Hatály: közlönyállapot (2017.XII.19.) Váltás a jogszabály mai napon hatályos állapotára

Megnyitom a Jogtárban

 

2017. évi CXCVII. törvény

a büntetőeljárásról szóló 2017. évi XC. törvény hatálybalépésével összefüggő egyes törvények módosításáról * 

1. A közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény módosítása

1. § A közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény (a továbbiakban: Kkt.) 21/F. § (1) bekezdés c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A közigazgatási bírságnyilvántartásból törvényben meghatározott feladataik ellátása céljából adatok átvételére jogosult)

„c) az ügyészség, a nyomozó hatóság és az előkészítő eljárást folytató szerv,”

2. § A Kkt. 21/J. § (6) bekezdés b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Az adattovábbítási nyilvántartásból adatigénylésre jogosult az érintetten kívül)

„b) büntetőeljárás során a bíróság, az ügyészség, a nyomozó hatóság, illetve az előkészítő eljárást folytató szerv,”

3. § A Kkt. 21/K. § (8) bekezdés c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[A (3) bekezdés szerint kezelt adatok teljes körét jogosult átvenni]

„c) a bíróság, az ügyészség és a nyomozó hatóság büntetőeljárás lefolytatása érdekében,”

4. § A Kkt. 21/J. § (5) bekezdésében az „a nemzetbiztonsági szolgálatok részére” szövegrész helyébe az „a nemzetbiztonsági szolgálatok, valamint a bíróság, az ügyészség, a nyomozó hatóság és az előkészítő eljárást folytató szerv részére” szöveg lép.

2. Az 1956-os népfelkeléssel összefüggő elítélések orvoslásáról szóló 1989. évi XXXVI. törvény módosítása

5. § Az 1956-os népfelkeléssel összefüggő elítélések orvoslásáról szóló 1989. évi XXXVI. törvény 6. § (2) bekezdésében a „büntető eljárásról szóló 1973. évi I. törvénynek a végzés elleni fellebbezés elintézésére vonatkozó szabályait (X. fejezet II. Cím)” szövegrész helyébe a „büntetőeljárásról szóló 2017. évi XC. törvény 579. § (3) bekezdését és 614. §-át” szöveg lép.

3. Az 1945 és 1963 közötti törvénysértő elítélések semmissé nyilvánításáról szóló 1990. évi XXVI. törvény módosítása

6. § Az 1945 és 1963 közötti törvénysértő elítélések semmissé nyilvánításáról szóló 1990. évi XXVI. törvény

a) 3. §-ában a „különleges eljárásoknak a büntető eljárásról szóló 1973. évi I. törvény (Be.) 356. §-ában meghatározott általános szabályai” szövegrész helyébe a „büntetőeljárásról szóló 2017. évi XC. törvény (a továbbiakban: Be.) 672-673. §-ában meghatározott szabályok” szöveg,

b) 4. § (1) bekezdésében a „Be.-nek a végzés elleni fellebbezés elintézésére vonatkozó szabályait (X. fejezet III. cím)” szövegrész helyébe a „Be. 579. § (3) bekezdését és 614. §-át” szöveg

lép.

4. Az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény módosítása

7. § (1) Az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény (a továbbiakban: Itv.) 57. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) Illetékmentes a büntetőügyekben:

a) az 52. § (1) bekezdésében megjelölt eljárásban a terhelt és a védő fellebbezése, perújítási indítványa és felülvizsgálati indítványa;

b) az 52. § (1) bekezdésében megjelölt eljárás, ha az eljárást a személyes meghallgatás megkezdése előtt vagy a személyes meghallgatás alapján a bíróság megszünteti;

c) az 54. § (2) bekezdésében említett kérelem, ha azt a terhelt, a törvényes képviselője vagy a védő nyújtotta be;

d) a költségkedvezmény engedélyezése iránti eljárás;

e) a terhelt, a védő, a fiatalkorú terhelt törvényes képviselője és az ügygondnok részére az általuk a büntetőeljárásról szóló törvény alapján megismerhető ügyiratokról készült másolat egyszeri kiadása;

f) a sértett részére másolat egyszeri kiadása az olyan eljárási cselekményről készült ügyiratról, amelyen jelen volt vagy jelen lehetett;

g) a feljelentő részére a szóban tett feljelentésről készített jegyzőkönyv másolatának, illetve az írásban tett feljelentés megtételét igazoló irat másolatának egyszeri kiadása;

h) az elektronikus formában, elektronikus okiratként vagy papíralapú okirat elektronikus másolataként (a továbbiakban együtt: elektronikus formában) rendelkezésre álló ügyirat másolatának elektronikus kapcsolattartás útján vagy elektronikus levelezési címre történő továbbítása.”

(2) Az Itv. 57. §-a a következő (3) és (4) bekezdéssel egészül ki:

„(3) Illetékmentes:

a) a büntetés-végrehajtási bíró hatáskörébe utalt ügyekben az elítélt, az egyéb jogcímen fogvatartott, a védő, a jogi képviselő, a fiatalkorú és a kényszergyógykezelt törvényes képviselője részére az általuk megismerhető iratokról készült másolat egyszeri kiadása,

b) a büntetés-végrehajtási ügyben, büntetés vagy az intézkedés végrehajtása, illetve a kényszerintézkedés foganatosítása során keletkezett, elektronikus formában rendelkezésre álló irat másolatának elektronikus kapcsolattartás útján vagy elektronikus levelezési címre történő továbbítása.

(4) Illetékmentes a szabálysértési ügyekben:

a) a feljelentő részére a szóban tett feljelentésről készített jegyzőkönyv másolatának, illetve az írásban tett feljelentés megtételét igazoló irat másolatának egyszeri kiadása,

b) a sértett részére a kihallgatásáról, valamint a sértett lakóhelyén, tartózkodási helyén, továbbá a szabálysértés helyszínén folytatott helyszíni szemléről készült jegyzőkönyv másolatának egyszeri kiadása.”

8. § Az Itv. 80. § (1) bekezdése a következő m) ponttal egészül ki:

(Azoktól az esetektől eltekintve, amelyekben az illetéket törvény rendelkezése alapján kell törölni vagy visszatéríteni, a kiszabott, de még meg nem fizetett illeték törlésének, illetőleg a megfizetett illeték visszatérítésének - hivatalból, vagy a fizetésre kötelezett, illetve jogutódja kérelmére - a következő esetekben van helye:)

„m) ha a magánvádas eljárásban a vád képviseletét az ügyészség átveszi, továbbá ha a bíróság a vádlott bűnösségét megállapítja vagy az eljárást büntethetőséget megszüntető okból megszünteti, illetve, ha a magánvádló a vádat legkésőbb az elsőfokú bíróság ügydöntő határozatának meghozataláig ejti.”

9. § Az Itv. Melléklet IV. címe a következő 6. ponttal egészül ki:

„6. Büntetőügy ügyiratáról, büntetés-végrehajtási ügyben, büntetés vagy intézkedés végrehajtása, illetve kényszerintézkedés foganatosítása során keletkezett iratról készített hitelesített vagy hitelesítetlen másolat vagy kivonat illetéke oldalanként 100 forint. Elektronikus formában rendelkezésre álló ügyirat másolatának a bíróság, ügyészség, nyomozó hatóság által biztosított optikai adathordozón történő továbbítása esetén a továbbítás illetéke optikai adathordozónként 500 forint. Elektronikus formában rendelkezésre álló ügyirat másolatának a bíróság, ügyészség, nyomozó hatóság által biztosított, optikai adathordozótól eltérő tartós adathordozón történő továbbítása esetén a továbbítás illetéke tartós adathordozónként 2000 forint.”

10. § Az Itv.

a) 37. § (3) bekezdésében a „büntető ügyben a nyomozó hatóság által készített iratmásolat” szövegrész helyébe a „büntetőügyben az ügyészség és a nyomozó hatóság által készített másolat” szöveg,

b) 38. § (4) bekezdésében a „megfizetésére” szövegrész helyébe a „megfizetésére a büntetőügyeken kívül” szöveg,

c) 52. § (1) bekezdésében a „kizárólag magánvád alapján folyó eljárásban” szövegrész helyébe a „magánvádas eljárásban” szöveg és a „kérelem” szövegrész helyébe az „indítvány” szöveg,

d) 52. § (4) bekezdésében az „a vádat az ügyész képviseli” szövegrész helyébe az „az ügyészség a vád képviseletét átvette” szöveg,

e) 53. § (1) bekezdésében a „büntető eljárás” szövegrész helyébe a „büntetőeljárás” szöveg,

f) 53. § (2) bekezdésében az „állammal szemben felmerült kártalanítási igény érvényesítése iránti eljárás” szövegrész helyébe az „alaptalanul alkalmazott szabadságkorlátozásért járó kártalanítás iránti per” szöveg,

g) 56. § (3) bekezdésében az „Illetékmentes az” szövegrész helyébe az „Illetékmentes a büntetőügyeken kívül az” szöveg,

h) 58. § (8) bekezdésében a „büntető eljárásban” szövegrész helyébe a „büntetőeljárásban” szöveg,

i) 62. § (1) bekezdés l) pontjában az „államban szemben felmerült kártalanítási igény érvényesítése iránt indított perben” szövegrész helyébe az „alaptalanul alkalmazott szabadságkorlátozásért járó kártalanítás iránti perben” szöveg,

j) 62. § (1) bekezdés t) pontjában a „szabálysértéssel” szövegrész helyébe a „bűncselekménnyel vagy szabálysértéssel” szöveg

lép.

11. § Hatályát veszti az Itv.

a) 52. § (3) bekezdése és

b) Melléklet IV. cím 3. pontja.

5. A foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény módosítása

12. § A foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény (a továbbiakban: Flt.) 27. § (1) bekezdés f) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[Az álláskeresési járadék folyósításának időtartamát (a továbbiakban: folyósítási idő) - az (5) bekezdésben foglaltak, valamint a 25. § (4) bekezdésében foglaltak figyelembevételével - annak az időtartamnak az alapulvételével kell megállapítani, amely alatt az álláskereső az álláskeresővé válást megelőző három év alatt munkaviszonyban, közfoglalkoztatási jogviszonyban töltött, vagy egyéni, illetőleg társas vállalkozói tevékenységet folytatott, feltéve ez utóbbi esetben, hogy vállalkozói tevékenysége alatt járulékfizetési kötelezettségének eleget tett (a továbbiakban együtt: jogosultsági idő). A jogosultsági idő tartamába nem számítható be az az időtartam, amely alatt az álláskereső álláskeresési járadékban vagy vállalkozói járadékban részesült. Az előbbiekben meghatározott hároméves időtartam meghosszabbodik a következő időtartamokkal vagy azok egy részével, ha ezen időtartamok alatt munkaviszony, közfoglalkoztatási jogviszony nem állt fenn, vagy az álláskereső jogosultsági időnek minősülő vállalkozói tevékenységet nem folytatott:]

„f) a letartóztatás, a szabadságvesztés, valamint az elzárás,”

(időtartamával.)

13. § Az Flt. 29. § (1) bekezdés b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Szünetel az álláskeresési járadék folyósítása, ha az álláskereső)

„b) letartóztatásban van, szabadságvesztést - kivéve, ha a szabadságvesztés büntetést pénzbüntetés átváltoztatása miatt állapították meg -, valamint elzárást tölt, a kényszerintézkedés vagy büntetés megkezdésének napjától,”

14. § Az Flt. 58. § (5) bekezdés k) pont 2. alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(E törvény alkalmazásában

pályakezdő álláskereső: a 25. életévét - felsőfokú végzettségű személy esetén 30. életévét - be nem töltött, a munkaviszony létesítéséhez szükséges feltételekkel rendelkező, az állami foglalkoztatási szerv által nyilvántartott álláskereső, feltéve, ha álláskeresési járadékra a tanulmányainak befejezését követően nem szerzett jogosultságot. Nem tekinthető pályakezdő álláskeresőnek, aki)

„2. letartóztatásban van, szabadságvesztést, valamint elzárást tölt,”

6. A szerencsejáték szervezéséről szóló 1991. évi XXXIV. törvény módosítása

15. § A szerencsejáték szervezéséről szóló 1991. évi XXXIV. törvény 36/I. § (2) bekezdés b) pontjában a „bíróság vagy hatóság megkeresése, illetve az NMHH közlése alapján az elektronikus adattal kapcsolatban tiltott szerencsejáték szervezésével vagy más bűncselekménnyel kapcsolatban” szövegrész helyébe a „bíróság, ügyészség vagy nyomozó hatóság, illetve az NMHH tájékoztatása alapján az elektronikus adattal kapcsolatban” szöveg lép.

7. A közjegyzőkről szóló 1991. évi XLI. törvény módosítása

16. § A közjegyzőkről szóló 1991. évi XLI. törvény (a továbbiakban: Közjegyzői tv.)

a) 17. § (3) bekezdés c) pontjában az „ítéletben” szövegrész helyébe az „ügydöntő határozatban” szöveg,

b) 24. § (1) bekezdés c) pontjában az „ítélet” szövegrész helyébe az „ügydöntő határozat” szöveg,

c) 49/A. § (6) bekezdés c) pontjában az „ítélettel” szövegrész helyébe az „ügydöntő határozattal” szöveg,

d) 81. § a) pontjában az „ellene fegyelmi vagy büntetőeljárás van folyamatban, ennek jogerős befejezéséig” szövegrész helyébe a „fegyelmi vagy - a magánvádas és pótmagánvádas eljárást kivéve - büntetőeljárás hatálya alatt áll,” szöveg,

e) 105. § (2) bekezdésében a „büntetőeljárás jogerős befejezéséig” szövegrész helyébe a „büntetőeljárásnak a bíróság jogerős ügydöntő határozatával vagy véglegessé vált nem ügydöntő végzésével történő befejezéséig, illetve az ügyészségnek vagy a nyomozó hatóságnak a feltételes ügyészi felfüggesztés vagy közvetítői eljárás céljából történő felfüggesztéséről szóló, illetve további jogorvoslattal nem támadható eljárást megszüntető határozata meghozataláig” szöveg,

f) 105. § (3) bekezdésében a „büntető ügyben” szövegrész helyébe a „büntetőügyben” szöveg és az „Az eljárást befejező jogerős határozatot” szövegrész helyébe az „A bíróság jogerős ügydöntő határozatát vagy véglegessé vált nem ügydöntő végzését, illetve az ügyészségnek vagy a nyomozó hatóságnak a feltételes ügyészi felfüggesztés vagy közvetítői eljárás céljából történő felfüggesztéséről szóló, illetve további jogorvoslattal nem támadható eljárást megszüntető határozatát” szöveg,

g) 122. § (7) bekezdésében az „ügyész” szövegrész helyébe az „ügyészség” szöveg és a „büntetőügyben eljáró” szövegrész helyébe a „nyomozó” szöveg

lép.

17. § Hatályát veszti a Közjegyzői tv. 105. § (1) bekezdésében az „alapos” szövegrész.

8. A csődeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló 1991. évi XLIX. törvény módosítása

18. § A csődeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló 1991. évi XLIX. törvény

a) 6. § (1c) bekezdésében az „a büntetőügyben eljáró ügyész, illetve nyomozó hatóság,” szövegrész helyébe az „a büntetőeljárásban eljáró ügyészség, illetve nyomozó hatóság,” szöveg,

b) 6/A. § (1) bekezdésében az „ügyész” szövegrész helyébe az „ügyészség” szöveg,

c) 6/A. § (3) és (6) bekezdésében a „vádirat benyújtásáig” szövegrész helyébe a „vádemelésig” szöveg,

d) 6/A. § (9) bekezdésében a „jogerős határozatával” szövegrész helyébe a „jogerős ügydöntő határozatával” szöveg,

e) 27. § (8) bekezdésében és 38/A. § (2) bekezdésében a „büntető ügyben” szövegrész helyébe a „büntetőügyben” szöveg és a „bírósági” szövegrész helyébe az „ügydöntő” szöveg,

f) 49/G. § (2) bekezdésében az „ügyész, a büntetőügyben eljáró szervek” szövegrész helyébe az „ügyészség, illetve a nyomozó hatóság” szöveg

lép.

9. A közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény módosítása

19. § A közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény (a továbbiakban: Kjt.)

a) 78/A. § (2) bekezdés e) pontjában a „magánindítvány vagy pótmagánvádló vádindítványa alapján indult eljárás” szövegrész helyébe a „magánvádas vagy pótmagánvádas eljárás” szöveg,

b) 83/D. § f) pontjában a „nyomozó hatóság, az ügyész és a bíróság” szövegrész helyébe a „bíróság, az ügyészség és a nyomozó hatóság” szöveg,

c) 91/B. §-ában az „az 1. módosító törvény hatálybalépése után indul büntetőeljárás a 20. § (2d) bekezdés a) pontjában meghatározott bűncselekmény elkövetésének megalapozott gyanúja miatt” szövegrész helyébe az „a gyanúsított kihallgatására az 1. módosító törvény hatálybalépését követően kerül sor” szöveg,

d) 91/E. § (1) bekezdésében az „az egyes jogállási tárgyú törvények módosításáról szóló 2015. évi XXXII. törvény hatálybalépése után indul büntetőeljárás a 20. § (2) bekezdés d) pontjában meghatározott bűncselekmény elkövetésének megalapozott gyanúja miatt” szövegrész helyébe az „a gyanúsított kihallgatására a 2015. évi XXXII. törvény hatálybalépését követően kerül sor” szöveg

lép.

20. § Hatályát veszti a Kjt. 20. § (2d) bekezdés a) pontjában az „a büntetőeljárás jogerős befejezéséig” és a „bűncselekmény elkövetésének megalapozott gyanúja” szövegrész.

10. A polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló 1992. évi LXVI. törvény módosítása

21. § A polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló 1992. évi LXVI. törvény (a továbbiakban: 1992. évi LXVI. törvény)

a) 9. § (2) bekezdés g) pont ga) alpontjában az „őrizetbe vagy előzetes letartóztatásba vételt” szövegrész helyébe az „őrizet vagy letartóztatás elrendelését” szöveg,

b) 9. § (5) bekezdésében a „bíróság, a nemzetbiztonsági szolgálatok, a rendőrség, a nyomozó hatóságok, az ügyészség,” szövegrész helyébe a „bíróság, az ügyészség, a nyomozó hatóság, az előkészítő eljárást folytató szerv, a nemzetbiztonsági szolgálatok, a rendőrség,” szöveg,

c) 24. § (1) bekezdésében az „a nyomozó hatóságok, valamint a rendőrség bűnüldözési tevékenységük” szövegrész helyébe az „a nyomozó hatóság és az előkészítő eljárást folytató szerv büntetőeljárás lefolytatása céljából, a rendőrség bűnüldözési tevékenysége” szöveg és a „személy- és létesítményvédelmi” szövegrészek helyébe a „személyvédelmi és létesítménybiztosítási” szöveg,

d) 28/B. § (2) bekezdésében az „a nyomozó hatóságok és az ügyészség a bűncselekmények megelőzése, felderítése és” szövegrész helyébe az „az ügyészség, a nyomozó hatóság és az előkészítő eljárást folytató szerv” szöveg,

e) 29/F. § (1) bekezdés f) pontjában az „a hatóság bevonta vagy szabálysértési, illetve büntetőeljárásban tárgyi bizonyítási eszközként lefoglalta” szövegrész helyébe a „bevonták vagy szabálysértési, illetve büntetőeljárásban lefoglalták” szöveg

lép.

22. § Hatályát veszti az 1992. évi LXVI. törvény 27. § (4) bekezdés b) pontjában az „előzetes” szövegrész.

11. A magzati élet védelméről szóló 1992. évi LXXIX. törvény módosítása

23. § Hatályát veszti a magzati élet védelméről szóló 1992. évi LXXIX. törvény 12. § (5) bekezdésében az „alapos” szövegrész.

12. A szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény módosítása

24. § A szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény (a továbbiakban: Szoctv.) 32/B. § (4) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Nem állapítható meg az időskorúak járadéka, illetve az ellátásra való jogosultságot meg kell szüntetni, ha a személy)

„a) letartóztatásban van, vagy szabadságvesztést, illetve elzárást tölt,”

25. § A Szoctv. 34. § (1) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Nem állapítható meg az aktív korúak ellátására való jogosultság annak a személynek, aki)

„a) letartóztatásban van, vagy szabadságvesztést, illetve elzárást tölt,”

26. § A Szoctv. 19. § (1) bekezdésében a „megkeresésük alapján” szövegrész helyébe a „megkeresésük vagy adatkérésük alapján” szöveg lép.

13. A magyar állampolgárságról szóló 1993. évi LV. törvény módosítása

27. § A magyar állampolgárságról szóló 1993. évi LV. törvény 12. §-ában a „megkeresésére” szövegrész helyébe a „megkeresésére vagy adatkérésére” szöveg lép.

14. Az Önkéntes Kölcsönös Biztosító Pénztárakról szóló 1993. évi XCVI. törvény módosítása

28. § Az Önkéntes Kölcsönös Biztosító Pénztárakról szóló 1993. évi XCVI. törvény (a továbbiakban: Öpt.) 40/B. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(4) A Rendőrségről szóló 1994. évi XXXIV. törvény 69. § (3) bekezdésében, a Nemzeti Adó- és Vámhivatalról szóló 2010. évi CXXII. törvény 58. § (3) bekezdésében vagy a büntetőeljárásról szóló 2017. évi XC. törvény 262. § (3) bekezdésében meghatározottak szerinti adatkérés esetén a pénztár az ügyészség engedélye nélkül is köteles az általa kezelt, pénztártitoknak minősülő adatokra vonatkozó adatkérést teljesíteni.”

29. § Az Öpt.

a) 40/B. § (1) bekezdés d) pontjában a „keretében eljáró, valamint a feljelentés kiegészítését végző nyomozó hatósággal, ügyészséggel” szövegrész helyébe a „során eljáró ügyészséggel, nyomozó hatósággal és pénztártitok esetén az előkészítő eljárást folytató szervvel” szöveg és

b) 40/B. § (1) bekezdésében az „írásbeli megkeresése” szövegrész helyébe az „adatkérése vagy írásbeli megkeresése” szöveg

lép.

30. § Hatályát veszti az Öpt. 20. § (2) bekezdés a) pont ad) alpontjában az „elkövetésének megalapozott gyanúja” szövegrész.

15. A Rendőrségről szóló 1994. évi XXXIV. törvény módosítása

31. § A Rendőrségről szóló 1994. évi XXXIV. törvény

a) 91/A. § (1) bekezdés c) pontjában a „fényképét, hangmintáját” szövegrész helyébe a „fényképét, különös ismertetőjegyeit, hangmintáját” szöveg,

b) 91/A. § (1) bekezdés d) pontjában a „házi őrizet, illetve a lakhelyelhagyási tilalom alá helyezett és azon személyek adatait, akikkel szemben távoltartást rendeltek el, valamint akiknek óvadék vagy biztosíték letétbe helyezését engedélyezték,” szövegrész helyébe a „Be. szerinti személyi szabadságot érintő bírói engedélyes kényszerintézkedés hatálya alatt állók” szöveg,

c) 91/A. § (1) bekezdés e) pont ea) alpontjában az „embercsempészet” szövegrész helyébe az „embercsempészés” szöveg,

d) 91/A. § (1) bekezdés h) pontjában az „iratokban” szövegrész helyébe az „ügyiratokban” szöveg és a „jogerős ítéletig, a nyomozás megszüntetése vagy a büntetőeljárás egyéb módon történt jogerős befejezése” szövegrész helyébe az „ügydöntő határozatig, a bíróság véglegessé vált nem ügydöntő végzésével történő befejezése, illetve az ügyészség vagy a nyomozó hatóság további jogorvoslattal nem támadható eljárást megszüntető határozatának meghozatala” szöveg,

e) 91/C. § (2) bekezdésében a „bűnüldözési feladatai ellátása céljából - körözési eljárás során, illetőleg lakhelyelhagyási tilalom, házi őrizet elrendelése vagy biztosíték letétbe helyezésének engedélyezése esetén, továbbá nemzetközi kötelezettségvállalás alapján - jelzés” szövegrész helyébe a „körözési eljárás során, illetve az olyan bűnügyi felügyelet elrendelése esetén, amelynek során a bíróság a terhelt számára előírta, hogy meghatározott területet, lakást, egyéb helyiséget, intézményt vagy ahhoz tartozó bekerített helyet engedély nélkül nem hagyhat el, vagy biztosíték letétbe helyezésével folyó eljárás során, továbbá nemzetközi kötelezettségvállalás alapján jelzés” szöveg,

f) 91/M. § (3) bekezdésében a „büntető- vagy szabálysértési eljárás jogerős befejezésekor” szövegrész helyébe a „szabálysértési eljárás jogerős befejezésekor, valamint a büntetőeljárásnak a bíróság jogerős ügydöntő határozatával vagy véglegessé vált nem ügydöntő végzésével történő befejezésekor, illetve az ügyészség vagy a nyomozó hatóság további jogorvoslattal nem támadható eljárást megszüntető határozata meghozatalakor” szöveg

lép.

16. A hadigondozásról szóló 1994. évi XLV. törvény módosítása

32. § A hadigondozásról szóló 1994. évi XLV. törvény 21. § (1) bekezdésében az „őrizetbe vétel idejét is - harminc napot meghaladóan előzetes letartóztatásban” szövegrész helyébe az „őrizet idejét is - harminc napot meghaladóan letartóztatásban” szöveg lép.

17. A bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvény módosítása

33. § (1) A bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvény (a továbbiakban: Vht.) 10. § e)-h) pontja helyébe a következő rendelkezések lépnek:

[A bírósági végrehajtást (a továbbiakban: végrehajtás) végrehajtható okirat kiállításával kell elrendelni. A végrehajtható okiratok a következők:]

„e) a büntetőeljárásról szóló törvény alapján

ea) elrendelt elővezetés vagy előállítás költségének,

eb) a terhelt elfogása és megtalálása esetén meghatározott bíróság, ügyészség, illetve nyomozó hatóság vagy végrehajtásért felelős szerv elé állítása költségének,

ec) az ügyészség, illetve a nyomozó hatóság által kiszabott rendbírságnak,

ed) a bíróság vagy az ügyészség által a bűnügyi költségnek

a megállapításáról szóló értesítés,

f) a büntetések, az intézkedések, egyes kényszerintézkedések és a szabálysértési elzárás végrehajtásáról szóló törvény alapján

fa) elrendelt elővezetés költségének,

fb) az elítélt vagy a kényszergyógykezelt elfogása és megtalálása esetén meghatározott bíróság, ügyészség vagy végrehajtásért felelős szerv elé állítása költségének, továbbá

fc) az elítélt vagy az egyéb jogcímen fogvatartott kérelmére és költségére történő előállítás során felmerült költségnek

a megállapításáról szóló értesítés,

g) fegyelmi eljárásban a végrehajtóval, végrehajtó-helyettessel és végrehajtójelölttel szemben kiszabott pénzbírságról szóló értesítés,

h) az alapos kifogás esetén a végrehajtót az állam felé terhelő befizetési kötelezettségről szóló értesítés,”

(2) A Vht. 10. §-a a következő i)-m) ponttal egészül ki:

[A bírósági végrehajtást (a továbbiakban: végrehajtás) végrehajtható okirat kiállításával kell elrendelni. A végrehajtható okiratok a következők:]

„i) a bírósági gazdasági hivatalnak a közjegyző által kiszabott pénzbírságról szóló értesítése,

j) a pártfogó felügyelői szolgálat által a közvetítői eljárásban megállapított, az állam által előlegezett és visszatérítendő költségről szóló értesítés,

k) a bűnügyi zárlatot elrendelő, az elektronikus adat ideiglenes hozzáférhetetlenné tételéről, illetve visszaállításáról, valamint az elektronikus adat megőrzésére kötelezésről szóló határozat,

l) az Európai Unió és az ENSZ Biztonsági Tanácsa által elrendelt pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedés végrehajtására zárlatot elrendelő végzés, valamint

m) a 4/2009/EK tanácsi rendelet alapján kijelölt hazai központi hatóság által a tartásra kötelezett adatainak beszerzésére kiállított megkeresés.”

34. § A Vht. 13. § (1) bekezdés b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A végrehajtható okiratot akkor lehet kiállítani, ha a végrehajtandó határozat)

„b) jogerős, végleges vagy előzetesen végrehajtható, valamint az ügyészség, illetve a nyomozó hatóság határozata további jogorvoslattal nem támadható, és”

35. § A Vht. 15. § (1) bekezdés b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Az első fokon eljárt bíróság végrehajtási lapot állít ki)

„b) a bíróság büntetőügyben hozott határozatának a polgári jogi igénynek helyt adó rendelkezése alapján,”

36. § A Vht. 56. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A végrehajtást elrendelő bíróság végzéssel megszünteti vagy korlátozza a végrehajtást, ha

a) közokirat alapján megállapította, hogy a végrehajtandó határozatot jogerős határozat, illetve büntetőeljárásban a bíróság véglegessé vált határozata, valamint az ügyészség, illetve a nyomozó hatóság további jogorvoslattal nem támadható határozata hatályon kívül helyezte, megváltoztatta, illetve a végrehajtandó határozat hatályát vesztette, vagy

b) jogerős bírósági határozat alapján megállapította, hogy a végrehajtási záradékkal ellátott okiratba foglalt végrehajtani kívánt követelés vagy az annak alapjául szolgáló jogviszony egészben vagy részben érvényesen nem jött létre.”

37. § A Vht. „Az ingatlan-végrehajtás általános szabályai” alcíme a 137/A. §-t követően a következő 137/B. §-sal egészül ki:

„137/B. § Nem terheli az ingatlant megszerző tulajdonos tulajdonjogát a bűnügyi zárlat ténye, ha a bűnügyi zárlat tényével terhelt ingatlan értékesítése iránt a 139. § (5)-(7) bekezdése alapján intézkedni lehet.”

38. § A Vht. 139. §-a a következő (5)-(7) bekezdéssel egészül ki:

„(5) Ha az ingatlan nem pénzfizetésre irányuló bűnügyi követelést vagy ilyen polgári jogi igényt, illetve ilyen vagyonelkobzást biztosító bűnügyi zárlat tényével terhelt, az ingatlan értékesítése iránt a bűnügyi zárlat tényének törlését követően lehet intézkedni.

(6) Ha az ingatlan pénzfizetésre irányuló bűnügyi követelést vagy ilyen polgári jogi igényt, illetve ilyen vagyonelkobzást biztosító bűnügyi zárlat tényével terhelt, és a bűnügyi zárlat bejegyzésére a végrehajtási jogot követően került sor, az ingatlan értékesítése iránt lehet intézkedni. Sikeres értékesítést követően pedig az adósnak visszajáró összeget a bűnügyi zárlat jogosultja részére nem lehet kiutalni, azt a végrehajtói letéti számlán kell kezelni.

(7) Ha az ingatlan pénzfizetésre irányuló bűnügyi követelést vagy ilyen polgári jogi igényt, illetve ilyen vagyonelkobzást biztosító bűnügyi zárlat tényével terhelt, és a bűnügyi zárlat bejegyzésére a végrehajtási jogot megelőzően került sor, az ingatlan értékesítése iránt kizárólag abban az esetben lehet intézkedni, ha a végrehajtási jog, a bűnügyi zárlat ténye jogosultjainak a követelései és a végrehajtási költségek várhatóan megtérülnek. Sikeres értékesítést követően a bűnügyi zárlattal biztosított összeget a jogosult részére nem lehet kiutalni, azt a végrehajtói letéti számlán kell kezelni.”

39. § A Vht. 202. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) A bűnügyi zárlatra a zárlatnak a szabályait kell megfelelően alkalmazni. A pénzfizetésre irányuló bűnügyi követelést vagy ilyen polgári jogi igényt, illetve ilyen vagyonelkobzást biztosító bűnügyi zárlatra pedig a pénzkövetelés biztosításának a szabályait kell megfelelően alkalmazni akként, hogy a végrehajtó a bűnügyi zárlat ingatlan-nyilvántartásba történő bejegyzése iránti megkeresésében köteles megjelölni a pénzkövetelés összegét.”

40. § A Vht. 203. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:

„(3) A végrehajtó a bűnügyi zárlat feloldásáról rendelkező jogerős vagy véglegessé vált határozat kézhezvétele után haladéktalanul intézkedik a bűnügyi zárlat törlése iránt.”

41. § A Vht. 210/C. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) Ha végrehajtás alá vonható vagyontárgy hiányában vagy a lefoglalt vagyontárgy sikertelen értékesítése miatt a végrehajtás szünetel, a végrehajtó a szünetelésről szóló jegyzőkönyv másolatát megküldi az ügyészség részére a Be. CVI. Fejezetében írt eljárás lefolytatása érdekében.”

42. § A Vht. 210/F. §-a a következő (8) bekezdéssel egészül ki:

„(8) Ha a pénzösszegben vagy az adós egész vagyonára elrendelt vagyonelkobzás végrehajtása során a végrehajtó megállapítja, hogy az adós birtokában levő, fizetésre használt elektronikus adat is végrehajtás alá vonható, vagy a bíróság a vagyonelkobzást fizetésre használt elektronikus adatra rendelte el, a végrehajtó a fizetésre használt elektronikus adatot a büntetőeljárás során lefoglalt dolog előzetes értékesítésének szabályai szerint biztosítja és értékesíti.”

43. § (1) A Vht. 292. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) Az elsőfokú fegyelmi tanács az eljárás alá vont személyt felfüggeszti a hivatalából, ha

a) a büntetőeljárás során az eljárás alá vont személy

aa) letartóztatását rendelték el,

ab) olyan bűnügyi felügyeletét rendelték el, amelynek során a bíróság a terhelt számára előírta, hogy meghatározott lakást, egyéb helyiséget, intézményt, vagy ahhoz tartozó bekerített helyet, illetve meghatározott területet engedély nélkül nem hagyhat el, vagy

ac) előzetes kényszergyógykezelését rendelték el, illetve

b) a fegyelmi vagy a büntetőeljárás során a felfüggesztés más fontos okból indokolt.”

(2) A Vht. 292. §-a a következő (1a) bekezdéssel egészül ki:

„(1a) A felfüggesztésre a feljelentő, valamint a miniszternek vagy a Kar hivatali szervének a képviselője indítványt tehet, továbbá azt a bíróság hivatalból is elrendelheti.”

44. § (1) A Vht. 293. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A fegyelmi bíróság feljelentést tesz a tudomására jutott bűncselekmény miatt.”

(2) A Vht. 293. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) A büntetőügyben eljáró bíróság, ügyészség, nyomozó hatóság a végrehajtóval, a végrehajtó-helyettessel és a végrehajtójelölttel szemben indított büntetőeljárásról, illetve személyi szabadságot érintő bírói engedélyes kényszerintézkedésről értesíti a törvényszék elnökét, a minisztert és a Kar hivatali szervének vezetőjét, az eljárást befejező határozatot pedig kézbesíti részükre.”

45. § A Vht. 294. § (1) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A jogerős fegyelmi határozat meghozatala után az eljárás alá vont személy, a törvényszék elnöke, továbbá a miniszter és a Kar hivatali szervének vezetője új eljárást kezdeményezhet, ha)

„a) olyan tényre vagy bizonyítékra, illetve olyan jogerős bírósági vagy véglegessé vált hatósági határozatra, illetve büntetőeljárásban a bíróság jogerős vagy véglegessé vált határozatára, valamint az ügyészség, illetve a nyomozó hatóság további jogorvoslattal nem támadható határozatára hivatkozik, amelyet a fegyelmi bíróság nem bírált el, feltéve, hogy az a fegyelmi határozatra lényeges hatással lett volna,”

46. § A Vht. a következő 304/B. §-sal egészül ki:

„304/B. § E törvénynek a büntetőeljárásról szóló 2017. évi XC. törvény hatálybalépésével összefüggő egyes törvények módosításáról szóló 2017. évi CXCVII. törvénnyel (a továbbiakban e §-ban: Módtv.) megállapított rendelkezéseit azokban a Módtv. hatálybalépésekor folyamatban lévő végrehajtási eljárásokban is alkalmazni kell, amelyekben az ingatlanárverések kitűzésére még nem került sor.”

47. § A Vht.

1. 15. § (1) és (2) bekezdésében, 31/C. § (1) és (3) bekezdésében és 264. § (2) bekezdésében az „első fokon” szövegrész helyébe az „elsőfokon” szöveg,

2. 32. § (1) bekezdésében a „10. § c)-g)” szövegrészek helyébe a „10. § c)-l)” szöveg,

3. 35. § (5) bekezdésében a „büntetőügyben eljáró hatóság” szövegrész helyébe a „büntetőügyben eljáró bíróság, ügyészség, nyomozó hatóság” szöveg,

4. 45/A. § (7) bekezdésében a „büntetőjogi felelősségre vonásának kezdeményezése” szövegrész helyébe a „feljelentése” szöveg,

5. 47/A. § (8) bekezdésében, 202. § (1) bekezdésében, 253/E. § (11) bekezdésében és 303. § (7) bekezdésében az „ügyész” szövegrész helyébe az „ügyészség” szöveg,

6. 138. § (5) bekezdésében az „első fokú” szövegrész helyébe az „elsőfokú” szöveg,

7. 202. § (1) bekezdésében a „büntetőeljárásról szóló 1998. évi XIX. törvény” szövegrész helyébe a „büntetőeljárásról szóló 2017. évi XC. törvény” szöveg,

8. 215. §-ában az „ügyészi” szövegrész helyébe az „ügyészségi” szöveg, valamint a „büntetőeljárás szabályai szerint” szövegrész helyébe a „büntetőeljárásról szóló törvény szerint” szöveg,

9. 233. § (2) bekezdés b) pontjában a „bűncselekmény elkövetése miatt jogerős ítéletben” szövegrész helyébe a „jogerős ügydöntő határozatban” szöveg,

10. 253/E. § (5) bekezdésében és 253/G. § (3) bekezdésében az „ügyésznek” szövegrész helyébe az „ügyészségnek” szöveg,

11. 255. § a) pontjában a „10. § d)-g)” szövegrész helyébe a „10. § d)-l)” szöveg,

12. 269. § (2) bekezdésében a „bűncselekmény törvényi tényállását” szövegrész helyébe a „bűncselekményt” szöveg,

13. 275. § (1) bekezdés a) pontjában az „ellen fegyelmi vagy büntetőeljárás van folyamatban, ennek jogerős befejezéséig;” szövegrész helyébe a „fegyelmi vagy büntetőeljárás hatálya alatt áll;” szöveg,

14. 284. § (1) bekezdésében a „jogerős határozatában” szövegrész helyébe a „jogerős ügydöntő határozatában” szöveg

lép.

48. § Hatályát veszti a Vht. 202/A. § (1) bekezdése.

18. A szabadalmi ügyvivőkről szóló 1995. évi XXXII. törvény módosítása

49. § A szabadalmi ügyvivőkről szóló 1995. évi XXXII. törvény (a továbbiakban: Szüt.) 23/B. § (2) bekezdés e) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A fegyelmi tanács elnökeként és tagjaként nem járhat el,)

„e) aki fegyelmi vagy - a magánvádas és pótmagánvádas eljárást kivéve - büntetőeljárás hatálya alatt áll;”

50. § A Szüt.

a) 5. § (1) bekezdés b) pontjában az „ítéletével” szövegrész helyébe az „ügydöntő határozatával” szöveg,

b) 24/F. § (1) bekezdésében a „büntetőeljárás jogerős befejezéséig” szövegrész helyébe a „büntetőeljárásnak a bíróság jogerős ügydöntő határozatával vagy véglegessé vált nem ügydöntő végzésével történő befejezéséig, illetve az ügyészségnek vagy a nyomozó hatóságnak a feltételes ügyészi felfüggesztés vagy közvetítői eljárás céljából történő felfüggesztésről szóló, illetve további jogorvoslattal nem támadható eljárást megszüntető határozata meghozataláig” szöveg

lép.

19. A találmányok szabadalmi oltalmáról szóló 1995. évi XXXIII. törvény módosítása

51. § A találmányok szabadalmi oltalmáról szóló 1995. évi XXXIII. törvény 53. § (1) bekezdésében és 53. § (3) bekezdésében az „ügyész” szövegrész helyébe az „ügyészség” szöveg lép.

20. A környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény módosítása

52. § A környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény 109. § (1) bekezdésében az „ügyész” szövegrész helyébe az „ügyészség” szöveg lép.

21. A légiközlekedésről szóló 1995. évi XCVII. törvény módosítása

53. § A légiközlekedésről szóló 1995. évi XCVII. törvény (a továbbiakban: Lt.) 27/A. § (6) bekezdés e) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[A személyszállítást végző légifuvarozó az (1) és (3) bekezdésben meghatározott adatokat egyedi adatigénylés alapján az alábbi szerveknek, illetve személyeknek továbbíthatja:]

„e) a bíróságnak, az ügyészségnek, a nyomozó hatóságnak, illetve az előkészítő eljárást folytató szervnek;”

54. § Az Lt. 67. § (16) bekezdés c) pontjában az „elkövetésének megalapozott gyanúja miatt büntetőeljárás alatt áll, a büntetőeljárás jogerős befejezéséig” szövegrész helyébe a „miatt büntetőeljárás hatálya alatt áll,” szöveg lép.

55. § Hatályát veszti az Lt. 23. § (3) bekezdés a) pont ac) alpontjában az „elkövetésének alapos gyanúja” szövegrész.

22. A büntetés-végrehajtási szervezetről szóló 1995. évi CVII. törvény módosítása

56. § A büntetés-végrehajtási szervezetről szóló 1995. évi CVII. törvény (a továbbiakban: Bvsz. tv.) 29. § (1) bekezdés d) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[Az adatkezelő szerv - a 28/B. § (2) bekezdésében meghatározott adatok kivételével - az általa kezelt adatokat továbbítja, valamint az iratokról teljes körű tájékoztatást ad]

„d) a rendőrség, a nyomozó hatóság és az előkészítő eljárást folytató szerv,”

(részére.)

57. § A Bvsz. tv.

a) 14/A. § (1) bekezdésében az „Az előzetes letartóztatást” szövegrész helyébe az „A letartóztatást” szöveg,

b) 16. § (3) bekezdésében, 16. § (8) bekezdésében és 17. § (3) bekezdésében az „ideiglenes” szövegrész helyébe az „előzetes” szöveg,

c) 28/B. § (1) bekezdésében az „ügyész” szövegrész helyébe az „ügyészség” szöveg és az „1998. évi XIX. törvény 51. § (3) vagy (3a) bekezdése” szövegrész helyébe a „2017. évi XC. törvény 52. §-a” szöveg

lép.

23. A személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény módosítása

58. § A személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény 3. § 43. pontjában az „az előzetes letartóztatás, szabadságvesztés, elzárás büntetés” szövegrész helyébe az „a letartóztatás, szabadságvesztés, elzárás” szöveg lép.

24. A személyazonosító jel helyébe lépő azonosítási módokról és az azonosító kódok használatáról szóló 1996. évi XX. törvény módosítása

59. § A személyazonosító jel helyébe lépő azonosítási módokról és az azonosító kódok használatáról szóló 1996. évi XX. törvény (a továbbiakban: Szaz.) 32. § o) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A személyi azonosító kezelésére - az adattovábbítás kivételével - jogosult)

„o) az ügyészség, a nyomozó hatóság és az előkészítő eljárást folytató szerv büntetőeljárás lefolytatása érdekében;”

60. § A Szaz. 36. § r) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A személyi azonosító továbbítására jogosult:)

„r) az ügyészség, a nyomozó hatóság és az előkészítő eljárást folytató szerv büntetőeljárás lefolytatása érdekében;”

61. § A Szaz.

a) 20. § (2) bekezdés d) pontjában az „ügyész által jóváhagyott megkeresés” szövegrész helyébe az „ügyészség által engedélyezett adatkérés” szöveg,

b) 36. § i) és j) pontjában a „nyomozó hatóság részére” szövegrész helyébe a „bíróság, ügyészség, nyomozó hatóság, előkészítő eljárást folytató szerv részére” szöveg

lép.

25. A nemzetközi bűnügyi jogsegélyről szóló 1996. évi XXXVIII. törvény módosítása

62. § A nemzetközi bűnügyi jogsegélyről szóló 1996. évi XXXVIII. törvény (a továbbiakban: Nbjt.) 34. §-a a következő (1a) bekezdéssel egészül ki:

„(1a) Ha e törvény másképp nem rendelkezik,

a) az eljárás hivatalból vagy az ügyészség, a terhelt vagy a védő indítványára indul meg,

b) a bíróság ülnökök közreműködése nélkül, egyesbíróként jár el,

c) a bíróság az iratok alapján dönt, szükség esetén ülésen meghallgatja az ügyészt, a terheltet és a védőt; bizonyítás felvétele esetén tárgyalást tart,

d) a másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság ítélete elleni fellebbezést is tanácsülésen bírálja el és

e) harmadfokú bírósági eljárásnak nincs helye.”

63. § Az Nbjt. 44/B. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A külföldi hatóság kérésére az átvett büntetőeljárásnak a bíróság jogerős ügydöntő határozatával vagy véglegessé vált nem ügydöntő végzésével történő befejezéséről, vagy az ügyészségnek vagy a nyomozó hatóságnak a feltételes ügyészi felfüggesztés vagy közvetítői eljárás céljából történő felfüggesztésről szóló, illetve további jogorvoslattal nem támadható eljárást megszüntető határozatának meghozataláról a legfőbb ügyész értesíti a megkereső külföldi hatóságot.”

64. § (1) Az Nbjt. 46. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) Ha e törvény másképp nem rendelkezik,

a) az eljárás hivatalból vagy az ügyészség, a terhelt vagy a védő indítványára indul meg,

b) a bíróság ülnökök közreműködése nélkül, egyesbíróként jár el,

c) a bíróság az iratok alapján dönt, szükség esetén ülésen meghallgatja az ügyészt, a terheltet és a védőt; bizonyítás felvétele esetén tárgyalást tart,

d) a másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság ítélete elleni fellebbezést is tanácsülésen bírálja el és

e) harmadfokú bírósági eljárásnak nincs helye.”

(2) Az Nbjt. 46. §-a a következő (3) és (4) bekezdéssel egészül ki:

„(3) A bíróság ügydöntő határozata ellen felülvizsgálatnak nincs helye.

(4) A külföldi ítélet elismerése, a vagyonelkobzás vagy az elkobzás végrehajtásának átvétele, valamint az elektronikus adat végleges hozzáférhetetlenné tétele végrehajtásának átvétele tárgyában bírósági titkár is eljárhat.”

65. § (1) Az Nbjt. V. Fejezet 7. Cím címe helyébe a következő Cím cím lép:

„Kihallgatás telekommunikációs eszköz útján”

(2) Az Nbjt. 67. § (1)-(3) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:

„(1) A megkereső igazságügyi hatóság által Magyarországon tartózkodó személy tanúként, terheltként vagy szakértőként audiovizuális eszköz útján, vagy tanúként vagy szakértőként telefonkonferencia útján történő kihallgatása vagy meghallgatása iránt előterjesztett eljárási jogsegély iránti megkeresést a bíróság vagy az ügyészség az érintett személy telekommunikációs eszköz útján történő kihallgatásának vagy meghallgatásának elrendelésével teljesíti.

(2) A terhelt audiovizuális eszköz útján történő kihallgatására irányuló eljárási jogsegély iránti megkeresés a terhelt hozzájárulásával teljesíthető. A tanú vagy a szakértő telefonkonferencia útján történő kihallgatására vagy meghallgatására irányuló eljárási jogsegély iránti megkeresés a tanú vagy a szakértő hozzájárulása esetén teljesíthető.

(3) Az eljárási jogsegély iránti megkeresés teljesítésére a tanúként vagy terheltként kihallgatandó személy tényleges tartózkodási helye, illetve a szakértőként meghallgatandó személy tényleges tartózkodási helye vagy székhelye szerinti járásbíróság vagy járási ügyészség illetékes. Ha a szabadlábon lévő, tanúként vagy terheltként kihallgatandó személy Magyarországon tényleges tartózkodási hellyel, illetve a szakértőként meghallgatandó személy Magyarországon tényleges tartózkodási hellyel vagy székhellyel nem rendelkezik, az eljárási jogsegély iránti megkeresés teljesítésére a Pesti Központi Kerületi Bíróság vagy a Fővárosi Főügyészség rendelkezik hatáskörrel és illetékességgel.”

66. § Az Nbjt. 79. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) A megkereséshez csatolni kell a bíróság jogerős ügydöntő határozatát vagy annak hiteles másolatát.”

67. § Az Nbjt.

1. 10. §-ában a „Büntető Törvénykönyvet” szövegrész helyébe a „Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvényt” szöveg és a „büntetőeljárásról szóló törvényt” szövegrész helyébe a „büntetőeljárásról szóló 2017. évi XC. törvényt” szöveg,

2. 13. § (1) bekezdés b) pontjában és (2) bekezdésében az „állandó lakóhellyel” szövegrész helyébe a „lakcímmel” szöveg,

3. 18. § (2) bekezdésében a „Határozata” szövegrész helyébe az „A Fővárosi Törvényszék nem ügydöntő végzése” szöveg,

4. 19. § (1) bekezdésében a „személyt őrizetbe veszi” szövegrész helyébe a „személy őrizetét rendeli el” szöveg,

5. 20. § (1) bekezdés a) pontjában és 28. §-ában az „iratokat” szövegrész helyébe az „ügyiratokat” szöveg,

6. 20. § (1) bekezdés a) pontjában az „ügyésznek” szövegrész helyébe az „ügyészségnek” szöveg,

7. 20. § (1) bekezdés b) pontjában a „számára” szövegrész helyébe a „számára, és a bíróság feladata a kirendelt védő kijelölése” szöveg,

8. 20. § (1) bekezdés d) pontjában, 45. § (3) bekezdésében, 69. § (5) bekezdésében, 69/A. § (4) bekezdésében, 70. § (3) bekezdésében és 70/A. § (3) bekezdésében az „ügyészt” szövegrész helyébe az „ügyészséget” szöveg,

9. 20. § (1a) bekezdésében a „jogerős” szövegrész helyébe a „véglegessé vált” szöveg,

10. 20. § (1a) bekezdésében, 51. § (1) bekezdésében az „iratokkal” szövegrész helyébe az „ügyiratokkal” szöveg,

11. 22. § (4) bekezdésében az „előzetes letartóztatásban” szövegrész helyébe a „letartóztatásban” szöveg,

12. 22. § (4) bekezdésében, 65. § (6) bekezdésében az „az előzetes letartóztatás” szövegrészek helyébe az „a letartóztatás” szöveg,

13. 23. § (3) bekezdésében a „jogerős végzést az iratokkal” szövegrész helyébe a „véglegessé vált végzését az ügyiratokkal” szöveg,

14. 24. § (2) bekezdésében a „kiadatás céljából történő őrizetbe vétele” szövegrész helyébe a „őrizetének kiadatás céljából történő elrendelése” szöveg,

15. 25/A. § (1) bekezdésében, 40. § (1), (3), (4) és (6) bekezdésében, 44. § (4) és (6) bekezdésében, 44/A. § (3) bekezdésében a „korlátozó” szövegrész helyébe az „érintő” szöveg,

16. 25/A. § (2) bekezdésében az „ideiglenes kiadatási házi őrizet vagy ideiglenes kiadatási lakhelyelhagyási tilalom rendelhető el, ha a kiadatási kérelmet Magyarország területén lakóhellyel” szövegrész helyébe az „olyan ideiglenes kiadatási bűnügyi felügyelet rendelhető el, amelynek során a bíróság a terhelt számára előírja, hogy meghatározott területet, lakást, egyéb helyiséget, intézményt vagy ahhoz tartozó bekerített helyet engedély nélkül ne hagyjon el, ha a kiadatási kérelmet Magyarország területén lakcímmel” szöveg,

17. 25/B. § (1) bekezdésében az „az ideiglenes kiadatási házi őrizet vagy az ideiglenes kiadatási lakhelyelhagyási tilalom” szövegrész helyébe az „a 25/A. § (2) bekezdésében meghatározott ideiglenes kiadatási bűnügyi felügyelet” szöveg és a „határozatában” szövegrész helyébe a „végzésében” szöveg,

18. 25/B. § (2) bekezdésében az „Az ideiglenes kiadatási házi őrizet, illetve az ideiglenes kiadatási lakhelyelhagyási tilalom” szövegrész helyébe az „A 25/A. § (2) bekezdésében meghatározott ideiglenes kiadatási bűnügyi felügyelet” szöveg,

19. 25/B. § (3) bekezdésében a „személyt őrizetbe kell venni” szövegrész helyébe a „személy őrizetét kell elrendelni” szöveg,

20. 25/B. § (3) bekezdés a) pontjában az „az ideiglenes kiadatási házi őrizet, illetve az ideiglenes kiadatási lakhelyelhagyási tilalom” szövegrész helyébe az „a 25/A. § (2) bekezdésében meghatározott ideiglenes kiadatási bűnügyi felügyelet” szöveg,

21. 26. § (1) bekezdésében a „határozata” szövegrész helyébe a „végzése” szöveg és az „a kiadatást a bíróság határozatára” szövegrész helyébe az „a miniszter a kiadatást a bíróság végzésére” szöveg,

22. 26. § (3) bekezdésében az „ideiglenes kiadatási házi őrizet vagy ideiglenes kiadatási lakhelyelhagyási tilalom” szövegrész helyébe az „a 25/A. § (2) bekezdésében meghatározott ideiglenes kiadatási bűnügyi felügyelet” szöveg és a „terheltet őrizetbe kell venni” szövegrész helyébe a „terhelt őrizetét” szöveg,

23. 29. § (3) bekezdésében, 44/B. § (2) bekezdésében a „házi őrizet” szövegrész helyébe a „bűnügyi felügyelet” szöveg,

24. 30. § (4) bekezdésében a „149-160. §-ainak” szövegrész helyébe a „302-338. §-ainak” szöveg és az „intézkedés tehető” szövegrész helyébe a „kényszerintézkedés rendelhető el” szöveg,

25. 32. § (2) bekezdésében a „vádirat benyújtását követően” szövegrész helyébe a „vádemelés után” szöveg,

26. 32. § (2) és (5) bekezdésében, 42. § (4) bekezdésében, 44/A. § (2) bekezdésében, 45. § (1) bekezdésében, 51. § (3) bekezdésében, 55/A. § (1) és (2) bekezdésében, 62/D. § (2) bekezdésében, 65. § (4) bekezdésében, 65/A. § (3) és (5) bekezdésében, 66/A. § (3) bekezdésében, 67/A. § (1) bekezdésében, 69. § (5) és (7) bekezdésében, 69/A. § (1) és (4) bekezdésében, 70. § (1) és (3) bekezdésében, 70/A. § (1) és (3) bekezdésében, 74. § (5) és (7) bekezdésében, 75. § (5) bekezdésében, 75/A. § (7) bekezdésében az „ügyész” szövegrészek helyébe az „ügyészség” szöveg,

27. 32. § (3) és (5) bekezdésében a „vádirat benyújtása előtt” szövegrész helyébe a „vádemelés előtt” szöveg,

28. 32. § (5) bekezdésében a „vádirat benyújtását megelőzően” szövegrész helyébe a „vádemelés előtt” szöveg,

29. 34. § (1) bekezdésében az „első fokon” szövegrész helyébe az „elsőfokon” szöveg,

30. 37. § (1) bekezdésében, 43. § (1) bekezdésében a „lakó- vagy tartózkodási helyére” szövegrész helyébe a „tényleges tartózkodási helyére” szöveg,

31. 38. § (1) bekezdésében és 45. § (1) bekezdésében a „vádirat benyújtásáig” szövegrész helyébe a „vádemelésig” szöveg,

32. 38. § (1) bekezdésében, 40. § (4) bekezdésében az „az ügyész” szövegrész helyébe az „ügyészség” szöveg,

33. 40. § (1), (3) és (6) bekezdésében, 44. § (4) bekezdésében, 44/A. § (3) bekezdésében a „más, enyhébb” szövegrész helyébe a „más enyhébb,” szöveg,

34. 40. § (4) bekezdésében a „házi őrizet vagy lakhelyelhagyási tilalom” szövegrész helyébe a „bűnügyi felügyelet” szöveg,

35. 41. § (1) bekezdés a) pontjában az „a nyomozás” szövegrész helyébe az „az eljárás” szöveg,

36. 41. § (1) bekezdés b) pontjában az „a vádemelés elhalasztására” szövegrész helyébe a „feltételes ügyészi felfüggesztés elrendelésére” szöveg,

37. 42. § (1) bekezdésében az „ügyész vagy bíróság” szövegrész helyébe a „bíróság vagy ügyészség” szöveg,

38. 44. § (3) bekezdésében az „elvonó vagy korlátozó” szövegrész helyébe az „érintő” szöveg,

39. 44/A. § (2) bekezdésében a „216. § (1) bekezdése” szövegrész helyébe a „391. §-a” szöveg és a „310. §-a” szövegrész helyébe az „538. §-a” szöveg,

40. 44/A. § (3) bekezdésében a „kényszerintézkedés” szövegrészek helyébe a „bírói engedélyes kényszerintézkedés” szöveg,

41. 47. § (4) bekezdésében, 54. § (1) bekezdésében a „házi őrizetben” szövegrész helyébe a „bűnügyi felügyeletben” szöveg,

42. 48. § (1) bekezdésében a „határozatának” szövegrész helyébe az „ügydöntő végzésének” szöveg,

43. 48. § (2) bekezdésében a „határozatában” szövegrész helyébe az „ügydöntő végzésében” szöveg,

44. 48. § (4) bekezdésében az „a határozatában” szövegrész helyébe az „az ügydöntő végzésében” szöveg,

45. 49. § (1) bekezdésében az „állandó lakóhelye” szövegrész helyébe a „lakcíme” szöveg,

46. 51. § (1) bekezdésében a „határozatot” szövegrész helyébe az „ügydöntő végzést” szöveg és az „a határozatát” szövegrész helyébe az „az ügydöntő végzését” szöveg,

47. 51. § (2) bekezdésében, 60/C. § (2) bekezdésében a „határozatot” szövegrész helyébe az „ügydöntő végzést” szöveg,

48. 51. § (2) bekezdés b) pontjában a „határozat” szövegrész helyébe az „ügydöntő végzés” szöveg,

49. 51. § (3) bekezdésében az „iratok” szövegrész helyébe az „ügyiratok” szöveg,

50. 51. § (4) bekezdésében a „határozata” szövegrész helyébe az „ügydöntő végzése” szöveg és a „határozatára” szövegrész helyébe az „ügydöntő végzésére” szöveg,

51. 52. § (3) bekezdésében az „az ügyész vagy az a bíróság” szövegrész helyébe az „a bíróság vagy ügyészség” szöveg,

52. 55. §-ában a „határozatával” szövegrész helyébe az „ügydöntő végzésével” szöveg,

53. 55/A. § (2) bekezdésében az „őrizetbe vételét” szövegrész helyébe az „őrizetét” szöveg,

54. 60/C. § (2) bekezdésében a „határozatról” szövegrész helyébe a „végzésről” szöveg,

55. 60/D. § (2) bekezdésében a „határozatának” szövegrész helyébe az „ügydöntő határozatának” szöveg,

56. 60/E. §-ában az „az ennek folytán hozott határozat” szövegrész helyébe az „a rendkívüli jogorvoslat során hozott ügydöntő határozat” szöveg,

57. 60/G. § (2) bekezdésében a „határozatát” szövegrész helyébe az „ügydöntő végzését” szöveg és az „A határozatról” szövegrész helyébe az „Az ügydöntő végzésről” szöveg,

58. 60/H. § (2) bekezdésében a „határozatának” szövegrész helyébe az „ügydöntő határozatának” szöveg,

59. 61. § (1) bekezdés f) pontjában a „titkos adatszerzés” szövegrész helyébe a „bírói engedélyhez kötött leplezett eszközök alkalmazása” szöveg,

60. 61. § (2) bekezdésében az „ügyészhez” szövegrész helyébe az „ügyészséghez” szöveg,

61. 62/A. § (4) bekezdésében a „felettes ügyész” szövegrész helyébe a „felettes ügyészség” szöveg,

62. 62/G. §-ában és 63/D. §-ában a „Be. 95-96. §-ában, 98. §-ában, illetve 244/C. § (5) bekezdésében foglalt” szövegrész helyébe a „Be. 85. § (1) bekezdésében és 86. § (2) bekezdés a), c), d), f) és g) pontjában foglalt” szöveg,

63. 64. § c) pontjában, 67. § (9) bekezdésében, 67/A. § (1) és (2) bekezdésében a „zártcélú távközlő hálózat” szövegrész helyébe a „telekommunikációs eszköz” szöveg,

64. 65. § (3) bekezdés a) pontjában az „az ügyésszel” szövegrész helyébe az „ügyészséggel” szöveg,

65. 65. § (6) bekezdésében az „Előzetes letartóztatásban” szövegrész helyébe a „Letartóztatásban” szöveg és az „az előzetes letartóztatásban” szövegrész helyébe az „a letartóztatásban” szöveg,

66. 67. § (5) bekezdésében a „bíróság” szövegrész helyébe a „bíróság vagy ügyészség” szöveg és a „feladatot bírósági titkár” szövegrész helyébe a „feladatot bírósági titkár vagy alügyész” szöveg,

67. 67. § (7)-(9) bekezdésében az „A bíróság” szövegrész helyébe az „A bíróság vagy az ügyészség” szöveg,

68. 67. § (9) bekezdésében a „244/D. §” szövegrész helyébe a „125. §” szöveg és a „kép- és hangfelvételt” szövegrész helyébe a „felvételt” szöveg,

69. 67/A. § (3) és (4) bekezdésében a „bíróság” szövegrészek helyébe a „bíróság vagy az ügyészség” szöveg,

70. 69. § (5) bekezdésében, 70. § (3) bekezdésében az „ügyészi” szövegrész helyébe az „ügyészségi” szöveg,

71. 74. § (5) bekezdésében a „155. § (1) bekezdése” szövegrész helyébe a „320. § (1) bekezdése” szöveg, a „155. § (2) bekezdése” szövegrész helyébe a „321. § (1) bekezdése” szöveg és a „155. § (3) bekezdése” szövegrész helyébe a „321. § (2) bekezdése” szöveg,

72. 75. § (1) bekezdés b) pontjában és (3) bekezdésében a „155. § (1) bekezdése” szövegrész helyébe a „320. § (1) bekezdése” szöveg és a „155. § (2) bekezdése” szövegrész helyébe a „321. § (1) bekezdése” szöveg,

73. 75/A. § (2) és (3) bekezdésében a „címzett tartózkodási helye” szövegrész helyébe a „címzett tényleges tartózkodási helye” szöveg,

74. 75/B. § (7) bekezdésében a „személyt őrizetbe kell venni” szövegrész helyébe a „személy őrizetét kell elrendelni” szöveg,

75. 76. § (2) bekezdés d) pontjában a „személyi” szövegrész helyébe a „személyes” szöveg,

76. 78. § (2) bekezdésében a „Mindazt” szövegrész helyébe az „A megkereséshez az (1) bekezdésben foglaltakon túl mindazt” szöveg,

77. 79/A. § (2) bekezdésében a „megkeresésekhez” szövegrész helyébe a „megkereséshez az (1) bekezdésben meghatározottakon túl” szöveg,

78. 80. § (4) bekezdésében a „házkutatásra” szövegrész helyébe a „kutatásra” szöveg,

79. 80. § (4) bekezdés a) pontjában a „határozatnák” szövegrész helyébe a „határozatának” szöveg,

80. 81. § (1) bekezdésében az „a tanács elnöke” szövegrész helyébe az „az egyesbírós vagy a tanács elnöke” szöveg és a „nyilatkozattevő, - amennyiben” szövegrész helyébe a „nyilatkozattevő vagy - amennyiben” szöveg,

81. 81. § (2) bekezdésében az „első fokon” szövegrész helyébe az „elsőfokon” szöveg,

82. 82. §-ában az „az ügyésznek, illetve a bíróságnak” szövegrész helyébe az „a bíróságnak, illetve az ügyészségnek” szöveg és

83. 83. § (2) bekezdés b) pontjában a „díja” szövegrész helyébe a „díja és költsége” szöveg

lép.

68. § Hatályát veszti az Nbjt.

a) 34. § (1) bekezdésében az „Az eljárásra a büntetőeljárásról szóló törvénynek a különleges eljárásokra vonatkozó szabályait megfelelően alkalmazni kell.” szövegrész,

b) 40. § (1), (3) és (6) bekezdésében, 44. § (4) és (6) bekezdésében, 44/A. § (3) bekezdésében, 65. § (3) bekezdés a) pontjában és (7) bekezdésében, valamint 66/A. § (5) bekezdésében az „előzetes” szövegrész,

c) 64. § d) pontja és

d) V. Fejezet 8. Címe.

26. A közraktározásról szóló 1996. évi XLVIII. törvény módosítása

69. § A közraktározásról szóló 1996. évi XLVIII. törvény 23. § (2) bekezdésében a „büntetőeljárással összefüggésben hozott jogerős határozat” szövegrész helyébe a „bíróság jogerős vagy véglegessé vált határozata, valamint az ügyészség, illetve a nyomozó hatóság további jogorvoslattal nem támadható határozata” szöveg lép.

27. A természet védelméről szóló 1996. évi LIII. törvény módosítása

70. § A természet védelméről szóló 1996. évi LIII. törvény 60. § (1) bekezdésében az „ügyész” szövegrész helyébe az „ügyészség” szöveg lép.

28. A tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás tilalmáról szóló 1996. évi LVII. törvény módosítása

71. § A tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás tilalmáról szóló 1996. évi LVII. törvény

a) 79/A. § (5) bekezdésében a „büntetőeljárás jogerős befejezéséig” szövegrész helyébe a „szabálysértési eljárás jogerős befejezéséig, illetve a büntetőeljárásnak a bíróság jogerős ügydöntő határozatával vagy véglegessé vált nem ügydöntő végzésével történő befejezéséig, illetve az ügyészség vagy a nyomozó hatóság további jogorvoslattal nem támadható eljárást megszüntető határozata meghozataláig” szöveg,

b) 88/N. § (3) bekezdésében az „iratokra, ideértve a bíróság, az ügyész, és a nyomozó hatóság” szövegrész helyébe az „ügyiratokra, ideértve a bíróság, az ügyészség, a nyomozó hatóság vagy az előkészítő eljárást folytató szerv” szöveg

lép.

29. A tervező- és szakértő mérnökök, valamint építészek szakmai kamaráiról szóló 1996. évi LVIII. törvény módosítása

72. § A tervező- és szakértő mérnökök, valamint építészek szakmai kamaráiról szóló 1996. évi LVIII. törvény

a) 35. § (4) bekezdésében a „jogerős határozatnak a kamarával való közlésétől, a kétéves határidőt pedig az eljárás jogerős befejezésétől” szövegrész helyébe a „bíróság jogerős vagy véglegessé vált határozatának, valamint az ügyészségnek, illetve a nyomozó hatóságnak a feltételes ügyészi felfüggesztés vagy közvetítői eljárás céljából történő felfüggesztéséről szóló, illetve további jogorvoslattal nem támadható határozatának a kamarával való közlésétől kell számítani. A kétéves határidőt a büntetőeljárásnak a bíróság jogerős ügydöntő határozatával vagy véglegessé vált nem ügydöntő végzésével történő befejezésétől, illetve az ügyészségnek vagy a nyomozó hatóságnak a feltételes ügyészi felfüggesztés vagy közvetítői eljárás céljából történő felfüggesztéséről szóló, illetve további jogorvoslattal nem támadható eljárást megszüntető határozata meghozatalától” szöveg,

b) 36/D. § (1) bekezdésében az „ügyész” szövegrész helyébe az „ügyészség” szöveg

lép.

30. Az atomenergiáról szóló 1996. évi CXVI. törvény módosítása

73. § Az atomenergiáról szóló 1996. évi CXVI. törvény

a) 11. § (5) bekezdésében a „vele szemben a (3) bekezdésben meghatározott szándékos bűncselekmény elkövetésének megalapozott gyanúja miatt nincsen büntetőeljárás folyamatban” szövegrészek helyébe az „a (3) bekezdésben meghatározott szándékos bűncselekmény miatt nem áll büntetőeljárás hatálya alatt” szöveg,

b) 16. § (7) bekezdésében és 16/A. § (11) bekezdésében az „a bíróság” szövegrész helyébe az „az ügyészség és a nyomozó hatóság büntetőeljárás lefolytatása céljából, a bíróság” szöveg

lép.

31. A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény módosítása

74. § A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény (a továbbiakban: Gyvt.) 72. § (1) bekezdés b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Ha a gyermek)

„b) érdekében áll az anya letartóztatásának elrendelése esetén az anyával történő együttes elhelyezése, a letartóztatás elrendeléséről szóló határozat meghozatalakor a bíróság a gyermeket ideiglenesen, az anya fogvatartásának helye szerint a büntetés-végrehajtási intézet anya-gyermek részlegén vagy a javítóintézet fiatalkorú és gyermeke együttes elhelyezését biztosító részlegén helyezi el.”

75. § A Gyvt. 136. § (5) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A gyámhatóság és a személyes gondoskodást nyújtó gyermekjóléti, gyermekvédelmi szolgáltató tevékenységet végző szervezet alkalmazottja és vezetője, a gyermek és az őt nevelő szülő vagy a gyermek törvényes képviselője tartózkodási helyére vonatkozóan megtagadhatja a szülő tájékoztatását, illetve korlátozhatja a szülő iratbetekintési jogát, ha)

„a) a szülő a gyermeke vagy a gyermeket nevelő másik szülő sérelmére elkövetett bűncselekmény miatt büntetőeljárás hatálya alatt áll,”

76. § A Gyvt.

a) 66/M. § (2) bekezdés b) pontjában az „az előzetes letartóztatás” szövegrész helyébe az „a letartóztatás” szöveg,

b) 68/D. § (1) bekezdésében a „mellett a nyomozó hatóságnak” szövegrész helyébe a „mellett az ügyészségnek, a nyomozó hatóságnak” szöveg,

c) 68/D. § (8) bekezdés b) pont ba) alpontjában a „fiatalkorúval szemben indult büntetőeljárásban eljáró és jelzést tevő nyomozó hatóságnak” szövegrész helyébe a „büntetőeljárásban eljáró és jelzést tevő ügyészségnek, nyomozó hatóságnak” szöveg,

d) 98. § (7) bekezdés h) pontjában az „a rendőrség, az ügyészség,” szövegrész helyébe az „a rendőrség, a nyomozó hatóság, az ügyészség,” szöveg,

e) 101. § (5) bekezdésében a „bűnelkövetők” szövegrész helyébe a „terhelt” szöveg,

f) 136. § (2) bekezdés b) pontjában az „a rendőrségnek, az ügyészségnek” szövegrész helyébe az „a rendőrségnek, a nyomozó hatóságnak, az ügyészségnek” szöveg,

g) 139/A. § (3a) bekezdésében az „ügyész” szövegrész helyébe az „ügyészség” és az „1998. évi XIX. törvény 51. § (3) vagy (3a) bekezdése” szövegrész helyébe a „2017. évi XC. törvény 52. §-a” szöveg,

h) 169. §-ában a „követően a nyomozó hatóságnak” szövegrész helyébe a „követően az ügyészségnek, illetve a nyomozó hatóságnak” szöveg

lép.

77. § Hatályát veszti a Gyvt.

a) 15. § (5) bekezdésében, 80/B. § (5) bekezdés d) pontjában és 101. § (5) bekezdésében az „előzetes” szövegrész és

b) 135. § (4) bekezdés a) pontjában az „által megvalósított” szövegrész.

32. Az Országos Magyar Vadászkamaráról szóló 1997. évi XLVI. törvény módosítása

78. § Az Országos Magyar Vadászkamaráról szóló 1997. évi XLVI. törvény 23. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(4) Ha az etikai vétségnek is minősülő ügyben szabálysértési eljárás is indult, a kilencvennapos határidőt a jogerős határozat, ha büntetőeljárás is indult, a jogerős ügydöntő határozat vagy véglegessé vált nem ügydöntő végzés, vagy az eljárás feltételes ügyészi felfüggesztés vagy közvetítői eljárás céljából történő felfüggesztéséről szóló határozat, illetve további jogorvoslattal nem támadható eljárást megszüntető határozat területi szervezettel történt közlésétől kell számítani. Az egyéves határidőt a szabálysértési eljárásban az eljárás jogerős befejezésétől, büntetőeljárásban pedig a jogerős ügydöntő határozattal vagy véglegessé vált nem ügydöntő végzéssel, vagy az eljárás feltételes ügyészi felfüggesztés vagy közvetítői eljárás céljából történő felfüggesztéséről szóló határozattal, illetve további jogorvoslattal nem támadható eljárást megszüntető határozattal történő befejezésétől kell számítani.”

