A Kormány az Alaptörvény 15. cikk (3) bekezdésében meghatározott eredeti jogalkotói hatáskörében eljárva,
az ingatlan-nyilvántartásról szóló 1997. évi CXLI. törvény 90. § (5) bekezdés d) pontjában,
az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 62. § (1) bekezdés 29. pontjában,
a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény 174/A. § (1) bekezdés a) és b) pontjában
kapott felhatalmazás alapján,
az Alaptörvény 15. cikk (1) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:
1. § E rendelet alkalmazásában a földügyi igazgatás kiterjed a földművelésügyi hatósági és igazgatási feladatokat ellátó szervek kijelöléséről szóló 383/2016. (XII. 2.) Korm. rendelet (a továbbiakban: kijelölő rendelet) 1. §-ában felsorolt feladatok ellátására.
2. § (1) A földügyi igazgatási eljárásokban a beadvány postai úton történő benyújtása esetén a küldeményen fel kell tüntetni az ingatlanügyi hatáskörében eljáró illetékes fővárosi és megyei kormányhivatalnak (a továbbiakban: kormányhivatal) vagy az ingatlanügyi hatáskörében eljáró járási (fővárosi kerületi) hivatalnak (a továbbiakban: járási hivatal) a fővárosi és megyei kormányhivatalok szervezeti és működési szabályzatáról szóló MvM utasítás szerinti, e rendelet alapján földügyi igazgatási, valamint telekalakítási hatósági feladatokat ellátó szervezeti egységét. A szervezeti egység feltüntetésének hiányában a beadvány kezelésére a közfeladatot ellátó szervek iratkezelésének általános követelményeiről szóló 335/2005. (XII. 29.) Korm. rendelet 38/B. §-a irányadó.
(2) Az (1) bekezdés szerinti feladatokat érintő egyes eljárásokat, valamint a küldeményen feltüntetendő szervezeti egységek nevét és címét közzé kell tenni az ingatlan-nyilvántartásért, földügyért és térképészetért felelős miniszter (a továbbiakban: miniszter) által vezetett minisztérium, a kormányhivatalok, valamint a földügyi szakigazgatás hivatalos honlapján.
3. § (1) Az ingatlan-nyilvántartási ügyek intézése, az ingatlan-nyilvántartás vezetése, valamint az abból történő adatszolgáltatás – ha jogszabály eltérően nem rendelkezik – az ingatlan fekvése szerint illetékes járási hivatal, mint elsőfokú ingatlanügyi hatóság hatáskörébe tartozik.
(2) Ha csereszerződés alapján több járási hivatal illetékességi területén fekvő ingatlanra kérik a tulajdonjog bejegyzését, a döntés meghozatalára valamennyi érintett ingatlan vonatkozásában az a járási hivatal jogosult, amelyikhez az eredeti okiratokat benyújtották.
(3) Fedezetcsere esetén, ha a kérelem több, különböző járási hivatal illetékességi területén fekvő ingatlanra vonatkozik, a döntés meghozatalára valamennyi érintett ingatlan vonatkozásában az a járási hivatal jogosult, amelyiknek az illetékességi területén fekvő ingatlanra a jelzálogjog bejegyzést kérik. Az eredeti okiratot a döntés meghozatalára jogosult járási hivatalhoz kell benyújtani. Ha a jelzálogjog bejegyzése több járási hivatalt érint, a döntés meghozatalára az a járási hivatal jogosult, amelyikhez az eredeti okiratokat benyújtották.
(4) Ha az eredeti okiratot a (2) és (3) bekezdés szerinti esetben ugyanazon a napon több járási hivatalhoz is benyújtották, ezért a megelőzés alapján nem állapítható meg a döntés meghozatalára jogosult hatóság, az ügyfeleket hiánypótlás keretében közös nyilatkozattételre kell felhívni. A felhívást a kérelem szerint több ingatlannal érintett, ennek hiányában az a járási hivatal bocsátja ki, amelyiknél a beadvány alacsonyabb iktatószámot kapott.
(5) A közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (a továbbiakban: Ket.) 71/A. §-a szerinti függő hatályú döntés meghozatalára az a járási hivatal jogosult, amely a (4) bekezdés szerinti hiánypótlási felhívást kiadja.
(6) Az eljárás lefolytatására és a döntés meghozatalára a (2) és (3) bekezdés szerint jogosult járási hivatal köteles a döntés meghozatala előtt valamennyi érintett járási hivatal írásos véleményét kikérni a kérelem teljesíthetősége tekintetében. Az érintett járási hivatal a megkeresésre 8 napon belül köteles válaszolni. Véleményeltérés esetén az eljárás lefolytatására jogosult járási hivatal álláspontja az irányadó. A döntés meghozatalát követően a véleményeltérés okairól az érintett kormányhivatalokat tájékoztatni kell. Az egységes joggyakorlat kialakítása érdekében a másodfokú eljárásra jogosult kormányhivatal a döntés jogerőre emelkedését követően tájékoztatja a minisztert a véleményeltérés okairól.
(7) Ha a föld bírósági végrehajtási árverésének vagy árverésen kívüli eladásának a bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvény (a továbbiakban: Vht.) 139. §-ában foglalt feltételei 2014. március 14. napját követően következtek be vagy már azt megelőzően bekövetkeztek, de a föld értékesítése még nem történt meg, a Vht. 306. § (2) bekezdésével összhangban a föld kizárólag a mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló 2013. évi CXXII. törvény (a továbbiakban: Földforgalmi tv.) 35. §-a szerinti árverésen értékesíthető, és a tulajdonjog csak ilyen árverés alapján jegyezhető be az ingatlan-nyilvántartásba.
(8) Peres, illetve nemperes eljárások során az ingatlan tulajdonszerzése tárgyában hozott bírósági döntés – ide nem értve a (9) bekezdésben meghatározott eseteket – alapján, a bírósági döntésben szereplő föld tulajdonjogának az ott meghatározott személy javára történő bejegyzéséhez a kormányhivatal által a 27. § (1) bekezdés b) pontja alapján kiállított, szerzési képességet igazoló – 30 napnál nem régebbi – hatósági bizonyítvány is szükséges. Ha a járási hivatal megállapítja, hogy a szerzési képességet igazoló hatósági bizonyítvány nem került becsatolásra, a bírósági döntés által jogot szerzőt a hiányosság pótlására szólítja fel.
(9) A (8) bekezdésben foglaltakat nem kell alkalmazni a bíróságnak az elbirtoklásról, illetve a tulajdonjog átruházásáról szóló egyezségnek a bíróság általi jóváhagyásáról szóló döntése alapján történő tulajdonjog ingatlan-nyilvántartási bejegyzésére irányuló eljárás során.
4. § Az ingatlan-nyilvántartásról szóló törvény bejegyzéshez szükséges igazolásokra vonatkozó rendelkezéseinek alkalmazása során aláírási címpéldánynak minősül a közjegyzői aláírás-hitelesítéssel ellátott címpéldány, valamint a cégbejegyzési (változásbejegyzési) eljárásban készített és a közreműködő ügyvéd által ellenjegyzett aláírásminta.
