Hatály: közlönyállapot (2018.XI.23.) Váltás a jogszabály mai napon hatályos állapotára

 

2018. évi LXXXII. törvény

az egyes adótörvények uniós kötelezettségekhez kapcsolódó, valamint egyes törvények adóigazgatási tárgyú módosításáról * 

I. FEJEZET

A JÖVEDELEMADÓZÁST ÉRINTŐ TÖRVÉNYEK MÓDOSÍTÁSA

1. A személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény módosítása

1. § (1) A személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény (a továbbiakban: Szja tv.) 3. § 4. pont e) alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(E törvény alkalmazásában az egyes fogalmak jelentése a következő:

Jövedelemszerzés helye:)

„e) kormányzati szolgálati, közszolgálati, állami szolgálati, közalkalmazotti, bírói, igazságügyi alkalmazotti vagy ügyészségi szolgálati jogviszony, a Magyar Honvédség hivatásos és szerződéses, valamint tényleges szolgálatot teljesítő önkéntes tartalékos állományának szolgálati viszonya, valamint a rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról szóló törvény szerinti rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának hivatásos szolgálati jogviszonya, továbbá az említett jogviszonyok bármelyikének megfelelő, külföldi jog szerinti viszony alapján megszerzett jövedelem esetében - a d) alpontban foglaltaktól függetlenül - a munkáltató (a munkaadó) illetősége szerinti állam;”

(2) Az Szja tv. 3. § 10. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(E törvény alkalmazásában az egyes fogalmak jelentése a következő:)

„10. Hivatali, üzleti utazás: a magánszemély jövedelmének megszerzése, a kifizető tevékenységével összefüggő feladat ellátása érdekében szükséges utazás - a munkahelyre, a székhelyre vagy a telephelyre a lakóhelyről történő bejárás kivételével -, ideértve különösen a kiküldetés vagy a munkaszerződéstől eltérő foglalkoztatás keretében más munkáltatónál történő munkavégzés miatt szükséges utazást, de ide nem értve az olyan utazást, amelyre vonatkozó dokumentumok és körülmények (szervezés, reklám, hirdetés, útvonal, úti cél, tartózkodási idő, a tényleges szakmai és szabadidőprogram aránya stb.) valós tartalma alapján, akár közvetve is megállapítható, hogy az utazás csak látszólagosan hivatali, üzleti; továbbá az országgyűlési képviselő, a nemzetiségi szószóló, a polgármester, az önkormányzati képviselő e tisztségével összefüggő feladat ellátása érdekében szükséges utazás (a lakóhelytől való távollét); hivatali, üzleti utazásnak minősül továbbá a magánszemély törvényben megállapított különleges jogosítványt gyakorló, belföldi székhelyű jogi személynél, egyéb szervezetnél betöltött tisztségéhez, vagy az említett jogi személy tagsága mellett működő külföldi vagy belföldi székhelyű jogi személynél, egyéb szervezetnél betöltött tisztségéhez kapcsolódó utazása, akkor is, ha a magánszemély nem áll munkaviszonyban az említett jogi személlyel, egyéb szervezettel.”

(3) Az Szja tv. 3. § 89. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(E törvény alkalmazásában az egyes fogalmak jelentése a következő:)

„89. Adóköteles biztosítási díj:

a) magánszemély biztosítottra kötött biztosítási szerződés alapján más személy által fizetett díj (ide nem értve a magánnyugdíjpénztár által biztosítóintézettől történő járadékvásárlás ellenértékét) a biztosított magánszemélynél,

b) csoportos biztosítás esetén

ba) - ha az a biztosítási szerződés alapján másként nem határozható meg - a csoportos biztosítás díjának a magánszemélyre arányosan jutó része, vagy

bb) - ha a magánszemélyre jutó díj arányosítással sem állapítható meg - a csoportos biztosítás díja.”

(4) Az Szja tv. 3. § 91. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(E törvény alkalmazásában az egyes fogalmak jelentése a következő:)

„91. Kockázati biztosítás: az olyan személybiztosítás, amelynek sem lejárati szolgáltatása, sem visszavásárlási értéke nincs, azzal, hogy kockázati biztosításnak minősül a kockázati biztosítási elemeket is magában foglaló biztosítások esetében az igazoltan elkülönített kockázati biztosítási rész is, de nem minősül kockázati biztosításnak az olyan biztosítás - akkor sem, ha a biztosító teljesítését biztosítási esemény váltja ki -, ha az adott biztosítási szerződés vonatkozásában a biztosítási feltételek szerint a biztosító teljesítésének összege nem haladhatja meg az adott biztosítási szerződésre befizetett biztosítási díj és az azzal kapcsolatosan képződő hozam együttes összegét.”

2. § Az Szja tv. 7. § (1a) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1a) A 3. § 89. pontjától eltérően nem szerez bevételt a díjfizetés időpontjában a biztosított magánszemély, ha a biztosító teljesítésére korlátozások nélkül a díjat fizető más személy jogosult. Ha a kockázati biztosítás kedvezményezettje nem a díjat fizető más személy, akkor a megtakarítási díjrész erejéig nem szerez bevételt a magánszemély, feltéve, hogy a megtakarítási díj alapján járó biztosítói teljesítésre korlátozások nélkül a díjat fizető más személy jogosult.”

3. § (1) Az Szja tv. 9. § (2) bekezdés f) pontja helyébe következő rendelkezés lép:

(A bevétel megszerzésének időpontja)

„f) a magánszemély javára vagy érdekében teljesített kiadás esetében (ideértve különösen az önkéntes kölcsönös biztosítópénztárba átutalt vagy más módon befizetett munkáltatói hozzájárulást, tag javára átutalt vagy más módon befizetett támogatói adományt) a kiadás teljesítésének napja;”

(2) Az Szja tv. 9. § (3a)-(3b) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:

„(3a) Ha a biztosítási szerződés a 7. § (1a) bekezdése szerinti esetben utóbb olyan módon módosul, hogy a biztosító teljesítésére a biztosított vagy más magánszemély (nem a díjat fizető más személy) válik jogosulttá (e törvény alkalmazásában ideértve azt az esetet is, ha a biztosított a szerződő helyébe lép), a biztosítás szerződésmódosítás időpontjáig - kockázati biztosítás esetében az aktuális biztosítási évben - megfizetett díja a szerződés módosításának időpontjában - tekintettel az 1. számú melléklet rendelkezéseire is - egy összegben minősül adóköteles biztosítási díjnak a biztosított magánszemélynél, azzal, hogy nem kell alkalmazni ezt a szabályt, ha a magánszemély a más személy által korábban megfizetett díjat a díjat fizető személynek megtéríti.

(3b) Az önkéntes kölcsönös biztosítópénztárba átutalt vagy más módon befizetett munkáltatói hozzájárulás, tag javára átutalt vagy más módon befizetett támogatói adomány esetében bevételként a hozzájárulás, adomány forrásául szolgáló összeget (így különösen a bérként számfejtett összeget) kell figyelembe venni, azzal, hogy a biztosítópénztárba történő átutalást vagy más módon történő befizetést megelőzően a bevételből megállapított jövedelem után a tagot terhelő közterheket az utalást, befizetést teljesítő kifizető levonja.”

4. § Az Szja tv. 28. § (1) bekezdés f) pont fb) alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Egyéb jövedelem minden olyan bevétel, amelynek adókötelezettségére e törvény eltérő rendelkezést nem tartalmaz, azzal, hogy - a költségelszámolásra vonatkozó rendelkezéseket is figyelembe véve - a bevételnek nem része a megszerzése érdekében a magánszemély által viselt szabályszerűen igazolt kiadás. Egyéb jövedelem különösen

az önkéntes kölcsönös biztosítópénztár által a magánszemély tag egyéni számláján jóváírt, igazolt összeg, kivéve)

„fb) azt a jóváírást, amelynek forrásául szolgáló összeget más jövedelemként kell figyelembe venni (ideértve különösen a munkáltatói hozzájárulást és a tag javára utalt támogatói adományt), vagy a jövedelem megállapításánál bevételként nem kell figyelembe venni,”

5. § Az Szja tv. 29/B. § (1b) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1b) Ha az adott jogosultsági hónap után járó családi kedvezményre egy magánszemély jogosult, az őt megillető családi kedvezményt adóbevallásban megoszthatja a vele közös háztartásban élő, jogosultnak nem minősülő házastársával, élettársával, ideértve azt az esetet is, ha a családi kedvezményt a jogosult egyáltalán nem tudja érvényesíteni. Azon jogosultsági hónapokra eső családi kedvezményre, amelyre vonatkozóan a jogosult vagy házastársa, élettársa a gyermeket nevelő egyedülálló családi pótlékát igénybe veszi, a megosztás nem alkalmazható, ide nem értve, ha a jogosult a családok támogatásáról szóló 1998. évi LXXXIV. törvény 12. § (3) bekezdése alapján minősül egyedülállónak.”

6. § Az Szja tv. 44/A. § (1) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[Az önkéntes kölcsönös biztosító pénztár magánszemély tagja az adóbevallásában tett nyilatkozat alapján rendelkezhet az összevont adóalapja adójának az adókedvezmények levonása után fennmaradó részéből a következők szerint meghatározott összegek átutalásáról (a továbbiakban: önkéntes kölcsönös pénztári nyilatkozat):]

„a) az önkéntes kölcsönös pénztár(ak)ba az adóévben az általa a tagi jogviszonyára tekintettel befizetett összeg, továbbá a tag javára más személy által átutalt vagy más módon befizetett összeg, valamint a tag egyéni számláján jóváírt, az adóévben megszerzett egyéb jövedelmének minősülő összeg együttes értékének 20 százaléka,”

[de legfeljebb az adóévben - az a)-b) pontok vonatkozásában együttesen - 150 ezer forint.]

7. § Az Szja tv. 46. § (2) bekezdés d) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Nem terheli adóelőleg:)

„d) az önkéntes kölcsönös biztosítópénztár

da) által a magánszemély egyéni számláján jóváírt adóköteles összeget, ha az egyéb jövedelemnek minősül,

db) egyéb jövedelemnek minősülő célzott szolgáltatását,”

8. § (1) Az Szja tv. 48. § (3)-(3a) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:

„(3) A magánszemély családi kedvezmény érvényesítésére, súlyosan fogyatékos állapotra vonatkozó nyilatkozatot az adóelőleget megállapító munkáltató, a magánszemély részére az összevont adóalapba tartozó rendszeres bevételt (különösen havi, heti bért, munkadíjat, tiszteletdíjat, személyes közreműködés ellenértékét, egyéb juttatást) juttató kifizető számára adhat. A családi kedvezmény közös igénybevétele esetén a jogosultakat jogosultsági hónaponként együttesen megillető családi kedvezményt az adóelőleget megállapító munkáltató, a rendszeres bevételt juttató kifizető - az összeg vagy a kedvezményezett eltartottak megosztásával - a nyilatkozat szerint veszi figyelembe. A családi kedvezményre vonatkozó adóelőleg-nyilatkozat legalább a következő adatokat tartalmazza:

a) a nyilatkozó magánszemély nevét és adóazonosító jelét;

b) minden eltartott (kedvezményezett eltartott) nevét és adóazonosító jelét, magzat (ikermagzat) esetében a várandósság tényére vonatkozó kijelentést;

c) a családi kedvezmény közös érvényesítése esetén az erre vonatkozó döntést, a másik fél nevét és adóazonosító jelét;

d) a nyilatkozó magánszemély adóelőleget megállapító munkáltatójának, rendszeres bevételt juttató kifizetőjének nevét (elnevezését) és adószámát;

e) a családi kedvezmény közös érvényesítése esetén a másik fél adóelőleget megállapító munkáltatójának, rendszeres bevételt juttató kifizetőjének nevét (elnevezését) és adószámát.

(3a) A magánszemély az első házasok kedvezményének érvényesítésére vonatkozó nyilatkozatot az adóelőleget megállapító munkáltató, a magánszemély részére az összevont adóalapba tartozó rendszeres bevételt (különösen havi, heti bért, munkadíjat, tiszteletdíjat, személyes közreműködés ellenértékét, egyéb juttatást) juttató kifizető számára adhat. A jogosult házastársakat jogosultsági hónaponként együttesen megillető kedvezményt az adóelőleget megállapító munkáltató, a rendszeres bevételt juttató kifizető a nyilatkozat szerint veszi figyelembe. A kedvezményre vonatkozó adóelőleg-nyilatkozat legalább a következő adatokat tartalmazza:

a) a nyilatkozó magánszemély nevét és adóazonosító jelét;

b) a kedvezmény közös érvényesítésére vonatkozó döntést, a házastárs nevét és adóazonosító jelét;

c) az adott munkáltatónál, kifizetőnél érvényesítendő kedvezmény összegét;

d) a nyilatkozó magánszemély adóelőleget megállapító munkáltatójának, rendszeres bevételt juttató kifizetőjének nevét (elnevezését) és adószámát;

e) az első házasok kedvezményének közös érvényesítése esetén a házastárs adóelőleget megállapító munkáltatójának, rendszeres bevételt juttató kifizetőjének nevét (elnevezését) és adószámát.”

(2) Az Szja tv. 48. §-a a következő (6) bekezdéssel egészül ki:

„(6) A magánszemélyt megillető, az őt terhelő közterhek összegét csökkentő kedvezmény összegét a kifizető elsőként a tevékenység ellenértékeként juttatott jövedelemmel, a jövedelmet terhelő adóelőleggel, járulékkal szemben érvényesíti (ideértve a családi járulékkedvezményre vonatkozó szabályok alkalmazásával az adóalap kedvezményként nem érvényesíthető összegre jutó adó járulékkedvezményként történő érvényesítését is), az összevont adóalapba tartozó, de a tevékenység ellenértékének nem minősülő (ideértve különösen a béren felül adott) juttatásokat a kedvezmény érvényesítésekor ezt követően lehet figyelembe venni.”

9. § (1) Az Szja tv. 72. § (4) bekezdés f) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[A jövedelem megállapításánál - az (1)-(3) bekezdésben foglaltaktól függetlenül - nem kell figyelembe venni a következő jogcímeken és a következő feltételekkel fennálló követelések utáni kamatkedvezményt:]

„f) a folyósítás évét megelőző négy évben lakáscélú hitelként folyósított összegekkel együtt a 10 millió forint összeget meg nem haladó összegű, ugyanazon magánszemélynek nyújtott hitel, ha azt a munkáltató munkavállalójának vagy helyi önkormányzat a magánszemélynek hitelintézet vagy a Magyar Államkincstár útján, annak igazolása alapján saját lakás építéséhez, építtetéséhez, vásárlásához, bővítéséhez, korszerűsítéséhez, akadálymentesítéséhez, vagy bármely említett célra hitelintézettől vagy korábbi munkáltatótól felvett hitel visszafizetéséhez, törlesztéséhez nyújtotta;”

(2) Az Szja tv. 72. § (4) bekezdés h) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[A jövedelem megállapításánál - az (1)-(3) bekezdésben foglaltaktól függetlenül - nem kell figyelembe venni a következő jogcímeken és a következő feltételekkel fennálló követelések utáni kamatkedvezményt:]

„h) a rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományú tagja részére jogszabály alapján folyósított családalapítási támogatás, valamint a Magyar Honvédség hivatásos és szerződéses állományú katonáinak jogszabály alapján folyósított toborzópénz, szerződés-hosszabbítási díj, visszailleszkedési támogatás, a honvédek jogállásáról szóló 2012. évi CCV. törvény 74/A. §-a szerinti juttatás és családalapítási támogatás, feltéve, ha azt vissza kell fizetni;”

(3) Az Szja tv. 72. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki:

„(5) A (4) bekezdés f) pont alkalmazásában

a) lakás vásárlása: a belföldön fekvő lakás tulajdonjogának és a lakáshoz kapcsolódó földhasználati jognak adásvétel vagy más visszterhes szerződés keretében történő megszerzése (ideértve a lakás zártvégű lízingbe vételét is);

b) lakás bővítése: a lakás alapterületének legalább egy lakószobával történő bővítését eredményező növelése;

c) korszerűsítés: a lakás komfortfokozatának növelése céljából víz-, csatorna-, elektromos-, gázközmű bevezetése, belső hálózatának kiépítése, fürdőszoba létesítése olyan lakásban, ahol még ilyen helyiség nincs, megfelelő beltéri légállapoti és használati meleg vizet biztosító épülettechnikai rendszer kialakítása vagy cseréje, beleértve a megújuló energiaforrások (pl. napenergia) alkalmazását is, az épület szigetelése, beleértve a hő-, hang-, vízszigetelési munkálatokat, a külső nyílászárók energiatakarékos cseréje, tető cseréje, felújítása, szigetelése, a korszerűsítés része az ehhez közvetlenül kapcsolódó helyreállítási munka, a korszerűsítés közvetlen költségeinek 20 százalékáig;

d) akadálymentesítés: a mozgáskorlátozott személy fogyatékossága jellegéből fakadó, a lakáshasználattal összefüggő életvitel nehézségeit csökkentő, a rendeltetésszerű használatot biztosító műszaki akadálymentesítési munkák elvégzése új lakóépületen vagy új lakáson, meglévő lakóépületen vagy használt lakáson;

e) lakószoba: legalább egy 2 méter széles - ajtó és ablak nélküli - falfelülettel is rendelkező lakóhelyiség; e rendelkezés alkalmazásában nem minősül lakószobának az a lakóhelyiség, amelynek hasznos alapterülete nem haladja meg a 8 négyzetmétert; a 8 négyzetméternél nagyobb, de 12 négyzetmétert meg nem haladó lakóhelyiségek esetében két ilyen lakóhelyiség egy lakószobaként vehető figyelembe.”

10. § Az Szja tv. 95. § (5) és (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:

„(5) A 2019. január 1-jét megelőzően nyújtott lakáscélú munkáltatói támogatás elszámolásával, felhasználásának igazolásával összefüggésben e törvény 2018. december 31-én hatályos szabályait kell alkalmazni.

(6) E törvénynek az adóköteles díjú személybiztosításokra és a kockázati biztosításra vonatkozó, továbbá azzal összefüggő egyéb, 2018. december 31-én hatályos rendelkezéseit a 2018-ban kezdődő biztosítási évben - de legfeljebb 2019. december 31-éig - még alkalmazni kell, azzal, hogy amennyiben a biztosítási díj vagy annak egy része a díjfizetés időpontjában a 6.3. alpont szerint adómentes bevételnek minősült, úgy ezen biztosítás adómentes díjjal fedezett biztosítási időszakában bekövetkezett biztosítási esemény alapján nyújtott szolgáltatásra az 1. számú melléklet 2018. december 31-én hatályos 6.6. és 6.7. alpontját kell alkalmazni.”

11. § Az Szja tv. a következő 96. §-sal egészül ki:

„96. § (1) Az egyes adótörvények és más kapcsolódó törvények módosításáról, valamint a bevándorlási különadóról szóló 2018. évi XLI. törvénnyel módosított 3. § 42. pontja a 2016. január 1-jét követően keletkezett bevételre is alkalmazható.

(2) Az egyes adótörvények uniós kötelezettségekhez kapcsolódó, valamint egyes törvények adóigazgatási tárgyú módosításáról szóló 2018. évi LXXXII. törvénnyel megállapított 72. § (4) bekezdés f) pontjában említett értékhatár megállapításához a 2019. január 1-jét követően nyújtott lakáscélú hiteleket kell figyelembe venni.

(3) Az egyes adótörvények uniós kötelezettségekhez kapcsolódó, valamint egyes törvények adóigazgatási tárgyú módosításáról szóló 2018. évi LXXXII. törvénnyel megállapított 1. számú melléklet 4. pont 4.12. alpont 4.12.1 pontja a hatálybalépést megelőzően keletkezett adókötelezettségre is alkalmazható.”

12. § Az Szja tv. 1. számú melléklete az 1. melléklet szerint módosul.

13. § Hatályát veszti az Szja tv.

1. 24. § (1) bekezdés f) pontja,

2. 60. § (1) bekezdésében az „- illetve 1986. július 1. napja előtt az illetékhivatalhoz -” szövegrész,

3. 78/A. § (2) bekezdésében az „, a segítő családtagra vonatkozó rendelkezéseket egymásra vonatkozóan nem alkalmazhatják” szövegrész,

4. 1. számú melléklet 4. pont 4.16. alpontjában a „tanuló és mentori” szövegrész,

5. 1. számú melléklet 4. pont 4.20. alpontjában a „segítő családtagja,” szövegrész,

6. 1. számú melléklet 6. pont 6.6. alpont b) pontja,

7. 1. számú melléklet 6. pont 6.7. alpont c) pontja,

8. 3. számú melléklet I. Jellemzően előforduló költségek fejezet 4. pontja,

9. 5. számú melléklet II. Részletező nyilvántartások fejezet 6. Munkabérek, más személyi jellegű kifizetések és a vállalkozói kivét nyilvántartása pontjában az „a segítő családtag,” szövegrész,

10. 11. számú melléklet I. Jellemzően előforduló költségek fejezet 4. pontja.

2. A társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény módosítása

14. § A társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény (a továbbiakban: Tao. törvény) 1. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) Az adókötelezettséget, az adót befolyásoló, annak csökkenését eredményező szabály, adóelőny (adómentesség, adókedvezmény) annyiban alkalmazható, érvényesíthető, amennyiben az annak alapjául szolgáló jogügylet (jogügyletek sorozata) megvalósítja a szabály, az adóelőny célját és tartalmát tekintve valós gazdasági, kereskedelmi okok alapozzák meg. Az alkalmazhatóságot, az érvényesíthetőséget annak kell bizonyítania, akinek az érdekében áll. Ha a jogügylet (jogügyletek sorozata) alapján az állapítható meg, hogy annak fő célja vagy egyik fő célja olyan adóelőny az egyik fél vagy a felek számára, amely ellentétes az alkalmazandó adójogszabály tárgyával vagy céljával, akkor a jogügylet (jogügyletek sorozata) alapján elszámolt költség, ráfordítás nem minősül a vállalkozás érdekében felmerült költségnek, ráfordításnak, illetve adóelőny nem érvényesíthető.”

15. § A Tao. törvény a 2. §-t követően a következő alcímmel egészül ki:

„Csoportos társasági adóalany

2/A. § (1) Belföldi illetőségű adózónak minősül legalább két, a (2) bekezdésben meghatározott személy által létrehozott csoportos társasági adóalany.

(2) A csoportos társasági adóalany tagja (csoporttag) a gazdasági társaság, az egyesülés, az európai részvénytársaság, a szövetkezet, az európai szövetkezet, az egyéni cég, az üzletvezetésének helyére tekintettel belföldi illetőségű adózónak minősülő külföldi személy és belföldi telephelye útján a külföldi vállalkozó lehet, feltéve, hogy

a) a csoporttagok között a (3) bekezdésben meghatározottak szerinti kapcsolat áll fenn,

b) a csoporttagok számviteli politikája szerinti mérlegfordulónapja, beszámoló készítésére nem kötelezett adózó esetén az adóév utolsó napja azonos,

c) a beszámoló, könyvviteli zárlat összeállítása az összes csoporttagnál egységesen vagy a számviteli törvény III. Fejezete, vagy az IFRS-ek szerint történik, és

d) a csoporttagok könyvvezetésének pénzneme azonos.

(3) A csoportos társasági adóalany tagjai olyan adózók lehetnek, amelyek között

a) olyan, a Ptk. rendelkezéseinek megfelelő közvetlen többségi befolyás áll fenn, amelynek keretében az egyik adózó a másik adózóban vagy más személy az adózókban legalább 75 százalékos arányú szavazati joggal rendelkezik, vagy

b) olyan, a Ptk. rendelkezéseinek megfelelő közvetett többségi befolyás áll fenn, amelynek keretében az egyik adózó a másik adózóban vagy más személy az adózókban legalább 75 százalékos arányú szavazati joggal rendelkezik, azzal, hogy a köztes jogi személy szavazati jogát csak akkor lehet a benne befolyással rendelkezőnél figyelembe venni, ha a befolyással rendelkező a köztes jogi személyben legalább 75 százalékos arányú szavazati joggal rendelkezik.

(4) Az adózó egyidejűleg csak egy csoportos társasági adóalany tagja lehet.”

16. § (1) A Tao. törvény 4. § 11. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(E törvény alkalmazásában)

„11. ellenőrzött külföldi társaság:

a) a belföldi illetőségű adózónak és a külföldi vállalkozónak nem minősülő külföldi személy, amely tekintetében az adózó (önmagában vagy kapcsolt vállalkozásaival együttesen)

aa) a szavazati jogok 50 százalékát meghaladó közvetlen vagy közvetett részesedéssel rendelkezik, vagy

ab) a jegyzett tőkéből 50 százalékot meghaladó közvetlen vagy közvetett részesedéssel rendelkezik, vagy

ac) adózott nyereségéből 50 százalékot meghaladó részre jogosult,

abban az adóévében, amelyben a külföldi személy által ténylegesen megfizetett társasági adónak megfelelő adó kisebb, mint az a különbözet, amellyel az a társasági adó, amelyet az illetősége szerinti államot Magyarországnak feltételezve fizetett volna, meghaladja a külföldi személy által megfizetett, társasági adónak megfelelő adót,

valamint

b) a belföldi illetőségű adózó külföldi telephelye abban az adóévében, amelyben a külföldi telephely által megfizetett társasági adónak megfelelő adó kisebb, mint az a különbözet, amellyel az a társasági adó, amelyet a telephely szerinti államot Magyarországnak feltételezve fizetett volna, meghaladja a külföldi telephely által megfizetett társasági adónak megfelelő adót,

azzal, hogy

c) nem minősül ellenőrzött külföldi társaságnak a külföldi személy, illetve a külföldi telephely abban az adóévében, amelyben kizárólag valódi jogügyletből, valódi jogügyletek sorozatából származó jövedelemmel rendelkezik, amelyet az adózó igazol,

d) a c) pont alkalmazásában egy jogügylet vagy jogügyletek sorozata akkor nem valódi, ha

da) elsődlegesen adóelőny elérése céljából hajtják végre, és

db) a külföldi személynél vagy a külföldi telephelynél nem lennének a jövedelemszerzéshez kapcsolódó eszközök és kockázatok, ha egy belföldi illetőségű adózó nem látná el mindazokat a jelentős személyi funkciókat, amelyek az említett eszközök és kockázatok szempontjából lényegesek, és amelyek nagymértékben hozzájárulnak a külföldi személy vagy a külföldi telephely jövedelemszerzéséhez,

e) nem minősül ellenőrzött külföldi társaságnak az a külföldi személy vagy külföldi telephely abban az adóévében,

ea) amelyben a külföldi személy adóügyi illetősége, a külföldi telephely fekvése szerinti állam jogszabályai alapján megállapított adózás előtti eredménye a 243.952.500 forint összeghatárt meg nem haladó nyereség és a nem kereskedelmi tevékenységből származó jövedelme a 23.495.250 forint összeghatárt meg nem haladó nyereség, vagy

eb) amelyben a külföldi személy adóügyi illetősége, a külföldi telephely fekvése szerinti állam jogszabályai alapján megállapított adózás előtti nyeresége nem haladja meg az elszámolt működési költségei 10 százalékát,

f) az e) pont ea) alpontja alkalmazásában nem kereskedelmi tevékenységből származó jövedelemnek minősül

fa) a kamat,

fb) a pénzügyi eszközből származó jövedelem,

fc) a szellemi alkotások jogából származó jövedelem,

fd) a részvény, részesedés tartásából és kivezetéséből származó jövedelem,

fe) a pénzügyi lízing tevékenységből származó jövedelem,

ff) a biztosítási, banki és egyéb pénzügyi tevékenységekből származó jövedelem,

fg) az a jövedelem, amely áruk és szolgáltatások kapcsolt vállalkozások számára történő értékesítéséből, kapcsolt vállalkozásoktól történő beszerzéséből származik, amennyiben az ilyen jövedelmet szerző személy ahhoz kapcsolódva nem, vagy csak kis mértékben valósít meg hozzáadott gazdasági értéket,

g) az e) pont eb) pontja alkalmazásában a működési költségek nem foglalják magukban a külföldi személy adóügyi illetősége, a külföldi telephely fekvése szerinti ország határain kívül értékesített áruk bekerülési értékét, valamint a kapcsolt vállalkozások részére teljesített kifizetések alapján elszámolt költséget, ráfordítást,

h) nem minősül ellenőrzött külföldi társaságnak az a külföldi telephely, amely olyan az Európai Unió vagy az Európai Gazdasági Térség tagállamának nem minősülő államban fekszik, amellyel Magyarországnak a külföldi telephely jövedelemét a magyar társasági adózás alól mentesítő rendelkezést tartalmazó egyezménye áll fenn, és amely az említett egyezmény szerint telephelynek minősül;”

(2) A Tao. törvény 4. § 23. pontja a következő g) alponttal egészül ki:

(E törvény alkalmazásában

23. kapcsolt vállalkozás:)

„g) az a)-c) alpontban foglaltaktól függetlenül akkor is létrejön a kapcsolt vállalkozási viszony a 11. pont, az 53. pont és a 8. § (1) bekezdés f) pontja alkalmazásában, ha az adózó és más személy viszonylatában legalább 25 százalékos közvetlen vagy közvetett szavazati jog részesedés, vagy legalább 25 százalékos közvetlen vagy közvetett tőkerészesedés, vagy legalább 25 százalékos nyereségrészesedés áll fenn, azzal, hogy ezen rendelkezések alkalmazásában az f) alpontban foglaltak teljesülését nem kell vizsgálni,”

(3) A Tao. törvény 4. § 44/a. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(E törvény alkalmazásában)

„44/a. általános képzés: olyan oktatást tartalmazó képzés, amely nem kizárólag vagy nem elsődlegesen a munkavállalónak a vállalkozásnál jelenleg betöltött vagy későbbiekben betöltendő állásában alkalmazható, hanem olyan képesítést ad, amely nagymértékben hasznosítható más vállalkozásoknál vagy munkaterületeken az Európai Közösséget létrehozó Szerződés 107. és 108. cikke alkalmazásában bizonyos támogatási kategóriáknak a belső piaccal összeegyeztethetővé nyilvánításáról szóló 2014. június 17-i 651/2014/EU bizottsági rendelet (a továbbiakban: 651/2014/EU bizottsági rendelet) 31. cikke szerinti támogatás;”

(4) A Tao. törvény 4. §-a a következő 47-47c. ponttal egészül ki:

(E törvény alkalmazásában)

„47. sportcélú ingatlan üzemeltetésének költségei: az üzembe helyezett sportcélú ingatlan által nyújtott szolgáltatások működési költségei, ideértve különösen a személyi jellegű ráfordításokat, az anyagköltségeket, a szerződéses szolgáltatások, a távközlés, az energia és a karbantartás költségeit, a bérleti díjakat, az adminisztrációval kapcsolatos költségeket, az olyan értékcsökkenési és finanszírozási költségek kivételével, amelyeket a sportcélú ingatlanhoz nyújtott beruházási támogatásból már fedeztek;

47a. működési veszteség: a sportcélú ingatlannak a látvány-csapatsport támogatását biztosító támogatási igazolás kiállításáról, felhasználásáról, a támogatás elszámolásának és ellenőrzésének, valamint visszafizetésének szabályairól szóló 107/2011. (VI. 30.) Korm. rendelet szerinti támogatási időszak alatt elért - észszerű nyereséggel növelt - bevételei, csökkentve a sportcélú ingatlan üzemeltetésének költségeivel, ha ezen számítás eredménye negatív;

47b. észszerű nyereség: a 651/2014/EU bizottsági rendelet 2. cikk 142. pontja szerinti nyereség;

47c. kizárólag helyi hatással bíró sportcélú ingatlan: az olyan sportcélú ingatlan, amely esetén igazolható, hogy korlátozott vonzáskörzettel rendelkezik, látogatóinak jelentős részét az adott államon belülről vonzza és támogatása marginális hatással van a határon átnyúló beruházásokra és letelepedésekre;”

(5) A Tao. törvény 4. §-a a következő 50-56. ponttal egészül ki:

(E törvény alkalmazásában)

„50. finanszírozási költség: a kamatráfordítás, a kamattal gazdasági értelemben egyenértékű költség, ráfordítás, valamint a finanszírozási forrás bevonásával összefüggésben elszámolt költség, ráfordítás, ideértve az eszköz bekerülési értéke részeként és a 18. § (1) bekezdés a) pontja alapján csökkentésként elszámolt összeget is, de ide nem értve az olyan finanszírozási költséget, amelynek célja hosszú távú állami infrastrukturális beruházás finanszírozása, feltéve, hogy a beruházás üzemeltetője, a finanszírozási költségek, a beruházás részét képező tárgyi eszközök és az annak kapcsán keletkező jövedelem egyaránt az Európai Unióban található, illetve merül fel;

51. nettó finanszírozási költség: az az összeg, amellyel az adózó vállalkozási tevékenysége érdekében felmerült finanszírozási költségei meghaladják az adózó adóköteles kamatbevételeit és a gazdasági értelemben azzal egyenértékűnek tekintendő, adóköteles bevételeit, azzal, hogy adóköteles bevételként figyelembe kell venni a 18. § (1) bekezdés b) pontja alapján növelésként elszámolt összeget is;

52. hosszú távú állami infrastrukturális beruházás: olyan, a társadalom egészének közös érdekét szolgáló tevékenység, amely jelenértéken legalább 100 millió eurónak megfelelő értékű tárgyi eszköz létrehozására, fejlesztésére, működtetésére vagy karbantartására vonatkozik;

53. adózási szempontból különálló adózó: olyan adózó, amely nem tagja összevont (konszolidált) éves beszámolót készítő vállalatcsoportnak, nem áll kapcsolt vállalkozási viszonyban más személlyel és külföldön nem rendelkezik telephellyel;

54. összevont (konszolidált) éves beszámolót készítő vállalatcsoport: egy vállalatcsoporthoz tartozó valamennyi gazdálkodó szervezetet magában foglaló csoport, amelynek minden tagja teljes mértékben a rá vonatkozó beszámolási szabályozásra figyelemmel a számvitelről szóló törvény VI. Fejezete, az IFRS-ek vagy más, az Európai Unió vagy az Európai Gazdasági Térség valamely tagállamának nemzeti szabályrendszere szerinti összevont pénzügyi beszámoló hatálya alá tartozik;

55. kamatfizetés, adózás és értékcsökkenés előtti eredmény: a 6. § (1)-(4) bekezdései szerinti adóalapnak a nettó finanszírozási költséggel, az e törvény szerinti értékcsökkenési leírás adóalap-csökkentő tételként elszámolt összegével és a 7. § (1) bekezdés ny) pontja alapján adóalap-csökkentő tételként elszámolt összeggel növelt, továbbá a 8. § (1) bekezdés j) pontja alapján adóalap-növelő tételként elszámolt összeggel csökkentett összege, azzal, hogy nem vehető figyelembe a hosszú távú állami infrastrukturális beruházásából származó jövedelem és az olyan jövedelem, amelyet társasági adókötelezettség nem terhel;

56. kamatlevonási kapacitás: az adóévi kamatfizetés, adózás és értékcsökkenés előtti eredmény 30 százalékának az adóévi nettó finanszírozási költséggel csökkentett összege;”

17. § A Tao. törvény 5. §-a a következő (11) bekezdéssel egészül ki:

„(11) A csoportos társasági adóalany adókötelezettségét a csoporttagok közül e célra kijelölt és az állami adó- és vámhatóságnak bejelentett csoporttag mint csoportképviselő útján, a csoportazonosító szám alatt teljesíti, valamint ugyanilyen módon gyakorolja adózói jogait. A csoportképviselő olyan nyilvántartást vezet, amely alkalmas a csoportos társasági adóalany adókötelezettségének teljesítése és jogai gyakorlása érdekében szükséges minden adat alátámasztására és ellenőrzésére. A csoportos társasági adóalany adókötelezettségének teljesítése és jogai gyakorlása érdekében a csoporttag a 6. § (12) bekezdésében meghatározott nyilatkozatot tesz, továbbá olyan nyilvántartást vezet, amely alkalmas a nyilatkozatában foglalt minden adat alátámasztására és ellenőrzésére. E nyilatkozatot és nyilvántartást a csoporttag a csoportos társasági adóalany bevallásának benyújtására nyitva álló határidőt megelőző 15. napig a csoportképviselő rendelkezésére bocsátja.”

18. § (1) A Tao. törvény 6. §-a a következő (3a)-(3e) bekezdéssel egészül ki:

„(3a) A csoportos társasági adóalany és a csoportos társasági adóalanyhoz történő csatlakozás kérelemre, az állami adó- és vámhatóság engedélyével jön létre. A csoportos társasági adóalany adókötelezettsége a kérelem benyújtását követő adóév első napján kezdődik. A csatlakozó tag csoporttagsága a kérelem benyújtását követő adóév első napján kezdődik.

(3b) A csoportos társasági adóalany megszűnik a megszüntetése napján, valamint azt a napot megelőző napon, amelyen megszűnése hiányában már nem lenne legalább két tagja.

(3c) Az adózó csoporttagsága megszűnik adókötelezettsége megszűnése, kilépése és a csoportos társasági adóalany megszűnése napján, valamint azon a napon, amelyet követő naptól már nem felel meg a tagságára előírt összes feltételnek.

(3d) Ha a (3b) és (3c) bekezdés szerinti megjelölt megszűnési időpont nem az üzleti év utolsó napjára esik, akkor a megszűnés napja - a (3b) és (3c) bekezdésben foglaltaktól eltérően - a megszűnés napját magában foglaló üzleti évet megelőző üzleti év utolsó napja. Ha a csoportos társasági adóalany, illetve a csoporttagság nem az üzleti év utolsó napján szűnik meg, akkor a megszűnés napját követő nappal a csoporttagoknak, illetve az érintett csoporttagnak önálló adóéve kezdődik.

(3e) A csoporttag jogutódja a csoportos társasági adóalany tagjaként alakul meg, kivéve, ha már megalakulásakor sem felel meg a tagságra előírt összes feltételnek.”

(2) A Tao. törvény 6. §-a a következő (12)-(13) bekezdéssel egészül ki:

„(12) A csoportos társasági adóalany adóévi adóalapja a csoporttagok által az (1)-(2a), valamint az (5)-(10) bekezdés szerint egyedileg megállapított, nem negatív adóalapok összege, módosítva a 17. § (15)-(18) bekezdése szerint. A csoporttag az (1)-(2a), valamint az (5)-(10) bekezdés szerint megállapított egyedi adóalapjáról adóévenként, a csoportos társasági adóalany adóévre vonatkozó adóbevallásának benyújtására előírt határidőt megelőző 15. napig az állami adó- és vámhatóság által e célra rendszeresített nyomtatványon az adóbevallással egyenértékű nyilatkozatot tesz az állami adó- és vámhatóság részére. A csoportképviselő a többi csoporttag nyilatkozatát átveszi, valamint a többi tag és saját nyilatkozatán feltüntetett adatokról az adóbevallásban adatot szolgáltat az állami adó- és vámhatóságnak. Ha a csoporttag az adóhatóság ellenőrzésének megkezdését megelőzően feltárja, hogy egyedi adóalapját nem e törvénynek megfelelően állapította meg, vagy adóbevallással egyenértékű nyilatkozata számítási hiba vagy elírás miatt az egyedi adóalap tekintetében hibás, a csoportos társasági adóalany adóalapjának módosítása érdekében egyedi adóalapjáról haladéktalanul új nyilatkozatot tesz.

(13) A (12) bekezdés alkalmazásában a csoporttagok egyedi adóalapjaik megállapítása során úgy járnak el, mintha csoporttagságuk nem állna fenn. Az egyedileg megállapított adóalap meghatározása során a csoporttagok között a 7. § (1) bekezdés w) és x) pontja, valamint a (18a)-(18d) bekezdése nem alkalmazható, továbbá a csoporttagok közötti ügyletek esetén a 7. § (1) bekezdés s) és t) pontja alkalmazásakor a csoporttag nem érvényesíthet több kedvezményt annál, mint ami a szokásos piaci ár figyelembevételével megilleti.”

19. § (1) A Tao törvény 7. § (1) bekezdés gy) pontja a következő 3. alponttal egészül ki:

(Az adózás előtti eredményt csökkenti:)

[a tagnál (részvényesnél, üzletrész-tulajdonosnál)]

„3. az ellenőrzött külföldi társaság részesedésének értékesítésekor, nem pénzbeli vagyoni hozzájárulásként történő kivezetésekor a kivezetés következtében az adóévben elszámolt bevétel csökkentve a részesedés (10) bekezdés szerinti bekerülési értékének a könyv szerinti értéket meghaladó részével, de legfeljebb a 8. § (1) bekezdésének f) pontja alapján az adózás előtti eredmény növeléseként elszámolt - az erre vonatkozó adóbevallással és az azt alátámasztó kimutatásokkal igazolt - és az adózás előtti eredmény csökkentéseként még figyelembe nem vett összeg,”

(2) A Tao. törvény 7. § (1) bekezdése a következő ny) ponttal egészül ki:

(Az adózás előtti eredményt csökkenti:)

„ny) legfeljebb az adóévet megelőző adóévben (adóévekben) a 8. § (1) bekezdés j) pontja alapján alkalmazott adóalap-növelő tételnek az adóévet megelőzően e rendelkezés szerint az adózó vagy jogelődje, valamint az átruházó társaság által figyelembe nem vett része, azzal, hogy az e rendelkezés szerint csökkentésként figyelembe vett összeg nem haladhatja meg az adóévi kamatlevonási kapacitás összegét,”

(3) A Tao törvény 7. § (10) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[Az (1) bekezdés gy) pontjának alkalmazásakor a kivezetett részesedés értéke]

„a) a részesedés bekerülési értéke - de a jogelődtől átvett részesedésnek legalább a jogelődnél kimutatott bekerülési értéke azon tagnál (részvényesnél, üzletrész-tulajdonosnál), amely jogutódlással alakult meg -, ha a tulajdoni részesedést jelentő befektetés jogutód nélküli megszűnés, jegyzett tőke tőkekivonás útján történő leszállítása, értékesítése, nem pénzbeli vagyoni hozzájárulásként történő kivezetése vagy - azon tagnál (részvényesnél, üzletrész-tulajdonosnál), amely a jogutódban nem kíván részt venni - átalakulás, egyesülés, szétválás miatt szűnt meg, illetve csökkent,”

20. § (1) A Tao. törvény 8. § (1) bekezdés f) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Az adózás előtti eredményt növeli:)

„f) az adózó azon adóévében, amelyben az ellenőrzött külföldi társaság adóévének (üzleti évének) utolsó napja van, az ellenőrzött külföldi társaság nem valódi jogügyletéből, nem valódi jogügyletek sorozatából származó, az ellenőrzött külföldi társaság adóévének (üzleti évének) utolsó napján kimutatott pozitív adózott eredmény jóváhagyott (felosztott) osztalékkal csökkentett része olyan mértékben, amilyen mértékben az az adózó által ellátott jelentős személyi funkciókhoz kapcsolódó eszközökhöz és kockázatokhoz kötődik, feltéve, hogy az így kapott összeg pozitív,”

(2) A Tao. törvény 8. § (1) bekezdés j) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Az adózás előtti eredményt növeli:)

„j) a - pénzügyi intézmény, a befektetési vállalkozás, az alternatív befektetésialap-kezelő, az átruházható értékpapírokkal foglalkozó kollektív befektetés vállalkozás alapkezelő társasága, a biztosító és a viszontbiztosító kivételével - nettó finanszírozási költségnek a kamatfizetés, adózás és értékcsökkenés előtti adóévi eredmény 30 százaléka és 939 810 000 forint közül a nagyobb összeget meghaladó része, azzal, hogy a meghaladó részt csökkenti - legfeljebb annak összegéig - a megelőző adóévben (adóévekben) keletkezett kamatlevonási kapacitásnak az a része, amely az adózónál vagy jogelődjénél, valamint az átruházó társaságnál e rendelkezés vagy a 7. § (1) bekezdés ny) pontja alapján még nem került felhasználásra,”

(3) A Tao. törvény 8. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(5) Az összevont (konszolidált) éves beszámolót készítő vállalatcsoport tagja

a) az (1) bekezdés j) pontját nem köteles alkalmazni, ha igazolni tudja, hogy saját tőkéje adóévi átlagos állományának a teljes eszközállománya adóévi átlagos állományához viszonyított aránya egyenlő a vállalatcsoportra számított, ennek megfelelő aránnyal vagy magasabb annál, vagy

b) az (1) bekezdés j) pontja alkalmazásakor a nettó finanszírozási költségeket azon összegben érvényesítheti a társasági adóalapjában, amely egyenlő a csoportszinten vett harmadik felekkel szembeni nettó finanszírozási költségek összegének és a csoport kamatfizetés, adózás, értékcsökkenés előtti eredményének a hányadosa valamint az adózó kamatfizetés, adózás, értékcsökkenés előtti eredménye szorzatával.”

