2016. március
Az árvízkockázatok értékeléséről és kezeléséről szóló, 2007. október 23-i 2007/60/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (a továbbiakban: EU Árvízi Irányelv) szerinti árvízi kockázati térképek és a kockázatkezelési tervek készítésére 3 ütemben került sor. A KEOP - 2.5.0.B. Vízgazdálkodási tervezés konstrukció B) komponense, az „Árvízi kockázati térképezés és stratégiai kockázatkezelési terv készítése” keretein belül az I. ütemben elkészült az „Árvízi veszély- és kockázati térképezés és kockázatkezelési tervezés tartalmi és formai követelményeinek meghatározása, a végrehajtás megalapozása és eszközrendszerének kialakítása” c. munka. Ennek során kidolgozták a veszély- és kockázati térképek készítésének és a kockázatkezelés tervezésének módszerét.
A II. ütemben elkészült az előzetes kockázati értékelés, az előzetes kockázatbecslés, meg kellett valósítani a III. ütem veszélytérképezési feladatainak végrehajtásához szükséges adatgyűjtést, az adatok adattári elhelyezését. Kidolgozásra került továbbá az Országos Árvízkockázat-kezelési Irányelv, mely tartalmazza az országos szintű árvízi kockázatkezelési célkitűzéseket és alapelveket. Az I. ütem megállapításai szerint a II. ütemben további alapozó vizsgálatokra volt szükség néhány metodikai területen a megfelelő színvonalú kockázatkezelési tervezéshez. A metodikai alapozó vizsgálatok alátámasztották mind az Irányelvet, mind a minta vízgyűjtő tervezést, továbbá az árvízkockázat-kezelési tervezés III. ütemének szakmai feladatait.
Magyarország Árvízi Országos Kockázatkezelési Terve (a továbbiakban: ÁKK) annak a Duna-vízgyűjtő szintű „Első Árvízi Kockázatkezelési Tervnek” a „B” szintű, nemzeti kibontása, alegysége, amelynek előkészítését és elkészítését a Duna-védelmi Nemzetközi Bizottság (International Comission for the Protection of the Danube River, a továbbiakban röviden: ICPDR) koordinálta, és amely a Duna vízgyűjtőjének 14 országa, valamint az Európai Unió közös, konszenzusos munkájának eredménye.
A Duna „Első Árvízi Kockázatkezelési Tervét” 2016. február 9-én a 14 ország felelős vezetője formálisan elfogadta Bécsben, az ICPDR Miniszterek Találkozóján.
A magyar ÁKK a Duna-szintű tervezéssel - így Magyarország minden szomszédos országa által elfogadott tervével - összhangban készült el, és az általánosságban - az EU Árvízi Irányelvében meghatározottak szerint - megfogalmazott elveket ülteti át nemzeti viszonylatba.
A Duna-szintű tervezés nemzetközi, közös munkáján túl hazánk az ÁKK-t egyeztette minden szomszédos országgal a határvízi relációkban működő, határvízi bizottságok adta kereteken belül, amely módon a szomszédos országok terveit is megismerhette a magyar fél. A tervek bemutatásáról, azok szakmai megvitatásáról jegyzőkönyvek készültek.
2014-ben a vízügyi ágazat elkezdte, és 2015. év végére befejezte az általános gazdasági fejlődést segítő Kvassay Jenő Terv (a továbbiakban: KJT) kidolgozását, mely az ország vízgazdálkodási stratégiájának megújítását célozza. A KJT szerinti árvízkockázat-kezelési koncepció szerint a célok és alapelvek az alábbiak:
Általánosan
- A kialakított rendszernek a területfejlesztéssel együttműködve elő kell mozdítania a vízzel, a földterülettel, a természeti erőforrásokkal és a természeti értékekkel kapcsolatos tevékenységek koordinált kezelését és megőrzését. Ezért a tervezés során egymásra épülő, komplex megoldásokat kell keresni.
- Az árvízvédelmi biztonsági előírásokat újra kell fogalmazni, ehhez a veszély elleni defenzív tevékenységről át kell térni a kockázatok kezelésére, az árvízveszélyes területek hasznosításakor pedig alkalmazkodni kell a fennálló veszélyekhez; az árvizek és belvizek kezelése során - ahol ez lehetséges - a katasztrófamegelőzés elsődleges a katasztrófakezeléshez képest.
- Az árvízkockázat-kezelési tervek az integrált vízgyűjtő-gazdálkodás részét képezik. Az árvízkockázat-kezelési koncepció cél- és eszközrendszerének figyelembe kell vennie az ésszerű és hatékony vízkészlet-gazdálkodás követelményét, illetve maga is ebbe az irányba kell, hogy befolyásolja a gazdálkodást.
- A megoldások megkövetelik az árvízi kockázatkezelési koncepció céljainak más szakpolitikákba történő integrálását. Különösen fontos az integráció az agrárpolitikánál, a természetvédelemnél, a környezetvédelemnél, a területfejlesztésnél (például vidékfejlesztés - vízvisszatartás, területfejlesztés - veszélyeztetettség).
A társadalom számára elfogadható kockázat mértéke
- Az„abszolút biztonság” szintje nem elérhető, és racionálisan célként nem is közelíthető, ehelyett meg kell határozni a társadalom számára elfogadható kockázat mértékét.
- A társadalom számára elfogadható kockázat meghatározásakor a nehezen vagy egyáltalán nem számszerűsíthető károkat is figyelembe kell venni.
- Az árvízkockázat-kezelési stratégia másik célja, hogy csökkentse az elöntési kockázatot akkor, ha az nagyobb az elvárt minimális szintnél, vagy ha az elfogadhatósági intervallumon belül a beavatkozás érdemi javulást okoz. Összességében elmondható, hogy az árvízzel veszélyeztetett területeken az elöntési károk kockázatát országosan csökkenteni kell, de a beavatkozások helyét és a csökkentés mértékét csak részletes vizsgálatok alapján lehet a jövőben meghatározni.
- Az árterületek hasznosításakor a társadalomnak és a gazdaságnak is alkalmazkodnia kell a területet érintő becsülhető veszélyek szintjéhez.
- A társadalom önvédelmi képességét erősíteni kell. El kell érni, hogy az a lakos, gazdasági szereplő, aki elszenvedheti az elöntési események következményeit, alkalmassá váljon (ha ez lehetséges) saját óvintézkedései megtételére a károk megelőzése, csökkentése érdekében. Ezért az árvízi tudatosság szintjét emelő programokat kell kidolgozni és végrehajtani, a jó építési és egyéb gyakorlatokat el kell terjeszteni.
- A kockázatkezelésnél egymásra épülő komplex megoldásokat kell keresni, ennek keretében:
a) a védekezés mellett a veszély megelőzésre is nagy hangsúlyt kell fektetni, a vizek lehetőség szerinti visszatartásával, a tározás növelésével,
b) az árvízkockázattal érintett területeken ösztönözni kell a területhasználat-váltást a természeti adottságoknak nem megfelelő területhasználatok esetében,
c) az árvizek idején jelentkező víztöbblet természetes öblözetekbe való kivezetésének és megőrzésének lehetőségét vizsgálni szükséges,
d) az élő rendszerek víztározási kapacitását jobban ki kell használni,
e) az árvíz gyors levonulását elősegítő ún. árvízi levezető sáv kialakítását és fenntartását a kockázatokat és veszélyeket figyelembe véve, az érintett értékek összevetésén alapuló kompromisszumokkal el kell végezni,
f) a megoldások között kell szerepeljenek az agrárgazdálkodásban található lehetőségek is, mint a víz területen való tartása [tározással, (öntöző)csatornákkal, beszivárogtatással] és a talajvízháztartás javítása,
g) a védekezési rendszer rugalmasságát olyan eszközökkel kell növelni, mint a mobil gátak használata,
h) fentiek kiegészülnek a nem-szerkezeti intézkedések államilag összehangolt rendszerével.
EU jogszabályi keretek
1. Az Európai Parlament és a Tanács 2007/60/EK irányelve az árvízkockázatok értékeléséről és kezeléséről
Az EU Árvízi Irányelv célja, hogy meghatározza az árvízkockázatok értékelésére és kezelésére irányuló tevékenységek kereteit az emberi egészségre, a környezetre, a kulturális örökségre és a gazdasági tevékenységre gyakorolt káros következmények csökkentése érdekében.
Az EU Árvízi Irányelv alapján a tagállamoknak előzetes árvízkockázati értékelést kell végezni, majd árvíz-veszélytérképeket, árvízkockázati térképeket és árvízkockázat-kezelési terveket kell készíteniük. A szerkezeti és nem szerkezeti intézkedésekre és az árvíz valószínűségének csökkentésére összpontosítva árvízi kockázatkezelési célokat állapítanak meg, és a célkitűzések elérését szolgáló intézkedéseket irányoznak elő, figyelembe véve a környezetre gyakorolt hatások vizsgálatáról szóló, a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetek veszélyeinek ellenőrzéséről szóló és a stratégiai hatásvizsgálatról szóló EK irányelveket. Eljárást alakítanak ki a nemzetközi vízgyűjtők esetében alkalmazandó transznacionális hatású intézkedések értékeléséhez használandó költség-haszon elemzésekre. Bemutatják a terv végrehajtásának programját kitérve az intézkedések rangsorolására és az előrehaladás figyelemmelkísérési módjára, a megtett, nyilvános tájékoztatási és konzultációs intézkedésekre, csatolják a hatáskörrel rendelkező hatóságok jegyzékét is. Nemzetközi vízgyűjtő kerület esetében bemutatják a koordinációs folyamatot.
Az árvízkockázat-kezelési terveknek figyelembe kell venniük az olyan lényeges szempontokat, mint a költségek és hasznok, az elöntés mértéke, az árvízterjedési útvonalak és az árvíz-visszatartási képességgel rendelkező területek - például természetes árterületek -, a 2000/60/EK irányelv 4. cikkében foglalt környezetvédelmi célkitűzések, a talaj- és vízgazdálkodás, a területrendezés, a természetvédelem, a hajózás és a kikötői infrastruktúra (lásd EU Árvízi Irányelv 7. cikk (3) bekezdés).
Az árvízkockázat-kezelési tervek a megelőzésre, védelemre való felkészültségre (beleértve az árvíz-előrejelzéseket és a riasztó rendszereket) összpontosítanak, valamint figyelembe veszik az adott vízgyűjtő vagy részvízgyűjtő jellemzőit. Az árvízkockázat-kezelési tervekbe a fenntartható területhasználati gyakorlat támogatását, az árvízvisszatartás javítását, valamint bizonyos területek árvízesemények esetén történő ellenőrzött elárasztását is fel lehet venni.
Az árvízkockázat-kezelési tervek a szolidaritás érdekében nem tartalmazhatnak olyan intézkedéseket, amelyek jelentősen növelik az árvízkockázatot az alvízi vagy felvízi országokban, kivéve ha ezekben az összehangolt intézkedésekben az érintett tagállamok egymás között megegyeztek.
A tagállamok biztosítják, hogy a teljes egészében a Közösség területén fekvő vízgyűjtőkre a vízgyűjtő kerület szintjén összehangolt egyetlen, egységes árvízkockázat-kezelési terv vagy árvízkockázat-kezelési tervcsomag készüljön. A Közösség határain túlra kiterjedő nemzetközi vízgyűjtők esetében is összehangolt egyetlen, egységes nemzetközi árvízkockázat-kezelési terv készítésére törekednek.
Az EU Árvízi Irányelv 9. cikkének 2. pontja értelmében az irányelv 7. és 14. cikkében említett első árvízkockázat-kezelési tervek kidolgozását és későbbi felülvizsgálatait a 2000/60/EK irányelv 13. cikkének (7) bekezdésében meghatározott vízgyűjtő-gazdálkodási tervek felülvizsgálataival összehangolva kell végrehajtani, és azok e felülvizsgálatokba beépíthetők.
2. Az Európai Parlament és a Tanács 2000/60/EK irányelve a vízpolitika terén a közösségi fellépés kereteinek meghatározásáról (a továbbiakban: VKI)
A VKI célja a felszíni vizek és a felszín alatti vizek megóvásának, védelmének és a velük történő fenntartható gazdálkodás legjobb gyakorlata megvalósításán keresztül a vizek jó állapotának elérése.
Hazai jogszabályi keretek
1. A vizek többletéből eredő kockázattal érintett területek meghatározásáról, a veszély- és kockázati térképek, valamint a kockázatkezelési tervek készítéséről, tartalmáról szóló 178/2010. (V. 13.) Korm. rendelet
A rendeletbe foglalt egyes részfeladatokat az EU által kötelezően előírt határidőre kell teljesíteni. A kötelező részhatáridők: 2011. december 22. (Előzetes kockázati értékelés), 2013. december 22. (Veszély- és kockázati térképezés), 2015. december 22. (Árvízkockázat-kezelési tervek kidolgozása).
A 2011. évi első és a 2013. évi második jelentést az ország határidőre teljesítette. Ezen jelentések felhasználásával a jelen munka keretében sor került a veszély- és kockázati térképek öblözetenkénti, részvízgyűjtőnkénti részletes kidolgozására, majd azok alapján az országos veszély- és kockázati térképek pontosítására, véglegesítésére és az árvízkockázat-kezelési tervek kidolgozására azzal, hogy Budapestre vonatkozóan 2016. március 22-ig készül el.
2. A Tisza-völgy árvízi biztonságának növelését, valamint az érintett térség terület- és vidékfejlesztését szolgáló program (a Vásárhelyi-terv továbbfejlesztése) közérdekűségéről és megvalósításáról szóló 2004. évi LXVII. törvény
Az Országgyűlés 2004-ben megalkotta a Tisza-völgy árvízi biztonságának növelését, valamint az érintett térség terület- és vidékfejlesztését szolgáló program (a Vásárhelyi-terv továbbfejlesztése) közérdekűségéről és megvalósításáról szóló 2004. évi LXVII. törvényt. A 2006-os Tisza- és Duna-völgyi rendkívüli árvizeket követően az 1003/2007. (I. 24.) Korm. határozat alapján a 2007. évi CXLIX. törvénnyel módosították a 2004. évi LXVII. törvényt, aminek 2. § (3) bekezdése előírja, hogy „A (2) bekezdésben megfogalmazott alapelveknek megfelelően a VTT keretében a következőket kell megvalósítani: a) a Tisza-völgy árvízvédelmi műveinek előírás szerinti kiépítését, összhangban a nagyvízi medrek vízszállító képességének növelésével, a lefolyás elősegítését szolgáló beavatkozásokkal, biztosítva a folyók hullámtereinek táj- és földhasználat váltását;”.
3. A nagyvízi meder, a parti sáv, a vízjárta és a fakadó vizek által veszélyeztetett területek használatáról, hasznosításáról, valamint a folyók esetében a nagyvízi mederkezelési terv készítésének rendjére és tartalmára vonatkozó szabályokról szóló 83/2014. (III. 14.) Korm. rendelet
Az elmúlt évtizedek, de különösen az 1998-2013 közötti időszakban levonult árvizek magasságának jelentős növekedése, illetve az árhullámok levezetésének a tapasztalatai, a védekezési időszakokat követően egyre hangsúlyosabb társadalmi és gazdasági igények egyértelműen arra utalnak, hogy a folyók nagyvízi medrében olyan beavatkozások szükségesek, amelyek javítják a nagyvízi vízszállító képességet, garantálják annak fenntarthatóságát. Az elmúlt közel másfél évtized árvízi eseményei során olyan területek is érintettek lettek, ahol a korábbi árhullámok ellen nem kellett védekezni, ugyanakkor egyértelművé vált, hogy az árvízvédekezés hagyományos eszközei mellett a sikeres védekezés esélyének megőrzéséhez új eszközöket is kell keresni. A fent leírtakkal összhangban a 83/2014. (III. 14.) Korm. rendelet rendelkezik a nagyvízi medrekre vonatkozó kezelési tervek elkészítéséről. A folyók nagyvízi medrének kezelése több cél összehangolását igényli. A célrendszer tartalmát a folyó tulajdonságainak a társadalom életében és jövőjében érvényesülő szerepe jelöli ki, úgymint, hogy a folyó: ne okozzon az érintett lakosság számára vállalhatatlan élet- és vagyon kockázatot; maradjon természetes élőhely és tájalkotó érhálózat; legyen forrása a társadalom anyagi és szociális szükségleteinek kielégítéséhez. A stratégiai környezeti vizsgálat (a továbbiakban: SKV) ennek megfelelően kiterjed a nagyvízi mederkezelési tervekre is.
4. A folyók mértékadó árvízszintjeiről szóló 74/2014. (XII. 23.) BM rendelet
A mértékadó árvízszintek felülvizsgálatát az elmúlt 1-2 évtizedben szinte minden vízfolyáson bekövetkezett eddig észlelt legnagyobb vízállás (a továbbiakban: LNV) növekedés indokolta. Az eddig megfigyelt legnagyobb vízszintek növekedéséhez az esetek egy jelentős részében az eddig nem, vagy csak ritkán megfigyelt hidrometeorológiai, hidrológiai tényezők vezettek. Számos vízfolyáson, illetve vízfolyásszakaszon a nagyvízi meder állapotának árvízlevezetési szempontból kedvezőtlenebbé válása is hozzájárult az árvízszintek emelkedéséhez.
5. A vízgyűjtő-gazdálkodás egyes szabályairól szóló 221/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet
A rendelet célja, hogy a vizek külön jogszabályok szerint meghatározott jó állapotának elérése és fenntartása érdekében szükséges intézkedéseket, intézkedési programokat egységes keretbe foglalja, és meghatározza az ezeket összefoglaló vízgyűjtő-gazdálkodási terv tartalmát, valamint a tervezés szabályait.
A rendelet hatálya a vízgyűjtő-gazdálkodási tervezésre és az abban meghatározott feladatokat végzőkre, valamint azokra terjed ki, akikre az intézkedési programok rendelkezéseket tartalmaznak.
A fenti jogszabályokban foglalt előírásokon túlmenően a térképezési és tervezési munkákat össze kellett hangolni az árvízvédelmi fejlesztési stratégiát megalapozó egyéb tervezési országos programokkal, vizsgálatokkal is (1. táblázat).
1. táblázat. A kockázatkezelési terv összeállítása során figyelembe vett kapcsolódó hazai jogszabályok, programok
| Kapcsolódó jogszabály, stratégia program | Kapcsolódás jellege | |
| 2004. évi LXVII. törvény a Tisza-völgy árvízi biztonságának növelését, valamint az érintett térség terület- és vidékfejlesztését szolgáló program (a Vásárhelyi-terv továbbfejlesztése) közérdekűségéről és megvalósításáról | A Tisza-völgy komplex árvízvédelmi fejlesztési programjának aktualizálása (VTT) 2014-2015-ben megtörtént. A továbbfejlesztett, aktualizált koncepcióba előirányzott intézkedési javaslatokat a Tisza-völgyi tervezési területegységek kockázatkezelési tervében mint a közeljövőben megvalósuló fejlesztéseket vettük figyelembe. A Tisza-völgyi árvízvédelmi fejlesztési program kidolgozása során a több szempontú változatelemzés keretében az ÁKK veszély- és kockázati térképezés során meghatározott jellemzőket (veszélyeztetett lakosok és vagyonérték) figyelembe vették a fejlesztések fontossági sorrendjének meghatározásában. | |
| Kvassay Jenő Terv tervezete | Konkrétan az alábbi általános célok és alapelvek érvényesítése történik meg vagy kezdődik el a kockázatkezelési tervekben: - A tervezés során egymásra épülő, komplex megoldásokat kell keresni. - Át kell térni a kockázatok kezelésére, az árvízveszélyes területek hasznosításakor alkalmazkodni kell a fennálló veszélyekhez. - Az árvízkockázat-kezelési tervek az integrált vízgyűjtő-gazdálkodás részét képezik. - Fontos lenne az integráció az agrárpolitikába, a természetvédelembe, a környezetvédelembe, a területfejlesztésbe és a katasztrófavédelembe. - Nehezen vagy egyáltalán nem számszerűsíthető károkat is figyelembe kell venni. | |
| 83/2014. (III. 14.) Korm. rendelet a nagyvízi meder, a parti sáv, a vízjárta és a fakadó vizek által veszélyeztetett területek használatáról, hasznosításáról, valamint a folyók esetében a nagyvízi mederkezelési terv készítésének rendjére és tartalmára vonatkozó szabályokról. | A kormányrendelet végrehajtásának keretében készült 67 db nagyvízi mederkezelési terv intézkedési javaslatai rendszerezésre kerültek. A vízügyi igazgatóságok által elkészíttetett nagyvízi mederkezelési tervekben szerepeltetett intézkedések az ÁKK tervezési egységeken előirányzott intézkedésekként kerülnek felsorolásra intézkedéstípusonként kategorizálva, azonban kockázatcsökkentő hatásai nem kerülnek elemzésre, tekintettel arra, hogy az előirányzott intézkedések a nagyvízi mederkezelésre vonatkozó rendelet alapján még hatósági, környezetvédelmi (vízvédelmi), természetvédelmi egyeztetési stádiumban vannak. A tervek kihirdetésére miniszteri rendeletben kerül sor az egyeztetési fázis lezárulását követően. | |
| 74/2014. (XII. 23.) BM rendelet a folyók mértékadó árvízszintjeiről. | A folyók rendeletben kihirdetett új mértékadó árvízszintjei a veszélytérképezés során figyelembevételre kerültek. Ezen értékekhez illeszkedve lettek meghatározva a vízrendszert terhelő árhullámok különböző valószínűségű értékei. |
A veszély- és kockázati térképek, illetve a kockázatkezelési tervek 8 tervezési területegységre bontva készültek.
1. ábra. A veszély- és kockázati térképezés, valamint kockázatkezelés-tervezés területegységei
A tervezési területegységek kijelölése (1. ábra) az alábbi főbb szempontok alapján történt:
- Az ÁKK és a VKI szerinti vízgyűjtő-gazdálkodási tervezési egységek, valamint a részvízgyűjtő határok illeszkednek egymáshoz. Így a Duna részvízgyűjtő területén a Felső-Duna, Közép-Duna, Alsó-Duna, a Tisza részvízgyűjtő területén a Felső-Tisza, Közép-Tisza, Alsó-Tisza, a Dráva részvízgyűjtő területén a Dráva, a Balaton részvízgyűjtő területén pedig a Balaton ÁKK tervezési egységek kerültek kialakításra.
- A 83/2014. (III. 14.) Korm. rendelet alapján folyó nagyvízi mederkezelés tervezési program folyószakasz határai összhangban állnak az ÁKK tervezési egységek határaival.
- Az ÁKK területegységi határok vízgyűjtő határokon haladnak, és figyelembe veszik az ott lévő vízfolyások árvízhidrológiai sajátosságait.
Az EU Árvízi Irányelvének V. fejezet 10. cikke, valamint a 178/2010. (V. 13.) Korm. rendelet 13. § (1) bekezdése írja elő a nyilvánosság tájékoztatásával kapcsolatos feladatokat. Ezen előírások alapján már a veszély- és kockázati térképezés és kockázatkezelési tervezés munkaközi fázisában a nyilvánosság tájékoztatásának folyamata elkezdődött. 2015. július-augusztus hónapban országos tájékoztatófórum sorozatra került sor 12 helyszínen (2. táblázat), ahol tájékoztató előadásokat tartottak, lehetőséget adva a vélemények, javaslatok megfogalmazására is.
