1. § A közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény 21/D. § (1) bekezdés g) pontjában az „az adók módjára történő behajtás elrendelésének” szövegrész helyébe az „a végrehajtás elrendelésének” szöveg lép.
2. § Hatályát veszti a közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény 48. § (6) bekezdése.
3. § Az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény (a továbbiakban: Itv.) 33. § (2) bekezdése a következő 69. ponttal egészül ki:
(Egyes alkotmányos jogok érvényesítése, illetőleg kötelezettségek teljesítése, valamint a társadalmi igazságosság előmozdítása érdekében a mellékletben és a külön jogszabályokban meghatározott illetékmentes eljárásokon felül tárgyuknál fogva illetékmentes eljárások:)
„69. a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló törvény szerinti belső szabályzat jóváhagyására irányuló eljárás.”
4. § Az Itv. „Mulasztási bírság, adóbírság” alcíme a következő 83. §-sal egészül ki:
„83. § (1) Ha a bíróság vagy a hatóság – ide nem értve az állami adóhatóságot – megállapítja, hogy az eljárása során esedékessé váló illetéket egyáltalán nem vagy nem szabályszerű időben, módon vagy mértékben fizették meg, illetve a 76. § (1) bekezdése és a 91. § (1) és (5) bekezdése szerinti bejelentési kötelezettséget nem teljesítették, leletet készít, kivéve, ha az illeték megfizetésének elmulasztása miatt szüntette meg az eljárást vagy utasította vissza a beadványt.
(2) A leletet az állami adóhatóság által az erre a célra rendszeresített űrlap felhasználásával kell elkészíteni, és az állami adóhatóságnak kell megküldeni az illeték kiszabása végett. A leletezés megtörténtét a leletezett iraton fel kell tüntetni.
(3) Az állami adóhatóság az illetékkötelezettség teljesítését ellenőrzi az illeték beszedésében közreműködő szerveknél.”
5. § Az Itv. 86. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Az illeték megállapításához való jog annak a naptári évnek az utolsó napjától számított 5 év elteltével évül el, amelyben a vagyonszerzést illetékkiszabásra az állami adóhatóságnál bejelentették, illetve az a tény, hogy az illeték megfizetését vagy a kiszabás céljából elrendelt bejelentést elmulasztották, az állami adóhatóság tudomására jutott.”
6. § Az Itv. 91. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Az ingatlan tulajdonjogának, valamint az ingatlanhoz kapcsolódó vagyoni értékű jognak a megszerzését (megszüntetését) az ingatlanügyi hatósághoz kell bejelenteni illetékkiszabásra az azt tartalmazó szerződés (okirat), valamint az állami adóhatóság által erre a célra rendszeresített – a felek adóazonosító számát vagy az ennek hiányára utaló nyilatkozatot is tartalmazó – nyomtatvány benyújtásával, az ingatlan-nyilvántartási bejegyzésre irányuló kérelemmel egyidejűleg, az illetékkötelezettség keletkezését követő 30 napon belül.”
7. § Az Itv. 102. § (1) bekezdés w) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(E törvény alkalmazásában)
„w) közigazgatási hatósági eljárás: az az eljárás, amelynek intézése során a hatóság döntésével az ügyfél jogát vagy kötelezettségét megállapítja, jogvitáját eldönti, jogsértését megállapítja, tényt, állapotot, adatot igazol vagy nyilvántartást vezet, illetve az ezeket érintő döntését érvényesíti, továbbá a szolgáltatási tevékenység megkezdésének és folytatásának általános szabályairól szóló törvényben meghatározott bejelentés;”
8. § Az Itv.
1. 3. § (3) bekezdés c) pontjában a „jogerőre emelkedése” szövegrész helyébe a „jogerőre emelkedése, véglegessé válása” szöveg;
2. 16. § (2a) bekezdésében, 17. § (2a) bekezdésében és 26. § (2a) bekezdésében a „jogerős” szövegrészek helyébe a „jogerős vagy végleges” szöveg;
3. 16. § (2a) bekezdésében, 17. § (2a) bekezdésében és 26. § (2a) bekezdésében a „nem emelkedett jogerőre” szövegrészek helyébe a „nem emelkedett jogerőre vagy nem vált véglegessé” szöveg;
4. 16. § (2a) bekezdésében, 17. § (2a) bekezdésében és 26. § (2a) bekezdésében a „jogerőre emelkedik” szövegrészek helyébe a „jogerőre emelkedik vagy véglegessé válik” szöveg;
5. 16. § (2a) bekezdésében, 17. § (2a) bekezdésében és 26. § (2a) bekezdésében az „a használatbavételi engedély kiadására irányuló hatósági eljárás jogerős befejezéséről” szövegrészek helyébe az „erről a tényről” szöveg;
6. 16. § (2e) bekezdésében, 17. § (2e) bekezdésében és 26. § (2e) bekezdésében a „jogerős” szövegrészek helyébe a „jogerős vagy végleges” szöveg;
7. 26. § (1) bekezdés o) pontjában az „átalakulással (egyesülés, szétválás)” szövegrész helyébe az „átalakulással (egyesülés, szétválás), kamarai formaváltással” szöveg;
8. 28. § (2) bekezdés b) pontjában az „érdemi vizsgálat nélküli elutasításának” szövegrész helyébe a „visszautasításának” szöveg;
9. 29. § (3) bekezdésében és 90. § (2) bekezdésében az „adózás rendjéről” szövegrészek helyébe az „adóigazgatási rendtartásról” szöveg;
10. 33. § (2) bekezdés 15. pontjában a „nyugdíjazással” szövegrész helyébe a „nyugdíjazással, nyugdíjfolyósítással” szöveg;
11. 80. § (1) bekezdés k) pontjában az „érdemi vizsgálat nélkül utasítja el” szövegrész helyébe a „visszautasítja” szöveg;
12. 80. § (1) bekezdés k) pont ka) alpontjában az „érdemi vizsgálat nélküli elutasításának” szövegrész helyébe a „visszautasításának” szöveg;
13. 86. § (3) bekezdésének b) pont bb) alpontjában a „jogerőre emelkedése” szövegrész helyébe a „véglegessé válása” szöveg;
14. 89. § (1) bekezdésében a „jogerőre emelkedésétől” szövegrész helyébe a „véglegessé válásától, jogerőre emelkedésétől” szöveg
lép.
9. § Hatályát veszti az Itv.
1. 28. § (2) bekezdés a) pontjában az „, ide nem értve az érdemi vizsgálat nélkül történő elutasítást” szövegrész;
2. 67. § (3a) bekezdésében az „, a közigazgatási hatósági eljárás általános szabályairól szóló törvény szerinti” szövegrészek;
3. 78. § (2) bekezdése.
10. § A helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény (a továbbiakban: Htv.) I. Fejezete a következő alcímmel és 9. §-sal egészül ki:
„Az önkormányzati adóhatóság hatásköre és illetékessége
9. § Helyi adóügyben, települési adóügyben az az önkormányzati adóhatóság jár el első fokon, amelynek önkormányzata a helyi adót, települési adót bevezette.”
11. § A Htv. 40/C. és 40/D. §-a helyébe a következő rendelkezések lépnek:
„40/C. § (1) Az 52. § 22. pont a) alpontjától eltérően a hitelintézetnek, pénzügyi vállalkozásnak, biztosítónak, befektetési vállalkozónak nem minősülő vállalkozó esetén a nettó árbevétel – a (2) és (3) bekezdésben felsorolt tételekkel korrigált – az üzleti évben az IFRS 15 Vevői szerződésekből származó bevétel című standard szerint elszámolt és a más standardok által az IFRS 15 Vevői szerződésekből származó bevétel című standard szerint bevételként elszámolni rendelt bevétel (árbevétel) (a továbbiakban együtt: bevétel).
(2) Az (1) bekezdés szerinti bevételt növelni kell:
a) az IFRS 15 Vevői szerződésekből származó bevétel című standard 5. bekezdés d) pontja szerint az IFRS 15 Vevői szerződésekből származó bevétel című standard hatókörén kívül eső nem monetáris csere esetén az elcserélt áru vagy szolgáltatás számlázott értékével, ennek hiányában valós értékével,
b) a számvitelről szóló törvény szerinti – nem számlázott – utólag adott (fizetendő) szerződés szerinti engedmény összegével,
c) az IFRS 15 Vevői szerződésekből származó bevétel című standard 60–65. bekezdése alapján elszámolt kamatbevétel összegével,
d) az IFRS 15 Vevői szerződésekből származó bevétel című standard 51. bekezdése alapján a vevőtől várt ellenérték csökkentéseként figyelembe vett kötbér összegével,
e) az 52. § 40. pontja szerinti közvetített szolgáltatásnak megfelelő ügylet esetén a közvetített szolgáltatás, valamint az adóalany által saját nevében, de megbízója javára kötött adásvételi szerződéssel értékesített termék (ingó, ingatlan) számvitelről szóló törvény szerint megállapított bekerülési értékének megfelelő összeggel,
f) az (1) bekezdés szerinti ügylettel összefüggő fedezeti ügylet esetén azzal az összeggel, amellyel az (1) bekezdés szerinti ügyletről kiállított bizonylaton (számlán) szereplő értéket az IFRS-ek szerint a bevétel (árbevételt) elszámolásakor csökkenteni kell,
g) az IAS 17 Lízingek című standard szerinti pénzügyi lízingnek megfelelő szerződés esetén a lízingfutamidő kezdetének adóévében a lízingbe (visszlízingbe) adónál a lízingfutamidő kezdetekor megjelenített követelés kezdeti közvetlen költségeket nem tartalmazó értékével,
h) a nem a szokásos tevékenység keretében keletkezett áruértékesítésből, szolgáltatásnyújtásból származó bevétellel,
i) az általános forgalmi adóról szóló törvény szerinti üzletág átruházásakor az üzletág átruházásáért kapott, az átadott eszközök – az átadott kötelezettségek értékével csökkentett – piaci értékét meghaladó ellenértékkel,
j) az IAS 17 Lízingek című standard szerinti operatív lízingnek megfelelő szerződés esetén a lízingbe (visszlízingbe) adónál az IAS 17 Lízingek című standard 50. bekezdése szerint árbevételként elszámolt összeggel,
k) az IFRS 15 Vevői szerződésekből származó bevétel című standard 70–71. bekezdése alapján az ügyleti ár csökkenéseként elszámolt, vevőnek fizetendő ellenérték összegével,
l) az IFRS 4. Biztosítási szerződések című standard szerinti biztosítóként a biztosítási szerződésből kapott bevétellel,
m) azzal a származékos leszállítási ügyletnek nem minősülő, a szokásos tevékenység keretében végzett áruértékesítésről, szolgáltatásnyújtásról vagy az a), e) és g)–l) pont szerinti ügyletről kiállított bizonylaton (számlán) feltüntetett – általános forgalmi adó nélküli – összeggel (vevőtől várt ellenszolgáltatással), amelyet a vállalkozó az adóévben vagy azt követően az IFRS-ek szerint bevételként (árbevételként) vagy az a)–l) pontok szerinti bevételnövelő tételként nem számolhat el,
feltéve, ha azt a vállalkozó az (1) bekezdés szerinti bevételként nem vette figyelembe.
(3) Az (1) bekezdés szerinti bevételt csökkenteni kell:
a) a jogdíjjal,
b) a felszolgálási díjjal,
c) az adóhatósággal elszámolt jövedéki adó, regisztrációs adó, valamint a népegészségügyi termékadóról szóló törvény szerinti alkoholos ital utáni népegészségügyi termékadó összegével a jövedéki adó, a regisztrációs adó, a népegészségügyi termékadó alanya esetén,
d) az IFRS 15 Vevői szerződésekből származó bevétel című standard 60–65. bekezdése alapján elszámolt kamatráfordítás összegével,
e) az (1) bekezdés szerinti bevételt eredményező ügylettel összefüggő fedezeti ügylet esetén azzal az összeggel, amellyel az (1) bekezdés szerinti bevételt eredményező ügyletről kiállított számlán szereplő értéket az IFRS-ek szerint a bevétel (árbevétel) elszámolásakor növelni kell,
f) az adóévet megelőző bármely adóévben figyelembe vett, a 2016. december 31-ig hatályos (2) bekezdés k) vagy a (2) bekezdés m) pont szerinti bevételnövelő tétel összegével
feltéve, ha az az IFRS-ek alkalmazásával az (1) bekezdés szerint bevételnek, vagy a (2) bekezdés szerint bevételt növelő tételnek minősül.
40/D. § (1) Hitelintézet, pénzügyi vállalkozás, befektetési vállalkozás esetén – az 52. § 22. pont b) és d) alpontjától eltérően – nettó árbevétel az IFRS-ek szerint kamatként elszámolt bevétel (2) és (3) bekezdés szerint korrigált összege.
(2) Az (1) bekezdés szerinti bevételt növelni kell:
a) a kamatbevétel csökkentéseként az üzleti évben elszámolt fizetett, fizetendő díjak, jutalékok összegével,
b) a nyújtott szolgáltatások után az IFRS 15 Vevői szerződésekből származó bevételek című standard alapján elszámolt bevétellel (kapott, járó díjak, jutalékok összegével),
c) az IAS 32 Pénzügyi instrumentumok: bemutatás című standard 11. bekezdése szerinti pénzügyi instrumentum üzleti évben való eladása esetén, az elért nyereséggel, nyereség jellegű különbözettel,
d) az IAS 17 Lízingek című standard szerinti pénzügyi lízingnek megfelelő szerződés esetén a lízingfutamidő kezdetének adóévében a lízingbe (visszlízingbe) adónál a lízingfutamidő kezdetekor megjelenített követelés kezdeti közvetlen költségeket nem tartalmazó értékével,
e) az IAS 17 Lízingek című standard szerinti operatív lízingnek megfelelő szerződés esetén a lízingbe (visszlízingbe) adónál az (1) bekezdésben foglaltak alapján figyelembe nem vett, az IAS 17 Lízingek című standard 50. bekezdése szerint árbevételként elszámolt összeggel,
f) a nem a szokásos tevékenység keretében keletkezett áruértékesítésből, szolgáltatásnyújtásból származó bevétellel
feltéve, ha az az IFRS-ek alkalmazásával az (1) bekezdés szerint bevételnek vagy a (2) bekezdés szerint bevételt növelő tételnek minősül.
(3) Az (1) bekezdés szerinti bevételt csökkenteni kell:
a) az üzleti évben ráfordításként elszámolt (fizetett, járó) kamattal,
b) az IAS 17 Lízingek című standard alapján pénzügyi lízingnek minősülő szerződés alapján a lízingbeadónál kereskedelmi áruként nyilvántartásba nem vett eszköz IAS 2 Készletek című standard alapján megállapított, a pénzügyi lízingbe adáskor meglévő könyv szerinti értékével,
c) a saját követelés értékesítéséből keletkezett, az üzleti évben elszámolt nyereség összegével.”
12. § A Htv. 40/J. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:
„(3) A számviteli politika változásának évében – ha az nem azonos az áttérés adóévével – a vállalkozó adóalapját:
a) növelni kell
aa) az áttérés adóévében vagy azt követően, de a számviteli politika változásának adóévét megelőzően folytatott ügyletből származó azon, a megváltozott számviteli politika alkalmazásának adóévében vagy azt követő bármely adóévben a 40/C.–40/E. § szerinti nettó árbevételnek nem minősülő összeggel, amelyet a vállalkozó az iparűzési adó alapjának számításakor az áttérés adóévében vagy ezt követően a számviteli politika változását megelőző bármely más adóévben nettó árbevételként még nem vett figyelembe, és ha a vállalkozó számviteli politikája nem változna, akkor az bármely adóévben nettó árbevételnek minősülne;
ab) azon költség, ráfordítás összegével, amellyel a vállalkozó a helyi iparűzési adó alapjának számítása során a nettó árbevételt az áttérés adóévét követő, de a számviteli politika változását megelőző bármely adóévben és a számviteli politika változásának adóévében vagy azt követő bármely adóévben is csökkenti;
b) csökkenteni kell
ba) az áttérés adóévében vagy azt követően, de a számviteli politika változását megelőzően folytatott ügyletből származó azon bevétel összegével, amelyet a vállalkozó a helyi iparűzési adó alapjának számítása során az áttérés adóévében vagy azt követően, de a számviteli politika változását megelőzően figyelembe vett, és azt a számviteli politika változásának adóévében vagy azt követően nettó árbevételként figyelembe kell venni;
bb) azon költség, ráfordítás összegével, amelyet a vállalkozó az iparűzési adó alapjának számításakor az áttérés adóévében, vagy ezt követően a számviteli politika változását megelőző bármely más adóévben az adóalap megállapítása során nettó árbevételt vagy bevételt csökkentő tételként még nem vett figyelembe, és ha a vállalkozó számviteli politikája nem változna, akkor az bármely adóévben nettó árbevételt vagy bevételt csökkentő tételnek minősülne;”
13. § A Htv. „Az adóbevallás-benyújtás, bejelentkezés, változás-bejelentés szabályai” alcíme a következő 42/F. §-sal egészül ki:
„42/F. § A naptári évtől eltérő üzleti évet választó vállalkozó a helyi iparűzési adóban az adómegállapítási, bevallási, adófizetési kötelezettségét az üzleti év első napján hatályos szabályok szerint teljesíti.”
14. § A Htv.
1. 6. § e) pontjában az „az adózás rendjéről szóló törvény” szövegrész helyébe az „az adózás rendjéről szóló törvény, valamint az adóigazgatási rendtartásról szóló törvény” szöveg;
2. 7. § b) pontjában a „körében az adót” szövegrész helyébe a „körében az épület, épületrész és telek utáni adót” szöveg;
3. 7. § h) pont hb) alpontjában az „a határozott időszak letelte előtt csak akkor növelheti” szövegrész helyébe az „a határozott időszak letelte előtt – ide nem értve a 6. § f) pontja szerinti esetet – csak akkor növelheti” szöveg;
4. 13/A. § (1) bekezdésében a „2008. január 1-jét követően kiadott építési engedély jogerőre emelkedését” szövegrész helyébe a „kiadott építési engedély vagy örökségvédelmi engedély jogerőre emelkedését, véglegessé válását” szöveg;
5. 13/A. § (4) bekezdésében az „a műemlékvédelmi hatóságot, hogy igazolja az épület (2) bekezdés szerinti felújításának tényét” szövegrész helyébe az „az építésügyi hatóságot vagy az örökségvédelmi hatóságot, hogy igazolja az épület (2) bekezdés szerinti szabályszerű felújításának tényét” szöveg;
6. 13/A. § (6) és (7) bekezdésében, 14. § (1) bekezdésében és 52. § 32. pontjában a „jogerőre emelkedését” szövegrész helyébe a „jogerőre emelkedését vagy véglegessé válását” szöveg;
7. 13/A. § (7) bekezdésében a „adóbevallásának” szövegrész helyébe az „adatbejelentésének” szöveg,
8. 14/A. § (4) bekezdésében a „jogerőre emelkedéséig” szövegrész helyébe a „véglegessé válásáig” szöveg;
9. 42/B. § (3) bekezdésében a „bevallási” szövegrész helyébe a „bevallási, adatbejelentési” szöveg,
10. 42/C. § (1) bekezdésében a „nyomtatványon is teljesítheti” szövegrészek helyébe, a „nyomtatványon, elektronikus úton is teljesítheti” szöveg, a „bevallási kötelezettségét” szövegrész helyébe az „adatbejelentési kötelezettségét” szöveg;
11. 42/C. § (3) bekezdés a) pontjában a „bevallási” szövegrész helyébe a „bevallási, adatbejelentési” szöveg,
12. 43. § (2) bekezdésében az „a bevallás-benyújtási” szövegrész helyébe, az „az adatbejelentési” szöveg,
13. 52. § 49. pontjában a „jogerősen” szövegrész helyébe a „jogerősen vagy véglegesen” szöveg lép.
15. § Hatályát veszti a Htv.
1. 40/F. § (2) bekezdés f) pontja,
2. 40/F. § (3) bekezdés b) pontja,
3. 40/G. § (2) bekezdés b) pontja,
4. 40/G. § (3) bekezdés b) pontja,
5. 42. § (2) bekezdése,
6. 42/C. § (4) bekezdése,
7. 43. § (4) bekezdésében az „adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. 134. §-a szerinti eljárás alapján engedélyezett” szöveg,
8. 52. § 22. pont a) alpontjában az „energiaadó,” szövegrészek.
16. § A foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény (a továbbiakban: Flt.) „Munkaerőpiaci szolgáltatások” alcíme a következő 13/B. §-sal egészül ki:
„13/B. § (1) Magyarország részt vesz az Európai Foglalkoztatási Szolgálatnak (a továbbiakban: EURES) a munkaerő szabad áramlását megvalósító tevékenységében.
(2) Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben határozza meg
a) az állami foglalkoztatási szerv, és más szervezetek által, az EURES tevékenységében történő részvétel keretében nyújtott munkaerőpiaci szolgáltatásokat,
b) az állami foglalkoztatási szervnek az EURES keretében folytatott tevékenységével kapcsolatos feladatait,
c) az állami foglalkoztatási szervnek nem minősülő szervezeteknek az EURES tevékenységében történő részvétele feltételeit és módját.”
17. § Az Flt. 21. § (4) és (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:
„(4) Ha a Nemzeti Foglalkoztatási Alapból nyújtott támogatást a (3) bekezdésben foglaltak alapján vissza kell követelni, a támogatást a kötelezettségszegés napjától a visszakövetelésről rendelkező határozat meghozatala napjáig számított ügyleti kamattal növelt összegben kell visszafizetni. Amennyiben a kötelezett a visszafizetési kötelezettségének a visszakövetelő határozatban megállapított határidőig nem tesz eleget, e határidő elmulasztásának napjától az adó- és vámhatóságnak a végrehajtás foganatosítása érdekében történő megkeresésének napjáig, számított késedelmi kamatot is köteles fizetni. Az ügyleti kamat, valamint a késedelmi kamat mértékére a jogosulatlanul igénybe vett költségvetési támogatások esetén fizetendő ügyleti kamatra és késedelmi kamatra vonatkozó szabályokat kell alkalmazni. A kötelezett az adó- és vámhatóság végrehajtás foganatosítása érdekében történő megkeresését követően az adóhatóság által foganatosítandó végrehajtási eljárásokról szóló törvény szerinti késedelmi pótlékot is köteles megfizetni. A késedelmesen megfizetett ügyleti kamat után nem számítható fel késedelmi pótlék.
(5) A támogatások tekintetében az állami foglalkoztatási szerv vezetője – erre irányuló kérelem esetén – különös méltánylást érdemlő esetben eltekinthet az ügyeleti kamat, illetve a késedelmi kamat felszámításától, illetve – az állami adó- és vámhatóság végrehajtás céljából történő megkereséséig – dönthet a már felszámított ügyleti kamat, illetve késedelmi kamat részben vagy egészben történő elengedéséről, továbbá – a munkaadónak nem minősülő természetes személy részére nyújtott támogatás esetén – a visszakövetelt támogatás visszafizetésének részben vagy egészben történő elengedéséről.”
18. § Az Flt. 33. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„33. § A közfoglalkoztatott részére meg kell téríteni a tömegközlekedési eszköz igénybevételével felmerült, azon indokolt helyközi utazási költséget, amely az állami foglalkoztatási szerv által kezdeményezett utazással összefüggésben – ideértve a lakóhelyétől az állami foglalkoztatási szervhez, valamint a foglalkoztatóhoz történő oda- és visszautazást – merül fel. Jogszabály az e §-ban felsorolt okokból felmerült, indokolt helyi utazási költségek megtérítéséről is rendelkezhet.”
19. § (1) Az Flt. 37. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(5) Az ellátás tekintetében az állami foglalkoztatási szerv vezetője – erre irányuló kérelemre – különös méltánylást érdemlő esetben – az állami adó- és vámhatóság végrehajtás céljából történő megkereséséig – dönthet a jogalap nélkül felvett és visszakövetelt álláskeresési ellátás visszafizetésének részben vagy egészben történő elengedéséről.”
(2) Az Flt. 37. § (8) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(8) Az álláskeresési járadék, az álláskeresési segély, valamint a 32–33. § szerinti költségtérítés visszakövetelése esetén ügyleti kamat, illetve késedelmi kamat nem számítható fel.”
20. § A Flt. a következő VI/A. Fejezettel egészül ki:
„VI/A. Fejezet
AZ ÁLTALÁNOS KÖZIGAZGATÁSI RENDTARTÁSRÓL SZÓLÓ TÖRVÉNY ALKALMAZÁSÁVAL KAPCSOLATOS SZABÁLYOK
41/A. § (1) Az általános közigazgatási rendtartásról szóló törvény (a továbbiakban: Ákr.) szabályait az e törvényben, valamint a felhatalmazása alapján kiadott rendeletben meghatározott hatósági ügyben az e Fejezetben foglalt szabályok figyelembevételével kell alkalmazni.
(2) Az e törvény, valamint a felhatalmazása alapján kiadott rendeletben meghatározott foglalkoztatást elősegítő támogatással kapcsolatos eljárásban az ügyfél jogutódja – az eljárásról való tudomásszerzéstől számított tizenöt napon belül, de legkésőbb a jogutódlástól számított hat hónapon belül – kérheti a jogutódlás megállapítását.
(3) Amennyiben az e törvény, valamint a felhatalmazása alapján kiadott rendelet alapján, végleges határozattal megállapított kötelezettség tekintetében a kötelezett helyébe a jogutód lép, számára – indokolt kérelmére új teljesítési határidő megállapításával – lehetőséget kell biztosítani a kötelezettség önkéntes teljesítésére.
(4) Az állami foglalkoztatási szervnek a jogutódlás előtt hozott végzése hatályos a jogutóddal szemben, kivéve
a) a jogelőd természetes személy ügyféllel szemben az eljárás akadályozása vagy az idézésről való távolmaradás miatt kötelezettséget megállapító végzést,
b) a jogelőd számára halasztást vagy részletekben történő teljesítést (a továbbiakban együtt: fizetési kedvezmény) megállapító végzést.
(5) A (4) bekezdésben foglaltakat alkalmazni kell az állami foglalkoztatási szervnek a késedelmi pótlék elengedéséről vagy mérsékléséről szóló döntésére.
(6) Jogutód hiányában a jogszabálysértő állapot megszüntetéséről az állami foglalkoztatási szerv hivatalból intézkedik.
(7) A jogutódlás, valamint az új teljesítési határidő megállapítása kérdésében hozott végzést az ügyféllel közölni kell.
(8) Az álláskeresőként való nyilvántartással, az álláskeresők ellátásával, valamint a természetes személynek nyújtott foglalkoztatást elősegítő támogatással kapcsolatos eljárás során az ügyfélnek személyesen kell eljárnia.
(9) Az e törvényben, valamint a felhatalmazása alapján kiadott miniszteri rendeletben meghatározott foglalkoztatást elősegítő támogatással, valamint az álláskeresők ellátásával kapcsolatos hatósági ügyben – a (10) bekezdésben foglaltak kivételével – a kérelmező, pályázó ügyfél választása szerint a lakóhelye vagy tartózkodási helye, illetve székhelye, telephelye vagy fióktelepe szerint illetékes állami foglalkoztatási szerv jár el.
(10) A
a) 14. § (1) bekezdés g) pontjában meghatározott személy képzésének támogatásával kapcsolatos hatósági ügyben a munkaadó telephelye szerint illetékes állami foglalkoztatási szerv,
b) 16. §-ban meghatározott foglalkoztatás bővítését szolgáló támogatással, valamint a 19/B. § (3) bekezdésében meghatározott bérköltség támogatással kapcsolatos hatósági ügyben a munkaadó által foglalkoztatni kívánt személy lakóhelye, tartózkodási helye vagy ennek hiányában értesítési címe szerint illetékes állami foglalkoztatási szerv,
c) 18. §-ban meghatározott munkahelyteremtés támogatásával kapcsolatos hatósági ügyben a tervezett beruházás helye szerint illetékes állami foglalkoztatási szerv,
d) jogszabályban meghatározott kötelezettségét elmulasztó magán-munkaközvetítővel szemben, a rendbírság kiszabásával kapcsolatos ügyben a magán-munkaközvetítő székhelye szerinti állami foglalkoztatási szerv
jár el.
42. § (1) Az e törvény, valamint a felhatalmazása alapján kiadott rendeletben meghatározott foglalkoztatást elősegítő támogatás iránti kérelem az állami foglalkoztatási szerv honlapjáról letölthető formanyomtatványon, valamennyi előírt mellékletet becsatolva elektronikus formában is benyújtható. Az állami foglalkoztatási szerv a kérelmet és annak mellékleteit azok megváltoztathatatlanságát biztosító zárt informatikai rendszerben tárolja.
(2) Ha az állami foglalkoztatási szerv nem e törvény vagy a felhatalmazása alapján kiadott rendelet, hanem más jogszabály alapján nyújt a foglalkoztatás elősegítése érdekében támogatást, a támogatással kapcsolatos ügyben az eljárására e törvény rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni, kivéve, ha a támogatásról szóló jogszabály ettől eltérően rendelkezik.
43. § Az ügyfél az adatok megjelölésével kérheti az iratbetekintési jog korlátozását üzleti és más méltányolható magánérdekének védelmében. Az állami foglalkoztatási szerv a kérelemnek – a körülmények körültekintő mérlegelése alapján – akkor ad helyt, ha az adatok megismerésének hiánya az iratbetekintésre jogosultakat nem akadályozza jogaik gyakorlásában.
44. § (1) A 40. § (2) bekezdés a) pontja, továbbá a pályázat alapján nyújtható foglalkoztatást elősegítő támogatások esetében a pályázati felhívásban az elbírálásra nyitva álló határidő legfeljebb két hónapban állapítható meg.
(2) Az e törvényben, valamint a felhatalmazása alapján kiadott rendeletben meghatározott ügyekben
a) a 7. § (1) bekezdés b) pontjában meghatározott munkavállalási engedéllyel, valamint a szociális biztonsági rendszerek koordinálásáról és annak végrehajtásáról szóló rendeletek hatálya alá tartozó személy részére megállapítandó ellátással kapcsolatos eljárás felfüggeszthető, ha az előkérdés más szerv hatáskörébe tartozik, vagy ugyanannak a hatóságnak az adott üggyel szorosan összefüggő más hatósági döntése nélkül megalapozottan nem dönthető el,
b) iskolai végzettség, szakképzettség igazolása az ügyfél nyilatkozatával nem pótolható,
c) hiánypótlásra felhívásnak legfeljebb két ízben van helye,
d) az állami foglalkoztatási szerv döntése szóban nem közölhető.
(3) E törvény és a felhatalmazása alapján kiadott rendeletben meghatározott ügyekben, ha az állami foglalkoztatási szerv méltányossági jogkörben hoz határozatot, az indokolásnak ki kell terjednie a méltányossági jogkör gyakorlásában szerepet játszó szempontokra és tényekre.
(4) Az e törvényen, valamint a felhatalmazása alapján kiadott rendeleten alapuló hatósági eljárásban egy okiratba foglalható a határozat és a végzés, illetve több határozat vagy végzés. Az egy okiratba foglalt döntések rendelkező részét és indokolását döntésenként önállóan kell megszövegezni.
45. § (1) A kötelezett a teljesítési határidő lejárta előtt benyújtott kérelmében annak igazolásával kérheti az elsőfokú állami foglalkoztatási szervtől a pénzfizetési kötelezettség teljesítésére fizetési kedvezmény engedélyezését, hogy rajta kívül álló ok lehetetlenné teszi a határidőre való teljesítést, vagy az számára aránytalan nehézséget jelentene.
(2) A határidő lejárta után a kötelezett – feltéve, hogy a végrehajtást még nem indították meg – az (1) bekezdésben meghatározott okból igazolási kérelem egyidejű benyújtásával kérhet fizetési kedvezményt.
46. § (1) Az állami foglalkoztatási szerv ellenőrzi az e törvény, valamint a felhatalmazása alapján kiadott jogszabályok rendelkezéseinek betartását, valamint az azok alapján hozott végrehajtható döntésben foglaltak teljesítését.
(2) Az állami foglalkoztatási szerv képviselője ellenőrzési tevékenysége során
a) az ügyféltől felvilágosítást kérhet, az ellenőrzési tevékenységgel összefüggő nyilvántartásokba betekinthet,
b) a személyazonosság megállapítására alkalmas okmány személyazonosító igazolvány, érvényes útlevél, kártyaformátumú vezetői engedély) felmutatására szólíthatja fel azt a személyt, akinek személyazonosságát meg kell állapítania.
(3) Az állami foglalkoztatási szerv képviselője az ellenőrzés tapasztalatai alapján köteles a szükséges intézkedéseket megtenni, így különösen
a) javaslatot tenni az álláskeresők ellátása, a foglalkoztatást elősegítő támogatás folyósításának szüneteltetésére, illetve megszüntetésére,
b) az ellenőrzött személy vagy szerv figyelmét felhívni a tapasztalt jogszabálysértésre,
c) más szervet intézkedés végett megkeresni,
d) szabálysértési, illetve bírósági eljárást kezdeményezni, vagy
e) rendbírságot kiszabni.”
21. § Az Flt. 54/B. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Ha az állami foglalkoztatási szerv az álláskeresőként való nyilvántartásba vétellel kapcsolatos eljárásban külön határozat meghozatala nélkül döntött, a döntés tartalmáról – az ügyfél kérelmére – a kérelem benyújtásától számított 8 napon belül hatósági bizonyítványt ad ki.”
22. § (1) Az Flt. 58. § (5) bekezdés e) pontja a következő 6. alponttal egészül ki:
(E törvény alkalmazásában
kereső tevékenység: – az 1–5. pontban foglaltak figyelembevételével – minden olyan munkavégzés, amelyért díjazás jár, továbbá kereső tevékenységet folytatónak kell tekinteni azt a személyt is, aki külön törvény szerint egyéni vállalkozónak minősül, valamint aki gazdasági társaság tevékenységében személyes közreműködés vagy mellékszolgáltatás keretében történő munkavégzés útján vesz részt, illetve aki a társaság vezető tisztségviselője vagy a társasági szerződésben közreműködési/munkavégzési kötelezettsége/joga fel van tüntetve.)
„6. Nem kell kereső tevékenységet folytató személynek tekinteni a külön törvény szerint egyéni vállalkozónak minősülő személyt arra az időtartamra, amely alatt az egyéni vállalkozói tevékenységét szünetelteti, feltéve, hogy azt a nyilvántartást vezető szerv az egyéni vállalkozók nyilvántartásába – külön törvényben meghatározott módon – bejegyezte.”
(2) Az Flt. 58. §-a a következő (11) bekezdéssel egészül ki:
„(11) Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben állapítsa meg a rendbírság kiszabásának szabályait.”
23. § Az Flt. 60. § (2) bekezdése a következő d) ponttal egészül ki:
(Ez a törvény)
„d) a foglalkoztatási szolgálatok európai hálózatáról (EURES), a munkavállalók mobilitási szolgáltatásokhoz való hozzáféréséről és a munkaerőpiacok további integrációjáról, valamint a 492/2011/EU és az 1296/2013/EU rendeletek módosításáról szóló, 2016. április 13-i 2016/589/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet”
(végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapítja meg.)
24. § Az Flt.
a) 30. § (7) bekezdés a) pontjában az „a 29. § (1) bekezdésében” szövegrész helyébe az „a 29. § (1) bekezdés b) és c) pontjában, valamint e) és f) pontjában” szöveg,
b) 58. § (5) bekezdés e) pontjában az „– az 1–5. pontban foglaltak figyelembevételével –” szövegrész helyébe, az „– az 1–6. pontban foglaltak figyelembevételével –” szöveg,
c) 58. § (5) bekezdés w) pontjában az „Európai Szociális Alapból” szövegrész helyébe, az „Európai Szociális Alapból, valamint az Európai Globalizációs Alkalmazkodási Alapból” szöveg
lép.
25. § Hatályát veszti az Flt.
1. 13/A. § (4) bekezdés e) pontjában a „,valamint e bekezdés a) pontjában meghatározott szervezetek részére történő támogatás nyújtásának” szövegrész,
2. 13/A. § (4) bekezdés i) pontja,
3. 27. § (1) bekezdés a) pontja,
4. 27. § (1) bekezdés e) pontjában az „a rehabilitációs járadék,” szövegrész,
5. 56. § (1) bekezdése, valamint
6. 58. § (8) bekezdés d) pontja.
26. § A helyi önkormányzatok és szerveik, a köztársasági megbízottak, valamint egyes centrális alárendeltségű szervek feladat- és hatásköreiről szóló 1991. évi XX. törvény 138. § (3) bekezdés e) pontjában az „a helyi adókról és az adózás rendjéről szóló törvények” szövegrész helyébe az „a helyi adókról, az adóigazgatási rendtartásról és az adózás rendjéről szóló törvények” szöveg lép.
27. § (1) A szerencsejáték szervezéséről szóló 1991. évi XXXIV. törvény (a továbbiakban: Szjtv.) 1. §-a a következő (9)–(12) bekezdéssel egészül ki:
„(9) Játékkaszinó és kártyaterem esetében a (8) bekezdés szerinti nyereményigazolás csak a játékosnak a játékkaszinóban, illetve kártyateremben való folyamatos tartózkodása alatt, kizárólag a játékban ténylegesen elért nyereményéről, a játékkaszinóból, kártyateremből történő eltávozásakor adható, amennyiben a nyeremény összege minden kétséget kizáróan megállapítható.
(10) Távszerencsejáték és online kaszinójáték esetében a (8) bekezdésben meghatározott összegű kifizetéskor nyereményigazolás akkor állítható ki, ha figyelemmel a játékosi egyenlegről történt kifizetések és az egyenlegre történt befizetések különbözetére, a játékosnak kiadott utolsó nyereményigazolás kiadásától számított időszakra vonatkozóan, illetve az első nyereményigazolás kiadása esetén a játékos nyilvántartásba vételétől számított időszakra vonatkozóan a tényleges nyeremény a 2 millió forintot, illetve az ennek megfelelő, a Magyar Nemzeti Bank által az egyes nyereményfizetések napján közzétett középárfolyam alapján meghatározott valutaösszeget meghaladja. A nyereményigazolásnak tartalmaznia kell a vizsgált időszak megjelölését is.
