Hatály: közlönyállapot (2017.XII.20.) Váltás a jogszabály mai napon hatályos állapotára

Megnyitom a Jogtárban

 

429/2017. (XII. 20.) Korm. rendelet

az anyakönyvezési feladatok ellátásának részletes szabályairól

A Kormány az anyakönyvi eljárásról szóló 2010. évi I. törvény 94 § (2) bekezdésében,

a 30. § tekintetében az anyakönyvi eljárásról szóló 2010. évi I. törvény 94. § (1) bekezdés a) pontjában

kapott felhatalmazás alapján,

az Alaptörvény 15. cikk (1) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:

1. Az anyakönyvvezetők működésének feltételei

1. § (1) Minden képviselő-testület hivatalában legalább egy, városban, megyei jogú városban és fővárosi kerületben legalább két anyakönyvvezetőt kell megbízni az anyakönyvvezetői feladatok ellátásával.

(2) Az anyakönyvi feladatok ellátásához szükséges tárgyi feltételeket az 1. melléklet tartalmazza.

2. Az anyakönyvi esemény bejelentése

2. § A házasságkötési vagy a bejegyzett élettársi kapcsolat létesítésére irányuló szándék bejelentési időpontjának az alábbi időpontok közül a legkésőbbit kell tekinteni:

a) amikor az anyakönyvvezetőnél a bejelentést megtették,

b) ha a házasságkötési vagy bejegyzett élettársi kapcsolat létesítésére irányuló szándékot a hivatásos konzuli tisztviselőnél jelentették be, amikor a hivatásos konzuli tisztviselő által megküldött jegyzőkönyv és annak mellékletei az illetékes anyakönyvvezetőhöz megérkeztek,

c) amikor az anyakönyvi szervnek a külföldi okiratok elfogadhatóságáról vagy a felmentésről szóló döntése az anyakönyvvezetőhöz megérkezett.

3. Az anyakönyvi bejegyzés teljesítése és a bejegyzést követő feladatok

3. § Hivatalból kell elvégezni az anyakönyvezést megkeresésre, más szerv értesítése alapján vagy akkor, ha annak szükségessége más módon jut az anyakönyvvezető tudomására. A magyar állampolgár külföldön bekövetkezett halálesetét a hazai anyakönyvezés végzésére kijelölt anyakönyvi szerv - ha arról hivatalos tudomást szerez - hivatalból is anyakönyvezheti.

4. § (1) Az anyakönyvezés - az anyakönyvi eljárásról szóló 2010. évi I. törvényben (a továbbiakban: At.) meghatározott kivételekkel - a magyar helyesírás szabályai szerint történik, a személynevek és a földrajzi nevek bejegyzése során csak a 44 betűs magyar ábécé betűit lehet használni.

(2) Az adatokat az anyakönyvi esemény időpontjának megfelelően kell bejegyezni az anyakönyvbe.

(3) Az anyakönyvi bejegyzés teljesítésére jogosult szerv az ugyanarra a személyre vonatkozó adatokat a korábbi bejegyzés adataival összehasonlítja, az összehasonlítás eredménye alapján a téves vagy jogsértő bejegyzésből fakadó eltéréseket - hivatalból vagy az összehasonlítást elvégző más szerv megkeresésére - a téves vagy jogsértő bejegyzés adatmódosításával vagy adattörléssel megszünteti.

5. § (1) Az anyakönyvbe az anyakönyvi esemény helyeként a település hivatalos közigazgatási elnevezését kell bejegyezni. Ha az igazgatási kerület száma ismert, azt a Budapest közigazgatási területén történt anyakönyvi eseményeknél minden esetben fel kell tüntetni, megyei jogú városoknál abban az esetben, ha az az esemény időpontjában létezett. A fővárosi önkormányzat által közvetlenül igazgatott terület esetén a területnek a lakcímnyilvántartásban használt megnevezését kell feltüntetni.

(2) Ha a külföldi helység az anyakönyvi esemény időpontjában Magyarország területéhez tartozott, a település nevét a hivatalos magyar elnevezéssel kell anyakönyvezni.

(3) Ha a külföldi helység az anyakönyvi esemény időpontjában nem, de azt megelőzően vagy azt követően Magyarország területéhez tartozott és volt hivatalos magyar elnevezése, a település nevét a hivatalos magyar elnevezéssel, valamint az adott országban az anyakönyvi esemény időpontjában alkalmazott hivatalos elnevezés feltüntetésével kell anyakönyvezni.

(4) Ha a külföldi helységnek nem volt hivatalos magyar elnevezése, a település nevét az adott országban alkalmazott hivatalos elnevezéssel kell anyakönyvezni.

(5) A (3) és (4) bekezdésben meghatározott esetben a helységnév anyakönyvezésekor - ha az iratokból megállapítható - az adott kanton, tartomány vagy szövetségi tagállam nevét, illetve a helység kerületének megjelölését is fel kell tüntetni az adott országban alkalmazott hivatalos elnevezéssel. Az ország nevét minden esetben hivatalos magyar elnevezésével kell bejegyezni.

(6) Ha az anyakönyvi bejegyzés a (2)-(5) bekezdésben meghatározott szabályoktól eltérően tartalmazza a külföldi település nevét, az anyakönyvi bejegyzéssel érintett személy, elhalt személy esetén a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (a továbbiakban: Ptk.) szerinti közeli hozzátartozója kérheti annak adatmódosítását.

