1. § (1) * E törvényt kell alkalmazni az állami adó- és vámhatóság, valamint az önkormányzati adóhatóság – ideértve azt az esetet is, amikor az állami adó- és vámhatóság a különleges gazdasági övezet tekintetében önkormányzati adóhatósági feladatkörében jár el – által (a továbbiakban együtt: adóhatóság) megállapított, nyilvántartott, törvényen vagy önkormányzati rendeleten alapuló fizetési kötelezettségek végrehajtása során.
(2) Törvény, kormányrendelet vagy önkormányzati hatósági ügyben helyi önkormányzati rendelet eltérő rendelkezése hiányában e törvény rendelkezéseit kell alkalmazni arra a végrehajtásra, amelyet az általános közigazgatási rendtartás alapján az állami adó- és vámhatóság foganatosít.
(3) E törvény rendelkezéseit kell alkalmazni azon köztartozások, igazgatási és bírósági szolgáltatási díjak és egyéb tartozások végrehajtása során, amelyekre törvény az adók módjára való behajtást rendeli el (a továbbiakban: adók módjára behajtandó köztartozás).
(4) * E törvény rendelkezéseit kell alkalmazni az állami adó- és vámhatóság javára fizetési kötelezettséget megállapító jogerős bírósági határozaton, bíróság által jogerősen jóváhagyott egyezségen, továbbá a bírósági eljárási illetéket megállapító bírósági határozaton, illetve a csődeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló 1991. évi XLIX. törvény 33/A. §-a szerinti, az állami adó- és vámhatóság kérelmére meghozott biztosíték nyújtásra kötelező jogerős végzésen alapuló kötelezettségek, valamint azon egyéb kötelezettségek végrehajtása során is, amelyek tekintetében az állami adó- és vámhatósághoz érkezett okiratok e törvény alapján végrehajtható okiratnak minősülnek.
2. § E törvény eltérő rendelkezése hiányában az adóhatóság által foganatosított végrehajtási eljárásban az adóigazgatási rendtartásról szóló törvény (a továbbiakban: Air.) és az adózás rendjéről szóló törvény (a továbbiakban: Art.) szabályait kell alkalmazni.
3. § E törvény, valamint az Air. és az Art. eltérő rendelkezése hiányában az adóhatóság által foganatosított végrehajtási eljárásban – e törvénnyel összhangban – a bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvény (a továbbiakban: Vht.) szabályait kell alkalmazni, azzal, hogy a Vht. 9. § alkalmazásának nincs helye.
4. § (1) Ahol a Vht.
a) végrehajtást kérőt említ, azon a végrehajtást foganatosító adóhatóság által nyilvántartott adótartozás tekintetében a nyilvántartó adóhatóságot, megkeresésre behajtandó tartozások vonatkozásában a behajtást kérőt, illetve a behajtást kérő hatóságot,
b) végrehajtót említ, azon adóhatóságot,
c) végrehajtható okiratot említ, azon e törvényben meghatározott végrehajtható okiratot,
d) végrehajtói letéti számlára teljesítésről rendelkezik, azon a végrehajtást foganatosító állami adó- és vámhatóság, illetve a helyi önkormányzat számlájára teljesítést
kell érteni.
(2) A végrehajtási eljárás során felmerülő költségek előlegezésére és viselésére, valamint a végrehajtási eljárásban eljárási bírság kiszabására e törvény rendelkezéseit kell alkalmazni.
(3) A Vht. által szabályozott, bírósági döntést igénylő kérdés tekintetében a végrehajtási eljárásban – törvény eltérő rendelkezése hiányában – a végrehajtást foganatosító adóhatóság dönt.
5. § A végrehajtási cselekmények sorrendjét, időpontját az adóhatóság e törvény keretei között maga határozza meg.
6. § A végrehajtási cselekmények közül azokat kell foganatosítani, amelyekkel a leghatékonyabban érhető el a végrehajtás célja, ugyanakkor az adósra nézve – az arányosság elvének figyelembevételével – a legkisebb mértékű korlátozással jár.
7. § (1) E törvény alkalmazásában
1. * adó: az adó, a járulék, az illeték, a díj, hozzájárulás, továbbá a központi költségvetés, a foglalkoztatási programokkal kapcsolatos elkülönített állami pénzalap, a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Alap, a Nemzeti Kulturális Alap, az Egészségbiztosítási Alap, valamint a Nyugdíjbiztosítási Alap vagy az önkormányzat javára teljesítendő, törvényen alapuló kötelező befizetés;
2. adós: az adózó, az adó megfizetésére kötelezett személy, továbbá a pénzfizetésre vagy a meghatározott cselekmény végrehajtására, tűrésére vagy abbahagyására kötelezett személy;
3. * behajtást kérő: az adók módjára behajtandó köztartozásnak minősülő fizetési kötelezettséget megállapító, nyilvántartó szerv vagy a tartozás jogosultja, illetve a 29. § (1) bekezdés 6. és 9–21. pontjában meghatározott megkeresések esetében jogszabály alapján végrehajtás kezdeményezésére jogosult szerv vagy személy, ideértve a zár alá vétel tekintetében a megkeresőt is;
4. behajtást kérő hatóság: az általános közigazgatási rendtartáson alapuló végrehajtást kezdeményező hatóság;
5. EKAER: Elektronikus Közúti Áruforgalom Ellenőrző Rendszer, az állami adó- és vámhatóság által működtetett elektronikus rendszer, amely az Európai Unió valamely más tagállamából Magyarország területére, Magyarország területéről az Európai Unió valamely más tagállamába irányuló, a termék közúti fuvarozásával, illetve a Magyarország területén belül megvalósuló, a termék közúti fuvarozásával összefüggő adókötelezettségek teljesítésének ellenőrzését szolgálja;
6. * Európai Uniót megillető hagyományos saját forrásból fennálló követelés: az Európai Unió saját forrásainak rendszeréről és a 2014/335/EU, Euratom határozat hatályon kívül helyezéséről szóló 2020. december 14-i 2020/2053/EU Euratom tanácsi határozat 2. cikk (1) bekezdés a) pontja szerinti, az Európai Unió által a tagsággal nem rendelkező országokkal folytatott kereskedelemre megállapított vámok, egyéb vámok, valamint a cukorágazat piacának közös szervezése keretein belül nyújtott hozzájárulások;
7. fizetési kedvezmény: fizetési könnyítés, illetve mérséklés;
8. fizetési könnyítés: fizetési halasztás, illetve részletfizetés;
9. gépjármű: olyan jármű, amelyet beépített erőgép hajt;
10. hozzátartozó: a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (a továbbiakban: Ptk.) szerinti hozzátartozó;
11. jármű: közúti szállító- vagy vontató eszköz, ideértve az önjáró vagy vontatott munkagépet is;
12. * jövedelem: munkabér, illetmény, munkadíj, a munkaviszonyon, közfoglalkoztatási jogviszonyon, munkaviszony jellegű szövetkezeti jogviszonyon, közszolgálati, kormányzati szolgálati, adó- és vámhatósági szolgálati, állami szolgálati közalkalmazotti és egészségügyi szolgálati jogviszonyon, rendvédelmi igazgatási szolgálati jogviszonyon, honvédelmi alkalmazotti jogviszonyon, szolgálati viszonyon, társadalombiztosítási jogviszonyon alapuló járandóság, valamint a munkából eredő egyéb rendszeres, időszakonként visszatérően kapott díjazás, juttatás, valamint az egyéb járandóság; *
13. költségvetési támogatás: az államháztartásról szóló törvény (a továbbiakban: Áht.) szerinti támogatás és az Art. szerinti azon költségvetési támogatások, amelyek az Áht. alapján nem minősülnek támogatásnak;
14. közeli hozzátartozó: a Ptk. szerinti közeli hozzátartozó;
15. közeli lejáratú termék:
a) 24 órás fogyaszthatósági idő esetén a fogyaszthatósági idő utolsó két órájában,
b) több mint 24 órás fogyaszthatósági idő esetén a fogyaszthatósági idő utolsó napján,
c) 3 hónapos minőségmegőrzési vagy felhasználhatósági idő esetén a minőségmegőrzési vagy felhasználhatósági idő utolsó két hetében,
d) több mint 3 hónapos minőségmegőrzési vagy felhasználhatósági idő esetén – ide nem értve azon termékeket, amelyeken nem szükséges a minőségmegőrzési vagy felhasználhatósági idő feltüntetése – a minőségmegőrzési vagy felhasználhatósági idő utolsó négy hetében;
16. lakóingatlan:
a) a lakás céljára létesített és az ingatlan-nyilvántartásban lakóház vagy lakás megnevezéssel nyilvántartott, vagy ilyenként feltüntetésre váró ingatlan (tulajdoni illetőség), ha arra használatbavételi engedélyt adtak ki,
b) a tanya és
c) az ingatlan-nyilvántartásban üdülőként nyilvántartott ingatlan, ha annak címe megegyezik az adós lakóhely igazolására szolgáló személyazonosító okmányában megjelölt címmel, és nem áll az adós tulajdonában olyan más ingatlan, amely lakás céljára alkalmas lenne;
16a. * minimálár: az árverésre kerülő ingóság vagy ingatlan azon legalacsonyabb vételára, amelyen az ingóságra vagy ingatlanra érvényes vételi ajánlat tehető;
17. nettó tartozás: a tartozások összegének az adóhatóságnál nyilvántartott túlfizetés összegével csökkentett összege, amelynek számítása során túlfizetésként nem vehető figyelembe a letétként nyilvántartott összeg;
18. pénzügyi intézmény: a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló törvény szerinti pénzügyi intézmény;
19. romlandó dolog: a közeli lejáratú termék és az a dolog, amelynek állaga jelentősen romlana, vagy forgalmi értéke jelentősen csökkenne, ha az értékesítésre a végrehajtás általános szabályai szerint kerülne sor;
20. saját bevétel: nem az állam közvetlen bevételei között elszámolt bevételek;
21. tanya: a mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló törvény szerinti tanya;
22. tartozás: az esedékesség időpontjáig meg nem fizetett adó, vám, az általános közigazgatási rendtartás alapján végrehajtásra átadott fizetési kötelezettség, adók módjára behajtandó köztartozás, valamint a jogosulatlanul igénybe vett költségvetési támogatás;
23. végrehajtó: az adóhatóság nevében eljárni jogosult kormánytisztviselő, köztisztviselő vagy pénzügyőr.
(2) Az e törvény által nem meghatározott fogalmak tekintetében az Art. és az Air. fogalmait kell irányadónak tekinteni.
8. § (1) A jegyzőkönyv lehet általános jegyzőkönyv, foglalási jegyzőkönyv és árverési jegyzőkönyv.
(2) A jegyzőkönyvben minden esetben fel kell tüntetni
a) az adós és a jelen levő más érdekelt nevét és lakóhelyét, természetes személyazonosító adatait, elnevezését, a bíróság által nyilvántartandó jogi személy nyilvántartási számát és székhelyét, valamint a végrehajtó azonosításához szükséges adatokat,
b) az eljárás helyét és idejét,
c) a végrehajtandó követelés jogcímét és összegét,
d) a behajtást kérő, illetve a behajtást kérő hatóság és az adóhatóság megnevezését, utóbbi hivatalos bélyegzőjét,
e) az eljárási cselekmény leírását, és
f) foglalási és árverési jegyzőkönyv esetén a Vht.-ban az adott típusú jegyzőkönyvre meghatározott egyéb adatokat és körülményeket.
(3) A jegyzőkönyvet a végrehajtó, az eljárási cselekmény foganatosításakor jelen levő felek és más érdekeltek aláírják. Az aláírás hiányát és ennek okát a jegyzőkönyvben fel kell tüntetni.
9. § (1) Ha a jegyzőkönyvben név-, szám- vagy más elírás, illetve számítási hiba van, az adóhatóság a hibát kijavítja, ha az nem hat ki az ügy érdemére.
(2) Ha a jegyzőkönyvből jogszabály által előírt kötelező tartalmi elem hiányzik, az adóhatóság a jegyzőkönyvet kiegészíti.
(3) A kijavítást, kiegészítést az adóhatóság jegyzőkönyvvel teljesíti.
(4) A kijavítást, kiegészítést annak kell megküldeni, akinek a kijavított, kiegészített jegyzőkönyv megküldésre került.
10. § (1) Az adóhatóság az adós részére ügygondnokot rendel, ha az adósnak van lefoglalható vagyontárgya, de az adós
a) lakóhelye vagy tartózkodási helye ismeretlen,
b) külföldön lakik, vagy hosszabb ideig ott tartózkodik, vagy
c) a székhelyén nem fellelhető vagy székhelye ismeretlen.
(2) Az adóhatóság az adós részére ügygondnokot rendel akkor is, ha a nem természetes személy adósnak van lefoglalható vagyontárgya és nincs törvényes képviselője.
(3) Nincs szükség ügygondnokra, ha az adósnak képviselője van.
(4) Ha az adós cégnek van lefoglalható vagyontárgya, de a cégbíróság az eljárás során a céget hivatalból törölte a cégjegyzékből, az adóhatóság ügygondnokot rendel, és részvételével folytatja az eljárást.
11. § * (1) Az adós – jogszabályban meghatározottak szerint – köteles a végrehajtással kapcsolatban felmerült valamennyi költség, így a készkiadás, a költségminimum és a végrehajtási költségátalány megfizetésére.
(2) Költségminimumként ingó- és ingatlanfoglalás esetén 10 ezer forint fizetendő.
(3) Az adóhatóságot a pénzkövetelés végrehajtásának foganatosításáért – a (4) és (5) bekezdésben meghatározott kivételekkel – 10 ezer forint költségátalány illeti meg, minden más jogszabály alapján felszámítható költségtől és költségátalánytól függetlenül.
(4) Nem illeti meg az adóhatóságot a (3) bekezdés szerinti költségátalány, amennyiben a végrehajtási eljárásban kizárólag túlfizetés átvezetésére került sor.
(5) Nem illeti meg az adóhatóságot a (3) bekezdés szerinti költségátalány, amennyiben az adós általános közigazgatási rendtartás alapján behajtandó tartozása a behajtást kérő hatóság megkeresésének időpontjában nem éri el a 10 ezer forintot, és az adóssal szemben az állami adó- és vámhatóság az általános közigazgatási rendtartás alapján behajtandó tartozásán felül további tartozás behajtására végrehajtási eljárást nem foganatosít.
(6) Az adóhatóságot a meghatározott cselekmények végrehajtására irányuló végrehajtási eljárásban – az önkéntes teljesítésre történő előzetes felszólítást követően – helyszíni eljárásonként 10 ezer forint végrehajtási költségátalány illeti meg. Amennyiben a meghatározott cselekmény végrehajtása a 122. § (6) bekezdés b) pontja alapján nem tűr halasztást, és emiatt az önkéntes teljesítésre történő előzetes felszólítás mellőzendő, e költségátalány a helyszíni eljárásért önkéntes teljesítésre történő előzetes felszólítás hiányában is felszámítandó.
(7) Az adóhatóság a költségekről – a végrehajtási költségátalány, illetve költségminimum kivételével – végzést hoz.
(8) Az adóhatóság a költségátalány, illetve költségminimum felszámításától számított 8 napon belül az adóst értesíti. A költségátalány, illetve költségminimum felszámítását az adós az azok alapjául szolgáló végrehajtási cselekménnyel szemben benyújtható végrehajtási kifogásban sérelmezheti.
12. § (1) Az állami adó- és vámhatóság a végrehajtásban kezelt – végrehajtásra átvett – kötelezettségekről elkülönítetten egyedi, analitikus nyilvántartást vezet, a végrehajtási eljárásban behajtott, a végrehajtási kényszer eredményeként befizetett összegek fogadására és kezelésére elkülönített számlát tart fenn és működtet. E számla biztosítéki letét funkcióval nem szolgálhat.
(2) Az állami adó- és vámhatóság az adó megfizetésére kötelezett személyek kötelezettségeiről, illetve az egyetemleges kötelezettségekről elkülönítetten egyedi, analitikus nyilvántartást vezet, az ilyen jogcímen előírt kötelezettségekre befizetett összegek fogadására és kezelésére elkülönített számlát tart fenn és működtet. A számlára befizetett összegek elszámolására, felosztására a 13. §-ban szabályozott esedékesség szerinti felosztási szabályok az irányadók.
13. § (1) Ha a tartozást az adóhatóság hajtja be, a végrehajtott összeget – a végrehajtási eljárás során felmerült végrehajtási költségek, és a végrehajtási költségátalány elszámolását követően – a tartozás esedékességének sorrendjében, azonos esedékességű tartozás esetén a tartozás arányában kell elszámolni.
(2) * Az (1) bekezdéstől eltérően, az állami adó- és vámhatóság által folytatott végrehajtási eljárásban behajtott összeget – a végrehajtási eljárás során felmerült végrehajtási költségek, és a végrehajtási költségátalány elszámolását követően – elsőként a büntetőeljárásban a fiatalkorúval szemben kiszabott pénzbüntetésre, a vagyonelkobzásra, a büntetőeljárásban a jogi személlyel szemben kiszabott pénzbírságra – ideértve az Európai Unió tagállamában büntetőeljárásban bűncselekmény elkövetése miatt kiszabott pénzösszeget, jogi személlyel szemben kiszabott pénzbírságot vagy köz javára fizetendő jóvátételt és az Európai Unió tagállamai közé nem tartozó államban vagy az Európai Unió tagállamában büntetőeljárásban alkalmazott vagyonelkobzást –, ezt követően, a természetes személy jövedelemadójának előlegére, a levont jövedelemadóra vagy a kifizető által a természetes személytől levont járulékokra esedékességük sorrendjében, azonos esedékesség esetén a tartozások arányában kell elszámolni. A még fennmaradó összeget elsőként a 2020. július 1. napja utáni időszakra vonatkozóan keletkezett egészségügyi szolgáltatási járulék kötelezettségre, ezt követően az Európai Uniót megillető hagyományos saját forrásból fennálló követelésre, ezt követően az egyéb, az állami adó- és vámhatóság alapfeladataihoz kötötten nyilvántartott tartozásokra az esedékességük sorrendjében, azonos esedékesség esetén a tartozások arányában, az ezt követően fennmaradt összeget pedig az elkülönített számlán nyilvántartott tartozásokra, több tartozás esetén a tartozások esedékességének sorrendjében, azonos esedékesség esetén a tartozások arányában kell elszámolni.
(3) Ha a Vht. 4. § (1) bekezdés szerinti összeütközésről az adóhatóság az ingóság árverésének kitűzését követően szerez tudomást, az árverésből befolyt vételárat elsődlegesen az adóhatóság által foganatosított végrehajtással érintett összegre kell elszámolni az (1) és (2) bekezdés szerinti kielégítési sorrendben. A bírósági végrehajtásban érvényesítendő követelésre az ezt követően fennmaradt összeg számolható el. Az elszámolásról, a bírósági végrehajtásban felosztható összegről, az adóhatóság tájékoztatja az eljárásban érintett bírósági végrehajtót. Az adóhatóság felosztási tervben összesítve, egy összegben szerepelteti az adóhatóság által foganatosított végrehajtással érintett összeget, az árverésből befolyt vételárat, illetve a felosztást követően fennmaradt összeget. A fennmaradt összeg elszámolását – felosztását – a Vht.-ban rendelkezett kielégítési sorrend alapján a bírósági végrehajtó végzi.
(4) A végrehajtás során befolyt összegből a hátralékos kötelezettségre elszámolt, felosztott összeget, az adóhatóság az eredeti – végrehajtásba vont vagy végrehajtásra átvett – kötelezettség kiegyenlítése érdekében továbbutalja az eredeti kötelezettséghez kapcsolódóan nyilvántartásba vett számlaszámra. A számlán a felosztásra váró, az ideiglenes biztosítási, illetve a biztosítási intézkedés alapján befolyt vagy felfüggesztett eljáráshoz kapcsolódóan zárolt összegeken felüli, túlfizetésnek minősülő összeg nem tartható nyilván, annak vissza- vagy kiutalása iránt az adóhatóság a tudomására jutásától számított 8 napon belül intézkedik.
(5) Az e törvény hatálya alá tartozó, végrehajtásba vont vagy átvett fizetési kötelezettséget forintban kell nyilvántartani, a pénzforgalmi utalásokat forintban kell teljesíteni. A belföldi pénzforgalmi számla nyitására nem kötelezett, külföldi illetőségű adós esetében a vissza- vagy kiutalást az adóhatóság az adós által megadott külföldi fizetési számlára, az adós által meghatározott devizanemben utalja át. Olyan külföldi pénznem esetében, amelynek nincs a Magyar Nemzeti Bank által közzétett forintban megadott árfolyama, a Magyar Nemzeti Bank által közzétett, euróban megadott árfolyamot kell figyelembe venni. Az átváltás költsége a külföldi illetőségű adóst terheli.
14. § Ha
a) a végrehajtás alá vont ingatlant a Nemzeti Eszközkezelő vásárolta meg, akkor a Vht. Kielégítés a Nemzeti Eszközkezelő által kifizetett vételárból alcíme szerinti,
b) az ingatlan kisajátítással érintett, akkor a Vht. Kielégítés kisajátításból befolyt összegből alcíme szerinti,
c) az ingóságnak (mint zálogtárgynak), illetve az ingatlannak az értékesítése során zálogjoggal, illetve jelzálogjoggal biztosított követelést is ki kell elégíteni, akkor a Vht. Kielégítés zálogjog alapján alcíme szerinti,
d) * természetes személy adós foglalkozásának gyakorlásához nélkülözhetetlen járművet kell értékesíteni, akkor a Vht. Kielégítés a gépjármű értékesítéséből befolyt összegből alcíme szerinti
különös elszámolási szabályok alkalmazandóak.
15. § (1) Az adóhatóság a döntés végrehajtását hivatalból felfüggesztheti vagy felettes szerve rendelkezésére felfüggeszti, ha a fizetési kötelezettséget előíró döntés megváltoztatása vagy megsemmisítése várható.
(2) Az állami adó- és vámhatóság – a pénzügyi tranzakciós illeték és a bírósági eljárási illeték kivételével – illetékügyekben a végrehajtást kérelemre felfüggesztheti, ha az illetékfizetési kötelezettség megszűnése várható.
(3) Az adóhatóság az adós kérelmére kivételesen akkor függesztheti fel a végrehajtási eljárást, ha az adós a felfüggesztésre okot adó, méltányolható körülményt igazolta, és az adóst a végrehajtási eljárás során korábban e törvény alapján nem sújtották eljárási bírsággal.
(4) Az adóhatóság a felfüggesztésre okot adó, méltányolható körülmények körében különösen értékeli az adós tartási kötelezettségébe tartozó személyek számát, az adós vagy az eltartott személy tartós és súlyos betegségét, az adóst is sújtó, a végrehajtás során bekövetkezett elemi csapást vagy ipari katasztrófát.
(5) Az eljáró adóhatóság a végrehajtási eljárást törvényben meghatározott esetben felfüggeszti.
(5a) * A felfüggesztés tárgyában hozott végzés elleni fellebbezésnek a döntés végrehajtására nincs halasztó hatálya.
(6) Ha az adóhatóság hatósági átutalási megbízását a fizetési számlát vezető pénzforgalmi szolgáltató a végrehajtás felfüggesztéséről szóló végzés meghozataláig nem teljesítette, az adóhatóság a hatósági átutalási megbízás visszavonásáról haladéktalanul intézkedik. Ha a fizetési számlát vezető pénzforgalmi szolgáltató a hatósági átutalási megbízást a felfüggesztés kezdő napját követően, a felfüggesztés hatálya alatt teljesítette és az összeget az adóhatóság részére átutalta, az adóhatóság azt a tudomására jutásától számított 8 napon belül visszatéríti az adósnak.
(7) Ha az adóhatóság jövedelemletiltást foganatosított, és a munkáltató, illetve az adós számára járandóságot, illetményt, munkából eredő díjazást, juttatást, egyéb összeget rendszeresen, időszakonként visszatérően folyósító szerv vagy személy (a továbbiakban együtt: munkáltató) a végrehajtás felfüggesztéséről szóló végzés meghozataláig a behajtani kívánt teljes összeget még nem utalta át az adóhatóság részére, az adóhatóság a jövedelemletiltás alapján történő levonás felfüggesztéséről tájékoztatja a munkáltatót. A munkáltatónak az általa a jövedelemletiltás alapján a felfüggesztés kezdő napját követően, a felfüggesztés hatálya alatt levont, de az adóhatóság részére még át nem utalt összeget az adós részére vissza kell térítenie. A munkáltató által a jövedelemletiltás alapján a felfüggesztés kezdő napját követően, a felfüggesztés hatálya alatt az adóhatóság részére átutalt összeget az adóhatóság a tudomására jutásától számított 8 napon belül visszatéríti az adósnak.
(8) * Ha a végrehajtandó követelést egy másik követelés biztosítására büntetőeljárásban elrendelt zár alá vétel foganatosítása során lefoglalták és az adós a követelés összegének a végrehajtási kényszer eredményeként befizetett összegek fogadására és kezelésére elkülönített számlára történt megfizetését az adóhatóságnál igazolja, az adóhatóság az igazolás adóhatósághoz történő megérkezésétől számított 3 munkanapon belül a követelés végrehajtását a követelés összegének a beérkezéséig felfüggeszti.
16. § (1) A végrehajtási eljárás szünetel
a) a fizetési kedvezmény iránti kérelem adóhatósághoz történő megérkezését követő naptól a kérelmet elbíráló döntés véglegessé válásának napjáig, ha az adós fizetési kedvezmény iránti kérelmét a tartozás esedékességét követő 8 napon belül nyújtotta be;
b) a fizetési halasztást vagy részletfizetést engedélyező döntés véglegessé válásának napjától a tartozás döntésben foglalt teljesítéséig, ha az adós kérelmére fizetési halasztást vagy részletfizetést engedélyeztek;
c) a halasztó hatály elrendelése iránti kérelemnek az adóhatóság tudomására jutása napját követő naptól a kérelem jogerős elbírálásáig, ha az adóhatósági döntés ellen indított közigazgatási per során az első alkalommal előterjesztett halasztó hatály elrendelése iránti kérelmet jogerősen még nem bírálták el;
d) a felszámolás elrendelésétől a felszámolási eljárás jogerős befejezéséig, ha a gazdálkodó szervezet adótartozásának megfizetésére a helytállni köteles tag (részvényes), vezető tisztségviselő kötelezésére került sor, vagy
e) ha törvény így rendelkezik.
(2) Ha az adóhatóság hatósági átutalási megbízását a fizetési számlát vezető pénzforgalmi szolgáltató a végrehajtás szünetelése kezdő napjáig nem teljesítette, az adóhatóság a hatósági átutalási megbízás visszavonásáról haladéktalanul intézkedik. Ha a fizetési számlát vezető pénzforgalmi szolgáltató a hatósági átutalási megbízást a szünetelés kezdő napját követően, a szünetelés hatálya alatt teljesítette és az összeget az adóhatóság részére átutalta, az adóhatóság azt a tudomására jutásától számított 8 napon belül visszatéríti az adósnak. *
(3) Ha az adóhatóság jövedelemletiltást foganatosított és a munkáltató a végrehajtás szünetelése kezdő napjáig a behajtani kívánt teljes összeget még nem utalta át az adóhatóság részére, az adóhatóság a jövedelemletiltás alapján történő levonás felfüggesztéséről tájékoztatja a munkáltatót. A munkáltatónak az általa a jövedelemletiltás alapján a szünetelés kezdő napját követően, a szünetelés hatálya alatt levont, de az adóhatóság részére még át nem utalt összeget az adós részére vissza kell térítenie. A munkáltató által a jövedelemletiltás alapján a szünetelés kezdő napját követően, a szünetelés hatálya alatt az adóhatóság részére átutalt összeget az adóhatóság 8 napon belül visszatéríti az adósnak. *
17. § * Ha az adóhatóság az adós kérelmére fizetési könnyítést vagy adómérséklést engedélyezett, a döntés véglegessé válásáig a kérelemmel érintett tartozás tekintetében – az 50. § (2) bekezdésében foglalt eseten kívül – végrehajtási cselekményt nem foganatosíthat, továbbá a már foganatosított hatósági átutalási megbízás vagy jövedelem-letiltás esetén megfelelően alkalmazza a 16. § (2) és (3) bekezdését.
