A kémiai biztonságról szóló 2000. évi XXV. törvény 34. § (4) bekezdés a) pont ac) alpontjában kapott felhatalmazás alapján,
a 6–10. § és a 12–21. §, valamint az 1. melléklet tekintetében a kémiai biztonságról szóló 2000. évi XXV. törvény 34. § (4) bekezdés h) pontjában kapott felhatalmazás alapján, a Kormány tagjainak feladat- és hatásköréről szóló 152/2014. (VI. 6.) Korm. rendelet 48. § 3. pontjában meghatározott feladatkörömben eljárva – a 6–10. § és 12–21. §, valamint az 1. melléklet tekintetében a Kormány tagjainak feladat- és hatásköréről szóló 152/2014. (VI. 6.) Korm. rendelet 65. § 1. és 8. pontjában meghatározott feladatkörében eljáró földművelésügyi miniszterrel egyetértésben – a következőket rendelem el:
1. § E rendelet hatálya a biocid termékek forgalmazásáról és felhasználásáról szóló, 2012. május 22-i 528/2012/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (a továbbiakban: 528/2012 EU rendelet) által szabályozott egészségügyi kártevőirtószernek, valamint gázosítószernek minősülő készítményeket forgalmazó és felhasználó természetes és jogi személyekre, továbbá a jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetekre terjed ki.
2. § E rendelet alkalmazásában
1. I. forgalmi kategóriájú irtószer: a biocid termékek engedélyezésének és forgalomba hozatalának egyes szabályairól szóló kormányrendelet (a továbbiakban: Biocid korm.r.) szerint I. forgalmazási kategóriába tartozó irtószer,
2. II. forgalmi kategóriájú irtószer: a Biocid korm.r. szerint II. forgalmazási kategóriába tartozó irtószer,
3. III. forgalmi kategóriájú irtószer: a Biocid korm.r. szerint III. forgalmazási kategóriába tartozó irtószer,
4. behatási idő: az az időtartam, amely alatt a gázosítószer kifejti biológiai hatását,
5. egészségügyi kártevők: a fertőző betegségek és a járványok megelőzése érdekében szükséges járványügyi intézkedésekről szóló miniszteri rendelet szerinti egészségügyi kártevők,
6. * felhasználó: az irtószert vagy gázosítószert alkalmazó személy
7. főszellőztetés: a gázosítószer fő tömegének kijuttatása a gáztérből,
8. gázhatás: behatási idő a gázképzéssel együtt,
9. gázképzés: a gázosítószer rendeltetésszerű felhasználása,
10. gázmester: egészségügyi gázmester (kártevőirtó), egészségügyi gázmester szakképesítéssel vagy ezzel egyenértékű egészségügyi gázmesteri oklevéllel rendelkező személy,
11. gázosítás: gázhatás és szellőztetés együtt,
12. gázosítószer: az 528/2012/EU rendelet, valamint a növényvédő szerek forgalomba hozataláról, valamint a 79/117/EGK és a 91/414/EGK tanácsi irányelvek hatályon kívül helyezéséről szóló, 2009. október 21-i 1107/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet szerinti károsító szervezetek elleni védekezésre szolgáló légnemű halmazállapotú vegyi anyag, illetve gáz előállítására szolgáló alapanyag, gázképző anyag, valamint gázképzésre szolgáló készítmény,
13. gáztér: olyan légtér, amely gázképzésre a behatási idő tartamára résmentesen szigetelhető, a gázhatás után szellőztetéssel annak használatba való átadásáig biztonságossá, az embert és a környezetet nem veszélyeztetővé tehető,
14. irtószer: minden olyan biocid hatóanyag és termék, amely egészségügyi kártevőirtásra, illetve védekezésre szolgál,
15. készítmény: kereskedelmi névvel ellátott, a felhasználás és forgalmazás céljára alkalmas módon kialakított szerforma,
16. szakképzett személy: egészségügyi kártevőirtó szakmunkás szakképesítéssel rendelkező személy, egészségőr-fertőtlenítő szakképesítéssel rendelkező személy, egészségügyi kártevőirtó és fertőtlenítő szakképesítéssel rendelkező személy, valamint közegészségügyi-járványügyi felügyelő vagy népegészségügyi ellenőr szakképzettséggel rendelkező személy,
17. szellőztetés: a főszellőztetés és utószellőztetés együttesen,
18. * szolgáltató: egészségügyi kártevőirtást végző természetes személy, jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet, aki vagy amely szerepel az egészségügyi államigazgatási szerv egészségügyi kártevőirtó tevékenységet folytató szolgáltatókról vezetett nyilvántartásában,
19. utószellőztetés: a főszellőztetést követően a még gáztérben maradt gázosítószer teljes eltávolítása a gáztérből,
20. védekezés: az egészségügyi kártevők megtelepedésének és elszaporodásának meggátlása, valamint életfolyamataik megzavarása és a kártevők csalogatása vagy távoltartása, riasztása, továbbá elpusztítása,
21. védőfelszerelés: a munkavállalók munkahelyen történő egyéni védőeszköz használatának minimális biztonsági és egészségvédelmi követelményeiről szóló miniszteri rendeletnek, az egyéni védőeszközök követelményeiről és megfelelőségének tanúsításáról szóló miniszteri rendeletnek, illetve a gázosítószer biztonsági adatlapján feltüntetett előírásnak megfelelő egyéni védőfelszerelés és légzésvédő eszköz együttesen.
3. § (1) * A kémiai biztonságról szóló 2000. évi XXV. törvény 33/A. §-a (a továbbiakban: Kbtv.) alkalmazásában az egészségügyi államigazgatási szerv megfelelőségi nyilatkozatához vagy engedélyéhez kötött egészségügyi kártevőirtó tevékenységnek minősülnek
a) gázmester által végezhető
aa) az I. forgalmazási kategóriába tartozó irtószerek beszerzése, szállítása és tárolása, valamint az egészségügyi kártevők – szolgáltatásnyújtás keretében történő – irtására való felhasználása,
ab) a II. forgalmazási kategóriába tartozó irtószerek beszerzése, szállítása, tárolása, felhasználása az e rendeletben meghatározottak szerint,
ac) a lakott területet érintő szervezett egészségügyi kártevőirtás szakmai irányítása,
ad) * a növényvédő szerek forgalomba hozataláról, valamint a 79/117/EGK és a 91/414/EGK tanácsi irányelvek hatályon kívül helyezéséről szóló, 2009. október 21-i 1107/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet szerint növényvédő szerként engedélyezett gázosítószerek felhasználása a gázosítás végrehajtása,
ae) etilén-oxid gáz felhasználása (a gázpatronos asztali sterilizátorok üzemeltetésének kivételével), valamint
af) * légi és földi kémiai szúnyog- és szúnyoglárva irtás szakmai irányítása,
b) szakképzett személy által végezhető, az a) pont ab) alpontja szerinti, továbbá az a) pont aa), ac)–ae) alpontjában foglaltakon kívüli, egészségügyi kártevők foglalkozásszerű irtására irányuló egyéb egészségügyi kártevőirtási tevékenység.