6. § (1) A tévesen holtnak nyilvánított vagy a halál tényének téves megállapításával érintett személy családi állapotát, ha volt házastársa vagy bejegyzett élettársa a holtnak nyilvánítás hatálya alatt újabb házasságot kötött vagy bejegyzett élettársi kapcsolatot létesített - a korábbi házasságra vagy bejegyzett élettársi kapcsolatra utalóan - „házassága megszűnt”, illetve „bejegyzett élettársi kapcsolata megszűnt” családi állapottal kell az anyakönyvbe bejegyezni. A tévesen holtnak nyilvánított vagy a halál tényének téves megállapításával érintett személy volt házastársának vagy bejegyzett élettársának a tévesen megállapított haláleset időpontja és az új házasság vagy bejegyzett élettársi kapcsolat létrejötte közötti időszakban fennálló családi állapotát - a korábbi házasságra vagy bejegyzett élettársi kapcsolatra utalóan - „házassága megszűnt”, illetve „bejegyzett élettársi kapcsolata megszűnt” családi állapottal kell az anyakönyvbe bejegyezni.

(2) Az érvénytelen házasságot vagy bejegyzett élettársi kapcsolatot megelőző állapot szerint kell bejegyezni a házasságkötéskor, a bejegyzett élettársi kapcsolat létesítésekor és a haláleset anyakönyvezésekor annak a személynek a családi állapotát, akinek korábbi házasságát vagy bejegyzett élettársi kapcsolatát a bíróság érvénytelennek nyilvánította.

7. § A névváltoztatásért felelős anyakönyvi szerv a nem megváltoztatásáról, valamint az ennek következtében szükséges utónév módosításáról a nem megváltozását támogató egészségügyi szakvélemény beérkezését követő 8 napon belül értesíti a születést nyilvántartó anyakönyvvezetőt az anyakönyvben történő átvezetés érdekében. A nyilvántartó anyakönyvvezető a nem megváltozását a névváltoztatásért felelős anyakönyvi szerv alapiratnak minősülő értesítése és az egészségügyi szakvélemény hitelesített fénymásolata alapján jegyzi be az anyakönyvbe.

8. § A családi név korrekcióját az anyakönyvvezető a 2. mellékletben rendszeresített adattartalmú kérelem vagy nyilatkozat alapján jegyzi be.

9. § (1) Az anyakönyvi eljárás befejezése után az anyakönyvi alapiratot az anyakönyvi irattárban kell elhelyezni. Az iratkezelés szabályait a 3. melléklet tartalmazza.

(2) Az anyakönyvi alapiratot az anyakönyvi eseményt nyilvántartó anyakönyvvezető őrzi. Ha az elektronikus anyakönyvben nyilvántartott anyakönyvi eseménnyel kapcsolatban adatváltozást kell az elektronikus anyakönyvbe bejegyezni, az adatváltozás alapjául szolgáló anyakönyvi alapiratot a bejegyző anyakönyvvezető az anyakönyvi eseményt nyilvántartó anyakönyvvezetőnek öt napon belül megküldi. Az elektronikus anyakönyvbe bejegyzést teljesítő anyakönyvi szerv a bejegyzés alapjául szolgáló anyakönyvi alapiratokat az anyakönyvi eseményt nyilvántartó anyakönyvvezetőnek öt napon belül megküldi.

(3) A hazai anyakönyvezési tevékenység tekintetében a nyilvántartó anyakönyvvezető Budapest Főváros Kormányhivatala.

(4) A hazai anyakönyvezés végzésére kijelölt anyakönyvi szervek a hazai anyakönyvezés alapiratait félévente egy alkalommal küldik meg Budapest Főváros Kormányhivatala részére.

4. Az anyakönyvezéshez szükséges adatok, anyakönyvezés hiányos adatokkal

10. § (1) A születés bejelentésének tartalmaznia kell legalább a gyermek

a) születési helyét,

b) születési idejét,

c) születési családi és utónevét, ezek hiányában születési családi vagy utónevét, azonos nemű ikergyermekek esetén legalább a születési utónevét,

d) nemét,

e) anyja születési családi és utónevét.

(2) A haláleset bejelentésének - ideértve a bíróságnak a holtnak nyilvánításról vagy a halál tényének megállapításáról szóló értesítését - tartalmaznia kell legalább

a) a holtnak nyilvánítás kivételével a haláleset helyét,

b) a haláleset idejét,

c) az elhalt személy születési helyét,

d) az elhalt személy születési idejét,

e) az elhalt személy születési családi és utónevét.

(3) Ha a gyermek születését azért nem lehet anyakönyvezni, mert sem születési családi, sem utóneve nem ismert, az anyakönyvvezető haladéktalanul értesíti a gyámhivatalt. Az anyakönyvvezető a gyámhivatal határozata alapján jegyzi be az anyakönyvbe a gyermek születésével összefüggő adatokat.

(4) Ha a haláleset bejelentésével összefüggésben a (2) bekezdés c)-e) pontjában foglalt adatok nem válnak ismertté, a rendőrség feladat- és hatáskörrel rendelkező szervének értesítése alapján az ismeretlen holttest anyakönyvezésének szabályait kell alkalmazni.

(5) Ha a haláleset pontos éve, hónapja és napja nem volt megállapítható, az anyakönyvben és az anyakönyvi okiraton a halottvizsgálati bizonyítványon szereplő vagy egyébként megállapított időpontot vagy időintervallumot kell feltüntetni.

(6) Mindkét házastárs vagy mindkét bejegyzett élettárs halála esetén, ha a halottvizsgálati bizonyítványból az elhalálozás sorrendje nem állapítható meg, az anyakönyvvezető a családi állapotra vonatkozó adatot nem jegyzi be.