33. Az egészségügyi és a hozzájuk kapcsolódó személyes adatok kezeléséről és védelméről szóló 1997. évi XLVII. törvény módosítása

79. § Az egészségügyi és a hozzájuk kapcsolódó személyes adatok kezeléséről és védelméről szóló 1997. évi XLVII. törvény (a továbbiakban: Eüak.) 23. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) A Rendőrségről szóló 1994. évi XXXIV. törvény 69. § (3) bekezdésében, a Nemzeti Adó- és Vámhivatalról szóló 2010. évi CXXII. törvény 58. § (3) bekezdésében vagy a büntetőeljárásról szóló 2017. évi XC. törvény 262. § (3) bekezdésében meghatározottak szerinti adatkérés esetén a kezelést végző orvos az ügyészség engedélye nélkül is köteles az általa kezelt egészségügyi és személyazonosító adatokra vonatkozó adatkérést teljesíteni.”

80. § Az Eüak.

a) 23. §-át megelőző alcímben a „megkeresésére” szövegrész helyébe „megkeresésére vagy adatkérésére” szöveg,

b) 23. § (1) bekezdésében az „írásbeli megkeresésére” szövegrész helyébe az „adatkérésére vagy írásbeli megkeresésére” szöveg, a „megkereső” szövegrészek helyébe a „megkereső vagy adatszolgáltatást kérő” szöveg és a „megkeresésben” szövegrész helyébe a „megkeresésben vagy adatkérésben” szöveg,

c) 23. § (1) bekezdés a) pontjában a „büntetőügyben a nyomozó hatóság, az ügyészség, a bíróság,” szövegrész helyébe a „büntetőügyben a bíróság, az ügyészség, a nyomozó hatóság, az előkészítő eljárást folytató szerv,” szöveg,

d) 23. § (2) bekezdésében a „megkeresésben” szövegrész helyébe a „megkeresésben vagy adatkérésben” szöveg,

e) 23. § (4) bekezdés a) pontjában az „a nyomozó hatóság, valamint az ügyészség halaszthatatlan nyomozási cselekmény keretében” szövegrész helyébe az „az ügyészség, a nyomozó hatóság, valamint az előkészítő eljárást folytató szerv halasztást nem tűrő esetben” szöveg,

f) 23. § (4) bekezdésében a „megkeresést” szövegrészek helyébe a „megkeresést vagy adatkérést” szöveg

lép.

34. Az igazságügyi alkalmazottak szolgálati jogviszonyáról szóló 1997. évi LXVIII. törvény módosítása

81. § Az igazságügyi alkalmazottak szolgálati jogviszonyáról szóló 1997. évi LXVIII. törvény (a továbbiakban: Iasz.) 11. § (5) bekezdés d) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[Bírósági fogalmazónak, bírósági titkárnak, igazságügyi szakértőnek a (4) bekezdésben meghatározottakon túl azt sem lehet kinevezni:]

„d) aki büntetőeljárás - ide nem értve a magánvádas vagy pótmagánvádas eljárást - hatálya alatt áll.”

82. § Az Iasz. 56. § (4) bekezdés b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Fegyelmi eljárás nem rendelhető el, ha)

„b) az igazságügyi alkalmazottal szemben a kötelezettségszegés miatt büntetőeljárás vagy szabálysértési eljárás indult,

ba) szabálysértési eljárásban a felelősséget megállapító vagy eljárást megszüntető jogerős határozat, büntetőeljárásban a bíróság jogerős ügydöntő határozata vagy véglegessé vált eljárást megszüntető határozata, valamint a nyomozás során hozott, további jogorvoslattal nem támadható eljárást megszüntető határozat munkáltatóval való közlésétől számított három hónapon túl; vagy

bb) ha az eljárás az a) pontban említett hároméves határidőn túl fejeződött be, a ba) pont szerinti határozat meghozatalától számított egy év elteltével.”

83. § Az Iasz. 82. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) Az igazságügyi alkalmazott kártérítési felelősségéről, illetve sérelemdíj megfizetésére kötelezéséről a munkáltató a kár, illetve a személyiségi jogsértés tudomására jutásától számított 60 napon belül határozattal dönt. Ha a károkozóval, illetve a jogsértővel szemben a kárigénnyel, illetve a személyiségi jogsértéssel összefüggően büntetőeljárás indult, a határidő a büntetőeljárásnak a bíróság jogerős ügydöntő határozatával vagy véglegessé vált nem ügydöntő végzésével történő befejezésekor, illetve az ügyészségnek vagy a nyomozó hatóságnak a feltételes ügyészi felfüggesztés vagy közvetítői eljárás céljából történő felfüggesztésről szóló, illetve további jogorvoslattal nem támadható eljárást megszüntető határozata meghozatalakor veszi kezdetét.”

84. § Az Iasz.

a) 56. § (2) bekezdésében a „pótmagánvádló vádindítványa alapján indult eljárást” szövegrész helyébe a „pótmagánvádas eljárást” szöveg,

b) 59. § (1) bekezdésében a „pótmagánvádló vádindítványa alapján indult eljárást - hatálya alatt áll, a büntetőeljárás jogerős befejezéséig” szövegrész helyébe a „pótmagánvádas eljárást - hatálya alatt áll” szöveg

lép.

35. A társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény módosítása

85. § A társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény (a továbbiakban: Tbj.) 4. § g) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(E törvény alkalmazásában:)

„g) Fogvatartott: akinek őrizetét rendelték el; az a személy, aki olyan bűnügyi felügyelet alatt áll, amelynek során a bíróság előírta számára, hogy lakást, egyéb helyiséget, intézményt, vagy ahhoz tartozó bekerített helyet engedély nélkül nem hagyhat el; a letartóztatott; a szabadságvesztést, vagy elzárást töltő; valamint a kényszergyógykezelés vagy előzetes kényszergyógykezelés alatt álló személy.”

86. § A Tbj. 8. § d) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Szünetel a biztosítás:)

„d) a letartóztatás tartama alatt, kivéve, ha a letartóztatottat jogerősen felmentették, vagy a bíróság jogerős vagy végleges határozatában, valamint az ügyészség, illetve a nyomozó hatóság további jogorvoslattal nem támadható határozatában a büntetőeljárást megszüntette; továbbá a szabadságvesztés tartama alatt, kivéve, ha az elítéltet utóbb a bíróság jogerősen felmentette,”

87. § A Tbj. 15. § (2) bekezdés c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Baleseti egészségügyi szolgáltatásra jogosult, aki)

„c) letartóztatott, szabadságvesztést, elzárást, tölt, továbbá akinek őrizetét rendelték el,”

88. § A Tbj. 42. § (4) bekezdésében a „bíróságok, az ügyészségek” szövegrész helyébe a „bíróság, az ügyészség” szöveg lép.

36. A társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény módosítása

89. § A társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény 42. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) A szolgálati idő számításánál nem lehet figyelembe venni a letartóztatás, a szabadságvesztés tartamát. E rendelkezéstől eltérően szolgálati időként kell figyelembe venni

a) a letartóztatás idejét, ha a letartóztatottat jogerősen felmentették, vagy a bíróság jogerős vagy végleges határozatában, valamint az ügyészség, illetve a nyomozó hatóság további jogorvoslattal nem támadható határozatában a büntetőeljárást megszüntette,

b) a szabadságvesztés idejét, ha az elítéltet a bíróság utóbb jogerősen felmentette.”

37. A magánnyugdíjról és a magánnyugdíjpénztárakról szóló 1997. évi LXXXII. törvény módosítása

90. § A magánnyugdíjról és a magánnyugdíjpénztárakról szóló 1997. évi LXXXII. törvény (a továbbiakban: Mny.tv.) 79. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(4) A Rendőrségről szóló 1994. évi XXXIV. törvény 69. § (3) bekezdésében, a Nemzeti Adó- és Vámhivatalról szóló 2010. évi CXXII. törvény 58. § (3) bekezdésében vagy a büntetőeljárásról szóló 2017. évi XC. törvény 262. § (3) bekezdésében meghatározottak szerinti adatkérés esetén a pénztár az ügyészség engedélye nélkül is köteles az általa kezelt, pénztártitoknak minősülő adatokra vonatkozó adatkérést teljesíteni.”

91. § Az Mny.tv.

a) 49. § (4) bekezdés c) pontjában az „ítéletével” szövegrész helyébe az „ügydöntő határozatával” szöveg,

b) 79. § (1) bekezdés e) pontjában a „keretében eljáró, valamint a feljelentés kiegészítését végző nyomozó hatósággal, ügyészséggel” szövegrész helyébe a „során eljáró ügyészséggel, nyomozó hatósággal, illetve pénztártitok esetén az előkészítő eljárást folytató szervvel” szöveg,

c) 79. § (1) bekezdésében az „írásbeli megkeresése” szövegrész helyébe az „adatkérése vagy írásbeli megkeresése” szöveg

lép.

92. § Hatályát veszti az Mny.tv. 34. § (12) bekezdés c) pontjában az „elkövetésének megalapozott gyanúja” szövegrész.

38. A kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvény módosítása

93. § A kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvény (a továbbiakban: Ebtv.) 42/C. § (1) bekezdés e) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Nem jár a gyermekgondozási díj, ha)

„e) a jogosult letartóztatásban van, vagy szabadságvesztést, elzárást tölt;”

94. § Az Ebtv. 47. § (2) bekezdés d) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Nem jár táppénz)

„d) a letartóztatás és a szabadságvesztés tartamára,”

39. Az ingatlan-nyilvántartásról szóló 1997. évi CXLI. törvény módosítása

95. § Az ingatlan-nyilvántartásról szóló 1997. évi CXLI. törvény

a) 64. § (1a) bekezdésében az „1998. évi XIX. törvény 214. § (1a) bekezdése vagy 284. § (3) bekezdése” szövegrész helyébe a „2017. évi XC. törvény 464. § (4) bekezdése vagy 560. § (1) bekezdés e) pontja” szöveg,

b) 70. § (2) bekezdés a) pontjában „a nemzetbiztonsági szolgálat vagy a nyomozó hatóság” szövegrész helyébe a „nemzetbiztonsági szolgálat, a nyomozó hatóság vagy az előkészítő eljárást folytató szerv” szöveg

lép.

40. Az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény módosítása

96. § Az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény (a továbbiakban: Eütv.)

a) 188. § a) pontjában a „büntetőeljárás során elrendelt kényszergyógykezelést, ideiglenes kényszergyógykezelést és elmemegfigyelést” szövegrész helyébe a „kényszergyógykezelést, előzetes kényszergyógykezelést és a büntetőeljárás során az elmeállapot megfigyelést” szöveg,

b) 214. §-ában az „amennyiben a nyomozó hatóság” szövegrész helyébe az „amennyiben a bíróság, az ügyészség, illetve a nyomozó hatóság” szöveg,

c) 217. § (11) bekezdés c) pontjában a „pótmagánvádló vádindítványa alapján indult” szövegrész helyébe a „pótmagánvádas” szöveg

lép.

97. § Hatályát veszti az Eütv. 218. § (3) bekezdésében az „elkövetésének” szövegrész.

41. A fegyveres biztonsági őrségről, a természetvédelmi és a mezei őrszolgálatról szóló 1997. évi CLIX. törvény módosítása

98. § (1) A fegyveres biztonsági őrségről, a természetvédelmi és a mezei őrszolgálatról szóló 1997. évi CLIX. törvény (a továbbiakban: Fbötv.) 6. § (3) bekezdés c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Nem lehet fegyveres biztonsági őr,)

„c) aki kétévi vagy ennél hosszabb tartamú szabadságvesztéssel fenyegetett szándékos bűncselekmény miatt büntetőeljárás hatálya alatt áll.”

(2) Az Fbötv. 6. § (9) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(9) Ha a fegyveres biztonsági őrrel szemben szándékos bűncselekmény miatt büntetőeljárás indul, a rendőrség a kötelezett vagy a fegyveres biztonsági őrséget működtető szervezet vezetőjénél kezdeményezheti a fegyveres biztonsági őr szolgálatellátás alóli ideiglenes - a büntetőeljárásnak a bíróság jogerős ügydöntő határozatával vagy véglegessé vált nem ügydöntő végzésével történő befejezéséig, illetve az ügyészségnek vagy a nyomozó hatóságnak a feltételes ügyészi felfüggesztés vagy közvetítői eljárás céljából történő felfüggesztésről szóló, illetve további jogorvoslattal nem támadható eljárást megszüntető határozata meghozataláig tartó - felfüggesztését.”

99. § Az Fbötv.

a) 9/A. § (5) bekezdésében a „nyomozó hatóság, a szabálysértési hatóság, az ügyészség, a bíróság,” szövegrész helyébe a „bíróság, az ügyészség, a nyomozó hatóság, a büntetőeljárás során eljáró előkészítő eljárást folytató szerv, a szabálysértési hatóság” szöveg,

b) 9/A. § (6) bekezdésében „a nyomozó hatóság, a szabálysértési hatóság, az ügyészség, a bíróság,” szövegrész helyébe „a bíróság, az ügyészség, a nyomozó hatóság, a büntetőeljárás során eljáró előkészítő eljárást folytató szerv, a szabálysértési hatóság” szöveg,

c) 9/B. § (4) és (5) bekezdésében a „nyomozó hatóság, a rendőrségről szóló törvényben meghatározott terrorizmust elhárító szerv, a szabálysértési hatóság, a körözési eljárást folytató szerv, az ügyészség, a bíróság,” szövegrész helyébe a „bíróság, az ügyészség, a nyomozó hatóság, a büntetőeljárás során eljáró előkészítő eljárást folytató szerv, a rendőrségről szóló törvényben meghatározott terrorizmust elhárító szerv, a szabálysértési hatóság, a körözési eljárást folytató szerv,” szöveg

lép.

42. A külföldre utazásról szóló 1998. évi XII. törvény módosítása

100. § A külföldre utazásról szóló 1998. évi XII. törvény (a továbbiakban: Utv.) 16. § (1) bekezdés b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Nem utazhat külföldre)

„b) az a személy, aki olyan bűnügyi felügyelet alatt áll, amelynek során a bíróság előírta számára, hogy meghatározott területet, lakást, egyéb helyiséget, intézményt vagy ahhoz tartozó bekerített helyet engedély nélkül nem hagyhat el,”

101. § Az Utv.

a) 16. § (1) bekezdés a) pontjában az „ideiglenes kényszergyógykezelés” szövegrész helyébe az „előzetes kényszergyógykezelés” szöveg,

b) 16. § (2) bekezdés b) pontjában és a 16. § (4) bekezdésében a „bíró” szövegrész helyébe a „bíróság” szöveg,

c) 16. § (3)-(4) bekezdésében, 16/B. § (1)-(3) és (5) bekezdésében, valamint 16/C. § (1)-(3) bekezdésében az „ügyész” szövegrész helyébe az „ügyészség” szöveg,

d) 16. § (5) bekezdés a) pontjában az „elvonó vagy korlátozó” szövegrész helyébe az „érintő” szöveg,

e) 20. § (1) bekezdés a) pontjában az „a hatóság elvette, illetve bevonta vagy szabálysértési, illetve büntetőeljárásban tárgyi bizonyítási eszközként lefoglalta” szövegrész helyébe az „elvették, illetve bevonták vagy szabálysértési, illetve büntetőeljárásban lefoglalták” szöveg,

f) 23. § (1) bekezdésében az „és a rendőrség, a Nemzeti Adó- és Vámhivatal vámszerve és nyomozó hatósága” szövegrész helyébe az „a nyomozó hatóság, a rendőrség, a Nemzeti Adó- és Vámhivatal vámszerve” szöveg,

g) 29. § (2) bekezdésében a „nyomozó hatóságok és” szövegrész helyébe a „nyomozó hatóság, az előkészítő eljárást folytató szerv és” szöveg és a „körében” szövegrész helyébe az „esetén” szöveg

lép.

102. § Hatályát veszti az Utv. 16. § (1) bekezdés a) pontjában az „előzetes” szövegrész.

43. A családok támogatásáról szóló 1998. évi LXXXIV. törvény módosítása

103. § A családok támogatásáról szóló 1998. évi LXXXIV. törvény (a továbbiakban: Cst.) 27. § (1) bekezdés d) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Nem jár gyermekgondozási támogatás annak a személynek, aki)

„d) letartóztatásban van, illetve szabadságvesztést tölt.”

104. § A Cst. 42. § (2) bekezdésében az „ítélete” szövegrész helyébe az „ügydöntő határozata” szöveg lép.

44. Az Európai Unió bűnüldözési információs rendszere és a Nemzetközi Bűnügyi Rendőrség Szervezete keretében megvalósuló együttműködésről és információcseréről szóló 1999. évi LIV. törvény módosítása

105. § Az Európai Unió bűnüldözési információs rendszere és a Nemzetközi Bűnügyi Rendőrség Szervezete keretében megvalósuló együttműködésről és információcseréről szóló 1999. évi LIV. törvény

a) 4. § (1) bekezdésében és 5. § (1) bekezdésében, a „titkos információgyűjtéssel érintett” szövegrész helyébe a „titkos információgyűjtéssel, illetve a leplezett eszközök alkalmazásával érintett” szöveg,

b) 6. § (2) bekezdés a) pontjában a „2003. évi CXXX.” szövegrész helyébe a „2012. évi CLXXX.” szöveg,

c) 14/F. § (6) bekezdésében az „1998. évi XIX. törvény (a továbbiakban: Be.) 155. §” szövegrész helyébe a „2017. évi XC. törvény (a továbbiakban: Be.) 320. §” szöveg,

d) 14/F. § (6) bekezdés a) pontjában a „155. § (2) bekezdése” szövegrész helyébe a „321. § (1) bekezdése” szöveg és

e) 14/F. § (6) bekezdés b) pontjában a „155. § (3) bekezdése” szövegrész helyébe a „321. § (2) bekezdése” szöveg

lép.

45. A közterület-felügyeletről szóló 1999. évi LXIII. törvény módosítása

106. § A közterület-felügyeletről szóló 1999. évi LXIII. törvény 7/A. § (2) bekezdésében a „büntető vagy szabálysértési eljárásra jogosult szerv megkeresésére továbbíthatja” szövegrész helyébe a „szabálysértési eljárásra jogosult szerv, illetve büntetőeljárásban a bíróság, az ügyészség, a nyomozó hatóság, az előkészítő eljárást folytató szerv megkeresésére vagy adatkérésére továbbíthatja” szöveg, valamint a „megkeresésben” szövegrész helyébe a „megkeresésben vagy adatkérésben” szöveg lép.

46. A szervezett bűnözés, valamint az azzal összefüggő egyes jelenségek elleni fellépés szabályairól és az ehhez kapcsolódó törvénymódosításokról szóló 1999. évi LXXV. törvény módosítása

107. § A szervezett bűnözés, valamint az azzal összefüggő egyes jelenségek elleni fellépés szabályairól és az ehhez kapcsolódó törvénymódosításokról szóló 1999. évi LXXV. törvény (a továbbiakban: 1999. évi LXXV. törvény) 6. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„6. § Ha a működési engedély visszavonását, illetve az üzlet bezáratását az 5. § (1) bekezdésében meghatározott jogsértés miatt büntető- vagy szabálysértési eljárást folytató szerv indokoltnak tartja, az eljárás megindításáról, illetve szabálysértési eljárásban a jogerős végzésről, továbbá büntetőeljárásban a bíróság jogerős vagy véglegessé vált határozatáról, valamint az ügyészségnek, illetve a nyomozó hatóságnak a feltételes ügyészi felfüggesztés vagy közvetítői eljárás céljából történő felfüggesztésről szóló, illetve további jogorvoslattal nem támadható határozatáról értesíti az üzlet működési helye szerint illetékes jegyzőt. Az 5. § (2) bekezdésében meghatározott esetekben a bírósági ügydöntő határozatról az ügyben eljáró hatóságot is értesíteni kell.”

108. § Az 1999. évi LXXV. törvény

a) 5. § (1) bekezdésében az „a nyomozó, illetve” szövegrész helyébe az „az ügyészség, a nyomozó hatóság, illetve” szöveg,

b) 5. § (2) bekezdésében az „A szabálysértési, illetve a nyomozó hatóság” szövegrész helyébe az „Az ügyészség, a nyomozó hatóság, illetve a szabálysértési hatóság” szöveg

lép.

47. A közúti közlekedési nyilvántartásról szóló 1999. évi LXXXIV. törvény módosítása

109. § A közúti közlekedési nyilvántartásról szóló 1999. évi LXXXIV. törvény (a továbbiakban: Kknyt.) 33/B. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A nyilvántartó felfüggeszti a vizsgálónak a vizsgálói tevékenységre való jogosultságát, ha

a) a 2013. június 30-ig hatályban volt, a Büntető Törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvényben meghatározott közélet tisztasága elleni, közbizalom elleni vagy vagyon elleni,

b) a Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény XXVII., XXXIII. vagy XXXV-XXXVII. Fejezetében meghatározott bűncselekmény miatt büntetőeljárás hatálya alatt áll.”

110. § A Kknyt.

a) 19. § (1) bekezdés a) pontjában a „nyomozó hatóság, az” szövegrész helyébe a „nyomozó hatóság, az előkészítő eljárást folytató szerv, az” szöveg,

b) 27/A. § (3) bekezdés d) pontjában és 27/C. § (2) bekezdés b) pontjában a „nyomozó hatóság, az ügyészség és a bíróság” szövegrész helyébe a „bíróság, az ügyészség, a nyomozó hatóság és az előkészítő eljárást folytató szerv” szöveg,

c) 32. § (4) bekezdésében a „nyomozó hatóság és” szövegrész helyébe a „bíróság, az ügyészség, a nyomozó hatóság, az előkészítő eljárást folytató szerv és” szöveg

lép.

48. A víziközlekedésről szóló 2000. évi XLII. törvény módosítása

111. § A víziközlekedésről szóló 2000. évi XLII. törvény (a továbbiakban: Vkt.)

a) 34. § (4) bekezdés b) pontjában az „ítéletében” szövegrész helyébe az „ügydöntő határozatában” szöveg és

b) 40. § (2) bekezdésében a „nyomozóhatóságokra” szövegrész helyébe a „nyomozó hatóságra” szöveg

lép.

112. § Hatályát veszti a Vkt.

a) 34. § (4) bekezdés c) pontjában az „elkövetésének megalapozott gyanúja” szövegrész és

b) 40. § (1) és (2) bekezdésében a „vagy annak alapos gyanúja” szövegrész.

49. A Magyar Növényvédő Mérnöki és Növényorvosi Kamaráról szóló 2000. évi LXXXIV. törvény módosítása

113. § (1) A Magyar Növényvédő Mérnöki és Növényorvosi Kamaráról szóló 2000. évi LXXXIV. törvény (a továbbiakban: Mnmktv.) 23. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(4) Ha az adott ügyben büntetőeljárás is indul, a hat hónapos határidő a bíróság jogerős vagy véglegessé vált határozatának, vagy az ügyészségnek vagy a nyomozó hatóságnak a feltételes ügyészi felfüggesztés vagy közvetítői eljárás céljából történő felfüggesztésről szóló, illetve további jogorvoslattal nem támadható határozatának területi szervezettel történt közlésétől, az egyéves határidő pedig a büntetőeljárásnak a bíróság jogerős ügydöntő határozatával vagy véglegessé vált nem ügydöntő végzésével történő befejezésétől, vagy az ügyészségnek vagy a nyomozó hatóságnak a feltételes ügyészi felfüggesztés vagy közvetítői eljárás céljából történő felfüggesztésről szóló, illetve további jogorvoslattal nem támadható eljárást megszüntető határozata meghozatalától számít.”

(2) Az Mnmktv. 23. §-a a következő (4a) bekezdéssel egészül ki:

„(4a) Ha az adott ügyben szabálysértési eljárás is indul, a hat hónapos határidő a jogerős határozat területi szervezettel történt közlésétől, az egyéves határidő pedig az eljárás jogerős befejezésétől számít.”

(3) Az Mnmktv. 23. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(5) A bíróság határozatát a jogerőre emelkedést vagy véglegessé válást, az ügyészség vagy a nyomozó hatóság a feltételes ügyészi felfüggesztés vagy közvetítői eljárás céljából történő felfüggesztésről szóló, illetve további jogorvoslattal nem támadható eljárást megszüntető határozatát a határozathozatalt követő 30 napon belül megküldi az illetékes kamarai szervnek.”

(4) Az Mnmktv. 23. §-a a következő (5a) bekezdéssel egészül ki:

„(5a) A szabálysértési hatóság határozatát a jogerőre emelkedést követő 30 napon belül megküldi az illetékes kamarai szervnek.”

114. § Az Mnmktv.

a) 18. § (1) bekezdés c) pontjában és 19. § (2) bekezdés b) pontjában az „ítélettel” szövegrész helyébe az „ügydöntő határozattal” szöveg és

b) 18. § (3) bekezdésében a „jogerős bírói ítéletben” szövegrész helyébe a „bíróság jogerős ügydöntő határozatában” szöveg és a „fegyelmi határozatban” szövegrész helyébe az „a jogerős fegyelmi határozatban” szöveg

lép.

50. Az 1956. évi forradalom és szabadságharc utáni leszámolással összefüggő elítélések semmisségének megállapításáról szóló 2000. évi CXXX. törvény módosítása

115. § Az 1956. évi forradalom és szabadságharc utáni leszámolással összefüggő elítélések semmisségének megállapításáról szóló 2000. évi CXXX. törvény

a) 2. § (2) bekezdésében az „1998. évi XIX.” szövegrész helyébe a „2017. évi XC.” szöveg és

b) 2. § (2) bekezdés f) pontjában az „555. § (2) bekezdés d) pontjában” szövegrész helyébe a „672. § (3) bekezdésében” szöveg

lép.

51. A konzuli védelemről szóló 2001. évi XLVI. törvény módosítása

116. § A konzuli védelemről szóló 2001. évi XLVI. törvény 16. § (2) bekezdésében a „magyar hatóság” szövegrész helyébe a „bíróság, ügyészség, nyomozó hatóság adatkérése” szöveg lép.

52. A büntetőeljárásban részt vevők, az igazságszolgáltatást segítők Védelmi Programjáról szóló 2001. évi LXXXV. törvény módosítása

117. § (1) A büntetőeljárásban részt vevők, az igazságszolgáltatást segítők Védelmi Programjáról szóló 2001. évi LXXXV. törvény (a továbbiakban: Tvdtv.) 1. § 4. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(E törvény alkalmazásában)

„4. büntetőeljárásban részt vevő: a terhelt, a védő, a sértett, a magánvádló, a pótmagánvádló, a magánfél, a vagyoni érdekelt, az egyéb érdekelt;”

(2) A Tvdtv. 1. § 8. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(E törvény alkalmazásában)

„8. fenyegetett helyzetben lévő személy:

a) az a személy, akinek a sérelmére a büntetőeljárás során jogai érvényesítésének, kötelezettségei teljesítésének akadályozása, meghiúsítása végett, illetve a büntetőeljárásban való részvétele vagy korábbi részvétele miatt személy elleni erőszakos vagy közveszélyt okozó cselekményt kíséreltek meg, követettek el vagy helyeztek kilátásba, valamint

b) az e törvényben meghatározott esetekben - a büntetőeljárás résztvevőjéhez fűződő kapcsolatára tekintettel - az a személy, akivel szemben személy elleni erőszakos vagy közveszélyt okozó cselekményt követtek el, illetve valószínűsíthető, hogy ilyen cselekményt fognak elkövetni;”

(3) A Tvdtv. 1. § 10. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(E törvény alkalmazásában)

„10. hozzátartozó: a védelem alatt álló személlyel közös háztartásban - kivételesen közös háztartáson kívül - élő egyeneságbeli rokon és ennek házastársa vagy élettársa, az örökbefogadó és a nevelőszülő (ideértve az együtt élő mostohaszülőt is), az örökbe fogadott és a nevelt gyermek (ideértve az együtt élő mostohagyermeket is), a testvér és a testvér házastársa vagy élettársa, a házastárs, az élettárs, a házastárs vagy az élettárs egyeneságbeli rokona és testvére;”

(4) A Tvdtv. 1. § 15. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(E törvény alkalmazásában)

„15. a nyilvántartott adatokkal kapcsolatos megkeresés vagy adatkérés jelzésének előírása: a Tanúvédelmi Szolgálat által az adatkezelő szerv részére előírt, az érintettről nyilvántartott személyazonosító adatokkal kapcsolatos megkeresésről vagy adatkérésről való értesítési kötelezettség;”

(5) A Tvdtv. 1. §-a a következő 18. ponttal egészül ki:

(E törvény alkalmazásában)

„18. védelmet ellátó személy: a különleges óvintézkedések előkészítése, végrehajtása, ellenőrzése és az ehhez kapcsolódó feladatok ellátása során e törvény rendelkezései szerint eljáró, a Tanúvédelmi Szolgálat személyi állományában szolgálatot teljesítő hivatásos állományú rendőr.”

118. § A Tvdtv. 2. § (2) bekezdés c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Megállapodás a kiemelkedő súlyú bűncselekménnyel összefüggő büntetőeljárásban részt vevő, a hatósággal együttműködő tanúval, sértettel vagy terhelttel köthető, feltéve, ha)

„c) a fenyegetett helyzete a büntetőeljárásban való részvételével függ össze és”

119. § A Tvdtv. a következő 2/A. §-sal egészül ki:

„2/A. § Fedett nyomozóval akkor is köthető megállapodás, ha a büntetőeljárásban vallomást nem tett, de az abban való közreműködése megfelel a 2. § (2) bekezdés a)-d) pontjában meghatározott követelményeknek, és hivatásos szolgálati jogviszonya a megállapodás megkötéséig megszűnt.”

120. § A Tvdtv. 4. §-a a következő (4) és (5) bekezdéssel egészül ki:

„(4) A Programmal kapcsolatos eljárásban a törvényes képviselő jár el, ha a fenyegetett helyzetben lévő személy cselekvőképtelen vagy korlátozottan cselekvőképes.

(5) A megállapodás megkötéséig - a sürgősségi intézkedés alkalmazásának kivételével - a fenyegetett helyzetben lévő személy biztonságáért a kezdeményező szerv felel.”

121. § (1) A Tvdtv. 5. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A megállapodás megkötését a büntetőeljárást folytató bíróság, ügyészség vagy az ügyészség egyetértésével a nyomozó hatóság kezdeményezheti.”

(2) A Tvdtv. 5. §-a a következő (2a) bekezdéssel egészül ki:

„(2a) Fedett nyomozó esetén a megállapodás megkötését a fedett nyomozót foglalkoztató szerv vezetője kezdeményezheti az eljáró vagy eljárt nyomozó hatóság vezetőjének egyetértésével.”

(3) A Tvdtv. 5. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:

„(4) A kezdeményezés elutasítása tárgyában hozott döntést a Szolgálat - mások és a Szolgálat érdekeinek sérelme nélkül - indokolni köteles, de ellene jogorvoslatnak nincs helye.”

122. § A Tvdtv. 6. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:

„(3) Az országos rendőrfőkapitány a megállapodás megkötésére irányuló kezdeményezés elutasítása esetén döntését - mások és a Szolgálat érdekeinek sérelme nélkül - indokolni köteles, azonban döntése ellen nincs helye jogorvoslatnak.”

123. § (1) A Tvdtv. 7. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) A 3. §-ban meghatározott hozzátartozóval vagy más személlyel az (1) bekezdés a) pontjában meghatározott kezdeményezés hiányában akkor köthető megállapodás, ha a 2. § (2) bekezdésében vagy 2/A. §-ban meghatározott személyt a Programba már felvették.”

(2) A Tvdtv. 7. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(4) A megállapodásból származó viták rendezése érdekében a felek egyeztetést kötelesek folytatni. Amennyiben az egyeztetés keretében tizenöt napon belül a vitás kérdést nem sikerül rendezni, a felek bármelyike bírósághoz fordulhat. Az eljárás lefolytatására kizárólag a Fővárosi Törvényszék rendelkezik hatáskörrel, amely a polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény X. fejezete alapján jár el.”

124. § (1) A Tvdtv. 16. § (1) bekezdés c)-f) pontja helyébe a következő rendelkezések lépnek:

[A Szolgálat az érintett élete, testi épsége, személyi szabadsága elleni jogellenes cselekmény megelőzése érdekében a következő különleges óvintézkedéseket (a továbbiakban: óvintézkedés) alkalmazhatja:]

„c) nyilvántartásokban adatzárlat elrendelése;

d) a nyilvántartott adatokkal kapcsolatos megkeresés vagy adatkérés jelzésének előírása;

e) névváltoztatás;

f) a személyazonosság megváltoztatása;”

(2) A Tvdtv. 16. § (1) bekezdése a következő g) ponttal egészül ki:

[A Szolgálat az érintett élete, testi épsége, személyi szabadsága elleni jogellenes cselekmény megelőzése érdekében a következő különleges óvintézkedéseket (a továbbiakban: óvintézkedés) alkalmazhatja:]

„g) a nemzetközi együttműködésben való részvétel.”

125. § A Tvdtv. 17. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) Az (1)-(2) bekezdés szerint kell eljárni akkor is, ha az óvintézkedés keretében okirat vagy közokirat valótlan adaton, tényen vagy nyilatkozaton alapuló megváltoztatása, módosítása vagy új közokirat kiállítása, illetve valótlan adat közhiteles nyilvántartásba vétele érdekében az arra jogosult hatóság, illetve szerv megkeresése szükséges.”

126. § A Tvdtv. 21. §-át megelőző alcím helyébe a következő alcím lép:

„Adatzárlat”

127. § A Tvdtv. 22. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) Ha a személyazonosság megváltoztatását elrendelték, az érintett eredeti személyazonosító adataira az adatzárlatot haladéktalanul el kell rendelni.”

128. § A Tvdtv. a 22. §-t követően a következő alcímmel és 22/A. §-sal egészül ki:

„A nyilvántartott adatokkal kapcsolatos megkeresés vagy adatkérés jelzésének előírása

22/A. § (1) Az adatkezelő szerv a Szolgálat megkeresésére az adatszolgáltatás teljesítését követően köteles az érintett - Szolgálat által meghatározott - személyes adataira irányuló megkeresésről vagy adatkérésről - a megkereső vagy adatkérő értesítésének mellőzésével - a Szolgálatot haladéktalanul tájékoztatni.

(2) A Szolgálat a 16. § (1) bekezdés d) pontja szerinti óvintézkedés megszüntetéséről haladéktalanul értesíti az azt végrehajtó adatkezelő szervet.”

129. § A Tvdtv. 25. § (1) bekezdés b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Ha a Szolgálat a személyazonosság megváltoztatását elrendelte,)

„b) intézkedik az adatkezelő szervek felé a 22. § (1) bekezdése szerinti adatzárlat elrendelésére.”

130. § A Tvdtv. 32. § (2) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Ha a Szolgálat az érintett személyazonossága megváltoztatására irányuló intézkedését megszüntette,)

„a) haladéktalanul intézkedik az eredeti okirat visszaadásáról, illetve az új okirat bevonásáról, valamint elrendeli a visszavont új személyazonosító adatok (5)-(6) bekezdés szerinti zárolását;”

131. § A Tvdtv. 32. §-a a következő (3)-(6) bekezdéssel egészül ki:

„(3) Nem állítható vissza az érintett eredeti személyazonossága, ha az életkörülményeiben utóbb bekövetkezett változás más természetes személy személyállapotát érinti.

(4) A Szolgálat az érintett kérelmére - különös méltánylást érdemlő esetben - mellőzi az eredeti személyazonosság visszaállítását.

(5) A (3)-(4) bekezdésben meghatározott esetben a Szolgálat intézkedik az eredeti személyazonosító adatokra elrendelt adatzárlat véglegesítése iránt.

(6) A végleges adatzárlattal érintett adatok vonatkozásban az adatkezelő szerv köteles az adatszolgáltatást megtagadni, és közölni az adatigénylővel a személyazonosság megváltoztatásának tényét.”

132. § A Tvdtv. 33. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„33. § (1) A 32. § (4) bekezdése alkalmazásában különös méltánylást érdemlő eset, ha az eredeti személyazonosság visszaállítása a Programban részt vevő személy számára az életvitelét aránytalanul megnehezítené, így különösen, ha

a) az érintett az új személyazonosító adatot legalább két éve használja,

b) betartotta a Szolgálat által meghatározott magatartási szabályokat és biztonsági ajánlásokat,

c) az új személyazonosító adataival tanulói vagy munkavégzésre irányuló jogviszonyt létesített vagy törekedett arra, és

d) olyan mértékben beilleszkedett a környezetébe, hogy eredeti személyazonosságának visszaállítása számára aránytalan hátrányt okozna.

(2) A 32. § (4) bekezdése alapján nem mellőzhető az eredeti személyazonosság visszaállítása azzal az érintettel szemben, akivel a megállapodást a Szolgálat a 36. § (2) bekezdésében foglalt okból mondta fel.”

133. § (1) A Tvdtv. 34. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„34. § (1) A külföldi hatóság megkeresésére a Szolgálat ellátja annak a személynek a védelmét, aki külföldön folyó büntetőeljárásban vesz részt és védelmét a megkereső kérte.

(2) Ha nemzetközi szerződés eltérően nem rendelkezik, e törvény alapján a Szolgálat megkereshet külföldi államot és

a) kezdeményezheti a Program alatt álló fenyegetett helyzetben lévő személy külföldre költöztetését, ha Magyarországon a védelme már nem biztosítható, és az intézkedés a Magyarországon folyamatban lévő büntetőeljárást nem akadályozza;

b) sürgősségi intézkedés keretében, a megkeresésében foglalt időtartamra kezdeményezheti az érintett külföldön való ideiglenes elhelyezését;

c) kérheti nem magyar állampolgár érintett személyazonosságának megváltoztatásában való közreműködését, amennyiben a 24. § (1) bekezdésében foglalt feltételek fennállnak.

(3) Ha nemzetközi szerződés eltérően nem rendelkezik, e törvény alapján a Szolgálat külföldi hatóság megkeresésére

a) sürgősségi intézkedés keretében ideiglenesen, a megkeresésben foglalt időtartamra biztosíthatja az érintett Magyarország területén való elhelyezését;

b) a Program keretében ellátja a külföldről Magyarországra költöztetett személy, valamint a külföldön megindított büntetőeljárásban részt vevő, de Magyarországon élő magyar vagy letelepedett külföldi állampolgár védelmét;

c) közreműködhet a megkereső hatóság védelmi programjában részt vevő magyar állampolgár érintett személyazonosságának megváltoztatásában.

(4) Törvény vagy nemzetközi szerződés alapján a Szolgálat a (2)-(3) bekezdéstől eltérő más módon is együttműködhet a külföldi államban az érintett védelmére jogosult hatósággal.

(5) Nemzetközi szerződés hiányában a (2)-(3) bekezdés alkalmazása érdekében az igazságügyért felelős miniszter külföldi államtól viszonossági nyilatkozatot kérhet és külföldi állam felé viszonossági nyilatkozatot tehet.

(6) Ha az érintett Magyarországon letartóztatásban van, a rendelkezési jogkör gyakorlójának, ha szabadságvesztés, elzárás büntetését tölti, az igazságügyért felelős miniszter előzetes hozzájárulása szükséges a (2) bekezdés a) pontjában meghatározott intézkedéshez.”

(2) A Tvdtv. „Nemzetközi együttműködés” alcíme a 34. §-t követően a következő 34/A-34/D. §-sal egészül ki:

„34/A. § (1) A külföldi hatóságnak az érintett Magyarországra költöztetésére, valamint a Magyarországon biztosított védelmére irányuló megkeresése akkor teljesíthető, ha az tartalmazza legalább:

a) a megkereső hatóság megnevezését,

b) rendelkezést a védelem végrehajtása során keletkező adatok kezeléséről,

c) az érintett és a vele együtt költöztetendő személy nevét, születési idejét és helyét, állampolgárságát, foglalkozását, munkahelyét, nyelvtudását, illetve egyéb - a védelem ellátása szempontjából fontos - adatait,

d) az érintett büntetőeljárásban betöltött szerepét,

e) a külföldi büntetőeljárás rövid leírását,

f) a fenyegetettségre, valamint annak súlyosságára vonatkozó adatokat,

g) az érintett Magyarországra költöztetésének okát az érintett javasolt tartózkodási helyének megjelölésével,

h) a Magyarországon biztosítandó védelem szükséges időtartamát és meghosszabbításának lehetőségét,

i) a védelem javasolt formáját, valamint

j) a védelem ellátásához szükséges egyéb iratokat.

(2) A Szolgálat az érintett védelmének külföldi államban történő ellátására irányuló megkeresése az (1) bekezdés szerinti tartalommal terjeszthető elő.

34/B. § (1) A Szolgálat a Programmal összefüggő feladatok ellátása során a védelem ellátásáért felelős külföldi hatósággal közvetlenül tart kapcsolatot, megkereséseit közvetlenül fogadja.

(2) A 34. § alkalmazásában külföldi hatóságnak kell tekinteni a nemzetközi szerződéssel vagy a nemzetközi szerződés által létrehozott szerv döntésével létrehozott büntetőbíróságot, továbbá a Nemzetközi Büntetőbíróságot is.

(3) A nemzetközi szerződéssel vagy a nemzetközi szerződés által létrehozott szerv döntésével létrehozott büntetőbíróság, továbbá a Nemzetközi Büntetőbíróság megkeresésének fogadására a nemzetközi szerződésben vagy a nemzetközi szerződést, illetve az Egyesült Nemzetek Biztonsági Tanácsának határozatát kihirdető törvényben kijelölt magyar hatóság jogosult.

34/C. § (1) A védelem átadására vagy átvételére a Szolgálat és a külföldi államban az érintett védelmére jogosult hatóság eseti megállapodást (a továbbiakban: eseti megállapodás) köt. Az eseti megállapodásban rendelkezni kell a védelem ellátása szempontjából lényeges körülményekről, így különösen

a) a védelem formájáról, tartamáról,

b) a költségviselésről, valamint

c) a kapcsolattartás módjáról.

(2) Az eseti megállapodás végrehajtása során a felek folyamatosan közvetlenül - a 34/A. § (2) bekezdésében meghatározott esetben a nemzetközi szerződést vagy az Egyesült Nemzetek Biztonsági Tanácsának határozatát kihirdető törvényben megjelölt magyar hatóság útján - egyeztetnek.

(3) Magyarországon az érintett kizárólag az e törvényben meghatározott védelmi formákban részesíthető.

(4) A Szolgálat a 34. § (3) bekezdés a) pontjában foglalt sürgősségi intézkedés biztosítása érdekében az ideiglenesen Magyarországon elhelyezett érintett védelmében a 16. § (1) bekezdés a) pontjában meghatározott intézkedést alkalmazhatja, illetve az érintett személyi védelmét rendelheti el.

34/D. § (1) Ha a Magyarországra átköltöztetett érintett megsérti a magyar jogszabályokat vagy nem tartja be a számára megállapított magatartási szabályokat, erről a Szolgálat haladéktalanul tájékoztatja a külföldi hatóságot.

(2) A 34/A. § (2) bekezdésében meghatározott esetben a külföldi hatóságot a nemzetközi szerződést vagy az Egyesült Nemzetek Biztonsági Tanácsának határozatát kihirdető törvényben kijelölt magyar hatóság útján kell tájékoztatni.

(3) Az érintettnek a védelem érdekeit vagy a Szolgálat személyi állományát indokolatlanul és súlyosan veszélyeztető cselekménye esetén haladéktalanul kezdeményezni kell az érintett visszaköltöztetését.”

134. § A Tvdtv. 35. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) A Szolgálat a szociális és gazdasági támogatást az érintett - megállapodás megkötését megelőző két évben elért, munkavégzésre irányuló jogviszonyból, illetve egyéb jövedelemszerző tevékenységéből származó - adózott bevételének átlagára is figyelemmel állapítja meg azzal, hogy a támogatás az érintett vagyoni gyarapodását nem szolgálhatja. Adózott bevétel hiányában a támogatásnak el kell érnie a létfenntartáshoz, társadalmi beilleszkedéshez elengedhetetlenül szükséges mértéket.”

135. § (1) A Tvdtv. 36. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„36. § (1) A Program megszűnik, ha

a) a védelem feltételei már nem állnak fenn,

b) az érintett a védelemről lemond,

c) az érintett a Szolgálattal való együttműködést megtagadja,

d) a Szolgálat a megállapodást felmondja, vagy

e) az érintett védelmét a megkereső állam megszünteti, és erről a Szolgálatot értesíti.

(2) A Szolgálat a megállapodást felmondhatja, ha

a) a sértett, a tanú vagy a terhelt büntetőeljárási kötelezettségeit nem teljesíti,

b) a védelem tartama alatt az érintettel szemben szándékos bűncselekmény elkövetése miatt indított büntetőeljárás a védelem további fenntartását veszélyezteti,

c) az érintett indokolatlanul eltért a megállapodásban rögzített követendő magatartási szabályoktól, vagy tájékoztatási kötelezettségét önhibájából megszegte,

d) az érintett indokolatlanul megtagadta a részére a Program keretében biztosított, munkavégzésre irányuló jogviszonyban való részvételt, illetve más jövedelemszerző tevékenység végzését, vagy

e) az érintett a 11. § (2) bekezdésében meghatározott kötelezettségének nem tesz eleget.”

(2) A Tvdtv. „A program megszűnése” alcíme a 36. §-t követően a következő 36/A. §-sal egészül ki:

„36/A. § (1) Ha a 2. § (2) bekezdésében megjelölt személlyel megkötött megállapodás a 36. § (1) bekezdés b) pontja vagy (2) bekezdés b)-e) pontja alapján szűnik meg, úgy a rá tekintettel védelemben részesített személy vonatkozásában - kérelmére - a Szolgálat 60 napon belül új biztonsági kockázatot felmérő vizsgálatot folytat le. A vizsgálat alapján a Szolgálat dönt arról, hogy a program fenntartása az érintett személy vonatkozásában - a megszűnt megállapodásra tekintet nélkül - lehetséges-e.

(2) Az (1) bekezdés szerinti biztonsági kockázatot felmérő vizsgálat időtartama alatt a program kizárólag a 36. § (1) bekezdése alapján szűnhet meg.”

136. § A Tvdtv. 37. §-a és az azt megelőző alcím helyébe a következő alcím és rendelkezés lép:

„Adatvédelmi rendelkezések

37. § A Szolgálat a minősített adatokra vonatkozó védelmi szabályok betartásával kezeli a Program elrendelése, végrehajtása, továbbá a külföldi állam megkeresése alapján végrehajtott védelem ellátása során keletkezett, minősített adatnak nem minősülő adatokat.”

137. § A Tvdtv. 38. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A Szolgálat az érintett védelmének biztosítása céljából a Program elrendelése esetén jogosult kezelni

a) a Programba felvett személy személyazonosító adatait, valamint a tartózkodási helyére, a személyazonosság megváltoztatásának tényére vonatkozó, továbbá e törvényben foglalt rendelkezések végrehajtása során keletkezett adatokat, illetve

b) az 1. számú melléklet szerinti adatokat.”

138. § A Tvdtv. 38. § (8) és (9) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:

„(8) Az adatkezelést végző, illetve közokirat kiállítására jogosult szerv a 17. § szerinti megkeresések teljesítésére kizárólagosan jogosult személyt köteles kijelölni.

(9) A védelmet ellátó szerv

a) a Program végrehajtása során keletkezett adatokat, a Programba felvett személy személyazonosító adatait, valamint új személyazonosító adatait a személyazonosság megváltoztatása esetén annak időtartama alatt, de legkésőbb az érintett élete végéig, illetve harmadik személyeknek a vele szemben fennálló hagyatéki igényének érvényesíthetőségéig,

b) az érintett egyéb adatait és harmadik személyek adatait a védelem megszűnéséig,

c) az adattovábbítási nyilvántartásban kezelt adatokat a védelem megszűnéséig

kezelheti.”

139. § A Tvdtv.

1. 1. § 1. pontjában a „részt vevő tanú, sértett, terhelt” szövegrész helyébe a „részt vevő vagy részt vett személy” szöveg, az „az érintettre” szövegrész helyébe az „a felsoroltak személyére” szöveg, az „a személyi védelem keretében” szövegrész helyébe az „a jogszabályban meghatározott személyi védelem (a továbbiakban: személyi védelem) keretében” szöveg,

2. 1. § 6. pontjában az „intézkedések ellátására” szövegrész helyébe az „intézkedések, különleges óvintézkedések foganatosítására” szöveg,

3. 2. § (2) bekezdésében a „kiemelkedő súlyú bűncselekménnyel összefüggő büntetőeljárásban részt vevő, a hatósággal együttműködő tanúval, sértettel vagy terhelttel köthető” szövegrész helyébe a „büntetőeljárásban részt vevő vagy abban részt vett, együttműködő személlyel köthető” szöveg,

4. 2. § (2) bekezdés b) pontjában a „segítheti, és ha megalapozottan” szövegrész helyébe a „segítheti és megalapozottan” szöveg,

5. 4. § (1) bekezdésében a „kérheti” szövegrész helyébe az „indítványozhatja” szöveg, a „nyomozó szerv, ügyész vagy az eljáró tanács elnöke (egyes bíró)” szövegrész helyébe a „bíróság, ügyészség vagy nyomozó hatóság” szöveg,

6. 4. § (2) bekezdésében a „kérelmét” szövegrész helyében az „indítványát” szöveg, az „5. § (1) és (2) bekezdésében” szövegrész helyébe az „5. § (1)-(2a) bekezdésében” szöveg,

7. 4. § (3) bekezdésében a „kérelme esetén” szövegrész helyébe az „indítványa esetén” szöveg, az „5. § (1) és (2) bekezdésében” szövegrész helyébe az „5. § (1)-(2a) bekezdésében” szöveg,

8. 5. § (2) bekezdésében a „nyomozó szerv” szövegrész helyébe a „nyomozó hatóság” szöveg, és az „ügyész” szövegrész helyébe az „ügyészség” szöveg,

9. 5. § (3) bekezdésében a „tizenöt napon belül” szövegrész helyébe a „harminc napon belül” szöveg,

10. 16. § (1) bekezdésében az „az érintett élete, testi épsége, személyi szabadsága elleni jogellenes cselekmény megelőzése érdekében” szövegrész helyébe az „a Program keretében” szöveg,

11. 16. § (1) bekezdés a) pontjában a „lakóhely, tartózkodási hely” szövegrész helyébe az „a tartózkodási hely” szöveg,

12. 16. § (3) bekezdésében az „az ellen” szövegrész helyébe az „amely ellen” szöveg,

13. 17. § (4) bekezdésében az „(1)-(2) bekezdésben” szövegrész helyébe az „(1)-(3) bekezdésben” szöveg,

14. 21. § (1) bekezdésében a „köteles az érintett személyes adatait zárolni és az adatszolgáltatást az azt igénylő számára” szövegrész helyébe a „köteles az érintett személyes adatait a Szolgálat által meghatározott körben zárolni és az adatszolgáltatást” szöveg,

15. 22. § (2) bekezdésében az „azt folytató hatóság” szövegrész helyébe az „azt folytató nyomozó hatóság, bíróság vagy ügyészség” szöveg,

16. 24. § (1) bekezdésében az „a 16. § a)-d) pontjaiban meghatározott különleges intézkedések” szövegrész helyébe az „a 16. § (1) bekezdés a)-e) pontjaiban meghatározott óvintézkedések” szöveg,

17. 25. § (2) bekezdésében a „személyes adatai kezelésének megszüntetését” szövegrész helyébe a „személyes adatai zárolását” szöveg,

18. 28. § (2) bekezdésében az „az általa a 25. § (1) bekezdés b) pontjában foglaltak szerint nyilvántartott eredeti személyazonosító adatainak felhasználását” szövegrész helyébe az „az általa nyilvántartott eredeti személyazonosító adatainak használatát” szöveg,

19. 30. § (2) bekezdésében a „nyilvántartásban” szövegrészek helyébe a „nyilvántartási rendszerben” szöveg,

20. 30. § (3) bekezdésében a „bűnügyi nyilvántartó” szövegrész helyébe a „bűnügyi nyilvántartó szerv” szöveg, a „személyazonosító adatai szerint” szövegrész helyébe a „személyazonosító adatai alapján” szöveg,

21. 32. § (1) bekezdésében a „16. § a)-d) pontjaiban meghatározott különleges óvintézkedések” szövegrész helyébe a „16. § (1) bekezdés a)-e) pontjaiban meghatározott óvintézkedések” szöveg és a „már biztosítható vagy az érintett - a 24. § (4) bekezdésében foglalt kivételtől eltekintve - ezt kéri” szövegrész helyébe az „a továbbiakban biztosítható vagy az érintett - a (3) bekezdésben foglalt kivételtől eltekintve - ezt kéri” szöveg,

22. 38. § (5) bekezdés c) pontjában az „idejét” szövegrész helyébe az „időpontját” szöveg,

23. 38. § (6) bekezdésében a „(3) bekezdésében” szövegrész helyébe az „(5) bekezdésében” szöveg és

24. 1. számú mellékletében a „gondnok vagy gyám aláírása” szövegrész helyébe a „vagy ha ügygondnok jár el, az ügygondnok aláírása” szöveg

lép.

140. § Hatályát veszti a Tvdtv.

1. 1. § 3., 5., 7. és 12. pontja,

2. 2. § (2) bekezdésében az „a hatósággal” szövegrész,

3. 2. § (2) bekezdés d) pontjában az „ezért különleges óvintézkedések (16. §) alkalmazása szükséges” szövegrész,

4. 6. § (2) bekezdésében az „illetve - ha a fenyegetett helyzetben lévő személy kiskorú, korlátozottan cselekvőképes vagy cselekvőképtelen - a törvényes képviselőt, a gondnokot vagy a gyámot” szövegrész,

5. 8. §-a,

6. 19. § (3) bekezdése,

7. 20. § (1) bekezdésében az „, a védelem folytatása szempontjából” szövegrész,

8. 20. § (2) bekezdésében a „Ha az érintett kiskorú, illetve korlátozottan cselekvőképes vagy cselekvőképtelen személy, a védelem módjára a törvényes képviselője, illetve a gondozója vagy gyámja is javaslatot tehet.” szövegrész,

9. 21. § (4) bekezdése,

10. 24. § (3) és (4) bekezdése,

11. 29. § (1) bekezdése,

12. 32. § (1) bekezdésében a „megállapítása szerint” szövegrész,

13. 32. § (2) bekezdés c) pontja,

14. 35. § (3) és (4) bekezdése,

15. 38. § (2) bekezdésében a „konkrét cél megjelölésével” szövegrész és az „a rájuk vonatkozó” szövegrész,

16. 1. számú melléklet II. pont D) alpontjában a „vagy a gyermek állandó felügyeletével megbízott személy” szövegrész

17. 1. számú mellékletében a „kiskorú, valamint” szövegrész és

18. 2. számú melléklet 6. pontja.

53. A külföldi bizonyítványok és oklevelek elismeréséről szóló 2001. évi C. törvény módosítása

141. § A külföldi bizonyítványok és oklevelek elismeréséről szóló 2001. évi C. törvény (a továbbiakban: Etv.) 11/A. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„11/A. § Az e törvény szerinti hatósági eljárásokat az eljáró hatóság a büntetőeljárásnak a bíróság jogerős ügydöntő határozatával vagy véglegessé vált nem ügydöntő végzésével történő befejezéséig, vagy az ügyészségnek vagy a nyomozó hatóságnak a feltételes ügyészi felfüggesztés vagy közvetítői eljárás céljából történő felfüggesztésről szóló, illetve további jogorvoslattal nem támadható eljárást megszüntető határozata meghozataláig felfüggeszti, ha az ügy érdemi eldöntése olyan kérdés előzetes elbírálásától függ, amellyel kapcsolatban büntetőeljárás indult.”

142. § Az Etv. 68/B. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„68/B. § Ha a bíróság, illetve az ügyész az eljárása során megállapítja, hogy az Ákr. 123. § (1) bekezdés d) és e) pontja alapján a közigazgatási határozat megsemmisítésének van helye, a bíróság a jogerős ügydöntő határozatról, illetve az ügyészség a feltételes ügyészi felfüggesztésről szóló határozatról a közigazgatási határozatot meghozó eljáró hatóságot haladéktalanul tájékoztatja.”

143. § Az Etv.

a) 26. § (10) bekezdésében és 54. § (1) bekezdésében az „ítéletet” szövegrész helyébe az „ügydöntő határozatot” szöveg és

b) 55. § (4) bekezdésében az „ítélet” szövegrész helyébe az „ügydöntő határozat” szöveg

lép.

54. A jogi személlyel szemben alkalmazható büntetőjogi intézkedésekről szóló 2001. évi CIV. törvény módosítása

144. § A jogi személlyel szemben alkalmazható büntetőjogi intézkedésekről szóló 2001. évi CIV. törvény (a továbbiakban: Jszbt.) 3. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) Az (1) bekezdés szerinti intézkedések alkalmazhatók abban az esetben is, ha a bűncselekmény elkövetése a jogi személy javára előny szerzését célozta vagy eredményezte, vagy a bűncselekményt a jogi személy felhasználásával követték el, feltéve, hogy

a) az elkövető kiléte a nyomozásban nem volt megállapítható, ezért a nyomozó hatóság vagy az ügyészség az eljárást felfüggesztette,

b) az elkövetővel szemben tartós, súlyos betegsége, a bűncselekmény elkövetése után bekövetkezett elmebetegsége, illetve ismeretlen helyen vagy külföldön tartózkodása miatt az eljárást felfüggesztették,

c) a nyomozó hatóság vagy az ügyészség azért szüntette meg az eljárást, mert nem a gyanúsított követte el a bűncselekményt,

d) az ügyészség azért szüntette meg az eljárást, mert a rendelkezésre álló adatok, illetve bizonyítási eszközök alapján nem volt megállapítható, hogy a bűncselekményt a gyanúsított követte el,

e) a büntetőjogi felelősségre vonás elkerülésének kilátásba helyezéséről szóló megállapodás teljesítésére tekintettel a bűncselekmény elkövetőjével szemben nem indult büntetőeljárás vagy azt megszüntették,

f) az elkövetővel szemben azért szüntették meg a bűncselekmény miatt indult eljárást, mert a vád tárgyává tett jelentősebb tárgyi súlyú bűncselekmény mellett a felelősségre vonás szempontjából nem volt jelentősége,

g) a bíróság a felmentő ítéletében megállapította, hogy a bűncselekményt nem a vádlott követte el, vagy nem volt bizonyítható, hogy a bűncselekményt a vádlott követte el,

h) az elkövető halál, kegyelem, kóros elmeállapot, tevékeny megbánás, a feltételes ügyészi felfüggesztés keretében előírt magatartás tanúsítása vagy a feltételes ügyészi felfüggesztés tartamának eredményes letelte miatt, vagy a Btk. 25. § e) pontja alapján nem büntethető.”

145. § A Jszbt. 5. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A bíróság a jogi személy tevékenységét a (2) bekezdésben meghatározott körben egy évtől három évig terjedő időtartamra korlátozhatja; a tartamot években kell meghatározni. A korlátozás kiterjedhet a (2) bekezdésben felsorolt valamennyi tevékenység vagy egyes tevékenységek gyakorlására.”

146. § A Jszbt. 9. §-a és az azt megelőző alcím helyébe a következő alcím és rendelkezés lép:

„A jogi személy érdekében eljáró ügyvéd

9. § (1) Ha a büntetőeljárás során a jogi személlyel szemben intézkedés alkalmazásának lehet helye, a jogi személy érdekében meghatalmazás vagy kirendelés alapján ügyvéd vagy meghatalmazás alapján kamarai jogtanácsos (a továbbiakban együtt: jogi személy érdekében eljáró ügyvéd) jár el.

(2) Ha a jogi személy nem hatalmaz meg jogi személy érdekében eljáró ügyvédet, akkor a bíróság, az ügyészség, vagy a nyomozó hatóság rendel ki jogi személy érdekében eljáró ügyvédet. Ebben az esetben a jogi személy érdekében eljáró ügyvéd kijelölése az eljáró bíróság, ügyészség vagy nyomozó hatóság székhelye szerint illetékes területi ügyvédi kamara feladata.

(3) A jogi személy érdekében eljáró ügyvéd részére meghatalmazást - a (4) bekezdésben foglalt kivétellel - a jogi személy törvényes képviselője adhat.

(4) A terhelt, a terhelt hozzátartozója, illetve védője a jogi személy érdekében eljáró ügyvéd részére meghatalmazást nem adhat. A terhelt védője nem lehet a jogi személy érdekében eljáró ügyvéd.

(5) A jogi személy érdekében eljáró ügyvédre - a (6) bekezdésben meghatározott eltérésekkel - a védőre vonatkozó szabályok értelemszerűen irányadók.

(6) A jogi személy érdekében eljáró ügyvéd

a) a vádemelés előtt jelen lehet

aa) az általa, illetve a jogi személy törvényes képviselője által indítványozott tanú kihallgatásán, és az ilyen tanú részvételével tartott bizonyítási cselekményen, valamint a szakértő meghallgatásán, a szemlén, a helyszíni kihallgatáson, a bizonyítási kísérleten, a felismerésre bemutatáson, és szembesítésen, ha az a jogi személy üggyel összefüggő kapcsolatának a tisztázására irányul,

ab) a kutatáson, ha azt a jogi személy használatában lévő területen foganatosítják,

b) az eljárás jogi személyt érintő ügyiratait megismerheti,

c) a jogi személyt érintő körben bizonyítékot terjeszthet elő, indítványokat és észrevételeket tehet, és a bírósági eljárásban felszólalhat.

(7) A jogi személy törvényes képviselője a tárgyaláson jelen lehet, valamint gyakorolhatja a (6) bekezdés b) és c) pontjában meghatározott jogokat.

(8) A jogi személy törvényes képviselője személyesen vagy - ha törvény személyes eljárási kötelezettséget nem ír elő - meghatalmazott képviselője útján is eljárhat.”

147. § A Jszbt. 11. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„11. § (1) Ha a jogi személlyel szemben intézkedés alkalmazásának szükségessége merül fel, a jogi személlyel szemben zár alá vételt akkor lehet elrendelni, ha megalapozottan lehet tartani attól, hogy a jogi személlyel szemben előreláthatóan alkalmazásra kerülő pénzbírság végrehajtását meghiúsítják. A vádemelés előtt a bíróság jogosult a jogi személlyel szembeni zár alá vétel elrendelésére.

(2) A jogi személlyel szemben előreláthatóan alkalmazásra kerülő pénzbírság végrehajtásához szükséges zár alá vételt el kell rendelni, ha a bíróság vagy az ügyészség engedélyezi, hogy a jogi személlyel szemben a felszámolási eljárást folytassák.

(3) A zár alá vételt elrendelő határozatban meg kell jelölni, hogy a zár alá vétel mekkora összeg biztosítására szolgál.

(4) A (2) bekezdés alapján történő zár alá vételt a bíróság a felszámolási eljárás engedélyezéséről szóló határozatban is elrendelheti. Az ügyészség a határozat meghozatala előtt indítványozza a zár alá vételnek a (2) bekezdés alapján történő elrendelését, ha a felszámolási eljárás folytatásához az engedélyt megadja.

(5) Ha a felszámoló kérelmére a büntetőügyben eljáró bíróság vagy a vádirat benyújtása előtt az ügyészség a zár alá vétel tárgyának értékesítését engedélyezi, az erről szóló határozatban a zár alá vételt arra az összegre korlátozza, ami a jogi személlyel szemben előreláthatóan alkalmazásra kerülő pénzbírság végrehajtását fedezni fogja. A zár alá vétel tárgya helyébe a bíróság, illetve az ügyészség által meghatározott összeg lép. A határozatot meg kell küldeni a zár alá vételt foganatosító bírósági végrehajtónak.”

148. § A Jszbt. 12. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„12. § (1) Ha a feljelentés alapján vagy a nyomozás során adat merül fel arra, hogy a büntetőeljárás során jogi személlyel szemben intézkedés alkalmazásának lehet helye, az ügyészség vagy a nyomozó hatóság a nyomozást kiterjeszti az eljárás alapjául szolgáló bűncselekmény és a jogi személy kapcsolatának felderítésére. Ha a nyomozás kiterjesztéséről a nyomozó hatóság döntött, erről három munkanapon belül tájékoztatja az ügyészséget.

(2) Ha a nyomozó hatóság az eljárása során megállapítja, hogy az eljárás tárgyát képező bűncselekmény vonatkozásában fennállnak a jogi személlyel szemben alkalmazható intézkedések 2. § szerinti feltételei - az ügyészség egyidejű tájékoztatása mellett - nyolc napon belül értesíti a jogi személyt. Az értesítésben arra is fel kell hívni a jogi személy figyelmét, hogy ha nem hatalmaz meg jogi személy érdekében eljáró ügyvédet, akkor az ügyészség, vagy a nyomozó hatóság rendel ki jogi személy érdekében eljáró ügyvédet.

(3) A (2) bekezdésben meghatározott értesítést követően a döntést hozó nyomozó hatóság vagy ügyészség nyolc napon belül értesíti a jogi személyt és a jogi személy érdekében eljáró ügyvédet

a) arról, ha azt állapítja meg, hogy a jogi személlyel szemben alkalmazható intézkedések 2. § szerinti feltételei már nem állnak fenn,

b) az eljárás felfüggesztéséről, megszüntetéséről, folytatásáról, illetve ha az eljárás megszüntetése, vagy felfüggesztése mellett, a jogi személlyel szemben intézkedés alkalmazását indítványozta, illetve

c) a jogi személlyel szemben alkalmazott zár alá vétel elrendeléséről és annak feloldásáról.

(4) A (2) és (3) bekezdésben meghatározott eseményekről értesíteni kell a jogi személyt nyilvántartó bíróságot, valamint a jogi személy felett törvényességi, illetve szakmai felügyeletet gyakorló szervet is, amennyiben ez nem azonos a jogi személyt nyilvántartó bírósággal.”

149. § A Jszbt. 13. §-a és az azt megelőző alcím helyébe a következő alcím és rendelkezés lép:

„A vádemelés

13. § (1) Ha a nyomozás adatai alapján a jogi személlyel szemben e törvény szerint intézkedés alkalmazásának lehet helye, az ügyészség a jogi személlyel szemben intézkedés alkalmazását - ha e törvény másként nem rendelkezik - a vádiratban indítványozza.

(2) A vádiratnak tartalmaznia kell

a) a jogi személynek a bírósági nyilvántartásban történő azonosítására alkalmas adatait,

b) a jogi személy érdekében eljáró ügyvéd, valamint a törvényes képviselő adatait,

c) a vád tárgyát képező bűncselekmény és a jogi személlyel szembeni intézkedés alkalmazhatóságát alátámasztó körülmények pontos leírását, valamint

d) indítványt arra, hogy a bíróság a jogi személlyel szemben - e törvény szerinti - intézkedést alkalmazzon.

(3) Ha az ügyészség a vádiratban a jogi személlyel szemben intézkedés alkalmazását indítványozza, erről értesíti a jogi személyt, a jogi személy érdekében eljáró ügyvédet, a jogi személyt nyilvántartó bíróságot, valamint a jogi személy felett törvényességi, illetve szakmai felügyeletet gyakorló szervet is, amennyiben ez nem azonos a jogi személyt nyilvántartó bírósággal.”

150. § A Jszbt. 15. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„15. § (1) Az ítélet és az ügydöntő végzés

a) rendelkező része

aa) a jogi személynek a bírósági nyilvántartásban történő azonosítására alkalmas adatait,

ab) a jogi személlyel szemben alkalmazott intézkedést, az erre irányuló indítvány elutasítását, az intézkedés alkalmazásának mellőzését, vagy - ha e törvény másként nem rendelkezik - az eljárás jogi személlyel kapcsolatos részének megszüntetését,

b) indokolása az eljárás tárgyát képező bűncselekmény és a jogi személy kapcsolatának bíróság által megállapított, a döntés alapjául szolgáló tényét és körülményeit

is tartalmazza.

(2) A bíróság az ügydöntő határozat jogerőre emelkedésétől számított nyolc napon belül értesíti a jogi személyt nyilvántartó bíróságot, valamint a jogi személy felett törvényességi, illetve szakmai felügyeletet gyakorló szervet is, amennyiben ez nem azonos a jogi személyt nyilvántartó bírósággal az eljárás befejezéséről, valamint a jogi személlyel szemben alkalmazott intézkedésről.”

151. § A Jszbt. 16. §-a és az azt megelőző alcím helyébe a következő alcím és rendelkezés lép:

„Az eljárás megszüntetése

16. § (1) A bíróság az eljárás jogi személlyel kapcsolatos részét megszünteti, ha

a) az ügyészség a jogi személlyel szembeni intézkedés alkalmazására irányuló indítványát visszavonta, vagy

b) a jogi személy a vádemelés vagy az ügyészség jogi személlyel szembeni intézkedés alkalmazására irányuló indítványának előterjesztése után megszűnt.

(2) A bíróság az (1) bekezdés szerint jár el akkor is, ha azt a vádlottat, akire tekintettel az ügyészség a jogi személlyel szemben intézkedés alkalmazását indítványozta, felmenti, vagy vele szemben az eljárást megszünteti. Ez a rendelkezés nem alkalmazható, ha a jogi személlyel szemben intézkedés alkalmazásának a 3. § (2) bekezdés f), g) vagy h) pontjában meghatározott okból helye van.”

152. § A Jszbt. 16/A. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„16/A. § Ha a bíróság az eljárást a 3. § (2) bekezdés b) pontjában meghatározott okból függesztette fel, az ügyészség indítványára a 3. § (1) bekezdésében meghatározott intézkedéseket alkalmazhatja a jogi személlyel szemben.”

153. § A Jszbt. a 16/A. §-t követően a következő alcímmel és 16/B. §-sal egészül ki:

„Az előkészítő ülés

16/B. § (1) Ha az ügyészség a vádiratban a jogi személlyel szemben intézkedés alkalmazását indítványozza, az előkészítő ülésen a jogi személy érdekében eljáró ügyvéd jelenléte kötelező.

(2) Az előkészítő ülésre szóló idézésben, illetve értesítésben a bíróság arra is figyelmezteti a jogi személy érdekében eljáró ügyvédet és a törvényes képviselőt, hogy az előkészítő ülésen kifejthetik az álláspontjukat a jogi személyt érintő ügyészségi indítvánnyal kapcsolatban, előadhatják a jogi személyt érintő tényeket és ezek bizonyítékait, illetve bizonyítás lefolytatását és bizonyíték kirekesztését indítványozhatják. A jogi személy törvényes képviselője részére szóló figyelmeztetésnek ki kell terjednie továbbá a Be. 500. § (2) bekezdés d) pontjában foglaltakra.

(3) A jogi személy érdekében eljáró ügyvéd és a törvényes képviselő a védőt követően a vádlotthoz és a polgári jogi igény tekintetében a magánfélhez kérdést intézhetnek.

(4) Az ügy előkészítő ülésen történő befejezésének önmagában nem akadálya, ha az ügyészség a vádiratban a jogi személlyel szemben intézkedés alkalmazását indítványozta.

(5) Ha az eljárás jogi személlyel szembeni intézkedés alkalmazására irányuló része nem intézhető el, akkor a bíróság a vádról - a 2. §-ban meghatározott bűncselekményt érintően elfogadott bűnösséget beismerő nyilatkozat vonatkozásában a Be. 521. §-ának korlátai között - egységesen, tárgyalás alapján határoz.”

154. § A Jszbt. 17. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„17. § (1) A bizonyítási eljárás során a jogi személy érdekében eljáró ügyvéd, valamint a törvényes képviselő a védőt követően terjeszthet elő indítványokat és észrevételeket, és a kihallgatottakhoz a védőt követően jogosult kérdéseket feltenni.

(2) Ha az ügyész a tárgyalás eredményéhez képest úgy látja, hogy a jogi személlyel szemben alkalmazható intézkedés feltételei fennállnak, a vádirati tényállást módosítja és a jogi személlyel szemben intézkedés alkalmazását indítványozza. A bíróság az ügyészi indítványra figyelemmel a tárgyalást elnapolja, és a jogi személyt a tárgyalási jegyzőkönyv másolatának megküldésével értesíti. Az értesítésnek a 12. § (2) bekezdése szerinti felhívást is tartalmaznia kell.

(3) A (2) bekezdés alapján elnapolt tárgyaláson nem kell ismertetni a tárgyalás korábbi anyagának lényegét, ha azon csak a jogi személlyel szemben alkalmazható intézkedésre irányuló ügyészi indítványra vesznek fel bizonyítást.

(4) A Be. 520. § (1)-(7) bekezdésének rendelkezéseit a jogi személy törvényes képviselőjének indítványára is megfelelően alkalmazni kell az első olyan tárgyalási határnapot követően, amelyen jelen volt, vagy jelen lehetett.

(5) Az ügyész a perbeszédben indokolt indítványt terjeszt elő arra, hogy a bíróság a jogi személlyel szemben milyen intézkedést alkalmazzon, de az intézkedés meghatározott mértékére nem tehet indítványt.

(6) A védő perbeszéde után a jogi személy érdekében eljáró ügyvéd felszólalhat, és a jogi személyt érintő körben indítványokat és észrevételeket tehet.

(7) A jogi személy érdekében eljáró ügyvéd, valamint a törvényes képviselő a jogorvoslati nyilatkozatot a védő jogorvoslati nyilatkozata után teheti meg.”

