A Kormány
a személy- és vagyonvédelmi, valamint a magánnyomozói tevékenység szabályairól szóló 2005. évi CXXXIII. törvény 76. § c) pontjában kapott felhatalmazás,
a II. és III. Fejezet tekintetében az egyes rendészeti feladatokat ellátó személyek tevékenységéről, valamint egyes törvényeknek az iskolakerülés elleni fellépést biztosító módosításáról szóló 2012. évi CXX. törvény 24/A. §-ban kapott felhatalmazás alapján,
a IV. Fejezet tekintetében a fegyveres biztonsági őrségről, a természetvédelmi és a mezei őrszolgálatról szóló 1997. évi CLIX. törvény 30. § (4) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján,
az Alaptörvény 15. cikk (1) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva következőket rendeli el:
1. § * A működési engedéllyel, valamint az igazolványok kiállításával kapcsolatos eljárások során első fokon a rendőrkapitányság jár el. Az elsőfokú döntéssel szembeni fellebbezést a vármegyei, fővárosi rendőr-főkapitányság bírálja el. Felügyeleti szervként a fellebbezés elbírálására jogosult hatóság jár el.
2. § (1) A személy- és vagyonvédelmi, valamint a magánnyomozói tevékenység szabályairól szóló 2005. évi CXXXIII. törvény (a továbbiakban: Szvmt.) 5. § (1) bekezdésében meghatározott működési engedély (a továbbiakban: működési engedély) iránti kérelemnek tartalmaznia kell
a) a folytatni kívánt tevékenység Szvmt. szerinti megnevezését,
b) az egyéni vállalkozó családi és utónevét, születési családi és utónevét, születési helyét és idejét, anyja születési családi és utónevét, állampolgárságát (a továbbiakban együtt: személyazonosító adatait), a vállalkozás székhelyét, telephelyét, fióktelepét,
c) a vállalkozás cégbírósághoz bejelentett vezető tisztségviselőinek személyazonosító adatait,
d) a vállalkozás cégjegyzék szerinti nevét és rövidített nevét, formáját, székhelyét, telephelyét, fióktelepét, levelezési címét, az Szvmt. 74. § 18. pontjában meghatározott EGT-államban – ide nem értve Magyarországot – (a továbbiakban: más EGT-állam) alapított vállalkozás esetén annak cégbíróságnál bejelentett magyarországi fióktelepét, illetve a tevékenység végzésének helyét, a Magyarországon lakóhellyel nem rendelkező természetes személy vagy külföldi jogi személy képviselőnek a cégbíróságnál bejelentett kézbesítési meghatalmazottja nevét és címét,
e) * a cégjegyzékszámot, nem Magyarországon alapított vállalkozás esetében a nyilvántartási számot, egyéni vállalkozás esetén a vállalkozó nyilvántartási számát,
f) a tevékenységet szakmailag szervező vagy irányító személy személyazonosító adatait, az Szvmt. 5. § (1) bekezdés a) pontja vagy 5/A. § (1) bekezdés a) pontja szerinti igazolványának (a továbbiakban együtt: igazolvány) számát,
g) az ügyfél cégszerű aláírását,
h) az Szvmt. 5. § (1) bekezdés a) pontjában felsorolt, az Szvmt. hatálya alá eső tevékenységet végző személyazonosító adatait, valamint igazolványának vagy az Szvmt. 70. § (1) bekezdése szerinti határozatnak a számát.
(2) Az (1) bekezdés szerinti kérelem során az ügyfél igazolja, hogy
a) a vállalkozás által végezni kívánt tevékenységre vonatkozóan az Szvmt. 5. § (1) bekezdés b) pontja vagy 5/A. § (1) bekezdés b) pontja szerinti felelősségbiztosítási szerződéssel rendelkezik,
b) a vállalkozás vezető tisztségviselői, tulajdonosai, tagjai, illetve a tevékenységet szakmailag irányító személy vagy személyek nem állnak az Szvmt. 3. § (1) és (2) bekezdésében meghatározott korlátozó rendelkezések hatálya alatt.
(3) A (2) bekezdés b) pont igazolására a vállalkozás cégjegyzék szerinti képviselőjének, illetve az egyéni vállalkozó – az érintettek személyazonosító adatait is tartalmazó – nyilatkozata is elfogadható, ha a nyilatkozatban a nyilatkozatot tevő a hatóság félrevezetésének jogkövetkezményét tudomásul vette.
