A Kormány
a vasúti közlekedésről szóló 2005. évi CLXXXIII. törvény 88. § (1) bekezdés 3. pontjában,
a 2. és a 8. alcím tekintetében a vasúti közlekedésről szóló 2005. évi CLXXXIII. törvény 88. § (1) bekezdés 2. pontjában,
a 3. alcím tekintetében az igazságügyi szakértői tevékenységről szóló 2016. évi XXIX. törvény 139. § (1) bekezdés b) pontjában,
a 4. alcím tekintetében a közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény 48. § (3) bekezdés a) pont 20., 21. és 22. alpontjában,
az 5. alcím tekintetében a közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény 48. § (3) bekezdés a) pont 14. alpontjában,
a 6. alcím tekintetében a közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény 48. § (3) bekezdés a) pont 15. alpontjában,
a 7. alcím tekintetében a személyszállítási szolgáltatásokról szóló 2012. évi XLI. törvény 49. § (1) bekezdés c) pontjában,
a 9. alcím tekintetében a közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény 48. § (3) bekezdés a) pont 5. alpontjában,
a 10. alcím tekintetében a közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény 48. § (3) bekezdés a) pont 30. alpontjában,
a 11. alcím tekintetében a személyszállítási szolgáltatásokról szóló 2012. évi XLI. törvény 49. § (1) bekezdés d) és f) pontjában,
a 12. alcím tekintetében a személyszállítási szolgáltatásokról szóló 2012. évi XLI. törvény 49. § (1) bekezdés k) pontjában,
a 13. alcím tekintetében a személyszállítási szolgáltatásokról szóló 2012. évi XLI. törvény 49. § (1) bekezdés h) pontjában, valamint a közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény 48. § (3) bekezdés a) pont 3. és 5. alpontjában,
a 14. alcím tekintetében a személyszállítási szolgáltatásokról szóló 2012. évi XLI. törvény 49. § (1) bekezdés c) pontjában,
a 15. alcím tekintetében a közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény 48. § (3) bekezdés a) pont 7. alpontjában kapott felhatalmazás alapján, az Alaptörvény 15. cikk (1) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:
1. § A vasúti piacfelügyeleti bírság mértékére és alkalmazására vonatkozó részletes szabályokról szóló 8/2006. (I. 13.) Korm. rendelet (a továbbiakban: R1.) 1/A. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„1/A. § E rendelet alkalmazásában árbevétel alatt a jogsértő szervezetnek a vasúti közlekedési tevékenységből származó előző üzleti évi nettó árbevételét, amennyiben a jogsértést olyan kiszolgálólétesítmény-üzemeltető követte el, amely nem minősül pályahálózat-működtetőnek, e szervezetnek a kiszolgáló létesítmény üzemeltetéséből, valamint a kiszolgáló létesítményben nyújtott, a Vtv. 2. melléklet 2-4. pontja szerinti szolgáltatásokból származó árbevételét kell érteni.”
2. § Az R1. 2. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) Ha a jogsértő szervezet az előző évben nem végzett vagy tizenkét hónapnál rövidebb ideig végzett vasúti közlekedési tevékenységet, továbbá amennyiben a jogsértést olyan kiszolgálólétesítmény-üzemeltető követte el, amely nem minősül pályahálózat-működtetőnek, és amely az előző évben nem végezte vagy tizenkét hónapnál rövidebb ideig végezte a kiszolgáló létesítmény üzemeltetését, valamint a kiszolgáló létesítményben a Vtv. 2. melléklet 2-4. pontja szerinti szolgáltatások nyújtását, akkor a jogsértés megállapításától visszafelé számított időszakot, de legfeljebb tizenkét hónapot kell a piacfelügyeleti bírság szempontjából figyelembe venni.”
3. § Az R1.
a) 1. § (1) bekezdésében a „76. §-ának (1)” szövegrész helyébe a „79/F. §-ának (1)” szöveg,
b) 1. § (2) bekezdésében a „76. § (1)” szövegrész helyébe a „79/F. § (1)” szöveg
lép.
4. § A vasúti társaságok kötelező baleseti kárfedezeti képességének biztosításáról szóló 271/2007. (X. 19.) Korm. rendelet (a továbbiakban: R2.) 6. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) Ha a vagyoni biztosíték mértéke a felhasználás következtében a fedezeti összeghatár alá csökkent, a vasúti társaság - amennyiben a vasúti balesettel érintett vasúti közlekedési tevékenységét tovább folytatja - a vagyoni biztosíték legalább a fedezeti összeghatár mértékéig történő emeléséről haladéktalanul, de legkésőbb a csökkenéstől számított harminc napon belül gondoskodik, és ennek megtörténtéről a vasúti igazgatási szervet elektronikus úton haladéktalanul értesíti.”
5. § Az R2. 1. melléklete az 1. melléklet szerint módosul.
6. § Az R2.
a) 6. § (1) bekezdés c) pontjában a „haladéktalanul írásban vagy elektronikus úton tájékoztatja” szövegrész helyébe a „haladéktalanul elektronikus úton tájékoztatja” szöveg,
b) 2. melléklet címében a „kisvasúton, múzeumvasúton” szövegrész helyébe a „keskeny nyomtávolságú vasút, múzeumvasút által és függővasúton” szöveg,
c) 3. melléklet címében a „kisvasúton és múzeumvasúton” szövegrész helyébe a „keskeny nyomtávolságú vasút által és függővasúton” szöveg,
d) 4. melléklet címében a „saját célú pályahálózaton és múzeumvasúton végzett” szöveg helyébe „saját célú pályahálózaton végzett” szöveg
lép.