5. Hazai anyakönyvezés

11. § (1) A születés hazai anyakönyvezése során a gyermek családi neveként a külföldi okiratban szereplő családi nevet kell bejegyezni, ha az a magyar névviselés szabályainak megfelel. Ha a külföldi okiratban szereplő családi név nem felel meg a magyar névviselés szabályainak, a szülők, vagy nagykorú gyermek születésének hazai anyakönyvezése során az érintett nyilatkozata alapján kell a magyar névviselés szabályainak megfelelő családi nevet bejegyezni, kivéve, ha a nemzetközi magánjogról szóló előírások alapján a születés anyakönyvezésekor a névviselésre külföldi jogot kell alkalmazni.

(2) Ha a külföldi házassági okirat házassági nevet nem tartalmaz, a magyar állampolgárságú fél a Ptk.-ban felsorolt házassági névviselési formák közül választhat, külföldi fél házassági nevét a rendelkezésre álló egyéb külföldi okirat alapján lehet a hazai anyakönyvbe bejegyezni. Ha az ügyfél házassági névviselésre vonatkozó nyilatkozata nem szerezhető be, a házassági név elektronikus anyakönyvbe történő bejegyzését mellőzni kell.

(3) A hazai anyakönyvezés végzésére kijelölt anyakönyvi szerv törli az adatokat az anyakönyvből, ha az állampolgársági ügyekben eljáró szerv megállapítja, hogy az érintett személy a hazai anyakönyvezés időpontjában nem volt magyar állampolgár.

6. Anyakönyvi okiratok

12. § (1) Anyakönyvi kivonat kiállítására csak a nyilvántartó szerv által rendszeresített, központilag előállított anyakönyvi kivonat-nyomtatvány, annak aláírására a nyilvántartó szerv által rendszeresített, biztonsági tintával töltött íróeszköz használható.

(2) Anyakönyvi kivonat kizárólag az elektronikus anyakönyvi nyilvántartás informatikai rendszeren (a továbbiakban: EAK rendszer) keresztül, a nyilvántartó szerv, valamint a külpolitikáért felelős miniszter által vezetett minisztérium által rendszeresített, biztonsági patronnal ellátott nyomtató használatával állítható ki. A kiállított anyakönyvi kivonaton javítást, törlést vagy adattal történő kiegészítést végezni nem lehet.

(3) Az anyakönyvi kivonatok megrendelésének, átvételének, bevételezésének, érvénytelenítésének és selejtezésének szabályait a 4. melléklet tartalmazza.

13. § (1) Az anyakönyvi bejegyzés teljesítésére jogosult szerv az adatoknak az anyakönyvbe történő bejegyzését követően születés, házasságkötés, bejegyzett élettársi kapcsolat létesítése, valamint haláleset anyakönyvezésekor hivatalból kiadja az anyakönyvi kivonatot.

(2) A magyar állampolgárságról szóló 1993. évi LV. törvény (a továbbiakban: Ápt.) 4. § (3) bekezdése, 4. § (3a) bekezdése, illetve 5. §-a szerinti eljáráshoz kapcsolódó hazai anyakönyvezési eljárásban anyakönyvi kivonatot csak erre irányuló kérelem esetén kell kiadni.

(3) Ha az anyakönyvi kivonattal igazolandó anyakönyvi eseménnyel érintett személynek az At. 46. § (1) bekezdése szerinti neve szerepel az anyakönyvben, az anyakönyvi kivonaton feltüntetett rovatok megnevezését kérelemre az anyakönyvi kivonat az érintett nemzetiségi nyelven is tartalmazza.

14. § Az anyakönyvi hatósági bizonyítványt kizárólag elektronikai eszközök felhasználásával lehet kiállítani és kinyomtatni. A kiállított hatósági bizonyítványon javítást, törlést vagy adattal történő kiegészítést végezni nem lehet.

15. § Az anyakönyvi szerv az ügyfélnek a nála vagy az anyakönyvvezetőnél előterjesztett kérelmére a külpolitikáért felelős miniszter útján - ha azt a fogadó ország jogszabályai lehetővé teszik - külföldről beszerzi a külföldi anyakönyvi okiratot.

7. Az EAK rendszer

16. § (1) Az anyakönyvi eljárásban az adatok bejegyzése, módosítása, törlése, az anyakönyvi okiratok kiállítása, az értesítések, az adatszolgáltatás és a jogszabályban meghatározott egyéb feladatok elvégzése az EAK rendszer alkalmazásával történik.

(2) Egy személyhez csak egy egyedi elektronikus anyakönyvi azonosító rendelhető.

(3) Ha egy személynek több egyedi elektronikus anyakönyvi azonosítója képződött, az egynél többet az ahhoz tartozó eseménnyel vagy eseményekkel együtt az elektronikus anyakönyvből törölni kell. A törölt eseményeket a nem törölt elektronikus anyakönyvi azonosító felhasználásával haladéktalanul újra rögzíteni kell.

8. Az EAK rendszerhez való hozzáférési jogosultság

17. § (1) Az EAK rendszerhez való hozzáférési jogosultságot a nyilvántartó szerv biztosítja.

(2) Az EAK rendszer működtetéséhez szükséges, településenként legalább egy darab számítógépet, az anyakönyvi kivonat kiállításához és a felhasználói kártya használatához szükséges számítástechnikai eszközöket és feltételeket a Nemzeti Infokommunikációs Szolgáltató Zrt. (a továbbiakban: NISZ) biztosítja az anyakönyvvezetők és az anyakönyvi szervek részére.

(3) Az EAK rendszerhez történő hozzáférési jogosultság megszűnik a közszolgálati jogviszony megszüntetésével vagy a hozzáférési jogosultság visszavonásával.

18. § (1) A hozzáférési jogosultság biztosítását, módosítását, illetve visszavonását a munkáltató írásban igényli a nyilvántartó szerv által rendszeresített igénylőlapon.