(2)–(4) *
(5) A szolgáltató nevében a foglalkoztatott személy csak a szakképesítésének megfelelő tevékenységet végezheti.
(6) A szolgáltató a végzettségre irányuló személyi feltételnek – részben vagy egészben – olyan, a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező foglalkoztatott személy alkalmazásával is eleget tehet, akinek szakmai gyakorlatát a feladatra kijelölt szerv vagy hatóság az egészségügyi miniszter által szabályozott, mérgező termékek felhasználását igénylő szakmai tevékenységek szakmai gyakorlaton alapuló elismeréséről szóló miniszteri rendeletben foglaltak szerint elismerte.
(7) * Alkalmazottat foglalkoztató szolgáltatónál az egészségügyi kártevőirtás szakirányítását csak érvényes működési nyilvántartási igazolvánnyal rendelkező gázmester végezheti, aki a felhasználásra kerülő irtószerek, gázosítószerek szállításának, tárolásának, előkészítésének, felhasználásának, veszélyes hulladék ártalmatlanításának módjára, illetve az elsősegélynyújtásra, valamint a vonatkozó tűzrendészeti előírásokra részletes munkarendet készít, amit az alkalmazottakkal és közreműködőkkel ismertetni kell.
(8) * Ha a szolgáltató tekintetében a Biocid korm.r. 21/A. § (3) bekezdésében foglalt körülmény már nem áll fenn, a szolgáltató a változás bekövetkezésétől egészségügyi kártevőirtó szolgáltatást csak a ténylegesen foglalkoztatott személyek szakmai kompetenciájának megfelelő résztevékenységek körében nyújthat, vagy – szakmai kompetenciával rendelkező foglalkoztatott személy hiányában – egészségügyi kártevőirtó szolgáltatást nem nyújthat.
4. § *
5. § *
6. § (1) * Az I. forgalmi kategóriájú irtószert és gázosítószert csak érvényes működési nyilvántartási igazolvánnyal rendelkező gázmester szerezhet be, aki az egészségügyi államigazgatási szerv által kiállított egészségügyi kártevőirtásra feljogosító megfelelőségi nyilatkozattal vagy engedéllyel igazolja, hogy az irtószer és gázosítószer szállítására és tárolására előírt feltételeket biztosítani tudja.
(2) * A II. forgalmi kategóriájú irtószert csak érvényes működési nyilvántartási igazolvánnyal rendelkező gázmester és szakképzett személy szerezhet be, aki az egészségügyi államigazgatási szerv által kiállított egészségügyi kártevőirtásra feljogosító megfelelőségi nyilatkozattal vagy engedéllyel igazolja, hogy az irtószer szállítására és tárolására előírt feltételeket biztosítani tudja.
(3) A III. forgalmi kategóriába sorolt irtószerek beszerzése nem kötött szakképesítéshez.
7. § (1) Irtószer és gázosítószer kizárólag eredeti csomagolásban forgalmazható.
(2) Az irtószereket és gázosítószereket az árusítás során más termékektől biztonságosan elkülönítetten kell elhelyezni.
(3) A III. forgalmi kategóriájú irtószerek kivételével tilos az irtószerek, valamint a gázosítószerek önkiszolgáló rendszerben történő árusítása.
(4) * Az I. és II. forgalmi kategóriájú irtószer, a gázosítószer csak az adott forgalmi kategóriájú irtószerek, illetve gázosítószerek tárolásához e rendeletben és a vonatkozó kémiai biztonsági tárgyú egyéb jogszabályban előírt tárgyi feltételekkel rendelkező üzletben árusítható.
(5) * Jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet a forgalmazó számára írásban nyilatkozik arról, hogy az I. és II. forgalmi kategóriájú irtószert vagy gázosítószert vásárló személy engedéllyel rendelkező alkalmazottjaként jogosult azok megvásárlására.
(6) * A forgalmazó a nyilatkozatot a vásárlás napjától számított 5 évig megőrzi.
(7) * A forgalmazó gondoskodik a tárolt és eladott, kiadott I. és II. forgalmi kategóriába tartozó irtószerek és gázosítószerek naprakész nyilvántartásáról.
(8) * A nyilvántartás tartalmazza
a) a raktárban tárolt irtószer, gázosítószer
aa) nevét,
ab) mennyiségét,
ac) beszerzési idejét,
b) a kiadott irtószer, gázosítószer
ba) nevét,
bb) mennyiségét,
bc) kiadásának idejét,
c) a vásárló szolgáltató
ca) nevét,
cb) címét,
cc) az egészségügyi államigazgatási szerv által kiállított megfelelőségi nyilatkozat számát
(9) * A forgalmazónak a nyilvántartásban szereplő adatokat a nyilvántartásba vételtől, de legalább az irtószer, gázosítószer kiadásától számított 5 évig meg kell őrizni.
(10) * Az irtószerek és gázosítószerek kereskedelmi raktárban történő tárolására a veszélyes áruk szállításával összefüggő ideiglenes tárolásra a raktározásra vonatkozó műszaki követelményekben előírtakat kell alkalmazni.
8. § (1) Irtószer, gázosítószer a veszélyes áruk nemzetközi szállítására vonatkozó szabályzatok – a Veszélyes Áruk Nemzetközi Közúti Szállításáról szóló Európai Megállapodás (a továbbiakban: ADR), a Veszélyes Áruk Nemzetközi Vasúti Fuvarozásáról szóló Szabályzat (a továbbiakban: RID), a Veszélyes Áruk Nemzetközi Belvízi Szállításáról szóló Európai Megállapodás (a továbbiakban: ADN) – előírásainak, valamint a biztonsági adatlapon feltüntetett szállítási besorolásnak megfelelően szállítható.
(2) Az ADR, RID vagy ADN hatálya alá nem tartozó irtószer, gázosítószer az engedélyében vagy biztonsági adatlapjában feltüntetett szállításra vonatkozó előírás szerint szállítható.
(3) Gázosítószer tömegközlekedési járművön nem szállítható.
9. § (1) Irtószert és gázosítószert eredeti, zárt csomagolásban vagy a használat után ismét visszazárt eredeti csomagolásban, az engedélyben és a használati útmutatóban meghatározott módon kell tárolni.
(2) A III. forgalmi kategóriájú irtószer raktározása során fokozott figyelemmel kell eljárni annak érdekében, hogy emberek és egészségügyi kártevőnek nem minősülő állatok egészségét ne veszélyeztesse, valamint az irtószer ne juthasson talajba, felszíni vagy felszín alatti vizekbe.
