A jogszabály mai napon ( 2024.11.24. ) hatályos állapota.
A jelek a bekezdések múltbeli és jövőbeli változásait jelölik.

FONTOS! A jogszabály egyes rendelkezéseit a veszélyhelyzet ideje alatt eltérően kell alkalmazni.

40/2018. (XII. 4.) EMMI rendelet

a gyermekek esélynövelő szolgáltatásainak szakmai feladatairól és működésük feltételeiről * 

A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény 162. § (2) bekezdés a)–c) és l) pontjában kapott felhatalmazás alapján, a Kormány tagjainak feladat- és hatásköréről szóló 94/2018. (V. 22.) Korm. rendelet 92. § (1) bekezdés 4. pontjában meghatározott feladatkörömben eljárva,

a 22–24. § tekintetében a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény 162. § (2) bekezdés a)–c) pontjában kapott felhatalmazás alapján, a Kormány tagjainak feladat- és hatásköréről szóló 94/2018. (V. 22.) Korm. rendelet 92. § (1) bekezdés 4. pontjában meghatározott feladatkörömben eljárva,

a 25. § tekintetében az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény 247. § (2) bekezdés sz) pontjában kapott felhatalmazás alapján, a Kormány tagjainak feladat- és hatásköréről szóló 94/2018. (V. 22.) Korm. rendelet 92. § (1) bekezdés 3. pontjában meghatározott feladatkörömben eljárva,

a 26–27. § tekintetében a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény 132. § (2) bekezdés f) és k) pontjában kapott felhatalmazás alapján, a Kormány tagjainak feladat- és hatásköréről szóló 94/2018. (V. 22.) Korm. rendelet 92. § (1) bekezdés 11. pontjában meghatározott feladatkörömben eljárva

a következőket rendelem el:

1. Általános rendelkezések

1. § E rendelet hatálya a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény (a továbbiakban: Gyvt.) 15. § (2) bekezdés d) pontja szerinti gyermekek esélynövelő szolgáltatásai körébe tartozó szolgáltatásokra, a szolgáltatásokban részesülő gyermekre és fiatal felnőttre, a szolgáltatásokban részesülő gyermek törvényes képviselőjére, valamint a szolgáltatások fenntartójára, a szolgáltatóra és a szolgáltatásokat nyújtó személyre terjed ki.

2. § A gyermekek esélynövelő szolgáltatásaira a személyes gondoskodást nyújtó gyermekjóléti, gyermekvédelmi intézmények, valamint személyek szakmai feladatairól és működésük feltételeiről szóló 15/1998. (IV. 30.) NM rendelet (a továbbiakban: Nmr.) I. Fejezetében és a II. Fejezet 1. Címében foglaltakat kell alkalmazni.

2. Biztos Kezdet Gyerekház

3. § (1) *  A Biztos Kezdet Gyerekház nyújtotta szolgáltatás rendszeres igénybe vevőjének számít az a (2) bekezdésben meghatározott korú gyermek, aki szülőjével, családbafogadó gyámjával, a gyermeket nevelő más személlyel (a továbbiakban együtt: szülő) vagy negyedévente legfeljebb hat alkalommal az őt kísérő más személlyel az adott hónap nyitvatartási napjainak legalább harmincöt százalékában látogatja a Biztos Kezdet Gyerekházat.

(2) A gyermeket születésétől kezdve a kötelező óvodai nevelésének megkezdéséig, de legkésőbb az azt követő év augusztus 31-éig lehet a Biztos Kezdet Gyerekház rendszeres igénybevevőjeként beszámítani, amelyben a harmadik életévét betölti.

(3) A Biztos Kezdet Gyerekházban a szolgáltatást adott hónapban átlagosan

a) legalább öt gyermeknek igénybe kell vennie rendszeresen olyan településen, ahol legfeljebb ezer állandó lakos él,

b) legalább hét gyermeknek igénybe kell vennie rendszeresen olyan településen, ahol ezernél több, de legfeljebb kétezer állandó lakos él,

c) legalább tíz gyermeknek igénybe kell vennie rendszeresen olyan településen, ahol kétezernél több állandó lakos él.

