A villamos energiáról szóló 2007. évi LXXXVI. törvény 170. § (5) bekezdés 5. pontjában kapott felhatalmazás alapján, a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatalról szóló 2013. évi XXII. törvény 12. § i) pontjában meghatározott feladatkörömben eljárva a következőket rendelem el:
1. § * E rendelet hatálya a hálózathasználati szerződés felek általi megszegésének egyes eseteire vonatkozó jogkövetkezmények mértékére és alkalmazására terjed ki.
2. § (1) E rendelet alkalmazásában:
a) csatlakozási érték: a névleges csatlakozási teljesítmény alapulvételével a szerződésszegéssel érintett fogyasztásmérőhöz felszerelt vagy a csatlakozási ponthoz tartozó túláramvédelmi készülék névleges áramainak, vagy az állítható túláramvédelem beállítási értékeinek összege, Amperben meghatározva;
b) ellenőr: az elosztó megbízásából a felhasználási hely vagy fogyasztásmérő-berendezés ellenőrzését végző személy;
c) fogyasztásmérő-berendezés kiegészítő készülékei különösen:
ca) az időprogram kapcsoló,
cb) a különmért fogyasztókat vezérlő kapcsolóóra,
cc) a központilag vezérelt vevőberendezés,
cd) a mágneskapcsoló,
ce) a vételezett és hálózatba táplált teljesítményt mérő és regisztráló készülékek,
cf) a mérőtranszformátorok,
cg) a mérőtranszformátorok szekunder oldali vezetékei,
ch) a távméréshez alkalmazott mérési, adatátviteli, adatrögzítő és feldolgozó egységek, valamint az azokhoz tartozó vezetékek,
ci) a vételezhető és a hálózatba táplálható teljesítmény korlátozására szolgáló kismegszakítók,
cj) olvadóbiztosítók,
ck) beállítható túláramkorlátozóval rendelkező megszakítók,
cl) a fogyasztásmérő-berendezés rögzítésére szolgáló alátéttábla,
cm) minden elosztói zárópecséttel ellátott záró fedél,
cn) a leágazási pontot követő elosztói vagy felhasználói tulajdonban álló méretlen vezetékszakasz;
d) * fogyasztásmérő-berendezés védelmét biztosító eszköz: az elosztó által a fogyasztásmérő-berendezésre vagy annak egyes részeire felhelyezett, elosztói zárópecséttel lezárt védőburkolat;
e) helyszíni ellenőrzés: a felhasználási hely vagy fogyasztásmérő-berendezés előre bejelentett, egyeztetett időpontban végzett, vagy előre be nem jelentett ellenőrzése, az ellenőrzés céljától függetlenül;
f) igazságügyi szakértői tevékenység: az igazságügyi szakértőkről szóló 2016. évi XXIX. törvényben foglalt magánszakértői tevékenység;
g) * kizárólagos őrizet: a fogyasztásmérőhely vagy fogyasztásmérő-berendezés olyan elhelyezkedése, amely esetében a fogyasztásmérő-berendezéshez és a védelmét biztosító eszközhöz való hozzáférés csak a felhasználó által vagy közreműködésével biztosítható;
h) közreműködő személy: szabálytalan vételezés feltárására irányuló helyszíni ellenőrzésen jelenlévő felhasználó, a felhasználó képviselője, meghatalmazottja, független tanú vagy a felhasználási helyre vagy fogyasztásmérőhelyre való bejutást biztosító személy;
i) * plomba: a méretlen hálózati részen, a fogyasztásmérő-berendezésen és a védelmét biztosító eszközökön elhelyezett hitelesítői, gyártói, elosztói vagy egyéb jogi zár;
j) rendellenes állapottal előidézett kár: a villamos energia rendszerhasználati díjak, csatlakozási díjak és külön díjak alkalmazási szabályairól szóló jogszabályban meghatározott berendezés utánpótlási ára és cseréjének különdíja, valamint plombacsere esetén a felszerelt plombák költsége, továbbá – a hitelesítés lejárta miatti mérőcsere kivételével – a munkaóra díj és kiszállási díj;
k) * ellenőrzést megelőző tájékoztató lap: a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal honlapján közzétett, a helyszíni ellenőrzés során jelen lévő közreműködő személy tájékoztatását biztosító nyomtatvány.
