1. § A környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény (a továbbiakban: Kvt.) a következő 110/C. §-sal egészül ki:
„110/C. § E törvénynek az egyes agrárszabályozási tárgyú törvények módosításáról szóló 2018. évi CXI. törvénnyel (a továbbiakban: Módtv.) megállapított 91. § (6) bekezdésének rendelkezéseit a Módtv. hatálybalépésekor folyamatban lévő ügyekben is alkalmazni kell.”
2. § A Kvt. 91. § (6) bekezdésében az „előzetes vizsgálati és a környezeti hatásvizsgálati eljárásban, továbbá a (3) bekezdésben meghatározott eljárásban” szövegrész helyébe az „előzetes vizsgálati, a környezeti hatásvizsgálati és az egységes környezethasználati engedélyezési eljárásban, továbbá az egységes környezethasználati engedély felülvizsgálatára irányuló eljárásban” szöveg lép.
3. § A természet védelméről szóló 1996. évi LIII. törvény (a továbbiakban: Tvt.) 4. § q) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(E törvény alkalmazásában:)
„q) natúrpark: a helyi közösségek (önkormányzatok, társadalmi szervezetek, gazdálkodó szervezetek és az érintett lakosság) összefogása eredményeként létrejövő, a táji, természeti és kulturális értékek megőrzésén és fenntartható hasznosításán alapuló terület- és vidékfejlesztési célok megvalósulását is támogató, meghatározott területre vonatkozó együttműködés, amely e törvény végrehajtására kiadott jogszabály szerint jön létre;”
4. § A Tvt. „A nyilvánosság részvétele a természet védelmében” című alcíme a következő 63/A. §-sal egészül ki:
„63/A. § A natúrpark elnevezés a miniszter hozzájárulása esetén használható. A natúrpark elnevezés használatát és a natúrparkok működésének szabályait a miniszter rendeletben szabályozza.”
5. § A Tvt. 85. § (1) bekezdés 1. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben szabályozza)
„1. a táj védelmére vonatkozó szabályokat;”
6. § A Tvt. 85. § (2) bekezdése a következő 33. ponttal egészüli ki:
(Felhatalmazást kap a miniszter, hogy rendeletben szabályozza)
„33. a natúrpark elnevezés használatát és a natúrparkok működésének részletes szabályait;”
7. § Hatályát veszti a Tvt. 29/A. §-a.
8. § Az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény módosításáról, valamint a hiteles tulajdonilap-másolat igazgatási szolgáltatási díjáról szóló 1996. évi LXXXV. törvény (a továbbiakban: Díjtv.) 30. § (1) bekezdésének a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Teljes személyes díjmentességben részesül:)
„a) a Magyar Állam, költségvetési szerv,”
9. § (1) A Díjtv. 31. § (1) bekezdés j) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Tárgyánál fogva díjmentes az elektronikus dokumentumként szolgáltatott nem hiteles tulajdonilap-másolat lekérdezése, ha az)
„j) a nyomozó és a szabálysértési hatóság, továbbá a szabálysértési elzárással is büntethető szabálysértések esetében az előkészítő eljárást lefolytató szerv és a nemzetbiztonsági szolgálatok feladatai ellátása érdekében,”
(kéri.)
(2) A Díjtv. 31. § (1) bekezdés o)–p) pontja helyébe a következő rendelkezés lép, valamint a bekezdés a következő q) ponttal egészül ki:
(Tárgyánál fogva díjmentes az elektronikus dokumentumként szolgáltatott nem hiteles tulajdonilap-másolat lekérdezése, ha az)
„o) a vízügyi igazgatási szerv az állami tulajdonban álló vízkészletek vagy vízilétesítmények vagyonkezelése tárgyában,
p) lakás építéséhez, vásárlásához vagy bővítéséhez igénybe vehető vissza nem térítendő állami támogatás igényléséhez az igénylő megbízásából tárgyévben ugyanazon ingatlan tulajdonilap-másolatára vonatkozóan egy alkalommal a hitelintézet,
q) a vízügyi hatóság és a vízvédelmi hatóság a vízgazdálkodási és vízvédelmi hatósági eljárással összefüggő feladatai, valamint a hivatásos katasztrófavédelmi szerv az integrált hatósági ügyviteli rendszerhez kapcsolódó feladatai ellátása érdekében”
(kéri.)
10. § Az Országos Magyar Vadászkamaráról szóló 1997. évi XLVI. törvény (a továbbiakban: OMVKtv.) 2/A. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A kamarának a vadászjegy kiállításával és érvényesítésével, valamint a vadászati engedély kiállításával kapcsolatos eljárásában az általános közigazgatási rendtartásról szóló törvény rendelkezéseit kell alkalmazni azzal, hogy az eljárás igazgatási szolgáltatásidíj-mentes.”
11. § Az OMVKtv. 27. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A kamara által az államtól átvett feladatok térítéseként az (1) bekezdés b) pontja szerinti bevételnek minősül a vadászjegy és a vadászati engedély kiállításáért a vad védelméről, a vadgazdálkodásról, valamint a vadászatról szóló 1996. évi LV. törvény 61. § (3) bekezdése és 63. § (3) bekezdése szerinti díj teljes összege.”
12. § Az ingatlan-nyilvántartásról szóló 1997. évi CXLI. törvény (a továbbiakban: Inytv.) 7. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki:
„(5) A zálogjog, az ahhoz kapcsolódó elidegenítési és terhelési tilalom vagy elidegenítési tilalom, illetve a végrehajtási jog törlése tárgyában hozott határozatot a széljegyzett beadványok rangsorára való tekintet nélkül kell az ingatlan-nyilvántartásban átvezetni.”
13. § Az Inytv. 30. §-a a következő (2c) bekezdéssel egészül ki:
„(2c) A bejegyzésnek a (2a) bekezdés b) pontja alapján történő törlése esetén a törlésről rendelkező határozat hatálya a bejegyzésen alapuló további bejegyzésekre is kiterjed.”
14. § Az Inytv. 72. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Az ingatlanügyi hatóság kérelemre, az (1) bekezdésben foglaltakon kívül más közigazgatási hatóságok, illetve költségvetési szervek részére a feladatellátásukhoz szükséges egyedi adatok lekérdezése céljából lehetővé teszi, hogy saját számítástechnikai eszközeikkel, az adatkezelést végzők megfelelő azonosítása mellett a számítógépes ingatlan-nyilvántartási rendszer szolgáltatásait igénybe vegyék.”
15. § Az Inytv. 84. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Az ingatlan-nyilvántartás újfelméréssel történő átalakításához a miniszter engedélye szükséges.”
16. § A szőlőtermesztésről és a borgazdálkodásról szóló 2004. évi XVIII. törvény (a továbbiakban: Bortv.) „Telepítés, kivágás” alcíme a következő 10. §-sal egészül ki:
„10. § A helyszíni ellenőrzést a tevékenység megvalósításának elbírálására alkalmas időben, a tenyészidőszakon belül kell elvégezni.”
17. § A Bortv.
a) 11. § (2) bekezdésében a „gazdasági akta számát” szövegrész helyébe az „az élelmiszerláncról és hatósági felügyeletéről szóló törvény szerinti élelmiszerlánc-felügyeleti információs rendszer azonosító számot (a továbbiakban: FELIR azonosító)” szöveg,
b) 12. §-ában a „gazdasági akta számát” szövegrész helyébe az „a FELIR azonosítót” szöveg
lép.
18. § A mezőgazdasági, agrár-vidékfejlesztési, valamint halászati támogatásokhoz és egyéb intézkedésekhez kapcsolódó eljárás egyes kérdéseiről szóló 2007. évi XVII. törvény (a továbbiakban: Támtv.) 31. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„31. § (1) Jogszabály eltérő rendelkezése hiányában az e törvény hatálya alá tartozó intézkedések országos földterület-azonosítási rendszere a Mezőgazdasági Parcella Azonosító Rendszer (a továbbiakban: MePAR). A MePAR közhiteles hatósági nyilvántartásnak minősül. A MePAR adatbázisa állami tulajdonban van, amely felett a rendelkezési jogot az állam nevében a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv gyakorolja.
(2) A MePAR működtetése, programszerű megújítása, valamint a távérzékeléses ellenőrzéssel kapcsolatos feladatok ellátása közfeladatnak minősül és ellátása a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv hatáskörébe tartozik, amely feladatot a jogszabályban erre kijelölt szerv, kizárólagos jog alapján, a 16. és 17. § rendelkezései szerinti átruházással lát el.”
19. § A Támtv. VIII. Fejezete a következő alcímmel egészül ki:
„Jogszabályban meghatározott, a Gazdaságfejlesztési- és Innovációs Operatív Programból származó támogatások kihelyezésével összefüggő egyes eltérő szabályok
79/D. § (1) E törvény III. fejezetében meghatározott rendelkezéseket jelen alcímben foglalt eltérésekkel alkalmazni kell egyes, jogszabályban meghatározott, Gazdaságfejlesztési- és Innovációs Operatív Programból származó támogatások kihelyezésével összefüggő adatkezelési és nyilvántartásokkal kapcsolatos tevékenységek ellátása során, amennyiben a támogatás kihelyezője mint kedvezményezett, a Kormány rendelete alapján köteles az általa elnyert támogatás összegének kihelyezésére.
(2) Az (1) bekezdés szerinti támogatást kihelyező szerv adatkezelési tevékenységének a 26. § (1) bekezdés a) és b) pontja szerinti nyilvántartási rendszereken belül, a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatásokkal összefüggő valamennyi adatkörtől megkülönböztethető módon kell megvalósulnia.
(3) Az (1) bekezdés szerinti eljárásokban, ideértve a nyilvántartásba vételt is, képviselő eljárásának nincs helye, valamint kizárólag az elektronikus ügyintézés és a bizalmi szolgáltatások általános szabályairól szóló törvény szerinti elektronikus kapcsolattartásra van lehetőség.
(4) Az (1) bekezdés szerinti támogatást kihelyező szerv a 26. § (3) bekezdés 7., 10., 11., 15–18., 24., 28., 33. pontja szerinti nyilvántartásokból az e törvényben meghatározott módon vehet át és kezelhet adatokat. A más szerv, illetve szervezet nyilvántartásából átvett adatot csak a támogatást igénylő, valamint ha az ellátást más személyre tekintettel állapítják meg, úgy e személy személyazonosításához, a támogatáshoz való jogosultság megállapításához, a támogatás folyósításához, a támogatáshoz kapcsolódó feltételek ellenőrzéséhez, valamint a tényállás tisztázásához használhatja fel. Ezen szabály alkalmazandó arra az adatkezelésre is, amennyiben a támogatást kihelyező szerv törvény alapján további nyilvántartásokban szereplő adatok kezelésére is jogosult az (1) bekezdés szerinti támogatások vonatkozásában.
(5) Az (1), (2) és a (4) bekezdés alkalmazásával az (1) bekezdés szerinti támogatást kihelyező szerv a 26. § (3) bekezdés
a) 10. pontja tekintetében a tartózkodási helyre vonatkozó,
b) 18. pontjában meghatározott adatokat nyilvántartó szervtől az adózás rendjéről szóló 2017. évi CL. törvény 1. melléklet 8. pont szerinti foglalkoztatottak foglalkoztatásával kapcsolatos, valamint a támogatást igénylő, valamint ha a támogatást más személyre tekintettel állapítják meg, úgy e személy nettó árbevételére vonatkozó,
c) 33. pontja vonatkozásában a gyermek óvodai jogviszonyával kapcsolatos adatokat is átveheti és kezelheti.
(6) A 26. § (1) bekezdés a) pontja szerinti nyilvántartási rendszer a (2) bekezdés szerinti megkülönböztethető módon a 28. § (2) bekezdése, valamint a 28. § (3) bekezdés a) és b) pontja – a bh) alpont kivételével – szerinti adatokat, illetve a tartózkodási helyre vonatkozó adatokat és a társadalombiztosítási azonosító jelet tartalmazza.
(7) Az (1) bekezdés szerinti támogatásokkal összefüggésben az ügyfélnyilvántartásba-vételi eljárás a támogatási kérelem adattartalma alapján kerül lefolytatásra, amely során az ügyfél-azonosító megállapítása hivatalból történik. A támogatást igénylőnek az ügyfél-azonosítóról történő értesítést követően az ügyfél-azonosítót a támogatásban való részvétellel kapcsolatos valamennyi rendszeresített nyomtatványon fel kell tüntetnie.
(8) Az (1) bekezdés szerinti kérelemre induló eljárásban vélelmezni kell, hogy a támogatást igénylő, valamint ha a támogatást más személyre tekintettel állapítják meg, úgy e személy a tényállás tisztázásához szükséges személyes adatok – ideértve a különleges adatokat is – kezeléséhez hozzájárulást adott.
(9) Az (1) bekezdés szerinti támogatásokkal összefüggésben nem kell alkalmazni a 23. § (4) és (5) bekezdését, a 24–25/A. §-t, a 26. § (2), (5), (7) és (8) bekezdést, a 28. § (4) bekezdés e) pontjának eb) alpontját, a 28. § (5)–(7) bekezdését, a 28/A–28/E. §-t, a 30. § (1)–(3) és (6) bekezdését, valamint a 31–31/C. §-t.”
20. § Az élelmiszerláncról és hatósági felügyeletéről szóló 2008. évi XLVI. törvény (a továbbiakban: Éltv.) 1. §-a a következő h) ponttal egészül ki:
(A törvény célja az élelmiszerlánc szereplőire vonatkozó követelmények megfogalmazásával és egységes hatósági felügyeletének megteremtésével)
„h) az élelmiszerláncban a lehetséges antimikrobiális rezisztencia-előfordulás csökkentésének elősegítése.”
21. § Az Éltv. 2. § (2) bekezdése a következő n) ponttal egészül ki:
(A törvény alkalmazási köre kiterjed)
„n) a kedvtelésből tartott állatok állategészségügyi, járványügyi felügyeletére.”
22. § (1) Az Éltv. 4. § r) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Az élelmiszerlánc hatósági felügyelete kiterjed)
„r) az e törvény hatálya alá tartozó termékkel, szolgáltatásokkal és tevékenységekkel kapcsolatos tanúsítványokra vonatkozó ellenőrzési, felügyeleti és minősítési feladatok ellátására;”
(2) Az Éltv. 4. §-a a következő t) ponttal egészül ki:
(Az élelmiszerlánc hatósági felügyelete kiterjed)
„t) a víziállat-termelő létesítményekben természetes vízi telepítésre vagy étkezési célra termelt hal, vagy más hasznos víziállat tartására, szállítására, forgalomba hozatalára, felhasználására.”
23. § Az Éltv. 5. § (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(6) Engedélyköteles terméket Magyarországon csak az élelmiszerlánc-felügyeleti szerv által kiadott engedély alapján, vagy az élelmiszerlánc-felügyeleti szerv általi nyilvántartásba vételt követően, e törvény végrehajtására kiadott jogszabály szerint lehet forgalomba hozni és felhasználni.”
24. § Az Éltv. a következő 8/C. §-sal egészül ki:
„8/C. § Az élelmiszerláncra kiterjedő vizsgálatokat végző laboratórium az e törvény végrehajtására kiadott rendeletben meghatározottak szerint nyilvántartásba vételt követően, vagy a működési engedély alapján végezheti a tevékenységét.”
25. § Az Éltv. 10/A. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„10/A. § Az ökológiai termelésre utaló kifejezéssel csak olyan élelmiszer vagy takarmány hozható forgalomba, amely rendelkezik az ökológiai termelésről és az ökológiai termékek jelöléséről, valamint a 834/2007/EK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2018. május 30-i 2018/848/EU rendelet (a továbbiakban: Öko EK rendelet) szerinti tanúsítvánnyal, és megfelel az e törvényben, az e törvény végrehajtására kiadott jogszabályban, valamint az Európai Unió közvetlenül alkalmazandó jogi aktusaiban meghatározott feltételeknek.”
26. § Az Éltv. 13. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Az engedélyköteles termék reklámjának összhangban kell lennie az engedély tartalmával vagy a nyilvántartásba vett adatokkal.”
27. § Az Éltv. 14. § (10) és (11) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(10) A 14/A. §-ban foglaltakért a termék előállítója, nem hazai előállítású termék esetében az első magyarországi forgalomba hozó felelős. A 14/A. §-ban foglaltakért a termék forgalmazója is felelős, ha a 14/A. § (2) vagy (4) bekezdése szerinti hibát ő okozta, vagy az általa felismerhető lett volna.
(11) A törvény hatálya alá tartozó termék forgalmazását, szállítását vagy raktározását végző személy felelős a termék biztonságosságáért, minőségéért és jelöléséért, amennyiben a felelős személye az (1)–(10) bekezdésben meghatározottak szerint nem állapítható meg.”
28. § Az Éltv. 17/B. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) A műszaki felülvizsgálatra kötelezett növényvédelmi gépekről, valamint a műszaki felülvizsgálatról az élelmiszerlánc-felügyeleti szerv nyilvántartást vezet.”
29. § Az Éltv. 19. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Az állati eredetű melléktermék – így különösen az elhullott állat tetemének – tulajdonosa saját költségén köteles annak elszállításáról, ártalmatlanná tételéről az e törvény végrehajtására kiadott jogszabályban, valamint az Európai Unió közvetlenül alkalmazandó jogi aktusaiban előírt módon gondoskodni. Az állati eredetű melléktermék tulajdonosa, illetve annak szállítását, kezelését, tárolását, feldolgozását, felhasználását vagy ártalmatlanítását végző minden üzemeltető az élelmiszerlánc-felügyeleti szerv felé az e törvény végrehajtására kiadott jogszabály szerinti éves jelentési kötelezettséget elektronikus úton köteles teljesíteni.”
30. § (1) Az Éltv. 22. §-át megelőző alcím címe helyébe a következő cím lép:
„Az élelmiszer- és takarmány-vállalkozások, valamint az élelmiszerrel rendeltetésszerűen érintkezésbe kerülő anyagot és tárgyat előállítók és az első magyarországi forgalomba hozók kötelezettségei”
(2) Az Éltv. 22. §-a a következő (3) és (4) bekezdéssel egészül ki:
„(3) Ha az élelmiszer-vállalkozás információval rendelkezik arról vagy okkal feltételezi, hogy az élelmiszer, amelyet az élelmiszer-vállalkozás behozott, előállított, feldolgozott, gyártott vagy forgalmazott, nem felel meg az élelmiszer-biztonsági követelményeknek, és az élelmiszer már kikerült az élelmiszer-vállalkozás közvetlen ellenőrzése alól, az élelmiszer-vállalkozás haladéktalanul kezdeményezi az élelmiszer forgalomból való kivonását és erről tájékoztatja az élelmiszerlánc-felügyeleti szervet.
