A Kormány az adóigazgatási rendtartásról szóló 2017. évi CLI. törvény 136. § a), c) és d) pontjában és az adózás rendjéről szóló 2017. évi CL. törvény 268. § (1) bekezdés 1–9. és 12–16. pontjában, valamint (4) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, az Alaptörvény 15. cikk (1) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:
1. § (1) Adóügyekben:
a) az adóhatóság hatáskör vagy illetékesség hiányában nyolc napon belül teszi át a kérelmet és az ügyben keletkezett iratokat a hatáskörrel és illetékességgel rendelkező hatósághoz;
b) az adóhatóság a hozzá érkezett megkeresést haladéktalanul, de legkésőbb öt napon belül továbbítja ahhoz a szervhez, amely a megkeresésben foglaltak teljesítésére jogosult;
c) az adóhatóság a megkeresést,
ca) ha az ügyben a megkereső hatóság illetékességi területén kívül kell valamely eljárási cselekményt elvégezni, vagy ha azt az adózó jogos érdeke vagy a költségtakarékosság indokolja, tizenöt napon belül,
cb) egyéb esetben nyolc napon belül
teljesíti;
d) az adóhatóság vezetője a megkeresés teljesítésére vonatkozó határidőt tizenöt nappal hosszabbíthatja meg;
e) a hiányosan benyújtott kérelem esetén az adóhatóság nyolc napon belül bocsáthat ki hiánypótlási felhívást;
f) a kizárási ok fennállását
fa) az adóhatóság ügyintézője haladéktalanul, de legkésőbb az ok felmerülésétől számított öt napon belül köteles bejelenteni, illetve
fb) az adózó a tudomásszerzéstől számított nyolc napon belül jelentheti be.
(2) A hiánypótlási felhívás kibocsátására nyitva álló határidőre vonatkozó (1) bekezdés e) pontjában foglalt rendelkezéseket a feltételes adómegállapításra, a szokásos piaci ár megállapítására, a kölcsönös egyeztetésre, és a fejlesztési adókedvezmény iránti bejelentés, kérelem nyilvántartásba vételére irányuló eljárásokban nem kell alkalmazni.
(3) A feltételes adómegállapításra, a szokásos piaci ár megállapítására, a kölcsönös egyeztetésre és a fejlesztési adókedvezmény iránti bejelentés, kérelem nyilvántartásba vételére irányuló eljárásban indokolt esetben hiánypótlási felhívás több alkalommal is kiadható.
(4) Az adóhatósági igazolás kiállítására irányuló kérelmet a kérelem beérkezésétől számított hat napon belül kell teljesíteni.
2. § A nem természetes személy adózó a rá vonatkozó jogszabályok szerint önálló képviseleti joggal rendelkező törvényes képviselője minden egyéb cselekmény nélkül jogosult az adózó adóügyeinek intézésére, e jogának biztosítása érdekében az állami adó- és vámhatóság hivatalból eljár.
3. § (1) Ha a törvényes képviselő együttes képviseleti joggal rendelkezik, – elektronikus azonosítási szolgáltatás igénybevételét követően – az állami adó- és vámhatóság által működtetett elektronikus felületen nyilatkozik arról, hogy az adóügyek intézésére mely törvényes képviselővel együtt jogosult.
(2) Együttes törvényes képviselet esetén az adóügyek intézése az (1) bekezdés alapján érintett törvényes képviselők jóváhagyását követően lehetséges.
4. § *
5. § * (1) Az adózó az állami adó- és vámhatóság által működtetett elektronikus felületen – elektronikus azonosítási szolgáltatás igénybevételét követően – adhat állandó meghatalmazást. Az ügyvéd, ügyvédi iroda vagy a kamarai jogtanácsos részére adott állandó meghatalmazást a meghatalmazottnak az állami adó- és vámhatóság által működtetett elektronikus felületen – elektronikus azonosítási szolgáltatás igénybevételét követően – jóvá kell hagynia.
(2) Az állandó meghatalmazott – a hiteles elektronikus irattá alakított meghatalmazás vagy a meghatalmazást tartalmazó, legalább az adózó minősített elektronikus aláírásával vagy azonosításra visszavezetett dokumentumhitelesítési szolgáltatással hitelesített elektronikus irat egyidejű csatolásával – az állami adó- és vámhatóság által rendszeresített elektronikus űrlapon is bejelentheti képviseleti jogosultságát.
(3) * Az állandó meghatalmazott az állandó meghatalmazást – elektronikus azonosítási szolgáltatás igénybevételét követően – előkészítheti az állami adó- és vámhatóság által működtetett elektronikus felületen. Az előkészített állandó meghatalmazást az adózónak az elektronikus felületen – elektronikus azonosítási szolgáltatás igénybevételét követően – jóvá kell hagynia. Az így jóváhagyott jognyilatkozat az adózó által megtett jognyilatkozatnak minősül.
5/A. § * A helyi iparűzési adó alanya az állami adó- és vámhatóság által rendszeresített elektronikus űrlapon a hiteles elektronikus irattá alakított meghatalmazás vagy a meghatalmazást tartalmazó, legalább az adózó minősített vagy minősített tanúsítványon alapuló fokozott biztonságú elektronikus aláírásával vagy azonosításra visszavezetett dokumentumhitelesítési szolgáltatással hitelesített elektronikus irat egyidejű csatolásával tehet az önkormányzati adóhatóság előtt helyi iparűzési adóügyben eljárni jogosult állandó meghatalmazottra vonatkozó bejelentést.
6. § * Az elektronikus ügyintézésre nem kötelezett adózó az állandó meghatalmazottjának állami adó- és vámhatóság előtti képviseleti jogosultságát saját kezű aláírásával ellátott, az állami adó- és vámhatóság által erre a célra rendszeresített nyomtatványon papír alapon is bejelentheti az állami adó- és vámhatósághoz. Az adózó a bejelentéshez csatolja az eredeti állandó meghatalmazást.
7. § * Az adózó az állandó meghatalmazás megtétele, továbbá az állandó meghatalmazott a képviseleti jogosultságának bejelentése során – az adózó, a meghatalmazott és az esetleges együttes jóváhagyó adóhatóság előtti azonosításához szükséges adatokon túlmenően – nyilatkozik arról, hogy
a) jogi személy és egyéb szervezet adózó meghatalmazó esetén az állandó meghatalmazott képviseleti jogosultsága az adóigazgatási eljárásról szóló 2017. évi CLI. törvény (a továbbiakban: Air.) mely jogcímén alapul,
b) az Air. 17. § (1) bekezdés g) pontja szerinti esetben ténylegesen az adózó nevében eljáró természetes személy meghatalmazott mely számviteli, könyvviteli szolgáltatásra vagy adótanácsadásra jogosult gazdasági társaság, illetve egyéb szervezet törvényes vagy szervezeti képviselőjeként, alkalmazottjaként, tagjaként jár el, megjelölve annak adószámát,
c) a képviseleti jogosultság határozott vagy határozatlan időre szól, határozott időtartam esetén az időtartam megjelölésével,
d) a képviseleti jogosultság mely adóügyek intézésére terjed ki,
e) amennyiben képviseleti jogosultsága nem önálló, akkor az általa bejelentett ügycsoportok tekintetében – ahol az értelmezhető – mely természetes személy jóváhagyása szükséges (a továbbiakban: együttes jóváhagyó), illetve
f) azonos ügycsoportban több ügyintézésre jogosult képviselő közül melyik tekintendő az iratok átvételére kijelölt képviselőnek.
7/A. § * Az ügycsoportok változása esetén az adóhatóság a korábbi bejelentéseket a képviseleti jogosultságok lehetőség szerinti legszélesebb körű megtartásával megfelelteti az új ügycsoportoknak. Ha a megfeleltetés a korábbi bejelentésekhez képest tartalmi változást eredményez, az adóhatóság értesíti az adózót és meghatalmazottját a változásról, valamint arról, hogy ha az adózó, illetve meghatalmazottja az értesítés közlésétől számított 8 napon belül a képviseleti jog kapcsán új bejelentést nem tesz, az adóhatóság a megfeleltetett jogosultságokat a nyilvántartásba hivatalból bejegyzi.
8. § Ugyanazon képviselt adózóra vonatkozóan a képviselő egyidejűleg csak egy képviseleti jogcímet jelenthet be. Ha a képviselő egyidejűleg több jogcímen is képviselheti az adózót, akkor a bejelentés során olyan jogcímet köteles választani, mely az általa bejelentett valamennyi adóügy intézésére jogosít.
9. § * A bejelentés alapján az állami adó- és vámhatóság az állandó meghatalmazott képviselő eljárási jogosultságát, különösen az Air.-ben meghatározott személyi és képesítési követelmény teljesülését a rendelkezésére álló adatok alapján ellenőrzi. Ha az ellenőrzés alapján a képviseleti jogosultság igazoltnak tekinthető, azt az állami adó- és vámhatóság az adóalanyok nyilvántartásának részét képező képviseleti nyilvántartásába bejegyzi, melyről az adózót és a képviselőt értesíti.
10. § Ha a képviseleti jogosultság nem tekinthető igazoltnak, a képviseleti jogosultság hiányáról az adóhatóság az elektronikus űrlapot benyújtó személyt értesíti, és egyidejűleg felhívja arra, hogy a képviseleti jogosultságát három munkanapon belül jelentse be. Ha a képviseleti jogosultság bejelentése három munkanapon belül nem történik meg, az állami adó- és vámhatóság az elektronikus űrlap benyújtását elutasítja.
11. § (1) Együttes képviseleti jogosultság esetén, a képviselő által benyújtott elektronikus űrlap akkor tekinthető benyújtottnak, ha a benyújtóval együttesen eljáró képviselő – elektronikus azonosítási szolgáltatás igénybevételét követően – az állami adó- és vámhatóság által működtetett elektronikus felületen a benyújtást követő három napon belül nyilatkozik, hogy az elektronikus űrlap benyújtását jóváhagyja. Az állami adó- és vámhatóság a jóváhagyásra váró elektronikus űrlapról az együttes jóváhagyásra jogosult képviselőt – a következményekre kiterjedően – tájékoztatja.
(2) Ha az elektronikus űrlap esetében három napon belül az együttes jóváhagyás nem történik meg, az elektronikus űrlap feldolgozását az állami adó- és vámhatóság elutasítja. A jóváhagyás hiánya miatti elutasításról az adóhatóság az adózót, továbbá valamennyi, az adott elektronikus űrlap benyújtására, illetve jóváhagyására jogosult képviselőt értesíti elektronikus tárhely útján.
12. § * (1) Az adózó, illetve törvényes képviselője, valamint az állandó meghatalmazott számára a nyilvántartásba vett képviseleti jogosultság valamennyi adata lekérdezhető az állami adó- és vámhatóság által működtetett elektronikus felületen.
(2) A rendelkezési nyilvántartáson keresztül lekérdezhető az állami adó- és vámhatóság által nyilvántartásba vett, állandó meghatalmazáson alapuló képviseleti jogosultság.
13. § * (1) Ha az első bejelentést követően a képviseleti jogosultságot érintő adatokban változás következett be, azt – az első bejelentésre irányadó szabályok szerint – a bejelentéskor meglévő valamennyi jogosultságra és érvényes adatra kiterjedően kell bejelenteni.
(2) Az állami adó- és vámhatóság által működtetett elektronikus felületen elérhető lekérdezés szolgáltatás igénybevételére az állandó meghatalmazott és az együttes jóváhagyó is önállóan jogosult.
14. § * Ha az állandó meghatalmazáson alapuló képviseleti jogosultság határozott időre szól és az harminc napnál hosszabb, a határozott idő lejártát megelőző nyolcadik napon az állami adó- és vámhatóság a képviseleti jogosultság határozott idő leteltét követő naptól beálló érvénytelenségéről az adózót és az állandó meghatalmazottat előzetesen értesíti.
15. § * Az állandó meghatalmazott, illetve az adózó a bejelentett képviseleti jogosultság megszűnését vagy az állami adó-és vámhatóság által működtetett elektronikus felületen adott meghatalmazás visszavonását – az első bejelentésre vagy jognyilatkozatra irányadó szabályok szerint – haladéktalanul köteles bejelenteni az állami adó- és vámhatósághoz. Az állami adó- és vámhatóság a nyilvántartásból való törlésről – abban az esetben is, ha hivatalból jár el – értesíti az adózót, valamint az állandó meghatalmazottat.
15/A. § * Az önkormányzati adóhatóság az állandó meghatalmazáshoz az önkormányzati adóhatóság által rendszeresíthető bevallási, bejelentési nyomtatványok tartalmáról szóló miniszteri rendelet szerint nyomtatványt vagy űrlapot rendszeresíthet.
15/B. § * (1) A csoportos társasági adóalany létrehozására és a csoportos társasági adóalanyhoz történő csatlakozás engedélyezésére irányuló kérelem tartalmazza:
a) a csoporttagok által kijelölt csoportképviselőt és a csoportképviselő képviselet vállalásáról szóló beleegyező nyilatkozatát, továbbá
b) csoporttagonként külön-külön:
ba) a csoporttag nevét, címét és adószámát,
bb) a társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény (a továbbiakban: Tao tv.) 2/A. § (2)–(3) bekezdése szerinti feltételek fennállásának igazolását, ha az állami adó- és vámhatóság vagy a cégbíróság rendelkezésére álló adatok alapján az nem állapítható meg, és
bc) a nyilvántartási rendszer bemutatását, amely alkalmas a Tao. tv. 5. § (11) bekezdésben meghatározott adatok alátámasztására és ellenőrzésére.
(2) A csoportos társasági adóalanyhoz történő csatlakozás, illetve a csoportos társasági adóalanyból való kilépés engedélyezésére irányuló kérelemnek tartalmaznia kell a csoportos társasági adóalanyiságban részt vevő valamennyi többi tag közös, kifejezett és egybehangzó hozzájárulását a tag csatlakozásához, illetve kilépéséhez.
15/C. § * (1) Az állami adó- és vámhatóság a csoportos társasági adóalany létrehozását és a csoportos társasági adóalanyhoz történő csatlakozást engedélyező határozatában rendelkezik az alapító tagok és a csatlakozó tag által bevallott, még esedékessé nem vált adóelőlegek törléséről és a csoportos társasági adóalany részére történő előírásáról.
(2) A csoportos társasági adóalanyt alapító vagy az ahhoz csatlakozó tagok által a csoport létrejöttének napját, illetve a csoporttagság kezdő napját megelőző adóévről benyújtandó bevallásban feltüntetett, még esedékessé nem vált adóelőlegek törléséről és a csoportos társasági adóalany részére történő előírásáról az állami adó- és vámhatóság – a bevallási határidőtől, a bevallás határidőt követő benyújtása esetén annak benyújtásától vagy a bevallás javítása esetén annak javításától számított harminc napon belül – határozatban rendelkezik.
(3) Az állami adó- és vámhatóság által törölt előlegeket azok eredeti esedékességi időszakára, azok eredeti esedékességi időpontjához igazodva kell a csoportos társasági adóalanynak megfizetnie.
16. § (1) Az adókötelezettséget érintő változás különösen
a) az adózás rendjéről szóló 2017. évi Cl. törvény (a továbbiakban: Art.) 1. mellékletében felsorolt adatok változása,
b) a cégbejegyzésre nem kötelezett adózó végelszámolása kezdetének és befejezésének időpontja,
c) cégbejegyzésre nem kötelezett jogi személy, egyéb szervezet végelszámolás nélküli megszűnése esetén a jogutód nélküli megszűnésről szóló döntés,
d) az egyszerűsített végelszámolás megindulása, valamint annak megszüntetése és a cég működésének továbbfolytatása,
e) az adóköteles tevékenység vagy a jogi személy, egyéb szervezet megszűnése,
f) * a csoportos társasági adóalanyban részt vevő csoporttag tekintetében a Tao tv. 2/A. § (2)–(4) bekezdésében meghatározott feltételek nem vagy nem teljes körű teljesülése.
(2) A cég, a bíróság által nyilvántartandó jogi személy létesítő okiratában nem szereplő, de ténylegesen végzett tevékenység esetén a tevékenység megkezdését, illetve a bejelentett vagy bejelenteni elmulasztott tevékenység megszűnését követő tizenöt napon belül tesz bejelentést.
(3) Akit törvényben meghatározott értékhatár elérése esetén terhel adókötelezettség, a bejelentést az értékhatár elérését követő tizenöt napon belül kell megtennie az adóhatósághoz.
(4) Az adózó az adókötelezettséget érintő változás szabályai szerint jelenti be az állami adó- és vámhatósághoz
a) a tényleges üzletvezetés helye áthelyezésének időpontját és az érintett másik államot, ha a tényleges üzletvezetésének helyét Magyarország területéről másik állam területére helyezi át,
b) a kapcsolt vállalkozásnak minősülő másik személy nevét (elnevezését), székhelyét (telephelyét) és adóazonosító számát az első szerződéskötésüket követő tizenöt napon belül, valamint a kapcsolt vállalkozási viszony megszűnését a megszűnést követő tizenöt napon belül.
(5) Ha az Art. 1. melléklet 17. pont 17.1. és 17.2. alpontjában említett adózó, és a bíróság által nyilvántartandó jogi személy adataiban bekövetkezett változás az adózó adószámának megváltozását eredményezi, az állami adó- és vámhatóság a megváltozott adószámról az adózóval egyidejűleg értesíti a cégbíróságot, az egyéni vállalkozói tevékenységgel kapcsolatos ügyekben eljáró hatóságot és az egyéni vállalkozók nyilvántartását vezető szervet valamint bíróság által nyilvántartandó jogi személy esetében a bíróságot.
(6) Az Art. 1. melléklet 17. pont 17.1. és 17.2. alpontjában említett adózó a cégbírósághoz, az egyéni vállalkozói tevékenységgel kapcsolatos ügyekben eljáró hatósághoz, a bíróság által nyilvántartandó jogi személy a bírósághoz teljesített bejelentéssel tesz eleget az állami adó- és vámhatósághoz teljesítendő változásbejelentési kötelezettségének azon adókötelezettséget érintő adatai tekintetében, amelyeknek változásáról a cégbíróság, az egyéni vállalkozók nyilvántartását vezető szerv, bíróság által nyilvántartandó jogi személy esetében a bíróság külön jogszabály alapján az állami adó- és vámhatóságot értesíti. Az Art. 1. melléklet 17. pont 17.1. és 17.2. alpontjában említett adózó, valamint a bíróság által nyilvántartandó jogi személy a főtevékenység változását a változást követő tizenöt napon belül az állami adó- és vámhatósághoz jelenti be a gazdasági tevékenységek statisztikai osztályozása NACE Rev. 2. rendszerének létrehozásáról és a 3037/90/EGK tanácsi rendelet, valamint egyes meghatározott statisztikai területekre vonatkozó EK-rendeletek módosításáról szóló az Európai Parlament és a Tanács 2006. december 20-i 1893/2006/EK rendelet szerint.
(7) A változásbejelentési kötelezettség azon adatok tekintetében, amelyeket más nyilvántartás közhitelesen tartalmaz, úgy is teljesíthető, hogy az adatváltozásról a közhiteles nyilvántartást vezető szerv – ha ezt tőle az adózó kéri – az Art. 44. §-ban meghatározott határidőben értesíti az állami adó- és vámhatóságot.
(8) Az egyéni vállalkozó adózó az egyéni vállalkozók nyilvántartásában nem szereplő, az Art. 1. melléklete szerinti adatainak változását az egyéni vállalkozói tevékenységgel kapcsolatos ügyekben eljáró hatóság útján is bejelentheti az állami adó- és vámhatósághoz.
(9) * Azon szervezeteknél, amelyeknél a személyi juttatások kiemelt előirányzaton elszámolandó kiadásokkal kapcsolatos számfejtési és kifizetőhelyi feladatokhoz kapcsolódó, az állami adó- és vámhatóság felé teljesítendő bejelentési és bevallási kötelezettségek teljesítése a központosított illetményszámfejtés útján történik, az állami adó- és vámhatóság a Magyar Államkincstár (a továbbiakban: Kincstár) által átadott adatok alapján veszi nyilvántartásba az eljáró képviselő adatait és a képviseleti jogosultsága terjedelmét. E bekezdés alkalmazásában a képviseleti adatok és jogosultságok nyilvántartásba vételéhez szükséges adatokat a Kincstár – az állami adó- és vámhatósággal egyeztetett módon és időpontban – elektronikus formában átadja az állami adó- és vámhatóság részére. Az adatátadás tartalmazza a képviselőként eljáró személy nevét, adóazonosító jelét, képviseleti jogosultsága kezdő időpontját, terjedelmét, az általa képviselt adózó elnevezését, adószámát, valamint a kapcsolattartáshoz szükséges adatokat. A képviseleti jogosultság a Kincstár általi illetmény-számfejtési feladatellátáshoz kapcsolódó valamennyi adóhatósági adatszolgáltatásra, tájékoztatásra, visszaigazolásra kiterjed.
17. § (1) Az adószám törléséről hozott határozat elleni fellebbezés esetén a felettes szerv a fellebbezésről az iratok hozzá történő megérkezését követő tizenöt napon belül dönt.
(2) *
(3) *
(4) * Az állami adó- és vámhatóság az Art. 246. § (1) bekezdés c)–e) és i) pontjában meghatározott esetekben az adószám törlését elrendelő határozatot hirdetményi úton közli az adózóval.