2. táblázat. Társadalmi fórumok helyei és időpontjai
| Fórum helyszíne | Időpont | Résztvevők (fő) | |
| Kisar | 2015. 07. 28. | 47 | |
| Miskolc | 2015. 08. 10. | 49 | |
| Debrecen | 2015. 07. 27. | 27 | |
| Szolnok | 2015. 08. 03. | 53 | |
| Budapest | 2015. 08. 11. | 57 | |
| Gyula | 2015. 08. 04. | 38 | |
| Szeged | 2015. 08. 05. | 39 | |
| Sárvár | 2015. 07. 20. | 34 | |
| Pécs | 2015. 07. 21. | 39 | |
| Szekszárd | 2015. 08. 12. | 36 | |
| Győr | 2015. 08. 26. | 30 | |
| Baja | 2015. 07. 30. | 47 |
A rendezvényekre meghívottak köre jellemzően az alábbi volt:
Területi Vízgazdálkodási Tanács (TVT) tagok:
- Minisztériumok (FM, BM)
- Vízügyi Igazgatóságok
- Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóságok
- Nemzeti Környezetügyi Intézet
- Megyei Kormányhivatalok Környezetvédelmi és Természetvédelmi Főosztálya
- Nemzeti Park Igazgatóságok
- Megyei Kormányhivatalok Népegészségügyi Főosztálya
- Megyei Kormányhivatalok Élelmiszerlánc-biztonsági és Földművelésügyi Főosztálya
- Megyei Önkormányzatok
- Nemzeti Agrárgazdasági Kamara
- Magyar Kereskedelmi és Iparkamara
- Magyar Mérnöki Kamara
- Települési Önkormányzatok Országos Szövetsége
- Vízgazdálkodási Társulatok Országos Szövetsége
- Magyar Víziközmű Szövetség
- Magyar Hidrológiai Társaság
- Civil szervezetek
Települési önkormányzatok (minden érintett önkormányzat)
Járási hivatalok
Vízművek, erőművek
Egyéb civil szervezetek (környezet- és természetvédelmi szervezetek)
Horgász szövetségek, turisztikai szövetségek
Egyetemek, főiskolák
Ezeken túl 2 helyen további, elsősorban a civil lakosság tájékoztatását szolgáló rendezvényre került sor.
Az Országos Vízgazdálkodási Tanács két alkalommal tűzte napirendjére a tervet. 2015. június 22-én közbülső tájékoztatót hallgatott meg, 2015. december 18-án az elkészült tervet megtárgyalta és jóváhagyta.
Az Országos Vízgazdálkodási Tanácsülést megelőzően a területileg illetékes vízügyi tanácsok, illetve az oda delegált szervezetek is véleményezték a tervet.
Az Országos Környezetvédelmi Tanács napirendjén 2015. október 8-án szerepelt a terv. 2015. december 3-án a terv Stratégiai Környezeti Vizsgálatáról hallgatott meg tájékoztatót a Tanács.
Az SKV és mellékletei 2015. december 3-tól a vízügyi honlapon (www.vizugy.hu) megtekinthetők, az anyag az árvízvédelmi töltésekkel, árvízi tározással kapcsolatos intézkedések mellett tartalmazza a nagyvízi mederkezelési intézkedési igények hatásainak vizsgálatát is.
A nyilvánosság tájékoztatása az interneten a vízügyi honlapon (www.vizugy.hu) 2015. júliusában kezdődött el. Ezen a felületen - az országos tájékoztató fórumokat megelőzően - közzétételre kerültek a veszély- és kockázati térképek egyeztetési változatai, valamint a kockázatkezelési intézkedésekre vonatkozó javaslatok intézkedéstípusonkénti csoportosításban.
A konzultációkon, illetve az egyéb fórumokon elhangzott, azokra megküldött észrevételeket, valamint az azokkal kapcsolatos intézkedéseket az 1. melléklet tartalmazza.
Magyarország területén a jelenleg érvényes nyilvántartás szerint összesen 145 állami tulajdonú, árvízvédelmi töltéssel védett ártéri öblözet található. Az ártéri öblözetek nyilvántartott teljes területe 21 207 km2. Az ártéri öblözeteket a tizenkét vízügyi igazgatóság kezelésében levő 110 árvízvédelmi szakasz, összesen 4 157,1 km árvízvédelmi töltés védi. Az öblözetek összesített adatait, az érintett vízügyi igazgatóságokat a 3. táblázat, az árvízvédelmi töltések összesített adatait a 4. táblázat mutatja be.
A részletes adatokat a tervezési egységek összefoglaló tanulmányai tartalmazzák.
3. táblázat. Az ártéri öblözetek összesített adatai
| Tervezési egység | Ártéri öblözetek | Érintett vízügyi igazgatóságok | ||||
| száma (db) | területe (km2) | |||||
| Felső-Duna | 14 | 1 774 | ÉDUVIZIG, NYUDUVIZIG | |||
| Közép-Duna | 14 | 623 | KDVVIZIG, KDTVIZIG | |||
| Alsó-Duna | 12 | 2 749 | KDTVIZIG, ADUVIZIG, DDVIZIG | |||
| Felső-Tisza | 29 | 2 618 | ÉMVIZIG, FETIVIZIG | |||
| Közép-Tisza | 55 | 6 600 | ÉMVIZIG, KÖTIVIZIG, TIVIZIG, KDVVIZIG | |||
| Alsó-Tisza | 12 | 6 423 | ATIVIZIG, KÖVIZIG | |||
| Dráva | 9 | 404 | NYUDUVIZIG, DDVIZIG | |||
| Balaton | 1 | 16 | NYUDUVIZIG | |||
| Összesen | 145 | 21 207 | ||||
4. táblázat. Az árvízvédelmi fővédvonalak összesített adatai
| Tervezési egység | Árvízvédelmi fővédvonalak | Érintett vízügyi igazgatóságok | ||||
| száma (db) | hossza (km) | |||||
| Felső-Duna | 16 | 496,8 | ÉDUVIZIG, NYUDUVIZIG | |||
| Közép-Duna | 11 | 194,1 | KDVVIZIG, KDTVIZIG | |||
| Alsó-Duna | 10 | 358,9 | KDTVIZIG, ADUVIZIG, DDVIZIG | |||
| Felső-Tisza | 21 | 724,5 | ÉMVIZIG, FETIVIZIG | |||
| Közép-Tisza | 25 | 1314,7 | ÉMVIZIG, KÖTIVIZIG, TIVIZIG, KDVVIZIG | |||
| Alsó-Tisza | 23 | 903,1 | ATIVIZIG, KÖVIZIG | |||
| Dráva | 3 | 130,7 | NYUDUVIZIG, DDVIZIG | |||
| Balaton | 1 | 34,3 | NYUDUVIZIG | |||
| Összesen | 110 | 4157,1 | ||||
A folyók mértékadó árvízszintjei (a továbbiakban: MÁSZ) 2014-ben kerültek felülvizsgálatra. Az új árvízszinteket, illetve a kiépítési biztonság értékeit a folyók mértékadó árvízszintjeiről szóló 74/2014. (XII. 23.) BM rendelet tartalmazza. A vízmérceszelvényekre vonatkozóan a vízügyi igazgatóságok által nyilvántartott, eddig észlelt legnagyobb vízállásokat (LNV), a 2014-től hatályos új MÁSZ értékeket és a MÁSZ és LNV közötti különbségeket az 5. táblázat mutatja.
5. táblázat. A mértékadó árvízszint (MÁSZ) és az eddig észlelt legnagyobb vízállás (LNV) összehasonlítása a fő vízmércéknél
| Ssz. | Folyó | Vízmérce | Vízmérce „0” (mBf) | LNV (cm) | LNV (mBf) | MÁSZ (mBf) | MÁSZ - LNV(m) | |
| 1. | Duna | Rajka | 122,58 | 648 | 129,06 | 129,58 | 0,52 | |
| 2. | Duna | Nagybajcs | 107,40 | 908 | 116,48 | 116,56 | 0,08 | |
| 3. | Duna | Komárom | 103,88 | 845 | 112,33 | 112,71 | 0,38 | |
| 4. | Duna | Esztergom | 100,92 | 813 | 109,05 | 109,39 | 0,34 | |
| 5. | Duna | Nagymaros | 99,43 | 751 | 106,94 | 107,18 | 0,24 | |
| 6. | Duna | Vác | 98,12 | 804 | 106,16 | 106,40 | 0,24 | |
| 7. | Duna | Budapest | 94,97 | 891 | 103,88 | 104,24 | 0,36 | |
| 8. | Duna | Kvassay zsilip | 94,82 | 841 | 103,23 | 103,48 | 0,25 | |
| 9. | Duna | Budafok | 94,36 | 803 | 102,39 | 102,48 | 0,09 | |
| 10. | Duna | Ercsi | 92,65 | 765 | 100,30 | 100,30 | 0 | |
| 11. | Duna | Adony | 91,68 | 766 | 99,34 | 99,34 | 0 | |
| 12. | Duna | Tass | 89,28 | 908 | 98,36 | 98,39 | 0,03 | |
| 13. | Duna | Dunaújváros | 90,30 | 755 | 97,85 | 97,91 | 0,06 | |
| 14. | Duna | Dunaföldvár | 88,86 | 721 | 96,07 | 96,35 | 0,28 | |
| 15. | Duna | Paks | 85,38 | 891 | 94,29 | 94,39 | 0,10 | |
| 16. | Duna | Dombori | 83,52 | 916 | 92,68 | 92,75 | 0,07 | |
| 17. | Duna | Baja | 80,99 | 989 | 90,88 | 90,88 | 0 | |
| 18. | Duna | Dunaszekcső | 79,92 | 992 | 89,84 | 89,87 | 0,03 | |
| 19. | Duna | Mohács | 79,20 | 984 | 89,04 | 89,04 | 0 | |
| 20. | Szentendrei-Duna | Dunabogdány | 98,94 | 759 | 106,53 | 106,74 | 0,21 | |
| 21. | Szentendrei-Duna | Szentendre | 97,65 | 796 | 105,61 | 105,85 | 0,24 | |
| 22. | Rába | Szentgotthárd | 215,15 | 491 | 220,06 | 220,58 | 0,52 | |
| 23. | Rába | Körmend | 184,15 | 520 | 189,35 | 189,93 | 0,58 | |
| 24. | Rába | Rum | 164,51 | 348 | 167,99 | 168,53 | 0,54 | |
| 25. | Rába | Sárvár | 149,90 | 493 | 154,83 | 154,81 | -0,02 | |
| 26. | Rába | Ragyogóhíd | 141,33 | 450 | 145,83 | 146,63 | 0,80 | |
| 27. | Rába | Árpás | 113,13 | 586 | 118,99 | 119,01 | 0,02 | |
| 28. | Rába | Győr | 106,98 | 838 | 115,36 | 115,63 | 0,27 | |
| 29. | Rábca | Lébény | 109,66 | 476 | 114,42 | 113,67 | -0,75 | |
| 30. | Lajta | Hegyeshalom (Lendvai tanya) | 121,50 | 365 | 125,15 | 124,90 | -0,25 | |
| 31. | Lajta balparti cs. | Hegyeshalom (Török tanya) | 121,68 | 302 | 124,70 | 124,85 | -0,15 | |
| 32. | Mosoni-Duna | Mecsér | 110,15 | 520 | 115,35 | 115,66 | -0,31 | |
| 33. | Répce-árapasztó | Répcelak-Újhíd | 133,58 | 422 | 137,80 | 138,35 | 0,55 | |
| 34. | Marcal | Mórichida | 113,00 | 391 | 116,91 | 117,26 | 0,35 | |
| 35. | Ipoly | Balassagyarmat | 98,94 | 474 | 141,42 | 141,84 | 0,42 | |
| 36. | Ipoly | Ipolytölgyes | 98,12 | 611 | 111,85 | 113,10 | 1,25 | |
| 37. | Sió | Simontornya | 91,76 | 682 | 98,58 | 98,78 | 0,20 | |
| 38. | Sió | Szekszárd | 85,09 | 680 | 91,89 | 92,54 | 0,65 | |
| 39. | Sió | Sió Árvízkapu alvíz | 79,32 | 1259 | 91,91 | 92,44 | 0,53 | |
| 40. | Dráva | Barcs | 98,14 | 618 | 104,32 | 104,41 | 0,09 | |
| 41. | Dráva | Szentborbás | 94,74 | 634 | 101,08 | 101,26 | 0,18 | |
| 42. | Dráva | Drávaszabolcs | 86,76 | 596 | 92,72 | 93,03 | 0,31 | |
| 43. | Mura | Letenye | 137,86 | 554 | 143,40 | 143,62 | 0,22 | |
| 44. | Fekete-víz | Kémes-Cún | 89,46 | 426 | 93,72 | 94,30 | 0,58 | |
| 45. | Pécsi-víz | Kémes | 90,60 | 299 | 93,59 | 94,47 | 0,88 | |
| 46. | Tisza | Tiszabecs | 114,34 | 736 | 121,70 | 122,74 | 1,04 | |
| 47. | Tisza | Vásárosnamény | 101,98 | 943 | 111,41 | 113,08 | 1,67 | |
| 48. | Tisza | Záhony | 98,14 | 758 | 105,72 | 106,84 | 1,12 | |
| 49. | Tisza | Dombrád | 94,06 | 890 | 102,96 | 103,86 | 0,90 | |
| 50. | Tisza | Tiszabercel | 91,36 | 882 | 100,15 | 100,85 | 0,70 | |
| 51. | Tisza | Tokaj | 89,33 | 928 | 98,61 | 99,28 | 0,67 | |
| 52. | Tisza | Tiszalök-alsó | 89,34 | 831 | 97,65 | 98,09 | 0,44 | |
| 53. | Tisza | Tiszapalkonya | 87,28 | 806 | 95,34 | 95,98 | 0,64 | |
| 54. | Tisza | Tiszakeszi | 86,07 | 811 | 94,18 | 94,37 | 0,19 | |
| 55. | Tisza | Tiszafüred | 83,17 | 881 | 91,98 | 92,47 | 0,49 | |
| 56. | Tisza | Kisköre alsó | 81,32 | 1030 | 91,62 | 92,00 | 0,38 | |
| 57. | Tisza | Tiszaroff | 90,14 | 1088 | 91,02 | 91,75 | 0,73 | |
| 58. | Tisza | Tiszabő | 79,88 | 1080 | 90,68 | 91,38 | 0,70 | |
| 59. | Tisza | Szolnok | 78,78 | 1041 | 89,19 | 89,63 | 0,44 | |
| 60. | Tisza | Martfű | 78,30 | 1003 | 88,33 | 89,01 | 0,68 | |
| 61. | Tisza | Tiszaug | 77,56 | 946 | 87,02 | 87,82 | 0,80 | |
| 62. | Tisza | Csongrád | 76,18 | 1037 | 86,55 | 87,10 | 0,55 | |
| 63. | Tisza | Mindszent | 74,82 | 1062 | 85,44 | 86,16 | 0,72 | |
| 64. | Tisza | Algyő | 74,00 | 1056 | 84,56 | 85,12 | 0,56 | |
| 65. | Tisza | Szeged | 73,70 | 1009 | 83,79 | 84,39 | 0,60 | |
| 66. | Túr | Garbolc | 116,50 | 646 | 122,96 | 123,61 | 0,65 | |
| 67. | Túr | Sonkád | 112,59 | 629 | 118,88 | 119,56 | 0,68 | |
| 68. | Szamos | Csenger | 113,56 | 902 | 122,58 | 122,49 | -0,09 | |
| 69. | Kraszna | Ágerdőmajor | 110,39 | 651 | 116,90 | 117,96 | 1,06 | |
| 70. | Kraszna | Kocsord | 106,65 | 702 | 113,67 | 114,42 | 0,75 | |
| 71. | Lónyay-főcs. | Kótaj | 90,58 | 898 | 99,56 | 99,75 | 0,19 | |
| 72. | Bodrog | Felsőberecki | 92,15 | 758 | 99,73 | 100,81 | 1,08 | |
| 73. | Bodrog | Sárospatak | 91,80 | 740 | 99,20 | 99,69 | 0,49 | |
| 74. | Sajó | Sajópüspöki | 148,36 | 416 | 152,52 | 153,17 | 0,65 | |
| 75. | Sajó | Sajószentpéter | 121,82 | 406 | 125,88 | 126,22 | 0,34 | |
| 76. | Sajó | Felsőzsolca | 107,21 | 512 | 112,33 | 113,03 | 0,70 | |
| 77. | Hernád | Hidasnémeti | 151,29 | 503 | 156,32 | 156,47 | 0,15 | |
| 78. | Hernád | Gesztely | 108,08 | 517 | 113,25 | 114,56 | 1,31 | |
| 79. | Zagyva | Hatvan alsó | 113,70 | 473 | 118,42 | 118,81 | 0,39 | |
| 80. | Zagyva | Szentlőrinckáta | 103,75 | 359 | 107,34 | 107,61 | 0,27 | |
| 81. | Zagyva | Jásztelek | 86,60 | 650 | 93,10 | 94,16 | 1,05 | |
| 82. | Tarna | Tarnaméra | 99,27 | 500 | 104,27 | 104,39 | 0,12 | |
| 83. | Tarna | Tarnaörs | 91,41 | 564 | 97,05 | 97,65 | 0,60 | |
| 84. | Berettyó | Kismarja | 95,81 | 526 | 101,07 | 102,28 | 1,21 | |
| 85. | Berettyó | Berettyóújfalu | 89,38 | 512 | 94,50 | 95,61 | 1,11 | |
| 86. | Berettyó | Szeghalom | 82,59 | 678 | 89,37 | 89,86 | 0,49 | |
| 87. | Sebes-Körös | Körösszakál | 92,15 | 518 | 97,33 | 97,90 | 0,57 | |
| 88. | Sebes-Körös | Újiráz | 86,26 | 555 | 91,81 | 92,12 | 0,31 | |
| 89. | Sebes-Körös | Körösladány | 80,98 | 815 | 89,13 | 89,59 | 0,46 | |
| 90. | Hort.-Berettyó | Ágota | 84,35 | 284 | 87,19 | 87,52 | 0,33 | |
| 91. | Hort.-Berettyó | Borz | 81,75 | 438 | 86,13 | 86,57 | 0,44 | |
| 92. | Hort.-Berettyó | Mezőtúr-Árvízkapu-felső | 78,30 | 785 | 86,15 | 86,55 | 0,40 | |
| 93. | Kálló-főcsat. | Bakonszeg | 89,30 | 146 | 90,76 | 91,64 | 0,88 | |
| 94. | Fekete-Körös | Ant | 85,42 | 1000 | 95,42 | 96,33 | 0,91 | |
| 95. | Fekete-Körös | Sarkad | 84,50 | 916 | 93,66 | 94,86 | 1,20 | |
| 96. | Fekete-Körös | Remete | 83,08 | 916 | 92,24 | 93,04 | 0,80 | |
| 97. | Fehér-Körös | Gyula | 84,62 | 786 | 92,48 | 93,17 | 0,69 | |
| 98. | Kettős-Körös | Doboz | 82,02 | 948 | 91,50 | 92,39 | 0,89 | |
| 99. | Kettős-Körös | Békés | 81,12 | 972 | 90,84 | 91,85 | 1,01 | |
| 100. | Kettős-Körös | Köröstarcsa | 80,01 | 909 | 89,10 | 90,34 | 1,24 | |
| 101. | Hármas-Körös | Gyoma | 78,66 | 918 | 87,84 | 88,87 | 1,03 | |
| 102. | Hármas-Körös | Szarvas | 77,26 | 986 | 87,12 | 87,74 | 0,62 | |
| 103. | Hármas-Körös | Kunszentmárton | 76,13 | 1041 | 86,54 | 87,07 | 0,53 | |
| 104. | Maros | Makó | 79,50 | 625 | 85,75 | 86,57 | 0,82 |
Az árvízvédelmi szakaszok kiépítettségi értékeinek tervezési egység szintű adatait a 6. táblázat mutatja be.
6. táblázat. A töltésrendszer jelenlegi kiépítettsége
| Tervezési egység | Árvízvédelmi fővédvonalak | ||||||
| hossza (km) | magassághiányos hossz (km) | átlagos magassági hiány MÁSZ + biztonsághoz (m) | |||||
| Felső-Duna | 496,8 | 328,6 | 0,6 | ||||
| Közép-Duna | 194,1 | 78,3 | 0,9 | ||||
| Alsó-Duna | 358,9 | 88,5 | 0,8 | ||||
| Felső-Tisza | 724,5 | 724,5 | 0,9 | ||||
| Közép-Tisza | 1314,7 | 1215,0 | 1,1 | ||||
| Alsó-Tisza | 903,1 | 886,5 | 1,0 | ||||
| Dráva | 130,7 | 87,3 | 0,8 | ||||
| Összesen | 4157,1 | 3408,7 | 1,0 | ||||
Az árvízvédelmi rendszer részei a folyók mentén kialakított árvízszintcsökkentő tározók. A vízfolyások felső szakaszain kialakított tározók mellett - melyeknek lokális hatásai vannak - a Tisza-völgyben az elmúlt években a Vásárhelyi-terv továbbfejlesztése program keretében hat jelentős méretű árvízszintcsökkentő hatású árapasztó tározó került kialakításra. A tározók összefoglaló adatait a 7. táblázat mutatja be.
7. táblázat. A Tisza-völgyi árapasztó (VTT) tározók összefoglaló műszaki adatai
| Tározó neve | Tározótérfogat (millió m3) | Műszaki átadás időpontja | |||
| 1. | Beregi árapasztó tározó | 58 | 2015. november | ||
| 2. | Szamos-Kraszna-közi árapasztó tározó | 126 | 2014. október | ||
| 3. | Cigándi árapasztó tározó | 94 | 2008. november | ||
| 4. | Hanyi-tiszasűlyi árapasztó tározó | 247 | 2012. október | ||
| 5. | Nagykunsági árapasztó tározó | 99 | 2012. december | ||
| 6. | Tiszaroffi árapasztó tározó | 97 | 2009. július | ||
| Összesen: | 721 | ||||
Az egyes tározók főbb műszaki jellemzői a következők:
Beregi árapasztó tározó
A kivitelezés kezdetekor a korábban (2010-ben) készített engedélyes tervet átdolgozták, figyelembe véve a 2012-ben magyar-ukrán együttműködésben meghatározott és a kormánymeghatalmazottak által jóváhagyott MÁSZ értékeket. A töltéssel körülvett tározótér Gergelyiugornya (Vásárosnamény), Jánd, Gulács, Tivadar, Tarpa, Hetefejércse, Márokpapi, Csaroda és Tákos közötti térségben fekszik (2. ábra). A tározó főbb adatai:
| A vízkivétel helye: | Tivadar felett, Tisza 707 fkm | |
| Vízkivétel kapacitása: | 650-900 m3/s | |
| MÁSZ: | 116,85 mBf | |
| Maximális tározási szint: | 109,60 mBf | |
| Tározótöltés koronaszint: | 110,60 mBf | |
| Térfogat: | 58 millió m3 | |
| Tározó jogi területe: | 60 km2 | |
| Statikus elöntés felülete: | 52,3 km2 | |
| Átlagos vízmélység: | 1,11 m |
2. ábra. A Beregi árapasztó tározó átnézetes helyszínrajza
A tározó az árapasztási funkciója mellett lehetőséget biztosít a térség vízgazdálkodási feltételeinek javítására is hozzá tartozó vízgazdálkodási fejlesztési programon keresztül.