(2) A hozzáférési jogosultság első alkalommal történő igénylése esetén az elektronikus anyakönyvbe bejegyzés teljesítésére jogosult települési anyakönyvvezető részére felhasználói kártyát kell kiállítani.

(3) A jogosult a felhasználói kártya használatát más személynek nem engedheti át, az annak használatához szükséges kódokat más személynek nem hozhatja tudomására. Helyettesítő anyakönyvvezető kijelölése esetén az anyakönyvi szerv intézkedik az EAK rendszer használatához szükséges jogosultság módosításával kapcsolatban.

(4) A jogosult a kártya gyártás- vagy gyártmányhibáját, elvesztését, megrongálódását, megsemmisülését, a használathoz szükséges kódok elvesztését, illetéktelen birtokába kerülését és a kártyán szereplő adatok megváltozását haladéktalanul köteles bejelenteni az igénylésre jogosult munkáltatónak. Az előbbi tényekről, körülményekről az igénylő haladéktalanul, de legkésőbb a bekövetkezést követő munkanapon írásban köteles tájékoztatni az igénylés továbbítására jogosult szervet a szükséges intézkedések végrehajtása érdekében. A felhasználói kártyát öt napon belül pótolni kell.

(5) A jogosult a felhasználói kártyát a jogosultság megszűnése vagy új kártya kibocsátása esetén leadja a kártya igénylésére jogosult munkáltatónak, aki az átvételt írásban igazolja, majd a felhasználói kártyát lyukasztással érvényteleníti, és az anyakönyvi szerv útján megküldi a nyilvántartó szervnek a bevonás és érvénytelenítés technikai műveletei és a selejtezés végrehajtása érdekében.

9. Adatszolgáltatás, adattovábbítás

19. § (1) Az anyakönyvi értesítés tartalmazza az adattovábbítás iránti kérelemmel érintett adatokat, vagy az anyakönyvi eseménnyel érintett személy természetes személyazonosító adatait és az anyakönyvi esemény típusát, időpontját és helyét.

(2) Anyakönyvi értesítést az At. alapján az adat kezelésére jogosult szerv vagy személy számára kell kiállítani. Anyakönyvi értesítést kell kiállítani akkor is, ha nem tűnik ki, hogy a hivatalos szerv milyen anyakönyvi okirat kiadását kezdeményezte.

(3) A nem közvetlen hozzáféréssel teljesített adatszolgáltatást az EAK rendszerből kell elvégezni.

(4) A nyilvántartó szervhez az At. 81-81/D. §-a alapján közvetlen hozzáférésre és adatátadásra jogosult szerv az adattovábbítás iránti igényét elektronikus úton nyújthatja be.

(5) Ha az At. 81-81/D. §-a alapján közvetlen hozzáférésre és adatátadásra jogosult szerv anyakönyvi kivonat kiállítását kéri, és jogszabály nem írja elő az anyakönyvi kivonat kötelező bizonyítási eszközként való használatát, az adattovábbítást anyakönyvi kivonat kiállítása helyett az igényelt adatok közlésével kell teljesíteni.

20. § A Magyar Nemzeti Levéltár (a továbbiakban: Levéltár) értesítését évente, március hó utolsó napjáig az EAK rendszerből kiállított jegyzékkel, papíralapú anyakönyvenkénti bontásban, a Levéltárral történt megállapodás szerinti formában kell teljesíteni.

21. § Az anyakönyvvezető a gyámhivatalt érintő anyakönyvi eseményekről haladéktalanul, de legkésőbb nyolc napon belül értesítést állít ki, és megküldi az illetékes gyámhivatalnak.

22. § (1) Az anyakönyvvezető a külföldi állampolgár vagy hontalan személy anyakönyvi eseményéről és gyermeke születéséről az EAK rendszeren keresztül anyakönyvi értesítést küld az anyakönyvi szervnek. Ha nemzetközi szerződés azt előírja, az anyakönyvi szerv az anyakönyvi eseményről anyakönyvi kivonatot állít ki.

(2) Az anyakönyvi szerv a menekültként elismert személyek kivételével az anyakönyvi kivonatot nemzetközi szerződésben meghatározott időtartamon, ennek hiányában harminc napon belül közvetlenül a külföldi személy állampolgársága szerinti állam illetékes magyarországi külképviseleti hatóságának megküldi. Ha a külföldi személy állampolgársága szerinti államnak Magyarországon nincs külképviselete, a kivonatot a külpolitikáért felelős miniszternek kell megküldeni.

10. A papíralapú anyakönyv bejegyzéseinek rögzítésére vonatkozó szabályok

23. § (1) A papíralapú anyakönyvben szereplő bejegyzésekből az elektronikus anyakönyv adattartalmát képező adatokat a papíralapú anyakönyvben szereplő bejegyzés teljesítésének időpontjában hatályos anyakönyvi jogszabályoknak megfelelően kell az elektronikus anyakönyvben rögzíteni.

(2) A papíralapú anyakönyvből az elektronikus anyakönyvbe történő rögzítéskor a papíralapú anyakönyvi bejegyzést az anyakönyv utólagos bejegyzések rovatában „Az elektronikus anyakönyvben rögzítve.” szöveggel le kell zárni. A bejegyzés lezárását a bejegyzés dátumával és a bejegyző aláírásával kell ellátni. A bejegyzés lezárását a betűrendes névmutatóban is fel kell tüntetni.

(3) A papíralapú anyakönyvben szereplő alapbejegyzést az ahhoz tartozó utólagos bejegyzésekkel együtt kell rögzíteni. Ha az alapbejegyzést újbóli anyakönyvezés eredményeként rögzítették, elsőként az eredeti és azt követően az újból anyakönyvezett bejegyzés adattartalmát is rögzíteni kell.