7. § A szakterületek ágazati követelményeiért felelős szervek kijelöléséről, valamint a meghatározott szakkérdésekben kizárólagosan eljáró és egyes szakterületeken véleményt adó szervekről szóló 282/2007. (X. 26.) Korm. rendelet (a továbbiakban: R3.) 3. számú melléklete a 2. melléklet szerint módosul.
8. § A közigazgatási bírsággal sújtandó közlekedési szabályszegések köréről, az e tevékenységekre vonatkozó rendelkezések megsértése esetén kiszabható bírságok összegéről, felhasználásának rendjéről és az ellenőrzésben történő közreműködés feltételeiről szóló 410/2007. (XII. 29.) Korm. rendelet (a továbbiakban: R4.) 5. §-a a következő (7) bekezdéssel egészül ki:
„(7) Nem kell az (1) bekezdésben meghatározott bírságot kiszabni, ha a meghatározott össztömeget, tengelyterhelést, tengelycsoport-terhelést és méretet meghaladó járművek közlekedéséről szóló 36/2017. (IX. 18.) NFM rendelet 2. § (1) bekezdés a) pont af) alpontjában meghatározott jármű megengedett legnagyobb össztömeg túllépése 2018. június 30. napjáig elkövetett jogsértések esetén nem haladja meg a 2%-ot, 2018. július 1. napjától 2018. december 31. napjáig elkövetett jogsértések esetén nem haladja meg az 1%-ot.”
9. § Az R4. 16/A. § (1) és (2) bekezdésében a „2017. december 31. napjáig” szövegrész helyébe a „2018. május 31. napjáig” szöveg lép.
10. § A nehéz tehergépkocsik közlekedésének korlátozásáról szóló 190/2008. (VII. 29.) Korm. rendelet 5. § (1) bekezdés 1. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A 2. §-ban meghatározott közlekedési korlátozás nem vonatkozik:)
„1. a Magyar Honvédség, a közjogi engedély alapján Magyarországon tartózkodó külföldi fegyveres erők, a rendőrség, a nemzetbiztonsági szolgálatok, a büntetés-végrehajtás, a katasztrófavédelem, a vámhatóság szervezete, valamint a közlekedési hatóság által üzemben tartott vagy igénybe vett,”
(tehergépkocsira.)
11. § (1) A közúti árufuvarozáshoz, személyszállításhoz és a közúti közlekedéshez kapcsolódó egyes rendelkezések megsértése esetén kiszabható bírságok összegéről, valamint a bírságolással összefüggő hatósági feladatokról szóló 156/2009. (VII. 29.) Korm. rendelet (a továbbiakban: R5.) 9. § (1) bekezdése a következő g) ponttal egészül ki:
[A Kkt. 20. § (1) bekezdés h), n) és o) pontjához kapcsolódóan - ha jogszabály eltérően nem rendelkezik - a 8. mellékletben meghatározott összegű bírságot köteles fizetni az, aki]
„g) a 1980. évi 3. törvényerejű rendelettel kihirdetett, 1968. évi november hó 8. napján Bécsben aláírt Közúti Közlekedési Egyezményben meghatározott”
(rendelkezést megsérti.)
(2) Az R5. 9. §-a a következő (7) bekezdéssel egészül ki:
„(7) Nem kell az (1) bekezdésben meghatározott bírságot megfizetni, ha a meghatározott össztömeget, tengelyterhelést, tengelycsoport-terhelést és méretet meghaladó járművek közlekedéséről szóló 36/2017. (IX. 18.) NFM rendelet 2. § (1) bekezdés a) pont af) alpontjában meghatározott jármű megengedett legnagyobb össztömeg túllépése 2018. június 30. napjáig elkövetett jogsértések esetén nem haladja meg a 2%-ot, 2018. július 1. napjától 2018. december 31. napjáig elkövetett jogsértések esetén nem haladja meg az 1%-ot.”
12. § Az R5. 1. mellékletében foglalt táblázat 6. sor a) alpontjában a „lejárt, a gépjárműadó” szövegrész helyébe a „lejárt, korábban már felhasznált, a gépjárműadó” szöveg lép.
13. § Hatályát veszti az R5. 9. § (1) bekezdés e) pontjában a „valamint” szövegrész.
14. § (1) Az országos működési engedély alapján végzett vasúti személyszállítás részletes feltételeiről szóló 271/2009. (XII. 1.) Korm. rendelet (a továbbiakban: R6.) 18. §-a a következő (2a) bekezdéssel egészül ki:
„(2a) Az (1) és (2) bekezdés szerinti visszaváltás esetén a vasúti társaság a menetjegy árát az utasnak - a (4) bekezdésben foglaltakra is figyelemmel - visszatéríti.”
(2) Az R6. 18. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(5) A menetjegyek visszaváltásával és a visszatérítésekkel kapcsolatos szabályokat - ideértve a megítélt visszatérítés teljesítésének határidejét is, ami nem haladhatja meg a visszatérítési igény megítélésétől számított 30 napot - a vasúti társaság az üzletszabályzatában határozza meg.”
15. § Az R6. 7. § (3) bekezdésében az „írásban” szövegrész helyébe az „elektronikus úton” szöveg lép.