18. § * (1) Végzéssel meg kell szüntetni a végrehajtási eljárást, ha
a) az adós a tartozását maradéktalanul megfizette,
b) a tartozást az adóhatóság teljes egészében behajtotta,
c) a tartozást az adóhatóság teljes egészében elengedte,
d) a tartozások végrehajtásához való jog a rá vonatkozó szabályok szerint elévült,
e) valamennyi adótartozás vonatkozásában a végrehajtáshoz való jog megszüntetésére került sor,
f) a végrehajtható okirat visszavonásra vagy megsemmisítésre került,
g) megkeresésre folytatott végrehajtás esetén a behajtást kérő, illetve a behajtást kérő hatóság ezt kérte,
h) az adós meghal, vagy jogutód nélkül megszűnik és a végrehajtás a XII. Fejezet alapján van folyamatban – ide nem értve a büntetőeljárásban elrendelt zár alá vétel és a vagyonelkobzás, valamint az Európai Unió és az ENSZ Biztonsági Tanácsa által elrendelt pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedés céljából folyamatban lévő végrehajtási eljárást –, vagy
i) törvény így rendelkezik.
(2) Megszűnik a végrehajtási eljárás, ha
a) az (1) bekezdés h) pontja szerinti esetet kivéve, az adós meghal, vagy
b) e törvény így rendelkezik.
(3) Az adóhatóság végzéssel megszünteti a végrehajtási eljárást, ha a végrehajtandó követelést egy másik követelés biztosítására büntetőeljárásban elrendelt zár alá vétel foganatosítása során lefoglalták és a lefoglalás eredményeként annak összegét az adóhatóság a végrehajtási kényszer eredményeként befizetett összegek fogadására és kezelésére elkülönített számlájára befizették.
19. § (1) * A tartozás és a meghatározott cselekmény végrehajtásához való jog az esedékesség naptári évének az utolsó napjától számított 4 év elteltével évül el. Ha az adóhatóság végrehajtási cselekményt foganatosított, az elévülés 6 hónappal meghosszabbodik.
(2) * A bevallás, adatbejelentés késedelmes benyújtása esetén az adótartozás végrehajtásához való jog elévülése a bevallás, adatbejelentés benyújtásának időpontjával megszakad, és az elévülés a bevallás, adatbejelentés benyújtását követő napon újból megkezdődik.
(3) Ha az adós ellen felszámolási eljárás indul, a tartozás végrehajtásához való jog elévülése a felszámolás kezdő időpontjával megszakad, és az elévülés a felszámolási eljárás befejezéséről hozott döntés jogerőre emelkedését követő napon újból megkezdődik.
(4) Ha a tartozás végrehajtásához való jog elévült, a tartozást terhelő késedelmi pótlékot is elévültnek kell tekinteni.
(5) * Nyugszik a tartozás végrehajtásához való jog elévülése a végrehajtási eljárás felfüggesztésének, illetve a 16. § (1) bekezdés c), d) és e) pontja szerinti szünetelésének, az adós vagyonára a büntetőeljárásban elrendelt lefoglalásnak vagy zár alá vételnek, továbbá törvényben biztosított fizetési kedvezménynek vagy feltételhez kötött adómentességnek, valamint a szerkezetátalakítási eljárásban elrendelt moratórium, valamint a bíróság által jóváhagyott szerkezetátalakítási terv végrehajtásának időtartama alatt. Az 52. § (5) bekezdése szerinti jelzálogjog bejegyzése az elévülés nyugvása szempontjából a végrehajtási eljárás felfüggesztésével esik egy tekintet alá.
(6) * Az adó végrehajtásához való jog elévülése az Art. szerint az adómegállapításhoz való jog elévülésének meghosszabbodását eredményező bűncselekmények miatt indult büntetőeljárás esetében a büntetőeljárás kezdő időpontjától a büntetőeljárásnak a bíróság jogerős ügydöntő határozatával vagy véglegessé vált nem ügydöntő végzésével történő befejezéséig, vagy az ügyészség vagy a nyomozó hatóság további jogorvoslattal nem támadható eljárást megszüntető határozata meghozataláig nyugszik.
(7) Ha a gazdálkodó szervezet, a polgári jogi társaság adótartozásának a tag (részvényes), vezető tisztségviselő által történő megfizetésére kötelezését meg kell előznie a korlátlan felelősség megállapítása iránti polgári peres eljárásnak, a polgári peres eljárás kezdő időpontjától annak jogerős befejezéséig nyugszik a végrehajtáshoz való jog elévülése.
(8) Nyugszik a végrehajtáshoz való jog elévülése az adózó halálának napjától az adómegállapításról szóló döntés, illetve az örököst az örökhagyó tartozásának megfizetésére kötelező döntés véglegessé válásáig.
(9) * A meghatározott cselekmény végrehajtásához való jog elévülését bármely végrehajtási cselekmény megszakítja.
20. § * (1) A végrehajtási eljárást lefolytató adóhatóság az adós és – ha sor kerül kötelezésre – az adó megfizetésére kötelezett személy végrehajtható vagyona hiányában az adós tartozását, állami kezességvállalásból eredő, állammal szemben fennálló tartozását – alakszerű döntés meghozatala nélkül – ideiglenesen eredménytelen végrehajtással érintett tartozásnak minősítheti és a tartozás végrehajthatóvá válásáig, illetve a végrehajtáshoz való jog elévüléséig ezen a jogcímen tarthatja nyilván. Ideiglenesen eredménytelen végrehajtással érintett tartozásként tartható nyilván a végrehajtási eljárás során meg nem térülő tartozásrész is.
(2) Az ideiglenesen eredménytelen végrehajtással érintettnek minősített tartozás esetén az utolsó végrehajtási cselekménytől számított egy évig az adós újabb tartozását az adóhatóság az (1) bekezdés szerint kezeli, kivéve, ha az adóhatóság nyilvántartása vagy egyéb módon rendelkezésére álló adatok alapján az adósnak végrehajtás alá vonható vagyona vagy jövedelme keletkezik.
(3) Az ideiglenesen eredménytelen végrehajtással érintettként nyilvántartott tartozásokat az adóhatóság évente felülvizsgálja abból a célból, hogy az (1) és (2) bekezdés szerinti tartozások nem váltak-e végrehajthatóvá. Végrehajtható vagyon vagy jövedelem hiányában a felülvizsgálattól számított egy évig az adós tartozását az adóhatóság az (1) bekezdés szerint kezeli. Az ideiglenesen eredménytelen végrehajtással érintettként nyilvántartott tartozást az adóhatóság ismét végrehajthatónak minősíti, ha a végrehajtáshoz való jog elévülési idején belül a tartozás végrehajthatóvá válik.
21. § * A végrehajtási eljárást lefolytató állami adó- és vámhatóság a 10 ezer forintot meghaladó, de a 200 ezer forintot meg nem haladó követelés esetében – az Európai Uniót megillető hagyományos saját forrásból fennálló követelés, a pénzösszegben kifejezett vagyonelkobzás és a jogi személlyel szemben a büntetőeljárásban kiszabott pénzbírság kivételével – kizárólag hatósági átutalási megbízást és jövedelemletiltást foganatosít a behajtás érdekében. Ezek eredménytelensége esetén a tartozást – alakszerű döntés meghozatala nélkül – ideiglenesen eredménytelen végrehajtással érintett tartozásnak minősítheti és a tartozás végrehajthatóvá válásáig, illetve a végrehajtáshoz való jog elévüléséig ezen a jogcímen tarthatja nyilván.
22. § (1) Az eljárás minden résztvevője, természetes személy esetén 200 ezer forintig, jogi személy és egyéb szervezet esetén 500 ezer forintig terjedő eljárási bírsággal sújtható, ha a végrehajtási eljárást a megjelenési kötelezettség elmulasztásával, az együttműködési kötelezettség megsértésével vagy más módon akadályozza.
(2) Azzal szemben, aki a jogsértést ismételten követi el, a kiszabható eljárási bírság összege természetes személy esetén 500 ezer forintig, jogi személy és egyéb szervezet esetén 1 millió forintig terjedhet.
23. § Az adóhatóság és az adós a végrehajtási eljárás során az adópolitikáért felelős miniszter, illetve az önkormányzat képviselő-testületének hozzájárulásával az adós vagyonából lefoglalt ingó vagy ingatlan vagyontárgy tulajdon-, kezelői jogának az állam vagy az önkormányzat javára történő átruházására – a becsértéknek megfelelő értékben – egyezséget köthet, ha a vagyontárgy valamely állami vagy önkormányzati feladat ellátását természetben szolgálja. Az egyezségben szereplő összegben a központi költségvetést, vagy az önkormányzat költségvetését megillető adótartozás megfizetettnek minősül.
24. § (1) * A végrehajtási eljárás során az adóhatóság, illetve az önálló bírósági végrehajtó 36. § alapján foganatosított törvénysértő intézkedése vagy intézkedésének elmulasztása ellen az adós, a behajtást kérő, a behajtást kérő hatóság, továbbá az, akinek a végrehajtás jogát vagy jogos érdekét sérti – a sérelmezett intézkedés vagy az intézkedés elmaradásának a tudomására jutásától számított 15 napon belül – a végrehajtást foganatosító elsőfokú adóhatóságnál végrehajtási kifogást terjeszthet elő. Ha az önálló bírósági végrehajtó törvénysértő intézkedése vagy intézkedésének elmulasztása ellen az elsőfokú adóhatóságnál terjesztenek elő végrehajtási kifogást, erről az adóhatóság soron kívül értesíti az önálló bírósági végrehajtót.
(1a) * Ha az (1) bekezdésben biztosított határidő megtartásában a végrehajtási kifogást előterjesztő akadályoztatva volt, és ezt a tényt a végrehajtási kifogással egyidejűleg benyújtott igazolási kérelmében igazolja, a jogorvoslati határidőbe az akadályoztatás időtartama nem számít bele. A végrehajtási kifogás előterjesztésére megállapított határidő elmulasztásával kapcsolatos igazolási kérelmet a végrehajtást foganatosító adóhatóság bírálja el.
(2) A végrehajtási kifogásban meg kell jelölni a sérelmezett intézkedést és azt, hogy a kifogást előterjesztő az intézkedés megsemmisítését vagy megváltoztatását milyen okból kívánja.
(3) A végrehajtási kifogást a sérelmezett intézkedés vagy annak elmaradásától számított legfeljebb 6 hónapon belül lehet előterjeszteni.
25. § Az elkésett, a nem a jogosulttól származó, valamint az intézkedés megsemmisítésének vagy megváltoztatásának okát nem tartalmazó végrehajtási kifogást tartalmazó kérelmet az elsőfokú adóhatóság visszautasítja.
26. § (1) A végrehajtást foganatosító adóhatóság a benyújtott végrehajtási kifogást az ügy összes iratával együtt annak beérkezésétől számított 15 napon belül felterjeszti a felettes adóhatósághoz, kivéve, ha a végrehajtást foganatosító adóhatóság a kifogásban foglaltaknak helyt ad, amelyről a végrehajtási kifogás előterjesztőjét tájékoztatja.
(2) A végrehajtási kifogásról a végrehajtást foganatosító adóhatóság felettes szerve 15 napon belül dönt.
(3) A felettes szerv a megtámadott intézkedést helybenhagyja, megváltoztatja, megsemmisíti vagy az adóhatóságot – az intézkedés jellegéhez viszonyítottan megfelelő határidő tűzésével – az elmulasztott intézkedés megtételére kötelezi.
(4) A 36. § alapján eljáró önálló bírósági végrehajtót megillető díjazással kapcsolatos végrehajtási kifogást a végrehajtó székhelye szerint illetékes járásbíróság bírálja el a Vht. szabályai alkalmazásával. A kifogást a járásbíróságnak címezve, az önálló bírósági végrehajtónál kell előterjeszteni.
27. § A végrehajtási kifogásnak – az árverés kitűzését követően benyújtott, az árverés kitűzésének jogszerűségét vitató, első alkalommal benyújtott végrehajtási kifogás kivételével – a további végrehajtási cselekményekre nincs halasztó hatálya, a lefoglalt vagyontárgy értékesítése iránt azonban csak az érintett vagyontárgy foglalásával, becsértékének megállapításával szemben benyújtott végrehajtási kifogás végleges elbírálását követően lehet intézkedni.
28. § (1) Önálló fellebbezésnek van helye
a) az adóhatóság végrehajtási eljárása során e törvény vagy a Vht. alapján hozott,
b) a végrehajtási kifogás előterjesztési határidejének elmulasztása miatt benyújtott igazolási kérelmet elutasító,
c) a végrehajtási kifogást visszautasító és
d) a végrehajtási kifogást elbíráló
végzés ellen.
(2) Az Art. vagy az Air. szabályainak alkalmazásával hozott végzések elleni fellebbezés tekintetében az Art., illetve az Air. rendelkezéseit kell alkalmazni.
(3) * Az adós a büntetőeljárásról szóló törvény szerint élhet jogorvoslattal a végrehajtási eljárást kezdeményező megkeresés alapjául szolgáló büntetőeljárásban hozott határozat ellen.
29. § (1) * A végrehajtási eljárásban végrehajtható okirat:
1. a fizetési kötelezettséget megállapító, véglegessé vált hatósági döntés,
2. önadózás esetén a fizetendő adót, adóelőleget, adóelőleg-kiegészítést tartalmazó bevallás,
3. az adózóval közölt adóhatósági adómegállapítás,
4. az állami adó- és vámhatóság javára fizetési kötelezettséget megállapító jogerős bírósági határozat, bíróság által jogerősen jóváhagyott egyezség, továbbá a bírósági eljárási illetéket megállapító bírósági határozat, valamint a bírósági eljárási illeték tárgyában küldött bírósági megkeresés és értesítés,
5. * az egészségügyi szolgáltatási járulékfizetési kötelezettséget tartalmazó bejelentés, valamint a biztosítottak nyilvántartásáért felelős szerv részéről az egészségügyi szolgáltatási járulékfizetési kötelezettség előírása érdekében teljesített elektronikus adatszolgáltatás,
6. a büntetőeljárásban a fiatalkorúval szemben kiszabott pénzbüntetésről, a vagyonelkobzásról, az elektronikus adat végleges hozzáférhetetlenné tételéről, valamint a büntetőeljárásban a jogi személlyel szemben kiszabott pénzbírságról szóló végrehajtható határozat – ideértve az Európai Unió tagállamában büntetőeljárásban bűncselekmény elkövetése miatt kiszabott pénzösszeg, jogi személlyel szemben kiszabott pénzbírság vagy köz javára fizetendő jóvátétel és az Európai Unió tagállamai közé nem tartozó államban (a továbbiakban: külföldi állam) vagy az Európai Unió tagállamában büntetőeljárásban alkalmazott vagyonelkobzás végrehajtásának átvételéről szóló határozatot is – (a továbbiakban együtt: bűnügyi követelés) esetén a behajtást kérő megkeresése,
7. az általános közigazgatási rendtartáson alapuló végrehajtás esetén a behajtást kérő hatóság megkeresésének mellékletét képező, annak alapjául szolgáló döntés – ide értve a meghatározott cselekmény végrehajtását is –,
8. az adók módjára behajtandó köztartozás esetén a behajtást kérő megkeresése,
9. a bíróság pénzbírságról, teljesítési bírságról, rendbírságról – kivéve, ha a végrehajtási eljárásban kiszabott rendbírság behajtását a Vht. 45/A. § (5) bekezdése alapján az önálló bírósági végrehajtó végzi – szóló értesítése esetén a behajtást kérő megkeresése,
10. a büntetőeljárásról szóló törvény alapján
a) elrendelt elővezetés költségének,
b) az ügyészség, illetve a nyomozó hatóság által kiszabott rendbírságnak,
c) a bíróság, az ügyészség, illetve a nyomozó hatóság által a bűnügyi költségnek
a megállapításáról szóló értesítés esetén a behajtást kérő megkeresése,
11. a büntetések, az intézkedések, egyes kényszerintézkedések és a szabálysértési elzárás végrehajtásáról szóló 2013. évi CCXL. törvény (a továbbiakban: Bv. tv.) alapján
a) elrendelt elővezetés költségének,
b) az elítélt vagy a kényszergyógykezelt elfogása és megtalálása esetén meghatározott bíróság, ügyészség vagy végrehajtásért felelős szerv elé állítása költségének, továbbá
c) az elítélt vagy az egyéb jogcímen fogvatartott kérelmére és költségére történő előállítás során felmerült költségnek
a megállapításáról szóló értesítés esetén a behajtást kérő megkeresése,
12. fegyelmi eljárásban a végrehajtóval, végrehajtó-helyettessel és végrehajtójelölttel szemben kiszabott pénzbírságról szóló értesítés esetén a behajtást kérő megkeresése,
13. az alapos kifogás esetén a végrehajtót az állam felé terhelő befizetési kötelezettségről szóló értesítés esetén a behajtást kérő megkeresése,
14. a bírósági gazdasági hivatalnak a közjegyző által kiszabott pénzbírságról szóló értesítése esetén a behajtást kérő megkeresése,
15. a pártfogó felügyelői szolgálat által a közvetítői eljárásban megállapított, az állam által előlegezett és visszatérítendő költségről szóló értesítés esetén a behajtást kérő megkeresése,
16. a büntetőeljárásban a zár alá vétel elrendeléséről, az elektronikus adat ideiglenes hozzáférhetetlenné tételéről, illetve visszaállításáról, valamint az elektronikus adat megőrzésére kötelezésről szóló határozat esetén a behajtást kérő megkeresése,
17. az Európai Unió és az Egyesült Nemzetek Szervezete Biztonsági Tanácsa által elrendelt pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedés végrehajtására zárlatot elrendelő végzés esetén a behajtást kérő megkeresése,
18. a polgári ügyben az állam által előlegezett költséget tartalmazó megkeresés,
19. a bíróság által előlegezett gyermektartásdíjat tartalmazó megkeresés,
20. a bíróságot, az Országos Bírósági Hivatal elnökét, az Országos Bírósági Hivatalt, a minisztériumot, az igazságügyi szakértői intézményt vagy az államot egyéb jogcímen megillető igazságügyi követelést tartalmazó megkeresés,
21. a büntetés-végrehajtási szervezetet a fogvatartottal – illetve a volt fogvatartottal – szemben megillető követelést tartalmazó megkeresés,
22. a termékdíjátalány fizetésére jogosult mezőgazdasági termelő termékdíj kötelezettségét tartalmazó bejelentés, és
23. a kisadózó vállalkozások tételes adójáról és a kisvállalati adóról szóló 2012. évi CXLVII. törvény 7. § (1) bekezdése szerinti bejelentés, a 7. § (5) bekezdése szerinti változás bejelentés és a 8. § (11) bekezdése szerinti bejelentés,
24. * a kisadózó vállalkozók tételes adójáról szóló törvény 7. § (11) bekezdés szerinti bejelentés,
25. * a csődeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló törvény 33/A. §-a szerinti, az állami adó- és vámhatóság kérelmére meghozott, biztosíték nyújtásra kötelező jogerős végzés,
26. * a nemzetközi adóegyezmények alapján indított adókövetelések behajtására irányuló megkeresés, valamint a határon átnyúló hitelezői igénybejelentések esetén a magyar adóhatóság követelését tartalmazó hátraléki kimutatás.
(2) Az okirat végrehajthatóságához külön intézkedésre nincs szükség.
(3) A tartozás után felszámított pótlék, kamat, a végrehajtási költségátalány és költségminimum az adótartozásra vonatkozó végrehajtható okirat alapján hajtható végre.
30. § (1) Az adóhatóság a tartozás megfizetésére az adóst felhívhatja, eredménytelen felhívás esetén, továbbá ha a felhívás alkalmazása a körülmények alapján célszerűtlen, a végrehajtást megindítja.
(2) * Az állami adó- és vámhatóság 10 ezer forintot meg nem haladó nettó tartozással rendelkező adós esetében fizetési felhívást küld, további végrehajtási cselekményt – kivéve az Európai Uniót megillető hagyományos saját forrásból fennálló követelés, a fiatalkorúval szemben kiszabott pénzbüntetés, a jogi személlyel szemben büntetőeljárásban kiszabott pénzbírság és a pénzösszegben kifejezett vagyonelkobzás tekintetében – nem foganatosít.
31. § (1) A végrehajtási eljárás az első végrehajtási cselekmény foganatosításával indul.
(2) A végrehajtó a végrehajtás foganatosításának megkezdésekor nem adja át a végrehajtható okiratot az adósnak.
(3) *
(4) A végrehajtható okirat alapján foganatosított ingó-, ingatlan-, illetve követelésfoglalás hatályát az adóhatóság kiterjesztheti a foglalást követően végrehajthatóvá vált tartozásokra, költségekre is, amely tényről az adóhatóság az adóst értesíti.
32. § *
33. § (1) Más hatóság, közfeladatot ellátó adatkezelő szerv nyilvántartásában vagy adózói nyilvántartásban szereplő adatot az adóhatóság az adós azonosításához, a végrehajtási eljárás megindításához, lefolytatásához, az adós kérelmére indult eljárásban a tényállás tisztázásához használhatja fel. Ennek keretében, a végrehajtási eljárás eredményes lefolytatása érdekében az adóhatóság szükség esetén beszerzi az adós személyének azonosítására szolgáló, továbbá az adós lakóhelyére (tartózkodási helyére) és a végrehajtás alá vonható vagyontárgyaira vonatkozó adatokat.
(2) Az adóhatóság az (1) bekezdésben megjelölt eljárása során megkeresheti az adósra, valamint a vagyonára vonatkozó adatokat kezelő hatóságokat, szervezeteket.
(3) A nyilvántartásokat vezető hatóságok és szervezetek, ideértve az elektronikus kapcsolattartásra köteles pénzügyi intézményt, pénzforgalmi intézményt és befektetési vállalkozást is, az adóhatóság megkeresésének 8 napon belül díjmentesen kötelesek eleget tenni.
(4) Az adóhatóságnak a megkeresésében meg kell jelölnie a végrehajtási ügy vagy a végrehajtás alapjául szolgáló okirat számát.
(5) * Az adó megfizetésére kötelezett személy kötelezéséhez, továbbá az ideiglenes biztosítási intézkedés és a biztosítási intézkedés foganatosításához szükséges, e §-ban meghatározott adatok beszerzése iránt az adóhatóság a végrehajtható okirat, vagy az ideiglenes biztosítási intézkedést és a biztosítási intézkedést elrendelő döntés kézbesítése előtt intézkedhet.
34. § (1) Az adóhatóság a (2) bekezdésben foglalt személy által
a) a személyazonosságának és lakcímének igazolása érdekében az adóhatóság rendelkezésére bocsátott adatai nyilvántartási adatokkal való egyezőségének és
b) a személyazonosságának igazolására alkalmas, bemutatott hatósági igazolványa, és tartózkodásra jogosító okmánya (a továbbiakban együtt: igazolvány) nyilvántartási adatokkal való egyezőségének és érvényességének ellenőrzése céljából megkeresheti a személyiadat- és lakcímnyilvántartást, a járművezetőiengedély-nyilvántartást, az útiokmány-nyilvántartást vezető vagy a központi idegenrendészeti nyilvántartás (a továbbiakban e §-ban együtt: nyilvántartás) adatait feldolgozó hatóságot.
(2) Az ellenőrzés a természetes személy adós, valamint a végrehajtási eljárásban részt vevő azon személy adatainak ellenőrzésére terjedhet ki, akinek a személyazonosítását az adóhatóság elvégzi.
(3) Az ellenőrzéssel érintett, a végrehajtási cselekménynél jelen lévő, nem adós személyt az adóhatóság az ellenőrzés megkezdése előtt tájékoztatja az ellenőrzés céljáról, módjáról és tartalmáról, valamint az ellenőrzés során megismert adatok kezeléséről.
(4) Ha az ellenőrzés során az adóhatóság azt állapítja meg, hogy az igazolvány elvesztését, ellopását, megsemmisülését bejelentették, és megtalálásának vagy megkerülésének ténye nincs nyilvántartva, az igazolvány jogosulatlan felhasználásának megakadályozása céljából az igazolvány felhasználásának tényéről haladéktalanul értesíti az intézkedésének helye szerint illetékes rendőrkapitányságot és az átvett igazolványt részére megküldi vagy átadja. A bejelentési kötelezettség teljesítése nem minősül a titoktartási kötelezettség megsértésének.
(5) Az adóhatóság a nyilvántartásból a következő adatokat ellenőrizheti:
a) természetes személyazonosító adatok,
b) * állampolgárság, hontalanság, huzamos tartózkodási jogosultság, menekült, oltalmazott vagy a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező állampolgár jogállás,
c) lakcím,
d) arcképmás,
e) aláírás, és
f) az igazolvány, valamint a személyazonosítóról és a lakcímről szóló hatósági igazolvány okmányazonosítója és az okmányazonosító alapján nyilvántartott következő tények:
fa) a külföldre utazásról szóló 1998. évi XII. törvény 24. § (1) bekezdés f) pontja szerinti tények és az okmány érvényességi ideje,
fb) a közúti közlekedési nyilvántartásról szóló 1999. évi LXXXIV. törvény 8. § (1) bekezdés b) pont ba)–bb) alpontja szerinti tények, és
fc) * a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személyek beutazásáról és tartózkodásáról szóló 2007. évi I. törvény 76. § d) pontja, 80. § (1) bekezdés b) és c) pontja, valamint a harmadik országbeli állampolgárok beutazására és tartózkodására vonatkozó általános szabályokról szóló 2023. évi XC. törvény 254. § (1) bekezdés g) pontja, 256. § (1) bekezdés f) pontja, továbbá 261. § (1) bekezdés b) és c) pontja szerinti tények.
(6) Az adóhatóság az ügyvédi tevékenység gyakorlásához való jogosultságot az ügyvédi kamarai nyilvántartásban ellenőrizheti.
35. § (1) A végrehajtás során szükség esetén állami kényszert is lehet alkalmazni, hogy az adós teljesítse a kötelezettségét.
(2) Az állami kényszer – e törvény keretei között – elsősorban az adós vagyoni jogait korlátozhatja, kivételesen az adós személyiségi jogait is érintheti.
(3) * Ha az adós vagy más személy a végrehajtási eljárás eredményességét a végrehajtó veszélyeztetésével, fenyegetésével akadályozza, vagy az eljárás lefolytatásának meghiúsítását megkísérli, az adóhatóság a rendőrségről szóló törvény szerinti rendőri intézkedés megtételét kezdeményezheti, vagy az állami adó- és vámhatóság az eljárása során a pénzügyőri munkakört betöltő, jelen lévő foglalkoztatottja útján is biztosíthatja az eljárás zavartalan lefolytatását a Nemzeti Adó- és Vámhivatalról szóló törvény szerinti intézkedések alkalmazásával.
36. § Az önkormányzati adóhatóság a végrehajtást önálló bírósági végrehajtó útján is foganatosíthatja. Ebben az esetben az önálló bírósági végrehajtó az e törvényben foglalt rendelkezések alkalmazásával jár el azzal az eltéréssel, hogy illetékességére a Vht. 232. § (3)–(5) bekezdése az irányadó, és alkalmazza a Vht.-nak az elektronikus ingó- és ingatlanárverésre vonatkozó rendelkezéseit is. Az önálló bírósági végrehajtó díjazására a bírósági végrehajtói díjszabásról szóló rendelet rendelkezései alkalmazandók.
37. § * (1) Az adóhatóság a tartozás külföldön történő érvényesítése érdekében – az Európai Unió tagállamai közötti, valamint nemzetközi egyezményekben szereplő jogsegély hatálya alá tartozó fizetési kötelezettségek kivételével – az e §-ban foglaltak szerint jár el.
(2) Az adóhatóság a tartozás megfizetésére a nem belföldi illetőségű vagy az egybefüggően 183 napot meghaladóan külföldön tartózkodó belföldi illetőségű személy adóst felhívhatja, eredménytelen felhívás esetén, továbbá ha a felhívás alkalmazása a körülmények alapján célszerűtlen, az adós vagyonára a végrehajtást megindítja.