(3) II. forgalmi kategóriájú irtószert emberek és állatok tartózkodására, valamint élelmiszer és takarmány tárolására szolgáló helyiségtől elkülönített, biztonságosan zárható, önálló raktárban, vagy e feltételeknek mindenben megfelelő helyiségben (a továbbiakban: raktár) elhelyezett szekrényben, tűz- és robbanásveszélyt kizáró, egészséget és környezetet nem veszélyeztető módon szabad tárolni úgy, hogy szennyeződés esetén a környezet maradéktalan tisztítása biztosítható legyen.
(4) I. forgalmi kategóriájú irtószer, gázosítószer csak a (3) bekezdésben meghatározott raktáron belül elhelyezett – a tárolt mennyiségtől függően – tűz- és ütésálló méregkazettában, méregszekrényben, méregládában vagy elkülönített méregkamrában tárolható.
(5) A méregkazetta, méregszekrény, méregláda vagy méregkamra külsején, illetve bejáratán kívülről szembetűnően és el nem távolítható módon az anyagok és keverékek osztályozásáról, címkézéséről és csomagolásáról, a 67/548/EGK és az 1999/45/EK irányelv módosításáról és hatályon kívül helyezéséről, valamint az 1907/2006/EK rendelet módosításáról szóló, 2008. december 16-i 1272/2008/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (a továbbiakban: 1272/2008/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet) szerinti feliratot és veszélyt jelző piktogramot kell elhelyezni.
10. § (1) A raktárt úgy kell kialakítani, hogy a következő műszaki, biztonsági feltételeknek megfeleljen:
a) a szabadból kell nyílnia, átjárás nélkül megközelíthetőnek kell lennie, nem lehet közös fala – a raktári tevékenységhez kapcsolódó helyiségek kivételével – állandó vagy ideiglenes emberi vagy állati tartózkodásra szolgáló építménnyel, illetve olyan helyiséggel, ahol élelmiszerrel, gyógyszerrel, illetve takarmánnyal kapcsolatos tevékenységet folytatnak,
b) a túlzott felmelegedéstől vagy lehűléstől védettnek kell lennie,
c) a padlózatnak, a falaknak, a berendezési tárgyaknak lemoshatónak, tisztíthatónak kell lenniük,
d) a bejáratát tömör, magasított küszöbű, továbbá fémráccsal vagy biztonsági zárral megerősített ajtóval kell ellátni, amelynek kulcsát kizárólag szakképzett személy vagy gázmester kezelheti,
e) gondoskodni kell a zárt raktár folyamatos szellőztetéséről, továbbá arról, hogy a csapadékvíz a helyiségbe ne juthasson be,
f) kizárólag olyan szilárd aljzatburkolatú helyiség lehet, ahol a talajvíz az év egyetlen szakaszában sem emelkedik a tároló szint fölé, valamint ahol biztosított, hogy a tárolt anyag sem közvetlenül, sem közvetve nem jut a felszíni vagy felszín alatti vizekbe, továbbá az esetlegesen kiszóródott, kiömlött anyagok összegyűjtése megoldható,
g) az ajtajára, jól látható helyen és módon az „Idegeneknek belépni tilos!” és a „Méregraktár” vagy „Irtószerraktár” feliratot, valamint a munkahelyen alkalmazandó biztonsági és egészségvédelmi jelzésekről szóló miniszteri rendelet szerinti veszélyt jelző piktogramot kell elhelyezni.
(2) A raktárban kell elhelyezni az irtószerek és gázosítószerek méréséhez, előkészítéséhez, valamint a takarításhoz szükséges eszközöket, a tárolt irtószerek, gázosítószerek engedélyében az előkészítő személyre előírt védőeszközöket és az elsősegély-felszerelést, továbbá a folyóvizes mosdóberendezést és tisztálkodószereket is.
(3) A raktárban az irtószertől és gázosítószertől elkülönítetten kell tárolni
a) a kiürült, de irtószer átcsomagolására felhasználható, kívül, belül szabályszerűen megtisztított és lezárható irtószer csomagolóeszközt,
b) * azonosíthatatlan, szennyezett, illetve lejárt szavatosságú irtószereket és gázosítószereket, ártalmatlanításra váró hulladékokat, göngyölegeket, illetve szennyezett védőfelszerelést,
c) a kiselejtezett I. és II. forgalmi kategóriájú irtószert, gázosítószert a további kezeléséig.
(4) A raktárban a gázosítószer vagy az adott forgalmi kategóriájú irtószer felhasználására jogosult szakképzett személy felügyelete mellett munkát csak olyan személy végezhet, aki a munkavédelemről szóló törvény szerinti, a foglalkozási köréhez köthető munkavédelmi oktatásban részesült.
(5) Munkaterületen az egynapi felhasználásra előkészített irtószer biztonságosan zárható, alkalmi raktárban is tárolható, amelynek kulcsát kizárólag szakképzett személy vagy gázmester kezelheti. Az alkalmi raktár más célra kizárólag az esetleges irtószer-szennyeződés maradéktalan eltávolítása után használható.
(6) *
(7) * Gondoskodni kell a sérült csomagolású irtószerek és gázosítószerek megfelelő biztonságos újra csomagolásáról, amennyiben ez nem valósítható meg, az ártalmatlanításáról.
11. § (1) * A raktárban elhelyezett vagy felhasználásra kiadott I. és II. forgalmi kategóriájú irtószerek és gázosítószerek naprakész nyilvántartásáról a raktár üzemeltetője gondoskodik. A nyilvántartás tartalmazza
a) a raktárban tárolt irtószer, gázosítószer
aa) nevét,
ab) mennyiségét,
ac) beszerzési idejét,
b) a felhasználásra kiadott irtószer, gázosítószer
ba) nevét,
bb) mennyiségét,
bc) kiadásának idejét,
c) az egészségügyi államigazgatási szerv által kiállított megfelelőségi nyilatkozat vagy engedélyszámát.
(2) A nyilvántartásban szereplő adatokat a nyilvántartásba vételtől, de legalább az irtószer, gázosítószer kiadásától számított 5 évig meg kell őrizni.
12. § (1) Az irtószer és gázosítószer alkalmazása során meg kell akadályozni a szer
a) természetes párolgását, elcsepegését, elfolyását, kiömlését, porlódását, szóródását, szembe, bőrre jutását, belélegzését, lenyelését,
b) véletlen elcserélését, élelmiszerbe, takarmányba keveredését,
c) kezelésre nem szánt tárgyra, területre, növényzetre jutását, valamint
d) felszíni vagy felszín alatti vízbe kerülését.
(2) Az irtószer és gázosítószer szakszerű és veszélytelen felhasználásáért, a vonatkozó előírások megtartásáért a felhasználó a felelős.
(3) Az irtószerek és gázosítószerek kezeléséhez feltűnően megjelölt, kizárólag erre a célra szolgáló, biztonságos munkaeszközöket kell használni.
