A Kormány a közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény 48. § (3) bekezdése a) pont 40. alpontjában kapott felhatalmazás alapján, az Alaptörvény 15. cikk (1) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:
1. § (1) A rendelet hatálya - a (2) bekezdésben foglalt kivétellel - azokra a gépjárművezetőkre és vezetési jogosultságot megszerezni szándékozókra terjed ki, akik gépjárművezetői tevékenység végzéséhez pályaalkalmassági minősítést kívánnak szerezni, továbbá azokra, akiket pályaalkalmassági minősítés megszerzésére köteleztek (a továbbiakban együtt: gépjárművezető).
(2) A rendelet hatálya nem terjed ki a rendőrség, az Országgyűlési Őrség, a hivatásos katasztrófavédelmi szervek, az önkormányzati tűzoltóság és a büntetés-végrehajtási szervezet állományába tartozó hivatásos szolgálati jogviszonyban álló azon személyekre, akik e szervek megkülönböztető jelzést használó gépjárműveinek vezetésére jogosultak és ilyen gépjárművet vezetnek.
2. § (1) A pályaalkalmassági vizsgálat célja annak megállapítása, hogy a gépjárművezető
a) rendelkezik-e azokkal az egyéni pszichológiai jellemzőkkel, amelyek szükségesek a biztonságos járművezetési tevékenységhez, a közlekedési helyzetekhez való alkalmazkodáshoz, a járművezetés közben jelentkező terhelés elviseléséhez,
b) rendelkezik-e a jármű biztonságos vezetéséhez szükséges észlelési, döntési és cselekvési képességgel,
c) képes-e elsajátítani a járművezetéshez szükséges ismereteket és készségeket.
(2) *
(3) *
(4) * A vizsgaközpont a pályaalkalmassági vizsgálatot a kérelem, illetve a megkeresés beérkezését követő naptól számított 60 napon belül folytatja le.
3. § (1) Előzetes pályaalkalmassági vizsgálaton szerzett alkalmas minősítés szükséges
a) a megkülönböztető jelzést használó gépjármű vezetéséhez,
b) a külön jogszabályban meghatározott közúti közlekedési szolgáltatást végző gépjármű vezetéséhez,
c) a (3) bekezdés b) pont ba) és bb) alpontjában meghatározott nemzetközi közúti személyszállítást végző autóbusz vezetéséhez,
d) a (3) bekezdés c) pontjában meghatározott nemzetközi közúti áruszállítást végző tehergépkocsi, vontató, nyerges vontató és járműszerelvény vezetéséhez,
e) a külön jogszabályban meghatározott veszélyes áru szállítását végző gépjármű vezetéséhez,
f) ha azt a gépjárművezető előzetes orvosi vizsgálata során - a külön jogszabályban foglaltak szerint - elrendelték.
(1a) * Időszakos pályaalkalmassági vizsgálat szükséges a megkülönböztető jelzést használó gépjármű vezetésére megállapított pályaalkalmassági minősítés érvényesítéséhez.
(2) Rendkívüli pályaalkalmassági vizsgálat szükséges:
a) a gépjármű-vezetési gyakorlatból ötödik sikertelen vizsgát követő vizsga letételéhez,
b) a rendőrhatóság, az ügyészség és a bíróság kezdeményezésére,
c) a gépjárművezető előzetes, időszakos vagy soron kívüli vizsgálatát végző orvos, illetőleg orvosi bizottság megkeresésére,
d) * a gépjárművezető munkáltatójának írásban indokolt kezdeményezésére, amennyiben a gépjármű tevékenysége közúti közlekedésbiztonsági szempontból arra alapos indokot szolgáltat,
e) a gépjárművezető kezdeményezésére.
(3) * A gépjárművezető pályaalkalmassági szempontból:
a) * I. alkalmassági kategória: a megkülönböztető jelzést használó gépjármű vezetésére,
b) * II. alkalmassági kategória:
ba) a közúti közlekedési szolgáltatás keretében személyszállítást végző autóbusz (trolibusz), személygépkocsi,
bb) a nemzetközi közúti személyszállítást végző autóbusz, amelyben a vezetőülésen kívül legalább 17 állandó ülőhely van,
bc) a veszélyes áru szállítását végző gépjármű
vezetésére,
c) * III. alkalmassági kategória:
ca) a 7500 kg megengedett legnagyobb össztömeget meghaladó, közúti közlekedési szolgáltatást végző tehergépkocsi, vontató, nyerges vontató és járműszerelvény,
cb) a 7500 kg megengedett legnagyobb össztömeget meghaladó, nemzetközi közúti áruszállítást végző tehergépkocsi, vontató, nyerges vontató és járműszerelvény
vezetésére,
d) * IV. alkalmassági kategória: az a)-c) pontban nem említett gépjármű vezetésére alkalmasnak vagy alkalmatlannak minősíthető.
