A Kormány
az Országos Ítélőtábla székhelyének és illetékességi területének megállapításáról, valamint az igazságszolgáltatás működését érintő egyes törvények módosításáról szóló 1999. évi CX. törvény 164. § (4) bekezdésében és a büntetőeljárásról szóló 2017. évi XC. törvény 866. § (1) bekezdés a) pontjában kapott felhatalmazás alapján,
a 2. alcím tekintetében a jogi segítségnyújtásról szóló 2003. évi LXXX. törvény 74. § b) pontjában kapott felhatalmazás alapján, az Alaptörvény 15. cikk (1) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:
1. § (1) A bírósági ügyintézők által ellátható egyes feladatokról szóló 56/2008. (III. 26.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Bür.) 17. §-át megelőző alcím címe helyébe a következő alcím cím lép:
„A büntetőeljárásban és a büntetés-végrehajtási ügyekben ellátható feladatok”
(2) A Bür. 17-36. §-a helyébe a következő rendelkezések lépnek:
„17. § (1) A bírósági ügyintéző a büntetőeljárásról szóló 2017. évi XC. törvény (a továbbiakban: Be.) 46. § (1) bekezdése alapján védőt rendelhet ki, és a védő személyének kijelölése céljából a határozatot megküldi a kirendelő bíróság székhelye szerint illetékes területi ügyvédi kamarának. A bírósági ügyintéző a kirendelt védő személyéről és elérhetőségéről értesíti a terheltet, valamint a Be. 42. § (5) bekezdése szerint a fogva tartást végrehajtó intézetet.
(2) A bírósági ügyintéző a meghatalmazott védőt tájékoztathatja a korábban eljárt kirendelt védő személyéről és elérhetőségéről a Be. 48. § (3) bekezdése szerint.
18. § A bírósági ügyintéző tájékoztathatja
a) a sértettet a Be. 51. § (5) bekezdésében foglalt események bekövetkeztéről, ha ez iránt a sértett előzetes kérelmet terjesztett elő,
b) a távoltartással érintett személyt a távoltartás megszűnéséről, illetve megszüntetéséről a Be. 280. § (6) bekezdése szerint, illetve
c) a fogva lévő terhelt által megjelölt személyt a fogva tartásról a Be. 39. § (2) bekezdés b) pontja szerint.
19. § A bírósági ügyintéző a Be. 77. § (1) bekezdése szerint a költségkedvezmény engedélyezése iránt a bíróságra előterjesztett kérelmet megküldheti az elbírálásra jogosult jogi segítségnyújtó szolgálatnak.
20. § A bírósági ügyintéző, ha a különösen védett tanú részvételét igénylő eljárási cselekményen jegyzőkönyvvezetőként vett részt, elkészítheti a különösen védett tanú részvételével végzett eljárási cselekményen felvett jegyzőkönyv kivonatát a Be. 92. § (7)-(9) bekezdése szerint.
21. § (1) A bírósági ügyintéző a Be. 135. § (1) bekezdése szerint az ismeretlen helyen tartózkodó terheltnek, illetve az elektronikus adat felett rendelkezni jogosult ismeretlen vagyoni érdekeltnek szóló ügyirat hirdetményi úton történő kézbesítése iránt intézkedhet.
(2) A bírósági ügyintéző a Be. 130. § (1) bekezdés c) pontja és (2) bekezdése szerint az ügyiratot a címzett részére személyesen is kézbesítheti, illetve a címzett az ügyiratot a bírósági ügyintézőtől a bíróságon is átveheti.
22. § A bírósági ügyintéző a folyamatban lévő ügyet a Be. 147. § (4) bekezdése szerint az egyesítés megfontolása céljából megküldheti az egyesítés kérdésében határozathozatalra jogosult bíróságnak.
23. § (1) A bírósági ügyintéző bármely szervtől, jogi személytől vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezettől a Be. 261. § (1) és (3) bekezdése szerinti adatszolgáltatást kérhet.
