1. § A víziközmű-szolgáltatásról szóló 2011. évi CCIX. törvény (a továbbiakban: Vksztv.) 1. § (1) bekezdés i) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A víziközmű-szolgáltatás alapelvei:)
„i) a legkisebb költség elve: a víziközmű-rendszer fejlesztésének tervezése és megvalósítása, valamint a víziközmű üzemeltetése során olyan megoldásokat kell előnyben részesíteni, amelyek a víziközmű várható élettartama során a víziközmű üzemeltetési biztonságának megtartása vagy javítása mellett a legkisebb mértékben eredményezik a víziközmű-szolgáltatás díjainak emelkedését,”
2. § A Vksztv. 2. §-a a következő 33. ponttal egészül ki:
(E törvény alkalmazásában:)
„33. víziközmű-alap: a víziközmű-szolgáltató és az ellátásért felelősök önkéntes megállapodása alapján létrehozott, a víziközmű-fejlesztések finanszírozását biztosító források összessége, így különösen a használati díjak nyilvántartására és felhasználására szolgáló, elkülönített számlán kezelt pénzügyi eszköz.”
3. § A Vksztv. 5/B. § (3) bekezdése a következő f) ponttal egészül ki:
(Az ellenőrzés eszközei:)
„f) az elektronikus közműnyilvántartásba szolgáltatott adatok.”
4. § A Vksztv. 6. §-a a következő (7) bekezdéssel egészül ki:
„(7) A (6) bekezdésben megjelölt személyek a vízilétesítmény (4) és (5) bekezdés szerinti minősítési eljárásában ügyfélnek minősülnek.”
5. § A Vksztv. 10. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A víziközmű-fejlesztés megvalósításáról - ha e törvény vagy kormányrendelet másképp nem rendelkezik - az ellátásért felelős gondoskodik, a fejlesztés teljes időszaka alatt a mindenkori víziközmű-szolgáltató szakmai döntésekbe történő bevonásával a 11. § (5) bekezdésben előírtak szerint.”
6. § A Vksztv. 11. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(5) Ha a víziközmű-szolgáltató az üzemeltetési jogviszony tartalma szerint nem kötelezettje, vagy egyéb szerződéses jogviszony alapján nem kivitelezője a víziközműre irányuló, a 31/A. § (1) bekezdésében meghatározott új víziközmű vagy víziközmű-rendszer létrehozására irányuló beruházásnak vagy a jóváhagyott gördülő fejlesztési tervben meghatározott víziközmű-fejlesztéseknek, joga és kötelezettsége, hogy az 1. § (1) bekezdés i) pontjában meghatározott legkisebb költség elve érvényesülésének előmozdítása érdekében az ellátásért felelős vagy annak megbízottja felé szakmai álláspontját kifejtse, különösen a fejlesztési munka műszaki tartalmának meghatározása, a közbeszerzési dokumentáció összeállítása és a kivitelezés során, azok szakszerűsége és a megfelelő anyagminőségek meghatározása kérdésében. A víziközmű-szolgáltató alkalmazottja vagy megbízottja e minőségében a fejlesztéssel érintett munkaterületre beléphet, írásban előterjesztett kérdését, észrevételét vagy javaslatát az ellátásért felelős vagy a lebonyolításban közreműködő megbízottja, továbbá a jogszabály által kijelölt beruházó szerv köteles figyelembe venni és 15 napon belül írásban megválaszolni. A víziközmű-szolgáltatók és az érintettek az e bekezdésben szabályozott jogaik és kötelezettségeik gyakorlásával összefüggésben a Hivatalnál bejelentést tehetnek. A bejelentés alapján a Hivatal a (6) bekezdés szerinti ellenőrzést folytat.”
7. § A Vksztv. 12. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A víziközmű tulajdonosa a 16. § szerinti pályázat kiírását - ha pályázat kiírására nem kerül sor, az üzemeltetési szerződés megkötését - megelőzően, a 78. §-ban meghatározott esetben pedig az ott meghatározott határidőig az e törvény felhatalmazása alapján kiadott miniszteri rendeletben meghatározott módon vagyonértékelést végez és annak eredményét legkésőbb a soron következő mérlegkészítés fordulónapjával könyvein átvezeti.”
8. § A Vksztv. 14. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép, és a § a következő (5) bekezdéssel egészül ki:
„(4) E § alkalmazásában víziközmű-működtető eszköz a - folyamatirányító rendszerek kivételével - víziközmű-szolgáltatás ellátásának szakmai és technikai feltételrendszerét biztosító olyan eszköz, amely nem minősül víziközműnek, ideértve az állami és önkormányzati szervek elektronikus információbiztonságáról szóló törvényben meghatározott elektronikus információs rendszert is.