(4) Az I. pályaalkalmassági minősítés - az időszakos minősítés lejártát követően is - érvényes a II-IV. alkalmassági kategóriára, a II. pályaalkalmassági minősítés a III-IV. alkalmassági kategóriára, a III. pályaalkalmassági minősítés a IV. alkalmassági kategóriára.
(5) * A pályaalkalmassági minősítés - a 10/C. §-ban foglalt pályaalkalmasságot korlátozó vagy kizáró okok alapján - 1-5 évig terjedő időtartamra korlátozható, a korlátozás hiányában az érvényesség - a (7) bekezdésben foglalt kivétellel - az alkalmatlanság megállapításáig áll fenn. *
(6) A megkülönböztető jelzést használó gépjármű vezetésére az I. alkalmassági kategóriában megállapított pályaalkalmassági minősítés vagy időszakos minősítés legfeljebb öt évig érvényes. *
4. § (1) * A pályaalkalmassági vizsgálat elvégzésére vonatkozó kérelmet a vizsgaközponthoz kell benyújtani, amely a 3. § (2) bekezdés b)-d) pontja kivételével a pályaalkalmassági vizsgálatot a gépjárművezető kérelmére végzi el.
(1a) * Pályaalkalmassági vizsgálatra jelentkezni webes felületen, postai úton vagy a vizsgaközpont által meghatározott ügyfélfogadási időben, a vizsgaközpontnál személyesen lehet.
(1b) * Előzetes és időszakos pályaalkalmassági vizsgálatra webes felületen történő jelentkezés, időpont foglalás abban az esetben érvényes, ha a jelentkezéstől számított harmadik munkanapon a díj átutalással befizetésre kerül a vizsgaközpont részére. Ennek elmaradása esetén a vizsgaközpont a foglalt időpontot törli, újabb időpont foglalása csak a díj megfizetését követően lehetséges.
(1c) * Amennyiben a gépjárművezető jelentkezését postai úton küldi meg, a vizsgálat időpontjáról a vizsgaközpont legalább tizenöt nappal a vizsgálat időpontja előtt írásban értesíti. Személyesen jelentkezni ügyfélfogadási időben a vizsgaközpontnál lehet.
(1d) * Rendkívüli pályaalkalmassági vizsgálatra a kezdeményező vagy a megkereső szerv írásbeli megkeresése alapján, továbbá a 3. § (2) bekezdés a) pontja esetén a vizsgaközpont által a gépjárművezető rendelkezésére bocsátott jelentkezési lappal lehet.
(2) Az I. és II. pályaalkalmassági minősítés megszerzése céljából pályaalkalmassági vizsgálatra az jelentkezhet, aki legalább két éve rendelkezik a közúti közlekedési igazgatási feladatokról, a közúti közlekedési okmányok kiadásáról és visszavonásáról szóló kormányrendeletben meghatározott bármely nemzetközi kategóriában folyamatosan hatályos vezetői engedéllyel, és nem minősül - a külön jogszabályban foglaltak alapján - kezdő vezetőnek.
5. § (1) A pályaalkalmassági vizsgálat megkezdése előtt a gépjárművezetőnek igazolnia kell, hogy a közúti járművezetők egészségi alkalmasságának megállapításáról szóló 13/1992. (VI. 26.) NM rendelet 3. §-ában meghatározottak alapján gépjárművezetésre egészségi szempontból alkalmas. Rendkívüli pályaalkalmassági vizsgálat esetén legalább az alkalmasság alacsonyabb csoportú igazolása szükséges.
(2) A pályaalkalmassági vizsgálat abban az esetben végezhető el, ha a gépjárművezető a közúti közlekedés szabályairól szóló 1/1975. (II. 5.) KPM-BM együttes rendelet (a továbbiakban: KRESZ) 4. § (1) bekezdés b) és c) pontjában meghatározott személyi állapotra vonatkozó követelményeknek megfelel.
6. § (1) A 3. § (1) bekezdés a)-e) pontja alapján végzett pályaalkalmassági vizsgálat során - figyelemmel a korábban megszerzett alkalmas minősítéseire - a gépjárművezető alkalmatlannak kizárólag arra az alkalmassági kategóriára minősíthető, amelyre a pályaalkalmassági vizsgálatot kérte.
