A Kormány az Alaptörvény 15. cikk (3) bekezdésében meghatározott eredeti jogalkotói hatáskörében eljárva,
az ingatlan-nyilvántartásról szóló 1997. évi CXLI. törvény 90. § (5) bekezdés d) pontjában,
az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 62. § (1) bekezdés 29. pontjában,
a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény 174/A. § (1) bekezdés a) és b) pontjában
kapott felhatalmazás alapján,
az Alaptörvény 15. cikk (1) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:
1. § E rendelet alkalmazásában a földügyi igazgatás kiterjed a földművelésügyi hatósági és igazgatási feladatokat ellátó szervek kijelöléséről szóló 383/2016. (XII. 2.) Korm. rendelet (a továbbiakban: kijelölő rendelet) 1. §-ában felsorolt feladatok ellátására.
2. § (1) * A földügyi igazgatási eljárásokban a beadvány postai úton történő benyújtása esetén a küldeményen fel kell tüntetni az ingatlanügyi hatáskörében eljáró illetékes fővárosi és vármegyei kormányhivatalnak (a továbbiakban: kormányhivatal) a fővárosi és vármegyei kormányhivatalok szervezeti és működési szabályzatáról szóló MvM utasítás szerinti, e rendelet alapján földügyi igazgatási, valamint telekalakítási hatósági feladatokat ellátó szervezeti egységét. A szervezeti egység feltüntetésének hiányában a beadvány kezelésére a közfeladatot ellátó szervek iratkezelésének általános követelményeiről szóló 335/2005. (XII. 29.) Korm. rendelet 38/B. §-a irányadó.
(2) * Az (1) bekezdés szerinti feladatokat érintő egyes eljárásokat, valamint a küldeményen feltüntetendő szervezeti egységek nevét és címét közzé kell tenni az ingatlan-nyilvántartásért és térképészetért felelős miniszter (a továbbiakban: miniszter), továbbá a földügyért felelős miniszter által vezetett minisztérium, a kormányhivatalok, valamint a földügyi szakigazgatás hivatalos honlapján.
2/A. § *
3. § (1)–(4) *
(5) *
(6) *
(7) Ha a föld bírósági végrehajtási árverésének vagy árverésen kívüli eladásának a bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvény (a továbbiakban: Vht.) 139. §-ában foglalt feltételei 2014. március 14. napját követően következtek be vagy már azt megelőzően bekövetkeztek, de a föld értékesítése még nem történt meg, a Vht. 306. § (2) bekezdésével összhangban a föld kizárólag a mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló 2013. évi CXXII. törvény (a továbbiakban: Földforgalmi tv.) 35. §-a szerinti árverésen értékesíthető, és a tulajdonjog csak ilyen árverés alapján jegyezhető be az ingatlan-nyilvántartásba.
(8) * Peres, illetve nemperes eljárások során az ingatlan tulajdonszerzése tárgyában hozott bírósági döntés – ide nem értve a (9) bekezdésben meghatározott eseteket – alapján, a bírósági döntésben szereplő föld tulajdonjogának az ott meghatározott személy javára történő bejegyzéséhez a kormányhivatal által a 27. § (1) bekezdés b) pontja alapján kiállított, szerzési képességet igazoló – 30 napnál nem régebbi – hatósági bizonyítvány is szükséges. Ha a kormányhivatal megállapítja, hogy a szerzési képességet igazoló hatósági bizonyítvány nem került becsatolásra, a bírósági döntés által jogot szerzőt a hiányosság pótlására szólítja fel.
(9) A (8) bekezdésben foglaltakat nem kell alkalmazni a bíróságnak az elbirtoklásról, illetve a tulajdonjog átruházásáról szóló egyezségnek a bíróság általi jóváhagyásáról szóló döntése alapján történő tulajdonjog ingatlan-nyilvántartási bejegyzésére irányuló eljárás során.
