1. § Az Országgyűlés e törvénnyel felhatalmazást ad a Magyarország és a Szlovák Köztársaság között az államhatárról szóló Szerződés (a továbbiakban: Szerződés) kötelező hatályának elismerésére.
2. § Az Országgyűlés a Szerződést e törvénnyel kihirdeti.
3. § A Szerződés hiteles magyar és szlovák nyelvű szövege a következő:
Magyarország és a Szlovák Köztársaság (a továbbiakban: Szerződő Felek)
tiszteletben tartva egymás területi épségét és a két állam közötti államhatár sérthetetlenségét,
betartva és megvalósítva a Magyar Köztársaság és a Szlovák Köztársaság között a jószomszédi kapcsolatokról és a baráti együttműködésről szóló Párizsban, 1995. március 19-én aláírt Szerződés alapelveit és céljait,
attól az óhajtól vezérelve, hogy meghatározzák és dokumentálják az államhatárt,
abbéli törekvésükben, hogy biztosítsák a határvonal megjelölését és láthatóságát, ezek ellenőrzését, a határjelek folyamatos karbantartását és az államhatár felmérését,
azzal a céllal, hogy a kölcsönös megértés szellemében rendezzék az államhatár azon változásait, amelyekre az Ipoly határfolyó vízgazdálkodásilag szabályozott szakaszain végrehajtott intézkedésekkel összefüggésben került sor, továbbá rendezzék a magyar Somoskőújfalu település önkormányzata által létesített szennyvízcsatornának az államhatáron átnyúlva történt megépítésével keletkezett helyzetet, és megteremtsék a feltételeket az érintett földterületek hasznosításához,
az alábbiakban állapodtak meg:
A jelen Szerződésben használt kifejezések jelentése a következő:
a) határvonal: az államhatár és a földfelszín metszési vonala;
b) határpont: a határvonalnak a határokmányokban koordinátákkal egyértelműen meghatározott pontja;
c) jelöletlen határpont: a terepen határjellel nem jelölt határpont;
d) határút: olyan út vagy útszakasz, amelyen hosszanti irányban a határvonal halad;
e) határárok: olyan árok, vagy annak egy szakasza, amelyen hosszanti irányban a határvonal halad;
f) határvíz: folyó, patak, csatorna, állandó jellegű állóvíz vagy ezeknek a szakaszai, amelyeken a határvonal halad, vagy amelyeket a határvonal ismételten metsz, és amelyek szerepelnek a határokmány-gyűjteményben;
g) határmunkák: az államhatár felmérésével, megjelölésével, a megjelölés ellenőrzésével, felújításával és karbantartásával kapcsolatos munkák;
h) államhatár térsége: az államhatár mindkét oldalán ötven (50) m, illetve a határvizek szakaszán az államhatár mindkét oldalán százötven (150) m széles egybefüggő sáv;
i) Határbizottság: a jelen Szerződés 22. cikke alapján létrehozott Magyar–Szlovák Határbizottság.
A Magyarország és a Szlovák Köztársaság közötti államhatár (a továbbiakban: államhatár) azon függőleges síkok határvonalon áthaladó sorozata, amely elválasztja egymástól a Szerződő Felek területét, a létesítményeket, illetve egyéb berendezéseket a Föld felszínén, a felszín alatt és a felszín felett.
(1) Az államhatár állandó, és Magyarország, a Szlovák Köztársaság és az Osztrák Köztársaság államhatárainak „Triplex” határjellel megjelölt csatlakozási pontjától általában keleti irányba haladva Magyarország, a Szlovák Köztársaság és Ukrajna államhatárainak „Tisza” határjellel megjelölt csatlakozási pontjáig tart.
(2) Az államhatárt csak nemzetközi szerződés alapján lehet megváltoztatni.
Az államhatárt meghatározza:
a) a Szövetséges és Társult Hatalmak, valamint Magyarország között, 1920. évi június hó 4. napján a Trianonban kötött békeszerződés [II. rész 27. Cikk 4. pontja];
b) a Szövetséges és Társult Hatalmak, valamint Magyarország között Párizsban, 1947. évi február hó 10. napján kelt békeszerződés [I. rész 1. Cikk (4) bekezdés b) és c) pontja];
c) a Párizsi Békeszerződés 1. Cikke (4) bekezdésének d) pontja értelmében a magyar és a csehszlovák kormány képviselőiből alakított Határrendező Bizottság munkálatairól Pozsonyban, 1947. évi december hó 22. napján aláírt zárójegyzőkönyv;
d) a magyar–csehszlovák Határrendező Bizottság Pozsonyban, 1947. évi december hó 22. napján aláírt zárójegyzőkönyvének Pozsonyban, 1948. évi október hó 11. napján aláírt I. számú pótjegyzőkönyve;
e) a Magyar Népköztársaság Minisztertanácsa küldöttsége és a Csehszlovák Köztársaság kormányküldöttsége között a magyar–csehszlovák határ kisebb hibáinak rendezése tárgyában folytatott tárgyalásokról Pozsonyban, 1952. június hó 6. napján aláírt zárójegyzőkönyv és mellékletei;
f) a Magyar Köztársaság és a Szlovák Köztársaság között az Ipoly, a Sajó és a Ronyva határfolyók vízgazdálkodási szabályozása következtében az államhatár megváltoztatásáról szóló, Pozsonyban, 1997. április 21-én aláírt Szerződés.
(1) Az államhatár húsz határszakaszból áll, amelyek folyamatosan, nyugat felől keleti irányba I.-től XX.-ig, római számokkal vannak megjelölve.
(2) Az államhatárra, annak megjelölésére és a határszakaszokra vonatkozó adatokat a határokmányok tartalmazzák.
A határvonalat rögzítik:
1. a jelen Szerződés hatálybalépése napján hatályos nemzetközi dokumentumok elválaszthatatlan részét képező határokmányok:
a) a Szerződő Felek közötti határvonal részletes leírása,
b) az államhatár 1:2880 és 1:5000 méretarányú térképei,
c) mérési vázlatok,
d) az a)–c) pontokban felsorolt okmányoknak a Szerződő Felek illetékes szervei által jóváhagyott módosításai és kiegészítései, és
2. a jelen Szerződés10. cikkében megjelölt okmány.
(1) A Szerződő Felek a jelen Szerződés hatályba lépésének napjától számított két éven belül gondoskodnak az államhatár felmérésének megkezdéséről, a határjelek helyzetének geodéziai mérésekkel történő ellenőrzésével, a határvizek partjainak, a határutak és határárkok széleinek felmérésével, a környező területek újbóli felmérésével az államhatár teljes hosszában, és ennek alapján új határokmány-gyűjtemény elkészítéséről.
(2) Az új határokmány-gyűjteményt az alábbiak képezik:
a) az államhatár leírása, a határvizek, határutak és határárkok jegyzéke,
b) az államhatár térképei,
c) az államhatár koordinátajegyzéke.
(3) Az államhatár (1) bekezdés szerinti felmérésének módszereit, valamint az új határokmány-gyűjtemény tartalmát és formáját a Határbizottság állapítja meg.
(4) Amennyiben az államhatár felmérésének eredményeképpen megállapításra kerül, hogy a jelen Szerződés 6. cikkében említett határokmányokban rögzített határvonal a határvizek helyett szárazföldre esik, a Határbizottság a hatályos határokmányok alapján kitűzi és megjelöli az államhatárt.
