A jogszabály mai napon ( 2020.02.17. ) hatályos állapota.

 

35/2017. (XII. 20.) BM utasítás

a belügyminiszter irányítása alatt álló polgári nemzetbiztonsági szolgálatok hivatásos állományának továbbképzési és vezetőképzési rendszeréről, valamint a rendészeti utánpótlási és vezetői adatbankról * 

A rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról szóló 2015. évi XLII. törvény 341. § (1) bekezdés 18. pont b), d) és e) alpontjában, valamint a 342. § (1) bekezdés g) pontjában foglaltakra figyelemmel, a jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. törvény 23. § (4) bekezdés c) pontjában foglaltak alapján, a Kormány tagjainak feladat- és hatásköréről szóló 152/2014. (VI. 6.) Korm. rendelet 21. § 21. pontjában meghatározott feladatkörömben eljárva a következő utasítást adom ki:

I. FEJEZET

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

1. § Ezen utasítás alkalmazásában:

1. bejelentésköteles továbbképzési program: minősítési eljáráshoz nem kötött, az egyszerűsített nyilvántartásba vételi eljárás során nyilvántartásba vett, továbbképzési pontértékkel bíró szakmai belső továbbképzési program vagy rendészeti továbbképzési program;

2. bejelentésköteles továbbképzési program alapján folyó továbbképzés: a nyilvántartásba vett bejelentésköteles továbbképzési program alapján folyó továbbképzési tevékenység, amely magában foglalja a képzésszervezési feladatok ellátását, valamint az oktatáshoz szükséges személyi és tárgyi feltételek biztosítását;

3. belügyi szerv:

a) a polgári nemzetbiztonsági szolgálatot irányító miniszter (a továbbiakban: miniszter) által vezetett minisztérium (a továbbiakban: minisztérium) a minisztériumhoz vezényelt állomány vonatkozásában, valamint

b) az Alkotmányvédelmi Hivatal, a Nemzetbiztonsági Szakszolgálat, a Terrorelhárítási Információs és Bűnügyi Elemző Központ;

4. egyéni továbbképzési terv: a hivatásos állomány tagja részére a belügyi szerv által a tárgyévre előírt továbbképzési kötelezettségek és egyéni fejlesztési igények teljesítését biztosító képzési terv;

5. egyszerűsített nyilvántartásba vételi eljárás: a bejelentésköteles továbbképzési program, valamint a továbbképzést végző képző szervezet továbbképzési jogosultságának kérelemre a továbbképzési programjegyzékre történő felvétele;

6. éves továbbképzési terv: a belügyi szervnél foglalkoztatott hivatásos állomány egyéni továbbképzési terveinek alapján összeállított terv;

7. központi továbbképzés: a miniszter által elrendelt olyan rendészeti továbbképzési program, amely egyidejűleg egy vagy több belügyi szerv - ideértve a rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálat jogviszonyáról szóló 2015. évi XLII. törvény (a továbbiakban: Hszt.) 1. § (1) bekezdés a)-e) pontjában meghatározott szerveket is - hivatásos állományának vagy meghatározott rendfokozati állománycsoportba tartozó tagjainak biztosítja az egységes felkészítést;

8. minőségirányítási szabályzat: a minősített továbbképzési programok minőségirányítás szempontjából történő vezetésére és szabályozására szolgáló szabályzat, amely irányítási kézikönyvként tartalmazza a továbbképzés tervezésének, fejlesztésének, szervezésének, végrehajtásának és ellenőrzésének eljárásait;

9. minősített továbbképzési program: a minősítési eljárás követelményeinek megfelelő, minőségtanúsított, továbbképzési pontértékkel bíró képzési vagy kompetenciafejlesztésre irányuló program, amely önálló tanulási vagy tananyagegységekből áll és lehetővé teszi a képzés kimeneti követelményének teljesítéséhez szükséges ismeretek, valamint gyakorlatok elsajátítását;

10. minősített továbbképzési program alapján folyó továbbképzés: minősített továbbképzési program alapján zajló továbbképzési tevékenység, amely a képzés kivitelezésén túl magában foglalja a képzésszervezési feladatok ellátását, valamint az oktatáshoz szükséges személyi és tárgyi feltételek biztosítását;

11. rendészeti továbbképzési program: a minisztérium továbbképzéssel kapcsolatos feladatokat ellátó szervezeti egysége által fejlesztett és lebonyolított bejelentésköteles továbbképzési program, amely széles körű szakmai ismereteket közvetít, és amely továbbképzési program a miniszter erre irányuló döntése esetén központi továbbképzésként elrendelhető;

12. szakmai belső továbbképzési program: a belügyi szerv által fejlesztett és lebonyolított, az adott belügyi szerv feladatkörét érintő bejelentésköteles továbbképzési program, amely szakmai ismereteket vagy kompetenciafejlesztéseket tartalmaz;

13. továbbképzési programminősítés: a felsőoktatási, a nyilvántartásba vett felnőttképzési, továbbá a köznevelési intézmény (a továbbiakban együtt: nyilvántartásba vett képzőintézmények) által fejlesztett továbbképzési programok kérelemre történő, minőségi megfelelőségének tanúsítása.

2. § (1) Az ezen utasításban meghatározott továbbképzési programjegyzéken szereplő minősített továbbképzési programok a közigazgatási és honvédelmi szerveknél foglalkoztatottak továbbképzése esetén igénybe vehetők.

(2) A miniszter együttműködik a Nemzeti Közszolgálati Egyetemmel (a továbbiakban: NKE), különösen a közszolgálati továbbképzési rendszer és a belügyi szervek hivatásos állománya továbbképzési rendszerének összehangolása, a minősített továbbképzési programok fejlesztése, az oktatók felkészítése és továbbképzése, a vezetőképzés és tehetséggondozás terén, valamint minden olyan kérdésben, amelynek közös elvi alapokon nyugvó végrehajtása hozzájárul a közszolgálati életpálya kölcsönös átjárhatóságához, minőségi fejlesztéséhez.

(3) A nemzetközi kötelezettség teljesítéséhez kapcsolódó speciális szakmai ismeretek, készségek megszerzésére irányuló kül- és belföldi képzésre, valamint a nemzetközi konferenciára, tanulmányútra - mint továbbképzésre - a bejelentésköteles továbbképzési programra vonatkozó szabályokat kell megfelelően alkalmazni azzal, hogy a továbbképzési pontértéket a kérelmet benyújtó javaslatát figyelembe véve a miniszter határozza meg.

II. FEJEZET

A RENDÉSZETI TOVÁBBKÉPZÉS

1. A továbbképzés szintjei

3. § (1) A belügyi szerv hivatásos állományának továbbképzését

a) a központi továbbképzési programokkal,

b) a minisztérium továbbképzéssel kapcsolatos feladatokat ellátó szervezeti egysége által szervezett és lebonyolított rendészeti továbbképzési programokkal és vezetői továbbképzési programokkal,

c) a belügyi szerv által a saját állománya számára szervezett szakmai belső továbbképzési programokkal, valamint d) a nyilvántartásba vett képzőintézmények által szervezett minősített továbbképzési programokkal

kell megvalósítani.

(2) A nyilvántartásba vett képzőintézmények által szervezett továbbképzésnek meg kell felelnie az ezen utasítás szerinti minősítési eljárásban meghatározott követelményeknek. A rendészeti továbbképzési program és a belügyi szerv által szervezett és lebonyolított továbbképzés bejelentésköteles.

(3) Vezetői továbbképzés szervezésére kizárólag a minisztérium jogosult, a vezetői továbbképzés végrehajtásába ugyanakkor más szerveket, szervezeteket is bevonhat. A belügyi szerv vezetőjének és helyettesének vezetői továbbképzése az NKE bevonásával kerül végrehajtásra.

(4) A rendészeti továbbképzési programok és vezetői továbbképzések megszervezésében és lebonyolításában a belügyi szervek együttműködnek a minisztériummal.

(5) A belügyi szerv által benyújtott és nyilvántartásba vett bejelentésköteles továbbképzési programon a belügyi szerv beleegyezésével más belügyi szerv - ideértve a miniszter irányítása alá tartozó, a Hszt. 1. § (1) bekezdés a)-e) pontjában meghatározott szerveket is - hivatásos állományának tagja is részt vehet, ha a belső továbbképzési program a hivatásos állomány tagjának egyéni továbbképzési tervében szereplő képzési igényhez illeszkedik.

