A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 94. § (1) bekezdés a), b), c), d), e), h), i), l), n), p), r) pontjában kapott felhatalmazás alapján, a Kormány tagjainak feladat- és hatásköréről szóló 152/2014. (VI. 6.) Korm. rendelet 48. § 10. pontjában meghatározott feladatkörömben eljárva - a 7. §, 8. § (1) bekezdése, 9. §, 12. §, 13. § 1. és 2. pontja és a 7. alcím tekintetében a Kormány tagjainak feladat- és hatásköréről szóló 152/2014. (VI. 6.) Korm. rendelet 90. § 16. pontjában meghatározott feladatkörében eljáró nemzetgazdasági miniszterrel egyetértésben - a következőket rendelem el:
1. § Az érettségi vizsga részletes követelményeiről szóló 40/2002. (V. 24.) OM rendelet (a továbbiakban: R1.) 3. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„3. § A 2017/2018. tanév vizsgaidőszakaiban az érettségi vizsgán az állami tankönyvfejlesztésért és kiadásért felelős szerv által kiadott, kronológiai adattáblázatot nem tartalmazó középiskolai történelmi atlasz és a 2017/2018. tanévi vagy azt megelőző tankönyvjegyzékeken szereplő középiskolai történelem atlaszok is használhatóak.”
2. § Hatályát veszti az R1. Mellékletének TÁRSADALOMISMERET fejezet, I. RÉSZLETES ÉRETTSÉGI VIZSGAKÖVETELMÉNYEK cím, KOMPETENCIÁK ÉS TÉMAKÖRÖK alcím Társadalomismeret megjelölésű táblázat 4.2. Kultúra és globalizáció pontjában az „A gender-elmélet és annak kritikája.” szövegrész.
3. § A nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról szóló 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet (a továbbiakban: R2.) 51. § (2) bekezdése a következő e) ponttal egészül ki:
(Ha a gyermek az óvodai foglalkozásról, a tanuló a tanítási óráról és egyéb foglalkozásról, valamint a kollégiumi foglalkozásról távol marad, mulasztását igazolnia kell. A mulasztást igazoltnak kell tekinteni, ha)
„e) az általános iskola 7-8. évfolyamos, valamint a középfokú iskola 10-12. évfolyamos tanulója - tanítási évenként legfeljebb két alkalommal - pályaválasztási célú rendezvényen vesz részt vagy pályaválasztási céllal marad távol, feltéve, ha a részvételt a szervező intézmény által kiállított igazolással igazolja.”
4. § (1) Az R2. 65. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) Az iskolában tartott tanulmányok alatti vizsga esetén az igazgató, a független vizsgabizottság előtti vizsga esetén az illetékes megyeszékhely szerinti járási hivatal vezetője a vizsgázó - kiskorú vizsgázó esetén a törvényes képviselő - írásbeli kérelmére engedélyezheti, hogy a vizsgázó az (1) bekezdés szerint előre meghatározott időponttól eltérő időben tegyen vizsgát.”
(2) Az R2. 65. §-a a következő (6) bekezdéssel egészül ki:
„(6) A középiskolában, olyan tantárgyból, amely követelményeinek teljesítésével a helyi tanterv alapján valamely vizsgatárgyból a tanuló érettségi vizsga letételére való jogosultságot szerezhet, a tanulmányok alatti vizsgán minden évfolyamon kötelező követelmény a minimum hatvanperces, az adott tanév helyi tantervének legfontosabb tanulmányi követelményeit magában foglaló írásbeli vizsgarész, valamint a szóbeli vizsgarész sikeres teljesítése.”
5. § Az R2. 143. § (11) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép, és a § a következő (12)-(14) bekezdéssel egészül ki:
„(11) Ha a tanuló az iskola két vagy több évfolyamára megállapított tanulmányi követelmények egy tanévben vagy az előírtnál rövidebb idő alatt történő teljesítésével összefüggő osztályozó vizsgát kíván tenni, az intézmény vezetője a vizsga megkezdése előtt legalább harminc nappal a vizsgázói létszám, az évfolyamok feltüntetése, valamint a vizsgabeosztás megküldése mellett a megyeszékhely szerinti járási hivatal vezetőjétől vizsgabiztos kirendelését kéri.
(12) Vizsgabiztosi feladat ellátására megbízást az kaphat, aki a hivatal által vezetett Országos érettségi vizsgaelnöki névjegyzékben szerepel. A vizsgabiztos megvizsgálja, hogy a vizsga előkészítése során és a vizsgákon betartották-e a tanulmányok alatti vizsgákra vonatkozó szabályokat.
(13) A (12) bekezdés szerinti feladatellátás keretében a vizsgabiztos részt vesz az érintett osztályozó vizsgák valamennyi vizsgarészén és az osztályozó vizsga előkészítésében. A vizsgabiztos az osztályozó vizsgák során keletkezett valamennyi dokumentumba betekinthet, azokról másolatot kérhet, amely során az igazgató a vizsgabiztossal köteles együttműködni.
(14) A vizsgabiztos megfigyeléseiről, megállapításairól két példányban jegyzőkönyvet készít. A vizsga befejezését követő 8 napon belül a jegyzőkönyv egyik példányát eljuttatja az őt megbízó megyeszékhely szerinti járási hivatal vezetőjének, a másik példányt pedig az intézmény vezetőjének.”
6. § Az R2. 145. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) Az intézményi önértékelés eredményeit az intézmény rögzíti a hivatal által működtetett informatikai támogató rendszerben, amely azt haladéktalanul elérhetővé teszi az értékelt pedagógus, az intézményvezető és a hivatal számára. Az intézményi önértékelés eredményét a pedagógiai-szakmai ellenőrzést és a pedagógusok minősítését végző szakértők a megbízásukat követően tekinthetik meg a hivatal által működtetett informatikai támogató rendszerben. Az intézményi önértékelés eredményét az intézményvezető küldi meg a fenntartó részére, továbbá - a megbízásukat követően - az intézmény munkáját támogató szaktanácsadó részére.”
7. § Az R2. 152. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Az ellenőrzési eszközöket - szakképző iskolában folytatott pedagógiai szakmai ellenőrzés során az Európai Szakképzési Minőségbiztosítási Referencia Keretrendszere (a továbbiakban: EQAVET) alapján elkészült ellenőrzési eszközöket is figyelembe véve - a hivatal dolgozza ki, és az oktatásért felelős miniszter hagyja jóvá.”
8. § Az R2. 155. §-a a következő (1a) bekezdéssel egészül ki:
„(1a) Az (1) bekezdés alapján kijelölt szakértő tekintetében - a köznevelési szakértői tevékenység, valamint az érettségi vizsgaelnöki megbízás feltételeiről szóló 15/2015. (III. 13.) EMMI rendelet 5. § (3) bekezdés e) pontjában foglaltaktól eltérően - nem eredményez összeférhetetlenséget, ha a köznevelési szakértő ugyanannak a szakképzési centrumnak vagy megyei pedagógiai szakszolgálatnak más tagintézményével áll foglalkoztatási jogviszonyban, mint amely az ellenőrizendő pedagógust is foglalkoztatja. A szakképzési centrum vagy a megyei pedagógiai szakszolgálat vezetője az országos pedagógiai-szakmai ellenőrzéssel kapcsolatban a szakértőt nem utasíthatja, szakértői munkáját nem befolyásolhatja.”
9. § Az R2. 156. §-a a következő (7) és (8) bekezdéssel egészül ki:
„(7) A köznevelési intézmény pedagógiai-szakmai ellenőrzésében - a (8) bekezdés b) pontjában foglalt kivétellel - köznevelési szakértő vehet részt. Szakképző iskolában folytatott pedagógiai-szakmai ellenőrzést szakmai szakértő bevonásával kell végezni, kivéve az országos pedagógiai-szakmai ellenőrzést.
(8) Ha a pedagógiai-szakmai ellenőrzés nemzetiségi feladatot ellátó köznevelési intézményben folyik,
a) az ellenőrzést a nemzetiség nyelvét beszélő szakértő vezetheti, ha nincs ilyen szakértő, a vizsgálatot a nemzetiség nyelvét beszélő pedagógus bevonásával kell végezni, kivéve, ha a pedagógiai-szakmai ellenőrzés a nemzetiség óvodai nevelésének irányelve és a nemzetiség iskolai oktatásának irányelve kiadásáról szóló 17/2013. (III. 1.) EMMI rendelet 4. § (3) bekezdés c) pontja szerinti magyar nyelvű roma/cigány kulturális nevelést folytató óvodában, illetve a 8. § (1) bekezdés d) pontja szerinti magyar nyelvű roma/cigány nemzetiségi nevelést-oktatást érintően folyik,
b) a pedagógiai-szakmai ellenőrzésről értesíteni kell az országos nemzetiségi önkormányzatot, amely a szakmai ellenőrzésben részt vehet olyan szakirányú felsőfokú végzettséggel és szakterületén szerzett tízéves gyakorlattal rendelkező delegáltjával, aki szakterületének elismert képviselője. A hivatal megkeresi az érintett országos nemzetiségi önkormányzatot azzal, hogy kíván-e saját delegálttal részt venni az ellenőrzésben.”
10. § Az R2. 171. §-a a következő (2b) bekezdéssel egészül ki:
„(2b) A képesség-kibontakoztató felkészítés keretében a pedagógus feladata az (1) bekezdésben foglalt pedagógiai rendszernek megfeleltethető tevékenységek megvalósítása, így egyéni fejlesztési terv készítése és ennek alapján történő kompetenciafejlesztés, az önálló tanulást segítő tanulói fejlesztés, az együttműködésen alapuló módszertani elemek alkalmazása tanórai és tanórán kívüli foglalkozásokon, a tanulói teljesítmény értékelése, értékelő esetmegbeszéléseken történő részvétel, mentori, tutori tevékenységek ellátása, a tanuló családjával történő rendszeres kapcsolattartás.”
11. § Az R2. 173. §-a a következő (2a) bekezdéssel egészül ki:
„(2a) A fejlesztő program keretében a pedagógus feladata az (1) bekezdésben foglalt programnak megfeleltethető tevékenységek megvalósítása, így egyéni fejlesztési terv készítése és ennek alapján történő képességfejlesztés, együttműködést támogató, szociális képességeket fejlesztő módszerek alkalmazása a gyermekek nevelésében, a gyermek fejlődését segítő más szakemberekkel történő együttműködés, a gyermekek differenciált, fejlesztő értékelése, a családjaikkal történő rendszeres kapcsolattartás.”
12. § Az R2. 193. §-a a következő (27) bekezdéssel egészül ki:
„(27) Az EQAVET alapján a hivatal által átdolgozott ellenőrzési eszközöket a szakképző iskolában az országos pedagógiai-szakmai ellenőrzés során a 2018/2019-es tanévtől kezdődően kell alkalmazni.”
13. § Az R2. 3. melléklete helyébe az 1. melléklet lép.
14. § Az R2.
1. 17. § (1) bekezdésében az „a gyakorlati képzést” szövegrész helyébe az „az intézményben tartott gyakorlati képzést negyvenöt perces, iskolán kívüli gyakorlati képzést”,
2. 68. § (2) bekezdésében a „maximális idő tantárgyanként” szövegrész helyébe az „idő tantárgyanként általános iskolában és szakiskolában maximum, középiskolában minimum”,
3. 148. § (1) bekezdés záró szövegrészében az „időpontja a következő tanévre esik, a pedagógus az adott tanítási év végéig módosíthatja a feltöltött dokumentumokat.” szövegrész helyébe az „időpontja előtt megváltozik a pedagógus munkáltatója, akkor a portfólió feltöltésére szolgáló informatikai hozzáférést úgy kell biztosítani számára, hogy a portfólió a)-c) pontban megjelölt elemeinek módosítására legalább tizenöt nap álljon rendelkezésre.”,
4. 149. § (1) bekezdés a) pontjában a „vezetői programját” szövegrész helyébe a „vezetési programját”,
5. 150. §
5.1. (1) bekezdés c) pontjában az „eredményeit” szövegrész helyébe az „eredményeit, kiértékelését, az azokkal kapcsolatos intézkedéseket”,
5.2. (3) bekezdésében a „megküldi az intézmény fenntartója, valamint a hivatal számára.” szövegrész helyébe az „elérhetővé teszi a hivatal számára. Az intézkedési tervet az intézményvezető küldi meg a fenntartó számára.”,
6. 151. §-ában az „és az érintett fenntartók számára” szövegrész helyébe a „, továbbá az intézményvezetői és intézményi ellenőrzések tekintetében az érintett fenntartók számára”,
7. 181. § (1) és (2) bekezdésében az „A tankerületi központ” szövegrész helyébe az „Az oktatási központ”,
8. 182. §-ában az „a tankerületi központ” szövegrész helyébe az „az oktatási központ által kijelölt köznevelési intézményt fenntartó tankerületi központ”,
9. 191. § (2) bekezdésében a „vezetői programról” szövegrész helyébe a „vezetési programról”
szöveg lép.
15. § Hatályát veszti az R2.
1. 137/A. §-a,
2. 143. § (10) bekezdésében az „Az osztályozó vizsga helyéről és időpontjáról a vizsgát legalább tíz nappal megelőzően értesíteni kell a vizsgát szervező intézmény feladatellátási helye szerint illetékes járási hivatalt.” szövegrész,
3. 154/A. §-a,
4. 155. § (5) bekezdése.
16. § A pedagógiai-szakmai szolgáltatásokról, a pedagógiai-szakmai szolgáltatásokat ellátó intézményekről és a pedagógiai-szakmai szolgáltatásokban való közreműködés feltételeiről szóló 48/2012. (XII. 12.) EMMI rendelet (a továbbiakban: R3.) 12. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:
„(4) Szaktanácsadó az lehet, aki az Nkt. 61. § (4) bekezdésében meghatározott tízéves szakmai gyakorlatot pedagógiai szakszolgálatot ellátó intézményben, vagy olyan nevelési-oktatási intézményben szerezte, ahol különleges gondozást igénylő gyermekek nevelése-oktatása folyik.”
17. § Az R3. 12. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) Szaktanácsadó az lehet, aki
a) az Nkt. 61. § (4) bekezdésében meghatározott tízéves szakmai gyakorlatot pedagógiai szakszolgálatot ellátó intézményben, vagy olyan nevelési-oktatási intézményben szerezte, ahol különleges gondozást igénylő gyermekek nevelése-oktatása folyik, vagy
b) tízéves pedagógus munkakörben szerzett gyakorlattal rendelkezik, és elvégezte az adott szakterületre vonatkozó, a Hivatal szervezésében lebonyolított szaktanácsadói továbbképzést.”
