A Rendőrségről szóló 1994. évi XXXIV. törvény 101. § (2) bekezdés f) pontjában kapott felhatalmazás alapján, a Kormány tagjainak feladat- és hatásköréről szóló 94/2018. (V. 22.) Korm. rendelet 40. § (1) bekezdés 20. pontjában meghatározott feladatkörömben eljárva – a Kormány tagjainak feladat- és hatásköréről szóló 94/2018. (V. 22.) Korm. rendelet 109. § 1. pontjában meghatározott feladatkörében eljáró igazságügyi miniszterrel egyetértésben – a következőket rendelem el:
1. § (1) A gyülekezési jogról szóló 2018. évi LV. törvény (a továbbiakban: Gytv.) szerinti közterületi gyűlésre vonatkozó bejelentés (a továbbiakban: bejelentés) beérkezését követően a gyűlés helyszíne szerint illetékes rendőrkapitányság, Budapesten megtartani tervezett gyűlés esetén a Budapesti Rendőr-főkapitányság (a továbbiakban együtt: gyülekezési hatóság) haladéktalanul megvizsgálja, hogy
a) a bejelentés tartalmazza-e a Gytv. által meghatározott kötelező tartalmi elemeket,
b) a bejelentett összejövetel megfelel-e a gyűlés Gytv. szerinti fogalmának,
c) a gyűlés szervezője (a továbbiakban: szervező) megfelel-e a Gytv. szerinti feltételeknek, és
d) a gyűlés bejelentés szerinti helyszíne közterületnek minősül-e.
(2) Ha a gyülekezési hatóság megállapítja, hogy a bejelentés nem tartalmazza hiánytalanul a Gytv. által előírt valamennyi elemet,
a) személyesen tett bejelentés esetén
aa) a bejelentő a gyülekezési hatóság közvetlen felhívására a hiánypótlást – jegyzőkönyv felvétele mellett – helyben elvégezheti,
ab) ha az aa) alpontban meghatározottakra nincs lehetőség, a gyülekezési hatóság egyeztetés keretében – a gyűlés bejelentés szerinti időpontjára figyelemmel, határidő tűzésével – szóban hívja fel a bejelentőt a hiány pótlására, és erről jegyzőkönyvet készít, amelynek egy példányát a bejelentőnek átadja,
b) írásban tett bejelentés esetén a gyülekezési hatóság a bejelentőt – a gyűlés bejelentés szerinti időpontjától függően – határidő tűzésével írásban vagy rövid úton hívja fel hiánypótlásra.
(3) Ha a gyülekezési hatóság egyeztetést tart, a (2) bekezdés b) pontja szerinti felhívásban a hiánypótlás határnapjaként legkésőbb az egyeztetés időpontját jelöli meg.
(4) Ha a szervező rövid úton történő elérhetősége a bejelentésben közölt adatok alapján nem biztosított, a gyülekezési hatóság felhívja a szervező figyelmét, hogy a kapcsolattartás biztosítása érdekében adja meg telefonszámát, elektronikus levelezési címét vagy az elektronikus ügyintézés részletszabályairól szóló kormányrendelet szerinti biztonságos kézbesítési szolgáltatási címét.
2. § (1) A Gytv. szerinti sürgős gyűlés megtartására irányuló bejelentés esetén a gyülekezési hatóság haladéktalanul megvizsgálja, hogy
a) a bejelentés adatai alapján a bejelentési határidő megtartása a gyűlés célját valóban veszélyezteti-e, és
b) a gyűlés bejelentése a gyülekezési hatóságnál az arra okot adó esemény bekövetkezését követően haladéktalanul megtörtént-e.
(2) Ha az (1) bekezdés szerinti vizsgálat alapján a gyülekezési hatóság azt állapítja meg, hogy a bejelentési határidő megtartása a gyűlés célját nem veszélyezteti, vagy a gyűlést nem haladéktalanul az arra okot adó esemény bekövetkezését követően jelentették be, erről a gyülekezési hatóság a szervezőt a lehetőség szerint megtartott egyeztetésen vagy rövid úton tájékoztatja. A gyülekezési hatóság a tájékoztatásban a szervező figyelmét felhívja a gyülekezési joggal visszaélés szabálysértés jogkövetkezményeire.