18. § (1) Az adóbevallás helyességét az Art. 47. §-ában foglalt esetben az adóhatóság megvizsgálja, a számítási hibát és más hasonló elírást kijavítja, és ha a kijavítás az adófizetési kötelezettség vagy az adó-visszatérítés összegét érinti, az adózót a kijavítástól számított harminc napon belül értesíti. *
(2) Ha az adózó a kijavítással nem ért egyet, az értesítés kézhezvételét követő tizenöt napon belül egyeztetés végett az adóhatósághoz fordulhat. Eredménytelen egyeztetés esetén az adóhatóság az eljárást megindítja, és az adót határozattal állapítja meg. A bevallás kijavítása nem minősül ellenőrzésnek, az ennek során hozott határozat nem minősül utólagos adómegállapításnak.
(3) Az eredményes egyeztetésig, illetve a határozat véglegessé válásáig a visszatérítendő adót a kijavított összeg szerint kell kiutalni.
(4) Ha a kijavítás alapján az adózót a bevallottnál kisebb fizetési kötelezettség terheli, az adóhatóság az adóbefizetés igazolását követően az adózó kérelmére a javára mutatkozó összeget harminc napon belül visszatéríti, illetve ha azt nem fizették be, az adózónak a kijavított összeget kell megfizetnie.
(5) Ha a kijavítás miatt az adózót további befizetés terheli, és az adózó a kijavítással
a) egyetért, az adót harminc napon belül kell megfizetnie,
b) nem ért egyet, a (2) bekezdésben foglaltak szerint kell eljárni.
(6) Ha az adóbevallás (költségvetési támogatásigénylés) az adózó közreműködése nélkül nem javítható ki, vagy az adózó fennálló adótartozásáról, köztartozásáról a nyilatkozattételt vagy jogszabályban előírt igazolások benyújtásának kötelezettségét elmulasztotta, továbbá az adóbevallásából, nyilatkozatából olyan adatok hiányoznak, amelyek az adóhatóság nyilvántartásában sem szerepelnek, az adózót az adóhatóság tizenöt napon belül – megfelelő határidő tűzésével – hiánypótlásra szólítja fel.
(7) Az adó megállapításához való jog elévülési idején belül az adózó is kezdeményezheti az adóbevallás kijavítását, ha a bevallás – adó, adóalap, költségvetési támogatás összegét nem érintő – hibáját észleli.
(8) *
(9) *
19. § (1) * Az állami adó- és vámhatóság az adózó erre irányuló kérelme alapján, a kérelem benyújtásának hónapját követő hónap tizedik napján felveszi az adózót a köztartozásmentes adózói adatbázisba, ha vizsgálata alapján az adózó a köztartozásmentes adózói adatbázisba történő felvételhez az Art.-ben előírt feltételeket teljesíti. Az adózó külön nyilatkozik arról, hogy a köztartozásmentes adózói adatbázis közzétételét megelőző hónap utolsó napjáig esedékes bevallási és befizetési kötelezettségének maradéktalanul eleget tesz vagy eleget tett. A kérelem teljesítésének a köztartozásmentes adózói adatbázisba történő felvétel minősül.
(2) Ha az adózó a kérelem benyújtása hónapjának utolsó napján a köztartozásmentes adózói adatbázisba történő felvételhez előírt valamely feltételnek nem felel meg, az állami adó- és vámhatóság az adózót tíz napos határidő tűzésével hiánypótlásra hívja fel, amely határidő eredménytelen elteltét követően a kérelmet elutasító határozatot hoz. A hiánypótlási felhívásban, illetve az elsőfokú határozatban fel kell tüntetni azt is, hogy az adózó mely feltételeknek – ideértve a tartozások összegszerűségét is – nem felelt meg. Ha az adózó a kitűzött határidőn belül a hiánypótlási felhívásban megjelölt feltételeknek eleget tesz, az állami adó- és vámhatóság az adózót a feltételek teljesítésének hónapját követő hónap tizedik napjáig a köztartozásmentes adózói adatbázisba felveszi.
(3) A határozat elleni jogorvoslatra a nyilvántartásba vételi eljárással kapcsolatos jogorvoslati szabályok irányadók, azzal, hogy a fellebbezés iránti kérelmet az elsőfokú határozat kézhezvételétől számított nyolc napon belül kell előterjeszteni, illetve azt az állami adó- és vámhatóság nyolc napon belül bírálja el.
(4) Az állami adó- és vámhatóság a köztartozásmentes adózói adatbázis adatait minden hónap tizedik napján frissíti. Ha a köztartozásmentes adózói adatbázisba történő felvételt követően az adózó a feltételek bármelyikének nem felel meg, az állami adó- és vámhatóság az adózót a köztartozásmentes adózói adatbázisból törli, amelyről az adózót értesíti. Ezt követően a köztartozásmentes adózói adatbázisba történő felvétel a kérelem ismételt benyújtásával kérhető.
(5) A köztartozásmentes adózói adatbázisból történő, (4) bekezdés szerinti törléssel kapcsolatos észrevétel az értesítés kézhezvételétől számított nyolc napon belül terjeszthető elő. Az észrevételben foglaltakat az állami adó- és vámhatóság nyolc napon belül kivizsgálja. Ha az adózó az észrevételben foglaltak alapján a köztartozásmentes adózói adatbázisba történő felvétel feltételeinek megfelel, az állami adó- és vámhatóság a köztartozásmentes adózói adatbázisba felveszi. Ha az adózó a felvétel feltételeinek nem felel meg, vagy észrevétele elkésett, az állami adó- és vámhatóság elutasító határozatot hoz. A köztartozásmentes adózói adatbázisba történő felvétel a kérelem ismételt benyújtásával kérhető.
20. § (1) A pénzforgalmi számlanyitásra kötelezett adózó a fizetési kötelezettségét belföldi pénzforgalmi számlájáról történő átutalással köteles teljesíteni.
(2) A pénzforgalmi számlanyitásra nem kötelezett adózó a fizetési kötelezettségét belföldi fizetési számlájáról történő átutalással vagy készpénz-átutalási megbízással köteles teljesíteni.
(2a) * A fizetési kötelezettségnek az (1) és (2) bekezdés szerinti teljesítése során az adózó köteles megadni az adóazonosító számát a közlemény, illetve a befizető-azonosító rovatban.
(3) * Az adózó – pénzforgalmi számlanyitási kötelezettségétől függetlenül – a fennálló fizetési kötelezettségét
a) az állami adó- és vámhatóság felé az 58. § szerint,
b) az önkormányzati adóhatóság felé az elektronikus ügyintézés és a bizalmi szolgáltatások általános szabályairól szóló 2015. évi CCXXII. törvény 1. § 14. pontjában meghatározott – az adott önkormányzati adóhatóság által biztosított módon – elektronikus fizetéssel is
teljesítheti.
(4) Olyan külföldi pénznem esetében, amelynek nincs a Magyar Nemzeti Bank (a továbbiakban: MNB) által közzétett forintban megadott árfolyama, az MNB által közzétett, euróban megadott árfolyamot kell figyelembe venni. Az átváltás költsége a külföldi illetőségű adózót terheli.
21. § (1) Az adó megfizetésének időpontja:
a) átutalással történő fizetés esetén az a nap, amikor az adóval az adózó belföldi pénzforgalmi vagy fizetési számláját az azt vezető pénzforgalmi szolgáltató megterhelte,
b) pénztárba történő fizetés esetén az a nap, amikor az adót a pénzforgalmi szolgáltató vagy – ha jogszabály lehetővé teszi – az adóhatóság pénztárába befizették,
c) készpénz-átutalási megbízással történő fizetés esetén az a nap, amikor az adót postára adták,
d) elektronikus fizetés esetén az 59. §-ban meghatározott időpont.
(2) Minden más esetben az adó megfizetésének időpontja az a nap, amikor az adóhatóság számláján, önkormányzati adóhatóság esetén a helyi önkormányzat számláján a befizetést jóváírják.
22. § * (1) Ha az adószámla tartozást vagy túlfizetést mutat,
a) az állami adó- és vámhatóság ötezer forintot meghaladó összegű tartozás vagy túlfizetés esetén október 31-ig,
b) az önkormányzati adóhatóság ezer forintot meghaladó összegű tartozás vagy túlfizetés esetén szeptember 10-ig az adózó adószámlájának adónemenkénti egyenlegéről, valamint annak részletezéséről és a tartozásai után felszámított késedelmi pótlékról az adózó részére értesítést ad ki.
(2) Az állami adó- és vámhatóság az adózó adószámlájának egyenlegéről, a tartozásai után felszámított késedelmi pótlékról, valamint a közösségi vámjog szerinti késedelmi kamatról nem értesíti azt az adózót, aki (amely) bevallás benyújtására, adatszolgáltatás teljesítésére elektronikus úton kötelezett, vagy választása szerint elektronikusan nyújtotta be a bevallását. Ezen adózóknak az állami adó- és vámhatóság az értesítési feltételek fennállása esetén elektronikus tájékoztatást küld az adószámla és a felszámított késedelmi pótlék elektronikus elérhetőségéről.
(3) Az önkormányzati adóhatóság az adózó adószámlájának egyenlegéről, a tartozásai után felszámított késedelmi pótlékról elektronikusan a hivatalos elérhetőségén értesíti azt az adózót, aki (amely) bevallás benyújtására, adatszolgáltatás teljesítésére elektronikus úton kötelezett, vagy választása szerint elektronikusan nyújtotta be a bevallását.
23. § (1) * A kifizető és a munkáltató olyan bizonylatot köteles kiállítani és a kifizetéskor átadni, amelyből kitűnik a természetes személynek a kifizetőtől, illetve a munkáltatótól származó bevételének teljes összege és jogcíme, az adóelőleg, az adó és a járulék, a természetes személyt terhelő szociális hozzájárulási adó alapja és összege, valamint a szociális hozzájárulási adóról szóló 2018. évi LII. törvény 1. § (1)–(3) bekezdése szerinti jövedelme összege. A munkáltató a kifizetést követően a kiadott bizonylaton feltünteti az adóelőleg megállapításakor figyelembe vett családi kedvezmény összegét. E rendelkezést kell alkalmazni az adóköteles társadalombiztosítási ellátást teljesítő társadalombiztosítási kifizetőhelyre is. A munkáltató, a kifizető és az adóköteles társadalombiztosítási ellátást teljesítő társadalombiztosítási kifizetőhely a természetes személynek – a vállalkozó részére e minőségében teljesített kifizetések kivételével – az előzőekben említettekről, továbbá a kifizetéskor figyelembe vett bevételcsökkentő tételekről, valamint az adót, adóelőleget csökkentő tételekről az elszámolási évet követő év január 31-éig összesített igazolást ad.
(2) A természetes személy adózó a vele együtt élő házastársát, élettársát megillető, de az említettek általa igénybe nem vehető családi kedvezményt
a) az adóbevallásában, vagy
b) önellenőrzéssel
veheti igénybe.
(3) A társadalombiztosítási szerv az általa kifizetett adóköteles társadalombiztosítási ellátás teljes összegéről, a kifizetett összegről és a levont adóelőlegről a természetes személy részére, naptári éven belül az ellátási időszak végén (az utolsó kifizetéskor), teljes naptári évet lefedő ellátási időszak esetén a naptári évet követő január hónap 31. napjáig ad igazolást.
(4) Az olyan igazolást, amelynek alapján az adózó a bevételét, az adóalapját vagy az adóját csökkentheti, a kedvezményre való jogosultság keletkezésének időpontjában, de legkésőbb az adóévet követő év február hónap 15. napjáig kell kiadni.
(5) * Ha a természetes személy munkaviszonya év közben megszűnik, a munkáltató a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény 36/A. § (2) bekezdése szerinti foglalkoztatási igazolást állít ki. Az igazolásnak tartalmaznia kell az adóéven belüli előző munkáltató, munkáltatók által közölt adatokat is.
(6) Az igazolást az (5) bekezdés szerint kell kiadni a természetes személy nyugdíjazása vagy halála esetén is. A természetes személy halála esetén az igazolást a vele közös háztartásban élt hozzátartozója, ennek hiányában örököse részére kell kiadni.
(7) A kifizető, a munkáltató a természetes személynek kifizetett összegekről, a levont, illetve megállapított adóról a könyvvezetésre vonatkozó szabályok szerint nyilvántartást köteles vezetni.
(8) Az adóbeszedésre kötelezett az általa beszedett adóról az adó alapjának és összegének a megállapítására alkalmas nyilvántartást vezet, és az adózónak bizonylatot ad.
(9) A kifizető olyan bizonylatot (igazolást) állít ki az osztalékban részesülő személy részére, amely tartalmazza a kifizető és a bevételt, jövedelmet szerző nevét (elnevezését), adóazonosító számát, székhelyét (telephelyét), lakóhelyét, a kifizetés jogcímét, az osztalék kifizetésének évét, a bizonylat (igazolás) kiállításának időpontját, az adó alapját és a megállapított adó összegét. Osztalékelőleg fizetése esetén, illetve ha az osztalékadót a kifizető nem vonta le, adó-visszatérítésre jogosító igazolás nem állítható ki.
24. § (1) * Az általános adóigazolás tartalmazza az adózónak az igazolás kiadásának napján vagy az igazolás kiadása iránti kérelemben megjelölt napon
a) az adóhatóságnál fennálló adótartozását vagy az állami adó- és vámhatóságnál fennálló tartozását vagy annak hiányát,
b) a kiállítás napjáig előírt valamely adónemre vonatkozó adatbejelentési, bevallási és adófizetési kötelezettség elmulasztását, ide nem értve azt, ha az adóhatóság által lefolytatott ellenőrzés a mulasztást feltárta, és az adózó a végleges megállapítások alapján keletkezett fizetési kötelezettségét teljesítette, és
c) a végrehajtásra vagy a visszatartásra átadott köztartozásokat.
(2) A nemleges adóigazolás igazolja, hogy az adózónak az igazolás kiállításának napján vagy az igazolás iránti kérelemben megjelölt napon az adóhatóságnál nyilvántartott tartozása, valamint végrehajtásra vagy visszatartásra átadott köztartozása nincs.
(3) Ha jogszabály adóigazolás benyújtását írja elő, e kötelezettség teljesítettnek minősül, ha az állami adó- és vámhatóság az adózót az adóigazolás benyújtását előíró jogszabályban meghatározott határidő utolsó napján vagy határnapon, egyéb esetekben a kérelem benyújtásakor a köztartozásmentes adózói adatbázisban nyilvántartja.
(4) * A köztartozásmentes adózói minőségről szóló igazolás tartalmazza az igazolás kiadásának napján vagy az igazolás kiadása iránti kérelemben megjelölt napon az Art. 260. § (1) bekezdés a)–g) pontjában előírt feltételeknek való megfelelést. A kiadott igazolás adóigazolásnak minősül.
(5) A jövedelemigazolás a kiállítás napján fennálló állapotnak megfelelően adóévenként tartalmazza az adózó által bevallott, illetve a munkáltatói, utólagos adómegállapítás, valamint a soron kívüli adómegállapítás útján megállapított, összevontan és elkülönülten adózó jövedelmet, valamint a jövedelem után keletkező személyi jövedelemadó, a különadóalap után a különadó, illetve az egyszerűsített közteherviselési hozzájárulás (a továbbiakban: ekho) szerint adózott bevétel összegét és az ekho-fizetési kötelezettséget. Arra az adóévre vonatkozóan, amelyben az adózó adónyilatkozatot nyújtott be, a jövedelemigazolás a családi kedvezménnyel nem csökkentett összevont adóalap és valamennyi bevallási kötelezettséggel járó külön adózó jövedelem együttes összegét, valamint az adózó személyi jövedelemadó-kötelezettségét tartalmazza.
(6) Ha az adózó az egyszerűsített vállalkozói adó (a továbbiakban: eva) alanya, a jövedelemigazolás adóévenként tartalmazza az eva-alanyiság körében megszerzett összes bevételt és az ezután megállapított egyszerűsített vállalkozói adót, egyebekben az eva-alapot nem képező jövedelemről (bevételről) az egyébként irányadó szabályok szerint állítja ki az állami adó- és vámhatóság a jövedelemigazolást.
(6a) * Az (5) bekezdésben foglaltakon túl, ha az adózó átalányadózást választott – ide nem értve a tételes átalányadózás választását –, a jövedelemigazolás adóévenként tartalmazza az átalányadó alapjába, illetve az adóalapba beszámító bevételt, az alkalmazott költséghányad mértékét, az átalányban megállapított jövedelem összegét, az átalányban megállapított jövedelem adómentes részét, valamint az átalányban megállapított adóköteles jövedelem összegét.
(7) * Ha az adózó személyi jövedelemadóról vagy egyszerűsített vállalkozói adóról nem nyújtott be bevallást, nyilatkozatban nem kérte a munkáltatói adómegállapítást, nem adható ki jövedelemigazolás, kivéve, ha
a) az adózó adóalapjának és adójának megállapítása utólagos, illetve soron kívüli adómegállapítás keretében történt,
b) a jövedelemigazolás kiállításának napján fennálló állapotnak megfelelően az állami adó- és vámhatóság nyilvántartása szerint az adózót a személyi jövedelemadóról szóló törvény alapján bevallási kötelezettség nem terheli, illetve terhelte, és erre vonatkozóan az állami adó- és vámhatóság felé nyilatkozik.
(8) Az állami adó- és vámhatóság a belföldi illetőségről a személyi jövedelemadóról szóló törvénynek a belföldi illetőségű természetes személyre, valamint a társasági adóról és az osztalékadóról szóló törvénynek a belföldi illetőségű adózóra vonatkozó rendelkezései alapján illetőségigazolást állít ki a kiállítás napján fennálló állapotnak megfelelően. Az illetőségigazolás tartalmazza a természetes személy nevét, állandó vagy ideiglenes lakóhelyét, ennek hiányában tartózkodási helyét, adóazonosító jelét, illetve az egyéni vállalkozó, jogi személy, egyéb szervezet nevét (elnevezését), székhelyét, valamint adószámát.
(9) Az adóhatóság az adó- és a jövedelemigazolást magyar, az illetőségigazolást magyar és angol nyelven állítja ki.
(10) Az adóhatóság az adóhatósági igazolást a külföldi hatóság által rendszeresített nyomtatványon is kiállítja, ha a kérelmező a nyomtatványhoz csatolja annak magyar nyelvű szakfordítását. Nincs szükség szakfordításra, ha a nyomtatvány angol nyelvű, vagy ha a két- vagy többnyelvű nyomtatvány teljes körű angol nyelvű szöveget is tartalmaz.
(11) *
(12) A kiadott adóhatósági igazoláson az állami adó- és vámhatóság véletlenszám-generátor használatával képzett, legalább huszonnégy karakteres azonosítót helyez el, amelynek segítségével az adózó, a képviselője és az igazolás felhasználója – elektronikus azonosítási szolgáltatás igénybevételét követően – az állami adó- és vámhatóság honlapján a kiadott igazolást megtekintheti, letöltheti.
(13) * A közbeszerzéshez kapcsolódó kifizetés céljából igényelt adóigazolás iránti kérelem tartalmazza a kifizetést teljesítő adózó nevét (elnevezését), székhelyét (címét), adóazonosító számát is.
24/A. § * Az állami adó- és vámhatóság az adózó számára elérhetővé teszi, illetve a központi hitelinformációs rendszerről szóló 2011. évi CXXII. törvény szerinti központi hitelinformációs rendszert kezelő pénzügyi vállalkozáson keresztül az Art. 131. § (24) bekezdése szerinti címzetteknek megküldi a következő adatokat tartalmazó keresetkimutatást, valamint a keresetkimutatás előállításának időpontját:
a) a természetes személy neve és adóazonosító jele;
b) a munkáltató, a kifizető (ideértve az egyéni vállalkozónak nem minősülő természetes személy munkáltatót is), a társadalombiztosítás ellátásaira jogosultakról, valamint ezen ellátások fedezetéről szóló 2019. évi CXXII. törvény 87. § (5) bekezdése szerinti kötelezett neve és adóazonosító száma;
c) foglalkoztatásra vonatkozó adatok közül a biztosítási jogviszony kezdete és megszűnésének időpontja, a munkakör FEOR száma, a munkakör megkezdésének és befejezésének dátuma, a részmunkaidős és teljes foglalkoztatásban eltöltött heti munkaórák száma, a foglalkoztatás megkezdésének és befejezésének dátuma;
d) az adóelőleg alapjának számításánál figyelembe vett, összevont adóalapba tartozó jövedelmek a havi adó- és járulékbevallás szerinti részletezettséggel és az összevont adóalapot csökkentő kedvezmények összesen;
e) az összevont adóalapba tartozó jövedelmeket terhelő adóelőleg;
f) az összevont adóalapot terhelő adóelőleg levont összege;
g) a külön adózó jövedelmek összesített adatai (a kifizetés alapjául szolgáló bruttó összeg, az adó alapja, az adóalapot terhelő adó és a tárgyévben levont adó összege);
h) az EGT-tagállamban biztosított személytől levont ekho alapja és összege;
i) a nyugdíjast terhelő ekho alapja és összege;
j) a természetes személyt terhelő tizenöt százalékos ekho alapja és összege;
k) a gyermekgondozási díj (GYED) összege;
l) a gyermekgondozást segítő ellátás (GYES) összege;
m) a gyermeknevelési támogatás (GYET), a gyermekek otthongondozási díja (GYOD), az ápolási díj, munkarehabilitációs díj, fejlesztési foglalkoztatási díj, rendvédelmi egészségkárosodási járadék, honvédelmi egészségkárosodási járadék, rendvédelmi egészségkárosodási keresetkiegészítés, honvédelmi egészségkárosodási keresetkiegészítés folyósításának, valamit az álláskeresési támogatás összege összesítve.
