A Kormány a külképviseletekről és a tartós külszolgálatról szóló 2016. évi LXXIII. törvény 59. § (1) bekezdés a) pontjában kapott felhatalmazás alapján, az Alaptörvény 15. cikk (1) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:
1. § E rendelet hatálya
a) Magyarország diplomáciai és konzuli képviseleteire, a nemzetközi szervezetek mellett működő állandó képviseleteire, Magyarország kereskedelmi képviseleteire, valamint
b) Magyarország Európai Unió melletti Állandó Képviseletére [az a) és b) pont a továbbiakban együtt: külképviselet]
szakdiplomata külszolgálati munkakörbe jelölt személyre, valamint a felkészülő, illetve kihelyezett kormánytisztviselőre terjed ki. *
2. § (1) * Szakdiplomata-álláshely létesítése érdekében a külképviseletekről és a tartós külszolgálatról szóló 2016. évi LXXIII. törvény (a továbbiakban: Külszoltv.) 2. § 17b. pontja szerinti szakminiszter (a továbbiakban: szakminiszter) nyújt be előterjesztést – a Külszoltv. 2. § 12. pontja szerinti kihelyező vezetővel (a továbbiakban: kihelyező vezető) történő egyeztetést követően – a Kormány részére.
(2) Az előterjesztés
a) az álláshely létesítésének szakmai indokoltságát,
b) az ellátandó szakmai feladatkörre való utalással a szakdiplomata munkakör megjelölését,
c) * az állomáshely megjelölését és a kormányzati igazgatásról szóló 2018. évi CXXV. törvény 56. § (4) bekezdésére történő utalást,
d) a létesítés időpontját,
e) a biztosított létszám- és az egyszeri pénzügyi előirányzat rendelkezésre bocsátásának módját, időpontját és pontos összegét, valamint
f) * az álláshely létesítésének évét követő években a Külszoltv. 2. § 11. pontja szerinti kihelyező szerv (a továbbiakban: kihelyező szerv) költségvetésébe beépülő előirányzat pontos összegét
tartalmazza.
(3) Az előterjesztés alapján szakdiplomata-álláshely létesítéséről és – a tartósan, bázisba épülő módon – a szükséges költségvetési előirányzatok átcsoportosításáról a Kormány dönt.
(4) * A Külszoltv. 2. § 17c. pontja szerinti szakminisztérium (a továbbiakban: szakminisztérium) költségvetéséből a kihelyező szerv költségvetésébe átcsoportosított pénzügyi előirányzatból a kihelyező szerv biztosítja a szakdiplomata személyi juttatásait, munkaadói járulékait, a működéséhez szükséges dologi kiadások és beszerzések fedezetét, továbbá azokat az alapvető szolgáltatásokat, valamint azok fedezetét, amelyek a külképviselet más diplomatáját is megilletik. A kihelyező szerv költségvetését érintő kormányzati szintű, központi, kötelező előirányzat-csökkentések konkrét mértékéről a szakminisztérium véleményének kikérésével a kihelyező szerv dönt.
(5) * A szakdiplomata-álláshelyek finanszírozásának felülvizsgálatáról a kihelyező vezető gondoskodik a következő évi tervezés időszakában. A kihelyező szerv a költségvetési tervezésnél figyelembe veszi a szakminisztérium javaslatait.
(6) * A szakminisztérium köteles a szakdiplomata munkavégzéséhez szükséges, a nem tervezett dologi kiadások, valamint beszerzések többletforrását, többleteszközt kiegészítő jelleggel – évközi előirányzat-átcsoportosítással – a kihelyező vezető részére átadni.
(7) * Szakdiplomata-álláshely megszüntetése érdekében a kihelyező vezető – a szakminisztériummal történő egyeztetést követően – a szakminiszterrel együttes előterjesztést nyújt be a Kormánynak. A Kormány a szakdiplomata-álláshely megszüntetéséről határozatban dönt.