(4) Az élelmiszer-vállalkozás haladéktalanul tájékoztatja az élelmiszerlánc-felügyeleti szervet, amennyiben információval rendelkezik arról vagy okkal feltételezi, hogy az általa forgalomba hozott élelmiszer ártalmas lehet az egészségre. Az élelmiszer-vállalkozás haladéktalanul bejelenti az élelmiszerlánc-felügyeleti szervnek a végső fogyasztót fenyegető veszély megelőzésére tett intézkedéseket.”
31. § Az Éltv. 23. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Az e törvény végrehajtására kiadott jogszabályban meghatározott – az (1) bekezdés hatálya alá nem tartozó – esetekben az élelmiszer-, illetve a takarmányvállalkozás, valamint az élelmiszerrel rendeltetésszerűen érintkezésbe kerülő anyagot és tárgyat előállító és az első magyarországi forgalomba hozó köteles az élelmiszer- vagy takarmányvállalkozási, valamint az élelmiszerrel rendeltetésszerűen érintkezésbe kerülő anyagot és tárgyat előállítói és az első magyarországi forgalomba hozói tevékenység folytatására irányuló szándékát az élelmiszerlánc-felügyeleti szervnek bejelenteni.”
32. § Az Éltv. 24. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) Az állam az élelmiszerlánc felügyeletével összefüggő feladata ellátásáért való felelőssége körében, különösen a végső fogyasztók egészségének és az élelmiszerlánc valamennyi szereplője érdekének védelme, valamint a biztonságos, illetve a megfelelő minőségű élelmiszer előállításának és forgalmazásának elősegítése érdekében
a) az ehhez szükséges ismeretek széles körű terjesztésével, tájékoztatások, képzések, oktatás biztosításával hozzájárul a tudatos felhasználói szemlélet kialakításához;
b) élelmiszerfogyasztási, táplálkozási adatokat gyűjt, többek között az élelmiszerekkel elfogyasztott szennyezőanyagoknak való étrendi kitettség meghatározása érdekében;
c) felméréseket végez a fogyasztókra, valamint az e törvény hatálya alá tartozó vállalkozókra vonatkozóan.”
33. § Az Éltv. 26. § (1) bekezdése a következő e) ponttal egészül ki:
(Az élelmiszerlánc-felügyeleti szerv tevékenysége magában foglalja)
„e) a halgazdálkodási akvakultúra és halgazdálkodási hasznosítás ellenőrzési feladatokat.”
34. § Az Éltv. 29. §-a a következő m) és n) ponttal egészül ki:
(Az országos főállatorvos)
„m) összeállítja az élelmiszerlánc-felügyeleti szerv és a 38/A. § (3a) bekezdése szerinti hatóságok elektronikus hatósági ügyintézése során intézhető ügyek kataszterét,
n) irányítja az élelmiszerlánc-felügyeleti szerv és eljáró hatóság vonatkozásában az országos nyomonkövetést támogató informatikai rendszerek működtetését és használatát.”
35. § Az Éltv. 30. § (1) bekezdés o) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Az állami laboratóriumok feladatai különösen)
„o) az e törvény végrehajtására kiadott jogszabály alapján közreműködés a különleges táplálkozási igényt kielégítő élelmiszerek, étrend-kiegészítők előállításával, adalékanyagok és technológiai segédanyagok, élelmiszer-csomagolóanyagok, élelmiszeriparban felhasznált mosó- és fertőtlenítőszerek gyártásával, felhasználásával, valamint takarmány-adalékanyagokkal kapcsolatos engedélyezési eljárásban.”
36. § (1) Az Éltv. 32. § (1) bekezdés s) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Az élelmiszerlánc-felügyeleti szerv általános szervezési, irányítási, felügyeleti feladatkörében)
„s) ellátja az e törvény hatálya alá tartozó termékekkel, szolgáltatásokkal és tevékenységekkel kapcsolatos tanúsítványok ellenőrzési, felügyeleti és minősítési feladatait;”
(2) Az Éltv. 32. § (4) bekezdése a következő e) ponttal egészül ki:
(Az élelmiszerlánc-felügyeleti szerv növény- és talajvédelmi feladatkörében)
„e) biztosítja a növényvédelmi gépek műszaki felülvizsgálatára vonatkozó tevékenység szakmai felügyeletét.”
37. § Az Éltv. 33. § a) és b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Az élelmiszerlánc-felügyeleti szerv)
„a) az e törvény végrehajtására kiadott jogszabályban foglaltak szerint engedélyezi és ellenőrzi a nem állami szolgáltató laboratóriumokat, valamint nyilvántartásba veszi és ellenőrzi a nem állami üzemi laboratóriumokat;
b) az állat-, valamint a növény-egészségügyi határállomásokkal rendelkező – illetve a ba) és bb) alpontok esetében az egyéb – határátkelőhelyeken,
ba) ellenőrzi az élelmiszer-, illetve takarmánybiztonsági, -minőségi, állat- és növény-egészségügyi rendelkezések megtartását;
bb) végrehajtja az áru, a személyes poggyászban található állati termékek, továbbá nem kereskedelmi célból behozott, kedvtelésből tartott állatok okirat-ellenőrzését, azonosságvizsgálatát és fizikális ellenőrzését (valamint jogszabályban előírt mintavételét);
bc) ellenőrzi az állatok szállításra való alkalmasságát, a kísérő dokumentációt, valamint a szállítóeszközt;
bd) ellenőrzi az Európai Unió jogi aktusaiban teljeskörűen nem szabályozott (a továbbiakban: nem harmonizált) állatfaj és állati eredetű termék harmadik országból más tagállamba magyar határállomáson keresztüli beléptetéssel történő szállítása során a rendeltetési hely szerinti tagállam által meghatározott feltételek teljesülését;
be) ellenőrzi a vizsgálatköteles áruk növény-egészségügyi előírásoknak való megfelelőségét;”
38. § (1) Az Éltv. 34. § (1) bekezdése a következő j) ponttal egészül ki:
(Állat-egészségügyi feladatainak keretében az élelmiszerlánc-felügyeleti szerv az e törvény végrehajtására kiadott jogszabályban, valamint az Európai Unió közvetlenül alkalmazandó jogi aktusaiban foglaltak szerint engedélyezi vagy nyilvántartásba veszi)
„j) az e törvény végrehajtására kiadott jogszabályban meghatározott állatot tartó gazdaság benépesítését, valamint állatok részvételével tartott rendezvények (állatvásár, állatpiac, állatkiállítás, állatverseny, állatbemutató) tartását.”
(2) Az Éltv. 34. § (3) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Állat-egészségügyi hatósági feladatainak keretében az élelmiszerlánc-felügyeleti szerv az e törvény végrehajtására kiadott jogszabályban foglaltak szerint elrendeli:)
„a) a járványveszély esetén szükséges járványügyi intézkedéseket, továbbá a közcélú igénybevételt, és a betegség iránt fogékony állatok, fajok és korcsoportok szerinti nyilvántartásba vételét, összeírását (cenzus), szűrését;”
(3) Az Éltv. 34. § (4) bekezdése a következő k) ponttal egészül ki:
(Állat-egészségügyi feladatainak keretében az élelmiszerlánc-felügyeleti szerv)
„k) vezeti a bejelentési kötelezettség alá tartozó fertőző állatbetegségekre vonatkozó nyilvántartást.”
39. § Az Éltv. 35. § (4) bekezdés e) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Élelmiszer-biztonsági feladatainak keretében az élelmiszerlánc-felügyeleti szerv)
„e) az Európai Unió közvetlenül alkalmazandó uniós jogi aktusai szerint kérelemre elvégzi az új élelmiszer státusz meghatározását;”
40. § (1) Az Éltv. 37. §-a a következő (1a) bekezdéssel egészül ki:
„(1a) Az e törvény végrehajtására kiadott jogszabályban meghatározott – az (1) bekezdés c) és d) pontja hatálya alá nem tartozó – esetekben az élelmiszerlánc-felügyeleti szerv nyilvántartásba veszi a bejelentett termésnövelő anyagokat.”
(2) Az Éltv. 37. § (2) bekezdése a következő j) ponttal egészül ki:
(Növény- és talajvédelmi feladatainak keretében az élelmiszerlánc-felügyeleti szerv az e törvény végrehajtására kiadott jogszabályban meghatározottak, valamint az Európai Unió közvetlenül alkalmazandó jogi aktusai szerint ellenőrzi)
„j) a növényvédelmi gépek műszaki felülvizsgálatára vonatkozó tevékenységet.”
41. § (1) Az Éltv. 38. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Az élelmiszerlánc-felügyeleti szerv az élelmiszerlánc hatósági felügyeletével kapcsolatos feladatainak ellátása érdekében az e törvény végrehajtására kiadott jogszabályban meghatározottak szerint nyilvántartást vezet
1. az állatorvosokról;
2. a termelőkről, állattartókról, lófélék esetében az állat tulajdonosáról, tenyészetekről, állattartási helyekről, állatkereskedőkről;
3. az élelmiszer- és a takarmány-vállalkozásokról;
4. a közúti élőállat-szállításra engedélyezett gépjárművezetőkről, az állatkísérőkről, állatszállítókról, állatszállítmányozókról;
5. az élelmiszer-biztonsági felügyelet alá tartozó helyekről;
6. az állat-egészségügyi felügyelet alá tartozó helyekről;
7. a takarmányozási hatósági felügyelet alá tartozó helyekről;
8. a növényvédelmi felügyelet alá tartozó helyekről, eszközökről;
9. a nem állami laboratóriumokról;
10. az állat-egészségügyi szolgáltató létesítményekről;
11. a közúti élőállat-, állati eredetű melléktermék szállításra engedélyezett gépjárművekről;
12. az állatgyógyászati terméket forgalomba hozókról, illetve gyártókról;
13. az engedélyköteles termék magyarországi forgalombahozatali és felhasználási engedélyéről;
14. az engedélyköteles termékek vásárlási és felhasználási engedélyeiről;
15. az engedélyezett állatgyógyászati termékekről, az engedélyezett mikrochipekről;
16. az egyedi azonosítású állatokról, törzsállományokról;
17. a Növényvédelmi Gépek Jegyzékében azokról a növényvédelmi géptípusokról, amelyekre a benyújtott nyilatkozat alapján forgalombahozatali engedélyt adott ki;
18. a tanúsító szervezetekről;
19. a gombaszakellenőrökről;
20. élelmiszerlánc-felügyeleti díj bevallására, illetve fizetésére kötelezettekről;
21. a légi permetezés iránti kérelmekről és az ezzel kapcsolatos döntésekről;
22. a növényorvosokról, a növényvédelmi gépek felülvizsgálatát végzőkről, a növényvédelmi szolgáltatási tevékenységet végzőkről, és a növényvédelmi munkavégzőkről;
23. kistermelői élelmiszer előállítást és forgalmazást végzőkről;
24. élelmiszerrel rendeltetésszerűen érintkezésbe kerülő anyagot és tárgyat előállítókról és az első magyarországi forgalomba hozókról;
25. faanyagok és fa csomagolóanyag kezelőkről és javítókról;
26. állat-nyomonkövetési és járványügyi felügyeletet biztosító
a) ENAR-koordinátorokról,
b) ENAR-kapcsolattartókról,
c) sertéságazati területi felelősökről,
d) juh- és kecskefélék területi felelőseiről,
e) lóazonosításért felelős személyekről,
f) állatjóléti felelősökről,
g) vágóállat minősítőkről,
h) vágóhídi segédszemélyzetről;
27. a bejelentett termésnövelő anyagokról.”
(2) Az Éltv. 38. § (2) bekezdés c) pont ca) alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[Az (1) bekezdésben megjelölt nyilvántartás tartalmazza az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló törvény hatálya alá tartozó adatkörben]
„ca) természetes személyek esetén a természetes személyazonosító adatokat, lakcímet, telephelyet, elérhetőséget, adóazonosító jelet, egyéni vállalkozó természetes személy esetén a székhelyet és adószámot, őstermelő természetes személy esetén az adószámot is,”
(3) Az Éltv. 38. §-a a következő (8) bekezdéssel egészül ki:
„(8) A tanúsító szervezet az általa vezetett ökológiai gazdálkodással összefüggő nyilvántartásból – a tanúsítási rendszerében részt vevő gazdasági szereplővel, a szerződéskötéssel, a gazdasági szereplők ellenőrzésének és tanúsításának folyamatával, valamint az 10/A. § szerinti tanúsítványokkal kapcsolatban – az élelmiszerlánc-felügyeleti szerv részére az e törvényben meghatározott feladatok ellátása céljából e törvény végrehajtására kiadott rendeletben meghatározottak szerint köteles adatot szolgáltatni.”
42. § (1) Az Éltv. 38/A. § (2) és (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A FELIR tartalmazza
a) az e törvény hatálya alá tartozó
aa) ügyfélre vonatkozóan az egységes ügyfél-nyilvántartási rendszerben nyilvántartott adatokat;
ab) ügyfél által végzett tevékenységre vonatkozó adatokat;
ac) ügyfél által végzett tevékenység helyére (beleértve a térinformatikai leíró) vonatkozó adatokat és az ültetvény kataszterben nyilvántartott adatokat;
b) az állatok nyilvántartási és állategészségügyi felügyeleti elektronikus rendszerét (a továbbiakban: DATAVET), amely magába foglalja
ba) az állattartó helyeket, állatállományokat, a járványügyi egységeket, a kompartmenteket és a járványügyi intézkedések adatait,
bb) a lófélék, szarvasmarhafélék, sertés, juh, kecske, baromfi, nyúl, méhészeti, hal, halgazdálkodási akvakultúra termék nyomonkövetési adatait, beleértve az állattartó helyek közötti állatmozgások adatait, továbbá az ebeknek az állatok védelméről és kíméletéről szóló 1998. évi XXVIII. törvény alapján nyilvántartott adatait;
c) az élelmiszerlánc-felügyelet keretében elvégzett valamennyi ellenőrzés, minősítés és vizsgálat eredményét elektronikusan olyan módon, hogy az ügyfélhez, létesítményhez, és termékhez is köthető legyen;
d) az élelmiszerlánc-felügyeleti szerv által vezetett nyilvántartások adatait;
e) az ökológiai gazdálkodási rendszerben részt vevő ügyfelekkel, az ökológiai gazdálkodás tanúsításával, ellenőrzésével kapcsolatos adatokat;
f) bejelentett élelmiszerlánc-biztonsági problémák adatait;
g) a 47/A. § (5) bekezdés szerinti intelligens élelmiszerlánc-elemzési rendszert;
h) a 32. § (1) bekezdés u) pontja szerinti nemzeti élelmiszerlánc-minősítési és eredetvizsgálati rendszer adatait, amely magában foglalja az élelmiszerlánc-felügyelet alá tartozó
ha) élelmiszerek,
hb) borok, ízesített borászati termékek, szeszes italok,
hc) takarmányok,
hd) más mezőgazdasági termékek,
he) engedélyköteles termékek és EK-műtrágyák,
hf) állatgyógyászati termékek, különösen az antibiotikumok,
hg) állati vagy növényi eredetű melléktermékek,
hh) biomassza, köztes termék, bioüzemanyag és folyékony bio-energiahordozók,
hi) élelmiszerrel rendeltetésszerűen érintkezésbe kerülő anyagok és tárgyak
engedélyezési, nyilvántartási, nyomonkövetési adatait, beleértve azok fogyasztási, felhasználási adatait is;
i) az Élelmiszerlánc Adatközpontot, beleértve a lakosság hiteles tájékoztatását támogató tartalomszolgáltató rendszer adatait, valamint az élelmiszerlánc-felügyelet alá tartozó termékekre, szolgáltatásokra és tevékenységekre vonatkozó követelmények és védjegyek tudástárát;
j) a családi gazdaságokra, valamint a mezőgazdasági őstermelőkre vonatkozó nyilvántartásban szereplő adatokat;
k) a mezőőri nyilvántartásban szereplő adatokat;
l) a talaj, növény, növénytermesztés nyilvántartási, ellenőrzési és engedélyezési rendszerét;
m) a faanyag kereskedelmi lánc hatósági felügyeletével kapcsolatos nyilvántartási, ellenőrzési, valamint kockázatelemzést megalapozó adatait;
n) vállalkozók által az élelmiszerlánc-felügyeleti szervhez beküldött önellenőrzési adatokat;
o) a 47/B. § (12) bekezdés szerinti rendszert;
p) FELIR felhasználók természetes személyazonosító adatait.
(3) A FELIR kialakításához és működtetéséhez az élelmiszerlánc-felügyeleti szerv kezeli
a) a természetes személy természetes személyazonosító adatait, lakcímét, elérhetőségét, adóazonosító jelét, a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv által kiadott ügyfél-azonosító számát, bankszámlaszámát, egyéni vállalkozó természetes személy esetén a székhelyét, a kis- és középvállalkozásokról, fejlődésük támogatásáról szóló 2004. évi XXXIV. törvény (a továbbiakban: KKVtv.) hatálya alá tartozó vállalkozás KKVtv. 3. §-a szerinti besorolását és adószámát, őstermelő természetes személy esetén az adószámát is;
b) jogi személy esetén a (cég)nevét, adóazonosító számát, székhelyét, telephelyét, elérhetőségét, a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv által kiadott ügyfél-azonosító számát, bankszámlaszámát, a KKVtv. hatálya alá tartozó jogi személy KKVtv. 3. §-a szerinti besorolását;
c) az eljárás egyéb résztvevője, vagy meghatalmazottjaként illetve törvényes képviselőjeként eljáró személy, természetes személyazonosító és lakcímadatait.”
