(EGT-vonatkozású szöveg)
AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,
tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre és különösen annak 114. cikkére,
tekintettel az Európai Bizottság javaslatára,
a jogalkotási aktus tervezete nemzeti parlamenteknek való megküldését követően,
tekintettel az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság véleményére * ,
rendes jogalkotási eljárás keretében * ,
mivel:
(1) A 2006/2004/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet * összehangolt szabályokat és eljárásokat állapít meg, hogy megkönnyítse az olyan nemzeti hatóságok közötti együttműködést, amelyek a határokon átnyúló fogyasztóvédelmi jogszabályok végrehajtásáért felelősek. A 2006/2004/EK rendelet 21a. cikke előírja a rendelet hatékonyságának és működési mechanizmusainak értékelését. Az említett értékelés folyományaként a Bizottság arra a következtetésre jutott, hogy a 2006/2004/EK rendelet nem elégséges ahhoz, hogy hatékonyan kezelje az egységes piacból, így többek között a digitális egységes piacból származó végrehajtási kihívásokat.
(2) A Bizottság 2015. május 6-i, „Az európai digitális egységes piaci stratégia” című közleményében a fogyasztói bizalom növelésének szükségességét a fogyasztóvédelmi szabályok gyorsabb, dinamikusabb és egységesebb végrehajtása révén e stratégia egyik prioritásaként határozta meg. A Bizottság 2015. október 28-i, „Az egységes piac továbbfejlesztése: a polgárok és vállalkozások lehetőségeinek bővítése” című közleményében hangsúlyozta, hogy a 2006/2004/EK rendelet reformjával tovább kell erősíteni az uniós fogyasztóvédelmi jogszabályok végrehajtását.
(3) A határon átnyúló jogsértések - ideértve a digitális környezetben tapasztalható jogsértéseket is - esetében a nem kellő hatékonyságú végrehajtás lehetővé teszi a kereskedők számára, hogy székhelyük Unión belül áthelyezésével elkerüljék a végrehajtást. Ez a belföldön vagy határokon átnyúlóan, online vagy offline működő, jogkövető kereskedők számára a verseny torzulását is eredményezi, és ezáltal közvetlenül sérti a fogyasztókat és aláássa a határon átnyúló ügyletekbe és a belső piacba vetett fogyasztói bizalmat. Ezért olyan fokozottabb harmonizációra van szükség, amely a végrehajtásért felelős illetékes hatóságok között az eredményes és hatékony végrehajtási együttműködést is magában foglalja az e rendelet hatálya alá tartozó jogsértések felderítése, kivizsgálása és a jogsértek megszüntetése vagy megtiltása érdekében.
(4) A 2006/2004/EK rendelet létrehozta a végrehajtásért felelős illetékes hatóságok hálózatát az Unióban. A hálózatban részt vevő különböző illetékes hatóságok között eredményes koordinációra van szükség, valamint tagállami szinten eredményes koordináció szükséges az egyéb hatóságok között is. Az összekötő hivatal koordinációs szerepét minden egyes tagállamban hatóságra kell bízni. Ennek a hatóságnak megfelelő hatáskörökkel és erőforrásokkal kell rendelkeznie ahhoz, hogy betöltse ezt az alapvető szerepet. Valamennyi tagállamnak lehetőség szerint az illetékes hatóságok egyikét kell kijelölnie összekötő hivatalnak e rendelet alapján.
(5) A fogyasztókat az olyan, e rendelet hatálya alá tartozó jogsértésektől is védeni kell, amelyek esetleges fennállása már megszűnt, de amelyek káros következményei a megszűnésüket követően is fennállhatnak. Az illetékes hatóságoknak rendelkezniük kell az ilyen jogsértések kivizsgálásához és megszüntetésük elrendeléséhez vagy a jövőbeli jogsértéstől való eltiltáshoz szükséges minimális hatáskörökkel annak érdekében, hogy ezek ismételt elkövetését megelőzzék, és ezáltal magas szintű fogyasztóvédelmet biztosítsanak.
(6) Az illetékes hatóságoknak minimális vizsgálati és végrehajtási hatáskörökkel kell rendelkezniük annak érdekében, hogy ezt a rendeletet alkalmazzák, egymással gyorsabban és hatékonyabban együttműködjenek, és megakadályozzák a kereskedőket abban, hogy az e rendelet hatálya alá tartozó jogsértéseket elkövessék. E hatásköröknek elégségesnek kell lenniük az e-kereskedelemből és a digitális környezetből fakadó végrehajtási kihívások hatékony kezeléséhez, valamint hogy megakadályozzák azt, hogy a jogszabályokat be nem tartó kereskedők kihasználják a végrehajtási rendszerben meglévő joghézagokat azáltal, hogy olyan tagállamokba helyezik át székhelyüket, amelyeknek illetékes hatóságai nincsenek felkészülve arra, hogy a jogellenes gyakorlatokat kezeljék. E hatásköröknek lehetővé kell tenniük a tagállamok számára annak biztosítását, hogy az illetékes hatóságok a szükséges információt és bizonyítékot érvényesen megoszthassák egymás között annak érdekében, hogy valamennyi tagállamban azonos szinten valósuljon meg a hatékony végrehajtás.
(7) Valamennyi tagállamnak gondoskodnia kell arról, hogy a joghatósága alá tartozó összes illetékes hatóság rendelkezzen minden olyan minimális hatáskörrel, amelyek e rendelet megfelelő alkalmazásának biztosításához szükségesek. Ugyanakkor a tagállamok számára lehetővé kell tenni, hogy úgy döntsenek, nem ruházzák fel az összes hatáskörrel minden egyes illetékes hatóságot feltéve, hogy e hatáskörök mindegyike hatékonyan és szükség szerint gyakorolható bármilyen, e rendelet hatálya alá tartozó jogsértéssel kapcsolatban. A tagállamok számára lehetővé kell tenni azt is, hogy e rendelettel összhangban úgy döntsenek, hogy bizonyos feladatokkal kijelölt szerveket bíznak meg, vagy hogy az illetékes hatóságokat felruházzák azzal a hatáskörrel, hogy a fogyasztói szervezetekkel, a kereskedői egyesületekkel, a kijelölt szervekkel vagy egyéb érintett személyekkel konzultáljanak arról, hogy a kereskedő által felajánlott kötelezettségvállalások mennyire hatékonyak az e rendelet hatálya alá tartozó jogsértés megszüntetése céljából. A tagállamokat azonban nem terheli semmilyen kötelezettség arra vonatkozóan, hogy e rendelet alkalmazásába kijelölt szerveket vonjanak be, vagy hogy a fogyasztói szervezetekkel, a kereskedői egyesületekkel, a kijelölt szervekkel vagy egyéb érintett személyekkel való konzultációt írjanak elő arra vonatkozóan, hogy a felajánlott kötelezettségvállalások mennyire hatékonyak az e rendelet hatálya alá tartozó jogsértés megszüntetése céljából.
(8) Az illetékes hatóságok számára lehetővé kell tenni, hogy hivatalból vizsgálatokat vagy eljárásokat indítsanak abban az esetben, ha nem fogyasztói panasz alapján szereznek tudomást az e rendelet hatálya alá tartozó jogsértésekről.
(9) Az illetékes hatóságok számára hozzáférést kell biztosítani a vizsgálatok vagy a fogyasztói piacok összehangolt ellenőrzéseinek (ún. „összehangolt ellenőrzések”) tárgyával kapcsolatos minden olyan releváns dokumentumhoz, adathoz és információhoz, amelyek annak megállapításához szükségesek, hogy a fogyasztók érdekeinek védelmét szolgáló uniós jog megsértését követték-e el vagy annak elkövetése jelenleg is folyamatban van-e és amelyek különösen szükségesek a felelős kereskedő azonosításához függetlenül attól, hogy a kérdéses dokumentumok, adatok vagy információk kinek a birtokában vannak, és függetlenül azok formájától vagy formátumától, adathordozójuktól vagy attól, hogy hol tárolják őket. Az illetékes hatóságok számára lehetővé kell tenni, hogy közvetlenül előírják a digitális értékláncban elhelyezkedő harmadik felek számára bármilyen releváns bizonyíték, adat és információ szolgáltatását a 2000/31/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvvel * és a személyes adatok védelmére vonatkozó jogszabályokkal összhangban.
(10) Az illetékes hatóságok számára lehetővé kell tenni, hogy releváns információt kérjenek a tagállamukon belüli bármely hatóságtól, közigazgatási szervtől vagy ügynökségtől vagy természetes személytől vagy jogi személytől, ideértve például a pénzforgalmi szolgáltatókat, az internetszolgáltatókat, a távközlési szolgáltatókat, a doménszolgáltatókat és doménnyilvántartókat, valamint a tárhelyszolgáltatókat annak megállapítása céljából, hogy az e rendelet hatálya alá tartozó jogsértést követtek-e el vagy annak elkövetése jelenleg is folyamatban van-e.
(11) Az illetékes hatóságok számára lehetővé kell tenni, hogy elvégezzék a szükséges helyszíni ellenőrzéseket, és hatáskörrel kell rendelkezniük arra, hogy olyan ingatlanba, földterületre vagy járműbe belépjenek, amelyet a vizsgálattal érintett kereskedő kereskedelmi, ipari, kézműipari vagy szakmai tevékenységével kapcsolatban használ.
(12) Az illetékes hatóságok számára lehetővé kell tenni, hogy a vizsgálattal érintett kereskedő bármely képviselőjétől vagy személyzete bármely tagjától a vizsgálat tárgyához kapcsolódó tényekről, információkról, adatokról vagy dokumentumokról magyarázatot kérjenek, és lehetővé kell tenni, hogy az adott képviselő vagy a személyzet tagja által adott válaszokat rögzítsék.
(13) Az illetékes hatóságok számára lehetővé kell tenni, hogy ellenőrizzék a fogyasztók érdekeinek védelmét szolgáló uniós jogszabályok betartását, valamint azt, hogy az e rendelet hatálya alá tartozó jogsértésekre vonatkozó bizonyítékokat beszerezzék - ideértve az olyan jogsértéseket, amelyeket az áruk vagy szolgáltatások vásárlása során vagy azt követően követnek el. Az illetékes hatóságoknak ezért hatáskörrel kell rendelkezniük arra, hogy - szükség esetén próbavásárlással - árukat vagy szolgáltatásokat vásároljanak annak érdekében, hogy az e rendelet hatálya alá tartozó jogsértéseket - így például a távollevők között kötött szerződések esetében annak megakadályozását, hogy a fogyasztó éljen az elállási jogával - felderítsék, valamint bizonyítékhoz jussanak. Az említett hatáskörnek arra is ki kell terjednie, hogy a fenti célokból az illetékes hatóság az általa vásárolt terméket vagy tárgyat megvizsgálja, megfigyelje, tanulmányozza, szétszedje vagy bevizsgálja. Az áruk vagy szolgáltatások próbavásárlás keretében történő megvásárlására vonatkozó hatáskörbe az is beletartozhat, hogy az illetékes hatóságok biztosítsák a kifizetett vételár visszatérítését, amennyiben ez a visszatérítés nem aránytalan és egyébként összhangban van az uniós és a tagállami joggal.
(14) Az illetékes hatóságoknak különösen a digitális környezetben képesnek kell lenniük arra, hogy gyorsan és eredményesen megszüntessék az e rendelet hatálya alá tartozó jogsértéseket, különösen akkor, ha az árukat vagy szolgáltatásokat kínáló kereskedő annak érdekében, hogy elkerülje a végrehajtást, eltitkolja személyazonosságát, vagy áthelyezi székhelyét az Unión belül egy másik tagállamba vagy valamely harmadik országba. Azokban az esetekben, amikor fennáll a kockázata annak, hogy a fogyasztók kollektív érdekeit súlyos sérelem ér, az illetékes hatóságok számára lehetővé kell tenni, hogy a tagállami joggal összhangban ideiglenes intézkedéseket fogadjanak el, ideértve az adott online felület tartalmának eltávolítását, illetve annak elrendelését, hogy az online felületre való belépéskor a fogyasztóknak szóló kifejezett figyelmeztetés jelenjen meg. Az ideiglenes intézkedések nem léphetik túl a céljuk eléréséhez szükséges mértéket. Az illetékes hatóságoknak továbbá hatáskörrel kell rendelkezniük annak elrendelésére, hogy az online felületre való belépéskor a fogyasztóknak szóló kifejezett figyelmeztetés jelenjen meg, illetve arra, hogy előírják a digitális tartalmak eltávolítását vagy módosítását, amennyiben nem létezik más hatékony eszköz a jogellenes gyakorlat megszüntetésére. Az említett intézkedések nem léphetik túl az e rendelet hatálya alá tartozó jogsértés megszüntetése vagy megtiltása céljának eléréséhez szükséges mértéket.
(15) E rendelet céljainak elérése érdekében, valamint hangsúlyozva annak fontosságát, hogy a kereskedők hajlandóak legyenek a fogyasztói érdekek védelmét szolgáló uniós jogszabályoknak megfelelően eljárni és az e rendelet hatálya alá tartozó jogsértéseik következményeit orvosolni, az illetékes hatóságok számára lehetővé kell tenni, hogy a kereskedőkkel olyan kötelezettségvállalásokról állapodjanak meg, amelyek olyan lépéseket és intézkedéseket tartalmaznak, amelyeket a kereskedőnek a jogsértéssel - és különösen a jogsértő magatartás abbahagyásával - kapcsolatban tennie kell.
(16) A fogyasztóvédelmi jog megsértése esetén alkalmazandó szankciók a végrehajtási rendszer fontos elemét képezik, mivel közvetlen hatással vannak arra, hogy a közjogi jogérvényesítés milyen mértékben bír visszatartó erővel. Mivel a nemzeti szankciórendszerek nem minden esetben teszik lehetővé a jogsértések határon átnyúló dimenziójának figyelembevételét, az illetékes hatóságok számára lehetővé kell tenni - minimális hatásköreik részeként -, hogy az e rendelet hatálya alá tartozó jogsértések esetén jogosultak legyenek szankciók kiszabására. A tagállamok számára nem írható elő, hogy új szankciórendszert hozzanak létre az e rendelet hatálya alá tartozó jogsértésekkel kapcsolatban. Ehelyett a tagállamoknak azt kell előírniuk az illetékes hatóságok számára, hogy az ugyanazon jellegű belföldi jogsértésre alkalmazandó szabályrendszert alkalmazzák, lehetőség szerint figyelembe véve az érintett jogsértés tényleges mértékét és kiterjedését. A fogyasztóvédelmi és marketingjogra vonatkozó célravezetőségi vizsgálatról szóló bizottsági jelentés megállapításaira figyelemmel mérlegelni lehetne, hogy szükséges-e az uniós fogyasztóvédelmi jog megsértése esetén alkalmazandó szankciók mértékét szigorítani.