(4) * Az irtószerek és a gázosítószerek felhasználásáról a gázmesternek vagy a szakképzett személynek nyilvántartást kell vezetni. A nyilvántartás tartalmazza:
a) a szolgáltató
aa) nevét,
ab) címét,
ac) elérhetőségét,
ad) az egészségügyi államigazgatási szerv által kiállított megfelelőségi nyilatkozat számát,
b) a felhasználás
ba) helyét,
bb) időpontját,
c) az elvégzett védekezésre irányuló tevékenységet,
d) a célkártevő megnevezését,
e) a felhasznált irtószer megnevezését,
f) a munkavégzés utáni teendőket.
(5) * A dokumentáció egy példányát a felhasználás helyén, egy példányát a szolgáltató székhelyén, telephelyén kell a felhasználás idejétől számított 5 évig megőrizni.
13. § (1) Bárki, aki I. és II. forgalmi kategóriájú irtószer vagy gázosítószer elvesztését, elcserélését, eltulajdonítását, keveredését, talajba, ivóvízbe, felszíni vagy felszín alatti vízbe kerülését, illetve kezelésre nem szánt élelmiszerbe, takarmányba, területre jutását észleli, köteles azt az illetékes járási hivatalnak haladéktalanul bejelenteni.
(2) A járási hivatal köteles értesíteni
a) az I. forgalmi kategóriába tartozó irtószer, gázosítószer, továbbá a tűz- és robbanásveszélyes irtószer, illetve gázosítószer elvesztéséről, tévesen történő felhasználásáról, eltulajdonításáról az eltűnés helye szerint illetékes rendőrkapitányságot,
b) az irtószer, illetve gázosítószer élelmiszerbe, takarmányba keveredéséről, talajba, ivóvízbe, állóvízbe vagy vízfolyásba jutásáról – a veszélyeztetett egyidejű tájékoztatása mellett – az élelmiszerlánc-biztonsági vagy állategészségügyi hatáskörében eljáró járási hivatalt vagy a területi természetvédelmi hatóságot, valamint az illetékes katasztrófavédelmi hatóságot és vízügyi igazgatóságot.
14. § (1) A 2. § 16. pontjában meghatározott szakképzettséggel nem rendelkező személy a szakoktatás ideje alatt a gázmester közvetlen felügyelete mellett foglalkoztatható. Gázosításkor kizárólag a gáztér előkészítésében vehet részt.
(2) * Irtószer vagy gázosítószer alkalmazása során, csak kipihent, megfelelő fizikai és szellemi állapotban lévő, alkohol vagy más bódítószer hatása alatt nem álló munkavégző foglalkoztatható.. Munkavégzés közben tilos étkezni, dohányozni.
(3) Az I. és II. forgalmi kategóriába tartozó irtószerrel, illetve a gázosítószerrel közvetlen vagy közvetett kapcsolatba kerülő tevékenységet végző személy – ideértve a tömény készítménnyel tevékenységet végző előkészítőt és a felhasználásra kész szer kijuttatóját is – az adott készítmény forgalomba hozatali engedélyében előírt védőeszközöket köteles viselni.
(4) A munkáltató, ennek hiányában a felhasználó az irtószer, gázosítószer szállítási, tárolási, előkészítési és felhasználási helyén köteles biztosítani a tevékenység végzéséhez szükséges védőeszközöket, valamint gondoskodnia kell a védőeszközök cseréjéről, elkülönített tisztításáról, megfelelő műszaki állapotban való tartásáról.
(5) Csoportos munkavégzéshez munkát irányító felelős gázmestert kell kijelölni.
(6) Csoportos munkavégzéskor az egyéni védőfelszerelés használatát az (5) bekezdés szerinti munkát irányító gázmester köteles ellenőrizni.
(7) Csoportos munkavégzés esetében a munkacsoport tagjait az egészségügyi kártevőirtás során, annak veszélyessége szerint a munkaegészségügyi követelményeknek megfelelő gyakorisággal váltani kell.
(8) Baleset, mérgezés vagy annak gyanúja esetén az irtószerrel vagy gázosítószerrel végzett bármilyen tevékenységet haladéktalanul abba kell hagyni, és intézkedni kell a sérült szakszerű egészségügyi ellátásáról.
(9) Az egészségügyi kártevőirtás elvégzéséhez ivóvíz minőségű vizet és tisztálkodási lehetőséget kell biztosítani. Az irtószerekkel és gázosítószerekkel végzett tevékenységet követően, valamint étkezés előtt kötelező az alapos kéz- és arcmosás, valamint a szájöblítés.
(10) Tűz- és robbanásveszélyes irtószerek, gázosítószerek, valamint az irtószerek tűz- és robbanásveszélyes oldó- és hígítószerei az Országos Tűzvédelmi Szabályzat előírásainak megfelelően tárolhatóak és használhatóak fel.
15. § (1) Az I. forgalmi kategóriába sorolt irtószert csak érvényes működési nyilvántartási igazolvánnyal rendelkező gázmester vagy gázmester felügyeletével a gázmesteri képesítés megszerzése érdekében szakmai gyakorlatát töltő személy használhat fel.
(2) A II. forgalmi kategóriájú irtószert csak érvényes működési nyilvántartási igazolvánnyal rendelkező gázmester vagy szakképzett személy, vagy azok közül valamelyik helyszíni felügyeletével a szakképesítés megszerzése érdekében szakmai gyakorlatát töltő személy használhat fel.
(3) A III. forgalmi kategóriájú irtószer felhasználása szakképesítéshez nem kötött.
(4) A kihelyezésre kerülő irtószer nem lehet olyan színű, formájú, illatú és csomagolású, amely alapján élelmiszerrel, takarmánnyal vagy gyógyszerrel összetéveszthető.
(5) A gázmesternek vagy a szakképzett személynek gondoskodnia kell arról, hogy
a) * az előkészített, illetve a már kijuttatott vagy kihelyezett irtószerhez illetéktelen személyek, egészségügyi kártevőnek nem minősülő állatok véletlenszerűen ne férhessenek hozzá, az egészségüket ne veszélyeztesse, és
b) az irtószer ne juthasson talajba, felszíni vagy felszín alatti vizekbe.
16. § (1) * Településre, illetve településrészre kiterjedő patkánymentesítési tevékenység végrehajtását megelőzően az illetékes járási hivatalt értesíteni kell.
(2) Védett természeti területeket érintő védekezés esetén az illetékes területi természetvédelmi hatóság előzetes természetvédelmi engedélyének beszerzése kötelező. Védett természeti területnek nem minősülő, Natura 2000 területet érintő védekezés esetén a tervezett tevékenységet a tevékenység megkezdését megelőzően 15 nappal be kell jelenteni az illetékes területi természetvédelmi hatóságnak.
(3) Az I. forgalmi kategóriájú irtószerrel élelmiszeripari és élelmiszerkereskedelmi üzemekben, üzletekben, raktárakban, vendéglátóipari egységekben, közétkeztetési helyeken, valamint egészségügyi és gyermekvédelmi intézményekben egészségügyi kártevőirtást a gázmester is csak a felhasználás helye szerint illetékes járási hivatalnak esetenként vagy meghatározott időre kiadott irtószer-felhasználási engedélyével, az abban megszabott feltételek megtartása mellett végezhet.