(2) Az Éltv. 38/A. § (3a) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3a) A tenyésztési hatóság az állattenyésztésről szóló 1993. évi CXIV. törvény 18. § (5) bekezdésében, a vadászati hatóság a vad védelméről, a vadgazdálkodásról, valamint a vadászatról szóló 1996. évi LV. törvény 92. § (1) bekezdés a), c), g) és h) pontjában, a növénytermesztési hatóság a növényfajták állami elismeréséről, valamint a szaporítóanyagok előállításáról és forgalomba hozataláról szóló 2003. évi LII. törvény 15. § (7) és (8) bekezdésében, továbbá a 19. § (1) és (2) bekezdésében, 23. § (1) bekezdés b) pontjában meghatározott nyilvántartásokban, a talajvédelmi hatóság a termőföld védelméről szóló 2007. évi CXXIX. törvény 51/A. § (3) bekezdésében, az erdészeti hatóság az erdőről, az erdő védelméről és az erdőgazdálkodásról szóló 2009. évi XXXVII. törvény 18. § (1) bekezdésében, 90/E. § (1) és (2) bekezdésében, továbbá 98. §-ában, a mezőgazdasági igazgatási szerv a megújuló energia közlekedési célú felhasználásának előmozdításáról és a közlekedésben felhasznált energia üvegházhatású gázkibocsátásának csökkentéséről szóló 2010. évi CXVII. törvény 8/A. § (3) bekezdésében, a halgazdálkodási hatóság a halgazdálkodásról és a hal védelméről szóló 2013. évi CII. törvény (a továbbiakban: Hhvtv.) 33. § (1) bekezdésében, 42. § (1)–(2) bekezdésében és 56. § (9) bekezdésében szereplő adatokat, valamint a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény 81/A. § (2) bekezdés c), d) és f) pontjában meghatározott adatokat a FELIR-ben kezeli.”
(3) Az Éltv. 38/A. §-a a következő (3b) bekezdéssel egészül ki:
„(3b) A Hhvtv. 54. §-a szerinti Országos Halgazdálkodási Adattár kapcsolódik a FELIR-hez.”
(4) Az Éltv. 38/A. § (10) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(10) Az élelmiszerlánc-felügyeleti szervtől az adatok, illetve az adatok meghatározott szempontú csoportosításban történő továbbítása, az elektronikus ügyintézés és a bizalmi szolgáltatások általános szabályairól szóló 2015. évi CCXXII. törvény (továbbiakban: Eügyintézési tv.) szerinti egyszerű vagy automatikus információ átadás útján rendszeres vagy eseti jelleggel is igényelhető jogszabályban meghatározottak szerint.”
(5) Az Éltv. 38/A. §-a a következő (12) és (13) bekezdéssel egészül ki:
„(12) Az élelmiszerlánc-felügyeleti szerv és a (3a) bekezdés szerinti hatóságok (a továbbiakban együtt: eljáró szerv) elektronikus hatósági ügyintézése során a FELIR biztosítja az Eügyintézési tv. szerinti szabályozott elektronikus ügyintézési szolgáltatásokhoz (továbbiakban: SZEÜSZ-ök) és központi elektronikus ügyintézési szolgáltatásokhoz (továbbiakban: KEÜSZ-ök) való kapcsolódást e törvény végrehajtására kiadott rendeletben meghatározottak szerint. Az eljáró szerv köteles hozzáférést biztosítani az általa igénybe vett, a FELIR működtetéséhez szükséges SZEÜSZ-ökhöz és KEÜSZ-ökhöz az elektronikus ügyintézést biztosító szerv részére.
(13) A Magyar Agrár-, Élelmiszergazdasági és Vidékfejlesztési Kamara a tagjaira vonatkozó adatok tekintetében az általa vezetett gazdaságszerkezeti nyilvántartáshoz hozzáférést biztosít az élelmiszerlánc-felügyeleti szerv részére hatósági feladatának ellátása céljából.”
43. § (1) Az Éltv. 38/B. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Az a
a) természetes személy, jogi személy,
b) mezőgazdasági őstermelő és családi gazdálkodó,
aki a 47/B. § (2) bekezdése a)–k) pontjában meghatározott tevékenységek valamelyikét Magyarország területén végzi, vagy a szőlőtermesztésről és a borgazdálkodásról szóló 2004. évi XVIII. törvény szerinti adatszolgáltató, vagy ökológiai gazdálkodást kíván folytatni, köteles a 38. § (2) bekezdés c) pontja szerinti adatait, a KKVtv. szerinti besorolást, a ténylegesen végzett élelmiszerlánc-felügyelet alá tartozó tevékenységét, továbbá a tevékenység végzésének helyét az élelmiszerlánc-felügyeleti szervhez nyilvántartásba vétel céljából bejelenteni.”
(2) Az Éltv. 38/B. §-a a következő (1b) bekezdéssel egészül ki:
„(1b) Az élelmiszerlánc-felügyeleti szerv a 38/A. § (8a) bekezdése alapján a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szervhez az adott évben egységes kérelmet benyújtó ügyfelek részére jogszabályban meghatározottak szerint FELIR azonosítót állapít meg.”
44. § (1) Az Éltv. 38/D. § (5) bekezdése a következő e) ponttal egészül ki:
(Az ÉBC közhatalmi feladatként az élelmiszerlánc-felügyeleti feladatok ellátása érdekében:)
„e) közreműködik az élelmiszerláncot érintő nemzeti és uniós minőségrendszerekkel kapcsolatos feladatok ellátásában.”
(2) Az Éltv. 38/D. §-a a következő (7) bekezdéssel egészül ki:
„(7) Az ÉBC – az (5) bekezdésben meghatározott – feladatai ellátása során a 38/A. § (3) bekezdése szerinti adatokat a FELIR-ben kezeli.”
45. § Az Éltv. 38/E. § (2) bekezdése a következő i) ponttal egészül ki:
(Az Országos Járványvédelmi Központ)
„i) elrendelheti az 51. § (3) bekezdésben meghatározott állat-járványügyi intézkedéseket.”
46. § Az Éltv. 38/F. § (2) bekezdése a következő f) ponttal egészül ki:
(A Helyi Járványvédelmi Központ)
„f) elrendelheti az 51. § (3) bekezdésben meghatározott állatjárványügyi intézkedéseket.”
47. § (1) Az Éltv. 44. § (1) bekezdés c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Az élelmiszerlánc-felügyeleti szerv helyszíni ellenőrzésre feljogosított állami tisztviselője, kormánytisztviselője, valamint jelenlétében az Európai Bizottság szakértője és az általa kijelölt szakértő az e törvény végrehajtására kiadott jogszabály, valamint az Európai Unió közvetlenül alkalmazandó jogi aktusai szerinti ellenőrzés során jogosult)
„c) az ellenőrzés tárgyát képező vagy azzal kapcsolatos iratokat, dokumentációt, dolgot, adathordozókat – az adatvédelemre, valamint a titoktartásra vonatkozó jogszabályok figyelembevételével – megismerni és azokról másolatot, illetve kivonatot készíteni, zár alá venni, lefoglalni;”
(2) Az Éltv. 44. § (6a) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(6a) Távértékesítés keretében történő próbavásárlás esetében a (6) bekezdésben foglaltaktól eltérően az élelmiszerlánc-felügyeleti szerv az ellenőrzési jogosultságát a próbavásárlás befejezését követően, a próbavásárlásról készült jegyzőkönyv egy példányának megküldésével egyidejűleg igazolja. Az ügyfél köteles az eljárásához szükséges vizsgálatok elvégzése céljából a mintát térítésmentesen biztosítani, és az élelmiszerlánc-felügyeleti szerv részére a próbavásárlásról készült jegyzőkönyv kézhezvételét követő 15 napon belül a vételárat visszatéríteni. Amennyiben a termék-átadás helyszínén van fizetési lehetőség, abban az esetben a termék átadója köteles a mintát térítésmentesen biztosítani, az élelmiszerlánc-felügyeleti szerv az ellenőrzési jogosultságát a próbavásárlásról készült jegyzőkönyv egy példányának átadásával egyedileg igazolja. A további forgalmazásra alkalmatlan terméket az élelmiszerlánc-felügyeleti szerv nem szolgáltatja vissza.”
(3) Az Éltv. 44. §-a a következő (8)–(10) bekezdéssel egészül ki:
„(8) Az élelmiszerlánc-felügyeleti szerv a zár alá vett dolgot elszállítja és megőrzi, vagy ha az elszállítás lehetetlen vagy aránytalanul magas költséggel járna, a dolgot a birtokos őrizetében hagyja a használat és az elidegenítés jogának megtiltásával. A zár alá vételről készített jegyzőkönyv a zár alá vett dolgot egyedi azonosításra alkalmas módon írja le.
(9) A zár alá vett dolgot az élelmiszerlánc-felügyeleti szerv a zár alá vétel megszüntetésekor 8 napon belül annak köteles kiadni, akivel szemben a zár alá vételt elrendelte.
(10) A hatóság a hatósági ellenőrzésről készített feljegyzés vagy jegyzőkönyv egy példányát az ügyfélnek a helyszínen átadja, vagy azt az ügyfél részére az ellenőrzés befejezésétől számított tíz napon belül megküldi.”
48. § Az Éltv. 47/A. §-a a következő (6) bekezdéssel egészül ki:
„(6) Az eljáró szerv az ágazati stratégiai célok teljesülésének mérése, valamint ágazati intézkedések megalapozott tervezése érdekében a FELIR-ben tárolt adatokra alapozva stratégiai hatásvizsgálati és monitoring rendszert működtet.”
49. § Az Éltv. V. Fejezet címe helyébe a következő cím lép:
„JÁRVÁNYÜGYI FELÜGYELETI RENDSZER, JÁRVÁNYOKKAL ÉS KÁROSÍTÓK FELSZAPORODÁSÁVAL KAPCSOLATOS, ÉLELMISZER ÉS TAKARMÁNY–BIZTONSÁGI INTÉZKEDÉSEK, VALAMINT A KÁRTALANÍTÁS SZABÁLYAI”
50. § Az Éltv. 53/A. § c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A Járványügyi Felügyeleti Rendszer magában foglalja)
„c) az e törvény végrehajtására kiadott jogszabályokban meghatározott fertőző állatbetegségekre fogékony állatoknak fajok és korcsoportok szerinti összeírását, a 34. § (3) bekezdés a) pontja szerinti összeírását (cenzus),”
51. § Az Éltv. „Járványügyi Felügyeleti Rendszer” című alcíme a következő 53/B. §-sal egészül ki:
„53/B. § Az élelmiszerlánc-felügyeleti szerv végzésében rendelheti el azt a következők szerinti, élelmiszer, vagy takarmánybiztonsági veszély vagy kár elhárítását megelőző, illetőleg csökkentő azonnali intézkedést, amelynek késedelme elháríthatatlan következménnyel járna:
a) tevékenység végzésének határozott időre, teljes vagy részleges felfüggesztése, korlátozása, a működés megtiltása;
b) termék előállításának, tárolásának, szállításának, felhasználásának, forgalomba hozatalának, behozatalának, kivitelének, illetékességi területén való átszállításának korlátozása, felfüggesztése, megtiltása;
c) termék forgalomból való kivonása, visszahívása;
d) élelmiszerrel, illetve takarmánnyal érintkezésbe kerülő anyagok, gépek, eszközök, az élelmiszerláncban felhasznált fertőtlenítőszerek használatának megtiltása.”
52. § (1) Az Éltv. 60. § (1) bekezdés d) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Növényvédelmi bírságot kell kiszabni azzal szemben, aki)
„d) engedélyköteles terméket engedély nélkül, engedélytől eltérő módon, nyilvántartásba vétel nélkül vagy a nyilvántartásba vételtől eltérően, illetve a tevékenységhez előírt képesítés és azt igazoló hatósági engedély nélkül forgalomba hoz, hirdet, nyilvánosság számára ajánl, illetve felhasznál;”
(2) Az Éltv. 60. § (1) bekezdése a következő q) ponttal egészül ki:
(Növényvédelmi bírságot kell kiszabni azzal szemben, aki)
„q) a növényvédelmi gépek műszaki felülvizsgálatára jogosultként nem megfelelő műszaki állapotú gépet permetezésre alkalmasnak minősít.”
53. § Az Éltv. 64. §-a a következő (7)–(10) bekezdéssel egészül ki:
„(7) Ha a kötelezés jellege megengedi, az élelmiszerlánc-felügyeleti szerv részletekben történő teljesítést is megállapíthat.
(8) A kötelezett a teljesítési határidő lejárta előtt benyújtott kérelmében annak igazolásával kérheti az elsőfokú hatóságtól a pénzfizetési kötelezettség teljesítésére halasztás vagy a részletekben történő teljesítés engedélyezését, hogy rajta kívül álló ok lehetetlenné teszi a határidőre való teljesítést, vagy az számára aránytalan nehézséget jelentene.
(9) A határidő lejárta után a kötelezett – feltéve, hogy a végrehajtást még nem indították meg – a (9) bekezdésben meghatározott okból igazolási kérelem egyidejű benyújtásával kérhet fizetési kedvezményt.
(10) A fizetési kedvezményről szóló döntéssel szemben közigazgatási per kezdeményezhető.”
54. § (1) Az Éltv. 71. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) Az élelmiszerlánc-felügyeleti szerv a kockázatos vállalkozások listája tekintetében a miniszter által vezetett minisztérium, valamint az élelmiszerlánc-felügyeleti szerv honlapján nyilvánosságra hozza
a) élelmiszer emberi egészséget veszélyeztető szennyezettsége, élelmiszer-hamisítás, engedély vagy bejelentés nélküli élelmiszer-vállalkozási tevékenység vagy engedély visszavonása, élelmiszerrel kapcsolatos azonnali intézkedést igénylő jogsértés, ökológiai gazdálkodásra, illetve integrált gazdálkodásra vonatkozó jogszabályi előírások megsértése, valamint ételmérgezés vagy ételfertőzés esetén az élelmiszer megnevezését, azonosításra alkalmas adatait, a feltárt szabálytalanságot, továbbá a jogsértést elkövető élelmiszer-vállalkozás nevét vagy cégnevét és címét, székhelyét, telephelyét vagy fióktelepét, a jogsértés időpontjában bejegyzett vezető tisztségviselő nevét;
b) takarmánynak az állatok egészségét közvetlenül, az emberi egészséget közvetve veszélyeztető szennyezettsége, működési engedély visszavonása, takarmánnyal kapcsolatos azonnali intézkedést igénylő jogsértés esetén a takarmány megnevezését, azonosításra alkalmas adatait, a feltárt szabálytalanságot, továbbá a jogsértést elkövető takarmány-vállalkozás nevét vagy cégnevét és címét, székhelyét, telephelyét vagy fióktelepét, a jogsértés időpontjában bejegyzett vezető tisztségviselő nevét;
c) engedélyköteles termék vagy állatgyógyászati termék hamisítása, illegális forgalmazása, engedélyköteles termékkel vagy állatgyógyászati termékkel kapcsolatos, azonnali intézkedést igénylő jogsértés esetén az érintett termék megnevezését, azonosításra alkalmas adatait, valamint a jogsértést elkövető nevét vagy cégnevét és címét, székhelyét telephelyét vagy fióktelepét, a jogsértés időpontjában bejegyzett vezető tisztségviselő nevét;
d) az élelmiszerláncban felhasználásra szánt, a vonatkozó rendelkezéseknek meg nem felelő fertőtlenítőszerek megnevezését, azonosításra alkalmas adatait, a feltárt szabálytalanságot, a jogsértést elkövető nevét vagy cégnevét és címét, székhelyét, telephelyét vagy fióktelepét, a jogsértés időpontjában bejegyzett vezető tisztségviselő nevét;
e) az állati eredetű melléktermékre vonatkozó jogszabályok megsértése, valamint az állattartásra, állatszállításra vonatkozó jogszabályok súlyos megsértése esetén a jogsértést elkövető nevét vagy cégnevét és lakcímét, székhelyét telephelyét vagy fióktelepét, a jogsértés időpontjában bejegyzett vezető tisztségviselő nevét;
f) a mezőgazdasági és élelmiszeripari termékek vonatkozásában a beszállítókkal szemben alkalmazott tisztességtelen forgalmazói magatartás tilalmáról szóló törvény szerinti tisztességtelen forgalmazói magatartás tilalmának megsértése esetén a tisztességtelen forgalmazói magatartást tanúsító kereskedő nevét vagy cégnevét és lakcímét, székhelyét telephelyét vagy fióktelepét, a jogsértés időpontjában bejegyzett vezető tisztségviselő nevét;
g) távértékesítés útján forgalmazott lényeges tulajdonságára vonatkozóan félrevezető jelölést tartalmazó, nem megfelelő minőségű, valamint nem biztonságos élelmiszer esetén az élelmiszer megnevezését, a távközlő eszköz és az élelmiszer azonosítására alkalmas adatait, a feltárt szabálytalanságot, továbbá a jogsértést elkövető élelmiszer-vállalkozás nevét vagy cégnevét és lakcímét, székhelyét, telephelyét vagy fióktelepét, a jogsértés időpontjában bejegyzett vezető tisztségviselő nevét.”
(2) Az Éltv. 71. § (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(7) A jogsértések nyilvánosságra hozatala a döntés véglegessé válását követően vagy az azonnal végrehajtható döntés meghozatalát követően lehetséges, kivéve, ha a jogsértésért felelős nem állapítható meg.”
55. § Az Éltv. 77. § (1) bekezdése a következő s) és t) ponttal egészül ki:
(Ez a törvény)
„s) a kedvtelésből tartott állatok nem kereskedelmi célú mozgásáról és a 998/2003/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2013. június 12-i 576/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet,
t) az állati eredetű termékek személyes szállítmányainak a Közösségbe történő behozataláról és a 136/2004/EK rendelet módosításáról szóló, 2009. március 5-i 206/2009/EK bizottsági rendelet”
(végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapítja meg.)
56. § Az Éltv. Melléklete az 1. melléklet szerint módosul.
57. § Az Éltv.