3. § Ha a gyülekezési hatóság a tényállás tisztázása során azt észleli, hogy a gyűlés helyszíne nem közterület, erre a szervező figyelmét felhívja, és tájékoztatja a gyűlés szervezésének jogkövetkezményeiről.
4. § Ha a gyülekezési hatóság azt állapítja meg, hogy a gyűlés a bejelentett helyszínre figyelemmel más gyülekezési hatóság illetékességi területét is érinti, erről a helyszínnel érintett másik gyülekezési hatóságot azonnal, rövid úton értesíti, majd soron kívül megküldi a bejelentést és – ha arra sor került – a lefolytatott egyeztetésről készített jegyzőkönyvet, illetve szükség esetén közös egyeztetést kezdeményez.
5. § (1) A gyülekezési hatóság a közrendet veszélyeztető körülmény mérlegelése érdekében a gyűlés bejelentés szerinti időpontja és a gyülekezési hatóság döntésének meghozatalára nyitva álló határidő megjelölésével kikéri különösen a gyűlés helyszínével érintett bíróság elnökének álláspontját arról, hogy a bejelentésben megjelölt gyűlés alkalmas-e arra, hogy a bíróság működését megzavarja.
(2) Ha azt a gyűlés kapcsán rendelkezésre álló információk indokolják, a gyülekezési hatóság – a döntéshozatal érdekében – megkeresheti a gyűléssel érintett szerveket, illetve azokat a belügyminiszter irányítása alá tartozó szerveket (a továbbiakban együtt: belügyi szerv), amelyek a gyűlés lebonyolítása során a közrend és közbiztonság fenntartásában feladatkörükben érintettek.
(3) A belügyi szerv a (2) bekezdés szerinti megkeresés esetén – a gyűlés bejelentésének elbírálására a gyülekezési hatóság rendelkezésére álló határidőre figyelemmel – álláspontjáról soron kívül tájékoztatja a gyülekezési hatóságot.
(4) Ha a gyűlés helyszíne, időtartama miatt az a közúti közlekedésre vagy a tömegközlekedésre jelentős hatással jár, a gyülekezési hatóság – a gyűlés bejelentés szerinti időpontja és a gyülekezési hatóság döntésének meghozatalára nyitva álló határidő megjelölésével – megkeresheti a közút kezelőjét, illetve a tömegközlekedési eszköz üzemeltetőjét a gyűlés közlekedésre gyakorolt várható hatásának tisztázása érdekében.
6. § Ha a gyűlés közúton kerül megtartásra, a gyülekezési hatóság a forgalomkorlátozás várható mértékéről – a gyűlés helyszínének, útvonalának, időpontjának és a résztvevők várható létszámának megjelölésével – értesíti
a) a gyűléssel érintett közút kezelőjét és
b) a gyűléssel érintett közutat használó tömegközlekedési, valamint indokolt esetben a távolsági közlekedést bonyolító eszköz üzemeltetőjét.
7. § (1) A gyülekezési hatóság a Gytv. 11. § (4) bekezdése és a 13. § (5) bekezdése szerinti határozatában rögzítendő feltételek meghatározása során figyelembe veszi különösen
a) a gyűlés bejelentés szerinti időtartama és helyszíne alapján a gyűlésnek mások magán- és családi életének védelméhez való jogára, otthonának nyugalmára, a szabad mozgáshoz, tartózkodási hely szabad megválasztásához való jogára gyakorolt hatását,
b) a gyűlés helyszínének kiterjedését, útvonalának hosszát, annak a közlekedés rendjére, ezzel mások szabad mozgáshoz, tartózkodási hely szabad megválasztásához való jogára gyakorolt hatását,
c) a diplomáciai vagy nemzetközi jogon alapuló egyéb mentességet élvező, Magyarországon tartózkodó személy vonatkozásában vállalt kötelezettség teljesítéséhez, valamint a bíróságok zavartalan működéséhez fűződő érdekeket,
d) a szervezővel való hatékony kapcsolattartás és a résztvevők helyszíni tájékoztatásának biztosításához fűződő érdeket,
e) a gyűlés helyszínére és a résztvevők számára figyelemmel a megfelelő rendezői létszám biztosítására vonatkozó előírást, a rendezők megfelelő térközönkénti, illetve csomóponti elhelyezkedését, továbbá a szervezővel való kapcsolattartásuk módját,
f) a biztonsági rendszabályok meghatározása keretében a gyűlés helyszínét és a résztvevők bejelentésben megjelölt létszámát,
g) a Gytv. 9. § (2) bekezdésében foglalt esetben a védőfelszerelés, egyenruha vagy azzal összetéveszthető ruházat viselésére, valamint az arc eltakarására vonatkozó információkat.
