A jogszabály mai napon ( 2018.10.18. ) hatályos állapota.
A jelek a bekezdések múltbeli és jövőbeli változásait jelölik.

Megnyitom a Jogtárban

 

8/2018. (VI. 29.) AM rendelet

az ingatlan-nyilvántartási célú földmérési és térképészeti tevékenység részletes szabályairól

A földmérési és térképészeti tevékenységről szóló 2012. évi XLVI. törvény 38. § (2) bekezdés b) és d) pontjában kapott felhatalmazás alapján, a Kormány tagjainak feladat- és hatásköréről szóló 94/2018. (V. 22.) Korm. rendelet 79. § 11. pontjában meghatározott feladatkörömben eljárva,

a 69. § tekintetében az ingatlan-nyilvántartásról szóló 1997. évi CXLI. törvény 90. § (1) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, a Kormány tagjainak feladat- és hatásköréről szóló 94/2018. (V. 22.) Korm. rendelet 79. § 8. pontjában meghatározott feladatkörömben eljárva,

a 70. § tekintetében a földmérési és térképészeti tevékenységről szóló 2012. évi XLVI. törvény 38. § (3) bekezdés a) pontjában kapott felhatalmazás alapján, a Kormány tagjainak feladat- és hatásköréről szóló 94/2018. (V. 22.) Korm. rendelet 79. § 11. pontjában meghatározott feladatkörömben eljárva, a Kormány tagjainak feladat- és hatásköréről szóló 94/2018. (V. 22.) Korm. rendelet 107. §-ában meghatározott feladatkörében eljáró honvédelmi miniszterrel egyetértésben,

a 71. § tekintetében a földmérési és térképészeti tevékenységről szóló 2012. évi XLVI. törvény 38. § (2) bekezdés f) pontjában kapott felhatalmazás alapján, a Kormány tagjainak feladat- és hatásköréről szóló 94/2018. (V. 22.) Korm. rendelet 79. § 11. pontjában meghatározott feladatkörömben eljárva a következőket rendelem el:

1. Értelmező rendelkezések

1. § E rendelet alkalmazásában

1. címkoordináta: a címhez rendelt, méter élességű koordinátapár, amely az adott ingatlan, valamint építmény objektumokat egyértelműen azonosítja;

2. digitális módszer: számszerű munkavégzés, amely során a grafikus vagy numerikus eljárás keretében kerül sor az ingatlan-nyilvántartási térképi adatbázisban rögzített töréspontok, koordináták megjelenítésére, meghatározására;

3. építmény: az épített környezet alakításáról és védelméről szóló törvény szerinti építmény - rendeltetésétől függetlenül -, a nyomvonalas műszaki műtárgyak és tartozékaik kivételével;

4. geometriai változással érintett objektum: a változással érintett és az ahhoz közvetlenül csatlakozó objektum, amelynek a változás során létrejövő új határpontok miatt a geometriája megváltozik;

5. grafikus részletpont: a 11. pont alá nem tartozó, térképről mért koordinátákkal rendelkező, numerizált vagy digitalizált részletpont;

6. használati megosztás: a földrészleten belüli használati rend tervezésére, rögzítésére, kitűzésére és dokumentálására irányuló földmérési tevékenység;

7. kitűzés: a kitűzés időpontjában a hatályos állami ingatlan-nyilvántartási térképi adatbázisban tárolt földrészlet jogi határpontjainak - megrendelői igény esetén egyéb pontjainak - helyszíni azonosítására, illetve kijelölésére irányuló földmérési tevékenység;

8. községi területi gyűjtő: a fővárosi és megyei kormányhivatal ingatlanügyi hatóságként eljáró járási (fővárosi kerületi) hivatala (a továbbiakban együtt: járási hivatal) által vezetett nyilvántartás, amely a község műszaki területének és a nyilvántartott földrészletek területösszegének különbségéből számított területi ellentmondások kezelésére szolgál;

9. mérési állomány: a numerikus helyszíni felmérés részlet- és segédpontjait tartalmazó adatállomány;

10. műszaki terület: az állami ingatlan-nyilvántartási térképi adatbázisban tárolt, felületszerű objektumok által meghatározott alakzatok területe;

11. numerikus részletpont: minden számszerűen meghatározott pont, amely újfelmérés esetén helyszíni (terepi) adatgyűjtéssel, digitális átalakítás esetén a korábban numerikusan meghatározott részletpontok számítógépes feldolgozásával kerül meghatározásra;

12. strang: az építményen belül a közüzemi, szellőző- és klímavezetékek és -csövek elhelyezését és az egyes lakások közüzemi ellátását biztosító zárt tér;

13. térképmásolat: az állami ingatlan-nyilvántartási térképi adatbázis e rendeletben rögzített tartalommal való rajzi megjelenítése;

14. térkép-terepazonos pont: az állami térképi adatbázis azon pontja, amely a 7. mellékletben megengedett eltérésen belül a természetben egyértelműen, pontszerűen azonosítható;

15. tömb: egymással szomszédos földrészletek összessége, amelyek külső határvonala közterülettel, vonalas létesítménnyel vagy közigazgatási határral elhatárolható;

16. változási állomány: az állami ingatlan-nyilvántartási térképi adatbázis tartalmát érintő változás utáni állapotot tartalmazó adatállomány;

17. változási vázrajz: az állami ingatlan-nyilvántartási térképi adatbázis tartalmának, továbbá a jogok és tények változását eredményező digitális és papíralapú földmérési munkarész.

2. A földmérési és térképészeti adatok szolgáltatása

2. § (1) Az ingatlan-nyilvántartási célú földmérési tevékenységhez történő adatszolgáltatás előtt ellenőrizni kell az egységes ingatlan-nyilvántartási adatbázisban tárolt adatok összhangját. Ennek keretében vizsgálni kell, hogy az érintett földrészletek állami ingatlan-nyilvántartási térképi adatbázisban tárolt, a földmérési és térképészeti tevékenységről szóló 2012. évi XLVI. törvény (a továbbiakban: Fttv.) 11. § (1) bekezdése szerinti állami alapadat objektumok, valamint a műszaki területek összhangban vannak-e a tulajdoni lapon feltüntetett adatokkal, területekkel.

(2) Ha a tulajdoni lapokon feltüntetett területi adatok és az állami ingatlan-nyilvántartási térképi adatbázisból számítható műszaki területi adatok közötti különbség meghaladja az e rendeletben megállapított tűréshatárt, a járási hivatal az Fttv. 17. §-a szerint köteles eljárni.

(3) Ha a tulajdoni lapon feltüntetett - a (2) bekezdésben említettek körén kívül eső - adatok eltérnek a térképi adatbázisban tárolt állami alapadatoktól, objektumoktól, akkor a járási hivatal az Fttv. 17. §-a szerint köteles eljárni.

(4) A járási hivatal az Fttv. 28. § (2a) bekezdésében foglaltak figyelembevételével szolgáltat adatot. Az ingatlan-nyilvántartási célú földmérési tevékenységhez történő adatszolgáltatást megelőzően, az érintett ingatlan tekintetében nem szerepelhet az ingatlan területét, határvonalát, az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett tulajdonjogot, valamint az ingatlan-nyilvántartásról szóló 1997. évi CXLI. törvény (a továbbiakban: Inytv.) 16. § e) és f) pontjában meghatározott jogokat érintő perfeljegyzés vagy a jogorvoslati kérelem benyújtásának ténye. A tulajdoni lapon és a térképi adatbázisban szereplő adatoknak e rendeletben foglaltak szerint egyezniük kell.

(5) Az ingatlan-nyilvántartási célú földmérési tevékenységhez történő adatszolgáltatás során a járási hivatal a (7) és (8) bekezdésben foglaltakon túl az Fttv. 29/A. §-a alapján szolgáltatja az ingatlan-nyilvántartásról szóló 1997. évi CXLI. törvény végrehajtásáról szóló 109/1999. (XII. 29.) FVM rendelet (a továbbiakban: Inyvhr.) 118/A. §-a szerinti földmérési földkönyvben szereplő ingatlan-nyilvántartási adatokat.

(6) Az ingatlan-nyilvántartási célú földmérési tevékenységhez az adatszolgáltató az állami ingatlan-nyilvántartási térképi adatbázis adatszerkezeti formátumában, fájlformátumában szolgáltat adatokat. Ettől eltérő formátumban történő adatszolgáltatást a járási hivatal a technikai lehetőségeinek figyelembevételével tudja teljesíteni.

(7) Ingatlan-nyilvántartási célú földmérési munkák adatszolgáltatása során - amennyiben azok rendelkezésre állnak -, a következő adatokat, munkarészeket kell másolatban az adatigénylő földmérő vállalkozó vagy vállalkozás megbízott képviselőjének szolgáltatni a munkával érintett földrészletek és azok közvetlen környezetének tekintetében:

a) a hatályos állami ingatlan-nyilvántartási térképi adatbázisból a munkával érintett terület és annak környezetét tartalmazó kivágatot a (6) bekezdés szerinti formátumban,

b) a munka elvégzéséhez szükséges alappontok pontleírásait,

c) a települési felmérések mérési munkarészeit,

d) a fellelhető korábbi földmérési munkák munkarészeit, függetlenül attól, hogy az adatszolgáltatás időpontjában hatályos vagy a forgalomból kivont térképi állapot alapján készültek,

e) földmérési földkönyvet az érintett és szomszédos ingatlanokról,

f) a telki szolgalmi és egyéb használati jogokkal, jogilag jelentős tényekkel kapcsolatos adatokat, munkarészeket,

g) metaadatokat a 65. § szerinti tartalommal,

h) a 24. § (2) bekezdése szerinti esetben az új állami földmérési alaptérképi adatbázisból kivágatot, valamint az ahhoz tartozó mérési adatokat, valamint

i) új földrészleteket eredményező földmérési munka esetén a kiinduló helyrajzi számokat.

(8) Földmérési igazságügyi szakértői vélemény, valamint felmérési, térképezési vagy területszámítási hiba bejelentéséhez szükséges szakvélemény készítéséhez nyújtandó adatszolgáltatás esetén a (7) bekezdésben felsorolt adatok mellett - amennyiben rendelkezésre állnak - másolatban szolgáltatni kell:

a) a forgalomból kivont analóg térképekről készített másolatot,

b) a digitalizált forgalomból kivont térkép transzformált állományának kivágatát,

c) a korábbi felmérések mérési vázlatait, tömbrajzait, mérési jegyzeteit és a felvételi előrajzokat,

d) az érintett ingatlanokkal kapcsolatos ingatlanügyi hatósági intézkedések, műszaki munkarészek iratait,

e) szükség esetén a telekkönyvi betéteket,

f) az egységes ingatlan-nyilvántartás szerkesztésekor készült tulajdoni lap tervezeteket,

g) az irattárban rendelkezésre álló okiratokat,

h) az azonosító jegyzékeket és

i) a papíralapú tulajdoni lapokat.

(9) A (7) és (8) bekezdés szerinti adatszolgáltatást a földmérési és térképészeti állami alapadatok kezeléséről, szolgáltatásáról és egyes igazgatási szolgáltatási díjakról szóló együttes rendelet földrészletek mérésére, kitűzésére és megosztására vonatkozó rendelkezéseire figyelemmel kell teljesíteni.

(10) Az adatszolgáltatás a földmérési jogosultsággal rendelkezők részére ellenőrzött elektronikus úton is teljesíthető.

(11) A (10) bekezdés szerinti ellenőrzött elektronikus út alatt a földmérési és térinformatikai államigazgatási szerv honlapján, a földmérő igazolványok közhiteles nyilvántartásában közzétett, az Fttv. 28. § (8) bekezdés f) pontja alapján rögzített vagy az ügyfélkapus bejelentkezéshez megadott elektronikus levelezési cím értendő.

(12) Az adatszolgáltatás iránti kérelmet a járási hivatal a fizetendő igazgatási szolgáltatási díj összegének kiszámításával egy munkanapon belül elektronikus úton visszaigazolja.

(13) Az adatszolgáltatást a befizetést igazoló bizonylat kézhezvételétől számított nyolc napon belül a (11) bekezdésben foglaltak szerint a számlamásolat megküldésével kell teljesíteni.

(14) Az adatszolgáltatás megtörténtét a kérelmezőnek személyes átvétel esetén aláírásával, elektronikus úton történő adatszolgáltatás esetén elektronikusan kell igazolnia.

3. § (1) Az állami ingatlan-nyilvántartási térképi adatbázisból papír alapon szolgáltatott hiteles térképmásolatnak tartalmaznia kell:

a) a fejlécben

aa) a kiállító járási hivatal címbélyegzőjét,

ab) a település nevét,

ac) a fekvés megnevezését,

ad) az igényelt földrészlet helyrajzi számát,

ae) a térképmásolat méretarányát,

af) a térképmásolat Inytv. 68/A. § (3) bekezdésében meghatározott teljes vagy szemle másolat típus megjelölését,

b) a rajzi részben az igényelt földrészlet és annak környezete vonatkozásában

ba) a végleges állapotot a térképi megírásokkal,

bb) az érvényes előzetes változásokat megkülönböztetett módon,

c) a láblécben

ca) a következő záradékszöveget: „A térképmásolat a kiadást megelőző napig megegyezik az ingatlan-nyilvántartási térképi adatbázis tartalmával.”,

cb) az adatszolgáltatást végző személy - nyomtatott betűvel írt - nevét és aláírását,

cc) a járási hivatal körbélyegzőjét,

cd) az „A térképmásolat méretek levételére nem használható!” feliratot.

(2) Analóg adathordozón lévő állami alapadatok szolgáltatásakor a másolaton fel kell tüntetni a készítés vagy az adattartalom utolsó aktualizálásának időpontját.

(3) Földmérési és térképészeti adatokat, valamint térképmásolatot az igénylés céljától függően az 1., a 2. vagy a 3. mellékletben meghatározott adattartalmú igénylőlapon kell igényelni.

3. A változási vázrajz és fajtái

4. § (1) A közigazgatási egységek határvonalának változásával összefüggő változási vázrajz fajtái:

a) az államhatár változásával összefüggő változási vázrajz, valamint

b) a közigazgatási határ - ideértve a megyehatárt, a település, a főváros és a kerületenkénti ingatlan-nyilvántartási egység esetében a kerület-, valamint a fekvéshatárt - változásával összefüggő változási vázrajz.

(2) A földrészlethatár változásával összefüggő változási vázrajz fajtái:

a) a telekalakítással összefüggő változási vázrajzok,

b) a kisajátítási változási vázrajz,

c) a felmérési, térképezési vagy területszámítási hiba kijavítására irányuló változási vázrajz, továbbá

d) az Fttv. 14. § (8) bekezdése szerinti kitűzéssel kapcsolatos változási vázrajz.

(3) A földrészleten belüli adatok változásával összefüggő változási vázrajz fajtái:

a) a jogok bejegyzésére és tények feljegyzésére, valamint ezek módosításához vagy törléséhez szolgáló változási vázrajz,

b) az építmények feltüntetésével, változásával vagy megszüntetésével, illetve önálló ingatlanná alakításával összefüggő változási vázrajz,

c) egyéb önálló ingatlanok esetén az Inytv.-ben előírt alaprajz,

d) a művelési ág, illetve minőségi osztály változásával összefüggő változási vázrajz,

e) egyéb önálló ingatlanok tekintetében a tulajdoni viszonyok megváltoztatására készített változási alaprajz.

(4) Változási vázrajzként kell kezelni az állami ingatlan-nyilvántartási térképi adatbázis tartalmában változást nem eredményező alábbi változási vázrajzokat vagy vázlatokat:

a) kitűzési vázrajz,

b) használati megosztási vázrajz,

c) tények és jogi jellegek feljegyzéséhez és törléséhez szükséges vázlatok,

d) vezetékjog előzetes engedélyezése iránti kérelemhez készített vázlat,

e) földmérési igazságügyi szakértői vélemény és a felmérési, térképezési vagy területszámítási hiba bejelentéséhez szükséges szakvélemény mellékleteként készített vázlat.

(5) Az (1)-(4) bekezdésben meghatározott vázrajzokat az ingatlan-nyilvántartási célú földmérési tevékenységhez az adatszolgáltató által kezelt állami ingatlan-nyilvántartási térképi adatbázis adatszerkezeti formátumában, fájlformátumában kell vizsgálatra, illetve vizsgálatra és záradékolásra benyújtani.

(6) Az (5) bekezdésben meghatározott formátum adatbázis-szerkezetét, adattábláit, adatcsere-formátumát meghatározó műszaki dokumentációt a földügyi szakigazgatás hivatalos honlapján (a továbbiakban: honlap) letölthető formában közzé kell tenni.

4. A változási vázrajzok készítésére vonatkozó előírások

5. § (1) A 4. § (3) bekezdés b), c) és e) pontjában felsorolt vázrajzok kivételével valamennyi vázrajz készítéséhez a terepi méréseket az Fttv. 10. § (3) bekezdés a), b), d), f) és h) pontjában rögzített alapponthálózati pontokra vagy a korábbi felmérések során meghatározott és a természetben megtalálható ötödrendű vagy felmérési alappontokra vagy magasabb rendű - megfelelően azonosított - részletpontokra támaszkodva kell végrehajtani. A műszaki munkarészeket digitális módszerrel kell elkészíteni.

(2) Grafikus eljárást kell alkalmazni minden olyan esetben, amikor a térképi adatbázisban tárolt objektumadatok koordinátáit a transzformációt követően lehet a helyszínen, illetve terepen megjelölni, vagy a terepi objektumadatokat a transzformációt követően az ingatlan-nyilvántartási adatbázisban ábrázolni.

(3) A numerikus eljárás eredményeként az ábrázolandó objektumokat a terepen meghatározott koordinátáikkal kell rögzíteni az ingatlan-nyilvántartási térképi adatbázisban, valamint az ingatlan-nyilvántartási adatbázisban tárolt objektumkoordináták megjelenítésre a terepen.

(4) Belterületi vagy zártkertiként nyilvántartott földrészleteket érintő változások esetében a változási állományt a térképi és a természetbeni adatok alapján is el kell készíteni, ha a természetbeni állapotot rögzítő mérési állomány az állami ingatlan-nyilvántartási térképi adatbázisba hibahatáron belül grafikusan beilleszthető.

(5) Ha a vezetékjog vagy szolgalmi jog bejegyzéséhez a jogosult korábbi bemérések eredményeként vagy tervezési állapotként biztosítja a létesítmény adatait, akkor az állami ingatlan-nyilvántartási térképi adatbázisba történő beillesztéshez szükséges ellenőrző méréseket az alapponthálózati pontokra kell a munka készítőjének elvégeznie. Az ellenőrző méréseket mérési vázlaton dokumentálni kell.

(6) A 2004. év előtt épült létesítmények esetén a vezetékjog vagy szolgalmi jog ingatlan-nyilvántartásba történő utólagos feltüntetéséhez az alapponthálózati pontokra történő ellenőrző mérések nem szükségesek, ha a jogosult nyilatkozik arról, hogy a létesítmények adatai korábbi numerikus bemérés alapján kerültek meghatározásra, továbbá a jogosult kérelmének részét képezik a jogosult rendelkezésére álló bemérések dokumentációi is.

(7) Más hatósági nyilvántartás és az ingatlan-nyilvántartási adatbázis összhangjának megteremtése céljából, a nagy tömegű átvezetések egyszeri megvalósításához a két nyilvántartásból származó vektoros állományok összevetésével az illetékes ingatlanügyi hatóság automatikusan generál művelésiág-változási vázrajzot. A vázrajz automatikus készítésének tényét és a készítés célját a vázrajzon fel kell tüntetni. Az így előállított vázrajz kizárólag a két nyilvántartás összhangját megteremtő nagy tömegű eljárásban használható fel.

6. § (1) A 4. § szerinti változási vázrajzok készítése földmérési munka, így az Fttv. 28. § (1) bekezdése szerinti szakképzettséghez kötött tevékenységnek minősül.

(2) A vázrajzok minőségtanúsítása során az ingatlanrendező földmérő minősítéssel rendelkező földmérő az e rendeletben előírt tartalmi, formai és pontossági követelményeknek való megfelelést vizsgálja és tanúsítja. A vázrajz készítője és annak minőségtanúsítója azonos személy is lehet.

(3) A hatósági vizsgálatot és záradékolást végző személy nem lehet azonos a készítő és minőségtanúsító személyével.

(4) Az Fttv. 24. § (1) bekezdése szerinti értesítést igazolható módon a munka megkezdése előtt

a) három tulajdonosig személyesen, postai úton vagy elektronikus levélben,

b) több mint három tulajdonos esetén a legnagyobb tulajdoni hányaddal rendelkező, helyben lakó személy részére személyesen, postai úton vagy elektronikus levélben; a többi személy részére az illetékes települési önkormányzatnál hirdetményi úton

kell megküldeni.

(5) A földmérési és térképészeti tevékenység végzése során észlelt felmérési, térképezési vagy területszámítási hiba kijavítását a munkát végző földmérőnek a járási hivatalnál kell kezdeményeznie. Ebben az esetben a földmérési munkálatokat fel kell függeszteni, és csak a hiba kijavítására vonatkozó járási hivatali határozat véglegessé válása után szabad folytatni azt.

7. § (1) A változási vázrajzot hitelesített állami alapadatok felhasználásával kell elkészíteni. Az ehhez történt adatszolgáltatás járási hivatali iktatószámát a változási vázrajzon fel kell tüntetni.

(2) A földrészletek határvonalainak azonosításához és ellenőrzéséhez a terepi méréseken kívül fel kell használni a hatályos ingatlan-nyilvántartási térképi adatbázist, valamint a járási hivatalban rendelkezésre álló mérési, kitűzési adatokat is. Térképmásolatról méretlevétellel megállapított méreteket tilos felhasználni.

(3) Ha a (2) bekezdésben felsorolt adatok között az ellentmondás mértéke az ellenőrzött határvonal helyzetében a 16. § szerinti megengedett legnagyobb eltérést meghaladja, akkor az észlelt hibát a járási hivatalnak írásban be kell jelenteni. A bejelentés része a műszaki dokumentáció.

(4) A (3) bekezdésben meghatározott bejelentési kötelezettség alól kivételt jelent, ha az adott változási dokumentáció az e rendeletben megállapított tűréshatáron túli eltérés ingatlan-nyilvántartási átvezetését hivatott rendezni, vagy az adott földrészlet kitűzésére irányul.

(5) A változási vázrajzot olyan méretarányban kell kinyomtatni, hogy annak tartalma áttekinthető és olvasható legyen. A méretarány-tényezőt és „a vázrajz méretek levételére nem alkalmas” feliratot a vázrajzon fel kell tüntetni.

(6) A változási vázrajzon és munkarészein az e rendelet előírásai, valamint a Digitális alaptérkép (a továbbiakban: DAT) Szabályzatban meghatározott jelkulcsi elemeket kell használni.

(7) A kinyomtatott változási vázrajzon az északi irányt fel kell tüntetni, ha a vázrajz nem északi tájolású.

(8) A 4. §-ban meghatározott vázrajzok nem vonhatók össze, kivéve:

a) az épületfeltüntetési vázrajz, az épülethez tartozó udvar kialakítása céljából készített művelésiág-változási vázrajzzal,

b) az önálló tulajdonú épület feltüntetéséről készített vázrajz, a földhasználati jog bejegyzéséhez készített vázrajzzal, ha a földhasználati joggal érintett terület és az önálló épület alapterülete megegyezik,

c) az épületmegszüntetési és épületfeltüntetési vázrajzok.

