A Kormány a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény 132. § (1) bekezdés d) pontjában kapott felhatalmazás alapján,
a 2. alcím tekintetében az Alaptörvény 15. cikk (3) bekezdésében meghatározott eredeti jogalkotói hatáskörében,
a 3. alcím tekintetében a megváltozott munkaképességű személyek ellátásairól és egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXCI. törvény 28. § (1) bekezdés a), b) és j) pontjában kapott felhatalmazás alapján,
a 4. alcím tekintetében a megváltozott munkaképességű személyek ellátásairól és egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXCI. törvény 28. § (1) bekezdés d) és e) pontjában kapott felhatalmazás alapján,
az Alaptörvény 15. cikk (1) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:
1. § A pénzbeli és természetbeni szociális ellátások igénylésének és megállapításának, valamint folyósításának részletes szabályairól szóló 63/2006. (III. 27.) Korm. rendelet 27. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Az Szt. 42. § (2) bekezdés b) pontja alkalmazásában az ápolási kötelezettség nem teljesítésének minősül, ha az ápolást végző személy több egymást követő napon - ide nem értve az (1) bekezdés szerinti esetet, továbbá ha az ápolást végző személy az állami foglalkoztatási szerv által felajánlott képzés során az Flt. 14. § (4) bekezdés c) pontja szerinti képzési támogatásban részesül - nem gondoskodik az ápolt személy alapvető gondozási, ápolási igényének kielégítéséről, az ellátott és lakókörnyezete megfelelő higiénés körülményének biztosításáról, az esetleges vészhelyzet kialakulásának megelőzéséről.”
2. § A súlyos mozgáskorlátozott személyek közlekedési kedvezményeiről szóló 102/2011. (VI. 29.) Korm. rendelet (a továbbiakban: R.) 9. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A támogatás felhasználása
a) a 4. § (1) bekezdés a) pontja szerinti esetben a 9/A. § szerint kiválasztott közreműködő szervezettel vagy annak a konzorciumi szerződésben megjelölt tagjával (a továbbiakban együtt: közreműködő szervezet) kötött adásvételi szerződés keretében,
b) a 4. § (1) bekezdés b) pontja szerinti esetben a közreműködő szervezettel vagy a belföldi kereskedelmi forgalomban személygépkocsik értékesítésével foglalkozó, adószámmal rendelkező szervezettel vagy személlyel (a továbbiakban: autókereskedő) kötött adásvételi szerződés keretében,
c) az a) és b) pont alá nem tartozó esetben a hivatal által kiállított utalvány vételárba vagy az átalakítás költségébe történő beszámításával
történik.”
3. § Az R. 9/A. §-a a következő (1a) bekezdéssel egészül ki:
„(1a) Közreműködő szervezetként autókereskedő vagy olyan konzorcium választható ki, amelynek egyik tagja autókereskedő.”
4. § (1) Az R. 10. § (1) és (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:
„(1) A közreműködő szervezet a jogosultságot megállapító határozat véglegessé válását követő harminc napon belül megkeresi a 9. § (2) bekezdése szerinti személyt, és tájékoztatja
a) a rendelkezésre álló személygépkocsik megvásárlásának feltételeiről,
b) arról, hogy milyen feltételekkel vehet igénybe kölcsönt a személygépkocsi megvásárlásához.
(2) Az (1) bekezdés b) pontja szerinti igény esetén a kölcsönszerződést a megállapított szerzési támogatás összegének, valamint a szerzési támogatás jogosultja által befizetett önerő levonásával a vételárból fennmaradó összegre kell megkötni.”
(2) Az R. 10. § (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(6) A 4. § (1) bekezdés a) és b) pontja szerinti személygépkocsi a támogatást megállapító határozat véglegessé válását követően vásárolható meg. A határozat véglegessé válása előtti megvásárlás esetén a szerzési támogatás nem folyósítható.”
5. § Az R. 11/A. § (2)-(4) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:
„(2) A személygépkocsi forgalomba helyezésére, illetve tulajdonjogának átírására a közlekedési igazgatási hatóságnál indított eljárásban a szerzési támogatás jogosultja jár el, és kezdeményezi az elidegenítési tilalomnak a járműnyilvántartásba az állam javára történő bejegyzését. A szerzési támogatás jogosultja a személygépkocsi forgalomba helyezésére vagy átírására irányuló eljárás során köteles nyilatkozni arról, hogy a személygépkocsit szerzési támogatás felhasználásával vásárolta.
