A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény 162. § (2) bekezdés a)-c) és l) pontjában kapott felhatalmazás alapján, a Kormány tagjainak feladat- és hatásköréről szóló 152/2014. (VI. 6.) Korm. rendelet 48. § 5. pontjában meghatározott feladatkörömben eljárva a következőket rendelem el:
1. § A személyes gondoskodást nyújtó gyermekjóléti, gyermekvédelmi intézmények, valamint személyek szakmai feladatairól és működésük feltételeiről szóló 15/1998. (IV. 30.) NM rendelet (a továbbiakban: Nmr.) I. Fejezete a következő 4/C. §-sal egészül ki:
„4/C. § (1) A gyermekjóléti és gyermekvédelmi szolgáltató tevékenységnek a következő, a szociális, gyermekjóléti és gyermekvédelmi szolgáltatók, intézmények és hálózatok hatósági nyilvántartásáról és ellenőrzéséről szóló kormányrendelet alkalmazása során nem ágazatinak minősülő feltételeknek is meg kell felelnie:
a) munkahelyi bölcsőde, családi bölcsőde és napközbeni gyermekfelügyelet esetén - kivéve a kizárólag a Gyvt. 44/B. § (3) bekezdés d) pontja szerinti szolgáltatást nyújtó engedélyest - az engedélyesre vonatkozó közegészségügyi és az ivóvíz-minőségi követelmények, ha egy lakásban egy engedélyes kerül kialakításra, és a gondozott gyermekek száma a saját, napközbeni ellátást máshol igénybe nem vevő gyermekeket és az időszakos gyermekfelügyelet keretében ellátott gyermekeket is beleszámítva sem haladja meg a hét főt,
b) az a) pontban nem említett munkahelyi bölcsőde, családi bölcsőde és napközbeni gyermekfelügyelet esetén - kivéve a kizárólag a Gyvt. 44/B. § (3) bekezdés d) pontja szerinti szolgáltatást nyújtó engedélyest -, valamint alternatív napközbeni ellátás esetén az engedélyesre vonatkozó közegészségügyi, az ivóvíz-minőségi, a hulladékkal és nem közművel összegyűjtött háztartási szennyvízzel kapcsolatos közegészségügyi, járványügyi vonatkozású követelmények, valamint a kémiai biztonságra és a dohányzóhelyek kijelölésére vonatkozó jogszabályi előírások,
c) bölcsőde, mini bölcsőde, gyermekek átmeneti otthona, családok átmeneti otthona, gyermekotthon és utógondozó otthon esetén
ca) az élelmiszer-higiénia és élelmiszer-biztonság jogszabályi követelményei, kivéve a mini bölcsődét, a családok átmeneti otthonát és az utógondozó otthont, ha az engedélyes meleg étkeztetést nem nyújt,
cb) az engedélyesre vonatkozó közegészségügyi, az ivóvíz-minőségi, a hulladékkal és nem közművel összegyűjtött háztartási szennyvízzel kapcsolatos közegészségügyi, járványügyi vonatkozású követelmények, valamint a kémiai biztonságra és a dohányzóhelyek kijelölésére vonatkozó jogszabályi előírások,
cc) az engedélyesre vonatkozó építéshatósági követelmények, ideértve - ahol e rendelet előírja - az akadálymentesítést is.
(2) Az (1) bekezdésben meghatározott feltételekkel kapcsolatban jogszabály alapján egyedi előírás, feltétel is meghatározható.
(3) Az (1) bekezdésben meghatározott feltételeket az engedélyes bejegyzésekor - az (5) és (6) bekezdésben meghatározott kivételekkel - vizsgálni kell.
(4) Adatmódosítás során az (1) bekezdésben meghatározott feltételek közül - az (5) és (6) bekezdésben meghatározott kivételekkel - csak az alábbiaknak való megfelelést kell vizsgálni:
a) munkahelyi bölcsőde, családi bölcsőde, napközbeni gyermekfelügyelet - kivéve a kizárólag a Gyvt. 44/B. § (3) bekezdés d) pontja szerinti szolgáltatást nyújtó engedélyest - és alternatív napközbeni ellátás esetén a változással összefüggésben az (1) bekezdés a), illetve b) pontja szerinti feltételek, ha az engedélyes címe megváltozik - a közterület átnevezéséből, átszámozásából adódó címváltozás kivételével -, a szolgáltató tevékenységbe az engedélyes elhelyezésére korábban nem szolgáló épületet (épületrészt) kívánnak bevonni - ide nem értve a Gyvt. 44/B. § (3) bekezdés d) pontja szerinti épületet (épületrészt) -, vagy az adatmódosítás célja valamely e pont szerinti szolgáltató tevékenység bejegyzése, és az ehhez kapcsolódó követelményeket korábban nem vizsgálták meg,
b) bölcsőde, mini bölcsőde, gyermekek átmeneti otthona, családok átmeneti otthona és utógondozó otthon esetén
ba) a változással összefüggésben az (1) bekezdés c) pont cb) és cc) alpontja szerinti feltételek, továbbá - ha a változás érinti - az (1) bekezdés c) pont ca) alpontja szerinti feltételek, ha az engedélyes címe megváltozik - a közterület átnevezéséből, átszámozásából adódó címváltozás kivételével -, a szolgáltató tevékenységbe az engedélyes elhelyezésére korábban nem szolgáló épületet (épületrészt) kívánnak bevonni, vagy az adatmódosítás célja valamely e pont szerinti szolgáltató tevékenység bejegyzése, és az ehhez kapcsolódó követelményeket korábban nem vizsgálták meg,
bb) a változással összefüggésben a közegészségügyi feltételek, ha a férőhelyszám - ide nem értve a külső férőhelyeket - egy éven belül öt százalékot meghaladó mértékben emelkedik,
c) gyermekotthon esetén
ca) a változással összefüggésben az (1) bekezdés c) pont cb) és cc) alpontja szerinti feltételek, továbbá - ha a változás érinti - az (1) bekezdés c) pont ca) alpontja szerinti feltételek, ha az engedélyes címe megváltozik - a közterület átnevezéséből, átszámozásából adódó címváltozás kivételével -, a gyermekotthoni ellátásba az engedélyes elhelyezésére korábban nem szolgáló épületet (épületrészt) kívánnak bevonni, vagy az adatmódosítás célja gyermekotthoni ellátás bejegyzése, és az ehhez kapcsolódó követelményeket korábban nem vizsgálták meg,
cb) a változással összefüggésben a közegészségügyi feltételek, ha a férőhelyszám egy éven belül öt százalékot meghaladó mértékben emelkedik, ideiglenes befogadó férőhelyeket alakítanak ki, vagy a gyermekotthont a továbbiakban speciális vagy különleges gyermekotthonként kívánják működtetni.
(5) Nem kell vizsgálni az (1) bekezdésben meghatározott követelményeket külső férőhelyek, félutas ház, az ellátottak számára nyitva álló egyéb helyiség, a Gyvt. 44/B. § (3) bekezdés d) pontja szerinti hely, valamint helyettes szülői és nevelőszülői ellátás esetén az ellátás helye kapcsán.
(6) Nem kell vizsgálni az (1) bekezdésben meghatározott építéshatósági követelményeket - ideértve az akadálymentesítést is - olyan ingatlanban működő engedélyes esetén,
a) amelyre azonos rendeltetésre, a kérelem benyújtását megelőző egy éven belül használatbavételi engedélyt vagy fennmaradási engedélyt adtak ki,
b) amelyre azonos rendeltetésre, a kérelem benyújtását megelőző egy éven túl használatbavételi engedélyt vagy fennmaradási engedélyt adtak ki, és az eljárás során nem jut a működést engedélyező szerv tudomására olyan adat, amely e feltételek teljesítését kétségessé teszi,
c) amelyben korábban is szolgáltató, intézmény működött, a korábbi engedélyes törlése a bejegyzés iránti kérelem benyújtását megelőző három hónapon belül vált végrehajthatóvá, a korábbi engedélyest nem e feltételek hiánya miatt törölték a szolgáltatói nyilvántartásból, és az eljárás során nem jut a működést engedélyező szerv tudomására olyan adat, amely e feltételek teljesítését kétségessé teszi.
(7) A tűzvédelmi feltételek vizsgálatát az egyes közérdeken alapuló kényszerítő indok alapján eljáró szakhatóságok kijelöléséről szóló kormányrendelet szabályozza.”
2. § (1) Az Nmr. 5/A. § (1) bekezdés c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A Biztos Kezdet Gyerekháznak biztosítania kell)
„c) éves átlagban legalább havi kettő közösségi rendezvény megszervezését a három éves kor alatti gyermeket is nevelő családok, illetve a helyi közösség számára, amelyből legalább az egyik rendezvény szakmai tartalmának a Biztos Kezdet Gyerekház szolgáltatásait igénybe vevő családok szükségleteihez kell igazodnia.”
(2) Az Nmr. 5/A. § (2) bekezdése a következő g)-i) ponttal egészül ki:
[A Biztos Kezdet Gyerekház az (1) bekezdésben foglaltakon túl a Gyvt. 38/A. § (1) bekezdésében meghatározott célokat szolgáló, a helyi szükségleteknek megfelelő és kellően indokolt tevékenységeket is elláthat, így különösen]
„g) javasolhatja a védőnői ellátás, más egészségügyi szolgáltatás, illetve szociális és gyermekjóléti szolgáltatás igénybevételét,
h) közreműködhet a családtervezési ismeretek átadásában, a veszélyeztetett várandósság megelőzésében, és
i) segítheti a várandós anyákat a gyermek fogadására való felkészülésben.”
(3) Az Nmr. 5/A. § (3)-(5) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:
„(3) A Biztos Kezdet Gyerekház a család- és gyermekjóléti szolgálattal, valamint a család- és gyermekjóléti központtal együttműködve segíti elő a gyermek és a család sikeres társadalmi integrációját. A Biztos Kezdet Gyerekház legalább havonta egy alkalommal csoportmegbeszélést szervez a család- és gyermekjóléti szolgálat, az óvoda, egyéb gyermekintézmény, valamint szükség esetén a gyermekvédelmi jelzőrendszer más tagjának részvételével.