18. § Az R3. 13. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Szaktanácsadó az lehet, aki
a) az Nkt. 3. mellékletében meghatározott feltételeknek megfelel, pedagógus szakvizsgával rendelkezik, köznevelési intézményben pedagógus-munkakörben legalább tízéves szakmai gyakorlatot szerzett és szakirányú tanári szakképzettség megszerzésekor vagy szakirányú továbbképzés keretében részt vett konfliktuskezelés ismereteire történő felkészítésben, vagy pedagógiai szakpszichológus, tanácsadó szakpszichológus, klinikai szakpszichológus, szociálpedagógus szakképzettséggel, vagy pszichológia mesterszakon klinikai és egészségpszichológia, tanácsadás és iskolapszichológia, fejlődés- és klinikai gyermekpszichológia, interperszonális és interkulturális pszichológia, pszichopedagógia szakirányon szerzett szakképzettséggel rendelkezik, vagy
b) tízéves pedagógus munkakörben szerzett gyakorlattal rendelkezik, és elvégezte az adott szakterületre vonatkozó, a Hivatal szervezésében lebonyolított szaktanácsadói továbbképzést.”
19. § Az R3. 14. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Szaktanácsadó az lehet, aki
a) az Nkt. 3. mellékletében meghatározott feltételeknek megfelel, pedagógus szakvizsgával rendelkezik, köznevelési intézményben pedagógus-munkakörben legalább tízéves szakmai gyakorlatot szerzett és a pedagógus-továbbképzésről, a pedagógus-szakvizsgáról, valamint a továbbképzésben résztvevők juttatásairól és kedvezményeiről szóló 277/1997. (XII. 22.) Korm. rendelet alapján megszervezett és akkreditált pedagógus-továbbképzés keretében elvégezte „Az intézményi tanácsadás folyamatára történő felkészítés - hátrányos helyzetű gyermekek integrált oktatása, együttnevelése szakterület” vagy az „Integrációs tanácsadók felkészítése az óvodai intézményi folyamat-tanácsadásra” IPR szaktanácsadói továbbképzést vagy a közoktatási esélyegyenlőségi mentorok számára szervezett továbbképzést, vagy
b) tízéves pedagógus munkakörben szerzett gyakorlattal rendelkezik, és elvégezte az adott szakterületre vonatkozó, a Hivatal szervezésében lebonyolított szaktanácsadói továbbképzést.”
20. § (1) Az R3. 26. § (4) bekezdés a) pontja a következő au)-av) alponttal egészül ki:
(A szaktanácsadói tevékenységet az alábbi szakterületeken kell megszervezni: Tantárgygondozói szakterületek)
„au) Gyógypedagógia,
av) Digitális szaktanácsadó,”
(2) Az R3. 26. § (4) bekezdése a következő h) ponttal egészül ki:
(A szaktanácsadói tevékenységet az alábbi szakterületeken kell megszervezni:)
„h) Óvodapedagógusi szakterület.”
21. § Hatályát veszti az R3. 26. § (4) bekezdés a) pont aa) alpontja.
22. § A kerettantervek kiadásának és jóváhagyásának rendjéről szóló 51/2012. (XII. 21.) EMMI rendelet (a továbbiakban: R4.)
1. 1. melléklet Kerettanterv az általános iskola 1-4. évfolyamára fejezet, Testnevelés és Sport tantárgy kerettantervének az 1-2. évfolyam alcímet megelőző szövegében az „A mindennapos testnevelés két órájának kiváltása érdekében 3. és 4. évfolyamokon a „Nemzeti lovaskultúra kerettanterve 3-5. évfolyam számára”, az 1-4. évfolyamon az „Iskolai labdarúgás 1-4. évfolyam számára”, a „Kosárpalánta kerettanterv 1-4. évfolyam számára”, a „Szivacskézilabda kerettanterv 1-4. évfolyam számára” elnevezésű kerettanterv ismeretanyaga is oktatható.” szövegrész helyébe az „A mindennapos testnevelés két órájának kiváltása érdekében 3. és 4. évfolyamokon a „Nemzeti lovaskultúra kerettanterve 3-5. évfolyam számára”, az 1-4. évfolyamon az „Iskolai labdarúgás 1-4. évfolyam számára”, a „Kosárpalánta kerettanterv 1-4. évfolyam számára”, a „Szivacskézilabda kerettanterv 1-4. évfolyam számára”, a „Judo kerettanterv az általános iskola 1-4. évfolyama számára elnevezésű kerettanterv ismeretanyaga is oktatható.”,
2. 2. melléklet Kerettanterv az általános iskola 5-8. évfolyamára fejezet, a BIOLÓGIA-EGÉSZSÉGTAN A változat 7-8. évfolyam cím, A fogamzástól az elmúlásig megjelölésű táblázatában a „Biológiai nem és nemi identitás megkülönböztetése.” szövegrész helyébe az „Az öröklött és tanult tényezők megkülönböztetése a nemi működés során.”,
3. 4. melléklet Kerettanterv a gimnáziumok 7-12. évfolyama számára fejezet, a BIOLÓGIA-EGÉSZSÉGTAN A változat 7-8. évfolyam cím, A fogamzástól az elmúlásig megjelölésű táblázat Fejlesztési követelmények alpontjában a „Biológiai nem és nemi identitás megkülönböztetése.” szövegrész helyébe az „Az öröklött és tanult tényezők megkülönböztetése a nemi működés során.”,
4. 5. melléklet Kerettanterv a gimnáziumok 5-12. évfolyama számára fejezet, a BIOLÓGIA-EGÉSZSÉGTAN A változat 7-8. évfolyam cím, A fogamzástól az elmúlásig megjelölésű táblázat Fejlesztési követelmények alpontjában a „Biológiai nem és nemi identitás megkülönböztetése.” szövegrész helyébe az „Az öröklött és tanult tényezők megkülönböztetése a nemi működés során.”,
5. 7. melléklet 7.10. pontjában
5.1. a CSALÁDI ÉLETRE NEVELÉS 5-8. évfolyam számára fejezet, 7-8. évfolyam cím,
5.1.1. „A család mint a társadalom legalapvetőbb egysége. A család működése” megjelölésű táblázat I. Biológiai témakörök alpontjában az „A szexuális viselkedés biológiai aspektusai (nemi szerep vs. gender stb.)” szövegrész helyébe az „A szexuális viselkedés biológiai aspektusai”,
5.1.2. „Nemiség - férfi/női identitás - szexualitás - párkapcsolatok” megjelölésű táblázat Ismeretek/fejlesztési követelmények alpontjában az „A nem kialakulása: kromoszomális, ún. genetikai nem, ivarmirigy nem, nemiszervi nem, külső nem, társadalmi nem (gender), az ún. nemi identitás. Az identitás összetevői, fejlődése.” szövegrész helyébe az „A nem kialakulása, a nemi szerepek összetevői, fejlődése.”,
5.2. CSALÁDI ÉLETRE NEVELÉS 9-12. évfolyam számára fejezet, 11-12. évfolyam cím,
5.2.1. „A család mint a társadalom legalapvetőbb egysége. A család működése” megjelölésű táblázat I. Biológiai témakörök alpontjában az „A szexuális viselkedés biológiai aspektusai (nemi szerep vs. gender stb.)” szövegrész helyébe az „A szexuális viselkedés biológiai aspektusai”,
5.2.2. „Nemiség - férfi/női identitás - szexualitás - párkapcsolatok” megjelölésű táblázat Ismeretek/fejlesztési követelmények alpontjában az „A nem kialakulása: kromoszomális, ún. genetikai nem, ivarmirigy nem, nemiszervi nem, külső nem, társadalmi nem (gender), az ún. nemi identitás. Az identitás összetevői, fejlődése.” szövegrész helyébe az „A nem kialakulása, a nemi szerepek összetevői, fejlődése.”
szöveg lép.
23. § Az R4. 7. melléklete a 2. melléklet szerint módosul.
24. § A pedagógiai szakszolgálati intézmények működéséről szóló 15/2013. (II. 26.) EMMI rendelet (a továbbiakban: R5.) 1. §-a a következő 15. ponttal egészül ki:
(E rendelet alkalmazásában:)
„15. neuropszichológiai szakvizsga:
a) neuropszichológia,
b) neuroszakpszichológia
szakvizsga.”
25. § Az R5. a következő 44/C. §-sal egészül ki:
„44/C. § A 6. mellékletben foglaltaktól eltérően gyógytestnevelő tanár munkakörben foglalkoztatható a felsőfokú végzettségi szinten pedagógus szakképzettségre épülő
a) óvodapedagógus, gyógytestnevelés szakirányon,
b) tanító, gyógytestnevelés szakirányon,
c) szakvizsgázott pedagógus, gyógytestnevelés területen,
d) gyógytestnevelés tanítására felkészített pedagógus,
e) pedagógus, gyógytestnevelés szakirányon
szakirányú továbbképzési szakon szerzett szakképzettséggel rendelkező pedagógus is, ha a gyógytestnevelést a szakirányú továbbképzési szak bemeneti feltételéül meghatározott pedagógus szakképzettségének megfelelő pedagógiai szakaszban nevelésben, nevelésben-oktatásban részesülő gyermekek, tanulók számára szervezik meg, és a gyógytestnevelő tanár munkakör gyógytestnevelő tanár vagy gyógytestnevelő-egészségfejlesztő tanár szakképzettséggel rendelkező pedagógussal nem tölthető be.”
26. § Az R5. 6. melléklete a 3. melléklet szerint módosul.
27. § Az R5.
1. 19. § (2) bekezdés c) pontjában a „tankerületi szakértői bizottság” szövegrész helyébe a „járási szakértői bizottság”,
2. 32. § (1) bekezdés
2.1. a) pont aa) alpontjában,
2.2. b) pont ba) alpontjában
a „klinikai, pedagógiai, óvoda- és iskola vagy tanácsadói szakvizsga” szövegrész helyébe a „klinikai, pedagógiai, óvoda- és iskola-, neuropszichológiai vagy tanácsadó szakpszichológiai szakvizsga”,
3. 32. § (2) bekezdésében a „klinikai, pedagógiai, óvoda- és iskola vagy tanácsadói pszichológiai szakvizsga, vagy pedagógiai szakvizsga,” szövegrész helyébe a „klinikai, pedagógiai, óvoda- és iskola-, neuropszichológiai vagy tanácsadó szakpszichológiai szakvizsga vagy pedagógiai szakvizsga,”,
4. 44. §
4.1. (1) bekezdés c) pontjában az „a klinikai, a pedagógiai, az óvoda- és iskola vagy a tanácsadói szakpszichológusi” szövegrész helyébe a „klinikai, pedagógiai, óvoda- és iskola-, neuropszichológiai vagy tanácsadó szakpszichológiai szakvizsga”,
4.2. (4) bekezdés a) pontjában a „klinikai, pedagógiai, óvoda- és iskola vagy tanácsadói szakvizsga” szövegrész helyébe a „klinikai, pedagógiai, óvoda- és iskola-, neuropszichológiai vagy tanácsadó szakpszichológiai szakvizsga”
szöveg lép.
28. § Hatályát veszti az R5. 33. § (7) bekezdésében a „(2) és” szövegrész.
29. § A nemzetiség óvodai nevelésének irányelve és a nemzetiség iskolai oktatásának irányelve kiadásáról szóló 17/2013. (III. 1.) EMMI rendelet (a továbbiakban: R6.) 2. §-a a következő (4) és (5) bekezdéssel egészül ki:
„(4) A szülők a (2) bekezdés szerinti nyilatkozatukat - az (5) bekezdés szerinti kivétellel - a nevelési év, tanév végére szólóan vonhatják vissza.
(5) A (4) bekezdéstől eltérően, ha a szülők igazolják, hogy a gyermek vagy a tanuló más nevelési-oktatási intézményben folytatja tanulmányait, és nemzetiséginek nem minősülő óvodai nevelése, illetve iskolai nevelése-oktatása a nevelési év, tanév közben is biztosított, visszavonó nyilatkozatuk a nevelési év, tanév közben a szülők által szabadon megválasztott időpontban is hatályosulhat.”
30. § Az R6. 2. § (1) bekezdésében a „szülők a 2. mellékletben meghatározott nyilatkozat kitöltésével igényelhetik” szövegrész helyébe a „szülők önkéntes - teljes körű, befolyásmentes tájékoztatáson alapuló - választásuk kinyilvánítására szolgáló, a 2. mellékletben meghatározott nyilatkozat kitöltésével igényelhetik” szöveg lép.
31. § A 2017/2018. tanév rendjéről szóló 14/2017. (VI. 14.) EMMI rendelet 2. §-a a következő (7) bekezdéssel egészül ki:
„(7) Az EFOP-3.7.1-17 „Aktívan a tudásért” projektben felnőttoktatás keretében részt vevő tanulók a 2017/2018. tanévre 2017. szeptember 1-jét követően is beiratkozhatnak.”
32. § (1) Ez a rendelet - a (2)-(3) bekezdésben meghatározott kivétellel - a kihirdetését követő napon lép hatályba.
(2) A 2. és 22. § 2017. október 15-én lép hatályba.
(3) A 17. § és a 18. § 2018. január 1. napján lép hatályba.
„3. melléklet a 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelethez
AZ ORSZÁGOS KOMPETENCIAMÉRÉS TARTALMI KERETEI SZÖVEGÉRTÉS, MATEMATIKA
1. SZÖVEGÉRTÉS TESZT
Az Országos kompetenciamérés (a továbbiakban: OKM) szövegértés részében a tanulónak szövegértési képességéről kell számot adnia. Az OKM szövegértés fogalmának definíciója a következő:
A szövegértés az írott nyelvi szövegek megértésének, használatának és a rájuk való reflektálásnak a képessége annak érdekében, hogy az egyén elérje céljait, fejlessze tudását, képességeit, kikapcsolódjék, sikerrel alkalmazkodjon vagy vegyen részt a mindennapi kommunikációs helyzetekben.
1.1. SZÖVEGTÍPUSOK
Az OKM-ben használt szövegek kétféle módon sorolhatók be, céljuk szerint és formai szempontból. Célja szerint a szöveg lehet:
- élményszerző (1/3 arányban jelenik meg a tesztben),
- magyarázó (1/3 arányban jelenik meg a tesztben),
- adatközlő (1/3 arányban jelenik meg a tesztben).
Formai szempontból a szöveg lehet:
- folyamatos (2/3 arányban jelenik meg a tesztben),
- nem folyamatos és kevert (1/3 arányban jelenik meg a tesztben).
1.2. GONDOLKODÁSI MŰVELETEK
A szövegek olvasását követően, a feladatok megoldásakor a tanuló különböző szövegértési műveleteket hajt végre, és a kérdésekre, utasításokra adott válaszokkal bizonyítja, hogy megértette és felhasználta a szöveget. Az OKM három csoportra osztja a szövegértési műveleteket.
Az OKM szövegértési tesztjeiben szereplő szövegértési műveletek:
- a szöveg információinak azonosítása, visszakeresése;
- a szövegben lévő logikai és tartalmi kapcsolatok, összefüggések felismerése;
- a szöveg egészének, egy részének vagy konkrét tartalmi elemeinek, továbbá stiláris jellemzőinek és a szöveg üzenetének értelmezése.