(11) A játékos részére a szervező által létrehozott közös játékosi egyenleg esetében a (10) bekezdésben foglaltakat alkalmazni kell.
(12) A nyereményigazolások zárt számítástechnikai rendszeren keresztül történő kiállításának jóváhagyása iránt a szervező a szerencsejáték-felügyeleti hatóság által rendszeresített formanyomtatványon terjeszthet elő kérelmet. A kérelemhez csatolni kell valamely, az Európai Gazdasági Térség területén bejegyzett, hírközlő eszközök és rendszerek auditálására jogosult cég által kiadott, a rendszer auditálását igazoló okiratot.”
(2) Az Szjtv. a következő 1/A–1/B. §-sal egészül ki:
„1/A. § (1) A szerencsejáték felügyeleti hatóság szerencsejáték ügyben, illetve e törvény hatálya alá tartozó egyéb ügyben rendelkezésre álló személyes adatokat, valamint az egyéb államigazgatási feladatainak ellátásához az ügyfelek, egyéb érintettek, eljárás alá vontak, egyéb közreműködők személyes adatait kezeli.
(2) A szerencsejáték-felügyeleti hatóság megkeresésre tájékoztatja az állami adó- és vámhatóságot a szerencsejáték ügyben, valamint az e törvény hatálya alá tartozó egyéb ügyben rendelkezésére álló adatról vagy információról, ha az az állami adó- és vámhatóság jogszabályban meghatározott feladatainak ellátásához szükséges.
1/B. § (1) A kötelező hitelesítésű szerencsejáték eszközök típusvizsgálatát és hitelesítését – a mérésügyi és a szerencsejáték eszközökre vonatkozó jogszabályok alapján – a mérésügyi szerv végzi.
(2) A mérésügyi szerv – a kérelem beérkezésétől számított harminc napon belül – a hitelesítési vizsgálat alapján hitelesítési bizonyítványt állít ki. A hitelesítési bizonyítvány kiállításával egyidejűleg a mérésügyi szerv a pénznyerő automatán elhelyezett hitelesítő kártyát külön jogszabályban meghatározott törvényes tanúsító jellel (öntapadó matricával) látja el. A hitelesítési bizonyítvány – az egyes szerencsejátékok engedélyezésével, lebonyolításával és ellenőrzésével kapcsolatos feladatok végrehajtásáról szóló 32/2005. (X. 21.) PM rendeletben (a továbbiakban: Vhr.) meghatározottakon túl – a pénznyerő automata üzemeltetésével kapcsolatos hitelesítői megjegyzéseket is tartalmazhat.
(3) A Vhr. szerinti törvényes tanúsító jel olyan maradandó lenyomat, amely típusától függően lyukasztással vagy egyéb módon a hitelesítés évét és hónapját tartalmazza.
(4) A mérésügyi szerv a hitelesítési kártyán a hitelesítési bizonyítvány adatai közül
a) a pénznyerő automata mérésügyi szerv által adott azonosító számát,
b) a pénznyerő automata típusát,
c) a gyártási évét,
d) a gyártási számot,
e) a játék(ok) nevét,
f) a legmagasabb tétet,
g) a legnagyobb nyeremény összegét alapesetben és halmozottan,
h) a nyereménykifizetés módját,
i) az egy kreditponthoz tartozó forintértéket,
j) a játékhelyek számát,
k) egy számlálólépés forintértékét,
l) a levonóképes bélyegek sorszámát,
m) a függőhuzalos biztosítások darabszámát,
n) a hitelesítési bizonyítvány érvényességi idejét, és
o) a játékjog szerzés módját
jelöli meg.”
(3) Az Szjtv. 7/A. § (1) és (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek és a § a következő (2a) és (2b) bekezdéssel egészül ki:
„(1) A szerencsejáték-felügyeleti hatóság szerencsejáték ügyben és – a koncessziós pályázati eljárás kivételével – az e törvény hatálya alá tartozó egyéb ügyben az e törvényben és a felelős játékszervezés részletes szabályairól szóló kormányrendeletben meghatározott eltérésekkel és kiegészítésekkel az általános közigazgatási rendtartásról szóló törvény szerint jár el.
(2) Az (1) bekezdés szerinti ügyben az ügyfél kérelmére nincs helye az eljárás szünetelésének.
(2a) Az ügyfél személyes jelenléte nélkül nem lefolytatható, az (1) bekezdés szerinti ügyben – különösen a szerencsejáték-szervezői tevékenység engedélyezése, illetve a játékautomata-üzemeltetés bejelentése iránti eljárásban – a kapcsolattartási forma ügyfél által történő megválasztásának nincs helye.
(2b) Az e törvényben meghatározott ügyben hozott döntés ellen – a bírságot kiszabó döntés kivételével – benyújtott keresetlevélnek halasztó hatálya van, kivéve, ha a hatóság a döntést azonnal végrehajthatóvá nyilvánította.”
(4) Az Szjtv. 7/A. § (3) és (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:
„(3) A szerencsejáték-felügyeleti hatóság a kérelem elbírálásához előírhatja a kérelem egyes adatainak részletezését, kiegészítését. Hiányosan benyújtott kérelem esetén, annak beérkezésétől számított tizenöt napon belül a szerencsejáték-felügyeleti hatóság intézkedik a hiánypótlási felhívás kibocsátásáról. Hiánypótlási felhívásnak több ízben is helye van.
(4) A szerencsejáték-felügyeleti hatóság a szerencsejáték szervezésének engedélyezése iránti kérelem elbírálásáról hetvenöt napon belül, játékautomata nyilvántartásba vételéről tizenöt napon belül dönt.”
(5) Szjtv. a következő 7/B–7/C. §-sal egészül ki:
„7/B. § (1) A szerencsejáték-szervező tevékenységre irányuló engedélyezési eljárás kérelemre indul, az egyes szerencsejátékokra külön-külön kérelmet kell előterjeszteni. Játékkaszinó engedélyezéséhez a 37. § 11. pontja szerinti egységenként, kártyaterem engedélyezéséhez kártyatermenként kell a kérelmet előterjeszteni.
(2) A kérelemnek tartalmaznia kell:
a) a tervezett szerencsejáték megjelölését,
b) a tervezett szerencsejáték lebonyolításának földrajzi, közigazgatási területét, és
c) a tervezett szerencsejáték szervezésének időtartamát.
(3) Ha e törvény másként nem rendelkezik, a kérelemhez csatolni kell
a) a játéktervet,
b) a részvételi szabályzatot,
c) a költségvetést (gazdaságossági számítások tervezetét),
d) a létesítő okiratot, és
e) a szervező személyi megfelelőségének igazolásához szükséges kérelemhez csatolandó, a Vhr.-ben meghatározott egyéb okiratokat, adatokat.
(4) A kérelmező külföldi vezető tisztségviselője vagy tagja esetén a szervező személyi megfelelőségének igazolásához szükséges kérelemhez csatolandó, a Vhr.-ben meghatározott okiratokkal egyenértékű külföldi okiratot és annak alapjául szolgáló kérelmet, valamint ezek hiteles magyar nyelvű fordítását kell benyújtani.
(5) A szerencsejáték-szervező tevékenység megkezdésekor a szervezőnek személyi megfelelősége megállapítása és hatósági bizonyítvány kiállítása iránt a szerencsejáték-felügyeleti hatóság által rendszeresített formanyomtatványon kérelmet kell benyújtania. A szervezőnek kérelméhez csatolnia kell a személyi megfelelőség igazolásához szükséges, a Vhr.-ben meghatározott okiratokat és adatokat, valamint a létesítő okiratot. A szerencsejáték-felügyeleti hatóság a személyi feltételek vizsgálatát követően a szervező személyi megfelelőségét az annak igazolásául szolgáló legkorábban kiállított okirat keltezésétől számított egy évig állapítja meg, valamint hatósági bizonyítványt állít ki, amely a kiállítás napjától egy évig érvényes.
(6) A szervező személyi megfelelőségének ismételt megállapítására irányuló kérelméhez csatolnia kell a személyi megfelelőség igazolásához szükséges, a Vhr.-ben meghatározott iratokat, valamint a létesítő okiratot.
7/C. § (1) A szerencsejáték-szervező tevékenységre vonatkozó engedélyezési eljárás során a szerencsejáték-felügyeleti hatóság megvizsgálja, hogy a kérelmező a szerencsejáték-szervező tevékenységhez szükséges, az e törvényben és a Vhr.-ben előírt személyi, tárgyi és gazdasági feltételeknek megfelel-e. Az engedély iránti kérelem elbírálásakor a szerencsejáték-felügyeleti hatóság ellenőrzi, hogy a szervező rendelkezik-e a szerencsejáték-felügyeleti hatóság által megállapított személyi megfelelőséggel és alkalmas-e a kérelmezett szerencsejáték-szervező tevékenység folytatására.
(2) A személyi feltételek vizsgálata kiterjed a kérelmezőre, vezető tisztségviselőjére és tagjára vonatkozóan az e törvényben előírt feltételekre, illetve mindezen személyeknek a kérelem benyújtását megelőzően folytatott szerencsejáték-szervező tevékenységére.
(3) A tárgyi feltételek vizsgálata kiterjed:
a) a szerencsejáték eszközök tulajdoni körülményeire,
b) arra, hogy a kártyaterem, a fogadóiroda és a játékkaszinó megfelel-e a jogszabályokban előírt feltételeknek,
c) a 2. § (6) bekezdésében foglalt követelmények teljesítésére.
(4) A gazdasági feltételek vizsgálata kiterjed a kérelmezett szerencsejáték-szervező tevékenység biztonságos folytatásához szükséges gazdasági feltételek meglétére.”
(6) Az Szjtv. 8/A. §-a a következő (4)–(6) bekezdéssel egészül ki:
„(4) A személyi illetményt a szerencsejáték-felügyeleti hatóság vezetője a tárgyévet megelőző év minősítése, ennek hiányában teljesítményértékelése alapján vonhatja vissza.
(5) A személyi illetmény visszavonható, ha a kormánytisztviselő két egymást követő teljesítményértékelése alkalmával a korábbinál alacsonyabb teljesítményszintet ér el.
(6) A személyi illetményt vissza kell vonni, ha a kormánytisztviselő teljesítménye átlag alatti.”
(7) Az Szjtv. a következő 8/B. §-sal egészül ki:
„8/B. § (1) A szerencsejáték-felügyeleti hatóság vezetője a szerencsejáték-felügyeleti hatóságnál foglalkoztatott kormánytisztviselőt és munkavállalót a hivatali, szervezeti célok megvalósítását elősegítő kiemelkedő teljesítménye, illetve tartósan jó munkavégzése alapján a (2) bekezdés szerinti intézményi feladatok teljesülése esetén feltételekhez kötött személyi juttatásban részesítheti.
(2) A feltételekhez kötött személyi juttatás – negyedévekre lebontott – éves keretösszegét és a szerencsejáték-felügyeleti hatóság számára negyedévekre előírt intézményi feladatok körét a tárgyév január 31. napjáig a szerencsejáték-szervezés állami felügyeletéért felelős miniszter határozza meg.”
(8) Az Szjtv. 12. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:
„(4) Ha a szerencsejáték-felügyeleti hatóság megállapítja, hogy az e törvény hatálya alá tartozó tevékenységet folytató szervezet vagy személy a (2) és (3) bekezdésben foglalt előírásokat megsértette, kivételes esetben és figyelemmel a tényállás összes körülményére – a bírság kiszabása mellett vagy a bírság kiszabásának mellőzésével – kötelezheti a jogsértőt a jogsértés abbahagyására, illetve elrendelheti a jogsértő állapot megszüntetését.”
(9) Az Szjtv. a következő 16/A. §-sal egészül ki:
„16/A. § A szerencsejáték-felügyeleti hatósághoz benyújtott, a 16. § (2) bekezdése szerinti bejelentésnek tartalmaznia kell:
a) a szervező nevét (cégnevét), lakóhelyét (székhelyét), fizetési számlaszámát,
b) a sorsjegyek árát,
c) a kibocsátásra kerülő sorsjegyek darabszámát, a sorsjegyek egyedi azonosítására alkalmas jelzését (különösen a sorozatot és a sorszámot),
d) a sorsolásos játék nyereményalapját,
e) a sorsolásos játék nyerőosztályait, a nyeremények leírását és értékét, a nyeremény azonosításának, érvényesítésének és kifizetésének módját, és
f) a sorsolás helyét, idejét és lebonyolításának szabályait.”
(10) Az Szjtv. 23. §-a a következő (3)–(5) bekezdéssel egészül ki:
„(3) Az ajándéksorsolással kapcsolatban – legkésőbb annak meghirdetését megelőző tíz nappal – a szerencsejáték-felügyeleti hatóság honlapján közzétett formanyomtatványon kell teljesíteni a bejelentési kötelezettséget. A bejelentést a szerencsejáték-felügyeleti hatóság honlapján közzétett számítógépes program segítségével kell kitölteni és előállítani. A bejelentést elektronikus úton vagy a kinyomtatott iratot aláírva kell személyesen vagy postai úton a szerencsejáték-felügyeleti hatósághoz benyújtani. Ezt követően a bejelentésben foglaltaktól eltérni a változtatás időpontját megelőző tíz nappal az említett formanyomtatványon benyújtott bejelentés teljesítésével lehet, azonban az eltérés a játékosok érdekeit nem sértheti. A bejelentéshez mellékelni kell a részvételi szabályzatot, amelyet a bejelentéssel egyidejűleg kell benyújtani a szerencsejáték-felügyeleti hatósághoz.
(4) Az ajándéksorsolás végelszámolását a szerencsejáték-felügyeleti hatóság honlapján közzétett formanyomtatvány felhasználásával kell teljesíteni. A végelszámolást a szerencsejáték-felügyeleti hatóság honlapján közzétett számítógépes program segítségével kell kitölteni és előállítani. A végelszámolást elektronikus úton, vagy a kinyomtatott iratot aláírva személyesen vagy postai úton kell a szerencsejáték-felügyeleti hatósághoz benyújtani. A folyamatosan szervezett ajándéksorsolás végelszámolásának a Vhr. 22. § (5) bekezdésének a), c) és d) pontjában szereplő adatokat sorsolásonként elkülönítve kell tartalmaznia.
(5) Az ajándéksorsolásra a 24/A. § (1) bekezdését, valamint a Vhr. 22. § (5)–(9), (11) és (12) bekezdését alkalmazni kell.”
(11) Az Szjtv. a következő 23/A. §-sal egészül ki:
„23/A. § A bejelentésköteles játékok megbízás alapján történő lebonyolításakor a megbízási szerződés egy eredeti példányát is mellékelni kell a bejelentéshez. A megbízási szerződés hiányában a bejelentési kötelezettség teljesítőjét kell a bejelentésköteles játékok szervezőjének tekinteni.”
(12) Az Szjtv. 1. Címe a következő 24/A. §-sal egészül ki:
„24/A. § (1) A folyamatosan szervezett sorsolásos játék esetén az engedélyben meghatározott időszakonként és meghatározott formában időközi elszámolást, a játék megszűnése esetén végelszámolást kell készíteni. A nem folyamatosan szervezett sorsolásos játék és az ajándéksorsolás lebonyolításáról – a sorsolási eseménytől számított százötven napon belül – végelszámolást kell készíteni. A folyamatosan szervezett ajándéksorsolás esetén e határidőt az utolsó sorsolás napjától kell számítani. A végelszámolást meg kell küldeni a szerencsejáték-felügyeleti hatósághoz. A szerencsejáték-felügyeleti hatóság dönt az engedélyezett sorsolásos játékok végelszámolásának jóváhagyásáról.
(2) A folyamatosan szervezett sorsolásos játékok nyertes és nem értékesített sorsjegyeinek megsemmisítését a szerencsejáték-felügyeleti hatóság külön – legfeljebb ötévenként egy alkalommal előterjeszthető – kérelem alapján végelszámolás benyújtása nélkül is engedélyezheti, ha a legalább ötéves megőrzési idő már eltelt. A kérelem érdemi elbírálásáról a szerencsejáték-felügyeleti hatóság a megsemmisítéssel érintett időszak átfogó vizsgálattal történő ellenőrzését követően dönt. A megsemmisítés csak akkor engedélyezhető, ha az átfogó vizsgálat nem tárt fel olyan hiányosságot, amely a további megőrzést indokolná.
(3) A végelszámolás szerencsejáték-felügyeleti hatósághoz történő előterjesztése során a közjegyzői okiratot a végelszámolással együtt kell benyújtani.”
(13) Az Szjtv. a következő 27/B–27/F. §-sal egészül ki:
„27/B. § (1) A játékkaszinó üzemeltetésére a 3. § (1) bekezdése szerinti gazdálkodó szervezet, koncessziós társaság a szerencsejáték-felügyeleti hatósághoz a játékkaszinó működésére vonatkozó engedély iránti kérelmet nyújt be.
(2) A kérelemhez – a 7/B. § (3) bekezdésében foglaltakon túl – csatolni kell
a) pénzváltási tevékenység végzése esetén az ehhez szükséges – a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló törvényben előírt – engedélyt,
b) a játékkaszinó 1:200 léptékű építési és berendezési tervét, építészeti műleírását,
c) az épület, illetve helyiség jogszerű birtoklását igazoló okmányt, három hónapnál nem régebbi tulajdoni lapot,
d) a kaszinóban működtetni kívánt szerencsejáték-eszközök hitelesítéséről készült bizonyítványok egy-egy eredeti példányát, valamint azok jogszerű birtoklását igazoló okiratot, továbbá az Európai Gazdasági Térség területén bejegyzett informatikai rendszerek auditálására jogosult cég által kiállított, a játékkaszinó minden elsődleges adatforrásként működő számítógépes rendszerének megfelelőségét igazoló okiratot, továbbá az Európai Gazdasági Térség területén bejegyzett informatikai rendszerek auditálására jogosult cég által kiállított, a játékkaszinó minden elsődleges adatforrásként működő számítógépes rendszerének megfelelőségét igazoló okiratot, amelynek ki kell terjednie a Vhr. szerinti számítógépes elszámolási rendszer auditálására is, amennyiben a szervező ilyen rendszert üzemeltet,
e) a bevezetni kívánt értékzsetonok és érmék valamennyi fajtájából egy-egy érvénytelenített példányt,
f) az igazgatási-szolgáltatási díj megfizetését igazoló okiratot,
g) a 3. § (1) bekezdésének a) pontja szerinti kérelmező esetén a miniszter nyilatkozatát arról, hogy a játékkaszinó üzemeltetéséhez – az abban meghatározott időszakra, helyszínre, valamint egyéb feltételekkel – hozzájárul,
h) a 3. § (1) bekezdés b) pontja szerinti kérelmező esetén a koncessziós szerződés egy eredeti példányát és az esedékes koncessziós díj befizetéséről szóló igazolást,
i) a számítógépes elszámolási rendszer leírását (amennyiben a szervező elszámolásai elkészítése során használ ilyen rendszert).
27/C. § (1) A szerencsejáték-felügyeleti hatóság a játékkaszinó üzemeltetésére engedéllyel rendelkező szervező kérelmére, naptári évenként legfeljebb 5 alkalommal, esetenként legfeljebb 30 napos időtartamra engedélyezheti egyes, a játékkaszinó játéktervében jóváhagyott kártyajátékok más helyszínen történő szervezését (a továbbiakban: játékkaszinó kitelepülése).
(2) A kérelemhez csatolni kell a játékkaszinó kitelepülésének helyszíne szerinti épület, helyiség jogszerű birtokolását igazoló okmányt, valamint az igazgatási-szolgáltatási díj megfizetését igazoló okiratot.
27/D. § A szervező a szerencsejáték-felügyeleti hatóság jóváhagyásával, legfeljebb a belépődíj összegének mértékéig – a játékasztaloknál használatos és az ajándékzsetonoktól különböző – belépőzsetont bocsáthat a látogatók rendelkezésére, amely tétnek minősül és a pénztárnál nem váltható be.
27/E. § A szervező a szerencsejáték-felügyeleti hatóság jóváhagyásával a játékkaszinóban ajándéksorsolás, illetve egyéb, a forgalom növelése érdekében szervezett akció (promóció) keretében – a szerencsejáték eszközöknél felhasználható – a belépőzsetonoktól különböző meghatározott értékű ajándékzsetont bocsáthat a látogatók rendelkezésére, amelynek értéke a pénztárnál nem váltható be, és a bevételek elszámolásában befizetett tétnek minősül. Az erre vonatkozó kérelmet ajándéksorsolásonként, illetve promóciónként kell a szerencsejáték-felügyeleti hatósághoz benyújtani. A kérelemnek tartalmaznia kell az akció kezdő és befejező időpontját, a személyenként biztosított ajándékzsetonok értékét és számát, az akció részletes leírását, valamint az ajándékzsetonok elszámolásának részletes szabályait.
27/F. § (1) A játéktervtől történő, a 9. § (2) bekezdés szerinti eltérés engedélyezésére és a módosított játékterv (ideiglenes módosítás esetén a módosítással érintett oldalak) jóváhagyására irányuló kérelmet – pénznyerő automaták kivételével – a szerencsejáték-felügyeleti hatóság által rendszeresített formanyomtatványon kell előterjeszteni és ahhoz csatolni kell jóváhagyás és hitelesítés céljából a módosított játéktervet. A szervezőnek külön kell kérelmeznie a pénznyerő automaták a Vhr. 68. § (1) bekezdés a) pontjában foglalt játéktervi adatainak jóváhagyását. Ez esetben a vonatkozó játéktervi adatokat a mérésügyi szerv által kiállított hitelesítési bizonyítvány, annak érvényességi ideje lejártáig pótolja. A jóváhagyáshoz csatolni kell a pénznyerő automata érvényes, a mérésügyi szerv által kiállított hitelesítési bizonyítványát és – a szervező által korábban nem üzemeltett pénznyerő automata esetén – a jogszerű birtoklást igazoló okiratot.
(2) A szervezőnek a Vhr. 68. § (5) bekezdése szerinti ideiglenes eltérésre vonatkozó kérelmét eltérésenként külön kell benyújtania a szerencsejáték-felügyeleti hatóság által rendszeresített formanyomtatványon. A kérelemhez csatolnia kell az eltéréssel érintett játéktervi előírásokat (oldalakat) jóváhagyási záradékkal történő ellátása és hitelesítés céljából.”
(14) Az Szjtv. a következő 28/B. §-sal egészül ki:
„28/B. § (1) A fogadás szervezésére jogosult kérelmező tevékenységének engedélyezése iránt kérelmet nyújt be a szerencsejáték-felügyeleti hatósághoz. A szerencsejáték-felügyeleti hatóság folyamatosan szervezett totalizatőri, illetve bukmékeri rendszerű fogadás (a továbbiakban együtt: fogadási formák) szervezésére adhat engedélyt.
(2) Az engedély iránti kérelemhez a 7/B. § (3) bekezdésében foglaltakon túl csatolni kell:
a) a szervezőnek a 3. § szerinti jogosultságát igazoló okiratot, illetve a koncessziós szerződés egy hitelesített másolatát,
b) fogadási formánként a technikai és módszerbeli lebonyolítás leírását,
c) a fogadások megkötésére kijelölt helyek (a továbbiakban: fogadóirodák) megnevezését és címét,
d) a fogadási formák szerinti egyes fogadószelvény-mintákat,
e) az engedélyezési eljárásért fizetendő igazgatási-szolgáltatási díj, illetve a koncessziós szerződésben meghatározott koncessziós díj megfizetését igazoló okiratot,
f) a hírközlő eszközök és rendszerek igénybevételével szervezett fogadások engedélyezése esetén a 2. § (6) bekezdésben foglalt követelmények teljesítését igazoló, a Vhr. 18. §-ának (4) bekezdésében előírt okiratot.
(3) A fogadásokról a szerencsejáték-felügyeleti hatóság által az engedélyben meghatározott időszakonként és meghatározott formában időszaki, a fogadás megszűnését követő százhúsz napon belül pedig végelszámolást kell készíteni. A szerencsejáték-felügyeleti hatóság dönt a végelszámolás jóváhagyásáról. A 24/A. § (2) bekezdését, valamint a Vhr. 22. § (2), (4), (8) és (9) bekezdését alkalmazni kell.”
(15) Az Szjtv. 29/A. §-a a következő (6)–(8) bekezdéssel egészül ki:
„(6) A játékautomata üzemeltetésének nyilvántartás céljából történő bejelentését játékautomatánként a szerencsejáték-felügyeleti hatóság honlapján közzétett formanyomtatványon kell teljesíteni. A bejelentést a szerencsejáték-felügyeleti hatóság honlapján közzétett számítógépes program segítségével kell kitölteni és előállítani. A kérelmet elektronikus úton vagy a kinyomtatott iratot aláírva kell személyesen vagy postai úton a szerencsejáték-felügyeleti hatóságnak benyújtani.
(7) A kérelemhez elektronikus úton történő előterjesztés esetén meg kell küldeni, illetve kinyomtatott és aláírt bejelentés esetén egyidejűleg mellékelni kell:
a) a játékautomata hitelesítési bizonyítványának egy eredeti példányát,
b) az első féléves játékadó befizetésének igazolását.
(8) A szerencsejáték-felügyeleti hatóság a játékautomata nyilvántartásba vételéről a Vhr. szerinti tartalmi és formai elemeket tartalmazó nyilvántartásba-vételi igazolást állít ki a kérelmező részére.”
(16) Az Szjtv. 29/B. §-a a következő (14)–(16) bekezdéssel egészül ki:
„(14) A kártyaterem működtetése iránti kérelmet a (3) bekezdés szerinti társaság a szerencsejáték-felügyeleti hatóság által rendszeresített formanyomtatványon nyújtja be.
(15) A kérelemhez a 7/B. § (3) bekezdésében foglaltakon túl csatolni kell:
a) a kártyaterem 1:200 léptékű berendezési tervét,
b) a kérelmező nyilatkozatát a kártyaterem alapterületére és a vendéglátásra szolgáló helyiség alapterületére vonatkozóan,
c) a kártyateremben működtetni kívánt szerencsejáték-eszközök jogszerű birtoklását igazoló okiratot, valamint a Vhr. 1. § (2) bekezdés szerint hitelesítendő eszközök esetében a hitelesítéséről készült bizonyítványok egy-egy eredeti példányát, továbbá az Európai Gazdasági Térség területén bejegyzett informatikai rendszerek auditálására jogosult cég által kiállított, a kártyaterem minden elsődleges adatforrásként működő számítógépes rendszerének megfelelőségét igazoló okiratot, amelynek ki kell terjednie a Vhr. szerinti számítógépes elszámolási rendszer auditálására is, amennyiben a szervező ilyen rendszert üzemeltet.
d) a bevezetni kívánt zsetonok valamennyi fajtájából egy-egy érvénytelenített példányt, továbbá
e) a 27/B. § (2) bekezdés c) és f) pontjában foglaltakat,
f) a számítógépes elszámolási rendszer leírását (amennyiben a szervező elszámolásai elkészítése során használ ilyen rendszert).
(16) Amennyiben a szervező el akar térni a jóváhagyott játéktervtől, a módosított játékterv jóváhagyására irányuló kérelmet a szerencsejáték-felügyeleti hatóság által rendszeresített formanyomtatványon kell előterjeszteni, és ahhoz csatolni kell jóváhagyás és hitelesítés céljából a módosított játéktervet.”
(17) Az Szjtv. 29/F. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A távszerencsejáték szervezés engedélyezése iránti kérelmet a gazdálkodó szervezet a szerencsejáték-felügyeleti hatóság által rendszeresített formanyomtatványon terjesztheti elő a szerencsejáték-felügyeleti hatósághoz.”
(18) Az Szjtv. 29/F. §-a a következő (1a) és (1b) bekezdéssel egészül ki:
„(1a) A kérelemhez a 7/B. § (3) bekezdésében foglaltakon túl csatolni kell
a) az auditálásra jogosult szervezet által kiállított auditálási okiratot,
b) távszerencsejáték szervezésen belül sporteseményre fogadás szervezésére irányuló kérelem esetén nyilatkozatot arról, hogy a (4) bekezdés szerinti felhasználási szerződés megkötésre került,
c) az igazgatási-szolgáltatási díj befizetését igazoló okiratot.
(1b) Az engedélyezési eljárásban a nem magyar nyelven kiállított okirat magyar nyelvű hiteles fordítását csatolni kell.”
(19) Az Szjtv. 29/F. § a következő (5)–(8) bekezdéssel egészül ki:
„(5) A módosított játékterv jóváhagyására irányuló kérelmet a szerencsejáték-felügyeleti hatóság által rendszeresített formanyomtatványon kell előterjeszteni.
(6) A végelszámolást a 29/K. § (1) és (2) bekezdéseiben és a Vhr. szerinti adattartalommal kell teljesíteni a szerencsejáték-felügyeleti hatósághoz.
(7) A végelszámolás jóváhagyásáról a szerencsejáték-felügyeleti hatóság dönt.
(8) A szervezőnek a Vhr. 43. § (2) bekezdése szerinti ideiglenes eltérésre vonatkozó kérelmét eltérésenként külön kell benyújtania a szerencsejáték-felügyeleti hatóság által rendszeresített formanyomtatványon. A kérelemhez csatolnia kell két példányban az eltéréssel érintett játéktervi előírásokat jóváhagyás céljából.”
(20) Az Szjtv. 29/U. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„29/U. § Online kaszinó üzemeltetése esetén a 29/F. §-ban, a 29/G. § (1) bekezdésében, a 29/H–J. §-ban, a 29/K. § (1) és (2) bekezdésében foglaltakat alkalmazni kell azzal, hogy a 29/F. § (1)–(1b) bekezdése szerinti kérelem esetén a koncessziós szerződés egy eredeti példányát és a koncessziós díj teljesítéséről szóló igazolást is csatolni kell.”
(21) Az Szjtv. III. fejezete a következő 3. címmel egészül ki:
„3. CÍM
Az igazgatási szolgáltatási díj
35/A. § (1) A szerencsejáték-szervező tevékenység engedélyezéséért és a szerencsejáték-felügyeleti hatóság által végzett egyes igazgatási szolgáltatások igénybevételéért igazgatási-szolgáltatási díjat kell fizetni. Az engedély iránti kérelemre indult eljárásokban az eljárás megszüntetése vagy a kérelem elutasítása esetén az igazgatási-szolgáltatási díjat nem kell visszatéríteni.
(2) A szerencsejáték-szervező tevékenységre jogosító engedély iránti, továbbá a játékterv módosítására irányuló kérelem benyújtásával egyidejűleg – külön felhívás nélkül – kell az igazgatási-szolgáltatási díjat készpénzátutalási megbízással vagy átutalással megfizetni. Az engedély akkor adható ki, ha a kérelmező az igazgatási szolgáltatási díjat megfizette.
(3) A szervező
a) sorsolásos játék engedélyezési eljárása esetén a játéktervben megjelölt nyereményalap 0,5 ezreléke, de legfeljebb 10 millió forint,
b) totalizatőri rendszerű fogadás engedélyezési eljárása esetén a költségvetésben meghatározott nyereményalap 0,5 ezreléke, de legfeljebb 10 millió forint,
c) bukmékeri rendszerű fogadás engedélyezési eljárása esetén a költségvetésben meghatározott tiszta játékbevétel 2 ezreléke, de legfeljebb 1 millió forint,
d) játékkaszinó engedélyezési eljárása esetén játékasztalonként 20 ezer forint és pénznyerő automatánként 2 ezer forint, teremjátékonként 500 ezer forint, e játékeszközöket közvetlenül nem érintő engedélyezési jóváhagyási eljárás esetén 200 ezer forint, a 27/E. § szerinti jóváhagyási eljárás esetén 10 ezer forint, I. kategóriás játékkaszinó esetén legfeljebb 40 millió forint, II. kategóriás játékkaszinó esetén pedig legfeljebb 1 millió forint,
e) kártyaterem engedélyezési eljárása esetén kártyaasztalonként 18 ezer forint,
f) a távszerencsejáték-szervezés engedélyezéséért 10 millió forint,
g) az online kaszinójáték engedélyezéséért a játékkaszinó engedélyezéséért előterjesztett kérelemmel egyidejűleg benyújtott kérelem esetén 2,5 millió forint, egyéb esetben 5 millió forint,
h) a távszerencsejáték játéktervétől való, a Vhr. 43. § (2) bekezdése szerinti ideiglenes eltérésre vonatkozó kérelem esetén 200 ezer forint,
i) a szerencsejáték-szervezői tevékenységi engedélynek kizárólag az 1. § (5a)–(6d) bekezdésével, 29/I. § (2) és (2a) bekezdésével, 37. § 32. pontjával, és a felelős játékszervezés részletes szabályairól szóló kormányrendelettel összefüggő módosítása iránti eljárásért kérelmenként 5000 forint,
j) a kizárólag a távszerencsejáték és online kaszinójáték játékterve 29/F. § (5) bekezdése szerinti módosításának jóváhagyására vonatkozó eljárás esetén kérelmenként 21 000 forint,
k) a kizárólag a Vhr. 35/A. § (1) bekezdése szerinti közös játékosi egyenleg kialakításához szükséges játékterv módosítása iránti eljárás esetén kérelmenként 6500 forint
igazgatási szolgáltatási díjat fizet.
(4) Az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény
a) 86. §-át az elévülés tekintetében,
b) 32. § (1) bekezdését az igazgatási szolgáltatási díj visszatérítése vonatkozásában alkalmazni kell azzal az eltéréssel, hogy ahol a törvény adóhatóságot említ, azon a szerencsejáték-felügyeleti hatóságot, ahol illetéket említ, azon igazgatási szolgáltatási díjat kell érteni.
(5) Az igazgatási-szolgáltatási díjat készpénzbefizetés vagy átutalás útján kell megfizetni kérelmenként a Magyar Államkincstárnál vezetett 10032000-01076129-00000000 Szerencsejátékok szervezésével kapcsolatos díj és bírság bevételi számla javára.
(6) A szerencsejáték-felügyeleti hatóság az igazgatási-szolgáltatási díjat kérelmenként tartja nyilván.”
(22) Az Szjtv. 36. §-a a következő (1a)–(1h) bekezdéssel egészül ki:
„(1a) A szerencsejáték-felügyeleti hatóság az ellenőrzés típusa szerint
a) folyamatos célellenőrzés,
b) átfogó ellenőrzés,
c) célvizsgálat,
d) témavizsgálat,
e) utóvizsgálat
útján végzi.
(1b) Az ellenőrzés módjai a helyszíni ellenőrzés, a táv-adatszolgáltatás, a távoli hozzáférés, okiratok bekérése és ellenőrzés a szerencsejáték-felügyeleti hatóság nyilvántartásai alapján.
(1c) A folyamatos célellenőrzés esetén a szerencsejáték-felügyeleti hatóság időszaki rendszerességgel visszatérő vizsgálatot végez, amely az ellenőrzött szervezet vagy személy tevékenységének adott időszakát érinti.
(1d) Az átfogó ellenőrzés esetén a szerencsejáték-felügyeleti hatóság egy időszakra vonatkozóan a vizsgált tevékenység egészére folytat olyan ellenőrzést, amely keretében a tevékenység szerencsejáték-szervezésre vonatkozó jogszabályokkal összefüggő vizsgálatára kerül sor abból a célból, hogy a vizsgált szervezet vagy személy tevékenysége és működése átfogóan megítélhető legyen. Az átfogó ellenőrzést külön az e célból kiállított megbízólevélnek az ellenőrzött szervezet vezetője, vagy távollétében az általa megbízott személy részére történő bemutatása után lehet megkezdeni.
(1e) A megbízólevél tartalmazza
a) az ellenőrző szerv nevét és címét,
b) az ellenőrzés időpontját,
c) az ellenőrzött szervezet vagy személy nevét, székhelyét (lakcímét),
d) az ellenőrök nevét, és
e) az ellenőrzés alá vont időszakot.
(1f) A célvizsgálat keretében a szerencsejáték-felügyeleti hatóság egy vagy több ellenőrzési szempont alapján folytatja le az ellenőrzést.
(1g) A témavizsgálat esetén a szerencsejáték-felügyeleti hatóság több ellenőrzött szervezet vagy személy szerencsejáték-szervező tevékenységének, illetve székhelyükön ugyanazon szempontok alapján végez ellenőrzési cselekményt, figyelemmel az összehasonlításra és a későbbi részletesebb vizsgálatok megalapozásának elősegítésére.
(1h) Az utóvizsgálat keretében a szerencsejáték-felügyeleti hatóság az ellenőrzések során feltárt hiányosságok, eltérések megszüntetésének, illetve a szerencsejáték-felügyeleti hatóság által előírt intézkedések megtételének ellenőrzését végzi.”
(23) Az Szjtv. 36. §-a a következő (3f)–(3i) bekezdéssel egészül ki:
„(3f) A helyszíni ellenőrzés esetében az ellenőrzési jogosultságot a szerencsejáték-felügyeleti hatóság alkalmazottja a szerencsejáték-felügyeleti hatóság által kiállított arcképes igazolvánnyal és a szerencsejáték-felügyeleti hatóság vezetője által kiállított, az e törvény hatálya alá tartozó játékok ellenőrzésére jogosultságot biztosító megbízólevéllel köteles igazolni. A helyszíni ellenőrzést legalább két ellenőr együttesen végzi.
(3g) A szerencsejáték-felügyeleti hatóság jogosult a helyszíni ellenőrzést a helyszínre vagy a hatósági nyilvántartásához telepített, illetve a folyamatba beépített ellenőrző rendszerből történő távadat-szolgáltatás útján lefolytatni.