(3) Az adós külföldi vagyonából történő megtérülés érdekében az adóhatóság megkeresheti az adópolitikáért felelős miniszter által lefolytatott közbeszerzési eljárás nyertesét, a követelés külföldi érvényesítése iránt. A közbeszerzési eljárás nyertese a tartozás érvényesítése érdekében jogosult az ehhez szükséges, adótitoknak minősülő adatok megismerésére. Ennek érdekében a végrehajtási eljárás alapjául szolgáló iratokat az adóhatóság az eljárás befejezéséig a közbeszerzési eljárás nyertese rendelkezésére bocsátja.
(4) A (3) bekezdés szerinti intézkedések foganatosításáért a közbeszerzési eljárás nyertesét a külön megállapodásban foglaltak szerint fizetendő ellenérték, de legfeljebb a beszedett tartozás öt százaléka illeti meg.
(5) Az adóhatóság, a követelés összegének változásáról a közbeszerzési eljárás nyertesét haladéktalanul értesíti.
38. § (1) Ha a végrehajtást megindító adóhatóság illetékességi területén kívül válik szükségessé helyszíni eljárási cselekmény foganatosítása, a végrehajtást megindító adóhatóság megküldi a szükséges iratokat az eljárási cselekmény foganatosításának helye szerint illetékes adóhatóságnak (a továbbiakban: megkeresett adóhatóság), és ellátja azt a szükséges tájékoztatással.
(2) A megkeresett adóhatóság az eljárási cselekményeket foganatosítja, és a keletkezett iratokat a készkiadásairól készült költségelszámolással együtt megküldi a végrehajtást megindító adóhatóságnak.
(3) Ha az eljárási cselekmények lefolytatása egyidejűleg több adóhatóság illetékességi területén szükséges, a végrehajtást megindító adóhatóság a többi illetékes adóhatóságot is megkeresheti az eljárás lefolytatására. A megkeresett adóhatóságok munkájának összehangolásáról a végrehajtást megindító adóhatóság gondoskodik.
(4) A feleknek az előlegezett költségeket a végrehajtást megindító adóhatóság részére kell megfizetniük, a végrehajtás során befolyt összegeket a végrehajtást megindító adóhatóság részére kell átadni, illetve annak az elkülönített számlájára kell befizetni. Az ügyben a végrehajtást megindító adóhatóság érvényesíti a végrehajtási költséget, és gondoskodik a megkeresett adóhatóság költségeinek megtérítéséről.
(5) * Ha a végrehajtási eljárás során lefoglalt ingó vagy ingatlan nem a végrehajtást megindító adóhatóság illetékességi területén található, a vagyontárgy értékesítése iránt a végrehajtást megindító adóhatóság megkeresésére a megkeresett adóhatóság intézkedik. Az adós kérelmére a végrehajtást megindító adóhatóság is intézkedhet a fedezetcsere és az árverésen kívüli értékesítés iránt.
39. § (1) Helyszíni eljárás keretében végrehajtási cselekmények munkanapon, reggel 6 óra és este 10 óra között foganatosíthatók.
(2) A végrehajtó a végrehajtást foganatosító adóhatóság vezetőjének írásbeli engedélye alapján – az (1) bekezdésben rögzített időbeli korlátozásra tekintet nélkül – bármikor foganatosíthat végrehajtási cselekményt.
(3) Ha az egyéni vállalkozó, illetve a nem természetes személy adós üzemi, illetve üzleti tevékenysége rendeltetése folytán részben vagy egészben kívül esik az (1) bekezdés szerinti időtartamon, akkor az adóhatóság a végrehajtási cselekményeket az adós üzemi, illetve üzleti tevékenységének folytatása alatt – külön engedély nélkül – elvégezheti.
(4) A végrehajtó a szállítás alatt álló ingóságot erre irányuló külön engedély nélkül is bármikor lefoglalhatja.
40. § (1) A végrehajtás során az adóhatóság megtekintheti és átvizsgálhatja a Vht. 43. §-ban felsoroltakon túl
a) az adós székhelyeként szolgáló ingatlant és egyéb helyiséget,
b) az adós be nem jelentett telephelyét, ha adat merül fel arra vonatkozóan, hogy ott az adós vagyontárgya fellelhető,
c) az EKAER szerint az adós részére érkező szállítmány lerakodási helyét.
(2) Az (1) bekezdésben foglalt cselekmény foganatosítása során az adóhatóság az ott élő természetes személyek információs magánszféráját kizárólag a szükséges mértékben zavarhatja, továbbá biztosítja, hogy a cselekmény eredményeként tudomására jutott, a végrehajtási eljárás lefolytatásával nem összefüggő, az ott élő természetes személyekhez kapcsolódó információk illetéktelen személyek részére ne váljanak hozzáférhetővé.
(3) * Az adós személye elleni kényszercselekményt az állami adó- és vámhatóság jelen lévő pénzügyőri munkakört betöltő foglalkoztatottja a Nemzeti Adó- és Vámhivatalról szóló törvény szerinti intézkedések foganatosításával akkor alkalmazhat, ha az a végrehajtás eredményes befejezéséhez szükséges.
(4) A fióktelep útján folytatott tevékenységgel összefüggésben keletkezett tartozás végrehajtása során a külföldi vállalkozás valamennyi belföldön található vagyonára végrehajtás foganatosítható.
(5) Az adóhatóság a nem adós ingatlanán, illetve közterületen is alkalmazhat helyszíni kényszercselekményt, ha az szükséges az adós tulajdonát képező vagyontárgy lefoglalásához vagy a már lefoglalt vagyontárgy elszállítása érdekében.
41. § (1) A jövedelemletiltás és a pénzügyi intézménynél kezelt összegekre vezetett végrehajtás alkalmazásának nem előfeltétele a helyszíni eljárás lefolytatása.
(2) A munkáltató a letiltás kézbesítését követő 15 napon belül – ha a letiltás elektronikus úton érkezett, akkor elektronikus úton – az adós egyidejű tájékoztatása mellett tájékoztatja az adóhatóságot a havonta letiltható jövedelem összegéről, valamint a letiltást befolyásoló körülményekről, különösen a folyósított jövedelem összegéről, valamint az azt terhelő egyéb végrehajtói letiltásokról. A letiltható jövedelem összegét befolyásoló körülményekről, illetve a letiltható jövedelem összegének a változásáról a munkáltató a letiltás teljes időtartama alatt, az ok bekövetkezésétől számított 15 napon belül – ha a letiltás elektronikus úton érkezett, akkor elektronikus úton – tájékoztatja az adóhatóságot.
(3) * Ha az adóhatóság a jövedelemletiltást nem valós tartalmú végrehajtható okirat alapján, végrehajtható okirat hiányában vagy végrehajtható okirat birtokában, de az esedékesség időpontja előtt nyújtotta be, a jövedelemletiltás teljesítése napjától a jogosulatlanul beszedett adó, költségvetési támogatás visszatérítése napjáig a késedelmi pótlékkal azonos mértékű kamatot fizet.
42. § (1) A fizetési számlát vezető pénzforgalmi szolgáltató az adóhatóság hatósági átutalási megbízását a végrehajtható okirat csatolása nélkül köteles teljesíteni.
(2) Ha az adóhatóság a hatósági átutalási megbízást nem valós tartalmú végrehajtható okirat alapján, végrehajtható okirat hiányában vagy végrehajtható okirat birtokában, de az esedékesség időpontja előtt nyújtotta be, a hatósági átutalási megbízás teljesítése napjától a jogosulatlanul beszedett adó, költségvetési támogatás visszatérítése napjáig a késedelmi pótlékkal azonos mértékű kamatot fizet.
(3) Ha az adós a hatósági átutalási megbízást megelőzően, de az adó esedékességét követően teljesített befizetést, az adóhatóság a jogosulatlanul beszedett összeget a jóváírástól számított 8 napon belül kamat nélkül téríti vissza.
(4) Ha a befizetés az adósnak felróható okból nem beazonosítható, a határidő a befizetés azonosításától kezdődik. A befizetés pénzforgalmi számlanyitásra kötelezett adósok esetén abban az esetben minősül beazonosíthatónak, ha az adós a bejelentett pénzforgalmi számláról vagy adószáma feltüntetésével utal, illetve pénzforgalmi számlanyitásra nem kötelezett adós esetén abban az esetben minősül beazonosíthatónak, ha az adós adóazonosító számát közleményként feltünteti.
43. § (1) Ingófoglalás foganatosítására a végrehajtási eljárás megindításával egyidejűleg vagy azt követően bármikor sor kerülhet.
(2) Az adóhatóság az adóst a vagyontárgyait terhelő zálogjogról kizárólag helyszíni eljárás keretében köteles nyilatkoztatni.
43/A. § * (1) Ha az adós székhelye székhelyszolgáltatóhoz van bejegyezve, az adóhatóság – eljárási bírság kilátásba helyezése mellett – a székhelyszolgáltatót nyilatkozatra hívja fel arra vonatkozóan, hogy a székhelyszolgáltatónál az adós lefoglalható vagyontárgya fellelhető-e.
(2) Ha a székhelyszolgáltató az eljárási bírságot kiszabó végzésben megállapított határidő alatt sem teljesítette a kötelezettségét, az eljárási bírság egy alkalommal ismételten kiszabható.
(3) Ha a székhelyszolgáltató nyilatkozata alapján megállapítható, hogy az adós székhelyén nincs az adósnak lefoglalható vagyontárgya, mellőzhető az adós székhelyén az ingófoglalás foganatosítása.
(4) Az adóhatóság a székhelyszolgáltatót helyszíni eljárás keretében nyilatkoztatja az adós vagyontárgyairól, ha
a) a székhelyszolgáltató az eljárási bírságot kiszabó végzésben megállapított határidő alatt sem teljesítette nyilatkozattételi kötelezettségét, vagy
b) az ügy körülményeire tekintettel az állami adó- és vámhatóság szerint indokolt.
44. § Az állami adó- és vámhatóság az adós által fuvarozónak fuvarozásra átadott dolgot a címzettnek történő átadásig lefoglalhatja.
45. § Ingófoglalás esetén – ha az árverés sikertelen volt, vagy ha a becsérték megállapítása és az árverés között a végrehajtási eljárás szüneteltetése, felfüggesztése, igényper megindítása folytán legalább 3 hónap eltelt – az adóhatóság a becsértéket módosíthatja. Az adóhatóság módosítja a becsértéket az árverés közzétételéig akkor is, ha a becsérték megállapítása és az árverés közzététele között az értékesítendő ingóság forgalmi értékében jelentős változás állt be.
46. § (1) Az adóhatóság a lefoglalt ingóságot értékesítés céljából a foglalást követően haladéktalanul – az adós költségén – elszállíthatja, és a nyertes árverési vevőnek történő átadásig, foglalás alóli feloldásig vagy értékesíthetetlen ingóság esetében az adósnak történő visszaadásig, illetve karitatív célú hasznosításáig, vagy hulladékként történő megsemmisítésig megőrzi. Az ingóság elszállításának nem feltétele a Vht. szerinti zár alá vétel feltételeinek fennállása.
(2) Ha az adóhatóság az (1) bekezdésben foglalt lehetőséggel nem él, a lefoglalt vagyontárgyat az adós – a szállítási értesítőben megjelölt időpontig – az állaga megóvása mellett használhatja.
47. § (1) Az adóhatóság a járművet a járműnyilvántartásban szereplő adatok alapján is lefoglalhatja, ha az adós a jármű tulajdonosaként van a nyilvántartásba bejegyezve, illetve ennek hiányában is, ha a jármű a házastársi közös vagyonba tartozik. A végrehajtó a foglalási jegyzőkönyv másolatának megküldése mellett az elidegenítési és terhelési tilalom bejegyzése érdekében megkeresi a közlekedési igazgatási hatóságot. A hatóság köteles e felhívásnak haladéktalanul eleget tenni. Az adóhatóság a lefoglalt jármű forgalomból történő kivonása iránt legkésőbb az árverési hirdetmény kitűzésével egyidejűleg intézkedik.
(2) * A vállalkozási tevékenységet végző adós üzemi, illetve üzleti tevékenységéhez szükséges járművére folytatott végrehajtást, a végrehajtó a jármű lefoglalás foglalási jegyzőkönyvben történő feltüntetésével foganatosítja. Ha ez lehetséges, a jármű törzskönyvét is le kell foglalni. Ha a jármű lefoglalását követő 6 hónapon belül az adós a tartozását nem fizeti meg, a végrehajtó a jármű forgalmi engedélyét is lefoglalja.
(3) * Ha a lefoglalt járművet az adós az adóhatóság felhívására nem adja át, és az adós lakóhelyén (tartózkodási helyén) vagy székhelyén, telephelyén, fióktelepén az nem fellelhető, az adóhatóság az ismeretlen helyen lévő jármű feltalálási helyének megállapítása érdekében végzéssel tárgykörözést rendelhet el. A tárgykörözést elrendelő végzés a közlés időpontjától kezdve fellebbezésre tekintet nélkül végrehajtható.
(4) A (3) bekezdésben foglalt intézkedések költségét az adóvégrehajtási eljárás során felmerült végrehajtási költségek és a végrehajtási költségátalány megállapításának és megfizetésének részletes szabályairól szóló rendelet készkiadásra vonatkozó szabályai szerint számítja fel az adóhatóság.
48. § (1) * Az adóhatóság a digitális államról és a digitális szolgáltatások nyújtásának egyes szabályairól szóló 2023. évi CIII. törvény szerinti tárhellyel rendelkező, a Vht. 110. § (1) bekezdése szerinti harmadik személyek részére a követelésfoglalásról szóló okiratokat elektronikus úton kézbesíti.
(2) A Vht. 110. § (1) bekezdése szerinti harmadik személy a részére elektronikusan megküldött követelésfoglalással kapcsolatban a Vht. által előírt nyilatkozatot és annak mellékleteit elektronikus úton küldi meg az adóhatóság részére.
(3) Ha a Vht. 110. § (1) bekezdése szerinti harmadik személy az általánosforgalmiadó-összesítő jelentés benyújtására kötelezett, nyilatkozata szerint az adóstól számlát befogadó adóalany, aki az állami adó- és vámhatóságnak a Vht. 111. §-a alapján megküldött nyilatkozatában a követelést vagy annak egy részét annak teljesítése miatt nem ismeri el, köteles a követelés létrejöttét, illetve megszűnését az állami adó- és vámhatóság részére hitelt érdemlően igazolni.
(4) * Ha az általánosforgalmiadó-összesítő jelentés benyújtására kötelezett adóalany a (3) bekezdés szerinti kötelezettségét nem teljesíti vagy a Vht. által előírt nyilatkozattételt elmulasztja, az állami adó- és vámhatóság az adó megfizetésére kötelezettre irányadó szabályok szerint kötelezheti őt a követelés összege erejéig a tartozás megfizetésére.
49. § (1) Zálogjoggal terhelt ingóság lefoglalása esetén a bíróság a zálogjogosult bekapcsolódásra irányuló kérelmét elbíráló végzését megküldi az adóhatóságnak. A kérelem elbírálása során az adóssal szemben folyamatban lévő végrehajtási ügyön az adóhatóság által a zálogjoggal terhelt vagyontárgyra folytatott végrehajtási eljárást kell érteni.
(2) A zálogjogosult bekapcsolódását engedélyező végzés jogerőre emelkedését követően a bíróság a végzést azzal küldi meg az adóhatóságnak, hogy a zálogjoggal terhelt vagyontárggyal kapcsolatos, az adóhatóság követelését tartalmazó hátraléki kimutatást küldje meg a bíróságnak, amely továbbítja azt a végrehajtást foganatosító végrehajtónak.
(3) Nem eredményezi a Vht. szerinti hatásköri összeütközést, ha bíróság által engedélyezett bekapcsolódást követően folytatott eljárásában a bírósági végrehajtó a zálogtárgyat akár a zálogjogosult, akár az adóhatóság követelése fejében lefoglalja.
50. § (1) Az adóhatóság az adós méltánylást érdemlő körülményére tekintettel – legkésőbb az árverés kitűzését megelőzően – előterjesztett kérelmére a lefoglalt ingó vagyontárgyat feloldja a foglalás alól, ha a tartozás megtérülése a feloldást követően is biztosított, illetve abban az esetben, ha az adós olyan vagyontárgyat ajánl fel a tartozás fedezetéül, amely a feloldani kért vagyontárgy piaci értékét eléri, vagy azt meghaladja. A vagyontárgy feloldására és a felajánlott vagyontárgy lefoglalására egyidejűleg kerül sor.
(2) A fedezetcserére az eljárás szünetelése és felfüggesztése alatt is sor kerülhet.
(3) A fedezetcsere során az 52. § (1) bekezdése nem alkalmazandó.
(4) Az adóhatóság a végrehajtási eljárás szünetelése vagy felfüggesztése alatt, más jogszabályi feltételek megléte esetén, az adós kérelmére intézkedhet a lefoglalt ingóság értékesítése iránt.
51. § Ingatlanfoglalás foganatosítására a végrehajtási eljárás megindításával egyidejűleg vagy azt követően bármikor sor kerülhet.
52. § (1) Nincs helye ingatlan-végrehajtásnak a természetes személy és az egyéni vállalkozó adós, valamint a vele együtt élő közeli hozzátartozók lakhatását közvetlenül szolgáló lakóingatlan esetén, ha a tartozás összege az 500 ezer forintot nem haladja meg.
(2) A lakáscélú állami támogatásokról szóló kormányrendeletben meghatározott méltányolható lakásigény mértékének felső határát meg nem haladó nagyságú, az adós és a vele együtt élő közeli hozzátartozók lakhatását közvetlenül szolgáló lakástulajdon a végrehajtás során csak akkor értékesíthető, ha a végrehajtás más formái nem vezettek eredményre.
(3) Az adóhatóság az ingatlan lefoglalása végett megkeresi az ingatlanügyi hatóságot, amely a végrehajtási jogot soron kívül bejegyzi az ingatlan-nyilvántartásba. A végrehajtási jog bejegyzése érdekében tett intézkedés ellen benyújtott végrehajtási kifogásnak a megkeresés alapján teendő ingatlanügyi hatósági intézkedésre halasztó hatálya nincs.
(4) Az adóhatóság az adós tulajdonát képező ingatlan lefoglalását, illetve értékesítését mellőzheti, ha az ingatlant terhelő jelzálogjog miatt annak értékesítéséből az adóhatóság követelésének kielégítése nem várható.
(5) Ha az ingatlan-végrehajtásnak az (1) bekezdés alapján nincs helye, illetve az adóhatóság a végrehajtási jog bejegyzését a (4) bekezdés alapján mellőzi, az adóhatóság a tartozás és járulékai erejéig az adós ingatlanára jelzálogjogot jegyeztethet be. Az adóhatóság a jelzálogjog bejegyzése végett megkeresi az ingatlanügyi hatóságot, amely a jelzálogjogot soron kívül bejegyzi az ingatlan-nyilvántartásba. A jelzálogjog-bejegyzés érdekében tett intézkedés ellen benyújtott végrehajtási kifogásnak a megkeresés alapján teendő ingatlanügyi hatósági intézkedésre halasztó hatálya nincs.
(6) A jelzálogjog bejegyzését követően, ha a végrehajtás más formái nem vezettek eredményre, az adóhatóság megkeresheti az ingatlanügyi hatóságot a jelzálogjog törlése és a végrehajtási jognak a jelzálogjog ranghelyére soron kívül történő bejegyzése iránt.
(7) * Ha az adóhatóság által folytatott végrehajtási eljárásban a végrehajtással érintett fizetési kötelezettség érvényesítése e törvény alapján a központi költségvetés vagy a Magyar Állam vagy a helyi önkormányzat javára történik, akkor az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzendő jogok jogosultjaként a Magyar Államot, illetve a helyi önkormányzatot kell feltüntetni azzal, hogy bírósági és más hatósági eljárásokban a jogosult képviseletében a Nemzeti Adó- és Vámhivatal illetékes területi szerve, illetve az önkormányzati adóhatóság jár el.
53. § (1) Az ingatlant – a (2) bekezdésben foglalt kivétellel – beköltözhető állapotban kell árverezni.
(2) Lakottan kell árverezni az ingatlant,
a) ha abban a végrehajtási eljárás megindulását megelőzően kötött, érvényes bérleti szerződés alapján bérlő lakik,
b) ha abban – a (3) bekezdésben foglalt esetet kivéve – haszonélvező lakik,
c) ha az osztatlan közös tulajdonban levő ingatlanban a nem adós tulajdonostárs lakik, illetve
d) ha abban az adós egyenes ági felmenője lakik, és lakóhelye a végrehajtási eljárás megindítását megelőző 6 hónapban is ebben volt, valamint az ingatlan tulajdonjogát az adós tőle ingyenesen szerezte.
(3) A (2) bekezdés b) pontjában foglalt esetben nincs helye az ingatlan lakottan történő árverezésének, ha a haszonélvezeti jogot – függetlenül attól, hogy e jog az ingatlan-nyilvántartásba be van-e jegyezve – a végrehajtási eljárás megindulását követően szerződéssel létesítették.
(4) A (2) bekezdés c) pontjában foglalt esetben is beköltözhetően kell értékesíteni az adós tulajdoni hányadát, ha a tulajdonostársak ingatlan használatára vonatkozó megállapodása vagy bíróság határozata alapján az adós a nem adós tulajdonostárs által használt ingatlan- vagy épületrésztől elkülönülten használható ingatlan- vagy épületrész használatára jogosult.
54. § A 45. § rendelkezései az ingatlanok becsértékének módosításával összefüggésben is alkalmazandóak.
55. § Az 50. § az ingatlan-végrehajtással összefüggésben is megfelelően alkalmazandó azzal, hogy foglaláson ebben az esetben az adós ingatlanának jelzáloggal történő megterhelését is érteni kell.
56. § (1) Az adóhatóság a végrehajtási jog bejegyzéséről szóló határozat véglegessé válásáról való tudomásszerzését követő 15. nap eltelte után haladéktalanul tájékoztatja az ingatlanon fennálló zálogjog jogosultját arról, hogy bekapcsolódási kérelmét 15 munkanapon belül küldheti meg az illetékes adóhatóság részére.
(2) Az adóhatóság zálogjoggal terhelt ingatlan becsértékének megállapítása iránt abban az esetben intézkedik, ha a zálogjogosult bekapcsolódásra irányuló kérelmét a megadott határidőn belül nem küldi meg az adóhatóság részére, vagy a bíróság a zálogjogosult kérelmét jogerősen elutasította és az ingatlanra vezetett végrehajtás felfüggesztését megszüntette.
(3) A 49. § rendelkezései a zálogjoggal terhelt ingatlanok lefoglalása esetén is alkalmazandóak.
57. § (1) * A végrehajtás során lefoglalt vagyontárgyakat (ingóságot, ingatlant)
a) elektronikus árverésen,
b) hagyományos árverésen (a továbbiakban: árverés),
c) árverésen kívüli eladással,
d) törvényben meghatározott ingóságokat speciális értékesítési szabályok alapján vagy
e) bizományi szerződés keretében
kell értékesíteni.
(2) Az állami adó- és vámhatóság az (1) bekezdés c) és d) pontja alkalmazhatóságának hiányában a lefoglalt vagyontárgyakat elektronikus árverésen értékesíti.
(3) A (2) bekezdéstől eltérően az állami adó- és vámhatóság árverésen értékesíti
a) * azt az ingóságot, amely helyhez kötött, nem szállítható, vagy szétszerelése speciális szakértelmet igényel, illetve tárolása különleges körülmények biztosítását igényli és nincs mód zárgondnok kirendelésére,
b) azt a vagyontárgyat, amelynek beszállítási költsége nem áll arányban a vagyontárgy értékével és nincs mód zárgondnok kirendelésére,
c) * az élő állatot és
d) *
e) azon vagyontárgyakat, amelyek esetében törvény így rendelkezik.
(3a) * A (2) bekezdéstől eltérően az állami adó- és vámhatóság akkor értékesítheti bizományos útján a lefoglalt vagyontárgyat, ha feltételezhető, hogy az így elérhető vételár magasabb, mint az árverésen vagy elektronikus árverésen várhatóan elérhető vételár. A bizományi értékesítésről az adóhatóság végzést hoz.
(4) * Az önkormányzati adóhatóság a (2) és (3) bekezdésben foglalt szabályokat akkor köteles alkalmazni, ha az elektronikus árveréshez szükséges informatikai feltételek adottak. Ellenkező esetben a lefoglalt vagyontárgyakat az (1) bekezdés c) és d) pontja alkalmazhatóságának hiányában árverésen értékesíti. Az önkormányzati adóhatóság esetében az (1) bekezdés e) pontja nem alkalmazható.
58. § (1) * Az adóhatóság a lefoglalt ingóság értékesítése iránt a foglalást, illetve a vízi, légi jármű lajstromának, valamint az egyedi azonosításra kétséget kizáróan alkalmas ingó dologként jogszabályban meghatározott vagyontárgy foglalása esetén a zálogjogi nyilvántartás adatainak beszerzését követő 30 nap eltelte után, 8 napon belül intézkedik. Ha az ingóság a közfoglalkoztatáshoz nyújtható támogatásokról szóló kormányrendelet szerinti közfoglalkoztatási program keretében beszerzett és használt ingóság, akkor a becsértékének megállapítása iránt csak a támogatási időszak befejezése után lehet intézkedni.
(2) Ha a foglalástól számított 8 napon belül igénypert indítottak, az igényelt vagyontárgy értékesítése iránt az igényper jogerős befejezése után lehet intézkedni.
(3) A végrehajtó az értékesítés időpontját a foglalástól számított 3 hónapon belül olyan időpontra tűzi ki, amely a helyi körülmények között a legcélszerűbb.
(4) A romlandó dolog értékesítése iránt az adóhatóság – az (1) bekezdésben foglaltaktól eltérően – a foglalás után legfeljebb 30 napon belül intézkedik.
59. § (1) A lefoglalt ingatlant csak akkor lehet értékesíteni, ha a követelés egyéb végrehajtási cselekmény foganatosítása útján nem vagy csak aránytalanul hosszú idő múlva térülne meg.
(2) * Ha az adóhatóság ingófoglalást és ingatlan-végrehajtást is foganatosított, az ingatlan értékesítése iránt akkor intézkedhet, ha az ingóság értékesítése eredménytelen volt, vagy a lefoglalt ingóságok értékesítéséből a tartozás előreláthatóan nem egyenlíthető ki, és a végrehajtási jog bejegyzéséről szóló határozatnak az adóhatósággal való közlésétől számított 45 nap vagy az ingatlan fekvése szerinti jegyző Vht. szerinti tájékoztatásának kézbesítésétől számított 60 nap már eltelt.
(3) * Ha a végrehajtási jog bejegyzéséről szóló határozatnak az adóhatósággal történő közlésétől számított 8 napon belül igénypert indítottak, az igényelt ingatlan értékesítése iránt csak az igényper jogerős befejezése után lehet intézkedni
(4) * Az adóhatóság az ingatlant a végrehajtási jog bejegyzéséről szóló határozat közlésétől számított 3 hónapon belül olyan időpontban köteles értékesíteni, amely a helyi körülmények között a legcélszerűbb.
(5) * A közfoglalkoztatáshoz nyújtható támogatásokról szóló kormányrendelet szerinti közfoglalkoztatási programban használt ingatlan becsértékének megállapítása iránt csak a támogatási időszak befejezése után lehet intézkedni.
(6) * Az ingatlan elkobzása, nem pénzösszegre irányuló vagyonelkobzás vagy ilyen polgári jogi igény biztosítására büntetőeljárásban elrendelt zár alá vétel tényével terhelt ingatlan értékesítése iránt a büntetőeljárásban elrendelt zár alá vétel tényének törlését követően lehet intézkedni.
(7) * Ha az ingatlan olyan, a büntetőeljárásban elrendelt zár alá vétel tényével terhelt, amelyet a jogi személlyel szemben kiszabható pénzbírság, pénzfizetésre irányuló vagyonelkobzás vagy ilyen polgári jogi igény biztosítására rendeltek el, és annak bejegyzésére a végrehajtási jogot követően került sor, az ingatlan értékesítése iránt lehet intézkedni.