(2) Az (1) bekezdésben nem szereplő fogalmakra a villamos energiáról szóló 2007. évi LXXXVI. törvény (a továbbiakban: VET) 3. §-ában és a villamos energiáról szóló 2007. évi LXXXVI. törvény egyes rendelkezéseinek végrehajtásáról szóló 273/2007. (X. 19.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Vhr.) 1. §-ában foglalt rendelkezések irányadók.
3. § * (1) Szabálytalan vételezés miatt jogkövetkezmény akkor alkalmazható, ha az elosztó rendelkezik a fogyasztásmérő-berendezés és a fogyasztásmérő védelmét biztosító eszközök felszerelésekor, az elosztói leolvasáskor vagy a felhasználási helyen végzett munkavégzéskor (a továbbiakban együtt: munkavégzés) a felszerelt berendezésekről, a plombák számáról, azonosítójáról és sérülésmentes külsejéről készített olyan fényképpel vagy felvétellel, amely alkalmas a berendezések és az azokon található plombák ép és sértetlen állapotú átadásának bizonyítására.
(2) A fényképnek vagy felvételnek alkalmasnak kell lennie annak igazolására, hogy az a munkavégzés időtartama alatt készült.
(3) Az (1) bekezdésben foglalt elosztói tevékenységet az elosztó köteles dokumentáltan rögzíteni és a felhasználónak, annak képviselőjének vagy meghatalmazottjának a munkavégzést követően a munkavégzést rögzítő dokumentumot, továbbá az állagmegóvással kapcsolatos tájékoztatást átadni, amelyet a felhasználó, annak képviselője vagy meghatalmazottja köteles átvenni. Ha a felhasználó, annak képviselője vagy meghatalmazottja a dokumentumot nem veszi át, vagy átvételét aláírásával nem igazolja, akkor az elosztó köteles azt a felhasználó részére 15 napon belül tértivevényes levélben vagy a felhasználó általi átvétel igazolására alkalmas más módon megküldeni.
4. § (1) * A felhasználó köteles a fogyasztásmérő-berendezés és a védelmét biztosító eszköz, valamint az azokon elhelyezett plomba sérülését vagy hiányát az elosztónak bejelenteni.
(2) Az (1) bekezdésben előírt bejelentési kötelezettség elmulasztása rendellenes állapotot eredményez.
(3) * Az (1) bekezdésben foglalt kötelezettség megszegése esetén az elosztó a Vhr. 2. számú melléklet 19.13. a) pont szerinti jogkövetkezményeket alkalmazhatja, ha a mérés befolyásolásának, vagy megkerülésének lehetővé tételére utaló tény a berendezésekben nem állapítható meg.
5. § * A rendellenes állapottal előidézett kár miatti kárigényét az elosztó jogcímenként határozza meg, és erről a felhasználót írásban vagy a felhasználó erre vonatkozó kérése esetén elektronikus úton részletesen tájékoztatja.
6. § (1) A Vhr. 2. számú melléklet 19.9. pont e) pont eb) és ed) alpontja szerinti szabálytalan vételezés lehetővé tételének minősül
a) * a fogyasztásmérő-berendezésen és a védelmét biztosító eszközön elhelyezett plomba megrongálása vagy eltávolítása,
b) a fogyasztásmérő-berendezés megrongálása, vagy
c) * fogyasztásmérő-berendezés megkerülése
ha méretlen vételezés, a mérés befolyásolása, egyértelműen nem állapítható meg (a továbbiakban: megrongált állapot).
(2) A védelmet biztosító berendezésen elhelyezett plomba megrongálása vagy eltávolítása ellenére sem állapítható meg a szabálytalan vételezés lehetővé tétele, ha a fogyasztásmérő berendezésen elhelyezett védelmi eszközök sérülésmentessége kizárja a méretlen vételezés, a mérés befolyásolás vagy megkerülés lehetőségét.
(3) Az (1) bekezdésben foglalt szabálytalan vételezés lehetővé tétele esetén az elosztó a Vhr. 2. számú melléklet 19.13. b) pont szerinti jogkövetkezményeket alkalmazhatja.
(4) A (2) bekezdésben foglalt esetben az elosztó kizárólag a Vhr. 2. számú melléklet 19.13. a) pont szerinti jogkövetkezményeket alkalmazhatja.
7. § (1) * A Vhr. 2. számú melléklet 19.9. pont e) pont ec) és ee) alpontjai szerinti szabálytalan vételezésnek minősül
a) a fogyasztásmérő-berendezésen és a védelmét biztosító eszközön elhelyezett plomba megrongálása vagy hiánya vagy a fogyasztásmérő-berendezés megrongálása, ha megállapítható a méretlen vételezés vagy a mérés befolyásolása (a továbbiakban: befolyásolt állapot) vagy
b) a fogyasztásmérő-berendezés megkerülése.