(4) A Magyarországon alapított vállalkozás magyar állampolgársággal nem rendelkező vezető tisztségviselője, illetve az az Szvmt. 74. § 17. pontjában meghatározott, a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személy (a továbbiakban: a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személy), aki az egyéni vállalkozáshoz szükséges bejelentési kötelezettségének eleget tett, a kérelem benyújtását megelőző három hónapon belül hatályos adatok szerinti büntetlen előéletét, valamint azt, hogy nem esik az Szvmt. 6. § (3) bekezdésében meghatározott korlátozó rendelkezés hatálya alá, különösen a lakóhelye szerinti ország illetékes hatósága által kiállított okirattal igazolhatja. A külföldön kiállított okirat akkor bizonyító erejű – kivéve, ha nemzetközi szerződésből, illetve nemzetközi viszonossági gyakorlatból más következik –, ha a kiállítás helye szerinti országban működő magyar külképviseleti hatóság diplomáciai felülhitelesítéssel látta el. A nem magyar nyelven kiállított okirat hiteles magyar nyelvű fordítással együtt alkalmas a benne foglalt tények igazolására.
(5) A más EGT-államban alapított vállalkozás által benyújtott engedély iránti kérelemnek az (1) bekezdés a), b), d), e) és g) pontjában meghatározott adatokat, valamint az igazolvány vagy az Szvmt. 70. § (1) bekezdése szerinti határozat számát kell tartalmaznia, a kérelem során továbbá a más EGT-államban kiállított, hitelesen lefordított formában igazolni kell a vállalkozással kapcsolatos adatokat.
3. § (1) Az igazolvány kiadása iránti kérelemnek tartalmaznia kell
a) az ügyfél személyazonosító adatait, lakóhelyét és tartózkodási helyét, személyazonosságot igazoló hatósági igazolványának típusát és számát,
b) az ügyfél arra vonatkozó nyilatkozatát, hogy nem áll az Szvmt. 3. § (1) és (2) bekezdésében meghatározott korlátozó rendelkezések hatálya alatt,
c) az igazolvány típusának megnevezését,
d) az ügyfél aláírását.
(2) Az Szvmt. 70. § (1) bekezdése szerinti határozat kiadása iránti kérelemnek tartalmaznia kell
a) az ügyfél személyazonosító adatait (anyja családi és utóneve kivételével), külföldi lakcímét, személyazonosságát és magyarországi tartózkodását igazoló hatósági okmány típusát és számát, amennyiben Magyarországon lakóhellyel, tartózkodási hellyel nem rendelkezik, a tevékenység gyakorlásának helyét és magyarországi levelezési címét,
b) az igazolvány típusának megnevezését,
c) az ügyfél aláírását.
(3) Az igazolvány kiadása iránti kérelem során az ügyfélnek igazolnia kell
a) az iskolai végzettségét vagy szakképesítését,
b) magánnyomozó esetében továbbá legalább középiskolai végzettségét,
c) az Szvmt. 3. § (2) bekezdésének rendelkezésével érintett személy esetében az állományilletékes parancsnoka engedélyét, és ennek keretében az engedélyezett munkavégzés helyét, idejét és időtartamát,
d) ha az ügyfél helyett képviselő jár el, a meghatalmazást,
e) azt, hogy az Szvmt. 3. § (1) és (2) bekezdése alapján az igazolványban megjelölt tevékenységet folytathat,
f) továbbá a rendész munkakör ellátását.
(4) A szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személy által benyújtott kérelem során az ügyfélnek igazolnia kell, hogy az Oktatási Hivatal a külföldi bizonyítványok és oklevelek elismeréséről szóló jogszabályban meghatározottak szerint a más EGT-államban kiállított, a tevékenység személyes végzésére jogosító okiratot határozatával elismerte, valamint a (3) bekezdés d) pontjában foglaltakat.
4. § (1) A vállalkozás keretében végzett személy- és vagyonvédelmi, valamint magánnyomozói tevékenység engedélyezésére, az igazolvány kiállítására, a határozat kiadására irányuló közigazgatási hatósági eljárás miniszteri rendeletben meghatározott igazgatási szolgáltatási díj megfizetését a kérelem benyújtásakor igazolni kell.
(2) Elektronikus ügyintézés esetén a díj megfizetésének igazolása érdekében az illetékekről szóló törvény rendelkezéseinek megfelelően kell eljárni.