(8) * Ha az ingatlan olyan, a büntetőeljárásban elrendelt zár alá vétel tényével terhelt, amelyet a jogi személlyel szemben kiszabható pénzbírság, pénzfizetésre irányuló vagyonelkobzás vagy ilyen polgári jogi igény biztosítására rendeltek el, és annak bejegyzésére a végrehajtási jogot megelőzően került sor, az ingatlan értékesítése iránt kizárólag abban az esetben lehet intézkedni, ha a végrehajtási jog, a büntetőeljárásban elrendelt zár alá vétel jogcíme szerinti követelések és a végrehajtási költségek várhatóan megtérülnek.
60. § Az árverést a következő helyeken lehet megtartani:
a) az állami adó- és vámhatóság épületében (árverési csarnokában), ha a végrehajtást az állami adó- és vámhatóság folytatja,
b) a községi, városi, fővárosi kerületi, illetve a Fővárosi Önkormányzat épületében vagy a felsorolt önkormányzatok jegyzője, főjegyzője által kijelölt egyéb helyiségben, ha a végrehajtást az önkormányzati adóhatóság folytatja,
c) az adós lakóhelyén (tartózkodási helyén), székhelyén (telephelyén, fióktelepén),
d) az ingóság lefoglalásának helyén,
e) az ingóság őrzésének helyén, továbbá
f) a végrehajtó által kijelölt más helyen.
61. § Az árverést az adóhatóság árverési hirdetménnyel tűzi ki, és ebben feltünteti:
a) az adós, valamint az árverést lefolytató adóhatóság, továbbá megkeresésre folyó végrehajtás esetén a behajtást kérő, illetve a behajtást kérő hatóság nevét (megnevezését),
b) az árverés helyét és idejét,
c) * az árverésre kerülő ingóságok megnevezését és becsértékét, valamint a minimálárat,
d) azt, hogy az ingóságokat az árverés előtt hol és mikor lehet megtekinteni, és
e) azt, hogy van-e az ingóságokon tulajdonostársnak vagy egyéb személynek előárverezési joga.
62. § * Az árverési hirdetményt – az Air. adóhatósági iratok közlésére vonatkozó rendelkezéseire figyelemmel – kézbesíteni kell:
a) az adósnak
b) megkeresésre folyó végrehajtás esetén a behajtást kérőnek, illetve a behajtást kérő hatóságnak továbbá
c) az árverés helye szerinti községi, városi, fővárosi kerületi jegyzőnek, ha a végrehajtást az önkormányzati adóhatóság folytatja le.
63. § (1) Az árverési hirdetményt közzé kell tenni: *
a) * az árverést lefolytató állami adó- és vámhatóság hivatalos internetes honlapján,
b) * a megkereső állami adó- és vámhatóság hivatalos internetes honlapján, míg önkormányzati adóhatóság eljárása esetén a helyi önkormányzat polgármesteri hivatalának hivatalos internetes honlapján, valamint
c) * az árverés helye szerinti községi, városi, fővárosi kerületi polgármesteri hivatal, a főpolgármesteri hivatal hivatalos internetes honlapján, ha a végrehajtást az önkormányzati adóhatóság folytatja le.
(2) * Az állami adó- és vámhatóság által folytatott végrehajtás esetén az árverési hirdetményt az állami adó- és vámhatóság hivatalos internetes honlapján közzéteszi. Az önkormányzati adóhatóság által folytatott végrehajtás esetén az árverési hirdetményt a helyi önkormányzat polgármesteri hivatalának hivatalos honlapján közzé kell tenni.
(3) Az adóhatóság bármelyik fél kérelmére az árverést egyéb megfelelő módon is közzéteszi, feltéve, hogy az azt kezdeményező fél annak költségeit megelőlegezi.
(4) * Az árverés közhírré tételéhez fűződő jogkövetkezmény a (2) bekezdés szerinti közzétételhez, illetve ha a végrehajtást az önkormányzati adóhatóság foganatosítja, annak a helyi önkormányzat polgármesteri hivatalának a hivatalos internetes honlapján való közzétételhez kapcsolódik, amelynek illetékességi területén az árverést lefolytatják.
64. § (1) Az árverező személyesen vagy képviselője útján árverezhet.
(2) Sem személyesen, sem képviselő útján nem árverezhet, és az ingóságot – a (3) bekezdésben foglalt kivételekkel – árverezéssel közvetve sem szerezheti meg
a) az adós,
b) kiskorú személy,
c) az adóhatóság alkalmazottja az őt foglalkoztató szerv által lefolytatott árveréseken,
d) a c) pontban felsorolt személyek közeli hozzátartozója és élettársa, valamint
e) az árverési vételár megfizetését elmulasztó árverési vevő az ingóárverés további szakaszában.
(3) * Nem minősül kizártnak az árverezésből a (2) bekezdés c) és d) pontja szerinti személy, ha a dolog megszerzésére behajtást kérőként, illetve behajtást kérő hatóságként vagy tulajdonostársi jogállása miatt van jogosultsága, vagy ha törvény számára elővásárlási jogot biztosít.
65. § (1) Az árverésen jelen levő adós meghatározhatja az ingóságok árverésének sorrendjét.
(2) A technológiai vagy termelési, szolgáltatási egységet képező ingóságokat a végrehajtó mint egészet értékesíti. Ha a technológiai vagy termelési, szolgáltatási egységet egészként nem sikerült értékesíteni, az egység részeit képező ingóságok értékesítését egyenként kell megkísérelni.
(3) Az árverés során az adóhatóság az árverezőkkel közli a kikiáltási árat, amely megegyezik az ingóság becsértékével, és felhívja az árverezőket ajánlatuk megtételére.
(4) Ha a felajánlott vételár nem éri el a kikiáltási árat, azt fokozatosan lejjebb kell szállítani, legfeljebb a becsérték 35%-áig.
(5) A természetes személy adós foglalkozásának gyakorlásához nélkülözhetetlen gépjármű kikiáltási árát csak olyan összegre lehet leszállítani, amelyből a végrehajtás előre látható költségei és az adósnak a Vht. 170/A. § (1) bekezdése alapján járó összeg fedezhető.
(6) Az árverést addig kell folytatni, amíg ajánlatot tesznek. Ha nincs további ajánlat, a végrehajtó – figyelemmel a (4) bekezdésben megállapított legkisebb vételárra – a felajánlott legmagasabb vételár háromszori kikiáltása után megnevezi a nyertes árverési vevőt.
(7) * Az árverési vevő nyertességének a (6) bekezdésben foglaltak szerinti kikiáltását követően azonnal köteles a teljes vételárat készpénzben vagy átutalási megbízással megfizetni, vagy ha arra a helyszínen lehetőség van, bankkártyával teljesíteni. Átutalási megbízás esetén a végrehajtó az ingóság átadása iránt csak az árverési vételárnak a végrehajtási kényszer eredményeként befizetett összegek fogadására és kezelésére elkülönített számlára történő megérkezését követően intézkedik.
(8) Ha az árverési vevő a (7) bekezdésben meghatározott fizetési kötelezettségének nem tesz eleget, az ingóságra e § rendelkezései szerint az árverést tovább kell folytatni a 64. § (2) bekezdés e) pontjában foglaltak alkalmazásával.
(9) Ha a ki nem fizetett ingóságot a további árverezés során alacsonyabb áron vették meg, mint amennyit a fizetést elmulasztó árverező ajánlott, a két ár közötti különbözetet a fizetést elmulasztó köteles azonnal megtéríteni. Ha a fizetést elmulasztó árverező ezt elmulasztja, a vételár-különbözet megfizetésére őt az adóhatóság a 102. § szerinti határozattal kötelezi, amely a végrehajtásban végrehajtható okirat.
66. § Ha az árverést megsemmisítették, ez a jóhiszemű árverési vevő megszerzett tulajdonjogát nem érinti.
67. § (1) Az árverésről a végrehajtó árverési jegyzőkönyvet készít, és ebben – a 8. §-ban foglaltakon túl – feltünteti
a) az eljáró végrehajtó nevét,
b) * a jogosultak követeléseinek jogcímét és összegét,
c) *
d) az adós, a jelen levő más érdekelt esetleges kérelmét, észrevételét,
e) az elárverezett ingóság megnevezését, becsértékét és az árverési vételárat, és
f) az árverési vevő nevét, nem természetes személy árverési vevő esetén a szervezet megnevezését és székhelyét.
(2) * A végrehajtó a természetes személy árverési vevő lakóhelyét, illetve személyazonosításra szolgáló okmányának számát feljegyzi, és a feljegyzést zárt borítékban helyezi el, arról csak a bíróság, az ügyészség, a nyomozó hatóság és az ingóságot nyilvántartó hatóság részére adhat felvilágosítást.
(3) *
(4) A végrehajtó az árverésről a jegyzőkönyv mellett kép- és hangfelvételt készít.
(5) Az árverési jegyzőkönyv eredeti példányát az árverés befejezésekor át kell adni az árverési vevőnek, a jelen lévő adósnak, megkeresésre folyó végrehajtás esetén a behajtást kérőnek, illetve a behajtást kérő hatóságnak, továbbá ha bármelyik felet az árverésen harmadik személy képviseli, akkor a jelen levő képviselőnek, akik az árverési jegyzőkönyv átvételét aláírásukkal nyugtázzák.
(6) * Az árverési jegyzőkönyv másolatát vízi vagy légi jármű esetén – az Air. adóhatósági iratok közlésére vonatkozó rendelkezéseire figyelemmel – meg kell küldeni a járművet nyilvántartó hatóságnak. Az árverési vevőnek, az adósnak, megkeresésre folyó végrehajtás esetén a behajtást kérőnek, illetve a behajtást kérő hatóságnak az árverési jegyzőkönyv másolatát abban az esetben kell megküldeni, ha nem volt jelen az árverésen, vagy az árverési jegyzőkönyvet az árverés befejeztével nem vette át, vagy az átvételt az aláírásával nem nyugtázta.
68. § (1) Az első árverésen el nem adott ingóságot második és ezt követő árverésen kell értékesíteni. Technológiai vagy termelési, szolgáltatási egységet képező ingóságok értékesítése esetén az egység részeinek egyenkénti értékesítését kell első árverésnek tekinteni.
(2) Az adóhatóság a második és ezt követő árverést az előző árveréstől, illetve ha az árverést végrehajtási kifogással támadták meg, ennek végleges elbírálásától számított 60 napon belüli időpontra tűzi ki.
(3) Nem kell megtartani a második és ezt követő árverést, ha az árverési vevő az árverés megkezdése előtt a vételárat megfizette (vagy átutalta és az arról szóló terhelési értesítőt az adóhatóságnak bemutatta vagy a másolatát átadta), továbbá a második árverés kitűzésével felmerült költséget megtérítette.
69. § Az üzletrész árverés vagy elektronikus árverés keretében értékesíthető. Árverésen kívül az üzletrész akkor értékesíthető, ha ahhoz az előárverezésre jogosultak is hozzájárultak.
69/A. § * Az 59. § (6)–(8) bekezdését ingóság végrehajtása esetén is alkalmazni kell.
70. § (1) Nem lehet lefoglalni azokat a romlandó dolgokat, amelyeknek a fogyaszthatósági, minőség-megőrzési vagy felhasználhatósági ideje lejárt.
(2) A romlandó dolog foglalásával, annak jogalapjával, illetve értékesítésével szemben előterjesztett végrehajtási kifogásnak – a dolog jellegére tekintettel – a dolog értékesítésére vonatkozóan halasztó hatálya nincs.
(3) A romlandó dolgot a végrehajtási eljárás szünetelésének, felfüggesztésének hatálya alatt is értékesíteni kell.
(4) Ha az adós ezt kifejezetten kéri, és kijelöli a vevőt, az adóhatóság a romlandó dolgot árverésen kívül, árverési vétel hatályával becsértéken értékesíti, azzal, hogy ehhez a behajtást kérő, illetve a behajtást kérő hatóság hozzájárulása nem szükséges. Az értékesítésre a foglalási jegyzőkönyv lezárását követően, az adós 1 órán belül tett nyilatkozata alapján van lehetőség, amely határidő jogvesztő hatályú. Az adós a rendelkezésére álló határidőn belül a kijelölésről lemondó nyilatkozatot tehet, amely nyilatkozat nem vonható vissza.
(5) Ha a romlandó dolog értékesítése a (4) bekezdésben meghatározottak alapján nem lehetséges, akkor az adóhatóság a lefoglalt romlandó dolgot árverésen értékesíti. Az árverésen a jelenlévők, valamint az állami adó- és vámhatóság által folytatott végrehajtás során az előzetesen értesített és a helyszínen megjelent, romlandó dolgok forgalmazásával foglalkozó kereskedők vehetnek részt. A romlandó dolog árveréséről a végrehajtó nem készít hirdetményt, az árverést a helyi körülmények között legcélszerűbb módon teszi közzé.
(6) A dolog (5) bekezdés szerinti értékesítéséről az állami adó- és vámhatóság értesíteni köteles azokat a kereskedőket, akik előzetesen regisztráltak az állami adó- és vámhatóság által kezelt, romlandó dolgok forgalmazásával foglalkozó kereskedők adatait tartalmazó adatbázisba, és vállalják, hogy a végrehajtó által meghatározott időpontig az árverés helyszínén megjelennek. A megjelenési kötelezettségre vonatkozó határidő jogvesztő hatályú.
(7) A végrehajtónak az árverést az első értesítést követően 2 órán belül meg kell kezdenie.
(8) * A (6) bekezdés szerinti kereskedő és a jelenlévő érvényes ajánlatot legalább a becsérték 35%-át elérő összegben tehet. A dolgot az szerzi meg, aki a legmagasabb összegű érvényes ajánlatot tette, azonos vételi ajánlat esetén pedig az, aki az ajánlatát korábban tette. Az árverés nyertese köteles a vételárat haladéktalanul készpénzben vagy átutalási megbízással megfizetni, vagy ha az árverés helyszínén ennek lehetősége biztosított, bankkártyával is teljesítheti. Átutalási megbízás esetén a végrehajtó az ingóság átadása iránt, csak az árverési vételárnak a végrehajtási kényszer eredményeként befizetett összegek fogadására és kezelésére elkülönített számlára történő megérkezését követően intézkedik. Ha az árverési vevő a vételárat nem fizeti meg, az adóhatóság a 103. § szerint jár el. A határozat a végrehajtási eljárásban végrehajtható okirat.
(9) Ha a (4) és (5) bekezdés alapján a romlandó dolog értékesítésére nincs mód, vagy az eredménytelen maradt, az állami adó- és vámhatóság – a lefoglalt vagyontárgy őrzésének biztosítása mellett – intézkedhet az Elektronikus Árverési Felületen (a továbbiakban: EÁF) történő gyorsított értékesítés iránt. Az árverés a hirdetmény közzétételével egy időben indul és a közzétételtől számított 24 órán át tart.
(10) A romlandó dolog EÁF-en történő értékesítése során érvényes árverési ajánlat a becsérték legalább 35%-át elérő összegben tehető. Érvényes árverési ajánlatnak minősül az árverési hirdetményben közölt árverés záró időpontjáig az EÁF-en beérkezett, a becsérték legalább 35%-át elérő 5 legmagasabb ajánlat. Azonos ajánlat esetén az EÁF-en korábban megtett ajánlat nyer. Az árverési ajánlat nem vonható vissza.
(11) Az elektronikus árverés nyertesét az árverést lebonyolító adóhatóság e tényről elektronikus úton, az elektronikus árverés lezárását követően haladéktalanul értesíti. Az elektronikus értesítés tartalmazza, hogy a nyertes az értesítést követő 1 munkanapon belül köteles az árverést lebonyolító adóhatóságnál megjelenni, a vételárat készpénzben megfizetni, vagy igazolni, hogy a vételárat átutalási megbízás, vagy postai készpénzátutalási megbízás útján megfizette, és a megvásárolt romlandó dolgot elszállítani.
(12) Ha az árverés nyertese a vételárat azonosítható módon határidőben nem fizette meg, az árverést a következő legmagasabb ajánlatot tevő személy nyeri meg.
71. § A romlandó dolgok értékesítésére a 70. §-ban foglalt eltérésekkel e törvény elektronikus árverésre vonatkozó rendelkezései az irányadóak.
71/A. § * (1) Az állami adó- és vámhatóság 57. § (3a) bekezdés alapján meghozott végzése alapján a végrehajtó az ingóságot az adott dolog forgalmazására jogosult személynek, gazdálkodó szervezetnek adja át bizományi értékesítés céljából a legkisebb vételár (becsérték) meghatározásával.
(2) A végrehajtó a helyszínen ellenőrizheti, hogy a forgalmazó eleget tesz-e bizományosi kötelezettségének.
(3) Ha a dolgot nem sikerült értékesíteni, 45 nap elteltével a végrehajtó a vételárat 15 napos határidőkkel fokozatosan a becsérték 1%-ára szállítja le. Ha az értékesítés sikertelen, a 94. § szerint kell eljárni.
72. § Az árverést a 60. § a), b) és f) pontjában meghatározott helyszíneken vagy az ingatlan fekvésének helyén lehet megtartani.
73. § Az árverést az adóhatóság árverési hirdetménnyel tűzi ki és ebben a 61. § a), b), d) és e) pontjában foglaltakon túl feltünteti
a) az ingatlan-nyilvántartási adatokat, ideértve az ingatlan fekvésének helyét, művelési ágát, helyrajzi számát, tulajdonosának megnevezését, a Vht. 137. § (1) bekezdése szerinti terheket, továbbá a földhasználati nyilvántartásba bejegyzett földhasználat jogcímét és időtartamát,
b) az ingatlan tartozékait, jellemző sajátosságait,
c) lakóingatlan esetében az ingatlan lakott vagy beköltözhető állapotban történő értékesítését,
d) az ingatlan kikiáltási árát,
e) az árverési előleg (továbbiakban: előleg) összegét,
f) a minimálárat, és
g) annak a számlának a számát, amelyre az árverező az előleget az árverést megelőzően átutalhatja.
74. § * Az árverési hirdetményt az Air. adóhatósági iratok közlésére vonatkozó rendelkezéseire figyelemmel a 62. § a)–b) pontjában felsorolt személy mellett kézbesíteni kell
a) azoknak, akiknek az ingatlanra vonatkozólag az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett joguk van,
b) az ingatlan fekvése szerinti községi, városi, fővárosi kerületi jegyzőnek, valamint
c) az ingatlanügyi hatóságnak, amely az árverés kitűzésének tényét feljegyzi az ingatlan-nyilvántartásba.
75. § (1) Az árverési hirdetményt közzé kell tenni *
a) * az illetékes állami adó- és vámhatóság, továbbá az ingatlan fekvése szerint illetékes adó- és vámhatóság, vagy a helyi önkormányzat polgármesteri hivatalának hivatalos internetes honlapján, ha a végrehajtást az önkormányzati adóhatóság folytatja le,
b) * az ingatlan fekvése szerinti községi, városi, fővárosi kerületi polgármesteri hivatal, a főpolgármesteri hivatal hivatalos internetes honlapján, valamint
c) * az ingatlanügyi hatóság hivatalos internetes honlapján.
(2) A végrehajtó bármelyik fél kérelmére az árverést egyéb megfelelő módon is közzéteszi, feltéve, hogy az azt kezdeményező fél annak költségeit megelőlegezi.
(3) * Az állami adó- és vámhatóság által folytatott végrehajtás esetén az árverési hirdetményt az adó- és vámhatóság hivatalos internetes honlapján közzéteszi. Az önkormányzati adóhatóság által folytatott végrehajtás esetén az árverési hirdetményt a helyi önkormányzat polgármesteri hivatalának hivatalos honlapján közzé kell tenni.
(4) * Az árverés közzétételéhez fűződő jogkövetkezmény az árverezésre kerülő ingatlan fekvése szerint illetékes állami adó- és vámhatóság, vagy a helyi önkormányzat polgármesteri hivatalának hivatalos internetes honlapján való közzétételhez kapcsolódik.
76. § Az árverezők személyére vonatkozóan a 64. § (2) bekezdés a)–d) pontjának és (3) bekezdésének rendelkezéseit ingatlanárverés esetén is megfelelően alkalmazni kell.
77. § (1) Az ingatlanra az árverezhet, aki előlegként az ingatlan becsértékének 10%-át legkésőbb az árverés megkezdéséig a végrehajtónál letétbe helyezte, vagy az adóhatóság által közzétett számlára átutalta. Ha az árverés megkezdéséig az előleg összegének a közzétett számlán történő jóváírása nem történt meg, de az árverezni kívánó bankszámláját az azt vezető hitelintézet az előleg összegével megterhelte, az árverezni kívánó legkésőbb az árverés megkezdéséig hitelt érdemlően igazolhatja az átutalás visszavonhatatlan megtörténtét.
(2) Akinek az ingatlanszerzése engedélyhez kötött, annak az árverezés megkezdése előtt igazolnia kell az engedély meglétét.
78. § (1) Az árverés megkezdésekor a végrehajtó az árverezőkkel közli a kikiáltási árat, ismerteti az árverési feltételeket, és felhívja az árverezőket ajánlatuk megtételére.
(2) Ha a felajánlott vételár nem éri el a kikiáltási árat, azt fokozatosan lejjebb kell szállítani – a 84. §-ban foglalt kivétellel – a kikiáltási ár 50%-áig.
(3) Az árverést addig kell folytatni, amíg ajánlatot tesznek. Ha nincs további ajánlat, a végrehajtó a felajánlott legmagasabb vételár háromszori kikiáltása után megnevezi a nyertes árverési vevőt.
79. § (1) Az árverési vevő letétbe helyezett előlegét a vételárba be kell számítani.
(2) Az (1) bekezdésben foglalt előleg kivételével az árverezők letétbe helyezett előlegét az árverés befejezése után azonnal vissza kell adni. Ha az előleg letétbe helyezése banki átutalással történt, az előleg visszautalásáról az árverés befejezését követően haladéktalanul intézkedni kell.
80. § (1) Az árverési vevőnek a vételár-különbözetet az árveréstől – ha pedig az árverést végrehajtási kifogással támadták meg, annak véglegessé vált elbírálásától – számított 8 napon belül kell megfizetnie a végrehajtói számlára. Ha ezt elmulasztja, a letett előleget elveszíti.
(2) Az adóhatóság a vételár-különbözet megfizetésére végzésben legfeljebb 60 napig terjedő halasztást engedélyezhet, ha a vételár nagyobb összege vagy más fontos körülmény ezt indokolttá teszi.
81. § (1) * Az árverésről a végrehajtó árverési jegyzőkönyvet készít, és ebben – a 67. § (1) bekezdésében foglaltakon túlmenően – feltünteti az elárverezett ingatlannak az ingatlan-nyilvántartási adatait, lakóingatlan esetén a lakott vagy beköltözhető állapotban történt értékesítést, a kikiáltási árat, azt, hogy a legalacsonyabb érvényes vételi ajánlat megállapítása mely szabályok szerint történt, az árverési vételárat, továbbá az árverési vevő nevét, személyazonosító adatait, lakóhelyét, székhelyét. A 67. § (4) bekezdésében foglaltakat ingatlanárverés esetében is alkalmazni kell.
(2) Az árverési jegyzőkönyv másolatát hivatalos iratként meg kell küldeni az adósnak, megkeresésre folyó végrehajtás esetén a behajtást kérőnek, illetve a behajtást kérő hatóságnak és azoknak, akiknek az elárverezett ingatlanra vonatkozóan az ingatlan-nyilvántartásban bejegyzett joguk van.
(3) Ha az árverési vevő a vételár-különbözetet megfizette, és az árveréstől számított 30 nap eltelt, illetve ha az árverést végrehajtási kifogással támadták meg, ennek végleges elbírálását követően a végrehajtó az árverési jegyzőkönyv másolatát hivatalos iratként megküldi
a) az árverési vevőnek, az árverési vétel igazolása céljából,
b) az ingatlanügyi hatóság részére, az árverési vevő tulajdonjogának az ingatlan-nyilvántartásba történő bejegyzése céljából.
(4) A (3) bekezdésben megjelölt feltétel bekövetkezése, határidő letelte után a végrehajtó az árverésen értékesített ingatlant átadja az árverési vevőnek.
82. § (1) Az első árverés sikertelenségének megállapításától, illetve ha az árverést végrehajtási kifogással támadták meg, ennek végleges elbírálásától számított 60 napon belül – a végrehajtó által kitűzött időpontban – második árverést kell kitűzni.
(2) Nem kell megtartani a második árverést, ha az árverési vevő a második árverés megkezdése előtt a vételárat megfizette, és megtérítette a második árverés kitűzésével felmerült költséget is. A késedelmes fizetés esetén a vételárba az elvesztett előleget nem lehet beszámítani.
(3) A vételár megfizetését elmulasztó árverési vevő a második árverésen nem árverezhet.
(4) A második (további) árverésre egyebekben az első árverésre vonatkozó szabályokat kell megfelelően alkalmazni.
(5) Ha a második árverésen az ingatlant alacsonyabb áron adták el, mint amelyet az első árverésen a korábbi árverési vevő felajánlott, a korábbi árverési vevőt a 103. § alapján határozattal kell kötelezni a két vételár közötti különbözet, továbbá a második árverés kitűzésével felmerült költségek megfizetésére. Az árverési vevő fizetési kötelezettségét megállapító határozat a végrehajtási eljárásban végrehajtható okirat. A megtérítendő összegbe az elvesztett előleget be kell számítani.
(6) Az elvesztett előleg és az (5) bekezdés szerinti vételár-különbözet a végrehajtás során befolyt összeget növeli.
(7) A második sikertelen ingatlanárverést követő három hónap elteltével az adóhatóság, ha azt a körülmények indokolják, az árverést ismételten kitűzheti. Ha az utóbbi árverés is sikertelenül zárul, az árverés kitűzése a végrehajtáshoz való jog elévülési idejének lejártáig, az előző árverést követő három hónap elteltével megismételhető.
(8) * A mező- és erdőgazdálkodási földek forgalmáról szóló 2013. évi CXXII. törvény 35. § (7) bekezdése szerinti esetben a mezőgazdasági igazgatási szerv megkeresésére az adóhatóság az általa foganatosított végrehajtási eljárás során a Vht., az ingatlan folyamatos árverezése iránti hirdetményre vonatkozó szabályai szerint teszi közzé az árverési hirdetményt. Ha vételi ajánlat érkezik a megkereséssel érintett ingatlanra, az adóhatóság az árverés lefolytatása érdekében ismételten megkeresi a mezőgazdasági igazgatási szervet. Földek esetén az ingatlan folyamatos árverezése iránti hirdetmény közzétételét követően az ingatlanra írásban az árverést lebonyolító adóhatóságnál tehető vételi ajánlat.
83. § (1) A lakóingatlant – a (2) bekezdésben foglalt kivételekkel – beköltözhető állapotban kell értékesíteni.
(2) Lakottan kell árverezni az ingatlant, ha
a) abban a végrehajtási eljárás megindulását megelőzően kötött, érvényes bérleti szerződés alapján bérlő lakik,
b) abban törvényen alapuló haszonélvezeti jog jogosultja lakik, abban az esetben is, ha a haszonélvezeti jog az ingatlan-nyilvántartásba nincs bejegyezve,
c) osztatlan közös tulajdonban álló ingatlan esetén, ha abban nem adós személy is tulajdonostárs, kivéve, ha a tulajdonostársak ingatlan használatra vonatkozó megállapodása vagy bíróság határozata alapján az adós a nem adós tulajdonostárs által használt ingatlan vagy épületrésztől elkülönülten használható ingatlan vagy épületrész használatára jogosult, vagy
d) abban az adós egyenes ági felmenője lakik, és lakóhelye a végrehajtási eljárás megindítását megelőző 6 hónapban is ebben volt, továbbá az ingatlan tulajdonjogát az adós tőle szerezte meg.
84. § Lakóingatlan esetén az árverési vételár legfeljebb a kikiáltási ár 75%-nak megfelelő összeg erejéig csökkenthető, feltéve, hogy az adósnak ez az egyetlen lakóingatlana, lakóhelye ebben van, és a végrehajtási eljárás megindítását megelőző 6 hónapban is ebben lakott.