(3a) *  A (3) bekezdésben foglaltak meghatározásához a település személyi adat- és lakcímnyilvántartás szerinti január 1-jei adatait kell figyelembe venni.

(4) *  A Biztos Kezdet Gyerekház nyújtotta szolgáltatást rendszeresen igénybe vevő gyermekek legalább felének

a) rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesülő gyermeknek kell lennie, vagy

b) a településre vonatkozó integrált településfejlesztési stratégiában szegregált vagy szegregációval veszélyeztetett területnek nyilvánított lakókörnyezetben kell élnie.

(4a) *  A (4) bekezdésben foglalt feltételek fennállását a szolgáltatás igénybevételének megkezdésekor kell vizsgálni, és azokat az igénybe vevő gyermek tekintetében a szolgáltatás igénybevételének teljes időtartama alatt folyamatosan fennállónak kell tekinteni.

(5) A Biztos Kezdet Gyerekház által nyújtott szolgáltatás igénybevételéről – a közösségi rendezvényen való részvétel kivételével – az 1. melléklet szerinti adattartalmú jelenléti ívet kell vezetni.

4. § (1) A Biztos Kezdet Gyerekháznak szolgáltatásként biztosítania kell

a) a szociokulturális hátrányokkal küzdő családok felkeresését és a Biztos Kezdet Gyerekház által nyújtott szolgáltatások igénybevételének ösztönzését,

b) a gyermekek számára rendszeres szakmai szolgáltatásként állapotfelmérést, valamint számukra legalább képességkibontakoztató foglalkozást, fejlesztést és kisétkeztetést,

c) a szülőknek a gyermekkel együtt történő részvételét a foglalkozásokon, a szülők számára személyiség- és kompetenciafejlesztést, a gyermekneveléshez, a személyes higiéné biztosításához és a háztartásvezetéshez szükséges ismeretek átadását célzó, valamint egyéb preventív célú programokat,

d) *  évente legalább tizenkét közösségi rendezvény megszervezését a hároméves kor alatti gyermeket is nevelő családok, illetve a helyi közösség számára, amelyből legalább hat rendezvény szakmai tartalmának a Biztos Kezdet Gyerekház szolgáltatásait igénybe vevő családok szükségleteihez kell igazodnia.

(2) A Biztos Kezdet Gyerekház az (1) bekezdésben foglaltakon túl a Gyvt. 38/A. § (1) bekezdésében meghatározott célokat szolgáló, a helyi szükségleteknek megfelelő és kellően indokolt szolgáltatásokat is nyújthat, így különösen

a) a szülők részére védőnői, orvosi, dietetikusi, illetve egyéb egészségügyi tanácsadást biztosíthat,

b) szakember bevonásával szülői csoportos beszélgetéseket szervezhet,

c) *  a fogyatékos vagy eltérő fejlődésű gyermekek számára ellátást, szolgáltatást nyújtó szolgáltatók, intézmények képviselőivel történő konzultációra lehetőséget biztosíthat a fogyatékos vagy eltérő fejlődésű gyermekek szülei számára, valamint azon szülők számára, akik gyermekeinél ilyen tünetek jelentkeznek, és ezt az egészségügyi alapellátást nyújtó orvos vagy védőnő igazolja,

d) különböző módszerek alkalmazásával segítheti a szülőket, hogy visszajelzést kapjanak a gyermekkel való kommunikációjukról, nevelési módszereikről,

e) a környező aprófalvakban, tanyás területen élő gyermekek és szüleik számára heti rendszerességgel játékos foglalkozásokat szervezhet,

f) biztosíthatja a környező aprófalvakban, tanyás területen élő, nem megfelelően fejlődő gyermekek számára a megfelelő szakemberhez való hozzáférést,

g) javasolhatja a védőnői ellátás, más egészségügyi szolgáltatás, illetve szociális és gyermekjóléti szolgáltatás igénybevételét,

h) közreműködhet a családtervezési ismeretek átadásában, a veszélyeztetett várandósság megelőzésében, és

i) segítheti a várandós anyákat a gyermek fogadására való felkészülésben,

j) *  mosási, szárítási, valamint tisztálkodási lehetőséget biztosíthat.