(4) A Biztos Kezdet Gyerekház nyitvatartásának havi átlagban el kell érnie munkanaponként a hat órát, azzal, hogy a Biztos Kezdet Gyerekháznak - a (7) bekezdésben foglalt kivétellel - minden munkanapon 8 és 12 óra között nyitva kell tartania.
(5) A (4) bekezdés szerinti kötelező nyitvatartási időn felüli nyitvatartást a Biztos Kezdet Gyerekházban vezetői munkakörben foglalkoztatott személy határozza meg a helyi igények alapján.”
(4) Az Nmr. 5/A. §-a a következő (6)-(12) bekezdéssel egészül ki:
„(6) Az (1) bekezdés c) pontja szerinti közösségi rendezvény megtartása és az (5) bekezdés szerinti nyitvatartás hétvégére és munkaszüneti napra is eshet. A hétvégi és munkaszüneti napra eső nyitvatartási órákat a (4) bekezdés szerinti átlag számítása során munkanapra eső nyitvatartási óráknak kell tekinteni.
(7) A Biztos Kezdet Gyerekház zárva tarthat
a) évente öt munkanapot a munkatervében meghatározott feladatok végrehajtása érdekében, és
b) a Biztos Kezdet Gyerekház működését ellehetetlenítő vis maior eset elhárításának időtartama alatt.
(8) A fenntartó a Biztos Kezdet Gyerekház zárvatartásáról - a (7) bekezdés b) pontja szerinti eset kivételével - a zárvatartást megelőzően legalább tíz nappal tájékoztatja a szolgáltatást igénybe vevőket és a helyi közösséget.
(9) A Biztos Kezdet Gyerekház nyújtotta szolgáltatás rendszeres igénybe vevőjének számít az a 0-3 éves korú gyermek, aki szülőjével az adott hónap nyitvatartási napjainak legalább negyven százalékában látogatja a Biztos Kezdet Gyerekházat.
(10) A Biztos Kezdet Gyerekház nyújtotta szolgáltatást rendszeresen igénybe vevő gyermekek legalább felének rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesülő gyermeknek kell lennie, azzal, hogy a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesülő gyermekek legalább felének egyúttal hátrányos vagy halmozottan hátrányos helyzetűnek is kell minősülnie.
(11) A Biztos Kezdet Gyerekház nyújtotta szolgáltatást rendszeresen igénybe vevő gyermekek létszámának havi átlagban el kell érnie az öt főt.
(12) A Biztos Kezdet Gyerekház által nyújtott szolgáltatás igénybevételéről a 13. számú melléklet szerinti jelenléti ívet kell vezetni.”
3. § Az Nmr. 5/A. § (7) bekezdése a következő c) ponttal egészül ki:
(A Biztos Kezdet Gyerekház zárva tarthat)
„c) a foglalkoztatottaknak a Biztos Kezdet Alapképzésen való részvételének időtartama alatt.”
4. § (1) Az Nmr. 5/B. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A Biztos Kezdet Gyerekházban foglalkoztatni kell
a) heti 40 órában egy főt vezetői munkakörben és
b) heti 30 órában legalább egy főt nem vezetői munkakörben.”
(2) Az Nmr. 5/B. §-a a következő (2a) bekezdéssel egészül ki:
„(2a) A Biztos Kezdet Gyerekházban vezetői munkakörben foglalkoztatott személynek részt kell vennie a Gyerekházak számára szervezett szakmai műhelyeken.”
(3) Az Nmr. 5/B. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) A Biztos Kezdet Gyerekházban nem vezetői munkakörben foglalkoztatott személynek rendelkeznie kell a 2. számú melléklet II. Rész „I. Alapellátások” cím 2.1. pontjában a kisgyermeknevelő munkakörnél meghatározott képesítések valamelyikével.”
5. § Az Nmr. 5/B. §-a a következő (2b) bekezdéssel egészül ki:
„(2b) A Biztos Kezdet Gyerekházban vezetői munkakörben foglalkoztatott személynek a vezetői munkakörben történő foglalkoztatásának kezdő időpontjától számított egy éven belül el kell végeznie a Biztos Kezdet Alapképzést.”
6. § Az Nmr. II. Fejezet 1/A. Címe a következő 5/D. §-sal egészül ki:
„5/D. § A Biztos Kezdet Gyerekházban a szolgáltatás nyújtása a miniszter által jóváhagyott módszertan alapján folyik. A miniszter a módszertant az általa vezetett minisztérium honlapján és a Szociális Ágazati Portálon közzéteszi, valamint gondoskodik annak folyamatos frissítéséről.”
7. § Az Nmr. 16. §-a a következő c) ponttal egészül ki:
(A család- és gyermekjóléti szolgálat a családban jelentkező nevelési problémák és hiányosságok káros hatásainak enyhítése céljából)
„c) tájékoztatja a szülőt az ellátási területén lévő Biztos Kezdet Gyerekház szolgáltatásainak tartalmáról és igénybevételének feltételeiről, valamint személyes közreműködéssel segíti e szolgáltatások igénybevételét, és ezáltal a gyermek veszélyeztetettségének megelőzését és megszüntetését.”
8. § Az Nmr. 21. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:
„(3) Ha a kórházi vagy az iskolai szociális munka helye, valamint a gyermek tényleges tartózkodási helye különböző család- és gyermekjóléti központok ellátási területén található, a kórházi vagy az iskolai szociális munkát végző család- és gyermekjóléti központ értesíti a tartózkodási hely szerinti család- és gyermekjóléti központot a gyermek veszélyeztetettségéről.”
9. § Az Nmr. 25. §-át megelőző alcím cím helyébe a következő alcím cím lép:
„Óvodai és iskolai szociális segítő szolgáltatás”
10. § Az Nmr. 25. és 26. §-a helyébe a következő rendelkezések lépnek:
„25. § (1) Az óvodai és iskolai szociális segítő szolgáltatás a gyermek veszélyeztetettségének megelőzése érdekében a szociális segítő munka eszközeivel támogatást nyújt a köznevelési intézménybe járó gyermeknek, a gyermek családjának és a köznevelési intézmény pedagógusainak.
(2) Az óvodai és iskolai szociális segítő egyéni, csoportos és közösségi szociális munkát végez, valamint gyermek- és ifjúságvédelmi feladatokat lát el. Ennek keretében segíti
a) a gyermeket a korának megfelelő nevelésbe és oktatásba való beilleszkedéséhez, valamint tanulmányi kötelezettségei teljesítéséhez szükséges kompetenciái fejlesztésében,
b) a gyermeket a tanulmányi előmeneteléhez, későbbi munkavállalásához kapcsolódó lehetőségei kibontakozásában,
c) a gyermek tanulmányi kötelezettségeinek teljesítését akadályozó tényezők észlelését és feltárását,
d) a gyermek családját a gyermek óvodai és iskolai életét érintő kérdésekben, valamint nevelési problémák esetén a gyermeket és a családot a közöttük lévő konfliktus feloldásában,
e) prevenciós eszközök alkalmazásával a gyermek veszélyeztetettségének kiszűrését és
f) a jelzőrendszer működését.
(3) Ha a köznevelési intézmény foglalkoztat gyermek- és ifjúságvédelmi felelőst, az intézményt érintő gyermekvédelmi feladatokat az óvodai és iskolai szociális segítő a gyermek- és ifjúságvédelmi felelőssel együttműködésben látja el.
26. § (1) Az óvodai és iskolai szociális segítő szolgáltatás ellátásáról a család- és gyermekjóléti központ együttműködési megállapodást köt a köznevelési intézménnyel.
(2) Az (1) bekezdés szerinti együttműködési megállapodás tartalmazza
a) az óvodai és iskolai szociális segítő szolgáltatást nyújtó személy megnevezését, valamint a szolgáltatás célját, tartalmát, helyszínét és annak megjelölését, hogy az óvodai és iskolai szociális segítő mely időpontban látja el tevékenységét az intézményben, és
b) a köznevelési intézmény nyilatkozatát arról, hogy biztosítja
ba) az óvodai és iskolai szociális segítő bejutását az intézménybe és
bb) a szolgáltatás nyújtásához szükséges külön helyiséget és az infrastruktúrához való hozzáférést.
(3) Az óvodai és iskolai szociális segítő szolgáltatás nyújtása a miniszter által jóváhagyott módszertan alapján folyik. A miniszter a módszertant az általa vezetett minisztérium honlapján és a Szociális Ágazati Portálon közzéteszi, valamint gondoskodik annak folyamatos frissítéséről.”
11. § Az Nmr. 67. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki:
„(5) A család külső férőhelyen történő elhelyezésére a családok átmeneti otthona szakmai munkakörben foglalkoztatott munkatársai tesznek javaslatot a szakmai programban foglaltak alapján. Külső férőhelyen kizárólag olyan család helyezhető el, amely esetén nincs szükség folyamatos szakmai segítség biztosítására. Külső férőhelyen válsághelyzetben lévő várandós anya nem helyezhető el.”
12. § Az Nmr. 70. §-a a következő (5) és (6) bekezdéssel egészül ki:
„(5) A családok átmeneti otthonának külső férőhelye az ellátott család életvitelszerű tartózkodására szolgáló lakás, amelynek
a) száraznak, világosnak, jól szellőztethetőnek és fűthetőnek kell lennie,
b) rendelkeznie kell a mindennapi életvitelhez szükséges alapvető berendezési és használati tárgyakkal, és
c) olyan helyszínen kell lennie, amely nem lehet 30 kilométernél messzebb a családok átmeneti otthona székhelyétől vagy telephelyétől, és ahonnan a családok átmeneti otthona székhelyét vagy telephelyét tömegközlekedéssel egy órán belül el lehet érni.
(6) Az elhelyezett családok számára külön-külön lakást kell biztosítani.”