1. 2. § (2) bekezdés b) pontjában a „hal és az elejtett” szövegrész helyébe a „hal és más hasznos víziállat, valamint az élő vad és az elejtett”,
2. 17. § (4) bekezdésében a „köteles az adott év június 30. napjáig az ingatlanon” szövegrész helyébe a „köteles az ingatlanon”,
3. 18. § (2) bekezdés a) pontjában a „halászatra” szövegrész helyébe a „halgazdálkodásra”,
4. 27. § (1) bekezdés b) pontjában a „végző laboratóriumok,” szövegrész helyébe a „végző állami laboratóriumok,”,
5. 30. §-t megelőző alcím címében a „működő laboratóriumok” szövegrész helyébe a „működő állami laboratóriumok”,
6. 31. § (1) bekezdésében a „szerv által engedélyezett nem állami” szövegrész helyébe a „szerv által erre kijelölt nem állami”,
7. 31. § (3) bekezdésében az „Az (1) és a (2) bekezdés szerint” szövegrész helyébe az „Az (1) bekezdés szerint”,
8. 32. § (1) bekezdés d) pontjában a „végző állami laboratóriumokat,” szövegrész helyébe a „végző nem állami laboratóriumokat,”,
9. 34. § (1) bekezdés d) pontjában a „kereskedői telep, etető-itató állomás, pihentetőállomás, valamint” szövegrész helyébe a „kereskedői telep, állatvásártér, ellenőrző állomás (pihenőhely), valamint”,
10. 34. § (1) bekezdés f) pontjában a „szolgáló mikrochip forgalomba” szövegrész helyébe a „szolgáló transzponder forgalomba”,
11. 34. § (1) bekezdés g) pontjában az „állatgyógyászati készítmények és hatóanyagaik üzemi” szövegrész helyébe az „állatgyógyászati termékek üzemi”,
12. 34. § (4) bekezdés g) pontjában az „állatgyógyászati készítmények előállításának” szövegrész helyébe az „állatgyógyászati termékek előállításának”,
13. 38. § (2a) bekezdésben az „(1) bekezdés c), l), m), n), o), q) és r) pontja” szövegrész helyébe az „(1) bekezdés 3.,12.,13.,14.,15.,17.,18. és 27. pontja”,
14. 38/A. § (1a) bekezdésében az „adatai kivételével a (2) bekezdés” szövegrész helyébe az „adatai, valamint a (2) bekezdés p) pont kivételével a (2) bekezdés”,
15. 38/B. § (6) bekezdés b) pontjában a „dátumát,” szövegrész helyébe a „dátumát, egyéni vállalkozó adószámát,”,
16. 38/G. § (4) bekezdésében a „21. § (1) bekezdésében, valamint 22. §-ában foglaltakat” szövegrész helyébe a „21. § (1) bekezdésének a) és b) pontjában, valamint 22. §-ában és 23. §-ában foglaltakat”,
17. 44. § (1) bekezdés g) pontjában az „akarata ellenére is a lezárt” szövegrész helyébe az „akarata ellenére, illetve a jogosult távollétében is a lezárt”,
18. 44. § (1b) bekezdésében a „Rendészeti tv. 17–19. §-a szerinti” szövegrész helyébe a „Rendészeti tv. 15–19. §-a szerinti”,
19. 51. § (3) bekezdés n) pontjában a „melléktermék, állati eredetű termék ártalmatlanná tétele;” szövegrész helyébe a „melléktermék gyűjtése, szállítása és ártalmatlanná tétele, valamint állati eredetű termék ártalmatlanná tétele;”,
20. 62. § (2) bekezdésében az „esetben a 14. § (4) bekezdésében” szövegrész helyébe az „esetben az 1169/2011/EU rendelet 8. cikkében, illetve a 14. § (4) bekezdésében”,
21. 63. § (1) bekezdés a) pont ad) alpontjában a „működtetésére;” szövegrész helyébe a „működtetésére, valamint műszaki felülvizsgálatára;”,
22. 63. § (1) bekezdés a) pont ak) alpontjában a „kereskedelmére, és felhasználására;” szövegrész helyébe a „kereskedelmére, reklámozására és felhasználására;”,
23. 64. § (5) bekezdésében a „határozat fellebbezésre tekintet nélküli végrehajtása” szövegrész helyébe a „határozat azonnali végrehajtása”,
24. 71. § (6) bekezdésében a „honlapról a jogsértést megállapító határozat véglegessé válásától számított” szövegrész helyébe a „honlapról a közzétételtől számított”,
25. 76. § (2) bekezdés 12. pontjában az „engedélyezésének, tárolásának,” szövegrész helyébe az „engedélyezésének, nyilvántartásba vételének, tárolásának,”,
26. 76. § (2) bekezdés 25. pontjában az „engedélyezésének és működésének” szövegrész helyébe az „engedélyezésének, nyilvántartásba vételének és működésének”,
27. 76. § (2) bekezdés 33. pontjában az „működésére” szövegrész helyébe az „működésére, adatszolgáltatására”
szöveg lép.
58. § Hatályát veszti az Éltv.
a) 17/B. § (2) bekezdése,
b) 25. § (4) és (5) bekezdése,
c) 31. § (2) bekezdése,
d) 38/A. § (4) bekezdés e) és h) pontja,
e) 39/A. §-a,
f) 42. § (1) bekezdése,
g) 64. § (6) bekezdése,
h) 76. § (4) bekezdés c) pontja.
59. § Az erdőről, az erdő védelméről és az erdőgazdálkodásról szóló 2009. évi XXXVII. törvény (a továbbiakban: Evt.) 5. § 32. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(E törvény alkalmazásában:)
„32. faanyag kereskedelmi lánc: azon folyamatok és az abban szereplők összessége, amelyek közvetlen vagy közvetett hatással vannak az e törvény hatálya alá tartozó faanyagok, termékek előállítására, felhasználására, feldolgozására, tárolásárára, szállítására, kereskedelmére, vagy forgalomba hozatalára;”
60. § Az Evt. a következő 9/B. §-sal egészül ki:
„9/B. § Az állam 100%-os tulajdonában álló földrészleten harmadik személy által végzett kitermelésből származó, forgalomba nem hozott és az állam nevében tulajdonosi jogokat gyakorló tulajdonosi joggyakorlásába tartozó faanyagot, az állam nevében tulajdonosi jogokat gyakorló személy a 90/K. § (7) bekezdésben meghatározott személyeknek – a 90/K. § (7) bekezdésben meghatározott feladataik ellátásának elősegítése érdekében – ingyenesen tulajdonba adhatja, amely átadás nem minősül forgalomba hozatalnak. A faanyagot ingyenesen tulajdonba adó személy köteles az ingóság átruházásának tényét a honlapján nyilvánosságra hozni.”
61. § Az Evt. 90. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Az erdei faválaszték közúti járművön vagy keskeny nyomtávú vasúton történő szállítását – a (2) bekezdésben meghatározott eset kivételével – csak a szállítás megkezdése előtt, minden szállítmányra külön kiállított, e törvény végrehajtására kiadott jogszabályban meghatározott szállítójegy alapján lehet végezni.”
62. § Az Evt. 90/G. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Az erdészeti hatóság részére a faanyag kereskedelmi lánc hatósági felügyeletével kapcsolatban, a 90/C. §-ban meghatározott feladatainak ellátása érdekében, megkeresésre át kell adni, vagy rendszeres adatigénylés esetén közvetlen – elektronikus úton történő – hozzáféréssel kell biztosítani
a) a faanyag kereskedelmi lánc szereplőjének azonosítására a személyiadat- és lakcímnyilvántartásból a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló 1992. évi LXVI. törvény 11. § (1) bekezdés a)–e), g), h), m) – ide nem értve azon adatot, hogy az állandó személyazonosító igazolvány tároló elemén aláíró tanúsítvány van elhelyezve – és p) pontjában foglalt adatokat;
b) a földhasználati nyilvántartásból a földhasználati lap adatait;
c) az állami adó- és vámhatóság által vezetett, az adózókra vonatkozó adóazonosító nyilvántartásból a faanyag kereskedelmi lánc szereplőjének minősülő adózó azonosítására vonatkozó, valamint köztartozás-fizetési kötelezettségének elmaradásával kapcsolatos adatokat;
d) a piacfelügyeleti hatóság részéről az általa a 2173/2005/EK rendelet szerint kiadott FLEGT-engedélyekben szereplő adatokat;
e) az állami adó- és vámhatóság által vezetett Elektronikus Közúti Áruforgalom Ellenőrző Rendszer nyilvántartásából a fatermékek nyomon követését szolgáló adatokat;
f) a közúti közlekedési nyilvántartásról szóló 1999. évi LXXXIV. törvény 9. § (1) bekezdés, (1a) bekezdés, (2) bekezdés a), c) és g) pontjai, a (3) bekezdés szerinti adatokat.”
63. § Az Evt. 90/I. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) A fatermékek forgalmazásának hatékony ellenőrzése érdekében az erdészeti hatóság és a rendőrség, az állami adó- és vámhatóság, a rendészetért felelős miniszter által vezetett minisztérium, valamint az önkormányzati adóhatóság köteles egymással együttműködni.”
64. § Az Evt. 90/J. §-a a következő (3)–(8) bekezdéssel egészül ki:
„(3) Szállítójármű használatának tiltására vagy korlátozására vonatkozó döntés tekintetében, amennyiben a szállítójármű üzemben tartója, annak hiányában tulajdonosa személyében változás következik be, a gépjármű nyilvántartásba bejegyzett új üzemben tartót vagy tulajdonost kell jogutódnak tekinteni.
(4) Ha a fa vagy fatermék a hatósági ellenőrzés vagy eljárás idején nem fellelhető, és felhasználása hitelt érdemlően nem igazolt, vélelmezni kell a fatermék kereskedelmi forgalomba hozatalát vagy továbbértékesítését.
(5) 20 köbméternél nagyobb mennyiségű erdei faválaszték tárolása esetén a faválaszték származását igazoló dokumentumokat a faanyag felhasználásig meg kell őrizni.
(6) A faanyag kereskedelmi lánc szereplőjének telephelyén, tulajdonában vagy használatában álló ingatlanon található fáról és fatermékről vélelmezni kell a forgalmazási célt, ha a helyszínen rendelkezésre álló nyilvántartásban nincs elkülönítve és nincs ellátva jól látható módon a forgalomba hozatalt tiltó jelzéssel.
(7) Ha az ellenőrzés alá vont fatermék legális eredete az ellenőrzés vagy az eljárás során hitelt érdemlően nem bizonyítható, a faanyagot birtokló személyt vagy szervezetet faanyag kereskedelmi lánc szereplőjének kell tekinteni. (8) Ha valamely személy, szervezet évente 50 köbmétert meghaladó mennyiségű erdei faválasztékot vásárol, az ellenkező bizonyításáig vélelmezni kell, hogy az ilyen személy, szervezet a faanyag kereskedelmi lánc szereplőjének minősül.”
65. § (1) Az Evt. 90/K. § (1) bekezdése a következő f) ponttal egészül ki:
(Az erdészeti hatóság a faanyag kereskedelmi lánc hatósági felügyelete keretében végzett, e törvény végrehajtására kiadott jogszabályban meghatározottak szerint, a feltárt jogsértés súlyával arányosan, a jogsértésben rejlő kockázat mértékének és jellegének figyelembevételével a következő intézkedéseket hozhatja:)
„f) faanyag kereskedelmi lánccal kapcsolatos tevékenységhez használt szállítójármű használatának tiltására vagy korlátozására vonatkozó döntés alapján az erdészeti hatóság kezdeményezi a jármű forgalomból történő ideiglenes kivonását a közlekedési igazgatási hatóságnál.”
(2) Az Evt. 90/K. § (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(6) A faanyag kereskedelmi lánc hatósági felügyelete során elkobzott fatermék az értékesítés vagy megsemmisítés helyett közérdekű célra is felhasználható, illetve tulajdonjoga ingyenesen átruházható.”
(3) Az Evt. a 90/K. §-a a következő (7) bekezdéssel egészül ki:
„(7) Az erdészeti hatóság az elkobzott faanyagot szerződéssel
a) helyi önkormányzat részére jogszabályban foglalt feladatai elősegítése érdekében,
b) közhasznú szervezet részére, az általa átvállalt állami vagy önkormányzati közfeladat ellátásának elősegítése érdekében,
c) egyház, egyházi jogi személy részére, hitéleti feladatai elősegítése vagy az általa végzett állami – így különösen oktatási, szociális, család-, gyermek- és ifjúságvédelmi – feladatok ellátásának elősegítése érdekében
ingyenesen tulajdonba adhatja.”
66. § (1) Az Evt. 113. § (25) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(25) Az erdőről és az erdő védelméről szóló 1996. évi LIV. törvény 13. § (4) bekezdés a) pontja alapján, valamint az erdőről és az erdő védelméről szóló 1996. évi LIV. törvény hatálybalépését megelőzően megkötött megbízási szerződést bármelyik fél 60 napos felmondási idővel felmondhatja.”
(2) Evt. 113. §-a a következő (25a) bekezdéssel egészül ki:
„(25a) A (25) bekezdés szerinti szerződések 2020. május 7-én hatályukat vesztik, az ilyen jogcímen fennálló bejegyzéseket az erdészeti hatóság törli az erdőgazdálkodói nyilvántartásból.”
(3) Az Evt. 113. §-a a következő (32) bekezdéssel egészül ki:
„(32) Ha az e törvény hatálybalépését követően, de a módosító törvény hatálybalépése előtt jóváhagyott körzeti erdőterv lejártáig az e törvény szerinti erdőterv nem kerül meghatározásra, akkor az új erdőterv véglegessé válásáig az erdőtervet az erdészeti hatóság az erdőgazdálkodó kérelmére állapítja meg.”
67. § A magyar nemzeti értékekről és a hungarikumokról szóló 2012. évi XXX. törvény (a továbbiakban: Htv.) 1. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) E törvény alkalmazásában:
a) ágazati értéktár: az egyes ágazatokért felelős miniszterek által azonosított nemzeti értékek adatainak gyűjteménye;
b) értéktár bizottság: települési értéktár, tájegységi értéktár, külhoni települési értéktár, külhoni tájegységi értéktár, valamint megyei értéktár esetén legalább három tagból álló bizottság, ágazati értéktár bizottság esetén öt tagból álló bizottság, akiket az egyes ágazatokért felelős miniszterek nevezik ki;
c) hungarikum: gyűjtőfogalom, amely egységes osztályozási, besorolási és nyilvántartási rendszerben olyan megkülönböztetésre, kiemelésre méltó értéket jelöl, amely a magyarságra jellemző tulajdonságával, egyediségével, különlegességével és minőségével a magyarság csúcsteljesítménye;
d) Hungarikumok Gyűjteménye: a kiemelkedő nemzeti értékek köréből a Hungarikum Bizottság (a továbbiakban: HB) által hungarikummá nyilvánított nemzeti értékek gyűjteménye;
e) hungarikum termék: olyan hungarikum, amely termékként jogszabály alapján magyar terméknek minősül;
f) kiemelkedő nemzeti érték: olyan nemzeti érték, amely nemzeti szempontból meghatározó jelentőségű, a magyarságra jellemző és közismert, jelentősen öregbíti hírnevünket, növelheti megbecsülésünket az Európai Unióban és szerte a világon, továbbá hozzájárul új nemzedékek nemzeti hovatartozásának, magyarságtudatának kialakításához, megerősítéséhez;
g) külhoni települési értéktár: a külhoni települési önkormányzat területén fellelhető nemzeti értékek adatait tartalmazó gyűjtemény;
h) külhoni tájegységi értéktár: több földrajzi, történelmi vagy néprajzi szempontok alapján szomszédos külhoni település, illetve földrajzi, történelmi vagy néprajzi szempontok alapján egységet alkotó tájegység területén fellelhető nemzeti értékek közül az adott Külhoni Tájegységi Értéktár Bizottság által külhoni tájegységi értékké nyilvánított értékek adatait tartalmazó gyűjtemény;
i) külhoni magyarság értéktár: a külhoni települési értéktár, a külhoni tájegységi értéktár és a külhoni nemzetrész értéktár összefoglaló elnevezése;
j) külhoni nemzetrész értéktár: az országhatáron túl, egy adott ország területén élő magyarságra jellemző nemzeti értékek közül az adott Külhoni Nemzetrész Értéktár Bizottság által külhoni értékké nyilvánított értékek adatait tartalmazó gyűjtemény;
k) Magyar Értéktár: a nemzeti értékek köréből a HB által kiemelkedő nemzeti értékké nyilvánított értékek gyűjteménye;
l) megyei értéktár: a megye területén fellelhető nemzeti értékek közül a Megyei Értéktár Bizottság által megyei értékké nyilvánított értékek adatait tartalmazó gyűjtemény; ahol e törvény megyei értéktárat említ, az alatt a fővárosi értéktárat is érteni kell;
m) nemzeti érték: a magyarság és a magyarországi államalkotó nemzetiségek tevékenységéhez, termelési kultúrájához, tudásához, hagyományaihoz, a magyar tájhoz és élővilághoz kapcsolódó, nemzetünk történelme, valamint a közelmúlt során felhalmozott és megőrzött minden szellemi és anyagi, természeti, közösségi érték vagy termék, illetve a tájhoz és élővilághoz kapcsolódó materiális vagy immateriális javakat magába foglaló tájérték, amely tanúskodik egy emberi közösség és az adott terület történelmi kapcsolatáról;
n) nemzetközi elismerésben részesített nemzeti érték: azon nemzeti érték, amely az Országgyűlés által ratifikált vagy kormányrendelettel kihirdetett nemzetközi megállapodások vagy viszonosság alapján nemzetközi elismerésben részesült;
o) tájegységi értéktár: több földrajzi, történelmi vagy néprajzi szempontok alapján szomszédos település, illetve földrajzi, történelmi vagy néprajzi szempontok alapján egységet alkotó tájegység területén fellelhető nemzeti értékek közül az adott Tájegységi Értéktár Bizottság által tájegységi értékké nyilvánított értékek adatait tartalmazó gyűjtemény;
p) települési értéktár: a települési önkormányzat területén fellelhető nemzeti értékek adatait tartalmazó gyűjtemény; ahol e törvény települési értéktárat említ, az alatt a kerületi értéktárat is érteni kell;
q) uniós oltalom alatt álló nemzeti érték: a mezőgazdasági termékek és az élelmiszerek minőségrendszereiről szóló, 2012. november 21-i 1151/2012/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet alapján oltalom alatt álló eredetmegjelöléssel, oltalom alatt álló földrajzi jelzéssel rendelkező vagy hagyományos különleges terméknek minősülő mezőgazdasági termékek vagy élelmiszerek; a szeszes italok meghatározásáról, megnevezéséről, kiszereléséről, címkézéséről és földrajzi árujelzőinek oltalmáról, valamint az 1576/89/EK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2008. január 15-i 110/2008/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet alapján oltalom alatt álló földrajzi árujelzővel rendelkező szeszes italok; a mezőgazdasági termékpiacok közös szervezésének létrehozásáról, és a 922/72/EGK, a 234/79/EK, az 1037/2001/EK és az 1234/2007/EK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2013. december 17-i 1308/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet alapján oltalom alatt álló eredetmegjelöléssel vagy oltalom alatt álló földrajzi jelzéssel rendelkező borok és borászati termékek.”