5. § (1) A Biztos Kezdet Gyerekház a család- és gyermekjóléti szolgálattal, valamint a család- és gyermekjóléti központtal együttműködve segíti elő a gyermek és a család sikeres társadalmi integrációját. A Biztos Kezdet Gyerekház legalább havonta egy alkalommal csoportmegbeszélést szervez, amelyre meghívja a család- és gyermekjóléti szolgálat, az óvoda, egyéb gyermekintézmény, valamint szükség esetén a gyermekvédelmi jelzőrendszer más tagját.

(2) A Biztos Kezdet Gyerekház a család- és gyermekjóléti szolgálattal, illetve a család- és gyermekjóléti központtal való együttműködése keretében

a) ellátja a gyermekvédelmi jelzőrendszeri tagságból eredő feladatait,

b) a család- és gyermekjóléti szolgáltató meghívására részt vesz a Biztos Kezdet Gyerekház szolgáltatásait rendszeresen igénybe vevők ügyében tartott esetmegbeszélésen, esetkonferencián,

c) adott gyermek ügyében egyeztetést folytat a Biztos Kezdet Gyerekház szolgáltatásai igénybevételének lehetőségéről, és

d) évente legalább egyszer tájékoztatást nyújt a család- és gyermekjóléti szolgáltatónak a Biztos Kezdet Gyerekház működésének tapasztalatairól, szolgáltatásaiban és az igénybevétel módjában bekövetkező változásokról.

(3) *  A Biztos Kezdet Gyerekház együttműködik a Társadalmi Esélyteremtési Főigazgatóság által működtetett, a Biztos Kezdet Gyerekházak módszertani támogatását biztosító mentori hálózattal.

6. § (1) *  A Biztos Kezdet Gyerekház szolgáltatási idejének egy hónapban átlagosan el kell érnie munkanaponként a hat órát azzal, hogy a Biztos Kezdet Gyerekháznak – a (4) bekezdésben foglalt kivétellel – minden munkanapon legalább 4 óra időtartamban (a továbbiakban: kötelező szolgáltatási idő) szolgáltatást kell nyújtania a gyermekek és a szülők számára. A szolgáltatás a Biztos Kezdet Gyerekház épületében, a Biztos Kezdet Gyerekháznak helyet biztosító, más szolgáltatást is befogadó integrált térben vagy eseti jelleggel, ha a szolgáltatás típusa azt megköveteli, külső helyszínen biztosítható.

(2) A kötelező szolgáltatási időn felüli szolgáltatásnyújtást a Biztos Kezdet Gyerekházban vezetői munkakörben foglalkoztatott személy határozza meg a helyi igények alapján.

(3) A közösségi rendezvény megtartása és a kötelező szolgáltatási időn felüli szolgáltatásnyújtás hétvégére és munkaszüneti napra is eshet. A hétvégi és munkaszüneti napra eső szolgáltatási időt az (1) bekezdés szerinti átlag számítása során munkanapra eső szolgáltatási időnek kell tekinteni.

(4) A Biztos Kezdet Gyerekház szüneteltetheti a szolgáltatás nyújtását

a) évente legfeljebb három hét időtartamban azzal, hogy ebből legfeljebb két hét lehet egybefüggő,

b) a Biztos Kezdet Gyerekház működését ellehetetlenítő vis maior eset elhárításának időtartama alatt és

c) a foglalkoztatottaknak a Biztos Kezdet Alapképzésen, a módszertani támogatás keretében biztosított képzésen, továbbképzésen és szakmai műhelyen való részvételének időtartama alatt.