(2) A bírósági ügyintéző adatkérése a Be. 261. § (4) bekezdése szerint állami vagy helyi önkormányzati szerv nyilvántartásában kezelt adat továbbítására, illetve átvételére is irányulhat. Ha törvény ezt lehetővé teszi, a bírósági ügyintéző a Be. 263. §-a szerint a nyilvántartásból vagy az adatállományból közvetlen hozzáféréssel veszi át a szükséges adatokat.
(3) A bírósági ügyintéző jogosult a Be. 498. § (3) bekezdése szerint a vádlottra vonatkozó bűnügyi nyilvántartás és a központi szabálysértési nyilvántartás adatait, valamint a jogszabállyal rendszeresített egyéb közhiteles nyilvántartásnak a vádlottra, illetve a vád tárgyára vonatkozó adatait beszerezni.
(4) A bírósági ügyintéző a Be. 498. § (1) bekezdése szerint intézkedhet aziránt, hogy a bizonyítási eszközök a tárgyaláson rendelkezésre álljanak, e körben − az ügyészség megkeresésének kivételével - más szerveket megkereshet, illetve adatszolgáltatást kérhet.
(5) A bírósági ügyintéző a bírósági ügyvitel szabályai szerint jogosult az ügyiratok megküldésére más bíróság, ügyészség, nyomozó hatóság és más hatóság számára. A bírósági ügyintéző megkeresheti a bíróságot, az ügyészséget, a nyomozó hatóságot és más hatóságot iratok megküldése és a megküldött ügyiratok visszaküldése iránt.
24. § (1) A bírósági ügyintéző az ismeretlen helyen tartózkodó terhelt vagy tanú felkutatása érdekében a terhelt vagy a tanú lakcímének, illetve tényleges tartózkodási helyének a megállapítása iránt intézkedhet. A bírósági ügyintéző a körözés elrendelésére és az elfogatóparancs kibocsátására nem jogosult.
(2) A bírósági ügyintéző a terhelt vagy a tanú lakcímének és tényleges tartózkodási helyének megállapítása iránt a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartását kezelő központi szervet keresi meg.
25. § (1) A bírósági ügyintéző jogosult
a) az elővezetési költséget megállapító végzés, valamint
b) a tolmács és fordító kirendelésére vonatkozó, a tolmácsdíjat és fordítási díjat megállapító végzés meghozatalára.
(2) A bírósági ügyintéző a Be. 453. §-a szerinti eljárásban az általa hozott határozatokat kijavíthatja.
26. § (1) A bírósági ügyintéző a jogerő megállapításáról tájékoztathatja azokat a személyeket, akik a jogerőssé vált határozat ellen fellebbezés benyújtására, valamint büntetővégzés esetében a Be. 742. §-a szerinti tárgyalás tartása iránti indítvány benyújtására voltak jogosultak a Be. 459. § (3) bekezdése szerint.
(2) A bírósági ügyintéző az ügyiratok felterjesztése után a bírósághoz a Be. 586. § (1) bekezdése szerint benyújtott fellebbezésre tett észrevételt felterjesztheti a fellebbezés elbírálására jogosult bírósághoz.
27. § A bírósági ügyintéző a másodfokú bírósági eljárásban jogosult
a) a Be. 596. § (1) bekezdés b) pontja szerint az ügyiratokat visszaküldeni az elsőfokú bíróságnak, ha a fellebbezéseket visszavonták,
b) a vádlottnak és a védőnek kézbesíteni a más által bejelentett fellebbezést, valamint a másodfokú bíróság mellett működő ügyészség indítványát a Be. 596. § (1) bekezdés c) pontja szerint,
c) a vádlott vagy a védő fellebbezésének indokolását − ha azt a másodfokú bíróság előtt terjesztették elő −
megküldeni a másodfokú bíróság mellett működő ügyészségnek a Be. 596. § (1) bekezdés d) pontja szerint.
28. § A bírósági ügyintéző a harmadfokú bírósági eljárásban jogosult
a) a Be. 596. § (1) bekezdés b) pontja szerint az ügyiratokat visszaküldeni a másodfokú bíróságnak, ha a fellebbezéseket visszavonták,
b) a vádlottnak és a védőnek kézbesíteni a más által bejelentett fellebbezést, valamint a harmadfokú bíróság mellett működő ügyészség indítványát a Be. 596. § (1) bekezdés c) pontja szerint,
c) a vádlott vagy a védő fellebbezésének indokolását − ha azt a harmadfokú bíróság előtt terjesztették elő −
megküldeni a harmadfokú bíróság mellett működő ügyészségnek a Be. 596. § (1) bekezdés d) pontja szerint.