4. § *
5. § (1) * A választási eljárásról szóló törvényben meghatározott, a helyrajzi szám megváltoztatására vonatkozó tilalom betartása érdekében a kormányhivatal az ingatlan helyrajzi számát érintő telekalakítási, illetve ingatlan-nyilvántartási eljárás során ellenőrzi, hogy az adott ingatlan címében szerepel-e a megváltoztatásra kerülő helyrajzi szám.
(2) Az ingatlan címadatában változást eredményező telekalakítási engedély megadására, illetve a helyrajzi szám változás ingatlan-nyilvántartási átvezetésére (ideértve a térképi adatbázisban történő változásvezetést is) csak a választási eljárásról szóló törvény szerinti határidőt követően kerülhet sor.
(3) A telekalakítási, valamint az ingatlan-nyilvántartási eljárás végzéssel történő felfüggesztése helyett a kérelmezőt írásban kell értesíteni az eljárás lefolytatásának törvényi akadályáról.
6. § *
7. § (1) * A felmérési, térképezési vagy területszámítási hiba kijavítására irányuló eljárás hivatalból, a kormányhivatal észlelése alapján, a tulajdonos vagy vagyonkezelő bejelentésére (amennyiben ingatlanrendező földmérő jogosultsággal rendelkező személy által készített szakvéleményt mellékel), vagy a földmérési és térképészeti tevékenységről szóló törvényben meghatározott földmérési jogosultsággal rendelkező személy bejelentésére indul.
(2) *
(3) *
(4) *
8. § *
9–11. § *
12. § * (1) Az érintett ingatlan tulajdoni lapjára fel kell jegyezni az ingatlanügyi hatósági határozat elleni keresetlevél benyújtásának a tényét.
(2) Az ingatlan határvonalát vagy területét érintő keresetlevelet az ingatlanügyi hatósági határozat elleni keresetlevél benyújtása tényének feljegyzésével egyidejűleg meg kell küldeni valamennyi érintett ingatlan tulajdonosának is.
13–17/A. § *
18. § * A termőföld védelméről szóló törvényben meghatározott eljárásokban a döntés szóban nem közölhető.
19. § *
20. § A termőföld védelméről szóló törvényben meghatározott, a földminősítési mintatér elhelyezését biztosító használati jogot a kormányhivatal gyakorolja.
21. § (1) * A telekalakítási engedélyezési eljárás kérelemre induló eljárás.
(2) *
(3) A telekalakítás engedélyezése iránti kérelmet benyújthat:
a) a telekalakítással érintett bármelyik földrészlet bármelyik tulajdonosa,
b) közös tulajdonban álló földrészlet esetén bármelyik tulajdonostárs,
c) aki a telekalakítással érintett földrészlet tekintetében tulajdoni igényt érvényesít,
d) *
e) a tulajdonostársaknak a földrészlet területnagyság szerinti többsége, ha a telekalakítás során legalább nyolc új építési telek keletkezik, valamint
f) az a személy, aki a telekalakításról a tulajdonossal írásban megállapodott.
(4) *
(5) * A telekalakítási eljárás megindítása iránti kérelmet papír alapon írásban, vagy az ingatlan-nyilvántartás vezetését támogató informatikai rendszerben kitöltendő elektronikus űrlapon lehet előterjeszteni az E-ügyintézési tv. 10. §-ának megfelelően. A kérelemnek (a továbbiakban: telekalakítási kérelem) a következő adatokat kell tartalmaznia:
a) természetes személy kérelmező esetén a természetes személyazonosító adatokat;
b) gazdálkodó szervezet kérelmező esetén a gazdálkodó szervezet statisztikai számjelét;
c) a telekalakítással érintett földrészlet vagy földrészletek helyrajzi számát, a földrészlet vagy földrészletek fekvése szerinti település megjelölésével;
d) a kérelmezett telekalakítási eljárás típusának (telekalakítási engedélyezési eljárás vagy egyesített telekalakítási eljárás) megjelölését;
e) a telekalakítás célját, amely lehet
ea) telekcsoport újraosztása,
eb) telekfelosztás,
ec) telekegyesítés,
ed) telekhatár-rendezés;
f) az igazgatási szolgáltatási díj befizetésének igazolását.