(5) A fenntartó a Biztos Kezdet Gyerekház szolgáltatásnyújtásának szüneteléséről – a működést ellehetetlenítő vis maior eset kivételével – a szünetelést megelőzően legalább tíz nappal a helyben szokásos módon tájékoztatja a szolgáltatást igénybe vevőket és a helyi közösséget.

7. § (1) A Biztos Kezdet Gyerekházban foglalkoztatni kell

a) heti 40 órában egy főt vezetői munkakörben és

b) legalább heti 30 órában legalább egy főt nem vezetői munkakörben.

(2) A Biztos Kezdet Gyerekházban vezetői munkakörben az a személy foglalkoztatható, aki

a) rendelkezik az alábbi képesítések valamelyikével:

aa) felsőfokú pedagógiai végzettséggel,

ab) felsőfokú egészségügyi végzettséggel,

ac) pszichológusi végzettséggel,

ad) *  felsőfokú szociális végzettséggel,

ae) *  az Nmr. 2. számú melléklet I. Rész I. Alapellátások cím 2.A) és 2.B) pontjában a bölcsődei igazgatóság, egyesített bölcsődék, önálló bölcsőde magasabb vezetőjére meghatározott képesítések valamelyikével,

af) *  felsőfokú mentálhigiénés végzettséggel vagy

ag) *  egyéb felsőfokú végzettség mellett a Biztos Kezdet Gyerekházban eltöltött legalább kétéves szakmai tapasztalattal, és

b) vállalja, hogy a vezetői munkakörben történő foglalkoztatásának kezdő időpontjától számított két éven belül eredményesen elvégzi a Biztos Kezdet Alapképzést.

(3) A Biztos Kezdet Gyerekházban nem vezetői munkakörben az a személy foglalkoztatható, aki eredményesen elvégezte a Biztos Kezdet Alapképzést, vagy vállalja, hogy foglalkoztatásának kezdő időpontjától számított két éven belül eleget tesz ennek a követelménynek.

(4) A Biztos Kezdet Gyerekházban vezetői és nem vezetői munkakörben foglalkoztatott személynek részt kell vennie a Biztos Kezdet Gyerekházak számára szervezett szakmai műhelyeken.

8. § (1) A Biztos Kezdet Gyerekháznak vagy a Biztos Kezdet Gyerekháznak helyet biztosító, más szolgáltatást is befogadó integrált térnek meg kell felelnie a létesítési, használati és üzemeltetési tűzvédelmi előírásoknak, amelyet a Biztos Kezdet Gyerekház vagy a Biztos Kezdet Gyerekháznak helyet biztosító integrált tér helye szerint illetékes tűzvédelmi hatóság – a fenntartó kérésére – állapít meg és évente ellenőriz.

(2) A Biztos Kezdet Gyerekházban vagy a Biztos Kezdet Gyerekháznak helyet biztosító integrált térben biztosítani kell

a) legalább egy felnőttek és gyermekek fogadására egyaránt alkalmas fogadóhelyiséget,

b) legalább egy 20 négyzetméteres, természetes fénnyel megvilágított, a (3) bekezdésben foglaltak szerint kialakított játszószobát,

c) legalább egy fejlesztő foglalkozások megtartására, a szülőkkel való beszélgetésre, csoportmegbeszélésre alkalmas helyiséget,

d) legalább egy felnőtt WC-t,

e) legalább egy gyermek WC-t vagy a felnőtt WC használatát lehetővé tevő szűkítőt,

f) a személyes higiéné biztosításának elősegítése érdekében legalább egy fürdőszobát, gyerekfürdetésre alkalmas káddal vagy zuhanyozóval, mosógéppel, kézmosóval és ruhaszárító eszközzel felszerelve,

g) legalább egy teakonyhát, tűzhellyel, hűtőszekrénnyel, kenyérpirítóval, vízforralóval, előkészítő konyhalappal vagy asztallal felszerelve,

h) legalább kettő személyi számítógépet interneteléréssel, amelyek közül az egyik a Biztos Kezdet Gyerekház foglalkoztatottainak, a másik a szülők rendelkezésére áll,

i) lehetőség szerint konyhakert művelésére alkalmas területet és

j) babakocsi tárolására alkalmas fedett helyet.