(9) Ha a 4. § (1) és (2) bekezdésében meghatározott vázrajzok készítése esetén a változással érintett földrészletre az ingatlan-nyilvántartás adatai szerint földmérési jel elhelyezését biztosító közérdekű használati jog van bejegyezve, akkor a vázrajzon fel kell tüntetni, hogy a változás után mely földrészleten helyezkedik el a közérdekű használati joggal érintett földmérési jel.

(10) A (9) bekezdés alapján készített vázrajzon ábrázolt földmérési jel körül 4 méteres sugarú körön belül minden érintett földrészletre fel kell tüntetni a közérdekű használati jogot, amelyet a területkimutatásban is szerepeltetni kell. Épület falában létesített magassági alappont esetén a közterületre és az épület belsejére nem szabad feltüntetni a közérdekű használati jogot.

(11) Ha a (9) bekezdésben foglalt változás során a földmérési jel új vagy másik földrészletbe kerül, akkor a térképészetért felelős miniszter felelősségi körébe tartozó állami alapadatok és térképi adatbázisok vonatkoztatási és vetületi rendszeréről, alapadat-tartalmáról, létrehozásának, felújításának, kezelésének és fenntartásának módjáról, és az állami átvétel rendjéről szóló 15/2013. (III. 11.) VM rendelet [a továbbiakban: 15/2013. (III. 11.) VM rendelet] 5. melléklete szerinti pontátadási jegyzőkönyv az ingatlanügyi hatósághoz benyújtandó műszaki dokumentáció részét képezi.

(12) Nem kell a (11) bekezdés szerinti pontátadási jegyzőkönyvet csatolni megsemmisült földmérési jel esetén. A megsemmisülés tényét a földmérési jel fölötti tulajdonosi jogok gyakorlójának a földmérési és térinformatikai államigazgatási szerv részére be kell jelentenie.

(13) Ha a (12) bekezdés szerinti bejelentés alapján a földmérési és térinformatikai államigazgatási szerv arról dönt, hogy a földmérési jel nem szüntethető meg, akkor annak pótlásáról az Fttv. 27. § (5) bekezdése szerint az ingatlan mindenkori jogszerű használójának, ennek hiányában tulajdonosának költségére az ingatlanügyi hatóság gondoskodik.

(14) Ha a változási vázrajz földmérési jel elhelyezésére szolgáló közérdekű használati jog bejegyzésére irányul, akkor nem szükséges az alapponthálózati pontokra történő ellenőrző mérések elvégzése.

8. § Több település közigazgatási területére kiterjedő változás esetén a változási vázrajzot közigazgatási egységenként - azon belül fekvésenként - kell elkészíteni.

9. § (1) Ha a határvonal helyét korábban jogerős bírósági ítélettel állapították meg, és az ingatlan-nyilvántartási térképi adatbázisban még nem került átvezetésre, akkor a munkát végző csak olyan vázrajzot készíthet, amely a bíróság által megállapított határvonalat és az ennek megfelelő területi adatokat tartalmazza.

(2) Az igazságügyi földmérő szakértő az állami ingatlan-nyilvántartási térképi adatbázis tartalmát érintő szakértői véleményét az elkészítést követő nyolc napon belül köteles az illetékes járási hivatalnak nyilvántartásba vétel céljából benyújtani.

10. § (1) E rendeletben és a kisajátítási jogszabályokban előírt és meghatározott záradékokon kívül a változási vázrajzon más záradékot a készítő nem tüntethet fel.

(2) A változási vázrajz vizsgálatra és záradékolásra történő benyújtásának - az Fttv. 14. § (8) bekezdése alapján készített változási vázrajz kivételével - nem feltétele a változással érintett földrészletek tulajdonosai aláírásának a vázrajzon való megléte.

11. § (1) A változási vázrajzon az előzetes változásokkal kiegészített hatályos állami ingatlan-nyilvántartási térképi adatbázisnak megfelelő tartalommal ábrázolni kell a változás előtti, valamint a változás után keletkező állapotot.

(2) A változás utáni új földrészletek határvonalát és a változott épületeket 0,5 mm vastag, folytonos vonallal, a változott alrészletek, termőföld minőségi osztályok határvonalát 0,5 mm vastag, szaggatott vonallal, a megszűnt határvonalakat és egyéb térképi elemeket kettős áthúzással érvénytelenítve kell feltüntetni. A megváltozott régi helyrajzi számokat, alrészletbetűjeleket, művelési ágak megnevezését, minőségi osztályok osztályba sorolási megnevezéseit át kell húzni, az újakat vastagon szedett betűvel kell feltüntetni. Új utcaneveket vagy házszámokat csak a címképzésért felelős szerv által kiadott okirat alapján lehet a vázrajzon feltüntetni.

(3) A változási vázrajzon fel kell tüntetni a változással érintett földrészletekhez csatlakozó szomszédos földrészletek helyrajzi számát, valamint ábrázolni kell a szomszédos földrészletek határvonalait a változási vázrajzon mért legalább 2 cm hosszúságban, valamint a helyrajzi számokat, alrészletbetűjeleket, minőségi osztályok osztályba sorolási megnevezéseit, utcaneveket, épületeket, házszámokat.

(4) A 15. § (2) bekezdésében meghatározott esetekben a változási vázrajzon a földrészlet változással érintett részét, valamint ennek környezetében a szomszédos földrészletek határvonalát a változási vázrajzon mért legalább 2 cm hosszúságban kell ábrázolni. A változási állománynak a teljes földrészletet kell tartalmaznia.

(5) A változási vázrajz méretadatot nem tartalmazhat. Ezalól kivételt képeznek a szolgalmi és a vezetékjogi védőtávolságok és a kitűzési vázrajzon a kitűzött földrészlet határára vonatkozó méretek.

(6) Önálló címkoordinátát kell képezni minden, a központi címregiszterről és a címkezelésről szóló kormányrendelet hatálya alá tartozó ingatlannak.

(7) Az Inytv. 25/B. § (1) bekezdésében meghatározott változásokhoz készített változási vázrajzoknak és a változási állományoknak tartalmazniuk kell a változás utáni földrészletek, épületek és pincék címkoordinátáinak beszúrási pontját és pontszámát. A változási állomány ezenfelül tartalmazza a beszúrási pontoknak a 4. mellékletben meghatározott pontkódját.

(8) Ha az ingatlan közterület felőli bejárata egyértelműen nem határozható meg, akkor a helyrajzi szám beszúrási pontját kell címkoordinátaként megadni.

(9) Ha egy földrészletnek több közterületről van bejárata, akkor minden közterület felőli bejáratnak címkoordinátát kell képezni.

(10) Ha egy épületnek vagy pincének több főbejárata vagy több lépcsőháza van, akkor mindegyiknek önálló címkoordinátát kell képezni.

(11) Adatot szolgáltatni csak a 4. melléklet 2.1.3. pont 4.2. alpontja szerinti pontkóddal rendelkező címkoordinátákról kell.

(12) Ha az adatszolgáltatás során a járási hivatal címkoordinátát nem szolgáltatott, akkor azt helyszínen méréssel kell meghatározni, és azt a földrészlet, az épület vagy a pince objektumon belül, egyedi pontszámmal ellátva, a 4. melléklet 2.1.3. pont 4.2. alpontja szerinti pontkóddal fel kell tüntetni.

(13) A címkoordináták pontszámait 1-gyel kezdődően növekvő sorrendben kell földrészletenként képezni. Az 1-es sorszámot mindig a földrészlet címkoordinátája kapja.

(14) Egy földrészleten belül azonos pontszámú címkoordináta nem lehet. A vázrajzon a címkoordináta helyét kitöltött nullkörrel kell jelölni, és a pontszámát fel kell tüntetni.

(15) Korábbi mérések által meghatározott címkoordinátát megváltoztatni már nem szabad, azokat a változási vázrajzon sem kell feltüntetni, kivéve, ha időközben az ingatlan vagy épület bejárata áthelyezésre került.

(16) A címkoordináták (12) bekezdés szerinti meghatározását 1 hektárig a teljes ingatlan vonatkozásában, 1 hektár felett csak a változással érintett terület 25 méteres környezetében kell elvégezni.

(17) A címkoordinátákat a változási vázrajzon helyrajzi szám szerinti bontásban - pontszám, EOV koordináta -, táblázatos formában kell feltüntetni.

12. § (1) A változási vázrajzokhoz az ingatlan-nyilvántartási átvezetés céljának megfelelő területkimutatás tartozik.

(2) A területkimutatás változás előtti része az előzetes változásokkal kiegészítetten, a hatályos ingatlan-nyilvántartásnak megfelelően tartalmazza:

a) a változás előtti helyrajzi számokat növekvő sorrendben,

b) az alrészletek betűjelét ábécérendben, művelési ágát, a termőföld minőségi osztályát, a földminősítési mintatér megírását és a művelés alól kivett terület megnevezését,

c) a földrészletek, az alrészletek és a termőföld minőségi osztályok területi és kataszteri tiszta jövedelmi adatait,

d) a földrészletek területének összegét, valamint

e) a tulajdonosi adatokat és a tulajdoni hányadokat a 4. § (4) bekezdés b) pontja esetén.

(3) A területkimutatás változás utáni része tartalmazza:

a) a változás utáni helyrajzi számokat növekvő sorrendben,

b) az alrészletek betűjelét ábécérendben, művelési ágát, a termőföld minőségi osztályát és a művelés alól kivett terület megnevezését,

c) a földrészletek, az alrészletek és a termőföld minőségi osztályok területi és kataszteri tiszta jövedelmi adatait,

d) az alrészletek - a termőföld minőségi osztályok - területének és kataszteri tiszta jövedelmének összegét földrészletenként,

e) a földrészletek területének összegét,

f) a változással érintett földrészletet terhelő jogokat, tényeket tartalmazó vázrajzmellékletekre való hivatkozásokat, valamint

g) a 4. § (4) bekezdés b) pontja szerinti változási vázrajz esetén a használati viszonyokat és arányokat.

13. § (1) A területkimutatás külön munkarészként is elkészíthető, ebben az esetben a területkimutatás borítóját az „A területkimutatás a változási vázrajzzal együtt érvényes!” felirattal, a változási vázrajzot az „A változási vázrajz a területkimutatással együtt érvényes!” felirattal kell ellátni.

(2) A külön munkarészként elkészített területkimutatást az 5. és 6. melléklet szerinti tartalommal, a honlapon közzétett formában kell elkészíteni.

14. § (1) A változási vázrajzok, valamint a szakértői vélemények készítése során a terepi méréseket e rendeletben és a 15/2013. (III. 11.) VM rendeletben meghatározott tartalmi és pontossági előírások szerint kell végrehajtani.

(2) A helyszíni mérésekhez használt mérőeszközök kalibrálása a változási vázrajz készítőjének feladata.

15. § (1) A földrészletek határvonalának helyszíni ellenőrzése során a rendelkezésre álló korábbi mérési adatokat és az állami ingatlan-nyilvántartási térképi adatbázis adataiból számítható méreteket a helyszíni ellenőrző mérések eredményeivel össze kell hasonlítani. A helyszíni ellenőrző méréseket a változással érintett vagy a kitűzendő földrészlettel szomszédos földrészletek vonatkozásában is el kell végezni.

(2) Olyan vonalas jellegű földrészletek esetében, amelyek hosszúsága a 250 métert, illetve olyan földrészletek esetében, amelyek területe a 10 hektárt meghaladja, és a változással érintett területrész nem éri el az összterület 25%-át, a földrészletek határvonalainak azonosítását csak a változással érintett területrészre kell elvégezni.

16. § (1) A térképi és természetbeni állapotot a meghatározott térkép-terepazonos pontok alapján azonosnak kell tekinteni, és a terepmunkához a természetbeni állapotot, az irodai feldolgozáshoz a térképi állapotot és a nyilvántartott területi adatokat kell kiinduló adatként elfogadni, ha a természetben állandó módon megjelölt pontok esetén:

a) a szabatosan felmért területen a térképi és természetbeni állapot között az eltérés

aa) a szabatosan megjelölt földrészlethatár helyzetében a ± 0,1 métert,

ab) az állandó módon meg nem jelölt földrészlethatár helyzetében a ± 0,2 métert nem haladja meg,

b) a földrészletről korábbi rajzi munkarészekben számszerű mérési vagy kitűzési adatok állnak rendelkezésre, az eredeti számszerű méretek és az ellenőrző méretek közötti eltérés nem nagyobb ± 0,3 méternél,

c) az EOV földmérési alaptérkép terepi kiegészítő mérések nélküli digitális átalakításával készült térképi adatbázis esetén a 7. melléklet A) táblázatában megadott értéknél nem nagyobb az eltérés, vagy

d) a nem EOV vetületi rendszerű alaptérkép terepi kiegészítő mérések nélküli digitális átalakításával készült adatbázis esetén a 7. melléklet B) táblázatában megadott értéknél nem nagyobb az eltérés.

(2) Több földrészlet töréspontjainak folyamatos összemérése a földrészletek szélességének megállapításánál mérési vonalnak minősül. Amennyiben a mérési vonalra vonatkozó, a természetben mért és a grafikus alapú térképi adatbázisból meghatározott végméret közötti különbség (a továbbiakban: záróhiba) nem haladja meg a 7. melléklet C) és D) táblázataiban szereplő megengedett eltérés értékét, a mérési vonalon belül a részletpontok helyzetét a záróhiba arányos elosztásával kell meghatározni. Az így meghatározott részletpontok esetében az (1) bekezdés c) és d) pontja alapján kell a térképi és természetbeni állapot azonosságát megállapítani.

(3) Szabatosan megjelölt és meghatározott részletpontok esetében a koordinátákból vagy a mérési eredményekből számított és a terepen mért távolságok közötti eltérés nem haladhatja meg a 7. melléklet E) táblázatában megadott értéket.

17. § (1) Az állami földmérési alaptérképi adatbázis előállításának szabályait tartalmazó jogszabályok előírásai szerinti újfelméréssel, térképfelújítással vagy digitális átalakítással készült alaptérképi adatbázisok esetén, ha a földrészlet határpontjainak azonosítása a 7. mellékletben meghatározott tűréshatáron belül van, azonosnak kell tekinteni azt a természetbeni állapottal.

(2) Az állami ingatlan-nyilvántartási térképi adatbázis műszaki munkarészeit és az időközi változások során keletkezett változási vázrajzait az ingatlan határvonalának megállapításához kötelezően fel kell használni.

18. § (1) A tulajdoni lapokon nyilvántartott terület és az állami ingatlan-nyilvántartási térképi adatbázisban tárolt objektum műszaki területe összhangban van, ha:

a) az EOV ingatlan-nyilvántartási térkép digitális átalakításával előállított állami ingatlan-nyilvántartási térképi adatbázis esetében az eltérésük nem lépi túl a 8. mellékletben megadott értékek másfélszeresét,

b) a nem EOV vetületi rendszerű ingatlan-nyilvántartási térkép digitális átalakításával előállított állami ingatlan-nyilvántartási térképi adatbázis esetében az eltérésük nem haladja meg a 9. mellékletben feltüntetett értékek másfélszeresét, valamint

c) alrészletek, termőföld minőségi osztályok és a bejegyzett jogok és tények területszámítása esetén az eltérés nem haladja meg a vetületi rendszerük szerinti, 8., illetve 9. mellékletben feltüntetett értékek kétszeresét.

(2) Az állami ingatlan-nyilvántartási térképi adatbázisban és annak változását eredményező vázrajzokon az egyes művelési ágakat az alábbi rövidítésekkel kell megjelölni:

a) Szántó: „Sz”,

b) Rét: „R”,

c) Legelő: „L”,

d) Szőlő: „Sző”,

e) Kert: „K”,

f) Gyümölcsös: „Gy”,

g) Nádas: „N”,

h) Erdő: „E”,

i) Fásított terület: „Ft”,

j) Halastó: „Ht”.

(3) Művelés alól kivett területek közül az alábbi megnevezéseket vagy rövidítésüket kell feltüntetni:

a) a központi címregiszterről és a címkezelésről szóló 345/2014. (XII. 23.) Korm. rendelet 1. mellékletében felsorolt közterületjellegek;

b) vasút, autópálya, függőpálya, felvonó;

c) sporttelep, strand, fürdő;

d) zárkerti művelés alól kivett terület;

e) bánya, bányató, meddőhányó;

f) dögkút;

g) major, tanya;

h) temető;

i) repülőtér, kikötő;

j) folyam, folyó, patak, ér, tó, mocsár;

k) csatorna, árok, töltés, gát;

l) lőtér.

5. Részletmérés

19. § (1) A 6. § (5) bekezdésében foglalt értesítésnek tartalmaznia kell a mérés időpontját, a mérés célját és a jogosultságot biztosító jogszabályi hivatkozást.

(2) A változási vázrajzok elkészítéséhez szükséges részletmérés során a változással érintett területen az állami alapadatok tartalmában bekövetkezett változásokat be kell mérni, és a mérési vázlaton a 21. § (2) bekezdése szerinti tartalommal ábrázolni kell.

(3) A részletpontok csoportosítását és a tűrési osztályok meghatározását a 7. melléklet F), G) és H) táblázata szerint kell végezni. A részletpontok kódolásánál a 4. mellékletben megadott pontkódokat kell alkalmazni.

20. § (1) A műholdas helymeghatározáson alapuló mérések esetében a 15/2013. (III. 11.) VM rendelet mellett e rendelet előírásait is alkalmazni kell.

(2) Terepi adatrögzítővel rendelkező hagyományos mérőeszközök alkalmazása esetén a rögzített mérési adatokat az eredeti, rögzített fájlformátumban kell leadni. Adatrögzítővel nem rendelkező hagyományos mérőeszközök alkalmazásával végzett mérések esetében a mérési eredményeket mérési jegyzőkönyvben kell rögzíteni.

(3) A (2) bekezdésben alkalmazott méréseket úgy kell dokumentálni, hogy a dokumentáció alapján a mérési adatokból a pontmeghatározás nyomon követhető és újból számítható legyen.

21. § (1) A határvonalak helyzetének ellenőrzése céljából végzett mérések és a részletmérés eredményéről a mérési vázlatot, valamint annak vektoros mérési állományát is el kell készíteni.

(2) A mérési vázlatnak a 10. melléklet A. és B. pontja szerint tartalmaznia kell minden méretet és adatot, amelyek a változási vázrajz rajzi részének szerkesztéséhez szükségesek. A mérési vázlatot a honlapon közzétett minta szerinti formában kell elkészíteni.

(3) A mérési vázlatnak tartalmaznia kell:

1. a település nevét és a fekvés megjelölését,

2. a helyszínen rögzített házszámokat és utcaneveket,

3. a munka számát vagy azonosítóját,

4. az állami ingatlan-nyilvántartási térképi adatbázis adataival egyezően a változás előtti állapotot,

5. a változott állapotnak megfelelő térképi állapotot,

6. a 17. § (2) bekezdésében meghatározott munkarészekből átvett térképezési adatokat az adat eredetére való hivatkozással,

7. a terepen mért részletpontokat, mérési vonalakat és méreteket,

8. az ellenőrző mérés adatait,

9. a korábbi munkarészekből átvett adatokat,

10. a változás előtti és a változás utáni helyrajzi számokat,

11. a művelési ágak, alrészletek és minőségi osztályok jelölését,

12. a részletpontok pontszámait,

13. a megszűnt határvonalakat, kettős áthúzással érvénytelenítve,

14. szükség szerint az északi irány megjelölését,

15. a készítő személy saját kezű aláírását,

16. a minőségtanúsítást végző személy saját kezű aláírását és az ingatlanrendező földmérő minősítésének azonosítóját,

17. a készítés helyét és időpontját,

18. a 11. melléklet szerint alkalmazandó jelöléseket,

19. a készítő és a minőségtanúsító bélyegzőlenyomatát,

20. a méretarány-tényezőt.

(4) A közterületek helyrajzi számait a változási vázrajzon és a mérési vázlaton, valamint a térképi adatbázisban minden esetben zárójelbe kell tenni.

(5) A mérési vázlatot és a hozzá tartozó digitális mérési állományokat a járási hivatal az állami ingatlan-nyilvántartási térképi adatbázis tartalmától elkülönülten tárolja.

6. Területszámítás

22. § (1) A változás előtti és a változás utáni területek összegének azonosnak kell lenni, az Fttv. 17. § (1) bekezdésében foglalt hibakijavítás, valamint az Fttv. 14. § (8) bekezdésében foglalt kitűzéshez készített területkimutatás kivételével, ahol az eltérést községi területi gyűjtőben kell kezelni.

(2) Külterületi földrészletek változási állománya esetén, amennyiben a hatályos állami ingatlan-nyilvántartási térképi adatbázissal a földrészletek ingatlan-nyilvántartási területe hibahatáron belül egyezik, a területi eltérést községi területi gyűjtőben kell elszámolni.

(3) A változott objektum végleges területét az (1) és (2) bekezdésben foglaltak kivételével a négyzetméterre kerekített műszaki területből kiindulva a területarányos ráosztás módszerével úgy kell meghatározni, hogy területösszegük a változás előtti tulajdoni lapi területek összegével megegyező legyen.

(4) A belterületi és az ingatlan-nyilvántartásban zártkertként nyilvántartott földrészletek esetében a tulajdonosok jóváhagyásával a hibahatáron belüli területi eltérés a községi területi gyűjtőben is elszámolható.

(5) A községi területi gyűjtő használatát mellőzni lehet azoknál a településeknél, kerületeknél, amelyeknél a térképi állományok forgalomba adását követően azonosak a térképi adatbázisban és a tulajdoni lapokon szereplő területek.

(6) A földrészleten belül az alrészletek területösszegének a földrészlet területével, termőföld esetében az alrészleteken belül a minőségi osztályok területösszegének az alrészlet területével kell megegyeznie.

(7) Változási vázrajzok készítése során a földrészleteket terhelő, az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett jogok és feljegyzett tények térképi ábrázolásának módosulását kezelni kell, és az ennek megfelelő területi változások elszámolását el kell készíteni.

(8) A (7) bekezdésben előírt elszámolás minden esetben külön - a változási vázrajzon is feltüntetett - hivatkozási számokkal ellátott vázrajzokon vagy vázlatokon történik.

(9) Az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett joghoz vagy feljegyzett tényhez tartozó határvonal helyzetében vagy területi adatában történő változás esetén új, a 4. § (3) bekezdés a) pontja szerinti változási vázrajzot kell készíteni.

23. § A területszámítás során a változással meghatározott vonalpontokat töréspontként kell kezelni. A vonalponttal érintett, de egyébként nem változó földrészleteket geometriai változással érintett objektumnak kell tekinteni. A területszámításba az ilyen alakzatot is be kell vonni, és a változás előtti, valamint a változás utáni kerekített műszaki területüknek négyzetméterre egyezniük kell. A változási vázrajz területkimutatásába ezeket a földrészleteket nem kell felvenni, de a nyilvántartott területre új vonalpont felvételével vagy törlésével rá kell állni.

7. Változási vázrajz készítése folyamatban lévő új állami földmérési alaptérkép készítése esetén

24. § (1) Amennyiben az új állami földmérési alaptérképi adatbázis állami átvételi vizsgálatra alkalmasságáról az ingatlanügyi hatóságként eljáró fővárosi és megyei kormányhivatal (a továbbiakban együtt: kormányhivatal) a nyilatkozatot még nem adta ki, a változási vázrajzot a hatályos állami ingatlan-nyilvántartási térképi adatbázis és a hozzá tartozó területi adatok, továbbá az egyéb munkarészek alapján kell elkészíteni.