(3) Az elidegenítési tilalom bejegyzésének tényéről és az elidegenítési tilalom lejártának időpontjáról a közlekedési igazgatási hatóság a bejegyzéstől számított 5 napon belül értesíti a hivatalt és a szerzési támogatás jogosultját.
(4) Ha a szerzési támogatás jogosultja az elidegenítési tilalom bejegyzésével kapcsolatos kötelezettségét nem teljesíti, a szerzési támogatást vissza kell fizetnie. A visszafizetést a hivatal rendeli el. A szerzési támogatás visszafizetésére egyebekben a 12. §-ban foglaltakat kell megfelelően alkalmazni.”
6. § Az R. a következő 14. §-sal egészül ki:
„14. § A pénzbeli és természetbeni szociális ellátásokkal összefüggő egyes kormányrendeletek módosításáról szóló 402/2017. (XII. 15.) Korm. rendelettel megállapított szabályokat a 2017. december 31-ét követően kiadott támogatást megállapító határozatok esetében kell alkalmazni.”
7. § Az R.
a) 9. § (2) bekezdésében az „a kölcsönszerződést” szövegrész helyébe az „az adásvételi szerződést” szöveg,
b) 9. § (3) bekezdésében a „finanszírozó” szövegrész helyébe a „közreműködő” szöveg,
c) 9/A. § (1) bekezdésében a „9. § (1) bekezdés a) pontja szerinti esetben a finanszírozó szervezet” szövegrész helyébe a „közreműködő szervezet” szöveg,
d) 10. § (3) bekezdésében a „három” szövegrész helyébe a „négy” szöveg,
e) 10. § (3) és (5) bekezdésében, 11/A. § (1) bekezdésében az „a kölcsönszerződés” szövegrész helyébe az „az adásvételi szerződés” szöveg,
f) 10. § (4) bekezdésében az „A kölcsönszerződés” szövegrész helyébe az „Az adásvételi szerződés” szöveg,
g) 10. § (4) bekezdésében a „finanszírozó szervezet” szövegrész helyébe a „közreműködő szervezet vagy az autókereskedő” szöveg
lép.
8. § Hatályát veszti az R.
a) 7. § (3) bekezdés f) pontja,
b) 8. § (5) bekezdés a) pontja,
c) 9/A. § (4) bekezdés a) pontjában a „finanszírozott” szöveg,
d) 11/B. § (3) és (4) bekezdésében az „és a finanszírozó szervezettel” szöveg,
e) 12. § (2) bekezdésében a „valamint a finanszírozó szervezettel” szöveg.
9. § A megváltozott munkaképességű személyek ellátásaival kapcsolatos eljárási szabályokról szóló 327/2011. (XII. 29.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Mmr.) a következő 6/A. §-sal egészül ki:
„6/A. § (1) Kivételes rokkantsági ellátás iránti kérelem esetén az adatlap és az elektronikus űrlap tartalmazza a kérelmező
a) természetes személyazonosító adatait,
b) lakóhelyét, tartózkodási helyét és elérhetőségét,
c) társadalombiztosítási azonosító jelét,
d) adóazonosító jelét, ha a kérelmező Rehabilitációs kártyát igényel,
e) 6. § (4) bekezdés a), d) és e) pontjában felsorolt nyilatkozatait, és
f) nyilatkozatát arra vonatkozóan, hogy melyek azok a különös méltánylást igénylő körülmények, amelyekre tekintettel a kivételes rokkantsági ellátás megállapítását kéri.
(2) Kivételes rokkantsági ellátás iránti kérelem esetén az adatlaphoz csatolni kell
a) a keresőtevékenység megszűnése esetén a megszűnés időpontját igazoló okiratot vagy annak másolatát,
b) ha a kérelmező nem rendelkezik hatályos komplex minősítéssel, az egészségi állapotával kapcsolatos 6. § (6) bekezdése szerinti dokumentumokat vagy ezek másolatát,
c) az (1) bekezdés f) pontja alapján megjelölt különös méltánylást igénylő körülmények igazolásához szükséges dokumentumokat vagy ezek másolatát.”
10. § Az Mmr. a következő 7/A. §-sal és 7/B. §-sal egészül ki:
„7/A. § (1) A kivételes rokkantsági ellátás iránti kérelem elbírálásakor a mérlegelés során figyelemmel kell lenni
a) az egészségi állapot komplex minősítésben meghatározott mértékére,
b) az előzetes biztosítás időtartamára,
c) a jövedelmi helyzetre, valamint
d) az egyéb különös méltánylást igénylő körülményekre.