(2) Az (1) bekezdés a) pontja szerinti befolyásolt állapotnak minősül különösen:
a) a fogyasztásmérő-berendezés külső vagy belső szerkezetének megváltoztatása, a számlálószerkezet visszaforgatása;
b) a tényleges fogyasztás mérését befolyásoló, vagy azt akadályozó eszköz fogyasztásmérő-berendezésen való elhelyezése;
c) elektronikus fogyasztásmérő esetén a fogyasztásmérő-berendezés mérésébe, mérési szoftverébe, adattovábbításába való beavatkozás;
d) * a fogyasztásmérő elektronikus alkatrészeinek külső elektromos impulzussal való befolyásolása, megrongálása;
e) a feszültség áthidaló lemez nem üzemszerű állapota, ha a fogyasztásmérő kapocs fedeléről a plomba hiányzik vagy sérült;
f) a bejövő és elmenő fázisvezetők felcserélt vagy közösített állapota, ha a fogyasztásmérő kapocs fedeléről a plomba hiányzik vagy sérült;
g) olyan energia áramlási viszonyok előidézése, amely a tényleges fogyasztástól eltérő mérési eredményt okoz.
(3) Az (1) bekezdés b) pontja szerinti megkerülésnek minősül, ha a helyszíni ellenőrzés során megállapításra kerül, hogy a méretlen fővezetéken olyan méretlen leágazás van kialakítva, amelyre további műszaki beavatkozás igénye nélkül villamos energiát fogyasztó berendezés csatlakoztatható.
(4) Az (1) bekezdésben foglalt szabálytalan vételezés esetén az elosztó a Vhr. 2. számú melléklet 19.13. b) pont szerinti jogkövetkezményeket alkalmazhatja.
8. § (1) A Vhr. 2. számú melléklet 19.9. pont e) pont ef) alpontja szerinti önkényes visszakapcsolásnak minősül, ha az elosztó által kikapcsolt felhasználási helyen elosztói közreműködés nélkül helyreállításra kerül a villamosenergia-vételezés lehetősége.
(2) Az önkényes visszakapcsolás esetén az elosztó a Vhr. 2. számú melléklet 19.13. b) pont szerinti jogkövetkezményeket alkalmazhatja.
9. § (1) * Nem állapítható meg szabálytalan vételezés a 4. § (2) bekezdés, a 6. § (1) bekezdés és a 7. § (1) bekezdés a) pontja szerinti állapot fennállása ellenére, ha:
a) a fogyasztásmérőhely vagy a fogyasztásmérő-berendezés kizárólagos őrizete nem áll fenn,
b) a fogyasztásmérőhely felhasználó részére történő átadása vagy a fogyasztásmérő-berendezés felszerelése nem a 3. §-ban foglaltaknak megfelelően történt meg,
c) lejárt hitelességű fogyasztásmérőn keresztül történt a szabálytalan vételezés, és nem áll fenn az elosztó részére a Vhr. 2. számú melléklet 17.7. pontja szerinti kimentési ok,
d) * nem áll az elosztó rendelkezésére olyan dokumentáció, amely bizonyítja, hogy a fogyasztásmérő hitelesítési eljáráson átesett,
e) a felhasználási helyen olyan megbontással járó, felújító újrahitelesítésen átesett fogyasztásmérő üzemel, amelynek belső szerkezetén feltárt elváltozásokról, sérülésekről kétséget kizáróan nem bizonyított, hogy azok a felhasználónak felróható külső közrehatásból erednek,
f) a felhasználási helyen olyan mintavételes hitelesítési eljáráson átesett fogyasztásmérő üzemel, amelynek kizárólag a fékmágnes gyengeségéből eredő olyan mérési pontossági hibája van, amely nem a felhasználónak felróható külső közrehatásból ered, vagy
g) * a felhasználó a fogyasztásmérő-berendezésen és kiegészítő készülékein, a fogyasztásmérő-berendezés védelmét biztosító eszközökön elhelyezett plomba sérülését vagy hiányát haladéktalanul az elosztó részére bejelentette, és a mérés befolyásolásának vagy megkerülésének lehetővé tételére utaló tény a berendezésekben nem állapítható meg.
