A jogszabály mai napon ( 2022.10.01. ) hatályos állapota.
A jelek a bekezdések múltbeli és jövőbeli változásait jelölik.

 

1686/2017. (IX. 22.) Korm. határozat

az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet által elfogadott bizalom- és biztonságerősítő intézkedések 2011. évi Bécsi Dokumentumának közléséről

A Kormány

1. egyetért az 1. melléklet szerinti, az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet által elfogadott bizalom- és biztonságerősítő intézkedések 2011. évi Bécsi Dokumentumának a Bécsi Dokumentum Plus Döntésekkel kiegészített szövegével (a továbbiakban: Dokumentum);

2. felhívja a honvédelmi minisztert, valamint a Kormány feladat- és hatáskörrel rendelkező tagjait, hogy a fegyverzetellenőrzéssel kapcsolatos feladataik végrehajtásában a Dokumentumot vegyék figyelembe.

1. melléklet az 1686/2017. (IX. 22.) Korm. határozathoz

Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet

A BIZALOM- ÉS BIZTONSÁGERŐSÍTŐ INTÉZKEDÉSEK
2011. ÉVI BÉCSI DOKUMENTUMA

Megjegyzés: Ezt a dokumentumot az EBESZ Biztonsági Együttműködési Fórum (FSC) 665. különleges ülésén elfogadott, a Bécsi Dokumentum újbóli kiadásáról szóló FSC Döntés (FSC.DEC/14/11) alapján adták ki Bécsben, 2011. november 30-án (ld.: FSC.JOUR6671).

FSC.DOC/1/11

2011. november 30.

TARTALOMJEGYZÉK

BEVEZETÉS

I. KATONAI INFORMÁCIÓK ÉVES CSERÉJE

A katonai erőkre vonatkozó információk

A főbb fegyver- és haditechnikai rendszerekre vonatkozó adatok

Információ a főbb fegyver- és harci technikai rendszerek rendszeresítési terveiről

II. VÉDELMI TERVEZÉS

Információcsere

Magyarázat, felülvizsgálat, megbeszélés

Lehetséges további információk

III. KOCKÁZAT CSÖKKENTÉS

A szokatlan katonai tevékenységekkel kapcsolatos konzultáció és együttműködés mechanizmusa

Együttműködés a katonai természetű veszélyes incidensekkel kapcsolatban

Látogatások önkéntes lebonyolítása katonai tevékenységekkel kapcsolatos kétségek eloszlatására

IV. KAPCSOLATOK

Repülőbázis látogatások

A katonai kapcsolatok és együttműködés programja

Katonai kapcsolatok

Katonai együttműködés

Főbb fegyver- és haditechnikai rendszerek új típusainak bemutatása

Előírások a kapcsolatokra vonatkozó információkról

V. BIZONYOS KATONAI TEVÉKENYSÉGEK ELŐZETES BEJELENTÉSE

VI. BIZONYOS KATONAI TEVÉKENYSÉGEK MEGFIGYELÉSE

VII. ÉVES NAPTÁRI TERVEK

VIII. KORLÁTOZÓ RENDELKEZÉSEK

IX. AZ ELŐÍRÁSOK BETARTÁSA ÉS HELYSZÍNI ELLENŐRZÉSE

Ellenőrzés

Értékelés

X. REGIONÁLIS INTÉZKEDÉSEK

XI. VÉGREHAJTÁST ÉRTÉKELŐ ÉVES ÉRTEKEZLET

XII. ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

A Bécsi Dokumentum korszerűsítése

EBESZ Kommunikációs Hálózat

Egyéb rendelkezések

Végrehajtás

MELLÉKLETEK

MEGJEGYZÉSEK

BÉCSI DOKUMENTUM PLUS DÖNTÉSEK

(1) Az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet Résztvevő Államai, Albánia, az Amerikai Egyesült Államok, Andorra, Ausztria, Azerbajdzsán, Belgium, Bosznia-Hercegovina, Bulgária, Ciprus, a Cseh Köztársaság, Dánia, az Egyesült Királyság, Észtország, Belarusz, Finnország, Franciaország, Görögország, Grúzia, Hollandia, Horvátország, Írország, Izland, Kanada, Kazahsztán, Kirgizisztán, Lengyelország, Lettország, Liechtenstein, Litvánia, Luxemburg, Magyarország, Macedónia volt Jugoszláv Köztársaság , Málta, Moldova, Monaco, Montenegró, Németország, Norvégia, Olaszország, az Oroszországi Föderáció, Örményország, Portugália, Románia, San Marino, Spanyolország, Svájc, Svédország, a Szent Szék, Szerbia, a Szlovák Köztársaság, Szlovénia, Tádzsikisztán, Törökország, Türkmenisztán, Ukrajna és Üzbegisztán a Bizalom- és Biztonságerősítő Intézkedések (CSBM) következő Dokumentumát fogadták el.

(2) A Résztvevő Államok emlékeztetnek arra, hogy az Európai Bizalom- és Biztonságerősítő Intézkedésekkel és Leszereléssel foglalkozó Tárgyalások célja, összhangban az Európai Biztonsági és Együttműködési Értekezlet (EBEÉ) madridi, bécsi és helsinki utótalálkozóinak záródokumentumaival az, hogy az Európai Biztonsági és Együttműködési Értekezlettel elindított többoldalú folyamat fontos és szerves részeként, szakaszosan, új, hatékony és konkrét lépéseket tegyen a bizalom és biztonság megerősítésére valamint a leszerelés megvalósítására, ezzel érvényre és kifejezésre juttassa az Államok azon kötelezettségét, hogy egymás közötti, valamint általánosan nemzetközi kapcsolataikban tartózkodjanak az erőszakkal való fenyegetéstől vagy annak alkalmazásától.

(3) A Résztvevő Államok emlékeztetnek az „Erőszakkal való fenyegetéstől és annak alkalmazásától való tartózkodással” foglalkozó nyilatkozatra, melyet a Stockholmi Konferencia Dokumentuma (9-27.) bekezdései tartalmaznak és hangsúlyozzák annak folytatólagos érvényességét a „Párizsi charta az új Európáért”, valamint az 1999-es isztambuli csúcsértekezleten elfogadott „Európai biztonsági charta” fényében.

(4) Az 1990-es „Párizsi charta az új Európáért”, az 1992. évi Helsinki Dokumentumban rögzített „Azonnali cselekvési program”, valamint az 1996-os Lisszaboni csúcstalálkozón elfogadott Fegyverzet-ellenőrzési Keretek megvalósításaként a Résztvevő Államok változatlan mandátummal tovább folytatták a CSBM-ekkel foglalkozó tárgyalásokat.

(5) A Résztvevő Államok 1990. november 17-én elfogadták az 1990. évi Bécsi Dokumentumot, amely a Stockholmi Konferencia 1986. évi Dokumentumában lévő CSBM-ekre épült és azokat egészítette ki. A Résztvevő Államok 1992. március 4-én elfogadták az 1992. évi Bécsi Dokumentumot, amely az 1990. évi Bécsi Dokumentumban lévő CSBM-ekre épült és azokat egészítette ki. A Résztvevő Államok 1994. november 28-án hasonlóképpen elfogadták az 1994. évi Bécsi Dokumentumot. A Résztvevő Államok 1999. november 16-án, az isztambuli csúcsértekezleten elfogadták az 1999. évi Bécsi Dokumentumot, amely egy sor új CSBM-et foglalt magába.

(6) A Résztvevő Államok emlékeztetnek az Athénban 2009-ben elfogadott 16/09 Miniszteri Tanács Döntésre, amely felkérte a Biztonsági Együttműködési Fórumot arra, hogy találjon új lehetőségeket az EBESZ politikai-katonai eszköztárának megerősítésére, különös tekintettel a fegyverzet-ellenőrzési és CSBM eszközeire, beleértve az 1999. évi Bécsi Dokumentumot is; az FSC 2010. évi 1/10 Döntésére, a Bécsi Dokumentum rendszeres korszerűsítéséről és szükség szerinti felülvizsgálatáról és annak öt évente vagy gyakrabban történő kiadásáról 2011-től kezdődően; és az asztanai csúcstalálkozón 2010-ben elfogadott Asztanai Nyilatkozatra, ami a fegyverzet-ellenőrzési, CSBM rezsimek felélesztésére, frissítésére és modernizációjára szólít és várja a Bécsi Dokumentum frissítését.

(7) A Résztvevő Államok elismerik, hogy az egymást kölcsönösen kiegészítő CSBM-ek, melyeket ebben a dokumentumban elfogadtak hatáskörük, jellegük, valamint végrehajtásuk folytán, a köztük lévő bizalom és a biztonság erősítését szolgálják.

(8)

I. A KATONAI INFORMÁCIÓK ÉVES CSERÉJE
A KATONAI ERŐKRE VONATKOZÓ INFORMÁCIÓK

(9) A Résztvevő Államok évente információt cserélnek a bizalom- és biztonságerősítő intézkedések (CSBM) alkalmazási övezetében lévő katonai erőik katonai szervezetéről, állományáról, főbb fegyver- és harci technikai rendszereiről az alábbiak szerint. Azok a Résztvevő Államok, melyek bejelentendő katonai erővel nem rendelkeznek, erről tájékoztatják a többi Résztvevő Államot.

(10) Az információt meghatározott formában nem később, mint minden év december 15-ig megküldik az összes többi Résztvevő Államnak. Az információ a következő év január 1-től érvényes és magába foglalja:

(10.1) 1. Az e cikk 2. és 3. pontjában meghatározott katonai erők parancsnoksági felépítésére vonatkozó információt, megjelölve valamennyi magasabbegység *  és egység *  megnevezését és alárendeltségét, minden egyes parancsnoksági szinten dandár/ezred vagy ennek megfelelő szintig, az utóbbiakat is beleértve. Az információt úgy kell összeállítani, hogy az egységek megkülönböztethetők legyenek a magasabbegységektől.

(10.1.1) Mindegyik Résztvevő Állam katonai erőkre vonatkozó információ szolgáltatása magába foglalja az abban szereplő egységek összmennyiségének megjelölését és a (109.) bekezdés szerint az annak megfelelő éves értékelési kvóták számát.

(10.2) 2. A szárazföldi erők minden egyes magasabbegységére és dandár/ezred vagy annak megfelelő szintű harcoló *  egységére vonatkozó információ tartalmazza:

(10.2.1) - megnevezését és alárendeltségét;

(10.2.2) - aktív vagy nem aktív *  jellegét,

(10.2.3) - parancsnoksága béke elhelyezését pontos földrajzi helységnevekkel és/koordinátákkal jelölve 10 másodperces pontossággal;

(10.2.4) - rendszeresített békelétszámát;

(10.2.5) - főbb szervezetszerű fegyver- és haditechnikai rendszereit, megadva az egyes típusok mennyiségét:

(10.2.5.1) - harckocsikra;

(10.2.5.2) - helikopterekre;

(10.2.5.3) - páncélozott harcjárművekre (páncélozott szállító harcjárművek, páncélozott gyalogsági harcjárművek, nehézfegyverzetű harcjárművek);

(10.2.5.4) - páncélozott szállító harcjármű hasonlókra és páncélozott gyalogsági harcjármű hasonlókra;

(10.2.5.5) - páncélozott járművekre állandó jelleggel felszerelt vagy beépített irányított páncéltörő rakétaindító berendezésekre;

(10.2.5.6) - önjáró és vontatott tüzérségi eszközökre, aknavetőkre és sorozatvetőkre; (100 mm-es és annál nagyobb űrméretű);

(10.2.5.7) - páncélozott hídvető járművekre.

(10.3.) A (10.2.4) bekezdés szerint jelentett tervezett létszámnöveléseken felüli, a aktív harcoló egységeknél 1000 főt és az aktív magasabb egységeknél 3000 főt meghaladó, 21 napnál hosszabb idejű létszámnövelést, kivéve a (10.2) bekezdés alapján külön jelentés tárgyát képező magasabbegységek alárendelt magasabbegységeinél és/vagy harcoló egységeinél bekövetkező létszámnöveléseket; valamint:

(10.3.1) mindegyik nem aktív magasabbegységre és nem aktív harci egységre, melyeket ideiglenesen, rutin katonai tevékenységre vagy bármely más célból több, mint 2000 fővel és 21 napnál hosszabb időre aktivizálni terveznek;

(10.3.2) a következő kiegészítő információt biztosítják a katonai információk éves cseréje során:

(10.3.2.1) - a magasabbegység vagy harci egység megnevezését és alárendeltségét;

(10.3.2.2) - a növelés vagy aktivizálás célját;

(10.3.2.3) - aktív magasabbegység és harci egység esetében a (10.2.4) bekezdésnek megfelelően jelzett létszámot meghaladó tervezett létszámot vagy nem aktív magasabbegységek és harci egységek esetén az aktivizálási időszak során bevont létszámot;

(10. 3.2.4) - a létszámnövelés vagy aktivizálás várható megkezdésének és befejezésének dátumát;

(10.3.2.5) - az aktivizálás tervezett helyét/területét;

(10.3.2.6) - a (10.2.5.1)-től a (10.2.5.7)-ig bekezdésekben felsoroltaknak megfelelő főbb fegyver és harci technikai rendszerek egyes típusainak mennyiségét, melyeket a létszámnövelési vagy aktivizálási időszak során alkalmazni terveznek.

(10.3.3) Olyan esetekben, amikor a (10.3.)-től a (10.3.2.6)-ig bekezdésekben előírt információkat a katonai információk éves cseréje során nem tudják biztosítani, vagy a már biztosított információkban bekövetkezett változások esetén, az előírt információkat legalább 42 nappal a létszámnövelés vagy az ideiglenes aktivizálás hatálybalépése előtt, vagy olyan esetekben, amikor a létszámnövelésre vagy az ideiglenes aktivizálásra az érintett csapatok előzetes értesítése nélkül kerül sor legkésőbb a növelés vagy az aktivizálás hatályba lépésekor kell továbbítani.

(10.4) Az alkalmazási övezetben állandó jelleggel állomásozó minden egyes partraszálló magasabbegységre és dandár/ezred vagy ennek megfelelő szintig partraszálló harcoló egységre * , vonatkozó információ magában foglalja a fent meghatározottakat.

(10.5) 3. A légierők, légvédelmi repülőerők és az állandó jelleggel szárazföldön települt haditengerészeti repülőerők minden egyes repülő magasabbegységére, és a wing/repülő ezred vagy annak megfelelő szintig harcoló egységére *  vonatkozóan az információ magában foglalja:

(10.5.1) - megnevezését és alárendeltségét;

(10.5.2) - a parancsnokság béke elhelyezési körletét pontos földrajzi helységnevekkel és koordinátákkal jelölve 10 másodperces pontossággal;

(10.5.3) - az egység béke elhelyezési körletét azzal a repülőbázissal vagy katonai repülőtérrel meghatározva, amelyen az egység állomásozik, rögzítve:

(10.5.3.1) - a repülőbázis vagy katonai repülőtér megnevezését vagy, ha van, nevét és

(10.5.3.2) - elhelyezkedését pontos földrajzi helységnevekkel és földrajzi koordinátákkal jelölve, 10 másodperces pontossággal;

(10.5.4) - rendszeresített békelétszámát; * 

(10.5.5) - típusonkénti darabszámát:

(10.5.5.1) - a harci repülőgépeknek;

(10.5.5.2) - a helikoptereknek, melyek a magasabbegységhez vagy egységhez vannak szervezve.

A FŐBB FEGYVER- ÉS HADITECHNIKAI RENDSZEREKRE VONATKOZÓ ADATOK

(11) A Résztvevő Államok információt cserélnek a főbb fegyver- és haditechnikai rendszereikre vonatkozóan a CSBM-ek alkalmazási övezetében lévő Katonai Erőkre vonatkozó Információkról szóló előírások szerint.

(11.1) A létező fegyver- és haditechnikai rendszerekre vonatkozó adatokat, ha még nem adták át, megküldik az összes többi Résztvevő Államnak, egy alkalommal, ezen Dokumentum hatályba lépésével egy időben.

(11.2) A főbb fegyver- és haditechnikai rendszerek új típusaira vagy változataira vonatkozó adatokat mindegyik Állam megküldi az első alkalommal, amikor az adott rendszert illető rendszeresítési tervét közli az alábbi (13). és (14.) bekezdéseknek megfelelően, vagy legkésőbb, amikor az adott rendszert először rendszeresíti a CSBM-ek alkalmazási övezetében. Ha egy Résztvevő Állam már közölt adatokat ugyanarról az új típusról vagy változatról, az adott Résztvevő Állam, igazolhatja az adatok valódiságát saját rendszere alapján és jelezheti nemzeti nomenklatúráját, amennyiben az eltérő.

(11.3) A Résztvevő Államok tájékoztatják egymást, amikor a főbb fegyver- és haditechnikai rendszerek egy típusa vagy változata már nincs rendszerben fegyveres erőiknél.

(12) A főbb fegyver- és haditechnikai rendszerek valamennyi típusára és változatára vonatkozó adatokat a III. számú melléklet szerint küldik meg.

INFORMÁCIÓ A FŐBB FEGYVER ÉS HADITECHNIKAI RENDSZEREK RENDSZERESÍTÉSI TERVEIRŐL

(13) A Résztvevő Államok évente információt cserélnek a főbb fegyver- és haditechnikai rendszereikre vonatkozó rendszeresítési terveikről a CSBM-ek alkalmazási övezetében lévő Katonai Erőkre vonatkozó Információkról szóló előírások szerint.

(14) Az információt meghatározott formában minden Résztvevő Államnak nem később, mint minden év december 15-ig megküldik. Az adatok a következő évi terveikre vonatkoznak és magukba foglalják:

(14.1) - a rendszeresítendő fegyver-/haditechnikai rendszerek típusát és megnevezését;

(14.2) - az egyes fegyver-/harci technikai rendszerek összmennyiségét;

(14.3) - ha lehetséges, az egyes magasabbegységekhez és egységekhez kiadásra tervezett valamennyi fegyver-/harci technikai rendszer mennyiségét;

(14.4) - azt a mennyiséget, amellyel a rendszeresítés növeli vagy helyettesíti a meglévő fegyver-/haditechnikai rendszereket.

