A jogszabály mai napon ( 2024.11.01. ) hatályos állapota.
A jelek a bekezdések múltbeli és jövőbeli változásait jelölik.

 

382/2016. (XII. 2.) Korm. rendelet

a közlekedési igazgatási feladatokkal összefüggő hatósági feladatokat ellátó szervek kijelöléséről

A Kormány

az Alaptörvény 15. cikk (3) bekezdésében meghatározott eredeti jogalkotói hatáskörében,

az 1. alcím tekintetében a fővárosi és megyei kormányhivatalokról, valamint a fővárosi és megyei kormányhivatalok kialakításával és a területi integrációval összefüggő törvénymódosításokról szóló 2010. évi CXXVI. törvény 21. § c) és d) pontjában,

a 2. alcím, továbbá a 3. és a 15. alcím tekintetében a közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény 48. § (3) bekezdés a) pont 7. alpontjában,

a 3. § tekintetében a Magyar Köztársaság gyorsforgalmi közúthálózatának közérdekűségéről és fejlesztéséről szóló 2003. évi CXXVIII. törvény 18. § (6) bekezdés d) pontjában,

a 4. és 5. alcím tekintetében a vasúti közlekedésről szóló 2005. évi CLXXXIII. törvény 88. § (1) bekezdés 1. pontjában, a 6. alcím tekintetében a víziközlekedésről szóló 2000. évi XLII. törvény 88. § (1) bekezdés a) pontjában,

a 7–9. alcím tekintetében a légiközlekedésről szóló 1995. évi XCVII. törvény 73. § a) pontjában,

a 10. alcím tekintetében az autópályák és főutak használatáért fizetendő, megtett úttal arányos díjról szóló 2013. évi LXVII. törvény 28. § (1) bekezdés d) pontjában,

a 11. alcím tekintetében a közúti közlekedési nyilvántartásról szóló 1999. évi LXXXIV. törvény 41/A. § c) pontjában,

a 12. alcím tekintetében a szolgáltatási tevékenység megkezdésének és folytatásának általános szabályairól szóló 2009. évi LXXVI. törvény 53. § a) pontjában,

a 14. alcím tekintetében az erdőről, az erdő védelméről és az erdőgazdálkodásról szóló 2009. évi XXXVII. törvény 112. § (1) bekezdés a) pontjában,

a 16. alcím tekintetében az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 62. § (1) bekezdés 1. pont 1.1. alpontjában

kapott felhatalmazás alapján,

az Alaptörvény 15. cikk (1) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:

1. A szakmai irányításért felelős miniszter, valamint a felügyeleti szerv kijelölése

1. § (1) *  A fővárosi és vármegyei kormányhivatal e rendelet szerinti feladatköreinek gyakorlásával összefüggésben az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 9. § f)–i) pontjában meghatározott, valamint a törvényességi és szakszerűségi ellenőrzési hatásköröket szakmai irányító miniszterként a közlekedésért felelős miniszter (a továbbiakban: miniszter) gyakorolja.

(2) * 

2. Az útügyi közlekedési hatóságok kijelölése

2. § (1) *  A Kormány útügyi közlekedési hatóságként

a) a (2) bekezdés szerinti ügyekben országos illetékességgel Budapest Főváros Kormányhivatalát,

b) *  a (3) bekezdés szerinti ügyekben a fővárosi és vármegyei kormányhivatalt,

c) *  a (4) bekezdés szerinti ügyekben a fővárosi és vármegyei kormányhivatal járási (fővárosi kerületi) hivatalát,

d) * 

e) * 

jelöli ki.

(2) Útügyi közlekedési hatóságként Budapest Főváros Kormányhivatala jár el:

1. az országos közúthálózatba tartozó autópályák, autóutak és gyorsutak (a továbbiakban együtt: gyorsforgalmi út), továbbá a közúti határátkelőhelyek közlekedési építményei és műtárgyai, továbbá útépítési engedélyezési eljáráshoz nem köthető, önálló beruházásként megvalósuló 30 m szabadnyílást meghaladó műtárgyai, továbbá alagútjai építésének, korszerűsítésének, forgalomba helyezésének, fennmaradásának és megszüntetésének (elbontásának) engedélyezésével kapcsolatos, valamint ezek tekintetében a közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény (a továbbiakban: Kkt.) 29/A. §-ában, 32. § (3) bekezdésében, 34. § (2) bekezdésében és 36. § (2) bekezdésében meghatározott ügyek, továbbá az országos és helyi közutak és a közforgalom elől el nem zárt magánutak engedélyezése során ezen utak 30 m-nél nagyobb szabadnyílású műtárgyai, valamint alagútjai műszaki engedélyezése,

2. a transzeurópai közúthálózat részét képező, 500 méter hosszt meghaladó alagutakkal kapcsolatos közlekedési hatósági hatáskörök gyakorlása,

3. a gyorsforgalmi úti beruházáshoz kapcsolódó szintbeli csomópont kialakításával kapcsolatban az 1. pont szerinti hatáskör gyakorlása, ha az alsóbbrendű út egyéb szakasza nem érintett,

4. a közúti biztonsági auditori képzés és továbbképzés bejelentése, a képzési tevékenység folytatására jogosult szervezetek nyilvántartásának vezetése, a közúti biztonsági auditori képzési tanterv jóváhagyása, a képzési tevékenység folytatására jogosult szervezetek ellenőrzése,

5. az országos közúthálózatba tartozó gyorsforgalmi utak és a közúti határátkelőhelyek hídjai, valamint a harminc méter szabadnyílást meghaladó hidak kiviteli tervének jóváhagyása,

6. a forgalmazási követelmények szabályozása tekintetében – az építési termékek kivételével – a miniszter szabályozási feladatkörébe tartozó közúti termékek megfelelőségértékelését végző megfelelőségértékelő szervezetek kijelölése, ellenőrzése, valamint a szolgáltatási tevékenység megkezdésének és folytatásának általános szabályairól szóló 2009. évi LXXVI. törvény (a továbbiakban: Szolgtv.) szerinti szolgáltatás felügyelete,

7. a 2015. évi LXXXIX. törvénnyel kihirdetett, Veszélyes Áruk Nemzetközi Közúti Szállításáról szóló Európai Megállapodás „A” Melléklet 1. rész 1.9.5 pontjában és „B” Melléklet 8. rész 8.6 fejezetében az alagutakkal kapcsolatos közlekedési hatósági hatáskörök gyakorlása,

8. az országos közúthálózatba tartozó gyorsforgalmi úton a levegőterhelés mérséklése érdekében szükséges forgalomkorlátozó intézkedések elrendelése,

9. az engedélyezési hatáskörébe tartozó utak tekintetében elektronikus közúti ellenőrző rendszer, illetve ellenőrző berendezés elhelyezéséhez szükséges hozzájárulási hatáskör gyakorlása,

10. vasúti átjáró – az ideiglenesen létesített vasúti átjáró kivételével – létesítésének, áthelyezésének és megszüntetésének, valamint a létesítés és az áthelyezés során a vasúti átjáró biztosítási módjának és forgalmi rendjének engedélyezése,

11. *  a vasúti átjárók, a vasúti gyalogos átkelőhelyek forgalmi rendjére és a kijelölt gyalogos átkelőhelyek létesítésére vonatkozó, a közlekedési hatóságként eljáró fővárosi és vármegyei kormányhivatalok által vezetett nyilvántartások alapján országos összesítő nyilvántartás vezetése,

12. a gyorsforgalmi utakat és közúti határátkelőhelyeket érintően – ha az út kezelője forgalomszabályozási intézkedésével vagy annak megtagadásával mások érdekeit sérti, vagy az út kezelőjének előírásai betartására, jelek, jelzések vagy berendezések eltávolítására vonatkozó felszólításának nem tesznek eleget – az érdekeltek kérelmére indított eljárás,

13. a gyorsforgalmi utak, valamint a közúti határátkelőhelyek útjai tekintetében az országos közút helyi közúttá vagy magánúttá, a helyi közút országos közúttá vagy magánúttá, a magánút helyi közúttá vagy országos közúttá nyilvánításával kapcsolatos ügyek,

14. *  a településfejlesztési terv és a településrendezési terv a gyorsforgalmi úttal, a közúti határátkelőhellyel érintett település esetében történő egyeztetési eljárásai

során.

(3) Útügyi közlekedési hatóságként a fővárosi és vármegyei kormányhivatal jár el * 

1. *  a (2) bekezdés 1–3. pontjában meghatározottak kivételével az út és műtárgyai, továbbá az út építésével, korszerűsítésével összefüggő járda, valamint önálló beruházásában megvalósuló 30 m szabadnyílást meg nem haladó gyalogos felüljárók és hidak építésének, korszerűsítésének, forgalomba helyezésének, fennmaradásának és megszüntetésének (elbontásának) engedélyezésével vagy bejelentésével összefüggő ügyek,

2. az engedélyezési hatáskörébe tartozó utak 30 m szabadnyílást meg nem haladó hídjai kiviteli tervének jóváhagyása,

3. a gyorsforgalmi utak, valamint a közúti határátkelőhelyek útjainak kivételével az országos közút helyi közúttá vagy magánúttá, a helyi közút országos közúttá vagy magánúttá, a magánút helyi közúttá vagy országos közúttá nyilvánításával kapcsolatos ügyek,

4. az engedélyezési hatáskörébe tartozó utak területének nem közlekedési célú igénybevételével kapcsolatos közlekedési hatósági ügyek,

5. a Kkt. 42/A. § (2) bekezdése alapján a kérelmező által – a közútkezelő hozzájárulásának megtagadása, vagy a kezelő által előírt feltételek sérelmezése miatt – kezdeményezett eljárás,

6. a Kkt. 42/A. § (3) bekezdése alapján – a közút kezelőjének kérelmére – az eredeti állapot helyreállítására, vagy a közút állagának és a forgalom biztonságának védelme érdekében szükséges munkák elvégzésére irányuló eljárás,

7. a Kkt. 39. § (2) és (3) bekezdése szerinti, útcsatlakozással kapcsolatos közlekedési hatósági eljárások,

8. a közút kezelőjének kérelmére a közút műtárgyának minősülő burkolt árokba, csatornába vagy más vízelvezető létesítménybe a közút területén kívüli területekről származó vizek bevezetése miatt indult eljárás,

9. a közútkezelői felszólítás eredménytelensége esetén, az út területén, az alatt vagy felett elhelyezett építmény, útcsatlakozás felújítására, korszerűsítésére, megszüntetésére kötelezés,

10. az engedélyezési hatáskörébe tartozó utak tekintetében a közút nem közlekedési célú, vagy rendkívüli igénybevétele miatti, a helyreállítás befejezésétől számított 3 éven belüli süllyedés, vagy más hiba kijavításának elrendelése,

11. a közútkezelői felszólítás eredménytelensége esetén a közút állagát, a közúti forgalom biztonságát, zavartalanságát sértők vagy veszélyeztetők Kkt. 7. § (2) bekezdése szerinti kötelezése,

12. a vasúti gyalogos-átkelőhely létesítésének, áthelyezésének, forgalomba helyezésének, megszüntetésének engedélyezése,

13. az ideiglenes vasúti átjáró létesítésének, megszüntetésének, forgalomba helyezésének engedélyezése,

14. a vasúti átjáró és a vasúti gyalogos-átkelőhely ideiglenes szüneteltetésének elrendelése,

15. a (2) bekezdés 10. pontjában foglaltak kivételével a vasúti átjáró és a vasúti gyalogos-átkelőhely forgalmi rendjének és biztonsági előírásainak meghatározása, továbbá a vasúti átjáró forgalomba helyezése,

16. az engedélyezési hatáskörébe tartozó országos közutat érintően a közút kezelője által az előírásoknak nem megfelelő jelek, jelzések vagy berendezések eltávolítására vonatkozó felszólításának eredménytelensége miatt kezdeményezett eljárások,

17. a vasúti átjárót biztosító jelzőberendezés üzemzavara esetén – jelzőőrállítás helyett – a vasúti pályát keresztező út lezárásának engedélyezése,

18. a közúti gyalogos-átkelőhely kijelölésének, forgalomba helyezésének és megszüntetésének engedélyezése,

19. a védett természeti területen lévő közúton a természetvédelmi hatóság kezdeményezésére a közlekedés (tartózkodás) korlátozása vagy megtiltása,

20. a (2) bekezdés 8. pontjában foglaltak kivételével a környezetterhelés mérséklése érdekében forgalomszervezési korlátozó vagy egyéb műszaki intézkedések elrendelése,

21. a közút kezelőjének kezdeményezésére elrendelt vasúti átjáró ideiglenes szüneteltetésével kapcsolatban a közút kezelője számára a munkák elvégzésének engedélyezése,

22. az engedélyezési hatáskörébe tartozó közutak és a közforgalom elől el nem zárt magánutak kezelői által kialakított forgalmi rend figyelemmel kísérése, a forgalom biztonsága vagy zavartalansága érdekében a forgalomszabályozás módosításának kezdeményezése, a közút kezelőjének a közlekedés biztonságát sértő vagy veszélyeztető helyzet megszüntetése érdekében a forgalmi rend felülvizsgálatára való kötelezése,

23. az országos közúton a (2) bekezdés 12. pontjában foglaltak kivételével, ha a közút kezelője a forgalomszabályozási intézkedésével vagy annak megtagadásával mások érdekeit sérti, vagy a közút kezelőjének előírásai betartására, jelek, jelzések vagy berendezések eltávolítására vonatkozó felszólításának nem tesznek eleget az érdekeltek kérelmére indított eljárás,

24. a közforgalom elől elzárt magánút közforgalom számára történő megnyitásának, vagy a közforgalom elől el nem zárt magánút közforgalom előli elzárásának engedélyezésére irányuló eljárás,

25. a vasúti átjárókról, a vasúti gyalogos-átkelőhelyekről, továbbá a kijelölt közúti gyalogos-átkelőhelyekről nyilvántartás vezetése,

26. a saját célú vasúti pályahálózat részét képező vasúti pályán, összekötő vasúti pályán, csatlakozó vasúti pályán és keskeny nyomtávú vasúti pályán lévő kereszteződés esetében a terelősziget létesítésének szükségességének megállapítása,

27. a tíz percet meghaladó ideig zárva tartható, az időszakosan üzemelő teljes sorompóval biztosított, valamint a felhívásos sorompóval biztosított vasúti átjárók meghatározása,

28. az engedélyezési hatáskörébe tartozó utak tekintetében elektronikus közúti ellenőrző rendszer, illetve ellenőrző berendezés elhelyezéséhez szükséges hozzájárulás kiadása

29. *  a közlekedés biztonságát veszélyeztető helyzet megszüntetése érdekében az útkereszteződés beláthatóságát akadályozó fa, vagy egyéb növényzet eltávolításának elrendelése,

30. *  a vasúti átjáró rálátási háromszögének területén lévő fa, vagy egyéb növényzet kivágásának elrendelése

31. *  a járdák, gyalogutak és azok műtárgyai építésének, korszerűsítésének, forgalomba helyezésének, fennmaradásának és megszüntetésének (elbontásának) engedélyezése vagy bejelentése, valamint ezek nem közlekedési célú igénybevételének engedélyezése

során.

(4) *  Útügyi közlekedési hatóságként a fővárosi és vármegyei kormányhivatal járási (fővárosi kerületi) hivatala jár el: * 

1. az elhelyezési tilalom alá eső jel, jelzés, reklámtábla, reklámhordozó, reklámcélú berendezés vagy egyéb tárgy eltávolításával kapcsolatos ügyek,

2. * 

3. * 

4. a közlekedés biztonsága, az út állagának védelme érdekében az út melletti ingatlan tulajdonosának kötelezése

során.

(5) * 

(6) * 

2/A. § *  A Kormány útügyi közlekedési hatóságként országos illetékességgel Budapest Főváros Kormányhivatalát jelöli ki a közúti közlekedés alágazatba és – a 6. § (7) bekezdés b) pontjában foglaltak kivételével – a logisztikai központok alágazatba tartozó létfontosságú rendszerek és létesítmények azonosítása, kijelölése, kijelölésének visszavonása és védelme tekintetében ágazati kijelölő hatóságként és helyszíni ellenőrzést lefolytató szervként.

3. § A gyorsforgalmi út építése során a környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény szerinti előzetes vizsgálati és környezeti hatásvizsgálati eljárásokban a Magyar Köztársaság gyorsforgalmi közúthálózatának közérdekűségéről és fejlesztéséről szóló 2003. évi CXXVIII. törvény

a) 9. § (2) bekezdése szerint szükséges vélemény elkészítése során Budapest Főváros Kormányhivatala,

b) *  17. § (4) bekezdése szerinti hatáskör gyakorlása során Budapest Főváros Kormányhivatala

jár el.

3. A közúti gépjármű-közlekedéssel kapcsolatos ügyekben eljáró közlekedési hatóságok kijelölése

4. § (1) *  A Kormány a közúti gépjármű-közlekedéssel kapcsolatos ügyekben közlekedési hatóságként (a továbbiakban: közúti gépjármű-közlekedési hatóság)

a) a (2) bekezdés szerinti ügyekben a minisztert,

b) a (2a) bekezdésben foglalt ügyekben a közlekedési hatósági ügyekért felelős helyettes államtitkárt,

c) a (3) bekezdés szerinti ügyekben országos illetékességgel Budapest Főváros Kormányhivatalát,

d) *  a (4) bekezdés szerinti ügyekben a fővárosi és vármegyei kormányhivatalt

jelöli ki.