(4) A Tao. törvény 8. §-a a következő (5a)-(5e) bekezdéssel egészül ki:

„(5a) Az (5) bekezdés a) pontja alkalmazása során az arány megállapításakor az eszközök és kötelezettségek értékét az összevont (konszolidált) éves beszámoló meghatározásakor alkalmazott számviteli módszertannak megfelelően kell meghatározni. Az (5) bekezdés a) pontja alkalmazásában az adózó adóévi átlagos saját tőkéjének az adóévi átlagos teljes eszközállományához viszonyított aránya akkor is egyenlőnek tekintendő a vállalatcsoport üzleti évi átlagos saját tőkéjének az üzleti évi átlagos teljes eszközállományához viszonyított arányával, ha annál legfeljebb két százalékponttal alacsonyabb. Amennyiben az összevont (konszolidált) éves beszámoló az adózó társasági adóbevallásának benyújtására előírt határidőben még nem áll rendelkezésre, akkor az adózó az arányszám meghatározásához felhasználhatja az összevont (konszolidált) éves beszámoló készítésére kötelezett gazdálkodónak a felhasználandó adatokat tartalmazó nyilatkozatát, amelyet az összevont (konszolidált) éves beszámoló elkészítését követően e beszámolóval igazol.

(5b) Az adóéve napjainak többségében adózási szempontból különálló adózónak minősülő adózó az (5) bekezdés alkalmazásában összevont (konszolidált) éves beszámolóként az általa alkalmazott számviteli szabályozásnak megfelelő beszámolóját veszi figyelembe.

(5c) Átalakulás, egyesülés, szétválás esetén a jogutód a 7. § (1) bekezdés ny) pontját és az (1) bekezdés j) pontját úgy alkalmazza, hogy a jogelődnél figyelembe vett (1) bekezdés j) pontja szerinti növelő tételt és a jogelődnél a korábbi adóévekben keletkezett, de még fel nem használt kamatlevonási kapacitást a jogelőd vagyonából a vagyonmérleg szerinti részesedése arányában számított összegében veszi figyelembe. Kedvezményezett eszközátruházás esetén az átvevő társaság a 7. § (1) bekezdés ny) pontját és az (1) bekezdés j) pontját úgy alkalmazza, hogy az átruházó társaságnál figyelembe vett (1) bekezdés j) pontja szerinti növelő tételt és az átruházó társaságnál a korábbi adóévekben keletkezett, de még fel nem használt kamatlevonási kapacitást az önálló szervezeti egységnek betudható összegben veszi figyelembe. Ez a rész kiválás esetén a jogelőd, kedvezményezett eszközátruházás esetén az átruházó társaságnál figyelembe vehető összeget csökkenti.

(5d) A kamatlevonási kapacitásokat a keletkezésük sorrendjének megfelelően, legkésőbb a keletkezésük adóévét követő ötödik adóévben lehet felhasználni.

(5e) A csoportos társasági adóalany tagjai az (1) bekezdés j) pontját az egyedi adóalap megállapítása során úgy alkalmazzák, hogy a 939 810 000 forintnak a csoporttagnál felmerülő nettó finanszírozási költségnek a csoportos társasági adóalanynál felmerülő összes nettó finanszírozási költséghez viszonyított arányában számított részét veszik figyelembe.”

(5) A Tao. törvény 8. § (9) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(9) Az (1) bekezdés f) pontja alkalmazásában az adóalap-növelő tételt az adózó a 18. §-ban foglalt rendelkezések megfelelő alkalmazásával, a szokásos piaci ár elve alapján köteles meghatározni.”

21. § (1) A Tao. törvény 17. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) Amennyiben a 6. § (1)-(4) bekezdése szerinti adóalap bármely adóévben negatív, ezzel az összeggel az adózó a következő öt adóévben - a (2)-(9a) és a (15)-(18) bekezdésekben foglaltakat figyelembe véve - döntése szerinti megosztásban csökkentheti az adózás előtti eredményét, feltéve, hogy a negatív adóalap a rendeltetésszerű joggyakorlás elvének betartásával keletkezett (a továbbiakban: elhatárolt veszteség).”

(2) A Tao. törvény 17. §-a a következő (2a) bekezdéssel egészül ki:

„(2a) A (2) bekezdéstől eltérően a 7. § (1) bekezdés ny) pontja szerinti csökkentő tételt, illetve a 8. § (1) bekezdés j) pontja szerinti növelő tételt alkalmazó adózó a korábbi adóévek elhatárolt veszteségét legfeljebb a felhasználása (az adózás előtti eredmény csökkentéseként történő elszámolása) nélkül számított adóévi adóalapnak a 7. § (1) bekezdés ny) pontja szerinti csökkentő tétellel növelt és a 8. § (1) bekezdés j) pontja szerinti növelő tétellel csökkentett összegének 50 százalékáig számolhatja el az adózás előtti eredmény csökkentéseként.”

(3) A Tao. törvény 17. §-a a következő (15)-(18) bekezdéssel egészül ki:

„(15) Az (1) bekezdésben foglaltaktól eltérően a csoportos társasági adóalany adóévi elhatárolt vesztesége egyenlő az adóévben negatív egyedi adóalappal rendelkező csoporttagok egyedi adóalapjainak összegével, feltéve, hogy az egyedi adóalapok a rendeltetésszerű joggyakorlás elvének betartásával keletkeztek.

(16) Az (1), (2) és (4) bekezdésben foglaltaktól eltérően a csoportos társasági adóalany elhatárolt vesztesége a csoportos társasági adóalany adóalapjának megállapításakor számolható el annak csökkentéseként, de legfeljebb olyan mértékig, hogy a csoportos társasági adóalany adóalapja az elhatárolt veszteség levonását követően is elérje az adóévben nem negatív egyedi adóalappal rendelkező tagjai elhatárolt veszteség figyelembevétele nélkül számított egyedi adóalapjai összegének 50 százalékát. A csoportos társasági adóalany elhatárolt vesztesége - a csoportképviselő döntése szerinti megosztásban - a keletkezése adóévében és az azt követő adóévekben, utoljára a keletkezése adóévét követő ötödik adóévben számolható el a csoportos társasági adóalany adóalapjának csökkentéseként.

(17) A csoportos társasági adóalany által és a csoporttagok által egyedileg érvényesített elhatárolt veszteség mértéke együttesen nem haladhatja meg az elhatárolt veszteség érvényesítése nélküli egyedi pozitív adóalapok összegének 50 százalékát.

(18) Ha a csoporttag csoporttagsága a jogutód nélküli megszűnéstől eltérő ok miatt szűnt meg, a csoportos társasági adóalany tagjává válást megelőzően keletkezett elhatárolt veszteségét - az (1)-(14) bekezdés szerinti feltételek figyelembevételével - használhatja fel.”

22. § A Tao. törvény 18. §-a a következő (10)-(10b) bekezdéssel egészül ki:

„(10) A csoportos társasági adóalany tagjai az (1) és (2), (4)-(7), valamint a (9) bekezdésben foglaltakat csak olyan egymás közötti jogügyletükre alkalmazzák, amelynél

a) az egyik fél által a csoporttaggá válását megelőzően az (1) bekezdés a) pontja alapján az adózás előtti eredménye csökkentéseként elszámolt összeget a másik fél a csoporttaggá válását megelőzően az (1) bekezdés b) pontja alapján az adózás előtti eredmény növeléseként,

b) az egyik fél által a csoporttaggá válását megelőzően az (1) bekezdés b) pontja alapján az adózás előtti eredménye növeléseként elszámolt összeget a másik fél a csoporttaggá válását megelőzően az (1) bekezdés a) pontja alapján az adózás előtti eredmény csökkentéseként

elszámolt összeg még nem ellentételezte.

(10a) A csoportos társasági adóalany tagjai az (5) és (10) bekezdés szerinti kötelezettségüket a csoportképviselő útján teljesítik.

(10b) Ha az adózó csoportos adóalanyban fennálló tagsága nem adókötelezettsége megszűnése miatt szűnt meg, az adózó és a csoportos társasági adóalany többi tagja az (5) bekezdés szerinti kötelezettségét első alkalommal a csoporttagság megszűnését követő első adóbevallása (a többi tag esetében ideértve a csoportos társasági adóalany adóbevallását) benyújtásáig teljesíti minden olyan jogügyletre, amely tekintetében a tagság fennállása alatt a (10) bekezdés alapján mentesült e kötelezettség alól, de amely az (1), (3), valamint a (6) és (7) bekezdés szerint ezt követően befolyásolja adóalapját.”

23. § A Tao. törvény 18/C. § (15) és (16) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:

„(15) A 18/A. § (1) bekezdése szerinti adózó a 8. § (5) és (5a) bekezdés szerinti saját tőkéje adóévi napi átlagos állományát a számvitelről szóló törvény 114/B. §-a megfelelő alkalmazásával állapítja meg.

(16) A 18/B. § (2) bekezdés g) pontja szerinti növelő tételt figyelembe vevő adózó a 8. § (1) bekezdés j) pontját az adóévben ráfordításként, eszköz bekerülési értékeként elszámolt kamatnak a 18/B. § (2) bekezdés g) pontja szerinti összeg levonása után fennmaradó részére alkalmazza.”

24. § A Tao. törvény 19. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„19. § A társasági adó mértéke 9 százalék. A társasági adó a pozitív adóalap (ideértve a csoportos társasági adóalany pozitív adóalapját is, de ide nem értve a csoporttagok egyedi adóalapját) és az adómérték szorzata.”

25. § A Tao. törvény 22. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) Az adózó a (2) bekezdés szerinti, részére kiállított támogatási igazolásban szereplő összegig - döntése szerint - a támogatás (juttatás) adóéve és az azt követő adóévek adójából, de utoljára a támogatás (juttatás) naptári évét követő nyolcadik naptári évben lezáruló adóév adójából adókedvezményt vehet igénybe, függetlenül attól, hogy e támogatással nem növeli adózás előtti eredményét az adóalap megállapításakor. Az adókedvezmény igénybevételének feltétele, hogy az adózó a (8) bekezdés szerint arra jogosult szervezet részére a (6) bekezdésben meghatározott kiegészítő támogatást a támogatás juttatásának adóévében megfizeti.”

26. § (1) A Tao. törvény 22/C. § (1) bekezdés b) pontja a következő bg) alponttal egészül ki:

(a látvány-csapatsport országos sportági szakszövetsége tagjaként működő amatőr sportszervezet - ideértve a sportról szóló törvényben meghatározott szabályok szerint a szakszövetség tagjaként működő sportiskolát is - részére)

„bg) sportcélú ingatlan üzemeltetésének költségeire;”

(2) A Tao. törvény 22/C. § (1) bekezdés c) pontja a következő cf) alponttal egészül ki:

(a látvány-csapatsport országos sportági szakszövetsége tagjaként működő hivatásos sportszervezet részére)

„cf) sportcélú ingatlan üzemeltetésének költségeire - azzal, hogy az ilyen jogcímen nyújtott támogatás a 651/2014/EU bizottsági rendelet 55. cikkével összhangban sportlétesítményhez nyújtott működési támogatásként nyújtható;”

(3) A Tao. törvény 22/C. § (1) bekezdés d) pontja a következő dg) alponttal egészül ki:

(a látvány-csapatsport fejlesztése érdekében létrejött alapítvány részére)

„dg) sportcélú ingatlan üzemeltetésének költségeire;”

(4) A Tao. törvény 22/C. § (4) bekezdése a következő f) ponttal egészül ki:

(A támogatási igazolások összértéke nem haladhatja meg a támogatott szervezet jóváhagyott, adott támogatási időszakra vonatkozó sportfejlesztési programjában szereplő,)

„f) sportcélú ingatlan működési veszteségének 50 százalékát, de legfeljebb a 30/I. § (3) bekezdés szerinti esetekben sportcélú ingatlanonként és a látvány-csapatsport támogatását biztosító támogatási igazolás kiállításáról, felhasználásáról, a támogatás elszámolásának és ellenőrzésének, valamint visszafizetésének szabályairól szóló 107/2011. (VI. 30.) Korm. rendelet szerinti támogatási időszakonként a 300 millió forintot.”

(5) A Tao. törvény 22/C. § (4a)-(4b) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:

„(4a) A látvány-csapatsportban működő hivatásos sportszervezet, valamint az olyan támogatásra jogosult szervezet támogatása esetén, amely vonatkozásában a 30/I. § alkalmazandó, a (4) bekezdés c)-f) pontja szerinti mértékeket a támogatási igazolások összértékének támogatási szerződés keretében az (1) bekezdés a) pont ac) alpontjában, az (1) bekezdés b) pont bd) és bf)-bg) alpontjában, az (1) bekezdés c) pont cb), cd), ce) és cf) alpontjában, valamint az (1) bekezdés d) pont dc), de) és dg) alpontjában meghatározott jogcímekre nyújtott támogatáshoz kapcsolódó, a támogatott hivatásos sportszervezet vagy a 30/I. § szerinti szervezet részére azonos elszámolható költségekkel kapcsolatban megfizetett kiegészítő sportfejlesztési támogatással összevont értékére kell alkalmazni.

(4b) Az (1) bekezdés c) pont cb), cd), ce) és cf) alpontja és az olyan támogatásra jogosult szervezet támogatása esetén, amely vonatkozásában a 30/I. § alkalmazandó, az (1) bekezdés a) pont ac) alpontja, az (1) bekezdés b) pont bd) és bf)-bg) alpontja, az (1) bekezdés c) pont cb), cd), ce) és cf) alpontja, az (1) bekezdés d) pont dc), de) és dg) alpontja szerinti támogatás, valamint más helyi, regionális, államháztartási vagy európai uniós forrásból származó állami támogatás együttes összege azonos elszámolható költségek tekintetében jelenértéken nem haladhatja meg a (4) bekezdésben meghatározott mértékeket.”

(6) A Tao. törvény 22/C. § (5) bekezdése a következő k) ponttal egészül ki:

(Támogatási igazolás a támogatás igénybevételére jogosult szervezettel kapcsolatban csak akkor állítható ki, ha)

„k) a támogatás igénybevételére jogosult szervezet a sportcélú ingatlan üzemeltetésének költségeihez nyújtott támogatást saját tulajdonában vagy saját használatában lévő sportcélú ingatlan üzemeltetésére használja fel, és vállalja, hogy a látvány-csapatsport támogatás mellett erre a célra központi költségvetési támogatást nem vesz igénybe.”

27. § A Tao. törvény 23. §-a a következő (8)-(14) bekezdéssel egészül ki:

„(8) A csoportos társasági adóalany - a (9)-(14) bekezdésben foglaltak figyelembevételével - az adókedvezmények érvényesítése szempontjából egyetlen adózónak minősül.

(9) Azt az adókedvezményt, amelyre a csoporttag a csoporttagsága előtt szerzett jogot, a csoportos társasági adóalany akkor érvényesítheti, ha a csoporttag a kedvezmény feltételeinek csoporttagként is megfelel. Amennyiben az adókedvezményre jogot szerzett csoporttag csoporttagsága a jogutód nélküli megszűnéstől eltérő ok miatt szűnik meg, az adókedvezmény érvényesítésére továbbra is jogosult marad.

(10) A csoportos társasági adóalany adókedvezményt akkor vehet igénybe, ha az adókedvezményre vonatkozó feltételeknek való megfelelést egy csoporttagja vállalja és e csoporttag a feltételeket ténylegesen teljesíti. Amennyiben a feltételek teljesítését vállaló csoporttagsága megszűnik, az adókedvezmény érvényesítésére a csoportos társasági adóalany a továbbiakban nem lesz jogosult, kivéve, ha a csoporttag jogutódlással szűnik meg és jogutódja szintén a csoportos társasági adóalanyiság tagja.

(11) A csoportos társasági adóalany adókedvezményre történő jogszerzés és az adókedvezmény érvényesítése érdekében szükséges jognyilatkozatát a csoportos társasági adóalany időszaka alatt kizárólag a csoportképviselő teheti meg.

(12) A (2) bekezdéstől eltérően a csoportos társasági adóalany a jogosult csoporttagra a pozitív adóalapja arányában jutó számított adóból érvényesíti a 22/B. § alapján a fejlesztési adókedvezményt, legfeljebb a jogosult csoporttagra jutó számított adó 80 százalékáig.

(13) A (3) bekezdéstől eltérően a csoportos társasági adóalany a (12) bekezdés szerint igénybe vett adókedvezménnyel csökkentett számított adóból érvényesíti a 22/E. § alapján az energiahatékonysági beruházás, felújítás adókedvezményét, legfeljebb a jogosult csoporttagra jutó, a (12) bekezdés szerint megállapított összeg 70 százalékáig.

(14) A (3) bekezdéstől eltérően a csoportos társasági adóalany a (12) és (13) bekezdés szerint igénybe vett adókedvezménnyel csökkentett egyedi számított adók összegéből - legfeljebb annak 70 százalékáig - érvényesíthet minden más, a (12)-(13) bekezdésben nem említett adókedvezményt.”

28. § A Tao. törvény 24. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:

„(3) A csoportos társasági adóalany adóévi fizetendő adóját a csoporttagok között a 6. § (1)-(2a), (5)-(10) bekezdés szerint egyedileg megállapított pozitív adóalapok arányában kell felosztani. A csoportképviselő az egyes csoporttagokra jutó fizetendő adót a csoportképviselő a csoportos társasági adóalany társasági adóbevallásában feltünteti és a beszámolóját, könyvviteli zárlatát a számviteli törvény III. Fejezete szerint összeállító csoporttag az adózott eredménye terhére adófizetési kötelezettségként elszámolja.”

29. § A Tao. törvény 24/A. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) E rendelkezés alkalmazásában kedvezményezett célnak minősül:

a) a filmalkotás 22. § (2) bekezdésében meghatározott támogatása;

b) a látvány-csapatsport 22/C. § (1) bekezdésében meghatározott támogatása.”

30. § A Tao. törvény 24/B. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki:

„(5) A csoportképviselő a csoportos társasági adóalanyt a felajánlás adóévére megillető jóváírást a felajánlás adóévének fizetendő adója 24. § (3) bekezdése szerinti arányában osztja fel. Az adózó a jóváírásból rájutó részt adózás előtti eredménye javára számolja el.”

31. § A Tao. törvény 26. § (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(6) Amennyiben a csoporttag csoporttagsága a jogutód nélküli megszűnéstől eltérő ok miatt szűnik meg, a csoportos társasági adóalany és a volt csoporttag, továbbá a csoportos társasági adóalany megszűnése esetén a volt csoporttag köteles a csoporttagság megszűnése napját, illetve a csoportos társasági adóalany megszűnése napját követő 30 napon belül a csoportos társasági adóalany által bevallott adóelőleget megosztani és bevallani, és ennek alapján a bevallás esedékességének napjától az adóévet követő hatodik hónap utolsó napjáig az adóelőleget megfizetni.”

32. § (1) A Tao. törvény 26/A. § (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(6) A növekedési adóhitel összegére jutó adóelőleg, adó korábban meg nem fizetett összege egy összegben esedékessé válik az növekedési adóhitelre vonatkozó rendelkezéseket alkalmazó adózó

a) adókötelezettsége megszűnésének napján, ha adókötelezettsége a jogutódlás melletti megszűnésétől eltérő ok miatt szűnik meg;

b) csoportos társasági adóalanyban fennálló tagsága keletkezésének napján.”

(2) A Tao. törvény 26/A. § (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(7) Nem alkalmazhatja az (1) bekezdés szerinti rendelkezéseket az adózó:

a) a végelszámolás kezdőnapját megelőző nappal lezáruló adóévében és a végelszámolás időszaka alatt;

b) a csoportos társasági adóalanyban fennálló tagsága első adóévét megelőző adóévben és a csoportos adóalany időszaka alatt;

c) utolsó adóévében, ha adókötelezettsége a jogutódlás melletti megszűnésétől eltérő ok miatt szűnik meg.”

33. § A Tao. törvény 28. §-a a következő (7) bekezdéssel egészül ki:

„(7) A csoportos társasági adóalany által fizetendő adó megállapításakor a (2)-(6) bekezdésben foglaltak a csoporttag által az adóévben megszerzett külföldön adóztatható jövedelemre, illetve a csoporttag által külföldön fizetett (fizetendő) adóra irányadók. A csoporttag az általa külföldön fizetett (fizetendő) adó összegét az adóbevallással egyenértékű nyilatkozatában feltünteti.”

34. § (1) A Tao. törvény 29/A. §-a a következő (66)-(72) bekezdéssel egészül ki:

„(66) Az egyes adótörvények uniós kötelezettségekhez kapcsolódó, valamint egyes törvények adóigazgatási tárgyú módosításáról szóló 2018. évi LXXXII. törvénnyel megállapított 22/C. § (4a) és (4b) bekezdését első alkalommal a 2018-2019-es támogatási időszakra benyújtott sportfejlesztési program jóváhagyására, valamint az igazolás, támogatási igazolás kiállítására irányuló kérelmek benyújtásával összefüggésben kell alkalmazni.

(67) Az egyes adótörvények uniós kötelezettségekhez kapcsolódó, valamint egyes törvények adóigazgatási tárgyú módosításáról szóló 2018. évi LXXXII. törvénynek az előadó-művészeti szervezetek támogatásának adókedvezménye megszüntetésével összefüggő módosításaira tekintettel az előadó-művészeti szervezeteknek a 22. § szerint a 2018. adóév terhére, 2018. december 31-ig nyújtott támogatásra e törvénynek a támogatás tényleges teljesítésekor hatályos rendelkezéseit kell figyelembe venni.

(68) Az egyes adótörvények uniós kötelezettségekhez kapcsolódó, valamint egyes törvények adóigazgatási tárgyú módosításáról szóló 2018. évi LXXXII. törvénynek az előadó-művészeti szervezetek részére történő, jóváírással járó adófelajánlás megszüntetésével összefüggő módosításaira tekintettel az előadó-művészeti szervezetek részére a 24/A. § szerint a 2018. adóévi adókötelezettség terhére, 2018. december 31-ig megtett felajánlásra a törvénynek a rendelkező nyilatkozat adóhatósági benyújtásakor hatályos rendelkezéseit kell figyelembe venni.

(69) Az egyes adótörvények uniós kötelezettségekhez kapcsolódó, valamint egyes törvények adóigazgatási tárgyú módosításáról szóló 2018. évi LXXXII. törvénynek az előadó-művészeti szervezetek támogatásának adókedvezménye és a részükre történő, jóváírással járó adófelajánlás megszüntetésével összefüggő módosításaira tekintettel az adózó a 22. § (1) és (6) bekezdése szerinti támogatásra és kiegészítő támogatásra vonatkozó támogatási, szponzori szerződést 2018. december 31-ét követően nem köthet. Az említett összefüggésben 2019. január 1-jét megelőzően megkötött szerződések alapján a 22. § (1) és (6) bekezdése szerinti támogatást, kiegészítő támogatást legkésőbb 2018. december 31-én lehet ténylegesen teljesíteni.

(70) Az egyes adótörvények uniós kötelezettségekhez kapcsolódó, valamint egyes törvények adóigazgatási tárgyú módosításáról szóló 2018. évi LXXXII. törvénnyel megállapított 4. § 47c. pontját és a 30/I. § (1) bekezdését a 2017-2018-as támogatási időszaktól jóváhagyott sportfejlesztési programokkal, valamint az igazolás, támogatási igazolás kiállítására irányuló kérelmekkel összefüggésben is alkalmazni kell.

(71) Az egyes adótörvények uniós kötelezettségekhez kapcsolódó, valamint egyes törvények adóigazgatási tárgyú módosításáról szóló 2018. évi LXXXII. törvénnyel módosított 22/C. § (5) bekezdés b) pontját a hatálybalépésekor folyamatban lévő igazolás, támogatási igazolás kiállítására irányuló kérelmek elbírálásakor is alkalmazni kell.

(72) Az egyes adótörvények uniós kötelezettségekhez kapcsolódó, valamint egyes törvények adóigazgatási tárgyú módosításáról szóló 2018. évi LXXXII. törvénnyel megállapított 22/C. § (11) bekezdését a hatálybalépésekor folyamatban lévő sportfejlesztési programok jóváhagyására irányuló kérelmek elbírálása és a folyamatban lévő tárgyi eszköz beruházások, felújítások megvalósítása során is alkalmazni kell.”

(2) A Tao. törvény 29/A. §-a a következő (73)-(75) bekezdéssel egészül ki:

„(73) A 2016. június 17-e előtt megkötött, finanszírozási költség alapjául szolgáló szerződések esetében az egyes adótörvények uniós kötelezettségekhez kapcsolódó, valamint egyes törvények adóigazgatási tárgyú módosításáról szóló 2018. évi LXXXII. törvénnyel módosított 8. § (1) bekezdés j) pontját első alkalommal e finanszírozási költség alapjául szolgáló szerződések finanszírozási összegének növelése vagy futamidejének meghosszabbítása hatálybalépését követő naptól, a módosított összeg vagy futamidő tekintetében kell figyelembe venni. A 2016. június 17-e előtt megkötött, finanszírozási költség alapjául szolgáló szerződések finanszírozási összegének növelése vagy futamidejének meghosszabbítása hatálybalépését megelőzően az érintett szerződésekre a 8. § (1) bekezdés j) pontjának 2018. december 31-én hatályos rendelkezését kell alkalmazni azzal, hogy az adózó választhatja a 8. § (1) bekezdés j) pontja az adott adóévben hatályos rendelkezésének az alkalmazását.

(74) Az egyes adótörvények uniós kötelezettségekhez kapcsolódó, valamint egyes törvények adóigazgatási tárgyú módosításáról szóló 2018. évi LXXXII. törvénnyel módosított 7. § (1) bekezdés ny) pontja a 8. § (1) bekezdés j) pontjának 2018. december 31-én hatályos rendelkezésével összefüggésben nem alkalmazható.

(75) Az adózó a 2019-ben kezdődő adóévére választhatja, hogy adókötelezettségét a 4. § 11. pontja, valamint 8. § (1) bekezdés f) pontja és (9) bekezdése 2018. december 31-én hatályos rendelkezései szerint teljesíti.”

(3) A Tao. törvény 29/A. §-a a következő (76) bekezdéssel egészül ki:

„(76) Az egyes adótörvények uniós kötelezettségekhez kapcsolódó, valamint egyes törvények adóigazgatási tárgyú módosításáról szóló 2018. évi LXXXII. törvénnyel megállapított 4. § 47-47b. pontját, 22/C. § (1) bekezdés b) pont bg) alpontját, c) pont cf) alpontját, d) pont dg) alpontját, (4) bekezdését, (5) bekezdését és 30/I. § (3) bekezdését első alkalommal a 2019-2020-as támogatási időszakra benyújtott sportfejlesztési program jóváhagyására, valamint az igazolás, támogatási igazolás kiállítására irányuló kérelmek benyújtásával összefüggésben kell alkalmazni.”

35. § A Tao. törvény 30. §-a a következő (14) bekezdéssel egészül ki:

„(14) Felhatalmazást kap a Kormány, hogy a filmalkotás és a látvány-csapatsportok támogatására nyújtható támogatási keretösszeget rendeletben állapítsa meg.”

36. § (1) A Tao. törvény 30/I. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A 22/C. § (1) bekezdés a) pont ac) alpontja, b) pont bd) alpontja és d) pont dc) alpontja alkalmazásában, amennyiben a támogatott részéről - a látvány-csapatsport országos sportági szakszövetsége kivételével - hivatásos sportoló alkalmazására kerül sor, vagy a támogatással érintett tárgyi eszköz beruházás, felújítás tekintetében nem teljesülnek a korlátozott mértékű gazdasági célú létesítmény, vagy a kizárólag helyi hatással bíró sportcélú ingatlan feltételei, az ilyen jogcímen nyújtott támogatás az Európai Bizottság SA.31722 (2011/N), SA.46615 (2016/N) és SA.48265 számú határozata hatálya alá tartozik.”

(2) A Tao. törvény 30/I. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:

„(3) A 22/C. § (1) bekezdés c) pont cf) alpontja alkalmazásában minden esetben, a 22/C. § (1) bekezdés b) pont bg) alpontja, és d) pont dg) alpontja alkalmazásában, amennyiben

a) a támogatással érintett sportcélú ingatlan tekintetében nem teljesülnek a korlátozott gazdasági célú létesítmény feltételei, vagy

b) a kizárólag helyi hatással bíró sportcélú ingatlan feltételei,

az ilyen jogcímen nyújtott támogatás a 651/2014/EU bizottsági rendelet 55. cikkével összhangban sportlétesítményhez nyújtott működési támogatásként nyújtható.”

37. § (1) A Tao. törvény 31. § (1) bekezdése a következő d) ponttal egészül ki:

(Ez a törvény a következő uniós jogi aktusoknak való megfelelést szolgálja:)

„d) a Tanács 2016/1164 EU irányelve (2016. július 12.) a belső piac működését közvetlenül érintő adókikerülési gyakorlatok elleni szabályok megállapításáról és a Tanács 2017/952 EU irányelve (2017. május 29.) az (EU) 2016/1164 irányelvnek a harmadik országokat érintő hibrid struktúrákból adódó diszkrepanciák tekintetében történő módosításáról,”

(2) A Tao. törvény 31. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki:

„(5) E törvény a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet Adóalap-erózió és Nyereség-átcsoportosítás Projekt 4. akciópontja kapcsán publikált jelentés figyelembevételével készült szabályozást tartalmaz.”

38. § A Tao. törvény

1. 4. § 5. pontjában az „a belföldi illetőség megszerzése előtt szerzett;” szövegrész helyébe az „a belföldi illetőség megszerzése előtt szerzett; a bejelentést az adózó a csoportos társasági adóalanyban fennálló csoporttagsága időtartama alatt önállóan teszi meg;” szöveg,

2. 4. § 5a. pontjában az „a belföldi illetőség megszerzése előtt szerzett vagy állított elő;” szövegrész helyébe az „a belföldi illetőség megszerzése előtt szerzett vagy állított elő; a bejelentést az adózó a csoportos társasági adóalanyban fennálló csoporttagsága időtartama alatt önállóan teszi meg;” szöveg,

3. 9. § (2) bekezdés c) és d) pontjában, 12. § (2) bekezdés a) pontjában valamint a 13/A. § (1) bekezdésében az „n), o)” szövegrész helyébe az „n), ny), o)” szöveg,

4. 9. § (3) bekezdés a) pontjában, 12. § (3) bekezdés a) pontjában és 15. § (3) bekezdésében a „8. § (5)” szövegrész helyébe a „8. § (5)-(5e)” szöveg,

5. 10. § (3) bekezdésében a „8. § (5) bekezdése” szövegrész helyébe a „8. § (5)-(5e) bekezdése és a 7. § (1) bekezdés ny) pontja” szöveg,

6. 15. § (2) bekezdésében az „n), p)” szövegrész helyébe az „n), ny), p)” szöveg,

7. 22/C. § (1) bekezdés c) pont cd) alpontjában az „az Európai Közösséget létrehozó Szerződés 107. és 108. cikke alkalmazásában bizonyos támogatási kategóriáknak a belső piaccal összeegyeztethetővé nyilvánításáról szóló 2014. június 17-i 651/2014/EU bizottsági rendelet 5. szakaszával” szövegrész helyébe az „a 651/2014/EU bizottsági rendelet 31. cikkével” szöveg,

8. 22/C. § (5) bekezdés b) pontjában az „állami támogatással” szövegrész helyébe az „állami támogatással, látvány-csapatsport támogatással” szöveg,

9. 22/C. § (11) bekezdésében a „nyilvántartásba vett tárgyi eszköz a könyv szerinti érték leírásáig” szövegrész helyébe a „nyilvántartásba vett tárgyi eszköz - ide nem értve a 22/C. § (6a) bekezdés szerinti esetet - a jogszabály szerinti kötelező fenntartási időszak vége, vagy a könyv szerinti érték leírása közül a később bekövetkező időpontig” szöveg,

10. 24/A. § (4) bekezdésében és (13) bekezdés a) pontjában a „(16)-(18)” szövegrész helyébe a „(16)-(17)” szöveg

11. 24/A. § (19), (20) és (22) bekezdésében a „(3) bekezdés c) pontjában” szövegrész helyébe a „(3) bekezdés b) pontjában” szöveg,

12. 24/A. § (25) bekezdésében a „(3) bekezdés c) pontja szerinti” szövegrész helyébe a „(3) bekezdés b) pontja szerinti” szöveg,

13. 24/A. § (28) bekezdésében a „30. § (10)-(11) bekezdései” szövegrész helyébe a „30. § (10) bekezdése” szöveg

lép.

39. § (1) Hatályát veszti a Tao. törvény

1. 4. § 37. és 39. pontja;

2. 7. § (1) bekezdés k) pont ka) alpontja;

3. 17. § (14) bekezdése;

4. 22. § (4), (4a) és (5) bekezdése, valamint (8) bekezdés b) pontja;

5. 24/A. § (18) bekezdése;

6. 29/A. § (27) bekezdése;

7. 29/A. § (36) bekezdése;

8. 29/T. §-a;

9. 30. § (11) bekezdése;

10. 30/C. §-a.

(2) Hatályát veszti a Tao. törvény

1. 21. §-át követő alcímében az „és az előadó-művészeti szervezetek”,

2. 24/A. § (22) bekezdésében az „a (3) bekezdés b) pontjában meghatározott esetben a kultúráért felelős minisztériumnak,”

szövegrész.

3. Az államháztartás egyensúlyát javító különadóról és járadékról szóló 2006. évi LIX. törvény módosítása

40. § Az államháztartás egyensúlyát javító különadóról és járadékról szóló 2006. évi LIX. törvény (a továbbiakban: Különadó törvény) 4/A. § (6) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A különadó mértéke)

„a) hitelintézetnél az adóalap 50 milliárd forintot meg nem haladó része után 0,15 százalék, az e feletti összegre 0,2 százalék;”

41. § Hatályát veszi a Különadó törvény 13. §-a.

4. A távhőszolgáltatás versenyképesebbé tételéről szóló 2008. évi LXVII. törvény módosítása

42. § (1) A távhőszolgáltatás versenyképesebbé tételéről szóló 2008. évi LXVII. törvény (a továbbiakban: Távhő törvény) 7. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) Az (1) bekezdéstől eltérően a Tao. tv. 22/B. §-a szerint fejlesztési adókedvezményt érvényesíteni jogosult adózó és a Tao. tv. 22/E. §-a szerint energiahatékonysági célokat szolgáló beruházások, felújítások adókedvezményét érvényesíteni jogosult adózó a számított adót - legfeljebb annak 50 százalékáig, és legfeljebb a fejlesztési adókedvezmény, illetve az energiahatékonysági célokat szolgáló beruházások, felújítások adókedvezménye érvényesítésére nyitva álló időszakban - csökkentheti a fejlesztési adókedvezmény, illetve az energiahatékonysági célokat szolgáló beruházások, felújítások adókedvezménye társasági adóban még nem érvényesített részével. E bekezdés alkalmazásában a csoportos társasági adóalany tagja a csoportos társasági adóalanyiság időszaka alatt szerzett, a fejlesztési adókedvezményhez, illetve az energiahatékonysági célokat szolgáló beruházások, felújítások adókedvezményéhez tartozó jogosultsági összeget az egyedileg megállapított pozitív társasági adóalapja arányában számított összegben veszi figyelembe. E bekezdés alkalmazásában a csoportos társasági adóalany tagja a csoportos társasági adóalany által érvényesített fejlesztési adókedvezményt, illetve energiahatékonysági célokat szolgáló beruházások, felújítások adókedvezményét az egyedileg megállapított pozitív társasági adóalapja arányában számított összegben veszi figyelembe.”

(2) A Távhő törvény 7. §-a a következő (2a) bekezdéssel egészül ki:

„(2a) A (2) bekezdésben meghatározott, a fejlesztési adókedvezményhez kapcsolódó kedvezmény a Szerződés 107. és 108. cikke alkalmazásában bizonyos támogatási kategóriáknak a belső piaccal összeegyeztethetővé nyilvánításáról szóló 2014. június 17-i 651/2014/EU bizottsági rendelet (HL L 187 2014.06.26. 1-78. o.) 1-14. cikke hatálya alá tartozó regionális beruházási támogatási programnak minősül. A (2) bekezdésben meghatározott, az energiahatékonysági célokat szolgáló beruházások, felújítások adókedvezményéhez kapcsolódó kedvezmény a Szerződés 107. és 108. cikke alkalmazásában bizonyos támogatási kategóriáknak a belső piaccal összeegyeztethetővé nyilvánításáról szóló 2014. június 17-i 651/2014/EU bizottsági rendelet (HL L 187 2014.06.26. 1-78. o.) 1-12. és 38. cikke hatálya alá tartozó energiahatékonysági intézkedésekhez nyújtott beruházási támogatási programnak minősül.”

43. § A Távhő törvény 18. §-a a következő (9) bekezdéssel egészül ki:

„(9) Az adózás előtti eredményt csökkenti az e törvény szerinti adóalanyiságot megelőző adóévekben elszámolt terven felüli értékcsökkenés visszaírása miatt az adóévben bevételként elszámolt összeg. E rendelkezést az adózó első alkalommal a 2018-ban kezdődő adóév adókötelezettségének megállapítása során jogosult alkalmazni.”

5. A kisadózó vállalkozások tételes adójáról és a kisvállalati adóról szóló 2012. évi CXLVII. törvény módosítása

44. § A kisadózó vállalkozások tételes adójáról és a kisvállalati adóról szóló 2012. évi CXLVII. törvény (a továbbiakban: Katv.) 1. §-a a következő (7) bekezdéssel egészül ki:

„(7) A kisvállalati adóval összefüggésben az adókötelezettséget, az adót befolyásoló, annak csökkenését eredményező szabály, adóelőny annyiban alkalmazható, érvényesíthető, amennyiben az annak alapjául szolgáló jogügylet (jogügyletek sorozata) megvalósítja a szabály, az adóelőny célját és tartalmát tekintve valós gazdasági, kereskedelmi okok alapozzák meg. Az alkalmazhatóságot, az érvényesíthetőséget annak kell bizonyítania, akinek az érdekében áll. Ha a jogügylet (jogügyletek sorozata) alapján az állapítható meg, hogy annak fő célja vagy egyik fő célja olyan adóelőny az egyik fél vagy a felek számára, amely ellentétes az alkalmazandó adójogszabály tárgyával vagy céljával, akkor a jogügylet (jogügyletek sorozata) alapján adóelőny nem érvényesíthető.”

45. § (1) A Katv. 2. §-a a következő 6. ponttal egészül ki:

(E törvény alkalmazásában)

„6. ellenőrzött külföldi társaság: a társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény (a továbbiakban: Tao. tv.) 4. § 11. pontja szerinti társaság, azzal, hogy a feltételezett magyarországi adókötelezettség számításánál a kisvállalati adó szabályait kell alkalmazni;”

(2) A Katv. 2. § 8. pont i) alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(E törvény alkalmazásában

8. főállású kisadózó: a kisadózó, kivéve azt a kisadózót, aki a tárgyhó egészében megfelel az alábbi feltételek bármelyikének:)

„i) a nemzeti köznevelésről szóló törvény, valamint a nemzeti felsőoktatásról szóló törvény szerinti közép- vagy felsőfokú oktatási intézményben, az Európai Gazdasági Térség tagállamában vagy Svájcban közép- vagy felsőoktatási intézményben nappali rendszerű oktatás keretében folytat tanulmányokat, vagy az előzőekben nem említett államokban folytat ez előbbieknek megfelelő tanulmányokat, azzal, hogy 25. éves életévének betöltéséig ide tartozik a tanulmányait szüneteltető kisadózó is;”

46. § A Katv. 11. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(4) Az állami adóhatóság a kisadózó vállalkozás kisadózó vállalkozások tételes adófizetési kötelezettségét - kivéve a 8. § (6) bekezdése szerinti százalékos mértékű adót - a 7. § (1) bekezdés szerinti bejelentés, a 7. § (5) bekezdés szerinti változás bejelentés, a 8. § (11) bekezdés szerinti bejelentés és az adóhatóság határozata alapján tartja nyilván.”

47. § (1) A Katv. 19. § (5) bekezdése a következő k) és l) ponttal egészül ki:

(A kisvállalati adóalanyiság megszűnik)

„k) ha az adózó ellenőrzött külföldi társasággal rendelkezik, annak az adóévnek az első napját megelőző nappal, amely adóévben a külföldi vállalkozónak nem minősülő külföldi személy vagy külföldi telephely ellenőrzött külföldi társaságnak minősül;

l) ha az az összeg, amellyel az adózó vállalkozási tevékenysége érdekében felmerült finanszírozási költségei meghaladják az adózó adóköteles kamatbevételeit és a gazdasági értelemben azzal egyenértékűnek tekintendő, adóköteles bevételeit az adóévben várhatóan meghaladja a 939.810.000 forintot, az adóév első napját megelőző nappal.”

(2) A Katv. 19. § (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(7) Az adóalanyiság (5) bekezdésben meghatározott megszűnése napjával mint mérlegfordulónappal önálló üzleti év zárul. Az üzleti évről az adóalanynak az Szt. általános szabályai szerint beszámolót kell készítenie, és az elkészített beszámolót letétbe kell helyeznie, közzé kell tennie.”

48. § A Katv. 20. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(5) Amennyiben az adózó kapcsolt vállalkozásával kötött szerződésében, megállapodásában olyan ellenértéket (ügyleti értéket) határoz meg, amely nem felel meg a szokásos piaci árnak, - az (1)-(4) bekezdésben foglaltaktól függetlenül - az adóalapot a szokásos piaci ár és az ügyleti érték különbségével úgy módosítja, hogy az olyan adóalapnak feleljen meg, mint ha független vállalkozással kötött volna szerződést, megállapodást, feltéve, hogy a szerződés, megállapodás alapján az adóévben teljesítés történt. A szokásos piaci árat a Tao. tv. 18. § (2) bekezdésében meghatározott módszer szerint kell megállapítani.”

49. § A Katv. 28. §-a a következő (11) bekezdéssel egészül ki:

„(11) A társasági adó hatálya alól a kisadózó vállalkozások tételes adójának hatálya alá bejelentkező adóalanyok esetében a 2. § 12. pontjában foglaltaktól eltérően nem kell a kisadózó vállalkozás bevételének tekinteni azt a bevételt, amelyet a Tao. tv. alapján a társasági adó alapjának kell tekinteni. E bevételeket a kisadózó vállalkozás bevételi nyilvántartásában fel kell tüntetni azzal a külön bejegyzéssel, hogy e bevételek a társasági adó alapját képezik.”

50. § A Katv. a következő 21/A. alcímmel egészül ki:

„21/A. Jogharmonizációs rendelkezések

29/A. § (1) Ez a törvény a kisvállalati adóval összefüggésben a következő uniós jogi aktusoknak történő megfelelést szolgálja:

a) a Tanács 2003/49/EK irányelve (2003. június 3.) a különböző tagállambeli társult vállalkozások közötti kamat- és jogdíjfizetések közös adózási rendszeréről;

b) a Tanács 2009/133/EK irányelve (2009. október 19.) a különböző tagállamok társaságainak egyesülésére, szétválására, részleges szétválására, eszközátruházására és részesedéscseréjére, valamint az SE-k vagy az SCE-k létesítő okirat szerinti székhelyének a tagállamok közötti áthelyezésére alkalmazandó adóztatás közös rendszeréről;

c) a Tanács 2011/96/EU irányelve (2011. november 30.) a különböző tagállamok anya- és leányvállalatai esetében alkalmazandó adóztatás közös rendszeréről;

d) a Tanács 2016/1164 EU irányelve (2016. július 12.) a belső piac működését közvetlenül érintő adókikerülési gyakorlatok elleni szabályok megállapításáról.

(2) E törvény a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet Adóalap-erózió és Nyereség-átcsoportosítás Projekt 4. akciópontja kapcsán publikált jelentés figyelembevételével készült szabályozást tartalmaz.”

