1. § (1) A foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény (a továbbiakban: Flt.) 14. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Az (1) bekezdés c) pontjában meghatározott személyek képzése akkor támogatható, ha
a) a képzés a gyermek fél éves korának betöltését követően kezdődik meg,
b) kereső tevékenységet nem folytat, és
c) – a gyermekgondozást segítő ellátásban, gyermekgondozási segélyben részesülő személyt kivéve – a képzés időtartama hetente nem haladja meg a harminc órát.”
(2) Az Flt. 14. § (4) és (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:
„(4) Képzési támogatásként
a) a képzéssel kapcsolatos költségek megtérítése,
b) a képzésben történő részvétel lehetőségének biztosítása érdekében, a képzés időtartama alatt az arra rászoruló hozzátartozó ápolásával, gondozásával, valamint a gyermek – ideértve az örökbefogadott és nevelt gyermek – felügyeletével kapcsolatban felmerült indokolt költség megtérítése,
c) az (1) bekezdés a)–b) pontjában meghatározott személy részére keresetpótló juttatás, valamint
d) az (1) bekezdés e)–g) pontjában meghatározott személy részére keresetkiegészítés
adható.
(5) A keresetkiegészítés a képzést megelőzően elért havi átlagjövedelem és a képzés alatt elért kereset különbözetéig terjedhet.”
2. § Az Flt. 16. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki:
„(5) Az (1) és (3) bekezdésben meghatározott támogatás igénybevétele érdekében a támogatás időtartama alatt az arra rászoruló hozzátartozó ápolásával, gondozásával, valamint a gyermek – ideértve az örökbefogadott és nevelt gyermek – felügyeletével kapcsolatban a támogatott munkavállaló kérelmére a felmerült indokolt költség megtéríthető.”
3. § (1) Az Flt. 21. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) Ha a Nemzeti Foglalkoztatási Alapból nyújtott támogatást a (3) bekezdésben foglaltak alapján vissza kell követelni, a támogatást a kötelezettségszegés napjától a visszakövetelésről rendelkező határozat meghozatala napjáig számított ügyleti kamattal növelt összegben kell visszafizetni. Amennyiben a kötelezett a visszafizetési kötelezettségének a visszakövetelő határozatban megállapított határidőig nem tesz eleget, e határidő elmulasztásának napjától az állami foglalkoztatási szerv a teljesítés napjáig késedelmi kamatot is felszámít, kivéve a késedelem azon időszakát, amíg a végrehajtás az állami adó- és vámhatóság előtt van folyamatban. Az állami adó- és vámhatóság az előtte folyó végrehajtási eljárásban a követelés összege után késedelmi pótlékot számít fel.”
(2) Az Flt. 21. §-a a következő (4a) bekezdéssel egészül ki:
„(4a) Az ügyleti kamat, valamint a késedelmi kamat mértékére a jogosulatlanul igénybe vett költségvetési támogatások esetén fizetendő ügyleti kamatra és késedelmi kamatra vonatkozó szabályokat kell alkalmazni. A kötelezett az állami adó- és vámhatóság végrehajtás foganatosítása érdekében történő megkeresését követően az adóhatóság által foganatosítandó végrehajtási eljárásokról szóló törvény szerinti késedelmi pótlékot is köteles megfizetni. A késedelmesen megfizetett ügyleti kamat után nem számítható fel késedelmi kamat vagy késedelmi pótlék.”
(3) Az Flt. 21. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(5) A támogatások tekintetében az állami foglalkoztatási szerv vezetője, erre irányuló kérelem esetén, különös méltánylást érdemlő esetben határozatában
a) eltekinthet az ügyleti kamat vagy a késedelmi kamat felszámításától,
b) dönthet a már felszámított ügyleti kamat vagy késedelmi kamat részben vagy egészben történő elengedéséről, valamint a munkaadónak nem minősülő természetes személy részére nyújtott támogatás esetén a visszakövetelt támogatás visszafizetésének részben vagy egészben történő elengedéséről, kivéve, ha a végrehajtás az állami adó- és vámhatóság előtt van folyamatban.”