(2) Nem állapítható meg a 6. § (1) bekezdés és a 7. § (1) bekezdés szerinti szabálytalan vételezés és jogkövetkezménye a fogyasztásmérő-berendezés részét képező kismegszakító vagy kismegszakító belső szerkezetének kicserélése alapján. Az elosztó a rendellenes állapottal előidézett káron felül jogosult a szerződött és a felbővített áramerősség közötti részre csatlakozási alapdíj különbözet kiszámlázására, amelynek megfizetése nem jogosítja fel a felhasználót a felbővített áramerősség igénybevételére.
10. § (1) Az elosztó a szabálytalan vételezés miatt alkalmazható jogkövetkezményekkel abban az esetben élhet, ha a VET, a Vhr. és e rendeletben előírt eljárási kötelezettségének teljeskörűen, igazolhatóan eleget tett.
(2) Az (1) bekezdésben foglalt kötelezettség teljesítését az elosztónak kell bizonyítania.
11. § (1) A szabálytalan vételezés feltárására irányuló helyszíni ellenőrzésen közreműködő személynek jelen kell lennie. Az a személy, aki kizárólagos őrizet fennállása esetén az ellenőrzést lehetővé teszi, közreműködő személynek minősül. Közreműködő személy jelenlétének hiányában az ellenőrzést nem lehet megkezdeni.
(2) A helyszíni ellenőrzést végző ellenőr részére az elosztó fényképes igazolványt állít ki, amelyet az ellenőr a közreműködő személy részére az ellenőrzés megkezdését megelőzően felmutat. A közreműködő személy számára az elosztó biztosítja az ellenőrzési jogosultság ellenőrzésének lehetőségét.
(3) * Az ellenőr az ellenőrzés megkezdése előtt az ellenőrzést megelőző tájékoztató lapon rögzíti az ellenőrzés helyét és az ellenőrzés megkezdésének időpontját az év, a hónap, a nap, az óra és perc megjelölésével.
(4) Az elosztó köteles igazolni, hogy a közreműködő személy az ellenőrzés kezdetén jelen volt. Az ellenőr az ellenőrzés megkezdésekor a közreműködő személy nevét, lakcímét és a közreműködés jogcímét rögzíti.
12. § (1) * A helyszíni ellenőrzés megkezdését megelőzően az ellenőr szóban és az ellenőrzést megelőző tájékoztató lap átadásával írásban, egyértelműen tájékoztatja a közreműködő személyt az ellenőrzésről és annak lehetséges jogkövetkezményeiről. A tájékoztatásnak ki kell terjednie az ellenőrzés céljára, a szabálytalan vételezés megállapítása iránti eljárás lefolytatására, a közreműködő személy együttműködési kötelezettségére és a nyilvántartott felhasználó személyére.
(2) * A közreműködő személy az ellenőrzést megelőző tájékoztató lap aláírásával nyilatkozik a 11. § (4) bekezdése szerinti adatainak helyességéről, valamint a tájékoztatóban foglaltak tudomásul vételéről.
(2a) * Az ellenőrzést megelőző tájékoztató lap aláírásának megtagadása az ellenőrzést nem hiúsítja meg. Az aláírás megtagadását az ellenőr dokumentálni köteles.
(2b) * Az elosztó az ellenőrzést megelőző tájékoztató lapot a felek egyező akarata esetén elektronikus úton küldi meg a felhasználónak.
(3) A közreműködő személy a helyszíni ellenőrzés során jogosult az ellenőrzésről, vagy annak megállapításairól a helyszíni ellenőrzés megállapításait rögzítő írásbeli dokumentumban (a továbbiakban: jegyzőkönyv) nyilatkozatot tenni. Erre a jogára az ellenőr a helyszíni ellenőrzés megkezdését megelőzően szóban figyelmezteti a közreműködő személyt.
(4) Szabálytalan vételezést elismerő nyilatkozatot csak a felhasználó tehet. Ha a helyszíni ellenőrzést követően a felhasználó úgy nyilatkozik, hogy a felhasználási helyre való bejutást biztosító személy képviseleti joggal nem rendelkezett, akkor e személy nyilatkozata, mint független tanú nyilatkozata vehető figyelembe.
13. § (1) * Az ellenőr a jegyzőkönyvet a felhasználónak, annak képviselőjének vagy meghatalmazottjának az ellenőrzés befejezésekor átadja.