51. § A Katv. a következő 32/D. §-sal egészül ki:

„32/D. § Az egyes adótörvények és más kapcsolódó törvények módosításáról, valamint a bevándorlási különadóról szóló 2018. évi XLI. törvénnyel módosított 2. § 22. pontja a 2016. január 1-jét követően keletkezett bevételre is alkalmazható.”

II. FEJEZET

A KÖZVETETT ADÓZÁST ÉRINTŐ TÖRVÉNYEK MÓDOSÍTÁSA

6. Az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény módosítása

52. § Az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény (a továbbiakban: Áfa tv.) I. Fejezete a Termék értékesítésére és szolgáltatás nyújtására vonatkozó közös szabályok alcímet követően a következő alcímmel egészül ki:

„Az utalványok átruházására vonatkozó szabályok

18/A. § (1) Az egycélú utalvány saját név alatti minden egyes ellenérték fejében történő átruházását, átengedését (e § alkalmazásában a továbbiakban együtt: átruházás) az utalvány tárgyát képező termék értékesítésének, szolgáltatás nyújtásának kell tekinteni. Az egycélú utalvány más nevében történő átruházása esetében az utalvány tárgyát képező termékértékesítést, szolgáltatásnyújtást az teljesíti, akinek (amelynek) a neve alatt az utalványt átruházzák.

(2) Amennyiben a beváltó az egycélú utalványt kibocsátó adóalany, a beváltáskor az utalvány ellenében teljesített termékértékesítés, szolgáltatásnyújtás nem minősül adóztatandó ügyletnek.

(3) Amennyiben a beváltó az egycélú utalvány kibocsátójától eltérő adóalany, a beváltáskor az utalvány ellenében teljesített termékértékesítés, szolgáltatásnyújtás nem minősül adóztatandó ügyletnek, azonban úgy kell tekinteni, hogy a beváltó - olyan érték fejében, amelyen az utalványt ellenértékként vagy részellenértékként elfogadja - az utalvány tárgyát képező termékértékesítést, szolgáltatásnyújtást teljesít az utalványt kibocsátónak.

(4) Ellenérték fejében történő átruházás az is, ha az adóalany az egycélú utalványt más tulajdonába ingyenesen átruházza - ide nem értve az utalványt kibocsátó adóalany általi ingyenes átruházást -, feltéve, hogy az utalvány szerzéséhez kapcsolódóan az adóalanyt egészben vagy részben adólevonási jog illette meg.

18/B. § (1) Többcélú utalvány ellenérték fejében történő átruházása, átengedése (e § alkalmazásában a továbbiakban együtt: átruházás) nem minősül termék értékesítésének, szolgáltatás nyújtásának. Többcélú utalvány beváltása esetén a beváltó termékértékesítést, szolgáltatásnyújtást teljesít.

(2) Az (1) bekezdés sérelme nélkül, a többcélú utalványt átruházó adóalany által nyújtott valamennyi azonosítható szolgáltatás, így különösen a forgalmazás, illetve vásárlásösztönzés, szolgáltatásnyújtásnak minősül.”

53. § Az Áfa tv. a következő 69/A. §-sal egészül ki:

„69/A. § A 18/A. § (4) bekezdésében meghatározott esetben az adó alapja az utalvány adó nélkül számított beszerzési ára.”

54. § Az Áfa tv. 124. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(4) A 120. és 121. §-tól függetlenül szintén nem vonható le a személygépkocsi

a) üzemeltetéséhez, fenntartásához szükséges szolgáltatást,

b) bérbevételét

terhelő előzetesen felszámított adó összegének 50 százaléka.”

55. § Az Áfa tv. a következő 125/A. §-sal egészül ki:

„125/A. § Az adóalany dönthet úgy is, hogy a 124. § (4) bekezdés b) pontja helyett a 120. és 121. §-t alkalmazza.”

56. § Az Áfa tv. 142. § (1) bekezdés c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Az adót a termék beszerzője, szolgáltatás igénybevevője fizeti:)

„c) munkaerő kölcsönzése, kirendelése, rendelkezésre bocsátása esetén, amely az a) pont szerinti termékértékesítéshez vagy szolgáltatásnyújtásnak minősülő olyan építési szerelési és egyéb szerelési munkához kapcsolódik, amely ingatlan létrehozatalára, bővítésére, átalakítására vagy egyéb megváltoztatására - ideértve a bontással történő megszüntetését is - irányul;”

57. § Az Áfa tv. 188. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) Az alanyi adómentesség választására jogosító felső értékhatár: 12 000 000 forintnak megfelelő pénzösszeg.”

58. § Az Áfa tv. 251/H. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép, valamint a § a következő (3) bekezdéssel egészül ki:

„(2) Ha az állami adóhatóság az adó-visszatéríttetési kérelem elfogadásáról vagy részleges elfogadásáról dönt és az (1) bekezdés szerint számított határidő rövidebb, mint az adó-visszatéríttetési kérelem beérkezésétől számított 6 hónap, abban az esetben az állami adóhatóság számára döntésre nyitva álló határidő - az (1) bekezdéstől eltérően - az adó-visszatéríttetési kérelem beérkezésétől számított 6 hónap.

(3) Az (1) bekezdésben foglaltaktól függetlenül az állami adóhatóság döntésére nyitva álló határidő nem haladhatja meg

a) a 7 hónapot, ha az állami adóhatóság a 251/F. § (1) bekezdésében, illetve

b) a 8 hónapot, ha az állami adóhatóság a 251/F. § (2) bekezdésében

meghatározott jogával élt.”

59. § Az Áfa tv. 268. § g) pontja a következő go) alponttal egészül ki:

[Ez a törvény - az Art.-vel együtt - a következő uniós jogi aktusoknak való megfelelést szolgálja:

a Tanács 2006/112/EK irányelve (2006. november 28.) a közös hozzáadottértékadó-rendszerről, valamint annak a következő irányelvekkel történt módosításai:]

„go) a Tanács (EU) irányelve a közös hozzáadottértékadó-rendszerről szóló 2006/112/EK irányelvnek a bizonyos csalásra alkalmas termékek értékesítése és szolgáltatások nyújtása esetén alkalmazott választható fordított adózás, valamint a héacsalás elleni gyorsreagálási mechanizmus alkalmazási időszaka tekintetében történő módosításáról;”

60. § Az Áfa tv. a következő 324. §-sal egészül ki:

„324. § (1) Az adóalany - az egyéb törvényi feltételek fennállása esetén - az alanyi adómentességet 2019. naptári évre abban az esetben választhatja, ha az adóalany 2. § a) pontja szerinti összes termékértékesítése, szolgáltatásnyújtása fejében megtérített vagy megtérítendő ellenértéknek - forintban kifejezett és éves szinten göngyölített - összege

a) sem a 2018. naptári évben ténylegesen,

b) sem a 2019. naptári évben észszerűen várhatóan, illetve ténylegesen

nem haladja meg a 12 000 000 forintnak megfelelő pénzösszeget.

(2) Az (1) bekezdésben foglalt feltételek fennállása esetén az adóalany az alanyi adómentességet 2019. naptári évre abban az esetben is választhatja, ha a 191. § (3) bekezdésében rögzített időtartam még nem telt el.”

61. § Az Áfa tv. a következő 325. §-sal egészül ki:

„325. § E törvénynek az egyes adótörvények uniós kötelezettségekhez kapcsolódó, valamint egyes törvények adóigazgatási tárgyú módosításáról szóló 2018. évi LXXXII. törvénnyel megállapított 124. § (4) bekezdés b) pontját arra az esetre kell először alkalmazni, amikor az elszámolási időszak 2018. december 31-ét követően kezdődik és a levonási jog 2018. december 31-ét követően keletkezik.”

62. § Az Áfa tv. a következő 326. §-sal egészül ki:

„326. § Ha az utazásszervező 2019. év vonatkozásában él e törvény 212/A. § (1) bekezdése szerinti választási jogával, köteles e törvény 206. § (1) bekezdés d) pontja szerinti önálló pozíciószámot legkésőbb a 2019. december 31-ét magában foglaló adó-megállapítási időszakban lezárni.”

63. § Az Áfa tv. a következő 327. §-sal egészül ki:

„327. § E törvény 2019. december 31-én hatályos 3. számú melléklet I. rész 50-51. pontja szerinti lakóingatlan-értékesítés általános forgalmi adó mértékére a 2019. december 31-én hatályos rendelkezéseket kell alkalmazni akkor is, ha a 84. § szerint megállapított időpont a 2020. január 1. napjával kezdődő és 2023. december 31. napjával záruló időszakra esik, feltéve, hogy

a) építési engedélyhez kötött építési munka esetén a lakóingatlan építésére 2018. november 1. napján van végleges építési engedély, vagy

b) az épített környezet alakításáról és védelméről szóló törvény szerinti egyszerű bejelentéshez kötött építési tevékenységet legkésőbb 2018. november 1. napján bejelentették.”

64. § Az Áfa tv.

1. 166. § (1) bekezdésében a „vagy a 165/A. § szerint mentesül” helyébe a „szerint mentesül”;

2. 257/D. §-ban az „Adóig. vhr.” helyébe az „Art.”

szöveg lép.

65. § Hatályát veszti az Áfa tv.

1. 165/A. §-a;

2. 206. § (1) bekezdés c) és d) pontja;

3. 206. § (2) bekezdése;

4. XV. Fejezet „Önálló pozíciószámonkénti nyilvántartáson alapuló módszer a fizetendő adó megállapítására” alcíme.

7. A jövedéki adóról szóló 2016. évi LXVIII. törvény módosítása

66. § A jövedéki adóról szóló 2016. évi LXVIII. törvény (a továbbiakban: Jöt.) 16. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) Az engedélykérelemben megadott és az állami adó- és vámhatóság által elfogadott, de az engedély módosítását nem igénylő adat változását a 24. § (1) bekezdése szerint a változást követő munkanapon adatszolgáltatásra kötelezett engedélyes ezen adatszolgáltatás keretében a változást követő munkanapig, egyéb engedélyes a változást követő 8 napon belül jelenti be az állami adó- és vámhatóságnak.”

67. § A Jöt. 18. § (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(6) Az adókockázatra jutó pénzügyi biztosítéknak adófelfüggesztési eljárás keretében végzett szállítás esetén a jövedéki termék kiszállítását követő 4 hónapig, az adóra vonatkozó részletfizetés vagy fizetési halasztás engedélyezése esetén a fizetési könnyítés határidejének leteltét követő 60 napig, az adófizetési kötelezettség keletkezésének más esetében az adófizetési kötelezettség keletkezését követő 60 napig kell érvényesíthetőnek lennie, az adókockázatra jutó készpénzben nyújtott jövedéki biztosíték pedig ugyanezen határidők leteltéig nem fizethető vissza a biztosítékot nyújtónak.”

68. § A Jöt. 22. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(4) Az adóraktári engedély felfüggesztését az adóraktár engedélyese is kérheti legfeljebb 1 évre. Ha az engedélyfelfüggesztés határidejének leteltéig az engedélyes nem kéri a felfüggesztés megszüntetését, a határidő leteltével az engedély hatályát veszti.”

69. § A Jöt. 24. §-a a következő (11) bekezdéssel egészül ki:

„(11) Az adóraktárban felhasználói engedélyes tevékenységet is folytató engedélyes e tevékenységéről a 31. § (1) és (3) bekezdése szerinti nyilvántartást vezet és a 31. § (4) bekezdése szerinti adatszolgáltatást teljesít.”

70. § A Jöt. 85. §-a a következő (1a) bekezdéssel egészül ki:

„(1a) Ha hivatalból indult jövedéki ügyben az állami adó- és vámhatóság szakértői vélemény vagy vizsgálat alapján jogsértést állapít meg, az eljárás során felmerült szakértői és más vizsgálati díj a jogsértést megvalósító személyt terheli.”

71. § A Jöt. 86. §-a a következő (1a) bekezdéssel egészül ki:

„(1a) Az állami adó- és vámhatóság által indított, folyamatban lévő ellenőrzés időtartama alatt az ellenőrzött személy nem kérhet kötelező érvényű KN-kód besorolást.”

72. § A Jöt. 91. §-a a következő (2) bekezdéssel egészül ki:

„(2) Az állami adó- és vámhatóság hivatalból módosítja az engedélyben vagy a hatósági nyilvántartásában szereplő olyan adatot, amelynek változásáról jogszabályi rendelkezésen alapuló adatszolgáltatásból az engedélyestől, illetve a nyilvántartásba vett személytől eltérő forrásból tudomást szerez, és a módosítást egyúttal közli az engedélyessel, illetve a nyilvántartásba vett személlyel.”

73. § (1) A Jöt. 102. §-a a következő (3b) bekezdéssel egészül ki és a § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3b) Az Air. hirdetményi közlésre vonatkozó rendelkezéseinek alkalmazásakor adózó alatt a lefoglalt dolog átvételére jogosult személyt is érteni kell.

(4) Ha a lefoglalás megszüntetéséről rendelkező végzés közlését követő 3 munkanapon belül nem történt meg a kiadni rendelt dolog átvétele, a kiadás feltétele, hogy a lefoglalás megszüntetéséről rendelkező végzés közlésének napját követő nap és a kiadni rendelt dolog kiadásának napja közötti időtartamra eső, a végrehajtási rendeletben meghatározott mértékű tárolási költséget az állami adó- és vámhatóság részére igazoltan megtérítsék.”

(2) A Jöt. 102. §-a a következő (5a) bekezdéssel egészül ki:

„(5a) Ha a lefoglalt dolog átvételére jogosult személy a hirdetményi közlést követően is ismeretlen, a (6) és (7) bekezdés szerint kell eljárni.”

74. § A Jöt. 103. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(5) Az elkobzott dolgok közül

a) az élelmiszerláncról és hatósági felügyeletéről szóló törvény hatálya alá tartozó terméket, a jogszabályban meghatározott eljárástól eltérően előállított vagy kezelt csendes bort és a dohánygyártmányt meg kell semmisíteni vagy a (6) bekezdés a) pontja szerinti rendelkezés alkalmazható;

b) a zárjegyet, a hivatalos zárat és a jövedéki termék előállítására alkalmas berendezést meg kell semmisíteni vagy a (6) bekezdés a) pontja szerinti rendelkezés alkalmazható;

c) azt a terméket, amelyek értékesítése valamely szellemi tulajdonjogot sértene, meg kell semmisíteni;

d) az a)-c) pontokba nem tartozó egyéb elkobzott dolog esetén az állami adó- és vámhatóság intézkedik annak az állam javára történő értékesítéséről vagy a (6) bekezdés szerinti átadásról, felhasználásról.”

75. § A Jöt.

1. 9. § (5) bekezdésében a „(4) bekezdés” szövegrész helyébe a „(4) bekezdés a) pontja” szöveg,

2. 15. § (4) bekezdésében a „visszavonásáról és az engedély felfüggesztéséről” szövegrész helyébe a „visszavonása és az engedély felfüggesztése tárgyában” szöveg,

3. 21. § (10) bekezdésében az „a beszámítani kívánt tevékenységet folytató jogi személy legalább 40 százalék szavazati joggal rendelkező tagja (részvényese) volt” szövegrész helyébe a „vagy a benne a Ptk. szerinti meghatározó befolyással rendelkező személy a beszámítani kívánt tevékenységet folytató jogi személynél a Ptk. szerinti többségi befolyással vagy legalább 40 százalék szavazati joggal rendelkezett” szöveg,

4. 84. § (2) bekezdés d) pontjában és 84. § (3) bekezdésében az „az ügyfél” szövegrész helyébe az „a választásra jogosult” szöveg,

5. 99. § (1) bekezdésében az „eljárásokban” szövegrész helyébe az „ügyben” szöveg,

6. 102. § (2) bekezdésében az „az ügyfél” szövegrész helyébe az „az, akinek jogát vagy jogos érdekét az ügy közvetlenül érinti,” szöveg,

7. 102. § (3) bekezdésében az „eljárás” szövegrész helyébe az „ügy” szöveg,

8. 102. § (5) bekezdésében az „A (4) bekezdéstől eltérően, ha” szövegrész helyébe a „Ha” szöveg,

9. 102. § (6) bekezdésében a „(4) bekezdésben meghatározott” szövegrész helyébe a „lefoglalt dolog átvételére jogosult” szöveg,

10. 102. § (9) bekezdésében az „az ügyfelet terhelik” szövegrész helyébe a „törvény eltérő rendelkezése hiányában azt a személyt terhelik, akitől a dolgot lefoglalták” szöveg,

11. 102. § (11) bekezdésében az „az ügyfél” szövegrész helyébe a „birtokosának” szöveg,

12. 102. § (12) bekezdésében az „Az ügyfél vagy képviselője a nála” szövegrész helyébe az „Akinek jogát vagy jogos érdekét az ügy közvetlenül érinti vagy képviselője a tőle” szöveg,

13. 103. § (7) bekezdés b) pontjában a „c) pontja” szövegrész helyébe a „d) pontja” szöveg,

14. 113. § (5) bekezdésében a „7 forint” szövegrész helyébe a „3,5 Ft”, a „17 Ft” szövegrész helyébe a „13,5 Ft” szöveg,

15. 140. § (4) bekezdésében az „az adókülönbözetet és az adókülönbözettel azonos összegű” szövegrész helyébe az „a költségvetésnek okozott vagyoni hátrány összegével megegyező összegű adót és” szöveg,

16. 140. § (6) bekezdésében a „kötelezettségét” szövegrész helyébe a „kötelezettségét az elszámolási időszakonkénti rendszeres vagy szúrópróbaszerű elszámolást vagy” szöveg,

17. 140. § (7) bekezdésében a „pótlékszabályait” szövegrész helyébe a „pótlékszabályait - a nettó pótlékszámításra vonatkozó szabályok kivételével -” szöveg

lép.

76. § Hatályát veszti a Jöt.

1. 3. § (3) bekezdés 15. pontja,

2. 25. § (4) bekezdésében a „- a 18. § (12) bekezdése szerinti kivétellel -” szövegrész,

3. 98. § (1) bekezdésében az „a postai szolgáltató felvevő- vagy kézbesítőhelyén, a futár- vagy csomagszállítást végző szolgáltató telephelyén” szövegrész,

4. 102. § (10) bekezdése,

5. 136. § (2) bekezdésében és 137. § (3) bekezdésében az „az ISZBIR-en keresztül” szövegrész.

III. FEJEZET

HELYI ADÓK, ILLETÉKEK

8. A helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény módosítása

77. § Hatályát veszti a helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény 40/C. § (2) bekezdés i) pontja.

9. Az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény módosítása

78. § (1) Az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény (a továbbiakban: Itv.) 33. § (2) bekezdés 23. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Egyes alkotmányos jogok érvényesítése, illetőleg kötelezettségek teljesítése, valamint a társadalmi igazságosság előmozdítása érdekében a mellékletben és a külön jogszabályokban meghatározott illetékmentes eljárásokon felül tárgyuknál fogva illetékmentes eljárások:)

„23. az adó-, jövedéki- és járulékügyben, valamint a vámigazgatási ügyben kezdeményezett elsőfokú eljárás - ideértve a kizárólag ezen ügyek lefolytatása érdekében indított egyéb eljárásokat is -, kivéve az adó- és értékbizonyítvány kiállítása iránt kezdeményezett eljárást;”

(2) Az Itv. 33. § (2) bekezdése a következő 73. ponttal egészül ki:

(Egyes alkotmányos jogok érvényesítése, illetőleg kötelezettségek teljesítése, valamint a társadalmi igazságosság előmozdítása érdekében a mellékletben és a külön jogszabályokban meghatározott illetékmentes eljárásokon felül tárgyuknál fogva illetékmentes eljárások:)

„73. az egyes közokiratoknak az Európai Unión belüli bemutatására vonatkozó előírások egyszerűsítése révén a polgárok szabad mozgásának előmozdításáról és az 1024/2012/EU rendelet módosításáról szóló, 2016. július 6-i 2016/1191/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet szerinti többnyelvű formanyomtatvány kiállítása.”

79. § Az Itv. 57. § (1) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Illetékmentes a polgári és közigazgatási ügyekben:)

„a) az eljárás, ha a bíróság az eljárást (ideértve a fellebbezési és a felülvizsgálati eljárást is) megindító beadványt - cégbírósági eljárás esetén hiánypótlási eljárás lefolytatása nélkül - visszautasítja, vagy az eljárást a Pp. 259. §-ában foglalt okokból, illetve az elektronikus kapcsolattartásra vonatkozó szabályok megszegése miatt vagy azért szünteti meg, mert az eljárást megindító beadvány visszautasításának lett volna helye, továbbá az ezen eljárásban hozott döntés elleni fellebbezés és felülvizsgálat;”

80. § (1) Az Itv. 73. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(4) Elektronikus úton kezdeményezett közigazgatási hatósági eljárás esetén az eljárási illetéket az eljárás megindítását megelőzően banki átutalással vagy - a technikai feltételek megléte esetén - az elektronikus fizetési és elszámolási rendszeren keresztül történő fizetéssel kell megfizetni. Banki átutalással történő illetékfizetés esetén az átutalás közleményrovatában az ügyfél nevét, lakcímét vagy székhelyét, illetve - amennyiben az ismert - az ügyszámot kell feltüntetni.”

(2) Az Itv. 73. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(5) Az eljárási illeték előzetes megfizetését az eljárás megindításakor a (2) bekezdés a) pontjában szabályozott esetben a feladóvevénynek a kérelemhez csatolásával, a (4a) bekezdés szerinti elektronikus eljárásban készpénz-átutalással történő illetékfizetés esetén a készpénz-átutalási megbízás feladóvevényén szereplő azonosító szám (8 számjegyű azonosító), a megfizetett eljárási illeték összegének és a befizetés időpontjának feltüntetésével kell közölni az eljáró hatósággal.”

81. § Az Itv. 81. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) Ha az eljárás az 57. § (1) bekezdés a) pontja alapján illetékmentes, a megfizetett illeték 80. § (1) bekezdés i) pontja szerinti visszatérítésének kizárólag akkor van helye, ha a keresetlevelet szabályszerűen, a Pp. alapján a joghatás fennmaradására előírt határidőn belül ismételten nem nyújtották be. E tényről a bíróság - annak bekövetkezésétől számított 30 napon belül - értesíti az illetékes állami adóhatóságot, vagy ennek elmulasztása esetén az adózó kérelmére igazolást állít ki.”

82. § Az Itv. 103. §-a a következő (8) bekezdéssel egészül ki:

„(8) A 33. § (2) bekezdés 73. pontja az egyes közokiratoknak az Európai Unión belüli bemutatására vonatkozó előírások egyszerűsítése révén a polgárok szabad mozgásának előmozdításáról és az 1024/2012/EU rendelet módosításáról szóló, 2016. július 6-i 2016/1191/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet 11. cikkének való megfelelést szolgálja.”

83. § Az Itv. 57. § (4) bekezdés b) pontjában a „lakóhelyén, tartózkodási helyén” szövegrész helyébe a „lakcímén, tényleges tartózkodási helyén” szöveg lép.

84. § Hatályát veszti az Itv.

a) 58. § (1) bekezdés b) pontja;

b) 58. § (2) és (6) bekezdése.

10. A pénzügyi tranzakciós illetékről szóló 2012. évi CXVI. törvény módosítása

85. § A pénzügyi tranzakciós illetékről szóló 2012. évi CXVI. törvény (a továbbiakban: Pti. törvény) 3. § (4) bekezdése a következő r) és s) ponttal egészül ki:

[Az (1) és (2) bekezdéstől eltérően nem keletkeztet pénzügyi tranzakciós illetékfizetési kötelezettséget:]

„r) a természetes személyek kincstárnál vezetett, állampapír-forgalmazás érdekében igénybe vett ügyfélszámlája és más számlavezetőnél vezetett fizetési számlája között lebonyolított fizetési művelet,

s) az elektronikus fizetési és elszámolási rendszer önkormányzati ASP-rendszer keretében biztosított szolgáltatásaihoz kapcsolódó elszámolási számla terhére megvalósított fizetési művelet.”

86. § A Pti. törvény 6. § (1) bekezdés c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A pénzügyi tranzakciós illeték alapja)

„c) a Posta Elszámoló Központot működtető intézmény útján kezdeményezett készpénzbefizetés esetén a kedvezményezett pénzforgalmi szolgáltatójának átutalt, ennek hiányában a kedvezményezett részére megfizetett összeg,”

87. § A Pti. törvény 7. § (1) bekezdés b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A pénzügyi tranzakciós illeték mértéke)

„b) a d) és a g) pont szerinti kivétellel a pénzügyi tranzakciós illeték alapjának 0,3 százaléka, ha az illetékfizetésre a Posta Elszámoló Központot működtető intézmény vagy a kincstár kötelezett,”

IV. FEJEZET

A TÁRSADALOMBIZTOSÍTÁS PÉNZÜGYI ALAPJAIT MEGILLETŐ EGYES BEFIZETÉSEKET ÉRINTŐ MÓDOSÍTÁSOK

11. A társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény módosítása

88. § (1) A társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény (a továbbiakban: Tbj.) 4. § f) pontja a következő 4. alponttal egészül ki:

(E törvény alkalmazásában:

Sajátjogú nyugdíjas: az a természetes személy, aki)

„4. az 1-2. pont szerint saját jogú nyugdíjasnak minősül és az Mt. szerint munkaviszonyban áll, abban az esetben is, ha a nyugellátás folyósítása szünetel.”

(2) A Tbj. 4. § k) pontja a következő 3. alponttal egészül ki:

(E törvény alkalmazásában:

Járulékalapot képező jövedelem:)

„3. Járulékalapot képező jövedelemként kell figyelembe venni azt a jövedelmet, amelynek kifizetése (juttatása) olyan időszakra tekintettel történik, amely időszakban a Tbj. alapján biztosítási jogviszony állt fenn, függetlenül a kifizetés (juttatás) időpontjától, ha a kifizetés, juttatás időpontjában e törvény 13. §-a alapján más ország járulékszabályai alkalmazandók.”

89. § A Tbj. a következő 22. §-sal egészül ki:

„22. § Nem kell járulékalapot képező jövedelemként figyelembe venni azt a jövedelmet, amelynek kifizetése (juttatása) olyan időszakra tekintettel történik, amely időszakban a 11. §, a 11/B. § vagy a 13. § alapján nem állt fenn biztosítási jogviszony, függetlenül a kifizetés (juttatás) időpontjától.”

90. § A Tbj.

1. 2. § (5) bekezdésében a „rendelet alapján e törvény hatálya alá tartozik” szövegrész helyébe a „rendelet, vagy Magyarország által kötött kétoldalú szociális biztonságról szóló egyezmény alapján e törvény hatálya alá tartozik” szöveg;

2. 4. § h) pontjában a „rendelet hatálya alá tartozó másik tagállam területén végzik” szövegrész helyébe a „rendelet hatálya alá tartozó másik tagállam, vagy Magyarország által kötött kétoldalú szociális biztonságról szóló egyezményben részes másik állam területén végzik” szöveg;

3. 5. § (2) bekezdésében az „eléri az (1) bekezdés g) pontjában meghatározott összeget” szövegrész helyébe az „eléri az (1) bekezdés g) pontjában meghatározott összeget és a munkát Magyarországon vagy a szociális biztonsági rendszerek koordinálásáról szóló közösségi rendelet hatálya alá tartozó másik tagállam, vagy Magyarország által kötött kétoldalú szociális biztonságról szóló egyezményben részes másik állam területén végzi” szöveg;

4. 5. § (3) bekezdésében a „közösségi rendelet alapján e törvény hatálya alá tartozik” szövegrész helyébe a „közösségi rendelet, vagy Magyarország által kötött kétoldalú szociális biztonságról szóló egyezmény alapján e törvény hatálya alá tartozik” szöveg

lép.

12. A szociális hozzájárulási adóról szóló 2018. évi LII. törvény módosítása

91. § A szociális hozzájárulási adóról szóló 2018. évi LII. törvény (a továbbiakban: Szocho tv.) 1. § (5) bekezdése a következő szöveggel lép hatályba:

„(5) Az (1)-(4) bekezdésen túl adófizetési kötelezettség keletkezik

a) a vállalkozásból kivont jövedelem [Szja tv. 68. §],

b) az értékpapír-kölcsönzésből származó jövedelem [Szja tv. 65/A. §],

c) az osztalék [Szja tv. 66. §], vállalkozói osztalékalap [Szja tv. 49/C. §],

d) az árfolyamnyereségből származó jövedelem [Szja tv. 67. §],

e) az Szja tv. 1/B. § hatálya alá tartozó természetes személy e tevékenységből származó jövedelme,

f) az átalányadózó mezőgazdasági kistermelő által e tevékenysége alapján szerzett jövedelmének 75 százaléka,

g) a tételes költségelszámolást választó, nemleges nyilatkozatot benyújtó őstermelő bevételének 4 százaléka

Magyarországon adóztatható része után.”

92. § A Szocho tv. 1. §-a a következő (9) bekezdéssel kiegészülve lép hatályba:

„(9) Adóalapot képez az a jövedelem is, amelynek kifizetése (juttatása) olyan időszakra tekintettel történik, amely időszakban a Tbj. alapján biztosítási jogviszony állt fenn, függetlenül a kifizetés (juttatás) időpontjától.”

93. § (1) A Szocho tv. 3. § (2) bekezdése a következő szöveggel lép hatályba:

„(2) Amennyiben az Szja tv. szerint önálló tevékenységből származó jövedelem kifizetőtől származik, az adó fizetésére kötelezett személy a kifizető (e bekezdés alkalmazásában ideértve a külföldi kifizetőt). Ha az Szja tv. szerinti önálló tevékenységből származó jövedelem nem kifizetőtől származik, az adó fizetésére kötelezett személy a természetes személy. Ha a természetes személy külföldi kifizetőtől a Tbj. szerint járulékalapot nem képező jövedelmet szerez, az adó fizetésére kötelezett személy a természetes személy.”

(2) A Szocho tv. 3. § (6) bekezdése a következő szöveggel lép hatályba:

„(6) Kirendelés esetén az adófizetési kötelezettséget a kirendelést elrendelő (ideértve a külföldi kifizetőt is) teljesíti. A kirendelés alapján foglalkoztató személy teljesíti az adófizetési kötelezettséget, ha a kirendelést elrendelővel megállapodott arról, hogy a természetes személy foglalkoztatásához kapcsolódó munkabért és közterheket ő fizeti.”

94. § A Szocho tv. 5. § (1) bekezdése a következő szöveggel lép hatályba:

„(1) Nem keletkezik az 1. § (1)-(3) bekezdése szerint adófizetési kötelezettsége - e tevékenysége, jogállása alapján szerzett jövedelme tekintetében -

a) a kiegészítő tevékenységet folytató egyéni vállalkozónak;

b) a társas vállalkozásnak a kiegészítő tevékenységet folytató társas vállalkozóra tekintettel;

c) az iskolaszövetkezetnek a nappali rendszerű oktatás keretében tanulmányokat folytató tanuló, hallgató tagjával fennálló jogviszonyára - 25. életévének betöltéséig a tanulói, hallgatói jogviszonya szünetelésének időtartama alatt is - tekintettel;

d) a szociális szövetkezetnek a tagi munkavégzési jogviszonyban álló tagjával fennálló jogviszonyára tekintettel;

e) a kifizetőnek a nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. törvény 44. § (1) bekezdés a) pontja szerint a hallgatói munkaszerződés alapján létrejött jogviszonyra tekintettel;

f) a közérdekű nyugdíjas szövetkezetnek az öregségi nyugdíjban vagy átmeneti bányászjáradékban részesülő tagja között fennálló jogviszonyára tekintettel;

g) a kifizetőnek az Mt. szerinti munkaviszonyban foglalkoztatott saját jogú nyugdíjas személyre tekintettel;

h) a Tbj. szerint külföldinek minősülő személynek az általa megszerzett, járulékalapot nem képező jövedelemre tekintettel.”

95. § A Szocho tv. 5. § (6) bekezdése a következő szöveggel lép hatályba:

„(6) A Tbj. szerint külföldinek minősülő személy által megszerzett

a) az 1. § (5) bekezdés a)-d) pontja szerinti jövedelmet,

b) az Szja tv. szerint egyéb jövedelemnek minősülő jövedelmet és

c) az 1. § (4) bekezdése szerinti jövedelmet

nem terheli adófizetési kötelezettség.”

96. § A Szocho tv. 6. § (4) bekezdése a következő szöveggel lép hatályba:

„(4) Az egyszerűsített vállalkozói adó alanyának minősülő egyéni vállalkozót saját maga után terhelő adó alapja az egyszerűsített vállalkozói adó alapjának 4 százaléka, ha

a) az adóalap megállapításának különös szabályai alkalmazása alól legalább heti 36 órás foglalkoztatással járó munkaviszonyára, a nemzeti köznevelésről szóló törvény, valamint a nemzeti felsőoktatásról szóló törvény szerinti közép- vagy felsőfokú oktatási intézményben, az Európai Gazdasági Térség tagállamában vagy Svájcban közép- vagy felsőoktatási intézményben nappali rendszerű oktatás keretében folytatott tanulmányaira tekintettel mentesül, vagy

b) tagként a kifizetővel az adóalap megállapításának különös szabályai hatálya alá tartozó jogviszonyban áll.

E bekezdés alkalmazásakor a heti 36 órás foglalkoztatás megállapításánál az egyidejűleg fennálló munkaviszonyokban előírt munkaidőt össze kell számítani.”

97. § A Szocho tv. 16. §-a a következő szöveggel lép hatályba:

„16. § (1) Adófizetési kötelezettséget eredményező munkaviszonyban kutató-fejlesztő munkavállalót foglalkoztató - vállalkozásként működő saját tevékenységi körben alapkutatást, alkalmazott kutatást, kísérleti fejlesztést végző kutatóhelynek minősülő - kifizető, az őt e munkaviszonyra tekintettel terhelő adóból adókedvezményt vehet igénybe.

(2) Az adókedvezmény összegét a kifizető havonta állapítja meg. A kedvezmény egyenlő a tárgyhónapban a kutatás-fejlesztési tevékenység közvetlen költségeként elszámolt bérköltség után a 2. § (1) bekezdés szerinti adómérték 50 százalékával megállapított összeggel.

(3) A kedvezmény igénybevétele esetén a kifizető a társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény 7. § (1) bekezdés t) pontja alapján a saját tevékenységi körben végzett kutatás-fejlesztési tevékenység közvetlen költségeként nem vonhatja le a kutató-fejlesztő munkavállaló azon munkabérének a hozzá kapcsolódó szociális hozzájárulási adóval és szakképzési hozzájárulással növelt összegét, amelyre e § szerinti kedvezményt érvényesít.

(4) E § alkalmazásában

a) kutatóhely: a tudományos kutatásról, fejlesztésről és innovációról szóló 2014. évi LXXVI. törvény (a továbbiakban: Innovációs tv.) szerinti kutatóhely,

b) kutató-fejlesztő: az Innovációs tv. szerinti kutató-fejlesztő,

c) alapkutatás, alkalmazott kutatás, kísérleti fejlesztés: az Innovációs tv. szerinti alapkutatás, alkalmazott kutatás, kísérleti fejlesztés.”

98. § A Szocho tv. 18. § (4) bekezdés c) pontja a következő szöveggel lép hatályba:

(Nem minősül kifizetőnek:)

„c) az önkéntes kölcsönös egészségpénztár, önsegélyező pénztár, egészség- és önsegélyező pénztár

ca) a jogosulatlanul igénybe vett pénztári szolgáltatás

cb) a célzott szolgáltatásként nyújtott kiegészítő önsegélyező szolgáltatás

esetén,”

99. § A Szocho tv. 19. §-a a következő szöveggel lép hatályba:

„19. § Az egyéni vállalkozó az adót az Art. rendelkezései szerint havonta állapítja meg, és a tárgyhónapot követő hónap 12-éig vallja be és fizeti meg. Az egyéni vállalkozó és a kiegészítő tevékenységet folytató egyéni vállalkozó a vállalkozói osztalékalap után fizetendő adót a tárgyévre vonatkozó személyi jövedelemadó bevallásában vallja be és a bevallás benyújtására előírt határidő lejártáig fizeti meg.”

100. § A Szocho tv. 27. §-a a következő szöveggel lép hatályba:

„27. § Az adó fizetésére kötelezett természetes személy és a 7. § (2)-(3) bekezdés szerinti őstermelő az adót (adóelőleget) a személyi jövedelemadó, a személyi jövedelemadó-előleg megfizetésével egyidejűleg állapítja meg és fizeti meg. A tárgyévre vonatkozóan az állami adó- és vámhatóság közreműködése nélkül elkészített bevallásban vagy az állami adó- és vámhatóság által összeállított adóbevallási tervezet felhasználásával elkészített személyi jövedelemadó bevallásban kell az előlegként megfizetett adót elszámolni, az adóbevallás benyújtásának határidejéig a különbözetet megfizetni, és a bevallás megfelelő rovatában lehet a túlfizetésként mutatkozó különbözet összegéről rendelkezni. A személyi jövedelemadó-előleg megfizetésére nem kötelezett természetes személy az adót a személyi jövedelemadó bevallásában vagy az állami adó- és vámhatóság által összeállított adóbevallási tervezet felhasználásával elkészített személyi jövedelemadó bevallásban a bevallásra előírt határidőig állapítja meg, vallja be, és a bevallás benyújtásának határidejéig fizeti meg.”

101. § A Szocho tv. 34. §-a következő szöveggel lép hatályba:

„34. § E törvény alkalmazásában:

1. egyéni vállalkozó: az Szja tv. szerint egyéni vállalkozónak minősülő természetes személy (az egyéni vállalkozóról és az egyéni cégről szóló törvény szerinti egyéni vállalkozói nyilvántartásban szereplő természetes személy akkor is, ha a nyilvántartásban rögzített tevékenysége ingatlan-bérbeadás vagy egyéb szálláshely-szolgáltatás), valamint a gyógyszerészeti magántevékenységet, falugondnoki tevékenységet, tanyagondnoki tevékenységet végző természetes személy, a szociális szolgáltató tevékenység folytatásához szükséges engedéllyel rendelkező természetes személy;

2. fogvatartott: akinek őrizetét rendelték el; az a személy, aki olyan bűnügyi felügyelet alatt áll, amelynek során a bíróság előírta számára, hogy lakást, egyéb helyiséget, intézményt, vagy ahhoz tartozó bekerített helyet engedély nélkül nem hagyhat el; a letartóztatott; az elzárást, a szabadságvesztést töltő személy; valamint a kényszergyógykezelés vagy előzetes kényszergyógykezelés alatt álló személy;

3. harmadik állam: a Tbj.-ben ilyenként meghatározott állam;

4. az iskolaszövetkezet és a nappali rendszerű oktatás keretében tanulmányokat folytató tanuló, hallgató tagja között fennálló jogviszony tekintetében tanulmányokat folytató tanuló, hallgató: az a személy, aki

a) nappali rendszerű oktatás keretében a nemzeti köznevelésről szóló törvény szerinti tanulói jogviszonnyal rendelkezik,

b) nappali rendszerű oktatás keretében a nemzeti felsőoktatásról szóló törvény szerinti nem szünetelő (aktív) hallgatói jogviszonnyal rendelkezik, vagy

c) az a) vagy b) pont szerinti jogviszonya megszűnését követően diákigazolványra jogosult, a diákigazolványra való jogosultsága lejártáig;

5. kiegészítő tevékenységet folytató egyéni, társas vállalkozó: aki vállalkozói tevékenységet saját jogú nyugdíjasként folytat, továbbá az az özvegyi nyugdíjban részesülő személy, aki a reá irányadó öregségi nyugdíjkorhatárt betöltötte.

6. kifizető: az Art. szerinti kifizető

7. külföldi kifizető: a belföldön állandó lakóhellyel, szokásos tartózkodási hellyel, székhellyel nem rendelkező személy;

8. Külföldi kiküldetés esetén alapbér: az adott munkakörben foglalkoztatott kiküldetését megelőző egy évben a munkavállaló teljesítményétől, ledolgozott munkaidejétől közvetlenül függő, a munkavállaló alapbérén vagy az alkalmazott bérformán alapuló, a munkaszerződés alapján ténylegesen számfejtett és kifizetett munkabér (a statisztikai elszámolások szerinti törzsbér) havi átlagos összege, ennek hiányában a tárgyhavi alapbér;

9. mezőgazdasági őstermelő: az Szja tv. szerint mezőgazdasági őstermelőnek minősülő természetes személy;

10. mezőgazdasági kistermelő: az Szja tv. szerint mezőgazdasági kistermelőnek minősülő természetes személy;

11. minimálbér: az év első napján érvényes kötelező legkisebb munkabér havi összege, kivéve az e törvény egyéni és társas vállalkozókra vonatkozó rendelkezéseiben említett minimálbért, amely a tárgyhónap első napján, a teljes munkaidőre érvényes garantált bérminimum havi összege, ha az egyéni vállalkozó személyesen végzett főtevékenysége vagy a társas vállalkozó főtevékenysége legalább középfokú iskolai végzettséget vagy középfokú szakképzettséget igényel, ennek hiányában az év első napján érvényes kötelező legkisebb munkabér havi összege;

12. munkaviszony:

a) az Mt.-ben meghatározott munkaviszony,

b) a közalkalmazotti jogviszony,

c) a közszolgálati jogviszony, az állami szolgálati jogviszony, a kormányzati szolgálati viszony,

d) a bírósági jogviszony,

e) az igazságügyi alkalmazotti szolgálati viszony,

f) az ügyészségi szolgálati jogviszony,

g) a nevelőszülői foglalkoztatási jogviszony,

h) az ösztöndíjas foglalkoztatási jogviszony,

i) a közfoglalkoztatási jogviszony,

j) a Magyar Honvédség, a rendvédelmi szervek, az Országgyűlési Őrség, a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok, a Nemzeti Adó- és Vámhivatal hivatásos állományú tagjának e jogviszonya,

k) a Magyar Honvédség szerződéses állományú tagjának e jogviszonya,

l) a katonai szolgálatot teljesítő önkéntes tartalékos katona e jogviszonya,

m) a nemzeti felsőoktatásról szóló törvényben meghatározott hallgatói munkaszerződés alapján létrejött munkaviszony,

n) a Független Rendészeti Panasztestület tagjának e jogviszonya,

o) az a)-n) alpont szerinti jogviszonynak megfelelő, külföldi jog alapján fennálló jogviszony, amely alapján a munkát Magyarország vagy a szociális biztonsági rendszerek koordinálásáról szóló közösségi rendelet hatálya alá tartozó másik tagállam területén végzik,

p) a rendvédelmi feladatokat ellátó szerv által a rendvédelmi egészségkárosodási járadék folyósításának időtartama, valamint a honvédségi szervezet vagy a Katonai Nemzetbiztonsági Szolgálat által megállapított honvédelmi egészségkárosodási járadék folyósításának időtartama;

13. nevelőszülői foglalkoztatási jogviszony: a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény szerinti nevelőszülői foglalkoztatási jogviszony, amely teljes munkaidős foglalkoztatási jogviszonynak minősül;

14. saját jogú nyugdíjas: a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló törvény szerint saját jogú nyugdíjasnak minősülő természetes személy;

15. társas vállalkozás: a közkereseti társaság, a betéti társaság, a korlátolt felelősségű társaság, a közös vállalat, az egyesülés, az európai gazdasági egyesülés, a szabadalmi ügyvivői iroda, a szabadalmi ügyvivői társaság, az ügyvédi iroda, a közjegyzői iroda, a végrehajtói iroda, az egyéni cég.”

102. § (1) A Szocho tv. 36. § (2) bekezdése a következő szöveggel lép hatályba:

„(2) Az egyes adótörvények és azzal összefüggő egyéb törvények módosításáról szóló 2011. évi CLVI. törvény IX. fejezet (a továbbiakban: Eat.) 462/B. § (2) bekezdése, 462/C. §-a, 462/D. §-a, 462/E. §-a és a szakképzési hozzájárulásról és a képzés fejlesztésének támogatásáról szóló 2011. évi CLV. törvény (a továbbiakban: Szakhoz tv.) 4. § (1a) bekezdése alapján 2018. december 31-én érvényesített kedvezmények az Eat. és a Szakhoz tv. 2018. december 31-én hatályos rendelkezései szerint az érvényesítésre nyitva álló időtartamig igénybe vehetőek. Ha a kifizető az ugyanazzal a természetes személlyel fennálló munkaviszonyára a jelen bekezdésben foglaltak alapján az Eat. és e törvény alapján is jogosult lenne adókedvezményre, akkor az említett munkaviszonyra a kifizető a választása szerint csak egy adókedvezményt érvényesíthet.”

