A tűz elleni védekezésről, a műszaki mentésről és a tűzoltóságról szóló 1996. évi XXXI. törvény 47. § (6) bekezdés c) pontjában kapott felhatalmazás alapján, a Kormány tagjainak feladat- és hatásköréről szóló 94/2018. (V. 22.) Korm. rendelet 40. § (1) bekezdés 8. pontjában meghatározott feladatkörömben eljárva - a Kormány tagjainak feladat- és hatásköréről szóló 94/2018. (V. 22.) Korm. rendelet 79. § 5. pontjában meghatározott feladatkörében eljáró agrárminiszterrel egyetértésben -,
a 2. alcím és az 1. melléklet tekintetében Magyarország címerének és zászlajának használatáról, valamint állami kitüntetéseiről szóló 2011. évi CCII. törvény 24. § (6) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, a Kormány tagjainak feladat- és hatásköréről szóló 94/2018. (V. 22.) Korm. rendelet 40. § (1) bekezdés 6., 24. és 26. pontjában meghatározott feladatkörömben eljárva
a következőket rendelem el:
1. § Az erdők tűz elleni védelméről szóló 4/2008. (VIII. 1.) ÖM rendelet (a továbbiakban: R1.) 3. § (1) és (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:
„(1) A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (a továbbiakban: NÉBIH) az erdőket erdőrészletenként az 1. mellékletben meghatározott szempontok alapján tűzvédelmi kategóriába sorolja, és a besorolást hivatalos honlapján térképi és táblázatos formában közzéteszi.
(2) A területileg illetékes kormányhivatal erdészeti hatóságként eljáró járási hivatala (a továbbiakban: erdészeti hatóság) a tűzvédelmi besorolást a körzeti erdőtervek készítésekor felülvizsgálhatja.”
2. § Az R1. 5. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) A NÉBIH és a Belügyminisztérium Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság (a továbbiakban: OKF) együttműködve a közepes mértékben és a nagymértékben veszélyeztetett megyékre megyei védelmi tervet készít. A megyei védelmi tervet a NÉBIH és az OKF a hivatalos honlapján közzéteszi.”
3. § Az R1. 8. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„8. § (1) Az erdőgazdálkodó köteles jól látható módon az erdőben történő tűzrakásra, a nyílt láng használatára, a dohányzás szabályaira, fokozott tűzveszély időszakának kihirdetéséről szóló tájékoztató elérhetőségére és a tűzjelzés módjára vonatkozó figyelmeztető, tájékoztató táblákat elhelyezni. A figyelmeztető, tájékoztató táblákat az erdőbe vezető erdészeti magánutak, épített közelítő nyomok, jelzett turistautak bejáratánál, erdészeti közjóléti létesítményeknél, erdei szálláshelyeknél, erdei iskoláknál, valamint a tűzrakó helyeken kell elhelyezni.
(2) Fedett helyen az (1) bekezdés szerinti tábla helyett plakát is elhelyezhető.”
4. § Az R1. „Erdőtüzek elleni védelem információs rendszere” alcíme helyébe a következő alcím lép:
„Erdőtüzek elleni védelem információs rendszere és a fokozott tűzveszély időszaka meghatározásának részletes szabályai
15. § Erdőterületet érintő tüzek esetén az erdészeti hatóságot és a területileg illetékes megyei, fővárosi katasztrófavédelmi igazgatóságot, valamint a NÉBIH-et és az OKF-et kölcsönös tájékoztatási kötelezettség terheli.
16. § A NÉBIH a rendelkezésre álló adatok alapján végzi
a) az éves erdőtűz elleni védelem javítását célzó tervek és programok elkészítését,
b) az országos erdőtűz adattár vezetését.