155. § A Jszbt. 18. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„18. § (1) Ha az ügyészség a jogi személlyel szemben intézkedés alkalmazását indítványozza, a bíróság ítéletében

a) a jogi személlyel szemben intézkedést alkalmaz,

b) az indítványt elutasítja, vagy

c) az intézkedés alkalmazását mellőzi, ha az a jogi személyre nézve méltánytalan hátrányt jelentene.

(2) Az (1) bekezdés c) pontja nem alkalmazható a 4. § (1) bekezdés a) és b) pontjában meghatározott esetekben.”

156. § A Jszbt. 19. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„19. § (1) A bíróság a jogi személyt - ha vele szemben intézkedést alkalmazott - a felmerült bűnügyi költség azon részének viselésére kötelezi, amely annak folytán merült fel, hogy az eljárás során a jogi személlyel szemben alkalmazható intézkedés szükségességét kellett vizsgálni.

(2) A jogi személyt nem lehet kötelezni annak a bűnügyi költségnek a viselésére, amely szükségtelenül merült fel, vagy amelynek viselésére törvény alapján mást kell kötelezni.

(3) Az államot az (1) bekezdés alapján megillető bűnügyi költség megfizetésére halasztás, illetve részletfizetés nem engedélyezhető.

(4) Ha a bíróság a jogi személlyel szembeni intézkedés alkalmazására irányuló indítványt elutasítja, az intézkedés alkalmazását mellőzi, vagy az eljárás jogi személlyel kapcsolatos részét megszünteti, az állam viseli a bűnügyi költséget.

(5) Ha a bíróság azért szüntette meg az eljárás jogi személlyel kapcsolatos részét, mert az ügyészség a jogi személlyel szembeni intézkedés alkalmazására irányuló indítványát visszavonta, az állam az ügydöntő határozat jogerőre emelkedésétől számított egy hónapon belül - jogszabályban meghatározott mértékben - megtéríti a jogi személy költségét, továbbá meghatalmazással a jogi személy érdekében eljáró ügyvéd díját és költségét.”

157. § A Jszbt. 20. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„20. § (1) Az elsőfokú bíróság ítéletének jogi személyre vonatkozó rendelkezése ellen fellebbezésre az ügyészség, valamint a jogi személy érdekében eljáró ügyvéd és a törvényes képviselő jogosult, ez utóbbiak csak a jogi személlyel szemben alkalmazott intézkedéssel kapcsolatos ítéleti rendelkezés vagy az ítélet indokolása ellen. A jogi személy terhére az ügyészség fellebbezhet.

(2) Ha a fellebbezés kizárólag az ítéletnek a jogi személlyel szemben alkalmazott intézkedésre vonatkozó rendelkezése ellen irányul, a másodfokú bíróság az ítéletnek csak ezt a részét bírálja felül.

(3) A másodfokú bíróság a (2) bekezdésben meghatározott esetben is felülbírálja a fellebbezéssel nem érintett 2. §-ban meghatározott bűncselekmény és annak vádlottja vonatkozásában a Be. 590. § (5) bekezdésében foglaltakat.

(4) Ha a fellebbezés a 2. §-ban meghatározott bűncselekmény vádlottját érinti, a másodfokú bíróság hivatalból dönt az ítélet jogi személyre vonatkozó rendelkezéséről is.

(5) Nem bírálható felül az ítéletnek a jogi személlyel szembeni intézkedés alkalmazására irányuló indítványt elutasító, az intézkedés alkalmazását mellőző, vagy az eljárás jogi személlyel kapcsolatos részének megszüntetésére vonatkozó rendelkezése, amely ellen nem fellebbeztek.

(6) Ha az elsőfokú bíróság ítélete a jogi személyt érintően részben megalapozatlan, a másodfokú bíróság az elsőfokú bíróságtól eltérő tényállást állapíthat meg, feltéve, hogy a felvett bizonyítás alapján a jogi személlyel szemben intézkedés alkalmazására irányuló indítvány elutasításának, alkalmazott intézkedés mellőzésének, az eljárás jogi személlyel kapcsolatos része megszüntetésének, vagy intézkedés alkalmazásának van helye.

(7) A másodfokú bíróság csak azokkal a tényekkel kapcsolatban értékelheti az elsőfokú bíróságtól eltérően a bizonyítékokat, amelyekre bizonyítást vett fel, kivéve, ha az elsőfokú bíróság által lefolytatott bizonyítást érintő ügyiratok tartalma, vagy ténybeli következtetés alapján a jogi személlyel szemben intézkedés alkalmazására irányuló indítványt elutasítja, az intézkedés alkalmazását mellőzi, vagy az eljárás jogi személlyel kapcsolatos részét megszünteti.

(8) A másodfokú bíróság mellőzi a bizonyítás felvételét olyan tényre nézve, amely a jogi személlyel szemben intézkedés alkalmazására irányuló indítvány elutasítását, alkalmazott intézkedés mellőzését, az eljárás jogi személlyel kapcsolatos részének megszüntetését, vagy intézkedés alkalmazását nem befolyásolta.

(9) A másodfokú bírósági eljárásban a jogi személlyel szemben intézkedést alkalmazni, illetve az alkalmazott intézkedést súlyosítani, vagy az elsőfokú eljárás során alkalmazott intézkedés mellett más intézkedést alkalmazni csak akkor lehet, ha az ügyészség a jogi személy terhére fellebbezést jelentett be. A jogi személy terhére bejelentett fellebbezésnek azt kell tekinteni, ami a jogi személlyel szemben intézkedés vagy súlyosabb intézkedés alkalmazására irányul.”

158. § A Jszbt. 21. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) A másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság ítéletét hatályon kívül helyezi, és az eljárás jogi személlyel kapcsolatos részét nem ügydöntő végzéssel megszünteti, ha az elsőfokú bíróság a jogi személlyel szemben ügyészi indítvány hiányában alkalmazott intézkedést.”

159. § (1) A Jszbt. 21/A. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„21/A. § (1) Ha a másodfokú bíróság ítélete ellen a Be. 615. §-a szerint fellebbeztek, a harmadfokú bíróság a megtámadott másodfokú ítéletnek a jogi személyre vonatkozó rendelkezését hivatalból felülbírálja, ha a 2. §-ban meghatározott bűncselekményre vonatkozó rendelkezést is felülbírálja.

(2) A másodfokú bíróság ítéletének kizárólag a jogi személyre vonatkozó rendelkezése ellen akkor van helye fellebbezésnek a harmadfokú bírósághoz, ha a másodfokú bíróság

a) olyan jogi személlyel szemben alkalmazott intézkedést, akivel szemben az elsőfokú bíróság az ügyészség intézkedés alkalmazására irányuló indítványát elutasította, az intézkedés alkalmazását mellőzte, vagy az eljárás jogi személlyel kapcsolatos részét megszüntette,

b) olyan jogi személlyel szemben utasította el az ügyészség intézkedés alkalmazására irányuló indítványát, mellőzte az intézkedés alkalmazását, vagy szüntette meg az eljárás jogi személlyel kapcsolatos részét, amellyel szemben az elsőfokú bíróság intézkedést alkalmazott,

c) olyan jogi személlyel szemben alkalmazott intézkedést, akivel szemben az elsőfokú bíróság ítélete nem tartalmazott rendelkezést.”

(2) A Jszbt. 21/B. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„21/B. § (1) Ha a másodfokú bíróság az ítélet jogi személyre vonatkozó rendelkezését megváltoztatja, a harmadfokú bíróság a jogi személlyel szemben - ha ilyen rendelkezés nem volt - intézkedést, illetve több vagy más intézkedést is alkalmazhat, továbbá az intézkedés alkalmazását mellőzheti.

(2) A harmadfokú bíróság a másodfokú bíróság és az elsőfokú bíróság ítéletét hatályon kívül helyezi, és az eljárás jogi személlyel kapcsolatos részét nem ügydöntő végzéssel megszünteti a 21. § (2) bekezdésében meghatározott esetben.

(3) A harmadfokú bíróság a másodfokú bíróság, és szükség szerint az elsőfokú bíróság ítéletét hatályon kívül helyezi, és a másodfokú bíróságot vagy az elsőfokú bíróságot új eljárásra utasítja, ha a Be. 619. § (3) bekezdése alapján nem küszöbölhető ki a részleges megalapozatlanság és az az ítéletnek a jogi személlyel szemben alkalmazott intézkedésre vonatkozó rendelkezését lényegesen befolyásolta.”

160. § A Jszbt. 22. §-a a következő (1a) bekezdéssel egészül ki:

„(1a) Ha az Alkotmánybíróság az ítéletet megsemmisíti, a megismételt eljárásban nem lehet a jogi személlyel szemben intézkedést alkalmazni, ha erre a hatályon kívül helyezett ítéletben sem került sor, illetve nem lehet a hatályon kívül helyezett ítéletben alkalmazott intézkedésnél súlyosabb intézkedést, vagy az alkalmazott intézkedés mellett más intézkedést is alkalmazni.”

161. § A Jszbt. 23. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) Perújításnak az ítélet jogi személyre vonatkozó rendelkezése ellen a Be. 637. § (1) bekezdés d), e) és g) pontjában meghatározott eseteken kívül akkor van helye, ha

a) az alapügyben akár felmerült, akár fel nem merült tényre vonatkozó olyan új bizonyítékot hoznak fel, amely valószínűvé teszi, hogy

aa) a jogi személlyel szemben alkalmazott intézkedést mellőzni kell, lényegesen enyhébb intézkedést kell alkalmazni, az ügyészség intézkedés alkalmazására irányuló indítványát el kell utasítani, vagy az eljárás jogi személlyel kapcsolatos részét meg kell szüntetni, vagy

ab) a jogi személlyel szemben intézkedést, más intézkedést is vagy lényegesen súlyosabb intézkedést kell alkalmazni,

b) a jogi személlyel szemben ugyanazon terhelt cselekményével összefüggésben több ítélet alkalmazott intézkedést,

c) a jogi személy az ügydöntő határozatban nem a bírósági nyilvántartásban szereplő valódi adatokkal szerepel és ez a határozat kijavításával nem orvosolható.”

162. § A Jszbt. 24. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„24. § (1) Felülvizsgálatnak az ítélet jogi személyre vonatkozó rendelkezése ellen a Be. 649. § (2)-(5) bekezdésében meghatározott eseten kívül akkor van helye, ha a jogi személlyel szemben az intézkedés alkalmazására, annak mellőzésére, az intézkedés alkalmazására irányuló indítvány elutasítására vagy az eljárás jogi személlyel kapcsolatos részének megszüntetésére a büntető anyagi jog, vagy e törvény szabályainak megsértése miatt került sor.

(2) Ha a felülvizsgálatnak azon vádlott vonatkozásában van helye, akire tekintettel a jogi személlyel szemben intézkedést alkalmaztak, a felülvizsgálat kiterjed az ítélet jogi személyre vonatkozó rendelkezésére is. A 3. § rendelkezései a felülvizsgálati eljárás során, illetve a megismételt eljárás során hozott határozat kapcsán is alkalmazandók.

(3) Az ítéletnek kizárólag a jogi személyre vonatkozó rendelkezése ellen felülvizsgálati indítvány benyújtására az ügyészség - a jogi személlyel szemben intézkedés alkalmazása érdekében hat hónapon belül - valamint a jogi személy érdekében eljáró ügyvéd és a törvényes képviselő jogosult.

(4) A Kúria a megtámadott határozat jogi személyre vonatkozó rendelkezését hatályon kívül helyezi, és a korábban eljárt bíróságot új eljárásra utasítja, ha

a) az elsőfokú, vagy másodfokú bíróság ügydöntő határozatát az (1) bekezdésben meghatározott módon hozta,

b) a harmadfokú bíróság az ügydöntő határozatát az (1) bekezdésben meghatározott eljárási szabálysértéssel hozta,

c) a (2) bekezdés alapján azon vádlott esetében, akire tekintettel a jogi személlyel szemben intézkedést alkalmaztak, hatályon kívül helyező rendelkezést hozott.

(5) A Kúria maga is hozhat a törvénynek megfelelő határozatot, ha a jogi személlyel szemben alkalmazott intézkedés mellőzésének, az intézkedés alkalmazására irányuló indítvány elutasításának vagy az eljárás jogi személlyel kapcsolatos része megszüntetésének van helye.

(6) A (4) bekezdés c) pontja esetén az ítélet jogi személyre vonatkozó rendelkezését nem kell hatályon kívül helyezni, ha az (5) bekezdés vagy a Be. 662. § (2) bekezdése alapján a Kúria maga hoz a törvénynek megfelelő határozatot.

(7) Nincs helye felülvizsgálatnak a büntető anyagi jog szabályainak megsértése miatt a harmadfokú bíróság jogerős ügydöntő határozatának a jogi személyre vonatkozó rendelkezése ellen.”

163. § A Jszbt. 25. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„25. § (1) Ha a legfőbb ügyész azon vádlott vonatkozásában jelent be a törvényesség érdekében jogorvoslatot, akire tekintettel a jogi személlyel szemben intézkedést alkalmaztak, a jogorvoslati eljárás kiterjed az ítélet jogi személyre vonatkozó rendelkezésére is. A 3. § rendelkezései azonban a törvényesség érdekében bejelentett jogorvoslat alapján hozott határozat kapcsán is alkalmazandók.

(2) A Kúria a törvénysértés megállapítása esetén a jogi személlyel szemben alkalmazott intézkedést mellőzheti, vagy az eljárás jogi személlyel kapcsolatos részét megszüntetheti, illetve ilyen határozat meghozatala érdekében a sérelmezett határozatot hatályon kívül helyezheti, és szükség esetén az eljárt bíróságot új eljárásra utasíthatja.

(3) A (2) bekezdésben meghatározott eseteken kívül a Kúria határozata csak a törvénysértést állapíthatja meg.

(4) Ha az elvi kérdésben adott iránymutatásból következően a jogegységi határozattal érintett jogerős bírósági határozatnak a jogi személlyel szemben alkalmazott intézkedése törvénysértő, a jogegységi tanács a törvénysértő rendelkezést hatályon kívül helyezi, és a jogi személlyel szemben alkalmazott intézkedést mellőzi, vagy az eljárás jogi személlyel kapcsolatos részét megszünteti.”

164. § A Jszbt. 25/C. §-a és az azt megelőző alcím helyébe a következő alcím és rendelkezés lép:

„Eljárás egyezség esetén

25/C. § (1) A Be. LXV. Fejezete szerinti egyezség megkötésének önmagában nem akadálya, ha a rendelkezésre álló bizonyítékok alapján adat merült fel arra, hogy a büntetőeljárás során jogi személlyel szemben intézkedés alkalmazásának lehet helye, de a jogi személlyel szemben alkalmazható intézkedés nem képezheti az egyezség tárgyát.

(2) Ha a Be. XCIX. Fejezete szerint folytatott bírósági eljárásban a vádirat előterjesztése után a bíróság azon vádlott vonatkozásában tagadja meg az egyezség jóváhagyását, akire tekintettel az ügyészség a jogi személlyel szembeni intézkedés alkalmazására tett indítványt, akkor a bíróság rendelkezése kiterjed az eljárás jogi személlyel kapcsolatos részére is.

(3) Ha a bíróság - azon vádlott vonatkozásában, akire tekintettel az ügyészség a jogi személlyel szembeni intézkedés alkalmazására tett indítványt - jóváhagyja az egyezséget, akkor az ügy előkészítő ülésen történő befejezésének önmagában nem akadálya, hogy az ügyészség a vádiratban a jogi személlyel szemben intézkedés alkalmazását indítványozta.

(4) Ha az eljárás jogi személlyel szembeni intézkedés alkalmazására irányuló része az előkészítő ülésen nem intézhető el, a bíróság a vádról - a 2. §-ban meghatározott bűncselekményt érintően jóváhagyott egyezség vonatkozásában a Be. 736. § (2)-(5) bekezdésében meghatározott korlátok között - egységesen, tárgyalás alapján határoz.”

165. § A Jszbt. 25/D. §-a és az azt megelőző alcím helyébe a következő alcím és rendelkezés lép:

„A büntetővégzés meghozatalára irányuló eljárás

25/D. § (1) Ha a rendelkezésre álló bizonyítékok alapján adat merült fel arra, hogy a büntetőeljárás során jogi személlyel szemben intézkedés alkalmazásának lehet helye, az ügyészség a büntetővégzés meghozatalára irányuló eljárásban is indítványozhatja az intézkedés alkalmazását, feltéve, hogy az eljárás jogi személlyel kapcsolatos részének megítélése is egyszerű.

(2) A bíróság a büntetővégzésben a jogi személlyel szemben alkalmazható intézkedésekről is rendelkezhet.

(3) A büntetővégzés rendelkező része a jogi személy érdekében eljáró ügyvéd és a törvényes képviselő felé is megfelelően tartalmazza a Be. 742. és 744. §-ában foglaltakra való figyelmeztetést.

(4) A büntetővégzés kézbesítésétől számított nyolc napon belül a jogi személy érdekében eljáró ügyvéd és a törvényes képviselő is kérheti tárgyalás tartását, a jogi személyre vonatkozó rendelkezés vagy e rendelkezés indokolása miatt.

(5) Az előkészítő ülésre és a tárgyalásra a Be. C. Fejezetének rendelkezéseit a (6)-(8) bekezdésben meghatározott eltéréssel kell megfelelően alkalmazni.

(6) Ha a tárgyalás tartása iránti indítvány kizárólag a büntetővégzésnek a jogi személlyel szemben alkalmazott intézkedésre vonatkozó rendelkezését sérelmezte, a bíróság csak ebben a kérdésben határoz.

(7) A bíróság a jogi személy terhére szóló indítvány hiányában akkor alkalmazhat hátrányosabb intézkedést, ha a tárgyaláson új bizonyíték merül fel, és ennek alapján a bíróság olyan új tényt állapít meg, amelynek folytán súlyosabb minősítést kell alkalmazni, vagy jelentős mértékben súlyosabb intézkedést kell alkalmazni.

(8) A tárgyaláson hozott ügydöntő határozat ellen a jogi személy érdekében eljáró ügyvéd és a törvényes képviselő is fellebbezhet, a jogi személyre vonatkozó rendelkezés vagy e rendelkezés indokolása miatt.”

166. § A Jszbt. 26/A. §-a és az azt megelőző alcím helyébe a következő alcím és rendelkezés lép:

„Eljárás a büntetőeljárás felfüggesztése, megszüntetése esetén

26/A. § (1) Ha az ügyészség vagy a nyomozó hatóság a 3. § (2) bekezdésében foglalt valamely ok miatt függeszti fel vagy szünteti meg az eljárást, de a nyomozás során adat merült fel arra vonatkozóan, hogy a jogi személlyel szemben intézkedés alkalmazásának lehet helye, az ügyészség indítványára az intézkedés alkalmazásáról az a bíróság határoz, amely az elkövetett bűncselekmény elbírálására hatáskörrel és illetékességgel rendelkezik. Ha ez nem állapítható meg, az intézkedés alkalmazásáról az a bíróság határoz, amelynek illetékességi területén a jogi személy székhelye található.

(2) Ha a büntetőeljárás során jogi személlyel szemben intézkedés alkalmazásának lehet helye, az eljárást a 2. §-ban meghatározott személlyel szemben folytatott eljárás megszüntetését vagy felfüggesztését követően - szükség szerint - az annak alapjául szolgáló bűncselekmény és a jogi személy kapcsolatának felderítése vonatkozásában kell folytatni.

(3) A döntést hozó ügyészség vagy a nyomozó hatóság legkésőbb a (2) bekezdés szerinti eljárás megszüntetésétől vagy felfüggesztésétől számított nyolc napon belül értesíti a jogi személyt arról, hogy a büntetőeljárás során a jogi személlyel szemben intézkedés alkalmazásának lehet helye. Az értesítésben arra is fel kell hívni a jogi személy figyelmét, hogy ha nem hatalmaz meg a jogi személy érdekében eljáró ügyvédet, akkor a nyomozó hatóság vagy az ügyészség rendel ki jogi személy érdekében eljáró ügyvédet.

(4) A bíróság a jogi személlyel szemben a 3. § (1) bekezdése alapján alkalmazható intézkedésről tárgyalás mellőzésével, az ügyiratok alapján határoz. A bíróság határozata ügydöntő határozat.

(5) A határozat rendelkező része a jogi személy érdekében eljáró ügyvéd és a törvényes képviselő felé megfelelően tartalmazza a Be. 742. és 744. §-ában foglaltakra való figyelmeztetést.

(6) A határozat ellen fellebbezésnek nincs helye, de az ügyészség, a jogi személy érdekében eljáró ügyvéd és törvényes képviselő a végzés kézbesítésétől számított nyolc napon belül tárgyalás tartását kérheti.

(7) Az előkészítő ülésre és a tárgyalásra a Be. C. Fejezetét a 25/D. § (7) és (8) bekezdésében meghatározott eltéréssel kell megfelelően alkalmazni.”

167. § A Jszbt.

1. 5. § (3) bekezdésében az „A tevékenység korlátozása” szövegrész helyébe az „A jogi személy tevékenységének korlátozása” szöveg, a „jogerőre emelkedése napján” szövegrész helyébe a „jogerőre emelkedésekor” szöveg,

2. 7. § (2) bekezdésében a „szóló 1998. évi XIX. törvény (Be.)” szövegrész helyébe a „szóló 2017. évi XC. törvény (a továbbiakban: Be.)” szöveg, a „kell alkalmazni” szövegrész helyébe a „kell értelemszerűen alkalmazni” szöveg,

3. 8. §-ában, a 22. § (2) bekezdés c) és d) pontjában az „ügyész” szövegrész helyébe az „ügyészség” szöveg,

4. 14. §-ában az „ügyésznek” szövegrész helyébe az „ügyészségnek” szöveg,

5. 21. § (4) bekezdésében a „c) vagy d) pontja miatt” szövegrész helyébe az „f)-h) pontjában meghatározott okból” szöveg,

6. 22. § (2) bekezdés b) pontjában a „21/B. § (2) bekezdésében” szövegrész helyébe a „21/B. § (2) és (3) bekezdésében” szöveg,

7. 23. § (3) bekezdésében az „ügyész és a jogi személy képviselője” szövegrész helyébe az „ügyészség, a jogi személy érdekében eljáró ügyvéd és a törvényes képviselő” szöveg,

8. 26. § (6) bekezdésében a „11. § (4) bekezdése alapján zár alá vett dolog, vagyoni értékű jog, követelés vagy szerződés alapján kezelt pénzeszköz” szövegrész helyébe a „11. § (5) bekezdése alapján került sor a zár alá vételre és a zár alá vétel tárgya” szöveg

lép.

168. § Hatályát veszti a Jszbt.

a) 10. §-a és az azt megelőző alcím,

b) 21. § (5) bekezdése,

c) 25/B. §-a és az azt megelőző alcím,

d) 26. § (4) bekezdése.

55. Az elektronikus kereskedelmi szolgáltatások, valamint az információs társadalommal összefüggő szolgáltatások egyes kérdéseiről szóló 2001. évi CVIII. törvény módosítása

169. § Az elektronikus kereskedelmi szolgáltatások, valamint az információs társadalommal összefüggő szolgáltatások egyes kérdéseiről szóló 2001. évi CVIII. törvény (a továbbiakban: Ektv.) 3/A. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(4) A (2)-(3) bekezdés rendelkezései nem alkalmazhatók a bírósági eljárásokban, ideértve a peres eljárást kezdeményező irat benyújtását megelőzően megindítható eljárásokat és a nyomozás során végrehajtott eljárási cselekményeket is.”

170. § Az Ektv. 13. § (10) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(10) A jogosult köteles a (9) bekezdés szerinti eljárásban hozott, a bíróság jogerős vagy véglegessé vált határozatáról, vagy az ügyészség vagy a nyomozó hatóság további jogorvoslattal nem támadható határozatáról - ideértve az ideiglenes intézkedés elrendelését vagy a kérelem elutasítását is - a szolgáltatót haladéktalanul értesíteni. A határozatban foglaltaknak a szolgáltató haladéktalanul köteles eleget tenni.”

171. § Az Ektv. 13. § (14) bekezdés c) pontjában a „megküldi részére a nyomozóhatóság az értesítés szerinti jogsértéssel kapcsolatos nyomozást elrendelő határozatát” szövegrész helyébe az „értesíti a jogsértéssel kapcsolatos nyomozás elrendeléséről” szöveg lép.

56. A tőkepiacról szóló 2001. évi CXX. törvény módosítása

172. § A tőkepiacról szóló 2001. évi CXX. törvény (a továbbiakban: Tpt.) 310. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) Ha az engedély megtagadására okot adó körülmény nem áll fenn, de a jogi személy kérelmező minősített befolyással rendelkező természetes személy tulajdonosával, vezető tisztségviselőjével szemben vagy a természetes személy kérelmezővel szemben a 357. § (3) bekezdése szerinti bűncselekmények miatt büntetőeljárás van folyamatban, a Felügyelet az engedélyezési eljárást felfüggeszti a büntetőeljárásnak a bíróság jogerős ügydöntő határozatával vagy véglegessé vált nem ügydöntő végzésével történő befejezéséig, vagy az ügyészségnek vagy a nyomozó hatóságnak a feltételes ügyészi felfüggesztés vagy közvetítői eljárás céljából történő felfüggesztésről szóló, illetve további jogorvoslattal nem támadható eljárást megszüntető határozata meghozataláig. A Felügyelet az eljárást ezt követően folytatja.”

173. § A Tpt. 215. § (3) bekezdésében a „jogerős határozata” szövegrész helyébe a „jogerős ügydöntő határozata” szöveg lép.

57. A bűnüldöző szervek nemzetközi együttműködéséről szóló 2002. évi LIV. törvény módosítása

174. § A bűnüldöző szervek nemzetközi együttműködéséről szóló 2002. évi LIV. törvény (a továbbiakban: 2002. évi LIV. törvény)

a) 2. § 1. pontjában a „Vám- és Pénzügyőrség” szövegrész helyébe a „Nemzeti Adó- és Vámhivatal” szöveg,

b) 5. § (2) bekezdésében az „ügyész” szövegrész helyébe az „ügyészség” szöveg,

c) 15. § j) pontjában a „távközlési eszköz” szövegrész helyébe az „az elektronikus hírközlési eszköz” szöveg,

d) 16/A. § (3) bekezdésében a „2003. évi CXXX. törvény (a továbbiakban: 2003. évi CXXX. törvény)” szövegrész helyébe a „2012. évi CLXXX. törvény (a továbbiakban: EUtv.)” szöveg,

e) 16/B. § (3) bekezdésében és 16/C. § (1) bekezdésében az „a 2003. évi CXXX. törvény” szövegrész helyébe az „az EUtv.” szöveg,

f) 16/B. § (7) bekezdés a) pont ab) alpontjában a „nyomozást” szövegrész helyébe a „büntetőeljárást” szöveg,

g) 16/F. § (1) bekezdésében a „külön jogszabályban meghatározott nyomozó hatóság” szövegrész helyébe a „nyomozó hatóság vagyonvisszaszerzési szerve (a továbbiakban: vagyonvisszaszerzési szerv)” szöveg,

h) 16/F. § (2) bekezdésében, valamint 16/G. § (1) és (2) bekezdésében a „külön jogszabályban meghatározott nyomozó hatóság” szövegrész helyébe a „vagyonvisszaszerzési szerv” szöveg,

i) 31. § (1) bekezdés b) pontjában az „előzetes letartóztatásból” szövegrész helyébe a „letartóztatásból” szöveg,

j) 36. § (2) bekezdésében az „a távközlési hálózaton és távközlő eszközökkel” szövegrész helyébe az „az elektronikus hírközlési eszközön vagy az információs rendszeren” szöveg,

k) 52. § (1) bekezdésében az „a 2003. évi CXXX. törvénnyel” szövegrész helyébe az „az EUtv.-nyel” szöveg

lép.

175. § Hatályát veszti a 2002. évi LIV. törvény

a) 8. § (1) bekezdés k) pontja,

b) 39. §-t megelőző alcíme és

c) 39-42. §-a.

58. Az elmúlt rendszer titkosszolgálati tevékenységének feltárásáról és az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára létrehozásáról szóló 2003. évi III. törvény módosítása

176. § Az elmúlt rendszer titkosszolgálati tevékenységének feltárásáról és az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára létrehozásáról szóló 2003. évi III. törvény 8. § (8) bekezdésében az „ítéletével” szövegrész helyébe az „ügydöntő határozatával” szöveg lép.

59. A jogi segítségnyújtásról szóló 2003. évi LXXX. törvény módosítása

177. § A jogi segítségnyújtásról szóló 2003. évi LXXX. törvény (a továbbiakban: Jst.) 17. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„17. § (1) Az állam a büntetőeljárásban jogi segítségnyújtás keretében a 18. §-ban és a 19. §-ban foglalt feltételek fennállása esetén a következő támogatásokat nyújtja:

a) a sértett, a magánvádló, a pótmagánvádló, a magánfél, a vagyoni érdekelt és az egyéb érdekelt részére a pártfogó ügyvéd díjának és költségeinek (a továbbiakban: pártfogó ügyvédi díj) állam általi előlegezése és jogszabályban meghatározott esetben viselése,

b) a terhelt részére a kirendelt védő díjának és költségeinek állam általi előlegezése és viselése.

(2) Az (1) bekezdésben foglalt támogatás tartalmát a büntetőeljárásról szóló 2017. évi XC. törvény (a továbbiakban: Be.) határozza meg.”

178. § A Jst. 18. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„18. § A természetes személy sértett, magánvádló, pótmagánvádló, magánfél, vagyoni érdekelt, egyéb érdekelt és a terhelt részére a támogatás az e törvényben foglalt feltételek teljesítése esetén az állampolgárságra tekintet nélkül engedélyezhető.”

179. § A Jst. 22. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A fél az e törvényben meghatározott támogatások (a továbbiakban e Fejezetben együtt: támogatás) iránti kérelmét a jogi segítségnyújtó szolgálathoz egy példányban, az erre a célra rendszeresített nyomtatvány kitöltésével nyújtja be.”

180. § A Jst. 27. §-a a következő (1a) bekezdéssel egészül ki:

„(1a) Ha a felülvizsgálat eredményeként az állapítható meg, hogy a támogatás feltételei nem állnak fenn, a jogi segítségnyújtó szolgálat a támogatást határozattal megvonja.”

181. § A Jst. 63. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„63. § (1) A 17. § (1) bekezdésében meghatározott támogatás (a továbbiakban e Fejezetben együtt: támogatás) engedélyezésére és igénybevételére a VI. Fejezetben foglalt szabályokat az e Fejezetben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.

(2) A támogatás engedélyezése iránti kérelmet a büntetőeljárásban - ha a Be. másként nem rendelkezik - legkésőbb a bíróság ügydöntő határozatának meghozataláig lehet előterjeszteni a jogi segítségnyújtó szolgálathoz. A támogatás hatálya a kérelem előterjesztésétől a büntetőeljárásnak a bíróság jogerős ügydöntő határozatával vagy véglegessé vált nem ügydöntő végzésével történő befejezéséig, vagy az ügyészségnek vagy a nyomozó hatóságnak a feltételes ügyészi felfüggesztés vagy közvetítői eljárás céljából történő felfüggesztésről szóló, illetve további jogorvoslattal nem támadható eljárást megszüntető határozata meghozataláig tart, és kiterjed a perújításra, a felülvizsgálatra, az egyszerűsített felülvizsgálatra, valamint a különleges eljárásokra is.

(3) A kérelemben foglaltak ellenőrzése során a félen kívül a büntetőeljárásban részt vevő más személy meghallgatására nem kerül sor.

(4) Bíróság elé állítás esetén a jogi segítségnyújtó szolgálat az igazolásokra vonatkozó követelmények mellőzésével dönt a kérelemről, ha az ügy összes körülménye alapján a rászorultság valószínűsíthető.

(5) A támogatást engedélyező határozatnak a 41. § (1) bekezdésében foglaltakon túl tartalmaznia kell a következőket is:

a) a büntetőeljárásra vonatkozó adatokat (a büntetőeljárást folytató bíróság, ügyészség, nyomozó hatóság megnevezését, a büntetőügy számát, a terhelt nevét, a bűncselekmény leírását);

b) a támogatás formáját (pártfogó ügyvédi képviselet, kirendelt védő);

c) a támogatás hatályát.

(6) A támogatást engedélyező határozatról a jogi segítségnyújtó szolgálat haladéktalanul tájékoztatja a büntetőeljárást folytató bíróságot, ügyészséget vagy nyomozó hatóságot.

(7) A fél adatváltozás-bejelentési kötelezettsége a büntetőeljárásnak a bíróság jogerős ügydöntő határozatával vagy véglegessé vált nem ügydöntő végzésével történő befejezéséig, vagy az ügyészségnek vagy a nyomozó hatóságnak a feltételes ügyészi felfüggesztés vagy közvetítői eljárás céljából történő felfüggesztésről szóló, illetve további jogorvoslattal nem támadható eljárást megszüntető határozata meghozataláig áll fenn, ezt követően a támogatás visszatérítésére köteles fél a lakóhelyében, tartózkodási helyében, szálláshelyében és munkavégzésének helyében bekövetkezett változást köteles öt napon belül bejelenteni a jogi segítségnyújtó szolgálatnak a visszatérítési kötelezettségének fennállásáig.

(8) A jogi segítségnyújtó szolgálat a támogatás feltételeinek fennállását felülvizsgálja

a) a büntetőeljárás jogerős befejezéséig évente, illetve

b) a támogatás hatályának fennállása alatt bármikor, ha adat merül fel arra nézve, hogy annak feltételei már az engedélyezéskor sem álltak fenn, vagy utóbb megszűntek.

(9) A jogi segítségnyújtó szolgálat a támogatás végleges vagy jogerős megvonásáról haladéktalanul értesíti a büntetőeljárást folytató bíróságot, ügyészséget, nyomozó hatóságot és a pártfogó ügyvédet.

(10) A támogatás nyilvántartása a 34. §-ban foglaltakon túl a következő adatokat is tartalmazza:

a) a büntetőeljárást folytató bíróság, ügyészség, nyomozó hatóság megnevezése, a büntetőeljárás ügyszáma, a felek neve és a bűncselekmény, amely miatt a büntetőeljárás folyik,

b) a fél helyett előlegezett pártfogó ügyvédi díj, illetve a pártfogó ügyvédi díj eljárási előlegének (a továbbiakban: eljárási előleg) összege,

c) a visszatérítésre köteles terhelt adatai (név, anyja neve, születési hely és idő, lakóhely; szervezet esetében elnevezés, székhely, nyilvántartást vezető szerv, nyilvántartási szám),

d) a fél helyett előlegezett és viselt kirendelt védői díj és költség összege.”

182. § (1) A Jst. 63/A. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A támogatás engedélyezésének ügyében eljárt jogi segítségnyújtó szolgálat a pártfogó ügyvéd kérelmére, ha annak jogszabályban foglalt feltételei fennállnak, a pártfogó ügyvéd részére eljárási előleget állapít meg.”

(2) A Jst. 63/A. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(5) A pártfogó ügyvéd a díjának megállapítása iránti kérelmét a büntetőeljárásnak a bíróság jogerős ügydöntő határozatával vagy véglegessé vált nem ügydöntő végzésével történő befejezését, vagy az ügyészségnek vagy a nyomozó hatóságnak a feltételes ügyészi felfüggesztés vagy közvetítői eljárás céljából történő felfüggesztésről szóló, illetve további jogorvoslattal nem támadható eljárást megszüntető határozata meghozatalát követő 6 hónapon belül terjesztheti elő, ezt követően pedig akkor, ha igazolja, hogy a pártfogó ügyvédi díj viseléséről szóló határozatot 6 hónapon belül vette kézhez. Ha a büntetőeljárásban több pártfogó ügyvéd járt el, a korábban eljárt pártfogó ügyvéd a jogi segítségnyújtó szolgálat felhívására a díjának megállapítására irányuló kérelmét a felhívás kézhezvételétől számított 30 napos jogvesztő határidővel terjesztheti elő.”

183. § A Jst. 68. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) Pártfogó ügyvédi képviseletet a névjegyzékben szereplő ügyvéd és - a (3) bekezdésben foglalt kivétellel - jogi segítő szervezet láthat el, amennyiben rendelkezik a bíróságokkal való elektronikus kapcsolattartáshoz szükséges technikai feltételekkel. A névjegyzékben szereplő jogi segítő szervezet büntetőeljárásban akkor láthatja el a sértett, a magánvádló, a pótmagánvádló és a magánfél pártfogó ügyvédi képviseletét, ha megfelel a Be. 61. § (3) bekezdés e) pontja szerinti feltételeknek, egyéb személyek pártfogó ügyvédjeként büntetőeljárásban nem járhat el.”

184. § A Jst. 89. §-a a következő g) ponttal egészül ki:

(Ez a törvény a következő uniós jogi aktusoknak való részleges megfelelést szolgálja:)

„g) a büntetőeljárások során a gyanúsítottak és a vádlottak, valamint az európai elfogatóparancshoz kapcsolódó eljárásokban a keresett személyek költségmentességéről szóló, 2016. október 26-i (EU) 2016/1919 európai parlamenti és tanácsi irányelv.”

185. § A Jst.

1. 5. § (2) bekezdés b) pontjában a „meg, vagy” szövegrész helyébe a „meg,” szöveg,

2. 19. § (1) bekezdésében a „sértett, a magánvádló, a magánfél, az egyéb érdekelt és a pótmagánvádló” szövegrész helyébe a „sértett, a magánvádló, a pótmagánvádló, a magánfél, a vagyoni érdekelt, az egyéb érdekelt és a terhelt” szöveg,

3. 24. §-ában az „adataiban” szövegrész helyébe az „adatokban” szöveg,

4. 34. § a) pontjában az „időpontját” szövegrész helyébe a „helyét és idejét” szöveg,

5. 35. § (2) bekezdésében a „megkeresésre” szövegrész helyébe a „megkeresésre vagy adatkérésre” szöveg és az „ügyész” szövegrész helyébe az „ügyészség” szöveg,

6. 38. § (2) bekezdésében a „támogatást” szövegrész helyébe a „támogatás összegét” szöveg,

7. 63/A. § (2), (4) és (6) bekezdésében az „a pártfogó ügyvédi díj eljárási előlegének” szövegrész helyébe az „az eljárási előleg” szöveg,

8. 63/A. § (2) bekezdésében az „értesítést” szövegrész helyébe a „tájékoztatást” szöveg az „a sértett képviseletét több pártfogó ügyvéd látta el” szövegrész helyébe a „több pártfogó ügyvéd járt el” szöveg és az „a pártfogó ügyvédi díja eljárási előlegének” szövegrész helyébe az „az eljárási előleg” szöveg,

9. 63/A. § (3) bekezdésében az „A pártfogó ügyvédi díj eljárási előlegének” szövegrész helyébe az „Az eljárási előleg” szöveg,

10. 63/A. § (4) bekezdésében az „A pártfogó ügyvédi díj eljárási előlegéről” szövegrész helyébe az „Az eljárási előleg megállapításáról” szöveg és

11. 63/A. § (6) bekezdésében a „döntésében” szövegrész helyébe a „határozatában” szöveg és az „a díj” szövegrész helyébe az „a pártfogó ügyvédi díj” szöveg

lép.

186. § Hatályát veszti a Jst. 20. §-a.

60. Az elektronikus hírközlésről szóló 2003. évi C. törvény módosítása

187. § Az elektronikus hírközlésről szóló 2003. évi C. törvény (a továbbiakban: Eht.) 92. §-a a következő (6a) bekezdéssel egészül ki:

„(6a) A titkos információgyűjtés folytatására feljogosított szerv az adatszolgáltatás teljesítésére határidőt jelölhet meg. Az adatszolgáltatás nem tagadható meg. Az így kapott adat csak a megjelölt célra használható fel.”

188. § Az Eht.

a) 92. §-át megelőző alcímében, 92. § (3) bekezdésében, valamint 188. § 64. és 105. pontjában a „titkos adatszerzés” szövegrész helyébe a „leplezett eszközök alkalmazása” szöveg,

b) 92. § (1) bekezdésében a „titkos információgyűjtésre, illetve titkos adatszerzésre külön törvényben felhatalmazott” szövegrész helyébe a „titkos információgyűjtés folytatására, illetve leplezett eszközök alkalmazására törvényben feljogosított” szöveg és a „titkos adatszerzést” szövegrész helyébe a „leplezett eszközök alkalmazását” szöveg,

c) 92. § (2) bekezdésében a „titkos adatszerzés eszközei és módszerei” szövegrész helyébe a „leplezett eszközök” szöveg,

d) 92. § (4) bekezdésében a „titkos adatszerzéssel” szövegrész helyébe a „leplezett eszközök alkalmazásával” szöveg és az „a titkos információgyűjtés, illetve a titkos adatszerzés eszközeit” szövegrész helyébe az „a titkos információgyűjtéshez, illetve a leplezett eszközök alkalmazásához szükséges eszközöket” szöveg,

e) 92. § (6) bekezdésében a „titkos információgyűjtésre, illetve a titkos adatszerzésre felhatalmazott” szövegrész helyébe a „titkos információgyűjtés folytatására, illetve a leplezett eszközök alkalmazására feljogosított” szöveg és a „titkos információgyűjtésre felhatalmazott” szövegrész helyébe a „titkos információgyűjtés folytatására, illetve leplezett eszközök alkalmazására feljogosított” szöveg,

f) 155. § (6) bekezdésében a „megkeresésekről” szövegrész helyébe a „megkeresésekről vagy adatkérésről” szöveg,

g) 156. § (16) bekezdésében, 157. § (10) bekezdésében és 159/A. § (1) bekezdésében a „nyomozó hatóság, ügyészség, bíróság” szövegrész helyébe a „bíróság, ügyészség, nyomozó hatóság, illetve az előkészítő eljárást folytató szerv” szöveg,

h) 156. § (16) bekezdésében a „kérelmükre” szövegrész helyébe a „kérelemre” szöveg,

i) 159/B. § (1) bekezdésében az „a büntetőeljárásról szóló 1998. évi XIX. törvény 158/D. § (5) bekezdése és 596/A. § (6) bekezdése” szövegrész helyébe az „a büntetőeljárásról szóló törvény” szöveg,

j) 159/B. § (3) bekezdés a) és b) pontjában az „ügyész” szövegrész helyébe az „ügyészség” szöveg,

k) 182. § (1) bekezdés c) pontjában a „titkos információgyűjtéssel, illetve titkos adatszerzéssel felhatalmazott” szövegrész helyébe a „titkos információgyűjtés folytatására, illetve leplezett eszközök alkalmazására feljogosított” szöveg és

l) 188. § 105. pontjában a „külön törvényben felhatalmazott” szövegrész helyébe a „jogosult” szöveg

lép.

189. § Hatályát veszti az Eht. 155. § (7) bekezdése.

61. A társasházakról szóló 2003. évi CXXXIII. törvény módosítása

190. § A társasházakról szóló 2003. évi CXXXIII. törvény 25. § (7) bekezdésében a „Bíróság vagy más hatóság megkeresésére” szövegrész helyébe a „Bíróság, ügyészség, nyomozó hatóság, előkészítő eljárást folytató szerv vagy más hatóság megkeresésére vagy adatkérésére” szöveg és az „a megkeresésre” szövegrész helyébe az „a megkeresésre vagy adatkérésre” szöveg lép.

62. A sportról szóló 2004. évi I. törvény módosítása

191. § A sportról szóló 2004. évi I. törvény (a továbbiakban: Stv.) 59. § (10) és (11) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:

„(10) Fel kell függeszteni a járadék folyósítását annak a jogosultnak a részére, aki büntetőeljárás - ide nem értve a magánvádas vagy a pótmagánvádas eljárást - hatálya alatt áll. A jogosult a megalapozott gyanú közlésétől számított nyolc napon belül bejelenti a sportpolitikáért felelős miniszternek, ha vele szemben büntetőeljárás indult.

(11) Ha a jogosult igazolja, hogy a vele szemben folytatott büntetőeljárást a bíróság jogerős ügydöntő határozatával vagy véglegessé vált nem ügydöntő végzésével befejezte, vagy az ügyészség vagy a nyomozó hatóság a feltételes ügyészi felfüggesztés vagy közvetítői eljárás céljából történő felfüggesztésről szóló, illetve további jogorvoslattal nem támadható eljárást megszüntető határozatot hozott, és nem következett be a (8) bekezdés szerinti érdemtelenségi ok, a sportpolitikáért felelős miniszter az igazolástól számított harminc napon belül - a folyósítás felfüggesztésének napjától számított jegybanki alapkamattal növelve - egy összegben folyósítja részére az elmaradt járadékot. Amennyiben a jogosult érdemtelenné vált, a (10) bekezdés alapján felfüggesztett járadék nem kerül részére folyósításra.”

192. § Az Stv. 61. § (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(7) A sportpolitikáért felelős miniszter törli a járadékra jogosultnak az 59. § (10) bekezdése alapján megismert személyes adatait, ha a jogosulttal szemben folytatott büntetőeljárást a bíróság jogerős ügydöntő határozatával vagy véglegessé vált nem ügydöntő végzésével befejezte, vagy az ügyészség vagy a nyomozó hatóság további jogorvoslattal nem támadható eljárást megszüntető határozatot hozott, és a jogosult nem vált érdemtelenné. A járadék továbbfolyósításáról szóló döntésben a felfüggesztésre okot adó körülmény megszűnését kell feltüntetni.”

193. § Az Stv. 62. § (5) és (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:

„(5) Fel kell függeszteni az életjáradék folyósítását annak a „Nemzet Sportolója” címet elnyert személynek, aki szándékos bűncselekmény miatt büntetőeljárás - ide nem értve a magánvádas vagy a pótmagánvádas eljárást - hatálya alatt áll. A járadékra jogosult a megalapozott gyanú közlésétől számított nyolc napon belül bejelenti a sportpolitikáért felelős miniszternek, ha vele szemben büntetőeljárás indult.

(6) Ha a „Nemzet Sportolója” címet elnyert személy igazolja, hogy a vele szemben folytatott büntetőeljárást a bíróság jogerős ügydöntő határozatával vagy véglegessé vált nem ügydöntő végzésével befejezte, vagy az ügyészség vagy a nyomozó hatóság a feltételes ügyészi felfüggesztés vagy közvetítői eljárás céljából történő felfüggesztésről szóló, illetve további jogorvoslattal nem támadható eljárást megszüntető határozatot hozott, és nem következett be az 59. § (8) bekezdése szerinti érdemtelenségi ok, a sportpolitikáért felelős miniszter az igazolástól számított harminc napon belül - a folyósítás felfüggesztésének napjától számított jegybanki alapkamattal növelve - egy összegben folyósítja részére az elmaradt életjáradékot.”

194. § Az Stv. 72/B. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(5) A (2) bekezdésben meghatározott határidőn belül a (4) bekezdés szerinti személyes adatot megkeresésre vagy adatkérésre a bíróság, az ügyészség, a nyomozó hatóság vagy a szabálysértési hatóság részére büntető- vagy szabálysértési eljárásban bizonyítási eszközként való felhasználás céljából továbbítani lehet.”

195. § Az Stv.

a) 59. § (9) bekezdésében a „jogerős határozatának” szövegrész helyébe a „jogerős ügydöntő határozatának” szöveg,

b) 62. § (4) bekezdésében a „jogerős határozatának” szövegrész helyébe a „jogerős ügydöntő határozatának” szöveg és az „ítéletének” szövegrész helyébe az „ügydöntő határozatának” szöveg és

c) 74. § (5) bekezdésében az „a szabálysértési hatóság, az ügyészség és a bíróság” szövegrész helyébe az „a bíróság, az ügyészség, a nyomozó hatóság, az előkészítő eljárást folytató szerv, a szabálysértési hatóság” szöveg

lép.

63. A mozgóképről szóló 2004. évi II. törvény módosítása

196. § A mozgóképről szóló 2004. évi II. törvény (a továbbiakban: Mktv.) 28. § (10) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(10) A nyilvántartásban egyértelműen szerepeltetni kell, ha a nyilvántartásba vett személy vagy szervezet ellen a Hivatal a közvetett támogatás megszerzésére irányuló eljárásokkal összefüggésben a 19/I. § (1) bekezdése szerinti bejelentést, illetve feljelentést tesz. Ez esetben a nyilvántartásba vett személy vagy szervezet nyilvántartásba vételéből eredő jogosultságai és kötelezettségei szünetelnek a bíróság eljárást megszüntető jogerős vagy véglegessé vált, illetve az ügyészség vagy a nyomozó hatóság eljárást megszüntető és további jogorvoslattal nem támadható határozatának benyújtásáig.”

197. § Az Mktv. 19/I. § (1) bekezdésében a „végleges” szövegrész helyébe a „jogerős vagy végleges” szöveg lép.

64. A lőfegyverekről és lőszerekről szóló 2004. évi XXIV. törvény módosítása

198. § A lőfegyverekről és lőszerekről szóló 2004. évi XXIV. törvény (a továbbiakban: Ftv.)

a) 6. § (1) bekezdés a) pontjában az „ügyészség és a nyomozó hatóságok” szövegrész helyébe az „ügyészség, a nyomozó hatóság és az előkészítő eljárást folytató szerv” szöveg,

b) 18/D. § (1) bekezdés c) pontjában a „jogerős ítélet” szövegrész helyébe a „jogerős ügydöntő határozat” szöveg,

c) 18/D. § (2) bekezdés c) pontjában a „hatálya alatt áll, a büntetőeljárás jogerős befejezéséig.” szövegrész helyébe a „hatálya alatt áll.” szöveg

lép.

199. § Hatályát veszti az Ftv.

a) 3/A. § (2) bekezdés c) pontjában az „elkövetésének megalapozott gyanúja” szövegrész és az „a büntetőeljárás jogerős befejezéséig,” szövegrész, valamint

b) 18/D. § (2) bekezdés c) pontjában az „elkövetésének megalapozott gyanúja” szövegrész.

65. Az európai uniós csatlakozással összefüggő egyes törvénymódosításokról, törvényi rendelkezések hatályon kívül helyezéséről, valamint egyes törvényi rendelkezések megállapításáról szóló 2004. évi XXIX. törvény módosítása

200. § Az európai uniós csatlakozással összefüggő egyes törvénymódosításokról, törvényi rendelkezések hatályon kívül helyezéséről, valamint egyes törvényi rendelkezések megállapításáról szóló 2004. évi XXIX. törvény 140/C. § (2) bekezdésében a „megkeresése” szövegrész helyébe a „megkeresése vagy adatkérése” szöveg lép.

66. A lakásszövetkezetekről szóló 2004. évi CXV. törvény módosítása

201. § A lakásszövetkezetekről szóló 2004. évi CXV. törvény 14/A. § (7) bekezdésében a „Bíróság vagy más hatóság megkeresésére” szövegrész helyébe a „Bíróság, ügyészség, nyomozó hatóság, előkészítő eljárást folytató szerv vagy más hatóság megkeresésére vagy adatkérésére” szöveg és a „megkeresésre” szövegrész helyébe a „megkeresésre vagy adatkérésre” szöveg lép.

67. A távhőszolgáltatásról szóló 2005. évi XVIII. törvény módosítása

202. § A távhőszolgáltatásról szóló 2005. évi XVIII. törvény 45. § (4) bekezdés d) pontjában a „nyomozó hatóságoknak, az ügyésznek, valamint a bíróságnak” szövegrész helyébe a „bíróságnak, ügyészségnek, nyomozó hatóságnak” szöveg lép.

68. A haditechnikai termékek gyártásának és a haditechnikai szolgáltatások nyújtásának engedélyezéséről szóló 2005. évi CIX. törvény módosítása

203. § A haditechnikai termékek gyártásának és a haditechnikai szolgáltatások nyújtásának engedélyezéséről szóló 2005. évi CIX. törvény (a továbbiakban: Httv.)

a) 5. § (2) bekezdés c) pontjában a „büntetőeljárás alatt áll” szövegrész helyébe a „büntetőeljárás hatálya alatt áll” szöveg és

b) 7/A. § (1) bekezdés a) pontjában a „nyomozó hatóságok” szövegrész helyébe a „nyomozó hatóság” szöveg

lép.

204. § Hatályát veszti a Httv. 5. § (2) bekezdés c) pontjában az „elkövetésének megalapozott gyanúja” szövegrész és az „a büntetőeljárás jogerős befejezéséig,” szövegrész.

69. A személy- és vagyonvédelmi, valamint a magánnyomozói tevékenység szabályairól szóló 2005. évi CXXXIII. törvény módosítása

205. § A személy- és vagyonvédelmi, valamint a magánnyomozói tevékenység szabályairól szóló 2005. évi CXXXIII. törvény (a továbbiakban: Szvmt.) 6. § (3) bekezdés c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Az e törvény hatálya alá tartozó tevékenységet nem végezhet:)

„c) aki kétévi vagy ennél hosszabb tartamú szabadságvesztéssel fenyegetett szándékos bűncselekmény miatt büntetőeljárás hatálya alatt áll.”

206. § (1) Az Szvmt. 11. § (2) bekezdés c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A rendőrség haladéktalanul, de legkésőbb a tudomásra jutástól számított nyolc napon belül az igazolványt)

„c) a büntetőeljárásnak a bíróság jogerős ügydöntő határozatával vagy véglegessé vált nem ügydöntő végzésével történő befejezéséig, vagy az ügyészségnek vagy a nyomozó hatóságnak a feltételes ügyészi felfüggesztés vagy közvetítői eljárás céljából történő felfüggesztésről szóló, illetve további jogorvoslattal nem támadható eljárást megszüntető határozata meghozataláig bevonja, ha kiadásának a 6. § (3) bekezdés c) pontja szerinti feltétele már nem áll fenn.”

(2) Az Szvmt. 11. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(4) A (2) bekezdés c) pontjában foglalt esetben a büntetőeljárásnak a bíróság jogerős ügydöntő határozatával vagy véglegessé vált nem ügydöntő végzésével történő befejezését, vagy az ügyészségnek vagy a nyomozó hatóságnak a feltételes ügyészi felfüggesztés vagy közvetítői eljárás céljából történő felfüggesztésről szóló, illetve további jogorvoslattal nem támadható eljárást megszüntető határozata meghozatalát követően a rendőrség az igazolványt a jogosultnak visszaadja, ha az igazolvány kiadásának a 6. § (2) bekezdése, vagy a 6. § (3) bekezdés a) vagy b) pontja szerinti feltétele fennáll.”

207. § Az Szvmt. 71. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) A rendőrség haladéktalanul, de legkésőbb a tudomására jutástól számított nyolc napon belül a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személy magyarországi tevékenységének gyakorlását a büntetőeljárásnak a bíróság jogerős ügydöntő határozatával vagy véglegessé vált nem ügydöntő végzésével történő befejezéséig, vagy az ügyészségnek vagy a nyomozó hatóságnak a feltételes ügyészi felfüggesztés vagy közvetítői eljárás céljából történő felfüggesztésről szóló, illetve további jogorvoslattal nem támadható eljárást megszüntető határozata meghozataláig felfüggeszti, ha a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személlyel szemben kétévi vagy ennél hosszabb tartamú szabadságvesztéssel büntetendő szándékos bűncselekmény miatt büntetőeljárás indul.”

208. § Az Szvmt.

a) 5. § (4) bekezdés c) pontjában és 5/A. § (5) bekezdés c) pontjában a „jogerős ítélet” szövegrész helyébe a „jogerős ügydöntő határozat” szöveg,

b) 9. § (1) bekezdésében és (2) bekezdés a) pontjában a „nyomozóhatósági” szövegrész helyébe a „nyomozó hatósági” szöveg,

c) 31. § (6) bekezdésében a „Bíróság vagy más hatóság megkeresésére” szövegrész helyébe a „Bíróság, ügyészség, nyomozó hatóság, előkészítő eljárást folytató szerv vagy más hatóság megkeresésére vagy adatkérésére” szöveg, és a „megkeresésre” szövegrész helyébe a „megkeresésre vagy adatkérésre” szöveg és

d) 32. § (4) bekezdésében a „megkeresés alapján a nyomozó hatóságnak” szövegrész helyébe a „megkeresés vagy adatkérés alapján a bíróságnak, ügyészségnek, nyomozó hatóságnak” szöveg

lép.

70. A bűncselekmények áldozatainak segítéséről és az állami kárenyhítésről szóló 2005. évi CXXXV. törvény módosítása

209. § A bűncselekmények áldozatainak segítéséről és az állami kárenyhítésről szóló 2005. évi CXXXV. törvény (a továbbiakban: Ást.) 10. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(5) A feljelentést, illetve a feljelentés megtételét igazoló iratot, a 11. § szerinti igazolást, az 1. § (3) bekezdésében meghatározott okból a feljelentést elutasító vagy az eljárást megszüntető határozatot, továbbá az ügydöntő határozatot vagy ezek másolatát az áldozat a kérelemhez csatolhatja, ha azzal rendelkezik.”

210. § (1) Az Ást. 11. § (1) bekezdés c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A büntetőeljárás adott szakaszában eljáró nyomozó hatóság, ügyész vagy bíróság a támogatás igénybevételéhez igazolást állít ki az áldozat vagy az áldozatsegítő szolgálat kérelme alapján. Az igazolás tartalmazza)

„c) a büntetőeljárásra vonatkozó adatokat (az eljáró bíróság, ügyészség, nyomozó hatóság megnevezése, ügyszám, vádemelés megtörténte, feltételes ügyészi felfüggesztés alkalmazása, a kérelmező eljárásjogi helyzete, az ügyben volt-e/van-e folyamatban közvetítői eljárás).”

(2) Az Ást. 11. § (4) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Az igazolás hatályát veszti, ha)

„a) az igazolásban szereplő cselekmény miatt indított büntetőeljárásban az eljáró bíróság, ügyészség, nyomozó hatóság a feljelentést bűncselekmény vagy bűncselekmény gyanújának hiánya miatt elutasítja, vagy a bíróság eljárást megszüntető jogerős vagy véglegessé vált, illetve az ügyészség vagy a nyomozó hatóság további jogorvoslattal nem támadható eljárást megszüntető határozatot hoz,”

(3) Az Ást. 11. § (5a) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[Az (5) bekezdés szerinti tájékoztatás tartalmazza]

„a) a bíróság, ügyészség, nyomozó hatóság megnevezését, határozatának számát, keltét, a bíróság határozata jogerőre emelkedésének vagy véglegessé válásának napját, illetve az ügyészségi, nyomozó hatósági határozat esetén azt a napot, amelyet követően az további jogorvoslattal nem támadható,”

(4) Az Ást. 11. § (5a) bekezdés c) pont cb) és cc) alpontja helyébe a következő rendelkezések lépnek:

[Az (5) bekezdés szerinti tájékoztatás tartalmazza a büntetőeljárásra vonatkozó adatok közül]

cb) az eljárás megszüntetése esetén a megszüntetés indokát a törvényhely pontos megjelölésével,

cc) ügydöntő határozat esetén a bűncselekménynek a Be. 561. § (2) bekezdés c) pontja szerinti megjelölését, felmentő ítélet esetén továbbá azt, ha a vádlott kényszergyógykezelését a bíróság elrendelte,”

211. § Az Ást. 15. § (1) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Az áldozat a támogatás iránti kérelmet érdemben elbíráló határozat véglegessé válását vagy jogerőre emelkedését követő 3 évig köteles visszatéríteni a pénzben nyújtott támogatást, ha)

„a) az e törvény szerinti támogatás iránti kérelmet az áldozat bűncselekmény áldozataként nyújtotta be és az eljáró bíróság jogerős ügydöntő határozatában vagy az ügyészség vagy a nyomozó hatóság további jogorvoslattal nem támadható eljárást megszüntető határozatában megállapította, hogy a támogatás alapjául szolgáló cselekmény nem bűncselekmény,”

212. § Az Ást. 33. § (1) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Az áldozat 8 napon belül köteles bejelenteni, ha)

„a) a 8. § c)-e) és h) pontja szerinti kizáró okok valamelyikét bíróság jogerős ügydöntő határozata vagy az ügyészség vagy a nyomozó hatóság további jogorvoslattal nem támadható határozata megállapítja,”

213. § Az Ást.

a) 4. § (8) bekezdésében az „1998. évi XIX. törvény (a továbbiakban: Be.) 171. § (2) bekezdésében” szövegrész helyébe a „2017. évi XC. törvény (a továbbiakban: Be.) 376. § (2)-(3) bekezdésében” szöveg,

b) 8. § c) és h) pontjában a „jogerős határozatában” szövegrész helyébe a „jogerős ügydöntő határozatában” szöveg,

c) 8. § e) pontjában a „jogerősen” szövegrész helyébe a „véglegessé vált vagy további jogorvoslattal nem támadható határozatban” szöveg,

d) 11. § (1) bekezdésében a „büntetőeljárás adott szakaszában eljáró nyomozó hatóság, ügyész vagy bíróság” szövegrész helyébe a „büntetőeljárásban eljáró bíróság, ügyészség, nyomozó hatóság” szöveg,

e) 11. § (1a) bekezdésében az „a büntetőeljárás adott szakaszában eljáró nyomozó hatóság, ügyész vagy bíróság” szövegrész helyébe az „az eljáró bíróság, ügyészség, nyomozó hatóság” szöveg,

f) 11. § (3) bekezdésében az „A nyomozó hatóság, az ügyész, illetve a bíróság” szövegrész helyébe az „A bíróság, az ügyészség, illetve a nyomozó hatóság” szöveg,

g) 11. § (5) bekezdésében a „nyomozó hatóság, ügyész vagy bíróság” szövegrész helyébe a „bíróság, ügyészség, nyomozó hatóság” szöveg,

h) 11. § (5a) bekezdés c) pont cd) alpontjában a „büntetőeljárasban” szövegrész helyébe a „büntetőeljárásban” szöveg,

i) 13. § (1) bekezdés d) pontjában a „nyomozó hatóság, az ügyész, illetve a bíróság” szövegrész helyébe a „bíróság, az ügyészség és a nyomozó hatóság” szöveg,

j) 16. § (4) bekezdésében a „megkeresésre” szövegrész helyébe a „megkeresésre vagy adatkérésre” szöveg és az „ügyész” szövegrész helyébe az „ügyészség” szöveg,

k) 43. § (1) bekezdésében az „a nyomozó hatósággal, az ügyészséggel, a bírósággal” szövegrész helyébe az „a bírósággal, az ügyészséggel, a nyomozó hatósággal” szöveg és

l) 43. § (3) bekezdésében az „a büntetőeljárás adott szakaszában eljáró nyomozó hatóság, ügyész vagy bíróság” szövegrész helyébe az „a büntetőeljárásban eljáró bíróság, ügyészség, nyomozó hatóság” szöveg

lép.

214. § Hatályát veszti az Ást.

a) 1. § (3) bekezdés a) pont aa) alpontjában az „a nyomozás megszüntetésére,” szövegrész és

b) 11. § (5a) bekezdés c) pont ca) alpontja.

71. A vasúti közlekedésről szóló 2005. évi CLXXXIII. törvény módosítása

215. § A vasúti közlekedésről szóló 2005. évi CLXXXIII. törvény

a) 82. § (7) bekezdésében az „a rendőrségnek, az ügyészségnek, a bíróságnak,” szövegrész helyébe az „a rendőrségnek, a bíróságnak, az ügyészségnek, a nyomozó hatóságnak, az előkészítő eljárást folytató szervnek és” szöveg és

b) 84/Q. § (2) bekezdésében az „a rendőrségnek, az ügyészségnek, a bíróságnak” szövegrész helyébe az „a rendőrségnek, a bíróságnak, az ügyészségnek, a nyomozó hatóságnak és az előkészítő eljárást folytató szervnek” szöveg

lép.

72. A légi-, a vasúti és a víziközlekedési balesetek és egyéb közlekedési események szakmai vizsgálatáról szóló 2005. évi CLXXXIV. törvény módosítása

216. § A légi-, a vasúti és a víziközlekedési balesetek és egyéb közlekedési események szakmai vizsgálatáról szóló 2005. évi CLXXXIV. törvény

a) 5/B. § (3) bekezdésében az „egymást megkereshetik” szövegrész helyébe az „egymást megkereshetik, illetve egymástól adatszolgáltatást kérhetnek” szöveg,

b) 11/B. § (3) bekezdésében az „a nyomozó hatóság kérésére át kell adni” szövegrész helyébe az „a bíróság, az ügyészség vagy a nyomozó hatóság megismerheti” szöveg,

c) 12. § (3) bekezdésében a „nyomozó hatóság” szövegrész helyébe a „bíróság, az ügyészség, a nyomozó hatóság” szöveg és

d) 12. § (4) bekezdés a) pontjában a „nyomozó vagy más hatóság” szövegrész helyébe a „bíróság, ügyészség, nyomozó hatóság vagy más hatóság” szöveg és az „e hatóság” szövegrész helyébe az „e szerv vagy hatóság” szöveg

lép.

73. A cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló 2006. évi V. törvény módosítása

217. § (1) A cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló 2006. évi V. törvény (a továbbiakban: Ctv.) 26. § (1) bekezdés k) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A cégjegyzékben valamennyi cég esetében fel kell tüntetni a következő, a közhiteles nyilvántartás, illetve a hitelezők védelme szempontjából jelentős adatokat is:)

„k) ha a jogi személy ellen olyan eljárás van folyamatban, amelyben büntetőjogi intézkedés alkalmazásának lehet helye,

ka) annak megállapítását, hogy a jogi személlyel szemben büntetőjogi intézkedés alkalmazásának lehet helye, illetve hogy a jogi személlyel szemben már nem állnak fenn az intézkedés alkalmazásának feltételei,

kb) a büntetőeljárás felfüggesztését, megszüntetését és folytatását,

kc) a jogi személlyel szemben alkalmazott zár alá vétel elrendelését és annak feloldását,

kd) ha az ügyészség a jogi személlyel szemben intézkedés alkalmazását indítványozta, akkor ennek tényét,

ke) az eljárás befejezését, továbbá, ha a bíróság a jogi személlyel szemben büntetőjogi intézkedésként tevékenységének korlátozását rendelte el, a korlátozás időtartamát és azt, hogy a korlátozás a jogi személy mely tevékenységére vagy jogosítványára terjed ki, valamint

kf) a ka)-ke) alpontban megjelölt döntést hozó bíróság, ügyészség vagy nyomozó hatóság megnevezését, az ügy számát vagy a határozat számát, keltét és a jogerőre emelkedésének vagy véglegessé válásának napját.”

(2) A Ctv. 26. § (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(6) A céggel szemben, vagy a cég tagja vagyoni részesedése vonatkozásában a büntetőeljárásban alkalmazott zár alá vétel feloldását a bíróság, az ügyészség vagy a nyomozó hatóság közli elektronikus úton a cégbírósággal.”

218. § A Ctv. 95. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) A megindult végelszámolási eljárást a büntetőügyben eljáró bíróság határozatának jogerőre emelkedéséig vagy véglegessé válásáig, illetve az ügyészség vagy a nyomozó hatóság további jogorvoslattal nem támadható határozatának meghozataláig nem lehet befejezni, illetve az e határozatban alkalmazott büntetőjogi intézkedés végrehajtásának befejezéséig a cég nem törölhető.”

219. § A Ctv.

a) 15. § (3) bekezdésében a „nyomozó hatóság” szövegrész helyébe a „nyomozó hatóság és az előkészítő eljárást folytató szerv” szöveg,

b) 26. § (1) bekezdés d) pontjában az „a határozat” szövegrész helyébe az „az ítélet” szöveg,

c) 26. § (1) bekezdés j) pontjában a „megszüntetését” szövegrész helyébe a „feloldását” szöveg,

d) 57. § (5) bekezdésében és 95. § (2) bekezdésében a „bíróság vagy ügyész” szövegrész helyébe a „bíróság, ügyészség vagy nyomozó hatóság” szöveg és

e) 116. § (2) bekezdésében a „bíróság vagy az ügyész” szövegrész helyébe a „bíróság, ügyészség vagy nyomozó hatóság” szöveg

lép.

220. § Hatályát veszti a Ctv. 14. § (3) bekezdése.

74. Az egészségügyben működő szakmai kamarákról szóló 2006. évi XCVII. törvény módosítása

221. § (1) Az egészségügyben működő szakmai kamarákról szóló 2006. évi XCVII. törvény (a továbbiakban: Ekt.) 22. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) Ha az etikai vétségnek is minősülő ügyben büntető- vagy szabálysértési eljárás indult, szabálysértési eljárás esetén az eljárás jogerős befejezésétől, büntetőeljárás esetén a büntetőeljárásnak a bíróság jogerős ügydöntő határozatával vagy véglegessé vált nem ügydöntő végzésével történő befejezésétől, vagy az ügyészségnek vagy a nyomozó hatóságnak a feltételes ügyészi felfüggesztés vagy közvetítői eljárás céljából történő felfüggesztésről szóló, illetve további jogorvoslattal nem támadható eljárást megszüntető határozata meghozatalától számított 3 hónapon belül az etikai eljárás akkor is megindítható, ha a (2) bekezdésben meghatározott határidő eltelt. A 3 hónapos határidőt a területi szervezet etikai bizottságának a határozatról való tudomásszerzésétől kell számítani.”

(2) Az Ekt. 22. §-a a következő (5a) bekezdéssel egészül ki:

„(5a) Az ügyészség vagy a nyomozó hatóság a feltételes ügyészi felfüggesztés vagy közvetítői eljárás céljából történő felfüggesztésről szóló, illetve a további jogorvoslattal nem támadható eljárást megszüntető határozatát az (5) bekezdés szerint a határozathozatalt követő 30 napon belül küldi meg az illetékes kamarai szervnek.”

222. § Az Ekt. 25/A. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) Ha az etikai bizottság a 25. § (1) bekezdés f) pontja szerinti kizárás etikai büntetés alkalmazásáról döntött, azonban a kizárás alapjául szolgáló magatartás miatt büntetőeljárás is folyamatban van, a döntés határozatba foglalására nem kerül sor, hanem az etikai eljárást a büntetőeljárásnak a bíróság jogerős ügydöntő határozatával vagy véglegessé vált nem ügydöntő végzésével történő befejezéséig, vagy az ügyészségnek vagy a nyomozó hatóságnak a feltételes ügyészi felfüggesztés vagy közvetítői eljárás céljából történő felfüggesztésről szóló, illetve további jogorvoslattal nem támadható eljárást megszüntető határozata meghozataláig fel kell függeszteni. A folyamatban lévő büntetőeljárás egyéb etikai szankció kiszabásának lehetőségét nem érinti.”

223. § Az Ekt.

a) 17. § (1) bekezdés b) pontjában az „ítélettel” szövegrész helyébe az „ügydöntő határozattal” szöveg,

b) 22. § (5) bekezdésében a „jogerőre emelkedést követő” szövegrész helyébe a „jogerőre emelkedést vagy a véglegessé válást követő” szöveg,

c) 25/A. § (3) bekezdésében a „bírósági döntés” szövegrész helyébe a „bíróság ügydöntő határozatának” szöveg és

d) 25/A. § (4) bekezdésében a „döntésében” szövegrész helyébe az „ügydöntő határozatában” szöveg

lép.

75. A büntető ügyekben alkalmazható közvetítői tevékenységről szóló 2006. évi CXXIII. törvény módosítása

224. § A büntető ügyekben alkalmazható közvetítői tevékenységről szóló 2006. évi CXXIII. törvény (a továbbiakban: Bktv.) 1. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„1. § Ezt a törvényt azokban az ügyekben kell alkalmazni, amelyekben a büntetőeljárásról szóló 2017. évi XC. törvény (a továbbiakban: Be.) alapján az ügyészség a büntetőeljárást közvetítői eljárás céljából felfüggesztette.”

225. § A Bktv. 2. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„2. § (1) A közvetítői eljárás a bűncselekmény elkövetésével kiváltott konfliktust kezelő eljárás, amelynek célja, hogy a büntetőeljárást lefolytató nyomozó hatóságtól, illetve ügyésztől független közvetítő bevonásával - a sértett és a gyanúsított közötti konfliktus rendezésének megoldását tartalmazó, a bűncselekmény következményeinek jóvátételét és a terhelt jövőbeni jogkövető magatartását elősegítő - írásbeli megállapodás jöjjön létre.

(2) A közvetítői eljárásban arra kell törekedni, hogy a sértett és a terhelt között megállapodás jöjjön létre.”

226. § A Bktv. 3. és 4. §-a helyébe a következő rendelkezések lépnek:

„3. § (1) A közvetítői eljárást a büntetőügyben eljáró ügyészség székhelye szerint illetékes pártfogó felügyelői szolgálat közvetítői tevékenységet végző pártfogó felügyelője, vagy a pártfogó felügyelői szolgálatként kijelölt szervvel - pályázat útján - közvetítői tevékenység végzésére szerződésben álló ügyvéd (a továbbiakban együtt: közvetítő) folytatja le.

(2) Ha a büntetőeljárás vagy a közvetítői eljárás adatai ezt indokolják, egy ügyben több közvetítő is kijelölhető. Ez esetben a vezető közvetítőként kijelölt közvetítő teljesíti az e törvényben előírt feladatokat.

(3) A közvetítő feladata, hogy a közvetítői eljárás során pártatlanul, lelkiismeretesen, a szakmai követelmények szerint közreműködjön a megállapodás létrehozásában. A közvetítőnek tiszteletben kell tartania az eljárásban résztvevők méltóságát, és biztosítania kell, hogy a résztvevők egymással szemben is tisztelettel járjanak el.