(2) Az új állami földmérési alaptérképi adatbázis állami átvételre való alkalmasságára vonatkozó nyilatkozat kiadását követően - az Inyvhr. 119/F. § (1) bekezdésében meghatározott közszemlére történő helyezés napjáig - mind az új állami földmérési alaptérképi adatbázis, mind a hatályos állami ingatlan-nyilvántartási térképi adatbázis szerint kell a változási munkarészeket elkészíteni. A kettős munkarészek közötti összhang biztosítása a készítő feladata.

(3) A közszemlére történő helyezés napjától csak az új állami ingatlan-nyilvántartási térképi adatbázis szerint kell a változási munkarészeket elkészíteni.

(4) A forgalomba nem adott munkarészekből szolgáltatott adatokat az „Ingatlan-nyilvántartás tervezett átalakítása szerint még nem hatályos állapot!” figyelmeztető felirattal kell ellátni.

8. Változási vázrajz az államhatár változásáról

25. § (1) Az államhatár változásával kapcsolatos földmérési munkákat hatósági jogkörében eljárva a földmérési és térinformatikai államigazgatási szerv végzi a hatályos államközi dokumentumok alapján.

(2) A változási vázrajzot és a kapcsolódó munkarészeket, a hatályos ingatlan-nyilvántartási adatokat felhasználva, a földmérési és térinformatikai államigazgatási szerv készíti el a 12. és 13. melléklet szerinti tartalommal, a honlapon közzétett minta szerinti formában, amelyet megküld az illetékes járási hivatalnak.

9. Változási vázrajz a közigazgatási egységek és fekvések határvonalának változásáról

26. § (1) Közigazgatási egységek és fekvések határvonalának változásához szükséges vázrajzokat az érintett település önkormányzatának képviselő-testületi határozata szerint kell elkészíteni.

(2) A megyék és a főváros kerületeinek határváltozása esetén az Országgyűlés döntésének megfelelően kell a vázrajzot elkészíteni.

(3) Közigazgatási egységek és fekvések között közvetlenül csak egész földrészletek csatolhatóak át. Ha az átcsatolás csak a földrészlet egy részét érinti, akkor azt még az eredeti nyilvántartási egységben meg kell osztani.

(4) A változással érintett területre vonatkozóan a változási vázrajzot - a 4. alcímben foglaltak figyelembevételével - a 14. melléklet szerinti tartalommal, a honlapon közzétett minta szerinti formában kell elkészíteni.

(5) Ha a változás több tömböt, teljes fekvést vagy teljes településrészt érint, akkor a (4) bekezdésben foglaltak helyett az ingatlan-nyilvántartási adatok felhasználásával kell az alábbi munkarészeket elkészíteni:

a) az áttekintő vázrajzot a változással érintett területről és

b) az önálló ingatlanok helyrajzi számozásáról és az alrészletek megjelöléséről szóló miniszteri rendeletben meghatározott azonosító jegyzéket.

(6) Átcsatolás előtt az érintett ingatlanokra vonatkozó beadványokat el kell intézni.

(7) Az átcsatolt ingatlanokra vonatkozó irattári anyagot a növekvő területű település iratai között kell tárolni.

(8) A kormányhivatal az illetékességi területére vonatkozó végleges közigazgatási és fekvéshatárvonal változásait digitálisan negyedévenként összesítve megküldi a földmérési és térinformatikai államigazgatási szervnek a Magyarország közigazgatási határok adatbázisába történő átvezetés céljából.

10. Változási vázrajz földrészletek határvonalának változásához

27. § (1) A telekalakítási eljárások esetén a földrészletek határvonalának változásáról változási vázrajzot kell készíteni.

A vázrajzok készítése során az egyes földügyi eljárások részletes szabályairól szóló kormányrendelet és a telekalakításról szóló miniszteri rendelet előírásait is figyelembe kell venni.

(2) A változott földrészletek helyrajzi számozását az önálló ingatlanok helyrajzi számozásáról és az alrészletek megjelöléséről szóló miniszteri rendelet szerint kell végrehajtani.

(3) A földrészlet határvonalak változási vázrajzát a 15. és 16. melléklet szerinti tartalommal, a honlapon közzétett minta szerinti formában kell elkészíteni.

11. Változási vázrajz épületfeltüntetéshez és -megszüntetéshez

28. § (1) Az épület feltüntetéséről készített változási vázrajz az állami ingatlan-nyilvántartási térképi adatbázis alapadat-tartalmán túlmenően tartalmazza az új vagy változott épületet.

(2) Ha a földrészlet és a rajta lévő épület tulajdonosa azonos, az épületfeltüntetéshez készített változási vázrajzon az épületet a (4) bekezdésben foglaltak kivételével a földrészlethez kell kapcsolni. A vázrajzot a 17. melléklet szerinti tartalommal, a honlapon közzétett minta szerinti formában kell elkészíteni.

(3) Az épületfeltüntetéshez készített változási vázrajz kötelező tartalma a művelés alól kivett megnevezés vagy a művelési ág feltüntetése. Az épületfeltüntetéshez készített mérési vázlatot a 11. melléklet B. pontja szerinti tartalommal, a honlapon közzétett minta szerinti formában kell elkészíteni.

(4) Az önálló ingatlannak minősülő építményeket és azok betűjeleit az állami ingatlan-nyilvántartási térképi adatbázisban a változási vázrajz alapján kell feltüntetni. A vázrajzot a 18. melléklet szerinti tartalommal, a honlapon közzétett minta szerinti formában kell elkészíteni.

(5) Az Fttv. 11. § (1) bekezdés j) és k) pontjában meghatározott építmények tartozékának minősül az ahhoz közvetlenül csatlakozó, öt négyzetméternél nagyobb fedett vagy nyílt terasz és lépcső, amelyre vonatkozó vázrajzot a 17. melléklet szerint kell elkészíteni úgy, hogy csak a feltüntetendő építménytartozék határvonalát kell vastag, folyamatos vonallal feltüntetni, és az épülethez hozzákapcsolni.

(6) Ha az építménytartozékot korábbi analóg térkép már ábrázolta, úgy annak állami ingatlan-nyilvántartási térképi adatbázisban történő átvezetését - erre irányuló kérelem esetén - a korábbi épületfeltüntetési vázrajz, használatbavételi engedély, illetve korábbi analóg térkép alapján kell elvégezni.

29. § (1) Épületmegszüntetési vázrajzot csak az épület fizikai elbontása után lehet az ingatlanügyi hatósághoz záradékolásra benyújtani.

(2) Bontási engedély nélkül bontható épületek esetében az Inyvhr. 65. § (3b) bekezdésében foglaltak szerint kell eljárni.

(3) Nem kell épületmegszüntetési vázrajzot készíteni, ha a földrészleten minden épület elbontásra kerül. Nem kell vázrajzot készíteni, ha az ingatlan-nyilvántartásban önálló ingatlannak minősülő építmény önálló státusza megszüntetésre kerül.

12. Változási vázrajz a művelési ág változásához

30. § (1) Ha a változási vázrajz művelésiág-változás miatt készül, akkor a földminősítési mintatér elhelyezkedését, a termőföld művelési ágát és minőségét - a minőségi osztályt és a kataszteri tiszta jövedelmet - a földminősítési eljárás eredményének megfelelően kell a vázrajzon feltüntetni. A vázrajzot a 19. melléklet szerinti tartalommal, a honlapon közzétett minta szerinti formában kell elkészíteni.

(2) Ha a változási vázrajz termőföldet érint, akkor a járási hivatal a földminősítési szempontú vizsgálatot követően a következő földminősítési záradékkal látja el a változási vázrajzot: „A művelési ág és a minőségi osztály megjelölése és ábrázolása, a kataszteri tiszta jövedelem számítása helyes, az adatok a földminősítési eljárás eredményének megfelelően kerültek feltüntetésre.” Ez a záradék a területszámításra és a helyrajzi számozásra vonatkozó földmérési záradékkal együtt hatályos.

(3) Ha a változási vázrajz olyan termőföldet érint, amelyen földminősítési mintatér is található, akkor a (2) bekezdésben foglaltak alkalmazása mellett a vizsgálatot követően a járási hivatal a következő földminősítési záradékkal látja el a változási vázrajzot: „A művelési ág és a minőségi osztály megjelölése és ábrázolása, a kataszteri tiszta jövedelem számítása, valamint a földminősítési mintaterek feltüntetése helyes, az adatok a földminősítési eljárás eredményének megfelelően kerültek feltüntetésre.”

(4) Ha a művelésiág-változás a földrészlet vagy adott alrészlet teljes területét érinti, akkor az Inytv. 28. § (2) bekezdésében foglaltak szerint kell eljárni. Az így keletkezett alrészlet nem lehet azonos a szomszédos alrészlet művelési ágával. Az így kialakult, azonos művelési ágba tartozó alrészleteket az ingatlan-nyilvántartás szabályai szerint össze kell vonni, amelyről változási vázrajzot kell készíteni.

13. Változási vázrajz a szolgalmi és egyéb használati jogok bejegyzéséhez vagy jogilag jelentős tények ingatlan-nyilvántartási feljegyzéséhez

31. § (1) Az Inytv.-ben meghatározott jogok bejegyzéséhez, tények feljegyzéséhez, azok módosulásához vagy törléséhez szükséges vázrajzot vagy vázlatot a 20., 21. és 22. melléklet szerinti tartalommal, a honlapon közzétett minta szerinti formában kell elkészíteni.

(2) Az (1) bekezdés szerinti joggal, ténnyel vagy jogi jelleggel érintett területrészeket egytől kezdődő római számmal kell megjelölni a 22. melléklet szerint. A területet csak egyenes vonalak határolhatják, és nagysága nem lehet egy négyzetméternél kisebb. A határoló vonalakat 0,5 mm vastagságú, hosszú, szaggatott vonallal kell ábrázolni. Nem kell változási vázrajzot vagy vázlatot készíteni, ha a szolgalom, a jogi jelleg vagy a jogilag jelentős tény a földrészlet vagy adott alrészlet teljes területét érinti.

(3) Telekegyesítés esetén a 22. § (6) bekezdésében foglaltak szerint kell eljárni.

(4) A 4. § (4) bekezdés d) pontja alapján készített vázlatot hitelesített állami alapadatok felhasználásával az igénybevétel jellegének megfelelően az 5. § (5) bekezdésében meghatározott ellenőrző mérésekkel kell elkészíteni. A vázlatot a 20. vagy 22. melléklet alapján az engedélyezés jellegének megfelelően kell elkészíteni, és kizárólag a következő záradékkal ellátni: „A vázlat ingatlan-nyilvántartási térképi átvezetésre nem használható fel.”

32. § (1) A 4. § (4) bekezdés c) pontja szerinti változási vázlatot a hiteles ingatlan-nyilvántartási térképi adatbázis felhasználásával kell elkészíteni úgy, hogy az egyes földrészletek esetében megállapítható legyen a ténnyel vagy jogi jelleggel érintett területrész.

(2) A területkimutatást az 5. és 6. melléklet szerinti tartalommal, a honlapon közzétett minta szerinti formában kell elkészíteni, a megfelelő tény vagy jogi jelleg megnevezésének megfelelően.

(3) A területkimutatásban a tulajdonos (vagyonkezelő) nevét, lakcímét és tulajdoni hányadát tartalmazó oszlopot nem kötelező kitölteni.

14. Társasház- és szövetkezetiház-alaprajzok tartalma, megjelenítése

33. § (1) A társasház, illetve szövetkezeti ház ingatlan-nyilvántartásba vétele előtt a járási hivatalhoz a társasház, szövetkezeti ház az Inytv. 11. § (4) bekezdés b) és c), valamint 12. § b) és c) pontjában meghatározott egyéb önálló ingatlanokról (a továbbiakban: EÖI) elkészített szintenkénti alaprajzát vektoros formában vizsgálat és nyilvántartásba vétel céljából be kell nyújtani a járási hivatalhoz.

(2) A vektoros szintenkénti alaprajzot az Inytv. 21. § (4) bekezdésében meghatározottakon túl a 23. melléklet szerint kell elkészíteni, minden szintre vonatkozóan, méretezés nélkül, és tartalmaznia kell a következő adatokat:

a) az épület külső kontúrvonalát, tartószerkezeti falazatát a falvastagságok ábrázolásával,

b) az egyes ingatlanok jogilag elkülönülő tulajdoni viszonyainak határait és az okirattal egyező azonosítóit és nettó alapterületeit négyzetméter élességgel,

c) szintenként a padlószint relatív magasságát a főbejárat szerinti terepcsatlakozáshoz képest,

d) az épület címkoordinátáját azokon a szinteken, ahol az épület bejárata van,

e) a nyílászárók és átjárók helyeit a nyílási irány feltüntetése nélkül,

f) a szintkülönbség-áthidalókat,

g) az EOV transzformációba bevont töréspontok pontszámait,

h) a papírra kinyomtatott alaprajz méretarányát,

i) a készítő nevét, szakképzettségét, jogosultsági számát, saját kezű aláírását, a készítés helyét és időpontját, valamint a munkaszámot vagy tervszámot.

(3) A (2) bekezdés b) pontjában meghatározott egyes ingatlanok jogilag elkülönülő tulajdoni viszonyainak határát

a) a külső tartószerkezeti fal esetében az EÖI felőli oldalán,

b) a tartószerkezeti válaszfalak esetén az eltérő tulajdoni jogállások felőli oldalain, c) a nem tartószerkezeti válaszfalak esetén a válaszfal közepén

kell meghatározni.

(4) A közös tulajdonba kerülő területrészeket szerkezeti fő- és válaszfalakat kitöltő szín helyett sraffozással is meg lehet különböztetni.

(5) Az EÖI azonosítóit úgy kell kialakítani, hogy épületen belül egyediek legyenek.

(6) Ha az EÖI-k területi adatai nem helyezhetők el az alaprajzon, akkor külön szintenkénti írásos területi összesítőt kell készíteni, amelyben a szintenként eltérő, de egy EÖI-t alkotó, valamint a közös tulajdonban lévő területrészeket egész négyzetméterre kerekítve összesíteni kell.

(7) Az egyes EÖI-k elhatárolását szolgáló tartószerkezeti falak és válaszfalak, továbbá az EÖI-n belüli strangok és tartószerkezeti pillérek esetén - melyek a társasházakról és a szövetkezeti házakról szóló jogszabályok alapján együttesen a társas- vagy szövetkezeti ház közös tulajdonú területrészéhez tartoznak - a (3) bekezdésben foglaltakat kell alkalmazni.

(8) Az EÖI-n belüli strangok és tartószerkezeti pillérek elhatárolását - amelyek a társasházakról és a szövetkezeti házakról szóló jogszabályok alapján együttesen a társas- vagy szövetkezeti ház közös tulajdonú területrészéhez tartoznak - a (3) bekezdésben foglaltak alapján kell elvégezni.

(9) EÖI területeként az ingatlan-nyilvántartásba a (3) és (10) bekezdés szerint meghatározott nettó alapterületet kell bejegyezni, a válaszfalak területével együtt a beltéri magasságtól függetlenül. Az EÖI-n belüli szintek közötti közlekedést szolgáló lépcsők feljárói a szintenkénti nettó terület területébe beszámítandók.

(10) Az erkélyek, loggiák, teraszok és tetőteraszok alapterületei nem számítanak bele a (9) bekezdés szerint meghatározott, az ingatlan-nyilvántartásba bejegyezhető nettó alapterületbe, azokat attól elkülönült alapterülettel kell feltüntetni.

(11) Az alaprajzot az épületfeltüntetési vázrajz töréspontjai alapján EOV rendszerbe kell betranszformálni. Ha az épületfeltüntetési vázrajz nem áll rendelkezésre, a transzformációhoz az állami ingatlan-nyilvántartási térképi adatbázisban tárolt épület töréspontjait kell felhasználni. Ha a transzformálás eredménye hibahatáron túl eltér az ingatlan-nyilvántartási térképi adatbázisban lévő állapottól, akkor az Fttv. 17. §-ában foglaltak szerint kell eljárni.

(12) A vektoros szintenkénti alaprajzon a (2) bekezdésben meghatározott tartalmat elkülönülten megjeleníthető rétegekben kell szerepeltetni. A területi lehatárolásokat a digitális térképi állományban a terület lemérésére alkalmas, zárt, felületszerű elemtípussal (alakzattal) kell szerepeltetni.

(13) Az EÖI-k határvonalának változása esetén a (2) bekezdés szerinti alaprajzot kell készíteni.

34. § (1) Az EÖI szintenkénti alaprajzát - a papíralapú példány mellett, a bejegyzés alapjául szolgáló okirattal együtt, annak mellékleteként - vektoros formában is be kell nyújtani a járási hivatalhoz.

(2) Az EÖI-k a 33. § (2) bekezdésében meghatározott formában és tartalommal készített szintenkénti alaprajza tartalmazza az EÖI-k geometriai jellemzőit, valamint az Inytv. 21. § (4) bekezdésében meghatározott adatokat és a helyrajzi számot.

35. § (1) A vektoros szintenkénti alaprajz műszaki tartalma:

a) nyilvántartásba vételi kérelem,

b) digitális vektoros változási állomány és

c) három példány kinyomtatott alaprajz.

(2) A járási hivatal az alaprajzot az állami ingatlan-nyilvántartási térképi adatbázisban meglévő vagy a leadott változási állományban szereplő épület adatokkal történő egyezőség szempontjából megvizsgálja, és megfelelőség esetén a következő záradékkal látja el: „Az alaprajz megfelel a tartalmi követelményeknek. Nyilvántartásba véve.”

(3) Újonnan épített épület esetében elfogadható az építési engedélyhez tartozó engedélyezési záradékkal ellátott vagy az egyszerű bejelentés alapján új lakóépület építéséhez készített építészeti-műszaki dokumentáció, a használatbavételi engedélyhez vagy tudomásulvételhez tartozó megvalósulási dokumentáció, ha az tartalmazza a 33. § (2) bekezdésében meghatározott tartalmú alaprajzot, a 33. § (9) bekezdése szerinti ingatlan-nyilvántartásba bejegyezhető alapterületeket vagy a 33. § (6) bekezdése szerinti alapterületi összesítőt.

(4) A (3) bekezdés szerinti alaprajz a 33. § (2) bekezdésében meghatározottakon túl rendelkezhet a tervrajzról átvett többlettartalommal.

(5) A vizsgálatot követően a járási hivatal az alaprajzon feltünteti:

a) a záradékolás helyét, időpontját és ügyszámát,

b) a záradékot kiállító járási hivatali dolgozó nevét, aláírását és az ingatlanrendező földmérő minősítésének számát,

c) a záradékot kiállító járási hivatal megnevezését, valamint

d) a (2) bekezdésben meghatározott záradékszöveget.

(6) A vektoros digitális alaprajzokat önállóan kell tárolni azonosító helyrajzi számuk alapján.

36. § (1) Az ingatlan-nyilvántartásba már korábban bejegyzett EÖI-ben történő időközi és építésiengedély-köteles változás, átalakítás átvezetéséhez, valamint az ingatlan-nyilvántartásba bejegyezhető jogok és jogilag jelentős tények ábrázolásához az Fttv. 23. § (1) bekezdés e) pontjában nevesített változási vázrajzot kell készíttetni.

(2) Az (1) bekezdés szerinti változás esetén az alaprajzot csak a változással érintett teljes tulajdonrészek, EÖI-k vonatkozásában kell digitálisan és papír alapon elkészíteni úgy, hogy az adott épületszinten történő beazonosíthatósága (lakásszám, egyedi azonosító) egyértelmű legyen.

37. § (1) A vektoros szintenkénti alaprajzot az Inytv. 21. § (4) bekezdésében meghatározottakon túl a 23. melléklet szerint kell elkészíteni, minden szintre vonatkozóan, méretezés nélkül, és tartalmaznia kell a következő adatokat:

a) az EÖI-n belüli helyiségek azonosító számát és a helyiségek funkciójának megnevezését;

b) az EOV transzformációba bevont töréspontok pontszámait.

(2) A helyiségek azonosító számának képzése az EÖI helyrajzi számának utolsó arab számával, tizedesponttal, az EÖI helyiségeinek arab egyessel kezdődő sorszámával történik.

15. Változási vázrajz önálló tulajdonú épület és pince feltüntetéséhez

38. § Ha az épület önálló ingatlanként kerül kialakításra, akkor nem szabad a földrészlethez kapcsolni. Az épületet vagy épületeket az önálló ingatlanok helyrajzi számozásáról és az alrészletek megjelöléséről szóló miniszteri rendeletben foglaltak szerint kell megjelölni.

16. Földrészlet használati megosztása

39. § (1) A használati megosztási vázrajzon az elkülönülő használati határokat 0,5 mm vastagságú, hosszú, szaggatott vonallal kell ábrázolni. Az elkülönülő használattal érintett területrészeket római számokkal kell megjelölni. A vázrajzot a 24. melléklet szerinti tartalommal, a honlapon közzétett minta szerinti formában kell elkészíteni.

(2) A vázrajzot a telekalakítási változási vázrajzra vonatkozó előírások szerint kell elkészíteni, és fel kell tüntetni az egyes részek területét és jogosultját. A vázrajzot az „Ez a vázrajz ingatlan-nyilvántartási átvezetésre nem használható!” és az „Az állami alapadat-tartalom az állami ingatlan-nyilvántartási térképi adatbázis tartalmával megegyezik.” szövegű záradékkal kell ellátni.

17. Földrészlet határvonalának kitűzése

40. § (1) A kitűzési munka minőségéért a munkát végző földmérő a felelős.

(2) Földrészlethatár kitűzésére irányuló munkának minősül a földrészlethatáron létesítendő új épület kitűzése is.

(3) A kitűzésről helyszíni jegyzőkönyvet kell felvenni, amelyet eredetben a járási hivatalhoz a földmérési dokumentációval együtt be kell nyújtani a 25. melléklet szerinti tartalommal.

(4) Ha a kitűzés az Fttv. 14. § (8) bekezdése alapján történik, akkor a 25. melléklet szerinti tartalommal, a honlapon közzétett formanyomtatvány szerinti formában kell elkészíteni a jegyzőkönyvet. A jegyzőkönyv tartalmazza a kitűzött földrészlet tulajdonosának és a szomszédos földrészletek tulajdonosainak nevét, lakcímét, ingatlanuk helyrajzi számát, aláírásukat és nyilatkozatukat a kitűzéssel való egyetértésről.

41. § (1) Ha a szomszédos földrészlet kitűzése korábban már megtörtént, a korábbi munkarészek mérési adatait figyelembe kell venni a 16. § (1) bekezdésében foglaltaknak megfelelően.

(2) A kitűzendő földrészlet határvonalainak meghatározásához szükséges a szomszédos ingatlanok tekintetében is az ellenőrző mérések végrehajtása.

(3) A természetben már megjelölt határponthoz képest az e rendelet szerinti tűréshatáron belül újabb határjelet elhelyezni nem szabad.

(4) A kitűzött határpontokat vízszintes értelemben, centiméter élességgel azonosítható földmérési jellel kell megjelölni.

42. § (1) Az Fttv. 14. § (8) bekezdése esetén közös megegyezéssel történő kitűzés állami ingatlan-nyilvántartási térképi adatbázisban történő átvezetéséhez a vázrajzot a következő záradékszöveggel kell ellátni: „A kitűzés jelenlétünkben megtörtént, a kitűzött határpontokat kölcsönösen elfogadjuk, a térképi határvonal és a nyilvántartott terület módosításának átvezetéséhez hozzájárulunk.” A vázrajzot a kitűzéssel érintett ingatlanok tulajdonosainak alá kell írniuk.