(6) A minisztériumba vezényelt hivatásos állomány a minisztérium bejelentésköteles továbbképzései mellett a vezénylő rendvédelmi feladatokat ellátó szerv bejelentésköteles továbbképzésében is jogosult részt venni. A minisztériumon kívüli más, nem rendvédelmi feladatokat ellátó szervhez vezényelt hivatásos állomány a vezénylő rendvédelmi feladatokat ellátó szerv továbbképzésében vesz részt.

2. A továbbképzés szervezetrendszere

4. § A Belügyi Továbbképzési Kollégium (a továbbiakban: Kollégium) a belügyminiszter irányítása alá tartozó szervek hivatásos állományú tagjainak továbbképzési és vezetőképzési rendszeréről, valamint a rendészeti utánpótlási és vezetői adatbankról szóló 2/2013. (I. 30.) BM rendelet (a továbbiakban: 2/2013. BM rendelet) 4. §-ában meghatározott feladatokat az Alkotmányvédelmi Hivatal, a Nemzetbiztonsági Szakszolgálat, valamint a Terrorelhárítási Információs és Bűnügyi Elemző Központ jelen utasításban meghatározott továbbképzése vonatkozásában is ellátja.

5. § (1) A miniszter a továbbképzési rendszer minőségirányításáért és módszertani irányításáért való feladatkörében,

a) a továbbképzési programokkal összefüggésben

aa) kialakítja a minősítési és nyilvántartási eljárások rendszerét,

ab) lefolytatja a továbbképzési programok minősítési eljárását,

ac) a (2) és (3) bekezdésben meghatározott kivétellel meghatározza a továbbképzési programok tanulmányi pontértékét,

ad) működteti a programjegyzéket,

ae) az egyszerűsített nyilvántartásba vételi eljárás keretében dönt a minisztérium továbbképzési programjain és a 21. § (4) bekezdése szerinti továbbképzési programokon kívüli továbbképzési programok programjegyzékbe való nyilvántartásba vételéről vagy törléséről;

b) a hivatásos állomány továbbképzésének tervezési és értékelési rendszere kialakításával és működtetésével összefüggésben

ba) kidolgozza a tervkészítéshez és az értékeléshez szükséges módszertani eljárásokat,

bb) összesíti és nyilvántartja a belügyi szervektől beérkező éves továbbképzési terveket,

bc) ellenőrzi az éves továbbképzési tervek végrehajtását;

c) a továbbképzések minőségirányításával és informatikai támogatásával összefüggésben

ca) fejleszti és működteti a továbbképzésekkel összefüggő szervezési és nyilvántartási feladatokhoz, valamint az elektronikus képzési programok és vizsgák igénybevételéhez szükséges Rendészeti Vezetőképzési, Továbbképzési és Vizsgaportált (a továbbiakban: RVTV),

cb) a továbbképzési programok minőségügyi követelményeinek biztosítása érdekében módszertani irányelveket határoz meg és elkészíti a továbbképzési rendszer minőségirányítási szabályzatát,

cc) tervszerűen és rendszeresen gondoskodik a továbbképzések során közreműködők szakmai és oktatásmódszertani továbbképzéséről.

(2) A rendészeti alapvizsgáról és a rendészeti szakvizsgáról, a Rendészeti Alap- és Szakvizsga Bizottságról, valamint a rendészeti alapvizsga vizsgabiztosi és a rendészeti szakvizsga vizsgabizottsági névjegyzékről szóló 274/2012. (IX. 28.) Korm. rendelet hatálya alá tartozó vizsgázó számára a rendészeti szakvizsga teljesítése 30 továbbképzési pontot ér.

(3) A belügyminiszter irányítása alatt álló polgári nemzetbiztonsági szolgálatoknál alkalmazandó rendfokozati vizsgáról szóló 26/2016. (X. 6.) BM utasítás hatálya alá tartozó vizsgázó számára a rendfokozati vizsga teljesítése 8 továbbképzési pontot ér.

(4) A miniszter az általa szervezett továbbképzési programok lebonyolításával összefüggésben

a) kifejleszti és aktualizálja a továbbképzési programokat,

b) az éves továbbképzési tervek alapján meghirdeti és megszervezi a saját továbbképzési programjait, azok megvalósításáról nyilvántartást vezet, valamint

c) a továbbképzéseken résztvevők számára tanúsítványt ad ki a megszerzett továbbképzési pontokról.

(5) A minisztérium továbbképzéssel kapcsolatos feladatokat ellátó szervezeti egysége a továbbképzések és az éves továbbképzési tervek végrehajtása és értékelése alapján éves összefoglaló jelentést készít, amelyet a 2/2013. BM rendelet 4. § (5) bekezdés f) pontjában meghatározottak szerint a Kollégium útján felterjeszt a miniszternek.

6. § (1) A belügyi szerv évente elkészíti a hivatásos állomány tagjának egyéni továbbképzési tervét.

(2) A belügyi szerv az egyéni továbbképzési tervek alapján elkészíti a szerv éves továbbképzési tervét.

(3) A belügyi szerv előkészíti, kidolgozza, és nyilvántartásba vételre benyújtja a miniszterhez a bejelentésköteles továbbképzési programokat.

(4) A belügyi szerv a továbbképzési programok megvalósításával összefüggő feladatai körében

a) az egyéni továbbképzési tervek alapján meghirdeti és megszervezi a saját szervezetén belül megtartásra tervezett továbbképzéseket,

b) az a) pontban meghatározott továbbképzésen résztvevők számára tanúsítványt ad ki a megszerzett továbbképzési pontokról,

c) a továbbképzések megvalósításáról statisztikai célú adatszolgáltatást végez a miniszter részére, valamint

d) az általa megvalósított továbbképzésekről éves összefoglaló jelentést készít, amelyet a miniszter részére a tárgyévet követő év március 1-jéig megküld.

3. A hivatásos állomány továbbképzési kötelezettsége

7. § (1) A hivatásos állomány továbbképzési kötelezettsége a 3. § (1) bekezdése szerinti továbbképzéseken való részvétellel, valamint a (2)-(4) bekezdésben meghatározott beszámítással teljesíthető.

(2) A továbbképzési kötelezettség teljesítésébe a rendészeti szakvizsga és a rendfokozati vizsga teljesítése - az 5. § (2) és (3) bekezdésében meghatározott továbbképzési pontértékkel - beszámít, a (9) bekezdésben meghatározott korlátozással. A rendészeti szakvizsga és a rendfokozati vizsga teljesítésének a továbbképzési kötelezettség teljesítésébe történő beszámítása a központi továbbképzéseken történő részvétel alól nem mentesít.

(3) A hivatásos állomány azon tagja esetében, aki munkaköre vagy szolgálati feladatai ellátásához ezen utasítás hatálya alá nem tartozó, de más jogszabály vagy közjogi szervezetszabályzó eszköz által előírt továbbképzési kötelezettségét teljesítette, az ott szerzett továbbképzési pontok az ezen utasítás szerinti továbbképzési kötelezettség teljesítésébe - a hivatásos állomány tagjának kérelmére - beszámításra kerülnek, a (9) bekezdésben meghatározott korlátozással.

(4) A (3) bekezdésben meghatározott esetben a hivatásos állomány tagja a belügyi szerv humánigazgatási szakszolgálatán keresztül benyújtott kérelemben köteles megjelölni azt a normatív hivatkozást, amely a beszámítani kért képzés teljesítését számára előírta, továbbá a képzéssel megszerzett továbbképzési pontértéket. A továbbképzési pontértéknek az RVTV-n történő rögzítéséről a miniszter gondoskodik.

(5) A továbbképzések teljesítésének mérése a miniszter által jóváhagyott tanulmányi és vizsgaszabályzat figyelembevételével, továbbképzési pontrendszerrel történik. Egy továbbképzési pont egy tanulmányi munkaórának felel meg.

(6) A továbbképzési időszak alatt - a 10. § (3) és (4) bekezdésében, valamint a 12. § (1), (3) és (7) bekezdésében meghatározott kivétellel -

a) a hivatásos állomány vezetői beosztást betöltő tagjának legalább 128,

b) a hivatásos állomány tiszti besorolási osztályba tartozó szolgálati beosztást betöltő tagjának legalább 96,

c) a hivatásos állomány tiszthelyettesi besorolási osztályba tartozó szolgálati beosztást betöltő tagjának 64

továbbképzési pontot kell teljesítenie.