24/B. § * (1) Az Art. 33/A. §-ában meghatározottak alapján hivatalból kiadásra kerülő adóigazolványt az állandó személyazonosító igazolvány megszemélyesítését végző szervezet személyesíti meg, az állami adóhatóság adatot szolgáltat e szervezet részére a megszemélyesítéshez szükséges adatokról.
(2) Az állandó személyazonosító igazolvány megszemélyesítését végző szervezet az Art. 33/A. § a) pontja szerint kiállított adóigazolványt a születést anyakönyvező anyakönyvvezető részére küldi meg. Az át nem vett, valamint a téves adatot, illetve elhunyt gyermek adatait tartalmazó adóigazolványt a születést anyakönyvező anyakönyvvezető havonta egyszer megküldi a hatósági igazolványt kiállító szerv vagy annak területi szerve részére.
(3) Az állandó személyazonosító igazolvány megszemélyesítését végző szervezet az Art. 33/A. § b) pontja szerint kiállított adóigazolványt a névváltozással érintett természetes személy adózó részére küldi el.
(4) Az állandó személyazonosító igazolvány megszemélyesítését végző szervezet adatot szolgáltat az állami adó- és vámhatóság részére az adóigazolvány megszemélyesítésével és elküldésével kapcsolatos adatokról.
25. § (1) A törvényben meghatározott feltételeknek megfelelő természetes személyek foglalkoztatása esetére a foglalkoztatót megillető adókedvezmény igénybevételéhez szükséges, jogosultságot igazoló kártyát (a továbbiakban: Rehabilitációs kártya) az állami adó- és vámhatóság a természetes személy kérelmére a pályakezdő fiatalok, az ötven év feletti munkanélküliek, valamint a gyermek gondozását, illetve a családtag ápolását követően munkát keresők foglalkoztatásának elősegítéséről, továbbá az ösztöndíjas foglalkoztatásról szóló törvényben meghatározott eljárásban állítja ki.
(2) Az adóigazolványt kiegészítő kártya a következő adatokat tartalmazza:
a) a kártya tulajdonosának természetes személyazonosító adatai;
b) a kártyatulajdonos adóazonosító jele;
c) a kiállítás kelte;
d) az érvényesség időtartama, amely Rehabilitációs kártya esetén a kártya érvényességének kezdő időpontjától a kártya visszavonásáig terjedő időszak.
(3) Az állami adó- és vámhatóság a Rehabilitációs kártya kiállításáig a kártya helyettesítése céljából igazolást állít ki, amely tartalmazza a (2) bekezdés szerinti adatokat. Ahol jogszabály Rehabilitációs kártyát említ, azon a Rehabilitációs kártyát helyettesítő igazolást is érteni kell.
26. § (1) *
(2) A hirdetmény tartalmazza
a) * a honlapon történő közzététel napját,
b) az eljáró adóhatóság megnevezését,
c) az ügy számát és tárgyát,
d) az adózó nevét és adóazonosító számát, továbbá
e) azt a figyelemfelhívást, hogy az adóhatóság az ügyben döntést hozott, de annak kézbesítése akadályba ütközött, ezért az adózó vagy képviselője a döntést az adóhatóságnál átveheti.
(3) * A hirdetményt az adóhatóság a honlapján helyezi el.
27. § (1) Az állami adó- és vámhatóság meghatározza és közzéteszi a rendszeresített nyomtatványok tartalmát és formáját, gondoskodik arról, hogy azok az adózók számára megfelelő időben, könnyen elérhető helyen álljanak rendelkezésre. A bevallási és adatszolgáltatási nyomtatványokat – ideértve az adóhatóság honlapján közzétett informatikai alkalmazásokat – a benyújtásukra előírt határidőt megelőzően legalább harminc nappal kell közzétenni, kivéve, ha időközben a nyomtatványok, illetve az informatikai alkalmazások változtatását igénylő jogszabály-módosítás kihirdetésére került sor.
(2) Az adóhatóság az internetes honlapján folyamatosan közzéteszi azt az adatformátumot, amelyben az adóalany az ellenőrzés során az elektronikus adathordozón tárolt adatokat rendelkezésre bocsátja. Ha az adatformátum megváltozik, az adóhatóság köteles a változást megelőzően legalább harminc nappal az új adatformátumot közzétenni. Az önkormányzati adóhatóság az adatformátum megváltozását az önkormányzat hivatalos lapjában, honlapján, azok hiányában a helyben szokásos módon is közzéteszi.
27/A. § * (1) Az Air. alapján kirendelt ügygondnok – ha jogszabály másként nem rendelkezik – az eljáró adóhatóság felhatalmazása nélkül pénzt vagy dolgot nem vehet át, vitás jogot nem ismerhet el, illetve arról nem mondhat le, kivéve, ha ezzel az általa képviselt természetes személyt nyilvánvaló károsodástól óvja meg.
(2) Az ügygondnok kirendelése az általa képviselt személy cselekvőképességét nem érinti.
(3) Az ügygondnok működése során tevékenységéről félévenként, továbbá ha a kirendelés célja megvalósult vagy annak oka megszűnt, ezt követően 8 napon belül köteles az eljáró adóhatóságnak jelentést benyújtani.
(4) Az eljáró adóhatóság az ügygondnokot felmenti, ha a kirendelés céljának megvalósulását, vagy a kirendelés okának megszűnését követően előterjesztett jelentést elfogadja.
(5) Az ügygondnokot tevékenységéért munkadíj illeti meg. A munkadíj mértékét az eljáró adóhatóság az ügygondnok felmentéséről rendelkező végzésében állapítja meg az ügygondnok munkateljesítményének figyelembevételével.
(6) Az ügygondnok munkadíja annak az adóhatósági eljárásnak az eljárási költsége, amelyben az ügygondnok kirendelésére sor került.
27/B. § * (1) Az adóigazgatási eljárásban eljárási költség:
1. az eljárási illeték,
2. az igazgatási szolgáltatási díj,
3. az adózó megjelenésével kapcsolatos költség,
4. az adózó képviseletében eljáró személy megjelenésével kapcsolatos költség,
5. a tanú, a hatósági tanú, valamint a más ügyében nyilatkozatot tevő természetes személy költségtérítése,
6. a szakértői díj,
7. *
8. a fordítási költség,
9. a tolmács és a jelnyelvi tolmács díja,
10. az adózó, valamint az eljárás egyéb résztvevője részéről felmerült levelezési, dokumentumtovábbítási költség,
11. a végrehajtási költség,
12. az eljárásban közreműködő rendőrségnél felmerült költség,
13. a szemle, a zár alá vétel, valamint a szakértői eljárás jogszerű lefolytatásával összefüggésben felmerülő kártalanítás összege,
14. a tényállás tisztázásához szükséges, az eljáró hatóság által végzett műszeres (laboratóriumi vagy más speciális eszköz használatát igénylő) vizsgálat azon költsége, amelyet az illeték vagy az igazgatási szolgáltatási díj nem tartalmaz,
15. az egyes hatósági intézkedésekkel kapcsolatban felmerült költség,
16. egyéb, az eljárással összefüggésben felmerült pénzkiadás,
17. az ügygondnok munkadíja.
(2) A tolmács és a jelnyelvi tolmács díjának megállapítására a közigazgatási hatósági eljárásban közreműködő tolmácsok és jelnyelvi tolmácsok díjazásának szabályairól szóló miniszteri rendelet szabályai az irányadóak.
27/C. § *
27/D. § * (1) A 27/B. § 3–17. pontjában meghatározott eljárási költség megfizetése történhet
a) készpénzátutalási megbízás útján;
b) ha az adóhatóságnál erre lehetőség van
ba) a 45. § 2. pontja szerinti Elektronikus Fizetési és Elszámolási Rendszeren (a továbbiakban: EFER) keresztül,
bb) bankkártyával,
bc) házipénztárba készpénzzel.
(2) Ha az adózó az előírt eljárási költségnél – az eljárási illeték és az igazgatási szolgáltatási díj kivételével – többet fizetett meg, akkor a többletet az eljáró adóhatóság visszatéríti.
(3) Az adóhatóság a visszatérítést az adózó visszatérítésre vonatkozó kérelmének beérkezésétől vagy a többletbefizetés hivatalbóli észlelésétől számított tizenöt napon belül rendeli el, és az elrendelést követő öt napon belül intézkedik annak teljesítéséről.
27/E. § * A költségmentesség nem terjed ki a jogellenes magatartással okozott költségek viselésére. Ez esetben az adóhatóság – a költségmentesség tényétől függetlenül – a költségek felmerülésekor dönt az eljárási költség viseléséről.
27/F. § * (1) Az adóhatóság a természetes személy adózó kérelmére az e rendeletben foglaltak szerint engedélyezi az adózó teljes vagy részleges költségmentességét.
(2) A részleges költségmentesség az adózót valamely eljárási költségfajta vagy az eljárási költség meghatározott százalékának előlegezése vagy viselése alól mentesíti.
(3) * Az (1) és (2) bekezdéstől eltérően nem engedélyezhető személyes költségmentesség a meghatározott cselekmény végrehajtása során a közreműködő szervezetet megillető közreműködői díjra.
27/G. § * (1) Teljes költségmentesség akkor engedélyezhető, ha az adózó
a) * és a vele közös háztartásban élő közeli hozzátartozó egy főre jutó havi nettó jövedelme (nyugdíja) nem éri el a szociális vetítési alap összegét, és
b) ingatlantulajdonnal nem, vagy kizárólag a lakóhelyéül szolgáló ingatlan tulajdonával rendelkezik.
(2) Teljes költségmentesség engedélyezhető – jövedelmi és vagyoni helyzetének vizsgálata nélkül – annak az adózónak is, aki a kérelem benyújtásakor
a) aktív korúak ellátására jogosult, időskorúak járadékában, ápolási díjban, vakok személyi járadékában, fogyatékossági támogatásban részesül, valamint, aki rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesülő gyermeket nevel vagy saját jogán rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesül,
b) pénzellátásban részesülő hadigondozott és nemzeti gondozott,
c) hajléktalan vagy
d) menekült, menedékes, illetve menekültkénti vagy oltalmazottkénti elismerését kérő vagy menedékeskénti elismerését kérő személy számára biztosított ellátásra és támogatásra jogosult.
27/H. § * Részleges költségmentesség akkor engedélyezhető, ha az adózó
a) * és a vele közös háztartásban élő közeli hozzátartozó egy főre jutó havi nettó jövedelme (nyugdíja) nem éri el a szociális vetítési alap összegének 150%-át, és
b) ingatlantulajdonnal nem, vagy kizárólag a lakóhelyéül szolgáló ingatlan tulajdonával rendelkezik.
27/I. § * Különös méltánylást érdemlő esetben – különösen, ha az adózó és az általa eltartott személyek létfenntartása veszélyeztetett –
a) a teljes költségmentesség feltételeinek hiányában, de a részleges költségmentesség feltételeinek fennállása esetén teljes költségmentesség,
b) a részleges költségmentesség feltételeinek hiányában is részleges költségmentesség engedélyezhető.
27/J. § * (1) A költségmentesség engedélyezésére irányuló kérelem benyújtásakor igazolni kell az adózó és a vele közös háztartásban élő közeli hozzátartozó vagyoni és jövedelmi helyzetének megítéléséhez szükséges körülményeket.
(2) Ha az adózó, valamint a vele közös háztartásban élő közeli hozzátartozó nem áll munkavégzésre irányuló jogviszonyban és nem részesül nyugellátásban, valamint egyéb jövedelme sincs, a kérelemben erről a tényről nyilatkozni kell.
(3) Az adózó a kérelemben további olyan körülményeket tárhat fel, amelyek alapján az adóhatóság a 27/H. §-ban foglaltaknak megfelelően költségmentességben részesítheti.
27/K. § * (1) Az eljárási költség előlegezése és viselése alóli költségmentesség a költségmentesség alapjául szolgáló feltételeknek az eljárás folyamán történő bekövetkezése esetén is engedélyezhető.
(2) A költségmentesség alapjául szolgáló feltételek megváltozása esetén a költségmentesség módosítható vagy visszavonható.
27/L. § * (1) Az adózó a költségmentesség alapjául szolgáló feltételek megváltozását a változás bekövetkezésétől számított öt napon belül köteles az adóhatóságnak bejelenteni.
(2) Ha az adózó
a) a feltételek megváltozására vonatkozó bejelentési kötelezettségének nem tesz eleget, vagy
b) a költségmentesség engedélyezésére irányuló kérelemben valótlan adatokat szolgáltat,
az adóhatóság a költségmentességet engedélyező végzés módosításával vagy visszavonásával egyidejűleg dönt az eljárási költség előlegezéséről és viseléséről.
(3) Az adóhatóság az adózót a költségmentességet engedélyező végzésében tájékoztatja a bejelentés elmulasztásának és a valótlan adatszolgáltatásnak a (2) bekezdésben és az adózás rendjéről szóló törvényben meghatározott jogkövetkezményeiről.
(4) A (2) bekezdés b) pontjában foglalt esetben az adózó igazolási kérelmet terjeszthet elő, amelyben igazolhatja, hogy a valótlan adatok szolgáltatására önhibáján kívül eső okból került sor.
28. § E fejezet hatálya kiterjed
a) az adófizetési biztosíték megállapításával, teljesítésével, visszafizetésével, illetve felszabadításával kapcsolatos szabályokra;
b) pénzügyi intézmény, pénzforgalmi intézmény, befektetési vállalkozás által vállalt, az adófizetési biztosíték letételeként elfogadható garancialevéllel kapcsolatos szabályokra.
29. § * E fejezet alkalmazásában
1. átutalás: a fizető fél rendelkezése alapján végzett olyan pénzforgalmi szolgáltatás, amelynek során a fizető fél fizetési számláját a kedvezményezett javára megterhelik;
2. fizetési megbízás: a fizető félnek vagy a kedvezményezettnek a saját pénzforgalmi szolgáltatója részére fizetési művelet teljesítésére adott megbízása;
3. garantőr: az MNB nyilvántartásában szereplő vagy az Európai Unió más tagállamában honos, bejegyzett pénzügyi intézmény, pénzforgalmi intézmény, befektetési vállalkozás;
4. rendelkezésre tartás: az adótartozás megfizetésének folyamatos és teljes összegű biztosítása.
30. § Az adófizetési biztosíték megállapítását akkor alapozza meg több tényállás, ha az adófizetési biztosíték előírásának oka
a) az adószám megállapítását kezdeményező adózó több, az Art. 26. § (2) bekezdése szerinti tagja vagy részvényese esetében egy időben fennáll;
b) az adószám megállapítását kezdeményező adózó valamely, az Art. 26. § (2) bekezdése szerinti tagja vagy részvényes vonatkozásában megállapítható, hogy egy időben több, az adószám megállapítását kezdeményező adózótól eltérő olyan adózó volt vezető tisztségviselője, cégvezetője, tagja vagy részvényese volt, amely megfelel az Art. 26. § (2) bekezdésében foglaltaknak.
31. § Az adófizetési biztosítékot az állami adó- és vámhatóságnak elő kell írnia, ha az Art. 26. § (2) bekezdésében meghatározott valamely ok fennáll
a) az adószám megállapítására irányuló kérelem benyújtásának napján, vagy
b) az Art. 27. § (1) bekezdésében meghatározott személyi változás cégjegyzékbe történő bejegyzésének napján.
32. § Az Art. 26. § (2) bekezdésében előírt feltétel esetében az adótartozás adófizetési biztosíték alóli mentesülést eredményező megtérülésének legkésőbbi figyelembe vehető időpontja az adózó adószámának megállapítását megelőző adóregisztrációs eljárás kezdetének napja, az Art. 27. § (1) bekezdése alapján lefolytatott eljárás esetén a személyi változásról történt tudomásszerzést követően elvégzett vizsgálat kezdetének napja.
33. § Az Art. 27. § (1) bekezdése alapján lefolytatott eljárás során az Art. 26. § (2) bekezdése szerinti, az adótartozással jogutód nélkül megszűnt cég megszűnésének időpontjára vonatkozó ötéves időtartam tekintetében a személyi változás cégjegyzékbe történő bejegyzésének napját megelőző ötéves időtartamot kell figyelembe venni.
34. § Az adófizetési biztosíték összege teljesíthető
a) elkülönített letéti számlára történő egyösszegű befizetéssel, és
b) pénzügyi intézmény, pénzforgalmi intézmény, befektetési vállalkozás által vállalt, az állami adó- és vámhatóság által nyilvántartásba vett garancia útján.
35. § Az állami adó- és vámhatóság nyilvántartásba veszi az Art. 26. § (5) bekezdésének, valamint a 38. § szerinti feltételeknek megfelelő garanciát, illetve az elkülönített letéti számlára megfizetett adófizetési biztosítékot. A letétbe helyezett összeg és a garancia kiegészíti egymást, az elkülönített letéti számlára befizetett összegnek és a garanciában szereplő összegnek együttesen el kell érnie az Art. 26. § (2) bekezdése alapján megállapított és határozatban közölt mértéket.
36. § * Ha az adózó az adófizetési biztosíték összegét az elkülönített letéti számlára történő átutalással teljesíti, akkor a fizetési megbízás teljesítése esetén az abban szereplő összeget az állami adó- és vámhatóság legkésőbb a fizetési megbízás teljesítését követő munkanapon veszi figyelembe.
37. § Az adófizetési biztosíték nyújtására vonatkozó kötelezettség akkor minősül teljesítettnek, amikor az előírt adófizetési biztosíték összegét az Art. 26. § (5) bekezdésében előírtaknak megfelelően az ott megjelölt határidő leteltéig az elkülönített letéti számlán jóváírták, vagy ha az adófizetési biztosíték összege garancia útján kerül biztosításra, amikor a garanciát az állami adó- és vámhatóság nyilvántartásba vette, de legkorábban a garancia érvényességének kezdetétől.
38. § (1) Az állami adó- és vámhatóság csak olyan garanciát fogad el, amelynél a garantőr a garanciáról szóló okirat kiállításának időpontjában
a) nem áll csőd-, felszámolási, valamint kényszertörlési eljárás alatt,
b) tevékenységét felügyeleti szerve nem függesztette fel,
c) érvényes engedéllyel rendelkezik garancia vállalására, és
d) nem áll végrehajtási eljárás alatt.
(2) Az (1) bekezdés b)–c) pontjában rögzített feltételek fennállását az adózó a garantőr által kiállított nyilatkozattal igazolja.
(3) A garancia
a) meghatározott összegre szól, ezen összeg szerepel az okiraton,
b) meghatározott határnapig, de legalább az állami adó- és vámhatósághoz történő benyújtás napjától számított tizenkét hónapig érvényes, az okirat tartalmazza az érvényesség kezdő és végső időpontját,
c) * eredeti garancia, és amelyben a garantőr arra vállal kötelezettséget, hogy az állami adó- és vámhatóság igénybejelentése alapján, feltétel nélkül – a banki forgalom szabályozására vonatkozó előírások szerint, de legfeljebb 3 banki napon belül – az igénybejelentésben megjelölt, a Kincstár által létrehozott központosított beszedési számlára megfizeti a megbízója Art. 26. § (7) bekezdése szerinti tartozását,
d) a fizetési igény bejelentésére az állami adó- és vámhatóságot kizárólagos kedvezményezettként jelöli meg,
e) az érvényesség idején belül visszavonhatatlan vagy kizárólag az állami adó- és vámhatóság jóváhagyásával visszavonható és
f) tartalmazza a garanciát nyújtó garantőr megnevezését, bankszámlaszámát, valamint a megbízó nevét, székhelycímét, fizetési számlaszámát, adószámát.
(4) Ha a (3) bekezdés a) pontja szerinti összeg forinttól eltérő pénznemben megadott pénzügyi adat, forintra történő átszámítása a tárgyévet megelőző év utolsó napján érvényes MNB hivatalos devizaárfolyamon történik. Olyan külföldi pénznem esetében, amely nem szerepel az MNB hivatalos devizaárfolyam-lapján, az MNB által közzétett, euróban megadott árfolyamon kell forintra átszámítani.
(5) Nem fogadható el a garancia, ha a garanciát nyújtó hitelintézettel szemben a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 2013. évi CCXXXVII. törvény 189. §-a szerinti kivételes intézkedésre kerül sor.
(6) A nem magyar nyelven kiállított garancia kizárólag hiteles magyar fordítással ellátva fogadható el.
(7) Ha a garancia érvényességi ideje alatt a garantőr szervezet az (1) és (3) bekezdésben felsorolt feltételeknek már nem tesz eleget, vagy az állami adó- és vámhatóság részben vagy egészben beváltotta a garanciát, az adózó új, a feltételeknek megfelelő garancia benyújtására, vagy az elkülönített letéti számlára történő befizetésre köteles.
(8) Ha az állami adó- és vámhatóság tudomást szerez a garantőr szervezettel kapcsolatos feltételek hiányáról, elektronikus úton értesíti az adózót és egyidejűleg felszólítja arra, hogy nyolc napon belül nyújtson be igazolást arról, hogy a feltételeknek megfelelő garantőrnél kezdeményezte a garanciaszerződés megkötését, mely eljárás folyamatban van, vagy nyolc napon belül egészítse ki az adófizetési biztosíték összegét az elkülönített letéti számlára történő befizetéssel.
(9) Ha az adózó a (8) bekezdésben foglaltakat nem teljesíti, az állami adó- és vámhatóság az Art. 26. § (6) bekezdése szerint jár el.
39. § Az adófizetési biztosíték rendelkezésre tartásának tizenkét hónapos időtartama az Art. 26. § (9) bekezdése alapján az adófizetési biztosíték hiánytalan teljesítésének napját követő napon kezdődik.