(6) *
(7) * A telekalakítási kérelemhez mellékelni kell a telekalakítási dokumentációt, amely a 2. melléklet 1. pontjában felsorolt munkarészeket tartalmazza, a telekalakítás céljának függvényében.
(8) Telekalakítási dokumentációt
a) ingatlanrendező földmérő minősítéssel rendelkező földmérő, vagy
b) az a) pont hatálya alá nem tartozó, de a földmérési és térképészeti tevékenységről szóló jogszabályokban meghatározott földmérési és térképészeti szakképzettséggel rendelkező személy a (9) bekezdésben foglaltak figyelembevételével
készíthet.
(9) * Ha a telekalakítási dokumentációt a (8) bekezdés b) pontja szerinti szakképzettséggel rendelkező személy készíti, a dokumentáció minőségét, valamint a tartalmi és pontossági előírásoknak való megfelelőségét a (8) bekezdés a) pontja szerinti jogosultsággal rendelkező szakember tanúsítja.
(10) * Azokra az ingatlanokra, amelyek a kisajátítási hatóság határozata alapján a kisajátítást kérő tulajdonába kerülnek és a kisajátítási tervben szerepelnek, az (1) bekezdés szerinti telekalakítási eljárás helyett a kisajátítási terv elkészítéséről, felülvizsgálatáról, záradékolásáról, valamint a kisajátítással kapcsolatos értékkülönbözet megfizetésének egyes kérdéseiről szóló kormányrendeletben meghatározott eljárásrendet kell alkalmazni.
(11) *
22. § Telekalakítási eljárás során a birtokösszevonási cél a telekcsoport újraosztás esetén valósul meg, amennyiben az eljárást megelőzően a tulajdonos tulajdonát képező és egymástól távol elhelyezkedő földrészletek *
a) egy helyrajzi számon,
b) közvetlenül egymás mellé, vagy
c) út, árok, csatorna közbeékelődésével egymás mellé
kerülnek kialakításra.
23. § * (1) Ha az ingatlan-nyilvántartásban a kérelem tárgyát képező földrészletet vagy földrészleteket érintően változtatási vagy telekalakítási tilalom van bejegyezve, a telekalakítási kérelmet vissza kell utasítani.
(2) A telekalakítási engedély és a hozzá tartozó telekalakítási dokumentáció az engedélyező határozat véglegessé válásától számított egy évig érvényes. A telekalakítási hatóság a telekalakítás engedélyezése esetén a változási vázrajzot „A telekalakítást a ... számú határozatban foglaltak szerint engedélyeztem. Az engedély a hozzá tartozó változási vázrajzzal együtt a határozat véglegessé válásától számított egy évig érvényes.” záradékszöveggel látja el. A telekalakítási engedély véglegessé válásával egyidejűleg a változási vázrajzot az ingatlanügyi hatóság újrazáradékolja.
(3) Ha a telekalakítás ingatlan-nyilvántartási bejegyzése folyamatban lévő bírósági eljárás miatt nem történt meg, az ügyfél kérelmére a telekalakítási hatóság – ha ennek műszaki és jogi akadálya nincs – érvényességi idején belül egy alkalommal a telekalakítási engedélyt egy évre meghosszabbítja, valamint a változási vázrajzot újrazáradékolja. A kérelemhez a bíróság által érkeztetett keresetlevelet csatolni kell.
(4) Ha a telekalakítás vasútként nyilvántartott földrészletet érint, a telekalakítási kérelemhez mellékelni kell a vasút – a vasúti közlekedésről szóló törvény szerinti – pályahálózat-működtetőjének a hozzájárulását.
(5) Ha a telekalakítás az ingatlan-nyilvántartásról szóló 2021. évi C. törvény végrehajtásáról szóló 179/2023. (V. 15.) Korm. rendelet 19. § 10. pont c)–n) alpontjában meghatározott közérdekű használati joggal terhelt földrészletet érint, a telekalakítási kérelemhez mellékelni kell a bejegyzett jog jogosultjának a hozzájárulását. A hozzájáruló vagy hozzájárulást megtagadó nyilatkozatot a telekalakítás alapjául szolgáló, záradékolt változási vázrajz alapján kell kiadni.