(2) * Az elosztó a helyszíni ellenőrzés során készített fényképfelvételek példányát a felhasználónak az ellenőrzést követő 30 napon belül igazolható módon megküldi.
(3) A fényképfelvételeknek meg kell felelniük a 3. § (1) és (2) bekezdésében foglaltaknak.
(4) * Ha a helyszíni ellenőrzés során nem a felhasználó volt jelen, akkor az elosztó az ellenőrzést megelőző tájékoztató lap és a helyszíni ellenőrzés során keletkezett dokumentumok másolatát a felhasználónak az ellenőrzést követő 30 napon belül igazolható módon megküldi.
(5) * Ha a felhasználó a jegyzőkönyvet és az ellenőrzés során készített fényképeket digitális formában is megkéri, az elosztó a kérésnek 15 napon belül eleget tesz.
14. § (1) Az ellenőr nem intézhet a közreműködő személyhez olyan kérést, javaslatot vagy ajánlást, amelynek teljesítése az ellenőrzés helyszínének elhagyását igényli. Amennyiben olyan információ vagy dokumentum bemutatása szükséges, amely a közreműködő személytől az ellenőrzés helyszínének elhagyását kívánja meg, akkor az ellenőrzést azonnal fel kell függeszteni, a megszakítás okát és tényét, valamint az ellenőrzés újrakezdésének tényét és ezen események dátumát és időpontját a jegyzőkönyvben rögzíteni kell.
(2) * Az ellenőrzés során a felhasználó hozzájárulásával a felhasználás jellegét vagy a fogyasztás mennyiségét esetlegesen lényegesen befolyásoló egyéb tényezők, körülmények is rögzíthetők. A felhasználási helyen ilyen egyéb tényezőnek vagy körülménynek kell tekinteni különösen a megújuló energiaforrás (napelem, hőszivattyú), alternatív fűtési, meleg víz előállítási lehetőséget vagy az energiatakarékos készülékek alkalmazását.
15. § (1) Ha az ellenőrzés során a fogyasztásmérő-berendezésnek vagy valamely részének leszerelése válik szükségessé, akkor az ellenőr köteles azt a közreműködő személy jelenlétében leszerelni és becsomagolni. A leszerelt fogyasztásmérő-berendezés vagy annak része nem kerülhet ki az ellenőrzésen közreműködő személy látóköréből a leszerelésétől kezdődően egészen annak becsomagolásáig.
(2) A leszerelt fogyasztásmérő-berendezést vagy annak részeit az ellenőr olyan csomagolással látja el, amely külsérelmi nyomok nélkül nem bontható fel.
(3) * A csomagolásnak biztosítania kell a fogyasztásmérő-berendezés részei leszereléskori állapotának megőrzését, azaz, hogy a csomagoláson keresztül ne érje a fogyasztásmérő-berendezést vagy annak részeit külső behatás, amely azok állapotát, működését befolyásolhatja.
(4) A csomagolást a közreműködő személy és az ellenőr aláírásával látja el. Az aláírás megtagadásának tényét az ellenőr a jegyzőkönyvben rögzíti.
(5) Az ellenőr a csomagoláson a fogyasztásmérő-berendezés vagy annak részei beazonosításához szükséges jelzést helyez el.
(6) Az elosztó gondoskodik a leszerelt fogyasztásmérő-berendezés vagy részei szállítása és tárolása során azok megfelelő nyomon követéséről és védelméről.
16. § A leszerelt fogyasztásmérő-berendezés vagy részei szállítását és tárolását az elosztó olyan informatikai, logisztikai rendszer alkalmazásával támogatja, amely kizárja az illetéktelen hozzáférést.
17. § (1) Az elosztó a jegyzőkönyvet, továbbá az egyéb rendelkezésre álló dokumentumot, valamint eljárását formai és tartalmi szempontból megvizsgálja.
(2) * Ha az elosztó az (1) bekezdésben foglalt vizsgálat eredményeként megállapítja, hogy akadálya van a felhasználóval szembeni jogkövetkezmény érvényesítésének, a szabálytalan vételezés megállapítására irányuló eljárást megszünteti, és erről az ellenőrzést követő 30 napon belül tájékoztatja a felhasználót.
(3) * Az elosztó a helyszíni ellenőrzést követő 30 napon belül a felhasználót írásban vagy a felhasználó erre vonatkozó kérése esetén elektronikus úton tájékoztatja arról, hogy a helyszíni ellenőrzésen milyen jellegű szabálytalan vételezés gyanúját tárta fel, és ennek milyen jogkövetkezményei lehetnek a felhasználóra nézve.