24. § (1) Ha a papíralapú anyakönyvben szereplő bejegyzést törölni kell, és az anyakönyvi bejegyzés törlése következtében új anyakönyvi bejegyzés teljesítése nem szükséges, vagy azt más szervnek kell teljesítenie, az anyakönyvvezető a bejegyzést az anyakönyv utólagos bejegyzések rovatában „A bejegyzést törlöm. A bejegyzést az elektronikus anyakönyvben nem rögzítettem.” szöveggel, valamint a törlés dátumával és aláírásával zárja le.

(2) Nem kell bejegyezni a papíralapú anyakönyvi bejegyzésben szereplő téves, helyesbített vagy kijavított adatot.

(3) Ha az alapiratok alapján megállapítható, hogy a papíralapú anyakönyvben hibás adat szerepel, az anyakönyvvezető már az alapiratoknak megfelelő helyes adatot rögzíti az elektronikus anyakönyvben.

(4) Ha a papíralapú anyakönyv ismeretlen holttesttel összefüggő adatokat tartalmaz, az elhalt személyazonosságának ismertté válásakor az anyakönyvvezető az ismeretlen holttestre vonatkozó bejegyzést az (1) bekezdés szerint lezárja. Az elektronikus anyakönyvbe az anyakönyvvezető csak az elhalt személyazonosító adatait és a halálesettel kapcsolatos adatokat jegyzi be.

(5) Az (1)-(3) bekezdésben meghatározott esetben az anyakönyvvezető a törlés, illetve a javítás okáról feljegyzést készít, és azt az alapiratok között helyezi el, valamint a bejegyzés lezárását feltünteti a betűrendes névmutatóban.

25. § (1) Ha az elektronikus anyakönyvbe bejegyzendő külföldi helység az anyakönyvi esemény időpontjában Magyarország területéhez tartozott, vagy volt hivatalos magyar megnevezése, a település nevét az elektronikus anyakönyvbe történő bejegyzés teljesítésének időpontjában hatályos szabályok szerint kell bejegyezni.

(2) A törvény alapján nem viselhető vagy be nem jegyezhető adatok nem jegyezhetőek be az elektronikus anyakönyvbe.

(3) A papíralapú anyakönyvben szereplő kétes vagy vitás állampolgárságot ismeretlen állampolgárságként kell az elektronikus anyakönyvbe bejegyezni.

(4) Ha az anyakönyvi bejegyzésből a külföldi állampolgárság nem állapítható meg, a papíralapú anyakönyvbe külföldi illetőségűként bejegyzett személyt ismeretlen állampolgárságú személyként kell az elektronikus anyakönyvbe bejegyezni.

(5) Ha a papíralapú anyakönyvbe történő bejegyzéskor a személy állampolgársága ismeretlen volt, de a bejegyzés utólagos bejegyzésként tartalmazza a bejegyzéskor fennálló, később ismertté vált állampolgárságát, az elektronikus anyakönyvbe csak az ismertté vált, igazolt külföldi állampolgárságot kell bejegyezni.

(6) Az elektronikus anyakönyvben a papíralapú anyakönyvben rövidítésként feltüntetett adatokat azok teljes szövegével kell az elektronikus anyakönyvbe bejegyezni.

26. § (1) A papíralapú születési anyakönyvbe bejegyzett, 1947. június 1-je előtt tett apai elismerő nyilatkozat alapján az apa adatait akkor kell az elektronikus anyakönyvbe bejegyezni, ha az apai elismerő nyilatkozatot az apa 1947. június 1-jét követően nyilatkozattal megerősítette.

(2) Ha a gyermek anyja 1947. június 1-je előtt kötött utólagos házasságot, a férjet a házasságkötés alapján akkor lehet a gyermek apjaként a papíralapú bejegyzés elektronikus rendszerbe történő bejegyzésekor bejegyezni, ha

a) a férj a gyermeket magáénak elismerte, és az elismerést az anyakönyvbe bejegyezték,

b) a férj a gyermeket anyakönyvvezető, gyámhivatal, bíróság, közjegyző vagy magyar külképviseleti hatóság előtt tett és jegyzőkönyvbe foglalt nyilatkozattal a magáénak elismerte, de a nyilatkozatot az anyakönyvbe nem jegyezték fel, vagy

c) jogerős bírósági határozat megállapította, hogy az utólagos házasságkötés folytán a férjet kell a gyermek apjának tekinteni.

27. § (1) Ha az 1953. január 1-jét megelőzően keletkezett házassági anyakönyvi bejegyzés a feleség házassági nevét nem tartalmazza, az elektronikus anyakönyvbe a Ptk. 4:27. § (1) bekezdés b) pontjának első fordulata szerinti házassági nevet kell bejegyezni.

(2) Ha az 1953. január 1-jét megelőzően keletkezett születési anyakönyvi bejegyzés a gyermek születési családi nevét nem tartalmazza, a gyermek születési családi neveként a gyermeket megillető születési családi nevet kell bejegyezni.

(3) Örökbefogadást tartalmazó anyakönyvi bejegyzés esetén az 1953. január 1-jét megelőzően létrejött örökbefogadás és a házasságról, a családról és a gyámságról szóló 1952. évi IV. törvény alapján létrejött örökbefogadások tény szerinti anyakönyvezése esetén az At. 69/B. § (1) bekezdés b) pont bf) és bg) alpontjában foglalt adatokhoz a vér szerinti szülők adatait kell bejegyezni.

11. Eljárási szabályok

28. § (1) Ha jogszabály az anyakönyvvezetőre vagy az anyakönyvi szervre vonatkozóan mást nem állapít meg, az anyakönyvvezető vagy az anyakönyvi szerv öt napon belül vagy az első diplomáciai postával tesz eleget a továbbítási és tájékoztatási kötelezettségeinek.