17. § (1) Az országos erdőtűz adattár tartalmazza:
a) az első riasztás dátumát és időpontját (év, hónap, nap, óra, perc), amikor a megyei, fővárosi katasztrófavédelmi igazgatóságot tájékoztatták a tűz észleléséről,
b) az első beavatkozás dátumát és időpontját (év, hónap, nap, óra, perc), amikor az első tűzoltóegységek megérkeztek az erdőtűz helyszínére,
c) a tűz eloltásának dátumát és időpontját (év, hónap, nap, óra, perc), amikor a tüzet teljesen eloltották, és az utolsó tűzoltóegységek elhagyták az erdőtűz helyszínét,
d) a tűz keletkezésének helyszínét (a település neve és KSH kódszáma),
e) a tűz feltételezett kiindulási pontját,
f) a teljes leégett területet (hektárban),
g) a leégett terület megoszlását hektárban a Közösségen belüli erdők és környezeti kölcsönhatások megfigyeléséről szóló 2152/2003/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet végrehajtására vonatkozó részletes szabályok megállapításáról szóló, 2006. november 7-i 1737/2006/EK bizottsági rendelet (a továbbiakban: 1737/2006/EK rendelet) előírásai alapján (erdő, egyéb fás terület, egyéb terület bontásban),
h) a tűz tényleges vagy feltételezett keletkezésének okát az 1737/2006/EK rendelet előírásai alapján (1. ismeretlen; 2. természetes ok; 3. baleset vagy hanyagság, azaz emberi tevékenységgel kapcsolatos, de nem szándékos tűzokozás; 4. szándékosság, gyújtogatás),
i) a tűz típusát,
j) a tűz során károsodott vegetációtípusok területi megoszlását és az elégett biomassza mennyiségét,
k) a károsodott erdőrészletek felsorolását,
l) a károsodott erdőrészletekből leégett terület nagyságát,
m) a károsodott erdőrészletekben a tűz intenzitását,
n) a leégett terület alakját,
o) a károsodott erdőrészletek faállomány szintű adatait,
p) a tűzesettel kapcsolatos erdőfelügyeleti intézkedések rövid leírását,
q) az 50 hektár feletti erdőtüzek esetén a leégett terület határát ábrázoló térképet.
(2) Az (1) bekezdésben meghatározott adatok közül az a)-i) pontban meghatározottakat az OKF szolgáltatja a tűz keletkezése után 72 órán belül.
(3) Ha a tűzoltóság a tűzoltásban nem vett részt, a NÉBIH az erdőtüzet utólag jelzi az OKF-nek, és gondoskodik arról, hogy a tűzeset bevezetésre kerüljön az erdőtűz adattárba.
17/A. § (1) A fokozott tűzveszély időszakát
a) az Európai Erdőtűz-információs Rendszer,
b) az Országos Erdőtűz Adattár,
c) az Országos Erdőállomány Adattár,
d) az Országos Meteorológiai Szolgálat által szolgáltatott 24 és 72 órás meteorológia-előrejelzési adatok,
e) az elmúlt 5 év szabadtéri tűzkárainak statisztikai adatai
figyelembevételével kell meghatározni.
(2) A fokozott tűzveszély időszakának meghatározáshoz szükséges adatfeldolgozást és azok tűzkockázati szempontú elsődleges szakértői kiértékelését, valamint a fokozott tűzveszéllyel érintett vagy azzá váló területek térinformatikai lehatárolását és közzétételét a NÉBIH napi rendszerességgel, folyamatosan végzi. A lehatárolás tűzkockázat értékelő rendszer által számított tűz időjárási index értékhez is köthető.
(3) Fokozott tűzveszély időszakának várható bekövetkezése, illetve változása esetén a NÉBIH az azt megelőző nap 10.00 óráig tájékoztatja az OKF-et, és intézkedési javaslatot tesz az érintett területek lehatárolására, továbbá az Evt. 67. § (1) bekezdése szerint szükséges tájékoztatások közzétételi módjára. Az OKF 12.00 óráig szakmai indoklással kezdeményezheti a javaslat módosítását. A NÉBIH az egyeztetés alapján legkésőbb 14.00 óráig gondoskodik a tájékoztatás közzétételéről.
(4) Véleményeltérés esetén a fokozott tűzveszély időszakát a nagyobb kiterjedésű, fokozottan tűzveszélyes területre vonatkozó lehatárolás figyelembevételével kell meghatározni, és a véleményeltérés tisztázására szakértői egyeztetést kell összehívni.