(3h) A szerencsejáték-felügyeleti hatóság a helyszíni ellenőrzés során jogosult próbajátékot lefolytatni. A próbajáték keretében a szerencsejáték-felügyeleti hatóság által megszerzett nyeremény a központi költségvetés bevétele, amelyet a szerencsejáték-felügyeleti hatóság a nyeremény megszerzésétől számított 30 napon belül köteles befizetni.
(3i) Ha a szerencsejáték-felügyeleti hatóság az ellenőrzés során megállapítja, hogy a pénznyerő automatát engedély nélkül vagy a játékautomatát a 29/A. § szerinti bejelentési kötelezettség teljesítése nélkül működtetnek, a 26/A. §-ában meghatározott intézkedés kezdeményezése céljából jegyzőkönyvet készít, és azt a települési önkormányzat jegyzőjének továbbítja.”
(24) Az Szjtv. 36/A. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Az e törvényben foglalt rendelkezések megsértése esetén – az (1) bekezdésben megjelölt állami szerven kívül –
a) a rendőrség,
b) a fogyasztóvédelmi hatóság,
c) az adó- és vámhatóság, illetve
d) azokon a településeken, ahol van, a közterület felügyelet
is köteles hatáskörében eljárni, vagy jogszabálysértés bizonyítékait írásban rögzíteni és az intézkedésre hatáskörrel és illetékességgel rendelkező hatóságot megkeresni.”
(25) Az Szjtv. 36/F. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) A szerencsejáték-felügyeleti hatóság elrendelheti a dolog zár alá vételét, amennyiben a rendelkezésére álló adatok alapján megalapozottan feltehető, hogy az e törvény értelmében elkobozható.”
(26) Az Szjtv. 36/F. § (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(6) Az elkobzott dolgot az állami adóhatóság az adóhatóság által foganatosítandó végrehajtási eljárásokról szóló törvény értékesítésre vonatkozó szabályai megfelelő alkalmazásával értékesíti vagy megsemmisíti.”
(27) Az Szjtv. IV. fejezete a következő alcím címmel és 36/M. §-sal egészül ki:
„Fizetési könnyítés engedélyezése
36/M. § (1) Fizetési halasztás és részletfizetés (a továbbiakban együtt: fizetési könnyítés) a jogsértés miatt alkalmazott bírság megfizetésére kötelezett személy kérelmére a szerencsejáték-felügyeleti hatóság által kiszabott bírságra engedélyezhető.
(2) Fizetési könnyítés abban az esetben engedélyezhető, ha a fizetési nehézség
a) a kérelmezőnek nem róható fel, vagy annak elkerülése érdekében úgy járt el, ahogy az az adott helyzetben tőle elvárható volt, továbbá
b) átmeneti jellegű, tehát a bírság későbbi megfizetése valószínűsíthető.
(3) A kérelem elbírálása és a feltételek meghatározása során figyelembe kell venni a fizetési nehézség kialakulásának okait és körülményeit.
(4) Nem engedélyezhető fizetési könnyítés, ha a kérelmezővel szemben a szerencsejáték-felügyeleti hatóság a fizetési könnyítési kérelemmel érintett jogsértést megelőző 2 éven belül – sorsolásos játék és fogadás esetén azonos értékesítőhelyhez, fogadóirodához köthetően – hasonló jogsértés miatt jogerősen bírságot szabott ki.
(5) Magánszemély vagy egyéni vállalkozó esetében a fizetési könnyítés a (2) bekezdés a) pontjában foglaltak figyelmen kívül hagyásával is engedélyezhető, ha a kérelmező igazolja vagy valószínűsíti, hogy a bírság azonnali vagy egyösszegű megfizetése családi, jövedelmi, vagyoni és szociális körülményeire is tekintettel súlyos megterhelést jelent.
(6) A szerencsejáték-felügyeleti hatóság a fizetési halasztást, részletfizetést engedélyező határozatában a kedvezményt feltételhez kötheti.
(7) A fizetési könnyítés iránti kérelem benyújtása, illetőleg a kérelem teljesítése esetén az alábbi pótlékot kell felszámítani, valamint az a) pont alkalmazásakor a határozatban közölni:
a) a kérelem teljesítése esetén késedelmi pótlékot a bírság határozat teljesítési határidejének lejártától a fizetési könnyítés engedélyezéséig,
b) a kérelem elutasítása esetén a késedelmi pótlék fizetésére vonatkozó kötelezettség a bírság határozat teljesítési határidejének lejártától a teljesítésig az általános szabályok szerint áll fenn.”
(28) Az Szjtv. 37. § 29. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
„29. Játékosi egyenleg: a játékos részére szerencsejátékkal kapcsolatos tétek, nyeremények és egyéb játékügyletek elszámolása és nyilvántartása céljából a szervező által vezetett egyenleg. Amennyiben a szervező többfajta szerencsejáték szervezésére is engedéllyel rendelkezik, a játékos részére egyetlen közös játékosi egyenleg is létrehozható.”
(29) Az Szjtv. 38. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) Felhatalmazást kap a szerencsejáték-szervezés állami felügyeletéért felelős miniszter, hogy a szerencsejáték-felügyeleti hatóságnál foglalkoztatott
a) kormánytisztviselők személyi illetményének, továbbá
b) kormánytisztviselők és munkavállalók részére feltételekhez kötött személyi juttatás és az intézményi feladatok
megállapítására vonatkozó részletes szabályokat rendeletben állapítsa meg.”
(30) Az Szjtv. „Záró rendelkezések” alcíme a következő 40/D–40/E. §-sal egészül ki:
„40/D. § A szerencsejáték-felügyeleti hatóság és az állami adó- és vámhatóság közötti adatátadás kiépítéséig, de legkésőbb 2018. június 30-ig a szerencsejáték-felügyeleti hatóság a hatósági feladatellátáshoz szükséges mértékig használhatja az állami adó- és vámhatóság informatikai rendszereit és hozzáférhet az informatikai rendszerekben tárolt azon adatokhoz (ideértve az adó- és vámtitkot is), amelyek törvényben meghatározott feladatai ellátáshoz szükségesek.
40/E. § A 40/D. §-ban meghatározott átmeneti időszakot követően az állami adó- és vámhatóság megkeresésre tájékoztatja a szerencsejáték-felügyeleti hatóságot az adó- és vámtitkot képező adatról vagy információról, ha az a szerencsejáték-felügyeleti hatóság hatósági feladatának ellátásához szükséges.”
28. § Az Szjtv.
a) 1. § (6a) bekezdésében az „az állami adóhatóságot” szövegrész helyébe az „a szerencsejáték-felügyeleti hatóságot” szöveg,
b) 1. § (3) bekezdésében az „A koncesszióról szóló 1991. évi XVI. tv. (a továbbiakban: Ktv.) 1. § (1) bekezdésének i) pontjában meghatározott szerencsejátékok szervezésére” szövegrész helyébe a „Szerencsejáték szervezésére” szöveg,
c) 1. § (8) bekezdésében a „forintértékét” szövegrész helyébe az „értékét (forint/deviza) szöveg,
d) 2. § (2a) bekezdésében a „távszerencsejáték és online kaszinójáték” szövegrész helyébe a „szerencsejáték” szöveg,
e) 2. § (8) bekezdésében az „az állami adóhatósághoz” szövegrész helyébe az „a szerencsejáték-felügyeleti hatósághoz” szöveg,
f) 11. § (7) bekezdésében az „Az állami adóhatóság” szövegrész helyébe az „A szerencsejáték-felügyeleti hatóság” szöveg,
g) 27. § (10) bekezdésében a „(2) és (3)” szövegrész helyébe a „(2)–(3b)” szöveg,
h) 28/A. § (3) bekezdésében és 29/B. § (13) bekezdésében a „(2)–(3)” szövegrész helyébe a „(2)–(3b)” szöveg,
i) 29/H. § (2) bekezdésében a „lakcímnyilvátartást” szövegrész helyébe a „lakcímnyilvántartást” szöveg,
j) 29/H. § (2) bekezdésében a „2007. évi CXXXVI. törvény 14. §-a” szövegrész helyébe a „2017. évi LIII. törvény 17. §-a” szöveg,
k) 29/Q. §-ában „a szerencsejáték-felügyeleti hatóság” szövegrész helyébe „az állami adóhatóság” szöveg,
l) 36. § (3c) bekezdésében „Az adóhatóság” szövegrész helyébe „A szerencsejáték-felügyeleti hatóság” szöveg,
m) 36. § (4) bekezdésében az „Az állami adóhatóság” szövegrészek helyébe az „A szerencsejáték felügyeleti hatóság” szöveg,
n) 36/A. § (1) bekezdésében a „vámhatóság” szövegrész helyébe a „szerencsejáték-felügyeleti hatóság” szöveg,
o) 40/A. § (1) bekezdésében „az állami adóhatóságnak” szövegrész helyébe „a szerencsejáték-felügyeleti hatóságnak” szöveg
lép.
29. § Hatályát veszti az Szjtv.
a) 1. § (7) bekezdése
b) 7/A. § (5) bekezdése,
c) 29/B. § (11) bekezdése,
d) 38. § (2) bekezdésének g) és j) pontja.
30. § A gépjárműadóról szóló 1991. évi LXXXII. törvény 9. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Gépjárműadóügyben az önkormányzati adóhatóság jár el első fokon. Az adóztatási feladatokat – a (3) bekezdésben foglalt kivétellel – az adóalany hatósági nyilvántartás címadat rovatába bejegyzett lakcíme, székhelye vagy telephelye szerint illetékes települési, a fővárosban a kerületi önkormányzati, a Margitsziget tekintetében pedig a Budapest XIII. kerületi önkormányzati adóhatóság (a továbbiakban együtt: adóhatóság) látja el. Ha a nyilvántartásban a lakcím, a székhely vagy a telephely megváltozik, az adóztatási feladatok ellátására a változást követő év első napjától az új lakcím, székhely vagy telephely szerint illetékes adóhatóság jogosult. Gépjármű tulajdonátruházása esetén, ha a tulajdonváltozással érintett felek egyike sem tesz eleget a külön jogszabály által meghatározott bejelentési kötelezettségének, akkor a tulajdonváltozás bejelentése évének utolsó napjáig a 2. § (1) bekezdése szerinti tulajdonos nyilvántartásba bejegyzett lakcíme, székhelye vagy telephelye szerinti önkormányzati adóhatóság az illetékes a tulajdonváltozással érintett gépjármű adóztatására.”
31. § A csődeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló 1991. évi XLIX. törvény 57. § (1) bekezdés e) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A gazdálkodó szervezetnek a felszámolás körébe tartozó vagyonából a tartozásokat a következő sorrend figyelembevételével kell kielégíteni:)
„e) a társadalombiztosítási alapok javára fennálló tartozások, az adók – kivéve a (2) bekezdés szerinti adó- és járuléktartozásokat – és adók módjára behajtható köztartozások, az általános közigazgatási rendtartásról szóló törvényen alapuló követelések, a büntetőeljárásban a 6/A. § (8) bekezdése alapján az állam javára fizetendő összeg, továbbá a visszafizetendő államháztartási, európai uniós vagy nemzetközi szerződésen alapuló más nemzetközi forrásból származó támogatások, valamint a közműdíjak és a társasházi közös költség és a Szövetkezeti Hitelintézetek Tőkefedezeti Közös Alapjának a d) pontban nem említett követelései,”
32. § A szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény 14. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„14. § A végrehajtáshoz való jog a kötelezettséget megállapító döntés véglegessé válásának időpontjától, vagy ha a véglegessé vált döntés teljesítési határidőt vagy határnapot állapított meg, a határidő utolsó napjától, illetve a határnaptól számított egy év elteltével évül el. A végrehajtás elévülését a 17/A. § (1) bekezdése szerinti cselekmény is megszakítja.”
33. § (1) A szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény 17/A. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Ha az (1) bekezdés szerinti cselekmény nem vezet eredményre, a fennmaradó tartozás végrehajtását az Ákr. 134. § (1) bekezdésének megfelelően kell foganatosítani.”
(2) A szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény 17/A. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki:
„(5) A jogosulatlanul igénybevett ellátás megtérítésére irányuló eljárás során késedelmi pótlék nem számítható fel.”
34. § A szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény 17/A. § (1) bekezdésében, 42. § (6) bekezdésében a „jogerőre emelkedésétől” szövegrész helyébe a „véglegessé válásától” szöveg lép.
35. § A bányászatról szóló 1993. évi XLVIII. törvény 43/C. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki:
„(5) Adók módjára kell behajtani a meg nem fizetett
a) bányajáradékot,
b) a jogosulatlanul kitermelt ásványi nyersanyag értékét,
c) a kitermelés szüneteltetése esetén a kieső bányajáradék pótlására előírt díjat,
d) a felügyeleti díjat, valamint
e) ezek késedelmi kamatait.”
36. § Hatályát veszti a bányászatról szóló 1993. évi XLVIII. törvény 41. § (8) bekezdése.
37. § Hatályát veszti az állattenyésztésről szóló 1993. évi CXIV. törvény 45/A. § (11) bekezdése.
38. § A Bérgarancia Alapról szóló 1994. évi LXVI. törvény (a továbbiakban: Bgtv.) a következő 4/A–4/C. §-sal egészül ki:
„4/A. § (1) Az ügyfél az adatok megjelölésével kérheti az iratbetekintési jog korlátozását üzleti és más méltányolható magánérdekének védelmében. Az állami foglalkoztatási szerv a kérelemnek – a körülmények körültekintő mérlegelése alapján – akkor ad helyt, ha az adatok megismerésének hiánya az iratbetekintésre jogosultakat nem akadályozza jogaik gyakorlásában.
(2) Az iratbetekintési jog biztosítása érdekében az állami foglalkoztatási szerv megismerhetetlenné teszi azokat a személyes és védett adatokat, valamint az (1) bekezdés szerinti adatokat, amelyek megismerésére az iratbetekintésre jogosult személy egyébként nem jogosult.
(3) Ha az állami foglalkoztatási szerv hivatalból nem tudja megállapítani, hogy az iratbetekintési kérelem benyújtásakor az iratbetekintés korlátozásának az okai fennállnak-e, az üzleti és más méltányolható magánérdek alapján védelemre jogosultat nyilatkozattételre hívja fel. Az iratbetekintés nem tagadható meg, ha a jogosult határidőben nem nyilatkozik.
4/B. § Az e törvényben meghatározott ügyekben
a) hiánypótlásra felhívásnak legfeljebb két ízben van helye,
b) az állami foglalkoztatási szerv döntése szóban nem közölhető.
4/C. § (1) A kötelezett a teljesítési határidő lejárta előtt benyújtott kérelmében annak igazolásával kérheti az állami foglalkoztatási szervtől a pénzfizetési kötelezettség teljesítésére halasztás vagy a részletekben történő teljesítés (a továbbiakban együtt: fizetési kedvezmény) engedélyezését, hogy rajta kívül álló ok lehetetlenné teszi a határidőre való teljesítést, vagy az számára aránytalan nehézséget jelentene.
(2) A határidő lejárta után a kötelezett – feltéve, hogy a végrehajtást még nem indították meg – az (1) bekezdésben meghatározott okból igazolási kérelem egyidejű benyújtásával kérhet fizetési kedvezményt.”
39. § A Bgtv. 8. §-a a következő (1a) bekezdéssel egészül ki:
„(1a) Amennyiben a kötelezett a visszafizetési kötelezettségének a visszakövetelő határozatban megállapított határidőig nem tesz eleget, e határidő elmulasztásának napjától az adó- és vámhatóság végrehajtás foganatosítása érdekében történő megkeresésének napjáig, kiszámított késedelmi kamatot is köteles fizetni. A késedelmi kamat mértékére a költségvetési támogatásokra vonatkozó szabályokat kell alkalmazni. A kötelezett az adó- és vámhatóság végrehajtás foganatosítása érdekében történő megkeresését követően az adóhatóság által foganatosítandó végrehajtási eljárásokról szóló törvény szerinti késedelmi pótlékot is köteles megfizetni.”
40. § Hatályát veszti a vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. törvény 44/J. § (4) bekezdése.
41. § A légiközlekedésről szóló 1995. évi XCVII. törvény 66/B. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) A 3/F. § alapján kiszabott és beszedett bírság a központi költségvetés központosított bevételét képezi.”
42. § (1) A személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény (a továbbiakban: Szja tv.) 11. § (1) és (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:
„(1) A magánszemély az adóját – ha az adót nem a kifizető állapítja meg – önadózással állapítja meg, a megállapított adóról bevallási kötelezettségét a (2) bekezdés rendelkezése szerint adóévenként teljesíti. A magánszemély jogosult az összevont adóalapja adójának külön törvény szerint meghatározott részéről rendelkező nyilatkozatot adni.
(2) A magánszemély
a) az adóhatóság közreműködése nélkül elkészített bevallást nyújt be az állami adó- és vámhatósághoz vagy
b) az adóbevallási tervezet adatait javítja, kiegészíti, vagy az adóbevallási tervezetben feltüntetett adatokkal egyetért
azzal, hogy a b) pont alkalmazásában az adóbevallási tervezetben szereplő adatokkal való egyetértésnek kell tekinteni azt is, ha az adóbevallási tervezet a 12/C. § szerint a magánszemély bevallásának minősül.”
(2) Az Szja tv. 11. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:
„(4) A magánszemély a külön adózó jövedelmei közül annak a jövedelemnek az adóját, amely nem kifizetőtől származik vagy egyébként, amely jövedelem adójának megállapítására maga köteles – ha az nem tartozik az adóelőleg megállapítására irányadó rendelkezések hatálya alá – az adóhatóság közreműködése nélkül elkészített bevallásában vagy az adóhatóság által elkészített adóbevallási tervezet kiegészítésével az adófizetési kötelezettség gyakoriságának megfelelő (havi, negyedéves) bontásban, negyedéves gyakoriságú adófizetési kötelezettség esetében a negyedév utolsó hónapjának kötelezettségeként vallja be.”
43. § Az Szja tv. „Az adó megállapítása” alcíme a következő 11/A. §-sal egészül ki:
„11/A. § (1) Ha a vállalkozási tevékenységet nem folytató és általános forgalmi adó fizetésére nem kötelezett magánszemélynek a személyi jövedelemadó-bevallás elkészítéséhez, az adóbevallási tervezet adatainak felülvizsgálatához szükséges iratok, igazolások önhibáján kívül nem állnak rendelkezésére és ezért bevallását előreláthatóan nem tudja határidőben benyújtani, az adóbevallási tervezetet nem tudja határidőben felülvizsgálni, a bevallási késedelemről a bevallás benyújtására előírt határidőn belül bejelentést tesz az állami adóhatósághoz. A magánszemély a bejelentéshez kapcsolódó adóbevallást és a bevallási késedelmet kimentő igazolási kérelmet együtt nyújtja be. Az igazolási kérelem nem utasítható el, ha a magánszemély külföldről származó jövedelemmel is rendelkezik és a határidő mulasztását azzal menti ki, hogy az adókötelezettségének megállapításához nemzetközi egyezmény, viszonosság, vagy külföldi adójog vizsgálata szükséges.
(2) Ha a magánszemély a személyi jövedelemadó bevallás késedelmes benyújtására vonatkozó bejelentést tesz, a bevallási késedelem miatt mulasztási bírság a bevallás naptári éve november 20. napjáig nem szabható ki, kivéve, ha az adózó bevallását november 20-a előtt nyújtja be és késedelmét igazoltan nem menti ki.”
44. § Az Szja tv. 12/B. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„12/B. § A magánszemély – kivéve az egyéni vállalkozót – részére az állami adó- és vámhatóság a nyilvántartásaiban szereplő adatokból összeállított adóbevallási tervezetet készít.”
45. § Az Szja tv. „Adóbevallási tervezettel összefüggő eljárás” alcíme a következő 12/C. és 12/D. §-sal egészül ki:
„12/C. § (1) A magánszemély részére az állami adó- és vámhatóság elkészíti és az adóévet követő év március 15. napjától az elektronikus ügyintézés és a bizalmi szolgáltatások általános szabályairól szóló 2015. évi CCXXII. törvény (a továbbiakban: Eüsztv.) szerinti elektronikus azonosítási szolgáltatás alkalmazásával egy erre a célra létrehozott elektronikus felületen elérhetővé teszi az adóbevallási tervezetet.
(2) Az Eüsztv. szerinti elektronikus kapcsolattartásra szolgáló elérhetőséggel nem rendelkező magánszemély, amennyiben bevallási kötelezettségének még nem tett eleget, az adóévet követő év március 15-éig postai úton, telekommunikációs eszközön keresztül küldött rövid szöveges üzenetben, vagy elektronikus úton kérheti, hogy az állami adó- és vámhatóság az (1) bekezdés szerinti adóbevallási tervezetet papíralapon, postai úton továbbítsa részére. A kérelemnek tartalmaznia kell a magánszemély születési időpontját és adóazonosító jelét is. Az elektronikus úton, vagy rövid szöveges üzenetben benyújtott kérelem nyilvántartásba vételéről az állami adó- és vámhatóság a magánszemély által a kérelem benyújtására választott kapcsolattartási formában tájékoztatja a magánszemélyt. A magánszemély elérhetőségére vonatkozó adatok kizárólag az adóbevallási tervezetek igényléséhez kapcsolódóan kezelhetőek.
(3) Az adóbevallási tervezet tartalmazza az állami adó- és vámhatóság nyilvántartásában szereplő, a magánszemély által az adóévben megszerzett,
a) a személyi jövedelemadóról szóló törvény hatálya alá tartozó jövedelmet és annak adóját,
b) az egyszerűsített közteherviselési hozzájárulásról szóló törvény hatálya alá tartozó jövedelmet és annak adóját,
c) az egyszerűsített foglalkoztatásról szóló törvény szerinti jogviszonyból származó, a személyi jövedelemadóról szóló törvény szerinti mentesített keretösszeget meghaladó jövedelmet,
d) a magánszemélyek egyes jövedelmeinek különadójára vonatkozó szabályokat tartalmazó törvény hatálya alá tartozó különadóalapot képező bevételt és annak adóját,
e) az egészségügyi hozzájárulásról szóló törvény szerinti százalékos mértékű egészségügyi hozzájárulás alapját képező jövedelmet és az utána fizetendő egészségügyi hozzájárulást.
(4) Ha a magánszemély az adóbevallási tervezetben feltüntetett adatokkal, illetve az annak alapjául szolgáló, az állami adó- és vámhatóság nyilvántartásában szereplő adatokkal nem ért egyet, az adóbevallási tervezet adatait az adóévet követő év május 20-ig az erre a célra kialakított elektronikus felületen javíthatja, kiegészítheti, vagy az erre a célra rendszeresített nyomtatványon bevallást nyújthat be. A postai úton megküldött adóbevallási tervezet adatainak kiegészítésére, javítására az Eüsztv. szerinti elektronikus azonosítási szolgáltatás alkalmazásával elérhető elektronikus felületen vagy az adóhatóság közreműködése nélkül elkészített bevallás benyújtásával van lehetőség.
(5) A külföldi illetőségű magánszemély az adóévet követő év április 30-ig nyilatkozhat arról, hogy őt külföldi illetőségére tekintettel a jövedelemszerzés adóévében Magyarországon adókötelezettség nem terhelte.
(6) Ha a magánszemély az adóbevallási tervezet adatait az adóévet követő év május 20. napjáig nem javítja, nem egészíti ki, vagy bevallási kötelezettségét más módon nem teljesíti, akkor – ide nem értve az (5) bekezdés és a 11/A. § (2) bekezdés szerinti esetet – úgy kell tekinteni, hogy az adóbevallási tervezetben foglaltakkal egyetért, és az adóbevallási tervezet a magánszemély által benyújtott bevallásnak minősül.
(7) A (6) bekezdéstől eltérően az adóköteles bevételt szerzett mezőgazdasági őstermelő, az általános forgalmi adó fizetésére kötelezett magánszemély adóbevallási kötelezettségét akkor teljesíti, ha az adóbevallási tervezet felhasználásával vagy adóhatósági közreműködés nélkül bevallást nyújt be.
(8) Ha a magánszemély az adóhatóság által elkészített adóbevallási tervezetet a (4) bekezdés szerint javította, kiegészítette, vagy bevallási kötelezettségét más módon teljesítette, a javított, a kiegészített, vagy az magánszemély által adóhatósági közreműködés nélkül elkészített bevallás válik a magánszemély személyi jövedelemadó bevallásává. Ha a magánszemély által a bevallási határidőt követően benyújtott bevallással együtt előterjesztett igazolási kérelmet az állami adó- és vámhatóság elfogadja, az így benyújtott bevallás minősül a magánszemély adóbevallásának.
(9) Ha a magánszemély több bevallást is benyújt, akkor az elsőként megtett bevallás minősül a magánszemély bevallásának.
(10) A magánszemély az adó megfizetésére az adóbevallás benyújtására előírt határidőig köteles. Az állami adó- és vámhatóságnak a visszatérítendő adót a visszaigényléshez szükséges adatok beérkezésétől számított 30 napon belül kell kiutalnia. A visszaigénylésre vonatkozó adatok állami adó- és vámhatósághoz történő beérkezése az adóigazgatási jogszabályok alkalmazásában költségvetési támogatás kiutalása iránti igény beérkezésének minősül. Az állami adó- és vámhatóságot a kiutalás időpontjában fennálló, általa nyilvántartott köztartozás tekintetében megilleti a visszatartási jog. Amennyiben a magánszemély a visszaigénylésre vonatkozó adatokat a bevallás benyújtására nyitva álló határidőig nem nyújtja be az állami adó- és vámhatósághoz, a visszaigényelhető adó nem kerül kiutalásra, azt a magánszemély külön kiutalási kérelem benyújtásával kérheti.
(11) Az Eüsztv. szerinti elektronikus kapcsolattartásra szolgáló elérhetőséggel rendelkező magánszemély részére, akinek visszatérítendő vagy befizetendő adója keletkezett, azonban az adóbevallási tervezetet az adóévet követő év április 30-áig nem javítja, nem egészíti ki, vagy bevallási kötelezettségét más módon nem teljesíti, az állami adó- és vámhatóság elektronikus úton értesítést küld a visszatérítendő vagy befizetendő adó összegéről, valamint a róla nyilvántartott adatok esetleges ellentmondásairól.
(12) Az Eüsztv. szerinti elektronikus kapcsolattartásra szolgáló elérhetőséggel nem rendelkező magánszemély részére, akinek visszatérítendő vagy befizetendő adója keletkezett, és a (2) bekezdés szerinti határidőben nem kért papíralapú bevallási tervezetet, vagy bevallási kötelezettségét más módon nem teljesítette, az állami adó- és vámhatóság az adóévet követő év április 30-áig postai úton küld értesítést a visszatérítendő vagy befizetendő adó összegéről, valamint a róla nyilvántartott adatok esetleges ellentmondásairól.
(13) A magánszemély a bevallásnak minősülő adóbevallási tervezetet vagy az adóbevallási tervezet alapján elkészített bevallást az erre a célra kialakított elektronikus felületen önellenőrzéssel helyesbítheti, vagy az erre a célra rendszeresített nyomtatványon nyújthatja be önellenőrzését.
12/D. § A magánszemély – ide nem értve a 13. § b) pont szerint esetet – az adóhatóság által elkészített adóbevallási tervezet javításával, kiegészítésével teljesítheti bevallási kötelezettségét, ha az adóévben
a) mezőgazdasági őstermelő volt, és e tevékenységéből adóköteles bevétele származott, kivéve, ha e bevételből nem kellett jövedelmet megállapítani s ezért ezzel összefüggésben bevallási kötelezettség nem terheli;
b) fizető-vendéglátó tevékenységére tételes átalányadózást választott;
c) a megszerzett bármely bevételét terhelő adóelőleg megállapításakor a kifizetőnek (a munkáltatónak) tett nyilatkozatában költség levonását kérte, ide nem értve az e törvény szerint igazolás nélkül elszámolható költség levonására vonatkozó nyilatkozatot;
d) csereügyletből származó jövedelmet szerzett;
e) az adóelőleg-fizetésre vonatkozó szabályok szerint különbözeti-bírság fizetésére köteles;
f) nem kifizetőtől származó vagy egyébként olyan bevételt szerzett, amellyel összefüggésben az adó vagy az adóelőleg megállapítására maga köteles;
g) a kifizető által megállapított adó módosítására az adóbevallásában jogosult;
h) olyan adóköteles bevétele volt, amely alapján a jövedelem külföldön (is) adóztatható vagy amely a jövedelemszerzés helye szerint nem belföldről származott;
i) nem belföldi illetőségű magánszemély és nem tett a 12/C. § (5) bekezdése szerinti nyilatkozatot;
j) ellenőrzött tőkepiaci ügyletből származó jövedelmet szerzett, ha a jövedelmet nem vagy nem kizárólag kifizetőnek minősülő befektetési szolgáltató igazolása alapján állapítja meg;
k) a jóváhagyott osztalék adójával szemben az adóévet megelőzően felvett osztalékelőlegből levont adót számol el;
l) valamely bevételével összefüggésben az egyszerűsített közteherviselési hozzájárulásról szóló törvény szabályai szerint különadót köteles fizetni, vagy a kifizetőt és az őt terhelő egyszerűsített közteherviselési hozzájárulás megállapítását, bevallását és megfizetését a kifizetőtől átvállalta;
m) valamely bevételével összefüggésben egészségügyi hozzájárulásra előlegfizetési kötelezettsége keletkezett;
n) adóját e törvény külön rendelkezése szerint adóbevallásában kell (lehet) megállapítani.”
46. § Az Szja tv. 13. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„13. § A magánszemély adóbevallási kötelezettségét adóhatósági közreműködés nélkül teljesíti, amennyiben
a) az adóévben egyéni vállalkozó volt, kivéve, ha az adóév egészében szüneteltette a vállalkozói tevékenységét és ezért ezzel összefüggésben bevallási kötelezettség nem terheli
b) az adóévben csak olyan bevallási kötelezettség alá eső bevételt szerzett, amellyel összefüggésben kifizetőt adatszolgáltatási kötelezettség nem terhel, vagy
c) az adóbevallási tervezet elfogadása, kijavítása, kiegészítése helyett adóbevallást nyújt be.”
47. § Az Szja tv. V. fejezete a következő alcímmel egészül ki:
„A kifizető, a munkáltató által megállapított adó, adóelőleg módosítása
15/A. § Ha a munkáltató az összesített igazolás kiállítását követően, a kifizető a kifizetésről szóló igazolás kiállítását követően tárja fel, hogy a magánszemély adóelőlegét, adóját nem a törvényben meghatározottak szerint állapította meg és vonta le, a feltárt hibát nyilvántartásba veszi és az adókülönbözet összegéről, a kifizetés jogcíméről, valamint a kifizetésről szóló igazolás kiállításának időpontjáról az adóazonosító szám feltüntetésével 15 napon belül bejelentést tesz a magánszemély állami adó- és vámhatóságához és a magánszemélyt értesíti, kivéve, ha a magánszemély értesítési címét nem ismeri. Amennyiben a hiba a törvényben meghatározottnál alacsonyabb összegű adó, adóelőleg levonását eredményezte, a munkáltató (kifizető) az igazolás kiállításának napjától a nyilvántartásba vétel napjáig a levonni elmulasztott adó, adóelőleg után önellenőrzési pótlékot állapít meg, vall be, és fizet meg. A munkáltató (kifizető) a bejelentési, az önellenőrzési pótlék megállapítási és bevallási kötelezettség teljesítésével mentesül az adólevonási kötelezettség megsértésével összefüggő jogkövetkezmények alól. A munkáltató (kifizető) bejelentése alapján az adókülönbözetet az állami adó- és vámhatóság határozattal írja elő a magánszemély terhére vagy javára.
15/B. § Ha a magánszemély a munkáltató (kifizető) jogutód nélküli megszűnését követően tárja fel, hogy a munkáltató (kifizető) az adóelőlegét, adóját nem a törvényben meghatározottak szerint állapította meg és vonta le, és a hiba a törvényben meghatározottnál magasabb összegű adó, adóelőleg levonását eredményezte, erről a tényről az adóazonosító szám – kamattal összefüggő különbözet esetén (ha a magánszemély adóazonosító számmal nem rendelkezik) a természetes azonosító adatainak és lakcímének – feltüntetésével bejelentést tehet az állami adó- és vámhatósághoz. A bejelentés alapján az adókülönbözetet az állami adó- és vámhatóság határozattal írja elő a magánszemély javára, amennyiben az állami adó- és vámhatóság nyilvántartása szerint a munkáltató (kifizető) a magánszemélytől a törvényben meghatározottnál magasabb összegű adót, adóelőleget vont le, vallott be és fizetett meg.”
48. § Az Szja tv. 17. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) A 16. § (1) bekezdése, valamint e § (3) bekezdése rendelkezésétől eltérően a magánszemély termőföld-bérbeadásból származó bevételének – ha az nem adómentes – egésze külön adózó jövedelem, amelynek bevallására és a jövedelmet terhelő adó megfizetésére a 73. § rendelkezéseit kell alkalmazni.”
49. § Az Szja tv. XIV. fejezete a címét követően a következő alcímmel egészül ki:
„Termőföld bérbeadásából származó jövedelem
73. § (1) A termőföld bérbeadásából származó jövedelem (ideértve a földjáradékot is) adóztatása a föld fekvése szerint illetékes önkormányzati adóhatóság feladata. Az ebből származó valamennyi bevétel az önkormányzat költségvetését illeti meg, és az az önkormányzattól nem vonható el.
(2) A termőföld bérbeadásából származó jövedelem adóját a magánszemély állapítja meg, a termőföld fekvése szerint illetékes önkormányzati adóhatóságnál vallja be és fizeti meg (önadózás). A jövedelem bevallását a magánszemély az erre a célra rendszeresített nyomtatványon a jövedelem megszerzésének évét követő év március 20-áig teljesíti. Amennyiben a magánszemély több önkormányzat illetékességi területén szerez bevételt, az adóbevallást és adófizetést önkormányzati adóhatóságonként külön-külön kell teljesíteni. A főváros esetében a termőföld fekvése szerint illetékes önkormányzati adóhatóság alatt a fővárosi önkormányzat főjegyzőjét kell érteni.
(3) Ha a termőföld bérbeadásából származó bevétel kifizetőtől származik, az adót a kifizető állapítja meg, vonja le, vallja be, és fizeti meg. Nem terheli a kifizetőt haszonbérbe adás esetén az adómegállapítási kötelezettség, ha a magánszeméllyel az adómentesség feltételéül szabott időtartamra kötött haszonbérleti szerződést.
(4) A (2) bekezdésben foglaltaktól eltérően nem kell adóbevallást tenni annak a magánszemélynek, akinek a termőföld bérbeadásból származó jövedelme kizárólag kifizetőtől származik és a kifizető az adót levonta, vagy a termőföld bérbeadásából származó jövedelme mentes az adó alól.
(5) Ha a magánszemélynek termőföld bérbeadásból olyan bevétele, jövedelme keletkezik, amely nem kifizetőtől származik, vagy a kifizető a jövedelem juttatásakor az adót levonni elmulasztotta, vagy a kifizető a bérleti díjat természetben fizette meg, a vagyoni érték után az adót a magánszemély a jövedelem megszerzésének negyedévét követő hó 12-éig fizeti meg.
(6) Ha az adómentesség feltételéül szabott időtartamra kötött haszonbérleti szerződés ezen időtartam lejárta előtt adófizetési kötelezettséget keletkeztető módon megszűnik, az adót a magánszemély a (2) bekezdésben meghatározott szabályok szerint állapítja meg, vallja be, és fizeti meg.
(7) A kifizető a termőföld bérbeadásából származó jövedelemből levont adót a föld fekvése szerint illetékes önkormányzati adóhatósághoz utalja át a kifizetést követő hó 12. napjáig. A levont adóról a kifizető adóbevallását a föld fekvése szerint illetékes önkormányzati adóhatósághoz az adóévet követő év február 25-éig nyújtja be.”
50. § Az Szja tv. a következő 94. §-sal egészül ki:
„94. § (1) A munkáltató a 2017. évre vonatkozóan munkáltatói adómegállapítást nem készít.(2) Az állami adó- és vámhatóság a mezőgazdasági őstermelők, az általános forgalmi adó fizetésére kötelezett magánszemélyek számára első alkalommal a 2017. évre vonatkozóan készít bevallási tervezetet.”
51. § Az Szja tv.
1. az 1. melléklet szerinti 7. számú melléklettel és
2. a 2. melléklet szerinti 8. számú melléklettel
egészül ki.
52. § (1) Az Szja tv.