40. § Az adófizetési biztosíték nyújtására kötelezett adózók számára az állami adó- és vámhatóság az elektronikus azonosítási szolgáltatáson és a tárhelyen keresztül, elektronikus úton elérhető felületet biztosít, ahol az adózók, az adózó törvényes képviselője vagy állandó meghatalmazottja az adófizetési biztosíték nyilvántartásával, elszámolásával kapcsolatos adatokat folyamatosan nyomon követheti.
41. § (1) Az állami adó- és vámhatóság minden hónap tizedik napjáig felülvizsgálja, hogy az adófizetési biztosítékot nyújtó adózó rendelkezik-e az állami adó- és vámhatóságnál nyilvántartott, nettó módon számított adótartozással. Tartozás fennállása esetén az adófizetési biztosíték összegét az állami adó- és vámhatóság a tartozásra elszámolhatja. Ha a rendelkezésre álló adófizetési biztosíték összege az adózót terhelő tartozások mindegyikére nem nyújt fedezetet, az adófizetési biztosíték összegét az adók esedékességének sorrendjében, azonos esedékességű közteher esetén a tartozás arányában kell elszámolni.
(2) Az adófizetési biztosíték adótartozásra történő elszámolása esetén az adótartozás megfizetésének napja az adószámlán történő jóváírás napja.
(3) Az (1) bekezdés szerint csökkentett vagy teljes mértékben felhasznált adófizetési biztosíték összegéről az adózó az elektronikus tárhelyére értesítést kap, ezt követően az adófizetési biztosítékot az Art. 26. § (2) vagy (4) bekezdése szerint meghatározott összegre ismételten ki kell egészítenie. Az értesítés tartalmazza a kiegészítés elmaradásának jogkövetkezményére való figyelmeztetést is.
42. § (1) A 41. § szerinti eljárás során nem minősül tartozásnak az az összeg, melyre
a) az adózó kérelmére az adóhatóság fizetési halasztást vagy részletfizetést (az előzőekben és a továbbiakban együtt: fizetési könnyítés) engedélyezett, a fizetési könnyítés időtartama alatt
b) a fizetési könnyítés vagy az adótartozás mérséklésére irányuló kérelem tárgyában végleges döntést még nem hoztak, a kérelem beérkezését követő naptól annak elbírálásáig.
(2) Az (1) bekezdés nem alkalmazható az adózó fizetési könnyítésre vagy adótartozás mérséklésére irányuló kérelmének benyújtása esetén, ha
a) az adózó korábbi, ilyen tárgyú kérelmét az adóhatóság végleges határozattal elbírálta, a kérelmet az adózó visszavonta vagy az adóhatóság az eljárást végleges végzéssel megszüntette,
b) a fizetési könnyítés, illetve tartozás mérséklés engedélyezését törvény kizárja.
43. § (1) Az állami adó- és vámhatóság a befizetett adófizetési biztosíték összegét vagy annak fennmaradó részét visszautalja, vagy a garanciavállalás felmondásához hozzájárul,
a) az adófizetési biztosíték rendelkezésre tartására vonatkozó tizenkét hónapos időszak leteltét követően,
b) ha az adózó terhére adófizetési biztosítékot megállapító határozatot az állami adó- és vámhatóság visszavonja, vagy azt a felettes szerv megsemmisíti,
c) a kötelezettséget meghaladó mértékben nyújtott adófizetési biztosítékot, ha az adózó javára az adófizetési biztosítékot megállapító határozatot az állami adó- és vámhatóság módosítja, a felettes szerv megváltoztatja, vagy
d) ha az adózó az adófizetési biztosítékot az Art. 26. § (5) bekezdésében előírt határidőn túl nyújtja, az adószám törléséről történő rendelkezést követően.
(2) Az (1) bekezdésében foglaltakon túl az adófizetési biztosíték összegének visszautalása iránt az állami adó- és vámhatóság az adózó kérelmére intézkedik, illetve a garanciavállalás felmondásához hozzájárulását az adózó kérelmére a pénzintézet részére továbbítja, ha
a) az adózó akként nyújtott adófizetési biztosítékot, hogy arra nem volt kötelezett, vagy
b) a cégnyilvántartásban szereplő adózót az adófizetési biztosíték rendelkezésre állására vonatkozó tizenkét hónapos időszak alatt a cégnyilvántartásból törölték.
(3) A (2) bekezdés b) pontja szerinti esetben, ha az adózó jogutód nélkül szűnt meg, a visszautalás, a garanciavállalás felmondásához való hozzájárulás iránti kérelem előterjesztésére a cég bármelyik volt tulajdonosa jogosult. Az adózó jogutóddal történő megszűnése esetén a kérelmet a jogutód terjesztheti elő. A kérelem teljesítése esetén a visszautalás, a garanciavállalás felmondásához való hozzájárulás megadásának feltétele, hogy a cégnyilvántartásból törölt adózó tevékenységét lezáró bevallását benyújtotta.
(4) Átalakulás és egyesülés esetén az állami adó- és vámhatóság az elkülönített letéti számlára teljesített adófizetési biztosítékot a jogutódnál tartja nyilván, ezt a nyilvántartásán a cégbíróság elektronikus úton történő értesítését követő harminc napon belül vezeti keresztül.
(5) Szétválás esetén az állami adó- és vámhatóság a (4) bekezdés szerint jár el azzal, hogy a nyilvántartáson való átvezetést a szétválási tervről való tudomásszerzést követő harminc napon belül végzi el. Ha a szétválási terv rendelkezései nem tartalmazzák a szétválási arányt, akkor a nyilvántartáson való átvezetés a jogutódok kérelmére végezhető el, a kérelem beérkezését követő harminc napon belül.
44. § (1) Az állami adó- és vámhatóság az adófizetési biztosíték összegének kiutalását, illetve a felmondáshoz való hozzájárulást a 43. § (1) bekezdés a) pontjában meghatározott esetben az adófizetési biztosíték letételére vonatkozó tizenkét hónapos időszak leteltét követő harminc napon belül, a 43. § (1) bekezdés b), c) és d) pontja esetében a döntés véglegessé válását követően harminc napon belül, a 43. § (2) bekezdés szerinti esetekben a kérelem beérkezését követő harminc napon belül teljesíti, adja ki.
(2) Az állami adó- és vámhatóság a visszatartási jogát az általa nyilvántartott köztartozása tekintetében gyakorolhatja, illetve a nyilvántartott adótartozást a garanciaszerződés keretében érvényesítheti.
(3) Ha a 43. § alapján az adófizetési biztosíték visszautalásának van helye, az utalást a pénzforgalmi számlanyitásra kötelezett adózó esetén a pénzforgalmi számlára, megszűnt adózó esetén a kérelemben megjelölt számlára vagy postai átvételi címre teljesíti az állami adó- és vámhatóság.
45. § E fejezet alkalmazásában
1. * bankkártyával bonyolított fizetési művelet: az adóhatóságnál teljesítendő fizetési kötelezettségek egy összegben történő megfizetésére az EFER-hez csatlakozott pénzforgalmi szolgáltató által biztosított, az állami adó- és vámhatóság által rendelkezésre bocsátott POS terminálon keresztül bankkártyával vagy internetes felületen bankkártyával (VPOS) bonyolított fizetési művelet,
2. Elektronikus Fizetési és Elszámolási Rendszer: az elektronikus ügyintézés részletszabályairól szóló 451/2016. (XII. 19.) Korm. rendelet (a továbbiakban: E-ügyintézés Korm. rend.) szerinti, az állam által nyújtott központi elektronikus ügyintézési szolgáltatás,
3. egy összegben történő befizetés: az adózó fizetési kötelezettségeinek EFER igénybevételével történő teljesítése házibankon keresztül, valamint bankkártyával bonyolított fizetési művelet útján,
4. elektronikus fizetés: készpénz-helyettesítő fizetési eszközzel és házibankon keresztül történő fizetés,
5. elektronikus űrlap: az E-ügyintézés Korm. rend. 2. § 2. pontja szerinti elektronikus űrlap,
6. elektronikus tárhely: az Art. 7. § 46. pontja szerinti tárhely,
7. felosztási rendelkezés: az EFER igénybevételével történő házibankos vagy internetes felületen bankkártyával (VPOS) bonyolított befizetés adónemenkénti, köztehernemenkénti felosztásáról tett adózói nyilatkozat, amelyet az elektronikus azonosítási szolgáltatás használatával lehet megtenni,
8. felosztási nyilatkozat: a befizetés adónemenkénti felosztásáról tett adózói nyilatkozat, amelyet az adózó a POS terminálon történő fizetés során megad,
9. adózó:
a) az Air. szerinti adózó,
b) a jövedéki adóról szóló 2016. évi LXVIII. törvény szerinti bejelentési, változás-bejelentési, adatszolgáltatási kötelezettséget teljesítő, a zárjegy és adójegy megrendelő, valamint
c) e rendelet alkalmazásában az adószámla megtekintése, az adószámlával kapcsolatos elszámolás, és a képviselet bejelentésére vonatkozó szabályokkal kapcsolatosan az a természetes vagy jogi személy, egyéb szervezet, akinek (amelynek) jogát vagy jogos érdekét az ügy közvetlenül érinti, akire (amelyre) nézve a hatósági nyilvántartás adatot tartalmaz, vagy akit (amelyet) hatósági ellenőrzés alá vontak.
46. § E fejezet hatálya kiterjed
a) az elektronikus azonosítási szolgáltatáson keresztül
aa) az adózó adószámlájának megtekintésére,
ab) a pótléklevezetés adatainak megjelenítésére,
ac) az adófizetési biztosíték nyilvántartásával, elszámolásával kapcsolatos adatok megjelenítésére,
b) a bankkártyával bonyolított fizetési műveletre, és
c) az állami adó- és vámhatóságnál teljesítendő fizetési kötelezettségek egy összegben történő megfizetésére a pénzforgalmi számlanyitásra kötelezett adózó pénzforgalmi számláját vezető, az EFER-hez csatlakozott pénzforgalmi szolgáltató által biztosított házibankos fizetési megoldással (a továbbiakban: házibank).
47. § (1) Az állami adó- és vámhatóság az adóügyek elektronikus intézésének biztosítása érdekében elektronikus azonosítási szolgáltatáson keresztül hozzáférhető informatikai rendszert működtet.
(2) Az adózónak a hatályos jogszabályi rendelkezésekre vonatkozó tájékoztató levél elektronikusan is kézbesíthető.
48. § * Az állami adó- és vámhatóság által megkeresésre végrehajtandó tartozás és meghatározott cselekmény végrehajtása iránti kérelem esetén a megkereső szervnek az első megkeresést megelőző nyolcadik napig regisztrációs kérelmet kell benyújtania az állami adó- és vámhatósághoz. A megkereső szerv a regisztrációs kérelem elfogadását követően egyedi regisztrációs számot kap.
49. § A belföldi végrehajtási megkeresésben kimutatott tartozást érintő fizetési kedvezményi eljárásban a megkereső szerv is elektronikus kapcsolattartásra kötelezett.
50. § Az elektronikus úton folytatott fizetési kedvezményi eljárásban kizárólag az állami adó- és vámhatóság által biztosított űrlapon terjeszthető elő
a) fizetési kedvezmény iránti kérelem,
b) a kérelem módosítása, kiegészítése, visszavonása,
c) a jogorvoslati kérelem módosítása, kiegészítése, visszavonása,
d) fellebbezési jogról történő lemondás,
e) a tényállás tisztázásához szükséges adatok közlése, nyilatkozatok, igazolások beküldése.
51. § Az állami adó- és vámhatóság az elektronikus úton folytatott fizetési kedvezményi eljárásban a felhívásait, értesítéseit, határozatát, végzését és egyéb iratait elektronikus úton közli a kérelmezővel, illetve a belföldi végrehajtást kérő megkeresővel.
52. § Ha az állami adó- és vámhatóság az elektronikus űrlapról megállapítja, hogy az adózó vagy képviselője az időbélyegzőben feltüntetett időpontot megelőzően az adott adónem és időszak tekintetében már teljesítette adókötelezettségét, vagy az adott adóügy intézésére nem jogosult, az elektronikus űrlap adatainak feldolgozását – az önellenőrzésre, helyesbítésre, illetve javításra irányuló elektronikus űrlap kivételével – visszautasítja, és erről az adózót, képviseleti eljárás esetén a képviselőt elektronikus tárhely útján tájékoztatja.
53. § A bejelentési (változás-bejelentési), bevallási, adatszolgáltatási, kötelezettség teljesítésének időpontja – az 52. §-ban foglaltak kivételével – az időbélyegzőben szereplő időpont.
54. § * (1) E fejezet rendelkezéseit
a) az általános forgalmi adóról szóló törvény szerinti, a Közösség területén nem letelepedett adóalany által nyújtott szolgáltatásokra vonatkozó nem európai uniós különös szabályokkal kapcsolatos ügyintézésre,
b) az általános forgalmi adóról szóló törvény szerinti, termék Közösségen belüli távértékesítésére, az elektronikus felület által elősegített egyes belföldi termékértékesítésre és a belföldön letelepedett adóalany által nyújtott szolgáltatásra vonatkozó európai uniós különös szabályokkal kapcsolatos ügyintézésre, valamint
c) az általános forgalmi adóról szóló törvény szerinti, harmadik államból importált termék távértékesítésére vonatkozó különös szabályokkal kapcsolatos ügyintézésre kell alkalmazni.
(2) E rendeletnek a bevallási és adatszolgáltatási kötelezettség teljesítésére vonatkozó rendelkezéseit kell alkalmazni az Európai Unió más tagállamában és az általános forgalmi adóról szóló törvény szerint elismert harmadik államban letelepedett adóalanynak belföldön, az Art. 193. §-a szerinti elektronikus kapcsolattartás útján érvényesített általános forgalmiadó-visszatéríttetési kérelmével, kiigazítási nyilatkozatával kapcsolatos elsőfokú eljárásban.
55. § * (1) Az állami adó- és vámhatóság az 54. § (1) bekezdés a) pontjában meghatározott adóügyek elektronikus intézésének biztosítása érdekében külön hozzáférhető informatikai rendszert működtet.
(2) Az állami adó- és vámhatóság az 54. § (1) bekezdés b) és c) pontjában meghatározott adóügyek elektronikus intézésének biztosítása érdekében a személyes azonosítási szolgáltatás igénybevételét követően hozzáférhető informatikai rendszert működtet.
(3) Az állami adó- és vámhatóság az 54. § (2) bekezdésében meghatározott adóügyek elektronikus intézésének érdekében – az adózó választásának megfelelően – külön hozzáférhető informatikai felületet működtet.
(4) Az (1) és a (3) bekezdésben meghatározott elektronikus ügyintézés feltétele, hogy az adózó a bejelentkezés során általa megadott azonosítóval és a bejelentkezés során meghatározott jelszóval rendelkezzen.
56. § * (1) Az állami adó- és vámhatóság az 54. § (1) bekezdésében meghatározott adóügyek távolról történő intézéséhez olyan online felületet biztosít, amelyen keresztül intézett adóügyeket az adózón, a képviselőn és az általános forgalmi adóról szóló törvény szerinti, harmadik államból importált termékek távértékesítésére vonatkozó különös szabályozás alapján eljáró közvetítőn (a továbbiakban: közvetítő) kívül csak az állami adó- és vámhatóság ismerhet meg.
(2) Az adózó
a) az 54. § (1) bekezdés b) és c) pontja szerinti eljárások esetében a személyes azonosítást követően hozzáférhető,
b) az 54. § (1) bekezdés a) pontjában meghatározott eljárások esetében az 55. § (1) bekezdése szerinti online felületen keresztül teljesíti az általános forgalmi adóról szóló törvény szerinti, a nem adóalanyok részére történő szolgáltatásnyújtásra, termék Közösségen belüli távértékesítésére, egyes belföldi termékértékesítésre vonatkozó különös szabályok és a harmadik államból importált termék távértékesítésére vonatkozó különös szabályok szerinti bejelentkezési, változás-bejelentési és bevallási kötelezettségét.
(3) Az állami adó- és vámhatóság az online felületen megadható adatokat (a továbbiakban: online adatlap), valamint az eljáráshoz kapcsolódó egyéb adatot (azonosító szám) informatikai rendszerében tárolja. Az adózó, képviselője és a közvetítő az állami adó- és vámhatóság informatikai rendszerében tárolt adatokat ellenőrizheti.
(4) Az 54. § (1) bekezdés a) pontjában meghatározott adóügyek elektronikus intézése esetében az online adatlap útján teljesítendő bejelentkezési, változás-bejelentési, bevallási kötelezettség teljesítésének időpontja az időbélyegzőben szereplő időpont.
(5) Az állami adó- és vámhatóság az 54. § (1) bekezdés b) és c) pontja szerinti eljárás során hozott határozatát, végzését és értesítéseit az adózó, a képviselő vagy a közvetítő tárhelyére küldi meg, az 54. § (1) bekezdés a) pontja szerinti eljárások esetében elektronikus levélben közli az adózóval vagy a képviselőjével.
(6) Az 54. § (1) bekezdésében meghatározott adóügyekben az adózó befizetési kötelezettségét kizárólag az adózó, képviselője vagy a közvetítő által benyújtott bevallás referenciaszámára hivatkozással teljesíti.
57. § Az EFER-en keresztül történő elektronikus fizetés során az E-ügyintézés Korm. rendelet szabályait az e rendeletben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.
58. § (1) Az adózó az állami adó- és vámhatóságnál fennálló fizetési kötelezettségét – ide nem értve a végrehajtói letéti számlára történő fizetést – EFER-en keresztül átutalással is teljesítheti az EFER-hez csatlakozott pénzforgalmi szolgáltató házibank felületén keresztül.
(2) * A természetes személy adózó az állami adó- és vámhatóságnál fennálló fizetési kötelezettségét – ide nem értve a végrehajtói letéti számlára történő fizetést – EFER-en keresztül POS terminál útján vagy internetes felületen (VPOS) történő bankkártyás fizetéssel is teljesítheti.
(3) *
(4) * A nem természetes személy adózó:
a) az eljárási illeték,
b) az állami adó- és vámhatóságnál kezdeményezett eljárásokért fizetendő igazgatási szolgáltatási díj,
c) az adórendszeren kívüli keresettel járó foglalkoztatáshoz kapcsolódó regisztrációs díj,
d) az egyszerűsített foglalkoztatáshoz kapcsolódó közteher-,
e) a közúti közlekedésről szóló törvény alapján az állami adó- és vámhatóság által kiszabott közigazgatási bírság, és
f) tételes elszámolású
fizetési kötelezettségét EFER-en keresztül POS terminál útján vagy internetes felületen (VPOS) történő bankkártyás fizetéssel is teljesítheti.
(4a) * A (4) bekezdés e)–f) pontja szerinti esetben az adózó fizetési kötelezettségét a határozat (iktató)számának megjelölésével teljesíti.
(5) Az adózó – ha végrehajtási eljárás alatt áll – a végrehajtói letéti számlára történő befizetés vonatkozásában az állami adó- és vámhatóság felé fennálló fizetési kötelezettségét EFER-en keresztül POS terminál útján történő bankkártyás fizetéssel is teljesítheti.
(6) Az általános forgalmi adóról szóló törvény szerinti csoportos adóalanyiság esetén a bankkártyával bonyolított fizetési műveletet a csoportképviselőn kívül a csoport bármely más tagja is teljesítheti.
58/A. § * (1) * Az adózó az önkormányzati adóhatóságnál fennálló fizetési kötelezettségét EFER-en keresztül, internetes felületen (VPOS) történő bankkártyás fizetéssel is teljesítheti, ha ezt az önkormányzat a saját informatikai rendszerén vagy az önkormányzati ASP rendszerről szóló 257/2016. (VIII. 31.) Korm. rendelet szerinti rendszeren (a továbbiakban: önkormányzati ASP rendszer) keresztül lehetővé teszi.
(2) Az (1) bekezdésben meghatározott elektronikus fizetések tekintetében az 59. § a) pontja, a 60. §, a 61. § (1) bekezdése, a 63. § és a 66. § irányadó.
59. § Az adó megfizetésének időpontja elektronikus fizetés esetén az a nap, amikor:
a) EFER-en keresztül POS terminál útján vagy internetes felületen (VPOS) történő bankkártyás fizetésnél a sikeres fizetési tranzakciót elindították,
b) EFER-en keresztül átutalással történő fizetésnél az állami adó- és vámhatóság számláján a befizetést jóváírják.
60. § Az EFER igénybevételével való házibankos vagy bankkártyával bonyolított fizetési műveletet az adózó vagy képviselője egy adónemre történő befizetésre is használhatja.
61. § (1) Az EFER-en keresztül történő elektronikus fizetés során az adózónak vagy képviselőjének – a 65. § (2) bekezdésében meghatározott kivétellel – meg kell jelölnie azt az adónemet (köztehernemet), illetve adónemeket (köztehernemeket), amelyre a fizetést teljesíteni kívánja.
(2) Az EFER elszámolási számlára egy összegben történő befizetésnek az egyes célszámlákra történő felosztását az állami adó- és vámhatóság pénzforgalmi rendszere végzi.
62. § Az állami adó- és vámhatóság az egy összegben történő befizetés teljesítése érdekében olyan rendszert működtet, amely alkalmas a felosztási rendelkezés, illetve felosztási nyilatkozat figyelembevételével teljesített, egy összegben történő befizetésnek az adózó adószámláján adónemenként (köztehernemenként) történő kimutatására.
63. § (1) * Ha az adózó az EFER igénybevételével történő házibankos befizetést választja, az adóhatóság megküldi a felosztási rendelkezés befogadásáról szóló igazolást az adózó elektronikus tárhelyére.