II. VÉDELMI TERVEZÉS * 
INFORMÁCIÓ CSERE

(15) Általános intézkedések

A Résztvevő Államok évente információt cserélnek a (15.1)-től (15.4)-ig bekezdések szerint, annak érdekében, hogy átláthatóságot biztosítsanak minden EBESZ Résztvevő Állam fegyveres erőinek méretére, felépítésére, kiképzésére és felszerelésére vonatkozó, a nemzeti eljárásaikon alapuló, közép- és hosszú távú szándékairól, védelmi politikájáról és kapcsolódó doktrínáiról és költségvetéseiről, beleértve a következő pénzügyi évre vonatkozó katonai költségvetés illetékes nemzeti hatóságok által történt jóváhagyásának dátumát és az adott hatóságok megnevezését, alapot biztosítva ezzel a Résztvevő Államok közötti párbeszédhez. Az információt a (15.4.1) bekezdésben jelzett katonai költségvetés kompetens nemzeti hatóság általi jóváhagyása után legkésőbb három hónapon belül kell megküldeni valamennyi Résztvevő Államnak.

A Résztvevő Államok, amelyek bármilyen ok miatt nem képesek megfelelni a fenti határidőnek bejelentést küldenek a késésről, magyarázatot adva annak okairól és megadva az információ tényleges benyújtásának várható időpontját.

Azon Résztvevő Államok, amelyeknek nem rendelkeznek fegyveres erőkkel, és emiatt a Bécsi Dokumentum ezen fejezete szerint nincs jelentendő információjuk, erről tájékoztatják valamennyi résztvevő Államot.

A következő évre vonatkozó ilyen nemleges jelentést a Katonai Információk Éves Cseréjével együtt (9. bekezdés) minden év december 15-ig kell megküldeni.

(15.1) Védelmi politika és doktrína

A Résztvevő Államok írásban nyilatkoznak a következőkről:

(15.1.1) - védelmi politikájukról, beleértve katonai stratégiájukat/doktrínájukat, és az azokban bekövetkező

változásokról, továbbá

(15.1.2) - a védelmi tervezés nemzeti folyamatáról, a védelmi tervezés szakaszairól, a döntéshozatali eljárásba bevont szervezetekről és a beálló változásokról, továbbá

(15.1.3.) - jelenlegi állomány politikájukról és az abban beálló jelentősebb változásokról.

Ha az e ponthoz tartozó információ nem változott a Résztvevő Államok utalhatnak a korábbi információcserére.

(15.2) Haderőtervezés

A Résztvevő Államok kötetlen formában, írásban nyilatkoznak a következőkről:

(15.2.1) - Fegyveres erőinek méretéről, felépítéséről, állományáról, főbb fegyver és haditechnikai rendszereiről;

(15.2.2) - Fegyveres erőinek elhelyezkedéséről, továbbá az azokban várható változásokról;

(15.2.3) - Tekintettel a számos Résztvevő Államban folyó védelmi ágazat átalakításra, önkéntes alapon és szükség szerint hasonló információt küldenek meg az egyéb fegyveres erőikről, beleértve a félkatonai erőket is;

(15.2.3.1) - Az ilyen erőkre vonatkozó információ mértékét és helyzetét azt követően vizsgálják felül, hogy tovább pontosították az átszervezési folyamatban az erők állapotát.

(15.2.4) - Fegyveres erőik kiképzési programjairól és a következő évekre azokban tervezett módosításokról.

(15.2.5) - A (15.3) bekezdésben említett ENSZ Okiratban lefektetett kategóriák szerint a főbb eszközök beszerzéséről és a főbb katonai építkezési programokról, legyenek azok már folyamatban lévők vagy - amennyiben betervezték őket - az elkövetkező években indulók, és ezen projektek hatásairól és a szükség szerint hozzájuk tartozó magyarázatokról.

(15.2.6) - Az e bekezdésnek megfelelően korábban jelzett szándékok megvalósulásáról.

A közölt információk megértésének megkönnyítése érdekében a Résztvevő Államoknak célszerű, ahol lehetséges, szemléltető ábrákat és térképeket használni.

(15.2.7) - Ha nincsenek előre látható változások, abban az esetben ezt kell jelezni.

(15.3) Információ a korábbi kiadásokról

A Résztvevő Államok tájékoztatást adnak az előző pénzügyi év védelmi kiadásairól (vagyis arról a legutóbbi pénzügyi évről, amelyről adatok állnak rendelkezésre) az ENSZ 1980. december 12-én elfogadott „A katonai kiadások egységesített nemzetközi jelentési okiratában” meghatározott kategóriák alapján.

Továbbá, amennyiben szükséges, megfelelő magyarázatot biztosítanak a kiadások és a korábban jelentett költségvetési tervek közötti esetleges eltérésekről, valamint a katonai költségvetés és a bruttó nemzeti össztermék (GNP) arányáról százalékos formában.

(15.4) Információ a költségvetésekről

A szöveges ismertetést, ahol rendelkezésre áll, ki kell egészíteni a következő információkkal (vagyis az idevágó és nyilvános tényekkel, számokkal és/vagy a nemzeti eljárásban védelmi tervezésre számításba vett előirányzattal a (15.1.2) bekezdésben leírtaknak megfelelően):

(15.4.1) A következő pénzügyi évet illetően

(15.4.1.1) - költségvetési adatokkal az ENSZ (15.3) bekezdésben említett Okiratában meghatározott kategóriák szerint;

(15.4.1.2) - a költségvetési számok státuszával.

A Résztvevő Államok biztosítják továbbá a következő információkat, amennyiben rendelkezésre állnak:

(15.4.2) A következő költségvetési évet követő további két költségvetési évet illetően

(15.4.2.1) - a katonai kiadások legvalószínűbb előkalkulációját az ENSZ (15.3) bekezdésben említett Okiratában meghatározott kategóriák szerint részletezve;

(15.4.2.2) - az előirányzat státuszát.

(15.4.3) A következő öt költségvetési év utolsó két évét illetően

(15.4.3.1) - a legvalószínűbb előirányzatot a teljes költségvetésre és az alábbi három fő kategóriára:

- működési költség,

- beszerzésre és építkezésre,

- kutatásra és fejlesztésre;

(15.4.3.2) - az előirányzat státuszát.

(15.4.4.) Magyarázó adatok

(15.4.4.1) - utalás arra az évre, melyet alapul használtak bármely közelítő kimutatáshoz;

(15.4.4.2) - a (15.3) és (15.4) bekezdésekben részletezett adatok magyarázata, különös tekintettel az inflációra.

MAGYARÁZAT, FELÜLVIZSGÁLAT, MEGBESZÉLÉS

(15.5) Magyarázat kérés

Az átláthatóság növelése érdekében mindegyik Résztvevő Állam magyarázatot kérhet bármely más Résztvevő Államtól a megküldött információkról. A kérdéseket, a Résztvevő Állam információjának átvételét követő két hónapon belül kell előterjeszteni. A Résztvevő Államok mindent megtesznek azért, hogy az ilyen kérdésekre teljes és azonnali választ adjanak. Figyelembe kell venni, hogy ezen információk csupán tájékoztató jellegűek. A kérdéseket és a válaszokat megküldhetik az összes többi Résztvevő Államnak.

(15. 6) Éves vitaülések

Anélkül, hogy a megküldött információk és pontosítások ad hoc megvitatásának lehetősége sérülne, a Résztvevő Államok minden évben a védelmi tervezéshez kapcsolódó kérdések megvitatására irányuló és annak megfelelően szervezett tárgyalásokat tartanak. A Bécsi Dokumentum XI. cikke rendelkezései szerint szervezett „Éves végrehajtást értékelő értekezlet” felhasználható erre a célra. Az ilyen megbeszélések kiterjedhetnek a védelmi tervezés módszereire és a megküldött információkból eredő következményekre.

(15.7) Az EBESZ magas szintű katonai doktrína szemináriumai

Arra is ösztönzik a Résztvevő Államokat, hogy tartsanak ismétlődő jelleggel az eddigiekhez hasonló magas szintű katonai doktrína szemináriumokat.

(15.8) Tanulmányi látogatások

A nemzeti védelmi tervezési eljárások megismerésének javítása és a párbeszéd előmozdítása érdekében mindegyik Résztvevő Állam rendezhet tanulmányi látogatásokat más EBESZ Résztvevő Állam képviselői számára, lehetőséget teremtve arra, hogy a védelmi tervezésbe bevont intézmények és megfelelő testületek, mint például kormányszervek (tervező, pénzügyi, gazdasági), védelmi minisztérium, vezérkar és illetékes parlamenti bizottságok tisztségviselőivel találkozzanak.

Az ilyen rendezvények a katonai kapcsolatok és együttműködés keretében szervezhetők meg.

LEHETSÉGES TOVÁBBI INFORMÁCIÓ

(15.9) A Résztvevő Államokat arra ösztönzik, hogy bocsássák rendelkezésre a védelmi tervezésükkel kapcsolatos bármely egyéb tényszerű információt és dokumentumot. Ez magába foglalhatja:

(15.9.1) - az EBESZ bármely munkanyelvén nyilvánosan elérhető azon főbb dokumentumok listáját, és ha lehetséges szövegét, amelyek védelmi politikájukat, katonai stratégiájukat és doktrínájukat tükrözik;

(15.9.2) - bármely egyéb nyilvánosan hozzáférhető írásos háttéranyagot, ami a (15.1) és a (15.2) bekezdésekben található terveikhez kapcsolódik, például katonai dokumentumok és/vagy „fehér könyvek”.

(15.10) Ezek a dokumentumok megküldhetőek a Konfliktus Megelőző Központhoz (CPC), amely a megkapott információk listáját szétküldi, és kérésre hozzáférhetővé teszi azokat.

III. KOCKÁZAT CSÖKKENTÉS
A SZOKATLAN KATONAI TEVÉKENYSÉGEKKEL KAPCSOLATOS KONZULTÁCIÓ ÉS EGYÜTTMŰKÖDÉS MECHANIZMUSA

(16) A Résztvevő Államok a következő előírások szerint konzultálnak és működnek együtt katonai erőik bármely, béke elhelyezési körletükön kívüli katonailag jelentős, szokatlan és nem tervezett, a bizalom- és biztonságerősítő intézkedések alkalmazási övezetén belüli tevékenységét illetően, amellyel kapcsolatban egy Résztvevő Állam kifejezi biztonsági aggodalmait.

(16.1) Az a Résztvevő Állam, amelynek aggodalmai vannak egy ilyen tevékenységgel kapcsolatban, magyarázatra vonatkozó kérést küldhet egy másik Résztvevő Államnak, ahol a tevékenységre sor kerül.

(16.1.1) A kérés tartalmazza az aggodalom okát vagy okait és lehetőség szerint a tevékenység típusát, helyét vagy területét.

(16.1.2) A választ 48 órán belül megküldik.

(16.1.3) A válasz feleletet ad a felvetett kérdésekre, valamint tartalmaz minden más a kérdéses tevékenységre vonatkozó információt, amely eloszlatja az aggodalmakat.

(16.1.4) A kérést és a választ késedelem nélkül megküldik az összes többi Résztvevő Államnak.

(16.2) A kérelmező Állam, miután tanulmányozta a választ, találkozót kérhet a választ adó Államtól az ügy megvitatására.

(16.2.1) Az ilyen találkozót 48 órán belül összehívják.

(16.2.1.1) A találkozóra vonatkozó kérést késedelem nélkül megküldik az összes Résztvevő Államnak.

(16.2.1.2) A kérelmező és a választ adó Állam meghívhat más érdekelt Államokat a találkozóra, elsősorban azokat, amelyek szintén kifejezték kétségeiket, vagy érintettek lehetnek a tevékenységben.

(16.2.1.3) A találkozóra a kérelmező és a választ adó Állam által kölcsönösen elfogadott helyen kerül sor. Ha nem jön létre megállapodás, a megbeszélésre a CPC-ben kerül sor.

(16.2.1.4) Az ülésre az EBESZ soros elnök vagy képviselője elnöklése alatt kerül sor.

(16.2.1.5) A soros elnök vagy képviselője, megfelelő konzultáció után jelentést készít az értekezletről és késedelem nélkül továbbítja a Résztvevő Államoknak.

(16.3) A kérelmező vagy a választ adó, vagy mindkét Állam találkozót kérhet valamennyi Résztvevő Állam részvételével.

(16.3.1) A soros elnök vagy képviselője 48 órán belül összehívja ezt a találkozót, amelyen a kérelmező és a választ adó Államok ismertetik álláspontjukat. Az Államok jóhiszeműen törekednek hozzájárulni egy közösen elfogadható megoldáshoz.

(16.3.1.1) Az Állandó Tanács (PC) és a Biztonsági Együttműködési Fórum (FSC) együttesen szolgál a találkozó fórumául.

(16.3.1.2) A PC és az FSC együttesen értékeli a helyzetet. Ennek alapján megfelelő intézkedéseket javasolhatnak az érintett Államoknak a helyzet stabilizálására és a kétségeket kiváltó tevékenység megszüntetésére.

EGYÜTTMŰKÖDÉS A KATONAI TERMÉSZETŰ VESZÉLYES INCIDENSEKKEL KAPCSOLATBAN

(17) A Résztvevő Államok együttműködnek a CSBM-ek alkalmazási övezetén belüli katonai természetű veszélyes incidensek jelentésében és tisztázásában azért, hogy megelőzzék a lehetséges félreértéseket és csökkentsék azok kihatását valamely más Résztvevő Államra.

(17.1) Mindegyik Résztvevő Állam megjelöl egy kapcsolattartót az ilyen veszélyes incidensek esetén a kapcsolat felvételére, és erről értesíti az összes többi Résztvevő Államot. A kapcsolattartók jegyzéke rendelkezésre áll a CPC-nél.

(17.2) Ilyen veszélyes incidens esetén az a Résztvevő Állam, amelynek katonai erői részt vesznek az incidensben, a rendelkezésére álló információkat késedelem nélkül megküldi a többi Résztvevő Állam számára. Az ilyen incidens által érintett bármely Résztvevő Állam, szintén kérhet erre vonatkozó magyarázatot. A kérésekre azonnal válaszolnak.

(17.3) A Résztvevő Államok a veszélyes incidensekre vonatkozó információval kapcsolatos ügyeket a FSC-ben vagy a végrehajtást értékelő éves értekezleten vitathatják meg.

(17.4) Ezek az előírások nem befolyásolják a Résztvevő Államok veszélyes incidensekkel kapcsolatos bármely más nemzetközi megállapodás szerinti jogait és kötelezettségeit, és nem zárják ki a veszélyes incidensekkel kapcsolatos egyéb jelentési és tisztázási módszereket.

LÁTOGATÁSOK ÖNKÉNTES LEBONYOLÍTÁSA KATONAI TEVÉKENYSÉGEKKEL KAPCSOLATOS KÉTSÉGEK ELOSZLATÁSÁRA

(18) A CSBM-ek alkalmazási övezetében zajló katonai tevékenységekkel kapcsolatos kétségek eloszlatásának elősegítése érdekében ösztönzik a Résztvevő Államokat, hogy meghívjanak más Résztvevő Államokat a fogadó Állam területén olyan körzetek meglátogatásában való részvételre, melyekben ilyen kétségeket kiváltó okok lehetnek. Az ilyen meghívások nem sértik a (16)-(16.3) bekezdések szerinti tevékenységeket.

(18.1) Az ilyen látogatásokban való részvételre meghívott Államok között kell lenni azoknak, melyekről tudott, hogy kétségeik vannak. A meghívással egy időben a fogadó Állam közli az összes többi Résztvevő Állammal a látogatás lebonyolítására vonatkozó szándékát, jelezve a látogatás indokát, a meglátogatandó körzetet, a meghívott Államokat és a betartandó általános rendelkezéseket.

(18.2) Az ilyen látogatásokra vonatkozó rendelkezések, beleértve a többi Résztvevő Államtól meghívandó képviselők számát, a belföldi költségeket viselő fogadó Állam megítélésére vannak bízva. Ugyanakkor a fogadó Államnak kellően számításba kell venni valamennyi körülményt, hogy biztosítsa a látogatás hatékonyságát, a maximális nyitottságot és átláthatóságot és a meghívott képviselők biztonságát. Szintén számításba kell venni, amennyire lehetséges, a látogató képviselők látogatás tervét illető kívánságait. A fogadó Állam és a látogatásra képviselőket biztosító Államok a látogatásra vonatkozó közös vagy egyéni megjegyzéseiket megküldhetik valamennyi más Résztvevő Államnak.

IV. KAPCSOLATOK REPÜLŐBÁZIS LÁTOGATÁS

(19) Mindegyik Résztvevő Állam, amely a (10.) bekezdés szerinti információcsere tárgyát képező harci repülő egységekkel rendelkezik, valamennyi Résztvevő Államból látogatókat hív meg az ilyen egységek egyik béke repülőbázisára (ld.: Jegyzetek 1.) azért, hogy lehetőséget nyújtson a látogatóknak a repülőbázis tevékenységének megtekintésére, beleértve ebbe a repülőbázis funkcióinak teljesítéséhez szükséges előkészületeket, és benyomások szerzésére a bevetések megközelítő számát, valamint a repülési feladatok típusát illetően. Azok a Résztvevő Államok, amelyek csak egy olyan, a (10) bekezdés szerint jelentett repülő harcoló egységgel rendelkeznek, amely egy normál békeidős, harci repülőgépeket üzemeltető repülőbázison található, és amely az előző ötéves periódusban már rendezett ezen a bázison látogatást, az átláthatóság növelésétől vezéreltetve, választhatják azt, hogy a következő látogatást olyan bázisra szervezik, amely többcélú támadó vagy speciális támadó helikoptereket üzemeltet, és amelyet a (10) bekezdés szerint nem jelentettek. Amennyiben a (10) bekezdésben jelentett egyedüli, harci repülőgépeket üzemeltető repülőbázist a legutolsó látogatás óta jelentősen fejlesztették, vagy egy új típusú harci repülőgépet állítottak rendszerbe, úgy ennek a repülőbázisnak a meglátogatása javasolt a következő ötéves periódusban is. Azoknak a Résztvevő Államoknak, amelyek nem rendelkeznek a (10) bekezdés szerint jelentett repülő harcoló egységekkel, nem kell látogatást szervezniük arra a repülőbázisra, amely többcélú támadó vagy speciális támadó helikoptereket üzemeltet.

(20) Mindegyik Résztvevő Állam legalább egy ilyen látogatást rendez ötéves időszakonként. A Résztvevő Államok repülőbázis látogatás rendezésének új, mindenkire vonatkozó ötéves tervezési periódusa 1997. január 1-jén kezdődött. A Résztvevő Államok által a következő évekre tervezett ilyen látogatásokról adott előzetes információk megvitathatóak az éves végrehajtást értékelő értekezleteken.

(21) Szabályként elmondható, hogy minden Résztvevő Államból legfeljebb két látogatót hívnak meg.

(22) Ha a meglátogatandó repülőbázis másik Résztvevő Állam területén helyezkedik el, a meghívást az a Résztvevő Állam küldi el, amelynek területén a repülőbázis található /fogadó Állam/. Ilyen esetben a meghívásban meghatározzák azokat a kötelezettségek, amelyeket a fogadó Állam a látogatást rendező Államra átruházott.