Szamos-Kraszna-közi árapasztó tározó
A Szamos-Kraszna-közi tározó építése 2012. 04. 20-án kezdődött el, ünnepélyes átadása 2014. novemberben történt. A tározó a FETIVIZIG működési területén a 2.58. számú ártéri öblözetben helyezkedik el. Határait nyugatról a Kraszna jobb parti meglévő töltése (07.13. sz. Ágerdőmajor-olcsvai árvízvédelmi fővédvonal), a többi irányból pedig a települések védelmére létesítendő új töltések alkotják. Kelet felől a Szamos bal parti töltése is mintegy 700 m-en a tározó határát képezi, amely a 07.14. sz. Csenger-olcsvai árvízvédelmi vonal része. A tározót az Északi-főcsatorna szeli ketté. A tározó nyolc település külterületét érinti a 3. ábra szerint: Kocsord, Győrtelek, Tunyogmatolcs, Szamoskér, Szamosszeg, Nagydobos, Ópályi és Mátészalka. A tározó főbb adatai:
| A vízkivétel helye: | Szamos bp. 16+300 tkm (20,52 fkm) | |
| MÁSZ (Szamos 20,52 fkm): | 115,59 mBf | |
| Tározási szint: | 112,65 mBf | |
| Töltéskorona: | 113,65 mBf | |
| Térfogat: | 126 millió m3 | |
| Vízfelület: | 51,1 km2 | |
| Átlagos vízmélység: | 2,5 m | |
| Átlagos töltésmagasság: | 3,2 m |
3. ábra. A Szamos-Kraszna-közi árapasztó tározó átnézetes helyszínrajza
Cigándi árapasztó tározó
A VTT tározók közül elsőként a Cigándi tározó építése kezdődött meg 2005 tavaszán, átadása 2008 novemberében történt meg. Az árvízi tározó az ÉVIZIG működési területén, a 2.02. számú Bodrogközi ártéri öblözetben található. A tározó határait a Tisza felől a meglévő 08.05. sz. Zalkod-Zemplénagárdi árvízvédelmi töltés Ricsei szivattyútelep és Cigándi közúti híd közötti 300 m-es új töltésekkel határolt szakasza („B” szakasz), valamint a közút északi oldalán új töltések alkotják („A” szakasz). A tározót a Tiszakarádi-főcsatorna szeli ketté.
A területen négy önkormányzat érintett: Nagyrozvágy, Cigánd, Pácin és Ricse. A tározót a 4. ábra mutatja be. A tározó főbb adatai:
| A vízkivétel helye: | Tisza 597,8 fkm | |
| MÁSZ a vízkivételi helyeken: | 103,12 mBf (régi) és 104,48 mBf (új) | |
| Maximális tározási szint: | 99,00 mBf | |
| Tározótöltés koronaszint: | 100,00 mBf | |
| Térfogat: | 94 millió m3 | |
| Vízfelület: | 24,7 km2 | |
| Átlagos vízmélység: | 3,80 m | |
| Átlagos töltésmagasság: | 4,50 m |
4. ábra. A Cigándi árapasztó tározó átnézetes helyszínrajza
Hanyi-tiszasülyi árapasztó tározó
A Hanyi-tiszasülyi tározó építése 2008 szeptemberében kezdődött, átadása 2012. októberben történt meg. Az árvízi tározó területe a 2.37. számú Laskó-Tisza-Zagyva-Tarna közi ártéri öblözet része. Délen a Tiszasülyi-főcsatorna, délkeleten a Jászsági-főcsatorna, keleten a Hanyi-éri-főcsatorna, észak felől a Pélyi-csatorna, illetve a Pély-Jászkisér összekötő közút, nyugat felől pedig a Jászkiséri-csatorna határolja. A területen három önkormányzat érintett: Jászkisér, Tiszasüly és Pély (5. ábra). A tározó főbb adatai:
| A vízkivétel helye: | Tisza 387,90 fkm (jobb parti töltés 119+165 tkm) | |
| MÁSZ a vízkivételi helyen: | 90,25 mBf (régi) és 91,83 mBf (új) | |
| Maximális tározási szint: | 90,05 mBf | |
| Tározótöltés koronaszint: | 91,05 mBf | |
| Térfogat: | 247 millió m3 | |
| Vízfelület: | 55,7 km2 | |
| Átlagos vízmélység: | 4,3 m |
5. ábra. A Hanyi-tiszasülyi árapasztó tározó átnézetes helyszínrajza
Nagykunsági árapasztó tározó
A Nagykunsági árapasztó tározó építése 2008 augusztusában kezdődött meg, átadására 2012 decemberében került sor. A tározó a Tisza bal partján, a Tisza mai folyásától kissé távolabb, a Nagykunsági-főcsatorna mentén a 2.82. sz. Fegyvernek-Mesterszállási ártéri öblözetben a Tiszabura-Abádszalók közút, illetve Tiszagyenda-Kunhegyes alsóbbrendű bekötőút közötti részén helyezkedik el. A tározó területe, melyet a 6. ábra mutat, Tiszabura, Tiszaroff, Tiszagyenda, Abádszalók és Kunhegyes települések külterületét érinti. A tározó főbb adatai:
| A vízkivétel helye: | Tisza bp. 138+742 tkm (Tisza 400,4 fkm) | |
| MÁSZ a vízkivételi helyeken: | 90,59 mBf (régi) és 91,97 mBf (új) | |
| Maximális tározási szint: | 88,10 mBf | |
| Tározótöltés koronaszint: | 89,10 mBf | |
| Térfogat: | 99 millió m3 | |
| Vízfelület: | 40 km2 | |
| Átlagos vízmélység: | 2,4 m |
6. ábra. A Nagykunsági árapasztó tározó átnézetes helyszínrajza
Tiszaroffi árapasztó tározó
A Közép-Tiszán 2005 szeptemberében kezdődött meg a Tiszaroffi tározó építése, mely átadásra 2009. júliusban került. A tározó a KÖTIVIZIG működési területén, a Tisza bal partján, Tiszaroff, Tiszagyenda és Tiszabő települések között fekszik a 2.82. számú ártéri öblözetben. Határait nyugatról a Tisza bal parti 8,8 km hosszú fejlesztett töltése, a többi irányban pedig 14,2 km hosszúságú új töltés és két rövid szakaszon magaspart alkotja. A tározót a 7. ábra a mutatja. A tározó a 2010. évi árvízhelyzet miatt 2010. június 10-én megnyitásra került, mintegy 60%-os feltöltési szintig.
A tározó főbb adatai:
| É-i vízkivétel helye: | Tisza 379 fkm | |
| MÁSZ a vízkivételi helyen: | 90,06 mBf (régi) és 91,68 mBf (új) | |
| D-i vízkivétel helye: | Tisza 370,12 fkm | |
| MÁSZ a vízkivételi helyeken: | 89,93 mBf (régi) és 91,40 mBf (új) | |
| Maximális tározási szint: | 89,74 mBf | |
| Tározótöltés koronaszint: | 90,94 mBf | |
| Térfogat: | 97 millió m3 | |
| Vízfelület: | 22,8 km2 | |
| Átlagos vízmélység: | 4,3 m |
7. ábra. A Tiszaroffi árapasztó tározó átnézetes helyszínrajza
A megépült árapasztó tározók egyenkénti (10-55 cm) és együttes (10-65 cm) árvízszintcsökkentő hatása jelentős, ugyanakkor még nem éri el a 2004. évi LXVII. törvény eredeti célkitűzését, miszerint a mértékadó feletti tiszai árvízszinteket árapasztással átlagosan 1,0 méterrel kell csökkenteni.
A nagyvízi meder vízszállító-képessége, mindenkori állapota jelentős mértékben befolyásolja azt, hogy a nagyvízi vízhozamok milyen vízszinttel vonulnak le egy-egy folyószakaszon. Folyóink nagyvízi medrének állapota az utóbbi évtizedekben az árvízlevezető-képesség szempontjából romlott, helyenként jelentős mértékben. Ezt felismerve és a helyzet javítására született meg a 83/2014. (III. 14). Korm. rendelet. A rendelet végrehajtása elkezdődött azzal, hogy 2015-ben elkészültek a nagyvízi mederkezelési tervek (67 db) konzultációs változatai. Ezek a tervek a rendelet előírásai szerint egyrészt bemutatják a nagyvízi meder jelenlegi állapotát, másrészt komplex intézkedési javaslatokat dolgoznak ki, és területhasználati előírásokat fogalmaznak meg az árvízlevezető-képesség javítására.
A kockázatkezelési tervben a nagyvízi mederkezelési tervezés során alkalmazandó intézkedéstípusok stratégiai szinten kerültek defininálásra. A folyószakaszonkénti nagyvízi mederkezelési intézkedéseket, előírásokat a nagyvízi mederkezelési terveket kihirdető miniszteri rendelet fogja tartalmazni.
Az árvízi veszélytérképek a hazai sajátosságokat, a vízfolyások jellegét, nagyságát figyelembe véve háromféle módszertan felhasználásával készültek:
- A folyók menti töltésezett ártéri öblözetek veszélytérképei 50x50 m-es raszterben, 2D hidrodinamikai modellezéssel készültek, ahol az árvízvédelmi töltések egyes szakaszain az ÁKIR rendszerben vizsgálatra kerültek a koronaszinthez, az esetleges geotechnikai gyengeséghez, továbbá a különböző előfordulási valószínűségekhez tartozó árhullámokból esetlegesen bekövetkezhető gátszakadások elöntésének hatásai.
- A nyílt árterek veszélytérképezése a 83/2014. (III. 14.) Korm. rendelet alapján, 2D modellezéssel készült.
- A töltésezetlen kisvízfolyások esetében az ÁKK II. ütemében elkészített LIDAR mérések eredményei alapján előállított vízfolyásmodelleken, átlagosan 250 méterenként felvett keresztszelvényekben permanens 1D modellezéssel határozzák meg az öt előfordulási valószínűséghez (1, 3, 5, 10 és 20%) tartozó vízhozamok elöntési mértékét. A hidrológia-peremfeltételek a Koris-képleten alapulnak.
- A belvízi veszélytérképezés metodikája új, a valószínűségi érték a domborzati, talajtani, földtani, talajvíz-, földhasználati és hidrometeorológiai tényezők alapján került meghatározásra 50x50 méteres területegységenként. Minden egyes területre lényegében egy térképsorozat készült, melyek a projekt térinformatikai adatbázisában kerültek elhelyezésre.
Magyarország 2011. december 22-ig elkészítette az Irányelv előírásainak megfelelően az „Előzetes kockázati értékelés”-t, amiben nevesítésre kerültek azok a területek (ártéri öblözetek, kisvízfolyások), amelyek jelentős kockázatúaknak minősülnek, illetve amelyekre a veszélyeztetettség és a kockázatok meghatározására további részletes elemzéseket kell elvégezni. A veszélytérképezés az előzetes kockázatértékelés során kijelölt öblözetekre, illetve kisvízfolyás-szakaszokra készült el.
Az elmúlt időszakokban több fejlesztés is volt az ártéri öblözetek területén, ezért a vizsgálatok, a modellezések során a vízügyi igazgatóságokkal egyeztetve módosítani kellett az ártéri öblözetek számát és a vízterelő objektumok hatásait. Ezt figyelembe véve módosításra szorultak az öblözetek határai, illetve a megváltozott MÁSZ-ból adódó elöntési hatások miatt azok területi kiterjedése is jelentősen változott.
Az árvízvédelmi töltésekkel nem védett nyílt ártéri öblözetek a nyílt ártéri fejezet szerint szintén vizsgálat tárgyai voltak, továbbá több kis kiterjedésű öblözet a modellezés során összevontan került vizsgálat alá, illetve egyes öblözetek az idő közben épült vonalas létesítmények (pl. autópálya) meghatározó hatása miatt két részre lettek osztva.
A térképezés során a 145 ártéri öblözetből így 120 ártéri öblözetre készült terepmodell, és valósultak meg 2D modellezések (8. táblázat).
8. táblázat. Modellezett ártéri öblözetek adatai tervezési egységenként
| Tervezési egység | Modellezett ártéri öblözetek száma (db) | |
| Felső-Duna | 16 | |
| Közép-Duna | 11 | |
| Alsó-Duna | 11 | |
| Felső-Tisza | 20 | |
| Közép-Tisza | 41 | |
| Alsó-Tisza | 12 | |
| Dráva | 8 | |
| Balaton | 1 | |
| Összesen | 120 |
A veszélytérképezési munka fő elemei:
- vizsgálandó töltésszakasz azonosítása, védvonal-ellenállás meghatározása,
- szakadási szelvények kijelölése, hidrológiai, hidraulikai jellemzőinek meghatározása,
- terhelő árhullám alakok, terhelési szintek meghatározása,
- 2D elöntés szimulációs futtatások végrehajtása,
- veszélytérképezés.
A nyolc tervezési területen összesen 745 db szakadási helyre vonatkozóan egy (1 ezrelékes), de legtöbbször két (a geometriai, geotechnikai, védekezési tapasztalati tényezőkkel csökkentett meglevő töltéskorona szinthez, illetve az 1 ezrelékes előfordulási valószínűséghez tartozó, 2, 3 jelű) terhelési szintet figyelembe véve, összesen 1367 db szcenárióra készült számítás (9. táblázat).
9. táblázat. Az ártéri öblözetek védvonalain kijelölt szakadási helyek és az elvégzett számítási változatok száma
| Tervezési egység | Szakadási helyek száma | Szcenáriók száma | ||
| 1 | Felső-Duna | 90 | 161 | |
| 2 | Közép-Duna | 53 | 73 | |
| 3 | Alsó-Duna | 52 | 80 | |
| 4 | Felső-Tisza | 125 | 240 | |
| 5 | Közép-Tisza | 229 | 433 | |
| 6 | Alsó-Tisza | 161 | 317 | |
| 7 | Dráva | 32 | 58 | |
| 8 | Balaton | 3 | 5 | |
| Összesen | 745 | 1367 |
A folyókon megjelölt szakadási szelvényekben az előzetesen kidolgozott módszertan alapján meghatározásra kerültek a tönkremenetelt előidézhető terhelési esetek, azaz a jellemző árhullámalakok (árhullámképek). A modellezés során 2D 2014-es Mike 21 FM HD modell alkalmazására került sor, ahol az automatizálás érdekében négyszög rácsháló alkalmazandó 50x50 m sűrűséggel.
Az egyes ártéri öblözetekre a 2D modellezés eredményeként elkészültek az elöntési térkép sorozatok, amelyek megmutatják, hogy mely területeket veszélyeztet a feltételezett gátszakadásokból adódó elöntés, illetve azt, hogy azokon a területeken milyen maximális vízmélységek alakulnak ki a szcenárióban szereplő hidrológiai, hidraulikai feltételek következtében. Az előállított adatbázis és modellrendszer (ÁKIR) segítségével a jövőben bármilyen valószínűségű árhullámhoz előállíthatók, megújíthatók az árvízi elöntési térképek. A vizsgálat keretében az 1‰-es, 1%-os és 3%-os valószínűségű elöntés térképeket állítottak elő a teljes országra, a tervezési területegységekre, valamint az egyes ártéri öblözetekre.
A 2D modellezés egyes szcenárióihoz tartozó elöntési képek, illetve az elöntést kiváltó vízoldali terhelés előfordulási valószínűségi értékeiből állították elő az öblözetek veszélytérképeit, melyek azt mutatják meg, hogy az adott elöntési vízmélység tartomány a terület mely részein milyen valószínűséggel fordul elő. A veszélytérképek a 0.0-0.5, 0.5-3.0 és 3.0 méternél nagyobb elöntési vízmélység tartományokra vonatkoznak.
Az országos elöntési térképeket a 8. ábra, 9. ábra, 10. ábra, a veszélytérképeket pedig a 11. ábra, 12. ábra, 13. ábra mutatja. A tervezési egységek, illetve az egyes ártéri öblözetek adatait, térképeit a tervezési egységek tervei tartalmazzák.
A modellezési eredmények és az azokból előállított elöntési és veszélytérkép állományok az ÁKIR térinformatikai rendszerben további vizsgálatokra alkalmas adatstruktúrában rendelkezésre állnak, így a későbbiekben azokból bármely vízmélység tartományra előállíthatók új veszélytérképek.
8. ábra. Országos 1‰-es elöntési térkép (1000 évente egyszer előforduló)
9. ábra. Országos 1%-os elöntési térkép (100 évente egyszer előforduló, amely a MÁSZ alapját képezi)
10. ábra. Országos 3%-os elöntési térkép (100 évente háromszor előforduló)
11. ábra. Az országos 0-0.5 m vízmélységhez tartozó veszélytérkép
12. ábra. Az országos 0,5-3 m vízmélységhez tartozó veszélytérkép
13. ábra. Az országos 3 m-nél nagyobb vízmélységhez tartozó veszélytérkép
Az ország területén az előzetes kockázatértékelés során összesen 109 db kisvízfolyás került kijelölésre összesen 2534,9 km hosszon részletes vizsgálatra, veszély- és kockázatértékelésre. A vizsgált kisvízfolyások tervezési egységenkénti főbb összesített adatait a 10. táblázat mutatja be.
10. táblázat. A kisvízfolyások modellezett szakaszai
| Ssz. | Tervezési egység | Vizsgált vízfolyások száma | Vizsgált vízfolyások hossza (km) | |
| 1. | Felső-Duna | 18 | 499,5 | |
| 2. | Közép-Duna | 15 | 265,4 | |
| 3. | Alsó-Duna | 15 | 453,5 | |
| 4. | Felső-Tisza | 3 | 45,5 | |
| 5. | Közép-Tisza | 30 | 652.0 | |
| 6. | Alsó-Tisza (a területen nincs kisvízfolyás) | 0 | 0 | |
| 7. | Dráva | 22 | 418,5 | |
| 8. | Balaton | 6 | 200,5 | |
| Összesen | 109 | 2534,9 |
A kisvízfolyások esetében a veszélytérképezés vázlatos lépései a következők:
- Modellterület lehatárolása, kezdő kifolyási szelvények megadása
- Vizsgált terület lefedése számítási keresztszelvényekkel
- Terhelő vízhozamok meghatározása
- 1D elöntés szimulációs futtatások végrehajtása
- Veszélytérképek elkészítése
A kisvízfolyások vizsgálata az alapadatok előkészítésétől a számítások végrehajtásán át az eredmények létrehozásáig és kiértékeléséig az ÁKIR rendszer keretein belül a beépített modulok segítségével történt a korábbi ütemben meghatározott metodika szerint. A vizsgálatok a II. ütem során elvégzett felméréseken és adatgyűjtésen, valamint a vízügyi igazgatóságok adatszolgáltatásain alapultak.
Kisvízfolyásonként önálló modell készült, amely területi kiterjedése a vízfolyás vízgyűjtőterületével egyező. A számítási keresztszelvényekkel lefedett területen készültek az 1D elöntési vizsgálatok. A terepmodell a teljes 10x10 méteres raszterű vízgyűjtőterület felületbe beépített vízterelő objektumokból és a vízfolyás nagyvízi medrét lefedő 1x1 méter pontosságú LIDAR felmérés összességéből áll. Az adatbázis vonalas és pontszerű létesítményeket és objektum fedvényeit is tartalmazza, mely az elöntési események várható területi eloszlását befolyásolják, így a veszélyeztetettség és a kialakuló kockázatok mértékét. A kisvízfolyások azon LIDAR felméréssel lefedett szakaszai voltak a vizsgálat tárgyai, amelyek nem töltésezettek, maximum kisebb depóniákkal ellátottak voltak. Ellenkező esetben a töltésezett szakaszok a fővédvonalat tartalmazó ártéri öblözetnél lettek megvizsgálva.
A vízrajzi idősorokkal nem rendelkező kisvízfolyások esetében a szegmenshatárokra vonatkozóan a Q1%, Q3%, Q5%, Q10%, Q20% valószínűségekre a Koris-féle árvízszámítási segédlet felhasználásával, illetve az érintett VIZIG által megadott adatok alapján készültek a hidrológiai statisztikai számítások. A számítási eredményeket, a modellezés bemenő adatait, a kisvízfolyások elöntési és veszélytérképeit a tervezési egységek tervei tartalmazzák.
Az egyes kisvízfolyások kijelölt szakaszaira az 1D modellezés eredményeként elkészültek az elöntési térképek, amelyek megmutatják, hogy mely területeket veszélyeztet az adott valószínűségű terhelő vízhozamból adódó elöntés, illetve azt, hogy azokból milyen vízmélységek alakulnak ki a területen.
Az 1D modellezés egyes elöntési képei, illetve az elöntést kiváltó vízhozam előfordulási valószínűségi értékeiből, továbbá a kialakuló maximális sebességből állítottuk elő a kisvízfolyások menti területek veszélytérképeit, melyek azt mutatják meg, hogy az adott elöntési vízmélység és sebesség tartomány a terület mely részein milyen valószínűséggel fordul elő.
A veszélytérképeket két fő csoport szerint kategorizáltan vízmélységtartományonként és vízmélység és sebesség tartományokra állítottuk elő, de a továbbiakra az informatikai rendszerben lehetőség van bármilyen vízmélység tartományhoz tartozó veszélytérkép előállítására.
A kapott eredmények térképes és digitális formában készültek el, melyeket a tervezési egységek összefoglaló anyagai és mellékletei tartalmazzák. Digitálisan az ÁKIR térinformatikai rendszerben minden modellezési alapadat, részadat és végeredmény megtalálható.
A nyílt árterek modellezésénél flexibilis rácshálón alapuló Mike 21 FM modellek alkalmazására került sor. A vizsgálatok nem egy-egy kis méretű nyílt ártérre lettek végrehajtva, hanem a nagyvízi mederkezelési tervezési határokhoz igazodnak, így a peremek által történő befolyásoltság csökkenthető (11. táblázat).
Az előzetes vizsgálatok és a nagyvízi mederkezelési tervek továbbá kimutatták, hogy a meder és a hullámtér kalibrációja lényeges a megfelelő végrehajtás szempontjából, bizonyos szakaszokon csak a simasági együttható változtatásával 1-1,5 m szintkülönbséget lehet előállítani. A kalibráláshoz korábbi árhullámok tetőző vízállásbemérései kerültek felhasználásra, amihez az alapadatokat a vízügyi igazgatóságok szakemberei biztosították.
A terepmodell felépítésénél a lényegesen nagyobb pontosság érdekében a HYDRODEM helyett a LIDAR felméréseken és pontosított vonalas létesítményeken alapuló, a nagyvízi mederkezelési tervezés során előállított terepmodell alkalmazására került sor. A rácsháló felépítésénél célszerű volt eltérni az egy osztásközű rácshálós modelltől és flexibilis rácshálóval felépíteni a modellt, mivel így a vizsgálat szempontjából meghatározó területek pontosan körülrajzolhatóak, azok magassági értékei lényegesen pontosabban szerepeltethetőek a modellben.