29. § A bírósági ügyintéző a perújítási eljárásban jogosult
a) az alapügy ügyiratainak beszerzése iránt intézkedni, ha az ügyészség az ügyiratokat nem csatolta a perújítási indítványhoz a Be. 643. § (3) bekezdése szerint,
b) az ügyészségnek észrevételezésre megküldeni a perújítási indítványt és az alapügy bírósági ügyiratait a Be. 643. § (4) bekezdése szerint,
c) az indítvány előterjesztőjének kézbesíteni az ügyészség perújítási indítványra tett nyilatkozatát, valamint a terheltnek és a védőnek kézbesíteni a más által előterjesztett perújítási indítványt és az arra tett ügyészségi nyilatkozatot a Be. 643. § (5) bekezdése szerint.
30. § A bírósági ügyintéző a felülvizsgálati eljárásban jogosult
a) a felülvizsgálati indítvány előterjesztőjének, valamint a terheltnek és védőjének észrevételezésre megküldeni a felülvizsgálati indítványt, valamint az ügyészség, a magánvádló vagy a pótmagánvádló nyilatkozatát [a Be. 657. § (3) bekezdése, a Be. 784. § (4) bekezdése vagy a 815. § (4) bekezdése szerint],
b) a terhelt és védője részére észrevételezésre megküldeni a más által benyújtott felülvizsgálati indítványt és az arra tett ügyészségi nyilatkozatot a Be. 657. § (3) bekezdése szerint,
c) a magánvádas vagy pótmagánvádas eljárásban hozott határozat ellen benyújtott felülvizsgálati indítványt a magánvádlónak, illetve a pótmagánvádlónak nyilatkozattétel érdekében megküldeni a Be. 784. § (2) bekezdése vagy a 815. § (2) bekezdése szerint.
31. § A bírósági ügyintéző a törvényesség érdekében bejelentett jogorvoslati eljárásban jogosult a terheltnek és a védőnek észrevételezésre megküldeni a törvényesség érdekében bejelentett jogorvoslati indítványt a Be. 668. § (3) bekezdése szerint.
32. § (1) A bírósági ügyintéző a távollévő terhelttel szemben folytatott eljárásban jogosult az ügyészséget tájékoztatni, ha
a) az ügyészség távollévő terhelttel szemben emelt vádat, és a vádlott elérhetősége a tárgyalás megkezdése előtt ismertté válik a Be. 750. § (1) bekezdése szerint,
b) a vádlottal szemben kibocsátott körözés vagy az elfogatóparancs a kibocsátásától számított tizenöt napon belül nem vezetett eredményre a Be. 750. § (2) bekezdése szerint.
(2) A bírósági ügyintéző a külföldön tartózkodó terhelt távollétében folytatott eljárásban a Be. 750. § (1) bekezdése szerint tájékoztathatja az ügyészséget, ha az ügyészség a külföldön ismert helyen tartózkodó terhelt távollétében emelt vádat és a külföldön tartózkodó terhelt hazatért.
33. § (1) A bírósági ügyintéző megküldheti az ügyiratokat a magasabb hatáskörű elsőfokú bíróságnak, illetve a katonai büntetőeljárást lefolytató bíróságnak az összbüntetési eljárás lefolytatására a Be. 839. § (1) és (2) bekezdése szerint.
(2) A bírósági ügyintéző jogosult a foglalási jegyzőkönyv megküldése iránt a bírósági végrehajtót megkeresni a Be. 443. § (1) bekezdése és a Be. 843. § (1) bekezdése szerint.