85. § Ha a lakóingatlan értékesítése céljából megtartott első két árverés sikertelen volt, a harmadik, és további árveréseken a lakóingatlan vételára a kikiáltási ár 50%-áig szállítható le.
86. § A lakóingatlan fekvése szerinti települési önkormányzatot az árverés során előárverezési jog illeti meg.
87. § (1) Az adós és az adós jogán az ingatlanban lakó személyek – a (2) és (3) bekezdésben foglalt kivétellel – az árveréstől számított 30. napig, ha az adóhatóság ennél hosszabb határidőt adott a vételár megfizetésére, eddig az időpontig, jogorvoslat előterjesztése esetén pedig az erről szóló döntés rendelkezése szerint a döntés véglegessé válásától számított 15. napig kötelesek az ingatlant ingóságaiktól kiürítve elhagyni, és biztosítani, hogy a végrehajtó átadja azt az árverési vevőnek.
(2) Az adós és a vele lakó személyek ideiglenesen mentesülnek a kiköltözési kötelezettség alól, ha a vételár kifizetése határidőben nem történt meg. Ebben az esetben a teljes vételár kifizetésétől számított 30 napon belül kell az említett személyeknek az értékesített ingatlanból kiköltözniük.
(3) Az adóhatóság végzésével az adósnak az árverési hirdetmény közlésétől számított 15 napon belül előterjesztett kérelmére, legfeljebb az árverés időpontjától számított 6 hónapra halasztást engedélyezhet az értékesített ingatlan elhagyására.
(4) * Ha az adós, illetve az adós jogán az ingatlanban lakó személyek kiköltözési kötelezettségüknek határidőben nem tesznek eleget, az ingatlan kiürítése iránt a végrehajtó – szükség esetén a rendőrség hivatásos állományú alkalmazottjának, illetve az állami adó- és vámhatóság pénzügyőri munkakört betöltő foglalkoztatottjának közreműködésével – intézkedik a Vht. vonatkozó rendelkezéseinek megfelelő alkalmazásával.
88. § (1) Az adóhatóság a lefoglalt ingó vagy ingatlan vagyontárgyat a megállapított becsértéken az adós által meghatározott vevő részére árverésen kívül is értékesítheti. Az értékesítés az adós által javasolt vételáron történik, ha az így befolyó vételár a végrehajtási eljárás során kielégítendő valamennyi követelést és a végrehajtási költséget is fedezi.
(2) Az árverésen kívüli értékesítés jogkövetkezményei megegyeznek az árverési értékesítés jogkövetkezményeivel.
(3) * Megkeresésre történő végrehajtás esetén az árverésen kívüli értékesítéshez a behajtást kérő, illetve a behajtást kérő hatóság beleegyezése is szükséges, kivéve, ha az értékesítésből befolyó vételárból a végrehajtási költségek, továbbá valamennyi követelés megtérül. A behajtást kérő, illetve a behajtást kérő hatóság az adóhatóság felhívására 8 napon belül elektronikus úton nyilatkozik a beleegyezéséről vagy annak hiányáról. Ha a behajtást kérő, illetve a behajtást kérő hatóság a felhívásnak a megadott határidőn belül nem tesz eleget, a beleegyezését megadottnak kell tekinteni.
(4) Ingatlan árverésen kívüli értékesítéséhez az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett, a Vht. 137. §-ban fel nem sorolt jogok jogosultjainak a beleegyezése is szükséges.
(5) Árverésen kívüli eladás esetén az erről szóló jegyzőkönyvre az árverési jegyzőkönyvre vonatkozó szabályokat kell megfelelően alkalmazni.
89. § (1) Az elektronikus árverési hirdetményt az állami adó- és vámhatóság kizárólag a hivatalos internetes honlapján, az EÁF-en a közzétételhez fűződő jogkövetkezményekkel teszi közzé.
(2) Az elektronikus árverés során az árverező elektronikus úton az EÁF-en árverezhet.
(3) Az elektronikus árverés lezárásáig meghatalmazáson, megbízáson alapuló képviseletnek akkor van helye, ha az elektronikus árverező mint meghatalmazó vagy megbízó azt a jogszabály szerinti központi elektronikus szolgáltató rendszeren keresztül az adó- és vámhatóságnak bejelenti. Kiskorú és kiskorú képviseletében más személy az elektronikus árverésen nem vehet részt.
(4) Az EÁF-en közzétett elektronikus árverési hirdetményben az állami adó- és vámhatóság feltünteti, hogy árverezni kizárólag elektronikus úton lehetséges. Az elektronikus árverési hirdetmények megtekintése és az árverésen történő részvétel, illetve ajánlattétel e törvény eltérő rendelkezése hiányában díjmentes. Az adóhatóság a folyamatban lévő elektronikus árveréssel összefüggő minden cselekményt és információt az EÁF-en keresztül végez, illetve tesz közzé.
(5) Az elektronikus árverésen kizárólag a központi elektronikus szolgáltató rendszerben történt regisztrációt követően lehetséges ajánlatot tenni.
(6) Az ajánlat legkisebb összege (licitlépcső) 1 ezer forint, 100 ezer forintnál nagyobb kikiáltási ár esetén legalább 5 ezer forint, 500 ezer forintnál nagyobb kikiáltási ár esetén legalább 20 ezer forint, 5 millió forintnál nagyobb kikiáltási ár esetén legalább 50 ezer forint, 10 millió forintnál nagyobb kikiáltási ár esetén legalább 100 ezer forint.
(7) Azonos összegű ajánlatok esetén a korábban megtett ajánlat az érvényes. Az árverési ajánlat nem vonható vissza. Az elektronikus árverés időtartama az árverési hirdetményben megjelölt kezdő időponttól számított harmadik nap 21.00 óráig tart. Az EÁF ajánlattétel esetén megjeleníti az árverés tárgyához tartozó legmagasabb ajánlatot, valamint az árverés lezárásáig hátralévő időtartamot mutató elektronikus számlálót. Az egy óra időtartamot elérő üzemzavar esetén az elektronikus árverés időtartama 24 órával meghosszabbodik. Az árverés az üzemzavar időtartamától függetlenül 24 órával hosszabbodik meg, ha az üzemzavar az árverés lezárását megelőző 4 órás időtartamon belül történt. Ha az árverés lezárásának időpontja előtti két percben érkezik érvényes ajánlat, az árverés időtartama automatikusan öt perccel meghosszabbodik. E szabályt az árverés további meghosszabbodásának eseteiben is alkalmazni kell.
(8) * Az árverést az nyeri, aki a legmagasabb összegű érvényes vételárat ajánlotta fel. Az árverés nyertesét az árverést lebonyolító adóhatóság e tényről elektronikus úton az elektronikus árverés lezárását követően haladéktalanul értesíti. Az elektronikus értesítés tartalmazza, hogy a nyertes az értesítést követő 8 napon belül köteles megjelenni az árverést lebonyolító adóhatóságnál és a vételárat elektronikus úton vagy készpénzben megfizetni vagy igazolni, hogy a vételárat átutalási megbízás vagy postai készpénz átutalási megbízás útján megfizette. Abban az esetben, ha az ingó árverés nyertese a vételárat a 8 napos határidő leteltéig nem fizeti meg, a továbbiakban elektronikus árveréseken nem vehet részt mindaddig, amíg az általa felajánlott vételárat, vagy – több árverező esetén – a vételár-különbözetet azonosítható módon meg nem fizeti, annak elmaradása esetén a vételár vagy a vételár-különbözet teljes összegének behajtásáig, vagy ezen összegek végrehajtásához való jog elévüléséig.
(9) Sikertelen árverést követően az állami adó- és vámhatóság ismételt elektronikus árverést tűz ki, ingóságnál a 68. §, ingatlannál a 82. § alkalmazásával.
(10) Az elektronikus árverés technikai feltételeit és működtetésének részletszabályait tartalmazó üzemeltetési szabályzatot az állami adó- és vámhatóság hivatalos internetes honlapján közzéteszi. Az árverésen való részvétel feltétele a szabályzatban foglaltak elfogadása.
90. § (1) Elektronikus ingóárverésnél a 65. § (1) és (2) bekezdése nem alkalmazandó, az ingóságok értékesítésének sorrendjét az adóhatóság határozza meg.
(2) Érvényes árverési ajánlatnak az árverés záró időpontjáig beérkezett, az ingóság becsértékének 50%-át elérő, vagy azt meghaladó 5 legmagasabb összegű ajánlat minősül.
(3) Ha az árverés nyertese vagy a nyertes nemfizetése folytán helyébe lépő érvényes ajánlatot tevő a vételár megfizetését elmulasztja, helyébe az utána következő legmagasabb összegű érvényes ajánlatot tevő lép. Ebben az esetben a nyertes helyébe lépő ajánlattevő saját ajánlata összegének mint vételárnak, a fizetést elmulasztó nyertes, illetve a helyébe lépő és nem fizető ajánlattevő vételár-különbözet címén, saját ajánlata és az utána következő legmagasabb összegű ajánlat összege közötti különbözet megfizetésére köteles. Az állami adó- és vámhatóság a fizetést elmulasztó árverezőt a vételár-különbözet megfizetésére a 103. § szerint kötelezi. Ha az árverésen egy árverező vett részt, az árverezőt az általa felajánlott vételár megfizetésére kell kötelezni. Ebben az esetben az ingóság tulajdonjogát az árverési vevő csak akkor szerezheti meg, ha a vételárat legkésőbb a fizetésre kötelező határozatban foglalt teljesítési határidő leteltét megelőzően megfizeti. Az árverési vevő fizetési kötelezettségét megállapító határozat a végrehajtási eljárásban végrehajtható okirat. A különbözet a végrehajtás során befolyt összeget növeli, a tartozást meghaladó részt a végrehajtási költséggel azonos módon kell elszámolni.
(4) * Ha az árverés nyertese a vételárat megfizette, de az ingóságot legkésőbb az elektronikus értesítést követő 15 napig nem vette át, az állami adó- és vámhatóság az ingóságot a Ptk. jogalap nélküli birtoklásra vonatkozó szabályai szerint 90 napig megőrzi, és erről, valamint az ingóság átvételére vonatkozó információkról és az átvétel elmulasztásának jogkövetkezményeiről az árverés nyertesét értesíti. A jogalap nélküli birtoklással kapcsolatban felmerült költségek megfizetésére az állami adó- és vámhatóság határozatban kötelezi az árverés nyertesét.
(5) * Ha az árverés nyertese a költségeket az esedékesség napjáig nem fizeti meg, a továbbiakban elektronikus árveréseken nem vehet részt mindaddig, amíg a költségeket meg nem fizeti, annak elmaradása esetén a költségek teljes összegének behajtásáig, vagy ezen összegek végrehajtásához való jog elévüléséig. A határidő lejártát követően az ingóságot az állami adó- és vámhatóság értékesítheti, vagy annak karitatív célú felhasználása, ennek hiányában megsemmisítése iránt intézkedhet. Az értékesítésből befolyt összeg az állami adó- és vámhatóságot illeti meg.
91. § (1) Az ingatlanárverésen ajánlattevőként történő részvétel feltétele az árverési előleg előzetes megfizetése. Árverési előleg címén az ingatlan becsértékének 10%-át legkésőbb az árverés megkezdéséig az adóhatóság által közzétett számlára, átutalás útján kell megfizetni. Ha az árverés megkezdéséig az előleg összegének az állami adó- és vámhatóság által közzétett számlán történő jóváírása nem történt meg, de az árverezni kívánó bankszámláját az előleg összegével a pénzintézet már megterhelte, az árverezni kívánó legkésőbb az árverés megkezdéséig az adóhatóság előtt hitelt érdemlően igazolhatja az átutalás visszavonhatatlan megtörténtét.
(2) Ingatlanra a becsérték 65%-át, lakóingatlan esetén a becsérték 75%-át elérő vagy azt meghaladó összegű ajánlat tehető. Az árverés lezárásakor a legmagasabb összegű megtett ajánlat minősül nyertes ajánlatnak.
(3) Az árverezett ingatlanra más törvény alapján biztosított elővásárlási joggal rendelkezők, az EÁF-en gyakorolhatják elővásárlási jogukat a Vht. előárverezésre vonatkozó szabályai szerint. Az elővásárlásra jogosultak részvételének feltétele az árverési előleg előzetes megfizetése. Az elővásárlásra jogosultak önálló, illetve a legmagasabb összegű érvényes ajánlat összegével megegyező vételi ajánlatot tehetnek.
(4) Lakóingatlan esetén a törvény alapján a beköltözhető állapotban értékesítendő lakóingatlanra az elővásárlási joggal rendelkező települési önkormányzat az EÁF-en gyakorolhatja elővásárlási jogát.
(5) Az önkormányzat részletes tájékoztatót, valamint a konkrét árverésre vonatkozóan a jog gyakorlásának bejelentéséhez szükséges egyedi ellenőrző kódot kap. Az önkormányzat a legmagasabb vételi ajánlat vonatkozásában az árverés lezárását követő munkanap 17.00 órájáig gyakorolhatja elővásárlási jogát. Az erre vonatkozó szándékát a szervezeti és működési szabályzatban meghatározott személy az EÁF erre kialakított menüpontjában, az ott szereplő adatok kitöltésével, valamint a tájékoztató levélben jelzett ellenőrző kód megadásával jelzi.
(6) Az árverés nyertesének a vételár-különbözetet az árveréstől – ha pedig az árverést végrehajtási kifogással támadták meg, annak véglegessé vált elbírálásától – számított 8 napon belül átutalás útján kell megfizetnie a végrehajtói számlára. Az adó- és vámhatóság a vételár megfizetésére végzéssel 60 napig terjedő halasztást adhat, ha azt a vételár nagyobb összege vagy más fontos körülmény indokolttá teszi.
(7) Ha az elektronikus ingatlanárverés nyertese a vételárat határidőben, halasztás engedélyezése esetén a meghosszabbított határidő lejártáig nem fizeti meg, a befizetett előleget elveszíti. Az ingatlan második, és további elektronikus árverésein a fizetést elmulasztó nyertes nem árverezhet. Ha az ingatlant az újabb árverésen alacsonyabb áron adták el, mint amennyi a fizetést elmulasztó árverési vevő ajánlata volt, a fizetést elmulasztó árverési vevő vételár-különbözet címén köteles saját ajánlata és az alacsonyabb összegű vételár közötti különbözetet megfizetni. A megtérítendő összegbe az elvesztett előleget be kell számítani. A vételár-különbözet megfizetésére az állami adó- és vámhatóság a fizetést elmulasztó vevőt a 103. § szerinti határozattal kötelezi. A fizetést elmulasztó árverési vevő fizetési kötelezettségét megállapító határozat a végrehajtási eljárásban végrehajtható okirat. A különbözet a végrehajtás során befolyt összeget növeli, a tartozást meghaladó részt a végrehajtási költséggel azonos módon kell elszámolni.
92. § Az árverés sikertelen, ha
a) nem tettek vételi ajánlatot, vagy a felajánlott vételár nem érte el az e törvényben meghatározott azon legalacsonyabb vételárat, amelyen az adott vagyontárgy értékesítésre kerülhet,
b) ingóárverés esetén az árverési vevő a vételárat nem fizette meg és az ingóságra folytatott további árverezés sem vezetett eredményre, vagy
c) ingatlanárverés esetén az árverési vevő a vételár-különbözetet az e törvényben meghatározott határidőn belül nem fizette meg.
93. § (1) Meg kell hiúsítani a kitűzött árverést, ha
a) a végrehajtó az árverés megkezdését megelőzően vagy az árverés folyamán – de legfeljebb a vagyontárgy értékesítéséig – olyan törvénysértő intézkedést, mulasztást észlel, amely az árverés megtartása, vagy tovább folytatása esetén az árverés későbbi megsemmisítésére adna okot,
b) olyan körülmény merült fel, amely az árverés lefolytatásának törvényi akadályát képezi,
c) olyan el nem hárítható, súlyos rendzavarás történik, amely miatt az árverést megkezdeni vagy folytatni nem lehetséges, vagy
d) utólag a felettes szerv az árverést megsemmisítette.
(2) A meghiúsult árverést úgy kell tekinteni, mintha meg sem tartották volna.
94. § (1) Ha az ingóságot, illetve az ingatlant nem sikerült a végrehajtás során értékesíteni és a 68. §, a 82. §, valamint a 89. § szerinti újabb árverések kitűzésétől sem várható sikeres értékesítés, továbbá azok tulajdon- vagy kezelői jogának átruházására a 23. § alapján egyezséget nem kötöttek, a vagyontárgyat a foglalás alól fel kell oldani, illetve intézkedni kell a végrehajtási jognak az ingatlan-nyilvántartásból történő törlése iránt.
(2) * Az ingóság foglalás hatálya alóli feloldása esetén az adóst fel kell hívni arra, hogy az ingóság foglalás hatálya alóli feloldásáról szóló tájékoztatás kézbesítésétől számított 30 napon belül intézkedjen az ingóság elszállítása iránt. Ha az adós a felhívásnak a megadott határidőn belül nem tesz eleget, a végrehajtó az ingóság további őrzését megszünteti, és intézkedik annak karitatív célú felhasználása, megsemmisítése vagy hulladékként való átadása iránt.
(3) A (2) bekezdés szerinti intézkedések költségét az adóvégrehajtási eljárás során felmerült végrehajtási költségek és a végrehajtási költségátalány megállapításának és megfizetésének részletes szabályairól szóló miniszteri rendelet készkiadásra vonatkozó szabályai szerint számítja fel az adóhatóság.
95. § (1) A biztosítási intézkedést elrendelő végzések végrehajtására a végrehajtási eljárás során irányadó szabályokat az e fejezetben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni. Az ideiglenes biztosítási intézkedést elrendelő végzés végrehajtására a biztosítási intézkedés szabályait kell megfelelően alkalmazni.
(2) Az általános közigazgatási rendtartás alapján a behajtást kérő hatóság által hozott, meghatározott dolog ideiglenes biztosítási intézkedésként, illetve biztosítási intézkedésként történő zár alá vételét vagy lefoglalását elrendelő döntését az állami adó- és vámhatóság a Vht. zárlatra vonatkozó szabályai alkalmazásával hajtja végre.
96. § (1) * A pénzkövetelés biztosítását elrendelő végzést a végrehajtó a helyszínen adja át az adósnak, egyúttal felhívja az adóst, hogy a biztosítandó összeget azonnal fizesse meg. Ha az adós ennek nem tett eleget, a végrehajtó az adós vagyontárgyait lefoglalja. Ha az adós, illetve képviselője nincs jelen, a végrehajtó a végzést a foglalási jegyzőkönyv másolatával együtt kézbesíti az adósnak, illetve képviselőjének.
(2) Biztosítási intézkedés keretében az adóhatóság az általa felülvizsgált, az adóst megillető költségvetési támogatást, ideértve az adó-visszaigénylést és az adó-visszatérítést, a pénzkövetelés biztosítását elrendelő végzésben meghatározott kötelezettség erejéig külön végzésével zárolhatja. A zárolt összeg felett az adós rendelkezési joga a biztosítási intézkedés időtartama alatt szünetel.
(3) * A biztosítási intézkedés foganatosítása nem veszélyeztetheti az adós és a vele együtt élő közeli hozzátartozók megélhetését.
(4) A jármű biztosítási intézkedés keretében foganatosítandó lefoglalása a jármű foglalási jegyzőkönyvben történő feltüntetésével, illetve ha lehetséges, a törzskönyv lefoglalásával történik.
(5) Az ingatlan lefoglalása végett az adóhatóság haladéktalanul megkeresi az ingatlanügyi hatóságot, hogy a pénzkövetelés biztosítására irányuló végrehajtási jogot jegyezze be az ingatlan-nyilvántartásba. A további eljárásra az 52. §-ban foglaltak megfelelően irányadóak.
(6) Nem foganatosítható a biztosítási intézkedést elrendelő végzés a kölcsönzött kulturális javak különleges védelméről szóló törvényben meghatározott tanúsítványban felsorolt kulturális javak tekintetében a különleges védelem időtartama alatt.
(7) Az adóhatóság a követelés biztosítása érdekében felhívja az adóst megillető összeget kezelő pénzforgalmi szolgáltatót, hogy a biztosítandó összeget a számláról sem az adós, sem más javára ne fizesse ki, ha pedig a számla egyenlege nem éri el a biztosítandó összeget, a jövőbeni befizetések tekintetében is hasonlóan járjon el (a továbbiakban: zárolás iránti végrehajtói felhívás). A zárolás iránti adóhatósági felhívás teljesítéséből adódó intézkedéseket a pénzforgalmi szolgáltató köteles haladéktalanul megkezdeni és a fizetési megbízásokat a Magyar Nemzeti Bank elnökének a pénzforgalomról szóló rendeletében meghatározott határidők szerint teljesíteni. A zárolás iránti végrehajtói felhívás teljesítése – a hatósági átutalás és az átutalási végzés kivételével – megelőzi az egyéb fizetési megbízások teljesítését, a hatósági átutalási megbízással, átutalási végzéssel és zárolás iránti másik adóhatósági felhívással való viszonyában pedig a teljesítés sorrendjét a pénzforgalmi szolgáltató általi átvétel időpontja határozza meg. A pénzügyi fedezet hiánya miatt részben vagy egészben nem teljesíthető zárolás iránti végrehajtói felhívást a pénzforgalmi szolgáltató a Magyar Nemzeti Bank elnökének a pénzforgalomról szóló rendelete rendelkezései szerint sorba állítja a teljesítéshez szükséges fedezet biztosításáig.
(8) * A pénzforgalmi szolgáltató a felhívás kézbesítésétől számított 8 napon belül tájékoztatja az adóhatóságot arról, hogy az intézkedést milyen összegre tudta foganatosítani, ezt követően az adós még le nem foglalt vagyontárgyai csak a fennmaradó követelés erejéig foglalhatók le. A felhívást követő későbbi befizetések tekintetében is ennek megfelelően kell eljárni.
(9) A fizetési számlán elhelyezett összegre vonatkozó mentességi szabályokat a biztosítási intézkedés esetén is alkalmazni kell.
(10) * Jövedelem akkor tiltható le, illetve fizetési számla zárolására akkor kerülhet sor, ha az adósnak a biztosítandó összeg fedezetéül szolgáló, végrehajtás alá vonható más vagyontárgya nincs. A jövedelemre vonatkozó mentességi szabályokat a biztosítási intézkedés esetén is alkalmazni kell.
97. § (1) Biztosítási intézkedés esetén a foglalási cselekmények a foglalással, zár alá vétellel, költségvetési támogatás zárolásával, követelés lefoglalása és jövedelem letiltása esetén az elkülönített számlára történő befizetéssel, továbbá a pénzforgalmi szolgáltatóhoz intézett felhívás kiadásával befejeződnek. A lefoglalt romlandó dolgot azonban – e törvény romlandó dolgok értékesítésére vonatkozó szabályai alkalmazásával – ilyenkor is értékesíteni kell.
(2) Az ideiglenes biztosítási vagy biztosítási intézkedés végrehajtása során zárolt pénzösszeget az egyéb tartozásokra indított végrehajtás során az adóhatóság elszámolhatja, illetve a lefoglalt vagyontárgyat értékesítheti abban az esetben is, ha az ideiglenes biztosítási intézkedéssel vagy a biztosítási intézkedéssel érintett ügyben a kielégítési jog még nem nyílt meg, de az egyéb tartozásokra indított végrehajtás más végrehajtási cselekményekkel nem fejezhető be eredményesen.
97/A. § * A biztosítási intézkedés végrehajtására irányuló eljárást nem lehet foganatosítani vagy azt meg kell szüntetni, ha a biztosítási intézkedés tárgyára a büntetőeljárásban zár alá vételt vagy lefoglalást rendeltek el.
98. § (1) A biztosítási intézkedést elrendelő végzés alapján foganatosított végrehajtási cselekményeket a végrehajtási eljárás megindítása után nem kell megismételni.
(2) A biztosítási intézkedést elrendelő végzés végrehajtása során elvégzett foglalás hatálya kiterjed a végrehajtási eljárásra is.
99. § (1) Az adóhatóság a lefoglalt vagyontárgyat a foglalás alól feloldja, ha az adós a foglalás után kifizette a biztosítandó összeget, vagy a számláján, betétjén a pénzforgalmi szolgáltatónak kiadott felhívás teljesítésével a követelés fedezete biztosítva van, továbbá akkor is, ha az adós a biztosítandó összegre más, egyéb megfelelő biztosítékot nyújt.
(2) Az adóstól átvett, illetve az eljárás során befolyt összeget a kielégítési végrehajtás hatályának beálltáig a kötelezettségre nem lehet elszámolni, azt – a zárolt költségvetési támogatás kivételével – a végrehajtói számlán kell kezelni.
100. § Fel kell oldani a lefoglalt vagyontárgyakat, ha a biztosítási intézkedést megszüntették.
101. § * A biztosítási intézkedés végrehajtása során felmerült költségek végrehajtási költségként történő felszámítása a kielégítési végrehajtás hatályának beálltát követően 8 napon belül történik. Végrehajtási eljárás hiányában a felmerült költségek felszámítására és érvényesítésére nem kerül sor, azokat az adóhatóság, illetve megkeresésre folytatott végrehajtás esetében a behajtást kérő, illetve a behajtást kérő hatóság viseli.
102. § * (1) Ha az adóhatóság az adóst megillető jövedelmet, a hitelintézetnél kezelt összeget, illetve követelést vonja végrehajtás alá, és a munkáltató, hitelintézet, valamint más személy az adóhatóság felhívása ellenére a követelés fennállásáról nem nyilatkozik, illetve a levonást, átutalást, megfizetést elmulasztja, vagy nem a jogszabályban előírtaknak megfelelően teljesíti, az adóhatóság határozattal kötelezi a követelés, illetve a levonni, átutalni, megfizetni elmulasztott összeg erejéig az adótartozás megfizetésére. A határozatban foglalt teljesítési határidő elteltével az adóhatóság a végrehajtási szabályok szerint intézkedik a tartozás behajtása iránt.
(2) Ha az adóhatóság az adóst megillető, hitelintézetnél kezelt összeg zárolását rendeli el, és a hitelintézet a zárolást elmulasztja, vagy nem a jogszabályban előírtaknak megfelelően teljesíti, az adóhatóság a hitelintézettel szemben a zárolni elmulasztott vagy nem jogszabályban előírtaknak megfelelően zárolt összeg ötven százalékáig, de legfeljebb tíz millió forintig terjedő eljárási bírságot szabhat ki.
103. § Az adóhatóság a 112. § szerinti jutalék megfizetésére a behajtást kérőt, a 65. § (9) bekezdés, a 70. § (8) bekezdés, a 82. § (5) bekezdés, a 90. § (3) bekezdés, illetve a 91. § (7) bekezdés szerinti vételár-különbözet megfizetésére az árverési vevőt, a 90. § (4) bekezdés és a 113. § (3) bekezdés szerinti költség megfizetésére az árverés nyertesét, illetve a behajtást kérőt, valamint a 48. § (4) bekezdés szerinti adótartozás megfizetésére a harmadik személy kötelezettet határozattal kötelezi.
104. § Adók módjára behajtandó köztartozás végrehajtása során az I–XI. Fejezet rendelkezéseit a jelen alcímben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.
105. § (1) A behajtást kérő megkeresése alapján
a) természetes személy esetében a belföldi lakóhely, szokásos tartózkodási hely vagy szokásos fellelhetőségi helye, ennek hiányában utolsó ismert belföldi lakóhelye, egyéni vállalkozó esetében a székhelye szerint illetékes önkormányzati adóhatóság,
b) jogi személy és egyéb szervezet esetében az illetékes állami adó- és vámhatóság
jár el, kivéve, ha törvény a tartozás beszedését más szerv hatáskörébe utalja.
(2) Külföldi természetes személy esetén a fővárosi főjegyző az illetékes önkormányzati adóhatóság, ha az illetékes önkormányzati adóhatóság az (1) bekezdés a) pontban megjelölt illetékességi okok sorrendje alapján nem határozható meg.
(3) Az önkormányzati adóhatóságot megillető tartozások megkeresés alapján történő végrehajtása esetén a végrehajtást az adózóra az általános illetékességi szabályok szerint illetékes állami adó- és vámhatóság folytatja le.