1.3. A TESZTMÁTRIX
1. táblázat: Az Országos kompetenciamérés szövegértési feladatsorainak tesztmátrixa
| A | B | C | D | ||||||||
| 1. | Gondolkodási | 6. évfolyam | 8. évfolyam | 10. évfolyam | |||||||
| 2. | műveletek | Élmény- szerző | Magya- rázó | Adat- közlő | Élmény- szerző | Magya- rázó | Adat- közlő | Élmény- szerző | Magya- rázó | Adat- közlő | |
| 3. | Információ- visszakeresés (%) | 10-15 | 10-15 | 10-15 | 8-12 | 10-15 | 8-12 | 8-12 | 8-12 | 10-15 | |
| 4. | Kapcsolatok és összefüggések felismerése (%) | 10-15 | 8-12 | 8-12 | 10-15 | 10-15 | 10-15 | 8-12 | 8-12 | 10-15 | |
| 5. | Értelmezés (%) | 10-15 | 8-12 | 8-12 | 8-12 | 10-15 | 8-12 | 10-15 | 10-15 | 10-15 | |
| 6. | Szövegtípusok aránya (%) | 34-40 | 30-36 | 30-36 | 30-36 | 34-40 | 30-36 | 30-36 | 30-36 | 34-40 | |
1.4. FELADATTÍPUSOK
Az OKM mérés szövegértés tesztjében alkalmazott feladatok feleletválasztósak vagy nyílt végűek lehetnek.
1.4.1. Feleletválasztásos feladatok:
- egyszerű választásos feladatok, ahol négy vagy öt lehetőség közül kell kiválasztani az egyetlen helyes megoldást;
- igaz-hamis típusú feladatok, ahol 3-5 állításról egyenként kell eldönteni, hogy igaz vagy hamis, illetőleg két-három más kategória közül kiválasztani az adott állításokhoz tartozót;
- a szöveg egyes elemeit kell időbeli vagy logikai sorrendbe állítani.
1.4.2. Nyílt végű feladatok:
- rövid választ igénylő feladatok, ahol a válasz egy rövid elem, vagy a tanulónak a kérdésben megadott szövegrészt kell megjelölnie, aláhúznia;
- hosszabb kifejtést igénylő feladatok, amelyek hosszabb magyarázatot, bővebb kifejtést várnak el.
1.5. A SZÖVEGEK EGYÉB JELLEMZŐI
A szöveget az életkori sajátosságok, tantervi követelmények és a feladatmegoldásra rendelkezésre álló időkeret figyelembevételével kell kiválasztani.
2. MATEMATIKATESZT
Az OKM matematika részében a tanulóknak matematikai eszköztudásukról kell számot adniuk. Az OKM-ben mért matematikai eszköztudás definíciója a következő.
Az OKM-ben vizsgált matematikai eszköztudás magában foglalja:
- az egyénnek azt a képességét, amelynek segítségével megérti és elemzi a matematika szerepét a valós világban;
- a matematikai eszköztár készségszintű használatát;
- az elsajátított matematikai tudás valós élethelyzetekben való alkalmazásának igényét és az erre való képességet;
- a matematikai eszközök használatát a társadalmi kommunikációban és együttműködésben az egyén életkorának megfelelő szinten.
2.1. TARTALMI TERÜLETEK
A matematikatesztben szereplő tárgyi területeket az OKM négy csoportba sorolja. A matematikateszt négy tartalmi területe:
- mennyiségek, számok, műveletek;
- hozzárendelések, összefüggések;
- alakzatok, tájékozódás;
- statisztikai jellemzők, valószínűség.
2.1.1. Mennyiségek, számok, műveletek
A Mennyiségek, számok, műveletek tartalmi területhez tartozó elemeket a 2. táblázat foglalja össze.
2. táblázat: A Mennyiségek, számok, műveletek tartalmi kategória elemei
| A | ||
| 1. | MENNYISÉGEK, SZÁMOK, MŰVELETEK (M) | |
| 2. | Számok | |
| 3. | számegyenes | |
| 4. | intervallum | |
| 5. | számok felbontása, helyi érték | |
| 6. | törtek | |
| 7. | normálalak * | |
| 8. | Számítások, műveletek | |
| 9. | műveletsor * , számításhoz szükséges adatok | |
| 10. | százalékérték kiszámítása, százalékos arány - tört vagy vizuális megjelenítés megfeleltetése | |
| 11. | arányszámítás - 1-hez viszonyítva | |
| 12. | méretarány 1-hez viszonyítva, mért vagy megadott adatokkal | |
| 13. | számítások geometriai alakzatokkal | |
| 14. | behelyettesítés átrendezés nélkül | |
| 15. | Mérés | |
| 16. | skála leolvasás, berajzolás | |
| 17. | mennyiségek összehasonlítása | |
| 18. | mértékegység-átváltás | |
| 19. | számolás idővel | |
| 20. | Oszthatóság | |
| 21. | közös osztó, közös többszörös meghatározása | |
| 22. | maradékok vizsgálata, oszthatósági szabályok |
2.1.2. Hozzárendelések, összefüggések
A Hozzárendelések, összefüggések tartalmi területhez tartozó elemeket a 3. táblázat foglalja össze.
3. táblázat: A Hozzárendelések, összefüggések tartalmi kategória elemei
| A | ||
| 1. | HOZZÁRENDELÉSEK, ÖSSZEFÜGGÉSEK (H) | |
| 2. | Mennyiségek egymáshoz rendelése: táblázat, függvény, diagram, gráf stb., - nem statisztikai adat | |
| 3. | összefüggések leolvasása | |
| 4. | összefüggések ábrázolása, ábrázolás vizsgálata | |
| 5. | hozzárendelési szabály | |
| 6. | változók közötti kapcsolat | |
| 7. | Arányosság - egyenes és fordított arányosság * , olyan arányossági feladatok, amelyeknél az aránypár egyik tagja sem 1 | |
| 8. | számok, mennyiségek aránya, nem 1-hez viszonyítva | |
| 9. | méretarány nem 1-hez viszonyítva, mért vagy megadott adatokkal | |
| 10. | százalékalap és százalékláb kiszámítása | |
| 11. | Paraméter-algebra | |
| 12. | formulákkal, képletekkel végzett műveletek átrendezéssel | |
| 13. | egyenlet, egyenlőtlenség | |
| 14. | Sorozatok | |
| 16. | szabálykövetés - következő elem meghatározása | |
| 17. | szabálykövetés - adott sorszámú elem meghatározása, adott elem sorszámának meghatározása | |
| 18. | sorozat elemeinek összege * |
2.1.3. Alakzatok, tájékozódás
4. táblázat: Az Alakzatok, tájékozódás tartalmi kategória elemei
| A | ||
| 1. | ALAKZATOK, TÁJÉKOZÓDÁS (A) | |
| 2. | Síkbeli alakzatok | |
| 3. | geometriai tulajdonságok ismerete | |
| 4. | síkbeli transzformációk: egybevágóság * , szimmetria, hasonlóság * , minta kiegészítése | |
| 5. | síkidomok kerülete, területe | |
| 6. | Térbeli alakzatok, dimenziók | |
| 7. | test ábrázolása | |
| 9. | befoglaló test * | |
| 10. | térbeli transzformációk * : elforgatás, eltolás, hasonlóság, síkra vonatkozó tükrözés * | |
| 11. | testek paramétereinek és felszínének, illetve térfogatának kapcsolata | |
| 12. | Tájékozódás | |
| 13. | irányok, égtájak | |
| 14. | látószög vizsgálata * | |
| 15. | helymeghatározás koordináta-rendszerekben |
2.1.4. Statisztikai jellemzők, valószínűség
Statisztikai jellemzők, valószínűség tartalmi területhez tartozó elemeket a 5. táblázat foglalja össze.
5. táblázat: A Statisztikai jellemzők, valószínűség tartalmi kategória elemei
| A | ||
| 1. | STATISZTIKAI JELLEMZŐK, VALÓSZÍNŰSÉG (S) | |
| 2. | Statisztikai adatgyűjtés táblázatból/diagramról: adatleolvasás, adat-összehasonlítás adatértelmezés, adatelemzés | |
| 3. | Statisztikai adatábrázolás, adatok megfeleltetése: különböző formában megadott statisztikai adatok megjelenítése, megfeleltetése | |
| 4. | Statisztikai számítások * | |
| 5. | Statisztikai módszerek | |
| 6. | Valószínűség-számítás | |
| 7. | Kombinatorika * | |
| 8. | Eseménygráfok | |
| 9. | Halmazok | |
| 10. | Logikai ismeretek (logikai értékek, logikai műveletek) |
2.2. GONDOLKODÁSI MŰVELETEK
A matematikateszt megoldásához szükséges gondolkodási műveleteket az OKM három csoportba sorolja. A gondolkodási műveletcsoportok évfolyam-függetlenek.
A gondolkodási műveletek három csoportja az OKM-ben:
- tényismeret és egyszerű műveletek;
- alkalmazás, integráció;
- komplex megoldások és értékelés.
2.2.1. Tényismeret és egyszerű műveletek
A Tényismeret és egyszerű műveletek körébe tartozó elemeket az 6. táblázat foglalja össze.
6. táblázat: A Tényismeret és egyszerű műveletek gondolkodási műveletcsoport elemei
| A | ||
| 1. | TÉNYISMERET ÉS EGYSZERŰ MŰVELETEK Egy tartalmi területről származó egy vagy több egyértelmű lépés végrehajtása | |
| 2. | Egyszerű matematikai definíciók, alapfogalmak jellemzőinek felidézése. Osztályozás, halmazba sorolás ismert tulajdonság szerint. | |
| 3. | Adott tulajdonságú matematikai objektumok, valamint ekvivalens matematikai objektumok azonosítása. | |
| 4. | Műveletek eredményének felismerése. | |
| 5. | Számítások, műveletek végrehajtása | |
| 6. | Mérés, mértékegységek | |
| 7. | Adatgyűjtés leolvasással. Adott tulajdonságú adat, adatsor megtalálása, leolvasott adatokkal végzett egylépéses számítások, egylépéses számítások eredményének kikeresése. |
2.2.2. Alkalmazás, integráció
Az Alkalmazás, integráció körébe tartozó elemeket az 7. táblázat foglalja össze.
7. táblázat: Az Alkalmazás, integráció gondolkodási műveletcsoport elemei
| A | ||
| 1. | ALKALMAZÁS, INTEGRÁCIÓ Ismert módszerek vagy azok kombinációjának kiválasztása és alkalmazása | |
| 2. | Jól definiált adatok, információk megjelenítése, leolvasása, ábrázolása táblázatban, diagramon, grafikonon, rajzon. | |
| 3. | Szabályok, összefüggések felismerése és ismertetése szövegesen vagy matematikai szimbólumokkal, vagy szabály felismerése és alkalmazása, szituációhoz tartozó összefüggés megadása. Döntéshozatalhoz szükséges adatok kiválasztása. | |
| 4. | Ismert eljárások, szabályok, algoritmusok kiválasztása és alkalmazása * , | |
| 5. | Többféle eljárás, művelet és információ kombinálása, összekapcsolása |
2.2.3. Komplex megoldások és értékelés
A Komplex megoldások és értékelés körébe tartozó elemeket az 8. táblázat foglalja össze.
8. táblázat: A Komplex megoldások és értékelés gondolkodási műveletcsoport elemei
| A | ||
| 1. | KOMPLEX MEGOLDÁSOK ÉS ÉRTÉKELÉS Komplex problémák megoldásai és az eredmények értékelése | |
| 2. | Komolyabb értelmezést igénylő szituációban megjelenő jellegzetességek felismerése, elemzése, összefüggések értelmezése. | |
| 3. | Komolyabb értelmezést igénylő szituációban többféle művelet, információ kombinálása. | |
| 4. | Adatok, információk megjelenítése, önálló ábrázolása az ábrázolási forma önálló megválasztásával. Ábrázolt érték alapján skála megtalálása és a további értékek ábrázolása. | |
| 5. | Műveletek végrehajtásával nyert adatok megjelenítése, ábrázolása táblázatban, diagramon, grafikonon vagy egyéb módon. | |
| 6. | Állítások, feltételezések, módszerek, bizonyítások igazságának, érvényességének értékelése matematikai indoklással. | |
| 7. | Saját megoldási módszerek újszerű problémára, a módszer ismertetése. |
2.3. TESZTMÁTRIXOK
9. táblázat: A 6., 8. És 10. Évfolyam matematikatesztjének mátrixa
| A | B | C | D | E | F | ||
| 1. | Tartalmi területek Gondolkodási műveletcsoportok | Mennyi- ségek, számok, műveletek (%) | Hozzá- rendelések, össze- függések (%) | Alakzatok, tájékozódás (%) | Statisztikai jellemzők, valószínűség (%) | A gondol- kodási művelet- csoportok aránya (%) | |
| 2. | A 6. Évfolyam matematikatesztjének mátrixa | ||||||
| 3. | Tényismeret és egyszerű műveletek (%) | 10-15 | 5-10 | 5-10 | 3-5 | 30-40 | |
| 4. | Alkalmazás, integráció (%) | 20-25 | 10-15 | 10-15 | 5-10 | 45-55 | |
| 5. | Komplex megoldások és értékelés (%) | 5-10 | 5-10 | 3-5 | 2-5 | 15-25 | |
| 6. | A tartalmi területek aránya (%) | 40-45 | 20-25 | 20-25 | 10-15 | 100 | |
| 7. | A 8. Évfolyam matematikatesztjének mátrixa | ||||||
| 8. | Tényismeret és egyszerű műveletek (%) | 10-15 | 5-10 | 5-10 | 3-5 | 25-30 | |
| 9. | Alkalmazás, integráció (%) | 15-20 | 10-15 | 10-15 | 5-10 | 45-55 | |
| 10. | Komplex megoldások és értékelés (%) | 5-10 | 5-10 | 3-5 | 3-5 | 20-25 | |
| 11. | A tartalmi területek aránya (%) | 35-40 | 25-30 | 20-25 | 12-15 | 100 | |
| 12. | A 10. Évfolyam matematikatesztjének mátrixa | ||||||
| 13. | Tényismeret és egyszerű műveletek (%) | 5-10 | 5-10 | 5-10 | 5-10 | 25-30 | |
| 14. | Alkalmazás, integráció (%) | 10-15 | 10-15 | 10-15 | 10-15 | 40-55 | |
| 15. | Komplex megoldások és értékelés (%) | 3-5 | 5-10 | 5-10 | 3-5 | 20-30 | |
| 16. | A tartalmi területek aránya (%) | 20-25 | 25-30 | 25-30 | 20-25 | 100 | |
2.4. FELADATTÍPUSOK
A tesztekben szereplő feladatok formájuk szerint feleletválasztósak vagy nyílt végűek lehetnek.
2.4.1. Feleletválasztásos feladatok:
- egyszerű választásos feladatok, ahol négy vagy öt lehetőség közül kell kiválasztani az egyetlen helyes megoldást;
- igaz-hamis típusú feladatok, ahol 3-5 állításról egyenként kell eldönteni, hogy igaz vagy hamis, illetőleg két-három más kategória közül kiválasztani az adott állításokhoz tartozót;
2.4.2. Nyílt végű feladatok:
- rövid választ igénylő feladatok, ahol a válasz többnyire egyetlen szó, egyetlen szám, egy egyszerű ábrázolás stb;
- többlépéses számolást vagy hosszabb kifejtést igénylő feladatok, ahol ismertetni kell a megoldás menetét, matematikai érvelést megfogalmazni vagy matematikai módszert leírni.