34. § (1) A bírósági ügyintéző a kártalanítási eljárásban jogosult
a) beszerezni a terhelttel szemben alkalmazott szabadságkorlátozásra vonatkozó adatokat és iratokat, amelyek a kártalanítási igény elbírálásához szükségesek,
b) az egyszerűsített kártalanítás tárgyában hozandó döntéshez szükséges adatokat tartalmazó ügyiratokat és az e célból beszerzett egyéb iratokat, valamint az egyszerűsített kártalanítási eljárásra irányuló kérelmet az igazságügyért felelős miniszternek megküldeni a Be. 851. § (3) bekezdés szerint, vagy
c) a kártalanítási igény elbírálásához szükséges adatokat tartalmazó ügyiratokat és az e célból beszerzett egyéb iratokat, valamint a kártalanítási per iránti keresetlevelet az igazságügyért felelős miniszter által vezetett minisztérium székhelye szerint illetékes, a perre hatáskörrel rendelkező bíróságnak megküldeni a Be. 854. § (4) bekezdése szerint.
(2) A bírósági ügyintéző a kegyelmi eljárásban jogosult
a) beszerezni azokat a terheltre vonatkozó adatokat és iratokat, amelyek a kegyelmi eljárás lefolytatásához és a kegyelmi kérelem vagy a kegyelmi kezdeményezés elbírálásához szükségesek a Be. 859. § (2) bekezdése szerint,
b) a kegyelmi döntéshez szükséges adatokat tartalmazó ügyiratokat és az e célból beszerzett egyéb iratokat, valamint a kegyelmi kérelmet vagy a kegyelmi kezdeményezést az igazságügyért felelős miniszterhez felterjeszteni a Be. 859. § (4) bekezdés b) pontja szerint.
(3) A bírósági ügyintéző az államot megillető bűnügyi költség és a rendbírság mérséklésére vagy elengedésére irányuló eljárásban jogosult
a) beszerezni azokat a fizetésre kötelezettre vonatkozó adatokat és iratokat, amelyek az eljárás lefolytatásához és a kérelem elbírálásához szükségesek a Be. 864. § (1) és (2) bekezdése szerint,
b) az államot megillető bűnügyi költség és a rendbírság mérséklése vagy elengedése tárgyában hozandó döntéshez szükséges adatokat tartalmazó ügyiratokat és az e célból beszerzett egyéb iratokat, valamint a fizetésre kötelezett kérelmét az igazságügyért felelős miniszterhez felterjeszteni a Be. 864. § (3) bekezdése szerint.
35. § (1) A bírósági ügyintéző jogosult az ismeretlen helyen tartózkodó elítélt, illetve kényszergyógykezelt tényleges tartózkodási helyének felkutatása iránt intézkedni a büntetések, az intézkedések, egyes kényszerintézkedések és a szabálysértési elzárás végrehajtásáról szóló 2013. évi CCXL. törvény (a továbbiakban: Bv. tv.) 19. § (1) bekezdése szerint azzal, hogy a bírósági ügyintéző a körözés elrendelésére és az elfogatóparancs kibocsátására nem jogosult.
(2) A bírósági ügyintéző jogosult a szabadságvesztés végrehajtásának elhalasztására irányuló eljárásban a Büntetés-végrehajtás Országos Parancsnoksága egészségügyi szakterület vezetőjének − az elítélt egészségügyi állapotának büntetés-végrehajtás keretei között való kezelhetőségére vonatkozó − nyilatkozatának beszerzése iránt intézkedni a Bv. tv. 39. § (4) bekezdése szerint.
(3) A bírósági ügyintéző a büntetett előélethez fűződő hátrányok alóli utólagos bírósági mentesítésre irányuló eljárásban a Bv. tv. 44/A. § (3) bekezdése szerint az ügyészség nyilatkozatának beszerzése iránt intézkedhet.
(4) A bírósági ügyintéző a Bv. tv. 69/B. § (8) bekezdése szerint a kényszergyógykezelés felülvizsgálata előtt beszerezheti az elmeorvos-szakértői véleményt.
(5) A bírósági ügyintéző a végleges hatályú foglalkozástól és járművezetéstől eltiltás, valamint a végleges hatályú kiutasítás alóli mentesítésre irányuló eljárásban a Bv. tv. 69/C. § (3) bekezdése szerint az ügyészség és az idegenrendészeti hatóság nyilatkozatának beszerzése iránt intézkedhet.
