladatok ellátására a nyugdíjfolyósító szervet jelöli ki.
(4) A Kormány a megváltozott munkaképességű személyek pénzbeli ellátásainak megtérítésére, valamint a jogosulatlanul felvett ellátás visszafizetésére kötelező jogerős határozatokon alapuló követelések nyilvántartásával, végrehajtásával és elszámolásával kapcsolatos feladatok ellátására a központi nyugdíjbiztosítási szervet jelöli ki. A központi nyugdíjbiztosítási szerv az e bekezdés szerinti feladat ellátása során a társadalombiztosítási nyugellátásokra vonatkozó jogszabályok rendelkezései szerint jár el.
(5) A Kormány a rehabilitációs hatóságnak a Rehabilitációs kártya igénylésére és visszavonására irányuló eljárás megindításával kapcsolatos – a pályakezdő fiatalok, az ötven év feletti munkanélküliek, valamint a gyermek gondozását, illetve a családtag ápolását követően munkát keresők foglalkoztatásának elősegítéséről, továbbá az ösztöndíjas foglalkoztatásról szóló 2004. évi CXXIII. törvény 16/A. és 16/B. §-ában meghatározott – feladatai ellátására a járási hivatalt jelöli ki.
(6) A Kormány a szolgáltatási tevékenység megkezdésének és folytatásának általános szabályairól szóló 2009. évi LXXVI. törvény szerinti szolgáltatás felügyeletét ellátó hatóságként
a) a Rehabilitációs Orvosszakértői Névjegyzékkel és
b) a Foglalkozási Rehabilitációs Szakértői Névjegyzékkel
összefüggő feladatok ellátására Budapest Főváros Kormányhivatalát jelöli ki.
(7) A Kormány
a) a rehabilitációs orvosszakértők továbbképzésével és
b) a foglalkozási rehabilitációs szakértők továbbképzésével
összefüggő feladatok ellátására Budapest Főváros Kormányhivatalát jelöli ki.
(8) A megváltozott munkaképességű személyek ellátásaival összefüggő, uniós tagságból adódó, valamint a szociális biztonsági tárgyú nemzetközi egyezmények végrehajtása során adódó koordinációs feladatokat Budapest Főváros Kormányhivatala látja el.
(9) A szociális biztonsági rendszerek koordinálásáról és annak végrehajtásáról szóló uniós rendeletek hatálya alá nem tartozó ellátás esetén a járási hivatal – a külföldi társadalombiztosítási szerv külön megkeresésére és térítési díj fizetése ellenében – szakvéleményt ad a Magyarországon lakó- vagy tartózkodási hellyel rendelkező,
a) az Európai Unió tagállamában,
b) az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban részes más államban, vagy abban az államban, amelynek állampolgára az Európai Közösség és tagállamai, valamint az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban nem részes állam között létrejött nemzetközi szerződés alapján az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban részes állam állampolgárával azonos jogállást élvez,
c) kétoldalú szociális biztonsági egyezménnyel érintett államban
biztosítottnak minősülő személy rehabilitálhatóságáról, valamint javaslatot tesz az orvosi rehabilitációhoz szükséges egészségügyi szolgáltatásokra.
(10) Budapest Főváros Kormányhivatala e rendelet szerinti hatósági ügyeiben a fellebbezés elbírálására jogosult hatóság és a felügyeleti szerv a szociál- és nyugdíjpolitikáért felelős miniszter.
(11) A járási hivatalok rehabilitációs hatósági feladatköreinek gyakorlásával összefüggésben az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény (a továbbiakban: Áht.) 9. § f) és g) pontjában és kizárólag ezekhez kapcsolódva az Áht. 9. § h) pontjában meghatározott hatásköröket Budapest Főváros Kormányhivatala gyakorolja.
(12) A járási hivatalok, valamint Budapest Főváros Kormányhivatala rehabilitációs hatósági, rehabilitációs szakértői szervi és orvosszakértői szervi feladatköreinek gyakorlásával összefüggésben az Áht. 9. § f)–i) pontjában meghatározott, valamint a törvényességi és szakszerűségi ellenőrzési hatásköröket szakmai irányító miniszterként a szociál- és nyugdíjpolitikáért felelős miniszter gyakorolja a (11) bekezdésben meghatározottak kivételével.
(13) A Szociális és Gyermekvédelmi Főigazgatóság közreműködik a szociál- és nyugdíjpolitikáért felelős miniszter (12) bekezdésben meghatározott feladatainak ellátásában, az ezzel kapcsolatos intézkedéseinek és döntéseinek előkészítésében.
(14) A Szociális és Gyermekvédelmi Főigazgatóság közreműködik azon eljárási rendek, módszertani útmutatók, szakmai ajánlások készítésében, amelyek segítik a rehabilitációs hatósági és szolgáltató tevékenységet, valamint hatékonysági vizsgálatokat folytat, prognózisokat, elemzéseket készít, továbbá orvos-szakmai módszertani feladatellátáshoz kapcsolódó képességvizsgálatokat végez. E feladatai ellátásával összefüggésben a Szociális és Gyermekvédelmi Főigazgatóság a megváltozott munkaképességű személyek ellátásainak megállapítását, a komplex minősítést és egyéb orvosszakértői tevékenységet, valamint a foglalkozási rehabilitációs szolgáltatásokat támogató informatikai rendszerben kezelt adatokat statisztikai célra – személyazonosításra alkalmatlan módon – felhasználhatja.”
(2) Az R94. 2. és 3. §-a helyébe a következő rendelkezések lépnek:
„2. § (1) Budapest Főváros Kormányhivatala III. Kerületi Hivatalának illetékessége Budapest főváros és Pest megye területére terjed ki.
(2) A megváltozott munkaképességű személyek ellátásaival kapcsolatos hatósági ügyekben rehabilitációs hatóságként, továbbá rehabilitációs szakértői szervként és orvosszakértői szervként első fokon a kérelmező lakó- vagy tartózkodási helye szerint illetékes járási hivatal jár el. Külföldön élő, tartózkodó kérelmező esetén, vagy ha a vizsgálandó személy nem rendelkezik Magyarországon lakóhellyel vagy tartózkodási hellyel, első fokon Budapest Főváros Kormányhivatala III. Kerületi Hivatala jár el.
(3) Az Mmtv. 20/A. § (2) bekezdése szerinti visszafizetési kötelezettséggel kapcsolatos ügyekben első fokon az elhunyt személy utolsó ismert lakó- vagy tartózkodási helye szerint illetékes járási hivatal jár el.
(4) A Magyar Honvédség hivatásos és szerződéses, valamint a rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának tagjai egészségi alkalmasságának felülvizsgálata során az egészségkárosodás mértékének meghatározásában rehabilitációs szakértői szervként és orvosszakértői szervként első fokon Budapest Főváros Kormányhivatala III. Kerületi Hivatala jár el.
(5) A felsőoktatásban részt vevő hallgatók, illetve a felsőoktatásba jelentkezők diszlexia, diszgráfia és diszkalkulia fogyatékosságának megállapítására irányuló eljárásban rehabilitációs szakértői szervként első fokon Budapest Főváros Kormányhivatala III. Kerületi Hivatala jár el.
3. § (1) A megváltozott munkaképességű személyek ellátásaival kapcsolatos hatósági ügyekben másodfokon rehabilitációs hatóságként és felügyeleti szervként Budapest Főváros Kormányhivatala országos illetékességgel jár el.
(2) Ha jogszabály eltérően nem rendelkezik rehabilitációs szakértői szervként és orvosszakértői szervként másodfokon Budapest Főváros Kormányhivatala országos illetékességgel jár el.”
(3) Az R94. 5. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„5. § (1) Az Mmtv.-ben és e rendeletben meghatározott feladatok végrehajtása érdekében Budapest Főváros Kormányhivatala, a központi nyugdíjbiztosítási szerv és a foglalkoztatáspolitikáért felelős miniszter az együttműködés, valamint az adatok kölcsönös átadásának a rendjét megállapodásban határozza meg.
(2) A megváltozott munkaképességű személyek ellátásai megállapításához és a folyósítás tartama alatt a jogosultsági feltételek vizsgálatához szükséges adatok átadásának rendjét a központi nyugdíjbiztosítási szerv, Budapest Főváros Kormányhivatala és a Nemzeti Adó- és Vámhivatal megállapodásban határozza meg.
(3) Az (1) és (2) bekezdés szerinti megállapodások megkötéséhez a szociál- és nyugdíjpolitikáért felelős miniszter előzetes jóváhagyása szükséges.”
(4) Az R94. 6. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A szociál- és nyugdíjpolitikáért felelős miniszter által – az elektronikus űrlap tekintetében a közigazgatás-fejlesztésért felelős miniszterrel egyetértésben – rendszeresített, a kérelem benyújtására szolgáló adatlapot és elektronikus űrlapot a fővárosi és megyei kormányhivatalok honlapján közzé kell tenni.”
(5) Az R94. 6. §-a a következő (6) és (7) bekezdéssel egészül ki:
„(6) Az (5) bekezdés d) pontja szerinti dokumentumok körében csatolni kell
a) a kérelmező egészségi állapotára, gyógykezelésére, rehabilitációjára vonatkozó összefoglaló adatokat tartalmazó, a munkaképesség-változás vagy a súlyos fogyatékosság véleményezése céljából kiállított beutalót,
b) a kérelmező folyamatos gondozását, gyógykezelését és az aktuális állapotát bemutató kezelőorvosi véleményt,
c) az a) és b) pont szerinti iratokban feltüntetett körülményekkel összefüggő további egészségügyi dokumentációt, valamint
d) ha a kérelmező foglalkoztatott, a foglalkozás-egészségügyi alapszolgáltatás orvosának tájékoztatóját az érintett személy munkaköri feladatairól, a munkavégzés körülményeiről, kockázati viszonyairól, valamint arról, hogy egészségi állapota alapján jelenlegi munkakörében továbbfoglalkoztatható-e.
(7) Az (5) bekezdés szerinti dokumentumok másolatban is csatolhatók.”
(6) Az R94. 8. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„8. § A rehabilitációs hatóság a megváltozott munkaképességű személyek ellátásai megállapítása során a központi nyugdíjbiztosítási szerv által jóváhagyott központi szakmai informatikai rendszert köteles használni. A központi nyugdíjbiztosítási szerv – a Szociális és Gyermekvédelmi Főigazgatóság szakmai közreműködésével – működteti és fejleszti a megváltozott munkaképességű személyek ellátásainak megállapítását, a komplex minősítést és egyéb orvosszakértői tevékenységet, valamint a foglalkozási rehabilitációs szolgáltatásokat támogató informatikai rendszert.”
(7) Az R94. a következő 5. alcímmel egészül ki:
„5. A komplex minősítésre, valamint a rehabilitációs és orvosszakértői feladatok ellátására vonatkozó eljárási szabályok
11. § Ezen alcímben foglalt rendelkezéseket akkor kell alkalmazni, ha az adott ügytípusra, eljárásra vagy vizsgálatra vonatkozóan jogszabály másként nem rendelkezik.
12. § A rehabilitációs hatóság jogszabályban meghatározott esetben komplex minősítést végez. A rehabilitációs hatóság a komplex minősítést jogszabályban meghatározott esetben az érintett személy kérelmére végzi el, és hatósági bizonyítványt állít ki annak eredményéről. A rehabilitációs hatóság erre irányuló kérelem esetén a komplex minősítés keretében szakvéleményt ad a közlekedőképességről is.
13. § (1) A rehabilitációs hatóság, a rehabilitációs szakértői szerv és az orvosszakértői szerv (ezen alcím alkalmazásában a továbbiakban együtt: szakértői szerv) bizottsági állásfoglalás alapján hozza meg döntését, szakvéleményét, illetve vizsgálja az e rendelet vagy más jogszabály alapján a feladatkörébe tartozó szakkérdést.
(2) A szakértői bizottság tagjait és elnökét a szakértői szerv vezetője jelöli ki. A szakértői bizottság elnökének csak állami szolgálati jogviszonyban álló orvosszakértő jelölhető ki. A szakértői bizottság elnöke legalább az osztályvezetővel azonos illetményben és juttatásokban részesül.
(3) A szakértői bizottság legalább két tagból áll. A szakértői bizottság komplex minősítés esetén legalább négy tagból áll. A szakértői bizottságban a nem orvosszakértő tagok száma nem haladhatja meg az orvosszakértő tagok számát.
(4) A komplex minősítés során a szakértői bizottság
a) legalább két tagja orvosszakértő,
b) legalább egy tagja foglalkozási rehabilitációs szakértő,
c) legalább egy tagja szociális szakértő.
(5) A szakértői bizottságnak nem lehet tagja, aki részt vett vagy részt vesz a hatósági vagy szakértői eljárásba vont személy (a továbbiakban: érintett személy) gyógykezelésében, szociális gondozásában.
(6) A szakértői szerv – a szakértői bizottság elnöke kivételével – állami szolgálati jogviszonyban nem álló szakértőt is igénybe vehet.
13/A. § (1) A megkereső hatóság a szakértői szerv rendelkezésére bocsátja a minősítés elvégzéséhez szükséges 6. § (6) bekezdése szerinti iratokat vagy azok másolatát, továbbá a jogszabály vagy az eljáró hatóság által rendszeresített formanyomtatványt és nyilatkozatot.
(2) A komplex minősítés során a szakértői szerv a települési önkormányzat jegyzőjétől tájékoztatást kérhet az érintett személy szociális helyzetére, szociális ellátásra való jogosultságára vonatkozó adatokról, körülményekről.
13/B. § (1) A szakértői szerv a személyes vizsgálatot mellőzheti, ha
a) a szakértői szerv vagy jogelődje által kiállított, az érintett személy rendelkezésére álló szakvéleményben, szakhatósági állásfoglalásban vagy határozatban foglaltak szerint az érintett személy állapota végleges,
b) a szakértői szerv vagy jogelődje által kiállított, az érintett személy rendelkezésére álló szakvélemény, szakhatósági állásfoglalás vagy határozat időbeli hatálya alatt kerül sor az újabb minősítésre, vagy
c) az érintett személy állapota a rendelkezésre álló orvosi dokumentáció, egyéb irat alapján megalapozottan megítélhető.
(2) A személyes vizsgálatot a (3)–(5) bekezdésben meghatározott kivételekkel a szakértői szerv székhelyén vagy telephelyén kell elvégezni. Ha a minősítés az (1) bekezdésben foglaltak szerint a személyes vizsgálat mellőzésével történik, azt az ügyben illetékes szakértői szervtől eltérő szakértői szerv is elvégezheti.
(3) A személyes vizsgálatot kivételesen, az érintett személy hozzájárulása esetén az illetékes szakértői szervvel szomszédos megyében működő szakértői szerv is elvégezheti, ha annak székhelyén vagy telephelyén történő megjelenés az érintett személy számára nem jelent aránytalan terhet.
(4) A személyes vizsgálat az érintett személy lakó- vagy tartózkodási helyén is elvégezhető, ha a minősítéshez a lakhatási viszonyainak, környezetének, önellátási vagy önkiszolgálási képességének megismerése szükséges.
(5) A személyes vizsgálatot az érintett személy lakó- vagy tartózkodási helyén kell elvégezni, ha a háziorvosa indoklással ellátott igazolást ad arról, hogy állapota nem teszi lehetővé a szakértői szerv székhelyén vagy telephelyén való megjelenést. A háziorvosnak az igazoláshoz mellékelnie kell a vizsgálati jogcím szerinti, az igény benyújtásakor fennálló egészségi állapotot igazoló szakorvosi leleteket is.
(6) Ha a rendelkezésre álló orvosi dokumentáció, egyéb iratok között, vagy az iratok és a személyes vizsgálat megállapításai között ellentmondás merül fel, a komplex minősítés során eljáró orvosszakértő kiegészítő orvosi vizsgálatot rendelhet el.
(7) Komplex minősítés esetén a rehabilitációs hatóság a rehabilitációs javaslat elkészítéséhez képességfelmérő vizsgálatot végezhet.
(8) A kiegészítő egészségügyi és a képességfelmérő vizsgálat elvégzésére a szakértői szerv együttműködési megállapodást köthet a megfelelő személyi és tárgyi feltételekkel rendelkező szolgáltatóval.
13/C. § A szakértői szerv által kiadott szakvéleményben, illetve a szakkérdés vizsgálata során rögzíteni kell
a) az érintett személy azonosítására szolgáló, törvény alapján kezelhető azonosító adatokat,
b) az érintett személy egészségi állapotára vonatkozó, törvény alapján kezelhető egészségügyi adatokat,
c) a szakvélemény kiállításának, a szakkérdés vizsgálatának helyét, időpontját,
d) a szakvéleményt kérő szerv megnevezését,
e) a vizsgálat típusát, a vizsgált kérdéseket és az azokra adott válaszokat,
f) a vizsgálat során felhasznált dokumentumok és az elvégzett vizsgálatok megjelölését, személyes vizsgálat és meghallgatás esetén annak időpontját és helyszínét,
g) a felülvizsgálat szükségességét, időpontját, valamint
h) a szakvélemény időbeli hatályát.”
(8) Az R94. 19. §-a a következő (6) bekezdéssel egészül ki:
„(6) A foglalkozási rehabilitációs szolgáltatások koordinációjával, fejlesztésével kapcsolatos feladatokat a Szociális és Gyermekvédelmi Főigazgatóság látja el, ennek keretében a foglalkozási rehabilitációval összefüggő oktatási – ide nem értve az 1. § (7) bekezdése szerinti tevékenységet –, innovációs, tárolási, logisztikai, nyilvántartási és informatikai tevékenységet is végez.”
(9) Az R94. a következő 28. §-sal egészül ki:
„28. § (1) A szakértői bizottság orvosszakértői tagjainak az egészségbiztosítási szakvizsgát 2018. december 31-ig kell megszerezniük, ezt követően egészségbiztosítási szakvizsgával nem rendelkező személy a szakértői bizottságnak orvosszakértőként nem lehet a tagja.
(2) A szakértői bizottság szociális szakértő tagjainak a szociális szakvizsgát 2018. december 31-ig kell megszerezniük, ezt követően szociális szakvizsgával nem rendelkező személy a szakértői bizottságnak szociális szakértőként nem lehet a tagja.
(3) Az e rendelet szerinti, 2017. január 1-jétől más szerv feladat- és hatáskörébe kerülő, 2017. január 1-jén folyamatban lévő első- és másodfokú ügyekben az a szerv jár el, amelynek hatáskörébe a feladat ellátása a jogszabály rendelkezése szerint 2017. január 1-jétől kerül.
(4) A Nemzeti Rehabilitációs és Szociális Hivatal, a rehabilitációs szakigazgatási szervek, valamint jogelődjeik által kiadott szakvélemények, szakhatósági állásfoglalások, hatósági bizonyítványok és határozatok – időbeli hatályuk alatt – 2016. december 31-ét követően is felhasználhatók, azokat a felhasználáskor hatályos jogszabályokban meghatározott bizonyítási eszköznek kell tekinteni.”
(10) Az R94.
a) 4. § a), b) és c) pontjában a „fővárosi és megyei kormányhivatal” szövegrész helyébe a „járási hivatal” szöveg,
b) 14. § (2) bekezdésében, 15. § (2) bekezdésében a „Nyugdíjfolyósító Igazgatóság” szövegrész helyébe a „nyugdíjfolyósító szerv” szöveg,
c) 21/A. § (2)–(4), (5) bekezdés c) pontjában és (6) bekezdésében, 21/F. § (1) bekezdésében, 21/G. § (1) bekezdés nyitó szövegrészében, 21/H. § (1), (2) és (4) bekezdés nyitó szövegrészében, 21/H. § (3) és (8) bekezdésében, 21/I. § (4) és (5) bekezdésében, 21/I. § (6) bekezdés c) pontjában, 21/I. § (7) bekezdés nyitó szövegrészében, 21/J. § (1) bekezdés nyitó szövegrészében, 21/K. § (2) bekezdésében, 21/K. § (3) bekezdés nyitó szövegrészében, 21/K. § (4) bekezdésében a „Hivatal” szövegrész helyébe a „Szociális és Gyermekvédelmi Főigazgatóság” szöveg,
d) 21/A. § (3) bekezdésében a „Hivatallal” szövegrész helyébe a „Szociális és Gyermekvédelmi Főigazgatósággal” szöveg,
e) 21/A. § (5) bekezdés nyitó szövegrészében, 21/H. § (7) bekezdésében, 21/I. § (1)–(3) bekezdéseiben, 21/I. § (6) bekezdés nyitó szövegrészében, 21/K. § (1) bekezdésében, 27. §-ában a „Hivatal” szövegrészek helyébe a „Szociális és Gyermekvédelmi Főigazgatóság” szöveg,
f) 21/B. § (3) és (7) bekezdésében, 21/D. § (2) bekezdésében, 21/D. § (5) és (6) bekezdésében a „Hivatal” szövegrészek helyébe a „Budapest Főváros Kormányhivatala” szöveg,
g) 21/B. § (6) bekezdés a) és b) pontjában, 21/B. § (8) bekezdésében, 21/C. § (1) bekezdésében, (2) bekezdés nyitó szövegrészében és (3) bekezdésében, 21/D. § (3) bekezdés a) pontjában, 21/D. § (4) bekezdésében, 21/E. § (1) bekezdés nyitó szövegrészében és i) pontjában, 21/E. § (2) bekezdés nyitó szövegrészében a „Hivatal” szövegrész helyébe a „Budapest Főváros Kormányhivatala” szöveg,
h) 21/D. § (1) bekezdésében, 21/D. § (3) bekezdés nyitó szövegrészében, 21/D. § (6) bekezdésében a „Hivatalnak” szövegrész helyébe a „Budapest Főváros Kormányhivatalának” szöveg,
i) 21/E. § (1) bekezdés l) pontjában a „Hivatallal” szövegrész helyébe a „Szociális és Gyermekvédelmi Főigazgatósággal” szöveg,
j) 21/I. § (3) bekezdésében a „Hivatalhoz” szövegrész helyébe a „Szociális és Gyermekvédelmi Főigazgatósághoz” szöveg,
k) 22/E. § (1) bekezdésében az „a Hivatal” szövegrész helyébe a „Budapest Főváros Kormányhivatala” szöveg,
l) 22/F. §-ában a „Hivatal” szövegrész helyébe a „szociál- és nyugdíjpolitikáért felelős miniszter” szöveg,
m) 26. §-ában a „Nyugdíjfolyósító Igazgatósággal” szövegrész helyébe a „nyugdíjfolyósító szervvel” szöveg,
n) 3. melléklet I. pont 3. és 4. alpontjában, III. pont 2. alpont 2.4. pontjában, 4. melléklet 2. pont 2.6. alpontjában, 3. és 4. pontjában a „Hivatal” szövegrész helyébe a „Budapest Főváros Kormányhivatala” szöveg
lép.
(11) Hatályát veszti az R94.
a) 6. § (5) bekezdés d) pontjában a „, a Nemzeti Rehabilitációs és Szociális Hivatalról szóló kormányrendelet szerinti” szöveg,
b) 24/B. § (2) bekezdése.
188. § (1) A korhatár előtti ellátás, a szolgálati járandóság, a balettművészeti életjáradék és az átmeneti bányászjáradék eljárási szabályairól, valamint egyes kapcsolódó kormányrendeletek módosításáról szóló 333/2011. (XII. 29.) Korm. rendelet (a továbbiakban: R95.)
a) 1. § (2) bekezdésében az „A Nyugdíjfolyósító Igazgatóság” szövegrész helyébe a „Budapest Főváros Kormányhivatalának – nyugdíjbiztosítási igazgatási szervként eljáró – VIII. Kerületi Hivatala országos illetékességgel” szöveg,
b) 3. § (2) bekezdésében, 9. § (5) bekezdésében a „főigazgatója által” szövegrész helyébe a „Központja által – az elektronikus űrlap tekintetében a közigazgatás-fejlesztésért felelős miniszterrel egyetértésben –” szöveg,
c) 9. § (5) bekezdésében a „Nyugdíjfolyósító Igazgatósághoz” szövegrész helyébe a „nyugdíjfolyósító szervhez” szöveg,
d) 9. § (6) bekezdés a) pontjában az „igazolását,” szövegrész helyébe az „igazolását, és” szöveg,
e) 9. § (8) bekezdésében a „tíz munkanapon” szövegrész helyébe a „tizenhárom napon” szöveg,
f) 9. § (8) bekezdésében a „Nyugdíjfolyósító Igazgatóság” szövegrészek helyébe a „nyugdíjfolyósító szerv” szöveg,
g) 14. §-ában a „munkanapon” szövegrész helyébe a „napon” szöveg
lép.
(2) Hatályát veszti az R95.
a) 9. § (4) bekezdése,
b) 9. § (6) bekezdés b) pontja.
189. § (1) Az otthonteremtési kamattámogatásról szóló 341/2011. (XII. 29.) Korm. rendelet (a továbbiakban: R96.) 1. § (1) bekezdés 23. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(E rendelet alkalmazásában)
„23. járási hivatal: a lakáscélú állami támogatásokkal kapcsolatos feladatkörében eljárva a támogatott lakás fekvése szerint illetékes megyei kormányhivatal megyeszékhely szerinti járási hivatala, Pest megye és a főváros területén fekvő támogatott lakás esetén Budapest Főváros Kormányhivatala XIII. Kerületi Hivatala;”
(2) Az R96. 15. § (2b) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2b) A (2a) bekezdés szerinti szerződésekben − a szerződésből eredő jogok és kötelezettségek jogutódjaként − a fővárosi és megyei kormányhivatal helyébe a lakástámogatási hatóságok által folytatott közigazgatási hatósági eljárások tekintetében a járási hivatal lép.”
(3) Az R96. 17. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) A járási hivatalnak a lakáscélú állami támogatásokkal kapcsolatban e rendelet alapján
a) ellátott feladatkörei gyakorlásával összefüggésben az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény (a továbbiakban: Áht.) 9. § f)–i) pontjában meghatározott, valamint a törvényességi és szakszerűségi ellenőrzési hatásköröket szakmai irányító miniszterként a lakásgazdálkodásért és lakáspolitikáért felelős miniszter (a továbbiakban: miniszter) gyakorolja,
b) a hatáskörébe tartozó közigazgatási hatósági ügyekkel összefüggésben az Áht. 9. § f) pontjában és kizárólag ezekhez kapcsolódva az Áht. 9. § h) pontjában meghatározott hatásköröket Budapest Főváros Kormányhivatala gyakorolja.”
(4) Az R96. 11. alcíme a következő 24. §-sal egészül ki:
„24. § E rendeletnek a központi hivatalok felülvizsgálatával és a járási (fővárosi kerületi) hivatalok megerősítésével összefüggő egyes kormányrendeletek módosításáról szóló 379/2016. (XII. 2.) rendelet által megállapított 15. § (2a) és (2b) bekezdése szerinti változásokról a miniszter a hitelintézetet és a Kincstárt 2017. január 15. napjáig írásban tájékoztatja.”
(5) Az R96.
a) 2. § (3) bekezdés c) pontjában, 4. § (2) és (9) bekezdésében, 13. § (2), (3), (5) és (6) bekezdésében, 15. § (2a) bekezdésében, 17. § (2) bekezdésében a „kormányhivatal” szövegrész helyébe a „járási hivatal” szöveg,
b) 4. § (1) bekezdés d) pontjában a „kormányhivatal” szövegrész helyébe az „a járási hivatal, Budapest Főváros Kormányhivatala” szöveg, az „a kormányhivatal” szövegrész helyébe az „a járási hivatal, Budapest Főváros Kormányhivatala” szöveg,
c) 4. § (9) bekezdésében, 15/A. § záró szövegrészében az „a kormányhivatalt” szövegrész helyébe az „a járási hivatalt” szöveg,
d) 13. § (1) bekezdésében az „a kormányhivataltól” szövegrész helyébe az „a járási hivataltól” szöveg,
e) 13. § (2) és (3) bekezdésében a „kormányhivatalhoz” szövegrész helyébe a „járási hivatalhoz” szöveg,
f) 13. § (7) bekezdésében a „kormányhivatal” szövegrészek helyébe a „járási hivatal” szöveg,
g) 13. § (2) és (7) bekezdésében, 17. § (2) bekezdésében a „Kincstár” szövegrész helyébe a „Budapest Főváros Kormányhivatala” szöveg,
h) 14. § (1) bekezdés m) pontjában „az illetékes egészségbiztosítási pénztári feladatokat ellátó fővárosi és megyei kormányhivatalnak” szövegrész helyébe az „a fővárosi és megyei kormányhivatal egészségbiztosítási pénztári feladatkörében eljáró megyeszékhely szerinti járási (fővárosi kerületi) hivatala” szöveg,
i) 17. § (4) bekezdésében az „a kormányhivatal” szövegrész helyébe az „a járási hivatal, valamint Budapest Főváros Kormányhivatala” szöveg
lép.
190. § A környezetvédelmi termékdíjról szóló 2011. évi LXXXV. törvény végrehajtásáról szóló 343/2011. (XII. 29.) Korm. rendelet
a) 2/A. § (1) bekezdésében, 12. § (5) bekezdésében az „Országos Környezetvédelmi és Természetvédelmi Főfelügyelőség (a továbbiakban: Főfelügyelőség)” szövegrész helyébe az „országos környezetvédelmi hatóság” szöveg,
b) 21. § (4) bekezdésében az „a Főfelügyelőségnek” szövegrész helyébe az „a környezetvédelemért felelős miniszternek” szöveg,
c) 23. § (2) bekezdésében az „a Főfelügyelőséget” szövegrész helyébe az „az országos környezetvédelmi hatóságot” szöveg,
d) 23. § (2) bekezdésében az „A Főfelügyelőség” szövegrész helyébe az „Az országos környezetvédelmi hatóság” szöveg,
e) a 8. melléklet címében a „Főfelügyelőséghez” szövegrész helyébe az „országos környezetvédelmi hatósághoz” szöveg
lép.
191. § (1) Az oktatási igazolványokról szóló 362/2011. (XII. 30.) Korm. rendelet (a továbbiakban: R97.) 5. § (2) bekezdés b) pontjában a „Közigazgatási és Elektronikus Közszolgáltatások Központi Hivatala (a továbbiakban: KEK KH)” szövegrész helyébe a „NISZ Nemzeti Infokommunikációs Szolgáltató Zártkörűen Működő Részvénytársaság (a továbbiakban: NISZ Zrt.)” szöveg lép.
(2) Az R97.
a) 5. § (2) bekezdés d) pontjában az „a fővárosi és megyei kormányhivatal járási (fővárosi kerületi) hivatala (a továbbiakban: járási hivatal)” szövegrész helyébe az „az általános illetékességgel eljáró járási hivatal” szöveg,
b) 5. § (2a) bekezdésben az „A járási hivatal” szövegrész helyébe az „Az általános illetékességgel eljáró járási hivatal”, az „a járási hivatal” szövegrész helyébe az „az általános illetékességgel eljáró járási hivatal” szöveg,
c) 5. § (3) bekezdésében, a 7. § (1) bekezdés b) pontjában a „KEK KH” szövegrész helyébe a „NISZ Zrt.” szöveg,
d) 6. § e) pontjában a „köznevelési feladatkörében eljáró fővárosi és megyei kormányhivatal.” szövegrész helyébe a „fővárosi és megyei kormányhivatal köznevelési feladatkörében eljáró megyeszékhely szerinti járási (fővárosi kerületi) hivatala.” szöveg,
e) 7. § (1) bekezdés c) pontjában, 34. § (2) bekezdés a) pontjában, (4) bekezdésében, a 42. § (7) bekezdésében a „KEK KH” szövegrész helyébe az „e-közigazgatásért felelős miniszter” szöveg,
f) 32. §-ban a „KEK KH-nak” szövegrész helyébe az „e-közigazgatásért felelős miniszternek” szöveg,
g) 33. §-ában a „KEK KH” szövegrészek helyébe az „e-közigazgatásért felelős miniszter” szöveg, az „a jogosult igénylésben megadott címére” szövegrész helyébe az „az intézményhez” szöveg
lép.
192. § Az államháztartásról szóló törvény végrehajtásáról szóló 368/2011. (XII. 31.) Korm. rendelet
a) 1. melléklet I. rész 19. pont b) alpontjában az „az Országos Egészségbiztosítási Pénztár és annak vezetője” helyébe az „az egészségbiztosításért felelős miniszter” szöveg,
b) 1. melléklet I. rész 36. pontjában az „az Országos Egészségbiztosítási Pénztár és annak vezetője” szövegrész helyébe az „a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő és annak vezetője” szöveg,
c) 4. melléklet A) részében foglalt táblázat B:2 mezőjében és B) részében foglalt táblázat C:2 mezőjében az „az OEP” szövegrész helyébe az „a NEAK” szöveg,
d) 6. mellékletében foglalt táblázat A:9 mezőjében az „OEP” szövegrész helyébe a „NEAK” szöveg
lép.
193. § A gyógyszerek és orvostechnikai eszközök közbeszerzésének sajátos szabályairól szóló 16/2012. (II. 16.) Korm. rendelet
a) 3. § (1) bekezdés nyitó szövegrészében az „Az Országos Egészségbiztosítási Pénztár (a továbbiakban: OEP)” szövegrész helyébe az „A Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő (a továbbiakban: NEAK)” szöveg,
b) 3. § (2) bekezdésében az „Az OEP” szövegrész helyébe az „A NEAK” szöveg,
c) 15. § (3) bekezdés a) pont aa) és ab) alpontjában, 16. §-ában, 17. § (1) és (2) bekezdésében az „az OEP” szövegrész helyébe az „a NEAK” szöveg,
d) 17. § (1) bekezdésében az „az OEP-nek” szövegrész helyébe az „a NEAK-nak” szöveg,
e) 17. § (2) bekezdésében az „OEP” szövegrész helyébe a „NEAK” szöveg
lép.
194. § (1) Az UNESCO Magyar Nemzeti Bizottságáról szóló 17/2012. (II. 16.) Korm. rendelet (a továbbiakban: R98.) Melléklet 2. pont 2.1. alpont h) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Nevelésügyi Szakbizottság
állandó, szavazati joggal rendelkező tagot delegál)
„h) az Eszterházy Károly Egyetem (1 fő),”
(2) Az R98. Melléklet 3. pont 3.1. alpont c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Természettudományi Szakbizottság
állandó, szavazati joggal rendelkező tagot delegál)
„c) a természetvédelemért felelős miniszter (3 fő),”
(3) Az R98. Melléklet 4. pont 4.1. alpont g) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Társadalomtudományi Szakbizottság
állandó, szavazati joggal rendelkező tagot delegál)
„g) az Eszterházy Károly Egyetem (1 fő),”
(4) Az R98. Melléklet 6. pont 6.1. alpont b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Kommunikációs és Információs Szakbizottság állandó, szavazati joggal rendelkező tagot delegál)
„b) a kultúráért felelős miniszter (2 fő),”
(5) Az R98. Melléklet 7. pont 7.1. alpont g) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Szellemi Kulturális Örökség Szakbizottság
állandó, szavazati joggal rendelkező tagot delegál)
„g) az országos és a területi szintű közművelődési szakmai szolgáltató szervezet feladatait ellátó szervezet (1 fő),”
(6) Hatályát veszti az R98. Melléklet 3. pont 3.1. alpont d) pontja és 6. pont 6.1. alpont e) pontja.
195. § (1) A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatalról szóló 22/2012. (II. 29.) Korm. rendelet (a továbbiakban: R99.) 2. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) Az élelmiszerlánc-biztonsági és állategészségügyi hatáskörében eljáró megyei kormányhivatal, valamint a megyei kormányhivatal növény- és talajvédelmi feladatkörében eljáró megyeszékhely szerinti járási hivatala hatáskörébe tartozó közigazgatási hatósági ügyekkel összefüggésben az Áht. 9. § f) és g) pontjában, valamint kizárólag ezekhez kapcsolódva az Áht. 9. § h) pontjában meghatározott hatásköröket a NÉBIH gyakorolja.”
(2) Az R99. 4. alcím címe helyébe a következő cím lép:
„A NÉBIH és a fővárosi és megyei kormányhivatalok közötti irányítási kapcsolatok”
(3) Az R99. a következő 4/A. alcímmel egészül ki:
„4/A. A NÉBIH feladatai
4/A. § (1) A NÉBIH
a) közreműködik a magyar nemzeti élelmezés- és táplálkozáspolitika végrehajtásában az élelmiszer- és takarmánybiztonság vonatkozásában,
b) kapcsolatot tart az Európai Élelmiszer-biztonsági Hatósággal és egyéb, az élelmiszer- és takarmánybiztonság területén érintett nemzetközi, tagállami és hazai szervezetekkel,
c) az Európai Élelmiszer-biztonsági Hatóság megbízására szakvéleményeket, szaktanulmányokat készít, segítséget nyújt, adatot gyűjt, és elvégzi a felmerülő kockázat-azonosítással kapcsolatos feladatokat,
d) kijelölt kapcsolattartó pont az Európai Unió élelmiszerekre és takarmányokra vonatkozó gyors vészjelző rendszerének hálózatában,
e) javaslatot tesz az élelmiszer- és takarmánybiztonságot veszélyeztető eseményekkel kapcsolatos kormányzati intézkedések kidolgozásához,
f) azonosítja és jellemzi az élelmiszer- és takarmánybiztonságra kockázatot jelentő területeket,
g) kialakítja az egységes kockázatbecslési módszereket,
h) a nemzetközi és hazai élelmiszer-biztonsági, élelmiszer-higiéniai, élelmiszer-minőségi, takarmánybiztonsági, továbbá a géntechnológia felhasználására vonatkozó információkat, ismereteket, követelményeket gyűjt, elemez, értékel,
i) közreműködik az emberi egészséget közvetlenül vagy közvetve veszélyeztető ártalmak azonosításában és felszámolásában,
j) az adatszolgáltatás keretében adatokat gyűjt és elemez az élelmiszerek okozta megbetegedésekről, valamint
k) ellátja a szakmai szintű hazai és nemzetközi állatvédelmi kapcsolattartói feladatokat, szervezi az állami állatvédelmi feladatok végrehajtását, közreműködik az állatvédelmi szabályozás kialakításában, valamint ellátja a jogszabályban meghatározott egyéb állatvédelmi feladatokat.
(2) A többéves nemzeti ellenőrzési terv előkészítését és végrehajtását a NÉBIH koordinálja.
(3) A takarmány- és élelmiszerjog, valamint az állat-egészségügyi és az állatok kíméletére vonatkozó szabályok követelményeinek történő megfelelés ellenőrzésének biztosítása céljából végrehajtott hatósági ellenőrzésekről szóló, 2004. április 29-i 882/2004/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet 44. cikke szerinti éves országjelentést a NÉBIH készíti, az (5) bekezdés szerinti adatszolgáltatás alapján.
(4) A hatóságok a hatékony, koordinált és magas színvonalú élelmiszerlánc-felügyelet érdekében a feladatkörükben rendelkezésükre álló adatokat évente – intézkedést igénylő esetben soron kívül – átadják a NÉBIH-nek.
(5) A hatóságok a rendkívüli élelmiszerlánc-eseményekről és az ezekkel kapcsolatban megtett intézkedésekről, valamint minden, az élelmiszerjog általános elveiről és követelményeiről, az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság létrehozásáról és az élelmiszerbiztonságra vonatkozó eljárások megállapításáról szóló, 2002. január 28-i 178/2002/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet 50. cikkében meghatározott esetben a NÉBIH-et haladéktalanul kötelesek tájékoztatni.
(6) Az élelmiszer- és takarmánybiztonságot veszélyeztető, (5) bekezdés szerinti rendkívüli élelmiszerlánc-eseményről a NÉBIH valamennyi érintett hatóságot haladéktalanul értesíti, és eleget tesz az (1) bekezdés d) pontjában foglalt kötelezettségének.
(7) A NÉBIH a soron kívüli intézkedések koordinációja keretében összeállítja az élelmiszer- és takarmánybiztonsági válságkezelés során követendő intézkedési és kommunikációs tervet (a továbbiakban: válságkezelési terv), amelyet – az országos főállatorvos javaslatára – a miniszter hagy jóvá.
(8) Az élelmiszerlánc-termékek ellenőrzése tekintetében a Nemzeti Adó- és Vámhivatal köteles a NÉBIH-hel szorosan együttműködni, és minden elvárható segítséget és információt megadni a NÉBIH hatékony élelmiszerlánc-felügyeleti tevékenységének elősegítése érdekében. A Nemzeti Adó- és Vámhivatal ennek keretében különösen a NÉBIH rendelkezésére bocsátja a feladatkörében tudomására jutott, az élelmiszerlánc szempontjából jelentős áruforgalmi és határellenőrzési adatokat.
4/B. § A NÉBIH erdészeti igazgatási feladatai körében
a) szolgáltatja a miniszter részére a kormányzati munka ellátásához szükséges, az erdészeti hatóság tevékenysége során keletkezett adatokat, elemzéseket,
b) ellátja az erdészeti hatóság által vezetett nyilvántartásokhoz kapcsolódó, külön jogszabályban nem nevesített adatszolgáltatási feladatokat,
c) ellátja az erdőről, az erdő védelméről és az erdőgazdálkodásról szóló 2009. évi XXXVII. törvény 43. § (2) bekezdés b) pontjában foglalt közzétételi feladatokat,
d) működteti az erdő ökológiai állapotának és gazdasági erőforrásainak felmérését, változásának nyomon követését, az egészségi állapotának, az éghajlat-változás hatásainak, valamint az erdőt veszélyeztető szükséghelyzeti károsítók folyamatos figyelemmel kísérését, az erdészeti növényvédelmi előrejelzés készítését szolgáló, továbbá nemzeti, európai uniós és nemzetközi adatszolgáltatást is ellátó erdővédelmi mérő- és megfigyelő rendszert,
e) gondoskodik az Országos Erdőállomány Adattárhoz kapcsolódó térinformatikai állományok folyamatos karbantartásáról és fenntartásáról,
f) működteti az erdészeti hatóság tevékenységéhez kapcsolódó informatikai rendszereket,
g) kidolgozza és közzéteszi a külön jogszabály szerint előírt szakmai formanyomtatványokat és az elektronikus bejelentések formátumát és adattartalmát,
h) a miniszter felkérése alapján közreműködik a nemzetközi feladatok végrehajtásában,
i) felméri, elemzi, értékeli és közzéteszi a nemzetközi, európai uniós és hazai viszonylatban végzett illegális fakitermelés, az ahhoz kapcsolódó kereskedelmi tevékenység, valamint a hazai faanyag-kereskedelmi lánc szereplők tevékenysége jellemzőit, továbbá az elemzések és értékelések alapján fejleszti a faanyag-kereskedelmi lánc szereplők felügyeleti rendszerét,
j) a fát és fatermékeket piaci forgalomba bocsátó piaci szereplők kötelezettségeinek meghatározásáról szóló, 2010. október 20-i 995/2010/EU európai bizottsági és tanácsi rendelet végrehajtása érdekében kapcsolatot tart az Európai Bizottsággal, az Európai Bizottság által nyilvántartásba vett ellenőrző szervezetekkel, a rendelet végrahajtásában érintett nemzetközi, tagállami és hazai szervezetekkel, valamint a fát és faterméket piaci forgalomba bocsátó, azzal kereskedelmi tevékenységet folytató szereplőkkel,
k) kialakítja és fejleszti a faanyag-kereskedelmi lánc felügyeletéhez kapcsolódó egységes kockázatbecslési módszereket, valamint
l) gondoskodik az általa működtetett nyilvántartások összhangjának megteremtéséről más közhiteles nyilvántartásokkal.”
(4) Hatályát veszti az R99.
a) 2. § (2) bekezdése,
b) 5–7. §-a,
c) 8. § (1)–(13) bekezdése, (16)–(18) bekezdése,
d) 9–31. §-a,
e) 32. § (3) bekezdése,
f) 33. §-a és 34. §-a.
196. § A fekvőbeteg szakellátást nyújtó intézmények részére történő gyógyszer-, orvostechnikai eszköz és fertőtlenítőszer beszerzések országos központosított rendszeréről szóló 46/2012. (III. 28.) Korm. rendelet
a) 1. § (2) bekezdésében az „az Országos Egészségbiztosítási Pénztár” szövegrész helyébe az „a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő” szöveg,
b) 6. § (1) bekezdés c) pontjában az „Egészségügyi Készletgazdálkodási Intézet” szövegrész helyébe az „Állami Egészségügyi Ellátó Központ” szöveg
lép.
197. § (1) Az egyes áruk, szolgáltatások és anyagi értéket képviselő jogok vámhatárt vagy országhatárt átlépő kereskedelméről szóló 52/2012. (III. 28.) Korm. rendelet (a továbbiakban: R100.) 3. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„3. § (1) Budapest Főváros Kormányhivatala, mint nemzeti külkereskedelmi államigazgatási szerv (a továbbiakban: kormányhivatal) tevékenységi engedélyére van szükség az 1. mellékletben meghatározott áruk vonatkozásában a behozatali, illetve a kiviteli, reexport tevékenységek megkezdéséhez.
(2) A kormányhivatal által kiadott engedély birtokában végezhetőek
a) a 2. mellékletben felsorolt áruknak az EU-n és az EGT-n kívüli országokba történő kivitelével, reexportjával;
b) a 3. mellékletben felsorolt nem közösségi áruknak − a 4. §-ban foglalt kivétellel − az EU-n kívüli országokból történő behozatalával;
c) a 4. mellékletben felsorolt áruknak bármely országba történő kivitelével, reexportjával, illetve bármely országból történő behozatalával
összefüggő kereskedelmi szállítások.
(3) A kormányhivatal engedélyére van szükség a vállalkozási importhoz.”
(2) Az R100.
a) 5. § (1) bekezdésében, 6. § (2) és (3) bekezdésében, 10. § (2) és (3) bekezdésében, 13. § (2) bekezdésében, az „Az MKEH” szövegrész helyébe az „A kormányhivatal” szöveg,
b) 5. § (4) bekezdésében, 11. § (2) és (4) bekezdésében, 14. § (1) bekezdésében, 15. § (1) bekezdésében az „az MKEH” szövegrész helyébe az „a kormányhivatal” szöveg,
c) 7. §-ában és 11. § (4) bekezdésében az „MKEH-t” szövegrész helyébe a „kormányhivatalt” szöveg,
d) 10. § (1) bekezdésében az „az MKEH-hoz” szövegrész helyébe az „a kormányhivatalhoz” szöveg,
e) 7. melléklet 14. pontjában a „Magyar Kereskedelmi Engedélyezési Hivatal” szövegrész helyébe a „Budapest Főváros Kormányhivatala” szöveg
lép.
198. § (1) A devizakölcsönök törlesztési árfolyamának rögzítését érintő megtérítésről és a közszférában dolgozók támogatásáról szóló 57/2012. (III. 30.) Korm. rendelet (a továbbiakban: R101.) 1. § (1) bekezdés d) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(E rendelet alkalmazásában)
„d) járási hivatal: a lakáscélú állami támogatásokkal kapcsolatos feladatkörében eljárva a támogatott lakóingatlan fekvése szerint illetékes, fővárosi és megyei kormányhivatal megyeszékhely szerinti járási (fővárosi kerületi) hivatala, Pest megye és a főváros területén fekvő támogatott lakóingatlan esetén Budapest Főváros Kormányhivatalának XIII. Kerületi Hivatala.”
(2) Az R101. 21/A. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A járási hivatalnak a lakáscélú állami támogatásokkal kapcsolatban e rendelet alapján
a) ellátott feladatkörei gyakorlásával összefüggésben az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény (a továbbiakban: Áht.) 9. § f)–i) pontjában meghatározott, valamint a törvényességi és szakszerűségi ellenőrzési hatásköröket szakmai irányító miniszterként a lakásgazdálkodásért és lakáspolitikáért felelős miniszter (a továbbiakban: miniszter) gyakorolja,
b) a hatáskörébe tartozó közigazgatási hatósági ügyekkel összefüggésben az Áht. 9. § f) pontjában, és kizárólag ezekhez kapcsolódva az Áht. 9. § h) pontjában meghatározott hatásköröket Budapest Főváros Kormányhivatala gyakorolja.”
(3) Az R101.
a) 3. § (2) bekezdésében, 8. § (1) bekezdés f) pont fa) alpontjában, 12. § (4) bekezdésében, 13. § (2) és (4) bekezdésében az „a kormányhivatal” szövegrész helyébe az „a járási hivatal” szöveg,
b) 11. § (1) bekezdésében az „a kormányhivataltól” szövegrész helyébe az „a járási hivataltól” szöveg,
c) 11. § (2) bekezdésében az „a kormányhivatalhoz” szövegrész helyébe az „a járási hivatalhoz” szöveg, az „Első fokon a kormányhivatal, másodfokon a kincstár” szövegrész helyébe az „Első fokon a járási hivatal, másodfokon Budapest Főváros Kormányhivatala” szöveg,
d) 11. § (3) bekezdésében az „A kormányhivatalhoz benyújtott kérelem alapján – a kormányhivatal megkeresésére –” szövegrész helyébe az „A járási hivatalhoz benyújtott kérelem alapján – a járási hivatal megkeresésére –” szöveg,
e) 12. § (3) bekezdésében az „a kormányhivatalnak” szövegrész helyébe az „a járási hivatalnak” szöveg,
f) 13. § (1) és (3) bekezdésében az „A kormányhivatal” szövegrész helyébe az „A járási hivatal” szöveg,
g) 13. § (3) bekezdésében az „első fokon a kormányhivatal, másodfokon a kincstár” szövegrész helyébe az „elsőfokon a járási hivatal, másodfokon Budapest Főváros Kormányhivatala” szöveg,
h) 21/A. § (2) bekezdésében az „a kormányhivatal” szövegrész helyébe az „a járási hivatal, valamint Budapest Főváros Kormányhivatala” szöveg
lép.
199. § (1) A kábítószerekkel és pszichotróp anyagokkal, valamint az új pszichoaktív anyagokkal végezhető tevékenységekről, valamint ezen anyagok jegyzékre vételéről és jegyzékeinek módosításáról szóló 66/2012. (IV. 2.) Korm. rendelet (a továbbiakban: R102.) 3. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) A rendőrség a (2) bekezdés a)–c) és e)–f) pontja szerinti adatokat nyilvántartásba veszi, és a nyilvántartásba vett adatokról tizenöt napon belül – visszavonásig hatályos – hatósági bizonyítványt ad ki. A nyilvántartásba vételről az élelmiszerlánc-biztonsági és állategészségügyi feladatkörében eljáró járási hivatalt és az Országos Gyógyszerészeti és Élelmezés-egészségügyi Intézetet (a továbbiakban: OGYÉI) tájékoztatja. A nyilvántartásban szereplő személy vagy szervezet a (2) bekezdés szerinti bejelentés során közölt adatai megváltozásáról, vagy a tevékenység megszüntetéséről a nyilvántartást vezető szervet nyolc napon belül írásban tájékoztatja. A nyilvántartásban szereplő személy vagy szervezet az általa forgalmazott vagy felhasznált kábítószerről és pszichotróp anyagról a nyilvántartást vezető szerv honlapján közzétett formanyomtatvány szerinti adattartalommal minden év január 31-ig tájékoztatja a megyei kormányhivatal élelmiszerlánc-biztonsági és állategészségügyi feladatkörében eljáró járási hivatalát és a nyilvántartást vezető szervet.”
(2) Az R102. 11. §-a a következő (1a) bekezdéssel egészül ki:
„(1a) Az OGYÉI kábítószer, pszichotróp anyag, valamint új pszichoaktív anyag vonatkozásában – további intézkedés nélkül – jogosult a hatósági feladatai ellátását szolgáló, az (1) bekezdés szerinti engedélyköteles tevékenységet végezni.”
(3) Az R102. 12. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Az OGYÉI a kérelem beérkezését követő tizenöt napon belül, klinikai vizsgálat esetén e rendeletben meghatározottak mellett az emberen végzett orvostudományi kutatások, az emberi felhasználásra kerülő vizsgálati készítmények klinikai vizsgálata, valamint az emberen történő alkalmazásra szolgáló, klinikai vizsgálatra szánt orvostechnikai eszközök klinikai vizsgálata engedélyezési eljárásának szabályairól szóló jogszabályban meghatározottak alapján és határidőben dönt az engedély kiadásáról és határozatát közli a rendőrséggel.”
(4) Az R102. 12. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) Ha a vizsgálat nem klinikai vizsgálat keretében történik, az engedély iránti kérelemhez mellékelni kell a vizsgálat, a kísérlet rövid leírását, helyét és tervezett időtartamát, a (3) bekezdés b) pontja szerinti anyag egyszerre felhasználni kívánt mennyiségét, és a kísérletek számát.”
(5) Az R102. 25. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A rendőrség az elkobzott, a beszolgáltatott, valamint a büntetőeljárásról szóló 1998. évi XIX. törvény 569. §-a szerinti eljárás alá vont kábítószernek vagy pszichotróp anyagnak minősülő gyógyszeranyagok és gyógyszerek belföldi kereskedelmi forgalomba, valamint gyógyszergyártási célra történő visszairányítását az OGYÉI, állatgyógyászati készítmény esetén a NÉBIH véleményének kikérését követően engedélyezheti.”
(6) Az R102. 27. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(5) Ha az egészségügyért felelős miniszter megállapítja, hogy a Gytv. 15/B. § (3) bekezdésében foglaltak együttesen fennállnak, a feltételezett új pszichoaktív anyagot listára veszi az új pszichoaktív anyaggá minősített anyagokról vagy vegyületcsoportokról szóló miniszteri rendeletbe.”
(7) Az R102. 27. § (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(7) Az egészségügyért felelős miniszter a kockázatértékelés eredményére figyelemmel
a) a kockázatértékelés idejét egy évvel meghosszabbítja, vagy
b) az anyagot a GyT. Mellékletébe felveszi, vagy
c) az anyagot az új pszichoaktív anyaggá minősített anyagokról vagy vegyületcsoportokról szóló miniszteri rendeletből törli és az 1. melléklet D) jegyzékére áthelyezi.”
(8) Az R102.
a) 3. § (4) és (6) bekezdésében, 4. § (4) bekezdésében, 10. §-ában, 16. § (2) bekezdésében, 18. § (1), (3) és (6) bekezdésében, 23. § (3) bekezdésében, 31. § (2) bekezdésében az „ENKK-nak” szövegrész helyébe az „OGYÉI-nek” szöveg,
b) 3. § (7) bekezdésében, 6. § (2a) bekezdésében, 7. § (1) bekezdésében, 9. § (1) bekezdésében, (2) bekezdés nyitó szövegrészében és (4)–(6) bekezdésében, 11. § (3) bekezdésében, 13. § (9) bekezdésében, 15. § (2) és (5) bekezdésében, 16. § (3)–(6) bekezdésében, 17. § (1) bekezdésében, 18. § (2) és (4)–(6) bekezdésében, 22. § (3) bekezdésében, 26. § (1) bekezdés a) pontjában, 28. § (2) bekezdésében, valamint 32. §-ában az „ENKK” szövegrész helyébe az „OGYÉI” szöveg,
c) 4. § (2) bekezdésében és 14. § (2) bekezdésében az „ENKK-tól” szövegrész helyébe az „OGYÉI-től” szöveg,
d) 7. § (2) bekezdésében az „ENKK-nál” szövegrész helyébe az „OGYÉI-nél” szöveg,
e) 12. § (1) bekezdésében az „ENKK-hoz” szövegrész helyébe az „OGYÉI-hez” szöveg,
f) 3. § (5) bekezdésében, a 13. § (1) és (12) bekezdésében, 15. § (1) bekezdésében, valamint 16. § (1) és (2) bekezdésében az „ENKK” szövegrészek helyébe az „OGYÉI” szöveg,
g) 27. § (3) bekezdésében az „OGYÉI és az ENKK” szövegrész helyébe az „OGYÉI” szöveg,
h) 27. § (4) bekezdésében az „a Nemzeti Egészségfejlesztési Intézet Országos Addiktológiai Centruma (a továbbiakban: OAC)” szövegrész helyébe az „az Emberi Erőforrások Minisztériuma” szöveg,
i) 27. § (6) bekezdés nyitó szövegrészében az „OAC” szövegrészek helyébe az „egészségügyért felelős miniszter” szöveg,
j) 27. § (9) bekezdésében az „OAC” szövegrész helyébe az „egészségügyért felelős miniszter” szöveg,
k) 28. § (1) bekezdésében az „OAC-ot, a Nemzeti Drog Fókuszpontot” szövegrész helyébe az „egészségügyért felelős minisztert” szöveg,
l) 28. § (1) bekezdésében az „A Nemzeti Drog Fókuszpont” szövegrész helyébe az „Az egészségügyért felelős miniszter” szöveg,
m) 2., és 7–9. mellékletének címében az „Egészségügyi Nyilvántartási és Képzési Központ” szövegrész helyébe az „Országos Gyógyszerészeti és Élelmezés-egészségügyi Intézet” szöveg,
n) 6–8. mellékletében az „ENKK-nak” szövegrész helyébe az „OGYÉI-nek” szöveg,
o) 10. mellékletében a „2. példányát a Nemzeti Drog Fókuszpontnak (Nemzeti Kábítószer Adatgyűjtő és Kapcsolattartó Központ – Reitox National Focal Point), 3. példányát az Országos Addiktológiai Centrumnak kell megküldeni. A 4. példányt” szövegrész helyébe a „2. példányát az egészségügyért felelős miniszternek kell megküldeni. A 3. példányt” szöveg
lép.
(9) Hatályát veszti az R102. 27. § (9) bekezdésében a „valamint a Nemzeti Kábítószer Adatgyűjtő és Kapcsolattartó Központ (a továbbiakban: Nemzeti Drog Fókuszpont),” szövegrész.
200. § (1) Az egyes, az elektronikus ügyintézéshez kapcsolódó szervezetek kijelöléséről szóló 84/2012. (IV. 21.) Korm. rendelet (a továbbiakban: R103.) 3. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„3. § (1) A Kormány az ügyfél ügyintézési rendelkezését nyilvántartó szervként a NISZ Nemzeti Infokommunikációs Szolgáltató Zrt.-t jelöli ki.
(2) A Kormány a rendelkezési nyilvántartás regisztrációs szerveiként a következő szerveket jelöli ki:
a) az e-közigazgatásért felelős miniszter által irányított szervezeti egység,
b) a Kormány rendeletében kijelölt kormányhivatal, a fővárosi és megyei kormányhivatal járási (fővárosi kerületi) hivatala okmányirodai feladatokat ellátó szervezeti egysége,
c) a kormányablak,
d) az országos telefonos ügyfélszolgálat,
e) a Magyar Posta Zrt. által az Általános Szerződési Feltételeiben meghatározott állandó postai szolgáltatóhely,
f) a Nemzeti Adó- és Vámhivatal.”
(2) Az R103. 4. alcím címe helyébe a következő szöveg lép:
„4. A Kormány által kötelezően biztosított szabályozott elektronikus ügyintézési szolgáltatások és a központi elektronikus ügyintézési szolgáltatások szolgáltatói”
(3) Az R103. 4. § b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A Kormány a szabályozott elektronikus ügyintézési szolgáltatások szolgáltatóiként az alábbi szervezeteket jelöli ki)
„b) a személyazonosító jel helyébe lépő azonosítási módokról és az azonosító kódok használatáról szóló 1996. évi XX. törvény szerinti összerendelési nyilvántartás szolgáltatás vonatkozásában az e-közigazgatásért felelős minisztert, aki e feladatának ellátásához az IdomSoft Zrt. közreműködését igénybe veheti,”
(4) Az R103. 4. § d) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A Kormány a szabályozott elektronikus ügyintézési szolgáltatások szolgáltatóiként az alábbi szervezeteket jelöli ki)
„d) az űrlapbenyújtás támogatási szolgáltatás esetében
da) az ÁNYK űrlapbenyújtás támogatási szolgáltatás vonatkozásában a NISZ Nemzeti Infokommunikációs Szolgáltató Zrt.-t,
db) az elektronikus űrlapkitöltés-támogatási szolgáltatás tekintetében a NISZ Nemzeti Infokommunikációs Szolgáltató Zrt.-t,”
(5) Az R103. 4. §-a a következő f) ponttal egészül ki:
(A Kormány a szabályozott elektronikus ügyintézési szolgáltatások szolgáltatóiként az alábbi szervezeteket jelöli ki)
„f) a Kormány által kötelezően biztosított elektronikus azonosítási szolgáltatás természetes személy ügyfelek részére történő szolgáltatás vonatkozásában a NISZ Nemzeti Infokommunikációs Szolgáltató Zrt.-t,”
(6) Az R103. 4. § h) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A Kormány a szabályozott elektronikus ügyintézési szolgáltatások szolgáltatóiként az alábbi szervezeteket jelöli ki)
„h) a központi dokumentumhitelesítési ügynök szolgáltatás tekintetében a NISZ Nemzeti Infokommunikációs Szolgáltató Zrt.-t,”
(7) Az R103. 4. § m) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A Kormány a szabályozott elektronikus ügyintézési szolgáltatások szolgáltatóiként az alábbi szervezeteket jelöli ki)
„m) az általános célú elektronikus kéreleműrlap szolgáltatás vonatkozásában a NISZ Nemzeti Infokommunikációs Szolgáltató Zrt.-t,”
(8) Az R103. a következő 4/A. §-sal egészül ki:
„4/A. § A 4. § c) pontja szerinti biztonságos kézbesítési szolgáltatáshoz kapcsolódóan a NISZ Nemzeti Infokommunikációs Szolgáltató Zrt. kézbesítési tárhelyet biztosít
a) természetes személyek részére (Központi Ügyfél-regisztrációs Nyilvántartás regisztrációhoz kapcsolódó tárhely),
b) gazdálkodó szervezetek részére (gazdálkodó szervezetek számára biztosított tárhely), valamint
c) közfeladatot ellátó szervek részére (hivatali tárhely).”
(9) Az R103. 5. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„5. § A Kormány az elektronikus fizetési és elszámolási rendszer szolgáltatójaként a NISZ Nemzeti Infokommunikációs Szolgáltató Zrt.-t jelöli ki.”
(10) Az R103. 6. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) Az egységes kormányzati ügyiratkezelő rendszerhez kapcsolódóan megvalósuló papíralapú irat hiteles elektronikus irattá történő átalakítására vonatkozóan a NISZ Nemzeti Infokommunikációs Szolgáltató Zrt. szerződést köt a Magyar Posta Zrt.-vel.”
(11) Az R103. 7. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A Központi Ügyfél-regisztrációs Nyilvántartás regisztrációs szerveként a Kormány a fővárosi és megyei kormányhivatalokat, a fővárosi és megyei kormányhivatalok járási (fővárosi kerületi) hivatalait, az e-közigazgatásért felelős minisztert, a Nemzeti Adó- és Vámhivatalt, a Magyar Posta Zrt.-t, valamint Magyarország diplomáciai és konzuli képviseleteit jelöli ki. A Kormány Központi Ügyfél-regisztrációs Nyilvántartást vezető szervként az e-közigazgatásért felelős minisztert jelöli ki, aki az adatkezelői feladatok ellátása érdekében adatfeldolgozói szerződést köthet.”
(12) Az R103. 7/B. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A Kormány az elektronikus ügyintézést igénybe vevő külföldi személyek nyilvántartását vezető szervként az e-közigazgatásért felelős minisztert jelöli ki.”
(13) Az R103. a következő 9/A. §-sal egészül ki:
„9/A. § Az elektronikus ügyintézés részletes szabályairól szóló kormányrendelet alapján tovább nyújtott, e rendeletben meg nem jelölt, de e rendelet 2016. december 31-én hatályos szövegében szereplő szolgáltatásokat az a szolgáltató nyújthatja tovább, aki 2016. december 31-én erre jogosult volt, azzal a különbséggel, hogy a Közigazgatási és Elektronikus Közszolgáltatások Központi Hivatala helyett a NISZ Nemzeti Infokommunikációs Szolgáltató Zrt.-t kell érteni.”
(14) Az R103.
a) 4. §-ának nyitó szövegrészében az „A Kormány a szabályozott elektronikus ügyintézési szolgáltatások szolgáltatóiként az alábbi szervezeteket jelöli ki” szövegrész helyébe az „A Kormány a szabályozott elektronikus ügyintézési szolgáltatások, illetve a központi elektronikus ügyintézési szolgáltatások szolgáltatóiként az alábbi szervezeteket jelöli ki” szöveg,
b) 4. § a) és j) pontjában a „Közigazgatási és Elektronikus Közszolgáltatások Központi Hivatalát,” szövegrész helyébe a „NISZ Nemzeti Infokommunikációs Szolgáltató Zrt.-t,” szöveg,
c) 4. § c) pontjában a „Magyar Posta Zrt.-t,” szövegrész helyébe a „Magyar Posta Zrt.-t, valamint a NISZ Nemzeti Infokommunikációs Szolgáltató Zrt.-t,” szöveg,
d) 4. § n) pontjában a „papír alapú irat hiteles elektronikus irattá alakítása,” szövegrész helyébe a „papíralapú irat átalakítása hiteles elektronikus irattá,” szöveg,
e) 6. § (1) bekezdésében a „szabályozott elektronikus” szövegrész helyébe a „szabályozott vagy központi elektronikus” szöveg,
f) 7. § (2) bekezdésében az „a Ket. 168/D. § (2)” szövegrész helyébe az „az elektronikus ügyintézés és a bizalmi szolgáltatások általános szabályairól szóló 2015. évi CCXXII. törvény 35. § (16)” szöveg,
g) 7/A. § (1) bekezdésében az „az állam által kötelezően nyújtandó szabályozott elektronikus ügyintézési szolgáltatásként, az elektronikus iratok kezelése szabályozott elektronikus ügyintézési szolgáltatás szabályai szerint” szövegrész helyébe a „központi elektronikus ügyintézési szolgáltatásként” szöveg
lép.
(15) Hatályát veszíti az R103.
a) 1. §-a,
b) 4. § g) pont gb) alpontjában az „a Közigazgatási és Elektronikus Közszolgáltatások Központi Hivatala és a Magyar Posta Zrt., valamint” szövegrész,
c) 4. § o) és p) pontja,
d) 7/B. § (2) bekezdésében az „a Közigazgatási és Elektronikus Közszolgáltatások Központi Hivatalánál,” szövegrész,
e) 9. §-a.
201. § (1) Az Európai Unió tisztviselőinek és más alkalmazottainak nyugdíjbiztosítási átutalásáról és visszautalásáról szóló törvény végrehajtásáról szóló 219/2012. (VIII. 13.) Korm. rendelet (a továbbiakban: R104.) 1. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Az uniós tisztviselő, illetve túlélő hozzátartozója a nyugdíjbiztosítási átutalás, illetve visszautalás elbírálásához szükséges adatokat – az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság Központja által e célra rendszeresített és az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság honlapján, továbbá a kormányzati portálon közzétett adatlapon vagy elektronikus űrlapon – a megállapító szerv felhívásának kézhezvételétől számított huszonöt napon belül jelenti be a megállapító szervnek. Az adatlap és az elektronikus űrlap adattartalmát az 1. melléklet határozza meg.”
(2) Az R104.
a) 1. § (1) bekezdésében az „a Nyugdíjfolyósító Igazgatóság (a továbbiakban: Igazgatóság)” szövegrész helyébe a „Budapest Főváros Kormányhivatalának – nyugdíjbiztosítási igazgatási szervként eljáró – VIII. Kerületi Hivatala (a továbbiakban: megállapító szerv) országos illetékességgel” szöveg,
b) 1. § (2) bekezdésében a „főigazgatója által” szövegrész helyébe a „Központja által – az elektronikus űrlap tekintetében a közigazgatás-fejlesztésért felelős miniszterrel egyetértésben –” szöveg,
c) 4. § (1) bekezdésében, 5. § (3) bekezdésében a „tizennyolc munkanapon” szövegrész helyébe a „húsz napon” szöveg,
d) 4. § (2) bekezdésében a „tizennyolc munkanapon” szövegrész helyébe a „húsz napon” szöveg, a „tíz munkanapon” szövegrész helyébe a „tizenöt napon” szöveg,
e) 5. § (1) bekezdésében az „az Igazgatóságnak” szövegrész helyébe az „a megállapító szervnek” szöveg,
f) 5. § (2a) bekezdésében az „az Igazgatóság” szövegrész helyébe az „a megállapító szerv” szöveg
lép.
202. § (1) A nemzeti köznevelésről szóló törvény végrehajtásáról szóló 229/2012. (VIII. 28.) Korm. rendelet (a továbbiakban: R105.) a 38. §-t követően a következő IV/A. fejezettel egészül ki:
„IV/A. FEJEZET
A KÖZNEVELÉSI FELADATOKAT ELLÁTÓ HATÓSÁGOK
38/A. § (1) A Kormány
a) a fővárosi és megyei kormányhivatalt jelöli ki az Nkt. 38. § (7) bekezdésében meghatározott, az érettségi vizsga vizsgabizottsága, valamint a független vizsgabizottság döntése elleni jogorvoslat elbírálására, valamint az Nkt. 39. § (3) bekezdésében, 40. § (1) és (3) bekezdésében, 75. § (1) bekezdésében, 93. §-ában,
b) a fővárosi és megyei kormányhivatal köznevelési feladatkörében eljáró megyeszékhely szerinti járási hivatalát, Pest megye területére kiterjedő illetékességgel a Pest Megyei Kormányhivatal Érdi Járási Hivatalát, Budapest területére kiterjedő illetékességgel Budapest Főváros Kormányhivatalának V. Kerületi Hivatalát jelöli ki az Nkt. 21. § (2), (4a), (9) bekezdésében, 23. § (3) és (6) bekezdésében, 30. § (5) bekezdés c) pontjában, 32. § (2) bekezdésében, 33. § (1) és (5) bekezdésében, 34. § (1) és (2) bekezdésében, 50. § (8) és (9) bekezdésében, 58. § (5) bekezdésében, 77. § (4) bekezdésében, 83. § (2) bekezdés e) pontjában, 84. § (6) bekezdésében, 88. § (6) bekezdésében,
c) a (2) bekezdésben meghatározott kivétellel a fővárosi és megyei kormányhivatal általános illetékességgel eljáró járási hivatalát jelöli ki az Nkt. 30. § (5) bekezdés a) és b) pontjában, 44. § (2a) bekezdésében, (6b) bekezdés b) pontjában, 45. § (2), (8)–(10) bekezdésében, 47. § (6) bekezdésében, 50. § (7) bekezdésében, 72. § (4) bekezdésében, 91. § (2) bekezdésében
foglalt, a köznevelési feladatokat ellátó hatóság feladatainak ellátására.
(2) A Kormány az (1) bekezdés c) pontjában meghatározott köznevelési feladatok ellátására Budapest területére kiterjedő illetékességgel Budapest Főváros Kormányhivatala V. Kerületi Hivatalát jelöli ki.”
(2) Az R105.
1. 1. § (2) bekezdés 17. pontjában a „székhelye szerint illetékes fővárosi és megyei kormányhivatal (a továbbiakban: illetékes kormányhivatal)” szövegrész helyébe a „fővárosi és megyei kormányhivatal köznevelési feladatkörében eljáró megyeszékhely szerinti járási (fővárosi kerületi) hivatala (a továbbiakban: megyeszékhely szerinti járási hivatal)” szöveg,
2. 7. § (1) bekezdés a) pontjában a „kormányhivatal,” szövegrész helyébe a „megyeszékhely szerinti járási (fővárosi kerületi) hivatal,” szöveg,
3. 7. § (3) bekezdésében, 13. § (2) bekezdés b) pontjában, 22. § (1) bekezdés nyitó szövegrészében, (1) bekezdés a) pontjában és (3) bekezdésében, 29. § (1) bekezdésében, 29/A. § (3) bekezdésében, 37/B. § (4) bekezdésében, 37/O. § (6) bekezdésében, 38. § (1) bekezdés nyitó szövegrészében és (2) bekezdésében a „kormányhivatal” szövegrész helyébe a „megyeszékhely szerinti járási hivatal” szöveg,
4. 9. § (3) bekezdésében, 21/B. § (3) bekezdésében a „kormányhivatalnak” szövegrész helyébe a „megyeszékhely szerinti járási (fővárosi kerületi) hivatalnak” szöveg,
5. 12. § (4) bekezdésében a „kormányhivatalt,” szövegrész helyébe a „megyeszékhely szerinti járási hivatalt,” szöveg,
6. 21/B. § (1) bekezdésében a „területileg illetékes megyei kormányhivatalok” szövegrész helyébe a „megyeszékhely szerinti járási hivatalok” szöveg,
7. 21/B. § (2) és (4) bekezdésében a „megyei kormányhivatalnak” szövegrész helyébe a „megyeszékhely szerinti járási (fővárosi kerületi) hivatalnak” szöveg,
8. 21/B. § (5) bekezdésében a „megyei kormányhivatal” szövegrész helyébe a „megyeszékhely szerinti járási hivatal” szöveg,
9. 21/B. § (7) bekezdés b) pontjában a „megye szerinti illetékes kormányhivatalnak” szövegrész helyébe a „megyeszékhely szerinti járási hivatalnak” szöveg,
10. 21/B. § (8) bekezdésében az „A kormányhivatal” szövegrész helyébe az „A megyeszékhely szerinti járási hivatal” szöveg,
11. 25. § (2) bekezdésében a „kormányhivatal” szövegrész helyébe a „hivatal” szöveg,
12. 26. § (3) bekezdésében a „kormányhivatal” szövegrész helyébe a „megyeszékhely szerinti járási hivatal” szöveg, a „kormányhivatalnak” szövegrész helyébe a „megyeszékhely szerinti járási hivatalnak” szöveg,
13. 37/D. § (3) bekezdés e) pontjában a „kormányhivatallal” szövegrész helyébe a „megyeszékhely szerinti járási hivatallal” szöveg,
14. 37/I. § (3) bekezdésében a „kormányhivatal” szövegrészek helyébe a „megyeszékhely szerinti járási hivatal” szöveg,
15. 37/O. § (2) bekezdésében a „kormányhivatalnál” szövegrész helyébe a „megyeszékhely szerinti járási hivatalnál” szöveg,
16. IV. FEJEZET címében a „KORMÁNYHIVATAL” szövegrész helyébe a „MEGYESZÉKHELY SZERINTI JÁRÁSI (FŐVÁROSI KERÜLETI) HIVATAL” szöveg
lép.
(3) Hatályát veszti az R105. 47. § (1) bekezdése.
203. § A nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. törvény végrehajtásához szükséges egyes rendelkezésekről szóló 248/2012. (VIII. 31.) Korm. rendelet
a) 6. § (2) bekezdésében az „OEP” szövegrész helyébe a „NEAK” szöveg,
b) 10. § (3) bekezdésében az „az OEP-től” szövegrész helyébe az „a NEAK-tól” szöveg
lép.
204. § A rendészeti alapvizsgáról és a rendészeti szakvizsgáról, a Rendészeti Alap- és Szakvizsga Bizottságról, valamint a rendészeti alapvizsga vizsgabiztosi és a rendészeti szakvizsga vizsgabizottsági névjegyzékről szóló 274/2012. (IX. 28.) Korm. rendelet
a) 23. § (4) bekezdés e) pontjában a „Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal” szövegrész helyébe a „Bevándorlási és Menekültügyi Hivatal” szöveg,
b) 2. melléklet II. pont II.8. alpontjában a „Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal” szövegrészek helyébe a „Bevándorlási és Menekültügyi Hivatal” szöveg
lép.
205. § A vasúti építmények építésügyi hatósági engedélyezési eljárásainak részletes szabályairól szóló 289/2012. (X. 11.) Korm. rendelet 32. § (1) bekezdésében, 33. § (1) bekezdésében a „környezetvédelmi természetvédelmi hatáskörében eljáró megyei kormányhivatal” szövegrész helyébe a „területi környezetvédelmi és természetvédelmi hatóság” szöveg lép.
206. § (1) A fogyasztóvédelmi hatóság által kiszabott egyes bírságokról szóló 307/2012. (X. 29.) Korm. rendelet (a továbbiakban: R106.) 1. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„1. § A fogyasztóvédelmi hatóság által a fogyasztóvédelemről szóló 1997. évi CLV. törvény 47. § (1) bekezdés i) pontja, valamint a termékek piacfelügyeletéről szóló 2012. évi LXXXVIII. törvény 15. § (2) bekezdés h) pontja alapján kiszabott bírságot a Pest Megyei Kormányhivatal (a továbbiakban: kormányhivatal) Magyar Államkincstárnál – a 10023002–00299671–00000000 számlaszámon – vezetett előirányzat-felhasználási keretszámlájára kell befizetni, amelyet a kormányhivatal havonta a Magyar Államkincstárnál a 10032000–00510004–60000006 számlaszámon vezetett fejezeti befizetési számlára utal.”
(2) Az R106. 2. § (1) és (2) bekezdésében az „Az NFH” szövegrész helyébe az „A kormányhivatal” szöveg lép.
207. § Hatályát veszti az előadó-művészeti szervezetek működésével összefüggő közigazgatási hatósági és szolgáltatási feladatokat ellátó szervezet kijelöléséről szóló 309/2012. (XI. 6.) Korm. rendelet.
208. § (1) Az építésügyi és építésfelügyeleti hatósági eljárásokról és ellenőrzésekről, valamint az építésügyi hatósági szolgáltatásról szóló 312/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet (a továbbiakban: R107.) 11/C. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„11/C. § A kiemelt építésügyi hatóság a világörökségi helyszínen vagy világörökségi területen új épület építésére vagy meglévő épület bővítésére, átalakítására vagy bontására irányuló építésügyi engedélyezési eljárásban az örökségvédelmi szakkérdést – az örökségvédelmi hatóság tájékoztatása mellett – a régészeti örökség és a műemléki érték védelmével kapcsolatos szabályokról szóló kormányrendelet szerint vizsgálja.”
(2) Az R107.
a) 6. melléklete helyébe a 33. melléklet,
b) 7. melléklete helyébe a 34. melléklet
lép.
209. § Az Építésügyi Dokumentációs és Információs Központról, valamint az Országos Építésügyi Nyilvántartásról szóló 313/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet
a) 3. § (1a) bekezdésében, 5. § (6a) bekezdésében a „Forster Gyula Nemzeti Örökségvédelmi és Vagyongazdálkodási Központ” szövegrész helyébe a „kulturális örökség védelméért felelős miniszter” szöveg,
b) 3. § (1a) bekezdésében az „adatkezeléséhez kapcsolódó technikai feladatokat” szövegrész helyébe az „üzemeltetését és fejlesztését” szöveg
lép.
210. § (1) A településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló 314/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet (a továbbiakban: R108.) 9. melléklet A:25 mezőjében az „Országos Tisztifőorvosi Hivatal” szövegrész helyébe a „Budapest Főváros Kormányhivatala” szöveg lép.
(2) Az R108. 9. melléklete helyébe a 35. melléklet lép.
211. § (1) A Szociális és Gyermekvédelmi Főigazgatóságról szóló 316/2012. (XI. 13.) Korm. rendelet (a továbbiakban: R109.) 5. §-a a következő (1) és (2) bekezdéssel egészül ki:
„(1) A Kormány az Szt. 58. § (1) bekezdése szerinti és – a gyermekek napközbeni ellátása kivételével – a Gyvt. 96. § (7) bekezdése szerinti módszertani feladatokat ellátó szervként a Főigazgatóságot jelöli ki. A Főigazgatóság módszertani feladatai keretében
a) a jogszabályban meghatározott esetben és szakkérdésben módszertani szakértőként jár el a szociális, gyermekjóléti és gyermekvédelmi szolgáltatók, intézmények és hálózatok, valamint a szociális foglalkoztatás nyilvántartásával kapcsolatos hatósági ügyekben,
b) összesíti, kiértékeli és elemzi a szolgáltatók és intézmények által szolgáltatott, és más, az ellátórendszerrel kapcsolatos adatokat, javaslatokat, azokat megküldi a miniszternek és a honlapján folyamatosan közzéteszi,
c) javaslatot tesz az országos ellátórendszer fejlesztésére, részt vesz a fejlesztéshez szükséges források tervezésében,
d) módszertani útmutatókkal, ajánlásokkal és egyéb kiadványokkal segíti a szolgáltatók és intézmények szakmai feladatainak teljesítését, az aktív szociálpolitikai eszközök alkalmazását,
e) új szolgáltatási formák és szakmai módszerek bevezetése érdekében modellkísérleteket szervez,
f) részt vesz a minőségfejlesztési stratégia, a standardok, a szolgáltatási protokollok, valamint a szakmai ellenőrzés módszertanának és eljárásrendjének kidolgozásában,
g) figyelemmel kíséri az ellátórendszert érintő tudományos kutatómunka eredményeit, elősegíti azok megismerését és gyakorlati alkalmazását,
h) kutatásokat folytat, illetve szervez,
i) a megváltozott munkaképességű munkavállalók foglalkoztatásának elősegítése érdekében támogatásokat, foglalkozási rehabilitációs szolgáltatásokat nyújt, tájékoztatási, információnyújtási feladatokat lát el,
j) hatásvizsgálatokat, adatgyűjtést, tényfeltáró, elemző, stratégiai és döntés-előkészítő tanulmányokat készít a szociálpolitikai, társadalmi felzárkózási és drogpolitikai stratégiai döntések megalapozására,
k) közreműködik irányelvek és standardok kifejlesztésében a Nemzeti Drogellenes Stratégia végrehajtásához.
(2) A Főigazgatóság módszertani feladatainak ellátásába bevonhat, vagy egyes feladatainak ellátására pályázat alapján kijelölhet szakértőket, szociális, gyermekjóléti, gyermekvédelmi szolgáltatókat, intézményeket, hálózatokat és szakmai szervezeteket.”
(2) Az R109. 5. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) A Főigazgatóság
a) működteti az országos gyermekvédelmi szakértői bizottságot,
b) jogszabályban meghatározott személyt jelöl ki a komplex szükségletfelmérés elvégzéséhez.”
(3) Az R109. 5. §-a a következő (5)–(9) bekezdéssel egészül ki:
„(5) A Főigazgatóság képzési feladatai körében
a) működteti a szociális ágazat képzési, továbbképzési, alap- és szakvizsga rendszerét, minősíti a továbbképzési programokat,
b) a szociális szolgáltatások szakmacsoport szakképesítései esetében szakmai vizsgát szervez,
c) a szociális, gyermekjóléti szolgáltatásokban és gyermekvédelmi ellátásban foglalkoztatottak számára képzéseket, továbbképzéseket szervez,
d) az a)–c) pont szerinti feladatokhoz kapcsolódóan támogatást nyújt.
(6) A Főigazgatóság ellátja a megváltozott munkaképességű személyek ellátásaival kapcsolatos eljárási szabályokról szóló 327/2011. (XII. 29.) Korm. rendeletben számára meghatározott feladatokat.
(7) A Főigazgatóság ellátja
a) a fejlesztő foglalkoztatás pályáztatásával, finanszírozásával, valamint a szociális intézményi foglalkoztatással és a szociális foglalkoztatás finanszírozásával,
b) az utcai szociális munka, az alacsonyküszöbű ellátás, a krízisközpontok és a Biztos Kezdet Gyerekházak pályáztatásával és finanszírozásával
kapcsolatos feladatokat.
(8) A Főigazgatóság ellátja a Szociálpolitikai Tanács és Kollégiumai működésével kapcsolatos titkársági teendőket.
(9) A Főigazgatóság
a) működteti a Szociális Ágazati Portált,
b) közreműködik az országos nyilvántartási rendszerek működtetésében és fejlesztésében.”
(4) Hatályát veszti az R109. 4. § (3) bekezdés d) pontjában a „–100/B” szövegrész.
212. § (1) A megváltozott munkaképességű munkavállalókat foglalkoztató munkáltatók akkreditációjáról, valamint a megváltozott munkaképességű munkavállalók foglalkoztatásához nyújtható költségvetési támogatásokról szóló 327/2012. (XI. 16.) Korm. rendelet (a továbbiakban: R110.) 2. alcíme a következő 1/A. §-sal egészül ki:
„1/A. § A megváltozott munkaképességű munkavállalókat foglalkoztatók akkreditációjával, az akkreditált munkáltatók nyilvántartásával és az akkreditált munkáltatók ellenőrzésével összefüggő hatósági feladatokat rehabilitációs hatóságként Budapest Főváros Kormányhivatala (a továbbiakban: Kormányhivatal) látja el.”
(2) Az R110. 18. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A fejezeti kezelésű előirányzat kezelő szerve a Kormányhivatal. Az erről szóló szerződést a szociál- és nyugdíjpolitikáért felelős miniszter (a továbbiakban: miniszter) és a Kormányhivatalt vezető kormánymegbízott köti meg.”
(3) Az R110. 14. alcíme a következő 19/A. §-sal egészül ki:
„19/A. § A Kormányhivatal ellátja a megváltozott munkaképességű munkavállalók foglalkoztatásához nyújtható költségvetési támogatások pályáztatásával, folyósításával, ellenőrzésével, a támogatások visszakövetelésével, valamint a megváltozott munkaképességű munkavállalók foglalkoztatásához nyújtható költségvetési támogatásokkal érintett munkáltatókra és munkavállalókra vonatkozó központi nyilvántartással kapcsolatos feladatokat.”
(4) Az R110. a következő 54/A. §-sal egészül ki:
„54/A. § Az 54. § (1) bekezdésben meghatározott feladatok tekintetében – ideértve a 2017. január 1-jét követően induló ügyeket is – a Kormányhivatal jogosult eljárni, az azokból származó jogok és kötelezettségek a Kormányhivatalt illetik, illetve terhelik.”
(5) Az R110.
a) 4. § (3) bekezdés nyitó szövegrészében, 5. § (1) bekezdésében, (3) bekezdés a), d) pontjában, g) pont gb) és ge) alpontjában, m) pontjában, (4) bekezdésében, 16. § (3), (4) és (8) bekezdésében, 26. § (5) és (7) bekezdésében, 27. § (2) bekezdés záró szövegrészében, 27. § (7) bekezdésében, 29. § (1) bekezdésében és (4) bekezdés b) pontjában, 30. § (2) és (3) bekezdésében, 31. § (1) bekezdés nyitó szövegrészében, (2) bekezdés b) pontjában, (3), (6) és (7) bekezdésében, 32. § (1) és (7) bekezdésében, 39. § (1) és (2) bekezdésében, 41. § (2) és (3) bekezdésében, 42/C. § (2) bekezdésében, 42/D. § (2), (5) és (6) bekezdésében, 42/E. § nyitó szövegrészében, 42/F. §-ában, 42/G. §-ában, 55/B. § (5)–(7) és (9) bekezdésében a „Hivatal” szövegrész helyébe a „Kormányhivatal” szöveg,
b) 4. § (4) bekezdésében, 27. § (1) bekezdésében, a „Hivatal” szövegrészek helyébe a „Kormányhivatal” szöveg,
c) 5. § (1) bekezdésében a „Hivatalhoz” szövegrész helyébe a „Kormányhivatalhoz” szöveg,
d) 15. § (1) bekezdés d) pontjában a „Hivatalnak” szövegrész helyébe a „Kormányhivatalnak” szöveg,
e) 27. § (2) bekezdés nyitó szövegrészében és d) pontjában a „Hivatal főigazgatója” szövegrész helyébe a „Kormányhivatalt vezető kormánymegbízott” szöveg,
f) 27. § (6) bekezdésében a „Hivatalt” szövegrész helyébe a „Kormányhivatalt” szöveg,
g) 40. §-ában a „Hivatallal” szövegrész helyébe a „Kormányhivatallal” szöveg,
h) 48. § (5) bekezdésében a „Hivatal” szövegrész helyébe a „Nemzeti Rehabilitációs és Szociális Hivatal, illetve 2017. január 1-jétől a Kormányhivatal (a továbbiakban együtt: Hivatal)” szöveg,
i) 55. § (3)–(4) és (6) bekezdésében, 55/A. § (1) bekezdésében a „Hivatal” szövegrész helyébe a „Nemzeti Rehabilitációs és Szociális Hivatal” szöveg
lép.
(6) Hatályát veszti az R110.
a) 4. § (1) bekezdése és
b) 7. § (4) bekezdése.
213. § A mosó- és tisztítószerek forgalomba hozatalának feltételeiről és az ellenőrzés rendjéről szóló 329/2012. (XI. 16.) Korm. rendelet
a) 1. § a) pontjában az „Országos Környezetvédelmi és Természetvédelmi Főfelügyelőség (a továbbiakban: OKTF)” szövegrész helyébe az „országos környezetvédelmi hatóság”,
b) 3. §-ában az „OKTF-hez” szövegrész helyébe az „országos környezetvédelmi hatósághoz” szöveg,
c) 6. § (1) bekezdésben az „OKTF-et” szövegrész helyébe az „országos környezetvédelmi hatóságot” szöveg,
d) 6. § (3) bekezdésben az „OKTF” szövegrész helyébe az „országos környezetvédelmi hatóság” szöveg
lép.
214. § (1) Az emberkereskedelem áldozatai azonosításának rendjéről szóló 354/2012. (XII. 13.) Korm. rendelet (a továbbiakban: R111.) 1. § 1. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(E rendelet alkalmazásában)
„1. Azonosítást végző szerv: az egészségügyi szolgáltató, az egészségügyi államigazgatási szerv, a személyes gondoskodást nyújtó szolgáltató, a köznevelési intézmény, a rendőrség, a munkaügyi hatóság, a konzuli tisztviselő, az idegenrendészeti hatóság, a menekültügyi hatóság és az áldozatsegítő szolgálat.”
(2) Az R111. 2. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Ha az azonosítást végző szerv nem a beszélgetésbe bevont személy pillanatnyi tartózkodási helye szerint illetékes, fővárosi és megyei kormányhivatal áldozatsegítő szolgálatként eljáró járási (fővárosi kerületi) hivatala (a továbbiakban: területi áldozatsegítő szolgálat), és az azonosítást végző szerv megállapítja, hogy a beszélgetésbe bevont személy valószínűsíthetően emberkereskedelem áldozata, erről a tényről – a személy írásos hozzájárulása esetén – az azonosító adatlap egyidejű megküldésével, haladéktalanul értesíti a területi áldozatsegítő szolgálatot.”
(3) Az R111. 5. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„5. § (1) A területi áldozatsegítő szolgálat statisztikai célból személyazonosításra alkalmatlanná tett adatok megküldésével, az áldozatsegítő szolgálatként eljáró fővárosi és megyei kormányhivatal útján negyedévente tájékoztatja az áldozatsegítésért felelős minisztert az észlelt esetekről.
(2) Az áldozatsegítésért felelős miniszter az (1) bekezdésben foglaltak szerinti tájékoztatás alapján összesített statisztikai kimutatást készít.”
215. § Az Egyes veszélyes anyagok elektromos és elektronikus berendezésekben való alkalmazásának korlátozásáról szóló 374/2012. (XII. 18.) Korm. rendelet
a) 14. § (1) bekezdése b) pontjában az „Egészségügyi Nyilvántartási és Képzési Központ” szövegrész helyébe az „Állami Egészségügyi Ellátó Központ” szöveg,
b) 14. § (1) bekezdés c) pontjában a „Magyar Kereskedelmi Engedélyezési Hivatal kereskedelmi és piacfelügyeleti hatósága” szövegrész helyébe a „piacfelügyeleti feladatkörében eljáró Budapest Főváros Kormányhivatala” szöveg
lép.
216. § Az üvegházhatású gázok közösségi kereskedelmi rendszerében és az erőfeszítés-megosztási határozat végrehajtásában való részvételről szóló 2012. évi CCXVII. törvény végrehajtásának egyes szabályairól szóló 410/2012. (XII. 28.) Korm. rendelet
a) 1. § (2) bekezdésében a „környezetvédelmi hatóság” szövegrész helyébe a „Nemzeti Klímavédelmi Hatóság” szöveg,
b) 5. § (3) bekezdésében az „az Országos Környezetvédelmi és Természetvédelmi Főfelügyelőség” szövegrész helyébe az „a hatóság” szöveg,
c) 17. § (2) bekezdésében az „a hatóságnak a Magyar Államkincstárnál vezetett 10032000–00287261-00000000” szövegrész helyébe az „az energiapolitikáért felelős miniszter által vezetett minisztérium Magyar Államkincstárnál vezetett NFM igazgatás 10032000–00290713–00000000” szöveg
lép.
217. § A Nyugdíjbiztosítási Alap kezeléséért felelős nyugdíjbiztosítási szerv, az egészségbiztosítási szerv, a rehabilitációs hatóság, az állami foglalkoztatási szerv és a munkaügyi hatóság részére az állami adóhatóság által teljesített adatátadás részletes szabályairól szóló 424/2012. (XII. 29.) Korm. rendelet
a) 1. §-ában, 4. §-ában a „Nyugdíjbiztosítási Alap kezeléséért felelős nyugdíjbiztosítási szerv” szövegrész helyébe a „központi nyugdíjbiztosítási szerv” szöveg,
b) 7. § (1) bekezdésében a „Nyugdíjbiztosítási Alap kezeléséért felelős nyugdíjbiztosítási szervvel” szövegrész helyébe a „központi nyugdíjbiztosítási szervvel” szöveg
lép.
218. § A Fővárosi Önkormányzat kezelésében lévő főútvonalak, közutak és közterületek kijelöléséről szóló 432/2012. (XII. 29.) Korm. rendelet
a) 6. § (1) bekezdésében az „a Közlekedésfejlesztési Koordinációs Központot (a továbbiakban: KKK)” szövegrész helyébe az „az érintett országos közút kezelőjét” szöveg,
b) 6. § (2) bekezdésében az „a KKK” szövegrészek helyébe az „az országos közút kezelője” szöveg
lép.