(2) *  Közúti gépjármű-közlekedési hatóságként a miniszter jár el: * 

1. a személyszállítási szolgáltatásokról szóló 2012. évi XLI. törvény 41. § (1)–(2) bekezdése szerinti engedélyekkel, valamint a nemzetközi közúti áruszállítási engedélyekkel, a nemzetközi szerződések szerint engedélyköteles személyszállítási tevékenységet végző autóbuszok járati engedélyeivel és a Közlekedési Miniszterek Európai Konferenciája (CEMT) által létrehozott közlekedési engedélyekkel kapcsolatos hatáskör gyakorlása;

2. *  a közúti járművek – ideértve a trolibuszt is – típusbizonyítványával, általános forgalomba helyezési, sorozat-forgalomba helyezési és sorozat-átalakítási engedélyével, az egyedi és kis sorozatú gyártás útján létrehozott járművek előzetes összeépítési engedélyével és a hazai járműforgalmazók részéről a megfelelőségi nyilatkozat alapján történő forgalomba helyezéssel, továbbá a jármű megváltoztatására vonatkozó alkalmazási engedéllyel kapcsolatos hatáskör gyakorlása, valamint az az általános forgalomba helyezési engedélyezési eljárásban tanúsítóként közreműködők engedélyezéssel összefüggő hatáskör gyakorlása, továbbá a közúti járművek forgalomba helyezésének és forgalomban tartásának műszaki feltételeiről szóló 6/1990. (IV.12.) KöHÉM rendelet 4. § (1) bekezdés b) pontja szerint eltérés engedélyezése

3. * 

4. a nem közúti mozgógépekbe építendő belsőégésű motorok típusjóváhagyásával kapcsolatos feladatok ellátása;

5. a közúti járműalkatrészek, járműtartozékok és járműtulajdonságok jóváhagyásának kiadásával, egyes pótalkatrészek és tartozékok minősítő jel használatának engedélyezésével, valamint az alkalmazási engedély kiadásával kapcsolatos hatáskör gyakorlása;

6. a Kkt. szerinti típusvizsgálati tevékenység engedélyezésével kapcsolatos hatáskör gyakorlása, a típusvizsgáló tanúsító szervezettel a hatósági szerződés megkötése, valamint a típusvizsgáló tanúsító szervezet tevékenységének ellenőrzése, és azok tekintetében a Szolgtv. szerinti szolgáltatás felügyelete, közúti járművek típusjóváhagyásával kapcsolatos jogszabályok megsértőivel szemben bírság kiszabása;

7. a típusvizsgáló tanúsító szervezetnek, valamint az autóbusz-fenntartónak az emelt sebességhatárú autóbuszok vizsgálatára vonatkozó feljogosítása, és az ehhez kapcsolódó nyilvántartás és műszaki adatbázis kezelése;

8. *  az új személygépkocsikra és az új könnyű haszongépjárművekre vonatkozó szén-dioxid-kibocsátási előírások meghatározásáról, valamint a 443/2009/EK és az 510/2011/EU rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2019. április 17-i (EU) 2019/631 európai parlamenti és tanácsi rendelet II. és III. mellékletében meghatározott feladatok ellátása;

8a. *  az (EU) 2021/392 bizottsági végrehajtási rendelet 3. és 10. cikkében meghatározott, összesített és részletes nyomonkövetési adatokkal összefüggő – a 11. cikk szerinti személyes adatok védelmével kapcsolatos kötelezettségeknek megfelelően végrehajtott – feladatok ellátása körében

a) az (EU) 2021/392 bizottsági végrehajtási rendelet 10. cikk (1) bekezdésében meghatározott valós vezetési feltételek melletti – vizsgáló állomások által közölt – adatok gyűjtése,

b) az összesített és részletes nyomonkövetési adatok karbantartása, gyűjtése, ellenőrzése, hitelesítése, valamint

c) az (EU) 2021/392 bizottsági végrehajtási rendelet 3. cikk (3) bekezdésében és 10. cikk (2) bekezdésében foglaltaknak megfelelően az adatok Bizottságnak és az Európai Környezetvédelmi Ügynökségnek (EEA) történő bejelentése;

9. *  a veszélyes áru szállítási biztonsági tanácsadók képzésének és továbbképzésének engedélyezésével, valamint a veszélyes áru szállítási biztonsági tanácsadó névjegyzékének vezetésével, kijelölésének bejelentésével és nyilvántartásával kapcsolatos feladatok ellátása;

10. *  a közúti járművezetők képzésének és utánképzésének engedélyezésével, a közúti közlekedési szakemberek képzésének és továbbképzésének engedélyezésével, ezen engedélyek felfüggesztésével és visszavonásával, a szakoktatói, az iskolavezetői,vizsgabiztosi, utánképzés-foglalkozásvezetői tevékenység engedélyezésével, az engedély felfüggesztésével és visszavonásával kapcsolatos hatáskörök gyakorlása, ideértve a képzési, továbbképzési, utánképzési, szakoktatói, vizsgabiztosi, iskolavezetői, utánképzés-foglalkozásvezetői tevékenység ellenőrzéséhez és szakfelügyeletéhez kapcsolódó bírságolást; továbbá a vizsgabiztosi, a szakoktatói és az iskolavezetői névjegyzék vezetése, az engedélyezett képző szervek nyilvántartása;

11. *  Magyarország tekintetében a közúti közlekedésben használt menetíró készülékekről, a közúti közlekedésben használt menetíró készülékekről szóló 3821/85/EGK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről és a közúti szállításra vonatkozó egyes szociális jogszabályok összehangolásáról szóló 561/2006/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet módosításáról szóló, 2014. február 4-i 165/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletben, valamint a járművezetői kártyák elektronikus nyilvántartásának összekapcsolásához szükséges közös eljárásokról és előírásokról szóló, 2016. január 21-i (EU) 2016/68 bizottsági végrehajtási rendeletben a tagállam hatósága számára meghatározott feladatok tekintetében

a) *  a menetíró készülék beépítését, vizsgálatát, javítását végző szakemberek szaktanfolyami képzésének és továbbképzésének engedélyezésével,,

b) a menetíró készülékkel foglalkozó fórum munkájában hazánkat képviselő személy kijelölésével,

c) a menetíró vezérképviseletek elismerésével,

d) a tachográf beépítését, javítását, vizsgálatát és illesztését végző szervezetekre és járműgyártókra vonatkozó nyilvántartással és adatkezeléssel,

e) a menetíró készülék (tachográf), a tachográfkártyák és az adatrögzítő lap jóváhagyásával,

f) a tachográfkártya kibocsátásával, gyártásával, visszavonásával, nyilvántartásával, adatkezelésével és nemzetközi adatcseréjével,

g) a tachográf beépítését, vizsgálatát, javítását végző szakemberek engedélyezésével, nyilvántartásával és adatkezelésével

kapcsolatos feladatok végrehajtása;

12. *  a mezőgazdasági és erdészeti járművek jóváhagyásáról és piacfelügyeletéről szóló, 2013. február 5-i 167/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletben, a két- vagy háromkerekű járművek, valamint a négykerekű motorkerékpárok jóváhagyásáról és piacfelügyeletéről szóló, 2013. január 15-i 168/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletben, valamint a gépjárművek és pótkocsijaik, valamint az ilyen járművek rendszereinek, alkotóelemeinek és önálló műszaki egységeinek jóváhagyásáról és piacfelügyeletéről, a 715/2007/EK és az 595/2009/EK rendelet módosításáról, valamint a 2007/46/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló, 2018. május 30-i (EU) 2018/858 európai parlamenti és tanácsi rendeletben meghatározott, a műszaki szolgálatok tevékenységével összefüggő pályázatok kiírása, a műszaki szolgálatok kijelölése, valamint a műszaki szolgálatokra vonatkozó hatósági feladatok ellátása;

13. az e-learning rendszerű oktatásban alkalmazott rendszerek és az e-learning tananyagok engedélyezése és tanúsítvánnyal történő ellátása, továbbá a közúti járművezetők és a közúti közlekedési szakemberek képzésének és vizsgáztatásának általános szabályairól szóló kormányrendeletben meghatározott, a fogyasztók védelmét szolgáló mutatók számításának meghatározása, a számítás és a mutatószámok közzététele;

14. a közlekedési hatósági tevékenységhez kapcsolódó országos nyilvántartások, informatikai rendszerek működtetése és fejlesztése, társhatóságok részére történő elektronikus adatátadás és a nemzetközi adatcsere feltételeinek biztosítása;

15. Magyarország területén az EGT-n kívüli állam hatósági engedélyével és jelzésével ellátott tehergépjárművel kabotázsként közúti közlekedési szolgáltatási tevékenység engedélyezése;

16. * 

17. a kormánytisztviselői, állami szolgálati jogviszony keretében műszaki vizsgabiztosi tevékenységet végző személyek továbbképzésének biztosítása;

18. műszaki vizsgabiztosi névjegyzék vezetése és az ahhoz kapcsolódó hatáskörök gyakorlása;

19. a közúti ellenőrök képzésének, továbbképzésének biztosítása, névjegyzékének vezetése, valamint a Kkt. szerinti kezelői ellenőrök névjegyzékbe vétele és az ahhoz kapcsolódó hatáskörök gyakorlása;

20. a gépjárműfenntartó szervezetek nyilvántartása;

21. a közúti közlekedési szolgáltatási, a saját számlás áruszállítási, valamint a saját számlás személyszállítási tevékenységről szóló rendeletben meghatározott országos nyilvántartások vezetésével összefüggő hatósági feladatok, valamint

a) a közúti fuvarozói szakma gyakorlására vonatkozó feltételek közös szabályainak megállapításáról és a 96/26/EK tanácsi irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló 2009. október 21-i 1071/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletben,

b) a nemzetközi közúti árufuvarozási piachoz való hozzáférés közös szabályairól szóló, 2009. október 21-i 1072/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletben,

c) az autóbusszal végzett személyszállítás nemzetközi piacához való hozzáférés közös szabályairól és az 561/2006/EK rendelet a módosításáról szóló, 2009. október 21-i 1073/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletben,

d) az autóbusszal végzett nemzetközi személyszállítás okmányaira vonatkozóan az 1073/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet részletes alkalmazási szabályainak megállapításáról és a 2121/98/EK bizottsági rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2014. április 9-i 361/2014/EU bizottsági rendeletben,

e) *  a közúti fuvarozó vállalkozásokról vezetett nemzeti elektronikus nyilvántartások összekapcsolására vonatkozó közös szabályok megállapításáról és az 1213/2010/EU rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2016. április 1-i (EU) 2016/480 bizottsági végrehajtási rendeletben, valamint

f) a közúti fuvarozási vállalkozások nemzeti elektronikus nyilvántartásában rögzítendő adatokra vonatkozó minimális követelményekről szóló, 2009. december 17-i 2009/992/EU bizottsági határozatban;

meghatározott országos nyilvántartások vezetésével összefüggő feladatok ellátása

22. *  a gépjárműfenntartó szervezetek, a műszaki vizsgáló állomások és műszaki vizsgabiztosok tevékenységének, a közúti közlekedésben részt vevők, valamint a közúti közlekedési szolgáltatást végzők ellenőrzése és azzal összefüggő jogkövetkezmények alkalmazása;

23. *  a közúti járművek műszaki megvizsgálásáról szóló miniszteri rendeletben meghatározott járműfejlesztőkkel, fejlesztési célú járművekkel és a fejlesztési célú jármű tesztekkel kapcsolatos hatáskörök gyakorlása – ide nem értve a már forgalomba helyezett jármű fejlesztési célú járművé minősítését –;

24. *  a közúti járművek időszakos vizsgálatával és közúti műszaki ellenőrzésével kapcsolatos nemzetközi kapcsolattartás és a Bizottsággal folytatott folyamatos információcsere;

25. *  az új nehézgépjárművek CO2-kibocsátásának és tüzelőanyag-fogyasztásának nyomon követéséről és bejelentéséről szóló, 2018. június 28-i (EU) 2018/956 európai parlamenti és tanácsi rendeletben meghatározottaknak megfelelően, az Európai Unióban először nyilvántartásba vett új nehézgépjárművekre vonatkozó nyomon követési és bejelentési feladatok ellátása;

26. *  a közlekedési ágazat hatósági jellegű szakképzései tekintetében – jogszabályban meghatározott szakmai képzések és szakképesítések követelményrendszere alapján – szaktanfolyamok, továbbképzések tantárgyai, tantervei, vizsgakövetelményei meghatározása, vizsgabiztosok kinevezése és tanfolyami képzés ellenőrzése;

27. *  a közúti járművezetők és a közúti közlekedési szakemberek képzései, továbbképzései, utánképzései és vizsgáztatásai tekintetében – vonatkozó jogszabályokban meghatározott képzési, továbbképzési, utánképzési, vizsgáztatási, képesítési követelményrendszer figyelembevételével –

a) a tantervek, a tantárgyak, tantervi óraszámok,

b) az elméleti és gyakorlati vizsgakövetelmények, az alkalmazandó vizsgafeladatok, a vizsgáztatásra alkalmas vizsgahelyszínek és vizsgaútvonalak,

c) az alkalmazható tansegédletek,

d) a képzések, továbbképzések, vizsgák lebonyolításának, ellenőrzésének, szakfelügyeletének rendje, ügyvitele és módszerei,

e) – a Közlekedési Szakértői Testület szakmai állásfoglalására figyelemmel – az e-learning rendszerű oktatásban alkalmazható zárt rendszerű távoktatási képzésmenedzsment rendszerek minősítésének és tanúsításának módja,

f) – a Közlekedési Szakértői Testület szakmai állásfoglalására figyelemmel – az e-learning tananyagok minősítésének és tanúsításának módja,

g) az e-learning rendszerű oktatásban való részvétel dokumentálásának módja, különös tekintettel az adatrögzítésre, az archiválásra és az adattartalomra,

h) a képzés, továbbképzés, vizsgáztatás tárgyi feltételeinek alkalmazására vonatkozó technológiai és műszaki követelmények,

i) az egyes tantárgyak hallgatása vagy vizsgatárgyak teljesítése alóli mentesítések alapjául szolgáló képesítések, végzettségek köre,

j) az elméleti és gyakorlati vizsgáztatás ellenőrzéséhez szükséges adatok köre és tartalma, ezek közlekedési hatóság részére történő továbbításának rendje meghatározása,

k) *  az elektronikus vezetési karton vezetésére szolgáló eszköz vagy alkalmazás és a kapcsolódó informatikai rendszer minősítésének és tanúsításának módjának,

l) *  a tehergépkocsi- és autóbusz-vezetői továbbképzési képesítés vizsga nélküli megszerzésére irányuló szaktanfolyami képzési program minősítése és tanúsítása módjának, valamint

m) *  a közúti járművezetők és a közúti közlekedési szakemberek képzésénél és vizsgáztatásánál alkalmazott szimulátorok minősítése és tanúsítása módjának

28. *  a képzések, továbbképzések, vizsgák lebonyolításának, ellenőrzésének, szakfelügyeletének, rendjének, ügyvitelének és módszereinek, a tanfolyamon való részvétel és vizsgára bocsátás feltételeinek meghatározása, továbbá a képzési és vizsgáztatási tevékenység végzéséhez kötelezően előírt dokumentumok körének, a szakfelügyelet módszertanának, valamint a vizsgaigazolás tartalmának meghatározása

29. *  a muzeális jellegű járművek minősítési szabályainak jóváhagyása

30. *  a muzeális minősítő szervezet, valamint a muzeális jellegű járművekre vonatkozó szabályozás kidolgozására, kiadására jogosult szerv tekintetében a felügyeleti jogkör gyakorlása;

31. *  a belső piaci információs rendszer keretében a járművezetők kiküldetésével összefüggő, a közlekedési hatóságot érintő, a tagállamok illetékes hatóságai közötti igazgatási együttműködési és kölcsönös segítségnyújtási kötelezettség koordinálása, valamint a közúti fuvarozói szakma gyakorlására vonatkozó feltételek közös szabályainak megállapításáról és a 96/26/EK tanácsi irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló, 2009. október 21-i 1071/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletben, valamint a közúti közlekedésben használt menetíró készülékekről, a közúti közlekedésben használt menetíró készülékekről szóló 3821/85/EGK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről és a közúti szállításra vonatkozó egyes szociális jogszabályok összehangolásáról szóló 561/2006/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet módosításáról szóló, 2014. február 4-i 165/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletben meghatározott, a tagállamot terhelő jelentéstételi, tájékoztatási, valamint a tagállamok illetékes hatóságai közötti igazgatási együttműködési és kölcsönös segítségnyújtási kötelezettség koordinálása vagy teljesítése;

32. *  az (EU) 2022/1362 bizottsági végrehajtási rendeletben meghatározott

a) szimulációs eszköz alkalmazására vonatkozó engedélyezéssel összefüggő feladatok ellátása,

b) a járművek környezeti teljesítményének meghatározásával összefüggő feladatokkal kapcsolatban a 8. cikk szerinti műszaki szolgálat kijelölése,

c) a szimulációs eszköz használatával, az eszköz alkalmasságát javító gyártói intézkedések vizsgálatával és a javító intézkedési terv elfogadásával összefüggő feladatok ellátása,

d) az aerodinamikai eszközök 17. cikk szerinti tanúsításával és az eszköznek a 18. cikk szerinti aerodinamikai eszközcsaládba való felvételének engedélyezéssel összefüggő feladatok ellátása;

33. *  a vizsgaközpont jogszabályban meghatározott tevékenységével összefüggő díjakat megállapító szabályzat jóváhagyása,

34. *  közúti árufuvarozás és a személyszállítási tevékenység Kormány által meghatározott célzott ellenőrzése,

35. *  a vizsgaközpont vizsgától való eltiltó, valamint a vizsga érvénytelenítése tárgyában hozott döntés tárgyában kezdeményezett hatósági eljárás,

36. *  a Kkt. 21 § (1) bekezdés d) és i) pontja szerinti ellenőrzés és bírságolással kapcsolatos eljárás lefolytatása

során.

(2a) *  Közúti gépjármű-közlekedési hatóságként a közlekedési hatósági ügyekért felelős helyettes államtitkár jár el:

a) a járműelőéleti nyilvántartás vezetése;

b) * 

c) a Nemzeti Tengelysúlymérő Rendszer működtetése és fejlesztése;

d) * 

e) a kockázatértékelő rendszer működtetése;

f) *  a vizsgálóállomások auditálását végző szervezet ellenőrzése;

g) *  a díj ellenében végzett közúti árutovábbítási, a saját számlás áruszállítási, valamint az autóbusszal díj ellenében végzett személyszállítási és a saját számlás személyszállítási tevékenységről, továbbá az ezekkel összefüggő jogszabályok módosításáról szóló kormányrendelet szerinti elektronikus fuvarregisztrációs rendszer működtetése

során.

(3) *  Közúti gépjármű-közlekedési hatóságként országos illetékességgel Budapest Főváros Kormányhivatala jár el

1. a gyorsan romló élelmiszerek nemzetközi közúti szállításáról szóló Egyezmény (ATP) hatálya alá tartozó szállítóeszközök időszakos ATP alkalmassági szemléjének elvégzése, az azonosító jelzés hitelesítése, annak használatának szabályozása, az alkalmassági bizonyítványának kiadása és a külföldi vizsgálati eredmények honosítása;

2. *  a közúti járművek forgalomba helyezésének és forgalomban tartásának műszaki feltételeiről szóló 6/1990. (IV. 12.) KöHÉM rendelet 4. § (1) bekezdés a) pont ad) és ae) alpontja szerinti eltérés engedélyezése;

3. * 

4. * 

5. a közúti jármű sorozatszerű átalakítását végző gépjárműfenntartó szervezet feljogosítása az átalakítással érintett szerkezeti elemek átvizsgálására;

6. a túlméretes és a megengedett össztömeget, illetve tengelyterhelést meghaladó járművek forgalomba helyezésének, valamint tehergépkocsival második pótkocsi vontatásának engedélyezésével kapcsolatos hatáskör gyakorlása;

7. a nehéz tehergépkocsik közlekedésének korlátozásáról szóló rendelet szerint a korlátozás alóli felmentésre vonatkozó engedélykérelmekkel kapcsolatos feladatok ellátása;

8. * 

9. a közúti közlekedési szolgáltatást végzők részére előírt fedezetigazolás-minták tartalmának előzetes jóváhagyása során.