(8) Az előterjesztés
a) a megszüntetendő álláshelyet,
b) a megszűnés indokát és időpontját, valamint
c) az álláshely fedezetéül szolgáló előirányzatok átcsoportosítását
tartalmazza.
3. § * (1) * Szakdiplomatának az a szakmai irányító szervvel kormányzati szolgálati jogviszonyban, adó- és vámhatósági szolgálati jogviszonyban vagy hivatásos szolgálati jogviszonyban álló vagy a Külszoltv. 36. § (4) bekezdés b) pontja szerinti személy jelölhető, aki rendelkezik *
a) felsőfokú iskolai végzettséggel, valamint
b) az állomáshelyen elismert hivatalos vagy munkanyelvből államilag elismert – vagy jogszabály által azzal egyenértékűvé nyilvánított – komplex, felsőfokú (C1) típusú nyelvvizsgával vagy legalább tárgyalóképes szakmai nyelvismerettel, ha jogszabály a nyelvi követelmények vonatkozásában eltérően nem rendelkezik,
c) * releváns szakterületen szerzett
ca) legalább egyéves szakmai tapasztalattal vagy
cb) az adott szakmai területen kiemelkedő tudományos, oktatói tapasztalattal, valamint
d) * a nemzetbiztonsági szolgálatokról szóló törvény szerinti, a szakminiszter által kezdeményezett ellenőrzés lezárultát követően kiállított érvényes és kockázatmentes nemzetbiztonsági szakvéleménnyel.
(2) * Az (1) bekezdésben foglaltakon túl szakdiplomatának jelölhető az a szakmai irányító szervvel kormányzati szolgálati jogviszonyban, adó- és vámhatósági szolgálati jogviszonyban vagy hivatásos szolgálati jogviszonyban álló vagy a Külszoltv. 36. § (4) bekezdés b) pontja szerinti személy is, aki megfelel az (1) bekezdés a)–c) pontjában meghatározott feltételeknek, és nemzetbiztonsági ellenőrzésének lefolytatását a Külszoltv. szerinti szakminiszter a jelölését megelőzően kezdeményezte.
4. § (1) * Szakdiplomatának jelölt személlyel szemben a kihelyező vezető kifogással élhet, amelyről haladéktalanul értesítenie kell a szakminisztert. A kifogásolás közlésekor meg kell jelölnie azokat az okokat, szempontokat, amelyeknek a szakdiplomatának jelölt személy nem felel meg. A kihelyező vezető jogosult – a kihelyező szervnél működő foglalkozás-egészségügyi szolgálata útján – a jelölt fizikai, egészségi alkalmasságának vizsgálatára.
(2) A szakminiszter – legkésőbb a kifogás kézhezvételét követő harminc napon belül – visszajelzést küld a kihelyező vezetőnek a szakdiplomata személyét illetően. A válasz tartalmazhatja *
a) a korábban felterjesztett jelölt személyének megerősítését vagy
b) a szakdiplomata pozícióra más személy jelölését vagy
c) a szakdiplomata-álláshely fenntartása mellett annak betöltésére későbbi időpontban történő jelölésről szóló tájékoztatást.
(3) A kihelyező vezető egyetértése nélkül a szakdiplomata-jelölt kihelyezésére nem kerülhet sor.
5. § (1) * A kihelyezésre kerülő személy külügyi-diplomáciai felkészítését a külpolitikáért felelős miniszter, az európai uniós szakpolitikai tartós külszolgálati munkakörök betöltéséhez szükséges átfogó európai uniós felkészítését az európai uniós ügyek koordinációjáért felelős miniszter irányítja.
(2) * A kihelyezésre kerülő személy szakmai felkészítését a szakminisztérium folytatja le.
6. § * (1) A szakdiplomata külügyi-diplomáciai felkészítése akkor kezdhető meg, ha jogszabály eltérően nem rendelkezik, amikor
a) a szakdiplomata tartós külszolgálati kirendelését, illetve vezénylését követően vagy
b) a Külszoltv. 36. § (4) bekezdés b) pontja alapján
közvetlenül kinevezésre kerül a kihelyező szerv személyi állományába.