5. § (1) A választási eljárásról szóló törvényben meghatározott, a helyrajzi szám megváltoztatására vonatkozó tilalom betartása érdekében a járási hivatal az ingatlan helyrajzi számát érintő telekalakítási, illetve ingatlan-nyilvántartási eljárás során ellenőrzi, hogy az adott ingatlan címében szerepel-e a megváltoztatásra kerülő helyrajzi szám.
(2) Az ingatlan címadatában változást eredményező telekalakítási engedély megadására, illetve a helyrajzi szám változás ingatlan-nyilvántartási átvezetésére (ideértve a térképi adatbázisban történő változásvezetést is) csak a választási eljárásról szóló törvény szerinti határidőt követően kerülhet sor.
(3) A telekalakítási, valamint az ingatlan-nyilvántartási eljárás végzéssel történő felfüggesztése helyett a kérelmezőt írásban kell értesíteni az eljárás lefolytatásának törvényi akadályáról.
6. § (1) A kijelölő rendelet 1. melléklete szerinti több, különböző, ingatlanügyi hatósági hatáskörében eljáró járási hivatal illetékességi területén fekvő ingatlanokra vonatkozó beadványt (bejelentést, kérelmet, megkeresést) és a hozzá tartozó eredeti okiratokat mindegyik eljáró járási hivatalhoz külön kell benyújtani.
(2) Csereszerződés, valamint fedezetcsere esetén az eljárásban érintett többi járási hivatalhoz elegendő a bejegyzéshez szükséges okiratok egyszerű másolatát becsatolni. A kérelemben utalni kell arra, hogy az eredeti okiratot melyik járási hivatalhoz nyújtották be.
7. § (1) A felmérési, térképezési vagy területszámítási hiba kijavítására irányuló eljárás hivatalból, a járási hivatal észlelése alapján, a tulajdonos vagy vagyonkezelő bejelentésére (amennyiben ingatlanrendező földmérő jogosultsággal rendelkező személy által készített szakvéleményt mellékel), vagy a földmérési és térképészeti tevékenységről szóló törvényben meghatározott földmérési jogosultsággal rendelkező személy bejelentésére indul.
(2) A felmérési, térképezési vagy területszámítási hiba kijavítására irányuló eljárás megindítása tényét
a) az ingatlanügyi hatóság által észlelt hiba esetén az erről készült hivatalos feljegyzés keltének napján,
b) a tulajdonos vagy vagyonkezelő bejelentésének beadása napján,
c) a földmérési jogosultsággal rendelkező személy bejelentésére indult eljárás esetén annak iktatását követő munkanapon
a folyamatban lévő széljegyek rangsorától függetlenül kell az érintett ingatlanok tulajdoni lapjára széljegyezni, és ezt követően haladéktalanul fel kell jegyezni.
(3) A felmérési, térképezési vagy területszámítási hiba kijavítására irányuló tényfeljegyzés az eljárást lezáró érdemi döntés ellen benyújtott fellebbezéssel támadható meg.
(4) Törölni kell a tényfeljegyzést a járási hivatal ügy érdemében hozott döntésének jogerőre emelkedését követő munkanapon.
8. § (1) A járási hivatal az államhatár vonalában bekövetkezett változásokat – azok nemzetközi jogi hatálybalépését követően – az államhatárról szóló törvényben előírt,
a) a határokmányt kihirdető törvény, vagy
b) a kiegészítő határokmányt vagy a határjegyzőkönyvet jóváhagyó rendelet,
továbbá a határokmány – az államhatár vonalát rögzítő okmányok nyilvántartási példányai kezelésének, tárolásának rendjéről és a változások átvezetésének szabályairól szóló kormányrendeletben meghatározott – nyilvántartási példányának adattartalmával összhangban a földmérési és térinformatikai államigazgatási szerv által készített és a járási hivatal által záradékolt változási vázrajz, valamint az ahhoz tartozó egyéb munkarészek alapján vezeti át az ingatlan-nyilvántartásban.
(2) Ha az (1) bekezdésben meghatározott határvonal-változás olyan ingatlant is érint, amelyre nem kizárólagosan az állam tulajdonjoga van bejegyezve, a járási hivatal erről értesíti a tulajdonosokat, illetve az állam nevében tulajdonosi jogokat gyakorló szervet.
(3) Az (1) bekezdés szerinti államhatár vonalában bekövetkezett változást abban az esetben lehet a Magyarország részéről átadandó területekre átvezetni, ha azt megelőzően az állam tulajdonjoga az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzésre került.
9. § (1) A járási hivatal ingatlan-nyilvántartási eljárásban hozott döntése ellen a kézbesítéstől számított 30 napon belül lehet fellebbezni.
(2) Az ingatlan-nyilvántartási eljárásban – a Ket.-ben foglaltak vizsgálata nélkül – fellebbezés benyújtására jogosultnak kell tekinteni azt, akire nézve a beadvány elintézése sérelmes lehet, így különösen:
a) az adatváltozást bejelentő személyt, továbbá azt, akit érintően a bejegyzés jogszerzést, terhelést, változást, törlést eredményez, és
b) ha nem azonos az eljárás megindítójával, azt, akinek az ingatlanára vonatkozóan valamely tény feljegyzésére, törlésére, módosítására vagy adatváltozás átvezetésére került sor.
(3) Az az érdekelt, akinek a járási hivatal által hozott határozatot bármilyen okból nem kézbesítették, és a határozat kézbesítését a bejegyzéstől számított egy éven belül kérte, a kézbesítéstől számított 15 napon belül terjeszthet elő fellebbezést. E bekezdés alkalmazásában érdekeltnek a (2) bekezdés szerinti fellebbezés benyújtására jogosult minősül.
(4) A fellebbezést a kormányhivatal érdemi határozatának, vagy a fellebbezési kérelmet érdemi vizsgálat nélkül elutasító, illetve a másodfokú eljárást megszüntető végzésének meghozataláig lehet visszavonni.
10. § A járási hivatal a fellebbezés folytán saját hatáskörben vagy a másodfokú döntés alapján megismételt elsőfokú eljárásban meghozott döntését abban az esetben küldi meg az állami adóhatóságnak, ha a fellebbezéssel megtámadott döntését korábban is megküldte, vagy döntésének megváltoztatása okán azt a vonatkozó jogszabályi előírásoknak megfelelően egyébként is meg kell küldeni.
11. § (1) A kormányhivatal a fellebbezéssel megtámadott döntést
a) helybenhagyja,
b) megváltoztatja, vagy
c) megsemmisíti és a járási hivatalt új eljárásra utasítja.
(2) A kormányhivatal fellebbezés tárgyában meghozott másodfokú döntését – annak ingatlan-nyilvántartási foganatosítását követően – abban az esetben kell az állami adóhatóságnak megküldeni, ha
a) korábban a fellebbezéssel megtámadott határozatot is megküldték a részére, vagy
b) az elsőfokú döntés megváltoztatása okán azt a vonatkozó jogszabályi előírásoknak megfelelően egyébként is meg kell küldeni.
12. § (1) Az ingatlan-nyilvántartásról szóló törvény szerint az ingatlanügyi hatósági határozat utólagos kézbesítését kérő érdekelt a kézbesítéstől számított 15 napon belül terjeszthet elő bírósági felülvizsgálati kérelmet.