(2) A gyülekezési hatóság az (1) bekezdésben meghatározott feltételek meghatározása körében
a) indokolt esetben, az ahhoz elengedhetetlenül szükséges mértékben a diplomáciai vagy nemzetközi jogon alapuló egyéb mentességet élvező, Magyarországon tartózkodó személy tartózkodási helyére, útvonalára, a bíróság épületének elhelyezkedésére figyelemmel a gyülekezési jog gyakorlására átmenetileg, a személy- vagy létesítménybiztosítási feladat végrehajtásához szükséges ideig igénybe nem vehető biztonsági területet határozhat meg,
b) a gyűlés idejére a rendőrség képviselője és a szervező közötti folyamatos kapcsolattartást írhat elő,
c) előírhatja a hangosító eszközök számát, elhelyezését, közvetítő eszközök alkalmazását a szükséges technikai berendezések alkalmazása keretében, a résztvevők bejelentésben megjelölt számára figyelemmel,
d) rendelkezhet menekülési útvonalak, elsősegély nyújtására szolgáló helyek kijelöléséről, a gyűlés egészségügyi biztosításának megszervezéséről,
e) biztonsági szabályokat, időszakos korlátozásokat határozhat meg a Gytv. szerinti, a gyűlés békés jellegét biztosító korlátozások körében meghatározott tilalmak betartásának ellenőrzése érdekében.
8. § (1) A gyülekezési hatóság a Gytv. által meghatározott, a gyűlést megtiltó, valamint a Gytv. 11. § (4) bekezdése és 13. § (5) bekezdése alapján hozott határozatát haladéktalanul közzéteszi a rendőrség központi honlapján (a továbbiakban: honlap) anonimizált formában úgy, hogy abból a szervező nevén túl további személyes adat ne legyen megismerhető.
(2) Ha a bíróság a felülvizsgálat eredményeként a gyülekezési hatóság határozatát megváltoztatja, a gyülekezési hatóság intézkedik az ítélet rendelkező részének a honlapon történő soron kívüli közzétételéről.
(3) A gyülekezési hatóság a már közzétett határozatokat nem távolíthatja el. A gyülekezési hatóság
a) a bíróság döntésével nem érintett határozatát a gyűlés megtartását követő tizenötödik napot követő munkanapon,
b) ha a határozat mint közigazgatási cselekmény jogszerűségének a vizsgálata során a határozat megsemmisítésére, megváltoztatására vagy hatályon kívül helyezésére kerül sor, akkor a gyűlés megtiltásáról szóló határozatot a gyűlés bejelentés szerinti időpontját követő munkanapon, a Gytv. 11. § (4) és 13. § (5) bekezdése alapján hozott határozatot pedig a gyűlés időpontját követő munkanapon
a honlap elkülönült, archiválásra szolgáló részébe áthelyezi, és biztosítja, hogy a honlapon az „archívum” menüpont is megjelölésre kerüljön.
9. § (1) A gyűlés helye szerint illetékes rendőrkapitányság, Budapesten a Budapesti Rendőr-főkapitányság vezetője (a továbbiakban: rendőri vezető) a gyűlés bejelentését követően a bejelentésben foglalt adatok, az esetlegesen megtartott egyeztetésen elhangzottak, valamint a gyűléssel kapcsolatban rendelkezésre álló egyéb adatok alapján – a szervező erre vonatkozó kérésének lehetőség szerinti figyelembevétele mellett – meghatározza a gyűlés biztosításának módját, és dönt arról, hogy a gyűlésen a rendőrség képviselője részt vegyen-e.
(2) Az (1) bekezdésben foglaltak alapján a rendőri vezető szükség szerint kijelöli
a) a rendőrség képviseletére a gyűlés helyszínén jogosult személyt (a továbbiakban: rendbiztos),
b) a biztosítás parancsnokát a gyűlés biztosításával kapcsolatos feladatok irányítása érdekében,
c) a biztosítás helyszíni parancsnokát vagy parancsnokait, ha a gyűlés több helyszínen zajlik.