16. § A vasúti társaságok nem vasúti balesetből eredő károk fedezésére szolgáló kötelező kárfedezeti képességének biztosításáról szóló 6/2010. (I. 21.) Korm. rendelet (a továbbiakban: R7.) 1. melléklete a 3. melléklet szerint módosul.
17. § Az R7.
a) 1. §-ában a „kisvasúti, valamint múzeumvasúti” szövegrész helyébe a „keskeny nyomtávolságú vasút, a múzeumvasút által, valamint a függővasúton végzett” szöveg,
b) 6. § (1) bekezdés c) pontjában az „írásban” szövegrész helyébe az „elektronikus úton” szöveg,
c) 6. § (4) bekezdésében az „írásban” szövegrész helyébe az „elektronikus úton” szöveg
lép.
18. § A díj ellenében végzett közúti árutovábbítási, a saját számlás áruszállítási, valamint az autóbusszal díj ellenében végzett személyszállítási és a saját számlás személyszállítási tevékenységről, továbbá az ezekkel összefüggő jogszabályok módosításáról szóló 261/2011. (XII. 7.) Korm. rendelet 27. §-a a következő (7) bekezdéssel egészül ki:
„(7) Az 1073/2009/EK rendelet 6. cikkében foglaltak szerint kiadott engedéllyel a közlekedési hatóság által engedélyezett tevékenység csak abban az esetben végezhető, ha az engedély jogosultja rendelkezik a közlekedési igazgatási feladatokkal összefüggő hatósági feladatokat ellátó szervek kijelöléséről szóló kormányrendelet szerinti autóbuszos piacfelügyeleti és utasjogi hatóság által jóváhagyott üzletszabályzattal és a jóváhagyott üzletszabályzatot hivatalos honlapján közzétette.”
19. § A közúti közlekedési igazgatási feladatokról, a közúti közlekedési okmányok kiadásáról és visszavonásáról szóló 326/2011. (XII. 28.) Korm. rendelet (a továbbiakban: R8.) 5. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) A vezetői engedély a személyazonosság igazolására a vezetői engedély érvényességi időpontjáig, a 65. életévüket betöltöttek esetében a vezetői engedély érvényességi idejének lejártát követően is alkalmas.”
20. § Az R8. 13. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„13. § Járművezetésre jogosító okmányt az kaphat, aki az egészségi, pályaalkalmassági, képzési és vizsgáztatási előírásoknak, továbbá az e rendeletben meghatározott feltételeknek megfelel, valamint az elsősegélynyújtási ismeretek megszerzését vagy annak megszerzése alóli mentességét a közlekedési igazgatási hatóság részére igazolja.”
21. § Az R8. 29. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) A vezetői engedély kiállítása során annak érvényességét az (1) bekezdés a) pontjában meghatározott időtartamon belül - a (3a) bekezdésben foglaltak kivételével - úgy kell meghatározni, hogy a lejáratának hónapja és napja megegyezzen az ügyfél születési idejének hónapjával és napjával. Ha az ügyfél február 29-én született és az érvényességi idő lejártának évében ez a nap hiányzik, akkor a vezetői engedély érvényességi ideje február 28-án jár le.”
22. § Az R8. 52. § (1) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Az előzetes eredetiségvizsgálatot el kell végezni:)
„a) a használt jármű, továbbá a gyártótól származó járműkísérő lappal nem rendelkező új jármű, valamint a járműnyilvántartásba korábban még nem vett lassú jármű vagy egyéb jármű első forgalomba helyezésekor;”
23. § (1) Az R8. 2. melléklete a 4. melléklet szerint módosul
(2) Az R8. 11. melléklete az 5. melléklet szerint módosul.
24. § Az R8.
a) 1/A. § nyitó szövegrészében a „járási hivatal” szövegrész helyébe a „járási (fővárosi kerületi) hivatal” szöveg,
b) 13. melléklet 1. pontjában a „kék” szövegrész helyébe a „világoskék” szöveg
lép.
25. § Az autóbuszos személyszállítási szolgáltatásnak a 181/2011/EU rendeletben nem szabályozott részletes feltételeire, az abban foglaltak alóli mentességekre, az autóbuszos személyszállítási szolgáltatási feltételekre, valamint a közúti személyszállítási üzletszabályzatra vonatkozó szabályokról szóló 213/2012. (VII. 30.) Korm. rendelet (a továbbiakban: R9.) I. Fejezete a következő 2/A. alcímmel egészül ki:
„2/A. Hatósági ellenőrzés
2/A. § (1) Az autóbuszos piacfelügyeleti és utasjogi ügyben eljáró kormánytisztviselő ellenőrzési jogosultságát - a próbavásárlás vagy a próbaként történő szolgáltatás igénybevétele (a továbbiakban együttesen: próbavásárlás) esetének kivételével - az ellenőrzés megkezdésekor szolgálati igazolvánnyal vagy megbízólevéllel igazolja.
(2) A közlekedési igazgatási feladatokkal összefüggő hatósági feladatokat ellátó szervek kijelöléséről szóló 382/2016. (XII. 2.) Korm. rendelet szerinti autóbuszos piacfelügyeleti és utasjogi hatóság (a továbbiakban: autóbuszos hatóság) ellenőrzése során próbavásárlás elvégzésére közreműködő személyt vehet igénybe megbízási szerződéssel, amelyben a közreműködő személy hozzájárul a természetes személyazonosító adatainak kezeléséhez.
(3) Az autóbuszos hatóság a közreműködő személy által próbavásárlással is ellenőrizheti a szolgáltatás szabályszerűségét.