(4) A (3) bekezdés szerinti tájékoztatással egyidejűleg az elosztó felhívja a felhasználó figyelmét, hogy jogosult az ellenőrrel, a közreműködő személlyel vagy az ellenőrzés körülményeivel kapcsolatosan nyilatkozatot tenni, és az ellenőrzéssel vagy annak megállapításaival kapcsolatosan kialakított álláspontjáról az elosztót tájékoztatni. A felhasználó nyilatkozattételi jogosultsága a szabálytalan vételezés megállapítása iránti eljárás teljes időtartama alatt fennáll.
(5) * Ha a felhasználó a szabálytalan vételezés megállapítására irányuló eljárás során nyilatkozatot tesz, de ahhoz nem mellékeli az abban foglaltak alátámasztásául szolgáló bizonyítékokat, úgy az elosztó határidő tűzésével felhívja a felhasználót a bizonyítékok pótlására.
(6) Nem szükséges az e rendelet szerinti további bizonyítási eljárás lefolytatása a szabálytalan vételezés jogkövetkezményeinek megállapításához, ha a felhasználó a szabálytalan vételezés megvalósulását vagy annak lehetővé tételét a (3) bekezdés szerinti tájékoztatás kézhezvételét követően írásban, jogfenntartás nélkül elismerte.
18. § (1) Ha a Vhr. alapján a szabálytalan vételezés miatt a fogyasztásmérő-berendezés vagy részeit érintő igazságügyi szakértői vizsgálat válik szükségessé, azon a felhasználó jogosult jelen lenni.
(2) Az elosztó az igazságügyi szakértő, valamint a szakértői vizsgálat helyszínének a kiválasztásakor úgy jár el, hogy a vizsgálaton való részvétel ne okozzon aránytalan költséget a felhasználónak.
(3) Az elosztó az igazságügyi szakértői vizsgálat helyéről, idejéről a felhasználót legkésőbb a helyszíni ellenőrzést követő 30. napig előzetesen tértivevényes levélben vagy az átvétel igazolására alkalmas egyéb módon értesíti. Az elosztó biztosítja, hogy az értesítés a felhasználó részére a vizsgálat napját megelőző 15 nappal korábban kézbesítésre kerüljön.
(4) A felhasználó a szakértői vizsgálatról szóló értesítés kézhezvételét követő 5 napon belül – a megjelölt elérhetőségen egy alkalommal telefonon vagy elektronikus levélben – kérheti a vizsgálat időpontjának vagy helyszínének módosítását. Az elosztónak a felhasználó kérésének elutasítását indokolnia kell, és azt a tervezett szakértői vizsgálat időpontja előtt legalább 5 nappal el kell juttatnia a felhasználóhoz.
19. § Ha az igazságügyi szakértői vizsgálatról szóló értesítés szabályszerű kézbesítése nem állapítható meg, a vizsgálatot az elosztó elhalasztja.
20. § (1) Az elosztó az igazságügyi szakértői vizsgálatról szóló értesítésében felhívja a felhasználó figyelmét arra, hogy a távolléte nem jelenti a vizsgálat lefolytatásának akadályát.
(2) Az elosztó az igazságügyi szakértői vizsgálatról szóló értesítésben tájékoztatja a felhasználót az igazságügyi szakértői vizsgálat céljáról és általános menetéről. Az elosztó az értesítésben felhívja a felhasználó figyelmét arra, hogy az igazságügyi szakértői vizsgálat során a fogyasztásmérő-berendezés vagy annak része eredeti állapotának megőrzése, a roncsolásmentes és utólag rekonstruálható vizsgálat nem biztosítható, a vizsgált tárgy a vizsgálat során megváltozik.
(3) * Az elosztó az igazságügyi szakértői vizsgálatról szóló értesítésben tájékoztatja a felhasználót, hogy a felhasználó dönthet úgy, hogy a szakértői vizsgálaton az általa választott, legfeljebb két személlyel (így különösen jogi képviselővel, szakértővel) vehet részt.
21. § * (1) Az elosztó által megbízott igazságügyi szakértő a vizsgálatot teljes egészében a vizsgálat előre meghatározott helyszínén és időpontjában végzi el. A vizsgálat előtt tájékoztatni kell a felhasználót a vizsgálat okáról, céljáról és módszereiről.
(2) A fogyasztásmérő-berendezés igazságügyi szakértői vizsgálata során a megállapított tényeket helyben rögzíteni kell.