(3) A játszószobában biztosítani kell

a) egy könnyen kialakítható, puha és könnyen tisztán tartható játszó-mászó felületet,

b) nyitott, a gyermekek számára hozzáférhető magasságú polcokat és rajtuk elhelyezett játékokat,

c) könyves sarkot polccal és alacsony ülőalkalmatossággal és

d) pihenésre, alvásra alkalmas pihenőhelyet könnyű matracokkal és takaróval.

(4) A Biztos Kezdet Gyerekház helyiségei – a játszószoba, a WC, a fürdőszoba és a konyha kivételével – többfunkciósak is lehetnek.

9. § A Biztos Kezdet Gyerekházban a szolgáltatás nyújtása a társadalmi felzárkózásért felelős miniszter (a továbbiakban: miniszter) által jóváhagyott módszertan alapján folyik. A miniszter a módszertant az általa vezetett minisztérium honlapján és a Szociális Ágazati Portálon közzéteszi, valamint gondoskodik annak folyamatos frissítéséről.

3. Tanoda

10. § (1) *  A tanoda szolgáltatás rendszeres igénybe vevőjének számít az a gyermek vagy fiatal felnőtt, aki általános iskolai vagy középfokú iskolai tanulmányokat folytat, vagy kollégiumi ellátásban részesül, vagy nem a tanoda szerinti településen, de nevelési-oktatási vagy szakképző intézményben tanul, és összesen legalább heti négy óra időtartamban igénybe veszi a tanoda szolgáltatást, illetve részt vesz a tanoda által szervezett programokon (a továbbiakban: tanodát rendszeresen igénybe vevő).

(1a) *  A tanoda szolgáltatás igénybevétele havonta négy óra időtartamban online módon is teljesíthető, amelyet a társadalmi felzárkózásért felelős miniszter által kiadott szakmai ajánlásban foglaltak szerint dokumentálni kell.

(2) A tanodát rendszeresen igénybe vevők létszámának havi átlagban el kell érnie a húsz főt.

(2a) *  Az orvosi igazolás alapján hiányzó gyermeket, fiatal felnőttet a tanoda szolgáltatás rendszeres igénybe vevőjeként kell figyelembe venni.

(3) *  A tanodát rendszeresen igénybe vevők legalább hetven százalékának

a) rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesülőnek, nevelésbe vett gyermeknek vagy utógondozói ellátásban részesülő fiatal felnőttnek kell lennie, vagy

b) a településre vonatkozó integrált településfejlesztési stratégiában szegregált vagy szegregációval veszélyeztetett területnek nyilvánított lakókörnyezetben kell élnie.

(3a) *  A (3) bekezdésben foglalt feltételeknek a szolgáltatás igénybevételéről szóló megállapodás aláírásának időpontjában kell fennállnia, és azokat a szolgáltatás igénybevételének időtartama alatt folyamatosan fennállónak kell tekinteni.

(4) A tanoda szolgáltatás igénybevételéről – a 12. § (1) bekezdés f)–h) pontjában foglalt szolgáltatások kivételével – a 2. melléklet szerinti adattartalmú jelenléti ívet kell vezetni.

11. § (1) A tanoda a tanodát rendszeresen igénybe vevő tekintetében – a gyermek, a fiatal felnőtt és lehetőség szerint a gyermek törvényes képviselőjének bevonásával – egyéni fejlődést támogató motivációs tervet dolgoz ki. Az egyéni fejlődést támogató motivációs terv tartalmazza

a) a tanoda szolgáltatás igénybevételével elérni kívánt célokat,

b) a gyermek, fiatal felnőtt által igénybe veendő szolgáltatásokat, azok rendszerességét és időtartamát és

c) a gyermek, fiatal felnőtt és családja részéről szükséges együttműködés tartalmát.