36. § (1) A bírósági ügyintéző jogosult a fogva tartott személy esetében a büntetőeljárás lefolytatása, továbbá a büntetőügyekben hozott határozatok végrehajtása során a bíróságokra és egyéb szervekre háruló feladatokról szóló 9/2018. (VI. 11.) IM rendelet szerinti értesítőlapok kiállítására és aláírására, valamint a büntetés-végrehajtási előadó hatáskörébe utalt feladatok ellátására. A bírósági ügyintéző az értesítőlapra bírói rendelvényt nem vezethet.
(2) A bírósági ügyintéző jogosult a bűnügyi nyilvántartási rendszerről, az Európai Unió tagállamainak bíróságai által magyar állampolgárokkal szemben hozott ítéletek nyilvántartásáról, valamint a bűnügyi és rendészeti biometrikus adatok nyilvántartásáról szóló 2009. évi XLVII. törvény alapján a bűnügyi nyilvántartási rendszer egyes nyilvántartásai részére történő adatközlés szabályairól szóló 20/2009. (VI. 19.) IRM rendeletben meghatározott, a bűnügyi nyilvántartás részére történő bírósági adatközléshez szükséges adatlapok kiállítására és aláírására.”
2. § A Bür. 38. §-ában a „Be. 172. § (2) bekezdése és a Be. 497. § (1) bekezdése” szövegrész helyébe a „Be. 377. § (1) bekezdése és a Be. 765. § (2) bekezdése” szöveg lép.
3. § A jogi segítségnyújtás keretében nyújtott szolgáltatások engedélyezése, folyósítása és visszatérítése iránti eljárások részletes szabályairól szóló 421/2017. (XII. 19.) Korm. rendelet [a továbbiakban: 421/2017. (XII. 19.) Korm. rendelet] 1. § 1. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(E rendelet alkalmazásában:)
„1. büntetőeljárásban biztosított támogatás: büntetőeljárásban pártfogó ügyvédi képviselet biztosítása, a pártfogó ügyvéd díjának és költségeinek (a továbbiakban együtt: pártfogó ügyvédi díj) állam általi előlegezése és − jogszabályban meghatározott esetben − viselése a sértett, a magánvádló, a pótmagánvádló, a magánfél, a vagyoni érdekelt és az egyéb érdekelt esetében, továbbá a kirendelt védő díjának és költségeinek állam általi előlegezése és viselése a terhelt esetében;”
4. § A 421/2017. (XII. 19.) Korm. rendelet 70. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„70. § (1) A területi hivatal pártfogó ügyvédként elsősorban a bíróság, az ügyészség vagy a nyomozó hatóság székhelyén vagy ha ezt a fél körülményei indokolják, a fél lakcímén vagy tényleges tartózkodási helyén működő, a szolgáltatási szerződésben büntetőügyek szakterületet vállalt jogi segítőt rendel ki.
(2) Az (1) bekezdés szerinti jogi segítő hiányában a területi hivatal
a) a bíróság, az ügyészség vagy a nyomozó hatóság székhelyéhez közeli, azonos megyén belüli településen működő, a szolgáltatási szerződésben büntetőügyek szakterületet vállalt jogi segítőt,
b) kivételesen indokolt esetben a bíróság, az ügyészség vagy a nyomozó hatóság székhelye szerinti megyén kívül működő, a szolgáltatási szerződésben büntetőügyek szakterületet vállalt jogi segítőt vagy
c) ha a bíróság, az ügyészség vagy a nyomozó hatóság székhelyéhez legközelebbi jogi segítő is aránytalanul messze működik, a bíróság, az ügyészség vagy a nyomozó hatóság székhelyén működő, az ügyvédi kamara nyilvántartása szerint kirendelhető ügyvédet, ügyvédi irodát
rendel ki.”