13. § Az Nmr. 71. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:
„(3) A külső férőhely az elhelyezett család számára az (1) bekezdés a) és b) pontja szerinti ellátásokat minden esetben, az (1) bekezdés c)-e) pontja és a 72. § szerinti ellátásokat különösen indokolt esetben, a család körülményeit figyelembe véve nyújtja.”
14. § Az Nmr. a következő 79/A. §-sal egészül ki:
„79/A. § A gyermek számára - az egészségi állapotához és az időjáráshoz igazodva - naponta legalább egy óra időtartamban biztosítani kell az irányított tevékenység nélküli szabad levegőn tartózkodás lehetőségét.”
15. § Az Nmr. 90. § (4) bekezdés b) pontja a következő bd) alponttal egészül ki:
(Az utógondozó feladatai különösen, ha az utógondozott utógondozói ellátásban részesül,)
„bd) a hallgatói jogviszonyban álló fiatal felnőtt tájékoztatása az utógondozói ellátás meghosszabbításának lehetőségéről.”
16. § Az Nmr. 93. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Az utógondozói ellátást nyújtó a Gyvt. 93. § (10) bekezdésében foglalt esetekben
a) az utógondozói ellátás megszüntetését javasolja a gyámhivatalnak, vagy
b) a meghosszabbított utógondozói ellátás megszüntetését javasolja az utógondozói ellátást biztosító intézmény vagy nevelőszülői hálózat fenntartójának.”
17. § Az Nmr. III. Fejezet 3. Címe a következő 93/A. §-sal egészül ki:
„93/A. § (1) A fiatal felnőtt az utógondozói ellátás meghosszabbítása iránti kérelmet az utógondozói ellátást biztosító intézmény vagy nevelőszülői hálózat fenntartójához nyújthatja be a 25. életévének elérését megelőző két hónappal. A fiatal felnőtt a kérelméhez csatolja
a) a felsőoktatási intézmény igazolását a hallgatói jogviszonya fennállásáról, vagy a felsőoktatási intézmény döntését a felvételről vagy átvételről, és
b) az utógondozói ellátást nyújtó befogadó nyilatkozatát.
(2) Az utógondozói ellátást biztosító intézmény vagy nevelőszülői hálózat fenntartója a fiatal felnőttnek az utógondozói ellátás meghosszabbítása iránti kérelméről annak benyújtását követő 30 napon belül írásban dönt. A fenntartó a döntésben tájékoztatja a fiatal felnőttet arról, hogy a döntés felülvizsgálata a bíróságtól kérhető.
(3) Ha a fenntartó az utógondozói ellátás meghosszabbításáról dönt, döntésében
a) a befogadó nyilatkozat alapján meghatározza a meghosszabbított utógondozói ellátást nyújtó intézményt vagy nevelőszülőt,
b) megjelöli a meghosszabbított utógondozói ellátás kezdő és várható befejező időpontját, és
c) felhívja a fiatal felnőttet hallgatói jogviszonya fennállásának félévenként történő igazolására, valamint hallgatói jogviszonya szünetelésének és megszűnésének bejelentésére.
(4) A fenntartó az utógondozói ellátás meghosszabbítása iránti döntéséről értesíti
a) a fiatal felnőttet,
b) az utógondozói ellátást nyújtó intézményt vagy nevelőszülői hálózatot,
c) az utógondozói ellátást nyújtó intézmény vagy nevelőszülői hálózat fenntartóját és
d) a gyámhivatalt.”
18. § Az Nmr. 103. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A nevelőszülő befogadja azt a fiatal felnőttet, akinek befogadását a működtető hozzájárulásával előzetesen nyilatkozatban vállalta, és utógondozói ellátását a gyámhivatal elrendelte, valamint az ellátás biztosítójaként a nevelőszülőt jelölte meg. A nevelőszülő befogadja továbbá azt a fiatal felnőttet, aki tekintetében a fenntartó az utógondozói ellátás meghosszabbításáról döntött, és az ellátás biztosítójaként a nevelőszülőt jelölte meg. Az ellátás megkezdésének időpontjáról a nevelőszülő haladéktalanul értesíti a működtetőt.”
19. § Az Nmr. 108. § (1) bekezdése a következő c) ponttal egészül ki:
(A nevelőszülő megszünteti a fiatal felnőtt utógondozó ellátását, ha)
„c) a fenntartó írásbeli döntésével megszünteti a meghosszabbított utógondozói ellátást.”
20. § Az Nmr. 112. § (1) bekezdése a következő f) ponttal egészül ki:
(A gyermekotthon belső életének rendjét, a gyermek, fiatal felnőtt jogai gyakorlásának és kötelességei teljesítésének szabályait a házirend tartalmazza. A házirendben kell megállapítani különösen)
„f) az irányított tevékenység nélküli szabad levegőn tartózkodás biztosítására”
(vonatkozó előírásokat.)
21. § Az Nmr. 115. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A gyermekotthon befogadja azt a fiatal felnőttet, akinek befogadását előzetesen nyilatkozatban vállalta, és utógondozói ellátását a gyámhivatal elrendelte, valamint az ellátás biztosítójaként a gyermekotthont jelölte meg. A gyermekotthon befogadja továbbá azt a fiatal felnőttet, aki tekintetében a fenntartó az utógondozói ellátás meghosszabbításáról döntött, és az ellátás biztosítójaként a gyermekotthont jelölte meg.”
22. § Az Nmr. 122. § (1) bekezdése a következő c) ponttal egészül ki:
(A gyermekotthon megszünteti a fiatal felnőtt utógondozói ellátását, ha)
„c) a fenntartó írásbeli döntésével megszünteti a meghosszabbított utógondozói ellátást.”
23. § Az Nmr. 129. § (5) bekezdése a következő c) ponttal egészül ki:
(Az utógondozó otthon megszünteti a fiatal felnőtt utógondozói ellátását, ha)
„c) a fenntartó írásbeli döntésével megszünteti a meghosszabbított utógondozói ellátást.”
24. § Az Nmr. 129/A. §-a a következő (2a) bekezdéssel egészül ki:
„(2a) Az országos bizottság a szakmai véleményét közvetlenül, elektronikus úton küldi meg az eljáró gyámhivataloknak”.
25. § Az Nmr. 136. § (1) bekezdése a következő i) ponttal egészül ki:
(A személyes gondoskodást nyújtó gyermekvédelmi szakellátás keretében szakszolgáltatásként biztosítani kell)
„i) a Gyvt. 66. § (3) bekezdés g) pontja szerinti kríziskezelő szolgáltatással”
(kapcsolatos feladatok ellátását.)
26. § Az Nmr. III. Fejezet 6. Címe a következő 155/A. §-sal és azt megelőzően a következő alcím címmel egészül ki:
„Kríziskezelő szolgáltatás
155/A. § (1) A szakszolgálat a Gyvt. 66. § (3) bekezdés g) pontja szerinti kríziskezelő szolgáltatást kríziskezelő csoport működtetésével biztosítja, amelynek feladata az áldozattá vált, gyermekvédelmi szakellátásban lévő gyermekek segítése, az ellátásukkal foglalkozó szakemberek nevelési, gondozási feladatainak támogatása és a krízishelyzet megszüntetése.
(2) A kríziskezelő csoportban részt vevő szakembereket a szakszolgálat foglalkoztatja, a Főigazgatóság által meghatározott díjazásukra esetenként, az adott krízis megoldásában való részvételt követően kerül sor. A kríziskezelő csoportban való részvételre elsősorban pszichológus, pszichiáter, családterapeuta, gyógypedagógus, mediátor és gyermekvédelemmel vagy gyámügyi igazgatással foglalkozó jogász végzettségű személyt, valamint mentálhigiénés szakképzettségű személyt kell felkérni.
(3) A szakszolgálat a (2) bekezdés szerinti szakemberek közül a krízis típusának, okának, a krízisben érintettek létszámának megfelelően szervezi meg az adott krízis kezelését végző csoportot. A kríziskezelő csoportnak legalább három szakemberből kell állnia.
(4) A szakszolgálat gondoskodik a kríziskezelő csoportnak a krízis helyszínére történő eljutásáról és működésének feltételeiről.
(5) A szakszolgálat a kríziskezelő szolgáltatást a krízisben érintett intézmény fenntartójának megkeresésére vagy hozzájárulásával nyújtja térítésmentesen.
(6) Ha a krízisben érintett intézmény fenntartója nem járul hozzá a kríziskezelő szolgáltatás nyújtásához, a szakszolgálat erről tájékoztatja
a) a működést engedélyező szervet, és indokolt esetben ellenőrzés lefolytatását kezdeményezi, és
b) a minisztert a kríziskezelő szolgáltatás visszautasításának kivizsgálása érdekében.”
27. § Az Nmr. a következő 160. és 161. §-sal egészül ki:
„160. § (1) A munkáltatói jogkör gyakorlójának 2018. december 31-éig kell gondoskodnia a települési önkormányzat által fenntartott Biztos Kezdet Gyerekházban munkaviszony vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony keretében foglalkoztatottak közalkalmazotti jogviszonyban történő továbbfoglalkoztatásáról.
(2) A Biztos Kezdet Gyerekházban 2018. február 1-jén nem vezetői munkakörben foglalkoztatott személynek 2021. december 31-éig kell megfelelnie az 5/B. § (3) bekezdésében meghatározott képesítési előírásoknak.
161. § A 2018. február 1-jén a területi gyermekvédelmi szakszolgálatnál magasabb vezető, vezető beosztásban és a megyei gyermekvédelmi szakértői bizottságnál vezető beosztásban foglalkoztatott személyt a vezetői megbízásának fennállásáig úgy kell tekinteni, hogy teljesíti a 2. számú melléklet szerinti képesítési feltételeket, feltéve, hogy a 2018. január 31-én hatályos képesítési előírásoknak megfelel.”
28. § Az Nmr. 160. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:
„(3) A Biztos Kezdet Gyerekházban 2018. július 1-jén vezetői munkakörben foglalkoztatott személynek 2020. június 30-áig kell elvégeznie a Biztos Kezdet Alapképzést.”