Az államhatár megegyezik:
a) a határvonalon közvetlenül elhelyezett, egymást követő határjeleket összekötő egyenessel, vagy
b) az egymást követő jelöletlen határpontokat összekötő egyenessel, vagy
c) egy jelöletlen határpontot és az azt követő, a határvonalon elhelyezett határjelet összekötő egyenessel, vagy fordítva.
(1) Az államhatár az Ipoly határfolyó medrének elvégzett szabályozása következtében a III. és IV. határszakaszon az alábbiak szerint változik meg:
a) Letkés magyar település, valamint Leléd (Leľa) és Ipolyszalka (Salka) szlovák települések térségében, a III.6/2 határjeltől a III.7 határjelig (III.5a., III.6b. és III.7c. számú határtérképek);
b) Letkés és Ipolytölgyes magyar települések, valamint Ipolyszalka (Salka) és Ipolykiskeszi (Malé Kosihy) szlovák települések térségében, a III.8/8 határjeltől a III.12/6 határjelig (III.8c., III.9b. és III.10c. számú határtérképek);
c) Ipolytölgyes magyar település és Ipolykiskeszi (Malé Kosihy) szlovák település térségében, a III.12/14 határjeltől a III.12/17 határjelig (III.11b. számú határtérkép);
d) Perőcsény magyar település és Ipolyszakállos (Ipeľský Sokolec) szlovák település térségében, a III.20/6 határjeltől a III.22 határjelig (III.19b. számú határtérkép);
e) Tésa és Hont magyar települések, valamint Szete (Kubáňovo) és Ipolyság (Šahy) szlovák települések térségében, a IV./ax határjeltől a IV./1 határjelig és a IV.15/10 határjeltől a IV.15/13x határjelig (a IV.1b. számú és a IV.7a. számú határtérképek).
(2) Az államhatár a Somoskőújfalu településen végzett csatornázással összefüggésben a VIII. határszakaszon, Somoskőújfalu és Salgótarján-Somoskő magyar települések, valamint Sátorosbánya (Šiatorská Bukovinka) szlovák település térségében megváltozik, a VIII.7/2x határjeltől a VIII.8x határjelig és a VIII.12/4x határjeltől a VIII.12/6x határjelig (a VIII.2a. számú és a VIII.4a. számú határtérképek).
Az államhatár jelen Szerződés 9. cikke szerinti változásait „A magyar–szlovák államhatár vonala változásainak dokumentációja – III., IV., VIII. határszakasz – 2013” című okmány rögzíti, amely mint melléklet, a jelen Szerződés elválaszthatatlan részét képezi.
(1) A Szlovák Köztársaság államterületének az államhatár jelen Szerződés 9. cikke szerinti változásai következtében leválasztott, összesen 177 802 m2-t kitevő részei Magyarországhoz kerülnek.
(2) Az (1) bekezdésben említett, a Szlovák Köztársaság államterületének leválasztott részén található ingatlanok – beleértve az építményeket –, a berendezések és a növényzet a jelen Szerződés hatálybalépésének napjával Magyarország tulajdonába kerülnek át. A jelen Szerződés 9. cikke (1) bekezdésének c) és d) pontjai szerinti térségekben lévő duzzasztóművek építményei üzemeltetését, fenntartását és rekonstrukcióját a Szerződő Felek külön nemzetközi szerződésben rögzítik, legkésőbb a jelen Szerződés hatálybalépését követő két (2) éven belül.
(3) Magyarország államterületének az államhatár jelen Szerződés 9. cikke szerinti változásai következtében leválasztott, összesen 177 802 m2-t kitevő részei a Szlovák Köztársasághoz kerülnek.
(4) A (3) bekezdésben említett, Magyarország államterületének leválasztott részén található ingatlanok – beleértve az építményeket –, a berendezések és a növényzet a jelen Szerződés hatálybalépésének napjával a Szlovák Köztársaság tulajdonába kerülnek át.
(5) Az államterületek leválasztott részeit a Szerződő Felek kölcsönösen kiegyenlítették.
A Határbizottság a jelen Szerződés hatálybalépésétől számított egy (1) éven belül a terepen végrehajtja az államhatár jelen Szerződés szerinti változásainak megjelölését, valamint ezeknek a változásoknak a hatályos határokmányokban történő átvezetését.
(1) A jelen Szerződés 11. cikkének (1)–(4) bekezdéseiben említett tulajdonváltozással a területrészekre és az azokon található ingatlanokra – beleértve az építményeket –, a berendezésekre és a növényzetre korábban fennálló minden jog és kötelezettség megszűnik.
(2) A Szerződő Felek megerősítik, hogy a jelen Szerződés 11. cikkében említett ingatlanok – beleértve az építményeket –, a berendezések és a növényzet tulajdonosainak azon Szerződő Fél belső jogszabályai szerint kártalanítást nyújtottak, amelynek államterületén a jelen Szerződés hatálybalépése előtt az ingatlanok – beleértve az építményeket –, a berendezések és a növényzet voltak.
(3) A kicserélt területrészeken a tulajdonváltozással kapcsolatosan felmerülő utólagos kártérítési igényt azzal a Szerződő Féllel szemben kell érvényesíteni, amelynek államterületén ezek a területrészek a jelen Szerződés 11. cikke szerinti tulajdonváltozást megelőzően voltak. Azzal a Szerződő Féllel szemben, amelynek a tulajdonába e területrészek kerültek, semmilyen kártérítési igény nem támasztható.
(4) A saját államterületén mindkét Szerződő Fél maga viseli a jelen Szerződés szerinti államhatár-változással összefüggő valamennyi költséget.
(1) Az államhatárt jelölő határjelek típusai:
a) Magyarország, a Szlovák Köztársaság és az Osztrák Köztársaság államhatárainak csatlakozási pontján elhelyezett háromoldalú oszlop (Triplex határjel);
b) Magyarország, a Szlovák Köztársaság és Ukrajna államhatárainak csatlakozási pontját közvetetten jelölő, három önállóan elhelyezett oszlop (Tisza határjel);
c) a határszakaszok kezdetén elhelyezett szakaszhatárjelek;
d) az államhatár jellegzetes irányváltozásainál, terepváltozásoknál vagy fontosabb földrajzi elemeknél elhelyezett főhatárjelek;
e) a főhatárjelek között elhelyezett mellékhatárjelek;
f) az államhatár jobb láthatósága érdekében elhelyezett közbeiktatott határjelek;
g) műszaki okokból, illetve terepviszonyok miatt elhelyezett egyedi határjelek.
(2) Az államhatárt a terepen a határjelek a következőképpen jelölik:
a) közvetlenül, a határvonalon egyesével elhelyezve,
b) közvetetten, a határvonalon kívül elhelyezve:
(i) egyesével a határutak, a határárkok vagy a határvizek két oldalán váltakozva;
(ii) kettesével a határutak, a határárkok vagy a határvizek elején és végén, azokon a helyeken, ahol az államhatár belép ezekbe, illetve kilép azokból, továbbá ott, ahol a terepviszonyok miatt a határjelet nem lehet közvetlenül a határpontra elhelyezni;
(iii) hármasával azokon a helyeken, ahol az államhatár két közvetetten megjelölt szakasza találkozik.