A terhelések meghatározásánál figyelembevételre került a korábban meghatározott 5 különböző valószínűségi érték a vízmércékre, illetve a nagyvízi mederkezelési futtatás során figyelembe vett mértékadó árvízszinthez tartozó értékek. A nagyvízi mederkezelés módszertanának megfelelően a modellezés során a permanens állapot vizsgálatára került sor.
Mivel a nyílt árteres modelleknél a folyóoldali terhelés okozza az elöntési eseményt, így az elöntési térkép egyben a veszélytérkép is.
A lefuttatott teljes nagyvízi szakaszokat lefedő modellekből figyelembevételre kerültek a korábban azonosított nyílt árteres szakaszok, így előállítva az egyes nyílt árterekre vonatkozó modelleket, azt követően pedig a modellezési eredmények alapján a veszélytérképeket.
Az egyes ártéri öblözetekre a 2D modellezés eredményeként elkészültek az elöntési térkép sorozatok, amelyek megmutatják, hogy mely területeket veszélyeztet a medréből kilépő víz, illetve ezeken a területeken a különböző terhelési szinteknél milyen maximális vízmélységek alakulnak ki a szcenárióban szereplő hidrológiai, hidraulikai feltételek következtében.
A veszélytérképezés során 1‰-es, 1%-os és 3%-os valószínűségű veszélytérképek lettek előállítva a teljes országterületre vonatkozóan, valamint a tervezési területegységekre és az egyes öblözetekre. A veszélytérkép azt mutatja meg, hogy az adott valószínűségi értékhez tartozó elöntésnek mekkora a területi kiterjedése.
A modellezési eredmények és az azokból előállított elöntési és veszélytérkép-állományok az ÁKIR rendszerben további vizsgálatokra alkalmas adatstruktúrában rendelkezésre állnak, így a későbbiekben biztosított a területek további vizsgálata.
11. táblázat. Vizsgált nyílt árteres szakaszok
| Ssz. | Tervezési egység | Vizsgált nyílt árteres szakaszok száma | Vizsgált nyílt árterek területe (km2) | |
| 1. | Felső-Duna | 5 | 109,6 | |
| 2. | Közép-Duna | 0 | 0 | |
| 3. | Alsó-Duna | 0 | 0 | |
| 4. | Felső-Tisza | 4 | 197,5 | |
| 5. | Közép-Tisza | 11 | 396,4 | |
| 6. | Alsó-Tisza | 0 | 0 | |
| 7. | Dráva | 1 | 459,2 | |
| 8. | Balaton | 0 | 0 | |
| Összesen | 21 | 1162,7 | ||
Magyarország síkvidéki, belvíz-veszélyeztetett területeire kidolgozásra került a belvízi veszélytérképezés új módszertana, illetve a módszertan alapján meghatározásra került az egyes területek Komplex Belvíz-veszélyeztetettségi Valószínűsége (KBV) 50x50 m-es raszterben. (Az országos vizsgálat módszertanának leírását, a számítási eredményeket részletesen a Belvízi veszélytérképezés metodikája, a veszélytérképezés eredményei c. önálló anyag, továbbá a tervezési egységek összefoglaló tanulmánya tartalmazza, ebben a fejezetben csak az árvízi veszélytérképezéshez kapcsolódóan az összefoglaló adatok, eredmények kerülnek bemutatásra. A belvízi veszélyeztetettség vonatkozásában külön kockázatkezelési célkitűzések megfogalmazására nem kerül sor.)
Jelen feladat vizsgálati területe a 10/1997. (VII. 17.) KHVM rendelet 2. mellékletében kihirdetett belvízvédelmi szakaszokra esik (14. ábra), amelyek Magyarország közel felét érintik (összesen 45 025 km2). A vizsgálatok az OVF adattárából rendelkezésünkre bocsájtott ArcGIS shape formátumú határvonalak segítségével lettek elvégezve.
14. ábra. Magyarország belvízvédelmi szakaszai
A belvíz-veszélyeztetettség általánosságban egy olyan térbeli jellemzőnek tekinthető, amely azt fejezi ki, hogy a statikus és dinamikus befolyásoló tényezők együttes hatása miatt egy adott területet potenciálisan milyen mértékben sújthat belvíz szélsőség. A módszertan alapja, hogy a legfőbb állandó és változó tényezők figyelembevételével olyan térképsorozat készül, amely lokális pontossággal jellemzi a vizsgálati terület belvízi veszélyeztetettségét.
A belvízi veszélyeztetettség és a természeti tényezők kapcsolata az alábbi 6 fő tényező számszerű értéke alapján került meghatározásra:
- Hidrometeorológiai tényező (a súlyozott csapadék és a lehetséges párolgás éves értéke hányadosának 10%-os előfordulási valószínűségű értéke);
- Domborzati tényező (relief energia a HIDRODEM terepmodell alapján + 8 db környezeti segédváltozó);
- Talajtani tényező (víznyelési sebességből és egyéb mutatókból meghatározva, a Kreybig-féle talajtérképek és a Várallyay-féle térképek alapján + 3 db környezeti segédváltozó);
- Földtani tényező (a felső 10 méteres rétegöszlet fő jellemzőiből mint az agyagossági százalékból, a vízzáró réteg vastagságából és elhelyezkedéséből számítva, melyek egyben környezeti segédváltozók);
- Talajvíztényező [2-2 magas talajvíz (LNV1961-1990, LNV1991-2014) átlaga, konkrét kútadatokra feldolgozva és a HIDRODEM-hez igazítva];
- Földhasználati tényező (művelési ágakból mint rét-legelő, szántó, erdő stb. meghatározva, felhasználva a CORINE Landcover CLC50 adatbázist).
A belvíz-veszélyeztetettségi térképezés (Komplex Belvíz-veszélyeztetettségi Valószínűség, KBV) jelen munka során egy, a környezeti modellezésben egyre több területen bizonyító geostatisztikai módszer, a regresszió krigelés alkalmazásával történt. Ennek során a vizsgált tényező térbeli változása a térbeli interpoláció mellett a vele közvetett vagy közvetlen kapcsolatban álló segédváltozók figyelembevételével kerültek modellezésre. A regresszió krigelés során a térképezendő tulajdonságot először a környezeti változók többváltozós regressziójával becsüljük, majd a modellezett értékek és az adatok közötti eltérések térbeli kiterjesztése krigelési eljárással történik. A regressziós modellek, illetve a reziduumokon alapuló krigelési becslő eljárás eredőjeként kapjuk meg Magyarország síkvidéki területeire vonatkozóan a belvíz-veszélyeztetettség térbeli becsléseit, azaz a Komplex Belvíz-veszélyeztetettségi Valószínűséget. A belvíz-veszélyeztetettség alatt azt a valószínűségi változót értjük, ami statisztikailag értelmezhető formában megadja, hogy adott területen (pl. térképi cellában) mekkora eséllyel következik be a vizsgált hidrológiai szélsőség.
A regresszió krigelés eredménye a KBV térkép (15. ábra), mely alapján megállapítható, hogy az ország síkvidéki területeinek igen jelentős hányadát veszélyezteteti belvízi elöntés.
A belvízzel leginkább veszélyeztetett területek kisebb-nagyobb foltokban szétszórva, de főleg a folyóvölgyek legmélyebb részein helyezkednek el. Igen jelentősen veszélyeztetett térség az Alföldön a Felső-Tisza környéki tájak (Bereg, Tisza-Szamos köz, Szamos-Kraszna köz, Rétköz, Bodrogköz, Taktaköz), továbbá a Hortobágy melléke, a Jászság és a Nagykunság tekintélyes része, a Körösök vidéke, az Alsó-Tisza völgye, valamint a Duna-Tisza közi hátság nyugati pereme (a Duna-völgyi főcsatorna melléke). A Kisalföldön a Fertő-Hansági táj tartozik ide, míg a Dunántúl többi részén csak egészen kis területek, pl. a Sárvíz mentén.
Belvízzel kevésbé veszélyeztetett zónát találunk elsősorban a hátsági jellegű területeken (Duna-Tisza-közi hátság, Nyírség), azonban pl. a Békés-Csanádi löszhát esetén foltszerűen kialakulhatnak belvízi elöntések a talajvízfeltörés (földárja) jelenségének köszönhetően. A veszélyeztetettségi kategóriák területi kiterjedését a 12. táblázat szemlélteti.
12. táblázat. A Komplex Belvíz-veszélyeztetettségi Valószínűség (KBV) %-ok területi arányai tervezési egységenként
| Terület (km2) | |||||||||
| KBV (%) | 0-10 | 11-20 | 21-30 | 31-40 | 41-50 | 51-60 | 61-70 | 71- | |
| Felső-Duna | 2 095,8 | 230,0 | 101,1 | 49,4 | 25,2 | 7,4 | 1,7 | 0,2 | |
| Közép-Duna | 1 651,8 | 140,1 | 35,4 | 5,8 | 0,1 | 0,0 | 0,0 | 0,0 | |
| Alsó-Duna | 3 571,8 | 1 620,9 | 340,0 | 103,5 | 36,4 | 11,1 | 3,8 | 1,0 | |
| Felső-Tisza | 3 376,6 | 1 777,1 | 569,1 | 164,5 | 30,5 | 3,6 | 0,7 | 0,0 | |
| Közép-Tisza | 8 915,3 | 3 153,2 | 448,4 | 163,5 | 128,3 | 32,2 | 2,1 | 0,3 | |
| Alsó-Tisza | 11 546,9 | 3 757,5 | 372,4 | 96,0 | 40,2 | 21,0 | 5,6 | 0,2 | |
| Dráva | 171,3 | 0,4 | 0,1 | 0,0 | 0,0 | 0,0 | 0,0 | 0,0 | |
| Balaton | 143,8 | 12,6 | 3,4 | 0,5 | 0,1 | 0,0 | 0,0 | 0,0 | |
| Összesen | 31 473,2 | 10 691,8 | 1 869,9 | 583,3 | 260,7 | 75,3 | 13,8 | 1,7 | |
A KBV alkalmas arra, hogy megfelelő pontossággal jellemezze egy-egy terület belvízi veszélyeztetettségét. A vizsgálati szempontok nagy száma miatt az összefüggések bonyolultsági foka magas, ezáltal azok tartalmi vonatkozása sokrétű. A belvíz-veszélyeztetettségi térkép a mezőgazdasági vízgazdálkodással összefüggő feladatok megoldásához nyújt segítséget, de minden olyan külterületen folyó hasznosítási, fejlesztési és védelmi tevékenység lényeges támpontja lehet, amelyeknél az időszakos vízborítás kárt okoz. A digitális tényezőtérképek és a KBV alapján szerkesztett szintézistérkép olyan származtatott térképek, amelyek alkalmasak az eltérő tulajdonságú területek összehasonlítására és a tényezők ok-okozati kapcsolatainak felderítésére.
15. ábra. A Komplex Belvíz-veszélyeztetettségi Valószínűség (KBV) területi eloszlása
A kockázati térképezés általános elveit az EU Árvízi Irányelve az alábbiak szerint rögzíti:
Az árvízkockázati térképeken fel kell tüntetni az Irányelv 6. cikkének (3) bekezdésében említett forgatókönyvek szerinti árvizekkel kapcsolatos lehetséges káros hatásokat, amelyeket a következő szempontok szerint kell kifejezni:
a) a potenciálisan érintett lakosok becsült száma;
b) a potenciálisan érintett terület gazdasági tevékenységének típusa;
c) a környezetszennyezés integrált megelőzéséről és csökkentéséről szóló 1996. szeptember 24-i 96/61/EK tanácsi irányelv mellékletében említett létesítmények, amelyek árvíz esetén esetleges környezetszennyezést okozhatnak, valamint a lehetségesen érintett, a 2000/60/EK irányelv IV. melléklete 1. pontjának i., iii. és v. alpontjában meghatározott védett területek;
d) egyéb olyan információk, amelyeket a tagállam hasznosnak ítél, mint például azon területek feltüntetése, ahol magas hordaléktartalmú, illetve törmelék-áradások fordulhatnak elő, valamint más jelentős szennyezési forrásokra vonatkozó információk.
A fenti irányelvek alapján, a hazai sajátosságok figyelembevételével készült el a jelen állapot kockázati térképezése.
A jelen állapot értékelésében vizsgálat tárgyai voltak a vagyoni és nem-vagyoni (élet, kulturális értékek, környezet) kockázatok. Ezen értékelési szempontok alapját képezik a konfliktusos területek leválogatásának és a kockázatkezelési intézkedési változatok meghatározásának.
Kockázat alatt az árvízi elöntésből fakadó hatások várható értékét értjük, azaz az elöntés előfordulási valószínűségének, a kitettségnek és a kitett értékek elöntéssel szemben való érzékenységének a szorzatát. Az előfordulási valószínűséget a veszély paramétereivel egyetemben (vízmélység, vízsebesség) a veszélytérképek tartalmazzák. A kitettség a vizsgált területen található vagyoni és nem-vagyoni értékek összessége (a területhasználati kategóriák szerint). Ezek érzékenységére utalnak a kárfüggvények és a nem-vagyoni értékek tekintetében az osztályba sorolás, azaz hogy adott tulajdonságú elöntés milyen mértékben károsítja a különböző értékeket.
A kockázati térképek mint adatállományok e hatások területi eloszlását (50x50 méteres cellánként) mutatják be.
A vagyoni kockázati térkép az éves várható átlagos kárértéket forintban kifejezve jeleníti meg, mely értelmezhető cellaszinten vagy egy összegzett számértékként (várható éves átlagos árvízkár) is egy, a kockázatkezelési tervezés érdekében praktikusan lehatárolt területen.
Az egyes tervezési egységek területén az ártéri öblözetek fajlagos, illetve az öblözeti összesített kockázati értékeit a tervezési egységek összefoglaló anyaga tartalmazza, a tervezési egységenkénti vagyoni kockázati értékeket a 13. táblázat, az országos vagyoni kockázati térképet a 16. ábra tartalmazza.
13. táblázat. Az összesített vagyoni kockázatok értékei tervezési egységenként
| Öblözet | Vagyoni kockázatok összege (M Ft/év) | |
| Felső-Duna | 58 455 | |
| Közép-Duna | 5 938 | |
| Alsó-Duna | 1 083 | |
| Felső-Tisza | 16 455 | |
| Közép-Tisza | 54 402 | |
| Alsó-Tisza | 65 486 | |
| Dráva | 1 124 | |
| Összesen | 202 943 |
16. ábra. Országos vagyoni kockázati térkép a jelen állapotra
Az ÁKK II. ütemben kidolgozott metodika alapján vizsgálat tárgyai voltak az emberi élettel kapcsolatos kockázatok is. Figyelembevételre kerültek azok a nemzetközileg kidolgozott módszerek, amelyek részletesebben vizsgálják az elöntések emberre, az emberi életre gyakorolt közvetlen és közvetett hatásait.
Míg az árvizek közvetlen hatásai inkább az emberi életet veszélyeztetik, illetve fizikai sérüléseket okozhatnak, addig a közvetett hatások inkább mentális, pszichikai tüneteket vagy hosszabb távú egészségkárosodást eredményezhetnek. A kockázati értékek az elöntési valószínűség, laksűrűség és terhelési osztály függvényében kerültek meghatározásra. A terhelési osztályok (5 osztály) a területen kialakuló elöntési vízmélység függvényében kerültek kialakításra. (14. táblázat)
14. táblázat. Terhelési osztályok paraméterei
| Terhelési osztályok | Veszély paraméterei (m) | Leírás | |
| 1. terhelési osztály | 0-0,8 | Az emberek számára alacsony az árvízi kockázat | |
| 2. terhelési osztály | 0,8-1,5 | A veszélyeztetett korosztályok (gyermekek, idősek) számára jelent veszélyt az áradás | |
| 3. terhelési osztály | 1,5-2,0 | Veszélyes helyzet alakulhat ki a legtöbb ember számára, amennyiben nem megfelelő viselkedést folytatnak az áradásos területen | |
| 4. terhelési osztály | 2,0-3,0 | Közvetlen veszély fenyegeti mindazokat, akiket a szabadban az áradás érint, függetlenül az egyén korától, egészségi állapotától stb. | |
| 5. terhelési osztály | 3 felett | Közvetlen veszély fenyegeti mindazokat, akiket a szabadban az áradás érint, függetlenül az egyén korától, egészségi állapotától stb., de az épület állapotától és az építési módtól és építőanyagtól függően közvetlen veszély fenyegeti az embert a házakban is, mivel szerkezeti károsodások következhetnek be |
Az emberi élet kockázati értékét az előzőekben bemutatott terhelési osztályok, a laksűrűség és az elöntés valószínűségének szorzataként számítjuk. Ezen paraméterek felhasználásával a következő kategóriák határozhatók meg:
- Elfogadható (zöld) (kockázati tényező értéke 0-0,04): alacsony a terhelés, emberi életet közvetlenül nem veszélyeztet, illetve az elöntés valószínűsége is viszonylag alacsony.
- Tolerálható, alacsony (sárga) (kockázati tényező értéke 0,04-0,10): mindenki számára veszélyes terhelés jellemzően még továbbra sem alakulhat ki, illetve az előfordulási valószínűség még mindig viszonylag alacsony. Magas terhelés kicsi valószínűség mellett vagy alacsony terhelés, de magasabb valószínűséggel csak gyéren lakott területeken fordulhat elő.
- Kezelendő, közepes (narancs) (kockázati tényező értéke 0,10-0,25): ennél a kategóriánál már megjelennek a mindenki számára veszélyes, magas terhelési osztályok, amelyekhez viszonylag magas valószínűség vagy nagy laksűrűség is párosul, ezért a kockázatot már mindenképpen csökkenteni szükséges.
- Kezelendő, magas (piros) (kockázati tényező értéke 0,25-1,00): ekkor a terhelés már jellemzően magas, így veszélyes minden ott élő számára, továbbá a valószínűség és/vagy a laksűrűség értéke is magas.
- Próbaszámítások szerint, ha a kockázati érték magasabb 1-nél, akkor már mindhárom paraméter értéke megengedhetetlenül magas, így ezeken a területeken a kockázat kiemelten kezelendő.
A kiemelt és az összes életkockázati arányokat a 15. táblázat tartalmazza.
15. táblázat. A kiemelt kockázatú területek arányai
| Öblözet | Kiemelt/összes életkockázati arány nagyobb 10%-nál | Kiemelt/összes életkockázati arány nagyobb 40%-nál | |
| Felső-Duna | 7 öblözetben | 5 öblözetben | |
| Közép-Duna | 5 öblözetben | 3 öblözetben | |
| Alsó-Duna | 1 öblözetben | 1 öblözetben | |
| Felső-Tisza | 6 öblözetben | 2 öblözetben | |
| Közép-Tisza | 18 öblözetben | 9 öblözetben | |
| Alsó-Tisza | 2 öblözetben | 1 öblözetben | |
| Dráva | 5 öblözetben | 5 öblözetben | |
| Összesen | 42 öblözetben | 26 öblözetben |
A tervezési egységeken vizsgálat tárgya volt, hogy mekkora azoknak a területeknek a nagysága öblözetenként, amelyeken kulturális örökség található. Ezen belül vizsgálni szükséges azoknak a területeknek az arányát, ahol kiemelt veszélyeztetettséggel érintett objektumok találhatóak. Kiemelten érintettnek tekintendő a 0,05 valószínűségnél (20 éves gyakoriságnál) nagyobb valószínűséggel érintett objektumok, és vizsgálni szükséges ezek területét és arányát az összes érintett objektumhoz képest. A 16. táblázat szemlélteti a vizsgálati eredményeket.
16. táblázat. A kulturális örökségi kockázatok mértéke
| Tervezési egység | Kulturális örökséget tartalmazó terület összesen (ha) | Kiemelten érintett objektumok területe (ha) | 10%-os arányt meghaladó öblözetek száma | |
| Felső-Duna | 2 910 | 968 | 4 | |
| Közép-Duna | 192 | 14 | 1 | |
| Alsó-Duna | 2 025 | 104 | 2 | |
| Felső-Tisza | 1 356 | 140 | 3 | |
| Közép-Tisza | 2 262 | 116 | 3 | |
| Alsó-Tisza | 4 670 | 36 | 1 | |
| Dráva | 52 | 9 | 1 | |
| Összesen | 13 467 | 1387 | 15 |
a) Natura 2000 területek árvízi elöntési hatásai
Az ökológiai kockázatok megítélése alapvetően eltér minden más értékeléstől, itt ugyanis lehet kedvező változásra is számítani. Ez nem is meglepő, hisz az elöntéssel érintett területek egykor rendszeresen vízjárta árterek voltak, vegetációjuk ennek megfelelő. Az árvizek alkalmával az árvízi öblözetekbe jutó víztöbbletnek a vízminőségen kívül alig van ökológiai kockázata.
Az árvízi veszély- és kockázati térképezés alapvetően abból indult ki, hogy a többletvíz kedvezőtlen, amitől meg kell óvni a településeket, a gazdasági értékeket. Ezzel szemben a víztől függő ökoszisztémák számára jelenleg Magyarország legnagyobb részén a szárazodás a valódi fenyegetettség. Ez egyszersmind azt is jelenti, hogy ami minden más vizsgálati szempontból kedvezőtlen, az ökológiai szempontból inkább haszon.
Az árvíz tényleges ökológiai hatását meghatározza az elöntés mértéke, tartóssága, a víz minősége és az érintett élőhely típusa.
Az ökológiai kockázatok megítélésének alapelvei:
- Az 50 cm-nél kisebb mértékű elöntés nem kockázatos.
- A 3 métert meghaladó elöntés kockázatos, elkerülendő.
- A 3 méternél kisebb mértékű, 25 évnél ritkábban előforduló elöntések semlegesek, nem kockázatosak.
Kockázatértékelést így csak azokban az öblözetekben végzünk, ahol 25 évnél nagyobb elöntési gyakoriság várható, és az elöntés mértéke 0,5-3 m közötti. A kockázatok értékelését ezek közül is kizárólag a Natura 2000 területekre végeztük el. Ennek oka:
- A Ramsari területek vizes élőhelyek, ahol a víz csak akkor jelent kockázatot, ha nincs, vagy ha szennyezett, így értékelésük elhagyható, továbbá a Ramsari területek szinte kivétel nélkül mind tagjai a Natura 2000 hálózatnak.
- A nem védett területek mindegyikén - legyen az ökológiai háló, természetközeli terület vagy besorolás nélküli bármilyen, nem beépített terület - általánosan az mondható, hogy a vízzel való elöntés ökológiai haszonnal jár. A területükön általában nincsen természetvédelmi szempontból külön figyelmet érdemlő élőhely, így ebből fakadó kockázat sincsen, ezzel szemben minden többletvíz potenciálisan növeli a beszivárgást, a párolgást az ökológiailag hasznosítható vizek mennyiségét, táplálja a kisvízköröket.