(2) Az (1) bekezdés szerint készült kitűzési vázrajzot a 26. melléklet szerinti tartalommal, a honlapon közzétett minta szerinti formában kell elkészíteni. Szükség esetén az 5. és 6. melléklet szerinti területkimutatás is része a műszaki tartalomnak.

43. § (1) Ha a kitűzött határvonal helyzete a tényleges használattól a 16. és 17. § előírásai szerint meghatározott értéknél nagyobb mértékben tér el, akkor a természetbeni használat szerinti határvonalat be kell mérni, annak helyét és meghatározó méreteit a kitűzési vázlaton a hatályos állapottól eltérő módon fel kell tüntetni. A kitűzött hatályos állapot és a természetbeni használat közötti területeltérést ki kell mutatni.

(2) A 27. és 28. melléklet szerinti kitűzési vázrajzon, illetve vázlaton a térképi és a természetbeni állapot közötti eltérésnek megfelelő területrészt meg kell jelölni, és az eltérés jellegétől függően a kitűzési vázrajzot, illetve vázlatot az alábbi, a kitűzés eredményének megfelelő felirattal kell ellátni:

a) „A ............... helyrajzi számú földrészlet tulajdonosa a vázrajzon ... számmal jelölt területrészt nem használja, azt csak a szomszédos ............... helyrajzi számú földrészlet tulajdonosának hozzájárulásával vagy véglegessé vált közigazgatási határozat vagy jogerős bírósági ítélet (egyezséget jóváhagyó végzés) alapján veheti birtokba.”

b) „A ............ helyrajzi számú földrészletből a vázrajzon ... számmal jelölt területrész az állami ingatlan-nyilvántartási térképi adatbázis szerint nem tartozik a kitűzött földrészlethez.”

(3) A vázrajznak minden esetben tartalmaznia kell „A kitűzött földrészlet határpontjait ... (pl. kővel, fakaróval, festéssel stb.) ... jelöltem meg.” feliratot.

(4) A kitűzés során készített kitűzési jegyzőkönyv papíralapú, valamint a keletkezett valamennyi mérési és számítási munkarész digitális példányát, továbbá a kitűzési vázlatot és vázrajzot papír alapon a kitűzést követően nyolc napon belül a járási hivatalnak meg kell küldeni.

18. A változási állomány készítésének előírásai

44. § (1) A változási állománynak földrészletek esetében a változással érintett földrészletek határvonalait és azon belül az állami ingatlan-nyilvántartási térképi adatbázist érintő változás utáni állapotot, EÖI-k esetében az új alaprajzot kell tartalmaznia.

(2) A változási állományt a járási hivatalnak vizsgálatra és záradékolásra a 4. § (5) bekezdésében meghatározott formátumban kell leadni.

(3) A (2) bekezdésben meghatározott fájlformátum adatbázis-szerkezetét, adattábláit, adatcsere-formátumát meghatározó műszaki dokumentációt a honlapon letölthető formában közzé kell tenni.

45. § (1) A változási állománynak a járási hivatal részére vizsgálatra és záradékolásra történő átadásakor olvasásra megnyithatónak kell lennie.

(2) A minőségtanúsítónak a belső vizsgálat során a helyszíni munka tényleges meglétét, minőségét, a számítási és szerkesztési munkák helyességét kell ellenőriznie. A vizsgálat elvégzését és a feltárt hibák javítását dokumentálni kell. A minőség tanúsítását a 29. melléklet szerinti műszaki leírásban kell feltüntetni.

19. A változási vázrajz és műszaki dokumentáció

46. § (1) A változási vázrajz vizsgálatához és záradékolásához - a változási vázrajz típusától és az alkalmazott mérési módszertől függően - a műszaki dokumentációnak a következő elemeket kell tartalmaznia:

a) vizsgálat és záradékolás iránti kérelmet a 30. melléklet szerint,

b) műszaki leírást a 29. melléklet szerint, digitális formában,

c) mérési jegyzőkönyveket digitális formában, terepi adatrögzítés esetén a rögzített mérési adatokat az eredeti fájlformátumban,

d) mérési vagy kitűzési vázlatot nyomtatott és vektoros digitális formában,

e) területkimutatást papíron és digitális formában, amennyiben azt a változási vázrajz nem tartalmazza,

f) területráosztás esetén területelszámolási jegyzőkönyvet digitális formában,

g) változási vázrajzot papír alapon és digitális formában,

h) változási vázrajzhoz tartozó változási állományt,

i) digitális koordinátajegyzéket, amely számsorrendben külön bontásban tartalmazza a felhasznált és újonnan meghatározott alappontok, valamint a mért és meghatározott részletpontok pontszámait, EOV koordinátáit centiméter élességgel, valamint a méter élességgel meghatározott címkoordinátákat,

j) végleges területszámítást digitálisan.

(2) A digitálisan leadandó munkarészek a változási állomány kivételével bármely szabad forgalmú fájlformátumban leadhatók.

20. A változási vázrajz vizsgálata és záradékolása

47. § (1) A változási vázrajzok vizsgálatát követően a járási hivatal a jogszabályoknak megfelelő változási vázrajzot záradékkal látja el.

(2) A záradék igazolja, hogy a benyújtott változási vázrajz és dokumentáció megfelelt a jogszabályi előírásoknak, és azt, hogy a változási állomány beilleszthető az ingatlan-nyilvántartási térképi adatbázisba.

(3) Az eljárás során vizsgálni kell:

a) a földmérési munkát végző és a minőségtanúsító személy jogosultságát,

b) az adatszolgáltatási és a vizsgálati igazgatási szolgáltatási díj befizetését, megtörténtét,

c) ha a munka bejelentési kötelezettség alá tartozik, a bejelentés megtörtént-e, és a készítő figyelembe vette-e a visszaigazolásban előírtakat,

d) az alappontsűrítésre és a részletmérésre vonatkozó előírások betartását,

e) a vázrajznak az e rendeletben meghatározott alaki és tartalmi követelményeinek való megfelelőségét,

f) a változási vázrajz területkimutatásának változás előtti oldala egyezőségét a hatályos ingatlan-nyilvántartási állapottal vagy az érvényes záradékkal rendelkező, előzetesen nyilvántartásba vett állapottal,

g) a területszámítás és a helyrajzi számozás helyességét,

h) kettős munkarész készítése esetén az új alaptérkép szerinti állapot változás előtti oldalának az adatszolgáltatás szerinti állapottal való egyezését,

i) a leadott változási vázrajz digitális adatállománya és a kinyomtatott változási vázrajz egyezőségét, valamint

j) a leadott mérési vázlat, kitűzési vázlat, helyszíni jegyzőkönyv és a digitális adatállomány összhangját.

(4) Vizsgálni kell a változási állomány geometriai és topológiai helyességét, az adatbázisba való beilleszthetőségét.

(5) Termőföldet érintő változás esetén a változási vázrajzot a földmérési vizsgálattal egy eljárásban mezőgazdászi szempontból is vizsgálni és záradékolni kell.

(6) Kisajátítással kapcsolatos változási munkarészeket a kisajátítási jogszabályok előírásai szerint kell vizsgálni és záradékolni.

(7) Az (1) bekezdés szerinti záradékolást követően a változási vázrajzot a járási hivatal előzetes nyilvántartásba veszi, továbbá gondoskodik a változás ingatlan-nyilvántartási térképi adatbázisban történő előzetes átvezetéséről.

48. § (1) Az Fttv. 23. § (4) és (5) bekezdése alapján bejelentésre kötelezett földmérési munkákat a 31. mellékletben meghatározott adatlapon kell a kormányhivatalhoz bejelenteni. A bejelentés elmulasztásából származó hibák kijavítása a földmérő feladata.

(2) A bejelentést a kormányhivatal nyilvántartásba veszi és visszaigazolja. A visszaigazolásban rendelkezni kell arról, hogy az elkészített munkarészeket a kormányhivatalhoz vagy a járási hivatalhoz kell benyújtani. Az alappontsűrítést a kormányhivatal vizsgálja.

(3) Ha a betekintő vizsgálat alapján megállapítható, hogy az alappontsűrítés a földmérési és térképészeti tevékenységről szóló jogszabályok előírásainak nem felel meg, a munkát további vizsgálat nélkül határozattal el kell utasítani.

49. § (1) Ha a 47. § (3) bekezdés a) pontja szerinti feltétel nem teljesül, a járási hivatal a záradékolás iránti kérelem visszautasításáról értesíti a megyei földmérési szakfelügyelőt.

(2) A záradékolás során feltárt hibákról és hiányosságokról tételes vizsgálati jegyzőkönyvet kell készíteni, amely alapján a kérelmet benyújtó földmérőnek hiánypótlás keretében a változási vázrajz munkarészeit javítania kell. A tételes vizsgálati jegyzőkönyvet a minőséget tanúsító személy részére is meg kell küldeni.

(3) Ha a hiánypótlásra benyújtott változási vázrajzon, változási állományban, valamint a hozzá tartozó munkarészekben az előírt hibákat nem javították, vagy a hibajavítás során újabb hibák keletkeznek, a záradékolási eljárást meg kell szüntetni.

(4) A záradékolás során korábban nem kifogásolt tartalmi elemeket a hibajavítás ellenőrzése során új hibaként feltárni és annak javítását előírni nem lehet. Az olyan hibát, amelyet az első vizsgálat során nem tártak fel, a járási hivatalnak kell kijavítania. A változási vázrajz záradékolása csak a feltárt hibák kijavítása után végezhető el.

50. § (1) A záradék a keltezéstől számított egy évig hatályos.

(2) Ha a záradék időbeli hatályán belül az átvezetésre már korábban benyújtott záradékolt változási vázrajzzal érintett földrészletek adatai időközben megváltoztak, akkor - az ingatlan-nyilvántartási átvezetés előtt - a vázrajz átdolgozása a járási hivatal feladata.

(3) Ha az ingatlan-nyilvántartási átvezetésre benyújtott változási vázrajz záradéka az ügyintézés határideje alatt jár le, akkor azt hatályosnak kell tekinteni az ingatlan-nyilvántartási eljárás lefolytatása során.

51. § (1) A földrészlethatár-változással járó változási vázrajzot a járási hivatal az „A helyrajzi számozás és a területszámítás helyes. Ez a záradék a keltezéstől számított egy évig hatályos.” szövegű záradékkal látja el.

(2) A járási hivatal a 4. § (3) bekezdés a)-c), valamint e) és f) pontjai szerinti változási vázrajzokat vizsgálat és nyilvántartásba vétel után az „Az állami alapadat-tartalom az állami ingatlan-nyilvántartási térképi adatbázis tartalmával megegyezik. Ez a záradék a keltezéstől számított egy évig hatályos.” záradékszöveggel látja el.

(3) A kitűzési vázrajzok esetében a járási hivatal a 47. § (3) bekezdés a)-c), e)-f), h) és j) pontjában foglalt előírásoknak való megfelelőséget vizsgálja. Ezzel egyidejűleg a „Nyilvántartásba véve.” záradékszöveggel látja el.

52. § (1) Ha a 4. § (3) bekezdés b) pontja szerinti, változási vázrajzok benyújtása esetében a tulajdonos vagy vagyonkezelő rendelkezik végleges használatbavételi vagy fennmaradási engedéllyel, illetve az épület felépítését vagy a bontás tényét megállapító hatósági bizonyítvánnyal, végzéssel, akkor a vázrajz záradékolás iránti kérelemhez mellékelni kell az ingatlan-nyilvántartási adatváltozás bejelentését is. Ez esetben a járási hivatal a változási vázrajzot e rendelet előírásai szerint megvizsgálja, nyilvántartásba veszi, majd a vázrajz valamennyi példányát záradékkal látja el, és intézkedik az épület ingatlan-nyilvántartási átvezetése vagy törlése iránt.

(2) A 4. § (3) bekezdés b) pontja szerinti változási vázrajzok benyújtása esetében, amennyiben a tulajdonos vagy vagyonkezelő nem rendelkezik az (1) bekezdésben nevesített engedély, hatósági bizonyítvány vagy végzés valamelyikével, valamint az ingatlan-nyilvántartási eljárás igazgatási szolgáltatási díját igazoltan befizette, akkor a járási hivatal e rendelet alapján előzetes nyilvántartásba veszi és záradékolja a változási vázrajz valamennyi példányát.

53. § (1) A változási vázrajzok újrazáradékolására csak akkor kerülhet sor, ha a változási vázrajz változás előtti adatai megegyeznek a hatályos ingatlan-nyilvántartási adatokkal. Ebben az esetben a változási vázrajzot az „A záradék az újrazáradékolás keltezésétől számított egy évig hatályos.” záradékszöveggel kell ellátni, és a záradékolást elvégezni.

(2) Ha a lejárt hatályú záradékkal rendelkező változási vázrajz változás előtti adatai megváltoztak, az újrazáradékolásra nem kerülhet sor. Ebben az esetben új vázrajzot kell készíteni. Az új vázrajz készítése nem a járási hivatal feladata.

54. § (1) Ha egy évnél régebben záradékolt és a változások előzetes nyilvántartásából már törölt vázrajz újrazáradékolását kérik, a vázrajzot újból záradékolni kell, ha az 53. § (1) bekezdésében foglaltaknak megfelel, és ezzel egyidejűleg ismételten fel kell venni a változások előzetes nyilvántartásába.

(2) Ha a járási hivatal azt állapítja meg, hogy a felmérési, térképezési vagy területszámítási hiba kijavítása érvényes záradékkal ellátott vázrajzot érint, a vázrajzot soron kívül javítja, záradékolja és megküldi a benyújtónak a térképezési vagy területszámítási hiba kijavításáról szóló határozattal együtt.

(3) Érvényes záradékkal rendelkező változási vázrajz előzetes nyilvántartásból való törlését

a) bírósági végzés alapján készített változási vázrajz esetén a bíróság,

b) kisajátítási dokumentáció esetén a kisajátítás megrendelője,

c) egyéb esetekben a vázrajzot benyújtó készítő, az ingatlan tulajdonosa vagy a vázrajz elkészítésének megbízója

kérheti.

21. Az állami alapadatok változásának nyilvántartása és a változások vezetése

55. § (1) Több egymásra épülő változás esetén a később benyújtott változási vázrajzra a „Megelőzi az .../... iktatószámú változási vázrajz átvezetése.” záradékot vezeti rá a járási hivatal.

(2) Ha a változással érintett földrészletre vonatkozóan a záradék hatályának ideje alatt a járási hivatalhoz újabb változási vázrajz érkezik, amelynek készítője azonos az eredeti vázrajz készítőjével, valamint a vázrajz tartalmában csak módosítás történt, a változási vázrajzot az előzmény átdolgozásának kell tekinteni, ha a záradékkal érintett földrészleten további változás nem történt. Ha a módosítás előtti adatok felhasználásával készül az új változási munka, nincsen szükség új adatszolgáltatásra.

(3) A (2) bekezdés szerint átdolgozott vázrajzot az előzmény egyidejű érvénytelenítése mellett, új szám alatt kell nyilvántartásba venni. Az érvényes záradékkal rendelkező változási vázrajzot a járási hivatal a „Hatályon kívül helyezi az .../... iktatószámú vázrajz.” szövegű záradékkal hatálytalanítja.

(4) Amennyiben azonos kiinduló adatok felhasználásával különböző tartalmú változási vázrajzokat nyújtanak be záradékolásra, azokat egyidejűleg kell nyilvántartani. Ilyen változási vázrajzokat csak folyamatban lévő bírósági ügyek esetében - a bírósági végzés egyidejű csatolásával - lehet benyújtani. Ezeket a változási vázrajzokat a „Véglegessé válásával hatályon kívül helyezi az .../... iktatószámú vázrajzot.” záradékszöveggel kell ellátni.

(5) Azokat a vázrajzokat, amelyekre vonatkozóan - a záradék időbeli hatályán belül - átvezetésre alkalmas okiratot és ingatlan-nyilvántartási kérelmet nem nyújtottak be, a járási hivatal hatósági jogkörében eljárva törli az előzetes térképi nyilvántartásból.

(6) A 4. § (3) bekezdés b) pontja szerinti épületváltozást érintő változási vázrajzoknak a járási hivatal által történő újrazáradékolása vagy az előzetes térképi nyilvántartásból való törlése kérdésében a járási hivatal megkeresi az építésügyi hatóságot.

(7) Az ingatlan-nyilvántartás tartalmát érintő változási vázrajznak a bejegyzési kérelemhez csatolt példányát átvezetés után az ingatlan-nyilvántartási ügyirattal együtt az okirattárban kell elhelyezni. A földmérési vizsgálathoz benyújtott eredeti változási vázrajzot pedig a „Véglegessé vált, .../... szám alatt.” szövegű záradékkal, keltezéssel és aláírással ellátva a járási hivatal adat- és térképtárában kell tárolni.

(8) A változás bejegyzéséről szóló, véglegessé vált ingatlan-nyilvántartási határozat alapján - az előzetes változás ingatlan-nyilvántartási térképi adatbázisban való véglegesítésével egyidejűleg - az előzetes nyilvántartás sorszámát érvényteleníteni kell, valamint a jegyzet rovatban fel kell tüntetni az ingatlan-nyilvántartási határozat számát.

(9) Az ingatlan-nyilvántartási térképi adatbázis változásvezetésének általános követelményei:

a) a változások az ingatlan-nyilvántartási térképi adatbázisában folyamatosan, időrendi sorrendben nyomon követhetők legyenek,

b) az előzetesen és véglegesen átvezetett változások esetén a változás előtti állapot bármikor visszaállítható legyen,

c) a digitális változási vázrajznak és a változási állománynak tartalmában és formájában meg kell felelnie e rendelet előírásainak.

(10) A járási hivatalhoz beérkező változási vázrajzok és változási állományok eredeti adatállományát nyilvántartásba kell venni, településenként be kell sorszámozni, és megfelelő tárolásukról gondoskodni kell.

(11) Az 5. § (4) bekezdésében elkészített változási állományok ingatlan-nyilvántartási térképi adatbázisba történő beillesztéséről a járási hivatal dönt.

(12) A természetbeni adatok alapján készített változási állomány ingatlan-nyilvántartási térképi adatbázisba való műszaki bedolgozása a változás végleges átvezetését követően, földmérési főszámon végzéssel történik.

22. Felmérési, térképezési vagy területszámítási hiba kijavítása

56. § (1) Felmérési, térképezési vagy területszámítási hiba kijavításához tulajdonos vagy vagyonkezelő bejelentése esetén az egyes földügyi eljárások részletes szabályairól szóló 384/2016. (XII. 2.) Korm. rendelet 7. § (1) bekezdése az irányadó.

(2) A szakvéleményt a 2. § (6) bekezdése szerinti adatszolgáltatás adatai alapján helyszíni mérésekkel alátámasztva kell elkészíteni. A műszaki leírásban részletezni kell az ellentmondás jellegét, a vázlatot a 10. melléklet adattartalmával kell elkészíteni, és a „Mérési vázlat szakvéleményhez.” feliratot kell alkalmazni.

(3) Az Fttv. 17. §-a szerinti eljárásban a járási hivatal a rendelkezésére álló munkarészek, valamint szükség szerinti helyszíni adatgyűjtés eredményének figyelembevételével jár el.

(4) A hiba kijavítását nem zárja ki a hibával terhelt földrészleteket érintő, folyamatban lévő bírósági eljárás. Ha a folyamatban lévő bírósági eljárásról a járási hivatal tudomást szerzett, a hiba kijavításáról szóló határozatot az eljáró bíróságnak is meg kell küldeni.

(5) A hatályos térképi ábrázolás és a földrészlet ingatlan-nyilvántartási adata felmérési, térképezési vagy területszámítási hiba jogcímén járási hivatali hatáskörben akkor változtatható meg, ha a hiba bizonyíthatóan az alaptérkép vagy a változási munkarészek készítése, vagy annak átvezetése során elkövetett mulasztásból, vagy tévedésből származik.

(6) A hiba kijavításáról rendelkező határozathoz a helyrajzi számozás és a területszámítás helyessége szempontjából záradékolt változási vázrajzot kell mellékelni. A változási vázrajzot akkor is el kell készíteni, ha a hiba kijavítása területváltozással nem jár. Nem kell változási vázrajzot készíteni, ha a területszámítási hiba kiigazítása határvonal-változással nem jár együtt.

(7) Bejelentési kötelezettség elmulasztása miatt elmaradt változásátvezetés nem pótolható felmérési vagy térképezési hiba kijavítása jogcímén.

(8) A felmérési, térképezési és területszámítási hiba kijavításához nincs szükség előzetes hatósági vagy bírósági határozatra vagy engedélyre.

57. § (1) Felmérési, térképezési vagy területszámítási hiba kijavítását járási hivatali hatósági eljárásban a következő esetekben lehet végrehajtani:

a) a mérés során tévesen azonosították a határvonalat, és a helyes határvonal helyett nem megfelelő határvonalat mértek,

b) fotogrammetriai feldolgozás során tévesen értékelték ki a látható határvonalat, így a tényleges határvonal helyett a térképre téves határvonal került,

c) tévesen olvasták le vagy tévesen jegyezték fel, illetve rögzítették a mérési eredményeket,

d) a térképen tévesen ábrázolták a helyszínen mért, illetve rögzített méretet, és a téves térképi ábrázolás alapján számították a földrészlet területét,

e) helyesen mértek és térképeztek, de a területszámítás során számítási hibát követtek el, nem a megfelelő geometriai alakzatot vagy pontokat vonták be a területszámításba, és ez a téves adat került a tulajdoni lapon átvezetésre,

f) a területi adat átvezetésekor elírás történt,

g) az elhatárolás során nem az Fttv. 12. § (1)-(9) bekezdésében előírtak betartásával jártak el, és ezzel a földrészlet határvonalának megállapítása hibásan történt,

h) tervezett földrészlethatárok hibás meghatározásából eredő hiba esetén, amikor

ha) téves arányok szerint történt a földrészlet határvonalának tervezése,

hb) a régi térképről hibás méretet állapítottak meg,

hc) a felhasznált műszaki munkarészek felmérési hibát tartalmaztak,

hd) az eredeti térkép felmérési, térképezési vagy területszámítási hibával volt terhelt,

i) a felhasznált korábbi állami alapadatok hibás értékkel történő átvétele vagy az ebből eredő tervezési hibák esetén,

j) az időközi változási munkarészek készítése és átvezetése során elkövetett felmérési, térképezési vagy területszámítási hibák vagy a változás téves állományi rögzítéséből eredő hibák esetén vagy

k) újfelméréskor vagy térképfelújításkor a meglévő közigazgatási határ felmérése alkalmával az ingatlan-nyilvántartási térképi adatbázissal történő ellentmondás feloldása esetén.

(2) Felmérési, térképezési vagy területszámítási hiba kijavítását - az (1) bekezdésben foglaltakon túlmenően - az analóg térképek digitális átalakítása vagy a digitális alaptérképek adatbázisának készítése során elkövetett alábbi hibák esetén lehet végrehajtani:

a) a korábbi numerikus vagy digitális adatok átvételénél elkövetett azonosítási, számítási, adatrögzítési és vonalösszekötési hibák esetén,

b) az analóg térképek digitalizálása során a digitalizálás, az azonosítás és az összekötések téves végrehajtásából származó hibák esetén,

c) tévesen ábrázolták vagy foglalták adatállományba a helyes mérési adatokat, vagy hibás összekötéseket hajtottak végre a struktúrák előállításánál, és ezek alapján végezték a területszámítást.