(4) A közvetítő jogosult és köteles mindazokat az adatokat megismerni, amelyek a feladatának ellátásához szükségesek, e célból

a) az eljárás ügyiratait - a törvényben meghatározott kivételekkel - megismerheti,

b) a gyanúsítottól és a sértettől felvilágosítást kérhet,

c) az ügyészségtől újabb ügyiratokat és felvilágosítást kérhet.

(5) Az ügyészség a büntetőeljárás közvetítői eljárás céljából történő felfüggesztéséről rendelkező határozat (a továbbiakban: felfüggesztő határozat) kézbesítésével egyidejűleg a közvetítő rendelkezésére bocsátja - az e törvényben meghatározott feladatai ellátásához szükséges mértékben és időtartamban - az ügyiratokat. A büntetőeljárásban részt vevő személynek a Be. 99. §-a alapján zártan kezelt személyes adatait a közvetítő a feladatának teljesítéséhez elengedhetetlenül szükséges mértékben ismerheti meg.

(6) A közvetítőt - ha törvény másként nem rendelkezik - titoktartási kötelezettség terheli minden olyan tényre, adatra és körülményre vonatkozóan, amelyről közvetítői tevékenységével összefüggésben szerzett tudomást. A közvetítő titoktartási kötelezettsége a közvetítői tevékenység megszűnése után is fennáll.

(7) A közvetítő biztosítja, hogy az általa megismert, zártan kezelt személyes adat az eljárás egyéb adataiból csak az érintett beleegyezésével váljon megismerhetővé.

4. § (1) Közvetítőként nem járhat el,

a) aki a büntetőeljárásban gyanúsítottként, védőként, továbbá sértettként, feljelentőként vagy ezek segítőjeként vesz vagy vett részt, valamint ezeknek a Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény 459. § (1) bekezdés 14. pontjában meghatározott hozzátartozója (a továbbiakban: hozzátartozó),

b) aki a büntetőeljárásban bíróként, ügyészként vagy a nyomozó hatóság nyomozási tevékenységet ellátó állományának tagjaként járt el, valamint ezek hozzátartozója,

c) aki a büntetőeljárásban tanúként, a tanú segítőjeként, szakértőként, illetve szaktanácsadóként vesz vagy vett részt,

d) az a pártfogó felügyelő, aki pártfogó felügyelőként a gyanúsított vagy a sértett ügyében három éven belül eljárt, vagy bármelyikük folyamatban lévő ügyében eljár, kivéve a felfüggesztő határozat meghozatala előtt kért pártfogó felügyelői véleményt készítő pártfogó felügyelőt,

e) az az ügyvéd, aki a gyanúsított vagy a sértett ügyében három éven belül eljárt, vagy bármelyikük folyamatban lévő ügyében eljár,

f) akitől az ügy elfogulatlan megítélése egyéb okból nem várható.

(2) A közvetítő a vele szemben felmerült kizárási okot köteles a pártfogó felügyelői szolgálat vezetőjének haladéktalanul bejelenteni.

(3) A kizárási okot az ügyészség, a sértett és a gyanúsított is bejelentheti és indítványozhatja a közvetítő kizárását.

(4) A (3) bekezdésben megjelölt személy az (1) bekezdés f) pontjában szabályozott kizárási okot a meghallgatás megkezdése után csak akkor érvényesítheti, ha valószínűsíti, hogy a bejelentés alapjául szolgáló tényről a meghallgatás megkezdése után szerzett tudomást, és azt három napon belül bejelenti.”

227. § A Bktv. 5. § (1) és (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:

„(1) A pártfogó felügyelői szolgálat vezetője a közvetítő kizárásáról, és szükség esetén új közvetítő kijelöléséről a tudomásszerzést követően három napon belül határoz.

(2) A kizárást kimondó határozat ellen jogorvoslatnak nincs helye, a kizárás megtagadása ellen a sértett és a gyanúsított az ügyészséghez panasszal élhet.”

228. § A Bktv. 5/A. § b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Ha a közvetítői eljárásban ügyvéd vett részt közvetítőként,)

„b) a büntetőeljárás további menetében, különösen a büntetőeljárás felfüggesztésének meghosszabbítása vagy ismételt felfüggesztése, a polgári jogi igény érvényesítése, illetve egyéb, a bűncselekménnyel okozott kár megtérítése, valamint a bűncselekménnyel összefüggésben keletkezett jog- vagy érdeksérelem elhárítása érdekében büntetőeljáráson kívül indított eljárás során egyik fél érdekében, képviseletében sem járhat el.”

229. § A Bktv. 6. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„6. § A közvetítői eljárás a felfüggesztő határozattal indul meg.”

230. § A Bktv. 7. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„7. § (1) A közvetítői eljárás csak a sértett és a gyanúsított önkéntes hozzájárulásával folytatható le. Az eljárásban a sértett és a gyanúsított egyenrangú felek, az eljárás során bármikor visszavonhatják a részvételre vonatkozó hozzájárulásukat, és minden egyezségre önként kell jutniuk.

(2) A sértett és a gyanúsított Be. 59. § (1) bekezdés a), c), e)-h) és m) pontjában meghatározott segítője, valamint a védő a közvetítői eljárásban részt vehet.

(3) A sértett meghatalmazott képviselője, valamint a gyanúsított védője a közvetítői eljárásban jogi képviselőként vesz részt. A büntetőügyben a képviseletre adott meghatalmazás - ha a meghatalmazásból más nem tűnik ki - és a kirendelés hatálya kiterjed a közvetítői eljárásra is.

(4) A közvetítői eljárásban a sértett és a terhelt törvényes képviselőjének részvétele kötelező. A terhelt törvényes képviselője jogait a polgári jog szabályai szerint gyakorolja. A cselekvőképtelen sértett a közvetítői eljárásban nem vehet részt, helyette törvényes képviselője jár el. A korlátozottan cselekvőképes kiskorú vagy a cselekvőképességében részlegesen korlátozott nagykorú sértett a közvetítői eljárásban részt vehet, de jognyilatkozat tételére, valamint a sértett és a törvényes képviselő közötti érdekellentétre a polgári jog szabályai irányadóak.

(5) Ha a sértett nem természetes személy, helyette törvényes vagy meghatalmazott képviselője jár el abban az esetben is, ha e törvény szerint a közvetítői megbeszélés vagy a megállapodás megkötése a sértett személyes jelenlétében folytatható le.

(6) A törvényes képviselő, és a jogi képviselő - ha törvény eltérően nem rendelkezik - a sértett, illetve a gyanúsított e törvény szerinti jogait gyakorolja.

(7) A sértett és a gyanúsított indítványozhatja, hogy a (2)-(4) bekezdésben írt személyek közül az általa megnevezett legfeljebb két-két személy a közvetítői megbeszélésen jelen lehessen, és érdekében a közvetítő által meghatározott rendben felszólalhasson. A közvetítő az indítvány teljesítését csak akkor tagadhatja meg, ha a megnevezett személy jelenléte a közvetítői eljárás céljával ellentétes. A közvetítő döntése ellen nincs helye jogorvoslatnak.

(8) Ha a büntetőeljárás vagy a közvetítői eljárás adatai indokolják, a közvetítő bevonhat a közvetítői eljárásba olyan személyt, aki a megállapodás létrejöttét elősegítheti.”

231. § A Bktv. 8. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) A közvetítői eljárás nyelve a magyar. Az anyanyelv használatára és a tolmács igénybevételére a Be. rendelkezései az irányadók azzal, hogy a közvetítő rendbírság kiszabására nem jogosult.”

232. § A Bktv. 9. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) Az első közvetítői megbeszélésre történő értesítésben a sértettet és a gyanúsítottat röviden tájékoztatni kell a közvetítői eljárás lényegéről, jogkövetkezményeiről, valamint jogaikról és kötelezettségeikről. A közvetítői megbeszélésről a törvényes képviselőt, illetve a jogi képviselőt is értesíteni kell.”

233. § A Bktv. 10. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„10. § (1) Ha a sértett vagy a gyanúsított a szabályszerűen kézbesített értesítés ellenére nem jelenik meg, a közvetítő - szükség esetén az értesített személy megkeresésével - tisztázza a távolmaradás körülményeit, továbbá azt, hogy a közvetítői eljárás lefolytatásának - a hozzájárulás visszavonása miatt - nincs-e akadálya. Ha a közvetítői eljárás lefolytatásának nincs akadálya, a közvetítő a megbeszélésre újabb időpontot tűz ki.

(2) Ha a sértett vagy a gyanúsított az (1) bekezdés esetét követően kitűzött közvetítői megbeszélésen ismételten nem jelenik meg, és ezt előzetesen, mihelyt az akadály tudomására jut, haladéktalanul, vagy ha ez már nem lehetséges, az akadály megszűnése után nyomban, alapos okkal nem igazolja, úgy kell tekinteni, mint aki a hozzájárulását visszavonta.

(3) Az értesítésre, a kézbesítésre és az igazolásra a Be. rendelkezéseit megfelelően alkalmazni kell azzal, hogy két hónapon túl igazolási kérelmet nem lehet előterjeszteni és hirdetményi kézbesítés nem alkalmazható.

(4) Az igazolási kérelemről a közvetítő határoz. Az igazolási kérelemnek helyt adó határozat ellen jogorvoslatnak nincs helye, az igazolási kérelem elutasítása ellen a kérelem előterjesztője és képviselője az ügyészséghez panasszal élhet.”

234. § A Bktv. 11. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„11. § (1) A közvetítői megbeszélés a sértett és a gyanúsított egyidejű személyes jelenlétével folytatható le.

(2) A közvetítői megbeszélés kezdetekor a közvetítő megállapítja a sértett, a gyanúsított és az egyéb jelenlevők személyazonosságát, majd megkérdezi őket, hogy a közvetítői eljárás lényegére, jogkövetkezményeire, a jogaikra és kötelezettségeikre történt írásbeli tájékoztatást megértették-e, nemleges válasz esetén a meg nem értett részt megmagyarázza. A közvetítő hivatalból vizsgálja a jelen lévő segítők eljárási jogosultságát.

(3) A közvetítői megbeszélésen a közvetítő a sértettet és a gyanúsítottat a szükséges részletességgel meghallgatja. A sértett és a gyanúsított az üggyel kapcsolatos álláspontját szóban kifejtheti, és a rendelkezésére álló iratokat is bemutathatja.

(4) A megbeszélésre a sértett és a gyanúsított egyidejű személyes jelenlétével, de egymás távollétében kerül sor, ha eltérő tartózkodási helyük miatt indokolt. Ebben az esetben a pártfogó felügyelői szolgálat vezetője megkereséssel élhet a tartózkodási hely szerint illetékes más megye pártfogó felügyelői szolgálatához a megbeszélés lefolytatása érdekében.

(5) A közvetítő meghallgatja a korlátozottan cselekvőképes kiskorú vagy a cselekvőképességében részlegesen korlátozott nagykorú sértettet, és a gyanúsított a nyilatkozatát ebben az esetben is közvetlenül a sértetthez intézi. A sértett meghallgatásánál a törvényes képviselőnek jelen kell lennie. E rendelkezés nem érinti a sértett 7. § (4) bekezdésében meghatározott jogait.

(6) A megállapodás megkötésekor és aláírásakor személyesen meg kell jelennie

a) a gyanúsítottnak,

b) a sértettnek,

c) a gyanúsított törvényes képviselőjének,

d) a korlátozottan cselekvőképes kiskorú vagy a cselekvőképességében részlegesen korlátozott nagykorú sértett törvényes képviselőjének.”

235. § A Bktv. 12. § (2) és (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:

„(2) A feljegyzésben fel kell tüntetni

a) pártfogó felügyelő közvetítő esetén a közvetítői eljárást végző pártfogó felügyelői szolgálat megnevezését, ügyvéd közvetítő esetén a közvetítői tevékenység végzésére kötött szerződés számát, az ügy számát és a gyanúsított nevét,

b) az ügyészség megnevezését és ügyszámát,

c) a közvetítői megbeszélés helyét, megkezdésének és befejezésének időpontját,

d) az eljáró közvetítő, a sértett, a gyanúsított, a segítők, illetve a közvetítői megbeszélésen részt vett más személyek nevét.

(3) A feljegyzésben röviden ismertetni kell az eljárás menetét akként, hogy a feljegyzés alapján azt is meg lehessen állapítani, hogy az eljárási szabályokat megtartották-e.”

236. § (1) A Bktv. 13. § (2) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A megállapodásnak tartalmaznia kell, hogy)

„a) a gyanúsított a bűncselekménnyel okozott kárt a büntetőeljárás felfüggesztésének tartama alatt vagy a felfüggesztés kezdő időpontjától számított két éven belül egy összegben, illetve meghatározott rendszerességgel, részletekben fizeti meg, vagy más módon nyújt jóvátételt,”

(2) A Bktv. 13. § (3) és (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:

„(3) A megállapodásban vállalt kötelezettségek más jogait és jogos érdekeit nem sérthetik, a kötelezettségeknek meg kell felelniük a jogszabályoknak, és nem ütközhetnek a jó erkölcsbe.

(4) A közvetítő a sértett és gyanúsított között létrejött - az (1)-(3) bekezdésben írtaknak megfelelő - megállapodásról okiratot állít ki, amelyet a sértett és a gyanúsított is aláír. A közvetítő az okiratot haladéktalanul kézbesíti a sértettnek, a gyanúsítottnak, és az ügyészségnek. A megállapodásról kiállított okirat közokirat.”

237. § A Bktv. a 14. §-t követően a következő alcímmel és 14/A. §-sal egészül ki:

„A megállapodás felülvizsgálata és hatályon kívül helyezése

14/A. § Ha az ügyészség hatályon kívül helyezi a közvetítői eljárásban létrejött megállapodást, a közvetítő a már teljesített kötelezettségekre is figyelemmel, a szükséges terjedelemben ismét lefolytatja a közvetítői eljárást.”

238. § A Bktv. 15. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„15. § (1) A közvetítői eljárás azon a napon fejeződik be, amikor

a) a gyanúsított a bűncselekménnyel okozott kárt a sértettnek a megállapodásban jóváhagyott módon megtérítette vagy a bűncselekmény káros következményeit a megállapodásban jóváhagyott módon jóvátette,

b) a közvetítő igazolt módon tudomást szerez arról, hogy a gyanúsított a megállapodásban foglaltakat nem teljesítette,

c) a sértett vagy a gyanúsított részére küldött értesítés kézbesítésének abból eredő eredménytelenségéről szerez tudomást a közvetítő, hogy a címzett ismeretlen helyen tartózkodik,

d) a sértett vagy a gyanúsított haláláról a közvetítő hivatalos tudomást szerez,

e) a sértett vagy a gyanúsított kijelenti a közvetítő előtt, hogy kéri a közvetítői eljárás befejezését,

f) a sértett vagy a gyanúsított a hozzájárulását visszavonta, vagy távolmaradását e törvény értelmében a hozzájárulás visszavonásának kell tekinteni,

g) a gyanúsított nyilatkozatából vagy magatartásából egyértelműen megállapítható, hogy a Be. 412. § (2) bekezdés a), b) pontjában vagy c) pont ca) alpontjában írt feltételek nem állnak fenn,

h) az első közvetítői megbeszéléstől számított három hónap eredménytelenül eltelt.

(2) A megállapodás teljesítését a közvetítő ellenőrzi.

(3) Ha a gyanúsított a megállapodásban vállalt kötelezettségeinek teljesítését megkezdte, de a közvetítői eljárás a büntetőeljárás felfüggesztésének eredeti tartama alatt nem fejezhető be, a közvetítő tájékoztatja az ügyészséget a befejezés várható idejéről.”

239. § A Bktv. 16. § (1) és (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:

„(1) A közvetítői eljárás befejezését követő tizenöt napon belül a közvetítő a közvetítői eljárásról jelentést készít, amelyet az eljárás befejezésére alapot adó okirattal együtt megküld az ügyészségnek, és ezzel egyidejűleg a megküldés tényéről írásban tájékoztatja a sértettet és a gyanúsítottat.

(2) A jelentés tartalmazza

a) pártfogó felügyelő közvetítő esetén a közvetítői eljárást végző pártfogó felügyelői szolgálat megnevezését, ügyvéd közvetítő esetén a közvetítői tevékenység végzésére kötött szerződés számát, az ügy számát, a gyanúsított és a sértett nevét,

b) az ügyészség megnevezését és ügyszámát,

c) a közvetítő eljárás megindulásának és befejezésének időpontját,

d) a közvetítői eljárás eredményét és

e) a közvetítő nevét.”

240. § A Bktv. 17. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„17. § (1) A közvetítői eljárás során felmerült költség (e § alkalmazásában a továbbiakban: költség) nem bűnügyi költség.

(2) Az állam előlegezi

a) a sértett és a törvényes képviselője indítványára a megjelenésükkel felmerült költséget,

b) a kirendelt védő költségét,

c) azt a költséget, amely annak kapcsán merült fel, hogy a sértett, a gyanúsított vagy a törvényes képviselő hallássérült, siketvak, beszédfogyatékos, más okból nem képes kommunikálni vagy abban súlyos fokban korlátozott, illetve a magyar nyelvet nem ismeri vagy az eljárás során nemzetiségi anyanyelvét használta.

(3) A költséget a (4) és az (5) bekezdésben foglaltak kivételével a gyanúsított viseli.

(4) A sértett viseli azt a költséget, amiről a sértett és a gyanúsított ekként állapodott meg.

(5) Az állam viseli

a) a kirendelt védő költségét, ha a jogi segítségnyújtó szolgálat a gyanúsított részére a büntetőeljárás közvetítői eljárás céljából történő felfüggesztése előtt költségkedvezményt engedélyezett, és

b) azt a költséget, amely annak kapcsán merült fel, hogy a gyanúsított hallássérült, siketvak, beszédfogyatékos, más okból nem képes kommunikálni vagy abban súlyos fokban korlátozott, illetve a magyar nyelvet nem ismeri vagy az eljárás során nemzetiségi anyanyelvét használta.”

241. § A Bktv. a következő 18. §-sal egészül ki:

„18. § A közvetítő megállapítja azt a költséget, amelynek megfizetésére a közvetítői eljárás befejezéséig nem került sor, és a költség végrehajtása iránt intézkedik.”

242. § A Bktv. 25. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„25. § Ez a törvény a bűncselekmények áldozatainak jogaira, támogatására és védelmére vonatkozó minimumszabályok megállapításáról és a 2001/220/IB tanácsi kerethatározat felváltásáról szóló 2012. október 25-i 2012/29/EU európai parlamenti és a tanács irányelv 12., 16. és 18. cikkének való megfelelést szolgálja.”

243. § A Bktv.

1. 8. § (4) bekezdésében az „ügyész vagy a bíróság” szövegrész helyébe az „ügyészség” szöveg, valamint az „ügyészt, illetőleg a bíróságot” szövegrész helyébe az „ügyészséget” szöveg,

2. 9. § (1) bekezdésében a „6. § szerinti határozatnak” szövegrész helyébe a „felfüggesztő határozatnak” szöveg,

3. 9. § (4) bekezdésében az „ügyészhez, illetve a bírósághoz” szövegrész helyébe az „ügyészséghez” szöveg,

4. 10/A. § (3) bekezdésében a „Be. 74/D. § (2) bekezdése” szövegrész helyébe a „Be. 149. § (2) bekezdése” szöveg,

5. 10/A. § (4) bekezdésében a „Be. 74/N. § (5) bekezdése” szövegrész helyébe a „Be. 161. § (5) bekezdése” szöveg,

6. 10/A. § (5) bekezdésében a „Be. 74/O. § (1) bekezdése” szövegrész helyébe a „Be. 162. § (1) bekezdése” szöveg,

7. 14. § (1) bekezdésében az „A közvetítői eljárásban létrejött, írásba foglalt megállapodás” szövegrész helyébe az „Az írásba foglalt megállapodás” szöveg,

8. 14. § (3) bekezdésében az „Az e törvény szerinti közvetítői eljárás” szövegrész helyébe az „A közvetítői eljárás” szöveg és

9. 14. § (3) bekezdés a) és b) pontjában az „az e törvény szerinti közvetítői eljárásban” szövegrész helyébe az „a közvetítői eljárásban” szöveg

lép.

244. § Hatályát veszti a Bktv.

a) 8. § (1) és (2) bekezdése,

b) 13. § (5) bekezdésében a „közvetítés eredményeként létrejött” szövegrész,

c) 14. § (2) bekezdésében a „közvetítői eljárásban létrejött” szövegrész.

76. A szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személyek beutazásáról és tartózkodásáról szóló 2007. évi I. törvény módosítása

245. § A szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személyek beutazásáról és tartózkodásáról szóló 2007. évi I. törvény

a) 14. § (1) bekezdés b) pontjában és 19. § (1a) bekezdés d) pontjában a „jogerős bírósági ítélet” szövegrész helyébe az „a bíróság jogerős ügydöntő határozata” szöveg,

b) 40. § (4) bekezdésében az „ítélet” szövegrész helyébe az „ügydöntő határozat” szöveg és

c) 64. § (1) és (4) bekezdésében az „ügyész” szövegrész helyébe az „ügyészség” szöveg

lép.

77. A harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról szóló 2007. évi II. törvény módosítása

246. § A harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról szóló 2007. évi II. törvény (a továbbiakban: Harmtv.)

a) 29. § (1) bekezdés e) pontjában az „az ügyész, a bíróság” szövegrész helyébe az „a bíróság, az ügyészség” szöveg,

b) 66. § (1) és (4) bekezdésében, valamint 86. §-ában az „ügyész” szövegrész helyébe az „ügyészség” szöveg,

c) 104. § (1) bekezdésében az „előzetesen letartóztatott” szövegrész helyébe a „letartóztatott” szöveg és

d) 106. § (1) bekezdés b) pontjában a „nyomozó hatóságok” szövegrész helyébe a „nyomozó hatóság és az előkészítő eljárást folytató szerv” szöveg

lép.

247. § Hatályát veszti a Harmtv. 45/A. § (1) bekezdés c) pontjában az „elkövetésének” szövegrész.

78. A mezőgazdasági, agrár-vidékfejlesztési, valamint halászati támogatásokhoz és egyéb intézkedésekhez kapcsolódó eljárás egyes kérdéseiről szóló 2007. évi XVII. törvény módosítása

248. § A mezőgazdasági, agrár-vidékfejlesztési, valamint halászati támogatásokhoz és egyéb intézkedésekhez kapcsolódó eljárás egyes kérdéseiről szóló 2007. évi XVII. törvény

a) 25. § (4) bekezdés c) pontjában az „az ügyész által jóváhagyott megkeresésre a nyomozó hatóságot, ha a tájékoztatás a büntetőeljárás megindítása vagy lefolytatása érdekében szükséges” szövegrész helyébe az „a nyomozó hatóságot” szöveg,

b) 57. § (2) bekezdés a) pontjában az „ítéletével” szövegrész helyébe az „ügydöntő határozatával” szöveg és

c) 57. § (2) bekezdés b) pontjában az „ítélete” szövegrész helyébe az „ügydöntő határozata” szöveg

lép.

79. A Magyar Könyvvizsgálói Kamaráról, a könyvvizsgálói tevékenységről, valamint a könyvvizsgálói közfelügyeletről szóló 2007. évi LXXV. törvény módosítása

249. § A Magyar Könyvvizsgálói Kamaráról, a könyvvizsgálói tevékenységről, valamint a könyvvizsgálói közfelügyeletről szóló 2007. évi LXXV. törvény (a továbbiakban: Kkt.) 9/K. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) A felfüggesztés a büntetőeljárásnak a bíróság jogerős ügydöntő határozatával vagy véglegessé vált nem ügydöntő végzésével történő befejezéséig, vagy az ügyészségnek vagy a nyomozó hatóságnak a feltételes ügyészi felfüggesztés vagy közvetítői eljárás céljából történő felfüggesztésről szóló, illetve további jogorvoslattal nem támadható eljárást megszüntető határozata meghozataláig tart.”

250. § A Kkt. 133. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) Nem lehet a fegyelmi bizottság tagja, aki ellen fegyelmi vagy büntetőeljárás van folyamatban, a fegyelmi eljárás jogerős befejezéséig, illetve a büntetőeljárásnak a bíróság jogerős ügydöntő határozatával vagy véglegessé vált nem ügydöntő végzésével történő befejezéséig, vagy az ügyészségnek vagy a nyomozó hatóságnak a feltételes ügyészi felfüggesztés vagy közvetítői eljárás céljából történő felfüggesztésről szóló, illetve további jogorvoslattal nem támadható eljárást megszüntető határozata meghozataláig.”

251. § A Kkt.

a) 9/H. § b) pontjában az „ítéletében” szövegrész helyébe az „ügydöntő határozatában” szöveg és

b) 176. § (4) bekezdésében az „ítélet” szövegrész helyébe az „ügydöntő határozat” szöveg

lép.

80. A menedékjogról szóló 2007. évi LXXX. törvény módosítása

252. § A menedékjogról szóló 2007. évi LXXX. törvény

a) 11. § (3) bekezdésében a „jogerős” szövegrész helyébe a „jogerős ügydöntő” szöveg,

b) 21. § (1) bekezdés c) pontjában a „jogerős bírói ítélet” szövegrész helyébe az „a bíróság jogerős ügydöntő határozata” szöveg,

c) 48. § (1) bekezdés a) pontjában és 80/J. § (1) bekezdés a) pontjában a „szabadságot korlátozó kényszerintézkedés” szövegrész helyébe a „szabadságot érintő kényszerintézkedés” szöveg,

d) 87. § (1) bekezdés c) pontjában a „nyomozó hatóság” szövegrész helyébe a „nyomozó hatóság és az előkészítő eljárást folytató szerv” szöveg és

e) 87. § (5) bekezdésében az „a nyomozó hatóság és az ügyészség” szövegrész helyébe az „az ügyészség, a nyomozó hatóság és az előkészítő eljárást folytató szerv” szöveg

lép.

81. A villamos energiáról szóló 2007. évi LXXXVI. törvény módosítása

253. § A villamos energiáról szóló 2007. évi LXXXVI. törvény 151. § (4) bekezdés d) pontjában a „nyomozó hatóságoknak, az ügyésznek, valamint a bíróságnak” szövegrész helyébe a „bíróságnak, az ügyészségnek, a nyomozó hatóságnak” szöveg lép.

82. Az államhatárról szóló 2007. évi LXXXIX. törvény módosítása

254. § Hatályát veszti az államhatárról szóló 2007. évi LXXXIX. törvény 5. § (1a) és (1b) bekezdésében az „elkövetésének” szövegrész.

83. A Belga Királyság, a Németországi Szövetségi Köztársaság, a Spanyol Királyság, a Francia Köztársaság, a Luxemburgi Nagyhercegség, a Holland Királyság és az Osztrák Köztársaság között a határon átnyúló együttműködés fokozásáról, különösen a terrorizmus, a határon átnyúló bűnözés és az illegális migráció leküzdése érdekében létrejött Szerződés (Prümi Szerződés) kihirdetéséről, valamint ehhez kapcsolódóan egyes törvények módosításáról szóló 2007. évi CXII. törvény módosítása

255. § A Belga Királyság, a Németországi Szövetségi Köztársaság, a Spanyol Királyság, a Francia Köztársaság, a Luxemburgi Nagyhercegség, a Holland Királyság és az Osztrák Köztársaság között a határon átnyúló együttműködés fokozásáról, különösen a terrorizmus, a határon átnyúló bűnözés és az illegális migráció leküzdése érdekében létrejött Szerződés (Prümi Szerződés) kihirdetéséről, valamint ehhez kapcsolódóan egyes törvények módosításáról szóló 2007. évi CXII. törvény

a) 7. § (1) bekezdésében a „nyomozó hatóságok” szövegrész helyébe a „nyomozó hatóság és az előkészítő eljárást folytató szerv” szöveg és az „az ügyészség és a bíróságok jogosultak” szövegrész helyébe az „a bíróság és az ügyészség jogosult” szöveg és

b) 7. § (2) bekezdésében a „nyomozó hatóságok” szövegrész helyébe a „nyomozó hatóság és az előkészítő eljárást folytató szerv” szöveg

lép.

84. A foglalkoztatói nyugdíjról és intézményeiről szóló 2007. évi CXVII. törvény módosítása

256. § A foglalkoztatói nyugdíjról és intézményeiről szóló 2007. évi CXVII. törvény

a) 10. § (6) bekezdés a) pontjában az „ügyész” szövegrész helyébe az „ügyészség” szöveg és

b) 10. § (6) bekezdésében a „büntetőeljárás jogerős befejezéséig” szövegrész helyébe a „büntetőeljárásnak a bíróság jogerős ügydöntő határozatával vagy véglegessé vált nem ügydöntő végzésével történő befejezéséig, vagy az ügyészségnek vagy a nyomozó hatóságnak a feltételes ügyészi felfüggesztés vagy közvetítői eljárás céljából történő felfüggesztésről szóló, illetve további jogorvoslattal nem támadható eljárást megszüntető határozata meghozataláig” szöveg

lép.

85. A befektetési vállalkozásokról és az árutőzsdei szolgáltatókról, valamint az általuk végezhető tevékenységek szabályairól szóló 2007. évi CXXXVIII. törvény módosítása

257. § A befektetési vállalkozásokról és az árutőzsdei szolgáltatókról, valamint az általuk végezhető tevékenységek szabályairól szóló 2007. évi CXXXVIII. törvény (a továbbiakban: Bszt.) 117. § (3) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[Az (1) bekezdésben meghatározott titoktartási kötelezettség az eljárás tárgyát képező ügyre vonatkozóan nem áll fenn a hatáskörében eljáró,]

„a) a büntetőeljárás során eljáró ügyészséggel, nyomozó hatósággal, valamint az előkészítő eljárást folytató szervvel,”

(szemben.)

258. § A Bszt. 118. § (3) bekezdés e) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[Az (1) bekezdésben meghatározott titoktartási kötelezettség nem áll fenn]

„e) a büntetőeljárás során eljáró ügyészséggel, nyomozó hatósággal, valamint az előkészítő eljárást folytató szervvel,”

(szemben, e szerveknek a befektetési vállalkozáshoz, illetőleg az árutőzsdei szolgáltatóhoz intézett írásbeli megkeresése esetén.)

259. § A Bszt.

a) 116. § (1) bekezdés b) pontjában és 116/A. § (2) bekezdés a) pontjában a „bírói ítélet” szövegrész helyébe az „ügydöntő határozat” szöveg,

b) 118. § (3) bekezdésében az „intézett írásbeli megkeresése” szövegrész helyébe az „intézett adatkérése vagy írásbeli megkeresése” szöveg,

c) 118. § (3) bekezdés g) pontjában a „titkosszolgálati eszközök alkalmazására, titkos információgyűjtésre felhatalmazott” szövegrész helyébe a „titkos információgyűjtés folytatására feljogosított” szöveg és

d) 119. § (1) bekezdésében az „a nyomozó hatóság, a nemzetbiztonsági szolgálat és az ügyészség írásbeli megkeresésére” szövegrész helyébe az „a nemzetbiztonsági szolgálat, az ügyészség, a nyomozó hatóság és az előkészítő eljárást folytató szerv adatkérésére vagy írásbeli megkeresésére” szöveg

lép.

260. § Hatályát veszti a Bszt. 117. § (3) bekezdésében az „a hatáskörében eljáró,” szövegrész.

86. A földgázellátásról szóló 2008. évi XL. törvény módosítása

261. § A földgázellátásról szóló 2008. évi XL. törvény 125. § (4) bekezdés d) pontjában a „nyomozó hatóságoknak, az ügyésznek, valamint a bíróságnak” szövegrész helyébe az „a bíróságnak, az ügyészségnek, valamint a nyomozó hatóságnak” szöveg lép.

87. Az egyes közjegyzői nemperes eljárásokról szóló 2008. évi XLV. törvény módosítása

262. § Az egyes közjegyzői nemperes eljárásokról szóló 2008. évi XLV. törvény

a) 27/A. §-ában a „megkeresésére” szövegrész helyébe a „megkeresésére vagy adatkérésére” szöveg és a „megkereső” szövegrész helyébe a „megkereső vagy az adatszolgáltatást kérő” szöveg,

b) 36/G. § (3) bekezdésében az „ügyésznek, nyomozó hatóságnak” szövegrész helyébe az „ügyészségnek, nyomozó hatóságnak, előkészítő eljárást folytató szervnek” szöveg,

c) 36/G. § (7) bekezdésében és 36/K. § (7) bekezdésében az „ügyész és nyomozó hatóság” szövegrész helyébe az „ügyészség, nyomozó hatóság, előkészítő eljárást folytató szerv” szöveg és

d) 36/K. § (2) bekezdésében az „ügyész, nyomozó hatóság” szövegrész helyébe az „ügyészség, nyomozó hatóság, előkészítő eljárást folytató szerv” szöveg

lép.

88. Az élelmiszerláncról és hatósági felügyeletéről szóló 2008. évi XLVI. törvény módosítása

263. § Az élelmiszerláncról és hatósági felügyeletéről szóló 2008. évi XLVI. törvény 43. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„43. § Az élelmiszerlánc-felügyeleti szerv e törvény szerinti hatósági eljárásához és tájékoztatási kötelezettségének teljesítéséhez - ha az emberek, illetve állatok egészsége veszélyeztetésének fennállása miatt szükséges - a büntetőeljárásról szóló 2017. évi XC. törvény 101. § (1) bekezdésében foglaltak szerint megismerheti az eljárás ügyiratait. A megkeresés irányulhat a lefoglalt dologból történő minta szolgáltatására.”

89. A bűnügyi nyilvántartási rendszerről, az Európai Unió tagállamainak bíróságai által magyar állampolgárokkal szemben hozott ítéletek nyilvántartásáról, valamint a bűnügyi és rendészeti biometrikus adatok nyilvántartásáról szóló 2009. évi XLVII. törvény módosítása

264. § (1) A bűnügyi nyilvántartási rendszerről, az Európai Unió tagállamainak bíróságai által magyar állampolgárokkal szemben hozott ítéletek nyilvántartásáról, valamint a bűnügyi és rendészeti biometrikus adatok nyilvántartásáról szóló 2009. évi XLVII. törvény (a továbbiakban: Bnytv.) 11. § (1) bekezdés l) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A bűntettesek nyilvántartása tartalmazza)

„l) a nyilvántartásba vételt követően lefolytatott egyszerűsített felülvizsgálati eljárás, különleges eljárás vagy a büntetések, az intézkedések, egyes kényszerintézkedések és a szabálysértési elzárás végrehajtásáról szóló 2013. évi CCXL. törvény (a továbbiakban: Bv. tv.) szerinti bírósági eljárás során hozott határozat tárgyát, számát és keltét, a határozat jogerőre emelkedésének napját;”

(2) A Bnytv. 12. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) A 11. § (1) bekezdés l) pontjában meghatározott adatokat, valamint a 11. § (2) bekezdés b) pontjában meghatározott adatok közül a feltételes szabadság megszüntetésének tényét, napját, a határozat számát, keltét és jogerőre emelkedésének napját az egyszerűsített felülvizsgálati eljárásban, különleges eljárásban vagy a Bv. tv. szerinti bírósági eljárásban jogerős határozatot hozó bíróság közli a bűnügyi nyilvántartó szervvel.”

(3) A Bnytv. 15. § e) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A hátrányos jogkövetkezmények alatt álló, büntetlen előéletű személyek nyilvántartásában annak az adatait kell nyilvántartani,)

„e) akivel szemben az ügyészség megrovást alkalmazott.”

(4) A Bnytv. 16. § (1) bekezdés l) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A hátrányos jogkövetkezmények alatt álló, büntetlen előéletű személyek nyilvántartása tartalmazza)

„l) a nyilvántartásba vételt követően lefolytatott egyszerűsített felülvizsgálati eljárás, különleges eljárás vagy a Bv.tv. szerinti bírósági eljárás során hozott határozat tárgyát, számát és keltét, a határozat jogerőre emelkedésének napját.”

(5) A Bnytv. 17. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(4) A 16. § (1) bekezdés l) pontjában meghatározott adatokat, valamint a 11. § (2) bekezdés b) pontjában meghatározott adatok közül a feltételes szabadság megszüntetésének tényét, napját, a határozat számát, keltét és jogerőre emelkedésének napját az egyszerűsített felülvizsgálati eljárásban, különleges eljárásban vagy a Bv.tv. szerinti bírósági eljárásban jogerős határozatot hozó bíróság közli a bűnügyi nyilvántartó szervvel.”

(6) A Bnytv. 22. § (2) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Nem kell nyilvántartani annak az adatait,)

„a) akivel szemben magánvádas eljárás indult, függetlenül attól, hogy az ügyészség átvette-e a vád képviseletét,”

(7) A Bnytv. 23. § g) és h) pontja helyébe a következő rendelkezések lépnek:

(A büntetőeljárás hatálya alatt állók nyilvántartása tartalmazza)

„g) az eljárás felfüggesztése esetén a felfüggesztés tényét, okát, időtartamát, az erről szóló határozat számát és keltét, valamint a felfüggesztett eljárás folytatásának időpontját;

h) a letartóztatás, a bűnügyi felügyelet, a távoltartás, az előzetes kényszergyógykezelés elrendelésének tényét, valamint azt a tényt, hogy a bíróság által megállapított óvadékot tettek le, bűnügyi felügyelet elrendelése esetén annak megjelölését, hogy a bíróság a büntetőeljárásról szóló 2017. évi XC. törvény 281. §-ában meghatározott mely magatartási szabályt írta elő, továbbá a kényszerintézkedés időtartamát, megszűnése vagy megszüntetése tényét, a kényszerintézkedés elrendeléséről, meghosszabbításáról, fenntartásáról, megszüntetéséről határozatot hozó bíróság megnevezését, határozatának számát és keltét, illetve a kényszerintézkedés megszüntetéséről határozatot hozó ügyészség megnevezését, határozatának számát és keltét;”

(8) A Bnytv. 24. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) A 23. § g) pontjában meghatározott adatokat az eljárás felfüggesztése esetén a határozatot hozó bíróság, ügyészség vagy nyomozó hatóság közli a bűnügyi nyilvántartó szervvel.”

(9) A Bnytv. 24. § (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(7) A büntetőeljárás jogerős ügydöntő határozattal vagy véglegessé vált nem ügydöntő végzéssel történő befejezésének időpontját a bíróság, az eljárás további jogorvoslattal nem támadható határozattal történő megszüntetésének időpontját a határozatot hozó nyomozó hatóság vagy ügyészség közli a bűnügyi nyilvántartó szervvel.”

265. § A Bnytv. 25. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„25. § A büntetőeljárás hatálya alatt állók nyilvántartásába felvett adatokat

a) a büntetőeljárás jogerős ügydöntő határozattal vagy véglegessé vált nem ügydöntő végzéssel történő befejezéséig,

b) az eljárás további jogorvoslattal nem támadható határozattal történő megszüntetéséig vagy

c) az eljárás közvetítői eljárás céljából történő felfüggesztése, illetve kábítószer-függőséget gyógyító kezelésen, kábítószer-használatot kezelő más ellátáson vagy megelőző-felvilágosító szolgáltatáson való részvételre tekintettel történő felfüggesztése esetén a kábítószer-függőséget gyógyító kezelésen, kábítószer-használatot kezelő más ellátáson vagy megelőző-felvilágosító szolgáltatáson való részvétel sikeres igazolására, illetve a tevékeny megbánásra tekintettel az eljárás további jogorvoslattal nem támadható határozattal történő megszüntetését követő három évig

kell nyilvántartani.”

266. § (1) A Bnytv. 30/B. § b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A külföldre utazási korlátozás hatálya alatt állók nyilvántartásában annak az adatait kell nyilvántartani,)

„b) akivel szemben olyan bűnügyi felügyeletet rendeltek el, amelynek során a bíróság a terhelt számára előírta, hogy meghatározott területet, lakást, egyéb helyiséget, intézményt, vagy ahhoz tartozó bekerített helyet engedély nélkül nem hagyhat el,”

(2) A Bnytv. 42. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) Ha az eljárás további jogorvoslattal nem támadható eljárást megszüntető határozattal történő megszüntetésére vagy a büntetőeljárás jogerős ügydöntő határozattal történő befejezésére azért került sor, mert a nyilvántartásba vétel alapjául szolgáló cselekmény nem bűncselekmény vagy a rendelkezésre álló adatok, illetve bizonyítási eszközök alapján nem volt megállapítható bűncselekmény elkövetése, és az eljárás folytatásától sem várható eredmény, ennek tényét a határozatot hozó nyomozó hatóság, ügyészség vagy bíróság közli a szakértői nyilvántartó szervvel.”

(3) A Bnytv. 44. § (2) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Nem kell nyilvántartani annak az adatait,)

„a) akivel szemben magánvádas eljárás indult, függetlenül attól, hogy az ügyészség átvette-e a vád képviseletét,”

(4) A Bnytv. 57. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) Ha az eljárás további jogorvoslattal nem támadható eljárást megszüntető határozattal történő megszüntetésére vagy a büntetőeljárás jogerős ügydöntő határozattal történő befejezésére azért került sor, mert a nyilvántartásba vétel alapjául szolgáló cselekmény nem bűncselekmény vagy a rendelkezésre álló adatok, illetve bizonyítási eszközök alapján nem volt megállapítható bűncselekmény elkövetése, és az eljárás folytatásától sem várható eredmény, ennek tényét a határozatot hozó nyomozó hatóság, ügyészség vagy bíróság közli a szakértői nyilvántartó szervvel.”

(5) A Bnytv. 68. § (1) bekezdés b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[Elektronikus úton, egyedi informatikai alkalmazás igénybevételével közvetlen adathozzáféréssel (a továbbiakban: közvetlen hozzáférés) a bűnügyi nyilvántartási rendszerben kezelt adatok teljes körét jogosult átvenni]

„b) az előkészítő eljárást folytató szerv, a nyomozó hatóság és az ügyészség bűncselekmények felderítése, büntetőeljárás lefolytatása vagy büntetés és intézkedés végrehajtása, valamint bűnügyi jogsegélykérelem teljesítése céljából,”

(6) A Bnytv. 68. § (1) bekezdés d) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[Elektronikus úton, egyedi informatikai alkalmazás igénybevételével közvetlen adathozzáféréssel (a továbbiakban: közvetlen hozzáférés) a bűnügyi nyilvántartási rendszerben kezelt adatok teljes körét jogosult átvenni]

„d) a rendőrségről szóló törvényben meghatározott terrorizmust elhárító szerv a rendőrségről szóló törvény alapján hatáskörébe tartozó bűncselekmények megelőzése, illetve megszakítása, továbbá személyvédelmi feladatai ellátása céljából,”

(7) A Bnytv. 76/D. § a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A tagállami ítéletek nyilvántartásának adatállományából közvetlen hozzáféréssel jogosult átvenni)

„a) az előkészítő eljárást folytató szerv, a nyomozó hatóság, az ügyészség vagy a bíróság arra a magyar állampolgárságú, bűncselekménnyel megalapozottan gyanúsítható személyre, illetve”

(8) A Bnytv. 82. § (4) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[Az (1) bekezdés szerinti összehasonlítás kezdeményezésére és adatátvételre]

„a) az előkészítő eljárást folytató szerv, a nyomozó hatóság és az ügyészség a bűncselekmények felderítése, illetve büntetőeljárás lefolytatása,”

(céljából jogosult.)

267. § A Bnytv.

1. 4/A. § (1) bekezdésében, 6. § (1) bekezdés b) pontjában, 10. §-ában, 15. § b) és c) pontjában, 48. § a) pontjában, 50. § (1) bekezdésében, 63. § a) pontjában, valamint a 65. § (1) bekezdésében az „ítéletet” szövegrész helyébe az „ügydöntő határozatot” szöveg,

2. 4/A. § (1) bekezdés c) pont cb) alpontjában, 20. § a) és f) pontjában, 50. § (1) bekezdésében, 65. § (1) bekezdésében, valamint 78. § (1) bekezdés b) és c) pontjában az „ítélet” szövegrész helyébe az „ügydöntő határozat” szöveg,

3. 4/A. § (1) bekezdés c) pont cb) alpontjában, 11. § (1) bekezdés d) pontjában, 16. § (1) bekezdés e) pontjában, valamint 30/C. § i) pont ib) alpontjában az „emelt” szövegrész helyébe a „bejelentett” szöveg,

4. 4/A. § (1) bekezdés c) pont cb) alpontjában, 11. § (1) bekezdés c) pontjában, 16. § (1) bekezdés c) pontjában, valamint 78. § (1) bekezdésében az „ítéletben” szövegrész helyébe az „ügydöntő határozatban” szöveg,

5. 6. § (2) bekezdés a) pontjában a „bűncselekmény miatt előterjesztett magánindítvány alapján indult eljárás” szövegrész helyébe az „eljárás indult” szöveg, az „ügyész” szövegrész helyébe az „ügyészség” szöveg,

6. 6. § (2) bekezdés b) pontjában és 44. § (2) bekezdés b) pontjában a „pótmagánvádló vádindítványa alapján indult eljárás” szövegrész helyébe a „pótmagánvádas eljárás indult” szöveg,

7. 6. § (2) bekezdés c) pontjában az „a katonai ügyész a feljelentést elutasította,” szövegrész helyébe az „az ügyészség a feljelentést elutasította” szöveg,

8. 6. § (3) bekezdésében a „gyanúsítottat büntetőeljárás alá vonta” szövegrész helyébe a „megalapozott gyanút a gyanúsítottal közölte” szöveg,

9. 9. § a) pontjában és 14. § a) pontjában az „ítéletében” szövegrész helyébe az „ügydöntő határozatában” szöveg,

10. 10. §-ában, 15. § b) pontjában, valamint 20. § f) pontjában az „az ítélet” szövegrész helyébe az „annak” szöveg,

11. 12. § (2) bekezdésében és 17. § (7b) bekezdésében az „első fokon” szövegrész helyébe az „elsőfokon” szöveg,

12. 17. § (7) bekezdésében az „i) és j) pontja” szövegrész helyébe az „i) pontja szerinti adatot a bíróság, a 16. § (2) bekezdés j) pontja” szöveg,

13. 22. § (1) bekezdésében a „szemben büntetőeljárás indult” szövegrész helyébe az „a büntetőeljárásban megalapozott gyanút közöltek” szöveg,

14. 22. § (2) bekezdés c) pontjában és 44. § (2) bekezdés c) pontjában az „a katonai ügyész a feljelentést elutasította,” szövegrész helyébe az „az ügyészség a feljelentést elutasította” szöveg,

15. 23. § f) pontjában a „vádemelés elhalasztása esetén az elhalasztás” szövegrész helyébe a „feltételes ügyészi felfüggesztés esetén a felfüggesztés” szöveg,

16. 24. § (1) bekezdésében a „hatóság, ügyészség” szövegrész helyébe a „hatóság vagy ügyészség” szöveg,

17. 30/B. § a) pontjában az „előzetes letartóztatásban” szövegrész helyébe a „letartóztatásban” szöveg, az „ideiglenes kényszergyógykezelés” szövegrész helyébe az „előzetes kényszergyógykezelés” szöveg,

18. 30/C. § l) pontjában a „jogerős ítélet vagy határozat” szövegrész helyébe a „jogerős ügydöntő határozat vagy a véglegessé vált nem ügydöntő végzés” szöveg,

19. 30/D. § (3) bekezdésében, 39. § (3) bekezdésében és 88. § (2) bekezdésében az „ügyész” szövegrész helyébe az „ügyészség” szöveg,

20. 44. § (1) bekezdés b) pont bc) alpontjában az „egyedi azonosító jellel visszaélés (Btk. 347. §),” szövegrész helyébe az „egyedi azonosító jellel visszaélés (Btk. 347. §), határzár tiltott átlépése (Btk. 352/A. § (1) bekezdés), határzárral kapcsolatos építési munka akadályozása (Btk. 352/C. §),” szöveg,

21. 46. §-ában a „terheltet büntetőeljárás alá vonta” szövegrész helyébe a „terhelttel szemben a megalapozott gyanút közölte” szöveg,

22. 59. §-ában az „indítottak büntetőeljárást” szövegrész helyébe a „megalapozott gyanút közöltek” szöveg,

23. 61. § (1) bekezdésében a „terheltet büntetőeljárás alá vonta” szövegrész helyébe a „terhelttel szemben a megalapozott gyanút közölte” szöveg,

24. 68. § (8) bekezdés c) pont cc) alpontjában és (8a) bekezdés c) pontjában az „előzetes letartóztatást, lakhelyelhagyási tilalmat, házi őrizetet vagy ideiglenes kényszergyógykezelést” szövegrész helyébe a „letartóztatást, bűnügyi felügyeletet, távoltartást vagy előzetes kényszergyógykezelést” szöveg,

25. 68. § (11) bekezdésében a „személy- és létesítményvédelmi” szövegrész helyébe a „személyvédelmi és létesítménybiztosítási” szöveg,

26. 70/A. § (3) bekezdés b) pontjában a „nyomozó hatóság;” szövegrész helyébe a „nyomozó hatóság, illetve az előkészítő eljárást lefolytató szerv;” szöveg,

27. 78. § (1) bekezdés b) pontjában az „ítéletet hozó” szövegrész helyébe az „azt meghozó” szöveg,

28. 82. § (4) bekezdés c) pontjában a „felderítés,” szövegrész helyébe az „a rendőrségről szóló törvény alapján hatáskörébe tartozó bűncselekmények megelőzése, továbbá” szöveg,

29. 83. § (1) bekezdésében, 85. § (4) bekezdésében és (4a) bekezdés a) pontjában, 86/B. § (2) bekezdésében az „a nyomozó hatóság” szövegrész helyébe az „az előkészítő eljárást folytató szerv, a nyomozó hatóság” szöveg,

30. 85. § (5) bekezdésében a „nyomozó hatóságot” szövegrész helyébe az „előkészítő eljárást folytató szervet, nyomozó hatóságot” szöveg,

31. 85. § (6) bekezdésében a „nyomozó hatósággal” szövegrész helyébe az „előkészítő eljárást folytató szervvel, nyomozó hatósággal” szöveg,

32. 85. § (8) bekezdésében az „a nyomozó hatóságot” szövegrész helyébe az „az előkészítő eljárást folytató szervet, nyomozó hatóságot” szöveg,

33. 86/B. § (1) bekezdésében és 86/C. § (1) bekezdésében a „nyomozó hatóságnak” szövegrész helyébe az „előkészítő eljárást folytató szervnek, nyomozó hatóságnak” szöveg, a „bűnüldözési feladatot ellátó szerv és” szövegrész helyébe a „bűnüldözési feladatot ellátó szerv, az ügyészség kivételével az előkészítő eljárást folytató szerv és” szöveg,

34. 86/C. § (2) bekezdésében az „a nyomozó hatóság” szövegrész helyébe az „az előkészítő eljárást folytató szerv, nyomozó hatóság” szöveg,

35. 91. § (1) bekezdés d) pontjában a „nyomozó hatóság” szövegrész helyébe a „nyomozó hatóság és az előkészítő eljárást folytató szerv” szöveg

lép.

268. § Hatályát veszti a Bnytv.

a) 6. § (1) bekezdés a) pontjában, 31. § b) pontjában, 44. § (1) bekezdés a) pontjában és b) pont bb)-bc) alpontjában az „elkövetésének” szövegrész,

b) 68. § (1) bekezdés e) pontjában és 82. § (4) bekezdés f) pontjában az „és felderítése” szövegrész,

c) 83. § (1) bekezdésében az „és bűnüldözési” szövegrész,

d) 95. § (4) bekezdésében az „1994. évi XXXIV.” szövegrész.

90. A fizetési meghagyásos eljárásról szóló 2009. évi L. törvény módosítása

269. § A fizetési meghagyásos eljárásról szóló 2009. évi L. törvény 57. § (3) bekezdésében a „megkeresésre” szövegrész helyébe a „megkeresésre vagy adatkérésre” szöveg, az „ügyésznek” szövegrész helyébe az „ügyészségnek” szöveg, a „nyomozóhatóságnak” szövegrész helyébe a „nyomozó hatóságnak” szöveg és a „megkeresésben” szövegrész helyébe a „megkeresésben vagy az adatkérésben” szöveg lép.

91. A kötelező gépjármű-felelősségbiztosításról szóló 2009. évi LXII. törvény módosítása

270. § A kötelező gépjármű-felelősségbiztosításról szóló 2009. évi LXII. törvény

a) 47. § (1) bekezdés i) pontjában a „nyomozó hatóság” szövegrész helyébe a „nyomozó hatóság és az előkészítő eljárást folytató szerv” szöveg,

b) 50. § (3) bekezdésében és 53. § (3) bekezdésében az „ügyészség vagy nyomozó hatóság” szövegrész helyébe az „ügyészség, nyomozó hatóság, előkészítő eljárást folytató szerv” szöveg és

c) 51. § (9) bekezdés f) pontjában a „nyomozó hatóság” szövegrész helyébe a „nyomozó hatóság és az előkészítő eljárást folytató szerv” szöveg

lép.

92. A magyar jelnyelvről és a magyar jelnyelv használatáról szóló 2009. évi CXXV. törvény módosítása

271. § A magyar jelnyelvről és a magyar jelnyelv használatáról szóló 2009. évi CXXV. törvény 8. § (9) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(9) A Névjegyzéket vezető hatóság az adatokat a Névjegyzékből való törlést követő 5 évig kezeli, ezt követően az adatokat törli. A Névjegyzékből való törlést követően a Névjegyzéket vezető hatóság - adatigénylésre - a bíróságnak, az ügyészségnek és a nyomozó hatóságnak szolgáltat adatot.”

93. A minősített adat védelméről szóló 2009. évi CLV. törvény módosítása

272. § A minősített adat védelméről szóló 2009. évi CLV. törvény (a továbbiakban: Mavtv.) 10. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) A minősített adathoz - törvényben meghatározott kivételekkel - személyi biztonsági tanúsítvánnyal és titoktartási nyilatkozattal rendelkező felhasználó kizárólag a számára kiadott felhasználói engedélyben meghatározott rendelkezési jogosultságokkal férhet hozzá.”

273. § A Mavtv. 22. § (4) bekezdésében a „nyomozó hatóságok, a bíróság, az ügyészség” szövegrész helyébe a „bíróság, az ügyészség, a nyomozó hatóság” szöveg és a „megkeresésére” szövegrész helyébe a „megkeresésére vagy adatkérésére” szöveg lép.

274. § Hatályát veszti a Mavtv. 14. § (2) bekezdése.

94. A hagyatéki eljárásról szóló 2010. évi XXXVIII. törvény módosítása

275. § A hagyatéki eljárásról szóló 2010. évi XXXVIII. törvény 66. § (3) bekezdésében a „kérelmére vagy megkeresésre” szövegrész helyébe a „kérelmére, megkeresésre vagy adatkérésre” szöveg és a „büntetőügyben eljáró nyomozó hatóság és ügyészség” szövegrész helyébe az „az ügyészség, a nyomozó hatóság” szöveg lép.

95. A központi államigazgatási szervekről, valamint a Kormány tagjai és az államtitkárok jogállásáról szóló 2010. évi XLIII. törvény módosítása

276. § A központi államigazgatási szervekről, valamint a Kormány tagjai és az államtitkárok jogállásáról szóló 2010. évi XLIII. törvény 25/B. § (1) bekezdés a) pontjában a „személyi védelemre” szövegrész helyébe a „személyvédelemre” szöveg lép.

96. A Nemzeti Adó- és Vámhivatalról szóló 2010. évi CXXII. törvény módosítása

277. § A Nemzeti Adó- és Vámhivatalról szóló 2010. évi CXXII. törvény (a továbbiakban: NAV tv.) 22. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) E § alkalmazásában nem minősül szolgálati jogviszonyban eltöltött időnek az állásból történő felfüggesztésnek, a jogviszony szünetelésének, a letartóztatásnak, az előzetes kényszergyógykezelésnek, illetve az olyan bűnügyi felügyeletnek az időtartama, amelynek során a bíróság a terhelt számára előírta, hogy meghatározott területet engedély nélkül nem hagyhat el, továbbá az illetmény nélküli szabadságnak a 3 évet meghaladó időtartama.”

278. § A NAV tv. 33/O. § (4) bekezdés c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A fegyelmi jogkör gyakorlója a fegyelmi eljárás vizsgálati szakaszában - a vizsgálóbiztos javaslatára - a fegyelmi eljárást felfüggesztheti)

„c) ha a kötelezettségszegés miatt szabálysértési eljárás indult, az eljárás jogerős befejezéséig, illetve ha büntetőeljárás indult, a büntetőeljárásnak a bíróság jogerős ügydöntő határozatával vagy véglegessé vált nem ügydöntő végzésével történő befejezéséig, vagy az ügyészségnek vagy a nyomozó hatóságnak a feltételes ügyészi felfüggesztés vagy közvetítői eljárás céljából történő felfüggesztésről szóló, illetve további jogorvoslattal nem támadható eljárást megszüntető határozata meghozataláig;”

279. § (1) A NAV tv. 33/P. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) Ha a kötelezettségszegés miatt büntető- vagy szabálysértési eljárás indult és az anélkül fejeződött be, hogy megállapították volna a kormánytisztviselő, a pénzügyőr, az ügykezelő felelősségét, a 3 hónapos határidőt szabálysértési eljárásban az eljárás jogerős befejezéséről, illetve büntetőeljárásban a büntetőeljárásnak a bíróság jogerős ügydöntő határozatával vagy véglegessé vált nem ügydöntő végzésével történő befejezéséről, vagy az ügyészség vagy a nyomozó hatóság további jogorvoslattal nem támadható eljárást megszüntető határozata meghozataláról való NAV általi tudomásszerzést követő naptól, a 3 éves határidőt szabálysértési eljárásban az eljárás jogerős befejezésétől, illetve büntetőeljárásban a büntetőeljárásnak a bíróság jogerős ügydöntő határozatával vagy véglegessé vált nem ügydöntő végzésével történő befejezésétől, vagy az ügyészség vagy a nyomozó hatóság további jogorvoslattal nem támadható eljárást megszüntető határozata meghozatalától kell számítani.”

(2) A NAV tv. 33/P. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(5) Amennyiben a kormánytisztviselővel, a pénzügyőrrel, az ügykezelővel szemben a kormányzati szolgálati jogviszonyból, hivatásos szolgálati jogviszonyból eredő kötelezettségeivel összefüggő bűncselekmény miatt büntetőeljárás indult, de a cselekmény miatt fegyelmi eljárás még nem indult meg, és a rendelkezésre álló adatok az érintett méltatlanná válásának a megállapítását megalapozzák, a kormánytisztviselő, az ügykezelő Kttv. 63. § (2) bekezdés a) pontja szerinti méltatlanná válását, a pénzügyőr Hszt. 86. § (2) bekezdés d) pontja szerinti méltatlanná válását fegyelmi eljárás megindítása nélkül, a Kttv., illetve a Hszt. méltatlanságra vonatkozó szabályai szerint, a büntetőeljárásnak a bíróság jogerős ügydöntő határozatával vagy véglegessé vált nem ügydöntő végzésével történő befejezése, vagy az ügyészségnek vagy a nyomozó hatóságnak a feltételes ügyészi felfüggesztés vagy közvetítői eljárás céljából történő felfüggesztésről szóló, illetve további jogorvoslattal nem támadható eljárást megszüntető határozata meghozatala előtt is meg lehet állapítani.”

280. § (1) A NAV tv. 34/E. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) A felfüggesztés idejére illetmény jár, ennek azonban 50%-át a felfüggesztés megszüntetéséig vissza kell tartani, kivéve, ha az így folyósítandó összeg nem érné el a mindenkori minimálbért. Ilyen esetben a visszatartást úgy kell alkalmazni, hogy a folyósított összeg nem lehet kevesebb a mindenkori minimálbér összegénél. A visszatartott illetményt a visszatartás időpontjától számított, a Ptk. szerinti kamatával növelten utólag ki kell fizetni, ha a büntetőeljárás jogerősen felmentéssel vagy a bíróság jogerős vagy véglegessé vált, illetve az ügyészség vagy a nyomozó hatóság további jogorvoslattal nem támadható eljárást megszüntető határozatával zárul. A kifizetést a jogerős felmentésről, a büntetőeljárás bíróság általi jogerős vagy véglegessé vált megszüntetéséről, illetve az ügyészségnek vagy a nyomozó hatóságnak további jogorvoslattal nem támadható eljárást megszüntető határozatáról történő NAV általi tudomásszerzést követő 15 napon belül kell teljesíteni.”

(2) A NAV tv. 34/E. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(4) Ha az (5) bekezdés körébe nem tartozó bűncselekmény tekintetében a rendelkezésre álló adatok az érintett méltatlanná válásának a megállapítását megalapozzák, a kormánytisztviselő, az ügykezelő Kttv. 63. § (2) bekezdés a) pontja szerinti méltatlanná válását, a pénzügyőr Hszt. 86. § (2) bekezdés d) pontja szerinti méltatlanná válását a büntetőeljárásnak a bíróság jogerős ügydöntő határozatával vagy véglegessé vált nem ügydöntő végzésével történő befejezése, vagy az ügyészségnek vagy a nyomozó hatóságnak a feltételes ügyészi felfüggesztés vagy közvetítői eljárás céljából történő felfüggesztésről szóló, illetve további jogorvoslattal nem támadható eljárást megszüntető határozata meghozatala előtt is meg lehet állapítani.”

281. § A NAV tv. 34/K. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(5) A leltárhiányért fennálló felelősség megállapítására a (2)-(4) bekezdésben foglaltak azzal az eltéréssel irányadók, hogy a felelősséget a leltárfelvétel befejezését követő 60 napon belül el kell bírálni. Büntetőeljárás esetén e határidő a bíróság jogerős vagy véglegessé vált határozatáról, valamint az ügyészség, illetve a nyomozó hatóság további jogorvoslattal nem támadható határozatáról való NAV általi tudomásszerzést követő nappal kezdődik. A határidő eltelte után a leltárhiányért a 34/H. § (2) bekezdés szerinti okirat alapján felelőst kártérítésre nem lehet kötelezni.”

282. § A NAV tv.

a) 4. § (2) bekezdés c) pontjában, 4. § (3) bekezdésében, 12. § (2) bekezdésében, 43. § (4) bekezdésében, 46. § (1) bekezdés c) pontjában, 76. § (1) bekezdés c) és e) pontjában, 81. § (2) bekezdés d) pontjában és 90. § (7) bekezdésében a „nyomozóhatósági” szövegrészek helyébe a „nyomozó hatósági” szöveg,

b) 15/E. § (6) bekezdésében az „a büntetőeljárásról szóló 1998. évi XIX. törvény 63/A. § (2a) bekezdése alapján” szövegrész helyébe az „a büntetőeljárásról szóló 2017. évi XC. törvény (a továbbiakban: Be.) 111. §-a alapján” szöveg,

c) 22. § (2) bekezdés b) pontjában, 36/N. § (4) bekezdésében, 73. § (3) és (4) bekezdésében az „ügyészi” szövegrész helyébe az „ügyészségi” szöveg,

d) 32/C. § (2) bekezdés e) pontjában az „a magánindítvány vagy pótmagánvádló vádindítványa alapján indult eljárás kivételével” szövegrész helyébe az „a magánvádas vagy a pótmagánvádas eljárás kivételével” szöveg,

e) 34/E. § (3) bekezdésében az „az érintett ellen a” szövegrész helyébe az „az érintettel szemben” szöveg,

f) 36/D. § (1) bekezdés c) pontjában az „őrizetbe vételét” szövegrész helyébe az „őrizetét” szöveg,

g) 36/D. § (1) bekezdés d) pontjában az „őrizetbe vétel” szövegrész helyébe az „őrizet” szöveg,

h) 36/L. § (1) bekezdésében a „jogosult halaszthatatlan nyomozási cselekményként lefoglalás foganatosítására” szövegrész helyébe a „halasztást nem tűrő esetben jogosult lefoglalás elrendelésére,” és az „intézkedések megtételére” szövegrész helyébe az „intézkedéseket megteszi” szöveg,

i) 36/N. § (2) bekezdésében az „ügyész” szövegrész helyébe az „ügyészség” szöveg,

j) 36/P. § (1) bekezdésében az „a nyomozó hatóságok, a szabálysértési hatóságok, az ügyészség, a bíróság” szövegrész helyébe az „a bíróság, az ügyészség, a nyomozó hatóság, az előkészítő eljárást folytató szerv, a szabálysértési hatóságok” szöveg,

k) 36/P. § (5) bekezdésében a „Bíróság vagy más hatóság” szövegrész helyébe a „Bíróság, ügyészség, nyomozó hatóság, előkészítő eljárást folytató szerv vagy más hatóság” szöveg, a „megkeresésére” szövegrész helyébe a „megkeresésére vagy adatkérésére” szöveg és a „megkeresésre” szövegrész helyébe a „megkeresésre vagy adatkérésre” szöveg,

l) 71. § (1) bekezdés c) pontjában az „ügyészség” szövegrész helyébe az „ügyészség, nyomozó hatóság” szöveg,

m) 72. § (1) bekezdés g) pontjában az „iratokban” szövegrész helyébe az „ügyiratokban” szöveg, az „ítéletig” szövegrész helyébe az „ügydöntő határozatig” szöveg és az „a nyomozás megszüntetése” szövegrész helyébe az „az eljárás megszüntetése” szöveg,

n) 72. § (2) bekezdésében a „büntetőeljárásban résztvevőknek” szövegrész helyébe a „büntetőeljárásban részt vevő személyeknek” szöveg,

o) 76. § (2) bekezdés c) pontjában a „más nyomozó hatóság” szövegrész helyébe a „más nyomozó hatóság és az általános rendőrségi feladatot ellátó szerv, mint előkészítő eljárást folytató szerv” szöveg és

p) 78. § (1a) bekezdésében a „megkeresés alapján a nyomozó hatóságnak” szövegrész helyébe a „megkeresés vagy adatkérés alapján a bíróságnak, ügyészségnek, nyomozó hatóságnak” szöveg

lép.

283. § Hatályát veszti a NAV tv.

a) 36/B. § (2) és (3) bekezdésében és 72. § (1) bekezdés c) pontjában az „elkövetésének” szövegrész,

b) 36/N. § (2) bekezdésében az „illetékes” szövegrész és

c) 97. §-a.

97. A 2006 őszi tömegoszlatásokkal összefüggő elítélések orvoslásáról szóló 2011. évi XVI. törvény módosítása

284. § A 2006 őszi tömegoszlatásokkal összefüggő elítélések orvoslásáról szóló 2011. évi XVI. törvény (a továbbiakban: 2011. évi XVI. törvény)

a) 2. és 4. §-ában az „ügyész” szövegrész helyébe az „ügyészség” szöveg,

b) 3. § (2) bekezdésében az „ügyésznek” szövegrész helyébe az „ügyészségnek” szöveg,

c) 4. §-ában a „büntetőeljárásról szóló 1998. évi XIX. törvénynek” szövegrész helyébe a „büntetőeljárásról szóló 2017. évi XC. törvénynek” szöveg és

d) 7. § (1) bekezdésében az „az illetékes bíróságnak” szövegrész helyébe az „a bíróságnak” szöveg

lép.

285. § Hatályát veszti a 2011. évi XVI. törvény

a) 4. §-ában a „[346. § (1) bekezdés második mondata]” szövegrész és

b) 7. § (1) bekezdésében a „(Be. 222. §)” szövegrész.

98. A környezetvédelmi termékdíjról szóló 2011. évi LXXXV. törvény módosítása

286. § A környezetvédelmi termékdíjról szóló 2011. évi LXXXV. törvény (a továbbiakban: Ktdt.) 2. § 30b. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(E törvény alkalmazásában:)

„30b. termékdíj-különbözet: a bevallott (bejelentett), bevallani (bejelenteni) elmulasztott és az adó- és vámhatóság által utólag megállapított termékdíj különbözete vagy a büntetőeljárás során a bíróság által jogerősen vagy az ügyészség határozata alapján megállapított és az adóhatóság által határozattal megfizetni rendelt termékdíjbevétel-csökkenés, vagyoni hátrány, ide nem értve a következő időszakra átvihető követelés különbözetét;”

287. § A Ktdt.

a) 9/A. § (1) bekezdésében az „ítélet” szövegrész helyébe az „ügydöntő határozat” szöveg és

b) 34. § (4) bekezdés d) pontjában a „büntetőügyben eljáró hatóság” szövegrész helyébe a „bíróság, az ügyészség vagy a nyomozó hatóság” szöveg

lép.

99. A köztársasági elnök jogállásáról és javadalmazásáról szóló 2011. évi CX. törvény módosítása

288. § A köztársasági elnök jogállásáról és javadalmazásáról szóló 2011. évi CX. törvény

a) 7. §-át megelőző alcímében a „személyi védelme” szövegrész helyébe a „személyvédelme” szöveg és

b) 7. §-ában a „személyi védelemre” szövegrész helyébe a „személyvédelemre” szöveg

lép.

100. Az alapvető jogok biztosáról szóló 2011. évi CXI. törvény módosítása

289. § (1) Az alapvető jogok biztosáról szóló 2011. évi CXI. törvény (a továbbiakban: Ajbt.) 23. § (5) bekezdés c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Az alapvető jogok biztosa az ügyészség nyomozást végző szervét érintő vizsgálata során nem tekinthet be)

„c) az ügyészség nyomozást végző szervének a titkos információgyűjtés folytatására, illetve a leplezett eszközök alkalmazására feljogosított szervekkel történő együttműködésével kapcsolatos, és az abból származó vagy arra vonatkozó minden, a (2)-(4) bekezdésben a titkos információgyűjtést folytató, illetve leplezett eszközt alkalmazó szervekkel kapcsolatban meghatározott iratba,”

(2) Az Ajbt. 28. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) Az alapvető jogok biztosának a titkos információgyűjtés folytatására vagy a leplezett eszközök alkalmazására feljogosított szervek e tevékenységével kapcsolatos vizsgálatáról készült jelentése nem tartalmazhat olyan adatot, amelyből az adott ügyben folytatott titkos információgyűjtésre vagy a leplezett eszközök alkalmazására lehetne következtetni.”

290. § Az Ajbt.

a) 22. § (2) bekezdésében a „nyomozóhatósági” szövegrész helyébe a „nyomozó hatósági” szöveg,

b) 23. § (3) bekezdés f) pontjában és 23. § (4) bekezdés g) pontjában a „titkos információgyűjtésre használt eszközök” szövegrész helyébe a „titkos információgyűjtés folytatása vagy leplezett eszközök alkalmazása érdekében használt eszközök” szöveg,

c) 23. § (3) bekezdés h) pontjában és 23. § (5) bekezdés a) pontjában az „alapján elrendelték” szövegrész helyébe az „alapján zártan kezelt ügyiratokba” szöveg,

d) 24. § (2) bekezdésében az „illetékes ügyészt” szövegrész helyébe az „ügyészséget” szöveg és

e) 35. § (1) bekezdésében a „bűncselekmény elkövetésének alapos gyanúját” szövegrész helyébe a „bűncselekmény gyanúját” szöveg

lép.

291. § Hatályát veszti az Ajbt.

a) 23. § (3) bekezdés h) pontjában és 23. § (5) bekezdés a) pontjában az „a tanú személyi adataiba, ha azok zárt kezelését” szövegrész és

b) 33. § (2) bekezdésében az „illetékes” szövegrész.

101. Az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény módosítása

292. § Az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény (a továbbiakban: Infotv.) 59. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(4) A Hatóságnak a titkos információgyűjtés folytatására vagy a leplezett eszközök alkalmazására feljogosított szervek e tevékenységével kapcsolatos vizsgálatáról készült jelentése nem tartalmazhat olyan adatot, amelyből az adott ügyben folytatott titkos információgyűjtésre vagy a leplezett eszközök alkalmazására lehetne következtetni.”

293. § Az Infotv. 71. § (3b) bekezdésében a „titkos információgyűjtésre használt eszközöket” szövegrész helyébe a „titkos információgyűjtés folytatása vagy a leplezett eszközök alkalmazása érdekében használt eszközöket” szöveg lép.

294. § Hatályát veszti az Infotv. 70. § (1) bekezdésében az „elkövetésének alapos” szövegrész.

102. A Nemzeti Közszolgálati Egyetemről, valamint a közigazgatási, rendészeti és katonai felsőoktatásról szóló 2011. évi CXXXII. törvény módosítása

295. § A Nemzeti Közszolgálati Egyetemről, valamint a közigazgatási, rendészeti és katonai felsőoktatásról szóló 2011. évi CXXXII. törvény (a továbbiakban: NKEtv.) 22. § d) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A honvédtiszti alap- és mesterképzésben, valamint a rendészeti képzésben nem létesíthető hallgatói jogviszony azzal,)

„d) aki büntetőeljárás - ide nem értve a magánvádas vagy a pótmagánvádas eljárást - hatálya alatt áll.”