219. § A csomagolásról és a csomagolási hulladékkal kapcsolatos hulladékgazdálkodási tevékenységekről szóló 442/2012. (XII. 29.) Korm. rendelet
a) 8. § (2) bekezdésében az „Országos Környezetvédelmi és Természetvédelmi Főfelügyelőség (a továbbiakban: OKTF)” szövegrész helyébe az „országos környezetvédelmi hatóság” szöveg,
b) 8. § (4) bekezdésében, 12. § (3) bekezdésében, 13. § (1) bekezdésében, 14. § (5) bekezdésében az „OKTF” szövegrész helyébe az „országos környezetvédelmi hatóság” szöveg,
c) 8. § (3) bekezdésében, 12. § (1) bekezdésében az „OKTF-nek” szövegrész helyébe az „országos környezetvédelmi hatóságnak” szöveg,
d) 12. § (4) bekezdésében az „OKTF” szövegrészek helyébe az „országos környezetvédelmi hatóság” szöveg
lép.
220. § Az elem- és akkumulátorhulladékkal kapcsolatos hulladékgazdálkodási tevékenységekről szóló 445/2012. (XII. 29.) Korm. rendelet
a) 10. § (2) bekezdésében az „Országos Környezetvédelmi és Természetvédelmi Főfelügyelőségnek (a továbbiakban: OKTF)” szövegrész helyébe az „országos környezetvédelmi hatóságnak” szöveg,
b) 10. § (3) bekezdésében, 11. § (4) és (5) bekezdésében, 12. § (6) bekezdésében az „OKTF-nek” szövegrész helyébe az „országos környezetvédelmi hatóságnak” szöveg,
c) 10. § (4) bekezdésében, 11. § (5) bekezdésében, 12. § (1), (4) és (7) bekezdésében, 13. § (3) és (7) bekezdésében, 13. § (8) bekezdés nyitó szövegrészében, 15. § (1), (2) és (5) bekezdésében, 15. § (3) bekezdésének záró szövegrészében, 17. § (1) és (2) bekezdésében, 23. § (1) és (2) bekezdésében, 24. § (1) és (3) bekezdésében, 25. § (1), (2) bekezdésében, (4) bekezdésének nyitó szövegrészében, 26. § (1) és (2) bekezdésében az „OKTF” szövegrész helyébe az „országos környezetvédelmi hatóság” szöveg,
d) 11. § (1) bekezdésében az „OKTF-nél” szövegrész helyébe az „országos környezetvédelmi hatóságnál” szöveg,
e) 23. § (2) bekezdésében, 25. § (3) bekezdésében az „OKTF” szövegrészek helyébe az „országos környezetvédelmi hatóság” szöveg
lép.
221. § (1) A piacfelügyeleti tevékenység részletes szabályairól szóló 6/2013. (I. 18.) Korm. rendelet (a továbbiakban: R112.) 2. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) E rendelet értelmében piacfelügyeleti hatóság:
a) az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat Országos Tisztifőorvosi Hivatala (a továbbiakban: OTH),
b) a népegészségügyi, bányafelügyeleti hatósági hatáskörében eljáró fővárosi és megyei kormányhivatal,
c) a fővárosi és megyei kormányhivatal közlekedési, fogyasztóvédelmi, munkavédelmi, népegészségügyi feladatkörében eljáró megyeszékhely szerinti járási (fővárosi kerületi) hivatala,
d) az Országos Gyógyszerészeti és Élelmezés-egészségügyi Intézet (a továbbiakban: OGYÉI),
e) a Magyar Bányászati és Földtani Hivatal (a továbbiakban: MBFH),
f) a gazdasági célfelhasználású termékek tekintetében a piacfelügyeleti feladatkörében eljáró Budapest Főváros Kormányhivatala (a továbbiakban: Kormányhivatal),
g) a fogyasztóvédelemért felelős miniszter,
h) a közlekedésért felelős miniszter,
i) a foglalkoztatáspolitikáért felelős miniszter,
j) a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (a továbbiakban: NMHH),
k) a BM Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság (a továbbiakban: BM OKF),
l) a Rendőrség szervei (a továbbiakban: Rendőrség).”
(2) Az R112. 10. § (1) bekezdés d) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A vámhatóság a nem megfelelő vagy okmányhiányos importtermék esetén, telefaxon vagy elektronikus levélben haladéktalanul értesíti a feladat- és hatáskörrel rendelkező piacfelügyeleti hatóságot, így különösen)
„d) gyógyszer, gyógyszernek nem minősülő gyógyhatású készítmény és orvostechnikai eszközök esetében az OGYÉI-t,”
(3) Az R112.
a) 2. § (1) bekezdés a) pontjában az „az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat Országos Tisztifőorvosi Hivatala (a továbbiakban: OTH)” szövegrész helyébe az „az országos tisztifőorvos” szöveg,
b) 2. § (3) bekezdésében az „Az NFH” szövegrész helyébe az „A fogyasztóvédelemért felelős miniszter” szöveg,
c) 10. § (1) bekezdés a) pontjában, 11. §-ában az „az OTH-t” szövegrész helyébe az „az országos tisztifőorvost” szöveg,
d) 10. § (1) bekezdés f) pontjában az „az MKEH-t” szövegrész helyébe az „a Kormányhivatalt” szöveg,
e) 10. § (1) bekezdés g) pontjában az „az NFH-t” szövegrész helyébe az „a fogyasztóvédelemért felelős minisztert” szöveg,
f) 10. § (1) bekezdés h) pontjában az „az NKH-t” szövegrész helyébe az „a közlekedésért felelős minisztert, valamint Budapest Főváros Kormányhivatalát” szöveg,
g) 11. §-ában az „az NFH” szövegrészek helyébe az „a fogyasztóvédelemért felelős miniszter” szöveg,
h) 11. §-ában az „az OTH-t” szövegrész helyébe az „az országos tisztifőorvost” szöveg, az „OTH” szövegrész helyébe az „országos tisztifőorvos” szöveg
lép.
(4) Hatályát veszti az R112. 10. § (1) bekezdés b) pontja.
222. § (1) A Schengeni Információs Rendszer második generációja keretében történő információcsere részletes szabályairól, valamint az egyes kapcsolódó kormányrendeletek módosításáról szóló 15/2013. (I. 28.) Korm. rendelet (a továbbiakban: R113.) 22. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„22. § (1) A SIS II tv. 10. § (1) bekezdés g) pontja és 11. § (1)–(4) bekezdése alapján elhelyezett, okmányokra vonatkozó figyelmeztető jelzést automatikusan törölni kell, ha az okmány érvényességi ideje lejárt.
(2) A SIS II tv. 11. § (1)–(4) bekezdése alapján elhelyezett, okmányokra vonatkozó figyelmeztető jelzés (1) bekezdés szerinti automatikus törlésére nem kerülhet sor, ha
a) az okmány hamis vagy meghamisították, vagy
b) a figyelmeztető jelzés elhelyezésére az okmány büntetőeljárásban bizonyítékként történő felhasználása céljából, a körözési nyilvántartási rendszert vezető szerv által az okmány adatainak a körözési nyilvántartási rendszerbe rögzítéséről küldött elektronikus értesítés alapján került sor.
(3) A (2) bekezdés b) pontja szerinti esetben a jelzés törlésére a körözési nyilvántartási rendszert vezető szerv által az okmány adatainak a körözés visszavonásáról vagy a körözési nyilvántartási rendszerből történő törléséről küldött elektronikus értesítése alapján kerülhet sor.
(4) Ha a SIS II tv. 27. § (2) bekezdése szerinti esetben bebizonyosodik, hogy az érintett okmányra, vagy hatósági jelzésre létezik egy magyar jelzéskezelő által elhelyezett érvényes figyelmeztető jelzés, az eljáró hatóság haladéktalanul értesíti a figyelmeztető jelzést elhelyező jelzéskezelőt.
(5) A (3) bekezdés szerinti esetben a figyelmeztető jelzést elhelyező jelzéskezelő haladéktalanul intézkedik a figyelmeztető jelzés törlése iránt.”
(2) Az R113. 1. §-ában a „feladatait ellátó szervként a Közigazgatási és Elektronikus Közszolgáltatások Központi Hivatalát” szövegrész helyébe a „feladatainak ellátására a Kormány a rendészetért felelős minisztert” szöveg lép.
223. § (1) A bakteriológiai (biológiai) és toxin-fegyverek kifejlesztésének, előállításának és tárolásának megtiltásáról és e fegyverek megsemmisítéséről szóló egyezményből eredő nyilatkozattételi kötelezettségek végrehajtásáról és az ellenőrzés rendjéről szóló 21/2013. (I. 30.) Korm. rendelet (a továbbiakban: R114.) 6. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) A bírságot a határozat jogerőre emelkedésétől számított tizenöt napon belül a fizetési számlák közötti átutalásra szóló megbízás útján a Kormányhivatal Magyar Államkincstárnál vezetett 10023002–00309653–00000000 számú fizetési számlája javára kell teljesíteni.”
(2) Az R114.
a) 2. § (1) bekezdésében a „Magyar Kereskedelmi Engedélyezési Hivatal Haditechnikai és Exportellenőrzési Hatóságát (a továbbiakban: Hivatal)” szövegrész helyébe a „külkereskedelmi államigazgatási és hadiipari gyártás- és szolgáltatásfelügyeleti feladatkörében eljáró Budapest Főváros Kormányhivatalát (a továbbiakban: Kormányhivatal)” szöveg,
b) 2. § (2) bekezdés nyitó szövegrészében, 3. § (1) és (2) bekezdésében, 5. §-ában, 6. § (1) bekezdésében a „Hivatal” szövegrész helyébe a „Kormányhivatal” szöveg,
c) 3. § (1) és (4) bekezdésében a „Hivatalnak” szövegrész helyébe a „Kormányhivatalnak” szöveg,
d) 4. § (1) bekezdésében, 6. § (2) és (3) bekezdésében a „Hivatal” szövegrészek helyébe a „Kormányhivatal” szöveg
lép.
224. § (1) A dohánytermékek előállításáról, forgalomba hozataláról és ellenőrzéséről, a kombinált figyelmeztetésekről, valamint az egészségvédelmi bírság alkalmazásának részletes szabályairól szóló 39/2013. (II. 14.) Korm. rendelet (a továbbiakban: R115.) 3. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) A gyártó, az importáló, a bejegyzett kereskedő és az adóraktár engedélyese köteles a szabadforgalomba bocsátás előtt a regisztrációs lap egy további példányát nyilvántartásba vétel céljából a fogyasztóvédelemért felelős miniszternek megküldeni. A fogyasztóvédelemért felelős miniszter a nyilvántartásba vett regisztrációs lap másolati példányát elektronikus úton továbbítja az egészségügyért felelős miniszter részére.”
(2) Az R115. 4. § (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(7) Ha az egészségügyért felelős miniszter úgy ítéli meg, hogy az adalékanyagot fel kell venni a 4. melléklet szerinti listára, az adalékanyag további felhasználását megtiltja. A tiltott adalékanyagokat fel kell venni a 4. mellékletben szereplő listára.”
(3) Az R115. 17. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) A fogyasztóvédelemért felelős miniszter éves jelentésben megadja az egészségügyért felelős miniszter, az agrárpolitikáért felelős miniszter és az élelmiszerlánc-felügyeletért felelős miniszter részére az előállított dohánytermékek (3) bekezdés alapján mért adatait a kátrány, nikotin és szén-monoxid tekintetében.”
(4) Az R115. 19/D. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) Az OGYÉI az (1) bekezdés szerint szolgáltatott adatok alapján évente elemzést készít, és minden év május 31-éig megküldi az elemzését az egészségügyért felelős miniszternek. Az egészségügyért felelős miniszter által vezetett minisztérium az adatok alapján megvizsgálja, hogy az elektronikus cigaretta, a dohányzást imitáló elektronikus eszköz és az utántöltő flakonok használata nikotinfüggőséghez vezethet-e vagy dohánytermékek fogyasztására késztetheti-e a fiatalkorúakat és a nemdohányzókat.”
(5) Az R115.
a) 3. § (3) bekezdésében a „Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóságnak (a továbbiakban: NFH)” szövegrész helyébe a „fogyasztóvédelemért felelős miniszternek” szöveg, az „Az NFH” szövegrész helyébe az „A fogyasztóvédelemért felelős miniszter” szöveg,
b) 3. § (4) bekezdésében és 9. § (4) bekezdésében az „az NFH” szövegrész helyébe az „a fogyasztóvédelemért felelős miniszter” szöveg,
c) 4. § (3) bekezdésében az „az ÁNTSZ–OTH-nak” szövegrész helyébe az „a népegészségügyi feladatkörében eljáró fővárosi és megyei kormányhivatalnak (a továbbiakban: kormányhivatal)” szöveg,
d) 4. § (3) bekezdésében az „az ÁNTSZ–OTH” szövegrészek helyébe az „a kormányhivatal” szöveg,
e) 4. § (5) bekezdésében az „az NFH-t” szövegrész helyébe az „a fogyasztóvédelemért felelős minisztert” szöveg,
f) 4. § (5) bekezdésében az „Az ÁNTSZ–OTH” szövegrészek helyébe az „A kormányhivatal” szöveg,
g) 4. § (5) bekezdésében az „és a NEFI DF-et” szövegrész helyébe az „és az egészségügyért felelős minisztert” szöveg,
h) 4. § (5) bekezdésében, 17. § (1) bekezdés a) pontjában az „az ÁNTSZ–OTH” szövegrész helyébe az „a kormányhivatal” szöveg,
i) 4. § (6) bekezdésében az „ÁNTSZ–OTH” szövegrészek helyébe az „egészségügyért felelős miniszter által vezetett minisztérium” szöveg,
j) 9. § (6) bekezdésében, 18/A. § (5) bekezdésében, és 18/B. § (4) bekezdésében az „ÁNTSZ–OTH” szövegrész helyébe az „egészségügyért felelős miniszter” szöveg,
k) 11. § (4) bekezdésében és 19/D. § (3) bekezdésében az „a NEFI DF” szövegrész helyébe az „az egészségügyért felelős miniszter” szöveg,
l) 11. § (2) bekezdés nyitó szövegrészében és (4) bekezdésében az „Az ÁNTSZ–OTH” szövegrész helyébe az „A kormányhivatal” szöveg,
m) 12. § (2) bekezdésében az „ÁNTSZ–OTH-t” szövegrész helyébe az „egészségügyért felelős minisztert” szöveg,
n) 12. § (4) bekezdésében az „a NEFI DF” szövegrész helyébe az „az egészségügyért felelős miniszter által vezetett minisztérium” szöveg,
o) 18/A. § (4) bekezdésében az „az ÁNTSZ–OTH-nak” szövegrész helyébe az „az egészségügyért felelős miniszternek” szöveg
lép.
(6) Hatályát veszti az R115.
a) 18. § (7) bekezdésében, 18/C. § (2) bekezdésében az „, az ÁNTSZ–OTH és a NEFI DF” szövegrész,
b) 18/B. § (1) bekezdésében a „, valamint a NEFI DF” szövegrész.
225. § (1) Az állatkísérletekről szóló 40/2013. (II. 14.) Korm. rendelet (a továbbiakban: R116.) 41. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) A kérelmet a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (a továbbiakban: NÉBIH) által – a 2. mellékletben foglalt adattartalommal – rendszeresített és a NÉBIH honlapján található elektronikus űrlapon kell benyújtani.”
(2) Az R116.
a) 11. § (4) bekezdésében az „a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (a továbbiakban: NÉBIH)” szövegrész helyébe az „az országos illetékességgel élelmiszerlánc-biztonsági és állategészségügyi feladatkörében eljáró Pest Megyei Kormányhivatal (a továbbiakban: országos illetékességgel eljáró kormányhivatal)” szöveg,
b) 45. § (4) bekezdésében az „a NÉBIH” szövegrészek helyébe az „az országos illetékességgel eljáró kormányhivatal” szöveg
lép.
226. § (1) A telepengedély, illetve a telep létesítésének bejelentése alapján gyakorolható egyes termelő és egyes szolgáltató tevékenységekről, valamint a telepengedélyezés rendjéről és a bejelentés szabályairól szóló 57/2013. (II. 27.) Korm. rendelet (a továbbiakban: R117.) 4. § c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A Kormány a telepengedély kiadása iránti eljárásban)
„c) az 5. melléklet I. pontjában meghatározott tevékenységeknél – a honvédelmi és katonai célú ingatlanon végzett ipari tevékenység kivételével, annak elbírálása kérdésében, hogy a telep a tűzvédelmi követelményeknek a kérelemben foglaltak szerint vagy további feltételek mellett megfelel-e – az elsőfokú eljárásban a telep fekvése szerint illetékes katasztrófavédelmi kirendeltséget, a másodfokú eljárásban a telep fekvése szerint illetékes megyei katasztrófavédelmi igazgatóságot, Budapesten a Fővárosi Katasztrófavédelmi Igazgatóságot;”
(szakhatóságként jelöli ki.)
(2) Az R117. 4. § e) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A Kormány a telepengedély kiadása iránti eljárásban)
„e) ha a telepen az ipari tevékenységgel összefüggésben külön jogszabály alapján hatósági felügyelet alá tartozó nyomástartó berendezést, éghető vagy veszélyes folyadék tárolására szolgáló tartályt, ipari vagy mezőgazdasági gázfogyasztó készüléket, legalább 50 kVA beépített összteljesítményű, 0,4 kV vagy nagyobb feszültségű villamos berendezést, rendszert, nem közforgalmú üzemanyagtöltő állomáson cseppfolyós- vagy cseppfolyósított-, illetve sűrítettgáz-üzemanyag-töltő berendezést használnak – az ezen építményekkel, berendezésekkel összefüggő műszaki biztonsági követelményeknek való megfelelés kérdésében – elsőfokú eljárásban a telep fekvése szerint illetékes, fővárosi és megyei kormányhivatal műszaki biztonsági feladatkörében eljáró járási (fővárosi kerületi) hivatalát, másodfokon a műszaki biztonsági feladatkörében eljáró Budapest Főváros Kormányhivatalát;”
(szakhatóságként jelöli ki.)
(3) Az R117. 4. §-a a következő h) ponttal egészül ki:
(A Kormány a telepengedély kiadása iránti eljárásban)
„h) honvédelmi és katonai célú ingatlanon végzett ipari tevékenység esetén
ha) az általános és sajátos építésügyi követelményeknek való megfelelés kérdésében, mint katonai építésügyi hatóságot,
hb) az általános és honvédelmi ágazati munkavédelmi követelményeknek való megfelelés kérdésében, mint ágazati munkabiztonsági hatóságot,
hc) az általános és honvédelmi ágazati tűzvédelmi követelményeknek való megfelelés kérdésében, mint ágazati tűzvédelmi hatóságot,
első fokon a honvédelemért felelős minisztert”
(szakhatóságként jelöli ki.)
(4) Az R117. 9. § (1) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A jegyző a telepengedély tárgyában hozott határozatot haladéktalanul közli)
„a) a honvédelmi és katonai célú ingatlanon végzett ipari tevékenység kivételével a munkavédelmi hatósággal, és”
(5) Az R117. 9. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(5) Bejelentés-köteles tevékenység esetében – a honvédelmi és katonai célú ingatlanon végzett ipari tevékenység kivételével – a telep fekvése szerint illetékes katasztrófavédelmi kirendeltség a bejelentés kézhezvételét követő naptól számított harminc napon belül a telepen ellenőrzést folytat le, ha a tevékenység az 5. melléklet II. pontja szerinti tevékenységek közé tartozik.”
(6) Az R117.
a) 4. § b) pontjának záró szövegrészében a „megyei kormányhivatalt” szövegrész helyébe a „megyeszékhely szerinti járási hivatalt” szöveg, az „Országos Környezetvédelmi és Természetvédelmi Főfelügyelőséget” szövegrész helyébe az „országos környezetvédelmi hatóságot” szöveg,
b) 9. § (3) bekezdés nyitó szövegrészében a „4. § a), b), d), e) és f) pontjában” szövegrész helyébe a „4. § a), b), d), e) és f), illetve a honvédelmi és katonai célú ingatlanon végzett ipari tevékenység esetén a h) pontjában” szöveg,
c) 9. § (7) bekezdésében az „a környezetvédelmi feladatkörében eljáró illetékes megyei kormányhivatal” szövegrész helyébe az „az illetékes területi környezetvédelmi hatóság” szöveg
lép.
227. § A víziközmű-szolgáltatásról szóló 2011. évi CCIX. törvény egyes rendelkezéseinek végrehajtásáról szóló 58/2013. (II. 27.) Korm. rendelet 51. § (2) bekezdésében az „Országos Környezetvédelmi és Természetvédelmi Főfelügyelőséget” szövegrész helyébe az „országos természetvédelmi és környezetvédelmi hatóságot” szöveg lép.
228. § A létfontosságú rendszerek és létesítmények azonosításáról, kijelöléséről és védelméről szóló 2012. évi CLXVI. törvény végrehajtásáról szóló 65/2013. (III. 8.) Korm. rendelet 11. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Az 1. melléklet szerinti politikai hatás kritériuma teljesülésének lehetősége tekintetében az illetékes kormánymegbízott, a környezeti hatás kérdésében a területi környezetvédelmi hatóság, és az országos természetvédelmi és környezetvédelmi hatóság véleményt nyilvánít.”
229. § (1) A magyar nemzeti értékek és a hungarikumok gondozásáról szóló 114/2013. (IV. 16.) Korm. rendelet (a továbbiakban: R118.) 3. § (1) bekezdés b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Az értéktár bizottság működési szabályzatát a helyi önkormányzat képviselő-testülete határozza meg. Az értéktár bizottság)
„b) munkájába bevonja az országos és területi közművelődési szakmai szolgáltatást biztosító szervezetet, továbbá az értékek gyűjtésével, megőrzésével, hasznosításával foglalkozó országosan és területi szinten működő szakmai és civil szervezeteket;”
(2) Hatályát veszti az R118. 10. alcíme.
230. § (1) Az Oktatási Hivatalról szóló 121/2013. (IV. 26.) Korm. rendelet (a továbbiakban: R119.) 4. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„4. § Az Nkt. és végrehajtási rendeletei hatálya alá tartozó hatósági ellenőrzésekkel és törvényességi ellenőrzésekkel kapcsolatos ügyekben a fővárosi és megyei kormányhivatal megyeszékhely szerinti járási (fővárosi kerületi) hivatala által hozott elsőfokú döntések elleni fellebbezést a Hivatal bírálja el.”
(2) Az R119.
a) 7. § (5) bekezdésében a „kormányhivatal” szövegrész helyébe a „fővárosi és megyei kormányhivatal (a továbbiakban: kormányhivatal)” szöveg,
b) 13. §-ában a „kormányhivatalt,” szövegrész helyébe a „megyeszékhely szerinti járási hivatalt,” szöveg
lép.
231. § A közszférában alkalmazandó nyugdíjpolitikai elveknek az egészségügyi dolgozók vonatkozásában történő érvényesítéséről és végrehajtásáról szóló 124/2013. (IV. 26.) Korm. rendelet
a) 1. § (3) bekezdésében az „az Országos Egészségbiztosítási Pénztár (a továbbiakban: OEP)” szövegrész helyébe az „a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő (a továbbiakban: NEAK)” szöveg,
b) 1. § (4) bekezdésében, 2. § (4), (7) bekezdésében, 3. § (5) bekezdésében, 4. § (3) bekezdésében, 6. § (3) bekezdésében az „Az OEP” szövegrész helyébe az „A NEAK” szöveg,
c) 2. § (2) bekezdésében, (3) bekezdés nyitó szövegrészében, 3. § (3) és (4) bekezdésében az „az OEP” szövegrész helyébe az „a NEAK” szöveg,
d) 2. § (5) bekezdésében az „az OEP-et” szövegrész helyébe az „a NEAK-ot” szöveg,
e) 2. § (7) bekezdésében, 3. § (1) bekezdésében az „az OEP” szövegrészek helyébe az „a NEAK” szöveg,
f) 4. § (1) bekezdésében az „Az OEP” szövegrészek helyébe az „A NEAK” szöveg,
g) 6. § (3) bekezdésében az „az OEP-pel” szövegrész helyébe az „a NEAK-kal” szöveg,
h) 2. melléklet 1. pont 1.8. alpontjában, 3. melléklet 1. pont 1.8. alpontjában az „OEP” szövegrész helyébe a „NEAK” szöveg
lép.
232. § (1) Az autópályák, autóutak és főutak használatáért fizetendő megtett úttal arányos díjról szóló 2013. évi LXVII. törvény végrehajtásáról szóló 209/2013. (VI. 18.) Korm. rendelet (a továbbiakban: R120.) 44. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A közlekedésért felelős miniszter minden év szeptember 30-ig felülvizsgálja az útdíjszolgáltatóknak és az egyetemes útdíjszolgáltató által a bevallási közreműködők és viszonteladók részére fizetendő átalány-költségtérítés számításáról és mértékéről szóló miniszteri rendeletben meghatározott költségtérítés mértékét.”
(2) Az R120.
a) 1. § (1) bekezdésében a „Közlekedésfejlesztési Koordinációs Központot (a továbbiakban: KKK)” szövegrész helyébe a „közlekedésért felelős minisztert (a továbbiakban: miniszter)” szöveg,
b) 4. § (2) bekezdésében a „KKK-nak” szövegrész helyébe a „miniszternek” szöveg,
c) 4. § (3) bekezdésében a „KKK a (2) bekezdés szerinti” szövegrész helyébe a „miniszter a (2) bekezdés szerinti” szöveg, a „KKK adószámát” szövegrész helyébe a „miniszter által vezetett minisztérium adószámát” szöveg,
d) 4. § (4) és (5) bekezdésében a „KKK” szövegrész helyébe a „miniszter” szöveg,
e) 4. § (5) bekezdésében a „KKK-nak” szövegrész helyébe a „miniszternek” szöveg,
f) 32. § (2) bekezdésében a „közlekedésért felelős miniszter (a továbbiakban: miniszter)” szövegrész helyébe a „miniszter” szöveg
lép.
(3) Hatályát veszti az R120.
a) 4. § (6) bekezdése,
b) 2. melléklete.
233. § A közforgalmú gyógyszertárakban a gyógyszerészi tulajdonarány növelésének elősegítéséről szóló 212/2013. (VI. 19.) Korm. rendelet 3. § d) pontjában az „Egészségügyi Nyilvántartási és Képzési Központ” szövegrész helyébe az „Állami Egészségügyi Ellátó Központ” szöveg lép.
234. § A Központi Nukleáris Pénzügyi Alap Szakbizottságról szóló 213/2013. (VI. 21.) Korm. rendelet 1. § (3) bekezdés
a) f) pontjában az „Országos Közegészségügyi Központ” szövegrész helyébe az „az Országos Közegészségügyi Intézet” szöveg,
b) g) pontjában az „Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat Országos Tisztifőorvosi Hivatal” szövegrész helyébe az „az országos tisztifőorvos” szöveg
lép.
235. § A mezőgazdasági termelők által üzemeltetett gépjárművek útdíj fizetése alóli mentesülésének részletes szabályairól szóló 243/2013. (VI. 30.) Korm. rendelet 5. § (3) bekezdésében a „Közlekedésfejlesztési Koordinációs Központ” szövegrész helyébe a „közlekedésért felelős miniszter” szöveg lép.
236. § A kozmetikai termékekről szóló 246/2013. (VII. 2.) Korm. rendelet
a) 4. § (1) bekezdés b) pontjában az „Országos Tisztifőorvosi Hivatal (a továbbiakban: OTH)” szövegrész helyébe az „országos tisztifőorvos” szöveg,
b) 5. §-ában az „OTH-t” szövegrész helyébe az „országos tisztifőorvost” szöveg,
c) 10. §-ában az „OTH” szövegrész helyébe az „egészségügyért felelős miniszter által vezetett minisztérium” szöveg
lép.
237. § (1) Az Egészségügyi Világszervezet Nemzetközi Egészségügyi Rendszabályai végrehajtásának egyes kérdéseiről szóló 253/2013. (VII. 5.) Korm. rendelet (a továbbiakban: R121.) 2. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A Nemzeti NER Tájékoztatási Központ az egészségügyért felelős miniszter által vezetett minisztérium keretében működik.”
(2) Az R121. 3. § (1) bekezdése a következő l) ponttal egészül ki:
(A NER előírásainak végrehajtásában a következő szervezetek alapfeladatuk ellátásával vesznek részt)
„l) az Országos Közegészségügyi Intézet.”
(3) Az R121. 4. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Az (1) bekezdés szerinti értékelésben a hatóság megkeresésére közreműködik a Nemzeti NER Tájékoztatási Központ, az országos tisztifőorvos, az Országos Közegészségügyi Intézet, a népegészségügyi feladatkörében eljáró fővárosi és megyei kormányhivatal, valamint a fővárosi és megyei kormányhivatal népegészségügyi feladatkörében eljáró járási (fővárosi kerületi) hivatala.”
(4) Az R121. 3. § (1) bekezdés
a) a) pontjában az „Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat” szövegrész helyébe az „országos tisztifőorvos” szöveg,
b) c) pontjában a „Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal” szövegrész helyébe a „Bevándorlási és Menekültügyi Hivatal” szöveg,
c) g) pontjában a „Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság” szövegrész helyébe a „fogyasztóvédelemért felelős miniszter” szöveg
lép.
238. § A nem rendszeres hulladékszállítás szabályairól és az ennek során eljáró állami szervek kijelöléséről szóló 292/2013. (VII. 26.) Korm. rendelet
a) 1. § (4) bekezdésében a „Pest Megyei Kormányhivatal” szövegrész helyébe a „környezetvédelmi feladatkörében eljáró Pest Megyei Kormányhivatal (a továbbiakban: országos környezetvédelmi hatóság)” szöveg,
b) 3. § (5) bekezdés c) pontjában az „a Pest Megyei Kormányhivatalt” szövegrész helyébe az „országos környezetvédelmi hatóságot” szöveg
lép.
239. § (1) A hulladékgazdálkodási tervekre és a megelőzési programokra vonatkozó részletes szabályokról szóló 310/2013. (VIII. 16.) Korm. rendelet (a továbbiakban: R122.)
a) 1. § (1) bekezdésében az „az Országos Környezetvédelmi és Természetvédelmi Főfelügyelőség Nemzeti Hulladékgazdálkodási Igazgatósága (a továbbiakban: OKTF NHI)” szövegrész helyébe az „a környezetvédelemért felelős miniszter” szöveg,
b) 1. § (3), (4), (4b) és (4d) bekezdésben az „Az OKTF NHI” szövegrész helyébe az „A környezetvédelemért felelős miniszter” szöveg,
c) 1. § (3) bekezdésében az „az OKTF NHI részére” szövegrész helyébe az „a környezetvédelemért felelő miniszter részére” szöveg,
d) 1. § (4c) bekezdésében az „az OKTF NHI-t” szövegrész helyébe az „a környezetvédelemért felelős minisztert” szöveg,
e) 1. melléklet nyitó szövegrészében az „az OKTF NHI” szövegrész helyébe az „a környezetvédelemért felelős miniszter” szöveg,
f) 1. melléklet 4. pontjában a „Nemzeti Közlekedési Hatóság Útügyi, Vasúti és Hajózási Hivatalát az útügyi, vasúti és hajózási” szövegrész helyébe a „közlekedésért felelős minisztert a vasúti, illetve Budapest Főváros Kormányhivatalát az útügyi és hajózási” szöveg,
g) 1. melléklet 5. pontjában a „Nemzeti Közlekedési Hatóság Légügyi Hivatalát” szövegrész helyébe a „légiközlekedési hatóságot és a katonai légügyi hatóságot” szöveg,
h) 1. melléklet 11. pontjának nyitó szövegrészében a „fővárosi és megyei kormányhivatalt” szövegrész helyébe a „fővárosi és megyei kormányhivatalt, illetve járási (fővárosi kerületi) hivatalát” szöveg
lép.
(2) Hatályát veszti az R122. 2. §-a.
240. § (1) A biocid termékek engedélyezésének és forgalomba hozatalának egyes szabályairól szóló 316/2013. (VIII. 28.) Korm. rendelet (a továbbiakban: R123.) 23. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) A biocid termékekkel összefüggő mérgezési eseteket az Országos Közegészségügyi Intézet mérgező anyag csoportok szerint csoportosítja, és minden év március 31-éig összesítve jelenti az országos tisztifőorvosnak.”
(2) Az R123.
a) 2. §-ában az „Országos Tisztifőorvosi Hivatal (a továbbiakban: OTH)” szövegrész helyébe az „országos tisztifőorvos” szöveg,
b) 3. §-ában, 4. § (2) bekezdésében, 11. §-ában, 15. §-ában, 16. §-ában, 18. § (1) és (2) bekezdésében, 19. § (2) és (3) bekezdésében, 21. § (6) bekezdés nyitó szövegrészében, 22. § (1)–(3) bekezdésében, 23. § (1) bekezdés nyitó szövegrészében az „OTH” szövegrész helyébe az „országos tisztifőorvos” szöveg,
c) 7. §-ában, 9. §-ában, 17. §-ában, 19. § (1) bekezdésében az „Az OTH” szövegrész helyébe az „Az országos tisztifőorvos” szöveg,
d) 8. § (1) bekezdésében az „Országos Környezetvédelmi és Természetvédelmi Főfelügyelőség (a továbbiakban: OKTF)” szövegrész helyébe az „országos környezetvédelmi és természetvédelmi hatóság” szöveg,
e) 10/A. § (1) bekezdésében, 13/A. §-ában, valamint 21. § (2a) és (3) bekezdésében az „OTH-t” szövegrész helyébe az „országos tisztifőorvost” szöveg,
f) 10/A. § (2) bekezdésében, 12. § (1) bekezdésében, 14. § (1) bekezdésében, 20. § (1) bekezdésében az „OKTF” szövegrész helyébe az „országos környezetvédelmi és természetvédelmi hatóság” szöveg,
g) 13. §-ában az „OTH-hoz” szövegrész helyébe az „országos tisztifőorvoshoz” szöveg,
h) 17. §-ában az „a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (a továbbiakban: NÉBIH)” szövegrész helyébe az „az élelmiszerlánc-biztonsági és állategészségügyi hatáskörben eljáró Pest Megyei Kormányhivatal (a továbbiakban: Pest Megyei Kormányhivatal)” szöveg,
i) 21. § (2) és (2a) bekezdésében a „NÉBIH” szövegrész helyébe a „Pest Megyei Kormányhivatal” szöveg,
j) 22. § (3) bekezdésében a „NÉBIH-hel” szövegrész helyébe a „Pest Megyei Kormányhivatallal” szöveg
lép.
241. § A hulladéklerakási járulék megfizetéséről és felhasználásának céljairól szóló 318/2013. (VIII. 28.) Korm. rendelet
a) 1. § (1) bekezdésében az „Országos Környezetvédelmi és Természetvédelmi Főfelügyelőség (a továbbiakban: OKTF)” szövegrész helyébe az „országos környezetvédelmi hatóság” szöveg,
b) 1. § (2) és (4) bekezdésében az „OKTF” szövegrész helyébe az „országos környezetvédelmi hatóság” szöveg,
c) 1. § (3) bekezdésében az „OKTF-nek” szövegrész helyébe az „országos környezetvédelmi hatóságnak” szöveg,
d) 3/A. § (6) bekezdés záró szövegrészében az „OKTF képviselőjének” szövegrész helyébe az „országos környezetvédelmi hatóságnak” szöveg
lép.
242. § A közforgalmú gyógyszertári tulajdoni hányadra vonatkozó elővásárlási jog gyakorlásának és az állam tulajdoni hányadának értékesítésére vonatkozó pályázat szabályairól szóló 331/2013. (IX. 5.) Korm. rendelet 1. §-ában az „az Országos Egészségbiztosítási Pénztárt” szövegrész helyébe az „a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelőt” szöveg lép.
243. § (1) A külföldön történő gyógykezelések részletes szabályairól szóló 340/2013. (IX. 25.) Korm. rendelet (a továbbiakban: R124.)
a) 3. § (1) bekezdésében az „az Országos Egészségbiztosítási Pénztár (a továbbiakban: OEP)” szövegrész helyébe az „a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő (a továbbiakban: NEAK)” szöveg,
b) 3. § (1) bekezdésében az „az OEP által” szövegrész helyébe az „a NEAK által” szöveg,
c) 4. § (2) bekezdésében, 5. § (1), (3), (5)–(7) bekezdésében, 7. § (2) és (3) bekezdésében, 8. § (4) bekezdés nyitó szövegrészében, 9. § (1), (4), (7), (9) és (10) bekezdésében, 11. § (1) és (2) bekezdésében, 13. § (1) bekezdésében, 14. §-ában, 15. § (1) bekezdésében, 18. § (1) bekezdés záró szövegrészében, (2) és (4) bekezdésében az „az OEP” szövegrész helyébe az „a NEAK” szöveg,
d) 3. § (2) bekezdésében az „az OEP-nél” szövegrész helyébe az „a NEAK-nál” szöveg,
e) 5. § (2) és (4) bekezdésében, 7. § (1) bekezdésében, 18. § (3) bekezdésében, 19. § (1) és (2) bekezdésében az „az OEP” szövegrészek helyébe az „a NEAK” szöveg,
f) 5. § (3) és (5) bekezdésében, 7. § (1) bekezdésében, 8. § (4) bekezdés záró szövegrészében és (6) bekezdésében, 9. § (7) és (8) bekezdésében, 16. § (1) bekezdésében, 17. § nyitó szövegrészében, 18. § (3) bekezdésében, 19. § (1) bekezdésében az „Az OEP” szövegrész helyébe az „A NEAK” szöveg,
g) 9. § (3) bekezdésében, 12. § (1) bekezdésében az „az OEP-nek” szövegrész helyébe az „a NEAK-nak” szöveg,
h) 9. § (6) bekezdésében az „az OEP-nek” szövegrészek helyébe az „a NEAK-nak” szöveg,
i) 3. mellékletében az „Az OEP” szövegrész helyébe az „A NEAK” szöveg,
j) 3. mellékletében az „OEP” szövegrészek helyébe a „NEAK” szöveg,
k) 3. mellékletében az „AZ OEP” szövegrész helyébe az „A NEAK” szöveg,
l) 4. mellékletében az „OEP” szövegrész helyébe a „NEAK” szöveg,
m) 7. mellékletében az „az OEP” szövegrész helyébe az „a NEAK” szöveg
lép.
(2) Hatályát veszti az R124. 15. §-a.
244. § (1) A villamosenergia-termelők részére az üvegházhatású gázok közösségi kereskedelmi rendszerében és az erőfeszítés-megosztási határozat végrehajtásában történő részvételről szóló 2012. évi CCXVII. törvény alapján történő derogációs kiosztás végrehajtási szabályairól szóló 341/2013. (IX. 25.) Korm. rendelet (a továbbiakban: R125.)
a) 1. § 3. pontjában az „a hatóság” szövegrész helyébe az „az energiapolitikáért felelős miniszter által vezetett minisztérium (a továbbiakban: minisztérium)” szöveg,
b) 1. § 6. pontjában a „hatóság” szövegrész helyébe a „Nemzeti Klímavédelmi Hatóság (a továbbiakban: hatóság)” szöveg,
c) 1. § 8. pontjában a „hatóság” szövegrész helyébe a „minisztérium” szöveg,
d) 23. § (1) bekezdésében a „főigazgatója” szövegrész helyébe a „vezetője” szöveg
lép.
(2) Hatályát veszti az R125. 8. § (4) bekezdése.
245. § A halottvizsgálatról és a halottakkal kapcsolatos eljárásról szóló 351/2013. (X. 4.) Korm. rendelet
a) 26. § (3) bekezdésében az „az Országos Egészségbiztosítási Pénztárral” szövegrész helyébe az „a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelővel” szöveg,
b) 38. § (2) bekezdésében az „az Országos Egészségbiztosítási Pénztár” szövegrész helyébe az „a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő” szöveg
lép.
246. § Az energetikai létfontosságú rendszerek és létesítmények azonosításáról, kijelöléséről és védelméről szóló 360/2013. (X.11.) Korm. rendelet 2. § c) pontjában a „mérésügyi és műszaki biztonsági feladatkörében eljáró fővárosi és megyei kormányhivatal” szövegrész helyébe a „fővárosi és megyei kormányhivatal mérésügyi feladatkörében eljáró megyeszékhely szerinti járási (fővárosi kerületi) hivatala” szöveg lép.
247. § (1) A segélyhívásokat fogadó szerv hatásköréről, feladatairól, továbbá feladatai ellátásának részletes szabályairól szóló 361/2013. (X. 11.) Korm. rendelet (a továbbiakban: R126.) 1. melléklet 6. pontjában a „Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal” szövegrész helyébe a „Bevándorlási és Menekültügyi Hivatal” szöveg lép.
(2) Hatályát veszti az R126. 1. melléklet 12. pontja.
248. § (1) A szociális, gyermekjóléti és gyermekvédelmi szolgáltatók, intézmények és hálózatok hatósági nyilvántartásáról és ellenőrzéséről szóló 369/2013. (X. 24.) Korm. rendelet (a továbbiakban: R127.) 2. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„2. § A Kormány a szolgáltatói nyilvántartást vezető szervnek és a szolgáltatói nyilvántartás elektronikus adatfeldolgozójának az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság Központját (a továbbiakban: Központ) jelöli ki.”
(2) Az R127. 3. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A Kormány az Szt. és a Gyvt. alkalmazása során működést engedélyező szervnek a fővárosi és megyei kormányhivatalt (a továbbiakban: kormányhivatal) jelöli ki.”
(3) Az R127. 4. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Az e rendelet szerinti hatósági eljárásokban – a (2)–(6) bekezdésben meghatározott kivételekkel – az engedélyes címe szerint illetékes működést engedélyező szerv jár el.”
(4) Az R127. 5. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A működést engedélyező szervek e rendelet szerinti eljárásaiban a felügyeleti szerv a miniszter.”
(5) Az R127. 17. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) Az általánosan illetékes működést engedélyező szerv az engedélyes bejegyzéséről, az adatmódosításról és az engedélyes törléséről a határozat jogerőre emelkedésétől, illetve a hatósági szerződésben foglalt kötelezettség megszegését megállapító végzés meghozatalától számított nyolc napon belül elektronikus levélben értesíti
a) az illetékes ellátottjogi, illetve gyermekjogi képviselőt,
b) a Főigazgatóságot, az általa fenntartott engedélyes bejegyzése, törlése és az azt érintő adatmódosítás kivételével,
c) az engedélyes címe szerint illetékes települési, fővárosi kerületi jegyzőt a Gyvt. 98. § (6) bekezdés b) pontjában meghatározott eset kivételével, és
d) a Magyar Államkincstárnak a költségvetési támogatás ügyében illetékes területi szervét (a továbbiakban: igazgatóság), a Főigazgatóság által fenntartott engedélyes bejegyzése, törlése és az azt érintő adatmódosítás kivételével.”
(6) Az R127. a következő 19/A. §-sal egészül ki:
„19/A. § (1) A befogadás érdekében a miniszter minden év január 15-éig a Szociális Ágazati Portálon és a miniszter által vezetett minisztérium (a továbbiakban: minisztérium) honlapján közzéteszi a naptári évre vonatkozó kapacitást. A miniszter a kapacitásokban év közben bekövetkező változást soron kívül, a Szociális Ágazati Portálon és a minisztérium honlapján teszi közzé. Az adott évre még rendelkezésre álló kapacitást a miniszter január kivételével minden hónap 5-éig közzéteszi a Szociális Ágazati Portálon és a minisztérium honlapján.
(2) Az Szt. 58/A. § (2d) bekezdése és a Gyvt. 145. § (2d) bekezdése szerinti esetben a befogadásra a szakhatósági eljárások, előzetes szakhatósági eljárások megindulásának sorrendjében, a kapacitás erejéig van lehetőség. A működést engedélyező szerv a kérelmek benyújtásának sorrendjében keresi meg a minisztert, ha a kérelemhez előzetes szakhatósági hozzájárulást nem csatoltak.
(3) A miniszter a szakhatósági hozzájárulás, előzetes szakhatósági hozzájárulás kiadását megtagadja, ha a kérelmező nem állami fenntartó a szervezeti formája alapján, a tárgyévi költségvetésről szóló törvény szerint nem jogosult költségvetési támogatásra.
(4) A miniszter által a befogadás során kiadott szakhatósági hozzájárulás, előzetes szakhatósági hozzájárulás a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló törvényben foglaltakon kívül tartalmazza a befogadott
a) engedélyes nevét, címét és ágazat azonosítóját,
b) szolgáltatás megnevezését és ellátási területét,
c) ellátotti számot, férőhelyszámot, illetve feladatmutatót.”
(7) Az R127. 20. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Ha az engedélyes bejegyzése iránti eljárásban a szakmai program megfelelőségének kérdésében szakértő kirendelése szükséges, a működést engedélyező szerv
a) a b) és c) pontban foglaltak, valamint a Főigazgatóság által fenntartott engedélyesek kivételével a Főigazgatóságot,
b) gyermekek napközbeni ellátása esetén a miniszter által kijelölt szervezetet (a továbbiakban: bölcsődei módszertani szervezet),
c) a feladatkörébe tartozó engedélyes és szolgáltatás esetén – ide nem értve magát a kijelölt egyházi módszertani intézményt – a kijelölt egyházi módszertani intézményt
rendeli ki szakértőnek.”
(8) Az R127. 39. § (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(6) Ha az ellenőrző társhatóság vagy más hatóság engedélyest ellenőriz,
a) az ellenőrzéséről készült jegyzőkönyv másolatát megküldi az általánosan illetékes működést engedélyező szervnek,
b) az ügyben hozott döntését közli az általánosan illetékes működést engedélyező szervvel.”
(9) Az R127. a következő 42/A. §-sal egészül ki:
„42/A. § (1) A miniszter – a működést engedélyező szervekre vonatkozó szabályok szerint eljárva – a szolgáltatói nyilvántartás erre vonatkozó adatának módosításával vagy törlésével az Szt. 58/A. § (2h) bekezdésében foglaltak szerint a befogadást visszavonhatja.
(2) A Ket. 94. § (2) bekezdés b) pontja alkalmazásának van helye, ha a befogadást
a) az Szt. 58/A. § (2h) bekezdés a) vagy b) pontjában foglaltak alapján, vagy
b) az Szt. 58/A. § (2h) bekezdés c) pontjában foglaltak alapján, a központi költségvetésről szóló törvényben biztosított támogatásra vonatkozó szabályok megszegése miatt vonják vissza.”
(10) Az R127. 43/A. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A működést engedélyező szerv a közzétételre kerülő adatokról – a szolgáltatói nyilvántartás informatikai rendszerén keresztül – haladéktalanul értesíti a Központot.”
(11) Az R127. 50/C. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„50/C. § (1) A központi hivatalok felülvizsgálatával és a járási (fővárosi kerületi) hivatalok megerősítésével összefüggő egyes kormányrendeletek módosításáról szóló 379/2016. (XII. 2.) Korm. rendelettel megállapított rendelkezéseket a 2017. január 1-jén folyamatban lévő hatósági ügyekben is alkalmazni kell.
(2) Az e rendelet szerinti ügyekben a 2017. január 1-jén folyamatban lévő fellebbezési eljárást a miniszter folytatja le azzal, hogy a 2016. december 31-én hatályos 19. § (3) bekezdés b) pontjában, 19. § (3a) bekezdésében, 19. § (4) bekezdés c) és d) pont da) alpontjában, 19. § (5) bekezdés c) és d) pontjában, valamint 19. § (11) bekezdésében foglaltakat az eljárásban alkalmazni kell.”
(12) Az R127.
a) 7. § (3) bekezdésében, 13. § (4) bekezdésében, 43/A. § (1) bekezdésében a „Hivatal” szövegrész helyébe a „Központ” szöveg,
b) 8. § (4) bekezdésében a „törölhető” szövegrész helyébe a „törlődik” szöveg,
c) 13. § (3) bekezdésében a „megyei működést engedélyező szerv” szövegrész helyébe a „működést engedélyező szerv (a továbbiakban: általánosan illetékes működést engedélyező szerv)” szöveg,
d) 14. § (1) bekezdésében az „A 4. § (1)–(3) bekezdése alapján illetékes megyei” szövegrész helyébe az „Az általánosan illetékes” szöveg,
e) 14. § (4) bekezdésében, 17. § (6) bekezdésében, 23. § (1) bekezdésében, 24. § (1) bekezdés b) pontjában, 25. § (1) bekezdésében, 25. § (2) bekezdésében, 39. § (1) bekezdésében, 45. § (1) bekezdésében az „a 4. § (1)–(3) bekezdése alapján illetékes megyei” szövegrész helyébe az „az általánosan illetékes” szöveg,
f) 15. § (1) bekezdésében az „a Hivatal” szövegrész helyébe az „az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság” szöveg,
g) 17. § (2) bekezdés a) pontjában a „(2)” szövegrész helyébe a „(2) és (3)” szöveg,
h) 19. § (10) bekezdésében az „az első fokú eljárásban a kormányhivatal” szövegrész helyébe az „a működést engedélyező szerv” szöveg, a „megyei működést” szövegrész helyébe a „működést” szöveg,
i) 20. § (3) bekezdésében a „Hivatal módszertani feladatokat ellátó szervezeti egysége” szövegrész helyébe a „Főigazgatóság” szöveg,
j) 26. §-ában a „megyei működést” szövegrész helyébe a „működést” szöveg,
k) 31. § (4) bekezdés b) pontjában, 31. § (5) bekezdés b) pontjában az „első fokú, illetve a másodfokú” szövegrész helyébe az „első fokon eljáró” szöveg,
l) 36. § (2) bekezdésében a „megyei működést” szövegrész helyébe a „működést” szöveg, a „Hivatalnak,” szövegrész helyébe a „Főigazgatóságnak, a bölcsődei módszertani szervezetnek” szöveg,
m) 37. § (1) bekezdésében a „megyei működést” szövegrészek helyébe a „működést” szöveg, a „Hivatal módszertani feladatokat ellátó szervezeti egységét, a minisztériumot” szövegrész helyébe a „Főigazgatóságot, a bölcsődei módszertani szervezetet” szöveg,
n) 37. § (2) bekezdésében, 37. § (4) bekezdésében a „Hivatal módszertani feladatokat ellátó szervezeti egysége, a minisztérium” szövegrész helyébe a „Főigazgatóság, a bölcsődei módszertani szervezet” szöveg,
o) 39. § (5) bekezdésében az „a 4. § (1)–(3) bekezdése alapján illetékes megyei” szövegrész helyébe az „az általánosan illetékes” szöveg, a „nem” szövegrész helyébe a „nem az általánosan illetékes” szöveg,
p) 43. § (1) bekezdésében az „első fokon eljárt” szövegrész helyébe az „eljáró” szöveg,
q) 5. melléklet 2.17. pontjában a „Hivatal” szövegrész helyébe a „miniszter” szöveg
lép.
(13) Hatályát veszti az R127.
a) 4. § (2) bekezdésében a „megyei” szövegrész és az „első fokon” szövegrész,
b) 4. § (3) bekezdésében és az 5. melléklet 3.1. pontjában az „első fokon” szövegrész,
c) 4. § (4) bekezdésében a „megyei” szövegrész és az „első fokon,” szövegrész,
d) 4. § (5) bekezdésében a „megyei” szövegrészek és az „első fokon” szövegrész,
e) 4. § (5a) bekezdés a) pontjában, 4. § (6) bekezdésében, 4. § (7) bekezdésében, 5. § (1) bekezdésében a „megyei” szövegrész,
f) 8. § (3) bekezdése,
g) 17. § (2) bekezdés b) pontjában a „86. § (3) bekezdése és a” szövegrész,
h) 19. § (3) bekezdés b) pontjában, 19. § (3a) bekezdésében, 19. § (4) bekezdés c) pontjában, 19. § (5) bekezdés c) pontjában az „első fokú eljárásban” és a „, másodfokú eljárásban a másodfokon eljáró tűzvédelmi szakhatóságot” szövegrész,
i) 19. § (4) bekezdés d) pont da) alpontjában, 19. § (5) bekezdés d) pontjában az „első fokú eljárásban” és a „, másodfokú eljárásban a másodfokú építésügyi hatóságot” szövegrész,
j) 19. § (6) bekezdésében az „az első fokú eljárásban a Hivatalt, a másodfokú eljárásban” szövegrész és az „első fokú eljárásban a Hivatalt, és másodfokú eljárásban” szövegrész,
k) 19. § (11) bekezdése,
l) 19. § (12) bekezdésében a „megyei” szövegrészek,
m) 38. § (2) bekezdése,
n) 43. § (2) bekezdésében az „és a Hivatalnak” szövegrész,
o) 15. alcíme,
p) 46. § (4) bekezdés a) pontjában a „vagy fellebbezésre való tekintet nélkül végrehajthatóvá nyilvánított” szövegrész.
249. § A VERITAS Történetkutató Intézet létrehozásáról szóló 373/2013. (X. 25.) Korm. rendelet 4. § (2) bekezdésében az „az igazságügyért felelős miniszter és az Igazságügyi Hivatal kárpótlási” szövegrész helyébe az „a kárpótlási hatóság” szöveg lép.
250. § (1) A szociális és gyermekvédelmi ellátások országos nyilvántartásáról szóló 392/2013. (XI. 12.) Korm. rendelet (a továbbiakban: R128.) 1. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„1. § (1) A szociális és gyermekvédelmi ellátásoknak a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény (a továbbiakban: Szt.) 18/B. §-ában meghatározott országos nyilvántartását (a továbbiakban: Nyilvántartás) vezető szervnek a Kormány az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság Központját (a továbbiakban: Központ) jelöli ki.
(2) A Központ e rendelet szerinti feladat- és hatásköreinek gyakorlásával összefüggésben az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény (a továbbiakban: Áht.) 9. § f)–i) pontjában meghatározott, valamint a törvényességi és szakszerűségi ellenőrzési hatásköröket szakmai irányító miniszterként a szociál- és nyugdíjpolitikáért felelős miniszter gyakorolja.
(3) A Nyilvántartás fejlesztésével kapcsolatos feladatokat a Központ a Szociális és Gyermekvédelmi Főigazgatóság szakmai közreműködésével látja el.”
(2) Az R128. 3. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:
„(4) A Nyilvántartásra vonatkozó hatósági eljárásokban a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény 86. § (3) bekezdése nem alkalmazható.”
(3) Az R128.
a) 2. § (1) bekezdésében, 4. § (2) és (7) bekezdésében a „Hivatal” szövegrészek helyébe a „Központ” szöveg,
b) 2. § (2) bekezdésében, 3. § (2) és (3) bekezdésében, 4. § (4) bekezdésében, 5. § (2) bekezdésében a „Hivatal” szövegrész helyébe a „Központ” szöveg,
c) 4. § (3) bekezdésében a „Hivatalnak” szövegrész helyébe a „Központnak” szöveg,
d) 6. § (1) bekezdés a) pontjában a „Közigazgatási és Elektronikus Közszolgáltatások Központi Hivatalának nyilvántartásából” szövegrész helyébe a „személyi adat- és lakcímnyilvántartásért felelős miniszter által vezetett nyilvántartásból” szöveg,
e) 6. § (1) bekezdés b) pontjában az „az Országos Egészségbiztosítási Pénztár” szövegrész helyébe az „a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő” szöveg
lép.
(4) Hatályát veszti az R128. 8. §-a.
251. § (1) A felnőttképzési tevékenység folytatásához szükséges engedélyezési eljárásra és követelményrendszerre, a felnőttképzést folytató intézmények nyilvántartásának vezetésére, valamint a felnőttképzést folytató intézmények ellenőrzésére vonatkozó részletes szabályokról szóló 393/2013. (XI. 12.) Korm. rendelet (a továbbiakban: R129.) 2. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A Kormány felnőttképzési hatósági feladatokat ellátó szervként a Pest Megyei Kormányhivatalt (a továbbiakban: kormányhivatal) jelöli ki. A kormányhivatal felnőttképzési feladatköreinek gyakorlásával összefüggésben az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény (a továbbiakban: Áht.) 9. § f)–i) pontjában meghatározott, valamint a törvényességi és szakszerűségi ellenőrzési hatásköröket szakmai irányító miniszterként a szakképzésért és felnőttképzésért felelős miniszter gyakorolja.”
(2) Az R129. 2. §-a a következő (1a) bekezdéssel egészül ki:
„(1a) A kormányhivatal ellátja
a) a felnőttképzési szakértői tevékenységet végzők bejelentésével, a szakértők ellenőrzésével, továbbá a felnőttképzési szakértői nyilvántartás vezetésével kapcsolatos feladatokat,
b) a felnőttképzést folytató intézmények tevékenységének engedélyezésével és ellenőrzésével, a felnőttképzést folytató intézmények nyilvántartásának vezetésével kapcsolatos feladatokat,
c) a felnőttképzési nyilvántartások vezetésével kapcsolatos adatkezelési feladatokat.”
(3) Az R129. 2. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A felnőttképzési tevékenység folytatására irányuló engedély kiadása, az engedély módosítása vagy kiegészítése iránti kérelmet, továbbá az engedély kiegészítésére irányuló bejelentést (a továbbiakban: bejelentés) a kormányhivatalhoz kell benyújtani elektronikus úton a kormányhivatal honlapján erre a célra rendszeresített online felületen megtalálható elektronikus űrlap kitöltésével.”
(4) Az R129. 11. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) A kormányhivatal a felnőttképzést folytató intézmény engedélyében szereplő képzésre vonatkozó engedélyét visszavonja és a képzést a nyilvántartásból törli, ha
a) az intézmény a képzés megszüntetését bejelentette,
b) az Fktv. 1. § (2) bekezdés a) pontja szerinti képzés esetén az engedélyezett OKJ szakképesítés jogszabályi változás folytán megszűnt, vagy
c) az Fktv. 1. § (2) bekezdés b) pontja szerinti képzés esetén az engedélyezett képzéssel érintett szakmai programkövetelményt az Fktv. 18. § (2) bekezdése szerinti bizottság a nyilvántartásból törölte.”
(5) Az R129. 11. §-a a következő (4a) bekezdéssel egészül ki:
„(4a) A kormányhivatal a felnőttképzést folytató intézmény engedélyében szereplő képzés adatait hivatalból módosítja és ezzel egyidejűleg a megváltozott adatokat a nyilvántartáson átvezeti, ha az Fktv. 1. § (2) bekezdés a) pontja szerinti képzés esetén a szakképesítésért felelős miniszter által kiadott, a hatáskörébe tartozó szakképesítések szakmai és vizsgakövetelményeiről szóló rendelet az érintett szakképesítés vonatkozásában tartalmazza a megszerzett jogosultság – így a képzésre kiadott engedély – megváltozott adatok szerinti megfeleltetését.”
(6) Az R129.
a) 3. § (2) bekezdés nyitó szövegrészében, 6. § (3a) bekezdésében, 7. § (1) és (4) bekezdésében, 9. § (2) bekezdés nyitó szövegrészében, 10. § c) pontjában, 11. § (3) bekezdés a) pontjában, 18. § (1) bekezdésében, (5) bekezdés a) pontjában és záró szövegrészében, 19. § (2) bekezdésében, 20. § (4) bekezdésében, 21. § (3) bekezdés záró szövegrészében az „az NSZFH” szövegrész helyébe az „a kormányhivatal” szöveg,
b) 6. § (1) bekezdésében, 14. § (1) bekezdés nyitó szövegrészében, 20. § (1) bekezdésében, 21. § (2) bekezdésében, 25. § (4) bekezdésében az „az NSZFH” szövegrészek helyébe az „a kormányhivatal” szöveg,
c) 6. § (3), (4) és (5) bekezdésében, 9. § (1) és (3) bekezdésében, 11. § (1) bekezdésében és (3) bekezdés nyitó szövegrészében, 12. §-ában, 20. § (4) és (5) bekezdésében, 21. § (1) bekezdésében, 25. § (2)–(3) és (5)–(6) bekezdésében, 26. § (4) bekezdésében, 29. § (1) és (2) bekezdésében, 30. § (1) és (2) bekezdésében az „Az NSZFH” szövegrész helyébe az „A kormányhivatal” szöveg,
d) 11. § (6) bekezdésében, 15. § (4) bekezdésében, 19. § (2) bekezdésében, 20. § (6) bekezdésében, 28. § (2) bekezdésében az „az NSZFH-nak” szövegrész helyébe az „a kormányhivatalnak” szöveg,
e) 18. § (5) bekezdés a) pontjában az „az NSZFH-val” szövegrész helyébe az „a kormányhivatallal” szöveg,
f) 17. § (1) bekezdés a) pontjában az „az NSZFH” szövegrész helyébe az „az állami szakképzési és felnőttképzési szerv” szöveg,
g) 17. § (5) bekezdésében az „A felnőttképzést folytató intézmény” szövegrész helyébe az „Az FSZB” szöveg,
h) 25. § (1) bekezdésében az „Az NSZFH” szövegrészek helyébe az „A kormányhivatal” szöveg
lép.
(7) Hatályát veszti az R129.
a) 26. § (3) bekezdés l) pontjában az „és kétévente elvégeztette-e a kötelező külső értékelést”,
b) 29. § (1) bekezdés 12. pontjában a „vagy nem végeztette el tevékenységének kétévente kötelező külső értékelését”
szövegrész.
(8) Hatályát veszti az R129. 32. § (1)–(3) bekezdése.
252. § Hatályát veszti a finanszírozott egészségügyi szakellátást nyújtó egészségügyi szolgáltatók adósságának rendezésére fordítható konszolidációs támogatásról szóló 438/2013. (XI. 19.) Korm. rendelet.
253. § (1) Az építésügyi, az építésfelügyeleti és az örökségvédelmi hatóságnál foglalkoztatott köztisztviselők és kormánytisztviselők építésügyi vizsgájára és szakmai továbbképzésére vonatkozó részletes szabályokról szóló 487/2013. (XII. 17.) Korm. rendelet (a továbbiakban: R130.)
a) 2. § (2a) bekezdésében a „Forster Gyula Nemzeti Örökségvédelmi és Vagyongazdálkodási Központ (a továbbiakban: Forster Központ)” szövegrész helyébe a „miniszter” szöveg,
b) 2. § (2a) bekezdésében és 3. § (1a) bekezdésében a „Forster Központ” szövegrész helyébe a „miniszter” szöveg
lép.
(2) Hatályát veszti az R130.
a) 2. § (6a) bekezdésében a „szakmai irányítása mellett a Forster Központ”,
b) 3. § (3) bekezdés b) pontjában a „szakmai irányítása mellett a Forster Központ”,
c) 4. § (5a) bekezdésében a „Forster Központ a” és a „szakmai irányítása és felügyelete mellett,”
szövegrész.
254. § (1) Az egyházi és nem állami fenntartású szociális, gyermekjóléti és gyermekvédelmi szolgáltatók, intézmények és hálózatok állami támogatásáról szóló 489/2013. (XII. 18.) Korm. rendelet (a továbbiakban: R131.)
a) 19. § (3a) bekezdésében, 22. § (3) bekezdésében az „első fokú működést engedélyező szervnek, valamint a Nemzeti Rehabilitációs és Szociális Hivatalnak” szövegrész helyébe a „működést engedélyező szervnek” szöveg,
b) 23. § (1a) bekezdésében a „Nemzeti Rehabilitációs és Szociális Hivatalt” szövegrész helyébe a „Szociális és Gyermekvédelmi Főigazgatóságot” szöveg
lép.
(2) Hatályát veszti az R131. 4. § (4) bekezdésében az „első fokú” szövegrész.
255. § Hatályát veszti a szociálpolitikai menetdíj-támogatást nem tartalmazó, adómentes közlekedési kedvezményekről szóló 498/2013. (XII. 29.) Korm. rendelet 2. § (3) bekezdésében az „a Nemzeti Közlekedési Hatóság” szövegrész.
256. § (1) A nemzeti köznevelés tankönyvellátásáról szóló 2013. évi CCXXXII. törvény egyes rendelkezéseinek végrehajtásáról, valamint a tankönyvellátásban közreműködők kijelöléséről szóló 501/2013. (XII. 29.) Korm. rendelet (a továbbiakban: R132.) 1. § a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[A Kormány a nemzeti köznevelés tankönyvellátásáról szóló 2013. évi CCXXXII. törvényben (a továbbiakban: Ntt.) foglalt feladatok ellátására]
„a) állami tankönyvfejlesztésért és kiadásért felelős szervként az Eszterházy Károly Egyetemet (a továbbiakban: EKE),”
(jelöli ki.)
(2) Az R132. 9. § (2) bekezdés b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A szakképesítésért felelős miniszter, vagy megbízásából az általa irányított vagy felügyelt költségvetési szerv a szakképzési tankönyvekkel történő tankönyvellátás biztosítása céljából)
„b) megállapodást köthet az EKE-vel – az agrárpolitikáért felelős miniszter esetében a Herman Ottó Intézet Nonprofit Kft.-vel – a szakképzési tankönyv előállítására.”
(3) Az R132.
a) 3. § (2) bekezdésében az „Intézet” szövegrész helyébe az „EKE” szöveg,
b) 4. § a) pontjában az „Intézettel” szövegrész helyébe az „EKE-vel” szöveg
lép.
257. § A nevelőszülői foglalkoztatási jogviszony és a helyettes szülői jogviszony egyes kérdéseiről szóló 513/2013. (XII. 29.) Korm. rendelet
a) 6. § (5) bekezdésében az „a Nemzeti Rehabilitációs és Szociális Hivatalnál” szövegrész helyébe az „az Országos Gyermekvédelmi Szakértői Bizottságnál” szöveg,
b) 6. § (6) bekezdésében az „a Nemzeti Rehabilitációs és Szociális Hivatal” szövegrész helyébe az „az Országos Gyermekvédelmi Szakértői Bizottság” szöveg
lép.
258. § (1) A kormányablakokról szóló 515/2013. (XII. 30.) Korm. rendelet (a továbbiakban: R133.) a következő 9/A. §-sal egészül ki:
„9/A. § (1) A telefonon történő tájékoztatás elsődlegesen a kormányzati telefonos ügyfélszolgálat útján történik. A kormányablaknál a személyes kiszolgálás elsőbbséget élvez a telefonos tájékoztatással szemben.
(2) A kormányablak a telefonos kapcsolatnál az ügyfelet nem azonosítja, így telefonon keresztül ügyintézést vagy személyes adatok kezelését érintő tájékoztatást nem nyújt.”
(2) Az R133. a következő 11/A. §-sal egészül ki:
„11/A. § Az illeték eljárás megindítását megelőzően történő megfizetésénél az átutalásban a következő adatokat kell szerepeltetni:
a) a kérelemben szereplő ügyfél neve, több ügyfél esetén egyikük neve, függetlenül attól, ki a befizető személy,
b) időpontfoglaláshoz kapott regisztrációs szám, amennyiben rendelkezésre áll,
c) regisztrációs szám hiányában az ügyfél által választott 8 számjegyű, eltérő számjegyekből álló, a beadványon is feltüntetett azonosítószám.”
(3) Az R133. 1. melléklete a következő 45–53. ponttal egészül ki:
(A kormányablakban azonnal intézhető ügyek)
„45. A vészhelyzet esetén értesítendő telefonszáma rögzítése, cseréje és törlése
46. Az útdíjköteles elemi útszakaszok és úthasználati díj ellenében használható közutak díjmentes használatára jogosultak nyilvántartásában a jogosult járművek kérelem alapján történő rögzítése, módosítása
47. Az útdíjköteles elemi útszakaszok és úthasználati díj ellenében használható közutak díjmentes használatára jogosultak nyilvántartásában a jogosult járművek kérelem alapján történő törlése
48. Az útdíjköteles elemi útszakaszok és úthasználati díj ellenében használható közutak díjmentes használatára jogosultak nyilvántartásából történő adatszolgáltatás iránti kérelem
49. Új jármű első forgalomba helyezése iránti kérelem (törzskönyv, forgalmi engedély és rendszámtábla kiadásával)
50. Használt jármű forgalomba helyezése iránti kérelem (törzskönyv, forgalmi engedély és rendszámtábla kiadásával)
51. Jármű ideiglenes forgalomban tartásának engedélyezése iránti kérelem (ideiglenes forgalmi engedély, ideiglenes rendszámtábla és szükség esetén indítási napló kiadása – a rendszám jellegétől függően)
52. Gépjármű átírása iránti kérelem (a járművek tulajdonjog-változásának nyilvántartásba vétele, törzskönyv és forgalmi engedély kiadásával)
53. Különleges rendszámtábla kiadása iránti kérelem (világoszöld alapszínű rendszámtáblák esetében)”
(4) Az R133. 2. melléklete a következő 43. és 44. ponttal egészül ki:
„43. Hatósági bizonyítvány kiállítása iránti kérelem az egyéni vállalkozók nyilvántartásából
44. Adatszolgáltatás az egyéni vállalkozók nyilvántartásából”
(5) Az R133. 6. melléklet 8. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A kormányablakban hivatalból intézhető ügyek)
„8. Személyi azonosítóról és lakcímről szóló hatósági igazolvány kiállítása költözéssel nem járó lakcímváltozás esetén”
(6) Az R133.
a) 9. § (5) bekezdésében az „a KEK KH” szövegrész helyébe az „az e-közigazgatásért felelős miniszter” szöveg,
b) 3. melléklet
ba) 151. sorában az „Országos Tisztifőorvosi Hivatal” szövegrész helyébe a „népegészségügyi feladatkörében eljáró fővárosi és megyei kormányhivatal” szöveg,
bb) 718., 733–735. sorában a „Magyar Kereskedelmi Engedélyezési Hivatalról és a területi mérésügyi és műszaki biztonsági hatóságokról szóló 320/2010. (XII. 27.) Korm. rendelet 13. § (2) bekezdésében” szövegrész helyébe a „Budapest Főváros Kormányhivatalának egyes ipari és kereskedelmi ügyekben eljáró hatóságként történő kijelöléséről, valamint a területi mérésügyi és műszaki biztonsági hatóságokról szóló kormányrendelet 22. § (2) bekezdésében” szöveg,
bc) 719. sorában az „a Magyar Kereskedelmi Engedélyezési Hivatalról és a területi mérésügyi és műszaki biztonsági hatóságokról szóló 320/2010. (XII. 27.) Korm. rendelet (a továbbiakban: 320/2010. Korm. rendelet) 13. § (2) bekezdésében” szövegrész helyébe a „Budapest Főváros Kormányhivatalának egyes ipari és kereskedelmi ügyekben eljáró hatóságként történő kijelöléséről, valamint a területi mérésügyi és műszaki biztonsági hatóságokról szóló kormányrendelet 22. § (2) bekezdésében” szöveg,
bd) 720. és 721. sorában a „320/2010. Korm. rendelet 13. § (2) bekezdésében” szövegrész helyébe a „Budapest Főváros Kormányhivatalának egyes ipari és kereskedelmi ügyekben eljáró hatóságként történő kijelöléséről, valamint a területi mérésügyi és műszaki biztonsági hatóságokról szóló kormányrendelet 22. § (2) bekezdésében” szöveg,
c) 4. melléklet 155. sorában a „Nemzeti Közlekedési Hatósággal” szövegrész helyébe a „közlekedésért felelős miniszterrel” szöveg
lép.
(7) Hatályát veszti az R133.
a) 1. § (4) bekezdésében a „törzshivatal” szövegrész,
b) 2. § (4) bekezdése,
c) 12–14. §-a,
d) 1. melléklet 12. pontja,
e) 2. melléklet 26–27. és 30–31. pontja,
f) 3. melléklet 136. pontja,
g) 4. melléklet 11. pontjában az „és a világoszöld alapszínű” szövegrész.
259. § (1) Az egészségügyi válsághelyzeti ellátásról szóló 521/2013. (XII. 30.) Korm. rendelet (a továbbiakban: R134.) 19. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„19. § Az Eütv. 230. § (5) bekezdésében meghatározott térítést a központi költségvetés az egészségügyért felelős miniszter által vezetett minisztérium költségvetési fejezetében, az egészségügyi anyagok beszerzése tekintetében az ÁEEK költségvetésében biztosítja.”
(2) Az R134.
a) 5. § (3) bekezdésében az „ÁEKK, az OGYÉI és az EKI” szövegrész helyébe az „ÁEEK és az OGYÉI” szöveg,
b) 10. § (8) bekezdésében az „az EKI főigazgatója, az Országos Egészségbiztosítási Pénztár főigazgatója,” szövegrész helyébe az „a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő főigazgatója” szöveg,
c) 11. § (3) bekezdésében és 20. § b) pontjában az „az EKI” szövegrész helyébe az „az ÁEEK” szöveg,
d) 13. § (4) bekezdésében az „az Országos Egészségbiztosítási Pénztárral” szövegrész helyébe az „a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelővel” szöveg
lép.
(3) Hatályát veszti az R134. 5. § (2) bekezdésében az „Egészségügyi Készletgazdálkodási Intézet (a továbbiakban: EKI),” szövegrész.
260. § A fogyasztói csoportokról szóló 530/2013. (XII. 30.) Korm. rendelet 1. §-ában a „Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóságnak” szövegrész helyébe a „fogyasztóvédelmi hatóságnak” szöveg lép.
261. § Az újrahasználható csomagolószer bérleti rendszerének szabályairól szóló 533/2013. (XII. 30.) Korm. rendelet
a) 2. § 1. pontjában az „Országos Környezetvédelmi és Természetvédelmi Főfelügyelőség (a továbbiakban: Főfelügyelőség)” szövegrész helyébe az „országos környezetvédelmi hatóság” szöveg,
b) 2. § 3. pont c) alpontjában, 3. § nyitó szövegrészében, 4. § (1) bekezdés c) pontjában, 6. § nyitó szövegrészében, 6. § c) pontjában, 7. § (1) és (2) bekezdésében, 10. § (1) bekezdésében az „a Főfelügyelőség” szövegrész helyébe az „az országos környezetvédelmi hatóság” szöveg,
c) 3. § a) pontjában az „a Főfelügyelőséghez” szövegrész helyébe az „az országos környezetvédelmi hatósághoz” szöveg,
d) 5. §-ában az „a Főfelügyelőségnek” szövegrész helyébe az „az országos környezetvédelmi hatóságnak” szöveg
lép.
262. § A létfontosságú agrárgazdasági rendszerelemek és létesítmények azonosításáról, kijelöléséről és védelméről szóló 540/2013. (XII. 30.) Korm. rendelet 7. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„7. § Az agrárgazdasági ágazat tekintetében a létfontosságú rendszerelem helyszíni ellenőrzését lefolytató szerv a megyei kormányhivatal élelmiszerlánc-biztonsági és állategészségügyi feladatkörében eljáró járási hivatala, a megyei kormányhivatal növény- és talajvédelmi feladatkörében eljáró megyeszékhely szerinti járási hivatala, valamint a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal.”
263. § A civil szervezetek által igénybe vehető infrastruktúra-támogatásról szóló 554/2013. (XII. 31.) Korm. rendelet 1. § (2) bekezdés f) pontjában a „Balassi Intézet” szövegrész helyébe a „külpolitikáért felelős miniszter által vezetett minisztérium” szöveg lép.
264. § Hatályát veszti az Eszterháza Kulturális, Kutató- és Fesztiválközpont létrehozásáról szóló 18/2014. (II. 3.) Korm. rendelet.
265. § (1) Az egyes sajátos ipari építményekre vonatkozó építésügyi hatósági eljárások szabályairól szóló 31/2014. (II. 12.) Korm. rendelet (a továbbiakban: R135.) 1. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„1. § A rendelet hatálya műszaki biztonsági hatóság hatáskörébe tartozó sajátos építményfajtákra vonatkozó építésügyi hatósági engedélyezési eljárásaira és az azok lefolytatásához szükséges műszaki dokumentáció tartalmi követelményeire terjed ki.”
(2) Az R135.
a) 10. § (1) bekezdésében az „a Magyar Kereskedelmi Engedélyezési Hivatal” szövegrész helyébe a „műszaki biztonsági feladatkörében eljáró Budapest Főváros Kormányhivatala” szöveg,
b) a 3/A. melléklet C:2 mezőjében az „Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat” szövegrész helyébe a „népegészségügyi feladatkörében eljáró fővárosi és megyei kormányhivatal” szöveg,
c) az 5. melléklet címében az „A Magyar Kereskedelmi Engedélyezési Hivatal” szövegrész helyébe a „műszaki biztonsági feladatkörében eljáró Budapest Főváros Kormányhivatala” szöveg
lép.
(3) Az R135.
a) 3. melléklete helyébe a 36. melléklet,
b) 3/A. melléklete helyébe a 37. melléklet
lép.
266. § (1) A földművesekről, a mezőgazdasági termelőszervezetekről, valamint a mezőgazdasági üzemközpontokról vezetett nyilvántartás részletes szabályairól szóló 38/2014. (II. 24.) Korm. rendelet (a továbbiakban: R136.) 5/A. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„5/A. § (1) Ha a természetes személy a földművesként való nyilvántartásba vétele iránti kérelméhez olyan mezőgazdasági vagy erdészeti szakirányú képzettséget igazoló okiratot csatol, amelyen a szakképesítés megnevezése vagy azonosító száma pontosan nem azonosítható a Kr.-ben meghatározott mezőgazdasági vagy erdészeti szakirányú képzettségek valamelyikével, a járási hivatal a Herman Ottó Intézet Nonprofit Kft.-t szakértőként rendeli ki.
(2) A szakértői vélemény kialakítása során azt kell megvizsgálni, hogy a benyújtott mezőgazdasági vagy erdészeti szakirányú képzettséget igazoló okirat szerinti szakképesítés a Kr.-ben meghatározott valamely szakképesítésnek megfelelő szakképesítés-e. A szakképesítés megfelelőségét különösen az annak megszerzése során elsajátított szakismeretekre kell alapozni. A Herman Ottó Intézet Nonprofit Kft. a szakértői véleményét 15 napon belül adja meg.
(3) A nyilvántartásba vételi eljárás keretében hozott határozattal szemben benyújtott fellebbezés esetén, a másodfokon eljáró hatóság a földügyért felelős minisztert rendeli ki szakértőként a (2) bekezdésben meghatározott kérdés tekintetében.”
(2) Az R136. 20. § (1) bekezdésében és 22/A. § (1) bekezdésében a „Földmérési és Távérzékelési Intézet” szövegrész helyébe a „földmérési és térinformatikai államigazgatási szerv” szöveg lép.
267. § A föld tulajdonjogának átruházását, vagy a föld tulajdonjogát érintő más írásba foglalt jogügyletet tartalmazó papír alapú okmány biztonsági kellékeiről és kibocsátásainak szabályairól szóló 47/2014. (II. 26.) Korm. rendelet
a) 2. § (2) bekezdésében a „Földmérési és Távérzékelési Intézet (a továbbiakban: FÖMI)” szövegrész helyébe a „földmérési és térinformatikai államigazgatási szerv” szöveg,
b) 3. § (2) bekezdésében a „FÖMI” szövegrész helyébe a „földmérési és térinformatikai államigazgatási szerv” szöveg
lép.
268. § A nagyvízi meder, a parti sáv, a vízjárta és a fakadó vizek által veszélyeztetett területek használatáról, hasznosításáról, valamint a folyók esetében a nagyvízi mederkezelési terv készítésének rendére és tartalmára vonatkozó szabályokról szóló 83/2014. (III. 14.) Korm. rendelet 13. § (3) bekezdés a) pontjában a „környezetvédelmi és természetvédelmi feladatkörükben eljáró megyei kormányhivatalok” szövegrész helyébe a „területi környezetvédelmi és természetvédelmi hatóságok” szöveg lép.
269. § A Prümi Szerződésben meghatározott Nyilatkozatok újbóli megtételéről és a Prümi Szerződésben meghatározott Nyilatkozatok megtételéről, valamint a Prümi Szerződés Adminisztratív és Technikai Végrehajtási Megállapodásának kihirdetéséről szóló 288/2007. (X. 31.) Korm. rendelet módosításáról szóló 112/2014. (IV. 3.) Korm. rendelet 1. § c) pontjában a „Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal” szövegrész helyébe a „Bevándorlási és Menekültügyi Hivatal” szöveg lép.
270. § (1) Az egyes európai uniós jogi aktusokban rögzített bűnügyi, illetve rendészeti tárgyú együttműködés keretében történő információcsere részletes szabályairól szóló 113/2014. (IV. 3.) Korm. rendelet (a továbbiakban: R137.) 3. melléklete szerinti Formanyomtatvány a) pont 1. és 2. alpontjában a „Bűnügyi Szakértői és Kutatóintézet” szövegrész helyébe a „Nemzeti Szakértői és Kutató Központ” szöveg lép.
(2) Hatályát veszti az R137. 4. §-ában a „központi” szöveg.
271. § (1) A felvonókról, mozgólépcsőkről és mozgójárdákról szóló 146/2014. (V. 5.) Korm. rendelet (a továbbiakban: R138.)
a) 2. § 3. pontjában a „Magyar Kereskedelmi Engedélyezési Hivatal (a továbbiakban: MKEH)” szövegrész helyébe a „műszaki biztonsági feladatkörében eljáró Budapest Főváros Kormányhivatala (a továbbiakban: Kormányhivatal)” szöveg,
b) 2. § 8. pontjában az „a mérésügyi és műszaki biztonsági feladatkörében eljáró fővárosi és megyei kormányhivatal” szövegrész helyébe az „a fővárosi és megyei kormányhivatal műszaki biztonsági feladatkörében eljáró járási (fővárosi kerületi) hivatala” szöveg,
c) 3. § (1) bekezdésében az „a Magyar Kereskedelmi Engedélyezési Hivatalról és a területi mérésügyi és műszaki biztonsági hatóságokról szóló 320/2010. (XII. 27.) Korm. rendelet 1. melléklete szerint illetékes kormányhivatal” szövegrész helyébe az „a fővárosi és megyei kormányhivatal műszaki biztonsági feladatkörében eljáró járási (fővárosi kerületi) hivatala” szöveg,
d) 2. § 15. pontjában, 3. § (2) bekezdésében, 3. § (7) bekezdésében, 8. § (4) bekezdésében, 11. § (1) bekezdésében, 12. § (1) bekezdésében, 12. § (4) bekezdésében, 13. § (6) bekezdésében és 17. § m) és o) pontjában az „az MKEH” szövegrész helyébe az „a Kormányhivatal” szöveg,
e) 4. § (3) bekezdésében az „MKEH-hel” szövegrész helyébe a „Kormányhivatallal” szöveg,
f) 4. § (8) bekezdésében az „MKEH-t” szövegrész helyébe a „Kormányhivatalt” szöveg,
g) 8. § (1) bekezdésében és 14. § (2) bekezdésében az „Az MKEH” szövegrész helyébe az „A Kormányhivatal” szöveg,
h) 10. § (9) bekezdésében és 15. § (1) bekezdésében és (3) bekezdés d) pontjában az „az MKEH-nak” szövegrész helyébe az „a Kormányhivatalnak” szöveg,
i) 13. § (6) bekezdésében az „az MKEH-hez” szövegrész helyébe az „a Kormányhivatalhoz” szöveg,
j) 14. § (1) bekezdésében az „az MKEH-nél” szövegrész helyébe az „a Kormányhivatalnál” szöveg,
k) 17. § n) pontjában az „az MKEH-hel” szövegrész helyébe az „a Kormányhivatallal” szöveg
lép.
(2) Az R138. 4. melléklete helyébe a 38. melléklet lép.
(3) Hatályát veszti az R138. 30. §-a.
272. § (1) A Kormány tagjainak feladat- és hatásköréről szóló 152/2014. (VI. 6.) Korm. rendelet (a továbbiakban: R139.) 4. §-a a következő 8. ponttal egészül ki:
[A Miniszterelnökséget vezető miniszter (ezen alcím alkalmazásában a továbbiakban: miniszter) a Kormány]
„8. – az 1. § (4) bekezdésében meghatározott kivétellel – állampolgársági ügyekért,”
[felelős tagja.]
(2) Az R139. 4. §-a a következő 17. ponttal egészül ki:
[A Miniszterelnökséget vezető miniszter (ezen alcím alkalmazásában a továbbiakban: miniszter) a Kormány]
„17. anyakönyvi ügyekért”
[felelős tagja.]
(3) Az R139. a következő 14. §-sal egészül ki:
„14. § A miniszter az állampolgársági ügyekért való felelőssége körében előkészíti a magyar állampolgárságra vonatkozó jogszabályokat.”
(4) Az R139. a következő 18/B. §-sal egészül ki:
„18/B. § A miniszter az anyakönyvi ügyekért való felelőssége körében előkészíti az anyakönyvezésre, a házasságkötési eljárásra, a névviselésre és a névváltoztatásra vonatkozó jogszabályokat.”
(5) Az R139. 22. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„22. § (1) A Kormány a minisztert jelöli ki:
1. a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló 1992. évi LXVI. törvény szerinti polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartását kezelő szervként;
2. a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló 1992. évi LXVI. törvény szerinti személyazonosság igazolására alkalmas hatósági igazolványok nyilvántartását vezető szervként;
3. a bűnügyi nyilvántartási rendszerről, az Európai Unió tagállamainak bíróságai által magyar állampolgárokkal szemben hozott ítéletek nyilvántartásáról, valamint a bűnügyi és rendészeti biometrikus adatok nyilvántartásáról szóló 2009. évi XLVII. törvény szerinti bűnügyi nyilvántartó szervként;
4. az egyéni vállalkozóról és az egyéni cégről szóló 2009. évi CXV. törvény 39. § (1) bekezdése szerinti nyilvántartást vezető szervként;
5. az anyakönyvi eljárásról szóló 2010. évi I. törvény szerinti nyilvántartó szervként;
6. a szabálysértésekről, a szabálysértési eljárásról és a szabálysértési nyilvántartási rendszerről szóló 2012. évi II. törvény szerinti szabálysértési nyilvántartás tekintetében az adatkezelői feladatokat ellátó szervként;
7. az egységes elektronikuskártya-kibocsátási keretrendszerről szóló 2014. évi LXXXIII. törvény szerinti működtetőként;
8. a törvénnyel kihirdetett nemzetközi szerződések alapján kiállításra kerülő közokiratok kiadásáért és a kiadott közokiratok nyilvántartásáért felelős szervként;
9. a közúti közlekedési nyilvántartásról szóló 1999. évi LXXXIV. törvény szerinti közúti közlekedési nyilvántartási szervként;
10. a közúti közlekedési előéleti pontrendszerről szóló 2000. évi CXXVIII. törvény szerinti közlekedési előéleti pontrendszert nyilvántartó szervként;
11. a kötelező gépjármű-felelősségbiztosításról szóló 2009. évi LXII. törvény szerinti kötvénynyilvántartó szervként;
12. a közúti közlekedési nyilvántartás tekintetében az Európai Unió rendszereivel (EUCARIS, RESPER) való információcserét lebonyolító nemzeti kapcsolattartó pontként;
13. részvételre az Európai Unió intézményei tagállami kormányzati részvétellel működő döntés-előkészítő tevékenységében, és a szakmai feladatait érintő tagállami képviselet ellátására;
14. a közúti közlekedési nyilvántartásról szóló 1999. évi LXXXIV. törvény szerinti közlekedési igazgatási hatóságként az okmánytárból és az eredetiségvizsgálati nyilvántartásból történő, a Kormány által rendeletben kijelölt szerveknek eseti jellegű egyedi adatszolgáltatás tekintetében;
15. a mozgásában korlátozott személy parkolási igazolványáról szóló 218/2003. (XII. 11.) Korm. rendeletben meghatározott parkolási igazolványok kiadásával, cseréjével és pótlásával kapcsolatos, továbbá a közúti közlekedési igazgatási feladatokról, a közúti közlekedési okmányok kiadásáról és visszavonásáról szóló 326/2011. (XII. 28.) Korm. rendeletben meghatározott általánostól nem eltérő illetékességgel meghatározott közlekedési igazgatási feladatok ellátására;
16. a személyazonosító jel helyébe lépő azonosítási módokról és az azonosító kódok használatáról szóló 1996. évi XX. törvény szerinti összerendelési nyilvántartást vezető szervként;
17. az arcképelemzési nyilvántartásról és az arcképelemző rendszerről szóló 2015. évi CLXXXVIII. törvény szerinti központi szervként.
(2) A kezelésében lévő nyilvántartások tekintetében a miniszter ellátja az Európai Unió rendszereivel való információcserét lebonyolító nemzeti kapcsolattartó pont (EUCARIS, RESPER), illetve központi hatóság (ECRIS) hatáskörébe utalt, a publikus kulcsú információs rendszer (PKI) koordinátor, az úti okmányok szenzitív adatainak vizsgálatához kapcsolódó (SPOC) rendszer, valamint a Schengeni Információs Rendszer (SIS II) keretében megvalósuló információcserével kapcsolatos, külön jogszabályban meghatározott feladatait, valamint a foglalkoztatás mobilitás és álláskeresés hatékonyságát növelő egységes adatcserét biztosító (EURES) portál működtetését és fejlesztését.”
(6) Az R139. 82. §-a a következő (3a) bekezdéssel egészül ki:
„(3a) A miniszter a Magyar Közlöny szerkesztéséhez a Magyar Közlöny Lap- és Könyvkiadó Kft. szolgáltatásait veszi igénybe.”
(7) Az R139. 82. § (7) bekezdés f) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[A miniszter az igazságügyért való felelőssége keretében ellátja az igazságszolgáltatással összefüggő kormányzati feladatokat, e tekintetben:]
„f) együttműködik a jogi képzési tevékenységet folytató egyetemek vezetőivel, elősegíti a jogászképzés színvonalának emelését, értékeli a jogászképzés helyzetét és arról tájékoztatja a Kormányt,”
(8) Az R139. 9. alcíme a következő 83/A. §-sal egészül ki:
„83/A. § A miniszter az áldozatsegítésért való felelőssége keretében előkészíti az áldozatsegítésre, állami kárenyhítésre vonatkozó jogszabályokat.”
(9) Az R139. 1. melléklet
a) B) alcím A:4 mezőjében a „Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal” szövegrész helyébe a „Bevándorlási és Menekültügyi Hivatal” szöveg,
b) C) alcím A:9 mezőjében az „Országos Egészségbiztosítási Pénztár” szövegrész helyébe a „Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő” szöveg
lép.
(10) Hatályát veszti az R139.
a) 21. § 1. és 2. pontja,
b) 23. és 24. §-a,
c) 1. melléklet
ca) A) alcím 3. sora, B) alcím 6. sora, C) alcím 2., 6. és 8. sora, D) alcím 2. és 6. sora, G) alcím 3. sora, H) alcím 4. és 7. sora, I) alcím 3., 5. és 6. sora,
cb) F) alcíme,
cc) C) alcím 11. sora,
cd) E) alcím 3. és 4. sora.
273. § Hatályát veszti a finanszírozott egészségügyi szakellátást nyújtó egészségügyi szolgáltatók adósságának rendezésére fordítható működési támogatásról szóló 184/2014. (VII. 25.) Korm. rendelet.
274. § A mező- és erdőgazdasági hasznosítású földek végrehajtási, felszámolási vagy önkormányzati adósságrendezési eljárás keretében árverés útján történő értékesítésének szabályairól szóló 191/2014. (VII. 31.) Korm. rendelet 1. § (1) bekezdésében a „mezőgazdasági igazgatási szervként végrehajtási, felszámolási és önkormányzati adósságrendezési feladatkörében eljáró megyei kormányhivatalt” szövegrész helyébe a „megyei kormányhivatal mezőgazdasági igazgatási szervként végrehajtási, felszámolási és önkormányzati adósságrendezési feladatkörében eljáró megyeszékhely szerinti járási hivatalát” szöveg lép.
275. § Az elektromos és elektronikus berendezésekkel kapcsolatos hulladékgazdálkodási tevékenységekről szóló 197/2014. (VIII. 1.) Korm. rendelet
a) 11. § (2) bekezdésében az „Országos Környezetvédelmi és Természetvédelmi Főfelügyelőségnek (a továbbiakban: OKTF)” szövegrész helyébe az „országos környezetvédelmi hatóságnak (a továbbiakban: országos környezetvédelmi hatóság)” szöveg,
b) 11. § (3) bekezdésében, 15. § (1) és (5) bekezdéseiben, valamint 16. § (5) bekezdésében az „OKTF-nek” szövegrész helyébe az „országos környezetvédelmi hatóságnak” szöveg,
c) 11. § (4) bekezdésében, 14. § (2)–(4) bekezdéseiben, 14. § (5) bekezdésének nyitó szövegrészében, 15. § (5) bekezdésében, 16. § (1), (4)–(6) bekezdéseiben, 17. § (1) bekezdésében, 18. § (2) bekezdésében, 18. § (3) bekezdésének nyitó szövegrészében, 18/A. § (1) és (2) bekezdéseiben, 18/B. § (1) bekezdésében, 18/B. § (2) bekezdésének nyitó szövegrészében, 20. § (2) bekezdésében, 28. §-ában, valamint 29. §-ában az „OKTF” szövegrész helyébe az „országos környezetvédelmi hatóság” szöveg,
d) 15. § (1) bekezdésében az „OKTF-nél” szövegrész helyébe az „országos környezetvédelmi hatóságnál” szöveg,
e) 20. § (1) bekezdésében az „OKTF” szövegrészek helyébe az „országos környezetvédelmi hatóság” szöveg
lép.
276. § Hatályát veszti a Forster Gyula Nemzeti Örökségvédelmi és Vagyongazdálkodási Központról szóló 199/2014. (VIII. 1.) Korm. rendelet.