(2) Ha jogszabály az anyakönyvi igazgatási feladatok végrehajtásával összefüggésben a konzuli tisztviselőre vonatkozóan mást nem állapít meg, a hivatásos konzuli tisztviselő az első diplomáciai postával tesz eleget a továbbítási és tájékoztatási kötelezettségeinek.

(3) Ha jogszabály eltérően nem rendelkezik, az anyakönyvvezető az anyakönyvi igazgatási feladatokkal összefüggő kérelem átvétele során a kérelmet, valamint a jegyzőkönyv felvétele során a jegyzőkönyvet rögzíti az EAK rendszerbe.

(4) Az Ápt. 4. §-ában, 5. §-ában, 5/A. §-ában, 11. §-ában és 12. §-ában meghatározott eljárásokban előterjesztett hazai anyakönyvezésre irányuló kérelmeket a hatáskörrel rendelkező hazai anyakönyvi szerv rögzíti az EAK rendszerbe.

12. Záró rendelkezések

29. § (1) Ez a rendelet - a (2) bekezdésben foglalt kivétellel - 2018. január 1. napján lép hatályba.

(2) A 30. § (1) és (3) bekezdése 2018. február 1. napján lép hatályba.

30. § (1) Az anyakönyvvezető és az anyakönyvi szervek eljárásáról és kijelöléséről, valamint az anyakönyvezéshez szükséges képesítési feltételekről szóló 174/2017. (VI. 30.) Korm. rendelet [a továbbiakban: 174/2017. (VI. 30.) Korm. rendelet] 1. § (1) bekezdése a következő e) ponttal egészül ki:

(A Kormány anyakönyvvezetőként)

„e) - a (10) bekezdésben meghatározott esetben - a külpolitikáért felelős miniszter által vezetett minisztérium kormánytisztviselőjét”

(jelöli ki.)

(2) A 174/2017. (VI. 30.) Korm. rendelet 1. §-a a következő (5)-(9) bekezdéssel egészül ki:

„(5) Az anyakönyvvezető illetékességi területe a kinevezése és megbízása szerinti képviselő-testület hivatalához tartozó települési önkormányzatok területére terjed ki.

(6) A fővárosi önkormányzat által közvetlenül igazgatott területen történt anyakönyvi esemény anyakönyvezésére a Budapest XIII. kerületi önkormányzat képviselő-testülete hivatalának anyakönyvvezetője illetékes.

(7) A házasságkötésnél és a bejegyzett élettársi kapcsolat létesítésénél az anyakönyvvezető csak az illetékességi területén járhat el.

(8) A házasságkötésnél vagy bejegyzett élettársi kapcsolat létesítésénél a település polgármestere kizárólag a település közigazgatási határain belül működhet közre.

(9) Ha a településen az anyakönyvi igazgatási feladatok az anyakönyvvezető akadályoztatása vagy az anyakönyvvezetői feladatokat ellátó személy hiánya miatt nem láthatóak el, az anyakönyvi szerv az illetékességi területén működő más anyakönyvvezetőt jelöl ki az anyakönyvi igazgatási feladatok ellátására. A polgármesteri hivatal vagy a közös önkormányzati hivatal, amelynek az illetékességi területén az anyakönyvi igazgatási feladatok kijelölés alapján kerülnek ellátásra, köteles a kijelölt anyakönyvvezető illetményével megegyező összegű költségtérítést fizetni a kijelölt anyakönyvvezető munkáltatójának.”

(3) A 174/2017. (VI. 30.) Korm. rendelet 1. §-a a következő (10) bekezdéssel egészül ki:

„(10) A külpolitikáért felelős miniszter által vezetett minisztérium kormánytisztviselője jogosult az anyakönyvi kivonat kiállítására irányuló kérelem esetén eljárni.”

1. melléklet a 429/2017. (XII. 20.) Korm. rendelethez

Az anyakönyvi feladatok ellátásához szükséges tárgyi feltételek

1. Az elektronikus anyakönyvbe bejegyzésre jogosult anyakönyvvezető és anyakönyvi szerv kormánytisztviselőjének vagy állami tisztviselőjének hivatali felszerelése

a) a hivatalos körbélyegző,

b) a nyilvántartó szerv által rendszeresített, biztonsági tintával töltött íróeszköz,

c) az EAK rendszer használatához szükséges számítástechnikai eszközök.

2. Az anyakönyvvezető hivatali felszerelésének része a nemzetiszínű vállszalag Magyarország címerével. A vállszalagot az anyakönyvvezető a házasságkötésnél és a bejegyzett élettársi kapcsolat létesítésénél viseli.

3. Az anyakönyvi szerv körbélyegzője tartalmazza a szerv megnevezését, a hazai anyakönyvezés végzésére kijelölt anyakönyvi szerv esetén az anyakönyvvezető megjelölést, továbbá Magyarország címerét és a körbélyegző számát.

4. Az anyakönyvvezető hivatalos körbélyegzője tartalmazza az illetékességi területe szerinti település államigazgatási helységnevét és az anyakönyvvezető megjelölést, valamint Magyarország címerét. Ha egy településen több anyakönyvi bélyegzőt használnak, a bélyegzőket számozással kell ellátni.

5. A papíralapú anyakönyveket, az anyakönyvi alapiratokat, a biztonsági tintával töltött íróeszközt, a megszemélyesítetlen anyakönyvi kivonat-nyomtatványokat, a felhasználói kártyát és a hivatalos körbélyegzőt munkaidőben használaton kívül és munkaidőn kívül tűzbiztos, zárható, más személyek számára hozzáférhetetlen tárolóban kell elhelyezni.