(7) Évente a hivatásos állomány

a) vezetői beosztást betöltő tagjának legalább 8,

b) tiszti besorolási osztályba tartozó szolgálati beosztást betöltő tagjának legalább 6,

c) tiszthelyettesi besorolási osztályba tartozó szolgálati beosztást betöltő tagjának legalább 4

továbbképzési pont értékben rendel el központi továbbképzést a miniszter. A részére meghatározott központi továbbképzésen a hivatásos állomány tagja köteles részt venni.

(8) A (6) bekezdésben meghatározott mértékű továbbképzési pontot a hivatásos állomány tagjának úgy kell megszereznie a továbbképzési időszak alatt, hogy a központi továbbképzések teljesítésével járó továbbképzési pontértéken felül még szükséges továbbképzési pontok

a) legfeljebb 45%-át a belügyi szerv vezetője által kötelezően előírt minősített vagy bejelentésköteles,

b) az a) pont szerinti képzéseken szerzett pontértéken felül fennmaradó részét a továbbképzésre kötelezett által - szolgálati elöljárója beleegyezésével - önállóan választott

ba) minősített vagy bejelentésköteles, vagy

bb) a közszolgálati tisztviselők továbbképzéséről szóló kormányrendelet szerinti

továbbképzésen történő részvétellel szerzi meg.

(9) A (2)-(4) bekezdés szerint beszámított pontértékek a (8) bekezdés b) pontja szerinti önállóan választott képzésbe számíthatóak be.

(10) A hivatásos állomány tagjának a továbbképzési időszak egyes éveiben kötelező megszereznie a továbbképzési időszakban teljesítendő összes továbbképzési pont legalább 15%-át úgy, hogy a továbbképzési időszak harmadik éve végére a továbbképzési időszakban teljesítendő összes továbbképzési pont legalább 75%-át elérje.

(11) A hivatásos állomány tagja az állományilletékes parancsnok egyetértésével a (6) bekezdésben előírtnál több továbbképzési pontot is teljesíthet a továbbképzési időszakban. Amennyiben a hivatásos állomány tagja a továbbképzési időszakban a számára előírtnál több továbbképzési pontot teljesít, az előírt pontmennyiséget meghaladó továbbképzési pontok - legfeljebb az adott továbbképzési időszakra előírt továbbképzési pontmennyiség 25%-ának megfelelő mértékben - a következő továbbképzési időszakra átvihetők, feltéve, hogy a többletpontok megszerzése a továbbképzési időszak utolsó tizenkét hónapjában történt.

8. § (1) A hivatásos állomány tagja által teljesített továbbképzésről a továbbképzést végrehajtó belügyi szerv, nyilvántartásba vett képzőintézmény vagy - belügyi szervként, valamint rendészeti továbbképzési program vagy vezetői továbbképzés esetében - a minisztérium tanúsítványt állít ki. A tanúsítvány az RVTV-ről letölthető elektronikus formában kerül kiállításra.

(2) A tanúsítványnak tartalmaznia kell:

a) a továbbképzést teljesítő azonosítására az RVTV-n alkalmazott kódot,

b) a továbbképzési program megnevezését,

c) a megszerzett továbbképzési pontok számát,

d) a kiállítás dátumát,

e) a kiállító megnevezését vagy a kiállító azonosítására az RVTV-n alkalmazott kódot,

f) a továbbképzési program nyilvántartásba vételi kódját, valamint

g) a képzés számát.

(3) A továbbképzési pont igazolására akkor kerülhet sor, ha a résztvevő maradéktalanul teljesítette a továbbképzési programban előírt követelményeket.

(4) A belügyi szerv a továbbképzési pontokat az RVTV igénybevételével tartja nyilván.

4. Vezetői továbbképzés

9. § (1) A hivatásos állomány vezetői beosztást betöltő tagja évente vezetői továbbképzésen köteles részt venni.

(2) A vezetői továbbképzés olyan rendészeti továbbképzési program, amely a vezetői készségek továbbfejlesztésére irányul.

(3) A vezetői továbbképzés beszámít a 8. § (6) bekezdése szerinti továbbképzési kötelezettség teljesítésébe.

5. A továbbképzési időszak

10. § (1) A továbbképzési kötelezettség a próbaidő leteltét követő napon kezdődik. Ha a kinevezés próbaidő nélkül történik, a képzési kötelezettség a hivatásos szolgálati jogviszonyba történő kinevezés napján kezdődik.

(2) A továbbképzés a továbbképzési időszakokban történik.

(3) A rész-szolgálatteljesítési időben foglalkoztatottak által teljesítendő továbbképzési pontok számát arányosan kell megállapítani.

(4) Ha a hivatásos állomány rendvédelmi egészségkárosodási ellátásra jogosult tagja csökkentett szolgálatteljesítési időben teljesít szolgálatot, az általa teljesítendő továbbképzési pontok számát a csökkentéssel arányosan kell megállapítani.

(5) Ha a továbbképzési időszak alatt a hivatásos állomány tagjának besorolási osztálya megváltozik vagy őt vezetői beosztásba nevezik ki, illetve ilyen beosztással bízzák meg, a továbbképzési időszak során megszerzendő továbbképzési pontok mennyiségét időarányosan kell megállapítani. A besorolási osztály megváltozása, illetve a vezetői kinevezés vagy megbízás előtti időszakra a korábbi továbbképzési kötelezettség időarányos részét, míg a változás bekövetkeztét követően a magasabb továbbképzési kötelezettség időarányos részét kell figyelembe venni.

(6) Ha a továbbképzési időszak alatt a hivatásos állomány tagja vezetői kinevezését vagy megbízását visszavonják, a továbbképzési kötelezettségét az új szolgálati beosztásának megfelelően kell teljesítenie.

(7) A hivatásos állomány éves továbbképzési kötelezettségét úgy kell meghatározni, hogy a továbbképzésen való részvétellel járó távollét a 15 munkanapot nem haladhatja meg.

(8) Ha a belügyi szerv alapvető feladatainak vagy a hivatásos állomány tagja munkaköri feladatainak év közben bekövetkező változása azt indokolja, az országos parancsnok vagy az állományilletékes parancsnok a (7) bekezdésben foglalt korlátozástól eltérően is előírhat továbbképzést a hivatásos állomány tagja számára.

(9) A hivatásos állomány tagjának egyéni továbbképzési tervében szereplő, jelenléti kötelezettséggel járó továbbképzésen való részvételhez szükséges időre - beleértve a vizsga időtartamát is - a hivatásos állomány tagja számára szolgálatmentességet kell biztosítani.

11. § (1) A továbbképzési időszak időtartama a hivatásos állomány nem vezetői beosztást betöltő tagja esetében az e §-ban és a 12. §-ban foglalt kivételekkel négy év.

(2) Ha a hivatásos állomány nem vezetői beosztást betöltő tagjának fizetési várakozási ideje négy évnél hosszabb vagy rövidebb, a továbbképzési időszak a fizetési várakozási idő várható leteltéhez igazodóan kerül megállapításra, a továbbképzési időszak utolsó napja a fizetési várakozási idő leteltének napja. Ha a fizetési várakozási idő leteltének napja megváltozik, a belügyi szerv humánigazgatási szakszolgálata a továbbképzési időszak időtartamát felülvizsgálja és a változást az RVTV-n rögzíti.

(3) A hivatásos állomány tagjának nem vezetői beosztásból vezetői beosztásba történő kinevezéskor a folyamatban lévő továbbképzési időszak időtartama nem változik. A kinevezéskor folyamatban lévő továbbképzési időszak leteltét követően az e §-ban és a 12. §-ban foglalt kivételekkel a hivatásos állomány vezetői beosztást betöltő tagja esetében a továbbképzési időszak időtartama négy év.

(4) A továbbképzési időszak befejeződik, ha a továbbképzésre kötelezett szolgálati viszonya megszűnik. A hivatásos állomány tagjának a miniszter irányítása alatt álló rendvédelmi feladatokat ellátó szervek közötti, a Hszt. 97. §-án alapuló áthelyezése esetén az áthelyezés előtt megkezdett továbbképzési időszak nem szakad meg és az áthelyezést megelőzően megszerzett továbbképzési pontokat az új jogviszonyban is figyelembe kell venni.

(5) A hivatásos állomány tagjának megszűnik a továbbképzési kötelezettsége, ha a rá irányadó öregségi nyugdíjkorhatár eléréséig öt évnél rövidebb idő van hátra, vagy ha könnyített szolgálatot lát el.