29. § (1) Az Nmr. 1. számú melléklete az 1. melléklet szerint módosul.
(2) Az Nmr. 1. számú melléklete a 2. melléklet szerint módosul.
(3) Az Nmr. 2. számú melléklete helyébe a 3. melléklet lép.
(4) Az Nmr. 2. számú melléklete a 4. melléklet szerint módosul.
(5) Az Nmr. az 5. melléklet szerinti 13. számú melléklettel egészül ki.
30. § (1) Az Nmr.
a) 5/B. § (2) bekezdés e) pontjában a „2.B) pontjában a bölcsőde” szövegrész helyébe a „2.B) és 2.C) pontjában az önálló bölcsőde, a bölcsőde” szöveg,
b) 5/C. § (2) bekezdés b) pontjában a „25 négyzetméteres” szövegrész helyébe a „20 négyzetméteres” szöveg,
c) 67. § (1) bekezdésében a „családok átmeneti otthona” szövegrész helyébe a „családok átmeneti otthona - a külső férőhely kivételével -” szöveg,
d) 67. § (4) bekezdésében a „létesítésére” szövegrész helyébe a „létesítésére - ideértve a külső férőhelyet is -” szöveg,
e) 69. § (1) bekezdésében a „befogadásról” szövegrész helyébe a „befogadásról, a külső férőhelyen való elhelyezésről” szöveg,
f) 93. § (1) bekezdés a) pontjában az „utógondozói ellátás iránti kérelem” szövegrész helyébe az „utógondozói ellátás és az utógondozói ellátás meghosszabbítása iránti kérelem” szöveg,
g) 155. § (1) bekezdés a) pontjában az „utógondozói ellátásban” szövegrész helyébe az „utógondozói ellátásban, meghosszabbított utógondozói ellátásban” szöveg
lép.
(2) Az Nmr. 21. § (3) bekezdésében az „iskolai szociális munka” szövegrész helyébe az „óvodai és iskolai szociális segítő szolgáltatás” szöveg, és az „iskolai szociális munkát” szövegrész helyébe az „óvodai és iskolai szociális segítő szolgáltatást” szöveg lép.
31. § (1) Ez a rendelet - a (2) és (3) bekezdésben foglalt kivétellel - 2018. február 1-jén lép hatályba.
(2) A 3. §, az 5. § és a 28. § 2018. július 1-jén lép hatályba.
(3) A 9. és 10. §, a 29. § (2) és (4) bekezdése, a 30. § (2) bekezdése, valamint a 2. és 4. melléklet 2018. szeptember 1-jén lép hatályba.
1. Az Nmr. 1. számú melléklet „I. Alapellátások” cím 7. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
| (Ellátás | Munkakör/fő) | ||
| „7. Családok átmeneti otthona (min. 12, max. 40 férőhely) | intézményvezető/szakmai vezető | 1 fő | |
| 12-25 férőhelyre | szakgondozó, gondozó | 3 fő | |
| családgondozó | 2 fő | ||
| 25-40 férőhelyre | szakgondozó, gondozó | 4 fő | |
| családgondozó | 2 fő | ||
| intézményenként | pszichológiai tanácsadó, jogász, fejlesztő pedagógiai tanácsadó | összesen heti 10 óra | |
| (az ellátottak szükségletei szerint, fenntartói döntés alapján) | |||
| külső férőhely | családgondozó | heti 4 óra/ külső férőhelyen elhelyezett család” | |
2. Az Nmr. 1. számú melléklet „II. Szakellátások” cím 2., 2/a) és 2/b) pontja helyébe a következő rendelkezések lépnek:
| (Ellátás | Munkakör/fő) | ||
| „2. Gyermekotthon és kizárólag menekültként elismert, kísérő nélküli kiskorúakat ellátó gyermekotthon [369/2013. (X. 24.) Korm. rendelet 1. melléklet 3.1.29.2.8.1. pontja] (max. 48 férőhely, max. 12 gyermek/csoport) | intézményvezető | 1 fő | |
| gyermekcsoportonként | nevelő | 1 fő | |
| gyermekvédelmi asszisztens | 1 fő | ||
| gyermekfelügyelő | 3 fő | ||
| (ha a nevelők száma magasabb, a gyermekvédelmi asszisztensek, illetve a gyermekfelügyelők száma csökkenthető, ha a csoportra vonatkozó összlétszám 5 alá nem kerül) | |||
| Gyermekotthon speciális | további nevelő vagy gyermekfelügyelő | 1 fő | |
| gyermekotthoni csoportjában | |||
| 2/a) Lakásotthon (max. 12 fő) | nevelő | 1 fő | |
| gyermekvédelmi asszisztens | 1 fő | ||
| gyermekfelügyelő | 3 fő | ||
| (ha a nevelők száma magasabb, a gyermekvédelmi asszisztensek, illetve a gyermekfelügyelők száma csökkenthető, ha a csoportra vonatkozó összlétszám 5 alá nem kerül) | |||
| Speciális lakásotthon (max. 8 fő) | további nevelő vagy gyermekfelügyelő | 1 fő | |
| 2/b) Speciális gyermekotthon (max. 40 férőhely, max. 8 gyermek/csoport) | intézményvezető | 1 fő | |
| gyermekcsoportonként | nevelő | 2 fő | |
| gyermekvédelmi asszisztens | 1 fő | ||
| gyermekfelügyelő | 2 fő | ||
| (ha a nevelők száma magasabb, a gyermekvédelmi asszisztensek, illetve a gyermekfelügyelők száma csökkenthető, ha a csoportra vonatkozó összlétszám 5 alá nem kerül) | |||
| további nevelő vagy gyermekfelügyelő | 1 fő | ||
| pszichológus | 1 fő/3 csoport | ||
| gyógypedagógus vagy fejlesztő pedagógus orvos | 1 fő/3 csoport | ||
| (létszámuk fenntartói döntés alapján kerül megállapításra) növendékügyi előadó vagy gyermekvédelmi ügyintéző | 1 fő/intézmény” | ||
1. Az Nmr. 1. számú melléklet „I. Alapellátások” cím 1. pont b) alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:
| (Ellátás | Munkakör/fő) | |||
| „b) Család- és gyermekjóléti központ 4000 fő lakosságszámra (település/ | intézményvezető | 1 fő | ||
| közös hivatalhoz tartozó települések) vetítve, vagy - ha ez magasabb létszámot eredményez - minden 25 ellátott családra 1 fő, de minimum 1 fő | családsegítő | 1 fő | ||
| 7000 fő járási lakosságszámra vetítve, de minimum 3 fő, azzal, hogy esetmenedzser esetében - ha ez magasabb létszámot eredményez - minden 50 ellátott családra 1 fő | esetmenedzser/tanácsadó | 1 fő | ||
| 10 000 fő járási lakosságszámra vetítve | szociális asszisztens (ajánlott létszám) | 1 fő | ||
| 1000 fő köznevelési intézményben nyilvántartott gyermekre vetítve | óvodai és iskolai szociális segítő | 1 fő” | ||
„2. számú melléklet a 15/1998. (IV. 30.) NM rendelethez
I. Rész
Képesítési előírások a gyermekjóléti és gyermekvédelmi személyes gondoskodás egyes formáiban vezetői beosztásban dolgozók részére
I. Alapellátások
| Ellátási forma | Vezetői beosztás | Képesítés | |
| 1. Család- és gyermekjóléti szolgálat és család- és gyermekjóléti központ | magasabb vezető/vezető | felsőfokú szociális szakképzettség*, okleveles pszichológus, pszichopedagógus, mentálhigiénés szakképzettség**, okleveles szociálpolitikus- közgazdász, szociális menedzser, viselkedéselemző család- és gyermekvédelem szakos pedagógus, család- és gyermekvédő pedagógus, gyermek- és ifjúságvédelmi tanácsadó, jogi szakokleveles családvédelmi tanácsadó, igazgatásszervező szociális szakigazgatás-szervező szakirányú szakképzettséggel, szociális igazgatásszervező oklevéllel rendelkező: nevelőtanár, pedagógus szakképzettség***, pedagógiai előadó, gyógypedagógus, védőnő, teológus, jogász, igazgatásszervező, közigazgatás- szervező és szervezetfejlesztő szakember, szociális menedzser oklevéllel rendelkező: pedagógus, védőnő, okleveles pasztorális tanácsadó, szociológus komplex szociális szolgáltatások | |
| * Felsőfokú szociális szakképzettség: általános szociális munkás, szociális munkás, okleveles szociális munkás, okleveles egészségügyi szociális munkás, szociális szervező, szociálpolitikus, okleveles szociálpolitikus, okleveles szociálpedagógus, szociálpedagógus. ** Mentálhigiénés szakképzettség: felsőfokú végzettség és mentálhigiénés szakképzettség, valamint az alap- vagy mesterképzést követően szerzett szakirányú továbbképzésben szerzett mentálhigiénés szakképzettség. *** Pedagógus szakképzettség: felsőfokú végzettség és tanító, tanár (közismereti, szakmai, hitéleti), óvodapedagógus, szakoktató szakképzettség, valamint a csecsemő- és kisgyermeknevelő. | |||
| 2. Bölcsőde | |||
| A) Bölcsődei igazgatóság/egyesített bölcsődék | magasabb vezető | 1. csecsemő- és kisgyermeknevelő (BA) vagy 2. a) bölcsődei szakgondozó (OKJ), b) csecsemő- és kisgyermekgondozó (OKJ), c) csecsemő- és kisgyermeknevelő-gondozó (OKJ), d) csecsemő- és gyermeknevelő- gondozó (OKJ), e) kisgyermekgondozó, -nevelői (OKJ), f) csecsemő- és kisgyermeknevelő asszisztens (FOKSZ), g) csecsemő- és gyermekgondozói (OKJ) végzettséggel rendelkező: orvos, pszichológus, pedagógus szakképzettségű személy, intézetvezető, szakoktató, védőnő vagy felsőfokú szociális szakképzettségű személy | |