(17) A fogyasztóknak jogorvoslati lehetőséget kell biztosítani az e rendelet hatálya alá tartozó jogsértések által okozott sérelmekért. Az esettől függően az illetékes hatóság azon hatásköre, hogy ezen felül a kereskedőtől, a kereskedő kezdeményezésére, az e rendelet hatálya alá tartozó feltételezett jogsértéssel érintett fogyasztók érdekében felajánlott további jogorvoslati kötelezettségvállalásokat fogadjon el, vagy hogy adott esetben felszólítsa a kereskedőt annak vállalására, hogy megfelelő jogorvoslatot ajánl fel az említett jogsértéssel érintett fogyasztóknak, hozzá kell hogy járuljon ahhoz, hogy megszűnjön a határon átnyúló jogsértések fogyasztókra gyakorolt kedvezőtlen hatása. Ezek a jogorvoslatok magukban foglalhatják többek között a termék kijavítását, kicserélését, az árleszállításokat, a szerződés megszüntetését vagy az árukért vagy a szolgáltatásokért fizetett vételár visszatérítését esettől függően, az uniós jog előírásaival összhangban, az e rendelet hatálya alá tartozó jogsértés miatt az érintett fogyasztót ért negatív következmények enyhítése érdekében. Ez nem érinti a fogyasztónak azt a jogát, hogy megfelelő módon jogorvoslattal éljen. Az illetékes hatóságoknak adott esetben megfelelő eszközökkel tájékoztatniuk kell azokat a fogyasztókat, akiket állításuk szerint az e rendelet hatálya alá tartozó jogsértés következtében sérelem ért, hogy a tagállami jog alapján milyen módon érvényesíthetik kártérítés iránti igényüket.
(18) E rendelet alkalmazása során a hatásköröket a fogyasztói érdekek védelmét szolgáló uniós jogszabályok megsértésének jellegével és az azzal ténylegesen vagy valószínűsíthetően okozott sérelemmel arányosan és annak megfelelően kell végrehajtani és gyakorolni. Az illetékes hatóságok az esethez kapcsolódó minden tényt és körülményt figyelembe vesznek és azokat az intézkedéseket kell választaniuk, amelyek a fogyasztók érdekeinek védelmét szolgáló uniós jog megsértésének kezelése céljából a legmegfelelőbbek és feltétlenül szükségesek. Ezeknek az intézkedéseknek arányosnak, hatékonynak és visszatartó erejűnek kell lenniük.
(19) E rendelet alkalmazása során a hatásköröket az egyéb uniós és tagállami jogszabályokkal is összhangban kell végrehajtani és gyakorolni, ideértve az alkalmazandó eljárási biztosítékokat és az alapvető jogokra vonatkozó elveket. A tagállamok továbbra is szabadon rendelkezhetnek a tagállami jogban a hatáskörök gyakorlására vonatkozó feltételekről és korlátozásokról, az uniós joggal összhangban. Amennyiben például a tagállami jog értelmében az érintett tagállam igazságügyi hatóságától előzetes engedélyre van szükség a természetes személyek és a jogi személyek helyiségeibe történő belépéshez, az ilyen helyiségekbe való belépésre vonatkozó hatáskör kizárólag az említett előzetes engedély beszerzését követően gyakorolható.
(20) A tagállamok számára lehetővé kell tenni, hogy eldöntsék, hogy az illetékes hatóságok ezeket a hatásköröket közvetlenül, saját hatáskörben eljárva, más illetékes hatóságok vagy más hatóságok közreműködésével, kijelölt szervek utasításával, vagy pedig az illetékes bíróságokhoz fordulva gyakorolják-e. A tagállamok biztosítják, hogy ezen hatáskörök gyakorlása hatékonyan és időben történjen.
(21) A kölcsönös segítségnyújtási mechanizmus keretében előterjesztett megkeresések teljesítése során az illetékes hatóságok adott esetben a nemzeti szinten biztosított egyéb hatásköröket és intézkedéseket is igénybe kell, hogy vegyenek, beleértve a büntetőeljárások megindítására vagy kezdeményezésére vonatkozó hatáskört is. Rendkívül fontos, hogy a bíróságok és az egyéb - különösen a büntetőeljárásban részt vevő - hatóságok rendelkezzenek az illetékes hatóságokkal való eredményes és időszerű együttműködéshez szükséges eszközökkel és hatáskörökkel.
(22) A kölcsönös segítségnyújtási mechanizmus eredményességét és hatékonyságát javítani kell. A kért információkat az e rendeletben előírt határidőn belül kell szolgáltatni, és a szükséges vizsgálati cselekményeket és végrehajtási intézkedéseket időben kell elfogadni. Az illetékes hatóságoknak - eltérő megállapodás hiányában - megadott határidőn belül kell válaszolniuk az információ iránti és a végrehajtás iránti megkeresésekre. Az illetékes hatóságnak a kölcsönös segítségnyújtási mechanizmus alapján fennálló kötelezettségei érintetlenül maradnak kivéve, ha feltételezhető, hogy a kölcsönös segítségnyújtási mechanizmus keretén kívül, nemzeti szinten hozott végrehajtási intézkedések és közigazgatási határozatok révén az Unión belüli jogsértés gyorsan és hatékonyan megszüntethető vagy megtiltható. Ezzel összefüggésben közigazgatási határozatokon olyan határozatokat kell érteni, amelyekkel az Unión belüli jogsértés megszüntetése vagy megtiltása érdekében hozott intézkedéseket végrehajtják. Ezekben a kivételes esetekben az illetékes hatóságok számára biztosítani kell, hogy a kölcsönös segítségnyújtási mechanizmus keretében előterjesztett végrehajtási intézkedés iránti megkeresések teljesítését jogosultak legyenek megtagadni.
(23) A Bizottságnak fokozottabban képesnek kell lennie arra, hogy koordinálja és nyomon kövesse a kölcsönös segítségnyújtási mechanizmus működését, iránymutatásokat adjon ki, ajánlásokat tegyen, valamint problémák felmerülése esetén véleményeket adjon ki a tagállamok számára. A Bizottságnak fokozottabban képesnek kell lennie arra is, hogy eredményesen és gyorsan segítséget nyújtson az illetékes hatóságoknak a kölcsönös segítségnyújtási mechanizmusból eredő kötelezettségeik értelmezésével kapcsolatos viták rendezésében.
(24) E rendeletnek harmonizált szabályokat kell meghatároznia a kiterjedt jogsértésekkel valamint az uniós dimenzióval rendelkező kiterjedt jogsértésekkel kapcsolatos vizsgálati cselekmények és végrehajtási intézkedések koordinációját szolgáló eljárásokra vonatkozóan. A kiterjedt jogsértések és uniós dimenzióval rendelkező kiterjedt jogsértések elleni összehangolt fellépéseknek biztosítaniuk kell, hogy az illetékes hatóságok kiválaszthassák az e jogsértések megszüntetéséhez a legmegfelelőbb és leghatékonyabb eszközöket, és adott esetben a felelős kereskedőktől a fogyasztók javára felajánlott jogorvoslati kötelezettségvállalásokat fogadjanak el, vagy a felelős kereskedőket ezen kötelezettségvállalások megtételére szólítsák fel.
(25) Az érintett illetékes hatóságoknak az összehangolt fellépés részeként koordinálniuk kell a vizsgálati cselekményeiket és a végrehajtási intézkedéseiket a kiterjedt jogsértés vagy uniós dimenzióval rendelkező kiterjedt jogsértés hatékony kezelése, valamint megszüntetése vagy megtiltása érdekében. Ebből a célból az illetékes hatóságoknak minden szükséges bizonyítékot és egyéb információt meg kell osztaniuk egymással és meg kell adniuk egymásnak a szükséges segítséget. A kiterjedt jogsértéssel vagy uniós dimenzióval rendelkező kiterjedt jogsértéssel érintett illetékes hatóságoknak koordinált módon kell meghozniuk az ilyen jogsértés megszüntetéséhez vagy megtiltásához szükséges végrehajtási intézkedéseket.
(26) Minden egyes illetékes hatóság összehangolt fellépésben való részvételének és különösen az illetékes hatóság által hozandó vizsgálati cselekményeknek és végrehajtási intézkedéseknek elegendőnek kell lenniük a kiterjedt jogsértés vagy uniós dimenzióval rendelkező kiterjedt jogsértés hatékony kezelése érdekében. Az ilyen jogsértéssel érintett illetékes hatóságoknak csak azokat a vizsgálati cselekményeket és végrehajtási intézkedéseket kell meghozniuk, amelyek a kiterjedt jogsértésre vagy uniós dimenzióval rendelkező kiterjedt jogsértésre vonatkozó minden szükséges bizonyíték és információ megszerzéséhez, valamint a jogsértés megszüntetéséhez vagy megtiltásához szükségesek. Ugyanakkor az a tény, hogy a jogsértéssel érintett illetékes hatóság nem rendelkezik elegendő erőforrással, nem fogadható el az összehangolt fellépésből való kimaradás indokaként.
(27) Az összehangolt fellépésben részt vevő, a kiterjedt jogsértéssel vagy uniós dimenzióval rendelkező kiterjedt jogsértéssel érintett illetékes hatóságok számára lehetővé kell tenni, hogy ugyanazon jogsértéssel kapcsolatban és ugyanazzal a kereskedővel szemben tagállami vizsgálati és végrehajtási tevékenységet folytassanak. Ugyanakkor azonban ez nem érintheti az illetékes hatóságnak azt a kötelezettségét, hogy az összehangolt fellépés keretében az egyéb, a jogsértéssel érintett egyéb illetékes hatóságokkal koordinálja a vizsgálati és végrehajtási tevékenységét, kivéve, ha feltételezhető, hogy az összehangolt fellépés keretén kívül, nemzeti szinten hozott végrehajtási intézkedések és közigazgatási határozatok révén a kiterjedt jogsértés vagy uniós dimenzióval rendelkező kiterjedt jogsértés gyorsan és hatékonyan megszüntethető vagy megtiltható. Ezzel összefüggésben közigazgatási határozatokon olyan határozatokat kell érteni, amelyekkel végrehajtják a jogsértés megszüntetése vagy megtiltása érdekében hozott intézkedéseket. Biztosítani kell az illetékes hatóságok számára, hogy ilyen kivételes esetekben jogosultak legyenek elutasítani az összehangolt fellépésben való részvételt.
(28) Kiterjedt jogsértés alapos gyanúja esetén a jogsértéssel érintett illetékes hatóságok megállapodás alapján összehangolt fellépést kell, hogy indítsanak. Annak megállapítása érdekében, hogy mely illetékes hatóságok érintettek a kiterjedt jogsértéssel, e jogsértés minden releváns vetületét figyelembe kell venni és különösen azt a helyet, ahol a kereskedő székhelye vagy lakóhelye található, azt a helyet, ahol a kereskedő vagyontárgyai találhatók, azt a helyet, ahol a feltételezett jogsértés következtében károsult fogyasztók vannak, valamint ahol a kereskedő értékesítési helyei, nevezetesen üzletei és honlapjai találhatóak.
(29) A Bizottságnak szorosabban együtt kell működnie a tagállamokkal a nagymértékű jogsértések elkövetésének megelőzése érdekében. A Bizottságnak ezért tájékoztatnia kell az illetékes hatóságokat, ha részéről az e rendelet hatálya alá tartozó jogsértés gyanúja merül fel. Ha például az illetékes hatóságok által bejelentett riasztások alapján a Bizottság észszerűen feltételezi, hogy kiterjedt jogsértést követtek el, a feltételezett jogsértéssel érintett illetékes hatóságokon és összekötő hivatalokon keresztül értesítenie kell a tagállamokat, és ebben az értesítésben fel kell tüntetnie azokat az indokokat, amelyek az esetleges összehangolt fellépést megalapozzák. Az érintett illetékes hatóságoknak megfelelő vizsgálatokat kell lefolytatniuk a birtokukban lévő vagy számukra könnyen hozzáférhető információk alapján. Vizsgálataik eredményéről tájékoztatniuk kell a többi illetékes hatóságot és a jogsértéssel érintett összekötő hivatalokat, valamint a Bizottságot. Ha az érintett illetékes hatóságok megállapítják, hogy e vizsgálatok alapján feltételezhető, hogy jogsértés elkövetése van folyamatban, összehangolt fellépést kell indítaniuk az e rendeletben meghatározott intézkedések révén. Az uniós dimenzióval rendelkező kiterjedt jogsértések elleni összehangolt fellépéseket minden esetben a Bizottságnak kell koordinálnia. Amennyiben nyilvánvaló, hogy egy adott tagállamot érint a jogsértés, annak részt kell vennie az összehangolt fellépésben, annak érdekében, hogy elősegítse a jogsértésre vonatkozó minden szükséges bizonyíték és információ összegyűjtését, valamint a jogsértés megszüntetését vagy megtiltását. A végrehajtási intézkedések tekintetében e rendelet alkalmazása nem érintheti a tagállamokban folyó büntetőeljárásokat és bírósági eljárásokat. A ne bis in idem elvét be kell tartani. Ugyanakkor, ha ugyanaz a kereskedő ismételten elköveti ugyanazt az e rendelet hatálya alá tartozó jogsértésnek minősülő cselekményt vagy mulasztást, amellyel kapcsolatban korábban már végrehajtási eljárás indult és amelynek eredményeként ez a jogsértés megszűnt vagy azt megtiltották, ezt a jogsértést új jogsértésnek kell tekinteni, és az illetékes hatóságoknak fel kell lépniük ellene.
(30) Az érintett illetékes hatóságoknak végre kell hajtaniuk a szükséges vizsgálati cselekményeket, hogy megállapítsák a kiterjedt jogsértés vagy uniós dimenzióval rendelkező kiterjedt jogsértés részleteit és különösen a kereskedő személyazonosságát, a kereskedő által elkövetett cselekményeket vagy mulasztásokat, valamint a jogsértés következményeit. Az illetékes hatóságok által hozott végrehajtási intézkedéseknek a vizsgálat eredményein kell alapulniuk. Adott esetben a vizsgálat eredményét és a kiterjedt jogsértés vagy uniós dimenzióval rendelkező kiterjedt jogsértés értékelését az összehangolt fellépésben érintett tagállamok illetékes hatóságai által elfogadott közös álláspontba kell foglalni, amelyet a jogsértésért felelős kereskedőnek kell címezni. A közös álláspont nem tekinthető az illetékes hatóságok kötelező erejű határozatának. A címzettnek azonban lehetőséget kapnia arra, hogy kifejtse álláspontját a közös álláspont részét képező kérdésekben.
(31) A kiterjedt jogsértések vagy uniós dimenzióval rendelkező kiterjedt jogsértések esetében tiszteletben kell tartani a kereskedő védelemhez való jogát. Ehhez különösen biztosítani kell a kereskedő meghallgatáshoz és ahhoz való jogát, hogy az eljárás során a kereskedő a székhelye vagy lakóhelye szerinti tagállamban hivatalos célokra használt hivatalos nyelvet vagy egyik hivatalos nyelvet használhassa. Elengedhetetlen továbbá biztosítani a nem nyilvános know-how és üzleti információk védelmére vonatkozó uniós jognak való megfelelést is.