(2) A tanoda előrehaladási naplót vezet a tanodát rendszeresen igénybe vevők tanoda szolgáltatásban való részvételének tapasztalatairól.

12. § (1) A tanodának szolgáltatásként biztosítania kell

a) a tanodát rendszeresen igénybe vevők tanulását, továbbtanulását, pályaválasztását és életpálya-építését elősegítő szakmai szolgáltatásokat,

b) a tanodát rendszeresen igénybe vevők iskolai lemorzsolódását megelőző programokat,

c) évenként egy alkalommal a tanodát rendszeresen igénybe vevők egyéni fejlődését segítő mérések elvégzését,

d) a tanodát rendszeresen igénybe vevők számára a szabadidő hasznos eltöltését segítő programokat,

e) a tanodát rendszeresen igénybe vevők számára évenként legalább három, a tanodán kívül megszervezett sport- vagy kulturális programot,

f) – a tanodaszolgáltatásnak az általános iskolai és középfokú iskolai tanulmányaikat folytató gyermeket, fiatal felnőttet nevelő családokkal, illetve a helyi közösséggel való megismertetése céljából – nyitott tanodai programot vagy programokat, amelyeken egy évben összesen legalább kilencven főnek részt kell vennie,

g) évenként legalább két családlátogatást a tanodát rendszeresen igénybe vevők családjainál, amelyről családlátogatási naplót kell készíteni, és

h) évenként legalább négy családi közösségi programot, amelyekbe a tanodát rendszeresen igénybe vevők családját is be kell vonni,

i) *  a tanodát rendszeresen igénybe vevők digitális kompetencia, valamint információs és kommunikációs technológia készségeinek fejlesztését és azok gyakorlati alkalmazását.

(2) A tanoda az (1) bekezdésben foglaltakon túl önként vállalt feladatként a Gyvt. 38/B. § (1) bekezdésében meghatározott célokat szolgáló egyéb szolgáltatásokat is nyújthat, így különösen

a) nyári táborokat szervezhet a tanodát rendszeresen igénybe vevők számára,

b) szakmai műhelyeket szervezhet a tanoda, valamint a településen működő gyermekjóléti és nevelési-oktatási intézmények dolgozói számára,

c) a tanodát rendszeresen igénybe vevők számára kisétkezést biztosíthat, és

d) helyszínt biztosíthat a szünidei gyermekétkeztetés igénybevételéhez.

(3) *  A tanoda együttműködik a Társadalmi Esélyteremtési Főigazgatóság által működtetett, a tanodák módszertani támogatását biztosító tanácsadói hálózattal.

13. § (1) A tanoda a család- és gyermekjóléti szolgálattal, illetve a család- és gyermekjóléti központtal való együttműködése keretében

a) ellátja a gyermekvédelmi jelzőrendszeri tagságból eredő feladatait,

b) a család- és gyermekjóléti szolgáltató meghívására részt vesz a tanodát rendszeresen igénybe vevők ügyében tartott esetmegbeszélésen, esetkonferencián,

c) adott gyermek ügyében egyeztetést folytat a tanoda szolgáltatás igénybevételének lehetőségéről, és

d) évente legalább egyszer tájékoztatást nyújt a család- és gyermekjóléti szolgáltatónak a tanoda működésének tapasztalatairól, szolgáltatásaiban és az igénybevétel módjában bekövetkező változásokról.

(2) A tanoda a nevelési-oktatási intézménnyel való együttműködése keretében

a) közreműködik a tanodát rendszeresen igénybe vevők segítésének, fejlesztésének megtervezésében,

b) közreműködik a tanodát rendszeresen igénybe vevők pályaorientációjában, a tanulók nyomon követésében,

c) részt vesz a nevelési-oktatási intézmény által kezdeményezett, a tanodát rendszeresen igénybe vevőkkel kapcsolatos megbeszéléseken, és

d) a módszertani tapasztalatcsere érdekében részt vesz a nevelési-oktatási intézménnyel közös szakmai műhelyeken.