(2) A bírósági felülvizsgálati kérelmet az ügyre vonatkozó iratokkal, valamint a tulajdoni lap másolatának munkapéldányával együtt fel kell terjeszteni a kormányhivatalhoz. A felterjesztést megelőzően az érintett ingatlan tulajdoni lapjára fel kell jegyezni az ingatlanügyi hatósági határozat elleni bírósági jogorvoslati kérelem benyújtása tényét.
(3) Az ingatlan határvonalát vagy területét érintő bírósági felülvizsgálati kérelmet a bírósági jogorvoslati kérelem benyújtása tényének feljegyzésével egyidejűleg meg kell küldeni valamennyi érintett ingatlan tulajdonosának is.
(4) A kormányhivatal a felterjesztett iratokat a bíróságnak a bírósági felülvizsgálati kérelem ügyében meghozott döntésével együtt küldi vissza a járási hivatalnak.
13. § A köztársasági elnök területszervezési döntése alapján kialakított település vagy települések az ingatlan-nyilvántartás átalakítására irányuló különleges eljárás lefolytatását követően kerülnek felfektetésre az ingatlan-nyilvántartásba. Ennek megtörténtéig a területszervezési döntést megelőző település és helyrajzi szám szerint szerepelnek az ingatlan-nyilvántartásban.
14. § Az eljáró szerv az általa elektronikus dokumentumként lekérdezett nem hiteles tulajdonilap-másolatot az eljárása során, így különösen a tényállás tisztázásához felhasználhatja, kivéve, ha jogszabály hiteles tulajdonilap-másolat felhasználását írja elő.
15. § (1) A földmérési és térinformatikai államigazgatási szerv egyedi megállapodásban meghatározott térítés ellenében az ingatlan-nyilvántartásról szóló törvényben foglalt keretek között:
a) a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. (a továbbiakban: MNV Zrt.),
b) a Magyar Államkincstár (a továbbiakban: Kincstár),
c) a Nemzeti Földalapkezelő Szervezet (a továbbiakban: NFA)
megkeresésére az ingatlan-nyilvántartási adatbázisból adatleválogatást végezhet, amelynek eredményét elektronikus dokumentumként adja át a megkeresőnek.
(2) Az (1) bekezdés szerinti elektronikus dokumentum szolgáltatási díjának megállapításánál – az egyedi megállapodásban – a nem hiteles tulajdoni lap szolgáltatásának díjáról szóló jogszabályokban meghatározott díjat és díjmegosztást is figyelembe kell venni.
(3) Az (1) bekezdés szerinti elektronikus dokumentum szolgáltatásának díja – törvényben vagy e kormányrendeletben meghatározott, a tulajdoni lap másolat szolgáltatásra vonatkozó díjmentesség hiányában – a megkeresőt terheli.
(4) Díjmentes adatszolgáltatásra helyrajzi számonként évente egy alkalommal kerülhet sor, a díjmentességről a megkeresőnek a vonatkozó jogszabályhely megjelölésével a megkeresésben nyilatkoznia kell.
(5) Az MNV Zrt. részére történő, az (1) bekezdésben meghatározott adatszolgáltatás az alábbi adatokra nem terjed ki:
a) a lakásszövetkezeti tagot megillető állandó használati jog,
b) a tulajdoni lap III. részén bejegyzett jogosult kiskorúságának ténye, gondnokság alá helyezésének ténye,
c) a külföldi székhelyű vállalkozás fióktelepének, kereskedelmi képviseletének cégnyilvántartásból történő törlésének ténye.
(6) A Kincstár részére történő, az (1) bekezdésben meghatározott adatszolgáltatás az alábbi adatokra nem terjed ki:
a) kiegészítő szöveges bejegyzés,
b) a külföldi székhelyű vállalkozás fióktelepének, kereskedelmi képviseletének cégnyilvántartásból történő törlésének ténye,
c) a bejegyzés, a feljegyzés és az adatváltozás átvezetése alapjául szolgáló vagy azzal kapcsolatos bírósági döntés elleni felülvizsgálati kérelem benyújtásának ténye,
d) jelzálogjog ranghelyének előzetes biztosítása, lemondás jelzálogjog előzetesen biztosított ranghelyével való rendelkezés jogáról,
e) földminősítési mintatér megjelölése.
(7) Az NFA részére történő, az (1) bekezdésben meghatározott adatszolgáltatás az alábbi adatokra nem terjed ki:
a) a lakásszövetkezeti tagot megillető állandó használati jog,
b) a társasházakról szóló törvény szerinti, a közös tulajdon átruházására a tulajdonostársak összes tulajdoni hányadának legalább kétharmadát feljogosító alapító okirat elfogadása, módosítása, továbbá az elfogadás, illetve a módosítás időpontja.
16. § Az önkormányzati adóhatóság megkeresésére a járási hivatal az illetékességi területén fekvő település – fővárosban kerület – vonatkozásában az építményadó, a telekadó, a magánszemély kommunális adójában az adómegállapítási eljárásához szükséges ingatlan-nyilvántartási adatok leválogatásával adatszolgáltatást végez, amely elektronikusan feldolgozható formában a tulajdoni lapon szereplő következő adatokat tartalmazza:
a) az ingatlan adatai (ingatlan címe, helyrajzi száma, területnagysága);
b) az ingatlan tulajdonosának, tulajdonosainak:
ba) természetes személyazonosító adatai, nem magánszemély székhelycíme,
bb) tulajdoni hányada;
c) bejegyzett – a helyi adókról szóló törvény szerinti – vagyoni értékű jogosultjainak:
ca) természetes személyazonosító adatai, nem magánszemély székhelycíme,
cb) jogosultsági hányada;
d) a telekalakítási vagy építési tilalom, mint tény feljegyzésének a napja.
17. § A járási hivatal az ingatlan-nyilvántartásról szóló törvény végrehajtására kiadott miniszteri rendelet szerinti földmérési földkönyvet elektronikusan szerkeszthető formában is szolgáltathatja.
18. § (1) A járási hivatal, valamint a kormányhivatal az 1. melléklet szerinti földvédelmi hatósági eljárásokban az ott meghatározott feltételek fennállása esetén, az 1. melléklet A) részében megjelölt szakkérdéseket is köteles vizsgálni, továbbá az 1. melléklet B) részében meghatározott hatóságokat, mint kijelölt szakhatóságokat köteles megkeresni.
(2) Az 1. melléklet A) része szerinti eljárások eredményeként kiadott határozatnak – a Ket.-ben foglalt előírásokon túl – tartalmaznia kell:
a) a rendelkező részben a vizsgált szakkérdésekkel összefüggő előírásokat és feltételeteket,
b) az indokolási részben a vizsgált szakkérdések és a vizsgálat során tett, a döntés szempontjából lényeges megállapításokat, valamint
c) a rendelkező részbe foglalt előírások és feltételek indokainak részletes bemutatását.
(3) Ha a fellebbezés az elsőfokú eljárásban vizsgált olyan szakkérdést érint, amelynek elbírálására a másodfokú ingatlanügyi hatóság nem rendelkezik szakértelemmel, a szakkérdés vizsgálatára az 1. melléklet A) részében foglalt táblázat „C” oszlopában megjelölt szerv rendelhető ki szakértőként.