(4) *  Közúti gépjármű-közlekedési hatóságként a fővárosi és vármegyei kormányhivatal jár el * 

1. a Kkt. szerinti vizsgáló állomási tevékenység engedélyezésével kapcsolatos hatáskör gyakorlása, a vizsgáló állomással a hatósági szerződés megkötése, a vizsgáló állomások és a műszaki vizsgabiztosok tevékenységének ellenőrzése, az ellenőrzés alapján a jogkövetkezmények alkalmazása, továbbá a hatóság által üzemeltetett, valamint az illetékességi területén hatósági szerződéssel rendelkező vizsgáló állomáson – a jármű tulajdonosára egyébként irányadó illetékességi szabálytól függetlenül – a közlekedési hatóság telephelyén végzett egyedi forgalomba helyezés engedélyezése, jármű-honosítási eljárás, a bármely telephelyen végzett forgalomba helyezés előtti és időszakos vizsgálat végzése, valamint a vizsgáló állomás és a járműfenntartó szervezetek tekintetében a Szolgtv. szerinti szolgáltatás felügyelete;

2. járműbontókkal történő közreműködői megállapodások megkötése, a járműbontók tevékenységének ellenőrzése, bontási engedély kiadása, tevékenység engedélyezésével kapcsolatos hatáskörök gyakorlása, az ellenőrzés alapján a jogkövetkezmények alkalmazása;

3. a Kkt. 20. § (1) bekezdésében meghatározott szabályszegések felderítésére irányuló, – a Kkt. 20. § (11) bekezdésében a közlekedési hatóság hatáskörébe utalt – közúti és telephelyi ellenőrzések, valamint az azokhoz kapcsolódó bírságolásra irányuló eljárások lefolytatása;

4. *  a jármű tulajdonosára egyébként irányadó illetékességi szabálytól függetlenül a közúti járművek – ideértve a trolibuszt is – közlekedésbiztonsági ellenőrzése, a közúti járművek összeépítésének, egyedi átalakításának, valamint a forgalomba helyezésének engedélyezése, továbbá a tulajdonos kérelmére az M2, M3, N2, N3 és O járműkategóriába tartozó jármű esetében az eredeti COC okmány benyújtása alapján műszaki megvizsgálás nélkül történő Műszaki adatlap kiadása;

5. *  a közúti járművek forgalomba helyezésének és forgalomban tartásának műszaki feltételeiről szóló 6/1990. (IV. 12.) KöHÉM rendelet 4. § (1) bekezdés a) pont aa)–ac) alpontja szerinti eltérés engedélyezése;

6. *  a gumiabroncsok üzemanyag-hatékonyság és más paraméterek tekintetében történő címkézéséről, az (EU) 2017/1369 rendelet módosításáról és az 1222/2009/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2020. május 25-i (EU) 2020/740 európai parlamenti és tanácsi rendeletben [a továbbiakban: (EU) 2020/740 európai parlamenti és tanácsi rendelet] meghatározott hitelesítési eljárás lefolytatása és a 4–7. cikkben foglalt kötelezettségek betartásának ellenőrzése;

7. a (10) bekezdés szerinti szervezetek által felvett, jogsértést megállapító ellenőrzési jegyzőkönyv alapján kezdeményezett eljárás lefolytatása;

8. *  a személytaxi-szolgáltatás és a személygépkocsis személyszállító szolgáltatáshoz előírt tevékenységi engedély, engedélykivonat kiadásával, valamint az önálló diszpécserszolgálati tevékenység engedélyezésével, a szolgáltatást végző személygépkocsivezető igazolványának kiadásával kapcsolatos eljárásokban, valamint a személytaxi-szolgáltatás és a személygépkocsis személyszállító tevékenységet érintő közlekedéshatósági szabályok megtartásának ellenőrzése vonatkozásában, ideértve a más szervezetek által lefolytatott és jogsértést megállapító ellenőrzési jegyzőkönyv alapján kezdeményezett eljárásokat is;

9. *  a mezőgazdasági és erdészeti járművek jóváhagyásáról és piacfelügyeletéről szóló, 2013. február 5-i 167/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletben, a két- vagy háromkerekű járművek, valamint a négykerekű motorkerékpárok jóváhagyásáról és piacfelügyeletéről szóló, 2013. január 15-i 168/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletben, továbbá a gépjárművek és pótkocsijaik, valamint az ilyen járművek rendszereinek, alkotóelemeinek és önálló műszaki egységeinek jóváhagyásáról és piacfelügyeletéről, a 715/2007/EK és az 595/2009/EK rendelet módosításáról, valamint a 2007/46/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló, 2018. május 30-i (EU) 2018/858 európai parlamenti és tanácsi rendeletben meghatározott piacfelügyeleti ellenőrzés végzése és ezzel összefüggésben a hatósági eljárás lefolytatása;

10. *  Magyarország tekintetében a közúti közlekedésben használt menetíró készülékekről, a közúti közlekedésben használt menetíró készülékekről szóló 3821/85/EGK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről és a közúti szállításra vonatkozó egyes szociális jogszabályok összehangolásáról szóló 561/2006/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet módosításáról szóló, 2014. február 4-i 165/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletben a tagállam hatósága számára meghatározott feladatok tekintetében

a) az ország egész területére kiterjedő területi illetékességgel a digitális tachográf-kártyák kiadásával, cseréjével és pótlásával, valamint

b) *  a tachográf beépítését, vizsgálatát, javítását és illesztését, üzembe helyezését és aktiválását végző szervezetek engedélyezésével, auditálásával és ellenőrzésével kapcsolatos feladatok végrehajtása;

11. a (2) bekezdés 11. pontja szerinti feladatokon kívül Magyarország tekintetében a közúti szállításra vonatkozó egyes szociális jogszabályok összehangolásáról, a 3821/85/EGK és a 2135/98/EK tanácsi rendelet módosításáról, valamint a 3820/85/EGK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2006. március 15-i 561/2006/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletben, valamint a közúti közlekedésben használt menetíró készülékekről, a közúti közlekedésben használt menetíró készülékekről szóló 3821/85/EGK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről és a közúti szállításra vonatkozó egyes szociális jogszabályok összehangolásáról szóló 561/2006/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet módosításáról szóló, 2014. február 4-i 165/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletben az ellenőrzéshez szükséges tachográf-kártyákkal (a gépjárművezetői kártya, az ellenőri kártya, a műhelykártya és az üzemben tartói kártya) kapcsolatos feladatok ellátása;

12. tehergépjárművel végzett saját számlás közúti áruszállítási igazolvánnyal kapcsolatos engedélyezési feladatok ellátása;

13. autóbusszal végzett saját számlás személyszállítási igazolvánnyal kapcsolatos engedélyezési feladatok ellátása;

14. a veszélyes anyagot szállító járművekre előírt „Jóváhagyási igazolás” kiadása;

15. a gépjárműadó-kedvezmény igénybevételéhez a gépjármű minősítésének műbizonylattal történő igazolása;

16. a gépjárműfenntartó szervezetek személyi és dologi feltételeinek ellenőrzése, tevékenység megtiltása;

17. a gépjárműfenntartó szervezetek bejelentésének nyilvántartásba vétele;

18. közlekedésbiztonsági és környezetvédelmi szempontból kiemelten fontos pótalkatrészek és tartozékok ellenőrzésével kapcsolatos hatósági feladatok ellátása;

19. a mozgáskorlátozott személyek közúti közlekedésével kapcsolatos hatósági feladatok ellátása, különösen a jármű mozgáskorlátozott személy testi adottságaihoz alakításához eltérés engedélyezése, a mozgáskorlátozott közúti járművezetők egészségügyi alkalmasságát elbíráló bizottságban történő műszaki szakértői közreműködés;

20. tehergépjárművel díj ellenében végzett közúti árutovábbítási engedéllyel és engedélykivonattal, közösségi engedéllyel, közösségi engedély hiteles másolatával kapcsolatos engedélyezési feladatok ellátása;

21. autóbusszal díj ellenében végzett személyszállítási tevékenységi engedéllyel és engedélykivonattal, közösségi engedéllyel, közösségi engedély hiteles másolatával kapcsolatos engedélyezési feladatok ellátása;

22. * 

23. a Kkt. 33/A. §-ában előírt úthasználati díj megfizetésének ellenőrzése;

24. a közúti közlekedési nyilvántartásról szóló 1999. évi LXXXIV. törvény 33/A. § (1) bekezdése szerinti engedélyező hatóságként a közúti járművek előzetes eredetiségvizsgálata során közreműködő szervezetek engedélyezése;

25. az autóbusszal végzett saját számlás személyszállítási, díj ellenében végzett személyszállítási tevékenységhez kapcsolódó európai uniós és az Interbus egyezmény szerinti ellenőrzési okmány, nemzetközi autóbuszos menetlevelek, menetlevéltömbök kiadása, a visszaérkezett menetlevelek alapján a kabotázs tevékenység adatainak nyilvántartása;

26. a közösségi engedéllyel rendelkező vállalkozás tehergépjárművét vezető nem európai uniós állampolgár járművezetői igazolványának kiadása;

27. a közlekedési hatóság hatáskörébe utalt bejelentésekkel, engedélyezéssel, okmányokkal, nyilvántartással kapcsolatos – máshol nem szabályozott – hatáskörök gyakorlása;

28. * 

29. *  a nem közúti mozgó gépek belső égésű motorjainak a gáz- és szilárd halmazállapotú szennyezőanyag-kibocsátási határértékeire és típusjóváhagyására vonatkozó követelményekről, az 1024/2012/EU és a 167/2013/EU rendelet módosításáról, valamint a 97/68/EK irányelv módosításáról és hatályon kívül helyezéséről szóló, 2016. szeptember 14-i (EU) 2016/1628 európai parlamenti és tanácsi rendeletben meghatározott piacfelügyeleti ellenőrzés végzése és ezzel összefüggésben a jogkövetkezmények – ideértve különösen a bírságolási eljárás lefolytatását – alkalmazása;

30. *  a járműben az utasok mozgását vagy elhelyezkedését befolyásoló tárgy, berendezés vagy a jármű külső felületén a típusengedélyben nem szereplő berendezés, kiegészítő elem, ideiglenes berendezés, a jármű közlekedésbiztonsági jellemzőit befolyásoló díszítés – beleértve a jármű reklámmal, fényforrással vagy fóliával történő ellátását – legfeljebb 3 hónap időtartamra történő elhelyezése engedélyezése

során.

(5) A miniszter gondoskodik az utánképzés foglalkozásvezetők képzésének évente egy alkalommal történő megszervezéséről, a képzés rendszerének – különös tekintettel a tantervekre, tantárgyakra, tantervi óraszámra, az elméleti és gyakorlati vizsgakövetelményekre, vizsgafeladatokra és vizsgahelyszínekre – kialakításáról és nyilvántartást vezet az utánképzés foglalkozásvezetőkről.

(6) *  A (2) bekezdés 34. pontja alapján a közúti árufuvarozás és a személyszállítási tevékenység Kormány által meghatározott célzott ellenőrzése során a (2) bekezdésben kijelölt közúti gépjármű-közlekedési hatóság a jogszabályban meghatározott ellenőrzési feladatai ellátása során kormánytisztviselőként középfokú iskolai végzettségű személyt is alkalmazhat.

(7) *  A (2) bekezdésben kijelölt közúti gépjármű-közlekedési hatóság a (2) bekezdés 36. pontjában meghatározott feladatával összefüggésben jogosult a Kkt. 20. § (1) bekezdésében és 33/A. § (1) bekezdésében foglaltak – közlekedési hatósági hatáskörbe utalt – ellenőrzésére, továbbá közúti és telephelyi ellenőrzést végezni országos illetékességgel, az ellenőrzés eredményeként jogosult a jogszabályban meghatározott jogkövetkezményeket alkalmazni.

(7a) *  A Kkt. 21/K. §-a szerinti Nemzeti Tengelysúlymérő Rendszer által támogatott közúti ellenőrzés során a (4) bekezdésben kijelölt, a helyszíni intézkedés helye szerint illetékes közúti gépjármű-közlekedési hatóság a Kkt. 20. § (1) bekezdése és 33/A. § (1) bekezdése által a hatáskörébe utalt ellenőrzésre, és az ellenőrzés eredményeként a jogszabályban meghatározott jogkövetkezmények alkalmazására a jogsértés elkövetésének helyére tekintet nélkül jogosult.

(8) *  A 4. § (2a) bekezdés b) és d) pontjában meghatározott feladattal összefüggésben a másodfokú hatósági jogkört – ha a fellebbezést törvény lehetővé teszi – a miniszter gyakorolja.

(9) *  Közlekedési hatóságként Budapest Főváros Kormányhivatala jár el

a) a mezőgazdasági és erdészeti járművek jóváhagyásáról és piacfelügyeletéről szóló, 2013. február 5-i 167/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletben,

b) a két- vagy háromkerekű járművek, valamint a négykerekű motorkerékpárok jóváhagyásáról és piacfelügyeletéről szóló, 2013. január 15-i 168/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletben, valamint

c) a gépjárművek és pótkocsijaik, valamint az ilyen járművek rendszereinek, alkotóelemeinek és önálló műszaki egységeinek jóváhagyásáról és piacfelügyeletéről, a 715/2007/EK és az 595/2009/EK rendelet módosításáról, valamint a 2007/46/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló, 2018. május 30-i (EU) 2018/858 európai parlamenti és tanácsi rendeletben

meghatározott éves piacfelügyeleti ellenőrzési terv összeállítása, a Bizottság, továbbá a Bizottság által létrehozott, végrehajtással kapcsolatos információcseréért felelős fórum részére a piacfelügyeleti tevékenységgel kapcsolatos tájékoztatási kötelezettség teljesítése, valamint az Európai Unió más tagállamának piacfelügyeleti hatóságával történő információcsere lebonyolítása során.

(9a) *  Közlekedési hatóságként Budapest Főváros Kormányhivatala látja el az (EU) 2020/740 európai parlamenti és tanácsi rendelet 4. cikk (5) bekezdésében meghatározott, a gumiabroncs-beszállítók által bejelentett adatok és információk nyilvántartását, kezelését és az ehhez tartozó felügyeleti és ellenőrzési feladatokat.

(9b) *  A (9) bekezdésben meghatározott éves piacfelügyeleti ellenőrzési tervet az (EU) 2020/740 európai parlamenti és tanácsi rendelet 11. cikk (4) bekezdésének megfelelően kell kialakítani.

(10) A Kormány a (4) bekezdésben kijelölt hatóságon kívül

a) a díjköteles országos közutak díjfizetés ellenében történő használatának ellenőrzésére a Kkt. 20. § (11) bekezdés g) pontjában kijelölt gazdasági társaságot,

b) a közúti járműre előírt tömeg- és mérethatárok betartásának ellenőrzésére a Magyar Közút Nonprofit Zártkörűen Működő Részvénytársaságot,

c) a meghatározott engedélyhez és meghatározott okmány meglétéhez kötött nemzetközi közúti közlekedési szolgáltatás ellenőrzésére a Magyar Közút Nonprofit Zártkörűen Működő Részvénytársaságot

jelöli ki.

(11) A központi közlekedési közigazgatási bírságnyilvántartás üzemeltetésével, működtetésével, fejlesztésével kapcsolatos feladatokat, valamint a központi közlekedési közigazgatási bírságnyilvántartás vezetésével kapcsolatos feladatokat a miniszter látja el a bírságolásra hatáskörrel rendelkező szervek adatszolgáltatása alapján.

(12) *  A (3) és (4) bekezdésben meghatározott közlekedési hatóság az általa folytatott eljárásokkal kapcsolatban a (2) és a (2a) bekezdésben meghatározott hatóság országos nyilvántartásához vagy szakmai irányítási feladataihoz szükséges adatszolgáltatásra köteles.

(13) *  A közúti járművezetők pályaalkalmassági vizsgálatához kapcsolódó közlekedéspszichológiai igazságügyi szakértői vizsgálatokat a Kkt. 18. § (8) bekezdése alapján kijelölt szervezet végzi.

5. § A közlekedési hatóságok szakmai irányítása keretében a miniszter:

a) az egységes jogalkalmazás érdekében – a jogszabályok és szabványok keretei között, ügyfelekre nem kiterjedő hatállyal – meghatározza a közúti gépjármű-közlekedési hatósági eljárásban alkalmazott vizsgálatok és ellenőrzések követelményeit és módszereit, ideértve különösen az egyes vizsgálóműszerek megfelelőségét, alkalmazhatóságát,

b) * 

c) * 

d) működteti a Közlekedési Szakértői Testületet.

5/A. § *  A pályaalkalmassági vizsgálatok Kkt. 18. § (8) bekezdése szerinti vizsgaközpont által meghatározott módszertanát a miniszter hagyja jóvá.

5/B. § *  A Kormány muzeális minősítő szervezetként a Magyar Autóklubot jelöli ki. A muzeális jellegű járművekre vonatkozó szakmai szabályok kidolgozására, kiadására, valamint a muzeális járművek tekintetében a nyilvántartás vezetésére jogosult szervezetként, a muzeális minősítő rendszer működtetőjeként a Kormány a KTI Magyar Közlekedéstudományi és Logisztikai Intézet Nonprofit Korlátolt Felelősségű Társaságot jelöli ki.

4. A vasúti közlekedési hatóság kijelölése

6. § *  (1) Vasúti közlekedési hatóságként a Kormány a (3) bekezdésben foglalt kivétellel a minisztert jelöli ki.

(2) A vasúti közlekedés biztonságával összefüggő munkakört betöltő vasúti munkavállalók vizsgáztatását végző vizsgabiztosokat a miniszter nevezi ki.

(3) A vasúti közlekedés biztonságával összefüggő munkakört betöltő vasúti munkavállalók elsőfokú időszakos, soronkívüli és záró, valamint – a mozdonyvezetői munkakörre vonatkozó egészségi alkalmasság előzetes megállapítását kivéve – az előzetes egészségi alkalmassági vizsgálata tekintetében a Kormány elsőfokú hatóságként a Vasútegészségügyi Szolgáltató Nonprofit Közhasznú Korlátolt Felelősségű Társaságot, másodfokú hatóságként – ha a fellebbezést törvény lehetővé teszi – a minisztert jelöli ki.

(4) A mozdonyvezetői munkakörre vonatkozó egészségi alkalmasság előzetes megállapítása tekintetében a Vasútegészségügyi Szolgáltató Nonprofit Közhasznú Korlátolt Felelősségű Társaság a vasútbiztonsági hatóság részére tanúsító szervként jár el.

(5) *  A településfejlesztési terv és a településrendezési terv a vasúti pályahálózattal érintett település esetében történő egyeztetési eljárásai során a vasúti közlekedési hatóság jár el.

(6) A vasútszakmai oktatók névjegyzékét a vasúti közlekedési hatóság vezeti.

(7) *  A vasúti közlekedési hatóság jár el

a) a vasúti közlekedés alágazatba és

b) – a létfontosságú rendszerelem vasúti kapcsolata esetén – a logisztikai központok alágazatba

tartozó létfontosságú rendszerek és létesítmények azonosítása, kijelölése, kijelölésének visszavonása és védelme tekintetében ágazati kijelölő hatóságként és helyszíni ellenőrzést lefolytató szervként.

(8) *  A vasúti közlekedési hatóság jár el az (EU) 2023/1695 bizottsági végrehajtási rendelet 3. cikk (2) bekezdés c) pontja, valamint 4. cikk (2) bekezdés c) pontja szerinti tagállami feladatok tekintetében.

(9) *  Az (EU) 2023/1695 bizottsági végrehajtási rendelet 5. cikk (4) bekezdése szerinti tagállami feladatok tekintetében a miniszter jár el.

5. A vasúti igazgatási szerv kijelölése

7. § (1) A Kormány vasúti igazgatási szervként a miniszter által vezetett minisztérium szervezeti egységét jelöli ki.

(2) A vasúti igazgatási szerv döntését és végzését felügyeleti jogkörben megváltoztatni vagy megsemmisíteni nem lehet.

(3) A vasúti igazgatási szerv e jogkörben való eljárása során nem utasítható.

(4) A vasúti igazgatási szerv független a vasúti társaságoktól, a Vasúti Pályakapacitás-elosztó Szervezettől és a közszolgáltatási szerződések odaítélésében résztvevő illetékes hatóságtól.