(2) A Szocho tv. 36. §-a a következő (4) bekezdéssel kiegészülve lép hatályba:

„(4) Az egyes adótörvények és azzal összefüggő egyéb törvények módosításáról szóló 2011. évi CLVI. törvény 462/H. §-a szerint a kutatás-fejlesztési tevékenység után érvényesíthető adókedvezményt a kifizető az annak érvényesítésére nyitva álló határidő lejártáig a 2018. december 31-én hatályos rendelkezések szerint érvényesítheti. Az e bekezdés szerint érvényesített adókedvezmény összege nem haladhatja meg a kutatás-fejlesztési tevékenység közvetlen költségei között megjelenő, munkaviszonyban foglalkoztatott munkavállalók vonatkozásában a 16. § szerint érvényesített kedvezmény után fennmaradó adókötelezettség összegét.”

103. § A Szocho tv. 39. §-a következő szöveggel lép hatályba:

„39. § A szakképzési hozzájárulásról és a képzés fejlesztésének támogatásáról szóló 2011. évi CLV. törvény 4. § (1)-(1b) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A szakképzési hozzájárulás alapja a hozzájárulásra kötelezettet terhelő

a) a személyi jövedelemadóról szóló törvény rendelkezései szerinti adókötelezettség alá eső, nem önálló tevékenységből származó bevételből az adóelőleg-alap számításánál a személyi jövedelemadóról szóló törvény rendelkezései szerint figyelembe vett jövedelem, növelve a munkavállalói érdekképviseletet ellátó szervezet részére levont (befizetett) tagdíj összegével;

b) a személyi jövedelemadóról szóló törvény rendelkezései szerinti adókötelezettség alá eső önálló tevékenységből származó bevételből az adóelőleg-alap számításánál a személyi jövedelemadóról szóló törvény rendelkezései szerint figyelembe vett jövedelem;

c) a rendvédelmi egészségkárosodási járadék, a honvédelmi egészségkárosodási járadék;

d) az a)-b) pont hatálya alá tartozó juttatás hiányában a munkaszerződésben meghatározott alapbér vagy - ha a munkát munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban végzik - a szerződésben meghatározott díjazás; külföldi kiküldetés esetén e pont alkalmazásában alapbér: az adott munkakörben foglalkoztatott kiküldetését megelőző egy évben a munkavállaló teljesítményétől, ledolgozott munkaidejétől közvetlenül függő, a munkavállaló alapbérén vagy az alkalmazott bérformán alapuló, a munkaszerződés alapján ténylegesen számfejtett és kifizetett munkabér (a statisztikai elszámolások szerinti törzsbér) havi átlagos összege, ennek hiányában a tárgyhavi alapbér;

e) az egyéni vállalkozó és a társas vállalkozás esetében a szociális hozzájárulási adó alapja.

(1a) Nem keletkezik szakképzési hozzájárulás fizetési kötelezettség azokban az esetekben, amikor a szociális hozzájárulási adóról szóló 2018. évi LII. törvény (a továbbiakban: Szocho tv.) szerint nem keletkezik adófizetési kötelezettség.

(1b) A szakképzési hozzájárulás alapját csökkenti az azon foglalkoztatott természetes személyeknek (munkavállalóknak) a szociális hozzájárulási adó alapjának megállapításánál figyelembe vett, a munkavállalót terhelő közterhekkel és más levonásokkal nem csökkentett (bruttó) munkabérének összege,

a) de legfeljebb a kedvezménnyel érintett munkavállalónként havonta a minimálbér összege, amely munkavállalók munkaviszonyára tekintettel a tárgyhónapban a Szocho tv. 11. §-a szerint a foglalkoztatás első két évében

b) de legfeljebb a kedvezménnyel érintett munkavállalónként havonta a minimálbér összege, amely munkavállalók munkaviszonyára tekintettel a tárgyhónapban a szociális hozzájárulási adó alanya a három vagy több gyermeket nevelő munkaerőpiacra lépő személyek után a Szocho tv. 12. §-a szerint a foglalkoztatás első három évében

c) de legfeljebb a kedvezménnyel érintett munkavállalónként havonta a minimálbér kétszeresének összege, amely munkavállalók munkaviszonyára tekintettel a tárgyhónapban a szociális hozzájárulási adó alanya a megváltozott munkaképességű személyek után a Szocho tv. 13. §-a szerint

d) de legfeljebb a kedvezménnyel érintett munkavállalónként havonta 500 ezer forint, amely munkavállalók munkaviszonyára tekintettel a tárgyhónapban a szociális hozzájárulási adó alanya a kutatók foglalkoztatása után a Szocho tv. 15. §-a szerint

igénybe vehető szociális hozzájárulási adókedvezményt érvényesít.””

104. § A Szocho tv. 40. § (1) bekezdése a következő szöveggel lép hatályba:

„(1) A kisadózó vállalkozások tételes adójáról és a kisvállalati adóról szóló 2012. évi CXLVII. törvény (a továbbiakban: Katv.) 2. § 19-20. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(E törvény alkalmazásában)

„19. kedvezményezett foglalkoztatott: az a személy, aki után a szociális hozzájárulási adóról szóló 2018. évi LII. törvény (a továbbiakban: Szocho. tv.)

a) 10. §-a szerinti adókedvezmény;

b) 11. §-a szerinti adókedvezmény;

c) 12. §-a szerinti adókedvezmény;

d) 13. § (1) bekezdés a) és c) pontja szerinti adókedvezmény;

e) 15. § (1) bekezdés a) pontja szerinti adókedvezmény;

f) 15. § (1) bekezdés b) pontja szerinti adókedvezmény;

g) 16. §-a szerinti adókedvezmény

igénybe vehető, azzal, hogy a d) pont alkalmazásában foglalkoztatott alatt kell érteni a tagot is;

20. kedvezményezett foglalkoztatott után érvényesíthető kedvezmény:

a) a 19. pont a) alpontja szerinti kedvezményezett foglalkoztatott esetében személyenként a bruttó munkabér havi összege, de havonta legfeljebb a minimálbér 50 százaléka;

b) a 19. pont b) alpontja szerinti kedvezményezett foglalkoztatott esetében személyenként a bruttó munkabér havi összege, de havonta legfeljebb a minimálbér a foglalkoztatás első két évében, továbbá személyenként a bruttó munkabér havi összege, de havonta legfeljebb a minimálbér 50 százaléka a foglalkoztatás harmadik évében;

c) a 19. pont c) alpontja szerinti kedvezményezett foglalkoztatott esetében személyenként a bruttó munkabér havi összege, de havonta legfeljebb a minimálbér a foglalkoztatás első három évében, továbbá személyenként a minimálbér 50 százaléka a foglalkoztatás negyedik és ötödik évében;

d) a 19. pont d) alpontja szerinti kedvezményezett foglalkoztatott esetében személyenként a foglalkoztatott után megállapított Szocho. tv. szerinti adóalap, de havonta legfeljebb a minimálbér kétszerese;

e) a 19. pont e) alpontja szerinti kedvezményezett foglalkoztatott esetében személyenként a bruttó munkabér havi összege, de havonta legfeljebb 500 ezer forint;

f) a 19. pont f) alpontja szerinti kedvezményezett foglalkoztatott esetében személyenként a bruttó munkabér havi összege, de havonta legfeljebb 100 ezer forint;

g) a 19. pont g) alpontja szerinti kedvezményezett foglalkoztatott esetében személyenként havonta a kutatás-fejlesztési tevékenység közvetlen költségeként elszámolt bérköltség 50 százaléka;””

105. § A Szocho tv. 41. § 10. pontja a következő szöveggel lép hatályba:

(Hatályát veszti)

„10. a szakképzési hozzájárulásról és a képzés fejlesztésének támogatásáról szóló 2011. évi CLV. törvény 3. § 3. pont b) alpontja és 4. § (1b) bekezdése;”

106. § A Szocho tv.

1. 9. § (1) bekezdés b) pontjában az „az egyéni vállalkozó, a mezőgazdasági őstermelő e tevékenységét személyesen folytatja” szövegrész helyett a „az egyéni vállalkozó e tevékenységét személyesen folytatja” szöveggel;

2. 9. § (6) bekezdésében a „6. § (1) bekezdése” szövegrész helyett a „8. § (3) bekezdése” szöveggel;

3. 11. § (2) bekezdésében a „munkaviszonnyal” szövegrész helyett a „munkaviszonnyal, egyéni-, társas vállalkozói jogviszonnyal” szöveggel, a „munkaviszonyba” szövegrész helyett a „munkaviszonyba, egyéni-, társas vállalkozói jogviszonyba” szöveggel;

4. 18. § (1) bekezdés h) pontjában a „rendelet hatálya alá tartozó másik tagállam területén végzik” szövegrész helyett a „rendelet hatálya alá tartozó másik tagállam, vagy Magyarország által kötött kétoldalú szociális biztonságról szóló egyezményben részes másik állam területén végzik” szöveggel;

5. 18. § (1) bekezdés záró szövegrészében a „származó jövedelmet juttató, az 1. § (1)-(3) bekezdése szerint adófizetésre kötelezett” szövegrész helyett a „származó jövedelmet juttató, a 3. § szerint adófizetésre kötelezett kifizető, a Tbj. szerint járulékalapot képező jövedelmet juttató külföldi kifizető” szöveggel;

6. 18. § (2) bekezdésében a „az adót a juttatást követő hónap” szövegrész helyett a „az adót a természetes személytől levonja, és a juttatást követő hónap” szöveggel;

7. 21. § (1) bekezdésében az „adózóként” szövegrész helyett a „Tbj. szerinti foglalkoztatóként” szöveggel;

8. 21. § (2) bekezdésében az „a tőle jövedelmet szerző” szövegrész helyett az „a jövedelmet szerző természetes személy” szöveggel, az „és ő viseli” szövegrész helyett az „és viseli” szöveggel;

9. 27. §-ban a „18. § (3) bekezdésében” szövegrész helyett a „21. § (2) bekezdésében” szöveggel;

10. 33. § (3) bekezdésében az „e fejezettől” szövegrész helyett az „e törvénytől” szöveggel lép hatályba.

V. FEJEZET

ELJÁRÁSRENDET ÉRINTŐ TÖRVÉNYEK

13. A személyi jövedelemadó meghatározott részének az adózó rendelkezése szerinti felhasználásáról szóló 1996. évi CXXVI. törvény módosítása

107. § A személyi jövedelemadó meghatározott részének az adózó rendelkezése szerinti felhasználásáról szóló 1996. évi CXXVI. törvény a következő 11. §-sal egészül ki:

„11. § (1) A 2016. adóévre vonatkozóan 2017. évben benyújtott rendelkező nyilatkozatok esetén a magánszemély adóazonosító jelének a rendelkező nyilatkozaton vagy a borítékon kell szerepelnie. A rendelkező nyilatkozatot érvényesnek kell tekinteni abban az esetben is, ha a magánszemély az 5. § (3) bekezdés a)-c) pontjában meghatározottakon túl lezárt postai borítékban személyesen, postán vagy elektronikus úton juttatta el az adóhatósághoz, és a rendelkező nyilatkozat az egyéb érvényességi feltételeknek megfelel. E rendelkezés nem befolyásolja a kedvezményezettek részére a 2017. évben tett rendelkező nyilatkozatok tekintetében nyújtott kiegészítő támogatásokat.

(2) Az adóhatóság az érintett nyilatkozatokat az (1) bekezdés hatálybalépésének hónapját követő harmadik hónap végéig felülvizsgálja.”

14. Az adózás rendjéről szóló 2017. évi CL. törvény módosítása

108. § (1) Az adózás rendjéről szóló 2017. évi CL. törvény (a továbbiakban: Art.) 7. § 13. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(E törvény és - ha törvény másként nem rendelkezik - az adóról és az adóigazgatási eljárásról szóló jogszabályok alkalmazásában)

„13. egyéb szervezet: az egyéni cég, a polgári jogi társaság, a társasház, a társasüdülő, a társasgarázs, az építőközösség, a jogi személyiséggel nem rendelkező személyi egyesülés és a külföldi székhelyű vállalkozás magyarországi fióktelepe,”

(2) Az Art. 7. § 28. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(E törvény és - ha törvény másként nem rendelkezik - az adóról és az adóigazgatási eljárásról szóló jogszabályok alkalmazásában)

„28. kapcsolt vállalkozás: a társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény (a továbbiakban: Tao tv.) szerinti kapcsolt vállalkozás,”

109. § Az Art. 11. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) Az állami adó- és vámhatóság az adózó kérelmére az adókötelezettség teljesítésére vonatkozó, az e törvény szerinti, az általános szabályoktól kedvezőbb eltérést a kedvezőbb szabályok alkalmazására vonatkozó feltételek teljesülése esetén is kizárólag abban az esetben engedélyezhet, ha az adózó a kérelem benyújtása napján nem rendelkezik nettó adótartozással, ide nem értve annak a tartozásnak az összegét, amelyre nézve az adózó a kedvező eltérést kérelmezi.”

110. § Az Art. 12. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) A felszámoló, a végelszámoló, kényszertörlési eljárás esetén a vezető tisztségviselő vagy - ha a kényszertörlési eljárást végelszámolás előzte meg - a volt végelszámoló által elkövetett jogsértés miatt a mulasztási bírságot és az eljárási bírságot felszámolás esetén a felszámolóval, végelszámolás esetén a végelszámolóval, kényszertörlési eljárás esetén a vezető tisztségviselővel vagy a volt végelszámolóval szemben kell megállapítani, azzal, hogy a felszámoló, a végelszámoló, a volt végelszámoló, illetve a vezető tisztségviselő akkor mentesül a mulasztási bírság, illetve az eljárási bírság alól, ha bizonyítja, hogy a jogsértés az ő érdekkörén kívül eső okra vezethető vissza.”

111. § (1) Az Art. 19. § (1) és (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:

„(1) Az állami adó- és vámhatóság a cégbejegyzésre kötelezett adózó adószámának megállapítását megelőzően a bejelentett adatok és az állami adó- és vámhatóság nyilvántartásában szereplő adatok egybevetésével, a cégbírósághoz intézett bejegyzés iránti kérelem benyújtását követően megvizsgálja, hogy az

a) adózó vezető tisztségviselője, cégvezetője, képviseletre jogosult tagja,

b) korlátolt felelősségű társaság, zártkörűen működő részvénytársaság adózó esetében az ötven százalékot meghaladó mértékű szavazati joggal vagy minősített többségű befolyással rendelkező tagja, részvényese, ilyen mértékű szavazati joggal vagy minősített többségű befolyással rendelkező tag, részvényes hiányában bármely tagja vagy részvényese,

c) egyszemélyes gazdasági társaság adózó esetében a tag vagy részvényes [e § alkalmazásában az a)-c) pont a továbbiakban együtt: vezető tisztségviselő, cégvezető, tag, részvényes]

tekintetében fennáll-e olyan körülmény, amely az adószám megállapításának a (2) bekezdésben meghatározottak szerinti akadályát képezi.

(2) Az állami adó- és vámhatóság az adószám megállapítását megtagadja, ha az adózó vezető tisztségviselője, cégvezetője, tagja, részvényese

a) olyan, más adózó jelenlegi vagy volt vezető tisztségviselője, cégvezetője, tagja vagy részvényese, amely

aa) az adószám megállapítása iránti kérelem benyújtásának napján az állami adó- és vámhatóságnál nyilvántartott, túlfizetéssel csökkentett, száznyolcvan napon keresztül folyamatosan fennálló, ötmillió forintot, a legnagyobb adóteljesítménnyel rendelkező adózók esetében tízmillió forintot meghaladó adótartozással rendelkezik,

ab) az adószám megállapítása iránti kérelem benyújtásának napját megelőző öt éven belül az állami adó- és vámhatóságnál nyilvántartott, túlfizetéssel csökkentett, ötmillió forintot, a legnagyobb adóteljesítménnyel rendelkező adózók esetében tízmillió forintot meghaladó adótartozással jogutód nélkül szűnt meg, vagy

ac) adószámát az állami adó- és vámhatóság az adószám megállapítására irányuló kérelem benyújtásának napját megelőző öt éven belül a 227. § (3) bekezdésében és a 246. §-ban felsorolt okból, az ott meghatározott eljárásban jogerősen törölte,

b) az adószám megállapítása iránti kérelem benyújtásának napján az állami adó- és vámhatóságnál nyilvántartott, túlfizetéssel csökkentett, száznyolcvan napon keresztül folyamatosan fennálló, ötmillió forintot, a legnagyobb adóteljesítménnyel rendelkező adózók esetében tízmillió forintot meghaladó adótartozással rendelkezik, vagy

c) az adószám megállapítása iránti kérelem benyújtásának napján a vezető tisztségviselői pozíciótól, illetve e foglalkozástól jogerősen eltiltottnak minősül.”

(2) Az Art. 19. § a következő (2a) bekezdéssel egészül ki:

„(2a) A (2) bekezdés a) pont aa)-ac) alpontja alapján az állami adó- és vámhatóság az adószám megállapítását abban az esetben tagadja meg, ha az adózó vezető tisztségviselője, cégvezetője, tagja, részvényese más adózóban fennálló vezető tisztségviselői, cégvezetői, tagi vagy részvényesi jogviszonya

a) a (2) bekezdés a) pont aa) és ab) alpontja szerinti esetben az adótartozás folyamatos fennállásának száznyolcvanadik napját megelőző háromszázhatvanadik napon vagy azt követően bármelyik napon,

b) a (2) bekezdés a) pont ac) alpontja szerinti esetben az adószám törlését kimondó véglegessé vált határozat meghozatalának napján vagy az azt követő bármelyik napon

fennállt.”

112. § Az Art. 24. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) Az a vezető tisztségviselő, cégvezető, tag vagy részvényes, akire tekintettel az állami adó- és vámhatóság az adózót a (2) bekezdés szerint felszólította, a felszólítás adózó részére történő kézbesítésétől számított tizenöt napos jogvesztő határidőn belül a 20. § (1) bekezdése szerinti kimentési kérelmet terjeszthet elő. A kérelem elbírálására a 20. § (2)-(6) bekezdésében foglalt rendelkezéseket kell alkalmazni, azzal, hogy ha az állami adó- és vámhatóság az adózó kérelmének helyt ad, az adószám (2) bekezdés szerinti törlését mellőzi.”

113. § Az Art. 26. §-a a következő (4a) bekezdéssel egészül ki:

„(4a) Nincs helye adófizetési biztosíték megállapításának az adózó azon vezető tisztségviselőjére, cégvezetőjére, tagjára vagy részvényesére tekintettel, aki olyan gazdasági társaság vagy olyan gazdasági társaság jelenlegi vagy volt vezető tisztségviselője, cégvezetője, tagja vagy részvényese, amelyben az állam vagy az államot megillető tulajdonosi jogokat gyakorló szervezet, költségvetési szerv, állami oktatási intézmény vagy helyi önkormányzat közvetlenül vagy közvetett módon huszonöt százalékot meghaladó mértékű szavazati joggal vagy minősített többségű befolyással rendelkezik, vagy rendelkezett a 19. § (2) bekezdés a)-c) pontjában meghatározott feltételek fennállása időtartamának bármelyik napján.”

114. § (1) Az Art. 50. §-a a következő (1a) bekezdéssel egészül ki:

„(1a) A foglalkoztatónak nem minősülő, a Tbj. 5. § (1) bekezdés e) pontja szerinti egyéni vállalkozó havonta, a tárgyhót követő hónap tizenkettedik napjáig, a Tbj. 5. § (1) bekezdés i) pontja szerinti mezőgazdasági őstermelő negyedévente, a negyedévet követő hónap tizenkettedik napjáig elektronikus úton bevallást tesz a (2) bekezdésben meghatározott adatokról.”

(2) Az Art. 50. §-a a következő (7) bekezdéssel egészül ki:

„(7) Ha a belföldi illetőségű természetes személy a kifizetőtől kizárólag az Szja tv. szerinti osztalékjövedelmet szerez, akkor az (1) bekezdés szerinti bevallásban és adatszolgáltatásban a természetes személy tekintetében azonosító adatként

a) a nevét,

b) a születési dátumát, és

c) adóazonosító jelét

kell szerepeltetni.”

115. § Az Art. 89. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„89. § [A Központi Ügyfél-regisztrációs Nyilvántartás vezetéséért felelős szerv, valamint a Központi Ügyfél-regisztrációs Nyilvántartás regisztrációhoz tartozó tárhely szolgáltatás kijelölt szolgáltatójának adatszolgáltatása]

(1) A Központi Ügyfél-regisztrációs Nyilvántartás vezetéséért felelős szerv az állami adó- és vámhatóság részére napi gyakorisággal elektronikus úton, kapcsolati kód alkalmazásával megküldi az elektronikus azonosítási szolgáltatás igénybevétele érdekében regisztráló vagy regisztrációjukat megszüntető személyek természetes személyazonosító adatait és egyedi azonosítóját, a regisztráció és a regisztráció megszüntetésének időpontját, továbbá - ha a természetes személy a Központi Ügyfél-regisztrációs Nyilvántartás regisztrációhoz kapcsolódó tárhellyel rendelkezik - a tárhely létrehozásának tényére vonatkozó adatot.

(2) A Központi Ügyfél-regisztrációs Nyilvántartás vezetéséért felelős szerv évente egy alkalommal, a megkeresés napja szerinti állapotnak megfelelően az önkormányzati adóhatóság természetes személyazonosító adatokat tartalmazó kérelmére megküldi az elektronikus azonosítási szolgáltatás igénybevétele érdekében regisztráló vagy regisztrációjukat megszüntető személyek természetes személyazonosító adatait és egyedi azonosítóját, a regisztráció és a regisztráció megszüntetésének időpontját, továbbá - ha a természetes személy a Központi Ügyfél-regisztrációs Nyilvántartás regisztrációhoz kapcsolódó tárhellyel rendelkezik - a tárhely létrehozásának tényére vonatkozó adatot.

(3) A Központi Ügyfél-regisztrációs Nyilvántartás regisztrációhoz tartozó tárhely szolgáltatás kijelölt szolgáltatója az adóhatóság természetes személyazonosító adatokat tartalmazó elektronikus kérelmére megküldi az adóhatóság részére a természetes személy kapcsolati kódját és tárhely azonosítóját.

(4) Az (1)-(3) bekezdés szerinti adatszolgáltatás adatait az adóhatóság

a) az Szja tv. szerinti adóbevallási tervezethez kapcsolódó eljárásban,

b) az elektronikus kapcsolattartásra kötelezett vagy azt választó adózót érintő eljárásában,

c) az adózó képviselőjével való kapcsolattartáshoz, és

d) joghatás nélküli tájékoztatás küldéséhez

használhatja fel.

(5) Az (1)-(3) bekezdés szerinti adatszolgáltatás adatait az adóhatóság az adózó 37. § szerinti nyilvántartásból való törléséig, illetve az adózó képviselője esetében a képviseleti jog megszűnéséig kezeli.”

116. § Az Art. 96. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„96. § [Adatszolgáltatás a rokkantsági járadékról és a fogyatékossági támogatásról]

A kincstár a tárgyévet követő év január 31. napjáig adatot szolgáltat a rokkantsági járadékban, illetve a fogyatékossági támogatásban részesülő természetes személyazonosító adatairól, illetve az ellátás folyósításának időszakáról.”

117. § Az Art. a következő XII/A. Fejezettel egészül ki:

„XII/A. FEJEZET

[A CSOPORTOS TÁRSASÁGI ADÓALANYISÁGRA VONATKOZÓ RENDELKEZÉSEK]

114/A. § [A csoportos társasági adóalany létrehozására irányuló kérelem]

(1) A csoportos társasági adóalany létrehozását a csoportos társasági adóalanyhoz csatlakozni szándékozó adózók által benyújtott közös kérelem alapján az állami adó- és vámhatóság engedélyezi a Tao tv.-ben meghatározott feltételek teljesülése esetén. A csoportos társasági adóalany az állami adó- és vámhatóság engedélyével, a kérelem benyújtását követő adóév első napján jön létre.

(2) A csoportos társasági adóalany létrehozásának engedélyezésére irányuló kérelem az adóév utolsó előtti hónapjának első napjától az adóév utolsó előtti hónapjának 20. napjáig nyújtható be. A határidő elmulasztása esetén igazolási kérelem előterjesztésének helye nincs.

(3) A csoportos társaság adóalany létrehozását engedélyező határozat ellen fellebbezésnek helye nincs.

114/B. § [Csatlakozás a csoportos társasági adóalanyhoz, a kilépés szabályai és a jogutódlás]

(1) A csoportos társasági adóalanyhoz való csatlakozást a csatlakozni kívánó adózó és a csoporttagok által kijelölt csoporttag mint csoportképviselő (a továbbiakban: csoportképviselő) közös kérelmére az állami adó- és vámhatóság engedélyezi a Tao tv.-ben meghatározott feltételek teljesülése esetén. A csoporttagság az állami adó- és vámhatóság engedélyével, a kérelem benyújtását követő adóév első napján jön létre.

(2) A csoportos társasági adóalanyhoz való csatlakozás engedélyezésére irányuló kérelem az adóév utolsó előtti hónapjának első napjától az adóév utolsó előtti hónapjának 20. napjáig nyújtható be. A határidő elmulasztása esetén igazolási kérelem előterjesztésének helye nincs.

(3) A csoportos társasági adóalanyhoz történő csatlakozást engedélyező határozat ellen fellebbezésnek helye nincs.

(4) A csoportos társasági adóalany tagja kiléphet a csoportos társasági adóalanyból. A csoportos társasági adóalanyból történő kilépést a kilépő csoporttag és a csoportképviselő által benyújtott közös kérelem alapján az állami adó- és vámhatóság engedélyezi. A csoporttagság az állami adó- és vámhatóság engedélyével, azon adóév utolsó napján szűnik meg, amelyben a kilépési kérelmet benyújtották.

(5) A csoporttag jogutódlással történő megszűnését a megszűnésre vonatkozó bírósági döntés jogerőre emelkedését követő 15 napon belül a csoportképviselő az állami adó- és vámhatósághoz bejelenti.

114/C. § [A csoportos társasági adóalany megszűnése]

Az állami adó- és vámhatóság a csoportos társasági adóalany létrehozását engedélyező határozatot visszavonja, ha

a) a csoportképviselő - valamennyi csoporttag feltétlen beleegyező nyilatkozatának csatolása mellett - a csoportos társasági adóalany megszüntetését kéri,

b) a csoportképviselő a képviseletet nem vállalja, és az új csoportképviselő haladéktalan kijelölése és bejelentése az adóigazgatási eljárás részletszabályairól szóló kormányrendelet szerint nem történik meg,

c) a csoportos társasági adóalanyban részt vevő bármely csoporttagra a Tao tv. 2/A. § (2)-(4) bekezdésében meghatározott feltételek nem vagy nem teljes körűen teljesülnek,

d) a csoportos társasági adóalanyban részt vevő csoporttagok száma kettő alá csökken, vagy

e) a csoportos társasági adóalanyban részt vevő valamennyi csoporttag jogutód nélkül megszűnik.

114/D. § [A csoportos társasági adóalany csoportazonosító számának megállapítása]

(1) Az állami adó- és vámhatóság a csoportos társasági adóalany létrehozását engedélyező határozatban a csoportos társasági adóalany részére csoportazonosító számot állapít meg.

(2) A csoportképviselő a csoportazonosító számot a közös adókötelezettségek teljesítése és a közös adózói jogok gyakorlása érdekében kiállított minden iraton feltünteti.

(3) A csoportos társasági adóalany tagja a csoportos társasági adóalanyt érintő adóval összefüggő adóügyben az állami adó- és vámhatóság részére átadott iraton - a saját adószáma mellett - a csoportazonosító számot is feltünteti.

(4) Ha e törvény eltérően nem rendelkezik, a társasági adóval kapcsolatos adóügyben a csoportos társasági adóalany részére megállapított csoportazonosító számra az adószámra vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni.

114/E. § [Felelősség a csoportos társasági adóalany adókötelezettségeiért]

(1) A csoportos társasági adóalanyban részt vevő bármely csoporttag - a csoportos társasági adóalanyiság időszakát követően is - a csoportos társasági adóalanyban részt vevő valamennyi többi csoporttaggal egyetemlegesen felelős

a) a csoportos társasági adóalanynak a csoporttag csoporttagsága fennállása alatt keletkezett adókötelezettsége, és

b) a csoportos társasági adóalanynak a tag csoporttagságát megelőző időszakban keletkezett adókötelezettsége

teljesítéséért.

(2) Az (1) bekezdés szerinti felelősség azon adómegállapítási időszak tekintetében is fennáll, amelynek csak egy részében állt fenn a csoporttag csoporttagsága.

114/F. § [Csoportos társasági adóalany pénzforgalmi számlája]

A csoportos társasági adóalany Tao tv. szerinti adófizetési kötelezettsége, illetve a Tao tv. szerint őt megillető adóvisszatérítés teljesítésére a csoportképviselő által az állami adó- és vámhatósághoz bejelentett pénzforgalmi számlája szolgál.”

118. § Az Art. 126. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„126. § [A hatósági bizonyítvány, igazolvány]

(1) Az adóhatóság a jogszabályban meghatározott esetekben az adózó kérelmére adat igazolására hatósági bizonyítványt ad ki.

(2) Az adózó kérelmében feltünteti a felhasználás célját.

(3) Ha az adózó valótlan vagy olyan adat igazolását kéri, amely az adóhatóság nyilvántartásában nem szerepel, az adóhatóság a hatósági bizonyítvány kiadását megtagadja.

(4) A hatósági bizonyítvány és igazolvány határozatnak minősül.

(5) Ha a hatósági bizonyítványt az adóhatóság visszavonta, a határozatot annak a hatóságnak, szervnek is meg kell küldeni, amelynek eljárásában az adózó a hatósági bizonyítványt felhasználta vagy fel kívánta használni.”

119. § (1) Az Art. 131. §-a a következő (2a) bekezdéssel egészül ki:

„(2a) A honvédelmi egészségkárosodási keresetkiegészítést és a honvédelmi egészségkárosodási járadékot (a továbbiakban együtt: honvédelmi egészségkárosodási ellátás) megállapító honvédelmi szerv a honvédelmi egészségkárosodási ellátásra való jogosultság elbírálása céljából megkeresheti az állami adó- és vámhatóságot annak tisztázása érdekében, hogy a honvédelmi egészségkárosodási ellátásban részesülő a megkeresésben megjelölt időszakban hány - az 1. melléklet 3. pontjában meghatározott - foglalkoztatási jogviszonyban volt bejelentve. Az állami adó- és vámhatóság az e bekezdés szerinti adatszolgáltatást a megkeresés kézbesítésétől számított tizenöt napon belül teljesíti.”

(2) Az Art. 131. §-a a következő (9a) bekezdéssel egészül ki:

„(9a) Az állami adó- és vámhatóság megkeresésre elektronikus úton tájékoztatja az ügyvédi kamarát a jogi, ügyvédi szolgáltatást nyújtó adózó adószámáról, valamint az adószámának törléséről.”

(3) Az Art. 131. § (14) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(14) Az adóhatóság megkeresésre vagy adatkérésre tájékoztatja az adótitokról

a) a bíróságot;

b) az ügyészséget;

c) a nyomozó hatóságot és az előkészítő eljárást folytató szervet, ha a tájékoztatás a büntetőeljárás lefolytatása érdekében szükséges;

d) a nemzetbiztonsági szolgálat főigazgatója által engedélyezett megkeresés alapján a törvényben meghatározott feladatkörében eljáró nemzetbiztonsági szolgálatot, valamint a rendőrségről szóló törvényben meghatározott terrorizmust elhárító szervet, amennyiben nemzetbiztonsági feladatkörében jár el;

e) a rendőrségről szóló törvényben és a Nemzeti Adó- és Vámhivatalról szóló törvényben meghatározott titkos információgyűjtésre feljogosított szervet, ha a tájékoztatás a titkos információgyűjtés folytatása érdekében szükséges;

f) az Állami Számvevőszéket, a kormányzati ellenőrzési szervet, az Európai Csalás Elleni Hivatalt, az állami támogatások európai uniós versenyszempontú vizsgálatáért felelős szervezetet, valamint az európai támogatásokat auditáló szervet, ha a tájékoztatás az ellenőrzéshez szükséges;

g) az adópolitikáért felelős minisztert, illetve az állami adó- és vámhatóságot irányító minisztert, ha a tájékoztatás törvényben meghatározott feladata ellátásához szükséges;

h) a költségvetési fejezetet irányító szervet, ha a tájékoztatás az államháztartásról szóló törvény szerinti belső ellenőrzéshez szükséges;

i) a központi költségvetésből vagy európai uniós forrásból támogatást folyósító szervet, ha a tájékoztatás a támogatás igénylése, felhasználása, elszámolása jogszerűségének megállapításához szükséges;

j) a helyi önkormányzatok törvényességi felügyeletéért felelős szervet, valamint a helyi és nemzetiségi önkormányzatot a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló törvényben, valamint a nemzetiségek jogairól szóló törvényben meghatározott fennálló köztartozás, illetve annak az előírt határidőben történő meg nem fizetése mint méltatlansági eset, illetve a köztartozásmentes adózói adatbázisban való szereplés vizsgálatához szükséges körben, ideértve a köztartozásmentes adózói adatbázisból való törlés okát, amennyiben a törlésre köztartozás fennállása miatt került sor;

k) az élelmiszerlánc-felügyeleti szervet a felügyeleti díj bevallásának és megfizetésének ellenőrzésével, továbbá a felügyeleti díj fizetésére kötelezettek nyilvántartásával összefüggésben;

l) a Gazdasági Versenyhivatalt, ha a tájékoztatás törvényben meghatározott feladata ellátásához szükséges;

m) az online pénztárgép forgalmazót, valamint a mobilszolgáltatót, ha a tájékoztatás az online pénztárgép és az állami adó- és vámhatóság szervere közötti kommunikáció fenntartásával, a pénztárgép által történő adatszolgáltatás küldésének biztosításával összefüggő, jogszabályban előírt kötelezettség teljesítéséhez szükséges;

n) a közbeszerzési hatóságot, ha a tájékoztatás a törvényben meghatározott feladata ellátásához szükséges.”

(4) Az Art. 131. §-a a következő (14a) bekezdéssel egészül ki:

„(14a) A (14) bekezdés c) pontja szerinti nyomozó hatóság - ide nem értve azt az esetet, ha a nyomozó hatóság a körözési nyilvántartási rendszerről és a személyek, dolgok felkutatásáról és azonosításáról szóló 2013. évi LXXXVIII. törvény 25. § (2) bekezdése alapján jár el -, az előkészítő eljárást folytató szerv, valamint a (14) bekezdés e) pontja szerinti szervek részére csak abban az esetben adható tájékoztatás az adótitokról, ha az ügyészség az adatkérést engedélyezte. Ha a (14) bekezdés c) és e) pontja szerinti adatkérés ügyészségi engedélyezése olyan késedelemmel járna, amely az adatkéréssel elérni kívánt célt jelentősen veszélyeztetné, engedély nélkül is kérhető az adatszolgáltatás. Az adatszolgáltatás ilyen esetekben nem tagadható meg az ügyészi engedély hiánya miatt, az engedélyt utólag, haladéktalanul beszerzi az adatkérő.”

120. § Az Art. 141. §-a a következő (9) bekezdéssel egészül ki:

„(9) A kivetéses adó esetén az önkormányzati adóhatóság az utólagos adómegállapítás keretében feltárt tényállás alapján állapítja meg az ellenőrzési időszakot közvetlenül követő adóév(ek) adóját. Az ellenőrzési időszakra és az azt követő adóév(ek)re megállapított adó egy határozatba foglalható.”

121. § Az Art. 155. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) Ha az adózó a jogszabálysértés elkövetésének időpontjában vagy a jogszabálysértés feltárásának (jegyzőkönyvezésének) időpontjában megbízható adózónak minősült, az állami adó- és vámhatóság által kiszabható mulasztási bírság felső határa az egyébként kiszabható mulasztási bírság felső határának az ötven százaléka, a rögzített bírságösszeg vagy bírságmérték esetén a bírság mértéke az egyébként irányadó bírság ötven százaléka.”

122. § Az Art. 157. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) A kockázatos adózói minősítés az (1) bekezdés a)-b), d), f) és g) pontja szerinti esetben a minősítés hatályának beálltától számított egy évig, az (1) bekezdés c) pontja szerinti esetben azon időpontig, amíg az adózó a be nem jelentett foglalkoztatottat foglalkoztató adózók közzétételi listáján szerepel, az (1) bekezdés e) pontja szerinti esetben a kényszertörlési eljárás időtartama alatt áll fenn. A minősítés jogkövetkezményeit nem kell alkalmazni, ha az adózó felszámolási, végelszámolási eljárás alatt áll. Ha az eljárás az adózó jogutód nélküli megszűnése nélkül zárul, az adózó kockázatos minősítésének jogkövetkezményeit ismét alkalmazni kell azzal, hogy az egyéves időtartamba a felszámolás, végelszámolás ideje nem számít bele.”

123. § Az Art. 161. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) Ha az adózó a jogszabálysértés elkövetésének időpontjában vagy a jogszabálysértés feltárásának, illetve az utólagos ellenőrzés megállapításairól szóló jegyzőkönyv keltének időpontjában kockázatos adózónak minősült, az állami adó- és vámhatóság az adóbírság és a mulasztási bírság kiszabását nem mellőzheti, és az általa kiszabható legkisebb bírság mértéke az egyébként kiszabható bírság felső határának harminc százaléka, a rögzített bírságösszeg vagy bírságmérték esetén a bírság mértéke az egyébként irányadó bírság százharminc százaléka.”

124. § Az Art. 177. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) Az ügyintézési határidőbe - az adóigazgatási rendtartásról szóló 2017. évi CLI. törvény (a továbbiakban: Air.) 50. § (5a) bekezdése szerinti eseteken túl - a külföldi állam illetékes hatóságával folytatott egyeztetés, az állami adó- és vámhatóság által lefolytatott valódiságvizsgálat időtartama sem számít bele. Ha ezek eredményeként az eljárás során az ügy szempontjából jelentős olyan új tény merül fel, kritikus feltételek módosulnak, illetve a szokásos piaci ár megbízhatóságának szempontjából jelentőséggel bíró, a határozathozatal alapjául szolgáló olyan körülmények lényeges mértékben megváltoznak, amelyek a szokásos piaci ár megállapítására érdemben kihatnak, az ügyintézési határidő az ennek alapjául szolgáló tény bekövetkeztének időpontjában újrakezdődik. Erről az állami adó- és vámhatóság értesíti a kérelmezőt.”

125. § Az Art. 178-179. §-a helyébe a következő rendelkezések lépnek:

„178. § [A szokásos piaci ár megállapítása iránti eljárásban hozott döntések]

(1) Az állami adó- és vámhatóság a kérelmet az Air. 48. §-a szerinti eseteken túl akkor is visszautasítja, ha

a) Magyarországnak a külföldi állammal nincs a kettős adóztatás elkerülése tárgyában kötött nemzetközi egyezménye, vagy az egyezmény nem tartalmaz a kölcsönös egyeztetési eljárásról szóló vagy ennek megfelelő rendelkezéseket, vagy

b) az eljárás lefolytatásához jogszabály megalkotására vagy módosítására lenne szükség.

(2) Az állami adó- és vámhatóság az eljárást az Air. 49. §-a szerinti eseteken túl akkor is megszünteti, ha

a) a kérelmező által közölt tényállás hiányos és a hiánypótlásra megállapított határidő is eredménytelenül eltelt, és emiatt a rendelkezésre álló adatok a szokásos piaci ár meghatározásához nem elegendőek,

b) kétoldalú, illetve többoldalú eljárás esetén az illetékes külföldi hatóság a kérelem elbírálásához szükséges adatokat, tájékoztatást nem adja meg és az adózó nem kéri az eljárás egyoldalúan történő lefolytatását,

c) az eljárás lefolytatása a díj mértékét meghaladó költségterheket ró az eljáró hatóságra, és a kérelmező a költségtöbbletet az adóhatóság felhívására nem fizeti meg,

d) a külföldi állam illetékes hatóságával a szokásos piaci ár megállapítását érintő megállapodásra irányuló egyeztetés eredménytelen, kivéve, ha az adózó kéri az eljárás egyoldalúan történő lefolytatását, vagy

e) az adózó - a kétoldalú, illetve a többoldalúan lefolytatandó eljárás helyett - egyoldalú eljárást kezdeményezett és az ennek alapján megindult eljárás folyamán az állami adó- és vámhatóság információcserére vonatkozó kérését a külföldi állam illetékes hatósága visszautasítja, vagy az információcserére vonatkozó megkeresésre kölcsönös egyeztető eljárást kezdeményez, kivéve, ha az adózó az eljárás egyoldalú lefolytatására irányuló kérelmét kétoldalú, illetve többoldalú eljárás iránti kérelemre módosítja.

(3) Az állami adó- és vámhatóság a kérelmet határozattal elutasítja, ha

a) a kérelmező a tényállásról valótlan tartalmú nyilatkozatot tett,

b) adat merül fel arra vonatkozóan, hogy a közölt tényállás színlelt vagy valamely más szerződést, ügyletet vagy cselekményt leplez, vagy a rendeltetésszerű joggyakorlás elvébe ütközik, vagy

c) a kérelemben foglalt tényállás már teljesített ügyletre vonatkozik.

179. § [Jogorvoslat]

A szokásos piaci ár megállapítása iránti eljárásban hozott döntés ellen fellebbezésnek helye nincs.”

126. § Az Art. 203. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) Ha az adózó az adóhatóság határozata ellen közigazgatási pert indított, a keresetindítási jog megnyílásától a bíróság határozatának jogerőre emelkedéséig, felülvizsgálati kérelem esetén a felülvizsgálati kérelem elbírálásáig az adó megállapításához való jog elévülése nyugszik.”

127. § Az Art. 217. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) Az (1) bekezdésben foglaltaktól eltérően nem minősül adóhiánynak a vagyonszerzési illeték alapjának utólagos adómegállapítással történő módosítása, továbbá kivetéses helyi adó esetén adatbejelentés, közhiteles nyilvántartás vagy az építésügyi hatóság e törvény szerinti adatszolgáltatása alapján kivetett adóhoz képest utólagos adómegállapítás keretében az adózó terhére megállapított adókülönbözet.”

128. § Az Art. a következő 227/A. §-sal egészül ki:

„227/A. § [A számviteli törvény alapján összeállítandó szabályzatban foglaltaktól eltérő eljárás és a közzétett beszámolóban a lényegesnek minősülő információ nem vagy téves szerepeltetése]

(1) Az adózó az általános bírságszabály szerint szankcionálható, ha a Számv. tv. alapján összeállítandó szabályzataiban foglaltaktól eltérően jár el, továbbá, ha a közzétett beszámolója a beszámoló szempontjából lényegesnek minősülő információkat nem tartalmaz vagy tévesen mutat be.

(2) E § alkalmazásában lényegesnek minősül a beszámoló szempontjából minden olyan információ, amelynek elhagyása vagy téves bemutatása - az észszerűség határain belül - befolyásolja a beszámoló adatait felhasználók döntéseit.”

129. § (1) Az Art. 245. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) Az állami adó- és vámhatóság mulasztási bírság kiszabása mellett az adóköteles tevékenység célját szolgáló helyiséget tizenkettő nyitvatartási napra lezárhatja, ha az adózó

a) be nem jelentett foglalkoztatottat foglalkoztat vagy foglalkoztatott,

b) igazolatlan eredetű árut forgalmaz,

c) az adóköteles tevékenység célját szolgáló ugyanazon helyiségében (műhely, üzlet, telep stb.) az első ellenőrzéstől számított egy éven belül második alkalommal mulasztotta el számla- vagy nyugtakibocsátási kötelezettségét, vagy

d) a pénztárgép kötelező használatával és üzemeltetésével kapcsolatos, jogszabályban meghatározott kötelezettségét megszegte.”

(2) Az Art. 245. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) A kiszabott bírságról és a lezárásról hozott határozat elleni fellebbezésnek a lezárás végrehajtására nincs halasztó hatálya. Az intézkedés miatt harmadik személyeket ért kárért az adózó köteles helytállni.”