(6) Ha a kérelmező igazolja, hogy a jog jogosultját 15 napos határidő tűzésével nyilatkozattételre felhívta, és nyilatkozik arról, hogy a jog jogosultja a kitűzött határidőn belül nem nyilatkozott, a nyilatkozatot megadottnak kell tekinteni.
(7) Ha az (5) bekezdésben meghatározott jognak a telekalakítás céljára készült változási vázrajzon történő feltüntetése megfelel a jog ingatlan-nyilvántartási bejegyzése alapjául szolgáló okiratnak, az (5) bekezdésben meghatározott hozzájárulást nem lehet megtagadni.
(8) Ha a telekalakítással érintett ingatlan tekintetében az (5) bekezdésben meghatározott jog változására vonatkozó kérelmet nyújtanak be az ingatlanügyi hatósághoz, az érintett jogot a telekalakítás ingatlan-nyilvántartási bejegyzése során a jog változására irányuló eljárás alapját képező változási vázrajz szerint kell továbbvezetni.
(9) Ha a telekalakítás meglévő közút területét érinti, a telekalakítási kérelemhez mellékelni kell a közút kezelőjének hozzájárulását.
(10) Ha a telekalakítás meglévő állandó, ideiglenes működésű repülőtér területét érinti, a telekalakítási kérelemhez mellékelni kell a repülőtér üzemeltetőjének hozzájárulását.
(11) A telekalakítási engedélyezési eljárásban a fővárosi és vármegyei kormányhivatalnak a 23/B–23/D. §-ban meghatározott szakkérdéseket is vizsgálnia kell.
(12) Az ingatlanügyi hatóság által záradékolt változási vázrajz és a hozzá tartozó területkimutatás, valamint a telekalakítási helyszínrajz hiteles másolata képezi a szakkérdések vizsgálatának alapját.
23/A. § *
23/B. § * (1) * A telekalakítási engedélyezési eljárásokban vizsgálni kell – a (2) bekezdésben meghatározott esetet kivéve –, hogy a telekalakítás *
a) az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény (a továbbiakban: Étv.) 23. és 24. §-ában foglaltaknak,
b) a 23/E–23/H. §-ban foglaltaknak, valamint
c) a telekméretre, telekmélységre, telekszélességre, telek megengedett legnagyobb beépítettségére, elő-, oldal- és hátsókertre, a telken elhelyezhető épületek számára, valamint az épületek közötti legkisebb távolságra vonatkozó településrendezési és építési követelményeknek
megfelel-e.
(2) Nem kell vizsgálni a településrendezési követelményeknek és a helyi építési szabályzatnak való megfelelést a mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló 2013. évi CXXII. törvény 5. § 17. pontja szerinti mező-, erdőgazdasági hasznosítású földek birtokösszevonási céllal történő telekalakításánál 50 hektárig, azzal a feltétellel, hogy a kialakítandó földrészletek területe nem lehet kisebb a változás előtti területnél, ide nem értve a táblán belüli megközelítés céljából kialakítandó utakat.
(3) A telekalakítási engedély iránti kérelmet el kell utasítani, ha a tervezett telekalakítás az (1) és (2) bekezdésben foglaltaknak nem felel meg.
23/C. § * (1) A telekalakítási engedélyezési eljárásokban, ha a telekalakítás olyan ingatlant érint, amelynek helyrajzi száma *
a) a nyilvántartott vagy védetté nyilvánított régészeti lelőhelyeket, régészeti védőövezeteket tartalmazó kulturális örökségvédelmi hatósági nyilvántartásban szerepel,
b) műemléki területeket és műemlékeket tartalmazó kulturális és örökségvédelmi hatósági nyilvántartásban szerepel,
a (2) bekezdésben meghatározott kulturális örökségvédelmi szakkérdést is vizsgálni kell.