(4) Ha a döntés felülvizsgálatára jogosult másodfokú ingatlanügyi hatóság az 1. melléklet A) részében foglalt táblázat „B” oszlopában meghatározott szakkérdés kapcsán megállapítja, hogy az elsőfokú határozatot az (1) és (2) bekezdésben foglaltak figyelmen kívül hagyásával hozták meg, a határozat megsemmisítésének van helye.
19. § (1) Ha a kormányhivatal másodfokú eljárásában vagy másodfokú szakhatósági közreműködésével, illetve szakértőként történő kirendelésével kapcsolatban a hatósággal szembeni kizárási ok áll fenn, a Kormány a 4. mellékletben meghatározott kormányhivatalt jelöli ki másodfokon eljáró földvédelmi hatóságként, közreműködő szakhatóságként a 4. mellékletben meghatározott illetékességi területen.
(2) A földvédelmi szakkérdés vizsgálatára az (1) bekezdésben meghatározott kizárási ok fennállása esetén a 4. mellékletben meghatározott kormányhivatal rendelhető ki szakértőként.
20. § A termőföld védelméről szóló törvényben meghatározott, a földminősítési mintatér elhelyezését biztosító használati jogot a kormányhivatal gyakorolja.
21. § (1) A telekalakítási eljárás kérelemre induló eljárás. A kérelem tartalma szerint a telekalakítási eljárás típusai a következők:
a) telekalakítási engedélyezési eljárás, és
b) egyesített telekalakítási eljárás.
(2) Az egyesített telekalakítási eljárás lefolytatására vonatkozó kérelem alapján
a) a telekalakítás engedélyezésére, és
b) a telekalakítási engedély jogerőre emelkedését követően a földrészlet adataiban, továbbá a bejegyzett jogok és feljegyzett tények vonatkozásában a telekalakítással bekövetkező változásnak az ingatlan-nyilvántartásban történő átvezetésére (e fejezet alkalmazásában a továbbiakban: változásátvezetési eljárás)
irányuló eljárás indul meg.
(3) A telekalakítás engedélyezése iránti kérelmet benyújthat:
a) a telekalakítással érintett bármelyik földrészlet bármelyik tulajdonosa,
b) közös tulajdonban álló földrészlet esetén bármelyik tulajdonostárs,
c) aki a telekalakítással érintett földrészlet tekintetében tulajdoni igényt érvényesít,
d) az elbirtoklás megállapítása iránt polgári peres eljárást kezdeményező,
e) a tulajdonostársaknak a földrészlet területnagyság szerinti többsége, ha a telekalakítás során legalább nyolc új építési telek keletkezik, valamint
f) az a személy, aki a telekalakításról a tulajdonossal írásban megállapodott.
(4) Egyesített telekalakítási eljárás iránti kérelmet az – a (3) bekezdés szerinti kérelem benyújtására jogosult – nyújthat be, aki az ingatlan-nyilvántartásról szóló törvényben foglaltak szerint az ingatlan-nyilvántartási eljárás megindítására egyébként jogosult.
(5) A telekalakítási eljárás megindítása iránti kérelemnek a Ket.-ben meghatározottakon túl a következő adatokat kell tartalmaznia:
a) természetes személy kérelmező esetén a természetes személyazonosító adatokat;
b) gazdálkodó szervezet kérelmező esetén a gazdálkodó szervezet statisztikai számjelét;
c) a telekalakítással érintett földrészlet vagy földrészletek helyrajzi számát, a földrészlet vagy földrészletek fekvése szerinti település megjelölésével;
d) a kérelmezett telekalakítási eljárás típusának (telekalakítási engedélyezési eljárás vagy egyesített telekalakítási eljárás) megjelölését;
e) a telekalakítás célját, amely lehet:
ea) telekcsoport újraosztása,
eb) telekfelosztás,
ec) telekegyesítés,
ed) telekhatárrendezés;
f) az igazgatási szolgáltatási díj befizetésének igazolását.
(6) Az egyesített telekalakítási eljárás megindítására irányuló kérelemnek az (5) bekezdésben foglaltakon túl meg kell felelnie az ingatlan-nyilvántartásról szóló törvény szerinti előírásoknak is.
(7) A telekalakítási eljárás megindítása iránti kérelmet a miniszter által rendszeresített, az általa irányított minisztérium, valamint a földügyi szakigazgatás hivatalos honlapján közzétett formanyomtatványon kell benyújtani. A telekalakítási eljárás megindítása iránti kérelemhez mellékelni kell a telekalakítási dokumentációt, mely a 2. melléklet 1. pontjában felsorolt munkarészeket tartalmazza, a telekalakítás céljának függvényében.
(8) Telekalakítási dokumentációt
a) ingatlanrendező földmérő minősítéssel rendelkező földmérő, vagy
b) az a) pont hatálya alá nem tartozó, de a földmérési és térképészeti tevékenységről szóló jogszabályokban meghatározott földmérési és térképészeti szakképzettséggel rendelkező személy a (9) bekezdésben foglaltak figyelembevételével
készíthet.
(9) Ha a telekalakítási dokumentációt a (8) bekezdés b) pontja szerinti szakképzettséggel rendelkező személy készíti, a dokumentáció minőségét, valamint a tartalmi és pontossági előírásoknak való megfelelőségét a (8) bekezdés a) pontja szerinti jogosultsággal rendelkező szakember tanúsítja a változási vázrajzon és a telekalakítási helyszínrajzon.
(10) Azokra az ingatlanokra, amelyek a kisajátítást kérő tulajdonában vannak és a kisajátítási tervben szerepelnek, az (1) bekezdés szerinti telekalakítási eljárás helyett a kisajátítási terv elkészítéséről, felülvizsgálatáról, záradékolásáról, valamint a kisajátítással kapcsolatos értékkülönbözet megfizetésének egyes kérdéseiről szóló kormányrendeletben meghatározott eljárásrendet kell alkalmazni és e kormányrendelet szerint záradékolt változási vázrajz alapján kerül sor a változás ingatlan-nyilvántartási átvezetésére.
22. § Telekalakítási eljárás során a birtokösszevonási cél a telekcsoport újraosztás esetén valósul meg, amennyiben az eljárást megelőzően a tulajdonos tulajdonát képező és egymástól távol elhelyezkedő földrészletek
a) egy helyrajzi számon,
b) közvetlenül egymás mellé, vagy
c) út, árok, csatorna közbeékelődésével egymás mellé
kerülnek kialakításra.
23. § (1) A telekalakítási eljárás megindítását az eljárás iránti kérelem benyújtását követő munkanapon valamennyi érintett tulajdoni lapon széljegyezni kell. A telekalakítási eljárás megindítása tényét a széljegyzést követő 8 napon belül hivatalból kell feljegyezni, kivéve, ha a kérelem érdemi vizsgálat nélküli elutasítására kerül sor. Az erről szóló végzésben a széljegy törléséről rendelkezni kell, és annak jogerőre emelkedését követő napon azt az ügyfelek értesítése nélkül törölni kell a tulajdoni lapról.