(3) Az Art. 245. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(5) A helyiséget az állami adó- és vámhatóság pecséttel zárja le, jól láthatóan feltünteti a lezárás időtartamát és azt, hogy az üzletet az állami adó- és vámhatóság zárta le.”

130. § (1) Az Art. 246. § a következő (4a) bekezdéssel egészül ki:

„(4a) Ha az állami adó- és vámhatóság a csoportos társasági adóalany tagjának adószámát törli, ezzel egyidejűleg - külön határozatban - rendelkezik a csoportos társasági adóalany részére megállapított csoportazonosító szám törléséről. Az eljárásra és a csoportazonosító szám törléséhez fűződő jogkövetkezményekre e §-nak az adószámra vonatkozó rendelkezéseit kell alkalmazni.”

(2) Az Art. 246. § (5) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Az állami adó- és vámhatóság az adószám törléséről hozott határozat véglegessé válásának megállapítását követő napon)

„a) a cégjegyzékbe bejegyzett adózó esetében a cégbíróság elektronikus úton történő értesítésével kezdeményezi a cég megszűntnek nyilvánítását, kivéve, ha az adózó kényszertörlés alatt áll,”

(3) Az Art. 246. § (7)-(9) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:

„(7) Az adószám törlését követően az adózó az állami adó- és vámhatósághoz benyújtott kérelmében kérheti az adószám megállapítását. Az állami adó- és vámhatóság az adószámot a kérelem benyújtása napjával abban az esetben állapítja meg, ha

a) az adószám törlésének oka már nem áll fenn,

b) az adózó teljeskörűen pótolta az adószám törlésének alapjául szolgáló mulasztását, vagy

c) a törlést az (1) bekezdés f) pontjában foglaltak szerint kezdeményező szerv hozzájárul az adószám megállapításához.

(8) Ha az állami adó- és vámhatóság a cégbejegyzésre kötelezett adózó adószámát az (1) bekezdés c)-e) pontjában foglaltak alapján törölte, az adózó részére adószám - a (9) bekezdésben meghatározott kivétellel - nem állapítható meg.

(9) A cégbejegyzésre kötelezett adózó részére az adószám ismét megállapítható, ha az adózónál felszámolást rendeltek el. Az adószám megállapításának napja nem lehet korábbi, mint a felszámolás kezdőnapja.”

131. § Az Art. 258. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„258. § [Ügyféltájékoztató és ügyintéző rendszer működtetése]

Az állami adó- és vámhatóság telefonos ügyféltájékoztató és ügyintéző rendszert működtet, amelynek keretében az adózó vagy képviselője számára a Kormány rendeletében meghatározott ügyek intézését biztosítja. Az állami adó- és vámhatóság vezetője a Kormány rendeletében meghatározottak mellett további ügyek elintézésének biztosításáról is dönthet. A rendszerbe történő bejelentkezéshez az adózónak vagy képviselőjének ügyfélazonosító számmal vagy az Eüsztv. szerinti részleges kódú telefonos azonosításhoz szükséges felhasználó névvel és jelszóval kell rendelkeznie.”

132. § Az Art. 260. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„260. § [Köztartozásmentes adózói adatbázis működtetése és közzététele]

(1) A köztartozásmentes adózói adatbázis az állami adó- és vámhatóság honlapján közzétett, az adózó nevét, elnevezését, adóazonosító számát tartalmazó nyilvántartás, amely azokat az adózókat tartalmazza, akik vagy amelyek a közzétételt megelőző hónap utolsó napján az alábbi együttes feltételeknek megfelelnek

a) nincs az állami adó- és vámhatóságnál nyilvántartott nettó tartozása, valamint köztartozása;

b) nincs behajthatatlanság címén nyilvántartott és el nem évült tartozása;

c) az adózó nyilatkozata alapján az esedékes bevallási és befizetési kötelezettségének maradéktalanul eleget tesz vagy tett;

d) nem áll csődeljárás, végelszámolás, kényszertörlési, illetve felszámolási eljárás alatt;

e) csoportos általános forgalmi adóalanyiság esetén a csoportos általános forgalmi adóalanynak nincs általános forgalmi adó tartozása;

f) csoportos társasági adóalanyiság esetén a csoportos társasági adóalanynak nincs társasági adó tartozása;

g) adó megfizetésére kötelezettként lejárt esedékességű tartozása nincs.

(2) A köztartozásmentes adózói adatbázisba történő felvételre irányuló kérelem kizárólag elektronikus úton nyújtható be.”

133. § Az Art. 265. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) Az állami adó- és vámhatóság a honlapján a be nem jelentett foglalkoztatottat foglalkoztató adózók közzétételi listáján folyamatosan nyilvánosságra hozza azoknak az adózóknak a nevét, székhelyét, adószámát (adószámmal nem rendelkező természetes személy foglalkoztató nevét, lakcímét, adóazonosító jelét), akik vagy amelyek tekintetében végleges és végrehajtható közigazgatási vagy jogerős bírósági határozat megállapította, hogy nem tettek eleget a munkaviszony létesítésével összefüggő bejelentési kötelezettségüknek. Az e bekezdés szerinti adatok mellett az állami adó- és vámhatóság a honlapján a jogsértést megállapító határozat keltét és végrehajthatóvá válásának napját is nyilvánosságra hozza. Ha az adóhatóság határozata ellen a közigazgatási bíróság előtt pert indítottak, az adatok közzétételére a bíróság jogerős és végrehajtható határozata alapján kerül sor. Az adóhatóság a honlapján közzétett adózók adatait - feltéve, hogy a közzététel alapjául szolgáló jogsértést az adózó ismételten nem követte el - a közzétételtől számított két év elteltével törli. E bekezdés nem alkalmazható azon adózók esetében, amelyek vonatkozásában az állami adó- és vámhatóság a mulasztási bírság kiszabását a 225. § (4) bekezdése alapján mellőzte.”

134. § Az Art. 268. § (1) bekezdése a következő 15a. ponttal egészül ki:

(Felhatalmazást kap a Kormány, hogy)

„15a. a Tao tv. szerinti csoportos társasági adóalanyiság létrehozására, az ahhoz való csatlakozásra, az abból való kilépésre irányuló eljárás, valamint a csoportos társasági adóalanyisággal összefüggő adókötelezettségek teljesítésének és az adózói jogok gyakorlásának részletes szabályait”

(rendeletben állapítsa meg.)

135. § Az Art. a következő 274/B. §-sal egészül ki:

„274/B. § [Átmeneti rendelkezés az egyes adótörvények uniós kötelezettségekhez kapcsolódó, valamint egyes törvények adóigazgatási tárgyú módosításáról szóló 2018. évi LXXXII. törvénnyel megállapított rendelkezésekhez]

(1) A Tao tv. szerinti csoportos társasági adóalany létrehozására irányuló kérelmet első alkalommal 2019. január 1-je és 2019. január 15-e között lehet benyújtani. A határidő elmulasztása esetén igazolási kérelem előterjesztésének helye nincs. Engedélyező határozat esetén a csoportos társasági adóalany 2019. január 1-jétől jön létre.

(2) Az egyes adótörvények uniós kötelezettségekhez kapcsolódó, valamint egyes törvények adóigazgatási tárgyú módosításáról szóló 2018. évi LXXXII. törvénnyel (a továbbiakban: Módtv.2.) megállapított 157. § (2) bekezdését első alkalommal a 2018. negyedik negyedévet követő minősítés tekintetében kell alkalmazni.

(3) A Módtv.2. hatálybalépése napján megszűnik a kockázatos adózói minősítése annak az adózónak, amelyet az állami adóhatóság a be nem jelentett foglalkoztatottat foglalkoztató adózók közzétételi listáján való szereplés miatt a Módtv.2. hatálybalépése napját megelőzően minősített kockázatos adózónak, és a Módtv.2. hatálybalépése napján nem szerepel a be nem jelentett foglalkoztatottat foglalkoztató adózók közzétételi listáján.

(4) A Módtv.2-vel megállapított 231. § (1) bekezdését a 2018. adóévre vonatkozó adóelőleg-kiegészítési kötelezettség tekintetében is alkalmazni kell.

(5) A Módtv.2-vel megállapított 3. melléklet I/4. pontját a hatálybalépést követően indult illetékkiszabási eljárásokban, valamint a hatálybalépést követően keletkezett eljárási illetékfizetési kötelezettségekre kell alkalmazni.”

136. § Az Art. 274/B. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„274/B. § [Átmeneti rendelkezés az egyes adótörvények uniós kötelezettségekhez kapcsolódó, valamint egyes törvények adóigazgatási tárgyú módosításáról szóló 2018. évi LXXXII. törvénnyel megállapított rendelkezésekhez]

(1) A Központi Ügyfél-regisztrációs Nyilvántartás vezetéséért felelős szerv 2019. február 1-jén a 2019. január 31-i állapotnak megfelelően megküldi az állami adó- és vámhatóság részére valamennyi aktív regisztrációval rendelkező személy természetes személyazonosító adatait, egyedi azonosítóját, regisztrációja időpontját, továbbá - amennyiben a természetes személy a Központi Ügyfél-regisztrációs Nyilvántartás regisztrációhoz kapcsolódó tárhellyel rendelkezik - a tárhely létrehozásának tényére vonatkozó adatot.

(2) A Tao tv. szerinti csoportos társasági adóalany létrehozására irányuló kérelmet első alkalommal 2019. január 1-je és 2019. január 15-e között lehet benyújtani. A határidő elmulasztása esetén igazolási kérelem előterjesztésének helye nincs. Engedélyező határozat esetén a csoportos társasági adóalany 2019. január 1-jétől jön létre.

(3) Az egyes adótörvények uniós kötelezettségekhez kapcsolódó, valamint egyes törvények adóigazgatási tárgyú módosításáról szóló 2018. évi LXXXII. törvénnyel (a továbbiakban: Módtv.2.) megállapított 157. § (2) bekezdését első alkalommal a 2018. negyedik negyedévet követő minősítés tekintetében kell alkalmazni.

(4) A Módtv.2. hatálybalépése napján megszűnik a kockázatos adózói minősítése annak az adózónak, amelyet az állami adóhatóság a be nem jelentett foglalkoztatottat foglalkoztató adózók közzétételi listáján való szereplés miatt a Módtv.2. hatálybalépése napját megelőzően minősített kockázatos adózónak, és a Módtv.2. hatálybalépése napján nem szerepel a be nem jelentett foglalkoztatottat foglalkoztató adózók közzétételi listáján.

(5) A Módtv.2-vel megállapított 231. § (1) bekezdését a 2018. adóévre vonatkozó adóelőleg-kiegészítési kötelezettség tekintetében is alkalmazni kell.

(6) A Módtv.2-vel megállapított 3. melléklet I/4. pontját a hatálybalépést követően indult illetékkiszabási eljárásokban, valamint a hatálybalépést követően keletkezett eljárási illetékfizetési kötelezettségekre kell alkalmazni.”

137. § Az Art. 3. melléklete a 2. melléklet szerint módosul.

138. § Az Art.

1. 7. § 4. pontjában a „vagy a bevallás (bejelentés) alapján” szövegrész helyébe a „vagy az adatbejelentés, bevallás alapján” szöveg,

2. 7. § 48. pontjában az „a társasági adóról és az osztalékadóról szóló törvény alkalmazásában” szövegrész helyébe az „a Tao tv. alkalmazásában” szöveg,

3. 9. § a) pontjában a „bejelentésre, nyilatkozattételre” szövegrész helyébe a „bejelentkezésre, bejelentésre, nyilatkozattételre” szöveg,

4. 9. § c) pontjában a „bevallásra,” szövegrész helyébe az „adatbejelentésre, bevallásra,” szöveg,

5. 16. § (1) bekezdésében az „Az adózó” szövegrész helyébe az „Az adóköteles tevékenységet folytatni kívánó adózó” szöveg,

6. 20. § (1) bekezdésében a „19. § (2) bekezdés szerint” szövegrész helyébe a „19. § (2) bekezdése szerint” szöveg,

7. 25. § (6) bekezdésében az „a 20. § (2) bekezdésében” szövegrész helyébe az „a 19. § (2) bekezdésében” szöveg,

8. 26. § (10) bekezdésében a „határozat adózó által történt kézhezvételétől számított” szövegrész helyébe a „határozat közlésétől számított” szöveg,

9. 37. § (8) bekezdésében a „rendelkezik, adóbevallásával” szövegrész helyébe a „rendelkezik, bejelentkezésével, adatbejelentésével, adóbevallásával” szöveg,

10. 38. § (1) bekezdés a) pontjában a „végzésének kézhezvételét követő” szövegrész helyébe a „végzésének kézbesítését követő” szöveg,

11. 38. § (2) bekezdésében az „(1) bekezdés c) pontjában” szövegrész helyébe az „(1) bekezdés d) pontjában” szöveg,

12. 50. § (2) bekezdésének nyitó szövegrészében az „(1) bekezdés” szövegrész helyébe az „(1)-(1a) bekezdés” szöveg,

13. 50. § (4) bekezdésében a „kötelezett az (1) bekezdés” szövegrész helyébe a „kötelezett az (1)-(1a) bekezdés” szöveg,

14. 52. § (1) bekezdés b) pontjában az „adózó a társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény (a továbbiakban: Tao tv.) szerint” szövegrész helyébe az „adózó a Tao tv. szerint” szöveg,

15. 66. § (2) bekezdésében az „a Magyar Államkincstár” szövegrész helyébe az „a kincstár” szöveg,

16. 76. § (2) bekezdésében a „köztartozás” szövegrész helyébe a „köztartozás, az adóhatóság által foganatosítandó végrehajtási eljárásokról szóló 2017. évi CLIII. törvény 29. § (1) bekezdés i)-u) pontjaiban meghatározott megkeresésen alapuló pénzkövetelés” szöveg,

17. 89. § (1) bekezdés b) pontjában a „kérésére minden év január tizenötödik napjáig az előző év utolsó napja” szövegrész helyébe a „kérésére évente egy alkalommal, a megkeresés napja” szöveg,

18. 94. § (1) bekezdésében a „szóló bevallás” szövegrész helyébe a „szóló adatbejelentés, bevallás” szöveg, a „szóló bevallásában” szövegrész helyébe a „szóló adatbejelentésében, bevallásában” szöveg,

19. 131. § (1) bekezdés a) pontjában az „a Magyar Államkincstár,” szövegrész helyébe az „a kincstár,” szöveg,

20. 140. § (1) bekezdésében az „az állami adó- és vámhatóság rendelkezésére” szövegrész helyébe az „az adóhatóság rendelkezésére” szöveg,

21. 141. § (5) bekezdésében az „adókedvezményről a bevallás (bejelentés) adatai” szövegrész helyébe az „adókedvezményről az adatbejelentés, bevallás adatai” szöveg,

22. 141. § (6) bekezdésében az „(adat)bejelentése” szövegrész helyébe az „adatbejelentése, bejelentése” szöveg,

23. 157. § (1) bekezdés h) pontjában a „véglegessé vált határozatban mulasztási bírságot” szövegrész helyébe a „véglegessé vált döntésben eljárási bírságot” szöveg,

24. 164. § (6) bekezdésében az „adóigazgatási eljárásról szóló” szövegrész helyébe az „adóigazgatási eljárás részletszabályairól szóló” szöveg,

25. 186. § (4) bekezdésében a „48. cikk (1) bekezdésének” szövegrész helyébe a „48. cikk (3) bekezdésének” szöveg,

26. 188. § (1) bekezdésében a „48. cikk (3) bekezdése” szövegrész helyébe a „48. cikk (1) bekezdése” szöveg,

27. 192. § (2) bekezdésében a „valamint az adóigazgatási rendtartásról szóló 2017. évi CLI. törvény (a továbbiakban: Air.) 15. §-ában” szövegrész helyébe a „valamint az Air. 15. §-ában” szöveg,

28. 201. § (4) bekezdésében az „adóalany számára” szövegrész helyébe az „adóalany és a Tao. tv. szerinti csoportos társasági adóalany számára” szöveg,

29. 215. § (4) bekezdésében az „az adóhiány kétszáz” szövegrész helyébe az „az adóhiány, illetve jogosulatlan igénylés kétszáz” szöveg,

30. 225. § (2) bekezdésében az „az adóellenőrzés megkezdéséig” szövegrész helyébe az „az ellenőrzés megkezdéséig” szöveg,

31. 225. § (4) bekezdésében a „vonatkozásában bevallási” szövegrész helyébe a „vonatkozásában az ugyanazon jogviszonnyal összefüggő bevallási” szöveg,

32. 228. § (3) bekezdésében az „esetében 500 ezer” szövegrész helyébe az „esetében ötszázezer” szöveg,

33. 231. § (1) bekezdésében az „után húsz százalékig” szövegrész helyébe az „után tíz százalékig” szöveg,

34. 238. §-ában az „elteltével mulasztási” szövegrész helyébe az „elteltével történő megállapítása esetén mulasztási” szöveg,

35. 245. § (6) bekezdésében az „a (4) bekezdésben” szövegrész helyébe az „az (5) bekezdésben” szöveg,

36. 246. § (1) bekezdés d) pontjában a „megfelelő szervezeti képviselőt” szövegrész helyébe a „megfelelő törvényes képviselőt” szöveg,

37. 246. § (1) bekezdés e) pontjában a „bejelentett szervezeti képviselő” szövegrész helyébe a „bejelentett törvényes képviselő” szöveg,

38. 246. § (1) bekezdés g) pontjában a „nyilatkozat, vagy” szövegrész helyébe a „nyilatkozat benyújtására vonatkozó, vagy” szöveg,

39. 249. § (3) bekezdésében, 251. § (1) bekezdés c) pontjában, 251. § (2) bekezdésében és 255. § (1) bekezdés g) pontjában a „miniszteri rendeletben” szövegrész helyébe a „jogszabályban” szöveg,

40. 255. § (5) bekezdésében a „nyilvántartást végző” szövegrész helyébe a „nyilvántartásba vételt végző” szöveg,

41. 255. § (7) bekezdésében az „az adópolitikáért felelős miniszter rendeletben” szövegrész helyébe „a Kormány rendeletben” szöveg,

42. 269. § (4) bekezdésében a „(3) bekezdés szerinti” szövegrész helyébe a „268. § (1) bekezdés 17. pontja szerinti” szöveg,

43. 274/A. § (1) bekezdésében a „pontja a 2018-ban” szövegrész helyébe a „pontja első alkalommal a 2018-ban” szöveg,

44. 2. melléklet I./B/3.1.12. alpontjában az „a 3.1.9., illetve 3.1.10. alpont” szövegrész helyébe az „a 3.1.10., illetve a 3.1.11. alpont” szöveg,

45. 2. melléklet II./A/4. pontjában a „tizenöt napon kell” szövegrész helyébe a „tizenöt napon belül kell” szöveg,

46. 3. melléklet I./Általános rendelkezések 4. pontjában a „járulékot, a cégautó-adót” szövegrész helyébe a „járulékot, az illetéket, a cégautóadót” szöveg, a „megfizetnie. Az adózónak az” szövegrész helyébe a „megfizetnie. A Tbj. és az Efo tv. alapján fizetendő közterhek kivételével az adózónak az” szöveg,

47. 3. melléklet I./Határidők/2.2. alpontjában az „adózó esetében az alábbi feltételek bármelyike érvényesül. A kérelem” szövegrész helyébe az „adózó a kérelem” szöveg

lép.

139. § Hatályát veszti az Art.

1. 20. § (1) bekezdésében a „jogvesztő,” szövegrész,

2. 20. § (2) bekezdés a) pontjában az „az (1) bekezdés szerinti kérelmére indult eljárásban” szövegrész,

3. 20. § (2) bekezdés b) és c) pontjában a „az (1) bekezdés szerinti kérelmére indult eljárásban, a kérelem benyújtásával egyidejűleg” szövegrész,

4. 20. § (3) bekezdés b) pontjában a „az (1) bekezdés szerinti kérelmére indult eljárásban okirattal” szövegrész,

5. 146. § (1) bekezdés b) pontjában a „- kivetés útján megállapított helyi adó kivételével -” szövegrész,

6. 153. § (4) bekezdése,

7. 164. § (7) bekezdése,

8. 165. § szakaszcímében az „és az előzetes konzultáció díja” szövegrész,

9. 165. § (5) bekezdése,

10. 181. § (3) bekezdésében az „, a kérelem benyújtásának időpontjára visszamenő hatállyal” szövegrész,

11. 1. melléklet 3. pontjában az „illetékes elsőfokú”, valamint „, a végzettségét, szakképzettségét, szakképesítését, továbbá az ezt igazoló okiratot kibocsátó intézmény nevét és az okirat számát” szövegrészek,

12. 3. melléklet I./Határidők/2.2.2. alpontjában az „, ellenőrzés akadályoztatása” szövegrész.

15. Az adóigazgatási rendtartásról szóló 2017. évi CLI. törvény módosítása

140. § Az adóigazgatási rendtartásról szóló 2017. évi CLI. törvény (a továbbiakban: Air.) 11. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) Adózó az a személy, akinek vagy amelynek adókötelezettségét adót, költségvetési támogatást megállapító törvény, e törvény, az adózás rendjéről szóló 2017. évi CL. törvény (a továbbiakban: Art.) vagy önkormányzati rendelet előírja.”

141. § Az Air. 15. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„15. § [Meghatalmazás]

(1) A meghatalmazott a képviseleti jogosultságát - ha a meghatalmazást az adózó nem a rendelkezési nyilvántartásban vagy a (2) bekezdés szerinti felületen adta - köteles igazolni. A meghatalmazást közokiratba vagy teljes bizonyító erejű magánokiratba kell foglalni vagy jegyzőkönyvbe kell mondani.

(2) Az állami adó- és vámhatóság az adózók meghatalmazásainak rögzítésére elektronikus felületet működtet.

(3) Adóügyekben meghatalmazást elektronikusan

a) természetes személy, valamint egyéni vállalkozó adózó esetében a rendelkezési nyilvántartásban, valamint a (2) bekezdés szerinti elektronikus felületen,

b) az a) pontban nem megjelölt adózó, valamint törvényes képviselője esetében a (2) bekezdés szerinti felületen vagy

c) a polgári perrendtartásról szóló törvény alapján elektronikusan hitelesített közokiratba vagy teljes bizonyító erejű magánokiratba foglalva

lehet tenni.

(4) Az állami adó- és vámhatóság által működtetett elektronikus felületen tett képviseletre vonatkozó jognyilatkozat megfelel az (1) bekezdésben meghatározott alaki követelményeknek.

(5) Ha a meghatalmazásból más nem tűnik ki, az kiterjed az eljárással kapcsolatos valamennyi nyilatkozatra és cselekményre.

(6) A képviseleti jog keletkezése és megszűnése az adóhatósággal szemben az adóhatósághoz történő bejelentés beérkezésétől, valamint a rendelkezési nyilvántartásban, illetve az állami adó- és vámhatóság által működtetett elektronikus felületen adott állandó meghatalmazás esetén a jognyilatkozat megtételétől hatályos, azzal, hogy a képviseleti jog megszűnésének bejelentése napján a meghatalmazottat még az adóhatósági iratok átvételére jogosult személynek kell tekinteni.

(7) A felszámolás, illetve a végelszámolás kezdő időpontját megelőzően adott meghatalmazás alapján a képviselő akkor járhat el, ha a meghatalmazás érvényességéről a felszámoló, illetve a végelszámoló az adóhatóságnak nyilatkozott. Végelszámolás esetén nem kell a meghatalmazás érvényességéről nyilatkozatot tenni, ha a meghatalmazást adó korábbi törvényes képviselő és a végelszámoló személye megegyezik.

(8) Nem járhat el meghatalmazottként az adóhatóság előtti eljárásban az eltiltás hatálya alatt az a természetes személy, akit a cégbíróság vagy a bíróság jogerősen eltiltott a vezető tisztségviselői tisztség gyakorlásától.”

142. § Az Air. 30. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki:

„(5) Ha az ellenőrzés lefolytatásában külföldi adóhatóság vesz részt, a magyar adóhatóság - az ellenőrzés zökkenőmentes lefolytatásához szükséges mértékben fordítás és tolmácsolás útján - gondoskodik arról, hogy a magyar nyelv, illetve a külföldi adóhatóság tisztviselője által használt nyelv ismeretének hiánya miatt az ellenőrzött adózót és a külföldi adóhatóság tisztviselőjét joghátrány ne érje.”

143. § Az Air. 36. §-a a következő (5) és (6) bekezdéssel egészül ki:

„(5) Az elektronikus kapcsolattartásra kötelezett adózó meghatalmazottjával az adóhatóság elektronikus úton tart kapcsolatot. Ha a meghatalmazott a (4) bekezdés szerint elektronikus kapcsolattartásra kötelezett, - függetlenül a képviselt adózóra vonatkozó kapcsolattartási szabályoktól - az állami adó- és vámhatóság elektronikus úton tart vele kapcsolatot.

(6) Az adóhatóság akkor is elektronikus úton tart kapcsolatot az egyéni vállalkozóval, valamint az Eüsztv. szerinti jogi képviselővel, ha az nem egyéni vállalkozói tevékenységével összefüggésben, illetve nem jogi képviselői minőségében jár el.”

144. § Az Air. 49. § (1) bekezdése a következő k) ponttal egészül ki:

(Az adóhatóság az eljárást megszünteti, ha)

„k) ha a hivatalból indult eljárásban a tényállás a határozat meghozatalához szükséges mértékben nem volt tisztázható, és további eljárási cselekményektől sem várható eredmény.”

145. § Az Air. 50. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) Ha jogszabály eltérően nem rendelkezik, az ügyintézési határidő harminc nap, amelyet az adóhatóság vezetője egy alkalommal - indokolás mellett - harminc nappal meghosszabbíthat. Az eljárási határidő meghosszabbításának van helye, ha

a) az előkérdés bíróság hatáskörébe tartozik,

b) az előkérdés más szerv hatáskörébe tartozik, vagy ugyanannak az adóhatóságnak az adott üggyel szorosan összefüggő más hatósági döntése nélkül megalapozottan nem dönthető el,

c) az ügyben külföldi szervet kell megkeresni,

d) az adózó mulasztása vagy késedelme azt indokolja,

e) szakértő bevonására került sor, vagy

f) törvény az eljárási határidő meghosszabbítását lehetővé teszi.”

146. § Az Air. 50. §-a a következő (5a) bekezdéssel egészül ki:

„(5a) Az ügyintézési határidőbe nem számít be

a) a hiánypótlásra és a tényállás tisztázásához szükséges adatok közlésére irányuló felhívástól az annak teljesítéséig terjedő idő,

b) a próbagyártás időtartama.”

147. § Az Air. 62. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) A tanú a vallomástételt megtagadhatja, ha

a) az adózó Ptk. szerinti hozzátartozója (a továbbiakban: hozzátartozó),

b) vallomásával saját magát vagy hozzátartozóját bűncselekmény elkövetésével vádolná,

c) a sajtószabadságról és a médiatartalmak alapvető szabályairól szóló törvény szerinti médiatartalom-szolgáltató (a továbbiakban: médiatartalom-szolgáltató), vagy vele munkaviszonyban vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban álló személy - a jogviszonya megszűnése után is -, és a tanúvallomásával a számára a médiatartalom-szolgáltatói tevékenységgel összefüggésben információt átadó személy kilétét felfedné, vagy

d) diplomáciai mentességben részesülő személy.”

148. § Az Air. 67. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) Ha

a) az adózó vagy az eljárás egyéb résztvevője által használt idegen nyelvet az ügyintéző nem beszéli, vagy

b) az eljárásban a magyar nyelvet nem ismerő külföldi adóhatósági tisztviselő vesz részt,

tolmácsot kell alkalmazni.”

149. § Az Air. 73. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A döntés tartalmazza:

a) az eljáró adóhatóság, az adózó és az ügy azonosításához szükséges minden adatot,

b) a rendelkező részt az adóhatóság döntésével, a jogorvoslat igénybevételével kapcsolatos tájékoztatással és a felmerült eljárási költséggel,

c) a megállapított tényállásra és az annak alapjául elfogadott bizonyítékokra, az adózó által felajánlott és mellőzött bizonyítékokra, a mérlegelés és a döntés indokaira, az ügyintézési határidő leteltének napjára, továbbá a döntést megalapozó, valamint a hatóság hatáskörét és illetékességét megállapító jogszabályhelyek megjelölésére is kiterjedő indokolást, valamint

d) a döntéshozatal helyét és idejét, a hatáskör gyakorlójának nevét, hivatali beosztását, valamint a döntés kiadmányozójának a nevét, hivatali beosztását, ha az nem azonos a hatáskör gyakorlójával.”

150. § Az Air. a következő 77/A. §-sal egészül ki:

„77/A. § [A hirdetményi közlés]

A közlést hirdetmény útján kell teljesíteni, ha

a) az adózó elektronikus kapcsolattartásra szolgáló elérhetősége, lakcíme, székhelye ismeretlen, vagy a postai küldemény azzal a megjegyzéssel érkezik vissza, hogy a címzett ismeretlen helyre költözött, és a személyiadat- és lakcímnyilvántartást vezető hatóság vagy más állami szerv megkeresése nem járt eredménnyel,

b) a jogutód nem ismert,

c) az adózó nem jelölt meg kézbesítési meghatalmazottat, vagy

d) azt törvény vagy kormányrendelet előírja.”

151. § Az Air. 79. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) Az adóhatósági iratot - ideértve a döntést is - a meghatalmazott képviselővel rendelkező adózó esetében a képviselőnek kell kézbesíteni hivatalos iratként vagy az Eüsztv.-ben meghatározott elektronikus úton. A személyes megjelenésre szóló idézés kézbesítése a megidézett személy részére történik, a meghatalmazott egyidejű értesítésével. Az adózó kérheti, hogy az adott ügyben az adóhatóság akkor is a számára kézbesítse az iratokat, ha meghatalmazott képviselője van.”

152. § Az Air. 82. §-84. §-a helyébe a következő rendelkezések lépnek:

„82. § [Biztosítási intézkedés]

(1) Ha valószínűsíthető, hogy a követelés későbbi kielégítése veszélyben van, az adóhatóság biztosítási intézkedésként végzéssel elrendeli a pénzkövetelés biztosítását.

(2) Biztosítási intézkedés akkor rendelhető el, ha a fizetési kötelezettséget megállapító adóhatósági döntésben meghatározott teljesítési határidő még nem telt le.

(3) A biztosítási intézkedést az az adóhatóság rendeli el, amelyik a fizetési kötelezettséget megállapító döntést hozta.

(4) A biztosítási intézkedést elrendelő végzés ellen előterjesztett fellebbezésnek a végzés végrehajtására nincs halasztó hatálya.

(5) A végrehajtási eljárás alapjául szolgáló döntés megsemmisítése esetén a biztosítási intézkedést meg kell szüntetni.

(6) A biztosítási intézkedést elrendelő végzés végrehajtása során elvégzett cselekmény hatálya kiterjed a végrehajtási eljárásra is.

(7) Az adóhatóság a biztosítási intézkedést megszünteti, ha az elrendelésének oka megszűnt, vagy az adózó a biztosítási intézkedés elrendelésének alapjául szolgáló összeget az adóhatóságnál letétbe helyezte.

(8) A biztosítási intézkedés megszűnik a fizetési kötelezettséget megállapító, végrehajtható adóhatósági döntésben meghatározott teljesítési határidő lejártával.

83. § [Ideiglenes biztosítási intézkedés]

(1) Ha megalapozottan feltételezhető, hogy az érdemi döntésben elrendelhető kötelezettség későbbi teljesítése veszélyben van, az adóhatóság az ügy érdemében való döntéshozatal előtt - ideiglenes biztosítási intézkedésként - a 82. §-ban meghatározott intézkedéseket az erre okot adó körülmények felmerülésétől számított öt napon belül rendelheti el.

(2) Az ideiglenes biztosítási intézkedés tekintetében az e §-ban meghatározott eltérésekkel a biztosítási intézkedésre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni, azzal, hogy az ideiglenes biztosítási intézkedést elrendelő végzés a 73. §-ban meghatározottakon felül a biztosítandó összeg alapját képező számításokat is tartalmazza.

(3) Az adóhatóság a fizetési kötelezettséget megállapító adóhatósági döntésben köteles rendelkezni az elrendelt ideiglenes biztosítási intézkedés megszüntetéséről, és amennyiben annak feltételei fennállnak, rendelkezhet biztosítási intézkedés elrendeléséről. A biztosítási intézkedés elrendelése esetén az ideiglenes biztosítási intézkedés megszüntetése nem érinti az annak hatálya alatt foganatosított cselekményeket.

84. § [Kifizetés engedélyezése]

(1) Ha az állami adó- és vámhatóság az adóellenőrzés során az adózó fizetési számláját biztosítási intézkedés vagy ideiglenes biztosítási intézkedés keretében zárolja, az állami adó-és vámhatóság az adózó kérelmére, az általa meghatározott sorrendben és összegben engedélyezheti a zárolt fizetési számláról történő kifizetések meghatározott személyek részére történő teljesítését.

(2) Az állami adó- és vámhatóság abban az esetben engedélyezi a zárolt fizetési számláról történő kifizetést, ha az adózó igazolja, hogy a zárolt vagyonán kívüli forrásból nem képes a kifizetéseit teljesíteni, vagy azzal a tevékenysége aránytalan korlátozást szenvedne. A zárolt fizetési számláról történő kifizetés a biztosítási intézkedés alapjául szolgáló, fizetési kötelezettséget megállapító döntés véglegessé válásáig engedélyezhető.

(3) Az állami adó- és vámhatóság a kifizetés engedélyezése iránti kérelemről tizenöt napon belül dönt.

(4) A kifizetés engedélyezését elutasító és a kifizetést részben engedélyező végzés ellen önálló fellebbezésnek van helye. A kifizetést részben engedélyező végzés az ellene benyújtott fellebbezésre tekintet nélkül végrehajtható.

(5) Az állami adó- és vámhatóság a kifizetést részben vagy teljes egészében engedélyező végzést a kifizetés teljesítése érdekében megküldi az adózó zárolt fizetési számláját vezető pénzforgalmi szolgáltatónak.

(6) Az állami adó- és vámhatóság által engedélyezett kifizetés más követelés fedezetére nem számolható el, továbbá az végrehajtás alól mentes.”

153. § (1) Az Air. 87. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) Kötelező az adóellenőrzést lefolytatni

a) az állami adó- és vámhatóság hatáskörébe tartozó adóellenőrzés esetén

aa) a kockázatos adózónál, ha végelszámolását rendelték el,

ab) az Állami Számvevőszék elnökének megkeresése alapján,

ac) az állami adó- és vámhatóságot irányító miniszter utasítása alapján,

ad) annál a gazdasági társaságnál, amelynek két egymást követő üzleti évben elért nettó árbevétele mindkét üzleti évben külön-külön eléri a 60 milliárd forintot és az adózott eredménye mindkét üzleti évben nulla vagy negatív,

b) az önkormányzati adóhatóság hatáskörébe tartozó adóellenőrzés esetén

ba) az önkormányzat képviselő-testületének határozata alapján,

bb) az Állami Számvevőszék elnökének megkeresése alapján

bc) az adópolitikáért felelős miniszter utasítása alapján.”

(2) Az Air. 87. §-a a következő (1a) és (1b) bekezdéssel egészül ki:

„(1a) Az (1) bekezdés a) pont ad) alpontja szerinti adóellenőrzést az állami adó- és vámhatóság a második üzleti év beszámolójának elfogadását követően folytatja le.

(1b) Az (1) bekezdés a) pont ad) alpontját a jogelőd nélkül alapított gazdasági társaság esetében az első négy üzleti év tekintetében nem kell alkalmazni. Jogutódlás esetén az (1) bekezdés a) alpont ad) alpontja szerinti feltételek teljesülése tekintetében a jogelőd gazdasági társaság működését is figyelembe kell venni.”

154. § Az Air. a következő 87/A. §-sal egészül ki:

„87/A. § [Az Európai Unió tagállamai között a hozzáadottérték-adó területén történő közigazgatási együttműködés keretében végzett ellenőrzés egyes szabályai]

(1) E törvény ellenőrzésre vonatkozó szabályait a hozzáadottérték-adó területén történő közigazgatási együttműködésről és csalás elleni küzdelemről szóló 2010. október 7-ei 904/2010 EU tanácsi rendelet (a továbbiakban: 904/2010/EU tanácsi rendelet) szerinti ellenőrzésre az e §-ban foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.

(2) Ha a 904/2010/EU tanácsi rendelet 7. cikk (4a) bekezdése alapján ellenőrzés lefolytatására kerül sor, és az állami adó- és vámhatóság igényli a megkereső hatóságok tisztviselőinek aktív közreműködését, az ellenőrzés lefolytatása során a megkereső hatóság tisztviselője

a) beléphet ugyanazokba a helyiségekbe, amelyekbe az adóellenőr beléphet,

b) hozzáférhet ugyanazokhoz a dokumentumokhoz, amelyekhez az adóellenőr hozzáférhet, és

c) nyilatkozattételre hívhatja fel az adózót.

(3) Ha a 904/2010/EU tanácsi rendelet 7. cikk (4a) bekezdése alapján ellenőrzés lefolytatására kerül sor, és az állami adó- és vámhatóság nem igényli a megkereső hatóságok tisztviselőinek aktív közreműködését, a megkereső hatóság tisztviselője jelen lehet az ellenőrzés lefolytatása során. Az e bekezdés szerinti esetben a megkereső hatóság tisztviselője a (2) bekezdés a) és b) pontja szerinti jogokat a megkeresett hatóság tisztviselőjének a közvetítésével gyakorolja.

(4) Ha a 904/2010/EU tanácsi rendelet 7. cikk (4a) bekezdése alapján ellenőrzés lefolytatására kerül sor - ideértve a (2) és (3) bekezdés szerinti esetet is -, az állami adó- és vámhatóság biztosítja a megkereső hatóságok tisztviselőinek a konzultációs célú jelenlétét.

(5) Ha a 904/2010/EU tanácsi rendelet 28. cikk (2a) bekezdése alapján ellenőrzés lefolytatására kerül sor, a megkereső hatóság tisztségviselőinek jogkörére a (2) bekezdésben foglaltak irányadóak.

(6) A (2) és (3) bekezdés szerinti esetben az ellenőrzést csak akkor lehet lefolytatni, ha a megkereső tagállamok tisztviselőinek az ellenőrzés céljából való részvétele, illetve jelenléte biztosított.”

155. § (1) Az Air. 93. § (1) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Felülellenőrzést folytat le a felettes szerv, ha)

„a) állami adó- és vámhatóság hatáskörébe tartozó ellenőrzés esetén az állami adó- és vámhatóságot irányító miniszter, az önkormányzati adóhatóság hatáskörébe tartozó ellenőrzés esetén az adópolitikáért felelős miniszter, ellenőrzéssel már lezárt időszak ellenőrzését rendelte el, vagy az Állami Számvevőszék elnöke, az önkormányzati adóhatóság hatáskörébe tartozó adó esetén az önkormányzat képviselő-testülete ellenőrzéssel már lezárt időszak ellenőrzését kezdeményezte,”

(2) Az Air. 93. § a következő (3a) bekezdéssel egészül ki:

„(3a) Ha a felülellenőrzés alkalmával a felettes szerv a korábbi ellenőrzés által feltárt tényekhez, adatokhoz, körülményekhez, minősítéshez képest eltérést állapít meg, és ez az adófizetési kötelezettséget érinti, a felettes szerv a korábbi ellenőrzés alapján hozott határozatot megváltoztatja, határozat hiányában elsőfokú határozatot hoz.”

(3) Az Air. 93. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(4) A felülellenőrzés megállapításairól hozott határozat ellen az állami adó- és vámhatóságot irányító miniszterhez, az önkormányzati adóhatóság hatáskörébe tartozó ellenőrzés esetén az adópolitikáért felelős miniszterhez intézett, a felülellenőrzést lefolytató szervnél benyújtott fellebbezésnek van helye.”

156. § Az Air. 94. §-a a következő (3a) bekezdéssel egészül ki:

„(3a) Az önkormányzati adóhatóság által végzett adóellenőrzés időtartama a cégbejegyzésre nem kötelezett adózó esetén - feltéve, hogy az adózó az ellenőrzést nem akadályozza - nem haladhatja meg a száznyolcvan napot.”

157. § Az Air. 124. § (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(6) E § alkalmazásában új tény, illetve új bizonyíték az adózó által nem hivatkozott és az elsőfokú adóhatóság által a döntéshozatalkor, ellenőrzés esetén az észrevétel benyújtására nyitva álló határidő leteltekor nem ismert tény, illetve bizonyíték, valamint az adózó által hivatkozott, de a döntéshozatalig, ellenőrzés esetén az észrevétel benyújtására nyitva álló határidő leteltéig az elsőfokú adóhatósághoz elő nem terjesztett bizonyíték.”

158. § (1) Az Air. 129. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(5) Az új eljárás során - semmisségi okon kívül - nem lehet olyan új tényt állítani, illetve olyan új bizonyítékot előadni, amelyről az eljárás alanyának a megelőző eljárásban hozott elsőfokú döntés meghozatala, ellenőrzés esetén az észrevétel benyújtására nyitva álló határidő letelte előtt tudomása volt, azonban azt az adóhatóság felhívása ellenére nem terjesztette elő. Az adóhatóság felhívásának tartalmaznia kell a jogkövetkezményekre történő figyelmeztetést. Iratpótlás elmulasztása esetén további feltétel, hogy az elsőfokú adóhatóság az ellenőrzés, kiegészítő ellenőrzés során az ellenőrzés akadályozása miatt eljárási bírságot szabjon ki”

(2) Az Air. 129. §-a a következő (6) bekezdéssel egészül ki:

„(6) Az adóhatóság a felettes szerv vagy a bíróság által elrendelt új eljárást a döntés közlésétől számított hatvan napon belül kezdi meg.”

159. § Az Air. 56. alcíme a következő 139/B. §-sal egészül ki:

„139/B. § [Átmeneti rendelkezés az egyes adótörvények uniós kötelezettségekhez kapcsolódó, valamint egyes törvények adóigazgatási tárgyú módosításáról szóló 2018. évi LXXXII. törvénnyel megállapított rendelkezésekhez]

(1) Az egyes adótörvények uniós kötelezettségekhez kapcsolódó, valamint egyes törvények adóigazgatási tárgyú módosításáról szóló 2018. évi LXXXII. törvénnyel (a továbbiakban: Módtv.2.) megállapított 62. § (3) bekezdését, 73. § (1) bekezdését és 93. § (3a) bekezdését a 2019. január 1-jén folyamatban lévő eljárásokban is alkalmazni kell.

(2) A Módtv.2.-vel megállapított 82-84. §-t a 2019. január 1-jét követően elrendelt biztosítási intézkedések és ideiglenes biztosítási intézkedések tekintetében kell alkalmazni.

(3) A Módtv.2.-vel megállapított 87. § (1) bekezdés a) pont ad) alpontját és (1a)-(1b) bekezdését a 2019-ben és azt követően kezdődő üzleti évek tekintetében kell alkalmazni.”

160. § Az Air. 140. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:

„(3) E törvény 30. §-a, 67. § (1) bekezdés b) pontja, 87/A. §-a, és 97. § (1) bekezdés a) pontja a 904/2010/EU és az (EU) 2017/2454 rendeletnek a hozzáadottérték-adó területén történő közigazgatási együttműködés megerősítésére irányuló intézkedések tekintetében történő módosításáról szóló 2018. október 2-i 2018/1541/EU tanácsi rendelet végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapít meg.”

161. § Az Air.