4. § (1) Az Flt. 29. § (1) bekezdés b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Szünetel az álláskeresési járadék folyósítása, ha az álláskereső)
„b) letartóztatásban van, elzárás büntetését vagy szabadságvesztés büntetését tölti, a kényszerintézkedés vagy büntetés megkezdésének napjától, kivéve, ha
ba) a szabadságvesztés büntetést közérdekű munka vagy pénzbüntetés átváltoztatása miatt állapították meg, vagy
bb) reintegrációs őrizetben van,”
(2) Az Flt. 29. § (1) bekezdés d) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Szünetel az álláskeresési járadék folyósítása, ha az álláskereső)
„d) rövid időtartamú, legfeljebb 120 napig tartó kereső tevékenységet folytat – az 58. § (5) bekezdés n) pontjában meghatározott alkalmi foglalkoztatásnak minősülő munkaviszony kivételével –, feltéve, hogy bejelentési kötelezettségének eleget tett, a kereső tevékenység végzésére irányuló jogviszony kezdő napjától,”
5. § Az Flt. 30. § (7) bekezdés b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Szünetel az álláskeresési segély folyósítása)
„b) – az 58. § (5) bekezdés n) pontjában meghatározott alkalmi foglalkoztatásnak minősülő munkaviszony kivételével – a keresőtevékenység időtartamára, függetlenül az időtartam mértékétől,”
6. § Az Flt. 37. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Az ellátást megállapító állami foglalkoztatási szerv az ellátás felvételétől számított hat hónapon belül írásban kötelezi az ellátás visszafizetésére azt, aki az ellátást jogalap nélkül vette fel.”
7. § Az Flt. 41/A. § (8) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(8) Az álláskeresőként való nyilvántartással, az álláskeresők ellátásával, valamint a természetes személynek nyújtott foglalkoztatást elősegítő támogatással kapcsolatos eljárás során – az 54. § (9b) bekezdésében foglaltakat kivéve – a törvényes képviselő eljárása kizárt, az ügyfélnek személyesen kell eljárnia.”
8. § Az Flt. 42. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Az e törvény, valamint a felhatalmazása alapján kiadott rendeletben meghatározott foglalkoztatást elősegítő támogatás iránti kérelem az e-ügyintézési tv.-ben foglaltak szerint nyújtható be.”
9. § Az Flt. 45. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:
„(3) Az (1) bekezdésben foglalt fizetési kedvezménnyel kapcsolatos elsőfokú végzés ellen önálló fellebbezésnek van helye.”
10. § (1) Az Flt. 54. §-a a következő (9c) bekezdéssel egészül ki:
„(9c) A 13/A. §-ban foglalt munkaerőpiaci szolgáltatások igénybevétele esetén, valamint – a (9a) bekezdésben foglaltak figyelembevételével – a (9) bekezdésben foglalt együttműködési kötelezettség keretében a személyes megjelenés kötelező.”
(2) Az Flt. 54. § (14a) bekezdés f) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[Az álláskereső aktív munkahelykereső tevékenysége és álláskeresőként való nyilvántartása – a (18) bekezdésben foglaltak figyelembe vételével – szünetel, ha az álláskereső]
„f) szabadságvesztés büntetését tölti, annak időtartama alatt, kivéve, ha a fogvatartott reintegrációs őrizetben van.”
11. § (1) Az Flt. 57/B. § (4) bekezdés 3. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[A (3) bekezdés 2. pont ag) alpontja szerinti prioritási szint körében vizsgálandó szempontok:]
„3. Fogyatékossággal élő munkavállaló, aki tartósan vagy véglegesen olyan érzékszervi, kommunikációs, fizikai, értelmi, pszichoszociális károsodással – valamint ezek bármilyen halmozódásával – él, amely a környezeti, társadalmi és egyéb jelentős akadályokkal kölcsönhatásban a hatékony és másokkal egyenlő társadalmi részvételt korlátozza vagy gátolja;”
(2) Az Flt. 57/B. § (4) bekezdés 4. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[A (3) bekezdés 2. pont ag) alpontja szerinti prioritási szint körében vizsgálandó szempontok:]
„4. Megváltozott munkaképességű személy.”
12. § (1) Az Flt. 58. § (5) bekezdés e) pont 6. alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(E törvény alkalmazásában
kereső tevékenység: – az 1–6. pontban foglaltak figyelembevételével – minden olyan munkavégzés, amelyért díjazás jár, továbbá kereső tevékenységet folytatónak kell tekinteni azt a személyt is, aki külön törvény szerint egyéni vállalkozónak minősül, valamint aki gazdasági társaság tevékenységében személyes közreműködés vagy mellékszolgáltatás keretében történő munkavégzés útján vesz részt, illetve aki a társaság vezető tisztségviselője vagy a társasági szerződésben közreműködési/munkavégzési kötelezettsége/joga fel van tüntetve.)
„6. Nem kell kereső tevékenységet folytató személynek tekinteni az s) pont szerint egyéni vállalkozónak minősülő személyt arra az időtartamra, amely alatt tevékenységét a jogszabályban meghatározott módon szünetelteti.”