5. § A 421/2017. (XII. 19.) Korm. rendelet 71. § (1) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A támogatás megvonása esetén az erről szóló véglegessé vált határozatról a területi hivatal haladéktalanul értesíti)
„a) az eljáró bíróságot, ügyészséget, nyomozó hatóságot,”
6. § A 421/2017. (XII. 19.) Korm. rendelet 73. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„73. § (1) A pártfogó ügyvéd díjának megállapítására és kifizetésére a polgári perben képviseletet ellátó pártfogó ügyvéd díjának megállapítására és kifizetésére vonatkozó rendelkezéseket megfelelően alkalmazni kell azzal, hogy ha a büntetőeljárásban vádemelésre nem kerül sor, akkor a támogatás engedélyezése iránti ügyben eljárt területi hivatal a pártfogó ügyvédi díj viseléséről az ügyészség vagy a nyomozó hatóság eljárást megszüntető vagy az ügyészség feltételes ügyészi felfüggesztésről szóló határozatában foglalt költségviselési rendelkezés alapján határoz.
(2) Ha a büntetőeljárásban vádemelésre nem kerül sor, akkor a pártfogó ügyvéd a pártfogó ügyvédi díj megállapítása iránti kérelmével egyidejűleg megküldi a területi hivatalnak az ügyészség vagy a nyomozó hatóság eljárást megszüntető vagy az ügyészség feltételes ügyészi felfüggesztésről szóló határozatát.”
7. § A 421/2017. (XII. 19.) Korm. rendelet 74. § (1) és (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:
„(1) Ha a büntetőeljárásban vádemelésre kerül sor, a pártfogó ügyvéd az addig végzett pártfogó ügyvédi tevékenységéért − kérelmére − eljárási előlegre jogosult.
(2) A felet a büntetőeljárás vádemelésig terjedő szakaszában képviselő pártfogó ügyvéd részére a vádemelést követően előterjesztett kérelmére a jogi segítségnyújtó szolgálat eljárási előleget fizet. Az eljárási előleg megállapítására a 43. § (1) bekezdését, mérséklésére a 45. § (3) bekezdését megfelelően alkalmazni kell.”
8. § A 421/2017. (XII. 19.) Korm. rendelet 77. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Pótmagánvádló, illetve magánvádló fellépése esetén, ha a terhelt nem köteles a pótmagánvádlót, illetve a magánvádlót képviselő pártfogó ügyvédi díj viselésére, a területi hivatal a pótmagánvádlót, illetve a magánvádlót határozattal kötelezi a pártfogó ügyvédi díj visszatérítésére.”
9. § A 421/2017. (XII. 19.) Korm. rendelet
a) 1. § 2. pontjában az „1998. évi XIX. törvény (a továbbiakban: Be.) 340. § (3) bekezdésében megjelölt” szövegrész helyébe a „2017. évi XC. törvény 577. § (1) bekezdése szerinti” szöveg,
b) 4. § (1) bekezdésében az „Az ügyfél és az ügyféllel” szövegrész helyébe az „A fél és a féllel” szöveg,
c) 17. § (1) bekezdésében az „az ügyfelet” szövegrész helyébe az „a felet” szöveg,
d) 24. § (2) bekezdésében az „ügyfelet” szövegrész helyébe a „felet” szöveg,
e) 65. §-ában a „nyomozó hatóság, az ügyész és a büntetőügyben eljáró bíróság” szövegrész helyébe a „bíróság, az ügyészség, a nyomozó hatóság” szöveg,
f) 68. §-ában a „jogi szakvizsgával nem rendelkező, személyes költségmentességben részesülő pótmagánvádló, továbbá a kiskorú sértett és magánfél fél” szövegrész helyébe a „kiskorú sértett és magánfél” szöveg,
g) 69. § (2) bekezdésében a „nyomozó hatóságot vagy ügyészt” szövegrész helyébe a „bíróságot, ügyészséget vagy nyomozó hatóságot” szöveg,
h) 69. § (3) bekezdésében a „nyomozó hatóságnak vagy az ügyésznek” szövegrész helyébe a „bíróságnak, az ügyészségnek vagy a nyomozó hatóságnak” szöveg,
i) 75. §-ában a „bírósági eljárás jogerős lezárását” szövegrész helyébe a „büntetőeljárásnak a bíróság jogerős ügydöntő határozatával vagy véglegessé vált nem ügydöntő végzésével történő befejezését” szöveg
lép.
10. § Ez a rendelet 2018. július 1-jén lép hatályba.