(2) * Az adóhatóság a fizetés kezdeményezésekor az EFER részére megadja:
a) a fizetendő összeget,
b) az adott fizetési folyamathoz rendelt fizetési ügyazonosítót,
c) a terhelendő fizetési számla számát,
d) a pénzforgalmi szolgáltató számára szükséges azonosító adatokat,
e) az előkészített fizetési megbízás adóhatóság által meghatározott érvényességi idejét,
f) az EFER elszámolási számla számát, és
g) tételes elszámolású fizetési kötelezettség esetén a határozatszámot.
(3) A felosztási rendelkezés összeállítását követően az adózó vagy képviselője gondoskodik az EFER-hez csatlakozott pénzforgalmi szolgáltató részére megküldött fizetési megbízásban feltüntetett fizetendő adónak az EFER elszámolási számlára való átutalásáról az EFER-hez csatlakozott pénzforgalmi szolgáltató házibankján keresztül.
(4) Több felosztási rendelkezésben szereplő végösszeg egy fizetési tranzakcióvá történő összevonására vagy a fizetési kötelezettség teljesítése során részösszeg utalására nincs mód.
(5) A házibank igénybevételével történő átutalás költsége az adózót terheli.
64. § (1) Ha a POS terminál útján történő bankkártyával bonyolított fizetési műveletre az állami adó- és vámhatóság ügyfélszolgálati helyiségében kerül sor, az az adózó illetékességétől függetlenül az állami adó- és vámhatóság vezetője által kijelölt bármely ügyfélszolgálaton, annak nyitvatartási ideje alatt teljesíthető. A kijelölt ügyfélszolgálatokat az állami adó- és vámhatóság a honlapján megjeleníti.
(2) A POS terminál útján történő bankkártyával bonyolított fizetési művelet során a befizetést teljesítő az állami adó- és vámhatóság által rendszeresített nyomtatványon nyilatkozik, hogy a megfizetett összeget mely adónemekre (köztehernemekre) milyen összegben számolja el az állami adó- és vámhatóság, amely alapján az eljáró ügyintéző az erre szolgáló felületen rögzíti az utaláshoz szükséges adatokat. Az állami adó- és vámhatóság a fizetés kezdeményezésekor az EFER részére átadja:
a) a 63. § (2) bekezdés a), b) és d) pontja szerinti adatokat,
b) a tranzakció azonosítót,
c) a tranzakció időpontját,
d) az állami adó- és vámhatóság EFER POS befizetések elszámolási számla számát, és
e) tételes elszámolású fizetési kötelezettség esetén a határozatszámot.
(3) * Az internetes felületen (VPOS) bankkártyával bonyolított fizetési művelet során a fizetéshez szükséges adatokat (ideértve a felosztási rendelkezést) az adózó rögzíti. Az állami adó- és vámhatóság a fizetés kezdeményezésekor az EFER részére a (2) bekezdés a)–c) és e) pontjában meghatározott adatok mellett az állami adó- és vámhatóság EFER VPOS befizetések elszámolási számla számát adja át.
(4) * Az önkormányzatnál fennálló fizetési kötelezettség esetén az adózó a (3) bekezdés szerint jár el, azzal, hogy az önkormányzati adóhatóság a fizetés kezdeményezésekor az EFER részére a (2) bekezdés a)–c) pontjában meghatározott adatok mellett az önkormányzati adóhatóság EFER VPOS befizetések elszámolási számla számát adja át.
65. § (1) * Az árverési vételár vagy vételárelőleg megfizetése POS terminál útján történő bankkártyás fizetéssel is teljesíthető. A végrehajtói letéti számlára történő befizetés POS terminál útján bankkártyával történő teljesítése során nem kell alkalmazni a 61. § (1) bekezdésében foglaltakat.
(2) * Az állami adó- és vámhatóság által a végrehajtási eljárásban kiírt árverés, elektronikus árverés során (a továbbiakban együtt: árverés) az árverési vételár vagy vételárelőleg POS terminál útján bankkártyával történő megfizetésének lehetőségét az állami adó- és vámhatóság az árverési hirdetményben a bankkártyával történő fizetés helyének feltüntetésével közli, ha az az árverés helyétől eltér. A befizetést bankkártyával teljesítő személy a befizetéssel egyidejűleg nyilatkozik arról, hogy mely végrehajtási ügyben, milyen jogcímen teljesít befizetést.
66. § (1) * A bankkártyával bonyolított fizetési művelet költségei az államot terhelik, e költségeket a Kincstár a XLII. Költségvetés közvetlen bevételei és kiadásai fejezet 32. Egyéb költségvetési kiadások cím 1. Vegyes kiadások alcím 11. Egyéb vegyes kiadások jogcímcsoport terhére, az Egyéb pénzügyi elszámolások elnevezésű számláról utalja át az EFER működtetőjének.
(2) * Az EFER működtetője által kiállított számla és az ahhoz csatolt tételes kimutatás alapján a kifizetés teljesíthetőségét az adóhatóság a számlához csatolt tételes analitika alapján előzetesen igazolja.
(3) * Azon önkormányzati adóhatóság esetében, amely az elektronikus fizetés lehetőségét az önkormányzati ASP rendszer útján biztosítja, a Kincstár végzi el a kifizetés teljesíthetőségének (2) bekezdés szerinti előzetes igazolását.
66/A. § * (1) Ezen alcím szerinti elektronikus fizetési szolgáltatás tekintetében nem kell alkalmazni a 24. alcím rendelkezéseit. Az E-ügyintézés Korm. rend. szabályait a jelen alcímben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.
(2) A természetes személy adózó az állami adó- és vámhatóság által biztosított elektronikus fizetési szolgáltatáson keresztül internetes felületen (VPOS) történő bankkártyás fizetéssel is teljesítheti gépjárműadó fizetési kötelezettségét.
(3) Az adó megfizetésének időpontja az a nap, amikor a sikeres fizetési tranzakciót elindították.
(4) Az állami adó- és vámhatóság a fizetés kezdeményezésekor a pénzforgalmi szolgáltató részére átadja
a) a fizetendő összeget,
b) a célszámla számát,
c) az adott fizetési folyamathoz rendelt fizetési ügyazonosítót,
d) a tranzakció időpontját,
e) a pénzforgalmi szolgáltató számára szükséges azonosító adatokat.
(5) Ezen alcím szerinti fizetési művelet költségei az államot terhelik, e költségeket a Kincstár a XLII. Költségvetés közvetlen bevételei és kiadásai fejezet, 32. Egyéb költségvetési kiadások cím, 1. Vegyes kiadások alcím, 11. Egyéb vegyes kiadások jogcímcsoport terhére, az Egyéb pénzügyi elszámolások elnevezésű számláról utalja át a pénzforgalmi szolgáltatónak.
(6) A pénzforgalmi szolgáltató által kiállított számla és az ahhoz csatolt tételes kimutatás alapján az (5) bekezdés szerinti kifizetés teljesíthetőségét az adóhatóság a számlához csatolt tételes analitika alapján előzetesen igazolja.
67. § Ha a bevallási és adatszolgáltatási rendszerben üzemzavar történik, az állami adó- és vámhatóság az üzemzavarról és az üzemzavar elhárítását követően annak kezdő és megszűnési időpontjáról haladéktalanul közleményt tesz közzé honlapján, és közzététel céljából értesíti az érintett szolgáltatót.
68. § Az állami adó- és vámhatóság a bevallási és adatszolgáltatási rendszerrel kapcsolatos eseményeket, valamint az esemény bekövetkezésének időpontját elektronikus napló formájában tárolja, és azt az adó megállapításához való jog elévüléséig megőrzi. Az informatikai rendszer biztosítja, hogy az adó megállapításához való jog elévüléséig az arra jogosult személy számára az adatok hozzáférhetőek és értelmezhetőek legyenek.
68/A. § * Az állami adó- és vámhatósághoz benyújtandó egyes adóbevallások benyújtási határidejének utolsó napján bekövetkező, négy órát meghaladó előre nem tervezett üzemszünet vagy az elektronikus ügyintézés korlátozott működőképességét okozó esemény (üzemzavar) esetén az üzemszünetet vagy az üzemzavart követő napon benyújtott adóbevallás határidőben benyújtott adóbevallásnak minősül.
69. § (1) Az állami adó- és vámhatóság a bevallási és adatszolgáltatási rendszer alkalmazásához szükséges informatikai követelményeket, valamint tájékoztatásokat a honlapján közzéteszi.
(2) Az állami adó- és vámhatóság az informatikai követelmények megváltozását a változás időpontját legalább harminc nappal megelőzően közzéteszi.
(3) Az állami adó- és vámhatóság minden olyan előre tervezett technikai tevékenységről köteles az adózókat legalább három nappal a tevékenység megkezdése előtt tájékoztatni, amely a szolgáltatás vagy az elektronikus ügyintézés szünetelését vagy korlátozott működőképességét eredményezi.
(4) Az elektronikus ügyintézés egy munkanapot meghaladó szünetelése esetén az állami adó- és vámhatóság köteles biztosítani az adózók beadványainak elektronikus utat nem igénylő módon történő fogadását és feldolgozását, abban az esetben is, ha az adott eljárástípusban a vonatkozó jogszabály alapján kizárólag elektronikus ügyintézésre van lehetőség.
70. § * (1) Az egyedi ügyintézés és tájékoztatás szolgáltatás igénybevételéhez szükséges ügyfél-azonosító szám igénylése esetén az állami adó- és vámhatóság a véletlenszerűen képzett ügyfél-azonosító számról a kérelemnek megfelelő úton értesíti a telefonos egyedi ügyintézést és tájékoztatást igénybe vevő személyt (ezen alcím alkalmazásában a továbbiakban: ügyfél).
(2) Az ügyfél-azonosító szám elvesztését, megsemmisülését, jogosulatlan személy által történt megismerését az ügyfél haladéktalanul köteles az állami adó- és vámhatósághoz elektronikus úton, személyesen vagy telefonon bejelenteni. Telefonos bejelentés esetén az állami adó- és vámhatóság az ügyfél azonosítását az állami adó- és vámhatóság által nyilvántartott, természetes személyazonosító és lakcímadatok felhasználásával végzi el.
(3) Az ügyfél a részére képzett ügyfél-azonosító szám cseréjét elektronikus úton vagy személyesen igényelheti, ha az ügyfél-azonosító száma elveszett, megsemmisült, vagy ha az jogosulatlan személy tudomására jutott.
(4) Az ügyfél a részére képzett ügyfél-azonosító szám letiltását telefonon, elektronikus úton vagy papír alapon kérheti az állami adó- és vámhatóságtól.
(5) Ha az ügyfél telefonon előterjesztett kérelme telefonon nem teljesíthető, az ügyintéző tájékoztatja a kérelme szerinti adóügy intézésének módjáról.
71. § * (1) Az állami adó- és vámhatóság a telefonos ügyféltájékoztató és ügyintéző rendszerben a beszélgetés rögzítése mellett jár el.
(2) Ha egyedi ügyintézés és tájékoztatás ügyben az ügyfél képviselőként kíván eljárni, a rendszer automatikusan, az állami adó- és vámhatóság ügyintézője pedig szükség esetén egyedileg ellenőrzi a képviselő eljárási jogosultságát az állami adó- és vámhatóság nyilvántartása alapján.
(3) Az állami adó- és vámhatóság az ügyfél-azonosító szám mellett az ügyfél állami adó- és vámhatóságnál nyilvántartott természetes személyazonosító adatait és lakcímét is felhasználhatja az azonosításhoz.
72. § * A telefonos ügyféltájékoztató és ügyintéző rendszere útján az állami adó- és vámhatóság
a) az ügyfél egyedi ügyintézés vagy tájékoztatás iránti telefonon előterjesztett kérelme alapján
1. az adózó – állami adó- és vámhatóságnál közvetlenül bejelentendő törzsadataira vonatkozó – egyedi bejelentéseivel, változás bejelentéseivel kapcsolatban jár el,
2. lefolytatja az adóazonosító jel igazolás kiadásával kapcsolatos eljárást,
3. nyilvántartásba veszi a természetes személy levelezési címét,
4. lefolytatja a közösségi adószám kiadásával kapcsolatos eljárást,
5. az általános forgalmi adóról szóló törvény szerint értékhatár eléréséhez kapcsolódó bejelentést fogadja és nyilvántartásba veszi,
6. nyilvántartásba veszi az egészségügyi szolgáltatási járulék hatálya alá történő bejelentkezést,
7. valamennyi szükséges adat rendelkezésre állása esetén javítja az Art. 1. melléklet 3. pontja szerinti kötelezettséggel összefüggésben a munkáltató vagy kifizető által hibásan benyújtott bejelentő és változásbejelentő adatlapot,
8. a papír alapon érkezett vagy papír alapon is benyújtható, elektronikus úton érkezett bevallásokat az adózó személyes jelenlétét nem igénylő esetben javítja, valamint a személyi jövedelemadó bevallási tervezet kiegészítésére és papír alapon történő megküldésének igénylésére vonatkozó kérelmet teljesíti,
9. fogadja az átvezetési kérelmet, és intézkedik annak elbírálása iránt,
10. fogadja a hibásan benyújtott átvezetési és kiutalási kérelem javítására vonatkozó kérelmet, és intézkedik annak elbírálása iránt,
11. az adószámla egészét vagy egyes adónemeit érintő észrevételt felveszi, és intézkedik annak elbírálása iránt,
12. az adó-, jövedelem- és illetőségigazolás iránti kérelmet felveszi, és intézkedik a kérelem elbírálása iránt,
13. a gépjármű-forgalmazók illetékmentességének megállapításához kapcsolódó bejelentést nyilvántartásba veszi,
14. tájékoztatást nyújt az ellenőrzést végző személy személyazonosságáról és megbízásának érvényességéről, a megbízólevél számáról, az ellenőrzés alá vont adónemekről és időszakról,
15. tájékoztatást nyújt a közösségi adószám érvényességéről,
16. egyedi tájékoztatást ad az adózó állami adó- és vámhatósághoz bejelentett törzsadatairól, az adózó adószámlájáról, az állami adó- és vámhatóság által nyilvántartott egyéb köztartozásokról, a képviseletre vonatkozóan nyilvántartott adatokról, az adózó bevallásainak adatairól, az adózó által elmulasztott bevallásokról, az adózói minősítésről, valamint az adó-, jövedelem- és illetőségigazolás ügyintézéssel kapcsolatosan,
17. fogadja az adózói minősítéssel kapcsolatos kifogást, és intézkedik annak elbírálása iránt, továbbá
18. a honlapján közzétett, „a NAV telefonos Ügyféltájékoztató és Ügyintéző Rendszerén keresztül intézhető ügyekről” megnevezésű felhívásban felsorolt minden egyéb ügyben eljár,
b) a jogszabály által hatáskörébe utalt körben általános adójogi tájékoztatást és informatikai segítséget nyújt.
73. § * A helyszíni ellenőrzést az adóhatóság csak akkor kezdheti meg, ha az adózó vagy annak képviselője, ezek hiányában két hatósági tanú jelen van.
74. § (1) * A megbízólevél tartalmazza:
a) * az ellenőrzést végző adóhatóság, továbbá az Air. 87/A. § (2) és (5) bekezdése szerinti, valamint az adó- és egyéb közterhekkel kapcsolatos nemzetközi közigazgatási együttműködés egyes szabályairól szóló 2013. évi XXXVII. törvény (a továbbiakban: Aktv.) 12/A. § (6) és (7), valamint (9) bekezdése szerinti esetekben az ellenőrzés lefolytatásában részt vevő külföldi adóhatóság megnevezését,
b) az ellenőrzés alá vont adózó nevét,
c) az ellenőrzés típusának megnevezését és
d) adóellenőrzés esetén az ellenőrzés alá vont adónemet és időszakot.
(2) Az adóhatóság jogkövetési vizsgálat lefolytatásához általános megbízólevelet is kiállíthat. Az általános megbízólevél az ellenőrzést végző adóhatóság megnevezését, az eljáró adóellenőr nevét, valamint a megbízólevél érvényességi idejét tartalmazza.
(3) Az általános megbízólevéllel rendelkező adóellenőr általános megbízólevéllel nem rendelkező másik adóhatósági alkalmazottal együtt a jogkövetési vizsgálat lefolytatására jogosult.
(4) Az általános megbízólevéllel az állami adó- és vámhatóság adóellenőre területi megkötés nélkül jogosult ellenőrzés lefolytatására.
(5) * Az adóhatóság az Aktv. 12/A. §-a szerinti ellenőrzés (a továbbiakban: közös ellenőrzés) lefolytatásához általános megbízólevelet nem állíthat ki.
75. § (1) Az állami adó- és vámhatóság általános megbízólevéllel rendelkező adóellenőre helyszíni ellenőrzést olyan legalább középiskolai végzettséggel rendelkező személlyel (a továbbiakban: kisegítő adóellenőr) együtt is lefolytathat, aki megfelel a közszolgálati tisztviselőkről szóló törvény kormánytisztviselőkre vonatkozó alkalmazási feltételeinek, és akivel az adóhatóság ilyen feladatok ellátására határozott idejű munkaszerződést kötött. A kisegítő adóellenőrre az adóellenőrre vonatkozó összeférhetetlenségi és kizárási szabályok az irányadók.
(2) A kisegítő adóellenőr az adóellenőrrel együtt az ellenőrzés során üzleti, üzemi vagy az egyéb adóköteles tevékenység folytatására szolgáló helyiségbe, helyszínre, illetve a vállalkozási tevékenységgel összefüggő alapanyag, félkész termék, áru tárolására szolgáló helyiségekbe beléphet.
76. § (1) A központi költségvetés bevételi érdekeit különösen veszélyeztető adózói jogsértések felderítése, illetve a jogszerű állapot helyreállítása érdekében az állami adó- és vámhatóság területi szerve az állami adó- és vámhatóság vezetőjének saját hatáskörében vagy más hatóság megkeresésére kiadott utasítása alapján Magyarország területén a (2) bekezdésben meghatározott okból ellenőrzést végezhet, kezdeményezhet, megkezdett ellenőrzéseket magához vonhat (központosított ellenőrzés).
(2) Az (1) bekezdés szerinti központosított ellenőrzés elrendelésére abban az esetben kerülhet sor, ha a rendelkezésre álló adatok, tények, körülmények valószínűsítik, hogy az adókötelezettségeket
a) a határon átnyúló, harmadik országba irányuló jogsértő kereskedelmi kapcsolatokkal, jogszerű kereskedelmi kapcsolatok színlelésével teljesítik,
b) az Európai Unió más tagállamában illetőséggel bíró adóalannyal, adóalanyokkal folytatott kereskedelmi kapcsolat során megsértik,
c) belföldi illetőségű, egy vagy több területi szerv illetékességébe tartozó adózók a kapcsolt vállalkozásokra előírt szabályok (elszámoló árak) megsértésével, színlelt szerződéssel vagy a rendeltetésszerű joggyakorlás alapelvébe ütköző módon teljesítik,
d) közbeszerzések, a védelmi és biztonsági beszerzések megvalósítása érdekében kötött szerződések teljesítése során jogszerűtlen, színlelt, adóelkerülő vagy a rendeltetésszerű joggyakorlás alapelvébe ütköző módon megsértik, illetve
e) kiemelkedő jelentőségű, a vámhatóság hatáskörébe tartozó adóügyekben megsértik.
(3) A központosított ellenőrzési eljárást és az azt követő hatósági eljárást az állami adó- és vámhatóság területi szerve egy eljárásban, több adózónál egyidejűleg is jogosult lefolytatni. Az eljáró szerv az eljárás eredményeként kiadmányozott végleges határozat(ok) egy példányának megküldésével tájékoztatja az egyébként hatáskörrel és illetékességgel rendelkező adóhatóságot.
77. § (1) Az adóhatóság az adózó ellenőrzése során a tényállás tisztázása érdekében más adózó ellenőrzését elrendelheti (a továbbiakban: kapcsolódó vizsgálat).
(2) A kapcsolódó vizsgálattal egy tekintet alá esik az adózónál vagy a vele szerződéses kapcsolatban állt vagy álló adózónál már folyamatban lévő ellenőrzés, ha annak eredménye a tényállás tisztázásához szükséges. Az adóhatóság a kapcsolódó vizsgálat időtartama alatt az ellenőrzést folytathatja.
(3) Ha a kapcsolódó vizsgálat során beszerzett adatok, bizonyítékok alapján az alapügy tényállása a kapcsolódó vizsgálattal érintett körben tisztázott, az ellenőrzés a kapcsolódó vizsgálat befejezésétől függetlenül lezárható. Az adóhatóság az adózót a kapcsolódó vizsgálat kezdő és befejező időpontjáról értesíti.
78. § (1) Az ellenőrzést az adó, illetve a költségvetési támogatás megállapításához való jog elévülési idején belül kell lefolytatni.
(2) Ha jogszabály eltérően nem rendelkezik, akkor a helyszíni ellenőrzést az önálló tevékenységet folytató adózónál a tevékenység végzése időszakában (munkaidőben), más személynél napközben reggel 8 és este 8 óra között lehet lefolytatni. Ettől az adózó kérelmére lehet eltérni. A helyszíni ellenőrzés része az adózó székhelyén, telephelyén kívül tárolt, illetve őrzött eszközök, iratok vizsgálata is.
(3) A hatóság hivatali helyiségében az ellenőrzést a hivatali időben kell lefolytatni. A hivatali időt úgy kell megállapítani, hogy az az adózó meghallgatására annak munkaidején kívül is alkalmat adjon.