(2) A telekalakítási eljárás megindítás tényét hivatalból kell törölni az ingatlan-nyilvántartásból:
a) az engedély iránti kérelem ügyében folytatott eljárást lezáró érdemi döntés vagy az azt megszüntető végzés jogerőre emelkedését követő napon,
b) egyesített telekalakítási eljárásban a (6), illetve a (7) bekezdés szerinti széljegyzéssel egyidejűleg,
c) egyesített telekalakítási eljárás esetén az a) pontban meghatározott napon.
(3) A telekalakítási eljárás megindítás ténye (1) és (2) bekezdésben foglaltak szerinti feljegyzésének, illetve törlésének ingatlan-nyilvántartási foganatosításáról az ügyfeleket – ha jogszabály másként nem rendelkezik – külön értesíteni nem kell.
(4) A telekalakítási engedély és a hozzá tartozó telekalakítási dokumentáció az engedélyező határozat jogerőre emelkedésétől számított egy évig hatályos. A telekalakítási eljárásban a változási vázrajzot a járási hivatal – ha ennek műszaki és jogi akadálya nincs – újra záradékolja.
(5) Abban az esetben, ha a telekalakítás ingatlan-nyilvántartási átvezetése folyamatban lévő bírósági eljárás miatt nem történt meg, az ügyfél kérelmére a járási hivatal – ha ennek műszaki és jogi akadálya nincs – hatályossági idején belül egy alkalommal a telekalakítási engedélyt egy évre meghosszabbítja, valamint a változási vázrajzot újra záradékolja. A kérelemhez a bíróság által érkeztetett keresetlevelet csatolni kell.
(6) Az egyesített telekalakítási eljárás iránti kérelem esetén a változásátvezetési eljárás a beadvány széljegyzésével – a (7) bekezdésben foglalt esetet kivéve – a telekalakítási engedély jogerőre emelkedését követő munkanapon indul meg.
(7) Az egyesített telekalakítási eljárás esetén amennyiben, a telekalakítási engedély másodfokon emelkedik jogerőre, a változásátvezetési eljárás a jogerős határozat elsőfokú ingatlanügyi hatósághoz történő beérkezésének napján indul meg.
(8) Egyesített telekalakítási eljárás esetén a változásátvezetési eljárási szakasz ügyintézési határideje 15 nap.
(9) Ha egyesített telekalakítási eljárás esetén a változásátvezetési eljárásra irányuló kérelem teljesítésére nincs lehetőség, a telekalakítási engedély jogosultja a szükséges okiratok benyújtásával a (4) bekezdésben megjelölt időn belül külön ingatlan-nyilvántartási eljárás megindításával kérheti a földrészlet adataiban történő, továbbá a bejegyzett jogok és feljegyzett tények vonatkozásában a telekalakítással bekövetkező változásnak az ingatlan-nyilvántartásban történő átvezetését.
24. § (1) A járási hivatal, valamint a kormányhivatal a telekalakítási eljárásban a 3. mellékletben meghatározott feltételek fennállása esetén, az ott megjelölt szakkérdéseket is köteles vizsgálni, továbbá – ha a szakkérdés vizsgálatára hatáskörrel nem rendelkezik – a 3. melléklet B) részében meghatározott hatóságokat, mint kijelölt szakhatóságokat köteles megkeresni.
(2) Az ügyfélnek az eljárás megindítása előtt benyújtott kérelmére az ingatlanügyi hatósági hatáskörében eljáró járási hivatal hatályos záradékával ellátott változási vázrajz és területkimutatás csatolásával a szakhatóságként kijelölt hatóság hat hónapig felhasználható előzetes szakhatósági állásfoglalást ad ki.
(3) A 3. melléklet A) része szerinti eljárások eredményeként kiadott határozatnak – a Ket.-ben foglalt előírásokon túl – tartalmaznia kell
a) a rendelkező részben a vizsgált szakkérdésekkel összefüggő előírásokat és feltételeket,
b) az indokolási részben a vizsgált szakkérdések és a vizsgálat során tett, a döntés szempontjából lényeges megállapításokat, valamint
c) a rendelkező részbe foglalt előírások és feltételek indokainak részletes bemutatását.
(4) A járási hivatal a kérelem mellékleteként benyújtott telekalakítási dokumentációt 15 napon belül megvizsgálja. A járási hivatal által záradékolt változási vázrajz és a hozzá tartozó terület-kimutatás, valamint a telekalakítási helyszínrajz hiteles másolata képezi az alapját a 3. melléklet szerinti szakkérdések vizsgálatának, valamint a 3. mellékletben kijelölt szakhatóság vagy szakértő megkeresésének, ha előzetes szakhatósági állásfoglalás nem áll rendelkezésre.
(5) A (4) bekezdésben foglaltakat nem kell alkalmazni, ha az ingatlan-nyilvántartásban a kérelem tárgyát képező földrészletet vagy földrészleteket érintően változtatási vagy telekalakítási tilalom van feljegyezve. Ebben az esetben a telekalakítási kérelmet – a szakhatóságok megkeresése nélkül – el kell utasítani.
(6) A járási hivatal a telekalakítás engedélyezése esetén a – 2. melléklet 3. pontja szerinti záradékkal ellátott – változási vázrajzot a jogerős határozathoz mellékelve küldi meg a kérelmező részére.
(7) Abban az esetben, ha a telekalakítási eljárás az ingatlan-nyilvántartásba feljegyzett bányatelket érint, a változásátvezetési eljárásban hozott bejegyző határozatot az illetékes bányafelügyeleti hatáskörében eljáró kormányhivatalnak is meg kell küldeni.
(8) Ha a fellebbezés az elsőfokú eljárásban vizsgált olyan szakkérdést érint, amelynek elbírálására a másodfokú telekalakítási hatóság nem rendelkezik szakértelemmel, a szakkérdés vizsgálatára a 3. melléklet A) részében foglalt táblázat „C” oszlopában megjelölt szerv rendelhető ki szakértőként.
(9) Ha a döntés felülvizsgálatára jogosult másodfokú telekalakítási hatóság megállapítja, hogy a telekalakítási határozatot az (1) és (2) bekezdésben foglaltak figyelmen kívül hagyásával hozták meg, a határozat megsemmisítésének van helye.
25. § (1) Nem minősül telekalakítási eljárásnak a tulajdonosi jogokat gyakorló NFA kérelmére induló olyan megosztási eljárás, amely a Nemzeti Földalapba tartozó, kizárólagos állami tulajdonban lévő földrészlet árverés útján történő értékesítése céljából az erdő művelési ágú alrészlet önálló ingatlanná alakítására és a változás ingatlan-nyilvántartási átvezetésére irányul.
(2) Az (1) bekezdés szerinti eljárást a földrészlet fekvése szerint területileg illetékes telekalakítási hatóságként eljáró járási hivatal folytatja le.
(3) A megosztáshoz szükséges földmérési munkarészeket az NFA által az árverési értékesítés során közzétett hirdetményben is szereplő ingatlan-nyilvántartási adatok alapján kell elkészíteni, és a változást az ingatlanügyi hatóság által záradékolt változási vázrajz alapján kell az ingatlan-nyilvántartásban átvezetni azzal, hogy a változási vázrajz elkészítéséhez helyszíni felmérés nem szükséges.