6. A hajózási hatóságok kijelölése

8. § (1) *  Hajózási hatóságként a Kormány

a) a (2) és (3) bekezdés szerinti ügyekben a minisztert,

b) a (4) bekezdés szerinti ügyekben országos illetékességgel Budapest Főváros Kormányhivatalát,

c) a víziközlekedésről szóló 2000. évi XLII. törvény (a továbbiakban: Vkt.) 4. § (4) bekezdésében foglalt feladat tekintetében Magyarország konzuli tisztviselőjét

d) a (8) bekezdés szerinti ügyekben a Magyar Vitorlás Szövetséget

jelöli ki.

(2) Hajózási hatóságként a miniszter jár el:

1. * 

2. *  a hajózásbiztonsági ellenőri képesítéssel,

3. *  a hajózási szakértők nyilvántartásának vezetésével,

4. *  a vizsgabiztosok és az oktatók névjegyzékének vezetésével,

5. *  a hajózási képesítések megszerzésére felkészítő képzések jóváhagyásával és ellenőrzésével,

5a. *  a hajózási üzemeltetési vezetői képesítések, hajózási képesítések és képesítő okmányok közhiteles nyilvántartásával, elismerésével és honosításával,

5b. *  a vizsgák részletes szabályait és feltételeit, valamint a vizsgabizottság működési rendjét megállapító vizsgaszabályzat jóváhagyásával,

5c. *  a vizsgakövetelményekre vagy a képesítés megszerzésére vonatkozó előírások alapján számonkérhető ismeretanyag, a vizsgafeladatok és a vizsgatárgyak számonkérésének módjának meghatározásával,

6. a hajózási gyakorlati idő mérséklésének engedélyezésével,

7. a tengerész munkaközvetítők, a tengerész kölcsönbeadók nyilvántartásával és tevékenységének ellenőrzésével, valamint a tevékenységét érintő panaszokkal,

8. a víziutak nyilvántartásával,

9. a hajóút kijelölésével és kitűzésével való egyetértéssel, továbbá a víziközlekedés irányítására szolgáló jelek ezzel összefüggő elhelyezésének elrendelésével,

10. a víziút-fenntartási terv jóváhagyásával való egyetértéssel,

11. elemi csapás vagy egyéb veszély esetén az úszólétesítmények ideiglenes igénybevételével,

12. Magyarország konzuli tisztviselőjének a hajóokmányok érvényességének ideiglenes meghosszabbítására való felkérésével,

13. az úszólétesítmények megfelelőségét vizsgáló, ellenőrző és tanúsító elismert szervezetek elismerését megalapozó javaslathoz az elismerést kérelmező szervezet auditálásával, továbbá az elismerést elnyert szervezet tevékenységének ellenőrzésével, valamint az úszólétesítmények megfelelőségét vizsgáló, ellenőrző és tanúsító kijelölt szervezetek kijelölését megalapozó javaslathoz a kijelölést kérelmező szervezet auditálásával, továbbá a kijelölt szervezet tevékenységének ellenőrzésével,

14. a Belvízi Hajózási Alapprogram működtetésével,

15. a nemzeti víziút használatának idegen állam lobogója alatt közlekedő úszólétesítmény részére való engedélyezésével,

16. a hajósoknak szóló hirdetmény kiadása a víziút korlátozott jellemzői következtében szükséges átmeneti közlekedési rend, továbbá az egyes vízterületek közlekedési rendjének a Hajózási Szabályzatban nem érintett helyi szabályainak megállapításával,

17. az országos közforgalmú kikötők, vagy azokhoz kapcsolódó hajózási létesítmények, valamint a vám- és határkikötők létesítésével, használatbavételével, fennmaradásával, üzemben tartásával és megszüntetésével, üzemeltetési szabályzatának jóváhagyásával,

18. a tengeri hajók munkavédelmi követelményeit tartalmazó szabályzat jóváhagyásával és a tengerészeti munkaügyi bizonyítvány kiállításával,

19. a hatáskörébe tartozó hajózási bírság kiszabásával,

20. *  a településfejlesztési terv és a településrendezési terv víziúttal érintett település esetében történő egyeztetési eljárásaival,

21. *  a hajós és tengerész szolgálati könyv nyilvántartásával,

22. *  a szimulátorok jóváhagyásával,

23. *  a hajózási képesítésekkel, képesítő okmányokkal, szolgálati könyvekkel és képzésekkel, valamint a magyarországi különös kockázatú vízi utakkal kapcsolatban az Európai Bizottság és a tagállamok értesítésével,

24. *  a képesítő okmányok visszavonásával, bevonásával és felfüggesztésével,

25. *  más állam különös kockázatot jelentő vízi útjával kapcsolatos vizsga Magyarországon történő teljesítéséhez szükséges megállapodás megkötésével és az Európai Bizottság tájékoztatásával,

26. *  a magyarországi különös kockázatú vízi utakra vonatkozóan más tagállamtól érkező kérés esetén a vizsgához szükséges megállapodás megkötésével

kapcsolatos ügyekben.

(3) A Vkt. 48/B. § (1) bekezdésében meghatározott folyami információs szolgáltatás működtetéséhez, ellenőrzéséhez kapcsolódó feladatokat a miniszter látja el.

(4) Hajózási hatóságként Budapest Főváros Kormányhivatala jár el

1. az úszólétesítménnyel folytatott hajózási tevékenység, az úszólétesítmények hajózásra alkalmasságának, biztonságának, élet- és munkakörülményeinek ellenőrzésével, a hajózási tevékenységet, valamint az úszólétesítmények élet- és munkakörülményeit érintő panaszok kivizsgálásával,

2. az úszólétesítmények lajstromozásával, nemzetközi jeleinek, hivatalos hajószámának kiadásával,

3. az úszólétesítmények, azok berendezéseinek, felszereléseinek, a közösségi belvízi közlekedésre vonatkozó harmonizált folyami információs szolgáltatásokban alkalmazott RIS terminál, hálózati berendezés és szoftveralkalmazás típusjóváhagyásával,

4. az úszólétesítmények építési (átépítési) terveinek felülvizsgálatával és jóváhagyásával,

5. *  a (6) bekezdésben foglaltak kivételével az úszólétesítmény üzemképességének megállapításával és tanúsításával,

6. a szállítótartályok (konténerek) műszaki felügyeletével, gyártó, javító üzemeinek jóváhagyásával,

7. az úszólétesítmények hajónaplójának, személyzeti jegyzékének, gép- és olajnaplójának, környezetvédelmi és motornaplójának, valamint felszerelési jegyzékének kiadásával és hitelesítésével,

8. az úszólétesítmények okmányainak kiállításával és nyilvántartásával,

9. a víziutat érintő munkavégzés engedélyezésével,

10. a víziközlekedés irányítására szolgáló jelzések engedélyezésével,

11. a kikötőn kívül rakomány átrakásának, továbbá utasok be- és kiszállásának engedélyezésével,

12. a hajózás korlátozásának és a hajóút felszabadításának elrendelésével, a hajóútban fennakadt vagy elsüllyedt úszólétesítménnyel összefüggő intézkedésekkel,

13. a (2) bekezdés 17. pontjában foglaltak kivételével a hajózási létesítmény létesítésével, használatba vételével, fennmaradásával, üzemben tartásával és megszüntetésével, üzemeltetési szabályzatainak jóváhagyásával,

14. a víziúton búvártevékenység engedélyezésével,

15. a belvízi és tengeri hajók köbözésével, köböző hatóságként (jele: BFKH-HU),

16. a veszélyes vagy szennyező árut szállító hajók jóváhagyási, illetve alkalmassági bizonyítványának kiállításával,

17. a hajózási tevékenység, a belső égésű motorral hajtott kishajók és csónakok korlátozás alá eső területen való üzemeltetése, a kabotázs, a harmadik országos és harmadik lobogós forgalom engedélyezésével, valamint egyedi engedély kiadásával,

18. a különleges szállítások, valamint személyszállító hajóval történő vontatás, tolás, illetve mellévett alakzatban való továbbítás engedélyezésével,

19. az úszólétesítmények részére kiegészítő jelzés viselésének engedélyezésével,

20. a rajnai hajózásban való részvételi jogosultságot igazoló okmány kiadásával,

21. *  a vízi repülőtér kivételével az úszólétesítményen hajózási szolgálatot teljesítő személy egészségügyi alkalmassága soron kívüli vizsgálatának előírásával,

22. *  a vízi repülőtér kivételével vízi sportpálya kijelölésével,

23. *  az európai hajóazonosító szám kiadásával, a Vkt. 48/C. § (1) bekezdése szerinti adatrögzítéssel, az európai hajóadatbázisról szóló, 2020. január 20-i (EU) 2020/474 felhatalmazáson alapuló bizottsági rendeletben meghatározott adatkezeléssel és annak 5. cikkében az egyedüli kapcsolattartó pont számára meghatározott feladatok ellátásával,

24. a magyar lobogójú tengeri hajók tengeri kikötő szerinti állam hatósága által folytatott ellenőrzése adatainak (ellenőrző hatóság, ellenőrzés ideje, eredménye) nyilvántartásával, a hajó feltartóztatása esetén az üzemképesség helyreállításának ellenőrzésével,

25. a Vkt. 20. §-a szerinti megfelelőség tanúsításával összefüggő kötelezettségek teljesítésének piacfelügyeleti ellenőrzésével,

26. *  a hajós és tengerész szolgálati könyv ellenőrzésével,

27. a tengeri kedvtelési célú kishajók jachtnaplójának és személyzeti jegyzékének kiadásával és hitelesítésével,

28. a hajózási szolgálatot teljesítő személy egészségi alkalmasságát vizsgáló orvos nyilvántartásba vételével és az egészségi alkalmasság másodfokú vizsgálatában az orvosszakértő kijelölésével,

29. a veszélyes vagy szennyező árukat szállító hajók ellenőrzésével, bejelentkezési, illetve tájékoztatásadási kötelezettségből származó adatok nyilvántartásával,

30. a veszélyes áruk belvízi szállításának ellenőrzésével,

31. a jogszabályban meghatározott gyakorlat, gyakorlati idő igazolásával és elfogadásával,

32. a (2) bekezdés 16. pontjában nem szabályozott hajósoknak szóló hirdetmények, továbbá a tengerészeknek szóló hirdetmények kiadásával,

33. a hatáskörébe tartozó hajózási bírság kiszabásával,

34. *  jogszabály által más szerv hatáskörébe nem utalt hajózási hatósági hatáskörrel

kapcsolatos eljárásokban.

(5) *  Budapest Főváros Kormányhivatala a (4) bekezdés 2–3., 8. és 15–16. pontjában foglalt feladataival összefüggésben, a miniszter a (2) bekezdés 18. pontja alapján az általa kiadott tengerészeti munkaügyi bizonyítványokról közhiteles nyilvántartást vezet.

(6) *  Budapest Főváros Kormányhivatala a tengeri hajókkal kapcsolatos, a lobogó szerinti állam kötelezettségein alapuló hatósági feladatai operatív ellátásával összefüggésben – a vonatkozó nemzetközi minőségügyi szabványok szerinti és tanúsítvánnyal igazolt – hatékony minőségbiztosítási rendszert hoz létre és működtet.

(7) *  A Kormány hajózási hatóságként első fokon a minisztert jelöli ki a víziközlekedés alágazatba tartozó létfontosságú rendszerek és létesítmények azonosítása, kijelölése, kijelölésének visszavonása és védelme tekintetében ágazati kijelölő hatóságként és helyszíni ellenőrzést lefolytató szervként.

(8) *  A kizárólag edzésre és versenyzésre szolgáló vitorlás kishajók időközi üzemképességének megállapításával és tanúsításával kapcsolatos feladatokat a Magyar Vitorlás Szövetség látja el.

7. A légiközlekedési hatóság kijelölése

9. § (1) A Kormány légiközlekedési hatóságként a minisztert jelöli ki.

(2) A Szolgtv. szerinti, a szolgáltatás felügyeletét ellátó hatóságként a légiközlekedési hatóság jár el a következő szolgáltatási tevékenységek tekintetében:

a) a légiutas-kísérők szakirányú földi kiképzése,

b) a légijármű bérbeadása,

c) *  a polgári légi közlekedés területén alkalmazandó közös szabályokról és az Európai Unió Repülésbiztonsági Ügynökségének létrehozásáról és a 2111/2005/EK, az 1008/2008/EK, a 996/2010/EU, a 376/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet és a 2014/30/EU és a 2014/53/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv módosításáról, valamint az 552/2004/EK és a 216/2008/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet és a 3922/91/EGK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2018. július 4-i (EU) 2018/1139 európai parlamenti és tanácsi rendelet [a továbbiakban: (EU) 2018/1139 európai parlamenti és tanácsi rendelet] hatálya alá nem tartozó légijármű, annak részei, berendezései és alkatrészei, valamint a légiközlekedéssel kapcsolatos eszköz karbantartása, javítása,

d) a légiközlekedésről szóló 1995. évi XCVII. törvény 20/A. §-a szerinti szakértői tevékenység, valamint

e) a c) pont szerinti tevékenységet folytatók képzése.

(3) A légiközlekedési hatóság hatásköre kiterjed Magyarország területén

a) a polgári légiközlekedési és légiközlekedéssel kapcsolatos tevékenységre,

b) a polgári légijárművekre,

c) az állami repülések céljára szolgáló és a közös felhasználású repülőterek kivételével minden repülőtérre és leszállóhelyre, valamint

d) a polgári célú légiközlekedés földi létesítményeire és a polgári léginavigációs földi berendezésekre.

(4) A légiközlekedési hatóság hatósági feladatai a következők:

1. a lajstromozásra kötelezett légijárművek lajstromozása, lajstromozási bizonyítvány kiállítása, Magyarország Légijármű Lajstromának (a továbbiakban: lajstrom) vezetése,

2. az engedélyhez kötött légiközlekedési és légiközlekedéssel összefüggő tevékenység engedélyezésével összefüggő eljárások lefolytatása és e tevékenységek folytatásának ellenőrzése,

3. *  az (EU) 2018/1139 európai parlamenti és tanácsi rendelet hatálya alá nem tartozó légijárművek típusalkalmassági vizsgálata,

4. a lajstromozásra kötelezett légijárművek egyedi légialkalmasságának vizsgálata és ellenőrzése, valamint a légialkalmassági bizonyítvány kiadása és időbeli hatályának meghosszabbítása,

5. a 139/2014/EU bizottsági rendelet hatálya alá nem tartozó repülőterek állapotának és üzemben tartásának vizsgálata és ellenőrzése, valamint a repülőtér üzemben tartási engedélyének kiadása és időbeli hatályának meghosszabbítása, a repülőtérrendek jóváhagyása,

6. *  a funkcionális rendszereknek az (EU) 2017/373 bizottsági végrehajtási rendelet szerint végzett felügyelete,

7. a légiközlekedési akadállyal kapcsolatos légiközlekedési hatósági eljárásnak a rendészetért felelős miniszter által vezetett minisztérium és a honvédelemért felelős miniszter által vezetett minisztérium illetékes szerveivel egyetértésben való lefolytatása,

8. *  kiadja a légiközlekedési szakszemélyzet, a légiutas-kísérő, valamint a szakszolgálati engedélyhez nem kötött légiközlekedési vagy légiközlekedéssel összefüggő tevékenységet végzők szakirányú képzéséhez szükséges engedélyeket, a légiutas-kísérők tanúsítványának kiadására vonatkozó jóváhagyást, a légiközlekedési szakszemélyzet szakszolgálati engedélyeit, a légiutas-kísérők tanúsítványát – kivéve azt az esetet, amikor a légiutas-kísérő tanúsítványt erre jóváhagyással rendelkező szervezet adja ki –, valamint a szakszolgálati engedélyhez nem kötött légiközlekedési vagy légiközlekedéssel összefüggő tevékenységet végzők engedélyeit,

9. a légiközlekedési szakszemélyzet szakszolgálati engedélyének és a légiutas-kísérők tanúsítványának kiadásához és meghosszabbításához szükséges, valamint a szakszolgálati engedélyhez nem kötött légiközlekedési vagy légiközlekedéssel összefüggő tevékenységet végzők repülő-egészségügyi alkalmasságának hatósági minősítése, a minősítést végző repülőorvosok és repülés-egészségügyi központok engedélyezése és hatósági felügyelete,

10. * 

11. a légiközlekedési szakszemélyzet szakszolgálati engedélyének megszerzéséhez szükséges jártassági vizsgát, készségellenőrzést vagy kompetencia felmérést végző vizsgáztató személyek engedélyeinek kiadása, a vizsgáztatási tevékenység felügyelete,

12. a légiközlekedési balesetekkel és repülőeseményekkel kapcsolatos közigazgatási hatósági eljárás lefolytatása,

13. légialkalmassági bizonyítvány nélküli kísérleti, próba- vagy műszaki célú repülés engedélyezése,

14. a légitársaság üzletszabályzatának és módosításának jóváhagyása,

15. a légitársaság üzletszabályzatában foglalt rendelkezések teljesítésének ellenőrzése,

16. a repülőtéri és útvonal navigációs berendezések hatósági mérésének (kalibrálás) hatósági ellenőrzése, hitelesítése,

17. *  légiforgalmi földi rádióberendezés üzemben tartási engedélyének kiadása és módosítása,

18. a légijárművek zajbizonyítványának kiadása, repülőterek zajgátló védőövezetének kijelölése,

19. légijárműből történő tárgy kidobásának, szórásának engedélyezése,

20. egyedi légialkalmassági engedéllyel nem rendelkező légijármű egyszeri átrepülésének engedélyezése,

21. a látványosság célját szolgáló repülések és egyéb különleges repülések engedélyezése,

22. a légijármű üzemben tartási feltételeinek vizsgálata, ellenőrzése, valamint a légijármű üzemben tartási engedély kiadása, időbeli hatályának meghosszabbítása,

23. a polgári légi közlekedés védelmének közös szabályairól és a 2320/2002/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2008. március 11-i 300/2008/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (a továbbiakban: 300/2008/EK rendelet) 9. cikke szerinti felelős hatósági feladatok ellátása,

24. *  az egységes európai égbolt létrehozására vonatkozó keret megállapításáról szóló, 2004. március 10-i 549/2004/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet 4. cikke rendelkezésének megfelelően kijelölt nemzeti felügyeleti hatóságként gondoskodik az e cikkben meghatározott tevékenység ellátása érdekében hatáskörébe utalt feladatok végrehajtásáról, ellátja az (EU) 2019/317 bizottsági végrehajtási rendeletben a nemzeti felügyeleti hatóságra vonatkozóan megállapított feladatokat, továbbá az (EU) 2015/340 bizottsági rendelet 5. cikke szerinti illetékes hatóságként gondoskodik az (EU) 2015/340 bizottsági rendeletben meghatározott feladatok ellátásáról,

25. a kormányzati frekvenciagazdálkodási hatósággal együttműködve nemzeti és nemzetközi frekvenciaegyeztetést végez a légiközlekedést szolgáló légiforgalmi célú földi rádióberendezések üzembe helyezési eljárásának keretében,

26. *  A 748/2012/EU bizottsági rendelet I. melléklet 21.1. pontjának megfelelően kijelölt illetékes hatóságként gondoskodik a 748/2012/EU bizottsági rendelet I. Mellékletében meghatározott feladatok végrehajtásáról,