(4) A közreműködő személy a megbízási szerződés alapján megbízási díjra jogosult.
(5) A közreműködő személy részére az autóbuszos hatóság megbízólevelet állít ki, amellyel kapcsolatban kezeli a közreműködő személy természetes személyazonosító adatait.
(6) A közreműködő személyre az ügyintézőre vonatkozó kizárási szabályokat kell alkalmazni.
(7) Szolgáltatás próbavásárlása esetén a szolgáltatás díja eljárási költség, amelyet az előírt követelményeknek meg nem felelő szolgáltatást nyújtója visel.
(8) Az ellenőrzés során eljáró kormánytisztviselő
a) az autóbusszal menetrend szerinti személyszállítási közszolgáltatásokat végző szolgáltatót a személyszállítási tevékenység végzésére jogosító engedély feltételeinek való megfelelés, különös tekintettel az engedélyezett tevékenységnek megfelelő, általa nyújtott szolgáltatásra,
b) a közlekedésszervezőt,
c) az üzemeltetőt
az őket terhelő kötelezettségek tekintetében helyszíni, dokumentum alapú ellenőrzés keretében, valamint elektronikai eszközök útján ellenőrizheti.
(9) Az ellenőrzés során az autóbuszos hatóság jogosult eljárni minden olyan gazdálkodó szervezettel szemben, amely autóbuszos személyszállítási, vagy ahhoz kapcsolódó kiegészítő (pl. telephely-szolgáltató, kiszolgáló létesítményt üzemeltető) tevékenységet végez.
(10) Az autóbuszos hatóság az engedély nélküli tevékenységet végző autóbusszal személyszállítási szolgáltatásokat végző szolgáltatók vonatkozásában indított eljárásai során jogosult az ilyen tevékenységet végzők adatait megismerni, az ilyen tevékenységet végzőket adatszolgáltatásra, nyilatkozattételre kötelezni, székhelyét és telephelyeit ellenőrizni, valamint a műszaki kérdések tekintetében a közlekedési hatóság együttműködésével az adott tevékenység ellátásához szükséges műszaki feltételek meglétét is megvizsgálni.”
26. § Az R9. 7. § (3) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Regionális és elővárosi személyszállítási szolgáltatás esetében az utasok elszállításának sorrendje a következő:)
„a) az utazáshoz előre váltott menetjeggyel rendelkező utasok,”
27. § Az R9. 9. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) Az (1) és a (2) bekezdésben foglalt módosításért vagy visszatérítésért a szolgáltató az üzletszabályzatban meghatározott mértékű, de a visszatérítés összegének 20%-át meg nem haladó mértékű kezelési költséget számíthat fel. Országos, regionális és elővárosi személyszállítási szolgáltatás esetében a szolgáltató kezelési költséget nem von le, ha az utas a menetjegyet a járat elmaradása vagy férőhely hiánya miatt nem használta fel, illetve utazási szándékával forgalmi zavar miatt felhagy és ezt a szándékát kinyilvánítja.”
28. § (1) Az R9. 10. § (4) bekezdése a következő j) ponttal egészül ki:
(Az üzletszabályzat az EU rendelettel és e rendelettel összhangban meghatározza különösen:)
„j) az utazási igazolványok visszaváltásával, továbbá a 9. § szerinti és az EU rendelet szerinti visszatérítésekkel kapcsolatos részletes szabályokat, ideértve a megítélt visszatérítés teljesítésének határidejét is, ami nem haladhatja meg a visszatérítési igény megítélésétől számított 30 napot.”
(2) Az R9. 10. § (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(6) Az üzletszabályzat készítője a tervezetet - az üzletszabályzat módosítása esetén a módosításokat és a módosításokkal egységes szerkezetet is - autóbuszos hatóságnak elektronikus úton jóváhagyásra benyújtja. A kérelemhez csatolja az üzletszabályzat tervezetéhez érkezett és el nem fogadott észrevételeket, valamint az el nem fogadás indokolását, továbbá nyilatkozik az elfogadott észrevételekről.”
(3) Az R9. 10. §-a a következő (6a)-(6c) bekezdéssel egészül ki:
„(6a) Az autóbuszos hatóság üzletszabályzat jóváhagyására irányuló, kérelemre indult eljárásában hozott hatósági döntések szóban nem közölhetőek.
(6b) A jóváhagyási kötelezettséggel érintett üzletszabályzat az autóbuszos hatóság jóváhagyását követően, az üzletszabályzat készítője által a jóváhagyás iránti kérelemben meghatározott időponttól hatályos.
(6c) A jóváhagyási kötelezettséggel nem érintett üzletszabályzat-módosítás az üzletszabályzat készítője által - a (8) bekezdésben meghatározott rendelkezést is figyelembe véve - meghatározott időponttól hatályos.”
(4) Az R9. 10. § (7) és (8) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:
„(7) Az üzletszabályzatot annak készítője - az autóbuszos hatóság jóváhagyásától számított nyolc napon belül, amennyiben az üzletszabályzat hatálybalépésének időpontja ennél későbbi, vagy az üzletszabályzat módosításához az autóbuszos hatóság jóváhagyása nem szükséges, a hatálybalépést legalább 3 nappal megelőzően - hivatalos honlapján közzéteszi.
