A jogszabály mai napon ( 2021.04.21. ) hatályos állapota.
A jelek a bekezdések múltbeli és jövőbeli változásait jelölik.

 

21/2017. (VIII. 3.) NGM rendelet

a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló 2017. évi LIII. törvény, valamint az Európai Unió és az ENSZ Biztonsági Tanácsa által elrendelt pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedések végrehajtásáról szóló 2017. évi LII. törvény alapján elkészítendő belső szabályzat kötelező tartalmi elemeiről

A pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló 2017. évi LIII. törvény 77. § (1) bekezdésében meghatározott felhatalmazás alapján, a Kormány tagjainak feladat- és hatásköréről szóló 152/2014. (VI. 6.) Korm. rendelet 90. § 14. pontjában meghatározott feladatkörömben eljárva, valamint az Európai Unió és az ENSZ Biztonsági Tanácsa által elrendelt pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedések végrehajtásáról szóló 2017. évi LII. törvény 17. § (2) bekezdésében meghatározott felhatalmazás alapján, a Kormány tagjainak feladat- és hatásköréről szóló 152/2014. (VI. 6.) Korm. rendelet 90. § 1. pontjában meghatározott feladatkörömben eljárva a következőket rendelem el:

1. § A pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló 2017. évi LIII. törvényben (a továbbiakban: Pmt.) meghatározott kötelezettségek körébe tartozó feladatok teljesítésére a szolgáltató által elkészítendő, a Pmt. 65. § (1) bekezdése szerinti belső szabályzat kötelező tartalmi elemei a következők:

a) a pénzmosásra vagy a terrorizmus finanszírozására utaló adatok, tények, körülmények megállapításakor figyelembe veendő szempontok,

b) *  az ügyfél azonosításának, üzleti kapcsolat létesítése esetén az ügyfél kockázati szintbe történő besorolásának, a személyazonosság igazoló ellenőrzésének, a tényleges tulajdonos azonosításának, az üzleti kapcsolat célját és tervezett jellegét feltáró tevékenységnek, illetve az üzleti kapcsolat folyamatos figyelemmel kísérésének, ennek során az ügyfél kockázati szintje ellenőrzésének és a kockázati szint változása esetén megteendő intézkedéseknek, valamint az üzleti kapcsolatra vonatkozó adatok, okiratok naprakészen tartásának (a továbbiakban együtt: ügyfél-átvilágítás) belső eljárási rendje,

c) az ügyfélazonosító adatok valódiságával vagy megfelelőségével, illetve a tényleges tulajdonos kilétével kapcsolatban felmerült kétség alapjául szolgáló adatok, tények, körülmények,

d) az egyszerűsített és a fokozott ügyfél-átvilágítás esetkörei, az alkalmazandó intézkedések köre és belső eljárási rendje,

e) azon szolgáltatóknál, amelyek élni kívánnak a Pmt. 22. § (1) bekezdésében foglalt jogosultsággal, a más szolgáltató által elvégzett ügyfél-átvilágítási intézkedések eredményei elfogadásának belső eljárási rendje,

f) a pénzügyi információs egységként működő hatóságnak történő bejelentés belső eljárási rendje és formája, továbbá a Pmt. 30. § (1) bekezdésében előírt bejelentés megtételére szolgáló, a Pmt. 31. § (1) bekezdésében meghatározott kijelölt személy részére megküldendő formanyomtatvány,

g) a Pmt. 31. § (1) bekezdésében meghatározott kijelölt személy neve, beosztása, elérhetősége,

h) az ügylet felfüggesztésének belső eljárási rendje,

i) az ügyfél-átvilágítás, illetve a bejelentés kapcsán keletkezett adatok kezelésére, megőrzésére, védelmére, illetve az érintett alkalmazottak védelmére vonatkozó belső előírások,

j) az ügyfelekkel kapcsolatba kerülő foglalkoztatottak képzésére, a pénzmosás és terrorizmus finanszírozása megelőzését és megakadályozását célzó képzési programokon történő részvételére vonatkozó előírások,

k) az ügyfelekkel kapcsolatba kerülő foglalkoztatottak részére az ügyfél-átvilágítás során alkalmazandó eljárási, magatartási normák,