1. 1. § (1) bekezdésében az „adózás rendjéről szóló törvényben” szövegrész helyébe az „adóigazgatási jogszabályokban” szöveg,
2. 7. § (1) bekezdés m) pontjában az „az adóbevallásban, munkáltatói adómegállapításban” szövegrész helyébe az „az adóbevallásban” szöveg,
3. 9. § (2) bekezdés a) pontjában a „benyújtásáig, a munkáltatói adómegállapítása érdekében szükséges nyilatkozata megtételéig” szövegrész helyébe a „benyújtásáig” szöveg,
4. 29/B. § (1b) és (1d) bekezdésében az „– adóbevallásban, munkáltatói adómegállapításban –” szövegrész helyébe az „adóbevallásban” szöveg,
5. 29/B. § (1c) bekezdésében az „adóbevallásban, munkáltatói adómegállapításban” szövegrész helyébe az „adóbevallásban” szöveg,
6. 29/B. § (2) bekezdésében az „adóbevalláshoz vagy munkáltatói adómegálllapításhoz” szövegrész helyébe az „adóbevalláshoz” szöveg,
7. 29/B. § (2a) bekezdés záró szövegrészében az „a bevallásban, munkáltatói adómegállapításban” szövegrész helyébe az „az adóbevallásban” szöveg,
8. 29/B. (6) bekezdésében a „bevallásban, munkáltatói adómegállapításban” szövegrész helyébe a „bevallásban” szöveg,
9. 29/C. § (5) és (6) bekezdésében az „adóbevallásban, munkáltatói adómegállapításban” szövegrész helyébe az „adóbevallásban” szöveg,
10. 44/A. § (1) bekezdésében a „nyilatkozat, munkáltatói adómegállapítás esetén a munkáltatónak átadott nyilatkozat alapján” szövegrész helyébe a „nyilatkozat alapján” szöveg,
11. 44/C. § (1) bekezdésében a „nyilatkozat, munkáltatói adómegállapítás esetén a munkáltatónak átadott nyugdíjbiztosítási nyilatkozat alapján” szövegrész helyébe a „nyugdíjbiztosítási nyilatkozat alapján” szöveg,
12. 44/C. § (8) bekezdésében az „az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény 31. § (2) bekezdése szerinti bevallásban” szövegrész helyébe az „az adózás rendjéről szóló törvény szerinti havi adó- és járulékbevallásban” szöveg,
13. 46. § (1) bekezdésében az „adóbevallásban/munkáltatói adómegállapításban” szövegrész helyébe az „adóbevallásban” szöveg,
14. 50. § (1) bekezdésében, 57/A. § (2) és (4) bekezdésében az „az adózás rendjéről szóló törvény” szövegrész helyébe az „a 8. számú melléklet” szöveg,
15. 65. § (2) bekezdés záró szövegrészében az „a (3)–(9) bekezdések rendelkezéseit, valamint az adózás rendjéről szóló törvény rendelkezéseit – különös tekintettel a külföldi személyek egyes jövedelmei adózásának különös szabályaira is – figyelembe véve” szövegrész helyébe az „a (3)–(9) bekezdés, a 7. számú melléklet, valamint az adózás rendjéről szóló törvény rendelkezéseit figyelembe véve” szöveg,
16. 66. § (3) bekezdés b) pontjában a „bekezdésének rendelkezésére, valamint az adózás rendjéről szóló törvénynek a külföldi személyek egyes jövedelmei adózásának különös szabályairól szóló rendelkezésekre” szövegrész helyébe a „bekezdés és a 7. számú melléklet rendelkezéseire” szöveg,
17. 67/B. § (6) bekezdés c) pontjában az „e jövedelemből adót nem kell levonnia” szövegrész helyébe az „e jövedelemmel összefüggésben adókötelezettség nem terheli” szöveg,
18. 78/A. § (6) bekezdésében az „adóbevallásban, illetve a munkáltatói adómegállapítás keretében” szövegrész helyébe az „adóbevallásban” szöveg,
19. az 1. számú melléklet 7. pont 7.33. alpontjában az „a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény” szövegrész helyébe az „általános közigazgatási rendtartásról szóló törvény” szöveg, a „kap” szövegrész helyébe a „kap, továbbá az az összeg, amelyet a magánszemély az adóigazgatási rendtartásról szóló törvény rendelkezései szerint az ügyintézési határidő túllépése miatt az állami adó- és vámhatóságtól kap” szöveg,
20. 2. számú melléklet II. A mezőgazdasági őstermelő tevékenységének megszüntetése fejezet 3. pontjának második bekezdésében a „benyújtását, egyszerűsített bevallási nyilatkozat esetén a munkáltatói adómegállapítást követően” szövegrész helyébe a „benyújtását követően” szöveg
lép.
(2) Az Szja tv.
1. 1/B. § (4) bekezdésében, 9. § (5) bekezdésében, 15. § (2) és (3) bekezdésében, 29/B. § (4) bekezdésében, 44/A. § (5) bekezdésében, 44/B. (2) és (6a) bekezdésében, 44/D. § (1), (2) és (4) bekezdésében, 44/E. § (2) bekezdésében, 44/F. §-ában, 58. § (4) bekezdésében, 65. § (2) bekezdés záró szövegrészében, 67/A. § (5a) bekezdésében, 68. § (5) bekezdésében, 77/A. § (2) bekezdés i) pontjában, (4) bekezdésében és (8) bekezdés a) pontjában, 77/B. § (9) bekezdésében, 77/C. § (9) bekezdés záró szövegrészében és (16) bekezdésében, 84/M. § (2) bekezdésében, 1. számú melléklet 8. pont 8.31. alpontjában, 9. pont 9.5. alpont 9.5.2. pontjában, 9.7 alpont 9.7.4. pontjában és a 9.8. alpont 9.8.1. pontjában, 5. számú melléklet V. Különleges rendelkezések fejezetben az „adóhatóság” szövegrész helyébe az „állami adó- és vámhatóság” szöveg,
2. 44/A. § (2) bekezdés nyitó szövegrészében, 44/B. § (11) bekezdésében, 44/C. § (7), (7a) és (11) bekezdésében, 44/D. § (3) bekezdésében, 71. § (4) bekezdésében, 5. számú melléklet II. Részletező nyilvántartások fejezet 7. Gépjármű-használati nyilvántartás (útnyilvántartás) alfejezetben az „adóhatóság” szövegrészek helyébe az „állami adó- és vámhatóság” szöveg,
3. 44/C. § (10) bekezdés nyitó szövegrészében, 45. §-ában, 46. § (7) bekezdésében, 49/B. § (24) bekezdésében, 63. § (7) bekezdésében, 64/A. § (3) bekezdés b) pontjában, 77/B. § (9) bekezdésében, 82. § (2) és (3) bekezdésében, 86. § (3) bekezdésében, 1. számú melléklet 9. pont 9.6. alpontjában, 3. számú melléklet II. Igazolás nélkül, költségként elszámolható tételek fejezet 6. pontjában, IV. A járművek költsége fejezet 1. pont a) alpontjában, 11. számú melléklet III. A járművek költsége fejezet 1. pont a) alpontjában az „adóhatóság” szövegrész helyébe az „adó- és vámhatóság” szöveg,
4. 27. § (2) bekezdésében, 83. § (9) bekezdésében az „adóhatóság” szövegrészek helyébe az „adó- és vámhatóság” szöveg,
5. 44/A. § (2) bekezdés nyitó szövegrészében és (5) bekezdésében, 44/B. § (2) bekezdésében, 44/C. § (7) bekezdés nyitó szövegrészében az „adóhatóságnál” szövegrész helyébe az „adó- és vámhatóságnál” szöveg,
6. 44/A. § (2) bekezdés d) pontjában, 44/C. § (7a) bekezdésében az „adóhatóságnál” szövegrész helyébe az „állami adó- és vámhatóságnál” szöveg,
7. 44/B. § (2) bekezdésében az „által az adóhatóságnál” szövegrész helyébe az „által az állami adó- és vámhatóságnál” szöveg,
8. 44/B. § (8) bekezdésében, 49/A. § (7) bekezdésében, 77/B. § (7) bekezdésében, 77/C. § (19) bekezdésében, 1. számú melléklet 9. pont 9.3. alpont 9.3.3 pontjában az „adóhatóságnak” szövegrész helyébe az „adó- és vámhatóságnak” szöveg,
9. 44/A. § (3) bekezdésében, 44/C. § (5) bekezdésében, 44/C. § (8) bekezdésében, 49/B. § (7) bekezdés a) pontjában, 64. § (2) bekezdésében, 64/A. § (5) bekezdésében, (6) bekezdés d) pontjában, 67/B. § (6) bekezdés b) pontjában és (8) bekezdésében, 74/A. § (3) bekezdés c) pontjában, 77/A. (8) bekezdés nyitó szövegrészében, 78/A. § (3) bekezdésében, 81/A. § (7) bekezdésében, 81/C. §-ában az „adóhatóságnak” szövegrész helyébe az „állami adó- és vámhatóságnak” szöveg,
10. 77/C. § (3), (5) és (7) bekezdésében az „adóhatóságnak” szövegrészek helyébe az „állami adó- és vámhatóságnak” szöveg,
11. 44/A. § (2) bekezdés d) pontjában, 44/C. § (7a) bekezdésében, 44/C. (8) bekezdésében az „adóhatósághoz” szövegrész helyébe az „állami adó- és vámhatósághoz” szöveg,
12. 65/B. § (3) bekezdés a) pontjában, 67/A. § (4) bekezdésében az „adóhatósághoz” szövegrész helyébe az „adó- és vámhatósághoz” szöveg,
13. 49. § (3) bekezdésében az „adóhatósághoz” szövegrészek helyébe az „adó- és vámhatósághoz” szöveg,
14. 44/C. § (10) bekezdés a) pontjában az „adóhatósága” szövegrész helyébe az „adó- és vámhatósága” szöveg,
15. 49/B. § (6) bekezdés g) pontjában az „állami vagy” szövegrész helyébe az „állami adó- és vámhatóságnál vagy” szöveg
lép.
53. § Hatályát veszti az Szja tv.
1. 14. §-a,
2. 15. § (1) bekezdésében az „az adózás rendjéről szóló törvény rendelkezései szerint” szövegrész,
3. 44/E. § (1) bekezdésében a „(munkáltatói adómegállapítás esetén a munkáltatónak átadott)” szövegrész.
54. § A személyazonosító jel helyébe lépő azonosítási módokról és az azonosító kódok használatáról szóló 1996. évi XX. törvény
1. 3. § b) pontjában az „az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény (a továbbiakban: Art.) 10. §-ának (1) bekezdésében felsorolt adóhatóságoknak” szövegrész helyébe az „az adóigazgatási rendtartásról szóló törvény (a továbbiakban: Air.) szerinti adóhatóságoknak” szöveg,
2. 18. § (1) bekezdésében az „az Art.-ban meghatározott feladatkörében” szövegrész helyébe az „a jogszabályban meghatározott feladatkörében” szöveg,
3. 18. § (2) bekezdésében a „vezetéséhez más adóhatóság [Art. 10. § (1) bek. b)–d) pontok]” szövegrész helyébe a „vezetéséhez az Air. szerinti más adóhatóság” szöveg,
4. 39. § (4) bekezdésében az „Art.-ban meghatározott” szövegrész helyébe az „adózás rendjéről szóló törvényben meghatározott” szöveg
lép.
55. § A tűz elleni védekezésről, a műszaki mentésről és a tűzoltóságról szóló 1996. évi XXXI. törvény 13/A. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(5) A végleges döntéssel kiszabott piacfelügyeleti bírság meg nem fizetése esetén a kiszabott összeget késedelmi pótlék terheli, amelynek mértéke minden naptári nap után a felszámítás időpontjában érvényes jegybanki alapkamat kétszeresének 365-öd része.”
56. § A tűz elleni védekezésről, a műszaki mentésről és a tűzoltóságról szóló 1996. évi XXXI. törvény 43. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) A végleges döntéssel kiszabott tűzvédelmi bírság meg nem fizetése esetén a kiszabott összeget késedelmi pótlék terheli, amelynek mértéke minden naptári nap után a felszámítás időpontjában érvényes jegybanki alapkamat kétszeresének 365-öd része.”
57. § A természet védelméről szóló 1996. évi LIII. törvény a következő 76/B. §-sal egészül ki:
„76/B. § (1) A végrehajtást foganatosító szerv a természetvédelmi hatóság, ha a döntésében meghatározott cselekmény végrehajtásának foganatosításához rendelkezik a végrehajtáshoz szükséges feltételekkel.
(2) Ha a természetvédelmi hatóság által az (1) bekezdés szerint foganatosított végrehajtás nem vezetett eredményre, a természetvédelmi hatóság a végrehajtás foganatosítása érdekében megkeresi az állami adó- és vámhatóságot.”
58. § A természet védelméről szóló 1996. évi LIII. törvény 77/A. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) Ha az (1) vagy (2) bekezdés szerinti kötelezett a kötelezettségét felszólítás ellenére sem teljesíti, a 10. § (4) bekezdése szerinti hatóság elvégzi vagy elvégezteti az (1) bekezdésben meghatározott intézkedéseket és a költségek tizenöt napon belüli megtérítésére kötelezi a mulasztót (a továbbiakban: idegenhonos inváziós faj elleni közérdekű védekezés).”
59. § A természet védelméről szóló 1996. évi LIII. törvény a következő 83. §-sal egészül ki:
„83. § Az általános közigazgatási rendtartásról szóló törvény hatálybalépésével összefüggő törvények és egyes egyéb törvények módosításáról szóló 2017. évi CLIX. törvénnyel megállapított 76/B. §-t a hatálybalépésekor folyamatban lévő eljárásokban is alkalmazni kell.”
60. § A vad védelméről, a vadgazdálkodásról, valamint a vadászatról szóló 1996. évi LV. törvény 89. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:
„(4) Az e törvény hatálya alá tartozó közigazgatási hatósági eljárásokban a meghatározott cselekmény végrehajtását a végrehajtást elrendelő hatóság foganatosítja.”
61. § A vad védelméről, a vadgazdálkodásról, valamint a vadászatról szóló 1996. évi LV. törvény a következő 110. §-sal egészül ki:
„110. § Az általános közigazgatási rendtartásról szóló törvény hatálybalépésével összefüggő törvények és egyes egyéb törvények módosításáról szóló 2017. évi CLIX. törvénnyel megállapított 89. § (4) bekezdést a hatálybalépésekor folyamatban lévő eljárásokban is alkalmazni kell.”
62. § A munkaügyi ellenőrzésről szóló 1996. évi LXXV. törvény (a továbbiakban: Met.) 6/A. § (1) bekezdés b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Munkaügyi bírság kiszabása nem mellőzhető, ha a foglalkoztató)
„b) nem tett eleget a foglalkoztatásra irányuló jogviszony, ideértve az egyszerűsített foglalkoztatásra irányuló munkaviszony létrejöttére vonatkozóan jogszabályban előírt bejelentési kötelezettségének,”
63. § A Met. 8/A. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„8/A. § (1) Felügyeleti eljárás keretében a kötelezettséget megállapító döntés véglegessé válásától vagy ha a teljesítési határidő hosszabb, annak utolsó napjától számított egy év elteltével munkaügyi döntés megváltoztatásának, illetve megsemmisítésének nincs helye.
(2) A munkaügyi hatóság a pénzfizetésre kötelezett természetes személy vagy a polgári jog szerint helyébe lépő örököse kérelmére a tartozást mérsékelheti, illetve elengedheti, feltéve, hogy a kötelezett, illetve örököse vagy a vele közös háztartásban élő közeli hozzátartozója egészségi állapotában, illetve a kötelezett, illetve örököse vagyoni helyzetében a határozat véglegessé válása után olyan változás következett be, amely jelentősen megnehezíti a kötelezettség teljesítését. A méltányossági jogkörben hozott határozat ellen közigazgatási pert kizárólag semmisségre hivatkozva lehet indítani.”
64. § (1) A Met. 8/E. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A munkaügyi hatóság a kölcsönös segítségnyújtás és kölcsönös elismerés elve alapján – erre irányuló megkeresés esetén – az állami adóhatóságnál kezdeményezi a más EGT-állam illetékes hatósága által Magyarországon letelepedett szolgáltatóval szemben a munkavállalók kiküldetésére vonatkozó szabályok megsértése miatt pénzügyi szankciót, illetve bírságot megállapító határozata végrehajtását.”
(2) A Met. 8/E. § (4) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A munkaügyi hatóság a 8/F. § és 8/G. §-ra is figyelemmel)
„a) a (2) bekezdés szerinti megkeresés alapján kezdeményezi a részére megküldött határozatban megállapított pénzügyi szankció behajtását, vagy”
(3) A Met. 8/E. § (6) és (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:
„(6) Az (1) bekezdés szerinti megkeresésre, illetve a (2) bekezdés szerinti megkeresés teljesítésének kezdeményezésére csak akkor kerülhet sor, ha a munkaügyi hatóság vagy a más EGT-állam megkereső hatósága a saját állama törvényeivel, rendeleteivel és közigazgatási gyakorlatával összhangban nem tudja biztosítani a szankció, illetve bírság behajtását, vagy teljesíteni a megküldést.
(7) A munkaügyi hatóság a részére a belső piaci információs rendszerben továbbított határozatot minden további alaki követelmény nélkül elismeri, és haladéktalanul megteszi a szükséges intézkedést a határozat végrehajtásának kezdeményezésére, kivéve, ha a 8/G. § (1) és (2) bekezdésében meghatározott elutasítási ok áll fenn.”
65. § A Met. 8/F. § (3) bekezdés b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A munkaügyi hatóság – lehetőség szerint a megkeresés kézhezvételétől számított egy hónapon belül –)
„b) a végrehajtást – a munkaügyi bírság végrehajtására vonatkozó szabályok szerint – kezdeményezi, és a megkereső hatóságot a végrehajtás érdekében tett intézkedésekről haladéktalanul tájékoztatja.”
66. § (1) A Met. 8/G. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) A végrehajtással kapcsolatos jogorvoslati kérelem benyújtása esetén a döntés határokon átnyúló végrehajtására irányuló eljárást fel kell függeszteni, amíg a megkereső hatóság államának illetékes szerve vagy hatósága az ügyben nem dönt. A jogorvoslati kérelem benyújtásáról, valamint a felfüggesztés tényéről a végrehajtást foganatosítandó hatóság értesíti a munkaügyi hatóságot, amely erről haladéktalanul értesíti a megkereső hatóságot.”
(2) A Met. 8/G. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(5) A végrehajtás során érvényesített követeléssel összefüggésben behajtott költségek a végrehajtást foganatosító hatóságot illetik.”
67. § A Met.
1. 8. § (5) bekezdés b) pontjában a „valamint a jogviszony létesítésével összefüggő bejelentési kötelezettség [az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény 16. § (4) bekezdés a) pont, illetve az egyszerűsített foglalkoztatásról szóló 2010. évi LXXV. törvény 11. §] megsértésével” szövegrész helyébe a „valamint a 6/A. § (1) bekezdés b) pontjában meghatározott jogsértéssel” szöveg,
2. 8/F. § (1) bekezdés nyitó szövegrészében a „munkaügyi hatóság a végrehajtást haladéktalanul foganatosítja,” szövegrész helyébe a „munkaügyi hatóság haladéktalanul kezdeményezi a végrehajtást,” szöveg, és az „a Ket. 137. §-ában meghatározott feltételek fennállnak” szövegrész helyébe az „az Ákr. 132. §-ában meghatározott feltétel fennáll” szöveg,
3. 8/G. § (4) és (6) bekezdésében a „munkaügyi hatóság” szövegrész helyébe a „végrehajtást foganatosító hatóság” szöveg
lép.
68. § (1) A társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény (a továbbiakban: Tao. törvény) 5. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Az adózót jövedelme után e törvény előírása szerint társasági adókötelezettség terheli.”
(2) A Tao. törvény 5. §-a a következő (1a) bekezdéssel egészül ki:
„(1a) A naptári évtől eltérő üzleti évet választó adózónak az adómegállapítási, bevallási, adófizetési, adóelőleg-fizetési kötelezettségét az üzleti év első napján hatályos szabályok szerint kell teljesítenie.”
(3) A Tao. törvény 5. §-a a következő (3a) bekezdéssel egészül ki:
„(3a) A külföldi vállalkozónak a belföldön végzett építkezése esetén (ideértve a fióktelep útján végzett építkezést, szerelést is) az adókötelezettséget első ízben annak az adóévnek az adókötelezettségével egyidejűleg kell teljesítenie, amelyben az építkezés időtartama meghaladja az építkezés telephellyé minősítéséhez nemzetközi egyezményben meghatározott időtartamot, illetve nemzetközi egyezmény hiányában a három hónapot. Ez esetben a külföldi vállalkozó a megelőző adóévre (adóévekre) utólag, a bevallással érintett időszakban hatályos előírások szerint állapítja meg, vallja be és fizeti meg az adót.”
(4) A Tao. törvény 5. §-a a következő (8a) és (8b) bekezdéssel egészül ki:
„(8a) A társasági adóbevallás helyett az adóévet követő év május 31-éig – bevallást helyettesítő nyomtatványon – nyilatkozatot tesz az alapítvány, a közalapítvány, az egyesület, a köztestület, az egyházi jogi személy, a lakásszövetkezet, az önkéntes kölcsönös biztosítópénztár, a közhasznú szervezetként besorolt felsőoktatási intézmény, az európai területi társulás, a foglalkoztatói nyugdíj szolgáltató intézmény, feltéve, hogy az adóévben vállalkozási tevékenységből (az önkéntes kölcsönös biztosítópénztár kiegészítő vállalkozási tevékenységéből) származó bevételt nem ér el, vagy e tevékenységéhez kapcsolódóan költséget, ráfordítást nem számol el, továbbá az adóév utolsó napján egyházi jogi személynek minősülő adózó, ha vállalkozási tevékenységet nem folytat.
(8b) Ha az alapítvány, a közalapítvány, az egyesület, a köztestület az adóévre vonatkozóan alkalmazza a 9. § (2) bekezdés f) pontját, vagy a 9. § (3) bekezdés c) és d) pontját, akkor a (8a) bekezdésben foglaltaktól eltérően társasági adóbevallást nyújt be.”
(5) A Tao. törvény 5. §-a a következő (10) bekezdéssel egészül ki:
„(10) A fiókteleppel nem rendelkező külföldi vállalkozó és a belföldi üzletvezetési hellyel rendelkező külföldi személy az adóigazgatási rendtartásról szóló törvény és az adózás rendjéről szóló törvény bizonylatokra, könyvvezetésre és nyilvántartásra előírt kötelezettségeit a számvitelről szóló törvény előírásai szerint, a kettős könyvvitelt vezető vállalkozókra vonatkozó szabályok megfelelő alkalmazásával teljesíti. Az üzletvezetés helyére tekintettel belföldi illetőségű adózó a belföldi illetőség megszerzése előtt szerzett immateriális javakat, tárgyi eszközöket – választása szerint – a belföldi illetőség megszerzése napján érvényes piaci értéken veszi nyilvántartásba, feltéve, hogy az eszközökre a belföldi illetőség megszerzése előtt e törvény szerinti értékcsökkenési leírást nem állapítottak meg.”
69. § A Tao. törvény 6. §-a a következő (11) bekezdéssel egészül ki:
„(11) Ha az adózó bevallásában nyilatkozik arról, hogy nem választja adóalapként az (5) bekezdés
b) pontja szerinti jövedelem-(nyereség-)minimumot, köteles az adóbevallásához mellékelni az állami adó- és vámhatóság által rendszeresített bevallást kiegészítő nyomtatványt. A nyomtatvány a jogkövetkezmények szempontjából bevallásnak minősül.”
70. § A Tao. törvény 15/A. §-a a következő (7) és (8) bekezdéssel egészül ki:
„(7) Az ingatlannal rendelkező társaság tagja az adót a naptári évet követő év november 20-áig megállapítja, befizeti és az erre a célra rendszeresített nyomtatványon bevallja.
(8) Ha az ingatlannal rendelkező társaság tagja adókötelezettségét azért nem tudja megállapítani és bevallani, mert az ingatlannal rendelkező társaság e minőségét nem jelentette be az állami adó- és vámhatósághoz, az állami adó- és vámhatóság által megállapított, a tagot emiatt terhelő adóért a társaságot korlátlan és egyetemleges kötelezettség terheli.”
71. § A Tao. törvény 26. §-a a következő (9) bekezdéssel egészül ki:
„(9) Ha a naptári évtől eltérő üzleti évet választó adózónak az adóelőleg-kötelezettséget havonként, negyedévenként kell teljesítenie, akkor az első hónap kezdő napjaként a választott üzleti év kezdő napját kell számításba venni. Az első adóévi hónap kezdő napjának naptári hónapon belüli sorszáma határozza meg valamennyi további adóévi hónap kezdő napjának naptári hónapon belüli sorszámát. Amennyiben valamely adóévi hónap kezdő napjának naptári hónapon belüli sorszáma magasabb, mint a követő naptári hónap napjainak száma, a követő adóévi hónap kezdő napjaként a követő naptári hónap utolsó napját kell tekinteni. Adóévi negyedévként három adóévi hónapot kell figyelembe venni.”
72. § A Tao. törvény
1. 1. § (1) bekezdésében az „az adózás rendjéről szóló törvényben” szövegrész helyébe az „az adóigazgatási rendtartásról szóló törvényben és az adózás rendjéről szóló törvényben” szöveg,
2. 4. § 36. pontjában az „új tevékenységgel történő kibővítését eredményezi” szövegrész helyébe az „olyan új tevékenységgel történő bővítését eredményezi, amely nem minősül a korábban végzett tevékenységgel azonos vagy hasonló tevékenységnek” szöveg,
3. 6. § (5) bekezdés a) pontjában az „az adózás rendjéről szóló törvény 91/A. § (1) bekezdése szerinti” szövegrész helyébe az „a (11) bekezdés szerinti” szöveg,
4. 22/E. § (4) bekezdés a) és b) pontjában a „jószág számvitelről szóló törvény szerinti bekerülési” szövegrész helyébe a „jószág bekerülési” szöveg,
5. 26. § (11) bekezdésében az „MRP-nek” szövegrész helyébe az „MRP-nek, az ingatlannal rendelkező társaság tagjának” szöveg,
6. 26/A. § (1) bekezdésében a „26. §-ban és az adózás rendjéről szóló törvény 1. számú és 2. számú mellékletében” szövegrész helyébe a „26. §-ban és az adózás rendjéről szóló törvényben” szöveg,
7. 29/A. § (17) bekezdésében az „az adózás rendjéről szóló törvény” szövegrész helyébe az „az adóigazgatási rendtartásról szóló törvény és az adózás rendjéről szóló törvény” szöveg,
8. 30/A. §-ában a „Szerződés 107. és 108. cikke alkalmazásában bizonyos támogatási kategóriáknak a belső piaccal összeegyeztethetővé nyilvánításáról szóló 2014. június 17-i 651/2014/EU bizottsági rendelet (HL L 187 2014.06.26. 1–78. o.) 1–14. és 17. cikkei” szövegrész helyébe a „Szerződés 107. és 108. cikke alkalmazásában bizonyos támogatási kategóriáknak a belső piaccal összeegyeztethetővé nyilvánításáról szóló, 2014. június 17-i 651/2014/EU bizottsági rendelet (HL L 187., 2014.6.26., 1. o.) 1–14. és 17. cikkei, és a cikkeket módosító, a 651/2014/EU rendeletnek a kikötői és repülőtéri infrastruktúrákra irányuló támogatás, a kultúrát és a kulturális örökség megőrzését előmozdító támogatásra és a sportlétesítményekre és multifunkcionális szabadidős létesítményekre nyújtott támogatásra vonatkozó bejelentési határértékek, továbbá a legkülső régiókban biztosított regionális működési támogatási programok tekintetében, valamint a 702/2014/EU rendeletnek a támogatható költségek összegének meghatározása tekintetében történő módosításáról szóló, 2017. június 14-i 2017/1084/EU bizottsági rendelet (HL L 156., 2017.6.20., 1. o.)” szöveg
lép.
73. § Hatályát veszti a Tao. törvény 22/B. § (21) bekezdése.
74. § Az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény módosításáról, valamint a hiteles tulajdonilap-másolat igazgatási szolgáltatási díjáról szóló 1996. évi LXXXV. törvény 29. § (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(6) Az elektronikus adatszolgáltatási díjat az ingatlan-nyilvántartásért felelős miniszter e törvény felhatalmazása alapján kiadott rendeletében meghatározott módon, a rendeletben megjelölt szerv részére kell megfizetni.”
75. § (1) Az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény módosításáról, valamint a hiteles tulajdonilap-másolat igazgatási szolgáltatási díjáról szóló 1996. évi LXXXV. törvény 32/E. § (10) és (11) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:
„(10) Jogerős hagyatékátadó végzés, bírósági határozat, végleges hatósági döntés, illetve bírósági vagy hatósági megkeresés alapján induló eljárás esetén, amennyiben a díj fizetésére kötelezett a kérelem, illetve a megkeresés benyújtásával egyidejűleg nem tesz eleget a díjfizetési kötelezettségének, akkor az ingatlanügyi hatóság az eljárást lefolytatja és a díj megfizetése iránt – a döntés kézhezvételétől számított 15 napos határidő tűzésével – a döntésében intézkedik.
(11) A végrehajtást kérő, illetve a végrehajtási jog vagy a jelzálogjog bejegyzést elrendelő hatóság az ingatlanügyi hatóságnak a végrehajtási jog vagy jelzálogjog bejegyzéséért fizetendő (előlegezendő) díjat azt követő 8 napon belül fizeti meg (utólagos díjfizetés), miután annak teljes összegét végrehajtási költségként az adóssal (ingatlantulajdonossal) szemben, illetve az adók módjára behajtandó köztartozás jogosultjával, vagy az általános közigazgatási rendtartáson alapuló döntésben foglalt kötelezettség behajtását kérő hatósággal szemben az eljárás eredménytelenségének megállapítását követően mint végrehajtási költséget érvényesítette, ha a követelés
a) behajtását adóigazgatási eljárás során kezdeményezték, vagy társadalombiztosítási jogviszonyból ered,
b) a büntető- és a büntetés-végrehajtási-, valamint a szabálysértési eljárásban az adóssal szemben megállapított, az állam javára fizetendő összeg, vagy vagyonelkobzásból ered (a polgári jogi igény kivételével), vagy
c) az a) és b) pontba nem tartozó más köztartozás, és
d) az a)–c) pont valamelyikében foglalt feltétel teljesülését, valamint az utólagos díjfizetésre irányuló igényt a megkeresés tartalmazza.”
(2) Az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény módosításáról, valamint a hiteles tulajdonilap-másolat igazgatási szolgáltatási díjáról szóló 1996. évi LXXXV. törvény 32/E. §-a a következő (11a) bekezdéssel egészül ki:
„(11a) A (11) bekezdés szerinti díj megfizetésére nem kerül sor, ha a fővárosi és megyei kormányhivatal vagy járási (fővárosi kerületi) hivatal, illetve e hivatalok döntései alapján foganatosított végrehajtási eljárás eredménytelenül zárul.”
76. § A lakástakarékpénztárakról szóló 1996. évi CXIII. törvény 24. § (6)–(6b) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:
„(6) Ha a lakás-takarékpénztár megállapítja a támogatással növelt betétösszeg nem lakáscélú felhasználását vagy jogosulatlan igénybevételét, a 10 ezer forintot elérő vagy meghaladó állami támogatás és járulékai megfizetése iránti követelést – az állam mint jogosult nevében eljárva – polgári peres vagy nemperes eljárásban érvényesíti, amely eljárásban a lakás-takarékpénztár mentesül az eljárási illeték megelőlegezése és viselése alól. A lakás-takarékpénztáraknak ezen képviseleti joga e törvényen alapul és valamennyi támogatott szerződéssel kapcsolatos igényérvényesítésre kiterjed.
(6a) A jogerős fizetési meghagyás és a fizetési kötelezettséget megállapító jogerős bírósági határozat végrehajtható okirat, amely alapján a lakás-takarékpénztár megkeresésére a tartozást az állami adóhatóság a központi költségvetés javára adók módjára hajtja be. A lakás-takarékpénztár az adóhatóság által foganatosítandó végrehajtási eljárásokról szóló törvényben meghatározott költségminimum viselésére nem köteles.
(6b) A (6a) bekezdésben meghatározott jogerős fizetési meghagyáson, illetve a fizetési kötelezettséget megállapító jogerős bírósági határozaton alapuló követelések esetében az állami adó- és vámhatóság részére megküldött behajtás iránti megkeresés napjáig benyújtott fizetési kedvezmény iránti kérelmeket a lakástakarékpénztár bírálja el. A visszakövetelt támogatás visszafizetésének részben vagy egészben történő elengedése akkor engedélyezhető, ha a kérelmező és a vele közös háztartásban élő hozzátartozójának egy főre eső jövedelme – a kérelem benyújtását megelőző három hónap átlagában – nem haladja meg a mindenkori öregségi nyugdíjminimum összegének kétszeresét. A kérelemhez csatolni kell a kérelmező és a vele közös háztartásban élők jövedelmére vonatkozó igazolásokat.”
77. § Az atomenergiáról szóló 1996. évi CXVI. törvény 19. § (6) bekezdésében az „az adózás rendjéről szóló törvény (a továbbiakban: Art.) 165–167. §-a szerinti késedelmi pótlékot” szövegrész helyébe az „az adózás rendjéről szóló törvény szerinti késedelmi pótlékot” szöveg lép.
78. § Hatályát veszti az atomenergiáról szóló 1996. évi CXVI. törvény
1. 19. § (1) bekezdésében az „, amely adók módjára behajtható köztartozásnak minősül” szövegrész,
2. 19. § (7) bekezdése.
79. § A személyi jövedelemadó meghatározott részének az adózó rendelkezése szerinti felhasználásáról szóló 1996. évi CXXVI. törvény (a továbbiakban: Szftv.)
1. 4. § (9) bekezdésében az „az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény (a továbbiakban: Art.)” szövegrész helyébe az „az adózás rendjéről szóló törvény (a továbbiakban: Art.)” szöveg,
2. 7. § (7) bekezdésében az „az Art. megfelelő szabályai alkalmazásával” szövegrész helyébe az „az adóigazgatási rendtartásról szóló törvény (a továbbiakban: Air.) és az Art. megfelelő szabályai alkalmazásával” szöveg,
3. 7. § (12) bekezdésében az „az Art. rendelkezéseit” szövegrész helyébe az „az Air. és az Art. rendelkezéseit” szöveg, az „Art. 172. § (1) bekezdése szerinti mulasztási bírsággal” szövegrész helyébe az „Art. szerinti mulasztási bírsággal” szöveg
lép.
80. § Hatályát veszti az Szftv.
1. 1. § (1) bekezdésében a „vagy az azt helyettesítő adómegállapítás szerint” szövegrész,
2. 6. § (2) bekezdés nyitó szövegrészében és a) pontjában a „vagy a munkáltatói adómegállapítás” szövegrész.
81. § (1) A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény 24. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Ha a gyermektartásdíj megelőlegezését végleges döntéssel megállapítják, az a kérelem benyújtásától esedékes. A folyósítás időtartama a kérelem benyújtásának napjától az alapul szolgáló ok előrelátható fennállásáig, legfeljebb azonban három évig tart. A feltételek fennállása esetén – függetlenül a (8) bekezdés szerinti megtérítés elmaradása esetén a végrehajtás eredményétől – ugyanazon gyermekre tekintettel, egy alkalommal, legfeljebb további három évre a megelőlegezés továbbfolyósítható, illetve ismételten elrendelhető.”
(2) A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény 24. § (8) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(8) A megelőlegezett gyermektartásdíjat a kötelezett a Polgári Törvénykönyvben meghatározott kamattal az államnak megtéríti.”
82. § A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény 154. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) A gondozási díjhátralék végrehajtása érdekében az állami fenntartó megkeresi a kötelezett lakóhelye szerinti önkormányzati adóhatóságot, amely a végrehajtást az adóhatóság által foganatosítandó végrehajtási eljárásokról szóló törvény „Adók módjára behajtandó köztartozás végrehajtása” címében foglaltak szerint jár el.”
83. § A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény 20/B. § (6) bekezdésében, 62/C. § (1) bekezdésében, 69/F. § (1) bekezdés a) és b) pontjában, 98. § (1) bekezdésében, valamint 145. § (1) bekezdésében a „jogerősen” szövegrész helyébe a „végleges döntéssel” szöveg lép.
84. § Hatályát veszti a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény 133/A. § (7) bekezdése.
85. § A társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény (a továbbiakban: Tbj.) a következő 43/D. §-sal egészül ki:
„43/D. § (1) Az állami adóhatóság a 42. § (1) bekezdés g) pontjában meghatározott adatot a biztosítási kötelezettség megállapításával, a bejelentési, nyilvántartási, adatszolgáltatási kötelezettséggel, a járulék bevallásával, megfizetésével, e kötelezettségek megsértésével kapcsolatos jogkövetkezmények megállapításával, végrehajtásával kapcsolatos hatósági ügyben, illetve jogszabályban meghatározott egyéb nyilvántartási és adatszolgáltatási kötelezettségeinek teljesítése során kezelheti.
(2) Az állami adóhatóság elektronikus úton átadja a 42. § (1) bekezdés g) pontjában meghatározott adatot
a) az álláskeresési támogatások megállapítása és ellenőrzése céljából az állami foglalkoztatási szerv, az egészségbiztosítási ellátások ellenőrzése céljából az egészségbiztosítási szerv, rehabilitációs hatóság részére,
b) a nyugdíjjogosultság és nyugdíj megállapítása céljából a központi nyugdíjbiztosítási szerv részére.”
86. § A Tbj. „Nyilvántartási és adatszolgáltatási kötelezettség teljesítése” alcíme a következő 45/A. §-sal egészül ki:
„45/A. § (1) Az egészségügyi szolgáltatási járulékfizetésre kötelezett személy (a továbbiakban: kötelezett személy) a 39. § (2) bekezdése alapján keletkezett fizetési kötelezettségét és annak megszűnését 15 napon belül jelenti be az állami adó- és vámhatóságnak. A bejelentés alapján az adóhatóság az adóévre vonatkozó havi járulékfizetési kötelezettséget az adószámlán előírja, a befizetéseket nyilvántartja és az e törvényben, vagy más törvényben meghatározott esetben a járulékfizetési kötelezettséget törli. Az állami adó- és vámhatóság az adóazonosító jellel nem rendelkező kötelezett személy részére az Art. rendelkezései szerint adóazonosító jelet állapít meg.
(2) A 39. § (2) bekezdése alapján keletkezett fizetési kötelezettség megszűnését a kötelezett személynek az (1) bekezdéstől eltérően nem kell bejelentenie, ha e fizetési kötelezettség biztosítással járó olyan jogviszony létesítése miatt szűnik meg, amelyet az állami adó- és vámhatósághoz az Art.-ban foglaltaknak megfelelően bejelentettek. Az adóhatóság a kötelezett személyt az egészségügyi szolgáltatási járulékfizetési kötelezettsége megszűnéséről hivatalból értesíti. A biztosítási kötelezettséggel járó jogviszony létesítésére tekintettel az adóhatósághoz beérkezett bejelentés figyelembevételével az állami adó- és vámhatóság a megszűnt egészségügyi szolgáltatási járulékfizetési kötelezettségről a bejelentést követő 10 napon belül elektronikus úton adatot szolgáltat az Egészségbiztosítási Alap kezeléséért felelős szerv részére.