(4) Ha ugyanazt az ingóságot (ideértve az üzletrészt és az értékpapírt is) vagy ingatlant több adóhatóság is lefoglalta, a végrehajtás folytatására és az értékesítésre az állami adó- és vámhatóság, ennek hiányában az az adóhatóság jogosult és köteles, amely a vagyontárgyat a többi adóhatóságot megelőzően foglalta le. Egyidejű foglalás esetén az adóhatóságok megegyezése szerint kell folytatni a végrehajtást.
(5) Ha az illetékesség megszűnéséről az adóhatóság a végrehajtási cselekmény foganatosítását követően szerez tudomást, az illetékességváltozás a már foganatosított végrehajtási cselekmények hatályát nem érinti.
106. § (1) * Az adók módjára behajtandó köztartozásnak minősülő fizetési kötelezettséget megállapító, nyilvántartó szerv, illetve a tartozás jogosultja a fizetési határidő lejártát, illetve ha a behajtást kérőt jogszabály valamely eljárási cselekmény foganatosítására kötelezi, ennek eredménytelen megtételét követő 30 nap elteltével megkeresi a hatáskörrel rendelkező illetékes önkormányzati adóhatóságot, vagy az állami adó- és vámhatóság által kialakított elektronikus úton a hatáskörrel rendelkező illetékes állami adó- és vámhatóságot a behajtás végett, ha a tartozás összege eléri vagy meghaladja a 10 ezer forintot. Törvény ennél alacsonyabb összegű értékhatárt is megállapíthat, de az nem lehet alacsonyabb 5 ezer forintnál.
(2) Ha a hátralék későbbi megfizetése igazoltan veszélyeztetett, az adóhatóság az (1) bekezdésben meghatározott határidő letelte előtt soron kívül is megkereshető. Ebben az esetben a behajtási megkeresésben a kötelezettség veszélyeztetettségét az okok megjelölésével részletesen indokolni kell.
(3) Az adók módjára behajtandó köztartozásra vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni akkor is, ha az illetékességi területén folytatott végrehajtás akadálya vagy eredménytelensége esetén a tartozás beszedésére jogosult önkormányzati adóhatóság másik önkormányzati adóhatóságot keres meg behajtás végett. Ha az önkormányzati adóhatóság végrehajtási ügyében a 36. § alapján önálló bírósági végrehajtó jár el, a megkeresésre a Vht. 33. §-át kell alkalmaznia.
(4) A behajtási megkeresésben fel kell tüntetni:
a) a behajtást kérő azonosításához szükséges adatokat, valamint a behajtást kérő pénzforgalmi számlaszámát,
b) a fizetésre kötelezett nevét és adóazonosító számát, adóazonosító szám hiányában a természetes személy természetes személyazonosító adatait és lakcímét, illetve a bíróság által nyilvántartandó jogi személy nyilvántartási számát és székhelyét,
c) a tartozás jogcímét,
d) a fizetési kötelezettséget elrendelő döntés számát, jogerőre emelkedésének napját, nem döntésen alapuló fizetési kötelezettséget meghatározó jogszabályhelyet,
e) a teljesítési határidőt,
f) a tartozás összegét és esetleges járulékait, és
g) annak a jogszabályhelynek pontos megjelölését, amely az adók módjára való behajtást lehetővé teszi.
(5) * Ha a behajtást kérőt jogszabály valamely eljárási cselekmény foganatosítására kötelezi, annak megtörténtét a megkeresésben igazolni kell.
(6) * A behajtási eljárást az adóhatóság csak pontos – szükség esetén kiegészített – adatok alapján indítja meg. Az adóhatóság a behajtási eljárás feltételeinek vizsgálata mellett a behajtási megkeresésben szereplő tartozást sem jogalapjában, sem összegszerűségében nem vizsgálja felül, a megkeresésben foglaltakhoz kötve van.
(6a) * Ha a behajtási eljárás feltételeinek vizsgálata során megállapítható, hogy a megkeresésben foglalt
a) követelés végrehajtásához való jog elévült,
b) (4) bekezdés b) pontja szerinti azonosító adatok és az adóhatóság nyilvántartásai alapján az adós személye nem beazonosítható,
az adóhatóság a megkeresést végzéssel visszautasítja.
(7) A megkeresést követő változásról a behajtást kérő az adóhatóságot haladéktalanul értesíteni köteles.
(8) Az adók módjára behajtandó köztartozások esetén a 30. § (2) bekezdés alkalmazásának nincs helye.
107. § * Az állami adó- és vámhatóság 200 ezer forintot nem meghaladó adók módjára behajtandó köztartozás esetén – a 30. § (1) bekezdése szerinti intézkedésen túl – kizárólag hatósági átutalási megbízást, illetve jövedelemletiltást foganatosít az adók módjára behajtandó köztartozás behajtása érdekében, ezek eredménytelensége esetén pedig a 113. § (3) bekezdése szerint jár el. Ha a 200 ezer forintot nem meghaladó adók módjára behajtandó köztartozás mellett az adóst adótartozás is terheli, az állami adó- és vámhatóság egyéb végrehajtási cselekményeket is foganatosíthat. Ha az eljárás során a jelzálogjog bejegyzését követően egyéb végrehajtási cselekmény foganatosításától eredmény nem várható, az adóhatóság a jelzálogjog fenntartása mellett a 113. § (3) bekezdésében írtak szerint jár el.
108. § * Az adók módjára behajtandó köztartozásra az adóhatóság késedelmi pótlékot nem számít fel, azzal összefüggésben felszámolási eljárást nem kezdeményez, a folyamatban lévő csőd-, felszámolási, végelszámolási, kényszertörlési, adósságrendezési, a szerkezetátalakítási és a reorganizációs eljárásban e kötelezettségeket hitelezői igényként nem jelenti be, a követeléseket ideiglenesen eredménytelen végrehajtással érintett tartozásként nem tartja nyilván, illetve a kötelezettséggel összefüggésben mögöttes felelősséget nem érvényesít.
109. § (1) Ha az adók módjára behajtandó köztartozásra irányuló fizetési kedvezmény iránti kérelmet az adóhatósághoz terjesztik elő, akkor az adóhatóság a végrehajtási eljárás során érkezett kérelmet az Art. fizetési kedvezményekről szóló fejezetében foglaltak szerint bírálja el azzal, hogy a tartozást kizárólag a behajtást kérő előzetes hozzájárulása alapján mérsékelheti.
(2) Az adóhatóság a mérséklésre irányuló kérelem egyidejű megküldése mellett felhívja a behajtást kérőt az előzetes hozzájárulásra vonatkozó nyilatkozat megtételére. A behajtást kérő a felhívásra 8 napon belül elektronikus úton nyilatkozik. Ha a behajtást kérő nem járul hozzá a tartozás mérséklésére irányuló kérelem elbírálása során a mérsékléshez, e nyilatkozata az adóhatóságot köti. Ha a behajtást kérő határidőn belül nem nyilatkozik, vagy a mérséklést nem ellenzi, vagy az adóhatóságot arról tájékoztatja, hogy a nyilatkozat megtételére nincs hatásköre, az adóhatóság a rendelkezésre álló információk alapján dönt.
(3) Ha az adók módjára behajtandó köztartozásra irányuló fizetési kedvezmény iránti kérelmet a végrehajtás elrendelését követően a behajtást kérőhöz nyújtották be, akkor a behajtást kérő a kérelmet annak elbírálása érdekében – mérséklési kérelem esetén az előzetes hozzájárulásra vonatkozó nyilatkozatával egyidejűleg – haladéktalanul megküldi az adóhatóságnak. Az adóhatóság a végrehajtási eljárás során érkezett kérelem kapcsán az Art. fizetési kedvezményről szóló fejezetében foglaltak szerint jár el az (1) és (2) bekezdésben foglaltak megfelelő alkalmazásával.
(4) A fizetési kedvezményt megállapító döntésben foglaltak teljesítéséig az adóssal szemben végrehajtási cselekmény nem foganatosítható. Ha az adós a fizetési kedvezményt megállapító döntésben foglalt feltételeket nem teljesíti, a végrehajtást foganatosító adóhatóság a végrehajtást a hátralék teljes összegére folytatja.
110. § (1) Az európai uniós forrásból társfinanszírozott támogatások esetében az adóhatóság fizetési kedvezményt nem engedélyezhet, a tartozást nem mérsékelheti.
(2) * Ha az (1) bekezdés szerinti tartozásra irányuló fizetési kedvezmény iránti kérelmet az adóhatósághoz terjesztik elő, akkor az adóhatóság a kérelmet annak beérkezésétől számított 5 napon belül megküldi a behajtást kérő részére. Az adóhatóság a kérelem megalapozottságát érdemben nem vizsgálja.
(3) * Ha az (1) bekezdés szerinti fizetési kedvezmény iránti kérelmet a behajtást kérőhöz nyújtották be, akkor erről – a kérelem megküldésével egyidejűleg – a behajtást kérő haladéktalanul értesíti az adóhatóságot.
(4) * A behajtást kérő a kérelemre hozott döntésről annak véglegessé válását követően értesíti az adóhatóságot. A behajtást kérő a kérelmet elbíráló döntés megküldésével tájékoztatja az adóhatóságot a fizetési kedvezmény iránti kérelem elbírálását követően behajtandó tartozás pontos összegéről, illetve – fizetési könnyítés engedélyezése esetén – a végrehajtás szünetelésének időtartamáról. Ha a részére engedélyezett fizetési kedvezmény alapján fizetési kötelezettségét az adós teljesítette, a behajtást kérő a megkeresést visszavonja, nem teljesítés esetén ennek tényéről és a még behajtandó összegről az adóhatóságot tájékoztatja, amely a végrehajtása iránt intézkedik.
111. § (1) * A végrehajtás szünetelésére a 16. §-ban foglaltak irányadóak.
(2) A behajtást kérő kezdeményezésére az adóhatóság a végrehajtási eljárást felfüggeszti, illetve – a fennálló végrehajtási költségek kiegyenlítése esetén – megszünteti. Ha a behajtást kérő a felfüggesztett behajtási eljárás folytatását (felfüggesztés megszüntetését) a felfüggesztéstől számított 6 hónapon belül nem kezdeményezi, az adóhatóság a behajtási eljárást megszünteti. A megszüntetett behajtási eljárás alapjául szolgáló tartozás behajtásának ismételt kezdeményezésére a 113. § (2) bekezdésében foglalt rendelkezések alkalmazandóak.
112. § Az adók módjára behajtandó köztartozásnak a 37. § szerinti pályázat nyertese útján történő érvényesítése esetén a behajtást kérő köteles az adóhatóság felhívására a 37. § (3) bekezdés szerinti jutalék összegét megfizetni. Az adóhatóság eredménytelen felszólítást követően határozattal kötelezi a behajtást kérőt a jutalék összegének megfizetésére. A határozat a végrehajtási eljárásban végrehajtható okiratnak minősül.
113. § (1) * A végrehajtási eljárás keretében – ideértve az önkéntes teljesítést is – a tartozást a 12. §-a szerinti számlára kell megfizetni. Az adók módjára behajtott összeget az adóhatóság átutalja a behajtást kérő által megjelölt számlaszámra. Ha a behajtott összeg a fizetésre kötelezettet terhelő tartozások mindegyikére nem nyújt fedezetet, az adóhatóság a bevételt a 13. §-ban és a 14. §-ban foglalt felosztási szabály alapján számolja el, és utalja át a megkereső hatóságnak.
(2) * Az adóhatóság a végrehajtás eredménytelensége esetén a behajtási eljárást megszünteti. Az eredménytelenség miatt megszüntetett végrehajtási eljárás alapjául szolgáló adók módjára behajtandó köztartozás behajtása az eljárás megszüntetésétől számított egy év elteltével ismételten kezdeményezhető.
(3) * Az adóhatóság a végrehajtás eredménytelenségéről és az eljárás megszüntetéséről a behajtást kérőt tájékoztatja. A végrehajtás során felmerült ki nem egyenlített költségeket az adóhatóság állapítja meg, amelyet az adóhatóság és a behajtást kérők követelésarányosan viselnek. Az adóhatóság az értesítésben a költség megfizetésére a behajtást kérőt felszólítja, ennek eredménytelensége esetén – a behajtást kérőt terhelő, 2 ezer forintot elérő költségtartozás esetén – határozattal kötelezi a behajtást kérőt a költségek megfizetésére. A határozat a végrehajtási eljárásban végrehajtható okirat.
114. § Ha törvény másként nem rendelkezik, az adók módjára behajtandó köztartozás végrehajtásához való jog elévülésére a 12. alcímben foglaltakat kell alkalmazni.
115. § (1) Az adók módjára behajtandó köztartozás végrehajtásával és a végrehajtáshoz való jog elévülésével kapcsolatos rendelkezéseket az e §-ban foglalt eltérésekkel kell alkalmazni, ha az adóhatóság az Európai Bizottság által hozott, tiltott állami támogatás visszafizettetését elrendelő döntése alapján az Áht. szerint indult ügyben folytat végrehajtást megkeresésre.
(2) * A végrehajtáshoz való jog az esedékesség naptári évének utolsó napjától számított 10 év elteltével évül el. A végrehajtáshoz való jog elévülése szempontjából esedékesség az Európai Bizottság visszatéríttetést elrendelő határozata alapján a magyar közigazgatási vagy egyéb szerv által kiadott, visszatérítési kötelezettséget előíró közigazgatási döntésben vagy fizetési felszólításban teljesítési határidőként megjelölt időpont. Ha jogszabály eltérően nem rendelkezik, a teljesítési határidő a döntés véglegessé válásától, illetve a fizetési felszólítás közlésétől számított 15 nap.
(3) Nyugszik a végrehajtáshoz való jog elévülése az Európai Bizottság visszatéríttetést elrendelő határozata vagy a magyar közigazgatási szerv visszatérítési kötelezettséget előíró döntése tárgyában az Európai Unió Bírósága előtt folytatott eljárás időtartama alatt. Az adóhatósági megkeresésnek és a végrehajtás foganatosításának nem akadálya, ha az Európai Unió Bírósága előtt a visszatéríttetést elrendelő határozat tárgyában folytatott eljárás kezdőidőpontja megelőzi a (2) bekezdés szerinti esedékesség időpontját, ebben az esetben a végrehajtáshoz való jog elévülése az esedékesség napján kezdődik és az esedékesség napját követő naptól a bírósági eljárás időtartama alatt nyugszik.
(4) A végrehajtáshoz való jog elévülését megszakítja, ha az Európai Bizottság a visszatéríttetést elrendelő határozat végrehajtásának elmulasztása miatt az Európai Unió Bírósága előtt az EUMSZ 108. cikk (2) bekezdés vagy 260. cikk (2) bekezdés alapján jogsértési eljárást kezdeményez vagy a visszatéríttetést elrendelő határozattal kapcsolatban más intézkedést tesz. A végrehajtáshoz való jog elévülését megszakítja, ha az adóhatóság végrehajtási cselekményt foganatosít. A kedvezményezett adóssal kapcsolatos ügyben a végrehajtáshoz való jog elévülését megszakítja, ha az Európai Bizottság intézkedést, ideértve a felszólítást, utasítást, feltételt megállapító határozatot, ad ki arról, hogy a visszafizettetési határozat nem teljesítése miatt a kedvezményezett adós részére a visszatérítési kötelezettség teljesítéséig az új támogatás kifizetését fel kell függeszteni.
116. § (1) A természetes személy állami kezességvállalással biztosított hitelszerződésének felmondásával összefüggésben érvényesített állami kezességre tekintettel keletkezett adók módjára behajtandó köztartozás végrehajtása során nincs helye ingatlan-végrehajtásnak, a folyamatban lévő ingatlan-végrehajtás pedig nem folytatható azon lakóingatlan vonatkozásában, amelynek az állam által történő megvásárlását kezdeményezték a hitelszerződésből eredő kötelezettségeiknek eleget tenni nem tudó természetes személyek lakhatásának biztosításáról szóló törvény szerint.
(2) Az állami adó- és vámhatóság abban az esetben jár el az (1) bekezdés szerint, ha felé az adók módjára behajtandó köztartozás kötelezettje a lakóingatlan állam által történő megvásárlásának kezdeményezését hitelt érdemlően igazolja.
(3) Az állami adó- és vámhatóság a (2) bekezdés szerinti igazolás hitelességének ellenőrzése érdekében írásbeli nyilatkozattétel céljából megkeresheti az állami kezesség érvényesítőjét.
(4) Az állami adó- és vámhatóság a lakóingatlan vonatkozásában az ingatlan-végrehajtást foganatosíthatja vagy folytathatja, ha arról értesül, hogy az állami kezesség érvényesítője a lakóingatlan állam által történő megvásárlásának kezdeményezéséhez való hozzájárulást elutasította, vagy a Nemzeti Eszközkezelő Zrt. a lakóingatlanra vonatkozó vételi ajánlatot visszautasította.
(5) Az állami kezesség érvényesítője a lakóingatlan állam által történő megvásárlásához való hozzájárulásának elutasításával, a Nemzeti Eszközkezelő Zrt. pedig az állami kezesség érvényesítésére tekintettel keletkezett adók módjára behajtandó köztartozás fennállására tekintettel a lakóingatlan vonatkozásában tett vételi ajánlat visszautasításával, vagy a megvásárlásáról szóló tájékoztatással egyidejűleg köteles erről a tényről az állami adó- és vámhatóságot értesíteni.
117. § (1) Az állami adó- és vámhatóság – az e §-ban rögzített eltérésekkel – az adók módjára behajtandó köztartozások behajtására irányadó szabályok szerint az önkormányzati adóhatóság megkeresése alapján végrehajtja az önkormányzati adóhatóság által nyilvántartott helyi adóval, illetve gépjárműadóval összefüggő tartozásokat.
(2) Az önkormányzati adóhatóság havonta előzetes fizetési felszólítás nélkül, a hónapot követő hó 15. napjáig keresheti meg az állami adó- és vámhatóságot a legalább 50 ezer forintot elérő tartozás végrehajtása céljából.
(3) Az önkormányzati adóhatóság az állami adó- és vámhatóság megkeresése előtt megkísérli a tartozás átvezetését, ha ennek feltételei fennállnak.
(4) Az önkormányzati adóhatóság megkeresése nem tartalmazhatja azon tartozás összegét, amelyre vonatkozóan az önkormányzati adóhatóság már visszatartási jog gyakorlását kezdeményezte az állami adó- és vámhatóságnál.
(5) Több önkormányzati adóhatóság megkeresése esetén az állami adó- és vámhatóság által behajtott összeg azt az önkormányzati adóhatóságot illeti meg, amelynek megkeresése korábban érkezett az állami adó- és vámhatósághoz.
(6) A 37. § szerinti feladatokat az állami adó- és vámhatóság megkeresése esetén is az önkormányzati adóhatóság végzi.
118. § (1) Ha a természetes személy hallgatói hiteltörlesztési kötelezettségének nem tesz eleget, tartozását a Diákhitel Központ Zrt. által a hallgatói hitelrendszerről szóló jogszabályban meghatározottak szerint engedményezésre került követelés tekintetében az ott meghatározott szervezet (a továbbiakban e § alkalmazásában: Szervezet) elektronikusan, elektronikus adathordozón vagy más módon megküldött megkeresésére az állami adó- és vámhatóság adók módjára hajtja be. A behajtás iránti megkereséshez a Szervezet a hallgatói hitel törlesztésére kötelezett természetes személy részére igazoltan kézbesített fizetési felszólítás egy példányát köteles csatolni.
(2) Ha az állami adó- és vámhatósági eljárásban a Szervezet teljes követelése nem térült meg, és a követelés polgári jogi érvényesítésének feltételei fennállnak, a Szervezet – az állami adó- és vámhatóság 113. § (3) bekezdés szerinti tájékoztatását követően – polgári jogi eljárást indíthat.
(3) A hallgatói hiteltartozás behajtása kapcsán benyújtott fizetési kedvezmények során a 110. §-ban foglaltak szerint kell eljárni.
(4) * A hallgatói hitelszerződés alapján fennálló tartozás végrehajtásához való jog a végrehajtandó követeléssel együtt évül el, a végrehajtáshoz való jog elévülését bármely végrehajtási cselekmény megszakítja.
119. § (1) * Az általános közigazgatási rendtartás szerinti behajtást kérő hatóság döntése kapcsán lefolytatandó végrehajtási eljárás során az 53. alcím szabályai szerint kell eljárni azzal, hogy a megkeresés időpontjára, és a tartozás összegére vonatkozó előírás, valamint a hatásköri szabályozás nem alkalmazható.
(2) Az általános közigazgatási rendtartás alapján megküldött megkereséshez csatolni kell azon döntést, amelynek végrehajtását elrendelte a hatóság.
(3) * E kötelezettségek végrehajtása során – a behajtást kérő hatóság részben vagy egészben saját bevételét képező kötelezettségek kivételével – az adóhatóság a 108. §-ban foglaltaktól eltérően késedelmi pótlékot számít fel, azokkal összefüggésben felszámolási eljárást kezdeményez, a behajtást kérő hatóság által megküldött megkeresést követően elrendelt csőd-, felszámolási, végelszámolási, kényszertörlési, adósságrendezési, a szerkezetátalakítási és a reorganizációs eljárásban e kötelezettségeket hitelezői igényként bejelenti, gyakorolja a hitelezőket megillető jogokat, megfizeti a nyilvántartásba-vételi díjat, a követeléseket ideiglenesen eredménytelen végrehajtással érintett tartozásként nyilvántarthatja, a végrehajtásukhoz való jog elévülését megállapítja.
(4) A (3) bekezdésben foglalt fizetési kötelezettség után – a visszakövetelt álláskeresési, szociális és gyermekvédelmi ellátások, valamint a közfoglalkoztatott részére megállapított költségtérítés kivételével – az állami adó- és vámhatóság a megkeresés napjától a behajtás napjáig késedelmi pótlékot számít fel, amelyet az adóstól történő behajtását követően a megkereső hatóság által a megkeresésben megjelölt számlára utal át és a pótlék felszámításáról a behajtást kérő hatóságot a felszámítástól számított 8 napon belül értesíti. A késedelmi pótlék után késedelmi pótlékot felszámítani nem lehet.
(5) Nem kell késedelmi pótlékot fizetni arra az időszakra, amelyre az adós a késedelmét igazolta. Igazolásnak csak akkor van helye, ha a késedelmet elháríthatatlan külső ok idézte elő.
(6) A késedelmi pótlék mértéke minden naptári nap után a késedelem időpontjában érvényes jegybanki alapkamat kétszeresének 365-öd része.
(7) Az állami adó- és vámhatóság az 5 ezer forintot el nem érő késedelmi pótlékot nem írja elő.
120. § (1) A végrehajtási eljárás elrendelését követően benyújtott fizetési kedvezmény iránti kérelem elbírálása során a (2) bekezdésben foglaltak kivételével az állami adó- és vámhatóság a 109. § alapján jár el azzal, hogy a tartozás mérsékléséhez nem szükséges a behajtást kérő hatóság hozzájárulása, a fizetési kedvezményt megállapító döntésben foglaltak teljesítéséig az adóssal szemben végrehajtási cselekmény nem foganatosítható, és erre az időszakra késedelmi pótlék nem számítható fel. Ha az adós a fizetési kedvezményt megállapító döntésben foglalt feltételeket nem teljesíti, a végrehajtást foganatosító adóhatóság a végrehajtást a hátralék teljes összegére folytatja a késedelmi pótlék visszamenőleges felszámításával.
(2) A végrehajtási eljárás elrendelését követően a behajtást kérő hatóság részben vagy egészben saját bevételét képező kötelezettségek, valamint a külföldön jogalap nélkül felvett álláskeresési ellátások behajtására irányuló tagállami megkeresés vonatkozásában benyújtott fizetési kedvezmény iránti kérelem elbírálása során az állami adó- és vámhatóság a 110. § alkalmazásával jár el.
121. § *
122. § (1) * Ha a döntés meghatározott cselekmény elvégzésére vagy meghatározott magatartásra, tűrésre, abbahagyásra (a továbbiakban: meghatározott cselekményre) irányul, és az adós a meghatározott cselekményt önként nem teljesítette, a behajtást kérő hatóság a végrehajtás érdekében megkeresi az állami adó- és vámhatóságot. Ha a behajtást kérő hatóság döntése több vagylagos kötelezést is tartalmaz, az állami adó- és vámhatóság a várhatóan a legkisebb költséggel járó meghatározott cselekményt hajtja végre. A megkeresés vonatkozásában ezen alcím rendelkezésein túl a 106. § (6) és (7) bekezdését is alkalmazni kell.
(1a) * Az általános közigazgatási rendtartás alapján hozott döntésen alapuló meghatározott cselekmény végrehajtása során az I–V. Fejezet rendelkezéseit a jelen alcímben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.
(1b) * A behajtást kérő hatóság előtt ügyfélként eljáró személyt kérelmére az adóhatóság – az Art. 127–128. §-ában foglaltakra is figyelemmel – tájékoztatja a végrehajtási ügy állásáról.
(1c) * Ha a meghatározott cselekmény építmény elbontására vagy jókarbantartási kötelezettség teljesítésére irányul, az adóhatóság végrehajtásra történő megkeresésének feltétele, hogy a behajtást kérő hatóság az építésügyi hatósági kötelezés tényét, mint jogilag jelentős tényt az ingatlan-nyilvántartásba feljegyeztesse.
(2) Az állami adó- és vámhatóság – a (3) bekezdés szerinti eljárási bírság kilátásba helyezése mellett – felhívja az adóst a meghatározott cselekmény önkéntes teljesítésére, továbbá tájékoztatja a teljesítés elmaradásának következményeiről.
(3) * Az önkéntes teljesítés elmaradása esetén az állami adó- és vámhatóság a meghatározott cselekmény végrehajtása érdekében az adóssal szemben a 22. § alkalmazásával eljárási bírságot szabhat ki. Az állami adó- és vámhatóság az eljárási bírságot kiszabó végzésben határidő tűzésével ismételten felhívja az adóst a kötelezettsége önkéntes teljesítésére. A kötelezettség határidőben történő teljesítése esetén az e bekezdés szerint kiszabott bírság mérsékelhető vagy elengedhető.
(4) Ha az adós jogi személy vagy egyéb szervezet, a (3) bekezdésben említett eljárási bírságot mind a jogi személlyel vagy egyéb szervezettel szemben, mind a vezető tisztségviselőjével szemben egyidejűleg ki lehet szabni.
(5) * Ha az adós az eljárási bírságot kiszabó végzésben megállapított határidő alatt sem teljesítette a kötelezettségét, az eljárási bírság egy alkalommal ismételten kiszabható. A végzésben az állami adó- és vámhatóság az adóst határidő tűzésével ismételten felhívja az önkéntes teljesítésre. A kötelezettség határidőben történő teljesítése esetén az e bekezdés szerint kiszabott bírság mérsékelhető vagy elengedhető.
(6) * Az állami adó- és vámhatóság a meghatározott cselekményt az adós költségére és veszélyére – akár pénzügyőri munkakört betöltő foglalkoztatottjának intézkedésével vagy kényszerítő eszköz alkalmazásával – elvégzi, ha
a) az adós az ismételten kiszabott eljárási bírság ellenére sem teljesítette a meghatározott cselekményt, vagy
b) * a meghatározott cselekmény végrehajtása – az életet, egészséget, testi épséget közvetlenül veszélyeztető helyzet megszüntetése érdekében – nem tűr halasztást.
(7) * Az állami adó- és vámhatóság az elvégzendő cselekmény pontos meghatározása, valamint közreműködő szervezet kirendelése érdekében, valamint az eljárás minden szakaszában igénybe veheti a behajtást kérő hatóság – különösen személyes megjelenéssel vagy soron kívüli adatszolgáltatással megvalósuló – közreműködését. A behajtást kérő hatóság köteles az állami adó- és vámhatóság felhívásában foglaltaknak – költség felszámítása nélkül – eleget tenni.