27. a légijárművek és repüléstechnikai termékek, alkatrészek és berendezések folyamatos légi alkalmasságának biztosításáról és az ezzel összefüggő feladatokban részt vevő szervezetek és személyek jóváhagyásáról szóló, 2014. november 26-i 1321/2014/EU rendeletben írt (a továbbiakban: 1321/2014/EU rendelet) kijelölt illetékes hatóságként gondoskodik az e pontokban meghatározott feladatok végrehajtásáról,

28. *  gondoskodik – az Európai Repülésbiztonsági Ügynökséggel kötött megállapodás alapján – (EU) 2018/1139 európai parlamenti és tanácsi rendelet 77. cikk (2) és (3) bekezdésében meghatározott feladatok végrehajtásáról,

29. jóváhagyja Magyarország területén kereskedelmi célból leszálló, illetve onnan induló, menetrend szerinti nemzetközi repülést végrehajtó légitársaság menetrendjét,

30. lefolytatja a kihasználatlan légiközlekedési joggal üzemeltethető légiútvonalra szóló felhatalmazással kapcsolatos eljárást,

31. illetékes hatóságként gondoskodik a légi járművek üzemben tartásához kapcsolódó műszaki követelményeknek és igazgatási eljárásoknak a 216/2008/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet értelmében történő rögzítéséről szóló 2012. október 5-i 965/2012/EU bizottsági rendeletben meghatározott hatósági feladatok végrehajtásáról,

32. a légitársaság üzletszabályzatának jóváhagyása és teljesítésének ellenőrzése, a repülőterek ellenőrzése, a repülőtér üzemben tartási engedélyének kiadása és időbeli hatályának meghosszabbítása, valamint a repülőtérrendek jóváhagyása során feladatkörében gondoskodik a légijárműveken utazó fogyatékkal élő, illetve csökkent mozgásképességű személyek jogairól szóló, 2006. július 5-i 1107/2006/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet végrehajtásáról,

33. a gazdasági célú légiközlekedési tevékenység engedélyezése során gondoskodik a Közösségben a légi járatok működtetésére vonatkozó közös szabályokról szóló, 2008. szeptember 24-i 1008/2008/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletnek való megfelelésről, kivéve annak 23. és 24. cikkében foglaltakat,

34. a légitársaság üzletszabályzatának jóváhagyása és teljesítésének ellenőrzése során gondoskodik a Közösségben a légijáratok működtetésére vonatkozó közös szabályokról szóló, 2008. szeptember 24-i 1008/2008/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet 23. és 24. cikkének való megfelelésről,

35. *  gondoskodik az (EU) 2017/373 bizottsági végrehajtási rendelet 3e. cikkében meghatározott lekérdezési kód kiosztásáról és az (EU) 2019/123 bizottsági végrehajtási rendelet IV. melléklet A. rész 7. és 10. pontjában meghatározott kapcsolódó feladatok végrehajtásáról,

36. *  ellátja a légijárműhöz a levegő-föld kommunikáció, a navigáció és a radarfelderítés céljából hozzárendelt 24 bitből álló légi jármű cím kiosztásának feladatát azon lajstromozott légijárművek esetében, amelyek jogszabály szerint „S” módú fedélzeti transzponderrel való felszerelésre kötelezettek, valamint végzi a földi eszközökön üzemeltetett válaszjeladókhoz kapcsolódó kódkiosztást,

37. elfogadja a légiközlekedési szakszemélyzet képzési szervezete, a gazdasági célú légiközlekedési tevékenység végzésére kiadott, üzemben tartási engedéllyel rendelkező légijármű üzemben tartója, a kereskedelmi repülőtér üzemben tartója, a légijármű karbantartó, tervező és gyártó szervezetek által kidolgozott Repülésbiztonság-irányítási Rendszert, valamint ellenőrzi annak működtetését,

38. kiadja a földi kiszolgáláshoz szükséges engedélyt, a földi kiszolgálás feltételeinek és engedélyezési rendjének szabályairól szóló jogszabályban foglaltak alapján korlátozza a földi kiszolgálók számát, kiválasztási eljárást folytat le, kidolgozza és honlapján közzéteszi a kiválasztási folyamatot és a kiválasztási szempontokat tartalmazó hatósági tájékoztatót, különleges intézkedést rendel el, jóváhagyja a repülőtér üzemben tartója által készített, a különleges intézkedéseket megalapozó korlátozások felszámolása érdekében készített intézkedési tervet és ellenőrzi annak, továbbá a számviteli elkülönítés végrehajtását,

39. a légiközlekedés védelmében közreműködő szervezetek védelmi programjának és azon alapuló belső minőségbiztosítási rendszerének és védelmi képzési tervének jóváhagyása,

40. a Nemzeti Polgári Légiközlekedés Védelmi Minőségbiztosítási Programban meghatározottak szerinti a légiközlekedés védelmi minőségbiztosítási ellenőrző rendszer működtetése, és a 300/2008/EK rendeletnek a polgári légiközlekedés-védelem terén végrehajtandó nemzeti minőségbiztosítási programokra vonatkozó követelmények tekintetében való módosításáról szóló, 2010. január 8-i 18/2010/EU bizottsági rendeletben meghatározott feladatokat ellátása,

41. a légiközlekedés védelmi berendezések, eszközök és védelmi rendszerek üzembe helyezésének, működtetésének jóváhagyása, azok felügyelete és ellenőrzése,

42. a légiközlekedés védelmében közreműködő szervezet légiközlekedés védelmi tisztje kijelölésének jóváhagyása,

43. a 300/2008/EK rendelet 6. cikke alapján szigorúbb intézkedések alkalmazásának elrendelése,

44. a Nemzeti Polgári Légiközlekedés Védelmi Képzési Program, valamint a 300/2008/EK rendeletnek megfelelően a védelmi személyek, oktatók tanúsítása,

45. a közös légiközlekedés-védelmi alapkövetelmények végrehajtásához szükséges részletes intézkedések meghatározásáról szóló, 2015. november 5-i 2015/1998 bizottsági (EU) végrehajtási rendelet (a továbbiakban: 2015/1998 bizottsági (EU) végrehajtási rendelet) Melléklet 1.2.2.2. b) pontjában megjelölt repülőszemélyzeti azonosító kártya kiadása, vagy a kiadás légitársaságnak való engedélyezése,

46. *  a meghatalmazott ügynök, az ismert szállító és a fedélzeti ellátmány meghatalmazott beszállítójának engedélyezése,

47. a légiközlekedés védelmi esemény kivizsgálása,

48. *  a tiltott tárgyaknak a repülőtér nyilvánosság elől elzárt területére történő bevitelére vonatkozó felmentések megadása, személyek, valamint gépjárművek vizsgálat alóli felmentésének megadása,

49. a nemzeti légiközlekedés védelmi programok és a 300/2008/EK rendelet 18. cikk a) pontjában meghatározott információkat tartalmazó, a C (2015) 8005 bizottsági végrehajtási határozat alapján nemzeti légiközlekedés-védelmi határozatban állapítja meg a légiközlekedés védelmében közreműködő szervezetek védelmi feladatait, valamint a C (2015) 8005 bizottsági végrehajtási határozat melléklet 8.1.1. pontja és 9.1.1. pontja alapján a C (2015) 8005 bizottsági végrehajtási határozatban megjelölt átvizsgálások gyakoriságát,

50. a polgári légiközlekedési balesetek áldozataira és azok hozzátartozóira vonatkozó légitársasági segítségnyújtási tervek ellenőrzése,

51. a polgári célú légiközlekedés területén a repülésbiztonsági szervezet engedélyezése, felügyelete,

52. független felügyeleti hatóságként gondoskodik a kereskedelmi repülőtér légijármű által történő igénybevételéért fizetendő díj megállapításának elveiről és módszereiről szóló miniszteri rendeletben meghatározott hatósági feladatok végrehajtásáról,

53. a légiközlekedési szakszemélyzet, a légiutas-kísérők, valamint a szakszolgálati engedélyhez nem kötött légiközlekedési vagy légiközlekedéssel összefüggő tevékenységet végző személyek jogaira és kötelezettségeire vonatkozó rendelkezések betartásának ellenőrzése,

54. a 2015/1998 bizottsági (EU) végrehajtási rendelet Melléklet 6.8.1. pontjában meghatározott légifuvarozó kijelölése, ellenőrzése, valamint a 6.8.4. pontjában meghatározott, a harmadik országbeli meghatalmazott ügynök és ismert szállítók ellenőrzése,

55. a 2015/1998 bizottsági (EU) végrehajtási rendelet Melléklet 11.6. pontjában meghatározott uniós légiközlekedés-védelmi ellenőrzés végrehajtása, valamint az uniós légiközlekedési védelmi ellenőrök jóváhagyása,

56. *  gondoskodik a teljesítménytervek és teljesítménycélok (EU) 2019/317 bizottsági végrehajtási rendelet 10. cikk (6) bekezdése szerinti módosításáról, a teljesítményterv tervezetének az (EU) 2019/317 bizottsági végrehajtási rendelet 12. cikke szerinti benyújtásáról, az (EU) 2019/317 bizottsági végrehajtási rendelet 13. cikk (2) bekezdésében, 14. cikk (3) bekezdésében, 15. cikk (6) bekezdésében a tagállamok részére megállapított feladatok végrehajtásáról, a teljesítménycéloknak az (EU) 2019/317 bizottsági végrehajtási rendelet 18. cikk (1) bekezdése szerinti felülvizsgálatáról, az (EU) 2019/317 bizottsági végrehajtási rendelet 6. cikkében, 24. cikk (2) és (3) bekezdésében, valamint 30. cikk (1) bekezdésében meghatározott konzultációk lefolytatásáról, továbbá az (EU) 2019/317 bizottsági végrehajtási rendelet 24. cikk (4) bekezdésében, 30. cikk (2) bekezdésében és 38. cikk (1) bekezdés c)–e) pontjában foglaltak végrehajtásáról,

57. *  kijelölt illetékes hatóságként gondoskodik a 139/2014/EU bizottsági rendelet 3. cikk (1) bekezdésében, 3. cikk (6) bekezdésében, 5. cikk (1) és (2) bekezdésében, 6. cikk (2)–(4) bekezdésében, 7. cikk (2) és (3) bekezdésében, valamint a II. mellékletében meghatározott feladatok végrehajtásáról és a hatálya alá tartozó repülőterek repülőtéri kézikönyvének jóváhagyásáról,

58. az 598/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet 3. cikk (1) bekezdésének megfelelően kijelölt illetékes hatóságként gondoskodik az 598/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletben meghatározott, a légijárművek zajának kezelésére, az egyes repülőterek zajhelyzetének értékelésére, az üzemeltetési korlátozások bevezetésére és a bizottság értesítésére vonatkozó feladatok végrehajtásáról,

59. *  kijelölt illetékes hatóságként ellátja a közös repülési szabályok és a léginavigációs szolgáltatásokra és eljárásokra vonatkozó működési rendelkezések meghatározásáról, valamint az 1035/2011/EU végrehajtási rendelet és az 1265/2007/EK, az 1794/2006/EK, a 730/2006/EK, az 1033/2006/EK és a 255/2010/EU rendelet módosításáról szóló, 2012. szeptember 26-i 923/2012/EU bizottsági végrehajtási rendeletben meghatározott hatósági feladatokat, gondoskodik a 923/2012/EU bizottsági végrehajtási rendeletben meghatározott követelményeknek való megfelelés biztosításáról,

60. a 139/2014/EU bizottsági rendelet 10. cikk (1) bekezdés a) pontjának megfelelően a vadon élő állatok és a légijárművek közötti ütközésekre vonatkozó nemzeti nyilvántartási és bejelentési eljárást dolgoz ki és működtet,

61. *  jóváhagyja a légiforgalmi földi rádióállomás kezelői engedély megszerzéséhez és fenntartásához szükséges tanfolyamok tematikáját, az elméleti és frissítő képzés elvégzését követően vizsgáztat, valamint kiadja a légiforgalmi földi rádióállomás kezelői engedélyeket,

62. a légiforgalom irányításának szabályairól szóló rendelet alapján felügyeli a PANS-OPS szerinti eljárástervezés végrehajtását (érkezés – indulás, SID, STAR), valamint jóváhagyja a kidolgozott eljárásokat,

63. lefolytatja a korlátozott, valamint a környezetvédelmi szempontól korlátozott légterek hatósági engedélyhez kötött igénybevételének engedélyezésével kapcsolatos közigazgatási eljárásokat,

64. kiadja a Magyarország légterében és repülőterein történő kereskedelmi repülésekhez, a charter járatok működtetéséhez szükséges légiközlekedési hatósági engedélyeket,

65. kiadja a külföldi állami légijárművek magyar légtérbe történő be-, illetve átrepüléséhez szükséges engedélyeket,

66. külföldi lajstromjelű légijárművek esetén engedélyezi a fegyver, lőszer, robbanóanyag és egyéb veszélyes anyag szállítását,

67. engedélyezi a nyilvános polgári repülőrendezvényeket,

68. kiadja azon külföldi légijárművek magyar légtérbe történő be-, illetve átrepüléséhez szükséges engedélyeket, amelyek nem rendelkeznek légialkalmassági bizonyítvánnyal és lajstrommal,

69. a repülésmeteorológiai szolgáltatók, mint léginavigációs szolgáltatók tanúsítása és hatósági felügyelete,

70. *  a településfejlesztési terv és a településrendezési terv légiközlekedéssel érintett település esetében történő egyeztetési eljárásai,

71. *  eljár az állami repülések céljára szolgáló és a közös felhasználású repülőterek kivételével a repülőtér létesítésének engedélyezésére, megszüntetésére és fejlesztésére irányuló eljárásban,

72. eljár a leszállóhely létesítésére irányuló eljárásban és a létesítés megtiltásában,

73. építésügyi hatóságként eljár a repülőtér területén lévő, a repülőtér létesítésének, fejlesztésének és megszüntetésének szabályairól szóló kormányrendelet hatálya alá tartozó általános építményekkel kapcsolatos eljárásokban,

74. *  a légiközlekedés alágazatba tartozó létfontosságú rendszerek és létesítmények azonosítása, kijelölése, kijelölésének visszavonása és védelme tekintetében ágazati kijelölő hatóságként és helyszíni ellenőrzést lefolytató szervként jár el,

75. *  vízi repülőtéren hajózási szolgálatot teljesítő személy egészségügyi alkalmassága soron kívüli vizsgálatának előírása,

76. *  közreműködés a vízi repülőteret is érintő vízi sportpálya kijelölésében,

77. *  Ellátja az (EU) 2018/1139 európai parlamenti és tanácsi rendelet 70. és 71. cikkében a tagállamok számára meghatározott feladatokat,

78. *  az (EU) 2020/723 bizottsági felhatalmazáson alapuló rendelettel összhangban elfogadhatja a harmadik országok jogszabályaival összhangban kibocsátott pilóta-szakszolgálati engedélyeket és a kapcsolódó jogosításokat, jogosultságokat vagy tanúsítványokat, valamint a kapcsolódó orvosi minősítéseket,

79. *  ellátja az (EU) 2019/945 felhatalmazáson alapuló bizottsági rendeletben meghatározott bejelentő hatóságra, valamint piacfelügyeleti hatóságra vonatkozó feladatokat,

80. *  ellátja az (EU) 2019/947 bizottsági végrehajtási rendelet 18. cikkében – ide nem értve annak c) pontját – meghatározott, az illetékes hatóságnak címzett feladatokat,

81. *  közzéteszi a honlapján a magyar légtér légiközlekedés céljára történő kijelöléséről szóló 26/2007. (III. 1.) GKM–HM–KvVM együttes rendelet 3. melléklet 2. számú Korlátozott légterek táblázatban szereplő légtereket, valamint az adott légtérben pilóta nélküli légijárművekkel hozzájárulással végrehajtható műveletekhez hozzájárulást adni jogosult szervezet nevét, valamint a kapcsolattartást biztosító elérhetőségeit,

82. *  jóváhagyja a magyar légtér igénybevételéről szóló 4/1998. (I. 16.) Korm. rendelet 8/D. §-ában meghatározott háromoldalú koordinációs együttműködési megállapodást,

83. *  ellátja a távoli pilóták képzését végző képzőszervek felügyeletét,

84. *  jóváhagyja a magyar légtér légiközlekedés céljára történő kijelöléséről szóló jogszabályban meghatározott, légiforgalmi szolgálat és a koordinált légtér koordinációs feladatait ellátó szervezet közötti együttműködési megállapodást,

85. *  jóváhagyja a magyar légtér légiközlekedés céljára történő kijelöléséről szóló jogszabályban meghatározott, Drop Zone légtér koordinációs feladatait ellátó szervezet és az ejtőernyős ugrást vagy műrepülést végrehajtó szervezet vagy szervezetek közötti együttműködési megállapodást,

86. *  jóváhagyja a magyar légtér légiközlekedés céljára történő kijelöléséről szóló jogszabályban meghatározott, légiforgalmi szolgálat és a Drop Zone légtérben koordinációs feladatokat ellátó szervezet közötti együttműködési megállapodást,

86a. *  jóváhagyja a 139/2014/EU bizottsági rendelet IV. melléklet B. ALRÉSZ – REPÜLŐTÉRI MŰKÖDÉSI SZOLGÁLTATÁSOK, FELSZERELÉSEK ÉS BERENDEZÉSEK (ADR.OPS.B) ADR.OPS.B.005. pontjában meghatározott repülőtéri kényszerhelyzeti tervet, továbbá vizsgálja a repülőtéri kényszerhelyzeti terv alapján végrehajtott kényszerhelyzeti gyakorlat megfelelőségét,

86b. *  jóváhagyja a repülőtér létesítésének, fejlesztésének, megszüntetésének, valamint a leszállóhely létesítésének és megszűnésének szabályairól szóló 85/2024. (IV. 17.) Korm. rendeletben meghatározott kényszerhelyzeti tervet vagy kényszerhelyzet esetén alkalmazandó riasztási tervet,

86c. *  kiadja a magyar légtér légiközlekedés céljára történő kijelöléséről szóló miniszteri rendelet szerinti koordinált légtér koordinációs feladatait ellátó szervezet engedélyét, Drop Zone légtér koordinációs feladatait ellátó szervezet engedélyét, versenylégtér koordinációs feladatait ellátó szervezet engedélyét, valamint a tanúsítási célú veszélyes légtér koordinációs feladatait ellátó szervezet engedélyét,

86d. *  jóváhagyja a léginavigációs szolgálatot és légiforgalmi szolgáltatást ellátó szakszemélyzet szakszolgálati engedélyéről és képzéséről szóló 17/2008. (IV. 30.) GKM rendelet 1. számú és 4. számú mellékletében jóváhagyáshoz kötött dokumentumokat,

87. *  jóváhagyja a magyar légtér légiközlekedés céljára történő kijelöléséről szóló jogszabályban meghatározott, légiforgalmi szolgálat, versenylégtér koordinációs feladatait ellátó szervezet, állami repülések céljára kijelölt légterekben illetékes légiforgalmi szolgálat és légvédelmi irányító egység, valamint az MH Légi Műveleti Vezetési és Irányítási Központ közötti együttműködési megállapodást,

88. *  jóváhagyja a magyar légtér légiközlekedés céljára történő kijelöléséről szóló miniszteri rendeletben meghatározott, a légiforgalmi szolgálat és a tanúsítási célú veszélyes légtér koordinációs feladatait ellátó szervezet közötti együttműködési megállapodást.