79. § (1) Az adóellenőr az ellenőrzés megkezdését megelőzően erre történő külön felhívás nélkül is köteles magát és az ellenőrzési jogosultságát igazolni, az adózót az ellenőrzés típusáról, tárgyáról és várható időtartamáról tájékoztatni.
(2) Az adóhatóság az ellenőrzés során jogait oly módon köteles gyakorolni, hogy az az adózó gazdasági tevékenységét a lehető legkisebb mértékben korlátozza.
(3) Ha az adóhatóság az adókötelezettség megállapításához szükséges tény vagy körülmény tisztázása érdekében nemzetközi egyezmény vagy viszonosság, illetve az Európai Unió adóügyi együttműködési szabályai alapján külföldi adóhatóságot keres meg, az adózót a külföldi adóhatóság megkereséséről és a külföldi adóhatóság válaszának megérkezéséről értesíti. Az adóhatóság a külföldi adóhatóság megkeresésének időtartama alatt az ellenőrzést folytathatja. Az ellenőrzés a válasz hiányában is befejezhető, ha a tényállás egyéb körben tisztázott.
(4) * Az adóhatóság az ellenőrzés során köteles a tényeket, körülményeket, adatokat értékelni, az adózót, képviselőjét, alkalmazottját az ellenőrzés során tett megállapításairól tájékoztatni. Az adóhatóság köteles az adózó által felajánlott bizonyíték visszautasítását előzetesen szóban, majd az ellenőrzésről szóló jegyzőkönyvben írásban is indokolni.
(5) Bizonyítási eszközök és bizonyítékok különösen: az irat, a szakértői vélemény, az adózó, képviselője, alkalmazottja, illetve más adózó nyilatkozata, a tanúvallomás, a helyszíni szemle, a próbavásárlás, a fel nem fedett próbavásárlás, a próbagyártás, a helyszíni leltározás, más adózók adatai, az elrendelt kapcsolódó vizsgálatok megállapításai, az adatszolgáltatás tartalma, más hatóság nyilvántartásából származó vagy nyilvánosan elérhető elektronikus adat, információ.
80. § Az adóhatóság az ellenőrzés során
a) üzleti, üzemi vagy az egyéb adóköteles tevékenység, vagyontárgy vagy jövedelem ellenőrzéséhez szükséges helyiségekbe, helyszínre beléphet,
b) a vállalkozási tevékenységgel összefüggő járműveket, járművek rakományát, helyiségeket, helyszínt átvizsgálhat,
c) iratokat, bizonylatokat, könyveket, nyilvántartásokat, számításokat és egyéb tényeket, adatokat, körülményeket, tárgyakat, munkafolyamatokat továbbá a könyvek, nyilvántartások vezetéséhez, bizonylatok feldolgozásához alkalmazott szoftvereket, informatikai berendezéseket, valamint – függetlenül az azokat megjelenítő informatikai infrastruktúra jellegétől – elektronikusan tárolt, kezelt, továbbított adatokat vizsgálhat meg,
d) az adózótól, képviselőjétől, alkalmazottjától felvilágosítást, más személyektől nyilatkozatot kérhet,
e) tisztázhatja az adóköteles tevékenységben részt vevők személyazonosságát, részvételük jogcímét,
f) próbagyártást rendelhet el,
g) az adózóval szerződéses kapcsolatban álló más adózónál kapcsolódó vizsgálatot végezhet, illetve
h) más, a tényállás tisztázásához szükséges bizonyítást folytathat le.
81. § (1) Az állami adó- és vámhatóság a Szerződés 107. és 108. cikke alkalmazásában bizonyos támogatási kategóriáknak a belső piaccal összeegyeztethetővé nyilvánításáról szóló, 2014. június 17-i 651/2014/EU bizottsági rendelet és a 651/2014/EU rendeletnek a kikötői és repülőtéri infrastruktúrákra irányuló támogatás, a kultúrát és a kulturális örökség megőrzését előmozdító támogatásra és a sportlétesítményekre és multifunkcionális szabadidős létesítményekre nyújtott támogatásra vonatkozó bejelentési határértékek, továbbá a legkülső régiókban biztosított regionális működési támogatási programok tekintetében, valamint a 702/2014/EU rendeletnek a támogatható költségek összegének meghatározása tekintetében történő módosításáról szóló, 2017. június 14-i 2017/1084/EU bizottsági rendelet hatálya alá tartozó támogatások összeegyeztethetőségi feltételeinek teljesítését adóévente egyszer, legalább utólag, szúrópróbaszerűen ellenőrzi.
(2) Az állami adó- és vámhatóság az (1) bekezdés szerinti ellenőrzés során keletkező dokumentumokat az ellenőrzés lezárásának napját követő tíz évig megőrzi.
82. § (1) * Az általános forgalmi adó alanyának tulajdonában lévő kereskedelmi mennyiségű termék csak a termék eredetét hitelt érdemlő módon igazoló dokumentum, így különösen fuvarlevél vagy számla birtokában fuvarozható. Az állami adó- és vámhatóság nyilatkozattételre kötelezheti a kereskedelmi mennyiségű termék fuvarozását végző személyt arról, hogy mely általános forgalmi adóalany javára végzi a fuvarozási tevékenységet, továbbá ellenőrizheti a termék eredetét, és az általános forgalmiadó-alany tulajdonjogát hitelt érdemlő módon igazoló dokumentumok, valamint az érvényes EKAER szám meglétét.
(2) Az állami adó- és vámhatóság az (1) bekezdés szerinti, a termék fuvarozását végző személy nyilatkozata alapján a termék fuvarozásában érintett címzettet, átvevőt, feladót és fuvarozót nyilatkozattételre kötelezheti:
a) a fuvarozott termék megnevezéséről, mennyiségéről,
b) a szállítóeszköz megnevezéséről, forgalmi rendszámáról,
c) a termék átvételéről, kirakodásának címéről,
d) az EKAER számról és
e) az ingatlan használatának jogcíméről, ha a kirakodási cím nem az általános forgalmi adóalany székhelye, telephelye, fióktelepe.
(3) Az állami adó- és vámhatóság által az Air. 113. § alapján alkalmazott hatósági zár lehet hatósági pecséttel ellátott csomagzár vagy raktérzár.
(4) Az Európai Unió más tagállamában nyilvántartásba vett távolsági tömegközlekedési eszköz vezetőjét az állami adó- és vámhatóság ellenőrizheti annak megállapítása érdekében, hogy végez-e belföldön helyközi személyszállítási szolgáltatást és az üzemben tartó eleget tett-e bejelentkezési kötelezettségének.
(5) Az állami adó- és vámhatóság az (1) bekezdés szerinti esetben az ellenőrzésről nem készít jegyzőkönyvet, ha jogszabálysértést nem állapít meg, kivéve, ha a termék fuvarozását végző személy jegyzőkönyv felvételét kéri.
83. § Az adóellenőrzés megkezdéséig bevallani elmulasztott adót az adóhatóság az adózó terhére, illetve javára adókülönbözetként állapítja meg.
84. § (1) Az adóhatóság az adókötelezettség teljesítését a rendelkezésére álló adatok és a benyújtott adatbejelentés, adóbevallás (önadózás, kivetéses adózás, munkáltatói adómegállapítás, az adóhatóság adatszolgáltatás alapján történő adómegállapítása) egybevetésével is ellenőrizheti (a továbbiakban: egyszerűsített adóellenőrzés).
(2) Egyszerűsített ellenőrzéssel megállapítható az adókötelezettség abban az esetben is, ha az adóhatóság rendelkezésére álló adatok az adatbejelentési, adóbevallási kötelezettség elmulasztását bizonyítják.
(3) Ha az adóbevallásban közölt adatok, illetve az adatszolgáltatás alapján rendelkezésre álló adatok eltérést mutatnak, az eltérés okának tisztázására az adóhatóság az adózót felhívja.
(4) * Ha a bevallott adó-, költségvetési támogatás alapja, az igénybe vett adómentesség, adókedvezmény, a megállapított adó, illetve költségvetési támogatás nem felel meg a jogszabály rendelkezéseinek, az adóhatóság az adózót a megállapított tényállásról és az adókülönbözetről a jegyzőkönyv kézbesítésével értesíti.
85. § (1) Az Air. 92. § b) pontja alapján ismételt ellenőrzésnek az elsőfokú adóhatóság, vagy ha a korábbi ellenőrzés alapján hozott határozatot a felettes szerv felülvizsgálta, a másodfokú adóhatóság rendelkezésére van helye. Az ellenőrzés elrendeléséről az adóhatóság végzéssel dönt.
(2) * Az Air. 92. § b) és c) pontjában meghatározott ismételt ellenőrzést az elsőfokú adóhatóság folytatja le.
86. § (1) Az adóhatóság bizonyítja és legkésőbb az ellenőrzés befejezésekor készített jegyzőkönyvben számot ad arról, hogy a becslés alkalmazásának a feltételei fennállnak, továbbá azt, hogy a becslés alapjául szolgáló adatok, tények, körülmények, valamint a becslés során alkalmazott módszerek az adó alapját valószínűsítik. Kizárólag közérdekű bejelentésből származó, ellenőrizhető bizonyítékkal alá nem támasztott adatok alapján becslés nem alkalmazható.
(2) Becslés alkalmazható
a) ha az adó, illetve a költségvetési támogatás alapja nem állapítható meg,
b) ha az adóhatóság rendelkezésére álló, azok száma vagy tartalma miatt jelentősnek tekinthető adat, tény, körülmény alapján alaposan feltételezhető, hogy az adózó iratai nem alkalmasak a valós adó, illetve költségvetési támogatás alapjának megállapítására, vagy
c) ha a természetes személy valótlan, hiányos bevallást vagy nyilatkozatot tett, vagy a nyilatkozattételt elmulasztotta,
(3) A (2) bekezdés b) pontja alkalmazásában jelentősnek tekinthető adat, tény, körülmény különösen a számla- (egyszerűsített számla-), nyugtakibocsátási kötelezettség adóéven belüli ismételt elmulasztása, igazolatlan eredetű áru forgalmazása, be nem jelentett alkalmazott foglalkoztatása, továbbá az adózó tevékenységével, eredményével összefüggő iratok, nyilatkozatok és az adott tevékenységre vonatkozóan szakértők által kidolgozott jövedelmezőségi, élőmunka- és anyagszükségleti mutatók, standardok közötti lényeges eltérés.
(4) Ha az adóhatóság az adó alapját is becsléssel állapítja meg, írásban tájékoztatja az adózót a becslés alkalmazásáról, és határidő tűzésével felhívja észrevételei, bizonyítási indítványai megtételére, továbbá tájékoztatja arról, hogy mely tények bizonyítása szükséges a becsléssel megállapított adóalaptól való eltéréshez.
(5) A bevétel vagy a kiadások egy részének ismeretében az adóalap valószínűsíthető bizonylatok, adatok, nyilatkozatok beszerzésével, szemlével, próbagyártással, leltározással és más megfelelő módszerrel.
(6) Becsléssel kell megállapítani az adóalapot akkor is, ha az adóalap megállapítására az (5) bekezdés szerint azért nincs mód, mert sem a bevételekről, sem a kiadásokról adatok, iratok, más bizonyítékok nem állnak az adóhatóság rendelkezésére, és ezek hiánya nem az adózó érdekkörén kívül eső okra vezethető vissza. A becslésnél az adóalapot az adóhatóság az eset körülményeire tekintettel valószínűsíti. Ennek során az azonos időszakban hasonló tevékenységet, hasonló körülmények között folytató adózók – természetes személy adózó esetében a munkaviszony keretében hasonló tevékenységet, hasonló körülmények között végzők – kereseti, jövedelmi viszonyait figyelembe kell venni.
(7) Ha az adózó az adóköteles bevételszerző tevékenységét elmulasztotta az adóhatóságnak bejelenteni, és az adóalap megállapítására az (5) bekezdés szerint nincs mód, az adóhatóság az adó alapját a (6) bekezdés alkalmazásával, tizenkét havi működést vélelmezve állapítja meg.
(8) * Ha az adózó be nem jelentett alkalmazottat foglalkoztat, az adóhatóság az adózó terhére a megfizetni elmulasztott adót és járulékot legalább a mindenkori minimálbér kétszerese után, a bejelentés nélküli foglalkoztatás adóhatóság általi megállapítását megelőző időszak(ok)ra vonatkozóan, de legalább egyhavi foglalkoztatást vélelmezve állapítja meg. Ha az adóhatóság az elévülési időn belül ismételten megállapítja, hogy az adózó be nem jelentett alkalmazottat foglalkoztat, a megfizetni elmulasztott adót és járulékot legalább a korábbi ellenőrzés megindításának és a folyamatban lévő ellenőrzés megkezdésének időpontja közötti időszakra, az ellenőrzések alkalmával fellelt be nem jelentett alkalmazottak létszámának átlaga alapján képzett szorzószámmal számítva, legalább a mindenkori minimálbér kétszerese után, vélelmezve állapítja meg.
(9) * Ha az adózó bizonyítása során más adózót is érintő szerződéses kapcsolatra vagy egyéb ügyletre hivatkozik, az adóhatóság az érintett más adózónál – ha az adózó állítását az adózó bevallása, az érintett más adózó bevallása, illetve a nála korábban végzett ellenőrzés eredménye nem támasztja alá és az ellenőrzés elrendelését az Air. vagy e rendelet egyéb rendelkezése nem zárja ki – a kapcsolódó vizsgálatot haladéktalanul elrendeli és – a feltételek fennállása esetén – a kapcsolódó vizsgálat során a becslés szabályait alkalmazza.
87. § (1) Ha az állami adó- és vámhatóság megállapítása szerint – kizárólag a Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény XXXVI., XXXVIII., XXXIX., XL. és XLI. Fejezetében meghatározott bűncselekmény nyomozó hatóság részéről fennálló gyanúja esetén – az adózó vagyongyarapodásával vagy az életvitelére fordított kiadásokkal nincs arányban az adómentes, a bevallott és a bevallási kötelezettség alá nem eső, de megszerzett jövedelmének együttes összege, az állami adó- és vámhatóság az adó alapját is becsléssel állapítja meg. Ez esetben – figyelemmel az ismert és adóztatott jövedelmekre is – az állami adó- és vámhatóságnak azt kell megbecsülnie, hogy a vagyongyarapodás és az életvitel fedezetéül a természetes személynek milyen összegű jövedelemre volt szüksége.
(2) Az állami adó- és vámhatóság az (1) bekezdés szerint feltárt adóalapot annak az évnek az összevonás alá eső jövedelméhez számítja hozzá, amelyre nézve a jövedelemeltitkolást megállapítja. Ha a vagyongyarapodás forrásaként az adózó többévi eltitkolt jövedelme szolgált, az állami adó- és vámhatóság a vizsgálattal érintett évek között a jövedelmet egyenlő arányban megosztja, és az adót az egyes években hatályos jövedelemadó törvényekben meghatározott – összevonás alá eső jövedelmekre vonatkozó – adómértékkel állapítja meg.
(3) A becsléssel megállapított adóalaptól való eltérést az adózó hitelt érdemlő adatokkal igazolhatja. Ha az adózó nyilatkozata szerint a vagyongyarapodás forrását az adó megállapításához való jog elévülési idejét megelőzően szerezte meg, a vagyongyarapodás forrásának, a szerzés tényének és időpontjának igazolásaként közhiteles nyilvántartás jogerős bírósági vagy végleges hatósági határozat, illetve az adómegállapításhoz való jog elévülési idejét megelőzően kiállított egyéb közokirat, valamint az adózó ezen időszakban az adóhatósághoz benyújtott, végleges hatósági, jogerős bírósági határozattal nem érintett bevallásának adatai, fizetésiszámla-kivonat, értékpapírszámla-kivonat adatai szolgálhatnak; az adóhatóság az adó megállapításához való jog elévülési idejét megelőző időszakra vizsgálatot csak ezen adatokra kiterjedően végezhet. Egyebekben az eljárásra e fejezet szabályait kell megfelelően alkalmazni.
(4) A (3) bekezdés alkalmazásában
a) közhiteles nyilvántartás az ingatlan-nyilvántartás, a földhasználati nyilvántartás, a zálogjogi nyilvántartás, a gépjármű-nyilvántartás, az úszólétesítmény-nyilvántartás, a légijármű-nyilvántartás, a cégnyilvántartás, a magyar jog szerint egyéb közhiteles nyilvántartás, továbbá a nyilvántartás helye szerinti állam joga szerint közhitelesnek minősülő nyilvántartás;
b) szerzésnek minősül a vagyongyarapodás forrása felett a rendelkezési jognak, és/vagy a használat jogának, és/vagy a hasznosítás jogának, és/vagy a birtoklás jogának megszerzése, illetve a fizetési számlán, értékpapírszámlán történő jóváírás.
88. § (1) Ha becslés alkalmazására az általános forgalmi adó megállapítása során kerül sor, bizonylatok hiányában az állami adó- és vámhatóság
a) a fizetendő adót a tényleges eladási ár, és
b) a levonható adót a tényleges beszerzési ár,
ezek hiányában a forgalmi érték vagy az árképzési szabályok szerint kalkulált ár, illetve a szokásos piaci ár és a vonatkozó adómérték alapján állapítja meg.
(2) A levonható adót az adóhatóság becsléssel abban az esetben állapítja meg, ha a bizonylatok hiányát természeti, illetve az adózó érdekkörén kívül álló okból bekövetkező katasztrófa okozta.
89. § (1) Jogkövetési vizsgálat során az adóhatóság különösen a bejelentésre, adatbejelentésre, bevallásra, adatszolgáltatásra, nyilvántartásra, bizonylat kiállítására, megőrzésére, könyvvezetésre, az adó, adóelőleg levonására, beszedésére vonatkozó előírások megtartását ellenőrizheti.
(2) Hibák, hiányosságok esetén ezek megszüntetését, a mulasztás pótlását – megfelelő határidő tűzésével – határozatban írja elő az adóhatóság.
(3) A jogkövetési vizsgálat során tett megállapítások alapján az adóhatóság adóellenőrzést is elrendelhet.
90. § (1) Az adóhatóság nyilvántartásában és az adózó nyilvántartásában, adatbejelentésében, bevallásában szereplő adatok, tények, körülmények valóságtartalmának, illetve ezek hitelességének megállapítása érdekében a bevallási időszak lezárását megelőzően jogkövetési vizsgálat keretében adatokat gyűjthet vagy helyszíni ellenőrzést végezhet. Adatgyűjtésre és helyszíni ellenőrzésre sor kerülhet a becslési adatbázis létrehozása, bővítése, illetve frissítése érdekében is.
(2) Az (1) bekezdés alapján az adóhatóság
a) próbavásárlással, fel nem fedett próbavásárlással a számla-, nyugtakibocsátási kötelezettség teljesítését,
b) leltározással az árukészletek, alapanyagok, félkész termékek eredetét, nyilvántartását,
c) a megrendelők köréről, a tapasztalható forgalmi viszonyokról, a vállalkozási tevékenységhez használt tárgyi eszközökről, a vállalkozásban részt vevő személyekről szóló jegyzőkönyv készítésével a vállalkozás körülményeit,
d) a vállalkozási tevékenységben részt vevők alkalmazásának jogszerűségét, társadalombiztosítási jogszabályokban a bejelentésükre vonatkozó kötelezettségteljesítését,
e) az adózónál az adómegállapítás alapját képező statisztikai állományi létszámot,
f) a bejelentett tények, adatok, körülmények valódiságát,
g) termék előállítását, raktározását, szállítását, felhasználását, valamint a termékekkel kapcsolatosan végzett tevékenységeket,
h) az adózó által a könyvei, nyilvántartásai vezetéséhez, valamint a bizonylatok feldolgozásához alkalmazott szoftvereket, informatikai rendszereket, számításokat
vizsgálhatja.
(3) Ha az adatgyűjtés eredményeként feltárt tények, adatok, körülmények kétségessé teszik vagy cáfolják az adózó irataiban, nyilvántartásában szereplő adatok valóságtartalmát, illetve az adóhatóság a bevallási időszakon belül ismételten tárja fel a nyugtakibocsátási kötelezettségének elmulasztását, igazolatlan eredetű áru, alapanyag, félkész termék felhasználását vagy forgalmazását, továbbá be nem jelentett alkalmazott foglalkoztatását, az adóhatóság a bevallási időszakot lezáró adóbevallást vonja ellenőrzés alá.
91. § (1) Az adóhatóság az adózónál, illetve az adózónak nem minősülő természetes személynél – a vele szerződéses kapcsolatban állt vagy álló adózók adókötelezettségének, adóalapjának, adókedvezményének, adójának vagy költségvetési támogatásának megállapítása, ellenőrzése céljából – a szerződésben foglalt egyes gazdasági események valódiságát ellenőrizheti jogkövetési vizsgálat keretében.
(2) Az adóhatóság az (1) bekezdés szerinti jogkövetési vizsgálatot folytat le akkor is, ha az állami adó- és vámhatóság az állami adó- és vámhatóság nyomozóhatósági hatáskörrel felruházott szerve által feltárt adatok és bizonyítékok alapján bűncselekmény elkövetési értékének megállapítása céljából vizsgálja az egyes gazdasági események valódiságát.
(3) A jogkövetési vizsgálat kiterjed a vizsgált gazdasági eseményekkel összefüggő adatok, tények, körülmények, iratok, nyilvántartások, így különösen a beszerzések és az értékesítések körülményeinek, a gazdasági esemény személyi és tárgyi feltételeinek, illetve a gazdasági esemény megtörténtét igazoló iratok valódiságának vizsgálatára.