277. § Hatályát veszti az állam tulajdonában álló egyes kiadó és tankönyvkiadó gazdasági társaságok állami feladatellátásának központi költségvetési szerv által történő átvételéről szóló 201/2014. (VIII. 14.) Korm. rendelet.
278. § (1) A vízügyi igazgatási és a vízügyi, valamint a vízvédelmi hatósági feladatokat ellátó szervek kijelöléséről szóló 223/2014. (IX. 4.) Korm. rendelet (a továbbiakban: R140.) 10. §-a a következő (6) bekezdéssel egészül ki:
„(6) A sajátos építményfajták körébe tartozó honvédelmi és katonai célú építményekre vonatkozó építésügyi hatósági engedélyezési eljárások szabályairól szóló 40/2002. (III. 21.) Korm. rendeletben (a továbbiakban: R.) meghatározott építmények és ingatlanok esetében területi vízügyi hatóságként és szakhatóságként, valamint területi vízvédelmi hatóságként és szakhatóságként – országos illetékességgel – első fokon az (1) bekezdés 10. pontja szerinti hatóság jár el.
Ezekben az eljárásokban
a) csak olyan ügyintéző vehet részt, aki a biztonsági vezető által a nemzeti minősített adatra kiállított személyi biztonsági tanúsítvánnyal vagy a külföldi minősített adatra a Nemzeti Biztonsági Felügyelet által kiállított személyi biztonsági tanúsítvánnyal rendelkezik,
b) – e rendeletben meghatározottaktól eltérően, érintettségük esetén – az R. 1. melléklete szerinti szakhatóságok működnek közre.”
(2) Az R140.
a) 11. § (1) bekezdés a) pontjában a „környezetvédelmi hatáskörében eljáró fővárosi és megyei kormányhivatalt” szövegrész helyébe a „területi környezetvédelmi hatóságot” szöveg, az „Országos Környezetvédelmi és Természetvédelmi Főfelügyelőséget” szövegrész helyébe az „országos környezetvédelmi hatóságot” szöveg,
b) 11. § (1) bekezdés b) pont bb) alpontjában, 12. § (1) bekezdés a) pontjában és (2) bekezdés a) pontjában, továbbá (6) bekezdésében az „Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat Országos Tisztifőorvosi Hivatalát” szövegrész helyébe az „országos tisztifőorvost” szöveg,
c) 11. § (1) bekezdés c) pontjában, 12. § (1) bekezdés b) pontjában, (2) bekezdés b) pontjában és (7) bekezdés d) pontjában a „talajvédelmi hatáskörében eljáró megyei kormányhivatalt” szövegrész helyébe a „megyei kormányhivatal talajvédelmi hatáskörben eljáró megyeszékhely szerinti járási hivatalát” szöveg, a „Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatalt” szövegrész helyébe a „talajvédelmi hatáskörben eljáró Pest Megyei Kormányhivatalt” szöveg,
d) 11. § (1) bekezdés e) pontjában, 12. § (1) bekezdés e) pontjában és (2) bekezdés c) pontjában, továbbá (7) bekezdés e) pontjában és 13. § (3) bekezdés b) pontjában az „az erdészeti hatáskörében eljáró megyei kormányhivatalt” szövegrész helyébe az „a megyei kormányhivatal erdészeti feladatkörében eljáró megyeszékhely szerinti járási hivatalát” szöveg, az „a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatalt” szövegrész helyébe az „az erdészeti hatáskörben eljáró Pest Megyei Kormányhivatalt” szöveg,
e) 11. § (1) bekezdés f) pontjában, 12. § (1) bekezdés c) pontjában és (7) bekezdés b) pontjában, 13. § (2) bekezdés b) pontjában és (3) bekezdés c) pontjában a „természetvédelmi hatáskörében eljáró megyei kormányhivatalt” szövegrész helyébe a „területi természetvédelmi hatóságot” szöveg, az „Országos Környezetvédelmi és Természetvédelmi Főfelügyelőséget” szövegrész helyébe az „országos természetvédelmi hatóságot” szöveg,
f) 11. § (1) bekezdés g) pontjában, 12. § (1) bekezdés d) pontjában és (7) bekezdés c) pontjában, 13. § (2) bekezdés c) pontjában és (3) bekezdés d) pontjában a „fővárosi és megyei kormányhivatalt” szövegrész helyébe a „területi természetvédelmi hatóságot” szöveg,
g) 11. § (1) bekezdés i) pont ia) alpontjában és j)–k) pontjában az „a Nemzeti Közlekedési Hatóság Útügyi, Vasúti és Hajózási Hivatalát” szövegrész helyébe az „az útügyi közlekedési hatósági hatáskörben országos illetékességgel eljáró Budapest Főváros Kormányhivatalát” szöveg, a „Nemzeti Közlekedési Hatóság központi szervét” szövegrész helyébe a „közlekedésért felelős miniszter” szöveg,
h) 11. § (1) bekezdés i) pont ib) alpontjában a „közlekedési hatáskörében eljáró fővárosi és megyei kormányhivatalt” szövegrész helyébe a „fővárosi és megyei kormányhivatal közlekedési feladatkörében eljáró megyeszékhely szerinti járási (fővárosi kerületi) hivatala” szöveg, az „a Nemzeti Közlekedési Hatóság központi szervét” szövegrész helyébe az „az útügyi hatáskörben eljáró Budapest Főváros Kormányhivatalát” szöveg,
i) 11. § (1) bekezdés i) pont ic) alpontjában a „közlekedési hatáskörében eljáró Budapest Főváros Kormányhivatalát” szövegrész helyébe a „Budapest Főváros Kormányhivatala útügyi hatáskörben eljáró III. Kerületi Hivatalát” szöveg, az „a Nemzeti Közlekedési Hatóság központi szervét” szövegrész helyébe az „az útügyi hatáskörben eljáró Budapest Főváros Kormányhivatalát” szöveg,
j) 13. § (1) bekezdésében a „földművelésügyi hatáskörében eljáró megyei kormányhivatalt” szövegrész helyébe a „területi halgazdálkodási hatóságot” szöveg, a „Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatalt is” szövegrész helyébe a „halgazdálkodási hatáskörében eljáró Pest Megyei Kormányhivatalt” szöveg,
k) 13. § (2) bekezdés a) pontjában a „Nemzeti Közlekedési Hatóság Útügyi, Vasúti és Hajózási Hivatalát” szövegrész helyébe a „hajózási feladatkörében országos illetékességgel eljáró Budapest Főváros Kormányhivatalát” szöveg, a „Nemzeti Közlekedési Hatóság központi szervét” szövegrész helyébe a „közlekedésért felelős minisztert” szöveg
lép.
279. § A külföldiek mező- és erdőgazdasági hasznosítású földnek nem minősülő ingatlanokat érintő tulajdonszerzéséről szóló 251/2014. (X. 2.) Korm. rendelet 5. § (2) bekezdés a) pontjában a „Bevándorlási és Állampolgársági Hivatalt” szövegrész helyébe a „Bevándorlási és Menekültügyi Hivatalt” szöveg lép.
280. § A vasúti közlekedési hatóság által kiszabható bírság mértékéről és megfizetésének részletes szabályairól szóló 277/2014. (XI. 14.) Korm. rendelet 4. §-ában a „Nemzeti Közlekedési Hatóság” szövegrész helyébe a „hatóság” szöveg lép.
281. § (1) Az üvegházhatású gázok kibocsátásával, valamint az éghajlatváltozással kapcsolatos nemzeti jelentés tartalmáról és elkészítésének módjáról, az adatszolgáltatás rendjéről, illetve az adatszolgáltatási kötelezettség megszegése esetén fizetendő bírságról szóló 278/2014. (XI. 14.) Korm. rendelet (a továbbiakban: R141.) 4. § (5) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A Szolgálat a leltárjelentés megfelelő elkészítése céljából elektronikus hozzáféréssel rendelkezik)
„a) a 2012. évi CCXVII. törvény hatálya alá tartozó létesítmények tevékenységéből származó üvegházhatású gáz kibocsátásokat tartalmazó adatok tekintetében az kibocsátásoknak a fluortartalmú üvegházhatású gázokkal és az ózonréteget lebontó anyagokkal kapcsolatos tevékenységek végzésének feltételeiről szóló 14/2015. (II. 10.) Korm. rendelet 3. § (1) bekezdése szerinti Nemzeti Klímavédelmi Hatóság (a továbbiakban: Hatóság) rendelkezésére álló adatbázishoz,”
(2) Az R141.
a) 9. § (2) bekezdésében a „Főfelügyelőség” szövegrész helyébe a „Hatóság” szöveg,
b) 1. mellékletében foglalt táblázat
ba) A:10 mezőjében a „Főfelügyelőség” szövegrész helyébe a „Hatóság” szöveg,
bb) A:25 mezőjében a „Nemzeti Közlekedési Hatóság” szövegrész helyébe a „közlekedésért felelős miniszter” szöveg
lép.
(3) Hatályát veszti az R141.
a) 2. § (3) bekezdés b) pontjában a „, valamint a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal” szöveg,
b) 14. § (3) bekezdésében a „, a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal” szöveg,
c) 1. melléklet 5. sora.
282. § (1) A Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Hivatalról szóló 319/2014. (XII. 13.) Korm. rendelet (a továbbiakban: R142.) 5. § (1) bekezdés 19. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A Hivatal)
„19. ellátja a felnőttképzési szakértők és a felnőttképzési programszakértők továbbképzésével kapcsolatos feladatokat, valamint működteti a Felnőttképzési Szakértői Bizottságot,”
(2) Az R142. 5. §-a a következő (3a) bekezdéssel egészül ki:
„(3a) A Hivatal szervezi a szakképzésről szóló törvény szerinti modulzáró vizsgát a felnőttképzésről szóló törvényben foglalt esetekben.”
(3) Hatályát veszti az R142. 5. § (1) bekezdés 20. pontja.
283. § (1) Az állami foglalkoztatási szerv, a munkavédelmi és munkaügyi hatóság kijelöléséről, valamint e szervek hatósági és más feladatainak ellátásáról szóló 320/2014. (XII. 13.) Korm. rendelet (a továbbiakban: R143.) 2. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„2. § (1) A Kormány a munkavédelemmel és a munkaügyi hatósági tevékenységgel kapcsolatos közigazgatási feladatok ellátására munkavédelmi hatóságként, valamint munkaügyi hatóságként a minisztert, továbbá a járási hivatalt jelöli ki.
(2) A járási hivatal munkavédelmi, valamint munkaügyi hatósági hatáskörét a kormányhivatal illetékességi területére kiterjedő illetékességgel a fővárosi és megyei kormányhivatal megyeszékhely szerinti járási (fővárosi kerületi) hivatala, Budapest Főváros területén a Budapest Főváros Kormányhivatalának III. Kerületi Hivatala, Pest megye területén a Pest Megyei Kormányhivatal Érdi Járási Hivatala gyakorolja.”
(2) Az R143. 11. § (1) bekezdése a következő n) ponttal egészül ki:
(Az állami foglalkoztatási szerv hatáskörében eljáró járási hivatal)
„n) a saját hatáskörben nyújtott álláskeresési ellátások és a foglalkoztatást elősegítő támogatások tekintetében méltányossági jogkört gyakorol.”
(3) Az R143. 13. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A miniszter mint munkavédelmi hatóság és a munkavédelmi feladatkörében eljáró járási hivatal mint munkavédelmi hatóság ellátják az általános munkavédelmi hatósági feladatokat. A munkavédelmi feladatkörében eljáró járási hivatal annak a kormányhivatalnak az illetékességi területén, ahol a székhelye található, valamennyi munkahelyen ellenőrzést tarthat, függetlenül a foglalkoztató székhelyétől és telephelyétől.”
(4) Az R143. 14. § (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(7) A munkavédelmi feladatkörében eljáró járási hivatal által lefolytatott hatósági ügyben felügyeleti szervként a miniszter jár el.”
(5) Az R143. 15. § (3)–(5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) A munkaügyi hatósági hatáskörében eljáró járási hivatal a Met. 3. §-a alá tartozó ellenőrzési tárgykörökben ellátja a Met. 4. §-ában, 5. § (2) bekezdésében, valamint 6–7/A. §-ában meghatározott munkaügyi hatósági feladatait, továbbá a Met. 1. § (5)–(5b) és (8) bekezdésében, 7/B. §-ában, a 8/B. § (1) bekezdés b) pontjában, valamint a 8/D–8/G. §-aiban meghatározott feladatot.
(4) A munkaügyi feladatkörében eljáró járási hivatal annak a kormányhivatalnak az illetékességi területén, ahol a székhelye található, valamennyi munkahelyen ellenőrzést tarthat, függetlenül a foglalkoztató székhelyétől és telephelyétől.
(5) A Met. 6. § (1) bekezdése szerinti intézkedés meghozatalára az a munkaügyi feladatkörében eljáró járási hivatal jogosult, amelynek illetékességi területén az ellenőrzött munkahely található. A Met. 8/D–8/G. §-ai szerinti intézkedés meghozatalára az a munkaügyi hatósági hatáskörben eljáró járási hivatal jogosult, amelynek illetékességi területén a külföldi munkáltató által kiküldött munkavállaló magyarországi munkavégzési helye található.”
(6) Az R143. 15. § (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(7) A munkaügyi feladatkörében eljáró járási hivatal által lefolytatott hatósági ügyben felügyeleti szervként a miniszter jár el.”
(7) Az R143. 23/A. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„23/A. § Az Országos Tisztifőorvosi Hivatal – a munkavédelmi hatósági hatáskörben gyakorolt munkaegészségügyi feladat és hatáskörök kivételével – munkaegészségügyi feladat- és hatásköreit 2017. április 1-jétől az országos tisztifőorvos gyakorolja. Az országos tisztifőorvos közreműködik a miniszter munkaegészségüggyel összefüggő irányítási feladatainak végrehajtásában.”
(8) Az R143. 15. alcíme helyébe a következő rendelkezés lép:
„15. Az Európai Unió jogának való megfelelés”
(9) Az R143. 24. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„24. § (1) Ez a rendelet
a) a munkavállalók szolgáltatások nyújtása keretében történő kiküldetéséről szóló 96/71/EK irányelv érvényesítéséről és a belső piaci információs rendszer keretében történő igazgatási együttműködésről szóló 1024/2012/EU rendelet (az IMI-rendelet) módosításáról szóló, 2014. május 15-i 2014/67/EU európai parlament és tanácsi irányelvnek,
b) a munkavállalók szabad mozgásával összefüggésben a munkavállalóknak biztosított jogok gyakorlását könnyítő intézkedésekről szóló, 2014. április 16-ai 2014/54/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvnek való megfelelést szolgálja.
(2) Ez a rendelet a foglalkoztatási szolgálatok európai hálózatáról (EURES), a munkavállalók mobilitási szolgáltatásokhoz való hozzáféréséről és a munkaerőpiacok további integrációjáról, valamint a 492/2011/EU és az 1296/2013/EU rendeletek módosításáról szóló, 2016. április 13-i (EU) 2016/589 európai parlamenti és tanácsi rendelet végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapítja meg.”
(10) Az R143.
a) IV. fejezet címében a „kormányhivatalra” szövegrész helyébe „járási hivatalra” szöveg,
b) 5. §-ában, 14. § (3) bekezdésében a „kormányhivatal” szövegrészek helyébe a „járási hivatal” szöveg,
c) 5. § f) pontjában a „kormányhivatalok” szövegrész helyébe a „járási hivatalok” szöveg,
d) 7. § (3) bekezdésében az „a kormányhivatal, mint elsőfokú munkaügyi hatóság” szövegrész helyébe a „járási hivatal mint munkaügyi hatóság” szöveg,
e) 13. § (2) bekezdésében, 14. § (4)–(5) bekezdésében, 15. § (1) bekezdésében, 16. § (2) bekezdésében a „kormányhivatal” szövegrész helyébe a „járási hivatal” szöveg,
f) 8. § (2) bekezdésében a „Közigazgatási és Elektronikus Közszolgáltatások Központi Hivatala” szövegrész helyébe a „Nemzeti Infokommunikációs Szolgáltató Zrt. (a továbbiakban: NISZ Zrt.)” szöveg,
g) 18. § (11) bekezdésében a „KEK KH” szövegrész helyébe a „NISZ Zrt.” szöveg
lép.
(11) Hatályát veszti az R143.
a) 4. § (1) bekezdés lc) alpontja,
b) 10. § (1) bekezdés l) pontja,
c) 13. § (2) bekezdésében a „83/E. §-ában” szövegrész,
d) 18. § (5) és (13) bekezdése,
e) 19. § (2) és (5) bekezdése,
f) 22. § (4) bekezdése,
g) 23. § (3) és (4) bekezdése,
h) 14/A. alcíme.
284. § (1) A központi címregiszterről és a címkezelésről szóló 345/2014. (XII. 23.) Korm. rendelet (a továbbiakban: R144.) 3. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A központi címregiszter működtetéséért felelős szervként a Kormány a személyiadat- és lakcímnyilvántartásért felelős minisztert (a továbbiakban: miniszter) jelöli ki. A miniszter a központi címregiszter adatkezelője és a nyilvántartás vezetője.”
(2) Az R144. 8. §-a a következő (6) bekezdéssel egészül ki:
„(6) A címképzésért felelős szerv a címkezeléssel érintett, az Nytv. 13/A. §-a szerinti költözéssel nem járó lakcímváltozást eredményező címek eseményazonosítóját haladéktalanul megküldi a cím szerint illetékes járási hivatalnak a jogszabályban meghatározott feladatai ellátása céljából.”
(3) Az R144.
a) 2. § (1) bekezdés f) pontjában az „1992. évi LXVI. törvény” szövegrész helyébe az „1992. évi LXVI. törvény (a továbbiakban: Nytv.)” szöveg,
b) 3. § (2) bekezdés nyitó szövegrészében, 6. § (3) bekezdésében, 7. § (1)–(3) bekezdésében a „központi szerv” szövegrész helyébe a „miniszter” szöveg,
c) 4. § (3) bekezdésében a „Földmérési és Távérzékelési Intézet” szövegrész helyébe a „földmérési és térinformatikai államigazgatási szerv” szöveg,
d) 6. § (1) bekezdésében a „nyilvántartását kezelő központi szerv” szövegrész helyébe a „nyilvántartását kezelő szerv” szöveg
lép.
285. § Hatályát veszti a Nemzeti Útdíjfizetési Szolgáltató Zrt. és a Közlekedésfejlesztési Koordinációs Központ közötti úthasználati díjelszámolásról, valamint az útdíjfizetési rendszer átalakításával összefüggő egyes kormányrendeletek módosításáról szóló 361/2014. (XII. 30.) Korm. rendelet.
286. § (1) A hulladékká vált gépjárművekről szóló 369/2014. (XII. 30.) Korm. rendelet (a továbbiakban: R145.) 20. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Az e rendeletben előírt kötelezettségek teljesítését
a) a b) pontban foglalt kivétellel a megyei kormányhivatal környezetvédelmi és közlekedési feladatkörében eljáró megyeszékhely szerinti járási hivatala,
b) a fővárosban a Pest Megyei Kormányhivatal környezetvédelmi feladatkörében eljáró Érdi járási Hivatala a Budapest Főváros Kormányhivatala közlekedési feladatkörében eljáró III. Kerületi Hivatalának bevonásával
évente ellenőrzi.”
(2) Az R145.
a) 4. § (7) bekezdésében az „Országos Környezetvédelmi és Természetvédelmi Főfelügyelőség (a továbbiakban: OKTF)” szövegrész helyébe az „a környezetvédelmi hatáskörben eljáró Pest Megyei Kormányhivatal (a továbbiakban: országos környezetvédelmi hatóság)” szöveg,
b) 7. § (1) bekezdésében, 8. § (2) és (5)–(6) bekezdéseiben, 16. § (1)–(2) és (4) bekezdéseiben, 17. §-ában, 18. §-ában, 19. § (2) bekezdésében, valamint 20. § (3) bekezdésében az „OKTF” szövegrész helyébe az „országos környezetvédelmi hatóság” szöveg,
c) 7. § (4) bekezdésében, valamint 9. § (2) bekezdésének záró szövegrészében az „OKTF-nek” szövegrész helyébe az „országos környezetvédelmi hatóságnak” szöveg
lép.
287. § (1) A részarány földkiadás során keletkezett osztatlan közös tulajdon megszüntetésének részletes szabályairól szóló 374/2014. (XII. 31.) Korm. rendelet (a továbbiakban: R146.) 9. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Ha a mezőgazdászi helyszínelés során az adott földrészlet művelési ága tekintetében eltérés tapasztalható és az érintett terület valószínűsíthetően az erdőről, az erdő védelméről és az erdőgazdálkodásról szóló törvény (a továbbiakban: Evt.) hatálya alá tartozik, akkor a járási hivatal szakkérdésként vizsgálja, hogy az érintett terület az Evt. szerinti mely területnek felel meg.”
(2) Az R146.
a) 4. § (3) bekezdés b) pont ba) alpontjában az „az illetékes közlekedési hatósági hatáskörében eljáró fővárosi és megyei kormányhivatallal” szövegrész helyébe az „a fővárosi és megyei kormányhivatal közlekedési feladatkörében eljáró megyeszékhely szerinti járási (fővárosi kerületi) hivatalával” szöveg,
b) 29. §-ában a „földművelésügyi hatáskörében eljáró megyei kormányhivatal” szövegrész helyébe a „megyei kormányhivatal földművelésügyi hatáskörében eljáró, a földrészlet fekvése szerinti megyeszékhely szerinti járási hivatala (a továbbiakban: megyeszékhely szerinti járási hivatal)” szöveg,
c) 31. § (1) bekezdésében a „földművelésügyi hatáskörben eljáró kormányhivatalnak” szövegrész helyébe a „megyeszékhely szerinti járási hivatalnak” szöveg,
d) 31. § (2) bekezdésében a „földművelésügyi hatáskörében eljáró megyei kormányhivatal” szövegrész helyébe a „megyeszékhely szerinti járási hivatal” szöveg
lép.
288. § (1) Az önálló bírósági végrehajtók ügyvitelének, hivatali működésének és magatartásának ellenőrzésére irányuló vizsgálatok lefolytatásának részletes szabályairól szóló 25/2015. (II. 25.) Korm. rendelet (a továbbiakban: R147.) 2. § a) és b) pontja helyébe a következő rendelkezések lépnek:
(E rendelet alkalmazásában:)
„a) ellenőr: a Magyar Bírósági Végrehajtói Kar (a továbbiakban: Kar) hivatali szerve által teljes vagy részmunkaidőben foglalkoztatott, jogviszonya keretében az önálló bírósági végrehajtók ügyvitelének, hivatali működésének és magatartásának ellenőrzését ellátó személy;
b) ellenőrzési vezető: az önálló bírósági végrehajtók ügyvitelének, hivatali működésének és magatartásának ellenőrzését végző szervezeti egység vezetésével megbízott, felsőfokú végzettséggel és végrehajtói szakvizsgával vagy jogi szakvizsgával, továbbá legalább 3 éves szakmai gyakorlattal rendelkező személy;”
(2) Az R147. 3. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„3. § A Kar hivatali szerve a bírósági végrehajtók ügyvitelének, hivatali működésének és magatartásának ellenőrzése során önállóan jár el, ellenőrzési tervét kockázatelemzésre alapozva, a célvizsgálat lefolytatására tett javaslatok, és a soron kívüli vizsgálat lefolytatása iránti igények tervezett számának figyelembevételével állítja össze. Az egyes ellenőrzések lefolytatásához legalább 2 ellenőr kijelölése szükséges, akik közül az egyik a vizsgálat vezetője.”
(3) Az R147. 4. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Az ellenőrnek, az esetlegesen bevont végrehajtónak és a szakértőnek tevékenysége során függetlennek, külső befolyástól mentesnek, pártatlannak és tárgyilagosnak kell lennie.”
(4) Az R147. 4. § (3) és (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:
„(3) Az ellenőrzési kézikönyv tartalmazza:
a) a vizsgálati tárgyköröket,
b) az ellenőrzésre vonatkozó részletes eljárási és módszertani szabályokat,
c) a tervezés megalapozásához alkalmazott kockázatelemzési módszertan leírását,
d) az ellenőrzési dokumentumok formai követelményeit, az alkalmazott iratmintákat,
e) az ellenőrzési megállapítások értékelésének és súlyozásának szempontjait,
f) az ellenőrzési megállapítások hasznosításának nyomon követését és
g) az ellenőrzés során büntető-, szabálysértési, más hatósági illetve fegyelmi eljárás megindítására okot adó cselekmény, mulasztás vagy hiányosság feltárása esetén alkalmazandó eljárást.
(4) Az ellenőrzési kézikönyvet a Kar hivatali szervének vezetője (a továbbiakban: hivatalvezető) előterjesztése alapján az igazságügyért felelős miniszter (a továbbiakban: miniszter) hagyja jóvá. Az ellenőrzési kézikönyvet a Kar internetes honlapján elérhetővé kell tenni.”
(5) Az R147. 5. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„5. § A Kar hivatali szerve a végrehajtó ügyvitelének, hivatali működésének, magatartásának ellenőrzése érdekében
a) átfogó vizsgálatot,
b) soron kívüli vizsgálatot,
c) célvizsgálatot és
d) utóvizsgálatot
folytat le.”
(6) Az R147. 6. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Az átfogó vizsgálat célja annak megállapítása, hogy az ellenőrzött végrehajtó tevékenysége során érvényesülnek-e a hatályos jogszabályok és a Kar iránymutatásai, valamint, hogy a végrehajtói intézkedések pénzügyi elszámolásai és azok nyilvántartása megfelelően történik-e.”
(7) Az R147. 7. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Súlyos vagy rendszeres jogszabálysértés, vagy a Kar iránymutatásaiban foglaltak megsértésének gyanúja esetén a miniszter, a végrehajtó székhelye szerinti törvényszék elnöke, valamint a hivatalvezető elrendelheti a végrehajtó tevékenységének soron kívüli vizsgálatát. A miniszter írásbeli javaslata alapján a soron kívüli vizsgálatot el kell rendelni.”
(8) Az R147. 7. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) Végrehajtó-helyettes – ide nem értve a helyettesi feladatot ellátó végrehajtó-helyettest – esetében csak soron kívüli vizsgálat folytatható le.”
(9) Az R147. 8. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„8. § (1) A végrehajtók egyes tevékenységei a miniszternek az éves ellenőrzési terv összeállítása során tett javaslatai alapján célvizsgálat keretében ellenőrizhetők.
(2) A célvizsgálattal érintett végrehajtók körére a kockázatelemzést követően a hivatalvezető tesz javaslatot, melyet a miniszter hagy jóvá.”
(10) Az R147. 10. § (1) bekezdés c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Az ellenőrzési vezető feladata:)
„c) a kockázatelemzéssel alátámasztott stratégiai és éves ellenőrzési tervek összeállítása, a hivatalvezető jóváhagyása után a tervek végrehajtása, valamint azok megvalósításának nyomon követése,”
(11) Az R147. 10. § (2) bekezdés c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[Az (1) bekezdésben foglalt feladatokon túl az ellenőrzési vezető köteles:]
„c) tájékoztatni a hivatalvezetőt az éves ellenőrzési terv megvalósításáról és az attól való eltérésekről,”
(12) Az R146. 12. § a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[Az ellenőr a bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvény (a továbbiakban: Vht.) 230/A. § (2) bekezdésében foglaltak mellett jogosult:]
„a) az ellenőrzött végrehajtónál az ellenőrzés tárgyához kapcsolódó elektronikus adathordozón tárolt adatokba betekinteni, azokról kivonatot, másolatot, illetve tanúsítványt készíttetni, indokolt esetben az eredeti dokumentumokat másolat hátrahagyása mellett jegyzőkönyvben rögzítetten átvenni,”
(13) Az R147. 9. alcím címe helyébe a következő rendelkezés lép:
„9. Önálló bírósági végrehajtók, végrehajtó-helyettesek bevonása az ellenőrzésbe”
(14) Az R147. 16. § (1) és (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:
„(1) Az ellenőrzésbe végrehajtó és végrehajtó-helyettes (a továbbiakban együtt: bevont végrehajtó) is bevonható.
(2) A Kar hivatali szerve a bevont végrehajtói tevékenységet költségtérítés ellenében vállaló személyekről minden évben a Kar elnökségének javaslata alapján listát készít, amelyet megküld a miniszternek.”
(15) Az R147. 16. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) A végrehajtó bevonásáról és kijelöléséről a (2) bekezdés szerinti lista alapján a hivatalvezető dönt. A bevont végrehajtó köteles a vizsgálatban részt venni, és szakmai tapasztalatával, szakértelmével a vizsgálat lefolytatását segíteni.”
(16) Az R147. 18. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) Ha az (1) bekezdés szerinti összeférhetetlenség az ellenőrzési vezetővel kapcsolatban merül fel, az ellenőrzési vezető köteles azt haladéktalanul a hivatalvezetőnek bejelenteni. Az összeférhetetlenségről ebben az esetben a hivatalvezető dönt.”
(17) Az R147. 20. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Az ellenőrzési munka megtervezéséhez az ellenőrzési vezető kockázatelemzés alapján stratégiai ellenőrzési tervet készít, melyet a hivatalvezető hagy jóvá.”
(18) Az R147. 21. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) Az éves ellenőrzési terv összeállítása során figyelembe kell venni a miniszter célvizsgálat lefolytatására irányuló javaslatait.”
(19) Az R147. 21. § (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(6) Az éves ellenőrzési tervet a hivatalvezető hagyja jóvá, és a tárgyévet követő évre vonatkozó éves ellenőrzési tervet minden év november 15. napjáig megküldi a miniszternek.”
(20) Az R147. 23. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Az ellenőrt, a vizsgálatba bevont végrehajtót és a szakértőt megbízólevél kiadásával kell kijelölni, valamint a Vht. 230/A. § (6) bekezdése alapján a vizsgálatban részt vevő miniszter által vezetett minisztérium képviselője részére is megbízólevelet kell kiállítani, amelyet az ellenőrzési vezető ír alá. A vizsgálatban részt vevő ellenőrzési vezető megbízólevelét a hivatalvezető adja ki.”
(21) Az R147. 23. § (2) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A megbízólevél – e megnevezés mellett – tartalmazza:)
„a) az ellenőr, a bevont végrehajtó, a szakértő, vagy a Vht. 230/A. § (6) bekezdése alapján a vizsgálatban részt vevő miniszter által vezetett minisztérium képviselője nevét, személyazonosító igazolványának, vezetői engedélyének vagy útlevelének számát,”
(22) Az R147. 25. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Az ellenőrzést a helyszínen, illetve adatbekérés útján, az ellenőrzési programban meghatározott ellenőrzési módszerek alkalmazásával kell végrehajtani.”
(23) Az R147. 27. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) Az ellenőrzési vezető az ellenőrzés megszakítása vagy felfüggesztése esetén ennek tényéről tértivevény többletszolgáltatással feladott postai küldeményként írásban vagy az elektronikus kézbesítési rendszer útján tájékoztatja az ellenőrzött végrehajtót, és az ellenőrzés felfüggesztése esetén határidő megállapításával felhívja az akadály megszüntetésére. Az ellenőrzés megszakításáról vagy felfüggesztéséről az ellenőrzési vezető egyidejűleg írásban tájékoztatja a hivatalvezetőt.”
(24) Az R147. 31. § (3)–(6) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:
„(3) Az ellenőrzési jelentést a vizsgálatvezető, a vizsgálatot végző valamennyi ellenőr, a bevont végrehajtó és a szakértő aláírását követően az ellenőrzési vezető hagyja jóvá és megküldi az ellenőrzött végrehajtónak, aki a kézbesítéstől számított 8 napos jogvesztő határidőn belül a hivatalvezetőhöz címzett kifogásban vitathatja az ellenőrzési megállapításokat, következtetéseket és javaslatokat.
(4) Ha a végrehajtó az ellenőrzési jelentést nem kifogásolja, az ellenőrzési vezető az ellenőrzési jelentést lezárja, erről tájékoztatja az ellenőrzött végrehajtót, és az ellenőrzési jelentést megküldi a miniszternek.
(5) A megalapozott kifogás alapján a hivatalvezető 30 napon belül határozatával módosítja az ellenőrzési jelentést, az alaptalan kifogást elutasítja. A határozat jogorvoslattal nem támadható. Az ellenőrzési vezető a módosított, alaptalan kifogás esetén a kifogással megtámadott ellenőrzési jelentést lezárja, és azt megküldi az ellenőrzött végrehajtónak, valamint a miniszternek.
(6) Amennyiben az ellenőrzés során büntető-, szabálysértési, más hatósági, illetve fegyelmi eljárás megindítására okot adó cselekmény, mulasztás vagy hiányosság alapos gyanúja merül fel, az ellenőrzési vezető a hivatalvezető intézkedését kezdeményezi, ami nem befolyásolja az ellenőrzés lezárását.”
(25) Az R147. 33. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Az ellenőrzött végrehajtó az intézkedési tervben meghatározott egyes feladatok végrehajtásáról az intézkedési tervben meghatározott legutolsó határidő lejártát követő 8 napon belül írásban beszámol az ellenőrzési vezetőnek.”
(26) Az R147. 33. § (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(7) A (6) bekezdés szerinti nyilvántartásban szereplő adatokról a miniszter írásban bármikor tájékoztatást kérhet, mely megkeresésre – az ellenőrzési vezető közreműködésével – a hivatalvezető 5 napon belül köteles adatot szolgáltatni.”
(27) Az R147. 34. § (1) és (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:
„(1) Az éves ellenőrzési jelentés elkészítéséért az ellenőrzési vezető felelős, amelyet jóváhagyásra megküld a hivatalvezetőnek.
(2) A hivatalvezető az éves ellenőrzési jelentést a tárgyévet követő év március 15. napjáig megküldi a miniszternek.”
(28) Az R147. 35. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A Kar hivatali szerve köteles nyilvántartást vezetni az elvégzett ellenőrzésekről és gondoskodni az ellenőrzési dokumentumok megőrzéséről.”
(29) Az R147. a következő 38. §-sal egészül ki:
„38. § A 2016. december 31. napján folyamatban lévő ellenőrzések vonatkozásában az Igazságügyi Hivatal főigazgatójának jogkörét 2017. január 1. napjától kezdődően a hivatalvezető gyakorolja.”
(30) Hatályát veszti az R147. 6. § (3) bekezdése és 12. alcíme.
289. § (1) Az Állami Egészségügyi Ellátó Központról szóló 27/2015. (II. 25.) Korm. rendelet (a továbbiakban: R148.) 3. § j) pontja helyébe a következő rendelkezés lép, és a 3. § a következő k)–q) ponttal egészül ki:
(Az ÁEEK feladatkörében – a miniszter egészségüggyel és egészségbiztosítással összefüggő ágazati feladatai keretében – jogszabályban meghatározottak szerint)
„j) ellátja az Állami Egészségügyi Tartalékkal való gazdálkodás feladatait,
k) az egészségügyi felsőfokú szakirányú szakképzésekkel összefüggésben
ka) működteti az államilag támogatott egészségügyi felsőfokú szakirányú szakképzés rendszerét,
kb) közreműködik az államilag támogatott egészségügyi felsőfokú szakirányú szakképzésben részt vevők költségvetési támogatásával kapcsolatos feladatok ellátásában,
kc) a Rezidens Támogatási Program ösztöndíjaival kapcsolatosan teljes körű koordinációs, kapcsolattartási, információs és pénzügyi-ügyviteli feladatokat lát el,
kd) ellátja az egészségügyi felsőfokú szakirányú szakképzés intézményi akkreditációjával kapcsolatos feladatokat,
ke) működteti az egészségügyi felsőfokú szakirányú szakképzést és az egészségügyi szakirányú szakmai továbbképzést lezáró szakvizsgák szervezési feladatait ellátó Nemzeti Vizsgabizottságot,
kf) meghatározza a szakorvosok, szakfogorvosok, szakgyógyszerészek és szakpszichológusok szabadon választható továbbképzéseinek pontértékét,
l) az egészségügyi szakdolgozók képzésével összefüggésben
la) kidolgozza, előkészíti és felülvizsgálja a miniszter hatáskörében az egészségügyi ágazatba tartozó szakképesítések szakmai és vizsgakövetelményeit,
lb) felnőttképzési tevékenységet folytat, iskolarendszeren kívüli egészségügyi szakképzéseket szervezi és ellátja az egészségügyi szakdolgozók szakképzését lezáró vizsgáztatással kapcsolatban a jogszabályban meghatározott szervezési feladatokat,
lc) lefolytatja a természetgyógyászati tevékenységet végzők modul és szakmai vizsgáztatását, és közzéteszi a vizsgaszabályzatot,
ld) az egészségügyi szakképzésekkel és vizsgáztatással összefüggésben szervezi, módszertani szakirányítási és szakmai pedagógiai feladatokat lát el,
le) egészségügyi szakmai továbbképzéseket szervez,
lf) meghatározza – az általa szervezett továbbképzések kivételével – az egészségügyi szakdolgozók szabadon választható továbbképzéseinek pontértékét,
m) biztosítja az Egészségügyi Szakképzési és Továbbképzési Tanács működésének feltételeit,
n) egyes, jogszabályban meghatározott egészségügyi tevékenység végzésére jogosító bizonyítványok és oklevelek (a továbbiakban együtt: oklevelek) tekintetében – a külföldi bizonyítványok és oklevelek elismeréséről szóló törvény alapján –
na) végzi az oklevelek elismerését,
nb) hatósági bizonyítványt állít ki,
nc) jogszabályban meghatározott esetekben a határon átnyúló szolgáltatásnyújtás bejelentésével kapcsolatos feladatokat lát el,
o) működteti az egészségügyi ágazati humánerőforrás-monitoringrendszert,
p) ellátja a külföldön felhasználni kívánt orvosi igazolás hitelesítését,
q) közreműködik a jogszabályokon és nemzetközi megállapodásokon alapuló adatgyűjtésben, összegyűjti és elemzi az egészségügyi ágazatban dolgozók bér- és létszám-statisztikai adatait, valamint az egészségügyi ellátórendszerrel összefüggésben az ágazati döntéshozatalt elősegítő rendszerelemzési feladatokat lát el,
r) részt vesz az egészségügyi ellátásokra vonatkozó minőségügyi standardok továbbfejlesztésében.”
(2) Az R148. a következő 3/A. §-sal egészül ki:
„3/A. § Az ÁEEK közreműködik a belső piaci információs rendszer hazai működésének és az abban való részvételnek a szabályairól szóló kormányrendeletben meghatározott feladatok ellátásában.”
(3) Az R148. a következő 5/A–5/B. §-sal egészül ki:
„5/A. § (1) Az állami vérellátó szolgálat által megkötött nemzetközi magánjogi egyezmény vagy megállapodás keretében a Magyarország területére érkező, az egyezményben vagy megállapodásban részes államban egészségügyi tevékenység végzésére jogosult személy egészségügyi tevékenységvégzését az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény (a továbbiakban: Eütv.) 110. § (10a) bekezdésében foglaltak alapján legkésőbb az egészségügyi tevékenység befejezésének napján, az 1. mellékletben foglalt tartalmú adatlap (a továbbiakban: Adatlap) kitöltésével kell bejelenteni az ÁEEK-nek.
(2) Az ÁEEK az Eütv. 110. § (10a) bekezdése alapján egészségügyi tevékenységet végzett személyekről az Adatlap I. pontjában szereplő adattartalommal nyilvántartást vezet.
(3) A bejelentés kizárólag szervkivételre irányuló, valamint ezzel közvetlenül összefüggő egészségügyi tevékenységvégzésre jogosít.
(4) Az Adatlap kitöltéséért az egészségügyi tevékenységet végző személy, valamint a szervkivétel során közreműködő, az állami vérellátó szolgálattal foglalkoztatásra irányuló jogviszonyban álló, az állami vérellátó szolgálat nevében eljáró személy tartozik felelősséggel.
(5) Az Adatlap I. pontjában foglaltak tartalmáért az egészségügyi tevékenységet végző személy, az Adatlap II. pontjában foglaltak tartalmáért az állami vérellátó szolgálat tartozik felelősséggel.
5/B. § (1) Az 5/A. § szerint megtett bejelentés alapján egészségügyi tevékenység egy alkalommal végezhető azzal, hogy egy donorból történő több szerv eltávolítása egy alkalomnak minősül.
(2) Az Adatlap kitöltése angol vagy magyar nyelven egyaránt történhet.
(3) Ha az Adatlap I. pontjának 5. vagy 6. alpontját érintően az Adatlap kitöltésekor valamely adat nem áll rendelkezésre, a hiányzó adatot a bejelentő 8 napon belül elektronikus úton megküldi az ÁEEK részére, továbbá az Adatlap I. pontjának 7. vagy 8. alpontját érintő, nem kötelezően kitöltendő adat ilyen módon megküldhető az ÁEEK részére. Az utólagosan beérkezett adatokról az ÁEEK tájékoztatja az állami vérellátó szolgálatot.
(4) Az Adatlapot legalább négy eredeti példányban kell kitölteni. Az Adatlap egy példánya a donor egészségügyi dokumentációjának részét képezi, egy példány az állami vérellátó szolgálatot illeti. Az Adatlap további egy-egy példányát az állami vérellátó szolgálat egy munkanapon belül megküldi az ÁEEK részére. További egy eredeti vagy másolati példány a bejelentő személyt illeti meg.
(5) A bejelentés alapján az egészségügyi tevékenység végzése a jogszabályok, a szakmai szabályok és irányelvek, valamint az egészségügyi dolgozókra irányadó etikai szabályok megtartásával történik, amelyek betartatásáért az az egészségügyi szolgáltató felelős, amely a szervkivételre működési engedéllyel rendelkezik.”
(4) Az R148. a következő 6/A–6/E. §-sal egészül ki:
„6/A. § (1) A Kormány az ÁEEK-et jelöli ki az Eütv. szerint
a) az alapnyilvántartást vezető egészségügyi államigazgatási szervként,
b) a működési nyilvántartást vezető államigazgatási szervként,
c) a szakorvos képzés intézményi akkreditációját végző egészségügyi államigazgatási szervként,
d) az egységes egészségügyi ágazati humánerőforrás-monitoring rendszert működtető egészségügyi államigazgatási szervként,
e) a szakorvosok, szakfogorvosok, szakgyógyszerészek, szakpszichológusok és – az általa szervezett továbbképzések kivételével – az egészségügyi szakdolgozók szabadon választható elméleti továbbképzéseinek pontértékét megállapító egészségügyi államigazgatási szervként.
(2) A Kormány egészségügyi államigazgatási szervként, illetve hatóságként az ÁEEK-et jelöli ki az Eütv.
a) 110. § (4a) bekezdése,
b) 110. § (10) bekezdése,
c) 110. § (17) és (19)–(22) bekezdése, valamint
d) 110/A. § (1) és (4) bekezdése
szerinti feladatok ellátására.
(3) A Kormány egészségügyi államigazgatási szervként az ÁEEK-et jelöli ki az emberi erőforrások minisztere ágazatába tartozó szakképesítések szakmai és vizsgakövetelményeiről szóló 27/2016. (IX. 16.) EMMI rendelet 2. § c) pontja szerinti feladatok ellátására.
6/B. § A Kormány egészségügyi államigazgatási szervként az ÁEEK-et jelöli ki az egészségügyi hatósági és igazgatási tevékenységről szóló 1991. évi XI. törvény 14. § g) pontja szerinti egészségügyi igazgatási eljárási feladatok ellátására a hagyományos kínai gyógyászat engedélyezésével kapcsolatos tevékenység tekintetében.
6/C. § (1) A Kormány – a (2) bekezdésben meghatározott kivétellel – az ÁEEK-et jelöli ki a szakképzésről szóló 1993. évi LXXVI. törvény alapján megkezdett, az egészségügyi ágazatba tartozó szakképesítések tekintetében a szakmai vizsgabizottság elnökének megbízásával kapcsolatos feladatok ellátására.
(2) Ha a szakmai vizsgát szervező intézmény az ÁEEK, a vizsgabizottság elnökének megbízásával kapcsolatos feladatokat a miniszter látja el.
6/D. § A Kormány az ÁEEK-et jelöli ki az egészségügyi tevékenység végzésének egyes kérdéseiről szóló 2003. évi LXXXIV. törvény szerinti rezidenseket foglalkoztató egészségügyi államigazgatási szervként.
6/E. § A Kormány az ÁEEK-et jelöli ki az Országos Képzési Jegyzékről és az Országos Képzési Jegyzék módosításának eljárásrendjéről szóló 150/2012. (VII. 6.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Kr.) 9. § (8) bekezdése alapján, a Kr. 9. § (8) bekezdésében meghatározott szakképesítések tekintetében az iskolarendszeren kívüli szakképzés megindítására jogosult intézményként.”
(5) Az R148. 39. melléklet szerinti 1. melléklettel egészül ki.
(6) Az R148. 6. § (1) bekezdésében az „az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény” szövegrész helyébe az „az Eütv.” szöveg lép.
290. § (1) Az Országos Gyógyszerészeti és Élelmezés-egészségügyi Intézetről szóló 28/2015. (II. 25.) Korm. rendelet (a továbbiakban: R149.) 3. §-a a következő o) és p) ponttal egészül ki:
(Az OGYÉI feladatkörében – a miniszter egészségüggyel és egészségbiztosítással összefüggő ágazati feladatai keretében – jogszabályban meghatározottak szerint)
„o) ellátja az orvostechnikai eszközökkel kapcsolatos hatósági, piacfelügyeleti hatósági, az orvostechnikai eszközök klinikai vizsgálatának engedélyezésével kapcsolatos hatósági, valamint az orvostechnikai eszközök megfelelőségértékelésére jogosult szervek kijelölésével kapcsolatos kijelölő hatósági feladatokat,
p) lefolytatja a kábítószerekkel és pszichotróp anyagokkal, valamint az új pszichoaktív anyagokkal végezhető tevékenységekkel kapcsolatos engedélyezési eljárásokat és vezeti az ezzel összefüggő nyilvántartásokat.”
(2) Az R149. 5. § d) pontja a következő de) alponttal egészül ki:
(A Kormány egészségügyi államigazgatási szervként az OGYÉI-t jelöli ki
az egészségügyi hatósági és igazgatási tevékenységről szóló 1991. évi XI. törvény)
„de) a 4. § (5) bekezdés a) pont ab) alpontja,”
(szerinti feladatok ellátására.)
(3) Az R149. 5. §-a a következő e) ponttal egészül ki:
(A Kormány egészségügyi államigazgatási szervként az OGYÉI-t jelöli ki)
„e) az emberi alkalmazásra kerülő gyógyszerekről és egyéb, a gyógyszerpiacot szabályozó törvények módosításáról szóló 2005. évi XCV. törvény 15. §-a”
(szerinti feladatok ellátására.)
(4) Az R149. a következő 7/A. §-sal egészül ki:
„7/A. § (1) A Kormány népegészségügyi szervként az OGYÉI-t jelöli ki a népegészségügyi termékadóról szóló 2011. évi CIII. törvény 1. § 19. pontjában meghatározott feladat ellátására, az iskolai egészségfejlesztési programok tekintetében közreműködve az országos tisztifőorvossal.
(2) A Kormány az egészségügyi hatósági és igazgatási tevékenységről szóló 1991. évi XI. törvény 4. § (5) bekezdés b) pont ba) és bc) alpontja, c) pont ca) alpontja, valamint d) pont db) alpontja szerinti feladatok ellátására egészségügyi államigazgatási szervként OGYÉI-t és az országos tisztifőorvost jelöli ki.”
(5) Az R149. a következő 8/A. §-sal egészül ki:
„8/A. § (1) A Kormány az emberi felhasználásra kerülő orvostechnikai eszközök klinikai vizsgálatának engedélyezésére irányuló eljárásban az Egészségügyi Tudományos Tanács Tudományos és Kutatásetikai Bizottságát szakhatóságként kijelöli.
(2) A Kormány az ipari mák termesztéstechnológiai kutatására, nemesítésére, fajtakísérleteinek beállítására, kísérleti termesztésére, tudományos célú termesztésére és termeltetésére, vetőmagja előállítására, genetikai alapanyagainak tárolására, a magas THC tartalmú kender genetikai alapanyagainak tárolására, valamint a mák és kender kábítószernek minősülő hatóanyag-tartalmának növelésére gyógyászati célú tudományos kutatási tevékenység folytatására vonatkozó engedély kiadására irányuló eljárásban – annak elbírálása kérdésében, hogy a kutatott fajták köre bevonható-e ilyen típusú tevékenységbe, a tevékenységhez szükséges alapanyag származása megfelelő-e, a vetőmag-előállítás egyéb jogszabályban foglalt feltételeinek megfelel-e a tevékenység, megalapozott-e a fajtafenntartási kötelezettségvállalás, a génmegőrzési és fajtakísérleti tevékenység feltételei biztosítottak-e, az alapanyag-tárolás szakmai feltételei adottak-e – a földművelésügyi minisztert szakhatóságként jelöli ki.
(3) A Kormány a kábítószerekkel és pszichotróp anyagokkal, valamint az új pszichoaktív anyagokkal végezhető tevékenységekről, valamint ezen anyagok jegyzékre vételéről és jegyzékeinek módosításáról szóló 66/2012. (IV. 2.) Korm. rendelet szerinti, a vagyonvédelmi feltételek biztosításának, a gyártás, a raktározás, a tárolás, a használat és a szállítás védelmét, őrzését biztosító technikai eszközök megfelelőségének, a személyi feltételek fennállásának, az alkalmazandó nyilvántartási rendszerek megfelelőségének vizsgálatára irányuló eljárásokban az Országos Rendőr-főkapitányságot szakhatóságként jelöli ki.”
(6) Az R149. 8/A. §-a a következő (4)–(7) bekezdéssel egészül ki:
„(4) A Kormány új gyógyszergyártási engedély kiadására vagy a meglévő gyógyszergyártási engedély új gyógyszergyártási tevékenységgel történő bővítésére irányuló módosító eljárásban, ha az olyan tevékenység engedélyezésére irányul, amely a környezeti hatásvizsgálati és az egységes környezethasználati engedélyezési eljárásról szóló 314/2005. (XII. 25.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Khvr.) 3. számú mellékletében meghatározott olyan tevékenység megkezdését vagy folytatását szolgálja, amely a Khvr.-ben meghatározott küszöbértéket nem éri el, vagy a tevékenységre a Khvr.-ben megállapított feltétel nem teljesül, és a tevékenység megkezdését vagy folytatását szolgáló létesítmény engedélyezéséhez építésügyi hatósági eljárás lefolytatására nem került sor – annak elbírálása kérdésében, hogy a tevékenység következtében jelentős környezeti hatások feltételezhetők-e – a létesítmény fekvése szerint illetékes, megyei kormányhivatal környezetvédelmi hatáskörben eljáró megyeszékhely szerinti járási hivatalát (a továbbiakban: területi környezetvédelmi hatóság) szakhatóságként jelöli ki.
(5) A (4) bekezdés szerinti esetben az engedély iránti kérelemhez mellékelni kell a környezeti hatások jelentőségének vizsgálatára szolgáló – a Khvr.-ben meghatározott – adatlapot.
(6) Az OGYÉI a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló törvény alapján az eljárást felfüggeszti, ha az eljárásban a területi környezetvédelmi hatóság szakhatósági állásfoglalásában megállapította, hogy a tevékenység várható környezeti hatásai jelentősek. A felfüggesztésről szóló végzésnek tartalmaznia kell a szakhatóságként eljáró területi környezetvédelmi hatóság megnevezését, valamint állásfoglalása rendelkező részét és indokolását.
(7) Az OGYÉI – annak jogerőre emelkedésére tekintet nélkül – a közigazgatási hatósági eljárás általános szabályairól szóló törvény szabályai szerint nyilvánosan közzéteszi a (4) bekezdés szerinti eljárásban hozott határozatot, a (6) bekezdés szerinti felfüggesztés tárgyában hozott végzést, valamint a szakhatósági állásfoglalást.”
(7) Az R149. a következő 8/B. §-sal egészül ki:
„8/B. § A Kormány
a) a vizsgálati készítmények klinikai vizsgálatának engedélyezése során
aa) a vizsgálat szakmai-etikai megfelelősége, az alkalmazott módszerek és a résztvevők számára készült tájékoztató értékelése szakkérdésben szakhatóságként az Egészségügyi Tudományos Tanács Klinikai Farmakológiai Etikai Bizottságát, valamint annak albizottságát jelöli ki,
ab) immunológiai szakkérdésben szakhatóságként az Országos Közegészségügyi Intézetet (a továbbiakban: OKI) jelöli ki,
b) az immunológiai gyógyszerek forgalomba hozatali engedélyezésével kapcsolatos eljárásban szakhatóságként az OKI-t jelöli ki abban a szakkérdésben, hogy gyógyszerminőségi szempontból az immunológiai gyógyszer és a vizsgálati készítmény emberen alkalmazható-e.”
(8) Az R149. 3. § l) pontjában az „Országos Tisztifőorvosi Hivatallal” szövegrész helyébe az „országos tisztifőorvossal” szöveg lép.
(9) Hatályát veszti az R149. 6. §-a.
291. § Hatályát veszti az Egészségügyi Nyilvántartási és Képzési Központról szóló 29/2015. (II. 25.) Korm. rendelet.
292. § (1) A fővárosi és megyei kormányhivatalokról, valamint a járási (fővárosi kerületi) hivatalokról szóló 66/2015. (III. 30.) Korm. rendelet (a továbbiakban: R150.) 25. §-a a következő (6)–(12) bekezdéssel egészül ki:
„(6) A Kormány a szolgáltatási tevékenység megkezdésének és folytatásának általános szabályairól szóló 2009. évi LXXVI. törvény szerinti szolgáltatás felügyeletét ellátó hatóságként a Jelnyelvi Tolmácsok Országos Névjegyzékének vezetésével és a Névjegyzéken szereplő jelnyelvi tolmácsok továbbképzésével összefüggő feladatok ellátására Budapest Főváros Kormányhivatalát jelöli ki.
(7) A Kormány az előadó-művészeti szervezetek támogatásáról és sajátos foglalkoztatási szabályairól szóló 2008. évi XCIX. törvény 6. §-ában meghatározott előadó-művészeti szervezetek működésével összefüggő közigazgatási hatósági és szolgáltatási feladatok ellátására a Pest Megyei Kormányhivatalt jelöli ki.
(8) A Kormány az anyakönyvi eljárásról szóló 2010. évi I. törvény 94. § a) pontja alapján anyakönyvi szervként a fővárosi és megyei kormányhivatalt, a 12/A. § (2) bekezdés a) pont ab) alpontjában, 14. § (2) bekezdésében, 46. § (4) bekezdésében, 70. § (3) és (5) bekezdésében a hazai anyakönyvezési tevékenység tekintetében, a 89. § (4) bekezdésében meghatározott eljárásban, továbbá névváltoztatási eljárásban anyakönyvi szervként Budapest Főváros Kormányhivatalát jelöli ki.
(9) A Kormány a szolgáltatási tevékenység megkezdésének és folytatásának általános szabályairól szóló 2009. évi LXXVI. törvény szerinti integrált ügyintézési és tájékoztatási pont személyes ügyfélszolgálati, tájékoztatási tevékenységével összefüggő feladatok ellátására Budapest Főváros Kormányhivatalát jelöli ki.
(10) A Kormány – az egyéni vállalkozóról és az egyéni cégről szóló 2009. évi CXV. törvény 39. § (1) bekezdése szerinti – az egyéni vállalkozói tevékenységgel kapcsolatos ügyekben eljáró szervként a fővárosi és megyei kormányhivatal járási (fővárosi kerületi) hivatalát jelöli ki.
(11) A Kormány a közúti közlekedési nyilvántartásról szóló 1999. évi LXXXIV. törvény 5. § (2) bekezdése szerinti ügyekben eljáró szervként Budapest Főváros Kormányhivatalát jelöli ki.
(12) A Kormány a 2007–2013 programozási időszakban az Európai Regionális Fejlesztési Alapból, az Európai Szociális Alapból és a Kohéziós Alapból származó támogatások felhasználásának rendjéről szóló 4/2011. (I. 28.) Korm. rendeletben és a 2014–2020 programozási időszakban az egyes európai uniós alapokból származó támogatások felhasználásának rendjéről szóló 272/2014. (XI. 5.) Korm. rendeletben meghatározott irányító hatóságok egyes szakértőt igénylő feladatainak átmeneti ellátására – indokolt esetben – a fővárosi és megyei kormányhivatalokat jelölheti ki.”
(2) Az R150. a következő 28/A. §-sal egészül ki:
„28/A. § (1) A miniszter a kormányhivatal feladat- és hatáskörébe tartozó ügyekben a beadványok elektronikus úton történő előterjesztésére elektronikus űrlapot rendszeresíthet.
(2) Az (1) bekezdés szerinti elektronikus űrlap
a) tartalmazza az elektronikus feldolgozhatósághoz szükséges információkat,
b) nem kötelezően kitöltendő módon tartalmazhatja a beadvány elintézéséhez szükséges vagy azt segítő adatokat.
(3) Az (1) bekezdés szerinti űrlapok tekintetében a Zala Megyei Kormányhivatal az ügyfelek részére – önállóan vagy szabályozott elektronikus ügyintézési szolgáltatás igénybevétele útján – űrlapkitöltés-támogatási szolgáltatást nyújt, amelynek keretében biztosítja az eljárás alapjául szolgáló űrlaphoz az eljárás lefolytathatóságához szükséges további elektronikus űrlapok benyújthatóságát és elektronikus dokumentumok csatolhatóságát is.
(4) A miniszter az (1) bekezdés szerinti beadványok nem elektronikus úton történő előterjesztésére az elektronikus űrlap (2) bekezdés szerinti adatainak megfelelő adattartalommal formanyomtatványt rendszeresít.
(5) A 4. mellékletben meghatározott beadványokat
a) elektronikus úton az (1) bekezdés szerint rendszeresített elektronikus űrlapon, vagy
b) ha a beadvány papír alapon előterjeszthető, a (4) bekezdés szerint rendszeresített formanyomtatványon
lehet előterjeszteni.
(6) Az e § szerint rendszeresített elektronikus űrlapot, valamint formanyomtatványt kitölthető és letölthető formában a Közigazgatási Tudástárban is közzé kell tenni, a formanyomtatványt a kormányablakokban az ügyfél rendelkezésére kell bocsátani.
(7) A miniszter a kormányhivatal egyes eljárási cselekményeinek elvégzésére kötelezően alkalmazandó elektronikus űrlapot rendszeresíthet.”
(3) Az R150. a 40. melléklet szerinti 4. melléklettel egészül ki.
293. § (1) A környezetvédelmi és természetvédelmi hatósági és igazgatási feladatokat ellátó szervek kijelöléséről szóló 71/2015. (III. 30.) Korm. rendelet (a továbbiakban: R151.) II. Fejezetének címe és 4. alcíme helyébe a következő rendelkezések lépnek, továbbá a II. Fejezet a következő 4/A–4/C. alcímekkel egészül ki:
„II. FEJEZET
AZ ORSZÁGOS, A TERÜLETI ÉS A JÁRÁSI KÖRNYEZET VÉDELMI ÉS TERMÉSZET VÉDELMI HATÓSÁG ILLETÉKESSÉGE, VALAMINT A KÖRNYEZET VÉDELMI ÉS TERMÉSZET VÉDELMI HATÓSÁGOK KIJELÖLÉSE
4. Az országos környezetvédelmi és természetvédelmi hatóság
8. § Országos illetékességű környezetvédelmi hatóságként (a továbbiakban: országos környezetvédelmi hatóság), és országos illetékességű természetvédelmi hatóságként (a továbbiakban: országos természetvédelmi hatóság) (a továbbiakban együtt: országos környezetvédelmi és természetvédelmi hatóság) – kormányrendeletben hatáskörébe utalt hatósági ügyben – a Pest Megyei Kormányhivatal jár el.
4/A. A területi környezetvédelmi és természetvédelmi hatóság
8/A. § (1) Területi környezetvédelmi és természetvédelmi hatóságként megyei illetékességgel – e bekezdésben foglalt kivétellel – a megyei kormányhivatal megyeszékhely szerinti járási hivatala jár el. Budapest főváros és Pest megye területére kiterjedő illetékességgel a Pest Megyei Kormányhivatal környezetvédelmi és természetvédelmi hatáskörben eljáró Érdi Járási Hivatala, Békés megye területére kiterjedő illetékességgel a Békés Megyei Kormányhivatal környezetvédelmi és természetvédelmi hatáskörben eljáró Gyulai Járási Hivatala jár el.
(2) A környezetvédelmi hatáskörben eljáró járási hivatal (a továbbiakban: területi környezetvédelmi hatóság) és a természetvédelmi hatáskörben eljáró járási hivatal (a továbbiakban: területi természetvédelmi hatóság), (a továbbiakban együtt: a területi környezetvédelmi és természetvédelmi hatóság) különös illetékességgel a 3. melléklet szerinti esetekben jár el.
4/B. A járási környezetvédelmi hatóság
8/B. § A kormányrendelettel hatáskörébe utalt ügyben környezetvédelmi hatóságként járási illetékességgel a fővárosi és megyei kormányhivatal járási (fővárosi kerületi) hivatala (a továbbiakban: járási környezetvédelmi hatóság) jár el.
4/C. Egyes felügyeleti, törvényességi és szakszerűségi hatáskörök gyakorlása
8/C. § (1) Az országos és a területi környezetvédelmi és természetvédelmi hatóság, valamint a járási környezetvédelmi hatóság – a (2) bekezdésbe nem tartozó – környezetvédelmi és természetvédelmi feladatkörei gyakorlásával összefüggésben az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény (a továbbiakban: Áht.) 9. § f)–i) pontjában meghatározott, valamint a törvényességi és a szakszerűségi ellenőrzési hatásköröket szakmai irányító miniszterként a miniszter gyakorolja.
(2) A területi környezetvédelmi és természetvédelmi hatóság környezetvédelmi és természetvédelmi hatósági eljárásaiban, és a járási környezetvédelmi hatóság környezetvédelmi hatósági eljárásaiban az Áht. 9. § f) és g) pontjában, valamint kizárólag ezekhez kapcsolódva az Áht. 9. § h) pontjában meghatározott hatásköröket az országos környezetvédelmi és természetvédelmi hatóság gyakorolja.
(3) A miniszter az Országos Légszennyezettségi Mérőhálózat szakszerűségi ellenőrzéséhez az Országos Meteorológiai Szolgálatot (a továbbiakban: OMSZ) közreműködőként veheti igénybe.
(4) Az országos környezetvédelmi és természetvédelmi hatóság eljárásával, mulasztásával, döntéseivel szemben a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló törvényben meghatározott felügyeleti eljárás lefolytatására felügyeleti szervként a miniszter jogosult.”
(2) Az R151. 9. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:
„(4) Az önkormányzati környezetvédelmi hatóság környezetvédelmi hatósági ügyben hozott elsőfokú döntése esetén másodfokon a területi környezetvédelmi hatóság jár el.”
(3) Az R151. a következő 9/A. §-sal egészül ki:
„9/A. § A miniszter jár el elsőfokon országos illetékességgel a környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény (a továbbiakban: Kvt.) 92. §-a szerinti környezetvédelmi hatóságként.”
(4) Az R151. 10. § g) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Az országos környezetvédelmi és természetvédelmi hatóság jár el elsőfokon országos illetékességgel:)
„g) a hulladékról szóló 2012. évi CLXXXV. törvény (a továbbiakban: Ht.) 12. § (2) bekezdésében, 13. §-ában és 14. §-ában foglalt tevékenységgel kapcsolatos hatósági eljárásban környezetvédelmi hatóságként, ha a hulladékgazdálkodással kapcsolatos hatósági engedély megszerzése vagy a nyilvántartásba vétel iránti kérelem több területi környezetvédelmi hatóság hatáskörét érintő illetékességi területére terjed ki,”
(5) Az R151. 12. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„12. § A Kormány a Ht. 29. §-a szerinti közvetítő szervezetek tevékenysége tekintetében a szolgáltatási tevékenység megkezdésének és folytatásának általános szabályairól szóló törvény szerinti szolgáltatás felügyeletét ellátó hatóságként az országos környezetvédelmi hatóságot jelöli ki.”
(6) Az R151. 13. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:
„(4) A fővárosi főjegyző és a települési önkormányzat jegyzője által természetvédelmi hatósági ügyben hozott elsőfokú döntés esetén másodfokon a területi természetvédelmi hatóság jár el.”
(7) Az R151. 6. alcíme a következő 19/A. §-sal egészül ki:
„19/A. § Az állatok védelméről és kíméletéről szóló 1998. évi XXVIII. törvény 21. § (1)–(3), (7) és (8) bekezdésében, 22. és 23. §-ában, 39. §-ában, 40. § (5) bekezdésében, valamint 45/A. §-ában foglaltak tekintetében a területi természetvédelmi hatóság jár el.”
(8) Az R151. 20. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A Kormány környezetvédelmi igazgatási szervként
a) a minisztert,
b) az országos környezetvédelmi hatóságot,
c) a területi környezetvédelmi hatóságot,
d) a Herman Ottó Intézet Nonprofit Korlátolt Felelősségű Társaságot és
e) az OMSZ-t
jelöli ki.”
(9) Az R151. a következő 20/A. §-sal egészül ki:
„20/A. § A miniszter ellátja a Magyarország tagságával összefüggő feladatokat a Környezetvédelmi Jog Átültetéséért és Végrehajtásáért tevékenykedő Európai Uniós Hálózat (IMPEL) szervezetében.”
(10) Az R151. 21. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A környezetvédelmi termékdíjról szóló törvényben az állami hulladékgazdálkodást közvetítő szervezet számára meghatározott környezetvédelmi igazgatási feladatokat a miniszter látja el.”
(11) Az R151. 22. § b) pont bb) alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[A Kvt. 49. § (3) bekezdésében foglalt környezetvédelmi igazgatási szervként
az Országos Környezetvédelmi Információs Rendszer működtetése vonatkozásában a feladatköréhez tartozó ügyekben]
„bb) a 8/A. § (1) bekezdése szerinti területi környezetvédelmi hatóság”
(jár el.)
(12) Az R151. 35. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A területi környezetvédelmi hatóság a levegőtisztaság-védelmi emisszió mérés, a mobil mérőegységekkel elvégezhető levegőminőségi mérés és zajmérés vonatkozásában a 8/A. § szerinti általános illetékességi területére a hatósági ellenőrzési terv előkészítése céljából az ellenőrzési időszakot megelőző 30. napig hatósági mérési tervet készít. A hatósági mérési terv – a 2. melléklet szerint – az adott területen a regionális laboratóriumot üzemeltető megyei kormányhivatal bevonásával és jóváhagyásával készül.”
(13) Az R151. a következő 15. alcím címmel és 36. §-sal egészül ki:
„15. A regionális laboratóriumok működtetése
36. § A 2. melléklet szerinti kormányhivatal – a 4. melléklet 1.1. és 1.2. pontja szerinti különös illetékességi terület figyelembevételével a víz, mint környezeti elem tekintetében a vízvédelemért felelős miniszter szakmai irányítása mellett – regionális laboratóriumot működtet, amely mintavétellel, laboratóriumi, illetve egyéb műszeres vizsgálati tevékenységével üzemelteti
a) a környezet állapotértékeléshez szükséges monitoring-rendszert,
b) az igazgatási és hatósági tevékenység ellátásához szükséges mérőrendszert, valamint
c) a rendkívüli környezeti eseményekhez és a helyreállítási intézkedésekhez kapcsolódó mérőrendszert.”
(14) Az R151. 39. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„39. § A területi természetvédelmi hatóság által folytatott természetvédelmi hatósági eljárás, szakhatósági közreműködés vagy szakkérdés vizsgálata során, ha a döntéshez vagy a tényállás tisztázásához olyan adat, illetve tény ismerete szükséges, amellyel állami alaptevékenysége köréhez kapcsolódóan a területi természetvédelmi hatóság illetékességi területén működő NPI vagy a Herman Ottó Intézet Nonprofit Korlátolt Felelősségű Társaság rendelkezik, a területi természetvédelmi hatóság megkeresi az említett szervet.”
(15) Az R151. a következő 40/A. §-sal egészül ki:
„40/A. § A sajátos építményfajták körébe tartozó honvédelmi és katonai célú építményekkel összefüggő környezetvédelmi és természetvédelmi ügyek elintézésében csak olyan személyek vehetnek részt, akik a Nemzeti Biztonsági Felügyelet által kiállított személyi biztonsági tanúsítvánnyal rendelkeznek.”
(16) Az R151. 2. melléklete helyébe a 41. melléklet lép.
(17) Az R151.
a) 3. melléklete helyébe a 42. melléklet,
b) 4. melléklete helyébe a 43. melléklet,
c) 5. melléklete helyébe a 44. melléklet,
d) 5. melléklete helyébe a 45. melléklet,
e) 6. melléklete helyébe a 46. melléklet,
f) 7. melléklete helyébe a 47. melléklet,
g) 7. melléklete helyébe a 48. melléklet,
h) 8. melléklete helyébe a 49. melléklet,
i) 8. melléklete helyébe az 50. melléklet,
j) 9. melléklete helyébe az 51. melléklet
lép.
(18) Az R151.
1. 6. § (1) bekezdésben a „miniszter” szövegrész helyébe a „környezetvédelemért felelős miniszter (a továbbiakban: miniszter)” szöveg,
2. 9. § (1) bekezdés b) pontjában, 13. § (1) bekezdés b) pontjában, 26. § (1) bekezdés a) pontjában az „az OKTF-et” szövegrész helyébe az „a Pest Megyei Kormányhivatalt” szöveg,
3. 9. § (1) bekezdés d) pontjában az „a kormányhivatal járási (fővárosi kerületi) hivatalát” szövegrész helyébe az „a megyei kormányhivatal (a továbbiakban: kormányhivatal) járási hivatalát” szöveg,
4. 9. § (2) bekezdésben, 9. § (3) bekezdés a) pontjában, 11. § (2) és (3) bekezdésében, 20. § (2) bekezdésében, 23. §-ában, 26. § (2) bekezdésében, 35. § (4) bekezdésben a „kormányhivatal” szövegrész helyébe a „területi környezetvédelmi hatóság” szöveg,
5. 9. § (3) bekezdés b) pontjában, 10. § nyitó szövegrészében, 10. § j) pont jb) alpontjában, 21. § (1) bekezdésben, 22. § b) pont ba) alpontjában az „OKTF” szövegrész helyébe az „országos környezetvédelmi hatóság” szöveg,
6. 10. § a) pontjában a „környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény (a továbbiakban: Kvt.)” szövegrész helyébe a „Kvt.” szöveg,
7. 11. § (2) bekezdésében, 28. § (1) bekezdésben, 29. § (1) bekezdésben a „környezetvédelmi hatáskörében eljáró kormányhivatal” szövegrész helyébe a „területi környezetvédelmi hatóság” szöveg,
8. 13. § (1) bekezdés c) pontjában a „kormányhivatalt” szövegrész helyébe a „kormányhivatal járási hivatalát” szöveg,
9. 13. § (2) bekezdésben, 13. § (3) bekezdés a) pontjában, 15. § (1) bekezdésében, 17. § (1) bekezdés b) pontjában, 18. §-ában, 27. § (2) bekezdésben a „kormányhivatal” szövegrész helyébe a „területi természetvédelmi hatóság” szöveg,
10. 13. § (3) bekezdés b) pontjában, 15. § (1)–(5) bekezdésében, 17. § (1) bekezdés a) pontjában, 17. § (2) bekezdés nyitó szövegrészében, a) és c) pontjában, a 18. §-ában az „OKTF” szövegrész helyébe az „országos természetvédelmi hatóság” szöveg,
11. 26. § (1) bekezdés b) pontjában a „kormányhivatalt” szövegrész helyébe a „területi környezetvédelmi hatóságot” szöveg,
12. 27. § (1) bekezdés b) pontjában az „OKTF-et” szövegrész helyébe az „országos természetvédelmi hatóságot” szöveg,
13. 27. § (1) bekezdés c) pontjában a „kormányhivatalt” szövegrész helyébe a „területi természetvédelmi hatóságot” szöveg,
14. 30. § (1) bekezdésben, 31. § (1) bekezdésben az „A környezetvédelmi hatáskörében eljáró kormányhivatal” szövegrész helyébe az „Az országos környezetvédelmi hatóság, illetve a területi környezetvédelmi hatóság” szöveg,
15. 32. § nyitó szövegében, 33. § (1) bekezdésben a „természetvédelmi hatáskörében eljáró kormányhivatal” szövegrész helyébe a „területi természetvédelmi hatóság” szöveg,
16. 13. alcím címében, 34. § nyitó szövegrészében az „Az OKTF” szövegrész helyébe az „Az országos környezetvédelmi és természetvédelmi hatóság” szöveg,
17. 35. § (1) bekezdésben a „kormányhivatal” szövegrész helyébe a „területi környezetvédelmi és természetvédelmi hatóság” szöveg,
18. 35. § (3) bekezdésben a „kormányhivatalok” szövegrész helyébe a „területi környezetvédelmi és természetvédelmi hatóságok” szöveg,
19. 38. § (3) bekezdésben a „környezetvédelmi és természetvédelmi hatáskörében eljáró kormányhivatal” szövegrész helyébe a „területi környezetvédelmi és természetvédelmi hatóság” szöveg,
20. 38. § (3) bekezdésben az „OKTF” szövegrész helyébe az „országos környezetvédelmi és természetvédelmi hatóság” szöveg
lép.
(19) Hatályát veszti az R151.
a) 1. alcíme,
b) 9. § (1) bekezdés c) pontja,
c) 10. § b), d) és e) pontja,
d) 22. § a) pont ab) alpontja,
e) 30. § (2) bekezdésében az „, amelynek eldöntéséhez – szakértő igénybevétele esetén – a 7. melléklet I. táblázatában meghatározott szervet rendeli ki szakértőként” szövegrésze,
f) 34. § f) pontja,
g) 35. § (3) bekezdése,
h) 38. § (5) bekezdése,
i) 40. §-a,
j) 10. melléklete.
294. § (1) Az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóságról szóló 73/2015. (III. 30.) Korm. rendelet (a továbbiakban: R152.) 5. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„5. § (1) Az ONYF a nyugellátásokkal, az egészségbiztosítás pénzbeli ellátásaival, a baleseti táppénzzel, az utazási költségtérítéssel, a családtámogatásokkal, a fogyatékossági támogatással, a vakok személyi járadékával, a bányászati keresetkiegészítéssel és a nagycsaládos gázdíjkedvezménnyel kapcsolatos, valamint egyéb, az ONYF feladat- és hatáskörébe tartozó ügyekben közreműködik a szakmai irányító miniszternek a fővárosi és megyei kormányhivatalok, valamint a járási (fővárosi kerületi) hivatalok törvényességi és szakszerűségi ellenőrzésével kapcsolatos feladatellátásában, valamint a szakmai irányító miniszter – a fővárosi és megyei kormányhivatalokkal összefüggő, az Áht. 9. § f)–i) pontjában meghatározott, valamint a törvényességi és a szakszerűségi ellenőrzési hatásköreivel kapcsolatos – intézkedéseinek és döntéseinek előkészítésében.
(2) A Központ
a) gondoskodik a Nyugdíjbiztosítási Alappal kapcsolatos tervezési, gazdálkodási, beszámolási és adatszolgáltatási feladatok ellátásáról,
b) közreműködik az egészségbiztosítás pénzbeli ellátásaival, a baleseti táppénzzel és az utazási költségtérítéssel összefüggésben az Egészségbiztosítási Alappal kapcsolatos tervezési, gazdálkodási, beszámolási és adatszolgáltatási feladatok ellátásában,
c) gondoskodik az ellátások megállapításához, folyósításához szükséges adatok begyűjtéséről, feldolgozásáról és kezeléséről, valamint a beérkezett adatok ellenőrzéséről, ellátja a társadalombiztosítási jogszerzési nyilvántartással és a folyósításra kerülő ellátások nyilvántartásával kapcsolatos feladatokat,
d) biztosítja a nem a Nyugdíjbiztosítási Alapból finanszírozott ellátások fedezetének elszámolásával, valamint az általa folyósított egyéb ellátások megállapításával, folyósításával kapcsolatos működési költségek megtérítésével összefüggő feladatok ellátását,
e) működteti és fejleszti a nyugdíjbiztosításnak, a családtámogatásoknak, az egészségbiztosítás pénzbeli ellátásainak, a baleseti táppénznek és az utazási költségtérítésnek a felügyeleti, költségvetési, szakmai ellenőrzési, belső ellenőrzési és központi nyilvántartási rendszerét,
f) működteti és fejleszti a szakmai feladatok ellátásához szükséges, illetve jogszabály által a feladat- és hatáskörébe tartozó egyéb informatikai rendszereket, vezeti a jogszabályban meghatározott nyilvántartásokat, meghatározza a szakmai informatikai rendszerek követelményeit, gondoskodik a statisztikai adatok gyűjtéséről és közzétételéről,
g) ellátja
ga) az ONYF és a nyugdíjbiztosítási igazgatási szervként eljáró fővárosi és megyei kormányhivatalok és járási (fővárosi kerületi) hivatalok eljárásaiban keletkezett küldemények központilag történő érkeztetésével, digitalizálásával, iktatásával és kézbesítésével, valamint ezen ügyekben az elektronikus aláírással kiadmányozott döntések központilag történő nyomtatásával és postai úton történő közlésével kapcsolatos feladatokat,
gb) a családtámogatási ellátásokkal, a fogyatékossági támogatással és a vakok személyi járadékával kapcsolatos feladatkörükben eljáró fővárosi és megyei kormányhivatalok és járási (fővárosi kerületi) hivatalok eljárásaiban keletkezett küldemények központilag történő érkeztetésével, digitalizálásával, valamint ezen ügyekben az elektronikus aláírással kiadmányozott döntések központilag történő nyomtatásával és postai úton történő közlésével kapcsolatos feladatokat,
gc) a bányászati keresetkiegészítéssel és a nagycsaládos gázdíjkedvezménnyel kapcsolatos feladatkörükben eljáró fővárosi és megyei kormányhivatalok és járási (fővárosi kerületi) hivatalok eljárásaiban keletkezett küldemények központilag történő érkeztetésével kapcsolatos feladatokat,
h) felügyeli a kormányhivatalok és a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény végrehajtásáról szóló 195/1997. (XI. 5.) Korm. rendelet 5/D. §-a szerinti szervek kifizetőhelyeinek tevékenységét, valamint a kormányhivatalok egészségbiztosítási pénztári feladatai keretében ellátott foglalkoztatók és a kifizetőhelyek felügyeletével kapcsolatos feladatok ellátását,
i) közreműködik a fővárosi és megyei kormányhivatalok, valamint a járási (fővárosi kerületi) hivatalok – a nyugellátásokkal, az egészségbiztosítás pénzbeli ellátásaival, a baleseti táppénzzel, az utazási költségtérítéssel, a családtámogatásokkal, a fogyatékossági támogatással, a vakok személyi járadékával, a bányászati keresetkiegészítéssel és a nagycsaládos gázdíjkedvezménnyel kapcsolatos, valamint egyéb, az ONYF feladat- és hatáskörébe tartozó – jogalkalmazói feladatellátásának támogatására szolgáló módszertani útmutatók, szakmai eljárásrendek, szabályzatok és körlevelek kiadásában,
j) a feladat- és hatáskörébe tartozó ügyekben közreműködik a szakmai irányító miniszternek a fővárosi és megyei kormányhivatalok, valamint a járási (fővárosi kerületi) hivatalok törvényességi és szakszerűségi ellenőrzésével kapcsolatos feladatellátásában, valamint a szakmai irányító miniszter intézkedéseinek és döntéseinek előkészítésében,
k) szervezi a feladat- és hatáskörébe tartozó ellátások elbírálását,
l) közreműködik a feladat- és hatáskörét érintő nemzetközi szerződések előkészítésében és végrehajtásában, kapcsolatot tart fenn a kijelölt illetékes teherviselővel, illetve szervekkel, végzi az európai uniós tagságból és a szociális biztonsági, szociálpolitikai tárgyú nemzetközi egyezmények végrehajtása során adódó koordinációs feladatokat, továbbá részt vesz az európai uniós szakbizottságok és nemzetközi szervezetek szakmai munkájában,
m) részt vesz a feladat- és hatáskörébe tartozó ellátásokat érintő folyamatok elemzésében és értékelésében, valamint a stratégiai és fejlesztési koncepciók kidolgozásában,
n) javaslatot tesz a miniszternek az ONYF feladat- és hatáskörét érintő jogszabályok megalkotására és módosítására, közreműködik előkészítésükben, és véleményezi azok tervezetét,
o) gondoskodik a feladat- és hatáskörébe tartozó ügyekben eljáró vezetők és ügyintézők – ideértve a kifizetőhelyek ügyintézőit is – képzéséről, továbbképzéséről és vizsgáztatásáról, szakmai értekezleteket szervez a feladatkörébe tartozó ellátások megállapítási vagy folyósítási feladatait ellátó szervek számára,
p) gondoskodik a feladat- és hatáskörébe tartozó ellátásokkal kapcsolatos központi és helyi tájékoztatásról, valamint az igényérvényesítést segítő szolgáltatások fejlesztéséről, meghatározza és rendszeresíti az alkalmazandó nyomtatványokat, iratmintákat.”
(2) Az R152. a következő 12. §-sal egészül ki:
„12. § (1) A nyugellátásokkal, a nyugdíjbiztosítási igazgatási szervek hatáskörébe tartozó egyéb ellátásokkal, az egészségbiztosítás pénzbeli ellátásaival, a baleseti táppénzzel, az utazási költségtérítéssel, a családtámogatásokkal, a fogyatékossági támogatással, a vakok személyi járadékával, a bányászati keresetkiegészítéssel és a nagycsaládos gázdíjkedvezménnyel kapcsolatos, valamint az e rendelet szerinti egyéb, 2017. január 1-jétől más szerv feladat- és hatáskörébe kerülő, 2017. január 1-jén folyamatban lévő ügyekben az a szerv jár el, amelynek hatáskörébe az elsőfokú, illetve – a (2) és (3) bekezdésben meghatározott kivételekkel – a másodfokú hatósági feladatok ellátása a jogszabály rendelkezése szerint 2017. január 1-jétől kerül.
(2) Az (1) bekezdés szerinti ügyben Budapest Főváros Kormányhivatalának 2016. december 31-éig meghozott elsőfokú döntésével szembeni fellebbezési eljárást a Központ folytatja le.
(3) Ha az (1) bekezdés szerinti ügyben a fellebbezés 2017. január 1-jétől kizárttá válik, a 2017. január 1-jén folyamatban lévő fellebbezési eljárást a Központ folytatja le.”
(3) Az R152.
a) 1. §-ában az „a szociál- és nyugdíjpolitikáért felelős miniszter” szövegrész helyébe az „az emberi erőforrások miniszterének” szöveg,
b) 6. § (2) bekezdésében az „az első fokú közigazgatási” szövegrész helyébe az „a közigazgatási” szöveg
lép.
(4) Hatályát veszti az R152.
a) 6. § (1) bekezdés c) pontjában az „első fokú” szövegrész,
b) 6. § (1) bekezdés d) pontja,
c) 6. § (3) bekezdése,
d) 7. §-a,
e) 3. alcíme.
295. § Hatályát veszti a Nemzeti Rehabilitációs és Szociális Hivatalról szóló 74/2015. (III. 30.) Korm. rendelet.
296. § (1) A környezetvédelmi és természetvédelmi szakkérdés vizsgálatával kapcsolatos egyéb eljárási költségekről és szakértői díjakról szóló 78/2015. (III. 31.) Korm. rendelet (a továbbiakban: R153.) 4. §-ában a „környezetvédelmi és természetvédelmi hatóság, illetve az Országos Környezetvédelmi és Természetvédelmi Főfelügyelőség” szövegrész helyébe a „területi környezetvédelmi és természetvédelmi hatóság, illetve az országos környezetvédelmi és természetvédelmi hatóság” szöveg lép.
(2) Az R153. 1. melléklete helyébe az 52. melléklet lép.
297. § Hatályát veszti a Nemzeti Tehetség program finanszírozásáról szóló 104/2015. (IV. 23.) Korm. rendelet 6. és 7. §-a.
298. § (1) A földmérési és térképészeti tevékenységről szóló 2012. évi XLVI. törvényben meghatározott bírságok kiszabásának részletes szabályairól szóló 129/2015. (V. 27.) Korm. rendelet (a továbbiakban: R154.) 2. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) E rendelet alkalmazásában a fővárosi és megyei kormányhivatalok (a továbbiakban: kormányhivatal) és a járási (fővárosi kerületi) hivatalok ingatlanügyi hatósági jogkörükben járnak el.”
(2) Az R154.
a) 3. § (2) bekezdésében a „Földmérési és Távérzékelési Intézet (a továbbiakban: FÖMI)” szövegrész helyébe a „földmérési és térinformatikai államigazgatási szerv” szöveg,
b) 6. § (2) bekezdésében a „FÖMI” szövegrész helyébe a „földmérési és térinformatikai államigazgatási szerv” szöveg
lép.
299. § Az egészségügyi felsőfokú szakirányú szakképzési rendszerről, a Rezidens Támogatási Program ösztöndíjairól, valamint a fiatal szakorvosok támogatásáról szóló 162/2015. (VI. 30.) Korm. rendelet
a) 1. § e) pontjában az „Egészségügyi Nyilvántartási és Képzési Központra (a továbbiakban: ENKK)” szövegrész helyébe az „Állami Egészségügyi Ellátó Központra (a továbbiakban: ÁEEK)” szöveg,
b) 2. § 1., 2. és 5. pontjában, 3. § (3) és (7) bekezdés a) pontjában, 5. § (4), (5) és (8) bekezdésében, 6. § (3) bekezdésében, 8. § (3) bekezdésében, 6. alcímében, 9. § (1) bekezdés nyitó szövegrészében és (2) bekezdésében, 10. § j) pontjában, 11. § (2) bekezdésében, 12. § (2) és (7) bekezdésében, 13. § (1), (3), (5)–(7) bekezdésében, 17. § (1) és (4) bekezdésében, 18. § (7) bekezdésében, 19. § (3) bekezdésében, 21. § (1), (2) és (4) bekezdésében, 22. § d) pontjában, 26. § (6) bekezdésében, 27. § nyitó szövegrészében, 28. § (1), (6a) és (7) bekezdésében az „ENKK” szövegrészek helyébe az „ÁEEK” szöveg,
c) 3. § (1a) bekezdésében, 13. § (1), (4) és (7) bekezdésében, 18. § (9) bekezdésében, 19. § (2) bekezdésében és 23. §-ában az „ENKK-t” szövegrész helyébe az „ÁEKK-t” szöveg,
d) 5. § (1) bekezdés a) pontjában és 10. § c) pontjában az „ENKK-val” szövegrész helyébe az „ÁEEK-kel” szöveg,
e) 8. § (2) bekezdésében, 18. § (1), (2) és (5) bekezdésében, 19. § (1) bekezdésében, valamint 28. § (6) bekezdésében az „ENKK elnöke” szövegrész helyébe az „ÁEEK főigazgatója” szöveg,
f) 20. § (1) bekezdésében az „ENKK-nál” szövegrész helyébe az „ÁEEK-nél” szöveg,
g) 20. § (2) bekezdésében az „ENKK elnökének” szövegrész helyébe az „ÁEEK főigazgatójának” szöveg,
h) 31. § (4) bekezdésében az „az OEP” szövegrész helyébe az „a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő (a továbbiakban: NEAK)” szöveg,
i) 30. § (6) bekezdésében az „az Országos Egészségbiztosítási Pénztár (a továbbiakban: OEP)” szövegrész helyébe a „Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő (a továbbiakban: NEAK)” szöveg,
j) 30. § (6) bekezdés, 31. § (5) és (6) bekezdésében az „Az OEP” szövegrészek helyébe az „A NEAK” szöveg,
k) 30. § (8) bekezdésében, 31. § (1) bekezdésében, (2) bekezdés nyitó szövegrészében és zárórendelkezésében, (3), (4) és (7) bekezdésében az „az OEP” szövegrész helyébe az „a NEAK” szöveg,
l) 30. § (8) bekezdésében az „az OEP-pel” szövegrész helyébe az „a NEAK-kal” szöveg,
m) 1. melléklet 1. pont 1.9. alpontjában és 2. melléklet 1. pont 1.9. alpontjában az „OEP (Országos Egészségbiztosítási Pénztár)” szövegrész helyébe a „NEAK (Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő)” szöveg
lép.
300. § Az egységes elektronikuskártya-kibocsátási keretrendszer kártyafelhasználói regisztrációval kapcsolatos feladatokat ellátó szerv kijelöléséről, valamint egyes kormányrendeleteknek az egységes elektronikuskártya-kibocsátási keretrendszerről szóló 2014. évi LXXXIII. törvény végrehajtásával összefüggő módosításáról szóló 194/2015. (VII. 21.) Korm. rendelet 1. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„1. § Az egységes elektronikuskártya-kibocsátási keretrendszer kártyafelhasználói regisztrációval összefüggő feladatokat a fővárosi és megyei kormányhivatal járási (fővárosi kerületi) hivatala, a kormányablak, valamint az e-közigazgatásért felelős miniszter végzi.”
301. § (1) A veszélyes hulladékkal kapcsolatos egyes tevékenységek részletes szabályairól szóló 225/2015. (VIII. 7.) Korm. rendelet (a továbbiakban: R155.) 18. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) Állati melléktermékre vonatkozó kérelem esetén az országos környezetvédelmi hatóság megvizsgálja a hulladékokról és egyes irányelvek hatályon kívül helyezéséről szóló 2008/98/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv III. mellékletének felváltásáról szóló, 2014. december 18-i 1357/2014/EU bizottsági rendelet (a továbbiakban: 1357/2014/EU rendelet) szerinti HP9 veszélyességi jellemzőket.”
(2) Az R155.
a) 15. § (1) bekezdés záró szövegrészében az „Országos Környezetvédelmi és Természetvédelmi Főfelügyelőségnél (a továbbiakban: OKTF)” szövegrész helyébe az „országos illetékességgel környezetvédelmi feladatkörében eljáró Pest Megyei Kormányhivatal (a továbbiakban: országos környezetvédelmi hatóság)” szöveg,
b) 17. § (4) bekezdésében, 18. § (3)–(4) és (7) bekezdésében, valamint a 18. § (6) bekezdés nyitó szövegrészében az „OKTF” szövegrészek helyébe az „országos környezetvédelmi hatóság” szöveg
lép.
302. § A természetes személyek adósságrendezési eljárásában a Családi Csődvédelmi Szolgálat által a családi vagyonfelügyelők felett gyakorolt szakmai felügyeletről szóló 234/2015. (IX. 4.) Korm. rendelet 1. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„1. § (1) A természetes személyek adósságrendezéséről szóló 2015. évi CV. törvényben (a továbbiakban: Are. tv.) szabályozott adósságrendezési eljárásban a Családi Csődvédelmi Szolgálat (a továbbiakban: CsSz) központi szerve a CsSz területi szervei, az általuk kijelölt családi vagyonfelügyelők és a családi vagyonfelügyelők munkáját támogató szakmai munkacsoport tevékenysége felett szakmai felügyeletet gyakorol.
(2) A CsSz központi szerve szakmai módszertani állásfoglalásaival, szakmai útmutatók, valamint egységes informatikai, ügyviteli, számítástechnikai alkalmazások rendelkezésre bocsátásával és alkalmazásának előírásával, a CsSz területi szervei eseti és rendszeres szakmai beszámoltatásával, valamint képzések, továbbképzések tartásával segíti elő és támogatja a CsSz területi szervei és a családi vagyonfelügyelők jogalkalmazó tevékenységét.
(3) A CsSz központi szerve a CsSz területi szervei adatszolgáltatása alapján összesíti a bíróságoknak, valamint a közigazgatási szerveknek a természetes személyek adósságrendezési eljárásával összefüggő joggyakorlatára vonatkozó információkat, és azokról tematikus ismertetést készít a CsSz területi szervei részére.”
303. § (1) Az egészségügyi létfontosságú rendszerek és létesítmények azonosításáról, kijelöléséről és védelméről szóló 246/2015. (IX. 8.) Korm. rendelet (a továbbiakban: R156.) 2. § c) pont ca) alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[Az egészségügyi ágazathoz tartozó létfontosságú rendszerelemek (a továbbiakban: létfontosságú rendszerelemek) meghatározása során az Lrtv. 2. mellékletében foglalt táblázat
14. pontjában meghatározott egészségügyi alágazat esetében]
„ca) az egészségügyi tartalékok vonatkozásában az Állami Egészségügyi Ellátó Központ,”
(2) Az R156.
a) 2. § d) pontjában az „Országos Tisztifőorvosi Hivatal” szövegrész helyébe az „országos tisztifőorvos” szöveg,
b) 2. § e) pontjában az „az Országos Egészségbiztosítási Pénztár” szövegrész helyébe az „a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő” szöveg
lép.