(3) Az állami adó- és vámhatóság, ha hitelt érdemlően tudomást szerez arról, hogy a kötelezett személy külföldön tartózkodik és nem minősül e törvény alapján belföldinek, vagy a kötelezett személy elhalálozott, a kötelezett személy a 39. § (2) bekezdése alapján keletkezett egészségügyi szolgáltatási járulékfizetési kötelezettségének megszűnését nyilvántartásba veszi és a kötelezett személy (1) bekezdés szerint előírt havi járulékfizetési kötelezettségét a kötelezettség megszűnése napjával, a kötelezett személy elhalálozása esetén annak halálának napjával törli.
(4) Amennyiben az adóhatóság a (3) bekezdésben foglaltakról nem az egészségbiztosítási szervtől értesül, 10 napon belül elektronikus úton adatot szolgáltat az Egészségbiztosítási Alap kezeléséért felelős szerv részére.
(5) Az állami adó- és vámhatóság kérelemre, visszamenőleges hatállyal törli a külföldön élő kötelezett személy 39. § (2) bekezdése szerinti járulékfizetési kötelezettségét, ha a magánszemély hitelt érdemlően igazolja (különösen a tartózkodást, illetve az egészségbiztosítási jogviszonyt igazoló okirattal), hogy
a) huzamos ideje, életvitelszerűen Magyarország területén kívül tartózkodik, és
b) a tartózkodási helye jogszabályai szerinti egészségbiztosítási rendszer hatálya alatt áll.
(6) Az egészségbiztosítási szerv által vezetett egészségügyi szolgáltatásra jogosultak, biztosítottak nyilvántartásában biztosítottként vagy egyéb jogcímen jogosultként nem szereplő személyek a 44/B. § vagy a 44/C. § alapján adóhatóságnak átadott adatait az adóhatóság összeveti
a) az Art. szerinti havi bevallások biztosítottankénti adataival,
b) a 39. § (2) bekezdése alapján egészségügyi szolgáltatási járulékot fizetőkről vezetett nyilvántartása adataival, és
c) az Art. alapján a foglalkoztatókról és az általuk foglalkoztatott biztosított személyekről vezetett nyilvántartás adataival.
Ha az adóhatóság azt állapítja meg, hogy a természetes személy egészségbiztosítási szerv által a 44/B. § vagy a 44/C. § alapján átadott adatai az a)–c) pontok szerinti egyik nyilvántartásban sem szerepelnek, felszólítja a természetes személyt egészségügyi szolgáltatásra jogosultságának igazolására. Amennyiben a személy a felszólítás kézhezvételétől számított nyolc napon belül az adóhatóság előtt hitelt érdemlő módon nem bizonyítja egészségügyi szolgáltatásra jogosultságát, az adóhatóság a természetes személynek a 16. § alapján legutóbb fennállt egészségügyi szolgáltatásra való jogosultsága megszűnését követő első naptól az egészségügyi szolgáltatási járulékfizetési kötelezettségét határozattal előírja, a befizetéseket nyilvántartja.
(7) Ha a (6) bekezdés szerinti felszólítást követően a természetes személy vagy képviselője hitelt érdemlő módon bizonyítja, hogy az egészségügyi szolgáltatásra jogosultság fennáll, vagy a természetes személy elhalálozott, illetőleg külföldön tartózkodik és e törvény alapján nem minősül belföldinek, az ezt bizonyító okirat, nyilatkozat másolatát az adóhatóság haladéktalanul továbbítja a természetes személy lakóhelye szerint illetékes egészségbiztosítási szervnek.
(8) Az állami adó- és vámhatóság a 39. § (2) bekezdése alapján a tárgyhónapban járulékfizetésre kötelezett természetes személyek adatairól havonta, a tárgyhónapot követő hónap utolsó napjáig, a (7) bekezdésnek megfelelően előírt járulékkötelezettségről a határozat jogerőre emelkedését követő 10 napon belül elektronikus úton szolgáltat adatot az Egészségbiztosítási Alap kezeléséért felelős szerv részére.
(9) A 44/B. § vagy a 44/C. § alapján teljesített adatszolgáltatásban az adóhatóságnak átadott azon személyek adatait, akiket az adóhatóság beazonosítani nem tud, mert az egészségbiztosítási szerv által ismert és közölt természetes személyazonosító adatok és lakcím alapján az nem lehetséges, az adóhatóság „nem beazonosítható” jelzéssel visszaküldi az egészségbiztosítási szerv részére.”
87. § A Tbj. az 52. §-t követően a következő alcímmel egészül ki:
„A járulékkülönbözet elszámolása
52/A. § (1) Ha az Art. szerinti munkáltató, kifizető (a továbbiakban: munkáltató, kifizető) a természetes személynek teljesített kifizetésről szóló igazolás kiállítását követően tárja fel, hogy a természetes személyt terhelő járulékot nem a törvényben meghatározottak szerint állapította meg és vonta le, a feltárt hibát nyilvántartásba veszi. Amennyiben a hiba a törvényben meghatározottnál alacsonyabb összegű járulék levonását eredményezte, a munkáltató (kifizető) az igazolás kiállításának napjától a nyilvántartásba vétel napjáig a levonni elmulasztott járulék után az Art. rendelkezései szerint önellenőrzési pótlékot állapít meg, vall be, és fizet meg.
(2) A munkáltató, amennyiben a természetes személy vele még munkaviszonyban áll, a törvényben meghatározottaktól eltérően megállapított és levont járulék nyilvántartásba vételét követően a feltárt hiba következményeként keletkezett járulékkülönbözetet a természetes személy részére visszatéríti, illetőleg a következő kifizetéskor levonja. A levonás nem haladhatja meg az esedékes egészségbiztosítási és nyugdíjjárulékkal valamint adóelőleggel csökkentett havi munkabér 15%-át. Ha a különbözet egy összegben nem vonható le, a munkáltató a levonást további hat hónapon át folytathatja. A munkáltató a levont, illetőleg visszatérített járulékkülönbözetet a rá vonatkozó szabályok alapján vallja be, fizeti meg, illetőleg igényli vissza. Amennyiben a járulékkülönbözet az előbbiek szerint nem vonható le teljes egészében, vagy a természetes személy időközben munkahelyet változtat, a munkáltató a levonás meghiúsulásától számított 15 napon belül a különbözet fennálló összegéről és a természetes személy adóazonosító számáról értesíti a természetes személy állami adó- és vámhatóságát, amely az egyébként rá vonatkozó szabályok szerint intézkedik a hátralék beszedése érdekében. Ilyen esetben késedelmi pótlék a fizetési felhívásban megjelölt teljesítési határidő lejártát követően számítható fel. A természetes személy az adóhatóságtól fizetési könnyítést csak a levonás előbbiek szerinti meghiúsulása esetén kérhet.
(3) A kifizető a járulékkülönbözet összegéről, a kifizetés jogcíméről, valamint a kifizetésről szóló igazolás kiállításának időpontjáról az adóazonosító szám feltüntetésével 15 napon belül bejelentést tesz a természetes személy állami adó- és vámhatóságához és a természetes személyt értesíti, kivéve, ha a természetes személy értesítési címét nem ismeri.
(4) A munkáltató (kifizető) bejelentése alapján a járulékkülönbözetet az állami adó- és vámhatóság határozattal írja elő a természetes személy terhére, illetőleg javára.
(5) A munkáltató, ha a járulékkülönbözet elszámolása meghiúsult, továbbá a kifizető az önellenőrzési pótlék megállapítási, bevallási és a bejelentési kötelezettség teljesítésével mentesül a levonási kötelezettség megsértésével összefüggő jogkövetkezmények alól. A munkáltató, ha a természetes személlyel a járulékkülönbözetet elszámolta, az önellenőrzési pótlék megállapítási, bevallási kötelezettség teljesítésével mentesül a levonási kötelezettség megsértésével összefüggő jogkövetkezmények alól.
(6) Ha a munkáltató a vele munkaviszonyban már nem álló természetes személytől a munkaviszony fennállása alatt a biztosítottat terhelő járulékot nem vonta le, de azt az 50. § (5) bekezdése alapján bevallotta és megfizette, a le nem vont biztosítottat terhelő járulékok összegének és a természetes személy adóazonosító jelének közlésével értesíti a természetes személy állami adó- és vámhatóságát. Az állami adó- és vámhatóság a munkáltató által le nem vont, biztosítottat terhelő járulékot határozattal írja elő a természetes személy terhére, és szükség esetén intézkedik az előírt járulék beszedése iránt. Amennyiben a természetes személyt terhelő járulék összege megfizetésre, beszedésre került, az állami adó- és vámhatóság erről a természetes személy volt munkáltatóját értesíti, aki (amely) az általa az 50. § (5) bekezdése szerint jogszerűen bevallott biztosítottat terhelő járulékok önellenőrzéssel helyesbíti, a visszajáró összegről rendelkezik.”
88. § A Tbj.
1. 4. § a) pont 6. alpontjában az „Art.-ben előírt kötelezettségek” szövegrész helyébe az „az adóigazgatási rendtartásról szóló törvényben (a továbbiakban: Air.), az adózás rendjéről szóló törvényben (a továbbiakban: Art.), ezek végrehatására szolgáló rendeletben, valamint az adóhatóság által foganatosítandó végrehajtási eljárásokról szóló törvényben (a továbbiakban: Avt.) előírt kötelezettségek” szöveg;
2. 5. § (2) bekezdésében az „a helyi önkormányzati választásokon választott képviselő és tisztségviselők (ideértve: a polgármestert, a főpolgármestert, a megyei önkormányzat közgyűlésének elnökét, az alpolgármestert, a főpolgármester-helyettest, a megyei önkormányzat közgyűlésének alelnökét, a jegyzőt, az aljegyzőt),” szövegrész helyébe az „a helyi önkormányzati választásokon választott képviselő és tisztségviselők,” szöveg;
3. 39. § (6) bekezdésében az „az Art. 20. § (6) bekezdése szerint” szövegrész helyébe az „a 45/A. § (1) bekezdése szerint” szöveg;
4. 41. § (3) bekezdésében az „az Art. 52. § (7) bekezdésében foglaltak szerint” szövegrész helyébe az „az Art.-ban foglaltak szerint” szöveg;
5. 41. § (6) bekezdésében az „az Art. 16. §-ának (3) bekezdése a)–i) pontjában meghatározott adatokat” szövegrész helyébe az „az Art.-ban meghatározott adatokat” szöveg;
6. 44. § (1) bekezdésében az „az Art. 31. §-ának (2) bekezdésében” szövegrész helyébe az „az Art.-ban” szöveg;
7. 44. § (3) bekezdésében az „az Art. 16. §-ában foglaltaknak megfelelően” szövegrész helyébe az „az Art.-ban foglaltaknak megfelelően” szöveg;
8. 44. § (4) bekezdésében az „az Art. 54. §-a (1) bekezdésének b) pontja alapján” szövegrész helyébe az „az Art. rendelkezései szerint” szöveg;
9. 44/B. § (3) bekezdésében az „az Art. 20. § (1) bekezdésében meghatározott” szövegrész helyébe az „az Art. rendelkezései szerint az adóigazolvány kiállításához szükséges” szöveg;
10. 44/B. § (5) bekezdésében az „Art. 20. §-ának (1) bekezdése szerinti” szövegrész helyébe az „az Art. rendelkezései szerint az adóigazolvány kiállításához szükséges” szöveg;
11. 44/B. § (6) bekezdésében az „az Art. 20. §-ának (1) bekezdése szerinti” szövegrész helyébe az „az Art. rendelkezései szerint az adóigazolvány kiállításához szükséges” szöveg;
12. 47. § (1) bekezdésében az „az Art. 31. §-ának (2) bekezdésében” szövegrész helyébe az „Art.-ban” szöveg;
13. 50. § (1) bekezdésében az „az Art. 31. §-ának (2) bekezdésében és 2. számú mellékletében” szövegrész helyébe az „az Art.-ban” szöveg;
14. 50. § (2) bekezdésében az „az Art. 31. §-ának (2) bekezdésében és 2. számú mellékletében” szövegrész helyébe az „az Art-ban” szöveg;
15. 50. § (4) bekezdésében az „az Art. 31. §-ának (2) bekezdése szerinti” szövegrész helyébe az „az Art. rendelkezései szerinti” szöveg;
16. 51. § (3) bekezdésében az „az Art. 31. § (2) bekezdés szerinti bevallásban” szövegrész helyébe az „az Art. szerinti havi adó- és járulékbevallásban” szöveg;
17. 56. § (1) bekezdésében az „Az adózás rendjéről szóló törvény rendelkezéseit” szövegrész helyébe az „Az Art. rendelkezéseit” szöveg;
18. 56/A. § (2) bekezdésében az „az Art. 8. és 9. §-ában meghatározott képviselő” szövegrész helyébe az „az Air. szerinti pénzügyi képviselő, valamint adózási ügyvivő” szöveg
lép.
89. § Hatályát veszti a Tbj.
1. 14. § (3) bekezdés c) pontja.
2. 24/A. § (4) bekezdésében a „, munkáltatói adómegállapításban” szövegrész;
3. 24/A. § (5) bekezdésében a „, munkáltatói adómegállapításában” szövegrész;
4. 51/B. § (1) bekezdésében a „vagy – ha munkáltatói adómegállapítás választásra jogosult és azt a munkáltató vállalja – a munkáltatói adómegállapítás során” szövegrész;
5. 51/B. § (2) bekezdésében Az „, illetve munkáltatói adómegállapítás esetén az említett különbözet tekintetében a személyi jövedelemadó különbözetére vonatkozó szabályok [Szja tv. 14. § (2) bekezdés] szerint kell eljárni” szövegrész.
90. § A társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény 93. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) Ha a nyugdíjfolyósító szervtől rendszeres pénzellátásban részesülő személy a fizetésre kötelező határozat véglegessé válásától számított tizenöt napon belül fizetési kötelezettségét nem teljesíti, a követelést a pénzellátásból történő letiltással a nyugdíjfolyósító szerv érvényesíti a bírósági végrehajtásról szóló törvény szabályai szerint. Ha ez nem vezet eredményre, a fennmaradó tartozás végrehajtását az Ákr. 134. § (1) bekezdésének megfelelően kell foganatosítani.”
91. § A társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény 38. § (3) bekezdésében az „az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény” szövegrész helyébe az „az adózás rendjéről szóló törvény” szöveg lép.
92. § Hatályát veszti a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény 93. § (4) bekezdése.
93. § A kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvény 71. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Ha az (1) bekezdés szerinti cselekmények nem vezetnek eredményre, a fennmaradó tartozás végrehajtását az Ákr. 134. § (1) bekezdésének megfelelően kell foganatosítani.”
94. § A kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvény
1. 30. § (1) bekezdésében az „az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény (a továbbiakban: Art.) 178. §-ának 20. pontjában meghatározott köztartozással” szövegrész helyébe az „az adózás rendjéről szóló törvény (a továbbiakban: Art.) szerinti köztartozással” szöveg,
2. 80. § (4) bekezdésében az „Art. 16. § (4) bekezdésében” szövegrész helyébe az „Art. 1. melléklet 3. pontjában” szöveg
lép.
95. § Hatályát veszti a kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvény 70. § (6) bekezdése.
96. § Az ingatlan-nyilvántartásról szóló 1997. évi CXLI. törvény 28. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) Bejelentés hiányában, de az (1) bekezdésben foglaltak alapulvételével is átvezeti az ingatlanügyi hatóság azt a változást, amelyről ellenőrzése során vagy hivatalból tudomást szerez. A hivatalból indult eljárás költsége azt terheli, aki az adatváltozás bejelentését elmulasztotta, kivéve, ha az adatváltozás hatósági döntésen alapul, amelyről a hatóságnak az ingatlanügyi hatóságot is értesítenie kellett.”
97. § Hatályát veszti a fogyatékos személyek jogairól és esélyegyenlőségük biztosításáról szóló 1998. évi XXVI. törvény 23/E. § (10) bekezdése.
98. § Hatályát veszti az állatok védelméről és kíméletéről szóló 1998. évi XXVIII. törvény 43. § (8) bekezdése.
99. § Az egészségügyi hozzájárulásról szóló 1998. évi LXVI. törvény (a továbbiakban: Eho tv.)
1. 2. §-ában az „az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény (a továbbiakban: Art.)” szövegrész helyébe az „az adózás rendjéről szóló törvény (a továbbiakban: Art.)” szöveg;
2. 11. § (2) és (8) bekezdésében az „az Art. 31. § (2) bekezdésében” szövegrész helyébe az „az Art.-ban” szöveg;
3. 11. § (8a) bekezdésében az „az Art. 4. számú melléklet 5. pontjában” szövegrész helyébe az „az Szja tv. 7. számú melléklet 5. pontjában” szöveg;
4. 11/A. § (4) bekezdésében az „az Szja tv. vagy az Art. alapján” szövegrész helyébe az „az Szja tv. alapján” szöveg
lép.
100. § Hatályát veszti az Eho tv. 11. § (9) bekezdése.
101. § A számvitelről szóló 2000. évi C. törvény (a továbbiakban: Szt.) 72. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki:
„(5) Az értékesítés nettó árbevételét módosító (növelő vagy csökkentő) tételként kell elszámolni a nem pénzügyi eszköz eladásával teljesülő származékos ügyletek esetében az ügyletnek a zárás napján érvényes valós értékét a pénzügyi műveletek egyéb ráfordításaival, illetve a pénzügyi műveletek egyéb bevételeivel szemben.”
102. § Az Szt. 84. § (7) bekezdése a következő w) ponttal egészül ki:
(A pénzügyi műveletek egyéb bevételei között kell kimutatni:)
„w) ha a vállalkozó nem alkalmazza az 59/A–59/F. § szerinti valós értéken történő értékelést, a nem pénzügyi eszköz eladásával teljesülő származékos ügyletek esetében a 72. § (5) bekezdése szerint elszámolt, a nem pénzügyi eszköz kötési ára (árfolyama) és az ügylet zárása időpontjában érvényes piaci ára közötti különbözetet (az ügylet zárás napján érvényes valós értékét), amennyiben a piaci ár a kisebb.”
103. § Az Szt. 85. § (3) bekezdése a következő w) ponttal egészül ki:
(A pénzügyi műveletek egyéb ráfordításai között kell kimutatni:)
„w) ha a vállalkozó nem alkalmazza az 59/A–59/F. § szerinti valós értéken történő értékelést, a nem pénzügyi eszköz eladásával teljesülő származékos ügyletek esetében a 72. § (5) bekezdése szerint elszámolt, a nem pénzügyi eszköznek az ügylet zárása időpontjában érvényes piaci ára és a kötési ára (árfolyama) közötti különbözetet (az ügylet zárás napján érvényes valós értékét), amennyiben a piaci ár a nagyobb.”
104. § Az Szt. 151. § (6) bekezdése a következő i) ponttal egészül ki:
(A könyvviteli szolgáltatás végzésére jogosító engedély visszavonásával egyidejűleg a nyilvántartásból törölni kell azt a természetes személyt,)
„i) akinek nyilvántartásból való törlését a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló 2017. évi LIII. törvény 69. § (1) bekezdés e) pontja alapján kezdeményezték.”
105. § Az Szt. 177. §-a a következő (68) és (69) bekezdéssel egészül ki:
„(68) Az általános közigazgatási rendtartásról szóló törvény hatálybalépésével összefüggő törvények és egyes egyéb törvények módosításáról szóló 2017. évi CLIX. törvénnyel megállapított 72. § (5) bekezdését, 84. § (7) bekezdés w) pontját, 85. § (3) bekezdés w) pontját először a 2018. évben induló üzleti évről készített beszámolóra kell alkalmazni.
(69) Az általános közigazgatási rendtartásról szóló törvény hatálybalépésével összefüggő törvények és egyes egyéb törvények módosításáról szóló 2017. évi CLIX. törvénnyel megállapított 72. § (5) bekezdését, 84. § (7) bekezdés w) pontját, 85. § (3) bekezdés w) pontját a 2017. évben induló üzleti évről készített beszámolóra is alkalmazni lehet.”
106. § Az Szt.
1. 151. § (7) bekezdés e) pontjában a „(6) bekezdés e) pontja miatt” szövegrész helyébe a „(6) bekezdés d), e), h) vagy i) pontja miatt” szöveg,
2. 152/B. § (3) bekezdésben a „(6) bekezdés b)–g) pontjában” szövegrész helyébe a „(6) bekezdés b)–i) pontjában” szöveg,
3. 177. § (67) bekezdésében a „forgalmazzák – e törvény” szövegrész helyébe a „forgalmazzák –, továbbá a Diákhitel Központ Zrt. és a Magyar Export-Import Bank Zrt. e törvény” szöveg lép.
107. § Hatályát veszti az Szt.
1. 151. § (7) bekezdés d) és g) pontja,
2. 177. § (55) bekezdésében az „és a Diákhitel Központ Zrt.” szövegrész.
108. § Hatályát veszti a tőkepiacról szóló 2001. évi CXX. törvény 1. számú melléklet 1. pontja.
109. § (1) Az egyszerűsített vállalkozói adóról szóló 2002. évi XLIII. törvény (a továbbiakban: Eva törvény) 16. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) Az adóalany a Közösség másik tagállamából történő beszerzései tekintetében az általános forgalmi adóról szóló törvény 20. § (1) bekezdés d) pontjában meghatározott személyekkel, szervezetekkel, a 36–49. §-ának, 140. §-ának és a 142. § (3) bekezdés a) pontjának alkalmazása tekintetében pedig a belföldön nyilvántartásba vett adóalanyokkal esik egy tekintet alá. A közösségi adószámra és az összesítő nyilatkozatra vonatkozó rendelkezések tekintetében az adóalany az általános forgalmi adóról szóló törvény szerint alanyi adómentességet választott adóalanyokkal esik egy tekintet alá.”
(2) Az Eva törvény 16. §-a a következő (9) bekezdéssel egészül ki:
„(9) Az adóalany az általa kibocsátott számlák tekintetében az általános forgalmi adóról szóló törvényben meghatározott adatszolgáltatásra vonatkozó rendelkezéseknek megfelelően, arról az adóévről benyújtott adóbevallásában – a 11. § (5) bekezdés alkalmazása esetén a becslésre irányuló adóhatósági eljárás során – nyilatkozik, amelyben a számlát kiállította.”
(3) Az Eva törvény 16. § (9) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(9) Az adóalany az általa kibocsátott számlák tekintetében az adatszolgáltatási kötelezettséget az általános forgalmi adóról szóló törvényben meghatározott rendelkezéseknek megfelelően teljesíti.”
110. § Az Eva törvény
1. 1. § (3) bekezdésében, 11. § (4) és (5) bekezdésében, 22. § (4) bekezdésében az „az adózás rendjéről szóló törvény” szövegrész helyébe az „az adóigazgatási rendtartásról szóló törvény és az adózás rendjéről szóló törvény” szöveg,
2. 2. § (3) bekezdés b) pontjában az „adóhatóság nem rendelte el jogerősen” szövegrész helyébe az „állami adó- és vámhatóság nem rendelte el véglegesen” szöveg,
3. 3. § (1) bekezdés e) pontjában az „adóhatóság határozata jogerőre emelkedésének” szövegrész helyébe az „állami adó- és vámhatóság határozata véglegessé válásának” szöveg,
4. 11. § (5) bekezdésében, 22. § (4) bekezdés b) pontjában az „állami adóhatóság” szövegrész helyébe az „állami adó- és vámhatóság” szöveg, a „jogerőre emelkedésének” szövegrész helyébe a „véglegessé válásának” szöveg,
5. 22. § (8) bekezdésében az „az adózás rendjéről szóló törvény 31. §-ának (2) bekezdésében” szövegrész helyébe az „a havi adó- és járulék bevallásra vonatkozóan az adózás rendjéről szóló törvényben” szöveg
lép.
111. § Hatályát veszti a jogi segítségnyújtásról szóló 2003. évi LXXX. törvény 38. § (3) bekezdése.
112. § A környezetterhelési díjról szóló 2003. évi LXXXIX. törvény 25. §-ban az „az adózás rendjéről szóló törvény” szövegrész helyébe az „az adóigazgatási rendtartásról szóló törvény, az adózás rendjéről szóló törvény, az adóhatóság által foganatosítandó végrehajtási eljárásokról szóló törvény” szöveg lép.
113. § Az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény 230. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„230. § (1) A 22/D. § (4) és (5) bekezdés szerinti kötelezettség az adópolitikáért felelős miniszter rendeletében meghatározott időponttól terheli az üzemeltetőt.
(2) Ha a 22/D. § (6) bekezdése szerinti szerződést az automataberendezés üzemeltetője a menedékes felügyeleti szolgáltatóval köti meg, a szerződést a menedékes felügyeleti szolgáltató e minőségének megszűnéséig
a) az automataberendezés üzemeltetője – a (3) bekezdésben meghatározott kivétellel – csak abban az esetben szüntetheti meg rendes felmondással, ha a menedékes felügyeleti szolgáltató részére 24 havi – ha a szerződés megkötése óta legalább 12 hónap eltelt, abban az esetben 12 havi – felügyeleti szolgáltatói díj összegének megfelelő összeget megfizet;
b) rendes felmondással nem szüntetheti meg.
(3) Az automata üzemeltetője mentesül a (2) bekezdés a) pontjában foglalt kötelezettség alól, ha a szerződés megkötését követően közokirattal vagy teljes bizonyító erejű magánokirattal igazolja, hogy az automataberendezés üzemeltetési tevékenységét megszüntette.
(4) Az állami adó- és vámhatóság az üzemeltetőkkel való adategyeztetés céljából a menedékes felügyeleti szolgáltató részére havonta, a tárgyhót követő hónap ötödik napjáig átadja
a) az automataberendezések üzemeltetőinek megnevezésére és adószámára,
b) az automataberendezések regisztrációs számára és
c) az automataberendezések üzemeltetési helyére vonatkozó, változással érintett adatot.
(5) A menedékes felügyeleti szolgáltató az adatszolgáltatás keretében kapott adatokat az üzemeltetővel kötött menedékes felügyeleti szolgáltatói szerződés megszűnésével törli.”
114. § Az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény 175. §-a a következő (4b) bekezdéssel egészül ki:
„(4b) Felhatalmazást kap az adópolitikáért felelős miniszter, hogy a 22/D. § (4) és (5) bekezdés szerinti kötelezettség teljesítésének időpontját rendeletben állapítsa meg.”
115. § A regisztrációs adóról szóló 2003. évi CX. törvény
1. 4. § (6) bekezdésében az „Art.-ban” szövegrész helyébe az „adóigazgatási rendtartásról szóló törvényben (a továbbiakban: Air.)” szöveg,
2. 9. § (7) bekezdésében az „az Art.” szövegrész helyébe az „az Air. és az Art.” szöveg
lép.
116. § A szőlőtermesztésről és a borgazdálkodásról szóló 2004. évi XVIII. törvény 48. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Ha a vizsgált borászati termék
a) a jogszabályokban meghatározott, illetve a jelölésében foglalt jellemzőket nem elégíti ki,
b) a jogszabályokban nem megengedett anyagokat vagy megengedett anyagokat nem megengedett mértékben tartalmaz,
c) a származási bizonyítványban vagy a forgalomba hozatali engedélyben foglaltaktól eltérően jelölt,
d) a rá vonatkozó termékleírásnak nem felel meg,
és a jogszabálysértést az ellenőrző hatóság megállapítja, a borászati termék előállítóját, kereskedelmi ellenőrzés esetén a kereskedelmi egységet, bizonyítottság esetén a hiba okozóját a hatóság a vizsgálat költségeinek megtérítésére kötelezi.”
117. § A pályakezdő fiatalok, az ötven év feletti munkanélküliek, valamint a gyermek gondozását, illetve a családtag ápolását követően munkát keresők foglalkoztatásának elősegítéséről, továbbá az ösztöndíjas foglalkoztatásról szóló 2004. évi CXXIII. törvény
1. 8/A. § (3) bekezdésében és a 8/B. § (6) bekezdésében az „Art.” szövegrész helyébe az „adóigazgatási rendtartásról szóló törvény és az adózás rendjéről szóló törvény” szöveg,
2. 16/A. § (9) bekezdésében az „adózás rendjéről szóló törvény” szövegrész helyébe az „adóigazgatási rendtartásról szóló törvény és az adózás rendjéről szóló törvény” szöveg
lép.
118. § Hatályát veszti a bűncselekmények áldozatainak segítéséről és az állami kárenyhítésről szóló 2005. évi CXXXV. törvény 15. § (5) bekezdése.
119. § A vasúti közlekedésről szóló 2005. évi CLXXXIII. törvény 81/B. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) A 81/A. § alapján kiszabott és beszedett bírság a központi költségvetés központosított bevételét képezi.”
120. § A cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló 2006. évi V. törvény
1. 1. számú melléklet I. pont 12. alpontjában az „összefüggő nyilatkozat [az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény 22. § (1) bekezdése]” szövegrész helyébe az „összefüggő, az adózás rendjéről szóló törvény szerinti nyilatkozat” szöveg,
2. 3. számú melléklet I. pont 2. alpontjában az „összefüggő nyilatkozat [az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény 22. § (1) bekezdése]” szövegrész helyébe az „összefüggő, az adózás rendjéről szóló törvény szerinti nyilatkozat” szöveg lép.
121. § Hatályát veszti a cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló 2006. évi V. törvény 18. § (5) bekezdése.
122. § Az államháztartás egyensúlyát javító különadóról és járadékról szóló 2006. évi LIX. törvény 1. § (3) bekezdésében az „adózás rendjéről szóló törvény (a továbbiakban: Art.) rendelkezései” szövegrész helyébe az „adóigazgatási rendtartásról szóló törvény és az adózás rendjéről szóló törvény rendelkezései” szöveg lép.
123. § A biztonságos és gazdaságos gyógyszer- és gyógyászatisegédeszköz-ellátás, valamint a gyógyszerforgalmazás általános szabályairól szóló 2006. évi XCVIII. törvény
1. 36. § (5) bekezdésében az „az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény (a továbbiakban: Art.) rendelkezéseit” szövegrész helyébe az „az adóigazgatási rendtartásról szóló törvény és az adózás rendjéről szóló törvény rendelkezéseit” szöveg,
2. 40/A. § (4) bekezdésében az „az Art. rendelkezéseit” szövegrész helyébe az „az adóigazgatási rendtartásról szóló törvény és az adózás rendjéről szóló törvény rendelkezéseit” szöveg,
3. 41. § (6) bekezdésében az „az Art. szerinti” szövegrész helyébe „az adóigazgatási rendtartásról szóló törvény és az adózás rendjéről szóló törvény szerinti” szöveg
lép.
124. § A regisztrációs adó részleges visszatérítéséről szóló 2006. évi CXXX. törvény 2. § 6. pontjának helyébe a következő rendelkezés lép:
„6. végrehajtható okirat: az adóhatóság által foganatosítandó végrehajtási eljárásokról szóló törvény (a továbbiakban: Avt.) 29. § (1) bekezdésének a)–b) pontjaiban megjelölt, az 1. pontban meghatározott adó fizetését előíró okiratok;”
125. § A mezőgazdasági, agrár-vidékfejlesztési, valamint halászati támogatásokhoz és egyéb intézkedésekhez kapcsolódó eljárás egyes kérdéseiről szóló 2007. évi XVII. törvény 62. § (2) bekezdésében az „az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény 36. §-át kell” szövegrész helyébe az „az adózás rendjéről szóló törvény szerinti kezességvállalás szabályait kell” szöveg lép.
126. § Az ENSZ Éghajlatváltozási Keretegyezménye és annak Kiotói Jegyzőkönyve végrehajtási keretrendszeréről szóló 2007. évi LX. törvény 10/G. § (2) bekezdés c) pont cb) alpontjában a „jogerősen” szövegrész helyébe a „végleges döntéssel” szöveg lép.
127. § Hatályát veszti az ENSZ Éghajlatváltozási Keretegyezménye és annak Kiotói Jegyzőkönyve végrehajtási keretrendszeréről szóló 2007. évi LX. törvény
1. 10/C. § (10) bekezdése,
2. 10/I. § (3) bekezdése.
128. § A Magyar Könyvvizsgálói Kamaráról, a könyvvizsgálói tevékenységről, valamint a könyvvizsgálói közfelügyeletről szóló 2007. évi LXXV. törvény (a továbbiakban: Kkt.) 30. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:
„(4) A 9/G. § (1) bekezdése szerinti igazolás visszavonása esetén a tagsági jogviszony az engedély visszavonásáról szóló döntés véglegessé válásának napján szűnik meg.”
129. § A Kkt. 41. § (1) bekezdése a következő f) ponttal egészül ki:
(A közfelügyeleti hatóság a könyvvizsgáló cég 35. § szerinti engedélyét visszavonja)
„f) a kamara könyvvizsgáló cégek nyilvántartásából törlő határozata alapján.”
130. § A Kkt. 50. § a következő (2a)–(2c) bekezdéssel egészül ki:
„(2a) A kamarai tag könyvvizsgáló a Hpt. 8. § (4) bekezdése szerinti hitelintézetnél (a továbbiakban: bank) pénzügyi intézményi minősítés birtokában is csak akkor végezhet jogszabályi kötelezettségen alapuló könyvvizsgálói tevékenységet, ha rendelkezik a közfelügyeleti hatóság által elismert, a feltételek teljesülésének igazolása iránti kérelem benyújtását megelőző 5 éven belüli
a) a (2) bekezdés a) pontja szerinti banknál végzett számviteli, ellenőrzési gyakorlattal,
b) legalább egy üzleti évre kiterjedően banknál végzett 3. § (1) bekezdés a) pontja szerinti jogszabályi kötelezettségen alapuló könyvvizsgálói gyakorlattal, vagy
c) a (2) bekezdés b) pontja szerint a pénzügyi intézményi minősítésű kamarai tag könyvvizsgáló mellett legalább két évig banknál végzett jogszabályi kötelezettségen alapuló könyvvizsgálói tevékenység ellátásában való közreműködéssel.
(2b) Könyvvizsgáló cég banknál pénzügyi intézményi minősítés birtokában is csak akkor végezhet jogszabályi kötelezettségen alapuló könyvvizsgálói tevékenységet, ha van legalább egy olyan kamarai tag könyvvizsgáló tagja vagy munkavállalója, aki a könyvvizsgáló cég nevében jogszabályi kötelezettségen alapuló könyvvizsgálói tevékenységet végez, és megfelel a (2a) bekezdésben foglalt feltételeknek.
(2c) A (2a) és (2b) bekezdés szerinti feltételek teljesülésének elismeréséről a közfelügyeleti hatóság értesíti a kamarát. A feltételek teljesülésének elismerését a kamara rögzíti a kamarai nyilvántartásokban, és közzéteszi a honlapján.”
131. § A Kkt. 183. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) A (2) bekezdés szerinti könyvvizsgálati dokumentáció és az azokkal összefüggő egyéb dokumentumok – amennyiben nem tartozik más illetékes hatóság hatáskörébe – akkor adhatók át harmadik ország illetékes hatóságának, ha azok olyan szervezet tekintetében ellátott könyvvizsgálói tevékenységhez kapcsolódnak, amely
a) a harmadik országban értékpapírt bocsátott ki, vagy
b) olyan vállalatcsoport tagja, amelyről összevont (konszolidált) éves beszámolót hoznak nyilvánosságra a harmadik országban.”
132. § A Kkt. 208/L. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki:
„(5) A Mód2 törvény hatálybalépésekor érvényben lévő kamarai tagsági felvételről szóló döntés ugyanazon joghatás kiváltására alkalmas, mint a Mód2 törvény hatálybalépését követően a 9/G. § szerinti közfelügyeleti hatóság által kiállított igazolás.”
133. § A Kkt. „Átmeneti rendelkezések” alcíme a következő 208/M. §-sal egészül ki:
„208/M. § Az általános közigazgatási rendtartásról szóló törvény hatálybalépésével összefüggő törvények és egyes egyéb törvények módosításáról szóló 2017. évi CLIX. törvénnyel megállapított 50. § (2a) és (2b) bekezdését a 2018. évi üzleti év könyvvizsgálatára kell először alkalmazni.”
134. § A Kkt.
1. 4. § (5) bekezdés j) pontjában az „adózás rendjéről szóló törvény 132. § (5b) bekezdése alapján az IFRS-ek szerinti számviteli elszámolás minősítését is igénylő” szövegrész helyébe az „IFRS-ek szerinti számviteli elszámolás minősítését is igénylő, az adózás rendjéről szóló törvény szerinti” szöveg,
2. 9/F. § (2) bekezdés a) és d) pontjában a „kiadásáért” szövegrész helyébe a „kiadásáért, visszavonásáért” szöveg,
3. 9/F. § (2) bekezdés b) pontjában az „engedélyezési eljárásért” szövegrész helyébe az „engedélyezési eljárásért, engedély visszavonásáért” szöveg,
4. 9/L. § (1) bekezdésében a „meghatározott feltételeknek” szövegrész helyébe a „meghatározott feltételeknek, vagy a kamarai tagsága megszűnik” szöveg
lép.
135. § Az állami vagyonról szóló 2007. évi CVI. törvény 25. § (1) bekezdés c) pontjában az „az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény 178. §-ának 20. pontja szerinti” szövegrész helyébe az „az adózás rendjéről szóló törvény szerinti” szöveg lép.
136. § Az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény (a továbbiakban: Áfa tv.) 88. §-a a következő (6) bekezdéssel egészül ki:
„(6) Az adóalany döntését a tárgyévet megelőző év utolsó napjáig jelenti be. Amennyiben az adóalany az (1) bekezdés a), illetve b) pontja alá tartozó tevékenységet a tárgyévben kezdi meg, döntését tevékenysége megkezdését megelőzően jelenti be.”
137. § Az Áfa tv. 89/A. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki:
„(5) Az adóraktár üzemeltetője az (1) bekezdés szerinti tevékenységét annak megkezdésével egyidejűleg jelenti be az állami adó- és vámhatóságnak.”