l) az ügyfél-átvilágítást, a bejelentés teljesítését és a nyilvántartás vezetését elősegítő belső ellenőrző és információs rendszer ismertetése,

m) a Pmt. 2. §-ában meghatározott szolgáltatók esetében a pénzátutalásokat kísérő adatokról és az 1781/2006/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2015. május 20-i 2015/847 európai parlamenti és tanácsi (EU) rendelet végrehajtása vonatkozásában a megbízó és a kedvezményezett azonosításának, az adatok ellenőrzésének, nyilvántartásának, továbbításának, továbbá a hiányzó vagy hiányos adatokkal érkező pénzátutalások észlelésének és kezelésének belső eljárási rendje, és

n) a Pmt. 3. § 35. pontjában meghatározott személy neve, beosztása, és a szolgáltató pénzmosás és terrorizmus-finanszírozás jelentette kockázati kitettségének a befolyásolására szolgáló döntésekkel kapcsolatos hatáskörének meghatározása,

o) *  a speciális ügyfél-átvilágítás esetkörei és belső eljárási rendje;

p) *  a pénzeszközök és a vagyon forrására vonatkozó információk beszerzésének és igazolásának belső eljárási rendje.

2. § Az Európai Unió és az ENSZ Biztonsági Tanácsa által elrendelt pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedések végrehajtásáról szóló 2017. évi LII. törvényben (a továbbiakban: Kit.) meghatározott kötelezettségek körébe tartozó feladatok teljesítésére a szolgáltató által elkészítendő, a Kit. 3. § (4) bekezdése szerinti belső szabályzat kötelező tartalmi elemei a következők:

a) az Európai Unió és az ENSZ Biztonsági Tanácsa által elrendelt pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedések megfelelő végrehajtása érdekében a Kit. 3. § (6) bekezdésében előírt szűrő-monitoring rendszer típusa, működése, illetve a pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedéssel érintetteket tartalmazó listák alapján történő szűrés belső eljárásrendje,

b) a szolgáltató által alkalmazandó, az Európai Unió és az ENSZ Biztonsági Tanácsa által elrendelt pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedéssel érintetteket tartalmazó listák elérhetőségei,

c) a Kit. 4. § (1) bekezdése szerint a hatóságnak történő bejelentés belső eljárási rendje,

d) a Kit. 4. § (2) bekezdése szerint kijelölt személy neve, beosztása, elérhetősége,

e) az Európai Unió és az ENSZ Biztonsági Tanácsa által elrendelt pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedések végrehajtásában érintett foglalkoztatottak által alkalmazandó eljárási és magatartási szabályok és

f) az Európai Unió és az ENSZ Biztonsági Tanácsa által elrendelt pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedések végrehajtásához kapcsolódó belső ellenőrző rendszer működtetésének szabályai.

3. § *  A szolgáltató a Pmt. 65. § (1) bekezdése alapján elkészítendő belső szabályzatban foglalt intézkedések terjedelmét az üzleti kapcsolat vagy ügyleti megbízás jellege és összege, valamint az ügyfél körülményei alapján (kockázatérzékenységi alapon) köteles meghatározni, a Pmt. 27. §-ában meghatározott rendelkezéseknek megfelelően elkészített belső kockázatértékelés felhasználásával. A szolgáltató a felügyeletet ellátó szervek felé bizonyítja, hogy a Pmt. 65. § (1) bekezdése alapján elkészítendő belső szabályzatban foglalt intézkedések terjedelme, valamint az 1. § d) pontja szerint meghatározott esetkörök a szolgáltató belső kockázatértékelése alapján kerültek meghatározásra.

4. § Az 1. § b) pontja szerinti ügyfél-átvilágítás kockázatérzékenységi alapon történő elvégzésének belső eljárási rendjét a szolgáltató a következő kockázati tényezők alapján határozza meg:

a) az üzleti kapcsolat, ügyleti megbízás célja;

b) az üzleti kapcsolat, ügyleti megbízás jellege és összege;

c) az üzleti kapcsolat időtartama, az ügyleti megbízás rendszeressége;

d) az üzleti kapcsolat, ügyleti megbízás iránya.