(3) Felmérési, térképezési vagy területszámítási hiba fennállása esetén, ha az (1) és (2) bekezdésben foglalt esetek egyike alapján sem szüntethető meg a hiba, akkor az Fttv. 12. § (7) bekezdése szerint kell eljárni.

58. § (1) Ha olyan határvonallal kapcsolatban válik szükségessé felmérési, térképezési vagy területszámítási hiba kijavítása, amelyet jogerős bírósági ítélettel jogerős földrészlethatárként megállapítottak vagy elfogadtak, a hiba kijavítását elrendelő, véglegessé vált járási hivatali határozatot a bírósággal is közölni kell.

(2) Ha a hiba kijavítása ingatlan-nyilvántartási átvezetést is igényel, akkor a hiba kijavításáról rendelkező járási hivatali határozatot annak véglegessé válásától függetlenül a járási hivatal az ingatlan-nyilvántartásban átvezeti.

(3) A felmérési, térképezési vagy területszámítási hiba kijavítására irányuló eljárásban érintett földrészletek változási vázrajzát be kell sorolni a többi változási vázrajz közé.

(4) A felmérési és térképezési hiba kijavítása során a hatályos térképre vonatkozó azonosítási és pontossági előírásokat kell figyelembe venni. A digitális átalakítással készített alaptérképek esetén az átalakítás alapjául szolgáló térképekre vonatkozó azonosítási és pontossági előírásokat kell alkalmazni.

23. Teljes tömböt érintő felmérési vagy térképezési hiba kijavítása

59. § (1) Teljes tömböt érintő felmérési vagy térképezési hiba kijavítását (a továbbiakban: hibakijavítás) abban az esetben lehet alkalmazni, ha az eredeti felmérésnél alkalmazott technológia, valamint a grafikus térképi átszerkesztések miatt az EOV rendszerbe történő átalakítás során a 7. melléklet B. táblázatában megadott eltérésnél nagyobb, szabályos elcsúszás, illetve elcsavarodás mutatható ki a természetbeni és a térképi állapot között.

(2) Az (1) bekezdésben történő ellentmondás feloldására tömbönként a tömbkontúron és a farmezsgyéken - a térképészetért felelős miniszter felelősségi körébe tartozó állami alapadatok és térképi adatbázisok vonatkoztatási és vetületi rendszeréről, alapadat-tartalmáról, létrehozásának, felújításának, kezelésének és fenntartásának módjáról és az állami átvétel rendjéről szóló miniszteri rendelet szerinti részletpont pontossági követelményeire vonatkozó előírások betartásával - azon pontokat kell mérni, amelyek alapján a szabályos elcsúszás, illetve elcsavarodás kimutatható volt.

(3) A (2) bekezdés szerint mért pontokra kell elvégezni a tömb beillesztését kizárólag forgatás és eltolás alkalmazásával. A beillesztés során a tömb és tömbbelsők geometriai jellemzői, valamint területe a szükséges matematikai kerekítés kivételével nem változhat meg.

(4) A (3) bekezdésben meghatározott hibakijavításhoz a térképen és a terepen a (2) bekezdés szerint azonosnak tekintett pontokat kell felhasználni, amelyeknek a tömb jellemző töréspontjainak kell lenniük.

(5) A (3) bekezdésben meghatározott hibakijavításkor vizsgálni kell a tömböt határoló közterület helyzetét, és szükség szerint a szomszédos tömbre is el kell végezni a (3) bekezdés szerinti hibakijavítást.

(6) A (3) bekezdés szerinti hibakijavítással egyidejűleg a tömbbelsők geometriai helyzete nem változtatható meg, a változtatásokat külön eljárásban, az 56-58. §-ban meghatározottak szerint kell elvégezni.

(7) A hibakijavítás során készítendő vázrajzhoz tartozó területkimutatásba a tömböt és a benne szereplő földrészleteket nem kell felvenni a változás előtti és változás utáni területelszámításba, csak a tömböt körülhatároló közterületek vagy vonalas létesítmények térképi területeivel kell elszámolni.

(8) A hibakijavításról rendelkező határozatban a tömböt körülvevő közterület vagy vonalas létesítmény tulajdonosát, vagyonkezelőjét tájékoztatni kell arról, hogy a térképi hibakijavítás a természetbeni birtoklási viszonyokat nem változtatta meg.

24. Közigazgatási határváltozás

60. § (1) A közigazgatási határváltozással és fekvéshatár-változással kapcsolatos határkiigazítás kérelemre történik az e rendeletben meghatározott záradékolt változási vázrajz becsatolásával.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott kérelmet az az önkormányzat nyújtja be átvezetésre a járási hivatalhoz, amelynek területe csökkenni fog.

(3) A közigazgatási határváltozás átvezetéséről szóló határozatnak tartalmaznia kell a csökkenő területű település nevét, az átcsatolt ingatlanok helyrajzi számát, továbbá a növekvő területű település nevét.

(4) Ha a közigazgatási határváltozás különböző járási hivatalok illetékességi területéhez tartozó településeket érint, a (3) bekezdés szerinti határozatot a csökkenő területű település szerint illetékes járási hivatal hozza meg. Ennek a határozatnak arra vonatkozóan is rendelkezést kell tartalmaznia, hogy a csökkenő területű település szerint illetékes járási hivatal a változásátvezetés alapjául szolgáló műszaki munkarészek egy példányát, valamint az okiratokat - a közigazgatási határ megváltozásának átvezetése céljából - átadja a növekvő területű település szerint illetékes járási hivatalnak.

61. § A közigazgatási határváltozást a csökkenő és a növekvő területű település állami ingatlan-nyilvántartási térképi adatbázisában is át kell vezetni.

25. Műszaki határkiigazítás

62. § (1) A közigazgatási egységek határvonalának megállapításánál - tekintet nélkül arra, hogy települések vagy megyék közötti határvonalról van-e szó - nem kell államigazgatási területrész-átcsatolási eljárást kezdeményezni, hanem műszaki határkiigazítást kell végezni, ha a település határvonala

a) természetes határvonal, és a határvonal a természeti folyamatok miatt megváltozott;

b) mesterséges vonalas létesítmények középvonalán haladt, és a terepalakulat nyomvonala a természetben vagy mesterséges beavatkozással megváltozott.

(2) Az (1) bekezdésben felsoroltak szerinti műszaki határkiigazítást akkor lehet alkalmazni, ha az nem jár határszakaszonként 5 hektárnál nagyobb területváltozással.

(3) Az (1) bekezdésben meghatározott műszaki határkiigazítás kérelemre történik, az e rendeletben meghatározott záradékolt vázrajz becsatolásával.

(4) Műszaki határkiigazítás az államhatáron nem végezhető.

26. Közigazgatási határvonal megállapítása újfelmérés vagy térképfelújítás esetén

63. § (1) Újfelmérés esetén a település közigazgatási határvonalát a vonatkozó jogszabályoknak vagy a hatáskörrel rendelkező közigazgatási szervek döntésének megfelelően kell megállapítani. Ezek hiányában a határleírási jegyzőkönyvben foglaltakat kell figyelembe venni.

(2) A település felmérése előtt a település határvonalának megállapítása érdekében a rendelkezésre álló iratok, térképek és adatok figyelembevételével bizottsági egyeztetést kell lefolytatni.

(3) Ha a bizottsági egyeztetés eredményeként a korábbi állapothoz képest eltérés nem mutatkozik, a közigazgatási határ jeleit helyre kell állítani, és azokat kell a térképen ábrázolni. Eltérés esetén a bizottság

a) visszaállítja a határozatnak megfelelő határvonalat, vagy

b) kezdeményezi a közigazgatási határ módosítását.

(4) Amennyiben a (3) bekezdés b) pontja szerinti határmódosítás történik, akkor azt az érintett szomszédos települések vonatkozásában a járási hivatal az Fttv. 17. § (1) bekezdésében foglaltak szerint végzi el.

(5) A bizottságban az érintett települések önkormányzatainak jegyzői, az illetékes járási hivatal és a felmérést végző képviselője vesznek részt. A bizottság vezetője az illetékes járási hivatal képviselője.

(6) A bizottság eljárásáról határszakaszonként jegyzőkönyvet és alkalmas méretarányban határvázlatot kell készíteni, amelyek rögzítik a megállapításokat és az esetleges módosító javaslatokat. A jegyzőkönyv egy-egy példányát a bizottságban képviselt szervezeteknek kell megküldeni.

(7) Újfelméréskor vagy térképfelújításkor a felmérést végző egyezteti az ingatlan-nyilvántartási térképi adatbázisban ábrázolt fekvések határvonalait a természetbeni állapottal. Ha a nyilvántartott és a természetbeni állapot között eltérést talál, erről - a felmérési törzskönyvben tett bejegyzéssel - tájékoztatja a járási hivatalt és a kormányhivatalt. A járási hivatal az (1)-(6) bekezdésben foglaltak megfelelő alkalmazásával jár el.

27. Időszakonként végzett helyszínelések

64. § (1) A földművelésügyi hatósági és igazgatási feladatokat ellátó szervek kijelöléséről szóló kormányrendeletben előírt időszakos helyszíni ellenőrzések eredményét földrészletenként tételesen rögzíteni kell.

(2) A helyszínelés célja azoknak a természetbeni változásoknak a feltárása, amelyekkel kapcsolatban az Fttv. 14. § (3) bekezdésében előírt változásbejelentési kötelezettség teljesítését elmulasztották.

(3) A helyszínelést a közigazgatási egység vagy annak valamely fekvése teljes területére kiterjedően kell végrehajtani.

(4) Ha a földmérési helyszínelés során a járási hivatal az Fttv. 14. § (2) bekezdése hatálya alá tartozó olyan változást észlel, amelyet az arra kötelezett nem jelentett be, az Fttv. 14. § (3) és (4) bekezdésében foglaltak szerint jár el.

(5) Termőföldön észlelt művelésiág-változásokról eltérési jegyzéket kell készíteni, amelyet át kell adni a járási hivatal földvédelmi szakterületének a szükséges intézkedések megtételére.

28. Metaadatok

65. § (1) Földmérési célú adatszolgáltatás esetén az Fttv. 5. § (1) bekezdésében meghatározott metaadatokat szöveges kiterjesztésű (meta.txt) fájlban kell az adatszolgáltatónak az adatigénylő rendelkezésére bocsátani.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott fájlnak az alábbiakat kell tartalmaznia:

a) az adatkészlet elnevezése,

b) az adatkészlet aktualitása,

c) az eredeti adatkészlet forrása,

d) az eredeti adatforrás vetületi rendszere,

e) az eredeti adatforrás méretaránya,

f) adattípus (vektoros, raszteres),

g) szolgáltatási formátum,

h) az adatszolgáltató neve,

i) az adatszolgáltató címe,

j) az adatszolgáltató internetes elérhetősége és elektronikus levélcíme,

k) kulcsszavak,

l) felhasználási korlátozások,

m) az átadott adatállomány nyelve,

n) kiterjedés (maximális és minimális Y és X koordináta EOV-ban).

(3) A nem földmérési célú, papíralapú térképmásolatok kiadása esetén a (2) bekezdés szerinti metaadatok közül a b), c), d) és e) pontban meghatározottakat kell a másolaton feltüntetni.

29. Záró rendelkezések

66. § Ez a rendelet a kihirdetését követő tizenötödik napon lép hatályba.

67. § Azokat az eljárásokat, amelyekben az ingatlan-nyilvántartási célú földmérési és térképészeti munkához szükséges állami alapadatok szolgáltatása e rendelet hatálybalépése előtt már megtörtént, az adatszolgáltatás időpontjában hatályos rendelkezések szerint kell befejezni.

68. § Ez a rendelet a belső piaci szolgáltatásokról szóló, 2006. december 16-i 2006/123/EK irányelvnek való megfelelést szolgálja.

69-72. § * 

1. melléklet a 8/2018. (VI. 29.) AM rendelethez

A földmérési és térképészeti adatigénylő lap tartalma ingatlan-nyilvántartási célra

1. A táblázat fejrészének tartalmaznia kell:

a) az „a földmérési és térképészeti adatok igénylése egyéb célból, mely az ingatlan-nyilvántartás tartalmát nem érinti” feliratot;

b) az adatszolgáltató szervezet megnevezését és az iktatószámot.

2. Az igénylő adatai résznek tartalmaznia kell:

a) az igénylő ügyfélkódját;

b) az igénylő nevét;

c) az igénylő címét vagy székhelyét;

d) személyazonosító okmányának megnevezését és a számát;

e) statisztikai azonosítójának számjelét;

f) földmérési tevékenység végzésére vonatkozó jogosultságának igazolását, amennyiben ingatlan-nyilvántartási célú munkához kéri az adatot; valamint

g) az elektronikus kapcsolattartást biztosító e-mail-címét.

3. A költségvállaló adatai című résznek - amennyiben nem azonos az igénylővel - tartalmaznia kell:

a) a költségvállaló nevét;

b) a költségvállaló címét vagy székhelyét;

c) statisztikai azonosító számjelét.

4. Az igényelt adatok résznek tartalmaznia kell:

a) a település nevét, szükség esetén a kerület számát;

b) az adatigényléssel érintett földrészletek fekvését;

c) az adatigényléssel érintett földrészletek helyrajzi számát vagy

d) a terület körbeírását;

e) az adatigénylés célját és

f) annak megjelölését, hogy az adatokat hitelesítve vagy hitelesítés nélkül kéri az igénylő.

5. Az adatszolgáltató ingatlanügyi hatóság által kitöltendő - az igényelt adatok tétel szerinti, számla-előkészítő - résznek tartalmaznia kell:

a) a sorszámot;

b) az igényelt adat szolgáltatáskódját;

c) az igényelt adatok megnevezését;

d) az igényelt adatok mennyiségét;

e) az igényelt adatok egységárát;

f) az igényelt adatok összárát;

g) az adatigénylés átvételének dátumát;

h) az „Az adatigénylésre vonatkozó jogosultságot ellenőriztem” feliratot és

i) az ügyintéző aláírását.

6. Az igénylés időpontjára és az adatok átvételére vonatkozó információs résznek tartalmaznia kell:

a) az adatigénylés dátumát;

b) a kérelmező aláírását;

c) az adatátvétel dátumát és

d) az adatátvevő aláírását.

Megjegyzés: az ingatlan-nyilvántartás tartalmában változást eredményező földmérési munkákhoz, valamint a kitűzési munkákhoz igényelt földmérési és térképészeti állami alapadatok csak hitelesítve szolgáltathatók!

2. melléklet a 8/2018. (VI. 29.) AM rendelethez

A földmérési és térképészeti adatigénylő lap tartalma egyéb célra

1. A táblázat fejrészének tartalmaznia kell:

a) a „földmérési és térképészeti adatok igénylése ingatlan-nyilvántartási célra” feliratot;

b) az adatszolgáltató szervezet megnevezését és az iktatószámot.

2. Az igénylő adatai résznek tartalmaznia kell:

a) az igénylő ügyfélkódját;

b) az igénylő nevét;

c) az igénylő címét vagy székhelyét;

d) személyazonosító okmányának megnevezését és a számát;

e) statisztikai azonosítójának számjelét;

f) földmérési tevékenység végzésére vonatkozó jogosultságának igazolását, amennyiben ingatlan-nyilvántartási célú munkához kéri az adatot; valamint

g) az elektronikus kapcsolattartást biztosító e-mail-címét.

3. A költségvállaló adatai című résznek - amennyiben nem azonos az igénylővel - tartalmaznia kell:

a) a költségvállaló nevét;

b) a költségvállaló címét vagy székhelyét;

c) statisztikai azonosító számjelét.

4. Az igényelt adatok résznek tartalmaznia kell:

a) a település nevét, szükség esetén a kerület számát;

b) az adatigényléssel érintett földrészletek fekvését;

c) az adatigényléssel érintett földrészletek helyrajzi számát és darabszámát;

d) az adatigénylés célját és

e) a változási vázrajz számát.

5. Az adatszolgáltató ingatlanügyi hatóság által kitöltendő - az igényelt adatok tétel szerinti, számla-előkészítő - résznek tartalmaznia kell:

a) a sorszámot;

b) az igényelt adat szolgáltatáskódját;

c) az igényelt adatok megnevezését;

d) az igényelt adatok mennyiségét;

e) az igényelt adatok egységárát;

f) az igényelt adatok összárát;

g) az adatigénylés átvételének dátumát;

h) az „Az adatigénylésre vonatkozó jogosultságot ellenőriztem” feliratot és

i) az ügyintéző aláírását.

6. Az igénylés időpontjára és az adatok átvételére vonatkozó információs résznek tartalmaznia kell:

a) az adatigénylés dátumát;

b) a kérelmező aláírását;

c) az adatátvétel dátumát és

d) az adatátvevő aláírását.

3. melléklet a 8/2018. (VI. 29.) AM rendelethez

A térképmásolat megrendelőlap tartalma

1. A táblázat fejrészének tartalmaznia kell:

a) a „térképmásolat megrendelő” feliratot;

b) az adatszolgáltató szervezet megnevezését és az iktatószámot.

2. Az igénylő adatai résznek tartalmaznia kell:

a) az igénylő ügyfélkódját;

b) az igénylő nevét;

c) az igénylő címét vagy székhelyét;

d) személyazonosító okmányának megnevezését és a számát;

e) statisztikai azonosítójának számjelét.

3. A költségvállaló adatai című résznek - amennyiben nem azonos az igénylővel - tartalmaznia kell:

a) a költségvállaló nevét;

b) a költségvállaló címét vagy székhelyét;

c) statisztikai azonosító számjelét.

4. Az igényelt adatok résznek tartalmaznia kell:

a) a település nevét, szükség esetén a kerület számát;

b) az adatigényléssel érintett földrészletek fekvését;

c) az adatigényléssel érintett földrészlet(ek) helyrajzi számát és darabszámát;

d) az adatigénylés célját;

e) annak megjelölését, hogy az igénylő szemle, illetve teljes másolatot kér.

5. Az adatszolgáltató ingatlanügyi hatóság által kitöltendő - az igényelt adatok tétel szerinti, számla-előkészítő - résznek tartalmaznia kell:

a) a sorszámot;

b) a szolgáltatás kódját;

c) az igényelt adatok típusát;

d) az igényelt adatok mennyiségét;

e) az igényelt adatok egységárát;

f) az igényelt adatok összárát;

g) a térképmásolat-igénylés átvételének dátumát;

h) az „A személyazonosságot/képviseleti jogosultságot ellenőriztem” feliratot és

i) az ügyintéző aláírását.

6. Az igénylés időpontjára és az adatok átvételére vonatkozó információs résznek tartalmaznia kell:

a) a térképmásolat-igénylés dátumát;

b) a kérelmező aláírását;

c) a térképmásolat átvételének dátumát és d) az átvevő aláírását.

4. melléklet a 8/2018. (VI. 29.) AM rendelethez

PONTKÓDOK
az ingatlan-nyilvántartási térképi adatbázisban

A pont Az állandósítás Határpont
Sorszám kódja módja kódja jellege kódja DAT
rendűsége karakterhelyek T_KOZEP-
1. (2.) 2. (3.) 3. (4.) HIBA kód
A B C D E F G H
1. ALAPPONTOK
1.1. Vízszintes alappontok
1.1.1. OGPSH 20 1
1.1.2. I-III. rendű 5 2
1.1.3. IV. rendű 1 3
1.1.4. V. rendű 2 4
1.1.5. felmérési, földi 3 5
1.1.6. felmérési, fotós 4
ideiglenes jelölés 0
1
kő, halom 2
vb. mérőtorony 3
templomtorony 4
vasszekrény 5
gyárkémény 6
egyéb 7
csap, szeg 8
egyéb felszíni 9
nem határpont 0
államhatár pont 1
megyehatár pont 2
községhatár pont 3
fekvéshatár pont 4
földrészlet határpont 5
egyéb részletpont 6
1.2. Magassági alappontok
1.2.1. gravimetriai alappont 6 0 0 24
1.2.2. kéregmozgási 6 föld alatti jel 0 26
1.2.3. I. rendű 7 27
1.2.4. II. rendű 8 28
1.2.5. III. rendű 9 29
1.2.6. IV. rendű 10 30
1.2.7. építményben lévő
I. rendű alappont
11 27
1.2.8. építményben lévő
II. rendű alappont
12 28
1.2.9. építményben lévő
III. rendű alappont
13 29
1.2.10. építményben lévő
VI. rendű alappont
14 30
1.2.11. INGA pont 15 27, 28, 29
1.2.12. INGA pont gravimetriai méréssel 16 27, 28, 29
kőben gomb 1
csap 2
tárcsa 3
gomb 4
egyéb 5
Balti 1
EOMA 2
A pont Az állandósítás Határpont
Sorszám kódja módja kódja jellege kódja DAT
rendűsége karakterhelyek T_KOZEP-
1-2. 3. 4. HIBA kód
A B C D E F G H
2. RÉSZLETPONTOK
2.1. Vízszintes részletpontok
2.1.1. Numerikus részletpontok
1. I. rendű
a) újfelmérés 31 6, 8
b) digitális átalakítás 36 7, 9
2. II. rendű
a) újfelmérés 32 10, 12
b) digitális átalakítás 37 11, 13
3. III. rendű
a) újfelmérés 33 14, 16
b) digitális átalakítás 38 15, 17
4. IV. rendű
a) újfelmérés 34 18, 20
b) digitális átalakítás 39 19, 21
5. V. rendű 35 22
terepen nem jelölt 1
ideiglenes jelölés 2
építmény domináns pontja 3
4
csap 5
festés 6
szeg 7
határdomb 8
egyéb azonosító jelölés 9
államhatár pont 1
megyehatár pont 2
községhatár pont 3
fekvéshatár pont 4
földrészlet határpont 5
egyéb részletpont 6
2.1.2. Grafikus (digitalizált) részletpontok
1. I. rendű 41 7, 9
2. II. rendű 42 11, 22
3. III. rendű 43 15, 17
4. IV. rendű 44 19, 21
terepen nem jelölt 1
építmény domináns pontja 3
4
csap 5
határdomb 8
egyéb azonosító jelölés 9
államhatár pont 1
megyehatár pont 2
községhatár pont 3
fekvéshatár pont 4
földrészlet határpont 5
egyéb részletpont 6
5. V. rendű 45 terepen nem jelölt 1 6 22
2.1.3. Elméleti részletpontok
1. páros pontokból 51
2. egyéb elméleti 52
terepen nem jelölt 1
államhatár pont 1
megyehatár pont 2
községhatár pont 3 rendűségnek megfelelő
fekvéshatár pont 4
földrészlet határpont 5
egyéb részletpont 6
3. jelkulcs beszúrási pontja 53 terepen nem jelölt 1 1
4. címkoordináta 54
4.1. terepen nem jelölt 1 generált pont 1
4.2. mérésből levezetett 2
2.2. Magassági részletpontok
2.2.1. Mért részletpontok
2.2.1.1. Balti alapszint
1. I. rendű
a) belterületen M1 61 31
b) külterületen M1 66 32
2. II. rendű
a) belterületen M1 62 33
b) külterületen M1 67 34
3. III. rendű
a) belterületen M1 63 35
b) külterületen M1 68 36
állandósított vízszintes alappont 4
egyéb azonosító jelölés 9
megyehatár pont 2
községhatár pont 3
fekvéshatár pont 4
földrészlet határpont 5
egyéb részletpont 6
2.2.1.2. EOMA
1. I. rendű
a) belterületen M1 71 31
b) külterületen M1 76 32
2. II. rendű
a) belterületen M1 72 33
b) külterületen M1 77 34
3. III. rendű
a) belterületen M1 73 35
b) külterületen M1 78 36
állandósított vízszintes alappont 4
egyéb azonosító jelölés 9
megyehatár pont 2
községhatár pont 3
fekvéshatár pont 4
földrészlet határpont 5
egyéb részletpont 6
2.2.2. Grafikus részletpontok
2.2.2.1. Balti alapszint
1. fő- és alapszintvonal 81 1 0 37
2. mellékszintvonal
(felező, negyedelő)
82 1 0 37
3. domborzati idom 83 1 0 37
4. kótált pont 84 1 0
2.2.2.2. EOMA
1. fő- és alapszintvonal 91 1 0 37
2. mellékszintvonal
(felező, negyedelő)
92 1 0 37
3. domborzati idom 93 1 0 37
4. kótált pont 94 1 0

5. melléklet a 8/2018. (VI. 29.) AM rendelethez

A területkimutatás borítójának tartalma

1. A fejlécnek tartalmaznia kell:

a) a készítő földmérő vagy földmérési vállalkozás megnevezését, székhelyét és a munkaszámot;

b) a változással érintett település megnevezését és a fekvés megjelölését;

c) a „TERÜLETKIMUTATÁS” feliratot;

d) a 4. § szerint a változási vázrajzhoz tartozó területkimutatás céljának megnevezését;

e) az ingatlan-nyilvántartási célú földmérési adatszolgáltatás iktatószámát.