2. melléklet a 429/2017. (XII. 20.) Korm. rendelethez

Családi név korrekciója iránti kérelem / nyilatkozat adattartalma

1. A kérelmező

1.1. születési családi és utóneve,

1.2. házassági neve,

1.3. születési helye,

1.4. anyja születési családi és utóneve,

1.5. személyi azonosítója, annak hiányában születési ideje,

1.6. családi állapota,

1.7. házasságkötésének helye és ideje,

1.8. lakóhelye, annak hiányában tartózkodási helye, valamint ha ilyennel rendelkezik értesítési címe vagy az a cím, amelyen a hatósággal kapcsolatot kíván tartani,

1.9. személyazonossága és magyar állampolgárságát igazoló okiratának típusa, száma és érvényességi ideje;

2. Férjes vagy nős családi állapot esetén a névkorrekcióval érintett házastársa 1.1-1.5. pontban meghatározott adatai;

3. A kérelmező kiskorú gyermeke vagy gyermekei 1.1-1.5. pontban meghatározott adatai;

4. A korlátozottan cselekvőképes kiskorú hozzájáruló nyilatkozata;

5. Az a családi név, amelyet a kérelmező viselni kíván.

3. melléklet a 429/2017. (XII. 20.) Korm. rendelethez

Iratkezelési szabályok

1. Az anyakönyvi ügyekben keletkezett irat az EAK rendszerben képzett számot (EAK ügyazonosító) vagy iktatószámot kap.

2. Az azonos anyakönyvi eseményhez kapcsolódó anyakönyvi iratokon az EAK rendszerben képzett eseményazonosítót kell feltüntetni.

3. A házasságkötési szándék, valamint a bejegyzett élettársi kapcsolat létesítése iránti szándék bejelentésére irányuló eljárásról készített jegyzőkönyvet és az ahhoz kapcsolódó okiratokat az azon alapuló anyakönyvi bejegyzés teljesítéséig az anyakönyvi alapiratoktól elkülönítve kezeli az anyakönyvvezető. A házasság megkötése, a bejegyzett élettársi kapcsolat létesítése és annak anyakönyvbe történő bejegyzése után az iratot EAK eseményazonosítóval kell ellátni, és az anyakönyvi irattárba kell helyezni.

4. Az anyakönyvi irattárban a 2014. július 1-je után anyakönyvezett események alapiratait az érintett anyakönyvi esemény típusa szerint, évek szerint és a képzett eseményazonosítók sorrendjében kell elhelyezni.

5. Ha a papíralapú bejegyzés rögzítésére a szülő személyében történt változás miatt kerül sor, az alapiratokat az eredeti helyéről ki kell emelni és a képzett eseményazonosító alapján kell az anyakönyvi irattárba besorolni.

6. Ha a korábban nem EAK eseményazonosítón kezelt iratot az anyakönyvi irattárban helyezik el, az irattárba helyezést megelőzően azon az EAK eseményazonosítót fel kell tüntetni. Egyidejűleg az iktatókönyvben és az előadói íven fel kell jegyezni, hogy az iratot az anyakönyvi irattárban milyen EAK eseményazonosító alatt helyezték el.

7. Ha a papíralapú bejegyzés rögzítésére nem az 5. pontban foglalt okból kerül sor, az alapiratokat vissza kell helyezni eredeti - a korábbi folyószám szerinti - fellelhetőségi helyükre, azokat nem lehet az anyakönyvi irattárban a 4. pont szerinti módon elhelyezni.

8. Ha az alapirat egyidejűleg több, eltérő anyakönyvi eseményhez kapcsolódó bejegyzésnek is alapirata, az anyakönyvvezető az eredeti alapiratot az elsőként bejegyzett anyakönyvi esemény alapiratai között helyezi el, és a további anyakönyvi események alapiratai között az eredeti alapirat fellelhetőségére utaló feljegyzést helyez el.

9. Az anyakönyvi alapiratok az At.-ban meghatározottak szerint a megismerésükre jogosult szerveknek adhatóak ki. Az anyakönyvi alapirat kiadása esetén az anyakönyvvezető iratpótlót és a kiadott eredeti iratok fénymásolatát helyezi el az anyakönyvi irattárban, valamint gondoskodik arról, hogy az eredeti iratok az anyakönyvi irattárba visszakerüljenek.

10. A papíralapú anyakönyv megsemmisülése esetén az anyakönyv adattartalmát újból össze kell állítani.

11. Az anyakönyv újból való összeállításához szükséges adatokat az elektronikus anyakönyvben nyilvántartott adatok, a személyiadat- és lakcímnyilvántartás, az anyakönyvi alapiratok, valamint más szerveknél található iratok felhasználásával, a lakosság birtokában levő anyakönyvi kivonatokba való betekintéssel és az érdekelt személyek meghallgatásával gyűjti össze az anyakönyvvezető.

12. Az anyakönyvvezető az adatgyűjtés befejezése után - a hazai anyakönyvezés végzésére kijelölt anyakönyvi szerv kivételével az anyakönyvi szerv útmutatása szerint - az anyakönyv adattartalmának tervezetét a beszerzett adatok alapján összeállítja, majd hirdetményi úton és, ha a helyi önkormányzat honlappal rendelkezik, a helyi önkormányzat honlapján is közzéteszi, hogy harminc napig mindenki megtekintheti a saját személyére vonatkozó adatokat. Kiskorú személy születési anyakönyvi bejegyzése esetén a megtekintésre a törvényes képviselő, elhalt személy anyakönyvi bejegyzése esetén pedig a közeli hozzátartozó jogosult. Az anyakönyvvezető az igazoltan téves adatot a tervezeten kijavítja.