5. § Az 1. § d) pontja szerinti egyszerűsített ügyfél-átvilágítás esetköreit és belső eljárási rendjét a szolgáltató legalább az 1. mellékletben felsorolt, alacsony kockázatra vonatkozó tényezők alapján határozza meg.

6. § Az 1. § d) pontja szerinti fokozott ügyfél-átvilágítás esetköreit és belső eljárási rendjét - ha jogszabály másként nem rendelkezik - a szolgáltató legalább a 2. mellékletben felsorolt, magasabb kockázatra vonatkozó tényezők alapján határozza meg.

6/A. § *  A vagyon forrására vonatkozó információk beszerzése és igazolása érdekében a szolgáltató a vagyon forrására vonatkozó nyilatkozat bekérésére köteles, amely nyilatkozat tartalmát a Pmt. 9/A. § (2) bekezdésében meghatározott esetben kizárólag, a Pmt. 16. § (3) bekezdés a) pontjában és 16/A. § (1) bekezdés a) pont ac) alpontjában meghatározott esetben legalább a 3. mellékletben felsorolt kötelező tartalmi elemek figyelembevételével kell meghatározni.

7. § Ez a rendelet a kihirdetését követő napon lép hatályba.

8. § *  Ez a rendelet

a) a pénzügyi rendszerek pénzmosás vagy terrorizmusfinanszírozás céljára való felhasználásának megelőzéséről, a 648/2012/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet módosításáról, valamint a 2005/60/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv és a 2006/70/EK bizottsági irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló, 2015. május 20-i 2015/849 (EU) európai parlamenti és tanácsi irányelvnek, valamint

b) a pénzügyi rendszerek pénzmosás vagy terrorizmusfinanszírozás céljára való felhasználásának megelőzéséről szóló (EU) 2015/849 irányelv, valamint a 2009/138/EK és a 2013/36/EU irányelv módosításáról szóló, 2018. május 30-i (EU) 2018/843 európai parlamenti és tanácsi irányelvnek

való megfelelést szolgálja.

1. melléklet a 21/2017. (VIII. 3.) NGM rendelethez

Alacsony kockázatra vonatkozó tényezők

1. Ügyfélkockázati tényezők:

1.1. olyan társaságok, amelyeknek értékpapírjait bevezették a tőzsdére, és amelyekre olyan közzétételi követelmények vonatkoznak, amelyek biztosítják a tényleges tulajdonlás megfelelő átláthatóságát;

1.2. közigazgatási hatóságok vagy többségi állami tulajdonban lévő gazdasági társaság;

1.3. olyan ügyfelek, amelyek a 3. pontban meghatározottak szerint alacsony kockázatot jelentő földrajzi területeken rendelkeznek lakóhellyel.

2. Termékhez, szolgáltatáshoz, ügylethez vagy szolgáltatási csatornához kapcsolódó kockázati tényezők:

2.1. életbiztosítási ágba tartozó biztosítások, amelyeknek a biztosítási díja alacsony, valamint a sem visszavásárlási értékkel, sem lejárati szolgáltatással nem rendelkező, tisztán kockázati (haláleseti) életbiztosítások;

2.2. nyugdíjbiztosítások, ha nem tartalmaznak visszaváltási záradékot, és a kötvényt nem lehet biztosítékként felhasználni;

2.3. alkalmazottaknak nyugellátást nyújtó nyugdíj-, nyugellátási rendszer, amelyben a hozzájárulás a bérekből való levonással történik, és a rendszer szabályai nem engedik meg a rendszerben lévő tagi részesedés engedményezését;

2.4. pénzügyi termékek vagy szolgáltatások, amelyek egyes ügyféltípusok számára meghatározott és korlátozott szolgáltatásokat nyújtanak, annak érdekében, hogy pénzügyi integrációs célból javuljon a pénzügyi szolgáltatásokhoz történő hozzáférésük;

2.5. olyan termékek, amelyek esetében a pénzmosással és a terrorizmus finanszírozásával kapcsolatos kockázatot egyéb intézkedések, például az elektronikus pénzeszközök korlátozása vagy a tulajdonlás átláthatósága révén kezelik (például az egyes elektronikuspénz-típusok).