296. § Az NKEtv. 27. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) A hallgató az (1) bekezdésben foglalt kötelezettségének megtartása érdekében, vélt vagy valós jogsérelméről az ezzel kapcsolatos jogorvoslati, hatósági eljárás végleges befejezését, illetve a büntetőeljárásnak a bíróság jogerős ügydöntő határozatával vagy véglegessé vált nem ügydöntő végzésével történő befejezését, vagy az ügyészségnek vagy a nyomozó hatóságnak a feltételes ügyészi felfüggesztés vagy közvetítői eljárás céljából történő felfüggesztésről szóló, illetve további jogorvoslattal nem támadható eljárást megszüntető határozata meghozatalát, továbbá a más bírósági eljárás jogerős lezárását követően tájékoztathatja a nyilvánosságot.”

297. § Az NKEtv. 22. § a) pontjában az „ítéletben” szövegrész helyébe az „ügydöntő határozatban” szöveg lép.

103. Az egyes adótörvények és azzal összefüggő egyéb törvények módosításáról szóló 2011. évi CLVI. törvény módosítása

298. § Az egyes adótörvények és azzal összefüggő egyéb törvények módosításáról szóló 2011. évi CLVI. törvény 466. § 3. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(E fejezet alkalmazásában:)

„3. fogvatartott: akinek őrizetét rendelték el; az a személy, aki olyan bűnügyi felügyelet alatt áll, amelynek során a bíróság előírta számára, hogy lakást, egyéb helyiséget, intézményt, vagy ahhoz tartozó bekerített helyet engedély nélkül nem hagyhat el; a letartóztatott; az elzárást, a szabadságvesztést töltő személy; valamint a kényszergyógykezelés vagy előzetes kényszergyógykezelés alatt álló személy;”

104. A bíróságok szervezetéről és igazgatásáról szóló 2011. évi CLXI. törvény módosítása

299. § A bíróságok szervezetéről és igazgatásáról szóló 2011. évi CLXI. törvény

a) 10. § (1) bekezdésében az „1998. évi XIX. törvény (a továbbiakban: Be.) szerinti kiemelt jelentőségű” szövegrész helyébe a „2017. évi XC. törvény (a továbbiakban: Be.) szerinti gazdálkodással összefüggő kiemelt bűncselekmények miatt indult” szöveg,

b) 10. § (3) bekezdésében a „kiemelt jelentőségű ügyekre” szövegrész helyébe a „gazdálkodással összefüggő kiemelt bűncselekmények miatt indult ügyekre” szöveg

c) 164. § (2) bekezdésében az „emelkedésétől számított” szövegrész helyébe az „emelkedésétől vagy véglegessé válásától számított” szöveg

lép.

105. A bírák jogállásáról és javadalmazásáról szóló 2011. évi CLXII. törvény módosítása

300. § A bírák jogállásáról és javadalmazásáról szóló 2011. évi CLXII. törvény (a továbbiakban: Bjt.) 213. § (2) és (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:

„(2) A fiatalkorúak büntetőügyeiben eljáró bíróság

a) pedagógus ülnökeit a bíróság illetékességi területén működő alapfokú és középfokú nevelési-oktatási intézmények tantestületei,

b) nem pedagógus ülnökeit az egyesületek - kivéve a pártokat -, a foglalkozásuk szerinti érdek-képviseleti szervek, valamint őket a Be. 680. § (5) bekezdés c) pontja szerinti munkakörben foglalkoztató, vagy korábban foglalkoztató szervezetek

jelölik.

(3) A katonai ülnököket - ideértve a Be. 698. § (4) bekezdésére tekintettel a Be. 680. § (5) bekezdésében meghatározott feltételeknek megfelelő katonai ülnököket is - a Magyar Honvédség és a rendvédelmi szervek illetékes parancsnokai - az ott működő érdek-képviseleti szervek javaslataira is figyelemmel - jelölik.”

301. § (1) A Bjt. 214. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) A jelölt a jelölés elfogadását követően haladéktalanul, az ülnökké történő megválasztására jogosult képviselő-testület részére hatósági erkölcsi bizonyítvánnyal igazolja büntetlen előéletét. A fiatalkorúak büntetőügyeiben eljáró bíróság nem pedagógus ülnökjelöltjének az ülnökké történő megválasztására jogosult képviselő-testület részére igazolnia kell továbbá a megválasztásához szükséges adatokat és tényeket.”

(2) A Bjt. 214. §-a a következő (6) bekezdéssel egészül ki:

„(6) A tábornoki rendfokozatú katonai ülnökjelölt, függetlenül attól, hogy hol van a szolgálati helye, több bírósághoz is megválasztható katonai ülnökké.”

302. § A Bjt. 214. § (5) bekezdésében a „jelölt kizárólag” szövegrész helyébe a „jelölt - a (6) bekezdésben meghatározott kivétellel - kizárólag” szöveg lép.

106. Az ügyészségről szóló 2011. évi CLXIII. törvény módosítása

303. § Az ügyészségről szóló 2011. évi CLXIII. törvény (a továbbiakban: Ütv.) 36. § (3) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Az ügyész, alügyész, ügyészségi fogalmazó és ügyészségi megbízott közvetlenül vagy az ügyészségi informatikai eszközök felhasználásával - ha törvény eltérően nem rendelkezik - a feladatkörének ellátása során jogosult arra, hogy:)

„a) a büntetőeljárásról szóló törvényben, illetve e törvényben meghatározott feladatai teljesítése érdekében szükség szerint - az általános munkarend korlátaitól függetlenül - térítés nélkül igénybe vegye a polgárok személyi, lakcím és értesítési cím adatait tartalmazó nyilvántartása, a szabálysértési nyilvántartási rendszer, a közúti közlekedési nyilvántartás, az útiokmány-nyilvántartás, a bűnügyi nyilvántartási rendszer, a körözési nyilvántartási rendszer, a cégnyilvántartás, az ingatlan-nyilvántartás, a fogvatartotti nyilvántartás, a határregisztrációs rendszer, továbbá a nyomozó hatóságok és előkészítő eljárást folytató szervek tevékenységét támogató informatikai rendszereinek adatszolgáltatását; az erre irányuló adatkéréseket hiányos és töredék adatok esetén is teljesíteni kell;”

304. § Az Ütv.

a) 31. § (1) bekezdésében, 32. § (1) bekezdésében, 34. § (1)-(3) bekezdésében és 36. § (1) bekezdésében a „személyes és különleges” szövegrész helyébe a „személyes, különleges és bűnügyi személyes” szöveg,

b) 32. § (3) bekezdésében a „büntetőeljárás jogerős befejezése” szövegrész helyébe a „büntetőeljárásnak a bíróság jogerős ügydöntő határozatával vagy véglegessé vált nem ügydöntő végzésével történő befejezése, illetve az ügyészség vagy a nyomozó hatóság további jogorvoslattal nem támadható eljárást megszüntető határozata meghozatala” szöveg,

c) 32. § (5) bekezdésében az „Az eljárás jogerős befejezésével” szövegrész helyébe az „A büntetőeljárásnak a bíróság jogerős ügydöntő határozatával vagy véglegessé vált nem ügydöntő végzésével történő befejezésével, illetve az ügyészség vagy a nyomozó hatóság további jogorvoslattal nem támadható eljárást megszüntető határozata meghozatalával” szöveg,

d) 32. § (6) bekezdésében a „büntetőügyben eljáró más hatóság” szövegrész helyébe a „büntetőeljárás során eljáró nyomozó hatóság és előkészítő eljárást folytató szerv” szöveg,

e) 34. § (2) bekezdésében a „büntető és büntetőeljárási” szövegrész helyébe a „büntető, büntetőeljárási és büntetés-végrehajtási” szöveg,

f) 37. §-ában a „bűnügyi” szövegrész helyébe a „büntetőügyek ügyiratai” szöveg

lép.

107. A legfőbb ügyész, az ügyészek és más ügyészségi alkalmazottak jogállásáról és az ügyészi életpályáról szóló 2011. évi CLXIV. törvény módosítása

305. § A legfőbb ügyész, az ügyészek és más ügyészségi alkalmazottak jogállásáról és az ügyészi életpályáról szóló 2011. évi CLXIV. törvény

a) 9. § (1) bekezdés h) pontjában az „emelkedésével.” szövegrész helyébe az „emelkedésével, illetve a büntetőeljárásnak feltételes ügyészi felfüggesztés vagy közvetítői eljárás céljából történő felfüggesztéséről szóló további jogorvoslattal nem támadható határozat meghozatalával.” szöveg,

b) 130. § (1) bekezdés i) pontjában a „határozatával” szövegrész helyébe az „ítéletével” szöveg és

c) 130. § (4) bekezdésében a „határozatával” szövegrész helyébe az „ügydöntő határozatával” szöveg

lép.

108. A polgárőrségről és a polgárőri tevékenység szabályairól szóló 2011. évi CLXV. törvény módosítása

306. § (1) A polgárőrségről és a polgárőri tevékenység szabályairól szóló 2011. évi CLXV. törvény (a továbbiakban: Pőtv.) 12. § (3) bekezdés b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Az Országos Polgárőr Szövetség a polgárőr igazolványt 8 napon belül bevonja)

„b) a szabálysértési eljárás jogerős befejezéséig, illetve a büntetőeljárásnak a bíróság jogerős ügydöntő határozatával vagy véglegessé vált nem ügydöntő végzésével történő befejezéséig, vagy az ügyészségnek vagy a nyomozó hatóságnak a feltételes ügyészi felfüggesztés vagy közvetítői eljárás céljából történő felfüggesztésről szóló, illetve további jogorvoslattal nem támadható eljárást megszüntető határozata meghozataláig, ha a polgárőrrel szemben szabálysértési vagy büntetőeljárás indult és a polgárőr igazolvány bevonását az eljáró hatóság előzetesen indokoltnak tartotta.”

(2) A Pőtv. 12. § (3a) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3a) Az Országos Polgárőr Szövetség az ifjú polgárőr igazolványt 8 napon belül bevonja a szabálysértési eljárás jogerős befejezéséig, illetve a büntetőeljárásnak a bíróság jogerős ügydöntő határozatával vagy véglegessé vált nem ügydöntő végzésével történő befejezéséig, vagy az ügyészségnek vagy a nyomozó hatóságnak a feltételes ügyészi felfüggesztés vagy közvetítői eljárás céljából történő felfüggesztésről szóló, illetve további jogorvoslattal nem támadható eljárást megszüntető határozata meghozataláig, ha az ifjú polgárőrrel szemben szabálysértési vagy büntetőeljárás indult és az ifjú polgárőr igazolvány bevonását az eljáró hatóság előzetesen indokoltnak tartotta.”

(3) A Pőtv. 12. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(4) A polgárőr, illetve az ifjú polgárőr köteles a polgárőr egyesületnek haladéktalanul jelezni, ha vele szemben szabálysértési vagy büntetőeljárás indult. A polgárőr egyesület e tényről haladéktalanul tájékoztatja az Országos Polgárőr Szövetséget, amely beszerzi a szabálysértési eljárásban az eljáró hatóság vagy bíróság, illetve büntetőeljárásban az eljáró bíróság, ügyészség vagy nyomozó hatóság nyilatkozatát arra vonatkozóan, hogy a szabálysértési eljárás jogerős befejezéséig, illetve a büntetőeljárásnak a bíróság jogerős ügydöntő határozatával vagy véglegessé vált nem ügydöntő végzésével történő befejezéséig, vagy az ügyészségnek vagy a nyomozó hatóságnak a feltételes ügyészi felfüggesztés vagy közvetítői eljárás céljából történő felfüggesztésről szóló, illetve további jogorvoslattal nem támadható eljárást megszüntető határozata meghozataláig indokoltnak tartja-e a polgárőr, illetve az ifjú polgárőr igazolványának bevonását.”

109. A mezőgazdasági termelést érintő időjárási és más természeti kockázatok kezeléséről szóló 2011. évi CLXVIII. törvény módosítása

307. § A mezőgazdasági termelést érintő időjárási és más természeti kockázatok kezeléséről szóló 2011. évi CLXVIII. törvény 18. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(4) A mezőgazdasági kockázatkezelési adatbázisból egyedi azonosításra alkalmas adat az eljárási tv. 25. § (4) bekezdésében foglaltakon túl a külön törvényben meghatározott feltételek megléte esetén a titkos információgyűjtés folytatására feljogosított szerv megkeresése alapján adható ki, feltéve, ha a folyamatban levő eljárásban a döntés meghozatalához ez szükséges, és e körülményről a megkereső szerv nyilatkozik.”

110. Az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló 2011. évi CLXXV. törvény módosítása

308. § Az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló 2011. évi CLXXV. törvény 10/E. § (3) bekezdésében az „eljáró bíróság vagy ügyész” szövegrész helyébe az „eljáró bíróság, ügyészség vagy nyomozó hatóság” szöveg lép.

111. A civil szervezetek bírósági nyilvántartásáról és az ezzel összefüggő eljárási szabályokról szóló 2011. évi CLXXXI. törvény módosítása

309. § A civil szervezetek bírósági nyilvántartásáról és az ezzel összefüggő eljárási szabályokról szóló 2011. évi CLXXXI. törvény (a továbbiakban: Cnytv.) 93. § (1) bekezdés h) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A nyilvántartásban a hitelezők védelme érdekében valamennyi szervezet esetében fel kell tüntetni, a következő adatokat is:)

„h) ha a jogi személy ellen olyan eljárás van folyamatban, amelyben büntetőjogi intézkedés alkalmazásának lehet helye,

ha) annak megállapítását, hogy a jogi személlyel szemben büntetőjogi intézkedés alkalmazásának lehet helye, illetve hogy a jogi személlyel szemben már nem állnak fenn az intézkedés alkalmazásának feltételei,

hb) a büntetőeljárás felfüggesztését, megszüntetését és folytatását,

hc) a jogi személlyel szemben alkalmazott zár alá vétel elrendelését és annak feloldását,

hd) ha az ügyészség a jogi személlyel szemben intézkedés alkalmazását indítványozta, akkor ennek tényét,

he) az eljárás befejezését, továbbá, ha a bíróság a jogi személlyel szemben büntetőjogi intézkedésként tevékenységének korlátozását rendelte el, a korlátozás időtartamát és azt, hogy a korlátozás a jogi személy mely tevékenységére vagy jogosítványára terjed ki, valamint

hf) a ha)-he) alpontban megjelölt döntést hozó bíróság, ügyészség vagy nyomozó hatóság megnevezését, az ügy számát vagy a határozat számát, keltét és a jogerőre emelkedésének vagy véglegessé válásának napját,”

310. § A Cnytv. 76. § (3) bekezdésében a „megkeresésre” szövegrész helyébe a „megkeresésre vagy adatkérésre” szöveg, a „nyomozóhatóságnak” szövegrész helyébe a „nyomozó hatóságnak” szöveg és a „megkeresésben” szövegrész helyébe a „megkeresésben vagy adatkérésben” szöveg lép.

112. A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény módosítása

311. § A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 63/J. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(5) Ha az etikai vétségnek is minősülő ügyben büntető- vagy szabálysértési eljárás indult, szabálysértési eljárásban az eljárás jogerős befejezésétől, illetve büntetőeljárásban a büntetőeljárásnak a bíróság jogerős ügydöntő határozatával vagy véglegessé vált nem ügydöntő végzésével történő befejezésétől, vagy az ügyészségnek vagy a nyomozó hatóságnak a feltételes ügyészi felfüggesztés vagy közvetítői eljárás céljából történő felfüggesztésről szóló, illetve további jogorvoslattal nem támadható eljárást megszüntető határozata meghozatalától számított három hónapon belül az etikai eljárás akkor is megindítható, ha a (4) bekezdésben meghatározott határidő eltelt. A három hónapos határidőt a Területi Etikai Bizottságnak szabálysértési eljárásban a jogerős határozatról, illetve büntetőeljárásban a bíróság jogerős vagy véglegessé vált határozatáról, vagy az ügyészségnek, illetve a nyomozó hatóságnak a feltételes ügyészi felfüggesztés vagy közvetítői eljárás céljából történő felfüggesztésről szóló, illetve további jogorvoslattal nem támadható határozatáról való tudomásszerzésétől kell számítani.”

113. A megváltozott munkaképességű személyek ellátásairól és egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXCI. törvény módosítása

312. § A megváltozott munkaképességű személyek ellátásairól és egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXCI. törvény 21. § (3) bekezdésében a „nyomozó hatóság és a büntetés-végrehajtás” szövegrész helyébe a „nyomozó hatóság, az előkészítő eljárást folytató szerv és a büntetés-végrehajtás” szöveg lép.

114. A Magyarország gazdasági stabilitásáról szóló 2011. évi CXCIV. törvény módosítása

313. § A Magyarország gazdasági stabilitásáról szóló 2011. évi CXCIV. törvény

a) 20. § (3) bekezdésében az „elnökét csak tettenérés esetén lehet őrizetbe venni” szövegrész helyébe az „elnökének őrizetét csak tettenérés esetén lehet elrendelni” szöveg, az „ellene” szövegrész helyébe a „vele szemben” szöveg és a „büntető eljárást” szövegrész helyébe a „büntetőeljárást” szöveg és

b) 20. § (4) bekezdésében a „vádirat benyújtásáig” szövegrész helyébe a „vádemelés előtt” szöveg, az „azt követően” szövegrész helyébe az „a vádemelés után” szöveg és a „magánvádas ügyben” szövegrész helyébe a „magánvádas vagy pótmagánvádas eljárásban” szöveg

lép.

115. A közszolgálati tisztviselőkről szóló 2011. évi CXCIX. törvény módosítása

314. § A közszolgálati tisztviselőkről szóló 2011. évi CXCIX. törvény (a továbbiakban: Kttv.) 39. § (2) bekezdés d) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[Az (1) bekezdésben foglaltakon túl pártfogó felügyelőnek nem lehet kinevezni továbbá azt,]

„d) aki büntetőeljárás - ide nem értve a magánvádas vagy a pótmagánvádas eljárást - hatálya alatt áll,”

315. § A Kttv. 156. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) Ha a kötelezettségszegés miatt büntető- vagy szabálysértési eljárás indult és az anélkül fejeződött be, hogy megállapították volna a kormánytisztviselő felelősségét, a három hónapos határidőt szabálysértési eljárásban az eljárás befejezéséről szóló jogerős határozat, illetve büntetőeljárásban a bíróság jogerős vagy véglegessé vált határozatának, valamint az ügyészség, illetve a nyomozó hatóság további jogorvoslattal nem támadható határozatának államigazgatási szerv részére történő közlésétől, a hároméves határidőt szabálysértési eljárásban az eljárás jogerős befejezésétől, illetve büntetőeljárásban a büntetőeljárásnak a bíróság jogerős ügydöntő határozatával vagy véglegessé vált nem ügydöntő végzésével történő befejezésétől, vagy az ügyészségnek vagy a nyomozó hatóságnak a feltételes ügyészi felfüggesztés vagy közvetítői eljárás céljából történő felfüggesztésről szóló, illetve további jogorvoslattal nem támadható eljárást megszüntető határozata meghozatalától kell számítani.”

316. § A Kttv. 162. § (8) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(8) A leltárhiányért fennálló felelősség megállapítására a 165. §-ban foglaltak az irányadók azzal az eltéréssel, hogy a felelősséget a leltárfelvétel befejezését követő hatvan napon belül el kell bírálni. Büntetőeljárás esetén e határidő harminc nap és a bíróság büntetőeljárást befejező jogerős vagy véglegessé vált határozatának, vagy az ügyészség, illetve a nyomozó hatóság további jogorvoslattal nem támadható eljárást megszüntető határozatának a kézbesítését követő nappal kezdődik. A határidő eltelte után a leltárhiányért kinevezési okirata alapján felelős kormánytisztviselőt kártérítésre nem lehet kötelezni.”

317. § A Kttv.

a) 34. § (3) bekezdés c) pontjában a „tagja” szövegrész helyébe a „tisztségviselője” szöveg,

b) 39. § (2) bekezdés a) pontjában az „ítéletben” szövegrész helyébe az „ügydöntő határozatban” szöveg,

c) 153. § (2) bekezdés e) pontjában a „magánindítvány vagy pótmagánvádló vádindítványa alapján indult eljárás kivételével” szövegrész helyébe a „magánvádas vagy a pótmagánvádas eljárás kivételével” szöveg,

d) 180. § (1) bekezdés g) pontjában és 182. § (5) bekezdés g) pontjában a „nyomozó hatóság, az ügyész és a bíróság” szövegrész helyébe a „bíróság, az ügyészség és a nyomozó hatóság” szöveg és

e) 183/C. § (1) bekezdésében az „1998. évi XIX. törvény 63/A. § (2a) bekezdése” szövegrész helyébe a „2017. évi XC. törvény 111. §-a” szöveg

lép.

318. § Hatályát veszti a Kttv.

a) 39. § (1b) bekezdés a) pontjában az „a büntetőeljárás jogerős befejezéséig” szövegrész és

b) 39. § (1b) bekezdés a) pont ab) alpontjában a „bűncselekmény elkövetésének megalapozott gyanúja” szövegrész.

116. A nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. törvény módosítása

319. § A nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. törvény

a) 52/A. § (2) bekezdésében és 107/A. § (2) bekezdésében az „a bűncselekmény elkövetését jogerős bírói vagy ügyészi határozat megállapította, és a vádemelés elhalasztásának” szövegrész helyébe az „és a bűncselekmény elkövetését a bíróság jogerős ügydöntő határozata megállapította, vagy az ügyészség a büntetőeljárást azért szüntette meg, mert a feltételes ügyészi felfüggesztés” szöveg,

b) 52/A. § (6) bekezdésében és 107/A. § (6) bekezdésében a „jogerős határozatot hozó szerv” szövegrész helyébe a „jogerős, illetve további jogorvoslattal nem támadható határozatot hozó bíróság vagy ügyészség” szöveg és

c) 68. § (7) bekezdésében a „büntetőeljárás jogerős befejezéséig” szövegrész helyébe a „büntetőeljárásnak a bíróság jogerős ügydöntő határozatával vagy véglegessé vált nem ügydöntő végzésével történő befejezéséig, vagy az ügyészségnek vagy a nyomozó hatóságnak a feltételes ügyészi felfüggesztés vagy közvetítői eljárás céljából történő felfüggesztésről szóló, illetve további jogorvoslattal nem támadható eljárást megszüntető határozata meghozataláig” szöveg

lép.

117. A víziközmű-szolgáltatásról szóló 2011. évi CCIX. törvény módosítása

320. § A víziközmű-szolgáltatásról szóló 2011. évi CCIX. törvény 61. § (3) bekezdés j) pontjában a „védelme, a közvádas bűncselekmények üldözése céljából” szövegrész helyébe a „védelme céljából” szöveg és a „nyomozó hatóságnak, ügyésznek, valamint bíróságnak” szövegrész helyébe a „valamint büntetőeljárás lefolytatása céljából a bíróságnak, az ügyészségnek és a nyomozó hatóságnak” szöveg lép.

118. A munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény módosítása

321. § A munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény

a) 44/A. § (1) bekezdés b) pontjában az „elkövetésének megalapozott gyanúja miatt büntetőeljárás hatálya alatt áll, a büntetőeljárás jogerős befejezéséig” szövegrész helyébe a „miatt büntetőeljárás hatálya alatt áll” szöveg,

b) 165. § (4) bekezdésében az „a rendőrség,” szövegrész helyébe „az ügyészség, a nyomozó hatóság, a rendőrség, a Nemzeti Adó- és Vámhivatal és” szöveg és

c) 188. §-ában a „nyomozó hatóság vagy a bíróság jogerős” szövegrész helyébe a „bíróság büntetőeljárást befejező jogerős vagy véglegessé vált határozatának, valamint az ügyészség, illetve a nyomozó hatóság további jogorvoslattal nem támadható eljárást megszüntető” szöveg

lép.

119. A szabálysértésekről, a szabálysértési eljárásról és a szabálysértési nyilvántartási rendszerről szóló 2012. évi II. törvény módosítása

322. § A szabálysértésekről, a szabálysértési eljárásról és a szabálysértési nyilvántartási rendszerről szóló 2012. évi II. törvény (a továbbiakban: Szabs. tv.) 165. § (5) bekezdés b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Az adattovábbítási nyilvántartásból adatigénylésre jogosult az érintetten kívül)

„b) büntetőeljárás lefolytatása céljából a bíróság, az ügyészség, a nyomozó hatóság és az előkészítő eljárást folytató szerv,”

323. § A Szabs. tv.

a) 6. § (4) bekezdésében az „ügyész” szövegrész helyébe az „ügyészség” szöveg,

b) 156/A. § (3) bekezdésében a „valamint a nyomozó hatóság” szövegrész helyébe az „a büntetőeljárás lefolytatása céljából a bíróság, az ügyészség, a nyomozó hatóság és az előkészítő eljárást folytató szerv” szöveg,

c) 157. § (1) bekezdés e) pontjában a „nyomozó hatóság, az ügyészség és a bíróság” szövegrész helyébe a „bíróság, az ügyészség, a nyomozó hatóság és az előkészítő eljárást folytató szerv a” szöveg,

d) 216. § (2) bekezdésében a „személy- és létesítménybiztosítási” szövegrész helyébe a „személyvédelmi és létesítménybiztosítási” szöveg,

e) 252. § (5) bekezdésében az „ügyész” szövegrész helyébe az „ügyészség” szöveg

lép.

324. § Hatályát veszti a Szabs. tv.

a) 113. § (4) bekezdésében az „elkövetésének” szövegrész és

b) 252. § (5) bekezdésében a „nyomozás, illetve” szövegrész.

120. A közszolgálati tisztviselőkről szóló törvénnyel összefüggő átmeneti, módosuló és hatályát vesztő szabályokról, valamint egyes kapcsolódó törvények módosításáról szóló 2012. évi V. törvény módosítása

325. § Hatályát veszti a közszolgálati tisztviselőkről szóló törvénnyel összefüggő átmeneti, módosuló és hatályát vesztő szabályokról, valamint egyes kapcsolódó törvények módosításáról szóló 2012. évi V. törvény 19/D. §-ában és 19/M. §-ában az „elkövetésének megalapozott gyanúja” szövegrész.

121. Az Országgyűlésről szóló 2012. évi XXXVI. törvény módosítása

326. § Az Országgyűlésről szóló 2012. évi XXXVI. törvény

a) 133. § (2) bekezdésében a „személy- és létesítménybiztosítási intézkedést” szövegrész helyébe a „személyvédelmi és létesítménybiztosítási intézkedést” szöveg,

b) 134. § (1) bekezdésében az „elkövetésének gyanúját észleli, haladéktalanul feljelentést tesz a nyomozás teljesítésére a külön jogszabály alapján hatáskörrel és illetékességgel rendelkező nyomozóhatóságnál vagy ügyésznél” szövegrész helyébe a „gyanúját észleli, haladéktalanul feljelentést tesz a nyomozó hatóságnál vagy az ügyészségnél” szöveg és

c) 139. § (3) bekezdésében az „ügyésznél” szövegrész helyébe az „ügyészségnél” szöveg

lép.

122. A munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény hatálybalépésével összefüggő átmeneti rendelkezésekről és törvénymódosításokról szóló 2012. évi LXXXVI. törvény módosítása

327. § Hatályát veszti a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény hatálybalépésével összefüggő átmeneti rendelkezésekről és törvénymódosításokról szóló 2012. évi LXXXVI. törvény 19/A. §-ában az „elkövetésének megalapozott gyanúja” szövegrész.

123. A Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény módosítása

328. § (1) A Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény (a továbbiakban: Btk.) 28. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) Ha a büntetőeljárást felfüggesztik, a felfüggesztés tartama az elévülés határidejébe nem számít be. Ez a rendelkezés nem alkalmazható, ha a büntetőeljárást azért függesztik fel, mert az elkövető kiléte a nyomozásban nem volt megállapítható, ismeretlen helyen tartózkodik, vagy kóros elmeállapotú lett, továbbá ha a szabadlábon lévő terhelt külföldön ismert helyen tartózkodik és a büntetőeljárás a távollétében nem folytatható le.”

(2) A Btk. 28. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(4) Próbára bocsátás esetén a próbaidő tartama és a jóvátételi munka tartama az elévülés határidejébe nem számít be.”

329. § A Btk. 31. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) A büntetőeljárásról szóló 2017. évi XC. törvény 69. § (5) bekezdésében meghatározott esetekben a magánindítványt a sértett törvényes képviselője terjesztheti elő. A magánindítványt a korlátozottan cselekvőképes kiskorú sértett önállóan is előterjesztheti, és erre törvényes képviselője is jogosult. Ezekben az esetekben a magánindítvány előterjesztésére a gyámhatóság is jogosult. Érdekellentét esetén a Polgári Törvénykönyv szabályai az irányadók.”

330. § (1) A Btk. 83. §-t megelőző alcím helyébe a következő alcím lép:

„A büntetés kiszabása egyezség esetén”

(2) A Btk. 83. § (1) és (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:

„(1) A büntetőeljárásról szóló 2017. évi XC. törvény XCIX. Fejezete szerinti eljárásban az egyezség (a továbbiakban: egyezség) jóváhagyása esetén a büntetés kiszabásakor a 82. § (2) bekezdésében meghatározott enyhébb büntetési tételek alsó határát kell alapul venni.

(2) Ha az egyezség jóváhagyására olyan terhelt esetében kerül sor, aki az ügy, illetve más büntetőügy bizonyításához hozzájárulva az ügyészséggel, illetve a nyomozó hatósággal jelentős mértékben együttműködött, a büntetést a 82. § (2) bekezdés soron következő pontja alapján is ki lehet szabni.”

331. § A Btk. 89. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A különös és a többszörös visszaesővel szemben az újabb bűncselekmény büntetési tételének felső határa szabadságvesztés esetén a felével emelkedik, de nem haladhatja meg a huszonöt évet.”

332. § A Btk. 90. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) Az erőszakos többszörös visszaesővel szemben az erőszakos többszörös visszaesőkénti minősítést megalapozó bűncselekmény büntetési tételének felső határa szabadságvesztés esetén a kétszeresére emelkedik. Ha a büntetési tétel így felemelt felső határa a húsz évet meghaladná, vagy a törvény szerint a bűncselekmény életfogytig tartó szabadságvesztéssel is büntethető, az elkövetővel szemben életfogytig tartó szabadságvesztést kell kiszabni.”

333. § A Btk. 91. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) Azzal szemben, aki a szándékos bűncselekményt bűnszervezetben követte el, a bűncselekmény büntetési tételének felső határa a kétszeresére emelkedik, de a huszonöt évet nem haladhatja meg.”

334. § (1) A Btk. 92. §-át megelőző alcím helyébe a következő alcím lép:

„Az előzetes fogvatartás, a bűnügyi felügyelet és a szabálysértési büntetések beszámítása”

(2) A Btk. 92. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A kiszabott szabadságvesztésbe, elzárásba, közérdekű munkába és pénzbüntetésbe be kell számítani az előzetes fogvatartás és az olyan bűnügyi felügyelet teljes idejét, amelynek során a bíróság a terhelt számára előírta, hogy lakást, egyéb helyiséget, intézményt, vagy ahhoz tartozó bekerített helyet engedély nélkül nem hagyhat el.”

(3) A Btk. 92. § (3) és (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:

„(3) A beszámításnál

a) egynapi szabadságvesztésnek fegyház fokozat esetén öt nap, börtön fokozat esetén négy nap, fogház fokozat esetén három nap,

b) egynapi elzárásnak két nap,

c) négy óra közérdekű munkának egy nap,

d) egynapi tétel pénzbüntetésnek egy nap

az (1) bekezdésben meghatározott bűnügyi felügyeletben töltött idő felel meg.

(4) A (2) és (3) bekezdés szerinti beszámítás után fennmaradó tartamot egynapi szabadságvesztésként kell beszámítani.”

335. § A Btk. a 124. §-t követően a következő alcímmel és 124/A. §-sal egészül ki:

„A büntetés kiszabása egyezség esetén

124/A. § (1) Ha az egyezség jóváhagyására olyan a bűncselekmény elkövetésekor tizenhatodik életévét be nem töltött fiatalkorú esetében kerül sor, aki az ügy, illetve más büntetőügy bizonyításához hozzájárulva az ügyészséggel, illetve a nyomozó hatósággal jelentős mértékben együttműködött, a kiszabható szabadságvesztés mértéke

a) életfogytig tartó szabadságvesztéssel is büntethető bűncselekmény elkövetése esetén a nyolc évet,

b) öt évet meghaladó tartamú szabadságvesztéssel büntetendő bűncselekmény elkövetése esetén a három évet,

c) a három évet meghaladó tartamú szabadságvesztéssel büntetendő bűncselekmény elkövetése esetén a két évet,

d) a három évet meg nem haladó tartamú szabadságvesztéssel büntetendő bűncselekmény elkövetése esetén a hat hónapot

nem haladhatja meg.

(2) Ha az egyezség jóváhagyására olyan a bűncselekmény elkövetésekor tizenhatodik életévét betöltött fiatalkorú esetében kerül sor, aki az ügy, illetve más büntetőügy bizonyításához hozzájárulva az ügyészséggel, illetve a nyomozó hatósággal jelentős mértékben együttműködött, a kiszabható szabadságvesztés mértéke

a) életfogytig tartó szabadságvesztéssel is büntethető bűncselekmény elkövetése esetén a tíz évet,

b) a tíz évet meghaladó tartamú szabadságvesztéssel büntetendő bűncselekmény elkövetése esetén a nyolc évet,

c) öt évet meghaladó tartamú szabadságvesztéssel büntetendő bűncselekmény elkövetése esetén a három évet,

d) a három évet meghaladó tartamú szabadságvesztéssel büntetendő bűncselekmény elkövetése esetén a két évet,

e) a három évet meg nem haladó tartamú szabadságvesztéssel büntetendő bűncselekmény elkövetése esetén a hat hónapot

nem haladhatja meg.

(3) A büntetés kiszabása során

a) bűnhalmazat esetén,

b) a különös, többszörös, illetve erőszakos többszörös visszaesővel szemben, illetve

c) bűncselekmény bűnszervezetben történő elkövetése esetén

az (1) és (2) bekezdés szerinti büntetési tételt kell alapul venni.”

336. § A Btk. 125. §-a és az azt megelőző alcím helyébe a következő alcím és rendelkezés lép:

„Az előzetes fogvatartás és a bűnügyi felügyelet beszámítása

125. § (1) Az elrendelt javítóintézeti nevelésbe be kell számítani az előzetes fogvatartás és az olyan bűnügyi felügyelet teljes idejét, amelynek során a bíróság a terhelt számára előírta, hogy lakást, egyéb helyiséget, intézményt, vagy ahhoz tartozó bekerített helyet engedély nélkül nem hagyhat el.

(2) A beszámításnál egynapi javítóintézeti nevelésnek

a) egynapi előzetes fogvatartás és

b) három nap az (1) bekezdésben meghatározott bűnügyi felügyelet

felel meg.

(3) A beszámítás után fennmaradó tartamot egynapi javítóintézeti nevelésként kell beszámítani.”

337. § A Btk. 180. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) Az (1) bekezdés nem alkalmazható, ha a bűncselekmény elkövetését megelőző két éven belül

a) az elkövetővel szemben az eljárást az (1) bekezdésben meghatározott büntethetőséget megszüntető okra figyelemmel függesztették fel, vagy

b) az elkövető büntetőjogi felelősségét kábítószer-kereskedelem vagy kábítószer birtoklása miatt megállapították.”

338. § A Btk. 283. § (2) és (2a) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:

„(2) Aki abból a célból, hogy az ellene folytatott büntetőeljárás alól kivonja magát, a bűnügyi felügyelet tartama alatt a számára meghatározott területet, lakást, egyéb helyiséget, intézményt, vagy ahhoz tartozó bekerített helyet a kényszerintézkedés szabályainak megszegésével elhagyja, vétség miatt két évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

(2a) A (2) bekezdés szerint büntetendő, aki abból a célból, hogy az ellene folytatott kiadatási vagy átadási eljárás alól kivonja magát, az ideiglenes kiadatási, illetve az ideiglenes átadási bűnügyi felügyelet tartama alatt a számára meghatározott területet, lakást, egyéb helyiséget, intézményt, vagy ahhoz tartozó bekerített helyet a kényszerintézkedés szabályainak megszegésével elhagyja.”

339. § (1) A Btk. 307. §-át megelőző alcím helyébe a következő alcím lép:

„Jogosulatlan titkos információgyűjtés vagy leplezett eszköz jogosulatlan alkalmazása”

(2) A Btk. 307. § (1) és (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:

„(1) Az a hivatalos személy, aki

a) bíró vagy az igazságügyért felelős miniszter engedélyéhez kötött titkos információgyűjtést engedély nélkül végez, illetve bírói engedélyhez kötött leplezett eszközt engedély nélkül alkalmaz vagy az ezekre vonatkozó engedély kereteit túllépi,

b) bíró vagy az igazságügyért felelős miniszter engedélyéhez kötött titkos információgyűjtést, illetve bírói engedélyhez kötött leplezett eszköz alkalmazását jogosulatlanul elrendeli vagy engedélyezi,

bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

(2) Az (1) bekezdés szerint büntetendő az a hivatalos személy, akinek valótlan tényállítása alapján a bíró vagy az igazságügyért felelős miniszter engedélyéhez kötött titkos információgyűjtést, illetve a bírói engedélyhez kötött leplezett eszköz alkalmazását elrendelik vagy engedélyezik.”

340. § (1) A Btk. 422. § (1) bekezdés d) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Aki személyes adat, magántitok, gazdasági titok vagy üzleti titok jogosulatlan megismerése céljából)

„d) elektronikus hírközlő hálózat vagy eszköz útján, illetve információs rendszeren folytatott kommunikáció tartalmát titokban kifürkészi, és az észlelteket technikai eszközzel rögzíti,”

(bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.)

(2) A Btk. 422. § (1) bekezdése a következő e) ponttal egészül ki:

(Aki személyes adat, magántitok, gazdasági titok vagy üzleti titok jogosulatlan megismerése céljából)

„e) információs rendszerben kezelt adatokat titokban kifürkész, és az észlelteket technikai eszközzel rögzíti,”

(bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.)

(3) A Btk. 422. § (1a) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[Az (1) bekezdés szerint büntetendő, aki személyes adat, magántitok, gazdasági titok vagy üzleti titok jogosulatlan megismerése céljából]

„a) nyilvános vagy a közönség részére nyitva álló helyen kívül más helyiséget vagy területet, - a közösségi közlekedési eszköz kivételével - járművet, továbbá más használatában levő tárgyat titokban átkutat,”

(4) A Btk. 422. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) Az (1) bekezdés szerint büntetendő, aki fedett nyomozó, illetve titkos információgyűjtés folytatására vagy leplezett eszközök alkalmazására feljogosított szervvel titkosan együttműködő személy kilétének vagy tevékenységének megállapítása céljából az (1) bekezdésben meghatározottakon kívül információt gyűjt.”

341. § (1) A Btk. 461. § (1) bekezdés a) pont ad) alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A 176-180. § alkalmazásában a kábítószer csekély mennyiségű, ha annak bázis formában megadott tiszta hatóanyag-tartalma)

ad) amfetamin, metamfetamin, MDPV és alfa-PVP esetén a 0,5 gramm,”

(mennyiséget nem haladja meg.)

(2) A Btk. 461. § (1) bekezdés a) pontja a következő al) alponttal egészül ki:

(A 176-180. § alkalmazásában a kábítószer csekély mennyiségű, ha annak bázis formában megadott tiszta hatóanyag-tartalma)

al) pentedron esetén a 0,4 gramm,”

(mennyiséget nem haladja meg.)

(3) A Btk. 461. § (1) bekezdése a következő d) ponttal egészül ki:

(A 176-180. § alkalmazásában a kábítószer csekély mennyiségű, ha)

„d) annak tiszta hatóanyag-tartalma

da) GBL esetén a 6,2 gramm,

db) AB-CHMINACA, MDMB-CHMICA, AM-2201, AB-PINACA, AB-FUBINACA, és ADB-FUBINACA esetén a 0,05 gramm”

(mennyiséget nem haladja meg.)

342. § A Btk.

1. 28. § (1) bekezdésében az „ügyésznek” szövegrész helyébe az „ügyészségnek” szöveg,

2. 28. § (3) bekezdésében az „alatt közjogi tisztség betöltésén alapuló” szövegrész helyébe az „alatt a mentelmi jogon alapuló” szöveg,

3. 29. § (3) bekezdés d) pontjában a „vagy vádemelés elhalasztásának tartama” szövegrész helyébe a „vagy feltételes ügyészi felfüggesztés tartama” szöveg,

4. 29. § (3) bekezdés e) pontjában az „az ügydöntő határozat jogerőre emelkedésétől” szövegrész helyébe az „a határozat véglegessé válásától” szöveg,

5. 38. § (1) bekezdésében és 42. §-ában az „ítéletében” szövegrész helyébe az „ügydöntő határozatában” szöveg,

6. 38. § (3) bekezdésében, 39. § (1) bekezdésében, 47. § (3) bekezdésében, 50. § (4) bekezdésében, az „ítéletében” szövegrész helyébe az „az ügydöntő határozatában” szöveg,

7. 40. § (1) és (4) bekezdésében, 53. § (3) bekezdésében, 56. § (4) bekezdésében, 57. § (3) bekezdésében, 58. § (3) bekezdésében, 60. § (4) bekezdésében, 61. § (3) bekezdésében, 62. § (2) bekezdésében, 93. § (1) bekezdésében, 100. § (1) bekezdés a) és b) pontjában, 101. § (3) bekezdésében, 112. §-ában, 117. §-ában, 120. § (1) bekezdésében, 126. § (1) bekezdés a) pontjában, 141. § (1) bekezdésében, 180. § (1) bekezdésében, 210. § (2) bekezdésében, 212. § (3) bekezdésében, 241. § (3) bekezdésében az „ítélet” szövegrész helyébe az „ügydöntő határozat” szöveg,

8. 45. § (6) bekezdésében a „házi őrizet” szövegrész helyébe „bűnügyi felügyelet” szöveg,

9. 64. § (2) bekezdésében, 71. § (2) és (3) bekezdésében, 459. § (1) bekezdés 9. pontjában az „ügyész” szövegrészek helyébe az „ügyészség” szöveg,

10. 69. § (1) bekezdésében, 70. § (1) bekezdésében, 119. § (1) bekezdésében a „vádemelés elhalasztásának” szövegrész helyébe a „feltételes ügyészi felfüggesztés” szöveg,

11. 71. § (2) bekezdésében a „vádemelés elhalasztása” szövegrész helyébe a „feltételes ügyészi felfüggesztés” szöveg,

12. 97. § (2) bekezdésében az „1998. évi XIX. törvény 178/A. § (2) bekezdése” szövegrész helyébe a „2017. évi XC. törvény 389. §-a” szöveg,

13. 102. § (1) bekezdésében, 141. § (2) bekezdésében az „ítéletében” szövegrész helyébe az „az ügydöntő határozatban” szöveg,

14. 224. § (1) bekezdés b) pontjában az „elektronikus hírközlő hálózat útján” szövegrész helyébe a „elektronikus hírközlő hálózat - ideértve az információs rendszert is - útján” szöveg,

15. 272. § (3) bekezdésében a „büntető ügy” szövegrész helyébe a „büntetőügy” szöveg,

16. 272. § (4) bekezdésében, 276. § (1) bekezdésében és 278. § (2) bekezdésében a „büntető ügyben” szövegrészek helyébe a „büntetőügyben” szöveg,

17. 277. §-ában az „a következményekre történt figyelmeztetés” szövegrész helyébe az „a tanúzási figyelmeztetés” szöveg,

18. 287. § (1) bekezdés c) pontjában az „az információs rendszerben tárolt adatok megőrzésére kötelezéssel” szövegrész helyébe az „az elektronikus adat megőrzésére kötelezéssel” szöveg,

19. 287. § (1) bekezdés d) pontjában a „hozzáférhetetlenné tett adatot” szövegrész helyébe az „ideiglenesen hozzáférhetetlenné tett elektronikus adatot” szöveg,

20. 287. § (3) bekezdésében, 288. § (2) bekezdésében, 301. § (4) bekezdésében, 302. § (4) bekezdésében, 303. § (4) bekezdésében, 395. § (2) bekezdésében, 396. § (8) bekezdésében, 405. § (4) bekezdésében a „vádirat benyújtásáig” szövegrész helyébe a „vádemelés előtt” szöveg,

21. 308. § (1) bekezdés a) pontjában az „ügyészi” szövegrész helyébe az „ügyészségi” szöveg,

22. 420. § (4) bekezdésében és 424. § (2) bekezdésében a „büntető ügyekben” szövegrész helyébe a „büntetőügyekben” szöveg,

23. 422. § (1) bekezdés b) pontjában az „alkalmazásával megfigyeli” szövegrész helyébe az „alkalmazásával titokban megfigyeli” szöveg és

24. 422. § (1) bekezdés c) pontjában a „közlést tartalmazó zárt küldeményét felbontja” szövegrész helyébe a „postai küldeményét vagy egyéb zárt küldeményét titokban felbontja” szöveg

lép.

343. § Hatályát veszti a Btk.

a) 459. § (1) bekezdés 32. pontjában az „egyéb” szövegrész,

b) 83. § (3) bekezdése és

c) 84. §-a.

124. Az egyes rendészeti feladatokat ellátó személyek tevékenységéről, valamint egyes törvényeknek az iskolakerülés elleni fellépést biztosító módosításáról szóló 2012. évi CXX. törvény módosítása

344. § Az egyes rendészeti feladatokat ellátó személyek tevékenységéről, valamint egyes törvényeknek az iskolakerülés elleni fellépést biztosító módosításáról szóló 2012. évi CXX. törvény 17. § (1) bekezdésében a „büntetőeljárásáról” szövegrész helyébe a „büntetőeljárásról” szöveg és a „vagy az eljáró” szövegrész helyébe az „az eljáró bíróságnak, ügyészségnek, nyomozó hatóságnak vagy más” szöveg lép.

125. A Magyar Állatorvosi Kamaráról, valamint az állatorvosi szolgáltatói tevékenység végzéséről szóló 2012. évi CXXVII. törvény módosítása

345. § (1) A Magyar Állatorvosi Kamaráról, valamint az állatorvosi szolgáltatói tevékenység végzéséről szóló 2012. évi CXXVII. törvény (a továbbiakban: MÁOK tv.) 27. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) Ha az etikai vétségnek is minősülő ügyben az etikai eljárás megindítása előtt büntető- vagy szabálysértési eljárás indult, a kilencvennapos határidő a szabálysértési eljárásban hozott jogerős határozat, illetve a büntetőeljárásban a bíróság jogerős vagy véglegessé vált határozatának, valamint az ügyészség, illetve a nyomozó hatóság további jogorvoslattal nem támadható határozatának a területi szervezettel történt közlésétől, a hároméves határidő pedig a szabálysértési eljárás jogerős befejezésétől, illetve a büntetőeljárásnak a bíróság jogerős ügydöntő határozatával vagy véglegessé vált nem ügydöntő végzésével történő befejezésétől, valamint az ügyészségnek vagy a nyomozó hatóságnak a feltételes ügyészi felfüggesztés vagy közvetítői eljárás céljából történő felfüggesztésről szóló, illetve további jogorvoslattal nem támadható eljárást megszüntető határozata meghozatalától számít.”

(2) A MÁOK tv. 27. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) Ha az etikai vétségnek is minősülő ügyben etikai eljárás folyik, és eközben büntető- vagy szabálysértési eljárás indul, az etikai eljárást a szabálysértési eljárásban hozott jogerős határozat, illetve a büntetőeljárásban a bíróság jogerős vagy véglegessé vált határozatának, valamint az ügyészségnek, illetve a nyomozó hatóságnak a feltételes ügyészi felfüggesztés vagy közvetítői eljárás céljából történő felfüggesztésről szóló, illetve további jogorvoslattal nem támadható határozatának területi szervezettel történő közléséig fel kell függeszteni.”

126. A postai szolgáltatásokról szóló 2012. évi CLIX. törvény módosítása

346. § A postai szolgáltatásokról szóló 2012. évi CLIX. törvény (a továbbiakban: Postatv.) 38. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„38. § A postai szolgáltatók és a postai közreműködői tevékenységet végző személyek, szervezetek kötelesek együttműködni a büntetőeljárás során a bírósággal, az ügyészséggel és a nyomozó hatósággal, továbbá a bűncselekmények megelőzésére, valamint a titkos információgyűjtés folytatására és a leplezett eszközök alkalmazására feljogosított szervezetekkel, valamint tevékenységük megkezdésével egyidejűleg kötelesek biztosítani a titkos információgyűjtés folytatásának, illetve a leplezett eszközök alkalmazásának feltételeit. Az e körben történő adatszolgáltatás, valamint az 55. § (6) bekezdése szerinti tevékenység díj-, költség- és térítésmentes.”

347. § A Postatv.

a) 10. § (3) bekezdés e) pontjában a „titkos információgyűjtésre, illetve titkos adatszerzésre felhatalmazott” szövegrész helyébe a „titkos információgyűjtés folytatására, illetve leplezett eszközök alkalmazására feljogosított” szöveg és

b) 78. § (1) bekezdés g) pontjában a „titkos információ gyűjtésére, illetve a titkos adatszerzésre felhatalmazott” szövegrész helyébe a „titkos információgyűjtés folytatására, illetve a leplezett eszközök alkalmazására feljogosított” szöveg

lép.

127. Az Európai Unió tagállamaival folytatott bűnügyi együttműködésről szóló 2012. évi CLXXX. törvény módosítása

348. § Az Európai Unió tagállamaival folytatott bűnügyi együttműködésről szóló 2012. évi CLXXX. törvény (a továbbiakban: EUtv.) 9/A. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) Az ideiglenes átadási letartóztatás helyett olyan ideiglenes átadási bűnügyi felügyelet is elrendelhető, amelynek során a bíróság a terhelt számára előírja, hogy meghatározott területet, lakást, egyéb helyiséget, intézményt vagy ahhoz tartozó bekerített helyet engedély nélkül ne hagyjon el, ha különösen a terhelt személyi és családi körülményeire, a bűncselekmény jellegére, a végrehajtandó szabadságvesztés vagy alkalmazandó intézkedés mértékére, a terhelt elfogásának körülményeire figyelemmel az ideiglenes átadási letartóztatással elérni kívánt cél enyhébb kényszerintézkedéssel is biztosítható.”

349. § Az EUtv. 22. § (7) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A bíróság az elhalasztás indokoltságának felülvizsgálata során)

„a) adatszolgáltatást kér az elhalasztás alapjául szolgáló büntetőeljárás állásáról vagy a tervezett eljárási cselekményekről a büntetőeljárást folytató bíróságtól, illetve ügyészségtől,”

350. § Az EUtv. 55. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(5) Ha az adott tagállam központi hatóságot jelölt ki, az európai nyomozási határozat kiegészítését vagy módosítását akkor is meg kell küldeni a központi hatóság számára, ha azt a bíróság, az ügyészség vagy - ügyészségi jóváhagyással - a nyomozó hatóság tagállam területén jelen lévő tagja a tagállamnak közvetlenül átadta.”

351. § (1) Az EUtv. 29. alcím címe helyébe a következő alcím cím lép:

„29. Kihallgatás telekommunikációs eszköz útján”

(2) Az EUtv. 63/C. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A tagállami hatóság által Magyarországon tartózkodó személy tanúként, terheltként vagy szakértőként audiovizuális eszköz útján, vagy tanúként vagy szakértőként telefonkonferencia útján történő kihallgatása vagy meghallgatása iránt kibocsátott európai nyomozási határozatot a bíróság vagy az ügyészség az érintett személy telekommunikációs eszköz útján történő kihallgatásának vagy meghallgatásának elrendelésével hajtja végre.”

352. § Az EUtv. 63/D. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(5) A bíróság vagy az ügyészség a tagállami hatóság kérelmére intézkedhet a kihallgatandó vagy meghallgatandó személynek vagy e személyre tekintettel más személynek a Be. 85. § (1) bekezdésében és 86. § (2) bekezdés a), c), d), f) és g) pontjában foglalt rendelkezések szerinti védelméről.”

353. § Az EUtv. 64. § (8) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(8) Ha a kihallgatandó vagy a meghallgatandó személy, illetve e személyre tekintettel más személy védelme indokolt, a bíróság vagy az ügyészség egyeztetést folytathat a tagállami hatósággal a tagállam által biztosítható védelem eszközeiről. Ennek során a bíróság vagy az ügyészség a Be. 85. § (1) bekezdésében és 86. § (2) bekezdés a), c), d), f) és g) pontjában foglalt rendelkezések alkalmazását is kezdeményezheti.”

354. § Az EUtv. 31. alcím címe helyébe a következő alcím cím lép:

„31. Leplezett eszközök alkalmazása”

355. § (1) Az EUtv. 65/A. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) Az elektronikus hírközlési szolgáltatás útján, illetve információs rendszeren folytatott kommunikációnak az érintett személy tudta nélkül, leplezett módon történő megismerése és rögzítése iránt kibocsátott európai nyomozási határozatot az ügyészség a Be. leplezett eszközök alkalmazására vonatkozó szabályai szerint hajtja végre.”

(2) Az EUtv. 65/A. § (8) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(8) Ha a tagállami hatóság az (1) bekezdésben meghatározottól eltérő célból olyan európai nyomozási határozatot bocsátott ki, amely leplezett eszközök alkalmazásával hajtható végre, az ügyészség az európai nyomozási határozatot - a (9) bekezdésben foglaltak kivételével - a (2)-(7) bekezdés megfelelő alkalmazásával hajtja végre.”

(3) Az EUtv. 65/A. §-a a következő (9) bekezdéssel egészül ki:

„(9) Ha a tagállami hatóság fizetési műveletek megfigyelése céljából bocsátott ki európai nyomozási határozatot, az ügyészség az európai nyomozási határozatot a (2)-(7) bekezdés megfelelő alkalmazásával hajtja végre azzal, hogy

a) a végrehajtásra a pénzügyi szolgáltatási vagy kiegészítő pénzügyi szolgáltatási tevékenységet végző szervezet székhelye szerinti megyei főügyészség vagy a Fővárosi Főügyészség rendelkezik hatáskörrel és illetékességgel,

b) a Be. 217. § (1) bekezdésében meghatározottak szerint a fizetési műveletek teljesítésének felfüggesztése csak a tagállami hatóság kérésére írható elő, és

c) a fizetési műveletek teljesítésének felfüggesztése esetén a tagállami hatóságot a Be. 217. § (2) bekezdésében foglaltakról tájékoztatni kell.”

356. § Az EUtv. 65/B. § (10) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(10) Az (1) bekezdésben meghatározottól eltérő célból leplezett eszközök tagállamban történő alkalmazása iránt európai nyomozási határozat a (2)-(9) bekezdés megfelelő alkalmazásával bocsátható ki.”

357. § (1) Az EUtv. 36/A. alcím címe helyébe a következő alcím cím lép:

„36/A. Kihallgatás telekommunikációs eszköz útján”

(2) Az EUtv. 68/D. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A tagállami igazságügyi hatóság által Magyarországon tartózkodó személy tanúként, terheltként vagy szakértőként audiovizuális eszköz útján, vagy tanúként vagy szakértőként telefonkonferencia útján történő kihallgatása vagy meghallgatása iránt előterjesztett eljárási jogsegély iránti megkeresést a bíróság vagy az ügyészség az érintett személy telekommunikációs eszköz útján történő kihallgatásának vagy meghallgatásának elrendelésével teljesíti.”

(3) Az EUtv. 68/D. § (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(7) A bíróság vagy az ügyészség a tagállami igazságügyi hatóság kérelmére intézkedhet a kihallgatandó vagy a meghallgatandó személynek vagy e személyre tekintettel más személynek a Be. 85. § (1) bekezdésében és 86. § (2) bekezdés a), c), d), f) és g) pontjában foglalt rendelkezések szerinti védelméről.”

358. § Az EUtv. 68/E. § (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(7) Ha a kihallgatandó vagy a meghallgatandó személy, illetve e személyre tekintettel más személy védelme indokolt, a bíróság vagy az ügyészség egyeztetést folytathat a tagállami igazságügyi hatósággal a tagállam által biztosítható védelem eszközeiről. Ennek során a bíróság vagy az ügyészség a Be. 85. § (1) bekezdésében és 86. § (2) bekezdés a), c), d), f) és g) pontjában foglalt rendelkezések alkalmazását is kezdeményezheti.”

359. § (1) Az EUtv. 36/E. alcím címe helyébe a következő alcím cím lép:

„36/E. Leplezett eszközök alkalmazása”

(2) Az EUtv. 69/E. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) Az elektronikus hírközlési szolgáltatás útján, illetve információs rendszeren folytatott kommunikációnak az érintett személy tudta nélkül, leplezett módon történő megismerése és rögzítése végett előterjesztett eljárási jogsegély iránti megkeresést az ügyészség a Be. leplezett eszközök alkalmazására vonatkozó szabályai szerint hajtja végre.”

(3) Az EUtv. 69/E. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(4) Ha az eljárási jogsegély iránti megkeresésben megjelölt eljárási cselekmény bírói engedélyhez kötött leplezett eszközök alkalmazásának elrendelésével hajtható végre, a leplezett eszközök alkalmazásának engedélyezéséről az ügyészség indítványára a Be. szabályai szerint a nyomozási bíró határoz. Ha a nyomozási bíró a leplezett eszközök alkalmazására irányuló indítványt elutasítja, az ügyészség erről tájékoztatja a tagállami igazságügyi hatóságot.”

(4) Az EUtv. 69/E. § (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(7) Ha a tagállam az (1) bekezdésben meghatározottól eltérő célból olyan eljárási jogsegély iránti megkeresést terjesztett elő, amely leplezett eszközök alkalmazásával teljesíthető, az ügyészség a megkeresést - a (8) bekezdésben foglalt kivétellel - az (1)-(6) bekezdés megfelelő alkalmazásával teljesíti.”

(5) Az EUtv. 69/E. §-a a következő (8) bekezdéssel egészül ki:

„(8) Ha a tagállam fizetési műveletek megfigyelése céljából bocsátott ki eljárási jogsegély iránti megkeresést, az ügyészség a megkeresést az (1)-(6) bekezdés megfelelő alkalmazásával teljesíti azzal, hogy

a) a teljesítésre a pénzügyi szolgáltatási vagy kiegészítő pénzügyi szolgáltatási tevékenységet végző szervezet székhelye szerinti megyei főügyészség vagy a Fővárosi Főügyészség rendelkezik hatáskörrel és illetékességgel,

b) a Be. 217. § (1) bekezdésében meghatározottak szerint a fizetési műveletek teljesítésének felfüggesztése csak a tagállam kérésére írható elő, és

c) a fizetési műveletek teljesítésének felfüggesztése esetén a tagállamot a Be. 217. § (2) bekezdésében foglaltakról tájékoztatni kell.”

360. § (1) Az EUtv. 69/F. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) Elektronikus hírközlési szolgáltatás útján, illetve információs rendszeren folytatott kommunikációnak az érintett személy tudta nélkül, leplezett módon történő megismerésének és rögzítésének a tagállamban történő végrehajtása végett az eljárási jogsegély iránti megkeresést az ügyészség terjeszti elő.”

(2) Az EUtv. 69/F. § (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(6) Az (1) bekezdésben meghatározottól eltérő célból leplezett eszközök tagállamban történő alkalmazása végett eljárási jogsegély iránti megkeresés az (1)-(5) bekezdés megfelelő alkalmazásával terjeszthető elő.”

361. § Az EUtv. 81. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) A felügyeleti intézkedés szabályainak megszegése esetén a terhelt őrizetének elrendelésére, hátrányosabb magatartási szabályok megállapítására, illetve szigorúbb kényszerintézkedés elrendelésére nem kerülhet sor.”

362. § Az EUtv. 108. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„108. § (1) A büntetőügyben eljáró tagállami bíróság által hozott jogerős, a büntetőjogi felelősséget érdemben elbíráló ítélet vagy határozat (a továbbiakban: tagállami ítélet) megfeleltetése, a végrehajtási jogsegély és az európai védelmi határozat végrehajtására irányuló jogsegély során,

a) ha e törvény másképp nem rendelkezik,

aa) az eljárás hivatalból vagy az ügyészség, a terhelt vagy a védő indítványára indul meg,

ab) a bíróság ülnökök közreműködése nélkül, egyesbíróként jár el,

ac) a bíróság az iratok alapján dönt, szükség esetén ülésen meghallgatja az ügyészt, a terheltet és a védőt; bizonyítás felvétele esetén tárgyalást tart,

ad) a másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság ítélete elleni fellebbezést is tanácsülésen bírálja el és

ae) harmadfokú bírósági eljárásnak nincs helye,

b) a Magyarországon felmerült bűnügyi költséget és egyéb költséget az állam viseli,

c) ha az a döntéshozatalhoz elkerülhetetlenül szükséges, az eljáró igazságügyi hatóság e törvény eltérő rendelkezése hiányában közvetlenül az érintett tagállami igazságügyi hatóságtól kiegészítő adatok, illetve iratok rendelkezésre bocsátását kérheti.

(2) A bíróság ügydöntő határozata ellen felülvizsgálatnak nincs helye.”

363. § Az EUtv. 111. §-a a következő (6) bekezdéssel egészül ki:

„(6) A megfeleltetési eljárásban - a büntetőügyekben hozott szabadságvesztés büntetést kiszabó vagy szabadságelvonással járó intézkedést alkalmazó ítéletek végrehajtása kivételével - bírósági titkár is eljárhat.”

364. § Az EUtv. 119. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) Ha a végrehajtás átadására távollévő terhelttel szembeni eljárásban, a külföldön tartózkodó terhelt távollétében lefolytatott eljárásban hozott határozat, a bíróság egyezséget jóváhagyó végzése vagy büntetővégzés alapján kerül sor, továbbá, ha a végrehajtás átadásának alapjául szolgáló ítélet meghozatalára azért került sor a terhelt távollétben, mert a terhelt előzetesen bejelentette, hogy a tárgyaláson nem kíván részt venni, a tanúsítványban fel kell tüntetni

a) a terhelt távollétének tényét,

b) a terhelt idézésével vagy értesítésével, továbbá az eljárást érintő tudomásával kapcsolatos körülményeket,

c) a terhelt védelmével kapcsolatos körülményeket és

d) a terhelt számára rendelkezésre álló jogorvoslati lehetőség adatait.”

365. § Az EUtv. 160. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) A cselekvőképtelen vagy korlátozottan cselekvőképes veszélyeztetett személy esetében az indítványt a törvényes képviselő vagy az ügygondnok nyújthatja be.”

366. § Az EUtv.