89. *  jóváhagyja a repülőtereken vagy a repülőterek elkülönített területein alkalmazott alternatív légiközlekedés védelmi intézkedéseket,

90. *  lefolytatja az (EU) 2015/1998 bizottsági végrehajtási rendelet Melléklet 11.1.3. b) és d) pontja, valamint 11.1.4. b) pontja szerinti védelmi háttérellenőrzési eljárást,

91. *  ellátja az (EU) 2023/2405 európai parlamenti és tanácsi rendeletben meghatározott illetékes hatósági feladatokat.

(5) A (4) bekezdés 7. pontjában megjelölt légiközlekedési akadálynak minősül minden olyan, a környezetéből kiemelkedő természeti objektum, építmény vagy mozgó tárgy, amely a légiközlekedés számára veszélyt jelenthet, ezért nyilvántartása és jelzéssel való ellátása indokolt.

(6) Ha

a) a repülőtér zajgátló védőövezetének kijelölésére irányuló,

b) a légiközlekedési szakszemélyzet szakirányú képzéséhez szükséges engedélyek, képző szervezet engedélyek kiadására és módosítására irányuló,

c) a repülésszimulációs oktatóeszköz engedélyének kiadására és módosítására irányuló, valamint

d) a légijármű üzemben tartási feltételeinek vizsgálatára, ellenőrzésére, valamint a légijármű üzemben tartási engedély kiadására, időbeli hatályának meghosszabbítására irányuló

eljárás során az ügyfél a kérelmet hiányosan nyújtotta be, a légiközlekedési hatóság tizenöt napon belül bocsátja ki a hiánypótlási felhívást.

8. Az útdíjszedők és az útdíjszolgáltatók tevékenységét felügyelő szerv kijelölése

10. § Az autópályák, autóutak és főutak használatáért fizetendő megtett úttal arányos díjról szóló 2013. évi LXVII. törvény 18. §-a szerinti felügyeleti szervként a Kormány a minisztert jelöli ki.

9. Az autóbuszos piacfelügyeleti és utasjogi hatóság kijelölése

11. § (1) *  A Kormány az autóbusszal közlekedő utasok jogairól és a 2006/2004/EK rendelet módosításáról szóló, 2011. február 16-i 181/2011/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (a továbbiakban: 181/2011/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet) rendelkezéseibe ütköző, az Európai Unión belüli jogsértések tekintetében a fogyasztóvédelmi jogszabályok végrehajtásáért felelős nemzeti hatóságok közötti együttműködésről és a 2006/2004/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2017. december 12-i (EU) 2017/2394 európai parlamenti és tanácsi rendelet [a továbbiakban: (EU) 2017/2394 rendelet] a végrehajtásával kapcsolatos feladatok ellátásra a minisztert jelöli ki.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott hatóság feladata

a) az autóbuszos személyszállítási piacfelügyeleti eljárásokhoz kapcsolódó feladatok teljesítése,

b) az autóbuszos személyszállító szolgáltatók üzletszabályzatának jóváhagyása,

c) a 181/2011/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet 28. cikk (1) bekezdésében meghatározott nemzeti végrehajtó szervként az autóbusszal utazók jogainak érvényesítése céljából a nemzeti végrehajtó szerv részére előírt feladatok teljesítése, ennek körében a meghatározott jogkövetkezmények alkalmazása,

d) az autóbuszos személyszállítást igénybe vevő utasok jogainak védelme érdekében kiszabható utasjogi felügyeleti bírság alkalmazása,

e) *  a 181/2011/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet 28. cikk (3) bekezdése, valamint az autóbuszos személyszállítási szolgáltatásnak a 181/2011/EU rendeletben nem szabályozott részletes feltételeire, az abban foglaltak alóli mentességekre, az autóbuszos személyszállítási szolgáltatási feltételekre, valamint a közúti személyszállítási üzletszabályzatra vonatkozó szabályokról szóló kormányrendelet, továbbá az (EU) 2017/2394 rendelet alapján a szolgáltatókhoz benyújtott és el nem intézett panaszok kivizsgálása és elbírálása.

10. A közlekedési sajátos építményfajták építésfelügyeletét ellátó hatóság kijelölése

12. § (1) *  A közlekedési sajátos építményfajták építésfelügyeletét ellátó hatóságként a Kormány

a) a 2. § (2) bekezdése hatálya alá tartozó közúti közlekedési építmények tekintetében Budapest Főváros Kormányhivatalát,

b) *  a 2. § (3) bekezdése hatálya alá tartozó közúti közlekedési építmények tekintetében a fővárosi és vármegyei kormányhivatalt,

c) *  a 2. § (5) bekezdése hatálya alá tartozó közúti közlekedési építmények tekintetében a vármegyei kormányhivatalt,

d) 2. § (6) bekezdése hatálya alá tartozó közúti közlekedési építmények tekintetében Budapest fővárosban Budapest Főváros Kormányhivatalát

jelöli ki.

(2) A légiközlekedési építmények vonatkozásában, építésfelügyeleti hatóságként, továbbá a repülőtér területén lévő, a repülőtér létesítésének, fejlesztésének és megszüntetésének szabályairól szóló kormányrendelet hatálya alá tartozó általános építményekkel kapcsolatos eljárásokban – az állami repülések céljára szolgáló honvédelmi és katonai célú építmények kivételével – építésfelügyeleti hatóságként a miniszter jár el.

(3) A vasúti közlekedési építmények, valamint a vasútnak nem minősülő kötöttpályás közlekedési rendszerek építményeinek vonatkozásában építésfelügyeleti hatóságként a miniszter jár el.

(4) Építésfelügyeleti hatóságként az országos közforgalmú kikötők, valamint a vám- és határkikötők továbbá a nemzetközi személy- vagy áruforgalmat lebonyolító vagy azokhoz kapcsolódó hajózási létesítmények tekintetében a miniszter jár el.

(5) *  Építésfelügyeleti hatóságként a (4) bekezdés hatálya alá nem tartozó víziközlekedési építmények vonatkozásában Budapest Főváros Kormányhivatala jár el.

(6) * 

10/A. *  A vizsgaközpont tevékenysége tekintetében a felügyeleti szerv kijelölése

12/A. § *  A Kkt. 18. § (15) bekezdése szerinti felügyeleti szervként a Kormány országos illetékességgel a minisztert jelöli ki.

10/B. *  A vasúti vizsgaközpont tevékenysége tekintetében a felügyeleti szerv kijelölése

12/B. § *  A vasúti közlekedésről szóló 2005. évi CLXXXIII. törvény 36. § (10) bekezdése szerinti felügyeleti szervként a Kormány országos illetékességgel a minisztert jelöli ki.

10/C. *  A hajózási vizsgaközpont tevékenysége tekintetében a felügyeleti szerv kijelölése

12/C. § *  A víziközlekedésről szóló 2000. évi XLII. törvény 26/D. § (1) bekezdése szerinti felügyeleti szervként a Kormány országos illetékességgel a minisztert jelöli ki.

10/D. *  A távoli pilóták vizsgáztatása tekintetében a felügyeleti szerv kijelölése

12/D. § *  Az (EU) 2019/947 bizottsági végrehajtási rendelet szerinti felügyeleti szervként a Kormány országos illetékességgel a minisztert jelöli ki a távoli pilóták vizsgáztatása tekintetében.

10/E. *  A légiközlekedési vizsgaközpont tevékenysége tekintetében a felügyeleti szerv kijelölése

12/E. § *  A légiközlekedésről szóló 1995. évi XCVII. törvény 30/A. § (1) bekezdése szerinti felügyeleti szervként a Kormány országos illetékességgel a minisztert jelöli ki.

11. A szolgáltatás felügyeletét ellátó hatóságok kijelölése

13. § (1) A Szolgtv. szerinti, a szolgáltatás felügyeletét ellátó hatóságként a Kormány a közúti járművezetők és a közúti közlekedési szakemberek képzésével, továbbképzésével, utánképzésével és vizsgáztatásával, az e képzésekkel és vizsgáztatásokkal összefüggő iskolavezetői, szakoktatói és vizsgabiztosi tevékenységgel, továbbá a Kkt. 24/A. § (6) bekezdése szerint bejelentett műszaki vizsgabiztosi tevékenységgel és a veszélyes áru szállítási biztonsági tanácsadói tevékenységgel kapcsolatos szolgáltatási tevékenység tekintetében a minisztert jelöli ki.

(2) A Szolgtv. szerinti, a szolgáltatás felügyeletét ellátó hatóságként a Kormány

a) a Kkt. 16/A. §-a szerinti szakértői tevékenységgel,

b) * 

c) a Kkt. 16/B. § (5) bekezdése szerinti auditori tevékenységgel

kapcsolatos szolgáltatási tevékenység tekintetében Budapest Főváros Kormányhivatalát jelöli ki.

14. § A Szolgtv. szerinti, a szolgáltatás felügyeletét ellátó hatóságként a vasúti közlekedési hatóság jár el a vasúti közlekedés biztonságával összefüggő munkakört betöltő munkavállalók alapképzése és időszakos oktatása és az ezzel összefüggő vizsgabiztosi tevékenység, továbbá a vasúti közlekedésről szóló 2005. évi CLXXXIII. törvény (a továbbiakban: Vtv.) 80/B. §-a szerinti szakértői tevékenység tekintetében.

15. § A Szolgtv. szerinti, a szolgáltatás felügyeletét ellátó hatóságként a miniszter jár el a következő tevékenységek tekintetében:

a) a Vkt. 6/A. §-a szerinti szakértői tevékenység,

b) a révkalauzi tevékenység,

c) a Vkt.-ben előírt képesítési követelményekkel összefüggő képzési és vizsgáztatási tevékenységek,

d) tengerész munkaközvetítői tevékenység.

12. Erdészeti magánút közforgalom számára történő megnyitására jogosult hatóság kijelölése

16. § (1) *  A Kormány az erdőről, az erdő védelméről és az erdőgazdálkodásról szóló 2009. évi XXXVII. törvény 15. § (5) bekezdésében foglaltak tekintetében erdészeti hatóságként az erdészeti hatáskörében eljáró vármegyei kormányhivatalt jelöli ki.

(2) *  A hatóság köteles vizsgálni eljárásában

a) az erdészeti magánút közforgalom számára való megnyitásának az erdőre gyakorolt hatását, és

b) azt, hogy az erdészeti magánút közforgalom számára való megnyitása a természet védelmére vonatkozó nemzeti és közösségi jogi követelményeknek, valamint a tájvédelem jogszabályban rögzített követelményeinek a kérelemben foglaltak szerint vagy további feltételek mellett megfelel-e.

13. *  Kérelem előterjesztése

17. § *  Az e rendeletben meghatározott, a közlekedésért felelős miniszter hatáskörébe tartozó, kérelemre induló eljárások esetében a kérelem kormányablakban nem terjeszthető elő.

14–17. * 

18-23- § * 

18. A környezeti hatások jelentőségének vizsgálatával kapcsolatos rendelkezések

24. § (1) *  Az általános közigazgatási rendtartásról szóló törvény szabályai szerint nyilvánosan közzé kell tenni a szakhatósági állásfoglalást, amelyet az e rendelet szerinti olyan eljárásban hoztak, amelyben az eljáró vagy szakhatóságként közreműködő hatóság, szakhatóság a tevékenység következtében várható környezeti hatások jelentőségét vizsgálta.

(2) Az 1. melléklet 2. táblázat 5. pontjában, a 4. melléklet 1–8. táblázat 1. pontjaiban, valamint a 21. § (1) bekezdés f) pontjában foglalt esetekben, ha az engedélyezési eljárás a Khvr. 3. számú mellékletében meghatározott olyan tevékenység megkezdését vagy folytatását szolgálja, amely a Khvr.-ben meghatározott küszöbértéket nem éri el vagy a tevékenységre a Khvr.-ben megállapított feltétel nem teljesül, az engedély iránti kérelemhez mellékelni kell a környezeti hatások jelentőségének vizsgálatára szolgáló – a Khvr.-ben meghatározott – adatlapot.

18/A. *  A közlekedési hatóság által vizsgált szakkérdések

24/A. § *  A közlekedési hatóság az engedélyezési eljárásában – az adott eljárásra vonatkozó különös szabályokban meghatározott szempontok mellett – a 2. mellékletben foglalt táblázat szerinti feltételek esetén vizsgálja a táblázatban meghatározott szakkérdést.

19. Záró rendelkezések

25. § (1) Ez a rendelet – a (2) bekezdésben meghatározott kivétellel – 2017. január 1-jén lép hatályba.

(2) A 27. § 2017. április 1-jén lép hatályba.

25/A. § *  E rendeletnek a járási (fővárosi kerületi) hivatalok további megerősítésével összefüggő egyes kormányrendeletek módosításáról szóló 171/2017. (VI. 29.) Korm. rendelettel megállapított 2. § (3) bekezdés 29. és 30. pontjának hatálybalépése előtt megkezdett és a hatálybalépése időpontjában folyamatban lévő eljárásokat a 2017. június 30. napján hatályos rendelkezések szerint kell befejezni.

25/B. § *  A közlekedési hatósági jogalkalmazással, valamint a közlekedési vizsgáztatással összefüggő egyes közlekedési tárgyú kormányrendeletek módosításáról szóló 410/2023. (VIII. 30.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Módr.) hatálybalépésekor még el nem bírált, a közúti árufuvarozás és a személyszállítási tevékenység Kormány által meghatározott célzott ellenőrzésével összefüggő hatósági ügyben előterjesztett fellebbezést a fellebbezés elbírálására a Módr. hatálybalépését megelőző napon hatáskörrel rendelkező hatóság bírálja el.

26. § (1) *  Ez a rendelet

1. a közúti közlekedésben használt menetíró készülékekről, a közúti közlekedésben használt menetíró készülékekről szóló 3821/85/EGK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről és a közúti szállításra vonatkozó egyes szociális jogszabályok összehangolásáról szóló 561/2006/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet módosításáról szóló, 2014. február 4-i 165/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet,

2. a járművezetői kártyák elektronikus nyilvántartásainak összekapcsolásához szükséges közös eljárásokról és előírásokról szóló, 2016. január 21-i (EU) 2016/68 bizottsági végrehajtási rendelet,

3. a közúti fuvarozó vállalkozásokról vezetett nemzeti elektronikus nyilvántartások összekapcsolására vonatkozó közös szabályok megállapításáról és az 1213/2010/EU rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2016. április 1-i (EU) 2016/480 bizottsági végrehajtási rendelet,

4. az új nehézgépjárművek CO2-kibocsátásának és tüzelőanyag-fogyasztásának nyomon követéséről és bejelentéséről szóló, 2018. június 28-i (EU) 2018/956 európai parlamenti és tanácsi rendelet,

5. a pilóta nélküli légi járművekkel végzett műveletekre vonatkozó szabályokról és eljárásokról szóló, 2019. május 24-i (EU) 2019/947 bizottsági végrehajtási rendelet,

6. a pilóta nélküli légijármű-rendszerekről és a pilóta nélküli légijármű-rendszerek harmadik országbeli üzembentartóiról szóló, 2019. március 12-i (EU) 2019/945 felhatalmazáson alapuló rendelet,

7. az egységes európai égbolt létrehozására vonatkozó keret megállapításáról („keretrendelet”) szóló, 2004. március 10-i 549/2004/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet,

8. a légi járművek és kapcsolódó termékek, alkatrészek és berendezések légialkalmassági és környezetvédelmi tanúsítása, valamint a tervező és gyártó szervezetek tanúsítása végrehajtási szabályainak megállapításáról szóló, 2012. augusztus 3-i 748/2012/EU bizottsági rendelet,

9. a légi járművek és repüléstechnikai termékek, alkatrészek és berendezések folyamatos légi alkalmasságának biztosításáról és az ezzel összefüggő feladatokban részt vevő szervezetek és személyek jóváhagyásáról szóló 2042/2003/EK rendelet módosításáról szóló, 2012. július 5-i 593/2012/EU bizottsági rendelet,

10. a polgári légi közlekedés területén alkalmazandó közös szabályokról és az Európai Unió Repülésbiztonsági Ügynökségének létrehozásáról és a 2111/2005/EK, az 1008/2008/EK, a 996/2010/EU, a 376/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet és a 2014/30/EU és a 2014/53/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv módosításáról, valamint az 552/2004/EK és a 216/2008/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet és a 3922/91/EGK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2018. július 4-i (EU) 2018/1139 európai parlamenti és tanácsi rendelet,

11. a légi járműveken utazó fogyatékkal élő, illetve csökkent mozgásképességű személyek jogairól szóló, 2006. július 5-i 1107/2006/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet,

12. a Közösségben a légi járatok működtetésére vonatkozó közös szabályokról szóló, 2008. szeptember 24-i 1008/2008/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet,

13. az új személygépkocsikra és az új könnyű haszongépjárművekre vonatkozó szén-dioxid-kibocsátási előírások meghatározásáról, valamint a 443/2009/EK és az 510/2011/EU rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2019. április 17-i (EU) 2019/631 európai parlamenti és tanácsi rendelet,

14. a polgári légiközlekedési balesetek és repülőesemények vizsgálatáról és megelőzéséről és a 94/56/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló, 2010. október 20-i 996/2010/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet,

15. az egységes európai égboltra vonatkozó teljesítmény- és díjszámítási rendszer létrehozásáról, valamint a 390/2013/EU és a 391/2013/EU végrehajtási rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2019. február 11-i (EU) 2019/317 bizottsági végrehajtási rendelet,

16. a közúti fuvarozói szakma gyakorlására vonatkozó feltételek közös szabályainak megállapításáról és a 96/26/EK tanácsi irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló, 2009. október 21-i 1071/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet,

17. a nemzetközi közúti árufuvarozási piachoz való hozzáférés közös szabályairól szóló, 2009. október 21-i 1072/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet,

18. az autóbusszal végzett személyszállítás nemzetközi piacához való hozzáférés közös szabályairól és az 561/2006/EK rendelet módosításáról szóló, 2009. október 21-i 1073/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet,

19. az autóbusszal végzett nemzetközi személyszállítás okmányaira vonatkozóan az 1073/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet részletes alkalmazási szabályainak megállapításáról és a 2121/98/EK bizottsági rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2014. április 9-i 361/2014/EU bizottsági rendelet,

20. a 3922/91/EGK tanácsi rendeletnek a kereskedelmi célú repülőgépes közlekedési szolgáltatásokra alkalmazandó közös műszaki követelmények és közigazgatási eljárások tekintetében történő módosításáról szóló, 2008. augusztus 20-i 859/2008/EK bizottsági rendelet,

21. az autóbusszal közlekedő utasok jogairól és a 2006/2004/EK rendelet módosításáról szóló, 2011. február 16-i 181/2011/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet,

22. a légiforgalmi irányítói szakszolgálati engedélyekre és tanúsítványokra vonatkozó formai követelményeknek és igazgatási eljárásoknak a 216/2008/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet értelmében történő meghatározásáról, a 923/2012/EU bizottsági végrehajtási rendelet módosításáról és a 805/2011/EU bizottsági rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2015. február 20-i (EU) 2015/340 bizottsági rendelet,

23. a polgári légi közlekedéshez kapcsolódó műszaki követelményeknek és igazgatási eljárásoknak a 216/2008/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet értelmében történő rögzítéséről szóló, 2011. november 3-i 1178/2011/EU bizottsági rendelet,

24. a fogyasztóvédelmi jogszabályok végrehajtásáért felelős nemzeti hatóságok közötti együttműködésről és a 2006/2004/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2017. december 12-i (EU) 2017/2394 európai parlamenti és tanácsi rendelet,