(2) A kulturális örökségvédelmi szakkérdés vizsgálata annak megállapítására irányul, hogy a telekalakítás a kulturális örökség védelmével kapcsolatos jogszabályokban rögzített követelményeinek a kérelemben foglaltak szerint vagy további feltételek mellett megfelel-e.
(3) Ha a műemlék ingatlant érintő telekalakítási engedélyezési eljárásban az együttes vagy összetartozó védett érték megállapítása az örökségvédelmi hatósági nyilvántartástól eltérő tény vagy körülmény megítélésétől függ, a szakkérdés vizsgálatához szakértőként a nyilvántartást vezető hatóság rendelhető ki.
23/D. § * (1) A telekalakítási engedélyezési eljárásokban a (2) bekezdésben meghatározott közlekedésbiztonsági szakkérdéseket is vizsgálni kell, amennyiben a telekalakítás víziutak medrét és a kikötők, átkelők, vízpartok és vízterületek telkét érinti. *
(2) Az (1) bekezdésben meghatározott közlekedésbiztonsági szakkérdés vizsgálata arra irányul, hogy a tervezett telekalakítás nem korlátozza-e indokolatlanul a polgári célú vízi közlekedést, valamint a hajózási létesítmények működését. Ha a szakkérdés elbírálására a telekalakítási hatóság nem rendelkezik szakértelemmel, a szakkérdés vizsgálatára szakértőként Budapest Főváros Kormányhivatala rendelhető ki.
23/E. § * (1) A telket – a nem építési telek telekegyesítése és telekhatár-rendezése, valamint erdő művelési ág esetén a telekfelosztás és telekcsoport újraosztása kivételével – úgy kell kialakítani, hogy a kialakuló telkek közterületnek gépjármű-közlekedésre alkalmas részéről az adott közterületre vonatkozó jogszabályi előírások szerint vagy önálló helyrajzi számon nyilvántartott magánútról gépjárművel közvetlenül megközelíthetőek legyenek. *
(2) Magánút és közmű műtárgy elhelyezésének céljára szolgáló telek kialakítása esetében a helyi építési szabályzatban előírt építési övezet, övezet szerinti rendeltetés céljára szolgáló telek méretére vonatkozó előírásokat nem kell figyelembe venni. A magánút kialakítása a szomszédos telek beépíthetőségét nem korlátozhatja, a magánút közúti csatlakozását biztosítani szükséges, és a helyi építési szabályzat magánútra vonatkozó rendelkezéseit teljesíteni kell.
(3) Meglévő telkek esetében a telekegyesítés, valamint a telekhatár-rendezés abban az esetben is engedélyezhető, ha az új telek, illetve telkek területnagysága, egyéb mérete, beépítettsége nem felel meg a területre vonatkozó jogszabályok előírásainak. Ez az előírás telekhatár-rendezés esetén csak akkor alkalmazható, ha a kialakuló telkek méretei a korábbiakhoz képest az építésügyi előírásoknak jobban megfelelnek.
(4) A telekalakítás – a (3) bekezdésben foglaltakon túl – abban az esetben is engedélyezhető, ha a telekalakítási engedély iránti kérelemben szereplő új telekméretek – a telekalakítás előtti állapothoz képest – a helyi építési szabályzat szerinti jogszerű állapotnak való jobb megfelelést segítik elő.
(5) Ha az építésügyi jogszabályoknak megfelelő telekalakítás a telken álló épületet, melléképítményt részekre osztaná, a telekalakításra engedély csak akkor adható, ha az épületet, melléképítményt vagy annak a telekalakítással egy telekre eső részét elbontják, áthelyezik, vagy ha az épületet, melléképítményt a kialakuló új telekhatárnak megfelelően határfalakkal, továbbá az épületgépészeti és a villamosenergia-hálózat, a közmű-becsatlakozások külön-külön bekötésével önálló építményekké alakítják át. Amennyiben a telekalakítási engedély iránti kérelem benyújtásakor az elbontás, áthelyezés vagy külön-külön építménnyé alakítás követelménye nem teljesül, az engedély iránti kérelmet el kell utasítani.