(8) Nem szükséges az autóbuszos hatóság jóváhagyása az üzletszabályzat jogszabályi rendelkezésen, közszolgáltatási szerződésen alapuló, valamint az utasok jogait nem érintő módosítása esetén, de az üzletszabályzat készítője a módosítást annak hatálybalépését 8 nappal megelőzően köteles az autóbuszos hatóságnak elektronikus úton megküldeni, és a módosított üzletszabályzat szövegét a hivatalos honlapján annak hatálybalépése előtt köteles közzétenni.”
(5) Az R9. 10. §-a a következő (9) bekezdéssel egészül ki:
„(9) Amennyiben az autóbuszos hatóság az üzletszabályzattal kapcsolatos kötelezettségek vizsgálata érdekében szükségesnek tartja, hatósági ellenőrzés vagy eljárás keretében adatszolgáltatásra hívhatja fel a szolgáltatót vagy a közlekedésszervezőt. Ha az adatszolgáltatásra felhívásnak a szolgáltató vagy a közlekedésszervező határidőben nem tesz eleget, az autóbuszos hatóság eljárási bírságot szab ki.”
29. § Az R9. 23. §-a a következő (5)-(9) bekezdéssel egészül ki:
„(5) Az autóbuszos hatóság megismerheti azokat a védett adatokat, amelyek a panasz felülvizsgálata során a tényállás tisztázásához szükségesek.
(6) Az autóbuszos hatóság által a panasz felülvizsgálata ügyében indított hatósági eljárás az ügyfél kérelmére sem szüneteltethető.
(7) Amennyiben az autóbuszos hatóság a tényállás tisztázásához szükségesnek tartja, a panasz felülvizsgálatára irányuló eljárás keretében adatszolgáltatásra hívhatja fel a panasszal érintett szolgáltatót vagy közlekedésszervezőt.
(8) Amennyiben az autóbuszos hatóság a tényállás tisztázása érdekében a panaszt benyújtó ügyfelet hívja fel adatszolgáltatásra, és annak a panasz benyújtója az autóbuszos hatóság által meghatározott határidőben nem tesz eleget, az autóbuszos hatóság a panasz felülvizsgálatára irányuló eljárást megszünteti.
(9) Az autóbuszos hatóság által a panasz kivizsgálása során hozott, vagy a hatósági eljárást lezáró döntések szóban nem közölhetőek.”
30. § (1) Az R9. 26/A. § (2) és (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:
„(2) A panaszkezelési szabályzatot - annak módosítása esetén a módosításokat és a módosításokkal egységes szerkezetet is - annak készítője az autóbuszos hatóságnak elektronikus úton jóváhagyásra benyújtja.
(3) A panaszkezelési szabályzatot annak készítője - annak jóváhagyásától számított 8 napon belül - az utasok számára hozzáférhetővé teszi.”
(2) Az R9. 26/A. § a következő (4) és (5) bekezdéssel egészül ki:
„(4) Az autóbuszos hatóság panaszkezelési szabályzat jóváhagyására irányuló, kérelemre indult eljárásában hozott hatósági döntések szóban nem közölhetőek.
(5) Amennyiben az autóbuszos hatóság a panaszkezelési szabályzattal kapcsolatos kötelezettségek vizsgálata érdekében szükségesnek tartja, hatósági ellenőrzés vagy eljárás keretében adatszolgáltatásra hívhatja fel a szolgáltatót. Ha az adatszolgáltatásra felhívásnak a szolgáltató határidőben nem tesz eleget, az autóbuszos hatóság eljárási bírságot szab ki.”
31. § A vasúti és autóbuszos személyszállítást igénybe vevő utasok jogainak védelméről szóló 62/2013. (III. 4.) Korm. rendelet (a továbbiakban: R10.) 2. § c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(E rendelet alkalmazásában)
„c) vasúti közlekedési szolgáltató: a személyszállítási szolgáltatásokról szóló 2012. évi XLI. törvény (a továbbiakban: Sztv.) 2. § 15. pontjában meghatározott, a vasúti igazgatási szerv által kiadott engedély birtokában vagy tudomásul vett bejelentés alapján vasúti személyszállítási szolgáltatást végző vasúti társaság.”
32. § Az R10. 6. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) Az utasjogi bírságot az azt megállapító végleges határozatban előírt határidőn belül
a) a vasúti igazgatási szerv eljárása esetében a vasúti igazgatási szervnek a kincstárnál vezetett 10032000-01040463-00000000 számú fizetési számlájára,
b) az autóbuszos piacfelügyeleti és utasjogi hatóság eljárása esetében annak a kincstárnál vezetett 10032000-01040463-00000000 számú fizetési számlájára,
történő átutalással, utasjogi bírság jogcím megjelölésével kell megfizetni.”
33. § Az R10.
a) 3. § (3) bekezdésében a „keskeny nyomtávú vasúti pályahálózaton közlekedő vasúti közlekedési szolgáltató” szövegrész helyébe a „keskeny nyomtávolságú vasút” szöveg,
b) 4. §-ában az „a közlekedési hatóság” szövegrész helyébe az „az autóbuszos piacfelügyeleti és utasjogi hatóság” szöveg,
c) 5. § (2) bekezdésében az „utasjogi felügyeleti bírság” szövegrész helyébe az „utasjogi bírság” szöveg,
d) 6. § (2) bekezdésében a „keskeny nyomtávú vasúti pályahálózaton közlekedő vasúti közlekedési szolgáltató” szövegrész helyébe a „keskeny nyomtávolságú vasút” szöveg
lép.