(23) A látogatást rendező Állam határozza meg a látogatás programját együttműködve a fogadó Állammal, ha van ilyen. A látogatók a látogatást rendező Állam által kiadott és az ebben a dokumentumban szereplő előírásokkal összhangban lévő útmutatásokat fogják követni.

(24) A repülőbázis látogatásra vonatkozó eljárási szabályoknak a IV. Függelékben lévő előírásoknak kell megfelelniük.

(25) A meghívott állam saját döntésétől függően küldhet katonai és/vagy polgári látogatókat beleértve a fogadó Államba akkreditált személyeket is. A katonai látogatók általában egyenruhájukat, valamint rendfokozati és egyéb jelzéseiket viselik a látogatás során.

(26) A repülőbázis látogatás legalább 24 órán át tart.

(27) A látogatás során a látogatók tájékoztatást kapnak a repülőbázis rendeltetéséről és feladatairól, aktuális tevékenységéről, beleértve a légierő felépítésére és műveleteire vonatkozó idevágó információkat, melyek kitérnek a repülőbázis konkrét szerepére és alárendeltségére. A látogatást rendező Állam lehetőséget biztosít a látogatók számára, hogy a látogatás során megismerjék a repülőbázis rendszeres tevékenységét.

(28) A látogatók lehetőséget kapnak a parancsnokokkal és az állománnyal való találkozásra, beleértve a repülőbázison elhelyezkedő támogató- és ellátó egységek parancsnokait és állományát is. Lehetőséget nyújtanak a repülőbázison található valamennyi repülőgép típus megtekintésére.

(29) A látogatás befejezésekor a látogatást rendező Állam lehetőséget nyújt a látogatóknak arra, hogy összegyűljenek, továbbá találkozzanak a fogadó Állam hivatalos személyeivel és a repülőbázis vezető állományával is, hogy megvitassák a látogatás végrehajtását.

(30) A KATONAI KAPCSOLATOK ÉS EGYÜTTMŰKÖDÉS PROGRAMJA

KATONAI KAPCSOLATOK

(30.1) A Résztvevő Államok kölcsönös kapcsolataik további javítása, valamint a bizalom- és biztonságerősítés folyamatának továbbvitele érdekében önkéntes alapon és megfelelő módon előmozdítják és megkönnyítik:

(30.1.1) - a fegyveres erőik különböző szintű képviselőinek, elsősorban fiatal tiszteknek és parancsnokoknak a látogatásait és cseréjét;

(30.1.2) - a megfelelő katonai intézmények, elsősorban katonai egységek közötti kapcsolatokat;

(30.1.3) - a hadihajók és repülő egységek cserelátogatását;

(30.1.4) - helyek biztosítását katonai akadémiákon és iskolákon, valamint katonai kiképző tanfolyamokon a Résztvevő Államok fegyveres erőinek tagjai számára;

(30.1.5) - a katonai intézmények nyelvoktatási létesítményeinek használatát, a Résztvevő Államok fegyveres erői tagjainak idegen nyelvképzéséhez és nyelvtanfolyamok szervezését a katonai kiképzési intézményekben a katonai idegen nyelv oktatók számára;

(30.1.6) - a hadtudományok és más csatlakozó tudományok tudósai és szakértői közötti cserét és kapcsolatokat;

(30.1.7) - a Résztvevő Államok fegyveres erői tagjainak és a biztonsági kérdések valamint a védelempolitika civil szakértőinek részvételét és közreműködését tudományos konferenciákon, szemináriumokon, szimpóziumokon és tanulmányi látogatásokon;

(30.1.8) - a védelem és a biztonság kérdéseivel kapcsolatos közös tudományos kiadványok publikálását;

(30.1.9) - a fegyveres erők tagjai közötti sport- és kulturális eseményeket.

KATONAI EGYÜTTMŰKÖDÉS

Közös katonai gyakorlatok és kiképzés

(30.2) A Résztvevő Államok önkéntes alapon és lehetőségeik szerint közös kiképzéseket és gyakorlatokat hajtanak végre, hogy kölcsönös érdeklődésre számot tartó feladatok kidolgozására.

Látogatások katonai létesítményekben, magasabbegységeknél és meghatározott katonai tevékenységek megfigyelése.

(30.3) A Bécsi Dokumentum repülőbázis látogatással kapcsolatos intézkedésein kívül, mindegyik Résztvevő Állam látogatást rendez az összes többi Résztvevő Állam képviselői számára valamely katonai létesítményében vagy magasabbegységénél, vagy megfigyelőket hív a VI. cikkben meghatározott szint alatti katonai tevékenységekre. Ezek az események lehetőséget biztosítanak a látogatók vagy a megfigyelők számára arra, hogy megtekintsék az adott katonai létesítmény tevékenységét, megfigyeljék a magasabbegység kiképzését vagy a katonai gyakorlat végrehajtását.

(30.4) Mindegyik Résztvevő Állam megtesz mindent azért, hogy minden öt éves időszakban egy ilyen látogatást vagy megfigyelést megrendezzen.

(30.5) A maximális hatékonyság és költség-takarékosság biztosítása érdekében a Résztvevő Államok végrehajthatják az ilyen látogatásokat vagy megfigyeléseket, inter alia, a Bécsi Dokumentum intézkedéseinek megfelelően szervezett más látogatásokkal és eseményekkel együtt.

(30.6) A Bécsi Dokumentum (19-29) bekezdéseiben a repülőbázis látogatásokra meghatározott szabályokat, mutatis mutandis, kell alkalmazni a látogatásokra.

Megfigyelő látogatások

(30.7) Az V. cikk szerint bejelentés-köteles, de a VI. cikkben rögzítetteknél alacsonyabb szintű katonai tevékenységeket végrehajtó Résztvevő Államokat ösztönzik arra, hogy hívjanak megfigyelőket a többi, elsősorban a szomszédos Résztvevő Államokból az ilyen katonai tevékenységek megfigyelésére.

(30.8) A fogadó Államok az ilyen látogatásokat saját belátásuk szerint rendezik meg.

Szakértők biztosítása

(30.9) A Résztvevő Államok kinyilvánítják készségüket arra, hogy szakértőiket védelmi és biztonsági kérdések megvitatására bármely Résztvevő Állam rendelkezésére bocsássák.

(30.10) Ennek érdekében a Résztvevő Államok egy kapcsolattartót jelölnek ki, melyről tájékoztatják a többi Résztvevő Államot. Az ilyen kapcsolattartók jegyzéke a CPC-nél rendelkezésre áll.

(30.11) A Résztvevő Államok ilyen tárgyú üzenetváltásaikat továbbíthatják az EBESZ kommunikációs hálózatán keresztül, saját belátásuk szerint.

(30.12) A szakértők biztosítására vonatkozó részletekben az érintett Résztvevő Államok közvetlenül állapodnak meg.

Szemináriumok a katonai együttműködésről

(30.13) Az illetékes EBESZ testületek jóváhagyásával a CPC szemináriumokat szervez a Résztvevő Államok fegyveres erői közötti együttműködésről.

(30.14) A szemináriumok programja elsősorban az EBESZ-t érintő feladatokat foglalja magában, beleértve a fegyveres erők részvételét békefenntartó műveletekben, katasztrófa és veszélyhelyzet felszámolásában, menekült válságban és humanitárius segítségnyújtásban.

Információ csere a katonai kapcsolatokra és együttműködésre vonatkozó megállapodásokról

(30.15) Ezen előírások alapján a Résztvevő Államok információt cserélnek a más Résztvevő Államokkal kötött katonai kapcsolatokról és együttműködési programokról.

(30.16) A Résztvevő Államok elhatározták, hogy a „Katonai kapcsolatok és együttműködés programja” valamennyi EBESZ Résztvevő Állam teljes fegyveres erejére és teljes területére kiterjeszthető. Ennek a programnak a végrehajtását a XI. cikk szerinti végrehajtást értékelő éves értekezleteken fogják értékelni.

FŐBB FEGYVER- ÉS HADITECHNIKAI RENDSZEREK ÚJ TÍPUSAINAK BEMUTATÁSA

(31) Az első Résztvevő Állam, mely az alkalmazási övezetben lévő fegyveres erőinél „A katonai erőkre vonatkozó információk” intézkedésben meghatározott főbb fegyver- és haditechnikai rendszerek új típusát rendszeresíti a lehető legkorábbi alkalommal, de nem később, mint az alkalmazás megkezdését követő egy éven belül, bemutatót szervez a többi Résztvevő Állam képviselői számára, mely egybeeshet a dokumentumban rögzített más rendezvényekkel (ld.: Jegyzetek 2.). Kivételes esetben, az egyéb rendezvényekkel való együttes lebonyolítás érdekében, a Résztvevő Államok megszervezhetik a bemutatót a főbb fegyver- és haditechnikai rendszerek új típusának akár a fegyveres erőiknél történő hivatalos rendszeresítése előtt is, a rendszeresítési folyamat bármely fázisában, a fizikai rendelkezésre állás függvényében.

(32) Ha a bemutatóra más Résztvevő Állam területén kerül sor, a meghívást az a Résztvevő Állam (fogadó Állam) küldi el, melynek a területén a bemutatóra sor kerül. Ilyen esetekben a meghívásban meghatározzák azokat a kötelezettségeket, melyeket a fogadó Állam a bemutatót rendező Államra átruházott.

(33) A bemutatót rendező Állam határozza meg a bemutató programját, együttműködve a fogadó Állammal, ha van ilyen. A látogatók betartják a bemutatót rendező Állam e dokumentum előírásaival összhangban kiadott utasításait.

(34) A főbb fegyver- és haditechnikai rendszerek új típusainak bemutatására vonatkozó előírásoknak a IV. Függelékben lévő intézkedésekkel kell összhangban lenniük.

(35) A meghívott Állam saját döntésétől függően küldhet katonai és/vagy polgári látogatókat, beleértve a fogadó Államba akkreditált személyeket is. A katonai látogatók általában egyenruhájukat, valamint rendfokozati és egyéb jelzéseiket viselik a látogatás során.

A KAPCSOLATOKRA VONATKOZÓ INFORMÁCIÓK BIZTOSÍTÁSA

(36) Annak érdekében, hogy elősegítsék a valamennyi EBESZ Állam részvétele számára nyitott nemzetközi kapcsolatok tervezését, a Résztvevő Államok évenként információt szolgáltatnak kapcsolataikra vonatkozó terveikről az alábbiak szerint:

- repülőbázis látogatásokról (a 19-29 bekezdések szerint)

- katonai létesítmény, illetve katonai magasabbegység látogatásokról és bizonyos katonai tevékenységek megfigyeléséről (a 30.3-30.6 bekezdések szerint)

- megfigyelő látogatások (a 30.7-30.8 bekezdések szerint)

- főbb fegyver és haditechnikai eszközrendszerek új típusainak bemutatásáról (a 31-35 bekezdések szerint)

(37) A következő naptári évre vonatkozó terveket tartalmazó információkat a CPC-nek megküldik minden évben legkésőbb november 15-ig. A Résztvevő Államok előzetesen bejelentik a CPC-nek a fenti információk bármely változását. Ezen információkról a CPC tájékoztatja a Résztvevő Államokat legkésőbb december 1-ig.

V. BIZONYOS KATONAI TEVÉKENYSÉGEK ELŐZETES BEJELENTÉSE

(38) A Résztvevő Államok a (153.) és (154.) bekezdések intézkedéseinek megfelelően előzetes, írásbeli bejelentést tesznek az összes többi Résztvevő Államnak, a CSBM-ek alkalmazási övezetében a bejelentésköteles (3) katonai tevékenység kezdete előtt legalább 42 nappal.

(39) A bejelentést az a Résztvevő Állam teszi, amelynek területén a szóban forgó tevékenységet tervezik (fogadó Állam), akkor is, ha ezen Állam erőit a tevékenységbe nem vonják be, vagy ha részt vevő erőinek szintje nem éri el a bejelentési szintet. Ez nem menti fel a többi Résztvevő Államot a bejelentési kötelezettség alól, ha a tervezett katonai tevékenységben való részvételük eléri a bejelentési szintet.

(40) Bejelentik az itt következő összes olyan katonai tevékenységet - beleértve azokat is, amelyekben más Résztvevő Államok erői is részt vesznek - amelyet terepen, egy tevékenység keretében, a CSBM-ek alkalmazási övezetében az alábbiakban meghatározott vagy azoknál magasabb szinten hajtanak végre:

(40.1) A Résztvevő Államok szárazföldi erői (ld.: Jegyzetek 3.) magasabbegységeinek részvétele ugyanabban a gyakorlatban, amelyet közös műveleti parancsnokság alatt önállóan, vagy bármely légi- vagy haditengerészeti összetevővel együttesen folytatnak.

(40.1.1) Ez a katonai tevékenység bejelentési kötelezettség alá esik, ha abban bármikor:

- legalább 9000 fő, beleértve a támogató csapatokat, vagy

- legalább 250 harckocsi, vagy

- legalább 500, a III. melléklet (2.) bekezdésben meghatározott páncélozott harcjármű, vagy

- legalább 250 önjáró vagy vontatott tüzérségi eszköz, aknavető és sorozatvető (100 mm, vagy annál nagyobb űrméretű) vesz részt, amennyiben azok hadosztályba vagy legalább kettő, nem feltétlenül egyazon hadosztály alárendeltségébe tartozó dandárba/ezredbe szervezettek.

(40.1.2) A bejelentés tartalmazza a Résztvevő Államok légierejének részvételét is, ha a tevékenység során előreláthatólag 200 vagy több repülőgép-bevetésre kerül sor, nem számítva a helikopter-bevetéseket.

(40.2) Katonai erők alkalmazása haditengerészeti partraszállásban (ld.: Jegyzetek 4.), helikopteres kirakás vagy ejtőernyős bevetésben a CSBM-ek alkalmazási övezetében.

(40.2.1) Ezek a katonai tevékenységek bejelentési kötelezettség alá esnek, amennyiben bármelyikben legalább 3.000 fő vesz részt.

(40.3) A Résztvevő Államok szárazföldi csapatainak részvétele a CSBM-ek alkalmazási övezetén kívülről, az övezetben lévő érkezési pontokra történő átszállításban vagy a CSBM-ek alkalmazási övezetén belül, az övezetben lévő összpontosítási körletbe való mozgásban, abból a célból, hogy bejelentés-köteles gyakorlaton vegyenek részt vagy összpontosítást hajtsanak végre.

(40.3.1) Ezeknek az erőknek a megérkezése vagy összpontosítása bejelentési kötelezettség alá esik, amennyiben a tevékenység során bármikor részt vesz:

- legalább 9.000 fő, beleértve a támogató csapatokat, vagy

- legalább 250 harckocsi, vagy

- legalább 500, a III. melléklet (2.) bekezdésben meghatározott páncélozott harcjármű, vagy

- legalább 250 önjáró, vagy vontatott tüzérségi eszköz, aknavető és sorozatvető (100 mm vagy annál nagyobb űrméretű), amennyiben azok hadosztályba vagy legalább kettő, nem feltétlenül egyazon hadosztály alárendeltségébe tartozó dandárba/ezredbe szervezettek.

(40.3.2) Az övezetbe átszállított csapatokra az elfogadott CSBM-ek minden rendelkezése vonatkozik, ha elhagyják érkezési pontjukat azért, hogy részt vegyenek egy bejelentés-köteles gyakorlaton vagy összpontosítást hajtsanak végre a CSBM-ek alkalmazási övezetében.

(41) A részt vevő csapatok előzetes értesítése nélkül végrehajtott bejelentés-köteles katonai tevékenységek kivételt képeznek a 42 napos előzetes bejelentési kötelezettség alól.

(41.1) Ezeknek a tevékenységeknek a bejelentésére a fentiekben elfogadott szintek felett akkor kerül sor, amikor a részt vevő csapatok megkezdik tevékenységüket.

(42) Minden bejelentés-köteles katonai tevékenység írásbeli bejelentése a következő elfogadott formában történik:

(43) (A) Általános információk

(43.1) A katonai tevékenység megnevezése;

(43.2) A katonai tevékenység általános célja;

(43.3) A katonai tevékenységben részt vevő Államok neve;

(43.4) A katonai tevékenységet szervező és vezető vezetési szint;

(43.5) A katonai tevékenység kezdő és befejező napja.

(44) (B) Tájékoztatás a bejelentés-köteles katonai tevékenységek különböző típusairól

(44.1) A Résztvevő Államok szárazföldi csapatainak bevetése egyazon gyakorlatban, amelyet közös műveleti parancsnokság alatt önállóan vagy bármely légi vagy haditengerészeti összetevővel együttesen folytatnak:

(44.1.1) A katonai tevékenységben részt vevő (vagyis szárazföldi, partraszálló, légiszállítású, helikopter szállítású vagy légimozgékonyságú és légideszant) csapatok összlétszáma és több Állam részvétele esetén, ha vannak ilyenek, az egyes Államokból részt vevő csapatok létszáma;

(44.1.2) Mindegyik Államból a részt vevő magasabbegységek és egységek megnevezése, alárendeltsége, száma és típusa dandár/ezred vagy ezeknek megfelelő szintig, az utóbbiakat is beleértve;

(44.1.3) Mindegyik Állam harckocsijainak összmennyisége;

(44.1.4) Mindegyik Állam páncélozott harcjárműveinek és a páncélozott járműveken elhelyezett irányítható páncéltörő rakétaindító berendezések összmennyisége;

(44.1.5) A tüzérségi eszközök és sorozatvetők összmennyisége (100 mm vagy annál nagyobb űrméretű);

(44.1.6) A helikopterek összmennyisége, kategóriánként;

(44.1.7) A tervezett repülőgép bevetések száma, a helikopter bevetéseket kivéve;

(44.1.8) A légi tevékenységek célja;

(44.1.9) A részt vevő repülőgépek kategóriái;

(44.1.10) A részt vevő légierő tevékenységét szervező és irányító parancsnokság szintje;

(44.1.11) A hajófedélzeti tüzérségi támogatás;

(44.1.12) A partra irányuló egyéb hajófedélzeti támogatás jelzése;

(44.1.13) A részt vevő haditengerészeti erők tevékenységét szervező és irányító parancsnokság szintje.

(44.2) Katonai erők bevetése haditengerészeti partraszállásban, helikopteres kirakásban vagy ejtőernyős bevetésben a CSBM-ek alkalmazási övezetében:

(44.2.1) A bejelentés-köteles partraszállásban részt vevő haditengerészeti partraszálló csapatok összlétszáma és/vagy a bejelentés-köteles ejtőernyős bevetésben, vagy helikopteres kirakás tevékenységben részt vevő csapatok összlétszáma;

(44.2.2) A bejelentés-köteles partraszállási tevékenység esetén a berakodás pontja vagy pontjai, amennyiben azok a CSBM-ek alkalmazási övezetében vannak.