2. A lábrésznek tartalmaznia kell:

a) a készítő aláírását, színes bélyegző lenyomatát, földmérő igazolványa számát, valamint - amennyiben van - ingatlanrendező földmérő minősítésének számát;

b) amennyiben a készítőnek nincs ingatlanrendező földmérő minősítése, akkor a minőségtanúsító aláírását, színes bélyegző lenyomatát és az ingatlanrendező földmérő minősítésének számát;

c) termőföld esetén a 30. § (2) vagy (3) bekezdése szerinti mezőgazdász-záradékot;

d) a változási vázrajz céljától függően az 51. § (1) vagy (2) bekezdése szerinti záradékot;

e) a készítés helyét és időpontját;

f) a „területkimutatás a változási vázrajzzal együtt érvényes” feliratot;

g) a záradékolás helyét és időpontját, valamint a záradékoló járási hivatal színes körbélyegző lenyomatát;

h) a vizsgálatot végző járási hivatali személy aláírását és ingatlanrendező földmérő minősítésének számát.

6. melléklet a 8/2018. (VI. 29.) AM rendelethez

A területkimutatás tartalma

1. A fejlécnek tartalmaznia kell:

a) a készítő földmérő vagy földmérési vállalkozás megnevezését, székhelyét és a munkaszámot;

b) a változással érintett település megnevezését és a fekvés megjelölését;

c) az ingatlan-nyilvántartási célú földmérési adatszolgáltatás iktatószámát;

d) a „TERÜLETKIMUTATÁS” feliratot;

e) a változási vázrajznak a 4. § pontja szerinti megnevezését, a változással érintett helyrajzi számok megjelölését.

2. A területkimutatásnak tartalmaznia kell:

a) a 12. § (2) bekezdése szerinti változás előtti adatokat;

b) a 12. § (3) bekezdés szerinti változás utáni adatokat.

3. A lábrésznek tartalmaznia kell:

a) termőföld esetén a 30. § (2) vagy (3) bekezdés szerinti mezőgazdász-záradékot;

b) a változási vázrajz céljától függően az 51. § (1) vagy az 51. § (2) bekezdés szerinti záradékot;

c) a záradékolás helyét és időpontját, valamint a záradékoló járási hivatal színes körbélyegző lenyomatát;

d) a záradékoló személyének aláírását és ingatlanrendező földmérő minősítésének számát;

e) a készítő aláírását, színes bélyegző lenyomatát, földmérő igazolványa számát, valamint - amennyiben van - ingatlanrendező földmérő minősítésének számát;

f) amennyiben a készítőnek nincs ingatlanrendező földmérő minősítése, akkor a minőségtanúsító aláírását, színes bélyegző lenyomatát és az ingatlanrendező földmérő minősítésének számát;

g) a készítés helyét és időpontját, szükség esetén a megelőző vázrajzra történő hivatkozást;

h) az „A területkimutatás a változási vázrajzzal együtt érvényes!” feliratot.

7. melléklet a 8/2018. (VI. 29.) AM rendelethez

Megengedett eltérések a határvonalak jogi és természetbeni állapotának összehasonlítására

A) EOTR földmérési alaptérkép alapú adatbázis

Méretarány Megengedett eltérés egy-egy határvonal helyzetében Megengedett eltérés a földrészlet szélességében
1:1 000 ± 0,35 m ± 0,45 m
1:2 000 ± 0,65 m ± 0,90 m
1:4 000 ± 1,30 m ± 1,80 m

B) Régi vetületi rendszerű alaptérkép alapú adatbázis

Méretarány Megengedett eltérés egy-egy határvonal helyzetében Megengedett eltérés a földrészlet szélességében
1 1:1 000 ± 0,45 m ± 0,60 m
2 1:2 000 ± 0,90 m ± 1,20 m
3 1:2 880 ± 1,30 m ± 1,70 m
4 1:4 000 ± 1,75 m ± 2,40 m
5 1:2 880* ± 3,78 m
* 207/1962(T.6.) ÁFTH (Állami Földmérési és Térképészeti Hivatal) utasítása alapján készült alaptérkép

Megengedett eltérések több földrészlet töréspontjainak folyamatos összemérésénél

C) EOTR földmérési alaptérkép alapú adatbázis

Eredeti Egy földrészlet Megengedett eltérések a mérési vonal hosszára vonatkoztatva
méretarány határvonalában 50 m 100 m 200 m 300 m
1:1 000 ± 0,35 m ± 0,40 m ± 0,45 m ± 0,50 m ± 0,55 m
1:2 000 ± 0,65 m ± 0,80 m ± 0,85 m ± 0,90 m ± 0,95 m
1:4 000 ± 1,30 m ± 1,55 m ± 1,65 m ± 1,75 m ± 1,90 m

D) Régi vetületi rendszerű alaptérkép alapú adatbázis

Eredeti Egy földrészlet A mérési vonal hossza
méretarány határvonalában 50 m 100 m 200 m 300 m
1:1 000 ± 0,45 m ± 0,50 m ± 0,55 m ± 0,60 m ± 0,65 m
1:2 000 ± 0,90 m ± 1,00 m ± 1,10 m ± 1,15 m ± 1,20 m
1:2 880 ± 1,30 m ± 1,45 m ± 1,55 m ± 1,65 m ± 1,75 m
1:4 000 ± 1,75 m ± 2,00 m ± 2,20 m ± 2,30 m ± 2,45 m

E) Szabatosan megjelölt és meghatározott részletpontok koordinátákból (mérési eredményekből) számított és a terepen mért távolságai közötti eltérés

Fekvés A mérési vonal hossza méterben
50 m 100 m 200 m 300 m
Szabatosan felmért belterület ± 0,20 m ± 0,25 m ± 0,35 m ± 0,45 m
Egyéb módszerrel felmért belterület ± 0,30 m ± 0,40 m ± 0,55 m ± 0,65 m
Külterület ± 0,40 m ± 0,55 m ± 0,80 m ± 0,95 m

Megengedett eltérések a határvonalak jogi (térképi) és természetbeni állapotának összehasonlítására digitális alaptérképek esetén

F) A részletpontok meghatározott helyzete és az ellenőrző mérésből számított helyzet közötti megengedett eltérés

Tűrési osztály
Részletpontok rendűsége T11 T21
R1 ± 9 cm ± 15 cm
R2 ± 15 cm ± 21 cm
R3 ± 18 cm ± 30 cm
R4 ± 24 cm ± 57 cm

G) A méretek megengedett eltérése belterületen

T11 tűrési osztály
Részletpontok rendűsége R1 R2 R3 R4
R1 ± 12 cm ± 18 cm ± 21 cm ± 27 cm
R2 ± 21 cm ± 24 cm ± 27 cm
R3 ± 24 cm ± 30 cm
R4 ± 33 cm

H) A méretek megengedett eltérése külterületen

T21 tűrési osztály
Részletpontok rendűsége R1 R2 R3 R4
R1 ± 21 cm ± 27 cm ± 33 cm ± 39 cm
R2 ± 30 cm ± 36 cm ± 42 cm
R3 ± 39 cm ± 45 cm
R4 ± 51 cm

A tűrési osztályok jelentése:

T1 belterület

T11: digitális újfelméréssel és térképfelújítással történő térképkészítés, valamint kiegészítő terepi felmérésekkel végzett digitális átalakítás

T2 külterület

T21: digitális újfelméréssel és térképfelújítással történő térképkészítés, valamint kiegészítő terepi felmérésekkel végzett digitális átalakítás

A részletpontok rendűsége:

R1: a közigazgatási egységek és fekvések határvonalának töréspontjai, valamint a belterületi földrészletek közterülettel érintkező valamennyi határpontja. Ezeket állandó módon, szabatosan kell megjelölni úgy, hogy belterületen legalább ± 3 cm, míg külterületen legalább ± 5 cm pontossággal azonosíthatók legyenek, és fennmaradásuk biztosított legyen.

R2: a közigazgatási egységek és fekvések, valamint a belterületi földrészletek előbb fel nem sorolt határpontjai, a külterületi földrészletetek állandó módon megjelölt határpontjai, továbbá az épületek és a vezetékek felszíni létesítményeinek belterületen legalább ± 5 cm, míg külterületen legalább ± 7 cm pontossággal azonosítható töréspontjai.

R3: a külterületi földrészletek előzőekben fel nem sorolt határpontjai, az épületeknek és a vezeték felszíni létesítményeinek minden további töréspontja, valamint a közlekedési és vízügyi létesítményeknek, függőpályáknak és műtárgyainak belterületen legalább ± 6 cm, míg külterületen legalább ± 10 cm pontossággal azonosítható töréspontjai.

R4: azon részletpontok mindegyike, amelyek az előző három rendbe nem sorolhatók be. Különösen a melléképületek sarokpontjai, alrészlethatárok pontjai és a különféle létesítmények előző rendűségekbe be nem sorolható töréspontjai (pl. árok, töltés stb.), amelyeket belterületen legalább ± 8 cm, míg külterületen legalább ± 19 cm pontossággal lehet azonosítani.

8. melléklet a 8/2018. (VI. 29.) AM rendelethez

A területszámítás hibahatárai EOTR ingatlan-nyilvántartási térkép digitális átalakításával készült adatbázis esetén * 

A digitalizált térkép méretaránya A digitalizált térkép méretaránya
Terület 1:500
1:1 000
1:2 000 1:4 000 Terület 1:500
1:1 000
1:2 000 1:4 000
Megengedett eltérés ha Megengedett eltérés
200 m² ± 5 m² ± 10 m² ± 19 m² 7,5 ha ± 140 m² ± 230 m² ± 410 m²
400 m² ± 7 m² ± 13 m² ± 26 m² 8,0 ha ± 146 m² ± 240 m² ± 426 m²
600 m² ± 9 m² ± 17 m² ± 33 m² 8,5 ha ± 152 m² ± 248 m² ± 441 m²
800 m² ± 10 m² ± 19 m² ± 37 m² 9,0 ha ± 158 m² ± 257 m² ± 455 m²
1 000 m² ± 11 m² ± 22 m² ± 43 m² 9,5 ha ± 164 m² ± 266 m² ± 470 m²
1 200 m² ± 12 m² ± 24 m² ± 46 m² 10 ha ± 170 m² ± 275 m² ± 483 m²
1 400 m² ± 13 m² ± 25 m² ± 51 m² 11 ha ± 182 m² ± 292 m² ± 510 m²
1 600 m² ± 14 m² ± 28 m² ± 54 m² 12 ha ± 194 m² ± 308 m² ± 537 m²
1 800 m² ± 15 m² ± 30 m² ± 57 m² 13 ha ± 205 m² ± 323 m² ± 562 m²
2 000 m² ± 17 m² ± 32 m² ± 61 m² 14 ha ± 216 m² ± 339 m² ± 586 m²
2 500 m² ± 19 m² ± 35 m² ± 68 m² 15 ha ± 227 m² ± 354 m² ± 610 m²
3 000 m² ± 20 m² ± 39 m² ± 75 m² 16 ha ± 238 m² ± 370 m² ± 634 m²
3 500 m² ± 22 m² ± 42 m² ± 80 m² 17 ha ± 249 m² ± 384 m² ± 657 m²
4 000 m² ± 23 m² ± 44 m² ± 86 m² 18 ha ± 259 m² ± 399 m² ± 679 m²
4 500 m² ± 25 m² ± 47 m² ± 91 m² 19 ha ± 270 m² ± 414 m² ± 701 m²
5 000 m² ± 26 m² ± 50 m² ± 97 m² 20 ha ± 279 m² ± 427 m² ± 723 m²
5 500 m² ± 29 m² ± 53 m² ± 101 m² 25 ha ± 330 m² ± 495 m² ± 825 m²
6 000 m² ± 30 m² ± 55 m² ± 107 m² 30 ha ± 378 m² ± 560 m² ± 921 m²
6 500 m² ± 31 m² ± 57 m² ± 111 m² 35 ha ± 426 m² ± 621 m² ± 1 012 m²
7 000 m² ± 32 m² ± 59 m² ± 113 m² 40 ha ± 447 m² ± 681 m² ± 1 099 m²
7 500 m² ± 33 m² ± 62 m² ± 119 m² 45 ha ± 528 m² ± 739 m² ± 1 183 m²
8 000 m² ± 35 m² ± 64 m² ± 123 m² 50 ha ± 563 m² ± 796 m² ± 1 264 m²
8 500 m² ± 36 m² ± 66 m² ± 128 m² 55 ha ± 853 m² ± 1 342 m²
9 000 m² ± 37 m² ± 68 m² ± 131 m² 60 ha ± 907 m² ± 1 419 m²
9 500 m² ± 39 m² ± 70 m² ± 133 m² 65 ha ± 961 m² ± 1 493 m²
10 000 m² ± 40 m² ± 73 m² ± 139 m² 70 ha ± 1 014 m² ± 1 566 m²
12 500 m² ± 45 m² ± 82 m² ± 156 m² 75 ha ± 1 067 m² ± 1 648 m²
15 000 m² ± 51 m² ± 90 m² ± 172 m² 80 ha ± 1 119 m² ± 1 708 m²
17 500 m² ± 55 m² ± 99 m² ± 186 m² 85 ha ± 1 169 m² ± 1 778 m²
20 000 m² ± 59 m² ± 107 m² ± 200 m² 90 ha ± 1 220 m² ± 1 846 m²
22 500 m² ± 65 m² ± 114 m² ± 213 m² 95 ha ± 1 270 m² ± 1 914 m²
25 000 m² ± 68 m² ± 121 m² ± 226 m² 100 ha ± 1 320 m² ± 1 980 m²
27 500 m² ± 73 m² ± 128 m² ± 237 m² 120 ha ± 1 515 m² ± 2 239 m²
30 000 m² ± 77 m² ± 134 m² ± 249 m² 140 ha ± 1 705 m² ± 2 486 m²
32 500 m² ± 81 m² ± 141 m² ± 260 m² 160 ha ± 1 891 m² ± 2 726 m²
35 000 m² ± 85 m² ± 156 m² ± 270 m² 180 ha ± 2 074 m² ± 2 959 m²
37 500 m² ± 89 m² ± 157 m² ± 280 m² 200 ha ± 2 254 m² ± 3 187 m²
40 000 m² ± 92 m² ± 158 m² ± 290 m² 250 ha ± 3 737 m²
42 500 m² ± 96 m² ± 164 m² ± 300 m² 300 ha ± 4 266 m²
45 000 m² ± 100 m² ± 169 m² ± 310 m² 350 ha ± 4 779 m²
47 500 m² ± 104 m² ± 173 m² ± 320 m² 400 ha ± 5 280 m²
50 000 m² ± 107 m² ± 180 m² ± 330 m² 450 ha ± 5 771 m²
55 000 m² ± 113 m² ± 191 m² ± 346 m² 500 ha ± 6 251 m²
60 000 m² ± 120 m² ± 201 m² ± 363 m² 600 ha ± 7 193 m²
65 000 m² ± 126 m² ± 211 m² ± 379 m² 700 ha ± 8 113 m²
70 000 m² ± 133 m² ± 221 m² ± 395 m² 800 ha ± 9 003 m²

9. melléklet a 8/2018. (VI. 29.) AM rendelethez

A területszámítás hibahatárai EOTR előtti vetületi rendszerű ingatlan-nyilvántartási térkép digitális átalakításával készült térképi adatbázis esetén

A digitalizált térkép méretaránya
Terület 1:1 000 1:2 000 1:2 880 1:4 000
Megengedett eltérés a terület %-ában és m2-ben
% ± m² % ± m² % ± m² % ± m²
1 000 2,00% ± 20 m² 2,75% ± 28 m² 3,30% ± 33 m² 4,40% ± 40 m²
1 200 m² ± 24 m² ± 33 m² ± 40 m² ± 48 m²
1 400 m² ± 28 m² ± 39 m² ± 46 m² ± 55 m²
1 500 m² ± 30 m² ± 41 m² ± 50 m² ± 59 m²
1 600 m² ± 32 m² ± 44 m² ± 53 m² ± 63 m²
1 800 m² ± 36 m² ± 50 m² ± 59 m² ± 71 m²
2 000 m² ± 40 m² ± 55 m² 3,20% ± 64 m² 3,85% ± 77 m²
2 200 m² ± 44 m² ± 61 m² ± 70 m² ± 85 m²
2 400 m² ± 48 m² ± 66 m² ± 77 m² ± 92 m²
2 600 m² ± 52 m² ± 72 m² ± 83 m² ± 100 m²
2 800 m² ± 56 m² ± 77 m² ± 89 m² ± 108 m²
3 000 m² ± 60 m² ± 83 m² ± 96 m² ± 116 m²
3 250 m² ± 65 m² ± 89 m² ± 104 m² ± 125 m²
3 500 m² ± 70 m² ± 96 m² ± 112 m² ± 135 m²
3 750 m² ± 75 m² ± 103 m² ± 120 m² ± 144 m²
4 000 m² ± 80 m² ± 110 m² ± 128 m² ± 154 m²
4 500 m² ± 90 m² ± 124 m² ± 144 m² ± 173 m²
5 000 m² 1,90% ± 95 m² 2,65% ± 132 m² 3,10% ± 155 m² 3,75% ± 188 m²
5 500 m² ± 104 m² ± 146 m² ± 170 m² 3,60% ± 198 m²
6 000 m² ± 114 m² 2,55% ± 153 m² 3,00% ± 180 m² ± 216 m²
6 500 m² ± 124 m² ± 166 m² ± 195 m² 3,50% ± 228 m²
7 000 m² ± 133 m² ± 178 m² ± 210 m² ± 245 m²
7 500 m² 1,80% ± 135 m² 2,40% ± 180 m² 2,85% ± 214 m² ± 262 m²
8 000 m² ± 144 m² ± 192 m² ± 228 m² 3,40% ± 272 m²
8 500 m² ± 149 m² ± 204 m² ± 242 m² ± 289 m²
9 000 m² ± 154 m² ± 216 m² ± 256 m² ± 306 m²
9 500 m² ± 159 m² ± 228 m² ± 271 m² ± 323 m²
1,0 ha 1,65% ± 165 m² 2,30% ± 230 m² 2,75% ± 275 m² 3,30% ± 330 m²
1,5 ha ± 206 m² ± 345 m² ± 412 m² 2,75% ± 412 m²
2,0 ha ± 247 m² 1,75% ± 350 m² 2,10% ± 420 m² ± 550 m²
2,5 ha ± 288 m² 1,65% ± 412 m² ± 525 m² 2,30% ± 575 m²
3,0 ha 1,10% ± 330 m² ± 495 m² ± 630 m² 2,20% ± 660 m²
4,0 ha ± 415 m² ± 660 m² ± 840 m² 2,10% ± 840 m²
5,0 ha 1,00% ± 500 m² 1,45% ± 725 m² 1,65% ± 980 m² 2,00% ± 1 000 m²
10 ha 0,75% ± 750 m² 1,10% ± 1 100 m² 1,30% ± 1 300 m² 1,55% ± 1 550 m²
15 ha 0,65% ± 975 m² 1,00% ± 1 500 m² 1,10% ± 1 650 m² 1,30% ± 1 950 m²
30 ha 0,45% ± 1 350 m² 0,65% ± 1 950 m² 0,80% ± 2 400 m² 0,90% ± 2 700 m²
60 ha 0,35% ± 2 100 m² 0,45% ± 2 700 m² 0,55% ± 3 300 m² 0,65% ± 3 900 m²
100 ha - - 0,35% ± 3 500 m² 0,45% ± 4 500 m² 0,55% ± 5 500 m²
200 ha - - 0,20% ± 4 000 m² 0,35% ± 7 000 m² 0,45% ± 9 000 m²
400 ha - - - - 0,20% ± 8 000 m² ± 18 000 m²

10. melléklet a 8/2018. (VI. 29.) AM rendelethez

A. A telekalakításhoz szükséges mérési vázlat tartalma

1. A fejlécnek tartalmaznia kell:

a) a készítő földmérő vagy földmérési vállalkozás megnevezését, székhelyét és a munkaszámot;

b) a változással érintett település megnevezését és a fekvés megjelölését;

c) az ingatlan-nyilvántartási célú földmérési adatszolgáltatás iktatószámát;

d) a „MÉRÉSI VÁZLAT” feliratot, a változás jellegének megnevezését, valamint a változással érintett helyrajzi számot;

e) a mérési vázlat méretarányát.

2. A változással érintett térképi kivágatnak tartalmaznia kell:

a) a változással érintett földrészletek és környezetének térképmásolatát;

b) az újonnan meghatározott földrészlethatárokat és természetbeni méreteit;

c) a meghatározás vagy bemérés módját;

d) a terepen mért és az irodában számított részletpontok pontszámait;

e) a változással érintett és a szomszédos földrészletekre vonatkozó természetbeni és térképi méreteket, valamint az ellenőrző mérések adatait;

f) a korábbi munkarészekből átvett adatokat;

g) a 11. melléklet szerinti jelöléseket.

3. A lábrésznek tartalmaznia kell:

a) a készítő aláírását, színes bélyegző lenyomatát, földmérő igazolványa számát, valamint - amennyiben van - ingatlanrendező földmérő minősítésének számát;

b) amennyiben a készítőnek nincs ingatlanrendező földmérő minősítése, akkor a minőségtanúsító aláírását, színes bélyegző lenyomatát és az ingatlanrendező földmérő minősítésének számát;

c) az „A változással érintett földrészlet új határpontjait ...............-val jelöltem meg.” záradékot;

d) Előzmény adatok esetén az „A........ sz. záradékolt munkából átvett méretek.” feliratot;

e) a készítés helyét és időpontját.