304. § (1) Az adósságrendezésben részt vevő természetes személyek lakhatási feltételeinek megtartása céljából nyújtott törlesztési támogatásról szóló 274/2015. (IX. 21.) Korm. rendelet (a továbbiakban: R157.) 2. § (1) bekezdés h) pont ha) alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[Az adós és az adóstárs – az egyezségben megállapított, lakhatási feltételek megtartására szolgáló ingatlanát (a továbbiakban: lakóingatlan) érintő hiteljogviszonnyal vagy pénzügyi lízingszerződéssel összefüggő adósságrendezési kötelezettségei teljesítéséhez törlesztési támogatást vehet igénybe az alábbi feltételek fennállása esetén:
az adós és az adóstárs hozzájárul ahhoz, hogy a 14. § (1) bekezdése szerinti adatait, valamint a törlesztési támogatásra vonatkozó információkat a törlesztési támogatás szabályszerű igénybevételének ellenőrzése céljából a főhitelező átadja]
„ha) a lakáscélú állami támogatásokkal kapcsolatos feladatkörében eljárva a támogatott lakóingatlan fekvése szerint illetékes fővárosi és megyei kormányhivatal megyeszékhely szerinti járási (fővárosi kerületi) hivatala, Pest megye vagy a főváros területén fekvő támogatott lakóingatlan esetében Budapest Főváros Kormányhivatalának XIII. Kerületi Hivatala (a továbbiakban együtt: járási hivatal),”
(részére)
(2) Az R157. 21. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A járási hivatalnak a lakáscélú állami támogatásokkal kapcsolatban e rendelet alapján
a) ellátott feladatkörei gyakorlásával összefüggésben az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény (a továbbiakban: Áht.) 9. § f)–i) pontjában meghatározott, valamint a törvényességi és szakszerűségi ellenőrzési hatásköröket szakmai irányító miniszterként a miniszter gyakorolja,
b) a hatáskörébe tartozó közigazgatási hatósági ügyekkel összefüggésben az Áht. 9. § f) pontjában és kizárólag ezekhez kapcsolódva az Áht. 9. § h) pontjában meghatározott hatásköröket Budapest Főváros Kormányhivatala gyakorolja.”
(3) Az R157.
a) 8. § (1) bekezdésében a „kormányhivataltól” szövegrész helyébe a „járási hivataltól” szöveg,
b) 8. § (2) és (3) bekezdésében a „kormányhivatalhoz” szövegrész helyébe a „járási hivatalhoz” szöveg,
c) 8. § (2) bekezdésében az „Első fokon a kormányhivatal, másodfokon a kincstár jár el.” szövegrész helyébe az „Elsőfokon a járási hivatal, másodfokon Budapest Főváros Kormányhivatala jár el.” szöveg,
d) 8. § (3) bekezdésében, 10. § (4) bekezdésében, 11. § (3) és (4) bekezdésében a „kormányhivatal” szövegrész helyébe a „járási hivatal” szöveg,
e) 10. § (3) bekezdésében a „kormányhivatalnak” szövegrész helyébe a „járási hivatalnak” szöveg,
f) 11. § (1) bekezdésében az „A kormányhivatal, illetve a kincstár” szövegrész helyébe az „A járási hivatal, illetve Budapest Főváros Kormányhivatala” szöveg,
g) 11. § (2) bekezdésében a „Ha a kormányhivatal, illetve a kincstár” szövegrész helyébe a „Ha a járási hivatal, illetve Budapest Főváros Kormányhivatala” szöveg,
h) 11. § (3) bekezdésében az „első fokon a kormányhivatal, másodfokon a kincstár jár el.” szövegrész helyébe az „első fokon a járási hivatal, másodfokon Budapest Főváros Kormányhivatala jár el.” szöveg,
i) 19. §-ában az „A kormányhivatal és a kincstár” szövegrész helyébe az „A járási hivatal és Budapest Főváros Kormányhivatala” szöveg,
j) 21. § (2) bekezdésében az „a kormányhivatal” szövegrész helyébe az „a járási hivatal, valamint Budapest Főváros Kormányhivatala” szöveg
lép.
305. § A tervpályázati eljárásokról szóló 310/2015. (X. 28.) Korm. rendelet
a) 14. § (5) bekezdésében a „Forster Gyula Nemzeti Örökségvédelmi és Vagyongazdálkodási Központ (a továbbiakban: Forster Központ)” szövegrész helyébe a „kulturális örökség védelméért felelős miniszter” szöveg,
b) 27. § (8) bekezdésében a „Forster Központ” szövegrész helyébe a „kulturális örökség védett elemeinek központi nyilvántartása feladatkörében eljáró kulturális örökség védelméért felelős miniszter” szöveg,
c) 36. § (7) bekezdésében a „Forster Központ” szövegrész helyébe a „kulturális örökség védelméért felelős miniszter” szöveg
lép.
306. § (1) A tömeges bevándorlás okozta válsághelyzettel összefüggő intézkedésekhez kapcsolódó beszerzésekről szóló 316/2015. (X. 30.) Korm. rendelet (a továbbiakban: R158.) 2. § 1. pont
a) b) alpontjában a „Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal” szövegrész helyébe a „Bevándorlási és Menekültügyi Hivatal” szöveg,
b) t) alpontjában az „Egészségügyi Készletgazdálkodási Intézet” szövegrész helyébe az „Állami Egészségügyi Ellátó Központ” szöveg
lép.
(2) Hatályát veszti az R158. 2. § 1. pont i) és n) alpontja.
307. § (1) A közbeszerzések központi ellenőrzéséről és engedélyezéséről szóló 320/2015. (X. 30.) Korm. rendelet (a továbbiakban: R159.) 1. melléklet 7. pontjában a „Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal” szövegrész helyébe a „Bevándorlási és Menekültügyi Hivatal” szöveg lép.
(2) Hatályát veszti az R159. 1. melléklet
a) 8., 10., 13., 16., 21–23. és 30.,
b) 15.
pontja.
308. § A közbeszerzési eljárásokban az alkalmasság és a kizáró okok igazolásának, valamint a közbeszerzési műszaki leírás meghatározásának módjáról szóló 321/2015. (X. 30.) Korm. rendelet
a) 8. § j) pontjában és 10. § (1) bekezdés h) pontjában a „Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal” szövegrész helyébe a „Bevándorlási és Menekültügyi Hivatal” szöveg,
b) 16. § (4) bekezdésében a „Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal” szövegrészek helyébe a „Bevándorlási és Menekültügyi Hivatal” szöveg
lép.
309. § Hatályát veszti az állam tulajdonában álló Mezőhegyesi Állami Ménes Lótenyésztő- és Értékesítő Korlátolt Felelősségű Társaság állami feladatellátásának központi költségvetési szerv által történő átvételéről szóló 338/2015. (XI. 10.) Korm. rendelet.
310. § (1) A költségvetési szervek és az egyházi jogi személyek foglalkoztatottjainak 2016. évi kompenzációjáról szóló 400/2015. Korm. rendelet (a továbbiakban: R160.) 7. § (1) bekezdés a) pontjában az „az Országos Egészségbiztosítási Pénztár (a továbbiakban: OEP)” szövegrész helyébe az „a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő (a továbbiakban: NEAK)” szöveg lép.
(2) Az R160.
a) 6., 7. és 9. mellékletében az „OEP” szövegrész helyébe a „NEAK” szöveg,
b) 8. mellékletében az „OEP” szövegrészek helyébe a „NEAK” szöveg
lép.
311. § (1) A személyazonosító igazolvány kiadása és az egységes arcképmás- és aláírás-felvételezés szabályairól szóló 414/2015. (XII. 23.) Korm. rendelet (a továbbiakban: R161.) 2. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„2. § Az állandó személyazonosító igazolvánnyal és az ideiglenes személyazonosító igazolvánnyal (a továbbiakban együtt: személyazonosító igazolvány) összefüggő, az e rendeletben meghatározott hatósági ügyekben első fokon a fővárosi és megyei kormányhivatal járási (fővárosi kerületi) hivatala (a továbbiakban: járási hivatal), a kormányablak, a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló 1992. évi LXVI. törvény végrehajtásáról szóló 146/1993. (X. 26.) Korm. rendelet 10/B. §-ában kijelölt Budapest Főváros Kormányhivatala (a továbbiakban: kijelölt kormányhivatal), valamint a személyiadat- és lakcímnyilvántartásért felelős miniszter (a továbbiakban: nyilvántartást kezelő szerv) jár el.”
(2) Az R161. a következő 2/A. §-sal egészül ki:
„2/A. § A magyar állampolgár állandó személyazonosító igazolvánnyal összefüggő hatósági ügyében elsőfokon a hivatásos konzuli tisztviselő (a továbbiakban: konzuli tisztviselő) jár el, ha az állandó személyazonosító igazolvány kiadása iránti kérelmet a magyar állampolgár konzuli tisztviselőnél terjeszti elő.”
(3) Az 161. 3. § (1) bekezdés e) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A járási hivatal)
„e) gondoskodik a személyazonosító igazolvány visszavonása, elvesztése, eltulajdonítása, megsemmisülése, megrongálódása, találása, érvénytelensége, érvénytelenítése, valamint leadása tényének a személyazonosító igazolvány nyilvántartáson történő átvezetéséről,”
(4) Az R161. 3. § (1) bekezdés k) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A járási hivatal)
„k) gondoskodik a nála leadott ideiglenes személyazonosító igazolvány megsemmisítéséről és a megsemmisítés tényének a személyazonosító igazolvány nyilvántartáson történő átvezetéséről,”
(5) Az R161. 3. § (1) bekezdése a következő l) ponttal egészül ki:
(A járási hivatal)
„l) végzi a vészhelyzet esetén értesítendő telefonszám rögzítését, cseréjét és törlését.”
(6) Az R161. a következő 3/A. §-sal egészül ki:
„3/A. § A kijelölt kormányhivatal
1. a nála előterjesztett kérelem esetén dönt a személyazonosító igazolvány kiadásáról, kiadásának megtagadásáról, valamint a személyazonosító igazolvány visszavonásáról,
2. hivatalból kiadja a személyazonosító igazolványt a 26. §-ban meghatározott esetben,
3. kizárólagos hatáskörben kiadja a fogvatartott polgár személyazonosító igazolványát,
4. kizárólagos hatáskörben kiadja az Nytv. 29/G. § (2) bekezdése szerinti személyazonosító igazolványt,
5. eljár a talált személyazonosító igazolvány visszaadásával kapcsolatban,
6. továbbítja a nyilvántartást kezelő szervnek a személyazonosító igazolvány kitöltéséhez szükséges adatokat,
7. intézkedik a személyazonosító igazolvánnyal kapcsolatos ügyintézés során tapasztalt vagy a polgár által bejelentett adatváltozásnak, adatjavításnak a személyiadat- és lakcímnyilvántartáson történő átvezetéséről,
8. gondoskodik a személyazonosító igazolvány visszavonása, elvesztése, eltulajdonítása, megsemmisülése, megrongálódása, találása, érvénytelensége, érvénytelenítése, valamint leadása tényének a személyazonosító igazolvány nyilvántartáson történő átvezetéséről,
9. kezeli a személyazonosító igazolvány kiadásának megtagadásával, a személyazonosító igazolvány visszavonásával, valamint leadásával kapcsolatos alapiratokat, továbbá gondoskodik az Nytv. 9. § (3) bekezdésében meghatározott iratok továbbításáról,
10. átvezeti a személyazonosító igazolvány nyilvántartáson a hazai anyakönyvezés végzésére kijelölt anyakönyvi szerv által megküldött, az érvénytelenített személyazonosító igazolványok adatait,
11. lehetővé teszi a tároló elem adattartalmának ellenőrzését,
12. lehetővé teszi az állandó személyazonosító igazolványhoz tartozó PIN-kód cseréjét,
13. a nála előterjesztett kérelem esetén kiállítja az ideiglenes személyazonosító igazolványt,
14. gondoskodik a nála leadott ideiglenes személyazonosító igazolvány megsemmisítéséről és a megsemmisítés tényének a személyazonosító igazolvány nyilvántartáson történő átvezetéséről,
15. a nála előterjesztett kérelem alapján végzi a vészhelyzet esetén értesítendő személy telefonszámának rögzítését, cseréjét és törlését,
16. törvényben meghatározottak szerint adatszolgáltatást teljesít a személyazonosító igazolvány nyilvántartásból.”
(7) Az R161. a következő 3/B. és 3/C. §-sal egészül ki:
„3/B. § A konzuli tisztviselő
a) a nála előterjesztett kérelem esetén dönt az állandó személyazonosító igazolvány kiadásáról, kiadásának megtagadásáról,
b) továbbítja a nyilvántartást kezelő szervnek a személyazonosító igazolvány kitöltéséhez szükséges adatokat,
c) értesíti a személyazonosító igazolvány találásáról, elvesztéséről, eltulajdonításáról, megsemmisüléséről, megrongálódásáról, leadásáról a kijelölt kormányhivatalt,
d) kezeli a személyazonosító igazolvány kiadásának megtagadásával, valamint leadásával kapcsolatos alapiratokat, továbbá gondoskodik az Nytv. 9. § (3) bekezdésében meghatározott iratok továbbításáról,
e) lehetővé teszi az állandó személyazonosító igazolványhoz tartozó PIN-kód cseréjét,
f) a nála előterjesztett kérelem alapján végzi a vészhelyzet esetén értesítendő személy telefonszámának rögzítését, cseréjét és törlését.
3/C. § A konzuli tisztviselő munkájában közreműködő, a külpolitikáért felelős miniszter által felhatalmazott, diplomáciai vagy hivatásos konzuli képviseleten igazgatási munkakörben konzuli feladatot ellátó személy, továbbá a külpolitikáért felelős miniszter által vezetett minisztérium konzuli ügyekben feladatkörrel rendelkező kormánytisztviselője közreműködik a 3/B. §-ban meghatározott feladatok ellátásában.”
(8) Az R161. 4. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„4. § A nyilvántartást kezelő szerv
a) dönt a személyazonosító igazolvány kiadásáról, kiadásának megtagadásáról, ha a polgár nem rendelkezik személyazonosság igazolására alkalmas más érvényes hatósági igazolvánnyal, valamint ha első alkalommal igényel tároló elemmel rendelkező személyazonosító igazolványt, a nála előterjesztett kérelem esetén,
b) intézkedik a személyazonosító igazolvánnyal kapcsolatos ügyintézés során tapasztalt vagy a polgár által bejelentett adatváltozásnak, adatjavításnak a személyiadat- és lakcímnyilvántartáson történő átvezetéséről,
c) gondoskodik a személyazonosító igazolvány elvesztése, eltulajdonítása, megsemmisülése, megrongálódása, érvénytelenítése, valamint leadása tényének a személyazonosító igazolvány nyilvántartáson történő átvezetéséről,
d) a személyazonosító igazolvány nyilvántartásban rögzíti a személyazonosító igazolvány kitöltésének tényét, és kezeli – az Nytv. (3) bekezdése szerint – az eljárásban keletkezett alapiratokat,
e) ellátja a személyazonosító igazolvány kiadásával és nyilvántartásával kapcsolatos hatósági tevékenység szakmai felügyeletét,
f) törvényben meghatározottak szerint adatszolgáltatást teljesít a személyazonosító igazolvány nyilvántartásból,
g) teljesíti a 45. §-ban meghatározott tájékoztatási kötelezettségét,
h) a jogosult megkeresésére jelzést helyez el a személyazonosító igazolvány nyilvántartásban, és teljesíti az ezzel kapcsolatos, törvényen alapuló adatszolgáltatási kötelezettséget,
i) a hatáskörébe tartozó eljárások lefolytatására és az ilyen eljárásban kiállított személyazonosító igazolványok kiadására ügyfélszolgálati irodát tart fenn,
j) gondoskodik az érvénytelen személyazonosító igazolvány megsemmisítéséről,
k) lehetővé teszi a tároló elem adattartalmának ellenőrzését,
l) lehetővé teszi az állandó személyazonosító igazolványhoz tartozó PIN-kód cseréjét,
m) nála előterjesztett kérelem esetén kiállítja az ideiglenes személyazonosító igazolványt,
n) gondoskodik a nála leadott ideiglenes személyazonosító igazolvány megsemmisítéséről,
o) kiállítja az állandó személyazonosító igazolványt,
p) lehetővé teszi a vészhelyzet esetén értesítendő telefonszám rögzítését, cseréjét és törlését,
q) ellátja az országos aláíró hitelesítő hatósági (CSCA) és a dokumentum-aláíró hatósági (DS) feladatokat,
r) ellátja az országos ellenőrzőhitelesítő hatósági (CVCA), valamint a dokumentumellenőrző-hitelesítő hatósági (DV) feladatokat.”
(9) Az R161. 8. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„8. § (1) A (4) bekezdésben meghatározott kivétellel annak, aki állandó személyazonosító igazolványra jogosult – állandó személyazonosító igazolvány iránti kérelmére – ideiglenes személyazonosító igazolványt kell kiadni, ha nem rendelkezik érvényes, személyazonosság igazolására alkalmas hatósági igazolvánnyal.
(2) Az (1) bekezdéstől eltérően, ha a magyar állampolgár első személyazonosító igazolvánnyal való ellátására kerül sor, a járási hivatal, a kijelölt kormányhivatal és a nyilvántartást kezelő szerv a jogosult vagy törvényes képviselője kérelmére állít ki ideiglenes személyazonosító igazolványt.
(3) Az állandó személyazonosító igazolvány kiadásáig az ideiglenes személyazonosító igazolvány ismételten kiadható.
(4) A közreműködő hatóság előtt indult állandó személyazonosító igazolvány kiadása iránti eljárásban ideiglenes személyazonosító igazolvány nem állítható ki.”
(10) Az R161. 11. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Az állandó személyazonosító igazolvány kiadása iránti kérelem – az Nytv. 29/A. § (2) bekezdésében meghatározott kivétellel –
a) bármely járási hivatalnál,
b) a kijelölt kormányhivatalnál,
c) – ha a polgár nem rendelkezik személyazonosság igazolására alkalmas más érvényes hatósági igazolvánnyal, valamint ha első alkalommal igényel tároló elemmel rendelkező személyazonosító igazolványt – a nyilvántartást kezelő szervnél,
(a továbbiakban együtt: eljáró hatóság) is előterjeszthető.”
(11) Az R161. 11. § (1) bekezdése a következő d) ponttal egészül ki:
[Az állandó személyazonosító igazolvány kiadása iránti kérelem – az Nytv. 29/A. § (2) bekezdésében meghatározott kivétellel –]
„d) – magyar állampolgárságú kérelmező esetén – a konzuli tisztviselőnél”
[(a továbbiakban együtt: eljáró hatóság) is előterjeszthető.]
(12) Az R161. a következő 17/A. §-sal egészül ki:
„17/A. § (1) A polgár – a 11. § (3) bekezdésében és 12. § (2) bekezdésében meghatározott kivétellel – a vészhelyzet esetén értesítendő telefonszám rögzítése iránti kérelmét az eljáró hatóságnál terjesztheti elő
a) az állandó személyazonosító igazolvány kiadására irányuló kérelem előterjesztésével egyidejűleg, vagy
b) tároló elemmel ellátott érvényes személyazonosító igazolvány birtokában.
(2) A polgár a vészhelyzet esetén értesítendő telefonszámának cseréjét vagy törlését az eljáró hatóságnál kezdeményezheti.
(3) A vészhelyzet esetén értesítendő telefonszámát a polgár elektronikus azonosítást követően elektronikus úton is rögzítheti, cserélheti vagy törölheti.”
(13) Az R161. 21. §-a a következő (1a) bekezdéssel egészül ki:
„(1a) Az Nytv. 4. § (2a) bekezdés c) pontja szerinti kérelmezőnek az első személyazonosító igazolvány iránti kérelem benyújtásakor nyilatkoznia kell arról, hogy a személyi azonosítót és lakcímet igazoló hatósági igazolványa a természetes személyazonosító adatokat, így különösen a névviselését az anyakönyvbe bejegyzett adatokkal vagy a névmódosítását tartalmazó honosítási okirattal megegyezően tartalmazza.”
(14) Az R161. 22. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) Ha az (1) és (2) bekezdés szerint végrehajtott adategyeztetéskor a személyiadat- és lakcímnyilvántartás adatai nem egyeznek meg a bemutatott okmány vagy okirat adataival, a járási hivatal, a kijelölt kormányhivatal és a nyilvántartást kezelő szerv megvizsgálja az eltérés okát, és indokolt esetben a személyiadat- és lakcímnyilvántartás adatait haladéktalanul javítja. A személyiadat- és lakcímnyilvántartás adatai a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló 1992. évi LXVI. törvény végrehajtásáról szóló kormányrendeletben meghatározott okiratok alapján javíthatóak.”
(15) Az R161. 22. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(5) A kérelmező a 11. § (1) bekezdés d) pontja alapján a konzuli tisztviselő előtt indított eljárás kivételével az állandó személyazonosító igazolvány kiadásáig, illetve a kiadást megtagadó vagy visszavonó döntés közléséig bármikor írásban kérheti, hogy az eljárást a továbbiakban a lakóhelye, ennek hiányában tartózkodási helye szerint illetékes járási hivatal folytassa le. Ebben az esetben az ügy iratait haladéktalanul át kell tenni a kérelmező lakó- vagy tartózkodási helye szerint illetékes járási hivatalhoz.”
(16) Az R161. 24. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A járási hivatalban, a kijelölt kormányhivatalnál, illetve – a nála előterjesztett kérelem esetén – a nyilvántartást kezelő szervnél kell átadni az állandó személyazonosító igazolványt, ha az eljárás során ideiglenes személyazonosító igazolvány kiadására kerül sor. A járási hivatalban, a kijelölt kormányhivatalnál, illetve – a nála előterjesztett kérelem esetén – a nyilvántartást kezelő szervnél, valamint a konzuli tisztviselőnél kell átadni az állandó személyazonosító igazolványt, ha a kérelem benyújtását követően az ügyfél birtokában marad a korábbi, még érvényes állandó személyazonosító igazolványa.”
(17) Az R161. 24. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) A (2) bekezdésben foglalt eseten kívül az állandó személyazonosító igazolványt belföldön a kérelmező választása szerint postai úton, könyvelt küldeményként kell továbbítani, vagy a járási hivatalban, a kijelölt kormányhivatalnál, illetve – a nála előterjesztett kérelem esetén – a nyilvántartást kezelő szervnél, valamint a konzuli tisztviselőnél kell átadni a kérelmező, annak törvényes képviselője vagy meghatalmazottja részére. Ha a kérelmező az állandó személyazonosító igazolványt konzuli tisztviselőnél veszi át, akkor az állandó személyazonosító igazolványt választása szerint a konzuli tisztviselő külföldön postai úton, könyvelt küldeményként továbbítja.”
(18) Az R161. 24. § (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(6) Az át nem vett állandó személyazonosító igazolványokat – az átvételre való felhívást követően – a járási hivatal, a kijelölt kormányhivatal és a nyilvántartást kezelő szerv a személyazonosító igazolvány kiállításától számított egy év elteltével átvétel hiányában érvényteleníti, és gondoskodik e ténynek a személyazonosító igazolvány nyilvántartásban való feltüntetéséről. Az át nem vett állandó személyazonosító igazolványokat – az átvételre való felhívást követően – a konzuli tisztviselő a személyazonosító igazolvány kiállításától számított egy év elteltével megküldi a kijelölt kormányhivatalnak, a kijelölt kormányhivatal az állandó személyazonosító igazolványt érvényteleníti, és gondoskodik e ténynek a személyazonosító igazolvány nyilvántartásban való feltüntetéséről.”
(19) Az R161. 32. § a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Érvényes személyazonosító igazolvány cseréjét a polgár akkor kezdeményezheti, ha)
„a) az abban tárolt vagy azon szereplő adataiban változás következett be, ide nem értve az Nytv. 29. § (7) bekezdés d) és e) pontjában meghatározott adatokat, valamint a vészhelyzet esetén értesítendő telefonszámát,”
(20) Az R161. 38. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A talált, más nevére szóló személyazonosító igazolványt le kell adni
a) a találás helye szerint illetékes jegyzőnek, aki azt – a találásról felvett jegyzőkönyvvel együtt – haladéktalanul megküldi a találás helye szerint illetékes járási hivatalnak,
b) a találás helye szerint illetékes járási hivatalnak,
c) a találás helye szerint illetékes konzuli tisztviselőnek, aki azt – a találásról felvett jegyzőkönyvvel együtt – haladéktalanul megküldi a kijelölt kormányhivatalnak, vagy
d) a kijelölt kormányhivatalnak.”
(21) Az R161. 39. §-a a következő (2a) bekezdéssel egészül ki:
„(2a) Ha a nem magyar állampolgár állandó személyazonosító igazolványa a külföldi letelepedési szándék bejelentésének nyilvántartásba vételére tekintettel érvénytelen, a polgár az állandó személyazonosító igazolványt köteles
a) személyesen, törvényes képviselő vagy meghatalmazott útján a külföldön való letelepedésre vonatkozó nyilatkozattal kapcsolatos eljárás megindításának helye szerint illetékes járási hivatalnál vagy konzuli tisztviselőnél leadni, vagy
b) személyes megjelenés nélkül, postai úton megküldeni a külföldön való letelepedésre vonatkozó nyilatkozattal kapcsolatos eljárás megindításának helye szerint illetékes járási hivatalnak vagy konzuli tisztviselőnek.”
(22) Az R161. 39. §-a a következő (5a) bekezdéssel egészül ki:
„(5a) A konzuli tisztviselő a leadott, vagy átvétel hiányában érvénytelen állandó személyazonosító igazolványt a leadástól, vagy az átvétel hiányában történő érvénytelenítéstől számított 30 napon belül megküldi a kijelölt kormányhivatalnak. A kijelölt kormányhivatal a megküldött személyazonosító igazolványt érvényteleníti és – jegyzőkönyvvel együtt – megküldi megsemmisítés céljából a nyilvántartást kezelő szervnek.”
(23) Az R161. 46. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:
„(4) A vészhelyzet esetén értesítendő telefonszám rögzítése iránti kérelem adatlapokat az eljáró hatóság a kérelem felvételétől számított 5 évig őrzi, ezt követően azokat az iratkezelésre irányadó jogszabályok szerint selejtezi.”
(24) Az R161. 50. §-a a következő (2a) bekezdéssel egészül ki:
„(2a) A kijelölt kormányhivatal a nála előterjesztett kérelem esetében
a) közreműködik a szolgáltatási szerződés megkötésében, ellenőrzi a szolgáltatást igénybe vevő személyazonosságát és elvégzi a szolgáltatást igénybe vevő adatainak a törvényben előírt egyeztetését,
b) lehetővé teszi a tanúsítvány visszavonásával kapcsolatos bejelentés fogadását,
c) lehetővé teszi az elektronikus aláíráshoz tartozó PIN-kód és a visszavonási jelszó cseréjét.”
(25) Az R161. 58. §-a a következő (4a) bekezdéssel egészül ki:
„(4a) Az Nytv. 29/C. § (5) bekezdése szerinti adatszolgáltatás alapján a kijelölt hitelesítés-szolgáltató gondoskodik a tanúsítvány visszavonásáról abban az esetben, ha a szolgáltatást igénybe vevő az általa igényelt személyazonosító igazolványt és annak tároló elemén elhelyezett aláírás létrehozó adatot, illetve kapcsolódó tanúsítványt az 56. § (4) bekezdésében meghatározott átvételi módok valamelyikén nem veszi át az okmány kiállítását követő hatvan napon belül.”
(26) Az R161. 1. melléklete a következő 10a. ponttal egészül ki:
(Az állandó személyazonosító igazolvány iránti kérelem a kérelmező következő adatait tartalmazza:)
„10a. A 16. § (3) bekezdése szerinti esetben a nyilatkozata, hogy az Nytv. 29. § (7) bekezdés d) és e) pontja szerinti azonosító kód az azonosító kódot igazoló hatósági igazolványnak megfelelően került rögzítésre.”
(27) Az R161. 1. melléklete a következő 24. ponttal egészül ki:
(Az állandó személyazonosító igazolvány iránti kérelem a kérelmező következő adatait tartalmazza:)
„24. A vészhelyzet esetén értesítendő telefonszáma rögzítésének ténye, valamint a polgár nyilatkozata arról, hogy a vészhelyzet esetén értesítendő telefonszáma megfelelően került rögzítésre”
(28) Az R161.
1. 3. § (1) bekezdés c) pontjában, 5. § (1)–(4) bekezdésében, 35. § (4) bekezdésében, 36. § (4) bekezdésében, 39. § (5) bekezdésében, 45. §-ában, 47. § (1) bekezdésében, 50. § (2) bekezdésében, 54. § (1) és (3)–(4) bekezdésében, 55. § (3) bekezdésében, 56. § (2) bekezdésében, 56. § (4) bekezdés b) pontjában, 56. § (8) bekezdésében, 58. § (4) bekezdésében, 59. § (1) bekezdésében, 64. § (2) bekezdésében a „központi” szövegrész helyébe a „nyilvántartást kezelő” szöveg,
2. 11. § (4) bekezdésében, 27. § (2) és (3) bekezdésében, 29. § (1)–(3) bekezdésében, 30. § (1) és (2) bekezdésében, 36. § (5) bekezdésében, 38. § (1) bekezdés c) pontjában, 42. §-ában a „központi szervnek” szövegrész helyébe a „kijelölt kormányhivatalnak” szöveg,
3. 14. § (2) bekezdésében a „12. § (2) bekezdésében” szövegrész helyébe a „11. § (3) bekezdésében, 12. § (2) bekezdésében” szöveg,
4. 15. § (1) bekezdésében a „11. § (3) bekezdése,” szövegrész helyébe a „11. § (3) bekezdése, a 12. § (2) bekezdése,” szöveg,
5. 20. §-ában az „a központi szerv” szövegrész helyébe az „a kijelölt kormányhivatal, a nyilvántartást kezelő szerv” szöveg,
6. 23. § (3) és (5) bekezdésében az „az eljáró hatóság” szövegrész helyébe az „a járási hivatal” szöveg,
7. 23. § (4) bekezdésében, 26. § (2) bekezdésében, 27. § (1) bekezdésében, 28. § (1) bekezdésében, 29. § (1), (3) és (4) bekezdésében, 30. § (3) bekezdésében, 31. § (1)–(4) bekezdésében, 36. § (3) bekezdésében, 38. § (2) bekezdésében a „központi szerv” szövegrész helyébe a „kijelölt kormányhivatal” szöveg,
8. 24. § (2) és (3) bekezdésében a „járási hivatalban, illetve a központi szervnél” szövegrész helyébe a „járási hivatalban, a kijelölt kormányhivatalnál, illetve a nyilvántartást kezelő szervnél” szöveg,
9. 29. § (4) bekezdésében, 35. § (1) és (3) bekezdésében a „központi szervnél” szövegrész helyébe a „kijelölt kormányhivatalnál” szöveg,
10. 35. § (2) bekezdésében, 36. § (1)–(2) bekezdésében a „központi szervet” szövegrész helyébe a „kijelölt kormányhivatalt” szöveg,
11. 38. § (3) bekezdésében a „központi szerv” szövegrészek helyébe a „kijelölt kormányhivatal” szöveg,
12. 39. § (5) bekezdésében a „járási hivatal” szövegrészek helyébe a „járási hivatal és a kijelölt kormányhivatal” szöveg,
13. 39. § (6) bekezdésében a „járási hivatal” szövegrész helyébe a „járási hivatal és a kijelölt kormányhivatal” szöveg,
14. 39. § (6) bekezdésében és 55. § (1) bekezdésében a „központi” szövegrészek helyébe a „nyilvántartást kezelő” szöveg,
15. 39. § (7) bekezdésében az „a járási hivatal és a központi szerv” szövegrész helyébe az „az eljáró hatóság” szöveg,
16. 44. §-ában a „bármely járási hivatalnál, illetve a központi szervnél” szövegrész helyébe a „bármely járási hivatalnál, a kijelölt kormányhivatalnál, illetve a nyilvántartást kezelő szervnél” szöveg,
17. 45. §-ában a „jegyző és a járási hivatal” szövegrész helyébe a „jegyző, a járási hivatal és a kijelölt kormányhivatal” szöveg,
18. 48. §-ában az „a járási hivatalnál vagy a központi szervnél személyesen” szövegrész helyébe az „a járási hivatalnál, a kijelölt kormányhivatalnál vagy a nyilvántartást kezelő szervnél személyesen, vagy elektronikus azonosítást követően elektronikus úton” szöveg,
19. 49. § (1) bekezdésében az „a járási hivatalnál vagy a központi szervnél” szövegrész helyébe az „az eljáró hatóságnál” szöveg,
20. 49. § (2) és (3) bekezdésében az „a járási hivatalnál, vagy a központi szervnél” szövegrész helyébe az „az eljáró hatóságnál” szöveg,
21. 51. § (1) bekezdésében a „járási hivatalnál és a központi szervnél” szövegrész helyébe a „járási hivatalnál, a kijelölt kormányhivatalnál és a nyilvántartást kezelő szervnél” szöveg,
22. 52. § (2) és (3) bekezdésében, 53. § (1)–(3) bekezdésében, 53. § (6) bekezdésében a „járási hivatal és a központi szerv” szövegrész helyébe a „járási hivatal, kijelölt kormányhivatal és a nyilvántartást kezelő szerv” szöveg,
23. 52. § (2) bekezdésében az „az eljáró hatóság” szövegrész helyébe az „a járási hivatal, a kijelölt kormányhivatal és a nyilvántartást kezelő szerv” szöveg,
24. 55. § (2) és (4)–(5) bekezdésében, 56. § (4) bekezdés a) pontjában, 57. § (2) bekezdésében a „járási hivatalnál vagy a központi szervnél” szövegrész helyébe a „járási hivatalnál, a kijelölt kormányhivatalnál vagy a nyilvántartást kezelő szervnél” szöveg,
25. 58. § (1) és (3) bekezdésében a „járási hivatalnál és a központi szervnél” szövegrész helyébe a „járási hivatalnál, a kijelölt kormányhivatalnál és a nyilvántartást kezelő szervnél” szöveg,
26. 56. § (5) bekezdésében a „járási hivatalban, illetve a központi szervnél” szövegrész helyébe a „járási hivatalban, a kijelölt kormányhivatalnál vagy a nyilvántartást kezelő szervnél” szöveg,
27. 57. § (3) bekezdésében a „járási hivatal és a központi szerv” szövegrészek helyébe a „járási hivatal, kijelölt kormányhivatal és a nyilvántartást kezelő szerv” szöveg,
28. 58. § (1) bekezdésében az „a központi szerv által működtetett országos telefonos ügyfélszolgálat” szövegrész helyébe az „az országos telefonos ügyfélszolgálat” szöveg,
29. 58. § (3) bekezdésében a „járási hivatal, illetve a központi szerv” szövegrész helyébe a „járási hivatal, a kijelölt kormányhivatal, illetve a nyilvántartást kezelő szerv” szöveg,
30. 59. § (1) bekezdésében a „járási hivatalok” szövegrész helyébe a „járási hivatalok, a kijelölt kormányhivatal” szöveg,
31. 61. § (2) bekezdésében a „kormányablaknál, valamint a központi szervnél” szövegrész helyébe a „kormányablaknál, a kijelölt kormányhivatalnál, valamint a nyilvántartást kezelő szervnél” szöveg
lép.
(29) Az R161.
a) 8. § (4) bekezdésében a „közreműködő hatóság” szövegrész helyébe a „közreműködő hatóság, valamint a konzuli tisztviselő” szöveg,
b) 12. § (2) bekezdésében az „A személyes megjelenésében” szövegrész helyébe az „A 11. § (1) bekezdés d) pontja alapján a konzuli tisztviselő előtt indított eljárás kivételével a személyes megjelenésében” szöveg,
c) 44. §-ában a „kijelölt kormányhivatalnál,” szövegrész helyébe a „kijelölt kormányhivatalnál, a konzuli tisztviselőnél,” szöveg,
d) 45. §-ában a „járási hivatal” szövegrész helyébe a „járási hivatal, a konzuli tisztviselő” szöveg,
e) 47. § (5) bekezdésében a „járási hivatalnak” szövegrész helyébe a „járási hivatalnak vagy konzuli tisztviselőnek” szöveg, az „a járási hivatal haladéktalanul selejtezi” szövegrész helyébe az „a járási hivatal haladéktalanul selejtezi, a konzuli tisztviselő pedig selejtezés céljából megküldi a kijelölt kormányhivatalnak” szöveg
lép.
(30) Hatályát veszti az R161. 33. § (3) bekezdése.
312. § (1) A szociális, gyermekjóléti és gyermekvédelmi igénybevevői nyilvántartásról és az országos jelentési rendszerről szóló 415/2015. (XII. 23.) Korm. rendelet (a továbbiakban: R162.) 1. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A Kormány
a) a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény (a továbbiakban: Szt.) 20/C. §-a szerinti, a személyes gondoskodást nyújtó szociális ellátások, szolgáltatások finanszírozásának ellenőrzése céljából, valamint a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény (a továbbiakban: Gyvt.) 139. § (2) bekezdése szerinti, a személyes gondoskodást nyújtó gyermekjóléti alapellátások és gyermekvédelmi szakellátások finanszírozásának ellenőrzése céljából vezetett nyilvántartást (a továbbiakban együtt: igénybevevői nyilvántartás) vezető szervként,
b) az Szt. 20/B. §-a és a Gyvt. 141/A. §-a szerinti országos jelentési rendszert vezető szervként és
c) az Szt. 20. § (2a) bekezdése szerinti szociális hatóságként,
valamint e nyilvántartások elektronikus adatfeldolgozójaként az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság Központját (a továbbiakban: Központ) jelöli ki.”
(2) Az R162.
a) 1. § (2) bekezdésében, 2. § (4) bekezdésében, 8. § (2) bekezdés a) és b) pontjában, 8. § (3) bekezdésében, 9. § (1) bekezdés nyitó és záró szövegrészében, 9. § (4) és (5) bekezdésében, 10. § (1)–(3) bekezdésében, 11. § (1)–(3) bekezdésében, 13. § (3) bekezdésében, 14. § (2) bekezdés nyitó szövegrészében, 14. § (3) bekezdésében, 15. § (1) bekezdésében, 16. § (2) bekezdésében a „Hivatal” szövegrész helyébe a „Központ” szöveg,
b) 2. § (3) bekezdésében az „a Hivatal” szövegrész helyébe az „az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság” szöveg,
c) 2. § (4) bekezdésében a „Hivatalnak” szövegrészek helyébe a „Központnak” szöveg,
d) 2. § (5) bekezdésében, 15. § (2) bekezdésében a „Hivatal” szövegrészek helyébe a „Központ” szöveg,
e) 2. § (8) bekezdésében a „Hivatalnak” szövegrész helyébe a „Központnak” szöveg,
f) 9. § (1) bekezdés a) pontjában a „Közigazgatási és Elektronikus Közszolgáltatások Központi Hivatalának nyilvántartásából” szövegrész helyébe a „személyiadat- és lakcímnyilvántartásért felelős miniszter által vezetett nyilvántartásból” szöveg,
g) 9. § (1) bekezdés b) pontjában az „az Országos Egészségbiztosítási Pénztár nyilvántartásából” szövegrész helyébe az „a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő által vezetett nyilvántartásból” szöveg,
h) 9. § (2) bekezdésében, 13. § (2) bekezdésében a „működést engedélyező szervként eljáró fővárosi és megyei kormányhivatal” szövegrész helyébe a „működést engedélyező szerv” szöveg,
i) 9. § (2) bekezdésében, 13. § (1) és (2) bekezdésében a „Hivatalt” szövegrész helyébe a „Központot” szöveg
lép.
(3) Hatályát veszti az R162. 9. § (3) bekezdése.
313. § A mezőgazdasági őstermelői igazolványról szóló 436/2015. (XII. 28.) Korm. rendelet 4. § (2) bekezdésében, 12. § (4) bekezdésében, 13. § (1) és (2) bekezdésében, valamint 14. § (1) és (2) bekezdésében a „megyei kormányhivatal” szövegrész helyébe a „megyei kormányhivatal járási hivatala” szöveg lép.
314. § A nemzeti vérkészlettel való gazdálkodás szabályairól szóló 439/2015. (XII. 28.) Korm. rendelet 11. § (1) bekezdésében az „az Országos Egészségbiztosítási Pénztár” szövegrész helyébe az „a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő” szöveg lép.
315. § (1) Az előadó-művészeti szervezetek támogatását biztosító igazolások kiállításáról, felhasználásáról, a támogatható szervezetek köréről, a támogatás elszámolásának és ellenőrzésének, valamint visszafizetésének szabályairól szóló 440/2015. (XII. 28.) Korm. rendelet (a továbbiakban: R163.)
a) 1. melléklete helyébe az 53. melléklet,
b) 2. melléklete helyébe az 54. melléklet
lép.
(2) Az R163. 11. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„11. § A támogatott a tárgyévet követő év június 30-áig fel nem használt vagy nem rendeltetésszerűen felhasznált Tao. támogatást köteles a kijelölt szerv
a) 8. § szerinti határozata, vagy
b) a 12. § szerinti ellenőrzési eljárást lezáró, a támogatás jogosulatlan igénybevételét vagy nem rendeltetésszerű felhasználását megállapító,
és visszafizetési kötelezettséget előíró határozata jogerőre emelkedésétől számított 30 napon belül a minisztérium kincstárnál vezetett 10032000–01220328–50000885 számú, EMMI Fejezeti kezelésű EFK alszámla – EMET (művészeti és működési előirányzatok) elnevezésű számlájára átutalással vagy e fizetési számlára történő készpénzátutalási megbízással megfizetni, valamint az átutalás megtörténtét igazoló bizonylatot vagy annak hiteles másolatát a kijelölt szerv részére megküldeni.”
(3) Hatályát veszti az R163. 5. § (5) bekezdés g) és h) pontja.
316. § Az ionizáló sugárzás elleni védelemről és a kapcsolódó engedélyezési, jelentési és ellenőrzési rendszerről szóló 487/2015. (XII. 30.) Korm. rendelet
a) 61. § (2) bekezdésében az „Országos Közegészségügyi Központ (a továbbiakban: OKK)” szövegrész helyébe az „Országos Közegészségügyi Intézet (a továbbiakban: OKI)” szöveg,
b) 63. § (2) bekezdésében az „OKK-val” szövegrész helyébe az „OKI-val” szöveg,
c) 69. § (3) bekezdésében az „ÁNTSZ–OTH” szövegrész helyébe az „országos tisztifőorvos” szöveg
lép.
317. § A lakosság természetes és mesterséges eredetű sugárterhelését meghatározó környezeti sugárzási helyzet ellenőrzési rendjéről és a kötelezően mérendő mennyiségek köréről szóló 489/2015. (XII. 30.) Korm. rendelet
a) 3. § (2) bekezdésében az „Országos Közegészségügyi Központ (a továbbiakban: OKK)” szövegrész helyébe az „Országos Közegészségügyi Intézet (a továbbiakban: OKI)” szöveg,
b) 1. melléklet 15. pontjában az „Országos Közegészségügyi Központ Országos Sugárbiológiai és Sugáregészségügyi Kutató Igazgatóság (a továbbiakban: OKK OSSKI)” szövegrész helyébe az „OKI” szöveg,
c) 3. mellékletében foglalt táblázat B:2 mezőjében az „OKK OSSKI” szövegrész helyébe az „OKI” szöveg
lép.
318. § A hiányzó, a talált, valamint a lefoglalt nukleáris és más radioaktív anyagokkal kapcsolatos bejelentésekről és intézkedésekről, továbbá a nukleáris és más radioaktív anyagokkal kapcsolatos egyéb bejelentést követő intézkedésekről szóló 490/2015. (XII. 30.) Korm. rendelet
a) 4. § (3) bekezdésében az „Országos Közegészségügyi Központ Országos Sugárbiológiai és Sugáregészségügyi Kutató Igazgatósága Országos Sugáregészségügyi Készenléti Szolgálatának (a továbbiakban: OSKSZ)” szövegrész helyébe az „Országos Közegészségügyi Intézet (a továbbiakban: OKI)” szöveg,
b) 6. § (3) bekezdésében, 7. § (1) bekezdésében, 8. § (3) bekezdésében az „OSKSZ-t” szövegrész helyébe az „OKI-t” szöveg,
c) 7. § (3) és (4) bekezdésében, 8. § (2) bekezdésében, 9. § (1) bekezdésében az „OSKSZ” szövegrész helyébe az „OKI” szöveg,
d) 7. § (5) bekezdésében, 9. § (4) bekezdésében az „OSKSZ-nek” szövegrész helyébe az „OKI-nak” szöveg
lép.
319. § A genetikai erőforrásokhoz való hozzáféréssel és a hasznosításukból származó hasznok igazságos és méltányos megosztásával kapcsolatos nemzetközi és európai közösségi jogi aktusok végrehajtásának egyes szabályairól szóló 3/2016. (I. 20.) Korm. rendelet
a) 3. §-ában az „Országos Környezetvédelmi és Természetvédelmi Főfelügyelőség (a továbbiakban: OKTF)” szövegrész helyébe az „országos természetvédelmi hatóság” szöveg,
b) 5. § (1) bekezdés b) pont ba) alpontjában a „Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal” szövegrész helyébe a „növénytermesztési, élelmiszerlánc-felügyeleti, erdészeti, vadászati, halgazdálkodási hatáskörében eljáró Pest Megyei Kormányhivatal” szöveg,
c) 6. § (1) és (3) bekezdésében az „OKTF-nek” szövegrész helyébe az „országos természetvédelmi hatóságnak” szöveg,
d) 6. § (2) és (4) bekezdésében, 7. § (2) és (3) bekezdésében, 8. § (3) bekezdésében, 9. § nyitó szövegrészében az „OKTF” szövegrész helyébe az „országos természetvédelmi hatóság” szöveg,
e) 7. § (1) bekezdésében az „OKTF-et” szövegrész helyébe az „országos természetvédelmi hatóságot” szöveg
lép.
320. § Az Európai Unió tagállamainak a tengeri hajók újrafeldolgozása területén történő együttműködésével kapcsolatos rendelkezésekről szóló 7/2016. (II. 9.) Korm. rendelet 2. § a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[A Kormány az 1257/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (a továbbiakban: ShipR-rendelet) 3. cikk (1) bekezdés]
„a) 9. pontja szerinti, hazai lobogó alatt közlekedő, vagy hazai joghatóság alatt üzemelő hajókkal kapcsolatos feladatokat közlekedési hatóságként ellátó Budapest Főváros Kormányhivatalát (a továbbiakban: hajózási hatóság),”
(jelöli ki.)
321. § (1) Az új lakások építéséhez, vásárlásához kapcsolódó lakáscélú támogatásról szóló 16/2016. (II. 10.) Korm. rendelet (a továbbiakban: R164.) 2. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Az 1. § szerinti lakáscélú támogatásokkal kapcsolatos eljárásokban első fokon a lakáscélú állami támogatásokkal kapcsolatos feladatkörében az e rendelet szerinti lakáscélú állami támogatással érintett új lakás fekvése szerint illetékes fővárosi és megyei kormányhivatal megyeszékhely szerinti járási (fővárosi kerületi) hivatala, Pest megye vagy a főváros területén fekvő támogatott lakás esetén Budapest Főváros Kormányhivatalának XIII. Kerületi Hivatala (a továbbiakban együtt: járási hivatal), másodfokon Budapest Főváros Kormányhivatala jár el.”
(2) Az R164. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) A járási hivatalnak a lakáscélú állami támogatásokkal kapcsolatban e rendelet alapján
a) ellátott feladatkörei gyakorlásával összefüggésben az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény (a továbbiakban: Áht.) 9. § f)–i) pontjában meghatározott, valamint a törvényességi és szakszerűségi ellenőrzési hatásköröket szakmai irányító miniszterként a lakásgazdálkodásért és lakáspolitikáért felelős miniszter (a továbbiakban: miniszter) gyakorolja,
b) a hatáskörébe tartozó közigazgatási hatósági ügyekkel összefüggésben az Áht. 9. § f) pontjában és kizárólag ezekhez kapcsolódva az Áht. 9. § h) pontjában meghatározott hatásköröket Budapest Főváros Kormányhivatala gyakorolja.”
(3) Az R164.
1. 2. § (4) bekezdésében az „a kormányhivatal” szövegrész helyébe az „a járási hivatal, valamint Budapest Főváros Kormányhivatala” szöveg,
2. 8. § (3) bekezdésében az „a kormányhivatal, a Kincstár vagy bíróság” szövegrész helyébe az „a járási hivatal, a kormányhivatal, a Kincstár vagy bíróság” szöveg,
3. 13. § (1) bekezdésében, 69. § (7) bekezdésében az „a kormányhivatal,” szövegrész helyébe az „a járási hivatal, Budapest Főváros Kormányhivatala,” szöveg,
4. 13. § (2) bekezdésében az „a kormányhivatal” szövegrészek helyébe az „a járási hivatal, Budapest Főváros Kormányhivatala” szöveg,
5. 13. § (2) bekezdésében az „a kormányhivatalt” szövegrész helyébe az „a járási hivatalt” szöveg,
6. 17. §-ában az „a kormányhivatal, a Kincstár vagy bíróság” szövegrész helyébe az „a járási hivatal, a kormányhivatal, a Kincstár vagy bíróság” szöveg,
7. 23. § (3) bekezdésében, 26. § (3) bekezdésében, 34. § (2) bekezdésében, 49. § (4) bekezdésében, 51. § (4) bekezdésében, 53. § (1) bekezdésében az „a kormányhivatalt” szövegrész helyébe az „a járási hivatalt” szöveg,
8. 24. § (4) bekezdésében, 27. § (4) bekezdésében, 41. § (1) bekezdésében, 49. § (5) bekezdésében, 50. § (4) bekezdésében, 51. § (6) bekezdésében, 52. § (2) bekezdésében, 54. §-ában, 57. § (8) bekezdésében, 58. § (5) bekezdésében, 59. § (1), (3)–(5) és (8)–(10) bekezdésében az „a kormányhivatal” szövegrész helyébe az „a járási hivatal” szöveg,
9. 38. §-ában az „a kormányhivatal” szövegrészek helyébe az „a járási hivatal” szöveg,
10. 39. § (1) bekezdésében az „a kormányhivataltól” szövegrész helyébe az „a járási hivataltól” szöveg, az „A kormányhivatal” szövegrész helyébe az „A járási hivatal” szöveg,
11. 39. § (1) bekezdésében az „a kormányhivatalnak” szövegrész helyébe az „a járási hivatalnak” szöveg,
12. 41. § (1) és (2) bekezdésében, 57. § (5) bekezdésében, 59. § (4) bekezdésében, 60. § (2) és (5) bekezdésében, 69. § (11) bekezdésében az „A kormányhivatal” szövegrész helyébe az „A járási hivatal” szöveg,
13. 43. § (1) bekezdés n) pontjában az „az illetékes egészségbiztosítási pénztári feladatokat ellátó fővárosi és megyei kormányhivatal” szövegrész helyébe az „a fővárosi és megyei kormányhivatal egészségbiztosítási pénztári feladatokat ellátó járási (fővárosi kerületi) hivatala” szöveg,
14. 50. § (3) bekezdésében, 51. § (2) bekezdésében, 58. § (2) bekezdésében, 60. § (4) bekezdésében az „a kormányhivatalnak” szövegrész helyébe az „a járási hivatalnak” szöveg,
15. 57. § (4) bekezdésében az „az új lakás fekvése szerint illetékes járási hivatal” szövegrész helyébe az „a járási hivatal” szöveg,
16. 57. § (5) bekezdésében az „a lakáscélú állami támogatással érintett új lakás fekvése szerint illetékes kormányhivatalhoz” szövegrész helyébe az „a járási hivatalhoz” szöveg,
17. 57. § (11) bekezdésében az „A járási hivatal és a kormányhivatal” szövegrész helyébe az „A járási hivatal” szöveg,
18. 59. § (4) bekezdésében az „a kormányhivatali” szövegrész helyébe az „a járási hivatali” szöveg,
19. 59. § (7) bekezdésében az „A kormányhivatal, valamint a Kincstár” szövegrész helyébe az „A járási hivatal, valamint Budapest Főváros Kormányhivatala” szöveg,
20. 69. § (10) bekezdésében az „az új lakás fekvése szerint illetékes járási hivatalhoz” szövegrész helyébe az „a járási hivatalhoz” szöveg,
21. 69. § (11) bekezdésében az „a kormányhivatalhoz” szövegrész helyébe az „a járási hivatalhoz” szöveg
lép.
322. § (1) A használt lakás vásárlásához, bővítéséhez igényelhető családi otthonteremtési kedvezményről szóló 17/2016. (II. 10.) Korm. rendelet (a továbbiakban: R165.) 4. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) A családi otthonteremtési kedvezménnyel érintett eljárásokban első fokon a lakáscélú állami támogatásokkal kapcsolatos feladatkörében a lakás fekvése szerint illetékes fővárosi és megyei kormányhivatal megyeszékhely szerinti járási (fővárosi kerületi) hivatala, Pest megye és a főváros területén fekvő lakás esetén Budapest Főváros Kormányhivatalának XIII. Kerületi Hivatala (a továbbiakban együtt: járási hivatal), másodfokon Budapest Főváros Kormányhivatala jár el. A járási hivatal, valamint Budapest Főváros Kormányhivatala e rendeletben szabályozott hatósági eljárására a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló törvényt kell alkalmazni.”
(2) Az R165. 4. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(5) A járási hivatalnak a lakáscélú állami támogatásokkal kapcsolatban e rendelet alapján
a) ellátott feladatkörei gyakorlásával összefüggésben az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény (a továbbiakban: Áht.) 9. § f)–i) pontjában meghatározott, valamint a törvényességi és szakszerűségi ellenőrzési hatásköröket szakmai irányító miniszterként a lakásgazdálkodásért és lakáspolitikáért felelős miniszter (a továbbiakban: miniszter) gyakorolja,
b) a hatáskörébe tartozó közigazgatási hatósági ügyekkel összefüggésben az Áht. 9. § f) pontjában és kizárólag ezekhez kapcsolódva az Áht. 9. § h) pontjában meghatározott hatásköröket Budapest Főváros Kormányhivatala gyakorolja.”
(3) Az R165.
1. 4. § (6) bekezdésében, 14. § (3) bekezdés a) pontjában az „a kormányhivatal” szövegrészek helyébe az „a járási hivatal, valamint Budapest Főváros Kormányhivatala” szöveg,
2. 14. § (3) bekezdés i) pontjában az „a kormányhivatal” szövegrészek helyébe az „a járási hivatal” szöveg,
3. 14. § (3) bekezdés i) pontjában, 14. § (5) bekezdésében, 20. § (7) bekezdésében, 35. § (1) bekezdésében, 37. § (4) bekezdésében, 41. § (2) bekezdésében az „a kormányhivatalt” szövegrész helyébe az „a járási hivatalt” szöveg,
4. 28. § (1) bekezdésében az „a kormányhivataltól” szövegrész helyébe az „a járási hivataltól” szöveg,
5. 28. § (1) bekezdésében, 33. § (1) és (2) bekezdésében, 44. § (2) és (5) bekezdésében az „A kormányhivatal” szövegrész helyébe az „A járási hivatal” szöveg,
6. 28. § (1) bekezdésében az „a kormányhivatalnak” szövegrész helyébe az „a járási hivatalnak” szöveg,
7. 30. § (1) bekezdés 19. pontjában az „a kormányhivatal” szövegrész helyébe az „a járási hivatal” szöveg,
8. 30. § (1) bekezdés 12. pontjában „az illetékes egészségbiztosítási pénztári feladatokat ellátó kormányhivatal” szövegrész helyébe az „a fővárosi és megyei kormányhivatal egészségbiztosítási pénztári feladatokat ellátó járási (fővárosi kerületi) hivatala” szöveg,
9. 35. § (2) bekezdésében, 36. § (4) bekezdésében, 37. § (6) bekezdésében, 38. § (2) bekezdésében, 39. § (8) bekezdésében, 40. § (4) bekezdésében, 41. § (3) bekezdésében, 42. § (5) bekezdésében, 43. § (1), (3), (5) és (8)–(10) bekezdésében az „a kormányhivatal” szövegrész helyébe az „a járási hivatal” szöveg,
10. 37. § (2) bekezdésében, 42. § (2) bekezdésében, 44. § (4) bekezdésében az „a kormányhivatalnak” szövegrész helyébe az „a járási hivatalnak” szöveg,
11. 39. § (4) bekezdésében az „az érintett lakás fekvése szerint illetékes járási hivatal” szövegrész helyébe az „a járási hivatal” szöveg,
12. 39. § (5) bekezdésében az „a lakáscélú állami támogatással érintett lakás fekvése szerint illetékes kormányhivatalhoz” szövegrész helyébe az „a járási hivatalhoz” szöveg,
13. 39. § (5) bekezdésében, 43. § (4) bekezdésében az „A kormányhivatal” szövegrész helyébe az „A járási hivatal” szöveg,
14. 39. § (11) bekezdésében az „A járási hivatal és a kormányhivatal” szövegrész helyébe az „A járási hivatal” szöveg,
15. 40. § (1) bekezdésében az „a kormányhivatalhoz” szövegrész helyébe az „a járási hivatalhoz” szöveg,
16. 43. § (4) bekezdésében az „a kormányhivatal” szövegrész helyébe az „a járási hivatal” szöveg,
17. 43. § (4) bekezdésében az „a kormányhivatali” szövegrész helyébe az „a járási hivatali” szöveg,
18. 43. § (7) bekezdésében az „A kormányhivatal, valamint a Kincstár” szövegrész helyébe az „A járási hivatal, valamint Budapest Főváros Kormányhivatala” szöveg
lép.
323. § A polgári felhasználású robbanóanyagok forgalmazásáról és felügyeletéről szóló 121/2016. (VI. 7.) Korm. rendelet 42. § (1) bekezdésében a „Magyar Kereskedelmi Engedélyezési Hivatal” szövegrész helyébe a „kijelölési feladatkörében eljáró Budapest Főváros Kormányhivatala” szöveg lép.
324. § Nem lép hatályba az egészségügyi alapellátást és szakellátást érintő egyes kormányrendeletek módosításáról szóló 204/2016. (VII. 21.) Korm. rendelet 6. §-a.
325. § A robbanóanyag-prekurzorok forgalmazásáról és felhasználásáról szóló 274/2016. (IX. 15.) Korm. rendelet
a) 3. § (1) bekezdésében az „a Magyar Kereskedelmi Engedélyezési Hivatalnál (a továbbiakban: Hivatal)” szövegrész helyébe az „a kereskedelmi hatáskörében eljáró Budapest Főváros Kormányhivatalánál (a továbbiakban: kereskedelmi hatóság)” szöveg,
b) 3. § (1) bekezdésében a „bejelentik” szövegrész helyébe a „bejelenti” szöveg,
c) 7. § (1) bekezdésében, 7. § (2) bekezdés nyitó szövegrészében, 7. § (4) bekezdésében a „Hivatal” szövegrész helyébe a „kereskedelmi hatóság” szöveg
lép.
326. § (1) A Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal megszüntetéséről, valamint egyes ezzel összefüggő kormányrendeletek módosításáról szóló 328/2016. (X. 28.) Korm. rendelet (a továbbiakban: R166.) 20. §-a a következő szöveggel lép hatályba:
„20. § (1) A Közös Agrárpolitika tagállami végrehajtásával összefüggő feladatokat ellátó egyes szervezetek kijelöléséről szóló 168/2014. (VII. 18.) Korm. rendelet (a továbbiakban: R9.) 2. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„2. § A Kincstár a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatalra (a továbbiakban: NÉBIH), valamint a megyei kormányhivatalra az alábbi feladatokat ruházhatja át;
a) a szőlőterületek szerkezet-átalakításának és -átállításának támogatásával kapcsolatos helyszíni ellenőrzése;
b) a borászati gépek, technológiai berendezések beszerzésének támogatása körében a beszerzett gép üzemeltetésére, valamint a borászati üzem működésére, a borászati termékek származására, eredetére, minőségére vonatkozó követelmények ellenőrzése;
c) az alábbi tevékenységekkel kapcsolatos intézkedések esetében a támogatási és kifizetési kérelmek feldolgozását, ideértve a kérelemfeldolgozáshoz szükséges adminisztratív és helyszíni ellenőrzést, amelyekhez az átruházó szolgáltatja az országosan egységesített adatokat:
ca) mezőgazdasági területek erdősítése,
cb) az erdészeti potenciál helyreállítása,
cc) erdő-környezetvédelem,
cd) nem termelő beruházások erdőterületen történő megvalósítása,
ce) agrár-erdészeti rendszerek mezőgazdasági földterületen történő első létrehozása,
cf) Natura 2000 erdőterületeken történő gazdálkodáshoz nyújtandó kompenzációs támogatás,
cg) erdőterületeket érintő tűzkárok megelőzése;
d) az alábbi tevékenységekkel kapcsolatos intézkedések esetében a támogatási kérelmek feldolgozását, ideértve a kérelemfeldolgozáshoz szükséges adminisztratív és helyszíni ellenőrzést, valamint a kifizetési kérelmekhez kapcsolódó helyszíni ellenőrzést, amelyekhez az átruházó szolgáltatja az országosan egységesített adatokat:
da) rövid vágásfordulójú fás szárú energiaültetvények telepítése,
db) ültetvények korszerűsítése, telepítése,
dc) évelő, lágy szárú energiaültetvények telepítése,
dd) fiatal erdők állománynevelése.”
(2) Az R9.
a) 1/A. §-ában a „Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatalt (a továbbiakban: MVH)” szövegrész helyébe a „Magyar Államkincstárt (a továbbiakban: Kincstár) és a megyei kormányhivatalt” szöveg,
b) 3. § nyitó szövegrészében az „Az MVH a Földmérési és Távérzékelési Intézetre” szövegrész helyébe az „A Kincstár Budapest Főváros Kormányhivatalára” szöveg, a „támogatási jogcímek” szövegrész helyébe a „támogatások” szöveg,
c) 4–6. § nyitó szövegrészében, 7. §-ában, 8. §-ában, 9. § nyitó szövegrészében az „Az MVH” szövegrész helyébe az „A Kincstár” szöveg,
d) 11. §-ában az „irányító hatóság látja el” szövegrész helyébe az „irányító hatóság a Széchenyi Programiroda Nonprofit Kft. útján látja el” szöveg
lép.”
(2) Az R166.
a) 1. § (2) bekezdésében a „(3)–(6)” szövegrész helyébe a „(4)” szöveg,
b) 1. § (4) bekezdésében az „E feladatkijelölés nem érinti a Kincstár kifizető ügynökségi feladatkörébe tartozó feladatait és a (3) bekezdésben meghatározott feladatokat.” szövegrész helyébe az „E feladatkijelölés nem érinti a Kincstár kifizető ügynökségi feladatkörébe tartozó feladatait.” szöveg,
c) 3. § (4) bekezdésében a „(2)–(6)” szövegrész helyébe a „(2) és (4)” szöveg
lép.
(3) Hatályát veszti az R166. 1. § (3) és (5)–(6) bekezdése, valamint 4. §-a.
327. § A kerékpárutakkal összefüggő egyes műszaki adatok nyilvántartásáról szóló 337/2016. (XI. 17.) Korm. rendelet
a) 2. § (1) bekezdésében a „Közlekedésfejlesztési Koordinációs Központ (a továbbiakban: KENYI-t üzemeltető szervezet)” szövegrész helyébe a „közlekedésért felelős miniszter (a továbbiakban: KENYI-t üzemeltető miniszter)” szöveg,
b) 2. § (2) bekezdés nyitó szövegrészében, 3. § (1) és (3)–(5) bekezdésében, 4. § (1)–(4) bekezdésében a „KENYI-t üzemeltető szervezet” szövegrész helyébe a „KENYI-t üzemeltető miniszter” szöveg,
c) 3. § (3) bekezdésében a „KENYI-t üzemeltető szervezettől” szövegrész helyébe a „KENYI-t üzemeltető minisztertől” szöveg
lép.
328. § Nem lép hatályba a Nemzeti Szakértői és Kutató Központról szóló 350/2016. (XI. 18.) Korm. rendelet
a) 14. § (2) bekezdés
aa) d) pontjában a „3. számú melléklet 6. pontjában” szöveg,
ab) e) és f) pontja,
b) 15. és 19. §-a.
329. § (1) Ez a rendelet – a (2)–(5) bekezdésben meghatározott kivétellel – a kihirdetését követő napon lép hatályba.
(2) Az 1–17. §, a 18. § (1) bekezdése, (2) bekezdés a)–d) pontja, (3) bekezdése, a 20–26. §, a 27. § (1)–(11) bekezdése, (12) bekezdés b) pontja, (13) bekezdése, a 28–33. §, a 34. § 1–7. és 11–18. pontja, a 35–40. §, a 42–45. §, a 46. § (1) bekezdése, (2) bekezdés 1–3., 14., 15., 20. és 21. pontja, a 47–52. §, az 53. § (1) bekezdése, az 54. §, az 55. §, az 56. § (3) bekezdés b), g) és i) pontja, az 58. §, az 59. §, a 61. § (1) bekezdése, (3) bekezdés a)–c) pontja, a 62. §, a 63. §, a 64. § (1) bekezdése, (3) bekezdés a) pontja, a 65–68. §, a 69. § b) pontja, a 70. §, a 71. § (1)–(5) bekezdése, (6) bekezdés a), b) és d) pontja, (7) és (9) bekezdése, a 72. §, a 73. § (1), (3) és (4) bekezdése, a 74. § (1)–(7) bekezdése, (8) bekezdés 1–19. pontja, (9) bekezdése, a 76–82. §, a 84–87. §, a 88. § (1) bekezdése, a 89–104. §, a 105. § (1) bekezdése, a 106–111. §, a 112. § (1)–(8) bekezdése, (9) bekezdés b)–f) pontja, (10) bekezdése, (11) bekezdés b)–c) pontja, a 113. § (2) bekezdés f) pontja, a 114–120. §, a 122–123. §, a 124. § (1) bekezdés 1., 3–4., 7–9., 11–16. pontja, a 125–126. §, a 128. §, a 130–133. §, a 135–141. §, a 142. § (1) bekezdése, (2) bekezdés b) pontja és (3) bekezdése, a 143. §-a, a 144. § (1) bekezdése, (2) bekezdés a) és b) pontja, a 145. § (1) bekezdés b), d), g)–k) pontja, (2) bekezdés a)–c) pontja, a 146–148. §, a 149. § (1) bekezdés a) pont aa)–ad), af) és ah)–ak) alpontja, b) pontja, c) pontja, d) pont, da) és dd) alpontja, e) pont ea) és eb) alpontja, (2) bekezdése, a 150–153. §, a 155–156. §, a 157. § (2) bekezdése, a 158–164. §, a 165. § (3) bekezdés a)–d) pontja, (4) és (5) bekezdése, a 166. § (1) bekezdés a) és c) pontja, (2) bekezdés b) pontja, a 167. §, a 168. § (1) bekezdése, (2) bekezdés b) pontja, a 169–174. §, a 175. § (1) bekezdése, (2) bekezdés a) pontja, a 176. § (2) bekezdése, a 177–184. §, a 185. § b) pontja, a 186–198. §, a 199. § (1)–(5) bekezdése, (8) bekezdés a)–g) és m)–n) pontja, a 200–209. §, a 210. § (2) bekezdése, a 211. §, 212. § (1)–(4) bekezdése, (5) bekezdés a)–g) pontja, (6) bekezdése, 213–220. §, a 221. § (1) és (2) bekezdése, (3) bekezdés b) és d)–g) pontja, (4) bekezdése, a 222–223. §, a 224. § (3) bekezdése, (5) bekezdés a), b) és e) pontja, a 225–233. §, a 235. §, a 237. § (4) bekezdés b) és c) pontja, a 238–239. §, a 240. § (2) bekezdés d), f), h)–j) pontja, a 241–257. §, a 258. § (1)–(5) bekezdése, (6) bekezdés a) pontja, b) pont bb)–bd) alpontja, c) pontja, (7) bekezdés b)–g) pontja, a 259–262. §, a 264. §, a 265. § (1) bekezdése, (2) bekezdés a) és c) pontja, (3) bekezdése, a 266–271. §, a 272. § (1)–(9) bekezdése, (10) bekezdés a) és b) pontja, c) pont ca)–cb) alpontja, a 273–277. §, a 278. § (1) bekezdése, (2) bekezdés a) és c)–k) pontja, a 279–282. §, a 283. § (1)–(6) és (10) bekezdése, (11) bekezdés a)–b) pontja, a 284–289. §, a 290. § (1), (3) és (5) bekezdése, a 291. §, a 292. § (1) és (3) bekezdése, a 293. § (1)–(16) bekezdése, (17) bekezdés a)–c) pontja, e), f), h), j) pontja, (18) és (19) bekezdése, a 294–302. §, a 303. § (1) bekezdése, (2) bekezdés b) pontja, a 304–306. §, a 307. § (1) bekezdése, (2) bekezdés a) pontja, a 308–310. §, a 311. § (1) bekezdése, (3)–(6) bekezdése, (8)–(10) bekezdése, (12)–(14) bekezdése, (19) bekezdése, (21) bekezdése, (23)–(28) bekezdése és (30) bekezdése, a 312–315. §, a 319–325. §, a 327. §, valamint az 1–44., a 46., a 47., a 49. és az 51–54. melléklet 2017. január 1-jén lép hatályba.
(3) A 311. § (2), (7), (11), (15)–(18), (20), (22) és (29) bekezdése 2017. január 16-án lép hatályba.
(4) A 18. § (2) bekezdés e) pontja, 19. §, 27. § (12) bekezdés a) pontja, a 34. § 8–10., 19. és 20. pontja, a 41. §, a 46. § (2) bekezdés 4–13., 16–19. és 22–24. pontja, az 53. § (2) bekezdése, az 56. § (1) és (2) bekezdése, (3) bekezdés a), c)–f), h), j) és k) pontja, az 57. §, a 60. §, a 61. § (2) bekezdése, (3) bekezdés d) pontja, (4)–(5) bekezdése, a 64. § (2) bekezdése, (3) bekezdés b)–c) pontja, a 69. § a) pontja, a 71. § (8) bekezdés b) pontja, a 74. § (8) bekezdés 20. pontja, a 75. §, 83. §, 88. § (2) bekezdése, 105. § (2) bekezdése, 112. § (11) bekezdés a) pontja, 113. § (1) bekezdése, (2) bekezdés a)–e) és i) pontja, 124. § (1) bekezdés 2., 5., 6., 10., (2) bekezdése, 127. §, 129. §, 134. §, 142. § (2) bekezdés a) pontja, 144. § (2) bekezdés c) pontja, 145. § (1) bekezdés a), c), e), f), l), m) pontja, (2) bekezdés d) pontja, 149. § (1) bekezdés a) pont ae), ag) alpontja, d) pont db), dc) alpontja, 154. §, 157. § (1) bekezdés a) pontja, 166. § (1) bekezdés b) pontja, 168. § (2) bekezdés a) pontja, 175. § (2) bekezdés b) pontja, 176. § (1) bekezdése, 185. § a), c) pontja, a 199. § (6) és (7) bekezdése, (8) bekezdés h)–l) és o) pontja, valamint (9) bekezdése, a 210. § (1) bekezdése, a 221. § (3) bekezdés a), c) és h) pontja, a 224. § (1), (2), (4) bekezdése, (5) bekezdés c)–d), f)–o) pontja, (6) bekezdése, a 234. §, a 236. §, a 237. § (1)–(3) bekezdése, (4) bekezdés a) pontja, a 240. § (1) bekezdése, (2) bekezdés a)–c), e) és g) pontja, 258. § (6) bekezdés b) pont ba) alpontja, 265. § (2) bekezdés b) pontja, 272. § (10) bekezdés c) pont cc) alpontja, 278. § (2) bekezdés b) pontja, 283. § (7)–(9) bekezdése, (11) bekezdés c)–h) pontja, 290. § (2), (4) és (6)–(9) bekezdése, 293. § (17) bekezdés d), g), i) pontja, 303. § (2) bekezdés a) pontja, 307. § (2) bekezdés b) pontja, 316–318. §, valamint a 45., a 48. és az 50. melléklet 2017. április 1-jén lép hatályba.
(5) A 292. § (2) bekezdése 2018. január 1-jén lép hatályba.
330. § (1) Ez a rendelet a külföldi bizonyítványok és oklevelek elismeréséről szóló 2001. évi C. törvény rendelkezéseivel együtt
a) a szakmai képesítések elismeréséről szóló, 2005. szeptember 7-i 2005/36/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvnek,
b) a szakmai képesítések elismeréséről szóló 2005/36/EK irányelv és a belső piaci információs rendszer keretében történő igazgatási együttműködésről szóló 1024/2012/EU rendelet (az IMI-rendelet) módosításáról szóló, 2013. november 20-i 2013/55/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvnek
való megfelelést szolgálja.
(2) Ez a rendelet a külföldi bizonyítványok és oklevelek elismeréséről szóló 2001. évi C. törvény rendelkezéseivel együtt a 2005/36/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv értelmében az európai szakmai kártya kibocsátási eljárásáról és a riasztási mechanizmus alkalmazásáról szóló, 2015. június 24-i 2015/983 bizottsági végrehajtási rendelet végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapít meg.
(3) Ez a rendelet a belső piaci szolgáltatásokról szóló, 2006. december 12-i 2006/123/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 9–11. és 16. cikkének való megfelelést szolgálja.
„1. számú melléklet a 168/1997. (X. 6.) Korm. rendelethez
Az általános hatáskörű nyugdíj-megállapító szervek és illetékességi területük
1. Budapest Főváros és Pest megye területén működő általános hatáskörű nyugdíj-megállapító szerv Budapest Főváros Kormányhivatala VIII. Kerületi Hivatala, amelynek illetékességi területe Budapest fővárosra és Pest megyére terjed ki.
2. Baranya megye területén működő általános hatáskörű nyugdíj-megállapító szervek:
2.1. Baranya Megyei Kormányhivatal Mohácsi Járási Hivatala, amelynek illetékességi területe a Bólyi Járási Hivatal, a Mohácsi Járási Hivatal és a Siklósi Járási Hivatal illetékességi területére terjed ki;
2.2. Baranya Megyei Kormányhivatal Pécsi Járási Hivatala, amelynek illetékességi területe a Hegyháti Járási Hivatal, a Komlói Járási Hivatal, a Pécsi Járási Hivatal és a Pécsváradi Járási Hivatal illetékességi területére terjed ki;
2.3. Baranya Megyei Kormányhivatal Szigetvári Járási Hivatala, amelynek illetékességi területe a Sellyei Járási Hivatal, a Szentlőrinci Járási Hivatal és a Szigetvári Járási Hivatal illetékességi területére terjed ki.
3. Bács-Kiskun megye területén működő általános hatáskörű nyugdíj-megállapító szervek:
3.1. Bács-Kiskun Megyei Kormányhivatal Bajai Járási Hivatala, amelynek illetékességi területe a Bajai Járási Hivatal, a Bácsalmási Járási Hivatal, a Kalocsai Járási Hivatal, a Kiskunhalasi Járási Hivatal és a Jánoshalmai Járási Hivatal illetékességi területére terjed ki;
3.2. Bács-Kiskun Megyei Kormányhivatal Kecskeméti Járási Hivatala, amelynek illetékességi területe a Kecskeméti Járási Hivatal, a Kiskőrösi Járási Hivatal, a Kiskunfélegyházi Járási Hivatal, a Kiskunmajsai Járási Hivatal, a Kunszentmiklósi Járási Hivatal és a Tiszakécskei Járási Hivatal illetékességi területére terjed ki.
4. Békés megye területén működő általános hatáskörű nyugdíj-megállapító szervek:
4.1. Békés Megyei Kormányhivatal Békéscsabai Járási Hivatala, amelynek illetékességi területe a Békéscsabai Járási Hivatal, a Békési Járási Hivatal, a Gyomaendrődi Járási Hivatal, az Orosházi Járási Hivatal, a Szarvasi Járási Hivatal és a Szeghalmi Járási Hivatal illetékességi területére terjed ki;
4.2. Békés Megyei Kormányhivatal Gyulai Járási Hivatala, amelynek illetékességi területe a Gyulai Járási Hivatal, a Mezőkovácsházai Járási Hivatal és a Sarkadi Járási Hivatal illetékességi területére terjed ki.
5. Borsod-Abaúj-Zemplén megye területén működő általános hatáskörű nyugdíj-megállapító szervek:
5.1. Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Kormányhivatal Miskolci Járási Hivatala, amelynek illetékességi területe az Edelényi Járási Hivatal, az Encsi Járási Hivatal, a Gönci Járási Hivatal, a Mezőcsáti Járási Hivatal, a Mezőkövesdi Járási Hivatal, a Miskolci Járási Hivatal, a Szerencsi Járási Hivatal, a Szikszói Járási Hivatal, a Tiszaújvárosi Járási Hivatal és a Tokaji Járási Hivatal illetékességi területére terjed ki;
5.2. Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Kormányhivatal Ózdi Járási Hivatala, amelynek illetékességi területe a Kazincbarcikai Járási Hivatal, az Ózdi Járási Hivatal és a Putnoki Járási Hivatal illetékességi területére terjed ki;
5.3. Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Kormányhivatal Sátoraljaújhelyi Járási Hivatala, amelynek illetékességi területe a Cigándi Járási Hivatal, a Sárospataki Járási Hivatal és a Sátoraljaújhelyi Járási Hivatal illetékességi területére terjed ki.
6. Csongrád megye területén működő általános hatáskörű nyugdíj-megállapító szervek:
6.1. Csongrád Megyei Kormányhivatal Hódmezővásárhelyi Járási Hivatala, amelynek illetékességi területe a Csongrádi Járási Hivatal, a Hódmezővásárhelyi Járási Hivatal, a Makói Járási Hivatal és a Szentesi Járási Hivatal illetékességi területére terjed ki;
6.2. Csongrád Megyei Kormányhivatal Szegedi Járási Hivatala, amelynek illetékességi területe a Kisteleki Járási Hivatal, a Mórahalmi Járási Hivatal, a Szegedi Járási Hivatal illetékességi területére terjed ki.
7. Fejér megye területén működő általános hatáskörű nyugdíj-megállapító szervek:
7.1. Fejér Megyei Kormányhivatal Dunaújvárosi Járási Hivatala, amelynek illetékességi területe a Dunaújvárosi Járási Hivatal és a Sárbogárdi Járási Hivatal illetékességi területére terjed ki;
7.2. Fejér Megyei Kormányhivatal Székesfehérvári Járási Hivatala, amelynek illetékességi területe a Bicskei Járási Hivatal, az Enyingi Járási Hivatal, a Gárdonyi Járási Hivatal, a Martonvásári Járási Hivatal, a Móri Járási Hivatal és a Székesfehérvári Járási Hivatal illetékességi területére terjed ki.
8. Győr-Moson-Sopron megye területén működő általános hatáskörű nyugdíj-megállapító szervek:
8.1. Győr-Moson-Sopron Megyei Kormányhivatal Győri Járási Hivatala, amelynek illetékességi területe a Csornai Járási Hivatal, a Győri Járási Hivatal, a Mosonmagyaróvári Járási Hivatal, a Pannonhalmi Járási Hivatal és a Téti Járási Hivatal illetékességi területére terjed ki;
8.2. Győr-Moson-Sopron Megyei Kormányhivatal Soproni Járási Hivatala, amelynek illetékességi területe a Kapuvári Járási Hivatal és a Soproni Járási Hivatal illetékességi területére terjed ki.
9. Hajdú-Bihar megye területén működő általános hatáskörű nyugdíj-megállapító szervek:
9.1. Hajdú-Bihar Megyei Kormányhivatal Berettyóújfalui Járási Hivatala, amelynek illetékességi területe a Berettyóújfalui Járási Hivatal, a Hajdúszoboszlói Járási Hivatal és a Püspökladányi Járási Hivatal illetékességi területére terjed ki;
9.2. Hajdú-Bihar Megyei Kormányhivatal Debreceni Járási Hivatala, amelynek illetékességi területe a Debreceni Járási Hivatal, a Derecskei Járási Hivatal, a Hajdúhadházi Járási Hivatal és a Nyíradonyi Járási Hivatal illetékességi területére terjed ki;
9.3. Hajdú-Bihar Megyei Kormányhivatal Hajdúböszörményi Járási Hivatala, amelynek illetékességi területe a Balmazújvárosi Járási Hivatal, a Hajdúböszörményi Járási Hivatal és a Hajdúnánási Járási Hivatal illetékességi területére terjed ki.
10. Heves megye területén működő általános hatáskörű nyugdíj-megállapító szervek:
10.1. Heves Megyei Kormányhivatal Egri Járási Hivatala, amelynek illetékességi területe a Bélapátfalvai Járási Hivatal, az Egri Járási Hivatal, a Füzesabonyi Járási Hivatal, a Hevesi Járási Hivatal és a Pétervásárai Járási Hivatal illetékességi területére terjed ki;
10.2. Heves Megyei Kormányhivatal Gyöngyösi Járási Hivatala, amelynek illetékességi területe a Gyöngyösi Járási Hivatal és a Hatvani Járási Hivatal illetékességi területére terjed ki.
11. Jász-Nagykun-Szolnok megye területén működő általános hatáskörű nyugdíj-megállapító szervek:
11.1. Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Kormányhivatal Jászberényi Járási Hivatala, amelynek illetékességi területe a Jászapáti Járási Hivatal és a Jászberényi Járási Hivatal illetékességi területére terjed ki;
11.2. Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Kormányhivatal Karcagi Járási Hivatala, amelynek illetékességi területe a Karcagi Járási Hivatal, a Kunhegyesi Járási Hivatal, és a Tiszafüredi Járási Hivatal illetékességi területére terjed ki;
11.3. Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Kormányhivatal Szolnoki Járási Hivatala, amelynek illetékességi területe a Kunszentmártoni Járási Hivatal, a Mezőtúri Járási Hivatal, a Szolnoki Járási Hivatal és a Törökszentmiklósi Járási Hivatal illetékességi területére terjed ki.
12. Komárom-Esztergom megye területén működő általános hatáskörű nyugdíj-megállapító szervek:
12.1. Komárom-Esztergom Megyei Kormányhivatal Esztergomi Járási Hivatala, amelynek illetékességi területe az Esztergomi Járási Hivatal illetékességi területére terjed ki;
12.2. Komárom-Esztergom Megyei Kormányhivatal Tatabányai Járási Hivatala, amelynek illetékességi területe a Kisbéri Járási Hivatal, a Komáromi Járási Hivatal, az Oroszlányi Járási Hivatal, a Tatabányai Járási Hivatal és a Tatai Járási Hivatal illetékességi területére terjed ki.
13. Nógrád megye területén működő általános hatáskörű nyugdíj-megállapító szervek:
13.1. Nógrád Megyei Kormányhivatal Balassagyarmati Járási Hivatala, amelynek illetékességi területe a Balassagyarmati Járási Hivatal, a Rétsági Járási Hivatal és a Szécsényi Járási Hivatal illetékességi területére terjed ki;
13.2. Nógrád Megyei Kormányhivatal Salgótarjáni Járási Hivatala, amelynek illetékességi területe a Bátonyterenyei Járási Hivatal, a Pásztói Járási Hivatal és a Salgótarjáni Járási Hivatal illetékességi területére terjed ki.
14. Somogy megye területén működő általános hatáskörű nyugdíj-megállapító szervek:
14.1. Somogy Megyei Kormányhivatal Kaposvári Járási Hivatala, amelynek illetékességi területe a Kaposvári Járási Hivatal és a Marcali Járási Hivatal illetékességi területére terjed ki;
14.2. Somogy Megyei Kormányhivatal Nagyatádi Járási Hivatala, amelynek illetékességi területe a Barcsi Járási Hivatal, a Csurgói Járási Hivatal és a Nagyatádi Járási Hivatal illetékességi területére terjed ki;
14.3. Somogy Megyei Kormányhivatal Siófoki Járási Hivatala, amelynek illetékességi területe a Fonyódi Járási Hivatal, a Siófoki Járási Hivatal és a Tabi Járási Hivatal illetékességi területére terjed ki.
15. Szabolcs-Szatmár-Bereg megye területén működő általános hatáskörű nyugdíj-megállapító szervek:
15.1. Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Kormányhivatal Kisvárdai Járási Hivatala, amelynek illetékességi területe a Kisvárdai Járási Hivatal, a Vásárosnaményi Járási Hivatal és a Záhonyi Járási Hivatal illetékességi területére terjed ki;
15.2. Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Kormányhivatal Mátészalkai Járási Hivatala, amelynek illetékességi területe a Csengeri Járási Hivatal, a Fehérgyarmati Járási Hivatal, a Mátészalkai Járási Hivatal illetékességi területére terjed ki;
15.3. Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Kormányhivatal Nyíregyházi Járási Hivatala, amelynek illetékességi területe a Baktalórántházai Járási Hivatal, az Ibrányi Járási Hivatal, a Kemecsei Járási Hivatal, a Nagykállói Járási Hivatal, a Nyírbátori Járási Hivatal, a Nyíregyházi Járási Hivatal és a Tiszavasvári Járási Hivatal illetékességi területére terjed ki.
16. Tolna megye területén működő általános hatáskörű nyugdíj-megállapító szervek:
16.1. Tolna Megyei Kormányhivatal Dombóvári Járási Hivatala, amelynek illetékességi területe a Dombóvári Járási Hivatal és a Tamási Járási Hivatal illetékességi területére terjed ki;
16.2. Tolna Megyei Kormányhivatal Szekszárdi Járási Hivatala, amelynek illetékességi területe a Bonyhádi Járási Hivatal, a Paksi Járási Hivatal, a Szekszárdi Járási Hivatal és a Tolnai Járási Hivatal illetékességi területére terjed ki.
17. Vas megye területén működő általános hatáskörű nyugdíj-megállapító szervek:
17.1. Vas Megyei Kormányhivatal Körmendi Járási Hivatala, amelynek illetékességi területe a Körmendi Járási Hivatal, a Szentgotthárdi Járási Hivatal és a Vasvári Járási Hivatal illetékességi területére terjed ki;
17.2. Vas Megyei Kormányhivatal Sárvári Járási Hivatala, amelynek illetékességi területe a Celldömölki Járási Hivatal és a Sárvári Járási Hivatal illetékességi területére terjed ki;
17.3. Vas Megyei Kormányhivatal Szombathelyi Járási Hivatala, amelynek illetékességi területe a Kőszegi Járási Hivatal és a Szombathelyi Járási Hivatal illetékességi területére terjed ki.
18. Veszprém megye területén működő általános hatáskörű nyugdíj-megállapító szervek:
18.1. Veszprém Megyei Kormányhivatal Pápai Járási Hivatala, amelynek illetékességi területe a Devecseri Járási Hivatal és a Pápai Járási Hivatal illetékességi területére terjed ki;
18.2. Veszprém Megyei Kormányhivatal Tapolcai Járási Hivatala, amelynek illetékességi területe a Sümegi Járási Hivatal és a Tapolcai Járási Hivatal illetékességi területére terjed ki;
18.3. Veszprém Megyei Kormányhivatal Veszprémi Járási Hivatala, amelynek illetékességi területe az Ajkai Járási Hivatal, a Balatonalmádi Járási Hivatal, a Balatonfüredi Járási Hivatal, a Várpalotai Járási Hivatal, a Veszprémi Járási Hivatal és a Zirci Járási Hivatal illetékességi területére terjed ki.
19. Zala megye területén működő általános hatáskörű nyugdíj-megállapító szervek:
19.1. Zala Megyei Kormányhivatal Nagykanizsai Járási Hivatala, amelynek illetékességi területe a Keszthelyi Járási Hivatal, a Letenyei Járási Hivatal és a Nagykanizsai Járási Hivatal illetékességi területére terjed ki;
19.2. Zala Megyei Kormányhivatal Zalaegerszegi Járási Hivatala, amelynek illetékességi területe a Lenti Járási Hivatal, a Zalaegerszegi Járási Hivatal és a Zalaszentgróti Járási Hivatal illetékességi területére terjed ki.”
„11. számú melléklet a 223/1998. (XII. 30.) Korm. rendelethez
Az 1/B. § (2) bekezdés b) pont ba) alpontja szerinti ügyekben eljáró EGT-s járási hivatalok és illetékességi területük
A családtámogatási ellátásokkal kapcsolatos, az 1/B. § (2) bekezdés b) pont ba) alpontja szerinti elsőfokú eljárás lefolytatására
a) a Győri Járási Hivatal az illetékes, ha az ügyfél lakcíme, ennek hiányában utolsó magyarországi lakcíme
aa) Budapest Főváros,
ab) Győr-Moson-Sopron megye,
ac) Komárom-Esztergom megye, vagy
ad) Pest megye;
b) a Szombathelyi Járási Hivatal az illetékes, ha az ügyfél lakcíme, ennek hiányában utolsó magyarországi lakcíme
ba) Baranya megye,
bb) Bács-Kiskun megye,
bc) Borsod-Abaúj-Zemplén megye,
bd) Békés megye,
be) Csongrád megye,
bf) Hajdú-Bihar megye,
bg) Heves megye,
bh) Fejér megye,
bi) Jász-Nagykun-Szolnok megye,
bj) Nógrád megye,
bk) Somogy megye,
bl) Szabolcs-Szatmár-Bereg megye,
bm) Tolna megye,
bn) Vas megye,
bo) Veszprém megye, vagy
bp) Zala megye közigazgatási területén van.”