Az ökológiai kockázatértékelés alapelvei:
- Az 50 cm-nél kisebb mértékű elöntés semmilyen ökológiai kockázatot nem hordoz. Ilyen vízborítást átmenetileg még az elöntésre nagyon érzékeny társulások is képesek elviselni, ha annak gyakorisága kicsi. Ilyen mértékű elöntésre kizárólag a pannon löszgyepek lehetnek kiemelten érzékenyek. Ez az élőhely azonban a magas ártérnél eggyel magasabb térszínen tenyészik, tehát elöntése egyáltalán nem tekinthető valószínűnek. Emiatt az 50 cm-nél kisebb mértékű elöntést bármely területen ökológiailag nagyon kedvezőnek értékelünk (a standardnak tekintett 1,5 hónapos időtartam mellett). Ilyen mértékű elöntés minden arra egyéb szempontból alkalmas területen megvalósítható az ökológiai hasznok növelése, az ökoszisztéma szolgáltatások degradációjának mérséklése, ill. azok fejlesztése érdekében.
- A 3 métert meghaladó elöntés - az eutróf tavak és a vízfolyások kivételével - minden élőhely számára kedvezőtlen, így ökológiailag kockázatos, elkerülendő.
- A 3 méternél kisebb mértékű és 25 évnél ritkábban előforduló elöntések semlegesnek tekinthetők, mert ilyen ritka behatást az ökoszisztéma regenerációs képessége semlegesíteni tud, ugyanakkor éppen a ritkaság miatt hasznok sem jelentkezhetnek tartósan.
A részletes vizsgálatok szerint az ország területén 43 olyan ártéri öblözet található, ahol a modelleredmények alapján Natura 2000 területek részleges elöntése várható. A tervezési egységenkénti öblözeti érintettséget a 17. táblázat mutatja be.
A kockázatértékelés egy esetleges gátszakadás bekövetkeztére lett vizsgálva, nem a nagyvízi meder területén, hanem a mentett oldalon. A hullámterületén, a védművek között a vízjárás következtében ugyanis természetes elöntésekről beszélünk, de ez nem kockázatkezelési tényező. A vizsgált mentett oldali területeken döntő mértékben szántóterületek vannak, így ezek esetében elsősorban nem ökológiai károkról beszélhetnénk.
Az elkészített elemzés alapján megállapítható, hogy az árvízi elöntéssel érintett Natura 2000 területeken a várhatóan ökológiai hasznokkal érintett terület 36 350 ha. Ez jelentős haszon. Károk várhatók 11 315 hektáron lehetnek.
17. táblázat. Natura 2000 területek érintettsége a tervezési egységek területén
| Érintett öblözetek száma | Ökológiai hasznok területe (ha) | Semleges, illetve károk, hasznok egyaránt előfordulhatnak (ha) | Ökológiai károk területe (ha) | ||||||
| Felső-Duna | 7 | 900 | 210 | 740 | |||||
| Közép-Duna | 3 | 1 500 | 530 | 100 | |||||
| Alsó-Duna | 2 | 1 031 | |||||||
| Felső-Tisza | 6 | 10 770 | 361 | ||||||
| Közép-Tisza | 16 | 2 372 | 960 | 7 600 | |||||
| Alsó-Tisza | 8 | 20 808 | 23 202 | 2 474 | |||||
| Dráva | 1 | 182 | 40 | ||||||
| Összesen | 43 | 36 350 | 26 115 | 11 315 | |||||
b) Ivóvízbázisok állapota és veszélyeztetettsége
A felszíni vizek árvízkor veszélyeztethetik a vízbázisokat, ami különösképpen a parti szűrésű és a karsztvízbázisok esetében okozhat problémát. A parti szűrésű vízbázisoknál az árvíz után visszamaradó pangó víz, illetve a felszíni víz minőségében bekövetkező változás okozza a veszélyt. A karsztvízbázisoknál a magas vízállás okozta szennyeződés bemosódás jelenthet gondot. Azok a vízbázisok szintén veszélyeztetettek, melyek védőterülete nagyvízi medret érint. Ezek a vízbázisok a VKI értékelés során a 3. (veszélyeztetett) kategóriába kerültek. A 18. táblázat mutatja be tervezési egységenként, illetve részvízgyűjtőnként a vízbázisok árvízi veszélyeztetettségét.
18. táblázat. Felszín alatti vízbázisok árvízi veszélyeztetettsége
| Tervezési egység | Üzemelő vízbázis | Távlati vízbázis | Tartalék vízbázis | Összesen | |
| Felső-Duna | 38 | 16 | 2 | 56 | |
| Közép-Duna | 47 | 6 | 5 | 58 | |
| Alsó-Duna | 60 | 21 | 2 | 83 | |
| Duna részvízgyűjtő | 145 | 43 | 9 | 197 | |
| Felső-Tisza | 19 | 3 | 4 | 26 | |
| Közép-Tisza | 56 | 7 | 1 | 64 | |
| Alsó-Tisza | 3 | 3 | |||
| Tisza részvízgyűjtő | 78 | 10 | 5 | 93 | |
| Dráva | 18 | 11 | 29 | ||
| Balaton | 28 | 2 | 30 | ||
| Összesen | 269 | 64 | 16 | 349 |
c) Szennyezőforrások és egyéb ipari létesítmények árvízi veszélyeztetettsége
A tervezési egységeken vizsgálat tárgya volt, hogy az egyes tervezési egységek területén milyen szennyezőforrások és ipari létesítmények kerülhetnek árvízi elöntés alá.
A tervezési egységenkénti összes, illetve az 1 ezrelékes és 1 százalékos előfordulási valószínűségű árvízi elöntéssel veszélyeztetett szennyezőforrások és ipari létesítmények számát a 19. táblázat tartalmazza.
19. táblázat. Szennyezőforrások és ipari létesítmények árvízi veszélyeztetettsége
| Tervezési terület | Szennyezőforrás | Egyéb ipar | Szennyezőforrás | Egyéb ipar | |||
| 1 ezrelék | 1 százalék | 1 ezrelék | 1 százalék | ||||
| Felső-Duna | 443 | 30 | 267 | 60 | 12 | 6 | |
| Közép-Duna | 456 | 54 | 254 | 0 | 19 | 1 | |
| Alsó-Duna | 354 | 26 | 164 | 0 | 8 | 0 | |
| Felső-Tisza | 110 | 11 | 67 | 22 | 6 | 3 | |
| Közép-Tisza | 689 | 54 | 420 | 157 | 35 | 15 | |
| Alsó-Tisza | 251 | 31 | 186 | 89 | 21 | 17 | |
| Dráva | 113 | 15 | 15 | 0 | 1 | 0 | |
| Balaton | 226 | 18 | 0 | 0 | 0 | 0 | |
Az értékelés célja, hogy meghatározzuk azokat a területeket és öblözeteket, ahol a magas jelen idejű kockázat miatt mindenképp szükségesek árvízi kockázatkezelési intézkedések, azon belül is szerkezeti intézkedések alkalmazása. A szerkezeti intézkedéseket elsősorban azokon a területek javasolt bevezetni, ahol a jelenlegi területhasználat sérülékeny, nagy értéket képvisel és magas a veszélyeztetettség. Ilyen terület az, ahol az árvízi elöntés beépített területeket (elsősorban települési, illetve ipari és kereskedelmi területeket) veszélyeztet. Itt a jelenlegi területhasználati funkció megszüntetése társadalmi és gazdasági akadályokba ütközik, ezért a veszély mértékét kell mérsékelni. A veszély mértékét csak célzott szerkezeti intézkedésekkel lehet csökkenteni.
A kritikus helyek és öblözetek meghatározásához a jelenlegi területhasználatot vetettük össze a modellezett veszélyből kialakított veszélyzónákkal. (20. táblázat)
20. táblázat. Veszélyzónák területi kiterjedése
| Rang- | Veszélyzónák | Területe (ha) | ||||||||
| sor | Felső- Duna | Közép- Duna | Alsó- Duna | Felső- Tisza | Közép- Tisza | Alsó- Tisza | Dráva | Össz. | ||
| 1 | 3 méternél magasabb elöntés, elöntési valószínűség >0,02 (mv34) | 4 441 | 572 | 307 | 1 101 | 14 709 | 1 983 | 522 | 23 635 | |
| 2 | 3 méternél nagyobb elöntés, elöntési valószínűség 0,02-0,01 (mv33) | 1 580 | 810 | 985 | 1 777 | 12 456 | 816 | 37 | 18 461 | |
| 3 | 3 méternél nagyobb elöntés, elöntési valószínűség 0,01-0,004 (mv32) | 3 891 | 111 | 683 | 4 537 | 29 983 | 22 351 | 0 | 61 556 | |
| 4 | 0,5-3 méter közötti elöntés, elöntési valószínűség >0,02 (mv24) | 5 282 | 1 546 | 3 607 | 34 443 | 55 405 | 61 102 | 1 754 | 163 139 | |
| 5 | 0,5-3 méter közötti elöntés, elöntési valószínűség 0,02-0,01 (mv23) | 8 841 | 1 378 | 1 362 | 3 414 | 48 896 | 27 569 | 0 | 91 460 | |
| 6 | 0-0,5 méter közötti elöntés, elöntési valószínűség >0,02 (mv14) | 1 952 | 176 | 1 428 | 9 553 | 13 706 | 12 192 | 58 | 39 065 | |
| 7 | 3 méternél nagyobb elöntés, elöntési valószínűség 0,004-0,001 (mv31) | 3 457 | 5 165 | 37 809 | 6 821 | 60 939 | 56 692 | 886 | 171 769 | |
| 8 | 0,5-3 méter közötti elöntés, elöntési valószínűség 0,01-0,004 (mv22) | 16 304 | 15 | 6 548 | 24 294 | 79 593 | 48 358 | 0 | 175 112 | |
| 9 | 0,5-3 méter közötti elöntés, elöntési valószínűség 0,004-0,001 (mv21) | 32 141 | 13 444 | 111 803 | 68 432 | 132 427 | 86 094 | 8 074 | 452 415 | |
| 10 | 0-0,5 méter közötti elöntés, elöntési valószínűség 0,02-0,01 (mv13) | 4 911 | 92 | 42 | 69 | 854 | 1 801 | 0 | 7 769 | |
| 11 | 0-0,5 méter közötti elöntés, elöntési valószínűség 0,01-0,004 (mv12) | 1 025 | 2 | 26 | 1 301 | 5 401 | 8 255 | 0 | 16 010 | |
| 12 | 0-0,5 méter közötti elöntés, elöntési valószínűség 0,004-0,001 (mv11) | 22 625 | 4 635 | 23 505 | 29 612 | 48 469 | 32 996 | 13 149 | 174 991 | |
A veszélyzónák összesen 1395 ezer ha-t tesznek ki. A legnagyobb területű, 452 ezer ha-t veszélyeztető veszélyzóna, a 21-es jelű (0,5-3 méter közötti elöntési mélységű, 0,004-0,001 valószínűségű). A legnagyobb kockázatot jelentő 34-es jelű veszélyzóna összesen 24 ezer ha-t veszélyeztet.
Fontos tényező az egyes területhasználatok elöntéssel szembeni érzékenysége. Az egyszerűsítés érdekébe a területhasználatokat is 5 érzékenységi kategóriába soroltuk. (21. táblázat)
21. táblázat. Az elöntéssel szembeni érzékenység területhasználatok szerint
| Elöntéssel szembeni érzékenység | Területhasználatok | |
| 5 | Beépített és beépítésre szánt terület - Központi szerepkörű nagyváros, városias beépítettséggel, Központi szerepkörű város, vegyes beépítettséggel, Község, vegyes beépítettséggel, Falu, törpefalu, Különleges funkciójú települések, Nagy kiterjedésű infrastruktúra területek | |
| 4 | Bányák és meddőhányók (környezeti érzékenységük miatt), Komplex művelési szerkezet (zártkerti, üdülőterületi hasznosításuk miatt) | |
| 3 | Szántó, Szőlő, Gyümölcsös | |
| 2 | Vegyes mezőgazdasági-természetközeli terület, Erdő | |
| 1 | Rét/legelő/természetes gyep | |
| 0 | Átmeneti erdős-cserjés terület, Vizes élőhely, Vízfelület |
Konfliktusos helyeknek tekintjük azokat a területeket, ahol valamilyen értékelési szempont szerint a területen olyan mértékű a kockázat, amely a területen jelentős konfliktust okoz, okozhat. Ezeken a területeken mindenképp javasolt valamilyen intézkedést hozni, mellyel az értékelési szempontok szerint meghatározott szint alá csökkenthetjük a kockázatot, elkerülve így a jövőben esetlegesen előforduló eseményekből származó konfliktusokat.
Konfliktust okozhat elöntési eseményből származó emberi életveszély, emberi életvitelben okozott kényelmetlenségek, egészségkárosodás. A védett árterek esetében az emberi élet veszélyeztetettsége alacsony, de a biztonság nem teljes mértékű, hiszen havária események előfordulhatnak. Ezek a ritkán előforduló események okozhatnak kellemetlenséget, egészségkárosodást, anyagi javakban nem kifejezhető károkat. Ilyen helyzetek kialakulhatnak nem csak a jelentős, hanem kisebb mértékű elöntési események alkalmával is.
A magas vagyoni kár egy olyan szempont, amely, ha már az emberi élet védelmét biztosítottuk, nagyon nagymértékben felértékelődik, és kiemelt szerepet kap. Ezért lényeges külön vizsgálni és szükség szerint kezelni azokat a magas kockázatú öblözeteket és területeket, ahol egy elöntés jelentős károkat okozna. Ennek megítélésére értékelési szempont a magas kockázat és az összes öblözeti kockázat. A magas kockázatokat a kockázati eloszlás alapján határozzuk meg. Kiemeljük továbbá azokat az öblözeteket, ahol az öblözeti összes kockázat magas, mert még ha a maximumok talán nem is mindenhol kiemelkedőek, a terület nagysága, jellege miatt érdemes figyelmet fordítani ezen öblözetek kezelésére is. Konfliktusforrásnak tekintendő a kiemelkedő veszélyeztetettségű, kis kiterjedésű létesítmények területe is. A közintézmények használhatatlanná válása például, funkciójukat vesztve a védekezésben, mentésben, betegellátásban stb., önmagukban megnehezítik ezen feladatok ellátását. Funkciójuktól függően kiemelkedőek, mivel felmerülhet nagyobb létszámú ember kimentése, biztonságba helyezése, illetve tartalmazhatnak nehezen pótolható anyagi, illetve szellemi értékeket. Ide tartoznak a műemlékek is, melyek kulturális örökségünk részét képezik, és elvesztésük, sérülésük társadalmunk egészének okozna kárt. Ezekben az esetekben a veszélyeztetettség eloszlása alapján lettek megvizsgálva az értékek, kiemelve a magas, 0,05-nél magasabb veszélyeztetettséget.
Az összevont értékelés során, a korábban külön-külön vizsgált értékelési szempontokat összesítve nézzük. Az értékelési szempontok, jellegüket tekintve több esetben egyező célok mentén vizsgálják a kockázatot, vannak azonban olyan értékelési szempontok, mint pl. az ökológia, mely esetenként ellentétes célokat fogalmaz meg. Ezek a célok azonban csak részben ellentétesek, hiszen az ökológiai hasznok növelése nem feltétlenül jár a kockázatok növekedésével. Ökológiai szempontból kockázatcsökkenésen felül hasznok is keletkezhetnek.
A területi értékelés azokat az öblözeteket jelöli meg, ahol az előzetes vizsgálat alapján nem célravezető csak és kizárólag területhasználati szabályozások alkalmazása, hanem valamilyen öblözeti vagy lokális szintű szerkezeti beavatkozás szükséges.
A kockázatszámítás módszertana hasonlatos az ártéri öblözetekéhez, függ a területhasználattól, a fajlagos vagyonértékektől, a kárfüggvényektől és a terheléstől. A kisvízfolyások esetében a terhelést a vízmélység és a vízsebesség szorzata adja.
A modellezés területi egysége a cella, melynek optimális méretét a modellező választja meg. A kisvízfolyások veszélytérképi modellezéséhez 1x1 méteres cellákat, a kockázatszámításhoz 10x10 méteres cellákat használtunk. Az ártéri öblözetekhez képest a nagyobb felbontást a kisvízfolyások elöntéseinek sajátosságai indokolták.
A kisvízfolyások esetében nem beszélhetünk árvízi védművekről, nagyvízi meder területről, itt jelenleg természetes elöntések vannak, amely a természeti környezet velejárója, és nem kockázati tényező. Tehát a jelenlegi állapot nem mesterséges, hanem a természetes vízjárás következménye, ezért nem értelmezhető a környezeti kockázat vizsgálata, és arról a terv ezért nem is szól. A kockázati térképezés a hangsúlyt az életvédelemre és a vagyoni kockázatok feltárására helyezte.
A vagyoni kockázati térkép a kockázatok területi eloszlását mutatja a tervezési egységre. A kockázatokat vízfolyásonként számítottuk. A vagyoni kockázatok számításakor a fajlagos vagyonértékeket nem befolyásolja az elöntési típus, viszont a kárfüggvényeket tekintve a dombvidéki terheléshez igazított kárfüggvényeket alkalmaztunk. A kockázati értékeket fajlagosan, cellánként határoztuk meg és a kockázati térképen is ennek megfelelően, cellákra bontva ábrázoltuk. Ilyen területegységen az elöntéssel veszélyeztetett területek nagyobb részén a fajlagos kockázat nem tűnik jelentősnek (jellemzően 0-5 E Ft/cella/év). Azonban ez csak relatíve kicsi, 100 m2-es területet érint, ezért ha az értékeket a vízfolyások mentén összegezzük, az összes kockázat már igen jelentős tud lenni, akár milliárdos nagyságrendű (22. táblázat). Ez elsősorban a magas elöntési valószínűségeknek köszönhető.
A vízfolyások mentén a fajlagos vagyoni kockázatok többsége ugyan alacsonyabb kategóriákba esik, de számottevő a közepes vagy magas fajlagos vagyoni kockázatú területek aránya is. Ezek jellemzően az elöntéssel érintett települések belterületei.
22. táblázat. A kisvízfolyások összesített vagyoni kockázati értékei az egyes tervezési egységek területén
| Öblözet | Vizsgált kisvízfolyás | Vagyoni kockázatok összege | |||||
| száma | összes hossza (km) | (M Ft/év) | |||||
| Felső-Duna | 18 | 499,5 | 24 729 | ||||
| Közép-Duna | 15 | 265,4 | 14 990 | ||||
| Alsó-Duna | 15 | 453,5 | 20 191 | ||||
| Felső-Tisza | 3 | 45,5 | 5 392 | ||||
| Közép-Tisza | 30 | 652,0 | 60 156 | ||||
| Alsó-Tisza | 0 | 0 | 0 | ||||
| Dráva | 22 | 418,5 | 13 788 | ||||
| Balaton | 6 | 200,5 | 6 377 | ||||
| Összesen | 109 | 2 534,9 | 145 623 | ||||
Az emberi élet kockázatának számításakor csak a belterületi kategórián számítjuk cellánként a terhelés mértékét. A cellákat a számított terhelés alapján öt terhelési osztályba soroltuk:
1. terhelési osztály: veszélyparaméter 0-0,25 m2/s, ekkor az emberek számára alacsony az árvízi kockázat,
2. terhelési osztály: veszélyparaméter 0,251-0,5 m2/s, ekkor a veszélyeztetett korosztályok (gyermekek, idősek) számára már veszélyt jelent az áradás,
3. terhelési osztály: veszélyparaméter 0,51-1,1 m2/s, ekkor veszélyes helyzet alakulhat ki a legtöbb ember számára, amennyiben nem megfelelő viselkedést folytatnak az áradásos területen,
4. terhelési osztály: veszélyparaméter 1,11-3,5 m2/s, ekkor közvetlen veszély fenyegeti mindazokat, akiket a szabadban az áradás érint, függetlenül az egyén korától, egészségi állapotától stb.,
5. terhelési osztály: veszélyparaméter 3,5 m2/s felett, ekkor már nemcsak a szabadban, hanem az épület állapotától, az építési módtól és építőanyagtól függően közvetlen veszély fenyegeti az embert a házakban is, mivel szerkezeti károsodások következhetnek be.
(forrás: Modell-építés árvízi események következtében bekövetkező emberi élet kockázat becslésére c. dokumentum, 2009. március - www.floodsite.net)
Az emberi élet kockázati értékét (23. táblázat) a terhelési osztályok, a laksűrűség és az elöntés valószínűségének szorzataként számítjuk.
23. táblázat. A kisvízfolyások emberi élet kockázati mutatói
| Öblözet | Vizsgált kisvízfolyás | Összeg | |||||
| száma | összes hossza (km) | (fő) | |||||
| Felső-Duna | 18 | 499,5 | 4 080 | ||||
| Közép-Duna | 15 | 265,4 | 2 801 | ||||
| Alsó-Duna | 15 | 453,5 | 3 801 | ||||
| Felső-Tisza | 3 | 45,5 | 581 | ||||
| Közép-Tisza | 30 | 652,0 | 9 034 | ||||
| Alsó-Tisza | 0 | 0 | 0 | ||||
| Dráva | 22 | 418,5 | 2 551 | ||||
| Balaton | 6 | 200,5 | 1 470 | ||||
| Összesen | 109 | 2 534,9 | 24 318 | ||||
Az emberi élet kockázatának összege azt mutatja meg vízfolyásonként, milyen mértékben érintettek a környéken élők. Értelemszerűen a magasabb érték nagyobb érintettséget jelent. Ez származhat abból, hogy a vízfolyások mentén nagy területen jelenik meg (nem feltétlenül magas) kockázat, de abból is, hogy kisebb területen igaz, de jelentősebb az emberi élet fajlagos kockázata.
Kockázati térképet a nyílt árterekre nem állítottunk elő, mivel a nagyvízi mederkezelési tervezés a vonatkozó kormányrendelet alapján még nem fejeződött be, nem történtek még meg a nagyvízi meder jogi határainak kijelölései, rendeleti kihirdetése. A jogi határ kijelölése szükséges azon területek meghatározásához, amelyeket nem a nagyvízi meder részeként vízjárta területnek tekintünk, hanem azokon a kockázatoknak kitett terület miatt a kockázatszámításnak van szükségszerűsége, értelme. A kockázati térképek pontosítására a terv első felülvizsgálata során kerülhet sor, a nagyvízi mederkezelési terv miniszteri kihirdetése után.
Az EU Árvízi Irányelv vonatkozó része az alábbiakat tartalmazza:
A 6. cikkben említett térképek alapján az 5. cikk (1) bekezdése szerint meghatározott területekre és a 13. cikk (1) bekezdés b) pontjában meghatározott területekre a tagállamoknak a vízgyűjtő kerület vagy a 3. cikk (2) bekezdés b) pontjában említett igazgatási egység szintjén összehangolt, e cikk (2) és (3) bekezdésének megfelelő árvízkockázat- kezelési terveket kell készíteniük.
(2) A tagállamok az 5. cikk (1) bekezdése szerint meghatározott területek és a 13. cikk (1) bekezdésének b) pontjában meghatározott területek tekintetében az árvizeknek az emberi egészségre, a környezetre, a kulturális örökségre és a gazdasági tevékenységre gyakorolt lehetséges káros következményeinek csökkentésére, valamint - amennyiben indokoltnak ítélik - a nem-szerkezeti kezdeményezésekre és/vagy az árvíz valószínűségének csökkentésére összpontosítva megfelelő árvízkockázat-kezelési célokat állapítanak meg.
(3) Az árvízkockázat-kezelési tervek a (2) bekezdéssel összhangban megállapított célkitűzések elérését szolgáló intézkedéseket foglalnak magukba, továbbá tartalmazzák a melléklet A. részében meghatározott elemeket.