138. § Az Áfa tv. 96. §-a a következő (6) bekezdéssel egészül ki:
„(6) A közvetett vámjogi képviselő az (1) bekezdés szerinti tevékenységét annak megkezdésével egyidejűleg jelenti be az állami adó- és vámhatóságnak.”
139. § Az Áfa tv. VII. fejezetének „Adólevonási jog felfüggesztése, elenyészése” című alcíme helyébe a következő alcím lép:
„Adólevonási jog elenyészése
137. § Ha az állami adó- és vámhatóság az adóalany adószámát törli, az adóalany adólevonási joga az adószám törlését elrendelő határozat véglegessé válásának napjával elenyészik.”
140. § Az Áfa tv. 142. §-a a következő (9) bekezdéssel egészül ki:
„(9) Az adóalany az (1) bekezdés i) és j) pontja alá tartozó termékértékesítéséről a 6/C. számú melléklet szerinti nyilatkozattételre kötelezett.”
141. § Az Áfa tv. 154. § (2) bekezdésének helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Új közlekedési eszköz Közösségen belüli beszerzése esetében, ha
a) az új közlekedési eszköz egyúttal a regisztrációs adóról szóló törvény hatálya alá is tartozik, és
b) annak beszerzője a 20. § (1) bekezdés d) pontjában meghatározott személy, szervezet vagy bármely más nem adóalany személy, szervezet, valamint
c) a beszerző egyúttal a regisztrációs adó alanya
az adót az állami adó- és vámhatóság állapítja meg.”
142. § Az Áfa tv. 192. § (2) bekezdésének helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Az adóalany az (1) bekezdésben említett nyilatkozatot a tárgyévet megelőző év utolsó napjáig teszi meg. Ha az alanyi adómentesség a 191. § (1) bekezdés b) vagy c) pontja szerint szűnik meg, az adóalany az (1) bekezdésben említett nyilatkozatot az Adóig. vhr. változásbejelentésre vonatkozó szabályai szerint teszi meg.”
143. § Az Áfa tv. 196/G. § (2) bekezdésének helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Az adóalany az (1) bekezdésben említett nyilatkozatot a tárgyévet megelőző év utolsó napjáig teszi meg. Ha a pénzforgalmi elszámolás a 196/F. § (1) bekezdés b), d) vagy e) pontja szerint szűnik meg, az adóalany az (1) bekezdésben említett nyilatkozatot az Adóig. vhr. változásbejelentésre vonatkozó szabályai szerint teszi meg.”
144. § Az Áfa tv. 197. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:
„(4) Az adóalany e fejezet szerinti jogállásának megváltoztatásáról előzetesen az Adóig. vhr. változásbejelentésre vonatkozó szabályai szerint, a megszűnéséről a tárgyévet megelőző naptári év utolsó napjáig nyilatkozik az állami adó- és vámhatóságnak.”
145. § Az Áfa tv. 218. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A belföldön nyilvántartásba vett viszonteladó dönthet úgy is, hogy az egyedi nyilvántartáson alapuló módszer helyett az adómegállapítási időszakban fizetendő adó összegének megállapítása érdekében a globális nyilvántartáson alapuló módszert alkalmazza. Ezen döntését a viszonteladó a tárgyévet megelőző év utolsó napjáig jelenti be az állami adó- és vámhatóságnak.”
146. § Az Áfa tv. 220. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:
„(3) A viszonteladó az (1) bekezdés szerinti döntését a tárgyévet megelőző év utolsó napjáig jelenti be.”
147. § Az Áfa tv. 224. § (1) bekezdés helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A belföldön nyilvántartásba vett viszonteladó dönthet úgy is, hogy tevékenységének egészére nem alkalmazza ezen alfejezet rendelkezéseit. Ezen döntését a viszonteladó a tárgyévet megelőző év utolsó napjáig jelenti be az állami adó- és vámhatóságnak.”
148. § (1) Az Áfa tv. 257. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Az adót önadózással megállapító, a (2) bekezdésben meghatározott adófizetésre kötelezett, akinek (amelynek) az adott adómegállapítási időszakban nincs olyan önadózással megállapítandó fizetendő adója, amelyről ellenkező esetben az állami adóhatóságnak bevallást kell tennie, illetve nincs a 4/A. számú melléklet I. pont szerinti összesítő nyilatkozat benyújtási kötelezettséget keletkeztető ügylete, és adólevonásra nem jogosult vagy adólevonásra jogosult ugyan, de ugyanezen adómegállapítási időszakban adólevonási jogot nem gyakorol, mentesül az adott adómegállapítási időszakra vonatkozóan az Art. szerinti bevallástételi kötelezettség alól.”
(2) Az Áfa tv. 257. §-a a következő (3)–(5) bekezdéssel egészül ki:
„(3) Mentesül az Art. szerinti bejelentkezési kötelezettség alól az a belföldön gazdasági céllal nem letelepedett, belföldön lakóhellyel vagy szokásos tartózkodási hellyel nem rendelkező adóalany, aki (amely) belföldön
a) kizárólag a 95. § szerinti adómentes termékimportot megalapozó 89. § szerinti termékértékesítést teljesít és az adómentesség érvényesítéséhez közvetett vámjogi képviselőt hatalmaz meg,
b) kizárólag adóraktározási eljárás hatálya alatt álló terméket értékesít, feltéve, hogy a termék az értékesítés közvetlen következményeként nem kerül ki ezen eljárás hatálya alól, vagy a terméket az állami adó- és vámhatóság a Közösség területén kívülre kilépteti, vagy
c) kizárólag adóraktározási eljárás hatálya alatt álló terméket értékesít a 89. § szerint a Közösség másik tagállamába, és az adómentesség érvényesítéséhez az adóraktár üzemeltetőjét hatalmazza meg, feltéve, hogy a Közösség másik tagállamában gazdasági céllal letelepedett, gazdasági célú letelepedés hiányában ott lakóhellyel vagy szokásos tartózkodási hellyel rendelkezik.
(4) Mentesül az Art. szerinti bejelentkezési kötelezettség alól a belföldön gazdasági céllal nem letelepedett, belföldön lakóhellyel vagy szokásos tartózkodási hellyel nem rendelkező adóalany a 45/A. § szerinti szolgáltatásnyújtása tekintetében, feltéve, hogy adófizetési kötelezettségét
a) a Közösség területén letelepedett adóalany a gazdasági célú letelepedése, ennek hiányában lakóhelye, vagy szokásos tartózkodási helye szerinti,
b) a Közösség területén nem letelepedett adóalany a választása szerinti
tagállamban teljesíti azon tagállami szabályozás alapján, amely tartalmában megfelel a Héa-irányelv 358–369. cikkében vagy 369a–369k. cikkében foglaltaknak.
(5) Mentesül az Art. szerinti bejelentkezési kötelezettség alól az az egyéni vállalkozónak nem minősülő természetes személy adóalany, aki kizárólag a 86. § (1) bekezdés l) pontja szerinti adómentes szolgáltatást nyújt, feltéve, hogy nem él a 88. § (1) bekezdés b) pont szerinti választási jogával és a 257/B. § szerint közösségi adószám kiváltására nem kötelezett.”
149. § Az Áfa tv. XX. Fejezete az „Adóvisszatérítés kérelemre” alcímet követően a következő alcímekkel egészül ki:
„Közösségi adószám
257/B. § (1) Az adóalany
a) 19. §, 21. § és 22. § (1) bekezdése szerinti Közösségen belüli termékbeszerzést,
b) 89. § szerinti termékértékesítést,
c) a Közösség valamely másik tagállamában gazdasági céllal letelepedett, gazdasági célú letelepedés hiányában ott lakóhellyel, vagy szokásos tartózkodási hellyel rendelkező adóalany részére 37. § szerinti szolgáltatásnyújtást, vagy
d) a Közösség valamely másik tagállamában gazdasági céllal letelepedett, gazdasági célú letelepedés hiányában ott lakóhellyel, vagy szokásos tartózkodási hellyel rendelkező adóalanytól 37. § szerinti szolgáltatás igénybevételt
közösségi adószám birtokában végezhet.
(2) A 20. § szerinti Közösségen belüli termékbeszerzést, feltéve, hogy az belföldön adófizetési kötelezettséget keletkeztet, az adóalany és a nem adóalany jogi személy közösségi adószám birtokában végezhet.
(3) Az adóalany, nem adóalany jogi személy közösségi adószámának megállapítása érdekében az állami adó- és vámhatóságnál előzetesen bejelenti, hogy az (1)–(2) bekezdésben meghatározott ügyletet kíván végezni.
(4) Amennyiben az adóalany, nem adóalany jogi személy él a 20. § (5) bekezdésében meghatározott választási jogával, választását a tárgyévet megelőző adóév utolsó napjáig jelenti be az állami adó- és vámhatóságnak. Amennyiben a tárgyévet megelőző évben nem volt Közösségen belüli termékbeszerzése, e választását a tárgyévre a tárgyévi első Közösségen belüli termékbeszerzését megelőzően jelenti be.
(5) Ha az adóalany, nem adóalany jogi személy a 20. § (7) bekezdésében foglaltak szerint járt el, e tényt az e rendelkezéssel érintett első Közösségen belüli termékbeszerzés teljesítésének napját követő hónap 20. napjáig jelenti be az állami adó- és vámhatósághoz.
Távértékesítésre vonatkozó bejelentési szabályok
257/C. § (1) Az az adóalany, aki (amely) belföldön gazdasági célú letelepedési hellyel, gazdasági célú letelepedés hiányában lakóhellyel vagy szokásos tartózkodási hellyel nem rendelkezik, és a 29–30. § szerinti termékértékesítés utáni adófizetési kötelezettségét a Közösség azon tagállama által, ahol a termék a feladás vagy elfuvarozás megkezdésekor van – a Héa-irányelv 34. cikk (4) bekezdésével összhangban – biztosított választása alapján vagy a 30. § (2) bekezdésében meghatározott értékhatár túllépése miatt belföldön teljesíti, az erre a célra rendszeresített nyomtatványon köteles bejelentkezni az állami adó- és vámhatósághoz. Amennyiben az adóalany választása alapján teljesíti belföldön az adófizetési kötelezettségét, választását azon termékértékesítést megelőzően kell bejelentenie, amely után az adófizetési kötelezettségét belföldön teljesíti. Az értékhatár túllépése esetén az adóalany a bejelentését azon termékértékesítését megelőzően teljesíti, amelynek ellenértékével túllépi az értékhatárt.
(2) Amennyiben a belföldön nyilvántartásba vett adóalany a 29–30. § szerinti termékértékesítés utáni adófizetési kötelezettségét a 30. § (4) bekezdése szerinti választása alapján a Közösség másik tagállamában teljesíti, azt a választását követő 15 napon belül köteles bejelenteni az állami adó- és vámhatóságnak.
(3) Amennyiben a belföldön nyilvántartásba vett adóalany a 29–30. § szerinti termékértékesítés utáni adófizetési kötelezettségét a Közösség azon tagállama által – a Héa-irányelv 34. cikkével összhangban – meghatározott értékhatár túllépése miatt, ahol a termék a küldeménykénti megérkezésekor vagy a fuvarozás befejezésekor van, a Közösség ezen másik tagállamában teljesíti, azt az értékhatár túllépését követő 15 napon belül köteles bejelenteni az állami adó- és vámhatóságnak.
A végzett tevékenységre vonatkozó nyilatkozatok módosítása
257/D. § Ha kizárólag a 85. §, 86. § vagy 87. § szerinti adómentes tevékenységet végző adóalany tevékenysége oly módon változik, hogy a továbbiakban nem vagy nem kizárólag a 85. §, 86. § vagy 87. § szerinti adómentes tevékenységet végez, köteles a kizárólag adómentes tevékenység végzéséről adott nyilatkozatát az Adóig. vhr. változásbejelentésre vonatkozó szabályai szerint megváltoztatni.
257/E. § Amennyiben az adóalany az e törvény szerinti bejelentését az e törvényben előírt feltételek hiánya miatt nem tehette volna meg, bejelentését az előző naptári évről vagy annak utolsó hónapjáról, negyedévéről adott bevallásával egyidejűleg, a naptári év első napjára visszamenően módosíthatja.
257/F. § Az adóalany az állami adó- és vámhatósághoz benyújtott kijavítási kérelem útján a bevallások utólagos adóellenőrzésének megkezdését megelőzően, az adó megállapításához való jog elévülési idején belül, kezdeményezheti a 88. § (1) bekezdés, 192. § (1) bekezdés, 196/G. § (1) bekezdés, 197. § (1) bekezdés, 224. § (1) bekezdés szerinti választásának vagy választása hiányának módosítását, feltéve hogy a módosítás nem érinti az általa megállapított és bevallott adóalap, fizetendő adó és az előzetesen felszámított, levonható adó összegét.
Adatszolgáltatás
257/G. § Az adóalany a 4/A. számú mellékletben, valamint a 10. számú mellékletben meghatározottak szerint köteles adatot szolgáltatni.”
150. § Az Áfa tv. a következő 316. §-sal egészül ki:
„316. § A 2017. december 31-ét követően adószám-felfüggesztés hatálya alatt álló adóalanyra a 137. § 2017. december 31-én hatályos rendelkezéseit kell alkalmazni.”
151. § Az Áfa tv. a következő 317. §-sal egészül ki:
„317. § (1) E törvénynek az általános közigazgatási rendtartásról szóló törvény hatálybalépésével összefüggő törvények és egyes egyéb törvények módosításáról szóló 2017. évi CLIX. törvénnyel megállapított 2018. július 1-jétől hatályos 10. számú mellékletét a 2018. június 30-át követően nyomdai úton előállított nyomtatvány használatával kibocsátott vagy számlázási funkcióval rendelkező programmal kiállított számla, számlával egy tekintet alá eső okirat tekintetében kell először alkalmazni. Azon kibocsátott vagy kiállított számla, számlával egy tekintet alá eső okirat tekintetében, amelyről mind a 2018. június 30-ig hatályos, mind a 2018. július 1-jétől hatályos szabályok alapján adatot kell szolgáltatni, az adóalany dönthet úgy is, hogy csak a 2018. július 1-jétől hatályos szabályok szerint szolgáltat adatot.
(2) Azon, 2018. július 1-jét megelőzően nyomdai úton előállított nyomtatvány használatával kibocsátott vagy számlázási funkcióval rendelkező programmal kiállított számla, számlával egy tekintet alá eső okirat tekintetében, amelyben feltüntetett adót 2018. június 30-át követően kezdődő adómegállapítási időszakban kell megállapítani és bevallani, az adóalany a 10. számú melléklet 2018. június 30-án hatályos szabályait köteles alkalmazni.”
152. § (1) Az Áfa tv.
a) a 4. számú mellékletet követően a 3. melléklet szerinti 4/A. számú melléklettel,
b) a 6/B. számú mellékletet követően a 4. melléklet szerinti 6/C. számú melléklettel,
c) az 5. melléklet szerinti 10. számú melléklettel
egészül ki.
(2) Az Áfa tv. 10. számú melléklete helyébe a 6. melléklet lép.
153. § Az Áfa tv.
1. 85/A. § (9) bekezdésében az „adózás rendjéről szóló törvény (a továbbiakban: Art.)” szövegrész helyébe az „adóigazgatási eljárás részletszabályairól szóló kormányrendelet (a továbbiakban: Adóig. vhr.)”;
2. 88. § (1) bekezdésében az „adóalany az állami adóhatóságnak tett előzetes bejelentése alapján dönthet” szövegrész helyébe az „adóalany az állami adó- és vámhatóságnak tett bejelentése alapján dönthet”;
3. 89/A. § (3) bekezdésének nyitó szövegrészében az „Art.-ben” szövegrész helyébe az „adózás rendjéről szóló törvényben (a továbbiakban: Art.)”;
4. 95. § (9) bekezdés b) pont ba) alpontjában az „Art. szerinti összesítőnyilatkozat-tételi” szövegrész helyébe az „a 4/A. számú melléklet I. pont szerinti összesítőnyilatkozat-tételi”;
5. 149. § (2) bekezdésében az „Art.” szövegrész helyébe az „adóigazgatási rendtartásról szóló törvény (a továbbiakban: Air.)”;
6. 178. § (1a) bekezdésében az „Art.” szövegrész helyébe az „Air.”;
7. 251/D. § (1) bekezdésében az „Art.-nek” szövegrész helyébe az „Air.-nek”;
8. 260. § (2) bekezdésében a „107. §” szövegrész helyébe a „107. § és 108. §”
szöveg lép.
154. § Hatályát veszti az Áfa tv. 142. § (9) bekezdése és 6/C. számú melléklete.
155. § A termőföld védelméről szóló 2007. évi CXXIX. törvény 7. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) A hivatalból indult, illetve folytatott földvédelmi eljárás, valamint a földvédelmi szakkérdés vizsgálata során a helyszíni szemle, illetve ellenőrzés, és a műszeres vizsgálatok költségei, továbbá a tényállás tisztázása során felmerült személyi és dologi költségek eljárási költségnek minősülnek.”
156. § (1) A termőföld védelméről szóló 2007. évi CXXIX. törvény 26. § (4a) bekezdés b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[A határidőben meg nem fizetett járuléknak és bírságnak a (4) bekezdés szerinti nyilvántartásból való törléséről az ingatlanügyi hatóságnak a kormányhivatal útján felterjesztett kérelme alapján a földügyért felelős miniszter dönt, ha]
„b) az adóhatóság igazolása alapján a határidőre meg nem fizetett járulék- és bírságtartozás miatt a fizetésre kötelezettel szemben indult végrehajtási eljárás
ba) nem vezetett eredményre, illetve
bb) a végrehajtáshoz való jog elévült.”
(2) A termőföld védelméről szóló 2007. évi CXXIX. törvény 26. §-a az alábbi (4b) bekezdéssel egészül ki:
„(4b) Az ingatlanügyi hatóságnak a (4a) bekezdés szerinti kérelméhez csatolnia kell a törlés feltételeinek fennállását igazoló okiratokat.”
157. § A termőföld védelméről szóló 2007. évi CXXIX. törvény 27. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A hivatalból indult, illetve folytatott földminősítési eljárás során a helyszíni szemle, illetve ellenőrzés, és a műszeres vizsgálatok költségei, továbbá a tényállás tisztázása során felmerült személyi és dologi költségek eljárási költségnek minősülnek.”
158. § Hatályát veszti a termőföld védelméről szóló 2007. évi CXXIX. törvény
1. 26. § (3) bekezdése,
2. 58. § (3) bekezdése.
159. § A befektetési vállalkozásokról és az árutőzsdei szolgáltatókról, valamint az általuk végezhető tevékenységek szabályairól szóló 2007. évi CXXXVIII. törvény 1. melléklet 2. pontjában az „az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény” szövegrész helyébe az „az adózás rendjéről szóló törvény” szöveg lép.
160. § Hatályát veszti a befektetési vállalkozásokról és az árutőzsdei szolgáltatókról, valamint az általuk végezhető tevékenységek szabályairól szóló 2007. évi CXXXVIII. törvény 118. § (4) bekezdés e) pontja.
161. § A tőkeegyesítő társaságok határokon átnyúló egyesüléséről szóló 2007. évi CXL. törvény
1. 13/A. § (5) bekezdésében az „az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény (a továbbiakban: Art.) 24/C. §-ában foglaltak szerint” szövegrész helyébe az „az adózás rendjéről szóló törvény (a továbbiakban: Art.) bejelentkezéshez kapcsolódó adóregisztrációs eljárásra vonatkozó szabályai szerint” szöveg,
2. 13/D. § (3) bekezdésében az „az Art. 24/D. § szerint” szövegrész helyébe az „az Art. változásbejelentéshez kapcsolódó adóregisztrációs eljárásra vonatkozó szabályai szerint” szöveg lép.
162. § Az egyes vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségekről szóló 2007. évi CLII. törvény
1. 14. § (4) bekezdésében az „az adózás rendjéről szóló törvény” szövegrész helyébe az „az adóigazgatási eljárás részletszabályairól szóló kormányrendelet” szöveg,
2. 14. § (6) bekezdésében az „az adózás rendjéről szóló, törvényben” szövegrész helyébe az „az adóigazgatási eljárás részletszabályairól szóló kormányrendeletben” szöveg,
3. 15. § (1) bekezdésében az „az adózás rendjéről szóló törvényben” szövegrész helyébe az „az adóigazgatási rendtartásról szóló törvényben, az adózás rendjéről szóló törvényben és az adóigazgatási eljárás részletszabályairól szóló kormányrendeletben” szöveg
lép.
163. § Az élelmiszerláncról és hatósági felügyeletéről szóló 2008. évi XLVI. törvény 50. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A költségvetési törvényben meghatározott előirányzatból kell biztosítani a közérdekű védekezés költségeinek megelőlegezését. A közérdekű védekezés elrendelését követően a költségek tizenöt napon belüli megtérítésére kell kötelezni az (1) bekezdés szerinti mulasztás elkövetőjét. A kötelezett nem fizetése esetén a közérdekű védekezés költségei az élelmiszerlánc-felügyeleti szerv javára kerülnek behajtásra.”
164. § Az élelmiszerláncról és hatósági felügyeletéről szóló 2008. évi XLVI. törvény
1. 47/B. § (9) bekezdésében az „az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény (a továbbiakban: Art.)” szövegrész helyébe az „az adózás rendjéről szóló törvény” szöveg,
2. 47/B. § (14) bekezdésében az „Art.” szövegrész helyébe az „adóigazgatási rendtartásról szóló törvény, valamint az adózás rendjéről szóló törvény” szöveg
lép.
165. § Hatályát veszti az élelmiszerláncról és hatósági felügyeletéről szóló 2008. évi XLVI. törvény
1. 45. § (4) bekezdése és
2. 46. § (4) bekezdése.
166. § A távhőszolgáltatás versenyképesebbé tételéről szóló 2008. évi LXVII. törvény
1. 5. § (2) bekezdésében az „az adózás rendjéről szóló törvény rendelkezései” szövegrész helyébe az „az adóigazgatási rendtartásról szóló törvény és az adózás rendjéről szóló törvény rendelkezései” szöveg,
2. 8. § (1) bekezdésében az „az adózás rendjéről szóló törvényben” szövegrész helyébe az „az adóigazgatási rendtartásról szóló törvényben és az adózás rendjéről szóló törvényben” szöveg
lép.
167. § Hatályát veszti az erdőről, az erdő védelméről és az erdőgazdálkodásról szóló 2009. évi XXXVII. törvény 111. §-a.
168. § Az ágazati párbeszéd bizottságokról és a középszintű szociális párbeszéd egyes kérdéseiről szóló 2009. évi LXXIV. törvény 24. § (3) bekezdés a) pontjában az „az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény 16. § (6) bekezdése,” szövegrész helyébe az „az adózás rendjéről szóló 2017. évi CL. törvény 1. melléklet 8. pontja” szöveg lép.
169. § A pénzforgalmi szolgáltatás nyújtásáról szóló 2009. évi LXXXV. törvény 19. § (2) bekezdésében az „Az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény (a továbbiakban: Art.)” szövegrész helyébe az „Az adózás rendjéről szóló törvény” szöveg lép.
170. § Az egyéni vállalkozóról és az egyéni cégről szóló 2009. évi CXV. törvény 6. § (1) bekezdés e) pontjában az „az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvényben (a továbbiakban: Art.)” szövegrész helyébe az „az adózás rendjéről szóló törvényben” szöveg lép.
171. § Az egyéni vállalkozóról és az egyéni cégről szóló 2009. évi CXV. törvénnyel és a megtakarítások ösztönzésével összefüggő törvénymódosításokról szóló 2009. évi CXVI. törvény 148. § (5) bekezdésében az „az adóhatóság az Art. 52. § (7) bekezdésének ba) alpontja szerinti adatszolgáltatást” szövegrész helyébe az „adóhatóság a nyugdíjjogosultsághoz, nyugdíj-megállapításhoz, valamint a nyugdíjfolyósító szerv által folyósított ellátások jogszerűségének vizsgálatához szükséges adatokra vonatkozó, az adózás rendjéről szóló törvény szerinti adatszolgáltatást” szöveg lép.
172. § A hagyatéki eljárásról szóló 2010. évi XXXVIII. törvény 57/A. § (1) bekezdésében az „az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény 54. § (4a) bekezdése szerint” szövegrész helyébe az „az adózás rendjéről szóló törvény szerint” szöveg lép.
173. § Az egyszerűsített foglalkoztatásról szóló 2010. évi LXXV. törvény
1. 12. § (1) bekezdésében az „az Art. 31. §-ának (2) bekezdése szerint az elektronikusan keresztül” szövegrész helyébe az „az adózás rendjéről szóló törvény (a továbbiakban: Art.) havi adó- és járulékbevallásra vonatkozó szabályai szerint elektronikusan” szöveg,
2. 14. §-ában az „Art.” szövegrész helyébe az „Art., az adóigazgatási rendtartásról szóló törvény és az adóigazgatási eljárás részletszabályairól szóló kormányrendelet” szöveg, az „Art. 46. §-ának” szövegrész helyébe az „adóigazgatási eljárás részletszabályairól szóló kormányrendelet” szöveg
lép.
174. § Hatályát veszti az egyszerűsített foglalkoztatásról szóló 2010. évi LXXV. törvény 13. § (1) bekezdésében az „az Art. 38. §-a rendelkezéseinek megfelelően” szövegrész.
175. § Az egyes gazdasági és pénzügyi tárgyú törvények megalkotásáról, illetve módosításáról szóló 2010. évi XC. törvény
1. 8. § (2) bekezdésében az „az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény (a továbbiakban: Art.)” szövegrész helyébe az „az adóigazgatási rendtartásról szóló törvény és az adózás rendjéről szóló törvény (a továbbiakban. Art.)” szöveg,
2. 11. § (1) bekezdésében az „az Art. 31. §-ának (2) bekezdése szerinti bevallásban” szövegrész helyébe az „az Art. szerinti havi adó- és járulékbevallásban” szöveg
lép.
176. § A Nemzeti Adó- és Vámhivatalról szóló 2010. évi CXXII. törvény (a továbbiakban: NAV. tv.) 13. § (2) bekezdés f) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A NAV)
„f) lefolytatja az adóigazgatási eljárás részletszabályairól szóló kormányrendelet szerinti központosított ellenőrzést,”
177. § A NAV. tv. 15/D. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:
„(4) A pénzügyőr és kormánytisztviselő tekintetében a feladatellátás során birtokban tartható vagyontárgyak, magáncélú telekommunikációs eszközök, készpénz, készpénzt helyettesítő eszközök körét és mennyiségét – az integritási érdek szem előtt tartásával – miniszteri rendelet korlátozhatja.”
178. § A NAV. tv. 18. §-a következő (1a) bekezdéssel egészül ki:
„(1a) A Kttv. 8. § (4) bekezdését azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy a tárgyévben munkaszerződéssel foglalkoztatott személyek aránya – ide nem értve a fizikai alkalmazottakat – együttesen nem haladhatja meg az éves átlagos statisztikai állományi létszám húsz százalékát.”
179. § A NAV. tv.
1. 66. § (1) bekezdésében az „az Art., a Vtv.” szövegrész helyébe az „az adóigazgatási rendtartásról szóló törvény (a továbbiakban: Air.), az adózás rendjéről szóló törvény (a továbbiakban: Art.), az uniós vámjog végrehajtásáról szóló törvény (a továbbiakban: Vtv.)” szöveg,
2. 67. § (1) és (2) bekezdésében, 76. § (2) bekezdés g) pontjában és 78. § (1) bekezdésében az „az Art., a Vtv.” szövegrész helyébe az „az Air., az Art., a Vtv.” szöveg,
3. 78. § (2) bekezdésében az „az Art. 101–103. §-a alapján” szövegrész helyébe az „az elővezetés, az igazoltatás és az ellenőrzési eljárás zavartalanságának biztosítása, továbbá a helyszín, helyiség, jármű átvizsgálása, rakomány ellenőrzésének Air. szerinti szabályai alapján” szöveg
lép.
180. § Hatályát veszti a NAV. tv.
1. 13. § (2) bekezdés e) pontja,
2. 36/M. § (2) bekezdése,
3. 81. § (2) bekezdés e) pontja,
4. 8–10. melléklete.
181. § Hatályát veszti a szabályozott ingatlanbefektetési társaságokról szóló 2011. évi CII. törvény 3. § (6) bekezdésében a „2003. évi XCII.” szövegrész.
182. § A népegészségügyi termékadóról szóló 2011. évi CIII. törvény (a továbbiakban: Neta tv.) 8. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép és a § a következő (5)–(8) bekezdéssel egészül ki:
„(4) Az adó alanya a fizetendő adóját
a) csökkentheti az adómegállapítási időszakban egészségmegőrző programokkal kapcsolatban felmerült költségeivel, ráfordításaival,
b) felajánlhatja az egészségügyi államigazgatási szerv egészségmegőrző programjának finanszírozására az adóbevallásában tett rendelkező nyilatkozatával,
azzal, hogy az adócsökkentés és az adófelajánlás együttes összege legfeljebb az egyébként fizetendő adó összegének 10%-áig terjedhet.
(5) A rendelkező nyilatkozat az adóbevallás benyújtását követően nem módosítható és nem pótolható, késedelmesen benyújtott bevallás esetén a rendelkező nyilatkozat érvénytelen.
(6) Az állami adó- és vámhatóság (a továbbiakban: hatóság) a rendelkező nyilatkozatban megjelölt összeget a bevallás benyújtását követő 15 munkanapon belül a felajánlás fogadására jogosult egészségügyi államigazgatási szervnek átutalja, feltéve, hogy az adóalany
a) hatóságnál nyilvántartott, végrehajtható, nettó módon számított adótartozása az átutaláskor nem haladja meg a százezer forintot és
b) a rendelkező nyilatkozatot magában foglaló adóbevallásában fizetendő adóként megjelölt
összeget határidőben megfizette.
(7) Nem érinti a (6) bekezdés szerint átutalt összeget, ha a hatóság határozata vagy az adóalany önellenőrzése eredményeképpen a fizetendő adó (4) bekezdés szerinti 10%-ának megfelelő összeg módosul.
(8) A hatóság a (6) bekezdés szerint végrehajtott átutalást követő hónap 15. napjáig elektronikus adatközlés útján tájékoztatja az egészségügyi államigazgatási szervet a felajánlás összegéről, valamint, ha a felajánlást tevő adóalany ahhoz hozzájárul, az adóalany nevéről és székhelyéről.”
183. § A Neta tv.
1. 1. § 22. pontjában az „a jövedéki adóról és a jövedéki termékek forgalmazásának különös szabályairól szóló – 2016. december 31-én hatályos – 2003. évi CXXVII. törvény” szövegrész helyébe az „a jövedéki adóról szóló törvény” szöveg,
2. 2. § i) pontjában az „a Jöt. 68. § (1) bekezdése” szövegrész helyébe az „a Jöt. 133. § (1) bekezdés e)–i) pontja” szöveg,
3. 10. § (1) bekezdésében a „Nemzeti Adó- és Vámhivatal (a továbbiakban: hatóság)” szövegrész helyébe a „hatóság” szöveg
lép.
184. § Hatályát veszti a Neta tv. 10. § (6) bekezdése.
185. § A katasztrófavédelemről és a hozzá kapcsolódó egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXXVIII. törvény 35. § (8) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(8) A bírság megfizetése nem mentesít a büntetőjogi, illetve a polgári jogi felelősség, valamint az elmulasztott kötelezettség teljesítése alól.”
186. § A szakképzési hozzájárulásról és a képzés fejlesztésének támogatásáról szóló 2011. évi CLV. törvény
1. 8. § (8) bekezdésében az „az adózás rendjéről szóló törvény” szövegrész helyébe az „az adózás rendjéről szóló törvény (a továbbiakban: Art.)” szöveg,
2. 9. § (8) bekezdésében az „az Art.” szövegrész helyébe az „az adóigazgatási rendtartásról szóló törvény (a továbbiakban: Air.) és az Art.” szöveg,
3. 11. § (1) bekezdésében az „az Art.” szövegrész helyébe az „az Air. és az Art.” szöveg lép.
187. § Az egyes adótörvények és azzal összefüggő egyéb törvények módosításáról szóló 2011. évi CLVI. törvény (a továbbiakban: Eat.)
1. 464. § (1) bekezdésében az „az Art. 31. § (2) bekezdése szerint” szövegrészek helyébe az „az adózás rendjéről szóló törvény (a továbbiakban: Art.) rendelkezései szerint” szöveg;
2. 464. § (2) bekezdésében az „az Art. 31. § (2) bekezdése szerint” szövegrész helyébe az „az Art. rendelkezései szerint” szöveg;
3. 464. § (3) bekezdésében az „az Art. 31. § (2) bekezdése szerint” szövegrész helyébe az „az Art. rendelkezései szerint” szöveg;
4. 464. § (4) bekezdésében az „az Art. 8. §-ában és 9. §-ában meghatározott” szövegrész helyébe az „az adóigazgatási rendtartásról szóló törvény (a továbbiakban: Air.) szerinti pénzügyi képviselő, valamint adózási ügyvivő” szöveg;
5. 464. § (6) bekezdésében az „az Art. 31. § (2) bekezdése szerint” szövegrész helyébe az „az Art. rendelkezései szerint” szöveg;
6. 464. § (7) bekezdésében az „az Art. 31. § (2) bekezdése szerinti adattartalommal” szövegrész helyébe az „az Art. rendelkezései szerinti adattartalommal” szöveg;
7. 465. § (1) bekezdésében az „az adózás rendjéről szóló törvény” szövegrész helyébe az „az Art.” szöveg
lép.
188. § Hatályát veszti az Eat.
1. 464. § (8) bekezdésében a „– figyelemmel az Art. 176. § (11)–(12) bekezdéseire is –” szövegrész,
2. 475. § (4) bekezdése.
189. § Az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló 2011. évi CLXXV. törvény
1. 53/D. § (4) bekezdésében az „az adózás rendjéről szóló törvény” szövegrész helyébe az „az adóigazgatási eljárás részletszabályairól szóló kormányrendelet” szöveg,
2. 57. § (2) bekezdésében az „az Art.” szövegrész helyébe az „az adóhatóság által foganatosítandó végrehajtási eljárásokról szóló törvény” szöveg lép.
190. § A civil szervezetek bírósági nyilvántartásáról és az ezzel összefüggő eljárási szabályokról szóló 2011. évi CLXXXI. törvény 20. § (5) bekezdés b) pontjában az „az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény 22. § (1) bekezdése szerinti” szövegrész helyébe az „az adózás rendjéről szóló törvény szerinti” szöveg lép.
191. § Hatályát veszti a civil szervezetek bírósági nyilvántartásáról és az ezzel összefüggő eljárási szabályokról szóló 2011. évi CLXXXI. törvény 40. § (4) bekezdésében az „az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény 7. §-ának (2) bekezdése szerinti” szövegrész.
192. § A szakképzésről szóló 2011. évi CLXXXVII. törvény
1. 62. § (3) bekezdésében az „az adózás rendjéről szóló törvény” szövegrész helyébe az „az adózás rendjéről szóló törvény (a továbbiakban: Art.)” szöveg,
2. 86. § (8) bekezdés a) pontjában az „az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény 16. § (5a) bekezdésében” szövegrész helyébe az „az Art. 1. melléklet 7. pontjában” szöveg
lép.
193. § A megváltozott munkaképességű személyek ellátásairól és egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXCI. törvény
1. 14. § (3) bekezdés b) pontjában a „törvény 31. § (2) bekezdésében meghatározott bevallásban bevallott” szövegrész helyébe a „törvény (a továbbiakban: Art.) szerinti havi adó- és járulékbevallásban bevallott” szöveg,
2. 21. § (2) bekezdésében az „az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény 31. § (2) bekezdése szerinti bevallás” szövegrész helyébe az „az Art. szerinti havi adó- és járulékbevallás” szöveg,
3. 23. § (1a) bekezdés a) és b) pontjában az „az adózás rendjéről szóló törvény” szövegrész helyébe az „az Art.” szöveg,
4. 24. § (3) bekezdésében az „az adózás rendjéről szóló törvény” szövegrész helyébe az „az adóigazgatási rendtartásról szóló törvény és az Art.” szöveg
lép.
194. § Hatályát veszti a megváltozott munkaképességű személyek ellátásairól és egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXCI. törvény 25. § (2) bekezdése.
195. § Az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 31. §-a a következő (2d) bekezdéssel egészül ki:
„(2d) Az államháztartás központi alrendszerébe tartozó költségvetési szerv és a fejezeti kezelésű előirányzat által a maradvány megállapítása, elszámolása során befizetett összeggel az államháztartásért felelős miniszter megnövelheti a bevétel felhasználására szolgáló kiadási előirányzatot.”
196. § Az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 42. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) Törvény eltérő rendelkezése hiányában – a bíróság, ügyészség által kiszabott eljárási bírság és rendbírság kivételével – a jogerősen, illetve véglegesen kiszabott és meg nem fizetett bírság, valamint a meg nem fizetett bírság miatt jogerősen vagy véglegesen kiszabott és meg nem fizetett késedelmi pótlék köztartozásnak minősül, és azt az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvény (a továbbiakban: Ákr.) 134. §-ában foglaltak szerint, vagy ha az nem az Ákr. hatálya alá tartozó eljárásban került megállapításra, akkor adók módjára kell behajtani.”
197. § Az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 53/A. §-a a következő (2a) bekezdéssel egészül ki:
„(2a) A (2) bekezdésben meghatározott követeléssel kapcsolatos végrehajtás elrendelése esetén az Ákr. hatálya alá tartozó eljárásokban a végrehajtási megkeresés napját követően a késedelmi kamatot az adóhatóság által foganatosítandó végrehajtási eljárásokról szóló törvény rendelkezései alapján – az ott meghatározott kivétellel – a végrehajtást foganatosító szerv számítja fel és arról a megkereső szervet értesíti.”