12. § (1) Ha a hivatásos állomány tagjának továbbképzési időszaka négy évtől eltérő időtartamú, a 8. § (6) bekezdésében - a négyéves időtartamhoz viszonyítva - meghatározott továbbképzési pontokat időarányosan kell teljesíteni.

(2) Az (1) bekezdéstől foglaltaktól eltérően, ha a hivatásos állomány tagjának fizetési fokozatban való előresorolására a Hszt. 121. § (1) bekezdésében meghatározott feltétel hiányában nem kerül sor, a továbbképzési időszak időtartama a hivatásos állomány tagjának fizetési fokozatban való előresorolásának napjáig meghosszabbodik, azzal, hogy a hivatásos állomány tagja által a továbbképzési időszakban megszerzendő továbbképzési pontok mennyisége nem emelkedik a 8. § (6) bekezdésben meghatározott pontmennyiséghez képest.

(3) A hivatásos állomány tagjának

a) szülési szabadsága,

b) három hónapot meghaladó külföldre vezénylése,

c) rendelkezési állományba nem helyezett, de három hónapot meghaladó egészségügyi szabadságon lévő tagja esetén a továbbképzési időszakban szerzendő továbbképzési pontokat az a)-c) pont szerinti időszakon kívüli időtartammal időarányosan kell teljesíteni, azonban a továbbképzési időszak tartama nem változik.

(4) A Hszt. 117. § (6) bekezdés a) pontjában foglaltakra figyelemmel - a (3) bekezdés b) pontjában foglalt kivétellel - a hivatásos állomány Hszt. 77. § (1) bekezdés a) pontja szerinti rendelkezési állományban lévő tagja esetében a rendelkezési állományba helyezés a továbbképzési időszakot nem szakítja meg.

(5) A Hszt. 117. § (6) bekezdés b) pontjában foglaltakra figyelemmel a hivatásos állomány Hszt. 77. § (1) bekezdés b) vagy h)-k) pontja szerinti rendelkezési állományban lévő tagja esetében a rendelkezési állományba helyezéssel a továbbképzési időszak megszakad és kizárólag a fizetési várakozási időhöz igazodóan folytatódik. A megszerzendő továbbképzési pontok mennyisége nem változik.

(6) A Hszt. 117. § (6) bekezdés c) pontjában foglaltakra figyelemmel a hivatásos állomány Hszt. 77. § (1) bekezdés c)-g) pontja szerinti rendelkezési állományban lévő tagja esetében a rendelkezési állományba helyezéssel - a (7) bekezdésben meghatározott kivétellel - a továbbképzési időszak megszakad és kizárólag a fizetési várakozási időhöz igazodóan folytatódik. A megszerzendő továbbképzési pontok mennyisége nem változik.

(7) A Hszt. 117. § (6) bekezdés d) pontjára figyelemmel a fizetési várakozási időbe a továbbképzési kötelezettség teljesítése nélkül figyelembe veendő időtartammal időarányosan a megszerzendő továbbképzési pontok számát csökkenteni kell, azonban a továbbképzési időszak csak a törvényben meghatározott összesen négy év elteltekor szakad meg.

(8) A Hszt. 281. § (1) bekezdésében meghatározott időtartamra a továbbképzési időszak megszakad és kizárólag ezen időtartam befejeződését követően folytatódik. A megszerzendő pontok mennyisége nem változik.

6. A továbbképzési kötelezettség teljesítésének finanszírozása

13. § (1) A hivatásos állomány számára előírt továbbképzési kötelezettségek teljesítéséhez szükséges pénzügyi forrást - legalább az előírt kötelezettségek teljesítését biztosító mértékben - a belügyi szerv a költségvetéséből biztosítja.

(2) A belügyi szerv a minisztériumnak a hivatásos állomány létszáma alapján továbbképzési hozzájárulást (a továbbiakban: normatív hozzájárulás) fizet. A belügyi szerv a normatív hozzájárulás útján fizeti meg az ezen utasítás szerinti továbbképzések díját, továbbá a rendészeti szakvizsgával és a rendfokozati vizsgával kapcsolatos költségeket, a rendészeti szakvizsga felkészítési díját és első alkalommal a vizsgadíjat. A normatív hozzájárulás alapja a rendvédelmi illetményalap (a továbbiakban: illetményalap) 60%-a, amelyet minden év január 31-éig, a belügyi szervnél a tárgyév január 1-jén foglalkoztatott hivatásos állomány létszáma 70%-ának alapulvételével, a belügyi szerv előirányzat-átadással teljesít. A fennmaradó 30% létszámarányos maradvány, a 7. § (8) bekezdés a) pontja, továbbá a közszolgálati tisztviselők továbbképzéséről szóló kormányrendelet szerinti, illetve más jogszabály vagy közjogi szervezetszabályozó eszköz által előírt továbbképzési kötelezettség szerinti továbbképzéseken történő részvétel költségfedezeteként a belügyi szervnél marad.

(3) Ha a belügyi szerv a normatív hozzájárulást megfizeti, azonban a továbbképzésre kötelezettek nem vesznek részt a továbbképzésben, a minisztérium a továbbképzésekre fel nem használt normatív hozzájárulás összegét a továbbképzési rendszer működtetésére használja fel. A továbbképzési rendszer működtetésére fel nem használt többlet a belügyi szerv befizetésének arányában előirányzat-átadással visszaadásra kerül.

(4) Ha a belügyi szerv továbbképzési igényei az év folyamán meghaladják a megfizetett normatív hozzájárulás összegét, akkor a belügyi szerv többlet-normatív hozzájárulást köteles fizetni a különbözet mértékében a minisztérium részére. Ha a többlet-normatív hozzájárulást a belügyi szerv nem fizeti meg, akkor a miniszter nem köteles a továbbképzést biztosítani.

(5) Ha a belügyi szerv által megfizetett normatív hozzájárulás év végén meghaladja a hivatásos állomány létszámával arányosan fizetendő normatív hozzájárulás összegét, akkor a minisztérium a következő évi továbbképzésre beszámítja a többletet.

(6) A hivatásos állomány továbbképzési kötelezettségeinek teljesítését biztosító forrás kizárólag a programjegyzékben szereplő továbbképzési programok útján, valamint a továbbképzési rendszer működtetésére és fejlesztésére használható fel.

(7) A miniszter részére készítendő éves összefoglaló jelentés előkészítésével egyidejűleg a minisztérium tájékoztatást készít, amely részletes kimutatást tartalmaz a belügyi szerv által megfizetett normatív hozzájárulás összegének felhasználásáról és a belügyi szerv hivatásos állománya által igénybe vett továbbképzésekről. A tájékoztatást a belügyi szerv legkésőbb a tárgyévet követő év április 30-áig tájékoztatásul megkapja.

(8) A 7. § (7) bekezdése vagy (8) bekezdés a) pontja szerint elrendelt továbbképzés során felmerülő utazási, szállás- és étkezési költségeket a belügyi szerv a költségvetéséből biztosítja. A 7. § (8) bekezdés b) pontjában meghatározott képzésekkel kapcsolatos költségeket a belügyi szerv és a továbbképzésben résztvevő megállapodása alapján a belügyi szerv átvállalhatja.

7. A továbbképzési programok

14. § A hivatásos állomány továbbképzése kizárólag a továbbképzési programjegyzéken szereplő, nyilvántartásba vett programok alapján végezhető.

15. § (1) A nyilvántartásba vett képzőintézmények által kifejlesztett továbbképzési programok programjegyzékbe történő nyilvántartásba vételét sikeres továbbképzési programminősítési eljárásnak kell megelőznie.

(2) A miniszter a továbbképzési programminősítési eljárás során vizsgálja, hogy a továbbképzési program megfelel-e a minőségirányítási szabályzatban foglaltaknak, valamint a képzésmódszertani és minőségirányítási eljárások szabályainak.

(3) A képzésmódszertani és minőségirányítási eljárások szabályait a miniszter dolgozza ki és a minisztérium honlapján közzéteszi.

16. § (1) A továbbképzési programminősítési eljárás díjköteles. A minősítési díj mértékét a Kollégium által kiadott díjtáblázat tartalmazza.

(2) A minősítési díjat a kérelmező szervezet a kérelem benyújtásával egyidejűleg a minisztérium részére fizeti meg.

(3) A minisztérium a minősítési díjat a minőségirányítási rendszer működtetésére használja fel.

17. § (1) A továbbképzési programminősítésre irányuló kérelmet a miniszterhez kell benyújtani.