(2) Az Flt. 58. § (5) bekezdés k) pont 2. alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(E törvény alkalmazásában
pályakezdő álláskereső: a 25. életévét – felsőfokú végzettségű személy esetén 30. életévét – be nem töltött, a munkaviszony létesítéséhez szükséges feltételekkel rendelkező, az állami foglalkoztatási szerv által nyilvántartott álláskereső, feltéve, ha álláskeresési járadékra a tanulmányainak befejezését követően nem szerzett jogosultságot. Nem tekinthető pályakezdő álláskeresőnek, aki)
„2. letartóztatásban van, szabadságvesztés büntetését tölti, kivéve, ha a fogvatartott reintegrációs őrizetben van, valamint elzárás büntetését tölti,”
(3) Az Flt. 58. § (5) bekezdés m) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(E törvény alkalmazásában)
„m) megváltozott munkaképességű személy:
ma) a rehabilitációs hatóság vagy jogelődjei által végzett hatályos minősítés alapján
maa) akinek az egészségi állapota a rehabilitációs hatóság komplex minősítése alapján 60 százalékos vagy kisebb mértékű,
mab) aki legalább 40 százalékos egészségkárosodással rendelkezik, az erről szóló szakvélemény, szakhatósági állásfoglalás, hatósági bizonyítvány alapján,
mac) akinek a munkaképesség-csökkenése 50–100 százalékos mértékű,
mb) aki a komplex minősítés alól jogszabály rendelkezése alapján mentesül, rokkantsági ellátás folyósításának időtartama alatt,”
(4) Az Flt. 58. § (5) bekezdés u) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(E törvény alkalmazásában)
„u) havi átlagjövedelem: a kérelem benyújtásának napját közvetlenül megelőző naptári évben (a továbbiakban: referencia-időszak) elért, munkaerőpiaci járulék alapját képező jövedelem napi átlagának 30-szorosa; ha a jogosult a referencia-időszakban nem rendelkezik legalább 180 naptári napi jövedelemmel, a kérelem benyújtásának napját megelőző 180 naptári napi jövedelem napi átlagának 30-szorosa. A 180 naptári napi jövedelmet legfeljebb a kérelem benyújtásának napját közvetlenül megelőző naptári év első napjáig lehet figyelembe venni.”
13. § Az Flt. „Fogalommeghatározások és záró rendelkezések” című alcíme a következő 59/G. §-sal egészül ki:
„59/G. § E törvénynek az egyes foglalkoztatási tárgyú törvények módosításáról szóló 2018. évi XCIV. törvénnyel (a továbbiakban: 2018. évi XCIV. tv.) megállapított 21. § (4) és (5) bekezdését, valamint 41/A. § (5) bekezdését a 2018. évi XCIV. tv. hatálybalépésekor folyamatban lévő ügyekben is alkalmazni kell.”
14. § Az Flt. 60. § (2) bekezdése a következő e) ponttal egészül ki:
(Ez a törvény)
„e) az Unió általános költségvetésére alkalmazandó pénzügyi szabályokról, az 1296/2013/EU, az 1301/2013/EU, az 1303/2013/EU, az 1304/2013/EU, az 1309/2013/EU, az 1316/2013/EU, a 223/2014/EU és a 283/2014/EU rendelet és az 541/2014/EU határozat módosításáról, valamint a 966/2012/EU, Euratom rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2018. július 18-i 2018/1046 európai parlamenti és tanácsi (EU, Euratom) rendelet”
(végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapítja meg.)
15. § Az Flt.