(5) A (4) bekezdés szerinti elektronikus információs rendszer védelméről a víziközmű-szolgáltató köteles gondoskodni, az állami és önkormányzati szervek elektronikus információbiztonságáról szóló törvényben foglalt szabályok szerint.”
9. § A Vksztv. 18. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„18. § (1) Jogszabályban vagy üzemeltetési szerződésben meghatározott használati díj esetén az ellátásért felelős vagy az ellátásért felelősök képviselője - megállapodás esetén a víziközmű-szolgáltató - a víziközmű-szolgáltatási díjban képződött használati díjat elkülönített számlán kezeli, amelyet kizárólag a jóváhagyott gördülő fejlesztési tervben meghatározott víziközmű-fejlesztési feladatok finanszírozására - ideértve a víziközmű-vagyonhoz és annak fejlesztéséhez szorosan kapcsolódó előkészítési, nyilvántartási, eljárási díjakat és költségeket, valamint a fejlesztési célra igénybe vett hitellel összefüggő adósságszolgálat teljesítését is - továbbá az e törvényben meghatározott feladatokra használhat fel. A 10. § (1) bekezdésével és a 30. § (4) bekezdésével is összhangban, a fejlesztésekhez kapcsolódó költségek a víziközmű tulajdonosát terhelik, azt a szolgáltatóra nem háríthatja át.
(2) Amennyiben az ellátásért felelősöket megillető használati díjat - elkülönített számlán nyilvántartott víziközmű-alapban - a víziközmű-szolgáltató kezeli, azt a 37. § (1) bekezdésében foglalt működési engedélyeiben meghatározott víziközmű-rendszerekhez kapcsolódóan használhatja fel, a keresztfinanszírozás tilalmának figyelembe vételével. Több ellátásért felelős érintettsége esetén a használati díj felhasználásának módjáról az ellátásért felelősök megállapodhatnak, figyelembe véve a keresztfinanszírozás tilalmát.
(3) Az ellátásért felelős a Hivatal által jóváhagyott gördülő fejlesztési terv végrehajtásához a tárgyévre meghatározott fejlesztési feladatokat megrendeli, a végrehajtással megbízott víziközmű-szolgáltatóval a fejlesztés műszaki átadás-átvételi eljárásának lezárását követően szerződés szerint elszámol.
(4) Ha a használati díj kezelését megállapodás szerint a víziközmű-szolgáltató végzi, a víziközmű-szolgáltató az ellátásért felelősöket megillető használati díjat víziközmű rendszerenként és ellátásért felelősönként nyilvántartja. A víziközmű-szolgáltató a Hivatal által jóváhagyott gördülő fejlesztési terv végrehajtásához a tárgyévre meghatározott és az ellátásért felelős vagy azok képviselője által tőle megrendelt fejlesztési feladatokat végrehajtja és a műszaki átadás-átvételi eljárás lezárását követően szerződés szerint az ellátásért felelősökkel elszámol.
(5) A használati díj kezeléséért felelős a tárgyévet követő év március 31. napjáig benyújtja a Hivatalnak - valamint tájékoztatásul megküldi az érintett ellátásért felelősnek, illetve víziközmű-szolgáltatónak - a tárgyévben kezelt használati díj felhasználására vonatkozó elszámoló jelentését, amely tartalmazza a víziközmű-fejlesztésre felhasznált összeget és a fejlesztés műszaki tartalmát, továbbá annak pénzintézeti igazolását, hogy az általa kezelt elkülönített számlán vagy az elkülönített számlán nyilvántartott víziközmű-alapban mekkora összeg áll rendelkezésre. Az elszámoló jelentés tartalmi és formai követelményeit a Hivatal a honlapján közzéteszi.
(6) A használati díj mértékét a Hivatal elnöke rendeletben állapítja meg.”
10. § A Vksztv. 58. §-a a következő (3a) bekezdéssel egészül ki:
„(3a) Ha a víziközmű-szolgáltató és a lakossági felhasználó az (1) bekezdés d) pontjában foglaltak alkalmazásában állapodott meg, de az előrefizetős mérő alkalmazásában történt megállapodást követően az előrefizetős mérő a felhasználói díjfizetés hiánya miatt lezár, akkor az (1) bekezdés a)-c) pontjaiban foglaltak alkalmazhatóak.”