(4) Az adóhatóság a (2) bekezdés alapján lefolytatott ellenőrzésről készült jegyzőkönyv egy példányát átadja az állami adó- és vámhatóság – az állami adó- és vámhatósági ellenőrzés alapjául szolgáló adatokat és bizonyítékokat feltáró – nyomozóhatósági hatáskörrel felruházott szerve részére.
(5) A jogkövetési vizsgálat akkor is lefolytatható, ha az ellenőrzéssel érintett időszakra vonatkozóan adóellenőrzés van az adózónál, illetve az adózónak nem minősülő természetes személynél folyamatban.
(6) A jogkövetési vizsgálat során feltárt adatokat az adóhatóság jogosult az adózóval közvetlen vagy közvetett szerződéses kapcsolatban állt vagy álló más adózó, illetve adózónak nem minősülő természetes személy ellenőrzésénél a tényállás tisztázása céljából felhasználni.
(7) *
92. § A jogkövetési vizsgálat akkor is megkezdhető, ha az adózó alkalmazottja, próbavásárlás, fel nem fedett próbavásárlás esetén az értékesítésben közreműködő személy, elektronikus kereskedelmi szolgáltatást nyújtó vagy egyéb, megrendelésen alapuló termékértékesítést folytató adózónál végzett próbavásárlás esetén a megrendelt termék kiszállításában közreműködő személy van jelen.
93. § (1) Próbavásárlás esetén az ellenőrzési jogosultságot a próbavásárlás befejezésekor kell igazolni, és ezzel egyidejűleg az eladó az áru visszavétele mellett a vételárat köteles visszatéríteni.
(2) Ha a próbavásárlásra elektronikus kereskedelmi szolgáltatást nyújtó vagy egyéb, megrendelésen alapuló termékértékesítést folytató adózónál kerül sor, és a kiszállított termékhez az értékesítéshez kapcsolódó bizonylatot nem mellékelték, az adóhatóság jogosult annak csomagolását megbontani és meggyőződni arról, hogy a bizonylatot az eladó a csomagoláson belül elhelyezte-e. A megrendelt termék kiszállításában közreműködő személy az ellenőrzés során hatósági tanúként közreműködik.
(3) Az adóhatóság a termék visszaszolgáltatására csak abban az esetben köteles, ha annak vételárát az eladó – az erre vonatkozó felszólítást követően – visszatérítette. Ha az eladó a termék visszavételét és a vételár visszafizetését megtagadja, a vételár eljárási költségnek minősül, amelyet az eladó visel, illetve a terméket adóhatóság az adóvégrehajtás szabályai szerint értékesíti, ennek meghiúsulása esetén megsemmisíti.
(4) Ha próbavásárlásra elektronikus kereskedelmi szolgáltatást nyújtó vagy egyéb megrendelésen alapuló termékértékesítést folytató adózónál kerül sor, az adóhatóság az ellenőrzés megállapításairól szóló jegyzőkönyvet minden esetben az adózó részére kézbesíti.
94. § (1) Fel nem fedett próbavásárlás esetén az ellenőrzési jogosultságot – ha az adóhatóság jogsértést nem állapít meg – a próbavásárlás befejezésekor nem kell igazolni, azt az adózó részére kézbesített jegyzőkönyv tanúsítja. Ha az adóhatóság jogsértést állapít meg, a 93. § (1) bekezdés rendelkezéseit kell alkalmazni.
(2) Fel nem fedett próbavásárlás esetén – ha az adóhatóság jogsértést nem állapít meg – az ellenőrzés megállapításait a jelen lévő alkalmazottal vagy az értékesítésben közreműködő személlyel az adóhatóság nem ismerteti.
94/A. § * (1) Ha a megkereső hatóság meghatározott adókötelezettségek vizsgálatára vonatkozóan kéri az adóhatóságtól közös ellenőrzés lefolytatását, akkor a megkereső hatóság tisztviselője az Aktv. 12/A. § (6) és (7) bekezdése szerinti eljárási jogosultságait és kötelezettségeit kizárólag ezen adókötelezettségek teljesítésének vizsgálatához kapcsolódó ellenőrzési cselekmények során gyakorolhatja.
(2) Az Aktv. 12/A. § (9) bekezdése szerinti zárójelentést a közös ellenőrzés megállapításait tartalmazó jegyzőkönyv kivonatolásával kell elkészíteni. A zárójelentésben a jegyzőkönyv megállapításaihoz képest többlet tartalom nem rögzíthető.
(3) A zárójelentést érintően észrevétel megtételének nincs helye.
95. § (1) A jogkövetési vizsgálat során az ellenőrzés megállapítását az adóhatóság az adózóval, a jelen lévő alkalmazottal vagy az értékesítésben közreműködő személlyel ismerteti.
(2) Ha az adóhatóság jogszabálysértést nem tárt fel, úgy az e tényt rögzítő jegyzőkönyvet a jelen lévő alkalmazott vagy az értékesítésben közreműködő személy részére is átadhatja.
(3) Ha az ellenőrzést azért nem lehet befejezni, mert az adózó vagy képviselője az ismertetésen nem vesz részt, vagy a jegyzőkönyvet nem veszi át, azt részére kézbesíteni kell.
96. § Az adóteljesítmény értékét az adóteljesítmény-elemek egy évre vetített – a tevékenység kezdetének figyelembevételével időarányosan megállapított – számtani átlagának összegeként kell kiszámítani. Az adóteljesítmény elemek számítása során kizárólag az állami adó- és vámhatósághoz benyújtott bevallások adatai, illetve az állami adó- és vámhatóság nyilvántartásában szereplő adatok vehetők figyelembe.
97. § Adóteljesítmény-elemek:
a) az adóévet megelőző hatodik év január 1-jétől az adóévet megelőző év június 30-áig terjedő időszakra benyújtott általános forgalmi adó bevallásokban szereplő értékesítést terhelő adó (a fizetendő adó csökkentve a közösségen belülről történő termékbeszerzés és a termékimport címén fizetendő adóval) és a beszerzés után levonható adó értéke közül a bevallásokban szereplő nagyobb értékek;
b) az adóévet megelőző hatodik év január 1-jétől az adóévet megelőző második év december 31-éig terjedő időszakra vonatkozóan a társasági adóbevallásban az adókedvezménnyel nem csökkentett társasági adó (számított adó) azzal, hogy a naptári évtől eltérő üzleti évet választó adózók esetén az adóévet megelőző év augusztus 31-éig benyújtott bevallás adatait is figyelembe kell venni;
c) az adóévet megelőző hatodik év január 1-jétől az adóévet megelőző év június 30-áig terjedő időszakra vonatkozó
ca) járulékfizetési kötelezettség, kivéve a költségvetési szerveket,
cb) jövedéki adó, környezetvédelmi termékdíj, népegészségügyi termékadó, regisztrációs adó és energiaadó fizetési kötelezettség;
cc) a költségvetési szervek kivételével a munkáltatók, kifizetők személyi jövedelemadó-bevallásában megállapított fizetési kötelezettsége,
d) az adóévet megelőző hatodik év január 1-jétől az adóévet megelőző második év december 31-éig terjedő időszakra vonatkozóan
da) a természetes személyek jövedelemadó bevallásában a számított adó, az elkülönülten adózó jövedelmek adója és a vállalkozói adókedvezmény,
db) minden egyéb bevallásban megállapított adókötelezettség (kivéve a munkaadói, a munkavállalói járulék és az egészségügyi hozzájárulás a költségvetési szerveknél), és
dc) az igényelt költségvetési támogatás – ide nem értve az adó-visszaigénylést és adó-visszatérítést – abszolút értéken számolva.
98. § Az adóteljesítmény számítása az adóévet megelőző év október 15-én nyilvántartott adatok alapján történik.
99. § * (1) E fejezet alkalmazásában adózónak minősül az általános forgalmi adóról szóló törvény szerinti csoportos adóalany (a továbbiakban: áfa csoport), valamint a Tao tv. szerinti csoportos társasági adóalany (a továbbiakban: tao csoport) is.
(2) Az áfa csoport adóteljesítményének számításakor kizárólag az áfa csoport bevallásában szereplő, a 97. § a) pontja szerinti adatokat kell figyelembe venni. Ha az adózó az adóévet megelőző hatodik év január 1-jétől az adóévet megelőző év június 30-áig terjedő időszakban (vizsgált időszak) áfa csoport tagja volt, az adózó adóteljesítményének számításakor az áfa csoport bevallásában szereplő adatokat figyelmen kívül kell hagyni. A vizsgált időszak azon része tekintetében, amelyben az adózó nem volt az áfa csoport tagja, az adóteljesítményének számításakor az általa benyújtott áfa bevallásban szereplő, a 97. § a) pontja szerinti adatokat kell figyelembe venni, és az áfa csoport bevallásában szereplő adatokat figyelmen kívül kell hagyni.
(3) A tao csoport adóteljesítményének számításakor kizárólag a tao csoport bevallásában szereplő, a 97. § b) pontja szerinti adatokat kell figyelembe venni. Ha az adózó az adóévet megelőző hatodik év január 1-jétől az adóévet megelőző második év december 31-éig terjedő időszakban (vizsgált időszak) tao csoport tagja volt, az adózó adóteljesítményének számításakor a tao csoport bevallásában szereplő adatokat figyelmen kívül kell hagyni. A vizsgált időszak azon része tekintetében, amelyben az adózó nem volt a tao csoport tagja, az adóteljesítményének számításakor az általa benyújtott tao bevallásban szereplő, a 97. § b) pontja szerinti adatokat kell figyelembe venni, és a tao csoport bevallásában szereplő adatokat figyelmen kívül kell hagyni.
100. § Kiemelt adózónak minősülnek az adóévet megelőző év utolsó napján csődeljárás, felszámolási eljárás, végelszámolási eljárás vagy kényszertörlési eljárás alatt nem álló, illetve nem törölt adószámú
a) részvénytársasági formában működő hitelintézetek és biztosítók,
b) azon adózók – a költségvetési szervek, a személyi jövedelemadóról szóló törvény szerinti egyéni vállalkozók és természetes személyek kivételével –, amelyek
ba) az adóévet megelőző második évben vagy azt megelőzően kezdték meg tevékenységüket, és
bb) * adóteljesítményük értéke a Magyar Közlönyben közzétett Közleményben meghatározott összeget elérte.
101. § Legnagyobb adóteljesítménnyel rendelkező adózónak minősül az adózó, ha az adóévet megelőző év utolsó napján csődeljárás, felszámolási eljárás, végelszámolási eljárás, kényszertörlési eljárás alatt nem áll, illetve nem törölt adószámú és
a) * az Art. alkalmazásában – kivéve az Art. 110. §-át –, adóteljesítményének értéke a Magyar Közlönyben közzétett Közleményben meghatározott összeget elérte;
b) * az Art. 110. §-a alkalmazásában adóteljesítményének értéke a Magyar Közlönyben közzétett Közleményben meghatározott összeget elérte, és az adóévet megelőző év szeptember 1-jén havonkénti általános forgalmi adó bevallásra volt kötelezett.
102. § (1) Az adózó a feltételes adómegállapítás iránti kérelmet (e fejezet alkalmazásában a továbbiakban: kérelem) az 1. melléklet szerinti tartalommal, magyar nyelven nyújthatja be az adópolitikáért felelős miniszternek.
(2) Új kérelemnek minősül, ha az adózó a kérelemben ismertetett tényállás lényeges elemeit a kérelem benyújtása és elbírálása közötti időszakban megváltoztatja.
(3) Külföldi illetőségű személy feltételes adómegállapítás iránti kérelmét kizárólag belföldi képviselője útján terjesztheti elő.
103. § A kérelemhez csatolni kell
a) az adózó nyilatkozatát arról, hogy a kérelemmel azonos tényállást tartalmazó ügyében nincs és korábban sem volt folyamatban tudomása szerint ellenőrzés, hatósági eljárás vagy bírósági eljárás,
b) kutatás-fejlesztési tevékenység minősítését is igénylő feltételes adómegállapítás iránti kérelem esetén a kutatás-fejlesztési tevékenység minősítésével összefüggő eljárás lefolytatására hatáskörrel rendelkező hatóság előzetes minősítést tartalmazó határozatának másolati példányát,
c) a számviteli törvényben meghatározott IFRS-ek szerinti számviteli elszámolásra épülő feltételes adómegállapítás iránti kérelem esetén a Magyar Könyvvizsgálói Kamarának a számviteli elszámolás minősítésére vonatkozó szakértői véleményét.
104. § Az adópolitikáért felelős miniszter a kérelmekről külön nyilvántartást vezet, amely tartalmazza az adózó nevét, cégnevét, állandó lakóhelyét vagy székhelyét, valamint a kérelem érkezésének időpontját, iktatószámát.
105. § * Ha az eljárásban az adóhatóság megkeresése szükséges, a megkeresést az adóhatóság tizenöt napon belül teljesíti.
106. § (1) Az adópolitikáért felelős miniszter a jövőbeni ügyletnek nem minősülő ügyletre vonatkozó kérelmet a benyújtást követő nyolc napon belül megküldi az állami adó- és vámhatóságnak.
(2) Az adópolitikáért felelős miniszter a kérelem alapján indult eljárást lezáró döntést a döntés véglegessé válásának napjáról történő értesítéssel együtt a döntés véglegessé válásától számított nyolc napon belül megküldi az állami adó- és vámhatóságnak.
(3) Az adózó – kérésére – a feltételes adómegállapítás intézése során meghallgatható.
107. § Az adópolitikáért felelős miniszter a feltételes adómegállapítást a kérelem benyújtásakor hatályos jogszabályok alapján adja ki. Ha a kérelem benyújtását követően, a határozat kiadmányozásának időpontjáig a feltételes adómegállapítást érdemben érintő jogszabályváltozás lép hatályba, – a tartós feltételes adómegállapítás esetén a társasági adót érintő megállapítás kivételével, – a határozat tartalmazza mind a kérelem benyújtásakor, mind a határozat kiadmányozásakor hatályos jogszabályoknak megfelelő adómegállapítást.
108. § (1) Az adópolitikáért felelős miniszter a feltételes adómegállapításról a végleges határozat egy példányának megküldésével tájékoztatja az állami adó- és vámhatóságot. A kérelem elutasításáról szóló határozatot az adópolitikáért felelős miniszter csak az adózónak kézbesíti.
(2) * Az adópolitikáért felelős miniszter a végleges határozat egy példányának az (1) bekezdés szerinti megküldésével egyidejűleg megküldi a határozatot érintő, az Aktv. 19/B. §-a és 43/T. §-a szerinti információcsere teljesítéséhez szükséges információkat az Aktv. említett rendelkezéseinek hatálya alá tartozó ügyekben az állami adó- és vámhatóságnak.
109. § *
110. § (1) * A kérelem díját a Pénzügyminisztérium Kincstárnál vezetett 10032000-01460658-00000000 számú számlájára kell befizetni. A díj az adópolitikáért felelős miniszter által vezetett minisztérium működési bevétele.
(2) A díj megfizetésére részletfizetés vagy fizetési halasztás nem adható.
111. § (1) A szokásos piaci ár megállapítása iránti kérelem (e fejezet alkalmazásában a továbbiakban: kérelem) tartalmazza:
a) * a szokásos piaci ár meghatározásával összefüggő nyilvántartási kötelezettségről szóló jogszabály szerinti fődokumentum és helyi dokumentum tartalmi elemeit,
b) azon időszak megjelölését, amelyre a határozat kötőerejének megállapítását kérik,
c) az egyoldalú, kétoldalú vagy többoldalú eljárások közüli választást,
d) * kétoldalú vagy többoldalú eljárás iránti kérelem esetén a kérelem és mellékleteinek angol nyelvű fordítását,
e) * a fizetési számlaszám megjelölését, ahová az adózó a díj visszautalását kéri a kérelem visszautasítása, az eljárás megszüntetése vagy a kérelem elutasítása esetén,
f) az adózó végső anyavállalatának nevét, székhelyét, azonosító számát,
g) belföldi illetőségű kapcsolt vállalkozásait, az eljárással érintett belföldi és külföldi illetőségű kapcsolt vállalkozások adatait (ideértve azok nevének, címének, székhelyének, telephelyének, adószámának, ennek hiányában azzal egyenértékű azonosítójának feltüntetését, továbbá az adózó végső és közvetlen anyavállalatának adatait).
(1a) * A fődokumentum tartalmi elemei és az ügyletre vonatkozó szerződés angol nyelven is benyújtható.
(2) Az (1) bekezdés g) pontja és az 1. melléklet szerinti végső anyavállalat a multinacionális vállalatcsoport azon csoporttagja, amely
a) közvetlenül vagy közvetetten részesedéssel rendelkezik a multinacionális vállalatcsoport egy vagy több másik csoporttagjában, amely alapján összevont pénzügyi kimutatások készítésére kötelezett az adóügyi illetősége szerinti államban, illetve területen általában alkalmazott számviteli előírások szerint, vagy ilyen kötelezettsége állna fenn, ha a benne való tulajdoni részesedésekkel nyilvános értékpapírtőzsdén kereskedés folyna az adóügyi illetősége szerinti államban, illetve területen, és
b) a multinacionális vállalatcsoportnak nincs másik olyan csoporttagja, amely benne közvetlenül vagy közvetetten az a) pont szerinti érdekeltséggel rendelkezik.
(3) A kérelem egy ügyletre vagy több, de egymással összevonható ügyletre vonatkozhat.
(4) A kérelemhez csatolni kell az előterjesztő nyilatkozatát arról, hogy a kérelemben bemutatott tényállás megfelel a valóságnak.
(5) * Az adópolitikáért felelős miniszter a kérelmekről külön nyilvántartást vezet, amely tartalmazza az adózó azonosító adatait, a kérelem érkezésének időpontját, iktatószámát, a befizetett díj összegét, az eljárás lefolytatásának időtartamát, valamint az eljárás lefolytatásához és az információcseréhez szükséges további adatokat.
112. § * (1) Az adópolitikáért felelős miniszter a kérelem benyújtását követően haladéktalanul értesíti az állami adó- és vámhatóságot a kérelem benyújtásáról.
(2) Az adópolitikáért felelős miniszter az eljárása eredményeként hozott véglegessé vált döntés egy példányának megküldésével – a véglegessé válás megállapítását követően haladéktalanul – tájékoztatja az állami adó- és vámhatóságot. Ha az adópolitikáért felelős miniszter a kérelmet visszautasítja, elutasítja, vagy az eljárást megszünteti, erről – a döntés megküldése nélkül – tájékoztatja az állami adó- és vámhatóságot.
(3) A kérelmet elutasító vagy az eljárást megszüntető döntés meghozatala előtt az adópolitikáért felelős miniszter az adózót legalább nyolcnapos határidő tűzésével hiánypótlásra hívja fel, ha az ármegállapítási kérelem formai vagy tartalmi hibái az adózó által orvosolhatóak.
(4) Az (1) és (2) bekezdésnek megfelelően kell eljárni a döntés módosítása, illetve érvényességének meghosszabbítása iránti eljárásban is.
(5) Ha az eljárásban az állami adó- és vámhatóság megkeresése szükséges, a megkeresést az állami adó- és vámhatóság tizenöt napon belül teljesíti.
(6) Az adópolitikáért felelős miniszter a határozat véglegessé válásának megállapításától számított 30 napon belül tájékoztatást küld az állami adó- és vámhatóság részére a határozatot érintő, az Aktv. 19/B. §-a és 43/T. §-a szerinti információcsere keretében közlésre kerülő információkról az Aktv. 19/B. §-a és 43/T. §-a hatálya alá tartozó ügyekben.
113. § * (1) Az adópolitikáért felelős miniszter felhívására az adózó csatolja a kétoldalú vagy többoldalú eljárás lefolytatásához szükséges dokumentációs részek angol nyelvű fordítását. Kétoldalú vagy többoldalú eljárás iránti kérelem esetén az adópolitikáért felelős miniszter a külföldi állam illetékes hatóságával megkötendő megállapodás és a kérelem elbírálásához szükséges adatok beszerzése érdekében eljárást kezdeményez a külföldi állam illetékes hatóságával a kettős adóztatás elkerülése tárgyában kötött nemzetközi egyezménynek a kölcsönös egyeztetési eljárásról szóló vagy ennek megfelelő rendelkezései alapján.
(2) Két-, illetve többoldalú eljárásban az adózó nem vesz részt az információcserében vagy kölcsönös egyeztető eljárásban. Ezen eljárások folyamán felmerült új tények, adatok, körülmények tisztázása érdekében az adópolitikáért felelős miniszter kivételes jelleggel nyolcnapos határidő tűzésével felhívhatja az adózót az adózó rendelkezésére álló és az ármegállapítási kérelem elbírálása szempontjából érdeminek minősülő kiegészítő információk szolgáltatására.
(3) Az információcsere, illetve a kölcsönös egyeztető eljárás eredményéről az adópolitikáért felelős miniszter kérelemre tájékoztatja az adózót.
(4) Az adópolitikáért felelős miniszter az adózót a szokásos piaci ár meghatározásával összefüggő nyilvántartási kötelezettségről szóló külön jogszabály alapján készítendő nyilvántartással megegyező tartalmon túl az adózónál fellelhető – a szokásos piaci ár megállapításához szükséges – további információk szolgáltatására hívhatja fel, akár több alkalommal is, megjelölve az információk megadásának határidejét is.