Az árvízkockázat-kezelési terveknek figyelembe kell venniük az olyan lényeges szempontokat, mint a költségek és hasznok, az elöntés mértéke, az árvízterjedési útvonalak és az árvíz-visszatartási képességgel rendelkező területek - például természetes árterületek -, a 2000/60/EK irányelv 4. cikkében foglalt környezetvédelmi célkitűzések, a talaj- és vízgazdálkodás, a területrendezés, a területhasználat, a természetvédelem, a hajózás és a kikötői infrastruktúra.
Az árvízkockázat-kezelési tervek a szolidaritás érdekében nem tartalmazhatnak olyan intézkedéseket, amelyek jelentősen növelik az árvízkockázatot az alvízi vagy felvízi országokban, kivéve ha ezekben az összehangolt intézkedésekben az érintett tagállamok egymás között megegyeztek. Nem szabad jelentős árvízi kockázati problémákat egyik régióból a másikba áthelyezni, másrészt a több öblözetet érintő beavatkozások hatására az összkockázat szintjének csökkennie kell.
Az „abszolút biztonság” szintje nem elérhető, és racionálisan célként nem is közelíthető, ehelyett meg kell határozni a társadalom számára elfogadható kockázat mértékét, ahol a nehezen vagy egyáltalán nem számszerűsíthető károkat is figyelembe kell venni.
Az árvízkockázat csökkentése érdekében megvalósításra kerülő intézkedések megvalósításánál és a kockázatkezelő rendszerek működésénél a felmerült nem kívánatos környezeti hatásokat minimalizálni kell.
A kockázatkezelési megoldásoknak összhangban kell lenniük a vízgyűjtő-gazdálkodási tervezés során az érintett víztestek jó állapotára vonatkozó célokkal. Amennyiben konfliktus merül fel, a VKI szerinti hatásbecslés alapján igazolni kell a tervezett intézkedéseket.
Az árvízkockázat-kezelési tervek kidolgozását és későbbi felülvizsgálatait a vízgyűjtő-gazdálkodási tervek felülvizsgálataival összehangolva kell végrehajtani, és azok e felülvizsgálatokba beépíthetők.
A megoldások megkövetelik az árvízi kockázatkezelési koncepció céljainak más szakpolitikákba történő integrálását. Különösen fontos lenne az integráció az agrárpolitikába, a természetvédelembe, a környezetvédelembe, a területfejlesztésbe és a katasztrófavédelembe (például vidékfejlesztés - vízvisszatartás, területfejlesztés - veszélyeztetettség).
A kockázatkezelési intézkedések meghatározásánál többszempontú értékelést kell alkalmazni. Itt a számszerűsíthető előnyök és hátrányok egy szempontot képviselnek, amelynek súlyát a helyi viszonyok alapján kell meghatározni, azonban az nem lehet több mint 80%, és nem lehet kevesebb 50%-nál. A többkritériumos értékelésnél használhatók kizáró kritériumok is.
A Terv célkitűzései biztosítják, hogy a végrehajtással párhuzamosan javasolt természetvédelmi, környezetvédelmi és egyéb beavatkozások olyan területeken történhessenek meg, amelyek a legkisebb biztonsági és vagyoni kockázattal járnak, ezáltal a fejlesztések optimalizálása, illetve gazdaságossága biztosítottá válik.
A kockázatkezelési céloknak megfelelően a terv a következő változatokat vizsgálja, majd a változatértékelés során értékeli azok kockázatokra gyakorolt hatásait:
- Jogszabálykövető változat,
- Öblözetenként differenciált töltésszint és magassági biztonság értékek (0.001, 0.005, 0.01, 0.05; 0.5, 1.0, 1.2 m) mellett besorolási változat,
- Lokális gyengeségek öblözeti szintű kiegyenlítése (egyenszilárdság),
- Nem-szerkezeti intézkedési változat.
A változatértékelés célja a kockázatkezelési célterületre az intézkedési változatok (alternatívák) közül az optimális változat kiválasztása oly módon, hogy a változatértékelés szempontrendszere feleljen meg a kockázatkezelési célterületen élők és tevékenykedők (érintettek) igényeinek.
A modellezési eredmények és az azokból előállított kockázatszámítási állományok az ÁKIR rendszerben további vizsgálatokra alkalmas adatstruktúrában rendelkezésre állnak, így azokból bármely változatra, területre előállíthatók az intézkedések hatását bemutató kockázati térképek.
A jogszabálykövető változat alkalmazása esetén [amely a folyók mértékadó árvízszintjeiről szóló 74/2014. (XII. 23.) BM rendelet - a továbbiakban: MÁSZ rendelet - alkalmazását jelenti] az árvízvédelmi fővédvonalakat mindenütt az 1%-os (100 éves előfordulási valószínűségű) árvízszint alapján meghatározott mértékadó árvízszint (MÁSZ) + az előírt magassági biztonság figyelembevételével kell kiépíteni. A változat intézkedései tehát minden olyan védvonalszakaszra kiterjednek, amelyeknek van az előírásoknak meg nem felelő része.
A jogszabálykövető változat teljes mértékű érvényesítése a 24. táblázatban szereplő védvonalszakaszok fejlesztését jelentené, 102 árvízvédelmi szakaszon, összesen 3554,5 km hosszon.
24. táblázat. Fejlesztendő meglevő árvízvédelmi szakaszok
| Tervezési egység | Árvízvédelmi szakasz (db) | Érintett víztestek (db) | Hossz (km) | Magassági biztonság (m) | |||||
| Felső-Duna | 16 | 18 | 418,8 | 1,0 | |||||
| Közép-Duna | 5 | 12 | 64,1 | 1,0 | |||||
| Alsó-Duna | 9 | 8 | 152,8 | 0,5; 1,0; 1,2 | |||||
| Felső-Tisza | 21 | 17 | 688,2 | 1,0; 1,5 | |||||
| Közép-Tisza | 25 | 38 | 1229,8 | 1,0 | |||||
| Alsó-Tisza | 23 | 13 | 892,8 | 1,0 | |||||
| Dráva | 3 | 6 | 108,0 | 1,0 | |||||
| Összesen | 102 | 112 | 3554,5 | ||||||
Az új, magasabb mértékadó árvízszint (MÁSZ) miatt szükségessé vált a települési körtöltések meghosszabbítása, illetve az eddigi magasparti szakaszokon a települések védelme érdekében új, települést védő körtöltések építése.
A jogszabálykövető változathoz képest két lényeges eltérést tartalmaz:
a) a mértékadó árvízi terhelést differenciáltan kezeli (nem mindenütt azonosan 1%-os szint), és
b) a magassági biztonságot csak műszaki szempontok (MMB) alapján határozza meg (a MÁSZ rendeletben a műszaki szempontok mellett a védett értékek is megjelennek).
A kiépítés alapjául szolgáló terhelési szintek meghatározása a jogszabályihoz hasonlóan itt is valószínűségi alapon történik. A mértékadó árvízi terhelést jelentő szint túllépési valószínűsége az öblözetet védő védvonalak mentén azonos, de öblözetenként eltérő lehet. A differenciálás alapja az öblözetben veszélyeztetett, területegységre vetített vagyonérték. A vagyonérték megállapításánál közelítőleg figyelembe vesszük a vagyonelemek elöntési sérülékenységét is (azaz elöntés esetén az érték milyen hányada semmisülhet meg). Az öblözeteket ilyen módon négy kategóriába soroljuk 0.001, 0.005, 0.01, 0.05 túllépési valószínűségi előírás szerint.
A konkrét valószínűségi értékek meghatározását az országos szinten biztosított árvíz kockázati alap mértékéhez kötjük. Ha az alapot magas szinten tartjuk, akkor az előírások a nagyobb valószínűségek (azaz kisebb kiépítés) felé tolódnak, alacsony szintnél pedig fordítva. Ez alapvetően a biztosítási szemléletnek felel meg. Az éves kockázati alap nyújt fedezetet a várható éves elöntési kockázati károkra (a maradó kockázat éves értékére).
A műszaki magassági biztonságot (MMB) a védvonal egy-egy szakaszára, védvonal fizikai egységére (VFE) írjuk elő az alábbi két szempont figyelembevételével:
a) jellemző hullámtér szélesség a VFE környezetében (minél szélesebb a hullámtér, annál nagyobb legyen az MMB, a hullámverési veszély miatt),
b) jellemző töltésmagasság a VFE-n (minél alacsonyabb a töltés, annál kisebb MMB indokolt).
Az MMB értékének meghatározását más szempontok is jelentősen befolyásolhatják - pl. védekezési lehetőségek korlátozott volta, torkolati szakaszok miatt jelentkező hidrológiai bizonytalanságok stb. - azonban ezek figyelembevételére jelenleg nem volt lehetőség. Az említett szempontok szerint MMB értékét meghatározott algoritmus alapján programozottan számítottuk. MMB értéke szerint a VFE-k az alábbi kategóriákba kerültek: 0.5, 0.8, 1.0, 1.2 m.
Az öblözetenkénti differenciált töltésszint és magassági biztonság értékek a 25. táblázatban szereplő védvonalszakaszok fejlesztését jelentené 104 árvízvédelmi szakaszon, összesen 3783,2 km hosszon.
25. táblázat. Fejlesztendő árvízvédelmi szakaszok
| Tervezési egység | Árvízvédelmi szakasz (db) | Érintett víztestek (db) | Hossz (km) | Magassági biztonság (m) | |||||
| Felső-Duna | 16 | 18 | 462,3 | 0,5-1,0 | |||||
| Közép-Duna | 6 | 12 | 67,2 | 0,5-1,0 | |||||
| Alsó-Duna | 11 | 8 | 296,5 | 0,5-1,2 | |||||
| Felső-Tisza | 20 | 17 | 691,9 | 0,5-1,2 | |||||
| Közép-Tisza | 25 | 38 | 1247,3 | 0,5-1,2 | |||||
| Alsó-Tisza | 23 | 13 | 892,8 | 0,5-1,2 | |||||
| Dráva | 3 | 6 | 125,2 | 0,5-1,0 | |||||
| Összesen | 104 | 112 | 3783,2 | ||||||
A változat lényege abból a feltételezésből fakad, hogy az egyes öblözetekben jelentkező kockázati érték jelentős részét a lokális gyengeségek okozzák (azaz hiába van kiépítve az öblözetet védő vonalak nagy része magas szintre, a rövid, magassághiányos szakaszokon - védekezés nélkül - már alacsonyabb szintű, tehát nagyobb valószínűségű terhelés is okozhat tönkremenetelt). Mivel egy ilyen gyenge szakaszon bekövetkező töltésszakadás akár az öblözet egészét is veszélyeztetheti, az öblözeti kockázat - a magas valószínűség miatt - magas lehet.
A kiépítés mértékét és a kiépítendő szakaszokat az alábbiak szerint határozzuk meg.
Meghatározzuk azt a mértéket (DM), amely megmutatja, hogy az öblözetet védő VFE-k hosszának 90%-a a MÁSZ-hoz viszonyítva milyen magasságra van kiépítve. A kimaradó 10%-ra javasolunk fejlesztést. A fejlesztés mértéke az a szint, amely - a műszaki magassági biztonság (MMB) értéke nélkül - DM-nél kisebb mértékben tér el a MÁSZ-tól. Kihagyjuk azokat a szakaszokat, ahol 0.5 m-nél kisebb magasításra lenne szükség. Ez lényegében az öblözetben bizonyos „egyenszilárdságot” eredményez.
E változat a 26. táblázatban szereplő védvonalszakaszok fejlesztését jelentené 56 árvízvédelmi szakaszon, összesen 582,7 km hosszon.
26. táblázat. Fejlesztendő árvízvédelmi szakaszok
| Tervezési egység | Árvízvédelmi szakasz (db) | Érintett víztestek (db) | Hossz (km) | Magassági biztonság (m) | |||||
| Felső-Duna | 11 | 11 | 114,9 | 0,8-1,2 | |||||
| Közép-Duna | 4 | 4 | 9,4 | 0,5-0,8 | |||||
| Alsó-Duna | 8 | 7 | 126,8 | 0,5-1,2 | |||||
| Felső-Tisza | 9 | 9 | 74,2 | 0,5-1,0 | |||||
| Közép-Tisza | 13 | 16 | 98,9 | 0,5-1,2 | |||||
| Alsó-Tisza | 10 | 8 | 149,8 | 0,8-1,2 | |||||
| Dráva | 1 | 1 | 8,7 | 0,8 | |||||
| Összesen | 56 | 56 | 582,7 | ||||||
A nem-szerkezeti intézkedések célja, hogy a veszélyzónákkal érintett területeken az árvízi kockázatot növelő területhasználatok korlátozásával, illetve az árvízi elöntésre nem érzékeny területhasználatok támogatásával csökkentsük a jövőben várható árvízi kockázat mértékét. Erre kétféle eszköz áll rendelkezésünkre:
- egyrészt a területrendezési tervek szabályozási övezeteinek kijelölése, majd az ezek alapján készülő településszerkezeti tervek és helyi építési szabályzatok előírásai,
- másrészt a - bizonyos tájhasználatokhoz köthető - ún. földalapú támogatások bevezetése.
A jelenlegi jogszabályi környezetben az Országos Területrendezési Tervről szóló 2003. évi XXVI. törvénynek megfelelően a megyei területrendezési tervekben van lehetőség árvízi kockázatkezelési terület övezetének lehatárolására. A nem szerkezeti intézkedések azon öblözetek esetében jelenthetnek árvízi kockázatkezelési megoldást, ahol:
- az árvízi veszélyzónák nem vagy nagyon kis mértékben érintenek beépített területeket. Ezeken a területeken a beépítést korlátozó nem szerkezeti intézkedések bevezetése biztosítja, hogy a jövőben se növekedjen az árvízi kockázat az öblözetben. Az ilyen típusú öblözetekben ugyanakkor lehetőség nyílik arra, hogy mentett oldali rendszeres vízkivezetéssel természetes tározóterületként kapcsolódjanak a vízfolyásokhoz, ezzel növelve a vízfolyás menti természetközeli területek arányát, valamint víztározás ökoszisztéma szolgáltatásaikon keresztül segítsék az árvízi kockázatkezelést.
- az árvízi veszélyzónák kevés vagy kis arányú beépített területet érintenek. Ezeken a helyeken a beépítést korlátozó nem szerkezeti intézkedések elégségesen megakadályozzák a jövőbeni kockázatnövekedést. Megfelelő lokális szerkezeti intézkedésekkel kombinálva növelik az árvízi biztonságot.
A nem szerkezeti intézkedések nem kínálnak elégséges megoldást azokon az öblözeteken, ahol:
- az árvízi veszélyzónákon nagy kiterjedésű, illetve nagyarányú beépített területek helyezkednek el. Itt a kockázatcsökkentést mindenképpen szerkezeti intézkedésekkel kell megoldani, a szerkezeti intézkedések megvalósítása után a maradó veszélyzónákra javasolt a nem szerkezeti - korlátozó intézkedések bevezetése.
- a területhasználatot korlátozó nem szerkezeti intézkedések hatására az érintett települések társadalmi-gazdasági fejlődése megtorpan, a település közigazgatási határain belül nincs alkalmas terület ahol a szükséges települési, illetve iparterületi fejlesztések biztosíthatók. Ekkor a nem szerkezeti intézkedések bevezetése korlátozza a térségi fejlődést, így elsősorban a szerkezeti intézkedéseket kell előtérbe helyezni.
A területhasználati szabályozások hatása 30 éves időtávon lett vizsgálva, kiindulva és figyelembe véve a jelenleg érvényben lévő szabályozásokat, illetve előirányozva 2045-re a változások hatásait egy becsült területhasználati térképen.
A szabályozásokat minden esetben a térségi szereplők közreműködésével kell meghatározni, és a terület- és településrendezésnek kell érvényesíteni azokat az országos, megyei területrendezési tervekben, településrendezési eszközökben. A területi szereplők ugyanakkor igénnyel is állhatnak elő a vízügyi szervezet felé, hogy mely területen mekkora biztonságot tartanak szükségesnek, mekkora kockázatokat képesek elfogadni, és mivel, milyen mértékben tudnak hozzájárulni a kockázatok csökkentéséhez.
A szabályozásoknak a területhasználatra kifejtett hatása egy úgynevezett területhasználat-váltás modellen lett vizsgálva, amely a meglévő támogatási rendszer és a jelenleg hatályos megyei területrendezési tervek figyelembevétele mellett számol az ÁKK nem-szerkezeti intézkedés-csomag hatásaival, és területhasználati térképet hoz létre évente. Az intézkedés-csomag (modellezett alternatíva) értékelésénél a 2045-ös állapotra lettek kiszámolva a kockázatok és azok változásai.
Az öblözetek árvízi veszélyeztetettségének, jelenlegi és a jövőre modellezett területhasználatának, a nem szerkezeti intézkedések modellezett hatásainak vizsgálatával és értékelésével lehetővé válik, hogy az árvízi kockázatkezelési tervezés számára megfogalmazzuk a lehetséges és szükséges intézkedési típusokat. Jelen értékelés a komplex tervezési változat számára határozza meg, a nem szerkezeti és a szerkezeti intézkedések lehetséges alkalmazását.
A vizsgálat összegzésére 3 szempontból értékeltük az öblözeteket:
- Jelen állapot területi szempontú értékelése,
- Jövőben várható kockázat területi szempontú értékelése,
- Nem szerkezeti intézkedések hatása a területfejlődési folyamatokra.
Mindhárom szempontra háromfokú értékelési skálát alakítottunk ki. Ezek az értékelési skálák a következők:
- A jelen állapot területi szempontú értékelés alapján lehet: magas, alacsony, illetve lokális kockázatú a terület. Ez utóbbi, azt mutatja, hogy az öblözet egészén nem jelentős az érzékeny területek aránya és nagysága, de egy-egy lokális helyen jelentős érintettség is lehet.
- A jövőben várható kockázatbecslés lehet: növekvő, csökkenő, nem változó.
- A nem szerkezeti intézkedések hatása a területfejlődési folyamatokra lehet: gátló, semleges, javító.
A tervváltozatok az előzetes vizsgálatokat figyelembe véve lettek értékelve a korábban meghatározott változatértékelési szempontok alapján. Ebben vizsgálat tárgya volt a változatoknak a konfliktusos területekre gyakorolt hatásai. Az értékelés eredményei adattáblákban lettek összesítve, amelyek tartalmazzák a haszonköltség- értékelést és a hozzá kapcsolódó legfontosabb értékeket, valamint a többszempontú értékeléshez is alkalmazott kockázati adatokat.
A 2014-2020 közötti időszakra vonatkozó fejlesztések - amelyek megjelennek az 1318/2015. (V. 21.) Korm. határozat 2. mellékletében - kizárólag a jogszabálykövető változatot veszik figyelembe, és a MÁSZ rendeletnek való megfelelés érdekében szükséges legfontosabb beruházásokat tartalmazzák.
Az öblözetenként differenciált töltésszint és magassági biztonság értékek változatot, illetve a lokális gyengeségek öblözeti szintű kiegyenlítése (egyenszilárdságú) változatot csak a MÁSZ rendelet felülvizsgálata után, a 2021-es tervezési időszaktól tudjuk érvényesíteni. Ezek a változatok differenciáltabb beavatkozást és töltésfejlesztést irányoznak elő, mivel olyan számítási metodikán alapulnak, amelyek a vízsebességet és az adott pontra való vízelérési időt, a folyó adott szakaszon való vízmélységét, az öblözettel érintett lakosságszámot és a veszélyeztetett vagyoni értéket is figyelembe veszik.
A kockázatkezelési terv a teljes védelmi rendszer kockázatkezelési igényét, intézkedéseit tartalmazza az EU Árvízi Irányelv, valamint a kockázatkezelési tervek készítéséről, tartalmáról szóló 178/2010. (V. 13.) Korm. rendelet előírásainak megfelelően.
A Kormány az 1318/2015. (V. 21.) Korm. határozat 2. mellékletében nevesített, kiemelt projektekként kijelölte azokat a legszükségesebb árvízvédelmi fejlesztéseket, amelyeket európai uniós forrásból a 2014-2020 időszakban előresorolva végre kíván hajtani. Az ezen kormányhatározatban előirányzott projektek jelentik a vízügyi ágazat árvíz-kockázatkezelési intézkedéseinek I. ütemre előirányzott feladatait. Ezek mindegyike a jogszabálykövető változat figyelembevételével került meghatározásra, ugyanakkor szükséges kiemelni, hogy az egyéb változatok érvényesítése esetén is indokolt lenne az adott öblözetben fejlesztés. A tervezett beruházások az árvízvédelmi fejlesztések irányát meghatározó 1.3 és 1.4 pontban felsorolt irányelvekkel is összhangban vannak (27. táblázat).
A jogszabálykövető-változatnak megfelelő árvízi fejlesztések, védműépítések teljes megvalósítási költsége összesen 1175 Mrd Ft, amiből az első, 2014-2020 közötti ütemben megvalósuló fejlesztésre 183 Mrd Ft forrás felhasználása van előirányozva, így a további, 2021-től esedékes időszakra közel 1000 Mrd Ft fejlesztési igény esik - természetesen a jogszabálykövető változat kizárólagos figyelembevétele esetén (2021-től ugyanakkor célunk a további változatok alkalmazásának érvényesítése is, amely a költségeket csökkenti).
A 2021-ig megvalósítandó I. ütemű fejlesztések tehát európai uniós forrásból kerülnek megvalósításra.
Az egyes projektek megvalósításának előkészítő fázisában - a közreadott útmutatók figyelembevételével készítendő megvalósíthatósági tanulmányokban - kerül részletesen bemutatásra a kockázatcsökkentés mértéke, illetve az esetlegesen szükségessé váló VKI 4. cikk (7) bekezdés szerinti intézkedés megtervezésére és költségeinek meghatározására is ekkor kerül sor. Ez utóbbiak előzetesen becsült költségeit is tartalmazzák a 27. táblázat szerinti projekt költség-előirányzatok.
A táblázat bemutatja, hogy az előirányzott intézkedések mely ártéri öblözetek árvízvédelmi biztonságát javítják. Megállapítható, hogy az intézkedések jelentős kockázatcsökkenést eredményeznek, de nem fedik le teljesen az intézkedési igényeket, így az egyes öblözetekben még további, későbbi ütemekben (2021-től) megvalósítandó fejlesztésekre lesz szükség.
Nem fejlesztési összeg, hanem vagyoni kockázat oldaláról az állapítható meg, hogy az 1318/2015. (V. 21.) Korm. határozat 2. mellékletében nevesített, kiemelt projektek hatására a fejlesztéssel érintett öblözetek évesített vagyoni kockázata 101 Mrd Ft-ról 81 Mrd Ft-ra csökken.