(4) * Szervezett szúnyogirtás – beleértve a településre, településrészre és a környező tenyészőhelyekre kiterjedő légi és földi járműről végzett szúnyogimágó- és szúnyoglárvairtást – egészségügyi gázmester szakmai irányításával, egészségügyi kártevőirtó tevékenységi engedély birtokában végezhető.
(5) * A (4) bekezdésben leírt szúnyogirtás és szúnyoglárvairtás külön jogszabályban meghatározott csípőszúnyogirtó technikus végzettségű személy felügyeletével végezhető.
(6) * Amennyiben a szúnyogirtás szakmai irányítását ellátó egészségügyi gázmester rendelkezik a csípőszúnyogirtó technikus végzettséggel, úgy nem kötelező külön csípőszúnyogirtó technikus részvétele a szúnyogirtásban.
(7) * Az (5) és (6) bekezdésben foglalt követelmények legkorábban a külön jogszabályban meghatározott csípőszúnyogirtó technikus képzés bevezetése utáni második évben alkalmazandók. A csípőszúnyogirtó technikus képzés bevezetése utáni második évig, a légi úton történő szúnyoglárvairtáshoz entomológiai szakértelemmel rendelkező személy részvétele (pl. biológus, agrármérnök, kertészmérnök) szükséges.
(8) * Légi úton történő szúnyogimágó- és szúnyoglárvairtás az országos tisztifőorvos engedélyével végezhető. Az engedélyes köteles a kezelések tényleges időpontját és helyét az országos tisztifőorvosnak és az érintett vármegyei kormányhivatalnak az egészségügyi hatósági és igazgatási tevékenységről szóló törvényben meghatározottak szerint bejelenteni.
(9) * A földi járműről végzett szúnyogirtást a kezelést megelőző munkanap 9 óráig a kezelés helye szerint illetékes járási hivatalnak be kell jelenteni. A bejelentésben közölni kell a kezelendő terület helyét és nagyságát, a szúnyogirtás kezdetének és befejezésének időpontját, az alkalmazásra kerülő irtószert, a kijuttatás módját, a kezelésre jogosult szakképzett személy nevét, valamint a szúnyogirtás indokoltságát alátámasztó mérés pontos helyszínét és időpontját.
17. § (1) * A szabadban 1 ha-nál nagyobb területen melegköd-képzéssel, hidegköd-képzéssel, ULV-eljárással vagy permetezéssel történő rovarirtás esetén, a méhek védelme érdekében, a rovarirtást legkésőbb a kezelés megkezdését megelőző munkanapon 9 óráig a kezelendő terület helye szerint illetékes települési önkormányzat jegyzőjének kell írásban bejelenteni, aki a bejelentésre kötelezett rovarirtási tevékenységről elvégzi a szükséges értesítéseket. A bejelentésben közölni kell a kezelendő terület helyét és nagyságát, a rovarirtás kezdetének és befejezésének időpontját, az alkalmazásra kerülő irtószert, továbbá a kijuttatás módját.
(2) A zárt térben végzett permetezés, melegköd-képzés, hidegköd-képzés, szárazköd-képzés, és ULV-eljárás végrehajtása előtt a helyiségből az élelmiszereket, italokat, gyógyszereket, élvezeti cikkeket, állati takarmányt, evő- és ivóedényzetet, valamint minden más olyan anyagot és tárgyat, amelyek révén az emberre vagy a hasznos állatokra ártalom vihető át, el kell távolítani, vagy tökéletes védelmet biztosító csomagolással vagy letakarással kell a szennyeződéstől védeni.
(3) A szolgáltató rágcsálóirtó mérgezett csalétket csak az erre a célra szolgáló zárható szerelvényben helyezhet ki. A kihelyezésre szolgáló szerelvényt feltűnő jelzéssel kell ellátni, és azon az alkalmazott rágcsálóirtó szer megnevezését, hatóanyagát, ha van, az ellenméreg, vagy gyógyszer megnevezését és a szolgáltató nevét, címét, telefonszámát fel kell tüntetni.
(4) Az irtószerek szakszerű és biztonságos felhasználásával kapcsolatos részletes előírásokat és azok értelmezésének szabályait a fertőző betegségek és a járványok megelőzése érdekében szükséges járványügyi intézkedésekről szóló miniszteri rendelet alapján az engedélyezett irtószerekről és az egészségügyi kártevők elleni védekezés szakmai irányelveiről időszakosan kiadott tájékoztató tartalmazza.
18. § (1) Gázosítószert csak érvényes működési nyilvántartási igazolvánnyal rendelkező gázmester vagy gázmester felügyeletével a gázmesteri képesítés megszerzése érdekében szakmai gyakorlatát töltő személy használhat fel.
(2) Gázosítószer kizárólag gáztérben alkalmazható.
(3) Gázosítás végezhető
a) 500 m3 alatti légterű lakott, közhasználatú, lakatlan vagy kiürített, illetve lakott épületrésszel összeépített helyiségben (a továbbiakban: középtér- vagy helyiséggázosítás),
b) 500 m3 feletti légterű lakott, közhasználatú, lakatlan vagy kiürített, külön álló épületben, illetve épületrészben (a továbbiakban: nagytér- vagy épületgázosítás),
c) beépített vagy mozgó gázkamrában (a továbbiakban: kamragázosítás),
d) személy- és teherszállító földi, vízi és légi járművek, szállítóeszközök, konténerek résmentesen zárható belső légterében (a továbbiakban: jármű- vagy konténergázosítás),
e) ömlesztett termények átmeneti tárolására szolgáló vasbeton vagy fém létesítményben (a továbbiakban: silógázosítás),
f) gázt át nem eresztő anyagból készült borítólappal elhatárolt térben (a továbbiakban: fóliagázosítás),
g) maximum 30 m3 nagyságú, gázt át nem eresztő anyagból készített, felfújható fóliában (a továbbiakban: buborék- vagy sátorgázosítás),
h) maximum 10 m3 légterű, résmentes helyiségben, illetve az e célra rendszeresített ládában, szekrényben (a továbbiakban: kistér- vagy ládagázosítás) vagy
i) rágcsálók föld alatti járataiban (a továbbiakban: lyukgázosítás).
(4) A gázosítószer alkalmazásának különleges feltételeit az 1. melléklet tartalmazza.
19. § (1) Az 1. melléklet 1. és 5. pontja szerinti gázosítási módok alkalmazása esetén, valamint emberi tartózkodásra szolgáló bármely helyiség cián-hidrogénnel történő gázosításakor a gázosítást írásban, a gázosítás helye szerint illetékes járási hivatalnak a következő adattartalommal be kell jelenteni:
a) a gázosítást végző szolgáltató neve, címe vagy telephelye, telefonszáma,
b) a gázosítást irányító gázmester neve, címe, telefonszáma,
c) a gázosítandó objektum megnevezése, címe,
d) a gáztér nagysága köbméterben,
e) a kártevő faja,
f) a felhasználásra kerülő gázosítószer megnevezése és alkalmazási mennyisége,
g) a gázképzés megkezdésének időpontja és
h) a főszellőztetés megkezdésének és a gáztér használatba való visszaadásának a várható időpontja.