(3) A határjelek formáját, méretét, anyagát, megjelölését és elhelyezését a hatályos határokmányok tartalmazzák.
(4) Amennyiben szükséges, az államhatár – különösen hidakon, létesítményeken – az (1) bekezdésben foglaltaktól eltérően is megjelölhető.
(1) A Szerződő Felek biztosítják, hogy az államhatár egyértelműen és jól láthatóan kijelölt és geodéziailag meghatározott legyen. Kötelezik magukat arra, hogy a jelen Szerződésben foglalt rendelkezéseknek megfelelően karbantartják, szükség szerint felújítják a határjeleket, és átvezetik a változásokat a határokmány-gyűjteményben; az új vagy kiegészítő határokmányokat a Szerződő Felek belső jogszabályaik szerint hagyják jóvá.
(2) A Szerződő Felek a határvizeket és az államhatáron lévő létesítményeket oly módon tartják karban, hogy megakadályozzák a határjelek veszélyeztetését vagy megsemmisülését.
(1) A Szerződő Felek biztosítják, hogy az államhatár közvetlenül megjelölt szakaszain az államhatár mindkét oldalán egy (1) méter széles sáv a határjelek és az államhatár láthatóságát akadályozó növényzettől mentes, karbantartott terület legyen.
(2) A Szerződő Felek biztosítják, hogy az államhatár közvetetten megjelölt szakaszain a határjelek körül található egy (1) méter sugarú terület mentes legyen a határjelek láthatóságát, illetve a kettős és a hármas határjelek esetében ezek kölcsönös láthatóságát akadályozó növényzettől.
(3) A Szerződő Felek az (1) és (2) bekezdésben említett a határjelek láthatóságát akadályozó növényzetnek tekintik a határnyiladékba, vagy a határjelek körüli kör alakú szabad területre benyúló növényi részeket is.
(4) A Határbizottság egyedi és gazdaságossági indokok alapján dönthet úgy, hogy az (1) és (2) bekezdés szerinti karbantartott határnyiladékkal, valamint a kör alakú szabad terület tisztításával kapcsolatos munkákat mindkét államterületen az egyik Szerződő Fél biztosítja.
(1) A jelen Szerződés 16. cikkében meghatározott területen kizárólag közlekedést, határrendészeti vagy vízgazdálkodási célokat szolgáló létesítmény, valamint államhatáron átvezető vezeték létesíthető. A Szerződő Felek egyedi esetekben ettől eltérően állapodhatnak meg.
(2) Az államhatáron lévő létesítmények üzemeltetését, fenntartását és rekonstrukcióját nemzetközi szerződés rendezi.
(3) Az államhatár mentén fekvő ingatlan határát állandó módon megjelölni csak az államhatártól több, mint két (2) méteres távolságra lehet.
(4) Az (1) és (3) bekezdésben szereplő korlátozások nem vonatkoznak jelen Szerződés hatályba lépésekor már meglévő létesítményekre.
(1) A Szerződő Felek gondoskodnak az államhatár megjelölésének hétévenkénti közös ellenőrzéséről, szükség szerinti felméréséről, és a megállapított hiányosságok megszüntetéséről. A hétéves időszakot az előző ellenőrzés terepmunkáinak megkezdésétől kell számítani.
(2) A egyik Szerződő Fél javaslatára, indokolt esetben az államhatár, vagy egy része megjelölésének ellenőrzését, felmérését és a hiányosságok megszüntetését a Szerződő Felek az (1) bekezdés szerinti rendszeres közös ellenőrzésen kívül is biztosítják.
(3) Az államhatár (1) és (2) bekezdés szerinti közös ellenőrzésének eredményei alapján aktualizálni kell a határokmányokat, vagy el kell készíteni egy új határokmány-gyűjteményt.
(4) Az aktualizált határokmányt, vagy az új határokmány-gyűjteményt a Szerződő Felek belső jogszabályai szerint kell jóváhagyni.
Amennyiben szükségessé válik a Szerződő Felek és harmadik ország államhatárainak találkozási pontját jelölő határjel felújítása, akkor a munkát valamennyi érintett állam illetékes szerveinek megállapodása alapján végzik el.
(1) A határmunkák elvégzéséről – a (2) bekezdésben foglalt kivétellel – az I., XI., XII., XIII., XIV., XV., XVII. és XIX. határszakaszon Magyarország, a IV., VI., VII., VIII., IX. és X. határszakaszon a Szlovák Köztársaság gondoskodik.
(2) A Duna, Ipoly, Hernád, Ronyva, Bodrog, Felsőberecki-csatorna, Nagy-Karcsa, Kis-Karcsa, Holt-Tisza és Tisza határvizeket érintő határmunkák elvégzéséről a Szerződő Felek közösen, azonos teherviselés mellett gondoskodnak, kivéve az államhatár megjelölésének karbantartását, amelyet mindkét Szerződő Fél a saját területén biztosít.
(3) A Szerződő Felek saját költségük terhére biztosítják a határokmányok és a határokmány-gyűjtemény kidolgozását és aktualizálását.
(4) A Határbizottság indokolt esetben dönthet a határmunkák elvégzésének (1) és (2) bekezdésekben foglaltaktól eltérő felosztásáról, szem előtt tartva a célszerűség, a gazdaságosság és az azonos teherviselés elveit.
(1) A Szerződő Felek biztosítják, hogy az államhatáron, vagy az államhatár térségében lévő ingatlanok tulajdonosai, használói, valamint az egyéb jogcím szerinti jogosultak a határmunkák végzését előzetes tájékoztatást követően eltűrjék, beleértve az ingatlanokra történő belépést és behajtást.
(2) Határmunkát csak a jelen Szerződés 23. cikke (1) bekezdésének m) pontjában meghatározott megbízólevéllel rendelkező, vagy az általa készített névjegyzékben szereplő személy végezhet.
(3) Amikor az egyik Szerződő Fél megbízásából eljáró személy a másik Szerződő Fél területén teljesíti feladatát, az általa a tevékenysége során okozott károkért az őt megbízó Szerződő Fél azon Szerződő Fél joga szerint felel, amelynek a területén a károkozás történt.
(4) Az a Szerződő Fél, amelynek területén a (3) bekezdésben említett kár bekövetkezett, a kárt ugyanolyan feltételek mellett téríti meg, mintha azt az általa megbízott személy okozta volna.
(5) Az a Szerződő Fél, amelynek a megbízásából eljáró személy a másik Szerződő Fél területén harmadik személynek kárt okozott, teljes mértékben megtéríti a másik Szerződő Félnek az általa a károsultnak vagy a kártérítésre jogosult más személyeknek kifizetett kártérítés összegét.
(6) A (3) bekezdésben szabályozott esetben – az (5) bekezdésben foglalt rendelkezés kivételével – a Szerződő Felek kölcsönösen lemondanak a másik Szerződő Fél által okozott károk megtérítésének igényéről, kivéve, ha a kárt szándékosan vagy súlyos gondatlansággal okozták.
(1) A Szerződő Felek a jelen Szerződésből fakadó feladataik végrehajtására létrehozzák a Magyar–Szlovák Határbizottságot.
(2) A Határbizottság Magyarország és a Szlovák Köztársaság küldöttségeiből áll. A Szerződő Felek saját belső jogszabályaik alapján nevezik ki a küldöttségeik elnökét, elnökhelyettesét és legfeljebb további három tagját.