(32) Az érintett illetékes hatóságoknak a saját illetékességi területükön meg kell meghozniuk a szükséges vizsgálati cselekményeket és végrehajtási intézkedéseket. A kiterjedt jogsértések vagy uniós dimenzióval rendelkező kiterjedt jogsértések következményei azonban nem korlátozódnak egyetlen tagállamra. E jogsértések kezeléséhez, valamint azok megszüntetéséhez, illetve megtiltásához ezért az illetékes hatóságok között együttműködésre van szükség.
(33) Az e rendelet hatálya alá tartozó jogsértések eredményes felderítését az illetékes hatóságok és a Bizottság közötti információcserével kell támogatni, oly módon, hogy ha ilyen jogsértés elkövetése észszerűen feltételezhető, riasztást kell kiadni. Az információcsere működését a Bizottság koordinálja.
(34) A fogyasztói szervezetek lényeges szerepet töltenek be a fogyasztók jogaikról való tájékoztatásában, oktatásában és a fogyasztók érdekeinek védelmében, ideértve a fogyasztói jogviták rendezését is. E rendelet alkalmazásának megerősítése érdekében ösztönözni kell a fogyasztókat az illetékes hatóságokkal való együttműködésre.
(35) A fogyasztói szervezetek és adott esetben kereskedői egyesületek számára lehetővé kell tenni, hogy értesítsék az illetékes hatóságokat az e rendelet hatálya alá tartozó feltételezett jogsértésekről, valamint hogy megosszák velük a jogsértések felderítéséhez, kivizsgálásához és megszüntetéséhez szükséges információkat, hogy véleményt nyilvánítsanak a vizsgálatokról vagy a jogsértésekről, valamint hogy értesítsék az illetékes hatóságokat a fogyasztók érdekeinek védelmét szolgáló uniós joggal kapcsolatos visszaélésekről.
(36) E rendelet megfelelő végrehajtásának biztosítása érdekében a tagállamoknak a kijelölt szerveket, az Európai Fogyasztói Központokat, a fogyasztói szervezeteket és egyesületeket, valamint adott esetben azokat a kereskedői egyesületeket, amelyek szükséges szakértelemmel rendelkeznek, hatáskörrel kell felruházniuk arra, hogy külső riasztásokat adjanak ki az érintett tagállamok illetékes hatóságainak és a Bizottságnak az e rendelet hatálya alá tartozó feltételezett jogsértésekről, és hogy megküldjék a rendelkezésükre álló szükséges információkat. A tagállamoknak megfelelő indokaik lehetnek arra, hogy e szervezetekre ne ruházzanak hatásköröket az említett cselekmények végzésére. Ezzel összefüggésben, ha egy tagállam úgy dönt, hogy az említett szervezetek közül valamelyik számára nem teszi lehetővé, hogy külső riasztást adjon ki, ezt a döntését megfelelő indokokkal kell alátámasztania.
(37) A fogyasztói piacok összehangolt ellenőrzése a végrehajtási koordináció egy további formája, amely hatékony eszköznek bizonyult a fogyasztók érdekeinek védelmét szolgáló uniós jogszabályok megsértése ellen, és ezért azt a jövőben az online és az offline ágazatok esetében egyaránt fenn kell tartani és meg kell erősíteni. Az összehangolt ellenőrzéseket különösen abban az esetben indokolt lefolytatni, ha a piaci trendek, a fogyasztói panaszok és egyéb jelek arra utalnak, hogy a fogyasztók érdekeinek védelmét szolgáló uniós jogszabályok megsértését követték el vagy azok elkövetése folyamatban van.
(38) A fogyasztói panaszokkal kapcsolatos adatok segíthetik az uniós és nemzeti szintű döntéshozókat a fogyasztói piacok működésének elemzésében és a jogsértések felderítésében. Az ilyen adatok uniós szintű cseréjét elő kell mozdítani.
(39) Elengedhetetlen, hogy a tagállamok az ahhoz szükséges mértékben, hogy hozzájáruljanak e rendelet céljainak eléréséhez, tájékoztassák egymást és a Bizottságot a fogyasztók érdekeinek védelmét szolgáló tevékenységeikről, ideértve a fogyasztói képviselők tevékenységének általuk nyújtott támogatását, a fogyasztói viták bíróságon kívüli rendezéséért felelős szervek tevékenységének általuk nyújtott támogatását, valamint a fogyasztók általuk nyújtott támogatását az igazságszolgáltatáshoz való hozzáférésük érvényesítésében. A tagállamok számára lehetővé kell tenni, hogy a fent említett területeken a Bizottsággal együttműködve a fogyasztóvédelmi szakpolitikát érintő információcserét illetően közös tevékenységeket folytathassanak.
(40) A végrehajtáshoz kapcsolódó meglévő kihívások túlmutatnak az Unió határain és szükséges megvédeni az uniós fogyasztók érdekeit a harmadik országokban letelepedett tisztességtelen kereskedőktől. Következésképpen tárgyalásokat kell folytatni harmadik országokkal a fogyasztók érdekeinek védelmét szolgáló uniós jogszabályok végrehajtásával kapcsolatos kölcsönös segítségnyújtásról szóló nemzetközi megállapodásokról. Ezeknek a nemzetközi megállapodásoknak ki kell terjedniük e rendelet tárgyára, és a tárgyalásokat uniós szinten kell lefolytatni az uniós fogyasztók legmegfelelőbb védelme, illetve a harmadik országokkal folytatott zavartalan együttműködés érdekében.
(41) Az illetékes hatóságok közötti információcserére szigorú általános titoktartási, valamint szakmai és üzleti titoktartási szabályokat kell alkalmazni annak érdekében, hogy a vizsgálatokat ne befolyásolják, valamint ne sérüljön méltánytalanul a kereskedők jó hírneve. Az illetékes hatóságok az ilyen információk nyilvánosságra hozataláról csak eseti alapon dönthetnek, akkor ha az megfelelő és szükséges, az arányosság elvével összhangban van és figyelembe veszi a közérdeket, így például a közbiztonságot, a fogyasztóvédelmet, a közegészségügyet, a környezetvédelmet vagy a nyomozások megfelelő lefolytatását.
(42) Az együttműködési hálózat átláthatóságának javítása, valamint a fogyasztók és általában a nyilvánosság figyelmének felhívása érdekében a Bizottságnak kétévente áttekintést kell készítenie a fogyasztóvédelmi jogszabályok végrehajtásával kapcsolatos, e rendeletben előírt végrehajtási együttműködés keretében gyűjtött információkról, statisztikákról és fejleményekről, és azt nyilvánosan elérhetővé kell tennie.
(43) A kiterjedt jogsértéseket eredményesen és hatékonyan kell megoldani. Ennek érdekében létre kell hozni egy olyan rendszert, amelynek keretében kétévente információcserét kell folytatni a végrehajtási prioritásokról.
(44) E rendelet végrehajtása egységes feltételeinek biztosítása érdekében a Bizottságra végrehajtási hatásköröket kell ruházni, hogy megállapítsa az elektronikus adatbázis működéséhez szükséges gyakorlati és üzemeltetési szabályokat. Ezeket a végrehajtási hatásköröket a 182/2011/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletnek * megfelelően kell gyakorolni.
(45) Ez a rendelet nem érinti az ágazati szabályozó szervek közötti együttműködésről szóló uniós ágazati szabályokat vagy az ilyen szabályok megsértésével okozott sérelem miatt a fogyasztóknak nyújtandó kártérítés tárgyában alkalmazandó uniós ágazati jogszabályokat. Ez a rendelet nem érinti továbbá az uniós ágazati jogszabályokban meghatározott egyéb együttműködési rendszereket és hálózatokat. Ez a rendelet előmozdítja az együttműködést és koordinációt egyfelől a fogyasztóvédelmi hálózat, másfelől az egyéb szabályozó szerveknek és hatóságoknak az uniós ágazati jogszabályokkal létrehozott hálózatai között. Ez a rendelet nem érinti a polgári és büntetőügyekben folytatott igazságügyi együttműködéssel kapcsolatos intézkedések tagállami alkalmazását.
(46) Ez a rendelet nem érinti az egyéni vagy kollektív kártérítési igény érvényesítéséhez való jogot, amely a tagállami jog hatálya alá tartozik, továbbá nem szabályozza az ilyen igények érvényesítését.
(47) E rendelettel összefüggésben alkalmazni kell a 45/2001/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletet * , az (EU) 2016/679 európai parlamenti és tanácsi rendeletet * , valamint az (EU) 2016/680 európai parlamenti és tanácsi irányelvet * .
(48) Ez a rendelet nem érinti az uniós ágazati jogszabályokkal létrehozott nemzeti szabályozó szervek hatásköreiről szóló alkalmazandó uniós szabályokat. E szerveknek adott esetben és lehetőség szerint az uniós jog és a tagállami jog szerint őket megillető hatásköröket kell gyakorolniuk az e rendelet hatálya alá tartozó jogsértések megszüntetése vagy megtiltása céljából, és annak érdekében, hogy az illetékes hatóságokat e jogsértések megszüntetésében vagy megtiltásában segítsék.
(49) Ez a rendelet nem érinti az illetékes hatóságok és az Európai Bankhatóság azon szerepét és hatásköreit, amelyeket a 2014/17/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv * és a 2014/92/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv * határoz meg a fogyasztók kollektív gazdasági érdekeinek a fizetésiszámla-szolgáltatásokkal, illetve a lakóingatlanokhoz kapcsolódó hitelmegállapodásokkal kapcsolatos ügyekben való védelmére vonatkozóan.
(50) Tekintettel a 2014/17/EU irányelv és a 2014/92/EU irányelv által létrehozott meglévő együttműködési mechanizmusokra, a kölcsönös segítségnyújtási mechanizmust nem kell alkalmazni ezen irányelveknek az Unión belüli megsértésére.
(51) Ez a rendelet nem érinti az 1. tanácsi rendeletet * .
(52) Ez a rendelet tiszteletben tartja az alapvető jogokat, és betartja különösen az Európai Unió Alapjogi Chartája által elismert, és a tagállamok alkotmányos hagyományainak részét képező elveket. Ennek megfelelően ezt a rendeletet ezekkel jogokkal és elvekkel összhangban kell értelmezni és alkalmazni, ideértve a véleménynyilvánítás szabadságával, valamint a tömegtájékoztatás szabadságával és sokszínűségével kapcsolatos jogokat és elveket is. Az e rendeletben meghatározott minimális hatáskörök gyakorlása során az illetékes hatóságoknak megfelelő egyensúlyt kell teremteniük az alapvető jogok által védett olyan érdekek között, mint a magas szintű fogyasztóvédelem, a vállalkozás szabadsága és a tájékozódás szabadsága.
(53) mivel e rendelet célját, nevezetesen a fogyasztóvédelmi jogszabályok végrehajtásáért felelős nemzeti hatóságok közötti együttműködést, a tagállamok nem tudják kielégítően megvalósítani, tekintve, hogy az önállóan eljáró tagállamok nem tudnak együttműködést és koordinációt biztosítani, a cél a rendelet területi és személyi hatálya miatt az Unió szintjén azonban jobban megvalósítható, az Unió intézkedéseket hozhat az Európai Unióról szóló szerződés 5. cikkében foglalt szubszidiaritás elvének megfelelően. Az említett cikkben foglalt arányosság elvének megfelelően ez a rendelet nem lépi túl az e cél eléréséhez szükséges mértéket.
(54) A 2006/2004/EK rendeletet ezért hatályon kívül kell helyezni,
ELFOGADTA EZT A RENDELETET:
A fogyasztók érdekeinek védelmét szolgáló uniós jogszabályok betartásának és a belső piac zavartalan működésének biztosítása, valamint a fogyasztók gazdasági érdekei védelmének megerősítése érdekében ez a rendelet meghatározza az említett jogszabályok végrehajtásáért felelős tagállami illetékes hatóságokként kijelölt hatóságok egymás közötti együttműködésének és a Bizottsággal való együttműködésének, valamint fellépésük összehangolásának feltételeit.
(1) Ezt a rendeletet az Unión belüli jogsértésekre, a kiterjedt jogsértésekre és az uniós dimenzióval rendelkező kiterjedt jogsértésekre kell alkalmazni, abban az esetben is, ha ezek a jogsértések megszűntek a végrehajtás megkezdése vagy befejezése előtt.
(2) Ez a rendelet nem érinti a nemzetközi magánjogra, különösen a bíróságok joghatóságára és az alkalmazandó jogra vonatkozó uniós szabályokat.
(3) Ez a rendelet nem érinti a polgári és büntetőügyekben folytatott igazságügyi együttműködésre vonatkozó intézkedéseknek a tagállamokban történő alkalmazását, különösen az Európai Igazságügyi Hálózat működését.
(4) Ez a rendelet nem érinti a fogyasztók kollektív gazdasági érdekeinek védelmére vonatkozó kölcsönös segítségnyújtással - ideértve a büntetőügyekben folytatott kölcsönös segítségnyújtást is - kapcsolatos, olyan további kötelezettségek tagállamok általi teljesítését, amelyek egyéb jogi aktusokból - ideértve a két- vagy többoldalú megállapodásokat is -erednek.
(5) Ez a rendelet nem érinti a 2009/22/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvet * .
(6) Ez a rendelet nem érinti a tagállami jog szerinti további közjogi jogérvényesítés vagy magánjogi jogérvényesítés lehetőségét.
(7) Ez a rendelet nem érinti a természetes személyeknek a személyes adatok kezelése tekintetében történő védelmére vonatkozó uniós jogszabályokat.
(8) Ez a rendelet nem érinti azokat a tagállami jogszabályokat, amelyek a fogyasztók érdekeinek védelmét szolgáló uniós jogszabályok megsértésével a fogyasztóknak okozott sérelem megtérítésére vonatkoznak.
(9) Ez a rendelet nem érinti az illetékes hatóságoknak azt a jogosultságát, hogy vizsgálatot folytassanak le vagy végrehajtási intézkedéseket tegyenek több olyan kereskedővel szemben, akik az e rendelet hatálya alá tartozó hasonló jogsértéseket követnek el.
(10) E rendelet III. fejezetét a 2014/17/EU és 2014/92/EU irányelv Unión belüli megsértésére nem kell alkalmazni.
E rendelet alkalmazásában:
1. „a fogyasztók érdekeinek védelmét szolgáló uniós jogszabályok”: olyan, a tagállamok belső jogrendjébe átültetett rendeletek és irányelvek, amelyeket e rendelet melléklete felsorol.