(2) A továbbképzési programminősítésre benyújtott továbbképzési programot a minisztérium továbbképzéssel kapcsolatos feladatokat ellátó szervezeti egysége a kérelem benyújtását követő harminc napon belül megvizsgálja. A határidő egy alkalommal, legfeljebb tizenöt nappal meghosszabbítható. A miniszter a lefolytatott vizsgálat eredményeként megfelelő vagy nem megfelelő minősítést javasol a Kollégiumnak.

(3) A Kollégium dönt a továbbképzési program minősítéséről és a megfelelőnek minősített továbbképzési program nyilvántartásba vételéről. A miniszter ezt követően a nyilvántartásba vételről szóló értesítéssel együtt tizenöt napon belül írásban tájékoztatja a kérelmezőt a továbbképzési programmal teljesíthető továbbképzési pontértékről.

18. § (1) Amennyiben a továbbképzési programminősítésre benyújtott dokumentáció eltér a minősített továbbképzési programokkal szemben támasztott követelményrendszertől, vagy a képzésmódszertani és minőségirányítási eljárások szabályaitól, akkor a továbbképzési programminősítésre benyújtott továbbképzési programot nem megfelelőre kell minősíteni.

(2) A nem megfelelőnek minősített program kérelmezőjét a miniszter az általa felkért szakértő állásfoglalása alapján a továbbképzési program átdolgozására kérheti fel. A továbbképzési program átdolgozását követően a továbbképzési program ismételten benyújtható a minősítésre. A továbbképzési program ismételt benyújtása során a kérelmezőt díjfizetési kötelezettség nem terheli.

19. § (1) A továbbképzési program minősítése határozatlan ideig érvényes azzal a feltétellel, hogy amennyiben a továbbképzési program tekintetében a megfelelőnek minősítését követő huszonnégy hónapon belül a képzés lebonyolítására vonatkozó igény nem érkezik, a továbbképzési programot a Kollégium törli a programjegyzékről.

(2) A minősített program szakmai tartalmának folyamatos hatályosítása a programtulajdonos feladata.

(3) Amennyiben a továbbképzési programok végrehajtása során a minőségbiztosítás a továbbképzési program szakmai tartalmával összefüggésben nem megfelelőséget azonosít, a Kollégium jogosult a továbbképzési program minősítésének felfüggesztésére. Felfüggesztett továbbképzési program nem szervezhető annak átdolgozásáig.

(4) A továbbképzési program minősítésének felfüggesztése esetén a továbbképzési programot a minőségbiztosítás során azonosított nem megfelelőségre tekintettel át kell dolgozni. A továbbképzési program átdolgozását követően a miniszter harminc napon belül ismételten lefolytatja a minősítési eljárást.

(5) Amennyiben a továbbképzési program az ismételt minősítésen megfelel, a Kollégium azonnali hatállyal megszünteti a továbbképzési program minősítésének felfüggesztését. Ha a továbbképzési program az újbóli átdolgozását követően sem felel meg a minősítésen, akkor azonnali hatállyal törlésre kerül a programjegyzékből.

20. § (1) A továbbképzési programminősítési eljárásban a miniszter felkérésére szakértők működnek közre. A szakértőkről a miniszter névjegyzéket vezet. A névjegyzékbe történő felvételhez a szakértő hozzájárulása szükséges.

(2) A szakértői névjegyzékbe az a szakértő vehető fel, aki

a) felsőfokú végzettséggel rendelkezik,

b) az adott szakterületen szerzett legalább 10 éves szakmai gyakorlattal rendelkezik és

c) a miniszter által szervezett módszertani felkészítő foglalkozásokon részt vett.

(3) Amennyiben a szakértő a miniszter ismételt felszólítására sem vesz részt a (2) bekezdés c) pontjában meghatározott módszertani felkészítő foglalkozásokon, a szakértőt a miniszter törli a névjegyzékből.

21. § (1) A hivatásos állomány tagja továbbképzési kötelezettségének mérhetősége és a továbbképzési pontok megállapítása érdekében a bejelentésköteles továbbképzési programokat és a képző szervezetet is nyilvántartásba kell vetetni a továbbképzési programok jegyzékébe.

(2) A bejelentésköteles továbbképzési programok egyszerűsített nyilvántartásba vételi eljárása során a továbbképzési program alapadatait és a képzést végző szervezet adatait kell nyilvántartásba venni a programjegyzékbe, valamint meg kell állapítani a programhoz rendelt továbbképzési pontértéket is.

(3) Az egyszerűsített nyilvántartásba vételi eljárást a miniszter folytatja le. A nyilvántartásba vételről a minisztérium továbbképzési programjai esetében a miniszter előterjesztése alapján a Kollégium, más továbbképzési programok esetében - a (4) bekezdésben meghatározott kivétellel - a miniszter dönt.

(4) Azon szakmai belső továbbképzési programot, amelynek tartalma védendő információkat tartalmaz, a polgári nemzetbiztonsági szolgálat - szükség esetén az adatok minősítését követően - szűkített adattartalommal nyújtja be az egyszerűsített nyilvántartásba vételi eljárás lefolytatására, az eljárás során a továbbképzési program a tényleges címe helyett egy, a tartalmát leplező, semleges címmel jelenik meg. Az ilyen szakmai belső továbbképzési program egyszerűsített nyilvántartásba vételéről a Kollégium elnöke dönt.

(5) Azon szakmai belső továbbképzési program esetében, amelyek tartalma védendő információt nem tartalmaz, az egyszerűsített nyilvántartásba vételi eljárás általános szabályai szerint kell eljárni.

(6) A továbbképzési program akkor vehető nyilvántartásba, ha

a) a nyilvántartásba vételt a minisztérium rendészeti továbbképzéssel kapcsolatos feladatokat ellátó szervezeti egysége vagy belügyi szerv kezdeményezi és

b) a továbbképzési program nem minősítéshez kötött.

(7) Ha a bejelentésköteles továbbképzési programnak a nyilvántartásba vételére irányuló eljárás során a miniszter megállapítja, hogy a továbbképzési program minősített továbbképzési programhoz tartozó ismereteket közvetít, a nyilvántartásba vételt elutasítja. Ezzel egyidejűleg a kérelmezőt tájékoztatja a továbbképzési program minősítésével kapcsolatos eljárás lefolytatásának feltételeiről.

(8) Ha a bejelentésköteles továbbképzési program nyilvántartásba vételére irányuló eljárás során a miniszter megállapítja, hogy az nem minősül továbbképzésnek, a nyilvántartásba vételt elutasítja.

(9) Ha a bejelentésköteles továbbképzésnek minősülő továbbképzési program adataiban változás áll be, a kérelmező köteles a miniszter részére tizenöt napon belül a változás bejelentésére.

(10) A bejelentésköteles továbbképzési program szakmai tartalmáért és minőségéért a nyilvántartásba vételt kérelmező szervezet felel.

(11) Az egyszerűsített nyilvántartásba vételi eljárás nem díjköteles.

8. A továbbképzések ellenőrzése, a minőségirányítás

22. § (1) A továbbképzések minőségi megfelelőségének biztosítása érdekében minőségirányítási rendszert kell működtetni. A továbbképzés minőségirányítási szabályzatát a Kollégium előterjesztésére a miniszter adja ki.

(2) A minőségirányítási szabályzat előírja

1. a továbbképzési programok nyilvántartásba vételi eljárását,

2. a továbbképzési programok minősítési folyamatát,

3. az éves tervezés folyamatát,

4. a képzéstervezés folyamatát,

5. a képzésfejlesztés folyamatát,

6. a képzésszervezés folyamatát,

7. a képzés-megvalósítás folyamatát,

8. a továbbképzések oktatásának módszerét,

9. a továbbképzések során alkalmazott oktatási és segédanyagok kialakítását,

10. a továbbképzésben közreműködő oktatók oktatásmódszertani és felnőtt-oktatói felkészültségére vonatkozó előírásokat,

11. a továbbképzések megvalósításához szükséges infrastruktúra, a megfelelő oktatási környezet kialakítását,

12. a számonkérési folyamatokat,

13. az ismeret-ellenőrzési formák alkalmazását,

14. a továbbképzési programok folyamatos hatályosítását,

15. az értékelési folyamatokat, a résztvevői és oktatói elégedettség mérését,

16. a továbbképzések lebonyolításának folyamatos figyelemmel kísérését,

17. a minőségügyi helyszíni ellenőrzés eljárását,

18. a panaszkezelési eljárásokat,

19. a nem megfelelőség kezelését,

20. a dokumentumok és minőségügyi feljegyzések kezelését,

21. a folyamatok, dokumentumok szükségességét igazoló és jóváhagyó ellenőrzéseket, valamint az elfogadási kritériumokat, továbbá

22. az önértékelést, az éves működés értékelését.