a) 13/A. § (5) bekezdésében a „foglalkoztatáspolitikáért felelős miniszter” szövegrészek helyébe a „miniszter” szöveg,
b) 39/A. § (2), (3), (11) és (13) bekezdésében, 40. § (2) bekezdés c) pontjában, 47. § (5) bekezdésében, valamint 57/D. § (3) bekezdésében a „foglalkoztatáspolitikáért felelős miniszter” szövegrész helyébe a „miniszter” szöveg,
c) 14. § (6) bekezdésében a „közfoglalkoztatási bér” szövegrészek helyébe a „kötelező legkisebb munkabér” szöveg,
d) 14/A. § (1) bekezdés a) pontjában a „(betanító képzésben)” szövegrész helyébe a „(betanító képzésben), vagy munkakör betöltéséhez szükséges nyelvi képzésben” szöveg,
e) 20. § (6) bekezdésében az „a kötelező legkisebb munkabér” szövegrész helyébe az „a kötelező legkisebb munkabér vagy a garantált bérminimum” szöveg,
f) 21. § (2) bekezdés e) pont eb) alpontjában a „de minimális” szövegrész helyébe a „de minimis” szöveg,
g) 25. § (3) bekezdésében a „megváltozott munkaképességű álláskereső” szövegrész helyébe a „megváltozott munkaképességű személy” szöveg,
h) 25. § (4) bekezdés b) pontjában és 54. § (10c) bekezdésében a „közeli hozzátartozó” szövegrész helyébe a „hozzátartozó” szöveg,
i) 27. § (4) bekezdésében az „elektronikus levél útján” szövegrész helyébe az „elektronikus ügyintézés és a bizalmi szolgáltatások általános szabályairól szóló törvényben (a továbbiakban: e-ügyintézési tv.) foglaltak szerint” szöveg,
j) 30. § (4) bekezdésében, 36. § (1) bekezdésében, 54. § (9a) bekezdésében és 54. § (14) bekezdés d) pontjában az „elektronikus levél útján” szövegrész helyébe az „e-ügyintézési tv.-ben foglaltak szerint” szöveg,
k) 36/B. § (1) bekezdésében és 57/A. § (3) bekezdés d) pontjában az „adóhatóság” szövegrész helyébe az „adó- és vámhatóság” szöveg,
l) 41/A. § (4) bekezdés nyitó szövegrészében a „végzése” szövegrész helyébe a „döntése” szöveg,
m) 41/A. § (5) bekezdésében a „késedelmi pótlék” szövegrész helyébe a „késedelmi kamat” szöveg,
n) 41/A. § (9) bekezdésében a „hatósági ügyben” szövegrész helyébe a „kérelemre induló hatósági ügyben” szöveg,
o) 54. § (14a) bekezdés b) pontjában az „egyszerűsített foglalkoztatást” szövegrész helyébe az „58. § (5) bekezdés n) pontjában meghatározott alkalmi foglalkoztatásnak minősülő munkaviszonyt” szöveg,
p) 57/D. § (2) bekezdés g) pont gd) alpontjában a „fogyatékkal élőnek” szövegrész helyébe a „fogyatékossággal élőnek” szöveg,
q) 58. § (5) bekezdés g) pontjában a „kötelező legkisebb munkabér, minimálbér” szövegrész helyébe a „kötelező legkisebb munkabér, garantált bérminimum” szöveg,
r) 58. § (5) bekezdés y) pontjában az „örökbe fogadó és a nevelőszülő, az örökbe fogadott és a nevelt gyermek” szövegrész helyébe az „örökbe fogadó, a mostoha- és a nevelőszülő, az örökbe fogadott, a mostoha- és a nevelt gyermek” szöveg
lép.
16. § Hatályát veszti az Flt.
a) 2. § (2) bekezdésében a „vagy menedékesként” szövegrész,
b) 14. § (1) bekezdés c) pontjában az „illetőleg terhességi-gyermekágyi segélyben, csecsemőgondozási díjban,” szövegrész,
c) 14. § (1) bekezdés c) pontjában, 14. § (2) bekezdés c) pontjában, 25. § (4) bekezdés a) pontjában és 54. § (12) bekezdésében a „gyermekgondozási segélyben,” szövegrész,
d) 26. § (7) bekezdésében a „vagy átlagkeresetet” szövegrész,
e) 27. § (1) bekezdés d) pontjában, 29. § (1) bekezdés a) pontjában és 54. § (14a) bekezdés d) pontjában a „terhességi-gyermekágyi segély,” szövegrész,
f) 27. § (1) bekezdés d) pontjában, 29. § (1) bekezdés a) pontjában és 54. § (14a) bekezdés d) pontjában a „gyermekgondozási segély,” szövegrész,
g) 27. § (12) bekezdésében a „vagy átlagkeresetre” szövegrész,
h) 29. § (1) bekezdés a) pontjában és 54. § (14a) bekezdés d) pontjában a „terhességi-gyermekágyi segélyre,” szövegrész,
i) 29. § (1) bekezdés a) pontjában, 54. § (14a) bekezdés d) pontjában és 54. § (18) bekezdésében a „gyermekgondozási segélyre,” szövegrész,
j) 41/A. § (2) bekezdése,
k) 57/A. § (4) bekezdésében a „vagy rehabilitációs járadékban” szövegrész,
l) 57/D. § (2) bekezdés g) pont gh)–gj) alpontja,
m) 58. § (5) bekezdés d) pont 3. alpontjában a „rehabilitációs járadékban,” szövegrész,
n) 58. § (5) bekezdés k) pont 1. alpontjában a „terhességi-gyermekágyi segélyben,” szövegrész.