2. „Unión belüli jogsértés”: minden olyan cselekmény vagy mulasztás, amely ellentétben áll a fogyasztók érdekeinek védelmét szolgáló uniós jogszabályokkal, és amely sértette, sérti vagy valószínűsíthetően sérti az alábbiak szerinti tagállamtól eltérő tagállamban lakóhellyel rendelkező fogyasztók kollektív érdekeit:
a) a cselekmény vagy a mulasztás keletkezésének vagy elkövetésének helye;
b) a cselekményért vagy mulasztásért felelős kereskedő letelepedésének helye; vagy
c) a cselekmény vagy mulasztás elkövetésével összefüggő bizonyíték, vagy cselekmény vagy mulasztás elkövetésével összefüggő, a kereskedőhöz kapcsolódó vagyontárgy helye;
3. „kiterjedt jogsértés”:
a) minden olyan cselekmény vagy mulasztás, amely ellentétben áll a fogyasztók érdekeinek védelmét szolgáló uniós jogszabályokkal, és amely sértette, sérti vagy valószínűsíthetően sérti azon fogyasztók kollektív érdekeit, akik az alábbiak szerinti tagállamtól eltérő legalább két tagállamban rendelkeznek lakóhellyel:
i. a cselekmény vagy a mulasztás keletkezésének vagy elkövetésének helye;
ii. a cselekményért vagy mulasztásért felelős kereskedő letelepedésének helye; vagy
iii. a cselekmény vagy mulasztás elkövetésével összefüggő bizonyíték, vagy cselekmény vagy mulasztás elkövetésével összefüggő, a kereskedőhöz kapcsolódó vagyontárgy helye; vagy
b) olyan cselekmények vagy mulasztások, amelyek ellentétben állnak a fogyasztók érdekeinek védelmét szolgáló uniós jogszabályokkal és sértették, sértik vagy valószínűsíthetően sértik a fogyasztók kollektív érdekeit, és amelyek közös jellemzőkkel bírnak, többek között ugyanazt a jogellenes gyakorlatot valósítják meg vagy ugyanazt az érdeket sértik, továbbá amelyeket egy időben követ el ugyanaz a kereskedő legalább három tagállamban.
4. „uniós dimenzióval rendelkező kiterjedt jogsértés”: olyan kiterjedt jogsértés, amely sértette, sérti vagy valószínűsíthetően sérti a fogyasztók kollektív érdekeit a tagállamok legalább kétharmadában, amelyek együttesen kiteszik az Unió népességének legalább kétharmadát;
5. „az e rendelet hatálya alá tartozó jogsértések”: az Unión belüli jogsértések, a kiterjedt jogsértések és az uniós dimenzióval rendelkező kiterjedt jogsértések;
6. „illetékes hatóság”: országos, regionális vagy helyi szinten létrehozott és a fogyasztók érdekeinek védelmét szolgáló uniós jogszabályok végrehajtásáért felelős hatóságként a tágállamok által kijelölt hatóság;
7. „összekötő hivatal”: a tagállam által kijelölt olyan hatóság, amely e rendelet adott tagállamban való alkalmazásának koordinálásáért felelős;
8. „kijelölt szerv”: olyan szerv, amelynek jogos érdeke fűződik a fogyasztók érdekeinek védelmét szolgáló uniós jogszabályok megsértésének megszüntetéséhez vagy megtiltásához, amelyet valamely tagállam kijelölt, és amelyet az illetékes hatóság a szükséges információk összegyűjtése céljából, valamint a tagállami jog alapján e szerv hatáskörébe tartozó végrehajtási intézkedések meghozatalára utasított a jogsértés megszüntetése, illetve megtiltása érdekében, és amely az említett illetékes hatóság nevében jár el;
9. „megkereső hatóság”: a kölcsönös segítségnyújtás iránti megkeresést benyújtó illetékes hatóság;
10. „megkeresett hatóság”: az az illetékes hatóság, amely a kölcsönös segítségnyújtás iránti megkeresést fogadja;
11. „kereskedő”: bármely természetes személy vagy - akár magántulajdonban, akár köztulajdonban álló - jogi személy, aki vagy amely kereskedelmi, ipari, kézműipari vagy szakmai tevékenységével összefüggő célok érdekében jár el, ideértve bármely olyan személyt, aki vagy amely a kereskedő nevében vagy javára jár el;
12. „fogyasztó”: bármely természetes személy, aki a kereskedelmi, ipari, kézműipari vagy szakmai tevékenységén kívül eső célokból jár el;
13. „fogyasztói panasz”: észszerű bizonyítékokkal alátámasztott olyan nyilatkozat, amely szerint a kereskedő elkövette, elköveti vagy valószínűsíthetően elköveti a fogyasztók érdekeinek védelmét szolgáló uniós jogszabályok megsértését;
14. „a fogyasztók kollektív érdekeinek sérelme”: az Unión belüli jogsértések, a kiterjedt jogsértések vagy uniós dimenzióval rendelkező kiterjedt jogsértések által érintett több fogyasztó érdekeit sértő tényleges vagy valószínűsíthető sérelem;
15. „online felület”: bármely, a kereskedő által vagy nevében üzemeltetett olyan szoftver - ideértve a honlapot, a honlap egy részét vagy egy alkalmazást -, amely arra szolgál, hogy a fogyasztók számára a kereskedő termékeihez vagy szolgáltatásaihoz hozzáférést biztosítson;
16. „összehangolt ellenőrzések”: a fogyasztói piacok egyidejű, koordinált ellenőrzési intézkedések révén történő összehangolt vizsgálatai, amelyek célja a fogyasztók érdekeinek védelmét szolgáló uniós jogszabályok betartásának ellenőrzése, vagy e jogszabályok megsértésének felderítése.
Minden összekötő hivatal értesíti a Bizottságot a saját tagállamában hatályban lévő elévülési időkről, amelyek a 9. cikk (4) bekezdésében említett végrehajtási intézkedésekre vonatkoznak. A Bizottság a bejelentett elévülési időket összesíti, és ezt az összesítést az illetékes hatóságok rendelkezésére bocsátja.
(1) Minden tagállam kijelöl egy vagy több illetékes hatóságot és azt az összekötő hivatalt, amelyek felelősek e rendelet alkalmazásáért.
(2) Az illetékes hatóságoknak olyan módon kell eleget tenniük az e rendelet értelmében fennálló kötelezettségeiknek, mintha saját tagállamuk fogyasztóinak nevében, saját számlájukra járnának el.
(3) Az egyes tagállamokban az összekötő hivatal felelős az illetékes hatóságok, a 6. cikkben említett egyéb hatóságok és adott esetben a kijelölt szervek által az e rendelet hatálya alá tartozó jogsértésekkel kapcsolatban végzett vizsgálati cselekmények és végrehajtási intézkedések koordinálásáért.
(4) A tagállamok gondoskodnak arról, hogy az illetékes hatóságok és az összekötő hivatalok rendelkezzenek az e rendelet alkalmazásához szükséges megfelelő erőforrásokkal, ideértve az elégséges költségvetési és egyéb forrásokat, szakértelmet, eljárásokat és egyéb feltételeket.
(5) Amennyiben tagállamuk területén egynél több illetékes hatóság van, a tagállamok biztosítják, hogy ezen illetékes hatóságok feladatait egyértelműen meghatározzák, és hogy e hatóságok szorosan együttműködjenek annak érdekében, hogy ezeket a feladatokat hatékonyan végrehajtsák.
(1) E rendelet megfelelő alkalmazása céljából az egyes tagállamok biztosítják, hogy illetékes hatóságaik, egyéb hatóságaik, és adott esetben a kijelölt szerveik egymással hatékonyan együttműködnek.
(2) Az (1) bekezdésben említett egyéb hatóságok valamely illetékes hatóság kérésére a tagállami jog alapján rendelkezésükre álló minden szükséges intézkedést megtesznek az e rendelet hatálya alá tartozó jogsértések megszüntetése, illetve megtiltása érdekében.
(3) A tagállamoknak biztosítaniuk kell, hogy az (1) bekezdésben említett egyéb hatóságok megfelelő eszközökkel és hatáskörökkel rendelkezzenek ahhoz, hogy e rendelet alkalmazása során hatékonyan együtt tudjanak működni az illetékes hatóságokkal. Ezen egyéb hatóságok rendszeresen tájékoztatják az illetékes hatóságokat az e rendelet alkalmazása során meghozott intézkedésekről.
(1) Adott esetben az illetékes hatóság („az utasítást adó hatóság”) a tagállami jognak megfelelően arra utasíthat egy kijelölt szervet, hogy gyűjtse össze az e rendelet hatálya alá tartozó jogsértéssel kapcsolatos szükséges információkat, vagy hozza meg a tagállami jog alapján számára biztosított végrehajtási intézkedéseket e jogsértés megszüntetéséhez vagy megtiltásához szükséges. Az utasítást adó hatóság a kijelölt szervet csak akkor utasíthatja, ha a megkereső hatósággal, illetve az egyéb, e rendelet hatálya alá tartozó jogsértéssel érintett illetékes hatóságokkal folytatott konzultációt követően mind a megkereső, mind a megkeresett hatóság, vagy minden érintett illetékes hatóság egyetért abban, hogy a kijelölt hatóság valószínűsíthetően legalább ugyanolyan hatékonyan és eredményesen megszerzi a szükséges információkat vagy a jogsértést megszünteti vagy megtiltja, mintha az utasítást adó hatóság maga járt volna el.
(2) Ha a megkereső hatóság, illetve az e rendelet hatálya alá tartozó jogsértéssel érintett egyéb illetékes hatóságok úgy vélik, hogy az (1) bekezdésben megállapított feltételek nem teljesültek, erről az utasítást adó hatóságot haladéktalanul írásban értesíteniük kell, megjelölve az álláspontjuk alapjául szolgáló indokokat. Ha az utasítást adó hatóság nem ért egyet ezzel az állásponttal, az ügyet a Bizottság elé utalhatja, amely az ügyről haladéktalanul véleményt nyilvánít.
(3) Az utasítást adó hatóság továbbra is köteles a szükséges információkat gyűjteni vagy a szükséges végrehajtási intézkedéseket megtenni, ha:
a) a kijelölt szerv nem szerzi meg a szükséges információkat, vagy az e rendelet hatálya alá tartozó jogsértés megszüntetését vagy megtiltását nem hajtja végre haladéktalanul; vagy
b) az e rendelet hatálya alá tartozó jogsértéssel érintett illetékes hatóságok nem értenek egyet abban, hogy a kijelölt szervnek adható-e az (1) bekezdéssel összhangban utasítás.
(4) Az utasítást adó hatóság minden szükséges intézkedést megtesz annak érdekében, hogy megakadályozza az általános titoktartásra, valamint a szakmai és üzleti titoktartásra vonatkozó, a 33. cikkben foglalt szabályok hatálya alá tartozó információk nyilvánosságra hozatalát.
(1) Minden tagállam haladéktalanul tájékoztatja a Bizottságot a következő információkról, valamint ezek változásairól:
a) az illetékes hatóságok, az összekötő hivatal, a kijelölt szervek és a 27. cikk (1) bekezdésében említett külső riasztások kiadásával foglalkozó szervezetek megnevezése és elérhetősége; és
b) az illetékes hatóságok szervezeti felépítésével, hatáskörével és felelősségi körével kapcsolatos információk.
(2) A Bizottság a honlapján kezeli és naprakészen tartja az illetékes hatóságok, az összekötő hivatalok, a kijelölt szervek és a 27. cikk (1) vagy (2) bekezdésében meghatározott külső riasztások kiadásával foglalkozó szervezetek nyilvánosan elérhető listáját.
(1) Minden illetékes hatóságnak rendelkeznie kell azokkal az e cikk (3), (4), (6) és (7) bekezdésében foglalt minimális vizsgálati és végrehajtási hatáskörökkel, amelyek e rendelet alkalmazásához szükségesek, és e hatásköröket a 10. cikkel összhangban kell gyakorolnia.
(2) Az (1) bekezdés ellenére a tagállamok dönthetnek úgy, hogy nem ruházzák rá az összes hatáskört minden egyes illetékes hatóságra, feltéve, hogy e hatáskörök mindegyike hatékonyan és szükség szerint legalább egy illetékes hatóság által gyakorolható az e rendelet hatálya alá tartozó bármely jogsértéssel kapcsolatban, a 10. cikknek megfelelően.
(3) Az illetékes hatóságok legalább az alábbi vizsgálati hatáskörökkel kell, hogy rendelkezzenek:
a) az e rendelet hatálya alá tartozó jogsértésekhez kapcsolódó bármely releváns dokumentumhoz, adathoz vagy információhoz való hozzáférésre vonatkozó hatáskör, függetlenül azok formájától vagy formátumától, vagy attól, hogy milyen adathordozón vagy hol tárolják őket;
b) hatáskör arra, hogy a tagállamban található bármely hatóságtól, szervtől vagy ügynökségtől, vagy bármely természetes személytől vagy jogi személytől bármilyen információt, adatot és dokumentumot bekérjenek - függetlenül azok formájától, formátumától, vagy attól, hogy milyen adathordozón vagy hol tárolják őket -, annak megállapítása céljából, hogy az e rendelet hatálya alá tartozó jogsértést követtek el vagy annak elkövetése folyamatban van, valamint hogy meg lehessen állapítani az ilyen jogsértés részleteit, beleértve a pénzügyi és az adatforgalom nyomon követését, valamint a pénzügyi és adatforgalomban érintett személyek személyazonosságának, a bankszámlaadatoknak és az érintett honlapok tulajdonosainak megállapítását;
c) a szükséges helyszíni vizsgálatok elvégzésére vonatkozó hatáskör, ideértve a vizsgálattal érintett kereskedő kereskedelmi, ipari, kézműipari vagy szakmai tevékenységével összefüggő célból általa használt ingatlanba, földterületre, vagy járműbe való belépésre vonatkozó hatáskört, vagy információk, adatok és dokumentumok vizsgálata, lefoglalása, másolatok készítése vagy megszerzése érdekében más hatóságok ilyen tárgyú megkeresésére vonatkozó hatáskört, függetlenül az adathordozótól; a hatáskört bármely információ, adat vagy dokumentum lefoglalására az ellenőrzés lefolytatásához szükséges mértékben és időtartamra; a hatáskört, hogy a vizsgálattal érintett kereskedő képviselőjétől vagy személyzete bármely tagjától a vizsgálat tárgyához kapcsolódó tényekről, információkról, adatokról vagy dokumentumokról magyarázatot kérjen, és a válaszokat rögzítse;
d) az e rendelet hatálya alá tartozó jogsértések felfedése és bizonyítékok beszerzése érdekében termékekből vagy szolgáltatásokból, szükség esetén kilétük felfedése nélkül is történő, próbavásárlások végzésére vonatkozó hatáskör, ideértve a termékek vagy szolgáltatások ellenőrzésére, megfigyelésére, tanulmányozására, szétszedésére vagy vizsgálatára vonatkozó hatáskört is.