198. § Az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 59. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A kincstár a helyi önkormányzat éves költségvetési beszámolója alapján az Ákr. szerinti hatósági ellenőrzés keretében felülvizsgálja a támogatások elszámolását, felhasználását. A hatósági ellenőrzés tekintetében alkalmazandó kiegészítő rendelkezéseket kormányrendelet határozza meg. A felülvizsgálat során a kincstár az Állami Számvevőszék jelentéseiben foglalt megállapításokat is figyelembe veszi.”
199. § Hatályát veszti az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 65. § (2) bekezdés b) pontja.
200. § A közszolgálati tisztviselőkről szóló 2011. évi CXCIX. törvény 88. §-ában az „az adózás rendjéről szóló törvény” szövegrész helyébe az „az adóigazgatási rendtartásról szóló törvény és az adóigazgatási eljárás részletszabályairól szóló kormányrendelet” szöveg lép.
201. § Hatályát veszti a víziközmű-szolgáltatásról szóló 2011. évi CCIX. törvény 41. § (3) bekezdése.
202. § (1) A munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (a továbbiakban: Mt.) 51. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) A munkavállalót csak olyan munkára lehet alkalmazni, amely testi alkatára, fejlettségére, egészségi állapotára tekintettel rá hátrányos következményekkel nem járhat. A munkáltató a munkavállaló egészségi állapotának változására tekintettel köteles a munkafeltételeket, a munkaidő-beosztást – a 6. §-ban foglaltak figyelembevételével – megfelelően módosítani.”
(2) Az Mt. 60. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A munkavállaló számára, ha a munkakörében történő foglalkoztatás feltételei az 51. § (3) bekezdése szerint nem módosíthatóak, egészségi állapotának megfelelő munkakört kell felajánlani, ha várandóssága megállapításától gyermeke egyéves koráig – munkaköri alkalmasságára vonatkozó orvosi vélemény alapján – a munkakörében nem foglalkoztatható. A munkavégzés alól fel kell menteni, ha az egészségi állapotának megfelelő foglalkoztatása nem lehetséges.”
(3) Az Mt. 120. § a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A munkavállalónak, ha)
„a) megváltozott munkaképességű,”
(évenként öt munkanap pótszabadság jár.)
(4) Az Mt. 136. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Alapbérként legalább a 153. § (1) bekezdése szerinti munkabért kell meghatározni.”
(5) Az Mt. 138. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(5) A teljes munkaidőben foglalkoztatott munkavállalóra irányadó teljesítménybér-tényezőt úgy kell megállapítani, hogy a teljesítménykövetelmény százszázalékos teljesítése és a teljes munkaidő ledolgozása esetén a munkavállalónak járó munkabér legalább a 153. § (1) bekezdése szerinti munkabér mértékét elérje.”
(6) Az Mt. 153. § (2)–(4) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:
„(2) A Kormány a munkavállalók egyes csoportjaira eltérő összegű kötelező legkisebb munkabért és garantált bérminimumot állapíthat meg.
(3) A kötelező legkisebb munkabér és a garantált bérminimum összegének és hatályának megállapításánál figyelembe kell venni különösen a munkakör ellátásához szükséges követelményeket, a nemzeti munkaerőpiac jellemzőit, a nemzetgazdaság helyzetét, az egyes nemzetgazdasági ágazatok és az egyes földrajzi területek munkaerő-piaci sajátosságait.
(4) A kötelező legkisebb munkabér és a garantált bérminimum összegét naptári évenként felül kell vizsgálni.”
(7) Az Mt. 294. § (1) bekezdés e) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(E törvény alkalmazásában)
„e) munkavállalói képviselő: az üzemi tanács tagja, az üzemi megbízott, a 273. § (3)–(4) bekezdése szerinti szakszervezeti tisztségviselő, a gazdasági társaság felügyelő bizottságának munkavállaló képviselője.”
(8) Az Mt. 294. § (1) bekezdése a következő l) ponttal egészül ki:
(E törvény alkalmazásában)
„l) megváltozott munkaképességű személy: a rehabilitációs hatóság vagy jogelődjei által végzett hatályos minősítés alapján
la) akinek az egészségi állapota a rehabilitációs hatóság komplex minősítése alapján 60 százalékos vagy kisebb mértékű,
lb) aki legalább 40 százalékos egészségkárosodással rendelkezik, az erről szóló szakvélemény, szakhatósági állásfoglalás, hatósági bizonyítvány, minősítés időbeli hatálya alatt,
lc) akinek a munkaképesség-csökkenése 50–100 százalékos mértékű, az erről szóló szakvélemény időbeli hatálya alatt, vagy
ld) rokkantsági ellátásban részesül.”
203. § A személyszállítási szolgáltatásokról szóló 2012. évi XLI. törvény 34. §-ában az „az adózás rendjéről szóló törvény” szövegrész helyébe az „az adóigazgatási rendtartásról szóló törvény és az adózás rendjéről szóló törvény” szöveg lép.
204. § A földmérési és térképészeti tevékenységről szóló 2012. évi XLVI. törvény 27. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(5) Az ingatlanügyi hatóság az elmozdított, megrongált vagy megsemmisült földmérési jel helyreállítását az ingatlan mindenkori jogszerű használójának, ennek hiányában tulajdonosának költségére rendeli el. Az ingatlanügyi hatóság döntésével szemben a fellebbezés kizárt.”
205. § A fiatalkorúak dohányzásának visszaszorításáról és a dohánytermékek kiskereskedelméről szóló 2012. évi CXXXIV. törvény 18. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A vámhatóság dohánytermék-kiskereskedelmi ügyben – az e törvényben meghatározott eltérésekkel – az általános közigazgatási rendtartásról szóló törvény szerint jár el azzal, hogy fizetési kedvezmény engedélyezésének nincs helye. A bírság végrehajtására az adózás adóhatóság által foganatosítandó végrehajtási eljárásokról szóló törvény rendelkezései az irányadóak.”
206. § A kisadózó vállalkozások tételes adójáról és a kisvállalati adóról szóló 2012. évi CXLVII. törvény
1. 1. § (4) bekezdésében az „az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCIII. törvény” szövegrész helyébe az „az adózás rendjéről szóló törvény” szöveg,
2. 5. § (1) bekezdés h) és i) pontjában a „jogerőre emelkedésének hónapja” szövegrész helyébe a „véglegessé válása hónapjának” szöveg,
3. 8. § (7) bekezdésében az „Art. 172. § (1) bekezdés szerinti” szövegrész helyébe az „Art. szerinti” szöveg,
4. 16. § (2) bekezdés c) pontjában az „állami adóhatóság jogerősen” szövegrész helyébe az „állami adó- és vámhatóság véglegesen” szöveg,
5. 19. § (5) bekezdés e) pontjában az „adóhatósági határozat jogerőre emelkedésének” szövegrész helyébe az „állami adó- és vámhatóság határozata véglegessé válásának” szöveg, az „adó- vagy vámhatóság” szövegrész helyébe az „állami adó- és vámhatóság” szöveg,
6. 19. § (5) bekezdés f) pontjában a „jogerőre emelkedésének” szövegrész helyébe a „véglegessé válásának” szöveg,
7. 19. § (5) bekezdés g) pontjában a „jogerőre emelkedésének” szövegrész helyébe a „véglegessé válásának” szöveg
lép.
207. § Hatályát veszti a közművezetékek adójáról szóló 2012. évi CLXVIII. törvény 12. § (5) bekezdése.
208. § A hulladékról szóló 2012. évi CLXXXV. törvény 68. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A hulladéklerakó üzemeltetője, illetve a (2) bekezdésben meghatározott ártalmatlanítási művelet végzője (a továbbiakban együtt: járulékfizetésre kötelezett) a hulladéklerakás csökkentése, valamint az e törvényben meghatározott hasznosítási arányok teljesítése érdekében hulladéklerakási járulékot fizet. A hulladéklerakási járulék nem áthárítható.”
209. § Hatályát veszti a hulladékról szóló 2012. évi CLXXXV. törvény
1. 69. § (4a) bekezdése,
2. 86. § (7) bekezdése.
210. § A hegyközségekről szóló 2012. évi CCXIX. törvény 47. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) A hegyközségi járulékot a tag az adózás szempontjából költségként számolhatja el.”
211. § (1) Az építmények tervezésével és kivitelezésével kapcsolatos egyes viták rendezésében közreműködő szervezetről, és egyes törvényeknek az építésügyi lánctartozások megakadályozásával, valamint a késedelmes fizetésekkel összefüggő módosításáról szóló 2013. évi XXXIV. törvény (a továbbiakban: TSZSZ tv.) 1. §-a a következő (1e)–(1g) bekezdéssel egészül ki:
„(1e) A Teljesítésigazolási Szakértői Szerv az államháztartásért felelős miniszter felkérésére igazságügyi szakértőként működik közre az európai uniós és hazai költségvetési forrásból finanszírozott projektek költségnövekménye támogathatóságának vizsgálatára irányuló külön jogszabályban meghatározott eljárásban.
(1f) A Teljesítésigazolási Szakértői Szerv az államháztartásért felelős miniszter kérését akkor fogadhatja el, ha az az (1) bekezdésben meghatározott feladatainak ellátását nem akadályozza és azzal nem összeférhetetlen.
(1g) A Teljesítésigazolási Szakértői Szerv köteles a tudomására jutásától számított öt napon belül közölni, ha a szakértői tevékenységének ellátásában fontos ok akadályozza, így különösen, ha tevékenysége ellátásának vagy részvizsgálatok elvégzésének feltételei nincsenek meg, vagy az (1) bekezdésben meghatározott feladatainak kell eleget tennie.”
(2) A TSZSZ tv. 1. § (6) bekezdésében az „(1a) bekezdésben” szövegrész helyébe az „(1a) és (1e) bekezdésben” szöveg lép.
(3) A TSZSZ tv. 4. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:
„(4) Az 1. § (1e) bekezdés szerinti eljárásban a vezető kijelölése alapján egy szakértő jár el.”
(4) A TSZSZ tv. 6. §-a a következő (4a) bekezdésekkel egészül ki:
„(4a) Az 1. § (1e) bekezdés szerinti eljárásban a szakvéleményben megválaszolandó kérdéseket és a szakvélemény elkészítésére irányadó határidőt a felkérés tartalmazza.”
212. § Az adó- és egyéb közterhekkel kapcsolatos nemzetközi közigazgatási együttműködés egyes szabályairól szóló 2013. évi XXXVII. törvény (a továbbiakban: Aktv.) 1. alcíme a következő 3/A. §-sal egészül ki:
„3/A. § Az állami adó- és vámhatóság az Európai Unió tagállamából, az e törvényben szabályozott közigazgatási együttműködés keretében beérkezett megkeresés teljesítése, valamint a Jelentő Magyar Pénzügyi Intézménynek a 43/B. §-ban, a 43/H. §-ban és az 1. melléklet II–VII. fejezetében meghatározott átvilágítási és adatszolgáltatási kötelezettsége teljesítésének ellenőrzése céljából jogosult a tényleges tulajdonosi információk központi nyilvántartásából adatot igényelni, valamint a tényleges tulajdonosra vonatkozó adatokhoz és dokumentumokhoz hozzáférni.”
213. § Az Aktv. 43/N. § (2) bekezdés b) pont bb) alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[A multinacionális vállalatcsoport végső anyavállalatától eltérő csoporttagja országonkénti jelentést nyújt be az állami adóhatósághoz a (9) bekezdés és a 3. melléklet szerinti tartalommal az alábbi feltételek fennállása esetén: b) az alábbi feltételek valamelyike fennáll:]
„bb) az az állam, illetve terület, ahol a végső anyavállalat adóügyi illetőséggel rendelkezik, olyan hatályos nemzetközi megállapodás részese, amelyben Magyarország részes fél, de az adatszolgáltatási pénzügyi évre vonatkozó országonkénti jelentés benyújtására a multinacionális vállalatcsoport adatszolgáltatási pénzügyi évének utolsó napjától számított 12 hónapon belül nincs olyan hatályos, illetékes hatóságok közötti elismert megállapodása, amelyben Magyarország részes fél,”
214. § Az Aktv. a következő V/E. Fejezettel egészül ki:
„V/E. Fejezet
A feltételes adómegállapításra és szokásos piaci ár megállapítására irányuló határozatokra vonatkozó egyes információk előzetes megkeresés nélküli cseréje
43/T. § (1) A magyar hatáskörrel rendelkező hatóság spontán információcsere keretében a 2017. december 31-e után kiadott, módosított vagy meghosszabbított feltételes adómegállapításra, valamint szokásos piaci ár megállapítására vonatkozó jogerős határozatok (7) bekezdésben meghatározott adatait a határozatok jogerőre emelkedésének napját követő három hónapon belül közli az érintett állam(ok) hatáskörrel rendelkező hatóságával.
(2) Az (1) bekezdésben meghatározott spontán információcsere szempontjából érintett állam – a feltételes adómegállapítás, valamint szokásos piaci ár megállapítás során hozott határozat tartalmától függően – a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) káros adózási gyakorlatok elleni hatékony küzdelemmel foglalkozó jelentése 5. fejezet III. pontjában meghatározott állam.
(3) A magyar hatáskörrel rendelkező hatóság (1) bekezdés szerinti adatszolgáltatási kötelezettsége teljesítésének feltétele, hogy az adatszolgáltatásban részesülő érintett állam olyan spontán információcserét lehetővé tevő nemzetközi adóegyezmény részes fele legyen, amiben Magyarország részes fél.
(4) Az (1) bekezdés azon jogerős határozatok esetében alkalmazandó, amelyek megfelelnek az OECD káros adózási gyakorlatok elleni hatékony küzdelemmel foglalkozó jelentése 5. fejezet II. pontjában foglaltaknak.
(5) Nem vonatkozik az (1) bekezdés szerinti kötelezettség azon jogerős feltételes adómegállapítási határozatokra, amelyek esetében a következő feltételek együttesen fennállnak:
a) a határozattal érintett ügyletben vagy ügyletsorozatban részes összes fél kizárólag belföldön rendelkezik adóügyi illetőséggel,
b) a határozattal érintett ügyletben vagy ügyletsorozatban részes felek egyike sem folytat más állambeli állandó telephelyen olyan tevékenységet, amelynek a határozattal érintett ügylet vagy ügyletsorozat egészét vagy részét képezi,
c) a határozat nem egy személy más állambeli állandó telephelyén folytatott tevékenységéhez kapcsolódó intézkedéseire vonatkozik, és
d) a határozattal érintett ügylet vagy ügyletsorozat nem fejt ki határokon átnyúló hatást.
(6) Nem vonatkozik az (1) bekezdés szerinti kötelezettség azon jogerős szokásos piaci ármegállapítási határozatokra, amelyek esetében az (5) bekezdés a) és d) pontja szerinti feltételek együttesen fennállnak.
(7) Az (1) bekezdés szerinti adatszolgáltatási kötelezettséggel érintett információk a következők:
1. az adózó (kérelmező) neve, címe, adóazonosító száma, ennek hiányában azzal egyenértékű azonosító (ha ilyennel rendelkezik);
2. a határozat kiadásának időpontja;
3. a határozattal érintett adóév(ek);
4. a feltételes adómegállapítást, valamint a szokásos piaci ár megállapítását tartalmazó határozat típusa;
5. a határozattal érintett ügylet és az azzal elérni kívánt gazdasági cél rövid leírása;
6. az adatközlés indoka;
7. a feltételes adómegállapítást, valamint a szokásos piaci ár megállapítását tartalmazó határozat által érintett államban illetőséggel bíró személy neve, címe, adóazonosító száma, ennek hiányában azzal egyenértékű azonosító (ha ilyennel rendelkezik).
(8) A magyar hatáskörrel rendelkező hatóság a spontán információcsere keretében beérkezett információkkal összefüggésben – különösen a határozatok teljes szövegére vonatkozóan – a más állam hatáskörrel rendelkező hatóságától további információkat kérhet.
(9) Az e §-ban foglalt spontán információcsere keretében a magyar megkeresett hatóság által közölt, továbbított vagy szerzett információ adótitoknak minősül.
(10) A magyar hatáskörrel rendelkező hatóság az (1) bekezdés szerinti információcserét az OECD által erre a célra rendszeresített formanyomtatvány felhasználásával teljesíti.”
215. § Az Aktv. 16. alcíme a következő 45/G. és 45/H. §-sal egészül ki:
„45/G. § Az állami adó- és vámhatóság az e törvénynek az általános közigazgatási rendtartásról szóló törvény hatálybalépésével összefüggő törvények és egyes egyéb törvények módosításáról szóló 2017. évi CLIX. törvény (a továbbiakban: Módtv2.) által megállapított 3/A. §-a szerinti adatigénylési és hozzáférési jogosultságát először a tényleges tulajdonosi információk központi nyilvántartását létrehozó jogszabály hatálybalépésének időpontjától gyakorolhatja.
45/H. § (1) A magyar hatáskörrel rendelkező hatóság spontán információcsere keretében, 2018. június 30-ig közli az érintett állam(ok) hatáskörrel rendelkező hatóságával a 2010. január 1-je és 2017. december 31-e között kiadott, módosított vagy meghosszabbított feltételes adómegállapításra, vagy szokásos piaci ár megállapítására vonatkozó határozatoknak a 43/T. § (7) bekezdésében meghatározott adatait.
(2) Az (1) bekezdésben meghatározott adatszolgáltatási kötelezettség a 2010. január 1-je és 2013. december 31-e között kiadott, módosított vagy meghosszabbított határozatokra csak abban az esetben terjed ki, ha e határozatok alkalmazhatósága 2014. január 1-jén fennállt.”
216. § Az Aktv. 46. §-a a következő (6) bekezdéssel egészül ki:
„(6) A 3/A. §, valamint a 45/G. § az adózás területén való közigazgatási együttműködésről és a 77/799/EGK irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló, 2011. február 15-i 2011/16/EU tanácsi irányelvnek a pénzmosás elleni küzdelmet szolgáló információkhoz való adóhatósági hozzáférés tekintetében történő módosításáról szóló, 2016. december 6-i 2016/2258/EU tanácsi irányelvnek való megfelelést szolgálja.”
217. § Az Aktv.
1. 2. § (1) bekezdésében az „az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény (a továbbiakban: Art.)” szövegrész helyébe az „az adóigazgatási rendtartásról szóló 2017. évi CLI. törvény (a továbbiakban: Air.) és az adózás rendjéről szóló 2017. évi CL. törvény (a továbbiakban: Art.)” szöveg,
2. 4. § (3) bekezdés 4. pontjában az „az Art.” szövegrész helyébe az „az Air., valamint az Art.” szöveg,
3. 6. §-ában az „az Art. 4. § (1) bekezdés a) pontja szerinti” szövegrész helyébe az „az Art. szerinti” szöveg,
4. 15. § (10) bekezdésében az „és az Art.” szövegrész helyébe az „, az Air., az Art.” szöveg,
5. 23. § a) pontjában az „az Art. 4. § (1) bekezdése szerinti” szövegrész helyébe az „az Art. szerinti” szöveg,
6. 23. § b) pontjában az „az Art. szerinti bírsággal, pótlékkal, költséggel” szövegrész helyébe az „az Air., valamint az Art. szerinti bírsággal, pótlékkal, költséggel” szöveg,
7. 27. § (3) bekezdésében az „az Art. végrehajtási eljárásról szóló” szövegrész helyébe az „az adóhatóság által foganatosítandó végrehajtási eljárásokról szóló törvény (a továbbiakban: Avt.)” szöveg,
8. 27. § (4) bekezdésében az „az Art. végrehajtási eljárásról szóló” szövegrész helyébe az „az Avt.” szöveg,
9. 32. § (1) bekezdés c) pontjában az „az Art. 149. § (2) bekezdés a) vagy b) pontjában foglalt feltételek egyike” szövegrész helyébe az „a biztosítási intézkedés elrendelése Air. szerinti feltételeinek egyike” szöveg,
10. 35. § (1) bekezdésében az „az Art. 179. § szerint” szövegrész helyébe „az Air. szerint” szöveg,
11. 45. § (1) és (2) bekezdésében az „az Art.” szövegrész helyébe az „az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény” szöveg
lép.
218. § A körözési nyilvántartási rendszerről és a személyek, dolgok felkutatásáról és azonosításáról szóló 2013. évi LXXXVIII. törvény 20/E. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„20/E. § 20/E. § Az e törvény rendelkezései szerint kiszabott bírságot az adóhatóság adók módjára hajtja be.”
219. § A körözési nyilvántartási rendszerről és a személyek, dolgok felkutatásáról és azonosításáról szóló 2013. évi LXXXVIII. törvény 29. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki:
„(5) A körözési eljárást lefolytató szerv az adóhatóság által foganatosítandó végrehajtási eljárásokról szóló törvény alapján elrendelt dolgok körözése végrehajtása során
a) az Rtv. 29. §, 32. §, 42. § (1) bekezdése szerinti intézkedéseket alkalmazhatja,
b) az Rtv. 91/C. §-ban meghatározottakon kívül – az ott meghatározott rendelkezések alapulvételével – az ismeretlen helyen lévő járművek – beleértve az ismeretlen helyen lévő személyek által használt járműveket is – felkutatása érdekében a polgárőr szervezet, továbbá bűnmegelőzési, illetve vagyonvédelmi célú szervezet által üzemeltetett rendszámfelismerő- és azonosító rendszerekben együttműködési megállapodásban foglaltak szerint jelzés elhelyezését rendelheti el, amelyben a jármű észlelése esetén értesítés adását kérheti.”
220. § Az egyes állami és önkormányzati ingatlanok ingyenes tulajdonba adásáról, valamint a hitelszerződésből eredő kötelezettségeiknek eleget tenni nem tudó természetes személyek lakhatásának biztosításáról szóló 2011. évi CLXX. törvény módosításáról szóló 2013. évi CXVIII. törvény 4. § (1) bekezdés a) pontjában az „időpontjában az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény 178. § 32. pontja szerint köztartozásmentes adózónak minősül és” szövegrész helyébe az „időpontjában szerepel az adózás rendjéről szóló törvény szerinti köztartozásmentes adózói adatbázisban és” szöveg lép.
221. § A Magyar Nemzeti Bankról szóló 2013. évi CXXXIX. törvény 55. §-a a következő (5) és (6) bekezdéssel egészül ki:
„(5) A kötelezett részére – kérelmére – fizetési kedvezmény engedélyezhető, ha a végrehajtás foganatosítása során bizonyítja, hogy a teljesítés elmaradása neki nem felróható, és rajta kívül álló ok lehetetlenné tette a határidőre való teljesítést, vagy az számára aránytalan nehézséget jelentene.
(6) A fizetési kedvezményt megállapító végzésben foglalt feltételek fennállásáig a kötelezettel szemben végrehajtási cselekmény nem foganatosítható, és erre az időszakra késedelmi pótlék nem számítható fel. Ha a kötelezett a fizetési kedvezményt megállapító végzésben foglalt feltételeket megszegi, a végrehajtást foganatosító szerv a végrehajtást a hátralék teljes összegére folytatja. Erről és a visszamenőlegesen felszámított késedelmi pótlék összegéről az MNB a végrehajtást foganatosító szervet értesíti.”
222. § A fémkereskedelemről szóló 2013. évi CXL. törvény 14. § (4) bekezdésében az „az adózás rendjéről szóló törvény” szövegrész helyébe az „az adóhatóság által foganatosítandó végrehajtási eljárásokról szóló törvény” szöveg lép.
223. § A mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló 2013. évi CXXII. törvénnyel összefüggő egyes rendelkezésekről és átmeneti szabályokról szóló 2013. évi CCXII. törvény 95. § (8) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(8) Az ingatlanügyi hatóság a bejelentést elmulasztó földhasználót legfeljebb 30 napos határidő megállapításával írásban felszólítja a bejelentési kötelezettsége teljesítésére. Ha a földhasználó határidőben nem tesz eleget a felszólításnak, az ingatlanügyi hatóság földhasználati bírsággal sújtja, aminek mértéke a föld ingatlan-nyilvántartás szerinti aranykorona (a továbbiakban: AK) értékének ezerszerese, azzal, hogy a bírság összege nem lehet kevesebb tízezer forintnál.”
224. § Hatályát veszti a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 2013. évi CCXXXVII. törvény 161. § (3) bekezdés b) pontja.
225. § A kollektív befektetési formákról és kezelőikről, valamint egyes pénzügyi tárgyú törvények módosításáról szóló 2014. évi XVI. törvény 1. melléklet 6. pontjában az „az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény” szövegrész helyébe az „az adózás rendjéről szóló törvény” szöveg lép.
226. § Hatályát veszti a kollektív befektetési formákról és kezelőikről, valamint egyes pénzügyi tárgyú törvények módosításáról szóló 2014. évi XVI. törvény 199. § (2) bekezdés e) pontja.
227. § A reklámadóról szóló 2014. évi XXII. törvény (a továbbiakban: Rtv.) 7/B. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) Az állami adóhatóság az (1) bekezdés szerinti bejelentkezési kötelezettség elmulasztását naponta határozatban állapítja meg, amely a közléssel véglegessé válik és végrehajtható. A határozat közigazgatási perben támadható meg, mely során kizárólag okirati bizonyításnak van helye és az eljáró bíróság tárgyaláson kívül határoz.”
228. § Az Rtv. 7/C. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) Az állami adóhatóság (1) és (2) bekezdés szerinti mulasztási bírságot kiszabó határozata a közléssel véglegessé válik és végrehajtható. A határozat közigazgatási perben támadható meg.”
229. § Az Rtv. 7/E. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) Ha az adóalany ellenbizonyítással él, akkor az állami adóhatóság az (1) bekezdés szerint vélelmezett adót megállapító határozatát visszavonja és az adót új határozatban állapítja meg, amely a közléssel véglegessé válik és végrehajtható. A határozat közigazgatási perben támadható meg.”
230. § Hatályát veszti az Rtv. 7. § (10) bekezdése.
231. § A tudományos kutatásról, fejlesztésről és innovációról szóló 2014. évi LXXVI. törvény
1. 16. § (12) bekezdésében az „az adózás rendjéről szóló törvény rendelkezéseit” szövegrész helyébe az „az adóigazgatási rendtartásról szóló törvény és az adózás rendjéről szóló törvény rendelkezéseit” szöveg,
2. 42. § (1) bekezdésében az „az adózás rendjéről szóló törvény rendelkezései alapján” szövegrész helyébe az „az adóigazgatási rendtartásról szóló törvény rendelkezései alapján” szöveg
lép.
232. § Az egyes törvényeknek a pénzügyi közvetítőrendszer fejlesztésének előmozdítása érdekében történő módosításáról szóló 2015. évi LXXXV. törvény 65. § (3) bekezdése nem lép hatályba.
233. § Hatályát veszti a mezőgazdasági termékpiacok szervezésének egyes kérdéseiről, a termelői és a szakmaközi szervezetekről szóló 2015. évi XCVII. törvény 22. § (5) bekezdése.
234. § A természetes személyek adósságrendezéséről szóló 2015. évi CV. törvény
1. 5. § 6. pontjában az „az Art. 178. § 4. pontjában meghatározott” szövegrész helyébe az „az Art. által meghatározott” szöveg,
2. 5. § 9. pontjában az „adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény” szövegrész helyébe az „adózás rendjéről szóló törvény” szöveg,
3. 45. § (10) bekezdésében az „az Art. 14. § és 38. §-a szerinti” szövegrész helyébe az „az Art. szerinti” szöveg,
4. 1. melléklet 2. pont b) alpontjában az „az Art. 85/A. § (1) bekezdés” szövegrész helyébe az „az adóigazgatási eljárás részletszabályairól szóló kormányrendelet” szöveg
lép.
235. § A jövedéki adóról szóló 2016. évi LXVIII. törvény (a továbbiakban: Jöt.) 2. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Az
a) e törvény szerinti adókötelezettségre, adófizetési kötelezettségre, adó-visszaigénylésre, e kötelezettségek ellenőrzésére és a velük kapcsolatos hatósági és végrehajtási eljárásra, valamint jogkövetkezményekre,
b) – az adózás rendjéről szóló törvény (a továbbiakban: Art.) szerinti adóügynek nem minősülő – e törvényben és az e törvény végrehajtásáról szóló, az adópolitikáért felelős miniszter rendeletében (a továbbiakban: végrehajtási rendelet) megállapított egyéb kötelezettség ellenőrzésére, az e kötelezettséggel kapcsolatos hatósági és végrehajtási eljárásra, valamint jogkövetkezményekre
az e törvényben, valamint a Nemzeti Adó- és Vámhivatalról szóló törvényben meghatározott eltéréssel az Art.-ot, az adóigazgatási rendtartásról szóló törvényt (a továbbiakban: Air.) és az adóhatóság által foganatosítandó végrehajtási eljárásokról szóló törvényt kell alkalmazni.”
236. § A Jöt. 67. §-a a következő (1a) bekezdéssel egészül ki:
„(1a) A Magyar Honvédségnek nem szükséges az (1) bekezdés szerinti engedéllyel rendelkeznie a tulajdonában álló, adózott üzemanyagnak
a) az Észak-atlanti Szerződésben részes állam fegyveres erejének, polgári állományának
b) a törvényben kihirdetett nemzetközi szerződés alapján a szerződésben részes, az adó alól mentesített állam fegyveres erejének, polgári állományának járművei részére történő kiszolgálásához.”
237. § A Jöt. 76. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A zárjegyet a legkisebb fogyasztói csomagolási egységre oly módon kell felhelyezni, hogy az sérülésmentesen ne legyen eltávolítható és – cigaretta, szivar és szivarka kivételével – a csomagolás kinyitásakor eltépődjön, valamint az azon feltüntetett szöveg, adat – a végrehajtási rendeletben meghatározott eltéréssel – teljes terjedelmében látható legyen.”
238. § A Jöt. 81. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Az adóraktár engedélyese az adóelőleget a tárgyhó 25. napjáig fizeti meg, ha az előző év azonos negyedévében keletkezett adófizetési kötelezettsége elérte a 6 millió forintot. Az adóelőleg mértéke az előző év azonos negyedévében keletkezett adófizetési kötelezettségének egyhatod része.”
239. § A Jöt. 91. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Az Art. szerinti adóügynek nem minősülő jövedéki ügyre az Air. és az Art. adóügyre vonatkozó rendelkezéseit kell alkalmazni.”
240. § A Jöt. 99. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„99. § (1) Az Art. adóbírságra, mulasztási bírságra és adómérséklésre vonatkozó szabályait – az Art. 237. § (1) bekezdésbeli szabályok kivételével – jövedéki eljárásokban nem lehet alkalmazni.
(2) Az Art. 237. § (1) bekezdésének alkalmazásában mulasztási bírság alatt jövedéki bírságot kell érteni, adózó alatt jogsértő személyt is érteni kell, továbbá a mérlegelésnél a jogsértéssel okozott vagyoni hátrány nagyságát és a jogsértéssel elért előny mértékét is értékelni kell.”
241. § A Jöt. 100. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Az a személy, aki az e törvényben előírt, valamint az Air.-ben és az Art.-ban az e törvény szerinti adóhoz kapcsolódó kötelezettségét megszegi, jövedéki bírsággal sújtandó.”
242. § A Jöt. 112. § (1) bekezdése a következő d) ponttal egészül ki:
[A 9. §-ban foglaltakon túl mentesül az adófizetési kötelezettség alól]
„d) a Magyar Honvédség az általa üzemeltetett adóraktárból – a Magyar Honvédség kivételével – az Észak-atlanti Szerződésben részes állam fegyveres erejének és polgári állományának, valamint a törvényben kihirdetett nemzetközi szerződés alapján a szerződésben részes, az adó alól mentesített állam fegyveres erejének, polgári állományának járművei részére kiszolgált üzemanyagra.”
243. § A Jöt. 133. § (1) bekezdésének k) és l) pontja helyébe a következő rendelkezések lépnek:
[Mentesül az adófizetési kötelezettség alól]
„k) az adóraktár engedélyese a teljes denaturálással előállított termékre,
l) a teljes denaturálással másik tagállamban előállított terméket belföldre szállító személy.”
244. § A Jöt. 140. §-a a következő (10) bekezdéssel egészül ki:
„(10) Az állami adó- és vámhatóság az adóraktár engedélyes által a (4) bekezdés szerint beszedett adót elkülönített számlán tartja nyilván. Az adóraktár engedélyes a (3) bekezdés szerinti adófizetési kötelezettségét ezen elkülönített számla javára teljesíti. Az állami adó- és vámhatóság az elkülönített számlára teljesített befizetéseket az Art. adószámlára vonatkozó rendelkezései szerint tartja nyilván.”
245. § A Jöt. 144. §-a a következő (8) bekezdéssel egészül ki:
„(8) Ha az etil-alkoholt tartalmazó termék 133. § (1) bekezdés k) pontja szerinti magyarországi denaturálása a 3199/93/EK bizottsági rendelet mellékletének III. részében meghatározott denaturálási eljárással történt, a termék a 3199/93/EK bizottsági rendelet mellékletének III. része szerint az adott denaturálási eljárást alkalmazó tagállamban lévő címzettnek szállítható.”
246. § A Jöt.
1. 96. § (1) bekezdésében az „Art.” szövegrész helyébe az „Air. és az Art.” szöveg,
2. 96. § (2) és (4) bekezdésében az „Art.” szövegrész helyébe az „Air.” szöveg
lép.
247. § Hatályát veszti a Jöt. 133. § (1) bekezdés m) pontja.
248. § A pénzügyi számlákkal kapcsolatos információk automatikus cseréjéről szóló, illetékes hatóságok közötti többoldalú Megállapodás kihirdetéséről szóló 2015. évi CXC. törvény 1. melléklete a 7. melléklet szerint módosul.
249. § A szerzői jogok és a szerzői joghoz kapcsolódó jogok közös kezeléséről szóló 2016. évi XCIII. törvény 111. § (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(6) A határidőben meg nem fizetett felügyeleti díj összegét az SZTNH határozatában állapítja meg, és kötelezi a díjfizetésre kötelezettet annak megfizetésére.”
250. § Hatályát veszti a szerzői jogok és a szerzői joghoz kapcsolódó jogok közös kezeléséről szóló 2016. évi XCIII. törvény 118. § (5) bekezdése.
251. § Az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvény 131. § (2) bekezdése a következő szöveggel lép hatályba:
„(2) E törvény eltérő rendelkezése hiányában a Vht.-t kell alkalmazni. Ha a végrehajtást az állami adóhatóság foganatosítja, eljárására e törvény végrehajtásra vonatkozó rendelkezéseit nem kell alkalmazni.”
252. § Nem lép hatályba az általános közigazgatási rendtartásról szóló törvény és a közigazgatási perrendtartásról szóló törvény hatálybalépésével összefüggő egyes törvények módosításáról szóló 2017. évi L. törvény
1. 7. § (1) bekezdése,
2. 7. § (3) bekezdése,
3. 8. § b) és c) pontja,
4. 9. § c) pontja,
5. 18. §-a
6. 20. § a) pontja,
7. 47. § 4. pontja,
8. 73. § (2) bekezdése,
9. 80. § (6) bekezdése,
10. 84. § h) pontja,
11. 92. § b) pontja,
12. 107. § (15) és (17) bekezdése,
13. 108. § 18. pontja,
14. 123. § 1. pontja,
15. 136. § 9. pontja,
16. 143. § e) pontja,
17. 159. § c) pontja,
18. 291. § f) pontja,
19. 309. § c) pontja,
20. 370. § c) pontja,
21. 388. § (2) bekezdése,
22. 389. § b) pontja,
23. 433. § a), d) és e) pontja,
24. 473. §-a.
253. § Nem lép hatályba az egyes adótörvények és más kapcsolódó törvények módosításáról szóló 2017. évi LXXVII. törvény
1. 51. §-ában a „137. §-a,” szövegrész,
2. 53. § 3. pontjában az „és 137. § (1)–(3) bekezdésében” szövegrész,
3. 55. §-a,
4. 75. §-a
5. 98–99. §-ai.
254. § Az országonkénti jelentések cseréjéről szóló illetékes hatóságok közötti többoldalú Megállapodás kihirdetéséről szóló 2017. évi XCI. törvény 1. melléklete a 8. melléklet szerint módosul.
255. § (1) E törvény – a (2)–(4) bekezdésben foglalt kivétellel – a kihirdetését követő napon lép hatályba.
(2) Az 1–71. §, a 72. § 1., 3., 5., 6., 7. pontjai, a 73–87. §, a 88. § 1. és 3–18. pont, 89–103. §, a 105. §, a 108. §, a 109. § (1) és (2) bekezdése, a 110–112. §, a 115–127. §, a 130. §, a 133. §, a 135–150. §, a 152. § (1) bekezdése, a 153. §, a 155–194. §, a 196–210. §, a 212. §, a 215–231. §, a 233–250. §, a 254. §, a 256. §, a 257. § (1) bekezdése, az 1. melléklet–5. melléklet és a 7. melléklet–8. melléklet 2018. január 1. napján lép hatályba.
(3) A 109. § (3) bekezdése, a 151. §, a 152. § (2) bekezdése és a 6. melléklet 2018. július 1-jén lép hatályba.
(4) A 154. § 2019. január 1-jén lép hatályba.
256. § A 202. § (1) és (2) bekezdése a várandós, a gyermekágyas vagy szoptató munkavállalók munkahelyi biztonságának és egészségvédelmének javítását ösztönző intézkedések bevezetéséről szóló, 1992. október 19-i 92/85/EGK tanácsi irányelv 5. cikkének való megfelelést szolgálja.
257. § (1) E törvény 212. §-a az adózás területén való közigazgatási együttműködésről és a 77/799/EGK irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló, 2011. február 15-i 2011/16/EU tanácsi irányelvnek a pénzmosás elleni küzdelmet szolgáló információkhoz való adóhatósági hozzáférés tekintetében történő módosításáról szóló, 2016. december 6-i 2016/2258/EU tanácsi irányelvnek való megfelelést szolgálja.