23. § (1) A továbbképzési rendszer felülvizsgálatát a minőségügyi szabályzatban meghatározott időszakonként és módon a Kollégium által kijelölt, a minisztérium személyi állományába tartozó, e feladat ellátására felkészített minőségügyi ellenőr által elvégzett helyszíni ellenőrzés biztosítja.

(2) Az ellenőrzési tervet két féléves ütemezéssel a miniszter készíti el, és a Kollégium hagyja jóvá.

(3) A Kollégium elnöke jogosult az ellenőrzési tervben meghatározottakon túl rendkívüli helyszíni ellenőrzés elrendelésére.

(4) A helyszíni ellenőrzés a továbbképzés végrehajtásának teljes folyamatára kiterjed. A helyszíni ellenőrzés végzése megbízólevél alapján folytatható le, amelyet a miniszter készít el és a Kollégium hagy jóvá. Ha az ellenőrzés a program szakmai tartalmára is kiterjed, az ellenőrzést kizárólag nemzetbiztonsági ellenőrzéssel rendelkező személy végezheti.

24. § (1) Amennyiben a helyszíni ellenőrzés során a minőségügyi ellenőr megállapítja, hogy a továbbképzési program eltér a programjegyzékre felvett továbbképzési program által meghatározott követelményrendszertől, vagy a képzésmódszertani és minőségirányítási eljárások szabályaitól, akkor a helyszíni ellenőrzés nem megfelelőséget állapít meg.

(2) A nem megfelelőségről a miniszter tájékoztatja a továbbképzési program minősítésének kezdeményezőjét. A Kollégium jogosult a nem megfelelő továbbképzési program minősítésének felfüggesztésére. A továbbképzési program felfüggesztése esetén a 19. § (3)-(5) bekezdésében foglalt rendelkezések megfelelően irányadók.

(3) A Kollégium a tárgyévet követő év január 31-ig a helyszíni ellenőrzésről jelentést terjeszt fel a miniszterhez.

9. A továbbképzés tervezése

25. § (1) A hivatásos állomány továbbképzése tervszerűen az éves és egyéni továbbképzési tervek alapján történik.

(2) Az egyéni továbbképzési tervek elkészítéséhez szükséges útmutatót a miniszter adja ki és az RVTV-n keresztül közzéteszi.

(3) A továbbképzési tervek tartalmazzák a továbbképzési kötelezettség teljesítésének alapjául szolgáló továbbképzési programokat.

26. § (1) Az egyéni továbbképzési tervek elkészítéséről az állományilletékes parancsnok gondoskodik. Az éves és egyéni továbbképzési tervet az állományilletékes parancsnok az év közben felmerülő továbbképzési igények alapján módosíthatja.

(2) Az egyéni továbbképzési terv elkészítésénél figyelembe kell venni az előző év teljesítményértékelésének eredményét, illetve a hivatásos állomány tagja legutolsó minősítésének a további előmenetelre vonatkozó javaslatait.

27. § A belügyi szerv vezetője által jóváhagyott éves továbbképzési tervet a belügyi szerv a tárgyév március 31-éig megküldi a miniszter részére.

10. A továbbképzés végrehajtása

28. § (1) Az RVTV-n a hivatásos állomány tagja személyes azonosító adatai helyett a belügyi szerv humánigazgatási szakszolgálata által rendelkezésére bocsátott kóddal azonosítja magát. A kód mellett az RVTV-n rögzítésre kerül az érintett születési dátuma és rendfokozata is.

(2) Ha a hivatásos állomány tagja más, az RVTV-t használó rendvédelmi feladatokat ellátó szervhez kerül áthelyezésre, az érintett áthelyezésére az RVTV-n is gondoskodni szükséges.

29. § A polgári nemzetbiztonsági szolgálat a továbbképzéseket saját objektumaiban is végezheti.

III. FEJEZET

A RENDÉSZETI VEZETŐKIVÁLASZTÁS ÉS VEZETŐKÉPZÉS

30. § (1) A vezetőkiválasztási eljárásban való részvételre

a) a hivatásos állomány tagját az állományilletékes parancsnok javasolhatja, a hivatásos állomány tagjának beleegyezésével, vagy

b) a hivatásos állomány tagja önként jelentkezhet.

(2) A vezetőkiválasztási eljárásban való részvételre a hivatásos állomány azon tagja jelölhető, illetve jelentkezhet, aki legalább négy év szolgálati viszonnyal rendelkezik és a legutolsó éves teljesítményértékelése „kivételes” vagy „jó” teljesítményfokozatú.

11. A vezetőkiválasztási eljárás

31. § (1) A hivatásos állomány tagja a rendészeti vezetőképzésbe a minisztérium által végzett vezetőkiválasztási eljárás útján kerülhet be. A vezetőkiválasztási eljárás részletes szabályait a tanulmányi és vizsgaszabályzat tartalmazza.

(2) A vezetőkiválasztási eljárást a miniszter saját hatáskörben, illetve a minisztérium közigazgatási államtitkárának vagy a belügyi szerv vezetőjének kezdeményezésére soron kívül megindítja.

(3) A vezetőkiválasztási eljárásra önként jelentkező a vezetőkiválasztási eljárásban a minisztérium munkatervének megfelelő ütemezésben vesz részt.

(4) A hivatásos állomány tagja a vezetőkiválasztási eljárásban való részvétel idejére mentesül a szolgálatteljesítési kötelezettség alól.

(5) A vezetőkiválasztási eljárás lefolytatására a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok objektumaiban kerül sor.

(6) A vezetőkiválasztási eljáráshoz használt informatikai rendszer, a Komplett Vezetőkiválasztási Rendszer (a továbbiakban: KVR) a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok hivatásos állománya vonatkozásában sem az internet, sem a helyi hálózat felé fizikai vagy egyéb kapcsolattal nem rendelkező elektronikus információs rendszerben működik. A KVR-t fizikailag a polgári nemzetbiztonsági szolgálat működteti, azonban az abban kezelt adatokkal kizárólag a miniszter rendelkezik.

(7) A KVR-ben tárolt adatokhoz való hozzáférés kizárólag a minisztérium vezetőképzéssel kapcsolatos feladatokat ellátó szervezeti egységének munkatársai számára engedélyezhető.

(8) A KVR-ben a hivatásos állomány tagjának azonosítására személyes adatai helyett a 28. § (1) bekezdése szerint biztosított kód is használható.

32. § (1) A vezetőkiválasztási eljárás során a hivatásos állomány tagja az egységes belügyi vezetői kompetenciák komplex módon történő felmérése érdekében kompetenciafelmérésen (a továbbiakban: kompetenciafelmérés) vesz részt.

(2) A miniszter jelöli ki a kompetenciafelmérés részét képező

a) tesztek kitöltését felügyelő személyt,

b) szituációs gyakorlatokat értékelő bizottság

ba) vezetőjét a minisztérium vezetőképzéssel kapcsolatos feladatokat ellátó szervezeti egységének állományából,

bb) további három tagját úgy, hogy közülük legalább egy személy minősített tréner, egy további személy kiválasztási szakember legyen,

c) interjút készítő pszichológus személyét.

(3) A kompetenciafelmérés akkor eredményes, ha a jelölt a tanulmányi és vizsgaszabályzatban meghatározott szintet teljesíti.

(4) A kompetenciafelmérés során megállapított adatokat - az érintettnek a vezetőkiválasztási eljárás megkezdése előtt tett írásbeli hozzájárulása alapján - a minisztérium tartja nyilván a 31. § (6) bekezdésében meghatározott elv szerint működő KVR-ben, és azokat harmadik személynek kizárólag az érintett írásbeli hozzájárulásával adhatja ki. A vezetőkiválasztási eljárás eredményéről a minisztérium vezetőképzéssel kapcsolatos feladatokat ellátó szervezeti egysége a Hszt. 279. § (1) bekezdés j) pontja szerinti adatok rögzítése érdekében a belügyi szerv humánigazgatási szakszolgálatát tájékoztatja.

(5) A vezetőkiválasztási eljárásban részt vevő személy számára a kompetenciafelmérés alapján megállapított kompetenciaprofil az interjút követő visszajelzés keretében történő személyes elbeszélgetés során átadásra kerül.