(4) Az illetékes hatóságok legalább az alábbi végrehajtási hatáskörökkel rendelkeznek:
a) ideiglenes intézkedések meghozatalának hatásköre a fogyasztók kollektív érdekeit érő súlyos sérelem kockázatának elkerülése érdekében;
b) hatáskör arra, hogy az e rendelet hatálya alá tartozó jogsértésért felelős kereskedőt kötelezettségvállalások vállalására vagy e kötelezettségvállalások elfogadására szólítsa fel, e jogsértés megszüntetése érdekében;
c) hatáskör arra, hogy a kereskedő által az e rendelet hatálya alá tartozó feltételezett jogsértéssel érintett fogyasztók számára felajánlott további jogorvoslati kötelezettségvállalásokat fogadjon el vagy adott esetben a kereskedőt a jogsértéssel érintett fogyasztók számára felajánlandó megfelelő jogorvoslatra vonatkozó kötelezettségvállalások megtételére szólítsa fel;
d) adott esetben hatáskör arra, hogy az olyan fogyasztókat, akik azt állítják, hogy az e rendelet hatálya alá tartozó jogsértés következtében őket sérelem érte, megfelelő módon tájékoztassa arról, hogy a tagállami jog alapján kártérítés iránti igényüket hogyan érvényesíthetik;
e) annak írásban való elrendelésének hatásköre, hogy a kereskedő az e rendelet hatálya alá tartozó jogsértéseket szüntesse meg;
f) hatáskör az e rendelet hatálya alá tartozó jogsértések megszüntetésének vagy megtiltásának érvényre juttatására;
g) amennyiben nem áll rendelkezésre más hatékony eszköz az e rendelet hatálya alá tartozó jogsértések megszüntetésének vagy megtiltásának érvényre juttatására, és a fogyasztók kollektív érdekeit érő súlyos sérelem kockázatának megelőzése érdekében:
i. hatáskör a tartalom eltávolítására vagy egy online felülethez való hozzáférés korlátozására, illetve annak elrendelésére, hogy az online felületre való belépéskor a fogyasztóknak szóló kifejezett figyelmeztetés jelenjen meg;
ii. hatáskör annak elrendelésére, hogy a tárhelyszolgáltató az online felületet távolítsa el, az ahhoz való hozzáférést tiltsa le vagy korlátozza azt; vagy
iii. adott esetben hatáskör annak elrendelésére, hogy a domainszolgáltatók és domainnyilvántartók egy teljesen minősített domainnevet töröljenek, és annak engedélyezésére, hogy az érintett illetékes hatóság ilyen domainnevet nyilvántartásba vegyen;
ideértve a harmadik fél vagy más hatóság felkérését ilyen intézkedések megtételére;
h) hatáskör szankció - például pénzbírság vagy kényszerítő bírság - kiszabására az e rendelet hatálya alá tartozó jogsértésekért, valamint az e rendelet alapján elfogadott bármely határozat, végzés, ideiglenes intézkedés, kereskedői kötelezettségvállalás vagy más intézkedés be nem tartásáért.
A h) pontban említett szankcióknak hatékonynak, arányosnak és visszatartó erejűnek kell lenniük, a fogyasztók érdekeinek védelmét szolgáló uniós jogszabályoknak megfelelően. Adott esetben különösen figyelembe kell venni a kérdéses jogsértés jellegét, súlyosságát és fennállásának időtartamát.
(5) Az e rendelet hatálya alá tartozó jogsértésekért járó szankció, például pénzbírság vagy kényszerítő bírság kiszabására vonatkozó hatáskör a fogyasztók érdekeinek védelmét szolgáló uniós jogszabály bármely olyan megsértésére vonatkozik, amely esetében a mellékletben felsorolt releváns uniós jogi aktus szankciókról rendelkezik. Mindez nem érinti a tagállami hatóságoknak a tagállami jog alapján fennálló hatáskörét arra, hogy szankciókat, így például közigazgatási vagy más pénzbírságot vagy kényszerítő bírságot szabjanak ki olyan esetekben, amikor a mellékletben felsorolt uniós jogi aktusok nem rendelkeznek szankciókról.
(6) Az illetékes hatóságoknak hatáskörrel kell rendelkezniük arra, hogy hivatalból vizsgálatot vagy eljárást indítsanak az e rendelet hatálya alá tartozó jogsértések megszüntetése vagy megtiltása érdekében.
(7) Az illetékes hatóságok közzétehetik az e rendelet alapján elfogadott bármilyen jogerős határozatot, kereskedői kötelezettségvállalásokat és végzéseket, ideértve az e rendelet hatálya alá tartozó jogsértésért felelős kereskedő személyazonosságának közzétételét is.
(8) Az illetékes hatóságok adott esetben konzultálhatnak fogyasztóvédelmi szervezetekkel, kereskedői egyesületekkel, kijelölt testületekkel vagy más érintett személyekkel arról, hogy a felajánlott kötelezettségvállalások mennyire hatékonyak az e rendelet hatálya alá tartozó jogsértés megszüntetése szempontjából.
(1) A 9. cikkben meghatározott hatásköröket az alábbiak szerint vagylagosan kell gyakorolni:
a) közvetlenül, az illetékes hatóságok által, saját hatáskörben;
b) adott esetben más illetékes hatóságok vagy egyéb hatóságok közreműködésével;
c) adott esetben a kijelölt szervek utasítása által; vagy
d) a szükséges határozat meghozatalára jogosult bíróságok megkeresése, illetve - a szükséges határozat meghozatalára irányuló megkeresés elutasítása esetén - fellebbezés útján.
(2) E rendelet alkalmazása során a 9. cikkben meghatározott hatásköröket arányosan, az uniós és tagállami joggal - többek között az alkalmazandó eljárási biztosítékokkal és az Európai Unió Alapjogi Chartájában foglalt elvekkel - összhangban kell végrehajtani és gyakorolni. Az e rendelet alkalmazása során elfogadott vizsgálati cselekményeknek és végrehajtási intézkedéseknek a fogyasztók érdekeinek védelmét szolgáló uniós jogszabályok megsértésének jellegével és a jogsértés által ténylegesen vagy valószínűsíthetően okozott teljes sérelemmel arányosnak kell lenniük.
(1) A megkereső hatóság kérelmére a megkeresett hatóságnak késedelem nélkül, eltérő megállapodás hiányában legfeljebb 30 napon belül a megkereső hatóság rendelkezésére kell bocsátania minden olyan releváns információt, amelyek szükségesek ahhoz, hogy meg lehessen állapítani, hogy Unión belüli jogsértést követtek el vagy annak elkövetése jelenleg is folyamatban van és amelyek e jogsértés megszüntetéséhez szükségesek.
(2) A megkeresett hatóságnak el kell végeznie a megfelelő és szükséges vizsgálatokat a kért információ beszerzése érdekében, illetve meg kell hoznia bármely egyéb szükséges vagy megfelelő intézkedést. Amennyiben szükséges, e vizsgálatokat más hatóságok vagy kijelölt szervek közreműködésével kell elvégezni.
(3) A megkereső hatóság kérelmére a megkeresett hatóság engedélyezheti, hogy a megkereső hatóság tisztviselői elkísérjék a megkeresett hatóság tisztviselőit vizsgálataik során.
(1) A megkereső hatóság kérelmére a megkeresett hatóságnak a 9. cikk szerinti hatásköröket és a tagállami jog által számára biztosított további hatásköröket gyakorolva meg kell tennie minden szükséges és arányos végrehajtási intézkedést az Unión belüli jogsértés megszüntetése vagy megtiltása érdekében. A megkeresett hatóságnak meg kell határoznia az Unión belüli jogsértés megszüntetéséhez vagy megtiltásához szükséges megfelelő végrehajtási intézkedéseket, és ezeket késedelem nélkül, de legkésőbb a megkeresés kézhezvételétől számított hat hónapon belül végre kell hajtania, kivéve, ha konkrét indokokkal alátámasztja ezen időtartam meghosszabbítását. A megkeresett hatóságnak adott esetben szankciót, például pénzbírságot vagy kényszerítő bírságot kell kiszabnia az Unión belüli jogsértésért felelős kereskedőre. A megkeresett hatóság emellett a kereskedő kezdeményezésére a kereskedőtől a feltételezett Unión belüli jogsértéssel érintett fogyasztók számára felajánlott további jogorvoslati kötelezettségvállalásokat fogadhat el, vagy adott esetben a kereskedőt a jogsértéssel érintett fogyasztók számára felajánlandó megfelelő jogorvoslatra vonatkozó kötelezettségvállalások megtételére szólíthatja fel.
(2) A megkeresett hatóságnak rendszeresen tájékoztatnia kell a megkereső hatóságot az általa megtett, illetve megtenni kívánt lépésekről és intézkedésekről. A megkeresett hatóság a 35. cikk szerinti elektronikus adatbázison keresztül köteles haladéktalanul értesíteni a megkereső hatóságot, a többi tagállam illetékes hatóságait és a Bizottságot a megtett intézkedésekről és azoknak az Unión belüli jogsértésre gyakorolt hatásáról, ideértve az alábbiakat:
a) alkalmaztak-e ideiglenes intézkedéseket;
b) megszűnt-e a jogsértés;
c) milyen intézkedéseket fogadtak el, és ezeket végrehajtották-e;
d) a feltételezett jogsértéssel érintett fogyasztók érdekében felajánlott jogorvoslati kötelezettségvállalások mértéke.
(1) A kölcsönös segítségnyújtás iránti megkeresés során a megkereső hatóságnak mindazokat a szükséges információkat - ideértve bármely szükséges bizonyítékot, amely kizárólag a megkereső hatóság tagállamában szerezhető be - meg kell adnia, amelyek ahhoz szükségesek, hogy a megkeresett hatóság a megkeresést teljesíteni tudja.
(2) A megkereső hatóság tájékoztatásul megküldi a kölcsönös segítségnyújtás iránti megkereséseket mind a megkeresett hatóság, mind a megkereső hatóság tagállama szerinti összekötő hivatalnak. A megkeresett hatóság szerinti tagállam összekötő hivatalának haladéktalanul továbbítania kell a megkereséseket a megfelelő illetékes hatóságnak.
(3) A kölcsönös segítségnyújtás iránti megkereséseket, valamint a hozzájuk kapcsolódó minden kommunikációt írásban, formanyomtatványokon kell megtenni, és azokat a 35. cikkben előírt elektronikus adatbázis útján, elektronikus formában kell továbbítani.
(4) Az érintett illetékes hatóságoknak meg kell állapodniuk arról, hogy a kölcsönös segítségnyújtás iránti megkeresésekre és a velük kapcsolatos kommunikációra milyen nyelveken kerüljön sor.
(5) Amennyiben az illetékes hatóságok nem tudnak a nyelvekről megállapodni, a kölcsönös segítségnyújtás iránti megkereséseket a megkereső hatóság tagállamának hivatalos nyelvén, vagy egyik hivatalos nyelvén, az erre adott válaszokat pedig a megkeresett hatóság tagállamának hivatalos nyelvén, vagy egyik hivatalos nyelvén kell megküldeni. Ebben az esetben minden illetékes hatóság felelős az olyan megkeresések, válaszok és egyéb dokumentumok szükséges fordításaiért, amelyek a többi illetékes hatóságtól érkeznek.
(6) A megkeresett hatóságnak mind a megkereső hatóságnak, mind a megkereső és a megkeresett hatóság tagállamai összekötő hivatalainak közvetlenül kell válaszolnia.
(1) A megkeresett hatóság a 11. cikk szerinti, információ iránti megkeresés teljesítését megtagadhatja, ha az alábbi feltételek közül egy vagy több fennáll:
a) a megkereső hatósággal folytatott konzultációt követően úgy tűnik, hogy a megkereső hatóságnak nincs szüksége a kért információra annak megállapításához, hogy Unión belüli jogsértést követtek el, vagy annak elkövetése jelenleg is folyamatban van, vagy annak megállapításához, hogy ilyen jogsértés bekövetkezése észszerűen feltételezhető-e;
b) a megkereső hatóság nem ért egyet azzal, hogy az információra az általános titoktartásra, valamint a szakmai és üzleti titoktartásra vonatkozó, a 33. cikkben foglalt szabályokat kell alkalmazni;
c) a megkeresett hatóság vagy megkereső hatóság tagállamának igazságügyi hatóságai előtt ugyanazon kereskedő ellen, ugyanazon Unión belüli jogsértéssel kapcsolatban már nyomozás vagy bírósági eljárás indult.
(2) A megkeresett hatóság a megkereső hatósággal folytatott konzultációt követően a 12. cikk szerinti, végrehajtási intézkedések iránti megkeresés teljesítését megtagadhatja, ha az alábbi feltételek közül egy vagy több fennáll:
a) a megkeresett hatóság szerinti tagállam igazságügyi hatóságai előtt ugyanazon kereskedő ellen, ugyanazon Unión belüli jogsértéssel kapcsolatban már nyomozás vagy bírósági eljárás indult, vagy már ítéletet hoztak, perbeli egyezséget kötöttek vagy bírósági végzést hoztak;
b) megkeresett hatóság szerinti tagállam igazságügyi hatóságai előtt ugyanazon kereskedő ellen, ugyanazon Unión belüli jogsértéssel kapcsolatban a szükséges végrehajtási hatáskörök gyakorlását már megkezdték vagy már közigazgatási határozatot hoztak az Unión belüli jogsértés mielőbbi és tényleges megszüntetése vagy megtiltása érdekében;
c) megfelelő vizsgálat lefolytatását követően a megkeresett hatóság arra a következtetésre jut, hogy nem követtek el Unión belüli jogsértést;
d) a megkeresett hatóság arra a következtetésre jut, hogy a megkereső hatóság nem szolgáltatta a szükséges információt a 13. cikk (1) bekezdése alapján;
e) a megkeresett hatóság elfogadta azt a kereskedő által felajánlott kötelezettségvállalást, hogy egy adott határidőn belül megszünteti az Unión belüli jogsértést, és ez a határidő még nem járt le.
Ha azonban a kereskedő nem teljesíti az adott határidőn belül az első albekezdés e) pontjában említett kötelezettségvállalást, a megkeresett hatóságnak teljesítenie kell a 12. cikk szerinti, végrehajtási intézkedés iránti megkeresést.
(3) A megkeresett hatóságnak értesítenie kell a megkereső hatóságot és a Bizottságot a kölcsönös segítségnyújtás iránti megkeresések megtagadásáról, a megtagadás indokaival együtt.
(4) Amennyiben a megkereső hatóság és a megkeresett hatóság nem ért egyet, a megkereső hatóság vagy a megkeresett hatóság az ügyet a Bizottság elé utalhatja, amely az ügyről haladéktalanul véleményt nyilvánít. Ha az ügyet nem utalják a Bizottság elé, a Bizottság saját kezdeményezésére is véleményt nyilváníthat. A Bizottság véleménynyilvánítás céljából bekérheti azokat a releváns információkat és dokumentumokat, amelyeket a megkereső hatóság és a megkeresett hatóság egymás között megosztottak.
(5) A Bizottságnak nyomon kell követnie a kölcsönös segítségnyújtási mechanizmus működését és azt, hogy az illetékes hatóságok betartják-e a kölcsönös segítségnyújtás iránti megkeresésekre vonatkozó eljárásokat és határidőket. A Bizottságnak hozzáféréssel kell rendelkeznie a kölcsönös segítségnyújtás iránti megkeresésekhez, valamint azokhoz az információkhoz és dokumentumokhoz, amelyeket a megkereső és a megkeresett hatóságok egymás között megosztottak.
(6) A kölcsönös segítségnyújtási mechanizmus eredményes és hatékony működése érdekében a Bizottság szükség szerint iránymutatásokat adhat ki és a tagállamokat tanáccsal láthatja el.
Az e fejezet hatálya alá tartozó ügyekben az érintett illetékes hatóságoknak konszenzussal kell eljárniuk.
(1) Amennyiben észszerűen feltételezhető, hogy kiterjedt jogsértés vagy uniós dimenzióval rendelkező kiterjedt jogsértés van folyamatban, az e jogsértéssel érintett illetékes hatóságoknak és a Bizottságnak haladéktalanul tájékoztatniuk kell egymást és a jogsértéssel érintett összekötő hivatalokat a 26. cikk szerinti riasztások kiadása révén.