14. § (1) *  A tanoda szolgáltatási idejének – a tanoda szolgáltatás (3) bekezdés szerinti szüneteltetésének kivételével – heti átlagban el kell érnie a húsz órát, azzal, hogy a tanodának legalább hetente négy napon szolgáltatást kell nyújtania. A tanítási év során összesen legfeljebb tizennégy napon a tanodán kívül nyújtott szolgáltatások időtartama a heti húszórányi kötelező szolgáltatási időbe beszámítható.

(2) Tanoda szolgáltatás hétvégén, a tanítási szünetekben, valamint tanítási napokon a nemzeti köznevelésről szóló törvény szerinti kötelező tanórai és egyéb foglalkozások idején kívül nyújtható.

(3) A tanoda évente legalább 192 napon biztosít szolgáltatást azzal, hogy – a működést ellehetetlenítő vis maior eset kivételével – egybefüggően két hétnél hosszabb ideig nem szüneteltetheti a szolgáltatásnyújtást.

(4) A fenntartó a tanoda szolgáltatásnyújtásának szüneteltetéséről – a működést ellehetetlenítő vis maior eset kivételével – a szüneteltetést megelőzően legalább tíz nappal a helyben szokásos módon tájékoztatja a tanodát rendszeresen igénybe vevőket és a helyi közösséget.

15. § (1) A tanodában foglalkoztatott személyek heti munkaideje összesen százhúsz óra.

(2) A tanodának legalább heti nyolcvan órában olyan személyeket kell foglalkoztatnia, akik rendelkeznek az alábbi képesítések valamelyikével:

a) tanár,

b) tanító,

c) gyógypedagógus,

d) fejlesztő pedagógus,

e) szociálpedagógus,

f) pedagógia szakos bölcsész,

g) szociális munkás,

h) szociológus,

i) szociálpolitikus,

j) kisebbségpolitikus,

k) kulturális antropológus,

l) pszichológus,

m) mentálhigiénés szakember,

n) közösségszervező,

o) ifjúságsegítő,

p) andragógus,

q) óvodapedagógus,

r) romológus,

s) *  teológus,

t) *  hittanár, hittantanár vagy

u) *  diakónus szakképzettség.

(3) A (2) bekezdés szerint foglalkoztatott személyek közül legalább egy személynek rendelkeznie kell tanár, tanító, gyógypedagógus, fejlesztő pedagógus, szociálpedagógus vagy pedagógia szakos bölcsész végzettséggel.

(4) A tanodának legalább egy személyt meg kell bíznia a szakmai vezetői feladatok ellátásával. A szakmai vezetői feladatokkal megbízott személynek rendelkeznie kell a (2) bekezdésben meghatározott képesítések valamelyikével és tanodában eltöltött legalább 2 éves szakmai tapasztalattal.

16. § (1) A tanodának vagy a tanodának helyet biztosító, más szolgáltatást is befogadó integrált térnek meg kell felelnie a létesítési, használati és üzemeltetési tűzvédelmi előírásoknak, amelyet a tanoda vagy a tanodának helyet biztosító integrált tér helye szerint illetékes tűzvédelmi hatóság – a fenntartó kérésére – állapít meg és évente ellenőriz.

(2) A tanodában biztosítani kell

a) legalább egy, a (3) bekezdésben foglaltak szerint kialakított közösségi teret,

b) legalább egy WC-t és folyóvíz vételére is alkalmas kézmosót és

c) legalább egy teakonyhát.

(3) A közösségi tér

a) legfeljebb két helyiség egybenyitásával alakítható ki, legalább 30 négyzetméter alapterületen,

b) jól szellőztethető, fűthető és természetes fénnyel megvilágított helyiségben, helyiségekben alakítható ki,

c) a tanoda szolgáltatás nyújtásával azonos időben más célra nem használható, és

d) nem alakítható ki iskola működő feladatellátási helyén.