(44.3) A Résztvevő Államok szárazföldi magasabbegységeinek bevetése a CSBM-ek alkalmazási övezetén kívülről az övezetben lévő érkezési pontokra történő átszállításban, vagy a CSBM-ek alkalmazási övezetén belül az övezetben lévő összpontosítási körletbe való mozgásban, azért, hogy bejelentés-köteles gyakorlaton vegyenek részt vagy összpontosítást hajtsanak végre:

(44.3.1) Az átszállított csapatok összlétszáma;

(44.3.2) Az átszállításban részt vevő magasabbegységek száma és típusa;

(44.3.3) A bejelentés-köteles átszállításban vagy összpontosításban részt vevő harckocsik összmennyisége;

(44.3.4) A bejelentés-köteles átszállításban vagy összpontosításban részt vevő páncélozott harcjárművek összmennyisége;

(44.3.5) A bejelentés-köteles átszállításban vagy összpontosításban részt vevő tüzérségi eszközök és sorozatvetők (100 mm vagy annál nagyobb űrméretű) összmennyisége;

(44.3.6) Az érkezési pontok és az összpontosítási körletek földrajzi koordinátái.

(45) (C) A tevékenység tervezett körzete és ideje a CSBM-ek alkalmazási övezetében

(45.1) A katonai tevékenység tereptárgyakkal, szükség esetén földrajzi koordinátákkal is körülhatárolt körzete;

(45.2) A részt vevő magasabbegységeknek a CSBM-ek alkalmazási övezetében folytatott tevékenysége minden fázisának (így, csapatmozgások, szétbontakozás, csapatösszpontosítás, aktív gyakorlási fázis, befejező fázis) kezdési és befejezési dátuma;

(45.3) Az egyes fázisok harcászati célja és földrajzi körzete koordinátákkal körülhatárolva; és

(45.4) Az egyes fázisok rövid leírása.

(46) (D) Egyéb információk

(46.1) A naptári tervben a tevékenységre vonatkozó információkkal kapcsolatos változások, amennyiben ilyen előfordul;

(46.2) A tevékenység kapcsolódása más bejelentés-köteles tevékenységekhez.

VI. BIZONYOS KATONAI TEVÉKENYSÉGEK MEGFIGYELÉSE

(47) A Résztvevő Államok megfigyelőket hívnak meg az összes többi Résztvevő Államból a következő bejelentés-köteles katonai tevékenységekre:

(47.1) - A Résztvevő Államok szárazföldi erői (ld.: Jegyzetek 5.) magasabbegységeinek közös műveleti parancsnokság alatt önállóan vagy bármely légi- vagy haditengerészeti összetevővel együttesen végrehajtott gyakorlata.

(47.2) - Katonai erők bevetése haditengerészeti partraszállásban, helikopteres deszant tevékenységben vagy ejtőernyős bevetésben a CSBM-ek alkalmazási övezetében.

(47.3) - A Résztvevő Államok szárazföldi erői magasabbegységeinek részvétele a CSBM-ek alkalmazási övezetén kívülről az övezetben lévő érkezési pontokra történő átszállításban, vagy a CSBM-ek alkalmazási övezetén belül az övezetben lévő összpontosítási körletbe való mozgásban, abból a célból, hogy bejelentés-köteles tevékenységben vegyenek részt vagy összpontosítást hajtsanak végre. Az övezetbe átszállított csapatokra az elfogadott CSBM-ek valamennyi rendelkezése vonatkozik, ha elhagyják érkezési pontjukat azért, hogy részt vegyenek egy bejelentés-köteles gyakorlaton vagy összpontosítást hajtsanak végre a CSBM-ek alkalmazási övezetében.

(47.4) A fent említett tevékenységek megfigyelés tárgyát képezik, amennyiben a részt vevő csapatok létszáma legalább 13.000 fő, vagy ha a részt vevő harckocsik száma legalább 300, vagy ha a III. melléklet (2.) bekezdésében meghatározott páncélozott harcjárművek száma legalább 500, vagy ha az önjáró- és vontatott tüzérségi eszközök, aknavetők és sorozatvetők (100 mm vagy annál nagyobb űrméretű) száma legalább 250. Haditengerészeti partraszállás, helikopteres kirakás vagy ejtőernyős bevetés akkor képezi megfigyelés tárgyát, amennyiben a részt vevő csapatok létszáma legalább 3500 fő.

(48) A fogadó Állam az a Résztvevő Állam, amelynek területén a bejelentett tevékenységre sor kerül.

(49) A fogadó Állam fogadói kötelezettségeit átruházhatja a fogadó Állam területén folytatandó katonai tevékenységben részt vevő másik Államra vagy Államokra, mely(ek) így felelős Állam(ok) lesz(nek). Ilyen esetekben a fogadó Állam a tevékenység megfigyelésére szóló meghívásában pontosan meghatározza a kötelezettségek megosztását.

(50) Minden Résztvevő Állam legfeljebb két megfigyelőt küldhet a megfigyelendő katonai tevékenységre. A meghívott Állam saját döntésétől függően küldhet katonai és/vagy polgári megfigyelőt, beleértve a fogadó országba akkreditált személyeket is. A katonai megfigyelők feladatuk teljesítése közben általában egyenruhájukat és rendfokozati és egyéb jelzéseiket viselik.

(51) A bizonyos katonai tevékenységek megfigyelésére vonatkozó előírásoknak a IV. Függelékben lévő intézkedéseknek kell megfelelniük.

(52) A megfigyelés időtartamát a fogadó vagy a felelős Állam határozza meg, lehetővé téve, hogy a megfigyelők a bejelentés-köteles katonai tevékenységet megfigyelhessék attól az időponttól kezdve, amikor az eléri vagy meghaladja az elfogadott megfigyelési szintet addig az időpontig, amikor a tevékenység már nem éri el a megfigyelési szinteket.

(53) A megfigyelők kéréseket terjeszthetnek elő a megfigyelési programmal kapcsolatban. A fogadó vagy felelős Állam lehetőség szerint teljesíti azokat.

(54) A megfigyelőket küldetésük során a Diplomáciai Kapcsolatokra vonatkozó Bécsi Szerződésben a diplomáciai képviselőknek biztosított kiváltságok és mentességek illetik meg.

(55) A Résztvevő Államok biztosítják, hogy a megfigyelt katonai tevékenységben részt vevő hivatalos személyek és katonák, továbbá a katonai tevékenység területén lévő más fegyveres személyek is, kellő tájékoztatást kapjanak a megfigyelők jelenlétéről, státuszáról és feladatairól.

(56) A fogadó vagy felelős Állam nem köteles korlátozott hozzáférésű területek, létesítmények vagy védelmi objektumok megfigyelését engedélyezni.

(57) Annak érdekében, hogy a megfigyelőknek lehetővé tegye annak megállapítását, hogy a bejelentett tevékenység nem fenyegető jellegű és azt a bejelentés előírásainak megfelelően hajtják végre, a fogadó vagy felelős Állam:

(57.1) - a megfigyelési program megkezdésekor tájékoztatást ad a tevékenység céljáról, a kiindulási helyzetről, a tevékenység mozzanatairól, valamint a lehetséges változásokról a bejelentéshez képest és ellátja a megfigyelőket napra lebontott megfigyelési programmal;

(57.2) - ellátja a megfigyelőket egy, a bejelentett katonai tevékenység területét és a térségben a kiinduló harcászati helyzetet ábrázoló, 1:250.000-nél nem kisebb méretarányú térképpel. A bejelentett katonai tevékenység teljes területének ábrázolása érdekében kiegészítésként nagyobb méretarányú térkép is biztosítható;

(57.3) - ellátja a megfigyelőket megfelelő megfigyelő eszközökkel; továbbá a megfigyelőknek engedélyezik saját távcsöveik, térképeik, fényképezőgépeik és videokameráik, diktafonjaik és kézi, passzív éjjellátó készülékeik használatát. A fent említett eszközöket a fogadó vagy felelős Állam megvizsgálja és használatukat engedélyezheti. Megállapodás szerint a fogadó vagy felelős Állam felfüggesztheti bizonyos eszközök használatát korlátozott hozzáférésű területeken, létesítményekben vagy védelmi objektumokban;

(57.4) - ösztönözve van arra, hogy amikor lehetséges, és a megfigyelők biztonságára való kellő tekintettel, biztosítsa a katonai tevékenység körzetének légi megfigyelését, lehetőleg helikopterről. Ha ezt a megfigyelést végrehajtják, lehetőséget kell biztosítani számukra, hogy megfigyeljék a levegőből a gyakorlaton részt vevő erők elhelyezkedését annak érdekében, hogy a gyakorlat kiterjedéséről és méretéről átfogó képet kapjanak. A megfigyelésen jelenlévő mindegyik Résztvevő Állam legalább egy megfigyelőjének lehetőséget kell biztosítani arra, hogy részt vegyen a légi megfigyelésen. A helikoptereket és/vagy repülőgépeket a fogadó Állam vagy a fogadó Állam kérésére és a vele történt megállapodás alapján, egy másik Résztvevő Állam biztosíthatja;

(57.5) - térképek segítségével naponta minimálisan egyszer tájékoztatót tart a megfigyelőknek a katonai tevékenység különböző fázisairól és azok menetéről, valamint a megfigyelők földrajzi helyzetéről; légi vagy haditengerészeti erőkkel együttesen folytatott szárazföldi tevékenység esetén valamennyi résztvevő haderőnem képviselői tájékoztatást adnak;

(57.6) - lehetőséget biztosít a katonai tevékenységben részt vevő Állam(ok) erőinek közvetlen megfigyelésére, úgy, hogy a megfigyelők a teljes tevékenység folyamatáról benyomást szerezhessenek; ennek érdekében a megfigyelők lehetőséget kapnak arra, hogy minden hadosztály vagy annak megfelelő szintű magasabbegység harcoló- és támogató egységeit megfigyelhessék és, amennyiben lehetséges, a hadosztály vagy annak megfelelő szint alatti egységeket meglátogassák és találkozzanak a parancsnokokkal és a katonákkal. A részt vevő magasabbegységek, valamint a meglátogatott egységek parancsnokai és vezető állománya tájékoztatja a megfigyelőket saját egységük feladatáról és elhelyezkedéséről;

(57.7) - kíséri a megfigyelőket a katonai tevékenység területén; a megfigyelők betartják a fogadó vagy felelős Államnak e dokumentum rendelkezéseivel összhangban álló utasításait;

(57.8) - a megfigyelőknek lehetőséget biztosít arra, hogy nagykövetségükkel vagy más hivatalos képviseletükkel és konzulátusukkal késedelem nélkül érintkezésbe léphessenek; ennek költségeit a fogadó vagy felelős Állam nem köteles fedezni;

(57.9) - minden egyes megfigyelés befejezésekor lehetőséget teremt arra, hogy a megfigyelők találkozzanak egymással és a fogadó Állam hivatalos személyeivel a megfigyelt tevékenység menetének megvitatására. Amennyiben a fogadó Államon kívül más Államok is részt vesznek a tevékenységben, azoknak az Államoknak a katonai képviselőit is meghívják erre a megbeszélésre.

(58) Nem szükséges megfigyelőket hívni olyan bejelentés-köteles katonai tevékenységre, amelyet a részt vevő csapatok előzetes értesítése nélkül hajtanak végre, amennyiben a bejelentés-köteles tevékenységek időtartama nem haladja meg a 72 órát. E tevékenységek fenti időtartamon túli folytatása megfigyelésköteles, ha elérik vagy meghaladják az elfogadott megfigyelési szintet. A megfigyelési program, amennyire ez a gyakorlatban lehetséges, követi az e dokumentumban felsorolt, a megfigyelésre vonatkozó minden rendelkezést.

(59) A Résztvevő Államokat ösztönzik arra, hogy valamennyi Résztvevő Állam - a fogadó Állam által meghatározott eljárások szerint akkreditált - média-képviselői számára tegyék lehetővé a jelenlétet a megfigyelt katonai tevékenységeken. Ilyen esetekben valamennyi Résztvevő Állam média-képviselői megkülönböztetés nélküli eljárásban részesülnek, és egyformán hozzáférhetnek a számukra nyitott tevékenységekhez.

(59.1) A média képviselőinek jelenléte nem akadályozhatja sem a katonai tevékenység folyamatát, sem a megfigyelőket feladataik végrehajtásában.

(60) A fogadó vagy a felelős állam biztosítja a szállítást a megfigyelők számára a meghívásban megadott helyről a bejelentett tevékenység területére úgy, hogy a megfigyelők a megfigyelési program megkezdése előtt megérkezzenek oda. Megfelelő szállítási eszközöket biztosít továbbá a megfigyelők számára a katonai tevékenység területén, valamint visszajuttatásukhoz egy másik, a meghívásban a megfigyelési program befejezésére megadott helyre.

VII. ÉVES NAPTÁRI TERVEK

(61) Minden Résztvevő Állam kicseréli a többi Résztvevő Állammal a CSBM-ek alkalmazási övezetében a következő naptári évre előirányzott, előzetes bejelentési kötelezettség (ld.: Jegyzetek 6.) alá eső katonai tevékenységeinek naptári tervét. Az a Résztvevő Állam, amely bármely más Résztvevő Állam által végrehajtott előzetes bejelentés tárgyát képező katonai tevékenység házigazdája, éves naptári tervében szerepelteti ezeket a tevékenységeket. A következő évre vonatkozó naptári tervet írásban, a (153) és (154) bekezdések előírásainak megfelelően, minden évben legkésőbb november 15-ig továbbítják.

(62) Ha egy Résztvevő Állam nem tervez előzetes bejelentés tárgyát képező katonai tevékenységet, erről az éves naptári tervek cseréjével kapcsolatban leírtak szerint tájékoztatja az összes többi Résztvevő Államot.

(63) Mindegyik Résztvevő Állam a fenti tevékenységeket időrendben sorolja fel és minden egyes tevékenységről tájékoztatást ad a következő modell szerint:

(63.1) - a bejelentendő katonai tevékenységek száma;

(63.2) - a katonai tevékenység sorszáma;

(63.2.1) - a katonai tevékenység típusa és megnevezése;

(63.2.2) - a katonai tevékenység általános jellemzői és célja;

(63.2.3) - a katonai tevékenységben részt vevő Államok;

(63.2.4) - a katonai tevékenység területe tereptárgyakkal jelölve, ahol lehetséges, és földrajzi koordinátákkal meghatározva;

(63.2.5) - a katonai tevékenység tervezett időtartama az előrelátható kezdési és befejezési dátumokkal jelölve;

(63.2.6) - a katonai tevékenységben részt vevő csapatok (ld.: Jegyzetek 7.) tervezett összlétszáma;

(63.2.7) - a katonai tevékenységben részt vevő mindegyik Állam erőinek tervezett összlétszáma, ha ez értelmezhető. Olyan tevékenységeket illetően, amelyekben több mint egy Állam vesz részt, az ilyen információt a fogadó Állam biztosítja;

(63.2.8) - a katonai tevékenységben részt vevő fegyveres erők jellege;

(63.2.9) - a katonai tevékenység várható szintje és a közvetlen műveleti parancsnokság megnevezése, amelynek vezetése alatt a katonai tevékenységre sor kerül;

(63.2.10) - a katonai tevékenységben várhatóan részt vevő hadosztályok száma és típusa;

(63.2.11) - bármely kiegészítő információ, inter alia, a fegyveres erők összetevőire vonatkozóan, melyet a katonai tevékenységet tervező Résztvevő Állam idetartozónak tekint.

(64) Amennyiben a katonai tevékenységekre vonatkozó naptári tervekben változtatások válnak szükségessé, ezekről az összes többi Résztvevő Államot tájékoztatják, legkésőbb a megfelelő bejelentésben.

(65) Amennyiben egy Résztvevő Állam részéről szükségessé válik egy, az éves naptári tervében szereplő katonai tevékenység törlése vagy szintjének bejelentési szint alá történő csökkentése, erről azonnal tájékoztatja a többi Résztvevő Államot.

(66) Az előzetes bejelentési kötelezettség alá eső, de a naptári tervben nem szereplő katonai tevékenységekről szóló tájékoztatást, mihelyt lehetséges, megküldik minden Résztvevő Államnak a naptári terv kialakított modelljének megfelelően.

VIII. KORLÁTOZÓ RENDELKEZÉSEK

(67) A következő intézkedéseket kell alkalmazni az előzetes bejelentést igénylő katonai tevékenységekre (ld.: Jegyzetek 7.):

(67.1) Egyetlen Résztvevő Állam sem hajt végre három éven belül egynél több olyan előzetes bejelentést igénylő olyan katonai tevékenységet, melyben több mint 40.000 fő, vagy 900 harckocsi, vagy 2000 páncélozott harcjármű, vagy 900 önjáró és vontatott tüzérségi eszköz, aknavető és sorozatvető (100 milliméteres vagy nagyobb űrméretű) vesz részt.

(67.2) Egyetlen Résztvevő Állam sem hajt végre egy naptári éven belül 6-nál több előzetes bejelentést igénylő olyan katonai tevékenységet, melyek bármelyikében 13.000 főnél vagy 300 harckocsinál, vagy 500 páncélozott harcjárműnél, vagy 300 önjáró és vontatott tüzérségi eszköznél, aknavetőnél és sorozatvetőnél (100 milliméteres vagy annál nagyobb űrméretű) több, de 40.000 főnél vagy 900 harckocsinál vagy 2000 páncélozott harcjárműnél, vagy 900 önjáró és vontatott tüzérségi eszköznél, aknavetőnél és sorozatvetőnél (100 milliméteres vagy nagyobb űrméretű) kevesebb vesz részt.

(67.2.1) Egyetlen Résztvevő Állam sem hajt végre egy naptári éven belül ebből a hat katonai tevékenységből 3-nál több előzetes bejelentés tárgyát képező olyan katonai tevékenységet, melyek bármelyikében több mint 25.000 fő vagy 400 harckocsi, vagy 800 páncélozott harcjármű, vagy 400 önjáró és vontatott tüzérségi eszköz, aknavető és sorozatvető (100 milliméteres vagy nagyobb űrméretű) vesz részt.

(67.3) Egyetlen Résztvevő Állam sem hajt végre egy időben háromnál több előzetes bejelentés tárgyát képező olyan katonai tevékenységet, melyek bármelyikében több mint 13.000 fő vagy 300 harckocsi, vagy 500 páncélozott harcjármű, vagy 300 önjáró és vontatott tüzérségi eszköz, aknavető és sorozatvető (100 milliméter vagy annál nagyobb űrméretű) vesz részt.