„1. számú melléklet a 40/2002. (III. 21.) Korm. rendelethez
A sajátos építményfajták körébe tartozó honvédelmi és katonai célú építményekre vonatkozó építésügyi hatósági engedélyezési eljárásban közreműködő szakhatóságok
| A | B | C | ||
| 1. | Bevonás és közreműködés feltétele | Szakkérdés | Első fokú eljárásban | |
| 2. | Ha az eljárás az építmény közúti kapcsolatát biztosító, vagy belső útra, illetve ezek műtárgyára vonatkozik. | A honvédelmi és katonai célú építmény vagy terület elhelyezkedése, közvetlen megközelítése, és belső közlekedési hálózatának kialakítása közúti közlekedésbiztonsági követelményei kérdésében. | Budapest Főváros Kormányhivatala | |
| 3. | Ha az eljárás honvédségi használatú vasúti építményekre vonatkozik, ideértve a vasúti pályát és tartozékait, valamint a vasúti üzemi építményeket is. | A honvédelmi vagy katonai célú építmény vagy terület elhelyezkedése, közvetlen megközelítése és belső közlekedési hálózatának kialakítása a vasúti közlekedésbiztonság jogszabályi követelményeinek megfelel-e. | közlekedésért felelős miniszter | |
| 4. | Bontás kivételével, ha az eljárás a) hadikikötőre, b) honvédelmi célú hajózási létesítményre, c) a vízi utak medrétől, és a kikötők, átkelések, parti és vízterületétől 50 méternél kisebb távolságban épülő tűz, és 100 méternél kisebb távolságban épülő robbanásveszélyes anyagok gyártását, tárolását, forgalmazását szolgáló, d) az 50 méternél kisebb távolságban épülő hajózási parti jelzések láthatóságát befolyásoló, vagy jelentős fénykibocsátású, és e) a hajók part mellé kikötését, és a partra történő kijárását korlátozó építményre vonatkozik. | A honvédelmi vagy katonai célú építmény vagy terület elhelyezkedése, közvetlen megközelítése és belső közlekedési hálózatának kialakítása vízi közlekedésbiztonsági követelményei kérdésében. | Budapest Főváros Kormányhivatala | |
| 5. | Bontás kivételével, ha az eljárás a) polgári repülőtér, valamint a repülés biztonságát szolgáló földi berendezések biztonsági övezetén belüli, b) polgári repülőtér telekhatárától mért 15 kilométer – kizárólag helikopter- leszállóhellyel rendelkező repülőtér esetében 500 m – távolságon belül 40 méternél magasabb, c) beépítésre szánt területen 100 méternél magasabb, és d) beépítésre nem szánt területen 50 méternél magasabb építményre vonatkozik. | Az építmény elhelyezkedésének, magasságának, jellegének közvetlen és közvetett hatása a polgári légiközlekedés biztonságára, a repülési eljárásokra, a léginavigációs szolgálatokra, továbbá a földi telepítésű navigációs berendezések működésére. | polgári célú légiközlekedésre gyakorolt hatás vizsgálata tekintetében a légiközlekedési hatóság | |
| 6. | Ha az eljárás az államhatártól számított 100 méteren – lőtér esetén 10 kilométeren – belüli építményre vonatkozik. | A határrend fenntartásához, a határrendsértések és határesemények megelőzéséhez szükséges feltételek meghatározása kérdésében. | megyei rendőr-főkapitányság | |
| 7. | Ha az építési tevékenység megkezdéséhez környezetvédelmi és egységes környezethasználati engedély nem szükséges. | Az épületnek az árvíz és a jég levonulására, a mederfenntartásra gyakorolt hatásának vizsgálata, továbbá annak elbírálása, hogy a tevékenység a felszín alatti vizek, az ivóvízbázis védelmére vonatkozó követelményeknek a kérelemben foglaltak szerint vagy további feltételek mellett megfelel-e. | Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság | |
| 8. | Ha az építési tevékenység megkezdéséhez környezetvédelmi és egységes környezethasználati engedély nem szükséges. | A tevékenység zajvédelmi hatásterületének megállapítása, a technológiából származó környezetterhelések kockázatának hulladékgazdálkodási előírások alapján történő megítélése, továbbá annak elbírálása kérdésében, hogy a) az adott tevékenység megfelel-e az elérhető legjobb technika alapján meghatározott levegővédelmi követelményeknek és előírásoknak, valamint a védelmi övezet kijelölési szabályainak, b) az engedélyezési tervdokumentáció, illetve a létesítmény zajkibocsátása a tervdokumentációban foglaltak szerint vagy további feltételek mellett megfelel-e a környezeti zaj és rezgés elleni védelem követelményeinek, c) az építmény vagy tevékenység a természet és a táj védelmére vonatkozó nemzeti és közösségi jogi követelményeknek a kérelemben foglaltak szerint vagy további feltételek mellett megfelel-e, d) az építés során keletkező hulladékok besorolása, a bontás során keletkező hulladék mennyisége és besorolása, az építmények kialakítása megfelel-e a hulladékgazdálkodási követelményeknek, e) az építési tevékenység és az építményben folytatott tevékenység alapján jelentős környezeti hatások feltételezhetők-e. | Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Kormányhivatal környezetvédelmi és természetvédelmi hatáskörében eljáró Szolnoki Járási Hivatala | |
| 9. | Ha az eljárás a kulturális örökségvédelmi hatósági nyilvántartásban szereplő régészeti lelőhelyen, régészeti védőövezet területén, műemléki területen lévő vagy tervezett építményre vonatkozik, vagy – jogszabályban meghatározott esetekben – műemléket érint. | Annak elbírálása kérdésében, hogy az építmény a kulturális örökség védelme jogszabályban rögzített követelményeinek a kérelemben foglaltak szerint vagy további feltételek mellett megfelel-e. | fővárosi és megyei kormányhivatal kulturális örökségvédelmi hatáskörében eljáró járási (fővárosi kerületi) hivatala | |
| 10. | Ha az eljárás felszínmozgás-veszélyes, illetve bányászati tevékenységgel érintett területen tervezett építési tevékenységre vonatkozik. | Az építési engedély iránti kérelem földtani szempontú megalapozottságának vizsgálata. | bányafelügyeleti hatáskörében eljáró megyei kormányhivatal | |
| 11. | Ha az eljárás nyomvonaljellegű kőolaj- és földgázbányászati létesítmény, szállítóvezeték, elosztóvezeték, célvezeték, valamint egyéb gáz és gáztermék vezeték biztonsági övezetében tervezett építési tevékenységre vonatkozik és az építtető az üzemeltetőnek a bányászatról szóló 1993. évi XLVIII. törvény végrehajtásáról szóló 203/1998. (XII. 19.) Korm. rendelet 19/B. § (2) bekezdése szerinti egyetértésének megtagadását vagy az üzemeltető által az egyetértés megadásához szabott feltételeket sérelmesnek tartja. | Annak megállapítása, hogy az építmény vagy tevékenység a nyomvonaljellegű létesítmény üzemeltetőjének nyilatkozatában foglalt feltételek vagy a hozzájárulás megtagadása az érintett a gázipari létesítmény rendeltetésszerű használatával és védelmével kapcsolatos jogszabályi rendelkezéseknek megfelel-e. | bányafelügyeleti hatáskörében eljáró megyei kormányhivatal | |
| 12. | Ha az eljárás a) hatósági felügyelet alá tartozó nyomástartó berendezéssel, b) hatósági felügyelet alá tartozó éghető vagy veszélyes folyadék tartállyal, c) hatósági felügyelet alá tartozó ipari vagy mezőgazdasági gázfogyasztó készülékkel, d) legalább 50 kVA beépített összteljesítményű, 0,4 kV vagy nagyobb feszültségű villamos berendezéssel, rendszerrel tervezett építményre vonatkozik, illetve e) felvonó, mozgójárda, vagy mozgólépcső létesítésére, áthelyezésére, átalakítására, használatbavételére, vagy bontására irányul, ha ahhoz építésügyi hatósági engedélyhez kötött építési tevékenység szükséges. | A műszaki biztonsági követelményeknek való megfelelés. | fővárosi és megyei kormányhivatal mérésügyi és műszaki biztonsági hatáskörében eljáró járási (fővárosi kerületi) hivatala | |
| 13. | Bontás és használatbavétel kivételével, ha az eljárás erdőterületen megvalósuló, vagy a megvalósítás során erdőterületre, az erdő talajára, vízháztartására vagy mikroklímájára hatást gyakorló módon megvalósuló építményre vonatkozik. | Annak az erdőről és az erdő védelméről szóló törvény szerinti elbírálása, hogy az építmény vagy a tevékenység az erdőterületre, az erdő talajára, vízháztartására vagy mikroklímájára gyakorolt hatása alapján engedélyezhető-e, és, ha igen, milyen feltételekkel. | megyei kormányhivatal erdészeti hatáskörében eljáró járási hivatala | |
| 14. | Bontás és használatbavétel kivételével, ha az eljárás termőföld igénybevételével megvalósuló létesítményre vonatkozik, használatbavételi és bontási engedélyezési eljárás kivételével. | Termőföld minőségi védelme. | megyei kormányhivatal talajvédelmi hatáskörében eljáró járási hivatala | |
| 15. | Bontás kivételével, ha az eljárás állattartó létesítményekre és ilyen technológiát magába foglaló építményekre vonatkozik. | Az állat-egészségügyi előírások érvényesítése. | megyei kormányhivatal élelmiszerlánc-biztonsági és állat-egészségügyi hatáskörében eljáró járási hivatala | |
| ” |
„1. melléklet a 283/2002. (XII. 21.) Korm. rendelethez
A vízpart-rehabilitációs tanulmányterv, valamint a partvonal-szabályozási és vízpart-rehabilitációs terv egyeztetési eljárásában résztvevő államigazgatási szervek
| A | B | ||
| 1. | EGYEZTETÉSI ELJÁRÁSBAN RÉSZT VEVŐ SZERV | EGYEZTETÉSI SZAKTERÜLET | |
| 2. | Balaton Fejlesztési Tanács | területfejlesztés, településfejlesztés | |
| 3. | állami főépítészi hatáskörében eljáró megyei kormányhivatal | területrendezés, településrendezés | |
| 4. | megyei kormányhivatal környezetvédelmi és természetvédelmi hatáskörében eljáró járási hivatala | környezetvédelem, természet- és tájvédelem | |
| 5. | Balaton-felvidéki Nemzeti Park Igazgatóság | természet- és tájvédelem | |
| 6. | Közép-dunántúli Vízügyi Igazgatóság | vízgazdálkodás | |
| 7. | megyei katasztrófavédelmi igazgatóság | tűzvédelem, polgári védelem | |
| 8. | népegészségügyi hatáskörében eljáró fővárosi és megyei kormányhivatal | közegészségügy | |
| 9. | közlekedésért felelős miniszter | közlekedés: vasúti pályahálózattal, különösen szintbeli közúti-vasúti átjáróval érintett település esetében | |
| 10. | Budapest Főváros Kormányhivatala | közlekedés: gyorsforgalmi úttal, közúti határátkelőhellyel, víziúttal érintett település esetében | |
| 11. | légiközlekedési hatóság | közlekedés: légi közlekedéssel érintett település esetében | |
| 12. | fővárosi és megyei kormányhivatal közlekedési hatósági hatáskörében eljáró járási (fővárosi kerületi) hivatala | közlekedés: minden más esetben | |
| 13. | kulturális örökség védelméért felelős miniszter | kulturális örökségvédelem | |
| 14. | ingatlanügyi hatáskörében eljáró fővárosi és megyei kormányhivatal | földvédelem | |
| 15. | megyei kormányhivatal erdészeti hatáskörében eljáró járási hivatala | erdőrendezés, erdővédelem | |
| 16. | megyei kormányhivatal talajvédelmi hatáskörében eljáró járási hivatala | talajvédelem | |
| 17. | honvédelemért felelős miniszter | honvédelem | |
| 18. | bányafelügyeleti hatáskörében eljáró megyei kormányhivatal | bányászat, geológia, morfológia, csúszásveszély | |
| 19. | Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság Hivatala | hírközlés | |
| 20. | Országos Tisztifőorvosi Hivatal | természetes gyógytényezők, gyógyhelyek természeti adottságainak védelme | |
| 21. | Magyar Építész Kamara, megyei építész kamara | településtervezés | |
| ” |
„1. melléklet a 157/2005. (VIII. 15.) Korm. rendelethez
A hőtermelő létesítmények létesítési engedélyezési eljárásában kijelölt szakhatóságok
| A | B | C | ||
| 1. | Bevonás és közreműködés feltétele | Szakkérdés | Eljárásban kijelölt szakhatóság | |
| 2. | Országos közúthálózatba tartozó autópálya, autóút területén, az alatt vagy felett, autópálya, autóút tengelyétől számított 100 méteren belül tervezett távhővezeték nyomvonalának vagy biztonsági övezetének kijelölése, autópálya vagy autóút tengelyétől számított 100 méteren belül tervezett hőtermelő létesítmény létesítése esetén, ha a kérelmező a közútkezelői hozzájárulás megtagadását vagy a hozzájárulásban előírt feltételeket sérelmesnek tartja. | Annak elbírálása kérdésében, hogy a közút területének nem közlekedési célú igénybevétele, valamint a létesítmény a kérelemben foglaltak szerint vagy további feltételek mellett – a közúti forgalom biztonságára, a közút fejlesztési terveinek végrehajtására, a közútkezelő fenntartási, üzemeltetési feladatainak ellátására, a közút állagára gyakorolt hatása alapján – engedélyezhető-e. | Budapest Főváros Kormányhivatala | |
| 3. | Egyéb országos közút vagy települési önkormányzat tulajdonában lévő közforgalom számára megnyitott magánút, helyi közút területén, az alatt vagy felett, valamint külterületi szakaszán a közút tengelyétől számított 50 méteren, főútvonal esetén 100 méteren belül tervezett távhővezeték nyomvonalának vagy biztonsági övezetének kijelölése, egyéb országos közút tengelyétől számított 50 méteren, főútvonal esetén 100 méteren belül tervezett hőtermelő létesítmény létesítése esetén, ha a kérelmező a közútkezelői hozzájárulás megtagadását vagy a hozzájárulásban előírt feltételeket sérelmesnek tartja. | Budapest Főváros Kormányhivatala | ||
| 4. | A fővárosi kerületi önkormányzat tulajdonában lévő helyi közút területén az alatt vagy felett, valamint a közutak külterületi szakaszán a közút tengelyétől számított 50 méteren belül tervezett távhővezeték nyomvonalának vagy biztonsági övezetének kijelölése, a közút tengelyétől számított 50 méteren belül tervezett hőtermelő létesítmény létesítése esetén, ha a kérelmező a közútkezelői hozzájárulás megtagadását vagy a hozzájárulásban előírt feltételeket sérelmesnek tartja. | Fővárosi önkormányzat főjegyzője | ||
| 5. | A fővárosi önkormányzat tulajdonában lévő helyi közút területén az alatt vagy felett, valamint a közutak külterületi szakaszán a közút tengelyétől számított 50 méteren belül tervezett távhővezeték nyomvonalának vagy biztonsági övezetének kijelölése, a közút tengelyétől számított 50 méteren belül tervezett hőtermelő létesítmény létesítése esetén, ha a kérelmező a közútkezelői hozzájárulás megtagadását vagy a hozzájárulásban előírt feltételeket sérelmesnek tartja. | Budapest Főváros Kormányhivatala közlekedési hatósági hatáskörében eljáró III. Kerületi Hivatala | ||
| 6. | Távhővezeték nyomvonala, biztonsági övezete vagy hőtermelő létesítmény helye magyarországi repülőtértől, fel- és leszállóhelytől, rádiónavigációs ponttól számított 4 kilométeren belüli kijelölése, 60 méternél magasabb hőtermelő létesítmény létesítése, 20 méternél magasabb hőtermelő létesítmény magyarországi repülőtértől, fel- és leszállóhelytől, rádiónavigációs ponttól számított 10 kilométeren belüli létesítése esetén. | a) Az építmény elhelyezkedésének, magasságának, jellegének közvetlen és közvetett hatása a polgári célú légiközlekedésre, a földi telepítésű berendezések működésére és a polgári célú légiközlekedés biztonságára. b) Az építmény elhelyezkedésének, magasságának, jellegének közvetlen és közvetett hatása az állami célú légiközlekedésre, a földi telepítésű berendezések működésére és az állami célú légiközlekedés biztonságára. | a) légiközlekedési hatóság b) katonai légügyi hatóság | |
| 7. | A hőtermelő létesítmény helyének, valamint a távhővezeték nyomvonalának, illetőleg biztonsági övezetének víziúttól vagy hajózási létesítménytől legfeljebb 50 méteres távolságra tervezett kijelölése esetén. | A távhővezeték nyomvonala biztonsági övezetének megállapítása, valamint annak elbírálása kérdésében, hogy biztosítottak-e a víziutakra vonatkozó nemzetközi szerződéseken alapuló hajózási űrszelvényméretek. | Budapest Főváros Kormányhivatala | |
| 8. | A vasúti pálya szélső vágányának tengelyétől számított 100 méteren belüli elektronikus hírközlési célt szolgáló építmény építése, elhelyezése, megszüntetése esetén, ha a vasúti pályahálózat működtetője hozzájárulásának a megtagadását vagy a hozzájárulásban előírt feltételeket sérelmesnek tartja. | Annak elbírálása kérdésében, hogy a közút területének nem közlekedési célú igénybevétele a kérelemben foglaltak szerint vagy további feltételek mellett – a közúti forgalom biztonságára, a közút fejlesztési terveinek végrehajtására, a közútkezelő fenntartási, üzemeltetési feladatainak ellátására, a közút állagára gyakorolt hatása alapján – engedélyezhető-e. | közlekedésért felelős miniszter | |
| 9. | 1. Ha a tevékenység megkezdéséhez környezetvédelmi engedély és egységes környezethasználati engedély nem szükséges, a) valamennyi hőtermelő létesítmény esetében, valamint b) ha a távhővezetéket külterületen, továbbá – egyedi tájérték, természeti terület és országos jelentőségű védett természeti terület, Natura 2000 terület vagy barlang védőövezete esetén – belterületen valósítják meg. 2. Ha a tevékenység megkezdéséhez környezeti hatásvizsgálati és az egységes környezethasználati engedélyezési eljárásról szóló 314/2005. (XII. 25.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Khvr.) 1. § (3) bekezdésében foglalt vizsgálatra az eljárást megelőzően más hatósági eljárásban nem került sor, az alábbi létesítmények esetében: a) hőtermelő létesítmény esetén 50 MW kimenő teljesítmény alatt; b) távhővezeték település külterületén felszín felett vezetve (kivéve üzemen belüli vezeték) védett természeti területen, Natura 2000 területen, barlang védőövezetén 1 km hossz alatt; nem védett természeti területen, nem Natura 2000 területen, nem barlang védőövezetén 10 km hossz alatt. | 1. Annak elbírálása kérdésében, hogy a tevékenység a természet védelmére vonatkozó nemzeti és közösségi jogi követelményeknek, az elérhető legjobb technika alapján meghatározott levegővédelmi követelményeknek és előírásoknak, a környezeti zaj és rezgés elleni védelem követelményeinek, valamint a tájvédelem jogszabályban követelményeinek a kérelemben foglaltak szerint vagy további feltételek mellett megfelel-e. 2. A 2. számú bevonási és közreműködési feltétel esetén annak elbírálása kérdésében, hogy a Khvr. 5. számú mellékletében foglalt követelmények alapján a tervezett létesítmény kapcsán jelentős környezeti hatások feltételezhetők-e. | megyei kormányhivatal környezetvédelmi és természetvédelmi hatáskörében eljáró járási hivatala | |
| 10. | Ha a tevékenység megkezdéséhez környezetvédelmi engedély és egységes környezethasználati engedély nem szükséges, a) valamennyi hőtermelő létesítmény esetében, valamint b) ha a távhővezetéket külterületen, továbbá – egyedi tájérték, természeti terület és országos jelentőségű védett természeti terület, Natura 2000 terület vagy barlang védőövezete esetén – belterületen valósítják meg. | Annak elbírálása kérdésében, hogy a tevékenység a természet védelmére vonatkozó nemzeti és európai uniós jogi követelményeknek, a tájvédelem jogszabályban rögzített követelményeinek megfelel-e. | megyei kormányhivatal természetvédelmi hatáskörében eljáró járási hivatala | |
| 11. | Ha a hőtermelő létesítményt vagy a távhővezetéket a kulturális örökségvédelmi nyilvántartásban szereplő nyilvántartott vagy védetté nyilvánított régészeti lelőhelyen, régészeti védőövezet területén, műemléki területen vagy jogszabályban meghatározott esetekben műemléket érintő módon valósítják meg. | Annak elbírálása kérdésében, hogy a létesítmény vagy vezeték megvalósítása a kulturális örökség védelme jogszabályban rögzített követelményeinek a kérelemben foglaltak szerint vagy további feltételek mellett megfelel-e. | fővárosi és megyei kormányhivatal kulturális örökségvédelmi hatáskörében eljáró járási (fővárosi kerületi) hivatala | |
| 12. | Minden eljárásban. | Annak elbírálása kérdésében, hogy a létesítmény vagy vezeték megvalósítása a jogszabályban rögzített tűzvédelmi követelményeknek a kérelemben foglaltak szerint vagy további feltételek mellett megfelel-e. | első fokon eljáró tűzvédelmi hatóság | |
| 13. | Ha a hőtermelő létesítményt honvédelmi és katonai célú építmény működési vagy védőterületén valósítják meg. | Annak elbírálása kérdésében, hogy a létesítmény megvalósítása esetén a Magyar Honvédség nemzeti és szövetségi védelmi feladatai biztosíthatóak-e. | honvédelemért felelős miniszter | |
„7. melléklet a 157/2005. (VIII. 15.) Korm. rendelethez
A) A vezetékjog engedélyezési eljárásban kijelölt szakhatóságok
| A | B | C | D | ||
| 1. | Bevonás és közreműködés feltétele | Szakkérdés | Első fokú eljárásban | Másodfokú eljárásban | |
| 2. | A fővárosi kerületi önkormányzat tulajdonában lévő helyi közút területén az alatt vagy felett, valamint a közutak külterületi szakaszán a közút tengelyétől számított 50 méteren belül tervezett távhővezeték nyomvonalának vagy biztonsági övezetének kijelölése esetén, ha a kérelmező a közútkezelői hozzájárulás megtagadását vagy a hozzájárulásban előírt feltételeket sérelmesnek tartja. | Fővárosi önkormányzat főjegyzője | |||
| 3. | Távhővezeték nyomvonala, biztonsági övezete magyarországi repülőtértől, fel- és leszállóhelytől, rádiónavigációs ponttól számított 4 kilométeren belüli kijelölése esetén. | a) Az építmény elhelyezkedésének, magasságának, jellegének közvetlen és közvetett hatása a polgári célú légiközlekedésre, a földi telepítésű berendezések működésére és a polgári célú légiközlekedés biztonságára. b) Az építmény elhelyezkedésének, magasságának, jellegének közvetlen és közvetett hatása az állami célú légiközlekedésre, a földi telepítésű berendezések működésére és az állami célú légiközlekedés biztonságára. | a) légiközlekedési hatóság b) katonai légügyi hatóság | ||
| 4. | A távhővezeték nyomvonalának, illetőleg biztonsági övezetének víziúttól vagy hajózási létesítménytől legfeljebb 50 méteres távolságra tervezett kijelölése esetén. | A távhővezeték nyomvonala biztonsági övezetének megállapítása, valamint annak elbírálása kérdésében, hogy biztosítottak-e a víziutakra vonatkozó nemzetközi szerződéseken alapuló hajózási űrszelvényméretek. | közlekedésért felelős miniszter | – | |
| 5. | A vasúti pálya szélső vágányának tengelyétől számított 100 méteren belüli elektronikus hírközlési célt szolgáló építmény építése, elhelyezése, megszüntetése esetén, ha a vasúti pályahálózat működtetője hozzájárulásának a megtagadását vagy a hozzájárulásban előírt feltételeket sérelmesnek tartja. | Annak elbírálása kérdésében, hogy a közút területének nem közlekedési célú igénybevétele a kérelemben foglaltak szerint vagy további feltételek mellett – a közúti forgalom biztonságára, a közút fejlesztési terveinek végrehajtására, a közútkezelő fenntartási, üzemeltetési feladatainak ellátására, a közút állagára gyakorolt hatása alapján – engedélyezhető-e. | közlekedésért felelős miniszter | ||
| 6. | Ha a tevékenység megkezdéséhez környezetvédelmi engedély és egységes környezethasználati engedély nem szükséges, ha a távhővezetéket külterületen, továbbá – egyedi tájérték, természeti terület és országos jelentőségű védett természeti terület, Natura 2000 terület vagy barlang védőövezete esetén – belterületen valósítják meg. | Annak elbírálása kérdésében, hogy a tevékenység az ivóvízbázisok védelme követelményeinek a kérelemben foglaltak szerint vagy további feltételek mellett megfelel-e. | vízügyi hatóság | Országos vízügyi hatóság | |
| 7. | Minden eljárásban. | Annak elbírálása kérdésében, hogy a vezeték megvalósítása a jogszabályban rögzített tűzvédelmi követelményeknek a kérelemben foglaltak szerint vagy további feltételek mellett megfelel-e. | első fokon eljáró tűzvédelmi hatóság | másodfokon eljáró tűzvédelmi hatóság | |
| 8. | Ha a távhővezetéket honvédelmi és katonai célú építmény működési vagy védőterületén valósítják meg. | Annak elbírálása kérdésében, hogy a távhővezeték megvalósítása esetén a Magyar Honvédség nemzeti és szövetségi védelmi feladatai biztosíthatóak-e. | honvédelemért felelős miniszter |
B) A vezetékjog engedélyezési eljárásában vizsgálandó szakkérdések és a másodfokú eljárásban a szakértőként kirendelhető hatóságok
| A | B | C | ||
| 1. | Bevonás és közreműködés feltétele | Szakkérdés | Másodfokú eljárásban szakértőként kirendelhető szerv | |
| 2. | Egyéb országos közút vagy települési önkormányzat tulajdonában lévő közforgalom számára megnyitott magánút, helyi közút területén, az alatt vagy felett, valamint külterületi szakaszán a közút tengelyétől számított 50 méteren, főútvonal esetén 100 méteren belül tervezett távhővezeték nyomvonalának vagy biztonsági övezetének kijelölése esetén, ha a kérelmező a közútkezelői hozzájárulás megtagadását vagy a hozzájárulásban előírt feltételeket sérelmesnek tartja. | Annak elbírálása kérdésében, hogy a közút területének nem közlekedési célú igénybevétele a kérelemben foglaltak szerint vagy további feltételek mellett – a közúti forgalom biztonságára, a közút fejlesztési terveinek végrehajtására, a közútkezelő fenntartási, üzemeltetési feladatainak ellátására, a közút állagára gyakorolt hatása alapján – engedélyezhető-e. | közlekedésért felelős miniszter | |
| 3. | 1. Ha a tevékenység megkezdéséhez környezetvédelmi engedély és egységes környezethasználati engedély nem szükséges, ha a távhővezetéket külterületen, továbbá – egyedi tájérték, természeti terület és országos jelentőségű védett természeti terület, Natura 2000 terület vagy barlang védőövezete esetén – belterületen valósítják meg. 2. Ha a tevékenység megkezdéséhez környezeti hatásvizsgálati és az egységes környezethasználati engedélyezési eljárásról szóló 314/2005. (XII. 25.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Khvr.) 1. § (3) bekezdésében foglalt vizsgálatra az eljárást megelőzően más hatósági eljárásban nem került sor, az alábbi létesítmény esetében: távhővezeték település külterületén felszín felett vezetve (kivéve üzemen belüli vezeték) védett természeti területen, Natura 2000 területen, barlang védőövezetén 1 km hossz alatt; nem védett természeti területen, nem Natura 2000 területen, nem barlang védőövezetén 10 km hossz alatt. | 1. Annak elbírálása kérdésében, hogy a tevékenység a természet védelmére vonatkozó nemzeti és közösségi jogi követelményeknek, az elérhető legjobb technika alapján meghatározott levegővédelmi követelményeknek és előírásoknak, a környezeti zaj és rezgés elleni védelem követelményeinek, valamint a tájvédelem jogszabályban követelményeinek a kérelemben foglaltak szerint vagy további feltételek mellett megfelel-e. 2. A 2. számú bevonási és közreműködési feltétel esetén annak elbírálása kérdésében, hogy a Khvr. 5. számú mellékletében foglalt követelmények alapján a tervezett létesítmény kapcsán jelentős környezeti hatások feltételezhetők-e. | - | |
| 4. | Ha a távhővezetéket a kulturális örökségvédelmi hatósági nyilvántartásban szereplő nyilvántartott vagy védetté nyilvánított régészeti lelőhelyen, régészeti védőövezet területén, műemléki területen vagy nyilvántartott műemléki érték vagy műemlék telkén valósítják meg. | Annak elbírálása kérdésében, hogy a létesítmény vagy vezeték megvalósítása a kulturális örökség védelme jogszabályban rögzített követelményeinek a kérelemben foglaltak szerint vagy további feltételek mellett megfelel-e. | kulturális örökség védelméért felelős miniszter | |
| ” |
„1. melléklet a 335/2005. (XII. 29.) Korm. rendelethez
Az egységes kormányzati ügyiratkezelő rendszer érkeztető rendszerébe bevont szervek
1. Miniszterelnökség
2. Belügyminisztérium
3. Emberi Erőforrások Minisztériuma
4. Földművelésügyi Minisztérium
5. Igazságügyi Minisztérium
6. Külgazdasági és Külügyminisztérium
7. Nemzetgazdasági Minisztérium
8. Nemzeti Fejlesztési Minisztérium
9. Kormányzati Ellenőrzési Hivatal
10. Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal
11. Nemzetstratégiai Kutatóintézet
12. Nemzeti Örökség Intézete
13. Magyar Nyelvstratégiai Intézet
14. Információs Hivatal
15. Rendszerváltás Történetét Kutató Intézet és Archívum
16. VERITAS Történetkutató Intézet
17. Fővárosi és megyei kormányhivatalok, valamint járási (fővárosi kerületi) hivatalaik
18. Bevándorlási és Menekültügyi Hivatal
19. Nemzeti Védelmi Szolgálat
20. Terrorelhárítási Információs és Bűnügyi Elemző Központ
21. Rendőrség, Független Rendészeti Panasztestület
22. Nemzetbiztonsági Szakszolgálat
23. Alkotmányvédelmi Hivatal
24. BM Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság és területi, helyi szervei
25. Büntetés-végrehajtási Szervezet
26. Terrorelhárítási Központ
27. Nemzetközi Oktatási Központ
28. Országos Vízügyi Főigazgatóság
29. Állami Egészségügyi Ellátó Központ
30. Emberi Erőforrás Támogatáskezelő
31. Oktatási Hivatal
32. Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő
33. Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság
34. Országos Tisztifőorvosi Hivatal
35. Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal
36. Nemzeti park igazgatóságok
37. Nemzeti Földalapkezelő Szervezet
38. Országos Meteorológiai Szolgálat
39. Európai Támogatásokat Auditáló Főigazgatóság
40. Közbeszerzési és Ellátási Főigazgatóság
41. Kormányzati Informatikai Fejlesztési Ügynökség
42. Magyar Bányászati és Földtani Hivatal
43. Országos Atomenergia Hivatal
44. Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Hivatal”
„12. számú melléklet a 62/2006. (III. 27.) Korm. rendelethez
Igénylőlap ápolási díjhoz
Fejezet, cím, alcím, jogcímcsoport száma, azonosító sorszáma □□□□□□□□□□□□□□
20□□. év □□. hónapra vonatkozóan teljesített kifizetésekről
Az ellátást folyósító (székhely) kormányhivatal neve: ......................................................................................................................
| Alanyi [Szt. 44. § (1) bek. a) pont] | Fokozott ápolást igénylő [Szt. 44. § (1) bek. c) pont] | Kiemelt [Szt. 44. § (1) bek. b) pont] | |||||||||||||
| Sor- szám | Járási hivatal megnevezése | személyek száma (fő) | kifizetendő összeg (Ft) | személyek száma (fő) | kifizetendő összeg (Ft) | személyek száma (fő) | kifizetendő összeg (Ft) | Támoga- tásban részesülők száma összesen (fő) | Tárgy- hónapban történt vissza- fizetés az Szt. 17. §-a alapján (Ft) | Az Szt. 43/A. § (4) bekezdése szerinti szakértői díj (Ft) | Posta- költség (Ft) | Tárgyhavi kifizetéshez igényelt előleg (Ft) | Előző havi kifizetéshez igényelt előleg (Ft) | Igényelt összeg mind- összesen (2)+(4)+ (6)–(8)+ (9)+(10)+ (11)–(12) | |
| (1) | (2) | (3) | (4) | (5) | (6) | (7) | (8) | (9) | (10) | (11) | (12) | (13) | |||
| 1 | |||||||||||||||
| 2 | |||||||||||||||
| 3 | |||||||||||||||
| [...] | |||||||||||||||
| ... | Összesen | ||||||||||||||
Kelt: .........................................., □□□□. év □□. hó □□. nap
P. H.
| ........................................................... gazdasági vezető | ........................................................... kormánymegbízott | ||||||||||
Megjegyzések:
A (11) oszlopban az igénylés időpontját követően jogerőre emelkedett döntések alapján a tárgyhónapra tekintettel várhatóan kifizetendő összeget kell feltüntetni.
A (12) oszlopban az előző havi kifizetéshez igényelt, és fel nem használt összeget kell feltüntetni.”
„2. melléklet a 267/2006. (XII. 20.) Korm. rendelethez
A) A bányafelügyelet építésügyi hatósági és építésfelügyeleti hatáskörébe tartozó építményekre, valamint ezen létesítmények elvi építésének, használatbavételének, fennmaradásának, átalakításának, megszüntetésének, továbbá rendeltetésük megváltoztatásának első és másodfokú engedélyezési eljárásában közreműködő szakhatóságok kijelölése
| A | B | C | D | ||
| 1. | Bevonás és közreműködés feltétele | Szakkérdés | Első fokú eljárásban | Másodfokú eljárásban | |
| 2. | A fővárosi kerületi önkormányzat tulajdonában lévő helyi közutak esetében, ha az építmény építése, megszüntetése közutat vagy annak biztonsági övezetét érinti és a kérelmező az útkezelői hozzájárulás megtagadását vagy a hozzájárulásban előírt feltételeket sérelmesnek tartja. | Annak elbírálása kérdésében, hogy a közút területének nem közlekedési célú igénybevétele a kérelemben foglaltak szerint vagy további feltételek mellett – a közúti forgalom biztonságára, a közút fejlesztési terveinek végrehajtására, a közútkezelő fenntartási, üzemeltetési feladatainak ellátására, a közút állagára gyakorolt hatása alapján – engedélyezhető-e. | Fővárosi főjegyző | Budapest Főváros Kormányhivatala | |
| 3. | A vasúti pálya szélső vágányának tengelyétől számított 100 méteren belüli építmény építése, elhelyezése, megszüntetése esetén, ha az építtető a vasúti pályahálózat működtetője hozzájárulásának a megtagadását vagy a hozzájárulásban előírt feltételeket sérelmesnek tartja. | Annak elbírálása kérdésében, hogy a vasúti pálya területének nem közlekedési célú igénybevétele a kérelemben foglaltak szerint vagy további feltételek mellett – a tervezett igénybevétel a vasút állagára, a vasúti forgalom biztonságára, a vasút kezelő fenntartási, üzemeltetési feladatainak ellátására, fejlesztési terveinek végrehajtására gyakorolt hatása alapján – engedélyezhető-e. | közlekedésért felelős miniszter | ||
| 4. | A létesítmény helye magyarországi repülőtértől, fel- és leszállóhelytől, rádiónavigációs ponttól számított 4 kilométeren belüli kijelölése, 60 méternél magasabb létesítmény létesítése, 20 méternél magasabb létesítmény magyarországi repülőtértől, fel- és leszállóhelytől, rádiónavigációs ponttól számított 10 kilométeren belüli létesítése esetén. | Az építmény elhelyezkedésének, magasságának, jellegének közvetlen és közvetett hatása a légiközlekedésre, a földi telepítésű berendezések működésére és a légiközlekedés biztonságára. | légiközlekedési hatóság | ||
| 5. | Az eljárás – a bányák föld alatti létesítményei kivételével – honvédelmi vagy katonai célú létesítmény működési vagy védőterületén tervezett létesítmény megvalósítására irányul. | Annak elbírálása kérdésében, hogy a Magyar Honvédség nemzeti és szövetségi védelmi feladatai a kérelemben foglaltak szerinti esetben vagy további feltételek mellett biztosíthatóak-e. | honvédelemért felelős miniszter | ||
| 6. | Ha a tevékenység megkezdéséhez környezetvédelmi engedély vagy egységes | Annak elbírálása kérdésében, hogy biztosíthatóak-e a felszíni és felszín alatti vizek védelme jogszabályban foglalt követelményei. | megyei katasztrófavédelmi igazgatóság (vízvédelmi feladatkörében eljárva megyei katasztrófavédelmi | Belügyminisztérium Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatósága | |
| környezethasználati engedél nem szükséges és az építési tevékenység felszíni vízfolyást, állóvizet, vagy kijelölt vízbázist érint, kivév a belterületi földgázelosztó vezetéket és az egy ingatlan ellátó geotermikus energiát kinyerő, hasznosító létesítményt. | Annak elbírálására, hogy biztosítható-e a vízbázisvédelem jogszabályban foglalt követelményeinek teljesülése | igazgatóság (vízgazdálkodási feladatkörében eljárva) | (vízvédelmi feladatkörében eljárva) Belügyminisztérium Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatósága (vízgazdálkodási feladatkörében eljárva) | ||
| 7. | Helyi jelentőségű védett természeti területen vagy arra közvetlen hatást gyakorló módon megvalósuló létesítmény esetében, és a tevékenység megkezdéséhez környezetvédelmi engedély vagy egységes környezethasználati engedély nem szükséges. | Annak elbírálása kérdésében, hogy a létesítmény vagy tevékenység a helyi önkormányzati rendeletben meghatározott természetvédelmi követelményeknek a kérelemben foglaltak szerint vagy további feltételek mellett megfelel-e. | települési önkormányzat jegyzője, a fővárosban a főjegyző | megyei kormányhivatal természetvédelmi hatáskörében eljáró járási hivatala | |
| 8. | Az államhatártól számított 100 méteren belül épülő létesítmény esetében. | Annak elbírálása kérdésében, hogy a létesítmény a kérelemben foglaltak szerinti vagy további feltételek melletti megvalósítása esetén az államhatár rendje biztosított-e, a határrendsértések és határesemények megelőzhetők-e. | megyei, fővárosi rendőr- főkapitányság | Országos Rendőr- főkapitányság | |
| 9. | „A” osztályú bányászati hulladékkezelő létesítmény építési és használatbavételi engedélyezési eljárásában | belső vészhelyzeti terv megfelelőségének kérdésében | katasztrófavédelmi kirendeltség | megyei, fővárosi katasztrófavédelmi igazgatóság |
B) A bányafelügyelet építésügyi hatósági és építésfelügyeleti hatáskörébe tartozó építményekre, valamint ezen létesítmények elvi építésének, használatbavételének, fennmaradásának, átalakításának, megszüntetésének, továbbá rendeltetésük megváltoztatásának engedélyezési eljárásában a kormányhivatal által vizsgált szakkérdések és a másodfokú eljárásban a szakértőként kirendelhető hatóságok
| A | B | C | ||
| 1. | Szakkérdés vizsgálatának feltétele | Szakkérdés | Másodfokú eljárásban szakértőként kirendelhető hatóság | |
| 2. | Ha ugyanezt a szakkérdést korábban önálló eljárásban nem vizsgálták, és – az elvi építési, a használatba vételi, a megszüntetési és a rendeltetés megváltoztatása iránti eljárás kivételével – az építési tevékenység vagy beruházás termőföldön vagy erdőben valósul meg. | A termőföld minőségi védelmére vonatkozó jogszabályi követelmények érvényre juttatása, valamint az erdőre gyakorolt hatások. | talajvédelmi és erdészeti hatáskörében eljáró Pest Megyei Kormányhivatal | |
| 3. | Ha az építmény építése, megszüntetése az e melléklet A. pont 2. sora kivételével országos vagy helyi közutat vagy annak biztonsági övezetét érinti, és a kérelmező az útkezelői hozzájárulás megtagadását vagy a hozzájárulásban előírt feltételt sérelmesnek tartja. | A közút területének nem közlekedési célú igénybevétele a kérelemben foglaltak szerint vagy további feltételek mellett – a közúti forgalom biztonságára, a közút fejlesztési terveinek végrehajtására, a közútkezelő fenntartási, üzemeltetési feladatainak ellátására, a közút állagára gyakorolt hatása alapján történő engedélyezhetősége. | közlekedésért felelős miniszter | |
| 4. | Ha az építési tevékenység megkezdéséhez környezetvédelmi engedély vagy egységes környezethasználati engedély nem szükséges – kivéve a belterületi földgázelosztó vezetéket és az egy ingatlant ellátó geotermikus energiát kinyerő, hasznosító létesítményt. | a) A tevékenység természet védelmére vonatkozó nemzeti és európai uniós jogi követelményeknek a kérelemben foglaltak szerinti vagy további feltételek melletti megfelelősége. b) A keletkező hulladék elhelyezése, előkezelése, hasznosítása, ártalmatlanítása hulladékgazdálkodási előírásoknak való megfelelősége, továbbá a hulladékgazdálkodásból eredő környezeti kockázatok felmerülése. | környezetvédelmi és természetvédelmi hatáskörében eljáró Pest Megyei Kormányhivatal | |
| 5. | Ha a Khvr. 1. § (3) bekezdésében foglalt vizsgálatra az eljárást megelőzően más hatósági eljárásban nem került sor, a következő létesítmények esetében: a) geotermikus energiát kinyerő, hasznosító létesítmény nem ásvány-, gyógy- és ivóvízbázis védőövezetén, nem védett természeti területen, nem Natura 2000 területen 20 MW villamos teljesítmény alatt, kivéve az egy ingatlant ellátó létesítményeket, b) külterületi földgáz elosztóvezeték 40 barra tervezett üzemi nyomás alatt, c) földgáz felszíni és felszín alatti tárolója és egyéb égethető gázok felszín alatti tárolója védett természeti területen, Natura 2000 területen 50–500 m3 össztároló-kapacitás között; nem védett természeti területen, nem Natura 2000 területen, egyéb éghető gázok (nem földgáz) esetében 50–10 000 m3 össztároló-kapacitás között; nem védett természeti területen, nem Natura 2000 területen, földgáz esetében 50–20 000 m3 össztároló-kapacitás között, d) mélyfúrás kiépített fúrólétesítménnyel nem vízbázis védőövezetén, nem védett természeti területen, nem Natura 2000 területen és nem barlang védőövezetén, e) kőolaj-, kőolajtermék tároló létesítmény nem vízbázis védőövezetén, nem barlang védőövezetén, nem védett természeti területen, nem Natura 2000 területen és belterületen védett természeti területen 100 000 tonna tárolókapacitás alatt. | A Khvr. 5. számú mellékletében foglalt követelmények alapján a tervezett létesítmény kapcsán jelentős környezeti hatások feltételezhetők-e. | környezetvédelmi hatáskörében eljáró Pest Megyei Kormányhivatal | |
| 6. | Ha a létesítményt a kulturális örökségvédelmi hatósági nyilvántartásban szereplő nyilvántartott vagy védetté nyilvánított régészeti lelőhelyen, régészeti védőövezet területén, műemléki területen vagy nyilvántartott műemléki érték vagy műemlék telkén valósítják meg, és a tevékenység megkezdéséhez környezetvédelmi engedély vagy egységes környezethasználati engedély nem szükséges. | A létesítmény a kulturális örökség védelme jogszabályban rögzített követelményeinek a kérelemben foglaltak szerint vagy további feltételek melletti megfelelősége. | kulturális örökségvédelmi hatáskörében eljáró Budapest Főváros Kormányhivatala | |
| 7. | Gyorsforgalmi út, valamint közúti határátkelőhely közlekedési építményei esetében, ha az építmény építése, megszüntetése közutat vagy annak biztonsági övezetét érinti és a kérelmező az útkezelői hozzájárulás megtagadását vagy a hozzájárulásban előírt feltételeket sérelmesnek tartja. | Annak elbírálása kérdésében, hogy a közút területének nem közlekedési célú igénybevétele a kérelemben foglaltak szerint vagy további feltételek mellett – a közúti forgalom biztonságára, a közút fejlesztési terveinek végrehajtására, a közútkezelő fenntartási, üzemeltetési feladatainak ellátására, a közút állagára gyakorolt hatása alapján – engedélyezhető-e. | közlekedésért felelős miniszter | |
| 8. | A bányák föld alatti létesítményei kivételével, ha vízi utat, vízi közlekedést érint az építmény építése, megszüntetése. | Annak elbírálása kérdésében, a keresztező műtárgy méretei megfelelnek-e a vonatkozó jogszabály követelményeinek, továbbá a Dunán a Duna Bizottság hatályos ajánlásainak, a tervezett, felújított vagy átalakított keresztező műtárgy és tartozékai alkalmasak-e a zavartalan és biztonságos hajóforgalom lebonyolítására és megfelelnek-e a nemzetközi gyakorlatnak. | közlekedésért felelős miniszter | |
| ” |
„3. melléklet a 267/2006. (XII. 20.) Korm. rendelethez
A) A bányafelügyelet bányászati szakigazgatással kapcsolatos első- és másodfokú engedélyezési eljárásaiban közreműködő szakhatóságok kijelölése
| A | B | C | D | E | F | G | H | I | J | ||
| 1. | Bevonás és közreműködés feltétele | Szakkérdés | Elsőfokú eljárásban | Másodfokú eljárásban | Kutatásra vonatkozó műszaki üzemterv jóváhagyása (kivett hely esetében a hatáskörrel kivett helyre vonatkozó állásfoglalása is) | Bányatelek megállapítása | Feltárásra és kitermelésre készített műszaki üzemterv jóváhagyása, módosítása, szüneteltetési műszaki üzemi terv jóváhagyása | Védőpillér kijelölése, módosítása, meggyengítése és lefejtése | Bányabezárás i műszaki üzemi terv jóváhagyása (módosítása); bányabezárás, tájrendezés végrehajtása elfogadása | Föld alatti bánya- térségek és egyéb bányászati létesítmények más célú hasznosítása jóváhagyása | |
| 2. | Az eljárás vasúti pályát, vagy szélső vágányának tengelyétől számított 100 méteren belüli területet érint, és az építtető a vasúti pályahálózat működtetője hozzájárulásának a megtagadását vagy a hozzájárulásban előírt feltételeket sérelmesnek tartja. | Annak elbírálása kérdésében, hogy a vasúti pálya területének nem közlekedési célú igénybevétele a kérelemben foglaltak szerint vagy további feltételek mellett – a tervezett igénybevétel a vasút állagára, a vasúti forgalom biztonságára, a vasút kezelő fenntartási, üzemeltetési feladatainak ellátására, fejlesztési terveinek végrehajtására gyakorolt hatása alapján – engedélyezhető-e. | közlekedésért felelős miniszter | – | IGEN | IGEN | NEM | IGEN | NEM | NEM | |
| 3. | Ha az eljárás tárgya meddőhányó vagy 40 m-nél magasabb építmény. | A létesítmény elhelyezkedésének, magassága, jellege közvetlen és közvetett hatásainak vizsgálata a légiközlekedésre, a földi telepítésű berendezések működésére és a légiközlekedés biztonságára. | közlekedésért felelős miniszter | – | IGEN | NEM | IGEN | NEM | IGEN | NEM | |
| 4. | Az eljárás honvédelmi és katonai célú létesítmény működési vagy védőterületét érinti. | Annak elbírálása kérdésében, hogy a Magyar Honvédség nemzeti és szövetségi védelmi feladatai a kérelemben foglaltak szerinti esetben vagy további feltételek mellett biztosíthatóak-e. | honvédele- mért felelős miniszter | – | IGEN | IGEN | IGEN | NEM | IGEN | IGEN | |
| 5. | Ha a tevékenység megkezdésé- hez környezetvédelmi engedély vagy egységes környezethasználati engedély nem szükséges vagy a tevékenység továbbfolytatásához környezet védelmi működési engedély nem szükséges és a | Annak elbírálása kérdésében, hogy biztosíthatóak-e a felszíni és felszín alatti vizek védelme, hasznosítási lehetőségei megőrzése jogszabályban foglalt követelményei. | megyei katasztrófa- védelmi igazgatóság (vízvédelmi feladat- körében eljárva) | BM Országos Katasztrófa védelmi Főigazgató- sága (vízvédelmi feladatkö- rében eljárva) | IGEN | IGEN | IGEN | IGEN | IGEN | IGEN | |
| tevékenység felszíni vízfolyást, állóvizet, vagy kijelölt vízbázist érint. | Annak elbírálására, hogy biztosítható-e a vízbázis-védelem jogszabályban foglalt követelményeinek teljesülése | megyei katasztrófa- védelmi igazgatóság (vízgazdál- kodási feladatköré- ben eljárva) | BM Országos Katasztrófa védelmi Főigazgató- ság (vízgazdál- kodási feladat- körében eljárva) | ||||||||
| 6. | Ha az eljárás helyi jelentőségű védett természeti területet érint, és az eljárással érintett tevékenység megkezdéséhez, bányatelek megállapításhoz környezetvédelmi engedély vagy egységes környezet- használati engedély nem szükséges vagy a tevékenység továbbfolytatásához környezetvédelmi működési engedély nem szükséges. | Annak elbírálása kérdésében, hogy a létesítmény vagy tevékenység a helyi önkormányzati rendeletben és a helyi építési szabályzatban meghatározott természetvédelmi követelményeknek a kérelemben foglaltak szerint vagy további feltételek mellett megfelel-e. | települési önkormányzat jegyzője, a fővárosban a főjegyző | Megyei kormányhivatal természetvé- delmi hatáskörébe n eljáró járási hivatala | IGEN | IGEN | IGEN | NEM | IGEN | IGEN |
B) A bányafelügyelet bányászati szakigazgatással kapcsolatos első- és másodfokú engedélyezési eljárásaiban a kormányhivatal által vizsgált szakkérdések és a másodfokú eljárásban a szakértőként kirendelhető hatóságok
| A | B | C | D | E | F | G | H | I | ||
| 1. | Szakkérdés vizsgálatának feltétele | Szakkérdés | Kutatásra vonatkozó műszaki üzemterv jóváhagyása (kivett hely esetében a hatáskörrel kivett helyre vonatkozó állásfoglalása is) | Bányatelek megállapítása | Feltárásra és kitermelésre készített műszaki üzemterv jóváhagyása, módosítása, szüneteltetési műszaki üzemi terv jóváhagyása | Védőpillér kijelölése, módosítása, meggyengítése és lefejtése | Bányabezárási műszaki üzemi terv jóváhagyása (módosítása); bányabezárás, tájrendezés végrehajtása elfogadása | Föld alatti bányatérségek és egyéb bányászati létesítmények más célú hasznosítása jóvá-hagyása | Másodfokú eljárásban szakértőként kirendelhető hatóság | |
| 2. | Ha ugyanezt a szakkérdést korábban önálló eljárásban nem vizsgálták és a bányászati tevékenység termőföldet érint. | A termőföld mennyiségi védelme. | IGEN | IGEN | NEM | NEM | IGEN | NEM | földvédelmi hatáskörében eljáró fővárosi és megyei kormányhivatal | |
| 3. | Ha ugyanezt a szakkérdést korábban önálló eljárásban nem vizsgálták és a bányászati tevékenység termőföldön valósul meg. | A termőföld minőségi védelme követelménye. | NEM | NEM | IGEN | NEM | IGEN | NEM | talajvédelmi hatáskörében eljáró Pest Megyei Kormányhivatal | |
| 4. | Ha ugyanezt a szakkérdést korábban önálló eljárásban nem vizsgálták, és az eljárás erdőt érint. | Az erdőre gyakorolt hatások, továbbá ezen felül a bányatelek megállapítása iránti eljárásban az erdő igénybevételének engedélyezhetősége is. | NEM | IGEN | NEM | IGEN | IGEN | NEM | erdészeti hatáskörében eljáró Pest Megyei Kormányhivatal | |
| 5. | Ha a bányászati tevékenység az e melléklet A. pont 2. sora kivételével országos vagy helyi közutat vagy annak biztonsági övezetét érinti, és a kérelmező az útkezelői hozzájárulás megtagadását vagy a hozzájárulásban előírt feltételt sérelmesnek tartja. | A közút területének nem közlekedési célú igénybevétele a kérelemben foglaltak szerint vagy további feltételek mellett – a közúti forgalom biztonságára, a közút fejlesztési terveinek végrehajtására, a közútkezelő fenntartási, üzemeltetési feladatainak ellátására, a közút állagára gyakorolt hatása alapján történő engedélyezhetősége. | IGEN | IGEN | NEM | IGEN | IGEN | IGEN | közlekedésért felelős miniszter Ha a tevékenység a fővárosi kerületi önkormányzat tulajdonában lévő helyi közutakat érintően valósul meg, Budapest Főváros Kormányhivatala | |
| 6. | Ha az eljárással érintett tevékenység megkezdéséhez, bányatelek megállapításhoz környezetvédelmi engedély, vagy egységes környezethasználati engedély nem szükséges vagy a bányászati tevékenység továbbfolytatásához környezetvédelmi működési engedély nem szükséges. | a) A természet védelmére vonatkozó nemzeti és európai uniós jogi követelményeknek, a tájvédelem jogszabályban rögzített követelményeinek, b) a földtani közeg védelme követelményeinek, c) a környezeti zaj és rezgés elleni védelem követelményeinek, a levegő tisztaság védelmi előírásoknak, d) a keletkező hulladék elhelyezésére, előkezelésére, hasznosítására, ártalmatlanítására vonatkozó hulladékgazdálkodási előírásoknak való megfelelőség. Továbbá szükséges-e hulladékkezelő létesítmény létesítése, merülnek-e fel olyan a hulladékgazdálkodásból eredő környezeti kockázatok, amelyek mellett a hozzájárulást nem vagy feltételekkel lehet megadni. | IGEN | IGEN | IGEN | IGEN | IGEN | IGEN | természetvédel- mi hatáskörében eljáró Pest Megyei Kormányhivatal | |
| 7. | Ha az eljárás a kulturális örökségvédelmi hatósági nyilvántartásban szereplő nyilvántartott vagy védetté nyilvánított régészeti lelőhelyet, régészeti védőövezet területét, műemléki területet vagy nyilvántartott műemléki érték vagy műemlék telkét érint, és az eljárással érintett tevékenység megkezdéséhez, bányatelek megállapításhoz környezetvédelmi engedély vagy egységes környezethasználati engedély nem szükséges. | A régészeti örökség és a műemléki érték védelme jogszabályban meghatározott követelményeinek a kérelemben foglaltak szerint vagy további feltételek melletti megfelelősége. | IGEN | IGEN | NEM | IGEN | NEM | IGEN | kulturális örökségvédelmi hatáskörében eljáró Budapest Főváros Kormányhivatala | |
| 8. | Ha az eljárás gyorsforgalmi utat, valamint közúti határátkelőhely közlekedési építményeit vagy azok biztonsági övezetét érinti és a kérelmező az útkezelői hozzájárulás megtagadását vagy a hozzájárulásban előírt feltételeket sérelmesnek tartja. | Annak elbírálása kérdésében, hogy a közút területének nem közlekedési célú igénybevétele vagy a tevékenység a kérelemben foglaltak szerint vagy további feltételek mellett – a közúti forgalom biztonságára, a közút fejlesztési terveinek végrehajtására, a közútkezelő fenntartási, üzemeltetési feladatainak ellátására, a közút állagára gyakorolt hatása alapján – engedélyezhető-e. | IGEN | IGEN | NEM | IGEN | IGEN | IGEN | közlekedésért felelős miniszter | |
| 9. | Az eljárás egyéb víziközlekedési létesítményt érint. | Az építmény nem korlátozza-e indokolatlanul vagy indokolatlan mértékben a vízi közlekedési létesítmények működését. | IGEN | IGEN | NEM | IGEN | IGEN | NEM | közlekedésért felelős miniszter | |
„4. melléklet a 267/2006. (XII. 20.) Korm. rendelethez
A Hivatalnak a szénhidrogének felszín alatti tárolására vonatkozó bányatelek megállapításával, valamint a szén-dioxid geológiai tárolásával kapcsolatos engedélyezési eljárásaiban közreműködő szakhatóságok kijelölése
| A | B | C | D | E | F | G | ||
| 1. | Bevonás és közreműködés feltétele | Szakkérdés | Eljáró hatóság | Széndioxid geológiai tárolására irányuló földtani kutatás engedélyezése | Széndioxid geológiai tárolásának engedélyezése | Széndioxid tárolóhely bezárására irányuló eljárás | Szénhidrogének felszín alatti tárolására vonatkozó bányatelek megállapítása | |
| 2. | Az eljárás ivóvízbázist érint. | A tevékenység ivóvízbázisra gyakorolt hatásainak vizsgálata kérdésében. | népegészségügyi hatáskörében eljáró fővárosi és megyei kormányhivatal | IGEN | IGEN | IGEN | IGEN | |
| 3. | Ha ugyanezt a szakkérdést korábban önálló eljárásban nem vizsgálták és a tevékenység vagy beruházás termőföldet érint | A termőföld mennyiségi védelme. | földvédelmi hatósági hatáskörében eljáró járási hivatal, több járási hivatal illetékességi területét érintő esetekben a megyeszékhely szerinti járási hivatal, Pest megyében a Budakeszi Járási Hivatal, a fővárosban Budapest Főváros Kormányhivatala XI. Kerületi Hivatala | IGEN | IGEN | IGEN | IGEN | |
| 4. | Ha ugyanezt a szakkérdést korábban önálló eljárásban nem vizsgálták és a tevékenység vagy beruházás termőföldön valósul meg. | A termőföld minőségi védelme követelményeinek a kérdésében. | megyei kormányhivatal talajvédelmi igazgatási hatáskörében eljáró járási hivatala | NEM | IGEN | IGEN | NEM | |
| 5. | Ha ugyanezt a szakkérdést korábban önálló eljárásban nem vizsgálták, és az eljárás erdőt érint. | Az erdőre gyakorolt hatásoknak a kérdésében. | megyei kormányhivatal erdészeti hatósági hatáskörében eljáró járási hivatala | NEM | IGEN | IGEN | IGEN | |
| 6. | Ha az eljárás közutat vagy annak biztonsági övezetét érinti és a kérelmező az útkezelői hozzájárulás megtagadását vagy a hozzájárulásba n előírt feltételeket sérelmesnek tartja. | Annak elbírálása kérdésében, hogy a közút területének nem közlekedési célú igénybevétele vagy a tevékenység a kérelemben foglaltak szerint vagy további feltételek mellett – a közúti forgalom biztonságára, a közút fejlesztési terveinek végrehajtására, a közútkezelő fenntartási, üzemeltetési feladatainak ellátására, a közút állagára gyakorolt hatása alapján – engedélyezhető-e. | 1. Országos közútnál: a) gyorsforgalmi út, valamint közúti határátkelőhely közlekedési építményei esetében Budapest Főváros Kormányhivatala; b) egyéb országos közút esetében fővárosi és megyei kormányhivatal közlekedési hatósági hatáskörében eljáró járási (fővárosi kerületi) hivatala 2. Helyi közútnál: a) a főváros kivételével a települési önkormányzat tulajdonában lévő helyi közutak esetében a megyei kormányhivatal közlekedési hatósági hatáskörében eljáró járási hivatala b) a fővárosi kerületi önkormányzat tulajdonában lévő helyi közutak esetében Budapest Főváros Kormányhivatala III. Kerületi Hivatala c) a Fővárosi Önkormányzat tulajdonában lévő helyi közutak esetében Budapest Főváros Kormányhivatala III. Kerületi Hivatala | IGEN | IGEN | IGEN | IGEN | |
| 7. | Az eljárás vasúti pályát, vagy szélső vágányának tengelyétől számított 100 méteren belüli területet érint, és az építtető a vasúti pályahálózat működtetője hozzájárulásának a megtagadását vagy a hozzájárulásba n előírt feltételeket sérelmesnek tartja. | Annak elbírálása kérdésében, hogy a vasúti pálya területének nem közlekedési célú igénybevétele a kérelemben foglaltak szerint vagy további feltételek mellett – a tervezett igénybevétel a vasút állagára, a vasúti forgalom biztonságára, a vasút kezelő fenntartási, üzemeltetési feladatainak ellátására, fejlesztési terveinek végrehajtására gyakorolt hatása alapján – engedélyezhető-e. | közlekedésért felelős miniszter | IGEN | IGEN | IGEN | IGEN | |
| 8. | Az eljárás egyéb víziközlekedési létesítményt érint. | Az építmény nem korlátozza-e indokolatlanul vagy indokolatlan mértékben a vízi közlekedési létesítmények működését. | Budapest Főváros Kormányhivatala | IGEN | IGEN | IGEN | IGEN | |
| 9. | Ha az eljárás tárgya meddőhányó vagy 40 m-nél magasabb építmény. | A létesítmény elhelyezkedésének, magassága, jellege közvetlen és közvetett hatásainak vizsgálata a légiközlekedésre, a földi telepítésű berendezések működésére és a légiközlekedés biztonságára. | közlekedésért felelős miniszter | IGEN | IGEN | IGEN | IGEN | |
| 10. | Az eljárás honvédelmi és katonai célú létesítmény működési vagy védőterületét érinti. | Annak elbírálása kérdésében, hogy a Magyar Honvédség nemzeti és szövetségi védelmi feladatai a kérelemben foglaltak szerinti esetben vagy további feltételek mellett biztosíthatóak-e. | honvédelemért felelős miniszter | IGEN | IGEN | IGEN | IGEN | |
| 11. | Ha az eljárással érintett tevékenység megkezdéséhez, bányatelek megállapításhoz környezetvédelmi engedély, vagy egységes környezethasználati engedély nem szükséges vagy a tevékenység továbbfolytatásához környezetvédelmi működési engedély nem szükséges. | Annak elbírálása kérdésében, hogy a) a tevékenység a természet védelmére vonatkozó nemzeti és európai uniós jogi követelményeknek, a tájvédelem jogszabályban rögzített követelményeinek, b) a földtani közeg védelme követelményeinek, c) a környezeti zaj és rezgés elleni védelem követelményeinek, a levegőtisztaság-védelmi előírásoknak, valamint d) a tájvédelem jogszabályban rögzített követelményeinek a kérelemben foglaltak szerint vagy további feltételek mellett megfelel-e. Továbbá annak elbírálása kérdésében, hogy a keletkező hulladék elhelyezése, előkezelése, hasznosítása, ártalmatlanítása megfelel-e a hulladékgazdálkodási előírásoknak, szükséges-e hulladékkezelő létesítmény létesítése, merülnek-e fel olyan, a hulladékgazdálkodásból eredő környezeti kockázatok, amelyek mellett a hozzájárulást nem vagy csak feltételekkel lehet megadni. | megyei kormányhivatal környezetvédelmi és természetvédelmi hatáskörében eljáró járási hivatala | IGEN | IGEN | IGEN | IGEN | |
| 12. | Ha a tevékenység megkezdéséhez környezetvédelmi engedély vagy egységes környezethasználati engedély nem szükséges vagy a tevékenység továbbfolytatásához környezetvédelmi működési engedély nem szükséges és a tevékenység felszíni vízfolyást, állóvizet, vagy kijelölt vízbázist érint. | Annak elbírálása kérdésében, hogy biztosíthatóak-e a felszíni és felszín alatti vizek védelme, hasznosítási lehetőségei megőrzése jogszabályban foglalt követelményei. | megyei katasztrófavédelmi igazgatóság | IGEN | IGEN | IGEN | IGEN | |
| 13. | Ha az eljárás helyi jelentőségű védett természeti területet érint, és az eljárással érintett tevékenység megkezdéséhez környezetvédelmi engedély vagy egységes környezethasználati engedély nem szükséges vagy a tevékenység továbbfolytatásához környezetvédelmi működési engedély nem szükséges. | Annak elbírálása kérdésében, hogy a létesítmény vagy tevékenység a helyi önkormányzati rendeletben és a helyi építési szabályzatban meghatározott természetvédelmi követelményeknek a kérelemben foglaltak szerint vagy további feltételek mellett megfelel-e. | települési önkormányzat jegyzője, a fővárosban a főjegyző | IGEN | IGEN | IGEN | IGEN | |
| 14. | Ha az eljárás a kulturális örökségvédelmi hatósági nyilvántartásban szereplő nyilvántartott vagy védetté nyilvánított régészeti lelőhelyet, régészeti védőövezet területét, műemléki területet vagy nyilvántartott műemléki érték vagy műemlék telket érint, és az eljárással érintett tevékenység megkezdéséhez környezetvédelmi engedély vagy egységes környezethasználati engedély nem szükséges. | Annak elbírálása kérdésében, hogy a kérelem a régészeti örökség és a műemléki érték védelme jogszabályban meghatározott követelményeinek a kérelemben foglaltak szerint vagy további feltételek mellett megfelel-e. | fővárosi és megyei kormányhivatal kulturális örökségvédelmi hatáskörében, eljáró járási (fővárosi kerületi) hivatala | IGEN | IGEN | NEM | IGEN | |
| ” |
„2. számú melléklet a 31/2007. (II. 28.) Korm. rendelethez
1. Az OSAP-ban nem szereplő, illetve az OSAP adatokból előállított önálló adatbázisok adatai
| A | B | C | D | E | F | ||
| 1. | Adatkezelő szervezet | Adatgyűjtés megnevezése | Az 1. számú melléklet témaköre | Adatátadás gyakorisága | Vonatkoztatási egység | Átadási határnap | |
| 2. | NFSZ | Fővárosi és megyei kormányhivatal állami foglalkoztatási szervként eljáró járási (fővárosi kerületi) hivatala | 5.1. | évente vagy frissítést követően | település | frissítést követő 90. nap | |
| 3. | ÁNTSZ | Az alapellátásban működő szolgáltatók adatai szakmákban | 2.4.1. | évente vagy frissítést követően | település | frissítést követő 90. nap | |
| 4. | ÁNTSZ | A járóbeteg-ellátásban működő szolgáltatók adatai szakmákban | 2.4.1. | évente vagy frissítést követően | település | frissítést követő 90. nap | |
| 5. | ÁNTSZ | A fekvőbeteg ellátásban működő szolgáltatók adatai szakmákban | 2.4.1. | évente vagy frissítést követően | település | frissítést követő 90. nap | |
| 6. | ÁNTSZ | Népegészségügyi szűrővizsgálatok adatai | 2.3.2. | évente vagy frissítést követően | megye | frissítést követő 90. nap | |
| 7. | ÁNTSZ, OKK | Ivóvíz minősége, öt kiemelt komponens (bór, nitrit, fluorid, arzén, ammónium- ion), határérték feletti települések | 4.9.1. | évente vagy frissítést követően | település, előfordulási hely | frissítést követő 90. nap | |
| 8. | ÁNTSZ, OKK | Fürdők vizének minősége | 4.9.1. | évente vagy frissítést követően | előfordulási hely | frissítést követő 90. nap | |
| 9. | NAV | A társasági adóbevallások főbb adatai | 1. | évente vagy frissítést követően | település | frissítést követő 90. nap | |
| 10. | NAV | Személyi jövedelemadó bevallások főbb adatai | 1. | évente vagy frissítést követően | település | frissítést követő 90. nap | |
| 11. | NAV | Egyszerűsített vállalkozási adó bevallások főbb adatai | 1. | évente vagy frissítést követően | település | frissítést követő 90. nap | |
| 12. | DK | Térségi területfelhasználási kategóriák térképi lehatárolása az elfogadott területrendezési tervekben | 6.2. | frissítést követően | ország, kiemelt térség, megye | frissítést követő 90. nap | |
| 13. | DK | Térségi övezetek térképi lehatárolása az elfogadott területrendezési tervekben | 6.3 | frissítést követően | ország, kiemelt térség, megye | frissítést követő 90. nap | |
| 14. | DK | A műszaki infrastruktúra- hálózatok nyomvonalas és az egyedi építmények térképi lehatárolása az elfogadott területrendezési tervekben | 6.2. | frissítést követően | ország, kiemelt térség, megye | frissítést követő 90. nap | |
| 15. | Elektronikus hírközlési szolgáltatók | Elektronikus hírközlési hálózatok nyomvonalának digitális térképi és műszaki kapacitás adatai | 3.2.2. | frissítést követően | objektum | frissítést követő 90. nap | |
| 16. | MEKH | Kőolaj-, földgáz-, szén-, villamos energia-termelés, megújuló energiahordozókból történő villamos energia-termelés | 3.3. | frissítést követően | ország | frissítést követő 90. nap | |
| 17. | FGSZ | Magyarország nemzetközi és hazai, illetve térségi jelentőségű földgáz szállítóvezetékeinek nyomvonalas térképe | 3.3.3. | évente | ország, kiemelt térség, megye | június 1. | |
| 18. | BFKH | Magyarország településhatárai MKH–5 aktualizálás | számos témakör | évente | objektum | március 1. | |
| 19. | BFKH | Magyarország felszínborítottsága adatbázis | 4.6. | frissítést követően | objektum | frissítést követő 90. nap | |
| 20. | BFKH | Parlagfű-veszélyeztetettség | 4.5. | évente | település | március 1. | |
| 21. | NGM | Munkanélküliségi adatok | 1.1.4 | negyedévente | település | frissítést követő 30. nap | |
| 22. | NGM | Járási foglalkoztatottsági és munkanélküliségi információs rendszer | 1.1.4 | negyedévente | járás | frissítést követő 30. nap | |
| 23. | FM | Nitrát-érzékenységi térkép | 4.5. | frissítést követően | előfordulási hely | frissítést követő 90. nap | |
| 24. | FM | Új Magyarország Vidékfejlesztési Program (ÚMVP) | 5.2. | havonta | település | frissítést követő 15. nap | |
| 25. | HM Térképészeti Kft. | DTA–50 Digitális Térképészeti Adatbázis | számos témakör | frissítést követően | objektum | frissítést követő 90. nap | |
| 26. | HM Térképészeti Kft., BFKH | Légifelvételek, űrfelvételek | számos témakör | frissítést követően | ország | frissítést követő 90. nap | |
| 27. | BM | Rendőrkapitányságok területi elhelyezkedése, körzetei | 2.4.6. | évente vagy frissítést követően | település | frissítést követő 90. nap | |
| 28. | NFM | Magyarország vízi útjainak térképe szakaszonként, folyamkilométer- szelvényezéssel, megnevezéssel és osztályba sorolással, továbbá a következő elemeket pontként ábrázolva: – nemzetközi és országos jelentőségű közforgalmú kikötők, – térségi közforgalmú kikötők, – személyforgalmi kikötők, – határkikötők, illetve vízi határátkelő helyek, – kompátkelőhelyek. | 3.1.3. | évente | ország, kiemelt térség, megye, objektum | június 1. | |
| 29. | NFM | Légi közlekedési és repülőtéri adatok | 3.1.4 | évente vagy frissítést követően | objektum | frissítést követő 90. nap | |
| 30. | NFM | Magyarország hatályos engedéllyel rendelkező működő reptereinek térképi ábrázolása poligonként, a repülőterek megnevezésének feltüntetésével: – országos jelentőségű polgári repülőtér, – kereskedelmi (nemzetközi) repülőtérré fejleszthető repülőtér, – állami repülések céljára szolgáló repülőtér, – egyéb nyilvános és nem nyilvános polgári repülőtér. | 3.1.4. | évente | ország, kiemelt térség, megye, objektum | június 1. | |
| 31. | Kincstár | A Kincstár által működtetett monitoring rendszer | 5.2. | havonta | projekt | frissítést követő 15. nap | |
| 32. | Kincstár, NAV | Részletezett helyi adó adatok | 1. | évente vagy frissítést követően | település | frissítést követő 90. nap | |
| 33. | NFM | Magyarország országos közúthálózatának térképi adatbázisa szelvényezéssel a következő elemek nyomvonalas, illetve pontszerű ábrázolásával: – gyorsforgalmi utak, – főutak, – mellékutak, – gyorsforgalmi úton, főúton lévő hidak, – gyorsforgalmi és főúthálózaton lévő határátkelők és határátlépési pontok. | 3.1.1. | évente | ország, kiemelt térség, megye, objektum | június 1. | |
| 34. | NFM | Az országos közúthálózathoz tartozó szöveges adatok: – a közút száma és nemzetközi útszáma, – a közút kategóriája, – a közút státusza (megszüntetett, új építésű, átépített), – a közút kezelője, – forgalomszámlálási adatok, – balesetek statisztikai adatai, – hidak jellemző adatai. | 3.1.1. | frissítést követően | objektum | frissítést követő 90. nap | |
| 35. | NFM | A TEN–T hálózat részét képező közutak megnevezése és térképi lehatárolása | 3.1.1. | évente | ország | március 1. | |
| 36. | NFM | Magyarország országos jelentőségű kerékpárút- törzshálózatának nyomvonalas térképe a kerékpárút számának és megnevezésének feltüntetésével | 3.1.1. | évente vagy frissítést követően | ország, objektum | frissítést követő 90. nap | |
| 37. | NFM | Kerékpárút országos törzshálózati adatok | 3.1.1. | évente vagy frissítést követően | ország | frissítést követő 90. nap | |
| 38. | kulturális örökség védelméért felelős miniszter | Műemlékek és régészeti lelőhelyek településenként számszerűsített kimutatása | 4.10.1. és 4.10.4. | frissítést követően | település | frissítést követő 90. nap | |
| 39. | KSH | Területi számjelrendszer | 5.1. | évente vagy frissítést követően | település | frissítést követő 90. nap | |
| 40. | KSH | Falusi szálláshely- szolgáltatást igénybe vevők száma | 1.3.5. | frissítést követően | régió | frissítést követő 90. nap | |
| 41. | KSH | Általános Mezőgazdasági Összeírás főbb adatkörei | 1.3.1. | a felmérés gyakorisága szerint | település | frissítést követő 90. nap | |
| 42. | KSH | Megyei és Regionális Adatbázis Rendszer (MR-STAR) | számos témakör | évente vagy frissítést követően | megye | frissítést követő 90. nap | |
| 43. | KSH | Településstatisztikai Adatbázis Rendszer (T-STAR) | számos témakör | évente vagy frissítést követően | település | frissítést követő 90. nap | |
| 44. | KSH | Külföldiek magyarországi turisztikai fogyasztása | 1.3.5. | évente vagy frissítést követően | ország | frissítést követő 90. nap | |
| 45. | KSH | Lakosság turisztikai fogyasztása belföldön | 1.3.5. | évente vagy frissítést követően | ország | frissítést követő 90. nap | |
| 46. | KSH | Vállalati K+F tevékenység | 1.1.6. | évente vagy frissítést követően | megye | frissítést követő 90. nap | |
| 47. | KSH | High-tech, medium-high- tech, valamint tudásintenzív üzleti szolgáltatást végző működő vállalkozások adatai | 1.1.5. és 1.1.6. | évente vagy frissítést követően | járás | frissítést követő 90. nap | |
| 48. | KSH | Működő ipari vállalkozások száma létszám kategória szerint | 1.1.4. és 1.1.5. | évente vagy frissítést követően | járás | frissítést követő 90. nap | |
| 49. | KSH | Ipari alkalmazottak létszám-kategória szerinti adatai | 1.1.4. és 1.1.5. | évente vagy frissítést követően | megye | frissítést követő 90. nap | |
| 50. | KSH | Férőhelyek száma a 4 és 5 csillagos szállodákban | 1.3.5. | évente vagy frissítést követően | település | frissítést követő 90. nap | |
| 51. | FM | Országos ökológiai hálózat adatai és térképe (magterület, ökológiai folyosó, pufferterület) | 4.8. | frissítést követően | előfordulási hely | frissítést követő 90. nap | |
| 52. | FM | Kiemelten fontos érzékeny természeti terület | 4.8. | frissítést követően | előfordulási hely | frissítést követő 90. nap | |
| 53. | FM, BM | Területi környezetvédelmi és természetvédelmi hatóság és a területi vízügyi hatóság illetékessége, vízügyi igazgatóságok, valamint nemzeti park igazgatóságok működési területe | 5.1. | frissítést követően | térség | frissítést követő 90. nap | |
| 54. | BM | Kiemelten érzékeny felszín alatti vízminőség-védelmi terület | 4.9.1. | frissítést követően | előfordulási hely | frissítést követő 90. nap | |
| 55. | FM | Országos jelentőségű védett természeti területek adatbázisa, Natura 2000 területek adatbázisa | 4.8. | frissítést követően | előfordulási hely | frissítést követő 90. nap | |
| 56. | FM | Légszennyező anyagok kibocsátott mennyisége | 4.9.2. | frissítést követően | megye, megyeszékhely | frissítést követő 90. nap | |
| 57. | FM | Levegőminőségi adatok [Országos Légszennyezettségi Mérőhálózat (OLM) éves értékelés] | 4.9.2. | évente vagy frissítést követően | országos | frissítést követő 90. nap | |
| 58. | FM | Hulladéklerakók a következő csoportosításban: – A – inert hulladéklerakó, – B1b – vegyes összetételű (ipari), nem veszélyes hulladékot fogadó lerakó, – B3 – magas szervesanyag tartalmú (települési szilárd) hulladékot fogadó lerakó, – C – veszélyes hulladéklerakó. | 3.5. | évente | EOV koordináta | június 1. | |
| 59. | FM | Zajtérképek | 4.9.2. | frissítést követően | előfordulási hely | frissítést követő 90. nap | |
| 60. | FM | Veszélyes hulladékok keletkezett mennyisége | 3.5. | évente vagy frissítést követően | település | frissítést követő 90. nap | |
| 61. | FM, BM | Kármentesítési munkálatok | 4.12. | évente vagy frissítést követően | előfordulási hely | frissítést követő 90. nap | |
| 62. | MÁV, GYSEV | Vasúthálózat nyomvonalának digitális térképi és műszaki kapacitás adatai | 3.1.2. | frissítést követően | objektum | frissítést követő 90. nap | |
| 63. | MAVIR | Magyarország villamosenergia-hálózatának nyomvonalas térképe: – az átviteli hálózat távvezeték elemei (750 kV-os, 400 kV-os, 220 kV-os), – az átvitelt befolyásoló 120 kV-os elosztó hálózat elemei, – térségi ellátást biztosító 120 kV-os elosztó hálózat elemei. | 3.3.1. | évente | ország, kiemelt térség, megye | június 1. | |
| 64. | MBFH | Bezárt bányák (1993-tól vezetett nyilvántartás alapján: megnevezés, nyersanyag, kitermelés módja, felhagyás éve, elhelyezkedés) | 1.2.1. | frissítést követően | objektum | frissítést követő 90. nap | |
| 65. | MBFH | Szilárd ásványi nyersanyagokra vonatkozó adatok (ásványvagyon- nyilvántartás: megnevezés, nyersanyag, elhelyezkedés; bányatelek-nyilvántartás: megnevezés, nyersanyag, státusz, kitermelés módja, elhelyezkedés) | 4.2. és 1.2.1. | frissítést követően | előfordulási hely | frissítést követő 90. nap | |
| 66. | MBFH | Energiahordozók | 1.2.1. és 3.3. | frissítést követően | előfordulási hely | frissítést követő 90. nap | |
| 67. | MEKH | Az összes beépített erőművi kapacitás források szerint | 1.2.1. és 3.3.1. | frissítést követően | régió | frissítést követő 90. nap | |
| 68. | MEKH | Erőművek és kiserőművek (a meglévő erőművek megnevezése, típusa és térképi ábrázolása poligonként) | 3.3.1. | évente | ország, település | június 1. | |
| 69. | Meteorológia | Éghajlati adottságok (hótakarásos napok száma) | 4.7. | frissítést követően | ország | frissítést követő 90. nap | |
| 70. | NÉBIH | Erdővel borított területet jelző 1:50000 méretaránynak megfelelő digitális pontosságú térképi fedvény | 4.6. | frissítést követően | ország | frissítést követő 90. nap | |
| 71. | NÉBIH | Erdősítési adatok | 4.6. | frissítést követően | település | frissítést követő 90. nap | |
| 72. | NÉBIH | Erdőterület nagysága | 4.6. | frissítést követően | település | frissítést követő 90. nap | |
| 73. | NÉBIH | Élőfa-készlet | 4.6. | frissítést követően | település | frissítést követő 90. nap | |
| 74. | NÉBIH | Égett erdőterület | 4.6. | frissítést követően | megye | frissítést követő 90. nap | |
| 75. | NÉBIH | Levélvesztés | 4.6. | frissítést követően | ország | frissítést követő 90. nap | |
| 76. | NÉBIH | Az erdők egészségi állapota az összes kár tekintetében | 4.6. | frissítést követően | ország | frissítést követő 90. nap | |
| 77. | NÉBIH | Erdőtelepítések területe (beleértve a tárgyévben befejezetteket is) | 4.6. | frissítést követően | település | frissítést követő 90. nap | |
| 78. | NÉBIH | Folyamatos erdőborítást biztosító erdőgazdálkodással érintett erdőterület | 4.6. | frissítést követően | település | frissítést követő 90. nap | |
| 79. | NÉBIH | Erdőterület az erdő első rendeltetése szerint | 4.6. | frissítést követően | település | frissítést követő 90. nap | |
| 80. | MNB | Utasforgalmi export az MNB fizetési mérlegében | 1.3.5. | évente vagy frissítést követően | ország | frissítést követő 90. nap | |
| 81. | MNB | Utasforgalmi import az MNB fizetési mérlegében | 1.3.5. | évente vagy frissítést követően | ország | frissítést követő 90. nap | |
| 82. | MOL | Magyarország nemzetközi és hazai, illetve térségi jelentőségű kőolaj- és kőolajtermék vezetékeinek nyomvonalas térképe | 3.3.3. | évente | ország, kiemelt térség, megye | június 1. | |
| 83. | SZTNH | Szabadalmi bejegyzések | 1.1.6. | évente vagy frissítést követően | település | frissítést követő 90. nap | |
| 84. | MTA–TAKI | Agrotopográfiai térkép | 4.6. | frissítést követően | objektum | frissítést követő 90. nap | |
| 85. | NFM | Logisztikai adatok | 3.1.5. | évente vagy frissítést követően | objektum | frissítést követő 90. nap | |
| 86. | NGM | Ipari park, inkubátorház adatok | 1.1.3. | évente vagy frissítést követően | objektum | frissítést követő 90. nap | |
| 87. | NGM | Ipari parkok (kérdőíves adatok) | 1.1.3. | évente vagy frissítést követően | megye | frissítést követő 90. nap | |
| 88. | ME | Egységes Monitoring Információs Rendszer (EMIR), Fejlesztéspolitikai Adatbázis és Információs Rendszer (FAIR), INTERREG Monitoring és Információs Rendszer (IMIR) | 5.2. | havonta | projekt | frissítést követő 15. nap | |
| 89. | NMHH | Infokommunikációs adatok | 3.2.1. és 3.2.2. | évente vagy frissítést követően | járás | frissítést követő 90. nap | |
| 90. | NFM | Új, megszűnt, illetve korszerűsítés miatt átépített vasúti pályaszakaszok hossza, a vasútvonal megnevezése, az átépítés helye a vonalon szelvénytől szelvényig | 3.1.2. | frissítést követően | ország, vasútvonal, vonalszakasz | frissítést követő 90. nap | |
| 91. | NEAK | Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő területi szervezeti egységei | 5.1. | évente vagy frissítést követően | település | frissítést követő 90. nap | |
| 92. | OH | Felsőoktatási felvételi adatok | 2.4.4. | évente vagy frissítést követően | középfokú oktatási intézmény | frissítést követő 90. nap | |
| 93. | BM OKF | Önkormányzati feladatkörbe tartozó ár- és belvízvédelmi védekezés adatai | 4.12. | évente vagy frissítést követően | előfordulási hely | frissítést követő 90. nap | |
| 94. | BM OKF | Katasztrófavédelem kirendeltségei | 4.12. | évente vagy frissítést követően | település | frissítést követő 90. nap | |
| 95. | BM OKF | Veszélyes ipari üzemek települések szerint | 4.12. | frissítést követően | település | frissítést követő 90. nap | |
| 96. | OKK | Pollenterhelés | 4.9.2. | évente vagy frissítést követően | település | frissítést követő 90. nap | |
| 97. | EMMI | Általános iskolák | 2.4.4. | évente vagy frissítést követően | település | frissítést követő 90. nap | |
| 98. | EMMI | Óvodák | 2.4.4. | évente vagy frissítést követően | település | frissítést követő 90. nap | |
| 99. | EMMI | Szakiskola, középiskola, gimnázium elhelyezkedése | 2.4.4. | évente vagy frissítést követően | település | frissítést követő 90. nap | |
| 100. | EMMI | Kollégiumok | 2.4.4. | évente vagy frissítést követően | település | frissítést követő 90. nap | |
| 101. | OH | Felsőoktatási intézmények | 2.4.4. | évente vagy frissítést követően | település | frissítést követő 90. nap | |
| 102. | Kormányhivatal | Munkaügyi hatóság | 5.1. | évente vagy frissítést követően | település | frissítést követő 90. nap | |
| 103. | Kormányhivatal | Munkavédelmi hatóság | 5.1. | évente vagy frissítést követően | település | frissítést követő 90. nap | |
| 104. | OMSZ | Mentőállomások | 2.4.1. | évente vagy frissítést követően | település | frissítést követő 90. nap | |
| 105. | OMSZ | Sürgősségi betegellátás adatai | 2.4.1. | évente vagy frissítést követően | település | frissítést követő 90. nap | |
| 106. | ONYF | Foglalkoztatottak FEÁOR szerinti adatai | 1.1.4. és 2.2.2. | évente vagy frissítést követően | település | frissítést követő 90. nap | |
| 107. | NGM | Adatátadás a magán- munkaközvetítési és munkaerő-kölcsönzési tevékenységről | 1.1.4. | évente | megye | június 1. | |
| 108. | EMMI | Ápolást, gondozást nyújtó intézmények (idősek otthona, pszichiátriai betegek otthona, szenvedélybetegek otthona, fogyatékos személyek otthona, hajléktalanok otthona) | 2.4.2. | évente vagy frissítést követően | település | frissítést követő 90. nap | |
| 109. | EMMI | Bentlakásos és átmeneti elhelyezést nyújtó intézmények idősek, szenvedélybetegek, pszichiátriai betegek, fogyatékosok és hajléktalanok számára | 2.4.2. | évente vagy frissítést követően | település | frissítést követő 90. nap | |
| 110. | EMMI | Szociális szolgáltatás (étkeztetést, házi segítségnyújtást, családsegítést szervező központok) | 2.4.2. | évente vagy frissítést követően | település | frissítést követő 90. nap | |
| 111. | EMMI | Falugondnoki és tanyagondnoki szolgáltatás | 2.4.2. | évente vagy frissítést követően | település | frissítést követő 90. nap | |
| 112. | EMMI | Kormányhivatalok szociális, gyermekvédelmi és gyámügyi feladatai | 5.1. | évente vagy frissítést követően | település | frissítést követő 90. nap | |
| 113. | Térségi vasúthálózatok tulajdonosai és üzemeltetői | Magyarország térségi vasúthálózatának analóg vagy digitális, vektoros, szerkeszthető formátumú térképe EOV koordináta rendszerben vasútvonalankénti szelvényezéssel és az állomások (megállóhelyek) megnevezésével és feltüntetésével (keskeny nyomtávú, személy- és áruszállítás céljából üzemeltetett nem nyílt hozzáférésű vasúti pályahálózat pályatengelyét feltüntető szerkeszthető digitális vagy analóg térképi állomány) | 3.1.2. | évente | ország, vasútvonal, vonalszakasz | március 1. | |
| 114. | OVF | Vízi közművek adatai | 3.4.1. és 3.4.2. | frissítést követően | település | frissítést követő 90. nap | |
| 115. | OVF | Felszíni víztestek térképi adatbázisa | 4.3. | évente vagy frissítést követően | előfordulási hely | frissítést követő 90. nap | |
| 116. | OVF | Partvonal szabályozási tervek (Balaton) | 6.1. | frissítést követően | előfordulási hely | frissítést követő 90. nap | |
| 117. | OVF | Sérülékeny vízbázisok védőterülete | 4.9.1. | frissítést követően | előfordulási hely | frissítést követő 90. nap | |
| 118. | OVF | Árterek és hullámterek | 4.4. | frissítést követően | előfordulási hely | frissítést követő 90. nap | |
| 119. | OVF | Magyarország elsőrendű és másodrendű árvízvédelmi vonalainak nyomvonalas térképe | 4.12. | frissítést követően | ország, kiemelt térség, megye, település | frissítést követő 90. nap | |
| 120. | OVF | Felszín alatti víztestek térképi adatbázisa | 4.3. és 4.9.1. | frissítést követően | előfordulási hely | frissítést követő 90. nap | |
| 121. | OVF | Felszín alatti vízkitermelés víztestenként és felhasználási cél szerint | 4.9.1. | évente vagy frissítést követően | előfordulási hely | frissítést követő 90. nap | |
| 122. | OVF | Magyarország öntöző- és belvízcsatorna-hálózatának nyomvonalas térképe a csatornák megnevezésével: – országos jelentőségű öntözőcsatornák, – térségi belvíz- és öntözőcsatornák. | 3.4. | frissítést követően | ország, kiemelt térség, megye | frissítést követő 90. nap | |
| 123. | OVF | Magyarország víztározóinak térképe poligonként ábrázolva, a víztározók, illetve az érintett települések megnevezésével: – meglévő szükségtározók, – a Vásárhelyi-terv továbbfejlesztése I. ütemében megvalósuló árvízi tározók, – belvíztározók, – 10 millió m3-t meghaladó térfogattal tervezhető tározási lehetőség, – 1 millió m3-t meghaladó és 10 millió m3-nél kisebb tározási lehetőség. | 3.4. | frissítést követően | ország, kiemelt térség, megye | frissítést követő 90. nap | |
| 124. | BM | Az állam által nyújtott azonosítási szolgáltatásokra vonatkozó területi statisztikai adatok | 5.1. | évente vagy frissítést követően | regisztráció helyszíne (település) | frissítést követő 90. nap |
2. Az adatkezelő szervezetek neve és a mellékletben használt rövidítése
| A | B | ||
| 1. | Adatkezelő szervezet neve | Rövidítés | |
| 2. | Nemzeti Adó- és Vámhivatal | NAV | |
| 3. | Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat | NFSZ | |
| 4. | Dokumentációs Központ | DK | |
| 5. | Belügyminisztérium | BM | |
| 6. | FGSZ Földgázszállító Zrt. | FGSZ | |
| 7. | Budapest Főváros Kormányhivatala | BFKH | |
| 8. | Földművelésügyi Minisztérium | FM | |
| 9. | Győr-Sopron-Ebenfurti Vasút Zrt. | GYSEV | |
| 10. | HM Zrínyi Térképészeti és Kommunikációs Szolgáltató Közhasznú Nonprofit Kft. | HM Térképészeti Kft. | |
| 11. | Igazságügyi Minisztérium | IM | |
| 12. | Nemzeti Fejlesztési Minisztérium | NFM | |
| 13. | Központi Statisztikai Hivatal | KSH | |
| 14. | Magyar Államkincstár | Kincstár | |
| 15. | MÁV Magyar Államvasutak Zrt. | MÁV | |
| 16. | Magyar Bányászati és Földtani Hivatal | MBFH | |
| 17. | Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal | MEKH | |
| 18. | Magyar Nemzeti Bank | MNB | |
| 19. | Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala | SZTNH | |
| 20. | Magyar Tudományos Akadémia Agrártudományi Kutatóközpont Talajtani és Agrokémiai Kutatóintézete | MTA–TAKI | |
| 21. | Magyar Villamosenergia-ipari Átviteli Rendszerirányító Zrt. | MAVIR | |
| 22. | Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal | NÉBIH | |
| 23. | MOL Magyar Olaj- és Gázipari Nyrt. | MOL | |
| 24. | Nemzetgazdasági Minisztérium | NGM | |
| 25. | Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság | NMHH | |
| 26. | Emberi Erőforrások Minisztériuma | EMMI | |
| 27. | Oktatási Hivatal | OH | |
| 28. | Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő | NEAK | |
| 29. | Belügyminisztérium Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság | BM OKF | |
| 30. | Országos Közegészségügyi Központ | OKK | |
| 31. | Országos Mentőszolgálat | OMSZ | |
| 32. | Országos Meteorológiai Szolgálat | Meteorológia | |
| 33. | Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság | ONYF | |
| 34. | Országos Vízügyi Főigazgatóság | OVF | |
| 35. | Miniszterelnökség | ME | |
| ” |
„2. számú melléklet a 72/2007. (IV. 17.) Korm. rendelethez
A közigazgatási szerv fizetési számlája
| A | B | ||
| 1. | Fizetési számlát kezelő szerv neve | Számlaszám | |
| 2. | Baranya Megyei Kormányhivatal | 10024003–00335649–00000000 | |
| 3. | Bács-Kiskun Megyei Kormányhivatal | 10025004–00299657–00000000 | |
| 4. | Békés Megyei Kormányhivatal | 10026005–00299578–00000000 | |
| 5. | Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Kormányhivatal | 10027006–00335656–00000000 | |
| 6. | Csongrád Megyei Kormányhivatal | 10028007–00335663–00000000 | |
| 7. | Fejér Megyei Kormányhivatal | 10029008–00335670–00000000 | |
| 8. | Győr-Moson-Sopron Megyei Kormányhivatal | 10033001–00299633–00000000 | |
| 9. | Hajdú-Bihar Megyei Kormányhivatal | 10034002–00335687–00000000 | |
| 10. | Heves Megyei Kormányhivatal | 10035003–00299619–00000000 | |
| 11. | Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Kormányhivatal | 10045002–00335694–00000000 | |
| 12. | Komárom-Esztergom Megyei Kormányhivatal | 10036004–00299554–00000000 | |
| 13. | Nógrád Megyei Kormányhivatal | 10037005–00299547–00000000 | |
| 14. | Pest Megyei Kormányhivatal | 10023002–00335728–00000000 | |
| 15. | Somogy Megyei Kormányhivatal | 10039007–00299688–00000000 | |
| 16. | Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Kormányhivatal | 10044001–00299695–00000000 | |
| 17. | Tolna Megyei Kormányhivatal | 10046003–00299530–00000000 | |
| 18. | Vas Megyei Kormányhivatal | 10047004–00335711–00000000 | |
| 19. | Veszprém Megyei Kormányhivatal | 10048005–00299516–00000000 | |
| 20. | Zala Megyei Kormányhivatal | 10049006–00299509–00000000 | |
| 21. | Belügyminisztérium Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság | 10023002–00283494–00000000 | |
| 22. | Baranya Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság | 10024003–00283559–00000000 | |
| 23. | Bács-Kiskun Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság | 10025004–00283566–00000000 | |
| 24. | Békés Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság | 10026005–00283573–00000000 | |
| 25. | Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság | 10027006–00283580–00000000 | |
| 26. | Csongrád Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság | 10028007–00283597–00000000 | |
| 27. | Fejér Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság | 10029008–00283607–00000000 | |
| 28. | Fővárosi Katasztrófavédelmi Igazgatóság | 10023002–00319566–00000000 | |
| 29. | Győr-Moson-Sopron Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság | 10033001–00283614–00000000 | |
| 30. | Hajdú-Bihar Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság | 10034002–00283621–00000000 | |
| 31. | Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság | 10045002–00283683–00000000 | |
| 32. | Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság | 10044001–00283676–00000000 | |