(3) A szakértői vizsgálat előtt és alatt tapasztalt tényeket, a mért adatokat, továbbá a fogyasztásmérő-berendezésnek vagy részeinek jellemző adatait az elosztó által megbízott igazságügyi szakértő jegyzőkönyvbe foglalja, és a fogyasztásmérő-berendezésről vagy annak részeiről fénykép- vagy videofelvételt készít, illetve azokat a későbbi azonosításra alkalmas módon rögzíti.
(4) Az elosztó vagy az általa megbízott igazságügyi szakértő a szakértői vizsgálatról szóló jegyzőkönyvet a szakértői vizsgálat végén a felhasználónak átadja.
(5) Az elosztó által megbízott igazságügyi szakértő a szakértői vizsgálatról szóló jegyzőkönyv alapján, a vizsgálatot követő 15 napon belül szakvéleményt készít. A vizsgálat során készített fényképet, videofelvételt a szakvéleményhez csatolni kell.
(6) Az elosztó csak olyan szabálytalan vételezés miatt érvényesíthet jogkövetkezményt, amelyre vonatkozóan a szakértői vizsgálat végén a felhasználónak átadott jegyzőkönyv ténymegállapítást és azt alátámasztó adatot tartalmaz.
(7) Az elosztó nem érvényesíthet jogkövetkezményt, ha a Vhr. 2. számú mellékletének 17.7. pontjában foglaltak nem állnak fenn, valamint ha nem a 15. § szerinti módon került sor a csomagolásra.
22. § (1) * A felhasználó igénye esetén az elosztó köteles lehetővé tenni, hogy a felhasználó személyén túl, az általa kiválasztott, legfeljebb két személy a szakértői vizsgálaton részt vegyen.
(2) * A felhasználó vagy az (1) bekezdés szerinti személyek a szakértői vizsgálat során észrevételt tehetnek, az elosztó által megbízott igazságügyi szakértőhöz kérdést intézhetnek. Az észrevételt vagy kérdést, valamint a szakértő ezekre vonatkozó nyilatkozatát a szakértői vizsgálat ténymegállapításait rögzítő jegyzőkönyvbe kell foglalni.
23. § (1) Az elosztó köteles egyenként és összességében értékelni:
a) a helyszíni ellenőrzés során keletkezett dokumentumokat,
b) a szakértő eljárása során keletkezett dokumentumokat,
c) a felhasználó által felkért szakértő szakvéleményét,
d) a felhasználó által rendelkezésre bocsátott bizonyítási eszközöket,
e) a felhasználási hellyel kapcsolatban rendelkezésére álló valamennyi dokumentumot,
f) a kizárólagos őrizet fennállását.
(2) * Az elosztó, amennyiben szakértői vizsgálatra került sor a szakvélemény megküldésével együtt, annak rendelkezésre állását követő 30 napon belül, amennyiben szakértői vizsgálatra nem került sor, a helyszíni ellenőrzést követő 30 napon belül a szabálytalan villamos energia vételezéssel kapcsolatos álláspontját igazolható módon írásban vagy a felhasználó erre vonatkozó kérése esetén elektronikus úton közli a felhasználóval.
(3) Az elosztó a (2) bekezdésben foglalt álláspontjában tájékoztatja a felhasználót:
a) a szabálytalan vételezéssel összefüggő eljárás eredményéről, az esetlegesen alkalmazott jogkövetkezmények jogalapjáról, és azok mértékéről,
b) a kötbér-mérték csökkentésének vagy a részletfizetésnek a lehetőségéről, a fizetési határidőről,
c) a felhasználó által benyújtott, de figyelembe nem vett bizonyítási eszközök mellőzésének okáról,
d) a felhasználó rendelkezésére álló panasztételi és jogorvoslati lehetőségekről, valamint ezek elérhetőségeiről.
24. § (1) A felhasználó által írásban, jogfenntartás nélkül elismert, vagy az elosztó által e rendelet szerint – a Vhr. 2. számú mellékletének 19.9. ea) pontját kivéve – bizonyított szabálytalan vételezés esetén a felhasználóval szemben az 1. mellékletben meghatározott képlet alapján számított kötbér érvényesíthető.
(2) * A kötbéralap (Ka) összege kisfeszültségű hálózatról ellátott lakossági fogyasztó esetén 5000 forint, kisfeszültségű hálózatról ellátott nem lakossági felhasználó esetén 12 500 forint, közép- és nagyfeszültségű hálózatról ellátott felhasználó esetén 25 000 forint.