(68) Mindegyik Résztvevő Állam a (153.) és (154.) bekezdéseknek megfelelően minden év november 15-ig írásban tájékoztatja az összes többi Résztvevő Államot azokról az előzetes bejelentés tárgyát képező katonai tevékenységekről, amelyeket a második következő évben tervez végrehajtani, vagy annak házigazdája lesz, és amelyekben több, mint 40.000 fő vagy 900 harckocsi, vagy 2000 páncélozott harcjármű, vagy 900 önjáró és vontatott tüzérségi eszköz, aknavető és sorozatvető (100 milliméter vagy nagyobb űrméretű) vesz részt. A tevékenységre vonatkozó előzetes információk tartalmazzák annak általános célját, időpontját és időtartamát, területét, kiterjedését és a részt vevő Államokat.

(69) Ha egy Résztvevő Állam nem tervez előre ilyen katonai tevékenységet, erről az éves naptári tervek cseréjével kapcsolatban leírtak szerint tájékoztatja az összes többi Résztvevő Államot.

(70) Egyetlen Résztvevő Állam sem hajt végre előzetes bejelentést igénylő olyan katonai tevékenységet, melyben több, mint 40.000 fő vagy 900 harckocsi, vagy 2000 páncélozott harcjármű, vagy 900 önjáró és vontatott tüzérségi eszköz, aknavető és sorozatvető (100 milliméter vagy annál nagyobb űrméretű) vesz részt kivéve, ha arról a fent meghatározottak szerint tájékoztatást adtak, és ha azt belefoglalták az éves naptári tervbe minden év november 15-ig.

(71) Ha a naptári tervbe foglaltakon kívül előzetes bejelentést igénylő katonai tevékenységek történnek, azok száma a lehető legkevesebb legyen.

IX. AZ ELŐÍRÁSOK BETARTÁSA ÉS HELYSZÍNI ELLENŐRZÉSE

(72) A madridi Mandátumnak megfelelően az elfogadásra kerülő bizalom- és biztonságerősítő intézkedésekhez „az ellenőrzésnek az intézkedések tartalmával összhangban álló formáit biztosítják”.

(73) A Résztvevő Államok elismerik, hogy a nemzeti technikai ellenőrző eszközök szerepet játszhatnak az elfogadott bizalom- és biztonságerősítő intézkedések végrehajtásának figyelemmel kísérésében.

ELLENŐRZÉS

(74) Az e dokumentumban foglalt rendelkezésekkel összhangban, minden Résztvevő Államnak joga van ellenőrzéseket végezni bármely más Résztvevő Állam területén a CSBM-ek alkalmazási övezetében. Az ellenőrző Állam meghívhat más Résztvevő Államokat az ellenőrzésben való részvételre.

(75) Bármely Résztvevő Állam intézhet ellenőrzésre vonatkozó kérést egy másik Résztvevő Államhoz a CSBM-ek alkalmazási övezeten belül. Anélkül, hogy sérülne a Résztvevő Államok azon joga, hogy az ellenőrző Állam által megszabott határidőkön belül ellenőrzéseket jelentsenek be és hajtsanak végre, a Résztvevő Államok az ellenőrzések bejelentésénél figyelembe veszik azt az információt, amelyet a résztvevő Államok évente megadnak egymásnak a fogadó Állam hivatalos nemzeti- és vallási ünnepeiről.

(76) A Résztvevő Államok egyike sem köteles a CSBM-ek alkalmazási övezetében lévő területén egy naptári évben háromnál több ellenőrzést elfogadni.

(76.1) Amennyiben egy Résztvevő Állam egy naptári évben már fogadott három ellenőrzését, erről tájékoztatja valamennyi Résztvevő Államot.

(77) A Résztvevő Államok egyike sem köteles egy naptári évben egynél több ellenőrzést elfogadni ugyanazon Résztvevő Államtól.

(78) Ha egy ellenőrzést vis major miatt nem lehetett végrehajtani, az nem számít ellenőrzésnek.

(78.1) Ha egy ellenőrző Állam vis major miatt nem tud végrehajtani egy ellenőrzést, akkor késedelem nélkül részletes magyarázatot ad az okokról.

(78.2) Ha az ellenőrzött Állam vis major miatt nem képes ellenőrzést fogadni, diplomáciai vagy más hivatalos csatornán késedelem nélkül részletes magyarázatot ad az okokról, és ha lehetséges megadja a vis major bejelentését előidéző körülmények várható időtartamát. Ez a következők szerint történhet:

(78.2.1) - az ellenőrzésre vonatkozó kérésre adott válaszában; vagy

(78.2.2) - az ellenőrzésre vonatkozó kérésre adott pozitív választ követően és az ellenőrcsoport belépési pontra érkezése előtt az ellenőrző Államnak megküldött megfelelő tájékoztatásban; vagy

(78.2.3) - az ellenőrcsoport belépési pontra érkezését követően. Ez esetben az ellenőrcsoport vezetője részére azonnal meg kell adni a megfelelő magyarázatot.

(79) Az a Résztvevő Állam, amelyhez ilyen kérést intéztek, az elfogadott határidőn belül pozitív választ ad a kérésre a (76.) és (77.) bekezdésekben foglalt előírások figyelembe véve.

(80) Az ellenőrzést kérő Résztvevő Állam egy konkrét területet jelölhet ki ellenőrzésre egy másik Állam területén a CSBM-ek alkalmazási övezetében. Erre a térségre a továbbiakban „kijelölt területként” történik a hivatkozás. A kijelölt terület magában foglalja azt a területet, ahol a bejelentés-köteles katonai tevékenység folyik, vagy ahol a másik Résztvevő Állam feltételezése szerint bejelentés-köteles katonai tevékenységet folytatnak. A kijelölt területet a bejelentés tárgyát képező katonai tevékenység kiterjedése és szintje határozza meg és határolja be, de az nem lehet nagyobb egy hadsereg szintű katonai tevékenységhez szükséges területnél.

(81) A kijelölt területen az ellenőrcsoportnak, melyet a fogadó Állam képviselői kísérnek, lehetővé teszik katonai vagy egyéb védelmi létesítményekhez, hadihajókhoz, földi és légi katonai járművekhez a hozzáférést, azokba a belépést és azok akadálytalan megfigyelését azon területek vagy érzékeny pontok kivételével, ahová a bejutás normál esetben tilos vagy korlátozott. A zárt területek száma és azok kiterjedése a lehető legkisebb kell, hogy legyen. Azok a területek, ahol bejelentés-köteles katonai tevékenységre kerülhet sor, nem nyilváníthatók zárt területnek, kivéve egyes állandó vagy ideiglenes katonai létesítményeket, amelyek kiterjedésének a lehető legkisebbnek kell lennie, következésképpen azok a területek nem lesznek felhasználhatók bejelentés-köteles katonai tevékenységek ellenőrzésének megakadályozására. A zárt területeket nem használják fel az ellenőrzésekről elfogadott rendelkezésekkel összeegyeztethetetlen módon.

(82) A kijelölt területen belül a fogadó Állam haderőin kívül ott lévő más Résztvevő Államok haderői is ellenőrzés hatálya alá esnek. Az ellenőrzés során ezen erők képviselői együttműködnek a fogadó Állammal.

(83) Az ellenőrzés a földről, a levegőből vagy mindkét helyről elvégezhető.

(84) A fogadó Állam képviselői kísérik az ellenőrcsoportot akkor is, amikor az földi vagy légi szállítójárműveken tartózkodik, a járművek igénybevételének megkezdésétől mindaddig, amíg azokat már nem használják ellenőrzési célra.

(85) Az ellenőrző Állam kérésében, amelyet a fogadó Állam területére történő tervezett belépése előtt legalább 36 órával, de öt napnál nem korábban megküld, közli a fogadó Állammal:

(85.1) - a kijelölt terület földrajzi koordinátákkal meghatározott elhelyezkedését;

(85.2) - az ellenőrcsoport által előnyben részesített belépési pontot/pontokat;

(85.3) - a belépési pont(ok)ra való oda- és visszautazás módját, és ha alkalmazható, a kijelölt területre való oda- és visszautazás módját;

(85.4) - azt, hogy a kijelölt területen belül hol kezdődik az ellenőrzés;

(85.5) - azt, hogy az ellenőrzést a földről, a levegőből vagy egyidejűleg mindkét helyről végzik-e;

(85.6) - azt, hogy a légi ellenőrzést repülőgépről, helikopterről vagy mindkettőről végzik-e;

(85.7) - azt, hogy az ellenőrcsoport a fogadó Állam által biztosított földi járműveket vagy, kölcsönös megállapodás esetén, saját járműveit használja-e;

(85.8) - az ellenőrzés további eszközeit, amelyek a (95.) bekezdés szerint külön hozzájárulás tárgyát képezik;

(85.9) - az ellenőrzésben részt vevő más Résztvevő Államokat, ha vannak;

(85.10) - a fogadó Államba belépő ellenőrök diplomáciai vízumának kiadásához szükséges információkat.

(85.11) - az ellenőrzés során használatra javasolt EBESZ munkanyelv(ek)et.

(86) A kérésre a lehető legrövidebb időn belül, de legkésőbb 24 órán belül adnak választ. A kérés megküldését követő 36 órán belül az ellenőrcsoport részére biztosítani kell a fogadó Állam területére történő belépést.

(87) Bármely ellenőrzésre vonatkozó kérést és az arra adott választ késedelem nélkül megküldik az összes Résztvevő Államnak.

(88) A fogadó Államnak a kijelölt területhez a lehető legközelebb lévő belépési pontot/pontokat kell meghatároznia. A fogadó Állam biztosítja, hogy az ellenőrcsoport a belépési pont(ok)ról késedelem nélkül elérjen a kijelölt területre. A fogadó Állam válaszában jelzi, hogy a hat hivatalos EBESZ munkanyelv közül melyiket használják az ellenőrzés során.

(89) Minden Résztvevő Állam elősegíti az ellenőrcsoportok áthaladását saját területén keresztül.

(90) Az ellenőrcsoport kijelölt területre való megérkezését követő 48 órán belül az ellenőrzés befejeződik.

(91) Egy ellenőrcsoportban legfeljebb négy ellenőr vehet részt. Az ellenőrző Állam meghívhat más Résztvevő Államokat az ellenőrzésben való részvételre. Az ellenőrcsoport legfeljebb három Résztvevő Állam állampolgáraiból tevődhet össze. Az ellenőrcsoport vezetőjét az ellenőrző Állam biztosítja, melynek legalább annyi ellenőre van a csoportban, mint bármely meghívott Államnak. Az ellenőrcsoportért az ellenőrző Állam felelős, melynek kvótájából az ellenőrzést leszámolják. Az ellenőrzés során az ellenőrcsoport két alcsoportra válhat szét.

(92) Az ellenőröket, és ha van, a kisegítő személyzetet küldetésük során a Diplomáciai Kapcsolatokra vonatkozó Bécsi Szerződésben biztosított kiváltságok és mentességek illetik meg.

(93) A Résztvevő Államok biztosítják, hogy a kijelölt területen tartózkodó katonák, más fegyveres és hivatalos személyek megfelelő tájékoztatást kapjanak az ellenőrök és, ha vannak, a kisegítő személyek jelenlétéről, státuszáról és feladatairól. A fogadó Állam biztosítja, hogy képviselői ne hajtsanak végre olyan tevékenységet, amely veszélyeztetheti az ellenőröket és, ha vannak, a kisegítő személyeket. Az ellenőrök és, ha vannak, a kisegítő személyek feladataik végzése során figyelembe veszik a fogadó Állam képviselői által ismertetett biztonsági előírásokat.

(94) A fogadó Állam az ellenőrcsoport számára az ellenőrzés végrehajtására alkalmas helyen megfelelő ellátást, szállást és, szükség esetén, orvosi ellátást biztosít; ez ugyanakkor nem zárja ki, hogy az ellenőrcsoport saját sátrait és ellátmányát használja.

(95) Az ellenőrcsoport saját térképeit, vázlatait, fényképezőgépeit és videokameráit, távcsöveit, kézi passzív éjjellátó készülékeit és diktafonjait használja. A csoport olyan további eszközöket is használhat az ellenőrzés során, amelyeket kérésében megjelölt, és amelyek a fogadó Állam külön hozzájárulásának tárgyát képezik. Az ellenőrcsoport a kijelölt területre való megérkezésekor bemutatja ezeket az eszközöket a fogadó Állam képviselőinek. Ezen felül a fogadó Állam biztosíthat az ellenőrcsoport számára egy, az ellenőrzésre kijelölt területet ábrázoló térképet.

(96) Az ellenőrcsoport használhatja a fogadó Állam megfelelő távközlési eszközeit annak érdekében, hogy az ellenőrző Államnak a fogadó Államba akkreditált nagykövetségével vagy más hivatalos missziójával és konzulátusával érintkezésbe lépjen.

(97) A fogadó Állam az ellenőrcsoport számára megfelelő távközlési eszközöket biztosít az alcsoportok közötti folyamatos összeköttetés céljából.

(98) Az ellenőrök egyeztetett időpontokban jogosultak tájékoztatót kérni és kapni a fogadó Állam vagy azon más Résztvevő Államok katonai képviselőitől, amelynek a kijelölt területen katonai magasabbegységei és egységei települtek. Az ellenőrök kérésére az ilyen tájékoztatót a kijelölt területen lévő magasabbegységek/egységek parancsnokai tartják meg. A fogadó Állam tájékoztatókkal kapcsolatos javaslatait figyelembe veszik. A megtartandó tájékoztatók, amelyeket a fogadó Állam és azon más Résztvevő Államok katonai képviselői, amelynek a kijelölt területen katonai magasabbegységei és egységei települtek, valamint a kijelölt területen belül található katonai magasabbegységek és egységek parancsnokai vagy megbízott/kijelölt parancsnokai tartanak meg, inter alia, tartalmazhatják a következő információkat:

(98.1) 1. Általános információ a kijelölt területen belül található magasabbegységekről vagy egységekről:

(98.1.1) - A kijelölt terület ábrázolása és leírása;

(98.1.2) - A katonai magasabbegységek vagy egységek hivatalos megnevezése;

(98.1.3) - A katonai magasabbegységek vagy egységek parancsnokságainak béke elhelyezési körlete a pontos földrajzi koordináták megjelölésével;

(98.1.4) - A jelentett katonai magasabbegységek vagy egységek alárendeltségi szintjei;

(98.1.5) - Béke rendszeresített létszám és a főbb fegyver- és haditechnikai eszközrendszerek mennyisége (kategóriánként);

(98.1.6) - Információ a kijelölt területen belül található főbb gyakorló- és lőterekről;

(98.1.7) - A magasabbegységek vagy egységek aktuális tevékenysége.

Folyamatban lévő katonai tevékenység esetén, információ a következőkről:

(98.1.7.1) - A tevékenység megnevezése;

(98.1.7.2) - A katonai tevékenységben résztvevő magasabbegységek vagy egységek hivatalos megnevezése;

(98.1.7.3) - A tevékenységben résztvevő összesített személyi létszám és a főbb fegyver és harci technikai eszközrendszerek (kategóriánkénti) mennyisége;

(98.1.7.4) - A tevékenység helyszíne;

(98.1.7.5) - A tevékenység aktuális fázisa;

(98.1.7.6) - A katonai tevékenység tervezett időtartama;

(98.1.8) - Önkéntes alapon, bármely más kapcsolódó információ;

(98.2) 2. A kijelölt területen belül található katonai magasabbegységek és egységek parancsnokai vagy megbízott/kijelölt parancsnokainak tájékoztatója, amennyiben a (98) bekezdés szerint kértek tájékoztatót:

(98.2.1) - A katonai magasabbegység vagy egység hivatalos megnevezése;

(98.2.2) - A katonai magasabbegységek vagy egységek parancsnokságainak béke elhelyezési körlete a pontos földrajzi koordináták megjelölésével;

(98.2.3) - A jelentett katonai magasabbegység vagy egység alárendeltségi szintjei;

(98.2.4) - A katonai magasabbegység vagy egység béke rendszeresített létszáma és a főbb fegyver- és haditechnikai eszközrendszerek mennyisége (kategóriánként);

(98.2.5) - Információ a kijelölt területen belül található, a magasabbegységhez vagy egységhez tartozó főbb gyakorló- és lőterekről;

(98.2.6) - A magasabbegység vagy egység aktuális tevékenysége.

Folyamatban lévő katonai tevékenység esetén, információ a következőkről:

(98.2.6.1) - A magasabbegység vagy egység tevékenységének megnevezése;

(98.2.6.2) - A tevékenységben a magasabbegységtől vagy az egységtől résztvevő összesített személyi létszám és a főbb fegyver és harci technikai eszközrendszerek (kategóriánkénti) mennyisége;

(98.2.6.3) - A tevékenység helyszíne;

(98.2.6.4) - A tevékenység aktuális fázisa;

(98.2.6.5) - A katonai tevékenység tervezett időtartama;

(98.2.7) - Önkéntes alapon, bármely más kapcsolódó információ.

(99) Az ellenőrző Állam meghatározza, hogy a légi ellenőrzést repülőgép, helikopter vagy mindkettő használatával végzi. Az ellenőrzésnél alkalmazott légi járművet az ellenőrző és a fogadó Állam közötti kölcsönös megegyezés alapján választják ki. Olyan légi járművet választanak, amely az ellenőrcsoportnak lehetővé teszi a terep folyamatos megfigyelését az ellenőrzés során. Az ellenőrzéshez a légijárművet a fogadó Állam biztosítja kivéve, ha az ellenőrző és a fogadó Állam másként állapodott meg.

(100) Miután a repülési tervet, amely többek között tartalmazza azt, hogy az ellenőrcsoport a kijelölt területen milyen repülési útvonalat, sebességet és magasságot választott, benyújtották az illetékes légiforgalmi hatóságnak, az ellenőrző légijármű késedelem nélkül beléphet a kijelölt területre. A kijelölt területen belül az ellenőrcsoport saját kérésére, külön megfigyelések céljából eltérhet az elfogadott repülési tervtől, feltéve, hogy az eltérés összeegyeztethető a (80) bekezdéssel, valamint a repülésbiztonsági és légiforgalmi előírásokkal. A személyzetnek a fogadó Államnak az ellenőrzésben részt vevő, a légijármű fedélzetén tartózkodó képviselője útján adható utasítás.

(101) Az ellenőrcsoport egy tagja, ha azt igénylik, bármely időpontban megtekintheti a légijármű navigációs berendezésének adatait, és hozzáférhet a gép személyzetének különböző repülési vázlataihoz és térképeihez abból a célból, hogy meghatározza a légi jármű pontos helyzetét az ellenőrző repülés folyamán.