1. 2. §-ában az „a nemzetközi bűnügyi jogsegélyről szóló törvényt” szövegrész helyébe az „a nemzetközi bűnügyi jogsegélyről szóló 1996. évi XXXVIII. törvényt (a továbbiakban: Nbjt.)” szöveg, az „a Büntető Törvénykönyvről szóló törvényt (a továbbiakban Btk.)” szövegrész helyébe az „a Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvényt (a továbbiakban: Btk.)” szöveg és az „a büntetőeljárásról szóló törvényt” szövegrész helyébe az „a büntetőeljárásról szóló 2017. évi XC. törvényt” szöveg,

2. 2/A. § (1) bekezdésében a „kérelemre” szövegrész helyébe az „indítványra” szöveg és az „eljárási iratokba” szövegrész helyébe az „ügyiratokba” szöveg,

3. 2/A. § (1) és (2) bekezdésében az „a kérelem” szövegrész helyébe az „az indítvány” szöveg,

4. 2/A. § (1) bekezdésében, 8. § (3) bekezdésében, 15. § (2) bekezdésében, 18. § (3a) bekezdésében, 20. § (6) bekezdésében, 21. § (2) bekezdésében, 22. § (3) és (5) bekezdésében, 23. § (2) bekezdésében, 74. § (3) bekezdésében, 75. § (1) bekezdésében, 113/B. § (1) bekezdésében, 117/A. § (6) bekezdésében, 119/B. § (3) bekezdésében, 122. § (2) bekezdésében, 126. § (3) bekezdésében, 127. § (3) bekezdésében, 136/A. § (1) bekezdésében, 141. § (2) bekezdésében, 146. § (2) bekezdésében az „iratok” szövegrészek helyébe az „ügyiratok” szöveg,

5. 2/A. § (2) bekezdésében az „eljárási iratról” szövegrészek helyébe az „ügyiratról” szöveg, a „kérelmére” szövegrész helyébe az „indítványára” szöveg, a „kiadni kért” szövegrész helyébe a „kiadni indítványozott” szöveg és az „irat” szövegrész helyébe az „ügyirat” szöveg,

6. 2/A. § (2) bekezdésében, 5. § (7) bekezdésében, 151. § (6) bekezdésében a „kérheti” szövegrész helyébe az „indítványozhatja” szöveg,

7. 2/A. § (3) bekezdés a) pontjában az „iratába” szövegrész helyébe az „ügyiratába” szöveg,

8. 2/A. § (3) bekezdés b)-e) pontjában az „iratba” szövegrész helyébe az „ügyiratba” szöveg,

9. 2/A. § (3) bekezdés b) pontjában, 146/A. § (3) bekezdés a) pontjában, 151. § (6) bekezdésében a „személyi” szövegrész helyébe a „személyes” szöveg,

10. 2/A. § (4) bekezdésében az „iratról” szövegrész helyébe az „ügyiratról” szöveg,

11. 2/A. § (5) bekezdésében az „iratokról” szövegrész helyébe az „ügyiratokról” szöveg és az „iratbetekintés” szövegrészek helyébe az „ügyiratokba történő betekintés” szöveg,

12. 5. § (1) bekezdés e) pontjában, (4) bekezdésében, 120/A. § (3) bekezdés a) pontjában a „lakóhellyel” szövegrész helyébe a „lakcímmel” szöveg,

13. 5. § (7) bekezdésében a „kérésének” szövegrész helyébe az „indítványának” szöveg,

14. 5. § (9) bekezdésében, 8. § (5) bekezdésében, 13. § (3) bekezdésében, 22. § (6) bekezdésében, 25. § (1), (3) és (9) bekezdésében, 35. § (2)-(4) bekezdésében, 37. § (5) és (6) bekezdésében, 38. § (4) bekezdésében, 39. § (1)-(7) bekezdésében, 40. § (1) és (2) bekezdésében, 41. § (2) és (4) bekezdésében, 42. § (1) bekezdésében, (2) bekezdés a) és b) pontjában és (4)-(6) bekezdésében, 43. § (1)-(3) bekezdésében, 44. § (1)-(2) bekezdésében, 45. § (1) és (3)-(4) bekezdésében, 46. § (2a), (3) és (5) bekezdésében, 46/A. § (1)-(4) bekezdésében 47. § (1) és (4) bekezdésében, 48. § (1), (2), (4) és (5) bekezdésében, 49. § (1), (2) és (5)-(7) bekezdésében, 50. § (1)-(3) bekezdésében, 51. §-ában, 52. § (2) bekezdésében, 53. § (1), (2), (4) és (5) bekezdésében, 54. § (5) bekezdésében, 55. § (1)-(4) bekezdésében, 56. § (1)-(4) bekezdésében, 57. § (1)-(4) bekezdésében, 58. § (2) bekezdésében, 59. § (2) és (3) bekezdésében, 60. § (4)-(6) bekezdésében, 61. § (1), (2) és (4) bekezdésében, 62. § (1) bekezdésében, 62/A. § (1) és (2) bekezdésében, 62/B. § (1) bekezdés a) pontjában, (2)-(4) bekezdésében és (6) bekezdés f) pontjában, 63. § (1), (3), (4) bekezdésében és (7) bekezdés b) pontjában, 63/A. § (1) bekezdésében, 63/B. § (1) és (2) bekezdésében, 64. § (4) bekezdésében, 64/B. § (4) és (6) bekezdésében, 64/C. § (1), (4) és (5) bekezdésében, 64/D. § (1) bekezdésében, 64/E. § (1), (3) és (6) bekezdésében, 65. § (1), (3) és (4) bekezdésében, 65/A. § (3) és (5)-(6) bekezdésében, 65/B. § (1) és (5)-(8) bekezdésében, 65/C. § (3) bekezdésében, 65/D. § (1)-(3) bekezdésében, 66/A. § (7) bekezdésében, 66/F. § (1a) bekezdésében, 66/J. § (1) bekezdésében, 68. § (1) bekezdésében, 68/E. § (3) bekezdésében, 69. § (4) és (6) bekezdésében, 69/A. § (1) és (3) bekezdésében, 69/B. § (1) bekezdésében, 69/C. § (1) és (3) bekezdésében, 69/D. § (1) és (3) bekezdésében, 69/E. § (6) bekezdésében, 69/F. § (2) és (4)-(5) bekezdésében, 69/G. § (3) bekezdésében, 69/H. § (1)-(3) bekezdésében, 70/E. § (3) bekezdésében, 71. § (2) bekezdésében, 71/A. § (1)-(3) bekezdésében, 71/B. § (1) és (3)-(7) bekezdésében, 71/E. § (3), (5) és (7) bekezdésében, 71/F. § (1) és (3)-(5) bekezdésében, 87. § (4) bekezdésében, 104. § (1)-(5) és (7)-(8) bekezdésében, 105. § (1), (4) és (5) bekezdésében, 106. § (2) bekezdésében, 107/A. § (1) bekezdésében, 109. § (1) bekezdésében és (2) bekezdés a) pontjában, 110/A. § (2) bekezdésében, 110/B. §-ában, 111/A. § (1) bekezdésében, 111/B. § (3) bekezdésében, 111/C. § (1) bekezdés b) és c) pontjában, 111/G. § (2) és (4) bekezdésében, 111/H. § (1) és (3) bekezdésében, 117/A. § (1) bekezdésében, 145. § (3) bekezdésében, 146/C. § (1) bekezdésében, 149. § (2) bekezdésében, 150. §-ában, 159. § (1) és (2) bekezdésében, 175. § (1) bekezdés a) pont ab) alpontjában, b) és c) pontjában, (2) bekezdés b) és c) pontjában, 176. §-ában az „ügyész” szövegrészek helyébe az „ügyészség” szöveg,

15. 5. § (9) bekezdésében, 8. § (3) bekezdésében, 55. § (6) bekezdésében, 64/B. § (4) bekezdésében, 64/C. § (4) bekezdésében, 64/E. § (3) bekezdésében, 65. § (3) bekezdésében, 65/D. § (2) bekezdésében, 69. § (4) bekezdésében, 69/A. § (3) bekezdésében, 69/C. § (3) bekezdésében, 69/D. § (3) bekezdésében, 69/H. § (2) bekezdésében, 71. § (2) bekezdésében, 71/A. § (1) bekezdésében, 71/C. § (2) bekezdésében, 109. § (2) bekezdésében, 110/A. § (1) bekezdésében az „ügyészt” szövegrész helyébe az „ügyészséget” szöveg,

16. 6. § (4) bekezdésében az „a nemzetközi bűnügyi jogsegélyről szóló törvény” szövegrész helyébe az „az Nbjt.” szöveg,

17. 7. § (1) bekezdésében, 9/A. § (4) bekezdésében a „terheltet őrizetbe kell venni” szövegrész helyébe a „terhelt őrizetét kell elrendelni” szöveg,

18. 7. § (2) bekezdésében, 8. § (3) bekezdésében az „őrizetbe vételt” szövegrész helyébe az „őrizetet” szöveg,

19. 9/A. § (2) bekezdésében az „ideiglenes átadási házi őrizet vagy az ideiglenes átadási lakhelyelhagyási tilalom” szövegrész helyébe az „(1) bekezdésben meghatározott ideiglenes átadási bűnügyi felügyelet” szöveg,

20. 9/A. § (3) bekezdésében és (4) bekezdés a) pontjában az „ideiglenes átadási házi őrizet, illetve az ideiglenes átadási lakhelyelhagyási tilalom” szövegrész helyébe az „(1) bekezdésben meghatározott ideiglenes átadási bűnügyi felügyelet” szöveg,

21. 9/B. § (1) bekezdésében, 17. §-ában, 22. § (2) bekezdésében az „ideiglenes kényszergyógykezelés” szövegrészek helyébe az „előzetes kényszergyógykezelés” szöveg,

22. 9/B. § (1) bekezdésében, 17. §-ában, 22. § (2) bekezdésében, 62/B. § (1) bekezdés a) pontjában az „előzetes letartóztatásban” szövegrész helyébe a „letartóztatásban” szöveg,

23. 9/B. § (1) bekezdésében, 62/B. § (4) bekezdésében az „az előzetes letartóztatás” szövegrészek helyébe az „a letartóztatás” szöveg,

24. 9/B. § (2) bekezdés a) pontjában, 17. §-ában az „előzetes letartóztatását” szövegrész helyébe a „letartóztatását” szöveg,

25. 9/B. § (2) bekezdés a) pontjában, 17. §-ában, 22. § (4) bekezdésében az „ideiglenes kényszergyógykezelését” szövegrész helyébe az „előzetes kényszergyógykezelését” szöveg,

26. 9/B. § (3) bekezdésében az „Ideiglenes átadási házi őrizet vagy ideiglenes átadási lakhelyelhagyási tilalom” szövegrész helyébe az „A 9/A. § (1) bekezdésében meghatározott ideiglenes átadási bűnügyi felügyelet” szöveg,

27. 13. § (1) bekezdésében a „bíróság elrendeli” szövegrész helyébe a „bíróság nem ügydöntő végzéssel elrendeli” szöveg,

28. 13. § (4) bekezdésében és 128. § (5) bekezdésében az „iratokkal” szövegrész helyébe az „ügyiratokkal” szöveg,

29. 14. § (2) bekezdésében a „nem rendelhető el, óvadék alkalmazásának nincs helye” szövegrész helyébe a „nem rendelhető el” szöveg,

30. 15. § (1) bekezdés b) pontjában, 65/B. § (2) bekezdésében, 65/D. § (1) bekezdésében, 69/H. § (1) bekezdésében, 71. § (2) bekezdésében a „tartózkodási” szövegrészek helyébe a „tényleges tartózkodási” szöveg,

31. 15. § (3) bekezdésében a „jogerős határozata” szövegrész helyébe a „véglegessé vált nem ügydöntő végzése” szöveg,

32. 16. § (1) bekezdésében, 76. § (5) bekezdésében a „jogerős határozatot” szövegrész helyébe a „véglegessé vált nem ügydöntő végzést” szöveg,

33. 19. § (1) és (2) bekezdésében a „közjogi tisztség betöltésén” szövegrész helyébe a „mentelmi jogon” szöveg,

34. 19. § (1) bekezdésében a „mentesség felfüggesztéséről” szövegrész helyébe a „mentesség vagy a mentelmi jog felfüggesztéséről” szöveg,

35. 19. § (2) bekezdésében a „mentesség felfüggesztése érdekében” szövegrész helyébe az „a mentesség vagy a mentelmi jog felfüggesztése érdekében” szöveg és a „mentesség felfüggesztése egy” szövegrész helyébe a „mentesség vagy a mentelmi jog felfüggesztése egy” szöveg,

36. 20. § (1) bekezdésében, 76. § (3) bekezdésében a „jogerős határozatot” szövegrész helyébe a „véglegessé vált nem ügydöntő végzését” szöveg,

37. 20. § (4) bekezdésében a „határozat jogerőre emelkedésétől” szövegrész helyébe a „nem ügydöntő végzés véglegessé válásától” szöveg,

38. 22. § (4) bekezdésében az „az előzetes letartóztatását” szövegrész helyébe az „a letartóztatását” szöveg,

39. 25. § (1) bekezdésében, 64/B. § (4) bekezdésében, 64/E. § (3) bekezdésében, 69. § (4) bekezdésében, 69/C. § (3) bekezdésében az „ügyészi” szövegrész helyébe az „ügyészségi” szöveg,

40. 25. § (3) bekezdésében a „vádirat benyújtását követően” szövegrész helyébe a „vádemelés után” szöveg,

41. 25. § (4) és (9) bekezdésében a „vádirat benyújtása előtt” szövegrész helyébe a „vádemelés előtt” szöveg,

42. 25. § (9) bekezdésében a „vádirat benyújtását megelőzően” szövegrész helyébe a „vádemelés előtt” szöveg,

43. 27. § (1) bekezdésében, 128. § (2) bekezdésében, 157. § (1) bekezdés b) pontjában az „első fokon” szövegrész helyébe az „elsőfokon” szöveg,

44. 27. § (1) bekezdésében a „büntetőeljárásról szóló törvénynek” szövegrész helyébe a „Be.-nek” szöveg,

45. 28. §-ában a „házi őrizet” szövegrész helyébe a „bűnügyi felügyelet” szöveg,

46. 37. § (3) bekezdésében, 66/A. § (5) bekezdésében, 133. § (2) bekezdés a) pontjában, 141. § (1) bekezdésében, 143. § a) pontjában, 146. § (1) bekezdésében a „lakóhelye,” szövegrész helyébe a „tényleges” szöveg,

47. 39. § (1) bekezdésében a „dönt” szövegrész helyébe a „nem ügydöntő végzéssel dönt” szöveg,

48. 40. § (1) bekezdés g) pontjában és 77. § (1) bekezdés g) pontjában a „joggal rendelkezik” szövegrész helyébe a „jogon” szöveg,

49. 49. § (6) bekezdésében, 101. § (4) bekezdésében, 176. §-ában az „ügyésznek” szövegrész helyébe az „ügyészségnek” szöveg,

50. 50. § (3) bekezdésében, 66/J. § (2) bekezdésében a „kérelmet” szövegrész helyébe az „indítványt” szöveg,

51. 51. §-ában a „Be. rendelkezései” szövegrész helyébe a „Be. 101. § (1) bekezdése és 264. § (7) bekezdése” szöveg,

52. 59/A. § e) pontjában, 63/C. § (3) bekezdésében, 63/C. § (4) bekezdés a) és b) pontjában és (5) bekezdésében, 63/D. § (1) bekezdésében, (2) bekezdés b) pontjában és (8) bekezdésében, 64. § (1) bekezdésében, 64. § (3) bekezdésében, 67/H. § c) pontjában, 68/D. § (3) és (10) bekezdésében, 68/E. § (1) bekezdésében a „zártcélú távközlő hálózat” szövegrészek helyébe a „telekommunikációs eszköz” szöveg,

53. 59/A. § g) pontjában az „a titkos adatszerzés és a titkos információgyűjtés egyes intézményei” szövegrész helyébe a „leplezett eszközök alkalmazása” szöveg,

54. 60. § (3) bekezdésében az „ügyészre” szövegrész helyébe az „ügyészségre” szöveg,

55. 61. § (1) bekezdés b) pontjában, 99. § (3) bekezdésében és 101. § (1) és (4) bekezdésében az „információs rendszerben tárolt adatok” szövegrész helyébe az „elektronikus adat” szöveg,

56. 62/B. § (4) bekezdésében az „Előzetes letartóztatásban” szövegrész helyébe a „Letartóztatásban” szöveg és az „az előzetes letartóztatásban” szövegrész helyébe az „a letartóztatásban” szöveg,

57. 62/B. § (6) bekezdés e) pontjában az „előzetes letartóztatás” szövegrész helyébe a „letartóztatás” szöveg,

58. 62/B. § (7) bekezdésében, 68/C. § (4) bekezdésében az „előzetes letartóztatásba” szövegrész helyébe a „letartóztatásba” szöveg,

59. 62/B. § (8) bekezdésében az „ügyész” szövegrész helyébe az „az ügyészség” szöveg,

60. 63/C. § (2) bekezdésében és 68/D. § (2) bekezdésében a „bíróság” szövegrész helyébe a „járásbíróság vagy járási ügyészség” szöveg és a „Pesti Központi Kerületi Bíróság illetékes” szövegrész helyébe a „Pesti Központi Kerületi Bíróság vagy a Fővárosi Főügyészség rendelkezik hatáskörrel és illetékességgel” szöveg,

61. 63/C. § (2) bekezdésében, 68/D. § (2) bekezdésében a „lakóhelye, tartózkodási helye vagy fogvatartásának helye” szövegrész helyébe a „tényleges tartózkodási helye” szöveg, a „lakóhelye, tartózkodási helye vagy székhelye” szövegrész helyébe a „tényleges tartózkodási helye vagy székhelye” szöveg és a „kihallgatandó személy Magyarországon lakóhellyel vagy tartózkodási hellyel, illetve a szakértőként meghallgatandó személy Magyarországon lakóhellyel, tartózkodási hellyel vagy székhellyel nem rendelkezik” szövegrész helyébe a „kihallgatandó, illetve a szakértőként meghallgatandó személy tényleges tartózkodási helye vagy székhelye nem ismert” szöveg,

62. 63/C. § (3)-(5) bekezdésében, 63/D. § (1) bekezdésében, (2) bekezdés c) pontjában, (6)-(8) bekezdésében, 68/D. § (8)-(11) bekezdésében a „bíróság” szövegrészek helyébe a „bíróság vagy az ügyészség” szöveg,

63. 63/D. § (1) bekezdésében a „végzés” szövegrész helyébe a „határozat” szöveg

64. 63/D. § (2) bekezdés d) pontjában és 68/D. § (5) bekezdésében a „bíróság” szövegrész helyébe a „bíróság vagy ügyészség” szöveg,

65. 63/D. § (4) bekezdésében a „bírósági titkár” szövegrész helyébe a „bírósági tikár, az ügyészség feladatait alügyész” szöveg,

66. 63/D. § (8) bekezdésében a „Be. 244/D. § (2) bekezdése szerinti kép- és hangfelvételt” szövegrész helyébe a „Be. 125. § (2) bekezdésében meghatározott felvételt” szöveg,

67. 64. § (1) bekezdésében és 68/E. § (1) bekezdésében az „A bíróság” szövegrész helyébe az „Az eljáró bíróság vagy ügyészség” szöveg,

68. 64. § (3) és (5)-(7) bekezdésében, 68/E. § (4)-(6) bekezdésében a „bíróság” szövegrészek helyébe a „bíróság vagy az ügyészség” szöveg,

69. 64. § (4) bekezdésében az „a tagállami hatóság” szövegrész helyébe a „vagy az ügyészség a tagállami hatóság” szöveg,

70. 64/B. § (1) bekezdésében, 65/A. § (2) bekezdésében, 69. § (1) bekezdésében és 69/E. § (2) bekezdésében a „megyei főügyészség” szövegrész helyébe a „megyei főügyészség vagy a Fővárosi Főügyészség” szöveg,

71. 65/A. § (3) bekezdésében a „titkos adatszerzés elrendelésével” szövegrész helyébe a „leplezett eszközök alkalmazásával” szöveg és a „titkos adatszerzés elrendelésére” szövegrész helyébe a „leplezett eszközök alkalmazásának elrendelésére” szöveg,

72. 65/B. § (1) bekezdésében a „vagy számítástechnikai eszköz vagy rendszer útján továbbított” szövegrész helyébe az „illetve információs rendszeren folytatott” szöveg,

73. 65/B. § (3) bekezdésében a „titkos adatszerzés végrehajtása” szövegrész helyébe a „leplezett eszközök alkalmazása” szöveg és a „titkos adatszerzés engedélyezésére” szövegrész helyébe a „leplezett eszközök alkalmazására” szöveg,

74. 65/B. § (4) bekezdésében és 69/F. § (3) bekezdésében a „Be. 203. § (2) bekezdésében” szövegrész helyébe a „Be. 236. § (2) bekezdésében” szöveg,

75. 65/C. § (1) bekezdésében a „szolgáltatás vagy számítástechnikai eszköz vagy rendszer útján továbbított” szövegrész helyébe a „szolgáltatás útján, illetve információs rendszeren folytatott” szöveg,

76. 65/C. § (2) és (3) bekezdésében, valamint 69/G. § (2) és (3) bekezdésében a „Be. bírói engedélyhez kötött titkos adatszerzésre, illetve az egyéb adatszerző tevékenység során végezhető titkos információgyűjtésre” szövegrész helyébe a „leplezett eszközök alkalmazására” szöveg,

77. 65/D. § (1) bekezdésében a „meghatározott, bírói engedélyhez kötött titkos adatszerzés során a titkos adatszerzés alkalmazásával” szövegrész helyébe a „meghatározott bírói engedélyhez kötött leplezett eszközök alkalmazásával” szöveg és a „titkos adatszerzés végrehajtásáról vagy tervezett végrehajtásáról” szövegrész helyébe a „leplezett eszközök alkalmazásáról vagy tervezett alkalmazásáról” szöveg,

78. 65/D. § (2) bekezdésében és 69/H. § (2) bekezdésében a „titkos adatszerzés nem engedélyezhető, vagy a már végrehajtott titkos adatszerzés” szövegrész helyébe a „leplezett eszközök alkalmazása nem engedélyezhető, vagy a leplezett eszköz alkalmazásának” szöveg,

79. 69/G. § (1) bekezdésében a „szolgáltatás, vagy számítástechnikai eszköz vagy rendszer útján továbbított” szövegrész helyébe a „szolgáltatás útján, illetve információs rendszeren folytatott” szöveg,

80. 69/H. § (1) bekezdésében a „titkos adatszerzés során a titkos adatszerzés alkalmazásával” szövegrész helyébe a „leplezett eszközök alkalmazásával” szöveg és a „titkos adatszerzés végrehajtásáról vagy tervezett végrehajtásáról” szövegrész helyébe a „leplezett eszközök alkalmazásáról vagy tervezett alkalmazásáról” szöveg,

81. 66/A. § (4) bekezdésében az „A nemzetközi bűnügyi jogsegélyről szóló 1996. évi XXXVIII. törvény” szövegrész helyébe az „Az Nbjt.” szöveg,

82. 67/H. § g) pontjában a „titkos adatszerzés” szövegrész helyébe a „leplezett eszközök alkalmazása” szöveg,

83. 68/C. § (3) bekezdésében az „iratot” szövegrész helyébe az „ügyiratot” szöveg,

84. 68/D. § (5) bekezdésében a „bírósági titkár” szövegrész helyébe a „bírósági titkár vagy alügyész” szöveg,

85. 68/D. § (10) bekezdésében a „Be. 244/D. § (2) bekezdése szerinti kép- és hangfelvételt” szövegrész helyébe a „Be. 125. § (2) bekezdésében meghatározott felvételt” szöveg,

86. 68/E. § (3) bekezdésében az „a tagállami igazságügyi hatóság” szövegrész helyébe a „vagy az ügyészség a tagállami igazságügyi hatóság” szöveg,

87. 68/E. § (8) bekezdésében a „bíróság közötti” szövegrész helyébe a „bíróság vagy az ügyészség közötti” szöveg és a „bíróság által” szövegrész helyébe a „bíróság vagy ügyészség által” szöveg,

88. 69/E. § (6) bekezdésében a „bírói engedélyhez kötött titkos adatszerzés végrehajtása” szövegrész helyébe a „leplezett eszközök alkalmazása” szöveg,

89. 71/B. § (4) bekezdésében a „vagy ügyész számára” szövegrész helyébe a „vagy az ügyészség számára”,

90. 71/E. § (5) bekezdésében a „155. § (1) bekezdése” szövegrész helyébe a „320. § (1) bekezdése” szöveg, a „155. § (2) bekezdése” szövegrész helyébe a „321. § (1) bekezdése” szöveg és a „155. § (3) bekezdése” szövegrész helyébe a „321. § (2) bekezdése” szöveg,

91. 71/F. § (1) bekezdés b) pontjában és (3) bekezdésében a „155. § (1) bekezdése” szövegrész helyébe a „320. § (1) bekezdése” szöveg és a „155. § (2) bekezdése” szövegrész helyébe a „321. § (1) bekezdése” szöveg,

92. 72. §-ában az „az előzetes letartóztatástól” szövegrész helyébe az „a letartóztatástól” szöveg,

93. 73. § (2) a) pont aa) alpontjában, 74. § (1) bekezdésében, 87. § (1) bekezdés a) pontjában, 113/A. § a) pontjában, 136. § (1) bekezdésében, (5) bekezdésében, 148. § (1) és (2) bekezdésében, 149. § (2) bekezdésében, 156. § (1) és (6) bekezdésében, 157. § (3) bekezdés a) pontjában a „lakóhelye vagy” szövegrész helyébe a „tényleges” szöveg,

94. 73. § (2) a) pont ab) alpontjában, 113/A. § b) pontjában, 135/D. § (1) bekezdés a) pontjában, 148. § (3) bekezdésében a „lakóhellyel vagy” szövegrész helyébe a „tényleges” szöveg,

95. 74. § (1) bekezdésében az „irányuló” szövegrész helyébe az „iránti” szöveg,

96. 76. § (5) bekezdésében, 127. § (5) bekezdésében, 156. § (6) bekezdésében az „iratoknak” szövegrész helyébe az „ügyiratoknak” szöveg,

97. 77. § (1) bekezdés g) pontjában a „mentelmi joggal rendelkezik” szövegrész helyébe a „mentelmi jogon” szöveg,

98. 81. § (1) bekezdésében a „lakhelyelhagyási tilalomként, házi őrizetként vagy távoltartásként” szövegrész helyébe a „bűnügyi felügyeletként, illetve távoltartásként” szöveg,

99. 85. § (1) bekezdés f) pontjában az „a terhelt őrizetbe vételére került sor” szövegrész helyébe az „a terhelt őrizetét elrendelték” szöveg,

100. 85. § (1) bekezdés g) pontjában az „elvonó vagy korlátozó” szövegrész helyébe az „érintő” szöveg,

101. 87. § (1) bekezdésében a „házi őrizetet, lakhelyelhagyási tilalmat vagy távoltartást” szövegrész helyébe a „bűnügyi felügyeletet, illetve távoltartást” szöveg,

102. 87. § (1) bekezdés b) pontjában a „kérte” szövegrész helyébe az „indítványozta” szöveg és a „lakóhelyétől vagy a” szövegrész helyébe a „tényleges” szöveg,

103. 87. § (4) bekezdésében, 149. § (1) bekezdésében a „kérelmét” szövegrész helyébe az „indítványát” szöveg,

104. 95. § (1) bekezdés g) pontjában a „közjogi tisztség betöltésén alapuló mentességet, illetve nemzetközi jogon alapuló mentességet” szövegrész helyébe a „mentelmi jogon vagy nemzetközi jogon alapuló mentességet” szöveg és a „mentelmi jogot, illetve a nemzetközi jogon alapuló mentességet nem függesztették fel” szövegrész helyébe a „mentelmi jogot, illetve a mentességet nem függesztették fel” szöveg,

105. 98. § (2) bekezdésében az „információs rendszerben tárolt adatok megőrzését rendelték el” szövegrész helyébe az „elektronikus adat megőrzésére kötelezést rendeltek el” szöveg,

106. 98. § (4) bekezdésében a „155. §-a” szövegrész helyébe a „321. §-a” szöveg,

107. 104. § (4) bekezdésében a „megkeresést hatáskörrel” szövegrész helyébe a „megkeresést a hatáskörrel” szöveg,

108. 105. § (4) bekezdésében és (5) bekezdés e) pontjában a „korlátozó” szövegrész helyébe az „érintő” szöveg,

109. 110/A. § (2) bekezdésében az „alkalmazó, vádemelést elhalasztó” szövegrész helyébe a „, feltételes ügyészi felfüggesztést alkalmazó” szöveg,

110. 111/G. § (3) bekezdésében a „határozatot” szövegrész helyébe az „ügydöntő végzését” szöveg,

111. 111/G. § (4) bekezdésében, 152. § (1) és (2) bekezdésében a „határozatát” szövegrész helyébe az „ügydöntő végzését” szöveg,

112. 116. § (4) bekezdésében a „határozatot” szövegrész helyébe az „ügydöntő végzést” szöveg,

113. 116. § (5) bekezdésében az „a határozat” szövegrész helyébe az „az ügydöntő végzés” szöveg,

114. 117/B. §-ában a „döntés” szövegrész helyébe az „ügydöntő végzés” szöveg és a „határozat” szövegrész helyébe az „ügydöntő végzés” szöveg,

115. 119/B. § (3) bekezdésében az „iratai” szövegrész helyébe az „ügyiratai” szöveg,

116. 121/B. §-ában az „iratokat” szövegrész helyébe az „ügyiratokat” szöveg,

117. 124/A. §-ában az „elítélt a 7. § megfelelő alkalmazásával őrizetbe vehető” szövegrész helyébe az „elítélt őrizete a 7. § megfelelő alkalmazásával elrendelhető” szöveg,

118. 128. § (6) bekezdésében a „minisztert keresi meg” szövegrész helyébe a „minisztertől kér adatszolgáltatást” szöveg,

119. 129. § (3) bekezdésében a „lakóhelyét vagy állandó” szövegrész helyébe a „tényleges” szöveg,

120. 135/E. § a) pontjában, 136/B. § (2) bekezdés b) pontjában, 155. § (1) bekezdés b) pontjában a „lakóhellyel, illetve” szövegrész helyébe a „tényleges” szöveg,

121. 136/A. § (2) bekezdésében az „előzetes letartóztatására” szövegrész helyébe a „letartóztatására” szöveg,

122. 138. § (1) bekezdésében a „lakóhellyel,” szövegrész helyébe a „tényleges” szöveg,

123. 140. § (1) bekezdésében a „lakóhelye” szövegrész helyébe a „lakcíme” szöveg,

124. 141. § (1) bekezdésében a „jogerős elítélés” szövegrész helyébe a „jogerős vagy véglegessé vált elítélés” szöveg és az „emelkedésének” szövegrész helyébe az „emelkedésének vagy véglegessé válásának” szöveg,

125. 145. § (2) bekezdésében a „lakóhelye” szövegrész helyébe a „tényleges tartózkodási helye” szöveg és a „lakóhelyét és” szövegrész helyébe a „tényleges” szöveg,

126. 145/A. § (2) bekezdés c) pontjában a „Be. 569. § szerinti különleges eljárás” szövegrész helyébe a „Be. 671. § 12. pontja szerinti egyszerűsített felülvizsgálati eljárás” szöveg,

127. 145/D. § (1) bekezdés b) pontjában a „büntetőeljárás jogerős befejezéséig” szövegrész helyébe a „büntetőeljárásnak a bíróság jogerős ügydöntő határozatával vagy véglegessé vált nem ügydöntő végzésével történő befejezéséig vagy az ügyészség vagy a nyomozó hatóság további jogorvoslattal nem támadható eljárást megszüntető határozata meghozataláig” szöveg,

128. 145/D. § (4) bekezdésében a „büntetőeljárás jogerős befejezését” szövegrész helyébe a „büntetőeljárásnak a bíróság jogerős ügydöntő határozatával vagy véglegessé vált nem ügydöntő végzésével történő befejezését vagy az ügyészség vagy a nyomozó hatóság további jogorvoslattal nem támadható eljárást megszüntető határozata meghozatalát” szöveg,

129. 145/D. § (6) bekezdésében a „bíróság megkeresi a kulturális örökségvédelmi hatóságot” szövegrész helyébe a „bíróság adatszolgáltatást kér a kulturális örökségvédelmi hatóságtól” szöveg,

130. 146/B. § (6) bekezdésében az „őrizetbe kell venni” szövegrész helyébe az „őrizetét el kell rendelni” szöveg,

131. 146/B. § (7) bekezdésében az „őrizetbe vételéről” szövegrész helyébe az „őrizetének elrendeléséről” szöveg,

132. 151. § (5) bekezdésében a „98. §” szövegrész helyébe a „94. §” szöveg,

133. 151. § (6) bekezdésében a „zártan történő kezelését” szövegrész helyébe a „zárt kezelését” szöveg,

134. 153. § (1) bekezdés a) pontjában az „őrizetbe vehető” szövegrész helyébe az „őrizete elrendelhető” szöveg,

135. 157. § (3) bekezdés b) pontjában az „ügyésznél” szövegrész helyébe az „ügyészségnél” szöveg,

136. 159. § (1) bekezdésében a „vádemelés elhalasztása” szövegrész helyébe a „feltételes ügyészi felfüggesztés” szöveg,

137. 167. § (7) bekezdésében az „a megkeresett adatkezelő” szövegrész helyébe az „az adatszolgáltatást végző adatkezelő” szöveg,

138. 167. § (8) bekezdésében a „megkeresi” szövegrész helyébe az „adatszolgáltatást kérhet” szöveg, a „hatóságát” szövegrész helyébe a „hatóságától” szöveg és az „a megkeresésben” szövegrész helyébe az „az adatkérésben” szöveg,

139. 172. § (1) bekezdésében az „a kérelmét” szövegrész helyébe az „az indítványát” szöveg,

140. 172. § (2) bekezdésében az „a kérelmet” szövegrész helyébe az „az indítványt” szöveg, az „a kérelem” szövegrész helyébe az „annak” szöveg, az „a kérelmezőnek” szövegrész helyébe az „az indítványozónak” szöveg és az „a kérelemre” szövegrész helyébe az „az indítványra” szöveg és

141. 175. § (1) bekezdés a) pontjában és (2) bekezdés a) pontjában az „ügyésztől” szövegrész helyébe az „ügyészségtől” szöveg

lép.

367. § Hatályát veszti az EUtv.

a) 59/A. § f) pontja,

b) 64. § (2) bekezdése,

c) 30. alcíme,

d) 67/H. § d) pontja,

e) 68/E. § (2) bekezdése,

f) 36/B. alcíme,

g) 80. § (2) és (4) bekezdése,

h) 80. § (3) bekezdésében az „és (2)” szövegrész és

i) 152. § (1) bekezdésében a „magyarországi lakóhelye, illetve” szövegrész.

128. A Schengeni Információs Rendszer második generációja keretében történő információcseréről, továbbá egyes rendészeti tárgyú törvények ezzel, valamint a Magyary Egyszerűsítési Programmal összefüggő módosításáról szóló 2012. évi CLXXXI. törvény módosítása

368. § A Schengeni Információs Rendszer második generációja keretében történő információcseréről, továbbá egyes rendészeti tárgyú törvények ezzel, valamint a Magyary Egyszerűsítési Programmal összefüggő módosításáról szóló 2012. évi CLXXXI. törvény (a továbbiakban: SIS II tv.) 8. § (1) bekezdés b) és c) pontja helyébe a következő rendelkezések lépnek:

(Ha a körözés tényét a nyilvántartásba bejegyezték, a körözési nyilvántartási rendszert működtető szerv haladéktalanul elhelyezi a figyelmeztető jelzést, valamint a kiegészítő adatot a CS.SIS-ben arról a személyről,)

„b) akit a büntetőeljárásban elérhetőségének megállapítása érdekében tanúként vagy bűncselekmény elkövetésével megalapozottan gyanúsítható személyként köröznek, vagy

c) aki szabadságvesztés vagy elzárás büntetésének, illetve javítóintézeti nevelésének letöltését vagy a vele szemben elrendelt kényszergyógykezelés végrehajtását nem kezdte meg és emiatt körözését rendelték el, de az európai elfogatóparancs vagy a nemzetközi elfogatóparancs kibocsátásának törvényi feltételei nem állnak fenn.”

369. § A SIS II tv.

a) 28. § (2) bekezdésében az „1998. évi XIX. törvény (a továbbiakban: Be.) 155. §” szövegrész helyébe a „2017. évi XC. törvény (a továbbiakban: Be.) 320. §” szöveg,

b) 28. § (2) bekezdés a) pontjában a „155. § (2) bekezdése” szövegrész helyébe a „321. § (1) bekezdése” szöveg és

c) 28. § (2) bekezdés b) pontjában a „155. § (3) bekezdés” szövegrész helyébe a „321. § (2) bekezdése” szöveg

lép.

129. A hulladékról szóló 2012. évi CLXXXV. törvény módosítása

370. § A hulladékról szóló 2012. évi CLXXXV. törvény 85. § (3) bekezdés c) pontjában az „ügyész” szövegrész helyébe az „ügyészség” szöveg lép.

130. A honvédek jogállásáról szóló 2012. évi CCV. törvény módosítása

371. § A honvédek jogállásáról szóló 2012. évi CCV. törvény (a továbbiakban: Hjt.) 31. § (2) bekezdés g) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Nem létesíthető szolgálati viszony azzal,)

„g) aki büntetőeljárás - ide nem értve a magánvádas vagy pótmagánvádas eljárást - hatálya alatt áll.”

372. § A Hjt. 111. § (3) bekezdés c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A szabadság mértékének megállapításakor nem lehet figyelembe venni)

„c) az olyan bűnügyi felügyelet időtartamát, amelynek során a bíróság a terhelt számára előírta, hogy meghatározott területet, lakást, egyéb helyiséget, intézményt vagy ahhoz tartozó bekerített helyet engedély nélkül nem hagyhat el, illetve a letartóztatás”

(időtartamát.)

373. § (1) A Hjt. 131. § (1) bekezdés c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A munkáltatói jogkört gyakorló döntése alapján az illetmény legalább 5%-át, de legfeljebb 50%-át vissza kell tartani)

„c) az olyan bűnügyi felügyelet időtartama alatt, amelynek során a bíróság a terhelt számára előírta, hogy meghatározott területet, lakást, egyéb helyiséget, intézményt vagy ahhoz tartozó bekerített helyet engedély nélkül nem hagyhat el, illetve a letartóztatás”

(időtartama alatt.)

(2) A Hjt. 131. § (2) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[A munkáltatói jogkört gyakorló az (1) bekezdésben meghatározott esetekben az illetmény 50%-ot meghaladó mértékű, de legfeljebb az öregségi nyugdíj jogszabályban meghatározott mindenkori legkisebb összegét (a továbbiakban: nyugdíjminimum) meghaladó részének visszatartásáról is dönthet, ha]

„a) az állomány tagjának letartóztatását, olyan bűnügyi felügyeletét, amelynek során a bíróság a terhelt számára előírta, hogy meghatározott területet, lakást, egyéb helyiséget, intézményt vagy ahhoz tartozó bekerített helyet engedély nélkül nem hagyhat el vagy előzetes kényszergyógykezelését a bíróság meghosszabbítja,”

374. § A Hjt. 146. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(4) Amennyiben a kötelezettségszegés miatt először büntető- vagy szabálysértési eljárás indul, a fegyelmi eljárás megindítására nyitva álló 30 napos határidőt a szabálysértési eljárásban hozott jogerős határozatnak, illetve a büntetőeljárásban a bíróság jogerős vagy véglegessé vált határozatának, valamint az ügyészségnek, illetve a nyomozó hatóságnak a feltételes ügyészi felfüggesztés vagy közvetítői eljárás céljából történő felfüggesztésről szóló, illetve további jogorvoslattal nem támadható határozatának a munkáltatói jogkört gyakorlóval történt közlésétől, az egyéves határidőt a szabálysértési eljárás jogerős befejezésétől, illetve a büntetőeljárásnak a bíróság jogerős ügydöntő határozatával vagy véglegessé vált nem ügydöntő végzésével történő befejezésétől, valamint az ügyészségnek vagy a nyomozó hatóságnak a feltételes ügyészi felfüggesztés vagy közvetítői eljárás céljából történő felfüggesztésről szóló, illetve további jogorvoslattal nem támadható eljárást megszüntető határozata meghozatalától kell számítani.”

375. § A Hjt.

a) 18. § (2) bekezdésében az „elkövetésének megalapozott gyanúja terhel” szövegrész helyébe a „gyanúja terheli” szöveg,

b) 68. § (1) bekezdés l) pontjában és 131. § (3) bekezdés c) pontjában az „ítélet” szövegrész helyébe az „ügydöntő határozat” szöveg,

c) 93. § (1) bekezdés c) pontjában „az előzetes” szövegrész helyébe az „a” szöveg,

d) 93. § (1) bekezdés d) pontjában, 111. § (3) bekezdés d) pontjában és 131. § (1) bekezdés d) pontjában az „ideiglenes” szövegrész helyébe az „előzetes” szöveg,

e) 108. § (1) bekezdés b) pontjában a „bíróság vagy a” szövegrész helyébe a „bíróság, ügyészség, nyomozó hatóság vagy más” szöveg,

f) 138. § (3) bekezdés c) pontjában a „magánindítvány vagy pótmagánvádló vádindítványa alapján indult” szövegrész helyébe a „magánvádas vagy pótmagánvádas” szöveg,

g) 160. § (2) bekezdésében a „büntetőeljárásba gyanúsítottkénti bevonásáról” szövegrész helyébe a „gyanúsítotti kihallgatásáról” szöveg,

h) 160/A. § (1) bekezdésében a „vele szemben közvádra üldözendő bűntett megalapozott gyanúját közölték” szövegrész helyébe a „közvádra üldözendő bűntett miatt gyanúsítottként hallgatták ki” szöveg,

i) 160/A. § (2) bekezdésében a „megalapozott gyanú közlését” szövegrész helyébe a „gyanúsítotti kihallgatást” szöveg,

j) 160/A. § (4) bekezdésében a „tagja ellen büntetőeljárás indult és a megalapozott gyanú közlése” szövegrész helyébe a „tagjával szemben büntetőeljárás indult és a gyanúsítotti kihallgatás” szöveg,

k) 160/B. § (1) bekezdésében a „törvény 63/A. § (2a) bekezdése” szövegrész helyébe a „2017. évi XC. törvény 111. §-a” szöveg,

l) 161. § (1) bekezdésében a „tagja ellen büntetőeljárás indul, és a terhére rótt” szövegrész helyébe „tagjával szemben büntetőeljárás indul, és a” szöveg és

m) 161. § (2) bekezdésében a „határozat kihirdetéséig, a Btk. 135. §-a szerinti katonai büntetés kiszabása esetén az eljárás jogerős” szövegrész helyébe az „ügydöntő határozat kihirdetéséig, a Btk. 135. §-a szerinti katonai büntetés kiszabása esetén az eljárás jogerős ügydöntő határozattal történő” szöveg

lép.

131. A Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény hatálybalépéséhez kapcsolódó átmeneti rendelkezésekről és egyes törvények módosításáról szóló 2012. évi CCXXIII. törvény módosítása

376. § A Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény hatálybalépéséhez kapcsolódó átmeneti rendelkezésekről és egyes törvények módosításáról szóló 2012. évi CCXXIII. törvény (a továbbiakban: Btká.) 5-12. §-a helyébe a következő rendelkezések lépnek:

„5. § Ahol a büntetőeljárásról szóló 2017. évi XC. törvény (a továbbiakban: Be.) a Btk.-ra vagy a Btk. Különös Részére hivatkozik, ott az 1978. évi IV. törvényt, illetve az 1978. évi IV. törvény Különös Részét is érteni kell.

6. § A Be. 10. § (1) bekezdés 3. pontja alkalmazásában gazdálkodással összefüggő kiemelt bűncselekmények az 1978. évi IV. törvény szerinti következő bűncselekmények is:

a) az 1978. évi IV. törvény 289. § (3) bekezdése szerinti számvitel rendjének megsértése,

b) az 1978. évi IV. törvény 290. § (4) bekezdése szerinti csődbűncselekmény.

c) az 1978. évi IV. törvény 310. § (4) bekezdés a) pontja és (5) bekezdése szerinti költségvetési csalás és az ezzel összefüggésben elkövetett költségvetési csaláshoz kapcsolódó felügyeleti vagy ellenőrzési kötelezettség elmulasztása,

d) az 1978. évi IV. törvény 317. § (7) bekezdés a) pontja szerinti sikkasztás, ha azt költségvetési szerv vagy gazdálkodó szervezet részére vagy érdekében tevékenységet végző, önálló intézkedésre jogosult személy a szerv vagy szervezet vagyonát érintő cselekményével követi el,

e) az 1978. évi IV. törvény 318. § (7) bekezdés a) pontja szerinti csalás, ha azt költségvetési szerv vagy gazdálkodó szervezet részére vagy érdekében tevékenységet végző, önálló intézkedésre jogosult személy a szerv vagy szervezet vagyonát érintő cselekményével követi el,

f) az 1978. évi IV. törvény 319. § (3) bekezdés d) pontja szerinti hűtlen kezelés,

g) az 1978. évi IV. törvény 320. § (2) bekezdése szerinti hanyag kezelés.

7. § A Be. 20. § (1) bekezdése alkalmazásában a törvényszék hatáskörébe tartoznak az 1978. évi IV. törvény szerinti következő bűncselekmények is:

1. az emberiség elleni bűncselekmények,

2. az emberölésre irányuló előkészület, a gondatlanságból elkövetett emberölés, az erős felindulásban elkövetett emberölés, az 1978. évi IV. törvény 170. § (6) és (7) bekezdés harmadik fordulata szerinti életveszélyt (halált) okozó testi sértés,

3. az egészségügyi beavatkozás, az orvostudományi kutatás rendje és az egészségügyi önrendelkezés elleni bűncselekmények,

4. a választás, a népszavazás, a népi kezdeményezés és az európai polgári kezdeményezés rendje elleni bűncselekmény,

5. a visszaélés minősített adattal cím alá tartozó bűncselekmények, a nemzeti adatvagyon körébe tartozó állami nyilvántartás elleni bűncselekmény,

6. a közélet tisztasága elleni bűncselekmények, a nemzetközi közélet tisztasági elleni bűncselekmények,

7. az 1978. évi IV. törvény 259. § (2) bekezdés b) pontja szerinti közveszélyokozás, az 1978. évi IV. törvény 260. § (3) és (4) bekezdése szerinti közérdekű üzem működésének megzavarása, a légi jármű, vasúti, vízi, közúti tömegközlekedési vagy tömeges áruszállításra alkalmas jármű hatalomba kerítése,

8. a visszaélés haditechnikai termékkel és szolgáltatással, illetve kettős felhasználású termékkel,

9. az 1978. évi IV. törvény 300/C. § (4) bekezdés c) pontja szerinti számítástechnikai rendszer és adatok elleni bűncselekmény, az 1978. évi IV. törvény 313/C. § (6) bekezdés a) pontja és (8) bekezdése szerinti különösen jelentős kárt okozó készpénz-helyettesítő fizetési eszközzel visszaélés, az 1978. évi IV. törvény 316. § (7) bekezdés a) pontja szerinti lopás, az 1978. évi IV. törvény 317. § (7) bekezdés a) pontja szerinti sikkasztás, az 1978. évi IV. törvény 318. § (7) bekezdés a) pontja szerinti csalás, az 1978. évi IV. törvény 320. § (2) bekezdése szerinti hanyag kezelés, az 1978. évi IV. törvény 322. § (3) bekezdés a) pontja szerinti kifosztás, az 1978. évi IV. törvény 324. § (6) bekezdése szerinti rongálás, az 1978. évi IV. törvény 326. § (6) bekezdés a) pontja szerinti orgazdaság,

10. az 1978. évi IV. törvény 329/A. § (4) bekezdés b) pontja szerinti szerzői vagy szerzői joghoz kapcsolódó jogok megsértése, az 1978. évi IV. törvény 329/D. § (3) bekezdés b) pontja szerinti iparjogvédelmi jogok megsértése.

8. § A Be. 21. § (5) bekezdése alkalmazásában a törvényszék székhelyén lévő járásbíróság, a Fővárosi Törvényszék területén a Pesti Központi Kerületi Bíróság jár el a megye, illetve a főváros területére kiterjedő illetékességgel az 1978. évi IV. törvény szerinti következő bűncselekmények esetén is:

a) a magántitok jogosulatlan megismerése,

b) a közveszélyokozás - kivéve az 1978. évi IV. törvény 259. § (2) bekezdés b) pontja szerinti közveszélyokozást -,

c) a közérdekű üzem működésének megzavarása - kivéve az 1978. évi IV. törvény 260. § (3) és (4) bekezdése szerinti közérdekű üzem működésének megzavarását -,

d) a visszaélés radioaktív anyaggal,

e) a visszaélés nukleáris létesítmény üzemeltetésével,

f) a visszaélés atomenergia alkalmazásával,

g) a gazdálkodási kötelességeket és a gazdálkodás rendjét sértő bűncselekmények, - kivéve az 1978. évi IV. törvény 289. § (3) bekezdése szerinti számvitel rendjének megsértését, az 1978. évi IV. törvény 290. § (4) bekezdése szerinti csődbűncselekményt, a bennfentes kereskedelmet, a tőkebefektetési csalást, a piramisjáték szervezését, az 1978. évi IV. törvény 300/C. § (4) bekezdés c) pontja szerinti számítástechnikai rendszer és adatok elleni bűncselekményt és a pénzmosást -,

h) a visszaélés társadalombiztosítási, szociális vagy más jóléti juttatással, a költségvetési csalás, a költségvetési csaláshoz kapcsolódó felügyeleti vagy ellenőrzési kötelezettség elmulasztása - kivéve az 1978. évi IV. törvény 310. § (4) bekezdés a) pontja és (5) bekezdése szerinti költségvetési csalást és az ezzel összefüggésben elkövetett költségvetési csaláshoz kapcsolódó felügyeleti vagy ellenőrzési kötelezettség elmulasztását -, a jövedékkel visszaélés elősegítése,

i) a készpénz-helyettesítő fizetési eszközzel visszaélés - kivéve az 1978. évi IV. törvény 313/C. § (6) bekezdés a) pontja és (8) bekezdése szerinti különösen jelentős kárt okozó, valamint (7) bekezdés szerinti készpénz-helyettesítő fizetési eszközzel visszaélést -.

9. § A Be. 30. §-a alkalmazásában kizárólag az ügyészség végzi a nyomozást az 1978. évi IV. törvény szerinti következő bűncselekmények miatt is:

a) a bíró, az ügyész, a bírósági titkár, az alügyész, a bírósági és ügyészségi fogalmazó, a bírósági ügyintéző és az ügyészségi megbízott, a rendőrség, az Országgyűlési Őrség, a Nemzeti Adó- és Vámhivatal hivatásos állományú tagja, a kormányzati szolgálati jogviszonyban foglalkoztatott pénzügyi nyomozó és a külföldi hivatalos személy ellen elkövetett, az 1978. évi IV. törvény 166. § (2) bekezdés e) pontja szerinti emberölés, az 1978. évi IV. törvény 175/A. § (2) bekezdés c) pontja szerinti emberrablás, hivatalos személy elleni erőszak, az 1978. évi IV. törvény 321. § (3) bekezdés d) pontja, (4) bekezdés c) és d) pontja, (5) bekezdés b) pontja szerinti rablás,

b) az 1978. évi IV. törvény 250. §-a, 253. §-a és 255. §-a szerinti vesztegetés, az 1978. évi IV. törvény 256/A. § (1) bekezdése szerinti befolyás vásárlása, az 1978. évi IV. törvény 256. § (1) és (2) bekezdése szerinti befolyással üzérkedés, a vesztegetés feljelentésének elmulasztása.

10. § A Be. 34. § (2) bekezdése alkalmazásában a Nemzeti Adó- és Vámhivatal végzi a nyomozást az 1978. évi IV. törvény szerinti következő bűncselekmények miatt is:

a) visszaélés haditechnikai termékkel és szolgáltatással, illetve kettős felhasználású termékkel,

b) szerzői vagy szerzői joghoz kapcsolódó jogok védelmét biztosító műszaki intézkedés kijátszása,

c) visszaélés társadalombiztosítási, szociális vagy más jóléti juttatással,

d) engedély nélküli külkereskedelmi tevékenység,

e) áru hamis megjelölése,

f) az a)-e) pontban meghatározott bűncselekményekkel összefüggésben elkövetett közokirat-hamisítás, magánokirat-hamisítás, egyedi azonosító jel meghamisítása, bélyeghamisítás, pénzmosás és a pénzmosással kapcsolatos bejelentési kötelezettség elmulasztása.

11. § A Be. 56. § (4) bekezdése és 58. § (4) bekezdése alkalmazásában költségvetést károsító bűncselekmények az 1978. évi IV. törvény szerinti visszaélés társadalombiztosítási, szociális vagy más jóléti juttatással, költségvetési csalás, költségvetési csaláshoz kapcsolódó felügyeleti vagy ellenőrzési kötelezettség elmulasztása és jövedékkel visszaélés elősegítése.

12. § A Be. 82. § c) pontja alkalmazásában külön döntés nélkül különleges bánásmódot igénylő személynek minősül az 1978. évi IV. törvény szerinti nemi erkölcs elleni bűncselekmény sértettje is.”

377. § A Btká. 14-17. §-a helyébe a következő rendelkezések lépnek:

„14. § A Be. 354. § (5) bekezdése alkalmazásában zár alá vételt elsősorban a terhelt rendelkezése alatt álló vagyonra kell elrendelni akkor is, ha az 1978. évi IV. törvény 77/C. § (1) bekezdés alkalmazásának lehet helye.

15. § A Be. 380. § (3) bekezdése alkalmazásában az ügyészség, illetve a nyomozó hatóság a feljelentés kiegészítése során gondoskodik a legfőbb ügyész döntésének beszerzéséről akkor is, ha a büntetőeljárás megindítását az 1978. évi IV. törvény 4. § (3) bekezdése alapján a legfőbb ügyész jogosult elrendelni.

16. § A Be. 381. § (1) bekezdés f) pontjának alkalmazásában az ügyészség és a nyomozó hatóság a feljelentést elutasítja akkor is, ha a rendelkezésére álló adatokból kitűnik, hogy a legfőbb ügyésznek az 1978. évi IV. törvény 4. § (3) bekezdésében meghatározott rendelkezése hiányzik.

17. § A Be. 398. § (1) bekezdés g) pontjának alkalmazásában ügyészség és a nyomozó hatóság megszünteti az eljárást akkor is, ha a legfőbb ügyésznek az 1978. évi IV. törvény 4. § (3) bekezdésében meghatározott rendelkezése hiányzik.”

378. § A Btká. 19-30. §-a helyébe a következő rendelkezések lépnek:

„19. § A Be. 420. § (4) bekezdés b) pontjának alkalmazásában az ügyészség az eljárás folytatását akkor is elrendeli, ha az ügyészség a gyanúsítottal szemben a büntetőeljárást az 1978. évi IV. törvény 283. § (1) bekezdésére figyelemmel függesztette fel és az 1978. évi IV. törvény 282/A. §-a, 282/B. § (2) bekezdés a) és b) pontja, e pontok vonatkozásában a (3), (4) és (6) bekezdése, valamint a (7) bekezdés b) pontja és a 282/C. § (2) bekezdése, a (3) bekezdés II. fordulata, a (4) bekezdés II. fordulata, az (5) bekezdés a) pontjának II. fordulata, valamint a (3) bekezdés II. fordulatára figyelemmel az (5) bekezdés b) pontja szerinti visszaélés kábítószerrel miatt gyanúsítottként hallgatják ki, vagy ez a gyanúsított ismeretlen helyen vagy külföldön tartózkodása miatt nem lehetséges.

20. § A Be. 486. § (3) bekezdése alkalmazásában, ha a bíróság a vádlottal szemben korábban indult büntetőeljárást az 1978. évi IV. törvény 283. § (1) bekezdésére figyelemmel függesztette fel, ugyanolyan bűncselekménynek minősül az 1978. évi IV. törvény 282/A. §-a, 282/B. § (2) bekezdés a) és b) pontja, e pontok vonatkozásában a (3), (4) és (6) bekezdése, valamint a (7) bekezdés b) pontja és a 282/C. § (2) bekezdése, a (3) bekezdés II. fordulata, a (4) bekezdés II. fordulata, az (5) bekezdés a) pontjának II. fordulata, valamint a (3) bekezdés II. fordulatára figyelemmel az (5) bekezdés b) pontja szerinti visszaélés kábítószerrel is.

21. § A Be. 491. § (1) bekezdés c) pont cc) alpontjának alkalmazásában a bíróság az eljárást folytatja akkor is, ha a bíróság a vádlottal szemben a büntetőeljárást az 1978. évi IV. törvény 283. § (1) bekezdésére figyelemmel függesztette fel és az 1978. évi IV. törvény 282/A. §-a, 282/B. § (2) bekezdés a) és b) pontja, e pontok vonatkozásában a (3), (4) és (6) bekezdése, valamint a (7) bekezdés b) pontja és a 282/C. § (2) bekezdése, a (3) bekezdés II. fordulata, a (4) bekezdés II. fordulata, az (5) bekezdés a) pontjának II. fordulata, valamint a (3) bekezdés II. fordulatára figyelemmel az (5) bekezdés b) pontja szerinti visszaélés kábítószerrel miatt vádat emeltek.

22. § A Be. 492. § (2) bekezdés a) pontjának és 567. § (2) bekezdés a) pontjának alkalmazásában bíróság az eljárást nem ügydöntő végzéssel megszünteti akkor is, ha a legfőbb ügyésznek az 1978. évi IV. törvény 4. § (3) bekezdésében meghatározott rendelkezése hiányzik.

23. § A Be. 595. § (4) bekezdése alapján a súlyosítási tilalom folytán a másodfokú bíróság a vádlott terhére bejelentett fellebbezés hiányában nem szabhat ki

a) közérdekű munka, pénzbüntetés, foglalkozástól eltiltás, járművezetéstől eltiltás, kiutasítás helyett szabadságvesztést annak felfüggesztése vagy részbeni felfüggesztése mellett sem,

b) felfüggesztett szabadságvesztés helyett részben felfüggesztett szabadságvesztést, végrehajtandó szabadságvesztést,

c) végrehajtandó szabadságvesztés helyett hosszabb tartamú szabadságvesztést, annak felfüggesztése vagy részbeni felfüggesztése mellett sem,

d) részben felfüggesztett szabadságvesztés helyett hosszabb tartamú részben felfüggesztett szabadságvesztést, a részben felfüggesztett szabadságvesztés végrehajtandó részénél hosszabb tartamú végrehajtandó szabadságvesztést,

e) lefokozás, szolgálati viszony megszüntetése helyett szabadságvesztést, annak felfüggesztése vagy részbeni felfüggesztése mellett sem.

24. § (1) A Be. 649. § (1) bekezdés c) pontjának alkalmazásában felülvizsgálati indítvány terjeszthető elő akkor is, ha a bíróság az 1978. évi IV. törvény 91. § (1) bekezdésében foglalt kizáró ok ellenére függesztette fel a büntetés végrehajtását.

(2) A Be. 649. § (2) bekezdés b) pontjának alkalmazásában felülvizsgálati indítvány terjeszthető elő akkor is, ha a bíróság a határozatát a legfőbb ügyésznek az 1978. évi IV. törvény 4. § (3) bekezdésében meghatározott rendelkezése hiányában hozta meg.

25. § A Be. 662. § (2) bekezdés c) pontjának alkalmazásában a Kúria a felülvizsgálati indítvánnyal megtámadott határozatot akkor is megváltoztatja, és a törvénynek megfelelő határozatot hoz, ha az alapügyben a bíróság az 1978. évi IV. törvény 91. § (1) bekezdésében foglalt kizáró ok ellenére függesztette fel a büntetés végrehajtását.

26. § (1) A Be. 671. § 2. pontjának alkalmazásában egyszerűsített felülvizsgálati eljárás lefolytatásának van helye akkor is, ha a bíróság az alapügyben a törvény kötelező rendelkezése ellenére nem rendelkezett, vagy nem a törvénynek megfelelően rendelkezett a próbaidőre felfüggesztetett szabadságvesztés 1978. évi IV. törvény 91/A. § b) és c) alapján történő végrehajtásának elrendeléséről.

(2) A Be. 671. § 5. pontjának alkalmazásában egyszerűsített felülvizsgálati eljárás lefolytatásának van helye akkor is, ha a bíróság az alapügyben a törvény kötelező rendelkezése ellenére nem rendelkezett, vagy nem a törvénynek megfelelően rendelkezett a feltételes szabadságnak az 1978. évi IV. törvény 48. § (4) bekezdése alapján történő megszüntetéséről.

(3) A Be. 671. § 17. pontjának alkalmazásában egyszerűsített felülvizsgálati eljárás lefolytatásának van helye akkor is, ha a bíróság az alapügyben a törvény kötelező rendelkezése ellenére nem rendelkezett, vagy nem a törvénynek megfelelően rendelkezett a javítóintézetből való ideiglenes elbocsátásnak az 1978. évi IV. törvény 118. § (4) bekezdése alapján történő megszüntetéséről.

27. § A Be. 712. §-ának alkalmazásában közvetítői eljárásnak az 1978. évi IV. törvény 122. § (1) bekezdésében meghatározott szerv sérelmére elkövetett vagyon elleni bűncselekmény miatt sincs helye.

28. § A Be. 714. §-ának alkalmazásában a vádemelés előtt az ügyészség, a vádemelés után a bíróság megszünteti az eljárást az 1978. évi IV. törvény 124. §-ában meghatározott büntethetőséget megszüntető ok miatt is.

29. § A Be. 845. § (2) bekezdés c) pont ca) alpontjának alkalmazásában kártalanítás jár akkor is, ha a bíróság az eljárást azért szüntette meg, mert a legfőbb ügyésznek az 1978. évi IV. törvény 4. § (3) bekezdésében meghatározott rendelkezése hiányzott.

30. § (1) A Be. 874. § (7) bekezdését kell alkalmazni akkor is, ha a vádemelés elhalasztására az 1978. évi IV. törvény 283. § (1) bekezdésében vagy 196. § (4) bekezdésében meghatározott büntethetőséget megszüntető okra figyelemmel került sor.

(2) A Be. 875. § (2) bekezdése alkalmazásában a bíróság megszünteti az eljárást akkor is, ha az 1978. évi IV. törvény 36. § (1) bekezdése alkalmazható.

(3) A Be. 875. § (3) bekezdését kell alkalmazni akkor is, ha a bíróság az 1978. évi IV. törvény 283. § (1) bekezdésében vagy 196. § (4) bekezdésében meghatározott büntethetőséget megszüntető okra figyelemmel függesztette fel az eljárást.”

379. § A Btká.

a) 1. § (1) bekezdés b) pontjában az „ügyész” szövegrész helyébe az „ügyészség” szöveg és a „nyomozás” szövegrész helyébe az „eljárás” szöveg,

b) 1. § (2) bekezdésében az „ügyész” szövegrész helyébe az „ügyészség” szöveg

lép.

380. § Hatályát veszti a Btká. 13. és 31-35. §-a.

132. Az autópályák, autóutak és főutak használatáért fizetendő, megtett úttal arányos díjról szóló 2013. évi LXVII. törvény módosítása

381. § Az autópályák, autóutak és főutak használatáért fizetendő, megtett úttal arányos díjról szóló 2013. évi LXVII. törvény (a továbbiakban: Údt.) 17. § (5) bekezdés c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Az UD rendszerben kezelt adatok teljes körét egyedi informatikai alkalmazás igénybevételével közvetlen adathozzáféréssel jogosult átvenni)

„c) a bíróság, az ügyészség, a nyomozó hatóság és az előkészítő eljárást folytató szerv büntetőeljárás lefolytatása érdekében,”

382. § Az Údt. 26. § (9) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(9) Az útdíjszedő és az útdíjszolgáltató köteles - az útdíjszedő, az útdíjszolgáltató és a felügyeleti szerv közötti együttműködési megállapodásban rögzített módon - együttműködni a titkos információgyűjtés folytatására, illetve a leplezett eszközök alkalmazására feljogosított, valamint a nemzetbiztonsági szolgálatokról szóló törvény, továbbá a büntetőeljárásban részt vevők, az igazságszolgáltatást segítők Védelmi Programjáról szóló törvény szerinti szervezetekkel. Az útdíjszedő és az útdíjszolgáltató, valamint az útdíj-ellenőrzésre jogosult szervezetek az e törvény alapján folytatott tevékenységét olyan módon köteles végezni, amely nem zárja ki, nem lehetetleníti el a titkos információgyűjtés folytatását, illetve a leplezett eszközök alkalmazását.”

383. § Az Údt. 26. § (10) bekezdésében a „büntetőeljárásról szóló törvény szerinti nyomozó hatóságok és” szövegrész helyébe a „bíróság, az ügyészség, a nyomozó hatóság, az előkészítő eljárást folytató szerv,” szöveg lép.

133. A körözési nyilvántartási rendszerről és a személyek, dolgok felkutatásáról és azonosításáról szóló 2013. évi LXXXVIII. törvény módosítása

384. § A körözési nyilvántartási rendszerről és a személyek, dolgok felkutatásáról és azonosításáról szóló 2013. évi LXXXVIII. törvény (a továbbiakban: Körtv.) 4. § (7) bekezdése a következő f) ponttal egészül ki:

(A körözött dolgok nyilvántartásában található adatokat a nyilvántartó)

„f) olyan dolog esetén, amely elkobozható, vagy amelyre vagyonelkobzás rendelhető el, a körözés elrendelésétől számított 90 évig”

(kezeli.)

385. § (1) A Körtv. 5. § (2) bekezdés d) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Az ismeretlen holttestek, holttestrészek nyilvántartása a következő adatokat tartalmazza:)

„d) a körözés elrendelésének

da) okát,

db) jogalapját a jogszabályhely megjelölésével, a bűncselekménnyel összefüggésben elrendelt körözés esetén a bűncselekmény megnevezését, a Büntető Törvénykönyv szerinti minősítését,

dc) időpontját,”

(2) A Körtv. 5. § (2) bekezdése a következő e) ponttal egészül ki:

(Az ismeretlen holttestek, holttestrészek nyilvántartása a következő adatokat tartalmazza:)

„e) a körözési eljárás során megtett intézkedés

ea) megnevezését,

eb) elrendelésének időpontját,

ec) befejezésének időpontját, valamint

ed) tartalmi leírását.”

386. § A Körtv. 10. § (1) bekezdése a következő k) ponttal egészül ki:

(A nyilvántartásból közvetlen hozzáféréssel a nyilvántartásban kezelt adatok teljes körét jogosult átvenni)

„k) a bíróság, az ügyészség, a nyomozó hatóság és az előkészítő eljárást folytató szerv a büntetőeljárás lefolytatása céljából.”

387. § A Körtv. 14. § (4) bekezdés d) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Az adattovábbítási nyilvántartásból adatokat igényelhet:)

„d) az adatokkal való visszaélésre utaló bűncselekmények megelőzése, felderítése, valamint büntetőeljárás lefolytatása céljából a bíróság, az ügyészség, a nyomozó hatóság és az előkészítő eljárást folytató szerv, továbbá”

388. § A Körtv. 26-28. §-a helyébe a következő rendelkezések lépnek:

„26. § (1) A körözési eljárást lefolytató szerv a büntetőeljárásról szóló 2017. évi XC. törvény (a továbbiakban: Be.) 268. § (1) bekezdés c) és d) pontja alapján bűncselekmény elkövetésével gyanúsítható, illetve megalapozottan gyanúsítható személlyel összefüggésben elrendelt, valamint a Be. alapján kibocsátott elfogatóparancs alapján elrendelt körözés végrehajtása során

a) az Rtv. 27. §-a, 29-30. §-a, 32-33. §-a, 35/A. §-a, 38-41. §-a, 42. § (1) bekezdése, 46/B. §-a, 46/C. §-a, 58. § (1) bekezdés e) pontja, valamint 91/C. § (1) és (2) bekezdése szerinti intézkedést alkalmazhatja,

b) az Rtv. szerinti titkos információgyűjtést folytathat, illetve

c) nemzetközi körözést rendelhet el.

(2) A körözési eljárást lefolytató szerv a Be. 268. § (1) bekezdés c) és d) pontja alapján tanúval összefüggésben elrendelt körözés végrehajtása során

a) az Rtv. 29-30. §-a, 32. §-a, 35/A. §-a, 39-41. §-a, 42. § (1) bekezdése, valamint 91/C. § (1) és (2) bekezdése szerinti intézkedést alkalmazhatja,

b) az Rtv. szerinti titkos információgyűjtés során bírói engedélyhez nem kötött eszközt alkalmazhat, illetve

c) nemzetközi körözést rendelhet el.

(3) A körözési eljárást lefolytató szerv a büntetések, az intézkedések, egyes kényszerintézkedések és a szabálysértési elzárás végrehajtásáról szóló 2013. évi CCXL. törvény 19. §-a alapján elrendelt körözés végrehajtása során

a) az Rtv. 46/B. §-a kivételével a 26. § (1) bekezdés a) pontja szerinti intézkedést alkalmazhatja,

b) az Rtv. szerinti titkos információgyűjtést folytathat, illetve

c) nemzetközi körözést rendelhet el.

(4) A körözési eljárást lefolytató szerv a szabálysértésekről, a szabálysértési eljárásról és a szabálysértési nyilvántartási rendszerről szóló 2012. évi II. törvény (a továbbiakban: Szabs. tv.) 117. és 139. §-a alapján elrendelt körözés végrehajtása során

a) az Rtv. 29-30. §-a, 32-33. §-a, 35/A. §-a, 38-41. §-a, 42. § (1) bekezdése, valamint 91/C. § (1) és (2) bekezdése szerinti intézkedést alkalmazhatja, illetve

b) nemzetközi körözést rendelhet el.

(5) A körözési eljárást lefolytató szerv az európai vagy nemzetközi elfogatóparancs végrehajtása során

a) a 26. § (1) bekezdés a) pontja szerinti intézkedést alkalmazhatja, illetve

b) a körözött személy személyazonosságának, illetve elérhetőségének megállapítása céljából az Rtv. szerinti titkos információgyűjtést folytathat.

27. § (1) A körözési eljárást lefolytató szerv az idegenrendészeti hatóság által elrendelt körözés végrehajtása során

a) az Rtv. 29. §-a, 30. §-a, 32-33. §-a, 35/A. §-a, 35/B. §-a, 38-41. §-a, 42. § (1) bekezdése, 58. § (1) bekezdés e) pontja, valamint 91/C. § (1) és (2) bekezdése szerinti intézkedést alkalmazhatja,

b) az Rtv. szerinti titkos információgyűjtést folytathat, illetve

c) nemzetközi körözést rendelhet el.

(2) A körözési eljárást lefolytató szerv az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény (a továbbiakban: Eütv.) 70/A. § (1) bekezdése alapján elrendelt körözés végrehajtása során

a) az Rtv. 29. §-a, 30. §-a és 32. §-a szerinti intézkedést alkalmazhatja, illetve

b) nemzetközi körözést rendelhet el.

(3) A körözési eljárást lefolytató szerv az Eütv. 70/A. § (2) bekezdése, valamint 201/B. §-a alapján elrendelt körözés végrehajtása során

a) az Rtv. 29. §-a, 30. §-a, 32-34. §-a, 39-40. §-a, valamint 58. § (1) bekezdés e) pontja szerinti intézkedést alkalmazhatja, illetve

b) nemzetközi körözést rendelhet el.

(4) A körözési eljárást lefolytató szerv a bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvény 180/A. § (6) bekezdése alapján elrendelt körözés végrehajtása során

a) az Rtv. 29-30. §-a, 32. §-a, 35/A. §-a, 39-41. §-a, 42. § (1) bekezdése, valamint 91/C. § (1) és (2) bekezdése szerinti intézkedést alkalmazhatja, illetve

b) nemzetközi körözést rendelhet el.

(5) A körözési eljárást lefolytató szerv a nem a 26. § (5) bekezdése szerinti nemzetközi körözés végrehajtása során

a) az Rtv. 29-30. §-a, 32-33. §-a, 35/A. §-a, 35/B. §-a, 38-41. §-a, 42. § (1) bekezdése, 58. § (1) bekezdés e) pontja, valamint 91/C. § (1) és (2) bekezdése szerinti intézkedést alkalmazhatja,

b) nemzetközi körözést rendelhet el.

28. § (1) A körözési eljárást lefolytató szerv az eltűnt személy bejelentés alapján, valamint az Eütv. 9/A. §-a alapján elrendelt körözés végrehajtása során

a) az Rtv. 27. §-a, 29-30. §-a, 32. §-a, 35/A. §-a, 35/B. §-a, 41. §-a, 42. § (1) bekezdése, 58. § (1) bekezdés e) pontja, valamint a 91/C. § (1) és (2) bekezdése szerinti intézkedést alkalmazhatja,

b) az Rtv. szerinti titkos információgyűjtést folytathat, illetve

c) nemzetközi körözést rendelhet el.

(2) A körözési eljárást lefolytató szerv az ismeretlen személyazonosságú holttest, holttestrész azonosítása érdekében elrendelt körözés végrehajtása során

a) az Rtv. 30. §-a, 32. §-a, 39-41. §-a és 42. § (1) bekezdése szerinti intézkedést alkalmazhatja, illetve

b) nemzetközi körözést rendelhet el.

(3) Az ismeretlen személyazonosságú holttest, holttestrész nemzetközi körözése végrehajtása során a körözési eljárást lefolytató szerv az Rtv. 27. §-a, 29-30. §-a, 32. §-a, 35/A. §-a, 35/B. §-a, 39-41. §-a, 42. § (1) bekezdése, 58. § (1) bekezdés e) pontja, valamint a 91/C. § (1) és (2) bekezdése szerinti intézkedést alkalmazhatja.”

389. § A Körtv. 29. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A körözési eljárást lefolytató szerv a Be. 268. § (1) bekezdés a) és b) pontja, valamint a Szabs. tv. 68. § (3) bekezdése alapján elrendelt dolgok körözésének végrehajtása során

a) az Rtv. 29-30. §-a, 32. §-a, 42. § (1) bekezdése és 58. § (1) bekezdés e) pontja szerinti intézkedést alkalmazhatja,

b) az Rtv. 91/C. §-ában meghatározottakon kívül - az ott meghatározott rendelkezések alapulvételével - az ismeretlen helyen lévő járművek - beleértve az ismeretlen helyen lévő személyek által használt járműveket is - felkutatása érdekében a polgárőr szervezet, továbbá bűnmegelőzési, illetve vagyonvédelmi célú szervezet által üzemeltetett rendszámfelismerő - és azonosító rendszerekben együttműködési megállapodásban foglaltak szerint jelzés elhelyezését rendelheti el, amelyben a jármű észlelése esetén értesítés adását kérheti, illetve

c) nemzetközi körözést rendelhet el.

(2) A körözési eljárást lefolytató szerv a dolgok nemzetközi körözésének végrehajtása során az (1) bekezdés a) és b) pontjában meghatározott intézkedést alkalmazhatja.

(3) A körözési eljárást lefolytató szerv a kulturális örökség védelméről szóló 2001. évi LXIV. törvény 53/A. §-a alapján elrendelt dolgok körözésének végrehajtása során

a) az Rtv. 29-30. §-a, 32. §-a, 39. §-a és 42. § (1) bekezdése szerinti intézkedést alkalmazhatja, valamint

b) nemzetközi körözést rendelhet el.

(3a) A körözési eljárást lefolytató szerv a csődeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló 1991. évi XLIX. törvény 33. § (1a) bekezdése alapján elrendelt dolgok körözésének végrehajtása során az Rtv. 29. §-a, 30. §-a, 32. §-a, 39. §-a és 42. § (1) bekezdése szerinti intézkedést alkalmazhatja.

(4) A találatot elérő szerv a rejtett ellenőrzés végrehajtása során az Rtv. 46/C. §-ában, illetve a Nemzeti Adó- és Vámhivatalról szóló 2010. évi CXXII. törvény 37/B. §-ában foglalt intézkedést foganatosítja.

(5) A körözési eljárást lefolytató szerv az adóhatóság által foganatosítandó végrehajtási eljárásokról szóló törvény alapján elrendelt dolgok körözése végrehajtása során

a) az Rtv. 29. §-a, 32. §-a, 42. § (1) bekezdése szerinti intézkedéseket alkalmazhatja,

b) az Rtv. 91/C. §-ában meghatározottakon kívül - az ott meghatározott rendelkezések alapulvételével - az ismeretlen helyen lévő járművek - beleértve az ismeretlen helyen lévő személyek által használt járműveket is - felkutatása érdekében a polgárőr szervezet, továbbá bűnmegelőzési, illetve vagyonvédelmi célú szervezet által üzemeltetett rendszámfelismerő- és azonosító rendszerekben együttműködési megállapodásban foglaltak szerint jelzés elhelyezését rendelheti el, amelyben a jármű észlelése esetén értesítés adását kérheti.”

390. § A Körtv.

a) 1. § b) pontjában a „büntetőeljárás” szövegrész helyébe a „büntetőeljárás lefolytatása” szöveg,

b) 1. § d) pontjában a „Rendőrségről szóló törvény szerinti rejtett ellenőrzés” szövegrész helyébe a „Schengeni Információs Rendszerben rejtett ellenőrzésre irányuló figyelmeztető jelzés elhelyezése” szöveg,

c) 1. § e) pontjában az „a Rendőrségről szóló törvény szerinti rejtett ellenőrzéssel” szövegrész helyébe az „a Schengeni Információs Rendszerben rejtett ellenőrzésre irányuló figyelmeztető jelzés elhelyezésével” szöveg,

d) 1. § f) pontjában a „hatóság kezdeményezésére” szövegrész helyébe a „szerv kezdeményezésére” szöveg,

e) 5. § (3) bekezdésében az „a)-c)” szövegrész helyébe az „a)-d)” szöveg,

f) 5. § (4) bekezdésében a „d)” szövegrész helyébe az „e)” szöveg,

g) 8. § (2) bekezdésében az „ügyész” szövegrész helyébe az „ügyészség” szöveg,

h) 10. § (1) bekezdés h) pontjában az „a terrorcselekmények vagy azzal összefüggésben elkövetett más bűncselekmények megelőzése, felderítése és megszakítása, továbbá kiemelt személyvédelmi” szövegrész helyébe az „a rendőrségről szóló törvény alapján hatáskörébe tartozó bűncselekmények megelőzése, illetve megszakítása, továbbá személyvédelmi és létesítménybiztosítási” szöveg,

i) 10. § (2) bekezdésében az „igazságügyért felelős miniszter a kegyelmi ügyek intézése céljából, valamint az igazságügyért felelős miniszter és az ügyészség” szövegrész helyébe az „igazságügyért felelős miniszter és az ügyészség a kegyelmi ügyek intézése és” szöveg,

j) 10. § (4) bekezdésében a „személy- és létesítményvédelmi” szövegrész helyébe a „személyvédelmi és létesítménybiztosítási” szöveg,

k) 10. § (4a) bekezdésében a „személy- és létesítménybiztosítási” szövegrész helyébe a „személyvédelmi és létesítménybiztosítási” szöveg,

l) 20/A. § (3) bekezdésében a „poligráfot” szövegrész helyébe a „műszeres vallomásellenőrzést” szöveg

lép.

391. § Hatályát veszti a Körtv.

a) 8. § (1) bekezdésében az „, amely a körözött személy őrizetbe vételére, előállítására irányul,” szövegrész,

b) 8. § (2) bekezdésében a „- tárgyi bizonyítási eszköz megtalálása érdekében elrendelt dolog körözése esetén -” szövegrész,

c) 10. § (1) bekezdés j) pontjában a „nyomozó hatósági és” szövegrész,

d) 20. § (6) bekezdés g) pontjában az „a bűnüldözési feladatai céljából” szövegrész, és az „a nemzetbiztonsági tevékenysége ellátása céljából” szövegrész.

134. A honvédségi adatkezelésről, az egyes honvédelmi kötelezettségek teljesítésével kapcsolatos katonai igazgatási feladatokról szóló 2013. évi XCVII. törvény módosítása

392. § A honvédségi adatkezelésről, az egyes honvédelmi kötelezettségek teljesítésével kapcsolatos katonai igazgatási feladatokról szóló 2013. évi XCVII. törvény

a) 22. § (6) bekezdésében a „bűnüldözési, igazságszolgáltatási és fegyelmi eljárás lefolytatása céljából” szövegrész helyébe az „igazságszolgáltatási és fegyelmi eljárás vagy büntetőeljárás lefolytatása céljából az előkészítő eljárást folytató szerv,” szöveg,

b) 3. melléklet e) pontjában a „határozatban” szövegrész helyébe a „határozatban, illetve ügydöntő határozatban” szöveg és

c) 4. melléklet j) pontjában az „az előzetes letartóztatás, házi őrizet, illetőleg lakhelyelhagyási tilalom” szövegrész helyébe az „a letartóztatás, a bíróság által a terhelt számára előírt meghatározott terület, lakás, egyéb helyiség, intézmény, vagy ahhoz tartozó bekerített hely engedély nélküli el nem hagyására vonatkozó bűnügyi felügyelet” szöveg

lép.

135. A halgazdálkodásról és a hal védelméről szóló 2013. évi CII. törvény módosítása

393. § A halgazdálkodásról és a hal védelméről szóló 2013. évi CII. törvény 44. § (5) bekezdésében a „szabálysértési vagy büntetőeljárás végleges, illetve jogerős befejezéséig” szövegrész helyébe a „szabálysértési eljárás végleges, illetve jogerős befejezéséig, illetve a büntetőeljárásnak a bíróság jogerős ügydöntő határozatával vagy véglegessé vált nem ügydöntő végzésével történő befejezéséig, valamint az ügyészségnek vagy a nyomozó hatóságnak a feltételes ügyészi felfüggesztés vagy közvetítői eljárás céljából történő felfüggesztésről szóló, illetve további jogorvoslattal nem támadható eljárást megszüntető határozata meghozataláig” szöveg lép.

136. A szövetkezeti hitelintézetek integrációjáról és egyes gazdasági tárgyú jogszabályok módosításáról szóló 2013. évi CXXXV. törvény módosítása

394. § A szövetkezeti hitelintézetek integrációjáról és egyes gazdasági tárgyú jogszabályok módosításáról szóló 2013. évi CXXXV. törvény

a) 8. § (6) bekezdés c) pontjában az „ügyész” szövegrész helyébe az „ügyészség” szöveg és

b) 15/C. § (1) bekezdésében a „büntető eljárás” szövegrész helyébe a „büntetőeljárás” szöveg

lép.

137. A Magyar Nemzeti Bankról szóló 2013. évi CXXXIX. törvény módosítása

395. § A Magyar Nemzeti Bankról szóló 2013. évi CXXXIX. törvény (a továbbiakban: MNB tv.) 159. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(4) Az MNB az előkészítő eljárást folytató szerv, a nyomozó hatóság és az ügyészség tevékenységének támogatása céljából, a monetáris finanszírozás 146. § szerinti tilalmának betartásával jogosult forint és külföldi bankjegyeket biztosítani e szervek részére a büntetőeljárás lefolytatásához.”

396. § Az MNB tv. 23. § (9) bekezdésében a „bűnüldöző szervek vizsgálatának lezárultáig” szövegrész helyébe a „büntetőeljárás befejezéséig” szöveg és a „büntetőeljárást lefolytató, illetve bűnüldözési feladatokat ellátó” szövegrész helyébe a „büntetőeljárás során eljáró” szöveg lép.

397. § Hatályát veszti az MNB tv. 93. § (1) bekezdés b) pontjában az „az illetékes nyomozó hatóságnál” szövegrész.