(2) * Ha a pályaalkalmassági vizsgálat során a gépjárművezető egészségi alkalmatlanságának gyanúja merül fel, a vizsgaközpont a gépjárművezető soron kívüli orvosi vizsgálatát kezdeményezheti.
(3) * A rendkívüli pályaalkalmassági vizsgálaton a vizsgaközpont azt vizsgálja, hogy a gépjárművezető alkalmas-e gépjármű vezetésére, valamint azt, hogy a 3. § (4) bekezdésében foglaltakra figyelemmel melyik korábban megszerzett alkalmassági kategóriában alkalmas.
(4) * A vizsgaközpont a rendkívüli pályaalkalmassági vizsgálat során gyakorlati vezetés közben is vizsgálhatja a gépjárművezetőt (a továbbiakban: vezetési próba). A vezetési próba a járművezetés gyakorlati oktatásának minősül, ezért a KRESZ rendelkezéseit kell alkalmazni.
7. § * (1) A vizsgaközpont a pályaalkalmassági minősítésről kiállított - a (2) bekezdésben meghatározottak szerinti adattartalmú - pályaalkalmassági véleményt a vizsgálat lefolytatását követő 15 napon belül írásban közli a gépjárművezetővel és azzal, aki a gépjárművezető pályaalkalmassági vizsgálatát kezdeményezte.
(2) A gépjárművezető a pályaalkalmassági vélemény kézhezvételétől számított 15 napon belül a vizsgaközpontnál kezdeményezheti a pályaalkalmassági minősítés felülvéleményezését, amelyről a jelentkezőt a pályaalkalmassági véleményben tájékoztatni kell.
(3) A felülvizsgálati kérelmet a vizsgaközpontnál kell benyújtani, a vizsgaközpont által a gépjárművezető rendelkezésére bocsátott nyomtatványon, vagy egy kérelemben, mely tartalmazza a gépjárművezető nevét, születési dátumát, a sérelmezett pályaalkalmassági vélemény számát, továbbá a felülvizsgálat indokát, valamint azt, hogy a felülvizsgálatról szóló értesítést mely címre kéri.
(4) A felülvizsgálati kérelmet egy háromtagú bizottság (a továbbiakban: másodfokú bizottság) bírálja el, amelynek eljárására irányadóak az elsőfokú vizsgálatra vonatkozó szabályok. A pályaalkalmassági minősítés tekintetében a másodfokú véleményezésében nem vehet részt a pszichológus, aki a kérelmező pályaalkalmassági minősítését első fokon végezte vagy abban közreműködött.
(5) A felülvizsgálati kérelem alapján indult eljárásban, a másodfokú bizottság a felülvizsgálati kérelem beérkezésétől számított 30 napon belül, amennyiben újabb vizsgálat lefolytatása vált szükségessé, úgy a vizsgálat lefolytatását követő 15 napon belül állítja ki a pályaalkalmassági véleményt. A véleményt közölni kell a gépjárművezetővel, valamint azzal, aki az eljárást kezdeményezte.
8. § * A vizsgaközpont - a 3. § (2) bekezdés a) pontja alapján megállapított alkalmas minősítést kivéve - a pályaalkalmassági vizsgálat során hozott vizsgálati eredményéről a közúti közlekedési nyilvántartásról szóló 1999. évi LXXXIV. törvény 14. § (2) bekezdés e) pont ea) alpontjában foglaltaknak megfelelően a közúti közlekedési nyilvántartó szervet elektronikus úton értesíti.
9. § * Ha a gépjárművezetőt a pályaalkalmassági vizsgálaton a vizsgált kategóriában alkalmatlannak minősítették, újabb pályaalkalmassági vizsgálatát, azonos vagy magasabb kategóriában, a pályaalkalmassági véleményben feltüntetett időpontot - amely nem haladhatja meg a határozat kiadását követő két évet - követően kérheti.
10. § (1) A pályaalkalmassági minősítés az alábbi okmányokkal igazolható:
a) * PÁV vagy a közlekedési hatóság határozata, vizsgaközpont pályaalkalmassági véleménye,
b) PÁV vagy a közlekedési hatóság igazolása a korábban megszerzett minősítésről,
c) fővárosi és megyei kormányhivatal járási (fővárosi kerületi) hivatalának szervezeti egységeként működő okmányiroda által kiállított, a megszerzett PÁV minősítés igazolását tartalmazó okirat.