(3) A Szerződő Felek a küldöttségek, valamint az elnökök kinevezéséről és az elnökök felmentéséről diplomáciai úton értesítik egymást.
(4) A küldöttségek összetételében végrehajtott változásokról az elnökök írásban tájékoztatják egymást.
(5) Az elnökök és elnökhelyetteseik, továbbá az elnökök által felhatalmazott személyek jogosultak közvetlen kapcsolatot tartani egymással.
(6) A Határbizottság küldöttségei és elnökei a jelen Szerződésből fakadó feladatok teljesítéséhez jogosultak szakértőket és más személyeket igénybe venni.
(7) A Szerződő Felek maguk viselik saját küldöttségük, szakértőik és a jelen Szerződésből fakadó feladatok teljesítésében részt vevő, általuk igénybe vett más személyek tevékenységének költségeit.
(1) A Határbizottság:
a) tervezi, szervezi, biztosítja, irányítja és ellenőrzi a határmunkákat, ellátja az államhatárhoz kapcsolódó igazgatási feladatokat;
b) szervezi és elvégzi az államhatár megjelölésének közös ellenőrzését, a feltárt hiányosságok felszámolását, és ezek eredményéről zárójegyzőkönyvet készít;
c) közös határszemlét tart az államhatáron, az államhatár és a határjelek állapotának megvizsgálása, illetve a határvonallal és annak megjelölésével kapcsolatos problémák megoldása céljából;
d) dönt az államhatár megjelölésének módjáról és a megjelölés megváltoztatásáról;
e) meghatározza a határokmányok és a határokmány-gyűjtemény tartalmát, formáját és elkészítésének módját;
f) elkészíti a határokmányokat és a határokmány-gyűjteményt, valamint biztosítja azok aktualizálását;
g) véleményezi a jelen Szerződés 16. cikkében meghatározott területeken tervezett építési munkákat;
h) véleményezi az államhatár térségében tervezett, a természeti kincsek felkutatásával, valamint az építkezésekkel összefüggő munkákat, amennyiben azok kivitelezése a Szerződő Felek illetékes hatóságainak álláspontja szerint kihatással lehet a határvonalra és annak megjelölésére;
i) meghatározza a g) és h) pontokban említett munkák megkezdése előtt a határvonallal és annak megjelölésével összefüggő intézkedéseket;
j) javaslatokat készít az államhatár módosítására, a változtatással összefüggő okmányokra, és ezeket a Szerződő Felek illetékes szervei elé terjeszti;
k) közös műszaki szakértői csoportot és közös mérőcsoportokat, valamint szükség esetén, konkrét feladat megoldására szakértői munkacsoportot hoz létre, és meghatározza tevékenységük és együttműködésük elveit;
l) elbírálja és jóváhagyja a közös műszaki szakértői csoport és a közös mérőcsoportok által kidolgozott okmányokat;
m) a természetes személyek részére az államhatáron végzendő határmunkákhoz megbízólevelet állít ki, valamint meghatározza annak tartalmát és formáját;
n) meghatározza ügyrendjét, és kiadja a határmunkák elvégzésére, valamint a határokmányok elkészítésére és aktualizálására vonatkozó utasításokat.
(2) A Határbizottság nem jogosult módosítani az államhatárt.
(1) A Határbizottság üléseken, munkatalálkozókon, közös határszemléken vagy elnökei közötti levélváltás útján végzi tevékenységét.
(2) A Határbizottság üléseit szükség szerint, de legalább kétévente egyszer a Szerződő Felek államterületén felváltva tartja. Az ülés határszemlével is összeköthető.
(3) A Határbizottság indokolt esetben, egyik elnökének írásbeli javaslata alapján soron kívüli ülést vagy közös határszemlét tart, ezen javaslat kézhezvételétől számított három (3) hónapon belül.
(4) A Határbizottság minden ülésről, munkatalálkozóról és közös határszemléről két (2) példányban, magyar és szlovák nyelven jegyzőkönyvet készít. A Határbizottság jegyzőkönyveit és zárójegyzőkönyveit a Szerződő Felek belső jogszabályai szerint kell jóváhagyni.
(5) A Határbizottság mindkét küldöttsége saját államának címerével ellátott, a Határbizottság elnevezését és a küldöttség megnevezését feltüntető száraz és nedves bélyegzőt használ.
(1) A jelen Szerződés értelmezésével vagy végrehajtásával kapcsolatos vitákat a Szerződő Felek illetékes hatóságaik közötti tárgyalások útján rendezik. Amennyiben a Szerződő Felek ily módon nem tudnak megállapodni, a vitát diplomáciai úton rendezik.
(2) Amennyiben az (1) bekezdés szerinti eljárással sem kerül sor megegyezésre, a Szerződő Felek egyikének kérésére a vitát a nemzetközi jog rendelkezései szerint választottbíróság elé terjesztik.
A jelen Szerződés rendelkezései nem érintik a Szerződő Felek egyéb két- vagy többoldalú nemzetközi szerződéseiben szereplő kötelezettségvállalásait. A jelen Szerződés nem befolyásolja azokat a kötelezettségeket, amelyek a Szerződő Felek európai uniós tagságából fakadnak.
(1) A jelen Szerződést meg kell erősíteni. A megerősítő okiratokat a Szerződő Felek Pozsonyban cserélik ki. A jelen Szerződés a megerősítésről szóló okiratok kicserélését követő második (2.) hónap első (1.) napján lép hatályba.
(2) A jelen Szerződés 2., 3., 4., 6., 7., 9., 10. és 11. cikkeinek rendelkezései nem mondhatók fel. A jelen Szerződés többi rendelkezése határozatlan időre szól, és azt bármelyik Szerződő Fél diplomáciai úton, írásban bármikor felmondhatja. A jelen Szerződés felmondott rendelkezései a felmondásról szóló jegyzék másik Szerződő Fél általi kézhezvételét követő hatodik (6.) hónapot követő hónap első (1.) napján hatályukat vesztik.
(3) A jelen Szerződés 7. cikk (2) bekezdése szerinti új határokmány-gyűjtemény hatálybalépését követően a jelen Szerződés 6. cikkében felsorolt határokmányok hatályukat vesztik.
(4) A jelen Szerződés hatálybalépésével egyidejűleg a Magyar Népköztársaság és a Csehszlovák Köztársaság között az államhatár rendjének szabályozásáról szóló, Prágában, 1956. évi október hó 13. napján aláírt Szerződés és Zárójegyzőkönyv hatályát veszti.