(6) Telekalakítással érintett beépített vagy a 23/H. § szerint beépítésre tervezett telek esetében a helyi építési szabályzat részét képező szabályozási terven jelölt építési övezethatár és övezethatár – a műemlék telke kivételével – kötelezően kialakítandó telekhatárt jelöl.
23/F. § * (1) A tömbtelken a már meglévő épületek részére úszótelkek alakíthatók ki. *
(2) Az úszótelket úgy kell kialakítani, hogy az magába foglalja legalább
a) az épületet,
b) az előlépcsőt és az épület körüli járdát,
c) az épülethez tartozó közmű-műtárgyakat, valamint
d) az épület külső falsíkjának függőleges vetületétől mért – a tömbtelken belüli – 1 méteres területsávot.
(3) Az úszótelek kialakításának feltétele az épület önálló közműcsatlakozásának biztosítása.
23/G. § * (1) Ha a telek területe a vonatkozó előírások szerint megosztható, de homlokvonalának hossza ezt másként nem teszi lehetővé, – a területre vonatkozó helyi építési szabályzat eltérő rendelkezése hiányában – nyúlványos telek is kialakítható. *
(2) A nyúlványos telek területének a nyúlvány nélkül is meg kell felelnie a helyi építési szabályzat legkisebb telekterületre vonatkozó előírásának.
(3) A nyúlvány – a helyi építési szabályzat eltérő rendelkezése hiányában – 3 méternél keskenyebb, építési telek esetén – helyi építési szabályzat eltérő rendelkezése hiányában – 50 méternél hosszabb nem lehet.
(4) Kettőnél több nyúlványos telek egymás melletti nyúlvánnyal nem alakítható ki.
23/H. § * (1) A telekalakítási eljárásban a kérelem részeként nyilatkozni kell a telekalakítással érintett földrészleten történő tervezett épületelhelyezésről és a folyamatban lévő építési tevékenységről. Ha folyamatban van vagy tervezett az építési tevékenység, a kérelemhez mellékelni kell – ha rendelkezésre áll – a végleges építési engedélyhez tartozó, záradékolt építészeti-műszaki dokumentáció részét képező helyszínrajzot vagy az egyszerű bejelentési dokumentáció részét képező helyszínrajzot. *
(2) Ha kormányrendeletben meghatározott honvédelmi és katonai célú ingatlant érintő telekalakítási eljárásban a kijelölt eljáró hatóság nem rendelkezik a 23/A. § (1) bekezdésében meghatározott szakkérdések elbírálásához szükséges információkkal, adatokkal vagy szakértelemmel, a szakkérdés vizsgálatára az eljárással érintett ingatlan fekvése szerint illetékes fővárosi és vármegyei kormányhivatal ingyenesen szakértőként rendelhető ki.
23/I. § * (1) Amennyiben az Étv. 23. § (1) bekezdése szerinti jogszabályi vizsgálat során megállapításra kerül, hogy a telekalakítással érintett területre vonatkozóan nincs hatályban helyi építési szabályzat – vagy ha a helyi építési szabályzat a telekalakítási követelményeket nem tartalmazza teljeskörűen –, telket alakítani csak úgy lehet, ha *
a) teljesülnek az Étv. 23. és 24. §-ában, valamint a IV. Fejezetben foglalt előírások, és
b) érvényesülnek a kialakult állapothoz illeszkedés (3) bekezdésben foglalt követelményei.
(2) A (3) bekezdésben foglalt esetben településrendezési szakkérdésként vizsgálni kell a telekalakítással érintett telek kialakult állapothoz történő illeszkedését.
(3) A kialakult állapothoz történő illeszkedés a telekalakítás során akkor teljesül, ha
a) a szomszédos telkek jellemző telekméreteit a kialakítani kívánt telek, telkek méretei elérik, továbbá a szomszédos telkek jellemző beépítettségét a kialakítani kívánt telek, telkek beépítettsége nem haladja meg,
b) a telekalakítás a telekalakítással érintett és a szomszédos telken, telkeken meglévő épület fő rendeltetése szerinti használatot nem korlátozza és nem lehetetleníti el, és
c) az országos településrendezési és építési követelményekről szóló kormányrendelet elő-, oldal- és hátsókertre, valamint az épületek közötti legkisebb távolságra vonatkozó előírásai teljesülnek.