17. § A közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény (a továbbiakban: Kjt.) 3. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A közalkalmazotti jogviszony tekintetében az Mt. 12. § (3) bekezdését azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy a munkaerő-piaci viszonyokat nem kell figyelembe venni, valamint az Mt. 13. §-a nem alkalmazható.”
18. § A Kjt. 7. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„7. § (1) A 6–6/A. §-ban foglaltakat a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény szerinti tankerületi központ tekintetében a következő eltéréssel kell alkalmazni:
a) a tankerületi központ vezetője járási, továbbá a megyei jelentőségű, közalkalmazottak jogviszonyát érintő kérdésekben az érintett járási, valamint megyei szinten reprezentatív szakszervezetekkel a járási, valamint a megyei szintű érdekegyeztető fórum keretei között egyeztet,
b) járási, megyei szinten azt a szakszervezetet kell reprezentatívnak tekinteni, amelynek közalkalmazotti jogviszonyban álló tagjainak száma eléri a tankerületi központ illetékességi területén az ágazatban foglalkoztatott közalkalmazottak létszámának 10%-át,
c) az oktatási központ elnöke a közalkalmazottak jogviszonyát érintő – az ágazati érdekegyeztető fórum hatáskörébe tartozó kérdések kivételével – országos jelentőségű kérdésekben a reprezentatív szakszervezetek elnökeivel kialakított országos egyeztető fórum keretei között egyeztet.
(2) Az ágazati reprezentativitás megállapítása során a tankerületi központnál foglalkoztatott közalkalmazottakat a gazdasági tevékenységek egységes ágazati osztályozási rendszere szerint a 85 Oktatás ágazaton belül, a 850 Tankerületek közoktatási kódja elnevezésű technikai kódszám alatt szükséges figyelembe venni, függetlenül a tankerületi központ alapító okiratában meghatározott főtevékenység államháztartási szakágazati besorolásától.”
19. § A Kjt. 13. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„13. § Kollektív szerződés
a) e törvény, és az e törvény felhatalmazása alapján kihirdetett rendeletek előírásaitól akkor térhet el, ha erre e jogszabályok felhatalmazást adnak,
b) az Mt. előírásaitól az Mt. 277. § (1) és (2) bekezdése, valamint eltérő megállapodásra vonatkozó rendelkezései szerint térhet el,
c) az Mt. előírásaitól nem térhet el, ha e törvény az eltérő megállapodásra vonatkozó Mt.-beli rendelkezés alkalmazását kizárja.”
20. § A Kjt. 6/A. § (2) bekezdés b) pontjában a „10 %-át, vagy” szövegrész helyébe a „10%-át.” szöveg lép.
21. § Hatályát veszti a Kjt. 6/A. § (2) bekezdés c) pontja.
22. § A munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény (a továbbiakban: Mvt.) 11. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„11. § A munkavédelem alapvető szabályait e törvény, a részletes szabályait e törvény felhatalmazása alapján a foglalkoztatáspolitikáért felelős miniszter által kiadott és más jogszabályok, az egyes veszélyes tevékenységekre vonatkozóan a feladatkörében érintett miniszter rendeletével hatályba léptetett szabályzatok (a továbbiakban: Szabályzat) tartalmazzák. Munkavédelemre vonatkozó szabálynak minősül a nemzeti szabványosításról szóló törvény figyelembevételével a teljes egészében magyar nyelvű munkavédelmi tartalmú nemzeti szabvány.”
23. § Az Mvt. 54. § (7) bekezdés d) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés érdekében a munkáltató köteles)
„d) a technológia változtatását és az új technológia bevezetését érintő döntés előtt megtárgyalni a munkavállalókkal, valamint munkavédelmi képviselőikkel a változtatás, vagy bevezetés egészségre és biztonságra kiható következményeit;”
24. § Az Mvt. 72. § (2) bekezdés e) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[A munkavédelmi képviselő az (1) bekezdésben meghatározott jogának gyakorlása keretében]
„e) az adatvédelmi előírások betartásával részt vehet a munkabalesetek kivizsgálásában, közreműködhet a foglalkozási megbetegedés körülményeinek feltárásában;”
25. § Az Mvt. 73. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A munkavédelmi képviselőnek (bizottságnak) a 72. § (2) bekezdés c)–e) pontjában meghatározott kezdeményezésére a munkáltatónak az intézkedésről, vagy az intézkedés elmaradásának okáról 8 napon belül tájékoztatnia kell a munkavédelmi képviselőt (bizottságot).”
26. § (1) Az Mvt. 75. § (1) bekezdés c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A munkáltatónak biztosítania kell a feltételeket annak érdekében, hogy a munkavédelmi képviselő a jogait gyakorolhassa, így különösen)
„c) a képviselő megválasztását követő egy éven belül legalább 16 órás képzésben, ezt követően, valamint újraválasztása esetén évente legalább 8 órás továbbképzésben való részvétel lehetőségét.”