11. § A Vksztv. 61/A. § (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(7) A nyilvántartásba történő felvételt követően a védendő felhasználó minden év március 31-ig köteles igazolni, hogy védettsége továbbra is fennáll. A határozott időre megállapított védettség esetén a védendő felhasználó a védettségre megállapított határozott időszak alatti években, illetve a védettség lejáratának évében mentesül a március 31-ei igazolási kötelezettség alól, a védettség lejáratának évében csak az e törvény végrehajtására kiadott kormányrendeletben előírtak szerint kell igazolnia a víziközmű-szolgáltató felé a védettsége fennállását. Az a fogyatékkal élő felhasználó, akinek a nyilvántartásba történő felvétele során a szakorvosi vélemény kimondja, hogy állapotában nem várható jelentős javulás, mentesül a védendő felhasználói körbe tartozás évenkénti igazolása alól.”
12. § A Vksztv. 69. § (1) bekezdés d) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A nem lakossági felhasználó a víziközmű-szolgáltatóval kötött szerződésben foglaltak szerint a víziközmű-szolgáltató részére víziközmű-fejlesztési hozzájárulást fizet)
„d) az új bekötés megvalósítását megelőzően, ha a bekötés a nem lakossági felhasználó által, nem továbbértékesítésre épített újépítésű lakás víziközmű-szolgáltatását szolgálja.”
13. § A Vksztv. 87. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A 74. § (4) bekezdés 1. pontjában meghatározott rendelet hatálybalépéséig a 2015. július 1-jén hatályos megállapodásban vagy a közérdekű üzemeltető kijelöléséről szóló határozatban meghatározott használati díj, továbbá ha 2015. július 1-jén vagyonkezelési szerződés volt érvényben, az elszámolt értékcsökkenésnek megfelelő használati díj alkalmazandó, amennyiben a felek bérleti-üzemeltetési szerződés megkötése mellett döntenek.”
14. § A Vksztv. 25. alcíme a következő 87/B. §-sal egészül ki:
„87/B. § E törvénynek a víziközmű-szolgáltatásról szóló 2011. évi CCIX. törvény módosításáról szóló 2017. évi LXV. törvény (a továbbiakban: Módtv.2.) 10. §-a által megállapított 58. § (3a) bekezdését a Módtv.2. hatálybalépését megelőzően megkötött érvényes szerződésekre is alkalmazni kell.”
15. § A Vksztv. 88. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:
„(3) E törvény 14. § (4) és (5) bekezdése a hálózati és információs rendszerek biztonságának az egész Unióban egységesen magas szintjét biztosító intézkedésekről szóló, 2016. július 6-i 2016/1148 európai parlamenti és tanácsi irányelv 14. cikk (1)-(2) bekezdésének való megfelelést szolgálja.”
16. § A Vksztv.
1. 55. § (4) bekezdésében a „víziközmű-szolgáltató kérelmére” szövegrész helyébe a „víziközmű-szolgáltató bejelentésére” szöveg,
2. 55. § (5) bekezdésében a „(4) bekezdés szerint előterjesztett kérelmében” szövegrész helyébe a „(4) bekezdés szerinti bejelentésében” szöveg,
3. 55. § (7) bekezdésében az „a víziközmű-szolgáltató (4) bekezdés szerint előterjesztett kérelmét elutasíthatja” szövegrész helyébe az „a kötelezési eljárás lefolytatásának mellőzése mellett dönt” szöveg,
4. 55. § (7) bekezdés c) pontjában az „a kérelem előterjesztése” szövegrész helyébe az „a bejelentés benyújtása” szöveg,
5. 55. § (8) bekezdésében a „kérelem elutasítása helyett” szövegrész helyébe az „a kötelezési eljárás lefolytatásának mellőzése helyett” szöveg
lép.
17. § Hatályát veszti a Vksztv.
1. 11. § (5b) bekezdése,
2. 58. § (3) bekezdés b) pontja.
18. § (1) Ez a törvény - a (2) bekezdésben foglalt kivétellel - a kihirdetését követő 15. napon lép hatályba.
(2) A 9. § 2018. január 1-jén lép hatályba.
19. § E törvény 8. §-a a hálózati és információs rendszerek biztonságának az egész Unióban egységesen magas szintjét biztosító intézkedésekről szóló, 2016. július 6-i 2016/1148 európai parlamenti és tanácsi irányelv 14. cikk (1)-(2) bekezdésének való megfelelést szolgálja.