68. § A Htv. 2. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„2. § A nemzeti értékek megóvandó értékek, azonosításukban, rendszerezésükben, adataik nyilvántartásba vételében és folyamatos frissítésében, gondozásában a természetes személyek, települési önkormányzatok, a megyei önkormányzatok, a települési, külhoni települési, a megyei és az országos nemzetiségi önkormányzatok, a hatáskörrel rendelkező állami szervek, a Magyar Állandó Értekezleten (a továbbiakban: MÁÉRT) részt vevő külhoni szervezetek és az általuk megbízott természetes és jogi személyek működhetnek közre.”
69. § A Htv. 3. §-a a következő (6) bekezdéssel egészül ki:
„(6) A települési önkormányzat közigazgatási területén fellelhető, illetve az ott létrehozott nemzeti érték felvételét a települési, tájegységi értéktárba bárki írásban kezdeményezheti az adott érték fellelhetőségének helye szerint illetékes önkormányzat polgármesteréhez címzett javaslatában.”
70. § A Htv. 4. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki:
„(5) A megyei önkormányzat közigazgatási területén fellelhető, illetve az ott létrehozott nemzeti érték felvételét a megyei értéktárba bárki írásban kezdeményezheti az adott érték fellelhetőségének helye szerint illetékes megyei közgyűlés elnökéhez címzett javaslatában.”
71. § A Htv. 5/A. §-a a következő (4) és (5) bekezdéssel egészül ki:
„(4) Az önkormányzat közigazgatási területén fellelhető, illetve az ott létrehozott nemzeti értéknek a külhoni települési, külhoni tájegységi értéktárba történő felvétele kezdeményezésének az adott érték fellelhetőségének helye szerint illetékes értéktár bizottság elnökéhez címzett javaslat tekinthető.
(5) A Magyarország határain túl fellelhető nemzeti értékeknek a külhoni nemzetrész értéktárába történő felvétele kezdeményezésének a MÁÉRT szakbizottság ügyrendjében foglaltak szerinti javaslat tekinthető.”
72. § A Htv. 6. §-a helyébe a következő rendelkezés lép és a Htv. 6. alcíme a következő 6/A. §-sal egészül ki:
„6. § (1) Az egyes ágazatokért felelős miniszterek ágazati értéktárat hoznak létre szervezetükön belül.
(2) Az egyes ágazatokért felelős miniszterek munkáját Ágazati Értéktár Bizottság segíti.
(3) Az Ágazati Értéktár Bizottság tagjainak kiválasztása során törekedni kell arra, hogy a minisztérium szakágazatával kapcsolatban a lehető legmagasabb szakmai színvonal, a széles körű tapasztalat, valamint a szakágazat szerinti nemzeti értékek által érintett legtöbb tudományterület képviselve legyen.
(4) Az Ágazati Értéktár Bizottságnak öt tagja van. A tagokat az egyes ágazatokért felelős miniszterek nevezik ki.
(5) A tagot az egyes ágazatokért felelős miniszter indokolás nélkül bármikor visszahívhatja, és helyére új tagot nevezhet ki.
(6) Az Ágazati Értéktár Bizottság működésének rendjét alapszabály határozza meg, amelyet az egyes ágazatokért felelős miniszterek fogadnak el.
(7) Az egyes ágazatokért felelős miniszterek az Ágazati Értéktár Bizottság létrehozásáról értesítik a HB-t.
6/A. § (1) Az adott érték ágazati értéktárba való felvételét bárki írásban kezdeményezheti az érintett szakágazat szerinti felelős miniszternek címzett javaslatában.
(2) Az Ágazati Értéktár Bizottság javaslatot tesz az egyes ágazatokért felelős miniszterek részére arról, hogy a javaslat szerinti nemzeti érték alkalmas-e arra, hogy az ágazati értéktár elemeként vegyék nyilvántartásba.
(3) Az érték ágazati értéktárba való felvételéről az egyes ágazatokért felelős miniszterek döntenek.
(4) Az egyes ágazatokért felelős miniszterek amennyiben új értékkel bővítik az ágazati értéktárukat, annak adatait az ágazati értéktárba történő felvételt követő 30 napon belül megküldik a HB részére.”
73. § A Htv. 13. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:
„(3) A HB jogosult a Magyar Értéktár és a Hungarikumok Gyűjteményében szereplő nemzeti értékek felülvizsgálatára, amely során:
a) amennyiben a már felvett nemzeti érték leírása kiegészítésre szorul, elfogadhatja annak módosított szövegét;
b) egymással szoros kapcsolatban álló kiemelkedő nemzeti értékeket, hungarikumokat, egységes elnevezés alatt, a nemzeti értékek alcímben való feltüntetésével kezelhet;
c) dönthet a nemzeti érték Magyar Értéktárból, Hungarikumok Gyűjteményéből való törléséről.”
74. § A Htv.
a) 3. § (3) bekezdésében a „szomszédos” szövegrész helyébe a „földrajzi, történelmi vagy néprajzi szempontok alapján szomszédos” szöveg,
b) 5/A. § (1) bekezdésében a „települési” szövegrész helyébe a „külhoni települési”,
c) 5/A. § (2) és (3) bekezdésében a „Települési” szövegrész helyébe a „Külhoni Települési”,
d) 5/A. § (1) bekezdésében a „tájegységi” szövegrész helyébe a „külhoni tájegységi”,
e) 5/A. § (2) és (3) bekezdésében a „Tájegységi” szövegrész helyébe a „Külhoni Tájegységi”
szöveg lép.
75. § Hatályát veszti a Htv.
a) 18. § (1) bekezdésében a „, színvonaluk és minőségük folyamatos fenntartására”,
b) 18. § (4) bekezdésében a „piaci bevezetése és”
szövegrész.
76. § (1) A földmérési és térképészeti tevékenységről szóló 2012. évi XLVI. törvény (a továbbiakban: Fttv.) 6. §-a a következő (11a) bekezdéssel egészül ki:
„(11a) Alapponthálózati pontokra vonatkozó földmérési jel elhelyezését biztosító közérdekű használati jog bejegyzéséhez szükséges önálló vázlat elkészítéséhez az adatszolgáltatás és az állami átvételi eljárás díjmentes.”
(2) Az Fttv. 6. §-a a következő (26) bekezdéssel egészül ki:
„(26) A mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv az Integrált Igazgatási és Ellenőrzési Rendszerben történő felhasználás céljából minden év januárjában – díjmentesen, de az adatszolgáltatáshoz kapcsolódó munkadíj megfizetése mellett – hozzáférhet az állami ingatlan-nyilvántartási térképi adatbázisból előállított, a Mezőgazdasági Parcella Azonosító Rendszer részét képező kataszteri fedvény adataihoz.”
77. § (1) Az Fttv. 28. §-a a következő (7c) bekezdéssel egészül ki:
„(7c) A 70. életévet betöltött ingatlanrendező földmérőknek a jogosultságuk meghosszabbításához nem szükséges a (7a) bekezdés a) pontjában meghatározott húsz továbbképzési pont igazolása.”
(2) Az Fttv. 28. § (8a) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(8a) A (8) bekezdés szerinti nyilvántartásban szereplő természetes személy adatait a nyilvántartást vezető szerv saját honlapján közéteszi a következő adattartalommal:
a) családi és utónév,
b) szakképzettség,
c) földmérő igazolvány, illetve minősítés száma,
d) földmérő igazolvány, illetve minősítés érvényességi ideje.”
(3) Az Fttv. 28. §-a a következő (8c) bekezdéssel egészül ki:
„(8c) A nyilvántartásban szereplő személy a nyilvántartást vezető szervnél írásban kezdeményezheti a (8) bekezdés d)–f) pontjaiban szereplő adatainak feltüntetését is.”
78. § Az Fttv. 29. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) A földmérési és térinformatikai államigazgatási szerv a bizottság véleménye alapján – szakmaetikai vétség esetén – az ingatlanrendező földmérő minősítést visszavonja, vagy legfeljebb 2 évi időtartamra felfüggeszti. Visszavonás esetén a földmérő ismételt minősítést – a visszavonásról szóló határozat véglegessé válását követő – 5 év elteltével kaphat.”
79. § Az egyes rendészeti feladatokat ellátó személyek tevékenységéről, valamint egyes törvényeknek az iskolakerülés elleni fellépést biztosító módosításáról szóló 2012. évi CXX. törvény (a továbbiakban: Rtv.) 2. § b) pontj bf) alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(E törvény alkalmazásában illetékességi területen)
„bf) hivatásos halőr tekintetében a működési területét érintő valamennyi halgazdálkodási vízterületet, halastavat, valamint annak partját, állami halőr tekintetében országos illetékességet”
(kell érteni.)
80. § Az Rtv.
a) 1. § (1) bekezdés i) pontjában az „a halászati őrre” szövegrész helyébe az „az állami halőrre és a hivatásos halőrre”,
b) 2. § a) pont ae) alpontjában, 21. § (2) bekezdés a) pontjában az „a halászati őr” szövegrész helyébe az „az állami halőr és a hivatásos halőr”,
c) 3. § (2) bekezdésében az „a halászati őr” szövegrész helyébe az „a hivatásos halőr”,
d) 25. § g) és h) pontjában az „és a halászati őr” szövegrész helyébe az „ ,az állami halőr és a hivatásos halőr”
szöveg lép.
81. § A hegyközségekről szóló 2012. évi CCXIX. törvény (a továbbiakban: Hktv.) 6. § (8) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(8) A tagot az adott hegyközség területén, a 4. § a), b) vagy c) pontja szerint végzett tevékenysége alapján kell besorolni. A hegyközségi tanács szőlészeti szekciójába tartozó küldöttet a szőlészeti termelők, a borászati szekciójába tartozó küldöttet a borászati termelők választják meg maguk közül.”
82. § A Hktv. 10. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A közgyűlés a tagok közül megválasztja az ellenőrző bizottság elnökét, valamint további két tagját. Ha a hegyközségi tanács tagjainak száma 10 fő vagy annál kevesebb, akkor az ellenőrző bizottság tagjainak megválaszthatóak a hegyközségi tanácsot alkotó hegyközségek ellenőrző bizottságainak a hegyközségi tanácsnak nem tag elnökei.”
83. § A Hktv. 13. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) Nem választható meg tisztségviselőnek, akinek hegyközségi járulék vagy mulasztási bírság tartozása van, illetve az adatszolgáltatási kötelezettségének nem tett eleget.”
84. § A Hktv. 23. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A hegyközségi tanács igazgatóválasztmányt hozhat létre. A hegyközségi tanács tagjai közül az igazgatóválasztmányba a szőlészeti és a borászati szekció azonos számú tagot választ. A hegyközségi tanács elnökét és – amennyiben szükséges – alelnökét a küldöttek együttes ülésén kell megválasztani a küldöttek közül vagy igazgatóválasztmány létrehozása esetén annak tagjai közül. Az ügyek viteléért felelős tisztségviselő az elnök.”
85. § (1) A Hktv. 24. § (1) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A hegyközségi tanács, ennek hiányában a hegyközségi választmány kizárólagos hatáskörébe tartozik)
„a) a borvidék területére vagy annak egy részére kiterjedő termőterülettel rendelkező oltalom alatt álló eredetmegjelölések és földrajzi jelzések 2011. december 31-ig benyújtott termékleírásával,”
(kapcsolatos feladatok ellátása.)
(2) A Hktv. 24. §-a a következő (1a) bekezdéssel egészül ki:
„(1a) A hegyközségi tanács – az alapszabályban rögzítettek szerint – átadhat feladatokat a borrégiós tanács számára.”
86. § (1) A Hktv. 26. § (1) és (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép és a § a következő (1a) bekezdéssel egészül ki:
„(1) A hegyközségi tanácsok borrégiónként borrégiós tanácsot alakítanak. A Tokaji Borvidék Hegyközségi Tanácsa borrégiós tanácsnak minősül.
(1a) A borrégiós tanács hatáskörébe tartozik
a) a borrégió közép- és hosszú távú stratégiájának kidolgozása;
b) a borrégiót alkotó borvidékeken átívelő oltalom alatt álló eredetmegjelölések és földrajzi jelzések termékleírásaival kapcsolatos – a mezőgazdasági termékpiacok közös szervezésének létrehozásáról, és a 922/72/EGK, a 234/79/EK, az 1037/2001/EK és az 1234/2007/EK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló 1308/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet II. Rész II. Cím I. Fejezet 2. Szakasza szerinti – feladatok ellátása; és
c) a borrégiót alkotó valamely hegyközségi tanács által átadott feladatok ellátása.
(2) A borrégiós tanács tagjai a hegyközségi tanácsok 24. § (2) bekezdés szerint megválasztott küldöttjei. A küldöttek a borrégiós tanácsban szőlészeti és borászati szekciót alakítanak.”
(2) A Hktv. 26. §-a a következő (5) és (6) bekezdéssel egészül ki:
„(5) A döntéshozatal során a küldöttet az őt delegáló hegyközségi tanács hegybírók által nyilvántartott területe alapján minden megkezdett száz hektár után egy szavazat illeti meg. A döntéshozatal során a szőlészeti és a borászati szekciót azonos szavazatszám illeti meg. A döntéshozatalhoz a küldöttek szavazattöbbsége és a szavazásra jogosult küldöttek több mint felének támogató szavazata is szükséges azzal, hogy azt mindkét szekció tagjai szavazatának többségével is támogatni kell.
(6) A Tokaji Borvidék Hegyközségi Tanácsának döntéshozatala során a 25. §-ban foglaltakat kell alkalmazni.”
87. § A Hktv. 40. §-a a következő (13) és (14) bekezdéssel egészül ki:
„(13) A közigazgatási ügyek folyamatos intézése érdekében a Hegyközségek Nemzeti Tanácsának főtitkára legfeljebb egy évre pályázat nélkül a (10) bekezdés szerinti bérezéssel megbízott hegybírót foglalkoztathat. A munkaszerződésben meg kell határozni, hogy a megbízott hegybíró milyen ügyekben járhat el önállóan.
(14) A Hegyközségek Nemzeti Tanácsának főtitkára – a szervezeti és működési szabályzatban meghatározott feltételek szerint, és az ott meghatározott hatáskörökre vonatkozóan – a különleges szakértelmet igénylő kiemelt ügyekben országos vagy regionális illetékességgel eljáró hegybírót jelölhet ki.”
88. § A Hktv. 42. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A hegybíró közigazgatási hatósági ügyben hozott elsőfokú határozata ellen a Hegyközségek Nemzeti Tanácsának főtitkárához lehet fellebbezni.”
89. § (1) A Hktv. 43. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A fellebbezés elbírálásában eljáró ügyintézőnek jogi vagy szakirányú felsőfokú végzettséggel kell rendelkeznie.”
(2) A Hktv. 43. §-a a következő (4) és (5) bekezdéssel egészül ki:
„(4) E törvény, valamint a szőlőtermesztésről és a borgazdálkodásról szóló törvény alapján a hegybíró hatáskörébe tartozó ügyekben
a) nincs helye sommás eljárásnak,
b) a függő hatályú döntésben nem kell rendelkezni a kérelmezett jog gyakorlásáról.
(5) A hegybíró felügyeleti szerve a Hegyközségek Nemzeti Tanácsának főtitkára.”
90. § (1) A Hktv. 45/A. § (1) bekezdés a) pontja a következő ag) alponttal egészül ki:
(A hegyközség jogosult kezelni természetes személy tagja, valamint a jogszabály alapján adatszolgáltatásra kötelezett természetes személyek)
„ag) az élelmiszerláncról és hatósági felügyeletéről szóló törvény szerinti élelmiszerlánc-felügyeleti információs rendszer (a továbbiakban: FELIR) azonosító számát;”
(2) A Hktv. 45/A. § (1) bekezdés b) pontja a következő bh) alponttal egészül ki:
(A hegyközség jogosult kezelni jogi személy tagja, valamint a jogszabály alapján adatszolgáltatásra kötelezett jogi személyek)
„bh) FELIR azonosító számát.”
(3) A Hktv. 45/A. §-a a következő (7) bekezdéssel egészül ki:
„(7) A hegyközségek ügyintézője az (1) bekezdés szerinti adatok kezelése során köteles betartani az adatvédelemre vonatkozó előírásokat.”
91. § A Hktv. 46. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„46. § (1) Hegyközségi szervezet szőlészeti-borászati termelési vagy – a közösségi borpromóció kivételével – kereskedelmi tevékenységet nem folytathat.
(2) Hegyközségi szervezet gazdasági társaságnak nem lehet tagja, ilyen társaságban részesedést nem szerezhet. Hegyközségi szervezet nonprofit gazdasági társaságot alapíthat.”
92. § A Hktv. 49. § (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(7) Az Európai Gazdasági Térség valamely szerződő államából továbbfeldolgozási célból behozott borászati termék mennyisége után a Hegyközségek Nemzeti Tanácsa által megállapított mértékű hegyközségi járulékot kell fizetni, amelynek 50%-a a feldolgozás helye szerint illetékes hegyközséget és 50%-a a Hegyközségek Nemzeti Tanácsát illeti meg.”
93. § A Hktv. 50. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A hegybírók és a Hegyközségek Nemzeti Tanácsa főtitkára által ellátott közigazgatási feladatok költségeihez az állam a költségvetési törvényben meghatározott összegű, a 40. § (10) bekezdésében meghatározott minimális díjazás növekedését figyelembe vevő mértékű hozzájárulást ad.”
94. § A Hktv. IX. Fejezete a következő 34/a. alcímmel egészül ki:
„34/a. A Borrégiós tanácsok megalakítása
59/B. § A borrégiós tanácsokat a hegyközségi tanácsoknak – a Tokaji Borvidék Hegyközségi Tanácsa kivételével – legkésőbb 2019. május 31. napjáig kell megalakítani.”