B. Épület feltüntetéshez szükséges mérési vázlat tartalma

1. A fejlécnek tartalmaznia kell:

a) a készítő földmérő vagy földmérési vállalkozás megnevezését, székhelyét és a munkaszámot;

b) a változással érintett település megnevezését és a fekvés megjelölését;

c) az ingatlan-nyilvántartási célú földmérési adatszolgáltatás iktatószámát;

d) a „MÉRÉSI VÁZLAT” feliratot, a változás jellegének megnevezését, valamint a változással érintett helyrajzi számot;

e) a mérési vázlat méretarányát.

2. A változással érintett térképi kivágatnak tartalmaznia kell:

a) a változással érintett földrészletek és környezetének térképmásolatát;

b) az újonnan meghatározott épületek határvonalait és természetbeni méreteit;

c) a meghatározás vagy bemérés módját;

d) a terepen mért és az irodában számított részletpontok pontszámait;

e) a változással érintett és szomszédos földrészletekre vonatkozó természetbeni és térképi méreteket, valamint az ellenőrző mérések adatait;

f) a korábbi munkarészekből átvett adatokat;

g) a 11. melléklet szerinti jelöléseket.

3. A lábrésznek tartalmaznia kell:

a) a készítő aláírását, színes bélyegző lenyomatát, földmérő igazolványa számát, ingatlanrendező földmérő minősítésének számát;

b) amennyiben a készítőnek nincs ingatlanrendező földmérő minősítése, akkor a minőségtanúsító aláírását, színes bélyegző lenyomatát és az ingatlanrendező földmérő minősítésének számát;

c) Előzmény adatok esetén az „A........ sz. záradékolt munkából átvett méretek.” feliratot;

d) a készítés helyét és időpontját.

11. melléklet a 8/2018. (VI. 29.) AM rendelethez

A mérési és a kitűzési vázlaton alkalmazandó jelölések

12. melléklet a 8/2018. (VI. 29.) AM rendelethez

Az államhatár vonalának változásáról készítendő változási vázrajz tartalma

1. A fejlécnek tartalmaznia kell:

a) a készítette a „Földmérési és térinformatikai államigazgatási szerv” feliratot, a szerv székhelyét és a munkaszámot;

b) a változással érintett település megnevezését és a fekvés megjelölését;

c) az ingatlan-nyilvántartási célú földmérési adatszolgáltatás iktatószámát;

d) a „VÁLTOZÁSI VÁZRAJZ” feliratot és alatta a „Magyarország és ... (ország megnevezése) államhatár-változásáról” feliratot;

e) a változással érintett helyrajzi számok megjelölését;

f) a vázrajz méretarányát.

2. A változással érintett térképi kivágatnak tartalmaznia kell:

a) a változással érintett földrészletek és környezetének térképmásolatát;

b) az államhatár numerikus töréspontjait nullkörrel;

c) a megszűnő helyrajzi számokat, alrészleteket és művelési ágakat áthúzással, az újonnan keletkező helyrajzi számokat és alrészletbetűjeleket és művelési ágakat vastag kiemeléssel;

d) az újonnan keletkező határvonalat folyamatos vastag vonallal, amelyen szerepeltetni kell az új határvonal numerikus töréspontjait nullkörrel és az államhatár jelkulcsi elemét;

e) a megszűnő földrészlet- és alrészlet-határvonalakat dupla megszüntető vonallal és a megszűnő határjel dupla megszüntető vonallal történő áthúzását;

f) a meghatározásba bevont államhatárjelek pontszámát;

g) az érintett szomszédos állam nevének megírását.

3. A lábrésznek tartalmaznia kell:

a) az „A változási vázrajz területkimutatással együtt érvényes.” záradékot;

b) az „Ez a változási vázrajz megfelel az ......... törvényben foglaltaknak.” záradékot (ahol a pontozott helyre az adott határszakaszra vonatkozó törvényi helyet kell beírni);

c) termőföld esetén a 30. § (2) vagy (3) bekezdése szerinti mezőgazdász-záradékot;

d) az 51. § (1) bekezdése szerinti záradékot;

e) az „a vázrajz méretek levételére nem alkalmas” feliratot;

f) a záradékolás helyét és időpontját, valamint a záradékoló járási hivatal színes körbélyegző lenyomatát;

g) a záradékoló személy aláírását és ingatlanrendező földmérő minősítésének számát;

h) a készítő aláírását, színes bélyegző lenyomatát, földmérő igazolványa számát, valamint - amennyiben van - ingatlanrendező földmérő minősítésének számát;

i) amennyiben a készítőnek nincs ingatlanrendező földmérő minősítése, akkor a minőségtanúsító aláírását, színes bélyegző lenyomatát és az ingatlanrendező földmérő minősítésének számát;

j) a készítés helyét és időpontját.

13. melléklet a 8/2018. (VI. 29.) AM rendelethez

Az államhatár változásáról készült változási vázrajzhoz készítendő területkimutatás tartalmáról

1. A fejlécnek tartalmaznia kell:

a) a készítette a „Földmérési és térinformatikai államigazgatási szerv” feliratot, a szerv székhelyét és a munkaszámot;

b) a változással érintett település megnevezését és a fekvés megjelölését;

c) az ingatlan-nyilvántartási célú földmérési adatszolgáltatás iktatószámát;

d) a „TERÜLETKIMUTATÁS Magyarország és ....... (ország) államhatárának változásáról” feliratot;

e) a változással érintett helyrajzi számokat.

2. A területkimutatásnak tartalmaznia kell:

a) a változás előtti oldalon

aa) az érintett helyrajzi számot;

ab) a helyrajzi számhoz tartozó földrészlet területét és aranykorona értékben meghatározott kataszteri tiszta jövedelmét;

ac) a földrészlethez tartozó alrészletek területét, betűjelét, művelési ágát és aranykorona értékben meghatározott kataszteri tiszta jövedelmét;

ad) az alrészletekhez tartozó termőföld minőségi osztályok megnevezését, területét és aranykorona értékben meghatározott kataszteri tiszta jövedelmét;

b) a változás utáni oldalnak tartalmaznia kell az átvett terület:

ba) helyrajzi számát;

bb) földrészlet tulajdonosának nevét és lakcímét;

bc) helyrajzi számhoz tartozó földrészlet területét és aranykorona értékben meghatározott kataszteri tiszta jövedelmét;

bd) földrészlethez tartozó alrészletek területét, betűjelét, művelési ágát és aranykorona értékben meghatározott kataszteri tiszta jövedelmét;

be) alrészletekhez tartozó termőföld minőségi osztályok megnevezését, területét és aranykorona értékben meghatározott kataszteri tiszta jövedelmét;

c) a változás utáni oldalnak tartalmaznia kell az átadott terület:

ca) helyrajzi számát;

cb) földrészlet tulajdonosának nevét és lakcímét;

cc) helyrajzi számhoz tartozó földrészlet területét és aranykorona értékben meghatározott kataszteri tiszta jövedelmét.

3. A lábrésznek tartalmaznia kell:

a) a változással érintett település(ek) összesített területkimutatását, az átvett és átadott területek vonatkozásában, változás előtti és változás utáni fekvésenkénti összesítésben;

b) a magyar államot a változással érintett összes területcsökkenést vagy területnövekedést;

c) termőföld esetén a 30. § (2) vagy (3) bekezdése szerinti mezőgazdász-záradékot;

d) az 51. § (1) bekezdése szerinti záradékot;

e) az „a vázrajz méretek levételére nem alkalmas” feliratot;

f) a záradékolás helyét és időpontját, valamint a záradékoló járási hivatal színes körbélyegző lenyomatát;

g) a záradékoló személyének aláírását és ingatlanrendező földmérő minősítésének számát;

h) a készítő aláírását, színes bélyegző lenyomatát, földmérő igazolványa számát, valamint - amennyiben van - ingatlanrendező földmérő minősítésének számát;

i) a minőségtanúsító aláírását, színes bélyegző lenyomatát és az ingatlanrendező földmérő minősítésének számát;

j) az „A területkimutatás a változási vázrajzzal együtt érvényes.” feliratot;

k) a készítés helyét és időpontját.

14. melléklet a 8/2018. (VI. 29.) AM rendelethez

A közigazgatási határ vonalának változásáról készítendő változási vázrajz tartalma

1. A fejlécnek tartalmaznia kell:

a) a készítő földmérő vagy földmérési vállalkozás megnevezését, székhelyét és a munkaszámot;

b) a változással érintett település megnevezését és a fekvés megjelölését;

c) az ingatlan-nyilvántartási célú földmérési adatszolgáltatás iktatószámát;

d) a „VÁLTOZÁSI VÁZRAJZ” feliratot;

e) a változással érintett helyrajzi számok megjelölését, valamint a fekvéshatár változásáról feliratot;

f) a vázrajz méretarányát.

2. A változással érintett térképi kivágatnak tartalmaznia kell:

a) a változással érintett földrészletek és környezetének térképmásolatát;

b) az új és meglévő fekvéshatár töréspontjait nullkörrel;

c) a megszűnő helyrajzi számokat és alrészletbetűjeleket áthúzással, az újonnan keletkező helyrajzi számokat és alrészletbetűjeleket vastag kiemeléssel;

d) az új határvonalon vastagítva a határvonal jelkulcsi elemet;

e) a megszűnő határjel dupla megszüntető vonallal történő áthúzását;

f) a méréssel pontosított címkoordináták jelkulccsal történő ábrázolását, valamint pontszám megírását, szükség esetén a címkoordinátákat táblázatos formában.

3. A területkimutatás tartalmazza:

a) a 12. § (2) bekezdése szerinti változás előtti adatokat;

b) a 12. § (3) bekezdése szerinti változás utáni adatokat.

4. A lábrésznek tartalmaznia kell:

a) termőföld esetén a 30. § (2) vagy (3) bekezdése szerinti mezőgazdász-záradékot;

b) az 51. § (1) bekezdése szerinti záradékot;

c) szükség esetén a megelőző vagy hatályon kívül helyezendő vázrajz iktatószámára történő hivatkozást;

d) az „a vázrajz méretek levételére nem alkalmas” feliratot;

e) a záradékolás helyét és időpontját, valamint a záradékoló járási hivatal színes körbélyegző lenyomatát;

f) a záradékoló személyének aláírását és ingatlanrendező földmérő minősítésének számát;

g) a készítő aláírását, színes bélyegző lenyomatát, földmérő igazolványa számát, valamint - amennyiben van - ingatlanrendező földmérő minősítésének számát;

h) amennyiben a készítőnek nincs ingatlanrendező földmérő minősítése, akkor a minőségtanúsító aláírását, színes bélyegző lenyomatát és az ingatlanrendező földmérő minősítésének számát;

i) a készítés helyét és időpontját.

15. melléklet a 8/2018. (VI. 29.) AM rendelethez

Földrészletek határvonalának változásához készítendő változási vázrajz tartalma

1. A fejlécnek tartalmaznia kell:

a) a készítő földmérő vagy földmérési vállalkozás megnevezését, székhelyét és a munkaszámot;

b) a változással érintett település megnevezését és a fekvés megjelölését;

c) az ingatlan-nyilvántartási célú földmérési adatszolgáltatás iktatószámát;

d) a „VÁLTOZÁSI VÁZRAJZ” feliratot;

e) a változási vázrajz 4. § (2) bekezdés a) pontja szerinti megnevezését, a változással érintett helyrajzi számok megjelölésével;

f) a vázrajz méretarányát.

2. A változással érintett térképi kivágatnak tartalmaznia kell:

a) a változással érintett földrészletek és környezetének térképmásolatát;

b) a megszűnő helyrajzi számokat, az alrészleteket és minőségi osztályokat, valamint ezek betűjeleit és megírásait, vastag megszüntető vonallal áthúzva;

c) az újonnan keletkező helyrajzi számokat, az alrészleteket és minőségi osztályokat, valamint ezek betűjeleit és megírásait vastag kiemeléssel;

d) az újonnan keletkező földrészlet és alrészlet határát vastag vonallal;

e) a változott földrészleteket érintő szolgalmi és egyéb használati jogok ábrázolását, szükség esetén külön vázrajzon készíthető el;

f) a méréssel pontosított címkoordináták jelkulccsal történő ábrázolását, valamint pontszám megírását, szükség esetén a címkoordinátákat táblázatos formában.

3. A területkimutatás tartalmazza:

a) a 12. § (2) bekezdése szerinti változás előtti adatokat;

b) a 12. § (3) bekezdése szerinti változás utáni adatokat.

4. A lábrésznek tartalmaznia kell:

a) termőföld esetén a 30. § (2) vagy (3) bekezdése szerinti mezőgazdász-záradékot;

b) az 51. § (1) bekezdése szerinti záradékot;

c) az „A változás akaratunknak megfelelően történt:” záradékot; az „a vázrajz méretek levételére nem alkalmas” feliratot;

d) szükség esetén a megelőző vagy hatályon kívül helyezendő vázrajz iktatószámára történő hivatkozást;

e) a záradékolás helyét és időpontját, valamint a záradékoló járási hivatal színes körbélyegző lenyomatát;

f) a záradékoló személyének aláírását és ingatlanrendező földmérő minősítésének számát;

g) a készítő aláírását, színes bélyegző lenyomatát, földmérő igazolványa számát, - amennyiben van - ingatlanrendező földmérő minősítésének számát;

h) amennyiben a készítőnek nincs ingatlanrendező földmérő minősítése, akkor a minőségtanúsító aláírását, színes bélyegző lenyomatát és az ingatlanrendező földmérő minősítésének számát;

i) a készítés helyét és időpontját.

16. melléklet a 8/2018. (VI. 29.) AM rendelethez

Földrészletek határvonalának változásához készítendő határrendezési vázrajz tartalma

1. A fejlécnek tartalmaznia kell:

a) a készítő földmérő vagy földmérési vállalkozás megnevezését, székhelyét és a munkaszámot;

b) a változással érintett település nevét megnevezését és a fekvés megjelölését;

c) az ingatlan-nyilvántartási célú földmérési adatszolgáltatás iktatószámát;

d) a „VÁLTOZÁSI VÁZRAJZ” feliratot;

e) a változási vázrajznak a 4. § (2) bekezdés a) pontja szerinti megnevezését, a változással érintett helyrajzi számok megjelölésével;

f) a vázrajz méretarányát.

2. A változással érintett térképi kivágatnak tartalmaznia kell:

a) a változással érintett földrészletek és környezetének térképmásolatát;

b) a változással érintett földrészletek és környezetének helyrajzi számait, alrészleteit, művelési ágait;

c) a változással érintett földrészletek és alrészletek új határait vastag vonallal;

d) a megszűnő földrészlet- és alrészlet-határvonalak dupla megszüntető vonalát;

e) a változott földrészleteket érintő szolgalmi és egyéb használati jogok és jogi jellegek ábrázolását;

f) a méréssel pontosított címkoordináták jelkulccsal történő ábrázolását, valamint pontszám megírását, szükség esetén a címkoordinátákat táblázatos formában.

3. A területkimutatás tartalmazza:

a) a 12. § (2) bekezdése szerinti változás előtti adatokat;

b) a 12. § (3) bekezdése szerinti változás utáni adatokat, ha a vázrajz az Fttv. 17. § (1) bekezdésében foglalt térképi hibakijavításhoz készült, akkor a területi eltérést - külterületi földrészletek esetében - községi területi gyűjtőben kell elszámolni;

c) a változás után a szolgalmi és egyéb használati jogok, valamint a jogi jellegek területét.

4. A lábrésznek tartalmaznia kell:

a) termőföld esetén a 30. § (2) vagy (3) bekezdése szerinti mezőgazdász-záradékot;

b) az 51. § (1) bekezdése szerinti záradékot;

c) az „A telekhatár rendezés akaratunknak megfelelően történt:” záradékot;

d) az „a vázrajz méretek levételére nem alkalmas” feliratot;

e) szükség esetén a megelőző vagy hatályon kívül helyezendő vázrajz iktatószámára történő hivatkozást;

f) a záradékolás helyét és időpontját, valamint a záradékoló járási hivatal színes körbélyegző lenyomatát;

g) a záradékoló személyének aláírását és ingatlanrendező földmérő minősítésének számát;

h) a készítő aláírását, színes bélyegző lenyomatát, földmérő igazolványa számát, - amennyiben van - ingatlanrendező földmérő minősítésének számát;

i) amennyiben a készítőnek nincs ingatlanrendező földmérő minősítése, akkor a minőségtanúsító aláírását, színes bélyegző lenyomatát és az ingatlanrendező földmérő minősítésének számát;

j) a készítés helyét és időpontját.

17. melléklet a 8/2018. (VI. 29.) AM rendelethez

Az épület feltüntetéshez készítendő változási vázrajz tartalma

1. A fejlécnek tartalmaznia kell:

a) a készítő földmérő vagy földmérési vállalkozás megnevezését, székhelyét és a munkaszámot;

b) a változással érintett település megnevezését és a fekvés megjelölését;

c) az ingatlan-nyilvántartási célú földmérési adatszolgáltatás iktatószámát;

d) a „VÁLTOZÁSI VÁZRAJZ” feliratot;

e) a változási vázrajznak a 4. § (3) bekezdés b) pontja szerinti megnevezését, a változással érintett helyrajzi számok megjelölésével;

f) a vázrajz méretarányát.

2. A változással érintett térképi kivágatnak tartalmaznia kell:

a) a változással érintett földrészletek és környezetének térképmásolatát;

b) az újonnan létesített épületek és kapcsolódó objektumok határvonalainak földrészleten belüli elhelyezkedését, vastag, folyamatos vonallal, kapcsoló jellel ellátva;

c) a megszűnt épületek és épületrészek határvonalainak vastag, dupla megszüntető vonallal történő áthúzását;

d) a megszűnő épületekhez és épületrészekhez tartozó megírásokat áthúzással;

e) az újonnan bemért vagy méréssel pontosított címkoordináták jelkulccsal történő ábrázolását, valamint pontszám megírását, szükség esetén a címkoordinátákat táblázatos formában.

3. A területkimutatás tartalmazza:

a) a 12. § (2) bekezdése szerinti változás előtti adatokat;

b) a 12. § (3) bekezdése szerinti változás utáni adatokat.

4. A lábrésznek tartalmaznia kell:

a) termőföld esetén a 30. § (2) vagy (3) bekezdése szerinti mezőgazdász-záradékot;

b) az „a vázrajz méretek levételére nem alkalmas” feliratot;

c) az 51. § (2) bekezdése szerinti záradékot;

d) a záradékolás helyét és időpontját, valamint a záradékoló járási hivatal színes körbélyegző lenyomatát;

e) a záradékoló személyének aláírását és ingatlanrendező földmérő minősítésének számát;

f) a készítő aláírását, színes bélyegző lenyomatát, földmérő igazolványa számát, - amennyiben van - ingatlanrendező földmérő minősítésének számát;

g) amennyiben a készítőnek nincs ingatlanrendező földmérő minősítése, akkor a minőségtanúsító aláírását, színes bélyegző lenyomatát és az ingatlanrendező földmérő minősítésének számát;

h) szükség esetén a megelőző vagy hatályon kívül helyező vázrajz iktatószámára történő hivatkozást;

i) a készítés helyét és időpontját.

18. melléklet a 8/2018. (VI. 29.) AM rendelethez

Az önálló tulajdonú épületről vagy pincéről készült változási vázrajz tartalma

1. A fejlécnek tartalmaznia kell:

a) a készítő földmérő vagy földmérési vállalkozás megnevezését, székhelyét és a munkaszámot;

b) a változással érintett település megnevezését és a fekvés megjelölését;

c) az ingatlan-nyilvántartási célú földmérési adatszolgáltatás iktatószámát;

d) a „VÁLTOZÁSI VÁZRAJZ” feliratot;

e) a változási vázrajznak a 4. § (3) bekezdés b) pontja szerinti megnevezését, a változással érintett helyrajzi számok megjelölésével;

f) a vázrajz méretarányát.

2. A változással érintett térképi kivágatnak tartalmaznia kell:

a) a változással érintett földrészletek és környezetének térképmásolatát;

b) az önálló ingatlanná alakítandó épületek földrészleten belüli elhelyezkedését vastag, folyamatos vonallal;

c) a megszűnt épületeket vagy épületrészeket vastag, dupla megszüntető vonallal történő áthúzását;

d) az újonnan bemért vagy méréssel pontosított címkoordináták jelkulccsal történő ábrázolását, valamint pontszám megírását, szükség esetén a címkoordinátákat táblázatos formában.

3. A területkimutatás tartalmazza:

a) a 12. § (2) bekezdése szerinti változás előtti adatokat;

b) a 12. § (3) bekezdése szerinti változás utáni adatokat.

4. A lábrésznek tartalmaznia kell:

a) termőföld esetén a 30. § (2) vagy (3) bekezdése szerinti mezőgazdász-záradékot;

b) az 51. § (2) bekezdése szerinti záradékot;

c) az „a vázrajz méretek levételére nem alkalmas” feliratot;

d) a záradékolás helyét és időpontját, valamint a záradékoló járási hivatal színes körbélyegző lenyomatát;

e) a záradékoló személyének aláírását és ingatlanrendező földmérő minősítésének számát;

f) a készítő aláírását, színes bélyegző lenyomatát, földmérő igazolványa számát, - amennyiben van - ingatlanrendező minősítésének számát;

g) amennyiben a készítőnek nincs ingatlanrendező földmérő minősítése, akkor a minőségtanúsító aláírását, színes bélyegző lenyomatát és az ingatlanrendező földmérő minősítésének számát;

h) szükség esetén a megelőző vagy hatályon kívül helyező vázrajz iktatószámára történő hivatkozást;

i) a készítés helyét és időpontját.

19. melléklet a 8/2018. (VI. 29.) AM rendelethez

Művelésiág-változási vázrajz tartalma

1. A fejlécnek tartalmaznia kell:

a) a készítő földmérő vagy földmérési vállalkozás megnevezését, székhelyét és a munkaszámot;

b) a változással érintett település megnevezését és a fekvés megjelölését;

c) az ingatlan-nyilvántartási célú földmérési adatszolgáltatás iktatószámát;

d) a „VÁLTOZÁSI VÁZRAJZ” feliratot;

e) a változási vázrajznak a 4. § (3) bekezdés d) pontja szerinti megnevezését, a változással érintett helyrajzi számok megjelölésével;

f) a vázrajz méretarányát.

2. A változással érintett térképi kivágatnak tartalmaznia kell:

a) a változással érintett földrészletek és környezetének térképmásolatát;

b) a megszűnő alrészlet betűjelét, a művelési ág, valamint az alosztály megnevezését áthúzással, az újonnan keletkező alrészletbetűjeleket, művelési ág és alosztály megnevezéseket vastag kiemeléssel;

c) az újonnan keletkező alrészlet-határvonalakat rövid, szaggatott, az alosztály-határvonalakat hosszú, szaggatott, vastag vonallal;

d) a megszűnő alrészlet-, valamint alosztály-határvonalak dupla megszüntető vonalát.

3. A területkimutatás tartalmazza:

a) a 12. § (2) bekezdése szerinti változás előtti adatokat;

b) a 12. § (3) bekezdése szerinti változás utáni adatokat.