27. táblázat. Az 1318/2015. (V. 21.) Korm. határozat 2. mellékletében nevesített, kiemelt árvízkockázat-kezelési projektek
| Felhívás azonosító jele | Projekt megnevezése | Támogatást igénylő neve | Projekt támogatása legfeljebb (Ft) | Szakmai elvárások | Érintett tervezési egység | Érintett ártéri öblözetek | Teljes/részleges megoldás (még további fejlesztési igény van) | |
| KEHOP- 1.4.0. | Rába-völgy projekt, a térség árvízvédelmének kiépítése | Országos Vízügyi Főigazgatóság, az Észak-dunántúli Vízügyi Igazgatóság és a Nyugat-dunántúli Vízügyi Igazgatóság konzorciuma | 3 500 000 000 | A vizek okozta kártételekkel szembeni ellenálló képesség javítása a Rába- völgyben. | Felső-Duna | 1.05. Rábaközi 1.06. Nicki 1.10. Kemenesaljai 1.07. Sárvári 1.08. Körmendi Nagyvízi mederkezelés | Részleges | |
| KEHOP- 1.4.0. | VTT Felső-Tisza árvízvédelmi rendszerének kiépítése Tisza-Túr tározó | Országos Vízügyi Főigazgatóság és a Felső-Tisza-vidéki Vízügyi Igazgatóság konzorciuma | 20 000 000 000 | A Vásárhelyi-Terv Továbbfejlesztése (a továbbiakban: VTT) program keretében a Felső-Tisza árvízi biztonságának javítása árapasztó rendszer kiépítésével. | Felső-Tisza | 2.55. Palád-Csécsei | Részleges | |
| KEHOP- 1.4.0. | VTT Közép-tiszai tározó kiépítése, Hany- Jászsági tározó | Országos Vízügyi Főigazgatóság és a Közép-Tisza-vidéki Vízügyi Igazgatóság konzorciuma | 20 000 000 000 | A VTT program keretében a Közép- Tisza árvízi biztonságának javítása árapasztó tározó építésével. | Közép-Tisza | 2.37. Laskó-Tisza-Zagyva- Tarna 2.82. Fegyvernek- Mesterszállási | Részleges | |
| KEHOP- 1.4.0. | VTT Közép-tiszai tározó kiépítése, Inérháti tározó | Országos Vízügyi Főigazgatóság és az Észak-magyarországi Vízügyi Igazgatóság konzorciuma | 20 000 000 000 | A VTT program keretében a Közép- Tisza árvízi biztonságának javítása árapasztó tározó építésével. | Közép-Tisza | 2.07. Taktaközi 2.79. Hortobágyi | Részleges | |
| KEHOP- 1.4.0. | VTT Hullámtér rendezése az Alsó-Tiszán | Országos Vízügyi Főigazgatóság és az Alsó-Tisza-vidéki Vízügyi Igazgatóság konzorciuma | 4 000 000 000 | A VTT program keretében a Tisza-völgy árvízi biztonságának javítása a hullámterek vízlevezető képességének javításával. | Alsó-Tisza | Nagyvízi mederkezelés | Részleges | |
| KEHOP- 1.4.0. | VTT Hullámtér rendezése a Közép- Tiszán | Országos Vízügyi Főigazgatóság és a Közép-Tisza-vidéki Vízügyi Igazgatóság konzorciuma | 13 000 000 000 | A VTT program keretében a Tisza-völgy árvízi biztonságának javítása a hullámterek vízlevezető képességének javításával. | Közép-Tisza | Nagyvízi mederkezelés | Részleges | |
| KEHOP- 1.4.0. | Nagyműtárgyak fejlesztése és rekonstrukciója | Országos Vízügyi Főigazgatóság és az érintett területi vízügyi igazgatóságok konzorciuma | 10 000 000 000 | A kiemelt jelentőségű, a folyók életét befolyásoló nagyműtárgyak fejlesztése és rekonstrukciója Magyarország árvízi veszélyeztetettségének csökkenése érdekében. | Átfogó projekt | Részleges | ||
| KEHOP- 1.4.0. | Árvízvédelmi védvonalak mértékadó árvízszintre történő kiépítése, védvonalak terhelésének csökkentése a Felső- Tiszán, Tivadari híd és környezete | Országos Vízügyi Főigazgatóság és a Felső-Tisza-vidéki Vízügyi Igazgatóság konzorciuma | 7 000 000 000 | A VTT program keretében a Felső-Tisza árvízi biztonságának javítása a védvonalak mértékadó szintre történő kiépítésével. | Felső-Tisza | 2.57. Szamosközi 2.01. Beregi | Részleges | |
| KEHOP- 1.4.0. | Árvízvédelmi védvonalak mértékadó árvízszintre történő kiépítése, védvonalak terhelésének csökkentése a Felső- Tiszán, a Tivadari híd feletti szakaszon | Országos Vízügyi Főigazgatóság és a Felső-Tisza-vidéki Vízügyi Igazgatóság konzorciuma | 14 000 000 000 | A VTT program keretében a Felső-Tisza árvízi biztonságának javítása a védvonalak mértékadó szintre történő kiépítésével. | Felső-Tisza | 2.57. Szamosközi | Részleges | |
| KEHOP- 1.4.0. | Árvízvédelmi védvonalak mértékadó árvízszintre történő kiépítése, védvonalak terhelésének csökkentése a Közép- Tiszán a Közép-Tisza-vidéki Vízügyi Igazgatóság működési területén | Országos Vízügyi Főigazgatóság és a Közép-Tisza-vidéki Vízügyi Igazgatóság konzorciuma | 7 900 000 000 | A VTT program keretében a Közép- Tisza árvízi biztonságának javítása a védvonalak mértékadó szintre történő kiépítésével. | Közép-Tisza | 2.82. Fegyvernek- Mesterszállási 2.83. Alcsiszigeti 2.50. Szolnoki 2.37. Laskó-Tisza-Zagyva- Tarna | Részleges | |
| KEHOP- 1.4.0. | Árvízvédelmi védvonalak mértékadó árvízszintre történő kiépítése, védvonalak terhelésének csökkentése a Közép- Tiszán az Észak- magyarországi Vízügyi Igazgatóság működési területén | Országos Vízügyi Főigazgatóság és az Észak-magyarországi Vízügyi Igazgatóság konzorciuma | 4 600 000 000 | A VTT program keretében a Közép- Tisza árvízi biztonságának javítása a védvonalak mértékadó szintre történő kiépítésével. | Közép-Tisza | 2.34. Délborsodi | Részleges | |
| KEHOP- 1.4.0. | Árvízvédelmi védvonalak mértékadó árvízszintre történő kiépítése a Közép- Duna-völgyi Vízügyi Igazgatóság működési területén | Országos Vízügyi Főigazgatóság és a Közép-Duna-völgyi Vízügyi Igazgatóság konzorciuma | 1 500 000 000 | A VTT program keretében a Közép- Tisza árvízi biztonságának javítása a védvonalak mértékadó szintre történő kiépítésével. | Közép-Tisza | 2.47. Boldogi 2.45. Petőfibányai 2.44. Jászfényszarui | Részleges | |
| KEHOP- 1.4.0. | Árvízvédelmi védvonalak mértékadó árvízszintre történő kiépítése, védvonalak terhelésének csökkentése az Alsó-Tiszán | Országos Vízügyi Főigazgatóság és az Alsó-Tisza-vidéki Vízügyi Igazgatóság konzorciuma | 12 000 000 000 | A VTT program keretében az Alsó-Tisza árvízi biztonságának javítása a védvonalak mértékadó szintre történő kiépítésével. | Alsó-Tisza | 2.95. Körös-Tisza- Maros közi 2.53. Csongrádi 2.54. Szegedi | Részleges | |
| KEHOP- 1.4.0. | Árvízvédelmi védvonalak mértékadó árvízszintre történő kiépítése, védvonalak terhelésének csökkentése a Körösökön | Országos Vízügyi Főigazgatóság és Körös-Vidéki Vízügyi Igazgatóság konzorciuma | 3 000 000 000 | A VTT program keretében az árvízi biztonság javítása a védvonalak mértékadó szintre történő kiépítésével. | Alsó-Tisza | 2.95. Körös-Tisza- Maros közi | Részleges | |
| KEHOP- 1.4.0. | Sajó-Hernád árvízvédelmi fejlesztése | Országos Vízügyi Főigazgatóság és az Észak-magyarországi Vízügyi Igazgatóság konzorciuma | 2 200 000 000 | Az árvízi veszélyeztetettség csökkenése, az árvízvédelem fejlesztése a Sajó-Hernád völgyében. | Közép-Tisza | 2.19. Ócsanálos- Hernádközi | Részleges | |
| KEHOP- 1.4.0. | Esztergom árvízvédelmének fejlesztése I. ütem | Országos Vízügyi Főigazgatóság és az Észak-dunántúli Vízügyi Igazgatóság konzorciuma | 9 000 000 000 | Esztergom város árvízi biztonságának növelése a meglévő védvonal fejlesztése révén. | Felső-Duna | 1.14. Tát-Esztergomi | Részleges | |
| KEHOP- 1.4.0. | Az üzemirányítási és a monitoring hálózat fejlesztése | Országos Vízügyi Főigazgatóság, a Felső- Tisza-vidéki Vízügyi Igazgatóság, a Közép- Tisza-vidéki Vízügyi Igazgatóság és az Észak-magyarországi Vízügyi Igazgatóság konzorciuma | 2 500 000 000 | A VTT program keretében megépült árvízszint-csökkentő tározók biztonságos működési feltételeinek biztosítása érdekében monitoring és üzemirányítási feltételek kiépítése. | Felső-Tisza, Közép- Tisza | Részleges | ||
| KEHOP- 1.4.0. | Csillaghegyi öblözet védelme | Budapest Főváros Önkormányzata | 10 000 000 000 | Budapesten a csillaghegyi öblözet árvízi biztonságának növelése a védvonal fejlesztése révén. | Közép-Duna | 1.19. Budai | Részleges, a rész-öblözetben teljes | |
| KEHOP- 1.4.0. | Budapest XIII. kerületi Dagály Strandfürdő helyszínéhez kötődő árvédelmi művek megvalósítása és a keresztező (kapcsolódó) létesítmények kiváltása és átépítése | Budapest Főváros Önkormányzata | 5 000 000 000 | Budapest XIII. kerületi Dagály Strandfürdő helyszínéhez kötődő árvédelmi művek megvalósítása és a keresztező (kapcsolódó) létesítmények kiváltása és átépítése révén a terület árvízi biztonságának növelése. | Közép-Duna | 1.48. Pesti | Részleges, a rész-öblözetben teljes | |
| KEHOP-1.4.0. összesen | 169 200 000 000 | |||||||
| KEHOP- 1.4.1. | Tisza hullámtér: Nagyvízi meder vízszállító képességének javítása a szolnoki vasúti híd és Kisköre közötti szakaszon | Országos Vízügyi Főigazgatóság és a Közép-Tisza-vidéki Vízügyi Igazgatóság konzorciuma | 11 414 499 748 | A Környezet és Energia Operatív Program (a továbbiakban: KEOP) keretében támogatott projekt második szakaszának befejezése, a VTT program keretében a hullámtér vízlevezető képességének javítása. | Közép-Tisza | Nyílt ártér | ||
| KEHOP- 1.4.1. | Hatékony árvízvédelem Vácon | Vác Város Önkormányzata | 1 630 368 000 | A KEOP keretében támogatott projekt második szakaszának megvalósítása, Vác város árvízi biztonságának fejlesztése. | Közép-Duna | Nyílt ártér | ||
| KEHOP- 1.4.1. | Duna-menti árvízvédelmi beruházások Visegrádon | Visegrád Város Önkormányzata | 757 233 921 | A KEOP keretében támogatott projekt második szakaszának megvalósítása, Visegrád város árvízi biztonságának fejlesztése. | Közép-Duna | Nyílt ártér | ||
| KEHOP-1.4.1. összesen | 13 802 101 669 | |||||||
| KEHOP-1.4. összesen | 183 002 101 669 | |||||||
Az 1318/2015. (V. 21.) Korm. határozat 2. mellékletében nevesített projektek megvalósítása utáni, vagyis a 2021-től indítandó fejlesztések esetében a differenciált töltésépítési és az egyenszilárdságú változat eredményit is érvényesíteni kívánjuk.
A változatértékelés során cél volt a magas vagyoni és emberi élet kockázatok meghatározott szint alá csökkentése (kockázati maximumok levágása) költséghatékony módon, azokon az öblözeteken, amelyeken erre az előzetes kockázati értékelések alapján szükség van. A változatértékelés során az alábbi (28. táblázat) szempontokat és súlyokat vettük figyelembe:
28. táblázat. Változatértékelés szempontjai
| Szempont | Súlyszám | |
| Intézkedési költségek (tartalmazza a VGT-kompenzációs költségeket is) | 0,1 | |
| Vagyoni kockázatok hatékonysága | 0,3 | |
| Vagyonkockázat eloszlás-vizsgálata | 0,2 | |
| Kiemelten érintett lakosok eloszlás-vizsgálata | 0,2 | |
| Emberi élet kockázatának eloszlás-vizsgálata | 0,2 |
Az előzetes értékelés, a változatértékelés és a változatok előzetes egyeztetését követően javaslat készült az öblözeten legalkalmasabb intézkedésre, illetve intézkedésekre, mivel egyidőben több intézkedés alkalmazására is szükséges lehet. Az így készült intézkedési változatok egésze alkotja a komplex változatot. Az öblözetenként javasolt intézkedési változatok számát a 29. táblázat foglalja össze.
A 29. táblázat a 27. táblázattal összhangban tartalmazza, hogy tervezési egységenként a 2020-ig terjedő időszakban hány öblözetben valósul meg jogszabálykövető intézkedés. Az intézkedések nem oldják meg az egyes öblözetek védelmét teljes körűen, részleges kiépítést jelentenek, így további fejlesztési igények jelentkezhetnek még a 2020 utáni időszakban is az egyébként a 2014-2020 fejlesztésekkel érintett öblözetekben is. Az akkori fejlesztési igényeket azonban a Terv következő felülvizsgálata során lehet újraértékelni.
29. táblázat. Az öblözetenként javasolt fejlesztési forgatókönyv változatok
| Tervezési egység | Forgatókönyv változat | |||||
| Jogszabálykövető | Differenciált töltésépítés | Egyenszilárdságú töltés | Nem szerkezeti intézkedés | Intézkedés nélküli változat | ||
| Felső-Duna | 2020 után 8 öblözetben (2020-ig 6 öblözetben- részleges) | 1 öblözetben | 4 öblözetben | - | 3 öblözetben | |
| Közép-Duna | 2020 után 3 öblözetben (2020-ig 2 öblözetben- részleges) | 2 öblözetben | 4 öblözetben | 2 öblözetben | - | |
| Alsó-Duna | 2020 után 5 öblözetben | 1 öblözetben | 1 öblözetben | - | 3 öblözetben | |
| Felső-Tisza | 2020 után 2 öblözetben (2020-ig 3 öblözetben- részleges) | 4 öblözetben | 3 öblözetben | 6 öblözetben | 5 öblözetben | |
| Közép-Tisza | 2020 után 6 öblözetben (2020-ig 11 öblözetben- részleges) | 1 öblözetben | 8 öblözetben | 14 öblözetben | 12 öblözetben | |
| Alsó-Tisza | 2020-ig 1 öblözetben (2020-ig 3 öblözetben- részleges) | - | 7 öblözetben | - | 4 öblözetben | |
| Dráva | 2 öblözetben | - | 6 öblözetben | - | - | |
| Balaton | 1 öblözetben | - | - | - | - | |
A kockázatkezelési terv első felülvizsgálati időszakában, 2021-ig kerülhet kidolgozásra - a 29. táblázat szerinti komplex változat figyelembevételével és az akkor várhatóan rendelkezésre álló fejlesztési források függvényében - a kockázatkezelési terv II. ütemének műszaki tartalma. Ezen időszak alatt szükséges meghatározni, hogy milyen szempontok szerint kerüljön sor a következő ütemekben megvalósítandó intézkedések kiválasztására, meghatározására (kockázatkezelési stratégia felülvizsgálata, az 5.2. fejezet változatainak további értékelése, az értékelési szempontok, illetve azok paramétereinek felülvizsgálata, javítása, további társadalmi egyeztetése), hiszen addigra körvonalazódhat az ország következő időszakra vonatkozó teherbíróképessége.
Ezt a feladatidőzítést erősíti az a tény is, hogy a folyók mértékadó árvízszintjeiről szóló 74/2014. (XII. 23.) BM rendelet alapján hatévente, tehát a következő tervezési időszak előtt felül kell vizsgálni a mértékadó árvízszinteket, ami átalakíthatja a jelen kockázatkezelési tervben szereplő intézkedéseket, azok esetleges sorrendjét.
A folyók árvizei okozta kockázatok csökkentését szolgáló intézkedések mellett az 1318/2015. (V. 21.) Korm. határozat 2. mellékletében nevesített, kiemelt projektekként kijelölte azokat a legszükségesebb kisvízfolyás fejlesztéseket is (I. ütem), amelyeket európai uniós forrásból a 2014-2020 időszakban a vízügyi ágazat előresorolva végre kíván hajtani.
30. táblázat. Az 1318/2015. (V. 21.) Korm. határozat 2. mellékletében nevesített, kiemelt kisvízfolyásokat érintő árvízkockázat-kezelési projektek
| Felhívás azonosító jele | Projekt megnevezése | Támogatást igénylő neve | Projekt támogatása legfeljebb (Ft) | Szakmai elvárások | Érintett tervezési egység | |
| KEHOP-1.5.0. | Záportározók építése a Baranya csatorna vízgyűjtőjén | Országos Vízügyi Főigazgatóság és a Dél-dunántúli Vízügyi Igazgatóság konzorciuma | 1 880 000 000 | A mellékvízfolyások által szállított vizek következményeként a Baranya- csatorna vízhozama jelentős, így a projekttel szembeni szakmai elvárás e vízhozam csökkentése záportározók építésével, az árvízkockázatok csökkentése érdekében. | Alsó-Duna | |
| KEHOP-1.5.0. | Záportározó építési program - Vas és Zala megye | Országos Vízügyi Főigazgatóság és a Nyugat-dunántúli Vízügyi Igazgatóság konzorciuma | 1 850 000 000 | A völgyfenéki települések árvízi biztonságának növelése, víz okozta károk megelőzése, csökkentése, hét település védbiztonságának növelése. | Felső-Duna | |
| KEHOP-1.5.0. | Séd-Nádor-Gaja vízrendszer rehabilitációja I. ütem | Országos Vízügyi Főigazgatóság és a Közép-dunántúli Vízügyi Igazgatóság konzorciuma | 1 900 000 000 | A tározói kapacitás bővítése az árvízi biztonság és a mezőgazdasági vízszolgáltatás biztonságának érdekében. | Alsó-Duna | |
| KEHOP-1.5.0. | A Váli-völgy vízrendezési feladatai | Országos Vízügyi Főigazgatóság és a Közép-dunántúli Vízügyi Igazgatóság konzorciuma | 3 500 000 000 | A Váli-völgy dombvidéki vízrendezési mintaprojekt keretében megvalósuló fejlesztésekkel a völgyfenéki települések árvízi biztonságának növelése, a vízgyűjtő ökológiai állapota és a vízrendszer vízkészlet- gazdálkodása mennyiségi és minőségi értelemben vett javítása. | Közép-Duna | |
| KEHOP-1.5.0. összesen | 9 130 000 000 | |||||
Az 1318/2015. (V. 21.) Korm. határozat 2. mellékletében nevesített, kiemelt projektek hatására az érintett kisvízfolyások vagyoni kockázata 10 784 M Ft-ról 988 M Ft-ra csökken.
A fentiek mellett kockázatkezelési célkitűzésként a kisvízfolyásokra is megfogalmazásra kerültek II. ütemben megvalósítandó intézkedések. A tervezett intézkedések típusait és mennyiségét a 31. táblázat tartalmazza. Az intézkedések költségeit a részletes tervezést követően, a 2020 utáni fejlesztések előkészítése során lehet majd meghatározni.
Szükséges ugyanakkor kiemelni, hogy a 31. táblázatban szereplő intézkedések meghatározásakor az életvédelmi biztonság növelése és a vagyoni kockázatok csökkentése volt az elsődleges szempont, a javasolt intézkedések mindegyike ezt szolgálja. A II. ütemre tervezett beruházások mögött nincsenek még engedélyezett tervdokumentációk, azok ugyanis stratégiai szinten megfogalmazott intézkedési javaslatok. Konkrét megvalósításukra az ökológiai kockázatok számbavétele után, több megvalósítási változatot is tartalmazó környezeti hatásvizsgálat alapján, környezetvédelmi engedély birtokában kerülhet sor. Egyben ezek a vízimunkák, vízilétesítmények megépítését jelentő beruházások vízjogi engedély kötelesek is, így vízügyi hatósági eljárás is szükséges, amelynek során az érintett szakhatóságok állásfoglalását is figyelembe kell venni.
31. táblázat. Kisvízfolyások előirányzott intézkedései
| Tervezési egység | Érintett vízfolyások, víztestek száma (db) | ||||
| Összes | Tározó építés | Mederrendezés | Töltés, depónia építés, fejlesztés | ||
| Felső-Duna | 8 | 4 | 7 | 1 | |
| Közép-Duna | 2 | 1 | 2 | ||
| Alsó-Duna | 9 | 8 | 2 | 1 | |
| Felső-Tisza | 2 | 2 | 1 | ||
| Közép-Tisza | 15 | 5 | 10 | 10 | |
| Dráva | 3 | 1 | 1 | 1 | |
| Balaton | 2 | 2 | |||
| Összesen | 41 | 19 | 26 | 14 | |
A vagyoni kockázatok és emberi élet kockázati mutató értékei intézkedés előtti és intézkedés utáni értékeit a 32. táblázat tartalmazza.
32. táblázat. Vagyoni kockázatok és emberi élet kockázati mutató változás az intézkedések hatására kisvízfolyások mentén
| Tervezési egység | Vízfolyások, víztestek száma | Vízfolyások hossza (km) | Kockázat évesített összege (M Ft/év) | Kockázat évesített összege (fő) | ||
| Felső-Duna | 8 | 204,5 | intézkedés előtt | 10 257 | 1 793 | |
| intézkedés után | 1 359 | 294 | ||||
| Közép-Duna | 2 | 62,4 | intézkedés előtt | 13 017 | 1 921 | |
| intézkedés után | 137 | 140 | ||||
| Alsó-Duna | 9 | 317,5 | intézkedés előtt | 17 194 | 3 459 | |
| intézkedés után | 7 574 | 1 723 | ||||
| Felső-Tisza | 2 | 30,0 | intézkedés előtt | 3 714 | 385 | |
| intézkedés után | 1 240 | 171 | ||||
| Közép-Tisza | 15 | 347,5 | intézkedés előtt | 35 458 | 4 522 | |
| intézkedés után | 18 238 | 1 885 | ||||
| Dráva | 3 | 105,0 | intézkedés előtt | 10 451 | 1 605 | |
| intézkedés után | 640 | 460 | ||||
| Balaton | 2 | 36,5 | intézkedés előtt | 324 | 279 | |
| intézkedés után | 79 | 8 | ||||
| Összesen | 41 | 1103,4 | intézkedés előtt | 90 415 | 13 964 | |
| intézkedés után | 29 267 | 4 681 | ||||
| 1318/2015. (V. 21.) Korm. határozat szerinti | 4 | intézkedés előtt | 10 784 | 1 759 | ||
| intézkedés után | 988 | 248 |
Az intézkedések hatására az egyes településeken, illetve azok környezetében jelentősen csökken mind a vagyoni kockázat, mind az emberi élet kockázati mutató. A kockázatcsökkenés csak a települések szűk környezetét érinti (azon szakaszokat ahol az intézkedés történt), azonban így is jelentősen csökken mind az átlagos fajlagos vagyoni kockázat, mind a vagyoni kockázatok összege.