(2) A külügyi-diplomáciai felkészítés a külügyi szakmai vizsga legalább „megfelelt” eredménnyel történő letételével zárul, és a szakdiplomata előírásszerűen teljesíti a Külszoltv. szerinti egyéb kihelyezési feltételeket, követelményeket.
7. § (1) * A szakdiplomata szakmai alaputasítását a szakminiszter készíti el, és arról tájékoztatja a kihelyező vezetőt.
(2) Az (1) bekezdés szerinti alaputasítás kiterjed különösen
a) az ágazati szakmai feladatok,
b) a jelentőtevékenység, valamint
c) a szakmai kapcsolatépítő és hálózati tevékenység
ellátásának módjára.
(3) * A tartós külszolgálati munkaköri leírás elkészítése – a Külszoltv. 36. § (5) bekezdésében és 56. § (1a) bekezdésében foglaltak figyelembevételével – a kihelyező szerv feladata. E dokumentum a szakmai alaputasításban meghatározott feladatokon túl
a) az állomáshely általános külpolitikai feladataiban történő közreműködés módját,
b) az éves szabadságolási terv szerinti szabadságot érintő helyettesítés rendjét, valamint
c) a szakdiplomáciai személyzet reprezentációs kerete terhére történő kötelezettségvállalások és elszámolás rendjét
tartalmazza.
(4) * A szakmai alaputasítás módosításáról a szakminiszter tájékoztatja a kihelyező vezetőt. A tartós külszolgálati munkaköri leírást módosítani kizárólag a szakminiszterrel történt előzetes egyeztetést követően lehet.
(5) * A szakdiplomata részt vesz a külképviselet általános diplomáciai feladatainak ellátásában, valamint végzi a kihelyező vezető által a tartós külszolgálati munkaköri leírásában meghatározott feladatokat, amelyek tekintetében a kihelyező vezető – a külképviselet vezetője útján – irányítja a szakdiplomata tevékenységét.
8. § (1) A külképviseleti pénztárnaplóban elkülönített előirányzatként kell kezelni a szakdiplomatához vagy a szakdiplomatákhoz együttesen rendelhető alábbi éves kiadások fedezetét:
a) reprezentációs költségek,
b) kiküldetési költségek (szállás, utazási költség, magángépkocsik hivatalos célú használata utáni költségtérítések, üzemanyagköltség elszámolása).
(2) Az (1) bekezdésben meghatározott előirányzatok felhasználásáról az állomáshelyen negyedévente összesített elszámolás készül, amelyet a külképviselet a szakdiplomata rendelkezésére bocsát. A szakdiplomata az összesített elszámolást továbbítja a szakminiszternek.
(3) * Az elkülönített előirányzatként kezelt keretek felhasználása tekintetében a külképviselet – ideértve a külképviselet vezetőjét is – döntési joggal nem rendelkezik. A szakdiplomata a keret felhasználása során köteles betartani a bizonylatkezelésre vonatkozó szabályokat, amit a kihelyező vezető ellenőrizni jogosult.
(4) Az elkülönített előirányzat vonatkozásában az utalványozás jogát a szakdiplomata gyakorolja. Ha több szakdiplomata dolgozik egy állomáshelyen, a szakminiszter jelöli ki azt a szakdiplomatát, aki az utalványozási jog gyakorolására jogosult.
9. § * A szakdiplomata a tartós külszolgálatban eltöltött tárgyév június 30. napjáig – erre irányuló rendelkezés esetén – részletes írásos jelentést készít a szakminiszternek, valamint a kihelyező vezetőnek a munkaköri leírásában meghatározott vagy egyéb módon kapott feladatai teljesítéséről, tevékenységéről. A külszolgálat befejezésekor a szakdiplomata a teljes időszakot átfogó, összefoglaló jelentést készít a szakminiszter és a kihelyező vezető részére.
10. § Ez a rendelet a kihirdetését követő napon lép hatályba.