| 33. | Vas Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság | 10047004–00283700–00000000 | |
| ” |
„3. számú melléklet a 282/2007. (X. 26.) Korm. rendelethez
Szakvélemény adására elsősorban feljogosított szervek
| A | B | ||
| A szakkérdés (vizsgálat) megjelölése | Illetékes állami szerv | ||
| 1. | Okmányszakértői vizsgálatok: | ||
| a) külföldi hatóság által kibocsátott, határátlépést lehetővé tevő okmányok vizsgálata | Nemzetbiztonsági Szakszolgálat Szakértői Intézete | ||
| b) nemzetbiztonsági, honvédelmi vagy rendőrségi szempontból kiemelt fontosságú szervek által biztonsági okmányként kiadott igazolványok, engedélyek vizsgálata | Nemzetbiztonsági Szakszolgálat Szakértői Intézete | ||
| c) a biztonsági okmányok védelméről szóló 86/1996. (VI. 14.) Korm. rendelet 1. számú mellékletének II. részében felsorolt okmányok vizsgálata | Nemzetbiztonsági Szakszolgálat Szakértői Intézete | ||
| 2. | Robbantószerekkel kapcsolatos vizsgálatok: | ||
| a) robbantóanyagok, és azok robbantási maradékának kémiai-analitikai vizsgálata | Nemzetbiztonsági Szakszolgálat Szakértői Intézete | ||
| b) robbanószerek vizsgálata | Készenléti Rendőrség Különleges Szolgálatok Parancsnoksága Tűzszerész Szolgálat | ||
| 3. | Polgári és állami légiközlekedéssel kapcsolatos szakkérdés | a) légiközlekedési hatóság b) katonai légügyi hatóság | |
| 4. | Nemesfémmel kapcsolatos vizsgálatok: | ||
| a) nemesfémek, illetve nemesfém tárgyak vegyészeti, laboratóriumi, optikai (fémjel azonosítási) vizsgálatával, hitelesítésével összefüggő szakkérdés | Budapest Főváros Kormányhivatala | ||
| b) nemesfémjelzések, hamis fémjelek, valamint a jogszabálynak nem megfelelő nemesfém tárgyak kriminalisztikai és egyéb természettudományos módszerekkel történő vizsgálata esetén | Budapest Főváros Kormányhivatala | ||
| 5. | Leplezett információgyűjtésre alkalmas technikai eszközök és módszerek vizsgálata | Nemzetbiztonsági Szakszolgálat | |
| 6. | Büntetőeljárás során írásszakértői vizsgálat | NSZKK | |
| 7. | A védett és fokozottan védett területek (Natura 2000) állapotára, továbbá a tájvédelemre vonatkozó szakkérdés | Nemzeti Park Igazgatóság | |
| 8. | Növényvédő szer, rovar és rágcsálók irtására alkalmas anyag maradékának meghatározása élelmiszerben és egyéb anyagban élelmezés-egészségügyi szempontból | Nemzeti Élelmiszerlánc- biztonsági Hivatal | |
| 9. | Állategészségügyi vizsgálatok: | ||
| a) állat- és takarmánymérgezésnél állati hullarész, takarmány-, és méregmaradvány vizsgálata | Nemzeti Élelmiszerlánc- biztonsági Hivatal | ||
| b) állatok oltási balesetei, állatgyógyászati oltó- és kórjelző anyagok vizsgálata | Nemzeti Élelmiszerlánc- biztonsági Hivatal | ||
| c) állat és takarmányféleség bakteriológiai vizsgálata | Nemzeti Élelmiszerlánc- biztonsági Hivatal | ||
| 10. | Munkabiztonsági vizsgálatok: | ||
| a) súlyos munkabalesetek vizsgálata | Nemzetgazdasági Minisztérium | ||
| b) az egyéni védőeszközök követelményeiről és megfelelőségének tanúsításáról szóló 18/2008. (XII. 3.) SZMM rendelet 4. § (3) és (4) bekezdése alapján a 2. és 3. kategóriába tartozó egyéni védőeszközök megfelelőségének vizsgálata | Nemzetgazdasági Minisztérium | ||
| 11. | Gyógyszerek vizsgálata | Országos Gyógyszerészeti és Élelmezés-egészségügyi Intézet (OGYÉI) | |
| ” |
„4. számú melléklet a 282/2007. (X. 26.) Korm. rendelethez
Szakvélemény adására feljogosított szervek
| A szakterület és az ahhoz kapcsolódó szakkérdés (vizsgálat) megjelölése | A szakvélemény adására feljogosított szervezet | ||
| 1. | Büntetőügyekben szükséges kriminalisztikai és egyéb szakkérdések esetén felmerülő vizsgálatok: | ||
| a) az alkotmányos rendet sértő nyomdai és sajtótermékek vizsgálata | Nemzetbiztonsági Szakszolgálat Szakértői Intézete | ||
| b) értékpapír, értékcikk, egyéb okmány vagy nyomtatvány eredetiségével, illetve hamisításával kapcsolatos vizsgálat | Nemzetbiztonsági Szakszolgálat Szakértői Intézete | ||
| c) nyelvészeti vizsgálat | Nemzetbiztonsági Szakszolgálat Szakértői Intézete | ||
| d) hangtechnikai vizsgálat, beszéd- és hangazonosítás | Nemzetbiztonsági Szakszolgálat Szakértői Intézete NSZKK | ||
| e) írásszakértői vizsgálat | Nemzetbiztonsági Szakszolgálat Szakértői Intézete | ||
| f) fotó- és videotechnikai vizsgálat | Nemzetbiztonsági Szakszolgálat Szakértői Intézete | ||
| g) kémiai anyagok analitikai vizsgálata | Nemzetbiztonsági Szakszolgálat Szakértői Intézete NSZKK | ||
| h) informatikai szakkérdések vizsgálata | Nemzetbiztonsági Szakszolgálat Szakértői Intézete NSZKK | ||
| i) forenzikus fizikai vizsgálat | NSZKK | ||
| j) forenzikus vegyészeti vizsgálat, ideértve (a toxikológiai és az áruminőségi vizsgálatok kivételével) az öngyulladással és egyéb tűzesettel kapcsolatos vegyelemzést | NSZKK | ||
| k) fegyver- és lőszerszakértői vizsgálat | NSZKK | ||
| l) nyomszakértői vizsgálat | NSZKK | ||
| m) tárgy fénykép alapján történő azonosítása | NSZKK | ||
| n) mikromaradványok vizsgálata | NSZKK | ||
| o) a Nemzetbiztonsági Szakszolgálat Szakértői Intézete kizárólagos hatáskörébe nem tartozó iratok okmányszakértői vizsgálata | NSZKK Nemzetbiztonsági Szakszolgálat Szakértői Intézete | ||
| p) személy fénykép alapján történő azonosítása | NSZKK | ||
| q) vegyészeti vizsgálat, termékhamisítási ügyekben fizikai-kémiai vizsgálatok, ideértve az eredetiség vizsgálatát is | Nemzeti Adó- és Vámhivatal Szakértői Intézete | ||
| r) gépjármű balesetek vizsgálata és a közlekedési bűncselekmények szakértése | NSZKK | ||
| s) pszichológiai vizsgálat | NSZKK | ||
| 2. | Tűzvédelemmel kapcsolatos szakkérdés | Belügyminisztérium Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság és Katasztrófavédelmi Igazgatóságok | |
| 3. | A levegőkörnyezettel, illetve annak múltbeli és jövőbeni állapotával összefüggő szakkérdés | Országos Meteorológiai Szolgálat | |
| 4. | A katasztrófák elleni védekezés irányításáról, szervezetéről és a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetek elleni védekezésről szóló 1999. évi LXXIV. törvény IV. fejezetében meghatározott kérdések vonatkozásában (ipari baleset-megelőzés) | Belügyminisztérium Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság | |
| 5. | Kulturális szakterületek: | ||
| 1. Kulturális javakkal összefüggő szakkérdések | |||
| a) régészeti leletek, történeti emlékek és fotótörténeti emlékek vizsgálata, numizmatika | Magyar Nemzeti Múzeum | ||
| b) természettudományi emlékek vizsgálata | Magyar Természettudományi Múzeum | ||
| c) műszaki és technikatörténeti tárgyak vizsgálata | Országos Műszaki Múzeum | ||
| d) képző- és iparművészeti emlékek vizsgálata | Magyar Nemzeti Galéria Szépművészeti Múzeum Iparművészeti Múzeum | ||
| e) néprajzi emlékek vizsgálata | Néprajzi Múzeum | ||
| f) irodalom- és színháztörténeti emlékek vizsgálata | Petőfi Irodalmi Múzeum Országos Színháztörténeti Múzeum és Intézet | ||
| g) zene- és hangszertörténeti emlékek vizsgálata | Magyar Tudományos Akadémia Zenetudományi Intézete Zenetörténeti Múzeuma Iparművészeti Múzeum | ||
| h) könyvtári dokumentumok vizsgálata | Országos Széchényi Könyvtár | ||
| i) levéltári dokumentumok vizsgálata | Magyar Országos Levéltár | ||
| 2. Az 1. pontban megjelölt kulturális javak állagvédelme, restaurálása, preparálása | Magyar Nemzeti Múzeum Magyar Természettudományi Múzeum Országos Műszaki Múzeum Magyar Nemzeti Galéria Szépművészeti Múzeum Képzőművészeti Egyetem Restaurátorképző Intézet Országos Széchényi Könyvtár Magyar Országos Levéltár | ||
| 3. Mozgóképekkel összefüggő szakkérdések | |||
| a) mozgóképgyártás | Színház és Filmművészeti Egyetem | ||
| b) mozgókép-terjesztés, állagvédelem | Magyar Nemzeti Filmalap Közhasznú Nonprofit Zártkörűen Működő Részvénytársaság | ||
| 6. | Foglalkozási megbetegedés vizsgálata, foglalkozási eredet véleményezése | Országos Tisztifőorvosi Hivatal Magyar Honvédség Dr. Radó György Honvéd Egészségügyi Központ | |
| 7. | Jövedéki termékek adójogi minősítése, termékek áruosztályozása | Nemzeti Adó- és Vámhivatal Szakértői Intézete | |
| 8. | Zenei és irodalmi művek műfaji elhatárolási és átdolgozási kérdései | ARTISJUS Magyar Szerzői Jogvédő Iroda Egyesület | |
| 9. | A felszíni és a felszín alatti vizek mennyiségi és minőségi állapotával összefüggő, illetve vízügyi igazgatási szakkérdés | Országos Vízügyi Főigazgatóság | |
1. Az R51. 4. számú melléklet 1. pontja helyébe a következő pont lép:
„1. A villamosenergia-ipari építésügyi engedélyezési eljárásokban kijelölt szakhatóságok
| A | B | C | D | ||
| 1. | Bevonás és közreműködés feltétele | Szakkérdés | Elsőfokú eljárásban | Másodfokú eljárásban | |
| 2. | A repülőtér és a repülés biztonságát szolgáló földi berendezések biztonsági övezetén belül létesített minden építmény építése esetén, a repülőtér telekhatárától mért 15 kilométer távolságon belül 40 méternél, bárhol másutt a beépítésre szánt | A polgári célú repülés biztonsága érdekében az építmény elhelyezése, magassága közvetlen és közvetett hatásainak vizsgálata a légiközlekedésre, a földi telepítésű berendezések működésére és a légiközlekedés biztonságára. | légiközlekedési hatóság | ||
| területen 100 méternél, beépítésre nem szánt területen 50 méternél magasabb építmény építése, építménymagasságot növelő bővítése, kizárólag helikopter-leszállóhellyel rendelkező repülőtér telkének szélétől mért 500 méteren belül 40 méternél magasabb építmény építése, építménymagasságot növelő bővítése esetén, bontási engedélyezési eljárás kivételével. | Az állami célú repülés biztonsága érdekében az építmény elhelyezése, magassága közvetlen és közvetett hatásainak vizsgálata a légiközlekedésre, a földi telepítésű berendezések működésére és a légiközlekedés biztonságára | katonai légügyi hatóság | |||
| 3. | A vasúti pálya szélső vágányának tengelyétől számított 100 méteren belüli építmény építése, elhelyezése, megszüntetése esetén, ha a vasúti pályahálózat működtetője hozzájárulásának a megtagadását vagy a hozzájárulásban előírt feltételeket sérelmesnek tartja. | Annak elbírálása kérdésében, hogy a vasúti pálya területének nem közlekedési célú igénybevétele a kérelemben foglaltak szerint vagy további feltételek mellett – a tervezett igénybevétel a vasút állagára, a vasúti forgalom biztonságára, a vasútkezelő fenntartási, üzemeltetési feladatainak ellátására, fejlesztési terveinek végrehajtására gyakorolt hatása alapján – engedélyezhető-e. | közlekedésért felelős miniszter | ||
| 4. | Minden eljárásban. | A helyi településrendezési eszközökkel való összhang megállapítása kérdésében, valamint annak elbírálása kérdésében, hogy az építmény vagy tevékenység a helyi önkormányzati rendeletben meghatározott természetvédelmi követelményeknek a kérelemben foglaltak szerint vagy további feltételek mellett megfelel-e. | települési önkormányzat jegyzője, fővárosban a főjegyző | ||
| 5. | Minden eljárásban a nyomvonalas létesítmény engedélyezése kivételével. | Az építménnyel, létesítménnyel összefüggő tűzvédelmi követelmények érvényre juttatása. | első fokon eljáró tűzvédelmi szakhatóság | másodfokon eljáró tűzvédelmi szakhatóság | |
| 6. | Minden eljárásban, ha az eljárás honvédelmi vagy katonai célú létesítmény működési vagy védőterületén tervezett építmény vagy tevékenység engedélyezésére irányul. | Annak elbírálása kérdésében, hogy a Magyar Honvédség nemzeti és szövetségi védelmi feladatai a kérelemben foglaltak szerinti esetben vagy további feltételek mellett biztosíthatóak-e. | honvédelemért felelős miniszter | ||
| ” |
1. Az R51. 4. számú melléklet 3. pontja helyébe a következő pont lép:
„3. A villamosenergia-ipari építésügyi engedélyezési eljárásokban a Hatóság által vizsgált szakkérdések
| A | B | C | ||
| Szakkérdés vizsgálatának feltétele | Szakkérdés | Másodfokú eljárásban szakértőként kirendelhető szerv | ||
| 1. | a) Termőföldön megvalósuló építmény vagy tevékenység esetében, az elvi építési és a bontási, valamint az előmunkálati jog és az üzemeltetési engedélyezési eljárás kivételével. | A termőföld minőségi védelme. | ||
| b) Erdőben megvalósuló vagy a megvalósítás során erdőre, az erdő talajára, vízháztartására vagy mikroklímájára hatást gyakorló módon megvalósuló létesítmény esetében, elvi építési, használatbavételi és bontási engedélyezési eljárás kivételével. | Az erdőre gyakorolt hatások vizsgálata. | |||
| 2. | Ha az építmény szélső pontjainak vetületétől számított 50 méteren belül egyéb országos közút vagy helyi közút található, és a kérelmező az útkezelői hozzájárulás megtagadását vagy a hozzájárulásban előírt feltételeket sérelmesnek tartja. | |||
| Ha az építmény szélső pontjainak vetületétől számított 50 méteren belül a fővárosi önkormányzat tulajdonában lévő közút található, és a kérelmező az útkezelői hozzájárulás megtagadását vagy a hozzájárulásban előírt feltételeket sérelmesnek tartja. | Annak elbírálása kérdésében, hogy a közút területének nem közlekedési célú igénybevétele vagy az építmény a kérelemben foglaltak szerint vagy további feltételek mellett – a közúti forgalom biztonságára, a közút fejlesztési terveinek végrehajtására, a közútkezelő | közlekedésért felelős miniszter | ||
| Ha az építmény szélső pontjainak vetületétől számított 50 méteren belül a fővárosi kerületi önkormányzatok tulajdonában lévő közút található, és a kérelmező az útkezelői hozzájárulás megtagadását vagy a hozzájárulásban előírt feltételeket sérelmesnek tartja. | fenntartási, üzemeltetési feladatainak ellátására, a közút állagára gyakorolt hatása alapján – engedélyezhető-e. | |||
| 3. | Ha az építmény, tevékenység külterületen, továbbá – egyedi táj érték, természeti terület, országos jelentőségű védett természeti terület, Natura 2000 terület vagy barlang védőövezete esetén – belterületen valósul meg, és a tevékenység megkezdéséhez környezetvédelmi engedély és egységes környezethasználati engedély nem szükséges. | Annak elbírálása kérdésében, hogy a tevékenység, az építmény természet védelmére vonatkozó nemzeti és közösségi jogi követelményeknek, valamint a tájvédelem jogszabályban rögzített követelményeinek a kérelemben foglaltak szerint vagy további feltételek mellett megfelel-e. | ||
| Nyomvonal kijelölésére irányuló vezetékjogi eljárásban és 20 MW feletti erőmű létesítésére irányuló eljárásban, ha az az ingatlan- nyilvántartásból megállapíthatóan külterületen, továbbá – egyedi tájérték, természeti terület, országos jelentőségű védett természeti terület vagy Natura 2000 terület esetén – belterületen valósul meg, és a tevékenység megkezdéséhez környezetvédelmi engedély és egységes környezethasználati engedély nem szükséges. | Annak elbírálása kérdésében, hogy a tevékenység, az építmény a tájvédelem jogszabályban rögzített követelményeinek a kérelemben foglaltak szerint vagy további feltételek mellett megfelel-e. | |||
| 1. Ha a tevékenység megkezdéséhez környezetvédelmi engedély vagy egységes környezethasználati engedély nem szükséges, erőmű engedélyezési eljárásban, valamint önállóan vagy vezetékjogi engedélyezési eljárás részeként belterületen vagy annak határától számított 100 méteren belül létesülő átalakító berendezés engedélyezési eljárásban. 2. Ha a tevékenység megkezdéséhez a Khvr. 1. § (3) bekezdésében foglalt vizsgálatra az eljárást megelőzően más hatósági eljárásban nem került sor az alábbi létesítmények esetében: a) Szélerőmű, szélerőműpark védett természeti területen, Natura 2000 területen, barlang védőövezetén 200 kW teljesítmény alatt; nem védett természeti területen, nem Natura 2000 területen, nem barlang védőövezetén 600 kW teljesítmény alatt; b) Föld alatti villamosvezeték védett természeti területen, Natura 2000 területen, barlang védőövezetén. | 1. Az erőművek vonatkozásában annak elbírálása kérdésében, hogy a) a tevékenység az elérhető legjobb technika alapján meghatározott levegővédelmi követelményeknek a kérelemben foglaltak szerint vagy további feltételek mellett megfelel- e; b) az engedélyezési tervdokumentáció, illetve a létesítmény zajkibocsátása megfelel-e a környezeti zaj és rezgés elleni védelem követelményeinek. 2. Az átalakító berendezések vonatkozásában annak elbírálása kérdésében, hogy az engedélyezési tervdokumentáció, illetve a létesítmény zajkibocsátása megfelel-e a környezeti zaj és rezgés elleni védelem követelményeinek. 3. Szélerőmű, szélerőműpark és villamosvezeték vonatkozásában annak elbírálása kérdésében, hogy a Khvr. 5. számú mellékletében foglalt követelmények alapján a tervezett létesítmény kapcsán jelentős környezeti hatások feltételezhetők-e. | |||
| 4. | A kulturális örökségvédelmi hatósági nyilvántartásban szereplő nyilvántartott vagy védetté nyilvánított régészeti lelőhelyen, régészeti védőövezet területén, műemléki területen megvalósuló vagy nyilvántartott műemléki értéket vagy műemlék telkét érintő építmény engedélyezésére irányuló eljárás. | Annak elbírálása kérdésében, hogy az építmény vagy tevékenység a kulturális örökség védelme jogszabályban rögzített követelményeinek a kérelemben foglaltak szerint vagy további feltételek mellett megfelel-e. | kulturális örökség védelméért felelős miniszter | |
| 5. | Ha az építési tevékenység a) külterületen felszínmozgás-veszélyes, illetve bányászati tevékenységgel érintett területen valósul meg; vagy b) nyomvonaljellegű kőolaj- és földgázbányászati létesítmény, szállítóvezeték, elosztóvezeték, célvezeték, valamint egyéb gáz és gáztermék vezeték biztonsági övezetében valósul meg, és az építtető az üzemeltetőnek a bányászatról szóló 1993. évi XLVIII. törvény végrehajtásáról szóló 203/1998. (XII. 19.) Korm. rendelet 19/B. § (2) bekezdése szerint egyetértésének megtagadását vagy az üzemeltető által az egyetértés megadásához szabott feltételeket sérelmesnek tartja, vagy c) ásványi nyersanyag kitermeléssel jár. | Az a) pont esetében az építési engedély iránti kérelem földtani szempontú megalapozottságának vizsgálata. A b) pont esetében annak megállapítása, hogy az üzemeltető nyilatkozatában foglalt feltételek vagy a hozzájárulás megtagadása a gázipari tevékenységgel kapcsolatos létesítmény rendeltetésszerű használatával és védelmével kapcsolatos jogszabályi rendelkezéseknek megfelelő-e. A c) pont esetében a kitermelni tervezett ásványi nyersanyag mennyisége, fajtája, a felhasználás, hasznosítás módjának meghatározása, az ásványvagyon-védelmi szempontok érvényesítése, valamint a bányajáradék- fizetési kötelezettség megállapítása. | Magyar Bányászati és Földtani Hivatal | |
| ” |
„3. számú melléklet a 33/2008. (II. 21.) Korm. rendelethez
| A | B | ||
| 1. | Képesítések megjelölése | Hatóság kijelölése, amely a riasztási mechanizmusban közreműködik | |
| 2. | Az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény 3. § e) pontja szerinti egészségügyi szolgáltatások nyújtásához szükséges képesítés | Állami Egészségügyi Ellátó Központ | |
| 3. | Állatorvosi képesítés | Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal | |
| 4. | A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény szerinti nevelési- oktatási tevékenységhez, illetve a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény szerinti személyes gondoskodást nyújtó ellátásokhoz szükséges képesítés | Oktatási Hivatal | |
| 5. | Etv. 55. § (4) bekezdése szerint közokirat-hamisítással érintett képesítés | Oktatási Hivatal | |
| ” |
„4. számú melléklet a 33/2008. (II. 21.) Korm. rendelethez
Az Etv. XI/A. Fejezete szerinti európai szakmai kártya
| A | B | ||
| 1. | Azon szakmák megjelölése, amelyekben az európai szakmai kártya bevezetésre került | Hatóság kijelölése, amely az európai szakmai kártya létrehozásáért felelős | |
| 2. | ápoló | Állami Egészségügyi Ellátó Központ | |
| 3. | gyógyszerész | Állami Egészségügyi Ellátó Központ | |
| 4. | gyógytornász | Állami Egészségügyi Ellátó Központ | |
| 5. | hegyi túravezető | Oktatási Hivatal | |
| 6. | ingatlanközvetítő | az ingatlan fekvése szerint illetékes megyeszékhely szerinti városi önkormányzat jegyzője, Pest megyében a megyei önkormányzat főjegyzője, Budapesten a Fővárosi Önkormányzat főjegyzője | |
| ” |
„1. melléklet a 362/2008. (XII. 31.) Korm. rendelethez
A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság elektronikus hírközlési nyomvonalas, nyomvonal jellegű építményekkel és egyéb műtárgyakkal kapcsolatos eljárásában közreműködő szakhatóságok kijelölése
| A | B | C | D | ||
| Bevonás és közreműködés feltétele | Szakkérdés | Első fokú eljárásban | Másodfokú eljárásban | ||
| 1. | Az „A”-„C” tűzveszélyességi osztályba tartozó helyiségeket tartalmazó elektronikus hírközlési építmények engedélyezési eljárásaiban. | Annak elbírálása kérdésében, hogy az építmény megvalósítása a jogszabályban rögzített tűzvédelmi követelményeknek a kérelemben foglaltak szerint vagy további feltételek mellett megfelel-e. | első fokon eljáró tűzvédelmi hatóság | másodfokon eljáró tűzvédelmi hatóság | |
| 2. | Az államhatártól számított 100 méteren belül minden elektronikus hírközlési célt szolgáló építési tevékenység engedélyezése során. | Annak elbírálása kérdésében, hogy az építményeknek és az egyéb műtárgyaknak a kérelemben foglaltak szerinti vagy további feltételek melletti megvalósítása esetén az államhatár rendje biztosítható-e. | megyei rendőr- főkapitányság, a fővárosban a budapesti rendőr- főkapitányság | Országos Rendőr- főkapitányság | |
| 3. | Ha az elektronikus hírközlési építmény, egyéb műtárgy engedélyezéséhez, vagy az ahhoz kapcsolódó tevékenység megkezdéséhez környezetvédelmi engedély vagy egységes környezethasználati engedély nem szükséges. | Annak elbírálása kérdésében, hogy a) – országos jelentőségű védett természeti területen és Natura 2000 területen, barlang védőövezetében, a települések külterületén, valamint a települések belterületén természeti terület, természeti terület és egyedi tájérték érintettsége esetén – a tevékenység a természet védelmére vonatkozó nemzeti és közösségi jogi követelményeknek, valamint a tájvédelem jogszabályban rögzített követelményeinek a kérelemben foglaltak szerint vagy további feltételek mellett megfelel-e, b) az építési, illetve a bontási hulladékok kezelése megfelel-e a hulladékgazdálkodási előírásoknak. | megyei kormányhivatal környezetvédelmi és természetvédelmi hatáskörében eljáró járási hivatala | Pest Megyei Kormányhivatal | |
| 3a | Ha az elektronikus hírközlési építmény, egyéb műtárgy engedélyezéséhez, vagy az ahhoz kapcsolódó tevékenység megkezdéséhez környezetvédelmi engedély vagy egységes környezethasználati engedély nem szükséges. | Annak elbírálása kérdésében, hogy a tevékenység és az építmény a) a felszín alatti vizek védelmére vonatkozó követelményeknek a kérelemben foglaltak szerint vagy további feltételek mellett megfelel-e. b) a vizek lefolyására, a mederfenntartásra, az árvíz és a jég levonulására vonatkozó követelményeknek megfelel-e. | a) területi vízvédelmi hatóság b) területi vízügyi hatóság | a) országos vízvédelmi hatóság b) országos vízügyi hatóság | |
| 4. | Helyi jelentőségű védett természeti területen vagy arra közvetlen hatást gyakorló módon megvalósuló létesítmény esetén. | Annak elbírálása kérdésében, hogy a létesítmény vagy tevékenység a helyi önkormányzati rendeletben, a fővárosban a Fővárosi Önkormányzat által közvetlenül igazgatott terület tekintetében a Fővárosi Önkormányzat rendeletében meghatározott természetvédelmi követelményeknek a kérelemben foglaltak szerint vagy további feltételek mellett megfelel-e. | települési (fővárosi kerületi) önkormányzat jegyzője, fővárosi főjegyző | megyei kormányhivatal környezetvédelmi és természetvédelmi hatáskörében eljáró járási hivatala | |
| 5. | a) Az erdőterületen megvalósuló vagy a megvalósítás során erdőterületre, az erdő talajára, vízháztartására vagy mikroklímájára hatást gyakorló elektronikus hírközlési építmény esetében, elvi építési, használatba vételi és bontási engedélyezési eljárás kivételével. b) A 400 m2 vagy 500 fm feletti termőföld igénybevételével megvalósuló elektronikus hírközlési építmény esetében, az elvi építési, használatba vételi és bontási engedélyezési eljárás kivételével. | a) Annak az erdőről és az erdő védelméről szóló törvény szerinti elbírálása, hogy az építmény vagy a tevékenység az erdőterületre, az erdő talajára, vízháztartására vagy mikroklímájára gyakorolt hatása alapján engedélyezhető-e, és ha igen, milyen feltételekkel. b) Termőföld minőségi védelme. | megyei kormányhivatal erdészeti és talajvédelmi hatáskörében eljáró járási hivatala | erdészeti és talajvédelmi hatáskörében eljáró Pest Megyei Kormányhivatal | |
| 6. | Az eljárás honvédelmi vagy katonai célú létesítmény működési vagy védőterületén tervezett építmény vagy egyéb műtárgy engedélyezésére irányul. | Annak elbírálása kérdésében, hogy a Magyar Honvédség nemzeti és szövetségi védelmi feladatai a kérelemben foglaltak szerinti esetben vagy további feltételek mellett biztosíthatóak-e. | honvédelemért felelős miniszter | nincs | |
| Országos közút | |||||
| a) gyorsforgalmi út, valamint közúti határátkelőhely közlekedési építményei esetén: | |||||
| közlekedési hatáskörében eljáró Budapest Főváros Kormányhivatala | közlekedésért felelős miniszter | ||||
| b) egyéb országos közút esetén: | |||||
| fővárosi és megyei kormányhivatal közlekedési hatáskörében eljáró járási (fővárosi kerületi) hivatala | Budapest Főváros Kormányhivatala | ||||
| Helyi közút | |||||
| a) a települési önkormányzat tulajdonában lévő helyi közutak esetén: | |||||
| 7. | A közút területén, az alatt vagy felett, a közutak külterületi szakaszán a közút tengelyétől számított 50 méteren, autópálya, autóút, valamint kijelölt főútvonal esetén 100 méteren belül tervezett elektronikus hírközlési célt | Annak elbírálása kérdésében, hogy a közút területének nem közlekedési célú igénybevétele – a közúti forgalom biztonságára, a közút fejlesztési terveinek végrehajtására, a közútkezelő fenntartási, üzemeltetési feladatainak ellátására, a | fővárosi és megyei kormányhivatal közlekedési hatáskörében eljáró járási (fővárosi kerületi) hivatala | Budapest Főváros Kormányhivatala | |
| szolgáló építmény építése, bővítése, használatba vétele esetén, ha az útkezelői | közút állagára gyakorolt hatása alapján – engedélyezhető-e. | b) a fővárosi kerületi önkormányzat tulajdonában lévő helyi közutak esetén: | |||
| hozzájárulás megtagadását vagy a hozzájárulásban előírt feltételeket sérelmesnek tartja. | Budapest Főváros Kormányhivatala közlekedési hatáskörében eljáró III. Kerületi Hivatala | Budapest Főváros Kormányhivatala | |||
| c) a Fővárosi Önkormányzat tulajdonában lévő helyi közutak esetén: | |||||
| Budapest Főváros Kormányhivatala közlekedési hatáskörében eljáró III. Kerületi Hivatala | Budapest Főváros Kormányhivatala | ||||
| Közforgalom elől el nem zárt magánút esetén: | |||||
| fővárosi és megyei kormányhivatal közlekedési hatáskörében eljáró járási (fővárosi kerületi) hivatala | Budapest Főváros Kormányhivatala | ||||
| 8. | A vasúti pálya szélső vágányának tengelyétől számított 100 méteren belüli elektronikus hírközlési célt szolgáló építmény építése, elhelyezése, megszüntetése esetén, ha a vasúti pályahálózat működtetője hozzájárulásának a megtagadását vagy a hozzájárulásban előírt feltételeket sérelmesnek tartja. | Annak elbírálása kérdésében, hogy a vasúti pálya területének nem közlekedési célú igénybevétele a kérelemben foglaltak szerint vagy további feltételek mellett – a tervezett igénybevétel a vasút állagára, a vasúti forgalom biztonságára, a vasút kezelő fenntartási, üzemeltetési feladatainak ellátására, fejlesztési terveinek végrehajtására gyakorolt hatása alapján – engedélyezhető-e. | közlekedésért felelős miniszter | ||
| 9. | Összevont engedélyezési, építési, bontási és építési engedélytől való eltérés engedélyezésére irányuló eljárásban, ha az építményt vagy egyéb műtárgyat a kulturális örökségvédelmi hatósági nyilvántartásban szereplő nyilvántartott vagy védetté nyilvánított régészeti lelőhelyen, régészeti védőövezet területén, műemléki területen vagy nyilvántartott műemléki értéket, vagy műemléket érintő módon valósítják meg. | Annak elbírálása kérdésében, hogy az építmény vagy egyéb műtárgy megvalósítása a régészeti örökség és a műemléki érték védelmének jogszabályban rögzített követelményeinek a kérelemben foglaltak szerint vagy további feltételek mellett megfelel-e. | fővárosi és megyei kormányhivatal kulturális örökségvédelmi hatáskörében eljáró járási (fővárosi kerületi) hivatala | kulturális örökségvédelmi hatáskörében eljáró Budapest Főváros Kormányhivatala, kizárási feltétel fennállása esetén a kulturális örökség védelméért felelős miniszter | |
| 10. | Ha az építési tevékenység a) külterületen felszínmozgás-veszélyes, illetve bányászati tevékenységgel érintett területen valósul meg; vagy b) nyomvonaljellegű kőolaj- és földgázbányászati létesítmény, szállítóvezeték, elosztóvezeték, célvezeték, valamint egyéb gáz és gáztermék vezeték biztonsági övezetében valósul meg, és az építtető az üzemeltetőnek a bányászatról szóló 1993. évi XLVIII. törvény végrehajtásáról szóló 203/1998. (XII. 19.) Korm. rendelet 19/B. § (2) bekezdése szerint egyetértésének megtagadását vagy az üzemeltető által az egyetértés megadásához szabott feltételeket sérelmesnek tartja, vagy c) ásványi nyersanyag kitermeléssel jár. | Az a) pont esetében az építési engedély iránti kérelem földtani szempontú megalapozottságának vizsgálata. A b) pont esetében annak megállapítása, hogy az üzemeltető nyilatkozatában foglalt feltételek vagy a hozzájárulás megtagadása a gázipari tevékenységgel kapcsolatos létesítmény rendeltetésszerű használatával és védelmével kapcsolatos jogszabályi rendelkezéseknek megfelelő-e. A c) pont esetében a kitermelni tervezett ásványi nyersanyag mennyisége, fajtája, a felhasználás, hasznosítás módjának meghatározása, az ásványvagyon- védelmi szempontok érvényesítése, valamint a bányajáradék-fizetési kötelezettség megállapítása. | bányászati hatáskörében eljáró megyei kormányhivatal | Magyar Bányászati és Földtani Hivatal | |
„3. számú melléklet a 76/2009. (IV. 8.) Korm. rendelethez
A területrendezési hatósági eljárásban közreműködő szakhatóságok
| A | B | C | ||
| 1. | Bevonás és közreműködés feltétele | Vizsgálandó szakkérdés | Szakhatóság | |
| 2. | A közúthálózat fő elemei – gyorsforgalmi utak, és főutak – és az országos törzshálózati vasúti pályák pontosítási és eltérési eljárásánál. A gyorsforgalmi és főúthálózaton, valamint a vasúti törzshálózaton a Dunán és a Tiszán tervezett nagy hidak pontosítási eljárásánál. Gyorsforgalmi- és főúthálózati, valamint az országos vasúti törzshálózati határmetszés pontosítási eljárásánál. Országos repülőterek pontosítási eljárásánál. Országos jelentőségű kikötők, határkikötők pontosítási eljárásánál. Nemzetközi és országos jelentőségű vízi út pontosítási eljárásánál. Regionális és egyéb vasúti pálya pontosítási, eltérési és beillesztési eljárásánál. Térségi kikötő, kompátkelőhely pontosítási és beillesztési eljárásánál. Regionális és egyéb vasúti pályán a Dunán és a Tiszán levő híd pontosítási és beillesztési eljárásánál. Polgári célú, nem nyilvános repülőtér pontosítási és beillesztési eljárásánál. Regionális és egyéb vasúti pályán levő határmetszés pontosítási és beillesztési eljárásánál. Országos kerékpárút-törzshálózat elemeinek pontosítási és eltérési eljárásánál. | A műszaki infrastruktúra üzemeltetésére, fenntartására és fejlesztésére vonatkozó jogszabályokban és előírásokban rögzített követelmények érvényesülése, a megvalósíthatóság feltételeinek fennállása. | Országos közúthálózatba tartozó autópályák, autóutak és főutak, valamint a közúti határmetszések közlekedési építményei, továbbá a Dunán és a Tiszán tervezett nagy hidak, a vasúti építmények, továbbá a hajózási létesítmények esetén: közlekedésért felelős miniszter Repülőterek esetében: a) polgári célú légiközlekedés esetében a légiközlekedési hatóság b) az állami célú légiközlekedés esetében a katonai légügyi hatóság | |
| 3. | Az országos, a kiemelt térségi vagy a megyei tervben nem szereplő, de más rendelkezéseinek megfelelő közlekedési infrastruktúra-hálózat elemei közül a gyorsforgalmi vagy főutak vagy az országos vasúti törzshálózat elemeinek, az egyedi építmények közül a gyorsforgalmi úton és főúton, valamint a vasúti törzshálózaton a Dunán és a Tiszán tervezett nagy hidak beillesztési eljárásánál. | A műszaki infrastruktúra üzemeltetésére, fenntartására és fejlesztésére vonatkozó jogszabályokban és előírásokban rögzített követelmények érvényesülése, a megvalósíthatóság feltételeinek fennállása, valamint – gyorsforgalmi vagy főút beillesztése esetén – a gyorsforgalmi és a főúthálózat nagytávú tervéhez való illeszkedés. | Budapest Főváros Kormányhivatala | |
| 4. | Az országos, a kiemelt térségi vagy a megyei tervben nem szereplő, de más rendelkezéseinek megfelelő Vásárhelyi-terv továbbfejlesztése keretében megvalósuló vízkár-elhárítási célú szükségtározók beillesztési eljárásánál. Országos jelentőségű vízkár-elhárítási célú tározó pontosítási eljárásánál. A 10 millió m3-t meghaladó térfogatú vízkár-elhárítási célú tározási fejlesztési lehetőség pontosítási eljárásánál. Országos jelentőségű csatorna pontosítási és eltérési eljárásánál. Az 1 millió m3-t meghaladó, de 10 millió m3-nél kisebb térfogatú vízkár-elhárítási célú tározási fejlesztési lehetőség pontosítási és beillesztési eljárásánál. Térségi csatorna pontosítási, eltérési és beillesztési eljárásánál. | A vízgazdálkodás jogszabályi követelményeinek érvényesülése. | területi vízügyi hatóság | |
| 5. | Atomerőmű pontosítási eljárásánál. | A nukleáris-biztonsági követelmények érvényesítése. | Országos Atomenergia Hivatal | |
| 6. | Az országos, a kiemelt térségi vagy a megyei területrendezési tervben nem szereplő, de más rendelkezéseinek megfelelő a) atomerőműnek nem minősülő erőmű, b) villamosenergia-átviteli hálózat távvezetékelemei vagy c) nemzetközi és hazai (országos) szénhidrogén- és szén-dioxid-szállítóvezeték elemeinek beillesztési eljárásánál. | Az energiaellátás biztonságának biztosításához való szükségesség megítélése. | Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal | |
| 7. | A 6. sor szerinti országos jelentőségű elem beillesztése esetén. | A 6. sor szerinti országos jelentőségű elem beillesztése esetén a védelmi kockázat felmérése. | Alkotmányvédelmi Hivatal | |
| 8. | Azoknál az eljárásoknál, amelyek a honvédelmi és a katonai célú építmény vagy ingatlan védőterületét vagy működési területét érintik. | A Magyar Honvédség nemzeti és szövetségesi védelmi feladatai biztosíthatók-e. | honvédelemért felelős miniszter | |
| ” |
„1. melléklet a 208/2009. (IX. 29.) Korm. rendelethez
Az igazságügyi szakértői tevékenység folytatásához szükséges szakmai gyakorlat szakirányú jellegének elbírálása kérdésében kijelölt szakhatóságok
| A területek megjelölése, amelyeken az igazságügyi szakértői szakterületek bejegyezhetők a névjegyzékben | Szakhatóság | |
| 1. tűzvédelmi vagy ipari baleset-megelőzési terület | Belügyminisztérium Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság | |
| 2. egészségügyi terület | Országos Tisztifőorvosi Hivatal | |
| 3. munkabiztonsági terület | foglalkoztatáspolitikáért felelős miniszter | |
| 4. mező- és erdőgazdálkodási, valamint élelmiszer-ipari területek | Pest Megyei Kormányhivatal | |
| 5. közlekedési terület | a) a b) pontban foglaltak és a c) pont állami célú légiközlekedésre vonatkozó rendelkezései kivételével a közlekedésért felelős miniszter | |
| b) gépjármű-közlekedési műszaki (javítás, karbantartás, járműértékelés); környezetvédelem a közlekedésben; közlekedés pszichológia, közúti szállítás, fuvarozás; közúti jármű vizsgálat; közúti járműtervezés műszaki; közúti közlekedésbiztonsági műszaki (balesetelemzés); közúti közlekedési forgalmi, tároló és fenntartó; létesítmények technológiai tervezése és fenntartása; mobil rakodógép, rakodásgépesítés szakterületeken a közlekedésért felelős miniszter | ||
| c) az ejtőernyő, függővitorlázó, helikopter, repülőgép, siklóernyő és vitorlázógép légi üzemeltetése; az ejtőernyő, függővitorlázó, siklóernyő és vitorlázógép tervezése, gyártása, javítása, karbantartása; a helikopter és repülőgép műszaki üzemben tartása, karbantartása; a légiforgalmi szolgálatok szakterületeken a polgári célú légiközlekedés területén a légiközlekedési hatóság, az állami célú légiközlekedés területén a katonai légügyi hatóság | ||
| 6. közlekedéssel kapcsolatos sajátos építményfajtákra vonatkozó terület | az a területi mérnöki kamara, melynek a kérelmező a tagja | |
| 7. ipari terület | a) a b) pontban foglalt kivétellel a fővárosi és megyei kormányhivatal mérésügyi és műszaki biztonsági hatáskörében eljáró járási hivatala | |
| b) a bányászat és a szénhidrogén termelés, -kutatás, -szállítás szakterületeken a bányafelügyeleti hatáskörében eljáró megyei kormányhivatal | ||
| 8. informatikai terület | Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság | |
| 9. hírközlési terület | Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság | |
| 10. környezetvédelem és természetvédelem területei | Pest Megyei Kormányhivatal | |
| 11. vízügyi terület | Belügyminisztérium Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság | |
| 12. kulturális terület | kultúráért felelős miniszter | |
| 13. gyógypedagógiai, munka- és szervezetpszichológiai, valamint pedagógiai pszichológiai területek | oktatásért felelős miniszter | |
| 14. közgazdaság, vám- és egyes pénzügyi területek | adópolitikáért felelős miniszter, pénz-, tőke- és biztosítási piac szabályozásáért felelős miniszter | |
| 15. idegenforgalmi terület | turizmusért felelős miniszter | |
| 16. lakásügyi terület | lakásgazdálkodásért és lakáspolitikáért felelős miniszter | |
| 17. építésügyi terület | a) a b) és c) pontban foglalt kivétellel az a területi mérnöki kamara, melynek a kérelmező a tagja | |
| b) az építészet; a táj- és kertépítészet; a településrendezés és a területrendezés szakterületeken az a területi építész kamara, melynek a kérelmező a tagja | ||
| c) a beruházás, beruházás lebonyolítás, építésgazdaság, építésszervezés; az építéstechnológia; az épületfizika; az épületszerkezet és az épületenergetika szakterületeken az a területi építész vagy mérnöki kamara, melynek a kérelmező a tagja | ||
| 18. személy- és vagyonvédelemi területek | rendészetért felelős miniszter | |
| 19. kriminalisztikai terület | rendészetért felelős miniszter | |
| 20. audiovizuális média területe | Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság | |
| 21. titokvédelmi terület | minősített adatok védelmének szakmai felügyeletéért felelős miniszter | |
| ” |
„11. melléklet a 218/2009. (X. 6.) Korm. rendelethez
A területrendezési tervek véleményezésére jogosult szervek
1. miniszterek;
2. a következő önálló szabályozó szerv, illetve kormányhivatalok:
a) Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal,
b) Központi Statisztikai Hivatal,
c) Országos Atomenergia Hivatal;
3. Magyar Bányászati és Földtani Hivatal;
4. Országos Tisztifőorvosi Hivatal;
5. Országos Környezetvédelmi Tanács;
6. Magyar Tudományos Akadémia;
7. országos önkormányzati érdekszövetségek;
8. Magyar Mérnöki Kamara és a Magyar Építész Kamara;
9. az érintett térségi fejlesztési tanácsok;
10. az érintett területi államigazgatási szervek közül:
a) fővárosi és megyei kormányhivatal
aa) állami főépítészi hatáskörében,
ab) ingatlanügyi hatósági hatáskörében,
b) fővárosi és megyei kormányhivatal járási (fővárosi kerületi) hivatala
ba) környezetvédelmi és természetvédelmi hatáskörében,
bb) erdészeti hatáskörében,
bc) örökségvédelmi hatáskörében,
bd) közlekedési hatósági hatáskörében,
be) egészségügyi államigazgatási hatáskörében,
c) a működési területével érintett nemzeti park igazgatóság,
d) a működési területével érintett vízügyi igazgatóság,
11. a szomszédos megyei önkormányzatok;
12. az érintett megyei önkormányzat;
13. érintettsége esetén a fővárosi önkormányzat;
14. érintettsége esetén a fővárosi kerület önkormányzata;
15. az érintett megyei jogú városok önkormányzata;
16. az érintett települési önkormányzatok.”
„1. melléklet a 282/2009. (XII. 11.) Korm. rendelethez
A kiemelt térségi és a megyei területrendezési terv, valamint a megyei területrendezési terv hatálya alá tartozó település településrendezési eszközének készítése vagy módosítása során előzetes adatszolgáltatásra kötelezett államigazgatási szervek
| A | B | C | D | ||
| 1. | Térségi övezetek | A kiemelt térségi és a megyei területrendezési terv készítése vagy módosítása során előzetes adatszolgáltatásra kötelezett államigazgatási szervek | A megyei területrendezési terv hatálya alá tartozó település településrendezési eszközének készítése vagy módosítása során előzetes adatszolgáltatásra kötelezett államigazgatási szervek | ||
| 2. | 1. Az Országos Területrendezési Tervről | a) kiváló termőhelyi adottságú szántóterület | Budapest Főváros Kormányhivatala | Budapest Főváros Kormányhivatala | |
| 3. | szóló törvény szerinti országos övezetek | b) jó termőhelyi adottságú szántóterület | Budapest Főváros Kormányhivatala | Budapest Főváros Kormányhivatala | |
| 4. | c) kiváló termőhelyi adottságú erdőterület | Nemzeti Élelmiszerlánc- biztonsági Hivatal | megyei kormányhivatal erdészeti hatáskörében eljáró járási hivatala | ||
| 5. | d) tájképvédelmi szempontból kiemelten kezelendő terület | természetvédelemért felelős miniszter | nemzeti park igazgatóság | ||
| 6. | e) világörökségi és világörökségi várományos terület | kulturális örökség védelméért felelős miniszter | kulturális örökség védelméért felelős miniszter | ||
| 7. | f) országos vízminőség- védelmi terület | területi vízügyi igazgatóság | területi vízügyi igazgatóság | ||
| 8. | g) nagyvízi meder és a Vásárhelyi-terv továbbfejlesztése keretében megvalósuló vízkárelhárítási célú szükségtározók területe | területi vízügyi igazgatóság | területi vízügyi igazgatóság | ||
| 9. | h) kiemelt fontosságú honvédelmi terület | honvédelemért felelős miniszter | honvédelemért felelős miniszter | ||
| 10. | 2. Az Országos Területrendezési Tervről szóló törvény szerinti kiemelt térségi és megyei övezetek | a) magterület | természetvédelemért felelős miniszter | nemzeti park igazgatóság | |
| 11. | b) jó termőhelyi adottságú szántóterület | természetvédelemért felelős miniszter | nemzeti park igazgatóság | ||
| 12. | c) pufferterület | természetvédelemért felelős miniszter | nemzeti park igazgatóság | ||
| 13. | d) erdőtelepítésre javasolt terület | Budapest Főváros Kormányhivatala | Budapest Főváros Kormányhivatala | ||
| 14. | e) ásványi nyersanyagvagyon terület | bányafelügyeleti hatáskörében eljáró megyei kormányhivatal | bányafelügyeleti hatáskörében eljáró megyei kormányhivatal | ||
| 15. | f) rendszeresen belvízjárta terület | területi vízügyi igazgatóság | területi vízügyi igazgatóság | ||
| 16. | g) földtani veszélyforrás területe | bányafelügyeleti hatáskörében eljáró megyei kormányhivatal | bányafelügyeleti hatáskörében eljáró megyei kormányhivatal | ||
| 17. | h) honvédelmi terület | honvédelemért felelős miniszter | honvédelemért felelős miniszter | ||
| ” | |||||
„2. melléklet a 282/2009. (XII. 11.) Korm. rendelethez
A Balaton-törvény hatálya alá tartozó település településrendezési eszközének készítése vagy módosítása során előzetes adatszolgáltatásra kötelezett államigazgatási szervek
| A | B | C | ||
| 1. | Térségi övezetek | A Balaton-törvény hatálya alá tartozó település településrendezési eszközének készítése vagy módosítása során előzetes adatszolgáltatásra kötelezett államigazgatási szervek | ||
| 2. | 1. Az Országos Területrendezési Tervről | a) kiváló termőhelyi adottságú szántóterület | Budapest Főváros Kormányhivatala | |
| 3. | szóló törvény szerinti országos övezetek | b) jó termőhelyi adottságú szántóterület | Budapest Főváros Kormányhivatala | |
| 4. | c) kiváló termőhelyi adottságú erdőterület | megyei kormányhivatal erdészeti hatáskörében eljáró járási hivatala | ||
| 5. | d) tájképvédelmi szempontból kiemelten kezelendő terület | nemzeti park igazgatóság | ||
| 6. | e) világörökségi és világörökségi várományos terület | kulturális örökség védelméért felelős miniszter | ||
| 7. | f) országos vízminőség- védelmi terület | területi vízügyi igazgatóság | ||
| 8. | g) kiemelt fontosságú honvédelmi terület | honvédelemért felelős miniszter | ||
| 9. | 2. Az Országos | a) magterület | nemzeti park igazgatóság | |
| 10. | Területrendezési Tervről | b) ökológiai folyosó | nemzeti park igazgatóság | |
| 11. | szóló törvény szerinti | c) pufferterület | nemzeti park igazgatóság | |
| 12. | kiemelt térségi övezetek | d) erdőtelepítésre javasolt terület | Budapest Főváros Kormányhivatala | |
| 13. | e) ásványi nyersanyagvagyon terület | bányafelügyeleti hatáskörében eljáró megyei kormányhivatal | ||
| 14. | f) rendszeresen belvízjárta terület | területi vízügyi igazgatóság | ||
| 15. | g) földtani veszélyforrás területe | bányafelügyeleti hatáskörében eljáró megyei kormányhivatal | ||
| 16. | h) honvédelmi terület | honvédelemért felelős miniszter | ||
| 17. | 3. A Balaton-törvény által egyedileg meghatározott | a) ökológiai rehabilitációt igénylő terület | nemzeti park igazgatóság | |
| 18. | övezetek | b) felszíni szennyezésre fokozottan érzékeny terület | megyei (fővárosi) katasztrófavédelmi igazgatóság | |
| 19. | c) felszíni vízminőség- védelmi terület | megyei (fővárosi) katasztrófavédelmi igazgatóság | ||
| 20. | d) tómeder | területi vízügyi igazgatóság | ||
| ” | ||||
„3. melléklet a 282/2009. (XII. 11.) Korm. rendelethez
Az Agglomerációs törvény hatálya alá tartozó település településrendezési eszközének készítése vagy módosítása során előzetes adatszolgáltatásra kötelezett államigazgatási szervek
| A | B | C | ||
| 1. | Térségi övezetek | Az Agglomerációs törvény hatálya alá tartozó település településrendezési eszközének készítése vagy módosítása során előzetes adatszolgáltatásra kötelezett államigazgatási szervek | ||
| 2. | 1. Az Országos Területrendezési Tervről szóló törvény szerinti | a) kiváló termőhelyi adottságú szántóterület | Budapest Főváros Kormányhivatala | |
| 3. | országos övezetek | b) jó termőhelyi adottságú szántóterület | Budapest Főváros Kormányhivatala | |
| 4. | c) kiváló termőhelyi adottságú erdőterület | megyei kormányhivatal erdészeti hatáskörében eljáró járási hivatala | ||
| 5. | d) tájképvédelmi szempontból kiemelten kezelendő terület | nemzeti park igazgatóság | ||
| 6. | e) világörökségi és világörökségi várományos terület | kulturális örökség védelméért felelős miniszter | ||
| 7. | f) országos vízminőség-védelmi terület | területi vízügyi igazgatóság | ||
| 8. | g) nagyvízi meder és a Vásárhelyi- terv továbbfejlesztése keretében megvalósuló szükségtározók területe | területi vízügyi igazgatóság | ||
| 9. | h) kiemelt fontosságú honvédelmi terület | honvédelemért felelős miniszter | ||
| 10. | 2. Az Országos Területrendezési | a) magterület | nemzeti park igazgatóság | |
| 11. | Tervről szóló törvény szerinti | b) ökológiai folyosó | nemzeti park igazgatóság | |
| 12. | kiemelt térségi övezetek | c) puffer terület | nemzeti park igazgatóság | |
| 13. | d) erdőtelepítésre javasolt terület | Budapest Főváros Kormányhivatala | ||
| 14. | e) ásványi nyersanyag-vagyon terület | bányafelügyeleti hatáskörében eljáró megyei kormányhivatal | ||
| 15. | f) rendszeresen belvízjárta terület | területi vízügyi igazgatóság | ||
| 16. | g) földtani veszélyforrás területe | bányafelügyeleti hatáskörében eljáró megyei kormányhivatal | ||
| 17. | h) honvédelmi terület | honvédelemért felelős miniszter | ||
| ” | ||||
„4. melléklet a 323/2010. (XII. 27.) Korm. rendelethez
A sugáregészségügyi feladatokat ellátó kormányhivatalok és az Országos Tisztifőorvosi Hivatal atomenergiával kapcsolatos eljárásaiban közreműködő szakhatóságok, szakértők
I. A radioaktív anyag tárolása, használata, felhasználása, szállítása és átalakítása tekintetében
| A | B | C | D | ||
| 1. | Bevonás és közreműködés feltétele | Szakkérdés | Első fokú eljárásban | Másodfokú eljárásban és ha az OTH jár el első fokon | |
| 2. | Nyitott sugárforrás esetén. | A radioaktív anyagoknak a levegőbe és vízbe történő kibocsátásának, a vizek és víztartó képződmények radioaktív és hőszennyezés elleni védelmének, valamint a levegő és a vízi környezet radioaktív szennyeződése ellenőrzésének vizsgálata, a kibocsátási határértékek, valamint az ellenőrzési követelményeknek és a környezetvédelmi hatósági jogkörében eljáró kormányhivatal részére adandó jelentések rendszerének a meghatározása. | megyei kormányhivatal környezetvédelmi hatáskörében eljáró járási hivatala szakkérdésként vizsgálja | Ha nem az OTH jár el első fokon a Pest Megyei Kormányhivatal szakkérdésként vizsgálja, – szakhatóságként, ha az OTH jár el első fokon a Pest Megyei Kormányhivatal vizsgálja | |
| 3. | Nyitott sugárforrás esetén. | Tűzvédelmi követelményeknek való megfelelés. | megyei katasztrófavédelmi igazgatóság, a fővárosban Fővárosi Katasztrófa- védelmi Igazgatóság | BM Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság | |
| 4. | Nyitott sugárforrás esetén. | A lakosságra való veszélyesség megítélése. | megyei katasztrófavédelmi igazgatóság, a fővárosban a Fővárosi Katasztrófa- védelmi Igazgatóság | BM Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság |
II. A radioaktív anyag termelése, előállítása, forgalmazása tekintetében
| A | B | C | D | ||
| 1. | Bevonás és közreműködés feltétele | Szakkérdés | Első fokú eljárásban | Másodfokú eljárásban | |
| 2. | Minden esetben. | A radioaktív anyagoknak a levegőbe és vízbe történő kibocsátásának, a vizek és víztartó képződmények radioaktív és hőszennyezés elleni védelmének, valamint a levegő és a vízi környezet radioaktív szennyeződése ellenőrzésének vizsgálata, a kibocsátási határértékek, valamint az ellenőrzési követelményeknek és a környezetvédelmi hatósági jogkörében eljáró kormányhivatal részére adandó jelentések rendszerének a meghatározása. | a Pest Megyei Kormányhivatal szakkérdésként vizsgálja | ||
| 3. | Nyitott sugárforrás esetén. | Tűzvédelmi követelményeknek való megfelelés. | BM Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság | ||
| 4. | Nyitott sugárforrás esetén. | A lakosságra való veszélyesség megítélése. | BM Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság |
III. A radioaktív anyag termelését, előállítását, tárolását, használatát, felhasználását, átalakítását szolgáló nem nukleáris létesítmény létesítése, üzembe helyezése, üzemeltetése, átalakítása, javítása, megszüntetése tekintetében
| A | B | C | D | ||
| 1. | Bevonás és közreműködés feltétele | Szakkérdés | Első fokú eljárásban | Másodfokú eljárásban | |
| 2. | Nyitott sugárforrás esetén | A radioaktív anyagoknak a levegőbe és vízbe történő kibocsátásának, a vizek és víztartó képződmények radioaktív és hőszennyezés elleni védelmének, valamint a levegő és a vízi környezet radioaktív szennyeződése ellenőrzésének vizsgálata, a kibocsátási határértékek, valamint az ellenőrzési követelményeknek és a környezetvédelmi hatósági jogkörében eljáró kormányhivatal részére adandó jelentések rendszerének a meghatározása. | megyei kormányhivatal környezetvédelmi hatáskörében eljáró járási hivatala szakkérdésként vizsgálja, ha az OTH jár el első fokon, a szakhatóság az első fokú eljárásban a Pest Megyei Kormányhivatal | ha nem az OTH jár el első fokon a Pest Megyei Kormányhivatal szakkérdésként vizsgálja | |
| 3. | Nyitott sugárforrás esetén. | Tűzvédelmi követelményeknek való megfelelés. | megyei katasztrófavédelmi igazgatóság, a fővárosban Fővárosi Katasztrófavédelmi Igazgatóság | BM Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság | |
| 4. | Nyitott sugárforrás esetén. | A lakosságra való veszélyesség megítélése. | megyei katasztrófavédelmi igazgatóság, a fővárosban a Fővárosi Katasztrófavédelmi Igazgatóság; ha az OTH jár el első fokon, a szakhatóság az első fokú eljárásban az BM Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság | ha nem az OTH jár el első fokon: BM Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság | |
| ” |
„Melléklet a 38/2011. (III. 22.) Korm. rendelethez
A nemzeti adatvagyon körébe tartozó állami nyilvántartások adatfeldolgozói
| A | B | C | D | ||
| 1. | A nyilvántartás megnevezése | Adatfeldolgozó | Az adatfeldolgozó által végzett adatfeldolgozás köre | Az adatfeldolgozó igénybevételének jellege | |
| 2. | Foglalkoztatási és Közfoglalkoztatási Adatbázis | NISZ Nemzeti Infokommunikációs Szolgáltató Zártkörűen Működő Részvénytársaság | teljes adatfeldolgozás | az adatkezelő döntésétől függő | |
| 3. | Az állami foglalkoztatási szerv feladatainak ellátásához szükséges adatbázis | NISZ Nemzeti Infokommunikációs Szolgáltató Zártkörűen Működő Részvénytársaság | teljes adatfeldolgozás | az adatkezelő döntésétől függő | |
| 4. | Egységes szociális nyilvántartás | Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság Központja | teljes adatfeldolgozás | az adatkezelő döntésétől függő | |
| 5. | Az európai uniós források felhasználásához kötődő adatfeldolgozói feladatok | NISZ Nemzeti Infokommunikációs Szolgáltató Zártkörűen Működő Részvénytársaság | elektronikus adatfeldolgozás | kötelező | |
| 6. | A polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartása | IdomSoft Informatikai Zártkörűen Működő Részvénytársaság | elektronikus adatfeldolgozás | kötelező | |
| 7. | Elektronikus anyakönyvi nyilvántartás | IdomSoft Informatikai Zártkörűen Működő Részvénytársaság | elektronikus adatfeldolgozás | kötelező | |
| 8. | Földhasználati nyilvántartás | Budapest Főváros Kormányhivatala és megyei kormányhivatalok járási hivatalai | teljes adatfeldolgozás | kötelező | |
| 9. | Az államhatár adatbázisa, az állami nagyméretarányú topográfiai térképi adatbázisok, az állami távérzékelési adatbázisok, a Földrajzinév-tár adatbázis | Budapest Főváros Kormányhivatala | teljes adatfeldolgozás | kötelező | |
| 10. | Az alapponthálózati pontok adatbázisa, az állami földmérési alaptérképi adatbázis, az archív analóg és digitális térképi adatok adatbázisai. | földmérési és térinformatikai államigazgatási szervként eljáró Budapest Főváros Kormányhivatala | teljes adatfeldolgozás | kötelező | |
| 11. | Ingatlan-nyilvántartás, az állami ingatlan-nyilvántartási térképi adatbázis | földmérési és térinformatikai államigazgatási szervként eljáró Budapest Főváros Kormányhivatala, fővárosi és megyei kormányhivatalok ingatlanügyi hatósági hatáskörében eljáró járási (fővárosi kerületi) hivatalai | teljes adatfeldolgozás | kötelező | |
| 12. | Közepes és kisméretarányú állami topográfiai térképek | MH Geoinformációs Szolgálat és HM Térképészeti Közhasznú Nonprofit Kft. | teljes adatfeldolgozás | kötelező | |
| 13. | Nyugdíj-biztosítási nyilvántartás | kizárólagos állami tulajdonú gazdálkodó szervezet | teljes adatfeldolgozás | az adatkezelő döntésétől függő | |
| 14. | Egészségbiztosítási nyilvántartás | kizárólagos állami tulajdonú gazdálkodó szervezet | teljes adatfeldolgozás | az adatkezelő döntésétől függő | |
| 15. | Központi útiokmány-nyilvántartás | IdomSoft Informatikai Zártkörűen Működő Részvénytársaság | elektronikus adatfeldolgozás | kötelező | |
| 16. | Szabálysértési nyilvántartási rendszer | IdomSoft Informatikai Zártkörűen Működő Részvénytársaság | elektronikus adatfeldolgozás | kötelező | |
| 17. | Közúti közlekedési nyilvántartás | IdomSoft Informatikai Zártkörűen Működő Részvénytársaság | elektronikus adatfeldolgozás | kötelező | |
| 18. | A Magyar igazolvány és a Magyar hozzátartozói igazolvány tulajdonosainak nyilvántartása | IdomSoft Informatikai Zártkörűen Működő Részvénytársaság | elektronikus adatfeldolgozás | kötelező | |
| 19. | Kulturális örökségvédelmi nyilvántartás | államigazgatási szerv | elektronikus adatfeldolgozás | az adatkezelő döntésétől függő | |
| 20. | A Nemzeti Adó- és Vámhivatal által kezelt adóhatósági és vámhatósági adatok nyilvántartása | Pillér Pénzügyi és Számítástechnikai Kft. | teljes adatfeldolgozás | az adatkezelő döntésétől függő | |
| 21. | A Nemzeti Adó- és Vámhivatal által kezelt, a 19. pont alá nem tartozó adatok nyilvántartása | Pillér Pénzügyi és Számítástechnikai Kft. | teljes adatfeldolgozás | az adatkezelő döntésétől függő | |
| 22. | Cégnyilvántartás | Magyar Közlöny Lap- és Könyvkiadó Korlátolt Felelősségű Társaság | teljes adatfeldolgozás | kötelező | |
| 23. | Központi idegenrendészeti nyilvántartás | IdomSoft Informatikai Zártkörűen Működő Részvénytársaság, Nemzeti Szakértői és Kutató Központ | elektronikus adatfeldolgozás | kötelező | |
| 24. | A mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv által kezelt nyilvántartási rendszerek | kizárólagos állami tulajdonú gazdálkodó szervezet | teljes adatfeldolgozás | az adatkezelő döntésétől függő | |
| 25. | N.SIS | IdomSoft Informatikai Zártkörűen Működő Részvénytársaság | elektronikus adatfeldolgozás | kötelező | |
| 26. | Kötvénynyilvántartás | IdomSoft Informatikai Zártkörűen Működő Részvénytársaság | elektronikus adatfeldolgozás | kötelező | |
| 27. | Az egyéni vállalkozók nyilvántartása | IdomSoft Informatikai Zártkörűen Működő Részvénytársaság | elektronikus adatfeldolgozás | kötelező | |
| 28. | Bűnügyi nyilvántartási rendszer | IdomSoft Informatikai Zártkörűen Működő Részvénytársaság | elektronikus adatfeldolgozás | kötelező | |
| 29. | Egységes örökbefogadási nyilvántartás | Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság Központja | elektronikus adatfeldolgozás | kötelező | |
| 30. | Természetes személyek közhiteles országos adósságrendezési nyilvántartása, az adósságrendezési eljárással összefüggő hirdetményi rendszer | Magyar Közlöny Lap- és Könyvkiadó Korlátolt Felelősségű Társaság | elektronikus adatfeldolgozás | az adatkezelő döntésétől függő | |
| 31. | Természetes személyek adósságrendezési eljárásával összefüggő nyomtatványellenőrzési és nyomtatványkitöltő informatikai rendszer | NISZ Nemzeti Infokommunikációs Szolgáltató Zártkörűen Működő Részvénytársaság | elektronikus adatfeldolgozás | az adatkezelő döntésétől függő | |
| ” |
„1. melléklet a 103/2011. (VI. 29.) Korm. rendelethez
A jelentés elkészítésében közreműködő szervek, valamint a véleményezés és adatszolgáltatás köre
| A | B | ||
| 1. | Az adatszolgáltatás és véleményezés köre | A jelentés elkészítésében közreműködő szerv | |
| 2. | A tervezett koncessziós tevékenység érint-e oltalom alatt álló területet (természetvédelmi terület, Natura 2000 terület), az érintett védett természeti területekre, Natura 2000 területekre vonatkozó adatok, az érintett védett természeti területek, Natura 2000 területek térképi ábrázolása. A terület levegőtisztaság-védelmi zóna szerinti besorolása szennyező anyagonkénti bontásban. A tervezett tevékenység földtani közegre, levegőtisztaságra és természetre gyakorolt hatása. | megyei kormányhivatal környezetvédelmi és természetvédelmi hatáskörében eljáró járási hivatala | |
| 3. | Vízbázisvédelmi terület, védőidom aktualizálása, kiegészítése. A tervezett tevékenység a felszíni és felszín alatti víztestek állapotára, hasznosítási lehetőségeire gyakorolt hatása. | a vízügyi igazgatási és a vízügyi, valamint a vízvédelmi hatósági feladatokat ellátó szervek kijelöléséről szóló Korm. rendelet szerinti megyei katasztrófavédelmi igazgatóság | |
| 4. | A területen és annak környezetében levő gyógyhelyek ásvány-, gyógyvíz, gyógygáz és gyógyiszap lelőhelyek megadása. | Országos Tisztifőorvosi Hivatal | |
| 5. | A területen található termőföld mennyiségi védelmére vonatkozó követelmények. | ingatlanügyi hatósági hatáskörében eljáró fővárosi és megyei kormányhivatal | |
| 6. | A területen található erdő és a védelmére vonatkozó követelmények | megyei kormányhivatal erdészeti hatáskörében eljáró járási hivatala | |
| 7. | A területen elhelyezkedő országos és helyi közutak közúti forgalmának biztonságára, a közút fejlesztési terveinek végrehajtására, a közútkezelő fenntartási, üzemeltetési feladatainak ellátására, a közút állagára vonatkozó követelmények | a közút kezelője | |
| 8. | A területen elhelyezkedő vasút állagára, a vasúti forgalom biztonságára, a vasútkezelő fenntartási, üzemeltetési feladatainak ellátására, fejlesztési terveinek végrehajtására vonatkozó követelmények | közlekedésért felelős miniszter | |
| 9. | A területen elhelyezkedő vízi közlekedési létesítmények működésével, a biztonságos hajóforgalom lebonyolításával kapcsolatos követelmények | közlekedésért felelős miniszter | |
| 10. | A légiközlekedésre, a földi telepítésű berendezések működésére és a légiközlekedés biztonságára vonatkozó követelmények | légiközlekedési hatóság és a katonai légügyi hatóság | |
| 11 | A Magyar Honvédség nemzeti és szövetségi védelmi feladatainak ellátásához kapcsolódó követelmények | honvédelemért felelős miniszter | |
| 12. | A tervezett koncessziós tevékenység érint-e helyi természetvédelmi oltalom alatt álló (önkormányzati rendeletben meghatározott) területet, és a helyi építési szabályzatnak való megfelelése. | Települési önkormányzat jegyzője, fővárosban a főjegyző | |
| 13. | A kulturális örökségvédelmi hatósági nyilvántartás alapján, a területen található nyilvántartott vagy védetté nyilvánított régészeti lelőhelyre, régészeti védőövezetre, nyilvántartott műemléki értékre vagy műemlékre és műemléki területre vonatkozó követelmények. | fővárosi és megyei kormányhivatal kulturális örökségvédelmi hatáskörében eljáró járási (fővárosi kerületi) hivatala | |
| ” |
„1. melléklet a 112/2011. (VII. 4.) Korm. rendelethez
Az OAH hatósági eljárásaiban közreműködő szakhatóságok
| A | B | C | D | ||
| 1. | Bevonás és közreműködés feltétele | Szakkérdés | Eljárás | Eljáró hatóság | |
| 2.1. | Nukleáris létesítmény esetében. | A radioaktív anyagoknak a levegőbe történő kibocsátásának, valamint a levegő radioaktív szennyeződése ellenőrzésének és a kibocsátási határértékeknek a vizsgálata alapján a hozzájárulás megadása és feltételeinek meghatározása az atomenergia alkalmazása során a levegőbe és vízbe történő radioaktív kibocsátásokról és azok ellenőrzéséről szóló miniszteri rendeletben meghatározottak szerint. | a) létesítési engedély, b) tervezett üzemidőn túli üzemeltetéshez engedély, c) végleges leállítási engedély, d) üzembe helyezési engedély, e) üzemeltetési engedély, f) leszerelési engedély | Baranya Megyei Kormányhivatal környezetvédelmi és természetvédelmi hatáskörében eljáró Pécsi Járási Hivatala | |
| 2.2. | Nukleáris létesítmény esetében. | A radioaktív anyagoknak a vízbe történő kibocsátásának, a vizek és víztartó képződmények radioaktív és hőszennyezés elleni védelmének, valamint a vízi környezet radioaktív szennyeződése ellenőrzésének és a kibocsátási határértékeknek a vizsgálata alapján a hozzájárulás megadása és feltételeinek meghatározása az atomenergia alkalmazása során a levegőbe és vízbe történő radioaktív kibocsátásokról és azok ellenőrzéséről szóló miniszteri rendeletben meghatározottak szerint. | a) létesítési engedély, b) tervezett üzemidőn túli üzemeltetéshez engedély, c) végleges leállítási engedély, d) üzembe helyezési engedély, e) üzemeltetési engedély, f) leszerelési engedély | Baranya Megyei Kormányhivatal környezetvédelmi és természetvédelmi hatáskörében eljáró Pécsi Járási Hivatala | |
| 2.3. | Nukleáris létesítmény esetében, ha az engedélyezett tevékenység megváltoztathatja a nukleáris létesítmény vonatkozásában a kibocsátásokat, a kibocsátási határértékeket, a kibocsátási határértékek számításául szolgáló adatokat, a kibocsátások ellenőrzését, a környezetellenőrzést, a hőterhelést; a kibocsátásra kerülő radioaktív izotópok, illetve radioaktív anyagok vonatkozásában megváltoztatja a keletkezés helyét, módját, a keletkező aktivitásokat, a kibocsátás módját, útvonalát, a kibocsátott radioaktív anyag aktivitását, aktivitáskoncentrációját, fizikai- kémiai jellemzőit, a kibocsátás időbeli alakulását, a kibocsátás tömeg- és térfogatáramát vagy a tervezett kibocsátási szinteket és az üzemeltetési engedély megváltoztatásával jár. | A radioaktív anyagoknak a levegőbe történő kibocsátásának, valamint a levegő radioaktív szennyeződése ellenőrzésének és a kibocsátási határértékeknek a vizsgálata alapján a hozzájárulás megadása és feltételeinek meghatározása az atomenergia alkalmazása során a levegőbe és vízbe történő radioaktív kibocsátásokról és azok ellenőrzéséről szóló miniszteri rendeletben meghatározottak szerint. | nukleáris létesítmény átalakításának engedélyezése | Baranya Megyei Kormányhivatal környezetvédelmi és természetvédelmi hatáskörében eljáró Pécsi Járási Hivatala | |
| 2.4. | Nukleáris létesítmény esetében, ha az engedélyezett tevékenység megváltoztathatja a nukleáris létesítmény vonatkozásában a kibocsátásokat, a kibocsátási határértékeket, a kibocsátási határértékek számításául szolgáló adatokat, a kibocsátások ellenőrzését, a környezetellenőrzést, a hőterhelést; a kibocsátásra kerülő radioaktív izotópok, illetve radioaktív anyagok vonatkozásában megváltoztatja a keletkezés helyét, módját, a keletkező aktivitásokat, a kibocsátás módját, útvonalát, a kibocsátott radioaktív anyag aktivitását, aktivitás-koncentrációját, fizikai- kémiai jellemzőit, a kibocsátás időbeli alakulását, a kibocsátás tömeg- és térfogatáramát vagy a tervezett kibocsátási szinteket és az üzemeltetési engedély megváltoztatásával jár. | A radioaktív anyagoknak a vízbe történő kibocsátásának, a vizek és víztartó képződmények radioaktív és hőszennyezés elleni védelmének, valamint a vízi környezet radioaktív szennyeződése ellenőrzésének és a kibocsátási határértékeknek a vizsgálata alapján a hozzájárulás megadása és feltételeinek meghatározása az atomenergia alkalmazása során a levegőbe és vízbe történő radioaktív kibocsátásokról és azok ellenőrzéséről szóló miniszteri rendeletben meghatározottak szerint. | nukleáris létesítmény átalakításának engedélyezése | Baranya Megyei Kormányhivatal környezetvédelmi és természetvédelmi hatáskörében eljáró Pécsi Járási Hivatala | |
| 2.5. | Az atomenergiáról szóló törvény szerinti Időszakos Biztonsági Jelentés. | Annak elbírálása, hogy az Időszakos Biztonsági Jelentésnek a nukleáris létesítmény által a környezetben keltett hatásoknak vizsgálata vonatkozásában a hosszú távú környezeti tendenciák bemutatását, továbbá a környezeti sugárzás ellenőrző rendszer és program megfelelőségét, valamint a környezetnek a létesítmény üzemeltetéséből adódó sugárterhelését, a környezet- ellenőrző rendszer mért adatainak elemzését, az eredmények értékelését, a környezeti sugárzás- ellenőrző rendszer és a környezet-ellenőrzési program megfelelőségének értékelését tartalmazó részek megfelelnek-e a külön jogszabályban meghatározott környezetvédelmi és természetvédelmi követelményeknek. | Időszakos Biztonsági Jelentés felülvizsgálata és a feltárt eltérések jóváhagyása | Baranya Megyei Kormányhivatal környezetvédelmi és természetvédelmi hatáskörében eljáró Pécsi Járási Hivatala | |
| 2.6. | Az atomenergiáról szóló törvény szerinti Időszakos Biztonsági Jelentés. | Annak elbírálása, hogy az Időszakos Biztonsági Jelentésnek a nukleáris létesítmény által a környezetben keltett hatásoknak vizsgálata vonatkozásában a hosszú távú környezeti tendenciák bemutatását, továbbá a környezeti sugárzás ellenőrző rendszer és program megfelelőségét, valamint a környezetnek a létesítmény üzemeltetéséből adódó sugárterhelését, a környezet- ellenőrző rendszer mért adatainak elemzését, az eredmények értékelését, a környezeti sugárzás- ellenőrző rendszer és a környezet-ellenőrzési program megfelelőségének értékelését tartalmazó részek megfelelnek-e a külön jogszabályban meghatározott vízvédelmi követelményeknek. | Időszakos Biztonsági Jelentés felülvizsgálata és a feltárt eltérések jóváhagyása | Baranya Megyei Kormányhivatal környezetvédelmi és természetvédelmi hatáskörében eljáró Pécsi Járási Hivatala | |
| 2.7. | Nukleáris létesítmény esetében. | A környezeti zaj és rezgés elleni védelem követelményeinek történő megfelelés a környezeti zaj és rezgés elleni védelem egyes szabályairól szóló kormányrendeletben meghatározottak szerint. | a) létesítési engedély, b) tervezett üzemidőn túli üzemeltetéshez engedély, c) végleges leállítási engedély, d) üzembe helyezési engedély, e) üzemeltetési engedély, f) leszerelési engedély | Baranya Megyei Kormányhivatal környezetvédelmi és természetvédelmi hatáskörében eljáró Pécsi Járási Hivatala | |
| 3.1. | Kiemelt létesítmények esetén. | Kiemelt létesítmények üzemeltetéséből adódó lakossági dózismegszorítás sugár-egészségügyi vizsgálata. | lakossági dózismegszorítás jóváhagyása | Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat Országos Tisztifőorvosi Hivatala | |
| 3.2. | Kiemelt létesítmények esetén. | Az üzemeltető személyzetnek a kiemelt létesítmény üzemeltetéséből adódó sugárterheléssel szembeni védelme sugár- egészségügyi követelményeinek való megfelelés vizsgálata. | létesítményi MSSZ jóváhagyása | Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat Országos Tisztifőorvosi Hivatala | |
| 3.3. | Minden esetben. | Az éves effektívdózis-korlát meghaladásának sugár- egészségügyi követelményeknek való megfelelés vizsgálata. | éves effektívdózis-korlát meghaladásának jóváhagyása | Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat Országos Tisztifőorvosi Hivatala | |
| 3.4. | Minden esetben. | A radioaktív anyagot tartalmazó fogyasztási cikk előállításának, forgalomba hozatalának és felhasználásának sugár- egészségügyi követelményeknek való megfelelés vizsgálata. | fogyasztási cikk előállításának, forgalomba hozatalának, felhasználásának engedélyezése, amelynek rendeltetésszerű használatára az ionizáló sugárzás elleni védelemről és a kapcsolódó engedélyezési, jelentési és ellenőrzési rendszerről szóló 487/2015. (XII. 30.) Korm. rendelet hatálya kiterjed | Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat Országos Tisztifőorvosi Hivatala | |
| 3.5. | Tartós maradékszennyezettségű területeken. | A tartós szennyezettség fennállása sugáregészségügyi következményeinek vizsgálata. | radioaktívan szennyezett terület kezelésének, az életvitelszerű tartózkodásnak, a társadalmi és gazdasági tevékenység folytatásának egedélyezése | Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat Országos Tisztifőorvosi Hivatala | |
| 4.1. | A nukleáris létesítmény telephelyének vizsgálatára és értékelésére, telephelye jellemzőinek és alkalmasságának megállapítására, a nukleáris létesítmény létesítésére, végleges leállítására irányuló eljárásban. | A nukleáris létesítmény telephelyének vizsgálatára és értékelésére, a telephelye jellemzőinek és alkalmasságának megállapítására, valamint tervezésére vonatkozó, földtani, bányászati és műszaki biztonsági követelményeknek való megfelelés vizsgálata. A nukleáris létesítmény építése során kitermelni tervezett ásványi nyersanyag mennyisége, fajtája, a felhasználás, hasznosítás módjának meghatározása, az ásványvagyon-védelmi szempontok érvényesítése, valamint a bányajáradék- fizetési kötelezettség megállapítása. Nukleáris létesítmény végleges leállítása esetén a földtani és műszaki biztonsági követelményeknek való megfelelés vizsgálata. | a) telephely vizsgálati és értékelési engedély, b) telephely engedély, c) létesítési engedély, d) végleges leállítási engedély | bányafelügyeleti hatáskörében eljáró megyei kormányhivatal | |
| 4.2. | A nukleáris létesítmény létesítése, üzembe helyezése, üzemeltetése, átalakítása, végleges leállítása, továbbá a nukleáris létesítmény rendszereinek és rendszerelemeinek átalakítása esetén, ha annak tűz- és katasztrófavédelmi vonzata van. | A nukleáris létesítményre, a nukleáris létesítmény rendszereire, rendszerelemeire vonatkozó tűz- és katasztrófavédelmi követelményeknek való megfelelés vizsgálata. | a) létesítési engedély, b) üzembe helyezési engedély, c) üzemeltetési engedély, d) átalakítási engedély, e) végleges leállítási engedély, f) építési (bontási) és használatbavételi engedély | BM Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság | |
| 5.1. | A radioaktív hulladékoknak és kiégett fűtőelemeknek a Magyarország országhatárán át történő szállításának engedélyezésére irányuló eljárásában. | Annak elbírálása, hogy a nukleáris létesítmények, nukleáris és más radioaktív anyagok, valamint a radioaktív hulladékok fizikai védelme rendészeti és személyi követelményei teljesülnek-e. | szállítás engedélyezése | Országos Rendőr- főkapitányság | |
| 5.2. | Az atomenergia alkalmazása körében a fizikai védelmi rendszer hatósági engedélyezésére irányuló eljárásban. | Annak elbírálása, hogy az atomenergia alkalmazása körében a fizikai védelmi rendszerre vonatkozó rendészeti és személyi szempontú követelmények teljesülnek-e. | a fizikai védelmi rendszer engedélyezése | Országos Rendőr- főkapitányság | |
| 6.1. | Az atomenergiáról szóló törvény szerinti Időszakos Biztonsági Jelentés. | A tűzvédelem atomenergia alkalmazásával kapcsolatos sajátos követelményeiről és a hatóságok tevékenysége során azok érvényesítésének módjáról szóló jogszabályban meghatározott, a tűzvédelemre vonatkozó követelmények teljesülésének vizsgálata. | Időszakos Biztonsági Jelentés felülvizsgálata és a feltárt eltérések jóváhagyása | területileg illetékes katasztrófavédelmi kirendeltség | |
| 6.2. | A nukleáris létesítményekkel összefüggő építmények és épületszerkezetek hatósági engedélyezésére irányuló eljárásban. | A tűzvédelem atomenergia alkalmazásával kapcsolatos sajátos követelményeiről és a hatóságok tevékenysége során azok érvényesítésének módjáról szóló jogszabályban meghatározott, a tűzvédelemre vonatkozó követelmények teljesülésének vizsgálata. | a) építési (bontási) engedély, b) használatbavételi engedély | területileg illetékes katasztrófavédelmi kirendeltség | |
| 7.1. | Az atomenergiáról szóló törvény szerinti Időszakos Biztonsági Jelentés. | Az Időszakos Biztonsági Jelentés tűz- és katasztrófavédelmi vizsgálata. | Időszakos Biztonsági Jelentés felülvizsgálata és a feltárt eltérések jóváhagyása | Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság | |
| 7.2. | Az atomenergiáról szóló törvény szerinti balesetelhárítási és intézkedési terv. | A terv katasztrófa- és polgári védelmi vizsgálata a veszélyhelyzet megelőzése, következmények elhárítása vagy enyhítése, a hatékony beavatkozás személyi és tárgyi feltételeinek megléte, biztosítása tekintetében. | balesetelhárítási és intézkedési terv engedélyezése | Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság | |
| 7.3. | A radioaktív anyagok 51/2013. (IX. 6.) NFM rendelet szerinti szállításának balesetelhárítási intézkedési terve. | A terv katasztrófa- és polgári védelmi vizsgálata a veszélyhelyzet megelőzése, következmények elhárítása vagy enyhítése, a hatékony beavatkozás személyi és tárgyi feltételeinek megléte, biztosítása tekintetében. | balesetelhárítási és intézkedési terv jóváhagyása | Belügyminisztérium Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság | |
| 7.4. | Ha a nukleáris létesítmény telepítése, létesítése termőföldön valósul meg. | Termőföld mennyiségi védelme követelményeinek kérdésében. | létesítési engedély | földügyért felelős miniszter | |
„2. melléklet a 112/2011. (VII. 4.) Korm. rendelethez
Az OAH radioaktívhulladék-tárolókhoz kapcsolódó hatósági eljárásaiban közreműködő szakhatóságok
| A | B | C | D | ||
| 1. | Bevonás és közreműködés feltétele | Szakkérdés | Eljárás | Eljáró hatóság | |
| 2. | Radioaktívhulladék-tároló létesítmény esetében. | A radioaktív anyagoknak a levegőbe és vízbe történő kibocsátásának, a levegő radioaktív szennyezés elleni védelmének, a vizek és víztartó képződmények radioaktív és hőszennyezés elleni védelmének, valamint a levegő és a vízi környezet radioaktív szennyeződése ellenőrzésének vizsgálata, a kibocsátási határértékek, valamint az ellenőrzési követelményeknek és a környezetvédelmi és természetvédelmi felügyelőség részére adandó jelentések rendszerének a meghatározása. | radioaktívhulladék-tároló létesítmény létesítésének, üzemeltetésének és lezárásának engedélyezése | Baranya Megyei Kormányhivatal környezetvédelmi és természetvédelmi hatáskörében eljáró Pécsi Járási Hivatala | |
| 3. | Radioaktívhulladék-tároló létesítmény esetében, ha az engedélyezett tevékenység megváltoztathatja a létesítmény vonatkozásában a kibocsátásokat, a kibocsátási határértékeket, a kibocsátási határértékek számításául szolgáló adatokat, a kibocsátások ellenőrzését, a környezetellenőrzést, a hőterhelést; a kibocsátásra kerülő radioaktív izotópok, | A radioaktív anyagoknak a levegőbe és vízbe történő kibocsátásának, a levegő radioaktív szennyezés elleni védelmének, a vizek és víztartó képződmények radioaktív és hőszennyezés elleni védelmének, valamint a levegő és a vízi környezet radioaktív szennyeződése ellenőrzésének vizsgálata, a kibocsátási határértékek, valamint az ellenőrzési követelményeknek és a környezetvédelmi és természetvédelmi felügyelőség részére adandó jelentések rendszerének a meghatározása. | radioaktívhulladék-tároló létesítmény átalakításának engedélyezése | Baranya Megyei Kormányhivatal környezetvédelmi és természetvédelmi hatáskörében eljáró Pécsi Járási Hivatala | |
| illetve radioaktív anyagok vonatkozásában megváltoztatja a keletkezés helyét, módját, a keletkező aktivitásokat, a kibocsátás módját, útvonalát, a kibocsátott radioaktív anyag aktivitását, aktivitás- koncentrációját, fizikai- kémiai jellemzőit, a kibocsátás időbeli alakulását, a kibocsátás tömeg- és térfogatáramát vagy a tervezett kibocsátási szinteket és az üzemeltetési engedély megváltoztatásával jár. | |||||
| 4. | A radioaktívhulladék- tároló létesítmény esetén. | A radioaktívhulladék-tároló létesítmények telepítésére és tervezésére vonatkozó földtani, bányászati és műszaki biztonsági követelményeknek való megfelelés vizsgálata. A radioaktívhulladék-tároló létesítmények építése során kitermelni tervezett ásványi nyersanyag mennyisége, fajtája, a felhasználás, hasznosítás módjának meghatározása, az ásványvagyon-védelmi szempontok érvényesítése, valamint a bányajáradék- fizetési kötelezettség megállapítása. | a) telephely kutatási keretprogram engedély, b) (fázisonkénti) telephelykutatási engedély c) telepítési engedély d) létesítési engedély, e) üzemeltetési engedély, f) lezárási engedély | bányafelügyeleti hatáskörében eljáró megyei kormányhivatal | |
| 5. | A radioaktívhulladék- tároló létesítmény építményeire vonatkozó eljárásokban, ha annak földtani vonatkozása is van, illetve az építés során ásványi nyersanyagot termelnek ki. | A radioaktívhulladék-tároló létesítmények telepítésére és tervezésére vonatkozó földtani, bányászati és műszaki biztonsági követelményeknek való megfelelés vizsgálata. A radioaktívhulladék-tároló létesítmények építése során kitermelni tervezett ásványi nyersanyag mennyisége, fajtája, a felhasználás, hasznosítás módjának meghatározása, az ásványvagyon-védelmi szempontok érvényesítése, valamint a bányajáradék- fizetési kötelezettség megállapítása. | építési (bontási) és használatbavételi engedély | bányafelügyeleti hatáskörében eljáró megyei kormányhivatal | |
| 6. | A radioaktívhulladék-tároló létesítmény átalakítása esetén, ha annak földtani vonatkozása is van, illetve az átalakítás során ásványi nyersanyagot termelnek ki. | A radioaktívhulladék-tároló létesítmények telepítésére és tervezésére vonatkozó földtani, bányászati és műszaki biztonsági követelményeknek való megfelelés vizsgálata. A radioaktívhulladék-tároló létesítmények átalakítása során kitermelni tervezett ásványi nyersanyag mennyisége, fajtája, a felhasználás, hasznosítás módjának meghatározása, az ásványvagyon-védelmi szempontok érvényesítése, valamint a bányajáradék- fizetési kötelezettség megállapítása. | radioaktív-hulladéktároló létesítmény átalakításának engedélyezése | bányafelügyeleti hatáskörében eljáró megyei kormányhivatal | |
| 7. | A 155/2014. (VI. 30.) Korm. rendelet szerinti Időszakos Biztonsági Jelentés. | A radioaktívhulladék-tároló létesítmények telepítésére és tervezésére vonatkozó földtani, bányászati és műszaki biztonsági követelményeknek való megfelelés vizsgálata. | Időszakos Biztonsági Jelentés hatósági felülvizsgálata | bányafelügyeleti hatáskörében eljáró megyei kormányhivatal | |
| 8. | Radioaktívhulladék-tároló létesítmény esetében. | A baleset-elhárítási intézkedések telephelyen kívüli végrehajthatóságának vizsgálata. | a) (fázisonkénti) telephelykutatási engedély b) telepítési engedély c) létesítési engedély | BM Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság | |
| 9. | A 155/2014. (VI. 30.) Korm. rendelet szerinti Időszakos Biztonsági Jelentés. | A tűzvédelem atomenergia alkalmazásával kapcsolatos sajátos követelményeiről és a hatóságok tevékenysége során azok érvényesítésének módjáról szóló rendeletben meghatározott, a tűzvédelemre vonatkozó követelmények teljesülésének vizsgálata. | Időszakos Biztonsági Jelentés hatósági felülvizsgálata | területileg illetékes katasztrófavédelmi kirendeltség | |
| 10. | A radioaktívhulladék- tároló létesítményekkel összefüggő építmények és épületszerkezetek hatósági engedélyezésére irányuló eljárásban, ha annak tűzvédelmi vonzata van. | A tűzvédelem atomenergia alkalmazásával kapcsolatos sajátos követelményeiről és a hatóságok tevékenysége során azok érvényesítésének módjáról szóló rendeletben meghatározott, a tűzvédelemre vonatkozó követelmények teljesülésének vizsgálata. | a) építési (bontási) engedély, b) használatbavételi engedély | területileg illetékes katasztrófavédelmi kirendeltség | |
| 11. | A 155/2014. (VI. 30.) Korm. rendelet szerinti Időszakos Biztonsági Jelentés. | Az Időszakos Biztonsági Jelentésben a katasztrófavédelemre vonatkozó követelmények teljesülésének vizsgálata. | Időszakos Biztonsági Jelentés hatósági felülvizsgálata | BM Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság | |
| 12. | Az 1996. évi CXVI. törvény szerinti balesetelhárítási és intézkedési terv. | A terv katasztrófavédelmi vizsgálata a veszélyhelyzet megelőzése, következmények elhárítása vagy enyhítése, a hatékony beavatkozás személyi és tárgyi feltételeinek megléte, biztosítása tekintetében. | balesetelhárítási és intézkedési terv engedélyezése | BM Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság | |
| 13. | A radioaktív anyagok szállításáról, fuvarozásáról és csomagolásáról szóló miniszteri rendelet szerinti szállításának balesetelhárítási és intézkedési terve. | A terv katasztrófavédelmi vizsgálata a veszélyhelyzet megelőzése, következmények elhárítása vagy enyhítése, a hatékony beavatkozás személyi és tárgyi feltételeinek megléte, biztosítása tekintetében. | balesetelhárítási és intézkedési terv jóváhagyása | BM Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság | |
| 14. | Radioaktívhulladék-tároló létesítmény telepítése, létesítése termőföldön. | Termőföld mennyiségi védelme követelményeinek kérdésében. | telepítési engedély | fővárosi és megyei kormányhivatal ingatlanügyi hatáskörében eljáró járási (fővárosi kerületi) hivatala; több, ingatlanügyi hatáskörében eljáró járási (fővárosi kerületi) hivatal illetékességi területét érintő esetben az ingatlanügyi hatáskörében eljáró fővárosi és megyei kormányhivatal | |
| ” |
„3. melléklet a 309/2011. (XII. 23.) Korm. rendelethez
Az IdomSoft Informatikai Zártkörűen Működő Részvénytársaság által kötelezően biztosítandó központosított alkalmazás-üzemeltetési és e rendszereket érintő alkalmazás-fejlesztési szolgáltatások
1. Az önkormányzati ASP rendszer keretében működő gazdálkodási szakrendszer
2. Külön jogszabályban meghatározott személyiadat-és lakcímnyilvántartáshoz kapcsolódó rendszerek (SZL, SZIG, eSZIG, LIG, cím és körzetnyilvántartás, TSZR, ESZF, Nemzeti Arcképtár /NAT/)
3. Külön jogszabályban meghatározott központi címregiszter (KCR)
4. Külön jogszabályban meghatározott központi idegenrendészeti nyilvántartáshoz kapcsolódó egyes rendszerek (IDR, ISZL, IDEGEN)
5. Külön jogszabályban meghatározott közúti közlekedési nyilvántartáshoz kapcsolódó rendszerek (JÁRMŰ, Vezetői engedély /VEN/, Származásellenőrzés /SZENY/, Közlekedési Okmánytár, PARKIG, eredetiségvizsgálat /KERT/, Útdíj-díjmentes, EUCARIS)
6. Külön jogszabályban meghatározott közlekedési biztonsági kiszolgáló rendszer (KBKR)
7. Külön jogszabályban meghatározott elektronikus útdíj rendszer gyorsítótár (e-Útdíj)
8. Külön jogszabályban meghatározott kötelező gépjármű-felelősségbiztosítási rendszer (IGFB)
9. Külön jogszabályban meghatározott közúti közlekedési előéleti pontrendszer (Pontrendszer)
10. Külön jogszabályban meghatározott elektronikus anyakönyvi rendszer (EAK)
11. Külön jogszabályban meghatározott arcképelemzési nyilvántartás és arcképelemző rendszer (ÁAAR)
12. Külön jogszabályban meghatározott egyéni vállalkozó nyilvántartási rendszer (EVNY)
13. Külön jogszabályban meghatározott szabálysértési nyilvántartási rendszerhez kapcsolódó egyes rendszerek (SZNYR, STAT-VIR)
14. Külön jogszabályban meghatározott bűnügyi nyilvántartási rendszerhez kapcsolódó egyes rendszerek (HCR-bűnügyi, ERHAB)
15. Külön jogszabályban meghatározott központi útiokmány nyilvántartási rendszer (EPASS)
16. Külön jogszabályban meghatározott elektronikus ügyfélazonosítást segítő és elektronikus ügyintézést támogató rendszerek (UKAPU, Összerendelési Nyilvántartáshoz kapcsolódó rendszerek /ÖNY/, Az elektronikus ügyintézést igénybe vevő, külföldön élő természetes személyek személyi nyilvántartása /3NYT/, Időszakos Értesítési Szolgáltatás /RÉR/, Részleges Kódú Telefonos Azonosítás /RKTA/, Elektronikus hatósági ügyintézést és tájékoztatást segítő internetes szolgáltató rendszer
17. Elektronikus hatósági ügyintézést és tájékoztatást segítő internetes szolgáltató rendszer – Webes Ügysegéd /WÜ/
18. Elektronikus hatósági ügyintézést és tájékoztatást segítő telefonos szolgáltató rendszer (Effector)
19. Külön jogszabályban meghatározott Schengeni Információs Rendszer magyar nemzeti részének központi informatikai elemei (SIS II NS.CP)
20. Külön jogszabályban meghatározott nemzeti egységes kártya-kibocsátási keretrendszer (NEK)
21. Külön jogszabályban meghatározott a jogügyletek biztonságát szolgáló keretrendszer üzemeltetése (JÜB)