(2) A kiterjedt jogsértéssel vagy uniós dimenzióval rendelkező kiterjedt jogsértéssel érintett illetékes hatóságoknak koordinálniuk kell azokat az általuk végzett vizsgálati cselekményeket és végrehajtási intézkedéseket, amelyeket az e jogsértések elleni fellépés érdekében tesznek. Ki kell cserélniük egymás között minden szükséges bizonyítékot és információt, és haladéktalanul biztosítaniuk kell a szükséges segítséget egymásnak és a Bizottságnak.
(3) A kiterjedt jogsértéssel vagy uniós dimenzióval rendelkező kiterjedt jogsértéssel érintett illetékes hatóságoknak biztosítaniuk kell az összes szükséges bizonyíték és információ összegyűjtését, és minden olyan végrehajtási intézkedés meghozatalát, amelyre e jogsértés megszüntetése vagy megtiltása érdekében szükség van.
(4) A (2) bekezdés sérelme nélkül, e rendelet nem érinti az ugyanazon jogsértés és ugyanazon kereskedő vonatkozásában az illetékes hatóságok által végzett tagállami vizsgálati cselekményeket és végrehajtási intézkedéseket.
(5) Az illetékes hatóságok adott esetben felkérhetik a Bizottság tisztviselőit és egyéb, a Bizottság által felhatalmazott kísérő személyeket arra, hogy vegyenek részt a koordinált vizsgálatokban, végrehajtási intézkedésekben és az e fejezet hatálya alá tartozó egyéb intézkedésekben.
(1) Amennyiben kiterjedt jogsértés alapos gyanúja merül fel, a jogsértéssel érintett illetékes hatóságoknak összehangolt fellépést kell indítaniuk közös megállapodásuk alapján. Az összehangolt fellépés indításáról haladéktalanul értesíteni kell az e jogsértéssel érintett összekötő hivatalokat és a Bizottságot.
(2) A gyanú tárgyát képező kiterjedt jogsértéssel érintett illetékes hatóságoknak ki kell jelölniük egy, a gyanú tárgyát képező kiterjedt jogsértéssel érintett illetékes hatóságot, amely koordinátorként jár el. Ha az említett illetékes hatóságoknak nem sikerül megállapodniuk erről a kijelölésről, akkor a Bizottság tölti be a koordinátor szerepét.
(3) Ha a Bizottság szerint uniós dimenzióval rendelkező kiterjedt jogsértés alapos gyanúja merül fel, a 26. cikk szerint haladéktalanul értesíti azokat az illetékes hatóságokat és összekötő hivatalokat, amelyeket e feltételezett jogsértés érint. A Bizottság az értesítésben megjelöli azokat az indokokat, amelyek alátámasztják az esetleges összehangolt fellépést. A feltételezett uniós dimenzióval rendelkező kiterjedt jogsértéssel érintett illetékes hatóságoknak megfelelő vizsgálatokat kell lefolytatniuk a birtokukban lévő vagy számukra könnyen hozzáférhető információk alapján. A feltételezett, uniós dimenzióval rendelkező kiterjedt jogsértéssel érintett illetékes hatóságok a vizsgálatok eredményét kötelesek a Bizottság értesítésének időpontjától számított egy hónapon belül a 26. cikknek megfelelően megküldeni a többi illetékes hatóságnak, a jogsértéssel érintett összekötő hivataloknak és a Bizottságnak. Ha a vizsgálatok azt tárják fel, hogy feltételezhetően uniós dimenzióval rendelkező kiterjedt jogsértés elkövetése van folyamatban, e jogsértéssel érintett illetékes hatóságoknak meg kell indítaniuk az összehangolt fellépést, és meg kell tenniük a 19. cikkben foglalt, és adott esetben a 20. és 21. cikkben foglalt intézkedéseket.
(4) A (3) bekezdésben említett összehangolt fellépéseket a Bizottságnak kell koordinálnia.
(5) Bármely illetékes hatóságnak csatlakoznia kell az összehangolt fellépéshez, ha ezen összehangolt fellépés során nyilvánvalóvá válik, hogy a kiterjedt jogsértés vagy uniós dimenzióval rendelkező kiterjedt jogsértés érinti az adott illetékes hatóságot.
(1) Az illetékes hatóság az alábbi indokok bármelyike alapján elutasíthatja az összehangolt fellépésben való részvételt:
a) az illetékes hatóság szerinti tagállamban ugyanazon kereskedő ellen, ugyanazon jogsértés miatt már nyomozás vagy bírósági eljárás indult, már bírósági ítéletet hoztak vagy perbeli egyezséget kötöttek;
b) az illetékes hatóság szerinti tagállamban ugyanazon kereskedő ellen, ugyanazon jogsértés miatt már megkezdték a szükséges végrehajtási hatáskörök gyakorlását a 17. cikk (3) bekezdése szerinti riasztás kiadását megelőzően, vagy már közigazgatási határozatot hoztak a kiterjedt jogsértés vagy uniós dimenzióval rendelkező kiterjedt jogsértés mielőbbi és tényleges megszüntetése vagy megtiltása érdekében;
c) megfelelő vizsgálat lefolytatását követően nyilvánvalóvá vált, hogy a feltételezett kiterjedt jogsértés vagy uniós dimenzióval rendelkező kiterjedt jogsértés tényleges vagy valószínűsíthető hatása az illetékes hatóság szerinti tagállamban elhanyagolható és ezért nincs szükség arra, hogy ez az illetékes hatóság végrehajtási intézkedéseket fogadjon el;
d) az illetékes hatóság szerinti tagállamban nem követték el az adott kiterjedt jogsértést vagy uniós dimenzióval rendelkező kiterjedt jogsértést, és ezért nincs szükség arra, hogy ez az illetékes hatóság végrehajtási intézkedéseket fogadjon el;
e) az illetékes hatóság elfogadta a kiterjedt jogsértésért vagy uniós dimenzióval rendelkező kiterjedt jogsértésért felelős kereskedő által felajánlott kötelezettségvállalásokat, miszerint az ezen illetékes hatóság szerinti tagállamban megszünteti ezt a jogsértést, és ezeket kötelezettségvállalásokat végre is hajtották, ezért nincs szükség arra, hogy ezen illetékes hatóság végrehajtási intézkedéseket fogadjon el.
(2) Amennyiben az illetékes hatóság elutasítja az összehangolt fellépésben való részvételt, döntéséről haladéktalanul tájékoztatnia kell a Bizottságot, és a kiterjedt jogsértéssel vagy uniós dimenzióval rendelkező kiterjedt jogsértéssel érintett többi illetékes hatóságokat és összekötő hivatalokat, megjelölve döntésének indokait és mellékelve a döntés alapjául szolgáló szükséges dokumentumokat.
(1) Az összehangolt fellépéssel érintett illetékes hatóságoknak gondoskodniuk kell a vizsgálatok és ellenőrzések eredményes, hatékony és koordinált módon történő lefolytatásáról. Törekedniük kell arra, hogy a vizsgálatokat és ellenőrzéseket egymással egyidőben folytassák le, és arra, hogy amennyire azt a nemzeti eljárásjog lehetővé teszi, ideiglenes intézkedéseket alkalmazzanak.
(2) Szükség esetén igénybe lehet venni a III. fejezet szerinti kölcsönös segítségnyújtási mechanizmust, különösen az összehangolt fellépés által érintett tagállamoktól eltérő tagállamoktól történő szükséges bizonyíték és egyéb információ gyűjtéséhez, vagy annak biztosításához, hogy az érintett kereskedő ne kerülje meg a végrehajtási intézkedéseket.
(3) Adott esetben az összehangolt fellépéssel érintett illetékes hatóságoknak a vizsgálat eredményéről és a kiterjedt jogsértés, vagy adott esetben az uniós dimenzióval rendelkező kiterjedt jogsértés értékeléséről egymással egyeztetett közös álláspontot kell kialakítaniuk.
(4) Az összehangolt fellépéssel érintett illetékes hatóságok közötti eltérő megállapodás hiányában a koordinátornak közölnie kell a kiterjedt jogsértésért vagy uniós dimenzióval rendelkező kiterjedt jogsértésért felelős kereskedővel a közös álláspontot. A kiterjedt jogsértésért vagy uniós dimenzióval rendelkező kiterjedt jogsértésért felelős kereskedőnek lehetőséget kell kapnia arra, hogy kifejtse álláspontját a közös álláspont részét képező kérdésekben.
(5) Adott esetben, a 15. cikk és az általános, valamint a szakmai és üzleti titoktartás 33. cikkben meghatározott szabályainak sérelme nélkül, az összehangolt fellépéssel érintett illetékes hatóságoknak dönteniük kell arról, hogy saját honlapjaikon közzéteszik a közös álláspontot vagy annak részeit, és kikérhetik a fogyasztói szervezetek, a kereskedői egyesületek és más érintett felek véleményét. A Bizottság az érintett illetékes hatóságokkal egyetértésben a saját honlapján a közös álláspontot vagy annak részeit közzéteszi.
(1) A 19. cikk (3) bekezdése szerint elfogadott közös álláspont alapján az összehangolt fellépéssel érintett illetékes hatóságok felkérhetik a kiterjedt jogsértésért vagy uniós dimenzióval rendelkező kiterjedt jogsértésért felelős kereskedőt arra, hogy meghatározott határidőn belül a jogsértés megszüntetése érdekében kötelezettségvállalásokat ajánljon fel. A kereskedő saját kezdeményezésre is felajánlhat kötelezettségvállalásokat e jogsértés megszüntetése érdekében, vagy az e jogsértéssel érintett fogyasztóknak felajánlhat jogorvoslati kötelezettségvállalásokat.
(2) Adott esetben, és az általános, valamint a szakmai és üzleti titoktartás 33. cikkben meghatározott szabályainak sérelme nélkül, az összehangolt fellépéssel érintett illetékes hatóságok saját honlapjaikon közzétehetik a kiterjedt jogsértésért vagy uniós dimenzióval rendelkező kiterjedt jogsértésért felelős kereskedő által felajánlott kötelezettségvállalásokat, vagy adott esetben a Bizottság is közzéteheti az e kereskedő által felajánlott kötelezettségvállalásokat a saját honlapján, ha ezt az érintett illetékes hatóságok kérik. Az illetékes hatóságok és a Bizottság kikérhetik a fogyasztói szervezetek, kereskedői egyesületek és más érintett felek véleményét.
(3) Az összehangolt fellépéssel érintett illetékes hatóságoknak értékelniük kell a felajánlott kötelezettségvállalásokat és az értékelés eredményéről tájékoztatniuk kell a kiterjedt jogsértésért vagy uniós dimenzióval rendelkező kiterjedt jogsértésért felelős kereskedőt, és ha a kereskedő jogorvoslati kötelezettségvállalásokat ajánlott fel, értesíteniük kell azokat a fogyasztókat, akik azt állítják, hogy e jogsértés következtében őket sérelem érte. Ha a kötelezettségvállalások arányosak és elégségesek a kiterjedt jogsértés vagy uniós dimenzióval rendelkező kiterjedt jogsértés megszüntetéséhez, az illetékes hatóságoknak el kell fogadniuk e kötelezettségvállalásokat, és határidőt kell szabniuk azok teljesítésére.
(4) Az összehangolt fellépéssel érintett illetékes hatóságoknak nyomon kell követniük a kötelezettségvállalások teljesítését. Gondoskodniuk kell különösen arról, hogy a kiterjedt jogsértésért vagy uniós dimenzióval rendelkező kiterjedt jogsértésért felelős kereskedő rendszeresen beszámoljon a koordinátornak a kötelezettségvállalások végrehajtásának előrehaladásról. Az összehangolt fellépéssel érintett illetékes hatóságok adott esetben fogyasztóvédelmi szervezetek és szakértők véleményét is kikérhetik annak igazolása céljából, hogy a kereskedő által megtett lépések megfelelnek-e a kötelezettségvállalásoknak.
(1) Az összehangolt fellépéssel érintett illetékes hatóságoknak illetékességi területükön meg kell hozniuk a kiterjedt jogsértésért vagy uniós dimenzióval rendelkező kiterjedt jogsértésért felelős kereskedő elleni valamennyi szükséges végrehajtási intézkedést e jogsértés megszüntetése vagy megtiltása érdekében.
E hatóságoknak adott esetben szankciókat, például pénzbírságot vagy kényszerítő bírságot kell kiszabniuk a kiterjedt jogsértésért vagy uniós dimenzióval rendelkező kiterjedt jogsértésért felelős kereskedőre. Az illetékes hatóságok a kereskedő kezdeményezésére emellett elfogadhatnak a kereskedőtől a feltételezett kiterjedt jogsértéssel vagy uniós dimenzióval rendelkező kiterjedt jogsértéssel érintett fogyasztók érdekében felajánlott további jogorvoslati kötelezettségvállalásokat, vagy adott esetben felszólíthatják a kereskedőt, hogy vállaljon kötelezettséget megfelelő jogorvoslatok felajánlására az említett jogsértéssel érintett fogyasztóknak.
A végrehajtási intézkedések különösen helyénvalóak, ha:
a) a jogsértés mielőbbi és tényleges megszüntetéséhez vagy megtiltásához azonnali végrehajtási intézkedésre van szükség;
b) nem valószínűsíthető, hogy a jogsértés az azért felelős kereskedő által felajánlott kötelezettségvállalások következtében megszűnne;
c) a jogsértésért felelős kereskedő az érintett illetékes hatóságok által meghatározott határidő lejártáig nem ajánlott fel kötelezettségvállalásokat;
d) a jogsértésért felelős kereskedő által felajánlott kötelezettségvállalások nem elégségesek ahhoz, hogy biztosítsák a jogsértés megszüntetését, illetve adott esetben ahhoz, hogy jogorvoslatot biztosítsanak a fogyasztónak a jogsértéssel okozott sérelemért.
e) a jogsértésért felelős kereskedő nem tett eleget azon kötelezettségvállalásának, hogy a jogsértést megszüntesse, vagy adott esetben, hogy jogorvoslatot biztosítson a fogyasztónak a jogsértéssel okozott sérelemért a 20. cikk (3) bekezdésében említett határidőn belül.
(2) Az (1) bekezdés szerinti végrehajtási intézkedéseket hatékony, eredményes és koordinált módon kell megtenni a kiterjedt jogsértés vagy uniós dimenzióval rendelkező kiterjedt jogsértés megszüntetése vagy megtiltása érdekében. Az összehangolt fellépéssel érintett illetékes hatóságoknak törekedniük kell arra, hogy az említett jogsértéssel érintett tagállamokban a végrehajtási intézkedéseket egyidejűleg tegyék meg.
(1) Az összehangolt fellépést be kell fejezni, ha az összehangolt fellépéssel érintett illetékes hatóságok arra a következtetésre jutnak, hogy a kiterjedt jogsértés vagy uniós dimenzióval rendelkező kiterjedt jogsértés minden érintett tagállamban megszűnt vagy azt megtiltották, vagy hogy nem követtek el ilyen jogsértést.