(2) Emberi tartózkodásra szolgáló bármely helyiség cián-hidrogénnel történő gázosításakor az (1) bekezdés szerinti bejelentés másolatát – a bejelentéssel egyidejűleg – az illetékes városi, illetve fővárosi kerületi rendőrkapitányság részére is meg kell küldeni.
(3) Az (1) bekezdésben foglalt bejelentést a gázképzés előtt legalább 48 órával meg kell tenni.
20. § (1) A gázteret a gázhatás idejére gázszivárgást kizáró módon szigetelni kell, majd a behatási időt követően ki kell szellőztetni. A szellőztetés befejezéséig a gáztér lezárásáról, őrzéséről úgy kell gondoskodni, hogy oda a gázosítást végzőn kívül más személy vagy házi- és haszonállat be ne hatolhasson.
(2) A gázmester közvetlenül a gázképzés előtt személyesen köteles meggyőződni a gáztér tökéletes szigeteléséről és minden olyan anyag eltávolításáról, amely a gázosítószerrel való érintkezés után mérgezési veszélyt okozhat, illetve amelyet a gázosítószer károsíthat, továbbá arról, hogy a veszélyeztetett környezeten belül a gázosítást végzőn kívül más személy vagy házi- és haszonállat nem tartózkodik.
(3) A gáztér bejáratánál, bejáratainál a gázosítás időtartama alatt az 1272/2008/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletben megadott figyelmeztető feliratot és veszélyt jelző piktogramot kell elhelyezni, továbbá fel kell tüntetni
a) a „Mérgező gáz!”, „Életveszély!”, „Belépni tilos!” feliratot,
b) a gázosítószer megnevezését,
c) a gázosítás időpontját és
d) a gázosításért felelős gázmester nevét, címét és telefonszámát.
(4) Veszélyeztetett környezetnek minősül a gázosításra kerülő helyiséggel vagy épülettel összeépített, valamint azzal szomszédos vagy annak közelében 10 méter távolságon belül fekvő minden helyiség (zárt légtér), kivéve, ha azt legalább 2 méter széles, szabad levegővel összefüggő légréteg választja el a gáztértől.
(5) A gázképzés után a gázmesternek kell
a) gondoskodni a gáztérbe vezető nyílás, nyílások lezárásáról,
b) ellenőrizni, hogy a veszélyeztetett környezetben nem tartózkodik-e a gázosítást végzőn kívül más személy, házi- és haszonállat, és
c) megállapítani az esetleges gázszivárgás helyét.
(6) A gázmesternek a gázképzés után még legalább 1 órán, főszellőztetéskor legalább 2 órán át a helyszínen kell tartózkodnia akkor is, ha az ellenőrzés során nem tapasztalt rendellenességet. Ha a veszélymentesség megnyugtató módon nem biztosítható, a gázmesternek mindaddig a helyszínen kell maradnia, amíg a veszélyes helyzet fennáll.
(7) A főszellőztetést követően a gáztérből a gázképzéshez használt anyagokat és eszközöket el kell távolítani.
(8) A gáztérből és a gázosított anyagból a gázosítószer és maradékainak eltávolításáról az adott készítmény forgalomba hozatali engedélyében előírtak szerint kell gondoskodni.
(9) A gázosításban közreműködőket – az egyéb szükséges szakképesítés, munkaalkalmasság vagy más feltétel fennállása esetén is – a munkát irányító gázmesternek az alkalmazásra kerülő gázosítószer használatával kapcsolatos veszélyről és a védekezés módjáról ki kell oktatnia, a kioktatás eredményességéről visszakérdezés útján meg kell győződnie, és a kioktatást a kioktatott aláírásával el kell ismertetnie.
(10) Foszfor-hidrogén fejlesztésére szolgáló alumínium, magnézium-foszfid hatóanyagú növényvédő szerként engedélyezett gázosítószert kizárólag gázmester használhat fel.
21. § (1) Annak a szolgáltatónak, aki vagy amely forgalomba hozatalra vagy felhasználásra szánt élelmiszert vagy terményt, ennek elhelyezésére szolgáló raktárt, tárolót vagy más helyiséget gázosítószerrel kezel, munkanaplót kell vezetnie. A munkanapló tartalmazza
a) a gázosítás helyét és idejét,
b) a gázosított anyag (termény, élelmiszer) fajtáját és mennyiségét (tömege),
c) a felhasznált gázosítószer megnevezését és mennyiségét (g/m3, db/tonna),
d) a gázosítás megkezdésének és befejezésének időpontját,
e) a termény, élelmiszer forgalomba hozhatóságának és felhasználhatóságának időpontját és
f) * a gázosítást végző gázmester érvényes működési igazolványának és az egészségügyi államigazgatási szerv által kiállított megfelelőségi nyilatkozat vagy engedély számát.
(2) A gázosított termény, élelmiszer csak az adott gázosítószer engedélyében megjelölt élelmezésegészségügyi várakozási idő leteltét követően tárolható ki, hozható forgalomba és használható fel.
(3) Az élelmezésegészségügyi várakozási idő letelte előtt a kezelt termény kizárólag akkor tárolható ki, ha a termény tulajdonosának azt a növény- és talajvédelmi feladatkörében eljáró kijelölt illetékes járási hivatal engedélyezte.
22. § Ez a rendelet a kihirdetését követő 15. napon lép hatályba.
23. § * A 3. § a belső piaci szolgáltatásokról szóló, 2006. december 27-i 2006/123/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 9. és 10. cikkének való megfelelést szolgálja.
24–26. § *
1. Középtér vagy helyiséggázosítás, valamint nagytér-, vagy épületgázosítás alkalmazásának feltételei:
1.1. A gázhatás ideje alatt a gáztérrel szomszédos közvetlen környezet helyiségeiben (a továbbiakban: légpárna) az ablakokat nyitva kell tartani, ahol a gázosítást végzőn kívül más személy átmenetileg sem tartózkodhat.
1.2. Főszellőztetéskor – legalább 2 óra időtartamra – a légpárna ablakait be kell zárni, melynek időtartama alatt illetéktelen személyek sem a légpárnában, sem a veszélyeztetett környezetben nem tartózkodhatnak.
1.3. Az utószellőztetés alatt a légpárna ablakait ismét nyitva kell tartani.
1.4. Lakott épületben, épületrészben vagy azzal összeépített helyiségben, illetve olyan helyen, aminek az emberi tartózkodásra szolgáló helyiséggel közös fala van, cián-hidrogén csak figyelmeztető gázzal (klór-pikrinnel, ammóniával, a továbbiakban: jelzőgázzal) együtt használható fel.