(6) A rendészeti vezetővé képző tanfolyamot vezető tréner a KVR tréneri felületén ismeri meg azt, hogy a hivatásos állomány tagja vonatkozásában mely kompetenciák fejlesztése szükséges a vezetővé képző tanfolyamon. A tréner kizárólag a fejlesztendő kompetenciák felsorolását kapja meg, a kompetenciafelmérés eredményéhez nem fér hozzá.

33. § A hivatásos állománynak a kompetenciafelmérést eredményesen teljesítő tagja felvételre kerül a belügyi szerv által vezetett rendészeti utánpótlási és vezetői adatbank (a továbbiakban: adatbank) utánpótlási nyilvántartásába.

34. § (1) Az eredménytelenül záródó vezetőkiválasztási eljárás első alkalommal hat hónap elteltével megismételhető.

(2) Az ismételten eredménytelenül záródó vezetőkiválasztási eljárás kettő évenként ismételten megkísérelhető.

35. § (1) A miniszter a hivatásos állomány vezetőkiválasztási eljárásban részt vevő tagja számára igazolást állít ki a vezetőkiválasztási eljárás eredményes teljesítéséről.

(2) A vezetőkiválasztási eljárás eredményéről a belügyi szerv humánigazgatási szakszolgálata útján az érintett személy állományilletékes parancsnokát is tájékoztatni kell.

12. A rendészeti utánpótlási és vezetői adatbank

36. § A hivatásos állománynak az adatbank utánpótlási nyilvántartásába felvett tagja rendészeti vezetővé képző tanfolyamon vehet részt.

37. § Ha a hivatásos állomány tagját az adatbank vezetői nyilvántartásából azért kell törölni, mert a vezetői megbízását visszavonták és azt követően nem kapott más vezetői megbízást, akkor - amennyiben korábban eredményesen vett részt a vezetőkiválasztási eljárásban - hozzájárulásával az adatbank utánpótlási nyilvántartásába kerül felvételre.

38. § A hivatásos állomány tagja a törlést követő két év elteltével jelentkezhet ismét a vezetőkiválasztási eljárásra, ha az adatbank utánpótlási nyilvántartásából a Hszt. 279. § (4) bekezdés b) pontja alapján került törlésre.

13. Rendészeti vezetővé képző tanfolyam

39. § A rendészeti vezetővé képző tanfolyam a belügyi szervnél rendszeresített vezetői beosztások betöltéséhez előírt, iskolarendszeren kívüli, az alapvető vezetői készségeket fejlesztő tanfolyam.

40. § (1) A rendészeti vezetővé képző tanfolyamon történő részvételre

a) az állományilletékes parancsnok kezdeményezése, vagy

b) önkéntes jelentkezés

alapján kerülhet sor.

(2) A rendészeti vezetővé képző tanfolyamon a hivatásos állomány azon tagja vehet részt, aki

a) valamely belügyi szerv által vezetett adatbankban szerepel,

b) rendészeti szakvizsgával rendelkezik vagy mentesül annak letétele alól és

c) a vezetőkiválasztási eljárást eredményesen teljesítette.

(3) A rendészeti vezetővé képző tanfolyamon önkéntes jelentkezéssel a (2) bekezdésben meghatározott feltételeken túl az vehet részt, akinek a legutolsó éves teljesítményértékelése „kivételes” vagy „jó” teljesítményfokozatú.

41. § (1) A rendészeti vezetővé képző tanfolyam végén a résztvevő záró felmérésen vesz részt.

(2) A rendészeti vezetővé képző tanfolyamra vonatkozó részletes szabályokat a tanulmányi és vizsgaszabályzat tartalmazza.

(3) A rendészeti vezetővé képző tanfolyam eredményes teljesítéséről a minisztérium tanúsítványt állít ki. A kiállított tanúsítványok nyilvántartását a minisztérium végzi.

(4) A hivatásos állomány tagja a rendészeti vezetővé képző tanfolyam, a záró felmérés és a vizsgagyakorlat idejére mentesül a szolgálatteljesítési kötelezettség alól.

(5) A rendészeti vezetővé képző tanfolyam a polgári nemzetbiztonsági szolgálat objektumaiban is lebonyolításra kerülhet. A tanfolyamot vezető trénert a minisztérium vezetőképzésért felelős szervezeti egységének vezetője jelöli ki a saját vagy a polgári nemzetbiztonsági szolgálat állományából.

14. A rendészeti mestervezetővé képző tanfolyam

42. § A rendészeti mestervezetővé képző tanfolyam a belügyi szervnél rendszeresített középvezetői és kiemelt vezetői besorolású, vezetői beosztásnak minősülő szolgálati beosztások betöltéséhez előírt, iskolarendszeren kívüli, felnőttképzési, felsővezetői készségeket fejlesztő tanfolyam.

43. § (1) A rendészeti mestervezetővé képző tanfolyamon történő részvételre

a) az állományilletékes parancsnok kezdeményezése alapján vagy

b) önkéntes jelentkezés alapján

kerülhet sor.

(2) A rendészeti mestervezetővé képző tanfolyamon a hivatásos állomány azon tagja vehet részt, aki a rendészeti vezetővé képző tanfolyam követelményeinek eleget tett vagy annak teljesítése alól mentesül.

44. § (1) A rendészeti mestervezetővé képző tanfolyam végén a résztvevő a tanulmányi és vizsgaszabályzatban meghatározottak szerint záró felmérésen vesz részt.

(2) A rendészeti mestervezetővé képző tanfolyamra vonatkozó részletes szabályokat a tanulmányi és vizsgaszabályzat tartalmazza.

(3) A rendészeti mestervezetővé képző tanfolyam eredményes teljesítéséről a minisztérium tanúsítványt állít ki. A kiállított tanúsítványok nyilvántartását a minisztérium végzi.

(4) A hivatásos állomány tagja a rendészeti mestervezetővé képző tanfolyam és a záró felmérés idejére mentesül a szolgálatteljesítési kötelezettség alól.

(5) A rendészeti mestervezetővé képző tanfolyam a polgári nemzetbiztonsági szolgálat objektumaiban is lebonyolításra kerülhet. A tanfolyamot vezető trénert a minisztérium vezetőképzésért felelős szervezeti egységének vezetője jelöli ki a saját állományából.

15. A vezetőkiválasztási eljárással és a vezetőképzéssel kapcsolatos költségek

45. § (1) A vezetőkiválasztási eljárással és a vezetőképzéssel kapcsolatos költségeket a minisztérium költségvetésében külön szakfeladati számon kell tervezni és biztosítani.

(2) A vezetőkiválasztási eljárásban történő részvétel egy főre eső díja az illetményalap szociális hozzájárulási adóval növelt összegének 35%-a.

(3) A rendészeti vezetővé képző tanfolyamon való részvétel egy főre eső díja az illetményalap szociális hozzájárulási adóval növelt összegének 200%-a.

(4) A rendészeti mestervezetővé képző tanfolyamon való részvétel egy főre eső díja az illetményalap szociális hozzájárulási adóval növelt összegének 150%-a.

(5) Az adatbankban szereplők vezetőkiválasztási eljárásban történő részvételével és vezetőképzésével kapcsolatban felmerülő utazási, étkezési és szállásköltséget a foglalkoztató szerv költségvetéséből kell fedezni.

(6) A vezetőkiválasztási eljárásra, a rendészeti vezetővé képző tanfolyamra, valamint a rendészeti mestervezetővé képző tanfolyamra történő önkéntes jelentkezés esetén a (2)-(4) bekezdésben meghatározott díj az önként jelentkezőt terheli.

(7) A vezetőkiválasztási eljárás, a rendészeti vezetővé képző tanfolyam, valamint a rendészeti mestervezetővé képző tanfolyam díjának legfeljebb 50%-át - az önként jelentkező kérelmére - a belügyi szerv saját költségvetése terhére átvállalhatja.

(8) Akit önhibájából a rendészeti vezetővé képző tanfolyamon vagy a rendészeti mestervezetővé képző tanfolyamon való újbóli részvételre köteleznek, köteles az ismételt felkészítő tanfolyam költségeit megfizetni.

(9) A 3. § (3) bekezdésében meghatározott továbbképzésre a minisztérium és az NKE közötti megállapodás alapján kerül sor. A teljesített továbbképzésről kiadott NKE igazolás alapján a minisztérium megtéríti a megállapodásban rögzített költségeket.