4. A lábrésznek tartalmaznia kell:

a) a 30. § (2) vagy (3) bekezdése szerinti mezőgazdász-záradékot;

b) az 51. § (1) bekezdése szerinti záradékot;

c) az „a vázrajz méretek levételére nem alkalmas” feliratot;

d) szükség esetén a megelőző vagy hatályon kívül helyezendő vázrajz iktatószámára történő hivatkozást;

e) a záradékolás helyét és időpontját, valamint a záradékoló járási hivatal színes körbélyegző lenyomatát;

f) a záradékoló személyének aláírását és ingatlanrendező földmérő minősítésének számát;

g) a készítő aláírását, színes bélyegző lenyomatát, földmérő igazolványa számát, valamint - amennyiben van - ingatlanrendező földmérő minősítésének számát;

h) amennyiben a készítőnek nincs ingatlanrendező minősítése, akkor a minőségtanúsító aláírását, színes bélyegző lenyomatát és az ingatlanrendező földmérő minősítésének számát;

i) a készítés helyét és időpontját.

20. melléklet a 8/2018. (VI. 29.) AM rendelethez

Változási vázrajz több vagyonkezelői jog bejegyzéséhez vagy vázlat a jogilag jelentős tényeknek ingatlan-nyilvántartási feljegyzéséhez

1. A fejlécnek tartalmaznia kell:

a) a készítő földmérő vagy földmérési vállalkozás megnevezését, székhelyét és a munkaszámot;

b) a változással érintett település megnevezését és a fekvés megjelölését;

c) az ingatlan-nyilvántartási célú földmérési adatszolgáltatás iktatószámát;

d) a „VÁLTOZÁSI VÁZRAJZ” vagy a „VÁLTOZÁSI VÁZLAT” feliratot;

e) a változási vázrajznak a 4. § (3) bekezdés a) pontja vagy a 4. § (4) bekezdés c) pontja szerinti megnevezését, a változással érintett helyrajzi számok megjelölésével;

f) a vázrajz méretarányát.

2. A változással érintett térképi kivágatnak tartalmaznia kell:

a) a változással érintett földrészletek és környezetének térképmásolatát;

b) a szolgalommal érintett területek földrészlet-határvonaltól eltérő határvonalát vastag, szaggatott vonallal;

c) a joggal érintett terület területszámítás szerinti azonosítóját.

3. A területkimutatás tartalmazza:

a) a 12. § (2) bekezdése szerinti változás előtti adatokat;

b) a 12. § (3) bekezdése szerinti változás utáni adatokat.

4. A lábrésznek tartalmaznia kell:

a) az 51. § (2) bekezdése szerinti záradékot;

b) az „A jog vagy tény ábrázolása akaratunknak megfelelően történt:” záradékot, valamint az érdekeltek aláírását;

c) az „a vázrajz méretek levételére nem alkalmas” feliratot;

d) szükség esetén a megelőző, vagy hatályon kívül helyezendő vázrajz iktatószámára történő hivatkozást;

e) a záradékolás helyét és időpontját, valamint a záradékoló járási hivatal színes körbélyegző lenyomatát;

f) a záradékoló személyének aláírását és ingatlanrendező földmérő minősítésének számát;

g) a készítő aláírását, színes bélyegző lenyomatát, földmérő igazolványa számát, valamint - amennyiben van - ingatlanrendező földmérő minősítésének számát;

h) amennyiben a készítőnek nincs ingatlanrendező földmérő minősítése, akkor a minőségtanúsító aláírását, színes bélyegző lenyomatát és az ingatlanrendező földmérő minősítésének számát;

i) a készítés helyét és időpontját.

21. melléklet a 8/2018. (VI. 29.) AM rendelethez

A földrészletet terhelő szolgalmi jogok, földhasználati jog és telki szolgalmi jog bejegyzéséhez szükséges változási vázrajz tartalma

1. A fejlécnek tartalmaznia kell:

a) a készítő földmérő vagy földmérési vállalkozás megnevezését, székhelyét és a munkaszámot;

b) a változással érintett település megnevezését és a fekvés megjelölését;

c) az ingatlan-nyilvántartási célú földmérési adatszolgáltatás iktatószámát;

d) a „VÁLTOZÁSI VÁZRAJZ” feliratot;

e) a változási vázrajznak a 4. § (3) bekezdés a) pontja szerinti megnevezését, a változással érintett helyrajzi számok megjelölésével;

f) a vázrajz méretarányát.

2. A változással érintett térképi kivágatnak tartalmaznia kell:

a) a változással érintett földrészletek és környezetének térképmásolatát;

b) a szolgalommal érintett területek földrészlet-határvonaltól eltérő határvonalát vastag, szaggatott vonallal;

c) a joggal, jogi jelleggel vagy ténnyel érintett területrészek területszámítás szerinti azonosítóját.

3. A területkimutatás tartalmazza:

a) a 12. § (2) bekezdése szerinti változás előtti adatokat;

b) a 12. § (3) bekezdése szerinti változás utáni adatokat;

c) a változás utáni földrészleteket érintő szolgalmi és egyéb használati jogok bejegyzését.

4. A lábrésznek tartalmaznia kell:

a) az 51. § (2) bekezdése szerinti záradékot;

b) az „A szolgalmi jog megállapítása akaratunknak megfelelően történt:” záradékot;

c) az „a vázrajz méretek levételére nem alkalmas” feliratot;

d) szükség esetén a megelőző vagy hatályon kívül helyezendő vázrajz iktatószámára történő hivatkozást;

e) a záradékolás helyét és időpontját, valamint a záradékoló járási hivatal színes körbélyegző lenyomatát;

f) a záradékoló személyének aláírását és ingatlanrendező földmérő minősítésének számát;

g) a készítő aláírását, színes bélyegző lenyomatát, földmérő igazolványa számát, valamint - amennyiben van - ingatlanrendező földmérő minősítésének számát;

h) amennyiben a készítőnek nincs ingatlanrendező földmérő minősítése, akkor a minőségtanúsító aláírását, színes bélyegző lenyomatát és az ingatlanrendező földmérő minősítésének számát;

i) a készítés helyét és időpontját.

22. melléklet a 8/2018. (VI. 29.) AM rendelethez

A vezetékjog bejegyzéséhez szükséges változási vázrajz tartalma

1. A fejlécnek tartalmaznia kell:

a) a készítő földmérő vagy földmérési vállalkozás megnevezését, székhelyét és a munkaszámot;

b) a változással érintett település megnevezését és a fekvés megjelölését;

c) az ingatlan-nyilvántartási célú földmérési adatszolgáltatás iktatószámát;

d) a „VÁLTOZÁSI VÁZRAJZ” feliratot;

e) a változási vázrajznak a 4. § (3) bekezdés a) pontja szerinti megnevezését, a változással érintett helyrajzi számok megjelölésével;

f) a vázrajz méretarányát.

2. A változással érintett térképi kivágatnak tartalmaznia kell:

a) az érintett földrészletek és környezetének térképmásolatát;

b) a vezetékjoggal érintett területek földrészlet-határvonaltól eltérő határvonalát vastag, szaggatott vonallal;

c) a vezetékjoggal érintett terület természetbeni szélességét és a területszámítás szerinti azonosítóját.

3. A területkimutatás tartalmazza:

a) a 12. § (2) bekezdése szerinti változás előtti adatokat;

b) a 12. § (3) bekezdése szerinti változás utáni adatokat;

c) a megjegyzés rovatban a vezeték műszaki adatait, továbbá a vezetékjog jogosultját.

4. A lábrésznek tartalmaznia kell:

a) az 51. § (2) bekezdése szerinti záradékot;

b) szükség esetén a megelőző, vagy hatályon kívül helyezendő vázrajz iktatószámára történő hivatkozást;

c) az „a vázrajz méretek levételére nem alkalmas” feliratot;

d) a záradékolás helyét és időpontját, valamint a záradékoló járási hivatal színes körbélyegző lenyomatát;

e) a záradékoló személyének aláírását és ingatlanrendező földmérő minősítésének számát;

f) a készítő aláírását, színes bélyegző lenyomatát, földmérő igazolványa számát, valamint - amennyiben van - ingatlanrendező földmérő minősítésének számát;

g) amennyiben a készítőnek nincs ingatlanrendező földmérő minősítése, akkor a minőségtanúsító aláírását, színes bélyegző lenyomatát és az ingatlanrendező földmérő minősítésének számát;

h) a készítés helyét és időpontját.

23. melléklet a 8/2018. (VI. 29.) AM rendelethez

A társasház, illetve szövetkezeti ház alaprajza

1. A fejlécnek tartalmaznia kell:

a) a készítő földmérő vagy földmérési vállalkozás megnevezését, székhelyét és a munkaszámot;

b) a változással érintett település megnevezését és a fekvés megjelölését;

c) az ingatlan-nyilvántartási célú földmérési adatszolgáltatás iktatószámát;

d) a „VÁLTOZÁSI VÁZRAJZ” feliratot;

e) a társasház vagy szövetkezeti ház helyrajzi számát és címét;

f) a vázrajz méretarányát;

g) a szint számát.

2. A rajzi résznek tartalmaznia kell:

a) a társasház, illetve a szövetkezeti ház szintenkénti alaprajzát;

b) lakásonként a lakás helyrajzi számát és az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzendő területet.

3. A lábrésznek tartalmaznia kell:

a) a készítő aláírását, színes bélyegző lenyomatát, földmérő igazolványa számát, valamint - amennyiben van - ingatlanrendező földmérő minősítésének számát;

b) amennyiben a készítőnek nincs ingatlanrendező földmérő minősítése, akkor a minőségtanúsító aláírását, színes bélyegző lenyomatát és az ingatlanrendező földmérő minősítésének számát;

c) a készítés helyét és időpontját;

d) az „Az alaprajz megfelel a tartalmi követelményeknek. Nyilvántartásba véve!” feliratot;

e) az „az alaprajz méretek levételére nem alkalmas” feliratot;

f) a záradékolás helyét és időpontját, valamint a záradékoló járási hivatal színes körbélyegző lenyomatát;

g) a záradékoló személyének aláírását és ingatlanrendező földmérő minősítésének számát.

24. melléklet a 8/2018. (VI. 29.) AM rendelethez

Használati megosztáshoz szükséges változási vázrajz tartalma

1. A fejlécnek tartalmaznia kell:

a) a készítő földmérő vagy földmérési vállalkozás megnevezését, székhelyét és a munkaszámot;

b) a változással érintett település megnevezését és a fekvés megjelölését;

c) az ingatlan-nyilvántartási célú földmérési adatszolgáltatás iktatószámát;

d) a „VÁLTOZÁSI VÁZRAJZ”, valamint az „Ez a vázrajz ingatlan-nyilvántartási átvezetésre nem használható!” feliratot;

e) a változási vázrajznak a 4. § (4) bekezdés b) pontja szerinti megnevezését, a változással érintett helyrajzi számok megjelölésével;

f) a vázrajz méretarányát.

2. A változással érintett térképi kivágatnak tartalmaznia kell:

a) az érintett helyrajzi számok és környezetének térképmásolatát;

b) a 39. § (1) bekezdésében foglaltak szerinti ábrázolást és számozást.

3. A területkimutatás tartalmazza:

a) a 12. § (2) bekezdése szerinti változás előtti adatokat;

b) a 12. § (3) bekezdése szerinti változás utáni adatokat.

4. A lábrésznek tartalmaznia kell:

a) termőföld esetén a 30. § (2) vagy (3) bekezdése szerinti mezőgazdász-záradékot;

b) a 39. § (2) bekezdése szerinti záradékot;

c) a „Használati megosztás akaratunknak megfelelően történt:” záradékot, az érintett tulajdonosok aláírásával;

d) az „a vázrajz méretek levételére nem alkalmas” feliratot;

e) a záradékolás helyét és időpontját, valamint a záradékoló járási hivatal színes körbélyegző lenyomatát;

f) a záradékoló személyének aláírását és ingatlanrendező földmérő minősítésének számát;

g) a készítő aláírását, színes bélyegző lenyomatát, földmérő igazolványa számát, valamint - amennyiben van - ingatlanrendező földmérő minősítésének számát;

h) amennyiben a készítőnek nincs ingatlanrendező földmérő minősítése, akkor a minőségtanúsító aláírását, színes bélyegző lenyomatát és az ingatlanrendező földmérő minősítésének számát;

i) a készítés helyét és időpontját.

25. melléklet a 8/2018. (VI. 29.) AM rendelethez

Helyszíni jegyzőkönyv tartalma a földrészlet határának kitűzéséről

1. A fejlécnek tartalmaznia kell:

a) a készítő földmérő, vagy földmérési vállalkozás megnevezését, székhelyét és a munkaszámot;

b) a kitűzéssel érintett település megnevezését és a fekvés megjelölését;

c) az ingatlan-nyilvántartási célú földmérési adatszolgáltatás iktatószámát;

d) a „Helyszíni Jegyzőkönyv a ..... hrsz.-ú földrészlet(ek) kitűzéséről” feliratot;

e) a kitűzéssel érintett földrészlet helyrajzi számát.

2. A jegyzőkönyvi résznek tartalmaznia kell:

a) a megbízó nevét és lakcímét;

b) a nyilatkozatokat:

ba) a kitűzött földrészlet tulajdonosának nyilatkozatát, amely a „kitűzés jelenlétemben megtörtént, a kitűzött határpontokat elfogadom - nem fogadom el” szöveget, valamint a kitűzött földrészlet tulajdonosának aláírását tartalmazza;

bb) a kitűzéssel érintett szomszédos ingatlanok tulajdonosainak - kitűzéssel kapcsolatos - nyilatkozatát, amely a „kitűzés jelenlétemben megtörtént, a kitűzött határpontokat elfogadom - nem fogadom el” szöveget, valamint a szomszédok aláírását tartalmazza.

3. A lábrésznek tartalmaznia kell:

a) a készítő aláírását, színes bélyegző lenyomatát, földmérő igazolványa számát, valamint ingatlanrendező földmérő minősítésének számát;

b) a település nevét és a kitűzés időpontját.

26. melléklet a 8/2018. (VI. 29.) AM rendelethez

Az Fttv. 14. § (8) bekezdése alapján készítendő kitűzési vázrajz tartalma

1. A fejlécnek tartalmaznia kell:

a) a készítő földmérő vagy földmérési vállalkozás megnevezését, székhelyét és a munkaszámot;

b) a változással érintett település megnevezését és a fekvés megjelölését;

c) az ingatlan-nyilvántartási célú földmérési adatszolgáltatás iktatószámát;

d) a „KITŰZÉSI VÁZRAJZ” feliratot;

e) a vázrajz méretarányát;

f) az „a ..... helyrajzi számú földrészlet kitűzése a 2012. évi XLVI. törvény 14. § (8) bekezdése alapján történt” feliratot.

2. A változással érintett térképi kivágatnak tartalmaznia kell:

a) a változással érintett földrészletek és környezetének térképmásolatát;

b) a kitűzött földrészlet-határpontokat a 8. melléklet szerinti jelöléssel;

c) a kitűzött és szomszédos földrészletek helyrajzi számait, az alrészletek betűjelét és a művelési ágak megnevezését;

d) a kitűzött földrészlet kitűzési és azzal közvetlen szomszédos földrészletek természetbeni méreteit.

3. A területkimutatás tartalmazza:

a) a 12. § (2) bekezdése szerinti változás előtti adatokat;

b) a 12. § (3) bekezdése szerinti változás utáni adatokat, ahol területi eltérés esetén - külterületi földrészleteknél - a területi eltérést községi területi gyűjtőben kell elszámolni.

4. A lábrésznek tartalmaznia kell:

a) a 43. § (3) bekezdése szerinti záradékot;

b) a 42. § (1) bekezdése szerinti záradékot;

c) az „a vázrajz méretek levételére nem alkalmas” feliratot;

d) a kitűzéssel érintett és szomszédos földrészletek tulajdonosainak aláírását;

e) a záradékolás helyét és időpontját, valamint a záradékoló járási hivatal színes körbélyegző lenyomatát;

f) a vizsgálatot végző járási hivatali személy aláírását és ingatlanrendező földmérő minősítésének számát;

g) a készítő aláírását, színes bélyegző lenyomatát, valamint ingatlanrendező földmérő minősítésének számát;

h) a készítés helyét és időpontját.

27. melléklet a 8/2018. (VI. 29.) AM rendelethez

Földrészlet kitűzéséről készítendő vázlat tartalma

1. A fejlécnek tartalmaznia kell:

a) a készítő földmérő vagy földmérési vállalkozás megnevezését, székhelyét és a munkaszámot;

b) a kitűzéssel érintett település megnevezését és a fekvés megjelölését;

c) az ingatlan-nyilvántartási célú földmérési adatszolgáltatás iktatószámát;

d) a „KITŰZÉSI VÁZLAT” feliratot;

e) az „a ..... helyrajzi számú földrészlet kitűzéséről” feliratot;

f) a vázlat méretarányát.

2. A kitűzéssel érintett földrészlet térképi kivágatának tartalmaznia kell:

a) a kitűzéssel érintett földrészletek és környezetének térképmásolatát;

b) a 11. melléklet szerinti jelöléseket;

c) a kitűzött és szomszédos földrészletek helyrajzi számait, az alrészletek betűjelét és művelési ágak megírását;

d) a kitűzött és a szomszédos földrészleteknek a 11. mellékletben meghatározott méreteit;

e) a 21. § (3) bekezdés f), g), j) és l) pontjában meghatározottakat.

3. A lábrésznek tartalmaznia kell:

a) a 43. § (2) és (3) bekezdése szerinti megfelelő záradékot és a 43. § (2) bekezdéséhez tartozó területi adatot;

b) az „a vázlat méretek levételére nem alkalmas” feliratot;

c) a nyilvántartásba vétel helyét és időpontját, valamint a nyilvántartásba vevő járási hivatal színes körbélyegző lenyomatát;

d) a vizsgálatot végző járási hivatali személy aláírását és ingatlanrendező földmérő minősítésének számát;

e) a készítő aláírását, színes bélyegző lenyomatát, valamint ingatlanrendező földmérő minősítésének számát;

f) a készítés helyét és időpontját.

28. melléklet a 8/2018. (VI. 29.) AM rendelethez

Földrészlet kitűzéséről készítendő vázrajz tartalma

1. A fejlécnek tartalmaznia kell:

a) a készítő földmérő vagy földmérési vállalkozás megnevezését, székhelyét és a munkaszámot;

b) a kitűzéssel érintett település megnevezését és a fekvés megjelölését;

c) az ingatlan-nyilvántartási célú földmérési adatszolgáltatás iktatószámát;

d) a „KITŰZÉSI VÁZRAJZ” feliratot;

e) a vázrajz méretarányát;

f) az „a ..... helyrajzi számú földrészlet kitűzéséről” feliratot.

2. A kitűzéssel érintett földrészlet térképi kivágatának tartalmaznia kell:

a) a kitűzéssel érintett földrészletek és környezetének térképmásolatát;

b) a kitűzött földrészlet-határpontokat a 11. melléklet szerinti jelöléssel;

c) a kitűzött és szomszédos földrészletek helyrajzi számait, alrészletek betűjelét és a művelési ágak megírását;

d) a kitűzött földrészlet kitűzési méreteit;

e) a 43. § (2) bekezdéséhez tartozó területi adatok és jelölések megírását.

3. A lábrésznek tartalmaznia kell:

a) a 43. § (2) és (3) bekezdése szerinti megfelelő záradékot;

b) az „a vázrajz méretek levételére nem alkalmas” feliratot;

c) a nyilvántartásba vétel helyét és időpontját, valamint a nyilvántartásba vevő járási hivatal színes körbélyegző lenyomatát;

d) a vizsgálatot végző járási hivatali személy aláírását és ingatlanrendező földmérő minősítésének számát;

e) a készítő aláírását, színes bélyegző lenyomatát, valamint ingatlanrendező földmérő minősítésének számát;

f) a készítés helyét és időpontját.

29. melléklet a 8/2018. (VI. 29.) AM rendelethez

A műszaki leírás tartalma

1. A fejléc tartalma:

a) a készítő földmérő vagy földmérési vállalkozás megnevezése, székhelye és a munkaszáma;

b) a változással érintett település és annak fekvésének megnevezése;

c) az ingatlan-nyilvántartási célú földmérési adatszolgáltatás iktatószáma;

d) a „MŰSZAKI LEÍRÁS” megnevezés.

2. A munka megnevezése.

3. Megbízó neve és címe.

4. Felhasznált alapadatok jegyzéke.

5. A munkához használt mérőműszer típusa és gyári száma.

6. A munka elvégzésének rövid leírása.

7. A munkára vonatkozó egyéb feljegyzés.

8. A munkavégzéskor tapasztalt eltérések és dokumentációhivatkozások.

9. A munka minőségét tanúsító neve, valamint ingatlanrendező földmérő minősítésének a száma.

10. A készítő és minőségtanúsító aláírása.

11. A készítés helye és időpontja.

30. melléklet a 8/2018. (VI. 29.) AM rendelethez

Vizsgálat és záradékolás iránti kérelem tartalma

1. A kérelem fejlécének az alábbiakat kell tartalmaznia:

a) „Tisztelt ............. Járási Hivatal!

b) Alulírott ......... (név) kérem, az általam készített változási munkarészeket vizsgálat és záradékolás céljából átvenni szíveskedjen.”

c) Soron kívüli eljárást kérek: igen / nem

2. Munka megnevezése:

a) Település neve és fekvése: ....................

b) Változás fajtája: ....................................

c) Hrsz.: .....................................................

3. Térképtári adatszolgáltatási adatállomány:

a) Típusa: digitális adatszolgáltatás .......... programból

b) Neve: ........................................................................

c) Iktatószáma: ..............................................................

4. Záradékolásra leadott adatállomány:

a) Típusa: digitális szerkesztés ......... programban

b) Neve: ........................

c) Formátuma: ..............

5. Adathordozó: .........................

6. Adatszolgáltatási számla és záradékolási számla számai: ....................

7. Melléklet: 1 db .............. munkarész dossziéban.

8. A záradékolt vázrajzokat az alábbi címre kérném megküldeni: a földmérő vállalkozó vagy vállalkozás vagy a megrendelő neve (székhelyének címe)

9. A járási hivatali vizsgálatra, záradékolásra leadás dátuma.

10. Az átadó és átvevő aláírása.

31. melléklet a 8/2018. (VI. 29.) AM rendelethez

Földmérési és térképészeti munkák bejelentése

...............................................................................
a bejelentő nyilvántartási száma
...............................................................................
a járási hivatal nyilvántartási száma

1. A bejelentő földmérő neve és címe: .......................................................................................

2. Földmérő igazolvány száma: ..................................................................................................

3. A megbízó neve és címe: ........................................................................................................

4. A munkával érintett település(ek) neve: .................................................................................

5. A munkával érintett helyrajzi számok: ...................................................................................

6. A felmérendő terület nagysága: ................................................. hektár, vagy a vonalas létesítmény hossza: ................................................ km

7. A munka rövid leírása: ...........................................................................................................

8. A készítendő térképi adatállomány formátuma: ............................................................. és/vagy a készítendő analóg térkép méretaránya: ..........................................................................

9. Szintvonalas magassági ábrázolás esetén az alapsz....................................................... méter

10. A munka megkezdésének időpontja: 20......... év ......................... hó ............ nap

11. A munka befejezésének várható időpontja: 20........... év ..................... hó ............. nap

12. Egyéb megjegyzések: .............................................................................................................

13. A munkaterület vázlatát - amennyiben az az adatokból egyértelműen nem állapítható meg - a bejelentőlap hátoldalán vagy külön vázlaton - az EOTR koordinátahálózatának feltüntetésével - kell ábrázolni.

Kelt: ........................... 20.... év ..................... hó .... nap

.......................................
bejelentő aláírása

32. melléklet a 8/2018. (VI. 29.) AM rendelethez * 


  Vissza az oldal tetejére