(2) E törvény 243. §-a, 245. §-a és 247. §-a az alkohol és az alkoholtartalmú italok jövedéki adója szerkezetének összehangolásáról szóló, 1992. október 19-i 92/83/EGK tanácsi irányelv 27. cikk (1) bekezdésének a) pontjának való megfelelést szolgálja.
„7. számú melléklet az 1995. évi CXVII. törvényhez
A külföldi személyek egyes jövedelmei adózásának különös szabályairól
1. A külföldi illetőségű magánszemély a törvény szerint adó-, adóelőleg levonási kötelezettség alá eső kifizetőtől származó, belföldön végzett tevékenységből, illetve a jövedelemszerzés helye szerint belföldről származó jövedelmére, így különösen a kamatra, előadói, művészeti és sporttevékenységekért, bemutatókért, kiállításokért járó díjra, jogdíjra és osztalékra (a továbbiakban: adóköteles bevételre) az e mellékletben foglaltakat kell alkalmazni.
2. A külföldi illetőségű magánszemély adóköteles bevétele után a kifizető a kifizetett összegből az adót megállapítja, levonja és a kifizetést követő hó 12-éig fizeti meg. A kifizető állapítja meg, vallja be és fizeti meg a külföldi illetőségű magánszemélyt terhelő adót, ha a kifizetés, juttatás nem pénzben történt. Ilyenkor a kifizető a megfizetett adót könyveiben a külföldi személlyel szembeni követelésként mutatja ki.
A nemzetközi egyezmény szerinti adót vonja le a kifizető, ha a kifizetés időpontjáig a külföldi illetőségű magánszemély, a képviseletében eljáró személy az e melléklet szerinti igazolásokat és nyilatkozatokat csatolja, illetve az illetőséget az e melléklet 7. pont szerint megállapította.
3. Nem kell az adót levonni, bevallani és megfizetni, ha nemzetközi egyezmény szerint a bevétel nem adóztatható belföldön, és a külföldi illetőségű magánszemély illetőségét igazolja, vagy a kifizető az illetőségét az e melléklet 6. pont szerint megállapította.
4. Ha a külföldi illetőségű magánszemélytől levont adó mértéke magasabb, mint a nemzetközi egyezmény alapján alkalmazandó adómérték, akkor a külföldi illetőségű magánszemély az illetőségigazolás és a kifizető igazolása benyújtásával az állami adó- és vámhatóságnál adó-visszatérítési igényt terjeszthet elő. Az adókülönbözetet az állami adó- és vámhatóság a külföldi illetőségű magánszemély által megjelölt fizetési számlára utalja át.
5. Az adó-visszatérítésre irányuló eljárásban a külföldi illetőségű magánszemélyt az állami adó- és vámhatóság előtti képviseleti jogosultságát igazoló letétkezelő, a kifizető részvénykönyvébe az osztalékfizetés időpontjában részvényesi meghatalmazottként bejegyzett személy is képviselheti. A letétkezelő, a részvényesi meghatalmazott az erre jogosult személynek a képviseletre további meghatalmazást, megbízást adhat.
6. A külföldi illetőség igazolására a külföldi adóhatóság – az adómentességhez való jogosultság igazolására a nemzetközi szervezet – által kiállított okirat angol nyelvű példánya, magyar nyelvű szakfordítása, vagy ezek egyikéről készült másolat szolgál (a továbbiakban: illetőségigazolás). Az illetőséget adóévenként akkor is igazolni kell, ha az illetőség a korábban benyújtott illetőségigazolás óta nem változott. A külföldi illetőségű magánszemély az illetőségigazolást az adóévben történt első kifizetés időpontját, illetősége változása esetén a változást követő első kifizetés időpontját megelőzően adja át. Amennyiben a külföldi illetőségű magánszemély a kifizetés időpontjáig nem tudja igazolni illetőségét, a kifizető az illetőségről írásbeli nyilatkozatát is elfogadhatja. Ha a külföldi illetőségű magánszemély az illetőségigazolást az adóbevallás benyújtásáig nem mutatja be, a kifizetéskor le nem vont (a juttatást követően meg nem fizetett) adót a kifizetőnek az adóév utolsó hónapját érintő kötelezettségként kell bevallania és megfizetnie. A bevallás benyújtását követően bemutatott illetőségigazolás alapján a kifizető az elévülési időn belül önellenőrzéssel helyesbíthet. A kifizető a nyilatkozatot és az illetőségigazolást megőrzi. Amennyiben hazai befektetési szolgáltató szolgáltatását határon átnyúló szolgáltatásként nyújtja, a külföldi illetőség igazolásaként elfogadhatja a szolgáltatást igénybe vevő személyazonosítására alkalmas okiratát, amelyből a szolgáltatást igénybe vevő állampolgársága megállapítható és az adott személy illetőségére vonatkozó teljes bizonyító erejű nyilatkozatát. Ha a kifizető az adó- és egyéb közterhekkel kapcsolatos nemzetközi közigazgatási együttműködés egyes szabályairól szóló 2013. évi XXXVII. törvény (a továbbiakban: Aktv.) 43/H. §-ában meghatározott adatszolgáltatási kötelezettség alanyának minősülő Jelentő Magyar Pénzügyi Intézmény, akkor a külföldi magánszemély illetőségének megállapításakor az Aktv. 1. melléklet II–IV. és VII. pontjában meghatározott átvilágítási szabályok alkalmazásával megállapított illetőséget veszi figyelembe. Ha a Jelentő Magyar Pénzügyi Intézmény a vizsgálat eredményeként azt állapítja meg, hogy a magánszemélynek több tagállamban, más államban, vagy más joghatósággal rendelkező területen van illetősége, a külföldi illetőség igazolására az illetőségigazolás szolgál.
7. A külföldi illetőségű magánszemély a kifizetést megelőzően, szakfordítással ellátott okiratban nyilatkozik arról, hogy a kifizetés tekintetében haszonhúzónak minősül-e, ha az alkalmazandó kettős adózás elkerülésére kötött egyezmény szerint e körülmény az adókötelezettséget befolyásolja. A letétkezelő az adóért vállalt korlátlan és egyetemleges felelőssége mellett nyilatkozhat a kifizető részére arról, hogy a külföldi illetőségű magánszemély a kifizetés tekintetében haszonhúzónak minősül-e. A nyilatkozat az ugyanazon szerződés alapján, ugyanazon jogcímen kifizetett összegre terjed ki a körülmények megváltozásáig. A kifizető az adó összegét helyesbíti, amennyiben a külföldi illetőségű magánszemély a nyilatkozatot a kifizetést követően, de a kifizető bevallását megelőzően teszi meg. Ebben az esetben a kifizető bevallásában a haszonhúzói nyilatkozatra tekintettel megállapított kötelezettséget tünteti fel, a különbözetet megfizeti vagy visszaigényli, valamint a külföldi illetőségű magánszeméllyel elszámol a különbözetről. Ugyanígy kell eljárni akkor is, ha a külföldi illetőségű magánszemély a bevallást megelőzően korábbi nyilatkozatát helyesbíti. A bevallás benyújtását követően megtett nyilatkozat alapján a kifizető bevallását az elévülési időn belül önellenőrzéssel helyesbítheti. A kifizető a nyilatkozatot megőrzi.
8. Ha a külföldi illetőségű magánszemélyt megillető osztalékjövedelmet a kifizető részvényesi meghatalmazottnak (nominee) fizeti ki, a részvényesi meghatalmazott legkésőbb a kifizetés naptári évének utolsó napjáig magyar vagy magyar és angol nyelven kiállított, cégszerűen aláírt okiratban nyilatkozik a külföldi illetőségű magánszemély nevéről (elnevezéséről), lakóhelyéről, születési helyéről, idejéről, illetőségéről, a részére kifizetendő, vagy kifizetett, forintban meghatározott osztalék összegéről, amely alapján a kifizető az igazolást kiállítja és az adatszolgáltatási kötelezettségét teljesíti. Amennyiben a részvényesi meghatalmazott az osztalékfizetés időpontját követően teszi meg nyilatkozatát, a kifizető az igazolást a nyilatkozat kézhezvételét követő 30 napon belül állítja ki és kézbesíti. A kifizető az igazolást a kifizetéssel egyidejűleg állítja ki, ha a részvényesi meghatalmazott a kifizetői igazolás alapjául szolgáló adatokról a kifizetés időpontjáig nyilatkozik és az illetőségigazolást, haszonhúzói nyilatkozatot csatolja. Amennyiben az osztalékjövedelemben részesülő külföldi illetőségű magánszemélyről a kifizető a nyilatkozat alapján nem tud adatot szolgáltatni, a részvényesi meghatalmazott nevéről (elnevezéséről), székhelyéről, belföldi illetősége esetén adóazonosító számáról és a részére kifizetett osztalék összegéről teljesíti adatszolgáltatási kötelezettségét.
9. Az osztalékjövedelemben részesülő külföldi illetőségű magánszemély esetén a kifizető a kifizetést és az adatszolgáltatást adóazonosító jel hiányában is teljesítheti.
10. Ha a kifizetőt azért terheli adófizetési kötelezettség, mert a külföldi illetőségű magánszemély részére az adóköteles bevételt nem pénzben juttatta és így az adót a törvényben előírt mértékkel fizette meg, adóbevallásában az egyezmény szerinti mértékkel megállapított adót tüntetheti fel, feltéve, hogy az adóbevallás benyújtásakor rendelkezik illetőségigazolással, haszonhúzói nyilatkozattal. A bevallás benyújtását követően bemutatott illetőségigazolás, megtett haszonhúzói nyilatkozat alapján a kifizető az elévülési időn belül az adót önellenőrzéssel helyesbítheti.
11. Ha a kifizetőt nem terhelte adólevonási kötelezettség, vagy a külföldi illetőségű magánszemély belföldön adóköteles jövedelmét nem kifizetőtől szerezte, a külföldi illetőségű magánszemély e törvény rendelkezései szerint teljesíti adóbevallási, adó- és adóelőleg fizetési kötelezettségét. A külföldi illetőségű magánszemély az adómegállapítás során figyelembe veszi a kettős adóztatás elkerüléséről szóló nemzetközi egyezmény alapján a rá vonatkozó adómértéket.
12. A kifizető a téves mértékkel levont, a levonni elmulasztott vagy be nem vallott adóért korlátlanul felel.
13. A jogi személy, jogi személyiséggel nem rendelkező egyéb szervezet székhelyére, telephelyére nem önálló tevékenység végzésére kirendelt külföldi illetőségű magánszemély az adóévet követő év május 20. napjáig teljesíti bevallási kötelezettségét, feltéve, ha a kifizetőt nem terhelte adólevonási kötelezettség, vagy a külföldi illetőségű magánszemély belföldön adóköteles jövedelmét nem kifizetőtől szerezte. A nem önálló tevékenység végzésére kirendelt külföldi illetőségű magánszemély adóját az állami adó- és vámhatóság határozattal állapítja meg, ha a magánszemély az adóév végét megelőzően azzal a szándékkal hagyja el az ország területét, hogy az adóév során adóköteles tevékenység vagy jövedelemszerzés céljából vissza nem tér. Az ország területe elhagyásának időpontja előtt 30 nappal be kell jelenteni ennek tényét, valamint a bejelentéshez csatolni kell az adó megállapításához szükséges iratokat. Amennyiben a bejelentés és az iratok csatolása a megállapított határidőn belül nem lehetséges, ezen kötelezettséget attól az időponttól számított 15 napon belül kell együttesen teljesíteni, amelytől teljesítésük lehetővé válik.”
„8. számú melléklet az 1995. évi CXVII. törvényhez
Az átalányadót vagy a tételes átalányadót fizetők adózásának rendje
Az átalányadót vagy tételes átalányadót (a továbbiakban együtt: átalányadó) fizető magánszemélyek adózására a következő rendelkezéseket kell alkalmazni:
1. Az egyéni vállalkozó, a mezőgazdasági kistermelői és a fizető-vendéglátó tevékenységet folytató magánszemély az előző évre vonatkozó éves adóbevallásához fűzött – a határidő letelte előtt benyújtott – nyilatkozatban jelentheti be az átalány választását a tárgyévre. A mezőgazdasági kistermelő az átalány választását akkor is az előző évre vonatkozó éves bevallás időpontjáig jelentheti be, ha adóbevallásra nem kötelezett.
2. A tevékenységét kezdő, illetve egyesített tevékenység esetén az özvegy vagy örökös egyéni vállalkozó a bejelentkezésekor, vagy a tevékenység folytatásának bejelentésére nyitva álló határidőben jelenti be az átalányadózás választását. Az átalányadózónak, ha választását a következő évre is fenntartja, erről külön nyilatkoznia nem kell.
3. A nyilatkozat a bejelentési határidő letelte után nem pótolható, illetve nem vonható vissza, kivéve, ha az átalány választásának a nyilatkozattétel időpontjában is hiányoztak a törvényes feltételei. A bejelentésnek tartalmaznia kell az átalány-besoroláshoz szükséges valamennyi ismert adatot.
4. A magánszemély az 1. pont szerinti bejelentés megtételéig nyilvántartásait a megelőző évre vonatkozó rend szerint vezeti.
5. Az állami adó- és vámhatóság a bejelentés alapján a magánszemélyt az átalányozottak nyilvántartásába felveszi.
6. Az átalányadó-besorolást érintő tevékenység módosítását, kiegészítését a változásra okot adó első értékesítést megelőzően kell bejelenteni. Az átalányadózást kizáró körülményt az ennek keletkezését követő 15 napon belül kell bejelenteni, a bejelentésben ezt a körülményt is meg kell jelölni.
7. Ha az átalányadózás a tárgyévben a törvényi feltételek hiánya miatt megszűnik, vagy az átalányadózás-választás törvényi feltételeinek hiánya az átalányadózás választását követően jut a magánszemély tudomására, a magánszemély a megszűnésre okot adó körülmény bekövetkeztétől, vagy a tudomásszerzéstől számított 15 napon belül köteles a tárgyévre vonatkozó nyilvántartásait az általános szabályok szerint elkészíteni.
8. Az átalányadózást választó a magánszemély adóját az önadózás szabályai szerint állapítja meg.
9. Az átalányadó-előleget a negyedévet követő hó 12. napjáig kell megfizetni.”
„4/A. számú melléklet a 2007. évi CXXVII. törvényhez
I. Összesítő nyilatkozat
1. Az adóalany nyilatkozik:
a) az állami adó- és vámhatóság által megállapított közösségi adószámáról, valamint a 89. § (4) bekezdése szerinti termékértékesítés teljesítése esetén az adóalanynak azon, a Közösség más tagállamának hatósága által megállapított adószámáról, ahol ezen ügylet tekintetében adófizetésre kötelezett,
b) a terméket beszerző és a terméket értékesítő, valamint a szolgáltatást nyújtó és szolgáltatást igénybe vevő adószámáról,
c) a Közösség más tagállamában adószámmal rendelkező terméket beszerző részére teljesített, a 89. § (1), (3) és (4) bekezdései hatálya alá tartozó termékértékesítésről (ideértve azt az esetet is, amikor a közvetett vámjogi képviselő az importáló helyett vagy az adóraktár üzemeltetője az adófizetésre kötelezett helyett, tesz bevallást az importáló vagy az adófizetésre kötelezett által teljesített termékértékesítésről),
d) a Közösség más tagállamában adószámmal rendelkező terméket beszerző részére teljesített azon termékértékesítésről, amelyet részére az 52. §-nak megfelelő Közösségen belüli beszerzésként értékesítettek, valamint a Közösség más tagállamában adószámmal rendelkező értékesítőtől megvalósított azon termékbeszerzéséről, amelyet részére az 52. §-nak megfelelően teljesítettek,
e) a Közösség más tagállamában adószámmal rendelkező adóalany vagy adószámmal rendelkező adóalanynak nem minősülő jogi személy részére teljesített, a 37. § hatálya alá eső azon szolgáltatásnyújtásról, amely adóköteles a teljesítési hely szerinti tagállamban, és amely után az igénybevevő az adófizetésre kötelezett,
f) a Közösség más tagállamában adószámmal rendelkező adóalanytól megvalósított 19. §, 21. § és 22. § (1) bekezdés szerinti Közösségen belüli termékbeszerzéséről, illetve a 37. § hatálya alá eső azon szolgáltatás igénybevételéről, amely után beszerzőként, igénybevevőként adófizetésre kötelezett,
g) a c)–f) pontokban meghatározott ügyletek adó nélkül számított összesített ellenértékéről beszerzőnkénti, igénybevevőnkénti (értékesítőnkénti, nyújtónkénti) részletezésben, illetve a 89. § (4) bekezdése hatálya alá tartozó ügyletek összesített ellenértékéről,
h) a 77. § szerinti utólagos adóalap csökkentés esetén a korrekció összegéről (összesítő nyilatkozat).
2. Az összesítő nyilatkozatot a havi bevallásra kötelezett adóalany havonta, a tárgyhónapot követő hónap 20. napjáig, a negyedéves bevallásra kötelezett adóalany negyedévente, a tárgynegyedévet követő hónap 20. napjáig nyújtja be az állami adó- és vámhatósághoz.
3. A rá irányadó bevallási gyakoriságtól függetlenül, az adóalanynak a negyedéves gyakoriságú összesítő nyilatkozatról havi gyakoriságú összesítő nyilatkozatra kell áttérnie, ha
a) a 89. § (1) és (4) bekezdésében meghatározott termékértékesítés, valamint a 91. § (2) bekezdése szerinti termékbeszerzésnek megfelelő termékértékesítés vagy
b) a 19. §, 21. § és 22. § (1) bekezdésében meghatározott Közösségen belüli termékbeszerzés tárgynegyedévre vonatkozó, adó nélkül számított összesített ellenértéke meghaladja az 50 000 eurónak megfelelő pénzösszeget. Ebben az esetben az áttéréssel érintett időszakra vonatkozó összesítő nyilatkozatot a tárgynegyedév első napjától az értékhatár meghaladásának hónapja utolsó napjáig tartó időszakról, ezen időszakot követő hónap 20. napjáig kell benyújtani.
4. Ha a 3. pont szerinti áttérést követő négy naptári negyedévben az adóalany nem haladja meg az ott meghatározott értékhatárt, és a negyedik naptári negyedévet követő adómegállapítási időszakra nem havi bevallásra kötelezett, a negyedik naptári negyedévet követő adómegállapítási időszakra negyedéves gyakoriságú összesítő nyilatkozatot nyújt be.
5. A közösségi adószámmal rendelkező, adóalanynak nem minősülő jogi személy, a 255. § szerint bevallástételi kötelezettség alól mentesülő adóalany az összesítő nyilatkozatot havonta, az ügylet teljesítését követő hó 20. napjáig az 1. és 6. pontban foglaltak szerint nyújtja be.
6. Az 1. pontban meghatározott ügyletekről (összegekről) arra az időszakra vonatkozóan kell összesítő nyilatkozatot tenni, amelynek során az adófizetési kötelezettség keletkezett. Az 1. pont h) pontjában meghatározott összeget arra az időszakra vonatkozó összesítő nyilatkozatban kell szerepeltetni, amelyben a terméket beszerző, illetve szolgáltatást igénybe vevő a 77. § szerinti utólagos adóalap-csökkenés esetén a korrekció összegéről értesítést kapott. Az 1. pont e) pontjában meghatározott szolgáltatás ellenértékének utólagos módosítása esetén a korrekció összegét arra az időszakra vonatkozó összesítő nyilatkozatban kell szerepeltetni, amelyben a szolgáltatást igénybevevő a korrekció összegéről értesítést kapott.
7. Ha az adóalany évesről negyedéves vagy havi, illetve negyedévesről havi bevallásra tér át, és az 1. pontban meghatározott ügylet teljesítési időpontja az áttéréssel érintett bevallással le nem fedett időszakra esik, az összesítő nyilatkozatot az adóalany a bevallással egyidejűleg nyújtja be.
8. Nem kell összesítő nyilatkozatot tenni arra az időszakra, amelyben az adóalany az 1. pontban meghatározott termékértékesítést, Közösségen belüli termékbeszerzést, szolgáltatásnyújtást nem teljesített, és a részére ilyen szolgáltatást nem nyújtottak.
9. Az összesítő nyilatkozat a jogkövetkezmények szempontjából bevallásnak minősül.
10. Az összesítő nyilatkozatot az adóalany az erre a célra rendszeresített elektronikus űrlapon, elektronikus úton terjeszti elő az állami adó- és vámhatósághoz.
II. Adatszolgáltatás személygépkocsi Közösségen belüli beszerzéséről
Az adóalany az adómegállapítási időszakról benyújtott bevallásában nyilatkozik azon személygépkocsik alvázszámáról, amelyek vonatkozásában termékimport vagy Közösségen belüli termékbeszerzés jogcímén az adott adómegállapítási időszakban adófizetési kötelezettsége keletkezett.
III. Adatszolgáltatás új közlekedési eszköz értékesítéséről
1. Az adóalany az erre a célra rendszeresített nyomtatványon adatot szolgáltat az állami adó- és vámhatósághoz a 89. § (2) bekezdése szerinti termékértékesítésről, annak teljesítési időpontját magában foglaló adómegállapítási időszakot követő hónap 20. napjáig.
2. Az 1. pont szerinti adatszolgáltatás az alábbiakat tartalmazza:
a) a Közösség másik tagállamában letelepedett, letelepedés hiányában ott állandó lakóhellyel, szokásos tartózkodási hellyel bíró, közösségi adószámmal nem rendelkező vevő neve, címe,
b) az új közlekedési eszköz azonosító adatai és adó nélkül számított ellenértéke,
c) a számla kiállításának időpontja, illetve az első forgalomba helyezés időpontja, ha az megelőzi a számlakiállítás időpontját.”
„6/C. számú melléklet a 2007. évi CXXVII. törvényhez
Nyilatkozat a fordított adózás alá tartozó ügyletekről
1. Az adóalany bevallásában nyilatkozik az adómegállapítási időszakban teljesített, a 142. § (1) bekezdés i) és j) pontja alá tartozó termékértékesítése tekintetében a termék beszerzőjének adószámáról, a termékértékesítés teljesítésének időpontjáról, valamint – a 6/A. és 6/B. számú mellékletben meghatározott vámtarifaszám szerinti bontásban – az értékesített termék ezer forintra kerekített összegben meghatározott adóalapjáról és kilogrammban meghatározott mennyiségéről.
2. Az adóalany bevallásában azon, a 142. § (1) bekezdés i) és j) pontja alá tartozó termékértékesítésnek megfelelő termékbeszerzései tekintetében, amelyek után termékbeszerzőként az adott adómegállapítási időszakban adófizetési kötelezettsége keletkezett, nyilatkozik a termékértékesítő adószámáról, a termékértékesítés teljesítésének időpontjáról, valamint – a 6/A. és 6/B. számú mellékletben meghatározott vámtarifaszám szerinti bontásban – a beszerzett termék ezer forintra kerekített összegben meghatározott adóalapjáról és kilogrammban meghatározott mennyiségéről.
3. Az 1. és 2. pont alkalmazásában nem kell nyilatkozni a kilogrammban meghatározott mennyiségről, ha a termék külön jogszabály szerint hibrid vetőmagnak minősül és erről a tényről a terméket értékesítő nyilatkozik.”
„10. számú melléklet a 2007. évi CXXVII. törvényhez
Összesítő jelentés
1. Az adóalany termék beszerzése, szolgáltatás igénybevétele esetén azon számlákról, amelyekben az áthárított adó összege az 1 000 000 forintot eléri vagy meghaladja, arról az adómegállapítási időszakról teljesítendő bevallásban, amelyben az ügylet teljesítését vagy az előleg megfizetését tanúsító számla alapján adólevonási jogot gyakorol, számlánként nyilatkozni köteles:
a) a terméket értékesítő, szolgáltatást nyújtó adóalany – ideértve az Eva. hatálya alá tartozó személyt, szervezetet is – adószámának, csoportos adóalanyiság esetén csoportazonosító számának első nyolc számjegyéről,
b) a nevére szóló számlában feltüntetett adóalapról és áthárított adó összegről, a számla sorszámáról, valamint
c) a számlában a 169. § g) pontja szerint feltüntetett időpontról, ennek hiányában a számla kibocsátásának keltéről.
2. Az adóalany termék értékesítése, szolgáltatás nyújtása esetén azon számlákról, amelyekben egy másik, belföldön nyilvántartásba vett adóalanyra áthárított adó összege az 1 000 000 forintot eléri vagy meghaladja, arról az adómegállapítási időszakról teljesítendő bevallásban, amelyben az ügylet teljesítését vagy az előleg megfizetését tanúsító számlában feltüntetett adót meg kell állapítania, számlánként nyilatkozni köteles:
a) a terméket beszerző, szolgáltatást igénybe vevő adóalany adószámának, csoportos adóalanyiság esetén csoportazonosító számának első nyolc számjegyéről,
b) a kibocsátott számlában feltüntetett adóalapról és áthárított adó összegről, a számla sorszámáról, valamint
c) a számlában a 169. § g) pontja szerint feltüntetett időpontról, ennek hiányában a számla kibocsátásának keltéről.
3. Amennyiben az adóalany ugyanabban az adómegállapítási időszakban ugyanazon termékértékesítő vagy szolgáltatást nyújtó által kibocsátott több számlában – ideértve a számlával egy tekintet alá eső okiratot is – áthárított adó tekintetében gyakorol összesen 1 000 000 forintot elérő vagy ezt meghaladó összegben adólevonási jogot, úgy az erről az adómegállapítási időszakról benyújtott bevallásában nyilatkozik:
a) a termékértékesítő vagy szolgáltatást nyújtó adóalany – ideértve az Eva. hatálya alá tartozó személyt, szervezetet is – adószámának, csoportos adóalanyiság esetén csoportazonosító számának első nyolc számjegyéről, és
b) ezen számlákban feltüntetett, áthárított adó összegéről.
4. Számla módosítása esetén a számlát módosító okiratot kiállító és az azt befogadó adóalany abban a bevallásban, amelyben a módosítás hatását figyelembe veszi, akkor köteles a módosított számlát érintően az 1. és 2. pont szerint nyilatkozni, ha a számlában áthárított adó akár a módosítást megelőzően, akár azt követően vagy a módosítást megelőzően és azt követően is eléri vagy meghaladja az 1 000 000 forintot. Ebben az esetben az adóalany nyilatkozik annak a számlának az 1. és 2. pontjában meghatározott adatairól, amelyet a módosítás érint, a módosítás számszaki hatásáról az adóalap és áthárított adó tekintetében, valamint a számlát módosító okirat sorszámáról.
5. Számla érvénytelenítése esetén a számlát érvénytelenítő okiratot kiállító és az azt befogadó adóalany, amennyiben az érvénytelenített számlában – ideértve a módosított számlát is – áthárított adó összege elérte vagy meghaladta az 1 000 000 forintot, abban a bevallásban, amelyben az érvénytelenítés hatását figyelembe veszi, köteles a számlát érintően az 1. és 2. pont szerinti adatokról, valamint a számlát érvénytelenítő okirat sorszámáról nyilatkozni.
6. Az 1–5. pontok szerinti nyilatkozat (összesítő jelentés) a jogkövetkezmények szempontjából bevallásnak minősül.
7. A XIII/A. Fejezet szerinti adózási módot választó adóalany által kibocsátott számla esetében az 1. és 2. pont szerinti nyilatkozatot csak egyszer, arról az adómegállapítási időszakról teljesítendő bevallásban kell megtenni, amelyben ezen számla alapján az adóalany első alkalommal adólevonási jogot érvényesít, adómegállapításra kötelezett.
8. A XIII/A. Fejezet szerinti adózási módot választó adóalany termék beszerzése, szolgáltatás igénybevétele esetén az 1. pont szerinti nyilatkozatot ugyanazon számláról csak egyszer, arról az adómegállapítási időszakról teljesítendő bevallásban teljesíti, amelyben ezen számla alapján első alkalommal adólevonási jogot érvényesít.
9. Az adóalany választása szerint a kötelezettségének az 1. és 2., valamint a 4. és 5. pontban meghatározott értékhatár figyelembevétele nélkül is eleget tehet.”
„10. számú melléklet a 2007. évi CXXVII. törvényhez
Összesítő jelentés
1. Az adóalany termék beszerzése, szolgáltatás igénybevétele esetén azon számlákról, amelyekben az áthárított adó összege a 100 000 forintot eléri vagy meghaladja, arról az adómegállapítási időszakról teljesítendő bevallásban, amelyben az ügylet teljesítését vagy az előleg megfizetését tanúsító számla alapján adólevonási jogot gyakorol, számlánként nyilatkozni köteles:
a) a terméket értékesítő, szolgáltatást nyújtó adóalany – ideértve az Eva. hatálya alá tartozó személyt, szervezetet is – adószámának, csoportos adóalanyiság esetén csoportazonosító számának első nyolc számjegyéről,
b) a nevére szóló számlában feltüntetett adóalapról és áthárított adó összegről, a számla sorszámáról, valamint
c) a számlában a 169. § g) pontja szerint feltüntetett időpontról, ennek hiányában a számla kibocsátásának keltéről.
2. Amennyiben az adóalany ugyanabban az adómegállapítási időszakban ugyanazon termékértékesítő vagy szolgáltatást nyújtó által kibocsátott több számlában – ideértve a számlával egy tekintet alá eső okiratot is – áthárított adó tekintetében gyakorol összesen 100 000 forintot elérő vagy ezt meghaladó összegben adólevonási jogot, úgy az erről az adómegállapítási időszakról benyújtott bevallásában nyilatkozik:
a) a termékértékesítő vagy szolgáltatást nyújtó adóalany – ideértve az Eva. hatálya alá tartozó személyt, szervezetet is – adószámának, csoportos adóalanyiság esetén csoportazonosító számának első nyolc számjegyéről, és
b) ezen számlákban feltüntetett, áthárított adó összegéről.
3. Számla módosítása esetén a számlával egy tekintet alá eső okiratot befogadó adóalany abban a bevallásban, amelyben a módosítás hatását figyelembe veszi, akkor köteles a módosított számlát érintően az 1. pont szerint nyilatkozni, ha a számlában áthárított adó akár a módosítást megelőzően, akár azt követően vagy a módosítást megelőzően és azt követően is eléri vagy meghaladja a 100 000 forintot. Ebben az esetben az adóalany nyilatkozik annak a számlának az 1. pontban meghatározott adatairól, amelyet a módosítás érint, a módosítás számszaki hatásáról az adóalap és áthárított adó tekintetében, valamint a számlát módosító okirat sorszámáról.
4. Számla érvénytelenítése esetén a számlával egy tekintet alá eső okiratot befogadó adóalany, amennyiben az érvénytelenített számlában – ideértve a módosított számlát is – áthárított adó összege elérte vagy meghaladta a 100 000 forintot, abban a bevallásban, amelyben az érvénytelenítés hatását figyelembe veszi, köteles a számlát érintően az 1. pont szerinti adatokról, valamint a számlát érvénytelenítő okirat sorszámáról nyilatkozni.
5. Az adóalany termék értékesítése, szolgáltatás nyújtása esetén azon nyomdai úton előállított nyomtatvány használatával kibocsátott számlákról, amelyekben egy másik, belföldön nyilvántartásba vett adóalanyra áthárított adó összege
a) a 100 000 forintot eléri vagy meghaladja, de az 500 000 forintot nem éri el, a számla kibocsátását követő öt naptári napon belül,
b) az 500 000 forintot eléri vagy meghaladja, a számla kibocsátását követő naptári napon belül számlánként köteles a számla 169. § szerinti tartalmáról adatot szolgáltatni.
6. Az adóalany külön jogszabályban meghatározott elektronikus módon számlánként adatszolgáltatást teljesít az állami adó- és vámhatóság részére azon számlázási funkcióval rendelkező programmal kiállított számlák külön jogszabályban meghatározott adattartalmáról, amelyekben egy másik, belföldön nyilvántartásba vett adóalanyra áthárított adó összege a 100 000 forintot eléri vagy meghaladja. Az adóalany ezen számlákat érintő módosításról vagy érvénytelenítésről is külön jogszabályban meghatározott módon elektronikus adatszolgáltatást teljesít. Szintén külön jogszabályban meghatározott módon kell elektronikus adatszolgáltatást teljesíteni azon módosításokról, amikor a módosítást követően éri el vagy haladja meg a 100 000 forintot a számlában áthárított adó.
7. Számla nyomdai úton előállított nyomtatvány használatával történő módosítása esetén a számlával egy tekintet alá eső okiratot kibocsátó adóalany köteles ezen okirat 170. § szerinti tartalmáról adatot szolgáltatni annak kibocsátását követő
a) öt naptári napon belül, ha a számlában áthárított adó akár a módosítást megelőzően, akár azt követően vagy a módosítást megelőzően és azt követően is eléri vagy meghaladja a 100 000 forintot, de nem éri el az 500 000 forintot,
b) naptári napon belül, ha a számlában áthárított adó akár a módosítást megelőzően, akár azt követően vagy a módosítást megelőzően és azt követően is eléri vagy meghaladja az 500 000 forintot.
8. Számla nyomdai úton előállított nyomtatvány használatával történő érvénytelenítése esetén a számlával egy tekintet alá eső okiratot kibocsátó adóalany köteles ezen okirat 170. § szerinti tartalmáról adatot szolgáltatni annak kibocsátását követő
a) öt naptári napon belül, ha az érvénytelenített számlában áthárított adó elérte vagy meghaladta a 100 000 forintot, de nem érte el az 500 000 forintot,
b) naptári napon belül, ha az érvénytelenített számlában áthárított adó elérte vagy meghaladta az 500 000 forintot.
9. Az 5–8. pont szerinti adatszolgáltatást az állami adó- és vámhatóság által erre a célra biztosított elektronikus felületen kell teljesíteni. Az elektronikus felület az adóalany egyedi azonosítására szolgáló adatok igénylését követően használható. Az azonosító adatokat az adóalany vagy annak Air. szerinti állandó meghatalmazottja igényli.
10. Az 1–4. pont szerinti nyilatkozatra a bevallásra vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni.
11. A XIII/A. Fejezet szerinti adózási módot választó adóalany által kibocsátott számla esetében az 1–4. pont szerinti nyilatkozatot csak egyszer, arról az adómegállapítási időszakról teljesítendő bevallásban kell megtenni, amelyben ezen számla alapján az adóalany első alkalommal adólevonási jogot érvényesít.
12. A XIII/A. Fejezet szerinti adózási módot választó adóalany termék beszerzése, szolgáltatás igénybevétele esetén az 1–4. pont szerinti nyilatkozatot ugyanazon számláról csak egyszer, arról az adómegállapítási időszakról teljesítendő bevallásban teljesíti, amelyben ezen számla alapján első alkalommal adólevonási jogot érvényesít.
13. Az adóalany választása szerint e melléklet szerinti kötelezettségének az 1–8. pontban meghatározott értékhatár figyelembevétele nélkül is eleget tehet.
14. Az 5–8. pont szerinti adatszolgáltatást az adóalany nevében az a személy is teljesítheti, akit az adóalany vagy annak Air. szerinti állandó meghatalmazottja a 9. pont szerinti elektronikus felületen megjelöl. Az adóalany vagy annak Air. szerinti állandó meghatalmazottja által megjelölt személy által teljesített valamennyi adatszolgáltatás az adóalany nevében tett jognyilatkozatnak minősül.
15. Az adóalany vagy annak Air. szerinti állandó meghatalmazottja a 9. pont szerinti elektronikus felületen megjelöli azon személyt, akinek az elektronikus felületen szolgáltatott adatokhoz hozzáférési lehetőséget ad.”
1. A pénzügyi számlákkal kapcsolatos információk automatikus cseréjéről szóló, illetékes hatóságok közötti többoldalú Megállapodás kihirdetéséről szóló 2015. évi CXC. törvény (a továbbiakban: Kihirdető törvény) 1. melléklete a következő 7a. és 7b. pontokkal egészül ki:
„7a. Azerbajdzsán
7b. Bahrein”
2. A Kihirdető törvény 1. melléklete a következő 21a. ponttal egészül ki:
„21a. Egyesült Arab Emírségek”
3. A Kihirdető törvény 1. melléklet 26. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
„26. Franciaország és annak következő tengerentúli területei:
– Francia Guyana,
– Guadeloupe,
– Martinique,
– Mayotte,
– Réunion és
– Saint-Barthélemy”
4. A Kihirdető törvény 1. melléklet 32. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
„32. Hollandia és annak következő területe:
– Bonaire, Sint Eustatius és Saba”
5. A Kihirdető törvény 1. melléklete a következő 45a. ponttal egészül ki:
„45a. Libanon”
6. A Kihirdető törvény 1. melléklete a következő 55a. ponttal egészül ki:
„55a. Nigéria”
7. A Kihirdető törvény 1. melléklete a következő 58b. ponttal egészül ki:
„58b. Pakisztán”
8. A Kihirdető törvény 1. melléklete a következő 69a. és 69b. pontokkal egészül ki:
„69a. Szaúd-Arábia
69b. Szingapúr”
9. A Kihirdető törvény 1. melléklete a következő 71a. ponttal egészül ki:
„71a. Törökország”
1. Az országonkénti jelentések cseréjéről szóló illetékes hatóságok közötti többoldalú Megállapodás kihirdetéséről szóló 2017. évi XCI. törvény (a továbbiakban: Megállapodást kihirdető törvény) 1. melléklete a következő 5a. ponttal egészül ki:
„5a. Ciprus”
2. A Megállapodást kihirdető törvény 1. melléklete a következő 11a. ponttal egészül ki:
„11a. Haiti”
3. A Megállapodást kihirdető törvény 1. melléklete a következő 17a. ponttal egészül ki:
„17a. Kajmán-szigetek”
4. A Megállapodást kihirdető törvény 1. melléklete a következő 18a. ponttal egészül ki:
„18a. Kolumbia”
5. A Megállapodást kihirdető törvény 1. melléklete a következő 28a. ponttal egészül ki:
„28a. Pakisztán”
6. A Megállapodást kihirdető törvény 1. melléklete a következő 30a. és 30b. pontokkal egészül ki:
„30a. Szingapúr
30b. Turks és Caicos-szigetek”