22. Külön jogszabályban meghatározott jármű figyelőztetési rendszer üzemeltetése (Figyelőztetés)
23. Külön jogszabályban meghatározott központi tanúvédelmi rendszer üzemeltetése (KTR, BÁSTYA)
24. A 13/2013. (IV. 11.) ORFK utasítás alapján kialakított szolgálati lőfegyverek nyilvántartásának (Fegyver)
25. Külön jogszabályban meghatározott Magyar igazolvány rendszer (MIG)
26. Külön jogszabályban nevesített Központi Ügyfél-regisztrációs Nyilvántartás (KÜNY)
27. Szakrendszeri Kódképző és Kapcsolatkezelő Alkalmazások
28. Általános Közigazgatási Statisztikai Adatgyűjtő Rendszer
29. Elektronikus Felügyeleti és Ellenőrzési Rendszer
30. A központi okmány keretrendszer mellett kialakított Integrált Napló
31. Vezetői Információs Portál
32. Központi Jogosultságkezelő Rendszer
33. Központi Okmánytár Okmányfeldolgozó és Lekérdező Rendszer (KOTAR)
34. Iratérvényességi Nyilvántartás rendszer
35. Központi Közigazgatási Adatszolgáltató és Adatfogadó Rendszer (KAAR)
36. Központi okmánygyártás (SZIG, Útlevél, VEN, Magyar igazolvány), (MOKA)
37. Okmányügyek Intézését Segítő Mobilalkalmazás rendszer (OkmányApp)
38. Okmányok Képfelvételező és adatfeldolgozó rendszere (Fotoshop)
39. Központi Okmány megszemélyesítő Rendszer (Erkölcsi bizonyítvány, Származásellenőrzési határozatok, Gépjármű törzskönyv)
40. Egyéb okmánymegszemélyesítő rendszerek: Szolgálati igazolványok, Diákigazolvány, Vitorlás kártya, Polgárőr kártya
41. Integrált Portál alapú lekérdező rendszer (IPL)
42. Központi Certifikáció és tanúsítvány generáló rendszer
43. Elektronikus Kormányiroda (EKI)
44. Hivatalos Lapok – Magyar Közlöny website
45. Jogtár menedzsment rendszer
46. Központi Időpontfoglaló Alkalmazás
47. KIÜSZI Központi Szakalkalmazások
48. Nemzeti Konzultációk IT kiszolgáló rendszere
49. Központi Közigazgatási Naplórendszer (NLR)
50. A Magyar Nemzeti Public Key Directory
51. Mobil okmányirodai időpontfoglalás
52. Szerződés Nyilvántartó rendszer
53. Kormányablakok Tudástárát működtető Szerkesztőségi rendszer és Portál
54. Külön jogszabályban meghatározott, az Európai unió tagállamainak bíróságai által magyar állampolgárokkal szemben hozott ítéletek nyilvántartásához kapcsolódó rendszerek (HCR-tagállami)”
„6. melléklet a 312/2012. (XI. 8.) Korm. rendelethez
I. táblázat
Az építésügyi és az építésfelügyeleti hatóságok kijelöléséről és működési feltételeiről szóló 343/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet 1. § (1) és (4) bekezdésében kijelölt építésügyi hatóság hatáskörébe tartozó engedélyezési eljárásban közreműködő szakhatóságok
| A | B | C | D | E | ||
| 1. | Bevonás és közreműködés feltétele | Szakkérdés | Hatósági eljárás | Első fokon eljáró hatóság | Másodfokon eljáró hatóság | |
| 2. | Ha az új épület, meglévő épület terepszint alatti vagy terepszintet is érintő bővítése termőföldön valósul meg. | A termőföld minőségi védelmére vonatkozó jogszabályi követelmények érvényre juttatása, valamint az erdőre gyakorolt hatások vizsgálata. | a) építési, b) összevont, c) az engedély hatályának meghosszabbítási, d) használatbavételi (erdő esetében), e) fennmaradási engedélyezési eljárás | megyei kormányhivatal talajvédelmi és erdészeti hatáskörében eljáró járási hivatala | ||
| 3. | Állatrakodó, állattartó és forgalmazó rendeltetésű építmény, önálló rendeltetési egységet tartalmazó építmény, építményrész esetén, bejelentésköteles élelmiszer előállító létesítmény (beleértve vendéglátás, közétkeztetés); élelmiszer forgalmazó illetve tároló; bejelentésköteles takarmány forgalmazó, tároló esetén. | A nemzeti és közösségi jogi, a nem emberi fogyasztásra szánt állati melléktermékekre vonatkozó egészségügyi előírásoknak, az állat- egészségügyi szabályoknak és állatjóléti követelményeknek való megfelelés. | a) építési, b) összevont (építési engedélyezési szakaszában), c) az engedély hatályának meghosszabbítási, d) használatbavételi, e) fennmaradási engedélyezési eljárás | megyei kormányhivatal élelmiszerlánc- biztonsági és állategészségügyi hatáskörében eljáró járási hivatala | ||
| 4. | Állatklinika, állatkórház, állatorvosi rendelő, laboratórium, országos, illetve nemzetközi részvétellel tartott állatkiállítás, állatbemutató, állatverseny, állatkert, vadaspark, kegyeleti állattemető hullaégetője, állati tetem-hulladékgyűjtő, gyűjtő- átrakó, kezelő és feldolgozó üzem, engedélyköteles élelmiszer előállító és forgalmazó illetve tároló, engedélyköteles takarmány előállító, mesterséges megtermékenyítő, embrióátültető, baromfi- és halkeltető állomás, méhanya- nevelő rendeltetésű építmény, önálló rendeltetési egységet tartalmazó építmény, építményrész esetén. | A nemzeti és közösségi jogi élelmiszer-higiéniai követelményeknek, takarmányhigiéniai és más, a takarmányok előállítására, forga- lomba hozatalára és felhasználására vonatkozó követel- ményeknek, a nem emberi fogyasztásra szánt állati mellék- termékekre vonatkozó egészségügyi előírásoknak, az állategészségügyi szabályoknak és az állatjóléti követelményeknek való megfelelés. | a) építési, b) összevont (építési engedélyezési szakaszában), c) az engedély hatályának meghosszabbítási, d) használatbavételi, e) fennmaradási engedélyezési eljárás | megyei kormányhivatal élelmiszerlánc- biztonsági és állategészségügyi hatáskörében eljáró járási hivatala | ||
| 5. | Munkavégzés céljára szolgáló építmény építése, bővítése, átalakítása esetén. Az OTÉK szerint az egyes területfelhasználási egységeken kivételesen elhelyezhető építmény építése esetén. Hulladékledobót, gyógykezelés céljára szolgáló önálló rendeltetési egységet tartalmazó épület építése esetén. | A higiénés és egészségvédelmi, az ivóvízminőségi, a települési szilárd és folyékony hulla- dékkal kapcsolatos közegészségügyi, járványügyi vonat- kozású követelmé- nyeknek való megfelelés. Munka- végzés céljára szolgáló építmények esetében a kémiai biztonságra vonat- kozó jogszabályi előírásoknak való megfelelés. Az egész- ségvédelem biztosí- tása az OTÉK-ban meghatározott egyes épületszerkezetek és helyiségek létesítési követelményeitől való eltéréshez hozzájárulás. | a) építési, b) összevont (építési engedélyezési szakaszában), c) az engedély hatályának meghosszabbítási, d) használatbavételi, e) fennmaradási, f) országos építési követelményektől való eltérési engedélyezési eljárás | fővárosi és megyei kormányhivatal népegészségügyi hatáskörében eljáró járási (fővárosi kerületi) hivatala | ||
| 6. | A következő esetekben: 1. KK, MK mértékadó kockázati osztályba tartozó építmény esetén, 2. AK mértékadó kockázati osztályba tartozó – lakó- és üdülőépület, – nevelési, oktatási, szociális rendeltetést tartalmazó épület, – összes építményszint nettó alapterülete az 500 m2-t meghaladó épület esetén, 3. NAK mértékadó kockázati osztályba tartozó épületek a lakó- vagy üdülőépület kivételével, amelynek – az összes építményszint nettó alapterülete nagyobb, mint 500 m2 és tartalmaz olyan közösségi rendeltetésű helyiséget, amelynek nettó alapterülete nagyobb, mint 50 m2, – az összes építményszint nettó alapterülete nagyobb, mint 1000 m2, | Az építmény kialakítására vonatkozó tűzvédelmi előírások betartatása. | a) építési b) összevont, c) az engedély hatályának meghosszabbítási, d) használatbavételi, e) fennmaradási, f) országos építési követelményektől való eltérési engedélyezési eljárás | a tűzvédelmi hatósági feladatokat ellátó szervezetekről, a tűzvédelmi bírságról és a tűzvédelemmel foglalkozók kötelező élet- és baleset- biztosításáról szóló kormányrendelet szerinti első fokon eljáró tűzvédelmi szakhatóság | a tűzvédelmi hatósági feladatokat ellátó szervezetekről, a tűzvédelmi bírságról és a tűzvédelemmel foglalkozók kötelező élet- és baleset- biztosításáról szóló kormányrendelet szerinti másodfokon eljáró tűzvédelmi szakhatóság | |
| 4. A tömegtartózkodás céljára nem szolgáló lelátó, vendéglátó, kereskedelmi rendeltetéssel rendelkező – az Országos Tűzvédelmi Szabályzat szerinti – állvány jellegű építmény, ami 50 főnél több személy tartózkodására szolgál és alapterülete a nettó 20 m2-t meghaladja. | ||||||
| 8. | Ha az építési tevékenység, illetve az építményben folytatott tevékenység nem környezeti hatásvizsgálat vagy nem egységes környezethasználati engedély köteles és az építési tevékenység, illetve az építményben folytatott tevékenység külterületen, valamint belterület esetén természeti területen, országos jelentőségű védett természeti területen, Natura 2000 területen, barlang védőövezetén folyik, továbbá ha barlangot, egyedi táj értéket közvetlenül érint. | Annak elbírálása, hogy az építési tevékenység – ide nem értve az 1. § (2) bekezdés d) pontja szerinti esetkört –, illetve az épít- ményben folytatott tevékenység a természet és a táj védelmére vonatkozó nemzeti és közösségi jogi követelmények- nek a kérelemben foglaltak szerint vagy további feltételek mellett megfelel-e. | a) építési, b) bontási, c) összevont, d) az engedély hatályának meghosszabbítási, e) használatbavételi, f) fennmaradási engedélyezési eljárás | megyei kormányhivatal természetvédelmi hatáskörében eljáró járási hivatala | ||
| 9. | Ha az építési tevékenység, illetve az építményben folytatott tevékenység nem környezeti hatásvizsgálat, vagy nem egységes környezethasználati engedély köteles, és – a felszín alatti vizek védelméről szóló kormányrendelet szerinti szennyező anyag elhelyezésével, a földtani közegbe történő közvetlen bevezetésével, a felszín alatti vízbe történő közvetett bevezetésével, beleértve az időszakos vízfolyásokba történő bevezetést is, a felszín alatti vízbe történő közvetlen bevezetésével jár együtt, vagy – a felszíni vizekbe, illetve azok medrébe bármilyen halmazállapotú, vízszennyezést okozó anyag juttatásával jár együtt. | Annak elbírálása, hogy az építési tevékenység, illetve az építményben folytatott tevékenység a felszín alatti vizek és a felszíni vizek védelmére vonatkozó követelményeknek a kérelemben foglaltak szerint vagy további feltételek mellett megfelel-e. | a) építési, b) összevont, c) az engedély hatályának meghosszabbítási, d) használatbavételi, e) fennmaradási engedélyezési eljárás | területi vízvédelmi hatóság | országos vízvédelmi hatóság | |
| 10. | Ha az építési tevékenység, illetve az építményben folytatott tevékenység nem környezeti hatásvizsgálat vagy nem egységes környezethasználati engedély köteles, és – a felszín alatti vizek védelméről szóló kormányrendelet szerinti szennyező anyag elhelyezésével, a földtani közegbe történő közvetlen bevezetésével, a felszín alatti vízbe történő közvetett bevezetésével, beleértve az időszakos vízfolyásokba történő bevezetést is, a felszín alatti vízbe történő közvetlen bevezetésével jár együtt, vagy – a felszíni vizekbe, illetve azok medrébe bármilyen halmazállapotú, vízszennyezést okozó anyag juttatásával jár együtt. | Annak elbírálása, hogy az építési tevékenység, illetve az építményben folytatott tevékenység a földtani közeg védelmére vonatkozó követelményeknek a kérelemben foglaltak szerint vagy további feltételek mellett megfelel-e. | a) építési, b) összevont, c) az engedély hatályának meghosszabbítási, d) fennmaradási engedélyezési eljárás | megyei kormányhivatal környezetvédelmi hatáskörében eljáró járási hivatala | ||
| 11. | Ha az építési tevékenység, illetve az építményben folytatott tevékenység nem környezeti hatásvizsgálat vagy nem egységes környezethasználati engedély köteles, a hulladék kezelésével kapcsolatos építmény esetén. | Annak elbírálása, hogy milyen hulladék keletkezik és annak kezelése megfelel-e a hulladékgazdálkodási előírásoknak. | a) építési, b) bontási, c) összevont, d) az engedély hatályának meghosszabbítási, e) használatbavételi, f) fennmaradási engedélyezési eljárás | megyei kormányhivatal környezetvédelmi hatáskörében eljáró járási hivatala | ||
| 12. | Ha az építési tevékenység, illetve az építményben folytatott tevékenység nem környezeti hatásvizsgálat vagy nem egységes környezethasználati engedély köteles, és az építmény a települési önkormányzat jegyzőjének, a főváros esetében a kerületi önkormányzat jegyzőjének vagy a főváros főjegyzőjének hatáskörébe nem tartozó zaj- vagy rezgéskibocsátással üzemel. | Annak elbírálása, hogy az építmény zajkibocsátása megfelel-e a környezeti zaj és rezgés elleni védelem követelményeinek. | a) építési, b) összevont (építési engedélyezési szakaszában), c) az engedély hatályának meghosszabbítási, d) használatbavételi, e) fennmaradási engedélyezési eljárás | megyei kormányhivatal környezetvédelmi hatáskörében eljáró járási hivatala | ||
| 13. | Ha az építési tevékenység, illetve az építményben folytatott tevékenység nem környezeti hatásvizsgálat vagy nem egységes környezethasználati engedély köteles, és az építmény a fővárosi és megyei kormányhivatal járási (fővárosi kerületi) hivatalának hatáskörébe nem tartozó légszennyező anyag kibocsátással üzemel. | Annak elbírálása, hogy az építménybe tervezett tevékenység megfelel-e az elérhető legjobb technika alapján meghatározott levegővédelmi követelményeknek és előírásoknak. | a) építési, b) összevont (építési engedélyezési szakaszában), c) az engedély hatályának meghosszabbítási, d) használatbavételi, e) fennmaradási engedélyezési eljárás | megyei kormányhivatal környezetvédelmi hatáskörében eljáró járási hivatala | ||
| 14. | A következő építmények építése, bővítése, átalakítása esetén, ha a Khvr. 1. § (3) bekezdésében foglalt vizsgálatra az eljárást megelőzően más hatósági eljárásban nem került sor: 1. intenzív állattartó telep vízbázis védőövezetén, védett természeti területen, Natura 2000 területen, barlang védőövezetén baromfi esetén 10 számos- állat alatt, egyéb állat esetén 50 számosállat alatt; nem vízbázis védőövezetén, nem védett természeti területen, nem Natura 2000 területen, nem barlang védőövezetén: a) broilerek számára 100 számosállat alatt, b) tojók számára 200 számosállat alatt, c) sertéshízók számára 500 számosállat alatt, d) sertéskocák számára 150 számosállat alatt, e) egyéb állatok számára hígtrágyás technológia alkalmazása esetén 200 számosállat alatt; | Annak elbírálása kérdésében, hogy a Khvr. 5. számú mellékletében foglalt követelmények alapján az építési tevékenység és az építményben folytatott tevékenység alapján jelentős környezeti hatások feltételezhetők-e. | a) építési, b) összevont, c) az engedély hatályának meghosszabbítási engedélyezési eljárás | megyei kormányhivatal környezetvédelmi és természetvédelmi hatáskörében eljáró járási hivatala | ||
| 2. húsfeldolgozó üzem 10 ezer t/év késztermék előállítása alatt; 3. önállóan létesített vágóhíd 25 t/nap vágottsúly-kapacitás alatt; 4. halfeldolgozó üzem 10 ezer t/év késztermék előállítása alatt; 5. gyümölcs-, zöldség- feldolgozó üzem 40 ezer t/év késztermék előállítása alatt; 6. növényi-, állatiolaj-gyártó üzem 40 ezer t/év késztermék előállítása alatt; 7. tejtermékgyártó üzem 200 t/nap beérkezett tejmennyiség alatt; 8. keményítőgyártó üzem 100 t/nap késztermék előállítása alatt; 9. cukorgyár 5 ezer t/nap répafeldolgozó-kapacitás alatt; | ||||||
| 10. édességgyártó üzem 10 ezer t/év késztermék előállítása alatt; 11. sörgyár 30 millió l/év kapacitás alatt; 12. malátagyártó üzem 25 ezer t/év késztermék előállítása alatt; 13. egyéb élelmiszergyártó üzem 40 ezer t/év késztermék előállítása alatt; 14. textilkikészítő üzem (előkezelés, festés, nyomás, vegyi kezelés) 10 t/nap textil kikészítése alatt; 15. nyersbőrcserző üzem 12 t/nap kikészített bőr előállítása alatt: 16. papír- és kartongyártó üzem 20 t/nap késztermék gyártása alatt; 17. kőolajból kenőanyagot előállító üzem 15 ezer t/év késztermék előállítása alatt; | ||||||
| 18. vegyi anyagot (kivéve a peroxidokat) előállító üzem 20 ezer t/év késztermék előállítása alatt; 19. peroxidokat gyártó üzem 1000 t/év késztermék előállítása alatt; 20. műtrágyagyártó üzem 20 ezer t/év késztermék előállítása alatt; 21. peszticidet és más növényvédő- és gyomirtószereket gyártó, formáló és kiszerelő üzem 20 ezer t/év késztermék előállítása alatt; 22. lakk- és festékgyártó üzem 20 ezer t/év késztermék előállítása alatt; 23. gyógyszerkészítmény- gyártó üzem 20 ezer t/év késztermék előállítása alatt; 24. mosó- és tisztítószergyártó üzem 20 ezer t/év késztermék előállítása alatt; | ||||||
| 25. szénszálgyártó üzem 20 t/nap késztermék előállítása alatt; 26. 10%-nál több oldószert tartalmazó gumioldatot készítő és felhasználó üzem 5 ezer t/év gumioldat alatt; 27. gumikeverék-gyártó vagy – feldolgozó üzem 20 ezer t/év gumikeverék előállítása vagy feldolgozása alatt; 28. üveg- és üvegszálgyártó üzem 20 t/nap olvasztókapacitás alatt; 29. kerámiatermék, kerámiacsempe és -lap, égetett agyag építőanyag- gyártó üzem 75 t/nap gyártási kapacitás alatt, illetve ahol a kemence térfogata a 4 m3-t, és abban az árusűrűség a 300 kg/m3-t nem haladja meg; | ||||||
| 30. ásványi anyagokat olvasztó üzem, beleértve az ásványi szál gyártását is 20 t/nap olvasztókapacitás alatt; 31. vas és acél (elsődleges vagy másodlagos) olvasztására szolgáló üzem, beleértve a folyamatos öntést 2,5 t/óra kapacitás alatt; 32. meleghengermű – 20 t/óra nyersacél feldolgozás alatt – üzemeltetésére szolgáló építmény; 33. kovácsoló üzem 50 kJ/kalapács energiafogyasztás alatt vagy 20 MW hőteljesítmény-felvétel alatt; 34. nem vas fémeket olvasztó, ötvöző, visszanyerő, finomító üzem 2 t/nap kapacitás alatt; 35. vas- és acélöntöde 20 t/nap termelési kapacitás alatt; | ||||||
| 36. bevonatolt termékeket gyártó üzem 2 t/óra nyersacélfeldolgozó- kapacitás alatt; 37. fémeket és műanyagokat elektrolitikus vagy kémiai folyamatokkal felületkezelő üzem 20 ezer m2/év felület kezelése alatt, vagy ahol az összes kezelőkád térfogata a 30 m3 alatt van; 38. közúti gépjárműgyártó (gyártás, összeszerelés, motorgyártás) üzem 5000 db/év késztermék előállítása alatt; 39. közúti gépjármű-javító telep 5–20 db egy időben javítható gépjármű szám között; 40. bevásárlóközpont a parkoló területe nélkül számított 10 000 m2 nettó össz-szintterület alatt vagy 300 parkolóhely alatt; | ||||||
| 41. mező-, erdő-, vízgazdálkodási célra használt területen szálláshely-szolgáltató épület vagy épületegyüttes (a kapcsolódó létesítményekkel együtt) a) település külterületén lévő védett természeti területen, Natura 2000 területen, barlang védőövezetén 50 szálláshely alatt vagy 0,5 ha területfoglalás alatt; b) nem védett természeti területen, nem Natura 2000 területen, nem barlang védőövezetén 500 szálláshely alatt vagy 3 ha terület felhasználása alatt; 42. kemping megvalósítását szolgáló építmény védett természeti területen, Natura 2000 területen vagy barlang védőövezetén 50 sátor-, illetve lakókocsi, lakóautó hely alatt; | ||||||
| 43. autóbusz-pályaudvar vagy – garázs önálló kialakításnál 20 (induló és érkező) gépkocsiállás alatt; 44. önállóan létesített felszíni vagy felszín alatti gépjárműtároló a) nem védett természeti területen, nem Natura 2000 területen és nem barlang védőövezetén 300 parkolóhely alatt; b) védett természeti területen, Natura 2000 területen és barlang védőövezetén 100 parkolóhely alatt; kivéve a lakás rendeltetésszerű használatához előírt számú személygépkocsi elhelyezését biztosító gépjárműtárolót; | ||||||
| 45. szén, lignit önálló felszíni tárolását szolgáló építmény nem védett természeti területen, nem Natura 2000 területen, nem barlang védőövezetén és nem vízbázis védőövezetén 100 000 t össztároló- kapacitás alatt, kivéve a közvetlenül háztartás vagy intézmény ellátását szolgáló építményt; 46. vegyitermék tárolását szolgáló építmény a) nem védett természeti területen 300–30 000 m3 össztároló-kapacitás között; b) a kémiai biztonságról szóló törvény szerinti robbanó, nagyon mérgező, mérgező, karcinogén, mutagén, valamint a reprodukciót és az utódok fejlődését károsító anyagok és keverékek tárolását szolgáló építmény esetén 300 m3 alatt; | ||||||
| 47. nem veszélyeshulladék- lerakó építmény nem védett természeti területen, nem Natura 2000 területen, nem barlang védőövezetén napi 10 t hulladéklerakás alatt vagy 25 000 t teljes befogadó-kapacitás alatt; 48. nem veszélyes hulladékot égetéssel, kémiai kezeléssel, biológiai kezeléssel ártalmatlanító-építmény nem vízbázis védőövezetén, nem védett természeti területen, nem Natura 2000 területen, nem barlang védőövezetén 10 t/nap kapacitás alatt; 49. nem veszélyeshulladék- hasznosító építmény nem vízbázis védőövezetén, nem védett természeti területen, nem Natura 2000 területen, nem barlang védőövezetén 10 t/nap kapacitás alatt; | ||||||
| 50. fémhulladék-gyűjtő, – feldolgozó és – újrahasznosító telep (beleértve az autóroncs telepeket) nem vízbázis védőövezetén, nem védett természeti területen, nem Natura 2000 területen, nem barlang védőövezetén 5 t/nap kapacitás alatt; 51. veszélyeshulladék-tároló vagy -hasznosító építmény nem önálló telepként (listán nem szereplő, más tevékenység részeként) 2 ezer t/év kapacitás alatt; 52. stadion, sportcsarnok a) vízbázis védőövezetén, védett természeti területen, Natura 2000 területen, barlang védőövezetén 500 fő befogadóképesség alatt; b) nem vízbázis védőövezetén, nem védett természeti területen, nem Natura 2000 területen, nem barlang védőövezetén 10 000 fő befogadóképesség alatt; | ||||||
| 53. szabadidő eltöltésére szolgáló állandó szabadtéri építmények a) védett természeti területen, Natura 2000 területen, barlang védőövezetén 1 ha alatt; b) nem védett természeti területen, nem Natura 2000 területen, nem barlang védőövezetén 5000 fő egyidejű befogadó-képesség alatt, vagy 3 ha területfoglalás alatt vagy 300 db parkolóhely alatt; 54. golfpálya nem védett természeti területen, nem Natura 2000 területen, nem barlang védőövezetén 18-nál kevesebb lyukú pálya esetén; | ||||||
| 55. szabadtéri építmény motorok, turbinák és reaktív motorok próbapadon történő vizsgálatához 500 kN tolóerő alatt vagy 10 MW egyidejű kapacitás alatt, legalább 300 kW motorteljesítménytől; 56. más célra használt területen ipari, raktározási célú építmények elhelyezésére szolgáló terület kialakítása (műszaki infrastruktúrával való ellátása) a) védett természeti területen, vízbázis védőövezetén, Natura 2000 területen, barlang védőövezetén 0,5 ha alatt; b) nem természeti területen, nem vízbázis védőövezetén, nem Natura 2000 területen, nem barlang védőövezetén 0,5–3 ha között; | ||||||
| 57. egyéb, a Khvr. 3. számú mellékletében foglalt táblázat 1–127. pontjában meghatározott tevékenység megkezdését vagy folytatását szolgáló építmény vagy építményegyüttes a) védett természeti területen, Natura 2000 területen, barlang védőövezetén 1 ha területfoglalás alatt, vagy 50 parkolóhely alatt; b) nem védett természeti területen, nem Natura 2000 területen, nem barlang védőövezetén 3 ha területfoglalás alatt, vagy 300 parkolóhely alatt. | ||||||
| 15. | Ha az építési tevékenység, illetve az építményben folytatott tevékenység nem környezeti hatásvizsgálat vagy nem egységes környezethasználati engedély köteles, és – az építmény, illetve a tevékenység a vízbázisok, a távlati vízbázisok, valamint az ivóvízellátást szolgáló vízilétesítmények védelméről szóló kormányrendeletben a védőterületek és védőidomok övezeteire vonatkozó mellékletben szerepel vagy – arra parti sávban, nagyvízi mederben kerül sor. | Annak elbírálása, hogy az építési tevékenység, illetve az építményben folytatott tevékenység az ivóvízbázis védelmére vonatkozó követelményeknek a kérelemben foglaltak szerint vagy további feltételek mellett megfelel-e, továbbá annak elbírálása, hogy az építési tevékenység az árvíz és a jég levonulására, a mederfenntartásra milyen hatást gyakorol. | a) építési, b) összevont, c) az engedély hatályának meghosszabbítási, d) használatbavételi, e) fennmaradási engedélyezési eljárás | területi vízügyi hatóság | BM Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság | |
| 16. | Ha az építési tevékenység a) felszínmozgás-veszélyes, illetve bányászati tevékenységgel érintett területen valósul meg; vagy b) nyomvonaljellegű kőolaj- és földgázbányászati létesítmény, szállítóvezeték, elosztóvezeték, célvezeték, valamint egyéb gáz és gáztermék vezeték biztonsági övezetében valósul meg, és az építtető az üzemeltetőnek a bányászatról szóló 1993. évi XLVIII. törvény végrehajtásáról szóló 203/1998. (XII. 19.) Korm. rendelet 19/B. § (2) bekezdése szerint egyetértésének megtagadását vagy az üzemeltető által az egyetértés megadásához szabott feltételeket sérelmesnek tartja, | Az a) pont esetében az építési engedély iránti kérelem földtani szempontú megalapozottságának vizsgálata. A b) pont esetében annak megállapítása, hogy az üzemeltető nyilatkozatában foglalt feltételek vagy a hozzájárulás megtagadása a gázipari tevékenységgel kapcsolatos létesítmény rendeltetésszerű használatával és védelmével kapcsolatos jogszabályi rendelkezéseknek megfelelő-e. | a) építési, b) összevont, c) használatbavételi, d) fennmaradási engedélyezési eljárás | bányafelügyeleti hatáskörében eljáró megyei kormányhivatal | Magyar Bányászati és Földtani Hivatal | |
| c) során több mint 500 m3 ásványi nyersanyag mennyiséget termelnek ki | A c) pont esetében a kitermelni tervezett ásványi nyersanyag mennyisége, fajtája, a felhasználás, hasznosítás módjának meghatározása, az ásványvagyon-védelmi szempontok érvényesítése, valamint a bányajáradék-fizetési kötelezettség megállapítása. | |||||
| 17. | Az államhatártól számított – 100 méteren belül épülő építmény, – 10 kilométeren belül épülő lőtér építménye esetén. | A határrend fenntartásához, a határrend-sértések és határesemények megelőzéséhez szükséges jogszabályban meghatározott feltételek meghatározása kérdésében. | a) építési, b) összevont, c) az engedély hatályának meghosszabbítási, d) használatbavételi, e) fennmaradási engedélyezési eljárás | megyei, fővárosi rendőrkapitányság | Országos Rendőr- főkapitányság | |
| 18. | 1. Ha az építési tevékenység legalább 50 kVA beépített összteljesítményű vagy 0,4 kV-nál nagyobb feszültségű villamos berendezést, rendszert érint. 2. Felvonó, mozgólépcső vagy mozgójárda létesítése, vagy bontása esetén, ha a létesítéséhez vagy bontásához építésügyi hatósági engedélyhez kötött építési vagy bontási tevékenység szükséges. | A vizsgálat feltételeként meghatározott építményekkel, berendezésekkel összefüggő jogszabályban meghatározott műszaki biztonsági követelmények. | a) építési, b) bontási, c) összevont, d) az engedély hatályának meghosszabbítási, e) használatbavételi, f) fennmaradási engedélyezési eljárás | fővárosi és megyei kormányhivatal műszaki biztonsági hatáskörében eljáró járási (fővárosi kerületi) hivatala | ||
| 19. | A repülőtér és a repülés biztonságát szolgáló jogszabályban meghatározott földi berendezések jogszabályban meghatározott biztonsági övezetén belül létesített minden építmény építése esetén, a repülőtér telekhatárától mért 15 kilométer távolságon belül 40 méternél, bárhol másutt a beépítésre szánt területen 100 méternél, beépítésre nem | A polgári célú repülés biztonsága érdekében az építmény elhelyezése, magassága közvetlen és közvetett hatásainak vizsgálata a légiközlekedésre, a földi telepítésű berendezések működésére és a légiközlekedés biztonságára. | a) építési, b) összevont, c) az engedély hatályának meghosszabbítási, d) használatbavételi, e) fennmaradási engedélyezési eljárás | a) légiközlekedési hatóság b) katonai légügyi hatóság | ||
| 20. | szánt területen 50 méternél magasabb építmény építése, építménymagasságot növelő bővítése, kizárólag helikopter-leszállóhellyel rendelkező repülőtér telkének szélétől mért 500 méteren belül 40 méternél magasabb építmény építése, építménymagasságot növelő bővítése esetén. | Az állami célú repülés biztonsága érdekében az építmény elhelyezése, magassága közvetlen és közvetett hatásainak vizsgálata a légiközlekedésre, a földi telepítésű berendezések működésére és a légiközlekedés biztonságára. | ||||
| 21. | A közút és közforgalom elől el nem | Annak elbírálása, hogy az építmény | a) építési, | 1. Országos közút esetén | ||
| 22. | zárt magánút területén, az alatt vagy felett, a közutak külterületi szakaszán | vagy ahhoz kapcsolódóan a közút területének nem közlekedési célú | b) összevont, c) az engedély hatályának | 1.1. gyorsforgalmi út, valamint közúti határátkelőhely közlekedési építményei esetén: | ||
| 23. | a közút tengelyétől számított 50 méteren, autópálya, autóút, valamint | igénybevétele a közúti forgalom biztonságára, a közút fejlesztési | meghosszabbítási, d) használatbavételi, | Budapest Főváros Kormányhivatala | közlekedésért felelős miniszter | |
| 24. | kijelölt főútvonal esetén 100 méteren | terveinek végrehajtására, a | e) fennmaradási engedélyezési eljárás | 1.2. egyéb országos közút esetén: | ||
| 25. | belüli építmény, valamint belterületen ipari, kereskedelmi, vendéglátó- ipari, vagy egyéb szolgáltatási célú | közútkezelő fenntartási, üzemeltetési feladatainak ellátására, a közút állagára gyakorolt hatása alapján engedélyezhető-e a kérelemben | fővárosi és megyei kormányhivatal közlekedési hatósági hatáskörében eljáró járási hivatala | |||
| 26. | építmény építése, bővítése esetén, ha | foglaltak szerint vagy további | 2. Helyi közút esetén | |||
| 27. | – az építményhez kapcsolódó közúti | feltételek mellett. | 2.1. a települési önkormányzat tulajdonában lévő helyi közutak esetén: | |||
| 28. | forgalom út, vagy az építmény építéséhez szükséges, közforgalom | fővárosi és megyei kormányhivatal közlekedési hatósági hatáskörében eljáró járási hivatala | ||||
| 29. | elől elzárt parkoló építését teszi szükségessé, | 2.3. a fővárosi kerületi önkormányzat tulajdonában lévő helyi közutak esetén: | ||||
| 30. | – az építtető a közútkezelői hozzájárulás megtagadását vagy a hozzájárulásában előírt feltételeket | Budapest Főváros Kormányhivatala III. Kerületi Hivatala | ||||
| 31. | sérelmesnek tartja. | 2.4. a fővárosi önkormányzat tulajdonában lévő helyi közutak esetén: | ||||
| 32. | Budapest Főváros Kormányhivatala III. Kerületi Hivatala | |||||
| 33. | Zajra vagy rezgésre érzékeny építmények, valamint környezeti hatásvizsgálathoz kötött, illetve külön jogszabályban meghatározott veszélyes anyagok gyártására, feldolgozására, tárolására szolgáló építmények építése, elhelyezése, megszüntetése esetén a vasúti pálya szélső vágányának tengelyétől számított 100 méteren belüli, egyéb építmények esetében 50 méteren belüli övezetben, ha az engedélyes a vasúti pályahálózat működtetője hozzájárulásának a megtagadását vagy a hozzájárulásban előírt feltételeket sérelmesnek tartja. | Annak elbírálása, hogy a vasúti pálya területének és védőtávolságának nem közlekedési célú igénybevétele a kérelemben foglaltak szerint vagy további feltételek mellett – a tervezett igénybevétel a vasút állagára, a vasúti forgalom biztonságára, a vasúti pályahálózat működtetője fenntartási, üzemeltetési feladatainak ellátására, fejlesztési terveinek végrehajtására gyakorolt hatása alapján – engedélyezhető-e. | a) építési, b) összevont, c) az engedély hatályának meghosszabbítási, d) használatbavételi, e) fennmaradási engedélyezési eljárás | közlekedésért felelős miniszter | ||
| 34. | A víziutak medrétől és a kikötők, átkelések, parti és vízterületétől 50 méternél kisebb távolságban épülő tűz-, és 100 méternél kisebb távolságban épülő robbanásveszélyes anyagok gyártását, tárolását, forgalmazását szolgáló, valamint az 50 méternél kisebb távolságban épülő hajózási parti jelzések láthatóságát befolyásoló, a jelentős fénykibocsátású, a hajók part mellé kikötését és a partra történő kijárást korlátozó építmények építése esetén. | A tervezett építmény nem korlátozza-e indokolatlanul vagy indokolatlan mértékben a polgári célú vízi közlekedést, illetve a hajózási létesítmények működését. | a) építési, b) összevont, c) az engedély hatályának meghosszabbítási, d) használatbavételi, e) fennmaradási engedélyezési eljárás | Budapest Főváros Kormányhivatala | közlekedésért felelős miniszter | |
| 35. | A kulturális örökségvédelmi hatósági nyilvántartásban szereplő nyilvántartott vagy védetté nyilvánított régészeti lelőhelyen – új épület építése, – a meglévő épület terepszint alatti vagy terepszintet is érintő bővítése, bontása esetén. | Annak elbírálása kérdésében, hogy az építési, bontási tevékenység a régészeti örökség védelme jogszabályban rögzített követelményeinek a kérelemben foglaltak szerint vagy további feltételek mellett megfelel-e. | a) építési, b) bontási, c) összevont (elvi építési keret- engedélyezési szakaszában), d) az engedély hatályának meghosszabbítási, e) fennmaradási engedélyezési eljárás | fővárosi és megyei kormányhivatal örökségvédelmi hatáskörében eljáró járási (fővárosi kerületi) hivatala | kulturális örökség védelméért felelős miniszter | |
| 36. | Honvédelmi és katonai célú építmény működési vagy védőterületén belüli építmény építése esetén. | A Magyar Honvédség nemzeti és szövetségi védelmi feladatai biztosíthatóak-e. | a) építési, b) összevont, c) az engedély hatályának meghosszabbítási, d) használatbavételi, e) fennmaradási engedélyezési eljárás | honvédelemért felelős miniszter | ||
| 37. | A gyógykezelés céljára szolgáló építmény, illetve önálló rendeltetési egység esetén. | A biztonságos betegellátáshoz szükséges orvosszakmai és ápolásszakmai feltételek meglétének vizsgálatával, valamint az épület egyéb, önálló rendeltetési egységei higiénés, közegészségügyi járványügyi biztonsága megteremtésével kapcsolatos szakkérdések. | a) építési, b) összevont (építési engedélyezési szakaszában), c) az engedély hatályának meghosszabbítási, d) használatbavételi, e) fennmaradási engedélyezési eljárás | fővárosi és megyei kormányhivatal népegészségügyi hatáskörében eljáró járási (fővárosi kerületi) hivatala | ||
| 38. | A kulturális örökségvédelmi hatósági nyilvántartásban szereplő műemléki jelentőségű területen, műemlék történeti tájon vagy világörökségi helyszínen vagy világörökségi területen új épület építése vagy meglévő épület építésügyi hatósági engedélyhez kötött bővítése, átalakítása vagy bontása esetén. | Annak elbírálása kérdésében, hogy az építési tevékenység a kulturális örökség vagy a világörökség védelme jogszabályban rögzített követelményeinek a kérelemben foglaltak szerint vagy további feltételek mellett megfelel-e. | a) építési, b) bontási, c) összevont (elvi építési keret- engedélyezési szakaszában), d) az engedély hatályának meghosszabbítási, e) használatbavételi, f) fennmaradási engedélyezési eljárás | fővárosi és megyei kormányhivatal örökségvédelmi hatáskörében eljáró járási (fővárosi kerületi) hivatala | kulturális örökség védelméért felelős miniszter | |
II. táblázat
Az építésügyi és az építésfelügyeleti hatóságok kijelöléséről és működési feltételeiről szóló 343/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet 1. § (2) és (3), valamint (5) és (6) bekezdésében kijelölt építésügyi hatóság hatáskörébe tartozó engedélyezési eljárásban közreműködő szakhatóságok
| A | B | C | D | E | ||
| 1. | Bevonás és közreműködés feltétele | Szakkérdés | Hatósági eljárás | Elsőfokon eljáró hatóság | Másodfokon eljáró hatóság | |
| 2. | A következő esetekben: 1. KK, MK mértékadó kockázati osztályba tartozó építmény esetén; 2. AK mértékadó kockázati osztályba tartozó – lakó- és üdülőépület, – nevelési, oktatási, szociális rendeltetést tartalmazó épület, – összes építményszint nettó alapterülete az 500 m2-t meghaladó épület esetén; 3. NAK mértékadó kockázati osztályba tartozó épületek a lakó- vagy üdülőépület kivételével, amelynek – az összes építményszint nettó alapterülete nagyobb, mint 500 m2 és tartalmaz olyan közösségi rendeltetésű helyiséget, amelynek nettó alapterülete nagyobb, mint 50 m2, | Az építmény kialakítására vonatkozó tűzvédelmi előírások betartatása. | a) építési, b) összevont, c) az engedély hatályának meghosszabbítási, d) használatbavételi, e) fennmaradási, f) országos építési követelményektől való eltérési engedélyezési eljárás | a tűzvédelmi hatósági feladatokat ellátó szervezetekről, a tűzvédelmi bírságról és a tűzvédelemmel foglalkozók kötelező élet- és baleset- biztosításáról szóló kormányrendelet szerinti első fokon eljáró tűzvédelmi szakhatóság | a tűzvédelmi hatósági feladatokat ellátó szervezetekről, a tűzvédelmi bírságról és a tűzvédelemmel foglalkozók kötelező élet- és baleset- biztosításáról szóló kormányrendelet szerinti másodfokon eljáró tűzvédelmi szakhatóság | |
| – az összes építményszint nettó alapterülete nagyobb, mint 1000 m2; 4. A tömegtartózkodás céljára nem szolgáló lelátó, vendéglátó, kereskedelmi rendeltetéssel rendelkező – az Országos Tűzvédelmi Szabályzat szerinti – állvány jellegű építmény, ami 50 főnél több személy tartózkodására szolgál és alapterülete a nettó 20 m2–t meghaladja. | ||||||
| 3. | Ha az építési tevékenység, illetve az építményben folytatott tevékenység nem környezeti hatásvizsgálat, vagy nem egységes környezethasználati engedély köteles, és – a felszín alatti vizek védelméről szóló kormányrendelet szerinti szennyező anyag elhelyezésével, a földtani közegbe történő közvetlen bevezetésével, a felszín alatti vízbe történő közvetett bevezetésével, beleértve az időszakos vízfolyásokba történő bevezetést is, a felszín alatti vízbe történő közvetlen bevezetésével jár együtt, vagy – a felszíni vizekbe, illetve azok medrébe bármilyen halmazállapotú, vízszennyezést okozó anyag juttatásával jár együtt. | Annak elbírálása, hogy az építési tevékenység, illetve az építményben folytatott tevékenység a felszín alatti vizek és a felszíni vizek védelmére vonatkozó követelményeknek a kérelemben foglaltak szerint vagy további feltételek mellett megfelel-e. | a) építési, b) összevont, c) az engedély hatályának meghosszabbítási, d) használatbavételi, e) fennmaradási engedélyezési eljárás | területi vízvédelmi hatóság | országos vízvédelmi hatóság | |
| 4. | Ha az építési tevékenység, illetve az építményben folytatott tevékenység nem környezeti hatásvizsgálat, vagy nem egységes környezethasználati engedély köteles, és – az építmény, illetve a tevékenység a vízbázisok, a távlati vízbázisok, valamint az ivóvízellátást szolgáló vízilétesítmények védelméről szóló kormányrendeletben a védőterületek és védőidomok övezeteire vonatkozó mellékletben szerepel, vagy – arra parti sávban, nagyvízi mederben kerül sor. | Annak elbírálása, hogy az építési tevékenység, illetve az építményben folytatott tevékenység az ivóvízbázis védelmére vonatkozó követelményeknek a kérelemben foglaltak szerint vagy további feltételek mellett megfelel-e, továbbá annak elbírálása, hogy az építési tevékenység az árvíz és a jég levonulására, a mederfenntartásra milyen hatást gyakorol. | a) építési, b) összevont, c) az engedély hatályának meghosszabbítási, d) használatbavételi, e) fennmaradási engedélyezési eljárás | területi vízügyi hatóság | BM Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság | |
| 5. | Az államhatártól számított – 100 méteren belül épülő építmény, – 10 kilométeren belül épülő lőtér építménye esetén. | A határrend fenntartásához, a határrend sértések és határesemények megelőzéséhez szükséges jogszabályban meghatározott feltételek meghatározása kérdésében. | a) építési, b) összevont, c) az engedély hatályának meghosszabbítási, d) használatbavételi, e) fennmaradási engedélyezési eljárás | megyei, fővárosi rendőr-kapitányság | Országos Rendőr- főkapitányság | |
| 6. | A repülőtér és a repülés biztonságát szolgáló jogszabályban meghatározott földi berendezések jogszabályban meghatározott biztonsági övezetén belül létesített minden építmény építése esetén, a repülőtér telekhatárától mért 15 kilométer távolságon belül 40 méternél, bárhol másutt a beépítésre szánt területen 100 méternél, beépítésre nem szánt területen | a) A polgári célú repülés biztonsága érdekében az építmény elhelyezése, magassága közvetlen és közvetett hatásainak vizsgálata a légiközlekedésre, a földi telepítésű berendezések működésére és a légiközlekedés biztonságára. | a) építési, b) összevont, c) az engedély hatályának meghosszabbítási, d) használatbavételi, e) fennmaradási engedélyezési eljárás | a) légiközlekedési hatóság b) katonai légügyi hatóság | – | |
| 7. | 50 méternél magasabb építmény építése, építménymagasságot növelő bővítése, kizárólag helikopter-leszállóhellyel rendelkező repülőtér telkének szélétől mért 500 méteren belül 40 méternél magasabb építmény építése, építménymagasságot növelő bővítése esetén. | b) Az állami célú repülés biztonsága érdekében az építmény elhelyezése, magassága közvetlen és közvetett hatásainak vizsgálata a légiközlekedésre, a földi telepítésű berendezések működésére és a légiközlekedés biztonságára. | – | |||
| 8. | Zajra vagy rezgésre érzékeny építmények, valamint környezeti hatásvizsgálathoz kötött, illetve külön jogszabályban meghatározott veszélyes anyagok gyártására, feldolgozására, tárolására szolgáló építmények építése, elhelyezése, megszüntetése esetén a vasúti pálya szélső vágányának tengelyétől számított 100 méteren belüli, egyéb építmények esetében 50 méteren belüli övezetben, ha az engedélyes a vasúti pályahálózat működtetője hozzájárulásának a megtagadását vagy a hozzájárulásban előírt feltételeket sérelmesnek tartja. | Annak elbírálása, hogy a vasúti pálya területének és védőtávolságának nem közlekedési célú igénybevétele a kérelemben foglaltak szerint vagy további feltételek mellett – a tervezett igénybevétel a vasút állagára, a vasúti forgalom biztonságára, a vasúti pályahálózat működtetője fenn- tartási, üzemeltetési feladatainak ellátására, fejlesztési terveinek végre- hajtására gyakorolt hatása alapján – engedélyezhető-e. | a) építési, b) összevont, c) az engedély hatályának meghosszabbítási, d) használatbavételi, e) fennmaradási engedélyezési eljárás | közlekedésért felelős miniszter | ||
| 9. | Honvédelmi és katonai célú építmény működési vagy védőterületén belüli építmény építése esetén. | A Magyar Honvédség nemzeti és szövetségi védelmi feladatai biztosíthatóak-e. | a) építési, b) összevont, c) az engedély hatályának meghosszabbítási, d) használatbavételi, e) fennmaradási engedélyezési eljárás | honvédelemért felelős miniszter |
III. táblázat
Az építésügyi és az építésfelügyeleti hatóságok kijelöléséről és működési feltételeiről szóló 343/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet 1. § (2) és (3), valamint (5) és (6) bekezdésében kijelölt építésügyi hatóság engedélyezési eljárásában az eljáró hatóság által vizsgált szakkérdések
| A | B | C | ||
| 1. | A vizsgálat feltétele | Vizsgálandó szakkérdés | Hatósági eljárás | |
| 2. | Ha az új épület, meglévő épület terepszint alatti vagy terepszintet is érintő bővítése termőföldön valósul meg | A termőföld minőségi védelmére vonatkozó jogszabályi követelmények érvényre juttatása, valamint az erdőre gyakorolt hatások vizsgálata. | a) építési, b) összevont, c) az engedély hatályának meghosszabbítási, d) használatbavételi (erdő esetében), e) fennmaradási engedélyezési eljárás | |
| 3. | Állatrakodó, állattartó és forgalmazó rendeltetésű építmény, önálló rendeltetési egységet tartalmazó építmény, építményrész esetén. | A nemzeti és közösségi jogi, a nem emberi fogyasztásra szánt állati melléktermékekre vonatkozó egészségügyi előírásoknak, az állategészségügyi szabályoknak és állatjóléti követelményeknek való megfelelés. | a) építési, b) összevont (építési engedélyezési szakaszában), c) az engedély hatályának meghosszabbítási, d) használatbavételi, e) fennmaradási engedélyezési eljárás | |
| 4. | Állatklinika, állatkórház, állatorvosi rendelő, laboratórium, országos, illetve nemzetközi részvétellel tartott állatkiállítás, állatbemutató, állatverseny, állatkert, vadaspark, kegyeleti állattemető hullaégetője, állati tetem-hulladékgyűjtő, gyűjtő-átrakó, kezelő és feldolgozó üzem, élelmiszer-előállító és -forgalmazó illetve tároló, takarmány-előállító, mesterséges megtermékenyítő, embrióátültető, baromfi- és halkeltető állomás, méhanya-nevelő rendeltetésű építmény, önálló rendeltetési egységet tartalmazó építmény, építményrész esetén. | A nemzeti és uniós jogi élelmiszer-higiéniai követelményeknek, takarmányhigiéniai és más, a takarmányok előállítására, forgalomba hozatalára és felhasználására vonatkozó követelményeknek, a nem emberi fogyasztásra szánt állati melléktermékekre vonatkozó egészségügyi előírásoknak, az állategészségügyi szabályoknak és az állatjóléti követelményeknek való megfelelés. | a) építési, b) összevont (építési engedélyezési szakaszában), c) az engedély hatályának meghosszabbítási, d) használatbavételi, e) fennmaradási engedélyezési eljárás | |
| 5. | – Munkavégzés céljára szolgáló építmény építése, bővítése, átalakítása esetén. – Az OTÉK szerint az egyes területfelhasználási egységeken kivételesen elhelyezhető építmény építése esetén. – Hulladékledobót, gyógykezelés céljára szolgáló önálló rendeltetési egységet tartalmazó épület építése esetén. | A higiénés és egészségvédelmi, az ivóvízminőségi, a települési szilárd és folyékony hulladékkal kapcsolatos közegészségügyi, járványügyi vonatkozású követelményeknek való megfelelés. Munkavégzés céljára szolgáló építmények esetében a kémiai biztonságra vonatkozó jogszabályi előírásoknak való megfelelés. Az egészségvédelem biztosítása az OTÉK- ban meghatározott egyes épületszerkezetek és helyiségek létesítési követelményeitől való eltéréshez hozzájárulás. | a) építési, b) összevont (építési engedélyezési szakaszában), c) az engedély hatályának meghosszabbítási, d) használatbavételi, e) fennmaradási, f) országos építési követelményektől való eltérési engedélyezési eljárás | |
| 6. | Ha az építési tevékenység, illetve az építményben folytatott tevékenység nem környezeti hatásvizsgálat vagy nem egységes környezethasználati engedély köteles és az építési tevékenység, illetve az építményben folytatott tevékenység külterületen, valamint belterület esetén természeti területen, országos jelentőségű védett természeti területen, Natura 2000 területen, barlang védőövezetén folyik, továbbá ha barlangot, egyedi táj értéket közvetlenül érint. | Annak elbírálása, hogy az építési tevékenység – ide nem értve az 1. § (2) bekezdés d) pontja szerinti esetkört –, illetve az építményben folytatott tevékenység a természet és a táj védelmére vonatkozó nemzeti és uniós jogi követelményeknek a kérelemben foglaltak szerint vagy további feltételek mellett megfelel-e. | a) építési, b) bontási, c) összevont, d) az engedély hatályának meghosszabbítási, e) használatbavételi, f) fennmaradási engedélyezési eljárás | |
| 7. | Ha az építési tevékenység, illetve az építményben folytatott tevékenység nem környezeti hatásvizsgálat vagy nem egységes környezethasználati engedély köteles, és – a felszín alatti vizek védelméről szóló kormányrendelet szerinti szennyező anyag elhelyezésével, a földtani közegbe történő közvetlen bevezetésével, a felszín alatti vízbe történő közvetett bevezetésével, beleértve az időszakos vízfolyásokba történő bevezetést is, a felszín alatti vízbe történő közvetlen bevezetésével jár együtt vagy – a felszíni vizekbe, illetve azok medrébe bármilyen halmazállapotú, vízszennyezést okozó anyag juttatásával jár együtt. | Annak elbírálása, hogy az építési tevékenység, illetve az építményben folytatott tevékenység a földtani közeg, védelmére vonatkozó követelményeknek a kérelemben foglaltak szerint vagy további feltételek mellett megfelel-e. | a) építési, b) összevont, c) az engedély hatályának meghosszabbítási, d) használatbavételi, e) fennmaradási engedélyezési eljárás | |
| 8. | Ha az építési tevékenység, illetve az építményben folytatott tevékenység nem környezeti hatásvizsgálat, vagy nem egységes környezethasználati engedély köteles, a hulladék kezelésével kapcsolatos építmény esetén. | Annak elbírálása, hogy milyen hulladék keletkezik és annak kezelése megfelel-e a hulladékgazdálkodási előírásoknak. | a) építési, b) bontási, c) összevont, d) az engedély hatályának meghosszabbítási, e) használatbavételi, f) fennmaradási engedélyezési eljárás | |
| 9. | Ha az építési tevékenység, illetve az építményben folytatott tevékenység nem környezeti hatásvizsgálat, vagy nem egységes környezethasználati engedély köteles, és az építmény a települési önkormányzat jegyzőjének, a főváros esetében a kerületi önkormányzat jegyzőjének vagy a főváros főjegyzőjének hatáskörébe nem tartozó zaj- vagy rezgéskibocsátással üzemel. | Annak elbírálása, hogy az építmény zajkibocsátása megfelel-e a környezeti zaj és rezgés elleni védelem követelményeinek. | a) építési, b) összevont (építési engedélyezési szakaszában), c) az engedély hatályának meghosszabbítási, d) használatbavételi, e) fennmaradási engedélyezési eljárás | |
| 10. | Ha az építési tevékenység, illetve az építményben folytatott tevékenység nem környezeti hatásvizsgálat, vagy nem egységes környezethasználati engedély köteles, és az építmény a fővárosi és megyei kormányhivatal járási (fővárosi kerületi) hivatalának hatáskörébe nem tartozó légszennyező anyag kibocsátással üzemel. | Annak elbírálása, hogy az építménybe tervezett tevékenység megfelel-e az elérhető legjobb technika alapján meghatározott levegővédelmi követelményeknek és előírásoknak. | a) építési, b) összevont (építési engedélyezési szakaszában), c) az engedély hatályának meghosszabbítási, d) használatbavételi, e) fennmaradási engedélyezési eljárás | |
| 11. | A következő építmények építése, bővítése, átalakítása esetén, ha a Khvr. 1. § (3) bekezdésében foglalt vizsgálatra az eljárást megelőzően más hatósági eljárásban nem került sor: 1. intenzív állattartó telep vízbázis védőövezetén, védett természeti területen, Natura 2000 területen, barlang védőövezetén baromfi esetén 10 számosállat alatt, egyéb állat esetén 50 számosállat alatt; nem vízbázis védőövezetén, nem védett természeti területen, nem Natura 2000 területen, nem barlang védőövezetén: a) broilerek számára 100 számosállat alatt, b) tojók számára 200 számosállat alatt, c) sertéshízók számára 500 számosállat alatt, d) sertéskocák számára 150 számosállat alatt, e) egyéb állatok számára hígtrágyás technológia alkalmazása esetén 200 számosállat alatt; 2. húsfeldolgozó üzem 10 ezer t/év késztermék előállítása alatt; | Annak elbírálása kérdésében, hogy a Khvr. 5. számú mellékletében foglalt követelmények alapján az építési tevékenység és az építményben folytatott tevékenység alapján jelentős környezeti hatások feltételezhetők-e. | a) építési, b) összevont, c) az engedély hatályának meghosszabbítási engedélyezési eljárás | |
| 3. önállóan létesített vágóhíd 25 t/nap vágottsúly-kapacitás alatt; 4. halfeldolgozó üzem 10 ezer t/év késztermék előállítása alatt; 5. gyümölcs-, zöldségfeldolgozó üzem 40 ezer t/év késztermék előállítása alatt; 6. növényi-, állatiolaj-gyártó üzem 40 ezer t/év késztermék előállítása alatt; 7. tejtermékgyártó üzem 200 t/nap beérkezett tejmennyiség alatt; 8. keményítőgyártó üzem 100 t/nap késztermék előállítása alatt; 9. cukorgyár 5 ezer t/nap répafeldolgozó- kapacitás alatt; 10. édességgyártó üzem 10 ezer t/év késztermék előállítása alatt; 11. sörgyár 30 millió l/év kapacitás alatt; 12. malátagyártó üzem 25 ezer t/év késztermék előállítása alatt; 13. egyéb élelmiszergyártó üzem 40 ezer t/év késztermék előállítása alatt; 14. textilkikészítő üzem (előkezelés, festés, nyomás, vegyi kezelés) 10 t/nap textil kikészítése alatt; | ||||
| 15. nyersbőrcserző üzem 12 t/nap kikészített bőr előállítása alatt; 16. papír- és kartongyártó üzem 20 t/nap késztermék gyártása alatt; 17. kőolajból kenőanyagot előállító üzem 15 ezer t/év késztermék előállítása alatt; 18. vegyi anyagot (kivéve a peroxidokat) előállító üzem 20 ezer t/év késztermék előállítása alatt; 19. peroxidokat gyártó üzem 1000 t/év késztermék előállítása alatt; 20. műtrágyagyártó üzem 20 ezer t/év késztermék előállítása alatt; 21. peszticidet és más növényvédő- és gyomirtószereket gyártó, formáló és kiszerelő üzem 20 ezer t/év késztermék előállítása alatt; 22. lakk- és festékgyártó üzem 20 ezer t/év késztermék előállítása alatt; | ||||
| 23. gyógyszerkészítmény-gyártó üzem 20 ezer t/év késztermék előállítása alatt; 24. mosó- és tisztítószergyártó üzem 20 ezer t/év késztermék előállítása alatt; 25. szénszálgyártó üzem 20 t/nap késztermék előállítása alatt; 26. 10%-nál több oldószert tartalmazó gumioldatot készítő és felhasználó üzem 5 ezer t/év gumioldat alatt; 27. gumikeverék-gyártó vagy -feldolgozó üzem 20 ezer t/év gumikeverék előállítása vagy feldolgozása alatt; 28. üveg- és üvegszálgyártó üzem 20 t/nap olvasztókapacitás alatt; 29. kerámiatermék, kerámiacsempe és -lap, égetett agyag építőanyag-gyártó üzem 75 t/nap gyártási kapacitás alatt, illetve ahol a kemence térfogata a 4 m3-t, és abban az árusűrűség a 300 kg/m3-t nem haladja meg; 30. ásványi anyagokat olvasztó üzem, beleértve az ásványi szál gyártását is 20 t/nap olvasztókapacitás alatt; | ||||
| 31. vas és acél (elsődleges vagy másodlagos) olvasztására szolgáló üzem, beleértve a folyamatos öntést 2,5 t/óra kapacitás alatt; 32. meleghengermű – 20 t/óra nyersacél feldolgozás alatt – üzemeltetésére szolgáló építmény; 33. kovácsoló üzem 50 kJ/kalapács energiafogyasztás alatt vagy 20 MW hőteljesítmény-felvétel alatt; 34. nem vas fémeket olvasztó, ötvöző, visszanyerő, finomító üzem 2 t/nap kapacitás alatt; 35. vas- és acélöntöde 20 t/nap termelési kapacitás alatt; 36. bevonatolt termékeket gyártó üzem 2 t/óra nyersacélfeldolgozó-kapacitás alatt; 37. fémeket és műanyagokat elektrolitikus vagy kémiai folyamatokkal felületkezelő üzem 20 ezer m2/év felület kezelése alatt, vagy ahol az összes kezelőkád térfogata a 30 m3 alatt van; 38. közúti gépjárműgyártó (gyártás, összeszerelés, motorgyártás) üzem 5000 db/év késztermék előállítása alatt; | ||||
| 39. közúti gépjárműjavító telep 5–20 db egy időben javítható gépjármű szám között; 40. bevásárlóközpont a parkoló területe nélkül számított 10 000 m2 nettó össz-szintterület alatt vagy 300 parkolóhely alatt; 41. mező-, erdő-, vízgazdálkodási célra használt területen szálláshely-szolgáltató épület vagy épületegyüttes (a kapcsolódó létesítményekkel együtt) a) település külterületén lévő védett természeti területen, Natura 2000 területen, barlang védőövezetén 50 szálláshely alatt vagy 0,5 ha területfoglalás alatt; b) nem védett természeti területen, nem Natura 2000 területen, nem barlang védőövezetén 500 szálláshely alatt vagy 3 ha terület felhasználása alatt; 42. kemping megvalósítását szolgáló építmény védett természeti területen, Natura 2000 területen vagy barlang védőövezetén 50 sátor-, illetve lakókocsi, lakóautó hely alatt | ||||
| 43. autóbusz-pályaudvar vagy -garázs önálló kialakításnál 20 (induló és érkező) gépkocsiállás alatt; 44. önállóan létesített felszíni vagy felszín alatti gépjárműtároló a) nem védett természeti területen, nem Natura 2000 területen és nem barlang védőövezetén 300 parkolóhely alatt; b) védett természeti területen, Natura 2000 területen és barlang védőövezetén 100 parkolóhely alatt; kivéve a lakás rendeltetésszerű használatához előírt számú személygépkocsi elhelyezését biztosító gépjárműtárolót; 45. szén, lignit önálló felszíni tárolását szolgáló építmény nem védett természeti területen, nem Natura 2000 területen, nem barlang védőövezetén és nem vízbázis védőövezetén 100 000 t össztároló-kapacitás alatt, kivéve a közvetlenül háztartás vagy intézmény ellátását szolgáló építményt; | ||||
| 46. vegyitermék tárolását szolgáló építmény a) nem védett természeti területen 300–30 000 m3 össztároló-kapacitás között; b) a kémiai biztonságról szóló törvény szerinti robbanó, nagyon mérgező, mérgező, karcinogén, mutagén, valamint a reprodukciót és az utódok fejlődését károsító anyagok és keverékek tárolását szolgáló építmény esetén 300 m3 alatt; 47. nem veszélyeshulladék-lerakó építmény nem védett természeti területen, nem Natura 2000 területen, nem barlang védőövezetén napi 10 t hulladéklerakás alatt vagy 25 000 t teljes befogadó-kapacitás alatt; 48. nem veszélyes hulladékot égetéssel, kémiai kezeléssel, biológiai kezeléssel ártalmatlanító építmény nem vízbázis védőövezetén, nem védett természeti területen, nem Natura 2000 területen, nem barlang védőövezetén 10 t/nap kapacitás alatt; | ||||
| 49. nem veszélyeshulladék-hasznosító építmény nem vízbázis védőövezetén, nem védett természeti területen, nem Natura 2000 területen, nem barlang védőövezetén 10 t/nap kapacitás alatt; 50. fémhulladék-gyűjtő, -feldolgozó és -újrahasznosító telep (beleértve az autóroncs telepeket) nem vízbázis védőövezetén, nem védett természeti területen, nem Natura 2000 területen, nem barlang védőövezetén 5 t/nap kapacitás alatt; 51. veszélyeshulladék-tároló vagy -hasznosító építmény nem önálló telepként (listán nem szereplő, más tevékenység részeként) 2 ezer t/év kapacitás alatt; 52. stadion, sportcsarnok a) vízbázis védőövezetén, védett természeti területen, Natura 2000 területen, barlang védőövezetén 500 fő befogadóképesség alatt; b) nem vízbázis védőövezetén, nem védett természeti területen, nem Natura 2000 területen, nem barlang védőövezetén 10 000 fő befogadóképesség alatt; | ||||
| 53. szabadidő eltöltésére szolgáló állandó szabadtéri építmények a) védett természeti területen, Natura 2000 területen, barlang védőövezetén 1 ha alatt; b) nem védett természeti területen, nem Natura 2000 területen, nem barlang védőövezetén 5 000 fő egyidejű befogadó-képesség alatt, vagy 3 ha területfoglalás alatt vagy 300 db parkolóhely alatt; 54. golfpálya nem védett természeti területen, nem Natura 2000 területen, nem barlang védőövezetén 18-nál kevesebb lyukú pálya esetén; 55. szabadtéri építmény motorok, turbinák és reaktív motorok próbapadon történő vizsgálatához 500 kN tolóerő alatt vagy 10 MW egyidejű kapacitás alatt, legalább 300 kW motorteljesítménytől; | ||||
| 56. más célra használt területen ipari, raktározási célú építmények elhelyezésére szolgáló terület kialakítása (műszaki infrastruktúrával való ellátása) a) védett természeti területen, vízbázis védőövezetén, Natura 2000 területen, barlang védőövezetén 0,5 ha alatt; b) nem természeti területen, nem vízbázis védőövezetén, nem Natura 2000 területen, nem barlang védőövezetén 0,5–3 ha között; 57. egyéb, a Khvr. 3. számú mellékletében foglalt táblázat 1–127. pontjában meghatározott tevékenység megkezdését vagy folytatását szolgáló építmény vagy építményegyüttes a) védett természeti területen, Natura 2000 területen, barlang védőövezetén 1 ha területfoglalás alatt vagy 50 parkolóhely alatt; b) nem védett természeti területen, nem Natura 2000 területen, nem barlang védőövezetén 3 ha területfoglalás alatt vagy 300 parkolóhely alatt. | ||||
| 12. | Ha az építési tevékenység a) felszínmozgás-veszélyes, illetve bányászati tevékenységgel érintett területen valósul meg; vagy b) nyomvonaljellegű kőolaj- és földgázbányászati létesítmény, szállítóvezeték, elosztóvezeték, célvezeték, valamint egyéb gáz és gáztermék vezeték biztonsági övezetében valósul meg, és az építtető az üzemeltetőnek a bányászatról szóló 1993. évi XLVIII. törvény végrehajtásáról szóló 203/1998. (XII. 19.) Korm. rendelet 19/B. § (2) bekezdése szerint egyetértésének megtagadását vagy az üzemeltető által az egyetértés megadásához szabott feltételeket sérelmesnek tartja, c) során több mint 500 m3 ásványi nyersanyag mennyiséget termelnek ki. | Az a) pont esetében az építési engedély iránti kérelem földtani szempontú megalapozottságának vizsgálata. A b) pont esetében annak megállapítása, hogy az üzemeltető nyilatkozatában foglalt feltételek vagy a hozzájárulás megtagadása a gázipari tevékenységgel kapcsolatos létesítmény rendeltetésszerű használatával és védelmével kapcsolatos jogszabályi rendelkezéseknek megfelelő-e. A c) pont esetében a kitermelni tervezett ásványi nyersanyag mennyisége, fajtája, a felhasználás, hasznosítás módjának meghatározása, az ásványvagyon- védelmi szempontok érvényesítése, valamint a bányajáradék-fizetési kötelezettség megállapítása. | a) építési, b) összevont, c) használatbavételi, d) fennmaradási engedélyezési eljárás | |
| 13. | 1. Ha az építési tevékenység legalább 50 kVA beépített összteljesítményű vagy 0,4 kV-nál nagyobb feszültségű villamos berendezést, rendszert érint. 2. Felvonó, mozgólépcső vagy mozgójárda létesítése, vagy bontása esetén, ha a létesítéséhez vagy bontásához építésügyi hatósági engedélyhez kötött építési vagy bontási tevékenység szükséges. | A vizsgálat feltételeként meghatározott építményekkel, berendezésekkel összefüggő jogszabályban meghatározott műszaki biztonsági követelmények. | a) építési, b) bontási, c) összevont, d) az engedély hatályának meghosszabbítási, e) használatbavételi, f) fennmaradási engedélyezési eljárás | |
| 14. | A közút és közforgalom elől el nem zárt magánút területén, az alatt vagy felett, a közutak külterületi szakaszán a közút tengelyétől számított 50 méteren, autópálya, autóút, valamint kijelölt főútvonal esetén 100 méteren belüli építmény, valamint belterületen ipari, kereskedelmi, vendéglátóipari vagy egyéb szolgáltatási célú építmény építése, bővítése esetén, ha – az építményhez kapcsolódó közúti forgalom út, vagy az építmény építéséhez szükséges, közforgalom elől elzárt parkoló építését teszi szükségessé, – az építtető a közútkezelői hozzájárulás megtagadását vagy a hozzájárulásában előírt feltételeket sérelmesnek tartja. | Annak elbírálása, hogy az építmény, vagy ahhoz kapcsolódóan a közút területének nem közlekedési célú igénybevétele a közúti forgalom biztonságára, a közút fejlesztési terveinek végrehajtására, a közútkezelő fenntartási, üzemeltetési feladatainak ellátására, a közút állagára gyakorolt hatása alapján engedélyezhető-e a kérelemben foglaltak szerint vagy további feltételek mellett. | a) építési, b) összevont, c) az engedély hatályának meghosszabbítási, d) használatbavételi, e) fennmaradási engedélyezési eljárás | |
| 15. | A kulturális örökségvédelmi hatósági nyilvántartásban szereplő nyilvántartott vagy védetté nyilvánított régészeti lelőhelyen – új épület építése, – a meglévő épület terepszint alatti vagy terepszintet is érintő bővítése, bontása esetén. | Annak elbírálása kérdésében, hogy az építési, bontási tevékenység a régészeti örökség védelme jogszabályban rögzített követelményeinek a kérelemben foglaltak szerint vagy további feltételek mellett megfelel-e. | a) építési, b) bontási, c) összevont (elvi építési keretengedélyezési szakaszában), d) az engedély hatályának meghosszabbítási, e) fennmaradási engedélyezési eljárás | |
| 16. | A gyógykezelés céljára szolgáló építmény, illetve önálló rendeltetési egység esetén. | A biztonságos betegellátáshoz szükséges orvosszakmai és ápolásszakmai feltételek meglétének vizsgálatával, valamint az épület egyéb, önálló rendeltetési egységei higiénés, közegészségügyi járványügyi biztonsága megteremtésével kapcsolatos szakkérdések. | a) építési, b) összevont (építési engedélyezési szakaszában), c) az engedély hatályának meghosszabbítási, d) használatbavételi, e) fennmaradási engedélyezési eljárás | |
| 17. | A kulturális örökségvédelmi hatósági nyilvántartásban szereplő nyilvántartott műemléki értéket, műemléket érintően, továbbá műemlék telkén, műemléki jelentőségű területen, műemlék történeti tájon vagy világörökségi helyszínen vagy világörökségi területen új épület építése vagy meglévő épület építésügyi hatósági engedélyhez kötött bővítése, átalakítása vagy bontása esetén. | Annak elbírálása kérdésében, hogy az építési tevékenység a kulturális örökség vagy a világörökség védelme jogszabályban rögzített követelményeinek a kérelemben foglaltak szerint vagy további feltételek mellett megfelel-e. | a) építési, b) bontási, c) összevont (elvi építési keretengedélyezési szakaszában), d) az engedély hatályának meghosszabbítási, e) használatbavételi, f) fennmaradási engedélyezési eljárás | |
| 18. | A közút és közforgalom elől el nem zárt magánút területén, az alatt vagy felett, a közutak külterületi szakaszán a közút tengelyétől számított 50 méteren, autópálya, autóút, valamint kijelölt főútvonal esetén 100 méteren belüli építmény, valamint belterületen ipari, kereskedelmi, vendéglátó-ipari, vagy egyéb szolgáltatási célú építmény építése, bővítése esetén, ha – az építményhez kapcsolódó közúti forgalom út, vagy az építmény építéséhez szükséges, közforgalom elől elzárt parkoló építését teszi szükségessé, – az építtető a közútkezelői hozzájárulás megtagadását vagy a hozzájárulásában előírt feltételeket sérelmesnek tartja. | Annak elbírálása, hogy az építmény, vagy ahhoz kapcsolódóan a közút területének nem közlekedési célú igénybevétele a közúti forgalom biztonságára, a közút fejlesztési terveinek végrehajtására, a közútkezelő fenntartási, üzemeltetési feladatainak ellátására, a közút állagára gyakorolt hatása alapján engedélyezhető-e a kérelemben foglaltak szerint vagy további feltételek mellett. | a) építési, b) összevont, c) az engedély hatályának meghosszabbítási, d) használatbavételi, e) fennmaradási engedélyezési eljárás | |
| 19. | A víziutak medrétől és a kikötők, átkelések, parti és vízterületétől 50 méternél kisebb távolságban épülő tűz-, és 100 méternél kisebb távolságban épülő robbanásveszélyes anyagok gyártását, tárolását, forgalmazását szolgáló, valamint az 50 méternél kisebb távolságban épülő hajózási parti jelzések láthatóságát befolyásoló, a jelentős fénykibocsátású, a hajók part mellé kikötését és a partra történő kijárást korlátozó építmények építése esetén | A tervezett építmény nem korlátozza-e indokolatlanul vagy indokolatlan mértékben a polgári célú vízi közlekedést, illetve a hajózási létesítmények működését. | a) építési, b) összevont, c) az engedély hatályának meghosszabbítási, d) használatbavételi, e) fennmaradási engedélyezési eljárás | |
| ” |
„7. melléklet a 312/2012. (XI. 8.) Korm. rendelethez
I. Az összevont telepítési eljárásban benyújtandó mellékletek
| A | B | ||
| 1. | Milyen eljárás esetén | Benyújtandó mellékletet előíró ágazati jogszabályi rendelkezés | |
| 2. | termőföld végleges más célú hasznosításának engedélyezési eljárása | a termőföld védelméről szóló 2007. évi CXXIX. törvény 12. § (2) bekezdés; a talajvédelmi terv készítésének részletes szabályairól szóló 90/2008. (VII. 18.) FVM rendelet 1. § (2) bekezdés, 1–2. melléklet (400 m2-t meghaladó területigényű beruházások megvalósítása esetén) | |
| 3. | erdőterület igénybevételének engedélyezési eljárása | az erdőről, az erdő védelméről és az erdőgazdálkodásról szóló 2009. évi XXXVII. törvény 79. § (3) bekezdés; az erdőről, az erdő védelméről és az erdőgazdálkodásról szóló 2009. évi XXXVII. törvény végrehajtásáról szóló 153/2009. (XI. 13.) FVM rendelet 54. § (1) bekezdés | |
| 4. | környezeti hatásvizsgálati eljárás | a környezeti hatásvizsgálati és az egységes környezethasználati engedélyezési eljárásról szóló 314/2005. (XII. 25.) Korm. rendelet 7. § (1) bekezdés; 6. melléklet (környezeti hatástanulmány); 7. melléklet (hatásterület) | |
| 5. | egységes környezethasználati engedélyezési eljárás | a környezeti hatásvizsgálati és az egységes környezethasználati engedélyezési eljárásról szóló 314/2005. (XII. 25.) Korm. rendelet 8., 9. és 10. számú melléklet | |
| 6. | régészeti érdekeltség eldöntéséhez, régészeti feltárás engedélyezési eljárása | a régészeti örökség és a műemléki érték védelmével kapcsolatos szabályokról szóló 39/2015. (III. 11.) Korm. rendelet 7. melléklet | |
| 7. | telekalakítási engedélyezési eljárás | az egyes földügyi eljárások részletes szabályairól szóló 384/2016. (XII. 2.) Korm. rendelet 31. § (7) bekezdés; 2. melléklet 1. pontja | |
| 8. | településrendezési eszköz egyeztetési eljárása | a településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló 314/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet 15. § (4) és (5) bekezdés; 7. melléklet |
II. Az összevont telepítési eljárásban közreműködő szakhatóságok
1. szakasz: telepítési hatásvizsgálati szakaszban
| A | B | ||
| 1. | Milyen eljárás esetén | Az alábbi ágazati jogszabályi rendelkezés szerinti szakhatóságok | |
| 2. | elvi építési keretengedélyezési eljárás | 6. melléklet II. táblázat | |
| 3. | telekalakítási engedélyezési eljárás | az egyes földügyi eljárások részletes szabályairól szóló 384/2016. (XII. 2.) Korm. rendelet 3. melléklet | |
| 4. | termőföld végleges más célú hasznosításának engedélyezési eljárása | az egyes földügyi eljárások részletes szabályairól szóló 384/2016. (XII. 2.) Korm. rendelet 1. mellékletének második táblázata | |
| 5. | erdőterület igénybevételének engedélyezési eljárása | a földművelésügyi hatósági és igazgatási feladatokat ellátó szervek kijelöléséről szóló 383/2016. (XII. 2.) Korm. rendelet . § | |
| 6. | a) környezeti hatásvizsgálati eljárás b) egységes környezethasználati engedélyezési eljárás | a környezetvédelmi és természetvédelmi hatósági és igazgatási feladatokat ellátó szervek kijelöléséről szóló 71/2015. (III. 30.) Korm. rendelet 5. mellékletének II. táblázata | |
| 7. | régészeti feltárás engedélyezési eljárása | a régészeti örökség és a műemléki érték védelmével kapcsolatos szabályokról szóló 39/2015. (III. 11.) Korm. rendelet 7. melléklet | |
| 8. | a településrendezési eszköz egyeztetési eljárása | a településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló 314/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet 9. mellékletében meghatározott államigazgatási szerv, a fővárosi és megyei kormányhivatal kivételével. |
2. szakasz: integrált építési engedélyezési szakaszban
| A | B | ||
| 1. | Milyen eljárás esetén | Az alábbi ágazati jogszabályi rendelkezés szerinti szakhatóságok | |
| 2. | a) építési engedélyezési eljárás, b) az országos építési követelményektől való eltérés engedélyezési eljárása | 6. melléklet II. táblázat, | |
| 3. | egységes környezethasználati engedélyezési eljárás | a környezetvédelmi és természetvédelmi hatósági és igazgatási feladatokat ellátó szervek kijelöléséről szóló 71/2015. (III. 30.) Korm. rendelet 5. mellékletének II. táblázata | |
| ” |
„9. melléklet a 314/2012. (XI. 8.) Korm. rendelethez
A TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ, AZ INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA, A TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZÖK EGYEZTETÉSI ELJÁRÁSÁBAN RÉSZTVEVŐ ÁLLAMIGAZGATÁSI SZERVEK, VALAMINT A TELEPÜLÉSI ARCULATI KÉZIKÖNYV ÉS A TELEPÜLÉSKÉPI RENDELET ELKÉSZÍTÉSÉHEZ ADATSZOLGÁLTATÓ ÁLLAMIGAZGATÁSI SZERVEK
| A | B | C | D | ||
| 1. | Koncepció, stratégia, településrendezési eszközök | kézikönyv, településképi rendelet | |||
| 2. | EGYEZTETÉSI ELJÁRÁSBAN RÉSZTVEVŐ ÁLLAMIGAZGATÁSI SZERV | EGYEZTETÉSI SZAKTERÜLET | ADATSZOLGÁLTATÁS TÉMAKÖRE | TELEPÜLÉSKÉPI ADATSZOLGÁLTATÁS | |
| 3. | állami főépítészi hatáskörében eljáró fővárosi és megyei kormányhivatal | településfejlesztés, területrendezés, településrendezés, településkép védelem | |||
| 4. | megyei kormányhivatal környezetvédelmi és természetvédelmi hatáskörben eljáró járási hivatala | környezetvédelem, természet- és tájvédelem | felszíni vízminőség-védelmi terület és felszíni szennyezésre fokozottan érzékeny terület | ||
| 5. | nemzeti park igazgatóság | természet- és tájvédelem | hazai vagy nemzetközi jogszabály alapján természetvédelmi oltalom alatt álló terület, érték, országos ökológiai hálózat (magterület, ökológiai folyosó és puffer terület) övezete, tájképvédelmi szempontból kiemelten kezelendő terület övezete | természet- és tájvédelem | |
| 6. | területi vízvédelmi hatóság | vízvédelem | felszíni és felszín alatti vízminőség-védelmi terület, és felszíni szennyezésre fokozottan érzékeny terület, vízvédelmi terület | ||
| 7. | területi vízügyi hatóság | vízgazdálkodás | vízbázisvédelmi terület | ||
| 8. | Országos Vízügyi Főigazgatóság | a vizek védelmével, illetve kártételeinek elhárításával összefüggő alapvető szempontok teljesülése, a környezet- és természetvédelmi követelményekre figyelemmel | országos vízminőség-védelmi terület, tómeder a Balaton kiemelt üdülőkörzet területén | ||
| 9. | területi vízügyi igazgatási szerv | a vizek védelmével, illetve kártételeinek elhárításával összefüggő alapvető szempontok teljesülése, a környezet- és természetvédelmi követelményekre figyelemmel | nagyvízi meder, rendszeresen belvízjárta terület, közcélú vízilétesítmény, mértékadó árvízszint, vízgyűjtő-gazdálkodási terület | ||
| 10. | fővárosi és megyei katasztrófavédelmi igazgatóság | polgári védelem, iparbiztonság | polgári védelemi terület, veszélyességi övezet | ||
| 11. | népegészségügyi hatáskörében eljáró fővárosi és megyei kormányhivatal | közegészségügy | |||
| 12. | Budapest Főváros Kormányhivatala | közlekedés: gyorsforgalmi úttal, közúti határátkelőhellyel, víziúttal érintett település esetében | |||
| 13. | közlekedésért felelős miniszter | közlekedés: vasúti pályahálózattal, különösen szintbeli közúti-vasúti átjáróval érintett település esetében | |||
| 14. | a) légiközlekedési hatóság, b) katonai légügyi hatóság | közlekedés: légi közlekedéssel érintett település esetében: a) polgári célú légiközlekedés tekintetében b) állami célú légiközlekedés tekintetében | |||
| 15. | fővárosi és megyei kormányhivatal közlekedési hatáskörében eljáró járási (fővárosi kerületi) hivatala | közlekedés: minden más esetben | |||
| 16. | Budavári Ingatlanfejlesztő és Üzemeltető Nonprofit Kft | örökségvédelem | örökségvédelem | ||
| 17. | fővárosi és megyei kormányhivatal örökségvédelmi hatáskörében eljáró járási (fővárosi kerületi) hivatala | örökségvédelem | örökségvédelem | ||
| 18. | ingatlanügyi hatáskörben eljáró fővárosi és megyei kormányhivatal | földvédelem | termőföld mennyiségi védelme | ||
| 19. | megyei kormányhivatal erdészeti hatáskörében eljáró járási hivatala | erdőrendezés, erdővédelem | kiváló termőhelyi adottságú erdőterület, erdőterület rendeltetése | ||
| 20. | honvédelmért felelős miniszter | honvédelem | kiemelt fontosságú honvédelmi terület, honvédelmi terület | ||
| 21. | fővárosi és megyei rendőr- főkapitányság | határrendészet | |||
| 22. | bányafelügyeleti hatáskörében eljáró megyei kormányhivatal | bányászat, geológia, morfológia, csúszásveszély | ásványi nyersanyagvagyon terület, földtani veszélyforrás területe | ||
| 23. | Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság Hivatala | hírközlés | hírközlés | ||
| 24. | Országos Atomenergia Hivatal | nukleáris biztonság | |||
| 25. | Országos Tisztifőorvosi Hivatal | természetes gyógytényezők, gyógyhelyek természeti adottságainak védelme | gyógyhely | ||
„3. melléklet a 31/2014. (II. 12.) Korm. rendelethez
Az építésügyi hatóság engedélyezési eljárásában kijelölt szakhatóságok
| A | B | C | D | ||
| 1. | Bevonás és közreműködés feltétele | Szakkérdés | Első fokú eljárásban | Másodfokú eljárásban | |
| 2. | Honvédelmi és katonai célú építmény működési vagy védőterületén tervezett sajátos építmény építésügyi eljárásaiban, a bontási engedélyezési eljárás kivételével. | Annak elbírálása kérdésében, hogy a Magyar Honvédség nemzeti és szövetségi védelmi feladatai a kérelemben foglaltak szerinti esetben vagy további feltételek mellett biztosíthatóak-e. | honvédelemért felelős miniszter | ||
| 3. | Ha a tevékenység megkezdéséhez egységes környezethasználati engedély vagy környezetvédelmi engedély nem szükséges. | Annak elbírálása, hogy a felszíni vizek, a felszín alatti vizek és a földtani közeg minősége védelmére jogszabályban foglalt követelmények a kérelemben foglaltak szerint vagy további feltételek mellett érvényesülnek-e. | területi vízvédelmi hatósági feladatkörében eljáró katasztrófavédelmi igazgatóság | vízvédelmi hatósági feladatkörében eljáró BM Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság | |
| 4. | Minden engedélyezési eljárásban. | A településrendezési követelményeknek és a helyi építési szabályzatnak való megfelelés kérdésében, valamint annak elbírálása kérdésében, hogy az építmény vagy tevékenység a helyi önkormányzati rendeletben meghatározott természetvédelmi követelményeknek a kérelemben foglaltak szerint vagy további feltételek mellett megfelel-e. | az építési tevékenység helye szerinti települési, fővárosi kerületi önkormányzat jegyzője, a fővárosi önkormányzat által közvetlenül igazgatott terület tekintetében a fővárosi főjegyző | ||
| 5. | Az éghető töltetű nyomástartó vagy töltő rendszerek, éghető folyadék- és olvadéktárolók, közforgalmú üzemanyagtöltő állomások műtárgyai az utak kivételével, közforgalmú autógáz-töltőállomások műtárgyai az utak kivételével, éghető gáz és olaj előállító és tároló energetikai építmény, az ipari és mezőgazdasági célú földgázfogyasztó hőfejlesztő-hőhasznosító létesítmény, erőmű esetén, a bontási engedélyezési eljárás kivételével. | Az építménnyel, létesítménnyel összefüggő tűzvédelmi követelmények érvényre juttatása. | első fokon eljáró tűzvédelmi szakhatóság | másodfokon eljáró tűzvédelmi szakhatóság | |
| 6. | A vasúti pálya szélső vágányának tengelyétől számított 50 méteren, erőmű esetén 100 méteren belüli építmény építése, elhelyezése, megszüntetése esetén, ha a vasúti pályahálózat működtetője hozzájárulásának a megtagadását vagy a hozzájárulásban előírt feltételeket sérelmesnek tartja. | Annak elbírálása, hogy a vasúti pálya területének nem közlekedési célú igénybevétele a kérelemben foglaltak szerint vagy további feltételek mellett – a tervezett igénybevételnek a vasút állagára, a vasúti forgalom biztonságára, a vasútkezelő fenntartási, üzemeltetési feladatainak ellátására, fejlesztési terveinek végrehajtására gyakorolt hatása alapján – engedélyezhető-e. | közlekedésért felelős miniszter | ||
| 7. | A repülőtér és a repülés biztonságát szolgáló földi berendezések biztonsági övezetén belül létesített minden építmény építése esetén, a repülőtér telekhatárától mért 15 kilométer távolságon belül 40 méternél, bárhol másutt a beépítésre szánt területen 100 méternél, beépítésre nem szánt területen 50 méternél magasabb építmény építése, építménymagasságot növelő bővítése, kizárólag helikopter-leszállóhellyel rendelkező repülőtér telkének szélétől mért 500 méteren belül 40 méternél magasabb építmény építése, építménymagasságot növelő bővítése esetén, bontási engedélyezési eljárás kivételével. | A polgári célú repülés biztonsága érdekében az építmény elhelyezése, magassága közvetlen és közvetett hatásainak vizsgálata a légiközlekedésre, a földi telepítésű berendezések működésére és a légiközlekedés biztonságára. | légiközlekedési hatóság | ||
| 8. | Az állami célú repülés biztonsága érdekében az építmény elhelyezése, magassága közvetlen és közvetett hatásainak vizsgálata a légiközlekedésre, a földi telepítésű berendezések működésére és a légiközlekedés biztonságára. | katonai légügyi hatóság | |||
| ” |
„3/A. melléklet a 31/2014. (II. 1.) Korm. rendelethez
Az építésügyi hatóság engedélyezési eljárásában az eljáró hatóság által vizsgált szakkérdések
| A | B | C | ||
| 1. | Szakkérdés vizsgálatának feltétele | Szakkérdés | Másodfokú eljárásban szakértőként kirendelhető szerv | |
| 2. | Ha a sajátos építmény emberi tartózkodás céljára szolgáló építményt is magába foglal, a bontási engedélyezési eljárás kivételével. | A higiénés és egészségvédelmi, az ivóvízminőségi, a települési hulladékkal és nem közművel összegyűjtött háztartási szennyvízzel kapcsolatos közegészségügyi, járványügyi vonatkozású követelményeknek való megfelelés. Munkavégzés céljára szolgáló építmények esetében a kémiai biztonságra és a dohányzóhelyek kijelölésére vonatkozó jogszabályi előírásoknak való megfelelés. | Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat | |
| 3. | Az eljárás termőföldön vagy termőföld igénybevételével megvalósuló építmény vagy tevékenység engedélyezésére irányul, a használatbavételi és a bontási engedélyezési eljárás kivételével. | A termőföld minőségi védelme. | ||
| 4. | Erdőben megvalósuló vagy a megvalósítás során erdőre, az erdő talajára, vízháztartására vagy mikroklímájára hatást gyakorló módon megvalósuló létesítmény esetében, a használatbavételi és a bontási engedélyezési eljárás kivételével. | Az erdőre gyakorolt hatások vizsgálata. | ||
| 5. | Az eljárás termőföldön vagy termőföld igénybevételével megvalósuló építmény vagy tevékenység engedélyezésére irányul, a használatbavételi és a bontási engedélyezési eljárás kivételével. | A termőföld mennyiségi védelme. | ||
| 6. | Ha a tevékenység megkezdéséhez egységes környezethasználati engedély vagy környezetvédelmi engedély nem szükséges, és az építmény a települési önkormányzat jegyzőjének, a kerületi önkormányzat jegyzőjének vagy a főváros főjegyzőjének hatáskörébe nem tartozó zaj- vagy rezgéskibocsátással üzemel. | Annak elbírálása, hogy az engedélyezési tervdokumentáció, illetve a létesítmény zajkibocsátása megfelel-e a környezeti zaj és rezgés elleni védelem követelményeinek. | ||
| 7. | Ha a tevékenység megkezdéséhez egységes környezethasználati engedély vagy környezetvédelmi engedély nem szükséges. | Annak elbírálása, hogy a) az adott tevékenység megfelel-e az elérhető legjobb technika alapján meghatározott levegővédelmi követelményeknek és előírásoknak, b) az építési és bontási hulladékok, illetve az engedélyezett berendezésekből, létesítményekből származó hulladékok kezelésének feltételei megfelelnek-e a hulladékgazdálkodási előírásoknak, c) az építmény vagy tevékenység a természet védelmére vonatkozó nemzeti és közösségi jogi követelményeknek a kérelemben foglaltak szerint vagy további feltételek mellett megfelel-e. | ||
| 8. | Ha a tevékenység megkezdéséhez a Khvr. 1. § (3) bekezdésében foglalt vizsgálatra az eljárást megelőzően más hatósági eljárásban nem került sor az alábbi létesítmények esetében: a) szélerőmű, szélerőműpark védett természeti területen, Natura 2000 területen, barlang védőövezetén 200 kW teljesítmény alatt; nem védett természeti területen, nem Natura 2000 területen, nem barlang védőövezetén 600 kW teljesítmény alatt; b) föld alatti villamosvezeték védett természeti területen, Natura 2000 területen, barlang védőövezetén. | Az építési tevékenység és az építményben folytatott tevékenység alapján jelentős környezeti hatások feltételezhetők-e. | ||
| 9. | A kulturális örökségvédelmi hatósági nyilvántartásban szereplő nyilvántartott vagy védetté nyilvánított régészeti lelőhelyen, régészeti védőövezet területén, műemléki területen vagy világörökségi területen vagy arra közvetlen hatást gyakorló módon megvalósuló építmény esetén. | Annak elbírálása kérdésében, hogy az építmény a régészeti örökség és a kulturális örökség vagy a világörökség védelme jogszabályban rögzített követelményeinek a kérelemben foglaltak szerint, vagy további feltételek mellett megfelel-e. | kulturális örökség védelméért felelős miniszter | |
| 10. | Ha az építmény szélső pontjainak vetületétől számított 50 méteren belül egyéb országos közút vagy helyi közút, a fővárosi önkormányzat vagy a fővárosi kerületi önkormányzatok tulajdonában levő közút található, és a kérelmező az útkezelői hozzájárulás megtagadását vagy a hozzájárulásban előírt feltételeket sérelmesnek tartja. | Annak elbírálása kérdésében, hogy a közút területének nem közlekedési célú igénybevétele a kérelemben foglaltak szerint vagy további feltételek mellett – a közúti forgalom biztonságára, a közút fejlesztési terveinek végrehajtására, a közútkezelő fenntartási, üzemeltetési feladatainak ellátására, a közút állagára gyakorolt hatása alapján – engedélyezhető-e. | ||
| 11. | Ha az építési tevékenység a) külterületen felszínmozgás-veszélyes, illetve bányászati tevékenységgel érintett területen valósul meg, vagy b) nyomvonaljellegű kőolaj- és földgázbányászati létesítmény, szállítóvezeték, elosztóvezeték, célvezeték, valamint egyéb gáz és gáztermék vezeték biztonsági övezetében valósul meg, és az építtető az üzemeltetőnek a bányászatról szóló 1993. évi XLVIII. törvény végrehajtásáról szóló 203/1998. (XII. 19.) Korm. rendelet 19/B. § (2) bekezdése szerinti egyetértésének megtagadását vagy az üzemeltető által az egyetértés megadásához szabott feltételeket sérelmesnek tartja, vagy c) ásványi nyersanyag kitermeléssel jár. | Az a) pont esetében az építési engedély iránti kérelem földtani szempontú megalapozottságának vizsgálata. A b) pont esetében annak megállapítása, hogy az üzemeltető nyilatkozatában foglalt feltételek vagy a hozzájárulás megtagadása a gázipari tevékenységgel kapcsolatos létesítmény rendeltetésszerű használatával és védelmével kapcsolatos jogszabályi rendelkezéseknek megfelelő-e. A c) pont esetében a kitermelni tervezett ásványi nyersanyag mennyisége, fajtája, a felhasználás, hasznosítás módjának meghatározása, az ásványvagyon-védelmi szempontok érvényesítése, valamint a bányajáradék-fizetési kötelezettség megállapítása. | Magyar Bányászati és Földtani Hivatal | |
| 12. | A bioetanol vagy a biogáz és komposztáló telep technológiáinak elhelyezését vagy védelmét közvetlenül szolgáló építménnyel kapcsolatos eljárás, a bontási engedélyezési eljárás kivételével. | A VM rendelet szerinti állat-egészségügyi előírásoknak való megfelelés. | ||
| 13. | Ha az építmény szélső pontjainak vetületétől számított 100 méteren belül gyorsforgalmi út vagy közúti határátkelőhely található, és a kérelmező az útkezelői hozzájárulás megtagadását vagy a hozzájárulásban előírt feltételeket sérelmesnek tartja. | Annak elbírálása kérdésében, hogy a közút területének nem közlekedési célú igénybevétele a kérelemben foglaltak szerint vagy további feltételek mellett – a közúti forgalom biztonságára, a közút fejlesztési terveinek végrehajtására, a közútkezelő fenntartási, üzemeltetési feladatainak ellátására, a közút állagára gyakorolt hatása alapján – engedélyezhető-e. | közlekedésért felelős miniszter | |
| 14. | Hajózási létesítmény területén, illetve víziúttól mért 50 m távolságon belüli építmény esetén. | Víziközlekedés biztonságára, a fenntartási, üzemeltetési feladatok ellátására, fejlesztési tervek végrehajtására gyakorolt hatásának vizsgálata. | közlekedésért felelős miniszter | |
| ” |
„4. melléklet a 146/2014. (V. 5.) Korm. rendelethez
A felvonók és mozgólépcsők kötelező műszaki biztonságtechnikai felülvizsgálatához szükséges ellenőri tevékenység folytatásához szükséges bejelentés adattartalma
1. A bejelentő adatai: ...................................................................................................