1. 17. § (1) bekezdés a) pontjában a „foglalkoztatott,” szövegrész helyébe a „foglalkoztatott - fióktelep esetében ide értve az anyavállalat foglalkoztatottját is -,” szöveg,

2. 22. § c) pontjában az „az adózás rendjéről szóló törvény vonatkozásában” szövegrész helyébe az „az Art. vonatkozásában” szöveg,

3. 36. § (2) bekezdésében a „Ha törvény másként nem rendelkezik,” szövegrész helyébe a „Törvény eltérő rendelkezése hiányában” szöveg,

4. 49. § (1) bekezdés i) pontjában a „részesül, vagy” szövegrész helyébe a „részesül,” szöveg,

5. 49. § (1) bekezdés j) pontjában a „bekövetkezik.” szövegrész helyébe a „bekövetkezik, vagy” szöveg,

6. 21. alcím címében a „határidő” szövegrész helyébe a „határidő és a határidő számítása” szöveg,

7. 55. § (1) bekezdés nyitó szövegrészében a „hivatali helységébe” szövegrész helyébe a „hivatali helyiségébe” szöveg,

8. 69. § (4) bekezdésében a „forint, jogi személy vagy egyéb szervezet esetén” szövegrész helyébe a „forint, nem természetes személy esetén” szöveg,

9. 36. alcím címében az „A döntés” szövegrész helyébe az „Az adóhatósági irat” szöveg,

10. 79. § (3) bekezdésében a „14. § (4) bekezdését” szövegrész helyébe a „14. § (4) bekezdését és 15. § (4) bekezdését” szöveg,

11. 79. § (5) bekezdésében a „meghatalmazott részére” szövegrész helyébe a „meghatalmazott, vagy több meghatalmazott részére” szöveg,

12. 88. §-ában az „Az állami adó- és vámhatóság” szövegrész helyébe az „Az adóhatóság” szöveg,

13. 90. § (1) bekezdésében az „adómegállapítási, bevallási” szövegrész helyébe az „adómegállapítási, adatbejelentési, bevallási” szöveg,

14. 94. § (3) bekezdésében az „Az adóellenőrzés” szövegrész helyébe az „Az állami adó-és vámhatóság által végzett adóellenőrzés” szöveg,

15. 97. § (1) bekezdés a) pontjában a „végző személyazonosságáról” szövegrész helyébe a „végző - ideértve a külföldi adóhatóság tisztviselőjét is - személyazonosságáról” szöveg,

16. 107. §-ában az „az adóhatóság próbavásárlást” szövegrész helyébe az „az állami adó- és vámhatóság próbavásárlást” szöveg,

17. 112. § (1) bekezdésében az „Az állami adó- és vámhatóság jogosult” szövegrész helyébe az „Az adóhatóság jogosult” szöveg,

18. 113. § (3) bekezdésében az „egyéb tevékenységi körén” szövegrész helyébe az „egyéb, tevékenységi körén” szöveg,

19. 122. § (1) bekezdésében a „határozata ellen” szövegrész helyébe a „határozatával szemben - a törvény eltérő rendelkezése hiányában -” szöveg,

20. 123. § (1) bekezdésében az „az adózás rendjéről szóló 2017. évi CL. törvény (a továbbiakban: Art.) 59. §” szövegrész helyébe az „az Art. 59. §” szöveg,

21. 124. § (3) bekezdésében a „meghozatala előtt” szövegrész helyébe a „meghozatala, ellenőrzés esetén az észrevétel benyújtására nyitva álló határidő letelte előtt” szöveg,

22. 124. § (4) bekezdésében a „kell azokat a” szövegrész helyébe a „kell azoknak a” szöveg,

23. 128. § (9) bekezdésében a „határozatot” szövegrész helyébe a „döntést” szöveg

lép.

162. § Hatályát veszti az Air.

1. 17. § (3) bekezdése,

2. 34. § (4) bekezdésében az „a hatáskör gyakorlójával vagy” szövegrész,

3. 50. § (3) bekezdése,

4. 56. § (5) bekezdése,

5. 105. §-ában az „Az iratok fordítására történő felhívás postára adásától, a postai kézbesítés mellőzése esetén a felhívás átadásának napjától a kötelezettség teljesítéséig, a kötelezettség elmulasztása esetén a felhívásban kitűzött határidő utolsó napjáig eltelt időtartamot az ellenőrzés határidejének számításánál figyelmen kívül kell hagyni.” szövegrész;

16. Az adóhatóság által foganatosítandó végrehajtási eljárásokról szóló 2017. évi CLIII. törvény módosítása

163. § Az adóhatóság által foganatosítandó végrehajtási eljárásokról szóló 2017. évi CLIII. törvény (a továbbiakban: Avt.) 1. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:

„(4) E törvény rendelkezéseit kell alkalmazni az állami adó- és vámhatóság javára fizetési kötelezettséget megállapító jogerős bírósági határozaton, bíróság által jogerősen jóváhagyott egyezségen, továbbá a bírósági eljárási illetéket megállapító bírósági határozaton alapuló kötelezettségek, valamint azon egyéb kötelezettségek végrehajtása során is, amelyek tekintetében az állami adó- és vámhatósághoz érkezett megkeresések e törvény alapján végrehajtható okiratnak minősülnek.”

164. § (1) Az Avt. 7. § (1) bekezdés 3. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(E törvény alkalmazásában)

„3. behajtást kérő: az adók módjára behajtandó köztartozásnak minősülő fizetési kötelezettséget megállapító, nyilvántartó szerv vagy a tartozás jogosultja, illetve a 29. § (1) bekezdés i)-u) pontjában meghatározott megkeresések esetében jogszabály alapján végrehajtás kezdeményezésére jogosult szerv vagy személy, ideértve a zár alá vétel tekintetében a megkeresőt is;”

(2) Az Avt. 7. § (1) bekezdése a következő 16a. ponttal egészül ki:

(E törvény alkalmazásában)

„16a. minimálár: az árverésre kerülő ingóság vagy ingatlan azon legalacsonyabb vételára, amelyen az ingóságra vagy ingatlanra érvényes vételi ajánlat tehető;”

165. § Az Avt. 15. §-a a következő (5a) bekezdéssel egészül ki:

„(5a) A felfüggesztést elrendelő végzés elleni fellebbezésnek a döntés végrehajtására nincs halasztó hatálya.”

166. § Az Avt. 18. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„18. § Végzéssel meg kell szüntetni a végrehajtási eljárást, ha

a) az adós a tartozását maradéktalanul megfizette,

b) a tartozást az adóhatóság teljes egészében behajtotta,

c) a tartozást az adóhatóság teljes egészében elengedte,

d) a tartozások végrehajtásához való jog a rá vonatkozó szabályok szerint elévült,

e) valamennyi adótartozás vonatkozásában a végrehajtáshoz való jog megszüntetésére került sor,

f) a végrehajtható okirat visszavonásra vagy megsemmisítésre került,

g) megkeresésre folytatott végrehajtás esetén a behajtást kérő, illetve a behajtást kérő hatóság ezt kérte,

h) az adós meghal, vagy

i) törvény így rendelkezik.”

167. § Az Avt. 19. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) A bevallás, adatbejelentés, a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény (a továbbiakban: Tbj.) 39. § (2) bekezdése alapján előírt járulékfizetési kötelezettségekre vonatkozó bejelentés késedelmes benyújtása esetén az adótartozás végrehajtásához való jog elévülése a bevallás, adatbejelentés, a Tbj. 39. § (2) bekezdése alapján előírt járulékfizetési kötelezettségekre vonatkozó bejelentés benyújtásának időpontjával megszakad, és az elévülés a bevallás, adatbejelentés, a Tbj. 39. § (2) bekezdése alapján előírt járulékfizetési kötelezettségekre vonatkozó bejelentés benyújtását követő napon újból megkezdődik.”

168. § Az Avt. 24. §-a a következő (1a) bekezdéssel egészül ki:

„(1a) Ha az (1) bekezdés szerinti intézkedéstől vagy intézkedés elmulasztásától számított 15 napon túl jut a végrehajtási kifogást előterjesztő tudomására az intézkedés vagy az intézkedés elmulasztása, vagy a kifogás előterjesztésében az intézkedéstől vagy annak elmaradásától számított 15 napon túl is akadályoztatva volt, a végrehajtási kifogás előterjesztésének határidejét a tudomásszerzéstől vagy az akadály megszűnésétől kell számítani, ha a kifogást előterjesztő a későbbi tudomásszerzés vagy az akadályoztatás tényét kellően igazolja. A végrehajtási kifogás előterjesztésére megállapított határidő elmulasztásával kapcsolatos igazolási kérelmet a végrehajtást foganatosító adóhatóság bírálja el. A határidő elmulasztása esetén az igazolási kérelemmel egyidejűleg pótolni kell az elmulasztott cselekményt is, ha ennek feltételei fennállnak. Ha az adóhatóság az igazolási kérelemnek helyt ad, az elmulasztott határnapot vagy határidőt megtartottnak tekinti, ezért ha szükséges, a döntését módosítja vagy visszavonja.”

169. § (1) Az Avt. 29. § (1) bekezdés i)-p) pontja a következő szöveggel lép hatályba:

(A végrehajtási eljárásban végrehajtható okirat:)

„i) a bíróság pénzbírságról, teljesítési bírságról, rendbírságról - kivéve, ha a végrehajtási eljárásban kiszabott rendbírság behajtását a Vht. 45/A. § (5) bekezdése alapján az önálló bírósági végrehajtó végzi -, a vagyonelkobzásról, az elektronikus adat végleges hozzáférhetetlenné tételéről, az Európai Unió tagállamában büntetőeljárásban bűncselekmény elkövetése miatt kiszabott pénzösszegről, valamint az Európai Unió tagállamai közé nem tartozó államban (a továbbiakban: külföldi állam) vagy az Európai Unió tagállamában büntetőeljárásban alkalmazott vagyonelkobzásról, valamint fiatalkorú elítélt esetén a pénzbüntetésről szóló értesítése esetén a behajtást kérő megkeresése,

j) a büntetőeljárásról szóló törvény alapján

ja) elrendelt elővezetés vagy előállítás költségének,

jb) a terhelt elfogása és megtalálása esetén meghatározott bíróság, ügyészség, illetve nyomozó hatóság vagy végrehajtásért felelős szerv elé állítása költségének,

jc) az ügyészség, illetve a nyomozó hatóság által kiszabott rendbírságnak,

jd) a bíróság vagy az ügyészség által a bűnügyi költségnek

a megállapításáról szóló értesítés esetén a behajtást kérő megkeresése,

k) a büntetések, az intézkedések, egyes kényszerintézkedések és a szabálysértési elzárás végrehajtásáról szóló 2013. évi CCXL. törvény (a továbbiakban: Bv. tv.) alapján

ka) elrendelt elővezetés költségének,

kb) az elítélt vagy a kényszergyógykezelt elfogása és megtalálása esetén meghatározott bíróság, ügyészség vagy végrehajtásért felelős szerv elé állítása költségének, továbbá

kc) az elítélt vagy az egyéb jogcímen fogvatartott kérelmére és költségére történő előállítás során felmerült költségnek

a megállapításáról szóló értesítés esetén a behajtást kérő megkeresése,

l) fegyelmi eljárásban a végrehajtóval, végrehajtó-helyettessel és végrehajtójelölttel szemben kiszabott pénzbírságról szóló értesítés esetén a behajtást kérő megkeresése,

m) az alapos kifogás esetén a végrehajtót az állam felé terhelő befizetési kötelezettségről szóló értesítés esetén a behajtást kérő megkeresése,

n) a bírósági gazdasági hivatalnak a közjegyző által kiszabott pénzbírságról szóló értesítése esetén a behajtást kérő megkeresése,

o) a pártfogó felügyelői szolgálat által a közvetítői eljárásban megállapított, az állam által előlegezett és visszatérítendő költségről szóló értesítés esetén a behajtást kérő megkeresése,

p) a bűnügyi zárlatot elrendelő, az elektronikus adat ideiglenes hozzáférhetetlenné tételéről, illetve visszaállításáról, valamint az elektronikus adat megőrzésére kötelezésről szóló határozat esetén a behajtást kérő megkeresése,”

(2) Az Avt. 29. § (1) bekezdése a következő q)-u) ponttal egészül ki:

(A végrehajtási eljárásban végrehajtható okirat:)

q) az Európai Unió és az Egyesült Nemzetek Szervezete Biztonsági Tanácsa által elrendelt pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedés végrehajtására zárlatot elrendelő végzés esetén a behajtást kérő megkeresése,

r) a polgári ügyben az állam által előlegezett költséget tartalmazó megkeresés,

s) a bíróság által előlegezett gyermektartásdíjat tartalmazó megkeresés,

t) a bíróságot, az Országos Bírósági Hivatal elnökét, az Országos Bírósági Hivatalt, a minisztériumot, az igazságügyi szakértői intézményt vagy az államot egyéb jogcímen megillető követelést tartalmazó megkeresés,

u) a büntetés-végrehajtási szervezetet a fogvatartottal - illetve a volt fogvatartottal - szemben megillető követelést tartalmazó megkeresés,”

(3) Az Avt. 29. § (1) bekezdése a következő v) és w) ponttal egészül ki:

(A végrehajtási eljárásban végrehajtható okirat:)

„v) a termékdíjátalány fizetésére jogosult mezőgazdasági termelő termékdíj kötelezettségét tartalmazó bejelentés, és

w) a kisadózó vállalkozások tételes adójáról és a kisvállalati adóról szóló 2012. évi CXLVII. törvény 7. § (1) bekezdése szerinti bejelentés, a 7. § (5) bekezdése szerinti változás bejelentés és a 8. § (11) bekezdése szerinti bejelentés.”

170. § Az Avt. 47. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) Ha a lefoglalt járművet az adós az adóhatóság felhívására nem adja át, és az adós lakóhelyén (tartózkodási helyén) vagy székhelyén, telephelyén, fióktelepén az nem fellelhető, az adóhatóság az ismeretlen helyen lévő jármű feltalálási helyének megállapítása érdekében végzéssel tárgykörözést rendelhet el. A tárgykörözést elrendelő végzés a közlés időpontjától kezdve fellebbezésre tekintet nélkül végrehajtható.”

171. § Az Avt. 61. § c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Az árverést az adóhatóság árverési hirdetménnyel tűzi ki, és ebben feltünteti:)

c) az árverésre kerülő ingóságok megnevezését és becsértékét, valamint a minimálárat,”

172. § Az Avt. 67. § (1) bekezdés b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Az árverésről a végrehajtó árverési jegyzőkönyvet készít, és ebben - a 8. §-ban foglaltakon túl - feltünteti)

b) a jogosultak követeléseinek jogcímét és összegét,”

173. § Az Avt. 106. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) Az adók módjára behajtandó köztartozásnak minősülő fizetési kötelezettséget megállapító, nyilvántartó szerv, illetve a tartozás jogosultja a fizetési határidő lejártát, illetve ha a behajtást kérőt jogszabály valamely eljárási cselekmény foganatosítására kötelezi, ennek eredménytelen megtételét követő 30 nap elteltével megkeresi a hatáskörrel rendelkező illetékes önkormányzati adóhatóságot, vagy az e célra rendszeresített elektronikus űrlapon a hatáskörrel rendelkező illetékes állami adó- és vámhatóságot a behajtás végett, ha a tartozás összege eléri vagy meghaladja a 10 ezer forintot. Törvény ennél alacsonyabb összegű értékhatárt is megállapíthat, de az nem lehet alacsonyabb 5 ezer forintnál.”

174. § Az Avt. 122. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) Ha a döntés meghatározott cselekmény elvégzésére vagy meghatározott magatartásra, tűrésre, abbahagyásra (a továbbiakban: meghatározott cselekményre) irányul, és az adós a meghatározott cselekményt önként nem teljesítette, a behajtást kérő hatóság a végrehajtás érdekében megkeresi az állami adó- és vámhatóságot. Ha a behajtást kérő hatóság döntése több vagylagos kötelezést is tartalmaz, az állami adó- és vámhatóság a várhatóan a legkisebb költséggel járó meghatározott cselekményt hajtja végre.”

175. § Az Avt. 123. §-a a következő (9) bekezdéssel egészül ki:

„(9) Az (1) és (6) bekezdésben foglaltak szerint kiválasztott közreműködő szervezet végzi el a meghatározott cselekményt az adott cselekményre vonatkozó jogszabályok és szakmai előírások betartásával, ideértve az esetleg szükséges engedélyek beszerzését vagy bejelentések megtételét is.”

176. § Az Avt. a következő 123/A. és 123/B. §-sal egészül ki:

„123/A. § (1) Ha a meghatározott cselekményt az állami adó- és vámhatóság felhívására a kötelezett önkéntesen teljesíti és a döntésben foglaltaknak megfelelő teljesítés megállapítása a behajtást kérő hatóság speciális szakértelmét igényli, az állami adó- és vámhatóság a teljesítés ellenőrzésébe bevonhatja a behajtást kérő hatóságot. A behajtást kérő hatóság az állami adó- és vámhatóság felhívásától számított 15 napon belül nyilatkozik arról, hogy a teljesítés megfelel-e a meghatározott cselekményt előíró döntésben foglaltaknak. Ha a behajtást kérő hatóság a felhívásnak a megadott határidőn belül nem tesz eleget, az adós önkéntes teljesítését a behajtást kérő hatóság által elfogadottnak kell tekinteni.

(2) Ha a 122. § (6) bekezdése szerinti eljárás döntésben foglaltaknak megfelelő teljesítésének megállapítása a behajtást kérő hatóság speciális szakértelmét igényli, a behajtást kérő hatóság az állami adó- és vámhatóság előzetes értesítése alapján a 122. § (6) bekezdése szerinti eljárás elvégzésénél jelen lehet és a meghatározott cselekményt előíró döntésben foglaltaknak megfelelő teljesítést ellenőrizheti.

(3) Ha a behajtást kérő hatóság az (1) bekezdés szerinti eljárásban megállapítja, hogy a meghatározott cselekmény teljesítése az azt előíró döntésben foglaltaknak nem felel meg, az állami adó- és vámhatóság a végrehajtási eljárást tovább folytatja és az adóst ismételten felhívja a meghatározott cselekmény önkéntes, a döntésben foglaltaknak megfelelő teljesítésére. A meghatározott cselekményt előíró döntésben foglaltaknak megfelelő teljesítés önkéntes elmaradása esetén az állami adó- és vámhatóság a 122. § (6) bekezdése alapján jár el.

(4) Ha a behajtást kérő hatóság a (2) bekezdés szerinti eljárásban megállapítja, hogy a meghatározott cselekmény végrehajtása az azt előíró döntésben foglaltaknak nem felel meg, az állami adó- és vámhatóság a közreműködő szervezetet a teljesítés saját költségére történő elvégzésére hívja fel.

123/B. § (1) Ha a meghatározott cselekmény építmény elbontására vagy jókarbantartási kötelezettség teljesítésére irányul, és a behajtást kérő hatóság döntésében az építmény használatát annak életveszélyes állapotára tekintettel megtiltotta, vagy ha a használat kizárása a döntésben foglaltak végrehajtásához szükséges, a meghatározott cselekménnyel érintett építményt használó adóst vagy harmadik személyt az állami adó- és vámhatóság a helyszíni eljárás során felhívja, hogy az építményt - a benne tartózkodó valamennyi személlyel együtt - az ingóságoktól kiürítve két munkanapon belül hagyja el. Az állami adó- és vámhatóság a felhívást tartalmazó helyszíni jegyzőkönyvet soron kívül megküldi az építmény fekvése szerinti községi, városi, fővárosi kerületi jegyzőnek.

(2) Ha az építményben a helyszíni eljárás időpontjában nem tartózkodik senki, vagy ott csak kiskorú személy található, az állami adó- és vámhatóság a felhívást a helyszíni eljárásáról készített jegyzőkönyvbe foglalja és a jegyzőkönyvet kifüggeszti az építmény ajtajára, továbbá soron kívül megküldi az építmény fekvése szerinti községi, városi, fővárosi kerületi jegyzőnek.

(3) Az állami adó- és vámhatóság - szükség esetén a rendőrség, illetve az állami adó- és vámhatóság hivatásos állományú alkalmazottjának közreműködésével - a két munkanapos határidő elteltével a helyszínen ellenőrzi a teljesítést és foganatosítja az építmény kiürítését. Kiskorú személy várható érintettsége esetén a helyszíni eljárás időpontjáról az illetékes gyámhatóságot is előzetesen értesíteni kell. Ebben az esetben a helyszíni eljáráson az illetékes gyámhatóság képviselője is részt vesz. Az állami adó- és vámhatóság az építmény fekvése szerinti községi, városi, fővárosi kerületi jegyző által kijelölt, ideiglenes elhelyezést biztosító ingatlanra kíséri az adóst, illetve az építményt használó egyéb személyeket, és ide szállítja az adós költségére az építményben lévő ingóságokat is. Ha az építményben lévő ingóságok elhelyezése a jegyző által kijelölt ingatlanban nem biztosított, azok kezelésére a (4)-(6) bekezdésben foglaltakat kell alkalmazni.

(4) Ha a (3) bekezdés szerinti helyszíni eljárás alkalmával az építményben nem tartózkodik senki, vagy ott csak kiskorú személy található, az építményben lévő ingóságokat az állami adó- és vámhatóság az adós költségére elszállíttatja, az építményben tartózkodó kiskorú személyek ideiglenes elhelyezése iránt a gyámhatóság intézkedik.

(5) A (4) bekezdésben foglalt esetben a végrehajtó az építmény ajtajára kifüggeszti a helyszíni eljárásáról készített jegyzőkönyvet, és abban megjelöli az ingóságok átvételének helyét, valamint azt, hogy az eljárásban mely gyámhatóság vesz részt. Az állami adó- és vámhatóság a helyszíni eljárásáról készített jegyzőkönyvet soron kívül megküldi az építmény fekvése szerinti községi, városi, fővárosi kerületi jegyzőnek is.

(6) Az ingóságok megőrzésére és értékesítésére a 90. § (4) bekezdését kell alkalmazni, azzal, hogy az értékesítésből befolyó vételár az (1) bekezdésben írt adóst vagy harmadik személyt illeti meg.

(7) Ha a meghatározott cselekmény végrehajtásához elegendő az építmény egy részének elhagyása, az állami adó- és vámhatóság az érintett építményrészt az (1)-(6) bekezdésben foglaltak alkalmazásával kiüríti, a kiürített építményrészt lezárja és lepecsételi.”

177. § Az Avt. XII. Fejezete a következő 57/A. és 57/B. alcímmel egészül ki:

„57/A. A 29. § (1) bekezdés i)-u) pontjában meghatározott megkeresésen alapuló pénzkövetelések végrehajtásának szabályai

125/A. § (1) A 29. § (1) bekezdés i)-u) pontjában meghatározott megkeresésen alapuló pénzkövetelések végrehajtását az állami adó- és vámhatóság az 53. alcím szabályai szerint foganatosítja azzal, hogy a megkeresés időpontjára, a tartozás összegére vonatkozó előírás és a hatásköri szabályozás nem alkalmazható.

(2) A 29. § (1) bekezdés i)-u) pontjában meghatározott megkereséshez csatolni kell a követelés megállapításáról szóló döntést.

(3) A végrehajtási eljárás elrendelését követően benyújtott fizetési kedvezmény iránti kérelem elbírálása során az állami adó- és vámhatóság a 109. § alapján jár el azzal, hogy a tartozás mérséklésének nincs helye.

(4) A 29. § (1) bekezdés i)-u) pontjában meghatározott megkeresésen alapuló pénzkövetelések végrehajtása során az állami adó- és vámhatóság a 108. §-ban foglaltaktól eltérően a pénzköveteléseket behajthatatlanként nyilvántarthatja.

(5) A 29. § (1) bekezdés i)-u) pontjában meghatározott megkeresésen alapuló pénzkövetelések végrehajtása során felmerült ki nem egyenlített költségeket az állami adó- és vámhatóság állapítja meg és viseli.

(6) A 29. § (1) bekezdés i)-u) pontjában meghatározott megkeresésen alapuló pénzkövetelések végrehajtásához való jog a végrehajtandó követeléssel együtt évül el, a végrehajtáshoz való jog elévülését bármely végrehajtási cselekmény megszakítja.

57/B. A 29. § (1) bekezdés i)-u) pontjában meghatározott megkeresésen alapuló meghatározott cselekmények végrehajtásának szabályai

125/B. § (1) A 29. § (1) bekezdés i)-u) pontjában meghatározott megkeresésen alapuló meghatározott cselekmény végrehajtását az állami adó- és vámhatóság az I-V. Fejezet rendelkezései szerint, a jelen alcímben meghatározott eltérésekkel foganatosítja.

(2) A 29. § (1) bekezdés i)-u) pontjában meghatározott megkereséshez csatolni kell a kötelezettség megállapításáról szóló döntést.

125/C. § A vagyonelkobzás végrehajtása során az állami adó- és vámhatóság a Vht. 210/C-210/G. §-a szerint jár el azzal az eltéréssel, hogy ha a bíróság a vagyonelkobzást pénzösszegben rendelte el, annak végrehajtását az I-XI. Fejezet szerint kell foganatosítani.

125/D. § A bűnügyi zárlat végrehajtása során az állami adó- és vámhatóság a Vht. 202-204. §-a szerint jár el.

125/E. § Az Európai Unió és az ENSZ Biztonsági Tanácsa által elrendelt pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedés végrehajtása során az állami adó-és vámhatóság a Vht. 204/A. §-a szerint jár el.

125/F. § (1) Az elektronikus adat ideiglenes hozzáférhetetlenné tételének végrehajtása során az állami adó- és vámhatóság a Vht. 201/C. §-a szerint jár el.

(2) Az elektronikus adat végleges hozzáférhetetlenné tételének végrehajtása során az állami adó- és vámhatóság a Vht. 184/B. §-a és a Bv. tv. 324. §-a szerint jár el azzal, hogy ahol a büntetések, az intézkedések, egyes kényszerintézkedések és a szabálysértési elzárás végrehajtásáról szóló 2013. évi CCXL. törvény bírósági végrehajtót említ, azon az állami adó-és vámhatóságot kell érteni.”

178. § Az Avt. 60. alcíme a következő 131/A. §-sal egészül ki:

„131/A. § (1) A 29. § (1) bekezdés i)-u) pontja szerinti, 2018. december 31-ét követően kiállított végrehajtható okiratok tekintetében az állami adó- és vámhatóság végzi a végrehajtást e törvény rendelkezései alapján.

(2) 2019. december 31-ét követően az állami adó- és vámhatóság a 12. alcím kivételével az e törvényben foglaltak alapján végzi a végrehajtást a 29. § (1) bekezdés i)-u) pontja szerinti, 2019. január 1-jét megelőzően kiállított azon végrehajtható okiratok tekintetében, amelyek esetében a végrehajtási eljárás érdemi befejezésére 2019. december 31-ig nem került sor. E § alkalmazásában érdemi befejezéssel érintett eljárásnak a 2018. december 31-én a bírósági végrehajtási ügyvitelről és pénzkezelésről szóló 1/2002. (I. 17.) IM rendelet szerint érdemben befejezett végrehajtási eljárások minősülnek.

(3) A végrehajtást lefolytató Törvényszék 2020. január 31-ig elektronikus úton, az állami adó- és vámhatóság által rendszeresített elektronikus űrlapon adja át a (2) bekezdés szerinti ügyeket az állami adó- és vámhatóságnak. A végrehajtást lefolytató Törvényszék az elektronikus űrlaphoz digitalizált formátumban mellékeli az ügyben keletkezett valamennyi ügyiratot.

(4) A (2) bekezdés szerinti ügyekben az ügy átadására a törvényszéki végrehajtói letéti számlára 2019. december 31-ig beérkezett összegek felosztását és a törvényszéki végrehajtó által foganatosított cselekményekkel, intézkedésekkel szemben benyújtott jogorvoslati kérelmek jogerős elbírálását követően kerülhet sor.

(5) E törvény rendelkezései nem érintik a (2) bekezdés szerinti ügyekben az adósok részére a 2019. december 31-ig hatályos rendelkezések alapján a törvényszéki végrehajtók által jogerősen engedélyezett részletfizetésről rendelkező döntések hatályát.

(6) A (2) bekezdés szerinti ügyekben a törvényszéki végrehajtó által lefoglalt vagyontárgyak értékesítésére 2020. január 1. napjától e törvény rendelkezései alapján kerülhet sor. A törvényszéki végrehajtó által 2019. december 31. napját követő időpontra kitűzött árveréseket meghiúsultnak kell tekinteni.”

179. § Az Avt. 60. alcíme a következő 131/B. §-sal egészül ki:

„131/B. § Az egyes adótörvények uniós kötelezettségekhez kapcsolódó, valamint egyes törvények adóigazgatási tárgyú módosításáról szóló 2018. évi LXXXII. törvénnyel (a továbbiakban. Módtv.1.) megállapított 1. §-t, 15. § (5a) bekezdését, 47. § (3) bekezdését, 52. § (7) bekezdését, 67. § (1) bekezdés b) pontját, a 123/A. §-át és 123/B. §-át a Módtv.1. hatálybalépésekor folyamatban lévő végrehajtási eljárásokban is alkalmazni kell.”

180. § Az Avt.

1. 1. § (1) bekezdésében a „törvényen alapuló” szövegrész helyébe a „törvényen vagy önkormányzati rendeleten alapuló” szöveg,

2. 14. § d) pontjában a „nélkülözhetetlen gépjárművet kell” szövegrész helyébe a „nélkülözhetetlen járművet kell” szöveg,

3. 24. § (1) bekezdésében a „sérelmezett intézkedés vagy annak elmaradásának tudomására jutásától számított” szövegrész helyébe a „sérelmezett intézkedéstől vagy annak elmaradásától számított” szöveg,

4. 52. § (7) bekezdésében a „Magyar Állam javára” szövegrész helyébe a „Magyar Állam vagy a helyi önkormányzat javára” szöveg, a „Magyar Államot kell feltüntetni” szövegrész helyébe a „Magyar Államot, illetve a helyi önkormányzatot kell feltüntetni” szöveg, és az „illetékes területi szerve jár el” szövegrész helyébe az „illetékes területi szerve, illetve az önkormányzati adóhatóság jár el” szöveg

5. 59. § (2) bekezdésében az „ingóság értékékesítése eredménytelen” szövegrész helyébe az „ingóság értékesítése eredménytelen” szöveg, a „határozatnak a végrehajtó részére történt kézbesítésétől számított” szövegrész helyébe a „határozatnak az adóhatósággal való közlésétől számított” szöveg,

6. 59. § (3) bekezdésében a „határozatnak az adóhatóság részére történt kézbesítésétől számított” szövegrész helyébe a „határozatnak az adóhatósággal történő közlésétől számított” szöveg,

7. 59. § (4) bekezdésében a „határozat kézhezvételétől számított” szövegrész helyébe a „határozat közlésétől számított” szöveg,

8. 62. §-ában az „Air. kézbesítésre vonatkozó” szövegrész helyébe az „Air. adóhatósági iratok közlésére vonatkozó” szöveg,

9. 64. § (3) bekezdésében a „végrehajtást kérői” szövegrész helyébe a „behajtást kérőként, illetve behajtást kérő hatóságként” szöveg,

10. 67. § (6) bekezdésében az „Air. kézbesítésre vonatkozó” szövegrész helyébe az „Air. adóhatósági iratok közlésére vonatkozó” szöveg,

11. 74. §-ában az „Air. kézbesítésre vonatkozó” szövegrész helyébe az „Air. adóhatósági iratok közlésére vonatkozó” szöveg,

12. 81. § (1) bekezdésében az „A 67. § (3) és (4) bekezdésében” szövegrész helyébe „A 67. § (4) bekezdésében” szöveg,

13. 94. § (2) bekezdésében az „ingóság feloldásáról rendelkező végzés kézhezvételétől számított” szövegrész helyébe az „ingóság foglalás hatálya alóli feloldásáról szóló tájékoztatás kézbesítésétől számított” szöveg,

14. 96. § (8) bekezdésében a „felhívás kézhezvételétől számított” szövegrész helyébe a „felhívás kézbesítésétől számított” szöveg,

15. 96. § (10) bekezdésében a „tiltható le, ha” szövegrész helyébe a „tiltható le, illetve fizetési számla zárolására akkor kerülhet sor, ha” szöveg,

16. 106. § (5) bekezdésében a „kérőt törvény valamely” szövegrész helyébe a „kérőt jogszabály valamely” szöveg,

17. 107. §-ában a „meghaladó tartozás esetén” szövegrész helyébe a „meghaladó adók módjára behajtandó köztartozás esetén” szöveg, a „foganatosít a tartozás behajtása” szövegrész helyébe a „foganatosít az adók módjára behajtandó köztartozás behajtása” szöveg és a „meghaladó tartozás mellett” szövegrész helyébe a „meghaladó adók módjára behajtandó köztartozás mellett” szöveg,

18. 110. § (2) bekezdésében, 110. § (3) bekezdésében, 110. § (4) bekezdésében és 113. § (1) bekezdésében a „a végrehajtást kérő” szövegrész helyébe a „a behajtást kérő” szöveg,

19. 110. § (3) bekezdésében az „a végrehajtást kérőhöz” szövegrész helyébe a „a behajtást kérőhöz” szöveg,

20. 110. § (4) bekezdésében az „A végrehajtást kérő” szövegrészek helyébe a „A behajtást kérő” szöveg,

21. 115. § (2) bekezdésében a „döntés jogerőre emelkedésétől, illetve” szövegrész helyébe a „döntés véglegessé válásától, illetve” szöveg,

22. 119. § (1) bekezdésében az „időpontjára és a tartozás összegére vonatkozó előírás nem alkalmazható.” szövegrész helyébe az „időpontjára, és a tartozás összegére vonatkozó előírás, valamint a hatásköri szabályozás nem alkalmazható.” szöveg

lép.

181. § Hatályát veszti az Avt.

1. 67. § (1) bekezdés c) pontja, valamint a 67. § (3) bekezdése,

2. 96. § (1) bekezdésében a „postán” szövegrész,

3. 96. § (3) bekezdésében a „, valamint nem járhat az adós gazdálkodási tevékenységének ellehetetlenítésével” szövegrész.

17. Az adó- és egyéb közterhekkel kapcsolatos nemzetközi közigazgatási együttműködés egyes szabályairól szóló 2013. évi XXXVII. törvény módosítása

182. § Az adó- és egyéb közterhekkel kapcsolatos nemzetközi közigazgatási együttműködés egyes szabályairól szóló 2013. évi XXXVII. törvény (a továbbiakban: Aktv.) 4. § (1) bekezdésének 7. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(E törvény alkalmazásában:)

„7. adatszolgáltatási kötelezettség alól mentes multinacionális vállalatcsoport: olyan vállalatcsoport, amelynek az adatszolgáltatási pénzügyi évet megelőző pénzügyi évre vonatkozó összevont (konszolidált) éves beszámolójában szereplő összevont (konszolidált) bevétele nem éri el a 750 000 000 eurót vagy a 750 000 000 euróval a Magyar Nemzeti Bank által közzétett 2015. január havi átlagos devizaárfolyam alapján számított, megközelítően egyező forintösszeget, illetve ha a vállalatcsoport végső anyavállalatának székhelye Magyarországon kívüli államban vagy területen található, az ezen állam vagy terület országonkénti jelentésekkel kapcsolatos belső szabályai által meghatározott 750 000 000 eurónak megfelelő helyi valutában kifejezett összeget;”

183. § Az Aktv. 26. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) A magyar megkeresett hatóság haladéktalanul tájékoztatja a megkereső hatóságot a kézbesítés érdekében megtett intézkedésről, így különösen a kézbesítés időpontjáról és módjáról.”

184. § Az Aktv. 28. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(4) A magyar megkeresett hatóság a követelés, valamint a (2) és (3) bekezdés alapján felszámított késedelmi pótlék végrehajtási eljárásban érvényesített összegét euróban utalja át a megkereső hatóság részére.”

185. § Az Aktv. 43/E. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép, és a 43/E. § a következő (3) bekezdéssel egészül ki:

„(2) A 43/A-43/C. § szerinti bejelentési és adatszolgáltatási kötelezettség elmulasztása, késedelmes, hibás, valótlan tartalmú vagy hiányos teljesítése esetén az állami adóhatóság a bejelentésre, adatszolgáltatásra kötelezettet 2 millió forintig terjedő mulasztási bírsággal sújthatja.

(3) A (2) bekezdés alapján nincs helye mulasztási bírság kiszabásának, ha a bejelentésre, változásbejelentésre, adatszolgáltatásra kötelezett mulasztását, késedelmét, hibás, valótlan tartalmú vagy hiányos teljesítését annak igazolásával menti ki, hogy úgy járt el, ahogy az az adott helyzetben általában elvárható.”

186. § Az Aktv. 43/G. § (4) bekezdés b)-c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép, és a (4) bekezdés a következő d) ponttal egészül ki:

(Az állami adóhatóság az adókötelezettségek jogszerű teljesítéséhez honlapján közzéteszi)

„b) az 1. melléklet VIII/C/17. g) pontja szerinti Kizárt Pénzügyi Számlák listáját, és

c) a Megállapodást kihirdető törvény 1. mellékletében felsorolt államok listáját, valamint

d) az 1. melléklet VIII/D/4. b) pont bb) alpontja szerinti Résztvevő Joghatóságok jegyzékét.”

187. § Az Aktv. 43/K. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„43/K. § (1) A 43/G. § (1)-(3), (5) és (6) bekezdése, valamint a 43/H. § szerinti bejelentési és adatszolgáltatási kötelezettség elmulasztása, késedelmes, hibás, valótlan tartalmú vagy hiányos teljesítése esetén az állami adóhatóság a bejelentésre, adatszolgáltatásra kötelezettet 2 millió forintig terjedő mulasztási bírsággal sújthatja.

(2) Az (1) bekezdés alapján nincs helye mulasztási bírság kiszabásának, ha a bejelentésre, változásbejelentésre, adatszolgáltatásra kötelezett mulasztását, késedelmét, hibás, valótlan tartalmú vagy hiányos teljesítését annak igazolásával menti ki, hogy úgy járt el, ahogy az az adott helyzetben általában elvárható.”

188. § Az Aktv. 43/M. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„43/M. § A társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény (a továbbiakban: Tao. törvény) 7. § (1) bekezdés c), e) és s) pontja szerinti adóalap-kedvezményt a Tao. törvény 29/A. § (29)-(30) bekezdése alapján érvényesítő adózó nevéről, székhelyéről, adóazonosító számáról az adóbevallás benyújtását követő 1 éven belül az állami adóhatóság spontán információcsere keretében tájékoztatja a 43/T. § (2) bekezdésében meghatározott állam illetékes hatóságát, ha az adózó 2015. február 6. előtt nem vette igénybe az adóalap-kedvezményt, vagy 2015. február 6. után olyan jószágra veszi igénybe, amelyre 2015. február 6. előtt nem vette igénybe az adóalap-kedvezményt.”

189. § Az Aktv. 43/O. § (1) és (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:

„(1) A multinacionális vállalatcsoport magyar adóügyi illetőségű csoporttagja a multinacionális vállalatcsoport adatszolgáltatási pénzügyi évének utolsó napjáig az állami adóhatóságnak bejelenti:

a) nevét, székhelyét, adóazonosító számát;

b) a végső anyavállalati, anyavállalatnak kijelölt szervezeti vagy a 43/N. § (2) bekezdése, illetve (4) bekezdése alapján adatszolgáltatásra kötelezett csoporttagi minőségének fennállását;

c) a multinacionális vállalatcsoport nevét; valamint

d) a multinacionális vállalatcsoport adatszolgáltatási pénzügyi éve utolsó napját.

(2) A multinacionális vállalatcsoport magyar adóügyi illetőségű csoporttagja az (1) bekezdésben meghatározott időpontig az állami adóhatóságnak bejelenti

a) nevét, székhelyét, adóazonosító számát;

b) a végső anyavállalati, anyavállalatnak kijelölt szervezeti vagy a 43/N. § (2) bekezdése, illetve (4) bekezdése alapján adatszolgáltatásra kötelezett csoporttagi minőségének hiányát;

c) a multinacionális vállalatcsoport nevét;

d) az országonkénti jelentéssel kapcsolatos adatszolgáltatásra kötelezett szervezet nevét és adóügyi illetőségét; valamint

e) az adatszolgáltatási időszakot.”

190. § Az Aktv. 1. melléklete a 3. melléklet szerint módosul.

VI. FEJEZET

VÁMIGAZGATÁS

18. A Közösség területére belépő, illetve a Közösség területét elhagyó készpénz ellenőrzéséről szóló, 2005. október 26-i 1889/2005/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet végrehajtásáról szóló 2007. évi XLVIII. törvény módosítása

191. § A Közösség területére belépő, illetve a Közösség területét elhagyó készpénz ellenőrzéséről szóló, 2005. október 26-i 1889/2005/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet végrehajtásáról szóló 2007. évi XLVIII. törvény (a továbbiakban: Készpénztörvény) 1/A. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„1/A. § (1) Az e törvényben vagy a Rendeletben nem szabályozott eljárási kérdésekben az általános közigazgatási rendtartásról szóló törvényben foglalt rendelkezéseket kell alkalmazni.

(2) Az e törvény hatálya alá tartozó eljárásokban hozott határozatok ellen fellebbezésnek van helye.”

192. § A Készpénztörvény 4. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„4. § (1) A Rendelet 5. cikk (1) bekezdése alapján a vámhatóság nyilvántartásba veszi és 2 évig, a (2), (3) és (9) bekezdés szerinti tájékoztatás és adattovábbítás esetén - kizárólag a tájékoztatás, adattovábbítás jogszerűségének megállapítása céljából - a tájékoztatástól, illetve az adattovábbítástól számított további 5 évig kezeli a Rendelet 3. cikke szerint közölt, és a 3. § alapján végzett ellenőrzés során szerzett adatokat.

(2) A Rendelet 5. cikke által meghatározott kötelezettség végrehajtása érdekében a vámhatóság az (1) bekezdés alapján nyilvántartásba vett adatokról írásbeli megkeresésre tájékoztatja a pénzügyi információs egységként működő hatóságot.

(3) Ha a Rendelet 3. cikke szerint közölt vagy a 3. § alapján végzett ellenőrzés során szerzett adat pénzmosásra vagy terrorizmus finanszírozására vagy a készpénz büntetendő vagy jogsértő cselekményből való származására utal, a vámhatóság köteles erről a pénzügyi információs egységként működő hatóságot haladéktalanul tájékoztatni.

(4) A pénzügyi információs egységként működő hatóság törvényben meghatározott feladatainak teljesítése érdekében a vámhatóság által nyilvántartásba vett adatot - ha a technikai feltételek mindkét félnél adottak - közvetlen elektronikus adatkapcsolat útján is beszerezheti.

(5) A vámhatóság a (3) bekezdésben meghatározott tájékoztatás teljesítéséről, annak tartalmáról a nyilatkozatot tevő személynek, az ellenőrzés alá vont személynek, illetve harmadik személynek tájékoztatást nem adhat, és köteles biztosítani, hogy a (3) bekezdésben meghatározott tájékoztatás megtörténte és annak tartalma titokban maradjon.

(6) A készpénz származásának vizsgálata érdekében a vámhatóság jogosult a készpénz 80%-át 30 napig zár alá venni. A vámhatóság a zár alá vételt elrendelő végzést a (3) bekezdésben meghatározott tájékoztatáshoz mellékeli.

(7) A vámhatóság az 5/C. § szerinti biztosítási intézkedésként, valamint a (6) bekezdés szerint zár alá vett készpénzt az intézkedés foganatosítását követő 5 munkanapon belül köteles a Magyar Államkincstár (a továbbiakban: Kincstár) illetékes területi szerve részére beszállítani, és egyidejűleg írásban kezdeményezi a Kincstár által jegyzett és forgalmazott külföldi fizetőeszközök Kincstár deviza letéti számláján történő letétbe helyezését, valamint a Kincstár által nem jegyzett és nem forgalmazott külföldi fizetőeszközök Kincstár általi őrzését és kezelését.

(8) A Kincstár az átvett készpénzről elismervényt állít ki. Az elismervényt az ügy során keletkezett iratokhoz kell csatolni.

(9) A vámhatóság a zár alá vételt végzéssel megszünteti és a készpénzt kiadni rendeli, ha

a) a (6) bekezdésben meghatározott határidő letelt, vagy

b) a zár alá vétel elrendelésének oka megszűnt.

(10) A Kincstár az ügy végleges határozatának, valamint szolgálati parancs vagy meghatalmazás bemutatásával, előre egyeztetett időpontban adja ki a készpénzt a vámhatóság részére.

(11) A visszafizetést a vámhatóság készpénzben vagy az eljárás alá vont személy által megadott számlaszámra átutalással teljesíti.

(12) A visszafizetés időtartamára a vámhatóság a visszatartott készpénzt letétként kezeli, annak tekintetében kamatfizetési kötelezettség nem terheli, valamint tárolási költséget nem számít fel.