1.5. A gázképzést reggel 7 óra előtt nem lehet megkezdeni, és a főszellőztetést legkésőbb 20 órakor meg kell kezdeni.
1.6. A gázosításra kerülő, valamint az azzal szomszédos helyiségek (objektumok) tulajdonosait (üzemeltetőit, használóit) a gázosítás során betartandó óvórendszabályokról szóban és írásban a gázosítás előtt legalább 72 órával értesíteni kell.
1.7. A gázképzés és a főszellőztetés idején középtér- vagy helyiséggázosításkor legalább két gázmester, nagytér- vagy épületgázosításkor pedig legalább három gázmester közreműködése és egyidejű jelenléte szükséges, akik egymástól mindig látótávolságra kötelesek tartózkodni.
1.8. A gáztér megszakítás nélküli folyamatos őrzését a gázhatás egész ideje alatt a vezetőnek, illetve az általa megbízott gázmesternek kell ellátnia
1.8.1. ha bárhol gázszivárgás észlelhető,
1.8.2. a nagytér- vagy épületgázosításnál, ha a gáztérrel szomszédos helyiségek, épületrészek – 10 méter távolságon belül – nem helyezhetők teljesen üzemen kívül, tehát ha azokban akár csak átmenetileg is emberek tartózkodnak,
1.8.3. ha a helyi adottságok figyelembevételével a gáztér vagy a veszélyeztetett környezet szakszerű őrzés nélkül hagyása veszélyhelyzetet idéz elő.
1.9. A gáztér őrzéséről az utószellőztetés alatt is gondoskodni kell, kivéve, ha a biztonsági zárral ellátott gáztér szellőztetése olyan, nyitva hagyott természetes nyíláson át megoldható, amelyen keresztül a szellőztetés alatt álló gáztérbe a gázosítást végzőn kívül más személy nem hatolhat be.
1.10. A gázmesternek a folyamatos elérési lehetőségről a gázosítás teljes folyamata alatt gondoskodni kell.
1.11. Az utószellőztetési idő minimálisan 24 óra.
1.12. Az utószellőztetést követően gáznyom-kimutató készülék alkalmazásával a légtérben levő gáz mennyiségéről minden esetben meg kell győződni (a továbbiakban: gáznyom-kimutatás). A gáznyom-kimutatást valamennyi nyílászáró szerkezet 1 órás bezárását követően kell elvégezni. A gázmester a gáztérben, védőfelszerelés nélkül kizárólag a mindenkor érvényben levő MK-érték alatt tartózkodhat. A gáztér használatba csak akkor adható át, ha abban a gáz mennyisége már kimutathatatlan. A gáznyom-kimutatás eredményét írásban (naplóban) kell rögzíteni, amelyben fel kell tüntetni
1.12.1. a gázosítást végző szolgáltató megnevezését,
1.12.2. az irányító gázmester nevét,
1.12.3. a gázosítás helyét (objektum, cím),
1.12.4. az alkalmazott gázosítószer megnevezését,
1.12.5. az 1-től folyamatos számozással ellátott mérőpontok helyszínrajzon is feltüntetett helyét,
1.12.6. a mérés időpontját (nap, óra, perc),
1.12.7. az alkalmazott eszköz és mérőcső típusát,
1.12.8. az egyes mérőpontokon kapott bármely (akár nulla) értéket,
1.12.9. a mérést végző nevét.
1.13. Ha a gáznyom-kimutatás eredménye szükségessé teszi, az utószellőztetést minden alkalommal legalább 24 órával meg kell hosszabbítani.
1.14. A gáztér használatba való visszaadása előtt külön ellenőrizni kell az abban levő nagyobb gázelnyelő képességű, laza szerkezetű anyagok és tárgyak gázmentességét.
2. Kamragázosítás alkalmazásának feltételei:
2.1. A gázkamra fala kellő vastagságú, szilárdságú, tökéletesen szigetelt kell legyen, amely lakott helyiséggel közvetlenül nem érintkezhet.
2.2. A gázkamrát kívülről kezelhető gázadagoló berendezéssel kell ellátni, továbbá olyan szellőzőberendezéssel kell felszerelni, amely a gáz maradéktalan eltávolítását a kamrából az előtér gázszennyeződése nélkül biztosítja.
2.3. A gázkamrát kizárólag gázmester üzemeltetheti.
2.4. A gázkamra berendezéseit, a tömítések állapotát minden használat előtt ellenőrizni kell.
2.5. Kamragázosítás ideje alatt a kamra ajtaján és az előtér bejáratán figyelmeztető feliratot kell elhelyezni.
2.6. A gázkamra előterében kell elhelyezni a gázosítószert és az egyéb eszközöket úgy, hogy ahhoz illetéktelenek hozzá ne férhessenek. Ugyanitt könnyen hozzáférhető helyen kell tartani a 14. § (3) és (4) bekezdésében előírt egyéni védőeszközt és az elsősegélynyújtó felszerelést.
2.7. A kezelt anyag gázmentességének biztosítása érdekében az utószellőztetést legalább 24 órán keresztül jól szellőző (esetleg ventilátorral ellátott) helyiségben vagy szabadban lezárt, idegenek által hozzá nem férhető helyen kell biztosítani.
2.8. A gázkamrába történő belépés előtt gáznyom-kimutatást kell végezni.
2.9. A kamragázosításról gázosítási naplót kell felfektetni, amelyben fel kell tüntetni
2.9.1. a gázosított anyag megnevezését és mennyiségét (tömegét),
2.9.2. a gázosított anyag tulajdonosának nevét és címét,
2.9.3. a kártevő fajtáját,
2.9.4. a felhasznált gázosítószer megnevezését és mennyiségét,
2.9.5. a gázképzés és szellőztetés idejét,
2.9.6. a gázosítást végző gázmester nevét, valamint
2.9.7. az észlelt esetleges hiányosságokat és azok kijavításának módját, idejét.
3. Jármű- vagy konténergázosítás alkalmazásának feltételei:
3.1. A gázosított jármű körüli legalább 10 méter széles veszélyeztetett környezetben a gázosítás ideje alatt a gázosítást végzőn kívül más személy nem tartózkodhat.
3.2. A gázosított jármű és a veszélyeztetett környezet őrzéséről gondoskodni kell.
3.3. A gázosított járművön figyelmeztető felirat használata kötelező.
3.4. A gázosított jármű használatba való visszaadása előtt az 1.14. alpontban előírtakat kell betartani.
3.5. Gázosítószer személyszállító járműben csak jelzőgázzal együtt kerülhet felhasználásra.
4. Silógázosítás alkalmazásának feltételei:
4.1. A figyelmeztető feliratokat a be- és kiöntőnyílásokon, valamint a siló oldalfalán és a létra közelében kell elhelyezni.
4.2. A gázosított silócellával szomszédos silócellákba a gázosítás ideje alatt belépni és azokban bárminemű munkát végezni tilos.