34. § A személygépkocsival díj ellenében végzett közúti személyszállításról szóló 176/2015. (VII. 7.) Korm. rendelet
a) 26. § (1) bekezdésében a „2017. december 31.” szövegrész helyébe a „2018. december 31.” szöveg,
b) 26. § (2) bekezdésében a „2017. december 31.” szövegrész helyébe a „2018. december 31.” szöveg
lép.
35. § (1) A térségi, az elővárosi, a városi és a helyi működési engedély alapján, valamint a kisvasút és a múzeumvasút által végzett vasúti személyszállítás részletes feltételeiről szóló 195/2016. (VII. 13.) Korm. rendelet (a továbbiakban: R11.) 1. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) E rendeletben - a (3a) bekezdésben meghatározott kivétellel - az országos működési engedély alapján végzett vasúti személyszállítás részletes feltételeiről szóló kormányrendeletben meghatározott fogalmakat kell alkalmazni.”
(2) Az R11. 1. §-a a következő (3a) bekezdéssel egészül ki:
„(3a) E rendelet alkalmazásában kisvasút az a keskeny nyomtávolságú vasút, amely végez személyszállítási tevékenységet.”
36. § (1) Az R11. 10. §-a a következő (3a) bekezdéssel egészül ki:
„(3a) A (2) és a (3) bekezdés szerinti visszaváltás esetén a vasúti társaság a menetjegy árát az utasnak - az (5) bekezdésben foglaltakra is figyelemmel - visszatéríti.”
(2) Az R11. 10. § (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(6) A visszaváltás és a visszatérítés részletes feltételeit - ideértve a megítélt visszatérítés teljesítésének határidejét is, ami nem haladhatja meg a visszatérítési igény megítélésétől számított 30 napot - a vasúti társaság a személyszállítási üzletszabályzatban állapítja meg.”
37. § Az R11. 4. § (3) bekezdésében az „írásban” szövegrész helyébe az „elektronikus úton” szöveg lép.
38. § (1) A közlekedési igazgatási feladatokkal összefüggő hatósági feladatokat ellátó szervek kijelöléséről szóló 382/2016. (XII. 2.) Korm. rendelet (a továbbiakban: R12.) 4. § (2) bekezdése a következő 22. ponttal egészül ki:
(Közúti gépjármű-közlekedési hatóságként a miniszter jár el:)
„22. a gépjárműfenntartó szervezetek, a műszaki vizsgáló állomások és műszaki vizsgabiztosok tevékenységének, a közúti közlekedésben részt vevők, valamint a közúti közlekedési szolgáltatást végzők ellenőrzése és azzal összefüggő jogkövetkezmények alkalmazása;”
(során.)
(2) Az R12. 4. § (2a) bekezdése a következő f) ponttal egészül ki:
(Közúti gépjármű-közlekedési hatóságként a közlekedési hatósági ügyekért felelős helyettes államtitkár jár el:)
„f) a közúti járművezetők előzetes, időszakos és rendkívüli pályaalkalmassági vizsgálata, valamint a pályaalkalmassági vizsgálatok módszertanának meghatározása, továbbá a közlekedéspszichológiai igazságügyi szakértői vizsgálatok”
(során.)
(3) Az R12. 4. § (8) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(8) A 4. § (2a) bekezdés b), d) és f) pontjában meghatározott feladattal összefüggésben a másodfokú hatósági jogkört - ha a fellebbezést törvény lehetővé teszi - a miniszter gyakorolja.”
39. § Hatályát veszti az R12. 4. § (2) bekezdés 12. pontja.
40. § (1) Ez a rendelet - a (2) bekezdésben meghatározott kivétellel - a kihirdetését követő napon lép hatályba.
(2) Az 1-8. §, a 11-12. §, a 14-18. §, a 25-33. §, a 35-39. § 2018. január 1-jén lép hatályba.
1. Az R2. 1. melléklet 5. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
„5. Az általános vasúti balesetek fedezeti összeghatárának számítása térségi vasúti személyszállításra vonatkozó működési engedély, valamint a keskeny nyomtávolságú vasút vagy múzeumvasút által, továbbá függővasúton végzett vasúti személyszállítási tevékenység esetén, illetve a kizárólag iparvágányon vagy a saját célú vasúti pályahálózaton végzett vasúti személyközlekedtetési tevékenység esetén
de legalább 10 millió forint, függővasúton végzett tevékenység esetén legalább 3 millió forint,
ahol az
ST = Az iparvágányon, a térségi, keskeny nyomtávolságú vasút vagy múzeumvasút által működtetett pályahálózaton, függővasúton, vagy a saját célú vasúti pályahálózaton az általános és a környezetszennyezés felelősség körében a tárgyévet követő évben az utasoknak és harmadik személyeknek vasúti balesetben okozott károk és bekövetkezett személyi károk fedezeti összeghatára,
st = A tárgyévet követő évben tervezett összes utaskilométer teljesítmény.”
2. Az R2. 1. melléklet 7-9. pontja helyébe a következő rendelkezések lépnek:
„7. Az általános vasúti balesetek fedezeti összeghatárának számítása térségi, helyi és városi árutovábbításra vonatkozó működési engedély, valamint a keskeny nyomtávolságú vasút által, továbbá függővasúton végzett vasúti árutovábbítási tevékenység esetén, illetve a kizárólag iparvágányon vagy a saját célú vasúti pályahálózaton végzett vasúti áruszállítási tevékenység esetén
de legalább 20 millió forint, függővasúton végzett tevékenység esetén legalább 3 millió forint,
ahol az
AT = Az iparvágányon, a térségi, helyi, városi, a keskeny nyomtávolságú vasút által működtetett pályahálózaton, függővasúton vagy a saját célú vasúti pályahálózat területén az általános és a környezetszennyezés felelősség körében a tárgyévet követő évben harmadik személyeknek vasúti balesetben okozott károk és bekövetkezett személyi károk fedezeti összeghatára,
at = A tárgyévet követő évben tervezett összes árutonna-kilométer teljesítmény.