(4) Az illeszkedésnél az ingatlan-nyilvántartásban már feltüntetett vagy jogszerűnek tekintendő épületeket kell figyelembe venni.
(5) A helyi építési szabályzat vagy annak rendelkezése nem helyezhető hatályon kívül a kialakult állapotra vonatkozó (1)–(4) bekezdés szerinti szabályok közvetlen érvényesítése érdekében.
24. § *
25. § (1) * Nem minősül telekalakítási eljárásnak a tulajdonosi jogokat gyakorló Nemzeti Földügyi Központ (a továbbiakban: NFK) kérelmére induló olyan megosztási eljárás, amely a Nemzeti Földalapba tartozó, kizárólagos állami tulajdonban lévő földrészlet árverés útján történő értékesítése céljából az erdő művelési ágú alrészlet önálló ingatlanná alakítására és a változás ingatlan-nyilvántartási bejegyzésére irányul.
(2) * Az (1) bekezdés szerinti eljárást a földrészlet fekvése szerint területileg illetékes telekalakítási hatóságként eljáró kormányhivatal folytatja le.
(3) * A megosztáshoz szükséges földmérési munkarészeket az NFK által az árverési értékesítés során közzétett hirdetményben is szereplő ingatlan-nyilvántartási adatok alapján kell elkészíteni, és a változást az ingatlanügyi hatóság által záradékolt változási vázrajz alapján kell az ingatlan-nyilvántartásban bejegyezni azzal, hogy a változási vázrajz elkészítéséhez helyszíni felmérés nem szükséges.
(4) * Az (1) bekezdés szerinti, az ahhoz kapcsolódó művelési ág változási, valamint a változás bejegyzésére irányuló eljárást rangsorban megelőző kérelmek elbírálására irányuló valamennyi eljárást soron kívül kell lefolytatni.
26. § (1) *
(2) *
(3) *
27. § (1) * A kormányhivatal az ügyfél erre irányuló kérelmére, valamint a bíróság vagy közjegyző megkeresésére hatósági bizonyítványt állít ki arról, hogy az ügyfél földművesnek minősül vagy a Földforgalmi tv. 10. §-a alapján a föld tulajdonjogát megszerezheti, továbbá megfelel a Földforgalmi tv. 16. § (1) bekezdésében foglaltaknak, és nem állnak fenn a Földforgalmi tv. 27. § (2) bekezdés b) pont ba) alpontjában foglalt elutasítási feltételek. A hatósági bizonyítvány a föld tulajdonjogának megszerzésére nem jogosít, az csak
a) * a kérelemben megjelölt földnek a végrehajtási, felszámolási vagy önkormányzati adósságrendezési eljárással összefüggő árverezésén való részvételhez szükséges vonatkozó feltétel fennállását;
b) a termelőszövetkezeti földhasználati jog alatt álló földrészletek tulajdonjogának rendezéséről szóló törvény alapján a beruházót, illetve a részarány-tulajdonost megillető vételi jog gyakorlásához szükséges szerzési képességet; vagy
c) a 3. § (8) bekezdésében meghatározott bírósági döntésben szereplő föld tulajdonjogának a bírósági döntésben szereplő fél javára történő bejegyzéséhez szükséges szerzési képességet igazolja.
(1a) * A kormányhivatal az ügyfél erre irányuló kérelmére a Nemzeti Földalapba tartozó földrészlet értékesítésére irányuló árverezésén való részvétel céljából hatósági bizonyítványt állít ki arról, hogy az ügyfél földművesnek minősül, továbbá megfelel a Földforgalmi tv. 16. § (1) bekezdésében foglaltaknak. A hatósági bizonyítvány a föld tulajdonjogának megszerzésére nem jogosít, az csak a kérelemben megjelölt Nemzeti Földalapba tartozó föld árverezésén való részvételhez szükséges vonatkozó feltétel fennállását igazolja.