(4) Az (1) bekezdés szerinti, az ahhoz kapcsolódó művelési ág változási, valamint a változás átvezetésére irányuló eljárást rangsorban megelőző kérelmek elbírálására irányuló valamennyi eljárást soron kívül kell lefolytatni.
26. § (1) A Kormány által rendeletben nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségűvé nyilvánított ügy tárgyát képező építési beruházás tervezett megvalósítása érdekében lefolytatott egyesített telekalakítási eljárás telekalakítási engedélyezési eljárási szakaszának ügyintézési határideje 15 nap, a változásátvezetési eljárási szakasz ügyintézési határideje 5 nap.
(2) A nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű üggyé nyilvánított telekalakítási eljárásban a 24. § (1) bekezdését – a szakhatóságok bevonásának és közreműködésének feltétele tekintetében – az építési beruházást nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű üggyé nyilvánító kormányrendeletben meghatározott eltérésekkel kell alkalmazni.
(3) A Kormány által rendeletben nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségűvé nyilvánított ügy tárgyát képező építési beruházás megvalósulását követően a beruházónak gondoskodnia kell a megvalósult állapotot rögzítő térképi adatváltozás ingatlan-nyilvántartásba történő átvezetéséről.
27. § (1) A kormányhivatal az ügyfél erre irányuló kérelmére, valamint a bíróság vagy közjegyző megkeresésére hatósági bizonyítványt állít ki arról, hogy az ügyfél földművesnek minősül vagy a Földforgalmi tv. 10. §-a alapján a föld tulajdonjogát megszerezheti, továbbá megfelel a Földforgalmi tv. 16. § (1) bekezdésében foglaltaknak, és nem állnak fenn a Földforgalmi tv. 27. § (2) bekezdés b) pont bb) alpontjában foglalt elutasítási feltételek. A hatósági bizonyítvány a föld tulajdonjogának megszerzésére nem jogosít, az csak
a) a kérelemben megjelölt földnek:
aa) végrehajtási, felszámolási vagy önkormányzati adósságrendezési eljárással összefüggő, vagy
ab) a Nemzeti Földalapba tartozó földrészletek árverés útján történő értékesítésére irányuló árverezésén való részvételhez szükséges vonatkozó feltétel fennállását; vagy
b) a 3. § (8) bekezdésében meghatározott bírósági döntésben szereplő föld tulajdonjogának a bírósági döntésben szereplő fél javára történő bejegyzéséhez szükséges szerzési képességet
igazolja.
(2) Az (1) bekezdés a) pont ab) alpontja alapján az árverésen történő részvételhez kiállított hatósági bizonyítvány tartalmazza a Földforgalmi tv. 18. § (1) bekezdés e) pontja szerinti, legfeljebb 20 km-es távolságra vonatkozó feltétel fennállását.
(3) A hatósági bizonyítvány kiadására irányuló kérelemben meg kell jelölni a mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló 2013. évi CXXII. törvénnyel összefüggő egyes rendelkezésekről és átmeneti szabályokról szóló 2013. évi CCXII. törvény 13. § (1) bekezdés a) pontja szerinti adatokat, valamint az árverezésre kerülő vagy a bírósági döntés alapján történő tulajdonjog bejegyzéssel érintett föld fekvésének települését és helyrajzi számát, valamint a szerzéssel érintett tulajdoni hányadot.
28. § Ez a rendelet 2017. január 1-jén lép hatályba.
29. § Az e rendelet hatálybalépésekor folyamatban lévő eljárásokra az eljárás megindulásakor hatályban lévő jogszabályokat kell alkalmazni.
| A | B | C | ||
| 1. | I. Újrahasznosítási eljárásban | |||
| 2. | Vizsgálat feltétele | Vizsgálandó szakkérdés | Szakértőként kirendelhető szerv | |
| 3. | Minden esetben. | Talajvédelmi szakkérdés: a termőföld minőségi védelme követelményeinek való megfelelés. | ||
| 4. | Ha a földrészlet az ingatlan-nyilvántartás szerint országos jelentőségű védett természeti területen vagy Natura 2000 területen van. | Természetvédelmi szakkérdés: annak elbírálása, hogy az újrahasznosítás a természet védelmére vonatkozó nemzeti és közösségi jogi követelményeknek megfelel-e. | – | |
| 5. | Ha az újrahasznosítást olyan földrészleten valósítják meg, amelynek helyrajzi száma a nyilvántartott vagy védetté nyilvánított régészeti lelőhelyeket, régészeti védőövezeteket, műemléki területeket, nyilvántartott műemléki értékeket és műemlékeket tartalmazó kulturális örökségvédelmi hatósági nyilvántartásban szerepel. | Kulturális örökségvédelmi szakkérdés: annak elbírálása, hogy az újrahasznosítás a kulturális örökség védelme jogszabályban rögzített követelményeinek a kérelemben foglaltak szerint vagy további feltételek mellett megfelel-e. | a kulturális örökség védelméért felelős miniszter | |
| 6. | II. Termőföld végleges más célú hasznosítására vonatkozó engedélyezési eljárásban | |||
| 7. | Minden esetben. | Talajvédelmi szakkérdés: a termőföld minőségi védelme követelményeinek való megfelelés. | ||
| 8. | Ha a termőföld az ingatlan-nyilvántartás szerint országos jelentőségű védett természeti területen, Natura 2000 területen vagy barlang felszíni védőövezetén van. | Természetvédelmi szakkérdés: annak elbírálása, hogy a végleges más célú hasznosítás a természet védelmére vonatkozó nemzeti és közösségi jogi követelményeknek, valamint a tájvédelem jogszabályban rögzített követelményeinek a kérelemben foglaltak szerint vagy további feltételek mellett megfelel-e. | - | |
| 9. | Ha a más célú hasznosítást olyan földrészleten tervezik megvalósítani, amelynek helyrajzi száma a nyilvántartott régészeti lelőhelyeket, régészeti védőövezeteket, műemléki területeket, nyilvántartott műemléki értékeket és műemlékeket tartalmazó kulturális örökségvédelmi hatósági nyilvántartásban szerepel. | Kulturális örökségvédelmi szakkérdés: annak elbírálása, hogy a más célú hasznosítás a kulturális örökség védelme jogszabályban rögzített követelményeinek a kérelemben foglaltak szerint vagy további feltételek mellett megfelel-e. | a kulturális örökség védelméért felelős miniszter | |
| 10. | III. A termőföld időleges más célú hasznosítására vonatkozó engedélyezési eljárásban | |||
| 11. | Minden esetben. | Talajvédelmi szakkérdés: a termőföld minőségi védelme követelményeinek való megfelelés. | ||
| 12. | Ha a termőföld az ingatlan-nyilvántartás szerint országos jelentőségű védett természeti területen vagy Natura 2000 területen van. | Természetvédelmi szakkérdés: annak elbírálása, hogy az ideiglenes más célú hasznosítás a természet védelmére vonatkozó nemzeti és közösségi jogi követelményeknek megfelel-e. | – | |