Készült Amszterdamban, 2016. évi január hónap 25. napján, két eredeti példányban, magyar és szlovák nyelven készült. Mindkét nyelvű szöveg egyaránt hiteles.
| Magyarország nevében | a Szlovák Köztársaság nevében” |
Maďarsko a Slovenská republika (ďalej len „zmluvné strany”),
vzájomne rešpektujúc svoju územnú celistvosť a neporušiteľnosť štátnej hranice medzi oboma štátmi,
dodržiavajúc a uskutočňujúc zásady a ciele Zmluvy o dobrom susedstve a priateľskej spolupráci medzi Maďarskou republikou a Slovenskou republikou podpísanej 19. marca 1995 v Paríži,
vedené želaním určiť a dokumentovať štátnu hranicu,
v snahe zabezpečiť vyznačenie a viditeľnosť hraničnej čiary a ich kontrolu, vykonávať priebežnú údržbu hraničných znakov a zameriavanie štátnej hranice,
s cieľom riešiť v duchu vzájomného porozumenia zmeny štátnej hranice v súvislosti s opatreniami, ktoré boli vykonané na vodohospodársky upravených úsekoch hraničnej rieky Ipeľ, ako aj riešiť situáciu, ku ktorej došlo vybudovaním kanalizácie presahujúcej štátnu hranicu samosprávou maďarskej obce Somoskőújfalu a vytvoriť podmienky na využívanie príslušných priľahlých plőch,
dohodli sa takto:
Na účely tejto zmluvy sa rozumie:
a) hraničná čiara – priesečnica štátnej hranice a zemského povrchu,
b) hraničný bod – bod hraničnej čiary jednoznačne určený súradnicami v hraničných dokumentoch,
c) nevyznačený hraničný bod – hraničný bod v teréne nevyznačený hraničným znakom,
d) hraničná cesta – cesta alebo úsek cesty, ktorou v pozdĺžnom smere prebieha hraničná čiara,
e) hraničná priekopa – priekopa alebo úsek priekopy, ktorým v pozdĺžnom smere prebieha hraničná čiara,
f) hraničná voda – rieka, potok, kanál, stojatá voda trvalého charakteru alebo ich úseky, ktorými prebieha hraničná čiara, alebo ktoré hraničná čiara opakovane pretína a sú uvedené v hraničnom dokumentárnom diele,
g) hraničné práce – práce spojené so zameraním a vyznačením štátnej hranice, kontrolou, obnovením a s údržbou jej vyznačenia,
h) priestor štátnej hranice – súvislý pás do vzdialenosti päťdesiat (50) metrov na oboch stranách štátnej hranice alebo súvislý pás stopäťdesiat (150) metrov na oboch stranách štátnej hranice na úsekoch hraničných vőd,
i) hraničná komisia – maďarsko–slovenská hraničná komisia zriadená podľa článku 22 tejto zmluvy.
Štátna hranica medzi Maďarskom a Slovenskou republikou (ďalej len „štátna hranica”) je rad vertikálnych rovín, ktorý prechádza hraničnou čiarou a oddeľuje od seba územia zmluvných strán a objekty, prípadne ostatné zariadenia na zemskom povrchu, pod a nad zemským povrchom.
(1) Štátna hranica je nepohyblivá a prebieha od bodu styku štátnych hraníc Maďarska, Slovenskej republiky a Rakúskej republiky vyznačeného hraničným znakom „Triplex” prevažne východným smerom až k bodu styku štátnych hraníc Maďarska, Slovenskej republiky a Ukrajiny vyznačenému hraničným znakom „Tisa”.
(2) Štátnu hranicu možno meniť len na základe medzinárodnej zmluvy.
Štátnu hranicu určuje:
a) Mierová zmluva medzi Maďarskom a mocnosťami spojenými a združenými podpísaná dňa 4. júna 1920 v Trianone (Časť II, článok 27, bod 4.),
b) Mierová zmluva medzi Maďarskom a mocnosťami spojenými a pridruženými podpísaná dňa 10. februára 1947 v Paríži [Časť I, článok 1, ods. 4. písm. b) a c)],
c) Záverečný protokol o prácach Rozhraničovacej komisie utvorenej zo zástupcov maďarskej a československej vlády v zmysle článku 1, ods. 4. písm. d) Parížskej mierovej zmluvy podpísaný dňa 22. decembra 1947 v Bratislave,
d) Dodatkový protokol č. 1 k Záverečnému protokolu Maďarsko–československej rozhraničovacej komisie podpísanému dňa 22. decembra 1947 v Bratislave podpísaný dňa 11. októbra 1948 v Bratislave,
e) Záverečný protokol o rokovaniach medzi delegáciou ministerskej rady Maďarskej ľudovej republiky a delegáciou vlády Československej republiky o úprave drobnejších porúch maďarsko–československých štátnych hraníc podpísaný dňa 6. júna 1952 v Bratislave a prílohy tohto protokolu,
f) Zmluva medzi Maďarskou republikou a Slovenskou republikou o zmenách priebehu štátnej hranice po vodohospodárskych úpravách vykonaných na hraničných riekach Ipeľ, Slaná a Roňava podpísaná dňa 21. apríla 1997 v Bratislave.
(1) Štátna hranica je rozdelená na dvadsať hraničných úsekov označených rímskymi číslicami od I. po XX., postupne v smere od západu na východ.
(2) Údaje o štátnej hranici, jej vyznačení a o hraničných úsekoch sú uvedené v hraničných dokumentoch.
Hraničná čiara je zaznamenaná:
a) hraničnými dokumentmi účinnými ku dňu nadobudnutia platnosti tejto zmluvy, ktoré tvoria neoddeliteľnú súčasť medzinárodných dokumentov, a to:
i. podrobným popisom hraničnej čiary medzi zmluvnými stranami,
ii. mapami štátnej hranice v mierke 1:2880 a 1:5000,
iii. meračskými náčrtmi,
iv. zmenami a doplneniami dokumentov uvedených v písmenách a) až c) schválenými príslušnými orgánmi zmluvných strán; a
b) dokumentom uvedeným v článku 10 tejto zmluvy.
(1) Zmluvné strany zabezpečia do dvoch rokov odo dňa nadobudnutia platnosti tejto zmluvy začatie zamerania štátnej hranice kontrolou polohy hraničných znakov geodetickým zameraním, zameraním brehov hraničných vőd, okrajov hraničných ciest a hraničných priekop a novým zameraním priľahlých území v celej dĺžke štátnej hranice, a na tomto základe vyhotovenie nového hraničného dokumentárneho diela.
(2) Nové hraničné dokumentárne dielo tvorí:
a) popis štátnej hranice a zoznam hraničných vőd, hraničných ciest a hraničných priekop,
b) mapy štátnej hranice,
c) zoznam súradníc štátnej hranice.
(3) Metódy zamerania štátnej hranice podľa odseku 1 a obsah a formu nového hraničného dokumentárneho diela určí hraničná komisia.
(4) Ak sa zameraním štátnej hranice zistí, že hraničná čiara zaznamenaná v hraničných dokumentoch podľa článku 6 tejto zmluvy prebieha namiesto hraničnej vody po suchozemskej časti, hraničná komisia vyznačí a vytýči štátnu hranicu podľa účinných hraničných dokumentov.
Štátna hranica prebieha:
a) po priamej spojnici po sebe nasledujúcich hraničných znakov osadených priamo na hraničnej čiare, alebo
b) po priamej spojnici po sebe nasledujúcich nevyznačených hraničných bodov, alebo
c) po priamej spojnici nevyznačeného hraničného bodu a nasledujúceho hraničného znaku osadeného na hraničnej čiare, alebo naopak.