10. táblázat: A feleletválasztós és nyílt végű feladatok aránya
| A | B | ||
| 1. | Feladattípus | Arány | |
| 2. | Feleletválasztásos feladatok | 55-65% | |
| 3. | Nyílt végű feladatok | 35-45% | |
| ” |
Az R4. 7. melléklete a következő 7.35. ponttal egészül ki:
„7.35. Judo kerettanterv az általános iskola 1-4. évfolyama számára
A tompítás művészete - Küzdőjátékok az iskolában
Célok, feladatok
Az általános iskola 1-4. osztály judo kerettantervének elsődleges célja, hogy a küzdősportok, harcművészetek eszközrendszere segítségével hozzájáruljon a rendszeres testmozgáshoz és sporthoz kapcsolódó ismeret, készség, attitűd, továbbá a testkulturális műveltség kialakulásához. További célként fogalmazódik meg az asszertív magatartásformák kialakítása, az önbizalom fejlesztése és ezáltal a tanulók magabiztosságának, reális énképének kialakítása. A judo sportág kerettanterven keresztül történő megismerése és népszerűsítése hozzájárul, hogy az iskolai testnevelésen túl minél több gyermek bekapcsolódjon a judo sportág alapjainak megismerésébe.
Az alsó tagozatos testnevelésben a tanulók alapvető mozgásmintáinak és mozgáskészségeinek kialakítása, formálása, illetve a szabályozott mozgásvégrehajtás alapjainak elsajátítása a legfontosabb cél, ezért a judo speciális mozgástechnikai elemeivel is ehhez igazodik a kerettanterv. A későbbi hatékony mozgáselsajátítás, a sportági mozgástanulás alapfeltétele az alapvető mozgáskészségek, a mozgásminták megszilárdulásának, így ezek fejlesztése kiemelt szerephez jut ebben az életkori szakaszban. Az alapvető mozgáskészségek közül hangsúlyosan szerepelnek a kúszások, mászások, függeszkedések, valamint a fittségi állapotfejlesztés játékos formájú eszközeiként a húzással, tolással, egyensúlyi helyzet megbontásával, emeléssel, hordással járó feladatok.
A különböző egyéni és csapat -, eszköz nélküli és eszközzel játszható küzdőjátékok és feladatok a későbbi sportági küzdelmek (állás és földharc) játékos előkészítéseként a kihívást, az élményszerzés lehetőségét hordozzák magukban a komplex személyiségfejlesztés érdekében. Általuk kiválóan fejleszthető az önkontroll és az önszabályozás. A játékos küzdelem során a tanuló megismeri saját határait, képessé válik az önmegfigyelésre, önértékelésre. A küzdőjátékok olyan tulajdonságok fejlődéséhez járulnak hozzá, mint küzdőképesség, kitartás, bátorság, énhatékonyság. A kerettanterv minden tanuló számára biztosítani kívánja a hatékony és élményszerű pszichomotoros tanulást, ezért - hasonlóan az általános kerettantervhez - módszereiben döntően a játékos cselekvéstanulást és az adekvát játékok alkalmazását helyezi előtérbe. A pozitív, reflektív oktatási-nevelési környezet mind fizikai, mind érzelmi szempontból megalapozza, hogy az egyéni képesség- és készségszinttől függetlenül, mindenki sikeresnek érezhesse magát a tanulási folyamatban. Ehhez alapvető szakmódszertani elvárás a feladatok minél inkább személyre szabott differenciálásának megvalósítása a tanórák során.
A sportághoz és mozgásos tevékenységekhez kapcsolódó pozitív érzelmi viszonyulást az élménygazdagság, a rendszeres pozitív visszajelzések, a játék és játékosság biztosítja. A sportág speciális jellegéből adódóan - küzdősport lévén - számos lehetőség kínálkozik a kooperatív tanulásra, az együttes feladatvégzésre, az egyéni és társas felelősségvállalás valamint a pozitív személyiségjegyek kialakítására. A kreativitást igénylő tanulási helyzetek hozzájárulnak a problémamegoldó gondolkodás valamint a szociális kompetenciák fejlődéséhez.
Az eséstechnikák elsajátítása túlmutat a pusztán sportági alkalmazáson, hiszen a baleset-megelőzési és önvédelemi jelentősége a mindennapok során is kiemelkedő. Megfelelő alkalmazásuk segít az esésekből származó sérülések megelőzésében, akár egyéb sporttevékenység közben, akár a hétköznapi élet során.
A játéktevékenységek és küzdelmek nehezedő feladathelyzetei által előidézett döntési kényszer hozzájárul a felelősségteljes viselkedés formálódásához, a szociális és társadalmi, egyéni és közösségi kompetenciák kialakulásához.
A tanulók számára megszerezhető tudás legösszetettebb szintje az egyén és a közösség kooperatív, kreatív alkotó tevékenységében nyilvánul meg a sportági bemutatók által, ahol hangsúlyossá válnak a feladatok pontos végrehajtására törekvés mellett az önálló és társas felelősségvállalás szempontjai is. A küzdelem során megjelenő taktikai elemek és a formagyakorlatok megalkotása/koreografálása magas szintű kognitív tevékenységet, az ismeretek és mozgástapasztalatok szintézisét követeli meg.
A küzdelem sajátossága, hogy nem tervezhető és kiszámítható, előre nem látható, meghatározhatatlan a végkifejlet. Ezért nagy jelentőséggel bír, hogy a kontrollált küzdelmek egyszerűsített szabályrendszerrel, a pedagógus felügyelete és irányítása, a megfelelően megválasztott foglalkoztatási forma és a balesetvédelmi szabályok szigorú betartása mellett történjen.
A küzdelmi szituációk során az egyén saját cselekedetét és az ellenfél visszajelzéseit, válaszreakcióit folyamatosan megfigyelni, felismerni és értékelni kell. Ennek megfelelően ezek a szituációk egyidejűleg fejlesztik a gyors helyzetfelismerést, a döntéshozatali és kombinatív képességet, a kreativitást, ugyanakkor a felelősségérzetet, az egyéni és társas felelősségvállalást is.
A tanulók a mozgástanulás során egyre komplexebb judospecifikus feladatok elvégzésére válnak képessé, így az irányított küzdelmek, szituációs gyakorlatok végrehajtására, alkalmazására, elsajátítására is lehetőség nyílik.
Az érvényben lévő kerettantervben rögzített tantárgyközi kapcsolódási pontok mellett a judohoz köthető japán kultúrára jellemző hagyományok és tradíciók is megjelennek.
1-2. évfolyam
| Tematikai egység/ Fejlesztési cél | 1. TEST- ÉS TÉRÉRZÉKELÉST FEJLESZTŐ GYAKORLATOK | Órakeret: 26 óra | |||
| Előzetes tudás | Alapvető hely- és helyzetváltoztató mozgáskészségek egyszerű mozgásos feladatokban és testnevelési játékokban. Alapvető ismeretek a saját testtel a téri irányokkal kapcsolatban. | ||||
| A tematikai egység nevelési-fejlesztési céljai | A test- és térérzékelés fejlesztése a judo jellegű mozgások előkészítése érdekében. A testrészek ismeretének és biomechanikai mozgásainak megtapasztalása. Az elemi kommunikációs szabályok, formák és jelek megismerése. | ||||
| Ismeretek/fejlesztési követelmények | Kapcsolódási pontok | ||||
| 1.1. MOZGÁSMŰVELTSÉG Test- és térérzékelést fejlesztő feladatok, alakzatok kialakítása: Alapvető hely- és helyzetváltoztató mozgáskészségek végrehajtása játékos formában, szabály- és szerepjátékok segítségével is: - sorakozójátékok, -feladatok az ütközések elkerülésével; - egy- és kétsoros vonal, oszlop, többes oszlopok, párok kialakítása futójátékok és -feladatok segítségével; - egyensúlyérzéket fejlesztő gyakorlatok egyénileg, párban; - alapvető mozgáskészségek, utánzó gyakorlatok egyszerű akadálypályákon történő gyakorlása; - járások, futások, szökdelések és ugrások, dobások; - mászások, kúszások és függeszkedések egyénileg, párban és csoportosan; - egyszerű futó- és fogójátékok; - kooperációra épülő nyújtó, erősítő és lazító hatású, szabadgyakorlati alapformájú gyakorlatok irányítással történő végrehajtása az ízületi és gerincvédelmi szabályoknak megfelelően, valamint a társ segítségadásával a baleset-megelőzés szempontjainak figyelembevételével; - a nyakizomzat erősítése, különös tekintettel a nyakcsigolyák védelme érdekében; - játékos erőfejlesztő gyakorlatok saját testsúllyal; - a tartó- és vázizomzat erősítése játékos gyakorlatokkal és feladatokkal; - a súlypont áthelyezésének lehetőségei hely- és helyzetváltoztató feladatok során egyénileg és párban; - mozgáskoordinációt fejlesztő, finommotoros gyakorlatok különféle eszközökkel; - egyensúlyfejlesztő feladatok páros tartásos testhelyzetek során; - alapvető test- és térérzékelést fejlesztő bemelegítő és levezető gyakorlatok végzése egyénileg, tanári irányítással; - egyszerű stresszkezelő, feszültségoldó gyakorlatok. Játékok: - testérzékelést fejlesztő játékok egyénileg és párban a társ passzív és aktív szerepvállalásával; - test- és térérzékelést fejlesztő szerepjátékok, szabályjátékok és feladatjátékok; - keringésfokozó játékok; - pár- és csoportalakító játékok. 1.2. ISMERETEK, SZEMÉLYISÉGFEJLESZTÉS Általános ismeretek: A küzdő jellegű feladatokhoz, játékokhoz kapcsolódó test- és térérzékelést segítő tudáselemek elsajátítása. A bemelegítés általános és speciális sportági alapjainak megismerése, valamint a bemelegítés fontosságának tudatosulása. A saját egészség megőrzése érdekében baleset-megelőzési ismeretek elsajátítása, preventív, szokásjellegű tevékenységformák megismerése. Az alapvető szabályrendszer elfogadása, a feladatok megindítását és megállítását jelző kommunikációs jelek ismerete. | Matematika: számtan, térbeli tájékozódás, összehasonlítások, geometriai alakzatok. Környezetismeret: testünk, életműködéseink, tájékozódás, helymeghatározás, az emberi szervezet megfigyelhető ritmusai. Vizuális kultúra: megismerő- és befogadóképesség, közvetlen tapasztalás útján szerzett élmények feldolgozása, látványok megfigyelése, leírása. Erkölcstan: A saját környezet elemeihez való viszonyulás tudatosságának fejlesztése. | ||||
| Személyiségfejlesztési szempontok: Egyéni szerepvállalás lehetőségének megteremtése, az önismeret kialakítása, az együttműködést igénylő feladatokban is. Pozitív énkép, a küzdő jellegű mozgásos feladatokhoz megfelelő attitűd, önbizalom kialakítása. Az agresszív megnyilvánulási formák ok-okozati összefüggéseinek felismerése, az etikailag elfogadható megoldások kialakítása a konfliktusok kezelésére. Személyes felelősség kialakítása: egészségmegőrzés, baleset-megelőzés az egyén és a közösség aktív szerepvállalásával. Játékok és feladatok végrehajtása során, pozitív oktatási környezet elemeinek segítségével a kezdetleges siker és kudarcélmény feldolgozása, kezelése. | |||||
| Kulcsfogalmak/ fogalmak | Bemelegítés, levezetés, alapvető mozgáskészségek, segítségadás, együttműködés, önismeret, siker, kudarc, nyújtás, ernyesztés, alakzat, testtartás, testrész, testirány, egészség, higiénia, felelősség, erő, izomláz. | ||||
| Tematikai egység/ Fejlesztési cél | 2. A TÁRSAS EGYÜTTMŰKÖDÉST, EGYÉNI FELELŐSSÉGVÁLLALÁST FEJLESZTŐ FELADATOK ÉS JÁTÉKOK | Órakeret: 21 óra | |||
| Előzetes tudás | Tapasztalat az egyénileg, párban és csoportban végzett feladatokban. Életkornak megfelelő szintű egyéni és társas felelősségtudat. Tapasztalat az alapvető hely- és helyzetváltoztató mozgáskészségek egyéni és páros végrehajtásában. | ||||
| A tematikai egység nevelési-fejlesztési céljai | Testkontaktussal, érintkezéssel végzett feladatok megismertetése, alkalmazása, (fel)vállalásának elősegítése. Az együttműködéshez, társas feladatmegoldásokhoz szükséges viselkedési kultúra kialakítása. A társ vagy ellenfél érzéseinek, teljesítményének tisztelete, asszertív magatartás kialakításának előkészítése egymással történő küzdelem szabályainak megismerése, alkalmazása. A judora jellemző kommunikációs szabályok, formák és jelek megismerése és alkalmazása (küzdelem feladása, megindítása, megállítása). Üdvözlés, tiszteletadás a judo hagyományai alapján. | ||||
| Ismeretek/fejlesztési követelmények | Kapcsolódási pontok | ||||
| 2.1. MOZGÁSMŰVELTSÉG Énhatékonyságot és társas felelősségvállalást fejlesztő páros gyakorlatok: - hely- és helyzetváltoztató játékok, a társ mozgásának irányítása verbális és nem verbális jelrendszer kialakításával; - bizalomépítő játékok, párban és csoportban; - egyszerű, 2-4 ütemű szabadgyakorlati alapformájú gyakorlatok; - ügyességfejlesztő gyakorlatok párban és csoportokban a társ passzív és aktív szerepvállalásával, a mozgásműveltség és a mozgástapasztalat bővítésére, az énhatékonyság és az önismeret fejlesztésére; - társsal, illetve társ segítségével végzett alapvető mozgásokra épülő, fittségi állapotot és koordinációt fejlesztő egyszerű akadálypályákon, az önálló feladatmegoldások lehetőségével, valamint a társ verbális, illetve nem verbális irányításával; - kontrollált sor- és váltóversenyek akadálypályák felhasználásával; - húzások, tolások, emelések, hordások párban és csoportosan a fittségi állapot fejlesztése érdekében is, élménypályák (akadálypályák) segítségével; - egyensúlyfejlesztő, tartásos, páros és csoportos feladatok alkalmazása 2-3 tanuló együttműködésével; - súlypontsüllyesztés különböző felállásokban, ritmuskövetés, társ ritmusának követése állásban, mozgásban; - küzdő jellegű feladatok, játékok párban és csoportokban. Játékok: -testkontaktus kialakítását elősegítő, bizalomépítő játékok és feladatok különböző helyzetekben, helyben és haladással, párban és csoportokban; - futójátékok különböző testrészek összeérintésével eszköz nélkül és eszközzel; - fogójátékok az alapvető mozgáskészségek páros és csoportos végrehajtásával; - páros és csoportos kooperatív, ügyességfejlesztő játékok. 2.2. ISMERETEK, SZEMÉLYISÉGFEJLESZTÉS Alapismeretek: Társas és csoportos helyzetekben előforduló balesetek megelőzésre vonatkozó szempontok tudatosítása. Az egyensúly és a kinesztetikus érzékelés fejlesztése. | Matematika: számtan, térbeli tájékozódás, összehasonlítások, geometriai alakzatok. Környezetismeret: testünk, életműködéseink, tájékozódás, helymeghatározás, az emberi szervezet megfigyelhető ritmusai. Vizuális kultúra: megismerő- és befogadóképesség, közvetlen tapasztalás útján szerzett élmények feldolgozása, látványok megfigyelése, leírása. Erkölcstan: A személyes kapcsolatok és vonzódások világában való tájékozódás, mások elfogadása. Az alapvető kommunikációs formák tudatos használata. A személyes érzések és gondolatok kifejezése. A mások szokásai iránti tisztelet megalapozása. | ||||