(2) * Az (1) bekezdés a) pontja és az (1a) bekezdés alapján az árverésen történő részvételhez kiállított hatósági bizonyítvány igazolja a Földforgalmi tv. 18. § (1) bekezdés e) pontja szerinti feltételnek való megfelelést is.
(3) * A hatósági bizonyítvány kiadására irányuló kérelemben meg kell jelölni a mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló 2013. évi CXXII. törvénnyel összefüggő egyes rendelkezésekről és átmeneti szabályokról szóló 2013. évi CCXII. törvény 13. § (1) bekezdés a) pontja szerinti adatokat, továbbá az árverezésre kerülő vagy a bírósági döntés alapján történő tulajdonjog bejegyzéssel, illetve a termelőszövetkezeti földhasználati jog alatt álló földrészletek tulajdonjogának rendezéséről és egyes földügyi tárgyú törvények módosításáról szóló 2020. évi XL. törvény 7. § (4) bekezdése vagy a 8. § (1) bekezdése szerinti vételi joggal érintett föld fekvésének települését és helyrajzi számát, valamint a szerzéssel érintett tulajdoni hányadot.
(4) * A hatósági bizonyítvány kiállítása során a kormányhivatal az általános közigazgatási rendtartásról szóló törvényben meghatározott feltételek fennállása és a kérelem személyesen történő benyújtása esetén az automatikus döntéshozatali eljárás szabályai szerint jár el.
28. § Ez a rendelet 2017. január 1-jén lép hatályba.
29. § Az e rendelet hatálybalépésekor folyamatban lévő eljárásokra az eljárás megindulásakor hatályban lévő jogszabályokat kell alkalmazni.
30. § * Az ügyvédi tevékenységről szóló 2017. évi LXXVIII. törvénynek az okirati ellenjegyzésre vonatkozó szabályait az ingatlan-nyilvántartási eljárásban a 2018. január 1-jén vagy azt követően ellenjegyzett okiratokra kell alkalmazni. E rendelkezést a folyamatban lévő ügyekben és a megismételt eljárásokban is alkalmazni kell.
31. § * (1) E rendeletnek a telekalakítási eljárást érintően egyes kormányrendeletek módosításáról szóló 735/2021. (XII. 21.) Korm. rendelettel (a továbbiakban: Módr1.) megállapított 23/B. §-át a Módr1. hatálybalépésekor folyamatban lévő közigazgatási hatósági ügyekben is alkalmazni kell.
32. § * E rendeletnek az egyes jogszabályok településrendezéssel összefüggő módosításáról szóló 253/2023. (VI. 23.) Korm. rendelettel (a továbbiakban: Módr2.) megállapított 23/B. § (1) bekezdését, valamint 23/E–23/I. §-át a Módr2. hatálybalépésekor folyamatban lévő közigazgatási hatósági ügyekben is alkalmazni kell.
1. A telekalakítási dokumentáció tartalma:
1.1. *
1.2. a telekalakítási helyszínrajz,
1.3. a digitális adatállományok (telekalakítási helyszínrajz PDF formátumban) nem újraírható adathordozón.
2. A telekalakítási helyszínrajz tartalmazza:
2.1. a méretarány-tényezőt,
2.2. a telekalakítással érintett földrészleteket,
2.3. a telekalakítás utáni állapotot,
2.4. a telekalakítással érintett földrészleteken meglévő építményeket,
2.5. az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett telki szolgalmi joggal és egyéb joggal terhelt területek határvonalát,
2.6. a bontás alatt álló épületek vonatkozásában „bontás alatt” megjegyzést,
2.7. a telekalakítással érintett földrészleten lévő összes építmény távolságát a tervezett földrészlet határtól,
2.8. a létrejövő földrészlet méreteit,
2.9. a beépített földrészlet esetén a földrészlet eredeti és a telekalakítás utáni beépítési százalékát.
3. *