25. – a 15. cikk (2) bekezdése kivételével – a személygépkocsik és a könnyű haszongépjárművek szén-dioxid-kibocsátásával kapcsolatos adatok (EU) 2019/631 európai parlamenti és tanácsi rendelet szerinti nyomon követéséről és bejelentéséről, valamint az 1014/2010/EU, a 293/2012/EU, az (EU) 2017/1152 és az (EU) 2017/1153 bizottsági végrehajtási rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2021. március 4-i (EU) 2021/392 bizottsági végrehajtási rendelet,

26. a gumiabroncsok üzemanyag-hatékonyság és más paraméterek tekintetében történő címkézéséről, az (EU) 2017/1369 rendelet módosításáról és az 1222/2009/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2020. május 25-i (EU) 2020/740 európai parlamenti és tanácsi rendelet,

27. a közös légiközlekedés-védelmi alapkövetelmények végrehajtásához szükséges részletes intézkedések meghatározásáról szóló, 2015. november 5-i (EU) 2015/1998 bizottsági végrehajtási rendelet,

28. a polgári légi közlekedéshez kapcsolódó műszaki követelményeknek és igazgatási eljárásoknak a 216/2008/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet értelmében történő rögzítéséről szóló 1178/2011/EU rendelet módosításáról szóló, 2012. március 30-i 290/2012/EU bizottsági rendelet,

29. a polgári légi közlekedéshez kapcsolódó műszaki követelményeknek és igazgatási eljárásoknak a 216/2008/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet értelmében történő rögzítéséről szóló 1178/2011/EU rendelet módosításáról szóló, 2014. január 27-i 70/2014/EU bizottsági rendelet,

30. a polgári légi közlekedéshez kapcsolódó műszaki követelmények és igazgatási eljárások rögzítéséről szóló, 2011. november 3-i 1178/2011/EU bizottsági rendelet módosításáról szóló, 2014. március 13-i 245/2014/EU bizottsági rendelet,

31. a repülőterekhez kapcsolódó követelményeknek és igazgatási eljárásoknak a 216/2008/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet értelmében történő meghatározásáról szóló, 2014. február 12-i 139/2014/EU bizottsági rendelet,

32. az Unió repülőterein a zajvédelemmel összefüggő üzemeltetési korlátozások bevezetésére vonatkozó szabályok és eljárások megállapításáról a kiegyensúlyozott megközelítés jegyében, valamint a 2002/30/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló, 2014. április 16-i 598/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet,

33. a mezőgazdasági és erdészeti járművek jóváhagyásáról és piacfelügyeletéről szóló, 2013. február 5-i 167/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet,

34. a két- vagy háromkerekű járművek, valamint a négykerekű motorkerékpárok jóváhagyásáról és piacfelügyeletéről szóló, 2013. január 15-i 168/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet,

35. a két- vagy háromkerekű járművek, valamint a négykerekű motorkerékpárok jóváhagyásáról és piacfelügyeletéről szóló 168/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletnek a funkcionális járműbiztonsági követelményekre való tekintettel történő kiegészítéséről szóló, 2013. október 24-i 3/2014/EU bizottsági felhatalmazáson alapuló rendelet,

36. a 168/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletnek a két- vagy háromkerekű járművek és a négykerekű motorkerékpárok jóváhagyásához szükséges járműszerkezeti és általános követelmények tekintetében történő kiegészítéséről szóló, 2013. november 21-i 44/2014/EU bizottsági felhatalmazáson alapuló rendelet,

37. a 168/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletnek a környezeti teljesítményre, valamint a meghajtóegység teljesítményére vonatkozó követelmények tekintetében történő kiegészítéséről, továbbá V. mellékletének módosításáról szóló, 2013. december 16-i 134/2014/EU bizottsági felhatalmazáson alapuló rendelet,

38. a 168/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletnek a két- vagy háromkerekű járművek, valamint a négykerekű motorkerékpárok jóváhagyására és piacfelügyeletére vonatkozó közigazgatási követelmények tekintetében történő végrehajtásáról szóló, 2014. július 18-i 901/2014/EU bizottsági végrehajtási rendelet,

39. a 167/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletnek a mezőgazdasági és erdészeti járművek jóváhagyásához szükséges járműszerkezeti és általános követelmények tekintetében történő kiegészítéséről és módosításáról szóló, 2014. szeptember 19-i 1322/2014/EU felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet,

40. a 167/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletnek a mezőgazdasági és erdészeti járművek jóváhagyására vonatkozó fékezési követelmények tekintetében történő kiegészítéséről szóló, 2014. október 15-i (EU) 2015/68 bizottsági felhatalmazáson alapuló rendelet,

41. a 167/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletnek a mezőgazdasági és erdészeti járművek jóváhagyására vonatkozó funkcionális járműbiztonsági követelményekre való tekintettel történő kiegészítéséről szóló, 2014. december 8-i (EU) 2015/208 bizottsági felhatalmazáson alapuló rendelet,

42. a 167/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletnek a mezőgazdasági és erdészeti járművek jóváhagyására és piacfelügyeletére vonatkozó közigazgatási követelmények tekintetében történő végrehajtásáról szóló, 2015. március 11-i 2015/504 bizottsági (EU) végrehajtási rendelet,

43. a 300/2008/EK rendelet 18. cikkének a) pontjában említett információkat tartalmazó, a közös légiközlekedés-védelmi alapkövetelmények végrehajtásához szükséges részletes intézkedések meghatározásáról szóló, 2015. november 16-i C (2015) 8005 bizottsági végrehajtási határozat,

44. a légiforgalmi szolgáltatást/léginavigációs szolgálatokat és más légiforgalmi szolgáltatási hálózati funkciókat és azok felügyeletét ellátó szolgáltatókra vonatkozó közös követelmények meghatározásáról, valamint a 482/2008/EK rendelet, az 1034/2011/EU, az 1035/2011/EU és az (EU) 2016/1377 végrehajtási rendelet hatályon kívül helyezéséről, továbbá a 677/2011/EU rendelet módosításáról szóló, 2017. március 1-i (EU) 2017/373 bizottsági végrehajtási rendelet,

45. a légiforgalmi szolgáltatási (ATM) hálózati funkciók végrehajtására vonatkozó részletes szabályok megállapításáról és a 677/2011/EU bizottsági rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2019. január 24-i (EU) 2019/123 bizottsági végrehajtási rendelet,

46. a gépjárművek és pótkocsijaik, valamint az ilyen járművek rendszereinek, alkotóelemeinek és önálló műszaki egységeinek jóváhagyásáról és piacfelügyeletéről, a 715/2007/EK és az 595/2009/EK rendelet módosításáról, valamint a 2007/46/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló, 2018. május 30-i (EU) 2018/858 európai parlamenti és tanácsi rendelet,

47. az európai hajóadatbázisról szóló, 2020. január 20-i (EU) 2020/474 felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet,

48. a légi járművek üzemben tartásához kapcsolódó műszaki követelményeknek és igazgatási eljárásoknak a 216/2008/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet értelmében történő meghatározásáról szóló, 2012. október 5-i 965/2012/EU bizottsági rendelet,

49. a harmadik országok által kibocsátott pilótatanúsítványok elfogadására vonatkozó részletes szabályok megállapításáról és az 1178/2011/EU rendelet módosításáról szóló, 2020. március 4-i (EU) 2020/723 bizottsági felhatalmazáson alapuló rendelet,

50. az 595/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletnek a nagy teherbírású pótkocsik teljesítményének a gépjárművek szén-dioxid-kibocsátására, üzemanyag- és energiafogyasztására, valamint kibocsátásmentes hatótávolságára gyakorolt hatás tekintetében történő végrehajtásáról és az (EU) 2020/683 bizottsági végrehajtási rendelet módosításáról szóló, 2022. augusztus 1-i (EU) 2022/1362 bizottsági végrehajtási rendelet,

51. a légiforgalmi szolgáltatási és léginavigációs szolgálati rendszerek, valamint a légiforgalmi szolgáltatási és léginavigációs szolgálati rendszerelemek tanúsítására és a velük kapcsolatos nyilatkozattételre vonatkozó részletes szabályok megállapításáról szóló, 2023. július 14-i (EU) 2023/1768 felhatalmazáson alapuló rendelet,

52. a légiforgalmi szolgáltatási/léginavigációs szolgálati rendszerek és rendszerelemek tervezésében vagy gyártásában részt vevő szervezetek jóváhagyására vonatkozó műszaki követelmények és igazgatási eljárások meghatározásáról, valamint az (EU) 2023/203 végrehajtási rendelet módosításáról szóló, 2023. szeptember 12-i (EU) 2023/1769 végrehajtási rendelet,

53. az egységes európai égbolt légterének használatához szükséges légijármű-felszerelésekre és az egységes európai égbolt légterének használatával kapcsolatos üzemeltetési szabályokra vonatkozó rendelkezések megállapításáról, továbbá a 29/2009/EK rendelet, valamint az 1206/2011/EU, az 1207/2011/EU és az 1079/2012/EU végrehajtási rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2023. szeptember 12-i (EU) 2023/1770 végrehajtási rendelet,

54. az (EU) 2017/373 végrehajtási rendeletnek a légiforgalmi szolgáltatási és léginavigációs szolgálati rendszerek és rendszerelemek tekintetében történő módosításáról, valamint az 1032/2006/EK, a 633/2007/EK és a 262/2009/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2023. szeptember 12-i (EU) 2023/1771 végrehajtási rendelet,

55. a 923/2012/EU végrehajtási rendeletnek a légiforgalmi szolgáltatási és léginavigációs szolgálati rendszereknek és rendszerelemeknek az egységes európai égbolt légterében való használatával kapcsolatos üzemeltetési szabályok tekintetében történő módosításáról és az 1033/2006/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2023. szeptember 12-i (EU) 2023/1772 végrehajtási rendelet,

56. az Európai Unió vasúti rendszerének az ellenőrző-irányító és jelző alrendszerére vonatkozó átjárhatósági műszaki előírásokról és az (EU) 2016/919 rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2023. augusztus 10-i (EU) 2023/1695 bizottsági végrehajtási rendelet,

57. a fenntartható légiközlekedés egyenlő versenyfeltételeinek biztosításáról szóló, 2023. október 18-i (EU) 2023/2405 európai parlamenti és tanácsi rendelet

végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapítja meg.

(2) * 

(3) * 

(4) Ez a rendelet

a) a közösségi repülőterek földi kiszolgálási piacára való bejutásról szóló, 1996. október 15-i 96/67/EGK tanácsi irányelvnek,

b) a harmadik országok közösségi repülőtereket használó légi járműveinek biztonságáról szóló, 2004. április 21-i 2004/36/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvnek,

c) a hajók által okozott szennyezésről és a szennyezéssel elkövetett jogsértésekre alkalmazandó, büntetőjogi szankciókat is magukban foglaló szankciók bevezetéséről szóló, 2005. szeptember 7-i 2005/35/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 12. cikkének,

d) a repülőtéri díjakról szóló, 2009. március 11-i 2009/12/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvnek,

e) az egyes köz- és magánprojektek környezetre gyakorolt hatásainak vizsgálatáról szóló, 2011. december 13-i 2011/92/EU európai parlamenti és a tanácsi irányelv 2. és 4. cikkének,

f) a gépjárművezető nélkül bérelt járművek közúti árufuvarozásra történő használatáról szóló, 2006. január 18-i 2006/1/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvnek,

g) *  a lobogó szerinti állammal szembeni követelmények teljesítéséről szóló, 2009. április 23-i 2009/21/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 3. cikk b) pontjának, 6. cikk d)–e) pontjának, 7. cikkének, valamint 8. cikk (1) bekezdésének,

h) az Európai Közösség Hajótulajdonosainak Szövetsége (ECSA) és az Európai Közlekedési és Szállítási Dolgozók Szövetsége (ETF) között létrejött, a 2006. évi tengerészeti munkaügyi egyezmény alapján kötött megállapodás végrehajtásáról, valamint az 1999/63/EK irányelv módosításáról szóló 2009. február 16-i 2009/13/EK tanácsi irányelvnek,

i) a 2006. évi tengerészeti munkaügyi egyezménynek való megfelelés és annak végrehajtása vonatkozásában a lobogó szerinti államokra háruló egyes kötelezettségekről szóló, 2013. november 20-i 2013/54/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvnek,

j) a kedvtelési célú vízi járművekről és a motoros vízi sporteszközökről, valamint a 94/25/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló, 2013. november 20-i 2013/53/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvnek,

k) a tengerészeti felszerelésekről és a 96/98/EK tanácsi irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló, 2014. július 23-i 2014/90/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvnek,

l) *  az Unió területén közlekedő haszonjárművek közlekedésre való alkalmasságának közúti műszaki ellenőrzéséről és a 2000/30/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló, 2014. április 3-i 2014/47/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvnek,

m) *  a belvízi hajózásban szükséges szakmai képesítések elismeréséről, valamint a 91/672/EGK és a 96/50/EK tanácsi irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló, 2017. december 12-i (EU) 2017/2397 európai parlamenti és tanácsi irányelvnek,

n) *  a transzeurópai közlekedési hálózat (TEN–T) megvalósításának előmozdítását célzó egyszerűsítési intézkedésekről szóló, 2021. július 7-i (EU) 2021/1187 európai parlamenti és tanácsi irányelvnek

való megfelelést szolgálja.

27. § * 

28. § * 

1. melléklet a 382/2016. (XII. 2.) Korm. rendelethez

1. * 

2. *  A közlekedési hatósági hatáskörben eljáró fővárosi és vármegyei kormányhivatal útügyi eljárásaiban vizsgálandó szakkérdések * 

A B
A szakkérdés vizsgálatának feltétele Szakkérdés
1. Ha ugyanezen szakkérdést a hatóság korábban önálló eljárásban nem vizsgálta, és az eljárás termőföldön megvalósuló út vagy tevékenység engedélyezésére irányul. A termőföld mennyiségi védelme követelményei kérdésében.
2. Ha az eljárás termőföldön megvalósuló út vagy tevékenység engedélyezésére irányul. A termőföld minőségi védelme.
3. Ha az eljárás az erdőterületre, az erdő talajára, vízháztartására vagy mikroklímájára hatást gyakorló módon megvalósuló út engedélyezésére irányul. Az erdőre gyakorolt hatások vizsgálata
4. * 
5. 1. Ha a tevékenység megkezdéséhez környezetvédelmi engedély vagy egységes környezethasználati engedély nem szükséges, főút, összekötő út, bekötőút, állomáshoz vezető út, belterületi gyorsforgalmi út, belterületi elsőrendű főút, belterületi másodrendű főút, gyűjtőút, közforgalom elől el nem zárt magánút – a felsorolt utakon autóbusz öböl át-,
kiépítése, forgalomba helyezése kivételével –, parkoló, zajárnyékoló fal, zajárnyékoló töltés, valamint híd, felüljáró, alagút, aluljáró, kerékpárút – ha ezen létesítmények nem kizárólag gyalogos



vagy kerékpáros forgalom lebonyolítására szolgálnak – engedélyezése esetén.







2. Ha a tevékenység megkezdéséhez a környezeti hatásvizsgálati és az egységes környezethasználati engedélyezési eljárásról szóló 314/2005. (XII. 25.) Korm. rendelet 1. § (3) bekezdésében foglalt vizsgálatra az eljárást megelőzően más hatósági eljárásban nem került sor a következő létesítmények esetében:
a) helyi közút;
b) közforgalom elől el nem zárt magánút;
c) kerékpárút;
d) parkoló.
1. Minden esetben annak elbírálása kérdésében, hogy
a) a tevékenység a természet védelmére vonatkozó nemzeti és közösségi jogi követelményeknek, valamint a tájvédelem jogszabályban rögzített követelményeinek
a kérelemben foglaltak szerint vagy további
feltételek mellett megfelel-e,
b) az adott tevékenység megfelel-e az elérhető legjobb technika alapján meghatározott levegőtisztaság-védelmi követelményeknek és előírásoknak, valamint a levegő minőségére vonatkozó előírásoknak,
c) az engedélyezési tervdokumentáció és a létesítmény zajkibocsátása kielégíti-e a környezeti zaj és rezgés elleni védelem követelményeit,
d) az építésnél az építési és a bontási
hulladékok kezelése, valamint a hulladékok felhasználása megfelel-e a hulladékgazdálkodási követelményeknek.

2. A 2. számú bevonási és közreműködési feltétel esetében annak elbírálása kérdésében, hogy a tevékenység alapján jelentős környezeti hatások feltételezhetők- e.
6. *  Ha az út a kulturális örökségvédelmi hatósági nyilvántartásban szereplő nyilvántartott vagy védetté nyilvánított régészeti lelőhelyen, régészeti védőövezet területén, műemléki területen vagy műemlék telkén valósul meg. Annak elbírálása kérdésében, hogy a tervezett út, építmény, tevékenység a kulturális örökség védelme jogszabályban rögzített követelményeinek a kérelemben foglaltak szerint vagy további feltételek mellett megfelel-e.