| A judo hagyományainak és szokásrendszerének megismerése. A tradíciókon alapuló üdvözlés és tiszteletadás (rei, zarei) megismerése. A judo hagyományainak kialakítása, alapvető vezényszavainak megismerése (Hajime! Matte! Maitta! / Rajta! Állj! Feladom!) Személyiségfejlesztési szempontok: A reális énképen alapuló önismereten keresztül az együttműködésre kész attitűd fejlesztése. A fizikai kontaktussal végzett páros és csoportos feladatokhoz kapcsolódó társas biztonságérzet kialakítása. Társas értékek, társas felelősségvállalás kialakítása a judo hagyományainak és a vezényszavaknak megfelelően. Önszabályozás kialakítása elsősorban a kooperatív feladatokban, valamint a küzdő és küzdő jellegű játékokban. Az agresszív magatartási formák megnyilvánulásának átformálása, az asszertív viselkedésminták megalapozása. | |||||
| Kulcsfogalmak/ fogalmak | Önszabályozás, társas felelősségvállalás, együttműködés, önismeret, siker, kudarc, társ tisztelete, fair play, egyéni határok megismerése, kiterjesztése, stressz- és feszültségoldás, testrész, testirány, felelős viselkedés, Hajime!/Rajta!, (vagy Küzdj!) Matte!/Állj!, Maitta!/Feladom!, baleset-megelőzés, hagyomány. | ||||
| Tematikai egység/ Fejlesztési cél | 3. ESÉSEKET ELŐKÉSZÍTŐ FELADATOK | Órakeret: 25 óra | |||
| Előzetes tudás | Test- és térérzékelést fejlesztő gyakorlatok. Előkészítő és preventív mozgásformák. Alapvető hely- és helyzetváltoztató mozgáskészségek egyszerű testnevelési játékokban és egyszerű mozgásos feladatok során. Gurulások, gördülések, gurulóátfordulás előre, tapasztalat a hétköznap előforduló esésekkel kapcsolatban. | ||||
| A tematikai egység nevelési-fejlesztési céljai | Az eséstanhoz tartozó alapvető biomechanikai ismeretek elsajátítása. A biztonságos talajra érkezés kialakítása. A játékokhoz, a mozgásos cselekvésekhez és feladat-végrehajtásokhoz kötődő biztonságérzet kialakítása. Tompítás és tompítófelületek ismerete és megfelelő alkalmazása, az esésekkel összefüggő balesetvédelmi szempontok és szabályok betartása. | ||||
| Ismeretek/fejlesztési követelmények | Kapcsolódási pontok | ||||
| 3.1. MOZGÁSMŰVELTSÉG Gördülések, gurulások, átfordulások. Eséstechnikák. Biomechanikai ismeretek: - az esések és gurulások végrehajtását segítő speciális gimnasztikai feladatok; - eséseket, gurulásokat előkészítő gyakorlatok, tompító felületek és véghelyzetek kialakítása; - gurulások előkészítő jelleggel, esés-előkészítő gyakorlatok; - esés- és gurulástechnikák elsajátítása egyénileg és párban különböző kiinduló helyzetekből, a fokozatosság elvének betartásával különböző magasságokból végrehajtva, eltérő intenzitással: | Matematika: számtan, térbeli tájékozódás, összehasonlítások, geometriai alakzatok. Környezetismeret: testünk, életműködéseink, tájékozódás, helymeghatározás, az emberi szervezet megfigyelhető | ||||
| - esés előre (mae ukemi), - esés hátra (ushiro ukemi), - esés oldalra/ csúsztatott esés (migi/hidari yoko ukemi), - judo gurulás előre (mae-mawari ukemi), - judo gurulás hátra (ushiro-mawari ukemi), - judo gurulás oldalra (yoko-mawari ukemi), | ritmusai. Vizuális kultúra: megismerő- és befogadóképesség, közvetlen tapasztalás útján szerzett | ||||
| - esés- és gurulástechnikák végrehajtása haladással, vonalakon; - társon átesések, társ segítségével történő esések és gurulások; - esések és gurulások mindennapokban, biztonságos talajra érkezés. Játékok: - esések helyben állandó feltételek mellett alkalmazható játékokban; - esés- és gurulástechnikák alkalmazásával játszható egyszerű játékok. 3.2. ISMERETEK, SZEMÉLYISÉGFEJLESZTÉS Alapismeretek: Az esés funkcionalitásának, sérülésmegelőző szerepének megértése. Az eséseket előkészítő feladatok végrehajtásának vezető műveletei, a gyakorlatok fogalmi készlete, esés- és gurulástechnikák alapismeretei. A különböző esések vezető műveletei, tanulási szempontjai. Biztonságos talajra érkezés kialakítása. Fej, gerinc és ízületek védelme. Személyiségfejlesztési szempontok: A biztonságos talajra érkezést segítő helyzetfelismerés és kockázatvállalás kialakítása az esések és gurulások során. Tapasztalat a saját testsúllyal, talajra érkezéskor használt végtagokkal és testhelyzettel kapcsolatban a reális énkép kialakítása érdekében. | élmények feldolgozása, látványok megfigyelése, leírása. | ||||
| Kulcsfogalmak/ fogalmak | Eséstechnika (ukemi waza), esés, gördülés, esés előre (mae ukemi), hátra (ushiro ukemi), oldalt (yoko ukemi), csúsztatott esés, judo gurulás előre, judo gurulás hátra, tompítás, tompító felület, véghelyzet, sérülés, baleset-megelőzés. | ||||
| Tematikai egység/ Fejlesztési cél | 4. KÜZDŐJÁTÉKOK ÉS KÜZDŐ JELLEGŰ FELADATOK, MINIKÜZDELMEK | Órakeret: 28 óra | |||
| Előzetes tudás | A küzdőjátékokhoz, feladatokhoz kapcsolódó alapvető hely- és helyzetváltoztató mozgáskészségek. Testkontaktussal végzett versengések. Társas értékek, társas felelősségvállalás megjelenítése. | ||||
| A tematikai egység nevelési-fejlesztési céljai | Sportszerű, szabályok által meghatározott küzdelem alapjainak megértése, elsajátítása játékos, küzdő jellegű feladatokban és miniküzdelmekben. Küzdelem felvállalása a küzdő jellegű feladatok és küzdőjátékok, miniküzdelmek során. Rögzített küzdelmi szituációk jellemzőinek tudatosítása, természetének megértése. Az ellenfélhez történő alkalmazkodás, gyors helyzetfelismerés, a támadás lehetőségének vagy a védekezés fontosságának felismerésére. | ||||
| Ismeretek/fejlesztési követelmények | Kapcsolódási pontok | ||||
| 4.1. MOZGÁSMŰVELTSÉG Küzdelmet előkészítő feladatok, játékok: - küzdőjátékokat előkészítő test-test elleni küzdelem felvállalását elősegítő érintéses játékok; - fogójátékok alapjaira épülő küzdőjátékok; - eszköz nélküli, párban végezhető, küzdő jellegű és küzdőjátékok álló helyzetben és földharc helyzetben az egyensúlyi helyzet bontásával, húzással, tolással, emeléssel, pillanatnyi vagy folyamatos érintéssel, átkarolásokból, átölelésekből a társ kitolása, kihúzása; - eszköz nélkül, csoportban vagy csapatban álló helyzetben és földharc helyzetben végezhető küzdő jellegű és küzdő játékok; - eszközzel játszható egyéni (párban történő), együttes (csoport) és csapat küzdőjátékok álló helyzetben és földön, különböző kiinduló helyzetből; - egyensúlyi helyzet bontásával, tolással, húzással, emeléssel, pillanatnyi és folyamatos érintkezéssel, átfordítással járó gyakorlatok; - játékok és feladatok sokféle eszközzel: feladatkártyákkal, kötéllel, csipesszel, karikával, gumilabdával és fitballal, tömött labdával, judoövvel, vonalakon és különböző szereken és eszközökön vonalon, kötélen, vastag szőnyegen. Miniküzdelmek földön: - a judo egyszerűsített szabályrendszerével történő küzdelmek különböző a korosztálynak megfelelő küzdelmi idővel; - gyakori párcserével történő játékos küzdelem pedagógus irányítása mellett, randori jelleggel. 4.2. ISMERETEK, SZEMÉLYISÉGFEJLESZTÉS Alapismeretek: A küzdelmekhez kapcsolódó alapvető balesetvédelmi szabályok ismerete, a feladás jele, arany- és stop-szabály ismerete. Sérülés esetén teendők alapvető ismerete. A küzdelmekhez kapcsolódó ismeretek felhasználásával a tolások, húzások és emelések erőkifejtés-hatékonyságának növelése. A küzdelmek fogalmi készletének, baleset-megelőzési és szabályrendszerének, a sportszerű küzdelem rítusának elsajátítása. A taktikai gondolkodás kialakítása az egyszerű feladathelyzetek megoldására. A judo jellegű küzdelmekhez kapcsolódó tradíciók, hagyományok és a vezényszavak ismerete. Személyiségfejlesztési szempontok: A sportszerű küzdések, együttműködő feladatok végrehajtása során a társak tiszteletének erősítése. Az ellenfél képességeinek elismerése. Gyengébb ellenfél képességeihez történő alkalmazkodás kialakítása. A küzdelem felvállalása, a sportszerű küzdelem iránti igény erősítése. Önszabályozás, fair play, szabályoknak megfelelő küzdelem és versengés, szabálytudat fejlesztése. Asszertív viselkedési és fellépési mód előkészítése, küzdőképesség fejlesztése. Az ellenfél irányába mutató érzelmek és cselekedetek szabályozása. A győzelem-vereség kettős érzelmi hatásának felismerése és feldolgozása. | Matematika: számtan, térbeli tájékozódás, összehasonlítások, geometriai alakzatok. Környezetismeret: testünk, életműködéseink, tájékozódás, helymeghatározás, az emberi szervezet megfigyelhető ritmusai. Vizuális kultúra: megismerő- és befogadóképesség, közvetlen tapasztalás útján szerzett élmények feldolgozása, látványok megfigyelése, leírása. Erkölcstan: A nehéz helyzetekkel való megbirkózás megalapozása. | ||||
| Kulcsfogalmak/ fogalmak | Fair play, önkontroll, küzdőképesség, kitartás, bátorság, merészség, küzdelem, gyors helyzetfelismerés, figyelemkoncentráció, védekezés, támadás, védő, támadó, sportszerűség, küzdőjáték és -feladat, feladás jele és feladás (maitta!), randori, arany- és stop-szabály. | ||||
| Tematikai egység/ Fejlesztési cél | 5. SPECIÁLIS JUDOTECHNIKAI ALAPOK: FÖLDHARC TECHNIKÁK, DOBÁS-ELŐKÉSZÍTÉSEK, DOBÁSOK, ÁTMENETEK. SZITUÁCIÓS GYAKORLATOK | Órakeret: 24 óra | |||
| Előzetes tudás | Test- és térérzékelést fejlesztő gyakorlatok. Társas felelősséget fejlesztő kooperatív játékok. A hagyományok és a judohoz kapcsolódó vezényszavak ismerete. A küzdőfeladatok során elvárható társas felelősségvállalás, önszabályozás, alkalmazkodás. A tanult eséstechnikák biztonságos, alkalmazásszintű végrehajtása. A megengedett és tiltott fogások ismerete baleset-megelőzési szempontok alapján. | ||||
| A tematikai egység nevelési-fejlesztési céljai | Gyakorlás során a társ segítése és az ellenállás mértékének szabályozására való képesség kialakítása. Testkontaktussal, érintkezéssel végzett feladatokban a későbbi sportági végrehajtást támogató együttműködés. Tapasztalatszerzés a különböző földharc technikákban, dobásokat előkészítő feladatmegoldásokban. Pozitív attitűd kialakítása az alapvető judotechnikákkal kapcsolatban. | ||||
| Ismeretek/fejlesztési követelmények | Kapcsolódási pontok | ||||
| 5.1. MOZGÁSMŰVELTSÉG Földharc technikák (newaza): - leszorítások alaptechnikáinak kialakítása és készségszintű elsajátítása gyakorló helyzetben rézsútos (hon kesa gatame), oldalsó (yoko shiho gatame), fej felőli helyzetben (kami shiho gatame) és lovagló ülésben (tate shiho gatame); - hason fekvésben lévő passzív társ forgatása oldalról, fej felől és hátulról; - térdelőtámaszban elhelyezkedő passzív partner forgatása oldalról, fej felől és hátulról; - láb közötti helyzetek, lábkulcsolások és ezekből történő szabadulások; - forgatás alulról láb közötti helyzetben. Dobás-előkészítések: - a judodobásokat előkészítő páros és csoportos egyensúlygyakorlatok; - társ megfogása egy, illetve két kézzel; lehetséges fogásmódok elsajátítása; - a társ egyensúlyi helyzetének bontása helyben előre, hátra, oldal- és rézsútos irányokba; - egyensúlyhelyzet-vesztés lehetséges irányai; - a társ egyensúlyi helyzetének bontása haladás közben előre, hátra, oldal- és rézsútos irányokba; - páros esésgyakorlatok a társ egyensúlyának megbontásával különféle kiinduló helyzetekből. Szituációs földharc gyakorlatok: - irányított küzdőgyakorlatok földön; - ízületi mozgáshatárok megismerése, alapismeretek a test anatómiai mozgásairól. 5.2. ISMERETEK, SZEMÉLYISÉGFEJLESZTÉS Alapismeretek: Az egyensúly és az egyensúlyi helyzet, valamint az egyensúlyhelyzet-vesztés és -bontás fogalmának megismerése. A speciális judotechnikai alapok vezető műveletei, tanulási szempontjai. Az ellenfél helyzeti és mozgási energiájának felhasználhatósága az egyensúlyi helyzet megbontásához. A baleset-megelőzés, az egyéni és társas felelősségvállalás alkalmazása és fejlesztése. Személyiségfejlesztési szempontok: Önszabályozás fejlesztése és alkalmazása a judo technikai alapjainak gyakorlása során. A társas együttműködés és felelősségvállalás sportági jellegű kifejeződésének tudatosítása és alkalmazása. Társak és az ellenfél teljesítményének elismerése, saját teljesítmény reális értékelése. A társas együttműködéshez, gyakorláshoz és a szituációs feladatok végrehajtáshoz szükséges viselkedési kultúra kialakítása, fejlesztése. | Matematika: számtan, térbeli tájékozódás, összehasonlítások, geometriai alakzatok. Környezetismeret: testünk, életműködéseink, tájékozódás, helymeghatározás, az emberi szervezet megfigyelhető ritmusai. Vizuális kultúra: megismerő- és befogadóképesség, közvetlen tapasztalás útján szerzett élmények feldolgozása, látványok megfigyelése, leírása. | ||||
