A Kormány a nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. törvény 110. § (1) bekezdés 20. pontjában kapott felhatalmazás alapján, az Alaptörvény 15. cikk (1) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:
1. § (1) E rendelet hatálya – a (2) bekezdésben meghatározott kivétellel –
a) az állami felsőoktatási intézményekre,
b) az egyházi felsőoktatási intézményekre, valamint
c) a magán felsőoktatási intézményekre
[az a)–c) pont alattiak a továbbiakban együtt: felsőoktatási intézmények] terjed ki.
(2) E rendelet hatálya nem terjed ki a Nemzeti Közszolgálati Egyetemre.
(3) Az (1) bekezdés b) és c) pontja szerinti nem állami felsőoktatási intézmények e rendeletben szabályozott eljárás szerint részesülnek költségvetési támogatásban, amelynek feltétele a velük a nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. törvény (a továbbiakban: Nftv.) 84. § (3) bekezdése keretei között megkötött éves finanszírozási megállapodás.
(4) Az 5. § és 6. § a hitéleti képzés tekintetében nem alkalmazható.
2. § (1) Az e rendelet alapján megállapított támogatás (a továbbiakban e rendelet alkalmazásában, a kiegészítő támogatást ide nem értve: alaptámogatás) az Nftv. 84. § (2) bekezdés b) pontjában meghatározott feladatok ellátását szolgálja.
(2) A felsőoktatási intézménynek az alaptámogatásból kell szabályzatukban meghatározottak szerint elkülöníteni az államilag támogatott, illetve magyar állami (rész)ösztöndíjas képzésben részt vevő hallgató külföldi résztanulmányaihoz biztosítható ösztöndíj forrását.
3. § (1) Az alaptámogatás intézményi összegét
a) az 1. melléklet alapján a felsőoktatási intézmény által szakra, felsőoktatási szakképzésre, illetve doktori képzésre (a továbbiakban együtt: szakonként) megállapított alaptámogatással megegyező magyar állami (rész)ösztöndíj összege, és
b) a (2)–(7) bekezdésben rögzített rend és a 7. §-ban foglaltak szerint figyelembe vehető intézményi hallgatói létszám (a továbbiakban: jogosult hallgatói létszám) alapján kell meghatározni.
(2) Az alaptámogatás esetében a jogosult hallgatói létszámot az alábbi három félév statisztikai létszáma adja: a költségvetési évet megelőző év október 15-i, a költségvetési év március 15-i, és a költségvetési év október 15-i statisztikai létszáma.
(3) Az intézményi alaptámogatást a három félévre meghatározott jogosult hallgatói létszámnak és a megfelelő félévben hozzájuk tartozó éves, szakonként megállapított alaptámogatásnak a súlyozott szorzatösszege adja. A súlyozásnál a szorzószámok a következők:
a) a költségvetési évet megelőző év október 15-i statisztikai létszámának figyelembevétele esetén 1/10, amely a költségvetési év januári hónapjában tanulmányokat folytató hallgatókra vonatkozik,
b) a költségvetési év március 15-i statisztikai létszámának figyelembevétele esetén 5/10, amely a tavaszi félév 5 hónapjában tanulmányokat folytató hallgatókra vonatkozik, és
c) a költségvetési év október 15-i statisztikai létszámának figyelembevétele esetén 4/10, amely az őszi félév 4 hónapjában tanulmányokat folytató hallgatókra vonatkozik.
(4) A jogosult hallgatói létszámban az állami (rész)ösztöndíjas hallgatókat kell figyelembe venni.
(5) Nem számítanak be a jogosult hallgatói létszámba azok a hallgatók, akik a felsőoktatási információs rendszer nyilvántartása szerint az adott statisztikai időpontban vagy időpontokban nem felelnek meg a 7. §-ban meghatározott feltételeknek.