(2) A pályaalkalmassági minősítés alábbiakban felsorolt okiratok valamelyikével is igazolható:
a) I. pályaalkalmassági kategóriának felel meg
aa) az 1970. január 1-je előtti „C” kategóriás vezetői engedély,
ab) az 1969. július 1-je és 1978. április 1-je közötti dátummal kiadott gépjárműkezelői bizonyítvány,
b) II. pályaalkalmassági kategóriának felel meg az 1978. április 1-je és 1988. december 31-e közötti „D” kategóriás vezetői engedély,
c) III. pályaalkalmassági kategóriának felel meg az 1978. április 1-je után kiadott gépjárműkezelői bizonyítvány.
10/A. § * (1) A pályaalkalmassági minősítés során a vizsgaközpont a pályaalkalmassági vizsgálatot a jelentkezésnek megfelelő alkalmassági kategóriára meghatározott követelmények szerint végzi.
(2) A pályaalkalmasságot megállapító pszichológusnak az egyéni adottságok figyelembevételével, minden esetben egyedi elbírálás alapján kell véleményt alkotnia a vizsgált személy pályaalkalmasságáról és a pályaalkalmassági minősítés során általános szabályként a következőket kell figyelembe vennie.
(3) A pályaalkalmasság megítélésénél minden esetben mérlegelni kell, hogy a vizsgált személy - a nála esetleg észlelt kedvezőtlen egyéni jellemzők ellenére is - képes-e kellő biztonsággal és felelősséggel részt venni gépjárművezetőként a közúti közlekedésben.
(4) Az I., II. és III. alkalmassági kategóriában a gépjárművezető pályaalkalmasságának megítélésénél figyelembe kell venni, hogy a gépjármű-vezetési tevékenység sajátos követelmények és feltételek között történik. Megkülönböztető jelzéseket használó, közúti közlekedési szolgáltatás keretében személy- és áruszállítást végző, nemzetközi közúti közlekedésben részt vevő, veszélyes árut szállító gépjármű vezetése. Olyan egyéni jellemző kombinációk esetében, amelyek a további kedvezőtlen változásra utalnak és így a jövőben a biztonságos közlekedést veszélyeztetik, alkalmatlanságot kell megállapítani. Figyelembe kell venni továbbá, hogy az ilyen gépjárművezetőnek az időjárástól, napszaktól, útviszonyoktól, közlekedési körülményektől függetlenül kell járművet vezetnie.
(5) A IV. alkalmassági kategóriában a gépjárművezető pályaalkalmassági megítélésénél figyelembe kell venni, hogy a gépjárművezető nem az I-III. alkalmassági kategóriába tartozó, előzetes alkalmassági vizsgálati körbe sorolt, differenciált és fokozottabb pszichológiai követelményeket támasztó, gépjárművezetéssel kapcsolatos tevékenységeket végzi. Az alkalmasság megállapításához elégséges, ha a gépjárművezető az alapvető, a közlekedésben való biztonságos részvételhez szükséges, legfontosabb képességekkel, személyiségjegyekkel rendelkezik.
(6) Az I. alkalmassági kategóriában a gépjárművezető pályaalkalmasságának megítélésénél figyelembe kell venni, hogy feladata ellátásának velejárója a közlekedési szabályoktól eltérő vezetési mód megválasztásának lehetősége, és így részvétele a közúti közlekedésben a megszokottnál nagyobb objektív kockázattal jár.
(7) A II. alkalmassági kategóriában a gépjárművezető pályaalkalmasságának megítélésénél figyelembe kell venni a jelentkező speciális járulékos megterheléseket és a hibás gépjárművezetői magatartás következményeinek várható súlyosságát. Ennek keretében kiemelten vizsgálni kell, hogy
a) a szállított személyek számának változása (növekedése) miként hat a gépjárművezető pszichés igénybevételére, megterhelésére (különösen autóbusz, trolibusz esetében),
b) a gépjárművezető a biztonságos gépjárművezetés követelményeinek teljesítésén túlmenően képes-e az utasokkal megfelelően foglalkozni (különösen taxi, autóbusz, trolibusz esetében),
c) a gépjárművezető hogyan alkalmazkodik a megszokottól eltérő közlekedési feltételekhez (különösen hosszú utak, monotónia, telítődési hatások esetében).
(8) A vezetői engedéllyel már rendelkező gépjárművezető pályaalkalmasságának elbírálása során figyelembe kell venni a járművezetésben szerzett gyakorlatot, a közlekedési helyzetekhez, viszonyokhoz, a közlekedés egyéb résztvevőihez kialakult alkalmazkodást.
(9) Az időszakos minősítésre irányuló pályaalkalmassági vizsgálatnál a közlekedési előéletre vonatkozó objektív adatokat is figyelembe kell venni.