114. § (1) Az Art. 176. §-a szerinti valódiságvizsgálat az ellenőrzésre előírt szabályoknak megfelelően az ármegállapításra történő utalást tartalmazó megbízólevél felmutatásával kezdődik. A valódiságvizsgálat lefolytatására nyitva álló határidő harminc nap. A valódiságvizsgálatra rendelkezésre álló határidő meghosszabbítására, az adózó együttműködési kötelezettségére, az adózó és az adóhatóság jogaira, illetve kötelezettségeire az Art.-ben előírt, az ellenőrzésre irányadó szabályokat kell megfelelően alkalmazni.
(2) A valódiságvizsgálat határozathozatal nélkül jegyzőkönyv felvételével zárul.
115. § (1) * Előzetes konzultáció során az adópolitikáért felelős miniszter tájékoztatja a kérelmezőt az eljárás lefolytatásának feltételeiről, időbeni ütemezéséről, módszeréről, az együttműködés lehetséges módjairól. A konzultáció során az adózó bemutatja a tervezett kérelem tárgyát képező ügyletet, az alapul szolgáló tényállást, az adókötelezettségre, vagy annak hiányára vonatkozó tervezett konkrét kérdéseket. Az előzetes konzultáció eredménye a kérelmezőt, illetve az eljáró hatóságot a szokásos piaci ár megállapítása iránt folytatott eljárásban nem köti. Az előzetes konzultációról jegyzőkönyv készül.
(2) Az adózó az ármegállapítási eljárás folyamán meghallgatható. A meghallgatást az adózó is kezdeményezheti. A szóbeli meghallgatásról jegyzőkönyv készül.
116. § * (1) * A kérelem, valamint az előzetes konzultáció díját a Pénzügyminisztérium Kincstárnál vezetett 10032000-01460658-00000000 számú számlájára kell befizetni. A díj az adópolitikáért felelős miniszter által vezetett minisztérium működési bevétele.
(2) * Az ármegállapítási kérelem visszautasítása, az eljárás megszüntetése vagy a kérelem elutasítása esetén az adópolitikáért felelős miniszter a befizetett díj nyolcvanöt százalékát a döntés véglegessé válását követően haladéktalanul átutalja az adózó által az ármegállapítási kérelemben megjelölt fizetési számlára.
(3) Ha az adózó az adópolitikáért felelős miniszter felhívására az eljárás megszüntetésének terhe mellett vállalja az eljárás során felmerült költségtöbblet megtérítését, az adópolitikáért felelős miniszter tételes kimutatással, különösen a ráfordított munka-, szakértői, illetve egyéb, az eljárás érdekében felmerült összes költség elkülönített feltüntetésével állapítja meg végzésben az adózó által fizetendő költségtöbbletet.
116/A. § * E fejezet előírásait az Aktv. 21/A. § (8) bekezdésében meghatározott mentesítési eljárásra kell alkalmazni.
116/B. § * E fejezet alkalmazásában
„1. adatszolgáltatási időszak: az Aktv. 5. melléklet I/C/6. pontja szerinti adatszolgáltatási időszak,
2. adatszolgáltatásra nem kötelezett platformüzemeltető: az Aktv. 5. melléklet I/A/3. pontja szerinti adatszolgáltatásra nem kötelezett platformüzemeltető,
3. ellenérték: az Aktv. 5. melléklet I/A/10. pontja szerinti ellenérték,
4. érintett tevékenység: az Aktv. 5. melléklet I/A/8. pontja szerinti érintett tevékenység,
5. értékesítő: az Aktv. 5. melléklet I/B/1. pontja szerinti Értékesítő,
6. jelentendő értékesítő: az Aktv. 5. melléklet I/B/3. pontja szerinti jelentendő értékesítő,
7. nem jelentendő értékesítő: az Aktv. 5. melléklet I/B/4. pontja szerinti nem jelentendő értékesítő,
8. platform: az Aktv. 5. melléklet I/A/1. pontja szerinti platform,
9. platformüzemeltető: az Aktv. 5. melléklet I/A/2. pontja szerinti platformüzemeltető.
116/C. § * (1) A platformüzemeltető adatszolgáltatási kötelezettség alóli mentesítésére irányuló kérelemnek (e fejezet alkalmazásában a továbbiakban: kérelem) tartalmaznia kell
a) a platformüzemeltető nevét,
b) a platformüzemeltető postai és elektronikus levelezési címét, ideértve a honlapok címét is,
c) a platformüzemeltető adószámát,
d) nyilatkozatot arról, hogy a platformüzemeltető megkezdte-e platformüzemeltetési tevékenységét,
e) azon adatszolgáltatási időszakot, amelyre vonatkozóan a platformüzemeltető az adatszolgáltatási kötelezettség alóli mentesítést kéri,
f) a platformüzemeltető üzleti modelljének bemutatását tartalmazó mellékletet.
(2) Az (1) bekezdés f) pontja szerinti melléklet hitelt érdemlő módon igazolja, hogy a platform teljes üzleti modellje olyan, hogy nem rendelkezik jelentendő értékesítővel, ha abból megállapítható az alábbiak valamelyike:
a) a platformüzemeltető üzleti modellje a platformhoz kizárólag olyan értékesítőknek enged hozzáférést, amelyek az Aktv. 5. melléklet II. pontjában meghatározott átvilágítás hatálya alá nem tartozó nem jelentendő értékesítők, és a platformüzemeltető megfelelő intézkedéseket alkalmaz a hozzáférés korlátozásának biztosítására, vagy
b) a platformüzemeltető üzleti modellje alapján a kérelemmel érintett adatszolgáltatási időszakban kizárt a platformon az érintett tevékenység végzése, valamint egy korábbi adatszolgáltatási időszakban végzett érintett tevékenységgel kapcsolatban az ellenérték kifizetése, jóváírása.
(3) Az üzleti modell bemutatása során ismertetni kell azokat a szerződéses feltételeket és technikai intézkedéseket, amelyekkel a platformüzemeltető átvilágítás nélkül biztosítani tudja a (2) bekezdésben foglaltaknak történő megfelelést.
116/D. § * (1) Ha az adóhatóság a kérelemnek helyt ad, a mentességről határozatot hoz. A határozat tartalmazza, hogy a platformüzemeltető a kérelemben feltüntetett adatszolgáltatási időszak vonatkozásában adatszolgáltatásra nem kötelezett platformüzemeltetőnek minősül.
(2) Ha az adóhatóság tudomására jut, hogy a határozattal érintett adatszolgáltatási időszakra vonatkozóan a platformüzemeltető már nem felel meg a mentesség feltételeinek, a mentességről szóló határozatot visszavonja.
117. § (1) E fejezet előírásait az állami adó- és vámhatóság által az adókötelezettségek teljesítéséhez kialakított, az adózók által térítés ellenében beszerezhető nyomtatványokra kell alkalmazni.
(2) E fejezet hatálya nem terjed ki az állami adó- és vámhatóság által meghatározott módon gépi adathordozón teljesített bevallás és adatszolgáltatás, illetve a mágneses adathordozón vagy elektronikus úton teljesített bejelentésre, bevallásra, adatszolgáltatásra.
118. § (1) A 117. § (1) bekezdésében meghatározott nyomtatványok (a továbbiakban: nyomtatványok) gyártására és forgalmazására az állami adó- és vámhatóság pályázatot ír ki. A pályázati felhívás nyilvános, melyet az állami adó- és vámhatóság két országos napilapban és a Pénzügyi Közlönyben hirdet meg.
(2) A pályázatot az állami adó- és vámhatóság a pályázat kiírásakor, valamint az azt követően rendszeresített valamennyi nyomtatvány előállítására és országos terjesztésére írja ki.
119. § (1) A pályázaton olyan gazdasági társaság vehet részt, amely
a) a pályázat kiírását megelőző legalább két teljes naptári éven át működött, és
b) az Art. szerint – a pályázata benyújtásának időpontjában – köztartozásmentes adózónak minősül, és
ba) ezt harminc napnál nem régebbi közokirattal igazolja, vagy
bb) szerepel a köztartozásmentes adózói adatbázisban.
(2) A pályázat tevékenység egészére (az előállításra és az országos terjesztésre) nyújtható be.
(3) Pályázatot több gazdasági társaság együttesen is benyújthat, amelyet egy pályázatként kell értékelni.
(4) A pályázat benyújtásának határideje a pályázat kiírását követő hatvanadik nap.
120. § (1) A pályázat feltételeit a pályázati kiírás és a részletes tájékoztató tartalmazza.
(2) A pályázati kiírásnak tartalmaznia kell
a) a pályázat meghirdetése időpontjában rendszeresített nyomtatványfajták számát és az éves szintű értékesítés becsült összmennyiségét, becsült terjedelmét;
b) a nyomtatványellátás biztosításának módját, az értékesítés feltételeit;
c) a pályázatok benyújtásának helyét, módját és pontos határidejét;
d) a részletes tájékoztató (például a pályázat kiírása időpontjában hatályos egyes nyomtatványfajták éves szintű értékesítésének becsült mennyisége, az egyes nyomtatványfajták terjedelme, technológiai, minőségi követelményei, a pályázati felhívásban megjelölt kötelező tartalmi elemek további részletezése, a nyomtatványok állami adó- és vámhatóság által ajánlott eladási ára, a feladat ellátásához szükséges gazdasági és műszaki követelményeknek való megfelelőség igazolásának módja) rendelkezésre bocsátása helyét, idejét;
e) a pályázatra vonatkozó kérdések felvetésének, az esetleges további információszerzés helyének megjelölését;
f) a pályázatok elbírálásának menetét, szempontrendszerét, külön kiemelve:
fa) a pályázatok felbontásának helyét és időpontját,
fb) a pályázatok elbírálására vonatkozó időtartamot,
fc) a bírálati szempontokat,
fd) az eredményhirdetés módját, helyét, várható idejét,
fe) az arra való utalást, hogy a pályázati kiírás a jelen rendelet előírásai alapján történik;
g) a nyertes pályázó ajánlati kötöttségének időtartamát.
(3) A pályázat akkor érvényes, ha megfelel a pályázati kiírásban és a részletes tájékoztatóban meghatározott tartalmi és formai követelményeknek, és tartalmazza a pályázó kifejezett nyilatkozatát a felhívás feltételeire, a szerződés teljesítésére.
121. § (1) A pályázatok elbírálását az állami adó- és vámhatóság vezetője által kijelölt 5 tagú bíráló bizottság végzi. A bizottság két tagja az állami adó- és vámhatósággal közszolgálati jogviszonyban nem álló személy.
(2) Összeférhetetlenség miatt nem lehet a bizottság tagja, aki
a) a pályázó gazdasági társasággal munkaviszonyban vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban áll,
b) a pályázó gazdasági társaság vezető tisztségviselője,
c) a pályázó gazdasági társaságban tulajdoni részesedéssel rendelkezik, vagy
d) az a)–c) pont szerinti személy Polgári Törvénykönyvben meghatározottak szerinti hozzátartozója.
(3) A bizottsági tag köteles írásban nyilatkozni arról, hogy vele szemben kizárási ok nem áll fenn. A kizárási ok fennállását a bizottsági tag az állami adó- és vámhatóság vezetőjének jelenti be.
(4) A pályázatokat a benyújtási határidő lejártát követően a bíráló bizottság közjegyző jelenlétében bontja fel és értékeli. A pályázatok felbontására a bíráló bizottság a pályázók képviselőit meghívja. A pályázatok felbontásánál csak a bíráló bizottság tagjai, a pályázók meghívott képviselői és a közjegyző lehetnek jelen. A pályázók nevét, székhelyét és azokat a megállapításokat, amelyek a pályázat alaki és tartalmi feltételeknek való megfelelésére vonatkoznak, a pályázatok felbontásával egyidejűleg jegyzőkönyvbe kell foglalni.
(5) A benyújtott pályázatokat a benyújtási határidőt követő negyvenöt napon belül el kell bírálni.
(6) A pályázati eljárás nyertese az összességében legelőnyösebb pályázatot benyújtó pályázó. Az elbírálás szempontjait a pályázati kiírás tartalmazza.
(7) A pályázatok elbírálásakor elsődleges szempont a tevékenység ellátására való alkalmasság és az ajánlott ár. A nyomtatványok ajánlott eladási árát az első évre az állami adó- és vámhatóság a részletes tájékoztatóban határozza meg.
(8) Érvénytelen a pályázat, ha
a) olyan pályázó nyújtotta be, aki nem jogosult az eljárásban részt venni,
b) nyilvánvalóan hamis adatot tartalmaz,
c) azt a pályázati felhívásban meghatározott határidő után nyújtották be,
d) az nem felel meg a részletes pályázati kiírásban meghatározott feltételeknek,
e) a pályázó által ajánlott eladási ár több mint tíz százalékkal meghaladja az állami adó- és vámhatóság által a részletes tájékoztatóban ajánlott eladási árat.
(9) Eredménytelennek kell tekinteni a pályázati eljárást, ha nem érkezik értékelhető pályázat. Eredménytelen pályázati eljárás esetén az állami adó- és vámhatóság harminc napon belül új pályázatot ír ki.
122. § (1) A bíráló bizottság a pályázatok elbírálásáról jegyzőkönyvet készít, amelyben javaslatot tesz a pályázat nyertesére. A pályázati eljárás nyerteséről a bíráló bizottság javaslata alapján az állami adó- és vámhatóság vezetője dönt. A pályázat eredménye bíróság előtt megtámadható.
(2) A pályázatok elbírálásáról a döntést követően emlékeztető készül. Az emlékeztetőnek az alábbi – a pályázat elbírálása szempontjából lényeges – körülményeket kell tartalmaznia:
a) a beérkezett pályázatok adatainak összefoglalását;
b) a legkedvezőbb pályázat elfogadásának részletes indokait.
(3) Az emlékeztetőben foglaltak közérdekű adatnak minősülnek. Az emlékeztetőt bárki megtekintheti, arról – a költségek megfizetése mellett – másolatot kérhet.
(4) A pályázat eredményét a bíráló bizottság a pályázati kiírásban meghatározott módon hirdeti ki.
(5) A pályázatok elbírálásáról és az eljárás eredményéről a döntést követően öt munkanapon belül az állami adó- és vámhatóság írásban értesíti a pályázókat.
(6) Az állami adó- és vámhatóság a nyertes pályázóval a tevékenységek ellátásáról, a gyártás és forgalmazás részletes feltételeiről határozott idejű, legfeljebb öt évre szóló szerződést köt. A szerződés részletes feltételeit a pályázati kiírás és a részletes tájékoztató tartalmazza.
(7) A nyomtatványok előállításával és forgalmazásával kapcsolatban felmerülő költségek, valamint az elért bevétel a pályázat nyertesét terheli és illeti meg. A nyomtatványok eladási árának évenkénti emeléséről a pályázat nyertese és az állami adó- és vámhatóság megállapodik. Ennek hiányában a tárgyévi áremelés nem haladhatja meg az előző évi, a Központi Statisztikai Hivatal által közzétett éves fogyasztói árindexet.
123. § (1) Az állami adó- és vámhatóság az adózással kapcsolatos jogszabályok rendelkezéseinek megfelelően meghatározza a nyomtatványok és kitöltési útmutatóik adattartalmát és formátumát, továbbá a jogszabályi változásoknak megfelelően elvégzi azok szükséges módosítását.
(2) A nyomtatványok hamisítás elleni védelmét biztosító – az állami adó- és vámhatóság által jóváhagyott – jelzést vagy feliratot az előállító köteles a nyomtatványon elhelyezni.
(3) A nyomtatványok gyártójának az állami adó- és vámhatóság a nyomtatványmintákat – az azok biztonságos előállításához és forgalomba hozatalához szükséges időtartamra is tekintettel – rendelkezésre bocsátja.
124. § Ez a rendelet 2018. január 1-jén lép hatályba.
125. § E rendelet rendelkezéseit a hatálybalépését követően indult és a megismételt eljárásokban kell alkalmazni.
126. § Az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény alapján kiállított általános megbízólevelek 2018. június 30. napjáig érvényesek.
127. § *
128. § * Az adóhatóságok tevékenységével összefüggő kormányrendeletek és a Széchenyi Pihenő Kártya kibocsátásának és felhasználásának szabályairól szóló 76/2018. (IV. 20.) Korm. rendelet módosításáról szóló 311/2018. (XII. 27.) Korm. rendelettel (a továbbiakban: Korm. rendelet) megállapított 13/A. alcímet, valamint I/A. Fejezetet a Korm. rendelet hatálybalépésekor folyamatban lévő eljárásokban is alkalmazni kell.
128/A. § * Az adóigazgatási eljárás részletszabályairól szóló 465/2017. (XII. 28.) Korm. rendelet módosításáról szóló 260/2019. (XI. 7.) Korm. rendelettel (a továbbiakban: Korm. rendelet 1.) megállapított 27/B. §-t a Korm. rendelet 1. hatálybalépésekor folyamatban lévő eljárásokban is alkalmazni kell.
128/B. § * Az adóhatóságok tevékenységével összefüggő kormányrendeletek módosításáról szóló 439/2020. (IX. 23.) Korm. rendelettel (a továbbiakban: Korm. rendelet 2.) megállapított 36. §-t először a Korm. rendelet 2. hatálybalépését követően teljesített fizetési megbízások esetében kell alkalmazni.
128/C. § * A Nemzeti Adó- és Vámhivatal tevékenységével, valamint egyes adózással összefüggő kormányrendeletek módosításáról szóló 611/2023. (XII. 22.) Korm. rendelettel megállapított 23. § (1) bekezdését a 2024. január 1-jén és az azt követően megszerzett, kifizetett jövedelmek tekintetében kell alkalmazni.
129. § * A 74. § (1) bekezdése a 904/2010/EU és az (EU) 2017/2454 rendeletnek a hozzáadottérték-adó területén történő közigazgatási együttműködés megerősítésére irányuló intézkedések tekintetében történő módosításáról szóló, 2018. október 2-i 2018/1541/EU tanácsi rendelet végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapít meg.
130. § * A 74. § (1) és (5) bekezdése, a 94/A. §-a és a IX/A. Fejezet az adózás területén történő közigazgatási együttműködésről szóló 2011/16/EU irányelv módosításáról szóló, 2021. március 22-i (EU) 2021/514 tanácsi irányelv átültetéséhez szükséges rendelkezéseket állapít meg.
A kérelem tartalmazza:
1. Az adózó
1.1. nevét (cégnevét),
1.2. állandó lakóhelyét (belföldi és külföldi székhelyét, telephelyét), levelezési címét,
1.3. * adószámát, adóazonosító jelét, csoportos adóalany kérelmező esetében a csoportazonosító számot,
1.4. létesítő okiratának keltét,
1.5. gazdálkodási formáját,
1.6. tevékenységének felsorolását,
1.7. kapcsolt vállalkozásait; az adózó kérelemmel érintett belföldi és külföldi illetőségű kapcsolt vállalkozásait ideértve azok nevének, címének, székhelyének, telephelyének, adószámának, ennek hiányában azzal egyenértékű azonosítójának feltüntetésével, továbbá az adózó végső és közvetlen anyavállalatának azonosító adatait;
2. a cégjegyzék számát, a cégbejegyzés keltét;
3. az ügyben eljáró képviselő nevét, telefonszámát;
4. a kérelem tárgyának pontos megjelölését;
5. a tényállás részletes leírását;
6. annak az időszaknak a megjelölését, amelyre az ügylet vonatkozik;
7. az ügylettel elérni kívánt gazdasági cél megjelölését;
8. a kérelmet alátámasztó (erősítő) vélemények, szakmai álláspontok megjelölését, a forrás ismertetését;
9. az adózó (képviselője) álláspontja szerinti megoldást és a jogszabályi minősítés felvázolását, értelmezését a törvényről;
10. az adózó azon nyilatkozatát, hogy beszámolóját az IFRS-ek szerint készíti-e, továbbá ha igen, áttérésének adóévét;
11. mellékletként:
11.1. a megkötendő ügylet tervezetét, ha az rendelkezésre áll,
11.2. egyéb, a tényállást alátámasztó iratokat,
11.3. az adózó képviseletében eljáró képviseleti jogosultságának igazolását,
11.4. a hiteles cégaláírási nyilatkozat (a közjegyzői aláírás-hitelesítéssel ellátott címpéldány) vagy az ügyvéd által ellenjegyzett aláírásminta-másolat,
12. az adózó nyilatkozatát a befizetendő díj összegéről;
13. a fizetési számlaszám megjelölését, ahová az adózó a díj visszautalását kéri a kérelem elutasítása esetén;
14. egyéb, az adózó által fontosnak tartott körülmények megjelölését;
15. az adózó arra vonatkozó nyilatkozatát, hogy a tényállásban ismertetett ügylet kapcsán rendelkezik-e szokásos piaci ár megállapításáról szóló határozattal vagy szokásos piaci ár megállapítása iránti kérelmet nyújtott-e be (tervezi-e annak benyújtását);
16. az adózó nyilatkozatát, mely szerint
16.1. tudomásul veszi, hogy a törvényi feltételektől eltérő feltételes adómegállapítást nem kérhet, mert az eltérésre törvény nem ad lehetőséget,
16.2. kijelenti, hogy a kérelemben megjelölt tényállás megfelel a valóságnak,
16.3. tudomásul veszi, hogy a feltételes adómegállapítást érintő jövőbeli jogszabályváltozás, illetve a tényállás megváltozása (tartalmi változás) esetén – annak időpontjától kezdődően – a feltételes adómegállapítás nem alkalmazható,
16.4. tudomása szerint a kérelem vagy hasonló kérelme ügyében nem folyt és nem folyik ellenőrzés, adóigazgatási eljárás vagy bírósági eljárás,
16.5. hozzájárul a kérelem elbírálásához szükséges, adózásával összefüggő más adatok beszerzéséhez, megismeréséhez;
17. az adózó képviselője cégszerű aláírását.