2. melléklet a 382/2016. (XII. 2.) Korm. rendelethez * 

A közlekedési hatóság engedélyezési eljárásában az eljáró hatóság által vizsgálandó szakkérdések

A B C
1 Hatósági eljárás Szakkérdés Szakkérdés vizsgálatának feltétele
2 Útügyi hatósági eljárás. Építési engedélyezési eljárás (építés, építési engedélytől való eltérési engedély, hatályhosszabbítás). A katasztrófavédelemmel összefüggő létesítési és használati szabályok érvényre juttatása kérdésében. A transzeurópai közúthálózatnak Magyarország területén lévő alagútjaival kapcsolatos, az alagút kiviteli tervének jóváhagyása, az alagút működési engedélyének kiadása, a működési engedélytől történő eltérések engedélyezése, a működési engedélynek – a biztonsági minimumkövetelmények sérelme esetén történő – korlátozása, felfüggesztése, a biztonsági minimumkövetelményektől való eltérések engedélyezése iránti, valamint azoknak a feltételeknek a meghatározására irányuló útügyi hatósági eljárás, amelyek teljesülése esetén az alagútban a rendeltetésszerű üzem helyreállítható, illetve az alagút a közforgalom számára újra megnyitható.
3 Útügyi hatósági eljárás. Építési engedélyezési eljárás (építés, építési engedélytől való eltérési engedély, hatályhosszabbítás). Annak elbírálása, hogy az adott tevékenység megfelel-e a felszín alatti vizek minősége védelmére vonatkozó jogszabályi követelményeknek. Gyorsforgalmi út, illetve ha a tevékenység megkezdéséhez környezetvédelmi engedély vagy egységes környezethasználati engedély nem szükséges, főút, összekötő út, bekötőút, állomáshoz vezető út, belterületi gyorsforgalmi út, belterületi elsőrendű főút, belterületi másodrendű főút, gyűjtőút, közforgalom elől el nem zárt magánút – a felsorolt utakon autóbusz öböl át-, kiépítése, forgalomba helyezése kivételével –, parkoló, zajárnyékoló fal, zajárnyékoló töltés, valamint híd, felüljáró, alagút, aluljáró, kerékpárút – ha ezen létesítmények nem kizárólag gyalogos vagy kerékpáros forgalom lebonyolítására szolgálnak – engedélyezése esetén.
4 Útügyi hatósági eljárás. Építési engedélyezési eljárás (építés, építési engedélytől való eltérési engedély, hatályhosszabbítás). Annak elbírálása, hogy az adott tevékenység
megfelel-e az ivóvízbázis védelmére vonatkozó jogszabályi követelményeknek.
Gyorsforgalmi út, illetve ha a tevékenység megkezdéséhez környezetvédelmi engedély vagy egységes környezethasználati engedély nem szükséges, főút, összekötő út, bekötőút, állomáshoz vezető út, belterületi gyorsforgalmi út, belterületi elsőrendű főút, belterületi másodrendű főút, gyűjtőút, közforgalom elől el nem zárt magánút – a felsorolt utakon autóbusz öböl át-, kiépítése, forgalomba helyezése kivételével –, parkoló, zajárnyékoló fal, zajárnyékoló töltés, valamint híd, felüljáró, alagút, aluljáró, kerékpárút – ha ezen létesítmények nem kizárólag gyalogos vagy kerékpáros forgalom lebonyolítására szolgálnak – engedélyezése esetén.
5 Útügyi hatósági eljárás. Építési engedélyezési eljárás (építés, építési engedélytől való eltérési engedély, hatályhosszabbítás). Annak elbírálása, hogy az adott tevékenység
megfelel-e a vizek lefolyására, az árvíz és a jég levonulására vonatkozó követelményeknek.
Gyorsforgalmi út, illetve ha a tevékenység megkezdéséhez környezetvédelmi engedély vagy egységes környezethasználati engedély nem szükséges, főút, összekötő út, bekötőút, állomáshoz vezető út, belterületi gyorsforgalmi út, belterületi elsőrendű főút, belterületi másodrendű főút, gyűjtőút, közforgalom elől el nem zárt magánút – a felsorolt utakon autóbusz öböl át-, kiépítése, forgalomba helyezése kivételével –, parkoló, zajárnyékoló fal, zajárnyékoló töltés, valamint híd, felüljáró, alagút, aluljáró, kerékpárút – ha ezen létesítmények nem kizárólag gyalogos vagy kerékpáros forgalom lebonyolítására szolgálnak – engedélyezése esetén.
6 A közutak, a közforgalom elől el nem zárt magánutak, a kerékpárutak, a gyalogutak, a gyalog- és kerékpárutak, a járdák, valamint ezek műtárgyai és tartozékai építésének, forgalomba helyezésének, fennmaradásának és megszüntetésének engedélyezésére, építésének elvi engedélyezésére, forgalomba helyezésének ideiglenes engedélyezésére, a közlekedési hatósági engedélyek időbeli hatályának meghosszabbítására irányuló, továbbá – ha a kérelem a szakhatóság korábbi állásfoglalásában foglalt feltételeket érinti – az építési engedélyben foglaltaktól való eltérés engedélyezésére irányuló útügyi hatósági eljárás. A vízmentesítése során összegyűjtött csapadékvizek első vízjogi engedéllyel rendelkező befogadóig történő ártalommentes elvezetésének vizsgálata. Minden esetben.
7 Útépítéssel kapcsolatos eljárások. Annak elbírálása kérdésében, hogy az adott tevékenység megfelel-e a felszín alatti vizek minősége védelmére vonatkozó jogszabályi követelményeknek. Gyorsforgalmi út esetén.
8 Útépítéssel kapcsolatos eljárások. Annak elbírálása kérdésében, hogy az adott tevékenység megfelel-e az ivóvízbázis védelmére vonatkozó jogszabályi követelményeknek. Gyorsforgalmi út esetén.
9 Útépítéssel kapcsolatos eljárások. Annak elbírálása kérdésében, hogy az adott tevékenység megfelel-e a vizek lefolyására, az árvíz és a jég levonulására vonatkozó követelményeknek. Gyorsforgalmi út esetén.
10 Útépítéssel kapcsolatos eljárások. Annak elbírálása kérdésében, hogy az adott tevékenység megfelel-e a felszín alatti vizek minősége védelmére vonatkozó jogszabályi követelményeknek. Ha a tevékenység megkezdéséhez környezetvédelmi engedély vagy egységes környezethasználati engedély nem szükséges, főút, összekötő út, bekötőút, állomáshoz vezető út, belterületi gyorsforgalmi út, belterületi elsőrendű főút, belterületi másodrendű főút, gyűjtőút, közforgalom elől el nem zárt magánút – a felsorolt utakon autóbusz öböl át-, kiépítése, forgalomba helyezése kivételével –, parkoló, zajárnyékoló fal, zajárnyékoló töltés, valamint híd, felüljáró, alagút, aluljáró, kerékpárút – ha ezen létesítmények nem kizárólag gyalogos vagy kerékpáros forgalom lebonyolítására szolgálnak – engedélyezése esetén.
11 Útépítéssel kapcsolatos eljárások. Annak elbírálása kérdésében, hogy az adott tevékenység megfelel-e az ivóvízbázis védelmére vonatkozó jogszabályi követelményeknek. Ha a tevékenység megkezdéséhez környezetvédelmi engedély vagy egységes környezethasználati engedély nem szükséges, főút, összekötő út, bekötőút, állomáshoz vezető út, belterületi gyorsforgalmi út, belterületi elsőrendű főút, belterületi másodrendű főút, gyűjtőút, közforgalom elől el nem zárt magánút – a felsorolt utakon autóbusz öböl át-, kiépítése, forgalomba helyezése kivételével –, parkoló, zajárnyékoló fal, zajárnyékoló töltés, valamint híd, felüljáró, alagút, aluljáró, kerékpárút – ha ezen létesítmények nem kizárólag gyalogos vagy kerékpáros forgalom lebonyolítására szolgálnak – engedélyezése esetén.
12 Útépítéssel kapcsolatos eljárások. Annak elbírálása kérdésében, hogy az adott tevékenység megfelel-e a vizek lefolyására, az árvíz és a jég levonulására vonatkozó követelményeknek. Ha a tevékenység megkezdéséhez környezetvédelmi engedély vagy egységes környezethasználati engedély nem szükséges, főút, összekötő út, bekötőút, állomáshoz vezető út, belterületi gyorsforgalmi út, belterületi elsőrendű főút, belterületi másodrendű főút, gyűjtőút, közforgalom elől el nem zárt magánút – a felsorolt utakon autóbusz öböl át-, kiépítése, forgalomba helyezése kivételével –, parkoló, zajárnyékoló fal, zajárnyékoló töltés, valamint híd, felüljáró, alagút, aluljáró, kerékpárút – ha ezen létesítmények nem kizárólag gyalogos vagy kerékpáros forgalom lebonyolítására szolgálnak – engedélyezése esetén.
13 A hajózási hatóságnak a kikötő, valamint a komp- és révátkelőhely elvi létesítési, létesítési, használatbavételi, továbbá fennmaradási, rendeltetéstől eltérő használati és megszüntetési engedélyezésére, valamint az adatváltozás átvezetésére irányuló eljárása, továbbá ezen eljárások vonatkozásában a tervtől való eltérés engedélyezésére irányuló eljárása. Annak elbírálása kérdésében, hogy a tevékenység
a) a felszíni vizek védelmére, a felszín alatti vizek védelmére és
b) az ivóvízbázis-védelemre vonatkozó követelményeknek a kérelemben foglaltak szerint vagy további feltételek mellett megfelel-e.
Ha a tevékenység megkezdéséhez környezetvédelmi engedély és egységes környezethasználati engedély nem szükséges.
14 A hajózási hatóságnak a kikötő, valamint a komp- és révátkelőhely elvi létesítési, létesítési, használatbavételi, továbbá fennmaradási, rendeltetéstől eltérő használati és megszüntetési engedélyezésére, valamint az adatváltozás átvezetésére irányuló eljárása, továbbá ezen eljárások vonatkozásában a tervtől való eltérés engedélyezésére irányuló eljárása. Annak elbírálása, hogy a vízgazdálkodás jogszabályban meghatározott követelményei a kérelemben foglaltak szerint vagy további feltételek mellett érvényesülnek-e. A vizek medrének, vízjárta területeknek, valamint árvízvédelmi létesítményeknek vízi közlekedési célt szolgáló alakítása, kotrása, mesterséges vízterek létesítése esetében.
15 A hajókiemelő berendezés elvi létesítési, létesítési, használatbavételi, fennmaradási, rendeltetéstől eltérő használati és megszüntetési engedélyezésére, adatváltozás átvezetésére irányuló eljárásában, valamint a tervtől eltérés engedélyezése iránti eljárás. Annak elbírálása, hogy a tevékenység
a) a felszíni vizek védelmére, a felszín alatti vizek védelmére és
b) az ivóvízbázis-védelemre vonatkozó követelményeknek
a kérelemben foglaltak szerint vagy további feltételek mellett megfelel-e.
Ha a tevékenység megkezdéséhez környezetvédelmi engedély és egységes környezethasználati engedély nem szükséges.
16 A hajózási hatóságnak a csak csónakok fogadására alkalmas kikötők elvi létesítési, létesítési, használatbavételi, továbbá fennmaradási, rendeltetéstől eltérő használati és megszüntetési engedélyezésére, valamint az adatváltozás átvezetésére irányuló eljárása, valamint ezen eljárások vonatkozásában a tervtől való eltérés engedélyezése iránti eljárása. Annak elbírálása kérdésében, hogy a tevékenység a felszíni vizek védelmére, a felszín alatti vizek védelmére és az ivóvízbázis-védelemre vonatkozó követelményeknek a kérelemben foglaltak szerint vagy további feltételek mellett megfelel-e. Ha a tevékenység megkezdéséhez környezetvédelmi engedély és egységes környezethasználati engedély nem szükséges.
17 A hajózási hatóságnak a csak csónakok fogadására alkalmas kikötők elvi létesítési, létesítési, használatbavételi, továbbá fennmaradási, rendeltetéstől eltérő használati és megszüntetési engedélyezésére, valamint az adatváltozás átvezetésére irányuló eljárása, valamint ezen eljárások vonatkozásában a tervtől való eltérés engedélyezése iránti eljárása. Annak elbírálása, hogy a vízgazdálkodás és vízvédelem jogszabályban meghatározott követelményei a kérelemben foglaltak szerint vagy további feltételek mellett érvényesülnek-e. A vizek medrének, vízjárta területeknek, valamint árvízvédelmi létesítményeknek vízi közlekedési célt szolgáló alakítása, kotrása, mesterséges vízterek létesítése esetében.
18 A hajózási hatóságnak az úszóműves rakodóhelyre, hajóállomásra, úszóműállásra, hajóhídra, veszteglőhelyre, vízi sportpályára és vízi repülőtérre vonatkozó létesítési, fennmaradási és használatba vételi engedélyezési eljárása, valamint ezen eljárások vonatkozásában a tervtől való eltérés engedélyezése iránti eljárása. Annak elbírálása kérdésében, hogy a tevékenység a felszíni vizek védelmére, a felszín alatti vizek védelmére és az ivóvízbázis-védelemre vonatkozó követelményeknek a kérelemben foglaltak szerint vagy további feltételek mellett megfelel-e. Ha a tevékenység megkezdéséhez környezetvédelmi engedély és egységes környezethasználati engedély nem szükséges.
19 A hajózási hatóságnak az úszóműves rakodóhelyre, hajóállomásra, úszóműállásra, hajóhídra, veszteglőhelyre, vízi sportpályára és vízi repülőtérre vonatkozó létesítési, fennmaradási és használatba vételi engedélyezési eljárása, valamint ezen eljárások vonatkozásában a tervtől való eltérés engedélyezése iránti eljárása. Annak elbírálása, hogy a vízgazdálkodás és vízvédelem jogszabályban meghatározott követelményei a kérelemben foglaltak szerint vagy további feltételek mellett érvényesülnek-e. A vizek medrének, vízjárta területeknek, valamint árvízvédelmi létesítményeknek vízi közlekedési célt szolgáló alakítása, kotrása, mesterséges vízterek létesítése esetében.

3. melléklet a 382/2016. (XII. 2.) Korm. rendelethez * 

4. melléklet a 382/2016. (XII. 2.) Korm. rendelethez * 

1. A kikötő, valamint a komp- és révátkelőhely elvi létesítési, létesítési, használatbavételi, fennmaradási, rendeltetéstől eltérő használati és megszüntetési engedélyezésére, valamint adatváltozás átvezetésére irányuló eljárásában, a tervtől eltérés engedélyezése iránti eljárásban közreműködő szakhatóságok

2. A kikötő, valamint a komp- és révátkelőhely elvi létesítési, létesítési, használatbavételi, fennmaradási, rendeltetéstől eltérő használati és megszüntetési engedélyezésére, valamint adatváltozás átvezetésére irányuló eljárásában, a tervtől eltérés engedélyezése iránti eljárásban a hajózási hatóság által vizsgált szakkérdések

A B
A szakkérdés vizsgálatának feltétele Szakkérdés
1. Ha a tevékenység megkezdéséhez környezetvédelmi engedély és egységes környezethasználati engedély nem szükséges. Annak elbírálása kérdésében, hogy
a) a tevékenység a természet védelmére vonatkozó nemzeti és közösségi jogi követelményeknek a kérelemben foglaltak szerint vagy további feltételek mellett megfelel-e,
b) a tevékenység alapján jelentős környezeti hatások feltételezhetők-e.
2. Minden esetben. Közegészség- és járványügyekkel kapcsolatosan
3. *  Ha a hajózási létesítmény nyilvántartott régészeti lelőhelyen, régészeti védőövezet területén, műemléki területen vagy műemlék telkén valósul meg. Annak elbírálása kérdésében, hogy a hajózási létesítmény a kulturális örökség védelme jogszabályban rögzített követelményeinek a kérelemben foglaltak szerint vagy további feltételek mellett megfelel-e.

3. A hajókiemelő berendezés elvi létesítési, létesítési, használatbavételi, fennmaradási, rendeltetéstől eltérő használati és megszüntetési engedélyezésére, adatváltozás átvezetésére irányuló eljárásában, valamint a tervtől eltérés engedélyezése iránt eljárásában részt vevő szakhatóságok

4. A hajókiemelő berendezés elvi létesítési, létesítési, használatbavételi, fennmaradási, rendeltetéstől eltérő használati és megszüntetési engedélyezésére, adatváltozás átvezetésére irányuló eljárásában, valamint a tervtől eltérés engedélyezése iránt eljárásban a hajózási hatóság által vizsgált szakkérdések

A B
A szakkérdés vizsgálatának feltétele Szakkérdés
1. Ha a tevékenység megkezdéséhez környezetvédelmi engedély és egységes környezethasználati engedély nem szükséges. Annak elbírálása kérdésében, hogy
a) a tevékenység a természet védelmére vonatkozó nemzeti és közösségi jogi követelményeknek a kérelemben foglaltak szerint vagy további feltételek mellett megfelel-e,
b) a tevékenység alapján jelentős környezeti hatások feltételezhetők-e.

5. A csak csónakok fogadására alkalmas kikötők elvi létesítési, létesítési, használatbavételi, fennmaradási, rendeltetéstől eltérő használati és megszüntetési engedélyezésére, valamint adatváltozás átvezetésére irányuló eljárásában, valamint ezen eljárások vonatkozásában a tervtől eltérés engedélyezési eljárásában közreműködő szakhatóságok

6. A csak csónakok fogadására alkalmas kikötők elvi létesítési, létesítési, használatbavételi, fennmaradási, rendeltetéstől eltérő használati és megszüntetési engedélyezésére, valamint adatváltozás átvezetésére irányuló eljárásában, valamint ezen eljárások vonatkozásában a tervtől eltérés engedélyezési eljárásában a hajózási hatóság által vizsgált szakkérdések

A B
A szakkérdés vizsgálatának feltétele Szakkérdés
1. Ha a tevékenység megkezdéséhez környezetvédelmi engedély és egységes környezethasználati engedély nem szükséges. Annak elbírálása kérdésében, hogy
a) a tevékenység a természet védelmére vonatkozó nemzeti és közösségi jogi követelményeknek a kérelemben foglaltak szerint vagy további feltételek mellett megfelel-e,
b) a tevékenység alapján jelentős környezeti hatások feltételezhetők-e.
2. *  Ha a hajózási létesítmény nyilvántartott régészeti lelőhelyen, régészeti védőövezet területén, műemléki területen vagy műemlék telkén valósul meg. Annak elbírálása kérdésében, hogy a hajózási létesítmény a kulturális örökség védelme jogszabályban rögzített követelményeinek a kérelemben foglaltak szerint vagy további feltételek mellett megfelel-e.

7. Úszóműves rakodóhelyre, hajóállomásra, úszóműállásra, hajóhídra, veszteglőhelyre, vízisportpályára és vízi repülőtérre vonatkozó létesítési, fennmaradási és használatba vételi engedélyezési eljárásaiban, valamint ezen eljárások vonatkozásában a tervtől eltérés engedélyezési eljárásban részt vevő szakhatóságok

8. Úszóműves rakodóhelyre, hajóállomásra, úszóműállásra, hajóhídra, veszteglőhelyre, vízisportpályára és vízi repülőtérre vonatkozó létesítési, fennmaradási és használatba vételi engedélyezési eljárásaiban, valamint ezen eljárások vonatkozásában a tervtől eltérés engedélyezési eljárásban a hajózási hatóság által vizsgált szakkérdések

A B
A szakkérdés vizsgálatának feltétele Szakkérdés
1. Ha a tevékenység megkezdéséhez környezetvédelmi engedély és egységes környezethasználati engedély nem szükséges. Annak elbírálása kérdésében, hogy
a) a tevékenység a természet védelmére vonatkozó nemzeti és közösségi jogi követelményeknek a kérelemben foglaltak szerint vagy további feltételek mellett megfelel-e,
b) a tevékenység alapján jelentős környezeti hatások feltételezhetők-e.
2. *  Ha a hajózási létesítmény nyilvántartott régészeti lelőhelyen, régészeti védőövezet területén, műemléki területen vagy műemlék telkén valósul meg. Annak elbírálása kérdésében, hogy a hajózási létesítmény a kulturális örökség védelme jogszabályban rögzített követelményeinek a kérelemben foglaltak szerint vagy további feltételek mellett megfelel-e.
3. Vízi repülőtért érintő vízi sportpálya kijelölésekor Annak elbírálása kérdésében, hogy vízi-közlekedés biztonságát nem veszélyezteti-e az intézkedés.
4. Vízi repülötér esetében az úszólétesítményen hajózási szolgálatot teljesítő személy egészségügyi alkalmassága soron kívüli vizsgálatának előírásakor Annak elbírálása kérdésében, hogy vízi-közlekedés biztonságát nem veszélyezteti-e az intézkedés.

9. Úszóműves rakodóhelyre, hajóállomásra, úszóműállásra, hajóhídra, veszteglőhelyre, vízisportpályára és vízi repülőtérre vonatkozó létesítési, fennmaradási és használatba vételi engedélyezési eljárásaiban, valamint ezen eljárások vonatkozásában a tervtől eltérés engedélyezési eljárásban a halgazdálkodási hatóság által vizsgált szakkérdés

A B
A szakkérdés vizsgálatának feltétele Szakkérdés
1. Vízisportpálya esetén, ha a tevékenység halgazdálkodási vízterületet érint. Annak elbírálása kérdésében, hogy a tevékenység a halgazdálkodásról és a hal védelméről szóló jogszabályokban rögzített követelményeknek a kérelemben foglaltak szerint vagy további feltételek mellett megfelel-e.