| Kulcsfogalmak/ fogalmak | Egyensúly, egyensúlyhelyzet-vesztés, egyensúlybontás, megfogás, meghúzás, megtolás, földharc, leszorítás, küzdelem, randori, énhatékonyság, társas felelősségvállalás, együttműködés, asszertivitás, társ tisztelete, fair play, egyéni határok megismerése, kiterjesztése, Hajime!/Rajta! Matte!/Állj!, Maitta!/Feladom!, tori (támadó), uke (védő), balest-megelőzés. | ||||
| Tematikai egység/ Fejlesztési cél | 6. BEMUTATÓ „FORMAGYAKORLAT”. A JUDO ALTERNATÍV KERETTANTERV TARTALMI RÉSZEINEK MEGJELENÍTÉSE PÁROS ÉS CSOPORTOS (MAX. 3-4 FŐ), KREATÍV, ZENÉS KOREOGRÁFIA LÉTREHOZÁSÁVAL | Órakeret: 20 óra | |||
| Előzetes tudás | Egyéni és társas küzdő jellegű, illetve azt előkészítő mozgásformák, gyakorlatok, játékok. Az eséstechnikák biztonságos végrehajtása változó feltételek mellett. A speciális judotechnikai alapok közül a 4 alapleszorításnak a hason fekvő partner forgatásának és a térdelő támaszban elhelyezkedő partner forgatásának alkalmazás szintű végrehajtása. Nyitottság az együttes feladatvégzésre, a tanult mozgásanyag kooperatív megjelenítésére. | ||||
| A tematikai egység nevelési-fejlesztési céljai | Az alapvető mozgáskészségek, a tanult előkészítő feladatok és technikai elemek mozgáskombinációkban történő megjelenítése koreografált formában. A tanulók kreativitásának, önálló gondolkodásának fejlesztése judospecifikus körülmények között. A szociális kompetenciák fejlesztése, az együttes megvalósítás élményének kialakítása. A konfliktuskezelésre és kompromisszumra képes attitűd kialakítása. | ||||
| Ismeretek/fejlesztési követelmények | Kapcsolódási pontok | ||||
| 6.1. MOZGÁSMŰVELTSÉG Gyakorlatláncok/formagyakorlatok: - az 1-2. évfolyamos judo kerettantervi mozgástartalmak: kúszások, eséstechnikák és speciális judotechnikai alapok bemutatása a test- és térérzékelést fejlesztő gyakorlatok; - a tanult mozgásformák rögzített koreográfia szerinti bemutatása párban és kiscsoportban. Bemutató: - rövid, maximum 2-3 perces a csoportok tudásszintjéhez igazodó formagyakorlat tervezése és bemutatása előre meghatározott és szabadon választható tartalmi elemek beépítésével. 6.2. ISMERETEK, SZEMÉLYISÉGFEJLESZTÉS Alapismeretek: Új vagy már ismert mozgásfeladatok összekötésének lehetséges módjai, szabályszerűségei. A zenei ritmus és a választott mozgásanyag kapcsolatai. Személyiségfejlesztési szempontok: A kreativitás és problémamegoldó gondolkodás fejlesztése korábban szerzett tapasztalatok és ismeretek felhasználása, kombinálása során. A társak és az ellenfél teljesítményének elismerése, értékelése. Saját teljesítmény reális értékelése. A közösség érdekeinek előtérbe helyezése és az asszertív magatartás együttes megjelenítésére való képesség kialakítása. | Matematika: számtan, térbeli tájékozódás, összehasonlítások, geometriai alakzatok. Környezetismeret: testünk, életműködéseink, tájékozódás, helymeghatározás, az emberi szervezet megfigyelhető ritmusai. Vizuális kultúra: megismerő- és befogadóképesség, közvetlen tapasztalás útján szerzett élmények feldolgozása, látványok megfigyelése, leírása. Erkölcstan: Az énkép, az önkifejezés és az önbizalom fejlesztése. | ||||
| Kulcsfogalmak/ fogalmak | Gyakorlatlánc, formagyakorlat, koreográfia, esztétika, tempó, pontos végrehajtás, szerepvállalás, társas felelősségvállalás, együttműködés, önismeret, siker, kudarc, fair play, felelős viselkedés, tori (támadó), uke (védő), balest-megelőzés, hagyomány, megegyezés, vita. | ||||
| A fejlesztés várt eredményei a két évfolyamos ciklus végén | Test- és térérzékelést fejlesztő gyakorlatok A tanuló legyen képes az alapvető hely- és helyzetváltoztató mozgások felismerésére és kontrollált végrehajtására. Ismerje a testrészeit és azok alapvető működési jellemzőit. Ismerje a téri irányokat a testéhez képest. Tudjon önállóan, megfelelő önkontrollal gyakorolni. Ismerje a judofoglalkozások hagyományait, alapvető szabályait. Értse a legfontosabb szakkifejezéseket és vezényszavakat. Legyen nyitott új mozgásanyag elsajátítására, és tudja összpontosítani figyelmét egy-egy tanulási szempontra a végrehajtások során. A társas együttműködést, egyéni felelősségvállalást fejlesztő feladatok és játékok Ismerje az egyéni és társas felelősségvállalást képviselő alapvető viselkedésformákat, a sportszerű magatartás lényegét. Mutasson együttműködésre kész attitűdöt a páros és csoportos feladatmegoldások során. Fogadja el a testi kontaktus szerepét és funkcióját a küzdőfeladatokban. Tudjon pedagógusi segítséggel akadálypályát tervezni, felépíteni és gyakorlatsort végrehajtani rajta. Eséseket előkészítő feladatok Sajátítsa el az eséstanhoz tartozó alapvető elméleti, balesetvédelmi és gyakorlati ismereteket. Tudjon példákat mondani mindennapokban előforduló, esésekkel járó balesetekre, azok megelőzésére. Rendelkezzen alapvető ismeretekkel a fej, gerinc és ízületek védelméről. Ismerje az eséseket előkészítő feladatokat, azok tanulási szempontjait. Legyen képes kontrolláltan, az egyéni tudásához igazítva bemutatni a következő eséseket: esés előre (mae ukemi), esés hátra (ushiro ukemi,) esés oldalra / csúsztatott esés (migi/hidari yoko ukemi), judogurulás előre, hátra, oldalra (mae, ushiro és yoko mawari ukemi) | ||||
| Küzdőjátékok és küzdő jellegű feladatok, miniküzdelmek A tanuló ismerje meg a küzdőjátékokat és küzdő jellegű feladatokat, valamint a miniküzdelmeket, és aktívan vegyen részt azokban. Ismerje legalább 5 küzdőjáték szabályát, értse a szabályok fontosságát a küzdelmi szituációkban. Tudjon a sportszerű küzdésre példákat mondani, és törekedjen annak figyelembevételére a küzdések során. Tapasztalat birtokában tudjon támadást kezdeményezni és védekező mozgásokat megvalósítani. Kezdődjön meg a küzdések során befektetett energia igazítása a küzdelemben részt vevő társhoz. Speciális judo technikai alapok: földharc technikák, dobás-előkészítések, dobások, átmenetek. Szituációs gyakorlatok Ismerje a rézsútos (hon kesa gatame), oldalsó (yoko shiho gatame), fej felőli (kami shiho gatame) és lovagló üléses (tate shiho gatame) leszorítás alaptechnikáinak végrehajtását, tanulási szempontjait. Legyen képes a láb közötti helyzetek, lábkulcsolások alkalmazására és az ezekből történő kiszabadulásokra. Ismerje a társ forgatására, átfordítására irányuló fogásokat, technikákat. Alakuljon ki alapvető fogásbiztonsága. A sportági jellegű feladatmegoldásokban jelentkező egyensúlyhelyzet-vesztés lehetséges irányainak, valamint az alapvető egyensúlymegbontására alkalmas módok ismerete. Bemutató „formagyakorlat”. A judo alternatív kerettanterv tartalmi részeinek megjelenítése páros és csoportos (max. 3-4 fő), kreatív, zenés koreográfia létrehozásával Legyen képes zenei ritmusra a tanult mozgások összekapcsolásával egyszerű formagyakorlat tervezésére és bemutatására. Kreatív megoldásokkal törekedjen a tudásszintjéhez illeszkedő mozgásanyag összeállítására pedagógus segítsége mellett. Váljon nyitottá a társakkal közös tervezési folyamatra, kreatív megoldásokra. Tudjon felelősségteljesen és önállóan gyakorolni közösen kialakított formagyakorlatokat. | |||||
3-4. évfolyam
| Tematikai egység/ Fejlesztési cél | 1. TEST- ÉS TÉRÉRZÉKELÉST FEJLESZTŐ GYAKORLATOK | Órakeret: 14 óra | |||
| Előzetes tudás | Az alapvető hely- és helyzetváltoztató mozgások ismerete és kontrolált végrehajtására. A bemelegítés speciális sportági gyakorlatainak ismerete, a baleset-megelőzés és az ízületek védelmének szempontjai alapján. A judo hagyományainak, szabályainak, az üdvözlés, a tiszteletadás, a rituálék ismerete, követése. A judo hagyományainak alkalmazása, szakkifejezéseinek ismerete és a vezényszavak megértése. | ||||
| A tematikai egység nevelési-fejlesztési céljai | A test- és térérzékelés, az egyensúlyozás és kinesztetikus érzékelés fejlesztése, a judo jellegű mozgások előkészítése érdekében. A kommunikációs szabályok, formák és jelek ismerete és feladathelyzetekben történő alkalmazása. Az egyéni, a páros és a csoportos tanuláshoz szükséges személyes és szociális kompetenciák fejlesztése. | ||||
| Ismeretek/fejlesztési követelmények | Kapcsolódási pontok | ||||
| 1.1. MOZGÁSMŰVELTSÉG Test- és térérzékelést fejlesztő feladatok, alakzatok kialakítása: - szobor- és szabályjátékok, futó- és sorakozó játékok, különféle térformák kialakításával, az ütközések elkerülésével; - páros és csoportos feladatok alkotása és végrehajtása az egyéni és társas felelősségvállalás kialakításával; - egyensúlyozást fejlesztő hely- és helyzetváltoztató mozgások gyakorlatok egyénileg; - összetett alapvető mozgáskészségek, egyensúlygyakorlatok, függő gyakorlatok akadálypályán, különféle eszközök és szerek felhasználásával, a felületek egyenetlenségének és a stabilitás változtatásával, játékos és kontrollált váltóverseny jelleggel; - a járás, futás, szökdelések, ugrás, dobás, mászás, kúszás, függeszkedés és utánzásos gyakorlatok, valamint ezek kombinációival kialakított feladatok segítségével az alapvető mozgáskészségekben magabiztos végrehajtás kialakítása és fejlesztése játékos formában, különös tekintettel a motoros képességek fejlesztésére; - különböző kombinatív képességet, helyzetfelismerést kiemelten fejlesztő futó- és fogójátékok a keringésfokozás, az aerob állóképesség, valamint a tartó- és vázizomzat továbbfejlesztésére; - egyéni és páros test- és térérzékelést fejlesztő bemelegítő és levezető gyakorlatok végzése tanári irányítással és önállóan; - aktív relaxációs, stressz kezelő gyakorlatok; - nyújtó, erősítő és lazító hatású, szabadgyakorlati alapformájú gyakorlatok tanári irányítással történő végrehajtása az ízületi és gerincvédelmi szabályoknak megfelelően, a saját testre vonatkozó baleset-megelőzés szempontjainak figyelembevételével; - a test- és térérzékelést fejlesztő szerepjátékok, szabályjátékok és feladatjátékok, kooperatív játékok versengő jelleggel; - keringésfokozó és testtartásjavító játékok; - a tartó- és vázizomzat erősítése eszköz nélkül, eszközzel, valamint a társ passzív és aktív szerepvállalásával. 1.2. ISMERETEK, SZEMÉLYISÉGFEJLESZTÉS Alapismeretek: A baleset-megelőzési ismeretek megbízható, tudatos alkalmazása a gyakorlás során, az egyéni felelősségvállalás tudatosságának elmélyítése. A hatékony, általános és speciális sportági bemelegítés és levezetés összetevőinek elsajátítása, az önálló bemelegítés-tervezéshez szükséges szempontok megnevezése. A fáradás jeleinek felismerése a terhelhetőség és az egyén képességeinek tükrében. Aktív stressz kezelő és feszültségoldó gyakorlatok, légző gyakorlatok tervezése és önálló végzéséhez szükséges képesség kialakítása. A páros és csoportos feladatok végrehajtásához szükséges szakkifejezések pontos ismerete és alkalmazásának képessége. Személyiségfejlesztési szempontok: Egyéni, belsőleg motivált szerepvállalás a feladatokban, játékokban. A differenciált, többségében sikeres végrehajtások során a reális önismeret, önbizalom erősítése. Játékok és feladatok során az egyén és a közösség pozitív élményeinek biztosítása, a siker és kudarcélmény tudatos kezelése. Az agresszív megnyilvánulási formák felismerése, asszertív magatartásminták kialakítása. | Matematika: számtan, térbeli tájékozódás, összehasonlítások, geometriai alakzatok. Környezetismeret: testünk, életműködéseink, tájékozódás, helymeghatározás, az emberi szervezet megfigyelhető ritmusai. Vizuális kultúra: megismerő- és befogadóképesség, közvetlen tapasztalás útján szerzett élmények feldolgozása, látványok megfigyelése, leírása. | ||||
| Kulcsfogalmak/ fogalmak | Bemelegítés, levezetés, segítségadás, kooperáció, önismeret, önszabályozás, siker, kudarc, versengés, fáradás, pihenés, feszítés, nyújtás, erősítés, ernyesztés, relaxáció, alakzat, testtartás, stressz- és feszültségoldás, testrész, testirány, térirányok, egészség, higiénia, felelősségteljes viselkedés, erő, izomláz. | ||||
| Tematikai egység / Fejlesztési cél | 2. A TÁRSAS EGYÜTTMŰKÖDÉST, EGYÉNI FELELŐSSÉGVÁLLALÁST FEJLESZTŐ FELADATOK ÉS JÁTÉKOK | Órakeret: 18 óra | |||
| Előzetes tudás | A párban és csoportban végzett küzdő és küzdő jellegű játékok során kialakított önismeret, önszabályozás alkalmazása. Felelősségteljes együttműködés párban és csoportban. A baleset-megelőzési szabályok betartása párban és csoportosan történő feladatvégzés során. Az egyéni felelősségvállalás jelentőségének ismerete. Nem okoznak problémát az érintkezéssel járó feladatok, a testkontaktus elfogadása és vállalása. Aktív részvétel a feladatokban. | ||||