(102) A légi és földi ellenőrök a 48 órás ellenőrzési időszakban annyiszor térhetnek vissza a kijelölt területre, ahányszor kívánják.

(103) A fogadó Állam az ellenőrzés céljaira terepjáró járműveket biztosít. Kölcsönös megegyezés esetén, figyelembe véve az ellenőrzendő terület sajátos földrajzi körülményeit, az ellenőrző Államnak megengedik, hogy saját járműveit használja.

(104) Ha az ellenőrző Állam biztosít földi vagy légijárműveket, járművenként egy kísérő járművezető, illetve kísérő repülőgép-személyzet lesz jelen.

(105) Az ellenőrző Állam a Résztvevő Államok által jóváhagyott formátum szerint, jelentést készít az ellenőrzésről. A jelentést késedelem nélkül, de legkésőbb 14 nappal az ellenőrzés befejezését követően megküldi minden Résztvevő Államnak.

(106) Az ellenőrzési költségek a fogadó Államot terhelik, kivéve, ha az ellenőrző Állam saját légi- és/vagy földi járműveit használja. A belépési pont(ok)ra való oda- és az onnan történő hazautazás költségeit az ellenőrző Állam viseli.

ÉRTÉKELÉS

(107) A Katonai Erőkre vonatkozó Információk és a Főbb Fegyver- és Haditechnikai Rendszerek Rendszeresítési Tervei szerinti előírások alapján történő információszolgáltatás értékelés tárgyát képezi.

(108) Minden Résztvevő Állam az alábbi szabályok szerint biztosít lehetőséget az aktív magasabbegységek és egységek a Katonai Erőkre vonatkozó Információkkal kapcsolatos előírások 2. és 3. pontjában meghatározott béke-elhelyezési körletükben történő meglátogatására, lehetővé téve a többi Résztvevő Államnak, hogy értékeljék az átadott információkat.

(108.1) Lehetővé kell tenni az ideiglenesen aktivizált nem aktív magasabbegységeket és harcoló egységeket a (10.3.3) bekezdésben jelzett ideiglenes aktivizálásuk időszakában értékelését az aktivizálás körzetében/helyén. Ilyen esetekben az aktív magasabbegységek és egységek értékelésére vonatkozó szabályokat mutatis mutandis alkalmazzák. Az ezen előírás alapján végrehajtott értékelő látogatást a 109. bekezdés szerint megállapított kvótákból vonják le.

(109) Mindegyik Résztvevő Állam a (10) bekezdés alapján bejelentett minden megkezdett hatvan egysége után köteles fogadni egy értékelő látogatást. Ugyanakkor egyetlen Résztvevő Állam sem köteles egy naptári évben 15-nél több látogatást fogadni és a látogatások száma naptári hónaponként nem lehet kettőnél több. Egyetlen Résztvevő Állam sem köteles egy naptári évben a kvóta egyötödénél több látogatást ugyanattól a Résztvevő Államtól fogadni; az ötnél kevesebb kvótával rendelkező Résztvevő Állam nem köteles egy naptári évben egynél több látogatást fogadni ugyanattól a Résztvevő Államtól. Egyetlen magasabbegység vagy egység sem látogatható egy naptári évben kettőnél többször és évente egynél többször ugyanazon Résztvevő Állam által.

(109.1) A Résztvevő Állam, amikor kvótáját felhasználták, tájékoztatja erről a többi Résztvevő Államot.

(110) Egyetlen Résztvevő Állam sem köteles egy adott időben egynél több látogatást fogadni területén.

(111) Ha egy Résztvevő Állam magasabbegységei vagy egységei más Résztvevő Államok területén (fogadó Államok) állomásoznak a CSBM-ek alkalmazási övezetében, az egyes Államokban állomásozó erőit illetően megengedett értékelő látogatások mennyisége arányos lesz az egyes Államokban lévő egységek számával. E szabály alkalmazása nem módosítja azoknak a látogatásoknak a számát, amelyet ennek a Résztvevő Államnak (állomásoztató Államnak) a (109) bekezdés szerint fogadnia kell.

(112) Az ilyen látogatásokra vonatkozó kéréseket a fogadó Állam területére érkezés tervezett időpontja előtt legalább 5 nappal, de 7 napnál nem korábban kell megküldeni. Anélkül, hogy sérülne az összes Résztvevő Állam azon joga, hogy az értékelő Állam által megszabott határidőkön belül értékelést jelentsenek be és hajtsanak végre, a Résztvevő Államok az értékelés bejelentésénél figyelembe veszik azt az információt, amelyet a Résztvevő Államok évente átadnak egymásnak a fogadó Állam hivatalos nemzeti- és vallási ünnepeiről.

(113) A kérés tartalmazza:

(113.1) - a meglátogatandó magasabbegységet vagy egységet;

(113.2) - a látogatás javasolt dátumát;

(113.3) - az értékelő látogatást végrehajtó Állam által legmegfelelőbbnek ítélt belépési pontot/pontokat és az értékelő csoport érkezésének tervezett napját és idejét;

(113.4) - a szállítás módját a belépési pont(ok)ig és onnan vissza, ha alkalmazható, akkor a meglátogatandó magasabbegységig és onnan vissza;

(113.5) - az értékelés során használt egyéb eszközöket, amelyek külön hozzájárulás tárgyát képezik a (131) bekezdés alapján;

(113.6) - a csoport tagjainak nevét, rendfokozatát és nemzetiségét, és ha szükséges, adatokat a diplomáciai vízumok kiadásához;

(113.7) - az ellenőrzés során használatra javasolt EBESZ munkanyelv(ek)et.

(114) Ha a Résztvevő Állam magasabbegysége vagy egysége egy másik Résztvevő Állam területén állomásozik, a kérést a fogadó Államnak címezik, és ezzel egyidejűleg megküldik az állomásoztató Államnak is.

(115) A kérésre a választ a kérés kézhezvételét követően 48 órán belül megküldik.

(116) Egy Résztvevő Állam magasabbegységei vagy egységei más Résztvevő Állam területén történő állomásozása esetén, a választ a fogadó Állam adja meg az állomásoztató Állammal való konzultációt követően. A fogadó és az állomásoztató Állam közötti konzultációk után a fogadó Állam válaszában megjelöli azokat a kötelezettségeket, amelyeket a megállapodás szerint átruház az állomásoztató Államra.

(117) A válasz jelzi, hogy a magasabbegység vagy egység a javasolt időben elérhető-e béke-elhelyezési körletében az értékelés végrehajtása céljából.

(118) Lehetséges, hogy a normál béke-elhelyezési körletükben lévő magasabbegységek vagy egységek nem értékelhetők. Ilyen esetben mindegyik Résztvevő Állam jogosult arra, hogy ne fogadja a látogatást; az okot és azoknak a napoknak a számát, ameddig a magasabbegység vagy egység nem értékelhető, a válaszban adják meg. Mindegyik Résztvevő Állam jogosult ezt a szabályt évente maximum ötször és naptári évenként összesen nem több mint 30 napra alkalmazni.

(119) Ha a magasabbegység vagy egység nincs normál béke-elhelyezési körletében, a válasz jelzi a távollét okát és időtartamát. A megkeresett Állam felajánlhatja a magasabbegység vagy egység béke-elhelyezési körleten kívüli meglátogatásának lehetőséget. Ha a megkeresett Állam nem ajánl fel ilyen lehetőséget, a kérelmező Állam meglátogathatja a magasabbegység vagy egység normál béke-elhelyezési körletét. Ugyanakkor a kérelmező Állam ezekben az esetekben elállhat a látogatástól.

(120) Ha a látogatást nem hajtották végre, az nem kerül levonásra a fogadó Állam kvótájából. Hasonlóképpen nem számolják be, ha a látogatást vis major miatt nem hajtották végre.

(120.1) Ha a látogató Állam vis major miatt nem képes végrehajtani az értékelő látogatást, haladék nélkül részletes magyarázatot kell adnia az okokról.

(120.2) Ha a fogadó Állam vis major miatt nem képes fogadni az értékelő látogatást, haladék nélkül, diplomáciai vagy más hivatalos csatornán keresztül részletesen megmagyarázza az okokat és megadja, ha lehetséges, a vis major bejelentésére okot adó körülmények becsült időtartamát. Ez a következők szerint történhet:

(120.2.1) - az értékelő látogatás kérésre adott válaszon keresztül; vagy

(120.2.2) - az értékelő látogatás kérésre adott pozitív választ követően, az értékelő csoport belépési pontra történő érkezése előtt, a látogató államnak megküldött megfelelő értesítésen keresztül; vagy

(120.2.3) - az értékelő csoport belépési pontra történő érkezése után. Ez esetben azonnal megfelelő magyarázatot kell adni az értékelő csoport vezetője részére.

(121) A válasz meghatározza a kijelölt belépési pontot/pontokat és, ha van, a csoport gyülekezési helyét és idejét. A belépési pontot/pontokat és, ha van, a gyülekezési helyet olyan közel jelölik ki a meglátogatandó magasabbegységhez vagy egységhez, amennyire csak lehetséges. A fogadó Állam biztosítja, hogy a csoport késedelem nélkül elérje a magasabbegységet vagy egységet. A fogadó Állam válaszában megjelöli, hogy az EBESZ hat hivatalos nyelve közül melyiket használják az értékelő látogatás során.

(122) A kérést és a választ késedelem nélkül megküldik minden Résztvevő Államnak.

(123) A Résztvevő Államok elősegítik a csoportok áthaladását területükön.

(124) Az értékelő csoportnak nem lehet háromnál több tagja, kivéve, ha a látogató és a fogadó államok a látogatás előtt másként állapodtak meg. Az értékelő csoport akár három Résztvevő Állam állampolgáraiból is állhat. Az ilyen csoportot a látogató Állam állampolgára vezeti, és a csoport az ő felelőssége alá tartozik. A látogató Államnak tekintik azt a Résztvevő Államot, amelyik értékelő látogatásra vonatkozó kérését elküldte a fogadó Államnak. A látogató Állam hivatalos kérése - összhangban a (113.6) bekezdéssel - minden esetben tartalmazza a csoport létszámára és a látogatók nemzetiségére vonatkozó információkat. Kvóta számolási szempontból a látogatás nemzeti látogatásnak számit. Anélkül, hogy a (109) bekezdés megfelelő intézkedései sérülnének, a fogadó Állam nem utasíthat vissza ilyen látogatást két- vagy három-nemzeti jellege miatt.

(125) A csoport tagjai és, ha van, a kisegítő személyzet küldetésük során a Diplomáciai Kapcsolatokra vonatkozó Bécsi Szerződés szerinti kiváltságokat és mentességeket élvezik.

(126) A látogatásra egyetlen munkanapon kerül sor és az nem tart tovább 12 óránál.

(127) A látogatás a magasabbegység vagy egység parancsnokának vagy helyettesének a személyi állományra, valamint a (10) bekezdés szerint jelentett főbb fegyver- és haditechnikai rendszerekre vonatkozó tájékoztatójával kezdődik a magasabbegység vagy egység parancsnokságán.

(127.1) A tájékoztató inter alia, tartalmazhatja a következő információkat:

(127.1.1) - A katonai magasabbegység vagy egység hivatalos megnevezése;

(127.1.2) - A katonai magasabbegység vagy egység parancsnokságának béke elhelyezési körletének helye a pontos földrajzi koordináták megjelölésével;

(127.1.3) - Az alárendeltségi szintek;

(127.1.4) - Gyakorló- és lőterek;

(127.1.5) - Bejelentett és meglévő béke rendszeresített létszám;

(127.1.6) - Az ezen dokumentum hatálya alá eső bejelentett fő fegyver- és haditechnikai eszközrendszerek összesített mennyisége (kategóriánként);

(127.1.7) - Az ezen dokumentum hatálya alá eső meglévő fő fegyver- és haditechnikai eszközrendszerek összesített mennyisége (kategóriánként);

(127.1.8) - Egyéb általános információ, szükség szerint, a létszámadatok és a fő fegyver- és haditechnikai eszközrendszerek (kategóriánkénti) mennyiségének eltéréseiről;

(127.1.9) - A magasabbegység vagy egység aktuális tevékenysége;

(127.1.10) - Az értékelő látogatás javasolt programja.

(127.2) Magasabbegység látogatása esetén a fogadó Állam lehetőséget biztosíthat arra, hogy megtekintsék az adott magasabbegységre vonatkozóan a (10) bekezdés alapján jelentett személyi állományt és a főbb fegyver- és haditechnikai rendszereket, de nem az alárendelt magasabbegységeknél vagy egységeknél, azok normál elhelyezési körleteiben.

(127.3) Egység látogatása esetén a fogadó Állam lehetőséget biztosít arra, hogy megtekintsék az egység (10) bekezdés alapján jelentett személyi állományát és főbb fegyver- és haditechnikai rendszereit normál elhelyezési körletükben.

(128) Nem kell hozzáférést biztosítani az érzékeny pontokhoz, létesítményekhez és felszerelésekhez.

(129) A csoportot a fogadó Állam képviselői állandóan kísérik.

(130) A fogadó Állam a csoport részére a magasabbegység vagy egység látogatása során megfelelő szállítást biztosít.

(131) A csoport használhatja saját térképeit, vázlatait, fényképezőgépeit és videokameráit, látcsöveit és diktafonjait. A csoport használhat olyan további eszközöket az értékelés során, amelyeket kérésében megjelölt, és amelyek a fogadó Állam külön hozzájárulásának tárgyát képezik. Az értékelő csoport a magasabbegység vagy az egység elhelyezési körletébe érkezésekor bemutatja ezeket az eszközöket a fogadó Állam képviselőinek.

(132) A látogatás nem akadályozza a magasabbegység vagy egység tevékenységét.

(133) A Résztvevő Államok biztosítják, hogy a magasabbegység vagy egység katonái, más fegyveres és hivatalos személyei kellő tájékoztatást kapjanak a csoport tagjainak és, ha van, a kisegítő személyzetnek a jelenlétéről, státuszáról és feladatairól. A Résztvevő Államok ugyancsak biztosítják azt, hogy képviselőik ne folytassanak olyan tevékenységet, ami veszélyeztetheti a csoportok tagjait és, ha vannak, a kisegítő személyzetet. Feladatik ellátása során a csoport tagjai és, ha vannak, a kisegítő személyzet figyelembe veszik a fogadó Állam képviselői által közölt biztonsági előírásokat.

(134) A belépési pont(ok)ra és onnan vissza történő utazás költségeit, beleértve a látogató Állam repülőgépe és/vagy szárazföldi járműve utántöltésének, karbantartásának és parkolásának költségeit, a látogató Állam fizeti a CSBM ellenőrzésekre vonatkozó kialakított gyakorlatnak megfelelően.

(134.1) A belépési pont után az értékelő látogatással kapcsolatban felmerülő költségeket a fogadó Állam fedezi, kivéve, ha a látogató Állam saját repülőgépét és/vagy szárazföldi járműveit használja a (113.4) bekezdés szerint.

(134.2) A fogadó Állam megfelelő ellátást, és ha szükséges, az értékelés végrehajtására alkalmas helyen szállást, valamint szükség esetén sürgősségi orvosi ellátást biztosít.

(134.3) Egy Résztvevő Állam más Résztvevő Állam területén állomásozó magasabbegysége vagy egysége látogatása esetén, az állomásoztató Állam viseli a költségeit azoknak kötelezettségeknek a teljesítéséért, amelyeket a (116.) bekezdés meghatározásai alapján a fogadó Állam átruházott.

(135) A látogató Állam látogatásáról jelentést készít a Résztvevő Államok által elfogadott formátum felhasználásával, amelyet haladék nélkül, de a látogatást követő 14 napnál nem később eljuttat az összes Résztvevő Államnak.

(136) Az előírások betartásával és helyszíni ellenőrzésével kapcsolatos közleményeket lehetőleg az EBESZ kommunikációs hálózatán keresztül továbbítják.

(137) Mindegyik Résztvevő Állam jogosult arra, hogy kérdéseket tegyen fel, és magyarázatot kapjon bármely más Résztvevő Államtól az elfogadott bizalom- és biztonságerősítő intézkedések alkalmazásáról. A megkeresett Résztvevő Állam haladéktalanul megfelelő magyarázatot ad a kérdező Résztvevő Államnak kivéve, ha ez a dokumentum másként rendelkezik. Az ilyen témájú közleményeket, ha vannak ilyenek, eljuttatják az összes többi Résztvevő Államnak.

X. REGIONÁLIS INTÉZKEDÉSEK

(138) A Résztvevő Államokat ösztönzik arra, hogy kétoldalú, többoldalú vagy regionális külön megállapodások keretében fogadjanak el az átláthatóság és a bizalom növelésére irányuló intézkedéseket.

(139) Figyelembe véve a biztonság regionális dimenzióját, a Résztvevő Államok, önkéntes alapon, kiegészíthetik az EBESZ egészére vonatkozó bizalom- és biztonságerősítő intézkedéseket további, a speciális regionális igényekre szabott, politikailag vagy jogilag kötelező intézkedésekkel.

(140) Önkéntes alapon, számos, elsősorban a Bécsi Dokumentumban rögzített intézkedést lehet átvenni és alkalmazni regionális összefüggésben. A Résztvevő Államok megállapodhatnak további regionális CSBM-ekről, a (142) bekezdésben rögzített elveknek megfelelően.

(141) A regionális katonai bizalom- és biztonságerősítéshez és együttműködéshez kapcsolódó intézkedésekre vonatkozó megállapodások keretét az érintett Államok igényeinek és az elfogadásra kerülő intézkedések jellegének kell meghatározni.

(142) Az ilyen intézkedéseknek:

(142.1) - összhangban kell lenniük az EBESZ dokumentumaiban rögzített alapelvekkel;

(142.2) - erősíteniük kell az EBESZ térség biztonságát és stabilitását, beleértve a biztonság oszthatatlanságának koncepcióját;

(142.3) - növelniük kell a meglévő átláthatóságot és bizalmat;

(142.4) - ki kell egészíteniük, nem pedig ismételni, vagy helyettesíteni a meglévő, az EBESZ egészére vonatkozó CSBM-eket vagy fegyverzet-ellenőrzési megállapodásokat;

(142.5) - meg kell felelniük a nemzetközi jognak és kötelezettségeknek;

(142.6) - összhangban kell lenniük a Bécsi Dokumentummal;

(142.7) - nem szabad sérteni a térségben lévő harmadik fél biztonságát.