8. Az általános vasúti balesetek fedezeti összeghatárának számítása vontatási szolgáltatás nyújtására jogosító térségi, helyi és városi működési engedély, valamint a kizárólag iparvágányon vagy a saját célú vasúti pályahálózaton végzett vasúti vontatási szolgáltatás esetén,
VT = vt × 200 000 forint
de legalább 10 millió forint,
ahol a
VT = Az iparvágányon, a térségi, a helyi, városi vagy saját célú vasúti pályahálózaton az általános és a környezetszennyezés felelősség körében a tárgyévet követő évben a harmadik személyeknek vasúti balesetben okozott károk és bekövetkezett személyi károk fedezeti összeghatára,
vt = Az iparvágányon, a térségi, a helyi, városi, múzeumvasúti vagy saját célú vasúti pályahálózaton a tárgyévet követő évben várhatóan dolgozó vontató járművek száma.
9. Az általános vasúti balesetek fedezeti összeghatárának számítása térségi vasúti pályahálózat működtetése, valamint a keskeny nyomtávolságú vasút, a múzeumvasút vasúti pályahálózat-működtetési tevékenysége esetén, illetve az iparvágány vagy a saját célú vasúti pályahálózat működtetése esetén
PT = pt × 100 000 forint
de legalább 5 millió forint,
ahol a
PT = Az iparvágányon, a keskeny nyomtávolságú vasút, múzeumvasút által működtetett, múzeumvasúti vagy saját célú vasúti pályahálózaton az általános és a környezetszennyezés felelősség körében a tárgyévet követő évben a harmadik személyeknek vasúti balesetben okozott károk és bekövetkezett személyi károk fedezeti összeghatára,
pt = A vasúti társaság által működtetett vasúti pályahálózat építési hossza kilométerben a tárgyévet követő évben.”
3. Az R2. 1. melléklet 11. pontjában a „kisvasúti, múzeumvasúti,” szövegrész helyébe a „keskeny nyomtávolságú vasút, múzeumvasút által végzett tevékenységre vonatkozó, továbbá” szöveg lép.
Az R3. 3. számú mellékletében foglalt táblázat a következő 12. sorral egészül ki:
| [A | B | ||
| A szakkérdés (vizsgálat) megjelölése | Illetékes állami szerv] | ||
| „12. | Közlekedéspszichológiai kérdések, vizsgálatok | közlekedésért felelős miniszter” |
Az R7. 1. melléklet 4. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
„4. Fedezeti összeghatárok számítása térségi vasúti személyszállítási működési engedély, valamint a keskeny nyomtávolságú vasút, múzeumvasút által, továbbá a függővasúton végzett személyszállítás, illetve a kizárólag iparvágányon vagy a saját célú vasúti pályahálózaton végzett vasúti személyközlekedtetési tevékenység esetében
A felelősségi károk éves fedezeti összeghatára térségi vasúti személyszállítási működési engedély, valamint a keskeny nyomtávolságú vasút, múzeumvasút által, továbbá a függővasúton végzett személyszállítás, illetve a kizárólag iparvágányon vagy a saját célú vasúti pályahálózaton végzett vasúti személyközlekedtetési tevékenység esetében
ST = stl × 0,2 forint,
de legalább 5 millió forint, ha a vasúti társaság a tevékenységét 12 hónap (365 nap) időtartamig; legalább 3 millió forint, ha a vasúti társaság a tevékenységét 8 hónap (240 nap) időtartamig; legalább 1,5 millió forint, ha a vasúti társaság a tevékenységét 4 hónap (120 nap) időtartamig folytatja,
ahol az
ST = az adott térségi, keskeny nyomtávolságú vasút, múzeumvasút által működtetett pályahálózaton, függővasúton, valamint, saját célú vasúti pályahálózaton, valamint iparvágányon a nem vasúti balesetből eredő felelősségi károk fedezeti összeghatára a tárgyévben,
stl = a tárgyévben tervezett utaslétszám.
Egy károsult személyre (utasra) eső fedezeti összeghatár (szublimit): legalább egy kárból egy személy esetében összesen 1 millió forint.”
Az R8. 2. melléklet „Nemzetközi kategóriák a 2006/126/EK irányelvnek megfelelően 2013. január 19-től” című táblázat „AM” kategória 2. sorában a b) pont helyébe a következő rendelkezés lép:
„b) háromkerekű típusnál a motor:
- hengerűrtartalma nem nagyobb 50 cm3-nél a külső gyújtású motorok esetében,
- legnagyobb hasznos teljesítménye nem több 4 kW-nál egyéb belsőégésű motorok esetében, vagy
- folyamatosan leadott legnagyobb névleges teljesítménye nem több 4 kW-nál elektromos motorok esetében;
Könnyű négykerekű motorkerékpárok (mopedautó), amelyek terheletlen tömege nem több
425 kg-nál (L6e kategória), a 45 km/h-t meg nem haladó legnagyobb tervezési sebességű elektromos járművek esetében az akkumulátorok tömegét nem számítva, és amelyek
- hengerűrtartalma nem nagyobb 50 cm3-nél a külső gyújtású motorok esetében;
- legnagyobb hasznos teljesítménye nem több 6 kW-nál egyéb belsőégésű motorok esetében, vagy folyamatosan leadott legnagyobb névleges teljesítménye nem több 6 kW-nál elektromos motorok esetében.”