5. § (1) A működési engedély, igazolvány kiadására jogosult rendőrkapitányság az Szvmt. 3. § (1) és (2) bekezdésében foglalt korlátozó rendelkezésre vonatkozó nyilatkozat tartalmát a rendvédelmi szerv személyügyi szolgálatának megkeresésével akkor ellenőrzi, ha az eljárása során az összeférhetetlenségre okot adó körülmény merül fel. Ha az eljáró hatóságnak a működési engedély, igazolvány kiadását követően jut tudomására az összeférhetetlenség, arról haladéktalanul köteles értesíteni az érintett személyügyi szolgálatot, egyidejűleg intézkedik a működési engedély, igazolvány visszavonása érdekében.
(2) Az igazolvány kiadását kérelmező ügyfél cselekvőképességére vonatkozó adatot az Országos Bírósági Hivatal útján az igazolvány kiadására jogosult rendőrkapitányság ellenőrzi.
6. § (1) A más EGT-államban alapított vállalkozás által benyújtott engedély iránti kérelem esetében az Szvmt. 67. § (2) bekezdése szerinti okirat, valamint az Szvmt. 5/A. § (1) bekezdés b) pontja szerinti felelősségbiztosítási szerződés hitelességét az eljáró szerv a külföldi hatóság megkeresése útján vizsgálhatja.
(2) * Az Szvmt. 70. § (2) bekezdésében meghatározott okirat hitelességét az eljáró szerv a külpolitikáért felelős miniszter megkeresésével vizsgálhatja.
7. § A működési engedély melléklete a vállalkozásnál az Szvmt. hatálya alá tartozó tevékenységet személyesen végzők személyazonosító adatait tartalmazza.
8. § (1) A más EGT-államban alapított vállalkozás számára Magyarországon kiadott engedélynek az Szvmt. 67. § (3) bekezdésében meghatározott adatokon kívül a más EGT-államban kiállított okirat számát és kibocsátójának megnevezését is tartalmaznia kell.
(2) A szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személy részére kiadott engedélynek a más EGT-államban kiállított okirat számát és kibocsátójának megnevezését is tartalmaznia kell.
9. § A nyilvántartott adatokban történő változást a vállalkozó köteles a tárgyhót követő hónap ötödik napjáig a működési engedély kiadására jogosult rendőrkapitányságnak bejelenteni. A rendőrkapitányság a foglalkoztatottak adataiban bekövetkezett változást az ügyfél által a változásbejegyzési kérelem mellékleteként benyújtott lista alapján új melléklet kiadásával tudomásul veszi.
10. § (1) Az általános rendőrségi feladatok ellátására létrehozott szerv az Szvmt. 8. § (5) bekezdésében meghatározott ellenőrzési jogkörében végrehajtott ellenőrzésről jegyzőkönyvet vesz fel. A jegyzőkönyv egy példányát az ellenőrzött személynek, a vállalkozás jelen lévő képviselőjének az ellenőrzést követően át kell adni. Az érintett távolléte esetén a jegyzőkönyvet legkésőbb az ellenőrzés napjától számított tíz napon belül az ellenőrzött rendelkezésére kell bocsátani, emellett az ügyfelet tájékoztatni kell arról, hogy az ellenőrzéssel kapcsolatban a jegyzőkönyv rendelkezésre bocsátásától számított öt napon belül nyilatkozatot tehet.
(2) Ha a hatóság az ellenőrzés során jogsértést nem tapasztal, abban az esetben jegyzőkönyv felvétele helyett hivatalos feljegyzést is készíthet, amelyet az ellenőrzött személynek vagy a vállalkozás jelen lévő képviselőjének kérelmére a helyszínen átad vagy részükre az ellenőrzés befejezésétől számított tíz napon belül megküld.
(3) Ha az Szvmt. szabályait megszegő jogsértése nem indokolja az igazolvány helyszíni elvételét, felügyeleti bírság kiszabását, illetve a működési engedély visszavonását, az ellenőrzött személyt – a jegyzőkönyvben rögzített módon – figyelmeztetni kell a jogsértés megszüntetésére, valamint a jogsértés következményeként alkalmazható szankcióra. A jegyzőkönyv az igazolvány vagy határozat átvételi elismervényeként is alkalmazható.
11. § A hatóság az Szvmt. 11. § (2) bekezdés c) pontja szerinti büntetőeljárás esetén – az Szvmt. 8. §-a szerinti nyilvántartás igénybevételével – ellenőrzi, hogy az eljárás alá vont személy rendelkezik-e igazolvánnyal. Ha az érintett személy- és vagyonőri, magánnyomozói, biztonságtechnikai tervező, szerelő, mechanikai vagyonvédelmi rendszert tervező, szerelő, mechanikai vagyonvédelmi rendszert szerelő, biztonságtechnikai szerelő, vagyonvédelmi rendszert tervező, szerelő, valamint vagyonvédelmi rendszert szerelő igazolvánnyal rendelkezik, a rendőr az igazolványt átvételi elismervény ellenében köteles elvenni, majd azt – az elvétel okának megjelölésével – az igazolvány bevonására jogosult rendőrkapitányságnak három napon belül megküldeni. E rendelkezést kell alkalmazni a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személynek a tevékenység személyes végzését engedélyező határozatára is.