(1) Štátna hranica sa mení na III. a IV. hraničnom úseku v súvislosti s vykonanými úpravami koryta hraničnej rieky Ipeľ nasledovne:
a) v priestore maďarskej obce Letkés a slovenských obcí Leľa a Salka od hraničného znaku III.6/2 po hraničný znak III.7 (hraničné mapy číslo III.5a., číslo III.6b. a číslo III.7c.),
b) v priestore maďarských obcí Letkés a Ipolytölgyes a slovenských obcí Salka a Malé Kosihy od hraničného znaku III.8/8 po hraničný znak III.12/6 (hraničné mapy číslo III.8c., číslo III.9b. a číslo III.10c.),
c) v priestore maďarskej obce Ipolytölgyes a slovenskej obce Malé Kosihy od hraničného znaku III.12/14 po hraničný znak III.12/17 (hraničná mapa číslo III.11b.),
d) v priestore maďarskej obce Perőcsény a slovenskej obce Ipeľský Sokolec od hraničného znaku III.20/6 po hraničný znak III.22 (hraničná mapa číslo III.19b.),
e) v priestore maďarských obcí Tésa a Hont a slovenských obcí Kubáňovo a Šahy od hraničného znaku IV./ax po hraničný znak IV./1 a od hraničného znaku IV.15/10 po hraničný znak IV.15/13x (hraničné mapy číslo IV.1b. a číslo IV.7a.).
(2) Štátna hranica sa v súvislosti s vybudovaním kanalizácie v obci Somoskőújfalu mení na VIII. hraničnom úseku v priestore maďarských obcí Somoskőújfalu a Salgótarján-Somoskő a slovenskej obce Šiatorská Bukovinka od hraničného znaku VIII.7/2x po hraničný znak VIII.8x a od hraničného znaku VIII.12/4x po hraničný znak VIII.12/6x (hraničné mapy číslo VIII.2a. a číslo VIII.4a.).
Zmeny štátnej hranice v zmysle článku 9 tejto zmluvy sú popísané v dokumente „Dokumentácia zmien maďarsko-slovenskej hraničnej čiary – hraničné úseky č. III., IV. a VIII. – 2013”, ktorý ako príloha tejto zmluvy tvorí jej neoddeliteľnú súčasť.
(1) Časti štátneho územia Slovenskej republiky oddelené v dősledku zmien štátnej hranice podľa článku 9 tejto zmluvy s celkovou plochou 177 802 m2 pripadajú Maďarsku.
(2) Nehnuteľnosti vrátane stavieb, zariadenia a porasty nachádzajúce sa na oddelenej časti štátneho územia Slovenskej republiky podľa odseku 1 prechádzajú dňom nadobudnutia platnosti tejto zmluvy do vlastníctva Maďarska. Zmluvné strany upravia prevádzku, údržbu a rekonštrukciu stavebných objektov hatí v priestoroch podľa článku 9 ods. 1 písm. c) a d) tejto zmluvy osobitnou medzinárodnou zmluvou najneskőr do dvoch (2) rokov od nadobudnutia platnosti tejto zmluvy.
(3) Časti štátneho územia Maďarska oddelené v dősledku zmien štátnej hranice podľa článku 9 tejto zmluvy s celkovou plochou 177 802 m2 pripadajú Slovenskej republike.
(4) Nehnuteľnosti vrátane stavieb, zariadenia a porasty nachádzajúce sa na oddelenej časti štátneho územia Maďarska podľa odseku 3 prechádzajú dňom nadobudnutia platnosti tejto zmluvy do vlastníctva Slovenskej republiky. (5) Plochy oddelených častí štátnych území si zmluvné strany navzájom vyrovnali.
Hraničná komisia vykoná do jedného (1) roka odo dňa nadobudnutia platnosti tejto zmluvy vyznačenie zmien štátnej hranice podľa tejto zmluvy v teréne a zapracovanie týchto zmien do účinných hraničných dokumentov.
(1) Zmenou vlastníctva podľa článku 11 ods. 1 až 4 tejto zmluvy k častiam území a na nich sa nachádzajúcim nehnuteľnostiam vrátane stavieb, zariadeniam a porastom zanikajú všetky doterajšie práva a záväzky.
(2) Zmluvné strany potvrdzujú, že vlastníkov nehnuteľností vrátane stavieb, zariadení a porastov podľa článku 11 tejto zmluvy odškodnili podľa vnútroštátnych právnych predpisov zmluvnej strany, na štátnom území ktorej sa nehnuteľnosti vrátrane stavieb, zariadenia a porasty nachádzali pred nadobudnutím platnosti tejto zmluvy.
(3) Dodatočnú požiadavku na odškodnenie v súvislosti so zmenou vlastníctva k vymeneným častiam území treba uplatniť voči zmluvnej strane, na štátnom území ktorej sa tieto časti územia nachádzali pred zmenou vlastníctva podľa článku 11 tejto zmluvy. Voči zmluvnej strane, do ktorej vlastníctva boli tieto časti územia prevedené, nemožno uplatniť žiadnu požiadavku na odškodnenie.
(4) Zmluvné strany hradia všetky náklady spojené so zmenami štátnej hranice podľa tejto zmluvy na svojom štátnom území.
(1) Druhy hraničných znakov vyznačujúcich štátnu hranicu sú:
a) trojboký monolit osadený na bode styku štátnych hraníc Maďarska, Slovenskej republiky a Rakúskej republiky (hraničný znak Triplex),
b) tri samostatne stojace monolity nepriamo vyznačujúce bod styku štátnych hraníc Maďarska, Slovenskej republiky a Ukrajiny (hraničný znak Tisa),
c) základné hraničné znaky osadené na začiatku hraničných úsekov,
d) hlavné hraničné znaky osadené na miestach výrazných zmien smeru štátnej hranice, na terénnych zmenách, alebo pri dőležitých geografických prvkoch,
e) medziľahlé hraničné znaky osadené medzi hlavnými hraničnými znakmi,
f) doplňujúce hraničné znaky osadené za účelom lepšej viditeľnosti hraničnej čiary, g) atypické hraničné znaky osadené z dővodu technickej alebo terénnej náročnosti.
(2) Štátnu hranicu vyznačujú v teréne hraničné znaky nasledovne:
a) priamo, osadené jednotlivo na hraničnej čiare;
b) nepriamo, osadené mimo hraničnej čiary:
i. jeden, striedavo po oboch stranách hraničných ciest, hraničných priekop alebo hraničných vőd,
ii. dva, na začiatku a na konci hraničných ciest, hraničných priekop alebo hraničných vőd, na miestach, kde štátna hranica do nich vstupuje alebo z nich vystupuje a na miestach, kde pre terénne prekážky nemožno osadiť hraničný znak priamo do hraničného bodu,
iii. tri, na miestach, kde sa stretajú dva nepriamo vyznačené úseky štátnej hranice.
(3) Tvar, rozmery, materiál, označenie a poloha hraničných znakov sú určené v účinných hraničných dokumentoch.
(4) Ak je to potrebné, možno štátnu hranicu vyznačiť odlišne od ustanovení odseku 1, najmä na mostoch a objektoch.
(1) Zmluvné strany zabezpečia, aby štátna hranica bola jednoznačne a zreteľne vyznačená a geodeticky určená. Zaväzujú sa v súlade s ustanoveniami tejto zmluvy udržiavať a podľa potreby obnovovať hraničné znaky a aktualizovať hraničné dokumentárne dielo; nové alebo doplňujúce hraničné dokumenty schvaľujú zmluvné strany v zmysle svojich vnútroštátnych právnych predpisov.