(8) * Az állami adó- és vámhatóság az elvégzendő cselekmény pontos meghatározása, valamint közreműködő szervezet kirendelése, illetve a szükséges műszaki tervdokumentáció elkészítése érdekében szakértőt vehet igénybe, ha a (7) bekezdésben foglalt eljárás nem vezetett vagy aránytalanul hosszú idő múlva vezetne eredményre. A szakértő költségét a behajtást kérő hatóság előlegezi.
(9) * Ha a döntés ingatlant érintő meghatározott cselekmény végrehajtására irányul, az állami adó- és vámhatóság az ingatlan tulajdonosának kezdeményezésére a végrehajtási eljárást felfüggeszti, amennyiben az ingatlan tulajdonosa vállalja, hogy a behajtást kérő hatóság döntésében foglaltakat soron kívül önként teljesíti. A felfüggesztés az ingatlan tulajdonosának kérelmére egy ízben, legfeljebb 6 hónapra rendelhető el.
123. § * (1) Ha a 122. § (6) bekezdése szerinti végrehajtáshoz olyan szakértelem, hatósági engedély vagy eszköz szükséges, amellyel a végrehajtást foganatosító adóhatóság nem rendelkezik, az állami adó- és vámhatóság jogszabályban kijelölt központi beszerző szerv bevonásával jár el, vagy a közbeszerzésekről szóló törvény szabályai alapján választja ki az eljárásban közreműködő szervezetet.
(2) * Ha a 122. § (6) bekezdés szerinti végrehajtáshoz olyan szakértelem, hatósági engedély vagy eszköz szükséges, amellyel a végrehajtást foganatosító adóhatóság nem rendelkezik és a beszerzés nem tartozik az (1) bekezdés hatálya alá, az állami adó- és vámhatóság a közreműködő szervezetek névjegyzékében szereplő, az adott földrajzi területre vagy országosan regisztrált, a végrehajtandó meghatározott cselekményhez a szükséges szakértelemmel rendelkező szervezeteket – az elvégzendő feladatot tartalmazó műszaki leírás megküldése mellett – elektronikusan értesíti a feladatról, és ajánlattételre hívja fel azokat. Az ajánlattételre nyitva álló határidőt az adóhatóság állapítja meg, a felhívás keltétől számított 5, legfeljebb 60 nap közötti időtartamban.
(3) * Az ajánlattételre felhívott közreműködő szervezet az adóhatóság által meghatározott határidőn belül tehet ajánlatot a műszaki leírásban szereplő feladat elvégzésére. E határidő jogvesztő. Amennyiben a határidőn belül nem érkezik érvényes ajánlat, úgy a közreműködő szervezet kiválasztására a (11) bekezdésben foglaltak szerint kerül sor.
(4) Az ajánlatnak tartalmaznia kell a közreműködés díját, amely minden járulékos költséget is magában foglal. Az ajánlatban fel kell tüntetni a közreműködés módját, helyét és időpontját.
(5) Az ajánlattételi határidő leteltét követően az állami adó- és vámhatóság a beérkezett ajánlatok alapján végzéssel azt az ajánlatot adó szervezetet jelöli ki a cselekmény elvégzésére, amelyik ajánlata alapján a meghatározott cselekmény végrehajtása az adós számára a legkisebb költség felszámításával jár. A végzésnek tartalmaznia kell a kijelölt szervezetet és a közreműködés várható díját is.
(6) A közreműködő szervezetek névjegyzékébe minden Magyarország területén gazdasági tevékenységet folytató személy és szervezet (a továbbiakban együtt: szervezet) felvehető, ha a névjegyzékbe való felvételre vonatkozó kérelem előterjesztésekor szerepel a köztartozásmentes adózói adatbázisban. Ha az adóhatóság a köztartozásmentes adózói adatbázisból törli a közreműködő szervezetet, egyúttal törli a névjegyzékből is.
(7) A névjegyzék nyilvános, azt az állami adó- és vámhatóság negyedévente honlapján közzéteszi.
(8) A közreműködő szervezetek névjegyzékéből az adóhatóság törli azt a szervezetet, amely a kijelölés ellenére a végzésben foglaltakat – neki felróható okból – nem teljesítette. Az ilyen okból a névjegyzékből törlésre került szervezet a törlés napjától számított 12 hónapon belül a névjegyzékbe nem vehető fel újra.
(8a) * A közreműködő szervezetet az állami adó- és vámhatóság akkor is törli a névjegyzékből, ha a
a) nem természetes személy közreműködő szervezet jogutód nélkül megszűnt, vagy a természetes személy közreműködő szervezet elhunyt, vagy
b) közreműködő szervezet a névjegyzékből való törlését maga kérte.
(9) A legmegfelelőbb ajánlatot tevő szervezet végzésben meghatározott közreműködésének módját a végrehajtást foganatosító adóhatóság felügyeli az eljárás során.
(10) Az (1) és (5) bekezdésben foglaltak szerint kiválasztott közreműködő szervezet végzi el a meghatározott cselekményt az adott cselekményre vonatkozó jogszabályok és szakmai előírások betartásával, ideértve az esetleg szükséges engedélyek beszerzését vagy bejelentések megtételét is.
(11) Ha a közreműködő szervezetek névjegyzékében nem található a meghatározott cselekmény elvégzéséhez szükséges szakértelemmel rendelkező közreműködő szervezet, az állami adó- és vámhatóság bírósági vagy hatósági nyilvántartásból hív fel ajánlattételre legalább három olyan gazdálkodó szervezetet, amely a meghatározott cselekmény elvégzésére alkalmas. Az állami adó- és vámhatóság az adós számára a legkisebb költség felszámításával járó gazdálkodó szervezetet rendelheti ki.
(12) * A közreműködő szervezetet kirendelő végzés elleni fellebbezésnek a döntés végrehajtására nincs halasztó hatálya.
123/A. § * (1) Ha a meghatározott cselekményt az állami adó- és vámhatóság felhívására a kötelezett önkéntesen teljesíti és a döntésben foglaltaknak megfelelő teljesítés megállapítása a behajtást kérő hatóság speciális szakértelmét igényli, az állami adó- és vámhatóság a teljesítés ellenőrzésébe bevonhatja a behajtást kérő hatóságot. A behajtást kérő hatóság az állami adó- és vámhatóság felhívásától számított 15 napon belül nyilatkozik arról, hogy a teljesítés megfelel-e a meghatározott cselekményt előíró döntésben foglaltaknak. Ha a behajtást kérő hatóság a felhívásnak a megadott határidőn belül nem tesz eleget, az adós önkéntes teljesítését a behajtást kérő hatóság által elfogadottnak kell tekinteni.
(2) * Ha a 122. § (6) bekezdése szerinti eljárás döntésben foglaltaknak megfelelő teljesítésének megállapítása a behajtást kérő hatóság speciális szakértelmét igényli, a behajtást kérő hatóság az állami adó- és vámhatóság előzetes értesítése alapján a 122. § (6) bekezdése szerinti eljárás elvégzésénél jelen lehet és a meghatározott cselekményt előíró döntésben foglaltaknak megfelelő teljesítést ellenőrizheti. Ha a behajtást kérő hatóság az állami adó- és vámhatóság előzetes értesítésében megjelölt időpontban nem jelenik meg a teljesítés ellenőrzése céljából, a meghatározott cselekménynek az állami adó- és vámhatóság által a 122. § (6) bekezdése szerint történt elvégzését a behajtást kérő hatóság által elfogadottnak kell tekinteni.
(3) Ha a behajtást kérő hatóság az (1) bekezdés szerinti eljárásban megállapítja, hogy a meghatározott cselekmény teljesítése az azt előíró döntésben foglaltaknak nem felel meg, az állami adó- és vámhatóság a végrehajtási eljárást tovább folytatja és az adóst ismételten felhívja a meghatározott cselekmény önkéntes, a döntésben foglaltaknak megfelelő teljesítésére. A meghatározott cselekményt előíró döntésben foglaltaknak megfelelő teljesítés önkéntes elmaradása esetén az állami adó- és vámhatóság a 122. § (6) bekezdése alapján jár el.
(4) Ha a behajtást kérő hatóság a (2) bekezdés szerinti eljárásban megállapítja, hogy a meghatározott cselekmény végrehajtása az azt előíró döntésben foglaltaknak nem felel meg, az állami adó- és vámhatóság a közreműködő szervezetet a teljesítés saját költségére történő elvégzésére hívja fel.
123/B. § * (1) Ha a meghatározott cselekmény építmény elbontására vagy jókarbantartási kötelezettség teljesítésére irányul, és a behajtást kérő hatóság döntésében az építmény használatát annak életveszélyes állapotára tekintettel megtiltotta, vagy ha a használat kizárása a döntésben foglaltak végrehajtásához szükséges, a meghatározott cselekménnyel érintett építményt használó adóst vagy harmadik személyt az állami adó- és vámhatóság a helyszíni eljárás során felhívja, hogy az építményt – a benne tartózkodó valamennyi személlyel együtt – az ingóságoktól kiürítve két munkanapon belül hagyja el. Az állami adó- és vámhatóság a felhívást tartalmazó helyszíni jegyzőkönyvet soron kívül megküldi az építmény fekvése szerinti községi, városi, fővárosi kerületi jegyzőnek.
(2) Ha az építményben a helyszíni eljárás időpontjában nem tartózkodik senki, vagy ott csak kiskorú személy található, az állami adó- és vámhatóság a felhívást a helyszíni eljárásáról készített jegyzőkönyvbe foglalja és a jegyzőkönyvet kifüggeszti az építmény ajtajára, továbbá soron kívül megküldi az építmény fekvése szerinti községi, városi, fővárosi kerületi jegyzőnek.
(3) * Az állami adó- és vámhatóság – szükség esetén a rendőrség hivatásos állományú alkalmazottjának, illetve az állami adó- és vámhatóság pénzügyőri munkakört betöltő foglalkoztatottjának közreműködésével – a két munkanapos határidő elteltével a helyszínen ellenőrzi a teljesítést és foganatosítja az építmény kiürítését. Kiskorú személy várható érintettsége esetén a helyszíni eljárás időpontjáról az illetékes gyámhatóságot is előzetesen értesíteni kell. Ebben az esetben a helyszíni eljáráson az illetékes gyámhatóság képviselője is részt vesz. Az állami adó- és vámhatóság az építmény fekvése szerinti községi, városi, fővárosi kerületi jegyző által kijelölt, ideiglenes elhelyezést biztosító ingatlanra kíséri az adóst, illetve az építményt használó egyéb személyeket, és ide szállítja az adós költségére az építményben lévő ingóságokat is. Ha az építményben lévő ingóságok elhelyezése a jegyző által kijelölt ingatlanban nem biztosított, azok kezelésére a (4)–(6) bekezdésben foglaltakat kell alkalmazni.
(4) Ha a (3) bekezdés szerinti helyszíni eljárás alkalmával az építményben nem tartózkodik senki, vagy ott csak kiskorú személy található, az építményben lévő ingóságokat az állami adó- és vámhatóság az adós költségére elszállíttatja, az építményben tartózkodó kiskorú személyek ideiglenes elhelyezése iránt a gyámhatóság intézkedik.
(5) A (4) bekezdésben foglalt esetben a végrehajtó az építmény ajtajára kifüggeszti a helyszíni eljárásáról készített jegyzőkönyvet, és abban megjelöli az ingóságok átvételének helyét, valamint azt, hogy az eljárásban mely gyámhatóság vesz részt. Az állami adó- és vámhatóság a helyszíni eljárásáról készített jegyzőkönyvet soron kívül megküldi az építmény fekvése szerinti községi, városi, fővárosi kerületi jegyzőnek is.
(6) * Az ingóságok megőrzésére és értékesítésére a 90. § (5) bekezdését kell alkalmazni, azzal, hogy az értékesítésből befolyó vételár az (1) bekezdésben írt adóst vagy harmadik személyt illeti meg.
(7) Ha a meghatározott cselekmény végrehajtásához elegendő az építmény egy részének elhagyása, az állami adó- és vámhatóság az érintett építményrészt az (1)–(6) bekezdésben foglaltak alkalmazásával kiüríti, a kiürített építményrészt lezárja és lepecsételi.
(8) * Ha a kiürítendő építményben lévő ingóságok értéke nem éri el a tárolás várható költségét, a végrehajtó az ingóságokat az adós veszélyére az ingatlan területén is elhelyezheti. Az adós az ingóságokat az eljárás bármely szakaszában elszállíthatja.
(9) * Ha a végrehajtható okirat vagy a végrehajtó által a helyszínen felvett jegyzőkönyv tartalmából megállapítható, hogy a kiürítendő építmény élet- vagy balesetveszélyes, a benne lévő ingóságok elhelyezése iránt az állami adó- és vámhatóság nem intézkedik.
(10) * Az (1) bekezdés szerinti határidő elteltét követően, ha az építményben már nem tartózkodik személy, az állami adó- és vámhatóság a meghatározott cselekményt az adós veszélyére elvégzi vagy elvégezteti.
124. § * (1) A 122. § (6) bekezdés szerinti eljárás elvégzéséről a végrehajtást foganatosító adóhatóság jegyzőkönyvet vesz fel, amelyet megküld a behajtást kérő hatóság részére.
(2) A közreműködő szervezet által kiállított számla és az eljárásról felvett jegyzőkönyv alapján az állami adó- és vámhatóság intézkedik a kifizetés iránt.
(3) A (2) bekezdésben foglaltak szerint kifizetett díj ki nem egyenlített végrehajtási költségnek minősül, amelyet az állami adó- és vámhatóság végzésben állapít meg és – önkéntes teljesítés hiányában – a pénzfizetési kötelezettségekre vonatkozó szabályok szerint érvényesít. A végzés a végrehajtási eljárásban végrehajtható okirat.
(4) Ha a meghatározott cselekmény
a) kizárólag személyesen az adós által végezhető el, és a 122. § (2)–(5) bekezdésében foglalt eljárás eredménytelenül zárul, vagy
b) végrehajtása során közreműködő szervezet igénybevétele a 123. § alapján nem indokolt vagy nem lehetséges, és a 122. § (2)–(6) bekezdésében foglalt eljárás eredménytelenül zárul,
az adóhatóság a végrehajtást a 124/A. § d) pontja szerint végzéssel megszünteti és erről a behajtást kérő hatóságot tájékoztatja.
(5) Az eredménytelenség miatt megszüntetett eljárás esetén a 113. § (2)–(3) bekezdése alkalmazandó azzal, hogy a ki nem egyenlített eljárási költségeket az adós viseli.
124/A. § * A 18. § (1) bekezdésében rögzített eseteken túl az adóhatóság a végrehajtást végzéssel megszünteti akkor is, ha
a) az adós a meghatározott cselekményt önkéntesen teljesítette, vagy helyette azt az adóhatóság elvégezte vagy elvégeztette,
b) a kötelezettség végrehajtásához való jog elévült,
c) azt a behajtást kérő hatóság a behajtási megkeresés visszavonása nélkül kérte,
d) az adóhatóság által lefolytatott végrehajtás eredményre nem vezetett, és további intézkedés foganatosítására nincs lehetőség, vagy eredmény attól sem várható.
125. § * A 122. § (6) bekezdés szerinti végrehajtás során az állami adó- és vámhatóság pénzügyőri munkakört betöltő foglalkoztatottjai a Nemzeti Adó- és Vámhivatalról szóló törvény szerinti intézkedések megtételére jogosultak.
125/A. § * (1) A 29. § (1) bekezdés 6. és 9–21. pontja szerinti megkeresésen alapuló pénzkövetelések végrehajtását az állami adó- és vámhatóság az 53. alcím szabályai szerint foganatosítja azzal, hogy a megkeresés időpontjára, a tartozás összegére vonatkozó előírás és a hatásköri szabályozás nem alkalmazható.
(2) A 29. § (1) bekezdés 6. és 9–21. pontja szerinti megkereséshez a behajtást kérő csatolja a végrehajtható határozatot vagy jogszabályban meghatározottak szerint a határozat záradékkal ellátott rendelkező részét, határozat hiányában a fizetési kötelezettséget megalapozó közokiratot.
(3) A végrehajtási eljárás elrendelését követően benyújtott fizetési kedvezmény iránti kérelem elbírálása során – a (4) bekezdésben foglalt kivétellel – az állami adó- és vámhatóság a 109. § alapján jár el azzal, hogy a tartozás mérséklésének nincs helye.
(4) A végrehajtási eljárás elrendelését követően fiatalkorúval szemben kiszabott pénzbüntetés, a bűnügyi költség, valamint a büntetőeljárásban a bíróság által kiszabott rendbírság vonatkozásában benyújtott fizetési kedvezmény iránti kérelem elbírálása során az állami adó- és vámhatóság a 110. § alapján jár el.
(5) A 29. § (1) bekezdés 6. és 9–21. pontja szerinti megkeresésen alapuló pénzkövetelések végrehajtása során – a (8) bekezdésben meghatározott kivétellel – az állami adó- és vámhatóság a 108. §-ban foglaltaktól eltérően a pénzköveteléseket ideiglenesen eredménytelen végrehajtással érintett tartozásként nyilvántarthatja.
(6) A 29. § (1) bekezdés 6. és 9–21. pontja szerinti megkeresésen alapuló pénzkövetelések végrehajtása során felmerült ki nem egyenlített költségeket az állami adó- és vámhatóság állapítja meg és viseli.
(7) A 29. § (1) bekezdés 6. és 9–21. pontja szerinti megkeresésen alapuló pénzkövetelések végrehajtásához való jog a végrehajtandó követeléssel együtt évül el, a végrehajtáshoz való jog elévülését bármely végrehajtási cselekmény megszakítja.
(8) Ha a fiatalkorúval szemben kiszabott pénzbüntetés behajtása eredménytelen, az állami adó- és vámhatóság a végrehajtási eljárást megszünteti.
(9) * Ha a jogi személlyel szemben a büntetőeljárásban kiszabott pénzbírság vagy a megállapított bűnügyi költség ideiglenesen eredménytelen végrehajtása állapítható meg, az állami adó- és vámhatóság az állam nevében felszámolási eljárást kezdeményez. Az eljárást kezdeményező kérelemben, illetve a hitelezői igény bejelentésekor köteles nyilatkozni arról, hogy a jogi személlyel szemben pénzbírságot szabtak ki, vagy a bűnügyi költség viselésére kötelezték, és ezen követelésekre vonatkozóan a csődeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló 1991. évi XLIX. törvény (a továbbiakban: Cstv.) 79/D. §-a alapján hitelezői joggyakorlásra jogosult.
(10) * Ha a jogi személlyel szemben a büntetőeljárásban kiszabott pénzbírság vagy a megállapított bűnügyi költség végrehajtása során az adós gazdálkodó szervezettel szemben felszámolási eljárás indul, az állami adó- és vámhatóság a Cstv. 79/A. § (2) bekezdésében meghatározott bűnügyi hitelezői követelés érvényesítése érdekében, a határozat megküldésével írásban értesíti a felszámolót és a felszámolást elrendelő bíróságot, feltéve, hogy bűnügyi hitelezői igénybejelentés még nem történt. Az adóhatóság a hitelezői igény bejelentésekor köteles nyilatkozni arról, hogy a jogi személlyel szemben pénzbírságot szabtak ki, pénzösszegben kifejezett vagyonelkobzást alkalmaztak vagy a bűnügyi költség viselésére kötelezték, és ezen követelésekre vonatkozóan a Cstv. 79/D. §-a alapján hitelezői joggyakorlásra jogosult.
125/B. § * (1) A 29. § (1) bekezdés 6. és 9–21. pontja szerinti megkeresésen alapuló meghatározott cselekmény végrehajtását az állami adó- és vámhatóság az I–XI. Fejezet rendelkezései szerint, a jelen alcímben meghatározott eltérésekkel foganatosítja.
(2) * A 29. § (1) bekezdés 6. és 9–21. pontja szerinti megkereséshez a behajtást kérő csatolja a végrehajtható határozatot vagy jogszabályban meghatározottak szerint a határozat záradékkal ellátott rendelkező részét, határozat hiányában a kötelezettséget megalapozó közokiratot. A megkeresés vonatkozásában ezen alcím rendelkezésein túl a 106. § (6) és (7) bekezdését is alkalmazni kell.
(3) A 29. § (1) bekezdés 6. és 9–21. pontja szerinti megkeresésen alapuló meghatározott cselekmények végrehajtására a 125/A. § (6)–(7) bekezdése alkalmazandó.
(4) A büntetőeljárásban elrendelt zár alá vétel és a nem pénzösszegben kifejezett vagyonelkobzás, valamint az Európai Unió és az ENSZ Biztonsági Tanácsa által elrendelt pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedés esetén fedezetcsere nem engedélyezhető.
(5) * Az állami adó- és vámhatóság a 125/A. § (10) bekezdése szerint jár el, ha a gazdálkodó szervezettel szemben elrendelt, a jogi személlyel szemben büntetőeljárásban kiszabott pénzbírság vagy a pénzösszegben kifejezett vagyonelkobzás érdekében történő zár alá vétel végrehajtása során az adós gazdálkodó szervezet felszámolás alá kerül.
125/C. § * (1) * A pénzösszegben kifejezett vagyonelkobzás végrehajtása során az állami adó- és vámhatóság az adós vagyontárgyait a pénzkövetelés végrehajtásának szabályai szerint, a jelen §-ban foglalt eltérésekkel vonja végrehajtás alá, alkalmazza továbbá a 125/A. § (9)–(10) bekezdését.
(2) Az adós meghatározott vagyontárgyára – így különösen az adós ingóságára, az adóst megillető, pénzforgalmi szolgáltatónál kezelt összegre, elektronikus pénzre, dematerializált értékpapírra – nem pénzösszegben elrendelt vagyonelkobzás végrehajtása során az állami adó- és vámhatóság az ingóságot – a mentesség szabályaitól függetlenül – haladéktalanul lefoglalja és intézkedik az ingóság elszállítása iránt, a pénzösszeget, az elektronikus pénzt és a dematerializált értékpapírt teljes összegben végrehajtás alá vonja. Ha az elszállítás akadályba ütközik, a zár alá vétel szabályait kell alkalmazni.
(2a) * A (2) bekezdés alapján lefoglalt ingóság, valamint végrehajtás alá vont dematerializált értékpapír tekintetében az állami adó- és vámhatóság felhívja a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt.-t (a továbbiakban: MNV Zrt.), hogy az állam nevében 15 napon belül nyilatkozzon, hogy az állam a vagyonelkobzás végrehajtásának keretében a vagyontárgy értékesítéséből befolyt vételárra tart igényt, vagy a vagyontárgy birtokba adását kéri.
(2b) * Ha az MNV Zrt. a (2a) bekezdésében meghatározott felhívásra a (2a) bekezdésben megállapított határidőn belül nem nyilatkozik, vagy akként nyilatkozik, hogy az állam a vagyontárgy értékesítéséből befolyt vételárra tart igényt, az állami adó- és vámhatóság a 125/B. § (1) bekezdése szerint jár el.
(2c) * Ha az MNV Zrt. arról nyilatkozik, hogy az állam a vagyontárgy birtokba adását kéri, az MNV Zrt. a nyilatkozatában megjelöli az ingóság birtokba adásának módját, valamint azt az értékpapírszámlát, amelyre a dematerializált értékpapír átvezetését kéri. Az állami adó- és vámhatóság az MNV Zrt. nyilatkozata alapján haladéktalanul intézkedik az ingóságnak az MNV Zrt. által meghatározott módon történő birtokba adása, dematerializált értékpapír esetén annak a MNV Zrt. által megjelölt értékpapírszámlára történő átvezetése iránt. Ha van olyan közhiteles nyilvántartás, amelyben a vagyontárgyat nyilván kell tartani, az állami adó- és vámhatóság haladéktalanul megkeresi a nyilvántartást vezető hatóságot, hogy a vagyontárgyra a vagyonelkobzásról szóló határozat jogerőre emelkedésének napjával az állam tulajdonjogát jegyezze be.
(2d) * Ha az állami adó- és vámhatóság a (2) bekezdésben meghatározott esetben működőképes, rendeltetésszerű használatra alkalmas gépjárművet foglal le, megkeresi azt a nyomozó hatóságot, amely a vagyonelkobzást megelőzően a nyomozást utoljára folytatta és nyilatkoztatja, hogy rendvédelmi feladatok ellátásához szükség van-e a gépjárműre. Ha a nyomozó hatóság arról nyilatkozik, hogy a gépjárműre rendvédelmi feladatok ellátásához szükség van, akkor a gépjármű tekintetében a tulajdonosi jogok és kötelezettségek – a nyilatkozatnak az eljáró szerv részére történő kézbesítésének napjától – a nyomozó hatóság nyilatkozatában megjelölt rendvédelmi feladatot ellátó költségvetési szervet illetik meg, illetve terhelik. A nyomozó hatóság a nyilatkozatát a megkeresés kézbesítésétől számított tizenöt napon belül teheti meg.
(2e) * A (2d) bekezdésben meghatározott esetben a tulajdonosi joggyakorlóvá válás időpontjától kezdve a rendvédelmi feladatot ellátó költségvetési szerv viseli a gépjárművel kapcsolatos költségeket, ideértve a gépjármű elszállításának költségeit is.
(2f) * Az állami adó- és vámhatóság a (2d) bekezdésben meghatározott gépjárművekkel kapcsolatban a (2a) bekezdés alapján csak akkor hívhatja fel az MNV Zrt.-t, ha a nyomozó hatóság a (2d) bekezdésben meghatározott nyilatkozatot a rendelkezésre álló határidőn belül nem tett, vagy arról nyilatkozott, hogy a gépjárműre a rendvédelmi feladatok ellátásához nincs szükség.
(3) Ha a pénzösszegben elrendelt vagyonelkobzás végrehajtása során az állami adó- és vámhatóság megállapítja, hogy a vagyonhoz ingóság, adóst megillető pénzösszeg is tartozik, az adós valamennyi ingóságát – ide nem értve a végrehajtás alól mentes és a 96. § (6) bekezdésében szereplő vagyontárgyakat – haladéktalanul lefoglalja, és intézkedik a lefoglalt ingóságok elszállítása iránt. Ha az elszállítás akadályba ütközik, a zár alá vétel szabályait kell alkalmazni. Zár alá kell venni azt a dolgot is, amelyre nézve már korábban igénypert indítottak.
(4) * Ingatlanra kimondott vagyonelkobzás esetén az állami adó- és vámhatóság haladéktalanul megkeresi az ingatlanügyi hatóságot, hogy az ingatlanra az állam tulajdonjogát jegyezze be. Az ingatlanra kimondott vagyonelkobzás esetén a megkeresésben az állam tulajdonosi jogait gyakorló szervezetként a MNV Zrt.-t kell megjelölni és egyúttal értesíteni. Ha pénzösszegben elrendelt vagyonelkobzás végrehajtása során ingatlanra vezetnek végrehajtást, a végrehajtási jog bejegyzése iránti megkeresésben behajtandó követelésként a pénzösszegben elrendelt vagyonelkobzást a pénzösszeg megjelölésével, végrehajtást kérőként pedig az államot kell megjelölni.
(5) A (4) bekezdés szerint kell eljárni akkor is, ha a másik tagállamban vagy külföldi államban elrendelt vagyonelkobzásra vonatkozó határozat végrehajtása nemzeti kulturális örökséghez tartozó ingatlanra történik.
(6) * Ha a vagyonelkobzás végrehajtása nem vezetett eredményre végrehajtás alá vonható vagyontárgy hiánya vagy a lefoglalt vagyontárgy sikertelen értékesítése miatt, az állami adó- és vámhatóság értesíti az ügyészséget a büntetőeljárásról szóló törvény szerinti vagyonelvonásra irányuló eljárás lefolytatása érdekében.
(7) * Ha felszámolási eljárásban bejelentett hitelezői követelés zár alá vételére került sor, majd ezt követően a hitelezői igényre nem pénzösszegben kifejezett vagyonelkobzást rendelnek el, és a felszámolási eljárás alatt, vagy annak befejezésekor a vagyonfelosztás során a zár alá vétel tárgya helyébe meghatározott vagyontárgy vagy annak egy része lépett, az állami adó- és vámhatóság a vagyonelemet annak az adósnak adja vissza, akivel szemben a hitelezői követelés érvényesítésre került. Amennyiben az adós jogutód nélkül megszűnt, az állami adó- és vámhatóság vagyonrendezési eljárást kezdeményez.