138. A fémkereskedelemről szóló 2013. évi CXL. törvény módosítása

398. § A fémkereskedelemről szóló 2013. évi CXL. törvény

a) 5. § (7) bekezdésében a „megkeresésre” szövegrész helyébe a „megkeresésre, illetve adatkérésre” szöveg,

b) 5. § (7) bekezdés a) pontjában a „nyomozó hatóságot” szövegrész helyébe a „bíróságot, az ügyészséget vagy a nyomozó hatóságot” szöveg,

c) 12. § (2) bekezdés b) pontjában a „lefoglalásnak van helye, és ennek érdekében a büntetőügyben eljáró hatóság jár el” szövegrész helyébe az „a bíróság, az ügyészség vagy a nyomozó hatóság lefoglalást rendelt el” szöveg és

d) 13. § (1) bekezdésében a „büntetőeljárást lefolytató” szövegrész helyébe a „lefoglalást elrendelő bíróságnak, ügyészségnek vagy nyomozó” szöveg

lép.

139. A gondnokoltak és az előzetes jognyilatkozatok nyilvántartásáról szóló 2013. évi CLXXV. törvény módosítása

399. § A gondnokoltak és az előzetes jognyilatkozatok nyilvántartásáról szóló 2013. évi CLXXV. törvény 23. § (4) bekezdés b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Az adattovábbítási nyilvántartásból adatigénylésre jogosult az érintetten kívül)

„b) a bíróság, az ügyészség és a nyomozó hatóság,”

140. A Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény hatálybalépésével összefüggő átmeneti és felhatalmazó rendelkezésekről szóló 2013. évi CLXXVII. törvény módosítása

400. § A Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény hatálybalépésével összefüggő átmeneti és felhatalmazó rendelkezésekről szóló 2013. évi CLXXVII. törvény 53/A. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) A Ptk. 6:88. § (4) bekezdése szerinti keresetindítási jog a közérdekben olyan szerződés megkötésével okozott sérelmek esetén is alkalmazható, amely szerződéssel ötvenmillió forintot meghaladó értékre elkövetett, illetve ilyen mértékű kárt, vagyoni hátrányt vagy vagyoncsökkenést (ezek együttes összegét számítva is) okozó bűncselekmény

a) miatt indult büntetőeljárás terheltjének vagyontárgyát,

b) elkövetéséhez felhasznált szervezet vagyontárgyát, vagy

c) elkövetésével összefüggésben előnyt szerző szervezet vagyontárgyát

[az a)-c) pont szerinti vagyontárgy a továbbiakban együtt: érintett vagyontárgy] a büntetőeljárás vagy a büntetőeljárás megindításának alapjául szolgáló hatósági eljárás megindulását megelőző egy éven belül feltűnő értékaránytalansággal, ingyenesen, vagy hozzátartozó javára ruházták át.”

141. Az egyes fizetési szolgáltatókról szóló 2013. évi CCXXXV. törvény módosítása

401. § (1) Az egyes fizetési szolgáltatókról szóló 2013. évi CCXXXV. törvény (a továbbiakban: Fsztv.) 60. § (2) bekezdés d) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[Az (1) bekezdés b) pontjában foglaltak alapján a fizetési titok megtartásának kötelezettsége nem áll fenn]

„d) a büntetőeljárás során az ügyészséggel, a nyomozó hatósággal és az előkészítő eljárást folytató szervvel,”

(szemben e szerveknek a pénzforgalmi intézményhez, elektronikuspénz-kibocsátó intézményhez intézett írásbeli megkeresése esetén.)

(2) Az Fsztv. 60. §-a a következő (14) bekezdéssel egészül ki:

„(14) A Rendőrségről szóló 1994. évi XXXIV. törvény 69. § (3) bekezdésében, a Nemzeti Adó- és Vámhivatalról szóló 2010. évi CXXII. törvény 58. § (3) bekezdésében vagy a büntetőeljárásról szóló 2017. évi XC. törvény 262. § (3) bekezdésében meghatározottak szerinti adatkérés esetén a pénzforgalmi intézmény, elektronikuspénz-kibocsátó intézmény az ügyészség engedélye nélkül is köteles az általa kezelt, fizetési titoknak minősülő adatokra vonatkozó adatkérést teljesíteni.”

402. § Az Fsztv.

a) 29. § (6) bekezdésében az „ügyész” szövegrész helyébe az „ügyészség” szöveg és a „büntetőeljárás” szövegrész helyébe a „büntetőeljárásnak a bíróság jogerős ügydöntő határozatával vagy véglegessé vált nem ügydöntő végzésével történő” szöveg,

b) 60. § (2) bekezdésében az „írásbeli megkeresése” szövegrész helyébe az „adatkérése, illetve írásbeli megkeresése” szöveg és

c) 60. § (10) bekezdésében az „a nyomozó hatóság, a nemzetbiztonsági szolgálat és az ügyészség” szövegrész helyébe az „az előkészítő eljárást folytató szerv, a nyomozó hatóság, a nemzetbiztonsági szolgálat, az ügyészség és a bíróság adatkérésére, illetve” szöveg

lép.

403. § Hatályát veszti az Fsztv.

a) 58. § (2) bekezdés g) pontjában a „szemben a folyamatban lévő büntetőeljárás, valamint a feljelentés kiegészítése keretében” szövegrész,

b) 58. § (2) bekezdés i) pontjában és 60. § (2) bekezdés f) pontjában a „titkosszolgálati eszközök alkalmazására,” szövegrész és

c) 58. § (3) bekezdése.

142. A hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 2013. évi CCXXXVII. törvény módosítása

404. § A hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 2013. évi CCXXXVII. törvény (a továbbiakban: Hpt.) 161. § (2) bekezdés d) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[Az (1) bekezdés b) pontjában foglaltak alapján a banktitok megtartásának kötelezettsége nem áll fenn]

„d) a büntetőeljárás során az ügyészséggel, a nyomozó hatósággal és az előkészítő eljárást folytató szervvel,”

(szemben e szerveknek a pénzügyi intézményhez intézett írásbeli megkeresése esetén.)

405. § (1) A Hpt. 161. §-a a következő (4b) bekezdéssel egészül ki:

„(4b) A pénzügyi intézmény a büntetőeljárásról szóló törvényben meghatározott fizetési műveletek megfigyelésének elrendelése esetén az elrendelésről szóló határozatban megjelölt adatokat az abban meghatározott módon és határidőben köteles rögzíteni és továbbítani.”

(2) A Hpt. 162. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki:

„(5) A Rendőrségről szóló 1994. évi XXXIV. törvény 69. § (3) bekezdésében, a Nemzeti Adó- és Vámhivatalról szóló 2010. évi CXXII. törvény 58. § (3) bekezdésében vagy a büntetőeljárásról szóló 2017. évi XC. törvény 262. § (3) bekezdésében meghatározottak szerinti adatkérés esetén a pénzügyi intézmény az ügyészség engedélye nélkül is köteles az általa kezelt, banktitoknak minősülő adatokra vonatkozó adatkérést teljesíteni.”

406. § A Hpt. 163. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A 161. § (2) bekezdés d), f), g) és o) pontja, a 161. § (3) bekezdés e)-g) pontja, a 162. §, valamint az 164. § p) pontja alapján történő adatátadásról a pénzügyi intézmény az érintett ügyfelet nem tájékoztathatja. Ebben az esetben az érintett személy személyes adataihoz való hozzáférési jogának gyakorlása iránti kérelme esetén olyan tájékoztatást kell adni, amelyből nem derül ki, hogy a személyes adatainak továbbítására milyen célból került sor.”

407. § A Hpt. 214. § (11) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(11) Az olyan betétre, amellyel kapcsolatban pénzmosás miatt büntetőeljárás van folyamatban, a büntetőeljárásnak a bíróság jogerős ügydöntő határozatával vagy véglegessé vált nem ügydöntő végzésével történő befejezéséig, valamint az ügyészségnek vagy a nyomozó hatóságnak a feltételes ügyészi felfüggesztés vagy közvetítői eljárás céljából történő felfüggesztésről szóló, illetve további jogorvoslattal nem támadható eljárást megszüntető határozata meghozataláig kártalanítás nem fizethető ki.”

408. § A Hpt.

a) 137. § (6) és (7) bekezdésében az „ügyész” szövegrész helyébe az „ügyészség” szöveg,

b) 161. § (2) bekezdésében az „írásbeli megkeresése” szövegrész helyébe az „adatkérése, illetve írásbeli megkeresése” szöveg,

c) 161. § (4a) bekezdésében az „a nyomozó hatóság és az ügyészség írásbeli megkeresésére” szövegrész helyébe a „rendőrség és a Nemzeti Adó- és Vámhivatal titkos információgyűjtés folytatására feljogosított szerve, az ügyészség, a nyomozó hatóság és az előkészítő eljárást folytató szerv adatkérésére” szöveg,

d) 162. § (1) bekezdésében az „a nyomozó hatóság, a nemzetbiztonsági szolgálat és az ügyészség” szövegrész helyébe az „az előkészítő eljárást folytató szerv, a nyomozó hatóság, a nemzetbiztonsági szolgálat, az ügyészség és a bíróság adatkérésére, illetve” szöveg és

e) 162. § (4) bekezdésében az „a nyomozó hatóság, a nemzetbiztonsági szolgálat vagy az ügyészség” szövegrész helyébe az „az előkészítő eljárást folytató szerv, a nyomozó hatóság, a nemzetbiztonsági szolgálat, az ügyészség vagy a bíróság adatkérésére, illetve” szöveg

lép.

409. § Hatályát veszti a Hpt.

a) 159. § (4) bekezdés a) pontjában az „a folyamatban lévő büntetőeljárás, valamint a feljelentés kiegészítése keretében” szövegrész,

b) 159. § (4) bekezdés c) pontjában, 161. § (2) bekezdés f) pontjában a „titkosszolgálati eszközök alkalmazására,” szövegrész és

c) 159. § (5) bekezdése.

143. A büntetések, az intézkedések, egyes kényszerintézkedések és a szabálysértési elzárás végrehajtásáról szóló 2013. évi CCXL. törvény módosítása

410. § A büntetések, az intézkedések, egyes kényszerintézkedések és a szabálysértési elzárás végrehajtásáról szóló 2013. évi CCXL. törvény (a továbbiakban: Bv. tv.) 2. § b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(E törvény rendelkezéseit)

„b) a büntetőeljárásról szóló 2017. évi XC. törvény (a továbbiakban: Be.) szerinti letartóztatás, előzetes kényszergyógykezelés és őrizet, valamint a Be. 128. § (2) bekezdése szerinti rendbírság helyébe lépő elzárás (a továbbiakban: rendbírság helyébe lépő elzárás) végrehajtása,”

(során kell alkalmazni.)

411. § (1) A Bv. tv. 3. §-a a következő 12a. ponttal egészül ki:

(E törvény alkalmazásában)

„12a. kézbesítési cím: az elítélt vagy az egyéb jogcímen fogvatartott által megjelölt, a lakcímétől, értesítési címétől, tényleges tartózkodási helyétől eltérő, a postai úton történő kapcsolattartásra szolgáló cím;”

(2) A Bv. tv. 3. §-a a következő 14b. ponttal egészül ki:

(E törvény alkalmazásában)

„14b. tényleges tartózkodási hely: lakcím hiányában vagy a lakcímtől eltérően az az ingatlan, ahol az elítélt vagy az egyéb jogcímen fogvatartott ténylegesen tartózkodik, továbbá közérdekű munka vagy pártfogó felügyelet végrehajtása szempontjából az elítélt munkahelye,”

412. § (1) A Bv. tv. 8. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) A Magyarországon élő elítélt köteles a lakcímében, és ha van bejelentett értesítési címe, az abban bekövetkező változást a változás bekövetkeztétől számított három munkanapon belül a végrehajtásáért felelős szervnek, ha ez nem ismert, az ügydöntő határozatot hozó, elsőfokú bíróság székhelye szerint illetékes büntetés-végrehajtási bírónak bejelenteni.”

(2) A Bv. tv. 8. §-a a következő (3a) bekezdéssel egészül ki:

„(3a) Ha az elítélt

a) a büntetőeljárás során kézbesítési címet jelentett be, annak megváltozását vagy

b) a lakcímétől eltérő helyen tartózkodik, a tényleges tartózkodási helyét és annak megváltozását

is köteles a (3) bekezdésben meghatározottak szerint bejelenteni.”

(3) A Bv. tv. 8. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(5) A (2) és a (4) bekezdés szerinti rendbírság kiszabására és végrehajthatóságára a Be. 127. § (1)-(3) és (6)-(9) bekezdését és a Be. 128. § (1) bekezdését kell alkalmazni.”

413. § A Bv. tv. 10. §-a a következő (7) bekezdéssel egészül ki:

„(7) A (3) bekezdés szerinti személy alatt a Be. 81-82. §-ai szerinti különleges bánásmódot igénylő személyt is érteni kell.”

414. § (1) A Bv. tv. 11. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(4) Védőt az elítélt és az egyéb jogcímen fogvatartott, ezek törvényes képviselője vagy nagykorú hozzátartozója, külföldi állampolgár esetén továbbá állama konzuli tisztviselője hatalmazhat meg. A felsoroltak kérelmére vagy hivatalból a végrehajtásért felelős szerv székhelye szerint illetékes büntetés-végrehajtási bíró a Be. 46. § (1), (5) vagy (6) bekezdése alapján haladéktalanul védőt rendel ki. A kirendelés alapján a védőként eljáró ügyvéd kijelölésére a Be. 46. § (1)-(3) bekezdése és 47. § (2)-(4) bekezdése az irányadó. Az elítélt vagy az egyéb jogcímen fogvatartott részére a Be. 76. § a) pontja alapján jogszabályban meghatározottak szerint a jogi segítségnyújtó szolgálat költségkedvezményt engedélyezhet.”

(2) A Bv. tv. 11. §-a a következő (4a) bekezdéssel egészül ki:

„(4a) A meghatalmazás hatálya - ha a meghatalmazásból más nem tűnik ki - a büntetőeljárás jogerős befejezését követően kiterjed azon eljárásokra, amelyek a végrehajtás körében az alapügyben eljárt bíróság hatáskörébe tartoznak, valamint a büntetés-végrehajtási ügyre. Letartóztatott vagy előzetes kényszergyógykezelt esetében a büntetőeljárásban adott meghatalmazás vagy kirendelés hatálya kiterjed a büntetés-végrehajtási ügyre is.”

(3) A Bv. tv. 11. §-a a következő (9) bekezdéssel egészül ki:

„(9) A büntetés-végrehajtási ügyben és a fogvatartási ügyben az elítélt és az egyéb jogcímen fogvatartott fiatalkorú törvényes képviselőjét felvilágosításkérési és iratmegismerési jog illeti meg és önálló nyilatkozattételi jogosultsága van. A törvényes képviselet ellátása érdekében a fiatalkorú törvényes képviselője - a fogvatartást foganatosító szerv rendjének a megtartásával - mind szóban, mind írásban és személyesen ellenőrzés mellett tarthat kapcsolatot. Ez esetben a telefonon történő és a személyes kapcsolattartás nem számítható be a rezsimszabályokhoz igazodó kapcsolattartásként.”

415. § A Bv. tv. 13. § (2)-(4) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:

„(2) A kérelmet a büntetőügyben eljáró bíróságnál, letartóztatott, illetve előzetes kényszergyógykezelt esetén a büntetőügyben eljáró ügyészségnél kell benyújtani, és abban meg kell jelölni, hogy milyen lakcímre kéri a kérelmező az értesítést. A kérelem a bírósághoz vagy az ügyészséghez történő bejelentéssel visszavonható.

(3) A letartóztatást, az előzetes kényszergyógykezelést, a végrehajtandó szabadságvesztést, az elzárást vagy a kényszergyógykezelést foganatosító bv. intézet a bíróság vagy az ügyészség értesítése alapján a kérelmet a fogvatartotti nyilvántartásban rögzíti, és a végrehajtandó szabadságvesztésre ítélt végleges szabadon bocsátásáról a szabadulás előtt egy hónappal, minden más esetben az értesítési kötelezettséget megalapozó esemény bekövetkezését követően haladéktalanul tájékoztatja a Büntetés-végrehajtás Országos Parancsnokságát (a továbbiakban: BVOP), amely haladéktalanul értesítést küld a sértett, illetve a Be. 52. § (1) bekezdése alapján a sértett jogait gyakorló személy részére az elítélt vagy az egyéb jogcímen fogvatartott szabadon bocsátásának időpontjáról vagy szökéséről.

(4) A fiatalkorú letartóztatását foganatosító, illetve a javítóintézeti nevelést végrehajtó javítóintézet a bíróság vagy az ügyészség értesítése alapján a kérelmet a fiatalkorúak nyilvántartásában rögzíti, és a fiatalkorú végleges elbocsátásáról az elbocsátás előtt egy hónappal, minden más esetben az értesítési kötelezettséget megalapozó esemény bekövetkezését követően haladéktalanul tájékoztatja a sértett által megadott lakcím szerint illetékes rendőri szervet, amely haladéktalanul értesítést küld a sértett, illetve a Be. 52. § (1) bekezdése alapján a sértett jogait gyakorló személy részére a fiatalkorú szabadon bocsátásának időpontjáról vagy szökéséről.”

416. § A Bv. tv. 17. §-a és az azt megelőző alcím helyébe a következő alcím és rendelkezés lép:

„A megkeresés és az adatkérés

17. § (1) A büntetés, az intézkedés és a szabálysértési elzárás végrehajtása, továbbá az elítélt, illetve egyéb jogcímen fogvatartott kérelmének elbírálása érdekében a büntetés-végrehajtási bíró, az ügyészség, a végrehajtásért felelős szerv, valamint az igazságügyért felelős miniszter, a gyermekek és az ifjúság védelméért felelős miniszter és a büntetés-végrehajtásért felelős miniszter megkereséssel élhet, állami és helyi önkormányzati szervet, hatóságot, köztestületet, gazdálkodó szervezetet, alapítványt, közalapítványt és egyesületet kereshet meg tájékoztatás adása, adatszolgáltatás, adat továbbítás, illetve iratok rendelkezésre bocsátása végett, és ennek a teljesítésére legalább nyolc, legfeljebb harmincnapos határidőt állapíthat meg.

(2) Ha a megkeresés személyes adatok közlésére vonatkozik, az csak annyi és olyan személyes adatra vonatkozhat, amely a megkeresés céljának megvalósításához elengedhetetlenül szükséges. A megkeresésben az adatkezelés pontos célját és a kért adatok körét meg kell jelölni.

(3) Az (1) bekezdés alapján megkeresett szerv köteles a tájékoztatást, az adatszolgáltatást - amely magában foglalja különösen az adat feldolgozását -, illetve az adat továbbítást térítésmentesen teljesíteni. A megkeresett a megállapított határidő alatt - ha törvény másképp nem rendelkezik - köteles a megkeresést teljesíteni, vagy a teljesítés akadályát közölni.

(4) Ha a megkeresett szerv, szervezet a megkeresést a megadott határidőn belül nem teljesíti, vagy a megkeresés teljesítését jogosulatlanul megtagadja, a büntetés-végrehajtási bíró, illetve az ügyészség rendbírságot szabhat ki. A rendbírság kiszabására és végrehajthatóságára a Be. 127. § (1)-(3) és (6)-(9) bekezdését kell alkalmazni. A rendbírság kiszabása ellen bejelentett jogorvoslatnak halasztó hatálya van. A rendbírság kiszabását a végrehajtásért felelős szerv kezdeményezheti a büntetés-végrehajtási bírónál, feltételes ügyészi felfüggesztés esetén az ügyészségnél.

(5) Ha ez feladatának ellátásához szükséges, a büntetés-végrehajtási bíró, az ügyészség, az igazságügyért felelős miniszter, a gyermekek és az ifjúság védelméért felelős miniszter, a büntetés-végrehajtásért felelős miniszter és a végrehajtásért felelős szerv egymástól, illetve a büntetőügyben eljáró vagy eljárt bíróságtól, ügyészségtől vagy nyomozó hatóságtól, továbbá a szabálysértési ügyben eljárt bíróságtól, szabálysértési hatóságtól is kérhet adatokat, iratokat és felvilágosítást.

(6) Halasztás, részletfizetés elbírálása érdekében és a kegyelmi eljárásban a bíróság a Be. adatkérésre vonatkozó rendelkezései szerint adatszolgáltatást kérhet.”

417. § A Bv. tv. 18. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) A büntetés és az intézkedés esetén az elővezetésre a Be. 118. §-át kell alkalmazni azzal, hogy - e törvény eltérő rendelkezése hiányában - az elővezetés elrendelésére a bíróság, a BVOP, a feltételes ügyészi felfüggesztés esetén az ügyészség jogosult.”

418. § A Bv. tv. 19. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) Az ismeretlen helyen tartózkodó elítélt, illetve kényszergyógykezelt felkutatása érdekében

a) a lakcímének megállapítása érdekében a személyiadat- és lakcímnyilvántartásból adat kérhető, illetve

b) a körözése rendelhető el, és

c) az e törvényben meghatározott esetben elfogatóparancsot lehet kibocsátani, ideértve a 2012. évi CLXXX. törvény 25. § (1) és (2) bekezdésének, valamint az Nbjt. 32. § (2) bekezdésének az alkalmazását

azzal, hogy körözés elrendelésére és elfogatóparancs kibocsátására kizárólag a bíróság jogosult.”

419. § A Bv. tv. 22. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki:

„(5) Ha a határozattal szemben bírósági felülvizsgálatnak van helye, a határozatot a jogorvoslatra jogosultnak is kézbesíteni kell.”

420. § A Bv. tv. 23. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A végrehajtásért felelős szerv, illetve szervezeti egység vezetője hivatalból vagy kérelemre a határozatot elírás vagy számítási hiba esetén - ha ez szükséges, a kérelmező meghallgatását követően - kijavítja. A kijavítás nem változtathat a kijavított határozat érdemén.”

421. § (1) A Bv. tv. 26. §-át megelőző alcím helyébe a következő alcím lép:

„A végrehajtás során keletkezett irat megismerésének joga”

(2) A Bv. tv. 26. § (2) és (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:

„(2) Aki az (1) bekezdés szerint az iratokat megismerheti, azokba betekinthet, azokról feljegyzést készíthet, valamint - jogszabály eltérő rendelkezése hiányában - saját költségén másolat kiadását kérheti. A minősített adatot tartalmazó irat megismerésére a Be. 105-106. §-át értelemszerűen alkalmazni kell.

(3) Az iratokról a végrehajtásért felelős szerv a kérelem előterjesztésétől számított nyolc munkanapon belül másolatot ad ki. Az iratban keltezéssel fel kell jegyezni, hogy mely iratról, kinek a részére, hány példányban készült másolat. Ha az irat elektronikus okiratként, papíralapú okirat elektronikus másolataként vagy elektronikus formában rendelkezésre áll, a megismerésére jogosult kérheti a másolat elektronikus úton vagy elektronikus adathordozón való kiadását.”

(3) A Bv. tv. 26. §-a a következő (3a) bekezdéssel egészül ki:

„(3a) Az irat akkor áll elektronikus formában rendelkezésre, ha a bíróság, az ügyészség, illetve a végrehajtásért felelős szerv a papíralapú iratot információs rendszer alkalmazásával szerkesztette meg.”

(4) A Bv. tv. 26. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(4) Nem terjed ki a megismerés joga

a) a döntés-előkészítés során készült tervezetre,

b) a kockázatértékelési összefoglaló jelentésre, a záró kockázatértékelési jelentésre,

c) a bv. szerv előterjesztésének a döntésre vonatkozó javaslatát tartalmazó részére,

d) a biztonsági kockázati besorolással, a biztonsági zárkába vagy részlegre helyezéssel kapcsolatos olyan iratra, amelynek ismertté válása valamely más személy jogait vagy érdekeit sértené,

e) a végrehajtásért felelős szerv szakterületi véleményére,

f) a pártfogó felügyelő vagy a büntetés-végrehajtási pártfogó felügyelő feljegyzésére és az egyéni pártfogó felügyelői tervnek a bűncselekmény elkövetéséhez vezető okokra, a bűnismétlés vonatkozásában fennálló, a pártfogoltat veszélyeztető körülmények kockázatelemzésére vagy kockázatértékelésére vonatkozó részére,

g) az elfogatóparancs kibocsátásáról szóló igazolásra, valamint

h) azon iratokra, amelyeknek a megismerésére a kérelmező törvény szerint nem jogosult.”

422. § (1) A Bv. tv. III. Fejezete címének a helyébe a következő cím lép:

„A bíróság és az ügyészség feladatai a végrehajtásban”

(2) A Bv. tv. 32. §-át megelőző alcím helyébe a következő alcím lép:

„A büntetőügyben eljáró bíróság és ügyészség feladatai”

423. § A Bv. tv. 32. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(4) Pénzbüntetés, elkobzás és vagyonelkobzás esetén az ügydöntő határozat rendelkező részének a Be. 459. § (1) és (2) bekezdése szerinti jogerősítési záradékkal ellátott példánya pótolja az értesítőlap kiállítását, és a végrehajtás alapjául szolgál.”

424. § A Bv. tv. 33. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„33. § (1) Ha a bíróság az értesítőlap alapjául szolgáló határozatot kijavítja, újabb értesítőlapot kiállítani nem kell. A tanács elnöke a kijavítást elrendelő határozatot nyomban megküldi annak a végrehajtásért felelős szervnek, illetve a törvényszék büntetés-végrehajtási csoportjának (a továbbiakban: bv. csoport), amelynek az értesítőlapot már megküldte, és szükség esetén a végrehajtás függőben tartása iránt intézkedik. Ha a kijavítást elrendelő határozat véglegessé vált, a bíróság a véglegessé válási záradékkal ellátott határozatát megküldi a végrehajtásért felelős szervnek, illetve a bv. csoportnak.

(2) Ha a bíróság olyan kérdésben, amelyre nézve az értesítőlap adatot tartalmaz, utóbb a Be. XCIV. Fejezete vagy a 837. § (2) bekezdés a) vagy b) pontja szerinti eljárásban másként határoz, vagy a határozata mulasztását utólag pótolja, a tanács elnöke - ha erre vonatkozóan rendszeresített értesítőlap van bevezetve - értesítőlapot állít ki, és azt jogerősítési, illetve véglegessé válási záradékkal ellátott határozatával együtt haladéktalanul megküldi a végrehajtásért felelős szervnek, szabadságvesztés esetén a bv. csoportnak. Értesítőlap rendszeresítésének hiányában a tanács elnöke a jogerősítési, illetve véglegessé válási záradékkal ellátott határozatát haladéktalanul megküldi a végrehajtásért felelős szervnek, szabadságvesztés esetén a bv. csoportnak.”

425. § A Bv. tv. a következő 34/A. §-sal egészül ki:

„34/A. § A 32. § (4) és (6) bekezdése, 33. § (2) bekezdése, valamint a 34. § (1)-(3) és (5) bekezdése esetén a tanács elnöke a papíralapú határozatot - ideértve a jogerősítési, illetve véglegessé válási záradékot - és az értesítőlapon a bírói rendelvényt eredeti aláírással látja el. Ha a határozatot és a bírói rendelvénnyel ellátott értesítőlapot elektronikus úton kell megküldeni, a tanács elnöke az elektronikus okiratot minősített elektronikus aláírással látja el. Ennek hiányában a papíralapú, eredeti aláírással ellátott határozatot és értesítőlapot elektronikus okirattá kell átalakítani, és legalább minősített tanúsítványon alapuló fokozott biztonságú elektronikus aláírással vagy elektronikus bélyegzővel kell ellátni.”

426. § A Bv. tv. 44. § (2)-(5) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:

„(2) A kérelemről, ha azt a terhelt az ügydöntő határozat jogerőre emelkedését követően nyomban előterjesztette - a jelen lévő ügyész nyilatkozatát követően -, az ügydöntő határozatot hozó bíróság dönt, a határozatát indokolni köteles.

(3) A terhelt később előterjesztett kérelmének elbírálására a Be. XCIV. Fejezete szerinti egyszerűsített felülvizsgálat szabályait kell értelemszerűen alkalmazni azzal, hogy a bíróság nem ügydöntő végzéssel határoz. Ha a bíróság az ügyiratok alapján dönt, a kérelemről bírósági titkár is határozhat.

(4) A pénzbüntetés tekintetében a halasztás vagy a részletfizetés engedélyezése tárgyában hozott határozat ellen nincs helye fellebbezésnek.

(5) A szabadságvesztés, az elzárás, a közérdekű munka és a javítóintézeti nevelés végrehajtásának elhalasztása tárgyában hozott határozat ellen az ügyészség, az elítélt, a törvényes képviselő és a védő, a rendbírság helyébe lépő elzárás végrehajtásának elhalasztása tárgyában hozott határozat ellen az ügyészség és a rendbírsággal sújtott személy fellebbezhet. Ha a halasztást a (2) bekezdés alapján a másodfokú bíróság engedélyezte, a fellebbezés elbírálására a Be. 614. §-a megfelelően irányadó.”

427. § A Bv. tv. a 44. §-t követően a következő alcímmel és 44/A. §-sal egészül ki:

„Bírósági mentesítés

44/A. § (1) A Btk. 101. § (1) és (2) bekezdése szerinti büntetett előélethez fűződő hátrányok alóli utólagos bírósági mentesítést az elítélt, a védő, illetve a fiatalkorú törvényes képviselője az alapügyben elsőfokon eljárt bíróságnál kérheti. Több elítélés esetében a magasabb hatáskörű bíróság, ennek hiányában az a bíróság jár el, amely a legsúlyosabb büntetést szabta ki. Ha a büntetések azonos súlyúak, a bíróságok közül az jár el, amelyhez a kérelem elsőként beérkezett.

(2) Ha az egyik ügyben katonai büntetőeljárás volt folyamatban, az a bíróság jár el, amely a katonai büntetőeljárást lefolytatta, kivéve, ha a katonai büntetőeljárás hatályát a Be. 696. § (3) bekezdése alapozta meg.

(3) A kérelem elbírálására a Be. XCIV. Fejezete szerinti egyszerűsített felülvizsgálat szabályait kell értelemszerűen alkalmazni. A bíróság a kérelem elbírálása előtt beszerzi az ügyészség nyilatkozatát. Ha az utólagos bírósági mentesítésre irányuló kérelem felfüggesztett szabadságvesztéshez fűződő hátrányos jogkövetkezmények alóli mentesítésre irányul és az elítélt pártfogó felügyelet alatt áll, a bíróság összefoglaló jelentés elkészítését rendeli el a pártfogó felügyelet végrehajtásának tapasztalatairól.

(4) Ha a mentesítés törvényi előfeltételei hiányoznak, a bíróság a kérelmet elutasítja, egyébként érdemben elbírálja.

(5) A bíróság a mentesítést kimondó határozat hatályon kívül helyezéséről az ügyészség indítványára vagy hivatalból utólag határoz, ha

a) a mentesítés hatályát vesztette [Btk. 101. § (4) bekezdés és 102. § (2) bekezdés], vagy

b) utóbb megállapítják, hogy a mentesítésnek törvényi akadálya volt.”

428. § A Bv. tv. 45. és 46. §-a helyébe a következő rendelkezések lépnek:

„45. § (1) Kegyelem iránti előterjesztést - hivatalból vagy kérelemre - a még végre nem hajtott büntetés, a próbára bocsátás, a jóvátételi munka és a javítóintézeti nevelés elengedésére vagy mérséklésére, illetve a büntetett előélethez fűződő hátrányok alóli mentesítésre az igazságügyért felelős miniszter tehet a köztársasági elnökhöz.

(2) Az (1) bekezdésben fel nem sorolt intézkedés mérséklése vagy elengedése, valamint a már végrehajtott büntetés vagy intézkedés utólagos elengedése iránt, illetve ha a mentesülés a bíróság határozata vagy a törvény alapján már beállt, kegyelmi kérelem nem nyújtható be, illetve hivatalból kegyelmi eljárás nem kezdeményezhető.

(3) Kegyelmi kérelmet az elítélt, a védő, az elítélt törvényes képviselője, valamint az elítélt hozzátartozója nyújthat be.

(4) Hivatalból a kegyelmi eljárást kegyelmi kezdeményezéssel a jogerős ügydöntő határozatot hozó bíróság vagy az eljáró büntetés-végrehajtási bíró - az elsőfokon eljárt bíróság útján - indíthatja meg. Nincs helye hivatalból kegyelmi eljárás kezdeményezésének a büntetett előélethez fűződő hátrányok alóli mentesítésre.

(5) A még végre nem hajtott büntetés, az (1) bekezdés szerinti intézkedés elengedése vagy mérséklése, illetve a büntetett előélethez fűződő hátrányok alóli mentesítés iránt a kegyelmi kérelmet az elsőfokon eljárt bíróságnál kell benyújtani.

(6) Az elsőfokon eljárt bíróság tanácsának elnöke a kegyelmi eljárás során a Be. 859. § (2) bekezdése szerint az elítéltnek a kegyelmi döntéshez szükséges személyes adatait beszerzi. A bíróság e célból

a) az elítéltről környezettanulmány készítését rendelheti el,

b) fogva lévő elítélt esetén a bv. intézet vagy a javítóintézet értékelő véleményét szerezheti be, vagy

c) az elítélt életvitelével összefüggő nyilvános adatokról készített rendőrségi jelentést kérhet.

(7) A döntéshez szükséges adatokat tartalmazó ügyiratokat és egyéb iratokat, valamint a kegyelmi kérelmet, illetve a kegyelmi kezdeményezést a tanács elnöke az adatok, iratok beszerzését követő nyolc napon belül az igazságügyért felelős miniszterhez felterjeszti.

(8) Ha a kegyelmi eljárás során egészségügyi okra hivatkoznak, az igazságügyért felelős miniszter az előterjesztés előkészítése során - a büntetés végrehajtásának megkezdésére halasztó hatállyal - elrendelheti az elítéltnek a Büntetés-végrehajtás Központi Kórházában (a továbbiakban: Központi Kórház) vagy az IMEI-ben történő szakorvosi vizsgálatát.

(9) A büntetés vagy az intézkedés elengedése vagy mérséklése iránti kérelem vagy előterjesztés esetén az igazságügyért felelős miniszter elrendelheti a büntetés vagy javítóintézeti nevelés végrehajtásának a köztársasági elnök döntéséig történő elhalasztását vagy félbeszakítását.

(10) A büntetés vagy a javítóintézeti nevelés végrehajtásának elhalasztását vagy félbeszakítását az igazságügyért felelős miniszter megszünteti, ha az a körülmény, amelyre figyelemmel a halasztás vagy a félbeszakítás elrendelését alapozta, megszűnt.

(11) A büntetés vagy a javítóintézeti nevelés végrehajtásának elhalasztását vagy félbeszakítását az igazságügyért felelős miniszter megszüntetheti, ha tudomására jut, hogy

a) az elítélttel szemben a halasztás vagy a félbeszakítás tartama alatt elkövetett bűncselekmény miatt büntetőeljárás indult, vagy újabb szabadságvesztést kell végrehajtani,

b) az elítéltet más ügyben letartóztatásba helyezték.

(12) A (8)-(11) bekezdésben meghatározott esetekben az igazságügyért felelős miniszter a döntéséről tájékoztatja az elítéltet, illetve a kérelmezőt, valamint a büntetés vagy a javítóintézeti nevelés végrehajtása érdekében intézkedésre jogosult bíróságot, szabadságvesztés esetén a BVOP-t és a végrehajtásért felelős szervet.

46. § (1) Az igazságügyért felelős miniszter a 17. § szerinti megkereséssel élhet további olyan adatok vagy iratok beszerzése érdekében, amelyekre a kegyelmi kérelem, illetve a kegyelmi kezdeményezés hivatkozik, vagy amelyek a kegyelmi eljárás lefolytatásához szükségesek.

(2) Az igazságügyért felelős miniszter a kegyelmi eljárás során törvényben meghatározott adatkörben adatokat igényelhet a következő nyilvántartásokból:

a) bűnügyi nyilvántartási rendszer,

b) szabálysértési nyilvántartási rendszer,

c) polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartása,

d) közúti közlekedési nyilvántartás,

e) központi idegenrendészeti nyilvántartás.

(3) Az igazságügyért felelős miniszter a kegyelmi kérelmet, illetve a kegyelmi kezdeményezést a köztársasági elnökhöz akkor is felterjeszti, ha a kegyelem gyakorlása iránt nem tesz előterjesztést.

(4) A köztársasági elnök a kegyelmi döntésről szóló határozatot - az ellenjegyzési jog gyakorlása érdekében - az igazságügyért felelős miniszternek küldi meg. Ha a kegyelmi döntésről szóló határozatot az igazságügyért felelős miniszter nem ellenjegyzi, e döntését a határozat eredeti példányára rávezeti. Ellenjegyzés hiányában a kegyelmi eljárás befejeződik. Az igazságügyért felelős miniszter az ellenjegyzési jog gyakorlásáról tájékoztatja a köztársasági elnököt.

(5) Ha a kegyelmi eljárás a (4) bekezdésben meghatározotton kívül más okból fejeződik be, ennek tényét az a személy, aki előtt a kegyelmi eljárás folyamatban van, illetve az iratok felterjesztését megelőzően az elsőfokú bíróság állapítja meg.

(6) Az igazságügyért felelős miniszter a kegyelmi döntésről szóló ellenjegyzett határozatot, illetve a kegyelmi eljárásnak az (4) és (5) bekezdésben meghatározott okból történő befejezéséről szóló tájékoztatást és a kegyelmi eljárás iratait megküldi annak az elsőfokú bíróságnak, amely az ügyiratokat felterjesztette.

(7) Ha a kegyelmi döntésről szóló határozat az elítélttel szemben olyan büntetést vagy intézkedést állapít meg, amelyről a jogerős ügydöntő határozat nem rendelkezett, vagy a kiszabott büntetés végrehajtását felfüggeszti, és a Btk. vonatkozó rendelkezése alapján ehhez kötelezően pártfogó felügyelet kapcsolódik, akkor az elsőfokon eljárt bíróság nem ügydöntő határozattal ezt megállapítja. A határozattal szemben jogorvoslatnak helye nincs, a határozat a meghozatala napján válik véglegessé.

(8) A kegyelmi döntésről szóló határozatot és a (7) bekezdés szerinti határozatot, illetve a kegyelmi eljárás befejezéséről szóló tájékoztatást az ügyben elsőfokon eljárt bíróság tanácsának elnöke kézbesíti az elítéltnek és a kegyelmi kérelem előterjesztőjének, illetve a kegyelmi eljárást kezdeményező jogerős ügydöntő határozatot hozó bíróságnak vagy büntetés-végrehajtási bírónak, továbbá szükség szerint intézkedik a kegyelmi határozatba foglalt büntetés vagy intézkedés, illetve a (7) bekezdés szerinti határozattal megállapított pártfogó felügyelet végrehajtása érdekében.

(9) Ha az elítélt a szabadságvesztését, elzárását vagy a javítóintézeti nevelését tölti, részére a kegyelmi döntésről szóló határozatot, illetve a kegyelmi eljárás befejezéséről szóló tájékoztatást az igazságügyért felelős miniszter közvetlenül a bv. intézet vagy a javítóintézet útján kézbesíti, egyidejűleg a kegyelmi határozat megküldésével értesíti az elsőfokon eljárt bíróságot. A kegyelmi döntésről szóló határozatot, illetve a kegyelmi eljárás befejezéséről szóló tájékoztatást az ügyben elsőfokon eljárt bíróság tanácsának elnöke kézbesíti a kegyelmi kérelem előterjesztőjének, illetve a kegyelmi eljárást kezdeményező jogerős ügydöntő határozatot hozó bíróságnak vagy büntetés-végrehajtási bírónak.

(10) Ha az elítélt büntetésének vagy javítóintézeti nevelésének végrehajtását a kegyelmi döntés meghozataláig elhalasztották vagy félbeszakították, a kegyelmi döntésről szóló határozatot, illetve a kegyelmi eljárás befejezéséről szóló tájékoztatást az igazságügyért felelős miniszter a büntetés vagy a javítóintézeti nevelés végrehajtása érdekében intézkedésre jogosult bíróságnak, szabadságvesztés esetén a BVOP-nak és a végrehajtásért felelős szervnek is megküldi.

(11) Ha a köztársasági elnök kegyelmet gyakorolt, az elítélt részére küldött értesítés tartalmazza a kegyelemhez fűződő jogkövetkezményekről szóló tájékoztatást is.

(12) Ha a köztársasági elnök nem gyakorolt kegyelmet vagy a kegyelmi eljárás más okból fejeződött be, nincs akadálya annak, hogy az arra jogosult újabb kegyelmi kérelmet nyújtson be.”

429. § A Bv. tv. 46/G. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(4) A kegyelmi döntésről szóló határozattal kapcsolatosan az ellenjegyzési jog gyakorlására és a kegyelmi döntésről szóló határozat, illetve a kegyelmi eljárás befejezéséről szóló tájékoztatás kézbesítésére a 46. § (4)-(11) bekezdését megfelelően alkalmazni kell.”

430. § (1) A Bv. tv. 50. § (1) bekezdés f) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A büntetés-végrehajtási bíró)

„f) az e fejezetben szabályozott eljárása során az ügy érdemében - ide nem értve a bírósági felülvizsgálati eljárást - ügydöntő végzést hoz, amely ellen

fa) - e törvény eltérő rendelkezése hiányában - fellebbezésnek van helye,

fb) felülvizsgálatnak nincs helye,”

(2) A Bv. tv. 50. § (1) bekezdés h) és i) pontja helyébe a következő rendelkezések lépnek:

(A büntetés-végrehajtási bíró)

„h) határozatát hatályon kívül helyezi, ha a büntetőügyben elsőfokon eljárt bíróságnak a Be. XCIV. Fejezete és a 837. § (2) bekezdés a)-b) pontja szerinti valamely eljárásban meghozott határozata ezt szükségessé teszi, ugyanígy jár el, ha hivatalból, az ügyészség indítványa, illetve az elítélt vagy védője kérelme alapján észleli, hogy valamely rendelkezése nem a törvénynek megfelelő, ezekben az esetekben a 71. § szerinti eljárásban új határozatot hoz,

i) az eljárást felfüggeszti, ha az elítélt ismeretlen helyre távozott, vagy külföldön tartózkodik és a kiadatása, vagy az európai elfogatóparancs alapján történő átadása iránt kell intézkedni, vagy ha a Be. XCIV. Fejezete és a 837. § (2) bekezdés a)-b) pontja szerinti valamely eljárás lefolytatására hívta fel a büntetőügyben elsőfokon eljárt bíróságot,”

(3) A Bv. tv. 50. §-a a következő (4a) bekezdéssel egészül ki:

„(4a) Az elítélt vagy az egyéb jogcímen fogvatartott

a) törvényes képviselője,

b) nagykorú hozzátartozója,

c) ha külföldi állampolgár, állama konzuli tisztviselője,

d) ha kényszergyógykezelés hatálya alatt áll, házastársa vagy élettársa,

e) ha fiatalkorú, a gondozását ellátó nagykorú személy,

a büntetés-végrehajtási bírói eljárásban segítőként vehet részt, a meghallgatáson, illetve a tárgyaláson akkor lehet jelen, ha azt a büntetés-végrehajtási bíró a bíróság épületében tartja, egyéb jog akkor illeti meg, ha arról e törvény kifejezetten rendelkezik. Ha e törvény jogorvoslati jogot biztosít, akkor a segítőt felvilágosításkérési és iratmegismerési jog illeti meg. A fiatalkorú és a kényszergyógykezelt törvényes képviselőjének észrevételezési, felvilágosításkérési, indítványtételi, iratmegismerési, valamint jogorvoslati jogára a védő jogai irányadók.”

(4) A Bv. tv. 50. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(5) A büntetés-végrehajtási bírói eljárásban bűnügyi költség a Be. 145. § (1) bekezdés a) pontjában meghatározott díj vagy költség. A felmerült bűnügyi költség - e törvény eltérő rendelkezése hiányában, valamint az (1) bekezdés g) pontja kivételével - az elítéltet terheli.”

431. § A Bv. tv. a 65. §-t követően a következő alcímmel és 65/A. §-sal egészül ki:

„A pénzbüntetés végrehajthatósága megszűnésének megállapítása

65/A. § (1) A büntetés-végrehajtási bíró hivatalból vagy a bv. intézet előterjesztésére a 293/A. § (1) bekezdésében meghatározott ok fennállása esetén, az iratok alapján megállapítja a pénzbüntetés végrehajthatósága megszűnését. Az eljárásnak az elítélt vagy védője kérelmére is helye van.

(2) Az eljárást annak a törvényszéknek a gazdasági hivatala szerint illetékes büntetés-végrehajtási bíró folytatja le, amely a pénzbüntetés végrehajtása érdekében intézkedett. Ha az elítélt fogva van, az eljárást a fogvatartás helye szerint illetékes büntetés-végrehajtási bíró folytatja le.

(3) A bűnügyi költséget az állam viseli.”

432. § A Bv. tv. a 69. §-t követően a következő alcímekkel és 69/A-69/C. §-sal egészül ki:

„Rendelkezés az elektronikus adat végleges hozzáférhetetlenné tételének a hozzáférés végleges megakadályozásával történő végrehajtásáról és annak megszüntetéséről

69/A. § (1) A büntetés-végrehajtási bíró hivatalból vagy az ügyészség indítványára - az iratok alapján - az elektronikus adat végleges hozzáférhetetlenné tételének végrehajtását az elektronikus adathoz való hozzáférés végleges megakadályozásával rendeli el, ha

a) a tárhelyszolgáltató a 324. § (3) bekezdése alapján kiszabott pénzbírság ellenére nem teljesíti a kötelezettséget,

b) az elektronikus adat végleges hozzáférhetetlenné tételét gyermekpornográfia (Btk. 204. §) megvalósulása miatt rendelte el, és a tárhelyszolgáltató kötelezettségének nem tesz eleget, a pénzbírság kiszabására tekintet nélkül haladéktalanul,

c) az elektronikus adat végleges hozzáférhetetlenné tételére vonatkozóan a külföldi hatóság jogsegély iránti megkeresése a megkeresés kibocsátásától számított harminc napon belül nem vezetett eredményre.

(2) Az elektronikus adat végleges hozzáférhetetlenné tétele végrehajtásának a hozzáférés végleges megakadályozásával történő elrendelése tárgyában hozott határozattal szemben az ügyészség a határozat közlésétől, az elektronikus adat feletti rendelkezésre jogosult a határozat közlésétől - ideértve a Be. 135. § (1) bekezdés b) pontja szerinti hirdetményi úton történő kézbesítést is - számított nyolc napon belül fellebbezhet.

(3) A büntetés-végrehajtási bíró hivatalból, az ügyészség indítványára vagy a tárhelyszolgáltató kérelmére az elektronikus adat végleges hozzáférhetetlenné tétele végrehajtásának a hozzáférés végleges megakadályozásával történő végrehajtását megszünteti, ha

a) a tárhelyszolgáltató teljesíti az elektronikus adat végleges eltávolítására vonatkozó kötelezettségét,

b) az elektronikus adat feletti rendelkezésre jogosult az elektronikus adatot eltávolítja.

A kényszergyógykezelés felülvizsgálata

69/B. § (1) A büntetés-végrehajtási bíró a kényszergyógykezelés megkezdésétől számított hat hónap eltelte előtt a kényszergyógykezelés szükségességét hivatalból felülvizsgálja. Ha a kényszergyógykezelést nem szünteti meg, a felülvizsgálatot hat hónaponként megismétli.

(2) A büntetés-végrehajtási bíró a kényszergyógykezelés felülvizsgálatáról - ennek keretében fenntartásának szükségességéről vagy megszüntetéséről - tárgyaláson határoz.

(3) A tárgyaláson az ügyészt, a védőt és - feltéve, hogy állapota miatt megjelenhet, és a jogainak gyakorlására képes - a kényszergyógykezelés alatt álló személyt meg kell hallgatni.

(4) Az eljárás lefolytatására, ha elsőfokon nem budapesti székhelyű bíróság járt el, a Budapest Környéki Törvényszék, ha pedig elsőfokon budapesti székhelyű bíróság járt el, a Fővárosi Törvényszék büntetés-végrehajtási bírája illetékes.

(5) Ha a kényszergyógykezelés alatt álló személy a vele szemben hozott ügydöntő határozat jogerőre emelkedése előtt előzetes kényszergyógykezelés hatálya alatt állt, a felülvizsgálatra az (1) bekezdésben megállapított határidőt a büntetőügyben eljáró bíróságnak a kényszerintézkedés indokoltságának felülvizsgálata tárgyában hozott határozata véglegessé válása napjától kell számítani. Ez esetben a felülvizsgálat során a büntetőügyben rendelkezésre álló elmeorvos-szakértői vélemény felhasználható és újabb szakértő kirendelése mellőzhető.

(6) A kényszergyógykezelés felülvizsgálatának az ügyészség indítványára, a kényszergyógykezelés alatt álló, annak házastársa, élettársa, törvényes képviselője vagy a védő kérelmére, továbbá az IMEI főigazgató főorvosa előterjesztésére is helye van.

(7) A büntetés-végrehajtási bíró a kérelmet érdemi vizsgálat nélkül, az iratok alapján elutasíthatja, ha kényszergyógykezelés alatt álló személy, annak házastársa, élettársa, törvényes képviselője vagy a védő a három hónapon belül ismételten előterjesztett kérelemben új körülményre nem hivatkozik. Ezekben az ügyekben bírósági titkár nem járhat el.

(8) A felülvizsgálat előtt - az (5) bekezdésben meghatározott kivétellel - elmeorvos-szakértői véleményt kell beszerezni. Az eljárásban az IMEI orvosa az elmeorvos-szakértői vélemény kialakításában egyik szakértőként közreműködhet.

(9) A kényszergyógykezelés felülvizsgálatáról hozott végzés ellen a kényszergyógykezelés alatt álló házastársa, élettársa és törvényes képviselője is fellebbezhet.

Mentesítés a végleges hatályú foglalkozástól és járművezetéstől eltiltás, valamint a végleges hatályú kiutasítás alól

69/C. § (1) A foglalkozástól végleges eltiltás, a járművezetéstől végleges eltiltás, illetve a végleges hatályú kiutasítás alóli mentesítést az elítélt, a védő és a fiatalkorú törvényes képviselője az alapügyben elsőfokon eljárt bíróság székhelye szerint illetékes büntetés-végrehajtási bírónál kérheti. A végleges hatályú kiutasítás alóli mentesítés iránti kérelmet Magyarország külképviseleténél is elő lehet terjeszteni.

(2) A büntetés-végrehajtási bíró a döntést iratok alapján is meghozhatja, de ezekben az ügyekben bírósági titkár nem járhat el.

(3) A büntetés-végrehajtási bíró a kérelem elbírálása előtt beszerzi a büntető ügyiratokat, valamint az ügyészség nyilatkozatát, továbbá végleges hatályú kiutasítás alóli mentesítés iránti kérelem esetén az idegenrendészeti hatóság, valamint - lehetőség szerint - az elítélt lakóhelye szerinti állam bűnügyi jogsegély teljesítésére feljogosított hatóságának nyilatkozatát.

(4) Ha a mentesítés törvényi előfeltételei hiányoznak, a büntetés-végrehajtási bíró a kérelmet elutasítja.”

433. § A Bv. tv. 72. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) A büntetés-végrehajtási bíró az iratnak a hozzá érkezésétől számított nyolc napon belül határoz.”

434. § A Bv. tv. 76. § (3) bekezdés b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[Az (1) és (2) bekezdésben foglaltakat kell alkalmazni az elítélt adatainak kezelésére akkor is, ha]

„b) a szabadlábon lévő elítélt feltételes szabadságra bocsátása a Btk. 92-92/B. §-a alapján beszámított időre figyelemmel esedékes, de a letartóztatást nem a bv. intézetben töltötte.”

435. § A Bv. tv. 80. § (1) bekezdés c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A pártfogó felügyelő a közérdekű munka és a pártfogó felügyelet végrehajtása, a büntetés-végrehajtási pártfogó felügyelő a pártfogó felügyelet végrehajtása érdekében az érintett következő bűnügyi személyes adatait igényelheti és veheti át a bűnügyi nyilvántartó szervtől:)

„c) a Bnytv. 23. § c) és h) pontjában meghatározott adatokat, ha a terhelttel szemben letartóztatást, bűnügyi felügyeletet vagy előzetes kényszergyógykezelést rendeltek el.”

436. § A Bv. tv. 80. § (2) bekezdés c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[Az (1) bekezdés alapján átvett adatokat törölni kell, ha]

„c) a közérdekű munka végrehajthatósága, illetve a pártfogó felügyelet végrehajtása megszűnt.”

437. § A Bv. tv. 104. § (2) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Enyhébb végrehajtási szabályok nem alkalmazhatók, ha)

„a) az elítélt a szabadságvesztésből - a Btk. 92-92/B. §-a alapján beszámított időt is figyelembe véve - a feltételes szabadságra bocsátásig esedékes időtartam felét nem töltötte le,”

438. § (1) A Bv. tv. 113. §-a a következő (2a) bekezdéssel egészül ki:

„(2a) A bv. intézet az elítéltet kérelmére előállítja, ha a büntetőügyben az ügyiratok Be. 100. §-a és a 352. §-a szerinti megismerési jogának biztosítása érdekében - a bíróság, az ügyészség vagy a nyomozó hatóság az előállítás elrendelésével - annak helyéről és időpontjáról az elítéltet értesíti.”

(2) A Bv. tv. 113. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) A bv. intézet az elítéltet kérelmére előállítja, ha a büntetőügyekben alkalmazandó közvetítői tevékenységet végző közvetítő sértettként, terheltként vagy ezek törvényes képviselőjeként a közvetítői megbeszélés vagy a megállapodás aláírásának helyéről és időpontjáról értesíti.”

439. § (1) A Bv. tv. 114. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A nyomozó hatóság az elítéltet az ügyészség engedélye alapján - a bv. intézettel való előzetes egyeztetés szerint - az intézetben kihallgathatja, illetve ha az elítéltek ugyanabban az intézetben vannak fogva tartva, a nyomozó hatóság a szembesítést az intézetben is végrehajthatja, továbbá biztosíthatja a Be. 352. § (1) bekezdése szerinti ügyirat megismerés jogát. A nyomozó hatóság az elítélt intézetben lévő érték- vagy tárgyletétjéből lefoglalhat. Az ügyészség más eljárási cselekmények intézetben történő elvégzésére is engedélyt adhat. Az elítélt részvételével lefolytatandó eljárási cselekményen történő részvétel céljából megjelenő védőnek és törvényes képviselőnek a bv. intézetbe történő belépését engedélyezni kell.”

(2) A Bv. tv. 114. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(4) Ha az elítélt kiadása a rendőrségi fogdán történő elhelyezéssel jár, úgy azt az illetékes ügyészség legfeljebb hatvan napra engedélyezheti. A határozattal szemben panasznak nincs helye.”

440. § A Bv. tv. 115. § (2) bekezdés a) és b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Enyhébb végrehajtási fokozat nem jelölhető ki, ha)

„a) az elítélt a szabadságvesztésből - a Btk. 92-92/B. §-a alapján beszámított időt is figyelembe véve - a feltételes szabadságra bocsátásig esedékes időtartam felét nem töltötte le,

b) az elítélt feltételes szabadságra nem bocsátható és a szabadságvesztés tartamának - a Btk. 92-92/B. §-a alapján beszámított időt is figyelembe véve - fegyházfokozatban a felét, börtönfokozatban az egyharmadát nem töltötte le,”

441. § (1) A Bv. tv. 127. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) Az elítélt az ellene folyamatban lévő büntetőeljárás során a bíróság, az ügyészség vagy a nyomozó hatóság által elektronikus adathordozón átadott ügyiratokba vagy kiadott másolatba, illetve az ellene folyamatban volt büntetőeljárásban keletkezett ügyiratokról elektronikus adathordozón kiadott másolatba a büntetés-végrehajtási szervezet által biztosított számítástechnikai eszköz igénybevételével jogosult betekinteni. Az ügyiratokba való betekintést - kellő időben előterjesztett kérelemre - a védővel való személyes kapcsolattartás során is biztosítani kell.”

(2) A Bv. tv. 127. §-a a következő (3)-(5) bekezdéssel egészül ki:

„(3) A bíróság, az ügyészség és a nyomozó hatóság a Be. 100. §-a és 352. §-a szerint az ügyiratok megismerését az ügyiratok megküldésével a bv. intézetben is lehetővé teheti, vagy a bíróság és az ügyészség ennek érdekében a terhelt előállítását rendelheti el. A nyomozó hatóság részéről kért előállítás az ügyészség hozzájárulásával történhet.

(4) Az elítélt a vele szemben folyamatban lévő vagy folyamatban volt büntetőeljárás során keletkezett ügyiratokról készült másolatot magánál tarthatja, vagy ha azok terjedelme a zárka rendeltetésszerű használatát akadályozná, valamint az elektronikus adathordozón kiadott másolatot a zárkán kívül rendelkezésre bocsátott tárolóhelyiségben tarthatja.

(5) Ha az elítélttel szemben kábítószer birtoklása miatt megindult büntetőügyben feltételes ügyészi felfüggesztést rendeltek el, és más ügyben szabadságvesztést tölt, a bv. szerv biztosítja, hogy az elítélt kábítószer-függőséget gyógyító kezelésen vegyen részt, vagy kábítószer-használatot kezelő más ellátásban vagy megelőző-felvilágosító szolgáltatásban részesüljön.”

442. § A Bv. tv. 188. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) Ha az elítélt által a Btk. 92-92/B. §-a szerinti beszámításra figyelemmel indokolt, a feltételes szabadságra bocsátás tárgyában a bv. intézet soron kívül, egyébként a feltételes szabadságra bocsátás lehetséges időpontja előtt három hónappal tesz előterjesztést a büntetés-végrehajtási bírónak. Ha a büntetés-végrehajtási bíró az elítélt feltételes szabadságra bocsátását rendelte el, de annak esedékességéig az elítélt súlyos fegyelmi vétséget követett el, a bv. intézet erről haladéktalanul értesíti.”

443. § A Bv. tv. 192. §-a a következő (2a) bekezdéssel egészül ki:

„(2a) Ha a fiatalkorú eljárási cselekmény lefolytatása érdekében történő kiadása a rendőrségi fogdán való elhelyezéssel jár, úgy azt az illetékes ügyészség harminc napra engedélyezheti. A határozat ellen panasznak nincs helye.”

444. § A Bv. tv. 211. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„211. § (1) A külföldi elítélt és az illetékes külképviselet tagja a konzuli kapcsolatokról szóló nemzetközi egyezmény, valamint az érintett államok által kötött szerződésekben foglaltak szerint, az e törvényben foglaltak figyelembevételével tartanak kapcsolatot. A kapcsolat felvétele csak a külföldi elítélt beleegyezésével történhet.

(2) A külföldi elítélt a magánelzárás végrehajtása alatt is kapcsolatot tarthat az illetékes külképviselet tagjával.

(3) Ha a külföldi elítélttel szemben újabb büntetőeljárás indult vagy van folyamatban államának konzuli képviselőjével mind írásban, mind szóban és személyesen - a fogvatartás rendjének a megtartásával - ellenőrzés nélkül tarthat kapcsolatot. A nyomozó hatóság által a bv. intézetben a külföldi elítélt részvételével lefolytatandó eljárási cselekményen való részvétel céljából az állama konzuli képviselőjének a bv. intézetbe történő belépését engedélyezni kell.”

445. § A Bv. tv. 214. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„214. § A bv. intézet a külföldi elítélt várható szabadulása előtt harminc nappal, ha a szabadságvesztés hátralévő tartama kevesebb harminc napnál, akkor legkésőbb a jogerős ügydöntő határozatról szóló bírói értesítés kézhezvételét követő munkanapon, illetve ha a szabadulás időpontja indokolja, haladéktalanul értesíti az ügydöntő határozatot hozó elsőfokú bíróság székhelye szerint illetékes területi idegenrendészeti hatóságot az elítélt szabadulásáról.”

446. § (1) A Bv. tv. 282. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A közérdekű munka végrehajtására szolgáló munkahelyet az elítélt lakcíme - ennek hiányában, vagy az elítélt kérelmére a tényleges tartózkodási helye - szerint illetékes pártfogó felügyelői szolgálat pártfogó felügyelője jelöli ki, a munkahely kijelölése előtt az elítéltet meghallgatja. Evégből az elítéltet a bíróság értesítésének és ügydöntő határozatának kézhezvételétől számított nyolc napon belül idézi, egyben az iskolai végzettségére, szakképesítésére és az egészségi állapotára vonatkozó iratok bemutatására hívja fel.”

(2) A Bv. tv. 282. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) A munkavégzés helyeként elsősorban az elítélt lakcíme, ennek hiányában vagy az elítélt kérelmére a tényleges tartózkodási helye szerinti munkahelyet kell kijelölni. Az elítélt legkésőbb a meghallgatáson nyilatkozhat arról, hogy a közérdekű munka végrehajtási helyét a tényleges tartózkodási helye szerint kéri kijelölni.”

447. § A Bv. tv. 290. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(4) A pártfogó felügyelői szolgálatot új munkahely kijelölésére hívja fel

a) az ügyészség, ha az átváltoztatás indítványozására nem lát alapot, vagy

b) a büntetés-végrehajtási bíró, ha az ügyészség indítványát elutasítja.”

448. § A Bv. tv. 294. §-a a következő (6) bekezdéssel egészül ki:

„(6) A bv. intézet parancsnoka a 293/A. § (1) bekezdése szerinti feltétel bekövetkezése előtt harminc nappal, ha ez a végrehajtás foganatba vételének időpontjára figyelemmel indokolt, soron kívül előterjesztést tesz a büntetés-végrehajtási bírónak a pénzbüntetés végrehajthatósága megszűnésnek megállapítása érdekében.”

449. § A Bv. tv. 297. §-a következő (1a) bekezdéssel egészül ki:

„(1a) Ha a Be. 111. §-a alapján a bíróság, az ügyészség vagy a nyomozó hatóság a törvényben meghatározott, kötelező munkáltatói intézkedés alkalmazása érekében tájékoztatta a terhelt munkáltatóját, a büntetés-végrehajtási bíró a foglalkozástól eltiltás végrehajtása végett felhívást küld a munkáltatónak.”

450. § A Bv. tv. 307. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) Ha a terhelt a határozat kihirdetésekor jelen van, a megrovást az egyesbíró vagy a tanács elnöke az ügydöntő határozat jogerőre emelkedésének bevárása nélkül, valamint az ügyész szóban foganatosítja, egyéb esetben a megrovás végrehajtása a határozat kézbesítésével történik.”

451. § A Bv. tv. 310. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) A pártfogó felügyeletet az elítélt lakcíme vagy kérelmére tényleges tartózkodási helye szerint illetékes pártfogó felügyelői szolgálat kijelölt pártfogó felügyelője, a feltételes szabadságra bocsátással összefüggő pártfogó felügyeletet az elítélt lakcíme vagy kérelmére tényleges tartózkodási helye szerint illetékes bv. intézet vezetője által kijelölt büntetés-végrehajtással összefüggő pártfogó felügyelői tevékenységet végző pártfogó felügyelő hajtja végre.”

452. § (1) A Bv. tv. 312. § (1) bekezdése a következő c) ponttal egészül ki:

(A pártfogó felügyelet)

„c) az elsőfokon eljárt bíróságnak a kegyelmi döntés alapján a 46. § (7) bekezdése szerint meghozott nem ügydöntő végzésének véglegessé válása napjával”

(kezdődik.)

(2) A Bv. tv. 312. § (3) bekezdése a következő f) ponttal egészül ki:

(A pártfogó felügyelet megszűnik, ha)

„f) a köztársasági elnök azt a büntetést vagy intézkedést, amellyel összefüggésben az elítélt pártfogó felügyelet alatt áll, kegyelemből elengedte.”

453. § A Bv. tv. 316. § (3) bekezdés b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A pártfogó felügyelő)

„b) szolgálati helyén és lakcímén vagy tényleges tartózkodási helyén ellenőrzi, hogy a pártfogolt betartja-e a magatartási szabályokat, szükség esetén utasítja azok betartására,”

454. § A Bv. tv. 317. § (3)-(5) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:

„(3) A feltételes ügyészi felfüggesztés esetén elrendelt pártfogó felügyelet az azt követő napon kezdődik, amikor az elrendelő ügyészségi határozat ellen a terhelt a panasz jogáról lemondott, vagy a panasz benyújtására nyitva álló határidő annak benyújtása nélkül eltelt.

(4) A feltételes ügyészi felfüggesztés esetén elrendelt pártfogó felügyelet megszűnik, ha

a) az ügyészség az eljárást megszünteti [Be. 398. § (1) bekezdés e) pont],

b) a feltételes ügyészi felfüggesztés tartama letelt,

c) az ügyészség az eljárás folytatását rendeli el [Be. 420. § (2) bekezdés], illetve vádat emel [Be. 421. § (1) bekezdés].

(5) Ha a Btk. Különös Része a terheltnek az eljárás megindulását követő magatartását büntethetőséget megszüntető okként szabályozza, és a feltételes ügyészi felfüggesztést az ügyészség a büntethetőség megszűnését eredményező magatartás várható teljesítése érdekében rendelte el, a pártfogó felügyelő nem készít egyéni pártfogó felügyelői tervet, a kapcsolattartásra a pártfogó felügyelő által meghatározott módon és rendszerességgel - de legalább kéthavonként - kerül sor.”

455. § (1) A Bv. tv. 324. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(4) Ha a tárhelyszolgáltató a kötelezettség elmulasztása miatt első alkalommal jogerősen kiszabott pénzbírság ellenére nem teljesíti a kötelezettségét, a büntetés-végrehajtási bíró hivatalból vagy az ügyészség indítványára lefolytatja a 69/A. §-ban meghatározott, az elektronikus adat végleges megakadályozásának elrendelésére irányuló eljárást.”

(2) A Bv. tv. 324. §-a a következő (4a)-(4c) bekezdéssel egészül ki:

„(4a) Ha az elektronikus adat végleges megakadályozásának elrendelését követően a bírósági végrehajtó arról tájékoztatja a büntetés-végrehajtási bírót, hogy a tárhelyszolgáltató teljesítette az eltávolítási kötelezettségét, a büntetés-végrehajtási bíró hivatalból lefolytatja a 69/A. §-ban meghatározott, az elektronikus adat végleges megakadályozásának megszüntetésére irányuló eljárást. Az eljárás lefolytatásának a tárhelyszolgáltató kérelmére is helye van. Ha a tárhelyszolgáltató alaptalanul tesz bejelentést az eltávolítási kötelezettség teljesítéséről, a büntetés-végrehajtási bíró az elektronikus adat végleges megakadályozásának ismételt elrendelésével egyidejűleg a tárhelyszolgáltatóval szemben százezer forinttól egymillió forintig terjedő rendbírságot szabhat ki.

(4b) A büntetés-végrehajtási bíró az elektronikus adat végleges hozzáférhetetlenné tételének a hozzáférés végleges megakadályozásával történő elrendeléséről, illetve annak megszüntetéséről szóló határozatát haladéktalanul közli a Nemzeti Média és Hírközlési Hatósággal (a továbbiakban: NMHH).

(4c) A büntetés-végrehajtási bíró az elektronikus adathoz való hozzáférés végleges megakadályozásáról szóló határozatot az NMHH elektronikus kézbesítési rendszerén keresztül kézbesíti. A büntetés-végrehajtási bíró határozatát az elektronikus hírközlési szolgáltatók részére az NMHH kézbesítési rendszerén keresztül küldött értesítés napját követő munkanapon kell kézbesítettnek tekinteni.”

(3) A Bv. tv. 324. §-a a következő (6) és (7) bekezdéssel egészül ki:

„(6) Az elektronikus adat végleges hozzáférhetetlenné tételének a hozzáférés végleges megakadályozásával történő végrehajtását az NMHH szervezi és ellenőrzi. Az NMHH az elrendelésről szóló határozattal kapcsolatosan a Be. 337. § (4) bekezdése, a megszüntetésről szóló határozattal kapcsolatosan a Be. 337. § (8) és (10) bekezdése értelemszerű alkalmazásával jár el.

(7) A büntetés-végrehajtási bíró hivatalból vagy az NMHH tájékoztatása alapján az elektronikus hírközlési szolgáltatóval szemben az elektronikus adathoz való hozzáférés végleges megakadályozására vagy a hozzáférés újbóli biztosítására vonatkozó kötelezettség elmulasztása miatt százezer forinttól egymillió forintig terjedő rendbírságot szabhat ki. A rendbírság ismételten is kiszabható. A rendbírságot kiszabó határozattal szemben halasztó hatályú fellebbezésnek van helye.”

456. § A Bv. tv. 325. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A kényszergyógykezelés végrehajtására e törvény rendelkezéseit az e fejezetben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni, azzal, hogy a kényszergyógykezelt házastársa, élettársa és törvényes képviselője jogaira a 11. § (9) bekezdésében foglaltak az irányadók.”

457. § A Bv. tv. 329. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„329. § (1) A betegnek az IMEI-be történő befogadása napjától számított harmadik hónap folyamán az IMEI főigazgató főorvosa a beteg állapotára vonatkozó részletes kórrajzkivonatot megküldi a kényszergyógykezelés felülvizsgálatának lefolytatása érdekében az illetékes büntetés-végrehajtási bírónak. Ezt az eljárást a kényszergyógykezelés megszűnéséig vagy megszüntetéséig hathavonta meg kell ismételni.

(2) Ha a kényszergyógykezelést előzetes kényszergyógykezelés előzte meg az IMEI főigazgató főorvosa a 69/B. § (5) bekezdésében meghatározott időpont lejárta előtt - ha ez szükséges haladéktalanul - megküldi a büntetés-végrehajtási bírónak a beteg állapotára vonatkozó részletes kórrajz-kivonatot és az ügydöntő határozatot hozó bíróság által megküldött elmeorvos-szakértői véleményt.

(3) A betegnek a bíróság előtti megjelenéséről - egészségi állapota alapján - az IMEI főigazgató főorvosa dönt, akadály esetén haladéktalanul értesíti az eljáró büntetés-végrehajtási bírót.

(4) Ha a büntetés-végrehajtási bíró a kötelező felülvizsgálat során, vagy az IMEI főigazgató főorvosának előterjesztése, vagy az arra jogosult indítványa alapján jogerős határozatával a kényszergyógykezelést megszünteti, és a beteg előállítására sor került, a 34/A. § szerint kiállított értesítőlapot a beteget kísérő felügyelőnek adja át, aki a beteget visszakíséri az IMEI-be.”

458. § A Bv. tv. 338. § (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(7) Az (5) bekezdés szerinti kötelezettségről és elmulasztásának lehetséges következményeiről a beteget - az állapotára, adottságaira figyelemmel és a számára érthető módon - és a gondozását vállaló személyt írásban tájékoztatni kell.”

459. § A Bv. tv. 355. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki:

„(5) A fiatalkorú az ellene folyamatban lévő büntetőeljárással kapcsolatosan jogosult a bíróság, az ügyészség vagy a nyomozó hatóság által elektronikus eszközön átadott ügyiratokba vagy kiadott másolatba, valamint az ellene folyamatban volt büntetőeljárásban keletkezett ügyiratokról elektronikus eszközön kiadott másolatba a javítóintézet által biztosított számítástechnikai eszköz igénybevételével betekinteni. Az ügyiratokba való betekintést - kellő időben előterjesztett kérelemre - a védővel, illetve a törvényes képviselővel való személyes kapcsolattartás során is biztosítani kell.”

460. § A Bv. tv. 367. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(4) Ha a fiatalkorúval szemben kábítószer birtoklása miatt megindult büntetőügyben feltételes ügyészi felfüggesztést rendeltek el és más ügyben javítóintézeti nevelést tölt, az igazgató gondoskodik arról, hogy - ha a javítóintézetben ennek feltételei nem biztosítottak - a fiatalkorú a javítóintézeten kívül kábítószer-függőséget gyógyító kezelésen vegyen részt, vagy kábítószer-használatot kezelő más ellátásban vagy megelőző-felvilágosító szolgáltatásban részesüljön. E feladatok ellátása során a javítóintézet a pártfogó felügyelővel együttműködik.”

461. § (1) A Bv. tv. 372. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(4) A fiatalkorú kiadására a 114. § (3), (5) és (6) bekezdésének rendelkezéseit kell alkalmazni azzal, hogy az eljárási cselekmények lefolytatását követően a fiatalkorút haladéktalanul vissza kell kísérni a javítóintézetbe.”

(2) A Bv. tv. 372. §-a a következő (4a) bekezdéssel egészül ki:

„(4a) Ha a fiatalkorú ellen újabb büntetőeljárás van folyamatban - kivételesen - a bíróság határozattal, legfeljebb harminc napra elrendelheti rendőrségi fogdán vagy bv. intézetben történő elhelyezését.”