(13) A Rendelet 5. cikk (2) bekezdésének végrehajtása esetén a vámhatóság a Rendelet 5. cikk (2) bekezdésében meghatározott adatokat nyilvántartásba veszi, a nyilvántartásba vételtől számított 2 évig kezeli, és azokról a (3) bekezdés szerint a pénzügyi információs egységként működő hatóságot tájékoztatja.

(14) A vámhatóság az általa vezetett adattovábbítási nyilvántartást az adattovábbítástól számított 5 évig őrzi meg. Az adattovábbítási nyilvántartás tartalmáról az érintett kérelmére a tájékoztatását a vámhatóság a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása elleni küzdelem, valamint az alábbi bűncselekményének felderítése érdekében megtagadhatja:

a) a 2011. december 31-ig hatályban volt adócsalás,

b) a 2013. június 30-ig hatályban volt terrorcselekmény [a Büntető Törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvény (a továbbiakban: 1978. évi IV. törvény) 261. §], jogosulatlan pénzügyi tevékenység (1978. évi IV. törvény 298/D. §), pénzmosás (1978. évi IV. törvény 303-303/A. §), pénzmosással kapcsolatos bejelentési kötelezettség elmulasztása (1978. évi IV. törvény 303/B. §), költségvetési csalás (1978. évi IV. törvény 310. §), sikkasztás (1978. évi IV. törvény 317. §), csalás (1978. évi IV. törvény 318. §) hűtlen kezelés (1978. évi IV. törvény 319. §),

c) terrorcselekmény [a Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény (a továbbiakban: Btk.) 314-316/A. §], terrorcselekmény feljelentésének elmulasztása (Btk. 317. §), terrorizmus finanszírozása (Btk. 318-318/A. §) vagy háborús uszítás (Btk. 331. §), sikkasztás (Btk. 372. §), csalás (Btk. 373. §), hűtlen kezelés (Btk. 376. §), költségvetési csalás (Btk. 396. §), pénzmosás (Btk. 399-400. §), pénzmosással kapcsolatos bejelentési kötelezettség elmulasztása (Btk. 401. §), jogosulatlan pénzügyi tevékenység (Btk. 408. §).

(15) Az adattovábbítási nyilvántartás adatait a Központi Statisztikai Hivatal részére - a hivatalos statisztikáról szóló 2016. évi CLV. törvény (a továbbiakban: Stt.) 28. §-ával összhangban a statisztikai cél előzetes igazolása alapján, az ahhoz szükséges mértékben - statisztikai célra egyedi azonosításra alkalmas módon, térítésmentesen át kell adni, és azok a Központi Statisztikai Hivatal által statisztikai célra felhasználhatók. Az átvett adatok körét és az adatátvétel részletszabályait a Stt. 28. §-ában meghatározott együttműködési megállapodásban kell rögzíteni.”

193. § A Készpénztörvény 5/A. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) Az Európai Unió területére belépő vagy azt elhagyó természetes személynek, aki a nála lévő, a Rendelet 2. cikk 2. pontja szerinti készpénz vonatkozásában a Rendelet 3. cikk (1) bekezdése szerinti nyilatkozattételi kötelezettségének nem tesz eleget, a Rendelet 9. cikkének megfelelően

a) 10 000 euró vagy azt meghaladó, de 20 000 eurót meg nem haladó összegű készpénz esetén a birtokában lévő összeg 10%-ának,

b) 20 000 eurót meghaladó, de 50 000 eurót meg nem haladó összegű készpénz esetén a birtokában lévő összeg 30%-ának,

c) 50 000 eurót meghaladó összegű készpénz esetén a birtokában lévő összeg 50%-ának

megfelelő, forintban meghatározott összegű bírságot kell a helyszínen fizetnie.”

194. § A Készpénztörvény 5/A. §-a a következő (1a) és (1b) bekezdéssel egészül ki:

„(1a) Az Európai Unió területére belépő vagy azt elhagyó természetes személynek, aki a nála lévő, a Rendelet 2. cikk 2. pontja szerinti készpénz vonatkozásában a Rendelet 3. cikk (1) bekezdése szerinti nyilatkozattételi kötelezettségét tévesen vagy hiányosan teljesíti, a Rendelet 9. cikkének megfelelően - az (1b) bekezdésben meghatározott kivétellel - a helyszínen bírságot kell fizetnie. A bírság összege abban az esetben,

a) ha a bejelentett összeget meghaladó készpénz a 20 000 eurót nem haladja meg, a bejelentett összeget meghaladó készpénz 10%-a,

b) ha a bejelentett összeget meghaladó készpénz a 20 000 eurót meghaladja, de az 50 000 eurót nem haladja meg, a bejelentett összeget meghaladó készpénz 30%-a,

c) ha a bejelentett összeget meghaladó készpénz az 50 000 eurót meghaladja, a bejelentett összeget meghaladó készpénz 50%-a.

(1b) Ha az (1a) bekezdésben meghatározott bejelentett összeget meghaladó készpénz nem éri el a 100 euro értéket, a vámhatóság az Európai Unió területére belépő vagy azt elhagyó természetes személyt szóban figyelmezteti, és bírság kiszabását mellőzi.”

195. § A Készpénztörvény 5/C. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„5/C. § (1) Ha az 5/A. § (1) és (2) bekezdése alapján kiszabott bírság összegének későbbi teljesítése nem biztosított, a vámhatóság az általános közigazgatási rendtartásról szóló törvény szerinti biztosítási intézkedést a készpénzbejelentési kötelezettség ellenőrzésének végrehajtása során a Rendelet 3. cikkét megsértő természetes személy birtokában lévő pénzösszegre, a kiszabott bírság összegének erejéig elrendelheti.

(2) A forinttól eltérő, egyéb valuta összegének visszatartását tízes számjegyre kerekítve, a kerekítési szabályoknak megfelelően kell alkalmazni.”

196. § A Készpénztörvény 6. §-a a következő (2a) és (2b) bekezdéssel egészül ki:

„(2a) Az egyes adótörvények uniós kötelezettségekhez kapcsolódó, valamint egyes törvények adóigazgatási tárgyú módosításáról szóló 2018. évi LXXXII. törvénnyel (a továbbiakban: Mód1. tv.) megállapított 5/A. § (1a) és (1b) bekezdését a 2019. január 1-jén folyamatban lévő eljárásokban, valamint azon ügyekben is alkalmazni kell, amelyekben a vámhatóság 2018. január 1-jét követően véglegessé vált határozattal bírságot állapított meg.

(2b) A Mód1. tv.-nyel megállapított 5/A. § (1a) és (1b) bekezdésének meg nem felelő, a (2a) bekezdés szerinti végleges határozatot a vámhatóság az 5/A. § (1a) és (1b) bekezdése hatálybalépését követő 30 napon belül hivatalból, saját hatáskörben módosítja, és intézkedik a bírságkülönbözet visszatérítése iránt. A visszatérítést a vámhatóság a bírság megfizetésének biztosítására ideiglenes biztosítási intézkedésként visszatartott készpénz esetén készpénzben, az 5/A. § (1) bekezdése alapján a helyszínen forintban megfizetett bírság esetén átutalással, a kötelezett személy által megjelölt fizetési számlára teljesíti.”

19. Az uniós vámjog végrehajtásáról szóló 2017. évi CLII. törvény módosítása

197. § (1) Az uniós vámjog végrehajtásáról szóló 2017. évi CLII. törvény (a továbbiakban: Vtv.) 20. §-a a következő (1a) bekezdéssel egészül ki.

„(1a) Az (1) bekezdés d) pontja esetén a lefoglalt árut és eszközt a bíróságnak, ügyészségnek vagy nyomozó hatóságnak kell kiadni.”

(2) A Vtv. 20. §-a a következő (3a) bekezdéssel egészül ki:

„(3a) A lefoglalt áru és eszköz visszaadásának feltétele az, hogy az e törvény végrehajtási rendelete alapján megállapított raktárdíjat megfizetik.”

198. § (1) A Vtv. 29. § (1) bekezdés a)-c) pontja helyébe a következő rendelkezések lépnek:

(E § alkalmazásában a vámhatóság megkeresés, illetve adatkérés esetén annak beérkezésétől számított 30 napon belül, illetve hivatalból tájékoztatja a vámtitokról)

„a) a nemzetbiztonsági szolgálatokat törvényben meghatározott feladataik ellátása céljából, valamint a rendőrségről szóló törvényben meghatározott terrorizmust elhárító szervet, amennyiben nemzetbiztonsági feladatkörében jár el,

b) a Rendőrségről szóló törvényben és a Nemzeti Adó- és Vámhivatalról szóló törvényben meghatározott titkos információgyűjtésre feljogosított szervet, ha a tájékoztatás a titkos információgyűjtés folytatása érdekében szükséges,

c) az ügyészséget, a nyomozó hatóságot, valamint az előkészítő eljárást folytató szervet, ha tájékoztatás a büntetőeljárás lefolytatása érdekében szükséges,”

(2) A Vtv. 29. § (1) bekezdés e) pontja a következő en) alponttal egészül ki:

(E § alkalmazásában a vámhatóság megkeresés, illetve adatkérés esetén annak beérkezésétől számított 30 napon belül, illetve hivatalból tájékoztatja a vámtitokról

engedélyezési, ellenőrzési, felügyeleti, nyilvántartási, hitelesítési és piacfelügyeleti feladataik ellátása céljából,)

„en) a klímavédelemért felelős hatóságot,”

(3) A Vtv. 29. §-a a következő (1a) bekezdéssel egészül ki:

„(1a) Az (1) bekezdés b) pontja szerinti szervek, valamint az (1) bekezdés c) pontja szerinti nyomozó hatóság - kivéve, ha a körözési nyilvántartási rendszerről és a személyek, dolgok felkutatásáról és azonosításáról szóló 2013. évi LXXXVIII. törvény 25. § (2) bekezdése alapján jár el - , előkészítő eljárást folytató szerv részére csak abban az esetben adható tájékoztatás a vámtitokról, ha az ügyészség az adatkérést engedélyezte. Ha az adatkérés ügyészségi engedélyezése olyan késedelemmel járna, amely az adatkéréssel elérni kívánt célt jelentősen veszélyeztetné, engedély nélkül is kérhető az adatszolgáltatás. Az adatszolgáltatás ilyen esetekben nem tagadható meg az ügyészi engedély hiánya miatt, az engedélyt utólag, haladéktalanul beszerzi az adatkérő.”

199. § A Vtv. a következő 9/A. alcímmel egészül ki:

„9/A. A Vámkódex 13. cikkéhez

31/A. § Az önellenőrzés elősegítése érdekében a vámhatóság az áru átengedését követően vám-árunyilatkozattal vagy újrakiviteli árunyilatkozattal kapcsolatos, a Vámkódex 5. cikk 7. pontja szerinti kockázatra vonatkozó információt adhat át azon „vámügyi egyszerűsítések” típusú engedélyezett gazdálkodó részére, akivel erre irányuló írásbeli megállapodást kötött. A vámhatóság által átadott információ kizárólag azon vám-árunyilatkozatra vagy újrakiviteli árunyilatkozatra irányulhat, amely tekintetében az érintett gazdálkodó a saját nevében és a saját érdekében járt el.”

200. § A Vtv. 11. alcíme a következő 33/A. §-sal egészül ki:

„33/A. § (1) Ha az Uniós Vámkódex értelmében történő információcserét és információtárolást szolgáló elektronikus rendszerek kifejlesztésének, fenntartásának és alkalmazásának technikai szabályairól szóló, 2017. november 14-i (EU) 2017/2089 bizottsági végrehajtási rendelet (a továbbiakban: Váminformatikai rendelet) 5. cikk (1) bekezdésében meghatározott engedélyek és kérelmek a Váminformatikai rendelet 5. cikk (3) bekezdésének megfelelően csak Magyarországra érvényesek, akkor a kérelmek és az engedélyek, valamint az ezekkel kapcsolatos döntések kezelése során a Váminformatikai rendelet 4. cikk (2) bekezdése szerinti vámhatósági határozatok rendszerének közös összetevőit kell használni.

(2) A vámhatóságnak a Váminformatikai rendelet 13. cikk (1) bekezdése szerinti migrálást a kizárólag csak Magyarországra érvényes engedélyek esetében is végre kell hajtania.”

201. § A Vtv. 35. §-a a következő (3a)-(3c) bekezdéssel egészül ki:

„(3a) Ha a vámjogi képviseletre vonatkozó megbízási szerződésben a felek ekként állapodnak meg, vagy a meghatalmazás ekként rendelkezik, akkor a vámjogi képviselő a megbízás teljesítéséhez a Ptk. szerinti közreműködőt vehet igénybe. A közreműködő személy a vámjogi képviselőtől kapott megbízást, meghatalmazást nem adhatja tovább harmadik személynek. A közreműködő a feladatai teljesítése során nem minősül vámjogi képviselőnek.

(3b) Ha a vámjogi képviselő által megbízott vagy meghatalmazott közreműködőnek a feladatait

a) vám-árunyilatkozat feldolgozó rendszer útján kell teljesíteni, akkor azokat a vámjogi képviselő által generált és a közreműködő részére átadott másodlagos felhasználói jogosultságok felhasználásával kell ellátnia,

b) a vámhatósági határozatok rendszer útján kell teljesíteni, akkor azokat csak azt követően láthatja el, hogy a vámjogi képviselő a közreműködőnek adott megbízást vagy meghatalmazást a képviseleti jogviszony nyilvántartására szolgáló rendszerbe bejelentette.

(3c) Ha a közreműködő a (3b) bekezdéstől eltérően nem a vámjogi képviselőtől kapott jogosultságokkal vagy bejelentés nélkül kezdeményez eljárást, akkor azt úgy kell tekintetni, mint aki saját nevében és saját érdekében jár el.”

202. § A Vtv. 83. §-a a következő (3a) bekezdéssel egészül ki:

„(3a) A VA 27. cikk (2) bekezdése kapcsán a Vámkódex 39. cikk d) pont szerinti kritériumot a vámhatóság nem tekinti teljesítettnek, ha a szerződtetett személy a kritériumok teljesítése érdekében további szerződéses viszonyt létesít egy harmadik személlyel.”

203. § A Vtv. 84. § (12) és (13) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:

„(12) Ha az (1) bekezdés b) pontjában meghatározott jogsértést a (3) bekezdés e) pontja alapján olyan árura követik el, amely nem uniós áru és egyben jövedéki termék, akkor a vámigazgatási bírság mértéke az árut terhelő vám és egyéb terhek összegének 200%-ával megegyező összeg, de legalább 40 000 forint.

(13) Ha az Európai Unió által kötött nemzetközi szerződés vagy az Európai Unió kötelező jogi aktusának rendelkezései alapján preferenciális tarifális elbánás céljára kiadott vagy kiállított okmányt, valamint a VA 61. vagy 62. cikke szerinti nyilatkozatot (a továbbiakban együtt: származási igazolást) vagy vámjogi státust igazoló okmányt a külföldi vámhatóság a rajta lévő adatok ellenőrzése céljából visszaküldi Magyarországra, illetve külföldi megkeresés nélkül a magyar vámhatóság származási igazolást, vagy vámjogi státust igazoló okmányt vizsgálat tárgyává tesz és az utólagos vizsgálat során az adatok valótlannak bizonyulnak, akkor az exportőr vagy a beszállító az eladási ár, annak hiányában az áru vámhatóság által megállapított értékének egy százalékát, de legalább 50 000 forint, legfeljebb 1 millió forint vámigazgatási bírságot köteles fizetni. A vámigazgatási bírságot származási igazolásonként, illetve vámjogi státust igazoló okmányonként kell kiszabni. A VA 62. cikke szerinti hosszú távú beszállítói nyilatkozat esetén beszállítói nyilatkozatonként legalább 500.000 forint, legfeljebb 1 millió forint vámigazgatási bírságot kell megállapítani.”

204. § (1) A Vtv. 90. § szakaszcíme helyébe a következő rendelkezés lép:

„90. § [Jogellenes bejuttatással kapcsolatos lefoglalás és elkobzás]”

(2) A Vtv. 90. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) Ha a 84. § (1) bekezdés b) pontja szerinti jogsértést a 84. § (3) bekezdése e) pontja alapján oly módon követik el, hogy az Európai Unió vámterületére nem uniós árut juttatnak be, akkor a vámhatóság a közölt vámok és egyéb terhek, valamint a kiszabott vámigazgatási bírság összegének megfizetéséig biztosítékként - a nélkülözhetetlen dolgok, illetve egyéb jogsértés hiányában a romlandó áruk és az élő állatok kivételével - lefoglalhatja azt az árut, amelyre a kötelezettségszegést elkövették, valamint az annak felhasználására, tárolására, szállítására használt eszközt, különösen akkor, ha

a) valószínűsíthető, hogy a követelés későbbi kielégítése veszélyben van,

b) az ügyfélnek vám és egyéb teher vagy vámigazgatási bírság tartozása van, vagy

c) a lefoglalással, tárolással, szállítással, értékesítéssel várhatóan felmerülő költségek nem jelentenek aránytalan terhet a tartozáshoz vagy az áru, eszköz értékéhez képest.”

(3) A Vtv. 90. §-a a következő (11a) bekezdéssel egészül ki:

„(11a) Ha a 84. § (12) bekezdése szerinti jogsértés kapcsán a vámhiány összegére tekintettel bűncselekmény gyanúja merül fel, akkor a jövedéki termék elkobzására legkorábban a lefoglalást követően 30. napon belül kell intézkedni feltéve, hogy a 20. § (1) bekezdés d) pontja szerinti megkeresés nem érkezett a vámhatósághoz.”

(4) A Vtv. 90. § (13) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(13) Az (1) bekezdés szerint lefoglalt, szállításra használt átalakított eszköz elkobzását a (11)-(11a) bekezdés szerint kell végrehajtani, azzal, hogy az ilyen eszközt értékesíteni kell, feltéve, hogy a vevő az értékesítéskor kötelezettséget vállal arra, hogy a jogsértést lehetővé tevő átalakítást 3 hónapon belül megszünteti, és az eszközt a vámhatóságnál bemutatja.”

205. § A Vtv. 95. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) Önálló fellebbezésnek van helye

a) az ideiglenes biztosítási intézkedésről szóló,

b) az ügyféli jogállásról vagy jogutódlásról rendelkező,

c) az eljárást megszüntető,

d) az eljárás felfüggesztő,

e) az igazolási kérelmet elutasító,

f) a 90. § (1) és (4) bekezdése kivételével a lefoglalást elrendelő, valamint az annak megszüntetésére irányuló kérelmet elutasító,

g) az iratbetekintési jog gyakorlására irányuló kérelem tárgyában hozott elutasító,

h) az iratbetekintési jog korlátozására irányuló kérelem tárgyában hozott, valamint

i) az eljárási költség megállapításával és viselésével kapcsolatos

elsőfokú végzés ellen.”

206. § A Vtv. 121. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) Az áruátengedést követő ellenőrzés az írásbeli értesítés postára adásával, postai kézbesítés mellőzése esetén annak személyes átadásával vagy elektronikus úton történő közlésével kezdődik, illetve fejeződik be. Az elektronikus úton történő közlés esetén a közlés napja az ellenőrzéssel kapcsolatos értesítés elküldésének az időpontja.”

207. § A Vtv. 141. §-a a következő (11) bekezdéssel egészül ki:

„(11) Az 1/95 EK-Törökország társulási tanácsi határozat részletes alkalmazási szabályainak megállapításáról szóló, 2006. szeptember 26-i 1/2006 EK-Törökország vámügyi együttműködési bizottsági határozat 11. cikke szerinti elfogadott exportőri engedély kiadására a (4) és (5) bekezdésben foglaltakat kell alkalmazni.”

208. § A Vtv. XIX. Fejezete a következő 41/A. alcímmel egészül ki:

„41/A. A Vámkódex 98. cikkéhez

155/A. § (1) Az e §-ban foglalt rendelkezéseket az árutovábbítási eljáráshoz kapcsolódó biztosítékok felszabadítása esetén nem kell alkalmazni.

(2) Ha a felmerült behozatali vagy kiviteli vámok és egyéb terhek összegére fedezetigazolás vagy kötelezettségvállalás formájában egyedi biztosítékot nyújtanak, és a biztosítékot a vámhatóság részben vagy egészben nem érvényesíti, akkor a közölt behozatali vagy kiviteli vámok és egyéb terhek összegének a 162. § szerinti megfizetését követően a biztosítékot haladéktalanul fel kell szabadítani.

(3) Ha a lehetséges behozatali vagy kiviteli vámok és egyéb terhek összegére egyedi biztosítékot nyújtanak, akkor az adott vámeljárás vagy vámügyi művelet lezárását követően a biztosítéknyújtás helye szerinti vámhivatal megvizsgálja, hogy az adott vámeljárással vagy vámjogi művelettel összefüggésben lehet-e helye utólag a Vámkódex 79. cikke alapján vagy a 108. §, illetve a 120. § szerinti ellenőrzés eredményeként vám és egyéb teher követelésének. Ha a vámhivatal megállapítja, hogy nem keletkezett és a későbbiekben sem keletkezhet olyan fizetési kötelezettség, amely miatt a szóban forgó biztosítékot fenn kellene tartani, úgy a biztosíték felszabadítása felől haladéktalanul intézkedik.

(4) Ha a behozatali vagy kiviteli vámok és egyéb terhek összegére az összevont biztosítékot készpénz vagy fedezetigazolás formájában nyújtják, a Vámkódex 89. cikk (5) bekezdése szerinti engedély érvényességi ideje alatt keletkezett vámtartozásokat a vámhatóság a biztosítékból az engedély érvényességi idejének végétől számított egy évig követelheti, amelyet követően a vámletét számlán elhelyezett készpénz felszabadítása vagy a fedezetigazolás visszaadása felől haladéktalanul intézkedik.

(5) Ha a behozatali vagy kiviteli vámok és egyéb terhek összegére az összevont biztosítékot kötelezettségvállalás formájában nyújtják,

a) amely meghatározott időre szól, akkor a kötelezettségvállalás érvényességi ideje alatt keletkezett vámtartozásokat a vámhatóság a kötelezettségvállalótól a kötelezettségvállalást magában foglaló okmányon megjelölt végső időponttól számított egy évig követelheti,

b) amely határozatlan időre szól, akkor a Vámkódex 89. cikk (5) bekezdése szerinti engedély érvényességi ideje alatt keletkezett vámtartozásokat a vámhatóság az engedély érvényességi idejének végétől számított egy évig követelheti,

amelyet követően a biztosíték felszabadítása felől haladéktalanul intézkedik.

(6) Ha a vámhatóság azt állapítja meg, hogy behozatali vagy kiviteli vámok összegére és az egyéb terhekre nyújtott biztosíték alapjául szolgáló vámtartozás már megszűnt vagy az egyáltalán nem merült fel, és a vámhatósági nyilvántartás adatai szerint a továbbiakban már nem is merülhet fel, akkor az (2)-(5) bekezdéstől eltérően a biztosítékot felszabadítása felől haladéktalanul intézkedik.

(7) A (3) bekezdésben foglaltakat a Vámkódex 97. cikke és a VA 244. cikke értelmében megkövetelt kiegészítő biztosítékra is alkalmazni kell, ha azt egyedi biztosíték formájában nyújtják.

(8) A 153. § (1) bekezdés b) pontja alapján a kötelezettségvállalási engedélyhez benyújtott biztosíték felszabadítása esetén a biztosíték típusától függően a (4) és az (5) bekezdésben foglaltakat kell alkalmazni.

(9) A VA 155. cikk (3) bekezdése esetén a vámhatóság a kötelezettségvállalást a DA 82. cikk (3) bekezdésében meghatározott időponttól számított egy év letelte után haladéktalanul felszabadítja.”

209. § A Vtv. 158. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) Ha a Vámkódex 103. cikk (2) bekezdése szerinti esetben a vámhatóság feljelentése alapján a nyomozás elrendelésére került sor, akkor a vámtartozás a cselekmény elkövetésétől számított 10 évig közölhető.”

210. § A Vtv. 162. § (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(7) A vámhatóság megkövetelheti, hogy az adós a vám és egyéb terhek, a Vámkódex 112. cikk (2) bekezdése szerinti hitelkamat, 114. cikke szerinti késedelmi kamat, a vámigazgatási bírság, továbbá a Vámkódex 52. cikke szerinti díjak és költségek megfizetését - a pénzforgalmi bizonylat eredeti példányának bemutatásával - igazolja.”

211. § A Vtv. 166. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(4) Az egy határozattal megállapított vámtartozás és az egyéb terhek, a hitelkamat, a késedelmi kamat, a vámigazgatási bírság, valamint a Vámkódex 52. cikke szerinti díj és költség tartozás részbeni teljesülése esetén a befizetett összeget először a vámtartozásra kell elszámolni. Az így végzett elszámoláson felül fennmaradó összegnek legalább olyan arányú részét kell az egyéb terhek, a hitelkamat, a késedelmi kamat, a vámigazgatási bírság, valamint a Vámkódex 52. cikke szerinti díj- és költségtartozásra elszámolni, amilyen a megállapított egyéb terhek, a hitelkamat, a késedelmi kamat, a vámigazgatási bírság, illetve díj- és költségtartozás aránya az előírt fizetendő összegen belül. Az elszámolásról az adóst értesíteni kell.”

212. § A Vtv. 168. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) Ha a vámot és egyéb terheket, a hitelkamatot, a késedelmi kamatot, a vámigazgatási bírságot vagy a Vámkódex 52. cikke szerinti díjat, költséget megállapító határozat megváltoztatásáról vagy megsemmisítéséről rendelkező vámhatósági döntés, illetve bírósági ítélet alapján a megállapított fizetési kötelezettség (vagy a fizetési kötelezettség összegének egy része) követelésének jogcíme megszűnik, a megváltoztatásáról vagy megsemmisítéséről rendelkező döntésben, illetve a bírósági ítélet végrehajtása érdekében hozott döntésben az eljáró vámhivatal rendelkezik az összegnek a vámhatóság általi visszafizetéséről vagy elengedéséről. Ez a visszafizetési vagy elengedési kötelezettségről való rendelkezés a Vámkódex 116. cikk (4) bekezdése szerinti saját kezdeményezésnek minősül.”

213. § A Vtv. 215. §-a a következő (15) bekezdéssel egészül ki

„(15) Az egyes adótörvények uniós kötelezettségekhez kapcsolódó, valamint egyes törvények adóigazgatási tárgyú módosításáról szóló 2018. évi LXXXII. törvénnyel (a továbbiakban: Mód1. tv.) megállapított 155/A. §-t a Mód1. tv. hatálybalépését megelőzően nyújtott, a Mód1. tv. hatálybalépésekor még fel nem szabadított vámbiztosíték tekintetében is alkalmazni kell.”

214. § A Vtv. 216. § (1) bekezdése a következő 7. ponttal egészül ki:

(E törvény)

„7. az Uniós Vámkódex értelmében történő információcserét és információtárolást szolgáló elektronikus rendszerek kifejlesztésének, fenntartásának és alkalmazásának technikai szabályairól szóló 2017. november 14-i (EU) 2017/2089 bizottsági végrehajtási rendeletnek”

(a végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapít meg.)

215. § A Vtv.

1. 58. § (6) bekezdésében az „a véleményadás” szövegrész helyébe az „a tolmácsolás” szöveg,

2. 65. § (1) bekezdésében a „gyakorolása” szövegrész helyébe a „gyakorlása” szöveg,

3. 83. § (8) bekezdésében az „a nyilvántartást végző szervezet” szövegrész helyébe az „a nyilvántartásba vételt végző szervezet” szöveg,

4. 84. § (3) bekezdés g) pontjában a „vámterületérről” szövegrész helyébe a „vámterületéről” szöveg,

5. 84. § (5) bekezdés f) pontjában a „különös” szövegrész helyébe a „különleges” szöveg,

6. 84. § (15) bekezdés nyitó szövegrészében a „beszállítói nyilatkozatot tevő” szövegrész helyébe a „beszállító” szöveg,

7. 90. § (5) bekezdés nyitó szövegrészében a „gyorsított eljárás kapcsán” szövegrész helyébe a „(2) bekezdés szerinti” szöveg,

8. 96. § (1) bekezdésében az „a közlésére” szövegrész helyébe az „a döntés közlésére” szöveg,

9. 141. § (7) bekezdés d) pontjában az „amennyiben gyártó” szövegrész helyébe az „amennyiben a gyártó” szöveg,

10. 141. § (8) bekezdés f) pontjában a „kiszállításra” szövegrész helyébe a „kiszállításra az Unió vámterületéről” szöveg,

11. 153. § (2) bekezdésében az „esetén engedély” szövegrész helyébe az „esetén az engedély” szöveg,

12. 154. § (4) bekezdésében a „szerint” szövegrész helyébe a „szerinti” szöveg,

13. 161. § (2) bekezdésében a „hosszabítás” szövegrész helyébe a „hosszabbítás” szöveg,

14. 166. § (1) bekezdésében a „vámigazgatási bírságot az előírt időtartamon belül” szövegrész helyébe a „vámigazgatási bírságot, valamint a Vámkódex 52. cikke szerinti díjakat, költségeket az előírt időtartamon belül” szöveg,

15. 171. §-ában az „a beszállított” szöveg helyébe az „az Unió vámterületére beszállított” szöveg,

16. 176. § (2) bekezdésében a „mindkét” szövegrész helyébe a „minden” szöveg,

17. 216. § (1) bekezdés 6. pontjában a „fejezetének” szövegrész helyébe a „fejezetének,” szöveg

lép.

216. § Hatályát veszti a Vtv.

a) 26. § (7) bekezdésében a „lejárt” szövegrész,

b) 90. § (6) bekezdése,

c) 90. § (11) bekezdésében az „A lefoglalásról és azzal egyidejű elkobzásról a vámhatóság egyidejűleg rendelkezik.” szövegrész,

d) 166. § (3) bekezdése,

e) 179. § (3) bekezdése.

VII. FEJEZET

SZÁMVITELT ÉS KÖNYVVIZSGÁLATOT ÉRINTŐ MÓDOSÍTÁSOK

20. A számvitelről szóló 2000. évi C. törvény módosítása

217. § A számvitelről szóló 2000. évi C. törvény (a továbbiakban: Szt.) 3. § (5) bekezdése a következő 2a. ponttal egészül ki:

(E törvény alkalmazásában)

„2a. üzletág: a gazdálkodónak szervezeti szempontból független, önállóan működőképes egysége (ide értve a telephelyet, üzlethálózatot is), amely a hozzá tartozó vagyonnal (eszközökkel, kötelezettségekkel, céltartalékokkal és időbeli elhatárolásokkal) önálló gazdasági tevékenység tartós folytatására képes;”

218. § Az Szt. 11. §-a a következő (14) és (15) bekezdéssel egészül ki:

„(14) Üzleti év a kisadózó vállalkozások tételes adójáról és a kisvállalati adóról szóló törvény hatálya alá kerülő közkereseti társaságnál, betéti társaságnál, egyéni cégnél és ügyvédi irodánál az előző üzleti év mérlegfordulónapját követő naptól az adóalanyiság létrejöttét megelőző napig terjedő időszak, amennyiben a vállalkozó a nyilvántartásait a kisadózó vállalkozások tételes adójáról és a kisvállalati adóról szóló törvény külön előírásai szerint teljesíti, és az áttérést megelőzően e törvény hatálya alatt volt.

(15) Üzleti év a 2/A. § (3) bekezdésében felsorolt, e törvény hatálya alá átkerülő (visszakerülő) vállalkozónál a visszatérés időpontjától a vállalkozó által - az (1)-(3) bekezdés szerinti feltételekkel - az üzleti év végeként megjelölt napig - mint mérlegfordulónapig - terjedő időszak.”

219. § Az Szt. 77. § (3) bekezdése a következő p) ponttal egészül ki:

(Az egyéb bevételek között kell kimutatni:)

„p) az üzletág értékesítésének nyereségét [a kivezetett eszközök és az átvállalt kötelezettségek (ideértve a céltartalékokat és az időbeli elhatárolásokat is) könyv szerinti értéke közötti különbözetnek, valamint a kapott (járó) vagy fizetett (fizetendő) összegnek a nyereségjellegű különbözetét].”

220. § Az Szt. 81. § (2) bekezdése a következő q) ponttal egészül ki:

(Az egyéb ráfordítások között kell elszámolni:)

„q) az üzletág értékesítésének veszteségét [a kivezetett eszközök és az átvállalt kötelezettségek (ideértve a céltartalékokat és az időbeli elhatárolásokat is) könyv szerinti értéke közötti különbözetnek, valamint a kapott (járó) vagy fizetett (fizetendő) összegnek a veszteségjellegű különbözetét].”

221. § Az Szt. 92. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:

„(4) A kiegészítő mellékletben be kell mutatni üzletág értékesítés esetén az értékesítés miatt kivezetett eszközök és az átvállalt kötelezettségek (ideértve a céltartalékokat és az időbeli elhatárolásokat is) könyv szerinti értékét mérlegtételek szerinti megbontásban.”

222. § Az Szt. 177. §-a a következő (73) és (74) bekezdéssel egészül ki:

„(73) E törvénynek az egyes adótörvények uniós kötelezettségekhez kapcsolódó, valamint egyes törvények adóigazgatási tárgyú módosításáról szóló 2018. évi LXXXII. törvénnyel megállapított 3. § (5) bekezdés 1., 2. és 2a. pontját, 11. § (4) és (14)-(15) bekezdését, 72. § (4) bekezdés e) pontját, 77. § (3) bekezdés p) pontját, 81. § (2) bekezdés q) pontját és 92. § (4) bekezdését először a 2019. évben induló üzleti évről készített beszámolóra kell alkalmazni.

(74) E törvénynek az egyes adótörvények uniós kötelezettségekhez kapcsolódó, valamint egyes törvények adóigazgatási tárgyú módosításáról szóló 2018. évi LXXXII. törvénnyel megállapított 3. § (5) bekezdés 1., 2. és 2a. pontját, 11. § (4) és (14)-(15) bekezdését, 72. § (4) bekezdés e) pontját, 77. § (3) bekezdés p) pontját, 81. § (2) bekezdés q) pontját és 92. § (4) bekezdését a 2018. évben induló üzleti évről készített beszámolóra is alkalmazni lehet.”

223. § Az Szt.

1. 11. § (4) bekezdésében az „(5)-(13)” szövegrész helyébe az „(5)-(15)” szöveg,

2. 139. § (4b) bekezdésében a „vagyommérleg-tervezetében” szövegrész helyébe a „vagyonmérleg-tervezetében” szöveg

lép.

224. § Hatályát veszti az Szt.

1. 3. § (5) bekezdés 1. és 2. pontjában a „, telephelyért, üzlethálózatért” szövegrész,

2. 72. § (4) bekezdés e) pontja,

3. 151. § (5) bekezdés a) pont ac) alpontjában az „illetve az engedélyezés szempontjából mérlegképes könyvelői szakképesítésnek elismert szakirányú egyetemi, főiskolai végzettségét,” szövegrész,

4. 151. § (5) bekezdés a) pont ad) alpontjában a „, végzettségét” szövegrész.

21. A Magyar Könyvvizsgálói Kamaráról, a könyvvizsgálói tevékenységről, valamint a könyvvizsgálói közfelügyeletről szóló 2007. évi LXXV. törvény módosítása

225. § A Magyar Könyvvizsgálói Kamaráról, a könyvvizsgálói tevékenységről, valamint a könyvvizsgálói közfelügyeletről szóló 2007. évi LXXV. törvény (a továbbiakban: Kkt.) 30. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki:

„(5) A kamarai tagság megszűnésére irányuló eljárást - az (1) bekezdés e) pont kivételével - mindaddig fel kell függeszteni, ameddig a kamarai tag könyvvizsgálóval szemben az e törvény szerinti minőségellenőrzési eljárás, fegyelmi eljárás, illetve a 172/A. § és 178. § szerinti eljárás van folyamatban.”

226. § A Kkt. 41. §-a a következő (7) bekezdéssel egészül ki:

„(7) A könyvvizsgáló cég nyilvántartásból való törlésére irányuló eljárást - az (1) bekezdés d) pont kivételével - mindaddig fel kell függeszteni, ameddig a könyvvizsgáló céggel szemben az e törvény szerinti minőségellenőrzési eljárás, fegyelmi eljárás, illetve a 172/A. § és 178. § szerinti eljárás van folyamatban.”

227. § A Kkt. a következő 208/O. §-sal egészül ki:

„208/O. § E törvénynek az egyes adótörvények uniós kötelezettségekhez kapcsolódó, valamint egyes törvények adóigazgatási tárgyú módosításáról szóló 2018. évi LXXXII. törvénnyel megállapított 30. § (5) bekezdését és 41. § (7) bekezdését a hatálybalépést követően indult eljárásokra kell alkalmazni.”

228. § A Kkt.

1. 30. § (4) bekezdésében az „engedély” szövegrész helyébe az „igazolás” szöveg,

2. 33. § (4) bekezdésében az „és o) pontjában” szövegrész helyébe az „, o), p) és q) pontjában” szöveg,

3. 44. § (3) bekezdésében az „l), m) és q)” szövegrész helyébe az „l) és m)” szöveg

lép.

229. § Hatályát veszti a Kkt. 67/A. § (7) bekezdése.

VIII. FEJEZET

NEMZETKÖZI SZERZŐDÉSEKHEZ KAPCSOLÓDÓ MÓDOSÍTÁSOK

22. A pénzügyi számlákkal kapcsolatos információk automatikus cseréjéről szóló, illetékes hatóságok közötti többoldalú Megállapodás kihirdetéséről szóló 2015. évi CXC. törvény módosítása

230. § A pénzügyi számlákkal kapcsolatos információk automatikus cseréjéről szóló, illetékes hatóságok közötti többoldalú Megállapodás kihirdetéséről szóló 2015. évi CXC. törvény (a továbbiakban: Megállapodást kihirdető törvény 1) 1. melléklete a 4. melléklet szerint módosul.

23. Az országonkénti jelentések cseréjéről szóló illetékes hatóságok közötti multilaterális Megállapodás kihirdetéséről szóló 2017. évi XCI. törvény módosítása

231. § Az országonkénti jelentések cseréjéről szóló illetékes hatóságok közötti multilaterális Megállapodás kihirdetéséről szóló 2017. évi XCI. törvény (a továbbiakban: Megállapodást kihirdető törvény 2) 1. melléklete az 5. melléklet szerint módosul.

IX. FEJEZET

EGYÉB TÖRVÉNYEK MÓDOSÍTÁSA

24. A Munkavállalói Résztulajdonosi Programról szóló 1992. évi XLIV. törvény módosítása

232. § (1) A Munkavállalói Résztulajdonosi Programról szóló 1992. évi XLIV. törvény (a továbbiakban: MRP tv.) 24/B. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) MRP az Európai Unió tagállamában, az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban részes más államban vagy a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) más tagállamában székhellyel rendelkező jogi személy által kibocsátott értékpapír, vagy ahhoz kapcsolódó jog átruházása, illetve átengedése érdekében indítható. A juttatás tárgya kizárólag törzsrészvény, vagy az ahhoz közelítő befektetői kockázatot megtestesítő más értékpapír, illetve törzsrészvényhez vagy az említett feltételnek megfelelő értékpapírhoz kapcsolódó jog lehet. A jogi személy által kibocsátott értékpapír vagy ahhoz kapcsolódó jog átruházása, illetve átengedése érdekében MRP-t indíthat a jogi személy vagy a benne többségi befolyással rendelkező személy, továbbá a jogi személyben többségi befolyást megtestesítő részvények átruházására jogosult más személy is. Az MRP megindításának feltétele, hogy az alapjául szolgáló javadalmazási politikát az abban meghatározott értékpapírt kibocsátó jogi személy elfogadja, vagy magára nézve kötelezőnek ismerje el.”

(2) Az MRP tv. 24/B. §-a a következő (1a)-(1b) bekezdéssel egészül ki:

„(1a) A javadalmazási politikában meg kell határozni legalább a juttatás tárgyát képező pénzügyi eszközt (értékpapírt vagy értékpapírhoz kapcsolódó jogot), valamint azt a feltételt, amelynek teljesülése esetén e pénzügyi eszközöket az MRP szervezet a résztvevő javára pénzre válthatja, vagy a résztvevőnek átadhatja. A javadalmazási politika a juttatás tárgyaként többfajta pénzügyi eszközt is meghatározhat, valamint több feltételt is kitűzhet. Ha a javadalmazási politika a juttatás tárgyát képező vagy annak alapjául szolgáló értékpapírt kibocsátó jogi személy gazdasági teljesítményének jövőbeli javulásához, vagy jogszabályban előírt hatékony és eredményes kockázatkezeléséhez kapcsolódó feltételt tűz ki, a feltétel teljesülését a jogi személy nyilvánosságra hozott számviteli beszámolójában foglalt adatokkal, a nyilvánosan forgalomba hozott értékpapír kibocsátója által jogszabály rendelkezése alapján rendszeresen közzétett jelentésben szereplő adatokkal, független szervezet által nyilvánosságra hozott regionális vagy iparági mutatókkal vagy a jogi személy által kibocsátott, a tőkepiacról szóló törvényben meghatározott szabályozott piacon forgalmazott értékpapír árfolyamával kell alátámasztani.

(1b) Az MRP megindításának napja amennyiben a javadalmazási politika az ellenjegyzéskor más, későbbi hatálybalépési dátumot nem határoz meg - az a nap, amelyen az alapjául szolgáló javadalmazási politikát közokiratba, vagy ügyvéd, kamarai jogtanácsos által ellenjegyzett okiratba foglalták. Ha a javadalmazási politika a juttatás tárgyát képező vagy annak alapjául szolgáló értékpapírt kibocsátó jogi személy gazdasági teljesítményének jövőbeli javulásához, vagy jogszabályban előírt hatékony és eredményes kockázatkezeléséhez kapcsolódó feltételt határoz meg, az MRP megindításának napjától a feltétel teljesülésének üzleti évére vonatkozó számviteli beszámolója nyilvánosságra hozataláig legalább 24 hónapnak el kell telnie. Ha a javadalmazási politika részvény szabályozott piacra történő bevezetéséhez, a nyilvánosan forgalomba hozott értékpapír kibocsátója által jogszabály rendelkezése alapján rendszeresen közzétett jelentésben szereplő adatokhoz, független szervezet által nyilvánosságra hozott regionális vagy iparági mutatókhoz vagy a jogi személy által kibocsátott, a tőkepiacról szóló törvényben meghatározott szabályozott piacon forgalmazott értékpapír árfolyamához kapcsolódó feltételt határoz meg, a feltétel legkorábban az MRP megindításának napjától számított 24 hónap elteltével teljesülhet.”

(3) Az MRP tv. 24/B. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) Az MRP-ben csak olyan természetes személy vehet részt, akire az MRP alapjául szolgáló, minden érintett által azonos feltételekkel megismerhető javadalmazási politika hatálya kiterjed. A javadalmazási politika rendelkezhet arról, hogy a hatálya alá tartozó természetes személyeknek csak egy része vehet részt az MRP-ben, valamint arról is, hogy a részvételre jogosult természetes személyek, vagy egy részük számára az MRP-ben való részvétel kötelező.”

(4) Az MRP tv. 24/B. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(4) Az MRP szervezet megalakulásához az szükséges, hogy az alapjául szolgáló javadalmazási politikával összhangban álló alapszabályát az MRP-t megindító személy (a továbbiakban: az alapító) elfogadja. Ha az MRP-t nem az a jogi személy indítja meg, amely által kibocsátott értékpapír vagy ahhoz kapcsolódó jog átruházása, illetve átengedése az MRP keretében megtörténik, az MRP szervezet alapszabálya rendelkezhet arról, hogy az értékpapír kibocsátóját kell alapítónak tekinteni. Az MRP szervezet alapjául szolgáló javadalmazási politika módosítására vagy hatályon kívül helyezésére az alapító önállóan jogosult.”

(5) Az MRP tv. 24/B. §-a a következő (12) bekezdéssel egészül ki:

„(12) Az MRP szervezet alapjául szolgáló javadalmazási politika vagy valamely rendelkezése semmiségének megállapítása iránt az MRP szervezet megalakulásától kezdve az ügyész vagy a résztvevő az alapító ellen pert indíthat. A javadalmazási politika semmisségének megállapítása iránti pert az MRP szervezet ellen is meg kell indítani. A javadalmazási politika akkor semmis, ha az - különösen a juttatás tárgyát képező pénzügyi eszköz jellemzőit vagy a juttatás körülményeit figyelembe véve - alkalmatlan a résztvevők tulajdonosi érdekeltségének megteremtésére. A javadalmazási politika egyes rendelkezései semmisségét megállapító ítéletében a bíróság legfeljebb három hónapos határidőt tűz ki a semmisségi ok megszüntetésére, ha az a per befejezéséig nem történt meg.”