| A tematikai egység nevelési-fejlesztési céljai | Testkontaktussal, érintkezéssel végzett feladatok biztonságos, szabályozott végrehajtása a társas felelősségvállalás és a baleset-megelőzés elsődleges szempontjai alapján. A társas együttműködéshez, feladatmegoldásokhoz szükséges viselkedési kultúra fejlesztése. A párban és csoportban végzett feladatok, játékok során a szabályok betartása, az asszertív magatartás kontrollált, tudatos alkalmazása. Az énhatékonyság szabályozása a feladatok célja és a feladatban részt vevők képességei alapján. A judora jellemző kommunikációs szabályok, formák és jelek tudatos alkalmazása (küzdelem feladása, megindítása, megállítása). Üdvözlés, tiszteletadás a judo hagyományai alapján. | ||||
| Ismeretek/fejlesztési követelmények | Kapcsolódási pontok | ||||
| 2.1. MOZGÁSMŰVELTSÉG Az alapvető hely- és helyzetváltoztató mozgásokat alkalmazó játékok párokban: - az alapvető hely- és helyzetváltoztató mozgáskészségek alkalmazása játékokban, a társ mozgásához, reakcióihoz való alkalmazkodás a kialakított verbális és nem verbális jelrendszer segítségével. A társ vagy társak várható mozgásának, reakcióinak elővételezése. Énhatékonyságot és társas felelősségvállalást fejlesztő páros gyakorlatok: - bizalomépítő játékok az egyéni és társas felelősségvállalás magas szintű, kontrollált alkalmazásával; - összetett, 4-8 ütemű szabadgyakorlati alapformájú páros gyakorlatok; - kreatív feladatmegoldások, feladatalkotások az ügyességfejlesztő, párban és csoportokban végzett feladatokban a társ passzív és aktív szerepvállalásával; - akadálypályák készítése, kontrollált sor- és váltóversenyek alkotása a páros vagy társsal végzett kúszó, mászó és utánzó gyakorlatok felhasználásával; - húzások, tolások, hordások sokoldalú alkalmazása változatos feladathelyzetekben; - a fittségi állapot és koordináció, valamint a társas együttműködés fejlesztése akadálypályák és kontrollált versengések segítségével; - egyensúlyfejlesztő, tartásos páros és csoportos feladatok gyakorlatok alkalmazása 3-5 tanuló együttműködésével; - testrész összeérintése egyénileg, párban és csoportban végrehajtott futójátékokban, változatos eszközfelhasználással; - fogójátékok az alapvető hely- és helyzetváltoztató mozgáskészségek változatos felhasználásával és testérzékelést fejlesztő feladatokkal: | Matematika: számtan, térbeli tájékozódás, összehasonlítások, geometriai alakzatok. Környezetismeret: testünk, életműködéseink, tájékozódás, helymeghatározás, az emberi szervezet megfigyelhető ritmusai. Vizuális kultúra: megismerő- és befogadóképesség, közvetlen tapasztalás útján szerzett élmények feldolgozása, látványok megfigyelése, leírása. | ||||
| - a kiváltás kooperációs szintjének emelésével, - a húzások, tolások, hordások felhasználásával. | |||||
| Játékok: - kooperatív, ügyességfejlesztő játékok alkotása a tanulók kreatív ötleteinek figyelembevételével és felhasználásával; - küzdő jellegű feladatok a tanult speciális judotechnikai alapok alkalmazásával, játékok párban és csoportokban. 2.2. ISMERETEK, SZEMÉLYISÉGFEJLESZTÉS Alapismeretek: A judo hagyományainak és szokásrendszerének alkalmazása. A tradíciókon alapuló üdvözlés és tiszteletadás (rei, zarei) alkalmazása. A judo alapvető vezényszavainak alkalmazása (Hajime! Matte! Maitta! / Rajta! Állj! Feladom!) A baleset-megelőzés, az egyéni és társas felelősségvállalás alkalmazása és fejlesztése. Egészségmegőrzés, baleset-megelőzés az egyén és a közösség aktív szerepvállalásával. Személyiségfejlesztési szempontok: Konfliktuskezelés az együttműködést igénylő és a versengésen alapuló feladatokban. A fejlett önismereten és énhatékonyságon alapuló együttműködés fejlesztése, biztonságos alkalmazása. Társas felelősségvállalás alkalmazása a judo hagyományainak és a vezényszavaknak megfelelően. A hatékony gyakorlást elősegítő társas feladatvégzés szabályainak elfogadása, tudatosítása. | |||||
| Kulcsfogalmak/ fogalmak | Énhatékonyság, önszabályozás, társas felelősségvállalás, asszertivitás, együttműködés, önismeret, önkontroll, fair play, fájdalomküszöb, egyéni határok megismerése, kiterjesztése, stressz- és feszültségoldás. | ||||
| Tematikai egység/ Fejlesztési cél | 3. ESÉSEKET ELŐKÉSZÍTŐ FELADATOK | Órakeret: 23 óra | |||
| Előzetes tudás | Gurulások, gördülések, gurulóátfordulás előre és hátra, repülő gurulóátfordulás. Az eséstanhoz tartozó alapvető elméleti, balesetvédelmi és gyakorlati ismeretei. Ismeret a fej, gerinc és ízületek védelméről és ezen ismeretek alkalmazása a gyakorlatban is. Tapasztalat az eséseket előkészítő feladatokban valamint alapvető eséstechnikák kivitelezésében: esés előre (mae ukemi), esés hátra (ushiro ukemi,) esés oldalra vagy csúsztatott esés, (migi/hidari yoko ukemi), judogurulás előre, hátra, oldalra (mae, ushiro és yoko mawari ukemi). | ||||
| A tematikai egység nevelési-fejlesztési céljai | Eséstanhoz tartozó alapvető biomechanikai ismeretek továbbfejlesztése. Biztonságos talajra érkezés elmélyítése. Mozgásbiztonság, jártasság kialakítása a korábban tanult technikai elemekben. Tompítás és tompítófelületek megbízható, tudatos alkalmazása. Esésekkel összefüggő balesetvédelmi szempontok és szabályok tudatosítása. | ||||
| Ismeretek/fejlesztési követelmények | Kapcsolódási pontok | ||||
| 3.1. MOZGÁSMŰVELTSÉG Gördülések, gurulások, zuhanások, átfordulások. Eséstechnikák. Biomechanikai ismeretek: - az 1-2. évfolyamon elsajátított eséstechnikák elmélyítése, nehezített körülmények között, változó feltételek mellett történő alkalmazása; - a mozgásvégrehajtás szintjének növelése, jártasság kialakítása; - sokrétű, változatos gurulások, a korábban tanultaktól eltérő technikai végrehajtás megismerése, elsajátítása - az 1-2. évfolyamon tanult esés- és gurulástechnikák gyakorlása egyénileg és párban különböző kiinduló helyzetekből: | Matematika: számtan, térbeli tájékozódás, összehasonlítások, geometriai alakzatok. Környezetismeret: testünk, életműködéseink, tájékozódás, helymeghatározás, az emberi szervezet megfigyelhető | ||||
| - esés előre (mae ukemi), - esés hátra (ushiro ukemi), - csúsztatott esés, esés oldalra (migi/hidari yoko ukemi), - judogurulás előre (mae-mawari ukemi), - judogurulás hátra (ushiro-mawari ukemi), - judogurulás oldalra (yoko-mawari ukemi); | ritmusai. Vizuális kultúra: megismerő- és befogadóképesség, közvetlen tapasztalás útján szerzett | ||||
| - új ismeretanyagként: | élmények feldolgozása, | ||||
| - zuhanó esés előre, - zuhanó esés hátra technikájának elsajátítása; | látványok megfigyelése, leírása. | ||||
| - esés- és gurulástechnikák végrehajtása haladással, vonalakon járásból, lassú futással és erőteljes lendületszerzést követően; - átesések társon, társ segítségével és társ megindításával (lökés és fordulat) történő esések és gurulások; - akadályok (magasság és szélesség emelésével) felett és karikán át történő végrehajtás, szükség esetén vastag szőnyegre érkezéssel; - esések és gurulások változó feltételek mellett történő alkalmazása játékok során. Kreatív esésgyakorlatok: - különböző esés- és gurulástechnikák összekapcsolása, láncolatok kialakítása; - az eséstechnikák gyakorlása akadálypályán (nem versenyszerűen); - csoportos akadálypálya tervezése és mozgásanyaggal történő megtöltése az egyéni képességek figyelembevételével. Játékok: - esések helyben mozgás közben, játékokban, változó feltételekkel; - esés- és gurulástechnikák alkalmazásával játszható játékok akadálypályák során történő megbízható végrehajtása. | |||||
| 3.2. ISMERETEK, SZEMÉLYISÉGFEJLESZTÉS Alapismeretek: Az eséseket előkészítő feladatok végrehajtásának vezető műveletei, a gyakorlatok fogalmi készlete, esés- és gurulástechnikák készségszintű ismerete. Az esés sérülésmegelőző funkciójának megértése. Biztonságos talajra érkezés alkalmazó szinten történő végrehajtása és szóbeli megfogalmazásának képessége. Fej, gerinc és ízületek védelmének tudatosítása. Esések és gurulások a mindennapokban, biztonságos talajra érkezés. Személyiségfejlesztési szempontok: A biztonságos talajra érkezést segítő helyzetfelismerés és kockázatvállalás kialakítása váratlan helyzetek során az esések és gurulások végrehajtásakor. Tapasztalat a saját testsúllyal, a talajra érkezéskor használt végtagokkal és a testhelyzettel kapcsolatban a reális énkép kialakítása érdekében. | |||||
| Kulcsfogalmak/ fogalmak | Eséstechnika (ukemi waza), esés, zuhanás, gördülés, esés előre (mae ukemi), esés hátra (ushiro ukemi), esés oldalt (yoko ukemi), zuhanó esés előre, hátra, oldalra esés, félvállas (judo-) gurulás előre, félvállas (judo-) gurulás hátra, tompítás, tompító felület, véghelyzet, sérülés, baleset-megelőzés. | ||||
| Tematikai egység/ Fejlesztési cél | 4. KÜZDŐJÁTÉKOK ÉS KÜZDŐ JELLEGŰ FELADATOK, MINIKÜZDELMEK | Órakeret: 30 óra | |||
| Előzetes tudás | A judoesések biztonságos végrehajtása változó feltételek mellett. Speciális földharc judotechnikai alapok. Irányított, küzdő jellegű játékok és randori jellegű küzdelmek földharcban és állásban. | ||||
| A tematikai egység nevelési-fejlesztési céljai | Szabályok által meghatározott küzdőfeladatok és miniküzdelmek alapjainak megértése, elsajátítása, sportszerű végrehajtása az énhatékonyság és a társas felelősségvállalás szempontjai alapján. A szabálytudat fejlesztése, a fair play szellemének minden körülmények között történő betartása. Asszertív viselkedési és fellépési mód kialakítása, küzdőképesség fejlesztése. Saját határok célirányos és felelősségteljes kiszélesítése, átlépése: a tanuló komfortzónáján túlmutató érzések és érzetek megtapasztalása, kihívás és kockázat vállalása, küzdőképesség, kitartás, bátorság, merészség és önbizalom. | ||||
| Ismeretek/fejlesztési követelmények | Kapcsolódási pontok | ||||
| 4.1. MOZGÁSMŰVELTSÉG Küzdőjátékok, küzdő jellegű feladatok: - irányított és szabad miniküzdelmek szituációs helyzetekben; - irányított és szabad miniküzdelmek a judo földharc technikák és dobástechnikák alkalmazásával; - irányított miniküzdelmek állásban a társ megfogásával, fogásából való kiszabadulással, felemelésével; - irányított, játékos küzdelmek állásból egyszerűsített szabályokkal; - páros és csapatos küzdő játékok. 4.2. ISMERETEK, SZEMÉLYISÉGFEJLESZTÉS Alapismeretek: A küzdelmekhez kapcsolódó alapvető balesetvédelmi szabályok ismerete, a feladás jele, arany- és stop-szabály ismerete. Sérülés esetén teendők alapvető ismerete. A tanító által jól kontrollálható foglalkoztatási forma kialakítása elsősorban a miniküzdelmek tekintetében. A küzdőjátékok és a küzdelmek során tanult és tapasztalt balesetvédelmi, a testi épség biztonságát figyelembe vevő felelős magatartás megjelenése a szabadidős és az irányított játékok során. A taktikai gondolkodás egyre tudatosabb összekapcsolása a mozgásvégrehajtással. A tolások, húzások és emelések hatékonyságának növelése az erőkifejtés tudatos szabályozásával. Önvédelmi alapismeretek, fenyegetettség, veszély felismerése. A küzdelmek során megtanulható, önvédelemhez kapcsolódó ismeretek elsajátítása (távolságérzékelés, kitérés, elvezetés). Személyiségfejlesztési szempontok: A folyton változó küzdelmi szituáció jellemzőinek, természetének megértése. Alkalmazkodás, gyors helyzetfelismerés, anticipáció és gondolkodási gyorsaság, kreativitás és kombinatív képesség, figyelemkoncentráció fejlesztése. Önszabályozás, az agresszió és asszertivitás közötti különbség megértése, indulatok és érzelmek szabályozása. Az együttműködő, társát segítő, ugyanakkor asszertív magatartási minta gyakorlatban történő alkalmazhatóságának kialakítása. | Matematika: számtan, térbeli tájékozódás, összehasonlítások, geometriai alakzatok. Környezetismeret: testünk, életműködéseink, tájékozódás, helymeghatározás, az emberi szervezet megfigyelhető ritmusai. Vizuális kultúra: megismerő- és befogadóképesség, közvetlen tapasztalás útján szerzett élmények feldolgozása, látványok megfigyelése, leírása. Erkölcstan: Az önismeret erősítése és az önelfogadás segítése. Az önkontroll és a szociális magatartás kialakulásának támogatása. A sajáton kívüli nézőpontok felvételének gyakoroltatása, értéket képviselő példaképek keresése. | ||||
| Kulcsfogalmak/ fogalmak | Fair play, dominancia kialakítása, önkontroll, önbizalom, stratégiai gondolkodás, anticipáció, gondolkodási gyorsaság, kreativitás, figyelemkoncentráció, védekezés, támadás, sportszerűség, irányított küzdelem (randori), feladás jele és feladás (maitta!), fájdalom arany- és stop-szabály. | ||||
| Tematikai egység/ Fejlesztési cél | 5. SPECIÁLIS JUDOTECHNIKAI ALAPOK: FÖLDHARC TECHNIKÁK, DOBÁS-ELŐKÉSZÍTÉSEK, DOBÁSOK, ÁTMENETEK. SZITUÁCIÓS GYAKORLATOK | Órakeret: 34 óra | |||
| Előzetes tudás | Test- és térérzékelést fejlesztő gyakorlatok. Társas felelősséget fejlesztő kooperatív játékok. A küzdő feladatok során elvárható asszertív magatartás, önszabályozás, alkalmazkodás. Eséstechnikák biztonságos, készségszintű végrehajtása. A megengedett és tiltott fogások ismerete baleset-megelőzési szempontok alapján. Az 1-2. évfolyamon elsajátított leszorítás technikák. | ||||