10/B. § * (1) A pályaalkalmasság elbírálása során a gépjárművezető minősítésekor a 10/C. § (1) bekezdés a)-e) és 10/C. § (1) bekezdés i)-j) pontjaiban meghatározott korlátozó vagy kizáró okok megállapítása esetén az e célra kifejlesztett műszerekkel megállapított pályaalkalmassági vizsgálati eredményeket kell figyelembe venni.
(2) A műszeres vizsgálati eredmények értékelésénél és értelmezésénél a vizsgálati eredmények eloszlása, a beválási adatokkal és a balesetezési gyakorisággal való kapcsolata alapján meghatározott veszélyeztetettségi szintek figyelembevételével kell eljárni, különösen a 10/C. § (1) bekezdés j) pontjában meghatározott esetben.
(3) A 10/C. § (1) bekezdés f) pontjában meghatározott korlátozó vagy kizáró ok vizsgálatára előzetes szűrőeljárást kell alkalmazni. A járművezetésre való alkalmasságot kizáró szint gyanúja esetén kiegészítő vizsgálatokat kell végezni.
(4) A 10/C. § (1) bekezdés g) pontjában meghatározott korlátozó vagy kizáró ok vizsgálata két szakaszban történik:
a) előzetes szűrés,
b) részletes személyiségvizsgálat.
(5) A 10/C. § (1) bekezdés h) pontjában meghatározott korlátozó vagy kizáró ok vonatkozásában a gépjárművezető műszeres és személyiségvizsgálati eredményeit együttesen kell figyelembe venni.
(6) A pályaalkalmassági vizsgálatoknak ki kell terjednie minden korlátozó vagy kizáró ok csoportra, kivéve, ha az alapképességek vizsgálata során egyértelműen azonosítható egy vagy több kizáró ok csoport.
(7) A rendkívüli pályaalkalmassági vizsgálatok kiegészülnek a 10/C. § (1) bekezdés g) pontjában meghatározott korlátozó vagy kizáró ok feltárására irányuló részletes vizsgálattal.
(8) A 10/C. § (1) bekezdés g) és a 10/C. § (1) bekezdés h) pontjában meghatározott korlátozó vagy kizáró okra irányuló vizsgálatok eredményeit a pszichológus a közlekedési magatartásra gyakorolt befolyásuk jellege és mértéke alapján értelmezi.
(9) A pályaalkalmassági vizsgálatot végző pszichológus szélsőséges vagy ellentmondásos esetben az egyes részvizsgálatokat megismétli, illetőleg kiegészítő vizsgálatokat végez.
(10) A pályaalkalmassági vizsgálatoknál figyelembe kell venni a gépjárművezető közlekedési előéletét, amely a vizsgálati módszer együttes - esetenkénti - egyéni meghatározását teszi szükségessé.
(11) A pályaalkalmassági vizsgálatnak ki kell terjednie a gépjárművezető közlekedésbiztonság szempontjából releváns képességeinek, személyiségvonásainak és viselkedési beállítódásainak vizsgálatára. A közlekedéshez való alkalmazkodást befolyásoló személyiségjegyek feltárásához az e célra kifejlesztett közlekedés-specifikus kérdőíves és egyéb módszerek használhatók.
10/C. § * (1) A pályaalkalmasságot korlátozó vagy kizáró okok a következők:
a) elégtelen észlelési teljesítmény,
b) a közlekedési helyzetek biztonságos megoldásához szükséges felismerési és döntési képesség hiánya vagy nem kielégítő szintje,
c) a jármű irányításához szükséges mozgási képességek hiánya vagy nem kielégítő szintje,
d) a figyelmi teljesítmény nem kielégítő szintje
e) az észlelési, a döntési és a mozgási tevékenység összerendezettségének hiánya,
f) az értelmi működések nagymértékben csökkent szintje, ezen belül kiemelten ennek a gyakorlati gépjárművezetői tevékenységben való megnyilvánulása,
g) a közlekedési magatartást befolyásoló személyiségvonások, amelyek fokozott baleseti veszélyeztetettségre utalnak,
h) a gépjárművezetői teljesítmény szélsőséges ingadozása, terhelés, fáradtság vagy monotónia hatására,
i) a jármű vezetéséhez szükséges jártasságok és készségek elsajátítására való képtelenség,
j) a pszichés kifáradás,
k) foglalkozási (életkori) sajátosságokból eredő, kedvezőtlen személyiségkép.
11. § Ez a rendelet 2018. január 1-jén lép hatályba.
12. § A rendelet hatálybalépése előtt megállapított
a) pályaalkalmassági minősítés továbbra is érvényes,
b) rendkívüli pályaalkalmassági, illetve a soron kívüli orvosi vizsgálati kötelezettség továbbra is érvényes.