(2) Az Mvt. 75. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Az (1) bekezdésben foglaltak költségei a munkáltatót terhelik, továbbá az (1) bekezdés c) pontja szerinti képzés csak rendes munkaidőben és a felnőttképzésről szóló törvény szerinti tevékenység keretében történhet.”
27. § Az Mvt. 76. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A munkavédelmi képviselő (bizottság) jogai gyakorlásában nem akadályozható és jogai gyakorlása miatt hátrány nem érheti.”
28. § Az Mvt. 78. §-át megelőző alcím címe helyébe a következő alcím cím lép:
„Országos Munkavédelmi Bizottság”
29. § Az Mvt. 81/A. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A munkavédelmi hatóság az ellenőrzési tevékenységét a foglalkoztatáspolitikáért felelős miniszter által közzétett ellenőrzési irányelv alapján végzi. Az irányelvet a foglalkoztatáspolitikáért felelős miniszter évenként az ellenőrzési időszakot megelőző 45. napig a hivatalos honlapján elektronikusan teszi közzé.”
30. § Az Mvt. 82/A. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„82/A. § Az Mt. 295. § (1) bekezdés e) pontjában meghatározottak betartása, továbbá a munkavédelemre vonatkozó szabályok betartásának ellenőrzése céljából tartott vizsgálatok tapasztalatairól, valamint a munkabalesetek alakulásáról a munkavédelmi hatóság félévente beszámolót készít a foglalkoztatáspolitikáért felelős miniszter számára. A beszámolót a miniszter a tárgyidőszakot követő 60 napon belül elektronikusan közzéteszi. A beszámolóban foglalt megállapításokra a 14. § (1) bekezdés e) pontjában meghatározott jelentésnek ki kell terjednie.”
31. § Az Mvt. 82/D. § (1) bekezdés c) és d) pontja helyébe a következő rendelkezések lépnek:
(A munkavédelmi hatóság közigazgatási bírsággal sújtja azt a természetes személyt, aki a szervezett munkavégzés során:)
„c) a foglalkozási megbetegedéssel, fokozott expozíciós esettel kapcsolatos adatszolgáltatási kötelezettségét nem teljesíti, valótlan adatot közöl, a foglalkozási megbetegedés, fokozott expozíció valódi okát eltitkolja, vagy kivizsgálását akadályozza, vagy
d) a munkáltató képviselőjeként a munkavédelmi képviselő választásra vonatkozó szabályokat megszegi, a munkavédelmi képviselőt a munkavédelemre vonatkozó szabályban biztosított jogainak gyakorlásában akadályozza, vagy a munkavédelmi képviselővel szemben jogainak gyakorlása miatt hátrányos intézkedést tesz.”
32. § (1) Az Mvt. 86/A. § (2) és (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:
„(2) A távmunkavégzés – a munkáltatóval kötött megállapodás alapján – a munkavállaló által biztosított munkaeszközzel is történhet. Az ilyen munkaeszköz esetén a munkáltató a kockázatértékelés elvégzése során győződik meg a munkaeszköz biztonságos állapotáról. A munkaeszköz biztonságos állapotának fenntartásáról ebben az esetben a munkavállaló gondoskodik.
(3) A munkahelyen a munkavállaló a munkáltató hozzájárulása nélkül nem változtathatja meg a munkakörülményeket.”
(2) Az Mvt. 86/A. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(5) A (4) bekezdésben meghatározott ellenőrzésen túl a munkáltató vagy megbízottja – így különösen a 8. §-ban, valamint az 57–58. §-ban megjelölt személy – a kockázatértékelés elvégzése, balesetvizsgálat lefolytatása, valamint a munkakörülmények ellenőrzése céljából léphet be és tartózkodhat a munkavégzési helyként szolgáló ingatlan területén.”
(3) Az Mvt. 86/A. §-a a következő (8) bekezdéssel egészül ki:
„(8) Távmunkavégzés esetén munkahely az a munkaszerződésben a felek által meghatározott helyiség, ahol a munkavállaló az információtechnológiai vagy számítástechnikai eszközzel rendszeresen a munkáját végzi.”
33. § Az Mvt. 87. § 1/G. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(E törvény alkalmazásában:)
„1/G. Közúti közlekedés: a vízi, a légi útvonalon, a vasúti vonalon, a közúton, valamint bármely föld alatti vagy föld feletti útvonalon járművel történő helyváltoztatás.”