(6) A jogosult hallgatói létszám meghatározása során munkarendtől függetlenül mind a teljes idejű képzésben, mind a részidős képzésben vagy távoktatásban tanuló hallgató egy jogosult hallgatónak számít. Párhuzamos képzésben részt vevő jogosult hallgatót mindegyik intézményben vagy egy intézményben mindegyik képzésén figyelembe kell venni.
(7) A magyar állami részösztöndíjas hallgató esetében az alaptámogatás felére jogosult az intézmény.
4. § (1) A magyar állami (rész)ösztöndíj összege az 1. melléklet keretei között a felsőoktatási intézmény által az Nftv. 48/C. § (2) bekezdése szerinti a hallgatóra vetítve megállapított szakos költség.
(2) Ha az (1) bekezdés szerinti költség intézményi megállapítására nem került sor az adott félévben, akkor a szak alaptámogatásának megállapítása során az 1. melléklet szerinti költségkeret alsó értékét kell figyelembe venni.
5. § Az alaptámogatás képzési területenkénti összege a 3. §-ban megállapított képzési területenkénti intézményi alaptámogatás
a) 110%-a, ha az intézményben képzési területenként végbizonyítványt szerzettek elhelyezkedési adata a diplomás pályakövetési rendszer adminisztratív adatbázis alapján nyert, a végzettség szintjének megfelelő, a tárgyévet megelőző második évi elhelyezkedési, továbbtanulási adatok képzési területenkénti országos átlagát (a továbbiakban: országos elhelyezkedési adat) legalább az országos elhelyezkedési adathoz felhasznált felső és alsó érték különbségének több mint negyedével meghaladja,
b) 100%-a, ha az intézményben képzési területenként végbizonyítványt szerzettek elhelyezkedési adata az országos elhelyezkedési adattól az országos elhelyezkedési adathoz felhasznált felső és alsó érték különbségének legfeljebb negyedével tér el,
c) 90%-a, ha az intézményben képzési területenként végbizonyítványt szerzettek elhelyezkedési adata az országos elhelyezkedési adatnak az országos átlaghoz felhasznált felső és alsó érték különbségnek több mint negyedével alatta marad.
6. § A diplomás pályakövetési rendszer adminisztratív adatbázis alapján nyert intézményi képzési területenkénti elhelyezkedési adatok hiányában, a felsőoktatási szakképzésben és a doktori képzésben az alaptámogatás összege megegyezik a 3. § szerint szakonként megállapított alaptámogatás 100%-ával.
7. § (1) E rendelet alkalmazásában az alaptámogatás számítása során – az Nftv. 47. § (1)–(4) bekezdésében meghatározott támogatási idő figyelembevételével – figyelembe kell venni a
a) teljes idejű és részidős felsőoktatási szakképzésben,
b) teljes idejű és részidős alap-, osztatlan és mesterképzésben,
c) teljes és részidejű doktori képzésben
magyar állami (rész)ösztöndíjas költségviselési formában hallgatói jogviszonnyal rendelkező hallgatókat.
(2) E rendelet alkalmazásában az alaptámogatás számítása során – az Nftv. 47. § (1)–(4) bekezdésében meghatározott támogatási idő figyelembevételével – figyelembe kell venni az államilag támogatott hallgatót.
8. § (1) Az adott felsőoktatási intézményt évente 150 ezer forint/fő kiegészítő támogatás illeti meg fogyatékossággal élő hallgatói jogosult létszáma után.
(2) A fogyatékossággal élő hallgatók után járó kiegészítő támogatás esetében a jogosult létszámba költségviselési formától és munkarendtől függetlenül az összes fogyatékossággal élő hallgatót be kell számítani.
(3) A fogyatékossággal élő hallgatók után járó kiegészítő támogatást a 3. § (2) bekezdése szerinti három félévre meghatározott létszámnak és a kiegészítő támogatásnak a súlyozott szorzatösszege adja. A súlyozásnál a szorzószámok megegyeznek a 3. § (3) bekezdésében az alaptámogatásnál ismertetett szorzószámokkal.