(2) Kivételes rokkantsági ellátás iránti kérelem esetén az Mmtv. 2. § (1) bekezdés a) pontjában meghatározott előzetes biztosítási időként az Mmtv. 13/A. § (1) bekezdés c) pontja szerinti végleges döntésben meghatározott előzetes biztosításban töltött időt kell figyelembe venni.
7/B. § (1) A kivételes rokkantsági ellátás megállapítására rendelkezésre álló keretösszeg megosztásáról a szociál- és nyugdíjpolitikáért felelős miniszter dönt.
(2) A szociál- és nyugdíjpolitikáért felelős miniszter az (1) bekezdésben meghatározott döntéséről a tárgyévet megelőző év november 30-áig tájékoztatja a rehabilitációs hatóság vezetőjét. A rehabilitációs hatóság a szociál- és nyugdíjpolitikáért felelős miniszter által meghatározott összeget nem lépheti túl.
(3) A kivételes rokkantsági ellátás megállapítására rendelkezésre álló keretösszeg felhasználásának figyelemmel kísérése céljából a rehabilitációs hatóság vezetője minden naptári negyedévet követő hónap 10-éig beszámolót készít az adott időszakban hozott végleges döntésekről a szociál- és nyugdíjpolitikáért felelős miniszter részére.”
11. § Az Mmr. 4. alcíme a következő 10/A. §-sal egészül ki:
„10/A. § Az Mmtv. 7. § (6) bekezdése alapján a rehabilitációs ellátás akkor állapítható meg ismételten, ha a komplex minősítés során megállapítják, hogy a rehabilitáció lehetséges irányában és a rehabilitációs szükségletek tekintetében a korábbi rehabilitációs ellátás megállapítását megalapozó komplex minősítésben foglaltakhoz képest változás következett be.”
12. § Az Mmr. a következő 31. §-sal egészül ki:
„31. § (1) Annak a személynek, aki a kivételes rokkantsági ellátás iránti kérelmét az Mmtv. 38/I. §-ában meghatározottakra tekintettel nyújtja be - a 6/A. § (2) bekezdés b) pontjában foglaltaktól eltérően -, a kérelemhez csatolnia kell a hatályos komplex minősítését tartalmazó döntést.
(2) A pénzbeli és természetbeni szociális ellátásokkal összefüggő egyes kormányrendeletek módosításáról szóló 402/2017. (XII. 15.) Korm. rendelettel megállapított 10/A. §-t a 2018. január 1-jén folyamatban lévő ügyekben is alkalmazni kell.”
13. § Az Mmr. a következő 32. §-sal egészül ki:
„32. § A szociál- és nyugdíjpolitikáért felelős miniszter a kivételes rokkantsági ellátás megállapítására 2018. évben rendelkezésre álló keretösszeg megosztásáról a pénzbeli és természetbeni szociális ellátásokkal összefüggő egyes kormányrendeletek módosításáról szóló 402/2017. (XII. 15.) Korm. rendelet kihirdetését követő 30 napon belül dönt, és erről haladéktalanul tájékoztatja a rehabilitációs hatóság vezetőjét.”
14. § A megváltozott munkaképességű munkavállalókat foglalkoztató munkáltatók akkreditációjáról, valamint a megváltozott munkaképességű munkavállalók foglalkoztatásához nyújtható költségvetési támogatásokról szóló 327/2012. (XI. 16.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Mmtr.) 5. § (3) bekezdés k) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A kérelemhez csatolni kell)
„k) a rehabilitációs tanácsadó és a rehabilitációs mentor tekintetében a foglalkoztatásra irányuló jogviszony alapjául szolgáló okirat másolatát, a szakmai önéletrajzot, a végzettséget, a képzettséget és a gyakorlati időt igazoló dokumentumok másolatait, valamint munkaviszonyban történő foglalkoztatás esetén a munkaköri leírást, továbbá a rehabilitációs tanácsadói vagy a rehabilitációs mentori tevékenység ellátására az akkreditált szolgáltatóval kötött megbízási szerződés másolatát;”
15. § Az Mmtr. a következő 8a. alcímmel egészül ki:
„8a. A rehabilitációs tanácsadóra és a rehabilitációs mentorra vonatkozó közös szabályok
11/A. § (1) Rehabilitációs tanácsadói, rehabilitációs mentori tevékenységet az 1. melléklet szerinti képesítéssel és gyakorlattal rendelkező személy végezhet.