| B) Önálló bölcsőde | magasabb vezető | 1. csecsemő- és kisgyermeknevelő (BA) vagy 2. a) bölcsődei szakgondozó (OKJ), b) csecsemő- és kisgyermekgondozó (OKJ), c) csecsemő- és kisgyermeknevelő-gondozó (OKJ), d) csecsemő- és gyermeknevelő- gondozó (OKJ), e) kisgyermekgondozó, -nevelői (OKJ), f) csecsemő- és kisgyermeknevelő asszisztens (FOKSZ), g) csecsemő- és gyermekgondozói (OKJ) végzettséggel rendelkező: intézetvezető, szakoktató, védőnő, felsőfokú szociális szakképzettségű személy vagy pedagógus szakképzettségű személy | |
| C) Bölcsőde | vezető | 1. csecsemő- és kisgyermeknevelő (BA) vagy 2. a) bölcsődei szakgondozó (OKJ), b) csecsemő- és kisgyermekgondozó (OKJ), c) csecsemő- és kisgyermeknevelő-gondozó (OKJ), d) csecsemő- és gyermeknevelő- gondozó (OKJ), e) kisgyermekgondozó, -nevelői (OKJ), f) csecsemő- és kisgyermeknevelő asszisztens (FOKSZ) vagy 3. a 2. a)-f) pontja szerinti végzettség valamelyikével rendelkező: intézetvezető, szakoktató, védőnő, felsőfokú szociális szakképzettségű személy vagy pedagógus szakképzettségű személy vagy 4. a csecsemő- és gyermekgondozói végzettséggel rendelkező: intézetvezető, szakoktató, védőnő, felsőfokú szociális szakképzettségű személy vagy pedagógus szakképzettségű személy | |
| 3. Helyettes szülői hálózat | magasabb vezető/vezető | felsőfokú szociális szakképzettség, pedagógus szakképzettség, pszichológus vagy mentálhigiénés szakképzettség, gyermek- és ifjúságvédelmi tanácsadó, oklevéllel rendelkező: védőnő, teológus, hittanár, hittantanár, okleveles pasztorális tanácsadó/okleveles pasztorális tanácsadó és szervezetfejlesztő szakember | |
| 4. Gyermekek átmeneti otthona | magasabb vezető/vezető | felsőfokú szociális szakképzettség, pedagógus szakképzettség, pszichológus vagy mentálhigiénés szakképzettség, gyermek- és ifjúságvédelmi tanácsadó, jogi szakokleveles családvédelmi tanácsadó, szociális szakigazgatás-szervező szakirányú szakképzettséggel rendelkező: jogász, igazgatásszervező, közigazgatás- szervező, szociológus, közgazdász szociálpolitikai szakon, népművelő, művelődésszervező, kulturális közösségszervező, védőnő, teológus, hittanár, hittantanár, okleveles pasztorális tanácsadó/okleveles pasztorális tanácsadó és szervezetfejlesztő szakember vagy szociális menedzser oklevéllel rendelkező: védőnő, teológus, hittantanár, hittanár, okleveles pasztorális tanácsadó/okleveles pasztorális tanácsadó és szervezetfejlesztő szakember | |
| 5. Családok átmeneti otthona | magasabb vezető/vezető | felsőfokú szociális szakképzettség, pedagógus szakképzettség, pszichológus vagy mentálhigiénés szakképzettség, gyermek- és ifjúságvédelmi tanácsadó, jogi szakokleveles családvédelmi tanácsadó, szociális szakigazgatás-szervező szakirányú szakképzettséggel rendelkező: jogász, igazgatásszervező, közigazgatás- szervező, szociológus, közgazdász szociálpolitikai szakon, népművelő, művelődésszervező, kulturális közösségszervező védőnő, teológus, hittanár, hittantanár, okleveles pasztorális tanácsadó/okleveles pasztorális tanácsadó és szervezetfejlesztő szakember vagy szociális menedzser oklevéllel rendelkező: védőnő, teológus, hittantanár, hittanár, okleveles pasztorális tanácsadó/okleveles pasztorális tanácsadó és szervezetfejlesztő szakember | |
II. Szakellátások
| Ellátási forma | Vezetői beosztás | Képesítés | |
| 1. Nevelőszülői hálózat | magasabb vezető/vezető | felsőfokú szociális szakképzettség, pedagógus - kivéve hittantanár, hittanár - szakképzettség, pszichológus vagy mentálhigiénés szakképzettség, gyermek- és ifjúságvédelmi tanácsadó oklevéllel rendelkező: védőnő, teológus, hittanár, hittantanár, okleveles pasztorális tanácsadó/okleveles pasztorális tanácsadó és szervezetfejlesztő szakember | |
| 2. Gyermekotthon | magasabb vezető/vezető | felsőfokú szociális szakképzettség, pedagógus - kivéve hittantanár, hittanár - szakképzettség, pszichológus vagy mentálhigiénés szakképzettség, gyermek- és ifjúságvédelmi tanácsadó, jogi szakokleveles családvédelmi tanácsadó, szociális szakigazgatás-szervező szakirányú szakképzettséggel rendelkező: jogász, igazgatásszervező, közigazgatás- szervező, szociológus, közgazdász szociálpolitikai szakon, népművelő, művelődésszervező, kulturális közösségszervező, védőnő, teológus, hittanár, hittantanár, okleveles pasztorális tanácsadó/okleveles pasztorális tanácsadó és szervezetfejlesztő szakember vagy szociális menedzser oklevéllel rendelkező: védőnő, teológus, hittanár, hittantanár, okleveles pasztorális tanácsadó/okleveles pasztorális tanácsadó és szervezetfejlesztő szakember | |
| 2/a. Különleges gyermekotthon, speciális gyermekotthon | magasabb vezető/vezető | felsőfokú szociális szakképzettség, pedagógus - kivéve hittantanár, hittanár - szakképzettség; - speciális gyermekotthonban tanító, tanár, gyógypedagógia-tanár, pedagógiatanár -, pszichológus, orvos vagy mentálhigiénés szakképzettséggel rendelkező: jogász, igazgatásszervező, közigazgatás-szervező, szociológus, közgazdász szociálpolitikai szakon, védőnő, teológus, hittanár, hittantanár, okleveles pasztorális tanácsadó/okleveles pasztorális tanácsadó és szervezetfejlesztő szakember | |
| 3. Területi gyermekvédelmi szakszolgálat | magasabb vezető/vezető | felsőfokú szociális szakképzettség, pedagógus - kivéve hittanár, hittantanár - szakképzettség, pszichológus vagy mentálhigiénés szakképzettség, gyermek- és ifjúságvédelmi tanácsadó, jogi szakokleveles családvédelmi tanácsadó, szociális szakigazgatás-szervező szakirányú szakképzettséggel, közigazgatás-szervező, szociális menedzser oklevéllel rendelkező: jogász, igazgatásszervező, közigazgatás-szervező, szociológus, közgazdász szociálpolitikai szakon, okleveles pasztorális tanácsadó/okleveles pasztorális tanácsadó és szervezetfejlesztő szakember, hittanár, hittantanár | |
| Megyei gyermekvédelmi szakértői bizottság | vezető | pszichológus, pszichiáter, gyógypedagógus, gyermekszakorvos, felsőfokú szociális szakképzettség, pedagógus - kivéve hittantanár, hittanár - szakképzettség, gyermek- és ifjúságvédelmi tanácsadó, jogi szakokleveles családvédelmi tanácsadó, szociális szakigazgatás-szervező szakirányú szakképzettséggel rendelkező: hittanár, hittantanár |
II. Rész
Képesítési előírások a gyermekjóléti és gyermekvédelmi személyes gondoskodás egyes formáiban dolgozók részére
I. Alapellátások
| Ellátási forma | Vezetői beosztás | Képesítés | |
| 1. Család- és gyermekjóléti szolgálat | családsegítő | felsőfokú szociális szakképzettség, okleveles pszichológus, pszichopedagógus, mentálhigiénés szakképzettség, szociológus, felekezeti szociális munkás, viselkedéselemző, közösségi szociális munkás, családterápiás konzultáns, családterapeuta, kognitív- és viselkedésterápiás konzultáns, család- és gyermekvédelem szakos pedagógus, család- és gyermekvédő tanár, család- és gyermekvédő pedagógus, játék- és szabadidő- szervező tanár, addiktológiai konzultáns vagy gyermek- és ifjúságvédelmi tanácsadó oklevéllel rendelkező: nevelőtanár, pedagógus, pedagógiai előadó, gyógypedagógus, védőnő, teológus, hittanár, hittantanár, okleveles pasztorális tanácsadó/okleveles pasztorális tanácsadó és szervezetfejlesztő szakember, | |
| 1/a. Család- és gyermekjóléti központ | esetmenedzser | felsőfokú szociális szakképzettség, okleveles pszichológus, pszichopedagógus, mentálhigiénés szakképzettség, gyermekvédelmi pszicho- patrónus, viselkedéselemző, szociológus, családterápiás konzultáns, családterapeuta, kognitív- és viselkedésterápiás konzultáns, család- és gyermekvédelem szakos pedagógus vagy gyermek- és ifjúságvédelmi tanácsadó oklevéllel rendelkező, nevelőtanár, pedagógus, pedagógiai előadó, gyógypedagógus, védőnő, teológus, hittanár, hittantanár, okleveles pasztorális tanácsadó/okleveles pasztorális tanácsadó és szervezetfejlesztő szakember, | |