Az R8. 11. melléklet V. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
„V. Szín- és fénytechnikai követelmények
1. A rendszámtábla alapjának színe fehér, a betű- és számcsoportok, valamint a keret és a kötőjel fekete, az Európai Unió tagállamjelzése pedig kék alapon sárga csillagok és fehér H betű.
2. A fehér, a kék, a sárga, a világoszöld, a szürke és a világoskék színű felület fényvisszaverő, a fekete szín közönséges felületszín. A fehér, a kék, a sárga, a világoszöld, a szürke és a világoskék színekre az MSZ 20186/2 fényvisszaverő bevonatokra vonatkozó, a fekete színre pedig a szabvány közönséges felületszínekre vonatkozó előírásai érvényesek.
3. A rendszámtábla felületi színének fénysűrűségi tényezője legalább:
- a fehér 0,35
- a kék 0,01
- a sárga 0,27
- a világoszöld 0,29
- a szürke 0,07
- a világoskék 0,09
- a fekete pedig legfeljebb 0,03.
A rendszámtábla felülete nem lehet tükröző.
Színtartományok a rendszámtábla nappali színeire vonatkozóan:
| A | B | C | D | E | F | G | ||
| 1. | Rendszámtábla színei | Színkoordináták jele | Színtartomány sarokpontjai és azok színkoordinátái | Fénysűrűségi tényező | ||||
| 2. | 1 | 2 | 3 | 4 | ||||
| 3. | Fehér | X | 0,355 | 0,305 | 0,285 | 0,335 | >0,35 | |
| 4. | Y | 0,355 | 0,305 | 0,325 | 0,375 | |||
| 5. | Kék | X | 0,137 | 0,210 | 0,172 | 0,094 | >0,01 | |
| 6. | Y | 0,038 | 0,160 | 0,198 | 0,125 | |||
| 7. | Sárga | X | 0,429 | 0,467 | 0,516 | 0,490 | >0,27 | |
| 8. | Y | 0,483 | 0,531 | 0,483 | 0,435 | |||
| 9. | Világoszöld | X | 0,250 | 0,250 | 0,370 | 0,370 | >0,29 | |
| 10. | Y | 0,360 | 0,500 | 0,500 | 0,360 | |||
| 11. | Szürke | X | 0,270 | 0,370 | 0,370 | 0,270 | >0,07 | |
| 12. | Y | 0,270 | 0,270 | 0,390 | 0,390 | |||
| 13. | Világoskék | X | 0,150 | 0,195 | 0,175 | 0,100 | >0,09 | |
| 14. | Y | 0,110 | 0,185 | 0,220 | 0,205 | |||
Színtartományok a rendszámtábla éjszakai fehér alapszínére vonatkozóan:
| A | B | C | D | E | F | G | ||
| 1. | rendszámtábla színe | Színkoordináták jele | Színtartomány sarokpontjai és azok színkoordinátái | Fénysűrűségi tényező | ||||
| 2. | 1 | 2 | 3 | 4 | ||||
| 3. | Fehér | X | 0,450 | 0,548 | 0,417 | 0,372 | >0,35 | |
| 4. | Y | 0,513 | 0,404 | 0,359 | 0,405 | |||
4. A rendszámtáblán alkalmazott, új állapotban lévő fényvisszaverő bevonat különböző színeinek fénysűrűségi együtthatói:
| A | B | C | D | E | F | ||
| 1. | Fényvisszaverő bevonat színei | Megfigyelési szög | Fénysűrűségi együttható cd 1x-1 m-2 | legfeljebb | |||
| 2. | 5° | 30° | 45° | ||||
| 3. | megvilágítási szög esetén, legalább | ||||||
| 4. | Fehér | 0° 12’ | 70 | 30 | 6 | 250 | |
| 5. | 0° 20’ | 50 | 25 | 3 | |||
| 6. | 1° 30’ | 5 | 2 | 1 | |||
| 7. | kék | 0° 12’ | 3 | 1,5 | - | 20 | |
| 8. | 0° 20’ | - | - | - | |||
| 9. | 1° 30’ | - | - | - | |||
| 10. | Sárga | 0° 12’ | 30 | 12 | 5 | 175 | |
| 11. | 0° 20’ | 20 | 8 | 4 | |||
| 12. | 1° 30’ | 3 | 1,5 | - | |||
| 13. | Világoszöld | 0° 12’ | 20 | 10 | 3 | ||
| 14. | 0° 20’ | 15 | 8 | 2 | |||
| 15. | 1° 30’ | 3 | 2,5 | 1 | |||
| 16. | Szürke | 0° 12’ | 20 | 12 | - | ||
| 17. | 0° 20’ | 15 | 8 | - | |||
| 18. | 1° 30’ | 2 | - | - | |||
| 19. | Világoskék | 0° 12’ | 15 | 6 | 1 | ||
| 20. | 0° 20’ | 13 | 5 | - | |||
| 21. | 1° 30’ | 1 | - | - | |||
A rendszámtábla fényvisszaverő felületét esőnek kitéve a fénysűrűségi együttható a táblázatban megadott értékek 90%-nál nem lehet kisebb.”