Ezeken túl a területi szempontú értékelés előkészítéséhez veszélyzónák lettek meghatározva a kialakuló vízmélységek és elöntési valószínűségek alapján, majd vizsgálat tárgya volt a kiemelt veszélyzónák kiterjedésének változása. Kiemelt veszélyzóna az a terület, ahol a vízmélység a 3 m-es szintet meghaladja, és az elöntési valószínűség nagyobb mint 0,01 (ami 100 éves gyakoriságnak felel meg).
A vizsgált területeken építési előírásokat javaslunk, mely előírások értelmében további beépítéseket ezeken a területeken tiltani kell. Az építési előírásokat a településrendezési eszközökben kell érvényesíteni.
Amennyiben az előírások a települések számára kezelhetetlen mértékű konfliktussal járnak, úgy vízzel szemben ellenálló beépítési mód alkalmazása szükséges és az épületek elöntési károkkal szembeni biztosítása.
A 83/2014. (III. 14). Korm. rendelet alapján 2015-ben elkészültek a nagyvízi mederkezelési tervek konzultációs változatai, melyben meghatározásra kerültek az AKK keretében definiált stratégiai intézkedés típusok alkalmazásának lehetőségei. A tervekben szereplő konkrét intézkedéseket a 83/2014. (III. 14). Korm. rendelet szerint megalkotandó mederkezelési miniszteri rendelet fogja tartalmazni. A miniszteri rendelet követelményeit, előírásait figyelembe kell majd venni a kockázatkezelési tervek első felülvizsgálata során.
Tekintve, hogy a nagyvízi meder egyben természeti terület is, ezért az intézkedési csoportok úgy kerültek megfogalmazásra a nagyvízi mederkezelési tervekben, hogy azok lehetőleg növeljék a terület természeti értékét, biodiverzitását.
A VKI és az EU Árvízi Irányelv egyértelmű keretet jelent a vízgyűjtőterületek fenntartása és a vízfolyások kezelése során.
A VKI szerint a vizek jó állapotát kell elérni, mely a felszíni vizeknél jó ökológiai és kémiai állapotot jelenti. A környezeti célok eléréséhez Vízgyűjtő-gazdálkodási Terveket (VGT) kell készíteni, melyekben víztestenként a tervezett intézkedéseket rögzíteni szükséges. Ezekről az intézkedésekről és végrehajtásukról, illetve a víztestek állapotáról 6 évenként az országoknak jelentésben kell beszámolni az Európai Unió illetékes szervei felé. A VKI árvízvédelmi beavatkozások, intézkedések szempontjából lényeges egyik eleme, hogy a jó állapot elérési, illetve fenntartási célkitűzés teljesítésére - szigorú feltételek teljesítése mellett - mentességet lehet alkalmazni, amelyre a VKI 4. cikk (7) bekezdése az irányadó.
Az EU Árvízi Irányelv szerint a tagállamoknak meg kell határozni az országos (és részvízgyűjtő) szintű árvízi kockázatkezelési célkitűzéseket, alapelveket és prioritásokat, az árvízi kockázatkezelés rendjét és az intézkedéseket a kockázatok csökkentése tekintetében. Ehhez pedig árvízi kockázatkezelési terveket kell készíteni.
Az árvíz-kockázatkezelési tervek készítése során figyelemmel voltunk a VKI-vel való harmonizáció megteremtésére, amely a párhuzamos tervezés során valósult meg. A harmonizáció az ÁKK tervekben szereplő intézkedések 17 típusánál egyértelműen megvalósult. Ezek a következők:
1. Ártéri, hullámtéri területhasználatok módosítása
2. A növényzet átalakítása és fenntartása
3. Mederkotrás
4. Víztározás, vízvisszatartás mederben
5. Árhullámcsökkentés oldaltározóban, szükségtározóban
6. Töltésáthelyezés
7. Töltésmagasítás, erősítés
8. Új töltés/depónia építés
9. Árapasztó csatorna kialakítása
10. Folyószabályozási művek visszabontása
11. Lefolyási akadályok átalakítása, elbontása
12. Hullámtéri mellékágak és holtágak rehabilitációja, mesterséges vápa kialakítása
13. Nyárigátak és depóniák elbontása
14. Övzátony rendezés
15. Kanyarulatrendezés
16. Üdülőterületek rendezése
17. Mederstabilizáció
Közös szakértői munkával meghatározásra kerültek az egyes árvízi intézkedés típusok általános jellemzői, kiemelve árvízvédelmi célját, a víztestre gyakorolt előzetesen becsült kedvező és kedvezőtlen hatásait, illetve az esetlegesen szükséges hatáscsökkentő/kompenzációs lehetőségeket. Az AKK intézkedések országosan összesen 193 db víztestet érintenek (33. táblázat).
33. táblázat. Érintett víztestek tervezési egységenként és részvízgyűjtőként
| Tervezési egység neve | Érintett víztestek száma (db) | |
| Felső-Duna | 26 | |
| Közép-Duna | 10 | |
| Alsó-Duna | 25 | |
| Duna részvízgyűjtő összesen | 61 | |
| Felső-Tisza | 14 | |
| Közép-Tisza | 54 | |
| Alsó-Tisza | 15 | |
| Tisza részvízgyűjtő összesen | 83 | |
| Balaton | 15 | |
| Dráva | 34 |
Az ÁKK-ban megfogalmazott intézkedések hatásának minősítése az intézkedések esetleges projektszintű megvalósítása során történik majd meg. A vizek ökológiai állapota szempontjából esetleg hátrányokkal is rendelkező beavatkozásnál a kedvezőtlen hatások csökkentésére hatáscsökkentő vagy kompenzációs intézkedéseket kell előirányozni, azaz az ÁI intézkedés mellett a VKI előírásai szerinti intézkedésre is szükség lehet. Az olyan konkrét intézkedések esetében, melyek esetlegesen szemben állnak a jó ökológiai állapot kívánalmaival, és a hátrányok nem kompenzálhatóak, azonban árvízvédelmi, társadalmi, gazdasági okból megvalósulásuk kiemelten fontos, ott a VKI 4. cikk (7) bekezdés szerinti mentességi eljárás lefolytatása szükséges.
Az intézkedéseket ezen felül össze kell hangolni a 2001/42/EK irányelv „bizonyos tervek és programok környezetre gyakorolt hatásainak vizsgálatáról” előírásaival is.
| Területi Vízgazdálkodási Tanács | Összefoglaló vélemény | Szervezet | Észrevétel, javaslat | Megjegyzés | |
| Észak-dunántúli Területi Vízgazdálkodási Tanács | Egyhangúan elfogadta | ||||
| Közép-Duna-völgyi Területi Vízgazdálkodási Tanács | A projekt céljait és elért eredményeit zömében kedvezően és támogatóan | Budapest Főváros Önkormányzata Főpolgármesteri Hivatal | Budapest hiánya | A kockázatkezelési terv kiegészítése Budapestet érintő területekre folyamatban van | |
| fogadták a tanács tagjai | Fővárosi Vízművek | Mederkotrás parti szűrésű vízbázis problémája | Nem épült be az anyagba, a megvalósítás során figyelembe veendő szempont | ||
| Fővárosi Katasztrófavédelmi Igazgatóság | Budapesti kiterjesztés | A kockázatkezelési terv kiegészítése Budapestet érintő területekre folyamatban van | |||
| Pest Megyei Közgyűlés Elnöke | lényegi kérdéseivel egyetért | ||||
| nagyvízi mederkezelési intézkedésekhez észrevétel | Nem épült be az anyagba, a megvalósítás során figyelembe veendő szempont | ||||
| településrendezési észrevétel | Nem épült be az anyagba, az ÁKK felülvizsgálat és a megvalósítás során figyelembe veendő szempont, illetve további egyeztetést igényel | ||||
| Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság | Intézkedéstípusok véleményezése ökológiai hatások tekintetében, SKV hatáselemzéshez (károk, hasznok) észrevétel | Nem épült be az anyagba, az ÁKK felülvizsgálat és a megvalósítás során figyelembe veendő szempont, illetve további egyeztetést igényel | |||
| Pest Megyei Kormányhivatal Népegészségügyi Főosztály | Egyetértenek | ||||
| Pest Megyei Mérnöki Kamara | kisebb műszaki, szerkesztési észrevételek | Az anyag szempontjából semleges észrevételek | |||
| Közép-dunántúli Területi | A tervet elfogadásra javasolják | Kisapostag védelme | Beépült az anyagba | ||
| Vízgazdálkodási Tanács | Váli víz kerékpárút | Nem épült be az anyagba, a megvalósítás során figyelembe veendő szempont | |||
| Alsó-Duna-völgyi Területi Vízgazdálkodási Tanács | Egyetért a tervezett intézkedésekkel | Bács-Kiskun Megyei Kormányhivatal Népegészségügyi Főosztály | az elkészített dokumentáció rendkívül alapos, a településrendezési tervekben kell érvényt szerezni az építési előírásoknak | Az anyag szempontjából semleges észrevételek | |
| Bács-Kiskun Megyei Mérnöki Kamara | technikai, szerkesztési észrevételek | Az anyag szempontjából semleges észrevételek | |||
| Csongrád Megyei Kormányhivatal Környezetvédelmi és Természetvédelmi Főosztály | természetvédelmi és engedélyezési jogszabályok tartalmára figyelemfelhívás | Az anyag szempontjából semleges észrevételek | |||
| Dél-dunántúli Területi Vízgazdálkodási Tanács | A tervek kielégítik a velük szemben támasztott követelményeket | a lokalizációs terveket a Mohácsi és Drávaszabolcsi öblözetek esetében, a határon átnyúló horvát területek öblözetének beépítésével finomítani szükséges | Egyetértünk, határvízi együttműködés keretében kiegészítésre kerülnek | ||
| Nyugat-dunántúli Területi Vízgazdálkodási Tanács | Az árvízi kockázatkezelési terveket egyhangúan jóváhagyja | Vas Megyei Kormányhivatal Környezetvédelmi és Természetvédelmi Főosztály | természetvédelmi és engedélyezési jogszabályok tartalmára figyelemfelhívás | Az anyag szempontjából semleges észrevételek | |
| Zala Megyei Kormányhivatal Földművelésügyi és Erdőgazdálkodási Főosztály | kisvízfolyás vízhozam adat, egyéb kockázati, műszaki észrevételek | Nem épült be az anyagba, a szereplő vízhozam adatokat a vízügyi igazgatóság szakemberei adták meg | |||
| Felső-Tisza-vidéki Területi Vízgazdálkodási Tanács | TVT nem tudta tárgyalni, tagi véleményeket csatoltak | Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Kormányhivatal Környezetvédelmi és Természetvédelmi Főosztály | természetvédelmi és engedélyezési jogszabályok tartalmára figyelemfelhívás | Az anyag szempontjából semleges észrevételek | |
| Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság | egyetértenek, a nagyvízi meder jogi jelleg bejegyzését javasolják | Az anyag szempontjából semleges észrevételek | |||
| Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Kormányhivatal Élelmiszerlánc- biztonsági és Földművelésügyi Főosztály | tulajdonviszonyi adatok frissítését javasolják | Az anyag szempontjából semleges észrevételek | |||
| Észak-magyarországi Területi Vízgazdálkodási Tanács | TVT nem tudta tárgyalni, tagi véleményeket csatoltak | Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Kormányhivatal Környezetvédelmi és Természetvédelmi Főosztály | természetvédelmi és engedélyezési jogszabályok tartalmára figyelemfelhívás | Az anyag szempontjából semleges észrevételek | |
| Heves Megyei Mérnöki Kamara | egyetért | ||||
| Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság | vízjogi engedélyezés szabályaira hívja fel a figyelmet | Az anyag szempontjából semleges észrevételek | |||
| Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Közgyűlés Elnöke | fontosnak tartja, javasolja a térinformatikai megjelenítést | Az anyag szempontjából semleges észrevételek | |||
| Bükki Nemzeti Park Igazgatóság | nagyvízi mederkezelési intézkedések hatásai | Nem épült be az anyagba, az ÁKK felülvizsgálat és a megvalósítás során figyelembe veendő szempont, illetve további egyeztetést igényel | |||
| tározókkal, más intézkedésekkel kapcsolatos vélemények | Nem épült be az anyagba, a megvalósítás során figyelembe veendő szempont, illetve további egyeztetést igényel | ||||
| jogszabályi figyelemfelhívások | Az anyag szempontjából semleges észrevételek | ||||
| Tiszántúli Területi Vízgazdálkodási Tanács | Az ÁKK eredményeit egybehangzóan elfogadták, írásban nem érkezett vélemény | ||||
| Közép-Tisza-vidéki Területi Vízgazdálkodási Tanács | KÖTI-TVT állásfoglalása az következő tagok véleményéből került összeállításra: - Tiszamenti Regionális Vízművek Zrt. - Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Mérnöki Kamara | kisebb szerkesztési észrevételek | Az anyag szempontjából semleges észrevételek | ||
| Szolnok Tiszaligeti körtöltés fejlesztése, programba vétele | Nem épült be az anyagba, nem állami főművek, az ÁKK felülvizsgálat során figyelembe veendő | ||||
| egyes intézkedések fontossága | Az anyag szempontjából semleges észrevételek | ||||
| Alsó-Tisza-vidéki Területi Vízgazdálkodási Tanács | Tükrözi a szükséges intézkedéseket, fontos a sorrendiség és az összehangolás | Bács-Kiskun Megyei Kormányhivatal Népegészségügyi Főosztály | rendkívül alapos, tartalmazza a szükséges intézkedések megtételét | ||
| Csongrád Megyei Kormányhivatal Népegészségügyi Főosztály | üdülőterület-rendezés csak a Maros folyó egyes parti szakaszain irányoztak elő | Nem épült be az anyagba, az ÁKK felülvizsgálat során figyelembe veendő szempont, illetve további egyeztetést igényel | |||
| Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság | természetvédelmi észrevételek a hidraulikai folyosó kialakításához (Tisza 198-206 fkm között) | Nem épült be az anyagba, a megvalósítás során figyelembe veendő szempont, illetve további egyeztetést igényel | |||
| Csongrád Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság | az intézkedési terv tartalmával egyetértenek | ||||
| Csongrád Megyei Kormányhivatal Környezetvédelmi és Természetvédelmi Főosztály | SKV kiegészítését javasolják természetvédelmi és engedélyezési jogszabályok tartalmára figyelemfelhívás | Nem épült be az anyagba, a megvalósítás során figyelembe veendő szempont (környezeti hatások vizsgálata), illetve további egyeztetést igényel | |||
| Csongrád Megyei Kormányhivatal Élelmiszerlánc-biztonsági és Földművelésügyi Főosztály | több javaslat (tározó építés fontossága, hullámtéri, mentett oldali területhasználatok, hullámtéri lefolyásgyorsító intézkedések) | Nem épült be az anyagba, a megvalósítás során figyelembe veendő szempont, illetve további egyeztetést igényel | |||
| Körös-vidéki Területi Vízgazdálkodási Tanács | A tárgyi ÁKK terveket elfogadásra javasolja | kisebb metodikát érintő észrevételek | Nem épült be az anyagba, az ÁKK felülvizsgálat során figyelembe veendő szempont, illetve további egyeztetést igényel |
| Véleményező | Vélemény | Megjegyzés | |
| Heves Megyei Kormányhivatal Élelmiszerlánc- biztonsági, Növény- és Talajvédelmi Főosztály | Tervezéshez talajvédelmi kritériumok | Az anyag szempontjából semleges észrevételek | |
| Nógrád Megyei Kormányhivatal Védelmi Titkárság | Tervet elfogadhatónak tartják | ||
| Veszprém Megyei Kormányhivatal Földművelésügyi és Erdőgazdálkodási Főosztály | Megfelelőnek tartják | ||
| Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Kormányhivatal kormánymegbízott | Természetvédelmi hatásokra figyelemfelhívás | Az anyag szempontjából semleges észrevételek | |
| Tolna Megyei Kormányhivatal kormánymegbízott | Egyetért, helyi javaslatok | ||
| Komárom-Esztergom Megyei Védelmi Bizottság elnöke | Süttő-Nyergesújfalu védelme | Beépítésre került | |
| Zala Megyei Kormányhivatal kormánymegbízott | Kisvízfolyásokkal kapcsolatos javaslatok | Nem épült be az anyagba, az anyagban szereplő vízhozam adatokat a vízügyi igazgatóság szakemberei adták meg | |
| Békés Megyei Kormányhivatal kormánymegbízott | Egyetért, természetvédelmi vonatkozásokra figyelemfelhívás | Az anyag szempontjából semleges észrevételek | |
| Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Kormányhivatal kormánymegbízott | Természetvédelmi figyelemfelhívás, engedélyezéssel kapcsolatos előírások | Az anyag szempontjából semleges észrevételek | |
| Budapest Főváros Kormányhivatala kormánymegbízott | Magas színvonalú, Budapest hiánya | A kockázatkezelési terv kiegészítése Budapestet érintő területekre folyamatban van. 2016. március 22-ig megtörténik. | |
| Csongrád Megyei Kormányhivatal kormánymegbízott | Egyetért, engedélyezési előírások | Az anyag szempontjából semleges észrevételek | |
| Heves Megyei Kormányhivatal Földművelésügyi és Erdőgazdálkodási Főosztály | Nincs észrevétel | ||
| Baranya Megyei Kormányhivatal kormánymegbízott | Az előirányzott intézkedések elfogadhatók, természetvédelmi hatásokra, engedélyeztetési szabályokra figyelemfelhívás | Az anyag szempontjából semleges észrevételek | |
| Hajdú Bihar Megyei Kormányhivatal Környezetvédelmi és Természetvédelmi Főosztály | Kisebb SKV észrevételek | Az anyag szempontjából semleges észrevételek | |
| Vas Megyei Kormányhivatal kormánymegbízott | Természetvédelmi hatásokra, engedélyeztetési szabályokra figyelemfelhívás | Az anyag szempontjából semleges észrevételek | |
| Pest Megyei Kormányhivatal Környezetvédelmi és Természetvédelmi Főosztály | Természetvédelmi hatásokra, engedélyeztetési szabályokra figyelemfelhívás | Az anyag szempontjából semleges észrevételek | |
| BM Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság | SKV tematika megfelelő | ||
| Földművelésügyi Minisztérium Erdészeti és Vadgazdálkodási Főosztály | SKV észrevételek | beépítésre kerültek | |
| WWF Magyarország | Módszertani leírás hiánya | Választ kaptak | |
| WWF Magyarország | Kérdések | Választ kaptak | |
| WWF Magyarország | Írásbeli észrevételek, javaslatok | Választ kaptak, részben beépítésre kerültek, illetve további egyeztetések vannak folyamatban a későbbi beépíthetőség érdekében | |
| Rigó Mihály nyugdíjas mérnök | Szegedet elkerülő tiszai árapasztó csatorna javaslat | Nem épült be az anyagba, az ÁKK felülvizsgálat során figyelembe veendő szempont, illetve további egyeztetést igényel |
A kockázatkezelési tervben tervezett intézkedések stratégiai jellegű intézkedések, azok konkrét megvalósítása részletes tervezést, nem egy esetben több változatot is tartalmazó környezeti hatásvizsgálatot előfeltételez, megvalósítása csak további egyeztetéseket követő engedélyezési eljárások után lehetséges. Az észrevételek zöme a megvalósítás részleteit érinti.
Hatáskörrel rendelkező hatóságok
1. Projektek indítása, finanszírozásának biztosítása
Belügyminisztérium
Nemzeti Fejlesztési Minisztérium
2. Projektek megvalósításában hatáskörrel rendelkező hatóságok
Vízügyi hatósági területen
Belügyminisztérium Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság
Győr-Moson-Sopron Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság
Vas Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság
Fejér Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság
Baranya Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság
Fővárosi Katasztrófavédelmi Igazgatóság
Hajdú-Bihar Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság
Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság
Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság
Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság
Csongrád Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság
Bács-Kiskun Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság
Békés Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság
Környezetvédelmi és természetvédelmi hatósági területen
Országos Környezetvédelmi és Természetvédelmi Főfelügyelőség
Csongrád Megyei Kormányhivatal
Baranya Megyei Kormányhivatal
Győr-Moson-Sopron Megyei Kormányhivatal
Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Kormányhivatal
Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Kormányhivatal
Pest Megyei Kormányhivatal
Fejér Megyei Kormányhivatal
Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Kormányhivatal
Vas Megyei Kormányhivatal
Hajdú-Bihar Megyei Kormányhivatal
A kockázatkezelési terv rangsorolásának és végrehajtásának ellenőrzése
1. Stratégiai változatok paramétereinek felülvizsgálata, a paraméterek értékeinek meghatározása a kockázatkezelési terv felülvizsgálatának előkészítéséhez.
Határidő: 2017. június 30.
Felelős: OVF
2. A változatok értékeléséhez az értékelési elemek felülvizsgálata, paraméterei értékeinek meghatározása a kockázatkezelési terv felülvizsgálatának előkészítéséhez.
Határidő: 2017. december 31.
Felelős: OVF
3. Határvízi egyeztetések lefolytatása, az országhatárral érintett területek esetében a módszertani elemek egyeztetése, a veszély- és kockázati térképei összeilleszthetőségének biztosítására, az intézkedések közös meghatározására, azok hatásának közös értékelésére a kockázatkezelési terv első felülvizsgálatának végrehajtása érdekében.
Határidő: 2017. december 31.
Felelős: OVF
4. A 178/2010. (V. 13.) Korm. rendelet alapján az első kockázatkezelési terv-felülvizsgálat előkészítésének és előrehaladásának ellenőrzése.
Határidő: 2017. december 31.
Felelős: OVF
5. Az 1318/2015. (V. 21.) Korm. határozatban a 2014-2020 időszakra előirányzott árvízi kockázatkezelési feladatok előkészítettségének ellenőrzése, szükséges intézkedések meghozása annak érdekében, hogy a határozatban szereplő intézkedések 2021. szeptember 30-ig megvalósulhassanak, illetve annak vizsgálata, hogy szükséges-e új kockázatkezelési intézkedés programba illesztése.
Határidő: 2017. június 30.
Felelős: OVF
6. Az 1318/2015. (V. 21.) Korm. határozatban a 2014-2020 időszakra előirányzott árvízi kockázatkezelési feladatok megvalósításának ellenőrzése, szükséges intézkedések meghozása annak érdekében, hogy a határozatban szereplő intézkedések 2021. szeptember 30-ig megvalósulhassanak, illetve annak vizsgálata, hogy szükséges-e új kockázatkezelési intézkedés programba illesztése.
Határidő: 2017. december 31.
Felelős: OVF
7. Az 1318/2015. (V. 21.) Korm. határozatban a 2014-2020 időszakra előirányzott árvízi kockázatkezelési feladatok megvalósításának újabb ellenőrzése, szükséges intézkedések meghozása annak érdekében, hogy a határozatban szereplő intézkedések 2021. szeptember 30-ig megvalósulhassanak.
Határidő: 2018. december 31.
Felelős: OVF