| tanácsadó | felsőfokú szociális szaképzettség, utcai szociális munka, gyógypedagógus, fejlesztőpedagógus, pedagógus szakképzettség, egészségügyi szociális munkás, okleveles szociálpolitikus- közgazdász, szociálgerontológus, közösségi szociális munkás, szociológus, igazgatásszervező szociális szakigazgatás-szervező szakirányú szakképzettséggel, közigazgatás- szervező, jogász, teológus, pasztorális tanácsadó, humánerőforrás menedzser, humánszervező, mentálhigiénés szakképzettség, mentálhigiénés családtudományi és családterápiás szakember, ápoló (alapképzés), reflektív addiktológiai szociális segítés, addiktológiai konzultáns, addiktológiai szakpszichológus, jogi szakokleveles családvédelmi tanácsadó, népművelő, művelődésszervező, művelődési menedzser, kulturális közösségszervező, andragógus, okleveles pszichológus, pszichiáter, gyermek- és ifjúságpszichiátriai és addiktológiai konzultáns, pszichopedagógus, családterápiás konzultáns, családterapeuta, kognitív- és viselkedésterápiás konzultáns, viselkedéselemző, társadalmi devianciák, életmód tanácsadó és terapeuta, életút- támogató tanácsadó, munkajogi szakokleveles tanácsadó szupervizor, mediátor, közösségi és családi mediáció, általános és családügyi mediáció, gyermekvédelmi pszicho- patrónus, egészségtan tanár, játék- és szabadidő-szervező tanár vagy gyermek- és ifjúságvédelmi tanácsadó oklevéllel rendelkező: védőnő, teológus, hittanár, hittantanár, okleveles pasztorális tanácsadó/okleveles pasztorális tanácsadó és szervezetfejlesztő szakember, kulturális antropológus | ||
| szociális asszisztens | szociális asszisztens (OKJ), pedagógiai asszisztens (OKJ), pedagógiai és családsegítő munkatárs (OKJ), gyógypedagógiai segítő munkatárs (OKJ), gyógypedagógiai asszisztens (OKJ), gyógypedagógiai segítő munkatárs (OKJ), mentálhigiénés asszisztens (OKJ), szociális, gyermek- és ifjúságvédelmi ügyintéző (OKJ), szociális segítő (OKJ), szociokulturális animátor (OKJ), foglalkoztatás szervező (OKJ), pedagógiai és családsegítő munkatárs (OKJ), ifjúságsegítő (OKJ), felsőfokú szociális munkás asszisztens, felsőfokú ifjúságsegítő asszisztens, gyermek- és ifjúságvédelmi asszisztens | ||
| 2. Bölcsődei ellátás | |||
| 2.1. Bölcsőde | kisgyermeknevelő | csecsemő- és kisgyermeknevelő (BA), | |
| bölcsődei szakgondozó (OKJ), csecsemő- és kisgyermekgondozó (OKJ), csecsemő- és kisgyermeknevelő-gondozó (OKJ), csecsemő- és gyermeknevelő-gondozó (OKJ), kisgyermekgondozó, -nevelő (OKJ), csecsemő- és kisgyermeknevelő asszisztens (FOKSZ), csecsemő- és gyermekgondozó (OKJ) vagy ezen képesítések valamelyikével rendelkező: védőnő, pedagógus szakképzettségű személy, felsőfokú szociális szakképzettségű személy vagy gyógypedagógiai asszisztens (OKJ) - [kizárólag csecsemő- és gyermekgondozó (OKJ) képesítéssel rendelkező személy esetén] | |||
| bölcsődei dajka | a bölcsődei dajka képesítési előírásait meghatározó miniszteri rendeletben előírt tanfolyam | ||
| orvos | orvos | ||
| gyógypedagógus | gyógypedagógus | ||
| gyógytornász | gyógytornász | ||
| konduktor | konduktor | ||
| gyógypedagógiai asszisztens | gyógypedagógiai asszisztens (OKJ) | ||
| szaktanácsadó | 1. csecsemő- és kisgyermeknevelő (BA) vagy 2. a) bölcsődei szakgondozó (OKJ), b) csecsemő- és kisgyermekgondozó (OKJ), c) csecsemő- és kisgyermeknevelő-gondozó (OKJ), d) csecsemő- és gyermeknevelő- gondozó (OKJ), e) kisgyermekgondozó, -nevelői (OKJ), f) csecsemő- és kisgyermeknevelő asszisztens (FOKSZ) vagy 3. a 2. a)-f) pontja szerinti végzettség valamelyikével rendelkező: intézetvezető, szakoktató, védőnő, felsőfokú szociális szakképzettségű személy vagy pedagógus szakképzettségű személy vagy 4. csecsemő- és gyermekgondozói végzettséggel rendelkező: intézetvezető, szakoktató, védőnő, felsőfokú szociális szakképzettségű személy vagy pedagógus szakképzettségű személy | ||
| 2.2. Mini bölcsőde | kisgyermeknevelő | csecsemő- és kisgyermeknevelő (BA), bölcsődei szakgondozó (OKJ), csecsemő- és kisgyermekgondozó (OKJ), csecsemő- és kisgyermeknevelő-gondozó (OKJ), csecsemő- és gyermeknevelő-gondozó (OKJ), kisgyermekgondozó, -nevelő (OKJ) csecsemő- és kisgyermeknevelő asszisztens (FOKSZ), csecsemő- és gyermekgondozó (OKJ) vagy ezen képesítések valamelyikével rendelkező: védőnő, pedagógus szakképzettségű személy, felsőfokú szociális szakképzettségű személy vagy gyógypedagógiai asszisztens (OKJ) - [kizárólag csecsemő- és gyermekgondozó (OKJ) képesítéssel rendelkező személy esetén] | |
| bölcsődei dajka | a bölcsődei dajka képesítési előírásait meghatározó miniszteri rendeletben előírt tanfolyam | ||
| 2.3. Munkahelyi bölcsőde | szolgáltatást nyújtó személy | a bölcsődei szolgáltatást nyújtó személyek képesítési előírásait meghatározó miniszteri rendeletben előírt tanfolyam | |
| kisgyermeknevelő (egyéb szakképesítéssel rendelkező személy, a fenntartó döntése alapján létrehozható munkakör) | csecsemő- és kisgyermeknevelő (BA), bölcsődei szakgondozó (OKJ), csecsemő- és kisgyermekgondozó (OKJ), csecsemő- és kisgyermeknevelő-gondozó (OKJ), csecsemő- és gyermeknevelő-gondozó (OKJ), kisgyermekgondozó, -nevelő (OKJ), csecsemő- és kisgyermeknevelő asszisztens (FOKSZ), csecsemő- és gyermekgondozó (OKJ) vagy ezen képesítések valamelyikével rendelkező: védőnő, pedagógus szakképzettségű személy, felsőfokú szociális szakképzettségű személy | ||
| 2.4. Családi bölcsőde | szolgáltatást nyújtó személy | a bölcsődei szolgáltatást nyújtó személyek képesítési előírásait meghatározó miniszteri rendeletben előírt tanfolyam | |
| kisgyermeknevelő (egyéb szakképesítéssel rendelkező személy, a fenntartó döntése alapján létrehozható munkakör) | csecsemő- és kisgyermeknevelő (BA), bölcsődei szakgondozó (OKJ), csecsemő- és kisgyermekgondozó (OKJ), csecsemő- és kisgyermeknevelő-gondozó (OKJ), csecsemő- és gyermeknevelő-gondozó (OKJ), kisgyermekgondozó, -nevelő (OKJ), csecsemő- és kisgyermeknevelő asszisztens (FOKSZ), csecsemő- és gyermekgondozó (OKJ) vagy ezen képesítések valamelyikével rendelkező: védőnő, pedagógus szakképzettségű személy, felsőfokú szociális szakképzettségű személy | ||
| 2.5. Családi bölcsőde hálózat | koordinátor | a bölcsődei szolgáltatást nyújó személyek képesítési előírásait megatározó miniszteri rendeletben előírt tanfolyam vagy a tanfolyamon túl a fenntartó döntése alapján egyéb szakképesítéssel rendelkező személy: csecsemő- és kisgyermeknevelő (BA), bölcsődei szakgondozó (OKJ), csecsemő- és kisgyermekgondozó (OKJ), csecsemő- és kisgyermeknevelő- gondozó (OKJ), csecsemő- és gyermeknevelő-gondozó (OKJ), kisgyermekgondozó, -nevelő (OKJ), csecsemő- és kisgyermeknevelő asszisztens (FOKSZ), csecsemő- és gyermekgondozó (OKJ) | |
| 3. Napközbeni gyermekfelügyelet | szolgáltatást nyújtó személy | a napközbeni gyermekfelügyelet szolgáltatást nyújtó személyek képesítési előírásait meghatározó miniszteri rendeletben előírt tanfolyam | |
| nevelő | felsőfokú szociális szakképzettség, pedagógus | ||
| szakgondozó (hivatásos gondozó) | bölcsődei szakgondozó (OKJ), csecsemő- és kisgyermekgondozó (OKJ), csecsemő- és kisgyermeknevelő-gondozó (OKJ), csecsemő- és gyermeknevelő-gondozó (OKJ), kisgyermekgondozó, -nevelő (OKJ), csecsemő- és kisgyermeknevelő asszisztens (FOKSZ), csecsemő- és gyermekápoló (OKJ), gyermek- és ifjúsági felügyelő I. (OKJ), gyógypedagógiai asszisztens (OKJ) | ||
| gondozó | csecsemő- és gyermekgondozó (OKJ), gyermek- és ifjúsági felügyelő I. (OKJ), pedagógiai asszisztens (OKJ), pedagógiai és családsegítő munkatárs (OKJ), gyógypedagógiai segítő munkatárs (OKJ), házi időszakos gyermekgondozó (OKJ), gyermek- és ifjúsági felügyelő (OKJ) | ||
| segédgondozó | alapfokú iskolai végzettség, dajka (OKJ), óvodai dajka (OKJ) | ||
| 3.1. Napközbeni gyermekfelügyelet hálózat | koordinátor | a napközbeni gyermekfelügyelet szolgáltatást nyújtó személyek képesítési előírásait meghatározó miniszteri rendeletben előírt tanfolyam | |
| 4. Alternatív napközbeni ellátás | felsőfokú szociális szakképzettség, pszichológus, pszichopedagógus, gyógypedagógus, pedagógus szakképzettség vagy mentálhigiénés szakképzettség, vagy gyermek- és ifjúságvédelmi tanácsadó oklevéllel rendelkező: óvodapedagógus, csecsemő- és kisgyermeknevelő (alapképzés), tanító, tanár, nevelőtanár, pedagógia szakos nevelő, pedagógiai előadó, pedagógia alapszakos bölcsész, viselkedéselemző, gyógypedagógus, védőnő, teológus, hittanár, hittantanár, hittanár-nevelő, okleveles pasztorális tanácsadó vagy | ||