| A tematikai egység nevelési-fejlesztési céljai | Gyakorlás során együttműködés a társsal, az ellenállás és aktivitás mértékének szabályozására való képesség és a segítségadáshoz szükséges képesség kialakítása. Testkontaktussal, érintkezéssel végzett feladatokban történő együttműködés. A társas együttműködéshez, gyakorláshoz és a szituációs feladatok végrehajtáshoz szükséges viselkedési kultúra fejlesztése. Az ismeretek elmélyítése a különböző földharc technikákban, dobásokat előkészítő feladatmegoldásokban. Dobástechnikák (nage waza) készségszintű elsajátítása. | ||||
| Ismeretek/fejlesztési követelmények | Kapcsolódási pontok | ||||
| 5.1. MOZGÁSMŰVELTSÉG Földharc technikák (newaza): - az 1-2. évfolyamon tanult leszorítás technikák készségszintű alkalmazásának kialakítása feladathelyzetben, szituációs gyakorlatokban, társ vagy ellenfél ellenállásával; - további leszorítás technika-változatok elsajátítása; - átmenet elsajátítása a tanult leszorítás technikák alkalmazásával; - hason fekvésben lévő társ forgatása oldalról, fej felől és hátulról, a társ/ellenfél ellenállásával és aktívan beavatkozó ellenféllel; - térdelőtámaszban elhelyezkedő partner forgatása oldalról, fej felől és hátulról a társ vagy ellenfél ellenállásával, aktívan beavatkozó ellenféllel; - láb közül történő szabadulások; - forgatásvariációk különböző földharc helyzetekben. Láb közüli helyzetből történő menekülés, forgatás. Dobások (nagewaza): - a dobások részei (tori: felállás, megfogás, dobás előkészítés, egyensúlyhelyzet-vesztés, dobás, rögzítés / uke: esés); - alap-dobástechnikákat előkészítő, alacsony súlyponti helyzetekből végrehajtott dobások hátra eséssel, oldalra eséssel és félvállas (judo-) gurulással; - állásból és egyszerű mozgásból végrehajtott alap-dobástechnikákat előkészítő gyakorlatok hátra és oldalra eséssel, amelyek során elsősorban a lábdobás technikák ajánlottak; - az ellenfél támadási szándékát megelőző, kontrázó, lábbal végrehajtott dobástechnikák állásban, helyben: osotogari-osoto otoshi, deashibarai-tsubame gaeshi. Állásharc-földharc átmenetek: - rögzített álló helyzetből a társ földre vitele különböző fogásokból és kiinduló helyzetekből a fogás megtartásával; - álló helyzetből a társ földre vitele mögé kerüléssel, szemből és tanult lábdobásokkal; - gyakorlás az átmenetek véghelyzetének előre történő meghatározásával: | Matematika: számtan, térbeli tájékozódás, összehasonlítások, geometriai alakzatok. Környezetismeret: testünk, életműködéseink, tájékozódás, helymeghatározás, az emberi szervezet megfigyelhető ritmusai. Vizuális kultúra: megismerő- és befogadóképesség, közvetlen tapasztalás útján szerzett élmények feldolgozása, látványok megfigyelése, leírása. Erkölcstan: Annak megértetése, hogy más népeknek is megvannak a maguk kulturális hagyományai, amelyek ugyanolyan értékesek, és számukra ugyanolyan fontosak, mint nekünk a mienk. | ||||
| - érkezés a hason fekvő partner hátára, mellé és fejéhez; - érkezés a hátán fekvő partner lába közé egy vagy két láb bekulcsolásával; - érkezés talajra a társ leszorításával. | |||||
| Szituációs gyakorlatok: - irányított küzdőgyakorlatok földön (földharc) és állásban (randori). Játékok: - küzdő és küzdelmi jellegű pontszerző játékok a tanult judo technikák alkalmazásával párban és csapatokban. 5.2. ISMERETEK, SZEMÉLYISÉGFEJLESZTÉS Alapismeretek: A baleset-megelőzés, az egyéni és társas felelősségvállalás alkalmazása és továbbfejlesztése. Az egyensúlyhelyzet-vesztés és -bontás lehetséges módjainak pontos ismerete és tudatos alkalmazása küzdelmekben. Testi épségre veszélyes fogásmódok és viselkedésformák, balesetvédelmi szabályok pontos ismerete és tudatos betartása. A tanult dobásokból történő biztonságos talajra érkezés elmélyítése. Személyiségfejlesztési szempontok: A küzdelem felvállalása a saját célokért, sportszerű küzdelem iránti igény erősítése. A sportszerű küzdésre, az asszertív viselkedésre törekvés. A sportszerű küzdések, együttműködő feladatok végrehajtása során a társak tiszteletének erősítése. Társak/ellenfél teljesítményének elismerése, értékelés képességének kialakítása. A hagyományok és a judohoz kapcsolódó vezényszavak ismerete. Az elvárható és tanult önszabályozó mechanizmusok megjelenése a gyakorlatok során. | |||||
| Kulcsfogalmak/ fogalmak | Egyensúly, egyensúlyhelyzet-vesztés, egyensúlybontás, megfogás, meghúzás, megtolás, földharc, leszorítás, dobás, randori, küzdelem, énhatékonyság, önszabályozás, társas felelősségvállalás, együttműködés, önismeret, önkontroll, asszertivitás, siker, kudarc, társ tisztelete, fair play, egyéni határok megismerése, kiterjesztése, Hajime!/Rajta! (vagy Küzdj!), Matte!/Állj!, Maitta!/Feladom!, tori (támadó), uke (védő), baleset-megelőzés. | ||||
| Tematikai egység/ Fejlesztési cél | 6. BEMUTATÓ „FORMAGYAKORLAT”. A JUDO ALTERNATÍV KERETTANTERV TARTALMI RÉSZEINEK MEGJELENÍTÉSE PÁROS ÉS CSOPORTOS (6-10 FŐ), KREATÍV KOREOGRÁFIA LÉTREHOZÁSÁVAL | Órakeret: 25 óra | |||
| Előzetes tudás | Tapasztalat a páros és a 3-4 fős csoportos együttes feladatvégzésről. | ||||
| A tematikai egység nevelési-fejlesztési céljai | Az alapvető mozgáskészségek, a tanult előkészítő feladatok és technikai elemek mozgáskombinációkban történő megjelenítése koreografált formában. A tanulók kreativitásának, önálló gondolkodásának fejlesztése judo specifikus körülmények között. A szociális kompetenciák fejlesztése, az együttes megvalósítás élményének kialakítása. A konfliktuskezelésre és kompromisszumra képes személyiség összetevők fejlesztése. | ||||
| Ismeretek/fejlesztési követelmények | Kapcsolódási pontok | ||||
| 6.1. MOZGÁSMŰVELTSÉG Gyakorlatláncok/formagyakorlatok: - az eséstechnikák és speciális judotechnikai alapok együttes bemutatása párban és csoportosan; - a tanult mozgásformák zenés koreográfia által történő bemutatása nagyobb csoportokban is; - önálló gyakorlatlánc vagy formagyakorlat alkotása párban 3-5 előre meghatározott (eséstechnika, kúszógyakorlat és speciális judotechnikai elem) és szabadon választható összekötő elem segítségével; - csoportos koreográfia tervezése a párban alkotott gyakorlatláncok vagy formagyakorlatok felhasználásával. Bemutató: - rövid, maximum 3-4 perces, a csoportok tudásszintjéhez igazodó formagyakorlat tervezése és bemutatása előre meghatározott és szabadon választható tartalmi elemek beépítésével 6-10 fős csoportokban. 6.2. ISMERETEK, SZEMÉLYISÉGFEJLESZTÉS Alapismeretek: A baleset-megelőzés, az egyéni és társas felelősségvállalás alkalmazása és fejlesztése. Új vagy már ismert mozgásfeladatok összekötésének lehetséges módjai, szabályszerűségei. A zenei ritmus és a választott mozgásanyag kapcsolatai. Személyiségfejlesztési szempontok: A kreativitás és a problémamegoldó gondolkodás fejlesztése a páros és társas gyakorlatok során szerzett tapasztalatok és ismeretek felhasználásával. Társak és ellenfél teljesítményének elismerése, értékelése. Saját teljesítmény reális, külső szempontok szerinti értékelése. Az egyéni különbségek alapján a tanuló egyéni érdekeinek érvényesítésére, illetve alárendelésére való képesség a kreatív és technikailag magas színvonalú formagyakorlatok tervezése és végrehajtása érdekében. A közösség érdekeinek előtérbe helyezése és az asszertív magatartás együttes megjelenítésére való képesség kialakítása. | Matematika: számtan, térbeli tájékozódás, összehasonlítások, geometriai alakzatok. Környezetismeret: testünk, életműködéseink, tájékozódás, helymeghatározás, az emberi szervezet megfigyelhető ritmusai. Vizuális kultúra: megismerő és befogadó képesség, közvetlen tapasztalás útján szerzett élmények feldolgozása, látványok megfigyelése, leírása. Erkölcstan: a baráti kapcsolatok létrehozásához, megtartásához és az esetleges konfliktusok kezeléséhez szükséges készségek fejlesztése. A mások kirekesztését elutasító szociális érzékenység erősítése. Annak felismerése, hogy mindannyian többféle közösséghez tartozunk. Az összetartozás érzésének megerősítése az osztályon belül. A szabályok szerepének megértése a közösségek életében. A saját iskolához való kötődés érzésének erősítése. | ||||
| Kulcsfogalmak/ fogalmak | Gyakorlatlánc, formagyakorlat, koreográfia, feladatalkotás, esztétika, pontos és harmonikus végrehajtás, tempó, szerepvállalás, énhatékonyság, önszabályozás, alázat, együttműködés, asszertivitás, felelős viselkedés, tori (támadó), uke (védő), baleset-megelőzés, hagyomány, megegyezés, vita. | ||||
| A fejlesztés várt eredményei a két évfolyamos ciklus végén | Test- és térérzékelést fejlesztő gyakorlatok A tanuló ismerje a nyújtó, erősítő, ernyesztő hatású gyakorlatok, aktív stresszkezelő és légzőgyakorlatok alkalmazásának alapjait, és tudatosuljon benne azok pozitív hatásai. Legyen képes speciális judo jellegű bemelegítő gyakorlatokat párokban önállóan vezetni. Váljon nyitottá a fittségi állapotot fejlesztő gyakorlatok végrehajtására, és törekedjen az erősítő gyakorlatok pontos, az ízületeket kímélő végrehajtására. A társas együttműködést, egyéni felelősségvállalást fejlesztő feladatok és játékok A tanuló ismerje a párban és csoportban történő feladatvégzés szabályait, valamint legyen tisztában a társas felelősségvállalás legfontosabb jellemzőivel, és törekedjen azok betartására. Legyen képes párban és csoportban is felelősségteljesen és sportszerűen gyakorolni. Tudjon különbséget tenni agresszív és asszertív magatartási megnyilvánulások között, kerülje az agressziót. A tanuló tudja a társ tudásszintjéhez és a feladat céljához igazítani a gyakorlatok során kifejtett erő mértékét. | ||||
| Eséseket előkészítő feladatok A tanuló váljon képessé a tanult esések váratlan helyzetben történő biztonságos végrehajtására. Sajátítsa el az előre és hátra történő zuhanó esés biztonságos technikai kivitelezésének ismeretét. A tanuló váljon képessé a gurulások, átfordulások, fordulatok közben biztosan uralt egyensúlyi helyzet megtartására. Legyen képes különböző esés- és gurulástechnikák összekapcsolására. Ismerje a társon való áteséseket, a társ segítségével történő eséseket és gurulásokat, törekedjen a biztonságos és pontos végrehajtásra, technikai igényességre. A tanulónak legyen használható tudása a mindennapokban előforduló esésekre vonatkozó baleset-megelőzéssel kapcsolatban. Küzdőjátékok és küzdő jellegű feladatok, miniküzdelmek A tanuló legyen képes az aktív miniküzdelemhez szükséges képességek megjelenítésére. Ismerje és tudatosan alkalmazza a gyors helyzetfelismeréshez, anticipációs képességekhez kapcsolódó tudását. Tudja a támadó- és védőmozgásait az ellenfél mozgásaihoz igazítani. Legyen képes a taktikai gondolkodást összekapcsolni a mozgásvégrehajtással. Váljon képessé a sportszerű, társas felelősségvállalást megjelenítő viselkedésminta követésére. Tapasztalat birtokában tudja biztonságosan alkalmazni a társon való áteséseket, megvalósítani a társ segítségével történő eséseket és gurulásokat a küzdőjátékok során. A küzdelemben részt vevő társhoz igazítva, tudatosan válassza meg a küzdések során a befektetett energia nagyságát. | |||||
| Speciális judotechnikai alapok: földharc technikák, dobás-előkészítések, dobások, átmenetek. Szituációs gyakorlatok A tanuló ismerje a leszorítások változatait, valamint az átforgatások készségszintű alkalmazását feladathelyzetben, szituációs gyakorlatok során is. Tudja a lehetséges fogásmódokat feladathoz, illetve küzdelmi helyzethez igazítani. Ismerje a fogásbontás lehetséges módjait. Ismerje meg a bokasöprés (deashibarai), a nagy, külső horogdobás/hátsógáncs (osotogari), a nagy, belső horogdobás (ouchigari) technikák biztonságos kivitelezését. A tanuló tudja alkalmazni az ellenfél támadási szándékát megelőző és védekező helyzetből a kezdeményezés átvételére irányuló dobástechnikákat állásban és helyben: osotogari-osoto otoshi, deashibarai-tsubame gaeshi. Váljon képessé a technikák összekapcsolására (átmenet az állás és földharc között) passzív és aktív ellenféllel szemben, tanári útmutatás alapján. Bemutató „formagyakorlat”. A judo alternatív kerettanterv tartalmi részeinek megjelenítése csoportos (6-8 fő), kreatív, zenés koreográfia létrehozásával A tanuló legyen képes a tanult technikai elemek párban és csoportban történő megjelenítésére, a kivitelezés során legyen felismerhető az igényességre való törekvés. Legyen képes összehangolni saját mozgását a zenével. A tanuló tudjon önállóan és csoportban feladatokat, gyakorlatsorozatokat és kapcsolódó koreográfiákat tervezni. Tapasztalat birtokában alakuljon ki a ritmuskövetési képesség, és tudja azt alkalmazni a gyakorlatok során. | |||||
| ” | |||||
Az R5. 6. melléklet 1. pontjában foglalt táblázat a következő C:3 mezővel egészül ki:
| (C | ||
| A tevékenység ellátásához szükséges végzettség és szakképzettség) | ||
| (3.) | „klinikai gyermek szakpszichológus” |