(4) A kiegészítő normatív támogatás a fogyatékossággal élők sajátos igényeinek megfelelő feltételek javítása érdekében szükségessé váló feladatok finanszírozására használható fel.
9. § (1) A felsőoktatási intézmények az alap- és kiegészítő támogatásra a költségvetési évre vonatkozó jogosult hallgatói létszám és az e rendeletben foglalt egyéb mutatók alapján válnak jogosulttá. A jogosult hallgatói létszámra és a mutatókra vonatkozó adatokat a felsőoktatási információs rendszerből kell kinyerni.
(2) Az alap- és a kiegészítő támogatás folyósítása a teljes költségvetési év 12 hónapjára elosztva történik.
9/A. § * Az Nftv. 117/C. § (3) bekezdése szerinti felsőoktatási intézmény a részére az e rendelet alapján megállapított és előleg formájában rendelkezésre bocsátott alap- és kiegészítő támogatás összegével – a támogatott tevékenység megvalósításához kapcsolódó költségeket igazoló számviteli bizonylatok és az azokról készített összesítő alkalmazása nélkül – a költségvetési évre vonatkozó jogosult hallgatói létszám és az e rendeletben foglalt egyéb mutatók tényértékei alapján számol el a finanszírozási megállapodásban meghatározott tartalommal és határidőben.
10. § (1) Ez a rendelet – a (2) bekezdésben meghatározott kivétellel – a kihirdetése napján 20 órakor lép hatályba.
(2) A 12. § 2017. augusztus 31-én lép hatályba.
11. § E rendelet alapján első alkalommal a 2017/2018. tanévre vonatkozóan kell a költségvetési támogatást megállapítani.
12. § * E rendeletnek a felsőoktatási intézmények alaptevékenységének finanszírozásáról szóló 389/2016. (XII. 2.) Korm. rendelet módosításáról szóló 253/2018. (XII. 17.) Korm. rendelet által megállapított 1. mellékletében meghatározott költségkeretek alapján első alkalommal a 2019/2020. tanévre vonatkozóan kell a költségvetési támogatást megállapítani.
| A | B | C | D | E | ||
| 1 | Képzési terület/Doktori tudományterület | Költségkeretek (ezer Ft/fő/év) | ||||
| 2 | FELSŐOKTATÁSI SZAKKÉPZÉS | felsőoktatási szakképzés | ||||
| -tól | -ig | |||||
| 3 | ÖSSZES KÉPZÉSI TERÜLET (kivéve hitéleti) | |||||
| 4 | összes képzési terület szakja (kivéve hitéleti szakok) | 140 | 400 | |||
| 5 | HITÉLETI | |||||
| 6 | hitéleti képzési terület szakjai | 270 | ||||
| 7 | ALAP- ÉS MESTERKÉPZÉS | alapképzés | mesterképzés | |||
| -tól | -ig | -tól | -ig | |||
| 8 | AGRÁR | |||||
| 9 | agrár képzési terület szakjai | 350 | 650 | 610 | 1000 | |
| 10 | BÖLCSÉSZETTUDOMÁNY | |||||
| 11 | bölcsészettudomány képzési terület szakjai (kivéve: pszichológia szak) | 230 | 600 | 450 | 750 | |
| 12 | pszichológia szak | 450 | 600 | 650 | 800 | |
| 13 | GAZDASÁGTUDOMÁNYOK | |||||
| 14 | gazdaságtudományok képzési terület szakjai (kivéve: alkalmazott közgazdaságtan, közgazdálkodás és közpolitika, közgazdasági elemző, sportközgazdász) | 300 | 700 | 500 | 800 | |