(2) A rehabilitációs mentor és a rehabilitációs tanácsadó feladatait egyazon személy is elláthatja, ha rendelkezik az 1. mellékletben a rehabilitációs tanácsadóra meghatározott képesítéssel és gyakorlattal.
(3) A munkáltató vezető tisztségviselője nem tölthet be rehabilitációs tanácsadói, illetve rehabilitációs mentori tisztséget.
(4) A rehabilitációs foglalkoztatás keretében a munkáltató rehabilitációs tanácsadói és rehabilitációs mentori tevékenységre együttesen, megváltozott munkaképességű munkavállalónként legalább havi átlag 30 percet köteles biztosítani. A létszámszámítás tekintetében a Központi Statisztikai Hivatal létszámszámításra vonatkozó előírásai szerint számított havi átlagos statisztikai állományi létszámot kell figyelembe venni.
(5) A munkáltató a rehabilitációs tanácsadói, rehabilitációs mentori szolgáltatást munkaszerződés, megbízási szerződés vagy az akkreditált szolgáltatóval kötött megbízási szerződés útján biztosítja.
(6) A rehabilitációs tanácsadói, rehabilitációs mentori tevékenységet ellátó személy évente köteles a Kormányhivatal által szervezett képzésen részt venni.”
16. § Az Mmtr. 14. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:
„(3) 1000 fő feletti megváltozott munkaképességű munkavállaló esetén a munkáltató által foglalkoztatott segítő személy - a Kormányhivatal által szervezett képzés elvégzését követően - a 11/A. § (4) bekezdése szerinti időkeret 30%-áig elláthatja a rehabilitációs tanácsadói és rehabilitációs mentori tevékenységet is. A létszámszámítás tekintetében a Központi Statisztikai Hivatal létszámszámításra vonatkozó előírásai szerint számított havi átlagos statisztikai állományi létszámot kell figyelembe venni.”
17. § Az Mmtr. 20/B. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(5) A (4) bekezdést az Mmtv. 7. § (6) bekezdése alapján ismételten megállapított rehabilitációs ellátás esetében is alkalmazni kell.”
18. § Az Mmtr. 21. § (3) bekezdés a) pont ab) alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Nem támogatható a bérköltség,
ha a támogatással érintett munkavállaló)
„ab) munkaszerződés szerinti munkaideje havi átlagban nem éri el a napi 4 órát,”
19. § Az Mmtr. 37. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A teljes havi keretösszeg felhasználásának feltétele a rehabilitációs foglalkoztatásban részt vevő munkavállalók havi átlagban legalább napi 4 órás időtartamú foglalkoztatása. A havi átlagban napi 4 órát el nem érő foglalkoztatás esetén csak a havi keretösszeg időarányos része használható fel.”
20. § Az Mmtr. 38. § (1) bekezdés d) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Munkaidő-keretben történő foglalkoztatás esetén)
„d) a munkaidő-keret teljes időtartamát alapul véve - a munkaidő-keretben foglalkoztatott, rehabilitációs foglalkoztatásban részt vevő munkavállalók - az átlagos napi 4 órát el nem érő foglalkoztatása esetén csak az egyéni támogatás éves keretösszege - a munkaidő-keret időtartamára számított hányadának - időarányos része használható fel,”
21. § Az Mmtr. 48. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(5) A 29. § (1) bekezdésében foglaltaktól eltérően a 2018. évre kiírt pályázaton nyertes munkáltatóval a Kormányhivatal 1 évre köt keretszerződést.”
22. § Az Mmtr.
a) 2. § (1) bekezdés h) pontjában a „13. § (3) bekezdése szerint” szövegrész helyébe a „11/A. §-ban meghatározottak szerint”,
b) 37. § (1) bekezdésében a „(2)-(4)” szövegrész helyébe a „(2) és (4)”,
c) 37. § (4) bekezdésében az „(1)-(3) bekezdés” szövegrész helyébe az „(1) és (2) bekezdés”
szöveg lép.
23. § Hatályát veszti az Mmtr.
a) 12. § (3) és (4) bekezdése,
b) 13. § (3)-(6) bekezdése,
c) 21. § (3) bekezdés a) pont ag) alpontja,
d) 37. § (3) bekezdése,
e) 38. § (1) bekezdés e) pontja,
f) 48. § (1) és (6) bekezdése.
24. § (1) Ez a rendelet - a (2) bekezdésben foglalt kivétellel - a kihirdetését követő napon lép hatályba.
(2) Az 1-12. §, a 14-20. §, a 22. § és 23. § 2018. január 1-jén lép hatályba.