(143) Az elfogadott regionális CSBM-ek az összekapcsolódó és egymást kölcsönösen erősítő megállapodások átfogó EBESZ hálózatának részét képezik. A nem minden EBESZ Résztvevő Állam részére kötelező érvényű, regionális és más megállapodások tárgyalása és alkalmazása az EBESZ térségben, valamennyi Résztvevő Állam közvetlen érdeke. Ezért ösztönzik a Résztvevő Államokat, hogy tájékoztassák a Biztonsági Együttműködési Fórumot (FSC) a regionális CSBM-eket érintő, folyamatban lévő kezdeményezéseikről és elért megállapodásaikról, továbbá azok végrehajtásáról, ha vannak ilyenek. Az FSC lehet a regionális CSBM megállapodások megőrzője.

(144) A regionális igényeket szolgáló lehetséges intézkedéseknek széles skálája van, úgy mint:

(144.1) - a védelmi tervezésre, a katonai stratégiára és doktrínára irányuló információcsere, amennyiben az egy adott regionális összefüggésre vonatkozik;

(144.2) - a kockázat csökkentésre vonatkozó intézkedések továbbfejlesztése;

(144.3) - a Résztvevő Államok által végrehajtott szokatlan katonai tevékenységekre vonatkozó, létező konzultációs és együttműködési mechanizmusok erősítése;

(144.4) - közös kiképzési tanfolyamok és gyakorlatok;

(144.5) - a katonai kapcsolatok és együttműködés intenzitásának növelése, különösen a határmenti körzetekben;

(144.6) - határokon átívelő kommunikációs hálózatok kialakítása;

(144.7) - a katonai gyakorlatok szintjének csökkentése, különösen a határmenti körzetekben;

(144.8) - a bizonyos katonai tevékenységek bejelentési és megfigyelési szintjének csökkentése, amelyeket egy Résztvevő Állam egy adott időszakban végrehajthat, különösen a határmenti körzetekben;

(144.9) - megállapodás a szomszédos államok által végrehajtható további ellenőrzésekről és értékelő látogatásokról, elsősorban a határmenti körzetekben;

(144.10) - az értékelő csoport létszámának növelése és megállapodás a többnemzetiségű értékelő csoportokról;

(144.11) - kétoldalú vagy regionális fegyverzet-ellenőrzési szervezetek létrehozása a „régión kívüli” helyszíni ellenőrzési tevékenységek koordinálására.

(145) A CPC által összeállított javaslatok listája, valamint a kétoldalú és regionális intézkedések gyűjteménye a Résztvevő Államok számára ösztönzésként és referenciaként szolgál.

(146) A Résztvevő Államokat ösztönzik, hogy az ilyen intézkedésekről szolgáltassanak megfelelő információt a CPC számára. A CPC feladata a fenti dokumentum folyamatos naprakészen tartása és hozzáférhetővé tétele a Résztvevő Államok számára.

(147) Ha a közvetlenül érintett felek kérik, az FSC segítséget nyújthat a regionális intézkedések kidolgozásához, megvitatásához és végrehajtásához. Amennyiben azt az érintett felek kérik, a CPC-t utasíthatja arra, hogy nyújtson technikai támogatást, segítse az információcserét és a regionális CSBM-ekhez kapcsolódó, elfogadott fegyverzet-ellenőrzési tevékenységeket.

XI. A VÉGREHAJTÁST ÉRTÉKELŐ ÉVES ÉRTEKEZLET

(148) A Résztvevő Államok minden évben értekezletet tartanak azért, hogy megvitassák az elfogadott CSBM-ek jelenlegi és jövőbeni végrehajtását. A megbeszélés kiterjedhet:

(148.1) - a végrehajtásból eredő kérdések tisztázására;

(148.2) - az elfogadott intézkedések megvalósulására, beleértve a kiegészítő eszközök használatát az ellenőrzések és értékelő látogatások során;

(148.3) - Az EBESZ keretein belüli bizalom- és biztonságerősítési folyamat érdekében elfogadott bármely intézkedés végrehajtásából eredő minden információ hatására.

(149) Minden éves értekezlet befejezése előtt a Résztvevő Államok rendszerint megállapodnak a következő évi értekezlet napirendjéről, és dátumáról. A megállapodás hiánya, ha másként nem állapodnak meg, nem képez elegendő okot az értekezlet meghosszabbítására. A napirend és a dátum, szükség esetén, az értekezletek között is meghatározható.

(150) Az ilyen értekezleteket a Biztonsági Együttműködési Fórum (FSC) rendezi. Az igényeknek megfelelően mérlegeli a végrehajtást értékelő éves értekezleten (AIAM) a CSBM-ek végrehajtásának fejlesztésére tett javaslatokat.

(150.1) A CPC egy hónappal az értekezlet előtt megkörözteti az éves információcsere összesítését és kéri a Résztvevő Államokat. hogy hagyják jóvá vagy helyesbítsék a rájuk vonatkozó adatokat.

(150.2) Az AIAM-ot követő egy hónapon belül a CPC megkörözteti a fenti javaslatok összesítését.

(150.3) Bármelyik Résztvevő Állam segítséget kérhet bármely más Résztvevő Államtól e dokumentum előírásainak végrehajtásához.

(150.4) Azok a Résztvevő Államok, amelyek bármely okból nem hajtották végre az e dokumentum szerinti információcserét, és nem adtak magyarázatot az FSC értesítő és emlékeztető mechanizmusán keresztül, az értekezlet során magyarázzák meg ennek okát és biztosítják ennek a kötelezettségnek a teljes végrehajtásához szükséges, várt adatokat.

XII. ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK
A BÉCSI DOKUMENTUM KORSZERŰSÍTÉSE

(151) A Bécsi Dokumentum meglévő előírásait korszerűsítő Biztonsági Együttműködési Fórum (FSC) döntéseknek tartalmazniuk kell a Dokumentumban bekövetkező pontos szövegbeli változásokat és „Bécsi Dokumentum Plus” (VD PLUS) megjelölést kapnak.

(151.1) Az FSC által meghozott VD PLUS döntések felülírják Dokumentum bármely létező vonatkozó előírását.

(151.2) Az FSC által meghozott VD PLUS döntések az elfogadás napján lépnek hatályba, hacsak a döntés szövege másként nem rendelkezik.

(151.3) AZ EBESZ Konfliktus Megelőző Központ (CPC) nyilvántartást vezet az összes érvényes VD PLUS előírásról.

(152) A Résztvevő Államok öt naptári évente, vagy az FSC döntése alapján gyakrabban, rendkívüli FSC ülést szerveznek 2011-től kezdődően, ha szükséges, figyelembe véve a Végrehajtást Értékelő Éves Értekezletet a Bécsi Dokumentum újbóli kiadása céljából, és;

(152.1) Megbízzák az EBESZ Titkárságot, hogy a rendkívüli FSC ülést követő egy hónapon belül a felülvizsgálat évének megjelölésével adja ki a Bécsi Dokumentumot.

EBESZ KOMMUNIKÁCIÓS HÁLOZAT

(153) A Résztvevő Államok az e dokumentumban lévő elfogadott intézkedésekkel kapcsolatos közlemények továbbítására az EBESZ Kommunikációs Hálózatot használják. A Hálózat kiegészíti a diplomáciai csatornák használatát.

(154) Az EBESZ Kommunikációs Hálózat használatát és működését a vonatkozó EBESZ dokumentumok szabályozzák.

EGYÉB RENDELKEZÉSEK

(155) E dokumentum szövegét minden Résztvevő Államban közzéteszik, terjesztik és a lehető legszélesebb körben megismertetik.

(156) Az EBESZ főtitkárát felkérik arra, hogy ezt a dokumentumot továbbítsa az Egyesült Nemzetek főtitkárához, az együttműködési partner Japán, és a Dél-Koreai Köztársaság, és a mediterrán együttműködési partnerek (Algéria, Egyiptom, Izrael, Jordánia, Marokkó és Tunézia) kormányainak.

VÉGREHAJTÁS

(157) A Résztvevő Államokat ösztönzik, hogy továbbítsák a CPC-nek valamennyi CSBM bejelentésük és információcseréjük egy példányát. A Párizsi Chartának megfelelően, amely a CPC-nek feladatául szabta a CSBM-ek végrehajtásának támogatását, a CPC valamennyi Résztvevő Állam számára rendszeresen biztosítja valamennyi megküldött CSBM információ összesített példányát. A tárgyilagos bemutatás meg kell, hogy könnyítse a Résztvevő Államok számára ezen információk elemzését, és nem tartalmaz semmilyen következtetést a CPC részéről.

(158) A Résztvevő Államok annak érdekében hajtják végre az egymást kölcsönösen kiegészítő bizalom- és biztonság erősítő intézkedéseknek ezt az „együttesét”, hogy hozzájáruljanak a biztonsági együttműködéshez és csökkentsék a katonai konfliktusok létrejöttének kockázatát.

(159) Annak érdekében, hogy erősítsék az elfogadott bizalom- és biztonságerősítő intézkedések, továbbá e dokumentum más vonatkozó intézkedései végrehajtását, a Résztvevő Államok, ha szükséges, a megfelelő EBESZ szervezetekben mérlegelik, hogy hogyan biztosítsák ezen intézkedések teljes végrehajtását.

(160) Az ebben a dokumentumban elfogadott intézkedések politikailag kötelezőek és 2011. december 1-én lépnek hatályba. (A hatálybalépésről lsd. FSC.DD/11/11/Rev.2)

Bécs, 2011. november 30.

I. MELLÉKET

A Madridi mandátum fogalmainak megfelelően a CSBM-ek alkalmazási övezetére a következő meghatározás vonatkozik:

„A jogok egyenlősége, az egyensúly és a kölcsönösség, valamennyi EBEÉ Résztvevő Állam biztonsági érdekeinek egyenlő tiszteletben tartása, valamint az európai bizalom- és biztonságerősítő intézkedéseket és leszerelést illető megfelelő kötelezettségeik alapján ezek a bizalom- és biztonságerősítő intézkedések kiterjednek Európa egészére és a csatlakozó tengeri területekre * , valamint a légterekre. Ezek az intézkedések katonailag jelentősek és politikailag kötelezőek lesznek, valamint az ellenőrzések megfelelő, az intézkedések tartalmával összhangban álló formáival egészülnek ki.

Ami a csatlakozó tengeri területeket *  és a légtereket illeti, az intézkedések alkalmazhatók lesznek az összes Résztvevő Állam ott folytatott katonai tevékenységeire bármikor, amikor ezek a tevékenységek Európa biztonságát érintik, valamint olyan tevékenység részét képezik, amely a fenti értelemben vett egész Európán belül megy végbe, s amelynek bejelentéséről megállapodtak. A szükséges pontosításokat a bizalom- és biztonságerősítő intézkedésekről folyó tárgyalások során, a Konferencián hajtják végre.

Az övezet fenti meghatározása semmi módon sem csökkenti azokat a kötelezettségeket, amelyeket a Záróokmány ír elő. A Konferencián elfogadásra kerülő bizalom- és biztonságerősítő intézkedéseket ugyancsak alkalmazzák majd mindazokban a térségekben, amelyekre a Záróokmánynak a bizalomerősítő intézkedésekről valamint a biztonság és a leszerelés egyes vonatkozásairól szóló bármely rendelkezése utal.”

A fenti fogalom alkalmazandó mindenütt, ahol a dokumentumban a „CSBM-ek alkalmazási övezete” kifejezést használják. Alkalmazzák továbbá a következő megegyezést is:

Azerbajdzsán, Belarusz, Kazahsztán, Kirgizisztán, Moldova, Örményország, Tádzsikisztán, Türkmenisztán, Ukrajna és Üzbegisztán által az 1992. január 29-én az EBESZ Soros Elnökének megküldött levélben vállalt kötelezettség azt eredményezi, hogy az 1992. évi Bécsi Dokumentum CSBM-einek alkalmazása kiterjed a fent említett országokra, amennyiben azok területeire az intézkedések még nem voltak érvényesek.

A korábbi Jugoszláv Köztársaság Macedónia, amely amikor az 1994. évi Bécsi Dokumentum elfogadásra került megfigyelői státusszal rendelkezett, 1995. október 12 óta Résztvevő Állam, Andorra pedig 1996. április 25 óta Résztvevő Állam.

Ennek következtében a „CSBM-ek alkalmazási övezete”, ahogy ebben a függelékben megfogalmazásra került, kibővül, az adott időpontoktól a fent említett Államok területeivel.

II. MELLÉKLET
Egységes formátum az összesített nemleges jelentéshez

I. A KATONAI INFORMÁCIÓK ÉVES CSERÉJE

INFORMÁCIÓ A KATONAI ERŐKRŐL

§ 10.1 (Résztvevő Állam) tájékoztatja az összes többi Résztvevő Államot, hogy nem rendelkezik fegyveres erőkkel vagy azok fegyvernemeivel az alkalmazási övezetben, ezért nemleges jelentést terjeszt elő a következő 20xx. évre a Bécsi Dokumentum következő fejezeteiben meghatározott kötelezettségeket illetően (kérem a megfelelőeket megjelölni):

A katonai erők szervezeti felépítése

§ 10.1.1 Az egységek összmennyisége és az abból eredő éves értékelési kvóták száma

§ 10.2+10.4 A szárazföldi erők magasabbegységei és harcoló egységei, valamint partraszálló magasabbegységek és harcoló egységek

§ 10.3 Tervezett létszámnövelés

§ 10.3.1 Nem aktív magasabbegységek és egységek ideiglenes aktivizálása

§ 10.5 A légierő, a légvédelmi repülőerő és az állandóan szárazföldön telepített haditengerészeti légierő repülő magasabbegységei és harci repülőegységei

§ 11 A FŐBB FEGYVER- ÉS HADITECHNIKAI RENDSZEREKRE VONATKOZÓ ADATOK

§ 13 INFORMÁCIÓ A FŐBB FEGYVER- ÉS HADITECHNIKAI RENDSZEREK RENDSZERESITÉSI TERVEIRŐL

II. VÉDELMI TERVEZÉS

§ 15.1 Védelmi politika és doktrína

§ 15.2 Haderőtervezés

§ 15.3 Információ az előző évi kiadásokról

§ 15.4 Információ a költségvetésről

§ 61

VII. ÉVES NAPTÁRI TERVEK

§ 68

VIII. KORLÁTOZÓ RENDSZABÁLYOK

III. MELLÉKLET

(1) HARCKOCSIK

(1.1) Típus

(1.2) Nemzeti nomenklatúra /Megnevezés

(1.3) A fő fegyverzet űrmérete

(1.4) Üres súly

(1.5) Az új típusra vagy változatra vonatkozó adatok magukba foglalják továbbá:

(1.5.1) Éjjellátó képesség igen/nem

(1.5.2) Kiegészítő páncélzat igen/nem

(1.5.3) Lánctalp szélesség cm

(1.5.4) Úszóképesség igen/nem

(1.5.5) Felszerelés víz-alatti átkeléshez igen/nem

(2) PÁNCÉLOZOTT HARCJÁRMŰVEK

(2.1) Páncélozott szállító harcjárművek

(2.1.1) Típus

(2.1.2) Nemzeti nomenklatúra/Megnevezés

(2.1.3) Fegyverzet típusa és űrmérete, ha van

(2.1.4) Új típusra vagy változatra vonatkozó adatok magukba foglalják továbbá:

(2.1.4.1) Éjjellátó képesség igen/nem

(2.1.4.2) Szállítható személyek száma

(2.1.4.3) Úszóképesség igen/nem

(2.1.4.4) Felszerelés víz-alatti átkeléshez igen/nem

(2.2) Páncélozott gyalogsági harcjárművek

(2.2.1) Típus

(2.2.2) Nemzeti nomenklatúra / Megnevezés

(2.2.3) Fegyverzet típusa és űrmérete

(2.2.4) Új típusra vagy változatra vonatkozó adatok magukba foglalják továbbá:

(2.2.4.1) Éjjellátó képesség igen/nem

(2.2.4.2) Kiegészítő páncélzat igen/nem

(2.2.4.3) Úszó képesség igen/nem

(2.2.4.4) Felszerelés víz-alatti átkeléshez igen/nem

(2.3) Nehézfegyverzetű harcjárművek

(2.3.1) Típus

(2.3.2) Nemzeti nomenklatúra / Megnevezés

(2.3.3) Fő fegyverzet űrmérete

(2.3.4) Üres súly

(2.3.5) Új típusra vagy változatra vonatkozó adatok magukba foglalják továbbá:

(2.3.5.1) Éjjellátó képesség igen/nem

(2.3.5.2) Kiegészítő páncélzat igen/nem

(2.3.5.3) Úszóképesség igen/nem

(2.3.5.4) Felszerelés víz-alatti átkeléshez igen/nem

(3) PÁNCÉLOZOTT SZÁLLÍTÓ JÁRMŰVEKHEZ ÉS PÁNCÉLOZOTT GYALOGSÁGI HARCJÁRMŰVEKHEZ HASONLÓ ESZKÖZÖK

(3.1) Páncélozott szállító harcjárművekhez hasonló eszközök:

(3.1.1) Típus

(3.1.2) Nemzeti nomenklatúra / Megnevezés

(3.1.3) Fegyverzet, típusa és űrmérete, ha van

(3.2) Páncélozott gyalogsági harcjárművekhez hasonló eszközök

(3.2.1) Típus

(3.2.2) Nemzeti nomenklatúra / Megnevezés

(3.2.3) Fegyverzet típusa és űrmérete, ha van

(4) PÁNCÉLOZOTT JÁRMŰVEKRE ÁLLANDÓ JELLEGGEL FELSZERELT VAGY BEÉPÍTETT IRÁNYÍTOTT PÁNCÉLTÖRŐ RAKÉTAVETŐK

(4.1) Típus

(4.2) Nemzeti nomenklatúra / Megnevezés

(5) ÖNJÁRÓ ÉS VONTATOTT TÜZÉRSÉGI ESZKÖZÖK, AKNAVETŐK, ÉS RAKÉTA SOROZATVETŐK (100 mm VAGY ANNÁL NAGYOBB ŰRMÉRETŰ)

(5.1) Tüzérségi eszközök

(5.1.1) Típus

(5.1.2) Nemzeti nomenklatúra / Megnevezés

(5.1.3) Űrméret

(5.2) Aknavetők

(5.2.1) Típus

(5.2.2) Nemzeti nomenklatúra / Megnevezés

(5.2.3) Űrméret

(5.3) Rakéta sorozatvető rendszerek

(5.3.1) Típus

(5.3.2) Nemzeti nomenklatúra / Megnevezés

(5.3.3) Űrméret

(5.3.4) Új típusra vagy változatra vonatkozó adatok magukba foglalják továbbá:

(5.3.4.1) Csövek száma

(6) PÁNCÉLOZOTT HÍDVETŐ HARCJÁRMŰVEK

(6.1) Típus

(6.2) Nemzeti nomenklatúra / Megnevezés

(6.3) Új típusra vagy változatra vonatkozó adatok magukba foglalják továbbá:

(6.3.1) A híd fesztávja m-ben

(6.3.2) Teherbíró képesség/terhelési osztályzás metrikus tonnában

(7) HARCI REPÜLŐGÉPEK

(7.1) Típus

(7.2) Nemzeti nomenklatúra / Megnevezés

(7.3) Új típusra vagy változatra vonatkozó adatok magukba foglalják továbbá:

(7.3.1) Beépített fegyverzetek típusa, ha van.