3. *  Földrajzi kockázati tényezők az ügyfél székhelye, fióktelepe vagy telephelye, továbbá lakóhelye vagy tartózkodási helye tekintetében:

3.1. az Európai Unió tagállamai;

3.2. a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása elleni küzdelemmel összefüggésben hatékony rendszerekkel rendelkező harmadik országok;

3.3. olyan harmadik országok, amelyekben - legalább a Világbank országok kormányzati rendszereit értékelő indexe, illetve egyéb források, különös tekintettel a nemzetközi szervezetek által elfogadott értékelő jelentések alapján - alacsony szintű a korrupció vagy alacsony a más büntetendő cselekmények száma;

3.4. olyan harmadik országok, amelyeknek a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása elleni küzdelemmel kapcsolatos előírásai összhangban vannak a felülvizsgált FATF-ajánlásokkal, és hatékonyan alkalmazzák ezeket az előírásokat.

2. melléklet a 21/2017. (VIII. 3.) NGM rendelethez

Magasabb kockázatra vonatkozó tényezők

1. Ügyfélkockázati tényezők:

1.1. az üzleti kapcsolat szokatlan körülmények között zajlik;

1.2. olyan ügyfelek, amelyek a 3. pontban meghatározottak szerint magas kockázatot jelentő földrajzi területeken rendelkeznek lakóhellyel;

1.3. bizalmi vagyonkezelők;

1.4. olyan társaságok, amelyeknek bemutatóra szóló részvényeik vannak, vagy amelyeknek a részvényesét részvényesi meghatalmazott képviseli;

1.5. a felügyeletet ellátó szervek által jelentős mértékűnek tekintett készpénzforgalmat lebonyolító vállalkozások;

1.6. a társaság tulajdonosi szerkezete a társaság üzleti tevékenységének jellegéhez képest szokatlannak vagy túlzottan összetettnek tűnik;

1.7. *  olyan ügyfelek, akik harmadik országok állampolgárai, és akik tőketranszfer, ingatlan-vásárlás, államkötvény-vásárlás vagy gazdasági társaságokban történő részesedés-szerzés ellenében tartózkodási vagy letelepedési jogért vagy állampolgárságért folyamodnak;

2. Termékhez, szolgáltatáshoz, ügylethez vagy szállítási csatornához kapcsolódó kockázati tényezők:

2.1. privát banki szolgáltatások;

2.2. olyan termékek vagy ügyletek, amelyek esetében az ügyfél azonosítása nem történt meg;

2.3. *  nem személyes üzleti kapcsolatok vagy ügyletek, bizonyos biztonsági óvintézkedések - például a belső piacon történő elektronikus tranzakciókhoz kapcsolódó elektronikus azonosításról és bizalmi szolgáltatásokról, valamint az 1999/93/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló, 2014. július 23-i 910/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet szerinti elektronikus azonosító eszközök vagy bizalmi szolgáltatások, továbbá a tároló elemmel rendelkező személyazonosító igazolvány, valamint a szolgáltató által üzemeltetett, biztonságos, védett, a Pmt. 5. §-ában meghatározott felügyeletet ellátó szerv által meghatározott módon, előzetesen auditált elektronikus hírközlő eszköz használata - nélkül;

2.4. ismeretlen vagy az üzleti kapcsolatban, ügyleti megbízásban nem érintett harmadik felektől érkező befizetések;

2.5. új termékek vagy új üzleti gyakorlatok, többek között új teljesítési mechanizmus, valamint új vagy fejlődő technológiák alkalmazása mind új, mind korábban meglévő termékek esetében;

2.6. *  olyan ügyletek, amelyek kőolajjal, fegyverekkel, nemesfémekkel, dohánytermékekkel, kulturális javakkal, továbbá régészeti, történelmi, kulturális, vallási jelentőségű vagy jelentős tudományos értékkel bíró árucikkekkel, valamint elefántcsonttal és védett fajokkal kapcsolatosak;

3. Földrajzi kockázati tényezők:

3.1. olyan országok, amelyek nem rendelkeznek a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása elleni küzdelemmel összefüggésben hatékony rendszerekkel;

3.2. olyan országok, amelyekben - legalább a Világbank országok kormányzati rendszereit értékelő indexe, illetve egyéb források, különös tekintettel a nemzetközi szervezetek által elfogadott értékelő jelentések alapján - magas szintű a korrupció vagy magas az egyéb büntetendő cselekmények száma;

3.3. olyan országok, amelyek az Unió vagy az ENSZ BT által megállapított szankciók hatálya alá tartoznak;

3.4. olyan országok, amelyek közismerten terroristák tevékenységét finanszírozzák vagy támogatják, vagy területükön ismert terrorista szervezetek működnek.