34. § Az Mvt.
a) 71. §-ában az „a kellő időben” szövegrész helyébe a „még az intézkedés bevezetését érintő döntés előtt” szöveg,
b) 75. § (1) bekezdés a) pontjában az „átlagkeresettel” szövegrész helyébe a „távolléti díjjal” szöveg,
c) 78. §-ában és 79. § (1) bekezdés nyitó szövegrészében és (2) bekezdésében a „Munkavédelmi Bizottság” szövegrész helyébe az „Országos Munkavédelmi Bizottság” szöveg,
d) 87. § 3. pontjában a „kivéve, ha a baleset a munkáltató saját vagy bérelt járművével történt” szövegrész helyébe a „kivéve, ha a baleset a munkáltató saját tulajdonában álló, bérleti vagy más szerződés alapján, továbbá egyéb megállapodás alapján biztosított járművel történt” szöveg
lép.
35. § A Bérgarancia Alapról szóló 1994. évi LXVI. törvény (a továbbiakban: Bgtv.) 4. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) A bérgarancia eljárásban az ügyintézési határidő 10 nap.”
36. § A Bgtv. 5. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A támogatás megállapítása esetén az állami foglalkoztatási szerv a döntés meghozatalától számított 5 napon belül intézkedik a Nemzeti Foglalkoztatási Alap bérgarancia alaprészéből
a) a 7. § (1) és (2) bekezdése szerint meghatározott bértartozás – a munkavállalót terhelő közterhekkel csökkentett – összegének a munkavállaló részére történő kifizetéséről,
b) a munkavállalót terhelő közterheknek az állami adó- és vámhatóság – a felszámolás alatt álló gazdálkodó szervezet nevében a gazdálkodó szervezet adószámának feltüntetésével – részére történő megfizetéséről, valamint
c) a munkabért – határozat vagy jogszabály alapján – terhelő levonás teljesítéséről és a jogosult részére történő kifizetéséről.”
37. § A Bgtv. 9. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A támogatás visszafizetése a támogatásról szóló határozat véglegessé válását követő napon válik esedékessé.”
38. § A Bgtv. 15. §-a a következő (1b) bekezdéssel egészül ki:
„(1b) E törvénynek az egyes foglalkoztatási tárgyú törvények módosításáról szóló 2018. évi XCIV. törvénnyel (a továbbiakban: 2018. évi XCIV. tv.) megállapított 4. § (3) bekezdését és 5. § (2) bekezdését a 2018. évi XCIV. tv. hatálybalépésekor folyamatban lévő ügyekben is alkalmazni kell.”
39. § A Bgtv.
a) 6. § (1) bekezdésében az „adóhatósággal” szövegrész helyébe az „állami adó- és vámhatósággal” szöveg,
b) 8. § (1) bekezdésében a „kérelem időpontjában” szövegrész helyébe a „kérelem benyújtásának időpontjában” szöveg
lép.
40. § Hatályát veszti a Bgtv. 8. § (1a) bekezdése.
41. § (1) A munkaügyi ellenőrzésről szóló 1996. évi LXXV. törvény (a továbbiakban: Met.) 1. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(5) A munkaügyi hatóság jogosult hatósági ellenőrzés során megállapított tényállás alapján a foglalkoztató és a részére munkát végző személy közötti, valamint a munkavállalónak munkavégzés céljából történő átengedése alapjául szolgáló jogviszony, és a tényleges foglalkoztatás alapján létrejött kapcsolat minősítésére. A jogviszony minősítése során figyelembe kell venni, hogy
a) a munkavégzés alapjául szolgáló szerződés típusának megválasztása nem irányulhat a munkavállaló jogos érdekeinek védelmét biztosító rendelkezések érvényesülésének korlátozására vagy csorbítására,
b) a szerződést a felek egyező akarata sem vonhatja ki a munkajog szabályai alól, ha annak tényleges tartalma szerint munkaviszony jött létre,
c) a jogviszonynak a 3/B. § (2) bekezdés hatálya alá tartozását vagy az ellenérték hiányát a foglalkoztatónak kell bizonyítania.”
(2) A Met. 1. § (6) és (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:
„(6) Ha az ellenőrzött munkahelyen munkát végző munkavállalók tényleges foglalkoztatója a munkaügyi ellenőrzés eredményeként nem azonosítható, az (5) bekezdés vonatkozásában – az ellenkező bizonyításáig a következő sorrendben – vélelmezni kell, hogy az érintett munkavállaló foglalkoztatója az,
a) aki a munkahelyen tevékenységet folytató felek közötti szerződésben (megállapodásban) foglaltak szerint a tevékenység összehangolásáért felelős,
b) aki a tevékenységet a munkahelyen ténylegesen irányítja,
c) aki a munkahelyért a fő felelősséget viseli, vagy
d) akinek a területén a munkavégzés folyik.