| 13. | Ha a más célú hasznosítást olyan földrészleten tervezik megvalósítani, amelynek helyrajzi száma a nyilvántartott régészeti lelőhelyeket, régészeti védőövezeteket, műemléki területeket, | Kulturális örökségvédelmi szakkérdés: annak elbírálása, hogy a más célú hasznosítás a kulturális örökség védelme jogszabályban rögzített követelményeinek a kérelemben foglaltak szerint vagy további feltételek mellett megfelel-e. | a kulturális örökség védelméért felelős miniszter | |
| nyilvántartott műemléki értékeket és műemlékeket tartalmazó kulturális örökségvédelmi hatósági nyilvántartásban szerepel. | ||||
| 14. | IV. A termőföld engedély nélküli más célú hasznosítása miatt indult eljárásban | |||
| 15. | Minden esetben. | Talajvédelmi szakkérdés: a termőföld minőségi védelme követelményeinek való megfelelés. | ||
| 16. | Ha a termőföld az ingatlan-nyilvántartás szerint országos jelentőségű védett természeti területen, Natura 2000 területen vagy barlang felszíni védőövezetén van. | Természetvédelmi szakkérdés: annak elbírálása, hogy a végleges más célú hasznosítás vagy az eredeti állapot helyreállítása a természet védelmére vonatkozó nemzeti és közösségi jogi követelményeknek, valamint a tájvédelem jogszabályban rögzített követelményeinek megfelel-e. | – | |
| 17. | Ha a más célú hasznosítást olyan földrészleten valósították meg, amelynek helyrajzi száma a nyilvántartott régészeti lelőhelyeket, régészeti védőövezeteket, műemléki területeket, nyilvántartott műemléki értékeket és műemlékeket tartalmazó kulturális örökségvédelmi hatósági nyilvántartásban szerepel. | Kulturális örökségvédelmi szakkérdés: annak elbírálása, hogy a más célú hasznosítás vagy az eredeti állapot helyreállítása a kulturális örökség védelme jogszabályban rögzített követelményeinek megfelel-e. | a kulturális örökség védelméért felelős miniszter | |
| A | B | C | D | ||
| 1. | Bevonás és közreműködés feltétele | Vizsgálandó szakkérdés | Első fokú eljárásban | Másodfokú eljárásban | |
| 2. | I. Újrahasznosítási eljárásban | ||||
| 3. | Ha a földrészletre a vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. törvény (a továbbiakban: Vgtv.) 27. §-ában meghatározott jog be van jegyezve vagy jogi jelleg fel van jegyezve az ingatlan-nyilvántartásban. | Annak elbírálása, hogy az újrahasznosítás megfelel-e az ivóvízbázis védelmére vonatkozó jogszabályi követelményeknek, valamint a vizek lefolyására, az árvíz és a jég levonulására vonatkozó követelményeknek. | Katasztrófavédelmi Igazgatóság | BM Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság | |
| 4. | II. Termőföld végleges más célú hasznosítására vonatkozó engedélyezési eljárásban | ||||
| 5. | Ha a földrészletre a Vgtv. 27. §-ában meghatározott jog be van jegyezve vagy jogi jelleg fel van jegyezve az ingatlan-nyilvántartásban. | Annak elbírálása, hogy a végleges más célú hasznosítás megfelel-e az ivóvízbázis védelmére vonatkozó jogszabályi követelményeknek, valamint a vizek lefolyására, az árvíz és a jég levonulására vonatkozó követelményeknek. | Katasztrófavédelmi Igazgatóság | BM Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság | |
| 6. | Ha a termőföld az ingatlan-nyilvántartás szerint helyi jelentőségű védett természeti területen található. | Annak elbírálása, hogy a más célú hasznosítás a helyi önkormányzati rendeletben meghatározott természetvédelmi követelményeknek a kérelemben foglaltak szerint vagy további feltételek mellett megfelel-e. | települési önkormányzat jegyzője, fővárosban a főjegyző | – | |
| 7. | III. A termőföld időleges más célú hasznosítására vonatkozó engedélyezési eljárásban | ||||
| 8. | Ha a földrészletre a Vgtv. 27. §-ában meghatározott jog be van jegyezve vagy jogi jelleg fel van jegyezve az ingatlan-nyilvántartásban. | Annak elbírálása, hogy az időleges más célú hasznosítás megfelel-e az ivóvízbázis védelmére vonatkozó jogszabályi követelményeknek, valamint a vizek lefolyására, az árvíz és a jég levonulására vonatkozó követelményeknek. | Katasztrófavédelmi Igazgatóság | BM Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság | |
| 9. | Ha a termőföld az ingatlan-nyilvántartás szerint helyi jelentőségű védett természeti területen található. | Annak elbírálása, hogy a más célú hasznosítás a helyi önkormányzati rendeletben meghatározott természetvédelmi követelményeknek a kérelemben foglaltak szerint vagy további feltételek mellett megfelel-e. | települési önkormányzat jegyzője, fővárosban a főjegyző | – | |
| 10. | IV. A termőföld engedély nélküli más célú hasznosítása miatt indult eljárásban | ||||
| 11. | Ha a termőföld az ingatlan-nyilvántartás szerint helyi jelentőségű védett természeti területen található. | Annak elbírálása, hogy a más célú hasznosítás vagy az eredeti állapot helyreállítása a helyi önkormányzati rendeletben meghatározott természetvédelmi követelményeknek megfelel-e. | települési önkormányzat jegyzője, fővárosban a főjegyző | – | |
1. A telekalakítási dokumentáció tartalma:
1.1. az ingatlan-nyilvántartási célú földmérési és térképészeti tevékenység részletes szabályairól szóló miniszteri rendeletben meghatározott záradékolt változási vázrajz,
1.2. a telekalakítási helyszínrajz,
1.3. a digitális adatállományok (telekalakítási helyszínrajz PDF formátumban) nem újraírható adathordozón.
2. A telekalakítási helyszínrajz tartalmazza:
2.1. a méretarány-tényezőt,
2.2. a telekalakítással érintett földrészleteket,
2.3. a telekalakítás utáni állapotot,
2.4. a telekalakítással érintett földrészleteken meglévő építményeket,
2.5. az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett telki szolgalmi joggal és egyéb joggal terhelt területek határvonalát,
2.6. a bontás alatt álló épületek vonatkozásában „bontás alatt” megjegyzést,
2.7. a telekalakítással érintett földrészleten lévő összes építmény távolságát a tervezett földrészlet határtól,
2.8. a létrejövő földrészlet méreteit,
2.9. a beépített földrészlet esetén a földrészlet eredeti és a telekalakítás utáni beépítési százalékát.