4.3. A szellőztetési idő minimálisan 48 óra.
4.4. A gázosított silócellában bármely munkavégzés megkezdése előtt az 1.12. és 1.13. alpontban előírtakat kell betartani.
5. Fóliagázosítás alkalmazásának feltételei:
5.1. A letakart anyag körül veszélyeztetett környezetet kell kijelölni.
5.2. A veszélyeztetett környezet őrzését a gázosítás ideje alatt biztosítani kell.
5.3. A fóliára figyelmeztető feliratot kell elhelyezni.
5.4. Ha a fóliagázosítás helyiségben, illetve épületben kerül végrehajtásra, vagy jármű kerül ilyen módon gázosításra, az 1., illetve 3. pontban megadott előírások szerint kell eljárni.
6. Buborék- vagy sátorgázosítás alkalmazásának feltételei:
6.1. A buborékra, sátorra figyelmeztető feliratot kell elhelyezni.
6.2. A gáztér körül veszélyeztetett környezetet kell kijelölni, melynek őrzéséről gondoskodni kell, ahol a gázosítás és a szellőztetés ideje alatt a gázosítást végzőn kívül más személy nem tartózkodhat.
7. Kistér- vagy ládagázosítás alkalmazásának feltételei:
7.1. Ha a gázosítás helyiségben történik, a gázosítás időtartamára az ott tartózkodó illetéktelen személyeket el kell távolítani, és a helyiség légterébe került gáz folyamatos kiszellőztetéséről gondoskodni kell.
7.2. A gázosítás időtartamára a helyiség bejárati ajtajára és a ládára, szekrényre figyelmeztető feliratot kell elhelyezni.
8. Lyukgázosítás alkalmazásának feltételei:
8.1. A szakképzett személy meg kell győződjön arról, hogy a járatok nem nyílnak ember vagy hasznos állat tartózkodására szolgáló helyiségbe, nincsenek összeköttetésben a csatornahálózattal, és a föld alatti járat valamennyi felszínre vezető nyílása biztonságosan eltömíthető.
8.2. Gondoskodni kell a föld alatti rágcsálójárat összes felszínre vezető nyílásának, majd a gázképzésre felhasznált lyuk eltöméséről is.
8.3. A gázosítás helye körül legalább 10 méter széles területsávot kell biztosítani, ahonnan a gázosítást végzőn kívül más személyeket és a hasznos állatokat távol kell tartani.
8.4. Ha a gázosítás lakás, tartózkodás céljára szolgáló helyiség közelében történik, a szomszédos lakásokban, helyiségekben lakó, illetve tartózkodó személyeket a betartandó óvórendszabályokról a gázosítás megkezdése előtt legalább 48 órával szóban és írásban is értesíteni kell.
9. Egyes gázosítószerekre vonatkozó különleges előírások:
9.1. Foszfor-hidrogén fejlesztésére szolgáló alumínium, magnézium-foszfid hatóanyagú készítmények alkalmazásakor
9.1.1. a 14. § (3) és (4) bekezdésében előírt egyéni védőeszközt, a megfelelő szűrőbetéttel ellátott, készenlétben tartott gázálarcot csak akkor kell viselni, ha a gázképzés alumínium-foszfid hatóanyagú készítményeknél a 45 percet, illetve magnézium-foszfid hatóanyagú készítményeknél a 30 percet meghaladja,
9.1.2. az ömlesztett terménybe juttatott gázosítószert (tablettát, labdacsot, golyót) rostálással kell eltávolítani, és azt dokumentálni kell,
9.1.3. a szemes terménnyel nem keverendő készítmény alkalmazását követően a gázosítószer maradéktalan összegyűjtéséről gondoskodni kell, és ha ez nem lehetséges, az ömlesztett terményt rostálással kell a szermaradéktól megtisztítani,
9.1.4. a szermaradékok ártalmatlanítására vonatkozóan adott készítmény engedélyében megjelölt módon kell eljárni, amelyet dokumentálni kell.
9.2. Cián-hidrogén alkalmazásakor a gázmester a 14. § (3) és (4) bekezdésében előírt védőfelszerelés viselése mellett is a gáztérben egyfolytában legfeljebb 15 percet, 8 órán belül legfeljebb 90 percet (6×15 percet) tartózkodhat.
9.3. Szén-dioxid esetén 5%-nál nagyobb töménység alkalmazáskor a környezeti levegőtől független légzésvédőt kell viselni.
9.4. Szulfuril-fluorid alkalmazásakor a környezeti levegőtől független légzésvédő eszköz viselése kötelező, középtér- vagy helyiséggázosításra, nagytér- vagy épületgázosításra és járműgázosításra pedig csak jelzőgázzal együtt használható fel.
9.5. Formaldehid-gáz alkalmazásakor a gázosított légtér használatba való visszaadása előtt vegyi közömbösítést kell végezni.
9.6. Jelzőgáz alkalmazása esetén, szellőztetéskor a veszélyeztetett környezet határát úgy kell meghatározni, hogy azon belül a kiáramló gáz átmenetileg se idézzen elő ingerlő hatást.
9.7. Tűz- és robbanásveszélyes gázosítószer alkalmazása esetén
9.7.1. a gáztér közelében könnyen és veszély nélkül megközelíthető helyen az ott esetleg keletkező tűz oltására alkalmas kézi tűzoltó készüléket kell készenlétben tartani (folyadék használatakor oltóhomokról is gondoskodni kell),
9.7.2. a gáztérben és annak 10 méteres körzetében a dohányzás és nyílt láng használata tilos,
9.7.3. a figyelmeztető feliratokat a helyiségen belül és annak ajtaján, valamint a veszélyeztetett környezet határán jól látható helyen kell kifüggeszteni,
9.7.4. a gázképzés előtt az elektromos vezetékek és a villanyárammal működő készülékek áramtalanításáról gondoskodni kell,
9.7.5. a gáztérben a túlmelegedés megelőzése érdekében a fűtőtesteket ellenőrizni kell, és azok közeléből minden gyúlékony anyagot el kell eltávolítani, gondoskodni kell a helyi nyílt tüzelési, és fűtőberendezésekben a tűz kioltásáról, a nyílások lezárásáról, a parázs és hamu kiszedéséről és eltávolításáról,
9.7.6. a fokozott mértékben tűzveszélyes gázok gyúlékonyságát megfelelő adalékanyag hozzákeverésével kell kiküszöbölni, illetve csökkenteni.
9.8. Robbanásveszélyes gáz használatakor különös gondot kell fordítani a gáztéren belül valamennyi elektromos berendezés és hálózat áramtalanítására és a statikus feltöltődés kiküszöbölésére is, melynek érdekében a gáztérben dolgozók csak szegelés és vasalás nélküli bőrtalpú lábbelit viselhetnek, és nem hordhatnak műszálból készült vagy műszálat tartalmazó ruházatot, nem használhatnak kézi világítóeszközt és fém szerszámot.