(2) Zmluvné strany udržiavajú hraničné vody a objekty na štátnej hranici tak, aby sa zabránilo ohrozeniu alebo zničeniu hraničných znakov.
(1) Zmluvné strany zabezpečia, aby na úsekoch s priamym vyznačením štátnej hranice bol po oboch stranách štátnej hranice udržiavaný pás so šírkou jeden (1) meter bez porastov, ktoré bránia vzájomnej viditeľnosti hraničných znakov a viditeľnosti štátnej hranice.
(2) Zmluvné strany zabezpečia, aby na úsekoch s nepriamym vyznačením štátnej hranice bola okolo hraničných znakov kruhová plocha s polomerom jeden (1) meter bez porastov, ktoré bránia viditeľnosti hraničných znakov a pri znakoch osadených vo dvojici alebo v trojici aj ich vzájomnej viditeľnosti.
(3) Zmluvné strany za porasty brániace viditeľnosti hraničných znakov podľa odsekov 1 a 2 považujú aj časti porastov prerastajúce do priestoru hraničného pásu, alebo do voľnej kruhovej plochy okolo hraničných znakov.
(4) Hraničná komisia sa v ojedinelých prípadoch a z dővodov hospodárnosti mőže rozhodnúť, že práce súvisiace s udržiavaním voľného hraničného pásu a voľnej kruhovej plochy podľa odsekov 1 a 2 zabezpečí jedna zo zmluvných strán na oboch štátnych územiach.
(1) Na plochách uvedených v článku 16 tejto zmluvy možno zriaďovať len objekty, ktoré slúžia doprave, ochrane štátnej hranice, vodohospodárskym cieľom, ako aj vedenia, ktoré štátnu hranicu pretínajú. Zmluvné strany sa mőžu v osobitných prípadoch dohodnúť inak.
(2) Prevádzku, udržiavanie a rekonštrukciu objektov na štátnej hranici upravuje medzinárodná zmluva.
(3) Hranice nehnuteľnosti, ktorá sa nachádza pri štátnej hranici, možno trvalo vyznačiť len vo vzdialenosti väčšej ako dva (2) metre od štátnej hranice.
(4) Obmedzenia podľa odsekov 1 a 3 sa nevzťahujú na objekty, ktoré v čase nadobudnutia platnosti tejto zmluvy už existujú.
(1) Zmluvné strany zabezpečia každých sedem rokov vykonanie spoločnej kontroly vyznačenia štátnej hranice, podľa potreby jej zameranie a odstránenie zistených nedostatkov. Sedemročné obdobie sa počíta od začatia prác predchádzajúcej kontroly v teréne.
(2) Na návrh jednej zo zmluvných strán, v odővodnenom prípade, zmluvné strany zabezpečia kontrolu vyznačenia a zameranie štátnej hranice alebo jej časti a odstránia nedostatky aj mimo pravidelnej spoločnej kontroly podľa odseku 1.
(3) Na základe výsledkov spoločnej kontroly štátnej hranice podľa odsekov 1 a 2 sa aktualizujú hraničné dokumenty alebo sa vyhotoví nové hraničné dokumentárne dielo.
(4) Aktualizované hraničné dokumenty alebo nové hraničné dokumentárne dielo podliehajú schváleniu podľa vnútroštátnych právnych predpisov zmluvných strán.
Ak je potrebné obnovenie vyznačenia bodu styku štátnej hranice zmluvných strán s tretím štátom, práce sa vykonajú na základe dohody príslušných orgánov všetkých dotknutých štátov.
(1) Vykonávanie hraničných prác na hraničných úsekoch I., XI., XII., XIII., XIV., XV., XVII. a XIX. zabezpečuje Maďarsko a na hraničných úsekoch IV., VI., VII., VIII., IX. a X. zabezpečuje Slovenská republika, s výnimkou podľa odseku 2.
(2) Vykonávanie hraničných prác na hraničných vodách Dunaj, Ipeľ, Hornád, Roňava, Bodrog, Hornoberecký kanál, Veľká Krčava, Malá Krčava, mŕtve rameno Tisy a Tisa zabezpečujú zmluvné strany spoločne rovnakým dielom, okrem údržby vyznačenia štátnej hranice, ktoré zabezpečuje každá zmluvná strana na vlastnom území.
(3) Zmluvné strany zabezpečia na vlastné náklady vyhotovenie a aktualizáciu hraničných dokumentov a hraničného dokumentárneho diela.
(4) Hraničná komisia mőže v opodstatnených prípadoch rozhodnúť o inom rozdelení vykonávania hraničných prác ako je ustanovené v odsekoch 1 a 2 so zreteľom na zásady účelnosti, hospodárnosti a rovnakého znášania nákladov.
(1) Zmluvné strany zabezpečia, aby vlastníci, užívatelia nehnuteľností, alebo iné oprávnené osoby, ktoré sa nachádzajú na štátnej hranici alebo v priestore štátnej hranice, strpeli po predchádzajúcom oznámení vykonávanie hraničných prác, vrátane vstupu a vjazdu na nehnuteľnosti.
(2) Hraničné práce mőže vykonávať len osoba, ktorá je držiteľom poverenia podľa článku 23 ods. 1 písm. m) tejto zmluvy, alebo je uvedená v mennom zozname vypracovanom takýmto držiteľom.
(3) Ak osoba, konajúca z poverenia jednej zo zmluvných strán vykonáva svoju úlohu na území druhej zmluvnej strany, za škodu spősobenú jeho činnosťou zodpovedá poverujúca zmluvná strana podľa práva zmluvnej strany, na území ktorej bola škoda spősobená.
(4) Zmluvná strana, na území ktorej vznikla škoda podľa odseku 3, nahradí škodu za tých istých podmienok, ako keby ju spősobila ňou poverená osoba.
(5) Zmluvná strana, z poverenia ktorej osoba konajúca na území druhej zmluvnej strany spősobila škodu tretej osobe, nahradí v plnej výške druhej zmluvnej strane náhradu škody, ktorú táto vyplatila poškodenej osobe alebo iným na náhradu škody oprávneným osobám.
(6) V prípade uvedenom v odseku 3 – okrem ustanovenia odseku 5 – sa zmluvné strany vzájomne zriekajú nárokov na uhradenie škőd spősobených druhou zmluvnou stranou s výnimkou, ak by bola škoda spősobená zámerne alebo hrubou nedbanlivosťou.
(1) Zmluvné strany na vykonanie úloh, ktoré im vyplývajú z ustanovení tejto zmluvy, zriadia Maďarsko – slovenskú hraničnú komisiu.
(2) Hraničná komisia je zložená z delegácií Maďarska a Slovenskej republiky. Zmluvné strany podľa ich vnútroštátnych právnych predpisov vymenúvajú predsedov delegácií, ich zástupcov a ďalších najviac troch členov.
(3) Zmluvné strany si vymenovanie delegácií a predsedov a odvolanie predsedov oznamujú diplomatickou cestou.
(4) Zmeny v zložení delegácií si predsedovia oznamujú písomne.
(5) Predsedovia, ich zástupcovia a predsedami splnomocnené osoby sú oprávnené udržiavať priamy styk.
(6) Delegácie hraničnej komisie a ich predsedovia sú oprávnení prizvať expertov a iné osoby na plnenie úloh vyplývajúcich z tejto zmluvy.