12. § (1) Az Szvmt. 12. § (1) bekezdése alapján a személy- és vagyonvédelmi tevékenység vagy az Szvmt. 13. § (1) bekezdése alapján a magánnyomozói tevékenység, a vagyonvédelmi rendszert tervező és szerelő tevékenység, valamint a vagyonvédelmi rendszert szerelő tevékenység végzésére jogosító, a hatóság által kiállított igazolványt, valamint a biztonságtechnikai tervezőtől, szerelőtől, a biztonságtechnikai szerelőtől, a mechanikai vagyonvédelmi rendszert tervezőtől, szerelőtől, illetve mechanikai vagyonvédelmi rendszert szerelőtől elvett igazolványt az intézkedő rendőr köteles – a jegyzőkönyv vagy rendőri jelentés egy példányával együtt – az annak kiadására jogosult rendőrkapitányságnak haladéktalanul továbbítani.
(2) Az (1) bekezdés szerinti esetben a rendőrkapitányság a jegyzőkönyvben, jelentésben leírtak alapján dönt az Szvmt. 11. § (2) bekezdésében foglalt visszavonásról, bevonásról, illetve az igazolvány visszaadásáról.
13. § Ha a hatóság a hatósági ellenőrzés során az Szvmt. 11. § (2) bekezdésében foglalt körülményt észlel, nincs helye annak, hogy az ügyfelet – a jogszabálysértő állapotra történő figyelemfelhívás mellett, megfelelő határidő megállapításával és a jogkövetkezményekre történő figyelmeztetéssel – végzésben kötelezze a jogsértő állapot megszüntetésére.
14. § * Az egyes rendészeti feladatokat ellátó személyek tevékenységéről, valamint egyes törvényeknek az iskolakerülés elleni fellépést biztosító módosításáról szóló törvény szerinti, a rendészeti feladatokat ellátó személy szolgálati igazolványa és szolgálati jelvénye kiállításával, bevonásával és visszavonásával kapcsolatos eljárások során első fokon a vármegyei, fővárosi rendőr-főkapitányság jár el. Az elsőfokú döntéssel szembeni fellebbezést az Országos Rendőr-főkapitányság bírálja el. Felügyeleti szervként a fellebbezés elbírálására jogosult hatóság jár el.
14/A. § * A szolgálati igazolvány és a szolgálati jelvény kiadását kérelmező ügyfél cselekvőképességére vonatkozó adatot a szolgálati igazolvány és a szolgálati jelvény kiadására jogosult rendőr-főkapitányság ellenőrzi.
15. § * Az egyes rendészeti feladatokat ellátó személyek tevékenységéről, valamint egyes törvényeknek az iskolakerülés elleni fellépést biztosító módosításáról szóló 2012. évi CXX. törvény 22. § (4) bekezdés b) pontja szerinti panaszt első fokon a rendőrkapitányság bírálja el. Az elsőfokú döntéssel szembeni fellebbezést a vármegyei, fővárosi rendőr-főkapitányság bírálja el. Felügyeleti szervként a fellebbezés elbírálására jogosult hatóság jár el.
16–17. § *
18. § Ez a rendelet 2018. január 1-jén lép hatályba.
19. § E rendelet rendelkezéseit a hatálybalépésekor folyamatban lévő közigazgatási hatósági ügyekben is alkalmazni kell.
20. § E rendelet I. Fejezete
a) az Unió polgárainak és családtagjaiknak a tagállamok területén történő szabad mozgáshoz és tartózkodáshoz való jogáról, valamint az 1612/68/EGK rendelet módosításáról, továbbá a 64/221/EGK, a 68/360/EGK, a 72/194/EGK, a 73/148/EGK, a 75/34/EGK, a 75/35/EGK, a 90/364/EGK, a 90/365/EGK és a 93/96/EGK irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló, 2004. április 29-i 2004/38/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 24. cikkének,
b) a belső piaci szolgáltatásokról szóló, 2006. december 12-i 2006/123/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 5. cikk (3) bekezdésének és 9–11. cikkének
való megfelelést szolgálja.