(3) * A minősítési tényező (Mt) értéke
a) a 6. § (1) bekezdése és a 8. § (1) bekezdése szerinti szabálytalan vételezés esetén 0,5;
b) a 7. § (1) bekezdés a) pontja szerinti szabálytalan vételezés esetén 0,75;
c) a 7. § (1) bekezdés b) pontja szerinti szabálytalan vételezés esetén 1,0.
(4) Az ismétlődési tényező (It) mértéke
a) * ha a helyszíni ellenőrzést megelőző három éven belül nem állapítottak meg szabálytalan vételezést a felhasználóval szemben: 1;
b) * ha a helyszíni ellenőrzést megelőző három éven belül egy alkalommal állapítottak meg szabálytalan vételezést a felhasználóval szemben: 2;
c) * ha a helyszíni ellenőrzést megelőző három éven belül kettő vagy annál több alkalommal állapítottak meg szabálytalan vételezést a felhasználóval szemben: 5.
(5) * A hároméves időszakon belül a 6–8. §-okban szabályozott bármely szabálytalan vételezés megalapozza a magasabb ismétlődési tényező alkalmazását.
(6) Több fázisú csatlakozás esetén csak a szerződésszegéssel érintett egyes fázisok amper értékeit kell figyelembe venni.
(7) Méretlen leágazás esetén a kötbérszámítás alapját képező csatlakozási értékként az áramkörben lévő elemek közül a legkisebb átvivő képességét kell figyelembe venni.
(8) Az elosztó a szabálytalan vételezés miatt felmerült igazolt költségeit csak az alkalmazott kötbért meghaladó mértékben jogosult érvényesíteni.
25. § (1) A felhasználóval szemben szabálytalan vételezés miatt megállapított kötbér összegéből az elosztó kötbér-mérséklést vagy részletfizetési lehetőséget biztosíthat. Amennyiben a részletfizetést választó felhasználó a törlesztő részlet kifizetésével késedelembe esik, a fennmaradó kötbérhátralék egy összegben esedékessé válik.
(2) Az (1) bekezdés szerinti kedvezmény biztosításának megítéléséhez az elosztó – erre vonatkozó írásbeli, kifejezett felhasználói hozzájárulás (adatkezelési hozzájárulás) birtokában – kérheti, figyelembe veheti a felhasználó által önkéntesen átadott, vagyoni, jövedelmi viszonyokra, egészségügyi állapotra, eltartottak számára vonatkozó adatokat.
(3) Az (1) és (2) bekezdés figyelembevételével biztosított kedvezményt minden felhasználó számára azonos feltételek mellett kell nyújtani, amely feltételeket az elosztó belső szabályzatban köteles rögzíteni.
26. § Ha az elosztó a szabálytalan vételezés megállapítására irányuló eljárás lezárásakor a felhasználóval szemben nem állapít meg szabálytalan vételezést, de a felhasználó a fogyasztásmérő-berendezés igazságügyi szakértői vizsgálatán részt vett, úgy az elosztó köteles a felhasználó részére az eljárás során felmerült és igazolt költségeit megtéríteni.
27. § Ez a rendelet a kihirdetését követő 60. napon lép hatályba.
28. § * (1) E rendeletet – a (2) bekezdésben meghatározott kivétellel – 2019. augusztus 1. napjától a hálózathasználati szerződés felek általi megszegésének egyes eseteire vonatkozó jogkövetkezmények mértékéről és alkalmazásáról szóló 18/2017. (XII. 21.) MEKH rendelet módosításáról szóló 6/2019. (VI. 12.) MEKH rendelet (a továbbiakban: Módr.) hatálybalépése előtt megkötött hálózathasználati szerződésekre is alkalmazni kell.
(2) A Módr. hatálybalépésekor hatályos hálózathasználati szerződések esetében a Módr.-rel megállapított 3. § (1) és (2) bekezdése szerinti fénykép vagy felvétel rendelkezésre állását mint a szabálytalan vételezés jogkövetkezményeinek megállapításához szükséges előfeltételt, 2023. január 1-jétől kell alkalmazni.
K=Ka*Mt*It*X
ahol
K: a felhasználó által fizetendő kötbér mértéke
Ka: kötbér alap
Mt: minősítési tényező
It: ismétlődési tényező
X: Amperben meghatározott csatlakozási érték