(2) A koordinátornak haladéktalanul értesítenie kell a Bizottságot és adott esetben az összehangolt fellépéssel érintett tagállamok illetékes hatóságait és összekötő hivatalait az összehangolt fellépés befejezéséről.
(1) A 17. vagy 29. cikk szerint kijelölt koordinátornak különösen:
a) gondoskodnia kell arról, hogy az összes érintett illetékes hatóság és a Bizottság kellő időben megfelelő tájékoztatást kapjon a vizsgálat vagy adott esetben a végrehajtási intézkedések előrehaladásáról, és tájékoztatást kapjon bármilyen várható következő lépésről és az elfogadandó intézkedésekről;
b) koordinálnia kell és nyomon kell követnie az érintett illetékes hatóságok által e rendelettel összhangban végzett vizsgálati cselekményeket;
c) koordinálnia kell az összes szükséges dokumentum előkészítését és azoknak az érintett illetékes hatóságokkal és a Bizottsággal történő megosztását;
d) kapcsolatot kell tartania a kereskedővel és a vizsgálat vagy adott esetben a végrehajtási intézkedések által érintett más felekkel, kivéve, ha erről az érintett illetékes hatóságok és a koordinátor eltérően állapodtak meg;
e) adott esetben koordinálnia kell az érintett illetékes hatóságok által végzett értékeléseket, konzultációkat és nyomon követéseket, valamint az érintett kereskedők által felajánlott kötelezettségvállalások feldolgozásához és végrehajtásához szükséges egyéb lépéseket;
f) adott esetben koordinálnia kell az érintett illetékes hatóságok által meghozott végrehajtási intézkedéseket;
g) koordinálnia kell az érintett illetékes hatóságok által a III. fejezetnek megfelelően előterjesztett, kölcsönös segítségnyújtás iránti megkereséseket.
(2) A koordinátor nem vonható felelősségre az érintett illetékes hatóságoknak a 9. cikkben foglalt hatáskörök gyakorlása során elkövetett cselekményeiért vagy mulasztásaiért.
(3) Abban az esetben, ha az összehangolt fellépések a 2. cikk (10) bekezdésében említett uniós jogi aktusokat érintő kiterjedt jogsértésekre vagy uniós dimenzióval rendelkező kiterjedt jogsértésekre vonatkoznak, akkor a koordinátor felkéri az Európai Bankhatóságot, hogy megfigyelőként járjon el.
(1) Az illetékes hatóságok által az értesítésekhez, valamint az összehangolt fellépésekhez, illetve összehangolt ellenőrzésekhez kapcsolódó, e fejezet szerinti kommunikációhoz használt nyelvekről az érintett illetékes hatóságoknak kell megállapodniuk.
(2) Amennyiben az érintett illetékes hatóságoknak nem sikerül egymás között megállapodniuk, akkor az értesítéseket és az egyéb kommunikációkat annak a tagállamnak a hivatalos nyelvén vagy egyik hivatalos nyelvén kell megküldeni, amelyik az értesítést vagy az egyéb kommunikációt közli. Ebben az esetben, amennyiben szükséges, az egyes érintett illetékes hatóságok felelnek a többi illetékes hatóságtól érkező értesítések, kommunikációk és egyéb dokumentumok lefordításáért.
Az e fejezetben meghatározott eljárások keretében a kereskedő jogosult arra, hogy a székhelye vagy a lakóhelye szerinti tagállamban hivatalos célokra használt hivatalos nyelven vagy egyik hivatalos nyelven kommunikáljon.
(1) Az illetékes hatóságnak haladéktalanul értesítenie kell a Bizottságot, a többi illetékes hatóságot és az összekötő hivatalokat, ha alapos gyanúja merül fel annak, hogy olyan, e rendelet hatálya alá tartozó jogsértés elkövetése van folyamatban a területén, amely a fogyasztói érdekeket más tagállamokban is érintheti.
(2) A Bizottság haladéktalanul értesíti az érintett illetékes hatóságokat és összekötő hivatalokat, ha alapos gyanúja merült fel annak, hogy az e rendelet hatálya alá tartozó jogsértést követtek el.
(3) Az (1) és (2) bekezdés szerinti értesítéskor, azaz a riasztás kiadásakor az illetékes hatóság vagy a Bizottság az e rendelet hatálya alá tartozó feltételezett jogsértéssel kapcsolatos információkat, valamint, amennyiben ezek rendelkezésre állnak, az alábbiakat köteles megküldeni:
a) a jogsértésnek minősülő cselekmény vagy mulasztás leírása;
b) a jogsértéssel érintett termékre vagy szolgáltatásra vonatkozó részletek;
c) a jogsértéssel érintett vagy potenciálisan érintett tagállamok megnevezése;
d) a jogsértésért felelős vagy a gyanú szerint felelős kereskedő vagy kereskedők személyazonossága;
e) a lehetséges intézkedések jogalapja, hivatkozással a tagállami jogra és a mellékletben felsorolt uniós jogi aktusok megfelelő rendelkezéseire;
f) a jogsértéssel kapcsolatos bármilyen bírósági eljárás, végrehajtási intézkedés vagy egyéb intézkedés, valamint időpontjuk és időtartamuk leírása, valamint, hogy ezek milyen szakaszban vannak;
g) a bírósági eljárásokat lefolytató és az egyéb intézkedéseket végrehajtó illetékes hatóságok megnevezései.
(4) A riasztás kiadásakor az illetékes hatóság kérheti a többi tagállam illetékes hatóságaitól és érintett összekötő hivatalaitól és a Bizottságtól, vagy a Bizottság kérheti a többi tagállam illetékes hatóságaitól és érintett összekötő hivatalaitól, hogy az érintett illetékes hatóságok vagy a Bizottság számára is rendelkezésre álló vagy számukra könnyen hozzáférhető információ alapján ellenőrizzék, hogy vannak-e folyamatban hasonló feltételezett jogsértések más tagállamok területén, vagy az ilyen jogsértések ellen végrehajtási intézkedéseket tettek-e már ezekben a tagállamokban. A többi tagállam említett illetékes hatóságainak és a Bizottságnak haladéktalanul válaszolniuk kell a megkeresésekre.
(1) A tagállamok - kivéve, ha ez nem lenne indokolt - a kijelölt szerveket, az Európai Fogyasztói Központokat, a fogyasztói szervezeteket és egyesületeket, valamint adott esetben a kereskedők szükséges szakértelemmel rendelkező egyesületeit felruházzák azzal a hatáskörrel, hogy az érintett tagállamok illetékes hatóságai és a Bizottság számára riasztást adjanak ki az e rendelet hatálya alá tartozó feltételezett jogsértésekről, és hogy megküldjék a rendelkezésükre álló, a 26. cikk (3) bekezdésében előírt információkat (a továbbiakban: külső riasztás). Minden tagállam haladéktalanul tájékoztatja a Bizottságot az említett szervezetek listájáról és annak változásairól.
(2) A Bizottság - a tagállamokkal folytatott konzultációt követően - a fogyasztói és adott esetben kereskedői érdekeket uniós szinten képviselő egyesületeket felruházza azzal a hatáskörrel, hogy külső riasztást adjanak ki.
(3) Az illetékes hatóságok nem kötelesek a külső riasztásra reagálva eljárást indítani vagy egyéb intézkedéseket tenni. A külső riasztást küldő szervezeteknek gondoskodniuk kell a szolgáltatott információk helyességéről, naprakészségéről és pontosságáról, és a bejelentett információt kötelesek haladéktalanul helyesbíteni vagy adott esetben visszavonni.
Az illetékes hatóságoknak az a rendelet céljainak eléréséhez szükséges mértékben a 35. cikkben említett elektronikus adatbázison keresztül haladéktalanul értesíteniük kell a Bizottságot és az érintett tagállamok illetékes hatóságait minden olyan intézkedésről, amelyet illetékességi területükön az e rendelet hatálya alá tartozó jogsértések kezelése érdekében hoztak, ha feltételezésük szerint a szóban forgó jogsértés más tagállamokban is érintheti a fogyasztói érdekeket.
(1) Az illetékes hatóságok dönthetnek úgy, hogy a fogyasztók érdekeinek védelmét szolgáló uniós jogszabályok betartásának ellenőrzése, illetve e jogszabályok megsértésének felderítése érdekében összehangolt ellenőrzéseket végeznek. A részt vevő illetékes hatóságok eltérő megállapodása hiányában az összehangolt ellenőrzéseket a Bizottság koordinálja.
(2) Az összehangolt ellenőrzések során a részt vevő illetékes hatóságok élhetnek a 9. cikk (3) bekezdése szerinti vizsgálati hatáskörökkel és a tagállami jogban rájuk ruházott bármilyen egyéb hatáskörökkel.
(3) Az illetékes hatóságok az összehangolt ellenőrzésekben való részvételre felkérhetik a kijelölt szerveket, a Bizottság tisztviselőit, valamint a Bizottság által felhatalmazott egyéb kísérő személyeket.
(1) A tagállamok az e rendelet céljának eléréséhez szükséges mértékben tájékoztatják egymást és a Bizottságot a következő területeken folytatott tevékenységeikről:
a) az e rendelet alkalmazásában részt vevő tisztviselőik képzése;
b) a fogyasztói panaszokkal kapcsolatos adatok gyűjtése, osztályozása és cseréje;
c) a tisztviselők ágazatspecifikus hálózatainak kialakítása;
d) az információs és kommunikációs eszközök fejlesztése; és
e) adott esetben az e rendelet alkalmazására vonatkozó előírások, módszerek és iránymutatások kidolgozása.
(2) A tagállamok az e rendelet céljának eléréséhez szükséges mértékben koordinálhatják és közösen szervezhetik a tevékenységeket az (1) bekezdésben említett területeken.
(1) Az illetékes hatóságok az együttműködés javítása érdekében részt vehetnek a más tagállambeli tisztviselők csereprogramjaiban. Az illetékes hatóságoknak meg kell tenniük az ahhoz szükséges intézkedéseket, hogy a más tagállambeli tisztviselők hatékonyan vehessenek részt az adott illetékes hatóság munkájában. Ennek érdekében az említett tisztviselőket fel kell hatalmazni arra, hogy a fogadó illetékes hatóság által rájuk bízott feladatokat az e hatóság székhelye szerinti tagállam jogának megfelelően lássák el.
(2) A csere során a tisztviselő polgári és büntetőjogi felelősségére ugyanolyan feltételek vonatkoznak, mint a fogadó illetékes hatóság tisztviselőiére. A más tagállambeli tisztviselőknek be kell tartaniuk a szakmai előírásokat, valamint a fogadó illetékes hatóság vonatkozó belső magatartási szabályait. E magatartási szabályoknak különösen a természetes személyeknek a személyes adatok kezelése tekintetében történő védelmét, a tisztességes eljárást, továbbá az általános titoktartásra, valamint a szakmai és üzleti titoktartásra vonatkozó, a 33. cikkben foglalt szabályok megfelelő betartását kell biztosítaniuk.
(1) Az e rendelet hatálya alá tartozó területeken az e rendelet céljának eléréséhez szükséges mértékben az Unió együttműködik a harmadik országokkal és az illetékes nemzetközi szervezetekkel a fogyasztók érdekeinek védelme érdekében. Az Unió és az érintett harmadik országok megállapodást köthetnek az együttműködés részletes szabályairól, ideértve a kölcsönös segítségnyújtás szabályainak megállapítását, a bizalmas információk cseréjét és a személyzeti csereprogramokat.
(2) Az Unió és a harmadik országok között létrejött, a fogyasztói érdekek védelmét és előmozdítását szolgáló együttműködésről és kölcsönös segítségnyújtásról szóló megállapodásoknak tiszteletben kell tartaniuk a személyes adatok harmadik országok részére történő továbbítására vonatkozó adatvédelmi szabályokat.
(3) Abban az esetben, ha egy illetékes hatóság egy harmadik ország hatóságától olyan információt kap, amely potenciálisan más tagállamok illetékes hatóságai számára releváns, az információt az említett érintett illetékes hatóságokkal közölnie kell, amennyiben ezt az adott harmadik országgal kötött, kölcsönös segítségnyújtásról szóló, alkalmazandó kétoldalú megállapodás lehetővé teszi, és amennyiben ez az információ a természetes személyeknek a személyes adatok kezelése tekintetében történő védelmére vonatkozó uniós jogszabályokkal összhangban van.
(4) Az e rendelet szerint közölt információkat az illetékes hatóság harmadik országbeli hatósággal is közölheti az adott harmadik országgal kötött, kölcsönös segítségnyújtásról szóló kétoldalú megállapodás alapján, ha ezt az információt eredetileg közlő illetékes hatóság is jóváhagyja, továbbá ha az összhangban van a természetes személyeknek a személyes adatok kezelése tekintetében történő védelmére vonatkozó uniós jogszabályokkal.
(1) Az illetékes hatóságok és a Bizottság által az e rendelet alkalmazása során gyűjtött, illetve velük közölt információk csak a fogyasztók érdekeinek védelmét szolgáló uniós jogszabályoknak való megfelelés biztosítása céljából használhatók fel.
(2) Az (1) bekezdésben említett információkat bizalmasan kell kezelni, és felhasználásukra és közlésükre csak a természetes személyek, illetve jogi személyek üzleti érdekeire - közöttük az üzleti titokra és szellemi tulajdonra - figyelemmel kerülhet sor.
(3) Ugyanakkor az illetékes hatóságok az információkat közlő illetékes hatósággal folytatott konzultációt követően közölhetik az olyan információkat, amelyek szükségesek:
a) az e rendelet hatálya alá tartozó jogsértések bizonyítása céljából; vagy
b) az e rendelet hatálya alá tartozó jogsértések megszüntetése vagy megtiltása érdekében.
Az illetékes hatóságok a saját tagállamukban beszerzett hasonló dokumentumokkal azonos módon bizonyítékként használhatnak fel bármely szolgáltatott információt, dokumentumot, megállapítást, nyilatkozatot, hitelesített másolatot vagy vizsgálati információt, az azokat tároló adathordozótól függetlenül.
(1) A Bizottságnak létre kell hoznia és működtetnie kell egy elektronikus adatbázist az illetékes hatóságok, az összekötő hivatalok és a Bizottság közötti, e rendelet szerinti összes kommunikáció érdekében. Az elektronikus adatbázis útján küldött valamennyi információt ebben az elektronikus adatbázisban kell tárolni és kezelni. Ennek az adatbázisnak az illetékes hatóságok, az összekötő hivatalok és a Bizottság számára közvetlenül hozzáférhetőnek kell lennie.
(2) A 27. cikk (1) és (2) bekezdése szerinti külső riasztást kiadó szervezetek által szolgáltatott információkat az elektronikus adatbázisban kell tárolni és kezelni. Ezek a szervezetek azonban nem férhetnek hozzá ehhez az adatbázishoz.