(3) A rendőri vezető gondoskodik a gyűlés biztosításának előkészítéséről. Ha a gyűlés jellege vagy egyéb körülmény, így különösen a résztvevők várható létszáma azt indokolja, a gyülekezési hatóság tájékoztatja a szervezőt a gyűlésnek a mentésről szóló 5/2006. (II. 7.) EüM rendelet szerinti biztosításával kapcsolatos rendelkezéseiről.
(4) A közterületen tartott gyűlés biztosítására, a közlekedés rendjének fenntartására, a gyűlés esetleges feloszlatására a biztosítás parancsnoka tervet (a továbbiakban: biztosítási terv) készít, amely tartalmazza, hogy a gyűlés rendjének fenntartásában milyen erők, milyen formában működnek közre.
(5) Ha a Rendőrségről szóló törvényben meghatározott fokozott ellenőrzés kerül elrendelésre, az elrendelés tényének, kezdő és befejező időpontjának, valamint a fokozott ellenőrzéssel érintett terület megjelölésének a honlapon való közzétételéről a rendőri vezető gondoskodik.
(6) Az (1)–(5) bekezdés – a rendőrség Gytv.-ben meghatározott, a gyűlés békés megtartása és a közrend fenntartása érdekében szükséges feladatai ellátása érdekében – a bejelentéshez nem kötött gyűlések esetében is megfelelően alkalmazandó.
10. § (1) A szervezővel való együttműködés, valamint a szervező, illetve a gyűlés vezetője (a továbbiakban: vezető) és a rendőrség közötti kapcsolattartás elősegítése érdekében a rendőri vezető rendbiztost jelöl ki az olyan gyűlés esetén, amelyen a gyűlés jellege vagy egyéb körülmény, így különösen a résztvevők várható létszáma a részvételét indokolja.
(2) A rendbiztos ebben a minőségében a biztosítás parancsnokának az irányítása alatt áll, utasítást a biztosítás helyszíni parancsnokától nem fogadhat el. A rendbiztosi feladatokat a biztosítás parancsnoka és a biztosítás helyszíni parancsnoka nem láthatja el.
11. § A rendbiztos
a) a gyűlést megelőzően felveszi a kapcsolatot a szervezővel és a vezetővel, és tájékozódik, hogy a rend fenntartása érdekében milyen intézkedést tett, illetve tervez, ha szükséges, további intézkedéseket javasol, azokról egyeztet,
b) figyelemmel kíséri a gyűlés szervezésének folyamatát, a szervező vagy a vezető személyében bekövetkezett esetleges változást,
c) ha a gyűlés jellege vagy a megjelenő résztvevők száma indokolja, a szervezővel szemlét kezdeményez,
d) a biztosítási terv elkészítésében közreműködik,
e) a szervezővel és a vezetővel – a gyülekezési hatóság által szükségesnek tartott mértékben és részletességgel – ismerteti a közreműködő rendőri erők feladatait, tevékenységét, illetve a rendezőkkel való együttműködés formáit,
f) figyelemmel kíséri a gyűlés megtartásának törvényességét, továbbá bejelentett gyűlés esetén azt is, hogy annak megtartására a bejelentésben foglaltaknak megfelelően kerül-e sor,
g) a gyűlés résztvevőinek a törvényességet veszélyeztető magatartása esetén a vezető figyelmét felhívja törvényi kötelezettségére, javaslatokat tesz és segítséget nyújt számára a gyűlés rendjének helyreállításához,
h) felhívja a vezető figyelmét a Gytv.-ben meghatározott, a gyűlés feloszlatására vonatkozó kötelezettségére, ha arra okot adó körülményt észlel,
i) ha a szervező vagy vezető nem ismert, a vezető személyét megállapítja.
12. § Ha a szervező vagy a vezető nem tesz eleget a Gytv. által meghatározott, a gyűlés befejezésével kapcsolatos kötelezettségeinek, a biztosítás parancsnoka intézkedik a gyűlés mulasztással érintett helyszínének megfelelő dokumentálására, amelyet a gyűlés biztosításáról készítendő rendőri jelentéshez mellékel.
13. § Ez a rendelet 2018. október 1-jén lép hatályba.
14. § Hatályát veszti a rendezvények rendjének biztosításával kapcsolatos rendőri feladatokról szóló 15/1990. (V. 14.) BM rendelet.