(4) A (2) bekezdés b) és c) pontja szerinti helyiségek más szolgáltatással közösen használt helyiségek is lehetnek.

17. § Az egyházi fenntartó által fenntartott tanodák kivételével a tanodában a szolgáltatás nyújtása a miniszter által jóváhagyott módszertan alapján folyik. A miniszter a módszertant az általa vezetett minisztérium honlapján és a Szociális Ágazati Portálon közzéteszi, valamint gondoskodik annak folyamatos frissítéséről.

4. Záró rendelkezések

18. § Ez a rendelet 2019. január 1-jén lép hatályba.

19. § Az Emberi Erőforrás Operatív Program 1.4.3. pályázat keretében adott támogatásból létrejött Biztos Kezdet Gyerekház a szolgáltatói nyilvántartásba legfeljebb tizennyolc hónap időtartamra ideiglenes hatállyal akkor is bejegyezhető, ha nem felel meg az e rendeletben foglalt tárgyi és működési feltételeknek.

20. § A Biztos Kezdet Gyerekházban 2019. január 1-jén vezetői és nem vezetői munkakörben foglalkoztatott személynek 2021. december 31-éig kell megfelelnie a 7. §-ban meghatározott képesítési előírásoknak.

21. § A tanodában 2019. január 1-jén a 15. § (2) bekezdése szerint foglalkoztatott személynek 2021. december 31-éig kell megfelelnie a 15. § (2) bekezdésében meghatározott képesítési előírásoknak.

22–27. § * 

1. melléklet a 40/2018. (XII. 4.) EMMI rendelethez

A Biztos Kezdet Gyerekház napi jelenléti ívének adattartalma

1. A Biztos Kezdet Gyerekházra vonatkozó adatok:

1.1. a Biztos Kezdet Gyerekház neve,

1.2. a Biztos Kezdet Gyerekház címe,

1.3. a jelenléti ívet kitöltő munkatárs neve és aláírása.

2. A jelenléti ív kitöltésének időpontja.

3. A gyermekre vonatkozó adatok:

3.1. a gyermek neve,

3.2. a gyermek anyjának neve.

4. A gyermeket kísérő személyre vonatkozó adatok:

4.1. a gyermeket kísérő személy neve,

4.2. a gyermeket kísérő személynek a gyermekhez fűződő kapcsolata (pl. szülő, nagyszülő, a Gyerekházat látogató másik szülő),

4.3. a gyermeket kísérő személy aláírása.

2. melléklet a 40/2018. (XII. 4.) EMMI rendelethez

A tanoda szolgáltatás igénybevételéről készülő jelenléti ív adattartalma

1. A tanodára vonatkozó adatok:

1.1. a tanoda neve,

1.2. a tanoda címe,

1.3. a jelenléti ívet kitöltő munkatárs neve és aláírása.

2. A jelenléti ív kitöltésének időpontja.

3. A tanoda szolgáltatást igénybe vevőre vonatkozó adatok:

3.1. a gyermek, fiatal felnőtt neve,

3.2. a gyermek, fiatal felnőtt anyjának neve.

4. A tanoda által nyújtott szolgáltatás leírása:

4.1. a tanodát rendszeresen igénybe vevők tanulását, továbbtanulását, pályaválasztását és életpálya-építését elősegítő szakmai szolgáltatás,

4.2. a tanodát rendszeresen igénybe vevők iskolai lemorzsolódását megelőző program,

4.3. egyéni fejlődés mérése,

4.4. a tanodát rendszeresen igénybe vevők számára a szabadidő hasznos eltöltését segítő program,

4.5. a tanodát rendszeresen igénybe vevők számára, a tanodán kívül megszervezett sport- vagy kulturális program,

4.6. egyéb szolgáltatás.

5. A tanoda által nyújtott szolgáltatás időtartama.

6. A gyermek, fiatal felnőtt tanodában való jelenlétének, tanodai programon való részvételének időtartama.