233. § Az MRP tv. 24/C. § (8) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(8) A tagi részesedés, az alapszabály eltérő rendelkezése hiányában, örökölhető. Az alapszabály lehetővé teheti, hogy a résztvevő halála esetére írásban egy vagy több természetes személy kedvezményezettet jelöljön meg. Kedvezményezett megjelölése esetén a tagi részesedés nem képezi a hagyaték részét, hanem a résztvevő halálával a kedvezményezettre száll át. A résztvevő halála esetén az örökös, illetve a kedvezményezett a résztvevő helyébe lép. Természetes személy örökös, illetve kedvezményezett hiányában az elhunyt résztvevő tagi részesedése a résztvevő halálának napjával átszáll az alapítóra.”

234. § Az MRP tv. 24/D. § (1)-(2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) Az alapító kizárólag pénzbeli vagyoni hozzájárulás szolgáltatásával szerezhet tagi részesedést az MRP szervezetben. A résztvevő csak akkor köteles pénzbeli vagyoni hozzájárulás szolgáltatására az MRP szervezet részére, ha abban más módon nem szerez tagi részesedést. A pénzbeli vagyoni hozzájárulás ellenében kibocsátott tagi részesedés névértéke megegyezik a pénzbeli vagyoni hozzájárulásból az MRP szervezet alapítói vagyona javára szolgáltatott résszel. A különböző időpontokban szolgáltatott pénzbeli vagyoni hozzájárulás révén az alapító és a résztvevő különböző (egymással össze nem vonható) tagi részesedéseket szerez, kivéve, ha az alapszabály arról rendelkezik, hogy már meglévő tagi részesedésének névértéke növekszik. Az MRP szervezet a kapott pénzbeli vagyoni hozzájárulást kizárólag az alapjául szolgáló javadalmazási politika végrehajtása érdekében használhatja fel. Ha az alapító által szolgáltatott pénzbeli vagyoni hozzájárulással az alapító (és nem résztvevő) szerez tagi részesedést, a pénzbeli vagyoni hozzájárulás felhasználásával megszerzett pénzügyi eszközt az MRP szervezet legkorábban a megszerzését követő egy év elteltével válthatja pénzre, valamint e tagi részesedést legkorábban a kibocsátását követő egy év elteltével vonhatja be akkor is, ha az alapító a tagi részesedést időközben már résztvevőre ruházta át.

(2) Az alapító, a javadalmazási politika végrehajtása érdekében, tagi részesedését átruházhatja a résztvevőre. Ha az MRP szervezet az alapító tagi részesedésének alapjául szolgáló pénzbeli vagyoni hozzájárulást olyan pénzügyi eszköz megszerzésére használja fel, amely a javadalmazási politika alapján a résztvevőt illeti meg, az alapító a pénzügyi eszköz megszerzését követő ötödik naptári év végéig köteles tagi részesedését a résztvevőre átruházni; a tagi részesedés résztvevőre történő átruházásának elmaradása esetén az MRP szervezet az alapító tagi részesedését köteles a határidő lejártát követő három hónapon belül bevonni. Ha a résztvevő már rendelkezik olyan tagi részesedéssel, amelyhez kapcsolódó pénzügyi eszköz ugyanazokkal a feltételekkel (így különösen ugyanabban az időszakban nyújtott teljesítményére tekintettel, vagy ugyanazon esemény bekövetkezése esetén) illeti meg, mint az alapítótól megszerzett tagi részesedéshez kapcsolódóan az MRP szervezet által megszerzett pénzügyi eszköz, akkor a résztvevő által az alapítótól megszerzett tagi részesedés névértéke a már meglévő tagi részesedésének névértékét növeli. Ha az alapító nem tagi részesedése egészét ruházza át a résztvevőre, akkor az átruházás érdekében, azt megelőzően az alapító tagi részesedését fel kell osztani; a felosztás révén kialakuló tagi részesedések együttes névértéke nem haladhatja meg a felosztott tagi részesedés névértékét. Az alapító tagi részesedésének felosztása az alapszabály módosítását nem igényli.”

235. § Az MRP tv. 24/E. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) Az MRP szervezet legfőbb szerve jogkörében az alapító által e feladattal megbízott ügyvédi iroda (a továbbiakban: meghatalmazott) jár el.”

236. § (1) Az MRP tv. 24/G. § (3) és (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:

„(3) Az MRP szervezet az általa a javadalmazási politika végrehajtása érdekében megszerzett értékpapír és jog kizárólagos tulajdonosa, illetve jogosultja. Az MRP szervezet hitelviszonyt megtestesítő értékpapírt és váltót nem bocsáthat ki. Az MRP szervezet a kapott vagyoni hozzájárulást és annak hozamát kizárólag az alapszabályában meghatározott célra használhatja fel.

(4) Az MRP szervezet az alapszabályban meghatározott összeget meghaladó hitel- és kölcsönszerződést csak legfőbb szerve előzetes hozzájárulásával köthet, a javadalmazási politika végrehajtása érdekében megszerzett pénzügyi eszközt és annak hozamát csak legfőbb szerve előzetes hozzájárulásával adhatja biztosítékul vagy terhelheti meg.”

(2) Az MRP tv. 24/G. § (8) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(8) Az MRP szervezet legalább évente egyszer közbenső mérleget készít. A közbenső mérleg elfogadásáról a legfőbb szerv a fordulónapot követő 30 napon belül dönt.”

237. § (1) Az MRP tv. 24/H. § (1)-(2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) Az MRP szervezet a résztvevőre tekintettel a javadalmazási politika keretében megszerzett pénzügyi eszközt, annak átruházása vagy érvényesítése révén, a javadalmazási politikában meghatározott feltételek bekövetkezése esetén, a belső szabályzatában meghatározott (legfeljebb két éves) határidőn belül - az e pénzügyi eszközhöz kapcsolódó tagi részesedés bevonásának előkészítése érdekében - pénzre váltja át. Az MRP szervezet a pénzügyi eszközt legkorábban a megszerzését követő 12 hónap elteltével válthatja pénzre, vagy adhatja át a résztvevőnek. Ez a határidő kivételesen, kizárólag a résztvevőnek az MRP-ben való részvétele alapjául szolgáló jogviszonnyal összefüggő okból (így különösen a jogviszony évközi keletkezése esetén) lehet 12 hónapnál rövidebb, de a jogviszony megszűnése nem eredményezheti a határidő csökkenését. Azokat a pénzügyi eszközöket, amelyek tekintetében a feltételek egyidejűleg következtek be azonos szabályok szerint (így különösen azonos ütemezésben) kell pénzre átváltani.

(2) A résztvevőnek az MRP szervezet (felhalmozott) adózott eredményének és ezt meghaladó saját tőkéjének a bevonandó tagi részesedéshez kapcsolódóan az MRP szervezet által megszerzett pénzügyi eszközök átvételéből, értékeléséből, hozamából és pénzre történő átváltásából eredő részre való igénye - e törvény eltérő rendelkezése hiányában - azzal a nappal keletkezik, amelyen az összes érintett pénzügyi eszköz pénzre történő átváltása megtörtént. Ugyanezzel a nappal a kapcsolódó tagi részesedést az MRP szervezet (alapítói vagyonának egyidejű, a bevont tagi részesedés névértékének megfelelő összegű csökkentésével) bevonja. A résztvevő tagi részesedését csak kivételesen, a résztvevőnek az MRP-ben való részvétele alapjául szolgáló jogviszonnyal összefüggő okból (így különösen a jogviszony évközi keletkezése esetén) lehet a tagi részesedés megszerzését követő 12 hónapon belül bevonni; a jogviszony megszűnése nem eredményezheti a határidő csökkenését.”

238. § (1) Az MRP tv. 24/K. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) Az MRP szervezet megszűnésére a jogi személy megszűnésének általános szabályait kell alkalmazni azzal az eltéréssel, hogy az MRP alapjául szolgáló javadalmazási politika megszűnése esetén a legfőbb szerv köteles a kapcsolódó MRP szervezet jogutód nélküli megszüntetését elhatározni. A bíróság az MRP szervezet alapjául szolgáló javadalmazási politika semmisségét megállapító ítéletében elrendeli az MRP szervezet jogutód nélküli megszüntetését.”

(2) Az MRP tv. 24/K. §-a a következő (2a) bekezdéssel egészül ki:

„(2a) Az MRP szervezet csődeljárására és felszámolási eljárására a csődeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló törvényt a civil szervezetek csődeljárására, illetve felszámolási eljárására irányadó különös törvényi szabályokban foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.”

(3) Az MRP tv. 24/K. § (3) és (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) Az MRP szervezet jogutód nélküli megszűnése esetén, a megszűnés napjával, az alapítóra száll át minden olyan pénzügyi eszköz, amelynek pénzre történő átváltására meghatározott feltételek még nem következtek be.

(4) Ha az alapítóra átszálló pénzügyi eszközt nem az alapító juttatta nem pénzbeli vagyoni hozzájárulásként az MRP szervezetnek, vagy az MRP alapjául szolgáló javadalmazási politika arról rendelkezett, hogy a pénzügyi eszköz vagy az ahhoz kapcsolódó tagi részesedés ellenérték fejében illeti meg a résztvevőt, a jogosult (így különösen a pénzügyi eszköz juttatója, illetve az ellenértéket egészben vagy részben már kifizető résztvevő) igényét a végelszámolás befejezését megelőzően kell teljesíteni.”

239. § Az MRP tv. 24/L. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(4) A jogi személyiséggel rendelkező szervezeti egység megszüntetésére az MRP szervezet megszüntetésére irányadó rendelkezéseket kell értelemszerűen alkalmazni. Ha a megszűnő szervezeti egység jogutódja az az MRP szervezet, amelynek alapszabálya jogi személlyé nyilvánította, a szervezeti egység a megszűnése napjára, mint mérlegfordulónapra részletes leltárral alátámasztott beszámolót kell készíteni, amelyet a jogutód legfőbb szerve a mérlegfordulónapot követő 90 napon belül fogad el. A szervezeti egység eszközeinek és a forrásainak a jogutódlás keretében az MRP szervezetre történő átszállását az MRP szervezet a szervezeti egység utolsó beszámolóját alátámasztó részletes leltárnak megfelelően rögzíti számviteli nyilvántartásaiban.”

240. § Az MRP tv. 26. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki:

„(5) A javadalmazási politika keretében megszerezhető pénzügyi eszközök kezelését szolgáló MRP szervezete alapjául szolgáló javadalmazási politikája és alapszabálya, valamint e törvénynek az egyes adótörvények uniós kötelezettségekhez kapcsolódó, valamint egyes törvények adóigazgatási tárgyú módosításáról szóló 2018. évi LXXXII. törvénnyel módosított rendelkezései közötti összhangot a módosítás hatálybalépését követő hatodik hónap utolsó napjáig kell megteremteni, ha az MRP megindítása a módosítás hatálybalépése előtt megtörtént. Ezt megelőzően a javadalmazási politika, vagy egyes rendelkezései semmisségét e törvénynek a módosítás hatálybalépésének napját megelőző napon hatályos rendelkezései szerint kell megítélni. Az egyes adótörvények uniós kötelezettségekhez kapcsolódó, valamint egyes törvények adóigazgatási tárgyú módosításáról szóló 2018. évi LXXXII. törvénnyel módosított rendelkezései közötti összhang megteremtésére vonatkozó kötelezettség nem alkalmazandó azon javadalmazási politikára vagy egyes rendelkezéseire, amely 2018. január 1-jén vagy azt megelőzően már hatályba lépett. E javadalmazási politikák, vagy azok egyes rendelkezéseinek semmisségét e törvénynek a módosítás hatálybalépésének napját megelőző napon hatályos rendelkezései szerint kell megítélni.”

241. § (1) Az MRP tv.

a) 1. § (7) bekezdésében az „átruházása, illetve átengedése” szövegrész helyébe a „juttatása” szöveg,

b) 4. § (1) bekezdésében az „a munkavállalók által, az őket foglalkoztató társaságban tulajdoni részesedés szerzése és a tulajdonosi jogok együttes gyakorlása” szövegrész helyébe az „a munkavállalók tulajdonosi érdekeltségének megteremtése” szöveg,

c) 12. § felvezető rendelkezésében az „az ügyész és a résztvevő” szövegrész helyébe az „az ügyész vagy a résztvevő” szöveg,

d) 24/A. § (1) bekezdésében a „4. § (1) bekezdés” szövegrész helyébe a „4. § (1) és (4) bekezdés” szöveg,

e) 24/B. § (5) bekezdésének a) pontjában a „meghatalmazottak számát” szövegrész helyébe a „meghatalmazott megnevezését és székhelyét” szöveg,

f) 24/B. § (9) bekezdésében a „csak úgy módosítható, hogy a módosítás” szövegrész helyébe a „csak úgy módosítható, vagy helyezhető hatályon kívül, hogy a módosítás, illetve a hatályon kívül helyezés” szöveg,

g) 24/C. § (3) bekezdésében a „rendelkezhet arról, hogy a tagi részesedés” szövegrész helyébe a „rendelkezhet arról, hogy a juttatás tárgyát képező pénzügyi eszköz vagy a tagi részesedés” szöveg,

h) 24/C. § (5) bekezdésében a „pénzügyi eszközöknek az MRP szervezet által történő megszerzése esetén” szövegrész helyébe a „pénzügyi eszközök alapján” szövegrész,

i) 24/G. § (5) bekezdésében a „megelőlegezheti a résztvevőket a javadalmazási keretében (így különösen tagi részesedésük vagy az annak alapjául szolgáló pénzügyi eszköz megszerzéséhez kapcsolódóan) terhelő ellenérték” szövegrész helyébe a „megelőlegezheti a résztvevőket tagi részesedésük vagy az annak alapjául szolgáló pénzügyi eszköz megszerzéséhez kapcsolódóan a javadalmazási politika alapján terhelő ellenérték” szöveg,

j) 24/G. § (6) bekezdésében a „javadalmazási politika keretében különböző (így különösen eltérő időszakokban nyújtott teljesítményükre tekintettel, vagy eltérő események bekövetkezése esetén) megillető pénzügyi eszközök” szövegrész helyébe a „javadalmazási politika keretében különböző feltételekkel (így különösen eltérő időszakokban nyújtott teljesítményükre tekintettel, vagy eltérő események bekövetkezése esetén) megillető pénzügyi eszközök” szöveg,

k) 24/H. § (5) bekezdésében a „tagi részesedés ellenértékéből, vagy a tagi részesedés vagy az alapjául szolgáló pénzügyi eszköz ellenértékéből” szövegrész helyébe a „tagi részesedés vagy az alapjául szolgáló pénzügyi eszköz ellenértékéből” szöveg

lép.

(2) Az MRP tv.

a) 24/B. § (1) bekezdésében a „törzsrészvény, vagy az ahhoz közelítő befektetői kockázatot megtestesítő más értékpapír” szövegrész helyébe a „törzsrészvény, vagy az ahhoz közelítő befektetői kockázatot megtestesítő, a tőkepiacról szóló törvényben meghatározott szabályozott piacon forgalmazott más értékpapír” szöveg,

b) 24/D. § (1) bekezdésében az „egy év elteltével” szövegrészek helyébe a „két év elteltével” szöveg

lép.

(3) Az MRP tv.

a) 24/D. § (1) bekezdésében a „két év elteltével” szövegrészek helyébe a „három év elteltével” szöveg,

b) 24/H. § (1) bekezdésében a „12 hónap elteltével” szövegrész helyébe a „24 hónap elteltével” szövegrész, a „12 hónapnál” szövegrész helyébe a „24 hónapnál” szöveg

lép.

(4) Az MRP tv. 24/D. § (1) bekezdésében a „három év elteltével” szövegrészek helyébe a „négy év elteltével” szöveg lép.

(5) Az MRP tv. 24/D. § (1) bekezdésében a „négy év elteltével” szövegrészek helyébe az „öt év elteltével” szöveg lép.

242. § Hatályát veszti az MRP tv.

a) 24/B. § (7) bekezdésében az „, a javadalmazási politikára irányadó jog rendelkezése alapján,” szövegrész,

b) 24/C. § (1) bekezdésének harmadik mondata,

c) 24/C. § (4) bekezdésének második mondata,

d) 24/C. § (6) bekezdésében az „azonos feltételekkel (így különösen ugyanabban az időszakban nyújtott teljesítményükre tekintettel, vagy ugyanazon esemény bekövetkezése esetén)” szövegrész,

e) 24/G. § (1) bekezdésének második mondata,

f) 24/G. § (9) bekezdésében az „(értékpapírok, értékpapíron fennálló jogok)” szövegrész,

g) 24/L. § (3) bekezdésében a „, de az MRP szervezet csak beszámoló készítésére kötelezett” szövegrész.

25. Az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény módosítása

243. § Az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény (a továbbiakban: Áht.) 22. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) A Kormány a központi költségvetésről szóló törvényjavaslat indokolásában

a) tájékoztatást ad a több év költségvetési kiadási előirányzatait terhelő programok, beruházások és más fejlesztések későbbi évekre vonatkozó hatásairól,

b) a 29. § (1) bekezdése szerinti tervszámokkal, mint változatlan szakpolitikát jelentő fiskális pályával összhangban, indokolással együtt bemutatja a tárgyévet követő négy év tervezett költségvetési bevételi előirányzatainak és költségvetési kiadási előirányzatainak keretszámait főbb csoportokban, valamint a 29. § (1) bekezdése szerinti tervszámoktól mint változatlan szakpolitikától történő eltérés esetén az eltérés indokait,

c) ismerteti a középtávú költségvetési tervezés részeként a fő kormányzati politikák hosszú távú fenntarthatóságának felmérését, a közvetlen hosszú távú hatással rendelkező szakpolitikák bemutatásával, így különösen bemutatja az állami nyugdíj, egészségügyi, oktatási és egyéb korfüggő kiadások hosszú távú alakulását,

d) ismerteti a kormányzati szektor Gst. 1. § c) pontja szerinti egyenlegére és a Gst. 1. § e) pontja szerinti strukturális egyenlegre vonatkozó tervezett mértékeket és azok indokait,

e) mellékeli a Nyugdíjbiztosítási Alap bevételeire és kiadásaira vonatkozó demográfiai folyamatokat és az azok hatásait figyelembevevő ötven évre szóló előrejelzését.”

244. § Az Áht. 69. alcíme a következő 106/F. §-sal egészül ki:

„106/F. § A kincstár a helyi önkormányzat, a helyi nemzetiségi önkormányzat, a társulás, valamint az általuk alapított költségvetési szerv részére végzett könyvelési szolgáltatás ellátása keretében rendelkezésére bocsátott személyes vagy különleges adatot is tartalmazó dokumentumokba betekinthet, illetve azokat a feladata ellátásához szükséges mértékben, a könyvelés évének lezárását követő 8. év végéig kezelheti.”

245. § (1) Az Áht. 108. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) Ha az adatszolgáltatás kötelezettje

a) adatszolgáltatása az adatszolgáltatás tárgyával kapcsolatos lényegesnek minősülő információt nem tartalmaz vagy tévesen mutat be, vagy

b) adatszolgáltatási kötelezettségét neki felróható okból nem, vagy késedelmesen teljesíti, vagy

c) adatszolgáltatásából megállapításra kerül, hogy gazdálkodása során a 36. § (1) bekezdésében meghatározottakat megsértette

a kincstár határozatban a Kormány rendeletében meghatározott mértékű bírságot szab ki.”

(2) Az Áht. 108. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(5) Ha a bírság kiszabására okot adó körülmény az irányító szerv érdekkörében merül fel, a bírságot az irányító szervvel szemben kell kiszabni. Az adatszolgáltatásnak a határozat közlésétől számított 15 napon belül történő teljesítése esetén a (3) bekezdés a) és b) pontja alapján kiszabott bírság korlátlanul mérsékelhető. A kincstár e § szerinti határozatát 15 napon belül lehet megtámadni. A bíróság határozata ellen perorvoslatnak nincs helye.”

26. Az egyes adótörvények és más kapcsolódó törvények módosításáról, valamint a bevándorlási különadóról szóló 2018. évi XLI. törvény módosítása

246. § (1) Az egyes adótörvények és más kapcsolódó törvények módosításáról, valamint a bevándorlási különadóról szóló 2018. évi XLI. törvény 13. §-ának az Szja tv. 70. § (2) bekezdését megállapító rendelkezése a „célzott szolgáltatásra befizetett összeg” szövegrész a „célzott szolgáltatásra - kivéve a kiegészítő önsegélyező szolgáltatásra - befizetett összeg” szöveggel lép hatályba.

(2) Az egyes adótörvények és más kapcsolódó törvények módosításáról, valamint a bevándorlási különadóról szóló 2018. évi XLI. törvény 13. §-ának az Szja tv. 70. § (9) bekezdés b) pontját megállapító rendelkezése a „bevétel, egyéni vállalkozónál az adóévi vállalkozói bevétel” szövegrész helyett a „bevétel” szöveggel lép hatályba.

247. § (1) Az egyes adótörvények és más kapcsolódó törvények módosításáról, valamint a bevándorlási különadóról szóló 2018. évi XLI. törvény 255. § (8) bekezdésében a „2. §-14. §” szövegrész helyébe a „2-8. §, 10-14. §” szöveg lép.

(2) Az egyes adótörvények és más kapcsolódó törvények módosításáról, valamint a bevándorlási különadóról szóló 2018. évi XLI. törvény 255. §-a a következő (9a) bekezdéssel egészül ki:

„(9a) A 9. § 2020. január 1-jén lép hatályba.”

248. § Hatályát veszti az egyes adótörvények és más kapcsolódó törvények módosításáról, valamint a bevándorlási különadóról szóló 2018. évi XLI. törvény

a) 255. § (8) bekezdésében a „57. §,” szövegrész,

b) 255. § (10) bekezdése.

249. § Nem lép hatályba az egyes adótörvények és más kapcsolódó törvények módosításáról, valamint a bevándorlási különadóról szóló 2018. évi XLI. törvény

a) 2. §-a,

b) 17. § 14. pontja,

c) 18. § 17. pontja,

d) 57. §-a,

e) 64. §-a.

X. FEJEZET

27. A védett korban elbocsátott köztisztviselők után érvényesíthető szociális hozzájárulási adó és szakképzési hozzájárulási kedvezmény

250. § (1) A (2) bekezdés szerint kiállított igazolással rendelkező természetes személyt adófizetési kötelezettséget eredményező munkaviszonyban foglalkoztató, költségvetési szervnek nem minősülő kifizető az őt a munkaviszonyra tekintettel terhelő szociális hozzájárulási adóból adókedvezményt vehet igénybe. Az adókedvezmény igénybevételének feltétele, hogy a természetes személy rendelkezzen a (2) bekezdés szerint kiállított igazolással, és hogy annak egy eredeti példányát bemutatja a kifizető részére.

(2) Az (1) bekezdésben hivatkozott igazolást a közigazgatás modernizációja érdekében szükséges intézkedésekről szóló 1535/2018. (X. 29.) Korm. határozat alapján természetes személyt elbocsátó munkáltató - a foglalkoztatási jogviszony megszűnésének napját is feltüntetve - a jogviszony megszűnése napjáig állítja ki. Az igazolás annak a természetes személynek adható ki, aki a felmentését (felmondását) közvetlenül megelőzően közszolgálati jogviszonyban, állami szolgálati jogviszonyban, kormányzati szolgálati jogviszonyban, közalkalmazotti jogviszonyban, igazságügyi alkalmazotti szolgálati viszonyban vagy költségvetési szervnél munkaviszonyban foglalkoztatott és a 60. életévét betöltötte.

(3) Az adókedvezmény összegét a kifizető havonta, az (1) bekezdésben meghatározott természetes személlyel az adott hónapban fennálló, adófizetési kötelezettséget eredményező munkaviszonyonként külön-külön kiszámított részkedvezmények összegeként állapítja meg. A részkedvezmény egyenlő az (1) bekezdésben meghatározott természetes személyt (munkavállalót) a tárgyhónapra megillető, az adó alapjának megállapításánál figyelembe vett, a munkavállalót terhelő közterhekkel és más levonásokkal nem csökkentett (bruttó) munkabére - de legfeljebb a minimálbér négyszerese - után a szociális hozzájárulási adó tárgyhónapra érvényes mértékével megállapított összeggel.

(4) A szakképzési hozzájárulás alapját csökkenti az (1) bekezdés szerinti foglalkoztatott természetes személyeknek (munkavállalóknak) a szociális hozzájárulási adó alapjának megállapításánál figyelembe vett, a munkavállalót terhelő közterhekkel és más levonásokkal nem csökkentett (bruttó) munkabérének összege, de legfeljebb a kedvezménnyel érintett munkavállalónként havonta a minimálbér négyszerese, amely munkavállalók munkaviszonyára tekintettel a tárgyhónapban a szociális hozzájárulási adó alanya a (3) bekezdés szerinti adókedvezményt érvényesíti.

(5) A (3)-(4) bekezdés szerinti kedvezmény mindaddig érvényesíthető, amíg az (1) bekezdésben meghatározott személy nem minősül a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény szerint saját jogú nyugdíjasnak.

(6) Az egyszerűsített foglalkoztatásról szóló törvény alapján létesített munkaviszony szerinti munkabért az adókedvezmény összegének kiszámításánál nem lehet figyelembe venni.

(7) A (2) bekezdés szerinti igazolást kiállító munkáltató az igazolásról a kiállítás hónapját követő 12. napig adatot szolgáltat az állami adó- és vámhatóságnak.

(8) Az állami adó- és vámhatóság a (6) bekezdés szerinti adatszolgáltatás alapján az adózás rendjéről szóló törvény (a továbbiakban: Art.) szerinti biztosítotti bejelentés megtételét követően, hivatalból, a foglalkoztatás kezdő időpontját követő hónap 10. napjáig, a (2) bekezdés szerinti természetes személyt foglalkoztató kifizetőt elektronikus kapcsolattartás útján értesíti a (3)-(4) bekezdés szerinti kedvezmény igénybevételének lehetőségéről.

(9) A kedvezmény érvényesítését nem zárja ki, ha az (1) bekezdés szerinti természetes személy ismételten munkaviszonyt létesít. Ebben az esetben a munkáltató az (5) bekezdésben rögzített időtartamig érvényesítheti tovább a kedvezményt.

XI. FEJEZET

ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

28. Hatályba léptető rendelkezések

251. § (1) Ez a törvény - a (2)-(11) bekezdésben meghatározott kivétellel - a kihirdetését követő napon lép hatályba.

(2) A 245. § a kihirdetést követő 16. napon lép hatályba.

(3) A 169. § (1) bekezdése 2018. december 31-én lép hatályba.

(4) Az 1. §-7. §, a 9. §, a 13. §-15. §, a 16. § (1)-(2) és (5) bekezdése, a 17. §-25. §, a 26. § (1)-(4) és (6) bekezdése, a 27. §-33. §, a 34. § (2) és (3) bekezdése, a 36. § (2) bekezdése, a 37. §, a 38. § 1-6. és 10-13. pontja, a 39. §-42. §, a 44. §, a 47. §-48. §, az 50. §, az 52. §-55. §, az 57. §-59. §, a 61. §-63. §, a 64. § 1. pontja, a 65. § 1. pontja, a 66. §-74. §, a 75. § 1-6. és 8-17. pontja, a 76. §-77. §, a 85. §-90. §, a 107. §-114. §, a 116. §-135. §, a 137. §-168. §, a 169. § (2) bekezdése, a 170. §-224. §, a 230. §-240. §, a 241. § (1) bekezdése, a 242. §, a 244. §, a 252. § és az 1. melléklet 1., 3., 4. és 6-9. pontja, valamint a 2-5. melléklet 2019. január 1-jén lép hatályba.

(5) A 75. § 7. pontja, a 115. § és a 136. § 2019. február 1-jén lép hatályba.

(6) A 78. § (2) bekezdése és a 82. § 2019. február 16-án lép hatályba.

(7) Az 1. melléklet 5. pontja 2019. július 1-jén lép hatályba.

(8) A 8. §, a 65. § 2-4. pontja és a 241. § (2) bekezdése 2020. január 1-jén lép hatályba.

(9) Az 56. § és a 241. § (3) bekezdése 2021. január 1-jén lép hatályba.

(10) A 241. § (4) bekezdése 2022. január 1-jén lép hatályba.

(11) A 241. § (5) bekezdése 2023. január 1-jén lép hatályba.

29. Az Európai Unió jogának való megfelelés

252. § (1) E törvény 59. §-a a közös hozzáadottértékadó-rendszerről szóló 2006/112/EK irányelvnek a bizonyos csalásra alkalmas termékek értékesítése és szolgáltatások nyújtása esetén alkalmazott választható fordított adózás, valamint a héacsalás elleni gyorsreagálási mechanizmus alkalmazási időszaka tekintetében történő módosításáról szóló tanácsi irányelvnek történő megfelelést szolgálja.

(2) E törvény 75. § 14. pontja az energiatermékek és a villamos energia közösségi adóztatási keretének átszervezéséről szóló, 2003. október 27-i 2003/96/EK tanácsi irányelvnek történő megfelelést szolgálja.

(3) E törvény 142. §-a, 148. §-a, 154. §-a, 161. § 15. pontja a 904/2010/EU és az (EU) 2017/2454 rendeletnek a hozzáadottérték-adó területén történő közigazgatási együttműködés megerősítésére irányuló intézkedések tekintetében történő módosításáról szóló 2018. október 2-i 2018/1541/EU tanácsi rendelet végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapít meg.

(4) A 18. alcím a Közösség területére belépő, illetve a Közösség területét elhagyó készpénz ellenőrzéséről szóló 2005. október 26-i 1889/2005/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapít meg.

(5) A 19. alcím az Uniós Vámkódex létrehozásáról szóló, 2013. október 9-i 952/2013/EU európai parlamenti és a tanácsi rendelet végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapít meg.

1. melléklet a 2018. évi LXXXII. törvényhez

1. Az Szja tv. 1. számú melléklet 4. pont 4.5. alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Egyes tevékenységekhez kapcsolódóan adómentes:)

„4.5. a Magyar Corvin-lánc Testület és az Alkotmánybíróság által megítélt ösztöndíj, továbbá a Nobel-díjhoz, az Abel-díjhoz, a „The Brain Prize”-díjhoz, valamint az Európai Unió Descartes-díjához kapcsolódó, a díj tulajdonosának a díjat adományozó szervezet által adott pénzjutalom, továbbá a kizárólag magánszemélyek által létrehozott, gazdasági tevékenységet nem folytató alapítvány által a tudományos kutatás, fejlesztés, utánpótlásnevelés területén nemzetközi szinten is kimagasló eredményt elért személyek részére adott díj és az ahhoz kapcsolódó pénzjutalom (ideértve különösen a Bolyai János Alkotói Díjat);”

2. Az Szja tv. 1. számú melléklet 4. pont 4.12. alpont 4.12.1. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Egyes tevékenységekhez kapcsolódóan adómentes:

a nemzeti felsőoktatási törvény szerinti)

„4.12.1. hallgató részére

a) a teljes idejű, a részidős, a távoktatásban megvalósuló képzésben részt vevőt, ideértve a doktori képzésben részt vevőt megillető juttatásként kifizetett

- ösztöndíj,

- tankönyv- és jegyzettámogatás teljes összege,

- diákotthoni (kollégiumi) elhelyezését kiváltó lakhatási támogatás összege,”

b) a gyakorlati képzés idejére, duális képzés esetén az elméleti és a gyakorlati képzés idejére kifizetett juttatás, díjazás értékéből havonta a hónap első napján érvényes havi minimálbért meg nem haladó része;

c) folyósított Klebelsberg Képzési Ösztöndíj, Magyar Sportcsillagok Ösztöndíj, nemzeti felsőoktatási kiválóság ösztöndíj;

d) a nemzetiségi pedagógusképzésben való részvételre tekintettel pályázat alapján nyújtott ösztöndíj;”

3. Az Szja tv. 1. számú melléklet 4. pont 4.12. alpontja a következő 4.12.4. ponttal egészül ki:

(Egyes tevékenységekhez kapcsolódóan adómentes:

a nemzeti felsőoktatási törvény szerinti)

„4.12.4. doktori fokozatszerzésre tekintettel kifizetett juttatás összege;”

4. Az Szja tv. 1. számú melléklet 4. pontja a következő 4.44. alponttal egészül ki:

(Egyes tevékenységekhez kapcsolódóan adómentes:)

„4.44. a Kossuth-díjról és a Széchenyi-díjról szóló 1990. évi XII. törvényben meghatározott tudományos alkotói járadék.”

5. Az Szja tv. 1. számú melléklet 6. pont 6.1. alpont c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A károk megtérülése, a kockázatok viselése körében adómentes:

az a juttatás, amelyet a magánszemély kap)

„c) kártalanításként (ideértve a kisajátítással összefüggő járulékos költségek megtérítését, valamint a kisajátítás alapjául szolgáló közérdekű célra megvásárolt ingatlan vételárát is), kárpótlásként, kártérítésként, sérelemdíjként, vagyoni elégtételként, kivéve a jövedelmet pótló kártalanítást, kárpótlást és kártérítést,”

6. Az Szja tv. 1. számú melléklet 6. pont 6.5. alpont d) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A károk megtérülése, a kockázatok viselése körében adómentes:

az az összeg, amelyet)

„d) az önkéntes kölcsönös biztosítópénztár (ide nem értve az önkéntes kölcsönös nyugdíj pénztárat) törvényben meghatározott kiegészítő egészségbiztosítási szolgáltatás, illetve törvényben meghatározott kiegészítő önsegélyező szolgáltatás címén,

fizet (juttat),

feltéve, hogy

1. nyugdíjszolgáltatás esetén a szolgáltatásra jogosult

1.1. tagsági jogviszonya (átlépés esetén a korábbi tagsági jogviszonya) a teljesítés évét megelőző tizedik adóévben, vagy azt megelőzően keletkezett, illetve nyugdíj-előtakarékossági számláját a teljesítés évét megelőző tizedik adóévben, vagy azt megelőzően nyitotta meg, vagy

1.2. jogosultsága rokkanttá nyilvánítása alapján keletkezett,

2. a kiegészítő önsegélyező szolgáltatás nem célzott szolgáltatásként illeti meg a jogosultat;”

7. Az Szja tv. 1. számú melléklet 6. pont 6.10. alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A károk megtérülése, a kockázatok viselése körében adómentes:)

„6.10. az a juttatás, amelyet az önkéntes kölcsönös biztosító pénztárakról szóló törvény előírásai szerint célzott szolgáltatásként kap a magánszemély, ide nem értve a törvényben meghatározott kiegészítő önsegélyező szolgáltatást.”

8. Az Szja tv. 1. számú melléklet 8. pont 8.6. alpont f) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A nem pénzben kapott juttatások közül adómentes:

az ingyenesen vagy kedvezményesen juttatott)

„f) szolgálati lakásban, munkásszálláson történő elhelyezés; e rendelkezés alkalmazásában munkásszállás a kifizető tulajdonát képező vagy általa bérelt olyan szálláshely, amely egy lakóhelyiséggel rendelkező önálló ingatlan esetében a lakóhelyiségben egynél több, több lakóhelyiséggel rendelkező önálló ingatlan esetében pedig lakóhelyiségenként legalább egy, a kifizetővel munkaviszonyban lévő olyan magánszemély elhelyezésére szolgál, aki nem rendelkezik lakás haszonélvezeti joggal nem terhelt 50 százalékot meghaladó mértékű tulajdonjogával, haszonélvezeti jogával azon a településen, ahol a munkahelye van; munkásszálláson történő elhelyezéssel esik egy tekintet alá az olyan más elhelyezés is, amely esetében a munkavállaló legfeljebb egy lakóhelyiséget használhat, ide nem értve a szállodának minősülő kereskedelmi szálláshelyen történő elhelyezést, azzal, hogy nem része az adómentes juttatásnak az étkezési szolgáltatás biztosítása, továbbá azzal, hogy nem adómentes az elhelyezés, ha a kifizető olyan magánszemélyt, illetve annak hozzátartozóját szállásol el, akivel a társasági adóról szóló törvény szerinti kapcsolt vállalkozásnak minősülő esetekben meghatározott kapcsolat áll fenn;”

9. Az Szja tv. 1. számú melléklet 8. pont 8.28. alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A nem pénzben kapott juttatások közül adómentes:)

„8.28. a kifizető által ugyanazon magánszemélynek ingyenesen vagy kedvezményesen juttatott

a) a sportról szóló törvény hatálya alá tartozó sportrendezvényre szóló belépőjegy, bérlet,

b) kulturális szolgáltatás igénybevételére (muzeális intézmény és művészeti létesítmény (kiállítóhely) kiállítására, színház-, tánc-, cirkusz- vagy zeneművészeti előadásra, közművelődési tevékenységet folytató szervezet által nyújtott kulturális szolgáltatás igénybevételére) szóló belépőjegy, bérlet, továbbá könyvtári beiratkozási díj

az adóévben legfeljebb - az a) és b) pont szerinti juttatási körben külön-külön - a minimálbért meg nem haladó értékben, feltéve, hogy a belépőjegy, bérlet - a magánszemélynek ki nem osztott (nem juttatott) belépőjegyek, bérletek visszaváltása kivételével - nem visszaváltható, továbbá azzal, hogy nem adómentes az említett juttatásokra szóló utalvány;”

10. Az Szja tv. 1. számú melléklet 8. pontja a következő 8.43. alponttal egészül ki:

(A nem pénzben kapott juttatások közül adómentes:)

„8.43. a hallgatók, diákok, oktatók széles köre számára köznevelési vagy felsőoktatási intézmény által működési körében meghirdetett rendezvény - ideértve a közösségépítő, hagyományőrző rendezvényeket is - keretében nyújtott szolgáltatás, továbbá a rendezvény összes költségének 10 százalékát meg nem haladó mértékben biztosított vendéglátás, a juttatás időpontjától függetlenül, akkor is, ha a rendezvényen a tanulókon, hallgatókon, tanárokon, oktatókon kívül más személy is részt vehet.”

2. melléklet a 2018. évi LXXXII. törvényhez

Az Art. 3. melléklet/I./Határidők/1.2.1 pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

„1.2.1. A munkáltató a levonást követő hó tizenkettedik napjától igényelheti vissza az adókülönbözetet, ha az elszámolásból adódóan az adott hónapban az adó-visszatérítési kötelezettség nagyobb, mint az adott hónapban levont személyi jövedelemadó és adóelőleg együttes összege.”

3. melléklet a 2018. évi LXXXII. törvényhez

1. Az Aktv. 1. melléklet I/B. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

„B. A szolgáltatott információnak tartalmaznia kell az egyes összegek pénznemét.”

2. Az Aktv. 1. melléklet V/D/2. pont a) alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:

a) A Számlatulajdonos passzív nem pénzügyi jogalanyiságának megállapítása

A Jelentő Magyar Pénzügyi Intézmény a Számlatulajdonos passzív nem pénzügyi jogalanyiságának megállapítása céljából a Számlatulajdonost nyilatkozattételre szólítja fel, kivéve, ha a rendelkezésére álló vagy nyilvánosan hozzáférhető adatokat mérlegelve megállapítja, hogy a Számlatulajdonos Aktív Nem Pénzügyi Jogalany vagy olyan Pénzügyi Intézmény, amely nem tartozik a VIII/D/7. b) pontban meghatározott Pénzügyi Intézmények közé. A Számlatulajdonos a passzív nem pénzügyi jogalanyiságáról a Jelentő Magyar Pénzügyi Intézmény felszólítására írásban tesz nyilatkozatot.”

3. Az Aktv. 1. melléklet V/D/2. pont c) pont cb) alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Annak megállapítása céljából, hogy a Passzív Nem Pénzügyi Jogalany-e: felett Ellenőrzést gyakorló személy Jelentendő személy-e, a Jelentő Magyar Pénzügyi Intézmény figyelembe veszi:)

„cb) a Számlatulajdonos vagy az Ellenőrzést gyakorló személy nyilatkozatát arról, hogy mely tagállamban, más államban vagy egyéb joghatóság területén rendelkezik adóügyi illetőséggel. A Számlatulajdonos vagy az Ellenőrzést gyakorló személy érvényes nyilatkozatának hiányában a Jelentő Magyar Pénzügyi Intézmény az Ellenőrzést gyakorló személy adóügyi illetőségét a III/B/2. pontban meghatározott szempontok figyelembe vételével állapítja meg.”

4. Az Aktv. 1. melléklet VIII/D/3. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

„3. Tagállami vagy más állambeli személy: az a személy vagy Jogalany, aki vagy amely más tagállam vagy más állam adójogszabályai értelmében más tagállambeli vagy más állambeli illetőségű, illetve olyan elhunyt hagyatéka, aki más tagállambeli vagy más állambeli illetőségű volt. E rendelkezés alkalmazásában az olyan Jogalanyt (például gazdasági társaságot, polgári jogi társasági szerződést vagy hasonló jogi megállapodást), amely nem rendelkezik adóügyi illetőséggel, a tényleges üzletvezetési helye szerinti joghatóságban illetőséggel rendelkezőnek kell tekinteni.”

5. Az Aktv. 1. melléklet VIII/D/4. pont a) és b) alpontja helyébe a következő rendelkezések lépnek:

(4. Résztvevő joghatóság: Magyarország vonatkozásában:)

„a) egy más tagállam;

b) más állam, vagy joghatósággal rendelkező terület,

ba) amellyel Magyarországnak olyan hatályos megállapodása van, amely alapján a joghatósággal rendelkező terület közli az e melléklet I. pontjában meghatározott adatokat, és

bb) amely szerepel Magyarország által közzétett és az Európai Bizottsággal közölt jegyzékben;”

4. melléklet a 2018. évi LXXXII. törvényhez

1. A Megállapodást kihirdető törvény 1 1. melléklet 7b. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

„7b. Bahama-szigetek”

2. A Megállapodást kihirdető törvény 1 1. melléklete a következő 7c. ponttal egészül ki:

„7c. Bahrein”

3. A Megállapodást kihirdető törvény 1 1. melléklete a következő 32a. ponttal egészül ki:

„32a. Hongkong”

4. A Megállapodást kihirdető törvény 1 1. melléklet 41a. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

„41a. Katar”

5. A Megállapodást kihirdető törvény 1 1. melléklete a következő 41b. és 41c. ponttal egészül ki:

„41b. Kazahsztán

41c. Kína”

6. A Megállapodást kihirdető törvény 1 1. melléklete a következő 45b. ponttal egészül ki:

„45b. Libéria”

7. A Megállapodást kihirdető törvény 1 1. melléklet 48a. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

„48a. Makaó”

8. A Megállapodást kihirdető törvény 1 1. melléklete a következő 48b. ponttal egészül ki:

„48b. Malajzia”

9. A Megállapodást kihirdető törvény 1 1. melléklet 49-52. pontja helyébe a következő rendelkezések lépnek:

„49. Man-sziget

50. Marshall-szigetek

51. Mauritius

52. Málta”

10. A Megállapodást kihirdető törvény 1 1. melléklete a következő 58c. ponttal egészül ki:

„58c. Panama”

11. A Megállapodást kihirdető törvény 1 1. melléklete a következő 72a. ponttal egészül ki:

„72a. Uruguay”

5. melléklet a 2018. évi LXXXII. törvényhez

1. A Megállapodást kihirdető törvény 2 1. melléklete a következő 2a. ponttal egészül ki:

„2a. Belize”

2. A Megállapodást kihirdető törvény 2 1. melléklete a következő 8a. ponttal egészül ki:

„8a. Egyesült Arab Emírségek”

3. A Megállapodást kihirdető törvény 2 1. melléklete a következő 11b. ponttal egészül ki:

„11b. Hongkong”

4. A Megállapodást kihirdető törvény 2 1. melléklet 18a. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

„18a. Katar”

5. A Megállapodást kihirdető törvény 2 1. melléklete a következő 18b. és 18c. ponttal egészül ki:

„18b. Kazahsztán

18c. Kolumbia”

6. A Megállapodást kihirdető törvény 2 1. melléklete a következő 25a. ponttal egészül ki:

„25a. Monaco”


  Vissza az oldal tetejére