(7) A (6) bekezdés szerinti vélelemre alapított határozat kizárólag a 3. § (1) bekezdés a), b), valamint i) pontjának megsértésével összefüggésben tartalmazhat rendelkezést. Az ebbe a körbe nem tartozó jogsértések miatt a vélelmezett foglalkoztatóval szemben a vélelemmel megállapított munkaviszonyt érintően csak a vélelmet tartalmazó határozat véglegessé válását követően történt elkövetés esetén hozható határozat.”
42. § (1) A Met. 5. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) Ha a kötelezés alapja a 3. § (1) bekezdés a) pontja szerinti életkori feltételekkel kapcsolatos, valamint a 3. § (1) bekezdés b) pontja szerinti jogsértés, a munkaügyi hatóság a végrehajtható döntésben foglalt kötelezés teljesítését a végrehajtás elrendelése előtt utóellenőrzés keretében ellenőrzi, egyéb esetben ellenőrizheti.”
(2) A Met. 5. §-a a következő (4) és (5) bekezdéssel egészül ki:
„(4) Ha az utóellenőrzés eredményeként a munkaügyi hatóság azt állapítja meg, hogy a kötelezett a végrehajtható döntésben foglalt kötelezésnek nem tett eleget, a kötelezettet eljárási bírsággal sújtja, és egyidejűleg a döntés végrehajtását elrendeli.
(5) A munkaügyi hatóság a pénzfizetési kötelezettség teljesítésére a kötelezettnek a végrehajtás elrendelése előtt benyújtott kérelme alapján fizetési kedvezményt biztosíthat. A végrehajtást a munkaügyi hatóság a fizetési kedvezményben foglaltak elmulasztása esetén rendeli el.”
43. § A Met. 7/A. § (5a) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(5a) A (2)–(5) bekezdés alkalmazásában minimálbéren a teljes munkaidőben foglalkoztatott munkavállaló részére jogszabályban megállapított kötelező legkisebb munkabérnek a munkaügyi ellenőrzés megkezdésekor irányadó havi összegét kell érteni. A fizetési kötelezettség a foglalkoztatót annyi esetben terheli, ahány foglalkoztatott tekintetében az engedély nélküli foglalkoztatást megállapították.”
44. § A Met. 8/A. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A munkaügyi hatóság a pénzfizetésre kötelezett természetes személy vagy a polgári jog szerint helyébe lépő örököse kérelmére a tartozást mérsékelheti vagy elengedheti, feltéve, hogy
a) a kötelezett, örököse vagy a vele közös háztartásban élő közeli hozzátartozója egészségi állapotában, vagy
b) a kötelezett vagy örököse vagyoni helyzetében
a határozat véglegessé válása után olyan változás következett be, amely jelentősen megnehezíti a kötelezettség teljesítését.”
45. § A Met. 8/C. §-a a következő (5a) bekezdéssel egészül ki:
„(5a) A munkaügyi hatóság az ügyfél kérelmére – más hatóság vagy szerv előtti felhasználás céljából – hatósági bizonyítványt ad ki arra vonatkozóan, hogy az (1) bekezdés szerinti nyilvántartás az ügyfél adatait a kérelem benyújtását megelőző két éven belül tartalmazta-e.”
46. § Hatályát veszti a Met. 9. § (4) bekezdése.
47. § Az egyszerűsített foglalkoztatásról szóló 2010. évi LXXV. törvény 11. § (7) bekezdés b) pontjában a „8 óráig” szövegrész helyébe a „9 óráig” szöveg lép.
48. § (1) Ez a törvény – a (2)–(3) bekezdésben foglalt kivétellel – 2019. január 1-jén lép hatályba.
(2) A 11. § és a 12. § (3) bekezdése 2019. január 2-án lép hatályba.
(3) A 16. § c), e), f), h), i) és n) pontja 2020. január 1-jén lép hatályba.
49. § A 14. § az Unió általános költségvetésére alkalmazandó pénzügyi szabályokról, az 1296/2013/EU, az 1301/2013/EU, az 1303/2013/EU, az 1304/2013/EU, az 1309/2013/EU, az 1316/2013/EU, a 223/2014/EU és a 283/2014/EU rendelet és az 541/2014/EU határozat módosításáról, valamint a 966/2012/EU, Euratom rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2018. július 18-i 2018/1046 európai parlamenti és tanácsi (EU, Euratom) rendelet végrehajtását szolgálja.