(3) Amennyiben egy illetékes hatóság, kijelölt szerv vagy a 27. cikk (1) vagy (2) bekezdésében említett külső riasztást kiadó szervezet megállapítja, hogy valamely jogsértésre vonatkozó, a 26. vagy 27. cikk szerint általa kiadott értesítés a későbbiekben megalapozatlannak bizonyult, akkor ezt a riasztást vissza kell vonnia. A Bizottság haladéktalanul eltávolítja az adott információt az adatbázisból, és tájékoztatja a feleket az eltávolítás indokairól.
A jogsértéssel kapcsolatban az elektronikus adatbázisban tárolt adatok csak a gyűjtésük és kezelésük céljainak eléréséhez szükséges ideig, de öt évnél nem tárolhatók tovább azt a napot követően, amelyen:
a) valamely megkeresett hatóság a 12. cikk (2) bekezdésével összhangban értesíti a Bizottságot valamely Unión belüli jogsértés megszűnéséről;
b) a koordinátor a 22. cikk (1) bekezdése szerint értesítést küld az összehangolt fellépés befejezéséről; vagy
c) minden egyéb esetben azt a napot követően, hogy az információt az adatbázisba bevitték.
(4) A Bizottság végrehajtási jogi aktusokat fogad el, amelyekben meghatározza az elektronikus adatbázis működésének gyakorlati és operatív szabályait. Ezeket a végrehajtási jogi aktusokat a 38. cikk (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárásnak megfelelően kell elfogadni.
(1) A tagállamok lemondanak az e rendelet alkalmazása során felmerült költségek megtérítésére vonatkozó minden igényükről.
(2) Az (1) bekezdés ellenére, a 12. cikk szerinti, végrehajtási intézkedés iránti megkeresések vonatkozásában a megkereső hatóság szerinti tagállam felel a megkeresett hatóság szerinti tagállammal szemben minden olyan intézkedésből származó költségért és veszteségért, amelyet a bíróság elutasított és a szóban forgó jogsértés érdemét tekintve megalapozatlannak ítélt.
(1) A tagállamok 2020. január 17-ig, majd ezt követően kétévente információt cserélnek egymással és a Bizottsággal az e rendelet alkalmazásához kapcsolódó végrehajtási prioritásaikról.
Az ilyen információk magukban foglalják:
a) az olyan piaci trendekre vonatkozó információkat, amelyek hatással lehetnek a fogyasztói érdekekre az érintett tagállamban és más tagállamokban;
b) az e rendelet alapján a megelőző két évben végzett fellépések és különösen a kiterjedt jogsértésekhez kapcsolódó vizsgálati cselekmények és végrehajtási intézkedések áttekintését;
c) a 26. cikkben említett riasztások útján egymással megosztott statisztikai információkat;
d) a fogyasztók érdekeinek védelmét szolgáló uniós jogszabályok végrehajtásának a következő két évre tervezett prioritási területeit az érintett tagállamban; és
e) a fogyasztók érdekeinek védelmét szolgáló uniós jogszabályok végrehajtásának a következő két évre javasolt prioritási területeit uniós szinten.
(2) A Bizottság a 33. cikk sérelme nélkül kétévente áttekintést készít az (1) bekezdés a), b) és c) pontjában említett információkról, és azt a nyilvánosság számára hozzáférhetővé teszi. A Bizottság erről tájékoztatja az Európai Parlamentet.
(3) Azokban az esetekben, amikor a végrehajtási prioritásaikra vonatkozó információk legutóbbi benyújtását követő két évben a körülmények vagy a piaci feltételek lényegesen megváltoztak, a tagállamok aktualizálják a végrehajtási prioritásaikat, és erről megfelelően tájékoztatják a többi tagállamot és a Bizottságot.
(4) A Bizottság összefoglalja a tagállamok által az e cikk (1) bekezdése alapján benyújtott végrehajtási prioritásokat, és évente jelentést tesz a 38. cikk (1) bekezdésében említett bizottságnak annak érdekében, hogy elősegítse az e rendelet szerinti fellépések fontossági sorrendjének meghatározását. A Bizottság a bevált gyakorlatokat és az összehasonlító teljesítményértékeléseket megosztja a tagállamokkal, különösen kapacitásépítési tevékenységek kialakítása céljából.
(1) A Bizottságot egy bizottság segíti. Ez a bizottság a 182/2011/EU rendelet értelmében vett bizottságnak minősül.
(2) Az e bekezdésre történő hivatkozáskor a 182/2011/EU rendelet 5. cikkét kell alkalmazni.
A tagállamok haladéktalanul közlik a Bizottsággal belső joguk azon főbb rendelkezéseinek szövegét, amelyeket az e rendelet által szabályozott területen fogadnak el, továbbá - az egyedi esetekre vonatkozó megállapodások kivételével - azoknak a megállapodásoknak szövegét, amelyeket az e rendelet hatálya alá tartozó területen kötnek.
(1) A Bizottság 2023. január 17-ig jelentést nyújt be az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak e rendelet alkalmazásáról.
(2) E jelentésnek tartalmaznia kell egyrészt e rendelet alkalmazásának értékelését, ideértve a fogyasztók érdekeinek védelmét szolgáló uniós jogszabályok e rendelet szerinti végrehajtása eredményességének értékelését, különös tekintettel az illetékes hatóságok 9. cikkben meghatározott hatásköreire, másrészt különösen annak vizsgálatát, hogy hogyan alakult a fogyasztók érdekeinek védelmét szolgáló uniós jogszabályok kereskedők általi betartása a határon átnyúló kereskedelem által érintett kulcsfontosságú fogyasztói piacokon.
A jelentéshez szükség esetén jogalkotási javaslatot kell csatolni.
A 2006/2004/EK rendelet 2020. január 17-től hatályát veszti.
Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő huszadik napon lép hatályba.
Ezt a rendeletet 2020. január 17-től kell alkalmazni.
Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.
Kelt Strasbourgban, 2017. december 12-én.
| az Európai Parlament részéről | a Tanács részéről | |
| az elnök | az elnök | |
| A. TAJANI | M. MAASIKAS |
1. A Tanács 93/13/EGK irányelve (1993. április 5.) a fogyasztókkal kötött szerződésekben alkalmazott tisztességtelen feltételekről (HL L 95., 1993.4.21., 29. o.).
2. Az Európai Parlament és a Tanács 98/6/EK irányelve (1998. február 16.) a fogyasztók számára kínált termékek árának feltüntetésével kapcsolatos fogyasztóvédelemről (HL L 80., 1998.3.18., 27. o.).
3. * Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2019/771 irányelve (2019. május 20.) az áruk adásvételére irányuló szerződések egyes vonatkozásairól, az (EU) 2017/2394 rendelet és a 2009/22/EK irányelv módosításáról, valamint az 1999/44/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről (HL L 136, 2019.5.22., 28. o.).
4. Az Európai Parlament és a Tanács 2000/31/EK irányelve (2000. június 8.) a belső piacon az információs társadalommal összefüggő szolgáltatások, különösen az elektronikus kereskedelem, egyes jogi vonatkozásairól („Elektronikus kereskedelemről szóló irányelv”) (HL L 178., 2000.7.17., 1. o.).
5. Az Európai Parlament és a Tanács 2001/83/EK irányelve (2001. november 6.) az emberi felhasználásra szánt gyógyszerek közösségi kódexéről (HL L 311., 2001.11.28., 67. o.): 86-100. cikk.
6. Az Európai Parlament és a Tanács 2002/58/EK irányelve (2002. július 12.) az elektronikus hírközlési ágazatban a személyes adatok kezeléséről, feldolgozásáról és a magánélet védelméről („Elektronikus hírközlési adatvédelmi irányelv”) (HL L 201., 2002.7.31., 37. o.): 13. cikk.
7. Az Európai Parlament és a Tanács 2002/65/EK irányelve (2002. szeptember 23.) a fogyasztói pénzügyi szolgáltatások távértékesítéssel történő forgalmazásáról, valamint a 90/619/EGK tanácsi irányelv, a 97/7/EK irányelv és a 98/27/EK irányelv módosításáról (HL L 271., 2002.10.9., 16. o.).
8. Az Európai Parlament és a Tanács 261/2004/EK rendelete (2004. február 11.) visszautasított beszállás és légijáratok törlése vagy hosszú késése esetén az utasoknak nyújtandó kártalanítás és segítség közös szabályainak megállapításáról, és a 295/91/EGK rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 46., 2004.2.17., 1. o.).
9. Az Európai Parlament és a Tanács 2005/29/EK irányelve (2005. május 11.) a belső piacon az üzleti vállalkozások fogyasztókkal szemben folytatott tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatairól, valamint a 84/450/EGK tanácsi irányelv, a 97/7/EK, a 98/27/EK és a 2002/65/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvek, valamint a 2006/2004/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet módosításáról („Irányelv a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatokról”) (HL L 149., 2005.6.11., 22. o.).
10. Az Európai Parlament és a Tanács 1107/2006/EK rendelete (2006. július 5.) a légi járműveken utazó fogyatékkal élő, illetve csökkent mozgásképességű személyek jogairól (HL L 204., 2006.7.26., 1. o.).
11. Az Európai Parlament és a Tanács 2006/114/EK irányelve (2006. december 12.) a megtévesztő és összehasonlító reklámról (HL L 376., 2006.12.27., 21. o.): 1. cikk, 2. cikk c) pont és 4-8. cikk.
12. Az Európai Parlament és a Tanács 2006/123/EK irányelve (2006. december 12.) a belső piaci szolgáltatásokról (HL L 376., 2006.12.27., 36. o.): 20. cikk.
13. Az Európai Parlament és a Tanács 1371/2007/EK rendelete (2007. október 23.) a vasúti személyszállítást igénybe vevő utasok jogairól és kötelezettségeiről (HL L 315., 2007.12.3., 14. o.).
14. Az Európai Parlament és a Tanács 2008/48/EK irányelve (2008. április 23.) a fogyasztói hitelmegállapodásokról és a 87/102/EGK tanácsi irányelv hatályon kívül helyezéséről (HL L 133., 2008.5.22., 66. o.).
15. Az Európai Parlament és a Tanács 1008/2008/EK rendelete (2008. szeptember 24.) a Közösségben a légi járatok működtetésére vonatkozó közös szabályokról (HL L 293., 2008.10.31., 3. o.): 22., 23. és 24. cikk.
16. Az Európai Parlament és a Tanács 2008/122/EK irányelve (2009. január 14.) a szálláshelyek időben megosztott használati jogára, a hosszú távra szóló üdülési termékekre, ezek viszontértékesítésére és cseréjére vonatkozó szerződések egyes szempontjai tekintetében a fogyasztók védelméről (HL L 33., 2009.2.3., 10. o.).
17. Az Európai Parlament és a Tanács 2010/13/EU irányelve (2010. március 10.) a tagállamok audiovizuális média-szolgáltatások nyújtására vonatkozó egyes törvényi, rendeleti vagy közigazgatási rendelkezéseinek összehangolásáról (Audiovizuális médiaszolgáltatásokról szóló irányelv) (HL L 95., 2010.4.15., 1. o.): 9., 10., 11. és 19-26 cikk.
18. Az Európai Parlament és a Tanács 1177/2010/EU rendelete (2010. november 24.) a tengeri és belvízi közlekedést igénybe vevő utasok jogairól, valamint a 2006/2004/EK rendelet módosításáról (HL L 334., 2010.12.17., 1. o.).
19. Az Európai Parlament és a Tanács 181/2011/EU rendelete (2011. február 16.) az autóbusszal közlekedő utasok jogairól és a 2006/2004/EK rendelet módosításáról (HL L 55., 2011.2.28., 1. o.).
20. Az Európai Parlament és a Tanács 2011/83/EU irányelve (2011. október 25.) a fogyasztók jogairól, a 93/13/EGK tanácsi irányelv és az 1999/44/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv módosításáról, valamint a 85/577/EGK tanácsi irányelv és a 97/7/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv hatályon kívül helyezéséről (HL L 304., 2011.11.22., 64. o.).
21. Az Európai Parlament és a Tanács 2013/11/EU irányelve (2013. május 21.) a fogyasztói jogviták alternatív rendezéséről, valamint a 2006/2004/EK rendelet és a 2009/22/EK irányelv módosításáról (fogyasztói alternatív vitarendezési irányelv) (HL L 165., 2013.6.18., 63. o.): 13. cikk.
22. Az Európai Parlament és a Tanács 524/2013/EU rendelete (2013. május 21.) a fogyasztói jogviták online rendezéséről, valamint a 2006/2004/EK rendelet és a 2009/22/EK irányelv módosításáról (fogyasztói online vitarendezési rendelet) (HL L 165., 2013.6.18., 1. o.): 14. cikk.
23. Az Európai Parlament és a Tanács 2014/17/ЕU irányelve (2014. február 4.) a lakóingatlanokhoz kapcsolódó fogyasztói hitelmegállapodásokról, valamint a 2008/48/EK és a 2013/36/EU irányelv és az 1093/2010/EU rendelet módosításáról (HL L 60., 2014.2.28., 34. o.): 10., 11., 13., 14., 15., 16., 17., 18., 21., 22., 23. cikk, 10. fejezet, valamint I. és II. melléklet.
24. Az Európai Parlament és a Tanács 2014/92/EU irányelve (2014. július 23.) a fizetési számlákhoz kapcsolódó díjak összehasonlíthatóságáról, a fizetésiszámla-váltásról és az alapszintű fizetési számla nyitásáról, illetve használatáról (HL L 257., 2014.8.28., 214. o.): 3-18. cikk és 20. cikk (2) bekezdés.
25. Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2015/2302 (2015. november 25.) irányelve az utazási csomagokról és az utazási szolgáltatásegyüttesekről, valamint a 2006/2004/EK rendelet és a 2011/83/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv módosításáról, továbbá a 90/314/EGK tanácsi irányelv hatályon kívül helyezéséről (HL L 326., 2015.12.11., 1. o.).
26. Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2017/1128 rendelete (2017. június 14.) az online tartalomszolgáltatásoknak a belső piacon való, határokon átnyúló hordozhatóságáról (HL L 168., 2017.6.30., 1. o.).
27. * Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2018/302 rendelete (2018. február 28.) a belső piacon belül a vevő állampolgársága, lakóhelye vagy letelepedési helye alapján történő indokolatlan területi alapú tartalomkorlátozással és a megkülönböztetés egyéb formáival szembeni fellépésről, valamint a 2006/2004/EK és az (EU) 2017/2394 rendelet, továbbá a 2009/22/EK irányelv módosításáról (HL L 60I, 2018.3.2., 1. o.), csak abban az esetben, ha a vevő az említett rendelet 2. cikke 12. pontjának értelmében vett fogyasztónak minősül.
28. * Az Európai Parlament és a Tanács 2019. május 20-i (EU) 2019/770 irányelve a digitális tartalom szolgáltatására és digitális- szolgáltatások nyújtásra irányuló szerződések egyes vonatkozásairól (HL L 136, 2019.5.22., 1. o.).
29. * Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2023/2854 rendelete (2023. december 13.) a méltányos adathozzáférésre és -felhasználásra vonatkozó harmonizált szabályokról, valamint az (EU) 2017/2394 rendelet és az (EU) 2020/1828 irányelv módosításáról (adatrendelet)(HL L, 2023/2854., 2023.12.22., ELI: http://data.europa.eu/eli/reg/2023/2854/oj).