| gyermekotthoni asszisztens (OKJ), gyermek- és ifjúsági felügyelő I. (OKJ), gyógypedagógiai asszisztens (OKJ), mentálhigiénés asszisztens (OKJ), pedagógiai asszisztens (OKJ), pedagógiai és családsegítő munkatárs (OKJ), gyógypedagógiai segítő munkatárs (OKJ), szociális asszisztens (OKJ) vagy | |||
| gyermek- és ifjúsági felügyelő II. (OKJ), dajka (OKJ), házi időszakos gyermekgondozó (OKJ), gyermek- és ifjúsági felügyelő (OKJ), óvodai dajka (OKJ) vagy | |||
| bölcsődei szakgondozó (OKJ), csecsemő- és kisgyermekgondozó (OKJ), csecsemő- és kisgyermeknevelő-gondozó (OKJ), csecsemő- és gyermeknevelő-gondozó (OKJ), kisgyermekgondozó, -nevelő (OKJ), csecsemő- és kisgyermeknevelő asszisztens (FOKSZ) vagy | |||
| csecsemő- és gyermekgondozó (OKJ), gyermek- és ifjúsági felügyelő II. (OKJ), házi időszakos gyermekgondozó (OKJ), gyermek- és ifjúsági felügyelő (OKJ) vagy | |||
| szociális asszisztens (OKJ), pedagógiai asszisztens (OKJ), pedagógiai és családsegítő munkatárs (OKJ), gyógypedagógiai segítő munkatárs (OKJ), gyógypedagógus asszisztens (OKJ), mentálhigiénés asszisztens (OKJ), szociális, gyermek- és ifjúságvédelmi ügyintéző (OKJ) vagy népművelő, művelődésszervező, kulturális közösségszervező | |||
| 5. Helyettes szülői hálózat | helyettes szülői tanácsadó | felsőfokú szociális szakképzettség, pedagógus szakképzettség, pszichológus vagy mentálhigiénés szakképzettség vagy gyermek- és ifjúságvédelmi tanácsadó oklevéllel rendelkező: védőnő, teológus, hittanár, hittantanár, okleveles pasztorális tanácsadó | |
| 6. Gyermekek átmeneti otthona | nevelő | felsőfokú szociális szakképzettség, pedagógus szakképzettség, pszichológus vagy mentálhigiénés szakképzettség vagy gyermek- és ifjúságvédelmi tanácsadó oklevéllel rendelkező: teológus, hittanár, hittantanár, okleveles pasztorális tanácsadó/okleveles pasztorális tanácsadó és szervezetfejlesztő szakember | |
| családgondozó | felsőfokú szociális szakképzettség, pszichológus, pszichopedagógus vagy mentálhigiénés szakképzettség, szociológus, felekezeti szociális munkás, viselkedéselemző, közösségi szociális munkás, családterápiás konzultáns, családterapeuta, kognitív- és viselkedésterápiás konzultáns, család- és gyermekvédelem szakos pedagógus, játék- és szabadidő-szervező tanár, gyermek- és ifjúságvédelmi tanácsadó oklevéllel rendelkező: óvodapedagógus, tanító, tanár, nevelőtanár, pedagógia szakos előadó, gyógypedagógus, védőnő, teológus, hittanár, hittantanár, okleveles pasztorális tanácsadó | ||
| gyermekvédelmi asszisztens | gyermekotthoni asszisztens (OKJ), gyermek- és ifjúsági felügyelő I. (OKJ), gyógypedagógiai asszisztens (OKJ), mentálhigiénés asszisztens (OKJ), pedagógiai asszisztens (OKJ), pedagógiai és családsegítő munkatárs (OKJ), gyógypedagógiai segítő munkatárs (OKJ), szociális asszisztens (OKJ) | ||
| gyermekfelügyelő | kisgyermekgondozó, -nevelő (OKJ), házi időszakos gyermekgondozó (OKJ), gyógypedagógiai segítő munkatárs (OKJ), gyermek- és ifjúsági felügyelő I. (OKJ), óvodai dajka (OKJ), dajka (OKJ), gyermekotthoni asszisztens (OKJ) | ||
| pszichológiai tanácsadó | pszichológus, pszichiáter, pszichopedagógus, mentálhigiénés szakképzettség | ||
| 7. Családok átmeneti otthona | szakgondozó | bölcsődei szakgondozó (OKJ), csecsemő- és kisgyermekgondozó (OKJ), csecsemő- és kisgyermeknevelő-gondozó (OKJ), csecsemő- és gyermeknevelő-gondozó (OKJ), kisgyermekgondozó, -nevelő (OKJ), csecsemő- és gyermekápoló (OKJ), gyermek- és ifjúsági felügyelő I. (OKJ), gyógypedagógiai asszisztens (OKJ) vagy mentálhigiénés asszisztens (OKJ), gyógypedagógiai segítő munkatárs (OKJ), szociális gyermek- és ifjúságvédelmi ügyintéző (OKJ), gyermek- és ifjúságvédelmi asszisztens (OKJ), gyermekotthoni asszisztens (OKJ), felsőfokú szociális munkás asszisztens, felsőfokú ifjúságsegítő asszisztens | |
| gondozó | csecsemő- és gyermekgondozó (OKJ), gyermek- és ifjúsági felügyelő II. (OKJ), pedagógiai asszisztens (OKJ), pedagógiai és családsegítő munkatárs (OKJ), gyógypedagógiai segítő munkatárs (OKJ), házi időszakos gyermekgondozó (OKJ) vagy gyermek- és ifjúsági felügyelő (OKJ), szociális asszisztens (OKJ), | ||
| családgondozó | felsőfokú szociális szakképzettség, pszichológus, pszichopedagógus vagy mentálhigiénés szakképzettség, szociológus, felekezeti szociális munkás, viselkedéselemző, közösségi szociális munkás, családterápiás konzultáns, családterapeuta, kognitív- és viselkedésterápiás konzultáns, család- és gyermekvédelem szakos pedagógus, játék- és szabadidő-szervező tanár vagy gyermek- és ifjúságvédelmi tanácsadó oklevéllel rendelkező: óvodapedagógus, tanító, tanár, nevelőtanár, pedagógiai előadó, gyógypedagógus, védőnő, teológus, hittanár, hittantanár, okleveles pasztorális tanácsadó/okleveles pasztorális tanácsadó és szervezetfejlesztő szakember | ||
| pszichológiai tanácsadó | pszichológus, pszichiáter, pszichopedagógus, mentálhigiénés szakképzettség | ||
| fejlesztő pedagógiai tanácsadó | gyógypedagógus, pedagógus szakképzettség |
II. Szakellátások
| Ellátási forma | Intézményi munkakör | Képesítés | |
| 1. Nevelőszülői hálózat | nevelőszülői tanácsadó | felsőfokú szociális szakképzettség, pedagógus szakképzettség, pszichológus, mentálhigiénés szakképzettség, védőnő, teológus, hittanár vagy hittantanár | |
| nevelőszülő | nevelőszülő (OKJ), nevelőszülő (Központi Oktatási Program, KOP) | ||
| gyermekgondozó, | |||
| a) ha a nevelőszülő hozzátartozója | alapfokú iskolai végzettség | ||
| b) ha nem a nevelőszülő hozzátartozója | csecsemő- és gyermekgondozó (OKJ), gyermek- és ifjúsági felügyelő II. (OKJ), dajka (OKJ), házi időszakos gyermekgondozó (OKJ), gyermek- és ifjúsági felügyelő (OKJ) vagy óvodai dajka (OKJ) | ||
| növendékügyi előadó | jogász, igazgatásszervező, közigazgatás-szervező, humánszervező, személyügyi szervező | ||
| gyermekvédelmi ügyintéző | szociális gyermek- és ifjúságvédelmi ügyintéző (OKJ), szociális asszisztens (OKJ) | ||
| 2. Gyermekotthon | nevelő | - speciális gyermekotthonban, speciális lakásotthonban, gyermekotthon speciális csoportjában a csecsemő- és kisgyermeknevelő, az óvónő és az óvodapedagógus végzettség kivételével, valamint utógondozó otthonban és kizárólag utógondozói ellátottak elhelyezését biztosító lakásotthonban a csecsemő- és kisgyermeknevelő, az óvónő, az óvodapedagógus és a tanító végzettség kivételével - pedagógus szakképzettség, felsőfokú szociális szakképzettség, pszichológus, mentálhigiénés szakképzettség, teológus | |
| gyermekvédelmi asszisztens | gyermekotthoni asszisztens (OKJ), gyermek- és ifjúsági felügyelő I. (OKJ), gyógypedagógiai asszisztens (OKJ), mentálhigiénés asszisztens (OKJ), pedagógiai asszisztens (OKJ), pedagógiai és családsegítő munkatárs (OKJ), gyógypedagógiai segítő munkatárs (OKJ) vagy szociális asszisztens (OKJ) | ||
| gyermekfelügyelő | gyermek- és ifjúsági felügyelő II. (OKJ), - speciális gyermekotthon, speciális lakásotthon és gyermekotthon speciális csoportja kivételével - dajka (OKJ), gyermek- és ifjúsági felügyelő (OKJ), - speciális gyermekotthon, speciális lakásotthon és gyermekotthon speciális csoportja kivételével - óvodai dajka (OKJ), gyógypedagógiai asszisztens (OKJ), gyermekotthoni asszisztens (OKJ) vagy - speciális gyermekotthon, speciális lakásotthon és gyermekotthon speciális csoportja kivételével - isgyermekgondozó, -nevelő (OKJ) | ||
| pszichológus | pszichológus, pszichiáter | ||
| növendékügyi előadó | jogász, igazgatásszervező, közigazgatás-szervező szociális szervező, humánszervező, személyügyi szervező | ||
| gyermekvédelmi ügyintéző | szociális gyermek- és ifjúságvédelmi ügyintéző (OKJ), szociális asszisztens (OKJ) | ||
| gyógypedagógus | gyógypedagógus felsőfokú pedagógus szakképzettség, művészetterapeuta, szociálpedagógus | ||
| fejlesztő pedagógus | gyógypedagógus, speciális gyermekotthonban, speciális lakásotthonban, gyermekotthon speciális csoportjában tanító tanár, gyógypedagógia-tanár, pedagógia-tanár művészetterapeuta, szociálpedagógus | ||