3. A telekalakítási záradék:
A járási hivatal a telekalakítás engedélyezése esetén a változási vázrajzot az »A telekalakítást a .../..../20... számú határozatomban foglaltak szerint engedélyeztem. Az engedély a hozzá tartozó változási vázrajzzal együtt a határozat jogerőre emelkedésétől számított egy évig hatályos.« záradékszöveggel látja el.
| A | B | C | ||
| 1. | Vizsgálat feltétele | Vizsgálandó szakkérdés | Szakértőként kirendelhető szerv | |
| 2. | Ha a telekalakítás olyan ingatlant érint, amelynek helyrajzi száma a nyilvántartott vagy védetté nyilvánított régészeti lelőhelyeket, régészeti védőövezeteket tartalmazó kulturális örökségvédelmi hatósági nyilvántartásban szerepel. | Kulturális örökségvédelmi szakkérdés: annak elbírálása, hogy a telekalakítás a kulturális örökség védelme jogszabályban rögzített követelményeinek a kérelemben foglaltak szerint vagy további feltételek mellett megfelel-e. | a kulturális örökség védelméért felelős miniszter | |
| 3. | Ha a telekalakítás olyan ingatlant érint, amelynek helyrajzi száma műemléki területeket és műemlékeket tartalmazó kulturális örökségvédelmi hatósági nyilvántartásban szerepel. | Kulturális örökségvédelmi szakkérdés: annak elbírálása, hogy a telekalakítás a kulturális örökség védelme jogszabályban rögzített követelményeinek a kérelemben foglaltak szerint vagy további feltételek mellett megfelel-e. | a kulturális örökség védelméért felelős miniszter | |
| 4. | Ha a telekalakítás olyan ingatlant érint, amelyre az ingatlan-nyilvántartásban országos jelentőségű védett természeti terület, törvény erejénél fogva védett forrás, láp, barlang, víznyelő, szikes tó, kunhalom, földvár, természeti terület, Natura 2000 terület, ökológiai folyosó, természeti emlék, barlang felszíni védőövezet jogi jelleg ténye van feljegyezve. | Természetvédelmi szakkérdés: annak elbírálása, hogy a telekalakítás a természet védelmére vonatkozó nemzeti és közösségi jogi követelményeknek, valamint a tájvédelem jogszabályban rögzített követelményeinek a kérelemben foglaltak szerint vagy további feltételek mellett megfelel-e. | – | |
| 5. | Ha a telekalakítással új útterület jön létre és olyan földrészlet kialakítására irányul, amelynek megnevezése kivett út. | Közlekedésbiztonsági szakkérdés: a tervezett telekalakítási eljárásban a közlekedésbiztonsági és útügyi érdekek érvényre juttatása. | közlekedésért felelős miniszter | |
| 6. | Ha a telekalakítás meglévő út területét érinti. | Közlekedésbiztonsági szakkérdés: a tervezett telekalakítási eljárásban a közlekedésbiztonsági és útügyi érdekek érvényre juttatása érdekében a közútkezelői hozzájárulás felülbírálása. | közlekedésért felelős miniszter | |
| 7. | Erdő megosztása. | Erdészeti szakkérdés: a fenntartható erdőgazdálkodás vizsgálata az erdőről, az erdő védelméről és az erdőgazdálkodásról szóló 2009. évi XXXVII. törvény 86. §-a alapján. | ||
| 8. | A víziutak medrét és a kikötők, átkelők, vízpartok és vízterületek telkét érintő telekalakítás esetén. | A tervezett telekalakítás nem korlátozza-e indokolatlanul vagy indokolatlan mértékben a polgári célú vízi közlekedést, illetve hajózási létesítmények működését. | közlekedésért felelős miniszter |
| A | B | C | D | ||
| 1. | Bevonás és közreműködés feltétele | Szakkérdés | Első fokú szakhatóság | Másodfokú szakhatóság | |
| 2. | Telekcsoport újraosztása, telek megosztása, telkek egyesítése és telekhatár rendezése esetén, kivéve termőföldek birtokösszevonási céllal történő telekalakítását 50 hektárig, azzal a feltétellel, hogy a kialakítandó földrészletek területe nem lehet kisebb a változás előtti területnél, ide nem értve a táblán belüli megközelítés céljából kialakítandó utakat. | A telekalakítás megfelel-e a településrendezési követelményeknek és a helyi építési szabályzatnak. | a telekalakítás helye szerint illetékes települési, fővárosi kerületi önkormányzat jegyzője, a Fővárosi Önkormányzat által közvetlenül igazgatott terület tekintetében a fővárosi főjegyző | – | |
| 3. | Ha a telekalakítás olyan ingatlant érint, amelyre az ingatlan-nyilvántartásban – jogi jellegként – helyi jelentőségű védett természeti terület, természetvédelmi terület, természeti emlék jogi jelleg ténye van feljegyezve. | Annak elbírálása, hogy a telekalakítás a helyi önkormányzati rendeletben meghatározott természetvédelmi követelményeknek a kérelemben foglaltak szerint vagy további feltételek mellett megfelel-e. | települési önkormányzat jegyzője, fővárosban a főjegyző | – | |
| 4. | Ha a telekalakításra a vasúti pálya szélső vágányának tengelyétől számított 50 méteren belüli sávban kerül sor. | Annak elbírálása, hogy a telekalakítás – a vasút állagára, a vasúti forgalom biztonságára, a vasúti pályahálózat működtetője fenntartási, üzemeltetési feladatainak ellátására, fejlesztési terveinek végrehajtására gyakorolt hatása alapján – engedélyezhető-e. | közlekedésért felelős miniszter | – | |
| 5. | Ha a telekalakítás meglévő állandó, ideiglenes működésű repülőtér területét érinti. | A tervezett telekalakítás nem korlátozza-e indokolatlanul vagy indokolatlan mértékben a polgári célú légiközlekedést, illetve a repülőtéri létesítmények működését. | közlekedésért felelős miniszter | – |
| A | B | ||
| 1. | Székhely | Illetékességi terület (megye) | |
| 2. | Baranya Megyei Kormányhivatal | Somogy | |
| 3. | Bács-Kiskun Megyei Kormányhivatal | Pest | |
| 4. | Békés Megyei Kormányhivatal | Csongrád, Jász-Nagykun-Szolnok | |
| 5. | Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Kormányhivatal | Heves | |
| 6. | Csongrád Megyei Kormányhivatal | Békés, Jász-Nagykun-Szolnok | |
| 7. | Fejér Megyei Kormányhivatal | Tolna, Veszprém | |
| 8. | Győr-Moson-Sopron Megyei Kormányhivatal | Komárom-Esztergom | |
| 9. | Hajdú-Bihar Megyei Kormányhivatal | Szabolcs-Szatmár-Bereg | |
| 10. | Heves Megyei Kormányhivatal | Borsod-Abaúj-Zemplén | |
| 11. | Komárom-Esztergom Megyei Kormányhivatal | Győr-Moson-Sopron | |
| 12. | Nógrád Megyei Kormányhivatal | Budapest főváros | |
| 13. | Pest Megyei Kormányhivatal | Bács-Kiskun | |
| 14. | Somogy Megyei Kormányhivatal | Baranya | |
| 15. | Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Kormányhivatal | Hajdú-Bihar | |
| 16. | Vas Megyei Kormányhivatal | Zala | |
| 17. | Veszprém Megyei Kormányhivatal | Fejér, Tolna | |
| 18. | Zala Megyei Kormányhivatal | Vas | |
| 19. | Budapest Főváros Kormányhivatala | Nógrád | |
| 20. | Tolna Megyei Kormányhivatal | Fejér, Veszprém |