(7) Zmluvné strany uhrádzajú všetky náklady na činnosť svojej delegácie, expertov a iných prizvaných osőb, ktoré plnia úlohy vyplývajúce z tejto zmluvy.
(1) Hraničná komisia:
a) plánuje, organizuje, zabezpečuje, usmerňuje a kontroluje hraničné práce a plní úlohy pri správe štátnej hranice,
b) organizuje a vykonáva spoločnú kontrolu vyznačenia štátnej hranice a odstránenie zistených nedostatkov; o výsledku vypracuje záverečný protokol,
c) vykonáva spoločnú prehliadku štátnej hranice s cieľom zistenia a preverenia stavu štátnej hranice, hraničných znakov a riešenia problémov súvisiacich s hraničnou čiarou a jej vyznačením,
d) rozhoduje o spősobe vyznačenia štátnej hranice a o zmenách jej vyznačenia,
e) určuje obsah, formu a spősob vyhotovenia hraničných dokumentov a hraničného dokumentárneho diela,
f) vyhotovuje hraničné dokumenty a hraničné dokumentárne dielo a zabezpečuje ich aktualizáciu,
g) vyjadruje sa k stavebným prácam plánovaným v priestoroch podľa článku 16 tejto zmluvy,
h) vyjadruje sa k plánovaným prácam súvisiacim s vyhľadávaním prírodného bohatstva, plánovaným stavebným opatreniam v priestore štátnej hranice, ak ich realizácia podľa stanoviska príslušných orgánov zmluvných strán mőže mať vplyv na priebeh a vyznačenie hraničnej čiary,
i) pred začatím prác podľa písm. g) a h) určuje opatrenia súvisiace s priebehom a vyznačením hraničnej čiary,
j) vypracováva návrhy na zmeny štátnej hranice, súvisiacu dokumentáciu zmien a tieto predkladá príslušným orgánom zmluvných strán,
k) zriaďuje spoločnú skupinu technických expertov, spoločné meračské skupiny a v prípade potreby pracovnú skupinu expertov na riešenie konkrétnej úlohy a určuje zásady pre ich činnosť a spoluprácu,
l) posudzuje a schvaľuje dokumenty vypracované spoločnou skupinou technických expertov a spoločnými meračskými skupinami,
m) vydáva fyzickým osobám poverenie na vykonávanie hraničných prác na štátnej hranici a určuje obsah a formu tohto poverenia,
n) vydáva rokovací poriadok komisie, smernice na vykonávanie hraničných prác a smernice na vyhotovenie a aktualizáciu hraničných dokumentov.
(2) Hraničná komisia nie je oprávnená meniť štátnu hranicu.
(1) Hraničná komisia vykonáva svoju činnosť na zasadaniach, pracovných stretnutiach, spoločných prehliadkach štátnej hranice alebo výmenou korešpondencie medzi predsedami.
(2) Hraničná komisia uskutočňuje zasadnutia podľa potreby, najmenej raz za dva (2) roky, striedavo na území zmluvných strán. Zasadnutie mőže byť spojené aj s prehliadkou štátnej hranice.
(3) Hraničná komisia uskutoční, v odővodnených prípadoch, na písomný návrh predsedu jednej z delegácií mimoriadne zasadnutie alebo spoločnú prehliadku štátnej hranice, a to do troch (3) mesiacov odo dňa doručenia tohto návrhu.
(4) Hraničná komisia vypracuje z každého zasadnutia, pracovného stretnutia a spoločnej prehliadky štátnej hranice protokol vo dvoch (2) vyhotoveniach, každé v maďarskom jazyku a v slovenskom jazyku. Protokoly a záverečné protokoly hraničnej komisie podliehajú schváleniu podľa vnútroštátnych právnych predpisov zmluvných strán.
(5) Každá delegácia hraničnej komisie používa pečiatku a pečatidlo so štátnym znakom vlastného štátu a s uvedením názvu hraničnej komisie a delegácie.
(1) Spory týkajúce sa výkladu alebo vykonávania tejto zmluvy riešia zmluvné strany rokovaniami medzi svojimi príslušnými orgánmi. Ak sa takýmto spősobom zmluvné strany nedohodnú, spor sa bude riešiť diplomatickou cestou.
(2) Ak sa ani postupom podľa odseku 1 nedosiahne dohoda, na žiadosť jednej zo zmluvných strán sa spor predloží rozhodcovskému súdu podľa ustanovení medzinárodného práva.
Ustanoveniami tejto zmluvy nie sú dotknuté záväzky zmluvných strán vyplývajúce z iných dvojstranných alebo mnohostranných medzinárodných zmlúv. Táto zmluva nemá vplyv na záväzky vyplývajúce z členstva zmluvných strán v Európskej únii.
(1) Táto zmluva podlieha ratifikácii. Ratifikačné listiny si zmluvné strany vymenia v Bratislave. Táto zmluva nadobudne platnosť prvý (1.) deň druhého (2.) mesiaca nasledujúceho po dni výmeny ratifikačných listín.
(2) Články 2, 3, 4, 6, 7, 9, 10 a 11 tejto zmluvy nemožno vypovedať. Ostatné ustanovenia tejto zmluvy sú platné na neurčitý čas, pričom ich mőže ktorákoľvek zmluvná strana kedykoľvek písomne vypovedať diplomatickou cestou. Platnosť vypovedaných ustanovení tejto zmluvy sa skončí v prvý (1.) deň mesiaca nasledujúceho po uplynutí šiestich (6) mesiacov odo dňa doručenia oznámenia o výpovedi druhej zmluvnej strane.
(3) Nadobudnutím účinnosti nového hraničného dokumentárneho diela podľa článku 7 ods. 2 tejto zmluvy strácajú účinnosť hraničné dokumenty uvedené v článku 6 tejto zmluvy.
(4) Nadobudnutím platnosti tejto zmluvy sa skončí platnosť Zmluvy medzi Maďarskou ľudovou republikou a Československou republikou o úprave režimu na štátnych hraniciach podpísanej 13. októbra 1956 v Prahe so Záverečným protokolom.
Dané v Amsterdame dňa 25. januára 2016, v dvoch pővodných vyhotoveniach v maďarskom jazyku a v slovenskom jazyku, pričom obe znenia majú rovnakú platnosť.
| ZA MAĎARSKO | ZA SLOVENSKÚ REPUBLIKU” |
4. § A Szerződés 10. cikke szerinti, a Szerződés elválaszthatatlan részét képező az „A magyar–szlovák államhatár vonala változásainak dokumentációja – III., IV., VIII. határszakasz – 2013” című okmányt az 1. melléklet tartalmazza.
5. § (1) Ez a törvény – a (2) bekezdésben meghatározott kivétellel – a kihirdetését követő napon lép hatályba.
(2) A 2–4. §, a 7. §, valamint az 1. melléklet a Szerződés 27. cikk (1) bekezdésében meghatározott időpontban lép hatályba. *
(3) A Szerződés, a 2–4. §, a 7. §, valamint az 1. melléklet hatálybalépésének naptári napját a külpolitikáért felelős miniszter annak ismertté válását követően a Magyar Közlönyben haladéktalanul közzétett közleményével állapítja meg. *
6. § Az e törvény végrehajtásához szükséges intézkedésekről a határrendészetért felelős miniszter és a térképészetért felelős miniszter gondoskodik.
7. § *
8. § *