(8) HELIKOPTEREK

(8.1) Típus

(8.2) Nemzeti nomenklatúra / Megnevezés

(8.3) Új típusra vagy változatra vonatkozó adatok magukba foglalják továbbá:

(8.3.1) Elsődleges feladat (pl. speciális támadó, többcélú támadó, harci támogató, szállító)

(8.3.2) Beépített fegyverzetek típusa, ha van.

(9) Mindegyik Résztvevő Állam az adatszolgáltatással egy időben a főbb fegyver- és haditechnikai rendszerek valamennyi érintett típusáról készített jobb- vagy baloldali, felül- és elölnézeti fényképeket biztosít a többi Résztvevő Állam számára.

(10) A páncélozott szállító harcjárművekhez és a páncélozott gyalogsági harcjárművekhez hasonló eszközök fényképeinek tartalmazniuk kell a járművek olyan fényképét, amely világosan mutatja azok belső kialakítását, illusztrálva azokat a specifikus jellemzőket, amelyek ezeket a járművekhez „hasonló”-ként különböztetik meg.

(11) Mindegyik típus fényképéhez csatolni kell egy, a típus rendeltetését és nemzeti nomenklatúráját tartalmazó kiegészítést az adott típus valamennyi olyan modelljére és változatára vonatkozóan, amelyeket a fényképek mutatnak. Egy típus fényképei tartalmazzák az adott típusra vonatkozó adatok magyarázatát.

IV. MELLÉKLET
A következő intézkedéseket a IV és V. fejezetben rögzített eseményekkel összhangban alkalmazzák:

(1) Meghívások

A meghívásokat a (153) és (154) bekezdések intézkedéseivel összhangban kell megküldeni valamennyi Résztvevő Államnak 42 vagy több nappal a rendezvény előtt. A (41) bekezdésben tárgyalt katonai tevékenységekre vonatkozó meghívásokat a (41.1) bekezdésnek megfelelően összeállított bejelentéssel együtt kell megküldeni. A meghívások magukban foglalják a következő információkat, ahogy alkalmazható:

(1.1) a rendezvény típusát, így repülőbázis-, katonai létesítmény- vagy magasabbegység látogatás, főbb fegyver- és haditechnikai rendszerek új típusainak bemutatása vagy meghatározott katonai tevékenységek megfigyelése,

(1.2) a helyet, ahol az eseményre sor kerül, repülőbázis-látogatás esetén beleértve a földrajzi koordinátákat is,

(1.3) az eseményt rendező Államot, ha nem azonos, a fogadó Államot,

(1.4) az átruházott felelősségeket,

(1.5) azt, hogy az esemény kombinálva van-e más rendezvénnyel,

(1.6) a meghívott látogatók vagy megfigyelők létszámát,

(1.7) a gyülekezés helyét és idejét,

(1.8) az esemény tervezett időtartamát,

(1.9) a program befejezésekor az eltávozás várható helyét és idejét,

(1.10) a szállításra vonatkozó rendelkezéseket,

(1.11) az élelmezésre és elhelyezésre vonatkozó rendelkezéseket, a megfigyelők és látogatók részére kijelölt kapcsolattartó személyt,

(1.12) a program során használandó nyelve(ke)t,

(1.13) az eseményt rendező Állam által biztosított felszereléseket,

(1.14) a fogadó Állam, ha nem azonos, akkor a rendező Állam lehetséges engedélyét a speciális eszközök használatához, amelyeket a látogatók vagy megfigyelők magukkal hozhatnak,

(1.15) rendelkezéseket a kiadásra kerülő speciális öltözetekre,

(1.16) bármely más információt, beleértve, ha alkalmazható, a meglátogatandó repülőbázis, katonai létesítmény vagy magasabbegység megnevezését/nevét, a megfigyelendő katonai tevékenység elnevezését és/vagy a bemutatandó főbb fegyver- és haditechnikai rendszerek típusát(-ait).

(2) Válaszok

(2.1) A válaszokat, jelezve, hogy a meghívást elfogadták vagy nem, írásban, a (151) és (152) bekezdés intézkedései szerint küldik meg, nem később, mint 21 nappal az esemény előtt, és tartalmazza:

(2.1.1) a meghívásra történő utalást,

(2.1.2) a látogatók vagy megfigyelők nevét és rendfokozatát,

(2.1.3) születési helyüket és idejüket,

(2.1.4) útlevél adatokat (száma, kiadás helye és ideje, érvényesség ideje)

(2.1.5) az utazásra vonatkozó adatokat, beleértve a légitársaság nevét és a járat számát, ha alkalmazható, valamint az érkezés helyét és idejét,

(2.2) A válasz határidejének letelte után két munkanapon belül a meghívó Állam megküldi valamennyi Résztvevő Államnak a megkapott válaszok listáját.

(2.3) Ha a meghívásra a válasz nem érkezik meg időben, az úgy tekintendő, hogy nem küldenek látogatót vagy megfigyelőt.

(2.4) A (41.1) bekezdésben foglaltakra vonatkozó, meghívásokra adott válaszokat, a meghívás kiadását követően három napnál nem később küldik meg.

(3) Pénzügyi szempontok

(3.1) A meghívott Állam fedezi képviselőinek utazási költségeit a meghívóban rögzített gyülekezési helyig és az elutazási helytől, amely lehetőleg azonos a gyülekezési hellyel.

(3.2) Az eseményt rendező Állam fedezi a szállítási költségeket a gyülekezési helytől az elutazási helyig - amely lehetőleg azonos a gyülekezési hellyel - valamint a megfelelő katonai vagy polgári élelmezést és elszállásolást, amely alkalmas az esemény végrehajtására.

(4) Egyéb intézkedések

A Résztvevő Állam(ok) a látogatókkal vagy megfigyelőkkel szoros együttműködésben biztosítják, hogy nem történik olyan cselekmény, amely káros lehet biztonságukra. Továbbá az eseményt rendező Állam:

(4.1) valamennyi látogató vagy megfigyelő számára egyenlő bánásmódot és lehetőséget biztosít feladataik ellátásához,

(4.2) a szükséges minimumra korlátozza az esemény során szállításra és adminisztratív tevékenységre fenntartott időt,

(4.3) szükség esetén sürgősségi orvosi ellátást biztosít.

V. MELLÉKLET
Elnöki Nyilatkozat 1994. november 28-án

Elfogadást nyert, hogy a CSBM-ek alkalmazási szempontjait, a Résztvevő Államok I. Melléklet értelmében meghatározott azon határkörzeteit illetően, amelyek nem európai nem Résztvevő Államokkal határosak a következő Végrehajtást Értékelő Éves Értekezleten kerülhet megbeszélésre.

VI. MELLÉKLET
Elnöki Nyilatkozat 2000. november 22-én

Elfogadást nyert, hogy az 1999. évi Bécsi Dokumentum IV. Fejezet 20. pontja kimondja, hogy minden Résztvevő Állam részére a légi bázis látogatások megrendezésének első öt éves periódusa 1997. január 1-én kezdődött.

Elfogadást nyert, hogy az 1999. évi Bécsi Dokumentum IV. Fejezet 30.6. pontja kimondja, hogy a repülőbázis látogatásokra meghatározott szabályokat, mutatis mutandis kell alkalmazni a katonai létesítmények, illetve katonai magasabbegységek látogatása és bizonyos katonai tevékenységek megfigyelése alkalmával.

Ezért elfogadást nyert, hogy az 1997. január 1-én kezdődő öt éves periódus vonatkozik mind a légi bázis látogatások, mind pedig a katonai létesítmények, illetve katonai magasabbegységek látogatásának és bizonyos katonai tevékenységek megfigyelésének megszervezésére.

Egyúttal elfogadást nyert, hogy ez az öt éves periódus 2001. december 31-én ér véget, és az új periódus 2002. január 1-én veszi kezdetét a légi bázis látogatások, a katonai létesítmények, illetve katonai magasabbegységek látogatásának és bizonyos katonai tevékenységek megfigyelésének megszervezésére.

JEGYZETEK

1. Ebben az összefüggésben a normál béke repülőbázis a harcoló repülő egység normális béke elhelyezését jelenti azzal a repülőbázissal vagy katonai repülőtérrel jelölve, amelyben az egységet állomásoztatják.

2. Ezt a rendelkezést nem alkalmazzák, ha egy másik Résztvevő Állam ugyanarról a főbb fegyver- és haditechnikai rendszerről már tartott bemutatót.

3. Ebben a dokumentumban a bejelentés-köteles kifejezés bejelentési kötelezettség alá tartozót jelent.

4. Ebben az összefüggésben a „szárazföldi erők” kifejezés magába foglalja a partraszálló, a légi- vagy helikopter szállítású és légideszant erőket.

5. Ebben a dokumentumban a haditengerészeti partraszállás magába foglal valamennyi partraszálló erőt, amelyet haditengerészeti és partra szállító erők hajóztak be a partraszállásban részt vevő hajókba, vagy partra szállító eszközökbe.

6. Ebben az összefüggésben a „szárazföldi erők” kifejezés magába foglalja a partraszálló, a légi- vagy helikopter szállítású és légideszant erőket.

7. Miként azt a Bizonyos Katonai Tevékenységek Előzetes Bejelentésére vonatkozó rendelkezések meghatározzák.

BÉCSI DOKUMENTUM PLUS DÖNTÉS
9/12 sz. BÉCSI DOKUMENTUM PLUS DÖNTÉS
FŐBB KATONAI TEVÉKENYSÉGEK ELŐZETES BEJELENTÉSE

A Biztonsági Együttműködési Fórum (FSC),

Kiemelve az EBESZ politikai-katonai (pol-mil) egyezmények és a Bécsi Dokumentum jelentőségét az európai stabilitás és biztonságerősítés terén,

Megerősítve az EBESZ Résztvevő Államok elkötelezettségét az elfogadott Bizalom és Biztonságerősítő Intézkedések (CSBM) teljes végrehajtása iránt,

Végrehajtva a Miniszteri Tanács 16/09 sz. Döntését, amely felkéri az FSC-t, inter alia, a Bécsi Dokumentum megerősítésére,

Vezéreltetve az 1/10. sz. FSC Döntés által, ami létrehozta a releváns FSC döntések Bécsi Dokumentumba történő beintegrálására vonatkozó eljárást,

Felhasználva a 2011. évi Bécsi Dokumentum szövegét a pontosítások és kiegészítések alapjaként,

Döntött arról, hogy:

Kiegészíti az V Fejezetet „Bizonyos katonai tevékenységek előzetes bejelentése” a (46*) * , (46*.1) és (46*.2) új fejezetekkel a következő szövegezéssel:

(46*) Amennyiben egy naptári évben nincs bejelentés-köteles katonai gyakorlat vagy katonai tevékenység, akkor a Résztvevő Államok bejelentenek egy főbb katonai gyakorlatot vagy katonai tevékenységet, amelynek szintje nem éri el a (40.1.1), (40.1.2), (40.2), (40.2.1), (40.3) és (40.3.1) bekezdésekben meghatározott küszöbszinteket és a CSBM-ek alkalmazási zónájában, saját nemzeti területükön hajtanak végre;

(46*.1) A Résztvevő Államok, saját belátásuk szerint határozzák meg a katonai gyakorlat vagy katonai tevékenység katonai jelentőségét, és ez alapján teszik meg a bejelentést.

(46*.2) Az ilyen katonai gyakorlatok vagy katonai tevékenységek bejelentése megfelel a (38), (39), (42), (43), (44), (45) és (46) bekezdésekben foglaltaknak.

4/13 sz. BÉCSI DOKUMENTUM PLUS DÖNTÉS
REPÜLŐBÁZIS LÁTOGATÁSOK IDŐTARTAMA

A Biztonsági Együttműködési Fórum (FSC),

Vezéreltetve az 1/10. sz. FSC Döntés által, ami létrehozta a releváns FSC döntések Bécsi Dokumentumba történő beintegrálására vonatkozó eljárást, valamint a Bizalom és Biztonságerősítő Intézkedések 2011. évi Bécsi Dokumentumának 151. és 152. bekezdése által,

Nagy jelentőséget tulajdonítva a meglévő Bizalom és Biztonságerősítő Intézkedések (CSBM) hatékony végrehajtásának jelentőségére,

Törekedve az intézkedések végrehajtásának jobbítására a megszerzett gyakorlati tapasztalatok alapján,

Felhasználva a 2011. évi Bécsi Dokumentum szövegét a pontosítások és kiegészítések alapjaként,

Döntött arról, hogy frissíti a IV Fejezet Repülőbázis látogatások, 26. és 27. bekezdését úgy, hogy a 26. bekezdésben a „legalább” kifejezést „legfeljebb”-re cseréli és a 27. bekezdésben a „rendszeres tevékenységét” kiegészíti „munkanapi” kifejezéssel.

A vonatkozó fejezetek a következőképen alakulnak:

(26) A repülőbázis látogatás legfeljebb 24 órán át tart.

(27) A látogatás során a látogatók tájékoztatást kapnak a repülőbázis rendeltetéséről és feladatairól, aktuális tevékenységéről, beleértve a légierő felépítésére és műveleteire vonatkozó idevágó információkat, melyek kitérnek a repülőbázis konkrét szerepére és alárendeltségére. A látogatást rendező Állam lehetőséget biztosít a látogatók számára, hogy a látogatás során megismerjék a repülőbázis rendszeres munkanapi tevékenységét.

2/13 sz. BÉCSI DOKUMENTUM PLUS DÖNTÉS
AZ EGYESÜLT NEMZETEK KATONAI KIADÁSOK EGYSÉGESÍTETT NEMZETKÖZI JELENTÉSI OKIRAT MEGNEVEZÉSÉNEK FRISSÍTÉSÉRŐL

A Biztonsági Együttműködési Fórum (FSC),

Vezéreltetve az 1/10. sz. FSC Döntés által, ami létrehozta a releváns FSC döntések Bécsi Dokumentumba történő beintegrálására vonatkozó eljárást, valamint a Bizalom és Biztonságerősítő Intézkedések 2011. évi Bécsi Dokumentumának 151. és 152. bekezdése által,

Emlékeztetve az Egyesült Nemzetek Közgyűlése által elfogadott A/RES/66/20 Határozatra,

Felhasználva a 2011. évi Bécsi Dokumentum szövegét a pontosítások és kiegészítések alapjaként,

Döntött arról, hogy frissíti a 2011. évi Bécsi Dokumentum II. fejezetében az „1980. december 12-én elfogadott, az Egyesült Nemzetek katonai kiadások egységesített nemzetközi jelentési okiratra” vonatkozó utalásokat a következő szöveggel: „az Egyesült Nemzetek Közgyűlése által 2011. december 2-án jóváhagyott katonai kiadásokra vonatkozó Egyesült Nemzetek jelentés.”

A vonatkozó fejezetek a következőképen alakulnak:

„(15.3) Információ a korábbi kiadásokról

A Résztvevő Államok tájékoztatást adnak az előző pénzügyi év védelmi kiadásairól (vagyis arról a legutóbbi pénzügyi évről, amelyről adatok állnak rendelkezésre) az Egyesült Nemzetek Közgyűlése által 2011. december 2-án jóváhagyott katonai kiadásokra vonatkozó Egyesült Nemzetek jelentésben meghatározott kategóriák alapján.

Továbbá, amennyiben szükséges, megfelelő magyarázatot biztosítanak a kiadások és a korábban jelentett költségvetési tervek közötti esetleges eltérésekről, valamint a katonai költségvetés és a bruttó nemzeti össztermék (GNP) arányáról százalékos formában.

(15.2.5) - A (15.3) bekezdésben említett katonai kiadásokra vonatkozó Egyesült Nemzetek jelentésben lefektetett kategóriák szerint a főbb eszközök beszerzéséről és a főbb katonai építkezési programokról, legyenek azok már folyamatban lévők vagy - amennyiben betervezték őket - az elkövetkező években indulók, és ezen projektek hatásairól és a szükség szerint hozzájuk tartozó magyarázatokról.

(15.4.1.1) - költségvetési adatokkal a (15.3) bekezdésben említett katonai kiadásokra vonatkozó Egyesült Nemzetek jelentésben meghatározott kategóriák szerint;

(15.4.2.1) - a katonai kiadások legvalószínűbb előkalkulációját a (15.3) bekezdésben említett katonai kiadásokra vonatkozó Egyesült Nemzetek jelentésben meghatározott kategóriák szerint részletezve.”

1/13 sz. BÉCSI DOKUMENTUM PLUS DÖNTÉS
MONGÓLIA EBESZ CSATLAKOZÁSÁVAL KAPCSOLATOS SZÖVEGBELI VÁLTOZÁSOK

A Biztonsági Együttműködési Fórum (FSC),

Emlékeztetve a 2/12 sz. Miniszteri Tanács Döntésre Mongólia EBESZ csatlakozásáról,

Vezéreltetve az 1/10. sz. FSC Döntés által, ami létrehozta a releváns FSC döntések Bécsi Dokumentumba történő beintegrálására vonatkozó eljárást,

Felhasználva a 2011. évi Bécsi Dokumentum szövegét a pontosítások és kiegészítések alapjaként,

Döntött arról, hogy:

Frissíti a Résztvevő Államok listáját az (1) bekezdésben „Mongólia” hozzáadásával „Monaco” után; Frissíti az Ázsiai Együttműködő Partnerek listáját a (156) bekezdésben „Mongólia” törlésével;

Kiegészíti az I. melléklet lábjegyzetének utolsó bekezdését, miszerint „Ennek következtében a „CSBM-ek alkalmazási övezete”, ahogy ebben a mellékletben megfogalmazásra került, kibővül, az adott időpontoktól a fent említett Államok területeivel.” a következő fejezet beillesztésével: „A 2/12 sz. Miniszteri Tanács Döntés szerint Mongólia Részvevő Állammá vált 2012. november 21-én, azonban a CSBM-ek Bécsi Dokumentum I. mellékletében meghatározott alkalmazási övezete nem terjed ki Mongólia területére, hacsak a Miniszteri Tanács másként nem dönt, és ebben a tekintetben a Bécsi Dokumentum alkalmazási övezetére vonatkozó előírásai a zónában lévő mongol erőkre vonatkoznak, de nem Mongólia területére”.


  Vissza az oldal tetejére