(8) * Ha a pénzösszegben kifejezett vagyonelkobzás, vagy a jogi személlyel szemben kiszabott pénzbírság alacsonyabb összegre vonatkozik, mint az ezek biztosítása érdekében elrendelt zár alá vétel, az állami adó- és vámhatóság a különbözetként fennmaradó vagyonra a felszámolás befejezése és az adós jogutód nélküli megszüntetése tárgyában hozott végzés jogerőre emelkedése után a cégbíróságnál vagyonrendezési eljárást kezdeményez.
125/D. § * (1) Ha a másik tagállamban vagy külföldi államban a vagyonelkobzást ingatlanra rendelték el, és azt a magyar bíróság nem pénzösszegben kifejezett vagyonelkobzásként rendelte el, és a másik tagállammal vagy külföldi állammal kötött nemzetközi szerződés nem zárja ki a vagyonelkobzásból származó állami bevétel megosztását, a vagyonelkobzást a (2)–(8) bekezdés szerint kell végrehajtani.
(2) Az állami adó- és vámhatóság a pénzkövetelés behajtására irányadó szabályok szerint intézkedik az ingatlan lefoglalása iránt, egyúttal megállapítja az ingatlan becsértékét. A végrehajtási jog bejegyzése iránti megkeresésben behajtandó követelésként a vagyonelkobzást, végrehajtást kérőként pedig az államot kell megjelölni, amelynek nevében az MNV Zrt. jár el.
(3) Az állami adó- és vámhatóság a becsértéket közli az MNV Zrt.-vel, és nyilatkozattételre hívja fel arról, hogy a vagyonelkobzás végrehajtásának keretében az ingatlan tulajdonjogára vagy az értékesítéséből befolyt vételárra tart igényt az állam.
(4) * Ha az állam az ingatlan tulajdonjogára tart igényt, az állami adó- és vámhatóság a becsérték végrehajtási kifogással már nem támadható megállapítását követően a 125/C. § (4) bekezdés szabályainak alkalmazásával intézkedik a tulajdonjog bejegyzése iránt.
(5) Ha a (4) bekezdésben meghatározott esetben,
a) a másik tagállamban elrendelt vagyonelkobzás esetében az ingatlan becsértéke a tízezer eurónak megfelelő forintösszeget meghaladja, vagy
b) a külföldi államban elrendelt vagyonelkobzás esetében az ingatlan becsértéke a tízezer eurónak megfelelő forintösszeget meghaladja, és az összeg 50%-a a külföldi államot illeti
az állami adó- és vámhatóság felhívja az MNV Zrt.-t a végrehajtási költségek és a becsérték 50%-ának az ilyen jogcímen előírt kötelezettségekre befizetett összegek fogadására és kezelésére elkülönített számlára történő befizetésére.
(6) Ha a külföldi államban elrendelt vagyonelkobzás végrehajtásából befolyt, a végrehajtási költségek fejében behajtott összegek levonása után fennmaradó összeg megosztására a magyar állam és a külföldi állam eseti megállapodást kötött, az eseti megállapodásban foglalt összeget kell befizetni a végrehajtási kényszer eredményeként befizetett összegek fogadására és kezelésére elkülönített számlára.
(7) Az (5) bekezdés, vagy a (6) bekezdés szerinti összeg beérkezését követően az állami adó- és vámhatóság intézkedik a tagállam, illetve a külföldi állam részére való átutalása iránt.
(8) Ha az állam az ingatlan értékesítéséből befolyt vételárra tart igényt, az állami adó- és vámhatóság a pénzkövetelés behajtásának szabályai szerint folytatja az eljárást; és a végrehajtási költségek, valamint a jelzálogjoggal biztosított követelések kielégítése után fennmaradó pénzösszeg illeti meg az államot.
(9) * Ha a másik tagállamban vagy külföldi államban a vagyonelkobzást ingóságra rendelték el, az állami adó- és vámhatóság a végrehajtást e § ingatlanokra vonatkozó rendelkezéseinek megfelelő alkalmazásával foganatosítja.
125/E. § * (1) A büntetőeljárásban elrendelt zár alá vétel végrehajtása során az állami adó- és vámhatóság a X. fejezetben foglaltak szerint jár el az e §-ban meghatározott eltérésekkel, azzal, hogy az intézkedéseket haladéktalanul kell megtennie.
(2) A büntetőeljárásban elrendelt zár alá vétel végrehajtása során jövedelem-letiltásnak helye nincs.
(3) A büntetőeljárásban elrendelt zár alá vétel foganatosításakor fel kell hívni az adóst, hogy nem hozhat a zár alá vétel foganatosításával és céljával ellentétes döntést.
(4) Ha a büntetőeljárásban az ingatlan zár alá vételére pénzfizetésre irányuló vagyonelkobzás vagy ilyen polgári jogi igény biztosítása érdekében került sor, az állami adó- és vámhatóság a bejegyzési kérelemben a biztosítandó pénzösszeget is feltünteti.
(5) A büntetőeljárásban elrendelt zár alá vétel bejegyzéséről szóló ingatlan-nyilvántartási határozat kézhezvétele után az állami adó- és vámhatóság az ingatlant zárgondnok kezelésébe adja, ha
a) az adós az ingatlan kezelésében hosszabb távollét miatt vagy más okból akadályozva van, vagy meghalt,
b) a behajtást kérő zárgondnok kirendelését kérte, és ez az ügy körülményeire tekintettel az állami adó- és vámhatóság szerint indokolt, vagy
c) törvény így rendelkezik.
(6) Mező- és erdőgazdasági hasznosítású föld büntetőeljárásban elrendelt zár alá vétele esetén, a zárgondnok személyére történő javaslattétel érdekében nyilatkozattételre kell felhívni a föld fekvése szerint illetékes járási hivatalt. Zárgondnoknak elsősorban a járási hivatal által javasolt személyt vagy szervet kell kirendelni.
(7) Ha a büntetőeljárásban elrendelt zár alá vételt ingatlanra rendelték el az ingatlan zárgondnokául az MNV Zrt.-t kell kirendelni.
(8) A zárgondnokot a kirendelő végzésben tájékoztatni kell arról, hogy köteles az ingatlant a rendes gazdálkodás szerint kezelni, gazdálkodásáról és az ingatlan jövedelméről az állami adó- és vámhatóságnak elszámolni, valamint az ingatlan tiszta jövedelmét az ilyen jogcímen előírt kötelezettségekre befizetett összegek fogadására és kezelésére elkülönített számlára befizetni.
(9) A bíróság vagy az ügyészség büntetőeljárásban zár alá vett vagyon megváltásának elfogadásáról rendelkező, végrehajthatóvá vált határozatának kézhezvételét követően az állami adó- és vámhatóság felhívja az adóst a megváltás összegének megfizetésére. A megváltás összegének megfizetése esetén az állami adó- és vámhatóság erről haladéktalanul tájékoztatja a megváltásról rendelkező bíróságot vagy ügyészséget.
(10) Az állami adó- és vámhatóság a büntetőeljárásban elrendelt zár alá vétel feloldásáról rendelkező, a bíróság jogerős vagy véglegessé vált, illetve az ügyészség vagy a nyomozó hatóság további jogorvoslattal nem támadható határozatának kézhezvétele után haladéktalanul intézkedik a büntetőeljárásban elrendelt zár alá vétel törlése iránt.
125/F. § * (1) Az Európai Unió és az ENSZ Biztonsági Tanácsa által elrendelt pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedés végrehajtása során az állami adó- és vámhatóság a vagyonelkobzás biztosítására elrendelt büntetőeljárásban elrendelt zár alá vétel szabályai szerint jár el azzal, hogy jövedelem-letiltásnak is helye van, valamint a zárgondnoknak az adós jogi személy vagyonából származó jövedelmet – a felmerült költségek levonása után – az adós pénzforgalmi számláján kell elhelyeznie.
(2) A zárlat feloldásának a bíróság által engedélyezett mentesítésről vagy a végrehajtás megszüntetéséről szóló határozata alapján van helye.
125/G. § * (1) Az elektronikus adat ideiglenes és végleges hozzáférhetetlenné tételének végrehajtása során az állami adó- és vámhatóság jár el.
(2) A végrehajtó az elektronikus adat ideiglenes hozzáférhetetlenné tételéről, illetve visszaállításáról szóló határozatot a helyszínen adja át az adósnak, egyúttal felhívja az adóst, hogy az abban foglalt kötelezettségét azonnal teljesítse. Ha az azonnali teljesítés feltételei nem állnak fenn, a végrehajtó legkésőbb a kézbesítést követő munkanapon ellenőrzi a helyszínen a teljesítést. Ha az adós, illetve képviselője nincs jelen, a végrehajtó az okiratot a jegyzőkönyv másolatával együtt kézbesíti az adósnak, illetve képviselőjének.
(3) Ha a végrehajtó az ellenőrzés során azt állapítja meg, hogy a kötelezett nem teljesítette a kötelezettséget, erről haladéktalanul – a teljesítési határidő lejártának napját is tartalmazó – jegyzőkönyvet készít, és azt legkésőbb a jegyzőkönyv készítésének napját követő munkanapon beterjeszti a végrehajtást kérő bírósághoz rendbírság kiszabása céljából.
(4) Ha az adós a kötelezettség teljesítéséről a (3) bekezdésben foglaltakat követően értesíti az állami adó- és vámhatóságot, a végrehajtó az értesítés átvételét követő öt munkanapon belül ismételten – szükség esetén a helyszínen – ellenőrzi a teljesítést, melynek eredményéről haladéktalanul tájékoztatja a végrehajtást kérő bíróságot.
(5) Az elektronikus adat végleges hozzáférhetetlenné tételének végrehajtása során a végrehajtó az elektronikus adat végleges hozzáférhetetlenné tételéről szóló – a bíróság önkéntes teljesítésre történő felhívását tartalmazó – határozatot a helyszínen adja át az adósnak, és ellenőrzi a kötelezett azonnali teljesítését a helyszínen; a végrehajtó legkésőbb a kézbesítést követő munkanapon ellenőrzi a helyszínen a teljesítést, amennyiben az azonnali teljesítés feltételei nem állnak fenn.
(6) Ha a végrehajtó az ellenőrzés során azt állapítja meg, hogy a kötelezett nem teljesítette a meghatározott cselekményt, erről nyomban a teljesítési határidő lejártának napját is tartalmazó jegyzőkönyvet készít és azt legkésőbb a jegyzőkönyv készítésének napját követő munkanapon a megállapított rendbírság kiszabása céljából beterjeszti a végrehajtást kérő bírósághoz.
(7) A végrehajtó a rendbírságot kiszabó határozat véglegessé válását követő öt munkanapon belül ismételten – szükség esetén a helyszínen – ellenőrzi a kötelezett teljesítését.
(8) Ha a végrehajtó az ismételt ellenőrzés során azt állapítja meg, hogy a kötelezett nem teljesítette a meghatározott cselekményt a (6)–(7) bekezdés megfelelő, a teljesítés megtörténtéig ismételt alkalmazásával jár el.
(9) A végrehajtás megszűnik a megkeresés állami adó- és vámhatósághoz érkezésétől számított három év elteltével.
(10) Az elektronikus adat ideiglenes és végleges hozzáférhetetlenné tételének végrehajtása során adós alatt a tárhelyszolgáltatót kell érteni.
125/H. § * (1) A 29. § (1) bekezdés 4. pontja szerinti pénzkövetelés végrehajtását az állami adó- és vámhatóság az I–XI. Fejezet rendelkezései szerint, a jelen alcímben meghatározott eltérésekkel foganatosítja.
(2) * E kötelezettségek végrehajtása során az adóhatóság késedelmi pótlékot számít fel, azokkal összefüggésben felszámolási eljárást kezdeményez, a folyamatban lévő csőd-, felszámolási, végelszámolási, kényszertörlési, adósságrendezési, a szerkezetátalakítási és a reorganizációs eljárásban e kötelezettségeket hitelezői igényként bejelenti, gyakorolja a hitelezőket megillető jogokat, megfizeti a nyilvántartásba-vételi díjat, a követeléseket ideiglenesen eredménytelen végrehajtással érintett tartozásként nyilvántarthatja, a végrehajtásukhoz való jog elévülését megállapítja, a végrehajtási eljárás megindítását követően benyújtott fizetési kedvezményi kérelmeket elbírálja azzal, hogy ennek során kérelemre a tartozást is mérsékelheti.
(3) A (2) bekezdésben foglalt késedelmi pótlékot az állami adó- és vámhatóság a végrehajtás megindításának napjától a behajtás napjáig számítja fel. A késedelmi pótlék után késedelmi pótlékot felszámítani nem lehet.
(4) Nem kell késedelmi pótlékot fizetni arra az időszakra, amelyre az adós a késedelmét igazolta. Igazolásnak csak akkor van helye, ha a késedelmet elháríthatatlan külső ok idézte elő.
(5) A késedelmi pótlék mértéke minden naptári nap után a késedelem időpontjában érvényes jegybanki alapkamat kétszeresének 365-öd része.
(6) Az állami adó- és vámhatóság az 5 ezer forintot el nem érő késedelmi pótlékot nem írja elő.
125/I. § * (1) A 29. § (1) bekezdés 25. pontja szerinti pénzkövetelés végrehajtását az állami adó- és vámhatóság az 57/C. alcím rendelkezései szerint, a jelen alcímben meghatározott eltérésekkel foganatosítja azzal, hogy e kötelezettségek végrehajtása során 125/H. § (2)–(6) bekezdés alkalmazásának nincs helye.
(2) Az állami adó- és vámhatóság a csődeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló törvény 33/A. §-a szerinti biztosíték nyújtásra kötelező jogerős végzés végrehajtása során behajtott összeget átutalja a biztosíték tárgyában végzést hozó bíróság gazdasági hivatalának letéti számlájára. Ha a behajtott összeg a fizetésre kötelezettet terhelő tartozások mindegyikére nem nyújt fedezetet, az állami adó- és vámhatóság a bevételt a 13. §-ban és a 14. §-ban foglalt felosztási szabály alapján számolja el, és utalja át.
126. § (1) Felhatalmazást kap az adópolitikáért felelős miniszter, hogy rendeletben állapítsa meg az adóvégrehajtási eljárás során felmerült végrehajtási költségek és a végrehajtási költségátalány megállapításának és megfizetésének részletes szabályait. *
(2) * Felhatalmazást kap az adópolitikáért felelős miniszter, hogy rendeletben állapítsa meg a meghatározott cselekmények végrehajtása kapcsán közreműködő szervezetek, valamint a romlandó dolgok értékesítése kapcsán közreműködő kereskedők névjegyzékére, az ajánlat kérésre, az ajánlatok tartalmára, valamint a kiválasztásra vonatkozó részletes szabályokat.
(3) * Felhatalmazást kap az adópolitikáért felelős miniszter, hogy rendeletben állapítsa meg a bizományi szerződés keretében történő értékesítésre vonatkozó részletes szabályokat.
127. § (1) Ez a törvény – a (2) bekezdésben foglalt kivétellel – 2018. január 1-jén lép hatályba.
(2) * A 29. § (1) bekezdés 9–16. pontja 2019. január 1-jén lép hatályba.
128. § * (1) Ezt a törvényt – a (2) bekezdésben foglalt kivétellel – a hatálybalépésekor folyamatban lévő végrehajtási eljárásokra is alkalmazni kell.
(2) Ezt a törvényt nem kell alkalmazni a 2017. december 31-ig foganatosított végrehajtási cselekmények ellen benyújtott jogorvoslati kérelmek elbírálása során.
(3) E törvénynek az egyes adótörvények és más kapcsolódó törvények módosításáról, valamint a bevándorlási különadóról szóló 2018. évi XLI. törvénnyel megállapított 19. § (1) bekezdését és (9) bekezdését a 2018. január 1-jén folyamatban lévő végrehajtási eljárásokra is alkalmazni kell.
(4) E törvénynek az egyes adótörvények és más kapcsolódó törvények módosításáról, valamint a bevándorlási különadóról szóló 2018. évi XLI. törvénnyel megállapított 118. § (4) bekezdését a folyamatban lévő végrehajtási eljárásokra is alkalmazni kell.
129. § * Az 56. alcímben foglaltak alapján kell eljárni azon tartozások végrehajtása során is, amelyek az általános közigazgatási rendtartás alapján hozott döntésen alapuló fizetési kötelezettségnek minősülnek és egyben törvény az adók módjára való behajtásukat rendeli el.
130. § * Azon meghatározott cselekmények végrehajtására, illetve adók módjára behajtandó köztartozások behajtására megindult és 2018. január 1-jén még folyamatban lévő végrehajtási eljárásokat, amelyekben a végrehajtást 2017. december 31-én nem az állami adó- és vámhatóság folytatja, de 2018. január 1-jét követően a végrehajtás foganatosítása az állami adó- és vámhatóság hatáskörébe tartozik, a végrehajtást foganatosító szerv az állami adó- és vámhatóságnak az általa rendszeresített elektronikus űrlapon adja át.
131. § * E törvény hatálybalépésétől az állami adó- és vámhatóság folytatja a végrehajtást az általa az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény 146. § (4) bekezdése alapján 2017. december 31-éig önálló bírósági végrehajtóknak átadott és 2018. január 1-jén még folyamatban lévő ügyekben. A 2017. december 31-ig a végrehajtás lefolytatására jogosult önálló bírósági végrehajtót az állami adó- és vámhatóság 2018. január 31-éig értesíti az átadási kötelezettségről.
131/A. § * (1) A 29. § (1) bekezdés 6. és 9–21. pontja szerinti, 2018. december 31-ét követően kiállított végrehajtható okiratok tekintetében az állami adó- és vámhatóság végzi a végrehajtást e törvény rendelkezései alapján.
(2) 2019. december 31-ét követően az állami adó- és vámhatóság az e törvényben foglaltak alapján végzi a végrehajtást a 29. § (1) bekezdés 6. és 9–21. pontja szerinti, 2019. január 1-jét megelőzően kiállított azon végrehajtható okiratok tekintetében, amelyek esetében a végrehajtási eljárás érdemi befejezésére 2019. december 31-ig nem került sor. E § alkalmazásában érdemi befejezéssel érintett eljárásnak a 2018. december 31-én a bírósági végrehajtási ügyvitelről és pénzkezelésről szóló 1/2002. (I. 17.) IM rendelet szerint érdemben befejezett végrehajtási eljárások minősülnek.
(2a) Az állami adó- és vámhatóság a 29. § (1) bekezdés 6. és 9–21. pontja szerinti, 2019. január 1-jét megelőzően kiállított végrehajtható okiratok alapján indított olyan végrehajtási eljárások esetén, amelyeket a törvényszéktől vett át, a 18. § (1) bekezdés d) pontja alapján megszünteti a végrehajtási eljárást, ha a törvényszéktől átvett iratok alapján megállapítható, hogy a bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvény alapján az átadást megelőzően a végrehajtáshoz való jog elévült. A jelen rendelkezés hatálybalépése nem érinti a korábban foganatosított végrehajtási cselekmények jogszerűségét. A végrehajtási eljárás során korábban jogszerűen beszedett, valamint megfizetett pénzösszegek az általános szabályok szerint elszámolhatók.
(3) A végrehajtást lefolytató törvényszék – az állami adó- és vámhatóság által kialakított – elektronikus úton adja át a (2) bekezdés szerinti ügyeket az állami adó- és vámhatóságnak. A törvényszék a 2019. december 31. napján folyamatban lévő ügyeket 2020. január 31-ig, az ügyviteli befejezéssel érintett ügyeket 2020. december 31. napjáig adja át. A végrehajtást lefolytató törvényszék az elektronikus űrlaphoz digitalizált formátumban mellékeli az ügyben keletkezett valamennyi ügyiratot.
(3a) A (3) bekezdés szerinti, 2020. január 31-éig átadandó ügyekben szünetel a végrehajtási eljárás a végrehajtási ügy állami adó- és vámhatósághoz történt beérkezésétől számított 30 napig.
(4) A (2) bekezdés szerinti ügyekben az ügy átadására a törvényszéki végrehajtói letéti számlára 2019. december 31-ig beérkezett összegek felosztását és a törvényszéki végrehajtó által foganatosított cselekményekkel, intézkedésekkel szemben benyújtott jogorvoslati kérelmek jogerős elbírálását követően kerülhet sor.
(5) E törvény rendelkezései nem érintik a (2) bekezdés szerinti ügyekben az adósok részére a 2019. december 31-ig hatályos rendelkezések alapján a törvényszéki végrehajtók által jogerősen engedélyezett részletfizetésről rendelkező döntések hatályát.
(6) A (2) bekezdés szerinti ügyekben a törvényszéki végrehajtó által lefoglalt vagyontárgyak értékesítésére 2020. január 1. napjától e törvény rendelkezései alapján kerülhet sor. A törvényszéki végrehajtó által 2019. december 31. napját követő időpontra kitűzött árveréseket meghiúsultnak kell tekinteni.
(7) A végrehajtást kezdeményező törvényszék az állami adó- és vámhatóságnak nem adja át azokat a (2) bekezdés szerinti ügyeket, amelyek elévültek, vagy amelyeket behajthatatlanná nyilvánítottak.
(8) A végrehajtást kezdeményező törvényszék a (2) bekezdés szerinti, az államot közvetlenül megillető, 200 ezer forintot el nem érő, 2019. december 31. napján fennálló követeléssel érintett, valamint az államot közvetlenül megillető 2010. január 1. napja előtt indult törvényszéki végrehajtási ügyeket az állami adó- és vámhatóságnak nem adja át.
(9) A (2) bekezdés szerinti ügyekben a zár alá vett vagy bírósági letétbe helyezett ingó dolgot is át kell adni és a végrehajtói letéti számlán kezelt összeget is át kell utalni az állami adó- és vámhatóság részére.
(10) A bűnügyi követelés, a büntetőeljárásban elrendelt zár alá vétellel, valamint az Európai Unió és az ENSZ Biztonsági Tanácsa által elrendelt pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedéssel érintett ügyek esetén a (2) bekezdés szerinti ügyekre a (7)–(8) bekezdése nem alkalmazható, kivéve, ha a fiatalkorúval szemben kiszabott pénzbüntetés behajthatatlan.
131/B. § * Az egyes adótörvények uniós kötelezettségekhez kapcsolódó, valamint egyes törvények adóigazgatási tárgyú módosításáról szóló 2018. évi LXXXII. törvénnyel (a továbbiakban: Módtv.1.) megállapított 1. §-t, 15. § (5a) bekezdését, 47. § (3) bekezdését, 52. § (7) bekezdését, 67. § (1) bekezdés b) pontját, a 123/A. §-át és 123/B. §-át a Módtv.1. hatálybalépésekor folyamatban lévő végrehajtási eljárásokban is alkalmazni kell.
131/C. § * E törvénynek a Magyarország 2020. évi központi költségvetésének a megalapozásáról szóló 2019. évi LXVI. törvénnyel (a továbbiakban: Módtv.2.) megállapított 108. §-át és 125/A. § (3) bekezdését a Módtv.2. hatálybalépésekor folyamatban lévő eljárásokban is alkalmazni kell.
131/D. § * E törvénynek a törvényszéki végrehajtással összefüggő egyes törvények módosításáról szóló 2019. évi LXXXI. törvénnyel (a továbbiakban: Módtv.3.) megállapított 82. § (8) bekezdését a Módtv.3. hatálybalépésekor folyamatban lévő végrehajtási eljárásokban is alkalmazni kell a még ki nem tűzött árverésekre.
131/E. § * A Magyarország 2021. évi központi költségvetésének a megalapozásáról szóló 2020. évi LXXVI. törvénnyel (a továbbiakban: Módtv.4.) megállapított 125/C. § (2a)–(2c) bekezdését a Módtv.4. hatálybalépésekor folyamatban lévő azon eljárásokban is alkalmazni kell, amelyekben az állami adó- és vámhatóság az értékesítés iránt még nem intézkedett.
131/F. § * (1) Az egyes adótörvények módosításáról szóló 2020. évi CXVIII. törvény (a továbbiakban: Módtv.5.) által megállapított 24. § (1) és (1a) bekezdését, 38. § (5) bekezdését, 101. §-át, 113. § (1) és (3) bekezdését, 122. § (1b) bekezdését a 2021. január 1-jén folyamatban lévő végrehajtási eljárásokban is alkalmazni kell.
(2) A Módtv.5. által hatályon kívül helyezett 121. §-t a 2021. január 1-jén folyamatban lévő végrehajtási eljárásokban sem lehet alkalmazni.
(3) Az állami adó- és vámhatóság az 54. alcím szabályai szerint hajtja végre a 2021. január 1-jét megelőző időszak vonatkozásában, gépjárműadóval összefüggésben keletkezett tartozásokat.
131/G. § * E törvénynek a Magyarország 2023. évi központi költségvetésének megalapozásáról szóló 2022. évi XXIV. törvény által megállapított 69/A. §-át, a 122. § (1) bekezdését és a 125/B. § (2) bekezdését a hatálybalépésekor folyamatban lévő eljárásokban is alkalmazni kell.
131/H. § * (1) E törvénynek a légitársaságok hozzájárulásáról és egyes adótörvények módosításáról szóló 2023. évi LIX. törvénnyel (a továbbiakban: Módtv.6.) által megállapított 1. § (4) bekezdését, 29. § (1) bekezdés 25. pontját és 125/I. §-át azok hatálybalépésekor a folyamatban lévő, a csődeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló 1991. évi XLIX. törvény 33/A. §-a szerinti perekben is alkalmazni kell.
(2) E törvénynek a Módtv.6. által módosított 11. § (2) bekezdését az annak hatálybalépését követően foganatosított ingó- és ingatlanfoglalás esetén is alkalmazni kell.
(3) E törvénynek a Módtv.6. által megállapított 43/A. §-át a hatálybalépését követően indult eljárásokban kell alkalmazni.
131/I. § * (1) E törvénynek az egyes adótörvények módosításáról szóló 2023. évi LXXXIII. törvénnyel (a továbbiakban: Módtv.7.) megállapított 29. § (1) bekezdés 26. pontját a hatálybalépését követően indult végrehajtási eljárásokban kell alkalmazni.
(2) E törvénynek a Módtv.7. által megállapított 88. § (3) bekezdését a hatálybalépését követően indult végrehajtási eljárásokban kell alkalmazni.
(3) E törvénynek a Módtv.7. által megállapított 90. § (4) és (5) bekezdését a folyamatban lévő eljárásokban is alkalmazni kell.
(4) E törvénynek a Módtv.7. által megállapított 122. § (1c) bekezdését, (3) bekezdését, (5) bekezdését a hatálybalépését követően indult végrehajtási eljárásokban kell alkalmazni.
(5) E törvénynek a Módtv.7. által megállapított 124. § (4) bekezdését a hatálybalépését követően indult végrehajtási eljárásokban kell alkalmazni.
(6) E törvénynek a Módtv.7. által megállapított 124/A. §-t a folyamatban lévő eljárásokban is alkalmazni kell.
(7) * E törvénynek a Módtv.7. által megállapított 123. § (12) bekezdését a hatálybalépését követően indult végrehajtási eljárásokban kell alkalmazni.
(8) * E törvénynek a Módtv.7. által megállapított 21. §-t a hatálybalépését követően indult végrehajtási eljárásokban kell alkalmazni.
132. § * E törvénynek más jogszabályban alkalmazandó rövid megjelölése: Avt.
132/A. § * E törvény
a) a kölcsönös elismerés elvének a pénzbüntetésekre való alkalmazásáról szóló 2005. február 24-i 2005/214/IB tanácsi kerethatározatnak,
b) a bűncselekmény elkövetési eszközeinek és az abból származó jövedelemnek az Európai Unión belüli befagyasztásáról és elkobzásáról szóló 2014. április 3-i 2014/42/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvnek,
c) a büntetőügyekben kibocsátott európai nyomozási határozatról szóló 2014. április 3-i 2014/41/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvnek,
d) * a befagyasztást és az elkobzást elrendelő határozatok kölcsönös elismeréséről szóló az Európai Parlament és a Tanács 2018. november 14-i (EU) 2018/1805 rendeletnek
való megfelelést szolgálja.