95. § A Hktv.
a) 41. §-ában a „szőlő, illetve bor értékét” szövegrész helyébe a „szőlő, illetve bor mennyiségét”,
b) 50. § (2) bekezdésében a „20. § (1) bekezdésében” szövegrész helyébe a „20. §-ban”
szöveg lép.
96. § Hatályát veszti a Hktv.
a) 38. § (1) bekezdésének f) pontja,
b) 59/A. §-a.
97. § (1) A halgazdálkodásról és a hal védelméről szóló 2013. évi CII. törvény (a továbbiakban: Hhvtv.) 2. §-a a következő 9a. ponttal egészül ki:
(E törvény alkalmazásában:)
„9a. halfogásra alkalmas állapot: a választott horgászmódszernek megfelelően előkészített horgászkészség vagy a választott halászmódszernek megfelelően előkészített halászeszköz, amely az adott állapotában, módosítás nélküli használatával alkalmas a hal fogására;”
(2) A Hhvtv. 2. §-a a következő 16a. ponttal egészül ki:
(E törvény alkalmazásában:)
„16a. horgászati célú halgazdálkodás: olyan halgazdálkodási forma, ahol a fő tevékenység a horgászat vagy a horgászathoz szükséges halállomány biztosítása;”
(3) A Hhvtv. 2. §-a a következő 17a. és 17b. ponttal egészül ki:
(E törvény alkalmazásában:)
„17a. horgászszervezet: a horgászszövetség, valamint annak bírósági nyilvántartásba vett horgászati célú halgazdálkodást folytató tagszervezete, cégbíróságon bejegyzett, horgászati célú halgazdálkodást folytató gazdálkodó szervezet tagja, továbbá a bírósági nyilvántartásba vett horgászegyesület;
17b. horgászszövetség: a Magyar Országos Horgász Szövetség mint a horgászok és a horgászszervezetek országos érdekképviseletét és koordinációját ellátó, bírósági nyilvántartásba vett szervezet;”
98. § A Hhvtv. 5. alcíme a következő 12/A. §-sal egészül ki:
„12/A. § Nyilvántartott halgazdálkodási vízterületnek nem minősülő vízterületen haltelepítés nem végezhető.”
99. § A Hhvtv. 16. § (6) bekezdés b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A halgazdálkodási vízterület közérdekből)
„b) kiemelkedő természetvédelmi érdekek érvényesítése miatt,”
(különleges rendeltetésűvé nyilvánítható.)
100. § (1) A Hhvtv. 18. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A halgazdálkodásra jogosult a jogosultságában lévő nyilvántartott halgazdálkodási vízterületen bekövetkezett tömeges hal- vagy más hasznos víziállat-pusztulást köteles a tudomására jutását követően haladéktalanul bejelenteni a halgazdálkodási hatóságnak.”
(2) A Hhvtv. 18. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki:
„(5) Az (1) bekezdés szerinti hal- vagy más hasznos víziállat pusztulása esetén az elpusztult őshonos hal- vagy más hasznos víziállat-állomány visszatelepítésének megvalósítása a halgazdálkodásra jogosult feladata. A hal- vagy más hasznos víziállat pusztulásáért felelős személy által fizetendő kártérítés összege a halgazdálkodásra jogosultat illeti meg. A halgazdálkodásra jogosult a károkozó által megfizetett kártérítés teljes összegét köteles a hal- vagy más hasznos víziállat-pusztulással kapcsolatosan jelentkező kiadások – beleértve az elpusztult őshonos hal- vagy más hasznos víziállat-állomány visszatelepítését is – finanszírozására fordítani.”
101. § (1) A Hhvtv. 21. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A halgazdálkodási hatóság által jóváhagyott halgazdálkodási tervben foglaltak alapján haltermelés – beleértve a horgászati célú halgazdálkodás keretében végzett haltermelést is – a nyilvántartott halgazdálkodási vízterületen vagy annak részén is folytatható.”
(2) A Hhvtv. 21. §-a a következő (1a) bekezdéssel egészül ki:
„(1a) Tilos nyilvántartott halgazdálkodási vízterületen vagy annak egy részén más vízterületből származó hal tárolása.”
(3) A Hhvtv. 21. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:
„(4) Horgászati célú halgazdálkodás keretében végzett, a horgászat érdekeit szolgáló haltermelést kizárólag víztározón vagy eredetileg halastónak létesített nyilvántartott halgazdálkodási vízterületen lehet folytatni.”
102. § A Hhvtv. 6. alcíme a következő 21/A. §-sal egészül ki:
„21/A. § (1) A horgászati célú halgazdálkodás keretében kizárólag horgászattal hasznosított halastó üzemeltetője nem minősül a használt és szennyvizek kibocsátásának ellenőrzésére vonatkozó részletes szabályokról szóló jogszabály szerinti önellenőrzésre köteles kibocsátónak.
(2) Az (1) bekezdés szerinti halastó üzemeltetéséhez az ökológiai célból szükséges vízkivétel nem minősül a vízgazdálkodásról szóló törvény szerinti mezőgazdasági vízszolgáltatás igénybevételének.”
103. § A Hhvtv. 22. § (4) bekezdés f) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A halgazdálkodási jog gyakorlója köteles)
„f) a nyilvántartott halgazdálkodási vízterületen elhelyezkedő vízilétesítmények rendeltetésszerű üzemeltetéséhez fűződő vízgazdálkodási szempontokat figyelembe venni, és”
104. § A Hhvtv. 23. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„23. § Az önkormányzatot illeti meg a halgazdálkodási jog, ha az ingatlan, amelyen a lefolyástalan állóvíz típusú nyilvántartott halgazdálkodási vízterület fekszik, a folyam, folyó, vízfolyás mentett oldalán helyezkedik el, és az önkormányzat többségi tulajdonában áll.”
105. § A Hhvtv. 7. alcíme a következő 23/B–23/D. §-sal egészül ki:
„23/B. § Az állam tulajdonában álló művelés alól kivett területnek minősülő földrészletnek vagy ilyen földrészlet állami tulajdonban álló tulajdoni hányadának eladása esetén, ha a földrészleten nyilvántartott halgazdálkodási vízterület fekszik, az alábbi sorrendben elővásárlási jog illeti meg
a) a halgazdálkodásra jogosultat a 22. § (3) bekezdés b) pontja szerinti vagyonkezelő kivételével;
b) a horgászszövetséget.
23/C. § A nyilvántartott halgazdálkodási vízterületnek az állam vagy az önkormányzat tulajdonában álló partján a horgászati tevékenység végzése csak a halgazdálkodásra jogosult hozzájárulásával korlátozható, ide nem értve a halgazdálkodási hatóság által elrendelt korlátozást.
23/D. § A nyilvántartott halgazdálkodási vízterületen más által, ellenszolgáltatás ellenében tervezett horgásztatás, horgászvezetés, horgászhely-biztosítás, más horgászati célú szolgáltatás, valamint horgásztábor vagy horgászverseny-szervezés csak a halgazdálkodásra jogosult előzetes hozzájárulásával végezhető.”
106. § (1) A Hhvtv. 24. § (1) bekezdés b) pont ba) alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[Az államot megillető halgazdálkodási jog átengedhető az a) pontba nem tartozó nyilvántartott halgazdálkodási vízterület esetén haszonbérleti szerződéssel]
„ba) a miniszter általi kijelölés útján a horgászszövetség részére,”
(2) A Hhvtv. 24. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A horgászszövetség a halgazdálkodási jogot a tagjának vagy tagszervezete tagjának minősülő horgászszervezet részére alhaszonbérbe adhatja. Az alhaszonbérbe adás nem érinti a horgászszövetségnek a haszonbérbe adóval szemben fennálló kötelezettségeit.”
107. § A Hhvtv. 29. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A halgazdálkodási jog haszonbérletére irányuló pályázati felhívást a halgazdálkodási hatóság írja ki, amelyről köteles a horgászszövetséget egyidejűleg írásban értesíteni.”
108. § A Hhvtv. 37. §-a a következő (2a) bekezdéssel egészül ki:
„(2a) A 15. életévét be nem töltött gyermekekkel végzett bemutatási célú horgászat esetében az (1) és (2) bekezdés előírásait nem kell alkalmazni.”
109. § A Hhvtv. 39. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„39. § (1) Az állami halászjegyet és a halász fogási naplót a horgászszövetség, valamint a horgászszövetség által megbízott horgászszervezet adhatja ki. Az állami halászjegy rekreációs halászatra jogosít, amelynek országos rendjét az e törvény végrehajtására kiadott rendelet határozza meg. Az állami halászjegyet és a halász fogási naplót kiadó szervezet nyilvántartást vezet az általa kiadott állami halászjegyről és halász fogási naplóról.
(2) Állami halászjegyet az a személy kaphat, akinek korábban már volt halászjegye vagy – ha e törvény másképp nem rendelkezik – halászvizsgával rendelkezik. Nem kell halászvizsgát tennie annak, aki halász szakmunkás-képesítéssel, valamint felsőfokú halgazdálkodási, halászati szakirányú végzettséggel rendelkezik.
(3) Rekreációs célú halászat és horgászat egy feljogosított személy által egy időben nem végezhető.”
110. § (1) A Hhvtv. 40. § (1)–(3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Az állami horgászjegyet és a horgász fogási naplót a horgászszövetség, valamint a horgászszövetség által megbízott horgászszervezet adhatja ki. Az állami horgászjegyet és a horgász fogási naplót kiadó szervezet nyilvántartást vezet az általa kiadott állami horgászjegyről és horgász fogási naplóról. Az állami horgászjegy horgászatra jogosít, amelynek országos rendjét az e törvény végrehajtására kiadott rendelet határozza meg.
(2) Állami horgászjegyet és horgász fogási naplót az a természetes személy válthat ki, aki harmadik életévét betöltötte, rendelkezik állami horgászvizsgával vagy korábbi érvényes állami horgászjegyét bemutatja, horgászegyesületi tagságát igazolja. A horgász az állami horgászvizsga letételét állami horgászvizsga-bizonyítvánnyal igazolja. Magyar állampolgársággal és állandó lakóhellyel, valamint magyar állami horgászvizsgával nem rendelkező természetes személy más országban kiállított horgászati okirat vagy okmány bemutatásával jogosult az állami horgászjegy és a horgász fogási napló kiváltására.
(3) Hároméves kortól az adott év december 31. napjáig a 15. életévét be nem töltött személy részére állami horgászjegy horgászvizsga és horgászegyesületi tagság hiányában is kiadható.”
(2) A Hhvtv. 40. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(5) Az állami horgászvizsga letétele alól mentesül azon értelmi fogyatékos személy, akinek a törvényes képviselője az állapotát igazoló okmányokat az állami horgászvizsga bizottság számára benyújtja. Az állami horgászvizsga letétele alól mentesített, halfogásra jogosító okmányokkal rendelkező értelmi fogyatékos személy kizárólag 18. életévét betöltött, állami horgászvizsgával rendelkező személy folyamatos jelenlétében horgászhat.”
(3) A Hhvtv. 40. § (7)–(9) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(7) Az állami horgászvizsga letétele alól mentesül azon vak vagy gyengénlátó személy, aki ezen állapotát igazoló okmányokat az állami horgászvizsga bizottság számára benyújtja.
(8) Az állami horgászjegy és a horgász fogási napló összevont halfogásra jogosító okmányként is kiadható. Az állami horgászjegy, a turista állami horgászjegy és az állami halászjegy, valamint a horgász fogási napló és a halász fogási napló, továbbá a területi jegy elektronikus formában is kiadható.
(9) Az állami horgászvizsgáztatást a horgászszövetség, illetve az általa horgászvizsgáztatásra feljogosított horgászszervezet végzi.”
(4) A Hhvtv. 40. §-a a következő (10) és (11) bekezdéssel egészül ki:
„(10) Az állami horgászvizsga díjmentes.
(11) Állami horgászvizsgát betöltött 10. életévtől lehet tenni.”
111. § A Hhvtv. 41. § (2) bekezdés b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Mentesül az állami horgászjegy díjának megfizetése alól)
„b) a 40. § (3) bekezdésében meghatározott, horgászegyesületi tagsággal nem rendelkező gyermekhorgász,”
112. § (1) A Hhvtv. 42. § (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(7) A horgászszövetség a tagjának vagy tagszervezete tagjának minősülő horgászszervezeteken keresztül az (1) bekezdés szerinti nyilvántartás naprakésszé tétele céljából az állami horgászjegyek, a turista állami horgászjegyek, az állami halászjegyek és az állami horgászvizsga tekintetében a (2) bekezdés a), c) e) és f) pontja szerinti adatok tekintetében – a halászati engedély kivételével – közvetlen informatikai kapcsolat útján automatikusan valós idejű adatot szolgáltat a halgazdálkodási hatóságnak és biztosítja számára az elektronikus nyilvántartási rendszeréhez való hozzáférést.”
(2) A Hhvtv. 42. §-a a következő (7a) bekezdéssel egészül ki:
„(7a) A halgazdálkodási hatóság a horgászszövetség állami horgászjegyek, turista állami horgászjegyek, állami halászjegyek kiadásával, valamint horgászvizsgáztatással kapcsolatos közfeladat-ellátása érdekében, a kiadás és a vizsgáztatás jogszerűsége, a halfogásra jogosító okmányok kiváltására jogosult személyek adatait tartalmazó nyilvántartás naprakésszé tétele céljából a közfeladat-ellátáshoz szükséges, (2) bekezdésben felsorolt adatokat – a halfogásra jogosító okmányok kiváltásától eltiltott személyek esetében az eltiltás időtartamára vonatkozó adatokkal kiegészítve – rendszeresen átadja a horgászszövetség részére.”
113. § (1) A Hhvtv. 43. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) A halászati engedély vagy a hozzá tartozó fogási napló vagy fogási tanúsítvány megsemmisülését vagy elvesztését annak jogosultja haladéktalanul köteles bejelenteni a halgazdálkodási hatóságnak. A halgazdálkodási hatóság a megsemmisült vagy elveszett okmányt a jogosult kérelmére az e törvény végrehajtására kiadott rendelet szerinti díj megfizetése ellenében pótolja.”
(2) A Hhvtv. 43. §-a a következő (4a) bekezdéssel egészül ki:
„(4a) Az állami horgászjegy, horgász fogási napló, állami halászjegy, halász fogási napló megsemmisülését vagy elvesztését annak jogosultja haladéktalanul köteles bejelenteni a (3) bekezdés szerinti szervezetnek. A horgászszövetség a megsemmisült vagy elveszett okmányt a jogosult kérelmére az e törvény végrehajtására kiadott rendelet szerinti díj megfizetése ellenében pótolja.”
(3) A Hhvtv. 43. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(5) Az állami horgászjegy, horgász fogási napló, az állami halászjegy, halász fogási napló megsemmisülését vagy elvesztését annak jogosultja
a) a horgászszövetség által a forgalmazással megbízott horgászszervezet azon forgalmazási pontján, ahol számára az okmány kiadásra került, vagy
b) ha az a) pontban meghatározott helyen az állami horgászjegy vagy az állami halászjegy forgalmazása megszűnt, a horgászszövetségnek
haladéktalanul köteles bejelenteni.”
114. § (1) A Hhvtv. 44. §-a a következő (4a) bekezdéssel egészül ki:
„(4a) A horgászszövetség nyilvántartja és honlapján közzéteszi a horgászszervezetek által kiadható területi jegyek jogosultsági típusait.”
(2) A Hhvtv. 44. § (6a) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[A (6) bekezdés szerinti területi jegy nyilvántartás az alábbi adatokat tartalmazza:]
„a) a területi jeggyel rendelkező személy családi és utóneve, a nyilvántartásba vétele során a horgászszövetség által képzett azonosító száma;”
(3) A Hhvtv. 44. §-a a következő (8) bekezdéssel egészül ki:
„(8) A horgászszövetség a (6) bekezdés alapján megismert személyes adatokat a közfeladatai ellátása céljából, az adatszolgáltatástól számított három évig kezelheti.”
115. § (1) A Hhvtv. 45. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A halfogási tevékenységet végző személy köteles magánál tartani
a) a nyilvántartott halgazdálkodási vízterületen folytatott
aa) bemutatási célú halászat, ökológiai célú, szelektív célú halászat, illetve más hasznos víziállat forgalmazási célú gyűjtése esetén a halászati engedélyt, a fogási tanúsítvány nyomtatványtömböt és a halász fogási naplót,
ab) rekreációs célú halászat esetén az állami halászjegyet, a területi jegyet és a halász fogási naplót,
ac) horgászat esetén a horgászegyesületi tagságot igazoló, a horgászszövetség által kiadott Magyar Horgászkártyát, a papíralapú állami horgászjegyet vagy a turista állami horgászjegyet, területi jegyet és a horgász fogási naplót;
b) a nem nyilvántartott halgazdálkodási vízterületen folytatott horgászat esetén az állami horgászjegyet és a fogási naplót vagy a turista állami horgászjegyet és a fogási naplót,
c) a haltermelési létesítményen folytatott horgászat esetén az állami horgászjegyet vagy a turista állami horgászjegyet,
d) horgászszervezet által hasznosított haltermelési létesítményen az ac) pont szerinti okmányokat
(a továbbiakban együtt: halfogásra jogosító okmányok) –, és azokat a halgazdálkodási hatóság, a halgazdálkodásra jogosult, a mezőőr, a természetvédelmi őr, az állami halőr, a hivatásos halőr, a társadalmi halőr és a rendvédelmi hatóság ellenőrzésre felhatalmazott képviselőjének felhívására bemutatni és átadni.”
(2) A Hhvtv. 45. §-a a következő (1a) bekezdéssel egészül ki:
„(1a) Elektronikus formában kiadott halfogásra jogosító okmányok esetében a halfogásra irányuló tevékenység jogosultságának igazolását az érintett személy a horgászhelyen és a horgászat teljes ideje alatt – az (1) bekezdésben foglaltaktól eltérően – informatikai eszközén keresztül köteles biztosítani.”
(3) A Hhvtv. 45. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A halfogásra jogosító okmányok csak arcképes személyazonosító okmánnyal együttesen jogosítják az okmányok birtokosát halfogásra.”