13. A pótolt anyakönyvet az anyakönyvi szerv hitelesíti.

14. A tervezet alapján a 12. pontban meghatározott időtartam eltelte vagy az adatigazolások elbírálása után harminc napon belül az anyakönyvvezető az összeállított bejegyzéseket bejegyzi az elektronikus anyakönyvbe.

15. Ha a megsemmisült papíralapú anyakönyv másodpéldánya a levéltárban megtalálható, a bejegyzéseket az anyakönyvvezető a levéltári másodpéldány alapján, a 11. és a 12. pontban meghatározott eljárások eredményeként igazolt adatokkal szükség szerint javítva és kiegészítve rögzíti az elektronikus anyakönyvben. A levéltár e célból a papíralapú anyakönyv másodpéldányát az anyakönyvvezető rendelkezésére bocsátja.

16. Ha a papíralapú anyakönyv állapota azt indokolja, a könyvet újra kell kötni. Újrakötés után az anyakönyvet a jegyző, illetve a hazai anyakönyvezés végzésére kijelölt anyakönyvi szerv vezetője hitelesíti. A hitelesítési záradékot a papíralapú anyakönyv első számozatlan oldala tartalmazza. A jegyző, illetve a hazai anyakönyvezés végzésére kijelölt anyakönyvi szerv vezetője az anyakönyv lapjainak vagy oldalainak számát számmal és betűvel is feltünteti, a záradékot keltezi és aláírja, valamint hivatali körbélyegzőjének lenyomatával látja el.

4. melléklet a 429/2017. (XII. 20.) Korm. rendelethez

Az anyakönyvi okiratok kezelésének szabályai

1. A megrendelt, megszemélyesítetlen anyakönyvi kivonat-nyomtatványok szállításáról a NISZ gondoskodik. Az átvételi elismervénnyel érkező küldeményt az iktatókönyvben érkeztetni, majd a típus, az első és az utolsó kivonat nyomtatvány egyedi azonosítójának ellenőrzésével a tartomány és a darabszám szerint ellenőrizni kell.

2. Az ellenőrzés alapján feltárt eltérésekről, hiányról vagy többletről három példányban jegyzőkönyvet kell készíteni. A jegyzőkönyv egy példányát a szállítónak, egyet a NISZ számára kell továbbítani, egy példányt pedig irattárba kell helyezni. Az eltérések rendezéséről a NISZ intézkedik.

3. Az ellenőrzést követően az átvett megszemélyesítetlen anyakönyvi kivonat-nyomtatványokat az EAK rendszerben bevételezni kell.

4. A nyomdai hibás vagy megrongálódott megszemélyesítetlen anyakönyvi kivonat-nyomtatványokat áthúzással, pecsételéssel vagy átlyukasztással érvényteleníteni kell. Az érvénytelenített anyakönyvi kivonat-nyomtatványokról jegyzőkönyvet kell kiállítani. A jegyzőkönyvet és a nyomdai hiba, illetve a megrongálódás jellege, valamint az anyakönyvi kivonat-nyomtatvány típusa szerint szétválogatott anyakönyvi kivonat-nyomtatványokat a NISZ részére tételes kísérőjegyzékkel ellátva, az EAK rendszeren történő átvezetést követően a szállító útján kell továbbítani.

5. A nyomdai hibás vagy megrongálódott megszemélyesítetlen anyakönyvi kivonat-nyomtatványokról kiállított jegyzőkönyvnek tartalmaznia kell

a) a képviselő-testület hivatala, az anyakönyvi szerv vagy a külképviselet megnevezését és címét,

b) az anyakönyvvezető, ügyintéző vagy hivatásos konzuli tisztviselő nevét,

c) az anyakönyvi kivonat-nyomtatványok típusát és egyedi azonosítóját, valamint

d) az érvénytelenítés időpontját.

6. A kiállított anyakönyvi kivonat selejtezéséről, ha azt az arra jogosult nem vette át,

a) továbbá azt az általános közigazgatási rendtartásról szóló törvény szerint kézbesítettnek kell tekinteni, a vélelem beálltától számított,

b) a kivonat személyes átvétele esetén a személyes átvétel lehetőségéről szóló értesítés átvételéről szóló igazolás visszaérkezését, ennek hiányában az értesítés megküldését követő harmadik hónap első napját követő

hat hónap elteltét követően intézkedni kell.

7. A kiállított anyakönyvi kivonat selejtezéséről, ha az anyakönyvi kivonat

a) az anyakönyvi bejegyzést teljesítő szerv őrzésében van, ez a szerv,

b) magyar külképviselet őrzésében van, a külképviselet

intézkedik.

8. Az elveszett vagy eltulajdonított megszemélyesítetlen anyakönyvi kivonat-nyomtatványokat az EAK rendszerben érvényteleníteni kell.

9. A selejtezhető, hibás adattal megszemélyesített, továbbá a megszemélyesítés során megsérült, valamint át nem vett anyakönyvi kivonat-nyomtatványok, illetve anyakönyvi kivonatok selejtezését a képviselő-testület hivatalánál a jegyző, az anyakönyvi szervnél a szerv vezetője, a külképviseletnél a külpolitikáért felelős miniszter engedélyével lehet megkezdeni.

10. A selejtezés végrehajtásához bizottságot kell felállítani. A selejtezést megsemmisítéssel kell végrehajtani, amelynek megtörténtéről jegyzőkönyvet kell felvenni, és azt az irattárban kell elhelyezni. Selejtezést évente legalább egyszer kell végezni. Az anyakönyvi kivonat-nyomtatványok és anyakönyvi kivonatok selejtezését az EAK rendszeren át kell vezetni.


  Vissza az oldal tetejére