(3) A Bv. tv. 372. §-a a következő (6) bekezdéssel egészül ki:

„(6) A bíróság, az ügyészség és a nyomozó hatóság az ügyiratok teljes terjedelmében való megismerését a Be. 100. §-a és a 352. §-a alapján az ügyiratok megküldésével a javítóintézetben is lehetővé teheti, vagy a bíróság és az ügyészség ennek érdekében a terhelt előállítását rendelheti el. A nyomozó hatóság részéről kért előállítás az ügyészség hozzájárulásával történhet. Az ügyiratok javítóintézetben történő megismerésére felügyelet mellett kerülhet sor.”

462. § A Bv. tv. 377. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(4) A fiatalkorúnak a javítóintézetbe való önkéntes visszatéréséről - az elfogatóparancs visszavonása végett - a büntetés-végrehajtási bírót haladéktalanul, de legfeljebb huszonnégy órán belül értesíteni kell.”

463. § A Bv. tv. 386. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A letartóztatás végrehajtására - függetlenül a letartóztatás 388-389. § és 413. § szerinti végrehajtási helyétől - az e fejezetben foglalt eltérésekkel a szabadságvesztés végrehajtására vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.”

464. § A Bv. tv. 388. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) Ha a letartóztatott pszichiátriai kezelése szükséges, de előzetes kényszergyógykezelésének elrendelésére nincs alap, a letartóztatást - a bíróság rendelkezése alapján - az IMEI-ben kell végrehajtani. A letartóztatás IMEI-ben történő végrehajtását a bíróság haladéktalanul megszünteti, ha az az IMEI szakorvosának véleménye vagy igazságügyi pszichiátriai szakértői vizsgálat alapján már nem indokolt.”

465. § (1) A Bv. tv. 390. § (1) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A büntetőeljárás szakaszától függően a rendelkezési jogkör gyakorlója dönthet a letartóztatott)

„a) 173. § (1) bekezdés a)-d) pontja szerinti kapcsolattartásának engedélyezéséről, korlátozásáról vagy ellenőrzésének módjáról, illetve megtiltásáról a büntetőeljárás eredményessége vagy más személy életének, testi épségének védelme érdekében,”

(2) A Bv. tv. 390. §-a a következő (1a) bekezdéssel egészül ki:

„(1a) A rendelkezési jogkör gyakorlója a bv. intézet értesítése alapján a letartóztatott

a) hozzátartozójával történő kapcsolattartásának korlátozásáról vagy megtiltásáról,

b) más személlyel történő kapcsolattartásának engedélyezéséről

haladéktalanul határoz.”

(3) A Bv. tv. 390. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(5) A fogva tartó intézet haladéktalanul értesíti a rendelkezési jogkör gyakorlóját, ha

a) a letartóztatás végrehajtása alatt annak jogkörébe tartozó döntés szükségességét észleli,

b) a letartóztatott hozzátartozójának kapcsolattartóként való nyilvántartásba vételét kezdeményezik.”

466. § A Bv. tv. 394. §-a a következő (2a) bekezdéssel egészül ki:

„(2a) Ha a letartóztatottal szemben kábítószer birtoklása miatt megindult más büntetőügyben feltételes ügyészi felfüggesztést rendeltek el, a fogvatartást foganatosító szerv biztosítja, hogy a letartóztatott kábítószer-függőséget gyógyító kezelésen vegyen részt, vagy kábítószer-használatot kezelő más ellátásban vagy megelőző-felvilágosító szolgáltatásban részesüljön.”

467. § (1) A Bv. tv. a 400. §-t megelőzően a következő alcímmel egészül ki:

„A tolmács és a szakértő”

(2) A Bv. tv. 400. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„400. § (1) Ha a Be. 201. §-a szerint a büntetőeljárásban tolmács alkalmazása kötelező, a kirendelt vagy a védő által biztosított tolmács intézetbe történő belépését - a rendelkezési jogkör gyakorlójának előírásait figyelembe véve - engedélyezni kell.

(2) A büntetőeljárásban kirendelt szakértő vagy - a rendelkezési jogkör gyakorlójának előírásait figyelembe véve - a Be. 190. § (3) bekezdése alapján magánszakértői vélemény elkészítésével megbízott szakértő intézetbe történő belépését engedélyezni kell. Az ügyiratokba való betekintést - kellő időben előterjesztett kérelemre - a magánszakértői vélemény elkészítésével megbízott szakértővel való személyes kapcsolattartás során is biztosítani kell.”

468. § (1) A Bv. tv. a 401. §-t megelőzően a következő alcímmel egészül ki:

„A megismerés joga”

(2) A Bv. tv. 401. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„401. § (1) A letartóztatottat - a rendelkezési jogkör gyakorlójának intézkedése alapján - a fogva tartó intézet a büntetőügy ügyiratainak megismeréséhez való jog gyakorlása érdekében előállítja. Az ügyiratok fogva tartó intézetben történő megismerésére felügyelet mellett kerülhet sor.

(2) A letartóztatott jogosult az ellene folyamatban lévő büntetőeljárás során a bíróság, az ügyészség vagy a nyomozó hatóság által elektronikus eszközön átadott ügyiratokba vagy kiadott másolatba történő betekintéshez a fogva tartó intézet által biztosított számítástechnikai eszközt igénybe venni. Az ügyiratokba való betekintést - kellő időben előterjesztett kérelemre - a védővel való személyes kapcsolattartás során is biztosítani kell.”

469. § (1) A Bv. tv. 413. § (2)-(4) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:

„(2) A fiatalkorú letartóztatását,

a) ha a letartóztatás elrendelésekor a tizennegyedik életévét nem töltötte be, javítóintézetben,

b) ha a letartóztatás elrendelésekor a tizennegyedik életévét betöltötte, de a tizennyolcadik életévét nem töltötte be, javítóintézetben, kivételesen bv. intézetben,

c) ha a letartóztatás elrendelésekor a tizennyolcadik életévét betöltötte, de a huszadik életévét nem töltötte be, büntetés-végrehajtási intézetben, kivételesen javítóintézetben,

d) ha a letartóztatás elrendelésekor a huszadik életévét betöltötte, büntetés-végrehajtási intézetben kell végrehajtani.

(3) A letartóztatást - a (2) bekezdésre figyelemmel - a bv. intézet anya-gyermek részlegén vagy a javítóintézet fiatalkorú és gyermeke együttes elhelyezését biztosító részlegén kell végrehajtani annak a fiatalkorú nőnek az esetében, akinek

a) a gyermeke a letartóztatás végrehajtása alatt született, és az együttes elhelyezést kizáró ok nem áll fenn, vagy

b) a gyermekét a bíróság a letartóztatás elrendelésekor ideiglenes hatállyal az anya-gyermek részlegen helyezte el.

(4) A letartóztatás tartama alatt a bíróság a letartóztatás végrehajtásának helyét az ügyészség, a terhelt vagy a védő, illetve a törvényes képviselő indítványára megváltoztathatja. Erről - a tárgyalás előkészítése során hozott határozatig - a letartóztatást elrendelő bíróság, azt követően az a bíróság határoz, amelyik előtt a büntetőeljárás folyik.”

(2) A Bv. tv. 413. §-a a következő (5)-(8) bekezdéssel egészül ki:

„(5) A (2) bekezdés b) és c) pontja esetében a fiatalkorú letartóztatását végrehajtó javítóintézet vagy bv. intézet - ha a fiatalkorú vagy a végrehajtás rendjének vagy biztonsága fenntartása érdekében szükséges - javaslatot tehet az ügyészségnek arra, hogy indítványozza a letartóztatás végrehajtási helyének megváltoztatását.

(6) A fiatalkorú rendőrségi fogdában, továbbá javítóintézetben történő végrehajtás esetén bv. intézetben történő ideiglenes elhelyezését a bíróság legfeljebb harminc napra rendeli el.

(7) A bíróságnak a letartóztatásról a tárgyalás előkészítése során hozott határozatáig a fiatalkorú huszonnégy órát meg nem haladó tartamban az ügyészség rendelkezése alapján - a bíróság egyidejű értesítésével - is elhelyezhető rendőrségi fogdában vagy bv. intézetben. A tizennegyedik életévét be nem töltött fiatalkorú rendőrségi fogdában vagy bv. intézetben nem helyezhető el.

(8) A fiatalkorú letartóztatott legfeljebb öt napig terjedő magánelzárással fenyíthető.”

470. § A Bv. tv. 414. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„414. § (1) A letartóztatás javítóintézetben történő végrehajtására a XXVII. Fejezet rendelkezéseit kell értelemszerűen alkalmazni, a 362-364. §, a 365. § (3) bekezdése, a 367. §, a 371. §, a 373. § (2) bekezdés e)-h) pontja, valamint a 374. § (2) bekezdés d)-g) pontja és a 378-379. § rendelkezései azonban nem alkalmazhatók.

(2) A letartóztatásban lévő fiatalkorú, ha fekvőbeteg-ellátásra szorul, vagy egészségi állapota kórházi kivizsgálást igényel, egészségügyi ellátását és vizsgálatát lehetőség szerint büntetés-végrehajtási egészségügyi intézetben kell biztosítani.”

471. § A Bv. tv. 424. § (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(6) Az előzetes kényszergyógykezelt a védőjével és állama konzuli tisztségviselőjével a letartóztatottra vonatkozó szabályok szerint jogosult kapcsolatot tartani. A törvényes képviselet ellátása érdekében a törvényes képviselő az előzetes kényszergyógykezelt személlyel - a fogvatartást foganatosító szerv rendjének a megtartásával - mind szóban, mind írásban és személyesen ellenőrzés mellett tarthat kapcsolatot. Ez esetben a telefonon történő és a személyes kapcsolattartás nem számítható be a rezsimszabályokhoz igazodó kapcsolattartásként. Az előzetes kényszergyógykezelés meghosszabbítása tárgyában tartandó ülésen, ha azt a bíróság az IMEI-ben tartja a védő, a konzuli tisztviselője és a törvényes képviselő részére a belépést biztosítani kell.”

472. § A Bv. tv. 428. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) A fogda az őrizet Be. 274. § (3) bekezdése és 725. § (2) bekezdése szerinti határidejének lejártát, valamint a 38. § (5) bekezdése szerinti büntetés-végrehajtási őrizet határidejének lejártát - a Be. 274. § (5) bekezdése alapján az őrizet elrendelését megelőző hatósági fogvatartás beszámításával - nap, óra és perc megjelöléssel tartja nyilván.”

473. § A Bv. tv. 436. §-a a következő (13) bekezdéssel egészül ki:

„(13) E törvénynek a büntetőeljárásról szóló 2017. évi XC. törvény hatálybalépésével összefüggő egyes törvények módosításáról szóló 2017. évi CXCVII. törvény 432. §-ával megállapított 69/A-69/C. § szerinti eljárásokat a korábbi jogszabály szerint hatáskörrel és illetékességgel rendelkező bíróság folytatja le, ha

a) a 329. § (1) bekezdése szerinti kórrajzkivonat, vagy

b) az indítvány, illetve a kérelem,

2018. június 30. napjáig a bíróságra beérkezett.”

474. § A Bv. tv.

1. 3. § 1. pontjában a „Be. XXIX. Fejezet II. Címe” szövegrész helyébe a „Be. 128. § (2) és (5) bekezdése, XCIV. Fejezete és Huszonegyedik Része” szöveg,

2. 3. § 7. pontjában az „ítélethozatalt követő érdemi rendelkezésekről,” szövegrész helyébe az „ügydöntő határozat meghozatalát követő érdemi rendelkezésekről,” szöveg,

3. 3. § 14. pontjában, 10/A. § (6) bekezdésében, 75/A. § (4) bekezdésében, 426. § (2), (5) és (6) bekezdésében az „ideiglenesen” szövegrészek helyébe az „előzetes” szöveg,

4. 4. § (1) bekezdésében a „bíróság jogerős határozata alapján,” szövegrész helyébe a „bíróság jogerős vagy véglegessé vált határozata alapján,” szöveg,

5. 4. § (2)-(4) bekezdésében, 5. § (2) bekezdésében, 6. §-ában, 13. § (5) bekezdésében, 32. § (2) és (7) bekezdésében, 50. § (1) bekezdés b), d) és g) pontjában, 51. § (2) bekezdésében, 59. § (3) bekezdésében, 61. § (1)-(2), (4) és (5) bekezdésében, 61/C. § (1b) és (1c) bekezdésében, 64. § (1) és (6) bekezdésében, 65. § (1) bekezdésében, 66. § (1)-(2) bekezdésében, 67. § (1) és (3) bekezdésében, 68. § (8) bekezdésében, 68/A. § (1) bekezdésében, 70. § (1) bekezdésében, 70/A. § (1) bekezdésében, 71. § (1) bekezdésében, 104. § (2) bekezdés g) pontjában, 114. § (3) bekezdésében, 116. § (2) bekezdésében, 154. § (2) bekezdésében, 166. § a) pontjában, 172. § (3) bekezdésében, 177. § (4) bekezdésében, 180/A. § (1) bekezdés c) pontjában, 187. § (3) bekezdés b) pontjában, 275. § (2) bekezdésében, 283. § (5) bekezdésében, 286. § (2)-(3) bekezdésében, 290. § (2) bekezdésében, 307. § (2) bekezdésében, 314. § (2) és (3) bekezdésében, 315. § (4) bekezdésében, 317. § (1)-(2) és (6)-(7) bekezdésében, 340. §-ában, 372. § (2) és (5) bekezdésében, 385. § (3) bekezdésében, 387. § (2) bekezdésében, 390. § (2a) bekezdésében, 397. § b) pontjában, 406. § (5) bekezdés a) pontjában, (6), (8)-(9) bekezdésében, 422. § (2) bekezdés b) pontjában, 426. § (3) bekezdésében, 428. § (1) bekezdésében, 429. § (1) bekezdésében és 434. § (5) bekezdésében az „ügyész” szövegrészek helyébe az „ügyészség” szöveg,

6. 4. § (2) bekezdésében, 32. § (2) bekezdésében és 317. §-át megelőző alcímben a „vádemelés elhalasztása” szövegrész helyébe a „feltételes ügyészi felfüggesztés” szöveg,

7. 4. § (2) bekezdésében, 309. § (1) bekezdésében az „a határozat” szövegrész helyébe az „az ügydöntő határozat” szöveg,

8. 4. § (4) bekezdésében az „értesítőlapot” szövegrész helyébe az „a 34/A. § szerint értesítőlapot” szöveg és az „eredeti aláírással” szövegrész helyébe az „eredeti aláírással, vagy minősített elektronikus aláírással” szöveg,

9. 5. § (1) bekezdésében, 42. § (3) bekezdésben, 43. § (1) bekezdésében, 83. § (1) és (2) bekezdésében, 116. § (3) bekezdésében, 188. § (1) bekezdés b) pontjában, 299. § (3) bekezdésében az „ítéletben” szövegrészek helyébe az „ügydöntő határozatban” szöveg,

10. 8. § (4) bekezdésében a „(3) bekezdés” szövegrész helyébe a „(3) és (3a) bekezdés” szöveg és az „ítélet kihirdetésekor,” szövegrész helyébe az „ügydöntő határozat kihirdetésekor, illetve kézbesítésekor,” szöveg,

11. 9. § (1) bekezdésében, 104. § (2) bekezdés f) pontjában, 121. § (2) bekezdésében az „ítéletében” szövegrész helyébe az „ügydöntő határozatában” szöveg,

12. 10. § (4) bekezdésében a „cselekvőképtelen nagykorú” szövegrész helyébe a „cselekvőképességet teljesen korlátozó gondnokság alá helyezett nagykorú” szöveg,

13. 10. § (5) bekezdés a) pontjában, 317. § (7) bekezdésében és 381. § (1) bekezdésében az „ügyészhez” szövegrész helyébe az „ügyészséghez” szöveg,

14. 11. § (1) bekezdésében az „irat-betekintési” szövegrész helyébe az „iratmegismerési” szöveg,

15. 11. § (5a) bekezdésében a „képviselő” szövegrészek helyébe a „védő, illetve a képviselő” szöveg,

16. 11. § (5a) bekezdésében a „képviselőt” szövegrész helyébe a „védőt, illetve a képviselőt” szöveg,

17. 12. § (1) bekezdésében az „anyanyelvét, törvénnyel kihirdetett nemzetközi szerződés alapján, az abban meghatározott körben regionális vagy nemzetiségi nyelvét” szövegrész helyébe a „nem magyar anyanyelvét, nemzetiségi anyanyelvét vagy törvénnyel kihirdetett nemzetközi szerződésben meghatározott egyéb anyanyelvét” szöveg,

18. 12. § (2) bekezdésében az „anyanyelvére, törvénnyel kihirdetett nemzetközi szerződés alapján, az abban meghatározott körben regionális vagy nemzetiségi nyelvre” szövegrész helyébe a „nem magyar anyanyelvére, nemzetiségi anyanyelvére vagy törvénnyel kihirdetett nemzetközi szerződésben meghatározott egyéb anyanyelvére” szöveg,

19. 12. § (3) bekezdésében az „anyanyelvén, törvénnyel kihirdetett nemzetközi szerződés alapján, az abban meghatározott körben regionális vagy nemzetiségi nyelven” szövegrész helyébe a „nem magyar anyanyelvén, nemzetiségi anyanyelvén vagy törvénnyel kihirdetett nemzetközi szerződésben meghatározott egyéb anyanyelvén” szöveg,

20. 12. § (4) bekezdés d) pontjában az „irataiba és az egészségügyi dokumentációba való betekintéshez” szövegrész helyébe az „iratai és az egészségügyi dokumentáció megismeréséhez” szöveg,

21. 12. § (5) bekezdés b) pontjában a „személyes költségmentesség” szövegrész helyébe a „költségkedvezmény” szöveg,

22. 12. § (5) bekezdés e) pontjában a „büntetőügy irataiba való betekintéshez” szövegrész helyébe a „büntető ügyiratok megismeréséhez” szöveg,

23. 12. § (5) bekezdés g) pontjában a „szabadlábra helyezési kérelem” szövegrész helyébe a „kényszerintézkedés megszüntetése iránti indítvány” szöveg,

24. 13. § (1) bekezdésében a „Be. 51. § (3) vagy (3a) bekezdése” szövegrész helyébe a „Be. 52. § (1) bekezdése” szöveg,

25. 13. § (1) bekezdés a) pontjában, 387. § (4) bekezdésében, 390. § (1) és (7)-(8) bekezdésében, 391. § (4) és (6) bekezdésében, 392. § (1) és (5)-(6) bekezdésében, 394. § (1) bekezdés e) pontjában, (2), (4) és (7) bekezdésében, 396. § (1) bekezdésében, 398. § (3)-(4) bekezdésében, 399. § (2) bekezdésében, 402. § (1) bekezdésében, 403. § (2) bekezdésében, 406. § (6) bekezdésében, 407. § (2)-(3) bekezdésében, 409. § (2) bekezdésében, 410. § (3) és (5)-(6) bekezdésében, 411. § (2) bekezdésében, 412. § (3) bekezdésében, 416. § (1) bekezdésében, 418. § (2) bekezdésében, 419. § (2) bekezdésében, 420. § (1)-(2) bekezdésében az „az előzetesen letartóztatott” szövegrészek helyébe az „a letartóztatott” szöveg,

26. 13. § (1) bekezdés d) pontjában, 338. § (3) bekezdésében, XXX. Fejezet címében, 424. § (1), (5)-(7) bekezdésében, 425. §-ában, 426. § (1) bekezdésében, (2) bekezdés a) pontjában és (3)-(4) bekezdésében, 434. § (2) bekezdés d) pontjában az „ideiglenes” szövegrészek helyébe az „előzetes” szöveg,

27. 19. § (2) bekezdésében a „lakó- és tartózkodási helyének megállapítása iránt [Be. 73. § (2) bekezdés] intézkedni.” szövegrész helyébe a „lakcímének megállapítása iránt intézkedni.” szöveg,

28. 19. § (3) bekezdésében a „tartózkodási helyének” szövegrész helyébe a „lakcímének, tényleges tartózkodási helyének” szöveg,

29. 25. § (2) bekezdés c) pontjában a „határozat a jogerő beállta napján” szövegrész helyébe a „határozat a büntetés-végrehajtási bíró határozatának véglegessé válása napján” szöveg,

30. 26. § (1) bekezdésében a „tekintheti meg” szövegrész helyébe az „ismerheti meg” szöveg,

31. 26. § (6) bekezdésében a „másolat kiadásának” szövegrész helyébe a „megismerés” szöveg,

32. 26/A. §-ában, 56. § (4) és (7) bekezdésében, 68. § (7) bekezdésében, 282. § (6) bekezdésében, 283. § (7) bekezdésében, 313. § (5) bekezdésében, 314. § (1) bekezdésében, 406. § (4) és (8) bekezdésében és 425. §-ában az „ügyésznek” szövegrész helyébe az „ügyészségnek” szöveg,

33. 29. § (1) bekezdésében, 84. § (1)-(2) bekezdésében, 274. § (1) bekezdésében, 308. § (1) bekezdésében, 312. § (1) bekezdés a) pontjában a „határozat” szövegrész helyébe az „ügydöntő határozat” szöveg,

34. 30. § (3) bekezdésében az „ítéletben kiszabott büntetéshez igazodnak.” szövegrész helyébe az „ügydöntő határozatban kiszabott büntetéshez, illetve alkalmazott intézkedéshez igazodnak.” szöveg,

35. 32. § (1) bekezdésében az „a tanács elnöke vagy az egyesbíró” szövegrész helyébe az „az egyesbíró vagy a tanács elnöke” szöveg,

36. 34. § (2) és (4) bekezdésében, 54. § (1) bekezdésében, 58. § (1) és (3) bekezdésében, 118. § (2) bekezdésében, 180/A. § (1) bekezdés f) pontjában, 205. § (5) bekezdésében, 278. §-ában, 283. § (3) bekezdésében, 287. § (4) bekezdés a) pontjában, 289. §-ában, 293/A. § (1) bekezdésében, 296. § (1) bekezdésében és (1) bekezdés a) pontjában, 299. § (3) bekezdésében, 301. § (3) bekezdésében, 303. § (2) bekezdésében, 304. § (1) bekezdésében és (1) bekezdés a) pontjában, 324. § (3) bekezdésében és 352. §-ában az „ítélet” szövegrészek helyébe az „ügydöntő határozat” szöveg,

37. 35. § (2) bekezdésében a „Be. 65. § (5) bekezdése” szövegrész helyébe a „Be. 140. § (4) bekezdése” szöveg,

38. 38. § (3) bekezdésében a „tartózkodási helyét vagy a lakóhelyét” szövegrész helyébe a „lakcímét, illetve a tényleges tartózkodási helyét” szöveg,

39. 38. § (5) bekezdésében a „büntetés-végrehajtási őrizetbe veheti.” szövegrész helyébe a „büntetés-végrehajtási őrizetét rendelheti el.” szöveg,

40. 39. § (7) bekezdésében a „46. § (2) bekezdése” szövegrészek helyébe a „45. § (9) bekezdése” szöveg,

41. 41. § (6) bekezdés c) pontjában a „házi őrizete” szövegrész helyébe az „olyan bűnügyi felügyelete, amelynek keretében a bíróság a terhelt számára előírta, hogy lakást, egyéb helyiséget, intézményt, vagy ahhoz tartozó bekerített helyet engedély nélkül nem hagyhatja el,” szöveg,

42. 44. § (6) bekezdésében a „40. § (2) és (3) bekezdésében” szövegrész helyébe a „40. § (2) és (3) bekezdésében, a rendbírság helyébe lépő elzárás esetén 43/B. § (1) bekezdésében” szöveg,

43. 46/C. §-ában és 46/F. § (3) bekezdésében a „46. § (4) bekezdése” szövegrész helyébe a „46. § (2) bekezdése” szöveg,

44. 46/C. § b) pontjában az „elítélt büntetőügyének az iratait” szövegrész helyébe az „elítélttel szemben folyamatban volt büntetőeljárás ügyiratait” szöveg,

45. 46/D. § (4) bekezdésében a „büntető ügyekben” szövegrész helyébe a „büntetőügyekben” szöveg,

46. 48. § (1) bekezdésében a „határozatának” szövegrész helyébe az „ügydöntő határozatának” szöveg,

47. 48. § (1) bekezdés b) pontjában az „az előzetes fogvatartásban vagy házi őrizetben” szövegrész helyébe az „a Btk. 92-92/B. §-a alapján beszámított időt is figyelembe véve” szöveg,

48. 48. § (3) bekezdésében az „értesítőlapra” szövegrész helyébe az „értesítőlapra a 34/A. § szerint” szöveg,

49. 49. § (2) bekezdésében az „A 44. § (6) és (7) bekezdésében” szövegrész helyébe az „A 44. § (1), (3), (6) és (7) bekezdésében” szöveg,

50. 50. § (1) bekezdés b) pontjában és (4) bekezdésében a „védő részvétele” szövegrész helyébe a „védő jelenléte” szöveg,

51. 50. § (6) bekezdésében a „büntetőeljárás szabályait kell alkalmazni.” szövegrész helyébe a „büntetőeljárás szabályait kell alkalmazni azzal, hogy bizonyítási indítvány előterjesztésére vonatkozóan a Be. 520. § nem alkalmazható és előkészítő ülés megtartásának nincs helye.” szöveg,

52. 54. § (1) bekezdésében, 86. § (2)-(3) bekezdésében és 309. § (1) bekezdésében az „első fokon” szövegrész helyébe az „elsőfokon” szöveg,

53. 58. § (1) bekezdésében az „az előzetes fogvatartásban, vagy házi őrizetben töltött időre figyelemmel” szövegrész helyébe az „a Btk. 92-92/B. §-a alapján beszámított időt is figyelembe véve” szöveg,

54. 58. § (2) bekezdés a) pontjában, 154. § (2) bekezdésében, 154/A. § (2) bekezdésében, 339. § (1) bekezdésében, 368. § (8) bekezdésében, 369. § (2) bekezdésében, 370. § (1) bekezdésében, 388. § (4) bekezdésében, 393. § (5) bekezdésében, 421. § (6) bekezdésében, 428. § (2) bekezdés a) pontjában, 431. § (3) bekezdésében, az „ügyészt” szövegrész helyébe az „ügyészséget” szöveg,

55. 58. § (3) bekezdésében a „Be. 557. §-a” szövegrész helyébe a „Be. 671. § 4. pontja” szöveg,

56. 61. § (1) bekezdésében, 301. § (2) bekezdésében az „elítélt tartózkodási helye szerint” szövegrész helyébe az „elítélt lakcíme, illetve tényleges tartózkodási helye szerint” szöveg,

57. 61/C. § (1a) bekezdésében, 280. § (5) bekezdésében, 415. § (1) bekezdésében az „ügyésznél” szövegrészek helyébe az „ügyészségnél” szöveg,

58. 62. § (2) bekezdésében, 63. § (2) bekezdésében, 64. § (2) bekezdésében, 316. § (7) bekezdésében, 380. § (5) bekezdésében a „lakóhelye, ennek hiányában” szövegrész helyébe a „lakcíme, illetve tényleges” szöveg,

59. 68. § (9) bekezdésében az „ítéletben, vagy a bíróság határozatában” szövegrész helyébe az „ügydöntő határozatban” szöveg,

60. 70/A. § (6) bekezdésében a „lakóhelye vagy tartózkodási helye” szövegrész helyébe a „lakcíme vagy tényleges tartózkodási helye” szöveg,

61. 73. § (3) bekezdésében az „az előzetes letartóztatottak” szövegrész helyébe az „a letartóztatottak” szöveg,

62. 75. § (3) bekezdésében, 390. § (2a) bekezdésében és 410. § (6) bekezdésében, az „az előzetesen letartóztatottnak” szövegrész helyébe az „a letartóztatottnak” szöveg,

63. 78. § (1) bekezdés b) pontjában, 385/A. §-ában, 389. §-ában, 390. § (4) bekezdésében, 397. § b) pontjában, 410. § (1) bekezdés d) pontjában (2) és (6) bekezdésében, 421. § (1) és (2) bekezdésében az „az előzetes letartóztatást” szövegrész helyébe az „a letartóztatást” szöveg,

64. 78. § (1) bekezdés b) pontjában, 274. § (1) bekezdésében, 388. § (1a) bekezdés a) és b) pontjában, (2), (2a) és (4) bekezdésében, 390. § (4) bekezdésében, 392. § (8) bekezdésében, 393. § (1), (2), (4) és (5) bekezdésében, 394/A. §-ában, 402. § (1) bekezdésében, 404. § (2) bekezdésében, 410. § (1) bekezdés a) pontjában, 411. § (2) bekezdésében, 412. § (3) bekezdésében, 415. § (1)-(2) bekezdésében, 416. § (2)-(3) bekezdésében, 421. § (6) bekezdésében, 422. § (2) bekezdés a) pontjában, 427. § (1) bekezdésében, 434. § (2) bekezdés a) pontjában és (3) bekezdés a) pontjában az „az előzetes letartóztatás” szövegrészek helyébe az „a letartóztatás” szöveg,

65. 81. §-ában az „vádemelés elhalasztása során pártfogó felügyelet alatt állók” szövegrész helyébe az „feltételes ügyészi felfüggesztéshez kapcsolódóan pártfogó felügyelet alatt állók” szöveg,

66. 85. § (1) bekezdés b) pontjában az „állandó lakóhelyét” szövegrész helyébe a „lakcímét” szöveg,

67. 86. § (4) bekezdésében a „lakóhelye vagy tartózkodási helye” szövegrész helyébe a „lakcíme vagy tényleges tartózkodási helye” szöveg,

68. 88. § a) pontjában a „bírósági ítéletről” szövegrész helyébe az „ügydöntő határozatról” szöveg,

69. 97. § (1) bekezdésében az „elítélt lakóhelyéhez” szövegrész helyébe az „elítélt lakcíméhez” szöveg,

70. 104. § (1a) bekezdésében a „lakó- vagy tartózkodási hely” szövegrész helyébe a „lakcím, illetve tényleges tartózkodási hely” szöveg,

71. 112. § (2) bekezdésében a „határozatban” szövegrész helyébe az „ügydöntő határozatban” szöveg lép,

72. 112. § (2) és (3) bekezdésében a „határozattal” szövegrészek helyébe az „ügydöntő határozattal” szöveg,

73. 113. § (2) bekezdésében a „részvételi” szövegrész helyébe a „jelenléti” szöveg,

74. 113. § (5) bekezdésében az „(1), (3) és (4) bekezdésében” szövegrész helyébe az „(1), (2a), (3) és (4) bekezdésében” szöveg,

75. 113. § (6) bekezdésében a „költségmentességet,” szövegrész helyébe a „közigazgatási hatósági ügyben költségmentesség engedélyezését, polgári ügyben a polgári perrendtartás szabályai szerint költségmentesség, költségfeljegyzési jog engedélyezését,” szöveg,

76. 114. § (3) bekezdésében és 372. § (3) bekezdésében a „nyomozási cselekmények” szövegrész helyébe az „eljárási cselekmények” szöveg,

77. 116. § (5) bekezdésben a „tartózkodási hely” szövegrész helyébe a „lakcím, illetve tényleges tartózkodási hely” szöveg,

78. 172. § (3) bekezdésében a „büntető ügyben” szövegrész helyébe a „büntetőügyben” szöveg,

79. 180/A. § (1) bekezdés b) pontjában a „büntető eljárás” szövegrész helyébe a „büntetőeljárás” szöveg,

80. 187/E. § (1) bekezdés a) pontjában a „büntető ügyről” szövegrész helyébe a „büntetőügyről” szöveg,

81. 273. § (1) bekezdésében a „jogerős határozata” szövegrész helyébe a „jogerős ügydöntő határozata” szöveg,

82. 273. § (5) bekezdés a) pontjában az „az előzetesen letartóztatottaktól” szövegrész helyébe az „a letartóztatottaktól” szöveg,

83. 284. § (1) bekezdésében és 286. § (1) bekezdésében az „elítélt lakóhelye, ennek hiányában vagy az elítélt kérelmére a tartózkodási helye” szövegrész helyébe az „elítélt lakcíme, vagy az elítélt kérelmére a tényleges tartózkodási helye” szöveg,

84. 287. § (2) bekezdés b) pontjában a „lakóhelyének, tartózkodási helyének címét,” szövegrész helyébe a „lakcímét, kézbesítési címét, tényleges tartózkodási helyének címét,” szöveg,

85. 297. § (5) bekezdésében a „bíróság az elítéltet” szövegrész helyébe a „büntetés-végrehajtási bíró az elítéltet” szöveg,

86. 299. § (4) bekezdésében az „elrendelő határozatot” szövegrész helyébe az „elrendelő ügydöntő határozatot” szöveg,

87. 302. § (2) bekezdésében, 306. § (2) bekezdésében a „határozatot” szövegrész helyébe az „ügydöntő határozatot” szöveg,

88. 313. § (1) bekezdés a) pontjában a „bíróság határozatában” szövegrész helyébe a „bíróság ügydöntő határozatában” szöveg,

89. 316. § (6) bekezdésében a „lakóhelye szerint” szövegrész helyébe a „lakcíme szerint” szöveg,

90. 317. § (1) bekezdésében a „Vádemelés elhalasztása” szövegrész helyébe a „Feltételes ügyészi felfüggesztés” szöveg,

91. 318. § (1) bekezdésében és 323. §-ában a „jogerős és végrehajtási záradékkal, valamint eredeti aláírással ellátott” szövegrész helyébe a „jogerősítési záradékkal ellátott és a 34/A. §-ban meghatározott követelményeknek megfelelő” szöveg,

92. 318. § (3) bekezdésében az „az egyéb érdekelt az ítélet jogerőre emelkedését követően” szövegrész helyébe az „a vagyoni érdekelt az ügydöntő határozat jogerőre emelkedését követően” szöveg,

93. 324. § (1) bekezdésében a „Be. 596/A. § (1) bekezdés a) pontjában” szövegrész helyébe a „Be. 570. §-ában” szöveg,

94. 324. § (5) bekezdésében a „bíróság határozatáról” szövegrész helyébe a „büntetés-végrehajtási bíró határozatáról” szöveg,

95. 328. § (5) bekezdésében a „cselekvőképtelen” szövegrész helyébe a „cselekvőképességet teljesen korlátozó gondnokság alá helyezett” szöveg,

96. 330. § (2) bekezdésében a „bíróság határozata” szövegrész helyébe a „bíróság ügydöntő határozata” szöveg,

97. 341. § (1) bekezdésében a „bíróság értesítőlapja” szövegrész helyébe a „büntetés-végrehajtási bíró 34/A. §-a szerint kiállított értesítőlapja” szöveg,

98. 343. § (4) bekezdésében a „gondozója” szövegrész helyébe a „gondozását ellátó nagykorú személy” szöveg,

99. 372. § (1) bekezdésében és 420. § (1) bekezdésében a „Büntető ügyben” szövegrész helyébe a „Büntetőügyben” szöveg,

100. 372. § (2) bekezdésében a „törvényes képviselőnek, valamint” szövegrész helyébe a „törvényes képviselőnek, állama konzuli tisztviselőjének, valamint” szöveg,

101. 372. § (5) bekezdésében az „az előzetes letartóztatásról” szövegrész helyébe az „a letartóztatásról” szöveg,

102. 377. § (2) bekezdésében a „fiatalkorúval szemben körözés vagy elfogatóparancs kibocsátására.” szövegrész helyébe a „fiatalkorúval szemben elfogatóparancs kibocsátására.” szöveg,

103. 377. § (3) bekezdésében az „a büntetőhatározatot hozó bíróság” szövegrész helyébe az „az ügydöntő határozatot hozó bíróság” szöveg,

104. 380. § (6) bekezdés b) pontjában a „gondozóját” szövegrész helyébe a „gondozását ellátó nagykorú személyt” szöveg,

105. XXIX. Fejezete címében, 388. §-át megelőző alcímében, 391. § (1) bekezdésében, 392. §-át megelőző alcímében, 421. §-át megelőző alcímében az „Az előzetes letartóztatás” szövegrész helyébe az „A letartóztatás” szöveg,

106. 387. § (1) bekezdésében, 391. § (2)-(3) bekezdésében, 392. § (2) bekezdésében, 394. §-át megelőző alcímben, 394. § (1), (3), (6) és (8) bekezdésében, 395. § (1) bekezdésében, 397. §-ában, 398. § (1), (3)-(4) bekezdésében, 402. § (2) bekezdésében, 403. § (1) és (3) bekezdésében, 404. § (1) bekezdésében, 405. § (1) bekezdésében, 406. § (1) és (3) bekezdésében, 407. §-át megelőző alcímében, 407. § (1)-(2) bekezdésében, 408. §-át megelőző alcímében, 408. §-ában, 410. § (3) bekezdésében, 417. §-ában, 418. § (1) bekezdésében, 420. § (3)-(4) bekezdésében, 421. § (1) bekezdésében az „Az előzetesen letartóztatott” szövegrész helyébe az „A letartóztatott” szöveg,

107. 387. § (2) bekezdésében, 388. § (1) és (1a) bekezdésében, 389. §-ában és 392. § (3) bekezdésében az „Az előzetes letartóztatást” szövegrész helyébe az „A letartóztatást” szöveg,

108. 387. § (3) bekezdésében, 390. § (3) bekezdésében, 392. § (4) bekezdésében, 402. § (1) bekezdésében, 407. § (4) bekezdésében, 409. § (3) bekezdésében, 410. § (2), (4) és (6) bekezdésében és 411. § (1) bekezdésében az „az előzetesen letartóztatottat” szövegrész helyébe az „a letartóztatottat” szöveg,

109. 388. § (1b) bekezdésében az „az előzetes letartóztatásban” szövegrész helyébe az „a letartóztatásban” szöveg,

110. 388. § (2) bekezdésében a „Be. 135. § (2) bekezdésében” szövegrész helyébe a „Be. 299. § (2) bekezdésében és 688. § (4) bekezdésében” szöveg,

111. 388. § (2a) bekezdésében a „Be. 542/H. § (2) bekezdésében” szövegrész helyébe a „Be. 830. § (6) és (8) bekezdésében” szöveg,

112. 388. § (4) bekezdésében a „(2) és a (3) bekezdés” szövegrész helyébe a „(2)-(3)” szöveg,

113. 388. § (5) bekezdésében, 410. §-át megelőző alcímében az „Az előzetes letartóztatott” szövegrész helyébe az „A letartóztatott” szöveg,

114. 390. § (6) bekezdésében a „Be. 279. § (3) bekezdése” szövegrész helyébe a „Be. 113. § (2) bekezdése” szöveg,

115. 391. § (1) bekezdés a) pontjában az „az előzetesen letartóztatottakat” szövegrész helyébe az „a letartóztatottakat” szöveg,

116. 391. § (5) bekezdésében az „Az előzetesen letartoztatott” szövegrész helyébe az „A letartóztatott” szöveg,

117. 392. § (1) bekezdésében az „Az előzetesen letartóztatottakat” szövegrész helyébe az „A letartóztatottakat” szöveg,

118. 392. § (5) bekezdés d) pontjában, (6) bekezdés d) pontjában és (7) bekezdés d) pontjában és 394. § (5) bekezdésében az „az előzetesen letartóztatottak” szövegrészek helyébe az „a letartóztatottak” szöveg,

119. 392. § (7) bekezdésében az „az előzetes letartóztatott” szövegrész helyébe az „a letartóztatott” szöveg,

120. 393. § (1) bekezdésében és 399. § (1) bekezdésében az „az előzetesen letartóztatottal” szövegrészek helyébe az „a letartóztatottal” szöveg,

121. 394. § (1) bekezdés b) pontjában a „hozzátartozóival és más személyekkel - a rendelkezési jogkör gyakorlójának 390. § (1) bekezdés a) pontja szerinti rendelkezését figyelembe véve -” szövegrész helyébe az „a rendelkezési jogkör gyakorlójának korlátozó vagy tiltó rendelkezése hiányában a hozzátartozójával, más személlyel a rendelkezési jogkör gyakorlójának engedélyével” szöveg,

122. 398. §-át megelőző alcímben az „A védővel való kapcsolattartás és az irattanulmányozás” szövegrész helyébe az „A védővel való kapcsolattartás” szöveg,

123. 399. § (1) bekezdésében a „hangfelvevő készüléket” szövegrész helyébe a „kizárólag hangfelvétel rögzítésére alkalmas technikai eszközt” szöveg,

124. 404. § (2) bekezdésében az „Az előzetesen letartóztatottnak” szövegrész helyébe az „A letartóztatottnak” szöveg,

125. 406. § (4) és (8) bekezdésében a „vádirat benyújtásáig” szövegrész helyébe a „vádemelés előtt” szöveg,

126. 406. § (5) bekezdés a) pontjában a „vádirat benyújtása” szövegrész helyébe a „vádemelés” szöveg,

127. 406. § (4), (5) bekezdés b) pontjában és (8) bekezdésében a „vádirat benyújtását követően” szövegrészek helyébe a „vádemelés után” szöveg,

128. 409. § (1) bekezdésében az „Az előzetesen letartóztatottal” szövegrész helyébe az „A letartóztatottal” szöveg,

129. 410. § (1) bekezdésében az „Az előzetesen letartóztatottat” szövegrész helyébe az „A letartóztatottat” szöveg,

130. 410. § (1) bekezdés b) pontjában az „az előzetes letartóztatásnak” szövegrész helyébe az „a letartóztatásnak” szöveg és a „Be. 132. § (3) bekezdése” szövegrész helyébe a „Be. 298. § (1) bekezdése” szöveg,

131. 411. § (1) bekezdésében az „elrendelte (Be. 107. §),” szövegrész helyébe az „a Be. 195. §-a alapján elrendelte,” szöveg,

132. 412. § (1) és (4) bekezdésében az „az előzetesen letartóztatottnál” szövegrész helyébe az „a letartóztatottnál” szöveg,

133. 415. § (3) bekezdésében az „az előzetesen letartóztatásban” szövegrész helyébe az „a letartóztatásban” szöveg

134. 421. § (3), (5)-(6) bekezdésében az „Az előzetes letartóztatásból” szövegrész helyébe az „A letartóztatásból” szöveg,

135. 427. § (4) bekezdésében az „őrizetbe vétel célja” szövegrész helyébe az „őrizet célja” szöveg,

136. 428. § (2) bekezdés a) pontjában, 429. § (1) bekezdésében és 431. § (3) bekezdésében az „őrizetbe vételt” szövegrész helyébe az „őrizetet” szöveg,

137. 429. § (1) bekezdés e) pontjában a „nyomozási cselekmény” szövegrész helyébe az „eljárási cselekmény” szöveg,

138. 429. § (2) bekezdésében a „hozzátartozóval kapcsolatot” szövegrész helyébe a „hozzátartozóval és törvényes képviselőjével kapcsolatot” szöveg,

139. 431. § (1) bekezdésében az „az előzetes letartóztatását” szövegrész helyébe az „a letartóztatását” szöveg és az „őrizetbe vétel” szövegrész helyébe az „őrizet” szöveg,

140. 438. § (5) bekezdésében a „324. §-a” szövegrész helyébe a „69/A. §-a és 324. §-a” szöveg

lép.

475. § Hatályát veszti a Bv. tv.

1. 8. § (1) bekezdésében a „rendőri” szövegrész,

2. 35. § (4) és (5) bekezdése,

3. 38. § (1) bekezdésében, 117. § (1) bekezdés b) pontjában, 172. § (3) bekezdésében, 187/C. § b) pontjában, 274. § (1)-(2) bekezdésében, 278. § c) pontjában, 280. § (9) bekezdésében, 289. § d) pontjában, 293/A. § (1) bekezdésében, 391. § (3) bekezdésében, 393. § (5) bekezdésében, 410. § (5) bekezdésében, 413. §-t megelőző alcímében, 413. § (1) bekezdésében, 414. §-t megelőző alcímében, 422. §-t megelőző alcímében, 422. § (1) és (2) bekezdésében, 426. § (4) bekezdésében és (5) bekezdés b) pontjában, 431. § (2) bekezdésében, valamint 433. § (3) bekezdés a) pontjában az „előzetes” szövegrész,

4. 38. § (4) bekezdésében az „- a Be. lakhelyelhagyási tilalom megtartásának ellenőrzésére vonatkozó szabályai szerint -” szövegrész,

5. 71. § (1) bekezdésében az „a Be. XXIX. Fejezetében foglaltak alapján” szövegrész,

6. 133. § (2) bekezdés g) pontjában az „elkövetésének megalapozott” szövegrész,

7. 306. § (4) bekezdése,

8. 377. § (2) bekezdésében a „körözés vagy” szövegrész,

9. 385. § (3) bekezdésében, 410. § (1) bekezdés c) pontjában, 426. § (2) bekezdés b) pontjában az „a nyomozás vagy” szövegrész,

10. 399. § (4) bekezdése,

11. 403. § (3) bekezdésében, 410. § (3) bekezdésében, 411. §-t megelőző alcímében, 411. § (1) bekezdésében és 412. § (2) bekezdésében az „előzetesen” szövegrész,

12. 419. § (2) bekezdés b) pontjában a „továbbá a karitatív tevékenységet végző egyházi jogi személy vagy civil szervezet tagja,” szövegrész.

144. A termőföld tulajdonjogának megszerzését vagy használatát korlátozó jogszabályi rendelkezések kijátszására irányuló jogügyletek feltárásáról és megakadályozásáról szóló 2014. évi VII. törvény módosítása

476. § A termőföld tulajdonjogának megszerzését vagy használatát korlátozó jogszabályi rendelkezések kijátszására irányuló jogügyletek feltárásáról és megakadályozásáról szóló 2014. évi VII. törvény 4. § (6) bekezdésében az „iratokat a büntetőeljárásról szóló 1998. évi XIX. törvény 71/B. § (1) bekezdése alapján az ott megjelölt szervek az ügyész megkeresésére szolgáltatják” szövegrész helyébe az „ügyiratok megismerését a büntetőeljárásról szóló 2017. évi XC. törvény 101. § (1) bekezdése alapján az ott megjelölt szervek az ügyész számára biztosítják” szöveg lép.

145. A bizalmi vagyonkezelőkről és tevékenységük szabályairól szóló 2014. évi XV. törvény módosítása

477. § A bizalmi vagyonkezelőkről és tevékenységük szabályairól szóló 2014. évi XV. törvény

a) 29. § (2) bekezdés a) pontjában és 42. § (2) bekezdés a) pontjában a „folyamatban lévő büntetőeljárás, a feljelentés kiegészítése keretében” szövegrész helyébe a „büntetőeljárás során” szöveg és

b) 29. § (3) bekezdésében és 42. § (3) bekezdésében a „megkeresésben” szövegrész helyébe a „megkeresésben, illetve adatkérésben” szöveg

lép.

146. A kollektív befektetési formákról és kezelőikről, valamint egyes pénzügyi tárgyú törvények módosításáról szóló 2014. évi XVI. törvény módosítása

478. § A kollektív befektetési formákról és kezelőikről, valamint egyes pénzügyi tárgyú törvények módosításáról szóló 2014. évi XVI. törvény (a továbbiakban: Kbftv.)

a) 199. § (1) bekezdés e) pontjában a „folyamatban lévő büntetőeljárás keretében eljáró, valamint a feljelentés kiegészítését folytató” szövegrész helyébe a „büntetőeljárás során az előkészítő eljárást folytató szervvel és a” szöveg,

b) 199. § (1) bekezdésében az „írásbeli megkeresése” szövegrész helyébe az „adatkérése, illetve írásbeli megkeresése” szöveg és

c) 200. § (1) bekezdésében „a nyomozó hatóság, a nemzetbiztonsági szolgálat és az ügyészség,” szövegrész helyébe az „az előkészítő eljárást folytató szerv, a nyomozó hatóság, a nemzetbiztonsági szolgálat, az ügyészség és a bíróság adatkérésére, illetve” szöveg

lép.

479. § Hatályát veszti a Kbftv.

a) 197. § (3) bekezdés a) pontjában az „a folyamatban lévő büntetőeljárás, a feljelentés kiegészítése keretében a” szövegrész és

b) 199. § (1) bekezdés g) pontjában a „titkosszolgálati eszközök alkalmazására,” szövegrész.

147. A pénzügyi közvetítőrendszer egyes szereplőinek biztonságát erősítő intézményrendszer továbbfejlesztéséről szóló 2014. évi XXXVII. törvény módosítása

480. § A pénzügyi közvetítőrendszer egyes szereplőinek biztonságát erősítő intézményrendszer továbbfejlesztéséről szóló 2014. évi XXXVII. törvény (a továbbiakban: Szan. tv.) 115. § (5) bekezdés b) pont ba) alpontjában a „szemben a folyamatban lévő büntetőeljárás, valamint a feljelentés kiegészítése keretében” szövegrész helyébe az „és banktitok, értékpapírtitok, fizetési titok esetén az előkészítő eljárást folytató szervvel szemben” szöveg lép.

481. § Hatályát veszti a Szan. tv. 115. § (5) bekezdés b) pont bc) alpontjában a „titkosszolgálati eszközök alkalmazására,” szövegrész.

148. Az egységes elektronikuskártya-kibocsátási keretrendszerről 2014. évi LXXXIII. törvény módosítása

482. § Az egységes elektronikuskártya-kibocsátási keretrendszerről 2014. évi LXXXIII. törvény 12. § e) pontjában az „a terrorcselekmények vagy azzal összefüggésben elkövetett más bűncselekmények megelőzése, felderítése és megszakítása, továbbá kiemelt személyvédelmi” szövegrész helyébe az „a rendőrségről szóló törvény alapján hatáskörébe tartozó bűncselekmények megelőzése, illetve megszakítása, továbbá személyvédelmi és létesítménybiztosítási” szöveg lép.

149. A biztosítási tevékenységről szóló 2014. évi LXXXVIII. törvény módosítása

483. § A biztosítási tevékenységről szóló 2014. évi LXXXVIII. törvény (a továbbiakban: Bit.)

a) 53. § (4) bekezdés b) pontjában és 53. § (5) bekezdésében a „büntetőeljárás jogerős” szövegrész helyébe a „büntetőeljárásnak a bíróság jogerős ügydöntő határozatával vagy véglegessé vált nem ügydöntő végzésével történő” szöveg,

b) 124. § (2) bekezdésében a „büntető- vagy szabálysértési eljárás jogerős befejezéséhez” szövegrész helyébe a „szabálysértési eljárás jogerős befejezéséhez, illetve a büntetőeljárásnak a bíróság jogerős ügydöntő határozatával vagy véglegessé vált nem ügydöntő végzésével történő befejezéséhez, valamint az ügyészségnek vagy a nyomozó hatóságnak a feltételes ügyészi felfüggesztés vagy közvetítői eljárás céljából történő felfüggesztésről szóló, illetve további jogorvoslattal nem támadható eljárást megszüntető határozata meghozatalához” szöveg,

c) 138. § (1) bekezdés b) pontjában az „a nyomozás elrendelését követően” szövegrész helyébe az „az előkészítő eljárást folytató szervvel,” szöveg,

d) 138. § (1) bekezdésében az „írásbeli megkereséssel” szövegrész helyébe az „adatkéréssel, illetve írásbeli megkereséssel” szöveg és

e) 138. § (6) bekezdésében az „az ügyészség, továbbá az ügyész jóváhagyásával a nyomozó hatóság” szövegrész helyébe az „az előkészítő eljárást folytató szerv, a nyomozó hatóság, az ügyészség, továbbá a bíróság adatkérésére, illetve” szöveg

lép.

484. § Hatályát veszti a Bit.

a) 138. § (1) bekezdés j) pontjában a „titkosszolgálati eszközök alkalmazására,” szövegrész és

b) 145. § (4) bekezdés a) pontjában „a nyomozás elrendelését követően” szövegrész.

150. A rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról szóló 2015. évi XLII. törvény módosítása

485. § A rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról szóló 2015. évi XLII. törvény (a továbbiakban: Hszt.) 41. § (1) bekezdés f) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Nem létesíthető szolgálati viszony azzal,)

„f) aki büntetőeljárás - ide nem értve a magánvádas vagy pótmagánvádas eljárást - hatálya alatt áll,”

486. § A Hszt. 165. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„165. § (1) A hivatásos állomány

a) szolgálati beosztásából felfüggesztett,

b) letartóztatásban lévő,

c) bíróság által a terhelt számára előírt terület, lakás, egyéb helyiség, intézmény, vagy ahhoz tartozó bekerített hely engedély nélküli el nem hagyására vonatkozó bűnügyi felügyelet alatt álló,

d) előzetes kényszergyógykezelés alatt álló, vagy

e) szabadságvesztés büntetését katonai fogházban töltő

tagja távolléti díjra jogosult, amelynek 50%-át vissza kell tartani úgy, hogy a folyósított összeg nem lehet kevesebb a mindenkori minimálbér összegénél. A teljes illetményt vissza kell tartani a szolgálati viszony megszüntetés fegyelmi fenyítés kiszabásáról szóló munkáltatói intézkedés végrehajtásáig.

(2) Az (1) bekezdés a)-c) pontjában meghatározott okból visszatartott távolléti díjat a kamataival utólag ki kell fizetni, ha a fegyelmi vagy büntetőeljárás felmentéssel zárul.”

487. § A Hszt.

1. 42. § (8) bekezdésében a „döntést” szövegrész helyébe az „ügydöntő határozatot” szöveg és az „ítéletének” szövegrész helyébe az „ügydöntő határozatának” szöveg,

2. 107. § (6) bekezdésében az „ügyész” szövegrész helyébe az „ügyészség” szöveg, a „megkeresésére,” szövegrész helyébe a „megkeresésére, illetve adatkérésére,” szöveg,

3. 123. § (2) bekezdésében az „az eljárás jogerős befejezésekor” szövegrész helyébe a „büntetőeljárás esetén a büntetőeljárásnak a bíróság jogerős ügydöntő határozatával vagy véglegessé vált nem ügydöntő végzésével történő befejezésekor, illetve az ügyészség vagy a nyomozó hatóság további jogorvoslattal nem támadható eljárást megszüntető határozata meghozatalakor vagy a fegyelmi, méltatlansági eljárás jogerős befejezésekor” szöveg,

4. 172. § (2) bekezdés d) pontjában az „aki ellen nem folyik - a magánindítvány vagy pótmagánvádló vádindítványa alapján indult” szövegrész helyébe az „akivel szemben nem folyik - a magánvádas vagy pótmagánvádas” szöveg,

5. 181. § (3) bekezdésében az „1998. évi XIX. törvény (a továbbiakban: Be.) 485/A. §-ában” szövegrész helyébe a „2017. évi XC. törvény (a továbbiakban: Be.) 710. §-ában” szöveg,

6. 181. § (4) bekezdésében a „katonai ügyész határozata ellen nem jelentettek be panaszt, - a Be. 485/A. §-ának” szövegrész helyébe a „katonai ügyész, illetve a legfőbb ügyész által katonai büntetőeljárásra kijelölt ügyész határozata ellen nem jelentettek be panaszt, - a Be. 710. §-ának” szöveg,

7. 184. § (3) bekezdésében a „büntetőeljárásba gyanúsítottként történő bevonását” szövegrész helyébe a „gyanúsítotti kihallgatását” szöveg,

8. 220. § (1) bekezdésében a „Be. 63/A. § (2a) bekezdése” szövegrész helyébe a „Be. 111. §-a” szöveg,

9. 232. § (5) bekezdésében a „nyomozó hatóság vagy az ügyész eljárást befejező érdemi határozatának vagy a bíróság jogerős határozatának” szövegrész helyébe a „bíróság jogerős vagy véglegessé vált határozatának, valamint az ügyészség, illetve a nyomozó hatóság további jogorvoslattal nem támadható határozatának” szöveg,

10. 238. § (1) bekezdésében a „befejezésekor” szövegrész helyébe a „befejezésekor, illetve a büntetőeljárásnak a bíróság jogerős ügydöntő határozatával vagy véglegessé vált nem ügydöntő végzésével történő befejezésekor, valamint az ügyészségnek vagy a nyomozó hatóságnak a feltételes ügyészi felfüggesztés vagy közvetítői eljárás céljából történő felfüggesztésről szóló, illetve további jogorvoslattal nem támadható eljárást megszüntető határozata meghozatalakor” szöveg,

11. 275. § h) pontjában a „feladatkörében eljárva az ügyész és a nyomozó hatóság tagja” szövegrész helyébe a „bíróság, az ügyészség és a nyomozó hatóság” szöveg,

12. 281. § (1) bekezdésében az „az előzetes letartóztatás, a házi őrizet, az ideiglenes” szövegrész helyébe az „a letartóztatás, az olyan bűnügyi felügyelet, amelynek során a bíróság a terhelt számára előírta, hogy lakást, egyéb helyiséget, intézményt, vagy ahhoz tartozó bekerített helyet engedély nélkül nem hagyhat el, az előzetes” szöveg,

13. 305. § (3) bekezdés c) pontjában a „tagja” szövegrész helyébe a „tisztségviselője” szöveg,

14. 1. melléklet XI. pont d) alpontjában a „hozott jogerős döntések” szövegrész helyébe az „a bíróság jogerős vagy véglegessé vált határozatának, valamint az ügyészség, illetve a nyomozó hatóság további jogorvoslattal nem támadható határozatának” szöveg és

15. 3. melléklet VII. pontjában a „nyomozati-ügyészi-bírói szak” szövegrész helyébe a „nyomozás-bírósági eljárás” szöveg

lép.

151. A vasútnak nem minősülő egyéb kötöttpályás közlekedésről szóló 2015. évi CII. törvény módosítása

488. § A vasútnak nem minősülő egyéb kötöttpályás közlekedésről szóló 2015. évi CII. törvény 22/A. § (2) bekezdésében a „rendőrségnek, az ügyészségnek, a bíróságnak” szövegrész helyébe a „bíróságnak, az ügyészségnek, a nyomozó hatóságnak, valamint a rendőrségnek” szöveg lép.

152. A természetes személyek adósságrendezéséről szóló 2015. évi CV. törvény módosítása

489. § A természetes személyek adósságrendezéséről szóló 2015. évi CV. törvény

a) 16. § (4) bekezdésében az „ügyésznek” szövegrész helyébe az „ügyészségnek” szöveg és

b) 45. § (5) bekezdés b) pontjában a „határozattal” szövegrész helyébe a „határozattal vagy ügydöntő határozattal” szöveg

lép.

153. A közbeszerzésekről szóló 2015. évi CXLIII. törvény módosítása

490. § A közbeszerzésekről szóló 2015. évi CXLIII. törvény 158. § (3) bekezdésében a „nyomozó hatóságnak,” szövegrész helyébe a „nyomozó hatóságnak, az ügyészségnek,” szöveg lép.

154. Az arcképelemzési nyilvántartásról és az arcképelemző rendszerről szóló 2015. évi CLXXXVIII. törvény módosítása

491. § (1) Az arcképelemzési nyilvántartásról és az arcképelemző rendszerről szóló 2015. évi CLXXXVIII. törvény (a továbbiakban: Anytv.) 3. § (3) bekezdés e) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Az arckép profil nyilvántartás vezetésének a célja)

„e) a nemzetbiztonsági szolgálatok, illetve a titkos információgyűjtés folytatására, valamint a leplezett eszközök alkalmazására feljogosított szervek ezen tevékenységének támogatása,”

(2) Az Anytv. 9. § (6) bekezdés b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[A 3. § (3) bekezdés e) pontjában meghatározott célból jogosult]

„b) a titkos információgyűjtés folytatására, valamint a leplezett eszközök alkalmazására feljogosított szervek ezen tevékenységének”

(támogatása során a rendelkezésére álló arcképmás felhasználásával az arcképelemző tevékenységet végző szerv arcképelemző tevékenységét igénybe venni személyazonosság ellenőrzése és ismeretlen személy azonosítása érdekében.)

492. § Az Anytv. 9. § (2) bekezdés a) pontjában az „a nyomozó hatóság” szövegrész helyébe az „az előkészítő eljárást folytató szerv, a nyomozó hatóság” szöveg lép.

155. Az elektronikus ügyintézés és a bizalmi szolgáltatások általános szabályairól szóló 2015. évi CCXXII. törvény módosítása

493. § Az elektronikus ügyintézés és a bizalmi szolgáltatások általános szabályairól szóló 2015. évi CCXXII. törvény

a) 32. § (7) bekezdés e) pontjában az „a terrorcselekmények vagy azzal összefüggésben elkövetett más bűncselekmények megelőzése, felderítése és megszakítása, továbbá kiemelt személyvédelmi” szövegrész helyébe az „a rendőrségről szóló törvény alapján hatáskörébe tartozó bűncselekmények megelőzése, illetve megszakítása, továbbá személyvédelmi és létesítménybiztosítási” szöveg,

b) 34. § (1) bekezdés c) pont cc) alpontjában a „titkos információgyűjtés, valamint titkos adatszerzés eszközei és módszerei alkalmazásában, engedélyezésében” szövegrész helyébe a „titkos információgyűjtés folytatásában, leplezett eszközök alkalmazásában, valamint ezek engedélyezésében” szöveg és

c) 90. § (1) bekezdésében a „bűncselekmények felderítése vagy megelőzése” szövegrész helyébe a „bűncselekményekkel kapcsolatos büntetőeljárás lefolytatása” szöveg és a „hatóságnak” szövegrész helyébe a „hatóságnak, az ügyészségnek, a bíróságnak” szöveg

lép.

156. A nemzeti otthonteremtési közösségekről szóló 2016. évi XV. törvény módosítása

494. § Hatályát veszti a nemzeti otthonteremtési közösségekről szóló 2016. évi XV. törvény 14. § (1) bekezdés d) pontjában az „elkövetésének megalapozott gyanúja” szövegrész.

157. Az igazságügyi szakértőkről szóló 2016. évi XXIX. törvény módosítása

495. § Az igazságügyi szakértőkről szóló 2016. évi XXIX. törvény (a továbbiakban: Szakértői tv.)

a) 69. § (1) bekezdés a) pontjában és (2) bekezdésében az „ügyész” szövegrész helyébe az „ügyészség” szöveg,

b) 88. § (2) bekezdésében az „az ellene” szövegrész helyébe az „a vele szemben” szöveg,

c) 96. § (4) bekezdésében a „befejezésétől” szövegrész helyébe a „befejezésétől, illetve a büntetőeljárásnak a bíróság jogerős ügydöntő határozatával vagy véglegessé vált nem ügydöntő végzésével történő befejezésétől, valamint az ügyészségnek vagy a nyomozó hatóságnak a feltételes ügyészi felfüggesztés vagy közvetítői eljárás céljából történő felfüggesztésről szóló, illetve további jogorvoslattal nem támadható eljárást megszüntető határozata meghozatalától” szöveg,

d) 118. § (2) bekezdésében a „szakértő ellen” szövegrész helyébe a „szakértővel szemben” szöveg és

e) 118. § (3) bekezdésében a „büntetőeljárás jogerős befejezéséig” szövegrész helyébe a „büntetőeljárásnak a bíróság jogerős ügydöntő határozatával vagy véglegessé vált nem ügydöntő végzésével történő befejezéséig, valamint az ügyészségnek vagy a nyomozó hatóságnak a feltételes ügyészi felfüggesztés vagy közvetítői eljárás céljából történő felfüggesztésről szóló, illetve további jogorvoslattal nem támadható eljárást megszüntető határozata meghozataláig” szöveg

lép.

496. § Hatályát veszti a Szakértői tv.

a) 50. § (5) bekezdésében az „ügyek vagy” szövegrész és

b) 118. § (1) bekezdésében az „elkövetésének” szövegrész.

158. A jövedéki adóról szóló 2016. évi LXVIII. törvény módosítása

497. § A jövedéki adóról szóló 2016. évi LXVIII. törvény (a továbbiakban: Jöt.)

a) 102. § (5) bekezdésében az „Az (4)” szövegrész helyébe az „A (4)” szöveg és a „büntetőügyben eljáró hatóság az állami adó- és vámhatóságot megkereste, a lefoglalt dolgot a büntetőeljárást lefolytató hatóságnak” szövegrész helyébe a „bíróság, ügyészség vagy nyomozó hatóság az állami adó- és vámhatóságot megkereste, a lefoglalt dolgot a bíróságnak, ügyészségnek vagy nyomozó hatóságnak” szöveg és

b) 103. § (3) bekezdés b) pontjában a „nyomozás elrendelésétől a büntetőeljárás jogerős befejezéséig” szövegrész helyébe a „büntetőeljárás során” szöveg

lép.

498. § Hatályát veszti a Jöt. 104. § (2) bekezdésében az „és a jogsértés elkövetése bűnfelderítési érdeket szolgál” szövegrész.

159. A polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény módosítása

499. § A polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény 123. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) Ha a per eldöntése olyan kérdés előzetes elbírálásától függ, amelynek tárgyában az eljárás büntetőbíróság vagy közigazgatási hatóság hatáskörébe tartozik, a bíróság az írásbeli ellenkérelem - vagy annak hiányában beszámítás - előterjesztését követően a peres eljárást

a) a közigazgatási hatósági eljárás jogerős vagy végleges befejezéséig,

b) a büntetőeljárás jogerős vagy végleges befejezéséig, valamint az ügyészség, nyomozó hatóság további jogorvoslattal nem támadható eljárást megszüntető határozatának meghozataláig

felfüggesztheti. Ha ez az eljárás még megindítva nincs, a bíróság az eljárás megindítására harmincnapos határidőt tűz. Ha a határidő eredménytelenül telik le, a peres eljárást folytatni kell.”

160. Az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvény módosítása

500. § Az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvény

a) 123. § (1) bekezdés d) pontjában az „ítélet megállapította, vagy ilyen ítélet” szövegrész helyébe az „ügydöntő határozat megállapította, vagy ilyen határozat” szöveg és

b) 123. § (1) bekezdés e) pontjában az „ügyész a vádemelést elhalasztotta” szövegrész helyébe az „ügyészség feltételes ügyészi felfüggesztést alkalmazott” szöveg

lép.

161. A bírósági peres és nemperes eljárásokra adott általános meghatalmazások közhiteles nyilvántartásáról szóló 2017. évi XLIII. törvény módosítása

501. § A bírósági peres és nemperes eljárásokra adott általános meghatalmazások közhiteles nyilvántartásáról szóló 2017. évi XLIII. törvény 17. § (4) bekezdés b) pontjában a „nyomozó hatóság és az ügyészség” szövegrész helyébe a „bíróság, az ügyészség és a nyomozó hatóság” szöveg lép.

162. A pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló 2017. évi LIII. törvény módosítása

502. § A pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló 2017. évi LIII. törvény

a) 44. § (4) bekezdés a) pont aa) alpontjában a „nyomozás, titkos információgyűjtés vagy titkos adatszerzés” szövegrész helyébe a „büntetőeljárás vagy titkos információgyűjtés” szöveg,

b) 48. § (5) bekezdésében a „hatóságok” szövegrész helyébe a „szervek” szöveg,

c) 59. § (2) bekezdés f) pontjában az „a nyomozás” szövegrész helyébe az „az eljárás” szöveg,

d) 59. § (2) bekezdés g) pont gb) alpontjában az „ítéletek” szövegrész helyébe az „ügydöntő határozatok” szöveg és

e) 59. § (3) bekezdésében a „jogerős” szövegrész helyébe a „jogerős vagy véglegessé vált” szöveg,

f) 63. § (2) bekezdésében a „bűnüldöző szervektől érkező megkereséseket” szövegrész helyébe a „bűnmegelőzési, bűnüldözési feladatot ellátó szervektől érkező megkereséseket vagy adatkéréseket” szöveg

lép.

163. Az ügyvédi tevékenységről szóló 2017. évi LXXVIII. törvény módosítása

503. § (1) Az ügyvédi tevékenységről szóló 2017. évi LXXVIII. törvény (a továbbiakban: Ügyvédi tv.) 110. §-a a következő (2a) bekezdéssel kiegészülve lép hatályba:

„(2a) Ha a taggyűlés döntése alapján a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozásának megelőzéséről és megakadályozásáról szóló rendelkezésekben foglalt kötelezettségeket az ügyvédi iroda teljesíti, a kötelezettség teljesítéséért a fegyelmi felelősség

a) a kötelezettség teljesítéséért ténylegesen felelős természetes személyt, vagy

b) ha az a) pontban meghatározott személy nem állapítható meg, vagy a területi kamara fegyelmi hatásköre nem terjed ki rá, az irodavezető ügyvédet - több irodavezető esetén az irodavezető ügyvédeket közösen -

terheli.”

(2) Az Ügyvédi tv. 117. § (1) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A fegyelmi tanács tagjaként, fegyelmi biztosként és országos fegyelmi főbiztosként nem járhat el,)

„a) aki fegyelmi eljárás vagy közvádra üldözendő bűncselekmény miatt büntetőeljárás hatálya alatt áll,”

504. § Az Ügyvédi tv. 130. § (1) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Az elsőfokú fegyelmi tanács az ügyvédi tevékenység gyakorlását felfüggesztheti, ha)

„a) az ügyvédi tevékenységet gyakorló személy szándékos bűncselekmény miatt büntetőeljárás - ide nem értve a magánvádas vagy pótmagánvádas eljárást - hatálya alatt áll, vagy”

505. § Az Ügyvédi tv. 140. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A fegyelmi eljárást fel lehet függeszteni az eljárás alá vont személy elleni büntetőeljárásnak a bíróság jogerős ügydöntő határozatával vagy véglegessé vált nem ügydöntő végzésével történő befejezéséig, illetve az ügyészségnek vagy a nyomozó hatóságnak a feltételes ügyészi felfüggesztés vagy közvetítői eljárás céljából történő felfüggesztéséről szóló, illetve további jogorvoslattal nem támadható eljárást megszüntető határozata meghozataláig.”

506. § (1) Az Ügyvédi tv. 147. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„147. § Ha a kérelmező ellen - közvádra üldözendő - szándékos bűncselekmény elkövetése miatt indult büntetőeljárás, az ügyvédi kamara az eljárást a büntetőeljárásnak a bíróság jogerős ügydöntő határozatával vagy véglegessé vált nem ügydöntő végzésével történő befejezéséig, illetve az ügyészségnek vagy a nyomozó hatóságnak a feltételes ügyészi felfüggesztés vagy közvetítői eljárás céljából történő felfüggesztéséről szóló, illetve további jogorvoslattal nem támadható eljárást megszüntető határozata meghozataláig felfüggeszti.”

(2) Az Ügyvédi tv. 175. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(5) Ha a kérelmező ellen - közvádra üldözendő - szándékos bűncselekmény elkövetése miatt indult büntetőeljárás, a kamara az eljárást a büntetőeljárásnak a bíróság jogerős ügydöntő határozatával vagy véglegessé vált nem ügydöntő végzésével történő befejezéséig, illetve az ügyészségnek vagy a nyomozó hatóságnak a feltételes ügyészi felfüggesztés vagy közvetítői eljárás céljából történő felfüggesztéséről szóló, illetve további jogorvoslattal nem támadható eljárást megszüntető határozata meghozataláig felfüggeszti.”

507. § Az Ügyvédi tv. 208. §-a a következő (35) bekezdéssel egészül ki:

„(35) 2018. július 1-jéig e törvény szabályainak megfelelőnek kell tekinteni a felelősségbiztosítást, ha a Magyar Ügyvédi Kamara 2017. december 31-én hatályos szabályzatának és iránymutatásának - a (9) bekezdés a) pontjában meghatározott eltéréssel - megfelel.”

164. A büntetőeljárásról szóló 2017. évi XC. törvény eltérő tartalommal hatályba lépő rendelkezései

508. § A büntetőeljárásról szóló 2017. évi XC. törvény (a továbbiakban: új Be.) 4. §-a a következő (7)-(9) bekezdéssel kiegészülve lép hatályba:

„(7) Büntetőeljárás nem indítható, illetve a megindult büntetőeljárást meg kell szüntetni, ha az elkövető cselekményét az Európai Unió tagállamában (a továbbiakban: tagállam) jogerősen elbírálták, vagy egy tagállamban a cselekmény érdeméről olyan határozatot hoztak, amely azonos cselekmény vonatkozásában - a határozatot hozó tagállam joga alapján - akadályát képezi újabb büntetőeljárás megindításának, vagy annak, hogy a büntetőeljárást hivatalból vagy rendes jogorvoslat alapján tovább folytassák.

(8) A (7) bekezdés nem akadálya a büntetőeljárás megindításának és lefolytatásának, ha

a) a tagállam bírósága által hozott jogerős ítélet (a továbbiakban: tagállami ítélet) nem vehető figyelembe, vagy

b) a cselekményt egészében Magyarország területén követték el, kivéve, ha az elkövető elítélése esetén a tagállami ítélettel kiszabott büntetést végrehajtották, annak végrehajtása folyamatban van, vagy a jogerős ítéletet hozó tagállam joga szerint az nem hajtható végre.

(9) A (8) bekezdésben meghatározott esetben a büntetőeljárás megindításáról a legfőbb ügyész dönt. Az így lefolytatott eljárásban történt elítélés esetén a külföldön végrehajtott büntetést, intézkedést vagy személyi szabadságot érintő kényszerintézkedést a magyar bíróság által kiszabott büntetésbe vagy intézkedésbe be kell számítani.”

509. § Az új Be. 45. §-a a következő szöveggel lép hatályba:

„45. § (1) A védelem ellátására meghatalmazást a terhelt, a terhelt törvényes képviselője vagy nagykorú hozzátartozója, külföldi állampolgár terhelt esetén hazája konzuli tisztviselője is adhat.