116. § (1) A Hhvtv. 46. § (4) bekezdés g) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Halgazdálkodási vízterületen tiltott halfogási eszköznek és módnak minősül)
„g) hurokvető halászati módszer alkalmazása; sorhoroggal, csapóhoroggal történő vagy rugó elven működő önakasztós halfogási módszer alkalmazása,”
(2) A Hhvtv. 46. § (7b) bekezdés d) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[A (7) bekezdés szerinti nyilvántartás tartalmazza:]
„d) az egyenáramú elektromos eszköz minősítési-üzembehelyezési vizsgájának helyét és időpontját;”
117. § A Hhvtv. 47. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(5) A horgászszövetség által – az e törvény végrehajtására kiadott rendeletben meghatározott módon – kialakított, a halgazdálkodási hatóság által jóváhagyott országos versenyszabályzatok alapján tartott sportesemény a 16. § (1) bekezdésében foglalt engedély hiányában is megtartható. A sporteseményt annak megtartása előtt 8 nappal be kell jelenteni a halgazdálkodási hatóságnál és a horgászszövetségnél.”
118. § (1) A Hhvtv. 49. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A halgazdálkodásra jogosult köteles 5 évre szóló halgazdálkodási tervet készíteni minden olyan nyilvántartott halgazdálkodási vízterületre, amelyre nézve területi jegyet ad ki, vagy amelyen horgászati célú haltermelést végez. A halgazdálkodási tervet a halgazdálkodási hatóság hagyja jóvá.”
(2) A Hhvtv. 49. § (3) bekezdés d) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A halgazdálkodási terv tartalmazza)
„d) az évenkénti haltelepítés tervezett minimális mennyiségére vonatkozó adatokat, halfaj és korosztály szerinti megosztásban,”
(3) A Hhvtv. 49. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:
„(4) Halgazdálkodási tevékenység csak a halgazdálkodási hatóság által jóváhagyott halgazdálkodási terv alapján, a halgazdálkodásra jogosult által folytatható.”
119. § (1) A Hhvtv. 52. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A halgazdálkodásra jogosult – e törvény végrehajtására kiadott rendeletben meghatározottak szerint – minden tervezett haltelepítését köteles a telepítés napját megelőzően legalább 3 nappal megelőzően bejelenteni a halgazdálkodási hatóságnak, valamint a horgászszövetségnek, majd a ténylegesen kihelyezett halmennyiségekről a telepítés napját követő 8 napon belül a telepítést megelőző bejelentéssel megegyező formában és módon realizációs bejelentésben köteles beszámolni.”
(2) A Hhvtv. 52. §-a a következő (2a) bekezdéssel egészül ki.
„(2a) A horgászszövetség a tagjának vagy a horgászati célú halgazdálkodást folytató tagszervezete tagjának minősülő horgászszervezetek esetében a haltelepítéseket a helyszínen ellenőrizheti, a dokumentumokba betekinthet, amelynek szabályait belső szabályzatban kell meghatározni.”
120. § A Hhvtv. 53. § (1) és (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A halgazdálkodási hatóság a halászati engedéllyel, a horgászszövetség az állami horgászjeggyel, az állami halászjeggyel, valamint a turista állami horgászjeggyel rendelkezők számára az engedéllyel vagy jeggyel azonos sorszámú fogási naplót ad ki.
(2) A halászati engedéllyel, az állami halászjeggyel, az állami horgászjeggyel, a turista állami horgászjeggyel rendelkező személy a kifogott halmennyiségről fogási naplót köteles vezetni és évente egyszer leadni. A leadott fogási naplók összesítő rovatában szereplő zsákmányadatokat nyilvántartott halgazdálkodási vízterületenként összesítik a leadási helyen. A halgazdálkodási hatóság látja el halász fogási naplóval a halászati engedélyt kérelmezőket, akiknek a fogási naplójukat a halgazdálkodásra jogosultnál kell leadniuk. Az állami halászjegyet, állami horgászjegyet és a turista állami horgászjegyet kibocsátó horgászszövetség, illetve a horgászszervezeti forgalmazók látják el az állami halászjeggyel, az állami horgászjeggyel és a turista állami horgászjeggyel rendelkezőket fogási naplóval, amelyet az e törvény végrehajtására kiadott rendeletben foglaltak szerint kell leadni.”
121. § (1) A Hhvtv. 54. § (4) bekezdés b) és c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Az Adattár működtetése céljából:)
„b) a horgászszövetség és a halgazdálkodásra jogosult horgászszervezetek a leadott fogási naplók nyilvántartott halgazdálkodási vízterületenkénti és azon belül halfaj és horgásznapok szerinti összesített adatai, és
c) a horgászszövetség és a halgazdálkodásra jogosult horgászszervezetek a leadott állami halászjegyes fogási naplók, a halgazdálkodási hatóság pedig a leadott halászati engedélyes fogási naplók nyilvántartott halgazdálkodási vízterületenkénti és azon belül halfaj szerinti összesített adatai”
(tekintetében adatot szolgáltat.)
(2) A Hhvtv. 54. § (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(6) Az Adattár adataihoz közvetlen hozzáféréssel rendelkezik
a) az Adattár működtetésére kijelölt szerv az adatok teljes köre,
b) a halgazdálkodási hatóság az adatok teljes köre,
c) a horgászszövetség a közfeladat-ellátását érintő adatok, és
d) a halgazdálkodásra jogosult a gazdálkodása alatt lévő nyilvántartott halgazdálkodási vízterületre vonatkozó adatok
tekintetében.”
122. § (1) A Hhvtv. 56. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A halgazdálkodásra jogosult köteles a nyilvántartott halgazdálkodási vízterület halállományát és élőhelyét őrizni vagy őrzéséről – hivatásos vagy társadalmi halőr útján – gondoskodni. Hivatásos halőr halastavon is foglalkoztatható. Hivatásos halőrt a halgazdálkodásra jogosult megbízása alapján a horgászszövetség, valamint több halgazdálkodásra jogosult közösen is foglalkoztathat. A hivatásos halőr feladatainak ellátásával a mezei őrszolgálat is megbízható.”
(2) A Hhvtv. 56. §-a a következő (1a) bekezdéssel egészül ki:
„(1a) A horgászszövetség vagy annak halgazdálkodásra jogosultnak minősülő tagszervezete által foglalkoztatott hivatásos halőr illetékessége a megbízó szervezet által hasznosított valamennyi nyilvántartott halgazdálkodási vízterületre kiterjed.”
(3) A Hhvtv. 56. § (4) és (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) A halőrzés módját, továbbá a hivatásos halőr foglalkoztatását vagy annak megszűnését a horgászszövetség, illetve a halgazdálkodásra jogosult köteles a halgazdálkodási hatóságnál nyilvántartásba vétel, illetve nyilvántartásból való törlés céljából haladéktalanul bejelenteni.
(5) A hivatásos halőr működési területét a megbízó határozza meg, amelyet köteles a halgazdálkodási hatóság felé bejelenteni. A hivatásos halőr jogosult a működési területén kívüli nem nyilvántartott halgazdálkodási vízterületen is eljárni.”
(4) A Hhvtv. 56. § (7) bekezdés a) és b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Az egyes rendészeti feladatokat ellátó személyek tevékenységéről, valamint egyes törvényeknek az iskolakerülés elleni fellépést biztosító módosításáról szóló törvény szerint alkalmazott halászati őr az ott meghatározott intézkedések és kényszerítő eszközök alkalmazásán túl a halgazdálkodási vízterületen és annak partján jogosult:)
„a) azt a személyt, aki halgazdálkodási vízterületen, haltermelési létesítményen, vagy azok partján halászik, horgászik, halfogásra alkalmas állapotban lévő halászeszközzel vagy horgászkészséggel tartózkodik, illetve egyéb, hal fogására irányuló tevékenységet végez, vagy ahhoz előkészül, valamint más hasznos víziállatot gyűjt, a személyazonosságot igazoló és a halfogásra jogosító okmányok bemutatására felszólítani,
b) a halászó, horgászó személyt a birtokában lévő hal kifogására való jogosultságának igazolására felszólítani, a jogosultság hiányában kifogott, illetve birtokolt halat a vízbe kíméletesen visszahelyeztetni, az élettelen halat elismervény ellenében visszatartani,”
(5) A Hhvtv. 56. § (7) bekezdés f) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Az egyes rendészeti feladatokat ellátó személyek tevékenységéről, valamint egyes törvényeknek az iskolakerülés elleni fellépést biztosító módosításáról szóló törvény szerint alkalmazott halászati őr az ott meghatározott intézkedések és kényszerítő eszközök alkalmazásán túl a halgazdálkodási vízterületen és annak partján jogosult:)
„f) az e törvény végrehajtására kiadott rendeletben, illetve a helyi horgászrendben foglaltnál nagyobb testhosszúságú, a vízpartról élve elszállítani megkísérelt halat abba a nyilvántartott halgazdálkodási vízterületbe visszaengedni, amelyből a halat kifogták, vagy e lehetőség hiányában elismervény ellenében elvenni és gyorsan, kíméletesen leölni.”
(6) A Hhvtv. 56. §-a a következő (7c) bekezdéssel egészül ki:
„(7c) A hivatásos halőr feladatteljesítése során az árvízvédelmi töltést – beleértve a forgalomtól elzárt területeket is – engedély nélkül használhatja.”
123. § (1) A Hhvtv. 61. § (2) bekezdés e) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A halgazdálkodási hatóság hatósági feladatainak ellátása során)
„e) a halgazdálkodás állapotáról megfigyelést végezhet;”
(2) A Hhvtv. 61. § (2) bekezdés h) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A halgazdálkodási hatóság hatósági feladatainak ellátása során)
„h) jogosulatlan vagy nem megengedett módon való halászat, horgászat esetén a kifogott vagy a nem jogszerűen birtokolt halat, más hasznos víziállatot, valamint a kifogáshoz használt eszközt – elismervény ellenében – visszatarthatja;”
(3) A Hhvtv. 61. §-a a következő (4)–(6) bekezdéssel egészül ki:
„(4) A halgazdálkodási hatóság a halkereskedelemmel, haltermékekkel összefüggő dokumentumokban, számlákon szereplő adatok, valamint a hal és haltermék nyomon-követhetőségének ellenőrzéséhez a Nemzeti Adó- és Vámhivataltól adatokat kérhet.
(5) A (4) bekezdés szerinti adatszolgáltatás kiterjed – az e törvény végrehajtására kiadott jogszabályban meghatározott adatokon túlmenően – a hal vagy halterméket forgalmazó, előállító jogi személy vagy egyéni vállalkozó adószámára, természetes személy esetén annak természetes személyazonosító adataira, az adatszolgáltató által alkalmazott nyilvántartási számára is.
(6) Az átvett adatokat a halgazdálkodási hatóság ellenőrzés céljából 5 évig kezelheti.”
124. § A Hhvtv. a 62/B. §-t követően a következő 19/B. alcímmel egészül ki:
„19/B. A horgászszövetség egyes állami feladatok, mint közfeladatok ellátására történő kijelölése
62/C. § (1) A horgászszövetség e törvény egyéb rendelkezéseiben meghatározott feladatok közfeladatként való ellátása mellett
a) az általa vagy a tagjának, vagy tagszervezete tagjának minősülő horgászszervezetek által haszonbérelt, illetve horgászati célú halgazdálkodásra vagy horgászati célú haltermelésre hasznosított állami, vagy a többségi állami tulajdonú, nyilvántartott halgazdálkodási vízterületeken (e § alkalmazásában a továbbiakban: vízterületek) a (2) és (3) bekezdésben, valamint
b) a horgászokra, a rekreációs halászokra, valamint a tagjának vagy tagszervezete tagjának minősülő horgászszervezetekre kiterjedően a (4) bekezdésben
meghatározott közfeladatokat látja el.
(2) A vízterületek halállományának, életközösségének fenntartása és védelme érdekében előírt feladatok:
a) az őshonos halfajok állományi védelmének elősegítése,
b) a nem fogható vagy veszélyeztetett, hasznosítható őshonos halfajok és vad típusú fajták szaporításának támogatása,
c) az eltűnt őshonos halfajok és vad típusú fajták, halállományok szükség és lehetőség szerinti visszatelepítése,
d) halpusztulás esetén a vízterületre jellemző őshonos fajok, fajták visszatelepítésének támogatása,
e) a halgazdálkodási hasznosítás keretében végrehajtott haltelepítések halegészségügyi biztonság és minőség szerinti ösztönzése,
f) a víztest kiszáradásának veszélye esetén az őshonos halfajok és más hasznos víziállatok mentésének elvégzése,
g) az őshonos halállományt veszélyeztető, idegenhonos invazív halfajok és halfogyasztó gerinces állatfajok gyérítése, riasztása.
(3) A hal élőhelyének védelme, a hal természetes táplálékszerzésének és szaporodásának elősegítése érdekében előírt feladatok:
a) természetes ívóhelyek, vermelőhelyek nyilvántartása, megőrzése, rekonstrukciója,
b) új ívó- és vermelőhelyek kialakítása,
c) természetes partszakaszok megőrzése, helyreállítása,
d) halgazdálkodási kíméleti területek kialakítása.
(4) A horgászat és horgászturizmus, valamint rekreációs célú halászat fejlesztése érdekében előírt feladatok:
a) a horgásznyilvántartás biztosítása, a nyilvántartásba vételt, valamint a horgászegyesületi tagságot igazoló Magyar Horgászkártya kiadása,
b) a rekreációs halásznyilvántartás biztosítása,
c) a gyermek és ifjúsági horgászok oktatásának, nevelésének, a szervezett horgásztáborok, iskolai és horgászszervezeti horgászati szakkörök működtetésének koordinációja,
d) a horgászsport versenyek általános szabályozása,
e) a halgazdálkodási jogosultak által ellátott halőrzés fejlesztése, a tevékenység összehangolása, minőségének fejlesztése,
f) a horgászati és horgászturisztikai szolgáltatások értékelési, minőségbiztosítási rendszerének kidolgozása és üzemeltetése,
g) a nyilvántartott halgazdálkodási vízterületeket érintő horgászturisztikai fejlesztési igények, lehetőségek felkutatása, azok összehangolása.
(5) A horgászszövetség a (2)–(3) bekezdésben meghatározott feladatokat az adott vízterület vonatkozásában a halgazdálkodásra jogosult hozzájárulása alapján végezheti.
(6) A horgászszövetség közfeladat-ellátására vonatkozóan a miniszterrel közfeladat-ellátási szerződést kell kötni.”
125. § (1) A Hhvtv. 63. § (1) és (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A halgazdálkodásból származó bevétel
a) az állami és a turista állami horgászjegy díja,
b) az állami halászjegy díja,
c) a halgazdálkodási haszonbérleti, valamint vagyonkezelési díj,
d) a fogási napló díja,
e) a fogási tanúsítvány díja,
f) a pályázati regisztrációs díj.
(2) Az (1) bekezdés c) és f) pontja szerinti bevétel központosított bevétel.”
(2) A Hhvtv. 63. §-a a következő (2a) bekezdéssel egészül ki:
„(2a) Az (1) bekezdés a), b) és d) pontja szerinti bevétel a horgászszövetség működési bevétele, mint a horgászszövetség közfeladatai ellátásának pénzügyi fedezetét biztosító bevétel.”
(3) A Hhvtv. 63. § (3) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A központi költségvetésről szóló törvényben, az állami halgazdálkodási feladatok támogatására évente meghatározott forrást a miniszter a következőkre fordítja:)
„a) halpusztulások megelőzése, halpusztulások okainak felderítése és a halpusztulások okozta károk elhárítása, továbbá halpusztulás esetén őshonos fajok, fajták visszatelepítésének támogatása,”
(4) A Hhvtv. 63. § (3) bekezdése a következő y) ponttal egészül ki:
(A központi költségvetésről szóló törvényben, az állami halgazdálkodási feladatok támogatására évente meghatározott forrást a miniszter a következőkre fordítja:)
„y) horgászattal, halgazdálkodással kapcsolatos ismeretterjesztés, tudatformálás támogatása.”
(5) A Hhvtv. 63. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) Az (1) bekezdés e) pontja szerinti bevétel a halgazdálkodási hatóság bevétele, amelyet a halgazdálkodási nyilvántartások karbantartására, fejlesztésére fordít.”
(6) A Hhvtv. 63. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki:
„(5) A horgászszövetség a (2a) bekezdésben meghatározott bevételét kizárólag a következőkre fordíthatja:
a) a közfeladatai ellátását érintő nyilvántartott halgazdálkodási vízterületeken és vízpartokon a halgazdálkodásra jogosult horgászszervezetek esetében
aa) halpusztulás esetén őshonos fajok, fajták visszatelepítésének támogatása,
ab) őshonos halállományt veszélyeztető, tájidegen vagy invazív halfajok és halfogyasztó gerinces állatfajok gyérítése, riasztása, az ökológiai célú, szelektív halászat országos, készenléti jellegű biztosítása,
ac) védett vagy veszélyeztetett hasznosítható őshonos halfajok szaporítása, visszatelepítése,
ad) természetes ívóhelyek, vermelőhelyek megőrzése, rekonstrukciója,
ae) új ívó- és vermelőhelyek kialakítása,
af) természetes partszakaszok megőrzése, helyreállítása,
ag) halgazdálkodási kíméleti területek kialakítása,
ah) halőrzés támogatása, fejlesztése,
ai) halgazdálkodási vízterület és a vízpart természeti környezetének, állami, vagy horgászszervezeti tulajdonban álló, illetve horgászszervezet által hasznosított épített környezetének, infrastruktúrájának és szolgáltatásainak fenntartási támogatása, fejlesztése,
aj) horgászati célú halgazdálkodási szaktanácsadás igénybevételének támogatása,
ak) halgazdálkodási és halvédelmi kutatások és kutatás-fejlesztések támogatása
b) központi ügyvitele, valamint a tagjának vagy tagszervezete tagjának minősülő horgászszervezetek esetében
ba) országos horgászutánpótlás-nevelési és oktatási program fenntartása és fejlesztése, ennek keretében horgászati szakkörök és horgásztáborok szervezése, támogatása,
bb) a horgászat és a halak megismertetése, népszerűsítése érdekében tartandó rendezvények támogatása,
bc) a magyar halételek és halfogyasztás népszerűsítése, az étkezési célú halfeldolgozás helyes technikájának megismertetése érdekében tartott rendezvények és a tudatformálás támogatása,
bd) a horgász versenysport koordinációs és országos sportági szakszövetségi feladatainak ellátása, a szervezett horgászversenyek támogatása,
be) horgászati és halgazdálkodási tárgyú kiadványok, iskolai és horgászszervezeti horgászati képzési segédanyagok, vizsgaanyagok kiadásának, elkészítésének támogatása,
bf) halat, horgászatot ábrázoló művészeti alkotások létrehozásának támogatása,
bg) halat, horgászatot bemutató gyűjtemények, létesítmények létrehozásának támogatása,
bh) az egységes horgászinformatika és ügyvitel kialakításának, a Magyar Horgászkártya, az állami horgászjegy, a turista állami horgászjegy, az állami halászjegy kiadásának, valamint a horgásznyilvántartásba-vétel és az állami horgászvizsga lebonyolításának támogatása,
c) a közfeladat-ellátási szerződésben meghatározott egyéb feladatok ellátása.”