1.1. Neve:
Születési neve: ...............................................................................................................
Anyja neve: ...................................................................................................................
Születési helye, ideje: ....................................................................................................
Lakóhely, székhely: .......................................................................................................
Személyazonosító igazolvány száma: ...........................................................................
Adószáma vagy adóazonosító jele: ...............................................................................
Telefon: .........................................................................................................................
Telefax: ..........................................................................................................................
E-mail: ...........................................................................................................................
1.2. Szakképesítése:
Végzettsége(i): ..............................................................................................................
Oklevél száma, kelte:
........................................................................................................................................
Az oklevelet kibocsátó felsőfokú oktatási intézmény neve:
........................................................................................................................................
1.3. Gyakorlata:
1.3.1. milyen szakterületen szerzett gyakorlatot:
........................................................................................................................................
1.3.2. milyen munkakörben:
........................................................................................................................................
1.3.3. a szakirányú gyakorlat időtartama:
........................................................................................................................................
1.4. Milyen szakirányú tanfolyamot végzett:
........................................................................................................................................
1.4.1. száma, kelte:
1.4.2. mire jogosít:
........................................................................................................................................
1.5. Korábbi (2 évre visszamenőleg) szakirányú tevékenysége:
........................................................................................................................................
1.6. A továbbképzés elvégzésének igazolásával kapcsolatos adatok:
1.6.1. száma, kelte:..........................................................................................................
1.6.2. tárgya: ..................................................................................................................
2. Hol kíván ellenőri tevékenységet folytatni:
2.1. az ország
2.1.1. az alábbi megyék:
........................................................................................................................................
2.1.2. az alábbi települések:
........................................................................................................................................
2.2. a főváros
2.2.1. az alábbi fővárosi kerületek:
........................................................................................................................................
területén.
3. Ellenőri tevékenységet az alábbi berendezések tekintetében kíván folytatni: (a megfelelő aláhúzandó)
3.1. felvonóra,
3.2. mozgólépcsőre (mozgójárdára)
4. Igazgatási szolgáltatási díj megfizetésének módja * :
4.1. átutalással (ebben az esetben a banki kivonatot csatolni kell)
4.2. készpénzátutalási-megbízással
Alulírott, mint az ellenőri tevékenységet folytatni kívánó személy, büntetőjogi felelősségem tudatában kijelentem, hogy az 1–4. pontban közölt válaszok és adatok a valóságnak megfelelnek.
Hozzájárulok / Nem járulok hozzá * ahhoz, hogy a Kormányhivatal a honlapján közzéteendő ellenőrök jegyzékében a hatósági nyilvántartásba bejelentett lakcímemet, székhelyemet, telefonszámomat, faxszámomat és elektronikus elérhetőségemet közzétegye.
Kelt: ...............................................
................................
bejelentő aláírása”
„1. melléklet a 27/2015. (II. 25.) Korm. rendelethez
ADATLAP
EUROTRANSPLANT MEGÁLLAPODÁS KERETÉBEN VÉGZETT EGÉSZSÉGÜGYI TEVÉKENYSÉGRŐL
I. A tevékenységet végző személy által kitöltendő
1. Tevékenységet végző személy neve:
2. Születési hely, idő:
3. Anyja neve:
4. Lakcím:
5. Személyazonosításra alkalmas igazolványának száma, típusa * :
6. Külföldi szerv, szolgáltató neve, címe, amelynek nevében és javára történik a tevékenység végzése * :
7. Egészségügyi tevékenység végzésére jogosító nyilvántartási száma (ha ilyen van, kitöltése opcionális) * :
8. Szakorvosi bizonyítvány, oklevél kiállítója, száma (ha ismert, kitöltése opcionális) * :
9. Tevékenységet végző nyilatkozata:
Ezennel nyilatkozom, hogy a tevékenység elvégzésére a szervátültetés helye szerinti küldő államban jogosult vagyok, nem állok az egészségügyi tevékenység gyakorlását kizáró vagy korlátozó intézkedés, büntetés, büntetőjogi intézkedés vagy egyéb szankció hatálya alatt, és megfelelek a tevékenység végzéséhez a szervátültetés szerinti küldő állam vonatkozó hatályos jogszabálya(i) szerint előírt egészségügyi alkalmassági feltételeknek.
A donorszerv(ek) eltávolítása kizárólag transzplantációs céllal történik az Eurotransplant International Foundation által megkötött megállapodás keretein belül.
Tudomásul veszem, hogy a szervkivétel során az egészségügyi tevékenység végzésére Magyarországon irányadó jogszabályok, a szakmai szabályok és irányelvek, valamint az egészségügyi dolgozókra irányadó etikai szabályok hatálya alatt állok.
Hozzájárulok személyes adataim kezeléséhez a donor egészség ügyi dokumentációja keretében, valamint ahhoz, hogy személyes adataimat az általam elvégzett egészségügyi tevékenységről nyilvántartást vezető állami szervek kezeljék és nyilvántartsák.
A szervkivétel során az alábbi szerv/szervek eltávolítására vagyok jogosult:
Hely, dátum
Az egészségügyi tevékenységet végző személy
aláírása
neve (nyomtatott betűvel)
II. Az állami vérellátó szolgálattal jogviszonyban álló, nevében eljáró személy által kitöltendő
1. Riadó azonosító kód:
2. Tevékenység végzésének pontos ideje:
3. Egészségügyi szolgáltató neve, címe, ahol a tevékenység végzésére sor kerül:
4. Más tagállamból érkező, transzplantációs célú szerveltávolítást végző orvos(csoport) által eltávolított szerv(ek):
Hely, dátum
Az állami vérellátó szolgálat nevében eljáró személy aláírása
neve (nyomtatott betűvel)
INFORMATION FORM
ON THE HEALTH CARE ACTIVITY PERFORMED IN THE FRAME OF THE EUROTRANSPLANT AGREEMENT
I. To be filled by the person performing the activity
1. Name of the person performing the activity:
2. Place and date of birth:
3. Mother’s name:
4. Address of residence:
5. Number and type of certificate eligible for personal identification * :
6. Name and address of the foreign organisation, provider, the activity is performed on behalf or for its benefit * :
7. Registration number of the health care activity license certificate (if any, filling in is optional) * :
8. Name of the institution issuing the specialty qualification certificate, diploma (if it is recognised, filling in is optional) * :
9. Declaration made by the person performing the activity:
I hereby declare that I am licensed/entitled to perform the activity in the sending state of the place of organ transplantation, and I am not subject to any measure, penalty, penalty law measure or other sanctions excluding or limiting my practice of health care activity, and I possess all necessary health aptitude required by legal regulations in force of the sending state of the place of transplantation to carry out such activity.
The removal of donor organ(s) is(are) exclusively performed for transplantation purposes, in the frame of the Agreement with the Eurotransplant International Foundation.
I acknowledge that in the course of the organ removal, Hungarian legislation in force, professional rules and guidelines as well as ethical rules for health professionals are applicable for my activity.
I hereby concede to the handling of my personal data within the framework of the donor’s medical documentation, as well as to handle and register my personal data by state organisations responsible for the registration of health care activity carried out by myself.
In the course of organ removal I am entitled to remove the following organ(s):
Place, date
Signature
Name (in capital letters)
of the person performing the health care activity
II. To be filled in by the person being in a legal relationship with and acting on behalf of the Hungarian
National Blood Transfusion Service
1. Alert identification code:
2. Exact time/date of the performed activity:
3. Name and address of the health care provider where the activity is performed:
4. Organ(s) removed by medical doctor(s groups) arriving from other Member State, performing the organ removal for transplantation.
Place, date
Signature
Name (in capital letters)
of the person acting on behalf of the Hungarian National Blood Transfusion Service”
„4. melléklet a 66/2015. (III. 30.) Korm. rendelethez
Azon ügykörök, amelyeknél a kérelem – jogszabály eltérő rendelkezése hiányában – csak a rendszeresített űrlapon nyújtható be:
1. Kérelem aktív korúak ellátásának megállapítására
2. Formanyomtatvány az otthonteremtési támogatás iránti kérelemhez
3. Társadalombiztosítási Azonosító Jellel rendelkező magyar állampolgár külföldi biztosításának bejelentése
4. Társadalombiztosítási Azonosító Jellel kapcsolatos adatmódosítás bejelentése
5. Társadalombiztosítási Azonosító Jelet igazoló hatósági igazolvány iránti kérelem átmeneti vagy tartós nevelésbe vett kiskorú részére
6. Társadalombiztosítási Azonosító Jelet igazoló hatósági igazolvány iránti kérelem kiskorú részére
7. Társadalombiztosítási Azonosító Jelet igazoló hatósági igazolvány iránti kérelem
8. Társadalombiztosítási Azonosító Jelet igazoló hatósági igazolvány másodlat kiadása iránti kérelem
9. Közgyógyellátási igazolvány elvesztésének, megrongálódásának bejelentése és cseréje iránti kérelem
10. Hatósági bizonyítvány kiállítása iránti kérelem fennálló biztosítási jogviszony igazolásáról családok otthonteremtési kedvezményének igényléséhez
11. Hatósági bizonyítvány kiállítása iránti kérelem fennálló biztosítási jogviszony igazolásáról otthonteremtési kamattámogatáshoz
12. Európai Egészségbiztosítási Kártya, illetve Kártyahelyettesítő nyomtatvány iránti kérelem
13. Társadalombiztosítási Azonosító Jelet igazoló hatósági igazolvány kiadásának kérelmezése az erre a célra rendszeresített nyomtatványon vagy elektronikus űrlapon
14. Társadalombiztosítási Azonosító Jelet igazoló hatósági igazolvány kiállítása iránti kérelem a szociális biztonsági rendszerek koordinálásáról és annak végrehajtásáról szóló 883/04/EK és a végrehajtására kiadott 987/09/EK rendelet alapján
15. Nyilatkozat gyermek ápolása címén igényelt táppénz megállapításhoz
16. Biztosítási kötelezettség elbírálása iránti kérelem
17. Földgázpiaci egyetemes szolgáltatáshoz kapcsolódó nagycsaládos háztartások számára kedvezmény megállapítása iránti kérelem
18. Kérelem gyermekgondozást segítő ellátás, gyermeknevelési támogatás, fogyatékossági támogatás megállapítására, valamint családi pótlék megállapítására intézményi elhelyezés esetén
19. Kérelem családi pótlék megállapítására
20. Kérelem anyasági támogatás megállapítására
21. Szálloda szálláshely-üzemeltetési engedély jogosultjának adatváltozásról szóló bejelentése
22. Szálloda szálláshely megszüntetésének bejelentése
23. Panzió szálláshely-üzemeltetési engedély jogosultjának adatváltozásról szóló bejelentése
24. Panzió szálláshely megszüntetésének bejelentése
25. Kemping szálláshely-üzemeltetési engedély jogosultjának adatváltozásról szóló bejelentése
26. Kemping szálláshely megszüntetésének bejelentése
27. Üdülőház szálláshely-üzemeltetési engedély jogosultjának adatváltozásról szóló bejelentése
28. Üdülőház szálláshely megszüntetésének bejelentése
29. Közösségi szálláshely szálláshely-üzemeltetési engedély jogosultjának adatváltozásról szóló bejelentése
30. Közösségi szálláshely megszüntetésének bejelentése
31. Egyéb szálláshely szálláshely-üzemeltetési engedély jogosultjának adatváltozásról szóló bejelentése
32. Egyéb szálláshely megszüntetésének bejelentése
33. Rendezvénytartási engedély jogosultjának bejelentése a tevékenység megszüntetéséről
34. Rendezvénytartási engedély jogosultjának adatváltozásról szóló bejelentése
35. Gyermektáboroztatás helyének és időpontjának, valamint a táborozásban résztvevők személyének bejelentése
36. Vándortábor útvonalának több népegészségügyi szolgálat területi illetékességét érintő bejelentése
37. Állatvásár tartásának engedélyezése iránti kérelem
38. Természetes fürdőhely kijelölése iránti kérelem
39. Állatkiállítás tartásának engedélyezése iránti kérelem
40. Egészségügyi kártevőirtó tevékenység engedélyezése
41. Temetkezési szolgáltatási tevékenység engedélyezése iránti kérelem
42. Személyi jövedelemadó kedvezmény igénybevételéhez hatósági bizonyítvány kiállítása iránti kérelem
43. Harmadik országbeli állampolgárnak egyszerűsített foglalkoztatásához szükséges hatósági bizonyítvány kiállítása iránti kérelem
44. Álláskeresőként nyilvántartott időtartamra, az utolsó munkáltató megnevezésére vonatkozó hatósági bizonyítvány kiállítása iránti kérelem
45. Aktív korúak ellátásának igénylése céljából hatósági bizonyítvány kiállítása iránti kérelem
46. Adózás előtti eredményt csökkentő kedvezmény igénybevételéhez szükséges hatósági bizonyítvány kiállítása iránti kérelem
47. Szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személy foglalkoztatása megszűnésének bejelentése
48. Szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személy engedélymentes foglalkoztatásának bejelentése
„2. melléklet a 71/2015. (III. 30.) Korm. rendelethez
A 36. § bekezdés szerinti feladatokat ellátó regionális laboratóriumot üzemeltető megyei kormányhivatalok illetékességi területe
| A | B | ||
| 1. | Megyei kormányhivatal | Illetékességi terület | |
| 2. | Győr-Moson-Sopron Megyei Kormányhivatal | Győr-Moson-Sopron megye, Komárom-Esztergom megye, Vas megye, Zala megye | |
| 3. | Fejér Megyei Kormányhivatal | Fejér megye, Tolna megye, Veszprém megye | |
| 4. | Baranya Megyei Kormányhivatal | Baranya megye, Somogy megye | |
| 5. | Pest Megyei Kormányhivatal | Budapest főváros, Pest megye, Nógrád megye | |
| 6. | Hajdú-Bihar Megyei Kormányhivatal | Hajdú-Bihar megye, Békés megye, Szabolcs-Szatmár-Bereg megye | |
| 7. | Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Kormányhivatal | Borsod-Abaúj-Zemplén megye, Heves megye, Jász-Nagykun-Szolnok megye | |
| 8. | Csongrád Megyei Kormányhivatal | Csongrád megye, Bács-Kiskun megye | |
| ” |
„3. melléklet a 71/2015. (III. 30.) Korm. rendelethez
A területi környezetvédelmi és természetvédelmi hatóságok különös illetékessége
1. Terület alapján meghatározott különös illetékesség:
| A | B | ||
| 1. | Területi környezetvédelmi és természetvédelmi hatóság | Különös illetékességi terület | |
| 2. | Veszprém Megyei Kormányhivatal Veszprémi Járási Hivatala | a Balaton vízfelülete és a Balaton parti településeknek a tó medrébe (jogi partvonalával határolt területébe) nyúló, medréhez tartozó közigazgatási területe | |
| 3. | Pest Megyei Kormányhivatal Érdi Járási Hivatala | A Tvt. 51. § (1) bekezdésében foglalt természetvédelmi hatóságként 1. Budapest főváros, 2. Pest megye, 3. Nógrád megye, 4. Győr-Moson-Sopron megye, 5. Komárom-Esztergom megye, 6. Vas megye, 7. Veszprém megye, 8. Zala megye, 9. Somogy megye, 10. Fejér megye, 11. Tolna megye, 12. Baranya megye közigazgatási területe | |
| 4. | Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Kormányhivatal Miskolci Járási Hivatala | A Tvt. 51. § (1) bekezdésében foglalt természetvédelmi hatóságként 1. Borsod-Abaúj-Zemplén megye, 2. Szabolcs-Szatmár-Bereg megye, 3. Hajdú-Bihar megye, 4. Jász-Nagykun-Szolnok megye, 5. Békés megye, 6. Csongrád megye, 7. Bács-Kiskun megye, 8. Heves megye közigazgatási területe |
2. Ügytípus alapján meghatározott különös illetékesség:
| A | B | ||
| 1. | Területi környezetvédelmi és természetvédelmi hatóság | Különös illetékességi ügytípus | |
| 2. | Pest Megyei Kormányhivatal Érdi Járási Hivatala | A védelemben részesülő állatfajok egyedének tartására, hasznosítására, bemutatására irányuló eljárás során solymászmadarak esetében [a védett állatfajok védelmére, tartására, hasznosítására és bemutatására vonatkozó részletes szabályokról szóló 348/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet 17. § (2) bekezdés a) pont; 19. § (3) bekezdés] | |
| Eredetigazolás kiállítására vonatkozó eljárás [a veszélyeztetett vadon élő állat- és növényfajok nemzetközi kereskedelmét szabályozó nemzetközi és európai közösségi jogi aktusok végrehajtásának egyes szabályairól szóló 292/2008. (XII. 10.) Korm. rendelet 6. § (4) bekezdés a) pontja] | |||
| 3. | Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Kormányhivatal Szolnoki Járási Hivatala | A sajátos építményfajták körébe tartozó honvédelmi és katonai célú építményekkel összefüggő környezetvédelmi és természetvédelmi hatósági ügyek | |
| 4. | Baranya Megyei Kormányhivatal Pécsi Járási Hivatala | Kiemelt létesítményekkel kapcsolatos környezetvédelmi hatósági ügyek [az atomenergia alkalmazása során a levegőbe és vízbe történő radioaktív kibocsátásokról és azok ellenőrzéséről szóló 15/2001. (VI. 6.) KöM rendelet 2. § i) pontja szerinti kiemelt létesítmények (atomerőmű, kísérleti és tanreaktor, uránbánya, radioaktív hulladéktároló, A-szintű izotóplaboratórium, kiégett fűtőelem-tároló)] | |
| ” |
„4. melléklet a 71/2015. (III. 30.) Korm. rendelethez
Környezetvédelmi igazgatási szervek különös illetékességi területe
1.1. Terület alapján meghatározott különös illetékesség
| A | B | ||
| 1. | Területi környezetvédelmi hatóság | Különös illetékességi terület | |
| 2. | Fejér Megyei Kormányhivatal Székesfehérvári Járási Hivatala | a Balaton vízfelülete és a Balaton parti településeknek a tó medrébe (jogi partvonalával határolt területébe) nyúló, medréhez tartozó közigazgatási területe |
1.2. A vizsgálat típusához kötött különös illetékesség
1.2.1. A területi környezetvédelmi hatóság illetékességi területe környezeti zajmérések végzésének vonatkozásában
| A | B | ||
| 1. | Területi környezetvédelmi hatóság | Illetékességi terület (megye) | |
| 2. | Győr-Moson-Sopron Megyei Kormányhivatal Győri Járási Hivatala | a honvédelmi és katonai célú építmények zajkibocsátásának vizsgálata kivételével: Győr-Moson-Sopron megye Komárom-Esztergom megye | |
| 3. | Vas Megyei Kormányhivatal Szombathelyi Járási Hivatala | a honvédelmi és katonai célú építmények zajkibocsátásának vizsgálata kivételével: Vas megye Zala megye | |
| 4. | Fejér Megyei Kormányhivatal Székesfehérvári Járási Hivatala | a honvédelmi és katonai célú építmények zajkibocsátásának vizsgálata kivételével: Fejér megye Tolna megye Veszprém | |
| 5. | Baranya Megyei Kormányhivatal Pécsi Járási Hivatala | a honvédelmi és katonai célú építmények zajkibocsátásának vizsgálata kivételével: Baranya megye Somogy megye | |
| 6. | Pest Megyei Kormányhivatal Érdi Járási Hivatala | a honvédelmi és katonai célú építmények zajkibocsátásának vizsgálata kivételével: Budapest Pest megye Nógrád megye | |
| 7. | Hajdú-Bihar Megyei Kormányhivatal Debreceni Járási Hivatala | a honvédelmi és katonai célú építmények zajkibocsátásának vizsgálata kivételével: Hajdú-Bihar megye | |
| 8. | Békés Megyei Kormányhivatal Gyulai Járási Hivatala | a honvédelmi és katonai célú építmények zajkibocsátásának vizsgálata kivételével: Békés megye | |
| 9. | Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Kormányhivatal Nyíregyházi Járási Hivatala | a honvédelmi és katonai célú építmények zajkibocsátásának vizsgálata kivételével: Szabolcs-Szatmár-Bereg megye | |
| 10. | Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Kormányhivatal Miskolci Járási Hivatala | a honvédelmi és katonai célú építmények zajkibocsátásának vizsgálata kivételével: Borsod-Abaúj-Zemplén megye Heves megye | |
| 11. | Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Kormányhivatal Szolnoki Járási Hivatala | a honvédelmi és katonai célú építmények vonatkozásában az ország egész területe: Jász-Nagykun-Szolnok megye | |
| 12. | Csongrád Megyei Kormányhivatal Szegedi Járási Hivatala | a honvédelmi és katonai célú építmények zajkibocsátásának vizsgálata kivételével: Csongrád megye Bács-Kiskun megye |
1.2.2. A területi környezetvédelmi hatóság illetékességi területe környezeti rezgésmérések végzésének vonatkozásában
| A | B | ||
| 1. | Területi környezetvédelmi hatóság | Illetékességi terület (megye) | |
| 2. | Hajdú-Bihar Megyei Kormányhivatal Debreceni Járási Hivatala | Budapest, Pest megye, Nógrád megye, Hajdú-Bihar megye, Békés megye, Szabolcs-Szatmár-Bereg megye, Borsod-Abaúj-Zemplén megye, Heves megye, Jász-Nagykun-Szolnok megye, Csongrád megye | |
| 3. | Fejér Megyei Kormányhivatal Székesfehérvári Járási Hivatala | Győr-Moson-Sopron megye, Komárom-Esztergom megye, Vas megye, Zala megye, Fejér megye, Tolna megye, Veszprém megye, Baranya megye, Somogy megye, Bács-Kiskun megye |
1.2.3 A radiológiai vizsgálatokat valamennyi környezeti elem vonatkozásában országos illetékességi területtel a Baranya Megyei Kormányhivatal Pécsi Járási Hivatala végzi.
2. A levegő védelméről szóló 306/2010. (XII. 23.) Korm. rendelet 14. § (4) bekezdésében, 15. § (3) bekezdésében, 16. §-ában, 17. §-ában és 18. § (1) bekezdésében meghatározott igazgatási feladatokat ellátó járási hivatalok
| A | B | ||
| 1. | Területi környezetvédelmi hatóság | a feladatellátás területi lehatárolása a légszennyezettségi agglomerációk és zónák kijelöléséről szóló 4/2002. (X. 7.) KvVM rendelet 1. számú mellékletében kijelölt zónák és agglomerációk alapján | |
| 2. | Baranya Megyei Kormányhivatal Pécsi Járási Hivatala | a) a „6. Pécs környéke” légszennyezettségi zóna, b) a „10. Az ország többi területe” légszennyezettségi zónából Baranya megye közigazgatási területe, | |
| 3. | Bács-Kiskun Megyei Kormányhivatal Kecskeméti Járási Hivatala | a) a „10. Az ország többi területe” légszennyezettségi zónából Bács-Kiskun megye közigazgatási területe, b) a „11. Kijelölt városok” légszennyezettségi zónából Baja és Kecskemét közigazgatási területe | |
| 4. | Békés Megyei Kormányhivatal Gyulai Járási Hivatala | a) a „10. Az ország többi területe” légszennyezettségi zónából Békés megye közigazgatási területe, b) a „11. Kijelölt városok” légszennyezettségi zónából Békéscsaba közigazgatási területe | |
| 5. | Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Kormányhivatal Miskolci Járási Hivatala | a) a „8. Sajó Völgye” légszennyezettségi zóna, b) a „10. Az ország többi területe” légszennyezettségi zónából Borsod- Abaúj-Zemplén megye közigazgatási területe, | |
| 6. | Csongrád Megyei Kormányhivatal Szegedi Járási Hivatala | a) a „10. Az ország többi területe” légszennyezettségi zónából Csongrád megye közigazgatási területe, b) a „11. Kijelölt városok” légszennyezettségi zónából Szeged közigazgatási területe | |
| 7. | Fejér Megyei Kormányhivatal Székesfehérvári Járási Hivatala | a) az „5. Dunaújváros környéke” légszennyezettségi zóna, b) a „4. Székesfehérvár–Veszprém” légszennyezettségi zónából Fejér megye közigazgatási területe c) a „10. Az ország többi területe” légszennyezettségi zónából Fejér megye közigazgatási területe, | |
| 8. | Győr-Moson-Sopron Megyei Kormányhivatal Győri Járási Hivatala | a) a „2. Győr-Mosonmagyaróvár” légszennyezettségi zóna, b) a „10. Az ország többi területe” légszennyezettségi zónából Győr-Moson- Sopron megye közigazgatási területe, c) a „11. Kijelölt városok” légszennyezettségi zónából Sopron közigazgatási területe | |
| 9. | Hajdú-Bihar Megyei Kormányhivatal Debreceni Járási Hivatala | a) a „9. Debrecen környéke” légszennyezettségi zóna, b) a „10. Az ország többi területe” légszennyezettségi zónából Hajdú-Bihar megye közigazgatási területe | |
| 10. | Heves Megyei Kormányhivatal Egri Járási Hivatala | a) a „10. Az ország többi területe” légszennyezettségi zónából Heves megye közigazgatási területe, b) a „11. Kijelölt városok” légszennyezettségi zónából Eger közigazgatási területe | |
| 11. | Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Kormányhivatal Szolnoki Járási Hivatala | a) a „10. Az ország többi területe” légszennyezettségi zónából Jász- Nagykun-Szolnok megye közigazgatási területe, b) a „11. Kijelölt városok” légszennyezettségi zónából Szolnok közigazgatási területe | |
| 12. | Komárom-Esztergom Megyei Kormányhivatal Tatabányai Járási Hivatala | a) a „3. Komárom–Tatabánya–Esztergom” légszennyezettségi zóna, b) a „10. Az ország többi területe” légszennyezettségi zónából Komárom- Esztergom megye közigazgatási területe, | |
| 13. | Nógrád Megyei Kormányhivatal Salgótarjáni Járási Hivatala | a) a „10. Az ország többi területe” légszennyezettségi zónából Nógrád megye közigazgatási területe, b) a „11. Kijelölt városok” légszennyezettségi zónából Salgótarján közigazgatási területe | |
| 14. | Pest Megyei Kormányhivatal Érdi Járási Hivatala | a) az „1. Budapest és környéke” légszennyezettségi agglomeráció területe, b) a „10. Az ország többi területe” légszennyezettségi zónából Pest megye közigazgatási területe, | |
| 15. | Somogy Megyei Kormányhivatal Kaposvári Járási Hivatala | a) a „10. Az ország többi területe” légszennyezettségi zónából Somogy megye közigazgatási területe, b) a „11. Kijelölt városok” légszennyezettségi zónából Kaposvár közigazgatási területe | |
| 16. | Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Kormányhivatal Nyíregyházi Járási Hivatala | a) a „10. Az ország többi területe” légszennyezettségi zónából Szabolcs- Szatmár-Bereg megye közigazgatási területe, b) a „11. Kijelölt városok” légszennyezettségi zónából Nyíregyháza közigazgatási területe | |
| 17. | Tolna Megyei Kormányhivatal Szekszárdi Járási Hivatala | a) a „10. Az ország többi területe” légszennyezettségi zónából Tolna megye közigazgatási területe, | |
| 18. | Vas Megyei Kormányhivatal Szombathelyi Járási Hivatala | a) a „10. Az ország többi területe” légszennyezettségi zónából Vas megye közigazgatási területe, b) a „11. Kijelölt városok” légszennyezettségi zónából Szombathely közigazgatási területe | |
| 19. | Veszprém Megyei Kormányhivatal Veszprémi Járási Hivatala | a) a „4. Székesfehérvár–Veszprém” légszennyezettségi zónából Veszprém megye közigazgatási területe, b) a „10. Az ország többi területe” légszennyezettségi zónából Veszprém megye közigazgatási területe, c) a „11. Kijelölt városok” légszennyezettségi zónából Ajka közigazgatási területe | |
| 20. | Zala Megyei Kormányhivatal Zalaegerszegi Járási Hivatala | a) a „10. Az ország többi területe” légszennyezettségi zónából Zala megye közigazgatási területe, b) a „11. Kijelölt városok” légszennyezettségi zónából Zalaegerszeg közigazgatási területe | |
| ” |
„5. melléklet a 71/2015. (III. 30.) Korm. rendelethez
I. Az előzetes vizsgálati, a környezeti hatásvizsgálati, az egységes környezethasználati engedélyezési eljárásban, az összevont eljárásban valamint a felülvizsgálati eljárásban vizsgálandó szakkérdések, kirendelendő szakértők
| A | B | C | |||||
| 1. | Vizsgálat feltétele | ||||||
| 2. | Előzetes vizsgálat | Környezeti hatásvizsgálat | Egységes környezet- használati engedélyezés | Szakkérdés | Másodfokon kirendelhető szakértő | ||
| 3. | Minden esetben. | A környezet- és település-egészségügyre, az egészségkárosító kockázatok és esetleges hatások felmérésére, a felszín alatti vizek minőségét, egészségkárosítás nélküli fogyaszthatóságát, felhasználhatóságát befolyásoló körülmények, tényezők vizsgálatára, lakott területtől (lakóépülettől) számított védőtávolságok véleményezésére, a talajjal, a szennyvizekkel, veszélyes hulladékokkal kapcsolatos közegészségügyi követelmények érvényesítésére, az emberi használatra szolgáló felszíni vizek védelmére kiterjedően. | Országos Tisztifőorvosi Hivatal | ||||
| 4. | Ha a tevékenység következtében az a környezeti elem vagy rendszer hatásviselő lehet, amelynek védelme a hatáskörébe tartozik, azt érinti vagy olyan környezetveszélyeztetés fordulhat elő, amely elleni védelmet jogszabály a feladat- és hatáskörébe utalja. | Az egységes környezet- használati engedély megszerzésé- re irányuló eljárás nyil- vántartott régészeti lelőhelyet, régészeti védőövezetet vagy műemléki területet érint. | Kulturális örökség (nyilvántartott műemléki értékek, műemlékek, műemléki területek védelme, nyilvántartott régészeti lelőhelyek, védetté nyilvánított régészeti lelőhelyek, régészeti védőövezetek) védelmére kiterjedően. | a kulturális örökség védelméért felelős miniszter | |||
| 5. | Ha az eljárás termőföldön vagy azzal szomszédos földrészleten megvalósuló beruházás, illetve tevékenység engedélyezésére irányul. | A termőföldre gyakorolt hatások vizsgálata. | |||||
| 6. | Ha az eljárás erdőt érint, és ugyanezt a szakkérdést korábban önálló eljárásban vagy szakhatóságként nem vizsgálták. | a) Az erdőre gyakorolt hatások vizsgálata. b) Ha az eljárás során vizsgált beruházás vagy tevékenység erdő igénybevételével jár, akkor az a) pontban foglaltakon túl az erdő igénybevétel engedélyezhetőségének a vizsgálata. | |||||
| 7. | Ha a tevékenység következtében az a környezeti elem vagy rendszer hatásviselő lehet, amelynek védelme hatáskörükbe tartozik, azt érinti, vagy olyan környezetveszélyeztetés fordulhat elő, amely elleni védelmet jogszabály feladat- és hatáskörébe utalja. | Ha az egységes környezet- használati engedély megszerzésére irányuló eljárás termőföldet érint. | Termőföld mennyiségi védelmének követelményei tekintetében. | ||||
| 8. | Ha a tevékenység következtében az a környezeti elem vagy rendszer hatásviselő lehet, amelynek védelme hatáskörükbe tartozik, azt érinti vagy olyan környezetveszélyeztetés fordulhat elő, amely elleni védelmet jogszabály feladat- és hatáskörébe utalja, és a vizsgálat (engedély megszerzése) nem bányászati tevékenységre vonatkozik. | Az adott építmény létesítésének és tevékenység végzésének a földtani környezetre való hatásának vizsgálata az ásványi nyersanyag és a földtani közeg védelme szempontjából. | Magyar Bányászati és Földtani Hivatal | ||||
| 9. | Ha a kérelem a területfejlesztési koncepció, a területfejlesztési program és a területrendezési terv tartalmi követelményeiről, valamint illeszkedésük, kidolgozásuk, egyeztetésük, elfogadásuk és közzétételük részletes szabályairól szóló kormányrendelet szerinti országos vagy térségi jelentőségű műszaki infrastruktúra hálózatok és egyedi építmények megvalósítására, valamint azok jelentős módosítására irányul. | A területrendezési tervekkel való összhang tekintetében. | területrendezésért felelős miniszter | ||||
| 10. | Gyorsforgalmi út esetén. | A környezet- és település-egészségügyre, az egészségkárosító kockázatok és esetleges hatások felmérésére, a felszín alatti vizek minőségét, egészségkárosítás nélküli fogyaszthatóságát, felhasználhatóságát befolyásoló körülmények, tényezők vizsgálatára, lakott területtől (lakóépülettől) számított védőtávolságok véleményezésére, a talajjal, a szennyvizekkel, veszélyes hulladékokkal kapcsolatos közegészségügyi követelmények érvényesítésére, az emberi használatra szolgáló felszíni vizek védelmére kiterjedően. | – | ||||
| 11. | Gyorsforgalmi út esetén, ha a tevékenység következtében az a környezeti elem vagy rendszer hatásviselő lehet, amelynek védelme a hatáskörébe tartozik, azt érinti vagy olyan környezet- veszélyeztetés fordulhat elő, amely elleni védelmet jogszabály a feladat- és hatáskörébe utalja. | Gyorsforgalmi út esetén, ha a környezetvédelmi engedély megszerzésére irányuló eljárás nyilvántartott régészeti lelőhelyet, régészeti védőövezetet vagy műemléki területet érint. | Kulturális örökség (nyilvántartott műemléki értékek, műemlékek, műemléki területek védelme, nyilvántartott régészeti lelőhelyek, védetté nyilvánított régészeti lelőhelyek, régészeti védőövezetek) védelmére kiterjedően. | kulturális örökség védelméért felelős miniszter | |||
| 12. | Gyorsforgalmi út esetén, ha az eljárás termőföldön vagy azzal szomszédos földrészleten megvalósuló beruházás, illetve tevékenység engedélyezésére irányul. | A termőföldre gyakorolt hatások vizsgálata. | |||||
| 13. | Gyorsforgalmi út esetén, ha az eljárás erdőt érint, és ugyanezt a szakkérdést korábban önálló eljárásban vagy szakhatóságként nem vizsgálták. | a) Az erdőre gyakorolt hatások vizsgálata b) ha az eljárás során vizsgált beruházás vagy tevékenység erdő igénybevételével jár, akkor az a) pontban foglaltakon túl az erdő igénybevétel engedélyezhetőségének a vizsgálata | – | ||||
| 14. | Gyorsforgalmi út esetén, ha a tevékenység következtében az a környezeti elem vagy rendszer hatásviselő lehet, amelynek védelme hatás- körükbe tartozik, azt érinti, vagy olyan | Gyorsforgalmi út esetén, ha a környezetvédelmi engedély megszerzésére irányuló eljárás termőföldet érint. | Termőföld mennyiségi védelmének követelményei tekintetében. | – | |||
| környezetveszélyez- tetés fordulhat elő, amely elleni védelmet jogszabály feladat- és hatáskörébe utalja. | |||||||
| 15. | Gyorsforgalmi út esetén, ha a tevékenység következtében az a környezeti elem vagy rendszer hatásviselő lehet, amelynek védelme hatáskörükbe tartozik, azt érinti vagy olyan környezetveszélyeztetés fordulhat elő, amely elleni védelmet jogszabály feladat- és hatáskörébe utalja, és a vizsgálat (engedély megszerzése) nem bányászati tevékenységre vonatkozik. | Az adott építmény létesítésének és tevékenység végzésének a földtani környezetre való hatásának vizsgálata az ásványi nyersanyag és a földtani közeg védelme szempontjából. | Magyar Bányászati és Földtani Hivatal | ||||
| 16. | Gyorsforgalmi út esetén, ha a kérelem a területfejlesztési koncepció, a területfejlesztési program és a területrendezési terv tartalmi követelményeiről, valamint illeszkedésük, kidolgozásuk, egyeztetésük, elfogadásuk és közzétételük részletes szabályairól szóló kormányrendelet szerinti országos vagy térségi jelentőségű műszaki infrastruktúra hálózatok és egyedi építmények megvalósítására, valamint azok jelentős módosítására irányul. | A területrendezési tervekkel való összhang tekintetében. | területrendezésért felelős miniszter | ||||
II. Az előzetes vizsgálati, a környezeti hatásvizsgálati, az egységes környezethasználati engedélyezési eljárásban, az összevont eljárásban valamint a felülvizsgálati eljárásban kijelölt szakhatóságok
| A | B | C | D | ||||
| 1. | Bevonás és közreműködés feltétele | ||||||
| 2. | Előzetes vizsgálat | Környezeti hatásvizsgálat | Egységes környezet- használati engedélyezés | Szakkérdés | Elsőfok | Másodfok | |
| 3. | Minden esetben. | Annak elbírálása, hogy a tevékenység vízellátása, a keletkező csapadék- és szennyvíz elvezetése, valamint a szennyvíz tisztítása biztosított-e, vízbázis védőterületére, védőidomára, jogszabályban, illetve határozatban meghatározott előírások érvényesíthetők-e, továbbá annak elbírálása kérdésében, hogy a tevékenység az árvíz és a jég levonulására, a mederfenntartásra milyen hatást gyakorol. | Katasztrófavédelmi Igazgatóság, a honvédelmi és katonai célú sajátos építményekkel összefüggő eljárásban országos illetékességgel a Jász-Nagykun- Szolnok Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság (vízgazdálkodási hatáskörében eljárva). | BM Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság (vízgazdálkodási hatáskörében eljárva) | |||
| Annak elbírálása, hogy a tevékenység kapcsán a felszíni és felszín alatti vizek minősége és mennyisége védelmére jogszabályban, illetve határozatban meghatározott előírások érvényesíthetők-e- | Katasztrófavédelmi Igazgatóság, a honvé- delmi és katonai célú sajátos építményekkel összefüggő eljárásban országos illetékességgel a Jász-Nagykun- Szolnok Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság (vízvédelmi hatáskörében eljárva) | BM Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság (vízvédelmi hatáskörében eljárva) | |||||
| 4. | Ha a tevékenység gyógyhelyen vagy gyógyhelyre, természetes gyógytényezőre hatást gyakorló módon valósul meg. | Természetes gyógytényezők, gyógyhelyek természeti adottságainak és az emberi használatra szolgáló felszíni vizek védelmére, valamint a természetes gyógytényezőket érintő hatások vizsgálatára kiterjedően. | Országos Tisztifőorvosi Hivatal | egészségügyért felelős miniszter | |||
| 5. | Ha a tevékenység következtében olyan környezetveszélyeztetés fordulhat elő, amely elleni védelmet jogszabály feladat- és hatáskörébe utalja. | Az egységes környezet- használati engedély megszerzésé- re irányuló eljárás nukleáris anyagot érint. | Az atomenergia biztonságos alkalmazásával, a nukleáris baleset- elhárítással kapcsolatos kérdésben. | Országos Atomenergia Hivatal | |||
| ” | |||||||
„5. melléklet a 71/2015. (III. 30.) Korm. rendelethez
I. Az előzetes vizsgálati, a környezeti hatásvizsgálati, az egységes környezethasználati engedélyezési eljárásban, az összevont eljárásban valamint a felülvizsgálati eljárásban vizsgálandó szakkérdések, kirendelendő szakértők
| A | B | C | |||||
| 1. | Vizsgálat feltétele | ||||||
| 2. | Előzetes vizsgálat | Környezeti hatásvizsgálat | Egységes környezet- használati engedélyezés | Szakkérdés | Másodfokon kirendelhető szakértő | ||
| 3. | Minden esetben. | A környezet- és település- egészségügyre, az egészségkárosító kockázatok és esetleges hatások felmérésére, a felszín alatti vizek minőségét, egészségkárosítás nélküli fogyaszthatóságát, felhasználhatóságát befolyásoló körülmények, tényezők vizsgálatára, lakott területtől (lakóépülettől) számított védőtávolságok véleményezésére, a talajjal, a szennyvizekkel, veszélyes hulladékokkal kapcsolatos közegészségügyi követelmények érvényesítésére, az emberi használatra szolgáló felszíni vizek védelmére kiterjedően. | |||||
| 4. | Ha a tevékenység következtében az a környezeti elem vagy rendszer hatásviselő lehet, amelynek védelme a hatáskörébe tartozik, azt érinti vagy olyan környezetveszélyeztetés fordulhat elő, amely elleni védelmet jogszabály a feladat- és hatáskörébe utalja. | Az egységes környezet- használati engedély megszerzésé- re irányuló eljárás nyilvántartott régészeti lelőhelyet, régészeti védőövezetet vagy műemléki területet érint. | Kulturális örökség (nyilvántartott műemléki értékek, műemlékek, műemléki területek védelme, nyilvántartott régészeti lelőhelyek, védetté nyilvánított régészeti lelőhelyek, régészeti védőövezetek) védelmére kiterjedően. | a kulturális örökség védelméért felelős miniszter | |||
| 5. | Ha az eljárás termőföldön vagy azzal szomszédos földrészleten megvalósuló beruházás, illetve tevékenység engedélyezésére irányul. | A termőföldre gyakorolt hatások vizsgálata. | |||||
| 6. | Ha az eljárás erdőt érint, és ugyanezt a szakkérdést korábban önálló eljárásban vagy szakhatóságként nem vizsgálták. | a) Az erdőre gyakorolt hatások vizsgálata, b) ha az eljárás során vizsgált beruházás vagy tevékenység erdő igénybevételével jár, akkor az a) pontban foglaltakon túl az erdő igénybevétel engedélyezhetőségének a vizsgálata. | |||||
| 7. | Ha a tevékenység következtében az a környezeti elem vagy rendszer hatásviselő lehet, amelynek védelme hatáskörükbe tartozik, azt érinti, vagy olyan környezetveszélyeztetés fordulhat elő, amely elleni védelmet jogszabály feladat- és hatáskörébe utalja. | Ha az egységes környezet- használati engedély megszerzésé- re irányuló eljárás termőföldet érint. | Termőföld mennyiségi védelmének követelményei tekintetében. | ||||
| 8. | Ha a tevékenység következtében az a környezeti elem vagy rendszer hatásviselő lehet, amelynek védelme hatáskörükbe tartozik, azt érinti vagy olyan környezetveszélyeztetés fordulhat elő, amely elleni védelmet jogszabály feladat- és hatáskörébe utalja, és a vizsgálat (engedély megszerzése) nem bányászati tevékenységre vonatkozik. | Az adott építmény létesítésének és tevékenység végzésének a földtani környezetre való hatásának vizsgálata az ásványi nyersanyag és a földtani közeg védelme szempontjából. | Magyar Bányászati és Földtani Hivatal | ||||
| 9. | Ha a kérelem a területfejlesztési koncepció, a területfejlesztési program és a területrendezési terv tartalmi követelményeiről, valamint illeszkedésük, kidolgozásuk, egyeztetésük, elfogadásuk és közzétételük részletes szabályairól szóló kormányrendelet szerinti országos vagy térségi jelentőségű műszaki infrastruktúra hálózatok és egyedi építmények megvalósítására, valamint azok jelentős módosítására irányul. | A területrendezési tervekkel való összhang tekintetében. | területrendezésért felelős miniszter | ||||
| 10. | Gyorsforgalmi út esetén. | A környezet- és település- egészségügyre, az egészségkárosító kockázatok és esetleges hatások felmérésére, a felszín alatti vizek minőségét, egészségkárosítás nélküli fogyaszthatóságát, felhasználhatóságát befolyásoló körülmények, tényezők vizsgálatára, lakott területtől (lakóépülettől) számított védőtávolságok véleményezésére, a talajjal, a szennyvizekkel, veszélyes hulladékokkal kapcsolatos közegészségügyi követelmények érvényesítésére, az emberi használatra szolgáló felszíni vizek védelmére kiterjedően. | – | ||||
| 11. | Gyorsforgalmi út esetén, ha a tevékenység következtében az a környezeti elem vagy rendszer hatásviselő lehet, amelynek védelme a hatáskörébe tartozik, azt érinti vagy olyan környezet- veszélyeztetés fordulhat elő, amely elleni védelmet jogszabály a feladat- és hatáskörébe utalja. | Gyorsforgalmi út esetén, ha a környezetvédelmi engedély megszerzésére irányuló eljárás nyilvántartott régészeti lelőhelyet, régészeti védőövezetet vagy műemléki területet érint. | Kulturális örökség (nyilvántartott műemléki értékek, műemlékek, műemléki területek védelme, nyilvántartott régészeti lelőhelyek, védetté nyilvánított régészeti lelőhelyek, régészeti védőövezetek) védelmére kiterjedően. | kulturális örökség védelméért felelős miniszter | |||
| 12. | Gyorsforgalmi út esetén, ha az eljárás termőföldön vagy azzal szomszédos földrészleten megvalósuló beruházás, illetve tevékenység engedélyezésére irányul. | A termőföldre gyakorolt hatások vizsgálata. | |||||
| 13. | Gyorsforgalmi út esetén, ha az eljárás erdőt érint, és ugyanezt a szakkérdést korábban önálló eljárásban vagy szakhatóságként nem vizsgálták. | a) Az erdőre gyakorolt hatások vizsgálata b) ha az eljárás során vizsgált beruházás vagy tevékenység erdő igénybevételével jár, akkor az a) pontban foglaltakon túl az erdő igénybevétel engedélyezhetőségének a vizsgálata. | – | ||||
| 14. | Gyorsforgalmi út esetén, ha a tevékenység következtében az a környezeti elem vagy rendszer hatásviselő lehet, amelynek védelme hatás- körükbe tartozik, azt érinti, vagy olyan | Gyorsforgalmi út esetén, ha az egységes környezethasználati engedély megszerzésére irányuló eljárás termőföldet érint. | Termőföld mennyiségi védelmének követelményei tekintetében. | - | |||
| környezet- veszélyeztetés fordulhat elő, amely elleni védelmet jogszabály feladat- és hatáskörébe utalja. | |||||||
| 15. | Gyorsforgalmi út esetén, ha a tevékenység következtében az a környezeti elem vagy rendszer hatásviselő lehet, amelynek védelme hatáskörükbe tartozik, azt érinti vagy olyan környezetveszélyeztetés fordulhat elő, amely elleni védelmet jogszabály feladat- és hatáskörébe utalja, és a vizsgálat (engedély megszerzése) nem bányászati tevékenységre vonatkozik. | Az adott építmény létesítésének és tevékenység végzésének a földtani környezetre való hatásának vizsgálata az ásványi nyersanyag és a földtani közeg védelme szempontjából. | Magyar Bányászati és Földtani Hivatal | ||||
| 16. | Gyorsforgalmi út esetén, ha a kérelem a területfejlesztési koncepció, a területfejlesztési program és a területrendezési terv tartalmi követelményeiről, valamint illeszkedésük, kidolgozásuk, egyeztetésük, elfogadásuk és közzétételük részletes szabályairól szóló kormányrendelet szerinti országos vagy térségi jelentőségű műszaki infrastruktúra hálózatok és egyedi építmények megvalósítására, valamint azok jelentős módosítására irányul. | A területrendezési tervekkel való összhang tekintetében. | területrendezésért felelős miniszter | ||||
| 17. | Ha a tevékenység gyógyhelyen vagy gyógyhelyre, természetes gyógytényezőre hatást gyakorló módon valósul meg. | Természetes gyógytényezők, gyógyhelyek természeti adottságainak és az emberi használatra szolgáló felszíni vizek védelmére, valamint a természetes gyógytényezőket érintő hatások vizsgálatára kiterjedően. | egészségügyért felelős miniszter | ||||
II. Az előzetes vizsgálati, a környezeti hatásvizsgálati, az egységes környezethasználati engedélyezési eljárásban, az összevont eljárásban valamint a felülvizsgálati eljárásban kijelölt szakhatóságok
| A | B | C | D | ||||
| 1. | Bevonás és közreműködés feltétele | ||||||
| 2. | Előzetes vizsgálat | Környezeti hatásvizsgálat | Egységes környezet- használati engedélyezés | Szakkérdés | Elsőfok | Másodfok | |
| 3. | Minden esetben. | Annak elbírálása, hogy a tevékenység vízellátása, a keletkező csapadék- és szennyvíz elvezetése, valamint a szennyvíz tisztítása biztosított-e, vízbázis védőterületére, védőidomára, jogszabályban, illetve határozatban meghatározott előírások érvényesíthetők-e, továbbá annak elbírálása kérdésében, hogy a tevékenység az árvíz és a jég levonulására, a mederfenntartásra milyen hatást gyakorol. | Katasztrófavédelmi Igazgatóság, a honvédelmi és katonai célú sajátos építményekkel összefüggő eljárásban országos illetékességgel a Jász-Nagykun- Szolnok Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság (vízgazdálkodási hatáskörében eljárva) | BM Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság (vízgazdálkodási hatáskörében eljárva) | |||
| Annak elbírálása, hogy a tevékenység kapcsán a felszíni és felszín alatti vizek minősége és mennyisége védelmére jogszabályban, illetve határozatban meghatározott előírások érvényesíthetők-e | Katasztrófavédelmi Igazgatóság, a honvédelmi és katonai célú sajátos építményekkel összefüggő eljárásban országos illetékességgel a Jász-Nagykun- Szolnok Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság (vízvédelmi hatáskörében eljárva) | BM Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság (vízvédelmi hatáskörében eljárva) | |||||
| 4. | Ha a tevékenység következtében olyan környezetveszélyeztetés fordulhat elő, amely elleni védelmet jogszabály feladat- és hatáskörébe utalja. | Az egységes környezet- használati engedély megszerzésére irányuló eljárás nukleáris anyagot érint. | Az atomenergia biztonságos alkalmazásával, a nukleáris baleset- elhárítással kapcsolatos kérdésben. | Országos Atomenergia Hivatal | |||
„6. melléklet a 71/2015. (III. 30.) Korm. rendelethez
I. Egyes környezetvédelmi eljárásokban vizsgálandó szakkérdések, kirendelendő szakértők
| A | B | C | D | ||
| 1. | Eljárás megnevezése | Vizsgálat feltétele | Szakkérdés | Másodfokon kirendelhető szakértő | |
| 2. | A felszín alatti vizek védelméről szóló kormányrendelet szerinti, – a tényfeltárásra kötelezésre, – a tényfeltárási terv elfogadására, a tényfeltárási záródokumentáció elbírálására, – az „(E) egyedi szennyezettségi határérték” megállapítására, | minden esetben | A felszín alatti ivóvíz-, ásványvíz- és gyógyvízkészlet minőségét, egészségkárosítás nélküli fogyaszthatóságát, felhasználhatóságát befolyásoló körülmények vizsgálata. | ||
| – a szennyezettséggel, károsodással kapcsolatos beavatkozás szükségességének megítélésére, – a beavatkozási terv elfogadására – a (D) kármentesítési célállapot határérték megállapítására, – a beavatkozás elégtelensége esetén annak folytatásáról, a további tényfeltárás elrendelésére, – a beavatkozási záródokumentáció elfogadásával való befejezésére, – a kármentesítési monitoring elrendelésére, – a kármentesítés befejezésére, – a kármentesítési monitoring záródokumentáció elbírálására irányuló döntése meghozatala iránti eljárás. | Termőföldön vagy termőfölddel szomszédos földrészleten megvalósuló tevékenység esetén vizsgálja, hogy a tevékenység megfelel-e, és ha igen, milyen feltételekkel a termőföld védelméről szóló törvény szerinti talajvédelmi kötelezettségeknek. | ||||
| 3. | A kivitelező részére a zajterhelési határértékek betartása alól egyes építési időszakokra, valamint az építkezés közben előforduló, előre nem tervezhető, határérték feletti zajterhelést okozó építőipari tevékenységekre vonatkozó felmentés megadása. | minden esetben | Az egészségkárosító kockázatok és esetleges hatások vizsgálata. | ||
| 4. | Az egyes tevékenységek illékony szerves vegyület kibocsátásának korlátozásáról szóló rendelet alapján indított, a VOC diffúz kibocsátási határértékek betartása alóli, felmentés megadása iránti eljárás | minden esetben | Az emberi egészségre gyakorolt hatás vizsgálata. | ||
| 5. | Az egyes tevékenységek illékony szerves vegyület kibocsátásának korlátozásáról szóló rendelet alapján indított, a zárt körülmények között nem végezhető bevonatfelviteli, festési tevékenységek esetében a VOC kibocsátási határértékek betartása alóli felmentés megadása iránti eljárás. | minden esetben | Az emberi egészségre gyakorolt hatás vizsgálata. |
II. Egyes környezetvédelmi eljárásokban kijelölt szakhatóságok
| A | B | C | D | E | ||
| 1. | Eljárás megnevezése | Bevonás és közreműködés feltétele | Szakkérdés | Elsőfok | Másodfok | |
| 2. | Környezetvédelmi felülvizsgálatra való kötelezésre irányuló eljárás. | minden esetben | A felülvizsgálat elvégzése felszíni és felszín alatti vizek minősége védelme szempontjából indokolt-e, továbbá a benyújtandó felülvizsgálati dokumentáció vízvédelmi tartalmának meghatározása. | Katasztrófavédelmi Igazgatóság, a honvédelmi és katonai célú sajátos építményekkel összefüggő eljárásban országos illetékességgel a Jász- Nagykun-Szolnok Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság (vízvédelmi hatáskörében eljárva) | BM Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság (vízvédelmi hatáskörében eljárva) | |
| A felülvizsgálat elvégzése vízgazdálkodási, vízbázis- védelmi és vízkár-elhárítási szempontból indokolt-e, továbbá a benyújtandó felülvizsgálati dokumentáció vízgazdálkodási tartalmának meghatározása. | Katasztrófavédelmi Igazgatóság, a honvédelmi és katonai célú sajátos építményekkel összefüggő eljárásban országos illetékességgel a Jász- Nagykun-Szolnok Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság (vízgazdálkodási hatáskörében eljárva) | BM Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság (vízgazdálkodási hatáskörében eljárva) | ||||
| 3. | Környezetvédelmi működési engedélyezési eljárás (felülvizsgálat, teljesítményértékelés alapján) környezetvédelmi teljesítményértékelés jóváhagyása. | minden esetben | A felszíni és felszín alatti vizek minősége védelmére jogszabályban, illetve határozatban meghatározott előírások érvényesülnek-e a tevékenység vízellátása, a keletkező csapadék- és szennyvíz elvezetése, valamint a szennyvíz tisztítása biztosított-e, a vízbázis védőterületére, védőidomára, jogszabályban, illetve határozatban meghatározott előírások érvényesülnek-e, továbbá annak elbírálása kérdésében, hogy a tevékenység az árvíz és a jég levonulására, a mederfenntartásra milyen hatást gyakorol. | Katasztrófavédelmi Igazgatóság, a honvédelmi és katonai célú sajátos építményekkel összefüggő eljárásban országos illetékességgel a Jász- Nagykun-Szolnok Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság (vízvédelmi hatáskörében eljárva) Katasztrófavédelmi Igazgatóság, a honvédelmi és katonai célú sajátos építményekkel összefüggő eljárásban országos illetékességgel a Jász- Nagykun-Szolnok Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság (vízgazdálkodási hatáskörében eljárva) | BM Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság (vízvédelmi hatáskörében eljárva) BM Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság (vízgazdálkodási hatáskörében eljárva) | |
| 4. | A felszín alatti vizek védelméről szóló kormányrendelet szerinti, a tényfeltárásra kötelezésre a tényfeltárási terv elfogadására, a tényfeltárási záródokumentáció elbírálására, az „(E) egyedi szennyezettségi határérték” megállapítására, a szennyezettséggel, károsodással kapcsolatos beavatkozás szükségességének megítélésére, a beavatkozási terv elfogadására a (D) kármentesítési célállapot határérték megállapítására, a beavatkozás elégtelensége esetén annak folytatásáról, a további tényfeltárás elrendelésére, a beavatkozási záródokumentáció elfogadásával való befejezésére, a kármentesítési monitoring elrendelésére, a kármentesítés befejezésére, a kármentesítési monitoring záródokumentáció elbírálására irányuló döntése meghozatala iránti eljárás. | minden esetben | A felszín alatti vizek védelmére vonatkozó jogszabályi követelmények érvényesítése vízbázis védőterületére, védőidomára, jogszabályban, illetve határozatban meghatározott előírások érvényesülnek-e. | Katasztrófavédelmi Igazgatóság, a honvédelmi és katonai célú sajátos építményekkel összefüggő eljárásban országos illetékességgel a Jász- Nagykun-Szolnok Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság (vízvédelmi hatáskörében eljárva) Katasztrófavédelmi Igazgatóság, a honvédelmi és katonai célú sajátos építményekkel összefüggő eljárásban országos illetékességgel a Jász- Nagykun-Szolnok Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság (vízgazdálkodási hatáskörében eljárva) | BM Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság (vízvédelmi hatáskörében eljárva) BM Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság (vízgazdálkodási hatáskörében eljárva | |
| 5. | A környezetkárosodás megelőzésének és elhárításának rendjéről szóló kormányrendelet szerinti területi terv és üzemi terv jóváhagyására irányuló eljárás. | minden esetben | A tevékenységnek, létesítménynek a felszíni és felszín alatti vizek védelmére, valamint a vizek állapotára gyakorolt hatás vizsgálata. | Katasztrófavédelmi Igazgatóság, a honvédelmi és katonai célú sajátos építményekkel összefüggő eljárásban országos illetékességgel a Jász- Nagykun-Szolnok Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság (vízvédelmi hatáskörében eljárva) | BM Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság (vízvédelmi hatáskörében eljárva) | |
| A tevékenységnek, létesítménynek vízbázisra, a vizek lefolyására, az árvíz és a jég levonulására gyakorolt hatás vizsgálata. | Katasztrófavédelmi Igazgatóság, a honvédelmi és katonai célú sajátos építményekkel összefüggő eljárásban országos illetékességgel a Jász- Nagykun-Szolnok Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság (vízgazdálkodási hatáskörében eljárva) | BM Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság (vízgazdálkodási hatáskörében eljárva) | ||||
| 6. | A környezetvédelmi nyilatkozat elbírálására, a környezeti állapotvizsgálatra kötelezésre és állapotvizsgálat eredményének elbírálására irányuló eljárás. | minden esetben | A felszíni és felszín alatti vizekre gyakorolt környezeti hatások megállapítása. | Katasztrófavédelmi Igazgatóság, a honvédelmi és katonai célú sajátos építményekkel összefüggő eljárásban országos illetékességgel a Jász- Nagykun-Szolnok Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság (vízvédelmi hatáskörében eljárva) | BM Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság (vízvédelmi hatáskörében eljárva) | |
| 7. | A helyhez kötött 50 MWth és annál nagyobb teljes névleges bemenő hőteljesítményű tüzelőberendezéshez kapcsolt kibocsátás-csökkentő berendezés meghibásodása esetén a tüzelőberendezés továbbműködtetésének engedélyezésére irányuló eljárás. | minden esetben | Az energiaellátás fenntartása, beleértve a hőszolgáltatást is, a tüzelőberendezés működése nélkül, más módon biztosítható-e. | Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal | ||
| 8. | A hulladékégetés műszaki követelményeiről, működési feltételeiről és a hulladékégetés technológiai kibocsátási határértékeiről szóló rendelet alapján indított eljárás. | minden esetben | A hulladékégető vagy hulladék-együttégető műre vonatkozó engedély szennyvíz-kibocsátási követelményeinek megállapítása. | Katasztrófavédelmi Igazgatóság (vízvédelmi hatáskörében eljárva) | BM Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság (vízvédelmi hatáskörében eljárva) | |
| ” |
„7. melléklet a 71/2015. (III. 30.) Korm. rendelethez
I. Egyes hulladékgazdálkodással összefüggő eljárásokban vizsgálandó szakkérdések
| A | B | C | D | ||
| 1. | Eljárás megnevezése | Vizsgálat feltétele | Szakkérdés | Másodfokon szakkérdés vizsgálata | |
| 2. | Hulladék hivatalbóli besorolására irányuló eljárásában. | állati hulladék esetén | Annak vizsgálata, hogy az állati hulladék rendelkezik-e a Ht. 1. melléklete szerinti HP9 veszélyességi jellemzővel. | ||
| 3. | A veszélyes hulladékkal kapcsolatos engedélyezési eljárásában (a minősítési eljárás és a bírság kiszabásának kivételével). (a területi környezetvédelmi hatóság elsőfokú eljárása) | minden esetben | Az egészségkárosító kockázatok és esetleges hatások, a gyorsan bomló szerves és szervetlen anyagokat tartalmazó veszélyes hulladék gyűjtése módjának és mennyiségének jóváhagyása, tárolása, közegészségügyi feltételeinek érvényesítésének vizsgálata. | Országos Tisztifőorvosi Hivatal |
II. Egyes hulladékgazdálkodással összefüggő eljárásokban kijelölt szakhatóságok
| A | B | C | D | E | ||
| 1. | Eljárás megnevezése | Bevonás és közreműködés feltétele | Szakkérdés | Elsőfok | Másodfok | |
| 2. | A veszélyes hulladékkal kapcsolatos engedélyezési eljárásában (a minősítési eljárás és a bírság kiszabásának kivételével) (az országos környezetvédelmi hatóság elsőfokú eljárása). | minden esetben | Az egészségkárosító kockázatok és esetleges hatások, a gyorsan bomló szerves és szervetlen anyagokat tartalmazó veszélyes hulladék gyűjtése módjának és mennyiségének jóváhagyása, tárolása, közegészségügyi feltételeinek érvényesítésének vizsgálata. | Országos Tisztifőorvos Hivatala | ||
| 3. | A veszélyes hulladékkal kapcsolatos engedélyezési eljárásában (a minősítési eljárás és a bírság kiszabásának kivételével). | helyi jelentőségű védett természeti terület esetén | A helyi önkormányzati rendeletben meghatározott természetvédelmi követelményeknek való megfelelés vizsgálata. | települési önkormányzat jegyzője, fővárosban a főjegyző | ||
| 4. | A veszélyes hulladékkal kapcsolatos engedélyezési eljárásában hulladékkezelési tevékenység engedélyezése esetén (a minősítési eljárás és a bírság kiszabásának kivételével). | minden esetben | Katasztrófavédelemmel összefüggő létesítési és használati szabályok érvényre juttatása, a környezetbiztonság katasztrófavédelmi vizsgálata. | létesítmény helye szerint illetékes hivatásos katasztrófavédelem helyi szerve | Katasztrófavédelmi Igazgatóság | |
| 5. | A veszélyes hulladékkal kapcsolatos engedélyezési eljárásában a hulladékkezelési tevékenység engedélyezése esetén. | minden esetben | A tevékenység vízellátásának, csapadék- és szennyvíz-elvezetésének, valamint a szennyvíz tisztításának a vízbázisra, a vizek lefolyására gyakorolt hatás vizsgálata. | a hulladékkezelés helye szerint illetékes Katasztrófavédelmi Igazgatóság (vízgazdálkodási hatáskör) | BM Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság (vízgazdálkodási hatáskör) | |
| A tevékenységnek a felszíni és felszín alatti vizekre gyakorolt hatás vizsgálata. | a hulladékkezelés helye szerint illetékes Katasztrófavédelmi Igazgatóság (vízvédelmi hatáskör) | BM Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság (vízvédelmi hatáskör) | ||||
| ” |
„7. melléklet a 71/2015. (III. 30.) Korm. rendelethez
I. Egyes hulladékgazdálkodással összefüggő eljárásokban vizsgálandó szakkérdések
| A | B | C | D | ||
| 1. | Eljárás megnevezése | Vizsgálat feltétele | Szakkérdés | Másodfokon szakkérdés vizsgálata | |
| 2. | Hulladék hivatalbóli besorolására irányuló eljárásában. | állati hulladék esetén | Annak vizsgálata, hogy az állati hulladék rendelkezik-e a Ht. 1. melléklete szerinti HP9 veszélyességi jellemzővel. | ||
| 3. | A veszélyes hulladékkal kapcsolatos engedélyezési eljárásában (a minősítési eljárás és a bírság kiszabásának kivételével, a területi környezetvédelmi hatóság elsőfokú eljárása). | minden esetben | Az egészségkárosító kockázatok és esetleges hatások, a gyorsan bomló szerves és szervetlen anyagokat tartalmazó veszélyes hulladék gyűjtése módjának és mennyiségének jóváhagyása, tárolása, közegészségügyi feltételeinek érvényesítésének vizsgálata. | ||
| 4. | A veszélyes hulladékkal kapcsolatos engedélyezési eljárásában (a minősítési eljárás és a bírság kiszabásának kivételével, az országos környezetvédelmi hatóság elsőfokú eljárása). | minden esetben | Az egészségkárosító kockázatok és esetleges hatások, a gyorsan bomló szerves és szervetlen anyagokat tartalmazó veszélyes hulladék gyűjtése módjának és mennyiségének jóváhagyása, tárolása, közegészségügyi feltételeinek érvényesítésének vizsgálata. |
II. Egyes hulladékgazdálkodással összefüggő eljárásokban kijelölt szakhatóságok
| A | B | C | D | E | ||
| 1. | Eljárás megnevezése | Bevonás és közreműködés feltétele | Szakkérdés | Elsőfok | Másodfok | |
| 2. | A veszélyes hulladékkal kapcsolatos engedélyezési eljárásában (a minősítési eljárás és a bírság kiszabásának kivételével). | helyi jelentőségű védett természeti terület esetén | A helyi önkormányzati rendeletben meghatározott természetvédelmi követelményeknek való megfelelés vizsgálata. | települési önkormányzat jegyzője, fővárosban a főjegyző | ||
| 3. | A veszélyes hulladékkal kapcsolatos engedélyezési eljárásában hulladék-kezelési tevékenység engedélyezése esetén (a minősítési eljárás és a bírság kiszabásának kivételével). | minden esetben | Katasztrófavédelemmel összefüggő létesítési és használati szabályok érvényre juttatása, a környezetbiztonság katasztrófavédelmi vizsgálata. | létesítmény helye szerint illetékes hivatásos katasztrófavédelem helyi szerve | Katasztrófavédelmi Igazgatóság | |
| 4. | A veszélyes hulladékkal kapcsolatos engedélyezési eljárásában a hulladékkezelési tevékenység engedélyezése esetén. | minden esetben | A tevékenység vízellátásának, csapadék- és szennyvíz- elvezetésének, valamint a szennyvíz tisztításának a vízbázisra, a vizek lefolyására gyakorolt hatás vizsgálata. | a hulladékkezelés helye szerint illetékes Katasztrófavédelmi Igazgatóság (vízgazdálkodási hatáskör) | BM Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság (vízgazdálkodási hatáskör) | |
| A tevékenységnek a felszíni és felszín alatti vizekre gyakorolt hatás vizsgálata. | a hulladékkezelés helye szerint illetékes Katasztrófavédelmi Igazgatóság (vízvédelmi hatáskör) | BM Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság (vízvédelmi hatáskör) | ||||
| ” |
„8. melléklet a 71/2015. (III. 30.) Korm. rendelethez
I. A környezetvédelmi hatóság nem veszélyes hulladék kereskedelme, közvetítése, szállítása, gyűjtése, előkezelése, tárolása, hasznosítása, ártalmatlanítása engedélyezése iránti eljárásában vizsgálandó szakkérdések, kirendelendő szakértők
| A | B | C | D | E | F | ||
| 1. | Vizsgálat feltétele | Szakkérdés | Másodfokon kirendelhető szakértő | Kereskedelem, közvetítés, szállítás, gyűjtés | Hasznosítás, illetve kapcsolódó előkezelés, tárolás | Ártalmatlanítás, illetve kapcsolódó előkezelés, tárolás | |
| 2. | Minden esetben (a területi környezet- védelmi hatóság elsőfokú eljárása). | Környezet-egészségügyi szakkérdésekre, így különösen az egészségkárosító kockázatok és esetleges hatások felmérésére, a fertőző betegségek terjedésének megakadályozására, a rovar- és rágcsálóirtás, a veszélyes készítményekkel végzett tevékenység vizsgálatára, a települési szilárd hulladékkal kapcsolatos közegészségügyi, járványügyi vonatkozású követelmények érvényesítésére kiterjedően. | IGEN | IGEN | IGEN | ||
| 3. | Nyilvántartott ásványi nyersanyag lelőhely, bányatelek érintettsége, ásványi nyersanyag kitermelése és annak használata, értékesítése, hasznosítása esetén. | Földtani környezet, földtani veszélyforrások, földgátak és az ásványvagyon-védelem értékelése, a fizetendő bányajáradék mértékének meghatározása, az építésföldtani megalapozottság vizsgálata, a földtani veszélyeztetettség vizsgálata, figyelemmel a vízzáró rétegre, a felszínen folyásra alkalmas képződmények meglétére, tektonikai jelenségekre (vetők, csúszásra alkalmas felületek), védelemre érdemes földtani képződményekre, a felszínmozgás veszélyeztetésének vizsgálata. | Magyar Bányászati és Földtani Hivatal | NEM | IGEN | IGEN |
II. A környezetvédelmi hatóság nem veszélyes hulladék kereskedelme, közvetítése, szállítása, gyűjtése, előkezelése, tárolása, hasznosítása, ártalmatlanítása engedélyezése iránti eljárásában kijelölt szakhatóságok
| A | B | C | D | E | F | G | ||
| 1. | Bevonás és közre- működés feltétele | Szakkérdés | Elsőfokú eljárásban | Másodfokú eljárásban | Kereske- delem, közvetítés, szállítás, gyűjtés | Hasznosítás, illetve kapcsolódó előkezelés, tárolás | Ártalmat- lanítás, illetve kapcsolódó előkezelés, tárolás | |
| 2. | Minden esetben | Annak elbírálása, hogy a felszíni és felszín alatti vizek minősége védelmére jogszabályban, illetve határozatban meghatározott előírások érvényesülnek-e. | Katasztrófa- védelmi Igazgatóság (vízvédelmi hatáskörében eljárva) | BM Országos Katasztrófa- védelmi Főigazgatóság (vízvédelmi hatáskörében eljárva) | NEM | IGEN | IGEN | |
| Annak elbírálása, hogy a tevékenység vízellátása, a keletkező csapadék- és szennyvíz elvezetése, valamint a szennyvíz tisztítása biztosított-e, a vízbázis védőterületére, védőidomára jogszabályban, illetve határozatban meghatározott előírások érvényesülnek-e, valamint a vizek lefolyására, az árvíz és a jég levonulására gyakorolt hatás vizsgálata. | Katasztrófa- védelmi Igazgatóság (vízgazdálkodási hatáskörében eljárva) | BM Országos Katasztrófa- védelmi Főigazgatóság (vízgazdálkodási hatáskörében eljárva) | ||||||
| 3. | Ha a tevékenység helyi jelentőségű védett természeti területet érint- | Annak elbírálása, hogy a tevékenység a helyi önkormányzati rendeletben meghatározott természetvédelmi követelményeknek a kérelemben foglaltak szerint vagy további feltételek mellett megfelel-e. | települési önkormányzat jegyzője, fővárosban főjegyző | IGEN | IGEN | IGEN | ||
| 4. | Kereske- delem, közvetítés, szállítás, gyűjtés engedé- lyezése (az országos környezet- védelmi hatóság eljárása). | Környezet-egészségügyi szakkérdésekre, így különösen az egészség- károsító kockázatok és esetleges hatások felmérésére, a fertőző betegségek terjedésének megakadályozására, a rovar- és rágcsálóirtás, a veszélyes készítményekkel végzett tevékenység vizsgálatára, a települési szilárd hulladékkal kapcsolatos közegészségügyi, járványügyi vonatkozású követelmények érvényesítésére kiterjedően. | Országos Tisztifőorvosi Hivatal | IGEN | NEM | NEM | ||
| ” |
„8. melléklet a 71/2015. (III. 30.) Korm. rendelethez
I. A környezetvédelmi hatóság nem veszélyes hulladék kereskedelme, közvetítése, szállítása, gyűjtése, előkezelése, tárolása, hasznosítása, ártalmatlanítása engedélyezése iránti eljárásában vizsgálandó szakkérdések, kirendelendő szakértők
| A | B | C | D | E | F | ||
| 1. | Vizsgálat feltétele | Szakkérdés | Másodfokon kirendelhető szakértő | Kereske- delem, közvetítés, szállítás, gyűjtés | Hasznosítás, illetve kapcsolódó előkezelés, tárolás | Ártalmatla- nítás, illetve kapcsolódó előkezelés, tárolás | |
| 2. | Minden esetben (a területi környezet- védelmi hatóság elsőfokú eljárása). | Környezet-egészségügyi szakkérdésekre, így különösen az egészségkárosító kockázatok és esetleges hatások felmérésére, a fertőző betegségek terjedésének megakadályozására, a rovar- és rágcsálóirtás, a veszélyes készítményekkel végzett tevékenység vizsgálatára, a települési szilárd hulladékkal kapcsolatos közegészségügyi, járványügyi vonatkozású követelmények érvényesítésére kiterjedően. | IGEN | IGEN | IGEN | ||
| 3. | Nyilvántartott ásványi nyersanyag lelőhely, bányatelek érintettsége, ásványi nyersanyag kitermelése és annak használata, értékesítése, hasznosítása esetén. | Földtani környezet, földtani veszélyforrások, földgátak és az ásványvagyon-védelem értékelése, a fizetendő bányajáradék mértékének meghatározása, az építésföldtani megalapozottság vizsgálata, a földtani veszélyeztetettség vizsgálata, figyelemmel a vízzáró rétegre, a felszínen folyásra alkalmas képződmények meglétére, tektonikai jelenségekre (vetők, csúszásra alkalmas felületek), védelemre érdemes földtani képződményekre, a felszínmozgás veszélyeztetésének vizsgálata. | Magyar Bányászati és Földtani Hivatal | NEM | IGEN | IGEN | |
| 4. | Kereskedelem, közvetítés, szállítás, gyűjtés engedélyezése (az országos környezetvédelmi hatóság eljárása). | Környezet-egészségügyi szakkérdésekre, így különösen az egészségkárosító kockázatok és esetleges hatások felmérésére, a fertőző betegségek terjedésének megakadályozására, a rovar- és rágcsálóirtás, a veszélyes készítményekkel végzett tevékenység vizsgálatára, a települési szilárd hulladékkal kapcsolatos közegészségügyi, járványügyi vonatkozású követelmények érvényesítésére kiterjedően. | IGEN | NEM | NEM |
II. A környezetvédelmi hatóság nem veszélyes hulladék kereskedelme, közvetítése, szállítása, gyűjtése, előkezelése, tárolása, hasznosítása, ártalmatlanítása engedélyezése iránti eljárásában kijelölt szakhatóságok
| A | B | C | D | E | F | G | ||
| 1. | Bevonás és közre- működés feltétele | Szakkérdés | Elsőfokú eljárásban | Másodfokú eljárásban | Kereske- delem, közvetítés, szállítás, gyűjtés | Hasznosítás, illetve kapcsolódó előkezelés, tárolás | Ártalmat- lanítás, illetve kapcsolódó előkezelés, tárolás | |
| 2. | Minden esetben. | Annak elbírálása, hogy a felszíni és felszín alatti vizek minősége védelmére jogszabályban, illetve határozatban meghatározott előírások érvényesülnek-e. | Katasztrófa- védelmi Igazgatóság (vízvédelmi hatáskörében eljárva) | BM Országos Katasztrófa- védelmi Főigazgatóság (vízvédelmi hatáskörében eljárva) | NEM | IGEN | IGEN | |
| Annak elbírálása, hogy a tevékenység vízellátása, a keletkező csapadék- és szennyvíz elvezetése, valamint a szennyvíz tisztítása biztosított-e, a vízbázis védőterületére, védőidomára jogszabályban, illetve határozatban meghatározott előírások érvényesülnek-e, valamint a vizek lefolyására, az árvíz és a jég levonulására gyakorolt hatás vizsgálata. | Katasztrófa- védelmi Igazgatóság (vízgazdál- kodási hatáskörében eljárva) | BM Országos Katasztrófa- védelmi Főigazgatóság (vízgazdál- kodási hatáskörében eljárva) | ||||||
| 3. | Ha a tevékenység helyi jelentőségű védett természeti területet érint. | Annak elbírálása, hogy a tevékenység a helyi önkormányzati rendeletben meghatározott természetvédelmi követelményeknek a kérelemben foglaltak szerint vagy további feltételek mellett megfelel-e. | települési önkormányzat jegyzője, fővárosban a főjegyző | IGEN | IGEN | IGEN | ||
| ” |
„9. melléklet a 71/2015. (III. 30.) Korm. rendelethez
I. Egyes természetvédelmi eljárásokban vizsgálandó szakkérdések, kirendelendő szakértők
| A | B | C | D | ||
| 1. | Eljárás megnevezése | Vizsgálat feltétele | Szakkérdés | Másodfokon kirendelhető szakértő | |
| 2. | A természetben okozott károsodás mértékének megállapításáról, valamint a kármentesítés szabályairól szóló kormányrendelet szerinti tényfeltárási terv és záródokumentáció elfogadására, valamint a természetben okozott károsodással kapcsolatos beavatkozás elvégzésének szükségessége megállapítására, a beavatkozás megvalósítási tervének | minden esetben | A bekövetkezett kár helyreállítására alkalmas erdészeti beavatkozás megállapításának, valamint a kár naturáliákban meghatározható mértékének, a szennyező anyagok termőföldre gyakorolt hatásának, a kár helyreállítására alkalmas talajvédelmi beavatkozásoknak a meghatározásának erdővédelmi kérdésében. | ||
| elkészítésére és benyújtására való kötelezésre irányuló, a beavatkozási munkálatok ellenőrzésével kapcsolatos, a beavatkozás elégtelensége esetén annak folytatásáról, a további tényfeltárás elrendeléséről, a beavatkozásnak a záródokumentáció elfogadásával való befejezéséről, a kármentesítési monitoringról és a kármentesítés befejezéséről szóló döntése meghozatalára irányuló eljárásban | minden esetben | A kár naturáliákban meghatározható mértékének, a szennyező anyagok termőföldre gyakorolt hatásának, a kár helyreállítására alkalmas talajvédelmi beavatkozásoknak a meghatározása. | |||
| 3. | Állatkert létesítésének, működésének engedélyezésére irányuló eljárásában. | minden esetben | Az egészségkárosító kockázatok és esetleges hatások felmérése, a higiénés és egészségvédelmi, a települési hulladékkal és a nem közművel összegyűjtött háztartási szennyvízzel kapcsolatos közegészségügyi, járványügyi követelmények, valamint a kémiai biztonságra vonatkozó jogszabályi előírások betartása kérdésében. | ||
| A takarmányhigiéniai követelményeknek, a takarmányokra és azok felhasználására vonatkozó szabályoknak, a nem emberi fogyasztásra szánt állati melléktermékekre vonatkozó egészségügyi előírásoknak, az állatvédelmi, valamint az állategészségügyi szabályoknak való megfelelés kérdésében. | |||||
| 4. | A különösen és közepesen veszélyes állat tartására, szaporítására, elidegenítésére, megvételére, illetve bemutatására irányuló engedélyezési eljárásában. | minden esetben | Az állategészségügyi és állatvédelmi szabályoknak való megfelelés kérdésében. | ||
| 5. | A Tvt. 38. § (1) bekezdés i) pontja szerinti, erdőben technikai jellegű sporttevékenység folytatásának engedélyezésére irányuló eljárás. | minden esetben | Az erdőre gyakorolt hatások vizsgálata kérdésében. |
II. Egyes természetvédelmi eljárásokban kijelölt szakhatóságok
| A | B | C | D | E | ||
| 1. | Eljárás megnevezése | Bevonás és közreműködés feltétele | Szakkérdés | Elsőfok | Másodfok | |
| 2. | Állatkert létesítésének, működésének engedélyezésére irányuló eljárásában. | minden esetben | Településrendezési eszköznek és településfejlesztési tervnek való megfelelés kérdésében. | települési önkormányzat jegyzője, fővárosban a főjegyző | ||
| 3. | A különösen és közepesen veszélyes állat tartására, szaporítására, elidegenítésére, megvételére, illetve bemutatására irányuló engedélyezési eljárásában. | minden esetben | Az állattartás helyi szabályainak való megfelelés kérdésében. | települési önkormányzat jegyzője, fővárosban a főjegyző | ||
| ” |
„1. melléklet a 78/2015. (III. 31.) Korm. rendelethez
Környezetvédelmi és természetvédelmi szakkérdés vizsgálatával kapcsolatos egyéb eljárási költség, szakértői díj mértéke
| A | B | ||
| 1. | A környezetvédelmi vagy természetvédelmi szakkérdés vizsgálatát igénylő eljárás megnevezése | szakkérdés vizsgálatával kapcsolatos egyéb eljárási költség, szakértői díj (Ft) | |
| 2. | Építésügyi hatósági engedélyezési eljárás [az építésügyi és építésfelügyeleti hatósági eljárásokról és ellenőrzésekről, valamint az építésügyi hatósági szolgáltatásról szóló 312/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet] | ||
| 2.1. | Építési-, összevont-, fennmaradási-, bontási engedélyezési eljárás, összevont telepítési eljárás | 14 000 | |
| 2.2. | Használatbavételi engedélyezési eljárás | 8 500 | |
| 3. | a földművelésügyi hatósági és igazgatási feladatokat ellátó szervek kijelöléséről szóló 383/2016. (XII. 2.) Korm. rendelet | ||
| 3.1. | Talajvédelmi hatósági eljárás | 14 000 | |
| 3.2. | Élelmiszerlánc-felügyeleti hatósági eljárás | 7 000 | |
| 3.3. | Vadászati hatósági eljárás | 12 000 | |
| 3.4. | Halászati hatósági eljárás | 12 000 | |
| 3.5. | Erdészeti hatósági eljárás | 14 000 | |
| 3.6. | Egyéb, a 3.1–3.5. pontba nem tartozó eljárás | 7 000 | |
| 4. | a közlekedési igazgatási feladatokkal összefüggő hatósági feladatokat ellátó szervek kijelöléséről szóló 382/2016. (XII. 2.) Korm. rendelet | ||
| 4.1. | Közlekedési hatósági engedélyezési eljárás (a légiközlekedési hatósági engedélyezési eljárás, a hajózási hatósági engedélyezési eljárás, a vasúti közlekedési hatósági engedélyezési eljárás, valamint a 4.2. pontban foglalt eljárás kivételével) | 14 000 | |
| 4.2. | Sajátos építményfajták engedélyezési eljárása, az erdőről, az erdő védelméről és az erdőgazdálkodásról szóló 2009. évi XXXVII. törvény 15. § (5) bekezdése szerinti eljárás | 14 000 | |
| 5. | Ingatlanügyi engedélyezési eljárások | ||
| 5.1. | Művelés alól kivett terület újrahasznosítására készített terv ingatlanügyi hatóság által történő jóváhagyására vonatkozó eljárás | 8 000 | |
| 5.2. | Termőföld időleges és végleges más célú hasznosítására vonatkozó engedélyezési eljárás, engedély nélküli más célú hasznosítás esetén a más célú hasznosításhoz való hozzájárulás megadására irányuló eljárás | 12 000 | |
| 6. | Bányászati hatósági eljárás [a Magyar Bányászati és Földtani Hivatalról szóló 267/2006. (XII. 20.) Korm. rendelet] | ||
| 6.1. | A bányafelügyeletnek a bányászatról szóló 1993. évi XLVIII. törvény alapján a bányafelügyelet építésügyi hatósági és építésfelügyeleti hatáskörébe tartozó építményekre, valamint e létesítmények elvi építésének, építésének, használatbavételének, fennmaradásának, átalakításának, megszüntetésének, továbbá rendeltetésük megváltoztatásának engedélyezési eljárása | 23 000 | |
| 6.2. | A bányászati szakigazgatással kapcsolatos eljárások | 28 000 | |
| 7. | Régészeti feltárások engedélyezési eljárása [A régészeti örökség és a műemléki érték védelmével kapcsolatos szabályokról szóló 39/2015. (III. 11.) Korm. rendelet 43. § (2) bekezdése] | 8 500 | |
| 8. | Budapest Főváros Kormányhivatalának egyes ipari és kereskedelmi ügyekben eljáró hatóságként történő kijelöléséről és a területi mérésügyi és műszaki biztonsági hatóságokról szóló 365/2016. (XI. 29.) Korm. rendelet szerinti eljárások | ||
| 8.1. | Budapest Főváros Kormányhivatalának egyes ipari és kereskedelmi ügyekben eljáró hatóságként történő kijelöléséről és a területi mérésügyi és műszaki biztonsági hatóságokról szóló 365/2016. (XI. 29.) Korm. rendelet 21. § (2) bekezdése szerinti sajátos építményfajtákkal kapcsolatos hatósági eljárások | 14 000 | |
| 8.2. | Villamosenergia-ipari építésügyi engedélyezési eljárás [a villamosenergia-ipari építésügyi hatósági engedélyezési eljárásokról szóló 382/2007. (XII. 23.) Korm. rendelet] | 10 000 | |
| 8.3. | Az éghető folyadékok és olvadékok tárolótartályainak létesítési, használatbavételi és javítási engedélyezési eljárása | 18 000 | |
| 9. | Vezetékjog engedélyezési eljárás [a távhőszolgáltatásról szóló 2005. évi XVIII. törvény végrehajtásáról szóló 157/2005. (VIII. 15.) Korm. rendelet 7. melléklet B) pont] | 14 000 | |
| 10. | Környezeti hatások jelentőségének vizsgálata (Ha a 2–9. pontban meghatározott eljárás során a környezeti hatások jelentőségének vizsgálatára is sor kerül, az egyéb eljárási költség mértéke a 2–9. pontban meghatározott egyéb eljárási költség megfizetése mellett) | 133 000 | |
| ” |
„1. melléklet a 440/2015. (XII. 28.) Korm. rendelethez
| Figyelem! Ezt a részt a Pest Megyei Kormányhivatal tölti ki! | ||||
| A kérelem érkezésének napja: | ||||
| A kérelem iktatószáma: | ||||
| Ügyintéző neve: | ||||
| KÉRELEM a Tao. tv. 24/A. §-a szerinti adófelajánláshoz kapcsolódó igazolás kiállítása iránt | ||||
| A kérelem az adózó (Támogató) és a felajánlás igénybevételére jogosult előadó-művészeti szervezet (Támogatott) által együttesen nyújtható be tárgyév február 15-étől a Pest Megyei Kormányhivatalhoz) | ||||
| I. A Támogató szervezet adatai | ||||
| 1. Elnevezése: | ||||
| 2. Székhelye: | ||||
| 3. Cégjegyzékszáma vagy kamarai nyilvántartási száma: | ||||
| 4. Adószáma: | ||||
| 5. A kapcsolattartó neve, telefonszáma és elektronikus levelezési címe: | ||||
| 6. Levelezési címe (Az igazolás postázási címe) | ||||
| II. A Támogatott szervezet adatai | ||||
| 1. Elnevezése: | ||||
| 2. Székhelye: | ||||
| 3. Hatósági nyilvántartási száma (ESZ száma): | ||||
| 4. A kapcsolattartó neve, telefonszáma és elektronikus levelezési címe: | ||||
| 5. Levelezési címe (Az igazolás postázási címe) | ||||
| III. Egyéb adatok | ||||
| 1. A felajánlás alapját képező jegybevétel éve a Támogatott szervezet szempontjából: | ||||
| 2. A felajánlás összege, számmal és betűvel kiírva: | ||||
| 3. A felajánláshoz kapcsolódó eljárás típusa (A megfelelő típus betűjelét szíveskedjék bekarikázni!): | a) adóelőleg-fizetési kötelezettség teljesítése b) adóelőleg-kiegészítési kötelezettségről szóló bevallás c) társaságiadó-bevallás | |||
| 4. A felajánláshoz kapcsolódó adóbevallás (éve) időszaka: | ............ év ........................ hó ......... napjától ............ év ........................ hó ......... napjáig | |||
| Dátum: ........................... | ||||
| A Támogató szervezet képviselőjének cégszerű aláírása | A Támogatott szervezet képviselőjének cégszerű aláírása | |||
| Melléklet: A jogszabályban meghatározott igazgatási szolgáltatási díj megfizetését igazoló banki bizonylat másolati példánya” | ||||
„2. melléklet a 440/2015. (XII. 28.) Korm. rendelethez
| Figyelem! Ezt a részt a Pest Megyei Kormányhivatal tölti ki! | ||||
| A módosító kérelem érkezésének napja: | ||||
| A módosító kérelem iktatószáma: | ||||
| Ügyintéző neve: | ||||
| KÉRELEM a Tao. tv. 24/A. §-a szerinti adófelajánláshoz kapcsolódóan kiállított IGAZOLÁS MÓDOSÍTÁSA vagy VISSZAVONÁSA iránt | ||||
| A kérelem az adózó (Támogató) és a felajánlás igénybevételére jogosult előadó-művészeti szervezet (Támogatott) által együttesen nyújtható be tárgyév február 15-étől a Pest Megyei Kormányhivatalhoz. | ||||
| I. A Támogató szervezet adatai | ||||
| 1. Elnevezése: | ||||
| 2. Székhelye: | ||||
| 3. Cégjegyzékszáma vagy kamarai nyilvántartási száma: | ||||
| 4. Adószáma: | ||||
| 5. A kapcsolattartó neve, telefonszáma és elektronikus levelezési címe: | ||||
| 6. Levelezési cím (Az igazolás postázási címe) | ||||
| II. A Támogatott szervezet adatai | ||||
| 1. Elnevezése: | ||||
| 2. Székhelye: | ||||
| 3. Hatósági nyilvántartási száma (ESZ száma): | ||||
| 4. A kapcsolattartó neve, telefonszáma és elektronikus levelezési címe: | ||||
| 6. Levelezési cím (Az igazolás postázási címe) | ||||
| III. Egyéb adatok | ||||
| 1. A felajánlás alapját képező jegybevétel éve a Támogatott szervezet szempontjából: | ||||
| 2. A módosítani/visszavonni kérelmezett (korábbi) felajánlás összege, számmal és betűvel kiírva: | ||||
| 3. A felajánlás módosított összege, számmal és betűvel kiírva (igazolás visszavonása iránti kérelem esetén: 0): | ||||
| 4. Módosítani kérelmezett, a felajánláshoz kapcsolódó igazolás iktatószáma: | ||||
| 5. Visszavonni kérelmezett, a felajánláshoz kapcsolódó igazolás iktatószáma: | ||||
| 6. A kapcsolódó eljárás típusa (A megfelelő típus betűjelét szíveskedjék bekarikázni!): | a) adóelőleg-fizetési kötelezettség teljesítéséhez kapcsolódó igazolás módosítása b) adóelőleg-fizetési kötelezettség teljesítéséhez kapcsolódó igazolás visszavonása c) adóelőleg-kiegészítési kötelezettségről szóló bevalláshoz kapcsolódó igazolás visszavonása d) társasági adóbevalláshoz kapcsolódó igazolás visszavonása | |||
| 7. A felajánláshoz kapcsolódó adóbevallás (éve) időszaka: | ............ év ........................ hó ......... napjától ............ év ........................ hó ......... napjáig | |||
| Dátum: ........................... | ||||
| A Támogató szervezet képviselőjének cégszerű aláírása | A Támogatott szervezet képviselőjének cégszerű aláírása | |||