| 15 | alkalmazott közgazdaságtan, közgazdálkodás és közpolitika, közgazdasági elemző, sportközgazdász | 350 | 500 | 450 | 700 | |
| 16 | INFORMATIKA | |||||
| 17 | informatika képzési terület szakjai | 360 | 650 | 650 | 1000 | |
| 18 | JOGI | |||||
| 19 | jogi képzési terület szakjai | 240 | 400 | 450 | 650 | |
| 20 | MŰSZAKI | |||||
| 21 | műszaki képzési terület szakjai | 350 | 650 | 610 | 1000 | |
| 22 | MŰVÉSZET | |||||
| 23 | művészet képzési terület szakjai | 600 | 1600 | 700 | 1900 | |
| 24 | MŰVÉSZETKÖZVETÍTÉS | |||||
| 25 | művészetközvetítés képzési terület szakjai | 550 | 700 | – | – | |
| 26 | ORVOS- ÉS EGÉSZSÉGTUDOMÁNY | |||||
| 27 | orvos- és egészségtudomány képzési terület szakjai | 500 | 600 | 600 | 800 | |
| 28 | PEDAGÓGUSKÉPZÉS | |||||
| 29 | pedagógusképzés képzési terület szakjai (kivéve: gyógypedagógia, konduktor, tanár szakok) | 230 | 400 | – | – | |
| 30 | gyógypedagógia, konduktor szakok | 500 | 550 | 650 | 750 | |
| 31 | tanár szakok | – | – | 600 | 800 | |
| 32 | SPORTTUDOMÁNY | |||||
| 33 | sporttudomány képzési terület szakjai | 350 | 450 | 610 | 800 | |
| 34 | TÁRSADALOMTUDOMÁNY | |||||
| 35 | társadalomtudomány képzési terület szakjai (kivéve: szociális munka, szociálpedagógia, szociálpolitika szakok) | 300 | 600 | 450 | 800 | |
| 36 | szociális munka, szociálpedagógia, szociálpolitika szakok | 300 | 450 | 600 | 800 | |
| 37 | TERMÉSZETTUDOMÁNY | |||||
| 38 | természettudomány képzési terület szakjai | 350 | 1000 | 610 | 1400 | |
| 39 | HITÉLETI | |||||
| 40 | hitéleti képzési terület szakjai (hitéleti tanár szakokkal együtt) | 315 | 700 | |||
| 41 | OSZTATLAN KÉPZÉS | osztatlan képzés | ||||
| -tól | -ig | |||||
| 42 | AGRÁR | |||||
| 43 | állatorvosi szak | 2000 | 3000 | |||
| 44 | agrármérnöki, erdőmérnöki szakok | 450 | 600 | |||
| 45 | GAZDASÁGTUDOMÁNYOK | |||||
| 46 | gazdaság- és pénzügy-matematikai elemzés szak | 350 | 800 | |||
| 47 | JOGI | |||||
| 48 | jogász szak | 300 | 700 | |||
| 49 | MŰSZAKI | |||||
| 50 | építészmérnöki szak | 650 | 800 | |||
| 51 | MŰVÉSZET | |||||
| 52 | művészet képzési terület szakjai | 1000 | 1900 | |||
| 53 | ORVOS- ÉS EGÉSZSÉGTUDOMÁNY | |||||
| 54 | általános orvos szak, fogorvos szak | 1900 | 2700 | |||
| 55 | gyógyszerész szak | 1500 | 1600 | |||
| 56 | PEDAGÓGUSKÉPZÉS | |||||
| 57 | tanár szakok | 600 | 1000 | |||
| 58 | HITÉLETI | |||||
| 59 | hitéleti képzési terület szakjai | 800 | ||||
| 60 | DOKTORI KÉPZÉS | doktori képzés | ||||
| -tól | -ig | |||||
| 61 | Agrártudományok, műszaki tudományok, művészetek (művészetközvetítéssel), orvostudományok (egészségtudományokkal), természettudományok (informatikai tudományokkal, sporttudományokkal) | 975 | ||||
| 62 | Bölcsészettudományok (pedagógusképzési tudományokkal), társadalomtudományok (gazdaságtudományokkal, jogi tudományokkal), hittudományok | 650 | ||||