126. § A Hhvtv. 63/A. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„63/A. § A halgazdálkodási hatóság a 63. § (1) bekezdés e) pontja szerinti díjbevételéről és annak a 63. § (4) bekezdésében meghatározott felhasználásáról a tárgyévet követő év június 30-ig a miniszter részére részletes szakmai és költségvetési beszámolót készít.”
127. § A Hhvtv. 20. alcíme a következő 63/B. §-sal egészül ki:
„63/B. § A horgászszövetség a 63. § (1) bekezdés a), b) és d) pontja szerinti bevételéről és annak a 63. § (5) bekezdésében meghatározott felhasználásáról a tárgyévet követő év június 30-ig a miniszter részére részletes szakmai és költségvetési beszámolót készít.”
128. § A Hhvtv. 65/A. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„65/A. § A halgazdálkodási hatósági eljárás keretében elkobzott, ideiglenesen visszatartott vagy tulajdonosa által hátrahagyott horgászkészséget, halászeszközt, egyéb eszközt – ha az erről szóló döntés véglegessé válásának vagy a hátrahagyott eszköz elkobzásának, ideiglenes visszatartásának vagy megtalálásának időpontjától számított hat hónapon belül nem jelentkezik érte tulajdonosa – a halgazdálkodási hatóság köteles hasznosításra felajánlani az eljárásban érintett halgazdálkodásra jogosult részére, valamint a felajánlás elfogadása hiányában jogosult megsemmisíttetni vagy a tulajdonos nevében és helyett rendelkezni vele.”
129. § (1) A Hhvtv. 66. § (1) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A halgazdálkodási hatóság halgazdálkodási bírságot szab ki a halgazdálkodásra jogosulttal szemben, ha)
„a) a halgazdálkodási terv benyújtására vonatkozó, vagy a halgazdálkodási terv szerinti kötelezettségének a halgazdálkodási hatóság figyelmeztetést tartalmazó döntésében történő felhívás ellenére nem tesz eleget;”
(2) A Hhvtv. 66. § (1) bekezdés c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A halgazdálkodási hatóság halgazdálkodási bírságot szab ki a halgazdálkodásra jogosulttal szemben, ha)
„c) a halgazdálkodási hatóság hozzájárulása nélkül olyan fajú vagy korosztályú halat telepít, amelyet jogszabály tilt vagy a halgazdálkodási terv nem tartalmaz, vagy ha az 52. § (3) bekezdésben foglalt valamely intézkedésre sor került;”
(3) A Hhvtv. 66. § (1) bekezdés e) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A halgazdálkodási hatóság halgazdálkodási bírságot szab ki a halgazdálkodásra jogosulttal szemben, ha)
„e) nyilvántartási és adatszolgáltatási kötelezettségének hiánypótló felszólításra sem tesz eleget;”
(4) A Hhvtv. 66. § (3) és (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:
„(3) A (2) bekezdés alkalmazásában jelentős mértékűnek minősül az akadályozás, ha a halőrzéssel, a haltelepítéssel, a halállomány védelmével kapcsolatos feladatok ellátását akadályozza, illetve az arra egyébként jogosult személy horgászatát akadályozza.
(4) A halgazdálkodási hatóság halgazdálkodási bírságot szab ki arra a halgazdálkodásra nem jogosult természetes vagy jogi személyre, aki halgazdálkodási vízterületen halgazdálkodási tevékenységet folytat, ideértve különösen a horgászat lehetővé tételét állami horgászjegy és horgász fogási napló vagy turista állami horgászjegy és fogási napló nélkül, továbbá a jogosulatlan haltelepítést.”
(5) A Hhvtv. 66. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki:
„(5) A halgazdálkodási bírság legkisebb összege ötvenezer forint, legmagasabb összege ötmillió forint.”
130. § (1) A Hhvtv. 67. § (1) bekezdése a következő r)–v) ponttal egészül ki:
(A halgazdálkodási hatóság halvédelmi bírságot szab ki)
„r) a halgazdálkodási hatóság által jóváhagyott hatályos halgazdálkodási tervben meghatározott – az adott halgazdálkodási vízterület specifikus adottságainak megfelelően kialakított – helyi horgászrendi előírásokat megsértő,
s) nem nyilvántartott halgazdálkodási vízterületbe halat telepítő,
t) a 34. §-ban foglalt kötelezettséget megszegő,
u) nem nyilvántartott halgazdálkodási vízterületre területi jegyet kiadó, ott horgászatot engedélyező, vagy onnan térítés nélkül vagy térítésért őshonos halfaj elvitelét engedélyező,
v) a 21. § (1a) bekezdésében meghatározott tilalmat megszegő”
(személlyel szemben.)
(2) A Hhvtv. 67. §-a a következő (6) és (7) bekezdéssel egészül ki:
„(6) A halgazdálkodási hatóság az általa kiszabott halvédelmi bírság fizetési kötelezettségének teljesítése érdekében a halvédelmi bírság megfizetésére kötelezett részére fizetési halasztást vagy részletekben történő teljesítést (a továbbiakban együtt: fizetési könnyítés) engedélyezhet, amennyiben a kötelezett a teljesítési határidő lejárta előtt fizetési könnyítést kérelmez, továbbá a fizetési nehézség a kérelmezőnek nem róható fel, vagy annak elkerülése érdekében úgy járt el, ahogy az az adott helyzetben tőle elvárható.
(7) A fizetési kedvezményről szóló döntéssel szemben közigazgatási per kezdeményezhető.”
131. § (1) A Hhvtv. 72. § (1) bekezdésének 3. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Felhatalmazást kap a miniszter, hogy rendeletben határozza meg)
„3. az állami halászvizsgára és az állami horgászvizsgára vonatkozó részletes előírásokat, a vizsgáztatásban való közreműködés szabályait, az állami halászvizsga vizsgadíjának mértékét és megfizetésének módját, az állami horgászvizsga és az állami halászvizsga letétele alóli mentesítés feltételeit, valamint a halászati engedély kiváltásához szükséges vizsga és képzettség követelményeit;”
(2) A Hhvtv. 72. § (1) bekezdése a következő 11. ponttal egészül ki:
(Felhatalmazást kap a miniszter, hogy rendeletben határozza meg)
„11. a bemutatási célú horgászat részletes szabályait;”
(3) A Hhvtv. 72. § (1) bekezdés 21. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Felhatalmazást kap a miniszter, hogy rendeletben határozza meg)
„21. a horgászszövetség és a halgazdálkodásra jogosult által kötelezően végzendő halgazdálkodási tevékenységek körét;”
(4) A Hhvtv. 72. § (1) bekezdés 24. és 25. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Felhatalmazást kap a miniszter, hogy rendeletben határozza meg)
„24. a horgászszövetség és a halgazdálkodásra jogosult által a halgazdálkodási hatóságnak évente kötelezően benyújtandó, a horgászfogásokról és a rekreációs célú halászat fogásairól készített jelentés formai és tartalmi követelményeit;
25. a veszélyeztetett őshonos halállományok mentésének részletes szabályait és a felmerült költségek viselésére vonatkozó rendelkezéseket;”
(5) A Hhvtv. 72. § (1) bekezdés 28. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Felhatalmazást kap a miniszter, hogy rendeletben határozza meg)
„28. a halgazdálkodásra jogosult által évente kötelezően elkészítendő halászatra vonatkozó fogási jelentés tartalmi elemeit;”
(6) A Hhvtv. 72. § (1) bekezdés 31. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Felhatalmazást kap a miniszter, hogy rendeletben határozza meg)
„31. a halgazdálkodási hatóság vagy a horgászszövetség által elvégeztetett halállománymentésre vonatkozó szabályokat;”
(7) A Hhvtv. 72. § (1) bekezdése a következő 32. ponttal egészül ki:
(Felhatalmazást kap a miniszter, hogy rendeletben határozza meg)
„32. a horgásznyilvántartásba-vételre, valamint a Magyar Horgászkártya tartalmára, igénylésére, díjára és érvényességére vonatkozó szabályokat;”
132. § A Hhvtv.
a) 14. § (3) és (5) bekezdésében, valamint a 72. § (1) bekezdésének 12. pontjában a „haltermelő létesítménybe” szövegrész helyébe a „haltermelési létesítménybe” szövegrész,
b) 14. § (2) bekezdésében a „Haltermelő létesítménybe” szövegrész helyébe a „Haltermelési létesítménybe” szövegrész,
c) 17. §-ban a „hatósági határozatban” szövegrész helyébe a „hatósági határozatban, továbbá a helyi horgászrendben”,
d) 18. § (2) és (3) bekezdésében a „halpusztulás” szövegrész helyébe a „hal- vagy más hasznos víziállat pusztulása”,
e) 18. § (3) bekezdésében a „halpusztulásért” szövegrész helyébe a „hal- vagy más hasznos víziállat pusztulásáért”,
f) 20. § (1a) bekezdésében a „haltermelő létesítményben” szövegrész helyébe a „haltermelési létesítményben”,
g) 22. § (4) bekezdésének e) pontjában a „halászati őrzést” szövegrész helyébe a „halőrzést”,
h) 36. § (1) bekezdésében a „tevékenységeket – ha e tevékenységek más módon csak aránytalanul nehezebben vagy nagyobb költséggel végezhetőek – tűrni, illetve lehetővé tenni” szövegrész helyébe a „tevékenységeket – beleértve a területi jeggyel történő horgászati tevékenységet is –, amennyiben e tevékenységek más módon csak aránytalanul nehezebben vagy nagyobb költséggel végezhetőek, tűrni, illetve lehetővé tenni”,
i) 44. § (5) bekezdésében, 56. § (2), (2a), (7)–(7b), (9) bekezdésében, 56/A. § (1)–(3) bekezdésében, 57. § (4) bekezdésének b) pontjában és c) pontjának ca) alpontjában, valamint 72. § (1) bekezdésének 19. pontjában a „halászati őr” szövegrész helyébe a „hivatásos halőr”,
j) 49. § (3) bekezdésének h) pontjában, 54. § (3) bekezdésének b) pontjában, 56. § (8) bekezdésében, 56. § (11) bekezdésében, 66. § (1) bekezdésének g) pontjában, 68. § (1a) bekezdésének h) pontjában, valamint 72. § (2) bekezdésének 19. pontjában a „halászati őrök” szövegrész helyébe a „hivatásos halőrök”,
k) 49/A. § (1) bekezdésében a „halászati őrzését” szövegrész helyébe a „halőrzését”,
l) 17. alcímében, 56. § (2) bekezdésében, 57. § (1) bekezdésében, valamint 63. § (3) bekezdésének h) pontjában a „halászati őrzés” szövegrész helyébe a „halőrzés”,
m) 56. § (2) és (2a) bekezdésében, valamint 57. § (2) bekezdésének a) pontjában és (2a) bekezdésében a „halászati őri” szövegrész helyébe a „hivatásos halőri”,
n) 56. § (3) bekezdésében, valamint 57. § (4) bekezdésének b) pontjában a „halászati őrnek” szövegrész helyébe a „hivatásos halőrnek”,
o) 56. § (6) bekezdésében az „Állami alkalmazásban álló halászati őr” szövegrész helyébe az „Állami halőr”,
p) 56. § (9) bekezdésében az „A halászati őrökről” szövegrész helyébe az „Az állami halőrökről, hivatásos halőrökről”, az „a halászati őr” szövegrész helyébe az „az állami halőr, a hivatásos halőr”,
q) 56. § (13) és (14) bekezdésében az „állami halászati őr” szövegrész helyébe az „állami halőr”
szöveg lép.
133. § Hatályát veszti a Hhvtv.
a) 40. § (6) bekezdése;
b) 43. § (6) bekezdése;
c) 56. § (2) bekezdésében, valamint 57. § (2) bekezdés a) pontjában a „működési helye szerinti” szövegrész;
d) 63. § (3) bekezdés k)–m) pontja;
e) 72. § (1) bekezdés 26. pontja.
134. § Az erdőről, az erdő védelméről és az erdőgazdálkodásról szóló 2009. évi XXXVII. törvény és egyéb kapcsolódó törvények módosításáról szóló 2017. évi LVI. törvény 97. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) A 79. § 2022. január 1-jén lép hatályba.”
135. § Az élelmiszerlánccal kapcsolatos egyes törvények módosításáról szóló 2017. évi LXIV. törvény 45. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) A 7. § (2) bekezdés 2020. január 1-jén lép hatályba.”
136. § (1) Ez a törvény – a (2) és (3) bekezdésben foglalt kivétellel – 2018. december 31-én lép hatályba.
(2) Az 52. §, a 129. § és a 130. § 2019. január 15-én lép hatályba.
(3) A 25. §, valamint az 1. melléklet 8. pontja 2021. január 1-jén lép hatályba.
137. § E törvény 103–107. §-a, valamint 132. § g) pontja az Alaptörvény 38. cikk (1) bekezdése alapján sarkalatosnak minősül.
1. Az Éltv. Mellékletének 13. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
„13. élelmiszer-jelölés: az 1169/2011/EU rendelet 2. cikk (2) bekezdés j) pontja szerinti fogalom továbbá távértékesítés esetén ezen kívül a távértékesítést elősegítő anyagban, vagy más megfelelő, az élelmiszer-vállalkozó által egyértelműen meghatározott eszközökön szereplő, az élelmiszerre vonatkozó bármilyen szöveg, adat, védjegy, márkanév, ábra vagy szimbólum;”
2. Az Éltv. Melléklete a következő 21/A. ponttal egészül ki:
„21/A. élelmiszerlánc szereplő: az e jogszabály által meghatározott személy, továbbá bármely más személy vagy szervezet, aki/amely az élelmiszerláncban termeléssel, előállítással, feldolgozással, tárolással, szállítással, forgalomba hozatallal vagy felhasználással összefüggő tevékenységet folytat.”
3. Az Éltv. Mellékletének 24. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
„24. engedélyköteles termék: a növényvédő szer, növényvédőszer-adalékanyag, -segédanyag, a növényvédelmi hatású termék, a növényvédelmi célú eszköz és anyag (a műszerek kivételével), valamint a termésnövelő anyag, amelynek forgalomba hozatala és felhasználása engedélyhez vagy nyilvántartásba vételhez kötött;”
4. Az Éltv. Melléklete a következő 28/A. ponttal egészül ki:
„28/A. FELIR felhasználó: aki a FELIR-t feladatai ellátásához használja.”
5. Az Éltv. Melléklete a következő 31a. ponttal egészül ki:
„31/A. halgazdálkodási akvakultúra: vízi szervezetek olyan tartása vagy tenyésztése, amelynek során e szervezetek szaporodását (növekedését) a környezet természetes eltartóképességét meghaladó mértékben növelő technológiákat alkalmaznak, és amelyben e szervezetek a tartási vagy a tenyésztési szakaszokban – a lehalászással bezárólag – egy vagy több természetes személy, jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet tulajdonában maradnak;”
6. Az Éltv. Mellékletének 40. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
„40. laboratórium: az élelmiszerlánc bármely szakaszában fizikai, kémiai, biológiai komponensek, radioaktív szennyezők vizsgálatát, így különösen analitikai, virológiai, szerológiai, géntechnológiával módosított szervezet, mikrobiológiai, mikológiai, entomológiai, károsító-diagnosztikai, toxikológiai vagy radiológiai vizsgálatot, továbbá egyéb, az élelmiszerek és takarmányok biztonságosságát, illetve az élelmiszerekre és takarmányokra vonatkozó minőségi előírásoknak való megfelelését ellenőrző vizsgálatot végző laboratórium, ide nem értve a termelési folyamat részeként mérési pontként működtetett vagy azt kiszolgáló vizsgálati feladatokat ellátó, vagy elkülönített mátrixon mintavételt, illetve vizsgálati tevékenységet végző laboratóriumot;”
7. Az Éltv. Melléklete a következő 40/B–40/D. pontokkal egészül ki:
„40/B. nem állam által működtetett laboratórium: olyan laboratórium, amely a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (a továbbiakban: NÉBIH) kijelölése hiányában hatósági intézkedést megalapozó vizsgálatot nem végez;
40/C. szolgáltató laboratórium: olyan nem állami laboratórium, amely vizsgálati eredményeit ingyenes vagy térítéses formában egyéb, azonos csoportos adószám alá nem tartozó vállalkozás számára készíti el;
40/D. üzemi laboratórium: olyan nem állami laboratórium, amely vizsgálati eredményeit kizárólag a fenntartó vállalkozás és az ezzel azonos csoportos adószám alá tartozó vállalkozások önellenőrzési rendszereiben használja fel, és amely szolgáltatásként nem végez vizsgálatot;”
8. Az Éltv. Mellékletének 53. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
„53. ökológiai termelés: az Öko EK rendelet 3. cikkének a) 1. pontjában meghatározott fogalom szerinti tevékenység;”
9. Az Éltv. Mellékletének 67. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
„67. új élelmiszer: az új élelmiszerekről, az 1169/2011/EU európai parlament és tanácsi rendelet módosításáról, valamint a 258/97/EK európai parlament és tanácsi rendelet és az 1852/2001/EK bizottsági rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, az Európai Parlament és Tanács 2015. november 25-i 2015/2283 rendelet 3. cikkének (2) bekezdésének a) pontjában meghatározott fogalom;”