(5) A fokozott tűzveszély időszakával érintett területek lehatárolását tartalmazó térképet - fejlécében az aktuális dátum feltüntetésével - a NÉBIH honlapján kell közzétenni. A térképet mindennap 01.00 óráig aktualizálni kell.
(6) A fokozott tűzveszély időszakának meghatározása során figyelembe vett adatokat, a meghatározás módját, valamint az ezzel kapcsolatos javaslatokat és dokumentumokat öt évig meg kell őrizni.
(7) A fokozott tűzveszély időszakának tényét és annak tartamát az arra okot adó körülmény megszűnését követő 5 évig a NÉBIH honlapján bárki által hozzáférhető módon kell biztosítani.”
5. § Az R1.
a) 2. §-ában a „kezelésükben” szövegrész helyébe a „vagyonkezelésükben” szöveg,
b) 12. § (1) bekezdés nyitó szövegrészében a „tűzgyújtási tilalom ideje” szövegrész helyébe a „fokozott tűzveszély időszaka” szöveg,
c) 13. § (1) bekezdésében az „A lakott erdészházaknál” szövegrész helyébe a „Lakott erdei épületekben” szöveg
lép.
6. § Hatályát veszti az R1. 12. § (1) bekezdés a) pontja.
7. § (1) A belügyminiszter által alapított és adományozott elismerésekről szóló 37/2012. (VIII. 2.) BM rendelet (a továbbiakban: R2.) 26/B. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Az emlékplakett adományozása pályázat útján kezdeményezhető. Az emlékplakettet évenként
a) egy, a pályázat benyújtásának évében vagy az azt megelőző három évben Magyarországon üzembe helyezett létesítmény tervezéséért, valamint
b) egy, az a) pont szerinti létesítmény kivitelezéséért
felelős természetes személy nyerheti el.”
(2) Az R2.
a) 26/B. § (1) bekezdésében a „vízi létesítmények” szövegrész helyébe a „vízilétesítmény” szöveg,
b) 26/B. § (4) bekezdésében az „a tervezésért és a kivitelezésért” szövegrész helyébe az „egy, a tervezésért és egy, a kivitelezésért” szöveg,
c) 26/B. § (4a) bekezdésében a „nyolc” szövegrész helyébe a „hat” szöveg,
d) 60. §-ában a „2018 novemberében” szövegrész helyébe a „2019 második negyedévében” szöveg
lép.
(3) Az R2. 32. melléklete az 1. melléklet szerint módosul.
8. § Ez a rendelet a kihirdetését követő 8. napon lép hatályba.
1. Az R2. 32. melléklet 2. és 3. pontja helyébe a következő rendelkezések lépnek:
„2. Az emlékplakettet évenként
a) egy, a pályázat benyújtásának évében vagy az azt megelőző három évben Magyarországon üzembe helyezett létesítmény tervezéséért, valamint
b) egy, az a) pont szerinti létesítmény kivitelezéséért
felelős természetes személy nyerheti el.
3. A pályázatot úgy kell kiírni, hogy az emlékplakett elnyerésére a létesítmény tervezéséért és kivitelezéséért felelős természetes személyek együttesen nyújthassanak be pályázatot. A pályázat többször is benyújtható. Emlékplakett ugyanazon létesítmény tervezéséért és kivitelezéséért egy alkalommal nyerhető el.”
2. Az R2. 32. melléklet
a) 1. pontjában
aa) a „vízi létesítmények” szövegrész helyébe a „vízilétesítmény” szöveg,
ab) a „természetes személy által” szövegrész helyébe a „természetes személynek” szöveg,
b) 5. pont a) alpontjában a „neve,” szövegrész helyébe a „természetes személyazonosító adatai” szöveg,
c) 7. pontjában az „a tervezésért és a kivitelezésért” szövegrész helyébe az „egy, a tervezésért és egy, a kivitelezésért” szöveg
lép.