3. melléklet a 21/2017. (VIII. 3.) NGM rendelethez * 

A Pmt. 9/A. § (2) bekezdése, 16. § (3) bekezdése és 16/A. § (1) bekezdés a) pont ac) alpontja szerinti vagyon forrását igazoló nyilatkozat kötelező tartalmi elemei

1. Természetes személy esetén

1.1. Azonosító adatok

1.1.1. Családi és utónév

1.1.2. Születési hely, idő

1.1.3. Lakcím (ennek hiányában tartózkodási hely)

1.2. A vagyon forrására vonatkozó információk (legalább hárommillió forint értékben, az 1.2.1-1.2.7. alpontban meghatározott vagyoneszköz-csoportoknál külön-külön megjelölve az ügyfél által becsült érték szerinti összértéknek megfelelő - az 1.3. pont alatt meghatározott - nagyságrendi kategóriákat):

1.2.1. Ingatlantulajdon (résztulajdon is)

1.2.2. Gépjármű

1.2.3. Egyéb nagy értékű ingóság

1.2.4. Immateriális és vagyoni értékű javak, így különösen szellemi termékek felhasználási joga, bérleti jog

1.2.5. Pénzintézeti számlakövetelés, értékpapír, más pénzeszköz, virtuális fizetőeszköz

1.2.6. Készpénz

1.2.7. Gazdasági társaságban fennálló tulajdoni részesedés becsült piaci értéke

1.3. Nagyságrendi kategóriák

1.3.1. 3-30 millió forint

1.3.2. 30-100 millió forint

1.3.3. 100-300 millió forint

1.3.4. 300-1 000 millió forint

1.3.5. 1-5 milliárd forint

1.3.6. 5 milliárd forint felett

1.4. Nyilatkozat a tartozásokról

A nyilatkozattételt megelőző naptári év végén (pénzintézetekkel, magánszemélyekkel stb. szemben) fennálló tartozások, legalább 3 millió Ft értékben, megjelölve az összértéknek megfelelő - az 1.3. pont alatt meghatározott - nagyságrendi kategóriákat.

1.5. Nyilatkozat a jövedelemről

A nyilatkozattételt megelőző adóévben megszerzett, 3 millió Ft-ot meghaladó rendszeres - így különösen jövedelem - és rendkívüli - így különösen örökség, nyeremény - bevétel nettó összege, megjelölve az összértéknek megfelelő - az 1.3. pont alatt meghatározott - nagyságrendi kategóriákat.

2. Jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet esetén

2.1. A jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet azonosító adatai:

2.1.1. Név vagy rövidített név

2.1.2. Székhely

2.1.3. A nyilatkozatot tevő, képviseletre jogosult személy neve és beosztása

2.2. A vagyon forrására vonatkozó információk (a nyilatkozattételt megelőzően közzétett utolsó éves beszámoló adatai alapján, elemenként legalább 3 millió forint értékben, megjelölve a 2.3. pont alatt meghatározott nagyságrendi kategóriákat):

2.2.1. Immateriális javak

2.2.2. Tárgyi eszközök

2.2.3. Befektetett pénzügyi eszközök

2.2.4. Készletek

2.2.5. Követelések

2.2.6. Értékpapírok

2.2.7. Pénzeszközök

2.3. Nagyságrendi kategóriák

2.3.1. 3-30 millió forint

1.3.2. 30-100 millió forint

2.3.3. 100-300 millió forint

2.3.4. 300-1 000 millió forint

2.3.5. 1-5 milliárd forint

2.3.6. 5 milliárd forint felett

2.4. Nyilatkozat a kötelezettségekről (a nyilatkozattételt megelőzően közzétett utolsó éves beszámoló adatai alapján, legalább 3 millió forint értékben, megjelölve a 2.3. pont alatt meghatározott nagyságrendi kategóriákat)


  Vissza az oldal tetejére