46. § (1) A miniszter által felkért, a vezetőkiválasztási eljárásban és a vezetőképzésben közreműködő előadót és trénert, a vizsgáztató bizottság elnökét, tagjait és jegyzőjét - ha az nem a szolgálati beosztásával járó, munkaköri leírásban rögzített feladata - vizsgáztatási díj illeti meg.

(2) Az előadók óradíja legfeljebb az illetményalap szociális hozzájárulási adóval növelt összegének 15%-a.

(3) A trénerek óradíja legfeljebb az illetményalap szociális hozzájárulási adóval növelt összegének 30%-a.

(4) A vizsgabizottság elnökének a vizsgáztatásért járó díja legfeljebb az illetményalap szociális hozzájárulási adóval növelt összegének 7%-a, a vizsgabizottság tagjainak a vizsgáztatásért járó díja legfeljebb az illetményalap szociális hozzájárulási adóval növelt összegének 5%-a.

(5) A jegyző díja legfeljebb az illetményalap szociális hozzájárulási adóval növelt összegének 2%-a.

16. A rendészeti vezetőképzés működésével összefüggő egyéb képzések

47. § (1) A minősített trénerek képzésére irányuló minősített-tréner-képző tanfolyamot a miniszter szervezi és hajtja végre.

(2) A minősített-tréner-képző tanfolyam elvégzésével a résztvevő jogosulttá válik - a miniszter előzetes hozzájárulását követően és felügyelete mellett - a meghatározott képzési program szerint a rendészeti vezetővé képző tanfolyamon részt vevő állomány felkészítését ellátni, illetve abban közreműködni.

(3) A minősített tréner a (2) bekezdésben feltüntetett jogosultsága fenntartása érdekében a minisztérium által évente lebonyolított tréneri továbbképzésen vesz részt.

48. § (1) A minősített-tréner-képző tanfolyamon a hivatásos állomány tagja a miniszter által kiírt pályázatra történő önkéntes jelentkezés alapján vehet részt, amennyiben a képzésen való részvételét az állományilletékes parancsnok támogatja.

(2) A minősített-tréner-képző tanfolyamra való felvétel feltétele a miniszter által meghatározott és közzétett kiválasztási eljárás sikeres teljesítése.

49. § (1) A minősített-tréner-képző tanfolyamon a képzés a miniszter által meghatározott képzési program szerint történik.

(2) A minősített-tréner-képző tanfolyam végén a résztvevő záró felmérésen vesz részt.

(3) A minősített-tréner-képző tanfolyam eredményes teljesítéséről a minisztérium tanúsítványt állít ki. A kiállított tanúsítványok nyilvántartását a minisztérium végzi.

50. § A minisztérium azon tréner beosztású munkatársa, aki a megelőző három évben részt vett a minősített trénerek képzésében, a miniszter írásbeli megbízó levele alapján a minősített tréner által vezetett, a rendészeti vezetővé képző tanfolyamra történő helyi felkészítésen helyszíni monitoring tevékenységet folytathat. A minisztérium trénere a monitoring eredményéről készült értékelő jelentés alapján a minősített tréner részére szóbeli visszajelzést ad.

51. § (1) A miniszter a rendészeti vezetők képességének kibontakoztatása és teljesítményének fokozása érdekében jogosult vezetőifejlesztő-képző (coachképző) tanfolyam szervezésére.

(2) A hivatásos állománynak a vezetőifejlesztő-képző (coachképző) tanfolyamot elvégző tagja jogosult - a minisztérium szakmai protokollját betartva - vezetői fejlesztői tevékenységet (coaching) folytatni a rendészeti vezetők munkájának segítése, támogatása, teljesítményük növelése, a szervezeti működés javítása, valamint a rendészeti mestervezetővé képzés hatékonyságának növelése érdekében.

52. § (1) A vezetőifejlesztő-képző (coachképző) tanfolyamon a belügyi szerv személyi állományának tagja a miniszter által kiírt pályázatra történő önkéntes jelentkezés alapján vehet részt, amennyiben a tanfolyamon való részvételét az állományilletékes parancsnok támogatja.

(2) A vezetőifejlesztő-képzésre (coachképzésre) való felvétel feltétele a miniszter által meghatározott és közzétett kiválasztási eljárás sikeres teljesítése.

53. § (1) A vezetőifejlesztő-képző (coachképző) tanfolyamon a képzés a miniszter által jóváhagyott képzési program alapján történik.

(2) A vezetőifejlesztő-képzés (coachképzés) végén a résztvevő záró felmérésen vesz részt.

(3) A vezetőifejlesztő-képzés (coachképzés) eredményes teljesítéséről a minisztérium tanúsítványt állít ki. A kiállított tanúsítványok nyilvántartását a minisztérium végzi.

54. § A minisztérium vezetőképzéssel kapcsolatos feladatokat ellátó szervezeti egysége végzi a vezetői fejlesztők (coachok) továbbképzését, valamint tevékenységük minőségellenőrzését.

IV. FEJEZET

ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

55. § Ez az utasítás 2018. január 1-jén lép hatályba.

56. § (1) Az Alkotmányvédelmi Hivatal, a Nemzetbiztonsági Szakszolgálat és a Terrorelhárítási Információs és Bűnügyi Elemző Központ hivatásos állománya vonatkozásában az utasítás hatálybalépésekor szolgálati viszonyban állók tekintetében a 2/2013. BM rendelet szabályai szerint megkezdett továbbképzési időszakot folyamatosnak kell tekinteni, az utasítás hatálybalépése a továbbképzési időszakot nem szakítja meg, befejezési dátumát - az 57. § (2) bekezdésében foglalt eset kivételével - nem érinti.

(2) A 2/2013. BM rendelet szabályai szerint elvégzett vezetőkiválasztási eljárás megfelel az ezen utasítás szerint elvégzett vezetőkiválasztási eljárásnak.

(3) A 2/2013. BM rendelet szabályai szerint teljesített rendészeti vezetővé képző tanfolyam egyenértékű az ezen utasítás alapján teljesített rendészeti vezetővé képző tanfolyammal.

(4) A 2/2013. BM rendelet szabályai szerint teljesített rendészeti mestervezetővé képző tanfolyam egyenértékű az ezen utasítás alapján teljesített rendészeti mestervezetővé képző tanfolyammal.

57. § (1) A hivatásos állomány azon tagjának, akinek az első továbbképzési időszaka 2017. december 31-ig tartott és 2018. január 1-jén fizetési fokozatban történő előresorolására sor kerül, az új továbbképzési időszaka 2018. január 1-jén megkezdődik.

(2) A hivatásos állomány azon tagjának, akinek az első továbbképzési időszaka 2017. december 31-ig tartott volna, azonban fizetési fokozatban történő előresorolása 2018. január 1-jét követően válik esedékessé, és a továbbképzési időszaka a Hszt. 359. § (3) bekezdésében foglaltak szerint a fizetési várakozási időből még hátralévő időtartammal meghosszabbodik, a továbbképzési időszak felülvizsgált időtartamát az RVTV-n a belügyi szerv humánigazgatási szakszolgálata 2018. március 15-ig rögzíti.

(3) A (2) bekezdés szerint meghosszabbított időtartammal időarányosan - a (4) bekezdésben foglalt kivétellel - a megszerzendő továbbképzési pontok mennyisége is megnövekszik.

(4) A hivatásos állomány (2) bekezdés szerinti azon tagja esetében, akinek a fizetési fokozatban történő előresorolása 2018. május 31-ig válik esedékessé, a megszerzendő továbbképzési pontok mennyisége nem változik.

(5) A hivatásos állomány

a) (2) bekezdés szerinti tagja esetében, valamint

b) azon tagja esetében, akinek az első továbbképzési időszaka 2014. január 2. és 2017. december 31. között indult,

jelen utasítás rendelkezéseit a folyamatban lévő továbbképzési időszakban a 2018. január 1-jét követő időszakban - a továbbképzési időszakból még hátralévő idővel - arányosan kell alkalmazni.

(6) A Hszt. 358. § (5) bekezdésére tekintettel a 2015. július 1. és 2017. december 31. közötti időszakban gyermekgondozás céljából igénybe vett illetmény nélküli szabadságon tartózkodók vonatkozásában a 12. § (7) bekezdésében foglalt rendelkezés figyelembevételével a továbbképzési időszak időtartamát és a megszerzendő továbbképzési pontok számát 2018. március 15-ig felül kell vizsgálni.

(7) Az RVTV-nek az ezen utasításban foglalt rendelkezéseknek megfelelő fejlesztését 2018. február 15-ig kell elvégezni.

58. § * 


  Vissza az oldal tetejére