| ápoló | ápoló (OKJ) csecsemő és gyermekápoló (OKJ) ápoló (alapképzés) okleveles ápoló (Msc) | ||
| védőnő | védőnő | ||
| A 0-3 éves korosztály ellátására | kisgyermeknevelő | bölcsődei szakgondozó (OKJ), csecsemő- és kisgyermekgondozó (OKJ), csecsemő- és kisgyermeknevelő-gondozó (OKJ), csecsemő- és gyermeknevelő-gondozó (OKJ), csecsemő- és kisgyermeknevelő (alapképzés), kisgyermekgondozó, -nevelő (OKJ), csecsemő- és kisgyermeknevelő asszisztens (FOKSZ), csecsemő- és gyermekgondozó (OKJ) vagy ezen képesítések valamelyikével rendelkező: védőnő | |
| nevelő | pedagógus szakképzettség, felsőfokú szociális szakképzettség | ||
| 3. Területi gyermekvédelmi szakszolgálat | pszichológus | pszichológus | |
| gyógypedagógus | gyógypedagógus | ||
| orvos | gyermek-szakorvos | ||
| pszichiáter | pszichiáter-szakorvos | ||
| bizottsági családgondozó | felsőfokú szociális szakképzettség, pedagógus - kivéve hittantanár, hittanár - szakképzettség, pszichológus vagy mentálhigiénés szakképzettség vagy gyermek- és ifjúságvédelmi tanácsadó, jogi szakokleveles családvédelmi tanácsadó oklevéllel rendelkező: védőnő, teológus, hittantanár, hittanár, okleveles pasztorális tanácsadó | ||
| örökbefogadási tanácsadó | felsőfokú szociális szakképzettség, pedagógus - kivéve hittantanár, hittanár - szakképzettség, pszichológus, jogász vagy mentálhigiénés szakképzettség, gyermek- és ifjúságvédelmi tanácsadó oklevéllel rendelkező: védőnő, teológus, hittanár, hittantanár, okleveles pasztorális tanácsadó/okleveles pasztorális tanácsadó és szervezetfejlesztő szakember | ||
| gyermekvédelmi gyám | jogász, igazgatásszervező, közigazgatás-szervező, felsőfokú szociális szakképzettség, pedagógus - kivéve hittantanár, hittanár - szakképzettség, pszichológus vagy mentálhigiénés szakképzettség, gyermek- és ifjúságvédelmi tanácsadó, jogi szakokleveles családvédelmi tanácsadó oklevéllel rendelkező: védőnő, teológus, hittanár, hittantanár, okleveles pasztorális tanácsadó/okleveles pasztorális tanácsadó és szervezetfejlesztő szakember | ||
| jogász | jogász | ||
| közvetítő | mediátor képesítéssel rendelkező: jogász, igazgatásszervező, közigazgatás-szervező, felsőfokú szociális szakképzettség, pedagógus - kivéve hittantanár, hittanár - szakképzettség, pszichológus, mentálhigiénés szakképzettség vagy mediátor képesítéssel és gyermek- és ifjúságvédelmi tanácsadó, jogi szakokleveles családvédelmi tanácsadó oklevéllel rendelkező: védőnő, teológus, hittanár, hittantanár, okleveles pasztorális tanácsadó/okleveles pasztorális tanácsadó és szervezetfejlesztő szakember | ||
| elhelyezési ügyintéző | jogász, igazgatásszervező, közigazgatás-szervező, felsőfokú szociális szakképzettségű, pedagógus - kivéve hittantanár, hittanár - szakképzettség, pszichológus vagy mentálhigiénés szakképzettség, gyermek- és ifjúságvédelmi tanácsadó, jogi szakokleveles családvédelmi tanácsadó oklevéllel rendelkező: védőnő, teológus, hittanár, hittantanár, okleveles pasztorális tanácsadó/okleveles pasztorális tanácsadó és szervezetfejlesztő szakember | ||
| gyermekvédelmi ügyintéző | szociális gyermek- és ifjúságvédelmi ügyintéző (OKJ), szociális asszisztens (OKJ)” |
1. Az Nmr. 2. számú melléklet II. Rész „I. Alapellátások” cím 1/a. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
| (Ellátási forma | Intézményi munkakör | Képesítés) | |
| „1/a. Család- és gyermekjóléti központ | esetmenedzser | felsőfokú szociális szakképzettség, okleveles pszichológus, pszichopedagógus, mentálhigiénés szakképzettség, gyermekvédelmi pszicho- patrónus, viselkedéselemző, szociológus, családterápiás konzultáns, családterapeuta, kognitív- és viselkedésterápiás konzultáns, család- és gyermekvédelem szakos pedagógus vagy gyermek- és ifjúságvédelmi tanácsadó oklevéllel rendelkező: nevelőtanár, pedagógus, pedagógiai előadó, gyógypedagógus, védőnő, teológus, hittanár, hittantanár, okleveles pasztorális tanácsadó/okleveles pasztorális tanácsadó és szervezetfejlesztő szakember | |
| tanácsadó | felsőfokú szociális szaképzettség, utcai szociális munka, gyógypedagógus, fejlesztőpedagógus, pedagógus szakképzettség, egészségügyi szociális munkás, okleveles szociálpolitikus-közgazdász, szociálgerontológus, közösségi szociális munkás, szociológus, igazgatásszervező szociális szakigazgatás-szervező szakirányú szakképzettséggel, közigazgatás-szervező, jogász, teológus, pasztorális tanácsadó, humánerőforrás menedzser, humánszervező, mentálhigiénés szakképzettség, mentálhigiénés családtudományi és családterápiás szakember, ápoló (alapképzés), reflektív addiktológiai szociális segítés, addiktológiai konzultáns, addiktológiai szakpszichológus, jogi szakokleveles családvédelmi tanácsadó, népművelő, művelődésszervező, művelődési menedzser, kulturális közösségszervező, andragógus, okleveles pszichológus, pszichiáter, gyermek- és ifjúságpszichiátriai és addiktológiai konzultáns, pszichopedagógus, családterápiás konzultáns, családterapeuta, kognitív- és viselkedésterápiás konzultáns, viselkedéselemző, társadalmi devianciák, életmód tanácsadó és terapeuta, életút-támogató tanácsadó, munkajogi szakokleveles tanácsadó szupervizor, mediátor, közösségi és családi mediáció, általános és családügyi mediáció, gyermekvédelmi pszicho-patrónus, egészségtan tanár, játék- és szabadidő-szervező tanár vagy gyermek- és ifjúságvédelmi tanácsadó oklevéllel rendelkező: védőnő, teológus, hittanár, hittantanár, okleveles pasztorális tanácsadó/okleveles pasztorális tanácsadó és szervezetfejlesztő szakember, kulturális antropológus | ||
| óvodai és iskolai szociális segítő | felsőfokú szociális szakképzettség, iskolai szociális munkás, család- és gyermekvédő tanár, család- és gyermekvédő pedagógus, család- és gyermekvédelem szakos pedagógus, ennek hiányában gyermek- és ifjúságvédelmi tanácsadó oklevéllel rendelkező: nevelőtanár, pedagógus, pedagógiai előadó, pszichopedagógus, gyógypedagógus | ||
| szociális asszisztens | szociális asszisztens (OKJ), pedagógiai asszisztens (OKJ), pedagógiai és családsegítő munkatárs (OKJ), gyógypedagógiai segítő munkatárs (OKJ), gyógypedagógiai asszisztens (OKJ), gyógypedagógiai segítő munkatárs (OKJ), mentálhigiénés asszisztens (OKJ), szociális, gyermek- és ifjúságvédelmi ügyintéző (OKJ), szociális segítő (OKJ), szociokulturális animátor (OKJ), foglalkoztatás szervező (OKJ), pedagógiai és családsegítő munkatárs (OKJ), ifjúságsegítő (OKJ), felsőfokú szociális munkás asszisztens, felsőfokú ifjúságsegítő asszisztens, gyermek- és ifjúságvédelmi asszisztens” |
„13. számú melléklet a 15/1998. (IV. 30.) NM rendelethez
NAPI JELENTLÉTI ÍV
Biztos Kezdet Gyerekház neve: ..........................................................................................
Címe: .................................................................................................................................
Adatot felvitte: .................................................................. Aláírás: .....................................
20....................... év ...................................... hó .................... nap
| A | B | C | D | E | F | ||
| Sorszám | Gyermek neve | Gyermek születési ideje | Gyermek társadalom- biztosítási azonosító jele | A tevékenység típusa | Gyermek helyzete | Szülő aláírása | |
| 1 | |||||||
| 2 | |||||||
| 3 | |||||||
| 4 | |||||||
| 5 | |||||||
| 6 | |||||||
| 7 | |||||||
| 8 | |||||||
| 9 | |||||||
| 10 | |||||||
| 11 | |||||||
| 12 | |||||||
| 13 | |||||||
| 14 | |||||||
| 15 |
Megjegyzések:
1. A „D” oszlopot az alábbiak szerint kell kitölteni:
Tevékenységkódok:
1. Foglalkozás a gyermeknek
2. Szülői fórum
3. Védőnői tanácsadás
4. Közösségi program
5. Szülői csoportos beszélgetés
6. Konzultáció
7. Heti játékos foglalkozás
2. Az „E” oszlopban kell feltüntetni, hogy a gyermek rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesül-e, valamint hogy hátrányos vagy halmozottan hátrányos helyzetűnek minősül-e.”
